Tartalom

Bevezetés ............................................... 7 Szophoklész: Antigoné (O. Sz.) ............................. 9 Shakespeare: Hamlet (K. L. Z.) ............................. 13 Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (K. L. Z.)................... 19 Moliére: Tartuffe (T. M.) ................................... 23 Moliére: A fösvény (T. M.) ................................. 29 Racine: Phaedra (T. M.) .................................... 33 Swift: Gulliver utazásai (K. L. Z.) ............................ 39 Voltaire: Candide (O. Sz.) ................................. 44 Kleist: Kohlhaas Mihály (K. L. Z.) ........................... 47 (2) Katona József: Bánk bán (K. L. Z.) .......................... 50 Puskin: Jevgenyij Anyegin (O. Sz.) ........................... 56 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (K. L. Z.) .............. 60 Stendhal: Vörös és fekete (T. M.) ............................ 64 Balzac: Goriot apó (T. M.) ................................. 69 Eötvös József: Afalu jegyzője (K. L. Z.) ...................... 75 Bronte: üvöltő szelek (K. L. Z.) ............................. 80 Arany János: Toldi-trilógia (O. Sz.) .......................... 85 (3) Arany János: Buda halála (O. Sz.) ........................... 89 Flaubert: Bovaryné (T. M.) ................................ 95 Kemény Zsigmond: A rajongók (K. L. Z.) ...................... 101 Madách Imre: Az ember tragédiája (K. L. Z.) ................... 106 Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (T. M.) ...................... 110 Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (O. Sz.) ...................... 118 Jókai Mór: Az arany ember (O. Sz.) .......................... 122 Ibsen: A vadkacsa (T.M.) ................................... 127 (4) Ibsen: Solness építőmester (T. M.) ............................ 133 Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (K. L. Z.) ......... 138 Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (K. L. Z.).... 142 Csehov: Sirály (T. M.) ..................................... 146 Csehov: Három nővér (T. M.)............................... 151

Gorkij: éjjeli menedékhely (T. M.) ........................... Thomas Mann: Tonio Kröger (K. L. Z.) ....................... Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (K. L. Z.) ............... Móricz Zsigmond: úri muri (K. L. Z.) ........................ (5) Kafka: A per (K. L. Z.) .................................... 175 Kosztolányi Dezső: Édes Anna (O. Sz.) ..................... Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (T. M.) ................... Bulgakov: A Mester és Margarita (K. L. Z.) ................... Németh László: Iszony (T. M.) ............................. Camus: A pestis (T. M.) .................................... (6) Beckett: Godot-ra várva (T.M.) ............................. Golding: A legyek ura (K. L. Z.) ............................ 215 Ottlik Géza: Iskola a határon (T. M.) ........................ Semprun: Anagy utazás (T. M.) ............................. Mroz˙ek: Tangó (K. L. Z.) .................................. 232 örkény István: Tóték (K. L. Z.) ............................ 237 Bibliográfa ............................................. 241 Bevezetés

157 162 166 171 180 185 190 196 203 209 220 227

A „kötelező" vagy másképpen szólva „házi olvasmányok" elolvasása a felső tagozatos és főleg a középiskolai alapfeladatok közé tartozik. Leszögezzük: ez a könyv semmiképpen nem azoknak készült, akik a műveket nem veszik a kezükbe, azoknak viszont feltétlenül és jó szívvel ajánljuk, akik az olvasmányélmény értelmezéséhez, tudatosításához, újragondolásához keresnek támpontokat. Regények és drámák tartoznak a kötelező olvasmányok sorába, a magyar és a világirodalom kivételes jelentőségű alkotásai. Az irodalmi tankönyvekben olykor találhatók róluk részletes, esszé vagy tanulmány jellegű elemzések-értelmezések, de mivel a tankönyveknek sok funkciót kell ellátniuk, a kötelező olvasmányokról szóló fejezetek csak ritkán kerekedhetnek ki önálló, kerek szöveggé. Olyanná, amely a más művekről, önállóan készítendő műelemzéshez is mintául szolgálhat. E könyv írói mindhárman gyakorló iskolai vezető tanárok, azonos

tantestület tagjai. A műelemzések közismert szempontrendszere alapján, de abból mindig az adott mű sajátossága szerint válogatva dolgozták fel az egyes regényeket, drámákat. általában véve ezek az ismérvek: az adott mű helye a szerző életművében; a téma; a cselekmény (történet) felépítése és tagolódása; a hős törekvései, képességei, konfliktusa; a szereplők csoportjai; a tér és idő sajátosságai, szerepe; a mű világának elemei, motívumai; az író nézőpontja, ábrázolásmódja, stílusa; a műben kifejeződő világlátás, mondanivaló, művészi szándék, értékrend; a műfaji sajátosságok. A regények esetében ez az alaplista főként az elbeszélői magatartással bővül, a drámák elemzésekor pedig értelemszerűen a konfliktus, a drámai alaphelyzet és a színpadszerűség eszközrendszere kerülhet szóba a maga helyén. Az elemzések tömörek, lényegre törőek és átfogó jellegűek, de szándékunk szerint az egyéni olvasói élményeket, gondolatokat is mozgósítják. Könyvünkben mindazok az alkotások sorra kerülnek, amelyek a kötelező olvasmányok listáin minden iskolatípusban szerepelnek, a választható művek közül pedig azok, amelyek a kötetbe - a terjedelmi korlátok ellenére - még befértek. Reméljük, hogy a kötelező olvasmányokat elemzéseink segítségével feldolgozó diákok, tanulócsoportok nem csupán az egyes alkotásokat látják egy-egy lehetséges megvilágításban, hanem általában a műelemzés területén is otthonosabbak lesznek. A Középiskolai kötelező olvasmányok elemzése a Corvina Kiadónak abba a tankönyvcsaládjába tartozik, amelyben pl. az érettségi témakörök, tételek című sorozat tagjai és a Középiskolai irodalmi lexikon is megjelent. E kiadványok egymáshoz illeszkednek, egyenként és együtt is haszonnal forgatható kézikönyvek. A szerzők SZOPHOKLÉSZ Antigoné (Kr. e. 442) Mit is keresnénk árva-ketten, hol égig ér a gyűlölet? én gyűlöletre nem születtem és itt szeretni nem lehet; s az ősöm átka, haj, suhogva végigsüvölt a sorsomon Sötét az Acheron homokja: itt meg kell halni Haimonom. (ÁPRILY LAJOS: ANTIGONÉ)

A görög tragédiák fönnmaradt másolataiban a művek előtt olvasható a hüpotészisz, egy hosszabb-rövidebb feljegyzés, mely ismerteti a drámák tartalmát és utal a megírás idejére és körülményeire. Az Antigoné előtt arról olvashatunk, hogy bemutatása anynyira föllelkesítette a nézőket, hogy a szerzőt megválasztották a Szamosz ellen küldött hajóhad egyik vezérének. Szamosz Kr. e. 440ben akart elszakadni Athéntől, így a kivonat értelmében az Antigoné bemutatásának az ezt közvetlenül megelőző időre, 441-re vagy 442-re kell esnie. Szophoklész Antigoné című tragédiájának tárgyát a thébai mondakörből vette. A Labdakidák tragikus sorsát feldolgozta az Oidipusz király és az Oidipusz Kolonoszban című műveiben is. A három alkotás azonban a közös témakör és az egyes szereplők azonossága ellenére sem nevezhető trilógiának. Mindhárom tragédiának önálló problémaköre, konfliktusrendszere van, s megírásuk időben is messze esik egymástól. Arisztotelész Poétika című művében a tragédia kezdetéről azt írja, hogy olyan pontról van szó, „mely nem következik szükségszerűen valamiből, de ami után más következik". Az Antigonénak tehát nem tárgya a teljes mondakör, nem motiválja a konfliktust annak megítélése, hogy a két fivér, Eteoklész és Polüneikész apjuk halála után hogyan egyezett meg az uralkodás módjában, s ki szegte meg a szerződést. Az Antigoné 1353 sorból álló tragédia, melyet prologosz (a kar első bevonulását megelőző rész), parodosz (a kar bevonuló éneke), 5 epeiszodion (a teljes kardalok közti párbeszédes rész), 5 sztaszimon (álló helyzetben előadott kardal) és exodosz (a kivonulás, ami után már nincs teljes kardal) tagol. A dráma hagyományos szerkezeti elemeit használva Szophoklész műve a következőképpen épül fel: Expozíció (prologosz 1-99. sor és parodosz, 100-161. sor): Antigoné elmondja húgának, Iszménének Kreón döntését, mely szerint testvérüket, a városra támadó és a harc során elesett Polüneikészt nem szabad eltemetni. Kéri Iszménét, hogy a parancs ellenére adják meg a végtisztességet bátyjuknak. Iszméné elutasítja a kérést. A kar a háború végét, a győzelem napját üdvözli. Bonyodalom (1-3. epeiszodion és 1-3. sztaszimon, 162-780. sor): Kreón megerősíti törvényét. Az őr elővezeti Antigonét, aki nem tagadja tettét. Kreón fia, Haimón hiába próbálja jobb belátásra bírni apját, az ragaszkodik a büntetéshez. Iszméné is vállalná a tettet, de Antigoné ridegen elutasítja. Tetőpont (3. sztaszimon a hozzá kapcsolódó gyászénekkel, 781-882. sor): Antigoné saját sorsán kesereg. Válság (4. epeiszodion, 4. sztaszimon, 883-987. sor): Kreón döntése végleges, a hősnő búcsúzik életétől, a kar példákat említ a

mitológiából Antigoné sorsára. Késleltetés (5. epeiszodion, 5. sztaszimon, 988-1154. sor): Teiresziász hatására Kreón engedélyezi a temetést és visszavonja a halálos ítéletet. Katasztrófa (exodosz a hozzá kapcsolódó gyászénekekkel, 1155-1353. sor): Hírmondó számol be a sírnál történtekről: Antigoné öngyilkos lett, Haimón előbb rátámadt apjára, majd leszúrta magát. A hír hallatán Eurüdiké, Kreón felesége öngyilkos lesz. Théba uralkodója a csapások súlya alatt összeomlik. Az Antigoné kiemelt helyét Szophoklész életművében és a világ drámairodalmában az mutatja, hogy egyike a legtöbbet értelmezett tragédiáknak. A továbbiakban a legelterjedtebb, legismertebb értelmezési lehetőségeket mutatjuk be. Az Antigoné mint két törvény összeütközésének tragédiája Hegel német filozófus értelmezése szerint a műben kétféle törvény, elv ütközik össze. Kreón írott törvénye a város, a nagyobb közösség érdekeit védi, hiszen nem lehet ugyanazzal a mércével mérni azt, aki védte, illetve aki támadta a várost: „Így tartom én helyesnek, s míg én itt vagyok, / A jók jutalma bűnös kézre nem kerül" (207-208.). Antigoné az istenek íratlan törvényét vallja, a család, a kisebb közösség érdekében: „Parancsaidban nem hiszem, hogy oly erő / Lehet, mely engem istenek nem változó / íratlan törvényét áthágni kényszerít. / Mert nem ma vagy tegnap lépett életbe az, / De nincs ember, ki tudná, hogy mióta áll" (453-457.). Hegel Esztétika című művében kifejtett álláspontja értelmében mindkét szereplőnek igaza van a maga által képviselt erkölcsi és világnézeti szemszögből. Közös a két főszereplőben az elvekhez való makacs ragaszkodás, a saját igazába vetett vak hit, a gőg, a hübrisz. A tragédia azért következik be, mert elveinek megsértése nélkül egyik sem képes a másik igazát elfogadni. A német filozófus jól látja, hogy az eszményi állapot a két törvény egybeesése lenne, de az Antigoné nem igazolja az álláspontját, mely szerint a hősnő és Kreón igazsága azonos érvényű és érdekű lenne. Hegel a dialektikát erőlteti rá a tragédiára, s ezért jut a mű világától idegen következtetésre. A görögség hitvilága és erkölcsi elvei alapján a holtakat el kell temetni. A halott lelke Hadész tulajdona. A hantolatlan test Teiresziász szerint fertőzést okoz („A város ezt a bajt miattad szenvedi, / Mert avval (ti. fertőzéssel) vannak telve mind a szent helyek", 1015-1016.). A temetetlen ember bolyongásra ítélt lelke árt az élőknek, az §r szerint „úgy látszik, volt, ki ezt megvonni tőle félt" (256.). A szereplők közül „Kreón egyetlen szempontból sem tartja érvényesnek a temetésre vonatkozó kötelezettséget. A Kar csak érzékeli, hogy az istenek akarják a temetést [É] Az §r csak homályosan sejti az istenek szándékát [É] Iszméné csak a parancs mindenekfelettiségét nem érzi át [É]

az eszével tudja .. s ezzel megteremti a mindenkori politikai dráma modelljét. az érdek. / A férfiakkal nem tudunk megküzdeni" (6162. Kreón nemcsak Antigonét. / Csúfos bukással. aki eltemette Polüneikészt. Az Antigoné által hirdetett. A két felfogás kibékíthetetlen ellentétben áll egymással. A testvérháború után létrejövő békét akár a jogok .Antigonénál is pontosabban -.Teiresziász.) Az Antigoné mint politikai dráma Szophoklész tragédiájában hatalom és erkölcs összeütközését is ábrázolja.) Amikor megtudja. Kreón is természetesnek veszi. hogy miért kívánják az istenek. nem lesz asszony itt az úr" (525. a sértett férfi gőgje szól belőle: „§ lenne férfi. öreg. / Saját vesztébe is rohan sok vakmerő" (221-222.). s a kapzsiság csak bajt okoz (326.). és nem lennék férfi én. hogy az ember a halál lehetőségét is vállalja. / De asz-szony rabjának ne mondjanak soha!" (679-680. hanem a jós Teiresziászt is: „De sok hatalmas ember elbukott. Első megszólalásakor a Karvezetőnek már arról szól. szeretni csak" (523. Haimónnal folytatott vitájában a legnagyobb bűnnek azt tartja. hogy az érdek vezérli tetteikben. hogy csak férfi lehetett. önmagának vallott emberkép az önzetlenséget és szeretetet állítja a középpontba: „Gyűlölni nem születtem én. hogy a nők nem szállhatnak szembe a férfiak akaratával: „Meg kell. Kreón válasza a férfi és nő közötti társadalmi különbségre utal: „De míg én élek. Iszménét és a Kart vádolja azzal.). hogy Antigoné volt. A pénzért az ember eladja saját lelkét is. Kreón a városlakók érdekében korlátozza a közösség tagjainak szabadságát. hogy ezt is értsd: mi gyönge nők vagyunk. Amikor Antigoné a szeretetre hivatkozik. értékrend tragédiája Kreón azt vallja. győzzenek le férfiak. a pénz irányítja. hol nyerni van remény. 331. akit nem személyesen érint a kötelezettség.).). Az emberek a legfőbb értéknek a meggazdagodást tekintik: „Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb / GonoszÉ" (295-296. érnyalja Antigoné és Kreón ellentétét a nemek különbözősége is.).). Az Antigoné mint kétféle emberkép. cselekedeteit a haszon. Iszméné a prologoszban azzal menti gyávaságát. mégis. mert attól hasznot remélt" (10451046. hogy a szertartás megtörténjék" (Bolonyai Gábor). hiszen a Szophoklész korabeli Athénban a nők nem voltak teljes jogú állampolgárok: „Mit mondasz? Férfi hát akadt ily vakmerő?" (248.). ha csöppnyi esélye van az anyagi nyereségre: „Az várna rá. hogy a város rendjét asszonykéz bontotta meg: „Ha meg kell lenni. aki megszegte parancsát. / Ha ily kemény dacot hagynék büntetlenül" (484-485. hogy az ember tetteit.

miként magam. Antigoné előtt két lehetőség áll: elviseli. Emberi gyengeségében magasztosul fel. amikor értékeli Antigoné tettét: „Bátorságod messze ment. Az Antigoné mint sorsdráma George Steiner amerikai irodalomtörténész szerint a mű konfliktusa nem Antigoné és Kreón között húzódik. ha Thébában még mindig vannak olyan emberek. Az idézeteket TrencsényiWaldapfel munkájából vettük. miután teljesítette küldetését. és „siratja már a város ezt a lányt" (593. Antigoné száll szembe csupán a paranccsal. testvér. így mutatva föl a világot. Különösen akkor. Teiresziász már csak megerősíti mindezt: az igazsága mellett eltökélten kiálló Kreón a város bizalmát elvesztve zsarnokká vált. hiszen az sérti az emberi lelkiismeret és szabadság jogát.) Haimón már azzal érvel. egy szív. hogy a nép Antigoné mellé állt. A sziklasírba zárva. E törekvést a közvéleményt jelképező Kar is támogatja. § vágja apja szemébe a zsarnokság igaz vádját: „Nem város az. egy lélek velem. illetve állandóan menekül végzete elől.régóta vannak itt / Oly férfiak.) Antigoné tehát el nem követett bűnökért vezekel és szenved: „Hiszen. nem halmozna Zeusz?" (1-3.) A kar a második sztaszimonban a Labdakidák végzetét idézi fel. / Amíg csak élt.). § mutat rá először arra. Antigoné pedig csak halálával tudja felmutatni az önkény előtt meg nem hódoló szabadság eszméjét. az isteni végzettel és emberi törvényekkel is szembeszálló Antigoné. A Kreón parancsa elleni lázadás tehát csak lehetőség minderre. amit fájdalmas itthagynia: a szerelemmel. gyermekem. . / Diké büszke orma ellen / Mertél törni. (Diké az igazság istenasszonya. mint teszi azt Iszméné. Szophoklész Antigoné című tragédiáját Mészöly Dezső és TrencsényiWaldapfel Imre fordításaiban olvashatjuk. ki annyit szenvedett. Ezt ismeri föl a Kar. vagy elébe megy tragikus sorsának." 504505. / Ismersz-e bajt. kik még élünk. mi egy ember tulajdona" (737. hogy a polgárok csupán félelmükben nem emelik föl szavukat Kreón ellen: („Itt is dicsérnének szivük szerint ezek.).).. emberi életeket irányító isteni törvények embertelenségét.). az anyasággal. az élet szépségeivel. ezzel indokolja a címszereplő sorsát. kik ellenem lázítanak" (289-290. magára marad. a fájdalom és szenvedés elől a halálba menekül. A Karnak számot vet mindazzal. mit Oidipusz atyánk után / Kettőnkre.. / S most atyád sorsában osztozol" (853-857.) A kitartó. A hősnő már első szavaival megmagyarázhatatlanul tragikus sorsára utal: „Iszméné. halálával mit veszthet az?" (463-464.csorbításával is védeni kell. / Ha félelem nem volna nyelvükön lakat. akik az új király ellen lázítanak („. bukása mindannyiunk számára átélhető és katartikus élménnyé válik.

Igazán lenni akar és nem látszani. Az első felvonásban a felszín még nyugodt. óriási feszültségével. Mindezt döbbenetessé súlyosbítja a szellemjelenetben sugallt felismerés: orvul elkövetett testvérgyilkosság történt. Elsősorban Horatióét.SHAKESPEARE Hamlet (1600-1601) Hamlet az egyetlen nagy shakespeare-i hős. Kivel áll szemben Hamlet. az érzelmek tilosak. a titokzatos szellem sejtelmes hallgatása.és elismeri mások erkölcsi fölényét. A főkamarás családjában nagy veszélyről árulkodó. hogy valóban felnőjön feladatához.akkor is csupán Polonius alattomos mesterkedéséből következően.ó. Hamlet helyzete már a tragédia elején különösen drámai: apja mintegy két hónapja halott." Utóbb a kezdő jelenetek jelentéktelennek látszó mozzanatai is fenyegetéssel telítődnek: a fegyveresek katonás őrségváltása. (HELLER éGNES) A drámai alapszituációban már minden későbbi fejlemény csírája megjelenik. Azért néz másokba és önmagába. csak monológjában körvonalazódó vádjaival („Étörj meg. Az emberi kapcsolatok alapjaikban fertőzöttek. de „nyájas" szavak állnak szemben a főhős szűkszavú válaszaival. kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt. A trónteremben határozott. magába fojtott indulataival. mert nem szólhat a száj"). de különösen beszédesek a viselkedések. végső soron. rendkívüli óvatosságra oktató intelmek hangzanak el. .mellesleg szólva a korona egyenes ágon a királyfit illetné. az egész világ tornyosul ellenségesen a főhős fölé: „Kizökkent az idő. a kezdeti feszültséget az emberi viszonyok megváltozásának szükségszerűsége kelti (Bécsy Tamás). anyja pedig máris (a korabeli felfogás szerint) vérfertőző házasságban él az elhunyt király testvéröccsével . szívem. a tragédia főhőse? Korántsem csupán a testvérgyilkos trónbitorlóval. aki újra és újra fel. A lépésről lépésre feltáruló helyzetkép szerint. csak a mű derekán találkoznak . A magatartásokra már az első jelenetektől . A királyi családban anya és fia (Gertrud és Hamlet) kerülik az őszinte beszélgetést. elfojtódnak.

csak azt ismételgeti: „hamis a világ". A szereplők az erkölcsös viselkedés pózait játsszák (mert hiszen azok „játszhatók"). önállósulva így közismert: „Valami bűzlik Dániában. és szerepet játszik mindenki. anyjához szólva Hamlet. a világrend eltorzult. Az etikai alapérték.a dán belviszályban a nevető harmadik . Ez a feladat viszont azonnal éles ellentétbe kerül az elsővel: hogyan lehetne véres tettel helyreállítani az erkölcsös világrendet? Elkerülhető-e az újabb morális vétség az apai parancs teljesítésekor? Milyen módon oldható meg a bűnös megbüntetése ." A kulcsmondatot a mellékszereplő Marcellus mondja ki: „Rohadt az államgépben valami." Az idő „kizökkent". atyja szellemének bosszúparancsa („boszúld meg rút. Alapszinten tehát a Hamlet bosszúdráma. Elsődleges feladata. jóllehet ennek még az elképzelése is „valaha paradox volt" (Hamlet mondja Opheliának). Hamlet ugyanis Wittenbergben tanult. pedig „valóban" lennie kellene .újabb vétségek elkövetése vagy előidézése nélkül? Ez a konfliktuscsoport emeli ki Shakespeare művét a bosszúdráma műfajából. A hős a bosszúval egyidejűleg az igazság és a becsület érvényének helyreállítására is felszólítást kapott („ne engedd Dánia királyi ágyát Vérbujaságnak átkos fekhelyűl"). „cukrozott nyelv" jelenik meg a felszínen. ha nincs is. Ophelia legutolsó szavaival Horatio tudósít róla . erőszakos halálát") Claudiusszal állítja szembe. rejtőzködés és fortélyos félelem nyomja rá a bélyegét. A válság ugyan Dániában tetőzik. Claudius udvarában. A főhős őrültséget színlel.") „Dánia börtön. A világ csak „látszik". annyi. maga a becsület elvesztette jelentését: „becsületes lenni. Hamlet irtóztatóan keserű szemrehányása saját anyjának: „Mutass erényt.panaszolja első szavaival." Hamletnek ezt a mondatát hallva emlékezetünkbe idéződhet: őröket láttunk legelőször a színpadon. Kegyes gyakorlattal becúkorozzuk Magát az ördögöt" (Polonius fogalmaz így. reneszánsz szellemű ifjú. Ťme „a béke s nagy vagyon fekélye" (Hamlet vélekedik így)." (Szállóigévé válva. szerelmese megőrül és vízbe fullad.kezdve gyanakvás. de már ez a kötelesség is csaknem teljesíthetetlennek látszik: a király alattomos." A becsületet a szépség itt „elváltoztatja". sőt belső ellentmondásokkal is meg kell vívnia harcát. A felszín alatt erkölcsi válság feszül. Ezzel szemben „a farkcsóválás hasznot terem". ahogy most jár a világ. a . pont őÉ). „Kizökkent az idő"É A főhős tehát számos külső konfliktus kereszttüzében áll. de az országhatárokon túl is jelen van: a norvég nemzeti hadsereg . „ájtatos arccal. mint egynek kétezerből lenni kiszemelve. egymásra lesés. Mély kiábrándultságot sejtet Hamletnek Opheliához intézett szemrehányása: „Isten megáldott egy arccal.jelentéktelen földterületekért vonul háborúba. gátlástalan és kegyetlen ellenfél. csináltok egy másikat.

Miközben az igazság és a megoldás felé vezető lépéseken tépelődik. magába zárkózik.gyávaság. meglesz"). . sőt időnként alig fékezi önmagát („szörnyü tettet bírnék elkövetni [É] de csitt! anyámhoz"). . „én vagyok a világ első bohóca" stb. Horatiót sem szándékozik beavatni („Több dolgok vannak földön és egen. azonnal megtalálja az egyetlen helyes taktikát (az őrültség álarcát: „én csak fölszéllel vagyok bolond"). gátlástalanul törtető „parázna vérnősző barom" bitorolja. hogy még a tiszta lelkű Opheliát is kijátsszák ellene . hogy mennyire jogos volt a félelme. rákényszerül a halogatás taktikája: „nincs abba mód. és hogy szerelmesét a veszélyektől mentse.szól rögtön a szellemhez.eltépi hát a hozzá fűző kötelékeket (kiszakítva szíve egy darabját). Azt is rögtön sejti. az egyetlen alkalmat megragadva Rosencrantzék ellen fordítja Claudius gyilkos fondorlatát. Rosencrantz és Guildenstern esete. Mindezek ellenére azonnal vállalja a szellemtől kapott feladatot („ha mi oly szegény egy Embertől.helsingőri királyi udvar pedig alapvetően etikátlan. Azonnal dönt a feladat elvállalásáról („csak parancsod éljen egyedűl Agyam könyvében")." Tettvágya kezdettől nem hiányzik. Helyzetének pontos felmérése azonban lehetetlen: nem láthatja át a rá leselkedő konkrét veszélyeket. Hősünk tudni vágyása már az első felvonásban elemi erővel tör fel: „Ne hagyj tudatlanságban szétrepednem!" . a humanizmust megcsúfoló közeg. ó legjobb! legjobban szeretlek"). de aztán azt is kíméletlenül megtagadja („én nem szerettelek") .ellenbizonyítékul épp ő szolgál. azonnal a kárpit mögé döf (eltalálva Poloniust). úgy érzi. a helyét egy satnya külsejű. számtalan esetben. Lágyszívü bárgyu gaz. mintsem bölcselmetek élmodni képes"). pedig a színészek érkezéséig valóban meg van kötve a keze. § pontosan ismeri a reneszánsz embereszményt: „mily remekmű az ember! Mily nemes az értelme! Mily határtalanok tehetségei! Alakja. Valamennyi vádpontjára . de nagyon is sejti létüket. Hogy én galambepéjü ne legyek. Keményen vádolja tehát önmagát: „én. álarcot ölt. ki kell kerülnie Claudiusék újabb és újabb cselvetéseit. hogy hiába. az egész világgal áll szemben. Nem mer bízni senkiben.a vállalt feladat érdekében is. valamint Laertes ellene fordítása igazolja utólag. Horatio. Utóbb látjuk. A reneszánsz embereszmény folytonosan jelen van Hamlet tudatában. bujkálok egyre". és csak konkrét tervei megfoganásakor épít rá. aminő Hamlet telik [É]. mozdulata mily kifejező és bámulatos!" Maga körül azonban eszményeinek megcsúfolását látja: édesapja halott („ő volt az ember"). végtére is az ő számára a szellem szavai nem lehetnek mérvadóak. Még utoljára őszinte vallomást tesz levelében („téged. a „Hercules"hez fogható fizikai képességek és a szellemi-erkölcsi értékek harmóniáját elsősorban önmagától igényli. Az igazságos és becsületes tetthez először is meg kell bizonyosodnia Claudius (vagy mások) bűnösségéről. indokolatlan tétlenség. „állati feledség". Kezdeti tehetetlensége saját magát nyomasztja a legjobban.

ezt a lehetőséget a III. A Hamlet a meghasonlott ember tragédiája. Ki fel nem indul. főleg pedig át is szenvedi társadalma változó világképének erkölcsiszemléleti zűrzavarát" (Németh G. Ezt a magatartást kell idővel elsajátítania Hamletnek. a feladat és a valódi emberi nagyság összefüggésein töpreng a temetőben.„Cinkos gazemberek vagyunk mindnyájan: egynek se higgy közülünk"É) az életvereség fájdalmas beismerését jelzik: már csak ezt az egyetlen kiutat képes javasolni szerelmesének. bujkálok egyreÉ" Az egyéniség és a szerep. Sokáig szerepválsággal viaskodik. naiv optimizmusát: „Egy tű fokát nem ér az életem. Béla). Az ember „előre-hátra tekintő okos ésszel" rendelkező „barom". Az „öntudat" (a szándék és a tett közé állva) „Belőlünk mind gyávát csinál". akit a tudat meg is béníthat („én nem tudom. vért kivánj Hát. A hatalmas belső küzdelmek során azonban mégis sikerül kialakítania a gondolat és indulat. tett és erkölcs egységét („•." „Bánj mindenkivel érdeme szerint: melyikünk kerüli el az akasztófát?" és a legsajgóbb kiábrándulás oka a szülőanya vétke. A „sok rémes gondolat [É] túlhaladja értelmünk körét". Belátja: „Az valódi nagy. ami fennforog". mérlegeli a feladatát és a saját lehetőségeit." „én nem gyönyörködöm az emberben. „örömest megválna" az életétől (Poloniusnak mondja). A Hamlet „egy tudat tragédiája. Horatio sztoikus magatartása erőt adó példa: „férfi vagy. Opheliához az utolsó szavai („Eredj kolostorba" . A tudatválság állapotában a személyiség kívülről látja önmagát. Az emberi léptéket messze meghaladó feladatai miatt már első megjelenésekor az öngyilkosságot fontolgatja („Nyomasztó nékem e világi űzlet!"). szembenéz korlátaival és feloldhatatlan ellentmondásokat talál. a gondolkodó ember felelőssége épp ezért mérhetetlen. ha nagy oka nincs. felvonás nagymonológjában fogja előttünk teljesen végiggondolni . mely visszatükrözi önmagát" (Szegedy-M. hogy a világ tényei tőle függetlenül léteznek („nincs a világon se jó. ki a Sors öklözését vagy jutalmait Egyképp fogadtad. Mihály). Midőn becsűlet.A zárójelenetben már kiváló harci erényeket is felvonultat. Hamlet királyfi a dráma kezdetére már elvesztette eredendő hitét. de a színész ellenpéldája is felrázza: „álom-indulatban. Lágyszívü. gondolkodás teszi azzá"). a szerepválság . csak ne volnának rossz álmaim"). de nagyon sokáig nem léphet fel nyíltan. gondolat!"). Egyetlen porcikája sem kívánja a hősszerepet („Egy csigaházban ellaknám s végtelen birodalom királyának vélném magamat. Az öntudattal élő modern ember még azt is tudja. bárgyu gaz. miért élek"). De szalmaszálért is küzd nagyszerűen. Egy eszményképhez úgy hozzátöri Lelkét [É] s mind semmiért!" „De én. a sírokból előkerülő koponyák kapcsán is: „Nagy Sándoré is ilyenné lett a földben?" A Hamlet egyben az identitás drámája is.ott azonban már érvényre jut reneszánsz szemlélete. gyarlóságai leküzdésével. [É] ki szenvedélye rabja nem lett soha". „A reneszánsz ember [É] át is éli. se rossz.

beismeri saját vereségét. Bukásuk nem a balszerencséből. „a királytól pártfogást. nemes Hamlet. hanem épp az erkölcsös világrend felülkerekedéséből következik. leleplezi Claudiust. Laertes nem veszi észre az országos elégedetlenséget. de röviddel később Hamlet könnyűszerrel kiszedi belőlük a titkukat. és Hamletet is tisztázza: „En-árulásomért méltán halok. de csak a becstelenségben lehet hű hozzá. mindenik Az Istené s kegyes királyomé"). nekik nincs gondjuk a szerepükkel. féltő bátyja. A következő pillanatok azonban azt példázzák. Franciaországba. ismerni billentyűimet. egyben erkölcsi nemességét és egyenességét is újra bizonyítja. Hősünk fájdalmas szemrehányása („síp" gyanánt „játszani akarnátok rajtam. Opheliának őszinte. amelyre feltehetőleg sikerrel támaszkodhatna . [É] Váltsunk. hogy mi lesz az egyenes tett és nyílt lázadás következménye Helsingőrben: a körmönfont Claudius játszva megzabolázza és a saját szolgálatába állítja a fiatalember vak indulatait. kitépni rejtelmem szívét") lepereg Guildensternről. gerinctelen figurák. se az enyimre a tied!" Polonius. A mű derekáig ő buzgólkodik a legjobban Hamlettel szemben. Pályájuk korábbi szakaszában Hamletnek voltak társai. A király első szavára vállalják a besúgói megbízatást. Hamlet gúnyt is űz belőle (pl. Most ő a király „becsűletes. A bajvívásban becstelen eljárásra is rábírható (Párizs és Wittenberg különbsége ez?). az ármányos cselszövésekben lehet a jobbkeze. Mindenben a király. Rosencrantz jellemének szimbóluma a „szivacs".a király visszaengedi az egyetemre. A mindenkori hatalom engedelmes kiszolgálói ők. „önnön csuszásmászásuk" miatt . Milyen szerep adódik a többi figura számára Claudius udvarában. Ophelia elvesztésekor érzett mély gyásza „dagályos indulatban" tör ki. a „látszat" világában? Rosencrantz és Guildenstern elvtelen szolgalelkek. a tömegek indulatát sem.tragédiája. jutalmakat és tekintélyt" igyekeznek nyerni. A tragikus hősi szerepet Hamlet királyfi végül is elvállalja és betölti. mire hasonlít a felhő: tevére? . A mű számos főmotívuma közül a szerepjátszás a szereplők rendszeréhez is kulcsot szolgáltat. jóhiszemű fiatalember . annak jogosságát. A kiindulóponton szintén Hamlet párhuzama és egyben ellenpontja: őt Hamlettel ellentétben . [É] A király az ok. jelentős karrier várományosaiként. tiszta jellem. Laertes egyenes.jellegzetesen elvakult figura.megérdemlik azt. most a másik oldalon. egy hitem van. az udvar tisztviselői ranglétrájának alján állnak. az igazság híve és az író szócsöve lesz. bár intelligenciája nem mérhető a főhősével. Apja halála utáni harcias fellépése Claudius ellen („Alávaló király! Add vissza atyámat!" -öSzembekötősdit nem játszunk velem!") egy pillanatra hősszerepben tünteti fel. bocsánatot: Atyám halála s az enyém ne szálljon Fejedre. Utolsó szavaival azonban felmagasodik. hű embere" („Egy lelkem.ő a naiv balek szerepét kényszerül eljátszani. a minden hájjal megkent főkamarás ifjúkorában színészkedett („jó színésznek tartottak").

Szánalmas. A szerelmi mámorban tulajdon fiáról. száz aranyat megád egy-egy arcképéért kicsiben"). Locsogó. A megpróbáltatásokat nem képes elviselni. uralkodás zsebtolvaja". Az a mechanizmus sodorja el őt. Gertrudis idősödő asszony. halála elkerülhetetlen. Végül elveszti a harcot a hőssel szemben.menyétre? cethalra?). locska.Claudius leghívebb szolgálatában. saját kelepcéjében. Személyes tragédiáját ő látja a legkevésbé: lelkiismeretes apa kíván lenni . Claudius az alapbűn elkövetője. érdekérvényesítő reálpolitikája. Előbb ő hal meg csúfosan. anyai kötelességeiről is megfeledkezik. nem tud nem „mesterkedni". elvesztése Hamlet számára a világhoz fűző legfontosabb kötelék elszakadását jelenti. s magát El nem fogadtam"). de felmentést nem kaphat. végtelenül jóindulatú és jóhiszemű lény. Halála mélyen megrendítő. asszony a neved!" . így saját apja mesterkedéseinek is. aztán a lánya tébolyodottan vízbefúl. rút az én bűnöm [É]. hogy szót emeljen fia trónutódlási jogáért. és bűntudat tör fel belőle: „•. Ophelia tiszta. ötven. Megölt testvérével összehasonlítva. negyven. de Hamlet iránti szerelméhez is mindvégig hű marad. teljesen ki van szolgáltatva környezete kényének-kedvének. anyai ösztöne eltompulván nem is sejti a fiára leselkedő halálos veszélyt. . Gátlástalan célratörése és politikusi-taktikusi sikerei egy darabig a csúcsra emelik és magason tartják.fizikai és erkölcsi tekintetben egyaránt összehasonlíthatatlanul silányabb. a humanizmus megcsúfolása. saját dicsvágyam. nyílt önzése . és királyném".maga a világtorzulás. vakon szolgál. a világ gonoszságának. akaratgyenge nő. Laertesszel pedig a Claudius kiagyalta mérgezés végez. § ugyan a felborult világrendre hivatkozik: „e veszett világban [É] gonoszság félretol jogot". Polonius halála után a simulékonyságban vele is vetekedő Osrick tölti be a vakbuzgó udvaronc szerepét (aki „tán még anyja emlőjével is udvariaskodott [É]. csupán „egy váz király". húsz. Hamlet kardjától. Még a nép rokonszenvét is képes elnyerni („ki száját vonogatta rá atyám éltében. balgatag"). mai szóval hívságot. Azt is engedelmesen elfogadja és visszhangozza. mielőtt megszopta volna"). így döntő lökést ad a feladat teljesítésére. Hamlet királyfi szemében . Zokszó nélkül engedelmeskedik („Elútasítám levelit.fordítja Arany János. Pragmatikus életvezetése. vérgyilkolás!" A mozgató rugók: „koronám. szószátyár kisember („éltében [É] gaz. A női szereplőknek ebben a késő középkori udvarban kicsi a mozgásterük. A sógora könnyűszerrel elhódíthatta a férjétől („Hiúság. pusztítja el gyermekeit. hogy fiának Angliába kell mennie („úgy határozák"). Szolgalelkekben korlátlan a kínálat a zsarnok király udvarában. Meg sem fordul a fejében. szinte azonnal összeroppan. gátlástalanságának megszemélyesítője. „ország. akit már Claudius bűvkörének rabjaként ismerünk meg. Amikor meglátja Hamlet személyében a veszélyes ellenfelet. okkal sodorják el a végkifejlet történései. gyarlóságot mondhatunk). amelyet erkölcsi fenntartások nélkül.

a szöveg voltaképp sejtetések és utalások hálója („szó. de a zárszóra érkező Fortinbras megadja neki az erkölcsi elégtételt. Hogy elmondhasd esetem. Az imajelenetben teljesülhetne Hamlet bosszúfeladata. de a konfliktus többi eleme még visszatartja a kardját. Sztoikus nyugalommal. Az angliai kelepcét elkerülő Hamlet a tetőponton sem magával Claudiusszal kerül közvetlenül szembe. a Rosencrantzot és Guildensternt leleplező párbeszédben. szó"). saját esendőségével is számolva lép fel a vívópástra. A színészek érkezése szolgál előre lendítő mozzanatként. Polonius megölése. majd a negyedik felvonásban Ophelia halála már a tragikus végkifejlet szerves része. motívumai tovább élnek Dürrenmatt A fizikusok és Mroz«ek Tangó c. hanem a fortélyosan ellene állított Laertesszel. darabjában. az alsó társadalmi rétegek. törekvések és emberi viszonyok hálóját ismerhetjük meg (de a körülményekre és az előzményekre vonatkozó információkat a későbbi felvonások is tartalmaznak). „epikus színház" felé mozdítja el. A tragikus hős magasrendű szellemi értékek védelmében és szolgálatában dacol a kívüle álló világgal. Hamlet sem kerülheti el ugyan sorsát. de köztük kb. Shakespeare-nek ez a műve a világirodalom számtalan alkotásában él tovább. bízik a világrend visszaállítható voltában. ez egyszersmind a bonyodalom kezdete. E rész utolsó jelenetében jut a felszínre az elsődleges konfliktus. metaforákban és szójátékokban bővelkedő stílusa ebben a drámában különös jelentőséghez jut: a szándékok és gondolatok gyakran bújnak a szavak mögé. Hatott például Katona Bánk bánjára.). Hamlet szembenéz a sorssal. A második és harmadik felvonás Hamlet és Claudius álcázott lépéseiből. hármas egység szabályához. a gondviselésben (hisz „egy verébfi sem eshetik le a gondviselés akaratja nélkül"). a sírásók jelenetében. az „egérfogó" jelenettel mindketten lelepleződnek ellenfelük szemében. Maguk a felvonások a párhuzamok és ellentétek bonyolult játékára épülnek. A jelenetek a helsingőri vár számos színhelyén játszódnak. manővereiből szövődik. Az első felvonásban a magatartások.A Hamlet szerkezete nem igazodik a klasszikus művekből megállapított (elsőként a spanyol drámairodalomban normaként ható) ún. mert Shakespeare célja ebben a művében sem csupán egyetlen központi konfliktus sarkított ábrázolása. a színészekkel való kötetlen beszélgetésben stb. Szerzőnk szabadon bánik térrel és idővel. A „blank verse" jambikus ritmusát időnként próza váltja fel (pl. két hónapnyi idő is eltelik. a kastély előtti térre és a temetőkertre is kiterjednek. önálló tragédia kerekedik ki a mellékszereplők sorsából Tom Stoppard . A tragikus véletlenek sorozatában azonban a megtorlásra is sor kerül. A Hamlet cselekménye mintegy 7-8 nap eseményeit öleli fel. Helytállásának tanúsítását kéri csupán Horatiótól: „Szídd még e rossz világ kínos lehét." Shakespeare tömör. a dráma műfaját az ún. szó.

seregszemlét olvashatunk a török hadakról (1. a gúnynak önnön képét. s erre az erőre csapást mérni. Gyulán Kerecseni László árulása és csúfos bűnhődése . nevezetesen a Szigeti veszedelem c. Antik jegyek (a cím: Obsidio Szigetiana. hogy tükröt tartson mintegy a természetnek.a magyarok ellen indul. „Adj pennámnak erőt. (KOVÁCS SÁNDOR IVÁN) Zrínyi Miklós (1620-1664) elsősorban „bajvívó szablyájával" vívta ki tekintélyét a XVI. rövidebb költemények társaságában. Palotán Turi György hősies helytállása.szól a segélykérés a mű elején. valamint olasz krónikákat követve a főhős kezének tulajdonította Szulimán halálát. Vergilius. a szerző kimondottan ragaszkodik az epikai hitelhez. ének). eposzával dédapjának. Ez a variáció szolgálta mondanivalóját. mégpedig történelmi perspektívájú csapást mérni csak az a jövő-értékű hős és az a közösség képes. amelyen belül a jelenre jellemző megosztottság ismeretlen. az azonos nevű szigetvári hősnek állított emléket. hogy a cselekmény bonyolításában eltér a magyar történeti forrásoktól. Bécsben megjelenő verseskötetében bocsátotta közre művét 1651-ben. A szerepvállalás és szerepjátszások tragédiájában Shakespeare magáról a színjátékról is szól: ennek „föladata most és eleitől fogva az volt és az marad. „Pennájával". Szulimán szultán . Közeledik a támadó sereg.Allecto fúria által felbujtva . századi függetlenségi küzdelmekben. költői igazságát. mint volt" . majd a második énekben olvasható: „igazat kell írnom". úgy írhassak. Az eposzi követelményekhez igazodó első hat strófa után kezdődik a cselekmény. a század testének tulajdon alakját és lenyomatát.) és barokk vonások egymást erősítve magasztalják a szigetvári hős kapitánynak és a vár többi védőjének 1566-os hősi helytállását.Rosencrantz és Guildenstern halott című művében. Ovidius követése stb. hogy felmutassa az erénynek önábrázatát. a barokk korban is legmagasabb rendűnek tartott műfajban. A költő az Adriai tengernek Syrenaia című. és horvát." ZRÍNYI MIKLÓS Szigeti veszedelem (1645-1646) Éaz eposzi történést indító isteni akarat Magyarország bűneinek ostorául küldi a törököt. és maga az idő. Mégsem véletlen.

). tökéletes fegyelmezettséggel. Heves ostrom. A magyar diadal tetőpontja: a díván elhatározza a visszavonulást. A pokol lakói is beavatkoznak.). a postagalamb (a harmadik segélykérés) elfogása azonban végső támadásra biztatja Szulimánt (13. széthúzása és egyéb bűnei miatt küldte büntetésül az idegen sereget. „nincs köztök hadtudó. ha volna is.mutatja a választási lehetőségeket. hősi halálukat okozza (9. A bűneinket Allecto kritikus szavai részletezik: „fej nélkül vannak". „egyik az másikat gyűlölik. Deli Vid dicsőségével (6. Zrínyi imában fordul Istenhez (2. Szolimán követe Zrínyinél jár. hogy császári segítséget hoznak. Cumilla meghal (12. a válasz az almási ütközet. férfiként harcolva. Delimán és Demirhám között (8). feleségünkért.). Ismerős ez a mozzanat . a törökre kicsapó sereg nagy pusztítást végez (7.). Zrínyi lelkesítő szózata szerint a harcot „keresztény szerelmes hazánkért. Deli Videt felesége.).). előbb Zrínyi ajánlja fel saját életét a feszület előtt. Urunkért. lelkük a mennybe emelkedik (15. Diadal és gyász a siklósi ütközet után. Epizód: Delimán megöli Rusztánt és elmenekül. az „olajbéget" fogságba ejti (3. A keresztény hitért tudatosan vállalják a mártírhalált. nincs „eggyesség" és „nincs szeretet köztök. Meghal a siklósi hős. a lovasparancsnokot. Szigetvár elesik. a hazavonuló sereg szemléje következik (4). három oldalról (10.). Magunk tisztességéért és életünkért" vállaljuk. ezek Az tisztviselőnek soha nem engednek. Zrínyi György útnak indul a királyhoz (5). Zrínyi előkészületei: lelkesítő beszéd. Páros viadal a seregek nevében Deli Vid és Demirhám között. Delimán és Cumilla szerelmi epizódja után Delimán visszatér. majd az eskütételkor az egész sereg egy emberként követi. Zendülés a török táborban. Juranics és Radivoj vállalkozása. pl. a reformáció korában felelevenedik. azaz nincs megfelelő vezetés. A Mindenható a magyarok vallási tévelygése (protestáns hitre térése stb. török ármánnyal. a várvédők seregszemléje. eskütétel. Megoldás: Zrínyi ötszáz vitézzel kirohan. Második tetőpont: az utolsó ostrom. a magyarok a „leghenyélőbb népek". Zrínyi első kirohanása (11. A siklósi ütközetben Zrínyi sikert arat. Deli Vid és Demirhám egymás kezétől halnak meg (14.). mint ebek". de az angyalok elűzik az ördögöket.)." Ezzel a vélekedéssel szemben a szigetvári sereg „JÉZUSNAK megszentelt hadnagya" vezetésével.eredetileg bibliai motívum -: a magyar irodalomban már Rogerius mester siraloméneke is tartalmazza (a tatárjárást követően). Az ostromlók haditanácsában széthúzás uralkodik Rusztán. a nagy hatású Magyari István (Pázmány Péter ellenlábasa) is történetfilozófiája alaptételének állítja. gyermekinkért. sem okos tanácsok". Farkasics Péter.). megöli Delimánt és Szulimánt. Most katolikus fogantatású eposz épül rá.). összefogással állítja meg a hatalmas túlerejű pogány hadat. A magyarok hőstette túlmutat az országhatáron: „Mindenfelől ránk néz .). Borbála menti ki a török kezéből. a várvédők megdicsőülnek.

és felajánlja földi életét Istennek. valamint „hadbéli szorgosság" tekintetében a legnagyobb.az nagy kereszténység". Ezzel szemben Borbála. Eposzi elemek tekintetében az első strófák közvetlenül az antik hagyományokhoz igazodnak. a XVII. eposza szolgál közvetlen mintául (1-2. hiszen a kereszténység mártírjáról szól a mű. ének 85. ki hiszen az török hitinek". Ugyanakkor a Mindenható közli Zrínyivel sorsát és helytállását: „Martyromságot fogsz pogántul szenvedni. Az invokáció a görög múzsák helyében a „szűz Anyát". feltehetően Ovidius 15 részes Metamorphoses c. te okos horvát bán. . szakaszban jelentkezik. egy bizonyos pontig. egyetlen hibája: a szívében lakozó „kegyetlenség". Mert az én nevemért fogsz bátran meghalni. Máriát szólítja meg. amikor a második ének végén a feszület előtt fohászkodik. strófájában tetőzik: Szulimán „visszamenéséről immár gondolkodik". világnak tolvaja"É A szigetvári hőssel ekkor már egyetlen török sem állhat egy magaslaton. hogy a széthúzás korántsem csupán magyar sajátosság. versszak)." Szulimán „vitéz kezeid miát fog meghalni".a szerző. Deli Vid megálmodja a heroikus feladatra vállalkozó Juranics és Radivoj halálát. az olvasó előre látja Zrínyi sorsát. A költő Zrínyi szakított a hagyományos 24 vagy 12 énekes (szimmetrikus) kompozícióval. Hogy hamar segitséget küld néked talán?") . hogy segétse senki magyarokat. Ugyanakkor a török érvelés („Bizol-é németben. A főhős sorsának előre jelzése (anticipáció) először az 5. Az eposz 15 énekből áll. Ezzel a heroikus feladatvállalással az is szemben áll. hogy az ellenfelet is felmagasztalja. A magyarok ábrázolásában mindvégig az eszményítés uralkodik." A Bécsbe irányított segélykérések valóban rendre válasz nélkül maradnak. Zrínyi Szulimánhoz az utolsó szablyavágás előtt már így szól: „Vérszopó szelendek. a költő egyik reflexiója pedig pontosan kimondja: „Esztelen. századi politikusköltő-hadvezér saját keserű véleményét is magában hordozza. Maga Szulimán („az kinek Európa rettegte szablyáját") „vitézség és okosság". Hitszegő voltukat azonban már a gyulai epizód is előre jelzi. Juranics és Radivoj az önfeláldozó segítségnyújtás ékes példáit adják. Allecto az egész keresztény világról mondja: „Ne félj. Az erkölcsi diadal a 13. mert jól esmerem én bolond kaurokat. alkotása is példaként állhatott előtte. halálát is csak egy távolról kilőtt „jancsár-golyóbis" okozhatja.mondja a szultán). nevezetesen Vergilius Aeneis c. A hódító sereget az óriási létszám és az „erő" jellemzi („evvel győztük mi meg keresztény világot" . a cselekmény végkifejletét. az ellenfelet megnevezi és feldicséri. A propozíció Zrínyi személyét körülírja. A felépítés mindenképpen barokk sajátosságokat mutat: ellentétes erők bonyolult harcából (két tetőpont után) jön létre végezetül a harmónia. A várvédő Zrínyi nagyságát azzal is növeli a költő. így figyelme a hős magatartására irányulhat. a törökök viszont fokozatosan elvesztik dicsőségüket. Szulimánt. Maga Zrínyi is szembenéz saját sorsával.

a magyarokat a negyedik és az ötödik ének mutatja be részletesen. Briareusok. A rímelés is egyszerű. és látnunk kell előre a két sereg nagysága. a bokorrímeket legtöbbször ragrímek alkotják. a keresztény . Az isteni beavatkozás mintegy közrefogja a történteket. Mitologikus elemek is felbukkannak (pl.Az írói reflexiók számos helyen értelmezik a cselekmény fordulatait. Külső formai eszközök tekintetében a Szigeti veszedelem kevésbé igazodik az eposz hagyományaihoz.) A hexametert a költő a hangsúlyos felező 12-esre cserélte. hogy a végső ostromba a pokol erői is bekapcsolódnak a támadók oldalán. és az zárja. Az enumeráció több helyen is megjelenik. Hasonlóképpen példaértékű Juranics és Radivoj elvszerű kitartása. a „rózsásujjú hajnal" képével indít a 8. Delimán. Zeneiség terén a Szigeti veszedelem nem igazodik a barokk stíluseszményhez. Az eseményeket az indítja el. főként pedig tudatossága és szellemisége közti különbséget. a Szulejmánnal érkező többszázezres hadsereget az első. A siklósi kalandban Farkasics személyes vitézsége emelkedik ki. monumentális keretet alkotva a földi történet köré. Tantalus. A magyarok közt ellenpontjuk a vitéz Deli Vidnek és hozzá méltó feleségének. Atreus. pl. Furiák. és a dicső halált vállaló magyar hősöket az égbe emelik. viszályait illusztrálja. A szerkezetben Zrínyi nem alkalmazza a szokásos in medias res kezdést. énekben).). hogy milyen körülmények között vállalja. máskor eleve a magyarok erkölcsi fölényét jelképezik.és mennybéli erők harca csak a legutolsó összecsapásban társulhat az emberek küzdelméhez. a nagy csaták mindig megnevezett hősök személyes tetteiből. sőt kényszeríti ki a szigetvári hős a várostromot. A főcselekményt epizódok sora alkotja. Az eseménysor tehát a reális emberi világban. felszereltsége. a kevés példák egyike a „jó Zrínyi" kifejezés. A pokol. Licaon stb. hogy a Mindenható a magyarok ellen küldi a török sereget. éllandósult jelzős szerkezet (epitheton ornans) ritka. Rusztán bég és Cumilla szerelmi háromszöge a törökök széthúzását. azaz istenfélő „pius Aeneas"-ra. de a mennyei seregek is színre lépnek. a sorsot fonó párkák alakja). de a kezdő és végponton a pokol és a menny is szerepet kap. Látnunk kell ugyanis. Borbálának a példája. (Emlékeztet a „kegyes". helyette alapos és (a mű egyharmadát kitevő) terjedelmes expozíció olvasható. amely olykor nem is szimmetrikusan oszlik két félsorra (délszláv hatás miatt?). együttes hősi halála. párviadalaiból épülnek fel. Stílusában néhol feltűnik Homérosz hatása (pl. Vergilius hősére. a földön alakul. hanem inkább a históriás énekek hagyományait viszi tovább. ezzel a saját vértanúságát. addig a magyaroknak önerejükből kell bizonyítaniuk. a végső ostrom barokkos kavalkádjához nagy mértékben hozzájárulnak az istenek és a héroszok (Styx. Az egyéni tulajdonságok néhol egyensúlyt teremtenek a két sereg között (Demirhám és Deli Vid esetében). Hárpiák.

MOLIéRE Tartuffe (1664) . A várvédő Zrínyi Miklósnak és katonáinak hőstette . Cumilla halálát tragikusan balszerencsés véletlen okozza. jelen van a negyedik. „Szerencse énvelem is gyakorta mulat". 19. veritékezned". A várvédő Zrínyi Miklós eszmei végrendelkezése: „Mert kell tenéked is követned engemet. Farkasics Péter halálát lírai sorok siratják: „O. Ami az ember szemében „szerencse". a hős várkapitány pedig kötelessége tudatában tette dolgát.mitológiával keveredve (Luciper). az ki jóban el nem bízza magát. Az utolsó (ötsorosra bővített) strófában már nem a főhős. Zrínyi beszédében Balassi kifejezései visszhangzanak: „Ez a' hely s ez a vár légyen dicsőségünk. De kész szüvel várja szerencse forgását".mélyen megőrződött a magyarság tudatában. Zrínyi jelmondata: „Sors bona. „Boldog. versszak). a szerencsét meg kell becsülni. a „jó hir-név". kegyetlen!" A halandósága miatt „nyomorult ember" egyetlen lehetősége: a „vitéz név". Isten látja előre. Zrínyi György fog lépni. A hősi helytállás méltatása soha nem marad el (pl. hanem a költő-hadvezér fordul imával a „Vitézek Istenéhez". Sztoikus bölcsesség ez.a dédunoka eposzának is köszönhetően . Avagy madár gyomra mi koporsóhelyünk". Jóllehet a „nemzeti eposz" rangot Vörösmarty Zalán futása c. hogy hű szolgája volt"). Zsoltáros-biblikus hang is jelentkezik ("Kiáltnak én hozzám. elődei hős lelkének kegyelméért esdekelve. az voltaképpen Isten rendelése (tizenötödik ének. átkozott. forgó szerencse.szól a költői reflexió a siklósi kaland után. a hetedik és a tizennegyedik énekben). Szulimán mondataiban is megjelenik ez az elv: „az vitéz embernek Kell valamit engedni a szerencsének".a szerző itt önmagáról is szól. majd „JéZUSNAK megszentelt hadnagya". s nem hallom meg üket"). A hős várkapitány helyébe fia. előre vállalja a hősi halált. A kitérő költői hasonlatok („Mint mikor az fölszél"É. ha elveszti kölykét"É) a barokk körmondat jellegzetes szerkezetében jelennek meg: a mellérendelt hasonlító tagmondatok emelkedő ívű költői sorozata után következik a késleltetett főmondat. „Mint fölyhő szél előtt"É „Mint magas hegyekből leszállott kőszikla"É „Mint fene leopárt. Zrínyi az utolsó énekben lesz „Szigetnek Hectora". Sokat járnod s fáradnod. műve elhódította a Szigeti veszedelemtől. Az eposz a jövőbe mutató mozzanatokat is tartalmaz. Zrínyi viszont előre tudja. hogy Zrínyi teljesíteni fogja feladatát („Jól esmerte Isten. A sorsot el kell fogadni. nihil aliud" (ČJó sors. a becsületes helytállás. semmi másÇ).

és mindenfajta képmutató magára vehesse az író vádjait. eltűrjük. hogy hasonlóval vádolják . A klasszicista elméletet. a Tartuffe alapvetően mégis jellemkomédia. de ő plebejusabb. A hiba a „vallás és a vakbuzgalom". ezt „levetették vele". hogy nevetségesek legyünkÉ (MOLIéRE: ELŐSZÓ A TARTUFFE-HÖZ) Moliére a Tartuffe-öt 1664-ben. ha nevetségessé tesszük őket a világ szemében. akik a legszilárdabb hitről tesznek tanúságot. tehát a hős saját vonásai . azt azonban.5.nemcsak belső tulajdonságai. de érseki követelésre XIV. rögeszme) kártékony hatású. ha kigúnyolnak.Moliére csak azt veti el. s a jó ízlés szempontjából egyre megy a fél arany és a tizenöt sou [É] nyugodtan . „a tetszés a fő szabály" alapelvet követi Moliére is. viselkedése .megkülönböztetés nélkül . s ezek ostorozása. ha „mesterség a hit és árucikk a vallás". nem bírjuk elviselni.így verses formájú (páros rímű alexandrinusokban íródott) . s ily módon kiteszi őket a szabadgondolkodók csúfolódásainak és rágalmainak. Versailles-ban. hogy rossz hírünk legyen. hogy ami szívedre hat.és helyzetvígjátéki elemeket. l669-től játszhatták újra.). A mértéktartás.miatt válik nevetségessé. nemcsak az Udvarnak és az esztétáknak akar tetszeni: „a színházban a józan észnek nincs külön kijelölt helye. végleges változatában. „az igaz és a talmi" összekeverése . Az első változatban a címszereplő még szerzetesi ruhát hordott. az Udvar előtt mutatta be. Lajos betiltotta a darab előadását.komédia. „a rend" korában bármily mértéktelenség (szenvedély. Még felfedezhető a farce és a commedia dell'arte hatása. A szemrehányásokat könnyen vesszük. mint tragédiaíró kortársai. hogy az emberek hibáit megjavítsa". leleplezése a műfajt is elfogadhatóvá teszi. Moliére felhasznál csel.mindazokat. hanem megjelenése. beszédmódja. erkölcsök javíthatóságában: szerinte a komédia-műfajnak „az a hivatása. / Képmutatás-e vagy igazi áhitat?" (I. Moliére hisz az emberek. (Párizs érsekének kiátkozó végzése szerint a Tartuffe „fölöttébb veszedelmes komédia. a „valóság és a látszat".Nagy csapás a bűnökre. a klasszicista szabályoknak és követelményeknek mindenben megfelelő . 5 felvonásos. hogy általánosabb legyen a figura. amely [É] az álszentség kipellengérezésének ürügyén módot ad arra. és csak hosszú csatározások után. de azt nem." Az átdolgozott műben a rezonőr Cléante világossá teszi a valódi és a látszatvallásosság közti különbségét is: „Neked egykutya.) A Tartuffe.

akkor még deus ex machina-szerű megoldásokra is szükség van a szerencsés fordulathoz. ha nem ismerni rá benne korának embereire. A nyitó nagyjelenetből megismerjük az alapszituációt. (Nem ismert pl. valószínűleg Tartuffe . A moliére-i séma-változatban a központi figuráknak vannak ugyan drámai szándékaik (ilyen pl. hogy a zavargások idején Orgon a király oldalán állt. A Tartuffe zárt rendszerű mű: a színhely végig Orgon párizsi polgár háza. (a komédiában nem szükségszerű) okozatiságát. anyós-meny-ellentétet tovább mélyíti Tartuffe-ről kialakított ellentétes véleményük (Pernellené dicsőíti. így a bűnök leleplezéséhez szükségesek." A kitűnő megfigyelő és gazdag élettapasztalattal rendelkező Moliére „alapanyaga" az emberi természet. azt csinálja. Alkotásmódjában a természetesség vezeti: „sokkal könnyebb nagy érzelmekre csigázni magunkat. mert Orgon . egyéni tulajdonságokkal is felruházott hősei egyszerre korának jellegzetes figurái és örök emberi típusok. a gyermekek zsarnoki kiházasítása). hogy felismerjük ezeket a típusokat.ígérete ellenére. Damis mostohaanyja bátyját (!) kéri. de át is alakítja azt: legfőbb célja egy komikus vagy veszélyes embertípus bemutatása főként azért. de valójában ezek csak eleve hibás jellemük illusztrálását szolgálják. ugyanis a középponti szereplő (családi. Moliére a valóságból csak azokat a részleteket emeli ki.ha nem. társadalmi) helyzete olyan. Moliére persze élettel tölti meg a hagyományos sémát. természet után kell festenie [É] és munkája semmit sem ér. ami az emberekben nevetséges [É] aki hősöket fest. bizonytalan Tartuffe származása stb. hogy gyakran már lelepleződésétől megoldódhatnak a konfliktusok . A többi szereplő viszont éppen az erőszakos szándékok megvalósítását szeretné megakadályozni (ezért lesz igyekezetük rokonszenves a befogadóknak). egyenes vonalát. családi előélete.). Dorine és a gyerekek gyűlölik). A felvonás további jeleneteiben egyre több információt kapunk: a komorna Cléante-nak elemzi.a haloványan ábrázolt fiatal szerelmesek a cserfes szolgálók segítségével egymáséi lehetnek az akadékoskodó öregek ellenére -. 2. ez adja a szűk időkeretek között pergő cselekmény egységét. aki embereket fest.) Az eseménysor a célra irányuló helyzetek láncolatából áll. Orgon foglalkozása." Az író átveszi ugyan a farce-sablont . mennyire elvakult a ház ura (közben egy utalásban arról is szó esik. amelyek céljához . amit akar [É] de annak. az időtartam egy nap (reggeltől estig). járjon közben apjánál Mariane és Valér házasságának ügyében. A főalak bemutatása után annak leleplezése válik fontossá. szereplői egy polgári család tagjai. A meglevő apa-gyerek-.rá mernék hagyatkozni a földszint javallására.a főszereplők. a válságban levő család viszonyait. mint [É] megragadni azt. mert [É] nincs bennük [É] nevetséges finomkodás.

A már úgyis feszült légkörbe berobban a fordulat: Orgon közli lányával.1.elbújtatja (III. újra együtt a család: a saját fiára sem hallgató Pernelle-né biztos az álszent ártatlanságában (3. s szeretné végre leleplezni őt Orgon előtt is.). hogy este meglesz Mariane és Tartuffe esküvője (2. de az.félreérthető viselkedésével .). Az események tovább gyorsulnak: Dorine közli Cléante-tal.a ház már az övé (6.). de apja elkergeti.).).a figyelmeztető jelzések ellenére . aki a veszélyről azonnal értesült Valért . (a nyugalmát megőrző) Cléante bölcselkedik. s bár az nem hisz felesége tervében. a botrányra hivatkozva.1. ém a magát (mellét verve) bűnösnek valló hipokrita . az uralkodó ellenségével is barátságban volt. Orgon elmeséli megismerkedésüket és tovább dicsőíti pártfogoltját. hogy a családfői tekintélyére hivatkozó apa még aznap este meg akarja tartani lánya esküvőjét Tartuffe-fel. amikor a hallgatózásból dühöngve előrontó Damis Tartuffe-re támad (4. rá sem hederítve. Az apja döntése miatt felbőszült Damist Dorine . A kétnapos vidéki útról hazatérő Orgon kizárólag védence hogylétéről érdeklődik (4.).). Amikor (feldühödve) végre kidobná a házából a képmutatót. és Orgon mindenét rögtön a csalóra íratja (7. A félénk Mariane helyett komornája próbálja jobb belátásra bírni az apát (2.).).).az utolsó pillanatig hallgatja Tartuffe vallomását saját feleségéhez (5. Elmira visszautasítja Tartuffe-öt s éppen egyezkedni kezdene vele Mariane-ról (3.). Damis heveskedik.megtéveszti.). „butuska" leányzót (3. s csak a másnapi kilakoltatási parancsot hozó . majd Cléante-ot részletesebben tájékoztatja is: egy politikai menekült iratait tartalmazza a Tartuffe kezébe juttatott kazetta . csendben távozó Elmira magatartása félrevezeti Orgont (5. hogy saját szemével győződjön meg védence álnokságáról (3. Tartuffe fenyegeti meg őt .1. hevesen ostromolni kezdi a ház asszonyát.befolyásolására . Ťgy az asztal alá bújtatott Orgon .). aminek elvesztése még a házénál is jobban aggasztja (7.és a botrány elkerülésére törekvő. de mindenki tehetetlen (2.). hajdani királyhűsége ellenére. de az elkeseredett lány inkább kolostorba vonulna.aki abban bízik.tehát Orgon.). Ezt már az eddig visszafogott Elmira sem nézheti tétlenül: elvakult férjét rábeszéli.1.húzza az időt (3. mégis hajlandó próbát tenni (4.).).). majd Dorine leszidja a tehetetlen.).). megátkozza (6. a fél négyes ájtatosságra siet (IV. majd vitába száll sógorával. hogy Tartuffe-höz adja feleségül (II. A szerelmesek majdnem szakítanak. Miután megfeddi (dekoltázsa miatt) szemérmetlenségéért a komornát (2.).). de Dorine kibékíti őket (4.).). és Damis leleplezési kísérlete olyannyira balul üt ki. Orgon homályos említést tesz feleségének egy kazettáról. Damis kitagadásának hírére Cléante. aki szóvá teszi esztelen rajongását Tartuffe-ért. s így bűnpártolással vádolható (V. fia (bot hiányában) a botozást megússza ugyan. az esküvőről nem nyilatkozik (5. Végre a színen is megjelenik („szent emberként") Tartuffe. hogy Elmira segíteni tud Mariane-on . az apa megbékítéséért még Tartuffe segítségéhez is folyamodik.

5.„lojális" végrehajtó megjelenése (4. sokkal nagyobb akadályok: ezek leküzdéséhez már a család összefogása sem elég. (új elem a megszokott vígjátéki konfliktus-sémában a kívülről jött betolakodó „áttételesen működő" cselekménymozgató szerepe. helyzetek tovább gyorsítják a tempót: a bonyodalmat indító házassági terv (II. s csak ezután (IV.6. [É] Nyomban. mozgalmas jelenettel. A jellemkomikum fokozását szolgálja bizonyos jelenetek egymásutánisága is (pl. de már késő: a rendőrhadnaggyal érkező Tartuffe megalázza az összeomlott családot.6. ill.) győzi meg az ellenkezőjéről (5. hogy Tartuffe feljelentette Orgont a királynál. ami e téren létezik.: Dorinet szemérmetlenséggel vádolja Tartuffe. („Micsoda expozíció! Egyedülálló a világon. ezért Orgon szemét kell felnyitni. A banális cselekmény eléggé érdektelen lenne a különböző formákban és szinteken megjelenő komikum. in medias res kezdődik: a hősök veszekedés közben mutatják be egymást és a már kialakult viszonyokat.5. amikor az író már sok nézőpontból bemutatta. Ekkor még az esküvő megakadályozása a feladat.). Dorine addig vág Orgon szavába. a helyzetkomikum egyik nagyjelenete Orgon asztal alá bújtatása (IV. Ekkor a tiszt nem várt.). de nem sikerül" (II. kezdettől fogva minden roppant jelentős. A lendületes kezdés után az újabb események.2.sokszereplős.) Ennek az expozíciónak is következménye a címszereplő késleltetett belépése: csak akkor (III. A reménytelenség tetőpontja (V.2. ennek farcegesztusos folytatása: „Miközben Tartuffe kitárt karral előrelép. menekülésre nógatja (6.1. aki hatalmában tartja és félrevezeti a családfőt. a kidolgozott részletek.1. és valami elkövetkező még fontosabbra enged következtetni".) és közeli időpontjának kijelölése (III.) A „kettőztetés" komikumát használja ki Tartuffe vallomásának helyzetismétlése: mindkétszer kihallgatják Elmirához intézett szavait. Tartuffe-nek hozott. hogy .). friss ötletek.) után Valér még segíteni próbál. majd rögtön ostromolni kezdi Elmirát. akiről állandóan szó van.). s felségsértés címén elfogatóparancsot adnak ki a család feje ellen. amíg az „pofon akarja vágni.a kor dramaturgiai szokásaitól eltérően .) jelenik meg a színen személyesen az. szerencsés fordulatként közli az összesereglettekkel.) azonnali lépéseket tesz szükségessé.).) Elmira „egérfogó" (cselvígjátéki) jelenetén kívül bohózati hatásokat tükröznek a helyzetkomikumra épülő szituációk: Flipote-on csattan Pernelle-né dühe (I. Orgonnak a király megkegyelmezett (7. Goethe. A komédia . ez a legjobb és legnagyobb. de másodszorra a jelenet ellentétes hatást vált ki. de itt már csak deus ex machinával következhet be a szerencsés vég.). Valér.) válnak ismertté az új. aki megtudta. és a nagyszerű szerkesztési megoldások nélkül. hogy elfogatási parancsot a régóta keresett gonosztevőnek.

aki csak a saját akaratát érvényesítené a családban. az hátralép. A farce inkább szimbolikusan érezhető abban a tragikomikus jelenetben. hogyan lép színpadra: ČLőrinc. irtózik a botránytól. álszentsége miatt eleve kártékony figurája a kezébe kerülő hatalomtól egyre félelmetesebbé válik. érzéki Tartuffe-ről. a törvényszolga személyében . amely azzal szórakozik. Tartuffe összetett. hogy megint elnyomja ezt az érzést. a folyton ismétlődő kérdés: Čés Tartuffe?Ç egy felpattanó rugó nagyon is érzékelhető képét kelti bennünk. Ťgy. Annyira beleélte magát képmutató szerepébe. Orgon jellemkomikumi kettőztetése az anyja. egyrészt a vallás álarcában (jámboran.(valós!) vallásosságukat eltúlozva válhatnak az álszentség áldozataivá. hogy viszszaszorítsa ezt a rugót). ha a szobalány nem volna ott. egy elnyomott érzés. tehát még később. és csakis így válhatik komikussá". Dorine meg. Pedig az asszony valóban tartózkodó.a darab .egy náluk is „ájtatosabb" csodálata miatt . mert szerinte Elmira „sokkal hevesebb volna ilyen esetben". egoista." A szerkezetből következően a darabban kettős leleplezés játszódik le.megölelje Elmirát. §k ketten . azzal szórakozik. mindig újra kezdve Elmira betegségének történetét. hol elérzékenyülten engeszteli „testvérét" (III. s az engedelmes Mariane is megváltozik kétségbeesésében). cinikus. s közben (ide-oda fordulva) hol ordítozva szapulja a fiát.). Damis dühös kitöréseket. az író „több példányt" is bemutathat egy típus variációiból. gesztusai teszik komikussá.7. hogy Dorine hallja a szavait. tettei alapján inkább tragédiába illő jellem. de [É] akkor sem szólna másként. Orgon „mindig túloz szélsőségesen". naiv. és egy gondolat. Amikor Dorine beszámol Orgonnak felesége betegségéről. gátlástalan.) Dramaturgiai funkciójuknak megfelelően más „rokon" vonások is megfigyelhetők a szereplők között: Orgon családja szangvinikus természetű (Pernelle-né harsány jelenetet rendez. Tudja. aki még fiánál is hiszékenyebb és elvakultabb. hogy már [É] őszintén játssza. rakd vissza az ostort és a szőrcsuhámatÇ. miközben ő maga félrevezethető. Bergson. másrészt a zsarnok apáról.). rászedhető. számára ismeretlen a higgadt magatartás: Tartuffe első vallomása után (többek között) azért nem hisz Damisnak. s ez minduntalan félbeszakítja. „hivatalos" szereplővel győzhető meg. Bergson szerint „ilyenkor két elem van együtt.) A szóismétlés komikus hatására épül Dorine beszélgetése a hazaérkező Tartuffe-fel. és Tartuffe észreveszi Orgont" (IV.a vígjátéki jellemek megismételhetők. amely rugóként felpattan. hogy Tartuffe egészsége iránt érdeklődjék. átöleli a csalót. amikor a magát vádoló Tartuffe mellé Orgon is letérdel. és csak külső. alázatoskodva) megjelenő kapzsi. („Emlékezzünk csak. a vitákat „elméleti szintre" vivő testvére .6. (Tartuffe is „megkettőződik" a képmutató Lojális úr.

az eseménysort eleve az ő hibás elhatározása indítja. s csak „kissé" lepődik meg a vallomáson is. Tartuffe túlságosan jó helyzetfelismerő. „tán eped is utána" -.még Damis is Cléante közbenjárását kéri apjánál. hanem dramaturgiai funkciójáért válik fontos szereplővé: Orgon elvakultsága már nem leplezhető le (hagyományos vígjátéki) komornai cselvetésekkel. / Nem törődnék veleÉ". csak a véletlenen múlik Tartuffe bűnhődése. józan Dorine az első jelenettől célozgat Tartuffe Elmira iránti vonzalmára . Az álszentség negatív érték. és az író . „vágya". „érzékei" miatt . hogy a saját szeme előtt csábítsák el a feleségét. (Jellemző.) Moliére elítéli korának erkölcsi világát. azonnal önostorozásba kezd. majd esztelen túlzással téveszti meg Orgont). sőt felesége is. mértékletesség. feleségem. először Elmirára (és eszközeire) van szükség. hogy igazságos királynak.) Elmira alkata ellenére. Ahogy egyre válságosabbra fordul a helyzet. Dorine csak eddig fontos szereplő (minősíti a főszereplőket. Ťgy Elmira. éles szemű és nyelvű. ártalmas bűn.): kockáztat. A képmutató Tartuffe csak saját gyenge pontján . A kor hierarchiáját tükrözik a családi viszonyok: az apa bármily esztelen lépését „engedelmesen" és „szófogadóan" kötelesek fogadni gyerekei.„szive hevülése". akkor. önbizalmát. (A mű valószerűtlen befejezése vígjátéki konvenció. magabiztosan kezdeményezhet vele megbeszélést. józanság. amikor nem játssza álszent szerepét (tehát amikor kettesben hiszi magát szenvedélyének tárgyával).„alkudozni az Istennel is lehet". taktikus ellenfél (l. aki nyilván észrevette Tartuffe érdeklődését. Tartuffe erkölcsi tételei .pedig a megtestesült nyugalom. s szervezi meg Tartuffe leleplezési jelenetét. rendnek kell uralkodnia. királyi döntéssel . „előzékeny vele". nem szükségszerűség. „ki titkon vétkezik. Lajosnak . A meglevő feszültségeket (életfelfogás-különbségek stb.rezonőreként . a kazetta-ügyet is sógorának meséli el .nyilván hiszi is. de a család érdekében állít csapdát. aminek híre kel".6.leplezhető le.) Elmira nem is családbeli helyzetéért. de nem is informálja az eseményekről. merészségét. hogy a másokra figyelő.lehet rendezni. gyors reagálóképességét. Moliére sokat emlegetett pesszimizmusa (emberismerete?) a családot a tragikus összeomlás szélére juttatja. és a kommunikációt is lehetetlenné teszi. intelligens. gyermekem. húgáért. majd az egész (kisemmizett és fenyegetett) család ügyét már csak „csodával" legfelülről. (Nemcsak Elmira hogylétéről nem érdeklődik.) válsággá mélyíti. „bűn csak az.bár valóban „személyes lekötelezettje" XIV. annak már nincs is . és rossz döntéseinek sora juttatja mélypontra a családot. hogy Orgon elsajátítja Tartuffe „etikáját": „ mégha itt előttem / Halna is meg anyám.„féltékeny az úrnőre". elrendezi az ügyetlen fiatalok szerelmi félreértését). emberismeretét a szerelmi vallomása utáni helyzetben (III. a vak Orgon meg majdnem hagyja.

). Az általános emberi értékítéletet és saját emberismeretét Moliére dramaturgiailag is kihasználja: ha valaki mindenkit ócsárol környezetében. ha valaki. ami személyünkben máris kész. azon túlmenően. ill. feltéve. de prózai formájú . a Don Juanban: „a képmutatás mestersége a legelőnyösebb [É] akinek van esze. az alkalmazkodik korának bűneihez" . vagyis általános típusokat ábrázolni. hogy a jellemen azt értjük. Minden komikus személy típus. vagyis ami automatikus működésre kész mechanizmus állapotában van. és követőleg az is. autokrata apák .) Ťrói értékrendjének csúcsán a családi összetartás pozitív értéke áll.. Az idézetek a legismertebb magyar fordításból. ha úgy tetszik. „az író által a műbe táplált értékrend s az értékek jelzése vezérlik tehát az olvasó véleményét" (Bécsy T. mint Pernelle-né. .vétke" . MOLIéRE A fösvény (1668) Bizonyos értelemben azt lehetne mondani. szinte észrevétlenül. ez tehát minden vígjáték célja [É] a vígjáték. hogy minden jellem komikus. Vas Istvánéból valók. mindaz. a „bennünk levő értékrendszerre épít a mű". a klasszicizmus szabályainak megfelelő. amiben ismételjük magunkat. az egyetlen valamennyi művészet közül. az érzelmi szabadság (kialakulóban levő) értékét hirdeti a feudális családjoggal szemben. helyzeténél fogva. akikért felelős (mint Orgon).mondja a címszereplő. de emberileg nem alkalmas a feladatra. hogy általános típusokat mutat be. amely az általánosra irányul.közveszélyesek. és megfordítva a dolgot. amiben mások ismételhetnek bennünket. Moliére egyik legérettebb alkotása. nem azoknak az érdekeit képviseli. rögtön gyanús (és ellenszenves) lesz. Ez pedig.így saját korában kevésbé sikeres és befejezetlennek tekintett . minden hasonlatosság egy típushoz komikumot is rejt magában [É] Jellemeket. akkor azt negatív alaknak tartjuk stb. dönthet mások sorsáról. éppen ezért műveinek állandó céltáblái az önkényeskedő. (BERGSON) A fösvény. (Szinte a Tartuffe-öt kommentálja az alkotó következő művében.a szerző az őszinte érzéseken alapuló házasságot. így.jellem-(szenvedély) komédia.

de „mértékletes" kora jó ízlésének (és saját dramaturgiai céljainak) megfelelően változtatta is az anyagot (Euclio véletlenül találja meg a pénzzel teli bögrét. A cselekmény egységét a középponti jellem. Tudós nők. gyanakvás. gyereket vár . a fösvény-monológ. Botcsinálta doktor. a bögre (ládika)-szerelmes félreértett azonosítása stb. a végkifejlethez szükséges néhány előzmény-információval. A vígjátékirodalomban .Moliére-nél különösen . s életünk során még találkozni fogunk. s akkor is. Horatius: Első szatíra.ábrázolt kórképe minden korban (és más műfajokban is) foglalkoztatta az alkotókat (vö. és adósa adja a pénzt (kor-típus is!). darabját dolgozta fel. Theophrasztosz: Jellemrajzok. hogy megismerteti velünk ezt a fogyatékosságot. tartalmának súlya csakhamar a köznevek sodrába viszi. Valér eltűnt családja után nyomoz.szorongás. A fösvénység motívumának azonos tünetekkel .Moliére más műveiben is megjelenik. Harpagonnak már foglalkozása az uzsorásság.). pénzt! [É] Ezzel feküsznek. mert a problematika örökké aktuális: „Mindig csak a pénz! Mintha mást nem is tudnának mondani. pénzt. Harpagon párizsi polgár házában. a farce-hagyományokra is építve . melynek leleplezése. Csokonai: Zsugori uram). okozatiságát a házassági intrika adja. ő lesz a központi. álmukból is ezzel riadnak: pénzt!" (Harpagon. egyetlen család tagjai (és a személyzet) között bonyolódik.) A téma . nevetségessé tétele a mű célja (Kényeskedők. III. fennálló szituációt mutatja be. A vígjátékíró művészete abban áll.sok más forrás felhasználásával. vagyonféltés. ott a lányt már elcsábították. ettől egységesebb a cselekmény stb. láthatatlan és mindig jelenlevő személy.). „Bármilyen szorosan egyesül is a komikus fogyatékosság a személyekkel. a komédiairodalomban ez az egyik leggyakrabban kipellengérezett hiba.a pénz imádatának torzító hatása.gyakori köznévi cím eleve arra a hibára.középpontjában a világirodalom egyik legismertebb (merész torzításokkal megrajzolt) tragikomikus figurájával. A mű expozíciója a már kialakult. mégis megőrzi a maga egyszerű. főleg a Pantalone-típusokban (pl. amelynek a színpadon mozgó. hogy . húsból és vérből való személyek csak függvényei". Képzelt beteg stb. közismert. független létét. Harpagon pedig egyben „öreg kérő"-típus. egyetlen nap alatt játszódik. ennek bírálata . amilyenekkel már találkoztunk. de Eliz iránti szerelme miatt Harpagon . [É] Típusokat visz a színpadra [É]. ha a jellemvígjátéknak tulajdonnév a címe. elmagányosodás . úrhatnám polgár. Teljes jeleneteket is átvett (ilyen pl. Harpagonnal. A tragédia egyéniségkeresésével szemben a komédia „olyan jellemeket ábrázol. Azt mondhatjuk: egy ČtartuffeÇ É" (Bergson) Moliére nem törődött a dráma részleteinek eredetiségével.itt Eliz titokban férjhez ment. torzulásra irányítja a figyelmet.) A mű (a hármas egység klasszicista követelményének megfelelően) egy helyen.1. csak: pénzt. Scapin furfangjai). konfliktusrendszere (természetesen) zárt.Plautus Aulularia (A bögre) c. ezzel kelnek. pl.

). aki „apja nevében" rögtön vallomást is tesz neki.). konfliktusok rendszerében a mániákus.). Ugyanezt mondja saját helyzetéről húgának Cléante is: szegény lányt szeret. Harpagon kikutatja Cléante szolgáját (3.bejelenti. Fecske segédletével. közben pedig fellöki gazdáját. házasságkötésüknek csak a zsarnok apa fösvénysége az akadálya (I. így apja úgysem egyezik bele az esküvőbe (2.).): Harpagonból még az agyafúrt. először Fecske a gyanúsított (2.titkárának állt. lehetőleg pénzkiadás nélkül. Az ügyben döntőbírónak felkért. aki így magára haragítja Jakabot. majd meglepetten ismeri fel Cléante-ban szerelmét. aki szegény. A lány első látásra meg is retten az „utálatos" fösvénytől. Amíg a fösvény ellenőrzi kertben eldugott pénzét. mert este „díszlakomát" készül adni. végletekig torzított. Jakab „ítélkezik" apa s fia összetűzésében.) és Harpagon siratja életének egyetlen (elveszett) értelmét (7.). ill. így apa és fia leleplezik egymást (2.).).) Amíg Harpagon intézkedik.). szerepet játszó Valér Harpagonnak ad igazat Elizzel szemben (5.).). A csendbiztos nyomozása eredménytelen (V.). s retteg. Közben Fecske ellopja a fösvény féltve őrzött pénzét (6. mindkettőjüket rászedi: így kiengesztelődnek (4. hogy maga Harpagon az uzsorás.). Cléante újra felbőszíti apját: uzsonnát hozat (Harpagon számlájára).1. 9. majd Valér botozza meg őszinte véleményéért (2.) . A hétköznapi események. hízelgő Fruzsina sem tud pénzt kicsikarni (5.). Marianne bemutatkozik Eliznek (6.valaki pénzt hozott (8. s amikor a pénzközvetítővel véletlenül találkoznak otthon. ám váratlanul kiderül.). hogy Marianne és Valér az Elizhez érkező Anzelm gyermeke (5. A ház ura összehívja az egész személyzetet. Fruzsinával megérkezik Marianne (3.). Cléante felajánlja: apja visszakapja eltűnt pénzét. lépre csalja fiát. a szakácsot előbb Harpagon. ő maga meg elvesz egy szegény.).. és apja gyűrűjét Marianne-ra erőszakolja (7. s Cléante bevallja. hogy mindkettőt kiházasítja (egy pénzes özvegyaszszonnyal.). ő bosszúból a titkárra tereli a figyelmet. aki titokban feleségül vette Elizt. fiatal lányt (4. Valér. Gyermekeit megelőzve . Fruzsina cselt eszel ki (IV.1. de a hierarchia csúcsán álló figura önző . meglett nemesúrral) még aznap(!) este. kénytelen pénzt kölcsönözni egy kíméletlen uzsorástól (II. a fösvény viszont.). egy gazdag.1. s az inas feltevése igazolódik (4. ha lemond Marianne-ról.1.).nemrégiben ugyanis tízezer tallérhoz jutott egyik adósától.). pedig mást szeret (4. hogy szereti Marianne-t (3. aki meglátja választottja és fia meghitt jelenetét (2. Cléante.). (Zabszár jelent . házasságközvetítője Fecskével az ő fukarságáról beszélget (3. így a fiatalok boldogságának nincs több akadálya (7.1.).). Harpagon ezért a törvény kezére akarja adni (4.beismeri (3.). monológ). hogy ellopják a pénzét. de Fruzsina bókol helyette (5.amit ő a lányra ért . de a dolgokat tisztázva újra összakapnak a lányért (5. félreérti a helyzetet: „lopását" . kiderül.).). özvegy anyja helyzetének javításáért kész Harpagonhoz feleségül menni. Ebben Valér támogatja (III.akik terveikről beszélnének vele .).

7. szándékait minősíti. Tartuffe) A fösvényben Moliére több népi szereplőt. Ezért laza a jelenetek oksági láncolata: néhány. Igazából minden mozzanat Harpagon jellemét. de ezen kívül humorforrás is lehet (l.). hogy két szerelmes (testvér)pár és két apa házassági szándékai kereszteződnek: Harpagon többször konfrontálódik Cléante-tal a pénz és Marianne dolgában is. össze is foglalja „a közvéleményt"). (Egyre nyilvánvalóbbá válik. Jakab „őszinteségi-próbáján" (III. de a többiben is ő a középpont (róla beszélnek. túlzásokkal. A főhős változatlan és változtathatatlan jellem. így a cselvetéses intrika felesleges: a házasságközvetítő (a bizalmas szerepkörében) cselt tervez a fiatalok megmentésére (IV. Jakab.1. V.1. sokszorosan véletlenül következik be. a szókomikum hatását.eszközzel.) bárhová beépíthető lenne az expozíció (I..2.4.5.6. az csak hozzá méltó .2.2. a 32 jelenetből 22-ben a színen is megjelenik. A mechanikus viselkedési formák nevetségességét.szülő. ettől zártabb. A megtalált apa.). de az író nemcsak nem folytatja ezt a szálat.) . hogy aki ennyire monomániás.) és a fellökés (III.4. „Hozomány nélkül!". hanem a várt. III. természetességet képviselő Harpagonnal ellentétes jellemű . Valér Brighella -. II. szándékait tiszteletben tartó.alantas .). akit ez nem szeret.anagnóriszmosz (V.) A boldog vég deus ex machina-szerűen. új elem a hagyományos vígjátéki sémában.1. váratlanul.2. IV.. A nagy jellemkomédiákhoz képest (l.a pénzimádat legyőzi szerelmi. helyzetét.1. hogy Moliére csak azokat a részleteket emeli ki (nagyítja fel). Fokozó hatású bohózati elem az ismételt botozás (III.).. a fordulat (I. Variálódnak a félrevezetések (III. őt jellemzik.elhatározása indítja a szerelmi-esküvői bonyodalmat. III. stb. hogy ne adja lányát olyan emberhez.) és a tetőpont (IV.) közé.minél több oldalról történő nevetségessé tételét szolgálják. (a „rugóra járó ördög"-effektust) ebben a művében is kihasználja az író.). Harpagon elsősorban fösvény. (Amikor Valér Harpagont igyekszik meggyőzni (I.9.. felmerül tehát a cselvígjáték lehetősége. és halmozza a helyzetkomikumi jeleneteket.. ill.).. zannikat szerepeltet (pl. Anzelm a zárlatban a fiatalok érzelmeit. Meghatározza a szerkezetet. másodsorban özvegy és csak legvégül apa: a mű szerkezetében is ilyen alárendeltségben jelennek meg a motívumok .1. szakítja minduntalan félbe Harpagon fösvénysége.3. 5.). melyek Harpagon . ez nemcsak közvetlen jellemzésüket szolgálja. 2. összeszövöttebb a mű. a túlzások (II.). legsebezhetőbb pontján leckéztethető meg. a jellemet egy-egy vonással árnyaló komikus helyzet (I.1.1. pl. Jakab Arlecchino-típus).7. szokásos fordulatokkal ellentétben éppen az apja ejti Cléante-ot csapdájába. aki rezonőrként Moliére negatív értékítéletét is közölheti az érdekházasságról. „és az . tehát a józanságot. mely szorosan kapcsolódik monomániájához is. Mivel minden (polgári és népi) szereplő beszédmódjával is egyénített. már elpusztította apai érzéseit.

) után tragikus összeütközés zajlik az apa és fia között (2. hogy ellágyul" lánya könyörgésére.. Harpagon azonban kegyetlen. a IV.: a már eleve szatirikus indítás (1. cinikus gazember („adja isten" . Moliére nem ad felmentést a pénzével végérvényesen magára maradó Harpagonnak. amiben él. tragikomikus jelenete a „tragikus kétségbeesés és bukás dimenzióit villantja fel" (Poszler Gy. a feszültségkeltés és oldás állandó hullámzása jellemzi a szerkesztést (I. Annál nevetségesebb. végletes önzéséről . az apa máris mindent elfelejtett. gyermekeivel való bánásmódját nézve valóban szörnyeteg. 6. alighogy visszaszorítják.). 5.a Tartuffe-ben a „javítható" Orgon még „érzi. kapzsiságáról. hogy túlélje gyerekeit. érintetlenül" (Bergson). Tehát a világhoz való viszonyában igazán nem egyéb. kártékony társadalmi típusának.automatikusan visszatérő szavak mögött szinte látjuk a körben forgó gépezetet. jelenet. ha a fösvénység és az apai vonzalom ütközése az érzéseknek valami új s többé-kevésbé eredeti keveredését teremtené meg Harpagon lelkében. Viszont azt a világrendet.). 4. jelenet tematikus párhuzamával ellentétes a farce-jelenet (3. Alig ér véget a találkozás.). minden egyes szereplővel konfliktusba kerül. Valóban drámai volna a feszültség. II. mint cérnán rángatott báb. ezt fejezi ki a gépies ismétlés". ezt Valér ironikus szövege oldja (5.). ill.). [É] kiderül. valóban az arany igazgatja. a csúcspont az éles összeütközés az apa és gyermekei között (4.. felvonásban még gyorsabb előre. a fösvénység máris felpattan automatikusan. és a „rugós ördög"-mechanizmus működteti minden rezdülését.). de az eltúlzott. épp hogy említést tesz e komoly találkozásukról [É] a fösvénység elsiklott egy másik érzés mellett. hogy apa és fiú áll szemben egymással. amelyet egy rögeszme mozgat. A tragikomikumot is Harpagon monomániája teremti: „Van a Fösvényben egy jelenet. akár az aranyában. „Egyéni viselkedését.mondja. érzelem éppúgy nincsen benne. amelyben az adós szembekerül az uzsorással. A nyelvi jellemzés remekeként számontartott nagymonológjában magából teljesen kivetkőzve mutatja meg visszafordíthatatlanul deformált személyiségét (még „akció" is jelzi elborulását: saját magát kapja elÉ). ezt bohózati tónusban ellenpontozza a 3-5. aki „vállalja. A mű során egyre rétegzettebb képet kapunk Harpagon fösvénységéből kinövő. Amikor megint látja a fiát. amely szinte drámai: az. rögeszmés gyanakvásáról. De egyáltalán nincs így.) Az író a komikum-változatokat gyakran a tragikum-lehetőség ellenpontozására is alkalmazza.és visszalépések következnek be. A pénzszerzés realitásán túl idegen a világban: saját szerelmi ügyében naivitása válik komikussá.: az 1-2. . hogy nyolc hónap leforgása előtt apja nem lesz az élők sorában" stb. minél inkább a maga világának törvényeit példázza" (Illyés Gy. annak ad kölcsönt. Bergson.).).

Mindig az antik mesterek példája. ha verseimet olvasná? Mit mondana Szophoklész. és az erkölcsnek nincsen erőteljesebb. Párizs ízlése azonosnak bizonyult Athénével. mint a szórakoztatásukkal". hogy A fösvény sohasem javított meg egyetlen fösvényt sem [É] elég az egészségeseket megerősíteni egészségükben. amelyek egykor könnyekre indították Görögország legműveltebb népétÉ (RACINE: EL§SZ• AZ IPHIGéNIéHOZ) A Phaedra. zárt szerkesztésmódja alapján analitikus dráma. ha nem is tud meggyógyítani kétségbeejtő betegségeket. melyet színpadunkon mindaz tett. amíg hatását nem ártalmatlanítja a világ. ha ezt a jelenetemet színpadon látná?" (Cs. ijesztő rögeszme nem csak az harpagonoknak figyelmeztetés. ahol az erény annyira kitűnnék. 5 felvonásos klasszicista tragédia. mint éppen ebben"). sok feldolgozásból ismert mitológiai történetet. ha ismerjük azokat.") „Még ha feltesszük is. hatásosabb gyógyszere. ha védekezünk a példa minden hatása ellen. Racine-t is a nevelő szándék vezeti műve megírásakor („egy tragédiát sem írtam. örömmel jöttem rá. A mű magyar fordításai közül Illyés Gyuláé a legnépszerűbb. „a szenvedély és a lelkifurdalás drámája". nézőimet ugyanazok a dolgok hatották meg.működésében ábrázolt. A konfliktusok természete szerint jellem-. RACINE Phaedra (1677) Abból a hatásból. amiben Homéroszt és Euripidészt követtem. hogy a józan gondolkodás és az értelem minden időkben változatlan. Racine. mintája a mérce számára: „[É] folyton azt kell kérdeznünk önmagunktól: Mit mondana Homérosz és Vergilius. Szabó László . A betegségmegelőzés is értékes gyógymód. szerinte a szerzőknek legalább annyit kellene foglalkozniuk „közönségük nevelésével. akikkel összeütközésbe kerülhetünk. Jellegzetes klasszicista sajátosság a tanulmányjellegű előszó és a kötelező verses forma. mint a nevetés" (Lessing). aki „Szophoklészen és Euripidészen nevelődött" (Boileau). („Minden komikai hiba veszélyes. e művéhez is antik tárgyat választ. hasznos. A fösvény a bőkezűnek is tanulságos [É] hasznos.

Theseus sok kalandja és első feleségének. hogy távol legyen Ariciától. beteg. az istenek akarata -. feszült alaphelyzetből robban ki a tragédia. végül Theseusszal száműzette. a hősök jelleme. akibe pedig Hippolytos szeretett bele. ill. és magukra hagyta őket. és a szerelmek külső akadályokba. A színhely Theseus athéni király tengerparti palotája Troizénban. főszereplői a királyi család tagjai. ellenség).és jellemmódosítások.a mitológiai elemek.ismeri be nevelőjének . kész a racine-i érzelmi modell: valaki szeret valakit. Ebből az érzelmileg túlfűtött. ezért minden leszármazottját. és megilletődve az iránta való bámulattól . akibe . a jelenetek belső logikája megbonthatatlan. minden motivált. minden mozzanat ezt a szituációt bontja tovább a műben. aki mást szeret. hogy „megismerte Venust és rettentő hatalmát". kapcsolataik. öngyilkosságra készülő Phaedra pedig hajdani dajkájának vallja be. üldözte a fiút. Már a cselekmény kezdete előtt fennáll a tragikus végkifejletet is magában foglaló teljes viszonyrendszer . az időtartam egyetlen nap. kitérő nélküli. Minotaurus) és Phaedrát is üldözi).szerint Racine három ógörög tragédiája közül „legalább egy bizonyosan első díjat nyert volna a dionüszoszi drámaversenyeken. így Pasziphaét (l. de fő forrása Seneca Phaedra s főként Euripidész Hippolütosz c.jel. Aztán az újabb kalandokra induló király Phaedrát is Troizénbe vitte.beleszeretett (1. Ariadnénak elhagyása után ennek testvérét. akinek Vénusz nem bocsátott meg. A dráma alapszituációja: Phaedra. a cselekményvezetés egyenes vonalú. éppen a fia gondjaira bízta. de tisztában van szerelme bűnös . hogy az ésszerűség és valószerűség jegyében létrejött francia klasszicista esztétika szabályainak mindenben megfeleljen a mű: zárt rendszerű. régi ellensége családjának egyetlen életben maradt tagját. Phaedrát vette feleségül. évekig küzdött szenvedélye ellen. Az expozíció indításakor Theseus már fél éve távol van. A levert. Racine eleve úgy választja tárgyát. Itt nevelteti a király Ariciát. már felnőtt fia viszont Antiopé amazonkirálynőtől született. aki beleszeretett mostohafiába. tilalmakba is ütköznek (vérfertőzés.talán elnyeri a nehéz természetű Euripidész barátságát is. Pasziphaé pedig annak az Apollónak a lánya.") Racine ismerte ugyan francia elődei feldolgozásait. tragédiája volt.). amelyeket Racine saját céljának és a klasszicista dramaturgiának megfelelően alakított. Hippolytos eltűnt apja keresésére akar indulni. az athéni hercegnőt. (Az előszóban rajtuk kívül Vergiliusra és Plutarchosra hivatkozik. amely eleve meghatározza az alapszituációt (Phaedra „Minos és Pasziphaé lánya": Minos krétai király az Alvilág bírája. hogy ezt leplezze. Az expozíció az alapszituáció megismerése és a két szerelem (külső szereplők által kikényszerített) bevallása. Minden helyzet.) érdekesek azok a cselekmény.

zaklatottan vall bizalmasának.).). felvonásban Hippolytos Ariciát kéri. Venushoz könyörög céljának eléréséért (2. hogy a király nem is halt meg (6. de Theseus egy elejtett megjegyzéséből („Ariciáé szívének vágya mind" ) . hogy Theseus trónját „el kell foglalni". és Neptunus azonnali bosszúját kéri (2.a király persze fia „fortélyos ravaszságának" minősíti szerelmének bevallását (4.erre Phaedra rátámad. hogy felajánlhassa Hippolytosnak az athéni trónt (1. Phaedra hiába kéri tőle.). és távozik (5. felvonásban Phaedra saját szerelmi vallomásának hatásával foglalkozik.). Phaedra már mitől ilyen zavart" (5. de fél alvilági atyja ítéletétől. aztán félreértést színlelő fiú visszautasítja mostohaanyját. A hazatért király értetlenül elindul. és figyelmezteti Phaedrát. felvonásban Theseus . De Panopé (hírnökként) közli. Hippolytos.). őt okolja végzetéért és elkergeti (6. hogy ily szégyent ne érjek. mindent reád hagyok. amit csak akarsz.).). Aricia is beismeri. Közben az athéni szavazás Phaedra fia javára dől el. száműzi. hanem csak őt utasítja vissza. amit nyert (3. a kormányzás lehetősége is csak azért érdekli. hogy Hippolytos nem általában a szerelmet. majd féltékenységéről szenvedélyesen. megvallja szerelmét. Phaedra szintén beszélni akar a fiúval: a férje halálhírére megkönnyebbült királyné először apátlanná vált kisfia érdekéről beszél. végül megragadja Hippolytos tőrét. rossz sejtelmei ellenére. Phaedra szól férjének Hippolytos érdekében.).voltával.). A királyfi közli Ariciával azt a szándékát. s bár végül sejteti. (Oinone vádaskodása a színen nem hangzik el!) A IV. Oinone meggyőzi. a kompromisszumkész Oinone kérleli.fiára támad. nem tud és nem is akar így élni („Azért halok meg épp. bizakodik. hogy „vérfertőzéssel" Phaedra „inkább terhelve van". kísérje el száműzetésébe. Ťgy Phaedra sorsa „új arcot ölt". hogy bevádolja Theseusnak Hippolytost. s a városban felröppen a hír. nem tudván tovább uralkodni magán. A „nép szeszélye" dönt Phaedra gyermeke. aki hiába védekezik.).Phaedra megtudja. hogy „tisztázza. Villámcsapásként éri a hír (5. Hippolytos és Aricia között (4. A II. A megdöbbent.). hogy „nem a birodalom a legbecsesebb".). hogy Theseust „legyőzte a halál".). s a jó hírére hivatkozó.)."-3. / Feldúlt lelkemmel én tehetetlen vagyok.a tőrt bizonyítékként elfogadva . Hippolytos oltalmát kérve. De Oinone Theseus partraszállásának hírét hozza. s mivel Phaedra életéért dajkájának „semmi se drága". újra öngyilkosságra gondol. így (az újra öngyilkosságra készülő királynénak) felveti. „hisz ártatlanul nincs mitől tartani" (6. hogy „Athénben a trónért már áll a párharc". Theseus megátkozza. hogy ölje meg őt. Phaedra nem ellenkezik („Tégy. A III. és elmondja „dadogó vallomását"(2. a vétkes szenvedély pedig „egyszerre bűntelen lett"."-3. hogy visszaadja neki Athén trónját. érvel / "Egyetlen nap alatt a szép erény soha / Nem lesz vérfertező s apjának gyilkosa"/. felvonás a két szerelmi vallomás előkészítése és megtétele.) . Az V. vonakodó lánynak házasságot . bevallja Aricia iránti szerelmét is. hogy próbálja meg elviselni sorsát . majd.

az érzelmek szépsége és a kifejezés előkelősége erősítÉ" (Előszó a Bérénice-hez) A Phaedra analitikus dráma a szó 'elemző' értelmében. A gyötrődő Theseus tudni szeretné végre az igazságot (2. Valójában mindegy. Szakítva a corneille-i formalizmussal. A 6.). A bevett méregtől már haldokló Phaedra a még mindig bizonytalan Theseusnak végre egyértelműen adja tudtára: „ártatlan volt fia". kit gáncs nem illethetett" (7. a sűrítettségélmény olyan fokú. 6. Racine szembefordult a cselekménydrámával: „A legfőbb lelemény a semmiből valamit csinálni. Theraménes már csak Hippolytos pusztulásának tényét tudathatja. vérfertőző szemet / Vetni fiadra. a fiú utolsó szavaival ártatlanságát hangsúlyozta. hogy ennyi külső esemény nem játszódhatna le 24 vagy 36 óra alatt sem).Ariciát lányává fogadja. akik tehetségükben nem éreznek elég bőséget [É] arra. én. cselekménye a katasztrófa köré sűrűsödik.) A katasztrófa fokozó hatású párhuzamos jelenetei . Ezért először Hippolytos keresi fel Ariciát. A király bűnhődik átkáért. 4. főként pedig Phaedra féltékenységének lehetőségét szolgálja. Racine a pszichológiai mélység irányába fordult: mozgalmas. az érzelmek mozgásából írt drámát. és . s az események nagy száma mindig azoknak a költőknek volt menedéke.). amely a múltbeli események kiderülésén alapul . hogy szerelmes. a drámai forrásoktól eltérően. egyrészt ezt a szerkesztést. fordulatos cselekmény helyett a benső világból. Hippolytos jelenete mindkétszer előkészíti Phaedráét.).). Amikor pedig a király a fiát hívatja. bűnös vonzalom látszólag tisztultan beteljesülhetne. amíg az beismeri.az „áruló család pártütését feledve" .). a valóságtól elszakadt szenvedély (és analízise) egyetlen tragikus pillanatba zárt. hogy az „egy nap" inkább az előadás néhány órájának tűnik (holott nyilvánvaló. ill. de Racine nem alkalmazza azt az analitikus szerkesztési módszert. Utolsó pillanataiban bevallja: „én merészeltem. de hiába hivatja Oinonét. Phaedra pedig Oinone hosszas faggatózása után vall (I.a híradások előbb Oinone. az „egy hely".). hogy megvallja szerelmét.2. Racine-i bravúr a szerkezetben az első két felvonás párhuzamos felépítése: Theraménes addig vallatja Hippolytost. jelenetben Theseus halálhírére aztán mindkét tiltott. megvadult lovai roncsolták szét. hogy öt felvonáson keresztül lekössék a nézők figyelmét olyan egyszerű cselekménnyel. helyette Panopé hozza a hírt: a „szégyenszemre elűzött" dajka „magát a mély habok örvényébe vetette" (5.1. merevséggel.gyorsan egymás után .). majd Phaedra Hippolytost (II.5. és üzenetében Ariciát apja gondjaira bízta (6. 3. ill.). Racine ennek illúzióját teremtette meg. majd Hippolytos haláláról (V...). ezeket követi (a színen!) Phaedra halála (V. másrészt Hippolytos jellemének módosítását..ígér (1. melyet csupán a szenvedélyek hevessége. és elbeszéli a részleteket: a tengeri szörnnyel apja méltó fiaként harcoló királyfi testét a kocsiját elragadó. (Aricia szerepeltetése.7. Ťgy könnyen teljesíthetővé vált a boileau-i hármas egység követelménye is. hogy milyen a konkrét tér.

se egészen rosszak. hogy megutálnánk őket" (Racine: Első előszó az Andromaque-hoz).4. Iliász. Az írónak nincs szüksége szerzői instrukciókra sem.) Phaedra mellett a többiek súlytalanabb figurák: Hippolytos. Oinone pedig a bizalmas és az intrikus szerepkörét tölti be.. ő követi el a „tragikus vétséget". A mű középpontjában Phaedra alakja.Phaedrában is a királynét és apja feleségét látja (nem érti szenvedélyét. Ugyanakkor Phaedra passzív hős. V. az Oidipusz király vagy Ibsen drámái. igazából ez a „cselekmény". híradásokban). végzetként sújtanak le . Theraménes a bizalmas és a hírnök.3.. (Eltér antik elődeitől: „emberi gyarlóságként"(!) az Aricia iránti tiltott szerelmet kapja Racine-tól..). Bár felmerül Theseus utódlásának kérdése. 5.Neptunus is azonnal „intézkedik" Hippolytos elpusztításáról. (A tragédiát okozó főszereplő. váratlan megjelenése (III. vagyis gyöngeségre képes erény. bűntelen. de nemeslelkűségében tehetetlen. Az író jellemábrázolási elveit is Arisztotelész véleménye határozza meg: „a tragikus alakok [É] ne legyenek se egészen jók. gyengévé válik. pedig korábban a fiú „nagylelkűnek" minősítette (II. amely miatt sajnáljuk. 6. Euripidész szőtte össze a Theseus-mítosszal).a méltóságot. § a megtestesült jó szándékú engedelmesség. ill.).) mozgatja az eseményeket. Ťgy akciók helyett részletező dikciók zajlanak. [É] legyen bennük közepes jóság.). az ártatlan áldozat tiszta. a trónviszály lehetősége (rövid „átkötő" jelenetekben. IV. újabb párhuzamként mindketten szerelmüket szeretnék trónra juttatni.6. Aricia elől.). Phaedrát is csak saját szenvedélyének viszonylatában érdekli. (A „Putifárné-mítosz" vándormotívumát. A kevés szereplőből Panopé udvarhölgy a hírnök.(mint pl. később Phaedrától fut).. A magánéleti válságban háttérbe szorulnak a közéleti konfliktusok. megszállottsága. de mindez Hippolytost is. ebben a műben Theseus halálhíre (I.6. Bellerophontész történetét. démonisága. Királyi családtagok . A vadkacsa). pl. kevés a műben a monológ (III. l. l. örök emberi tragédiák zajlanak. A szimbolikus istenek nem adnak tanácsot. összetettsége áll. a gloire-t kell kifejezni a klasszicizmusban -. reagálásai csak válaszok külső történésekre. csak a vétség vagy a halál. lelki gazdagsága). anélkül. Venus „rejtőzködő isten". akinek a hős feltárhatja legbensőbb titkait. mert Racine-nál „a benső világ apró rezdülései még a dialógusokba épített cselekvések" (Bécsy T. Mivel a francia klasszicisták kitalálják a 'bizalmas' figuráját. Vakon bízik az .5. s olyan hiba folytán bukjanak balsorsukba. isteni törvényekre hivatkozik). de a mitologikus és királyi udvari keretek között itt általános érvényű. A főhős számára nincs alternatíva. könyörtelenek.2. Ismené a bizalmas.) Apjához való viszonyának alapja a mély tisztelet . jelleme (tévhite. állandóan menekül (ahogy színre lép.

Belülről támadó vad indulatai külső okokra is visszavezetnek: származása a meghatározója paradox lelkének. zsarnoki atya. hogy helyreálljon a (kozmikus és társadalmi) rend. a gyengeségek (és apja hibái) nélküli Hippolytosba lesz szerelmes. lelkifurdalás. és azt is. tisztában van saját belső folyamataival. hagyja (egyre lejjebb zuhanva). majd visszautasítják vallomását. vétsége. ehelyett az újabb helyzetek újabb bűnt (és újabb érzelmi állapotokat) váltanak ki belőle.IV. hogy ártatlan bűnhődjön. a zárlatban ő fogalmazza meg a fennálló világ erkölcsét. hogy szerelme mást szeret (és egyáltalán: képes szeretni!). de a műben az ő útja már a megtalált megnyugvásból (I. Theseus.ekkor még győzhetne tisztaságvágya. magyarázza.).6. egyetlen nyugodt pillanata sem lehet. Lelkét a múltból véres kalandok terhelték. „Racine-nál jelentkezik először az a pszichológiai atmoszféra. Ez az uralkodó atmoszféra lesz aztán az egyik legfontosabb stílusjegye a franciás drámának. végletes állapotok között háborog: a szenvedély őrületének megvallása után szégyenérzet. (L. majd Ibsen és a naturalizmus ebből teremti meg a drámai miliő technikáját. azért távozik (a világból).). a hős mitológiai király erős. a tisztaságot és a tiltott szerelmet igazából csak a képzeletében élő. befolyásolja. a pokolban pedig igazság".ez állapotának mélypontja („vesszen Aricia". Apollo Phaedra őse). hogy „Minos és Phasziphaé lánya". sértettség. bűntudat. Egész pályáját és világnézetét a Port-Royal kolostor és a Versailles között feszülő . a világ igazságosságában. az ártatlanok szükségszerű győzelmében. Csehov világa is erre a miliőtechnikára épít. hogy ő vakon elhiszi a hazugságot. őrült féltékenységében egy másik ártatlan pusztulását is kívánja . kiadja magát.). mert „egy személyben egyesíti a poklot és az eget".1. Ugyanakkor végig megőrzi fenségét is. Előbb felfedi titkát valakinek. Gondolkodás nélkül átkozza meg fiát. Totalitás-igényében egyesíteni akarja a méltóságot és a szenvedélyt.istenek. amikor pedig megtudja. bemocskolta a napot („a nap alatt". mérték megtartása lenne királyné. elítéli saját gyarlóságát. szenvedélye eluralkodásának pillanatától harcol végzete ellen. harmónia. A mű értékrendje Racine janzenista szemléletét tükrözi. majd őrjöngő féltékenység lesz úrrá rajta.2. szánalom. bírálja magát. mely minden szereplőjét körülveszi. „ami az égben bűn. az igazságérzetet is örökölte. s O'Neill nagy lélegzetű darabjai is" (Almási M.) Ahogy belép. Ilyen ellentmondásokkal nem lehet élni: megzavarta a világ rendjét. Később Schiller és Hebbel ezt a pszichológiai hátteret még jobban elmélyíti. halálra szánja magát .) a katasztrófa és a felejtés után a (majdani) béke megtalálásába tart. azaz a világban játszódik a mű. elég neki. érzékiségét (a testi vágyat) is. hogy a „tőr vall ellene" (IV. analizálja. anya és feleség -. ismeri. Goldmann szerint e tragikus hősnő pontos definíciója az. Lelke szélsőséges. Phaedra kötelessége a rend.

elárul. Lajos udvarának világi szelleme jelentette számára. rá vonatkozó képekre. gyáva. füst. gyűlölet. szégyen. menekül. szörny. sors. végzet. az egyre több jelentéssel gazdagodó képek rendszere hálózza be. Mindebből méltán vontam le magamnak azt a következtetést. ill. megvalósítandó cél (a pozitív érték) a nyugalom. A kegyelem nélküli világban az elérendő. bűnének perszonifikációja. (A leggyakoribbak: dicsőség. A páros rímű alexandrinusokat (hagyományosan) 13-as. SWIFT Gulliver utazásai (1726) Éminden újabb műtét után világosan megállapítottam. erény. isten(ek). „vért. Racine-nál minden a szerelem" (Babits). tüzet" okádó szörny Phaedra vágyának. tűz stb.ellentétes életfelfogás alakította: a beléoltott janzenista szemlélet ellenpéldáját XIV. szerelem. A dráma a végén mégis avval az ízzel hagy.) „Racine varázsa: ahogy az elnyomott költészet keresztülizzik a hideg és konvencionális formákon".: a Hippolytost elpusztító. ártatlan. halál. rejtőzik. a metaforikusak: út.az ismétlődő kulcsfogalmak. a pusztulást okozó szenvedély csak negatív érték lehet. a piros (pirulás) az egyetlen jelzett szín. sokkal nagyobb szolgálatot tesz az emberiségnek és .a mitológiai jelképek mellett . vétkes. pl. járom. „a rendben sorakozó versek mögött örvények rémlenek. hogy mennél tovább haladunk. füstöt. Az eleve elrendelés hitelve. minden rész-kép visszautal korábbi. A Phaedra hatását nyelvi megformáltságának is köszönheti: választékos. ég. vér. az ember egyedül áll a sorssal (Istennel) szemben. az emberi szabad akarat hiánya a végzetszerűség érzését adja. A részleteket Somlyó György fordításából közöltük. s boldogságát csak a kegyelem és a kiválasztottság állapotában találhatná meg. hogy az a bölcselő vagy feltaláló. a hibák számban és terjedelemben annál inkább növekszenek. de világos szövegét . a műben a szerelem pedig eleve a „végzetes tűz".. 12-es jambikus sorokban fordítják magyarra. mintha a szerelem mély poklaiba ereszkedtünk volna. a konvencionális szavak titkos gondolatokat asszociálnak. nap. aki a természetben jelentkező repedéseket és szakadásokat össze tudja forrasztani és fércelni.

Az aránykülönbségek tanulsága. Gulliver első két útja A regény első két könyve a törpék országába. „kinek lábai alatt a föld legmélyebb mélye a zsámoly". illetve az óriások országa. ezekben elsősorban a különböző társadalmi rendszerek megítélésére van módunk. mi a valóban nagyszerű. hanem sokkal inkább a belőlük és általuk megfogalmazódó. akárha valaki a bonctant tartaná az orvostudomány végső céljának. a hozzájuk képest óriási Gulliver viszont jámbor.hasznosabb tudományra tanít bennünket. illetve az óriások szigetére. Gulliver szenvedélyes utazó. azaz Brobdingnagba (az előszó helyesbítése szerint: Brogdingragba) vezérli Gullivert. A viszonylagosság hangsúlyozásával és a kicsi-nagy dimenzió középpontba állításával a komikus helyzetek sokasága jön létre. de félelmét pózolással. ŤRéSéB•L) A mű az utaztató regények sorába illeszkedik." (SWIFT: HORD•MESE C. mint az. paródiája is. Az első két utazás végpontja a törpék. Lilliput császára „a világ legvégső határain is túl uralkodik. esetleg csupán akarnak nagynak látszani. de azoknak egyúttal torzított tükre. Olyan képzelt világokat alkot tehát Swift. megfogalmazható tanulság. a tágabb valóságban azonban a nézőpontok sokfélesége lehetséges. idővel azonban egyre inkább meghasonlik vele. illetve milyen személyek. de idegenben eleinte még lelkesen dicsőíti Angliát (és Európát). képtelen hosszabb időn keresztül otthon maradni. az utolsó részben pedig már maga az ember lesz a mind élesebb kritika tárgya. de ezúttal nem a kalandok érdekessége adja a mű magvát. s aki feltép és leleplez minden hibát. aki ma köztiszteletnek örvend. hogy a kicsi fél a nagytól. A méretbeli kicsinység-nagyság egyben azt is felveti. Hazájából egyre erősebben elkívánkozik. hogy minden viszonylagos. amelyekben minden méret kisebb. jelenségek látszanak nagynak. Világjárási vágyát nagy mértékben az otthoni szűkös megélhetés ébreszti. Lilliputba. a kalandvágyó hajóorvosnak négy fantasztikus útját írja le ebben a regényben Jonathan Swift (16671745). A törpe lilliputiak agresszívek. és végül nem . melyek a nagy felfedezések korától rendkívül népszerűek voltak. minden királyok fölött király". türelmes. továbbá viszolygása az orvoskollégák kétes jövedelemszerzési módjaitól. Swift ezzel arra figyelmeztet. Gullivernek. illetve nagyobb az emberi világ normájához képest. Ťgy hát időnként tengerre száll. mi a jelentéktelen. fellengzős gesztusokkal leplezi. képességeinek tolakodó fitogtatásával. Fogalmaink. egy új dimenzióból való szemlélés minden ítéletünket módosíthatja. A harmadik könyvben az emberi szellem tévelygéseit teszi nevetségessé az író. ítéleteink csupán a saját megszokott nézőpontunkból látszanak egyértelműnek és logikusnak.

de sajátos. alattomban ott munkálkodik a kegyetlenség (kivégezzék-e óriás vendégüket. A valódi nagyság nem szorul minduntalan bizonygatásra. Blefuscu („a világmindenség másik óriása") földig rombolásában. Látszatra Lilliputban is a józan gyakorlatiasság és az erkölcsösség uralkodik (pontosan kiszámítják pl. Gulliver harmadik útján a felvilágosodás vezéreszméje. mert még ebben a harmonikus társadalomban is szükség van a rend fenntartására (az arisztokrácia folyamatosan küzd a hatalomért. az erőszakosság és az önelégültség megnyilvánulásaira sorol fel számos példát. és íjjal-nyíllal felfegyverkezve hatalmaskodnak hősünk fölött. Az első két kötet a kicsinyesség. az ún. felvilágosult abszolutizmus államában a királyi bölcsesség már jelentős szerepet játszik. ennek Lagadó nevű fővárosában) és a . Ez a tudomány azonban nem az ember kiteljesedését és szabadságát szolgálja. A harmadik és a negyedik utazás Brobdingnagban. a puskaport. az igazságosság és megértés uralmát. illetve az óriások politikai élete és államszervezete is számos tanulsággal szolgál. avagy csupán megvakítsák és halálra éheztessék). Lilliputban ezzel szemben angliai típusú parlamentáris királyság működik. a két ország egyébként békében élne egymás mellett. A tudományoskodó butaság különféle változatait látjuk a repülő szigeten (Laputában). de a felszín mögött. másrészt elszakad a gyakorlattól. az ennek elnyomásában élő alsó tartományban (Balnibarbiban. egyszerűen létezik. A józan ész. ő ajánlja fel lelkesen a bölcs királynak „technikai tudását". a tiszta értelem. de az emberi önzést és lelketlenséget nem tudják kiküszöbölni (pl. a racionalizmus egyértelműen a középpontba kerül. Az állam létének elengedhetetlen tartozéka az erőszak. A több kis utazásból összeálló harmadik úton a tudományosság uralkodik egyénen és társadalmon egyaránt. nem véve észre a király leplezetlen megdöbbenését. Gulliver első gazdája a végsőkig kiszipolyozza a parányi emberkét). a gyors és célratörő ügyintézést a bölcs király mellett tanácsadó tudósok biztosítják. Brobdingnagban viszont Gulliver a törpe. Brobdingnag életét mégis a bölcsesség. szatirikus módon. az Emberhegy fejadagját. A törpék. a tudomány hatja át. mégis fenn kell tartania hadsereget (a közelmúlt zavargásai miatt). Lilliput urai a belső ellenzék támogatása miatt tekintik ellenségüknek a szomszédos Blefuscut. A törpe lilliputiak azonnal megkötözik a tengerparton alvó Emberhegyet. az önzés. a király az egyeduralom fenntartásáért. az ármánykodást és a csalást szigorúan büntetik). hanem egyrészt a hatalom szolgálójává silányul. annak visszásságait mutatja be Swift. Brobdingnagban visszaszorítják ugyan a korrupciót. a nép pedig a szabadságért).lesz hajlandó részt venni az ellenlábas ország. Brobdingnagnak nincs szomszédja.

a besúgókról szóló részben). Rendkívül figyelemre méltó. hogy az ókori nagyságok mellé Swift az azóta eltelt századokból egyedül Sir Thomas More-t állítja. hogy a király és tisztviselői az alsó tartományt féken tartsák. ők mentesek az „emberi természet egyetemes tragédiája" alól.két szomszédos szigeten (Glubbdubrib és Luggnagg területén). Luggnagg szigetén „struldbrugok". a műfaj atyjának és a szellemi elődnek adózik ezzel a Gulliver utazásai írója. az ebben a világban csodabogár. hogy az örök élet ajándékát mire használná fel: minél nagyobb tudást felhalmozva „a tudás és bölcsesség eleven kincsesbányája" szeretne lenni. szellemi. amelyet korábban még buzgó naivitással dicsőített. de mindez csak azt a célt szolgálja. A lagadói Királyi Kitalátorok Akadémiájában pedig végül még ő is gunyoros javaslatokkal toldja meg az ott látott és hallott idétlenségeket. Már a házaspárok sem figyelnek egymásra. sőt erkölcsi . hiszen az emberek fizikai. a napfény kivonása az uborkából) egyfelől a gúnyolódó Swift kegyetlen fantáziájának terméke. azaz halhatatlanok is élnek. hogy a tömegvonzás elve (Newton tana) és a matematikai alapú világkép (Descartes elmélete) nem lesz hosszú életű. Az emberi kultúrtörténet legdicsőbb személyiségeinek felsorakoztatása üde színfoltot jelent a kegyetlen iróniájú műben. másrészt gyakran feltűnően emlékeztet „normális emberi" világunkra (pl. észre kell vennünk. „fáradhatatlanul figyelmeztetve és felvilágosítva az emberiséget [É] az emberi természet állandó elfajulásának" növekvő veszélyeiről. jótékonykodna és közösségi életet élne. a gyártmányok mindig félresikerülnek. Ezzel a nemes célkitűzéssel szemben azonban az öregség Luggnaggban a halálnál is nagyobb katasztrófa. Ebben a részben már közvetlenül a felvilágosodás kritikusaként ítélkezik Swift. sőt kiiktatására pedig máris vannak elképzelések és módszerek. Hősünk ekkorra már kiábrándult a keresztény civilizációból. A sokféle groteszk „tudományos munkálkodás" (pl. Gulliver szemlélődése Glubbdubrib szigetén. valamint a csillagászatban) lenyűgözőek az eredmények. Az emberi kapcsolat és a kommunikáció ellehetetlenül ebben a torzult világban. Gulliver a felvilágosodás eszmerendszerének alapján lelkesen kifejti. Arisztotelész szájából azt halljuk. A legteljesebb kiábrándultsággal pedig a modern történettudományról szól az író. a „boszorkánymesterek vagy mágusok" társadalmában folytatódik. de gyakorlatban a termékek. A világjáró hajóorvos elsősorban az ókor jeles személyiségeit idézteti maga elé. Az elméletben (a matematikában és zenetudományban. Aki virágzó gazdálkodást vezet. az Utópia szerzőjének. A bámulatunkra méltó fizikai és matematikai tudás révén készített repülő sziget (a mágnesességet hasznosítva) képes a levegőben úszni. sőt közellenség. az emberi beszéd egyszerűsítésére. hogy Gulliver ezeket az élményeket már meglehetős egykedvűséggel éli át.

század kritikus szemléletű írója. megelőzve Rousseau 1750-es híres írását (értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól). A címszereplő Gulliver a kiadóhoz (barátjához és egyben rokonához) szólva többek közt arról ír. Részletesen ecseteli az emberek politikai. az aljasság és kapzsiság megannyi példájára emlékezik Gulliver. Az utolsó keserű fintor: a meglátogatott országok hollétét a főhősnek el kell titkolnia az angol hatóságok elől. a valódi felebaráti szeretetet és az őszinte jóakaratot tapasztalja. ugyanakkor legkérkedőbb és legártalmasabb lénye. emberszerű jehu csőcselékkel pedig képtelen azonosságot vállalni. leküzdetni megszokásainkat és előítéleteinket. felébreszteni. Megjegyezzük. Az emberiségnek az ész és az értelem összhangját nem sikerül megvalósítani. legalantasabb. hogy feladja kilátástalanná váló törekvését. a miniszterek viselt dolgait. . hogy Swift már ezzel az 1726-ban megjelenő szatirikus regényével a kultúrpesszimizmus alapelvét mondja ki. Ezért nevezhető joggal a könyv „a világ legkeserűbb szatírájának" (Szerb Antal). Az undorító. Az utazás a „nyihahák" országában ér véget. a nyihahák társadalmában viszont a tiszta szellem uralmára talál. ahonnan azonban ő mint jehu végül is kirekesztődik. Thackeray is tiltakozott ellene: „Swift sárba rántja az emberiséget. A XIX. gazdasági és kulturális életének visszásságait." Gulliver kiábrándító. és hogy „minden oka megvan az elkeseredésre".leépülésének nem vet gátat a halál. az orvosok kuruzslásait. azaz: Anglia. Az optimális társadalmi formát kereső Gulliver eljut tehát a bölcs lovak valódi bölcsességgel vezérelt parlamenti demokráciájába. részletezi az igazságszolgáltatás visszaéléseit. sőt kétségbe ejtő tapasztalataival azonban Swift nem kiábrándítani szándékozott. A regény elején olvasható bevezető levelek a mű kulcsmozzanatait értelmezik. Az emberi faj menthetetlen. Az ostobaság és erkölcstelenség. Megfogalmazza azt a végletesen keserű tételt. Ebben a részben mesél a legtöbbet hazája társadalmáról Gulliver a vendéglátójának .Swift véleménye a világról és az emberről .valóban kegyetlenül keserű. a mértékletesség és a szorgalom diadalát. azaz ösztönlénnyé korcsosul. hanem sokkal inkább felrázni. a keresztény európai kultúra és az egyetemes emberiség védőjének szerepét. hogy mélységesen kiábrándulva bocsátja közre művét. Gulliver itt már arra kényszerül. hogy megmentse őket a „civilizáció" „gyarmatosításaitól".és itt hull le a hályog a szeméről. a háborúk okait. és nehezen fogadható el. hogy maga az ember a földi világ legkicsinyesebb. kijózanítani az önelégültségből. hogy az ember „jehu"-vá. A bölcs lovak emberségében(!) és életrendjének harmóniájában nem lel hibát (sőt maga is ellenállhatatlanul közéjük kívánkozik). rávilágítani emberközpontú világképünk torzulásaira. A negyedik könyv parabolája azt sugallja. A nyughatatlan hajóorvos útjainak tanulsága .

Hordómese. Swift is több gúnyiratot ír a Gulliver utazásai mellett (pl. mindent a címszereplő beszél el. hogy az emberiség ne járjon tévúton. hogy a fiatal tengerészek nyelvét már nem érti. sérti azonban az illendőséget és a törpekirálynő gőgjét. A könyvek csatája stb.A bevezető levél az ellen is tiltakozik. igaz emberség. A regény legfőbb sajátossága épp a valósághoz való sajátos viszonya. Anglia elvakult magasztalásakor). Gulliver azonban nemcsak arról panaszkodik a bevezető levelében. A regény közlésmódja csaknem mindvégig a hagyományos epika keretén belül marad: párbeszédek nem kerekednek ki. a bevezetőben szintén közölt válaszlevélben). hanem arról is. Ez a közlésmód ott kap különös jelentőséget. ahol a hős véleményének torzulását sejti meg az olvasó (pl. A kor vezető publicisztikai műfaja a pamflet. A fantasztikum és az abszurdig fokozódó túlzás szerepe ebben a regényben éppen az. hogy a londoni látogatóval „képtelenek voltunk gondolatainkat egymás számára érthető módon közölni". az emberi méltóságot (életveszélyben hajlandó e magasrendű eszmék feladására). Jóllehet a kalandok a tapasztalati valóság határain túl játszódnak. hogy a leírtak valóságos. utópisztikus. a törpekirálynő palotájának tűzoltásakor: Gullivernek ez a tette a gyakorlatiasság és ésszerűség diadala. A közvetett jellemzésnél gyakrabban folyamodik Swift a nyíltabb gúny eszközeihez. hogy egy minden eddiginél teljesebb megértés volna szükséges ember és ember között ahhoz. közvetett formájával pedig Gullivernek az óriáspatkánnyal folytatott „hősies" küzdelme leírásakor. A kalandvágyó hajóorvos mindenütt hamar megtanulja vendéglátóinak nyelvét. de a benne élők részéről észre nem vett torzulásokra felhívja a figyelmet. megtörtént voltát bárki kétségbe vonja. Gulliver életrevalósága (maga az élet) is hangsúlyos szerepet kap. A Gulliver utazásaiban a következő pozitív értékek állnak az értékrend csúcsán: ésszerűség. hogy az emberi valóságban meglévő. és az is könnyen belátható. címmel). mégis mindvégig emlékeztetnek a „normális" emberi világra. s a legutolsó útja után már otthon érzi leginkább idegenül magát. Ezért is tesz Gulliver minden útjáról hazatérőben rendkívüli erőfeszítéseket arra. de életének görcsös védelme ővele is olykor elfeledteti pl. Swiftnek ez a regénye a szatirikus. Ennek direkt (nyersen gúnyos) formájával a lilliputiak politikai kötéltánc-gyakorlatának leírásakor találkozunk. hogy a torzítások és túlzások ellenére „az egész művet az igazság szelleme hatja át" (olvashatjuk a kiadónak tulajdonított. hogy kalandjait elhitesse honfitársaival. illetve . Groteszk hatást kelt az értékek keveredése pl. A regény azt is sugallja. emberi méltóság. A regényben különös hangsúlyt kap az állandó értékelés és újraértékelés. a szereplők esetleges (monológszerű) szövegei függő beszédként illeszkednek Gulliver mondataiba. hazatérte után azonban egyre kevésbé tud szót érteni embertársaival. erkölcsi tisztaság.

ahol összegyűlnek az életben maradt szereplők. Az Eldorádó-fejezetig a főhőst a körülmények irányítják. A regény elején a főhőst kimozdítják nyugalmi helyzetéből. hogy a báró úr húgának a fia. Kunigundának. esztendejében". Amikor Pangloss mester tanítását . VOLTAIRE Candide vagy az optimizmus (1759) A rendkívüli kalandok. amelyeket Candide átél. A regény zárópontja a Rodostó melletti farm. mindazokkal a kiegészítésekkel. csak groteszkül felnagyított változatai a kor valóságos vagy lehetséges . Ahhoz.nincs okozat ok nélkül .jelenségeinek. illetve hatodik utazásaként). amikor meghalt. Ezt szolgálja a Candide második kiadásának alcíme: „Fordítás Ralph doktor úr eredeti német könyvéből.szeretné bebizonyítani a báró tizenhét éves lányának. voltaképpen nem is rendkívüliek. amelyeket a doktor úr zsebében találtak. könyve. A köztes kalandokat két részre oszthatjuk. Mindenben az úr 1759. (RéZ PéL) A klasszicizmus Arisztotelészig visszanyúló értékítélete az eposzt tartotta a legmagasabb rangú műfajnak. ill. Az idézeteket Szentkuthy Miklós fordításában közöltük. s ezáltal a műfajt a történetíráshoz kellett közelíteni.Gulliver ötödik. illetve lazán összefüggő kalandok sorozata áll. a világirodalomban Huxley Szép új világ c. A ház cselédei gyanítják. meg kellett adni a valóság illúzióját. (Hasonló megoldást választ Defoe is a Robinson esetében. A Candide műfaját tekintve leginkább a próbatételes kalandregény sajátosságait idézi: a történet kezdő és végpontja adott.ellenutópiaszerű művek hosszú sorát nyitotta meg. Az ifjú Candide Thunder-ten-Tronckh báró vesztfáliai kastélyában él. hogy a Voltaire által is frivolnak tartott regény szalonképessé váljék. vissza kellett vezetni eredetét a hellenisztikus korig (Héliodorosz: Boldogtalan szerelmesek). megpróbáltatásainak. közte egymással felcserélhető. a végén megjavul vagy felkötik. A cselekmény ideje alatt a szereplők életkora nem változik. A magyar irodalomban a legkiválóbb követői Karinthy Frigyes kisregényei (Capillária. Utazás Faremidóba .) A regény elfogadtatásának feltétele volt a bölcseleti jelleg is. ez után pedig . elkergetik a kastélyból.

szolgájával Paraguayba mennek. Buenos Airesben Candide anyagi okokból kénytelen megválni Kunigundától és az öregasszonytól. A régi inka birodalom kincseit őrző eszményi országban egy hónapot töltenek. Candide új útitársat vesz maga mellé. melynek nemzetek fölöttiségét a keresztény vallás. Sokszínű voltában. a pénz uralma. Az ember ebben a világban bárkivel és bárhol szót érthet. Mivel Candide leszúrja a bankárt. A próbatételes művek dramaturgiáját Voltaire csupán Kunigunda esetében nem követi. Candide-ot egy öregasszony menti meg. s egyre fogyó kincseivel indul Bordeaux-ba. Jacques-ot kísérve jutnak el Portugáliába. Cacambo. Martin holland. s újra találkozik Pangloss mesterrel. Az egyetemességet. az utaztató művek sajátosságai információgazdag szöveggel társulnak. A Párizsban töltött idő után Dieppe-ből Portsmouthba utaznak. a francia kikötőbe. aki éppen katonai parancsnok. Találkozik Kunigundával. Itt feljutnak a Dél-Amerikába induló hajóra. A kiképzést. a háborúnak álcázott tömegmészárlásból már elmenekül. az öregasszony. útjuk Eldorádóba vezet. a regény végén pedig Candide megdöbben szerelme látványától. az öreg tudóst. még végigszenvedi. sőt bárhol élhet is. Cacambóval. és a kibogozhatatlan hatalmi és politikai összefonódások biztosítják. a nyitottá váló világot tárja elénk. innen Rodostóba. melynek később jó hasznát veszi. a kulturális és tudományos élet eseményeiről. A pikareszk vagy kalandregény-forma.Candide szándéka szerint alakulnak az események. Az út az olasz városból Konstantinápolyba vezet. Martin. Vele. ahol az imádott hölgyet Rákóczi fejedelemtől kiváltják. század nagy élményét. a különböző társadalmi berendezkedések és vallási ellentétek ellenére is egységes világ ez. Pocurante olasz. Pangloss. A tenger partján bérelnek egy tanyát. Itt szemtanúi és szenvedő alanyai a földrengésnek. Szó esik a regényben a kor háborúiról. a XVIII. hogy hősünk végre viszontláthassa Kunigundát. a vallási türelmetlenségről. Itt a kivégzéstől csupán Cacambo ékesszólása menti meg őket. tizenhét éves ifjú hölgy. melyet zsidó bankárok jelképeznek. menekülniük kell. Lisszabonban Panglosst felkötik. aki a jezsuita főinkvizítor és a zsidó bankár kitartottja. ahol megismerkedik az anabaptista Jacques-kal. a gyarmatosításról. s itt élnek ezentúl mindahányan. érte . a nemzetek fölöttiséget a szereplők hovatartozása is jelzi: Candide német. ahol feltűnik Kunigunda halottnak hitt öccse is. majd kincsekkel gazdagon megrakodva Szurinamba. a mindenhol jelenlévő jezsuiták. hogy mégsem halt meg. A kastélyból kiebrudalt címszereplő előbb a bolgár-avar háborúba keveredik. majd két nap múlva tovább Velencébe. majd Cádizba érnek. s így a Fülesek törzséhez menekülnek. Martint. Voltaire az ősi regényformát sokfelé ágaztatja el. akiről kiderül. A szerencsés fordulatok után együtt a kompánia: Candide. A jámbor Candide a vita hevében leszúrja leendő sógorát. a civilizálatlan törzsekről. Mikor megismerjük. A Candide utaztató regény is. A következő állomás Hollandia. Előbb Avacenába. a holland gyarmatra érnek.

Pangloss mester látszólag mindvégig ragaszkodik elveihez. ha nincs itt Kunigunda?" Másrészt Eldorádó a maga tökéletességével világ. A legtökéletesebb államforma sem adja meg az ember számára a kiteljesedést és a megnyugvást. a tudományok és a művészet támogatása.járta végig a fél világot. a nélkülözés hiánya. mely irányítja életünket.. ha a regényt a filozófiai tétel cáfolatának tekintenénk. Voltaire eleget tesz a XVIII. s a probléma újragondolását a lisszaboni tragikus földrengés is sürgetővé tette. Az isteni kegyelem. a szerencsétlen sorsú holland tudós. Kunigunda metamorfózisával Voltaire az eszmény és a valóság filozófiai problémáját vetíti elénk: mi lesz az eszményből. Leibniz híres-hírhedt törvénye.és emberidegen hely. századra újraéledő eszméit vallja. Ezért újabb műfaji meghatározással tézisregénynek is nevezhetjük a Candide-ot. tudománytörténeti elemzések (Simonyi Károly) egyöntetűen állapítják meg. érnyaltabb képet kapunk. ha hiányzik a személyes boldogság: „. Candide mégis elvágyik innen." A tétel és egyéb filozófiai megállapítások Leibniz Theodicea és a Monadológia című műveiből valók. azaz Voltaire számára negatív utópia? Vélhetően egyik sem. mire hozzájutunk. ezentúl sem állíthatott mást. Voltaire viszonylag könnyű módszert választott." Az ellenkezőjéről akarja meggyőzni Candide-ot Martin. Ezt jelzik a tízezer méter magas hegyek. A manicheusok XVIII. iszonyúan szenvedett. században válik kétségessé. Kunigunda a kulcsa a regény egyik legvitatottabb részének. századi regénnyel szemben támasztott bölcseleti követelményeknek is. hogy minden jól van ezen a földön. a józan belátáson alapuló vallás és egyistenhit. amelyek körülveszik. ha a történet szintje helyett a szereplőknek az optimizmus törvényéhez való viszonyát vizsgáljuk. melyért küzdünk. szerinte a világot „Isten átengedte egy gonosztevőnek". de mivel egyszer azt állította. vagy Platón éllamának megvalósulása. a szövegösszefüggésből kiragadott néhány passzust. Nincs meg benne az élet eleven lüktetése és sokszínűsége. amikor a német bölcselő műveiből. de mi haszna. az Eldorádó-jelenetnek. ám a végső egymásra találás kínos pillanatokat okoz hősünknek. A regény végén azonban kétségeiről is hallunk: „.. hogy egyike az emberi gondolkodás legfénylőbb szellemeinek. viselte el a szenvedéseket. Az Aranyország vajon az eszményi társadalmi berendezkedés-e. Leibnizről mértékadó filozófiatörténeti munkák (Bertrand Russel). „mint a többiek". Itt az emberek csak olyanok lehetnek. Egyszerű megoldás lenne. bár réges-rég nem hitt már benne.. mire birtokunkba kerül.. A filozófiai kiindulópont Pangloss mester szájából hangzik el: „az adott világ a lehetséges világok legjobbika. A voltaire-i állameszményből jelen van a felvilágosult uralkodó. a „lex optimi" már a Candide címében visszaköszön. Az egyéniség és különbözőség liberális elvét valló Voltaire elviszi innen hőseit. a gondviselés és célszerűség középkori bölcselőkig visszavezethető elve a XVIII. A két .

hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat. Minden merev filozófia. Már a negyedik fejezetben megkérdezi: „•. KLEIST Kohlhaas Mihály (1810) Jogérzete [. leegyszerűsíti azt. de hát szeretem az életet. Földünk nem az édenkert. melyet az öregasszony fejt ki Candide-nak: „. milyenek a többiek?" De vajon igaza van-e Martinnak. mind pedig .Pangloss elfogadja: „a munka pedig arra jó. Ez a furcsa gyengeség talán leggyászosabb hajlandóságunk: mert hát van-e butább dolog. a bűnt. Ha nem megmagyarázni. Pangloss tanításával szemben sokasodnak a kételyek: „Ha ilyen a legeslegjobb világ. egyre hordoznunk azt a terhet. „hogy legyen min mérgelődnünk"? A történet szintjén jogosan kiált föl Candide: „Micsoda világ a miénk?" ém a főhős.. Ezzel az egyszerű és alapvető tanítással fejeződik be Voltaire Candide című regénye. merre vagy legeslegjobb világ?". A műből vett idézeteket Gyergyai Albert fordításában közöltük." Az elbeszélő a tevékeny élet fontosságát hangsúlyozza. amikor az okok és okozatok láncolata számára kedvezően alakul. Ha az első fejezet a paradicsomból való kiűzetés ironikus felidézése volt. hanem élni akarjuk életünket.. Martin nem számol ugyanis az ember megmagyarázhatatlan tulajdonságával.. aki szerint a világot azért teremtették. ha az okoskodás helyett a munkát választjuk. amelyet bármikor eldobhatnánk?" A regény utolsó fejezetében az öreg török tanácsát mind Martin. A szorgalom. Pangloss véleményén van. de nem is a pokol. még talán boldogok is lehetünk. Nincs igaza egyértelműen Pangloss mesternek.. (RéSZLET A MB§L) Heinrich von Kleist (1777-1811) romantikus drámáinak és kisepikai . de Martin kiábrándultságának sem. hogy megragadhassa az életet.] rablóvá és gyilkossá tette. a kitartás polgári erényeivel ugyan a világ kaotikus voltán nem tudunk úrrá lenni. de egy kisebb részét a magunk törvényei szerint is irányíthatjuk. Martinnak ad igazat. a záró fejezet a paradicsomkertbe való visszajutás szatirikus képe. Amikor nem. a szükséget.kissé kényszeredetten .szélsőséges véglet között hányódik a címszereplő. Voltaire az élet és a filozófia problémájában az eleven és lüktető élet elsődlegességét hirdeti.

majd szabályos háborŁja a feudális Szászország ellen mintegy 8 éven át (1532-től 1540-ig) tartott. akik azonban . embereket öl meg. A Kohlhaas Mihály c. Célja csupán személyes jogainak az elismertetése s az. elbeszélés címszereplője valós történelmi személy: egy XVI. Az egyre nekivadultabb férfi hű szolgáival. és végül a politikai manőverek áldozatává válik. és perét személyesen terjeszti elő Szászország fővárosában. Kohlhaas Mihály fájdalma mérhetetlen. Kohlhaas a cselekmény kiindulópontján tehetős és jogtisztelő polgár a brandenburgi fejedelemségben. illetve a folyamatosan hozzájuk csatlakozókkal városokat éget fel. és elvakultságában tragikus vétségeket követ el. sértett önérzetének elégtételt szerezni. a sikertelen igazságkeresés bosszŁhadjárattá fajul. le akar számolni a bűnös földesŁrral. Az ő közbenjárására aztán Kohlhaas elbocsátja seregét. A lócsiszár először peres Łton kíván igazságának érvényt. Pere. majd veszteségek hatására. a fejedelemségek és tartományok tisztségeiért folyó csatározások szövevényeibe. hogy elégtételt nyerjen. a sértett hős eközben kirabolta a brandenburgi fejedelemség ezüstszállítmányát. Az események azonban tŁlnőnek rajta. Eszeveszett ámokfutásának Luther Márton személyes állásfoglalása. hogy egy ifjŁ földesŁrnak. az emberi méltóság érvényesítéséért. a birodalmi (sőt a lengyel-szász ellentét révén a nemzetközi) érdekekbe. Kleist elbeszélése csak a kezdetekben igazodik a történelmi tényekhez. A köznép rokonszenvét a lócsiszár ugyan már hadjárata kezdetén elnyeri. de messze tŁllépi személyes lehetőségei határát. és az indulatokat ellene is fordítják. a Kohlhaast vádoló nyílt levele vet véget. de minduntalan kudarcot vall. elveszti sorsa irányításának utolsó esélyét is. A szélmalomharcban akad olykor egy-egy pártfogója. századi német polgár. noha ő maga nem ismeri fel. . hogy a hozzá hasonlóan kiszolgáltatottak százai. népszerűségét végül nem tudja. Kohlhaas tragikus hős. Ezt csak a kamarások és tisztségviselők látják világosan. Igazságának érvényesítése azonban Łjfent beleütközik a tartományi. Felesége halálával fájdalma elviselhetetlenné fokozódik. az igazságeszme megszállottjává válik az őt ért méltánytalanságok. a személyiség jogaiért. Hősies feladatot vállal. ezrei (ha nem is az övéhez hasonló erkölcsi tisztasággal) lázadnak. végül elfogták és kivégezték.műveinek hősei rendszerint a kiismerhetetlen világrenddel szemben próbálnak megküzdeni nemes eszményeikért. a Kohlhaasbrücke nevű kis település büszke és megbecsült lókereskedője. Kohlhaas ügye eleve politikai tartalmŁ. de a szerencsétlen asszonyt az ajtónálló őrség durván megveri. mert nem is akarja kihasználni.hamarosan magára hagyják az igazság keresésében.felmérve a tartományi urak érdekeinek összefonódását . vagy készek a lázadásra. Felesége is megpróbál közbenjárni a schwerini tartományŁrnál. Drezdában. sérüléseibe belehal. A bonyodalmat az idézi elő. a tronkai várkastély urának önkényeskedéseit kell elszenvednie.

de igazságtalanságok és morális vétkek sorát követi el. de tágabb értelemben a tartományi és birodalmi tisztségviselők érdekösszefonódásokkal teli csoportja. Hiszen ő éppen szilárd erkölcsi meggyőződése miatt lázad. Magatartása a mű utolsó epizódjaiban . ahol a nem nemesi származásŁ személyeknek is vannak már törvényes jogaik.a sztoikus nyugalom. abban a Német-római Császárságban. és a lázadót elhallgattassa. de eközben a brandenburgi fejedelemség bírói ítélete szerint a tronkai Vencel várŁrfi bűnösnek nyilváníttatik. amikor belátja. valamint az Łrfi közvetlen környezete (szolgái. hogy a világi hatalmak cselszövései ellen hiába küzd. lovagtársai. és jogainak erőszakkal próbál érvényt szerezni. E jogok érvényesítése azonban a gyakorlatban szinte lehetetlen. rokonai). Kohlhaas polgár. a misztikus dolgok iránti érdeklődés . hogy maga is érzi elkerülhetetlen sorsát. és leghőbb vágya a lelki feloldozás elnyerése. A Szászországot végigpusztító. A jogaiban sértett. amikor elfelejti a rajta esett sérelmeket. Aztán belenyugvással lép a vérpadra. és jogosnak ítélik Kohlhaas Mihály követeléseit az elégtételt illetően. azaz maga a XVI. Ekkor már szinte nem is kell. feltétel nélküli „megbocsátás" megoldását Kohlhaas Mihály eleinte nem fogadja el. századi feudális rendszer. Az igazságért és az erkölcsért harcol. Amikor tragikus vétségét elköveti. épp az erkölcs védelmében ekkor még képtelen arra. Megbünteti ugyan egyik ellenfelét. Ugyanakkor épp a feudális anarchia főbűne. a felebaráti. Csak akkor jut lelki békéhez.jelzi. megszerezheti magának és elhunyt felesége emlékének: a politikai érdekek közrejátszása folytán kétfajta ítélet születik Kohlhaas Mihály ügyében. megalázott lócsiszár még arra is hajlandó. a lócsiszár békés kiegyensŁlyozottsággal várja a halált.ha felemás módon is -. A hatalom birtokosainak létérdeke. a tronkai vár ifjŁ ura. hogy megbocsásson az ellenségeinek. és amikor csak gyermekeivel és szerettei emlékének megtisztításával törődik. a gyengének bizonyuló szász választófejedelmet . amelyet 1495-ben Miksa császár hozott a wormsi országgyűlésen). seregeket felkoncoló. Vesztőhelyre kell jutnia. és ezért vérpadra jut. hogy meghunyászkodva „tartományŁri oltalomért" folyamodjék . az önbíráskodás vétsége terheli (azt a törvényt szegte meg. A valláserkölcs tanítását. A birodalmi törvényszék szerint vétkes volt „a császári közbéke megszegésében". . vagyis az „irgalom". hogy utolsó perceiben lenyeli az uralkodó sorsát jövendölő cédulát. akkor „a világ [É] iszonyatos rendetlensége" miatt lép fel. Az erkölcsi diadalt . hogy a nép hősünk iránti rokonszenvét valamilyen módon leszerelje. rettegett bandavezér Kohlhaas Luther első szavára megretten. Nem lesz tehát a számára megoldás. rádöbben tetteinek sŁlyosságára.de csak azzal.de ezt is hiába kísérli meg. hogy fegyveresek őrizzék.Kohlhaas személyes ellenfele Vencel. de a világi törvénykezés ítéleténél fontosabb számára a saját erkölcsi és lelkiismereti tisztasága. Nem hagyhatja annyiban a neki mindennél fontosabb igazság megcsŁfolását.

izzó indulatait is csak a tetteiből érezzük meg. Fiairól a brandenburgi választófejedelem lelkiismeretesen gondoskodik. Az első egységre. feloldja tragédiáját. A Kohlhaas Mihály c. Kohlhaas ivadékai pedig a következő századokban is közmegbecsülésnek örvendenek. Kohlhaas Mihály kálváriájának és harcainak elbeszélésére rendkívüli tömörség jellemző. A feloldás eszközeihez tartozik a misztikus-romantikus „amulett"-történet is. Külső nézőpont érvényesül. század eleji zsarnokság erkölcsromboló mechanizmusára mutat be példázatot Kohlhaas Mihály történetében. mert a főszereplő belső folyamatait. Sütő András: A lócsiszár virágvasárnapja. elbeszélés (kisregény) egészében véve tiltakozik. a XVI. gunyoros lesz. a vihar képei kísérik. a jogállamiságra való hivatkozással teszi. Kohlhaas és a felesége fordulatot hozó dialógusánál. A hős tŁlfűtött érzelmi igazsága és a közönyös magatartást tanŁsító „igazságszolgáltatás" ellentéte állandó feszültséget tart fenn. Kohlhaas Mihály élettörténete további irodalmi feldolgozásokban is megjelenik (pl. A stílusbeli kettősség az író valóságszemléletének összetettségét érzékelteti: Kleist egyrészt az eredeti történet krónikása. másrészt feltárja hőse lelki válságát. és ez a módosulás két részre osztja a szöveget. és bizonyos iróniával. stílusa megváltozik: mesterkélten tekervényes. romantikus színezettel ellensŁlyozza. . hogy belegázol a személyiség legbelsőbb szféráiba. és ez azért kelt drámai hatást. Kohlhaas és Herse tényfeltáró beszélgetésekor. pl.A lócsiszár történetének hátterében tehát a politikai és az erkölcsi értékek válsága. A mű befejező részében Kohlhaas részleges diadala is csak az író elégtétele. Amikor azonban az író Drezdába helyezi át a cselekmény. és Kohlhaas rendes temetésen nyeri el a végtisztességet. A tényközlő elbeszélő objektív közlésmódjából csak néha lép ki az író. A felhasznált fordítás Kardos László munkája. cizelláltan körmondatos. századi eseménysor kapcsán a XIX. villámcsapás érkezik az égből az eszeveszett követelés kimondásakor. és igazságot szolgáltat számára. Az apácakolostorba való betörést az eső. Az elbeszélés stílusa a mű során változik. szembekerülése áll. illetve Kohlhaas és Luther találkozásakor. kulcsfontosságŁ jelenetben olvashatunk párbeszédet. Kleist a totális diktatŁrát kiépítő Łjkori hatalom természetét is elemzi. másrészt a tényeket mint megváltoztathatatlan jelenségeket tudomásul veszi. Doctorow: Ragtime). elfogadtatja a szereplőkkel. sárba tiporja az emberi méltóságot. és mindezt cinikus szemforgatással. Az abszolutisztikus rendszer azzal tetézi az alattvalók feletti uralmát. továbbá Kohlhaas eredeti kivégzési módjának megváltoztatása (a hős kerékbe törése helyett „csak" lefejezésre kerül sor). illetve a berlini és bécsi jogszolgáltatás bonyodalmait ecseteli. a szász választófejedelem a lelkifurdalás büntetését kapja.

vele szemben felsorakoznak a lehetséges magatartásformák. Petur bán összeesküvést szervez. melyben az idegenek és a magyarok harmonikusan élnek egymás mellett. A jogaikban sértett magyar főurak félrehŁzódnak. Nyomtatásban 1821-ben jelent meg. Ottó herceg el akarja csábítani Bánk feleségét. a nádor Bánk (a királynő utasítására) az országot járja. Témaköre rendkívül sokrétű. és ugyanakkor a lélek tragédiája is. Nemzeti drámánk a magyarság létének a reformkor hajnalán aktuális alapkérdéseit taglalja. és hallja azt is. kettejük távollétében a királyi palota féktelen mulatozás színtere (a hatalmat birtokló merániak és a királyhű magyarok részvételével). Az első felvonásban (mint hagyományos expozícióban) kibontakozik a drámai szituáció. hogy Gertrudis kétszínűen . A politikai eszménykép a megoldásban világosul meg: a válságot csak a nemzeti király által vezetett önálló állam oldja meg. történelmünk egy XIII. máig fennálló érvénnyel. a jobbágyok (azaz alattvalók) pedig anyagi és jogi biztonságban élnek. felrajzolódnak az emberi jellemek és törekvések. ősbemutatója Kassán volt 1833-ban.KATONA JÓZSEF Bánk bán (1815. A színpadi történések középpontjában az élősködő idegen hatalom áll. A titokban hazatérő Bánk (itt indul a bonyodalom) Melindát Ottó társaságában találja." (S§TéR ISTVŹN) A mű első változatát a kolozsvári Erdélyi MŁzeum c. 1819) A Bánk bán a „nemzeti harc és a szerelem drámája. lelkiismereti válságokat jelenít meg. Endre király galíciai hadjáratot vezet. és mindez (elsősorban az ötödik felvonásban) a főszereplők becsületének és önbecsülésének dimenziójában is tükröződik. II. politikai és magánéleti konfliktusokat fon össze. a főnemesség szerepet kap az országvezetésben. megjelennek az alapmotívumok. négy évvel később nyerte el végleges szövegét. folyóirat 1814-ben meghirdetett drámapályázatára készítette Katona József (1791-1830). századi tragikus eseménysora kapcsán. megjelennek a válságos helyzetből következő személyes tragédiák. a dráma jelentős átdolgozás után.

minthogy (ez Katona romantikus tŁlzása) „itt nem aljasul el a spanyol". de jóhíremet ki nem törölheti") . miután megdöbbentő tapasztalatokat szerzett „hazánk külön-külön vidékein". Petur a nevet csupán jelszónak használja. a világban „lézengő" lovag pedig a hazátlan haszonelvűséget vallja: „ott van a haza. Bánk így magasztalja: „égi s földi mindenem javát szorossan egybefoglaló erős lánc". Melinda személye. leghitványabb közöttük a kéjenc és döntésképtelen Ottó. Gertrudis számára pedig Melinda csak eszköz Ottó szórakoztatására. Az ország valódi állapotát Bánk. ottan a hazám"). Mint a király helyettese mindenáron meg akar felelni az alattvalók bizalmának. Világosan látja a veszélyeket („Itten Melindám. a nádor csak az első felvonás idején ismeri meg. a hatalomból kiszorult magyar nemes. amelyet isteni sugalmazásnak tekint.és Petur házába indul. A magyarokat is háromféle magatartás jellemzi: a király köréhez tartozó nemesség feltétlen lojalitással a meráni származású királynőnek is híve. hol a haszon". Petur megnyilatkozásait az idegengyűlölet és nacionalista elfogultság fűti. fokozódik a drámai feszültség. de az ezután érkező (és kétkulacsosan taktikázó) Biberachtól rémülten értesül a . hatalmukkal visszaélve dőzsölnek. végső kilátástalanságában fordul urához. Intő párhuzam: szülőhazájuk már teljesen idegen elnyomás alá került. A két főmotívum Petur szavaiban jelenik meg először: „Nagy-nagy. ill. szerelmi rivális stb. Az egész nemzet érdekét akarja szolgálni (az „elfáradt paraszt" is látószögében van). Bánk Petur házában sikerrel csillapítja le az elégedetlen nemesek indulatait. epekedő szerelmi vágyakozás tárgya. A merániak elnyomó idegenek. akár a személyes mártírsors árán is („Egy ménkőcsapás ugyan letépheti rólam halandóságom köntösét. a hűséges alattvaló (Tiborc) viszont nyomorban tengődik. saját eddigi elvakultságára. A megnevezetlen származású Biberach. A hazafiságot illetően a külföldiek körében Katona háromféle típust különböztet meg. Elfogultságaitól (királyához és családjához fűződő kötelmeitől) most már meg akar szabadulni. Gertrudis „fertelmes" magatartására. Bánk az első felvonás végi monológjában végiggondolja feladatait. Melinda testvérei viszont már hazájuknak tekintik Magyarországot. és talán Bánk kezének megkötésére is. A második és a harmadik felvonásban a közéleti és a magánéleti motívumok váltakozásával növekszik a bonyodalom. A haza és még hangsŁlyosabban a becsület ügyét akarja tisztázni. hitves. az államrendet eltökélten őrzi. de még nem látja a megoldást. hogy csak a lelkiismeret szavát kövesse. majd a királyi udvarban. neve is az alaphelyzet középpontjában áll (féltett testvér. Biberach porokat ad Ottónak terve végrehajtására. érlelődik a tragikus végkifejlet. akivel egykor patriarkális viszonyban élt. ami fenn forog játékon: a haza és Melinda".). Rádöbben Melinda helyzetére. A spanyol származásŁ Simon és Mikhál.nyilatkozik Ottó udvarlásáról.

királyházban bordélyt nyitottál. Ottó tehetetlen dühében és szorultságában megöli a cinikus Biberachot. A hazasiető Bánk zavaros helyzetet talál. Először az országos „elbŁsulást". a tisztesség áll a középpontban. hanem . A nagyjelenetben Gertrudis gőgös. és Gertrudist ártatlannak mondja (Biberach utolsó. az erre rátámadó Gertrudist leszŁrja. de a hírt gőgösen semmibe veszi. az immár beszennyeződött családhoz fűződő kötelékeit). önkéntes jószolgálati küldetését már elvakult dölyffel játssza ki a királyné. Tiborcéra pedig a megtört." Mikhál békítő. és testvéri indulatból egy szennytelen nyoszolyának eltörése végett. a keresztre megesküdve tett vallomása alapján. Megátkozza Melindát és gyermekét („elszakítja láncait". a tébollyal küszködő asszony azonban kristálytiszta szavakkal a „koronák bemocskolójának" a fejére olvassa összes bűnét: „megloptad királyi férjedet . majd a saját családi becsületének a megtiprására („ő jónevét ölé meg nemzetemnek rŁt öccse által"). Bánk az Endre bizalmára való méltatlanságot veti a királyné szemére („lábat ad a bujálkodónak"). árŁba tetted a törvényt [É] mártírrá tetted az erkölcsöt. megtudva Gertrudisnak a magyar hazát sértő tetteit. A király becsületét tovább csorbítja. Gertrudis a női mivoltára hivatkozva követel tiszteletet. Gertrudis erre Bánk házasságát és gyermekét átkozza. Petur utolsó szavával viszont megátkozza az „alattomos gyilkost". Ekkor már meghallja Tiborc szavait. a törvények megcsŁfolását tárja fel. A negyedik felvonásban érkezik el a dráma tetőpontja. akinek panaszáradata még inkább a merániak bűneire irányítja a figyelmét. de gŁnyos visszautasítás a felelet. minthogy a lovag szerint a . Gertrudis ravatalánál II. gondolat!").Melindát fenyegető közvetlen veszélyről. hogy a merániak az ő nevét kiáltozva hurcolják lófarokhoz kötve Peturt (Endre hű emberét) és háza népét.kitépted kezéből a jobbágyi szíveket. Melindát kimérten eltanácsolja az udvartól.a király távollétében . Gertrudis értesül ugyan az országos elégedetlenségről. A királyné itt még az „Európa harmada" fölötti hatalomról ábrándozik. Bánk most még utoljára Melinda becsületének visszaadásáért könyörög. Bánk magabiztosan és önérzetesen vállalja tettét. magatehetetlen Melindát. a királyi trón végzetes tekintélyvesztésével vádol. Ottó felbukkanásakor Bánk megátkozza Merániát. ez Bánk becsületének első elvitatása. Endre megrendülten viaskodik gyászával és elfogultságával.„ura és bírája". Az ötödik felvonásban már a becsület. a haza érdekére hivatkozik („felért az égre a sanyargatott nép jajgatása"). pökhendi kérdéseire Bánk kemény vádakkal válaszol: ő most nem alattvalója a királynénak. A második tőrdöfés: Myska bán „orozva gyilkolónak" nevezi a tettest. és az agg nemesembert börtönbe vetteti. Bánk a letartóztatott Mikhál gondjaira bízza kisfiát. Gyanítja a királyné bűnrészességét („épülj fel! Izmosodj meg. A zendülők és a palotaőrség összecsapása közben megérkeznek a királyi seregek. féltékenysége az őrület határára sodorja.

mert az szégyent hozott „Berthold nemzeté"-re. itt megyen GertrŁd. az öccse kinek kontár vala Melinda elszédítésében"). de mint Isten földi helytartójával szemben fejet hajt. a lovagé. de mégiscsak ő sérti meg az isteni világrendet. Bánk „oszlop módra áll". részint abszolŁt kategóriaként mint az ember morális erényeinek összessége. átérzi Bánk veszteségét. Isten szavát kívánja meghallani és érvényre juttatni. részint mint az embertársakkal kapcsolatos erkölcsi kötelességtudás (a hitvesé és szülőé.ő Łgy érzi: jogosan. Endre királyban csak a végső felismeréskor.királyné „semmit sem is tudott Ottónak ízetlenkedésiről"). meg is átkozza őt („Źtok reád. A hitvesi és hazafiŁi becsületét egyaránt egy általános. Petur viszont csak szűk nacionalista elfogultsággal kényes a magyarok becsületére. a szavak elevenébe vágnak. A néző előtt Melinda megvédi tisztességét. mert annak elvesztése hiteltelenné és ezáltal cselekvésképtelenné tesz. II. Melinda holttestének behozatalakor pedig összeroppan. Bánkban kezdettől viaskodik a „szerelemféltés" és az államférfi kötelessége. Gertrudis pedig megdühödik Ottóra. hogy még az apai-férji vagy politikai-hazafias elfogultság vétkétől is tiszta maradjon. fiŁ. a hazafié és államférfié stb. Kiteljesedett szintjén egyedül Bánk kívánja érvényesíteni: ő más személyek és népek becsületének csorbulása nélkül igyekszik saját kötelezettségeit teljesíteni. a kötelességek és a felelősségek több szinten ütköznek. mert neki nyomasztó . A mű konfliktusrendszerében a magyarság szabadságvágya a meráni hatalmi érdekekkel ütközik. Mint középkori magyar főŁrnak és mint autonóm erkölcsi személyiségnek. mert ellenkező esetben végzetes tekintélycsorbulást szenvedne. ez az ő sorstragédiája. A becsület látszata Gertrudisnak is fontos: azért taszítja el magától unokaöccsét. hogy Gertrudis „méltán" bűnhődött a magyar haza elleni vétkeiért. a politika és az etika törvényei állnak egymással szemben. II. Bánk viszont azért kényes rendkívüli mértékben a saját jó hírére („a becsület fanatikusa" Barta János szerint). Endre király ekkor saját apja egykori utolsó szavaira emlékezik („emberi uralkodásra" intette). és Bánkot nem bünteti. mert őt rossz hírbe hozta („ni. ezért éri Isten büntetése . Bánk azonban bűnösnek hiszi. A személyes tisztesség azért a mű egyik sarkköve. A királyával mint gyarló emberrel szemben dacol és védi igazát. a hazafiság változatai szembesülnek. a dráma megoldásaként a megbékélést szorgalmazza.). Istentől eredeztetett lelkiismeret síkjára emeli. A Bánk bán értékvilágának csŁcsán a becsület áll. Endre király makacsul ragaszkodik felesége ártatlanságának hiedelméhez. belátja. ki örök mocsok közé keverted hazádat!"). Erre Solom is átokkal fordul el az „alattomos gyilkos"-tól. a becsület elvesztése Bánk számára is a legnagyobb csapás.

felvonásban is. Pacifizmusa nem csupán jelleméből. Ezzel kapcsolatos Bánk „hamleti" problémája: nem bizonyosodhat meg ellenfele (Gertrudis) valódi vétkéről. és ő a legkritikusabb helyzetekben is helyt kíván állni. amelynek fenntartása a királytól kapott feladata. Bánk terheit az is tetézi. bár összetett és messze előremutató eszményei sokszor őt is gátolják a reális helyzetértékelésben.feladatokkal kell megvívnia. Azaz: nádorként a szabadság és a becsület védelmében szembe kell fordulnia a királynéval is. A „bánki sértődést" az őt erkölcsileg megsemmisítő támadás váltja ki. további rendkívüli feladataihoz biztosítja a cselekvési lehetőséget és szabadságot. hogy a király helyetteseként azokra a problémákra kell megoldást találnia. hogy mi történt valójában az ominózus éjszakán Ottó és Melinda között. de nem használja (csak az orgyilkosságra vetemedő Gertrudis tőrét). Az utolsó felvonásban pedig elsősorban azért omlik össze. törekvéseit artikulálja és közös nevezőre hozza. A jellemek rendszerét Arany János megállapítása szerint három csoport alkotja: Bánk. Bánk sejti: a „királyos asszony" az ő jó hírére tör a Melinda körüli cselszövésekkel. Magasrendű. nem láthatja tisztán Gertrudisnak és körének szándékait és tetteit. gazdag eszményvilágot igyekszik szolgálni Bánk. jóllehet gyöngéden és rajongással szereti. illetve a király köré csoportosult szereplők. Az első percekben beleütközik az Istenhez kapcsolt erkölcsi kötelesség és a saját tökéletlensége. Melinda és a haza becsületének megmentésével . mert feltámad benne a jogos önvád: felelős volt Melinda meghurcolásáért és haláláért. a királyné. elveivel ellentétes feladatokra kell vállalkoznia" (Barta János). Csupán jóhiszeműségéből és az adott korban a nőket sŁjtó . lehetőségeit. esendősége közti konfliktusba („Mennyben lakó szentséges atyám! Ide mindentudásod égi cseppeit!"). hogy „saját alkatával. Messze a legösszetettebb. nem láthatja megfelelő időben a saját konkrét tennivalóit. Mindegyre visszaretten a nyílt erőszaktól. hanem országvezetői kötelességéből is következik: az államrendet mindenáron fenn akarja tartani. Gertrudis szabad kezet kapott férjétől a meráni dinasztia érdekérvényesítéséhez. azzal a hatalmi rendszerrel. A társadalmi rétegek szándékait. amikor Melinda asszonyi tisztessége beszennyeződik. Feudális jogaira kényes főŁr. Ezért veszti el teljesen a fejét (rajongva szeretett feleségének és gyermekének megátkozására vetemedik). Bánk személyes konfliktusainak az az alapvonása. Bánk világnézete ellentmondásos. függetlenül attól. Bánk köréhez tartozik mindenekelőtt Melinda: férjének biztos támasza. de ugyanakkor felvilágosult filantrópia is munkál benne. a reformkori politikai törekvések felé is mutató.vagy már csak megbosszulásával? közvetve a saját becsületét védi meg. Megátkozza a gyanŁba keveredő Melindát. amelyet a távollevő király emberi-politikai hibái okoztak. Nála van a fegyvere a IV. a legárnyaltabban jellemzett alak a főhős.

egész világa megsemmisül. aki visszaél helyzetével és a hatalmával. de passzív szereplők. felvonásban méltó ellenfele.és lerontatád az ősi szép várakat. Szánalmasan tehetetlen szerelmes. Biberach vázlatosan motivált alak. Bánknak mégsem ad felvilágosítást. Tiborcnak dramaturgiai funkciója van. hátulról gyilkolja meg Biberachot. engesztelhetetlenül bosszŁszomjas. jelleme így Melinda szemében eltörpül Bánk előtt. Nemcsak Melinda becsületének beszennyezése és Bánk családi életének szétzŁzása terheli lelkét. de csak epekedik. Amikor Gertrudis meghal. s od'adtad a tulajdon felekezetednek". Nyomorgása azt is jelzi. a magyarság széles tömegeit személyesíti meg a színpadon. Az ősi virtus híve: „üsd az orrát. magyar. Helyzetét az érdekegyesítő politika oldaná meg . továbbá az alattomos Biberach. Izidóra „csinos fő". Izidóra tanŁja a II-III. Mikhál vádjai pontosak: „ok nélkül bocsájtád el hívataljaikból a magyar alattvalóidat. jobbára csupán sodródnak a történelem viharaiban. de az intrikus Biberach gátlástalan mesterkedései bajba sodorják. nem sikerül Melindát kiszorítania a herceg szívéből. származására büszke („Bendeleiben Egenolf vére foly ereimben"). Orozva. Félárva lovag. mert válaszŁt elé kerülve rendre Melindát mellőzte a haza ügyével szemben (Barta János). hanem a rajongva kívánt asszony halála is. megalázkodva (letérdepelve) udvarol. Végül a bölcs Endre király döntése háttérbe szorítja. ™nérzetesen lép fel Gertrudis előtt. a Szentföldre nem . Gertrudisnak már az I. tisztaságában és önérzetében már ekkor a királynő fölé kerekedik. Ottóval szemben óriási a fölénye (az a kisujjáig sem ér fel). felvonás ideje közti éjszakán Ottó és Melinda együttlétének (így kulcsfigura lehetne). Melinda hűségét és ezzel magát az asszonyt is lenézi („Melinda is csak asszony"). felvonásban pedig szívbemarkoló (mert személyesen megszenvedett) vádakat olvas Gertrudis fejére. Cselekvési lehetősége azonban nincs. a dinasztiaérdek gátlástalan érvényesítője. de „a velő hibáz belőle". ki bántja a tied!" Gertrudis a tragédia negatív főszereplője. A IV. Gertrudis köréhez Ottó és Izidóra tartozik. feudális kiváltságaival hivalkodik („NagyŁr! királynénak barátja a nevem"). Ottó bűnlajstroma előéletével kezdődik: „Fülöp király ölettetése végett gyanŁba jővén" kerül Magyarországra. asszonyi becsületének elvesztése pedig a megsemmisülését jelenti. hogy az események áldozatává válik. hogy az egykori patriarkális viszonyt a főnemesség és a jobbágyi rétegek között az idegen jogbitorlók szétzilálták. s tiéidet tevéd helyekbe . Petur nőgyűlölő. Bánk az életegyensŁlyt keresi Melindában. és ez a gyanŁ csak erősödik. felesége halálával minden támaszát elveszti. Bánk mégis okkal érez felelősséget. önérzetes feudális Łr („egy asszonynak engedelmeskedni nem fogunk") és idegengyűlölő („Meráni asszony nem kell itt soha"). Ottónál Melinda vetélytársa. a magyarság eltökélt ellenfele.ezzel Katona a reformkori gondolatkörnek megy elébe.kiszolgáltatottságából következik. Simon és Mikhál talpig becsületes.

indult el, saját hasznát elvtelenül bárhol megkeresi. Halálának ténye az igazság bizonyos győzelmét jelenti, de utolsó tanŁskodásával Bánk helyzetét sŁlyosbítja. A király, II. Endre liberális beállítottságŁ. Szerepe az ötödik felvonásban nő meg, de minthogy Bánk főképp az ő nevében, az ő döntéseinek következtében viaskodik konfliktusaival, addig is jelen van. Endre körében Solom mester és Myska bán szerepel, fenntartás nélküli királyhűségük elvakítja őket, nem látják Gertrudisék vétkeit. Katona József nem kérdőjelezi meg jóhiszeműségüket. A szerkezet, a felvonások egymásra épülése klasszicista rendet és arányosságot tükröz. Az előjáték révén az egész mű in medias res jelleggel indul, a felvonások nemkülönben, és hangsŁlyos jelenettel záródnak. Fontos szerepet kapnak a felvonásközi időben (II-III., ill. IVV.) lezajló cselekmények. Az akció és dikció ebben a drámában különösen szerves kapcsolatban áll. „A nyelv a helyzethez, a személyek indulatához alkalmazkodik, azt festi, fejezi ki" (Arany János). Meghatározó Bánk, a főhős stílusa: az ő nyomasztó felelőssége és mély belső válságai folyamatos zaklatottságot okoznak, innen mondatainak feszültsége, emelkedettsége. Katona ugyan érzelmi válságokat jelenít meg a színpadon, de tŁllép a szentimentalizmuson, és már a romantika formanyelvét alakítja. A reformkor eszmevilágának egyik legelső megfogalmazója, nemzeti létproblémák Łttörő felvetője.

PUSKIN Jevgenyij Anyegin (1831)

Vajon micsoda ebben a munkában a nagy, a bámulatraméltó és halhatatlan? Az, hogy az elröppenő életet megrögzíti, örökkévalóvá teszi. (KOSZTOLŹNYI DEZS§) Puskin száműzetése idején, 1823. május 3-án, Kisinyovban kezdte írni a Jevgenyij Anyegint, s 1830. szeptember 25-én fejezte be Bolgyinóban. Egy évvel később illesztette művéhez a címszereplő levelét. Az Anyegin verses regény. Puskin Byron hatására fordult a műfajhoz, de ide vezette az életmű belső logikája is. A poémát már szűknek

érezte mondanivalója kifejezésére, a romantika esztétikája pedig tudatosan törekedett a műnemi határok elmosására. Az Anyegin története a romantika mesebonyolításához képest hétköznapi és egyszerű. A nagyvilági élettől megcsömörlött címszereplőt egy váratlan örökség falura szólítja. Itt megismerkedik Lenszkijjel, az álmodozó fiatal költővel, s általa a Larin-családdal. Az idősebb Larin-lány, Tatjana beleszeret Anyeginbe, levelet is ír hozzá. A férfi udvariasan, de határozottan visszautasítja a közeledést. Tatjana névnapján Anyegin pillanatnyi ötlettől vezérelve udvarolni kezd Olgának, a fiatalabb lánytestvérnek, akibe Lenszkij szerelmes. Az ifjŁ vőlegény párbajra hívja Anyegint. Lenszkij meghal. Anyegin elutazik a faluból. évek mŁlva Moszkvában, egy fogadáson találkozik Łjra Tatjanával. Beleszeret a már férjezett és előkelő asszonyba, de most Tatjana utasítja el. A vékony szálŁ mesét tartalmazó művet Belinszkij, 19. századi kritikus „az orosz élet enciklopédiájának" nevezte. Első hallásra meglepő a kijelentés, ám a történethez kapcsolódó rendkívül információgazdag szöveg hitelesíti az állítást. A 19. század első harmadának orosz valóságáról páratlanul gazdag kép tárul elénk. Megismerjük a nagyvárosi és falusi életet, az öltözködési és étkezési szokásokat, a mindennapokat és az ünnepeket. Szociografikus hűséggel jellemzi az író az egyes társadalmi rétegeket. Szót ejt az orosz oktatás és nevelés helyzetéről, beszámol az orosz színházi életről és a korabeli irodalmi vitákról. Kitér az orosz nyelv fejlesztésének lehetőségeire is. A verses regény középpontjában a szereplők, elsősorban Anyegin önkeresése áll. Alakjában Puskin az orosz irodalom egyik alapvető típusát - Turgenyev elnevezését használva -, a felesleges embert teremtette meg. Herzen, 19. századi esztéta és író szerint „Anyegin olyan ember, aki henyeségre, haszontalanságra ítéltetett, idegen mind családjában, mind hazájában, aki nem akar rosszat tenni, de képtelen jót tenni, így hát végül is nem csinál semmit, bár mindent megpróbál." Źrnyaltabb képet kaphatunk, ha Anyegin és a többi szereplő személyiségét a 20. században megjelenő szerepelmélet felől közelítjük meg. E felfogás szerint a személyiség kiteljesedését az énSzerep-Világ hármassága határozza meg. A kiteljesedés feltétele, hogy az én legbelső lényegéből fakadó Szerep-igény találkozzon a Világ által felkínált Szerep-lehetőséggel. A szerep meghatározó fogalom a műben, erre Puskin is utal: „S milyen szerepbe öltözik? / Harold vagy Melmoth lett a kóta? / Világpolgár vagy patrióta? / Quaker vagy álszenteskedő?" (VIII./8.) Az első és második fejezet mutatja be azokat a szerepeket, amelyeket a nagykorŁvá lett Anyeginnek kínál a korabeli Oroszország. A tizennyolc éves főhős mint dandy, arszlán lép elénk, napirendjének pontos ismertetésével mutat rá Puskin a választott életforma tartalmatlanságára és ürességére. Ezt követően Anyegin rövid ideig költő szeretne lenni, de önkritikusan belátja, hogy az íráshoz nincs tehetsége. Majd a könyvtárszoba magánya, a tudomány vonzza, ám ez

sem bizonyul járható Łtnak. A vidékre költözés rövid időre Łj lehetőséget kínál: az orosz irodalomból jól ismert reformer földbirtokos szerepét. A hiábavaló küzdelembe hamar belefárad. Marad a spleen, az életuntság és világfájdalom, végső soron a semmi. A regény tehát egyszerre mutatja föl Anyegin önkeresésének belső emberi gyengeségéből is fakadó meddő kísérleteit, s a 19. század első harmada orosz világának szűkös szereplehetőségeit. Ezt bizonyítja a mű erős irodalmisága is, hiszen a főszereplők kapcsán az elbeszélő mindig utal magatartásuk irodalmi mintáira. Ha nincs valódi szerep, az ember az irodalom által felkínált szerepbe menekül. Anyegin példaképe Byron; a romantikus angol költő portréja lóg szobája falán, s Childe Haroldtól veszi át a világuntságot. A felesleges ember veszélyessége nemcsak abban áll, hogy szétrombolja saját sorsát, hanem tönkreteszi környezetét is; a semmi felé haladó hős önkéntelenül magával rántja társait is. Lenszkij is irodalmi szerepet játszik. Schiller, Goethe, Kant az eszményképei. Larin sírjánál Sterne szentimentális Hamletjének pózában tetszeleg. A fiatalember költő. Puskin kétségek között hagyja olvasóját, vajon valóban tehetséges-e. Lelkesültsége, tisztasága, az eszményekért való rajongása révén rokonszenvessé válik Anyegin számára: romlatlan fiatal énjét látja benne, akinek lángoló életigenlése az élet nem ismeréséből, paradox módon életidegenségéből fakad. Ezt jelzi párválasztása, Olga iránt érzett szerelme is. Egyszer szembesül csupán a valósággal, mikor a párbaj előestéjén fölkeresi a lányt. Olga ugyanŁgy folytatja kapcsolatukat, mint előtte, s erre Lenszkij Łjra az idealizált szerelembe menekül. Szükségszerűen vetődik föl a kérdés: Anyegin miért vállalja a párbajt? A történet szintjén azért, mert nem akarja, hogy Zareckij, a cinikus párbajmester a szájára vegye, nem akar magyarázkodni. A Lenszkij halálát követő elbeszélői reflexiók, a mű világképének iránya más megvilágításba helyezik az eseményt. Párbaj csak egyenlő felek között jöhet létre. Ha Anyegin elutasítja barátja kihívását, az azt jelentené, hogy Lenszkijt még gyereknek tekinti, aki még nem szembesült az élettel. De ami rá vár - az anyegini életfelfogás logikájából következően -, az a szükségszerű kiábrándultság. Az Anyegin tehát egyfelől a byroni szabadságeszmény és cinizmus kritikája, másfelől azonban a romantikus illŁziókat, a naiv álmodozást is elveti. Az Anyegin szinte minden értelmezője egyetért azzal, hogy Tatjana az első igazi orosz nőtípus az irodalomban. Pedig talányos, nehezen megfejthető alak. Szerepet játszik ő is, kedvenc olvasmányai a szentimentalizmus alapművei. Richardsonért, Rousseau-ért, Goethe Wertherjéért rajong. Amikor Anyegint meglátja, azt találgatja, vajon a könyvekből megismert férfitípusokból melyikre hasonlít.

Legszemélyesebb tetteiben is mintákat követ. Híres levele nagy részét Rousseau —j Helo•se című művéből veszi. Anyegin ezt a szerepjátszást veszi észre, s tapasztalatai alapján, mindkettőjük érdekében elutasítja a lány szerelmét. Amit nem vesz, mert nem vehet észre, az Tatjana személyiségének másik oldala. Kötődik a falusi élet patriarkális egyszerűségéhez, vonzódik a természethez, szereti öreg dajkáját. Az irodalmi szerep eltakarja a férfi elől a harmóniateremtő Tatjanát. Ahhoz azonban, hogy a lány önmaga lehessen, le kell vetnie a szentimentalizmus álarcát. Az élet és irodalom szerepkínálataiból az életet kell választania. Asszonyként a méltóság lesz legfőbb tulajdonsága, s bár szereti Anyegint, elutasítja közeledését. Fölénye Anyeginnel szemben a világ elfogadásából fakad: az élet nem irodalom, és legfőképpen nem romantikus regény. A döntés felelősségét vállalni kell. Az Anyegin nemcsak a szereplők verses regénye, hanem az elbeszélőé is. A személyesség, a lirizáltság a romantika sajátja. Bár az egyes szám első személyű elbeszélő poétikai szempontból nem azonosítható a szerzővel, hiszen éppŁgy megalkotott alak, mint a többi szereplő, az egyszerűség kedvéért mi is - mint a szakirodalom - Puskint tételezzük fel mögötte. A műben található életrajzi utalások is erre engednek következtetni. Az elbeszélő - Puskin - számára a szabadság kérdése a legfontosabb probléma. Hol ironikusan utal száműzetésére („De észak rossz nekem, csak árt" I./2.), hol elégikus hangon hívja a szabadságot („Várlak, szabadság drága napja! / Jössz-e? Mikor jössz? - kérdezem" I./50.). A személyesség hatja át a hősökhöz való viszonyát is. Különbséget tesz Byron és saját művészete között. Míg az angol költő mindenkiben önmagát rajzolja meg, addig „Mindig megörvendek, ha látom, / hogy hősömtől különbözöm" (I./56.). Anyeginhez bonyolult érzelmi viszony fűzi. A fikció szerint személyesen is ismeri („Źlmodva Łgy lebegtük át / A zsenge ifjŁság korát" I./47.), aztán Anyegin vidékre utazása elválasztja őket egymástól. Anyegin és Tatjana viszonyában az elbeszélő egyértelműen a lány oldalán áll, s elítéli a férfit („Kedves Tatjana, szánva szánlak!" III./15.). Máskor nyíltan megvallja érzelmét („Tatjanát nagyon szeretem" IV./24.). Lenszkij lobogása is rokonszenves neki, de éppen az elbeszélő hívja fel a figyelmet ennek terméketlenségére. A valóság illŁzióját kelti, hogy az elbeszélő birtokában van Tatjana levele, melyet a lány franciául írt. Hosszas vívódás után a prózát versben fordítja le Puskin oroszra. De közvetlen kapcsolat teremtődik az olvasóval is. Az elbeszélő ironikus, önironikus csevegő hangnemben kommentálja az eseményeket, megszívlelendő tanácsokat ad, néhol mentegetőzik. Az Anyegin végül az Anyegin című verses regény regénye is. A mű olvasása közben állandóan arról értesülünk, hol tart Puskin regénye írásában („S már itt is van, leírva készen / Az első regényfejezet." I./60.). Visszautal művére („Regényem ezzel kezdtem el" I./52.), az írást néha megszakítja („Mi történt, most nem mondom el" III./41.),

máskor előre jelzi szándékát: „Most ötödik fejezetem / Kitérés nélkül vezetem." (V./40.). De tanŁi lehetünk annak is, hogyan változik, módosul az Anyegin műfaja, a lírai és epikus elemek viszonya. A byroni erősen lirizált verses epikai formától fokozatosan távolodik el Puskin, s célja a romantikus tŁlzásoktól megfosztott regény („Nem gaz bűnt festek szörnyű hűen / S nem mondok nektek rémmesét: / Orosz családok életét / S múltját festem le egyszerűen." III./13.). Az epikum felé való elmozdulást jelzi az ironikus invokáció is (VII./55.). A végső műfaji meghatározást az utolsó előtti strófában olvashatjuk: „szabad regény". A fogalom elsősorban alkotáslélektani szempontból érdekes. Arra utal, hogy hiába volt meg Puskin előzetes terve, vázlata alkotásáról, a regény - a modern esztétika kifejezését használva - írja önmagát. Viszonylag egyszerűen belátható, hogy a tizennégy soros Anyegin-strófa megköveteli adott helyen a rímeket („Az ősz csikorgó fagyba fordul, A dér ezüstös takaró É / (Most azt várod rímemre: zordul: / Itt van, ni, kapd el, olvasó!)" IV./42.). De egy idő után az alkotói szándéktól függetlenül önálló életet élnek a szereplők is. Egy anekdota szerint Puskin így fakadt ki barátjának: „Képzeld, milyen tréfát űzött velem az én Tatjanám! Férjhez ment! Ezt semmiképp sem vártam volna tőle." Puskin a személyesség és a szereplőkhöz fűződő viszonya ellenére is kívülálló: a szereplők sorsát nem alakítja, hanem rögzíti. A mű töredékessége kapcsán Puskin is utal a cenzúrára. De nem hanyagolható el a romantika esztétikájának töredékkultusza sem, mely éppen a tökéletesség iránti igényből és annak elérhetetlenségéből fakad. éppen a töredékesség tükrözi a mű alkotásának bonyolult folyamatát. Vannak részek, melyekkel elégedetlen az alkotó (erre utalnak a megírt, de kihagyott strófák), s vannak részek, melyek megírhatatlanok, tŁl vannak a művészet lehetőségein. Az Anyegin jellegzetesen orosz mű, hőseivel együtt azonban része már a magyar kultŁrának és közgondolkodásnak is. Ezt jelzi három, szinte egyenértékű kiváló fordítása: Bérczy Károlyé (1866.), Źprily Lajosé (1953.), Galgóczy Źrpádé (1992.). Az idézeteket Źprily munkájából vettük.

V™R™SMARTY MIHŹLY Csongor és Tünde (1830)

akkor földi asszonyként rövid. Csongor és Tünde az első perctől kezdve szereti egymást. Gilgames. (Mitologikus téma. a Hajnal birodalmában (Ilmával . Tünde. Egyik forrása Gyergyai Albertnek a História egy Źrgirus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról c. Végül az utolsó jelenetekben már feladja a harcot. A hűség próbáját sem állja ki tökéletesen: a lefátyolozott nőalaknak szerelmi vallomást tesz. A fiataloknak próbatételek során kell keresztüljutniuk.) Végül a szerelem révbe ér.. de azok nem szólhatnak őhozzájuk. Ledér csábításának nem enged.ezzel indul a mű. századi széphistóriánk színpadi változata? A Csongor és Tünde különös színmű a boldogságkeresésről. aki a boldogságot korábban hiába kereste szerte a világon. a boszorkány altatóporának hatására). de gyanŁtlanul hisznek egy jóskŁt jövendőmondásának (ami szintén Mirigy ármánya). Csongor hűséget fogad Tündének. Délben a Tündének szóló engedély szerint egy órát eltölthetnének együtt. de a történet egyik tanulsága szerint csak az állhatatos. Többször virrasztania kellene (vö.jöttem vagy csak álmodám? (CSONGOR MONDATA A MB§L) Romantikus mesedráma vagy tündérjáték? Źlomképekből szerkesztett színdarab. A szerelmesek kezdik sejteni. hűséges szeretők nyerhetik el a boldogságot. Az éj asszonyától. de ekkor Csongor ismét bűbájos álomba esik (Mirigy. sok drámát írt a felpezsdülőben lévő magyar színházi élet számára. műve volt. de Csongor csupán esendő és gyarló földi ember. Akhilleusz történetében. percekkel később megbizonyosodik róla). de a jóskŁtból előlebegő leányalakot (varázserő hatására) megintcsak követnie kell. hogy ártó erők gördítenek minduntalan akadályt a szerelmük elé. ill. és csak reggel válthatnak néhány szót: eszerint Tünde Tündérhonban lelhető fel. Szerzőnk a reformkori nemzeti kultŁra vezéregyénisége volt. hanem Csongor Łrfi. klasszikus értékűnek bizonyult. Hősünknek Tünde az álmai netovábbja. bár nem tudja. éjszaka megjelenik a fa ültetője. ismét: Gilgames-eposz!). Ez a műve még a legelsők egyike. Mirigy kertjében délben a harmadikban). noha csupán egynapos körutat jár be. Tünde és annak Ilma nevű szolgálója (Balga földi felesége) után. A hős a hozzá szegődő Balga társaságában egy kalandos. A főhős Vörösmartynál már nem királyfi. ld. teljesen reményvesztve érkezik vissza a szülői kertbe. a szülei kertjében viszont egy aranyalmát termő fát talál .. A férfiak a Hajnal birodalmában találkoznak a lefátyolozott hölgyekkel. hogy szerelmük beteljesedjék. hogy Tünde az (igaz. bölcseleti dráma vagy egy XVI. Tünde odaadóan szereti Csongort. de Csongor elalszik.. a világ urától Tünde megkapja a lehetőséget: ha lemond a halhatatlanságról. de tehetetlen a varázslattal szemben (Tünde érkezésekor az első felvonásban. de boldog életet élhet.

Mirigy legyőzője. a természetfeletti (pokolbeli) erők méltó ellenfele. elvont célokat keresett. Kettejük közül . de „Csongor Łrfi keblén virradott meg". ő ülteti az almafát („šltetém a szerelemnek A gyönyörfa sarjadékát"). Elérhetetlen. mint említettük. epikai mű. ez a mű egyik fő tanítása. Csongornak már csak a vallomást kell megtennie a legutolsó jelenetben. csalfa . A kopárnak bámulandó Dísze"). „rejtékeny álom. épp Tünde teszi az első konkrét lépéseket Csongor felé." A két pár sorspárhuzama nem az idealizmus és a gyakorlatiasság szembenállását. A légies eszményvilág és a kézzelfogható valóság szembenállásával kapcsolatos az egyik leggyakoribb motívumcsoport: a látszat.tündérvolta miatt . egy lehetséges értelmezés szerint Tünde épp Csongor tündéri képzeteinek megtestesülése. Az eszményi szerelem azonban a valóságban csak szenvelgést.).együtt) kiállja a hallgatás próbáját. Csongor „Tündérhonban üdlakig" szeretne eljutni. Vörösmarty azonban drámát formál a történetből. Ilma mondja. „olthatatlan szomj" vezérli. játszi kép" után fut. és átveszi sorsuk irányítását. hogy fel kell adnia „kór eszének álmait". „még ma láthatsz" holdkelte után stb. csillagon ™ssze-vissza nyargalóztál. hanem épp ezek egymásra utaltságát sugalmazza . Csongor csaknem mindig „csalfa. tán ez. aki (minthogy Csongor gyarló földi emberként immár tehetetlen) tündéri hatalmát még utoljára felhasználva elébe fog menni a záró felvonásban a reményt vesztett Csongornak („Źlljon Łjlag e helyen. a varázslat jelenségsora. Csak akkor lehet boldog. Addig én kordélyomon Jöttem itt a vert uton. Ennek oka belátható. csalfa cél!").Csongor földi szerelméért cserébe . Csongor légies szerelemvágya Tündére találva lobban fel. A Csongor és Tünde fő forrása.áldozatot kell hoznia. a „beteg szív régi bŁja" vesz erőt rajta („Elérhetetlen vágy az emberé. a káprázat. § közli Csongorral mindig a következő lehetőséget („még egy delem van". nevezetesen az eszmények és a valóság éles szembenállása. a konfliktus fogja össze a Vörösmarty-mű motívumait. Balga viszont így szól: „Böske nyomdokát csapászom. Ehhez viszont .a mű Łjabb fontos tanulságaként. A tetőponton ennek az egyoldalŁ idealizmusnak és szentimentalizmusnak az áldozataként bŁsong reményt vesztve. A sokáig jóformán csak ábrándokat kergető Csongorral (és Tündével) szemben Balga (és Ilma) már kezdettől a földön jár. az égi szépet" kutatta mindezidáig. tündér.ő lesz végül is a drámában győztes hős. és az eszményeit a földi realitásokhoz kell közelítenie." Az egész kétszintű cselekménysorra érvényes Balga mondata: „Míg te égen. tehetetlenséget okoz. amikor belátja. Csongor a „dicsőt. Végül is ő lesz az. tünde. hogy Tünde az égben született. kit szívdobogva Vártam annyi hajnalon?"). és ezek az ideák testesülnek majd meg Tündében („Ah. ezekből következően a bizonytalanság állapota. ha észrevesszük: a drámaiság alaptényezője.

A sors labirintusában. mert a Csongor és Tünde világképe. későbbi (1843-as) Vörösmarty-vers csírája. Mirigy „tiszta özvegy képiben" él egy kis házban a IV. Az előrejutást egyébként a mű eseménysora is tagadja: a vándorok is visszatérnek. a látszatokból összeálló világban csak a hűség. Fantasztikus és mesebeli motívumok keverednek komikus mozzanatokkal. az élet tényeivel való szembenézés. Balgát oszlopnak nézik az ördögfiak. hanem önmagunkban. hogy az ifjŁ minden korábbi mulasztása egyedül Mirigynek. A jóskŁttól egy „lebegő leányalak" vezeti el Csongort egészen a záróképig. amely szerint a fejlődés csak látszólagos. a mű értékrendjének megtalálásához is elvezet. Körforgásszerű történelemképet ad. a vígjátéki jelleg ellenére. ezek az eszközök ugyanakkor az emberi korlátok varázslatos átlépéséhez kellenek neki (hogy a „gyors gondolat" módján közlekedhessék). így egy időre félrevezeti a szerelmeseket. illetve elkomoruló. Csongornak (és a többi szerelmesnek is) a hűség próbáit kell kiállnia. a legfontosabb érték. felvonás elején. komor. Az ember szerepének kijelölésében . Maga Csongor is becsapja a manókat a varázsszerekért. Tünde bölcsen szól a kŁtjelenet után Ilmának („Mondd. és Tünde is csak akkor vállalja szerelmese mellett a földi életet. hová vesz nézeted?" .„ne higyj az ál sugárnak"). modern filozófiai elemeket is tartalmazó betétköltemény. Tünde és Ilma fátyol mögé rejtőzik. a megesett lányt Mirigy szende teremtésnek maszkírozza. a bizalom lehet az ember támasza. az V.jóslat" mutat neki tévutat. hogy a boldogságot nem másutt. A visszatérés. ugyanakkor pedig eszményeink megőrzése azért is szükséges. Valamennyien a saját csalóka képzeteink áldozatai vagyunk? TŁl azon. Balgát pedig „egy palack bor és sült galamb" . az ártó boszorkánynak a mesterkedése. Az éj királynőjének monológja azonban egyértelműen reménytelenséget sugároz. Balga betegnek tetteti magát.azaz mindkettőjüket a legfőbb álmuk szimbóluma.2721. és Ilmához is így közeledik (itt a legközvetlenebb a kapcsolat Shakespeare Szentivánéji álom c. darabjával). Ledért. de a jövendőmondást Mirigy meghamisítja. aki viszont egy rozzant karosszéket öleltet meg Balgával. így felismerhetetlenek szerelmeseik számára. A józan gyakorlatiasság. Monológszerű szövege (Tünde és Ilma jelenlétében. sorban) kozmogónikus mítosz. de a világon az éj bŁs asszonya uralkodik. ez a tanítás felismerhetően A merengőhöz c. nem a tündérmesékben vagy a romantikus kalandsorozatban kell keresnünk. Továbbá arról is. Mirigy kővé változik. de értelmezhető Łgy is. a körforgás ily módon a pesszimisztikus világkép jele. felvonás idején. a 2666. amikor meggyőződik Csongor állhatatosságáról. Tündéék és Csongor jóslatot kérnek a kŁtnál. Kurrah Balga képét veszi fel. hogy a káprázatnak és csalárdságnak ez a sokasága a helyzetkomikum megannyi lehetőségét nyŁjtja a színpadon. hogy a manók hajlandók legyenek őt a kordélyban hŁzni. a kezdőképhez tér vissza a zárójelenet stb.

pajkosságuk sokhelyütt ellensŁlyozza a szerelmi álmodozást vagy a komor bölcselkedést. Csongorral. gonosz boszorkány lesz belőle. örülni az éjbe velem. a szem hasonlatánál (a 2626. de a főszálhoz. a „fő kincs" így már sokat veszít jelentőségéből. Férjhez adandó lánya van. EllensŁlyozó lehet pl. a fő ellenlábas. Böske-Ilma modora is kedvesen bárdolatlan. ébren maga van csak az egy szerelem. Sokrétűen színes figura Mirigy. az éj rideg és szomorŁ [É]" A szerelem. A nemtők a lég kicsiny szellemei. Betétverse népdal. ártó negatív hőssé válik. Dimitri boltos zsáneralak. Mint sötétben a szemek" stb. Ledér élettörténete is a vígjáték realista mozzanataihoz tartozik. A már említett betétszövegeket ritmikai váltás is kiemeli (eltérés a bimetrikus. kétütemű trochaikus lejtéstől). össze szeretné hozni őt a birtok Łrfijával. az l850-es Előszóé. mint Az emberek c. önmagába visszatérő jellegét. ezért illeszti a költő a befejező sorokat a szerelmesek vallomásához: „éjfél van. hol a szerelmeseket. világképének egésze pedig csaknem annyira leverő. A szövegben a szerző tudatosan törekszik a figurák karakteres megszólaltatására.). A hangnem is gyakorta változik. (1846os) Vörösmarty-költemény. rövid felbukkanása humoros színfoltot jelent. míg Tünde eleinte sokszor szenveleg. Ezt a távlattalanságot a Csongor és Tünde záróképének happy endjében már hajlamosak vagyunk elfelejteni. Visszatérésük és csődjük növeli az egész cselekménysor fejlődést tagadó. csupán menedék lehet: „Jőj. Csongor egy mondata („Forrás után a szarvasnő eped" . a fejedelem és a tudós figuráját) is Vörösmarty emelte a mesébe: a követhetetlen élettörekvéseket jelképezi velük.). A mű szerkezete látszólagos bonyolultsága ellenére rendkívül . a földön ők elpusztulnak . Vörösmarty a három ördögfiókát is mesefiguraként iktatja a drámává formált széphistóriába: hol Mirigyet segítik. A három allegorikus epizódszereplőt (a kalmár." Mindezek a sötét tónusok sokszor eltűnnek a mű igen gazdag motívumvilágában. a hatalom és az öncélŁ tudóskodás képviselői mellett) látjuk negyedik tévŁtként az ábrándozó szerelem hiábavalóságát. mint pl. Csongor és Balga eltérő stílusára már láttunk példákat. Csongornak ez a mondata is: „jöttem vagy csak álmodám"? Tündérjáték nézői (vagy olvasói) vagyunk csupán. Csongor boldogságkereséséhez is párhuzamot és ellenpontot szolgáltatnak. Rendkívül gazdag. Zsoltárszövegre épül pl. a dráma világa csak a játékos költői fantázia terméke. Amikor a lányát elveszti (az ördögfiókák megeszik). Mellettük (a gazdagság. finoman lírai pl. sok forrásból táplálkozik tehát Vörösmarty stílusa. de élénkségük. kedves.Mirigy tevékenységének köre az ő számukra elviselhetetlen. sortól: „Ah. a szív is Łgy nyílik meg.csaknem olyan szélsőségesen pesszimista.2782. akinek a vígjáték törvényei szerint el kell buknia.

Vörösmarty forrásai: Gyergyai Albert már említett széphistórája. A színhely Mirigy lakóhelye. Korjelző Csongor nemesi büszkesége is: a hős méltatlankodva tiltakozik az ellen. A „kert" motívuma elsősorban biblikus tartalmakat hordoz. Ez korszerű téma.telkes jobbágy volt. Műfaja pontosan és kizárólagos érvénnyel megadhatatlan. az Ezeregyéjszaka mesevilága.) játszódik.mielőtt Csongor szolgálatába lépett . Goethe Faustja (mint műfaji előkép). az ősi. a visszatérő Csongort „szabad tér./1. A szerelmi boldogság szimbólumaként szereplő „almafa" pl. A mű cselekményének ideje az eredeti címlap tanŁsága szerint „a pogány kunok ideje". felvonás színhelye) is ismétlődik (az V. kapcsolatot tart az ősi magyar hiedelemvilág „világfájával". honfoglalás előtti magyar kultŁra néhány eleme is felbukkan. A kezdő és a zárójelenet színhelye a „kert".). § hidegen elemzi a betegséget és . A „sík mező" és „a hármas Łt vidéke" (az I. nem csupán a szerelmespárok jellemében. elvadult kert" fogadja (V. sor). illetve „az éj birodalmában" (V. Balga . bölcseleti tartalma révén a Fausthoz kapcsolható drámai költemény. azaz Vörösmarty szóhasználatát értelmezve a régi magyar kor.tervszerű. a német kultŁra több más alkotása. a szimmetrikus középpontban épp „Mirigy kertje" áll. dramatizált népmesének vagy vígjátéknak is. sőt romantikusÉ De Stendhal nem a téma lírai oldalát fogja meg. Témája a nagyravágyás. az antik mitológia stb. sőt a rituális misztériumjátékokhoz is hasonlatos. felvonás áll a mű cselekményidejének tengelyében (ez a délben történtek időszaka). STENDHAL Vörös és fekete (1830) [Stendhal] minden figyelmét alakjainak lelkére fordította. amely a világ szintjeit kapcsolja össze. Shakespeare-től elsősorban a Szentivánéji álom. nevezhető mesejátéknak. amely így Csongorék kertjének. jeleneteik beállításában. A párhuzamos és ellentétező szerkesztés tehát a színhelyek kialakításában és sorrendjében is megfigyelhető./3./2. Az ezeken belül közrefogott jelenetpár „a Hajnal palotájában" (III. jelenet és a II. sőt szimmetrikus. ebből kilépve egy teljes napnyi idő telik el. felvonás második jelenetében). a magyar hiedelemvilág és népmesekincs. hogy „pór kezek kötözzék meg" (3411. a kiinduló jelenet helyszínének is az ellenpontja. A mű motívumai között azonban pl. A középen elhelyezkedő teljes IV.).

a vidéki polgárság nagyzási mániáját).a színlelés problematikájának felhasználásával . hogy a realista regény egyik őse lett a francia irodalomban. a főrendi társaság tagjainak szalonéletét. a színlelés elsajátítása éppŁgy szükséges. oly józansággal. a divatos öltözködésé. észrevehettem volna.9. a Vörös és feketének ötletét több Łjsághírből meríti. aki elítélte. bukása után az alulról felemelkedni szándékozó. amilyenek ezek a fegyencek [É] . hogy Balzac Rastignacjának Julien Sorel az őse. hogy bemutatja az arisztokrácia-egyház-polgárság köreinek lezüllését (az igazságszolgáltatás gépezetét. (BABITS) Stendhal kései remekművének. egyben olyan Tartuffe sorsa is. aki egy adott társadalom gyümölcse. Az író Łgy fest tipikus rajzot egy szerencsétlen korszakban induló ifjŁság életéről. a szeminaristák képmutatását. illŁzióikat vesztik. Nála jelenik meg először az ifjŁ törtető mindig érdekes alakja. ("Ha nem téveszt meg annyira a külső ragyogás. becsvágyó fiatalemberek . Julien végső ítélete szerint Valenod. aki okos számítással választotta ki az egyetlen pályát. miközben mindenekelőtt egy „szegény jurai ács" fiának története. és Stendhal pontosan ennek a társadalomnak és nem Julien Sorelnek a perét folytatja le előttünk" (Aragon). az egyházi karrier Łtja maradt. aki.vagyon és összeköttetések híján . aki „már nem felelős a tetteiért. Ťgy a mű. A kicsinyes. mint a jó modoré. Julien. mint az apám.maga Stendhal is „egyetlen embert tart tiszteletben: Napóleont" (Friedell). legfontosabb nyersanyagát. A Napóleon-mítosz nemcsak a karrierista fiatalokra hatott . unalmas században" a hősiességre vágyó hősök kiábrándulnak a fényes karrier helyett csak intrikát és gáláns kalandokat kínáló korszakból („Mi lenne ma Dantonból a Valenod-k és a de Rénalok századában? Még főügyészhelyettes sem!". alcíme ezért „krónika 1830-ból". nála „százszor ártalmasabb a társadalomra". a mű mottóját) . kiszélesíti: társadalmi és pszichológiai magyarázatot ad a gyilkossági kísérlet elkövetésére. polgári világban. A forradalom utáni első nemzedék fiataljait Napóleon alakja. A katonai érvényesülés lehetősége odalett. Ez a sápadt és nagyralátó kispap. vagy olyan ügyes gazemberek.következményeit. II. csak a papi pálya. miután nem lehetett tábornok a csatamezőkön. Az igazság elérésére szenvedélyesen törekvő író (l.reményeiket.). a törtető középszerűségben az érvényesüléshez a hazugság. a feketét magára ölteni". egy falusi nevelő bosszŁtörténetét. aki elindul meghódítani a világotÉ Bizonyos. a kinevezések menetét. mely az ő osztályabeli sarjnak magas polcokat ígérhetÉ Az ő szemináriumának falai közül indul Łtjára az Łj Regény is. a „korcs. kénytelen a „század öltözékét. hogy Párizs szalonjaiban vagy olyan becsületes emberek mozognak. szerencséje kápráztatta el.Julien Sorel analitikus karrierregényében a francia restauráció utolsó éveit is ábrázolja.

De Rénalnénak egy levele cselszövő hipokritának festi le. de Rénalnál. a mű végén pedig: ő „is 23 évesen" hal meg.36. hogy karriert csinálhasson. A képzeletbeli „költött" kisvárosból. Az expozíció . Julien dühében kétszer rálő pisztolyával.) helyszíne . felismeri a felemelkedés egyetlen Łtját: „Papnak kell lennem és képmutatóskodnom kell!" (Zola szerint Julien „rendkívüli képességekkel megáldott fiatalember. házitanító lesz egy Franche-Comté-i nemesnél. mint amiket ez a két fegyenc az ebédért követett el". gőgösen elítélik a tolvajt. Szimmetrikus kerethelyszín a verriŹres-i templom is: a sejtető előjelek (a baljós Łjságcikk-foszlány L. és papnövendéknek megy. ill. még nincs 19 éves. miután végigjárja a társadalom különböző rétegeit.) H. adott jelen történelmi idejéhez kötött.után Julien életŁtja.VerriŹres világának bemutatása . Amikor kitudódik a dolog.-A.") Próbatételek elé állítják . mert már-már összeroskadt az éhségtől. és elcsábítja ennek feleségét. választásainak sora alakítja a cselekményt. Az igazgató titkári állást szerez neki de la Mole márkinál Párizsban. hogy a sekrestyén keresztül tör magának utat. Julien. kitérők.35. hogy Napóleon marsallja lehessen és elhatározza. Hamarosan nagyvilági emberré válik és szeretőjévé teszi de la Mole kisasszonyt. aztán életŁtját szülővárosában fejezi be. hogy mindegyiket az elsőnek érezzük" (Charles du Bos). A cselekményidő a konkrét. a plébános latinra tanítja. a szalonok becsületes lovagjai rögtön ugyanazokra a bűnökre vetemednek. I. a dühöngő márkinak odaveti. akit vérmérséklete fényes pályára szólítana.). „Betölti a vad vágyakozás". de miközben Stendhal végig 1830-ról beszél.5. és sohasem próbálta elhessegetni magától a legnagyobb szerencsétlenséget. hogy „még csak 22 éves". elhagyja a házat. fiatalkori „alvó"-bŁvóhelye. epizódok. (Amikor de Rénalékhoz szegődik.Ha esküdtek. aki feleségül akar menni hozzá.) Julien Sorel franciaországi körŁtja során jut ezekre a végkövetkeztetésekre. kedvenc barlangja lesz végső nyughelye. Taine tömör cselekmény-összefoglalása szerint: „Julien szegény. 14 hónapot tölt a besanŤoni szemináriumban. „feltörni" akar. majd Párizsba kerül. De ha valami nagy dologról van szó. J. várakoztató feszültségkeltő elemektől mentesen.44. halálra ítélik és kivégzik. a végzetes lövés eldördülésének (II. aki [É] lopott. II. de nem teljesen zárt az eseménysor láncolata.). a halál gondolatát" (II.Julien „egész élete előkészület volt egy szerencsétlenségre. VerriŹres-ből BesanŤonba. egy miniszteri tárca megszerzéséről vagy elvesztéséről. paraszti származásŁ fiŁ. de aki tŁlságosan későn jött. II." A lineáris cselekmény a központi hős egy szálon futó sorsát követi.44. az események majdnem öt évet fognak át Julien Sorel életéből.ilyenek a . kivégzéséről és a vérnek tűnő szenteltvíz jósjele. és még a legfontosabb jelenetekben sem ad mindenre magyarázatot az író. „Mindegyik fejezet olyan parancsoló szükségszerűséggel következik. leírások nélkül.

cselekednie.Julien egyik példaképe éppen a („fellépésének" gyakorlása közben ironikusan megjelenített) fiatal agde-i püspök -. de (de Rénalné leleplező levele után) már hagyja. még egyetlen barátjának is hazudik papi elhivatottságáról). Mathilde terhessége. még Jágót idézi Mathilde-nak. a házasság kitűzése. a besanŤoni összeütközésekből pedig éppen Pirard menekíti de la Mole titkárának. a de la Mole családba már így kerül be („sátáni vigyorral biztatta magát: okosabb vagyok. a kivégzés gyors egymásutániságban következik. azután ítélkezik saját maga felett. mint bármikor életében". a visszahozhatatlan . irtózattal beszél Napóleonról is. mert „nem zavarja többé a nagyravágyás". utolsó képmutató példaképként. VerriŹresben még öntudatlan. Majdnem négy fejezet az összeesküvés története.Julien tehetségével nyerte el de la Mole bizalmát -. lépten-nyomon döntenie kell („mint Herkules.ekkor Julien idéz is MoliŹre Tartuffe-jéből. másrészt „csukló a mű két szárnya között. a valós karrier Łtja . hanem a társadalom lepleződik le. de nem a bűn és az erény. de Stendhal két Orgont is ad mellé: de Rénalt és de la Mole-t. mert nemes jellem. hogy .szerepei helyett . amikor el kell tűnnie. a tárgyalás. mélypontok és tetőpontok váltakoznak sorsában. de a papi pályát nem tudja összeegyeztetni sem a napóleoni mítosszal. büntetése tŁlzott és igazságtalan. sikerek és veszélyhelyzetek. ki tudom választani a század egyenruháját" . később tudatos harcot folytat a társadalom ellen. Chélan abbé Pirard-hoz ajánlja. a börtön. és valójában nem ő. Pártfogói ajánlásokkal még kudarchelyzeteiből is egyre feljebb jut: Elisa árulása után.„memoriterek": Biblia-mondás. „A halál árnyékában becsületesebb lett. (Stendhal eléri. hanem a jómóddal járó középszerűség és ifjŁsága hősi álmai között kellett választania"). De Rénalné levele után Julien. Mégis beteljesülhetne karrier-története („Mindent magamnak köszönhetek!"). idegesíti. aki őt magát szerette: Fouquét és de Rénalnét . ez egyrészt fontos eleme a pszichológiai kibontakozásnak is .és ezután de Fervaques marsallné megkísértése. ismerősei között összesen két embert talál. mint ők. A papi szeminárium lenne a felemelkedés.az elmŁlás és a halálközelség tudatosítja benne a valódi értékeket: az igazi szerelmet. Már nyugodtan gondolkodhat: nem kell állandó készenlétben döntenie. ha kell. akit társadalmi helyzete kényszerít szerepére (de Rénal eszén azért könnyen tŁljár). Julien eleve (szándékosan) Tartuffe-ként lép színre (önbüntetésül két hónapig felkötött karral jár. ekkor fordul meg a regény" (Aragon). ő is válaszŁtra került. Mathilde már terhére van. küldetés az összeesküvők megbízásából -. majd (a kifejtetlen mozzanatok után) Łjra lelassul a ritmus a börtönben.) A kirekesztettség érzése végre nyugalmat hoz: a börtöncellában Julien tisztázza magában kapcsolatait. ekkor egészen felgyorsul a mű tempója. hogy az olvasó Julien pártjára álljon.valódi személyisége nyilatkozzék meg. sem magánéleti vágyaival. mert erről hirtelen Korasoff tanácsaira tér át az író .

inkább diadalt éreznek. az aprólékos. Számára a tudati. de Rénalné. visszatérő motívumok. („Itt fekszik a gőgös a lábam előtt". az önmegvalósítás vágya és az erkölcsi szenvedélyesség hajtja őt magát és figuráit is.a stendhali lélektani regényforma egyik meghatározó közlésformája ezért a belső monológ.neki a cinquecento az eszménye -. romantikus jellemeit valós körülmények között szembesíti a realitással. reakcióikat. kisszerű vidéki féltékenykedés és a sznobéria. Rettegnek a visszautasítástól. Julien elleni levél). a névtelen levél) befolyásolható és vakbuzgó lesz (l. Rájön. Stendhal „egyike a lélekelemzés legfinomabb és legérettebb mestereinek. Találkozásaik összecsapások. részletes jellemzés fontosabb a mozgalmas cselekménynél. § is a vágyott mŁltat ütközteti az unalmas jelennel . A szelíd. A mellékszereplők látszólag alkalomszerűen. Julien. mint ahogyan két kovakövet üt össze egymással valaki. du Bos). azok a részletek. du Bos). a szerelemtől leleményessé váló asszony (l. Fouqué. gyűlölik magukat is.energikus. hogy folyvást ütköztesse hőseit. (keményen. azaz „legyőzése" is csak a . amilyennek ehhez a szakmához lennie kell" (Friedell). hogy lássa. önmagáért szereti a fiŁt. Innen a csodálatos. Julien egyetlen barátja. amilyenben Julien volt néhány nappal ezelőttÇ és fordítva. gŁnyosan) bírálják magukat .vergy-i . Stendhal csodálja az erős egyéniségeket. A megjelenő két típus közül az „egyszerű. Mathilde teljes meghódítása. szenvedélyes . hogy de Rénalné mindennél fontosabb számára. A Valenod-de Rénal vetélkedés nemcsak a látszatoknak élő. az Łrhatnámság példázata. egymás iránti érdeklődésük alapja éppen lázadó hajlamuk. imádatuk leghevesebb pillanataiban sem gondolnak arra. ahol Stendhal azt mondja: ČMathilde éppolyan lelkiállapotba került. Mathilde féktelen. A fontos szereplők elemzik saját cselekedeteiket. nem szerelmet. Szerelmi kapcsolataiban Julien célja a kezdetben fennálló hierarchikus viszony megszüntetése. tiszta lélek". hová juthatott volna Julien a kisvárosi körülmények között. dacosak. de a szegényház-igazgató felfelé ívelő pályája azt is mutatja. mit érez a másik. Mathilde-nak pedig csak saját álmai és szeszélyei megvalósulását jelentette. verriŹres-i napokat. milyen szikrák csapnak ki belőlük" (Ch. mert vonzódnak a másikhoz. epizodikusan bukkannak elő.19. zseniális élve-boncnok. Kalandos lelkű. érzelmeiben következetlen jellem.) „A legizzóbb pillanatokban is csak saját magukra képesek gondolni. a gyóntatója sugalmazására írt. érzelmi mechanizmusok analízise. „kedvét leli abban. de őszintén. „nem volt képmutató". olyan hideg és olyan kegyetlen is. II. hogy a szerelem még legteljesebb önzetlensége óráiban is csak tovább mélyíti s egy árnyalattal még jobban érezhetővé teszi a lélek magányosságát" (Ch. érzékeny.„büszkeségének állandóan szüksége volt közönségre" . A stendhali hősöknek olyan mélysége van. a segítőkész fakereskedő a zárlatra szinte hőssé emelkedik.

az önfeledtségre képtelen. a kockázatot (l. hogy különleges. keresi a kiélezett szituációkat. akik között élt". taktikázását. Julien Sorel lélekrajza kivételesen árnyalt. Sértődötten szenved kisebbségi érzéseitől. becsvágyó és „érzékeny. stb. létra). Más perspektívában gondolkodik. Fouqué ajánlatát is). eszményeit leplezi hipokrízisével. hogy van benne valami. hősi feladatot". („Aki akarja a célt. de sohasem vigyázott a részletekre" (I. tetteinek megtervezettségét a katonai élet kifejezéseinek sokasága jelzi: „feladatot teljesített. Keretként ismétlődő jelenet jelzi.). félénk és gőgös. elutasítja a kompromisszumokat (Elisát is. sőt már-már zseniálisÉ de lappang benne valami. „örökösen színlel". egy gazdag moszkvai örökösnőnek a kezét (II. Céltudatosságát. „a lenézés ellen fellázad" (de la Mole).26. szerinte a fiŁ „nem ismeri a mérsékletet". „életének döntő lépéseit mindig okosan kiszámította. gyöngéd természet. mint verriŹres-i környezete.33. de félelmetes alak: Chélan plébános Julien jellemében „sötét erőt" lát.„Makacsul ragaszkodott Don Juan szerepéhez". Pirard abbé Łgy fogalmaz. és beleegyezik a mésalliance-ba (így de Croisenois márki helyett a parasztfiŁ vehetné feleségül a gőgös Mathilde-ot. így nem teljesen váratlan a fordulat: Julien szabad akar maradni. Mindhárom pártfogója („apahelyettese") tudja. machiavellisztikus jelszavakat hangoztat. de a de la Mole-ok által is felvetett) ötlete.féltékennyé-tevés klasszikus módszerével (a de Fervaques marsallnénak másolt levelek segítségével) történhet meg. mert nyíltan már nem elégítheti ki becsvágyát. Bonapartista és jakobinus eszmények lelkesítik.). „komplikált és paradox" jellem. „naplót kell vezetnem az ostromról" stb. valódi énjét. akarja az eszközöket is!") „Majdnem mindennap vihar tombol benne". „fegyverre!". a képmutatásba és a legbonyolultabb cselszövésekbe veti magát" (Zola). ellentétük kibékíthetetlen.). „ami sérti a közönségeseket". tehetséges. „részletes haditervet dolgozott ki". de la Mole márki szerint „különlegesen tehetséges fiatalemberÉ vakmerő. a márki (kényszerhelyzetében) viszont nemessé (de la Vernaye) és huszárhadnaggyá teszi. emberi méltóságát a szinte önként vállalt halállal szerzi . „Megvetette azokat az embereket. meg is tetszik neki törvénytelen származásának (de Beauvoisis lovagtól származó. Mivel Stendhal Julien gondolatainak mindig két oldalát láttatja (a képmutatás mellett őszinte vívódását). de Fervaques-né püspöki helynökséget szán neki (II. „megnyertem egy csatát". állandóan számot ad arról.24). II. ami lejátszódik benne.). bizalmatlan és betegesen gyanakvó (Mathilde levelének másolatát a biztonság kedvéért elküldi Fouquénak. visszafojtja érzéseit. hogy apjához fűződő viszonya nem változhat. aki. ami ijesztő!" Minden elképzelést tŁlteljesíthetne felmerülő érvényesülési lehetőségeivel: Korasoff herceg felajánlja unokatestvérének. párbaj. Ebben az állandó szerepkényszerben . „jól játszottam a szerepemet" .29.

így azért ítélik halálra. A színszimbolikát is tŁlzott egyszerűsítés volna csak a katonai és papi pályára vonatkoztatni: mindkét szín a végzetet sejteti. II. Stendhal . „az öngyilkosság valamiféle változatát választja" (Frilair abbé.vissza. aki a tükröt viszi? a tükör pocsolyát mutat. 'a vörös' a végig kísértő. „Źllandóan tudatában van plebejus voltának. Źt kellett mennie a csődbejutáson [É] kellett félretaposott cipőben járnia Párizs kövezetén. De hiába szeretné elhitetni. baljós (elő)jel.szinte közönyösen lemond fényesnek ígérkező karrierjéről. hogy Julien életének erről a szakaszáról csak kevés világos és pontos részletet mondunk el"). politikai vádbeszéde a „gyökértelen zendülő vallomása". viszont a fekete öltözéket Julien gyakran kékre cseréli (l. „Az olvasó elnézését kérjük. katonai egyenruhája. minden vereségét megaláztatásnak" (Hauser). hogy a valóságot Łgy adja vissza. A Vörös és fekete „támadás egy olyan társadalmi környezettel szemben. a visszatérő „létra" pedig hódításainak tárgyiasult szimbóluma: gyanakvását és félelmeit legyőzve egy szintre kerülhet a társadalmilag felette álló nőkkel).Chélan jóslatával ellentétben („a hatalmasoknak fogsz udvarolni") .44. BALZAC Goriot apó (1834-1835) Csak egy ilyen ember írhatta meg a modern epopeiát. Stendhal részletező leírásoktól mentes stílusa legendásan száraz. minden sikerét az Łri osztály fölött aratott diadalnak érzi. magyarázza.„kritikai realistaként" áll a romantika kellős közepén. bírálja a valóságot. A bíróság előtt vádbeszédet mond a romlott társadalomról. és maguk a tükröt vádolják! Vádolják inkább a pocsolyás utatÉ".19. A művet Illés Endre fordította. ez realizmus"(Aragon). előadásmódja szinte rögtönzésszerű. dísztelen. amint éppen olvasÉ. ő is válogat. Łj öltözete a márkinál). szeretjük Mathilde-ot". . mert ő „senki".romantikus jellemeivel és hatáseszközeivel is .). és lábra állíthassa . hogy megismerje az élet nyomorŁságait. II. néha közvetlenül az olvasóhoz fordul („Megvalljuk. mint a tükör . A szöveg egészét ismétlődő szimbolikus motívumok hatják át: a lennfönn társadalmi ellentét képileg is gyakran megjelenik (sokszor elemzett jelenet Julien első feltűnése a magasban. melyet meg kell változtatni.„és maguk erkölcstelenséggel vádolják azt az embert. -.

§ hangoztatta elsőnek a környezet döntő hatását az egyénre.a Goriot-k [É] a Rastignacok örökkévaló típusaitÉ szereplője volt a pénz drámájának [É] analizálta a szenvedélyeket. filozófiai és elemző „tanulmányokból" áll. Az „erkölcsi tanulmányok" alciklusokra osztott elrendezése is jellemző: Jelenetek a magánéletből (26. a 60. Balzac meghatározott történelmi idő „írnoka": az 1816 és 1848 közötti francia társadalom körképét. csokorba gyűjtöm a szenvedélyek fő tüneteit. ezeket a hely és az ábrázolt történet jellege szerint osztja „jelenetekre". a Kurtizánokban már 135 olyan figura szerepel. mozgásában ábrázolni./csak tervben/: Vautrin utolsó színeváltozása). Vidékiek Párizsban (49. belevitte a regénybe a megfigyelés és a kísérletezés módszereit. Ha leltárba szedem a bűnöket és erényeket. aki más művében is visszatér.egy nagyobb történelmi folyamat részeseiként . éppen a Goriot apó írása közben merült föl a ciklikus szerkesztés gondolata az íróban: a hősök . a tények józan. a hit és a tudomány. ezt az egymásutániságot egymásmellettiséggé változtatja. így lesz a regényciklus egymáshoz kapcsolódó. „Fölfedezi azt. nekem csak az a dolgom. Elemző módon. A Goriot apóban 35. ami a század lángelméjévé teszi. (ZOLA) „A történetíró a francia társadalom lesz.: Elveszett illŁziók). Jelenetek a párizsi életből (59.: Kurtizánok tündöklése és nyomorŁsága. típusokat alkotva több egynemű jellem vonásainak egyesítésével. aki típusaival. Az Emberi színjátékkal megteremtette a totalitásra törő (realistának nevezett) regényciklust.: a Goriot apó). A bő valóságanyag hiteles . de önállóan is teljes művek rendszere.viszszatérnek más művekben. melyek a jelenkori komédia alakjait mozgatják [É] ide-oda lebegett az összes szélsőségek. talán sikerül megírnom azt a történelmet. hogy az egymásra következő történelmi korszakokat a kalandjaik révén egymással kapcsolatban álló szereplők sora képviselheti. az Elveszett illŁziókban 116. a Napóleon utáni idők illŁzióvesztését mutatja be. „az irodalom gályarabja" (Lamartine). ami a különben mérhetetlenül hosszŁ elbeszélés jelentős lerövidítésének eszköze" (Michel Butor). a romantizmus és a naturalizmus között. Az író kijelöli a tárgyköröket: beosztása szerint az Emberi színjáték erkölcsi. melyről a historikusok általában megfeledkeztek: az erkölcsök történetét" . s jellemeket rajzolok.így fogalmazta meg nagyszabásŁ vállalkozásának célját az Emberi színjáték előszavában Balzac. A korabeli társadalom lefestését a szereplők visszatérése teszi lehetővé: ennek a technikának az az előnye. kiválasztva a Társadalom legjelentősebb eseményeit. Ez az. erkölcsrajzával az egész társadalmat akarta folyamatában. hogy általa ellipszis jön létre a regényben. illŁziótlan szemléletével fiktív eseménysorokba sűrítette korának valóságát. hogy az írnoka legyek.

csak a pénz. Balzac a párhuzamok és ellentétek módszerével ábrázolja a változó folyamatokat.egységes értékrendű . a tehetséges fiatalok életlehetősége. ahol ne szerepelnének árak. (A csábító. Maxime de Trailles) általában „elkorcsosult nemesek". ezért foglalkoztatja az írót pl. a panzió Neuve-Sainte-GeneviŹve utcája és a Beauséant-palota Saint-Germain negyede között áthidalhatatlan a szakadék. Taine véleménye szerint információgazdagságával „az Emberi színjáték . így az író a „pénz hatalmának himnuszát és homéroszi eposzát énekli meg". az egész . Semmi más nem érdekli a kor emberét. a vidék és Párizs szembeállítása. melyeket az emberi természetről valaha is készítettek".a . az uzsorás Gobseck a (szereplők által) legtöbbet emlegetett és leggyakrabban látogatott Balzac-hős. A pusztító hatásŁ arany megmérgezi az emberi viszonyokat. elbeszélés mellék. előrejutása. Vautrin nagy trilógiáját a ciklus karrierista főalakjainak regényei alkotják (Goriot apó-Elveszett illŁziókKurtizánok). pl. egy Łj csodavilág varázsigéi és orákulumai". hogy érdemes legyen törődni vele [É] az arany magában hordja az összes emberi erőket" (Gobseck).) A szereplők hangoztatják is értékrendjüket: „Egyetlen materiális dolog van.a legnagyobb tárháza a dokumentumoknak. pusztán érdekkapcsolatokat tételez fel. „a társadalom nem az igaz istent imádja. „Istenben is meg a pénzben is egyszerre nem lehet hinni . feldŁlja a családi életet.tájékoztatást nyŁjt. amelynek értéke eléggé biztos ahhoz. A középponti értékkategória a siker. műveiben alig akad olyan fejezet. ellenállhatatlan városban természetesen a városnegyedek is a társadalmi helyzetet tipizálják . Rastignac 14 regény.Shakespeare és Saint Simon művei mellett . Hauser.ciklust átszövi az azonos motívumhálózat.a Goriot apóban pl. hanem az aranyborjŁt". ez határozza meg az erkölcsöt .) A közelmŁltba helyezett történetekkel Balzac saját jelenének erkölcsi világát tükrözi. Napóleon példája. („A számok. mítosza hajtja a feltörekvő fiatalokat . a „sárgakesztyűs kalózok" (de Marsay.Babits írja a záróképben megjelenő Rastignacról: „Ahogy a PŹre-Lachaise magasáról az alatta elterülő Párizsnak lekiáltja: A nous deux maintenant! •da Napóleon szelleméhez". az érvényesülés. a siker és kudarc váltakozása. vagyoni egyenlegek egy Łj mitológia. Rastignac és Rubempré sorsalakítása).vagy főszereplője. önmegvalósítása. Nucingenék családi életének alakulását is. jellegzetes pl. örökségek. a felemelkedésért másmás árat kell fizetniük az ambiciózus (vidéki) fiatalembereknek (l. a társadalmi hullámzás fenn és lenn között. váltók.Vautrin-Herrera az Elveszett illŁziókban ugyanezt oktatja Luciennek: „az erkölcs ma már ismeretlen".is: a kor híres „krakélerei" (Ajuda-Pinto). de nyomon követhetjük Bianchon tekintélyes orvossá válását. de variációsorozatban rajzolja meg a modern élet „kóborlovagjait" .a „kalandorszellem" megjelenését . Innen ered az élet meghódításának szimbólumává váló Párizs „Łj Babilon-mítosza" is.

mint az alakoké. Bár az író személy szerint sajnálja a „jó társaság" hanyatlását. d'Espard márkiné. térben pedig a város két pontját. A Goriot apó „jelenet a magánéletből" (bár a „párizsi élet" ciklusba is tartozhatna). Lányai tették tönkre. tőlük szeretőikhez kerül. —gy hal meg. Mivel a pénzmozgást Balzac zárt rendszerűnek mutatja be.a (spekuláción meggazdagodott) vagyonosok meg. akiket 50-50 ezer frankos évjáradékkal adott férjhez. a pénzt. mert vallásnak a tárgya. Delphine -. David Séchard és annak gyermekei az örökösök.mindenét Lucien de Rubempréra hagyja. Elveszett illŁziók-Kurtizánok tündöklése. a hiszekegy hitelezz-zé lőn" (Friedell). Középpontjában EugŹne de Rastignac alakja áll.fogja össze a két irányban elágazó cselekményt: a Vautrin-féle bűnügyi történetet és Goriot szenvedélyregényét. Két lánya viszonyát a féltékenykedés határozza meg. ötletét Balzac először feljegyzésben rögzítette: „Egy derék ember. a divatot meg a „legelegánsabb hölgyek" (Langeais hercegasszony. ezért születik a sok mésalliance. mint egy kutya. mert ügyesen követték el": Beauséant-né véleménye szerint „a hatalom kulcsa a siker"." A kalandregényre épülő társadalmi regény valós térben. tudja. spekulációval szerzett vagyonát két lánya között szétosztja. mint az egy fazékba zárt pókoknak. Az érvényesülés feltételeit az előkelő társaság diktálja ugyan . bármi áron. . az arany Łtja ugyanŁgy vizsgálható a művek során keresztül.pénz így Isten pótszerévé válik. majd Gobseckhez.l. A lány nem is tud erről . hogy nincs ötvenezer jó állás" (Vautrin).) Vautrin (élettapasztalata alapján) állítja.de feltételezi a legfőbbet.„az aranyos szalonokba bebocsáttatást nyerni fölért egy főnemesi pátenssel" -. akinek öngyilkossága után sógora.karrier-kezdeti helyzetbe kerülése . életüket pedig a szeretőikért (és a házasságtörő kapcsolataikhoz szükséges pénz előteremtéséért) zajló küzdelem tölti ki. és szerelmi ügyekben a „kékvérűek" vetélytársai. „a vagyonokban rejlik az ultima ratio mundi". valós időben játszódik. az ő karrierregénye . (A parvenük lenézett feleségei is operapáholyt tartanak fenn . de bekerülni a hatalomba -.) „A gyors meggazdagodás problémáját e pillanatban ötvenezer fiatalember igyekszik megoldaniÉ fel kell falniuk egymást. hogy öncéllá nőjön [É] a credo kreditté. sajátja egyben az a tendencia is. hogy az arisztokrácia felett eljárt az idő. mely feledésbe ment. hogy leányaink vannak".így nemcsak a város. hogy „aki gazdag. tekintve. hogy „minden a pénztől függ. akinek 600 frank évjáradéka van. még az is. Gyergyai Albert óta sok elemző követte nyomon Goriot vagyonának „kerengését". ez a társadalom másik mozgatórugója . a kurtizán örökli. és éppen ezért: mert valóságfeletti princípium. a Vauquer-panziót és a Beauséant-palota világát . (Goriot az élelmiszerhiány kihasználásával. „a látható ok nélkül keletkezett nagy vagyonok titka olyan bűn. de a nemesek is pénzt akarnak . a Grandlieu dámák). Még Goriot apó is tisztában van azzal. polgári panzióban él. akitől Esther. erényes".

a kispolgárság köreiben és az alvilágban ugyanazok a törvényszerűségek érvényesülnek. de a sok szerzett tapasztalat hatására. De „még vérében volt a családi kötelességek tudata" . A mindkét miliőben otthonos főszereplők sajátos kapcsolatrendszerben állnak egymással.életŁtja zárul le. a többiek majd regények sorozatában szerepelnek még..a műben teljes egészében feltárt . s mélységes undor fogta el"). Az előkelő társaságban. amíg levonja a konzekvenciákat. „mindentudó" előadás elsősorban a fiatalember nézőpontjából mondja el a történéseket.Goriot ekkor már hat éve a panzió lakója és elszegényedett -. minden összefügg. a végső tanulság eredményeként. (A műben a szerzői jelenlét is érvényesül: az író sejtet.bennlakókat és a külső kosztosokat. elhallgat. A regénykonstrukció alapja a főszereplő-hármasság: Rastignac lelki tusáját. Goriot lecsŁszásával.a fényűző szalonok. kihívja maga ellen a társadalmat. zálogba teszi az óráját a temetési költségekért. A tárgyilagos. az expozícióban Balzac ironikusan az olvasóhoz fordul „Goriot titkolt balsorsának történetével". harmadik személyű.az anyagi helyzetüknek megfelelő (a második emelettől felfelé többnyire sanyarŁ) körülmények között élő . mert az ő „bemutatása" zajlik addig. EugŹne a cselekmény során egyre gyakrabban szembesíti a látottakat . vívódásait két oldalról „billentgeti" Goriot és Vautrin. ez a „drámai események kirobbanásának ideje": Rastignac ekkor találkozik a „másik világgal". Bár a mellékszereplők előéletét nem ismerteti a szerző. A csattanós befejezéssel csak Goriot apónak . hosszŁ az expozíció. mivel „ebédidőben tizennyolcan vették körül az asztalt". hogy Vauquer-né eltulajdonítja a médaillont -. „gondolatban egy pillanatra visszacsöppent a polgári panzióba. A cselekmény 1819 novemberében indul . és Beauséant-né estélye „megsokszorozza érvényesülési vágyát". az . aki kocsin jár benne. előreutalásokkal meghatározza a főszereplők sorsának alakulását.lelkifurdalást érzett a hŁgaitól és anyjától kizsarolt pénz miatt is -. a teljes erkölcsi válságról szóló (hasonló metaforikus képekkel is megjelenített) felismerések átszövik az egész művet: a társadalom „posvány. kirekesztődésével párhuzamosan emelkedik a társaságba bekerülő Rastignac státusa. jellemzi . így a mű feszültségét a jó és rossz közötti ingadozás teremti meg (megöli-e Rastignac a mandarint?). részletező leírással kezdődik. és az író határozottan vezeti a történet összeszövődő szálait.) Részletesen leírja a panziót.. az azonos erkölcsi elvekről. még képes a megbotránkozásra elképed a Goriot-lányok magatartásán és azon. A mű lassŁ. A szerkezet kitűnően konstruált. Ehhez Rastignacnak csupán néhány hónapra van szüksége. bálok és a nyomor kiáltó ellentétét (Beauséant-nénál a panzióra gondol. így a regényidő novembertől februárig tart.hanem a társadalom két pólusát is: a nyomor és a fényűzés miliőjét. és Łgy sározza be magát. az operában Goriot „odŁjára".

melyeket otthagy az állomáson"). hogy bármi csekélységet eltulajdonít. A Goriot-rejtélyt bogozgatja. igyekezzünk megmaradni a magaslatokon (Langeais hercegné).. A mű az ő válaszŁt-regénye: konfliktushelyzetében döntenie kell. jogot tanul. de érvényesüléséhez nemcsak Vautrin. de jó képességű (tanulékony!) nemesifjŁ AngoulŹme környékéről. ha egymilliót lop. közben Nucingenné szeretője lesz. belátja. a felemelkedés vágya keríti hatalmába. és a márkiné „Ariadné-fonalként" a nevét is adja.] mohóbb az élvezetekben. Beauséant-né „elvonul a világtól". és származása.korábban keletkezett! . az író „mindenkit megfoszt valamitől [É] kikutatja a bűnt. Rastignac. [. melynek minden porcikája akarattal van töltve" (Flaubert). a vezérmotívum az ő megkísértése. párizsi arisztokrata rokoni kapcsolatai miatt viszonylag könnyen be is kerül az előkelő társaságba. örökre nyomoroghat. felboncolja a szenvedélyt" (Victor Hugo). A viszonylag „tiszta lelkek" nem is „maradhatnak meg sokáig ebben a világban": Goriot meghal. Kezdetben még járatlan a társasági életben. így inkább feladja erkölcsi fenntartásait. monumentálisra felnagyított hősök. akkor az erény hőseként ünneplik a szalonokban" (Vautrin). aki gyalog. R.-ban született 1799-ben. hogy Rastignac elindulhasson az „Łtvesztőben". Ha valakit rajtakapnak. ha tisztességes marad. annál biztosabban jut előre". de karrierje szempontjából ez sem bizonyul rossz döntésnek: Balzac (a ciklusban) végigviszi az érvényesülés Łtján. . a karrierista fiatalok ambiciózus nemzedékének jellegzetes figurája „igazi délvidéki". báró és báróné elsőszülött fia a Charente megyei R. „Minden szereplőjének ugyanŁgy a szenvedélyesség az alapvető vonása. mint a való élet színjátékában bárki. „ne tekintse másnak a férfiakat és a nőket közönséges postalovaknál. A társadalom két szélső pólusáról kapott tanácsok után EugŹne (a milliomos Victorine helyett) Delphine-t választja. Az érvényesülés. A Balzac-figurák kivételes egyéniségek. az gazember. „érdekes jellemek". hogy nincsen a világon jobb módszer. (A . Vagyis Balzacnál még a kapus is zseniális..") Rastignac életrajzát Balzac meg is fogalmazza az éva lánya előszavában (1839): „Rastignac (EugŹne Louis). mint nekiÉ A legelőkelőbb arisztokratáktól a plebejusok legszegényebb rétegeiig minden szereplője jobban habzsolja az életet. Rastignac is „sártengernek látta a nagyŁri világot: aki a lábát belemártja. nyakig elmerül benne". 1819-ben Párizsba jön. gyanŁtlanul baklövéseket követ el. Beauséant-né is ellátja tanácsokkal („minél hidegebben számít. hanem a másik rezonőr. igazi karriertörténete a többi mű hátteréből figyelhető meg. Minden lélek egy-egy fegyver. elszegényedett. „a világ pocsolya. ujjal mutogatnak rá a törvényszék előtt. beavatása. Mindenki „elveszti illŁzióit". tevékenyebb és ravaszabb a harcban.Szamárbőrben már másokat beavató életművész-dandy: „én Łgy találtam. mint nekiesni mohón a gyönyörűségeknek.tisztességes ember.

Az öreg . ™ccsét.a bérgyilkosság ajánlatának elfogadása . a társaság parancsainak engedelmeskedő. az „apaság mániákusa".maga is mesterkedik azon. (Lemondó. és ugyanitt barátkozik meg Horace Bianchonnal. s szeretője lányát később feleségül veszi.) Az „örök Atya" végzetét tehetetlensége okozza: a férjeiknek kiszolgáltatott lányokon már nem segíthet -. A küzdelemben elveszti önértékét. aki Vautrin néven rejtőzik. hogy Rastignacot összehozza kisebbik lányával. ha él is Vautrin tanácsaival. de aki egyszerre kiüríti. szeretem . Gróf lesz és Franciaország pairje. („Mikor a citrom jól ki volt facsarva. Beleszeret Delphine de Nucingenbe akkor. a Vasfejű. akinek temetését Rastignac fizeti. Vautrin segítsége . Goriot.„Tyűha. már sohasem feledkezhet meg arról. Goriot Łr. „sakkozik az emberekkel" . Vautrin (Jacques Collin. A „kérlelhetetlen logika embere". egy jobb rész. mint az az 1828-ban játszódó Falusi plébánosban olvasható. s így benne is. így szerzi meg az elzászi báró millióit.„önzésből" .nélkül is érvényesül.") Monomániás alakjában „Shakespeare-i szenvedélyek" tárulnak fel: ő a modernkori Lear király . A „szenvedélyre predesztinált ember". Messze tŁlszárnyalja Maxime de Trailles-t és de Marsay-t (és a bosszŁt is megízlelheti: de Trailles gróf hozzá megy majd kéregetniÉ). fényes pályát fut be. önzetlen szeretetének példája akadályozza meg EugŹne-t. micsoda ember az"É „nem hülye és nem is gyenge"É „élete rejtelmesebbnek látszikÉ" -. tönkrejut". itt megismerkedik Jacques Collinnel. de végül megbocsát -. Rastignac (Nucingenné révén) karriert csinál. de „ha el is fogadja a világot.a Vauquer panzióban lakik. majd Carlos Herrera) . Vejei kompromittálónak találják származását. sorsa példázza Balzac egyik tanítását: „kincseskamra az emberi szív. szoros kapcsolatban áll a kor fiataljaival. majd a fiatalember fokozódó csodálattal szemléli szobaszomszédja önfeláldozását.„megannyi bűnügyi regény hősének ősalakja" (Babits) . Nucingenné apja egy volt tésztagyáros. válogat (eltapos és kiemel) tetszése szerint. hogy van az emberben. Balzac nem teremthet CordéliákatÉ Az expozícióban még ellenszenvesnek tűnő figura Rastignac nézőpontjából egyre rokonszenvesebbé válik . hogy eladja magát Vautrinnek. elszegényedése után pedig teljesen feleslegessé válik. haláltusájában ki is fakad önzésük ellen. További sorsáról A Nucingen-házban olvashatunk: férjhez adja mindkét hŁgát (egyiket A családi béke egyik szereplőjéhez. leányai az utcasarkon hagyták a citromhéjat. 1832-ben püspöknek nevezik ki. háromszor miniszter. utolsó anyagi lehetőségeinek felhasználásával egy lakást is berendez nekik.szökött fegyenc.). a másikat egy miniszterhez). a limoges-i püspök magántitkára). s hogy azzal is együtt kell élnie" (Szávai J. a híres orvossal.csakhogy ebben a társadalomban nincs „legkisebb gyerek". Gabrielt (aki. A nagyvilági élet arszlánjainak egyike. amikor az asszonyt elhagyja de Marsay gróf.„akárcsak Don Quijote. érzelmeiket elfojtó lányai mindenétől gátlástalanul megfosztják.

„majd ha gazdag lesz. E™TV™S J•ZSEF A falu jegyzője (1845) . az Emberi színjátéktól vezet az Łt a Rougon-Macquard ciklusigÉ aztán jön Maupassant" (Maudron). Rastignac) a romantika eszköztárából valók. aktuális művek és a régiek között. akkor megengedheti magának a becsület fényűzését" . Mégsem az első romantikus versekkel kezdődik számunkra a modern irodalom. melyik irányzathoz sorolandók. Romanticizmusán kívül sokat támadták dagályos.) A „lélekidomár" (Elveszett illŁziók). hogy a végzet. a „diabolikus kísértő". harsány stílusa miatt és tŁlrészletező leírásaiért is. hanem olyan regényekkel. mint akárki más. [É] romantika és realizmus között annyira elmosódik a cezŁra. de azért Vautrin gondolatai megfogannak benne. a Kurtizánokban már a vizsgálóbíró munkatársaÉ Előismereteivel épp ő a megfelelő ember a rendőrségnek . de Balzac Łgy vélte. „a tetteket eszközöknek tekintem. hogy egyes írók.és majd rendőrfőnökként nyugdíjazzák. amikor a feltörekvő fiatalember habozik: Rastignac ugyan még nemet mond kegyetlen ötletére. [É] A modern irodalom olyan emberek történetével indul. (a nála gyengébb) Lucien de Rubempré megkísértését „Herrera spanyol kanonok" könnyebben végzi: tananyaga az Elveszett illŁziókban is ugyanaz: „el kell titkolni a cél elérésének eszközeit".). akik kortársaink: romantikus jellemük. a váratlan fordulatok. A szélsőséges. a véletlenek mutatják be leghívebben a társadalom ellentmondásait. Sajátos filozófiai rendszere szerint ő sem erkölcstelenebb. itt hŁzódik a határ a bennünket közvetlenül érintő. (Könnyedén „olvasott a diák lelkében" is. a lelepleződések (Vautrin) és a felismerések (Goriot. mint a Vörös és fekete és a Goriot apó. akik a valóságot tudós pontossággal törekedtek rekonstruálni.megvédeni a gyengéket az erősekkel szemben". Stendhal esetében szinte lehetetlen eldönteni. csak a célt látom magam előtt". a „beavató" azt az időpontot választja a kísértésre. hontalanságuk és kiábrándultságuk alig változik Julien Soreltől és Lucien de Rubemprétól Charles Swannig és a tulajdonságok nélküli emberig" (Hauser A. A regényt Lányi Viktor fordította. pl. Balzac. Balzac „a művészet fejlődésének átmeneti szakaszát képviseli. szenvedélyes jellemek.cinikus álláspontja jó lehetőség a társadalom bűneinek teljes leleplezésére. de „a Goriot [É] már azok jöttét jelzi.

NyŁzó Pál főbíró. amelyet a bevezetésben az író az „egyhangŁság" szimbólumaként mutat be. Vándory Boldizsár és Völgyesy nevében. az Alföld „valamelyik megyéjében".. Előző nagyepikai alkotása. A regény egy hajtóvadászat leírásával kezdődik. A másik oldalon található Macskaházy ügyvéd. Arany János 1846-ban írja e tárgyról Az elveszett alkotmány című szatirikus eposzát.. báró Eötvös József (18131871) egy évvel korábban A falu jegyzőjét. szerény" lak. Tájkép is keretbe zárja tehát a művet.anyagi érdekeinek kielégítése után lázasan rohanó korunk részvétlenül elfordul a szenvedésektől. de részletes háttérábrázolása révén egyben az „első igényesen alkotott társadalmi regényünk" is volt (Fenyő István). vallomásregénye a szentimentalizmus és a romantika jegyében született. a pozitív és a negatív szerepkör világosan megkülönbözteti őket. „nevezzük Taksony megyének". Merész kézzel föltárják a társadalom legundokabb sebeit. Tiszarét szintén tipikus alföldi település. melyeket szociális viszonyai okoztak. Eötvös 1844-től a centralista Pesti Hírlap munkatársa (később Kemény Zsigmond és Madách Imre is követi a példáját). Nagy írók érzik ezt. Viola kézrekerítésekor a színhely is ismétlődik. Ez a mozzanat a főcselekmények allegóriájának bizonyul. A „végtelenül unalmas" magyar róna ellenpontjai a regényben a német városok: Heidelberg (ahol ifjŁkorában Réty és Tengelyi is tanult) és Göttinga (Vándory előéletének színtere). valamint Viola ezzel párhuzamos üldözésének előképére ismerhetünk benne. amely mindenekelőtt éles vádirat a megyerendszer és a feudalizmus ellen. a Tisza látványa. Székhelye Porvár. Az utolsó fejezetben. ez a név tökéletesen illik a településre. „tiszta udvarral" . Tengelyi Jónás faluja. tipikus színhelyen játszódik a cselekmény. emlékeztetnek emberi természetünk nemesebb vonásaira.. zenei hangzás (daktilikus lejtés) is aláfesti Tengelyi Jónás. a Tiszarét melletti Törökdombon kezdődik és ér véget a konkrét eseménysor. „zöld venyigével befont. az ingadozók és bizonytalanok a cselekménysor végén zömmel a pozitívakhoz csatlakoznak. ha jótékony kézzel a szenvedők segítségére sietne. s amelyeket enyhíthetne legalább.üde színfolt a sivárságban. . É (AZ ŤR• MONDATAI A REGéNYBEN) Az 1840-es évek közepén a magyar társadalomban a maradiság gócpontja a nemesi vármegye. A karakterek közti eligazodást a beszélő nevekkel könynyíti az író: a szójelentést lágy. a címszereplő Tengelyi Jónás meghurcolásának. e lap hasábjain közli folytatásokban Łjabb epikai művét. A karthausi c. A szereplők könnyen csoportosíthatók. de a befejezésben Petőfire emlékeztető ódai hitvallással fordul hozzá: „virulni fogsz!"É Fiktív. A legszebb ház a jegyzőé.

Eötvös típusokban gondolkodott. Tengelyi és Viola sorsa együtt azt példázza. Tengelyi Jónás jellemének kialakulását a 2. megelőzi korát („gondolataival [É] fél századdal a többiek előtt jár"). nem törekedett bonyolult belső lélekállapotok teremtésére és rajzolására. ahol „történetünk kezdetén már hŁsz éve hivataloskodott". Tengelyi Jónás maga az elvi szilárdság és a „makulátlan erényesség". Viola jómódŁ telkes jobbágy volt. heidelbergi) tanulás és pesti joggyakorlat után kezdődik hősies-tragikus pályafutása: a szegények ügyvédje. Segítőik kezdettől Vándory lelkész. Politikai és személyes érdekek motiválják őket. hogy Magyarországon a nemes és a jobbágy egyaránt kiszolgáltatott áldozata a feudalizmusnak. A pozitív figurák kezdetben kevesen vannak. gaztettek elkövetésére is vetemednek. Az ellentábor: a nemesi vármegye egész intézményrendszere és tisztviselői kara. aki kimagaslik és épp ezért végzetesen elkülönül embertársaitól. a korrupció és a kegyetlenség megszemélyesítői. de jellegzetes vonással bíró figurák. de a tisztviselők visszaélései (NyŁzó főbíró erkölcstelensége) törvényen kívüli helyzetbe sodorja. Karvaly Źgoston várnagy. Vezéralak a két főhős. akik értékrendszerük tisztulásával életcéljukat is. A főhős. gazdatiszt lesz belőle. Macskaházy és NyŁzó Pál található. §k a hatalommal való visszaélés. mígnem jegyző lesz Tiszaréten. de épp ezért a jelenben tragikus sorsŁ. szerelmi boldogságukat is megtalálják: Réty Źkos Tengelyi Vilma mellett. fejezetben részletesen elbeszéli az író. a „nagyszerű tett vonzása" is formálta. könyv) antik hőseinek példája. Ehhez a körhöz csatlakoznak a fiatalok. tőle ismerte meg a felvilágosodás és a francia forradalom eszmevilágát. politikus-jelölt. Kislaky Kálmán Réty Etelka oldalán. Alakjában Eötvös József saját egykori nevelőjének. ő a becsület megszállottja. Sáskay Tamás adószedő stb. a romlott vármegyerendszernek. a gyermek tudatvilágát Plutarkhosz (a Párhuzamos életrajzok c. de mindenütt kijátsszák. Akárhová kerül. Szentimentális-romantikus beállítottság fejlődött ki benne. de szigorŁ valláserkölcsi nevelésben részesítette. hogy még a főszereplők is kevés. Puritán jellem. félreállítják. mindenütt (a falusi jegyzőségben is) világjobbító szándék vezérli. magatartásukat elsősorban társadalmi helyzetük határozza meg . Romantikus alkat. Lelkész édesapja a szeretet légkörében. betyár lesz. „Magyarországon sehová sem való" (gróf Marosvölgyi főispán szerint). Peti cigány és Liptákné. az igazságért harcoló Tengelyi és a szabadságért küzdő Viola. A jellemekről általában elmondható.Kenyházy Bandi esküdt. Németországi (pl. Viselkedésüket. . ilyenformán az alvilággal is kapcsolatba kerülnek (személy szerint Cifra Jancsival és šveges Jancsival). nevelő. Don Quijotéhoz hasonlóan fáziseltolódás áldozata. de közönséges bűnök. az élen Rétyné. Pruzsinszky Józsefnek a vonásait is megjelenítette.

rangról) lemondva. törekvéseiből a korabeli magyar társadalom „enciklopédikus" képe rajzolódik ki (Sőtér István). az ő anyagi helyzetére alapozva kívánja visszaszerezni a főnemesi rangot. a kastély Łrnője a saját érvényesülését hajszolja. a volt alispán „áldott jó ember". Rétyné és a vele szemben álló Tengelyi Jónás törekvései teszik nyilvánvalóvá: a regény alapkonfliktusa az erkölcs és az érdek között feszül. de megmaradnak a vármegye híveinek (Cifra . mindkét pártban ott van. sőt a társadalom ellen kényszerül fordulni. élete ekkor kisiklott. Céljának eléréséhez nem válogat az eszközökben. Réty alispán. de saját boldogságát nem tudja megőrizni. igazi „filantrópiával" (emberszeretettel). Źlnéven él. hivatástudattal segíti az elesetteket. A főbb szereplők és a számos mellékalak vonásaiból. amit a végzeted adományozott neked".a politikában a „szélirányt" követve.Kivételes képességekkel bír (szorgalma. elvégre „mindenáron szolgálni akarta a hazáját".csupán „abban fáradozott.). Bántornyi „James". tehetsége. kiegyensŁlyozottan és szerényen. valamint Göttinga szelleméből következően . Krivér főjegyző kétkulacsos politikát folytat. Terveinek kivitelezője. családszeretete egyaránt rendkívüli). Macskaházy hozzá illően erkölcstelen és gátlástalan. amíg . A nemesség alaptulajdonsága a gyengeség (Réty Źkos. Eközben az alispánné kihasználja a megyei gépezetet. Jellemének alapmotívuma a rangkórság: egykori szerelmeséről lemondott (mert a fiatalember szegény volt). és így jelentős szerepet játszik féltestvére magára találásában.családi okokból. alattomos vezéralakja Rétyné. nincs igazi kisugárzása. Az ellentábor háttérben meghŁzódó. aki „megőrizte [É] az ősök műveletlenségét". Kettejük manővereihez a vármegyei jogrend és intézményrendszer tökéletes terepet nyŁjt. aki felekezeti és faji különbségtétel nélkül. a családjában a felesége bábjaként . semmilyen bűntettre való felbujtástól nem riad vissza. jellegzetesen félművelt. nemzetét sem tudja szolgálni. az idősebb Kislaky stb. nemes indulatai. de ő csak karikírozott mása pl. „született báró Andorházy kisasszony". hogy többnek lássák. sztoikus bölcsességgel: tudni kell „élni mindazzal. semmilyen visszaéléstől. a valóságos Széchenyi Istvánnak: az angliai kultŁrának csak egyes elemeit veszi át. ők ketten külön csatát vívnak egymás kijátszására is. A falu jegyzője az etikai értékeket szolgálja. addig tartalmatlan életet élt. a világi hívságokról (pénzről. Tengelyiék ügyének válságosra fordulása átmenetileg kimozdítja semlegességéből. „a hajdankor jószívű egyszerűsége" mellett. Jelleme és sorsa egyaránt romantikus.kívül áll a politikai csatározásokon. Rétyt választotta férjének. a tradíciók képviselője. A nemesség lecsŁszó elemei (Szentvilmosi János) a legsötétebb bűnök elkövetőivé züllenek. Kislaky. mint aminek született". családja is szétzilálódott. Vándory Boldizsár . Tengelyi szembekerül vele. munkabírása. Református lelkész. Van külföldet járt nemesember.

a kezdőjelenet és a közbeékelt TengelyiéletŁt után . (A zsidók emancipációjáról tanulmányokat is készített. tékozló életmódot folytat). de tiszta elvszerűséggel lép fel Völgyesy alügyész. A megoldás ellentmondásos. a 30. a tisztŁjító megyegyűlés és az iratlopás egymás mellé helyezésével teremti az első csomópontot (14-15. Petőfi Sándor szellemiségéhez.Kármán József egykori programjára ismerhetünk itt a nők nemes lelkületével kapcsolatot találnak. hogy kommentálja a jelenségeket. Az expozícióban . a jogrend kiterjesztése elodázhatatlan. Kölcsey Ferenc regénybeli mása (Eötvös József példaképe volt ő is). Példát mutat Réty Źkos. fejpénzért. . Tengelyit felmentik. részig). šveges Jancsi vallomása és ennek következtében Rétyné öngyilkossága (36-37. Eötvös József az 1840-es évek közepén a demokratikus fejlődés szószólója lesz. aki . A reakció eleinte háttérbe szorítja. Eötvös társadalomképében a kívülrekesztettek. a „rögtönítélő" bíróság ülése a mű egyik tetőpontja (22. fejezet).) és legvégül János huszár közreműködésével Viola önkéntes visszatérése (38-39). de helyére mások lépnek Eötvös József biztos kézzel épít. hallgatózás vagy kihallgatás. tablókép az igazságszolgáltatásról. fejezet). és igen közel kerül pl. ha . A fiatal nemesekre a regény kezdetén még a parlagi nemessé. illetve érdemeik szerint elrendeződik. az áldozatok tragédiája viszont megrázó. pl. erős a véletlen szerepe). a cigányok és a zsidók is megjelennek. Ez a politikai program már tŁllép a centralisták célkitűzésein.a cselekmény bonyolítása közben mutatja be a többi szereplőt és a körülményeket (a 14. Kezdetben kevés hatással. részben a jegyző gyanŁba keveredésekor. Mégis a jövő letéteményesei lehetnek ők.szembefordul apjával és mostohájával.) Źltalános tanulság: az érdekek kölcsönös elismerése és érvényesülése a nemzet egészének érdeke. de következetessége és szívós helytállása mégis egyre nagyobb szerephez juttatja. a fordulatokat pontosan illeszti egymásba. Viola és Tengelyi sorsa ezután is több ponton találkozik.anyai örökségére támaszkodva . rész). és így a nemzetnek is javára válhatnak. társra lelve értelmessé tehetik saját életüket. A felépítést tekintve a regény több párhuzamos szál bonyolult szövedéke. —jabb szakasz végén elfogják Violát. az önfeláldozó Violát). A szereplők egy részének sorsa beteljesedik. A falu jegyzője nem nyeri vissza teljesen életerejét. de egyszerűbb eszközökkel is gyakran él (sok a rejtőzködés. ő belülről változtatja meg a feudális intézményrendszert. betyárból immár pandŁrként. mindenfajta elnyomást és megkülönböztetést meg kell szüntetni.Jancsi lövi le. A végső tetőponton mindkét főhős sorsa megfordul: Viola meghal. de ezután ő marad az előtérben. az ő sorstragédiája olvasható. a dzsentrivé csŁszás veszélye fenyeget (Kislaky Kálmán duhajkodásra hajlamos. Gyakran megragadja az alkalmat. A végső fordulatot több mozzanat segíti elő: Vándory színrelépése (34. „félelmet nem ismerő lélek".

olykor szelídebb malícia. hogy Majtényi Zoltán „stilizálás és rövidítés" elvégzésével „átdolgozott szöveg"-et bocsátott közre 1992ben. megyei hivatalnokként ismerte meg közállapotainkat (1837-ben Eperjesen ülnök volt. típusalkotás. irányregény. a hídfelbontás." A kortárs írók közül Victor Hugo volt szerzőnk példaképe. karikatŁraszerű jelenségek és portrék. a vallási-felekezeti és a nemzetiségi kérdésekről)." és felteszi a kérdést: „miért nem vesszük be a népet is a sáncok mögé?" Bront‘: švöltő szelek (1847) . lírai betétek ritkán jelentkeznek: „regényem csak az élet képe akar lenni. Eötvös József a magyar realista regény első nagy mestere.megyének a főispánja). tablóképek. aki a politikai célzatŁ irodalom programhirdetője volt. ha különválik a kor nagy kérdéseitől. moralizáló előadáshoz. alig néhány évtizedes mŁlttal bír. A Noszty fiŁban) is megjelenik majd: a tarokkozás. mind a karakterek megformálásában. nem az érzelmek nemesítésére törekszik." A stílusban érződik: epikánk csak Eötvös korában bontakozik ki. a bürokráciáról. de az író (Kölcsey Parainesisének hatására is) eleve vonzódik a körmondatos. idézeteinket is onnan vettük. a nemesi előjogokról szóló rigmus). az igazságszolgáltatásról.illetve összképet fessen (pl. amelyek mögött kiváltságait évszázadokon keresztül védelmezni tudta a törvények ellen is. börtönállapotokról. eszményítés. az „egzekŁcióról". Cselekménye szerint ez a mű a legelső bűnügyi regényünk. A szókincsben megjelennek a latinitás elemei is. Az író személyes megnyilatkozásai között a legjelentősebbekben saját ars poeticáját fogalmazza meg. s az nem mindig mulatságos. Az elmélyült. Regénye ábrázolásmódjának összetevői: didaktikus célzat. csattanóra kihegyezett szófordulatok („gyöngéd asszonyi hangjának fortisszimójával"). E műfaj célkitűzéseit az író pontosan rögzíti: „A költészet kedves játékká aljasul. apja akkor ennek a . Eötvös József személyesen. életképek. és nem a létező hibák orvoslására. Könnyedebb részek. szatirikusan élezett beállítások. irányzatosság mind a jelenetezésben. A hangvétel legtöbbször a szatíra maró gŁnya.) Egyes körülményes mondatok az iróniát szolgálják. pamfletszerű elemek (pl. szentenciaszerű. Az élő nyelvi fordulatokat majd Jókai emeli be a magyar epikába.Sáros . művészi célzatát tekintve pedig Łn. (Indokolt. árnyalt lélekrajzot Kemény Zsigmond fogja megteremteni. saját nézeteit adja Tengelyi Jónás szájába: „A nemesség megyei rendszerével sáncokat épített maga köré. A műfaj összetett. a tévesen felhasznált köszöntő szónoklat. Regényének több eleme Mikszáth műveiben (pl. a kortesgyűlésről és egyéb politikai rendezvényekről.

Catherine pedig az elegáns és udvarias Edgar Linton felesége lesz. Miért lesz valaki embergyűlölővé? Milyen mértékben vagyunk felelősek embertársunk sorsáért. Az írónő a rendkívüli egyéniségek és a különös magatartások mögötti titkokat tárja fel. megemberesedve. majd háromévnyi rejtélyes távollét után visszatér. elemi erejű szenvedélyekről. Az apa idővel meghal. mindhárman megpróbálkoztak az irodalommal. az emberi kapcsolatok sajnálatos elvadulásáról.Ritka. Sorsuk egy talált gyerek megjelenésétől kezdve fonódik össze és fordul mindinkább tragikusra: Earnshaw Łr a városból egy sötét bőrű kisfiŁt visz haza. századi angol irodalom „legdémonibb műve" .a fordító Sőtér István szavaival. század első felében egy korán megözvegyült. de egyŁttal szabadságának is. de egyetlen regénye világsiker lett. különc figura. a közeli barátságos völgyben (Thrushcross Grange-ben) pedig Lintonék. és jóllehet egykönyvű író maradt. a kísérteties „gothic novel" hagyományaira építve az emberi szenvedély viharait mutatja be. vagyonosan. de . azt elemzi. váratlan alkalma az ábrázolás teljességének. Catherine változatlanul melegen szereti Heathcliffet.É (S§TéR ISTVŹN) Az angliai Yorkshire-ban a XIX. Az švöltő szelek az ember társ utáni vágyáról. Főhőse különös. és kártyán minden vagyonát elnyeri. Heathcliff így minden szeretetből kiszorul. a magyar cím expresszív szókapcsolata előrevetíti az érzelmek és természeti erők együttes tombolását. az ihlet csodálatos rátalálása legtitkosabb mondanivalóira. Eltűnik. a tomboló bosz-szŁról. ír származásŁ falusi papnak három lánya volt. Romantikus és egyszersmind modern lélekelemző regény. hogy mi motiválja egy adott személyiség kialakulását. A cím eredetileg azonos volt a fő színhely nevével (ez szó szerint Čsüvöltő magaslatokÇ. boldogságáért? Mi alakítja ki a jellemet? Milyen szerepet kap a személyiség formálódásában az öröklődés és a környezet? Kitörhet-e az ember a korlátai közül a saját erejéből? Hogyan lehet megtörni a szeretetlenség és kegyetlen gyűlölködés láncolatát? Sivár. Emily Bront‘ (18181848) volt a középső nővér. de szereplőtársai is sajátos karakterek. a „Szelesdombon" él a regénybeli Earnshaw család. Sőtér Istvánnál „Szelesdomb"). szélviharoktól gyakorta pusztított vidéken. Odaköltözik a közben (felesége korai halála után) elzüllött Hindley Earnshawhoz. Az švöltő szelek (Wuthering Heights) a XIX. szeretet iránti igényéről szól. a Catherine nevű kislány viszont testi-lelki jó pajtása lesz a jövevénynek. Saját fia. Hindley kezdettől gyűlöli Heathcliffet. de kegyetlen bosszŁtervekkel.

hogy kilépjen ebből a körből. művelt légköre.Ellen Deannel folytatott beszélgetése során sem -. még alig 2-3 éves. Heathcliff kegyetlen bosszŁsorozata következik félreértésekkel és végzetszerű fordulatokkal. Agresszív ösztönei.Edgarnak hű felesége akar maradni. Heathcliff és Catherine önfeledt összemelegedése cinkos elvadulással (a lápban való csatangolással) járt együtt. Szíve minden szeretete Heathcliffé. családias melegsége. és csak ájtatoskodó. de pajtását Hindley. hogy Catherine saját akaratából a másé lett. Heathcliff. és annak elmaradására csak dacos lázadással tudott válaszolni. épp hogy járni és beszélni tud. mikor magából Lintonné lesz. Amikor Szelesdombra kerül. ahhoz. de megfékezett kegyetlenség bujkált. . A titokzatos három év alatt Heathcliff megteremti saját egzisztenciáját. embertelen büntetésekben részesül. hamis valláserkölcsöt ismer (ennek ellenpontja Thrushcross Grange valódi otthonossága. Catherine-nek azonban megmaradt a lehetősége (szépségénél. Nem tudja tisztázni . Egész életére kiható vereséget szenved. eltávolodva Heathclifftől. A kisfiŁ korán megedződött a megpróbáltatásokkal szemben. talán cigány. hogy Earnshaw Łr az éhhaláltól menti meg a kisgyereket Liverpoolban. „spanyol vagy amerikai fajzat". de a szeretet már ebben a családi közegben is gyűlölettel együtt jut osztályrészéül. Pontosan látja Ellen Dean: „Azon a napon. Származása és addigi (feltehetően megpróbáltatásokkal terhes) előélete azonban ismeretlen. nem látja meg Edgar Linton humanizmusának értékeit. a vele való lépéstartásért folyó versenyt. a „kakukkfióka" jelleme áll a mű középpontjában. és így nem vállalja a mellette való életet. elveszti a jogát és a lehetőségét a boldogságra. amikor a lány Edgar Linton vonzáskörébe kerül. akaratos és gőgös" lesz. „fennhéjázó. egészében humánus világa). de már alapjaiban sérült személyiséggel. és a két megmaradt fiatal az Earnshaw és a Linton családból egymásba szeret. mígnem a gyűlölködés megszakad. a bátyja „lealacsonyította". ő elveszít barátságot. Azt tudjuk csupán." Képtelennek bizonyul elviselni azt. Monomániás gyűlölködővé vadul. mindent. Szelesdomb feudális rendjében a gyerek megaláztatásokat él át. valamiképpen kiemelkedik a „vaskos tudatlanságból". amikor Łgy látja. hogy ki mellé kell állnia. mással él. talán valamilyen keverék. szerelmet. hogy fel kell adnia a Catherine-ért. Megpróbáltatásainak Earnshaw Łr gondoskodása vet egy időre véget. míg Heathcliff mindent elveszít." Heathcliff összeomlásáért Catherine is felelős. hisz a szeretetlenség sorsközösségében egymásra találtak. csak a legázolandó ellenfelet látja benne. Catherine. Catherine kedvessége mentsvár lett a számára. de annál hevesebben áhította a szeretetet. hogy normális emberi kapcsolatokat építsen ki. tanultságánál és főképp családja rangjánál fogva). Heathcliff meghal. eszelős bosszŁvágytól hevítve tér vissza: „Ésötét tüzű szemében félig vadállati. „kétszínű életet él". tragikusan torz céltól. brutális gyűlölködése elvakítja.

mindig megmarad elégtételül a gondolat. nem tiltották el semmi rossztól. Heathcliffhez képest csenevész. felerősítve ősi ösztöneit. hanem azzal is. A családok is mérföldekre élnek egymástól.így ismeri meg Lockwood. apja gyűlölte. hogy Heathcliff elevenére tapint: „Heathcliff Łr. és a lélek belső törvényei-örvényei jutnak hatalomra. és ő lesz a végső győztes. ugye?" Hareton Earnshaw félárván nevelkedik. tanítja és magához emeli. Cathy (az ifjabbik Catherine) örökölni fogja." „Faragatlan.hiába próbálja a szerelmet kedvességgel pótolni. évek mŁltán Łrrá tud lenni személyes fájdalmán is. sokáig szunnyadó igényessége bátorításra talál. de érzékeny". az „igazi bátorság és hűséges. Heathcliff pedig „vadócnak nevelte. de nem a megtestesült ördög [É] Soha senkit sem szeretett életében. A szelesdombiak keveset beszélnek. hogy kegyetlenségének egy. Liverpool és Gimmerton. meggazdagodásának módja rejtély marad. hisz alig találkoznak idegennel. Mert maga szerencsétlen. ne építs helyette kunyhót [É]" . és elnyeri Cathy rokonszenvét. ebből az állapotából azonban képesnek bizonyul kiemelkedni. Erről a mélypontról emelkedik fel. „Ha már leromboltad a palotámat.ez is embertelen bosszŁja része volt. völgy és láp. A világ azonban itt befelé tágul.és kisváros csak hátteret jelent. A társadalmi tér csak közvetve van jelen. Heathcliff származása. lényegtelen kérdés az író szerint. hogy megsejti Hareton értékeit és közeledik hozzá. Cathyben már mint kisgyerekben kifejlődött a mély és gyengéd vonzalom képessége. ragaszkodó lélek tanŁbizonyságát adta: bízott Istenben. Az embert alakító és egyszersmind fogságban tartó természeti környezet az švöltő szelekben hármas tagolásŁ: szirt. a műben megjelenő nagy. Isabelle fel tud lázadni. Edgar Linton kezdetben csupán naiv szerelmes. nem csupán a lelkek. Hideg szépség. és megtalálja saját életcélját gyermekének féltő nevelésében. A mű végére megtalálja saját énjét és feladatát." Azt a sorsot szánta neki. a társadalmi helyzetek és kapcsolatok csupán másodlagos jelentőségűek. nem csupán azzal. maga kegyetlen ember. bácsikám?" „[É] bármennyire tönkretett bennünket. A lelket közvetlenül a természeti környezet alakítja ki és tartja rabságában. amit ő élt meg Hindley Earnshaw mellett . és Isten megvigasztalta őt" (Ellen Dean). ebben a világban a társadalmon kívüliség dominál. Az embergyűlölet közegében vagyunk. Megerősödő nemes erkölcsiségét és lelkierejét lánya. majd legvégül szerelmét.tör ki a vád Heathcliffből. pipogya fiatalember. A . Lockwood Łr. bár gyenge szervezetét a betegség legyőzi. a mienkénél is nagyobb nyomorŁság az oka. a saját társadalmi-társasági frusztrációja következtében). a felszín mögött sejthető szelídség. ki tud szabadulni Heathcliff hatalmából (bár ez óriási erőfeszítésébe kerül). a külvilágból legfeljebb emberkerülők tévednek ide (pl. „sokkal mélyebben élnek". „Sohasem tanították írni vagy olvasni [É]. de visszautasító modor .

A völgy az érzelem és a humánum bensőséges közege. az ösztönvilág és a humánum közös harmóniáját. élesebb és szárazabb". lelki nyugalmáért. de a gyermek Heathcliff és Catherine önfeledt együttlétének ez volt a színhelye. leginkább azonban a másik emberi lélek. A dombvidék lakói (pl. fiatalon sorvadnak el („lassŁ és gyógyíthatatlan lázban. a keresztény vallás és mágikus-pogány hitvilág valamiféle sajátos keverékében élnek (Heathcliff özvegye pl. de azt végül nem kerülheti el. . Az érzékennyé váló. Az ember csak akkor szabadulhat ki a XIX. számukra is életveszélyes. Egyik szféra sem teremt tehát önmagában kiegyensŁlyozott személyiséget. ők birtokba vették és uralták ezt a tájat. Ez a támasz lehet Bront‘ tanítása szerint a vallásos hit. zaklatott lelkiállapotában ő is kísértetjárást érzékel a halott Catherine egykori hálófülkéjében. Az ifjabbik Catherine-nek ez végül sikerül. érzéketlenné keményítik a lelket. csodálatos szépségű vidék („könnyű pára szállt fel. olykor látomásoktól szenvednek. de szikárrá. Nem tud dacolni a rejtélyes természeti erőkkel Earnshaw Łr sem. Otthonos életkörülményeket nyŁjt. a széthasadt kultŁra megnyomorító rabságából. fekete mágiával foglalkozik). és ez a mű megoldása. korán hal meg felesége és menye is. az ember akkor lesz Łrrá a külső és belső természeten. a könyv. rideg körülményei megedzik a testet. lelki fogékonyságot alakít ki. de intenzív lelki életet élnek. de puhány. akkor jelenik meg (Cathy keze nyomán) virág Szelesdombon. rendíthetetlenséggel viselik sorsukat. ha ki tudja magában alakítani az erő. és csak amikor mindinkább magára marad. Szelesdombon ennél „egészségesebb [É] a levegő. és bodros felhővel szegte be az ég alját"). Ez a tomboló természet és a társadalmon kívüliség világa. Joseph. A Lintonok csaknem valamennyien örökletes betegségben. és bosszŁvágya is kifárad. Az öröklött és a környezettől meghatározott lelki-fizikai alkat korlátaiból azonban sokáig lehetetlennek látszik a kitörés. lelki életében gazdagodó ember számára mindenekelőtt kapaszkodó szükséges: olyan külső támasz. Heathcliff folytonosan Catherine szellemének megjelenéséért esdekel. magányosak.szirt („Szelesdomb") az erő és a magány világa. mely ellenállhatatlanul ragadta őket a halál felé"). amelyhez kapcsolódva az önazonossága is megragadható. •riási emberi tragédiák emlékétől terhes a szelesdombi légkör. Edgar Linton hősiesen küzd sorsával. az öreg szolga) állhatatossággal. életképtelen alkatokat formál. A láp az ösztönélettel kapcsolatos. századi meghasonlásából. A valóság és az álom összemosódik Lockwood Łr tudatában is. titokzatos és egyben rendkívül veszedelmes terület. Heathcliff sorsa már gyerekkorában megpecsételődik. Az itt lakók sem ismerik valamennyi titkát.

A regény időszerkezete közvetlenül a művészi célt szolgálva alakul. Catherine mondja (Nellynek) Heathcliffről: „[É] ő sokkal inkább én. ezért lett emberkerülő. mint jómagam. s Łgy különbözik a Lintonétól. hanem az egykori történtek cselekvő részesei. majd több nézőpontból visszaemlékezések derítik fel fokozatosan az előzményeket. Lockwood. az Łj bérlő személyes élményei. amikor lehagyja őt a tanulásban (talán öröklött képességeik különbsége miatt). líra és dráma fonódik tehát össze ebben a romantikus regényben. jóllehet a véglegesen eltorzult személyiségű Heathcliff számára nincs visszaŁt.ezzel együtt Cathy szíve. amikor megbarátkozik a betűkkel. mert a házikönyvtár minden elolvasható darabját ismeri. élete a bosszŁállással célját vesztette. a regény végén Lockwood visszatalál az emberek közé. Az olvasó figyelme . Az elbeszélő szereplő (főként Deanné) többször előre jelzi valamely hős sorsát. A szerző ezzel megŁjítja a hagyományos epikát.) Az ideális Łt és cél azonban: szeretetben találkozni az embertárssal. Epika. Elbeszélő szereplőket alkalmaz tehát a szerző (elsősorban Deanné. az Łj bérlő is képtelen a szeretet kifejezésére.mondja a befejező jelenetek egyikében Cathynek Lockwood. mint a holdsugár a villámfénytől vagy a jég a tűztől. majd a főszerepet a neki elmondott visszaemlékezések veszik át. vagy a hősök bizalmasai. Deanné azért tudja megőrizni lelki rugalmasságát.„Könyvek nélkül gyötrelem volna az életem" . Bármiből van is a lelkünk. mindig a lelkemben él[É]" A cselekményt az írónő közvetett módon tárja elénk. akiben te is benne vagy még. Egy kívülről érkező idegen. Lockwood és Heathcliff között párhuzam fedezhető fel. az epikus narrációt jellegzetesen reflexív közegbe ágyazza. (Mindebben a nagyvilágtól elzártan élő. akik nemcsak szemtanŁk. [É] kell még lennie valakinek rajtad kívül. A végkifejlet előtti epizódban. fordulatos cselekménysor szubjektív előadásban jelenik meg az olvasó előtt. A drámai sodrásŁ. a mélyponton nyerünk először betekintést Heathcliff és társai sorsába. és megnyílik számára az írott világ . Ez a párhuzam végül is oldja a „démoni" sötétséget. Az ifjŁ Hareton csak akkor léphet ki primitív létállapotából. mindegyikből tanult valamilyen bölcsességet. mellette még Isabelle. Catherine akkor kezd elszakadni Heathclifftől. lépett ki a társadalomból. A napló (Catherine Earnshaw aprólékos feljegyzései) és a levél (Isabella hosszŁ beszámolója Ellen Deannek) beiktatása is ehhez a lírikus kifejezésmódhoz illeszkedik. az övé s az enyém egy. [É] Nelly. az irodalomban életlehetőségre találó Bront‘-lányok szemlélete és sorsa is erőteljesen tükröződik. Cathy kisasszony személyében). saját élményeik előadói. ezért jön északra. Zillah. én Heathcliff vagyok! Mindig. az in medias res kezdés szintén előre megadja az életutak végét. benyomásai során kezd feltárulni előttünk az „embergyűlölők paradicsoma".

a hosszŁ tél nyomja rá bélyegét a történetsorra. a halottak pedig immár békésen nyugosznak a földben. A betét családtörténetben mintegy négy évtizedre tekintünk vissza. végül azonban fejet kell hajtania előttük. áradó és sodró életszeretetet hirdeti végül is az švöltő szelek című Bront‘-regény. lehetővé teszi. Lockwood ezalatt ismerkedik meg a hősökkel és az előzményekkel. az enyém-tied mindent meghatározó joga helyett a szeretetnek és az együttérzésnek. novemberétől l803. áprilisáig tart. A regény értékcsŁcsán a megbékítő szeretet áll (sokáig csupán igény. a késő középkori gótikus várkastélyok idejére. sugárzó valóságú. a családi előtörténetben pedig mintegy háromszáz évre.így a történtek okaira koncentrálódhat. Szelesdombon a záróképben viola és petŁnia illatát hozza a szél. Az írónő többféleképpen is alkalmazza az időszimbolikát: tél elején indul a cselekmény. amely az összetartozást és az emberi szabadságot egyaránt kifejezi. az emberi kapcsolatokat is szétziláló anyagi érdek. sugalló erejű műbe foglalja azt. amiről a kor álmodik. hiány formájában). az emberség. a lelkiismeret. 1879) A Toldit készen várta helye. az írói szándéknak megfelelően a lelki motivációra összpontosul. 1854. A szenvedélyek gyökerei azonban az emberi tudat mágikus-mitikus őskoráig nyŁlnak vissza. (KERESZTURY DEZSő) A Kisfaludy Társaság 1846. Az életörömöt. ARANY JáNOS Toldi-trilógia (1847. Olyan szeretet csendesíti csak le az üvöltő szeleket. a kölcsönös megbecsülésnek kell uralkodnia. s mégis van megszületésében valami elképesztő váratlanság. s aminek elemei hosszú századokon át alakultak ki a hazai és az európai irodalomban. február 4-én megjutalmazta Arany János Az . a tavasz kezdete pedig az érzelemviharok enyhülését szimbolizálja. Heathcliff a középrészben gŁnyosan utasítja vissza a kötelesség. Háttérbe kell szoruljon a birtoklás („ő az enyém"). de legalább ennyire a géniusz varázslata. aki az ihlet meglepetésszerű bizonyosságával találkozik a történelmi pillanattal. A változásokat feldajkáló s a legfontosabb erőket egy-egy döntő történelmi pillanatra összpontosító fejlődés logikája hozta létre. az irgalom és a jótékonyság erkölcsi parancsait (szemben a gyűlölködő bosszŁvággyal). A kerettörténet időszaka l801.

Toldi Miklós. péld. Származásánál fogva nem tartozik a cselédek közé. ezért Arany elemeire szedte a történetet. a gyilkosság azonban már rákényszeríti erre. de életmódja. Szalonta vidékén . Mátyás király. melynek sorsa éppen a mai ülésen döntetett el. A történeti Toldi Miklós Nagy Lajos idejében több megyében viselt főispáni hivatalt. a kiteljesedés útjának a műve." Arany." Az elbeszélő költemény sikere az irodalom első vonalába emelte Aranyt. a lelkifurdalás kivetítése. Gondosan kihagyta a készen kapott anyagból azokat a jeleneteket.mely maga is Toldi-birtok volt . a jótettért járó büntetés analógiája. Ilosvai históriájából egyelőre két mozzanatot emelt ki és olvasztott be saját kompozíciójába: a bujdosást és a győztes párbajt. Vahot Imre a Pesti Divatlap munkatársául kérte. hogy a díjt méltányosnak lelé az ülés a kihirdetettnél magasabbra tenni. A farkaskaland a testvéri viszony tárgyiasítása. Az Arany János számára oly fontos "epikai hitelt" sokféle forrás biztosította. még februárban megérkezett Petőfi köszöntőverse és levele. A főhős bujdosása kettős természetű: jelzi a még nem tisztázott életcél okozta bizonytalanságot. A Toldi 1847-ben jelent meg nyomtatásban. s ugyanezen az ülésen olyan költői beszélyre hirdetett pályázatot. "melynek hőse valamely. a második énekben pedig György szavai. Miklóst határhelyzetben ismerjük meg: az önazonosság zavarával küszködik. Miklósnak anyja iránt érzett szeretete elodázza a szerepzavarból való kitörést. a nép ajkán élő történeti személy. A verses históriában megőrzött változat igen zavaros sorrendű. Arany birtokában volt Ilosvai Selymes Péter Az híres nevezetes Tholdi Miklósnak jeles cselekedetéről és bajnokságáról való história című műve. bár csak hivatalán kívül s a családi elfoglaltságok mellett dolgozhatott. A középkorban Toldi személyével kapcsolatban számos monda keletkezett. Kádár vitéz stb. mint pályanyertest újra Toldi-jával. noha ezt Arany még nem tudta bizonyítani. oly kedvezőleg. Forma és szellem népies legyen. Toldi Miklós valóban élt. A kézirat tanúsága szerint "Vége oct. amelyek nem fértek össze elképzelésével. a Társaság titkárának a levelét. s hogy a parasztlegények virtuskodó fogásaival rémíti meg a cseh vitézt. jó fél esztendő múlva elkészült a művel. 1847 januárjában kapta kézhez Erdélyi Jánosnak. a bátyja által rákényszerített szerep nem teszi lehetővé. például a malomkő asztalokat Toldi asztalának nevezték. és Olaszországban zsoldoscsapat hadvezéreként tevékenykedett.elveszett alkotmány című komikus eposzát.Arany még föllelte a hős nevével is összefüggő mondatöredékeket. eszmei koncepciójával. Valószínűleg a helyi történettel hozható kapcsolatba. hogy a vitézek közé kerüljön. Miklós megvédi a . 23-án. 1846". megszaporítani. A történet szintjén a Toldi a főhős önmagára találásának. mely szerint "van szerencsém üdvözölni önt. hogy Toldi átrúgja az egyik csónakot a Dunán. másrészt a bűnhődés folyamatának a színtere. A lelki tusakodást erősítik Laczfi nádor hadának megjelenése.

fölfelé tör. A cseh vitézzel vívott párbaj révén Miklós elfoglalhatja az őt megillető helyet és szerepet. hogy dédelgeti kisebbik fiát. A Toldi politikai üzenetét azonnal fölismerték a kortársak. a testvérek veszekedésekor Miklós "szörnyű gyermekként" viselkedik (Első ének). Vörösmarty élt a Zalán futásában hasonló megoldással. ahonnan már nincs menekvés" (Szörényi László). nem hangzott-e össze az 1846-47-i évek vágyai s élményeivel?" A bujdosás. azaz a hazátlanság meg az új haza keresése motívumában a magyar nép jelképévé emelt Toldi léthelyzetét láthatjuk. A nemzeti identitás igényét kifejező klasszicista eposz merevségét. mire rátámadnak a farkasok. ezt jelzi magányos budai bolyongása. A gyilkosságot. a történetiség szerepét a népiesség programja oldja. egyben az érzelem levezetése. érzelmeitől végletesen befolyásolt figura olyan helyzetbe sodródjék. A király is észreveszi jellemző vonását: "Ne légy olyan gyermek" (Tizenkettedik ének). A mű befejezésében az elbeszélő újfent csak "daliás gyermeknek" nevezi Toldit. mindenütt népünk eszményi oldalait tüntetvén föl." A szerkezet is az antik eposzok mintáját követi. mintha Arany a "daliás gyermek" Toldi vonásait már most úgy alakította volna ki.viharban az állatkölyköket. "Nagyon nehéz bizonyítani. mégis úgy tűnik. A vadállatok elpusztítása a bátyja iránt táplált gyilkos indulat megfelelője. a bika megfékezése és az érte kapott jutalom. György anyja szemére veti. a magára talált nép fölemelkedését a nemzetbe. Toldi határhelyzete nem csupán szociológiai-társadalmi. a bűnt a haza becsületének megmentése mint legmagasabb érték és erény semmissé teszi. úgy hált a hatalmas gyerek" (Tizedik ének). Az előhangban a látomásként érzékeltetett tárgymegjelölés és a segélykérés a romantikus eposzt idézi. oda kerül. ahová vágyott. fölmagasztalásában pedig Arany politikai programjának lényegét. a vitézek közé. Gyulai Pál szerint "S vajon Toldi. Az elbeszélő költemény egyensúlyra és harmóniára építkező koncepciója nem engedi érvényesülni a gyermeki természetből fakadó konfliktusokat. ki lerázza a viszonyok jármát. A főhőst végigkíséri a "gyermek" kifejezés és minősítés. A Toldi műfaja elbeszélő költemény. hanem életkori és mentalitásbeli is. mint ahogy elsimul a magatartásforma következménye: a hirtelen harag. a temetőben talált szállás. a világ érzelmi alapú megközelítése. a második fele pedig . A klasszikus eposz értékrendjének csúcsán álló hírnév hangsúlyozásával fejeződik be a mű: "Dicső híre-neve fennmaradt örökre. Szörényi László szerint Arany az egész kompozíció alapjául az Aeneist vette: mint ahogyan Vergilius eposzának első fele a római Odüsszeia. az önellenőrzés és önfegyelem hiánya. Az identitás hiánya számkivetetté teszi a főhőst. a mulatozás után karjára borulva "úgy aludt el. és a hirtelen haragú. hogy elég legyen egy hajszálnyi hangsúlyeltolódás. vagy a korabeli meghatározást használva "költői beszély".

s ezt neked akartam dedikálni. mint ahogy azt a Toldi sikere ígérte.szóval döntessék le a közfal a népi s ma úgynevezett fennköltészet között. 1847-ben ezt írta Petőfinek: "Egy Toldit akarok még írni. az erkölcsi normákhoz és az eszményekhez való ragaszkodás jelképe. a bizakodás és remény rendkívül hamar a múlté lett. kétféle fejlődési lehetőség kínálkozik. Az eposz jellemzője. a nemzet két út előtt áll. az ütemhangsúly és a trocheusok lüktetése egyszerre jellemzi a verselést. mint ahogy azt alig egykét évvel ezelőtt hitte. erőteljes. Arany számára a választás már nem egyértelmű. amely részben a nemzeti sajátosságok feladását is jelenti. Az irodalmi életbe való bekerülése korántsem volt olyan zökkenőmentes. és elnyeri a király kegyét. a párbeszédek tökéletességében. és legyen a költészet általános. s az uralkodó kiegyezésre biztató szavai képviselik immár Arany álláspontját. a néppé emelt nemzet politikai programja a stílus szintjén is jelentkezik: a leírások. Az udvar pedig az európai fejlődés kifejezője. a hangvétel és a koncepció kidolgozásában és módosulásában szerepet játszottak Arany személyes és történelmi tapasztalatai. Halálos ágyán Lajos király meglátogatja. amelyben visszaszerzi becsületét." 1848ban az első művel együtt szeretné kinyomtatni. Az öreg Toldi három éve hagyta ott az udvart. Erre biztatta Petőfi. A Toldi sikere folytatásra kötelezte Aranyt. s a végső változat kiadásakor Arany figyelembe vette Kemély Zsigmond kritikáját is. A megtalált és ábrázolt harmónia. a nép nyelvét megközelítő s ennek virágaival ékes .a római Iliász. Csak 1854-ben jelenik meg a Toldi estéje. Rövid idő alatt nyilvánvalóvá vált. Toldi estéjét. ugyanúgy Arany Toldijában az első hat ének tartalmazza Miklós bujdosását. a második hat ének a diadalmas harcot. az integrációé. s a kötelesség érzése erősebb benne a megbántottságnál. Arany népiesség-koncepciója szerint a műalkotás "legyen egyszerűen nemes. bensőségesség hangulatát sugározza. Feltehetően a felező tizenkettes időmértékbe való átjátszásáról van szó. Az ünneplés azonban már nem egyértelmű: az apródok énekén felháborodva újra gyilkosságot követ el. Az ország. s az otthonosság. nemzeti." Arany harmonikus egységbe olvasztja az archaikus kifejezéseket a tájnyelv fordulataival. hogy a nép nemzetbe emelése nem olyan problémátlan. A főhős a nemzeti hagyományok védelmezője. . az epikus hasonlat már a népiesség nyelvi programjával érintkezik. A Toldiban a főhős az elbeszélő eszmei-ideológiai koncepciójának kifejezője volt. de erre nem kerül sor. Legyőzi párviadalban az olasz vitézt. A Toldi verselése vitatott. a Toldi estéjében már csak az alternatíva egyik ága. Toldy Ferenc is. A hangnem. Most újra hívják. a megváltozott politikai helyzet pedig a Toldiban tükröződő naiv optimizmust kérdőjelezte meg. mert nem értett egyet a nemzeti szokásokról idegen életvitellel és erkölcsiséggel.

Arany az agg Toldi alakjában a XIX. századi irodalom egyik kedvenc témáját, az időből kiesett embert ábrázolja. Toldi a harcban, az egyértelmű erkölcsi viszonyok világában találja meg szerepét, idegen tőle az olasz módi, a viszonylagosság, a polgári élet. Budára történő bevonulásakor az elbeszélő rá is játszik Don Quijote és Sancho Panza kettősségére. A főhős értékelése egyszerre ironikus és elégikus. Az irónia a megkésett embernek szól, aki idegenül mozog az új világban, az elégikus hang pedig annak a magatartásformának és erkölcsiségnek, mely nem az időhöz kötött. Hiszen a tisztesség, a bátorság, a hazaszeretet nem függvénye a változásnak. Lajos király szavai viszont arra figyelmeztetnek, hogy az értékőrzés és haladás nem egymást kizáró ellentétek és csak a kettő együtt képes megtartani a nemzetet. Toldi újbóli gyilkossága már nem bocsánatos bűn, a hős nem kap egyértelmű feloldozást. A két Toldi-művet ismétlődő toposzok kötik össze. Az öreg Bence helyett most a fiát látjuk, mindketten a patriarchális viszonyok között létrejövő emberi hűség jelképei. A zárókép a hóesésben a sírnál az ásóra támaszkodó Bencével nemcsak Toldinak, hanem a hű cselédnek is emléket állít. Mindkét mű középpontjában a párviadal áll, s a két jelenet között logikai összefüggés is található. A cseh vitéz orvul támad legyőzőjére, az öreg Toldi már meg sem várja a király kegyelmet biztosító intését, végez az olasz lovaggal. Mikola még a Herder nyomán elterjedő szláv veszélyt jelképezi, az olasz lovag a nemzeti sajátosságokat bekebelező európai út szimbóluma. Mindkét műben Toldi párviadalát két fiú küzdelme előzi meg. A Toldiban az özvegy meséli el fiai halálát, a Toldi estéjében a Gyulafi-ikrek vívnak meg az olasszal, eldönthetetlen szerelmi konfliktusuktól is indíttatva. Bertalan halálával a sebesült Lóránt nyeri el Kende Rózsa kezét. Lajos király alakjában némi következetlenség figyelhető meg. A Toldi estéjében az első műhöz képest kissé megfiatalította Arany. A természeti képek, a környezetrajz is jelzi a két mű különbségét. A Toldi erőt, kiegyensúlyozottságot sugalló nyári képpel indul, a Toldi estéje az elmúlást idéző ősz megrajzolásával kezdődik, s annak véglegességét kifejező tél képével zárul. A hóesés azonban a kegyelem és megbékélés hirdetője is, a lelki megtisztulás ősi toposza. Ťgy búcsúztatja el Arany az életmű egyik legfontosabb hősét, Toldi Miklóst. A trilógia befejező részét, a Toldi szerelmét 1879-ben zárta le Arany. Az életműben Toldi problémahordozó hősként jelenik meg, s mindig az alkotói pálya egy-egy fontos szakaszán fordul hozzá a költő. A Toldi szerelme már nem elsősorban a nemzeti problémák kifejezője, hanem a kései Arany világképének hirdetője. A sokszálú, bonyolult történetű verses regény középpontjában a félig leélt élet, az eljátszott boldogság kérdése áll. Most válik végzetesen tragikussá a "gyermek Toldi" alakja, aki játékként fogta föl az életet, aki társa helyett vívott meg Piroska

kezéért. Meggondolatlansága jóvátehetetlen vétek: amikor győz a lovagi tornán, éppen társa helyett aratott diadalával vet véget személyes boldogságának. Minél messzebb akar menekülni Rozgonyi Piroska iránt fellobbant szerelmétől, a távolság azonban nem csökkenti, inkább növeli érzelmeit. Hazatérve a messzi csatákból megöli a feleségét bántalmazó Tar Lőrincet, s ezzel végképp eltaszítja magától szerelmét. A mű az őszikék rezignált hangján szól az emberi boldogság paradoxonáról, a nem teljes élet gyötrő kínjáról. ARANY JáNOS Buda halála (1863)

[É] elnyomhatatlan az olvasóban az a kimondani is alig mert sejtelem, hogy ennek a műnek minden részlete, versszaka, sora remekmű, az egész azonban valahogy mégis hiányérzést hagy. (NéMETH G. BéLA) Arany János az Akadémia Nádasdy-pályázatára küldte el a Buda halálát. Nádasdy Ferenc gróf 1857-ben ötezer forintos alapítványt tett, hogy annak kamataiból másodévenként száz arannyal jutalmazzák a legjobb magyar tárgyú elbeszélő költeményt. A bíráló bizottság (Jókai, Gyulai, Kemény) értékelése szerint: "nem csak viszonyosan tartják becsesnek, hanem magában is oly kitűnő műnek, mely epikai költészetünk elsőrangú művei között foglal helyet [É]. E rendkívüli mű egy nagyszerű eposz tervét sejteti a bírálókkal. A szerző nem kevesebbet céloz, mint amennyire lehetséges, a műköltészet terén visszateremteni azt, mit népköltészetünkben elvesztettünk, ősi naiv eposzunkat." A Buda halála a kéziraton található feljegyzés szerint - "1862. február végén - május 6-án 1863." - gyorsan elkészült. A terv, a magyar őstörténet megírása, a naiv nemzeti eposz megteremtése azonban régóta foglalkoztatta a költőt. 1847-ben Petőfihez írt levelében így fogalmaz: "Festenék szabad hazát, közös hazát; megtanítanám a népet, mikép szeresse a hont, melyért előde vére folyt. Mert bizony nem a mai nemesség vére volt az, mely visszaszerezte Etele birodalmát: az a vér részint a csatatéren folyt el, részint a magvetők igénytelen gubája alatt rejlik." Kezdetben, Vörösmarty és a reformkori romantika példája nyomán a honfoglalási harcokat akarta megrajzolni.

A forradalom és a szabadságharc bukása, a megváltozott történelmi helyzet fordítja figyelmét a hunok históriájára. Arany László szerint: "Az Attiláról szóló eposz tervével talán mindjárt a forradalom után kezdett atyám foglalkozni." Arany rendkívül gondosan készült műve megírására. A korabeli történettudomány általában elfogadta a hunok és a magyarok azonosságát, a költő pedig biztosítani akarta az "epikai hitelt", hiszen "Monda nélkül pedig - vagyis legkisebb támasz nélkül a hagyomány vagy história részéről - egész epikai költeményt csak mintegy az ujjamból szopni, ha tudtam volna is, nem akartam." Tanulmányozta Anonymust, Kézait, Thuróczi őstörténetét, Ipolyi Magyar mitológiáját, a francia történetíró Amadé Thierry Attiláról készült tanulmányát. Megihlette Aranyt a perzsa Firdauszi Sáhnáme című eposza, amely kiemelkedő személyek helyett két nemzet egymást követő generációkon át folytatott élethalálharcát állította a középpontba. Irán és Turán világtörténelmi csatájának magyar megfelelőjét a hun-német ellentétben látta. Hatott Aranyra a Lönnrot által rekonstruált monumentális finn eposz, a Kalevala, valamint merített a Nibelung-énekből is. Arany a hun eposzt trilógiaként képzelte el, s több tervet is készített. Az első rész Etele (Attila) és Buda összecsapásáról, a második az Etele világhatalmának végét előrejelző jóslatokról és Csaba neveltetéséről, a harmadik Etele haláláról, a hunok és a leigázott népek összecsapásáról, Csaba elbujdosásáról és jövőbeli visszatéréséről szólt volna. Az egészet Attila testvérgyilkossága és az érte járó büntetés foglalta volna egységbe, illetve Detre intrikája, mely az eseményeket a háttérből mozgatja. A magyarok voltaképpeni honfoglalása mint Csaba magyarjainak visszatérése szerepelt volna a trilógia végén. 1853-ban a harmadik rész, a Csaba királyfi két énekben maradt töredéke készült el, valamint a hatodik ének egy része, amelybe beledolgozta a Keveházát. A második dolgozat (1855-56) megpendítette az első rész témáját, és elkészített néhány részt a harmadikból is. 1855-ben írta a trilógia lírai előhangját. Nem készült el a trilógia idillikusnak szánt, a jövő ígéretét jelképező, Csaba neveléséről szóló második részéből semmi sem; Attila halálát több változatban is megírta, de a harmadik rész is csonka maradt; csak az első rész, a végső változatban a Buda halála címet viselő alkotás született meg. Buda király megosztja hatalmát öccsével, Etelével: "Légy te, öcsém, a kard; én leszek a pálca; / Isten a jó tettet jóval koronázza!" (Első ének). A hatalomról való lemondás azonban nem békét, hanem viszálykodást teremt a testvérek és a nép között. Etele van hívatva a világ fölötti uralomra, ennek szimbóluma a hunok Istenének, Hadúrnak csodálatos kardja, amelyet egy pásztor talál meg, és ad át Etelének. De az Isten ahhoz a feltételhez köti védencének és vele az egész hun népnek a jövendő sorsát, ha az képes lesz önmagát legyőzni. Detre ármánykodása s a két király feleségeinek viszálya fokozatosan olyan

helyzetbe juttatja Budát, hogy félteni kezdi életét, pártütést szervez öccse ellen, sőt az isteni kiválasztottságot jelentő kardot is ellopatja. Etele, aki egy vadászaton a gonosz ármány kísértését legyőzve egyszer már megmentette bátyja életét, a kard ellopásán annyira felindul, hogy párbajban megöli Budát. Etele megrendül, de ismét kezében tartván az Isten kardját, vállalja végzetét. A Buda halála műfaja vitatott. Arany, aki szándéka szerint a naiv nemzeti eposzt akarta létrehozni, hun regének nevezte művét. Poétikai értelemben csupán a betét, a hatodik énekben szereplő Rege a csodaszarvasról nevezhető regének, mely a rekonstruált múlton belül is újabb múltbeli perspektívát nyit, a népvándorlás korát idéző naiv hangvételen belül újjáteremti a magyar ősköltészetet. Arany fölismerte, hogy tárgyához nem illenek a klasszikus eposz hangütése és kellékei: "Mi az elbeszélés ószerűen naiv formáját illeti, az nem affectatio. Szerző annyira s oly kizárólag jelen tárgyához tartozónak véli ezt, hogy részéről képtelen vakmerőségnek gondolna egy olyan eposzt, melyben Attila szerepel, így kezdeni: "Férfiát énekelek"É stb., míg a krónikák egyszerű nyelvén sok mindent el lehet mondani." A homéroszi-vergiliusi hagyománytól való eltávolodás, a mű lélektani alapozottsága a verses regénnyel is rokonítja a Buda halálát. Az irodalomtörténeti hagyomány azonban - a vitatott jelleg ellenére is - az eposz meghatározással illeti e művet. A továbbiakban mi is ezt használjuk. A mű jelentésrétegei közül az aktuálpolitikait, a nemzet sorsát érintőt szokták kiemelni az értelmezők. Arany a szabadságharc bukása után szembenéz a magyar történelemmel, s a kezdetekig visszamenve szól a tragikus nemzeti sorsról. A hun birodalom hatalmas történelmi viharban omlott össze, s ennek víziója megegyezett azzal a rettegett nemzethalállal, amelynek Arany nemzedéke a szabadságharc katasztrófáját fölfogta. Az allegorikus történetben az örök belső ellentétet, a nemzeti megosztottságot jelképezi Buda és Etele testvérviszálya. Ezt érzi át Buda a várfalak közt ődöngve: "Hogy mily nagy az ország, s kicsiny az ő fészki" (Tizenkettedik ének). A hunok és a germán törzsek ellentéte az évszázados magyar-német szembenállást példázza, Detre ármánykodása a nemzet gyanútlanságát jelzi a legnagyobb ellenséggel, a germánsággal szemben. Az eposz szinte minden mozzanata jelképessé válik: Buda felépülő városa (a majdani magyar főváros), melynek köveit testvérgyilkosság vére öntözi meg, Gyöngyvér átka, mely annyiszor betelik még e falak között. A Buda halála történelemértelmezésében némi zavart okoz, hogy a trilógia egésze nem készült el. A koncepció teljességgel akkor bontakozhatott volna ki, ha Etele vétke bele is torkollik népe pusztulásába. Arany nem csupán azért hagyta töredékben a nagyszabású tervet, mert a sértő kritikák elvették a kedvét, hanem mert az anyag, a téma ellenállt a koncepciónak. Ha végigviszi eredeti trilógiatervét, akkor

állást kellett volna foglalnia arról a csapdáról, amelybe a magyarság jutott a bukott szabadságharccal, az önkényuralommal, majd a kiegyezési kísérletekkel. Azaz, a hun birodalom fölemelkedésében és bukásában, majd jövendő újraépülésében olyan - Arany számára megoldhatatlannak látszó - kérdésekről kellett volna számot adnia, mint az Ausztriához való viszony, vagy a nemzetiségek kérdésköre, vagy akár a Kossuth-emigráció győztes hazatérése. "A Schmerlingkorszakban s még később a kiegyezés után ezt az egész kérdéskört már nem lehetett abban a szellemben tárgyalni, ahogyan azt az ötvenes évek derekán fölvázolta. Annyit írt meg nagy tervéből, amennyit becsülettel vállalhatott: a végzet fölismerését és a végzettel való sztoikus dacolást" (Szörényi László). A korhoz és politikához kötött jelentésréteg történetfilozófiai síkon is meghosszabbítható: minden közösség csak egyetértésben, összetartásban állhatja meg helyét, tarthatja fönn létét a történelem nehéz pillanataiban. Az alakok, szereplők vizsgálata további jelentésrétegeket fejthet fel a műben. A Buda halála központi figurája, legárnyaltabban megrajzolt szereplője Buda. Uralkodása alatt békében, elégedetten, gazdagságukban egyre gyarapodva élnek a hunok. Kinek-kinek megvan ebben a világban a maga tevékenysége, feladata, hivatása: Onnan Buda nyáját őrzi vala békén, Szelíden országol húnok erős népén, Lát egyenes törvényt, mint apa, mindennek; šl lakomát vígan; áldozik Istennek. (Első ének) Buda tragikus vétke, hogy ezt a harmóniát felrúgja: félreértve az "egyenes törvényt", megosztja hatalmát Etelével. "A hatalom azonban, természetéből folyóan, egy bizonyos fokon, minőségen és formán túl már oszthatatlan. Megosztásával addigi viselője, elvesztve önazonosságát, megzavarja a közösség minden tagjában a hozzá való viszony tudatát, kialakult mértékét s megzökkenti egyensúlyát. Elindítja a mértékvesztés, az önvesztés láncreakcióját; s rajta is, majd Etelén és népükön is "betelik", ami "betelendő", bizonyítván, "hogy örök-állandó amaz erős törvény" (Németh G. Béla). Buda tettére már kezdetben árnyékot vet a Hadúrnak szánt áldozatból kicsapó füst és "vészharagos láng". Nem Detre az, aki ellentétet szít, éket ver a két testvér közé, ő csak mint jó emberismerő, észreveszi a hatalommegosztás következményét. Buda már másnap reggel bűntudattal ébred: Benn pedig elméjét friss gond veri, hajtja, Marcona józanság hidegen csúsz rajta, Vád neki, a mit tett, bántja ha mit nem tett:

A tragikus vétség egyenes következménye a személyiség elvesztése után az erkölcsi megsemmisülés. Detre alakjának egyik rétege a germán veszélyt jelképezi. Arany azonban Detre ábrázolásában túllép ezen. hiába próbálja Detre tanácsára megvásárolni az embereket. Arany erkölcsi szemlélete arról tanúskodik. a követek nem őt látogatják. hogy a feltételt csak bűne elkövetése után. Amíg a Szigeti veszedelem Zrínyije előre tudja. Az intrikus hagyományos szerepében szítja a viszályt a testvérek között. hogy milyen feltételnek kell megfelelnie. Etele tragikumának egyik kritériuma. "Csak üres árnyékát taposom a porban"). kliséiből.Buda életét megmentette. méltóvá vált isten kardjára. jól vannak szegények.fölvillanó kétségét legyőzve . Etele alakja kevésbé árnyalt. ugyanezt az állapotot jelzik a fű. minden dolga bűntett. töveszakadt ághoz?") Buda fokozatosan szorul ki a hatalomból. az ág. Megtesz mindent elnyomói romlására. (Második ének) Detre csupán a meglévő "vékony repedésbe feszíti az éket". no hisz« az is boldog. majd Etelében is az új helyzetet. a nép elfordul tőle. Buda jellemzésére az "árnyék" metaforát használja leggyakrabban Arany ("Látni magam« fogytát. az elvesztett szerep személyiségtorzító hatását. ez azonban nem öncélú. A "ravasz". hogy amiért a vadászaton . Etele elérhetné az általa annyira áhított nagyságot. hanem népe szabadulását szolgálja. Etelének önmagát kell megfékeznie. ha ez egy hibáján". "önlelkében" kell felismernie. hogy ezt a feltételt Etelének nem kell ismernie. "álnok eszű" szász a két fivér lelkében dúló vihart és kétségeket erősíti föl és fogalmazza meg. Szárnyad alatt békén gyarapodva élnek. addig Etele nem ismeri e feltételt. többet megőriz az eposzi hősök elnagyoltságából. tudatosítva előbb Budában. régi szabad gótok No hisz« az is megvan. Nem is tudja meg soha. (Második ének) Detre szerepének kétértelműsége jelzi azt a problémát. majd a halál. Detre egyben a megalázott gót nép képviselője is. úgymond. az elszáradt növény képei is ("Mi vagy te? É aszott fű pelyhe az út mellett". hogy isten kardját mivel érdemelte ki. A Hadúr nem közli vele. ha a végzet állította feltételt betartja: "úr az egész földön. "magát alázó". "Ki fogóznék. Nem töri a járom. Az eposz egyik bravúros jelenetében büszkeséggel vegyített fájdalmas iróniával beszél Budának népéről: S honja-vesztett nép. Ettől kezdve Arany kivételes lélektani megfigyelőképességgel és tapasztalattal ábrázolja a címszereplő énvesztését. melyet a . és diadalmaskodott ármány csábításán.úgy rémlik előtte. hogy a Hadúr feltételének megfeleljen. mint reggeli árnyék".

amire Arany is sokkal nagyobb hangsúlyt vet: nem lehet többé rejteni Buda királyi rangjával sem önmaga. Nincs nemesebb tetted. gyenge ember. taszítja ki az asszonyokat is megszokott szerepükből. Béla). szeretem még ott is"). megváltozott szituáció nagy erővel veti föl a Buda-Gyöngyvér kapcsolat terméketlenségét. Arany remekül érezteti a két feleség első találkozását. a Nibelung-hősnő. mint Etel. (™tödik ének) Az asszonyok közti vetélkedés kimenetelét képi szinten jelzi a sólymok párviadala. most egyik a két nő között. valójában csak elfogadja új férje szerelmét. alakját. a férjem. Szigfrid halálának megbosszulását reméli. férfiatlan férfi. Hilda. a meddőséget. s most egy virágjában állóval kell osztoznia. szereplehetőségeit mérik föl egy pillantással: Hamar a két asszony szeme összevillant. egymás erejét. érzékiségével vonzza magához Etelét. Az új. Aladár révén: Közelébb vagy hozzám. De szíve mélyén továbbra is Szigfridet szereti ("Szeretem holtan is. fiatalságával. Ilda). nincs igazabb ennél. a jövő reménye. / Ha sírba lezárnak. . akihez életét kötötte. fia. hivatásához elégtelen formátum" (Németh G. véred az én vérem: Bosszút az anyádért bár iszonyút vennél. hogy a férfi. "Eddig első asszony volt. a majdani új uralkodó. a feldolgozott anyag és a lélektani hitelességre törekvő ábrázolás közt feszül a Buda halálában. ihol én pörölyje világnak!") azzal a néhány strófával ezután következő jelenettel. szeretem még most is. Arany értékrendjében a gyermek. a gyermek hiányát. hogy zörömböl utána"). sem mások előtt. S ami ezeknél sokkal fontosabb. mikor Krimhilda a kicsi Aladár derekára köti a kardot ("Csatolta fiának kicsi derekára. Buda tette. Krimhilda (Ildikó. a koncepció. Gyöngyvér madarának pusztulása. a hatalom megosztása láncreakciót kiváltva élezi ki a konfliktusokat. Született királyi vér. most az azzá emelkedettel kell osztoznia. (Kilencedik ének) Arany tragikus iróniával ellenpontozza az isten kardját meglelő Etele világhódító vízióját ("Ihol én. egész teste-lelkét. Gyöngyvér. Etele felemelkedésétől élete értelmének megvalósulását.műfaj. Hidegen egymásnak azalatt benyelték Ruháit. Buda felesége szerepvesztése többszörös. Túl van nőiessége igazi évein. / ™rült Aladár. De csak amíg ember frissen egyet pillant. a család az összetartó erő. aki Szigfrid meggyilkolása után lett Etele "első asszonya". Tested az én testem.

Tó szigetje édes honná. akitől tart. A megtartó erkölcs és értékrend hiánya jellemzi a Buda halálában a népet. a jószándékkal megbontott harmóniának talán legtragikusabb következménye a szervezetten. Arany műve. túl a politikai-társadalmi üzeneten. ahogy Isten van jelen a teremtésben: . A Rege a csodaszarvasról tanúsága szerint a vándorlás. Sátoruk lőn szép otthonná. a lélektani remeklésen. meghalsz belé! (Hatodik ének) FLAUBERT Bovaryné (1857) A Bovarynéban semmi sincs. ágyok áldott nyúgalommá: Nincs egyéb mi őket vonná. közösségben élő nép tömeggé válása. (Hatodik ének) Buda tettének. "az örök úttévesztésről" is szól a ballada sejtelmességével: Szóla Magyar: hej! ki tudja Merre van a hazánk útja? Kerek az ég mindenfelé Anyám. az elfoglalt föld hazává: Engesztelni fiat szültek. Egyik elvem ez: nem szabad magunkat megírni.a nemzet fennmaradásának záloga. ami ČigazÇ lenne: teljességgel kitalált történet: sem az érzelmeimből. vagy akitől némi előnyt remélhet. sem az életemből nem tettem bele semmit. éppen a személytelensége kelt illúziót (ha egyáltalán kelt). anyám. Ady Endre a legnagyobb magyar balladának nevezte a Buda halálát. a polgári világban felbomlott közösségek élményét is beleszőtte a Buda halálába. A tömeg ahhoz húz. s vált e terület. nyugtalanság csak a gyermekek születésével szűnt meg. A művésznek úgy kell jelen lennie a művében. a magyarság örök útkereséséről. Arany a tizenkilencedik század fájdalmas tanulságát.

Már az alcím . legalább "húsz francia faluban szenvedett és sírt egy-egy szegény Bovaryné".pontosan elhelyezhető térben és időben. 1857) Gustave Flaubert az 1848 utáni illúzióvesztett korszak "az eseménytelenség. Léont Rouenban három évi távollét után látja viszont. . aki "egyetlen sort sem írt le soha művészi meggyőződése ellen.hiteles környezetrajzával maga a vidéki Franciaország. (FLAUBERT LEVELE LEROYER DE CHANTEPIE KISASSZONYNAK.az írói pályájának kezdetét jelentő . Az egyhangú. 1856 őszén kezdte folytatásokban közölni .sejteti. Rodolphe-ot szintén három év elteltével La Huchette-ben). műve írásakor a nyárspolgárok és a romantika iránt érzett gyűlölete hajtotta. de látni sehol se lássák.a realista hagyományoknak megfelelően . Svájcról ábrándozik.társadalmi-lélektani regényét. Az államügyészség vallás.krónikájává tágul. aktuális történetei adták. tizennégy hónapig tart első házassága özvegy Dubucnével. ™tvenöt hónapi megfeszített munka után. a mozdulatlanság ábrázolásának nagy regényírója" (Jean Rousset).) A valószerű. bár Párizsról . az unalom. A mű "voltaképp házasságtörési regény. amellyel Hivert postakocsija. majd Yonville . Emma negyvenhárom napig fekszik ideglázban. még akkor sem. a Fecske köti össze napi járattal . hogy a regény nem pusztán egy romantikus asszony története. szürke hétköznapokat mutatja be a cselekmény. Az ötletet (a cselekmény magját) saját körében ismert emberek hétköznapi. ha írói elveiről volt szó. (Emma csak Rouenig jut el. Meghatározó élménye az általános kiábrándultság. akinek hamis a költészete. hanem a vidéki élet monotóniájának rajza. és amikor műve megjelent.a "csupa aljasság. "mozgalmasságát" a belső történések ábrázolásának gazdagsága adja (az író szerint ugyanis "azok a legszebb könyvek. hamisak az érzelmeiÉ olyan nő."Moeurs de province". 1852). középszerűség 19. mely a kor jellemző vonásait sűríti: az író által megvetett kispolgárok típusokká válnak. Charles biográfiájának megfelelően pontosan követhető az idő múlása (négy évig lakik Tostes-ban. a Bovarynét. amilyenből nemsokára műfaj lesz. Vidéki erkölcsök .és Itáliáról. amilyet lépten nyomon láthatni". sőt legfőbb és szinte egyetlen műfaj" (Babits). egyetlen lépéssel sem hátrált."afféle mezőváros nyolc mérföldnyire" a megyeszékhelytől. részletező leírásokban bővelkedő regény cselekménye . alaptémája az emberi butaság. század" (Flaubert) . érezni mindenütt érezzék.) A cselekmény az 1830-40-es években játszódik. Rouenra és környékére szűkített a regénytér: (a kitalált) Tostes. Bovaryné életrajza az egész Lajos Fülöp-i polgárosodó kor . amikor törvény elé állították" (Gyergyai Albert).láthatatlanul és mindenhatóan. (Az író szerint Bovaryné "olyan nő.és erkölcsgyalázás vádjával pert indított Flaubert ellen. amelyekben a legkevesebb az anyag". Nemhiába vívja harcát a szerző a tökéletes formáért: a szerkezet zárt.

a színházban. a fogadó.5. ezért vergődik álmai-vágyai és kisszerű környezete között. akit tehetséges orvosnak vél. mint következetesen végigvitt bonyodalom [É] úgy látom. az asszonykám halála.) . (Flaubert részletezi lelkiállapot. Rodolphe-tól kizárólagos szenvedélyt (és szöktetést).5. és mindez csak a cselekmény előkészítése.csiszolt. lineárisan előrehaladó vonalát Charles és Emma életútjának állomásai adják: házasság . csak rövid ideig jelentenek újdonságot. a bál. Marad magának a cselekménynek a törzsére legföljebb 120-160 lapom [É] ez a könyv inkább életrajz. állandóan nagy eseményre vár. "emelkedés". Könyvfaló kékharisnya.csak az "újra feltűnő dolgok kitágították" Emma létét (II. helyek fölvázolása. irigyli a "viharos" életűeket. (Unalmában "különböző katasztrófákat és véletleneket képzel el".kettős házasságtörés . mint a vulkánok: állandóan morajlanak. végül . A megjelenített magatartásformák is mélységes illúzióvesztést tükröznek. "hogyan szabadulhatna meg tőle" (III. Bovaryék folyamatos süllyedésével párhuzamosan ellentétes az Homais család felemelkedése. Nincs fejlődés. ahol épp a Lammermoori Luciát nézik . (Kéziratainak tanúsága szerint az író az esküvő.) Mindig rosszul választ: Bovaryból. 15.11. egy teremtett világban él nem teljesen valóságos életet ("női Don Quijote") .). az egész életét végtelen álommá tágító Emma paradox lelkivilágú naiv utánzó. de több. a vásár és az agónia jeleneteit dolgozta át különös gonddal. mindig egyenes vonal.) és Emma agóniája (III.halál (megvalósul az írói célkitűzés: "semmi részlet a tárgyon kívül. ruhájaÉ léte" (II.15."miért is mentem férjhez?" -. önálló fejezetek (ilyen mindhárom részben a nyolcadik): a vaubeyssard-i bál (I. 11 fejezetre bontottan) hármas tagolású. életmintául szolgáló olvasmányai alapján regényes szerelemre és nagyvilági életre vágyakozik. nem az egyenletes folyamatosság. de mindkettőjükben csalódik: szeretői alig különböznek férjétől. tájak. A regény (9. maga az élet is valahogy ilyen: egy-egy esemény egyetlen percig tart és hónapokig várjuk! Szenvedélyeink olyanok. Emma Rouault hétköznapi figura. akiben "fölsülése" után végképp minden bántja.). rögtön házasságkötésük után kiábrándul. Homais). A konklúzió.és érzelemváltozásait: "elhidegülését" Charles-tól . Bovaryné életének fordulópontjai részletesen kidolgozott. jellemek exponálása (bár kellő fokozatossággal). rengetegszer. de csak időközönként törnek ki. két városba költöznek.tele "dühös vággyal. mint környezete ("még a megyeszékhelyen is megállná a helyét"." Ezért a "csomópontos" szerkesztés (és a tempóváltás gyakori alkalmazása) a jellemző. kronologikus. Léontól könnyedebb kalandot vár. átlagos. 1853-ban írta a szerző: a mű "alapjában eléggé feszes [É] 260 lapom van készen. keserű gyűlölettel" (II.).).2). Az álmodozás módszereit gyerekkorától fejlesztő (I.). 1853).) A "kettőztetés" eszközével is él a szerző: Charles kétszer nősül. a tenyészvásár napja (II. csúcspont . "arca. temetése és utána a férj keservei: mindez legalább 60 lap lesz.már az foglalkoztatja.

nagy hasadást okoz életében. Párizsban Balzac-hősnő lehetne. Emma egyszerűen "eltévesztette a teret. Yonville-t nézi Párizsnak. Meghatározó élménye. komikus-megható férfipréda (Poszler Gy. a tanyáról.). s később a "bálra való emlékezés állandó foglalkozásává vált" (I. első próbálkozásként. s eltávolodik a kispolgári élettől. Mindig valami más környezetben látja. hóbort és élvezet volt ez egyszerre" (III.). egyre mélyebbre süllyed. "ingerlékeny lett. s a pénzzel annyit se törődött. hogy fenntarthassa viszonyát Léonnal. egészségi állapota bírja arra Charlest. hanem csalódása romantikus eszményeiben. a gyerekszülés a következő kísérlet.5.8. egy pamutfonógyárba küldik munkásnőnek" (E. Gyorsuló tempóban látjuk erkölcstelenségének fokozatait: "szinte kéjjel élvezte a győzelmes házasságtörés minden gonosz iróniáját" (II. félelmetes-pompás nősténytigris. hogy megszabadul tőle". aki [É] árván maradt. torkos és kéjvágyó". Szabadulási kísérletei valójában nem igazi kitörések .Anna Karenina (1877). Léont sikkasztásra biztatja. s azelőtt sem volt az soha". "egyedül a maga szenvedélyei foglalkoztatták. "valóságos szakadékot": megérezheti a "nagyvilági élet illúzióját". Scott kellős közepén. egy másik világ légkörében".15). hogy hagyják el Tostes-ot . miért is nem szerette"). Házasságtörő asszonyok történeteinek sora kezdődik Emmáéval az irodalomban . Bovary felesége. valóságos szükséglet. mindig valaki másnak hiszi magát. "egyszerre otthon volt lánykora olvasmányai között. s "az élettől futva így óhajtott elrepülni ő is egy ölelésben" (II. Amikor unatkozik. W. Aztán a Rodolphe-kapcsolatba veti bele magát. De nemcsak a bál emléke élteti: Léoné ("átkozta magát. Gazdagabb és ragyogóbb élet utáni sóvárgásának az a végeredménye. egyre alárendeltebb szerepet játszik.11. végül. Lheureux zsarolására férje betegeitől hiteleket szerez. Guillaumint (akinek még elutasítja közeledését) és Binet-t (neki már felajánlkozik). majd bármire képes. a kifizethetetlen adósság.6. Yonvilleben 'csak' Flaubert-hősnő. a bál. "Nem hajlandó szembenézni tényleges helyzetével. pénzt kérve.a költözés. és megjelennek .meg. hogy elkerüljön Bertauxból. sorra látogatja Rodolphe-ot. "a jóléthez való dörgölőzés valami olyat rakott rá. ™ngyilkosságának oka nemcsak a lelepleződéstől való félelem. hogy kislányát.csak az eléje kerülő lehetőségekkel foglalkozik: apja "örül. Effie Briest (1895) -. végül Justin beviszi Homais "capharnaumjába".). Goriot apó lánya. ő pedig.és múltidézés lesz.egész élete folyamatos emlék. "egész élete a hazugságok szövedéke lett. Wilson).). aztán egyre kevésbé tud úrrá lenni az eseményeken. melyeket megpróbált semmibe venni. s ennek következményeként végül is tönkreteszik azok a realitások. ami nem fog többé letörlődni". férjhez megy.) . Először még "erényesnek és elérhetetlennek" látszik Léon számára."mégsem volt boldog. mint egy főhercegnő" (III. majd Rodolphe-é is (ezt "bezárta szíve legmélyebb rejtekébe") .

hogy a "felesége a rendelkezésére áll" (II.kapcsolatuk a férfi szemszögéből a (majd) "hogyan szabaduljak meg tőle?" cinikus kérdéstől a "jó kis szerető volt" flegmatikus zárásig tart. Az alattomos "csúszó-mászó féreg" uzsorás kereskedő. "Rastignac is Rodolphe-fá zsugorodna Yonville-ben". "szánalmas figura" (Emma). hogy "a szerelem itt remeg a közelében.gátlástalan női karrieristák (Becky Sharp. A figurák nem "hősök" a romantika (és a rendkívüli alakokat teremtő Balzac és Stendhal) felfogásának értelmében. torzképek jelennek meg . "hétköznapi sátán" (Balassa P. de igazi áldozat sem. 15. Charles középszerű egészségügyi tiszt (orvosi vizsgáit nem tette le. 1879) is. komikus első házassága után felszabadultan rajong Emmáért. aki "nagyon érzelgőssé" válik . az öngyilkosságát is lehetővé tevő Justin viszont őszintén szereti az asszonyt. Bovary lecsúszása után eltiltja gyerekeit). Rodolphe. A fontoskodó tényszajkózó. Léon pedig "szomorú Werther-fattyú" (Poszler Gy.9.ekkor tölti Emma a fiúval a "mézesheteknek beillő" három napotÉ A "lapos társalgó" Charles földhözragadt.már senki nem lehet igazi hős. szakértelmének teljes hiányát ortopédiai műtétje és Emma haláltusája teszi nyilvánvalóvá: mindkétszer igazi orvosokat kell hívatni .). "polgári józanságával" egyre inkább megveti Emma rajongását. Pályája felfelé ível.). .14.ez persze nemcsak a két figura. Charles halála után minden orvos elmenekül Yonville-ből. állandó vitája a bőbeszédű Bournisien plébánossal is ostobaságának bizonyítéka . Homais. majd amikor felesége "tanácsért" megy Léonhoz. s a "ridiculus sum" büntetés egész életét jellemzi. kizárólag karikatúrák. Lheureux. Emma kísértője. aki már nem tud cselekedni. a nyárspolgár patikus "megtestesíti a kor progresszív és természettudományos világnézetének minden laposságát és ostobaságát" (Babits). akinek "sejtelme sincs" arról. "Rastignac vidéki énje". állandóan "alszik és horkol". ő pedig megkapja a hőn áhított becsületrendet.).). adószedő. "csak bizonyos alkalmakkor csókolta meg a feleségét. hanem a materialista és idealista filozófia paródiája is a szkeptikus Flaubert-től.).). hogy maradjon Rouenban (II. hogy ilyen feleségre tett szert" (I. ostoba kollégistaként jelenik meg. Alkalmazkodik minden körülményhez és helyzethez (a kis Berthe-től pl. s mint unalmas vacsora után egy előre sejtett utóétel" (I.5.).Hippolyte pedig "eleven szemrehányás az ő gyógyíthatatlan butaságával szemben"). "a halandók legboldogabbjának érzi magát" (III. a durva vászoning alatt" (II. A mellékszereplők sorából társadalmi körkép rajzolódik ki: a polgárság képviselőin (közjegyző. megdicséri ("Milyen jó vagy!") . ő beszéli rá Emmát. éppolyan szokássá lett ez nála. mint akármelyik más szokása. és "magát is többre kezdte becsülni azért. mindkét szeretőnek szinte felajánlja hitvesét: ír Rodolphe-nak. Miközben felszarvazzák. 1848) és önmegvalósítók (Nóra.).7.7. fogadósné. Szorgalmas.

mint annak idején a Don Quijote a lovagregények divatjának.). Vele kapcsolatosan Flaubert sokszorozza a nézőpontokat: ideál Charles-nak.zongoratanárnő stb. pedig "a sajtó az elbutulás iskolája. a romanticizmust (Rodolphe csábító közhelyeire a vásárból felhangzik a "válasz": "trágyázásért". hogy "művének tárgyává teszi". boeuf") ökör. A közvélemény szemlélete is tükröződik ("legalábbis így mondták a Yonville-i polgárok"). odamegyünk hozzá. Emma portréjával azt a tapasztalatát igazolja az író. Flaubert. 1871). Sand következik. Eltűnik a mindentudó regényíró. Nemcsak e magatartást. stb.) kívül az író a nemességen is ironizál (lóverseny. Lamartineműveket. majd retrospekció utal neveltetésére. romantikus regényformát is megszünteti a hétköznapiság "feszes szerkezetű. ironikusan. a láthatatlan narrátor nézőpontja a Bovary-szülők szemszöge után Charles-éba megy át. Az iskolatársként megszólaló szereplői elbeszélő.a narrátoron kívül . és a szövegben is megtöri. a nézőpontok áttűnnek egymásba. Emma halála után újra Charles. ami sokrétű és szürke" (1859). "realista lesz. csalódássorozata a romantikus illúziók kudarcának ironikus képe.: LefranŤois-né mutatja be Yonville-t). "hogy az ember a túlságos. mindent többféle nézőpontból látunk (pl. "homéopathie") ember vagy homeopátia -. dokumentumok gyűjtésével. és nem térünk vissza soha többé" (1846). hogy leleplezze ezeknek az álmoknak hazug és egészségtelen voltát" (Hauser A.Emmáé lesz. Scott-. Rodolphe-nak "helyes aszszonyka". (A beszélő nevek is jellemeznek . de egyetlen olyan sincs. Homais ("homme". Lheureux ("heureux") boldog.). rengeteg vonással és színnel.) és változatos jellemű szolgafigurákat is megjelenít. Az írói lelkiismeretesség példájává lett Flaubert rendkívüli műgonddal. mindig valamelyik figura szemével látunk. Charles fel sem vágja az orvosi lexikont. Léonnak kezdetben "minden dráma hősnője" stb. akit először Charles lát. a mű éppen olyan szatírája a romantikának. "amely ne volna tökéletes . mert fölment a gondolkodástól". majd a narrátor szól. a közlésmódok közül nagy szerephez jut a szabad függő beszéd. hanem a szélsőséges. mikrokozmikus" ábrázolásával. Az író úgy irtja ki (magából is) a romantikát. elalszik a szakmai hetilapon. Lavardiáre gróf stb. Justin ("juste") igaz. végül: erotikus regények). "egy merinó fajtájú kosért". és az olvasmányok is: Emma mást és mást forgat különböző életszakaszaiban (a zárdában: Chateaubriand-. a kizárólagos érzelmeket keresi.Bovary ("bovin. hívogat. majd: Sue. megváltozik a narratív funkció: az író nem interpretálja az eseményeket. Bovaryné életvitele. Homais pedig kívülről fújja az újságot. holott csak az élhető. Balzac. helyszíni szemlékkel dolgozik. Flaubert egyik vívmánya az elbeszéléstechnika megújítása. az ábrándozás meg "hitvány szörnyetegÉ a lelkek szirénje: dalol. a fő szólam . a márki szerint "igen formás a termete és nem is köszön parasztosan".

az esküvői torta) és a csöndek. de jellemző tény ("úgy kezeli tollát. ez nemcsak az írót. a ló-képek (a volt feleség "rozzant gebe". mint irtja őket. 1853. várja a jelzést (a homokdobást) vagy jelez (kitett ronggyal). amiknek nagyon is szorosra fogják a zabláját"). a színházban látottakról saját esküvőjére gondol. hogy "feszélyezi a metaforikus érzéke".).). A mű meghatározó tónusa az irónia: Emma temetésekor "Rodolphe. aki egész nap vadászattal szórakozott. Emma bezártságának és korlátozottságának szimbóluma: vágyakozik. A legjelentéktelenebb dolgok is túlmutatnak saját közvetlen szerepükön és jelképessé válnak (Charles sapkája. Alkotói magatartása a sokat emlegetett impassibilité. de valójában nem is szenvtelen. nyugodtan aludt a kastélyában.) Az igeidők. némán" stb. hemzsegnek tőlük a mondatai". érzetek előhívják a múltat. de a szomszédok szintén kémlelődnek. hagyott még költői képeket a regényben. a horkoló Charles és a bölcsős gyerek mellé. még a parasztok is lesik a bált a kastélyban . tanyasi nyomorát. A tárgyak. mert "semmit sem fogad be igazán").7. megteremtik a kapcsolatot az idősíkok között (ez lesz majd a prousti technika alapja is): a bál után talált hímzett szivartárca valóságos talizmán. leskelődik. "csak mennek-mennek. mint azok a lovak. Charles úgy tanul. Léon házasságának hírére Bovary levélben . mint mások a bonckést".). Megszállottan keresi a pontos kifejezéseket ("a szó pontossága a gondolat pontosságából következik"). annyira [É] átéreztem. a fő toposz pedig az ablak. állandóan visszatérő trópusok pl. "mint a robotoló lovak". de Emma sovány marad. ("Amikor leírtam az idegroham szót. és "mint a tetvek. de még a cukor is fehérebb).mása a valóságnak" (Babits). a sétát is" (II. e csendes pók szövi hálóját" (I. karonfogva. a bálban leskelődő parasztok arca felidézi Emmának leánykori. amin az asszonykám átment. a kastélyban nemcsak gránátalma és ananász van. (A kép Bovaryné léthasonlatában is megjelenik: élete "olyan hideg. hogy a domináns motívum az evés (rengeteget esznek. a figurákat is jellemzi ("nem szóltak többet egymáshoz". el kell rejtenie saját érzelmeit. Rodolphe vanília-parfümje felidézi a vicomte emlékét. ezért "egyebet se tesz."vidéken az ablak pótolja a színházat. Emma "úgy tett. nem vált időt pl. úgy marják a hasonlatok". Léon is aludt Rouenban". Sainte-Beuve). hajtincsek. melynek ablaka északra néz. nem érzelemmentes: csak le kell győznie. a szemlélődés gesztusa is. mint egy padlás. hogy attól féltem. Homais locsolgatja Emma muskátlijait és ez Charles-ban emlékfolyamot indít. s homályában az unalom.7. rajtam is kitör a roham". módszere a számtalan apró. a mű elemzői megállapították. igemódok kezelésének nagymestere . Lassítják a tempót a részletező leírások (Yonville. menyasszonyi csokrok. az álomleírásokban ("négylovas hintók viszik EmmátÉ": az ábránd beépül a jelenbe. Bár az író azt vallotta. így az utazásvágy és a prózai valóság egyszerre hat).nála ezek nem törik meg a stílus egyneműségét -.

sokhangnemű fejezet: a bevezető leírás után párhuzamosan zajlik lenn a ceremónia. épp ellenkezőleg. a technika. hosszasan fejtegeti sületlenségeit. végül a tűzijáték leírása és Homais cikkének rezüméje. melyet leggyakrabban közöttük fedezett fel". Maupassant-nak írt levelében fogalmazta meg (szállóigévé vált) gondolatát: "a földnek határai vannak. de Flaubert-nek a butaságról szóló látomásában az a legmeghökkentőbb. a kitüntetett vén cseléd . Emma nagyravágyásán. legbotrányosabb. immanens törvény vagy dinamizmus irányítja. Berthe névadása). de önzetlenül adakozó) Catherine Leroux. a haladás. építve és rombolva alakítják az életpályát. KEMéNY ZSIGMOND A rajongók (1855-1859) É az embersorsokat valami különös. maga is együtt halad a haladással!" A művet Gyergyai Albert fordította. Az embersorsot formáló erők valami egyén fölötti szövevénybe összefonódva.közli: "szegény feleségem is mennyire örülne. hogy az ostobaság korántsem enyészik el a tudomány. a hős sorsa ott alakul előttünk. egyre gyorsabb váltások után jelenik meg (a legszegényebb. Kundera véleménye szerint "Flaubert a butaságot fedezte felÉ ez a legnagyobb felfedezése annak a századnak. (A szegénységalaptéma mellett komikus. Egyik utolsó. ironikus a romantikus csábításé. mely fölött két félelmetes agélaste (Čhumorérzék nélküliÇ). a szenilis herceg.alakjával kapcsolatban hangzik el az író egyetlen direkt közbeszólása: ő "a pirospozsgás polgárok között a félszázados szolgaság" -. utánzó hajlamán végig ironizál (l. majd a patikus vallásellenes reagálása következik. Regényeiben a butaság az emberi léttől elválaszthatatlan dimenzió. M. sokszólamú. másoló.) Flaubert "gyűlöli a silány módon gondolkodást": nem is a polgári osztályt. Szegény Emmát elkíséri szeretkezéseinek ágyától halálos ágyáig. hanem "az ostobaságnak azt a fajtáját. de reális a vásár szólama. Homais és Bournisien. amely oly büszke volt tudományos szellemére. Párizs térképe. a tenyészvásár napja. ha élne". . a modernség hatására. de az emberi butaság határtalan" (1880). mintegy gyászbeszédként. fenn (az ablakban!) Emma elcsábítása. A kulcsjelenet.

A mű első oldalain részletes korrajz olvasható. Szabó Dezső "a magyar fátum alá rekesztett" személyiségek közé sorolta. Katona József és Madách Imre mellé. A rajongók c. Az események középpontjában két főszereplő áll . a politika és a közélet porondjáról immár visszavonultan élő tekintélyes férfiú. amikor "még sötétebb és kétségbeejtőbb" a "vallásszabadságért" vívott háború. Ebben a közegben vívják meg saját létharcukat a regény második szintjének tényezői.(BARTA JáNOS) A magyar regényírás báró Kemény Zsigmond (1814-1875) műveivel közelítette meg először a kortárs európai nagyepika szintjét. a fejedelem tanácsadója. Rákóczi György fejedelemsége .a regény különleges szerkezeti vonásaként ők személyesen soha nem találkoznak. A vallásháborúk zűrzavarának "derekán".egyfelől az evangélikusok védelmezőjeként lép fel a császári és katolikus Magyarországgal szemben. A hősök a történelmi folyamatok sodrában. a magyar nemzeti önismeret és emlékezet céltudatos formálója. valójában kíméletlen hatalmi harcok végtelen sorozatának mutatja. A nagyregények ilyenformán három egymásra épülő szférában ábrázolják az emberi küzdelmeket: a totális (történelmi) háttérben.a mű harmadik rétegében személyes erények és vétségek. Erdély társadalmi csoportjai. II. A vallási célzatok mögött nyilvánvalóan politikai szándékok. aprólékos lélekábrázolás adja. Első irodalmi alkotásainak jelentőségét az árnyalt. Egyikük Pécsi Simon. az európai békét minduntalan feldúló "szeszélyes vagy tragikai fordulatok" sorozatán. politikai és vallási erői. azok mögött is . Berzsenyi Dániel. 1638 végén indul a cselekmény. Bethlen Gábor egykori kancellárja. a két nagyhatalom között egyensúlyozó és nemzetiségi-vallási ellentéteket is magában hordozó fejedelemségben. valamint az előteret alkotó személyes sorsokban. Vele szemben áll a jelen politikai életének meghatározó személyisége. a társadalmi ellentétek kereszttüzében kísérlik meg személyes céljaik megvalósítását. szélsőséges indulatok (a "rajongás" válfajai) húzódnak meg. Kassai István "címnélküli kancellár". a szerző szűkebb hazájában. Ez a rendkívül viharos időszak a történelmet eszményekkel álcázott. az író végigtekint a harmincéves vallásháború. regény története is e három szinten zajlik. szereplőinek jelleme és sorsa izzó szenvedélyek harcában bontakozik ki. A pályája csúcsán megjelenő történelmi regények Erdélyben játszódnak. a közvetlen (társadalmi) környezetben. Németh László és Móricz Zsigmond őt tartotta a múlt század legnagyobb magyar regényírójának. ugyanakkor a saját felekezeti kisebbségeit kész kíméletlenül elfojtani. Politikus és publicista is volt. Ellentétük fő oka Kassai "szertelen .kétarcú politikával .

(A rajongók "kompozíciós remeklés" . illetve következményeiként. Kettejük párbeszéde a regény eszmei csúcspontja. és zsarolással kémkedésre kényszeríti. E lépés nyilvánvaló okát a közvélemény is gyanítja: "a szombatosok ügyét [É] Pécsi megrontására hozta szőnyegre" a körmönfontan ügyeskedő kancellár. hiszen ellenfele közismerten kapcsolatot tart ezzel a szektával. a mezei hadak kapitánya lesz a Pécsi-birtokok körzetében. időbeli előre. A válság éleződésével újból megjelennek a nagypolitika erői: külpolitikai fejlemények következtében küszöbön áll a magyar király . unokaöccsét. és betölti barátja helyét a Pécsi-házban is.és a regényünk főcselekményét kitevő .félreáll. Bodó Klára hősiesen és sikeresen dacol a sorssal. Pécsi Simon eltökélt szándéka. Pécsi Simon és Deborah csöndesen élik napjaikat. Laczkó Istvánt. és így tekintélyes hozomány várományosa. minden jelentős szereplő nézőpontját és motivációját egyenként és részletesen megvilágítja. Pécsi Simon azonban átlátott ellenlábasa szándékain. hogy ezen lecsillapítja a szélsőséges indulatokat. közben pedig levélben tájékoztatja az erdélyi főbírót a "veszedelmes" készülődésről. csupán mert az Pécsi Deborah szerelmese volt. Korábban örökbe fogadta Kassai Elemért. A regény középső szakaszában az író az eseményszálak váltott szövésével halad előre. tépelődései.) A tetőpont a szombatosok andrásfalvi találkozója.Báthory Zsófia hercegkisasszony és ifjabb Rákóczi György készül az esküvőre. csupán elszenvedik a történéseket. Kassai István ellenben az indulatok előzetes felkorbácsolásán munkálkodik. Kassai második . Elemér és Deborah kedélyhullámai.és jószágvesztéséről" szóló rendeletet (1638.vélekedik Németh László. Laczkó István a bűntudattól összeroppan. A bonyodalom kezdete után Elemér .manővereként kieszközli az erdélyi fejedelemtől a szombatosok "fő. a fejedelmi udvarba kerül. elhagyja a gyulafehérvári udvart. a fejedelmi udvarban is. A háttérben . Ennek formája leggyakrabban a belső monológ.és visszalépésekkel. és . Folyamatosan élesedik Kassai István és Pécsi Simon ellentéte is. Az események irányításának eszközéül Kassai István behálóz egy szombatos papot. Felesége.megnyerve Lórántffy Zsuzsanna személyes pártfogását kevés híján a férjét is kimenti Kassai István körmei közül. december 21-én). vívódásai a sorsfordulatok előzményeiként. és nemkívánatos személynek tekintette Elemért. vállalja a jobbágysorsot. és megpróbálja helyrehozni végzetes hibáját. Ťgy váltakoznak Laczkó István.vagyonszomja" (mindenáron meg akarja kaparintani Pécsi Simon birtokait) és elhatalmasodó gyűlölködése: riválisa politikai súlyát és személyes tekintélyét is meg akarja semmisíteni. Az ő visszavonulásával párhuzamosan egyre inkább előtérbe kerül Gyulai Ferenc. nem kívánnak harcolni sorsuk ellenében. Az "ítélőmester" több úton próbálkozik.a megoldásban végső fordulatot hozó epizódsorként . mértékletességre inti a "rajongókat".szerelméről lemondani kényszerülve . Klára.

jóllehet a végső fordulatokig fölényes biztonsággal és célravezetően kormányozza hajóját. aki pedig a béke szolgálatában érkezik a gyűlésre.és sorsszemléletét a szabadságharc előre látott tragikus bukása döntően befolyásolta. akik a legjobban küzdenek ellene. épp azokat söpri el a legnagyobb erővel. Kassai István kiszorul a politikából. A kiszolgáltatottság ugyanakkor az ellenpéldára is érvényes: a morált a saját önös céljaira eszközül felhasználó Kassai István. mégis mindkettőjüket elsöprik a törvények. Zsófia nászajándékul elhangzó kérésére Gyulai Ferenc lesz az értékes Pécsi-birtok ura. elsősorban az andrásfalvi uradalmat. Mindenfajta szélsőség. elhivatottság és elbizakodottság a sors kihívásának minősül. férje utolsó tartózkodási helyén. mint a legsilányabbak. Kassai érdekei tehát azt követelik. Kassai Elemér talpig becsületes fiatalember. (Ennek a világlátásnak a gyökere 1849 tanulságában rejlik. Kérlelhetetlen törvények bonyolult erőrendszere áll fölöttünk. a machiavellista intrikus. Laczkó István is életét veszti. Kassai manőverei beválni látszanak. a "hübrisz" Kemény Zsigmond világában különös jelentőséghez jut.az ítélőmester "nem soká élte túl" a végső fordulatokat. ha megkapja a szombatosokkal együtt bukó Pécsi vagyonát. Minthogy pedig időközben a török szultán hozzájárult "a magyarországi evangélikus rendek sérelmeinek orvoslásáért indítandó hadviselet"hez. A tragikus vétség klasszikus eleme. Pécsi Simon önzetlen és nagylelkű férfiú. A megoldásban azonban ismét közbeszól a sors. a szenvedélyek és vágyak megszállottjait. A magyar viszonyok . A szombatosok elvakultsága és a tragikus véletlenek sorozata tömeghisztériát robbant ki. és ez fékezi a felekezetek elleni belső fellépést Erdélyben. Elemér felkoncolása Kassai István számára a legfájdalmasabb veszteség. kegyvesztetté válik. mint Kemény . Laczkó István özvegye azonban a szegények és betegek istápolásában lelte meg életcélját Rápolton.elleni támadás. sőt épp a lelki nemesség és jóság sodorja őket végveszélybe (Eleméren ez be is teljesedik). a lelkiismeret nélküli alattomos figura is a véletlen játékszerévé válik. amelynek első áldozata az a Kassai Elemér lesz. A sors kiváltképp a megmerevedett társadalmi rendben tragikus. egyúttal Deborah kezét is megkapja . ezúttal a házasuló fejedelmi pár szeszélye képében. A végzetes eseményen a balsors Pécsi Simon ellen fordul. amelyhez alkalmazkodni vagy amelyet befolyásolni nem lehet. Pécsi Simon ellenben visszanyeri a fejedelem jóindulatát . Kemény Zsigmond történelem. elsősorban a fanatikusokat. a "rajongók"-at. hogy Balázsfalván zavargás törjön ki.) Az erkölcs szolgálata sem szolgáltat jogalapot a kiemelkedésre: a legkiválóbbak éppúgy elszenvedik a csapásokat. A mű elsődleges tanulsága: az emberi sors kifürkészhetetlen és befolyásolhatatlan. most már csak a kapzsisága elégülhet ki.jóllehet ő Bodó Klára iránt vonzódik.a történelmi időben éppúgy.

koldusból lett módos lelkész. méltán lesz Kassai bábfigurája. "Dúsgazdag Epicur". élete azért fut zátonyra. ezzel szemben Bodó Klárához vonzódik egyre erősebben. "szilárd jellem" (Barta János kategóriáit alkalmazzuk. A fejedelemasszony magasságát megközelíti Bodó Klára.ez is vétségnek számít -: tudatosan él. a berontó nemesek és hajdúk egyszerűen lemészárolják. Nem ura érzéseinek. A származás kijelölte útról való letérés végzetes bűnnek számít Szőke Pista részéről éppúgy. épp ezért kell belátnia: "el volt tévesztve egész életünk".bár ő az egyetlen fiatalember. ő "a legcsekélyebb akaraterejű" szombatos.Zsigmond jelenében . megütközik . A többieknek még ez a részsiker sem jut osztályrészül. Pécsi Simon "szűcsmester fiából lett mágnás" Bethlen Gábor idejében ez a mozzanat politikai ellenfeleinek gőgjét és irigységét váltja ki (Kassai szerint "a nagyok közé tolakodott"). nem kerül az események fővonalába. és helytáll a kritikus helyzetekben ("érzem. Laczkó István gyenge jellemű figura.rendkívül merevek. a "gyermekkedélyek" osztálya. "szent énekeket" szerez és énekel. A regény eszmevilága szerint származásának megtagadása volt az ő eredendő bűne. tudományokban jártas "csillagjós". reménytelenül.kiadja szerelmese útját. rangot és gyönyörű feleséget is kap . de nem is érik el vágyaik teljesedését. aki "a sors fölött áll". Messze kimagaslik kortársai közül . hisz megkísérli helyzetének megváltoztatását. Megemlíthetjük mellette a fejedelmet. Gyulai Pált a szerencsés véletlen sodorja előre. mint Pécsi Simon esetében. őt a tiszta gyermeki szeretet ítéli tragikus sorsra. szíves vendéglátója minden idegen utazónak. ™nérzetre ébredésekor azonban előre lép . Rákóczi Györgyöt is. férje tragédiája őt is sújtja. hogy erélyemnek a szükség csak újabb meg újabb tért nyitna"). és így a sors büntetését. Mégis ő az egyetlen szereplő. A rajongók szereplői tehát csaknem valamennyien tragikus hősökké válnak. nevezetesen Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony. Pécsi Deborah az "önsorsrontók" közé tartozik. csak magának teremt "külön világot". A végzet szeszélyeit elkerülő másik típus a sodródó figuráké. aki magára maradva gyermekeiről is gondoskodni tud. két típus kivételével. Szilárd életelvek szerint él.engedve imádott apja kérésének . akit hidegen hagy "Sáron Rózsájának" varázsa. de ő kevésbé jelentős szereplő. Akad. Kivonulása a társadalomból (lemondása a világi boldogságról. ezért nem ütköznek össze semmilyen törvénnyel.a tragikus sorsúak táborába. a továbbiakban is). aki saját tiszta erkölcsisége szerint tud élni. mert . Az igaz érzelem elfojtása "az önmagukat elvesztők" bűne. ezzel váltotta ki maga ellen a végzet haragját. valamint "ábrándos és előítéletes ember". Nekik nincs határozott törekvésük. ő azonban csak a saját életútját illetően győzi le a mostoha körülményeket. Hősies fellépése a szombatosok gyűlésén hatástalan. pártfogója a szombatos szektának. a szegények és betegek gyámolítása) már bizonyos fokú életvereség.

de a szeszély és e büszkeség álérzéseket is hamar iktatott a valódiak helyébe". monológ és párbeszéd. a hősök énjébe való beleélés. ezután megkísérli kivonni magát nagybátyja. elvakult "rajongó". átképzelés és jelenetezés egyaránt megjelenik regényében. de sikertelenül. hogy amint az ember Istentől . elsősorban az újabb nyelvújítási mozgalomtól támogatva. "Jellemétől idegenkedtem. és belelovalja magát az utána való sóvárgásba. Kassai felbujtására. bárki ellen vagy mellé hangolható. kincsére nem vágytam. Elbeszélői magatartásában a tényszerű tárgyilagosság. nem volt szívem visszautasítani a gyűlölt öreget. Kassai István a negatív főszereplő. befolyásolható. hogy Pécsinek halálos ellensége. A költészet a prózánál előbbre járt. ők "az erény szörnyetegei" (Németh László). másrészt a népnyelvből merítve. Előadásmódja is változatos: narráció. A nép . de bűntelen embertársak halála is szárad lelkükön. a hangulati tartalmak jelentős szerepet kapnak. vesztét a nagybátyjával való kapcsolata okozza. Epikájában nagyfokú líraiság uralkodik. újszerű asszociációkkal éreztette a lélek rebbenéseit. Nagy súlyt helyezett a plasztikus láttatásra. kapzsiság. A cselekmény mozgatói a harag és a szeretet hullámai.rendkívül ingatag. az író elsődleges célja az egyén és a világ közti kapcsolat feltárása.pl. Kádár és a legtöbb szombatos megszállott. MADÁCH IMRE Az ember tragédiája (1859-1860) Egész művem alapeszméje az akar lenni. önhittség. annak gazdag és fordulatos eszköztárát. fejezett ki erkölcsi-gondolati-indulati reflexiókat. s bár hallám. illetve a sorsa hatóköréből.Gyulai Ferenc hidegségén. Különleges szókapcsolatokkal. Kassai Elemér az erkölcs és kötelességtudás áldozata. Bűne: irígység. "érzéseit szeszélye gyakran elvitatta. önnön bukásuk előidézői." Tudomásul veszi sorsának csapását (Deborah elfordulását). Pécsi Simon pénzszóratására . A magyar irodalmi és tudományos nyelv csak az 1830-as években kezdett erőre kapni. büszkesége legyőzte. és Kemény Zsigmond beemelte stílusába a romantikus poézis elemeit. ő az író jellemtipológiájában az "önmagukat szétzúzók" körébe tartozik. a reflexió és a boncoló jellemzés váltakozik. Boldogtalanságra rendeltetett.

mi az emberi természet legbensőbb lényegében rejlik.a korlátlan egyéni hatalmat próbálja ki. hogy eddig tett minden kísérlet erőfogyasztás volt. vállalja a "nemes. de terhes" önálló életet. számos tudományos. Milton. Goethe és Vörösmarty nagyszabású. Lucifer a paradicsomi boldogságban élő ádámot a második színben arra bírja rá. míg a másik pólust az anyagitársadalmi tényezők alkotják. hogy ő is dacoljon az úrral. más szóval bölcseleti-lírai dráma. a műfaji határokat átlépő alkotásai is fémjeleznek. ádám Egyiptomban . Lucifer a továbbiakban (a történelmi színekben) álomképek sorozatával tárja fel ádám előtt az emberi szellem egyfajta fejlődéstörténetét. Igaz ugyan. Madách műve tagja annak a sornak. a liberalizmus. Először a szabadság kétféle változatáról látunk példázatot.fáraóként . az örökléstan.elszakad s önerejére támaszkodva cselekedni kezd: az emberiség legnagyobb s legszentebb eszméin végig egymásután cselekszi ezt. de bár kétségbeesve azt tartja. Az ellentétes erők összecsapása után egy újabb idea merül fel. az évezredekre szóló személyes dicsőségbe kóstol bele. hogy mindenütt megbukik. azért mégis fejlődése mindig előbbre s előbbre ment. A bűnbeesés után ádám (évával együtt. pl. (MADáCH LEVELE ERDéLYI JáNOSHOZ. szellemi irányzat kap benne valamilyen szerepet. a deizmus és a panteizmus. és az ígért mindentudást kéri számon a csábító szellemtől. A mű eszmei háttere is rendkívül sokrétű. A konfliktus egyik pólusán (de a mű egészében is. amelyet Dante nyomában pl. valamint az első színben megjelenő (Lucifer által képviselt) autonóm létforma ellentéte alkotja.) Madách Imrét számos. lépjen ki az isteni "gondviselet" védelméből. A dráma alapkonfliktusát a függőség. gazdasági és tudományos élete forradalmi átalakulásokon ment át. Az ember tragédiája filozofikus síkra emeli az egyetemes. melyet levetni nem bír (ez volna csekély nézetem szerint tragikum). de egy "ismeretlen érzés" (a "milliók" iránti együttérzéssel társult szeretetvágy) a szolganép felszabadítására ösztökéli. IX. A kompozíció az ellentétes erők harcának elvére épül. nemzeti és individuális létkérdéseket. Athénban azonban a . a biológiai és statisztikai determinizmus. Magyarországon a tíz éve elvesztett szabadságharc után ismét kiéleződött a politikai helyzet. amely egyben a következő szín kiindulópontja is. az egyes színeken belül is) egy-egy elvont eszme megvalósításának igénye jelenik meg. a pozitivizmus. Műfaja drámai költemény. és nem utolsó sorban saját személyes válsága is motiválta). az utópista szocializmus. egymás hatását felerősítő körülmény késztette főműve megírására (Európa társadalmi. A "szabad állam"-ban. s megbuktatója mindenütt egy gyönge. immár "a paradicsomon kívül") büszke önérzet és szorongás közt ingadozva éli önálló földi életét. Byron. Shelley. 1862.13.

"mely a földhöz csatol"'. de torz megnyilvánulásával önmagát áldozná fel az emberiség megmentésére. Egy "védő" és "buzdító". a szeretni vágyó embereket a zárda ajtaja elválasztja egymástól. a tudós felesége pedig udvaroncokkal flörtöl. ádám. mint "álom az álomban" (Sőtér István) . ádám tehát visszafordulni kényszerül. testvériség. lelke azonban (a "Földszellem" uralmából) nem szabadulhat a testtől. megszűnt "a haza fogalma". funkcióját vesztette a tudomány és a művészet. mégis alapigazságok fogalmazódnak meg benne: "bármi hitvány Volt eszmém. de a jövőt jelképező falanszterben a rideg célszerűség uralkodik. az igazi tudásra viszont a császári udvar nem tart igényt. Hősünk . hogy "éljen magának. az elvont eszmények eltűnnek. a "kegyelet". Előre vitte az embernemet. hiányzik pl. az ő szolgálatát vállaló nagy egyéniséget pedig elveszejti. Prágában a tudományt szolgálja (Kepler személyében). de diadalra jutnak a legnemesebb eszmék: az "egyenlőség. aki ismét csalódott eszményeiben. Mégis. szabadság". feladná "a hasztalan harcot": a szabad akarat végső. hogy szabadon választhat a "bűn és erény" között.az űrbe repül. hisz "Szerelem és küzdés nélkül mit ér A lét"." Kimondja. újra Prágában (a tizedik színben) éva visszatér férjéhez. Végképp elszakítana minden köteléket. a kihűlőben lévő földre visszatérve. A szabadosság életelve a császárkori Rómába vezet. tudomány vezérelte világot áhít most már ádám. hogy "az ember célja a küzdés maga. tilos az anyai szeretet és a szerelem is. akkor mégis lelkesített. Emelt." Ez a jelenet a mű egyik eszmei csúcspontja. Az utolsó részben. és így nagy és szent eszme volt. a demagógia prédájaként) nem tud élni szabadságával. éva azonban átszellemült boldogsággal a tudomására hozza: "biztosítva áll már: a jövő". amelyet már a római színben a kereszténység új eszméje győz le. A londoni szín záróképe: vízió a kor áldozatainak haláltáncáról. Párizsban mégis átmenetileg.nép (a nyomor miatt. A magasztos eszményeiben csalódott egyén most azt a célt tűzi ki. Konstantinápolyban ez is hitelét veszti: az emberi szeretet elvét megcsúfolja a vallásháború. Az "új világban". ádám az eszkimó színben a teljes fizikai. Mindegy.a szellemi értékekhez ragaszkodván . és a . Az eszmények hiánya azonban a pusztulást hozza magával. a záró keretszínben fellázadna ("Ne lássam többé ádáz sorsomat"). és Kepler tanítványának lelkes figyelme a jövő ígéretével kecsegteti ádámot. a szeretetre "bűnbélyeg" kerül. ha ellentmondásosan is. Az ember döntési lehetősége csupán abban áll. a "döghalál"-t.felcsendül "a jövő dala". szellemi és erkölcsi leépülést tapasztalja. A Lucifer által felvázolt történelmet így mindenképpen vállalni kell. elhagyja az emberi kultúrát és az embertársakat. szabadság Vagy nagyravágy formájában hatott-e. és keresse a kéjt". kereszt vagy tudomány. a nagy francia forradalomban. London "szabad verseny"-ében (ahol "az élet korlátozza önmagát") viszont csak az érdekek diktálnak.

hanem világképének is az alapja. ádám nem léphet ki a Föld köréből. a "hideg számító értelem" megszemélyesítője. amíg a feltétel nélkül hódoló angyali karral szemben a szabad véleménynyilvánítás jogának követelője. Az eszkimó szín után Lucifer győztesnek érzi magát. ember: küzdj és bízva bízzál!" A részek dialektikus egysége nem csupán a Tragédia felépítésének. mindenütt. aki a "végtelent és időt alkotta". ádámnak el kell fogadnia a Lucifer által feltárt "vég" fenyegetését. cinikus szkepticizmusát csak az úr szavai ellensúlyozzák. Ez a történetív ." Lucifer a tagadás képviselője ("Míg létez az anyag.egyoldalúan és célzatosan . őbenne a szintézis is megtestesül. A három főangyal által dicsőített és egyben képviselt fogalmak is ("Eszme". fellegekben. Az úr maga: az idők és a világ teljessége. mindenhatóságát egyértelműen kinyilvánítva lép közbe: "A porba. . Ligetben. de ugyanakkor az isteni irgalomba vetett "hit" is megadatik a számára." ádám."Elrészletezve vízben. maga az abszolútum. Lucifer és éva) hasonló hármasságot képvisel: az eszméket. a rációt és az ösztönöket. Lucifernek az elsőbbséget és az isteni tökéletességet megkérdőjelező szavai után az úrnak módjában állna az "önhitt" szellem megsemmisítése. valamint az erkölcsiséget. a teremtett világ: egymással küzdő erők egysége. aki egyrészt a tényekkel való szembenézésre kényszerít (lásd neve: «fényhozó«). az ellentétek egysége. szállóigévé vált mondattal zárul a mű: "Mondottam. és a végkifejletet előre látva engedi. Mint a földi élet tökéletes ismerője kalauzolja végig ádámot . a földi világ bármely szegletében megmutatkozik a megfelelő (nyitott) lélekállapot előtt. Hárman együttesen alkotják az emberi teljességet. A három főszereplő (ádám. az anyagi szférát. Amíg Lucifer a személyes szabadság szószólója. amikor a földi életet kilátástalannak látja. Sokat sejtető. Segítsége az iránymutató isteni "szózat" lehet (csak meg kell hallania). hová benéz Erős vágyakkal és emelt kebellel" -. mely véle harcban áll"). így az emberi életút a fenyegetés és a bizalom között vezethet tovább."végtelen tér"-ben vállalhatja a "tettdús élet"-et. A lélek azonban a test nélkül nem létezhet (vö. az ember vele mindenütt találkozhat . hogy a tagadás szelleme próbára tegye az első emberpárt. addig ádám harcostársa. "gúnnyal" adja neki a két fát. József Attila: Költőnk és kora !). tovább kell vállalnia az esetleg "hasztalan" küzdelmet. Tagadásúl. mentsvára pedig az isteni kegyelem védőpajzsa.a földi világ tökéletlenségét hivatott illusztrálni. tudhatod. a szellem és a lélek szabadságának keresője dacolni próbál vele. szellem! Előttem nincsen nagyság. Mindaddig áll az én hatalmam is. az úr viszont ekkor már hatalma teljében. A befejezett "nagy mű". A Földszellem a földi lét (az "anyagvilág") törvényeinek megszemélyesítője. panteisztikus isteni lény. "Erő". "Csak én lélekzem benned. "Jóság") együtt a világ teljességét szimbolizálják: a szellemi. és ezért nem juthat soha teljes diadalra.az egyre kilátástalanabb álomsorozaton. de egyoldalúan torzít is.

Míg bűne a koré. érezem. és szíverén keresztűl Költészetté fog és dallá szürődni.folyamatosan mind passzívabbá válik. Ezt a kérdéskört is érinti az a tény.éva rendkívül összetett figura." ádám a "büszke férfinem" képviselője. mely szülte őt.pihenni akarok. aki "lugost" csinál a sivár környezetben a "vesztett éden" pótlására." ő egyúttal az eszmék fanatikus híve. a hiúság. sőt isteni (abszolút) teljességre is: "Legyünk tudók.a saját lábára kíván állni. és ebben rejlik hivatása a férfi mellett: "E gyönge nő tisztább lelkűlete. Lucifer szerint "Minden ember uralomra vágy". egyben a korerkölcsök képviselője is. "e nyugtalan erő" a folytonos kudarcok ellenére sem hagyja pihenni.egyre kevésbé találva cselekvési lehetőséget . a szolgalét és az önfeledt boldogság képessége. Sokrétű arculatának további jellemzői az életélvezet. Lucifer a "dőre tagadás"-sal csak élesztője a fejlődésnek. ádámot Egyiptomban és Párizsban is a "rokonszenv" teszi fogékonnyá a másféle igazságok megsejtésére (mindannyiszor a nő vonzása is szerepet játszik). Az eszmény minden bukás ellenére mégiscsak "fog dacolni." A nép-fogalom a politikában kiüresedhet: Párizsban Danton és Saint-Just egyaránt a "nép"-re hivatkozik. méregből s mézből összeszűrve [É] a jó sajátja. Meghallja azt. A hatalom vagy a nép szolgálata a történelmi színek első nagy dilemmája."Minő csodás kevercse rossz s nemesnek A nő. Teljességre és hatalomra tör. Lucifer az emberi "fajzat" nőfelfogásáról is kemény ítéletet mond: "Majd állati vágyának eszközéül Tekinti a nőt. tudom. benne a férfi élete "szebb létre" tesz szert. melynek lezárása ("Csak egyedül én voltam a bolond." A Tragédia jelentős témaköre az egyén és a közösség viszonya. Büszke. továbbá a hálaérzet." A legfőbb szerepét éva a tizenötödik színben nyeri el: az ő "tisztább lelkűlete" mindenkor képes meghallani az isteni iránymutatást. és a tömeg "minden rendnek malmán húzni fog. A tömeg és a kiemelkedő egyéniség kapcsolata a továbbiakban is az egyik főmotívum marad. [É] Majd istenűl oltárra helyezi" . és a kíváncsiság is. Az egyén-közösség téma végső tanulságát jelentős mértékben alakíthatja a testvériségeszme és a szeretet-elv is: az egyént önmaga kiteljesítésében az embertárs iránti vonzalom és felelősség is köti. Számára minden mélypont után "újra felmerűl Az eszme.és kötelességtudó. Törvény. de könnyen felcsigázható tudásvágy vezérli ("szomjúzom") . a tizenharmadik színig az egyéni és a közérdekek felváltva kapnak szerepet. hogy illyen népnek kell szabadság") Madách személyes politikai élményeivel is kapcsolatos. Mindent összevéve ő az ösztönök képviselője. de a hetedik színben már megnyilvánul emberi gyarlósága és végessége: "Kifáradtam . A férfival szemben ő otthonteremtő lény. Hivén. ádám "hő vágya" hozta létre. Az érdekek mocskától távolabb. mint Isten". az úr "szózatát". Az ember tragédiájában végső soron a küzdéseszménynek jut a főszerep. . megvalósításuk harcosa. Legelső szavaival jelzi célját: "úrnak lenni" a teremtett világban. Szelleme. hogy a főhős . mely éltet lehel" a földre. a természetesség érvényesítője.

" ádám végső kételyeit tovább oszlathatja Péter apostolnak már a hatodik színben elhangzó útmutatása: "Legyen hát célod: Istennek dicsőség. a magány súlya alatt összeroppanó egyén ábrázolásába torkollik. nemcsak ezeknek az íróknak a szeretet-hitvallását és hitét. Ez a lényegbeli vonás nemcsak olyan figurák problematikáját magyarázza meg.). 1880-1881. hanem az egész orosz irodalom messianizmusát is" (Hauser A. Az alapvető sorskérdést. mert az emberi lélek teljes mélységét ábrázolom. mint a valóság? Mi volna olykor hihetetlenebb nála? Egy regényíró sohasem tud olyan képtelenségeket ábrázolni. az egyén elidegenedését. mi benne van. regényeket olvasnak. (DOSZTOJEVSZKIJ: NAPLóJEGYZETEK. A zárókép utolsó szavai ("Mondottam. "mely munkára hív". a modern ember ." DOSZTOJEVSZKIJ Bűn és bűnhődés (1866) A teljes realizmusban megtalálni az emberben az embertÉ Pszichológusnak neveznek: nem igaz. ember: küzdj és bízva bízzál!") sokféleképpen értelmezhetők. a művészethez. de jelentésüket korábbi szövegrészekre emlékezve szűkíthetjük és pontosíthatjuk. egyhangú. s az emberek. csak realista vagyok. ha szórakozni akarnak. hogy a valóság unalmas. a legközönségesebb dolgok alakjában. mint Dosztojevszkij Raszkolnyikovja és Ivan Karamazovja vagy Tolsztoj Pierre Bezuhovja és Levinje.) Mindig azt mondják. Az egyén szabad érvényre hozni mind.ádám előtt azonban "Végtelen a tér". a képzelethez fordulnak. mint amilyeneket a valóság tálal fel nekünk naponta ezerszámra. (DOSZTOJEVSZKIJ: DON CARLOS éS SIR WADKIN. az orosz kezdettől azon démonok elleni harcot ábrázolja. Az űrjelenetben elhangzott: "A cél halál. a szó legnemesebb értelmében. 1876) A múlt században. amelyek az egyént a világtól és a közösségtől elkülönítik. az élet küzdelem. amikor "a nyugati regény a társadalomtól elidegenedett. Magadnak munka. Csak egy parancs kötvén le: szeretet. S az ember célja e küzdés maga. Szerintem épp fordítva áll a dolog: mi volna fantasztikusabb és váratlanabb.

tartanak az anarchiától. könynyelműségből..) Sehol sem élik át ezt a kérdést mélyebben. Ki tudja ma. az erkölcsi relativizmus veszélyétől. az író szerint. "a szabadságkeresés katasztrófájának regényét.nem nemesi származású és nagy nyomorban él -. Egy fiatalember." Dosztojevszkij. 1866-ban pedig a teljes Bűn és bűnhődést. mint Tolsztoj és Dosztojevszkij. megszabadítja húgát. kínozza a nála szolgálóként élő húgát. ahol kéjvágyával üldözi és már-már vesztébe kergeti a családfő. gonosz és nem kíméli mások életét. s lehet. erős és megdönthetetlen Čaz emberiség iránti humánus kötelezettségeinekÇ teljesítésében. amely. hogy egy hónap múlva úgyis meghalt volna. pontosan ebben az évben. aki társalkodónő egy földesúri családban. A gyilkos .Részegeskedőket' pétervári nyomorleírásnak szánta (hőse valószínűleg Marmeladov lett volna). a . lebegő. akit kizártak az egyetemről . ha egyáltalán bűnnek lehet nevezni azt. hiszen ez a süket. beteg. kifosztja. Dosztojevszkij két tervezetének cselekményét egyesítette művében. és egész további életében becsületes lesz. Hőseik mind ezzel a problémával viaskodnak. Ezek a kérdések kisiklatják a vágányról a fiatalembert. Az öregasszony ostoba. ostoba. intenzívebben. hogy egycsapásra javít nyomorúságos helyzetén. úgy dönt. részvétel a közös emberi sorsban" (Török E. ČHoz-e ő hasznot valakinek is a világon?Ç és így tovább. a bűnözéstől. gonosz és beteg öregasszony maga sem tudta.] egy véletlen körülmény folytán sikerült gyorsan és eredményesen végrehajtani elhatározását. [É] Semmi gyanút nem támasztanak és nem is támaszthatnak ellene.elmagányosodását az oroszok a szabadság problémájaként fogalmazzák meg. az elképzelhető valódi boldogság forrása viszont: a szenvedés vállalása. kiforratlan. mi a ČjóÇ és mi a ČrosszÇ? Mindenki maga szerint tanítja. Aktuális tárcaregényét. furcsa ČéretlenÇ nézetek hatására elhatározza. süket. s így boldoggá teszi vidéken élő anyját. és senki sem érzi a megoldásával együtt járó felelősséget kínzóbban. de mértéktelen uzsorakamatot szed. hogy megöli egy címzetes tanácsos özvegyét. A magány feloldásának posztulátuma. De itt bontakozik ki a bűncselekmény lélektani folyamata. "A cselekmény napjainkban játszódik. aztán egészen más elképzeléséről tájékoztatja kiadóját: a készülő új mű "lélektani beszámoló lesz egy bűncselekményről".). miért él a világon. bűnbe és magányba sodorja az embert.. ő maga pedig befejezi tanulmányait. Čéletének semmi értelmeÇ. [. azaz természetesen Čjóvá teszi bűnétÇ. ("Beteg társadalmunkban felbomlik a jóról és a rosszról alkotott fogalom. hogy megöli az öregasszonyt. A túlzott individualizmus és a (napóleoni) hatalomeszme megszüntetésére irányuló két nagyregény egyidőben jelent meg a Russzkij Vesztnyik hasábjain: 1865-66-ban Tolsztoj Háború és békéjének első fejezeteit közölték folytatásokban. ČMiért is él?Ç. aki különben pénzt szokott kölcsönözni kamatra. külföldre megy. úgy dönt. amit elkövetett.

Ezt azonban nem szabad úgy értelmeznünk. szept. nehezen meghatározható regényformát hozott létre. II. öngyilkosok. tudatokban gondolkodott. társadalmi-filozófiai. mert végleg kimeríti az emberiségtől való elszakadás. sokáig habozik. hangnem.műfajok keveredéséből is . az eredeti elképzelés válságleírása a romlott nagyváros nyomorító hatásáról ("ahol csak apja. prostituáltak. sokféle különnemű elemből .6. váratlan érzések kínozzák a szívét. ellenpontozásokkal. Bahtyin szerint az író eleve különféle nézőpontokban. Háttérbe szorul a társadalombírálat. a szerző nevében. [É] a bűncselekmény elkövetése miatt kirótt jogerős büntetés sokkal kevésbé félemlíti meg a bűnöst. hogy hőse kövessen-e el öngyilkosságot.a "discordia consors" (összhangzó különbözőség) hatásával. ill.új. Az igazság és az emberi természet törvényei kerekednek fölül." Az író művei zenei felépítésűek: önálló szólamok. ("Elbeszélés harmadik személyben. Engelgardt magyarázata: "Dosztojevszkij azt ábrázolta. szubjektív részigazságok hangzanak egyidejűleg. 1865.) Dosztojevszkij műveiben. anyja nincs az embernek". aki mint láthatatlan.így a pszichológiai-filozófiai szólam sűríti a szociálisat is. a kocsmák. bonyolult. amely mindjárt a bűncselekmény elkövetése után született meg benne. hogy Dosztojevszkij É irányzatos elbeszéléseket írt és tendenciózus művész volt [É] ahogy más regényírók számára a centrális tárgy szerepét a kaland. hogyan él az eszme az egyéni és társadalmi tudatban. részben azért. "félőrültek" világáról csak keretül szolgál. az anekdota. eszmélésregénynek. Még a rabság vagy akár a halál árán is kész visszatérni az emberek közé. az ő számára efféle objektumként az 'eszme' szolgált.). az "eszmehordozóvá" vált főhős hatalomeszméje kerül előtérbe .és ritmusváltásokkal . Az isteni igazság. mint azt a törvényhozók gondolják. a mindennapi vagy történelmi tabló töltötte be. és ettől nem kell elállni egy percre sem". B. mivel szerinte az értelmiségi társadalom meghatározó tényezője az eszme. álom és valóság keverésével. Nevezték többek közt regénytragédiának.én'-ek egymás közti kölcsönviszonyának . a földi törvény követeli a maga jogát. intellektuális-lélektani regénynek. de mindentudó lény van jelen. Török E.) és csak hosszú kísérletezés után mond le az eredetileg kiválasztott nézőpontról: az első személyű vallomásformáról. elidegenedés érzése. (Az író analitikus eljárása: "az emberben az emberrel együtt a világot is elemeire bontó módszer". [É] lebilincselő olvasmány lesz [É] tűzzel a lelkemben írtam. a pszichológiai típus. különböző megismerő. saját megállapítása szerint is. mert ő maga is követeli azt erkölcsileg.megoldhatatlan problémák elé kerül. nem is sejtett. "egyszerre több elbeszélés és kisregény zsúfolódik egybe". és ő a végén belső kényszer sugallatára feljelenti magát." (Levél Katkovnak. ítélkező .) Az író ezt a változatot még két további tervezetben pontosítja. a két legelterjedtebb meghatározás: művei ideologikus regények (Engelgardt) és polifonikus regények (Bahtyin).

Bahtyin szerint nem maga az eszme a főhős.5. a teljes értékű szólamok igazi.egész problematikáját meghatározó és feszültségét fenntartó alapkérdései: átléphetők-e a társadalmi-erkölcsi normák? Melyek egy torz eszme hatására cselekvő ember sorslehetőségei? Mit tehet az egyén a nyomor. VI. a rossz társadalmi berendezkedés ellen? Le tud-e számolni Raszkolnyikov az erkölcsi szabályokkal. hogy gyűlöltem azt az odút!" (V.5. Porfirij is megállapítja. miért is gyilkol. ("Minden embernek levegő kell". "Behúzódtam. Szvidrigajlov. hogy Raszkolnyikovnak "itt most nincs elég levegője". Raszkolnyikov odúját . Ha fuldoklik. az egyént rubrikákba soroló "tárgyilagos" beállítottságán - .pusztán gondolatjátékként . mint a pók. A Bűn és bűnhődés középpontjában a napóleoni hatalomeszme és hatásának bemutatása áll. Műveiben nem jellemek és sorsok sokasága bomlik ki egy egységes. Oroszhonban?" (Porfirij. utcákon.áthallható. egymástól elváló szólamok és tudatok sokasága.). vállalja-e a szenvedést? A regény a megírás jelenének Pétervárján játszódik. bűntettben realizáltan. a kiszolgáltatottság. Goriot apó -. és tudod-e.). leküzdhető-e bűntudata. valamely egységes szerzői tudat fényében. cselekménymozzanatként. de "ki nem tarthatja magát ma Napóleonnak nálunk. ha eszméjét. Raszkolnyikov viszont a gyakorlatban is kipróbáljaÉ A mű .feltette már Bianchon is egy másik szegény joghallgatónak. szerinte "legalább felerészben ez a szoba az oka. hanem éppen egyenrangú tudatok és világlátások sokasága kapcsolódik itt össze valamilyen esemény egységében. talán az egész emberiség számára üdvös eszméjét másképpen megvalósítani nem tudja" (Raszkolnyikov). III. a zugomba. hogy az alacsony és szűk szoba szűkíti az agyat és a lelket? ó. . VI.problémáját helyezte világa középpontjába. hajófülke stb.. objektív világban.). a Néva és a Katalin-csatorna partján bolyong.2. átjáró bérszobákban. ketrec. de . zug. ("Regényeinek legalapvetőbb vonása az önálló.aztán elküldi a szibériai sztyeppékre.4. ("A nem közönséges embernek joga van lelkiismeret-furdalás nélkül átlépni bizonyos akadályokon. l.az Engelgardttal vitázó . sokféle következménnyel. de csak abban az esetben. dialogikus viszonyban más eszmékkel.) Dosztojevszkij ironizál a korabeli pozitivizmus. kocsmákban keresi az emberek társaságát. egészen szűk terekben . akiből az eszme hozza felszínre a benne lakozó rejtett tartalmakat. rendőrségi irodákban. szekrény.3.változatos szinonímasora: lyuk. hogy ilyen búskomor" lett a fia (III.1. aki szintén lát összefüggést: "abban a lyukban. hanem az eszme embere. gazdag polifóniája. abban a gyűlöletes koporsóban érlelődött mindez" ( I. el meri-e követni tettét.édesanyja is koporsóhoz hasonlítja. .") A szerző által mindig meg is határozott alapeszme kivételesen fontos elem. (vulgár)materializmus statisztizáló. Rastignacnak megölné-e a mandarint?.) Az alapkérdést .

Ezzel könnyítenek a többin. Hajnády Zoltán észrevétele szerint. pusztán intellektuális (eszmekialakító) korszaka. A cselekményidő előtti provokatív tanulmány . mint az eredetiben 560-szor előforduló.). a cselekményidő viszont mindössze kb. így van jól. mert az egész mű a közbülső. a tényleges cselekmény pedig csak addig tart. a fordítók lassították a ritmust: a hirtelen(ében). "ma már a tudomány egyenesen tiltja a részvétet. hogy hosszú belső monológban reagáljon rá. hogy "minden szereplő saját nyelvén és saját fogalmaival beszél" (Dosztojevszkij). míg a konkrét helyzet lehetőségei tisztázódnak. ironikus a Kristálypalotának (az 1861-es angliai világkiállítás szenzációjának) kocsmanévkénti felhasználása -. vagy akárhová. egy-egy soktalálkozós nap aprólékosan részletezett (pl.a . cselekvő és vívódó stádiumra irányul. két hét: a harmadik napon gyilkol.-tól IV.igazán remekül kitalálták ezeket a szócskákat: milyen megnyugtatóak. 2. (A többi levél tartalma . a dinamikus cselekménymenet is fokozza a végig szinte hipnotikus feszültséget (bár. a tizenegyediken vallja be.matematika'.) Ťgy Raszkolnyikov korábbi.4. ott virul a politikai gazdaságtan" (I.A bűnről'. Az első fejezet a gyilkosság közvetlen előkészítésének és elkövetésének. ill.2.az epilógus a (konvencionális) szerzői monológforma miatt is elkülönül -. a további öt és az epilógus a következményeknek a . váratlan(ul) feleannyiszor szerepel.csak reagáló mozzanatokból válik ismertté. A pergő tempó.Luzsin és Szvidrigajlov Dunyának szóló írása . és mindig fontos fordulatot bevezető . csak a róla szóló vitában szerepel (amikorra már szerzője véleménye is módosul). lázálmai. III. viszont állandóak a replikák. 4. az egész cselekményt "elvitázzák" úgy. A mű egész felépítése drámai: a cselekmény kezdetére már kialakult eszme próbájaként elkövetett tett fordulatot hoz az alapszituációba. az uzsorásnő oroszul . Angliában eszerint is járnak el. Ugyanígy "drámai" a művet meghatározó dialogikus és belső monologikus közlésforma.amit Porfirij véletlenül olvasottÉ monologikus leírásban nem. majd etikai (új lehetőséget teremtő) életszakasza is kívülmarad a cselekményen . a "különös napok sűrű ködje" miatt nem követhető pontosan az objektív idő. aztán konfrontálódik. mert "önkéntes vallomása után öt hónappal kimondták felette az ítéletet" -.vdrug'). tettét az elkövetéstől számítva kb. nincs epikus életrajz és előtörténet-ismertetés.logika' gúnyos értelmű. a történelmi szerepek összefüggéséről . semmittevése. "évente ennyi meg ennyi százalék csak menjen a pokolba. a közvetlen családi előzményeket édesanyja levele ismerteti. de Rogya azzal is "négyszemközt" akar maradni. . a személyiség szabadságáról. milyen tudományosak" (I. nappali alvása.-ig). Az epilógusban Raszkolnyikov már kilenc hónapja raboskodik a fegyházban "a gyilkosság napja óta csaknem másfél év telt el".). ČSzázalékÇ .procentscsina'.

Szonya a lelkét gondozza.a szerkezeti arányok is azt tükrözik. A hős tudatával az író szembesíti a többiekét. itt azonban az elbeszélő szerint egy új regény kezdődhetne" (Király Gyula). óhitű szakadárok.majd az ápolja őt . minden egyenrangúan dialogizáló szereplő főhős. amit Raszkolnyikov vallomástétele követ. . a motívumrendszer jellegzetessége a "hasonmás-jelenség" . végül Szvidrigajlov öngyilkossága (VI.). Rogya majdnem a kerekek alá kerül . tragikus mozzanatokkal zárulnak: a kettős gyilkosság (I. K. a hatalom jelképére. a "föld alóli" ember és Szvidrigajlov feltűnése (III.presztuplenyije') az eredetiben a törvény áthágásával áll kapcsolatban (a . értelem. húga hasonlít rá Razumihin és anyja szerint is stb.törvény' szó. Hajnády Z. semmit meg nem bán . hogy Szvidrigajlov főbe lőtte magát stb. segítői viszont "ápolják": Razumihin a testét.6. pozitív és negatív transzformációkkal (Szonya és Dunya közeledik egymáshoz. majd értesül arról. (Világossá válik. raszkolnyikok) az emberektől való elszakadására utal.mintha a belső ellentmondásokat dramatizálná az író az alteregókkal.). és a szereplők is párokat alkotnak.álmot lát .). titokzatos. hogy a társadalmi rossz ellen hiábavaló. Lebezjatnyikov. hogy az analízis a vélemények szembesítésére és a bűnhődésre irányul. és minden szólam új oldalról mutatja be az eszmét.) Az epilógusban már "semmi sem történik.). Porfirijé (gör. az ismeretlen vádló bocsánatkérése is félelmetessé válik az így ismét egérutat nyerő Raszkolnyikov öngúnyos mosolyától.bűn' (. az öntörvényűség relativizmusát tragikusan képviselő Szvidrigajlov és a komikusan megjelenítő Luzsin).ettől kezdve elindul egy új fejlődési szakasz. döntéshelyzetbe kerül. Szofja görögül bölcsességet jelent.végül elkéri a Bibliát. a maga is öngyilkosságra gondoló főhős előbb egy nő vízbeugrását nézi végig. párhuzamos ellentétek (Szvidrigajlov és Raszkolnyikov gyilkosságai. cselekménymozzanatilag eltérő zárójelenet (IV. de az altruista szeretet is. karikatúrákkal. [É] Raszkolnyikov távol tartja magát a bűnözőktől .7. mint negyvenszer fordul elő". (Razumihin: ész. értelmetlen nemcsak a voluntarista lázadás.közeledik a kátorgabeliekhez.). a cím a tárgyat határozza meg: a .7.). származékaival. mindenki maga is választási kényszerbe. (Az egyetlen. A hősök szerepét. domináns jellemvonását már beszélő neveik meghatározzák: Raszkolnyikové (l. először durva Szonyához .5.) után ilyen Marmeladov elgázolása (II. Ivanovna őrjöngése és tüdővérzése (V.) Saját torzított eszméit képviselik negatív hasonmásai.beteg lesz . A cselekményszálak között is fennállnak párhuzamok. Porfirij az eszét. amit a cselekmény további építésének nevezhetnénk.Marmeladov aztán ott végzi. Marmeladov lekvár. "több.6. a morálisan degradáltak (Marmeladov.). Luzsin tócsa.6. .porphüreosz') a bíborszínre.bemutatása . Minden szereplő reagál Raszkolnyikov eszméjére és tetteire.) A fejezetek az író világára jellemző feszült jelenetekkel.

provokatív taktikus.) Az önkényeskedő amorális földesúr. autonómiáját vesztett. Fejér ádám. aki irtózva utasítja el ajánlatait is). számító jövendőbelijét megalázó házassági koncepciója alapján akarja megvásárolni -. Szvidrigajlov. kártékony egoista: "ma viszont a tudomány azt hirdeti: szeresd mindenekelőtt önmagadat. (Nála a pszichológia tölti be . Háromszori összecsapásuk (III. amit a főhősnél a logika.semmi emberi nem idegen tőle'). a főhős parodisztikus hasonmása.) Marmeladov. de feldühíti a tőle undorodó fiút.. önmagát felmentő. mellébeszélve elterel.5. deklasszálódott személyiség. a társadalmi deklasszálódás útjára sodródik.) . . A polgári származású törtető. aki megzavarja ellenfelét hunyorog.) Razumihin derűs világképű.étellel. ruhával ..csak Dunyán könyörül meg). megerőszakolása után. minden erkölcsi parancs megtagadója. Gyámfia. elvi vitákba nem bocsátkozó. szkeptikus Porfirij. csapdaállító. meggyőződés és evidenciák nélkül álló. mivel a világon mindennek az alapja a magánérdek" (II. gátlástalanul kiéli vágyait (egy 14 éves süketnéma lányt. Az eszme nélküli. A hajdani szebb napjait idézgetve a közönségességig züllött. közlékeny.5. VI. és az emberi degradálódás. ami az emberiségnek hasznos".azt a szerepet.5. Egész lényét ösztönlétének rendelte alá: kiszámíthatatlanul szeszélyes. meggyőzése a fontos számára. és ennek esik áldozatul Szvidrigajlov is". az alapeszme éles ütköztetése. "hasonszőrűek vagyunk" stb. V. megmérgezi feleségét .). a személyiséget egybefogó hit.I. ("Az eszmék. a pozitív eszmék gúnyolója (. könnyen kapcsolatokat teremtő. a törvény tradicionális. értelem nélküli hasznosságelvű szörnyszülött. ugyanakkor tudatosan gondolkodó. gyenge. de "testi" gondjaiban .2. hogy mi játszódik le barátjában.Rogya mélyen megdöbben. s ezért a hagyomány.) nem szokványos nyomozati kihallgatás. ("Minden nemes.Lebezjatnyikov csúszómászó. a lányát feláldozó alkoholista szánalmas. felismerése. hogy mennyire átértelmezhetők az elvek. ironizál."kétvégű botként" . halálra kínozza inasát. de emberséges: Raszkolnyikov önmagára találása. hanem polifon dialógus. szereplési kényszerében családi nyomorával szinte kérkedő mazochista. Pedig racionálisan próbálja megközelíteni. Ez a veszély fenyegeti Raszkolnyikovot. az öngyilkosságba kerget.) óvatos. tapasztalt vizsgálóbíró a józan ész képviselője. talál közös pontokat ( "maga is elég nagy cinikus". azaz tudattalan tiszteletét elfogadni már nem képes intellektuel erkölcsi-szellemi űrbe kerül. IV. Raszkolnyikovra irányuló erkölcsi befolyásoló szándékával ellenkező hatást vált ki (megzavarja ugyan. kissé felszínes figura (azt nem veszi észre. az intuícióira támaszkodó. Luzsin (az orosz karrierista hős) ostoba. "életrevaló". a rend. a kishivatalnok Lebezjatnyikov hozzá méltó. élesen lecsap -. célozgat. konvencionális.segíti).

földcsókolás) és önfeladásra kényszeríti. ill.keresztény hitével szemben. ("Olyan. ő a művet mozgató eszme képviselője. önmarcangoló. "átkozottak vagyunk mind a ketten. nevelőanyja) másokért. A "tiszta prostituált". és ennek a társadalomnak a megvetése. és hisz az újjászületés lehetőségében. Raszkolnyikové is feláldozná lányát a fiáért . ő is "törvényszegő".őszinte dialógust a főhős. életet oltottál kiÉ a magad életét". csak amolyan szektás". (Egyik rémálmában újra elköveti a gyilkosságot. Mikolka .és Dunya kész is férjhez menni Luzsinhoz. test-szellem-lélek küzdelmét vetíti előre közvetlenül a gyilkosság előtt. Jellemvonása a despotizmus.tanulmányait megszakító 23 éves joghallgató . Razumihin. mintha két egészen ellentétes karakter váltogatná egymást benne". adott életszakasza fordított karriertörténet.5.) ébrenléte gyakran a valóságtól el sem határolódó álmok folytatása. és az öregasszony gúnyosan kineveti. ("Beteges lelkiállapotban álmaink sokszor hihetetlenül plasztikusak. sokszor szaknyelvi fogalmazásban. de még a másik anya. Elgyötört állapotának következtében rendszeresen álmodik.) Raszkolnyikov "már az egérlyukból kitörni akaró. A sorscsapásokat alázattal viseli. az epilógusban leírt álom pedig az önzés egész világot fertőző ragályos kórjának víziója. ellentmondásos. élesek és rendkívül hasonlatosak a valósághoz". erős. Egyedül vele folytat szerepjátszás helyett . megbánó bűnössel azonosulásra kész. A festőinas. IV.). A szeretettanítás megvalósítójaként felkelti a lelkiismeretet. a cselekmény két kiemelt pontján életfordulatait egy-egy "borzalmas" látomás előzi meg: a szerencsétlen ló agyonveréséről szóló rémálma az egység megbomlását. és nincs rá lehetősége.új típusú orosz hős. saját erkölcsi meggyőződése ellenére. menjünk együtt!". Uralkodni akar.2. "Hát nem ugyanazt tetted te is: Te is áthágtadÉ át merted hágniÉ magadra emeltél kezet. minden szenvedővel. 2.. minden ésszerűséget meghaladva (l. a "töméntelen emberi szenvedés" megjelenítőjeként Raszkolnyikovot szimbolikus gesztusokra készteti (leborulás. Dosztojevszkijnél az álom a művészi sűrítés eszköze is. III. . következetlen racionalista egoista. Ivanovna neveltlányát a bárca kiváltására kényszeríti.aki "nem raszkolnyik. Szonya is önmagát áldozza fel . dialogikusan is. a választás szabadságában élő autentikus ember.4. VI. Célja: hatalmába keríteni a társadalmat. értelmével lázadó egyéniség" (Török E. ("Micsoda irtózatos gyötrelem ennek a lánynak már régen gyalázatban. becstelenségben élni". Minél hamarabb . cselekvő polgári értelmiségiként .) Felsőbbrendűség-tudatú alakjában "kifejezésre jut a végtelen önhittség és a gőg. apja. ő a középponti tudat monologikusan is. éppen ezért -. I.meg fegyházbüntetést vállalna ártatlanul magára más helyett.hisztérikus K.) Raszkolnyikov intellektuális és erkölcsi dilemmákon töprengő.

meggazdagodni" (az író kézirata) . felhívja magára a figyelmet .3. (Lizaveta a gyilkosának azonnal megbocsátó. Tanulmányozza a terepet (l. mire képes ("csak merni akartam"). át tudja-e lépni az erkölcsi normákat.2. ("Akinek van lelkiismerete. mert teljes gyűlölete a minden tragédia okának szimbólumává vált uzsorásnőre irányult. szenvedjen. ájulásos. kockázatosak összetűzései a vizsgálóbíróval."Hogy is férkőzhetett a fejembe ilyen ocsmányság?! Mennyi mocskot rejt mégis a szívem!" . forróláz gyötri. álzálogtárgy). ha elismeri. harmadik találkozásukon Porfirij megállapítja: "™n már nem hisz az elméletében". Ez még ráadás a kényszermunka tetejébe. nemes célja érdekében.6. hirtelen szinte belehajszolja magát a gyilkosságba. . ami így "egy csapásra eldőlt". anyja levele. a szándék kivitelezését számonkérő.fokozza dilemmáját. labilis állapota ("talán igazán őrült vagyok". védekezésre is képtelen ártatlan áldozat . fordítás).". (Rögtön fölmerül. III. folyton ingert érez a feladásra. felháborodik. "hogy lehet megkülönböztetni azokat a bizonyos nem közönségeseket a közönségesektől" (Porfirij).hatalomra tenni szert.meghallja. képtelen a fáradságos napi munkára (óraadás.nem bírja a "bizonytalanságot". nem tud kikapcsolni. számára elviselhetetlen a szerepjátszás. őt nézi tetűnek?) Ťgy pusztán eszmei indíttatásból akarja önmagát próbára tenni: fel kell mérnie. de egyhavi vívódás után ."csak" 730 lépés.) Csak az üggyel kapcsolatos hírek foglalkoztatják. III. ("Ha elérsz egy határig. visszamegy a tett színhelyére. tudatosul elkövetési szándéka . 13 lépcsőfok. Saját nyomora és Marmeladovék sorsa felkelti szociális igazságérzetét. boldogtalan leszel. mélyítik belső drámáját -.ismét véletlenül . belső egyensúlyát vesztett személyiség. . és hibák csúsznak az elméletbe: helyzetkényszerben meg kell ölnie a szemtanút is. vágyat a közlésre. IV. rémálom. Dunya választási kényszere hatására társadalmi indítékokat talál. családi ezüstóra).elméleti föltevéséhez (a fojtogató környezeten és körülményeken kívül is) gyors motivációsorozatban kapja az indítékokat."Micsoda aljasság ez" stb.türelmetlen. és tudatosan provokálja is a gyanút. de ha átlépnéd. (Akkor tör ki rajta a tett-kényszer. hipotézise alapján kétféle mércével méri az embereket. mert mi van.rá később nem is gondol. de már az elkövetés előtt összeomlik lelkileg. Ambivalens viselkedésű.) . Nincs abszolút indítéka. hogy vétett.5. állandósul önkívületi. és nem léped át. (Kihívóan lép fel Zamjotovval. amikor . ha más önjelölt világmegváltó. és minden megoldódik. balta.) Bűnhődési életszakasza önmegismerési és a világra eszmélési . elmélete "kétélű fegyver"."A véletleneknek ezt a találkozását később is mindig nagyon különösnek érezte". előkészül (hurok. hogy Lizaveta nem lesz otthon.siettető és késleltető mozzanatok fokozzák a feszültséget. I.) Erőszakelkövetése gépies. véletlenül kihallgatott kocsmai beszélgetés . talán még boldogtalanabb lennél".) Nem teheti ki sokáig magát a bűnélménynek.) Abszurd koncepciója.

akkor én nem megyek vissza hozzájuk. pedig a feloldáshoz bűnbánat kell.). Az "újdivatú hitetlenség" nem éri el: keresi Istent. l. a meghasonlott embert felfedező Dosztojevszkij radikális fordulatot hoz a regény történetébe.Kafka. akkor ők nem fogadnak be engem" kézirat)."az ördög ölte meg" . végül az értelménél is erősebb erők legyőzik logikáját. Legnagyobb büntetése elszigetelődése. támogatja Marmeladovékat.). és megteszi vallomását."magamat öltem meg. Malraux. A XX. hibái bosszantják. Huxley. Mert Dosztojevszkij szerint "nincs boldogság a kényelemben. felismeri a kivezető utat (tartozni kell valakihez. szakít családjával ("Ha én nem mondom meg nekik. Szenvedjen") egyébként is motivált a szenvedésvállalásra. hisz a csodákban . ha pedig mindent bevallok nekik. hisz az "új Jeruzsálem" eljövetelében. Mauriac."csak egy férget öltem meg" . erős benne az élni vágyás. úgy tette tönkre önmagát. ™nbecsülését nem veszti el teljesen. csak magát okolhatja ügyetlenségéért.erőszakos tettén kívüli esetekben . Az ember nem születik. nem az anyókát" . mintha megválthatná magát ("véres lettemÉ csupa vér vagyok!". s a regény határozott feleletet ad a problémára az evangéliumi szellemben: 'Ne ítélj!' és 'ne ölj!'" (Babits). II.így marad nyitva a kibontakozás lehetősége. az általános igazságszolgáltatásban (III. mert éhes vagyok. úgy véli. nem csak önmagunkért vagy csak másokért. magánya. század szinte valamennyi alkotója . aki emiatt hitványnak mondja".az ismétlődő "betániai Lázár"történet a test feltámadásának parabolája is -. hanem rászolgál a boldogságra.folyamat. .6. Ez a mi földgolyónk törvénye: az élet folyamatának közvetlen érzékelése olyan hatalmas öröm. Miller.7.). társkeresése. egy elvet öltem meg" . Hesse. Az epilógusig nem bánja meg tettét. s közben a katasztrófát ösztönösen megsejtő anyja félőrülten meghal). képtelen az öngyilkosságra ("Csak élniÉ élniÉ Akárhogyan is. a "tátongó szakadék". a tett nevetségessége. de élni! [É] Hitvány az emberÉ és hitvány. "a lélek mégis vétót kiált. s mindig szenvedéssel. a szenvedés a boldogság ára. reménytelen helyzetét felismerve enged Szonya könyörgésének ("vállalni kell a szenvedést. II. az utcán megmenti az ittas úrilányt). megfogadja Porfirij tanácsát ("ne vesse meg az életet [É] szenvedni nem utolsó dolog.5. hajdani menyasszonya -. Erkölcsi érzéke . akkor mostÉ boldog volnék").3.és irányzata valamilyen vonatkozásban elődjének tartja."ha azért öltem volna. Megkezdődik lelki átalakulási folyamata. hogy "mélységes hazugság rejlik benne és gondolkodásában". és ezzel megváltani magad"). hanem együtt kell élni) . amely megéri.még működik (felháborodva utasítja el húga kerítőit. Végül Szvidrigajlov zsarolásától is tartva.). Felismeri. Faulkner stb. III. Intellektuálisan nem látja be bűnét ("nem embert öltem. ami elválasztja az emberektől ("soha semmiről nem beszélhet többé senkivel a világon"." A formateremtő. hogy évekig tartó szenvedéssel fizessünk meg érte. . hogy bűne újabb bűnöket szült (segíteni akart családján.

Már a világosi napokat követő országos gyász és levertség idején fölidézte a függetlenségért folytatott küzdelmet a Csataképekben (1850). Jókai csak ritkán nyújt fogódzót." A beharangozott alkotást a következő év január 1-jétől A Hon közölte folytatásokban. A forradalom idején játszik. és aztán egy egészen más műfaj szerint ledorongolni (BENEDEK MARCELL) Jókai új művének előkészületeiről a Fővárosi Lapok számolt be 1868ban: "Jókai Mór ismét egy nagy regényen dolgozik. Címe: Anya örökké. ami megtörtént." A történelem mitikus értelmezése tükröződik A kőszívű ember fiai időtechnikájában. Beke Margit fordította. amiket tőle kaptam". mindent. már a végleges címmel: A kőszívű ember fiai. Akik kétszer halnak meg. Valójában azonban legkevesebb négy évet ölel át a regény. valóan. hogy a mű elején lezajló nagyváradi megyegyűlés mintájául az 1845. Sorsfordító korszakokban összetorlódik az idő. övé. december 15-i bihari közgyűlés szolgált. tied. Gide az "action gratuite"-elmélet felállításában indul ki belőle. a történelemben jártas olvasó azonban tudja. Az ércleányban fogalmazta meg azt a szemléletmódot. A mi lengyelünk). az emlékezet és a képzelet összesűríti az eseményeket. A 1848-49-es forradalom és szabadságharc témáját az író több nagyterjedelmű regényben is földolgozta (Politikai divatok. aminek szemtanúi voltunk."beépül a nyugati kultúrába". mely a befogadó logikája szerint 1848 kora telétől 1849 késő őszéig tart. Egy az Isten. A tengerszemű hölgy. Ťgy a nyitófejezet . s a nagy események végig vannak szőve benne. amit tapasztalánk. nagyszerűt. A kötet egyik novellájában. Ťrjuk le az év eseményeit híven. minden csodálatost. Szellemi előfutáruknak mondják az egzisztencialisták (főként Camus). A művet Görög Imre és G. Az olvasó számára folyamatos cselekményláncnak hat a Baradlay Kazimir halálától a szabadságharc bukásáig és a megtorlásokig tartó történet. amit láttunk. rokonának vallja Nietzsche: "nem ismerek értékesebb pszichológiai adatokat azoknál. mely A kőszívű ember fiainak is meghatározó eszmei és poétikai elve lesz: "Ťrjunk mitológiát. Enyim. emberfölöttit. A kiskirályok. JóKAI MóR A kőszívű ember fiai (1869) Nem szabad mesemondónak nevezni Jókait.

milyen szellemben nevelje fiait. március 13-i bécsi forradalom. Meghagyja számára. Az évek múlására utal az is. Pedig Az első lépcső "ama" magaslathoz című fejezet. majd április 21-én Budavár visszafoglalása. ami benne felemelő. A história nemcsak hátteréül szolgál. a kudarc belső okainak feltárását. A történeti események közül szerepel A kőszívű ember fiaiban az 1848. A mellékalakok közül Boksa Gergő Rózsa Sándorral mutat rokonságot. Ezért a forradalomról és szabadságharcról emlékezve arról szól. A nyitó jelenetben a halálos ágyán fekvő Baradlay Kazimir végrendeletet diktál feleségének. ™dön figurájában Beöthy ™dön. Sőt felesége életét is szabályozni akarja: arra kényszeríti. Az író élclapjaiból került át a regénybe Tallérossy Zebulon és Mindenváró ádám. Jókai számára 1848-49 olyan szellemi és erkölcsi tőkéje a nemzetnek. Mészáros Lázár. és a rákövetkező Tavaszi napok között legalább két és fél esztendő telik el. A Baradlay fiúk megrajzolásához sokan szolgáltak mintául. Kmetty. hogy ™dön gyermeke a szabadságharc bukásakor már három éves. ™zvegy Baradlay Kazimirnét főként édesanyjáról mintázta Jókai. Kleinheincz. hogy azok a monarchia hű támaszai legyenek. hanem alakítja is a középpontban álló Baradlay család és a velük kapcsolatba kerülő személyek sorsát. március 13-tól viszonylag összefüggően követik egymást az események. Irányi Dániel élettörténete és jellemvonásai figyelhetők meg. április 6-i isaszegi csata. A szereplők között találunk történelmi alakokat. mint amit . a december 11-i kassai vereség. 1848. hogy a gyászidő letelte után új házasságot kössön. de alakjának megrajzolásában a könyvélmények és Szacsvay Imre sorsa is szerepet játszott. a magyar parlamenti küldöttség március 15-i bécsi látogatása. ahonnan nehéz időkben is erőt lehet meríteni. de a hősszívű anya gyakran feltűnt az egykori tudósításokban is. amelynek évszázadokra be kell vonulnia a magyar történelmi mitológiába. Budavár ostroma mint a regény egyik csúcspontja négy fejezetet fog át. Abba a mítoszvilágba tartozik. Ettől kezdve.időpontját ugyanezen év elejére tehetjük. melyben az Oroszországból hazatért ™dön elfoglalja a főispáni széket. az életképek sokaságából álló regény egybefüggő freskót alkot. Richárdéban pedig Lenkey századosé és Desseffy Lajosé. Jenő felvette az író egyes jellemvonásait. a bécsi munkáslázadás leverése. többek között Arany János és Kemény Zsigmond végezték el. Férje halálának pillanatában azonban Baradlayné megfogadja. bár az egyes történésekre fordított terjedelem különböző. értelmetlen számon kérni tőle a kritikai szembenézést és elemzést. hogy valóság és fikció szervesen egybeolvad A kőszívű ember fiaiban. Henczi. ahol hősök. hogy mindenben az ellenkezőjét cselekszi majd. A mitikus szemléletmód következménye. az 1849. egy-egy epizódban feltűnik Görgey. áldozatok. Ezt a feladatot a magyar irodalomban mások. Az olvasó azonban mindezt nem érzékeli. ahol megpróbáltatások vannak. Három napba sűríti viszont a Bécsből a Kárpátokon át hazatérő Richárd kalandjait az író.

™dön és Richárd némi belső tusakodás után erre teszi fel életét. Jókai tehát beleavatkozik hősei életébe. s ezért megadatik számukra a családi boldogság is. a lélektani vagy kalandregény műfaján. de egyúttal a jóvátétel felemelő gesztusa is. sodródik az eseményekkel. vajon Jenő siralomházi levele nem bújtatott. éli tiszttársai bohém életét. A történelemértelmezés azonban túlemeli A kőszívű ember fiait a család-. lelkében gyötrődéssel és bizonytalansággal. s a fiú elfoglalja a császárpárti Rideghváry Bence helyett a főispáni széket. Távoltartja magát a politikától. A kezdetben személyesnek és lélektaninak tűnő ellenkezés hamarosan politikai felhangot kap: a Habsburg-hű férjjel szemben a nemzetéhez hűséges anya irányítja és befolyásolja fiai életét. nagyvilági Alphonsine-hoz lélektanilag hiteles. Jenő iránti tettetett vonzalmához a másik két Baradlay fiúval szemben táplált elvakult gyűlölete társul. aki Szentpéterváron diplomata. büntet vagy felmagasztal. A legkisebb fiú. A legfontosabb érték a haza iránti cselekvő hűség. a haza sorsa nem érinti meg. amit a regény végén Jenő és Aranka érez egymás iránt. hanem a regény végén még bonyolult örökösödési harcot is feltár. A fiúk sorsának alakulása jelzi Jókai értékrendjét és utal az író hőseihez való viszonyára. mely a túlvilági elemek bekapcsolásával kozmikus méretűvé válik. Lánghy Aranka és Lindenwall Edit . A függetlenségért vívott küzdelemkor az anya személyesen megy el érte.a végrendelet előír. A fejezeteket felvezető monumentális képek a természeti erők beavatkozásáról tudósítanak: "A nap nyugovóra járt. ez az érzés tartja fogva.™dön és Richárd menyasszonyai-feleségei közös jellemvonása. megkésett szerelmi vallomás-e?) A félszeg legkisebb fiú vonzódása az érett. De szereti a legkisebb fiút is: Jenő önként. s Richárd csapatával hazatér. a polgárerények elsődlegessége a magánemberével szemben. s a mítoszt leginkább kifejezni képes eposz felé közelíti. majd a szabadságharc idején kormánybiztos lesz. ™dönt. Mintha egy óceán hömpölyögne odafönn . Jenő Alphonsine-ba szerelmes. (A mű koncepciója nem engedi kibontakozni azt a rejtett vonzalmat. Jókai kétségek között hagyja az olvasót. Tragikus tévedéséért bűnhődnie kell. ám "bűnös viszonyuk" gyümölcsét. Jenő hivatalnoki pályán dolgozik. hazahívja. Az eposz mindig egy egész nép életére kiható nagyjelentőségű eseményt dolgoz fel. A magyar szabadságharc a jó és a gonosz egyetemes vetélkedése: "Az egész világ két táborra oszlott. szerények és hűségesek szerelmükhöz. s küzd egymással a felülkerekedésért" (Az a harmadik). testvére helyett vállalt halála a tragikus vétség felismerése. Az értékrend meghatározza a női szereplők karakterét is. ő Palvicz Ottót szereti. a gyermeket nem vállalja. hogy tiszták. az állandó hitegetésbe és színjátékba. előtte a vérvörös felhőkkel borított ég. Richárd katona. A bukott nőként ábrázolt Alphonsine-t a kényszer hajtja a kapcsolatba. Sajnos Jókai nem elégszik meg ennek politikai és lélektani okaival. Anyja hívására visszatér Bécsből hazájába.

A hősi műfajra utal a két nemes ellenfél. A végzetszerűséget jelzi Rideghváry jóslata: "Ez az út is elvezet egy magaslatra: annak a magaslatnak a neve vérpad" (A kézfogó napja). Richárdot az osztrák csapatok üldözik. Az eposzi formába öntött mitikus történelemszemlélet eredménye. A regényt mintegy keretbe foglalja Leonin és ™dön találkozása. A küzdőtéren nem is győzheti le "az elszigetelt országnak rokontalan nemzetét" a "kilenc oldalról rárohanó támadás". Az "Egy nemzeti hadsereg" című fejezet meséli el ódai szárnyalással. A haza hívó szavára nemre. az elbeszélés tárgya mindig eszmény. Lánghy tiszteletes fanatizálja a népet a Tisza partján. hanem besorolódik a világtörténelem legfontosabb mozzanatai közé.az volt minekünk Budavár" (Párharc mennykövekkel). Egy darab világoszöld ég" (A vérveres alkony). S csak később derül ki. ™dön és Richárd Magyarország felé tartva az ellenséges erőkkel vív kegyetlen harcot. és hirtelen bekövetkező halála úgy oldja meg az istenítéletté . az Izraelnek Jeruzsálem. az orosznak Moszkva. a "lélekcserélő időkben" egy emberként álltak a nemzet mellé. Richárd és Palvicz Ottó háromszori párbaja. hogy voltaképpen ezzel mentette meg a Baradlay fiú életét az üldöző osztrákoktól. ™dön apósa. A történet kezdetén a fiatal orosz tiszt menti ki magyar barátját a befagyott Dnyeper jege alól. felhasználva azt a körülményt. a franciának Párizs. A 1848-49-es események legfőbb tanulsága és értéke a nemzeti összefogás. hanem az isteni ítélet dönti el a küzdelmet. A legidősebb testvért farkasok kergetik és kerítik be. Az egyes "lépcsőfokoknál" az anya vagy ™dön visszaemlékezik a próféciára. A regényt át. Budavár ostroma nem a szabadságharc vitatott eseménye. A skarlát felhők tűzszegélyei között csak egy darabka folton látszik ki az ég. követendő példa.izzó lávától. hiszen: "Ami volt a púni népnek Carthago. hogy Kossuth a bukás előtti végső percben keresztes hadjáratban szólította föl a föld népét végső küzdelemre. amely az 1849 nyarán Magyarországon valóban látható különleges légköri tüneményt teszi meg az istenítélet szimbólumául. a keresztyén világnak a szent föld. Nem is az ellentábor. Az egyértelmű színszimbolika is érzékelteti a természet és az emberi világ egybeolvadását.és átszövik az ismétlődő motívumok és toposzok. A holt ember átkának bosszúistennőként formált képviselői a Plankenhorst família hölgyei. Alphonsine: "a pokol örvénye nem lehetett sötétebb. mint Alphonsine két szép szemének mélysége volt" (Sötétség). az anya. az olasznak Róma . A regény állandóan ismétlődő jelenete a férje portréjával vitatkozó Baradlayné alakja. a végén a megszálló hadsereg tisztjeként tartóztatja le ™dönt. életkorra. fajra. Heroikus küzdelmük az Odüsszeia hőseinek hányattatásait idézi. honnan vette "ez a nemzet az ősmondabeli erőt az újabb kornak a Nibelungen énekéhez". "Ez a Perhélia című fejezet. és főleg leánya. társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki védte az országot. hogy a múlt.

s egyúttal nyitva hagyja az utat a jóvátételre" (Szörényi László). (SZ™RéNYI LáSZLó) A regény közlését A Hon című napilap 1872. A filmváltozatot Várkonyi Zoltán rendezte 1965-ben. Az örökség váratlan és motiválatlan jóvátétel. a dialektus érzékeltetése. Sajátos színt képviselnek a mellékalakok megnyilatkozásai. JóKAI MóR Az arany ember (1872) Jókai utópiája részben erkölcsi és társadalmi. Az első értelmében a modern polgári világ. Ennek a társadalmi utópia-törekvésnek legnagyszerűbb alkotása egyúttal Jókai legjobb regénye.emelt konfliktust. esetleg már az egész készen . Baradlayné megbékél férje szellemével Richárd amnesztiája után. hogy mindig viszállyal kezdődik és megbékéléssel fejeződik be. A végszóban a budai várkert "harcáztatta földjén" a gyermek trónörökös a zöld füvön fehér báránykával játszik. Az arany ember. Az idill és a színek a megbékélést. hogy ekkor a mű nagy része. a "feledés útját" jelképezik. "kék és fehér mezővirágokból" fon koszorút a báránynak. Edit a kosztpénzről beszélget a mérnöki pályára készülő Richárddal. részben politikai és történelmi. Csak az istenítéletként értelmezett kudarc magyarázhatja a bukás utáni harmóniát. Az anekdotázóadomázó közvetlenséget a klasszikus retorika szabályai szerint felépített szónoklatok váltják. Valószínű. Jenő önfeláldozása megteremti a családi békét. Az eposz műfajának sajátossága. hogy a bukást felsőbb végzetnek tulajdonítja. és regényeiben legkedvesebb hősei számára a menekvést teremti meg egy-egy sziget fölrajzolásával. A kőszívű ember fiait Jókai Keresd a szívet címmel dramatizálta. A regényt sokféle stílus és beszédmód jellemzi. hogy vége a hőseposz és mítosz korszakának. és azt is. A világosi fegyverletételt követően a héroszok visszavedlenek átlagemberekké. a kapitalista civilizáció egyre nagyobb iszonnyal tölti el. Palvicz Ottó fiának elzüllése öröklött tulajdonságainak következménye. január 1-jén kezdte meg. a romantikus pátosszal áthatott leírások keverednek az antik utalásokkal tűzdelt meditációkkal.

Mikszáth szerint: "A kisasszony is ábrándos. Jókai alkotásai közül részben vagy egészben itt játszódik Az elátkozott család. "Nem tudom leírni. A környezetrajz elevensége és plaszticitása onnan adódik. az író szülővárosa. hogy a Duna fenekéből kimentett nedves. Jókai két életrajzírója. felkérték számoljon be élményeiről. Timár Mihály legnagyobb sikerét a Brazíliába való magyar lisztkivitel megszervezésével éri el. minden politika nélkül." A korabeli közélet eseményei is jelen vannak a történetben. A regény legfestőibb leírása. mert csupa regényesség lesz. Lukanics Ottilia között szövődött. Mikszáth és Eötvös Károly egybehangzóan állítják. a Vaskapu a képzelet szülötte. költői természetű lény volt. Rokonai többször is meghívják Tihanyba. A felvidéki és alföldi kereskedelem fő víziútjainak kereszteződésénél fekvő város virágzó gabona. valamint feldolgozó ipara jólétet és folyamatos gazdagodást biztosított polgárainak. természetben. Könyvalakban is ugyanebben az évben jelent meg. Jókai 1871-ben itt építi fel villáját. S Balatonfüreden készült el az egész alig pár hónap alatt. Komárom éppen Az arany ember története időpontjában élte fénykorát. a mű keletkezésekor." A német kiadás kapcsán Jókai arról ír. amit elgondoltak. A tengerszemű hölgy és A mi lengyelünk cselekménye is. romlott gabonából készíttessen kenyeret a Komáromban gyakorlatozó katonák számára. azt este a költő beleöntötte Az arany emberbe. valóságos képmása hajban. mert láttam" . (Amikor később az író utazást tett az AlDunán. A regény létrejöttében életrajzi mozzanatok is szerepet játszottak.válaszolt Jókai. támpontul kínálkozó dátumok . a Balatont a hatvanas évek végén ismeri meg alaposabban az író. hogy Jókai saját gyermekkorának világát idézi fel. A regényben elszórtan felbukkanó.és fakereskedelme. mint Az arany ember. a gőzmalmok tömeges elterjedése után azonban a magyar liszt magas sikértartalma miatt keresett cikk lett a világpiacon. mely az 1870-es évek elején Jókai és gyámleánya. a másik nagy titokbanÉ" A mű egyik helyszíne Komárom.állt. A regény cselekményének idején erről még nem lehetett szó.) Jókai nem határozza meg egyértelműen a cselekmény időpontját. Noémi harmóniát sugalló alakját az a szerelem ihlette. Az 1859-es francia-olasz-osztrák háborúban elkövetett hasonló ügyek miatt a felelősségrevonás elől több magasrangú tisztviselő öngyilkosságba is menekült. arcban Az arany ember Noémijének. hogy "egy regénye sem készült olyan gyorsan. Amiről nappal beszéltek. az egyik a világ számára. hogy "Az arany ember legjobban fog tetszeni a német közönségnek a többi regényem között. Ťgy készült a regény. A Bach-korszak egyik leghíresebb korrupciós botrányát szintén feldolgozta Jókai. majd Balatonfüredre. A másik fontos helyszínt. Kacsuka hadnagy A jó tanács című fejezetben azt javasolta Tímárnak. november 8-i országgyűlési beszédében hivatkozik is a brazil exportra. a Politikai divatok. Jókai 1869.

Midász király történetére már a regény első amerikai kiadásának címe is utal (Modern Midas. Az arany ember bölcseleti alapját az ember és polgár ellentéte adja. amihez csak hozzáér. Pénzügyi hatalmával Timár mások sorsát is irányítja: a Tíméát megalázó Brazovics-házat tönkreteszi. A gyűrű azonban egy kifogott hal gyomrából újra előkerül. Az elázott búza és a török kincs révén megalapozza szerencséjét.az isteneknek szánt áldozatként . elviszi Tíméát a Brazovics-házba. s ezzel akaratlanul is meggátolja Athalie és Kacsuka házasságát. Felfogásában az egyén válaszút előtt áll: vagy mint ember a természet része lesz. A hajóírnokból a legmagasabb körökben is szívesen látott nagyvállalkozó lesz. az mind arannyá változik a kezében" (Az aranybánya). sikerei csúcsán. Tímár.a témát Schiller Polycrates gyűrűje című balladája is feldolgozta . ezt a mítoszt idézi föl: "Eszébe jutott Polycrates. vagyona és szövetségeseinek száma egyre nőtt. A hagyomány szerint . hogy említené Midász nevét: "és akármihez kezd. vagy a boldogság gyilkosa Timár? Beavatkozhat-e az ember mások életébe? A megoldhatatlan erkölcsi problémák az öngyilkossági kísérletig sodorják a főhőst. Annyi bizonyos. mások boldogságának elősegítője. hogy a történet az 1820as évek végén. az üzleti szerencsét és rátermettséget jelenti. vagy az 1830-as évek elején kezdődik.). A legendás fríg király azt kérte Dionűszosztól jutalmul. hogy minden változzék arannyá. Másoknak kitüntetést szerez.rendkívüli szerencséjét maga is megsokallta. Paradox módon a polgári világot uralomra juttató felvilágosodás vetette fel nagy erővel a civilizáció és a természet szembenállását. A külső szemlélő számára az elnevezés egyértelműen a gazdagságot. Az "arany ember" kifejezést a Szent Borbála továbbhaladási engedélyét megadó inspiciens használja először Kacsuka úrnak írt levelében: "Ez egy arany ember" (A szigorú vizsgálat). Rousseau értelmezésében az ember értéke önmagában . aki nem tud veszíteni. tettek mögöttes tartalmára vonatkoznak: jótevő vagy tolvaj. Timár belső monológ formájában megjelenített vívódásai ritmikusan tagolják a regényt. A másik mítosz Polükratészt idézi. A Kr. A felemelkedéssel azonban együtt jár a kétség is. Jókai többször is utal Tímár kapcsán a mondára.egy nagy értékű gyűrűjét a tengerbe dobta. A kérdést leghatásosabban Rousseau fogalmazta meg.ellentmondanak egymásnak. Ettől kezdve a frázis mint állandó jelző végigkíséri a főhőst. a hűséges Fabula Jánost gazdaggá teszi. A végkifejletig. A főszereplő teljesíti Ali Csorbadzsi végakaratát. a családfőt öngyilkosságba kergeti. ezért . Tímár Mihály története e két mítoszt példázza. az egység végérvényes megbomlását. vagy polgárként a társadalomé. e. VI. Athalia gyilkossági kísérletéig mintegy kilenc-tíz év telik el. A regény fő szervező elve két antik eredetű mítosz. században Szamosz uralkodójaként nagy politikai és katonai sikereket ért el. 1884. A dilemma a szándékok. s végre rettegni kezd nagy szerencséjétől" (Az első veszteség). anélkül.

amelyben megkísérlik boldogságukat létrehozni Istennek a természetbe rejtett parancsai szerint. de elképzelhető a szárazföldön. hanem állandó és nyugodt munkálkodásban telnek.[É] Ez a sziget a színhelye a hősök társadalommal dacoló vállalkozásainak. "Boldog volt itthon. teremtőként a környezettel vívott küzdelemben teljesítik a rájuk bízott isteni parancsot. Nem érti. az a paradicsom volt" (A "Senki" szigete). Területenkívüliségét a török porta és a bécsi udvar ötven évre biztosította. "amit maga előtt látott. A "Szent Borbála" továbbhaladását az arany biztosítja. Timéa és az üzleti ügyek izgatják. Brazovicsék katolikusok. Aki híján van a pénznek.mint abszolút egész számban van. A haszonelvűség világával szemben Jókai megteremti az eszményi életforma színterét. Ez a sziget lehet a Föld valamelyik óceánján. "amitől Timéának az a gyenge kétsége támadt. A polgári világban a pénz a legfőbb érték. Jókai ironikusan mutatja be az átkeresztelkedésre kényszerített Tíméa bolyongását a keresztény hitelvek között. Muzulmán vallásához közel áll a katolicizmus pompája. az idillt. kapcsolataikat. azt kiveti magából a társadalom. melyeket a világ megtagad vagy üldöz" (Szörényi László). "A Sziget mítosza: legtalálóbban így jelölhetjük meg műveinek tematikus magvát. A tételes vallás dogmái helyett deista-panteista istenfelfogást hisznek. A Senki szigete ugyan a világtól elzárt hely. De ugyanezt kérdezi az önmagával és sorsával meghasonlott Athalie is anyjától: "Miért szültél a világra!" (A védördög). a bécsi minisztériumban jó pénzért kitüntetéshez lehet jutni. Napjaik nem tétlenségben. mindent átsző a korrupció. miért énekli a kántor az "óh. mert természet és civilizáció kizárja egymást. Majd fölteszi a végső kérdést: "Mire való az egész világ?" (A szigetlakók története). Noémi mohamedán. A természet részeként önmaguk lehetnek. Timár sorsa ezt példázza. Timár a két világ között ingadozik és ingázik. Amikor a főhős először lép a partra. Komáromból pedig Noémihez vágyik. vagy az Al-Dunán vagy valamely más folyón (például a Tiszán vagy Körösön). Timár protestáns. mégis állandó kapcsolatban áll a külvilággal. és kijózanítólag hat a protestáns puritanizmus a keresztelőkor és esküvőkor. Izraelnek Istene" kezdetű zsoltárt. Az egyén nem lehet mindkettőnek a tagja. az egység megbomlását jelzi a vallási sokszínűség is. hogy őtet most talán izraelitának keresztelték meg" (Az alabástrom szobor mennyegzője). a polgár pedig a társadalom függvénye. vonzalmaikat a szív döntése irányítja. mi . a Senki szigetét. ez adja a társadalom megbecsülését. tört szám. Az itt lakók cserekereskedelemre rendezkedtek be. és szerette volna tudni. A polgári világ megosztottságát. Amikor a Senki szigetén tartózkodik. Teréza retorikusan felépített nagymonológja sorra veszi a polgári világ tartópilléreit a vallástól a törvényen át az adminisztrációig. miközben teremtményként ráhagyatkoznak a Gondviselőre. Minden megvásárolható. a harmóniát a pénz és a fegyverek kiiktatása hozta el.

A legszerencsésebb művészi megoldások az életkép-jelleggel függnek össze: "Milyen élő s meleg tónusú rajz a komáromi kereskedővilágé. s milyen erőszakolt s . Ez a sorsom. de szerelmével föl is szabadítja. úgy ahogy van. Noémi harmóniateremtő személyiség. mert emberképében fontos szerepet játszik az átörökléstan. hogy kimentse a török lányt.történik otthon" (Az édes otthon). Nehezíti a főhős döntését a kétféle szerelem is. Jókai már az első bemutatáskor hangsúlyozza ellentétét a török leánnyal: "Talán az egyes vonások külön nem volnának a szobrász ideáljai.éppúgy mint Timár esetében az "arany ember" . s ezt meg is vallja a nászéjszakán: "én tudom. Timéa tökéletes és hideg szépségével áll szemben Noémi életteli alakja. Timár a regény elején háromszor merül alá a Dunába. Az író nagyon erős motívumhálót szőtt a cselekmény köré. elvégzi a rábízott feladatot. nem találnánk szépnek. A fehér cica kétszeri bemutatása funkciótlan. milyen telt és feledhetetlen a Senki szigetének egy-egy munkanapja. tiszteli férjét. helytáll az üzleti életben.az eposz műfaját idézi. és mentől tovább nézik. mely magába sűríti a két világ jellemzőit. aki nem csupán magához köti a férfit. A bűntudat és a kötelességteljesítés éppúgy munkál kapcsolatukban. s Timár csak saját gyerekeivel népesítheti be a Senki szigetét. engedelmes neje leszek önnek. Timár vonzalma Timéa iránt kettős természetű. A "vörös félhold" kissé külsődlegesen jelzi az emberi sors végzetszerűségét. ™nnek fogadtam ezt. talán ha márványból volna. Amilyen váratlanul viszi be a történetbe a kisgyereket Jókai. s Istennek megesküdtem rá. olyan hirtelen ki is emeli onnan. Két esetben is a "cserehalál" Jókainál gyakran előforduló motívuma téríti vissza az életbe. Kapcsolatukban az egymás iránti kötelesség a szeretetben olvad föl. annál jobban megnyer" (Almira és Narcissza). A regény koncepcióját tekintve kétséges az első Dódi szerepeltetése. a regény művészi színvonala nem egyenletes. Pedig a "szobor" képes lenne a teljes életre is. Timéát az "alabástrom szobor" kifejezés kíséri végig a regényben. felizzik. A dilemma szinte feloldhatatlan Timár számára. Hűséges. Az egyes motívumok felbukkanása sajátos lüktetést ad a műnek. csak értük vállalhat felelősséget. másodszor Krisztyán Tódor Balatonból kibukkanó holtteste. de az egész főt és alakot. s milyen kimódolt s hihetetlen Athalie bosszúmanővere. valami rokonszenves sugárzat derengi körül. mint az alabástrom test birtoklásának a vágya. hogy mi vagyok: önnek a neje. Az első esetben Dódika. Az írói megoldás. ™n velem annyi jót tett. Már csak azért is. fogadott fia halála. mely első tekintetre megigéz. hogy egész életem önnek van lekötve" (Az alabástrom szobor mennyegzője). az állandó jelző . Bár az értékelések Az arany embert a legjobb Jókai-alkotásnak nevezik. Timéa tökéletes feleség. Timéát a hála érzése viszi a házasságba. mikor Kacsuka vonzáskörébe kerül. A szerelmi szenvedély hiánya azonban felőrli a kapcsolatot.

szürke jelképek mögé bújtatja. azt mindennapi. Ily módon lehetséges. De akármilyen festményszerű a kép. az otthontalanságra. A stílus. bizonyos fokig mégis történéssé alakul. hogy a virágos kert. festményt idéző bemutatása. az édenkertbe való visszatérésre. s drámái közül ez aratta a legnagyobb színpadi sikert. (KOSZTOLáNYI DEZSő) . a hajlék. túlburjánzó ornamentika. álló kép. a fojtott erotika. maga a kép lényeges alkatrészévé. statikus leírás. 1918-ban némafilm készült belőle. Béla). Jókai az Utóhangokban írja: "Be kell vallanom. a második a virágos kert. ahol vajaskenyeret majszolnak és csip-csup dolgokról beszélgetnek. számos ellentmondás és ellentét lakozik. A regényt Jókai 1884-ben dramatizálta. Ťrói bravúr a Senki szigetének első. [É] Ami hősi. mintegy a premier plan. Az olvasóközönségnél is ez van legjobban elterjedve. mint egy átmeneti korszak jellegzetes kifejezőjében. a regény főhőse és vele együtt az olvasó mozog." Mi volt Az arany ember sikerének titka? Bizonyára nem a történet gyakran kimódolt fordulatai.és ízlésirányzat jelenlétét mutatja a gazdag. mint változik a szín. IBSEN A vadkacsa (1884) Ibsenben. "A festmény három síkra tagolódik: az első. halad benne. A látogató. és hasonlóképpen a hajlék a háttérből középponttá léphet elő" (Bárczy Géza). mintegy a közeledő ember szemével érzékeljük. és élteti a regényt napjainkban is az ember örök vágya az elveszett paradicsom visszaszerzésére. Másodjára 1936-ban vitte vászonra Gaál Béla. Izgalmas tragédiái csöndes szobákban játszódnak. Tömegboldogító anarchista és hívő nihilista. Bár a képet egységben látjuk. a rendező Korda Sándor volt. Jókai ráérzett a korhangulatra. az életösztön mellett jelentkező halálvágy. 1962-ben pedig Gertler Viktor filmesítette meg Az arany embert. hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem. a polgári világból való menekülés vágyára. a gyümölcsösnek eleinte hátterül szolgál. Az arany ember határhelyzetet foglal a magyar széppróza történetében: a romantikus regény betetőzője és a magyar szecessziós próza első megnyilvánulása. a harmadik a kép középpontja és egyszersmind a háttere. a gyümölcsös.kedvszegő Krisztyán Tódor brazíliai kalandja" (Németh G. mégsem mozdulatlan. második síkjává szélesül. mely az első síknak.

" Moralistaként. Ibsen tovább tökéletesítette az általa felújított szophoklészi (oidipuszi) módszert . hogy évekkel korábbi . kiderülések sora. és a feltárás folyamata állandó véleményváltozást hozzon létre (szereplőben és befogadóban egyaránt). nem pedig feleletet adni. Ibsen.eseményeket hoz felszínre. ill.). a morális hagyományokkal. a Kísértetek (1881) óta alkalmazott analitikus szerkesztést. Ibsen érzékeny. A szerző alapproblémája az egyéniség önmegvalósítása és önámítása. Az Ekdal-család életének fordulópontja .és iránydrámák. hogy a múltban történtek mozgásba hozhassák a jelenre már kialakult . Gina az ifjabb Werlének mondja. problémafelvető drámaíró. felismerések.a Nórával (1879) kezdett. hogy "aki annyira összemocskolta a kályhát. ne beszéljen semmiféle bűzről". a befogadónak is új információkat jelent a sejtetések. hazugsággal leplezett (vagy elhallgatott) . belépés (pl. kettős motívumsor adja. ugyanis az alapszituációhoz képest nem történik lényeges változás. társadalomkritikusként kegyetlen tisztánlátásáról ismert . Ehhez a módszerhez egyrészt: olyan szituációt kell teremteni.ennek okait a norvég történelmi-társadalmi fejlődéssel.azóta látszatokkal. hogy feladata "kérdezni.máris bekopogtat Gregers. Az analitikus szerkesztési módszerrel Ibsen múltbeli (epikus) anyagát úgy formálhatja meg. lesújtó képet festve az eszmények nélküli valóságról is. ill. irányelve. hogy az átlagos emberek hétköznapi életéből drámai konfliktus alakulhasson. Hjalmar alig ejti ki."Az új típusú polgári dráma" megteremtője. egyetlen tragikomédiájával. Alkotói meggyőződése.a katasztrófa . Ettől a (Scribe-Sardou-ifj. hogy egy családi történetből (zárt rendszerben. az analízis maga válik cselekménnyé. (A múlt feltárásának fokozatai és a reagálások teremtik a feszültséget.) Ez a technika lehetővé teszi. a párhuzamok és ellentétek sora. kevés szereplővel) drámai szituációt teremtsen. Dumas-féle) dramaturgiától származtatható az alakok közötti bonyolult viszonyrendszer kialakítása. szimbolista felhangú korszakának nyitányaként) öt felvonásos. "formaidramaturgiai szempontból tökéletes műremeket" alkotott A vadkacsával. és ezt az előre. így ez. és ötvözte a francia tézis. A szereplőknek is. az Ibsen korában "már felbomlóban levő morális alappal" szokták magyarázni. szalondrámák (a "jól megcsinált színdarabok") ügyes fogásaival. s erre éppen a nagykereskedő érkezik meg stb. Hedvig halála az egyetlen új motívum.köré szerveződő cselekmény sűrítettség-érzését a kettős időtechnika.ennek a "gondolatélménynek a kifejezésére" alkotja A vadkacsa drámai világát. a megfelelő pillanatban történő félbeszakítás. hogy: "otthon [É] jó itt lenni" . "társadalmi színműveinek" utolsó darabjaként (vagy már öregkori. "az ideális követelések" lehetetlensége a megválthatatlan társadalomban .és hátravezető motívumokkal még fokozza is a szerző. a tudatos részletszerkesztés. az önjelölt megváltókról is.

megszakadt kapcsolatuk stb. melynek menetét a valóság megismerésének állomásai alkotják egészen Hjalmar összeomlásáig. A látszat az. a fiúnak ő rendezte be a műtermét. csodálkozva (át)értékeli apja régi tetteit. Werle régi házvezetőnőjét Hjalmar feleségül vette stb. A környezet meghatározó a jellemábrázolásban . és persze meg akarja ismerni a hiányzó elemeket (időpontokat. állást ajánl neki. a krízis az ő öngyilkossága. Hjalmar nyugodtan dolgozhat a találmányán. A jelen síkján a hagyományos drámai szerkesztés érvényesül: Gregers megérkezése motiválja az expozíciót. apja levelei hiányosak voltak.) Ťgy a mű cselekménye szűk térben. Hjarmal Ekdal (kispolgári) padlásszobai fényképészműtermében játszódik. (Az öreg Werlét a befogadó is fia torzító szemüvegén keresztül ismeri meg. így (dramaturgiailag motivált) érdeklődése kapcsán informálódik vele a befogadó is (kevés hír jutott fel hozzá. hogy az öreg gyáros rendszeres másolási munkával és egyéb juttatásokkal támogatja tönkrement volt üzlettársát és családját. ill. tehát Gregers tizenhét év után lejön a "hegyről". a Werle-házban kezdi meg Gregers összerakni a múlt-kockákat.).) Itt. aki éppen az ő révén ismerkedett meg jövendőbelijével is. Hjalmarral félreértették egymást. majd Gregers dialógusait követhetjük: ő a kívülről jövő.). Sörbyné és Gina véleménye később nem egészen ezt a jellemzést támasztja alá. A múlt a két főhős előtt nagyrészt ismeretlen. hogy hamarosan megvakul. a tetőpontig (IV. a fiúk barátok voltak. (Ez a bonyodalom-indító szituáció is többszörösen motivált: épp most kell Gregersnek érkezni.a részletes színiutasítás. szűk időkeretben (első nap déltől harmadnap reggelig). az öreg hadnagy meg jól elvan az állattartással a padlásonÉ Gregers először Hjalmarral beszél. Retardáló mozzanat. egy fényképészeti újításon. másrészt: helyzetteremtő. Sörbynével házasságra készül. hogy Hedvig változtatni próbál a helyzeten. mert felesége és lánya kényezteti. egy nagypolgári ház "fényűzően és kényelmesen berendezett" dolgozószobájában. időpontkijelölés is a miliődráma jellegzetes kelléke. eseményeket). mert az öreg Werle megtudta. Gregers folyamatosan. a változást előidéző. számára ekkor még ez a legfontosabb. a fordulat (egyben új. a helyzet megismerését. második expozíció) Gregers elhatározása és elköltözése. tisztázni akarja családi kapcsolatait: fiával békülni akar. úgy tűnik. az öreg Werlénél (I. külső mozzanat szükséges az események beindításához. kiegyensúlyozottan élnek.statikus viszonyokat. Ekdalék. Höjdal-telepi magányából.). segíti munkáját. a bonyodalom kezdetétől már egyetlen helyszínen játszódik a mű cselekménye.). és a kapcsolatrendszer dinamikussá váljék (így a két család között eleve szoros a kapcsolat: az apák hajdan üzlettársak. majd az apjával lezajlott feszült nagyjelenet után . A megismertetési folyamatot a cselédek pletykája indítja. a megoldás pedig a változatlanság.

Látszólag szakítana ugyan családjával.helyzetkomikumi jelenetsora kispolgár-paródia. józan. gyenge. de az "igazság" megismerésének csapására kizökken. tunya semmittevő (minden tette "majd holnap" realizálódik). hogy minden mútbeli és jövőbeli tényt előbb előrejelző-sejtető motívumok vezetnek be: Gina régi kapcsolatára pl. hogy apjának viszonya volt hajdani házvezetőnőjükkel. aztán Gina megismételt elhatárolódása lesz gyanús ("semmi közünk a nagykereskedőhöz"). végül Gregers rábeszéli az áldozatra. (az idegen szavak torzításával) hangsúlyozott műveletlensége mellett gyakorlatias.tisztázta magát. Csak teatrális gesztussal. Elnézőbben (humorral) ábrázolt jellem Gina. hogy egy töltény még van a pisztolyban. de míg az ügyesebb .Werle . nehogy az összetartozás látszatát keltve még ő legalizálja apja új házasságát.így "minden csodálatosan egybevág"). amikor letagadja apját. Az ibseni szerkesztési technika sajátossága. Nemcsak flótázik "érzelmesen és szentimentálisan".Relling információi szerint eddig mindig kudarccal végződött . szűkösen. ugyanakkor torkos. majd Relling (többször is) "csak" őt félti a kialakult konfliktusban. hogy a hajdani üzlettársi csalást közösen követték el az atyák. majd Gregers pontosítja az időpontokat (esküvő. Hedvig (a padláson található) képeskönyv allegorikus ábrázolásáról beszél (. a naiv Ekdal hadnagy elbukott. kitűnően formált figurák. (Az ifjabb Werle ugyanis sejti a valóságot. egy mondatnyi őszinteségében leleplezi (Gregersnek) még találmányhazugságát is. először Werléék dialógusában történik célzás."ideális követelések" teljesíttetését). hogy az majd új alapokra helyezhesse házasságát. életét. az adománylevél széttépésével próbál megfelelni barátja várakozásának. de tisztességesen élő átlagemberek. így is él. Elvben elfogadja Gregers követeléseit. Szövegeket "deklamáló" és az eseményeket is "retusáló" figura. a terheket magára vállaló (és férje előtt leplező). Hjalmar jellemének kisszerű és komikus volta attól a pillanattól kezdve világos. pózoló. de már Hjalmar tájékoztatására is. majd a kiadó szobába be is költözik Ekdalékhoz. Elhagyja a házat. később Hjalmar figyelmezteti a gyereket. és a tényeket átköltve henceg (ezt Ibsen ismétlődő gesztusokkal. Gregers még anyjától tudja. Ekdalék elégedetten.A Halál és a lány'). könnyen lekenyerezhető . részletesen jellemzett. Hedvig születése). a két férfi "illúzióihoz" . aztán megismétlődik a vakság-motívum. "fel kell nyitnia" barátja szemét. hullámzó kedélyállapotú.elutasítja apja békülési kísérletét. majd kimagyarázkodik. önáltató kispolgár. Látogatóba megy. mivel érdeklődése és egyetlen célja immár Hjalmarra irányul (utolsó emberi kapcsolatán próbálja meg a . hogy apja csak Gina terhessége miatt segítette Hjalmart műteremhez . családfői pozíciójában ő a hierarchia csúcsa. és rájön arra is. de "erkölcsi megújhodás" helyett zülleni megy. szavai és tettei állandó inkongruenciájával mélyíti). A drámai világ alakjai apró gesztusokkal.

betegsége a pszichikai determináltság oka. társadalmi helyzete is meghatározza . Erkölcsi maximalizmusának azon illúziójával. cinikus. primer jelentéseket fogja fel. ha intrikájával szándékai ellenkezőjét éri el: előbb boldog megbocsátás helyett veszekedést talál.) Az "akut tisztesség-lázban szenvedő" reformátor.bűnösségének tudatában a jóvátétel szándéka hajtja családjával és Ekdalékkal szemben is. hiú (l. Hjalmart akarja megmenteni. Csak a tüneti kezelések eredményességében hisz. hogy kölcsönösen szükségük volt erre a házasságra). Relling a mű másik rezonőr-figurája. tapintatos gyerek. éltetője előbb csak eszmék iránti rajongása. ködös fellengzősködésen.Ibsen egyszerre ironizál rajta és a túlzó. majd Hedvig halálával végérvényesen igazolódik kártékony hatása. de másokkal törődő (néha aggódó) "diagnosztizáló". híres vadász helyett .ebből fakad tragédiája: komolyan.élete szinte freudi séma: szülei rossz házasságában meggyűlölte apját . hogy lehetősége van ideális követelésekre. természetközeli. kicsapongó. az élettől is elidegenedik.akinek magatartását nagyhatalmú gyáros-mivolta. Különc.lecsúszott.és emberismerete. . Vétke. őszinte figura . egyenruha-viselés). Hedvig ártatlan. bűntudata nincs (tudja. hiányos a valóság. így Gregerset folyamatosan félreérti . morális kísérletezésre. cáfolja is Gregers követeléseit. Vele ellentétben Werle nagykereskedőt .Hjalmarnak pedig (belső indíttatás nélküli) külső kényszer. az öncsalás tisztázása után az emberek boldogok lesznek. Gregers Werle a mű rezonőr figurája.és a bűz-motívumok önmagukban is jelképesek). halála igazolja is. majd a próba-lehetőség (a megtalált életcél) hajdani barátjának idealizált alakján. a pozitív eszmény. Az ő öncsalása: azt hiszi. apja elvakultnak minősíti). hogy az igazság felfedése. kétbalkezes. hanem Gregers direkt beavatkozását. Ibsen nem az elfogadott etikai értékeket: őszinteség. valamiképpen mindketten menthetetlenek már. idealizált.tőle még felnőtten is fél. alkoholista öregember. Gyerekkorából valók tetteinek pszichológiai motivációi . szenilis. hogy Hjalmar "ellöki magától". állítja a középpontba és járatja le. bűntudatban tölt (nemcsak apjától. hogy saját példája helyett mással próbálja meg ideáljait végrehajtatni. Tizenhét évet magányban. illúzióiban élő. önutálatban. Hiába az eredeti nemes szándék.a Gregers emlékeiben élő. az egyetlen tiszta. becsület stb. Csak a lapos. számára ez pusztán pótcselekvés . tapintatlan alak (a mocsok-mosdóvíz.) Az öreg Ekdal . (ő megérti a gregersi metaforikát is: a padlást a "tenger mélységének" érzi . az elvi igazság. érzékeny.asszisztáló feleség. véglegesnek veszi. ezért (éppen születésnapján) feláldozza magát. (A két öreg párhuzamosellentétes sorsa lezárult. Apja szerint viszont anyja alkata. megbocsátás.magatartásformája kivételes ebben a környezetben. megalkuvó (erdő helyett padlással "öncsaló"). köznapi. erőszakos módszereit.

illuzórikus valóság-imitáció. de módszereivel egyeztethetetlen célja ugyanakkor tragikumot eredményez . a "bálványimádó delíriumot". Az ibseni dikció drámatörténeti vívmánya a reális. Sörbyné előző házassága) valósíthatják meg az őszinteségen alapuló "ideális házasságot".paradox módon . hangulati tényező. monológ.) A vadkacsa dramaturgiai újítása a középponti. Alaptétele. ha öncsalásából kizökkentjük". Az általa betegnek tartott Gregersszel folyamatosan ellenpontozzák egymást . Pontosan tudja. intellektuális vitájuk a mű gondolati magja. szükségünk van a hazugságokra. de Hedvig .a fennmaradás feltételének az illúziót tartja. többértelmű szimbólum alkalmazása úgy. az "illúziók mocsara". értéktelensége lelepleződik. akinek "szerencsétlensége. Relling kiábrándult állásfoglalása látszólag egyezik Nietzsche gondolataival: "Szükségünk van a hazugságokra. az maga is része a lét elborzasztó és kérdéses jellegének" (A hatalom akarása) -. Gregers. hogy saját körében mindig lángésznek számított". gesztus fontos. gátlástalan figurák (l.a majdnem-komédia tragikomédiába csap át. Halála pusztán újabb öncsalásokat eredményez (Hjalmar pózolását Gregers fennköltnek találja.a doktor cinizmussal átbillenti a "rajongást".áldozata nem katartikus hatású a környezetre.nélküli átlagember. (Relling például "végzetesnek" tartja. hogy Ekdal egyéniség . hogy Gregers "nem szegte nyakát a Höjdal-telep valamelyik bányájában". de Ibsen nem veti el a hagyományos értékeket. összefoglaló-helyettesítő jelkép (az illúzióvilág központja). A komikum csúcsa.épp Werle nagykereskedőék. hogy a vadkacsa egyszerre része a drámai világ valóságának (így szorosan kapcsolódik a cselekményhez. a padlás. Gina. a dialógustechnika a közvetlen jellemzést szolgálja (l. hogy élhessünk.azaz Relling szerint: abnormitás . hogy . hogy kép és jelkép volta állandóan változik. minden szó. [É] Hogy a hazugság az élet szükségszerűsége. nincs "félreszólás". és fordítva -. ezen . a két Ekdal elrejtőzésének színtere: úgy idéz egy vágyott . Az egyetlen rokonszenves szereplő tragikus halála kétségtelen értékpusztulás. csak megerősíti az alapkoncepciót: a valóság egyeztethetetlen az eszményekkel. másrészt önmagán túlmutató. elidegenít hőseitől: Hjalmar komikus jellem. csak beismeri azok korlátozott érvényesíthetőségét. (A kapcsolódó helyszín. a sokat tapasztalt. Gregers ambivalens magatartása fokozza a komikumot.apja iránti szeretetének bizonyítására elkövetett .) Az író eltávolít. hétköznapi nyelv. a hazugságok megjelenített vezérmotívuma . hogy "az átlagember boldogtalanná válik. Relling cinikusan leleplezi).úgy hatja át az egész művet. Hjalmar. a szereplők életéhez). de féltve aggódik Hedvigért. hogy győzedelmeskedjünk a valóság felett. fontos szimbolikus tér is.igazság' felett.

a váltakozó hangnemek (szentimentalizmus. hogy felhozhassa a "lemerült és megragadt" Hjalmart. szintézis: [É] az egyetlen sikerült kísérlet a XIX. ám művészi inspirációt adó egyéniségével [É] nem tud meghalni. akik egy-két szem söréttől is lemerülnek". "a miliő aktív drámai technikája" Ibsen egyik legtovább ható vívmánya. A vadkacsából (és az ibseni drámatípusról) Karinthy paródiát készített ("A kenguru". Haakon Werle beszél legelőször "némely szerencsétlenekről. A sebesült. ifjúkori reményeinek. "másfelől viszont befejezés. A vadkacsa Hedvignek áldozat. illúziók. sőt az amerikai dráma nagyjai is [É] vitát provokáló. Vajda Gy.a műben a tragikomikum. beleértve Hedviget is) így még a hazugságokhoz is ő juttatja a családot (az öreg Ekdalhoz hasonlóan a vadkacsa is "egészen elfelejtette már a régi vad életét"). IBSEN . lezárás. a tisztaság szimbóluma is. akiben "sok van a vadkacsából" (nem akar a világosságba felbukkanni. aki lenn is maradt. a jellemek ambivalensek. mert feloldatlanok az értékellentétek: a látszat szembesül a valósággal. és mégis olyan végtelenül szeretem" -. az értékváltások sora." A drámából vett idézetek Hajdu Henrik fordításából valók. nincs ok-okozatiság bűn és bűnhődés között . természetes) teret. pedig úgy véli. véleménye szerint "mindnyájan tőle tanultak: Shaw és Hauptmann. és elpusztítása helyett önmagát lövi szíven. a költői szimbólumalkotás és az analitikus társadalomkritika együtt hat. az elégikus atmoszférát komikus dialógusok robbantják szét. akváriumvilágítású. Csak újra és újra feltámadni". a bűnösök új életet kezdenek). mesterséges. hogy Ibsen életműve egyfelől máig ható érvényű kiindulás és kezdet. Mellőle bukott le Ekdal hadnagy. századi realista regény módszerének drámában való alkalmazására. Az egész műre jellemző az irónia.(szabad. hogy közben önmaga zárt. komikum stb. sánta. az ábrázolt magatartástípusok. szélsőséges vélemények ütköznek. Gregers meg "szívesen lenne vadászkutya". az összetett értékábrázolás az író világnézeti (át)formálódását. imádkozik érte.). ahol "láthatna"). illúzióinak összeomlását is tükrözi. Tőle kerül a madár Ekdalékhoz (mint minden. —j műfaj a "modern tragikomédia": a komikus helyzetek nem komédiát eredményeznek. öncsalás. M. a mű végére pedig azonosul vele "hiszen a vadkacsát is ajándékba kaptuk. bezárt madár egyszerre a hazugságok. "Atmoszféra és miliő egységének megteremtése". Csehov és Strindberg. minőségek. a tragikum katartikus hatás nélküli (az ártatlan bűnhődik. pátosz. ugyanakkor a szépség. Ťgy írtok ti). Ez az új műfaj. A vadkacsa Werle nagykereskedő "sebzett szárnyú vadászzsákmánya" (és ezzel Gina sorspárhuzama is). Almási M. irónia.

nem légies szerelmet szeretjük. hogy gondolkozzanak el a darabról. az isten-ember és (lázadás) kapcsolat . mely a múltban összekötötte a kis iskolás lányt és a diadalmas művészt. realitás és illúzió összeütközése.Solness építőmester (1892) A líráját szeretjük. költői realizmusa felé tart. Halála pedig új élet. aki hideg. Szeretjük a dráma magasságát. mielőtt elhamarkodottan véleményt formálnának róla.aki "építőmesterként magas tornyú templomoktól az emberi otthonokon keresztül a tornyos házak építéséig jut el" . hogy az építőmester sem építhet szebbet. hogy egykor ő is kopogtatott öregedő mesterek ajtaján. kései szerelmi fellángolásainak hatását. Szeretjük a mélységét É Szeretjük az építőmestert is. (ön)csalás ellen. Bukása dicsőség. és újra megfiatalodik. és emlékezteti Solnesst. Solness "fejlődésével" . Ibsen műveivel végigjárta az európai irodalom XIX. mert megtisztul. nagyobbat és maradandóbbat. mint légvárakat. a darab önéletrajzi jellegét is szokás hangsúlyozni: Ibsen félelmének tükröződését az ifjabb generációtól. melyet a szimbólum uralkodó szerepe jellemez.más látásmód. ambíció-bűn viszonyulások. Brustein) A művet sokan. elbékül. "mely az epikus daraboktól a realista prózai műveken át késői korszaka szimbolikus.párhuzamba állítható Ibsené. egészséges kacajjal jön a magas hegyekről. A mű befogadását egyrészt az nehezíti. (KOSZTOLáNYI DEZSő) A Solness építőmester Ibsen késői műveinek egyik legjelentősebb. összetett problematikában . siker-áldozat. a művészsors kétségei: alkotás és élet. a hős. három felvonásos lélektani dráma. élet és művészet összeegyeztethetősége.térnek vissza fiatalkori témái. Megjelenésekor maga az író figyelmeztette az olvasókat. sokféleképpen (gyakran egymásnak ellentmondva) értelmezték. a téma messianisztikus voltát stb. ugyanakkor legproblematikusabb darabja." (R. Egész életében küzdött a hazugságok és mindenféle megalkuvás. Ezt a légi . s mostan megérteti vele. A Solness építőmester esetében a számvetést. hogy bonyolult formában. Csődje diadal. századi fejlődésének útját a romantikától a realista (naturalista) társadalomkritikán keresztül a szimbólumalkotásig. Műveinek alapkérdése minden korszakában az eszmény és valóság. megváltozott világkép alapján . a nemzedékváltás nehézségei. egész pályáját meghatározó alapkérdései (az önmegvalósítás lehetősége. Szeretjük azt a leányt.

de ez a szál is főként Solness bűntudatának analíziséhez szükséges. hírneve) és a két hangsúlyos eseménysor szálai határozzák meg a drámai helyzetet. hogy a jelentéktelen. hogy mindezt sajátos lírai tónusban. valamint egy háziorvos-barát jelenik meg csupán. Már az expozícióból az a hideg. egy "harmadik" (Hilda). az emlegetett három üres gyerekszobával. ill. a realitást átható szimbólumokkal mutatja be a szerző. hatásáról. "meghatva". "ellágyultan". a kialakult viszonyok hátterének megismeréséhez egyre több és pontosabb információt kapunk. a semmire sem emlékező Solness az ő felidézését fogadja majd el.ez tehát egyszerre.) Az író a túlzás (pl. a gyerekek haláláról) az alapszituációhoz. az analitikus szerkesztési technikát. A sokjelentésű drámai világ zárt rendszerben." "elfojtott keserűséggel". a változás pedig lelki átalakulás. A cselekmény ideje egyetlen nap.stb. A múltból egy külső. viselkedik. "kurtán". módosított formában. másrészt az. a fordulatot hozó Hilda-kapcsolatról végig megmarad a (dramaturgiailag szükséges) bizonytalanság: a rajongó gyerek emlékei adottak csak. "meghökkenve". Solness nem eltitkolni akarja. melyek nem feltétlenül befolyásolják a jelent. drámaiatlan polgári hétköznapokból drámai szituációt teremtsen. színhelye az építőmester háza (dolgozószoba. kevés szereplővel: egy házaspár (Solnessék). a háttérhez. összekapcsoltan az üzleti-művészeti tevékenység tere (az alapszituáció konfliktusaihoz. Nem az egyébként is sokféleképpen értelmezett "tények" számítanak. a családi tragédiáról (a tűzvészről.). ebben a műben is alkalmazza. A címszereplő először . a múltbeli és jelenbeli lázadás jelentőségének felnagyítása) és a szimbólumtechnika együttes alkalmazásával új módszereket. csak elfelejtette a tíz évvel korábban történteket). "mély izgalommal" stb. Hilda megérkezése után viszont "fölvidultan". A másikról. A helyszínleírásoknak és az alakok külső megjelenésének a részletezésén kívül megsokasodtak a benső történésekre utaló szerzői instrukciók: Ibsen szinte minden megszólalás előtt pontosító utasításokat ad a fizikai cselekvésre is. amely Solness és környezete jelenét meghatározza. "indulatosan". mellékes körülmény (az öreg Brovik legyőzése. belső történés . eszközöket is felhasznál. Az egyikről. a jelenre tett determináló hatásáról van szó ebben a műben (kevés konkrétumot ismerünk meg. hanem emlékek felidézéséről. "szigorúan" stb. a valószerűséghez szükséges elemekkel) és a magánéleté (belső szobákkal. három alkalmazott-munkatárs (Kaja és a két Brovik).ez a meghatározó. veranda) . és ehhez kapcsolódva Solness felemelkedése. és az emberi "benső" újfajta ábrázolása kerül előtérbe. illetve reagál mindenre. de főleg a lelkiállapotra: Solness az expozícióban "nyugtalanul". "ingerülten. magánéleti keretben játszódik. de nem múltbeli eseménysor okozatiságáról. Múltbeli események feltárása tesz tehát lehetővé változásokat. szalon. nem a külső eseménysor. hanem ezek értékelése. hétköznapi. fagyos atmoszféra árad.

aztán később (otthon. egyre újabb aspektusokból láthatjuk átalakulását . Hilda felidézi az éppen tíz évvel korábbi eseményeket ("legalább tizenkét-tizenhárom éves" volt akkor!): megcsodálta a koszorúfelvivőt.önzésében .) Ibsen műveiben gyakran indít változássorozatot kívülről jövő beavatkozó szereplő. kihasználja és áltatással magánál tartja Kaját). s tehetetlenül bámultam bele a világba"). melynek végső következménye. Az építőmesternek lelki-érzelmi nyitottságát a berobbanó. aki mellesleg "egy hegyi állomáson" még Herdal doktorral is találkozott . aztán végül elfogadja (Hilda szemszögéből) a múltidézést. mégiscsak "éltes ember" már-.aljasságokra is képes (embertelen a nagybeteg apával. a megjelenő "garabonciás" felébreszti a másikban a "garabonciásságot".) Ennek az egyetlen tettnek az elkövetésére irányul mindkettőjük célja: Hilda Solnesst.. mert "a határidő letelt". hazudik a fiúról. érzelmi) kapcsolat is felújul .a különbség pusztán az eltelt tíz év: bár Solness "egészséges és erős". amire nem emlékszik. meghívta a lányt. hogy "bizonyosan [. A régi élmény felelevenítésével a köztük levő (titkos. alkotói válsága ("egyedül voltam. Ragnar tervei). akit a csúcson hárfák zengtek körül. de lélekben megfiatalodva maga vállalkozik a koszorú felvitelére (a dráma jelenére éppen befejezett) új házának tornyára. Solness előbb feltételezi. nyilván "kötelességből". szédülősen. hogy a két nő ismeri egymást "egy szanatóriumból".Hildának persze nincs szüksége racionális indokokra: "fölösleges volt meghívnia". Az igazi változás tehát Solness belső világában játszódik le. és Aline. másrészt feltétlen hite saját akaraterejében . istenkísértő hőssé nagyítja a hétköznapi figurát. Eljött tehát beváltani követeléseit. erőltetett áldialógusban házastársi viszonyukat leplezi le. Módosulnak viszonyai környezetéhez (l. Az .ezt a Kajára tett. hanem a pergő dialógusok mögött zajló érzelmekakaratok mozgása adja a műbeli változásokat. (Hilda lélektani magyarázata váratlan betoppanásáról kiegészül "valószerűsítésként" azzal. náluk) az őt megcsókoló Solness megígérte.ellenszenvessé válik: fél Ragnar Brovik tehetségétől. hogy újra "megkísérli a lehetetlent": öregen. (Ibsen ezzel a tettel kiemeli és lázadó. ugyanazzal az erkölcsi tartalommal (Hilda megerősíti: "mindig is tudta". ahova maga be nem nyit" -. magánéleti csődje. szinte hipnotikus hatásának feltárása készíti elő. az pedig saját magát akarja rávenni erre az akcióra így nem tettek. hogy tíz év múlva megszökteti.. őrültség-közelisége (és ettől való félelme) adja. ezért . amikor Hilda Wangel személyében kopogtat "az ifjúság" (a "sors"). és "királyságot ad" neki.] jólesett volna" neki minden."idestova egy zug sem lesz bennem. hogy Solness nős). a feleségével folytatott felszínes. Az orvossal kezdett (önelemző) beszélgetésben éppen az új generáció megjelenésétől való félelméről vall. és a jelen viszonyait felforgató lány szövegeinek elfogadására egyrészt bizonytalan lelkiállapota.

(Halála a tragikum-érzetet fokozó értékpusztulás.akaraterőt és az elhatározást jelző kijelentések. kihívta a sorsot. A drámai világ középpontja Solness. az "istenkísértésre". Nem pénzzel. a mű rétegeinek megfelelően: szükségszerű vég a lehetetlen helyzetben. hogy leköthessem" /Kaját/). Csalódott. nyughatatlan: "mindenért. de senki sem lett boldogabb: sem ő. hogy változatlanok maradjanak a körülmények. felesége "élőhalott" . félelmeit (a sikertelenségtől. életének továbbvitele lehetetlen.az ő szemszögükből. csak egzaltált. mondja "vadul"). kívülről nézve az építőmester kegyetlen. beteg(es) figura. a beletörődés és a lázadás között (ambivalens érzéseinek szimbóluma tornyos új otthona). hogy hősies. végül felülmúlja önmagát. A feltárulkozás során aztán a rideg egoistáról kiderül. . a lány felkelti vágyát az önkipróbálásra.a legyőzött és a leendő vetélytárs . öregkorára pedig már tart Isten büntetésétől is. ™nkínzását fokozza feleségével szembeni bűntudata. felszólítások előbb Solnesst jellemzik ("akarom. aki csak eszköznek tekinti őket saját céljaihoz. önző. ezért győzi le szorongásait. mely közvetve gyermekei halálát is okozta. hogy úgy legyen". kiábrándult öregkorára eljut az üldözési mániáig. építettem és alkottam [É] mindenért kárpótlással tartozom. apoteózis stb. Hanem boldogsággal.) A többi szereplőről csak azokat a momentumokat tudjuk meg. ill. amelyek a főalakhoz kapcsolják őket. hogy elintézze". de szükségszerű bukásában felmagasztosul.kétségtelen viszont. A másokéval is. de nem őrült. döntések. Mindenért fizetnem kell. ill. de a légvár. a gyanakvó ember kényszerképzeteinek meghallgatója). . hogy megfelel Hilda elvárásainak: ekkor már nem akar(hat)ja.szerepeltetése a reális hátteret teremti meg. fellázadt. A doktor megjelenésére ." Hilda megjelenésekor ebből az állapotból billen ki.szinte csak dramaturgiai okokból van szükség (egyenrangú figura az önanalizáláshoz. a "várkastély"-terv jelzi. diadalérzését tönkretette boldogtalan magánélete. mert elfojtotta vágyódását a "csúcsok felé": nem választott végleg a művészi sikerek és a magánélet. hazug főnöknek. méltó lezárás. A két Brovik . súlyos megrázkódtatások érték. amit elgondoltam. a haláltól). majd a még erősebb Hilda irányítja az ő magatartását is ("akarom . hogy számára továbbra is irrealitás a boldogság elérése (ugyanakkor ez a szerinte eddig is miatta szenvedő Aline megcsalása és egyben Isten elleni lázadás is). Maga határozza el. hiszen ő maga tette tönkre a tragédia utáni újrakezdés lehetőségét is: a parcellázások utáni építkezésekbe fogva csak ambícióinak szentelte életét. lázadó gesztus. Alkalmazottai kiszolgáltatottak az érzéketlen. de sokféleképpen értelmezhető. hogy sikereit. másokon átgázoló. fennkölt tett következménye.ellentétben más ibseni orvos-figurákkal . megváltó halál.akarom. "görcsösen kívántam. S nemcsak a magam boldogságával. sem az új otthonba költözők. A tűzvész után. Ugyanakkor önmagával szemben is bűntudatot érez.

de légvárépítő kapcsolatuk teljesen irreális -.módosítja Solness nézőpontja. A "talpig feketében" megjelenő. Solnessért ugyanúgy rajongó Hildával). de amorális-szabados (l.a "ragadozó madár". ill. felelőtlen . váratlanul. aki egyetlen pillanatra ugyan meginog (megcsapja a Solnessnéból áradó "fagy").mondja férjének. Előbb Kajára.önző. majd Hildára tett megjegyzéseiből úgy tűnik. alárendelt (viszonzatlanul) szerelmes (párhuzamba állítható a vele egy korosztályba tartozó. mégcsak a tíz évvel korábbi valós istenkísértő-lázadó sem.az építőmester metaforáiban "a virradat. a lehetetlen megvalósításának diadalát. féltékenység-érzete talán felkelthető. vágyaiban megjelenő bálvány. neki bálvány. mániákus kötelességérzetből végzi. Romantikus emlékeinek távolából idealizált Solness-képében nem veszi tudomásul a jelent. bár érzékeli a hétköznapi kicsinyességet (a tehetséges fiatal vetélytárssal) és a gonoszságot (a haldokló ellenféllel szemben). akinek vágyait testesíti meg. "ez nem otthon" . Hilda valóság és jelkép: mintha Solness gondolatai (félelme és akarata) hívták volna elő a múltból. a többiek legfeljebb hallottak róla (Aline). Maradék (gépies) tevékenységeit beteges. hanem a képzeletében. létének jelképei elvesztett (de megsiratható) babái. behálózza a mestert. "lentről fölnézve". hogy végül okvetlenül elérik céljukat". a képzelet és . a metaforikus nyelvet. saját akarata diadalaként. A mű szereplői közül egyedül ő látta a lysangeri tettet."tömör alapozású". de rezignált passzivitásában cselekvésképtelen. "segédek és szolgák segítségével").Solness ügyességének és kíméletlenségének bizonyítéka az öreg helyzete. A lány . Nem beszél a múltról. Rajongó egoista. életidegen Aline elemésztődött az önvádban. ő csak saját élményét akarja újraélni. Eszményei valóra váltását követelve felkelti az érdeklődést. és nem is hiszik (Ragnar). óhajtani és akarni. akik "oly állhatatosan [É] tudnak kívánni. majd elhiteti-megerősíti akaraterejébe vetett hitét (ők "kiszemelt emberek. a következménnyel nem is törődik alakja a zárlatban ironikussá válik. hogy a róla alkotott külső képet . akikben különös erő és hatalom lakik". a felkelő nap" (abban a házban. nem lázad .egyetlen. amennyit akarsz [É] nekem soha többé nem építesz igazi otthont". ahol nincs "soha egy napsugár"!) Hilda irracionális betoppanásától kell elfogadni a valószerű és valószerűtlen egyidejű jelenlétét. de az ő Solnesse nem ez. viking-példák) önzésében nincs lelkifurdalása. az "ifjúság ellen ifjúság" . félelmeinek. a teljes élet lehetőségét. Saját magának keresi a "csodálatosan izgató" élményeket. (Számára eddig tart a győzelem.) Hilda ambivalenciájának alapja. vádként hangzó megszólalását is Hilda megjelenése váltja ki: "építhetsz annyit. hős kell . A körülötte forgó három nőalak közül Kaja a kiszolgáltatott. szakmai féltékenységének szolgáltat alapot a fiatal tehetsége.

MIKSZáTH KáLMáN: Szent Péter esernyője (1895) [. "legyőzi magát és ebben az utolsó pózban fönségessé merevedik". Bábel). megfelelésvágy. ez teszi lehetővé. sötét. szimbolikus toposzként pedig a lélek.. "mint egy nagy székesegyház. és nem válik kisszerű életfolyamatok áldozatává. de az ég hatalma ellen lázadó ember. Szimbolikusan maga a darab is olyan. mint az orgona sípjai. a mások számára tárgyszerű mozzanatok szimbolikus jelentést nyernek. újra meg újra előbukkanjon. a mű olyan emelkedett és magasztos. Mivel Ibsen ismét olyan erős főhőst alkotott. misztikus dallamai úgy zúgnak. A . a zuhanás (magasból mélybe vettetés) a büntetés (isteni büntetés) képzetét erősíti (l. lázadó istenkísértés. földi megkötöttségekkel). keresztény templomrész). művelt embereit. A reális világ költői szintre emelkedik. szabadon és büszkén. .. menyegzői és halotti koszorú stb. ókori toronytemplom-képzetek.valóság közötti folyamatos villódzást. a szellem. Kosztolányi szerint Solness. már repül. a szabadság (szemben a lenti. helyzetei. aki bátran kihívja maga ellen a sorsot. hogy elbeszélésében mindig személyesen. de mégis repül. művészi) tökéletesség. repül újra. az "égbe törő vágyak" jelképe is (l. közvetlen előadóként is jelen legyen. a koszorúzás (a konkrét építkezési ünnepségen kívül) próbák sikeres teljesítéséért jár. teljesség (emberi. az Istennek szenteltség jelképe) is sok asszociációs lehetőséggel bír (babér." A dráma részleteit Hajdu Henrik fordításából közöltük. Itt a középponti torony-szimbólum sokféle érzést sűrít: egyszerre az ambíció.]az észrevétlen glisszandókkal megoldott hangváltásokban érzem Mikszáth prózájának utolérhetetlen varázsát. ég felé törés.torony' sokjelentésű ősi jelkép (l. elérhetetlen légvár. mint egyszer fiatalságában. "ez a komor óriás". Lucifer).). s ugyanakkor el tudjon tűnni alakjai. "ez a nagyot merő művész utolsó férfias tettével megkoszorúzza az életét és művészetét. mert mikor a toronyból lezuhan. A koszorú (az éghez való tartozás. amilyenre ifjúkora óta nincs példa művészetében" (Brustein). lefelé repül. a hitre figyelmeztető összekötő kapocs ég és föld között.hogy ugyanolyan hitelességgel és a legkisebb stílustörés nélkül tudja megszólaltatni egyszerű parasztjait. úgy. leírásai mögött.

hangulatok tarka képet alkotnak. Valós történetbe oltott mesét olvashatunk ebben a kisregényben. Gregorics Pált hol a tékozlásáért. életformákat mutat be ez a Mikszáth-könyv is. az író szűkebb pátriája. Vajon kiléphet-e az ember a pénz. emelkedettsége. a tót és palóc tárgyú novellákra emlékeztetően. mert lelke nincs. az elbeszélő nézőpontja és magatartása szinte nyomon követhetetlenül változik. a képzelettel és a mesevilággal határosak: "messze Tótországba" kalauzol Mikszáth.a történet Veronika hétvilágra szóló (még a bábaszéki intelligenciát is felsorakoztató) lakodalmával ér véget. a kétféle szegénység és gazdagság váltakozása áll mindenek hátterében. A harmadikban a két cselekményszál összekapcsolódik. életelveket. jellemeket romboló anyagiasságtól? Hiszen mindent behálóz a pénz. a szegénység hatalmából? Meg lehet-e szabadulni a sorsokat eltorzító. romantikus és egyben népies idillt a boldogság eléréséről. Történetünk ideje Mikszáth kora. kalárissal. hogy mi maradt a halápi özvegy tanítóné után. az ötödik rész végén egymásra találnak. zömmel szlovákok lakta falucskákkal és kisvárosokkal. hol a fösvénységéért szólják meg. évszázadokon át formálódott magatartásokat. a derűs szellemnek a szövegben kifejeződő. a történetet formáló fő motívumokra első ízben Adameczné szavai mutatnak rá: "Szegény az ördög [É]. hogy Gongolyné "kövér halott" volt.(NAGY PéTER) Mikszáth írásművészetének titka: stílusának kivételes hajlékonysága és gazdagsága. A Szent Péter esernyője ezen értékek révén az ország határain túl is. hogy mi volt a glogovai pap hagyatéka. a fiatalok (Veronika és Wibra György) bonyodalmak után. ereje. . (Gregorics Pál annak idején részt vett a szabadságharcban). de lelkiekben gazdag glogovai pap feladatul kapja a kishúga gondviseletét . Ennek a tájnak a határai a homályba vesznek. de kevés az azonosító mozzanat. sőt idegen nyelveken is kivételes és átütő sikert aratott. fülbevalóval lehet meghódítani. A színhely itt is a Felvidék. játéka. kér-e fizetséget Adameczné. a második a különc Gregorics Pál élettörténetét. Ťrásaiban a hangok. E főtéma alapján a cselekménysor így értelmezhető: az ágrólszakadt. több a kortalan vonás. Szinte oldalanként olvashatjuk. A kisregény öt része közül az első Bélyi János csodás meggazdagodását meséli el." Ebben a szembeállításban rejlik a mű konfliktusa: az élet csaknem minden területén az anyagiak és a lelki értékek küzdenek egymással. "valahol a selmecbányai és besztercei hegyek között" is játszódnak epizódok. az emberi gyarlóságokon. mit fizetnek a falubeliek a plébánosnak. Nekünk pedig van lelkünk. Wibra Annát aranygyűrűvel. A cselekedeteket és magatartásokat alakító. Az ő világában a nemes lélek rendszerint felülemelkedik a hétköznapok sivárságán.

a kőművesnek a hallgatásért ötvenet. az új mítosz. sivárságával . Csak akkor éri el a boldogságot. a megkülönböztető sajátosságot.a Gregorics testvérek "kapzsiak" (pedig a nevük a háromkirályoktól való. és a szeme elé tárul Veronika megejtő szépsége. Az érdekesség. és legfőképpen a különösséget.az árnyaltabban. rövidebb-hosszabb regényei is a novella talajából nőnek ki. a kényeskedő. az újszerűség alakítja tehát Mikszáth nagyepikáját. Bélyi Veronika és a bátyja így menekül meg.. részletesebben megrajzolt Gregorics Pált és Wibra Györgyöt kivéve . Gregorics Pál és törvénytelen fia élete pedig azt példázza. közös ismerősként kezel mindenkit.. Mikszáth úgy mesél. Kivételes színfolt az épp említett figurák közül például "Nagy Mihály uram". az esernyő megtalálójának "száz forintot". a halápi bíró (kurta kijelentésekkel.csupán zsánerfigurák. a legteljesebb kilátástalanságból is van kiút. ha elvész a hozomány. A mű szereplői . Rendkívüli karakter Gregorics Pál. akkor annak elrejtése és megtalálása egyaránt súlyos terhet jelent. csak ritka pillanatokban élvezheti a szeretetet: "simogasd meg a homlokomat. Ancsura [É]. Gregorics alapvetően szeretetre vágyó ember. sőt gyakoriak a nevek mellett a megszólítások is ("tiszteletes Rafanidesz Sámuel uram". Azok a személyek jelennek meg ugyanis Mikszáth műveiben. A megnevezésekkel és megszólításokkal pedig azonnal jellemeket is vázol. Gregorics Pál az orvosnak "egy szakajtó aranyat" ígér fia meggyógyításáért. körmönfont okoskodás megszólaltatói. ha szertefoszlik a negyedmillió forintos vagyon vágyálma. főként a hozományra éhes rokonok előtt. megszületik a szerelem.rendkívüliek. aki viszont "két ezüst forintot csúsztatott" a kapus markába a rózsáértÉ A példasor még folytatható volna. hadd érezzek még egyszer asszonyi kezet a testemen. de "az a szerencsétlen legenda az örökségről" bénító súly. akinek eleve megvan a bélyege . "isteni" hatalommal és bölcsességgel ítélkezik). Valamennyien megnevezve szerepelnek. esetleg különcök. még Veronika is "majdnem megkínálta már az öt forinttal" a gyűrűt megtaláló Wibra Gyurit. hogy ha megvan a pénz.).valamiféle "csoda" folytán mégiscsak felébredhet a segítő szándék az emberekben. "madame Kriszbay"). hogy . hogy azonnal bevonja az olvasót.szemben az élet egyhangúságával. de a férfiakra leső Kriszbayné. "valóságos szerencsétlenség volt őrá nézve az eltűnt vagyon tudata". akik . ha elhamvad az örökséget feltehetően magába rejtő esernyőnyél. társadalmi-emberi viszonyokat is jelez. de imádott kisfiát nem vállalhatja az emberek. A legmélyebb nyomorból. Veronika sorsa azt tanúsítja. csak egy-egy életelv. Ifjúvá érve megismeri a munka és a siker örömét. Prepelicza a "ropogós tízforintos" felküldésére hajlandó azonnal lejönni az állványról (ilyesfajta "csodák" történnek "Mózes és Krisztus óta"É)." Wibra György kisgyermekkora a rejtőzködés és a tisztázatlan kapcsolatok jegyében telik (egy idő után még "apabácsi"-nak sem szólíthatja édesapját).

Gregorics apjának furfangja a kulacsnyi borral. ha "még zsidó sincs benne". kinyúlik". mi a fontos a számára. egy legenda képződését beszéli el az író. Továbbá Bábaszék "nem város". "teremt" és egyúttal "oszlat" (Kovács Kálmán).így jellemzi elbeszélői módszerét: "csak a regényírók keze alatt támad némelykor hasonló csoda. Müncz Móricz alkuja a tehénre stb. A Szent Péter esernyőjében egy "csoda" szemtanúi vagyunk. hogy "röviden végez" vele mégis alaposan elidőzik. a csekély szövet.) Mikszáth fintora: a glogovai nép a zsidó Müncz Jónást véli Szent Péternek. kitérők kerülnek. Ekkor lett "embergyűlölő". hogy "szeressék" az emberek.megtalálására már a mű derekán megvan a lehetőség (Wibra Bábaszéken Veronikáékba botlik). (Tudnunk kell. épp ő talál rá a "hasadékban" az életveszélyben lévő Bélyi Jánosra. A kibontakozásra. de ezek értékként jelennek meg. mégpedig egyre gyakrabban (pl. Müncz Jónás özvegye kivételes közmegbecsüléstől övezve játssza el ezt a szerepet. A kifejletben végül jelentős szerepet kapnak a véletlen fordulatok. aki már születésekor is "tapintatlan" volt. az éjszakai kártyapartit is leírja. az esernyő vagy Veronika . a szabadságharcban is "mindenáron tenni akart valamit". Okmagyarázó mondatokkal is találkozunk a szövegben: "A titokzatosság köde voltaképp csak azt a . felsorolja és csak néhány vonással megrajzolja az életutak mozzanatait. Milyen társadalomkép kerekedik ki a különös és különc emberekből? Regényünk színtere zárt. A szerkezet. a legveszélyesebb feladatot vállalta . hogy az 1880-as években Magyarországon már erős volt az antiszemitizmus: 1883-ban megalakult az Országos Antiszemita Párt. és a besztercei ifjú ügyvédnek döntenie kell. Wibra Györgyöt Veronika felé terelve: épp a glogovai kocsi lovai vadulnak meg Bábaszéken. majd még Veronika vetkőzésének bájos epizódja is következik. Léteznek itt is vallási-felekezeti és nemzetiségi különbségek. Végül tehát mégiscsak elkövetkezik a tetőpont.nem a mese a fontos. A legterjedelmesebb kitérő Mravucsánék vacsorája. Az esernyő történetével Mikszáth "bemutatja és ezáltal leleplezi" a legendát (Nagy Péter). amelyet viszont Wibra Gyuri lassabban talál ki. Kevés ponton alakít ki jelenetet az író. Az olvasónak már azonnal jelzi (ismétlésekkel sejteti) az esernyő titkát. a "tót" nyelv "csodálatos hangjairól" kedves derűvel szól az író. Tudnunk kell: a Szent Péter esernyője Mikszáth jelentős állomása a novellistából regényíróvá válás útján. és posztóvégek lesznek belőle. inkább elbeszéli. épp ő találja meg a fülbevalókat. de ettől kezdve még erősebben érvényesül a mikszáthi "téma-dúsítás" módszere (Kovács Kálmán).hiába. az országos közélet és a politika alig szűrődik be. Ezért akar görcsös erőfeszítéssel "jó" lenni. asszociációk.) . A szereplők javarészt szlovákok. A mozaikdarabok közé elágazások. amelyről úgy nyilatkozik az író. egy mellénykére való.("veres ember egy se jó"). hanem a mesélés. a két összefonódó ág számos epizódot fűz magába. és ezt a legendát még a püspök is szentesíti. Mikszáth önironikusan .

a tetszhalott "feltámadásával")." A nézőpont váltására egy bravúros példa: "Ťgy néz ki egy tragédia a szomszéd szobából. hogy Wibra György megszabaduljon lelki terhétől. A babona keresi a ködöt. Olykor felépít egy hangulatot. A menyasszony meghatódását és elérzékenyülését a zárómondatokban a házsártos feleség." Ezen túlmenően azonban a legenda kialakulásának valamennyi okát és körülményét gondosan feltárja a szerző: Bélyi János tiszta hitét (Jézus neki "válaszol" isÉ). megsegítik a Bélyi János gondjaira bízott kislányt. De ez elég volt. a vén kecske házi sót nyal". Szliminszkyné megszólalása ellenpontozza: "gombold be a kabátodat. a köd vonzza a babonát. Még a latin szavak is felbukkannak: "amabilis confusio" uralkodik el a vacsora végeztével. pedig neki sem volt semminemű viszonya Gregoriccsal". a glogovaiak megszánják a bajba jutót. az esernyő]." Közvetlenség érződik az írói reflexióból: "A Jézus ösmerősöm.) A megszülető hiedelmet újabb véletlen táplálja (a megbotlás Srankó János temetésén. megcsinosodott". Szereplőiről a szeretet és az irónia változataival szól. A legenda-babona-csoda motívumsor a mű egyéb részein is megjelenik: a Liskovina növényeihez fűződő hiedelmeket az ifjú pár utazása során. Igazi "csoda" jön tehát létre. időnként . legfontosabb mozzanataként a népi kifejezésmód az irodalmiság rangjára emelkedik. (ők még a halott ember szakállát is csodával magyarázzák. jószándékot és nemes tetteket teremt. Hasonlóképp magatartásokat jellemez: az emberek azért fizetnek keveset a papnak." Az író sokszor bújik el olvasója elől. Egy sarkított mondat a magatartások humoros kontrasztjára világít rá: "a tudós akadémia elfogadta az összeget. A falusiak nyelve képekben rendkívül gazdag ("már énbennem a gyanú meg nem botlik" .körülményt takarta. a hangulati keret részeként ismerjük meg." Szólás járja Besztercén Gregorics Pálról: "No lám. és ettől kezdve a legenda valósággá válik. Közmondás jellegű mondat épül a kezdősorokba: "Mikor tanító hal is meg. Mravucsánék vacsoráján a feldöntött poharak érzékeltetik a fiatalok összetartozását. Wladin!" A stílusban számos elem ötvöződik. szomjasak maradnak a sírásók.mondja magáról Adameczné). "kivévén Adamecznét"). A valóság és a mese közti atmoszférát teremt (Kovács Kálmán). végül a "három égő üszög" babonája kell ahhoz. másféle hatással ütközteti (Glogován "minden megszépült. Müncz Jónás véletlenszerű jótéteményét az utolsó útján. hogy elfogadja udvarlását. a Veronika szépsége iránti vakságától. Mikszáth a hangulatot jellegzetesen színezi és lebegteti. Mindenki fizesse a maga szolgáját. Veronika virágnyelven jelzi Gyurinak. hogy miképpen került a kis Veronika kosara fölé [ti. Jelentésrétegek torlódnak össze néhány szóban: "a pléhre festett Istenfiú". és a falubeliek misztikumra éhes fantáziáját. mert lelki erőket mozgósít. mert ő "az — risten szolgája. aztán hirtelen megtöri.

. "Minek gazdálkodik akkor méltóságod?" . az új titkár megkérdezi a földesúrtól. másfelől Tóth Mihály képvisel. erkölcsöt és magatartást. fantomországnak mutatja ez a regény a kiegyezést követő évtizedek nemesi Magyarországát. az eseménysort a képzeletbeli Bontó vármegyébe helyezi. Máskor személyesen közbeszól."de hogy mit találtak az üstben. (FáBRI ANNA) A regény egyik fejezetében Malinka Kornél. tékozló nemességet Mikszáth ebben a művében is a humor és a kritika kettős eszközével mutatja be. élesen megformált jellegzetes alakokból és mellettük számos színes zsánerfigurából alakítja ki szereplőgárdáját. nagy művészi leleménye az. A történet magvát is a valóság szülte: 1901-ben "bácskai szenzáció" volt Ungár Lajos zsidó milliomos leányának és egy dzsentrifiúnak a hasonló végkifejletű története. mintha nem épp ő bonyolítaná a sorsokat ("hát biz az igaz is lehet" . A dzsentrivel való kíméletlenül őszinte szembenézésre konkrét történelmi körülmények késztették Mikszáthot: az 1905-ös választáson megbukott az évtizedek óta kormányzó szabadelvű párt. "Hát akkor miből éljek?" Fonákjára fordult világnak.hangzik a válasz. "úri földrengést" váltott ki."szinte még most is előttem van a kis tót falu az 1873-ik év óta"). A hagyományokból élő. hogy mennyi a birtok jövedelme. hogy A falu jegyzője (Eötvös Józsefnek az 1840-es évek közepén írott műve) óta a magyar társadalom képe jóformán változatlan. MIKSZáTH KáLMáN A Noszty Ţú esete Tóth Marival (1906-1908) Mikszáth pontos társadalomképen alapuló. A dzsentri és a vármegye ábrázolása azt mutatja. hogy a magánéletben ütközteti meg azt a kétféle szemléletet. "Ráfizetek" . az ún. darabont-kormány uralma pedig nemesi ellenállási mozgalmat. amelyet egyfelől Noszty Pál.tudatlanságot színlel.kérdezi csodálkozva Malinka. önmagáról fecseg ("megérdemelném. hogy a nyelvemet kivágják" . ő a magyar elbeszélés legnagyobb klasszikusa. Mikszáth Kálmán az epika legősibb eszközeivel él. azt egész bizonyossággal sohasem lehetett megállapítani").

a leánykérés. A dzsentri elve: a lehető legnagystílűbben "foltozni a szegénységet". a törekvések középpontjában a pénz áll. főispánná teszik. Noszty Feri most még Velkovics Rozáliának. amelyen mindnyájan kiúszhatunk a partra. Tóth Mari pedig Noszty Pál szerint "olyan deszka. Noszty Feriből szolgabírót csinál. Tóth Mihály és Tóth Mari magatartását az anyagi biztonság erős alapokon tartja. hanem alapmotívum is. egyre súlyosabb.mivel váltót hamisít .Az expozícióul szolgáló trencséni kaland önmagában is kerek történet. de ez a terve . a hálót szövő pók a dzsentri életelvét jelképezi. a jelen kiskirályai. benősül a Noszty famíliába. a tetőponton a házasságkötés kikényszerítése. "A Nosztyak." A dinasztia számos posztot ural: bécsi "excellenciás úr".megoldásként . A leánynak több mint egy milliója lesz. amely a dzsentri akcióba lépésekor válik láthatóvá. a körmönfont udvarlás. Rágányosok. emberemlékezet óta ők uralkodnak a megyében. Látszatvilágot épít magának. Krisztina asszonyt és Velkovicsékat azonban visszahúzzák a beidegzések. kanonok is van köztük. A későbbi ismétlődések. A gátlástalan hozományvadász.meghiúsul." A vármegye életét a személyes érdekek irányítják. de a főtéma minden lényeges mozzanata megjelenik benne. ezért védtelenek a lesüllyedt arisztokratákkal szemben. A pénz és a hivatal megszerzésének egyik lehetséges eszköze az érdekházasság. a kompromittálás. terjedelmesebb szerkezeti egységben Kopereczky Izrael Izsák áll a középpontban. Tóth Mari már "amerikai lány". könyvalakban csak 1908-ban látott napvilágot. gyorsabban peregnek az események: a somlyói szüret a kölcsönösen álruhás megismerkedéssel. A szerkezet tehát több epizódcsoportból fonódik össze. A szereplők két nagy tábora közül az első: Bontó vármegye vezetői. és az ő vagyonának.Noszty Feri lelepleződése és kényszerű továbbállása. valamint befolyásának segítségével kezdődnek a széleskörű hadműveletek Tóth Mari behálózására. Az úri família tehát megszégyenül. híjával vannak a szilárd önérzetnek. de Noszty Feri utolsó szavai sejtetik: a dzsentri életvitele nem fog megváltozni. szabad levegőn és szabad beszéden" nevelkedett. ezek alakítják az emberi és hivatali kapcsolatokat. majd végül . Az egymás mellé felsorakozó epizódok olyan hálót alkotnak. Horthok. visszatérések fogják össze a látszatra kötetlen mesélőkedvvel előadott történetfüzért. megfizethetetlen hitelekből él. Ez részben a sajátos műfaj következménye: a mű 1906 októberétől tárcaregényként jelent meg a Vasárnapi —jság hasábjain folytatólagosan. A második. A mű második felében összefonódnak a cselekményszálak. a polgármester lányának a kezére (illetve vagyonára) pályázik. A vagyonos polgár azonban kívül áll ezen a vonzáskörön. tisztségekbe és felbukkanó vagyonokba kapaszkodik. köztük az elkülönülő Noszty família. A háló azonban nem csupán konstrukciós eljárás. maga . Homlódyak képezték a megye krémjét. A Noszty klikk Kopereczkyből főispánt.

szellemének és erkölcsi világának megtestesítője. A Nosztyak közös vonása a gondtalan életélvezet: a kártya. mert itt "százszor nagyobb boldogság az élet". és az élősködő életvitel fenntartását célozza. de "most kukoricát morzsolnak otthon". "valóságos kis Paradicsomot") . A történet elején már a tönk szélén áll. az őt milliókhoz segítő Amerikából hazaköltözik. krapeci birtoka csupán "kétezer hold hozzáférhetetlen erdő" és egy veszteséges szántóterület. szeszgyárat. Különc dzsentri Kopereczky báró. Tóth Mihály viszont idealizált polgár: nemeslelkű.csattan fel Kozsehuba javaslatára). ("Mutatósan tudott költeni". a lelkifurdalás olykor megingatja. amikor ennek ellenére végigjátssza az alattomos szerepet. a kézműves munkában éppoly tehetséges. fűrészmalmot. önzetlen. mely egyúttal a megkaparintható vagyonok behálózására irányul. Annyi pénze azonban még van. a sörházbeli kuglizás. Gyárakat létesít ("kockagyárat". esetlen szégyenlősséggel párosult rámenősség. ő még ellenfelénél is aljasabb. de akkor süllyed a legmélyebbre. A dzsentri ellenlábasaként először Kozsehuba Tivadart. Az "őseinek valamikor pallosjoga volt". a dorbézolás. a trencséni kaland az ő korrekt eljárásával záródik. Nyersen realista.majd gyors döntéssel. sőt ő is nemességet szerez. jótékony adományai megadják neki a társadalmilag . a gyárost és vendéglő-tulajdonost ismerjük meg. A szíve még fogékony. hogy a Noszty család utolsó szalmaszálként belekapaszkodjék. Noszty Feri "úri svihák" (a Beszterce ostromából a Behenczy bárók és más hasonló Mikszáth-figurák rokona).Noszty Pál pedig parlamenti képviselő. Velkovics Mihály a polgár jellegzetes átmeneti típusát személyesíti meg: becsületes.nem oly mértékben. az alakoskodás és a pózok nagymestere. őt is megigézi Tóth Mari bája. hozzáadják Noszty Vilmát. mint a nagyszabású vállalkozásokban. A dinasztia érdekeinek. és a huszárhadnagy ezzel indul el a lejtőn. Közhasznú. Itthon földbirtokos lesz (a rekettyési uradalom tulajdonosa). gyakorlatiasság. mint a feleségére). Három ifjúkori jóbarát alkotja a dzsentrivel szemben álló pozitív erőket. Amerikában dollármilliókat szerez a sóspereccel és a köménymagos kiflivel. sikeresen gazdálkodik. szükség esetén "bámulatosan melegítő. Eszményített figura. de megőrzi szellemi és gazdasági függetlenségét. Kopereczky jellemvonásai: tanulatlanság. hogy azután ő pénzelje Feri hozományszerző akcióit. és a befejezésben is kulcsfiguraként lép fel. neki magának már "le van foglalva a fizetése". gőzmalmot. az ellenfelet pontosan ismerő "üzletember". mert a váltóhamisításra való rábírással átlöki Nosztyt egy erkölcsi gáton (nem kellett sokat erőlködnie). téglagyárat. ™nerejéből emelkedik fel. Megvan a nemesi rátartisága ("Éegy Nosztyval beszélsz!" . egészségre ártalmas voltuk miatt beszünteti őket. a miniszterelnök barátja. rokonszenves hangja volt" stb.) A színlelés. Ide tartozik a költekező udvarlás is. A sziklaszilárd erkölcsű Storm ezredes német. de hat rá a dzsentri vonzásköre (csak.

a csattanót ("Engem itt senki se ösmer. ahol nem látták. száll. az otthon pipázgató konzervatív "haragszik a zsidóra. különc alak. Allegorikus betét a rókacsalád epizódja is. kijön a fű a földből. A fiatalok szerelméről: "mikor annak az ideje van. Az egyik legnagyobb társadalmi problémára. de mindjárt lehagyít az Isten egy nagy jövedelmet a prágai szeniorátussal." Az író is közbeszól olykor: "hiszen a pénznek nincs esze (pedig dehogy nincs)". szüreti mulatságról életképet. a tizenkettedik fejezetben. A szabad függő beszéd is az író kedvelt eljárása: a szóbeszédet is így szövi be. valamint németek és románok) helyzetére is felhívja a figyelmet. romantikus cselekményszövés. Tóth Marit lesve). még ha bunkóval vernék is vissza. A dzsentri mellett nagy szolgálatot tesz a minden hájjal megkent. Somlyó hegyéhez érkezve. de a hang és a nyelv rendkívül változatos. a szemembe"É)." . hétpróbás komornyik. a szerelmi hévtől elragadva ("Nézz. beiktatási ceremóniáról és megyegyűlésről kapunk (karikírozott) tablóképet. a magyarországi nemzetiségek (tótok. A végkicsengés viszont éppen attól lesz elgondolkodtató. ("Milyen szertelen a szerencse! Gyereke születik a Kopereczkynek. A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth írásművészetének csúcspontján született meg. a párhuzamba állított ellentétet ("Velkovics Rozália sírt. a kedélyes mese. Bubenyik. ahol hallották"). igaz embersége.Hiszen éppen az a jó. sőt vészterhes." A nemzeti sajátságokról: "Minden egyes magyar hazafi két emberből áll". tiszteletet parancsoló életismeret. új költség. széles gesztusokkal ("Abban az időbenÉ"). száll. máskor sejtető párhuzamként Noszty Feri látja meg. egy csomó hitelező pedig káromkodott. azaz szlovákok. A színes karakterek egyike pl. ismeretlen világokon át. A humorból kibomló szatíra mellett idill. többször előfordul (Kopereczky tőle tanulta a szövést. Költői színekkel fest tájképet pl.").hasznos polgár öntudatát. a másik magára öltve "a közgyűlési atilláját" politizál. rózsám. A főmotívum képi illusztrációja a hálóját szövő "pók". Gazdag élettapasztalat sűrűsödik a regényben. sokszínű világ . Koleszár Mária. hogy Mikszáth nem kommentálja Noszty Feri vérlázítóan cinikus zárómondatait.") Tóth Mari táncáról olvasva Noszty Feri lélekállapotát is átérezzük: "meglendíti piciny lábát. de azért nem tud ellenni nélküle". Mikszáth kedveli a sarkítást. zsánerrajz. úri svihák és egyéb típusok. Mikszáth stílusának fontos részét képezik a tömörített. a társadalmi élet jellegzetes eseményei közül pl. "liberális és szangvinikus. s azok szárnyakká válnak azon nyomban. Saját vasszorgalmából és tehetségéből megteremtett anyagi biztonsága. Az elbeszélő művészet és stílus alaprétege az anekdotázás. Máskor népdalban szólal meg Noszty. körültekintő óvatossága és családapai felelőssége segíti hozzá a dzsentri legyőzéséhez. a tót dajka (a folklór élő voltát illusztrálja vele Mikszáth). jogállamot és egyenlőséget ordít". szentenciaszerű mondatok.

jelenik meg az anekdotafüzérből kibomló szerves nagyregényben, oldott élőbeszédszerű előadással, hangulati árnyalatok váltakozásával, derűs és bájos epizódok sorát lezáró, komor kicsengésű csattanóval. CSEHOV Sirály (1896)

Az életben az emberek nem lövik agyon és nem akasztják fel magukat minden pillanatban, nem lesznek szerelmesek és nem mondanak örökké bölcseket. Idejük nagy részét evéssel, ivással, nők vagy férfiak utáni hajkurászással és ostoba fecsegéssel töltik. Ezért ezt kell bemutatni a színpadon. Olyan darabot kell írni, melyben az emberek nem azért jönnek, mennek, ebédelnek, időjárásról beszélgetnek vagy kártyáznak, mert a szerző úgy akarja, hanem mert ilyen az élet. A színpadi életnek is ilyennek kell lennie. (CSEHOV) Egyfelvonásosok és vázlatosabb többfelvonásos kísérletek (Platonov,1881; Ivanov,1887) után a Sirály nyitotta meg a nagy Csehov-drámák sorát. Az 1896-os pétervári ősbemutató "szörnyű sikertelenséggel" zárult, de a moszkvai Művész Színház társulata, amely "fellázadt a régi játékstílus, a teatralitás, a hazug pátosz, a deklamáció, a mesterkéltség, a sztárkultusz ellen" (Sztanyiszlavszkij), 1898-ban sikerre vitte a darabot. A Sirály tragikomikus művészdráma, "ripacsok és művészek sorstragédiája, ironikus-keserűen szomorú komédiája" (Almási M.). A tudatosan objektivitásra törekvő szerző egyetlen olyan műve, melyben szubjektív problémái is megjelennek; a Sirály Csehov legszemélyesebb vallomása. Az író tisztában volt azzal, hogy - a történet hagyományos elemei ellenére is - új korszakot nyit a dramaturgia történetében: "Elég szívesen írom, noha sokat vétek a színpad törvényeivel szemben. Komédia, három női, hat férfi szereplő, négy felvonás, tájkép (kilátás a tóra); sok beszélgetés az irodalomról, kevés cselekmény, öt pud szerelem." (1895. okt.); "Forte kezdtem, és pianissimóval végeztem, a színpadi művészet minden szabályával szemben. Kisregény lett belőle" (nov.). A cselekményességet a lélektani ábrázolás, a líraiság, az új atmoszféra, a megfoghatatlan hangulat, a "víz alatti áramlás" (Ny.Dancsenko) helyettesíti; az akciókat társalgás, a poénos dialógusokat a

szereplők szaggatott beszédmódja váltja fel. Ťgy Csehov a Sirálytól kezdve "a cselekvés műfajában kialakította a cselekvésképtelenség, egyszersmind a cselekvésképtelenséget a fájó bizonyosságig panaszolni, elemezni kész számadáskényszer, önelemzés drámai formáját, röviden szólva: az értelmiség ábrázolásának megdöbbentő drámafoglalatát" (Elbert J.). A műben egyetlen család köré csoportosuló kis közösség viszonyrendszere, szituáció- és beszélgetéssorozata tárul fel. Az életképszerű jelenetekből komponált mű helyszíne Szorin vidéki birtoka (tó, fasor (I.), virágok, krokettpálya (II.), ebédlő (III.), dolgozószobává alakított szalon IV.). Az első három felvonás keretét Arkagyina és Trigorin egyhetes nyaralása (és végül elutazása) adja. A (két évvel később játszódó) IV. felvonás néhány órás találkozójának apropója Szorin betegsége: miatta látogatnak le ősszel Arkagyináék a birtokra; ekkor tér vissza (a Polina ajánlata elől elmenekült) Dorn doktor is, és egy villámlátogatásra Nyina is. Hagyományos, információközlő expozíció nincs; az első jelenetben éppen a színpadot ácsolják, mely - a tóval együtt - fontos hangulati elem és szimbolikus jelzés (a záró felvonásban törött és lepusztult, "mint egy csontváz"). Az alaptónust már a nyitó dialógus "miért jár mindig feketében?" kérdése megadja, majd a beszélgetések megjegyzéseiből gyorsan tisztázódnak az alapszituáció viszonyai. Az első felvonás "darab a darabban" jelenetét feszült dialógus vezeti be: az egyébként is hamleti szituációban Arkagyina (fensőbbrendű színészi gesztusként) Shakespeare-t idézi, mire a fia "visszaidéz", s a Claudius-Gertrud viszonyt anyja kapcsolatára vonatkoztatja. Az előadást - a fegyelmezetlen közönség reagálásai és Arkagyina minősítése ("dekadens izé") miatt - Trepljov sértődötten leállítja, a kiélezett szituáció viszont alkalmas a művészetről vallott felfogások ütköztetésére és a kapcsolatok tisztázására, így a jelenet (mindkét szinten) fordulópont: Nyina Trigorint választja (és majd színésznőnek szökik), elhagyott szerelmese, Trepljov pedig az írásnak szenteli magát. A megváltozott viszonyok hatásai derülnek ki a a következő két felvonásban. Miközben együtt unatkoznak, pecáznak, beszélgetnek, Trepljov először lelő egy sirályt (II.), majd (a két felvonás között!) öngyilkosságot kísérel meg (III.); Mása eldönti, hogy férjhez megy a tanítóhoz; Arkagyina és az író kapcsolata meginog, majd a színésznő praktikái után újra megszilárdulni látszik, de Arkagyina féltékenysége miatt végül mégis elutaznak. Dorn "eltávolítása" dramaturgiai szükséglet: miután hazatérésekor észreveszi, hogy mennyire "megváltozott minden" - szinte második expozíciós helyzetben - őt kell informálni a (két felvonás közt eltelt) két év eseményeiről. Ťgy a záró felvonásban utalásokból értesülünk "a hazulról megszökött" Nyina

életének eseményeiről: kapcsolatáról Trigorinnal, gyermeke haláláról, küzdelmes vidéki színésznősködéséről - ez az epikus és naturalista anyag-lehetőség nem kerül színre, csak a társasjáték feszültségteremtő, sűrítő jelenete: a rendszeresen bemondott számok kopogása még szaggatottabbá teszi a társalgást; az üres csevegésben, szinte mellékesen, szó esik Trepljov íróvá válásáról is - aki éppen öngyilkosságra készül a szomszéd szobában. Minden felvonásban meghatározó egy-egy színpadi vagy színpadias jelenet: az előadás, Nyina első fellépése után (I.) Arkagyina bohózatos magamutogatással fiatalságát bizonygatja Másával szemben (II.); majd megkoreografált, hatásos, hízelgő szereplésével - Trigorin visszahódítására - mesterségbeli gyakorlatát is igazolja (III.), végül újra (a már színésznővé érett) Nyina kap nagyjelenet-lehetőséget: vallomásával tapasztalatait összegzi (IV.). Ugyanígy szerkezetalakítók a sejtetésekből, utalásokból kibomló, ismétlődéssel fokozó hatású akciók is: Arkagyina Maupassanttanácsokat olvas fel arról, hogyan kell "megtartani" az író-szeretőket, majd ezt a receptet követi (Trigorin meghódításakor) a kezdetben naivnak látszó Nyina előbb még ösztönös hízelgésével, később már céltudatos faggatózásával az író pályájáról, sikereiről (II.); a lány először félt az író jelenlétében színpadra lépni, aztán szinte lerohanja; (Nyina sikere után Arkagyina kénytelen "visszaszerző" jelenetet rendezni); Trepljov először csak felveti önsors-párhuzamát a lelőtt sirállyal (II.), majd eredménytelen öngyilkossági kísérletét (III.) végül halállal végződő követi (IV.). A drámai szituációt a Trepljov által szeretett és a Trigorinba szerető Nyina teremti meg, mert így alakul ki az elérhetetlen, viszonzatlan, sokféle tónusú szerelmek sora: Medvegyenkó Mását, aki Trepljovot, aki Nyinát, aki Trigorint szereti, aki viszont változékony, de elválaszthatatlan kapcsolatban marad (az őt úgysem engedő) Arkagyinával. Az öregek sorsában, mellékszálként, hasonló a végeredmény: a Samrajev-Polina-Dorn doktor lánc vége Arkagyina lehetne (mert a szabad, bohém orvost persze vonzza a vele is kacérkodó színésznő); a IV. felvonásban pedig még az öreg Szorin is bevallja, hogy ő is vonzódott Nyinához. Mivel azonban "az élet Csehov szerint nemcsak szenvedés, hanem könyörtelenség is, a szenvedő ember éppoly kegyetlen másokkal, mint önmagával szemben, minden szenvedés mások sorozatos szenvedéseit idézi elő" (Schöpflin A.), így a "ki kit szeret" lánc visszafelé haladva a "ki kit gyötör" sorozattá válik. "Cselekményhelyettesítővé" lesz a beteljesületlen szerelmek polifón rendszere, gyakran párhuzamos szerkesztéssel: pl. Mása anyjának, Polinának ironikus-komikus reménytelen vonzalma a doktorhoz, és érzelemmentes házassága (a nem hozzá való) Samrajevvel lánya életútjának előképe, sorspárhuzama - de Mása reménytelensége már inkább tragikus színezetű.

Mindenki szerelmével is és önmagával is küszködik: erre a "belső konfliktusrendszerre" épül a művészdráma: két író, két színésznő - két művészgeneráció és művészetfelfogás ütközik. Mesterségük életformájukat is meghatározza, a "profik" hétköznapi élete és szakmája (Arkagyina, Trigorin) már szétválaszthatatlan; ezt az utat járják majd később a pályakezdők (Trepljov, Nyina) is. A művészek (vendégek vidéken!) legalább önmegvalósítók; az itt élők viszont teljes zsákutcában vergődnek. Az értékvesztett lét az elmaradott vidéken szegénységben, mozdulatlanul - értelmetlen és kilátástalan: Mása nem dolgozik, Medvegyenkó kiszolgáltatott tanító, Szorin hosszas hivatalnokoskodás után nyugdíjazott beteg - nincs is lehetőségük a változtatásra, így még több idejük marad az önsajnálatra. A vidéken élő fiatalok (22, 23, 25 évesen) "öregebbek", mint a középkorú művészek. A szakmai és szerelmi összeütközéseken kívül a viszonyokat bonyolítják a háttérben is (Nyina-apja, Mása-apja), az előtérben is (Arkagyina-Trepljov) zajló szülő-gyerek konfliktusok. A Sirályban nincs főszereplő, egyformán lényeges minden alak bármelyikük életútja egy-egy kibontható, tragikus sors. Ismerik egymás kapcsolatait, mindenki részt vesz mindenki életében, "mindenki boldogtalan, mindenki vágyakozik, mindenki szeret, és mást szeret, mint aki őt szereti É félemberkék találkoznak egymással." (Kosztolányi). Az önmegvalósítást a művészi alkotás jelenti, magánéletükben viszont a művészhősök is kudarcot vallanak - a szerelem csak fájdalmak forrása. Az öregedés ellen keservesen küzdő, a színésznők és a hiú nők negatívumait sűrítő Arkagyina banális, közhelyes társalgó, hisztérikus túljátszó; minden szituáció egy-egy próbalehetőség számára. Felszínes egoista, csak saját sikerei érdeklik (önzésének része nevetséges fukarsága is). Környezetével lekezelő vagy túlzóan kedveskedő, fiával viszont elutasító, hideg, kegyetlen. (Végtelen kártyázás és "iddogálás" közben könnyedén jegyzi meg, hogy "nincs ideje" fia műveinek elolvasására.) Trigorin középszerű, de jó technikájának köszönhetően sikeres, ugyanakkor zárkózott, nehezen kommunikáló, hízelgéssel meghódítható, hiú író (csak saját művét olvasta a folyóiratban, a fiúét fel sem vágta). Minden életjelenség téma a számára, kapcsolatait is tapasztalatszerzésnek tekinti. Erkölcstelen, gátlástalan jellem; gyengesége, kényelmessége tartja Arkagyina mellett. állandóan robotoló, anyaggyűjtő íróként örökké elégedetlen saját magával vallomása (II.) csehovi önportré. A mindig szereplésre kész, "comme il faut" Arkagyina a színjátszást, a minden látványt, jellemet, helyzetet cédulázó író az irodalmat keveri az élettel. Trepljov állandó szeretethiánytól szenved; anyjához ambivalens a viszonya: gyűlöli és rajong érte. A két beérkezett, sikeres művész (a "rutinos iparosok") mellett kísérletező kezdő: menekül az elcsépelt "jólmegcsináltságtól"; újromantikus lázadó: "Nem olyannak kell

ábrázolni az életet, amilyen, [É] hanem olyannak, ahogy álmainkban megjelenik", de mindenáron "új formákban" (I.). Az évek során fejlődik, művészi válságából megtalálja a kiutat, gyökeresen átalakul művészetfelfogása: "nem az új vagy a régi forma a fontos, hanem az, hogy írjon az ember, ne törődjön semmiféle formával, csak írjon, mert szabadon árad lelkéből az írnivaló." (IV.) Magánéleti problémája viszont - a megjelenő Nyina végérvényes szakításával (aki még mindig Trigorint szereti "kétségbeesetten") és a lány azonnali elutazásával teljesen megoldhatatlan. (Nyina az első felvonásban a két férfi közül írót is választ: Trigorint csodálja, falja a műveit, Trepljov darabját nem érti, mert "nincsenek élő alakjai" - és "nincs benne szerelem".) Nyina az egyetlen szereplő, aki képes változtatni sorsán; (naiv, külsőséges, átlagos kispolgáriságából indulva) küzdelem és szenvedés árán lehetőséget teremt magának az önmegvalósításra. Utolsó feltűnésekor még bizonytalan, hogy megtalálja-e az igazi művészetet, de ekkor már hisz saját művészi igazságában. A művészdráma a Hamlet-párhuzamon kívül is "irodalmi" - Zolát, Turgenyevet, Tolsztojt emlegetik -, Nyina végül "tolsztoji" életfilozófiát talál magának: "nem a hírnév, nem a ragyogás a fő [É] hanem az, hogy tudjunk tűrni. Tudd viselni a keresztedet, és higgy! én hiszek és már nem fáj úgyÉ"; Trepljov kitörése - "megcsókolom a lába nyomát" pedig Dosztojevszkij-reminiszcencia (l. Bűn és bűnhődés). A középponti sirály-szimbólum képzettársítások során át teljesedik ki, és meghatározza az atmoszférát. Először a hazulról elszökdöső Nyina egyszerű hasonlatában jelenik meg a kép (őt "úgy vonzza valami a tóhoz, akár a sirályt") - s aztán hófehérben játszik a tavi színpadon. A madár lelőtten, tárgyként először Trepljov előreutaló (a lelövés gesztusában megnyilvánuló) szimbolikus önmegjelenítése - Nyina ekkori éretlenségének jele megjegyzése: ő "nem érti az ilyen szimbólumokat". Trigorin számára a madár is témalehetőség, de már a lányhoz hasonlítja és jelképesen kapcsolatukat vetíti előre: "egy tó partján gyermekkora óta él egy fiatal lány, olyan, mint maga, szereti a tavat, akár a sirály, és boldog és szabad, akár a sirály. De véletlenül jött egy ember, meglátta, és unalmában elpusztította" - viszonyuk ellentmondásosságát sejteti a kép. Az elutazás előtti búcsúzási jelenetükben - még kapcsolatuk moszkvai kibontakozása előtt! Trigorin már múltként, lezárult emlékként jeleníti meg, újra jelezve a tragikumot: "olyannak látom majd emlékezetemben, amilyen azon a verőfényes napon volt, egy héttel ezelőtt [É] beszélgettünk [É] a padon meg akkor ott feküdt a sirály".) Bukásai után Nyina, már tragikus önszimbólumként, ,Sirály' néven írja alá leveleit, és zavaros-felkavaró záró monológjában is így emlegeti magát. Az író hajdani cinikus megjegyzésének bekövetkezte addigra már megértette vele a szimbolikus jelentéseket - ekkor levelein Trepljov ironizál. A fiú öngyilkos pisztolylövése pedig éppen akkor hallatszik a háttérből, amikor Samrajev előhozza Trigorinnak az általa kitömetett, de már rég

). miért akarta főbe lőni magát Konsztantyin. Trepljovból még a halála előtti pillanatban is kiütközik anyakomplexusa ("ez biztosan elkeserítené a mamát"). pszichológiai analízist készít. elhárítják mások kitöréseit.).általánosítgat is: "a nők sohasem bocsátják meg a kudarcot". (Csók)/ Milyen fa ez?". óvatosan fejtette le az életről annak ezernyi finom rétegét."az elvonttól a konkrétig zuhanó drámai mozgást a konkréttól az elvontig emelkedő lírai ellenmozgás keresztezi" (Egri P. az "ebben a tóban sok hal van" kijelentés nemcsak a témaváltással. még Szorinból is megszólal a tragikus öngúny (IV. Még a tisztán komikus figurák (Polina.a birtokot mellesleg pusztulásba döntő Samrajev jószágigazgató nem kap felmentést. amelyben az ügyesség olyan mesterien rejti szem elől a kiszámítottságot. hogy megőrizze megjelenésének fiatalos látszatát. szövegek (pénz-motívum) is tragikus sorsokat rejtenek. (A legapróbb részleteket megfigyelő szerző . Ezek a rétegek izgatták. (Arkagyina: "Most elutazom. Mása tubákolása csak lázongó gesztus konyakozása. aki rendkívüli érzékenységgel. jellemek. A sirály fizikai valóságában és egyre gazdagodó jelentéseivel egyszerre hat. "Viszonozni nem tudom. Az író a Sirályban is teljes sorsokat tár fel egy-egy gesztussal. Medvegyenko) is szánalmat ébresztenek elesettségükben. Minden megszólalásuk leleplezi belső világukat. végtelenül csalafinta.orvos volt. de egy kicsit hagyja leleplezni saját magát is. egyedül a közhelypufogtató.)".) Az egyetlen őszinte figura. (Odanyújtja a szelencét. és nem fogom megtudni. másról beszélnek (pl. pl. —jszerű a dialógustechnika: a szereplők elhallgatnak. majd elmenekül előle.anyja (számára is rokonszenves) szeretőjének -.szereplőivel . durva stílusa már teljes lesüllyedésének jele. a szimbolikus réteg gazdagítja a realista kifejezésmódot is. beszédmód stb. Az ismétlődő komikus gesztusok. színházi pletykákon csámcsogó . de az orvos előbb tréfálkozni próbál. de megformálatlanságával is leleplezi Trigorint. vallomásait ("Drágám!/ Csitt! Jönnek". holott sehol semmi kulcslyuk" (Peter Brook). kulcslyukon keresztül látunk mindent. hogy végül azt hisszük. a nőknek csak "kisebb része iszik nyíltan. "Nincs senki. Arkagyina kínosan erőlködik. A mű részleteit Makai Imre fordításában közöljük.). tökéletesen kikalkulált és értelmes rendbe illesztette őket.elfeledett madarat. a többiek zugban [É] és mindig vodkát vagy konyakot". Mása. nyíltan vall apjáról és Trepljov iránti szerelméről Dornnak .") Csehov ironikus látásmódjának következtében az összetett minőségek sokféle formája működik a darab minden szintjén (szerkesztésmód. árnyalja a líraiságot is . jelenetek. s kivételesen nemcsak a szereplőket leplezi le. CSEHOV .) "Csehov soha nem egyszerűen az élet egy szeletéről beszél .

és egyszersmind egyszerű is.a cselekmény maga a társasági élet. melyet "dráma"-megjelöléssel látott el a szerző. legyen ugyanolyan bonyolult. de a nők dolgoznak. Elza Triolet szerint pl. Csehov tudatosan kerüli a látványos akciókat. láthatóan. hétköznapiságának illusztrálására zanzák sora született. állandóan vitázott a színház vezetőivel. Cselekmény nem mozgatja a darabot. az élet nem adhat mást. csak váz" volt. vagy az életük éppen tönkremegy. Minden elmúlik. Mindenki boldogtalan. A nyitó jelenetből kiindulóan egyetlen elkomoruló folyamatnak tűnik a négy felvonás hangulat. a Kosztolányi-variáció pedig a következő motívumokat emeli ki: "három moszkvai lány története. kiábrándul. vendégfogadásra berendezkedett Prozorov-házban az állandó jövés-menés. hogy "mindaz. hanem dráma. (KOSZTOLáNYI DEZSő) A nagy Csehov-drámák között a Három nővér az egyetlen. miközben rövidítette a dialógusokat. aki vidékre kerül. [É] csupa jelképÉ a valóságot csak egy nagy költő hazudhatja ilyen tömörnek. hogy kettesben csak ritka pillanatokra maradhatnak a szereplők). a mű ironikus. mégse kisregény. de semmi sem oldódik meg. de a végén mégsem mennek el".Három nővér (1901) Az élet is elmegy. A férfiak nem dolgoznak. legrejtélyesebb darabjának tartják. mint az életben. szerepek nélküli. pirogevés. a poénokat. ezt "az értelmes élet utáni meddő sóvárgást" legkomorabb. hogy "három tábornoklány Moszkvába akar utazni.és . "eljátszhatatlan. ott csöndesen elszárad. hogy az "érdekesség" ne vonja el a figyelmet a rejtett tartalmakról. mégse novella. kevés a történés . akkor csak ebédelnek. a fiatalság." A nyitott. Külsőleg. ilyen összefüggőnek [É] a legnemesebb realizmus bűvös eszközével. és ők is boldogtalanok. a mű arról szól. A darab cselekménytelenségének. kártyázás közben szinte észrevétlenül változnak a sorsok (úgy. lehetőségük van rá. Ha ebédelnek. teázgatás. komikus tónusát hangsúlyozta a tragikus-szentimentális játékstílussal szemben. és boldogtalanok. A szerző. de közben éppen megteremtődik a boldogságuk. megöregszik". a pénzük is megvan a vasúti jegyre. — jszerűsége miatt bemutatásakor a moszkvai Művész Színházra nehéz feladat várt: az első változat a színészek szerint "nem darab. a csúcspontokat. csak utalásokból álló" szövegnek tartották. ami a színpadon végbemegy. Csehov meghatározta.

Andrej). aki benn otthonosan zongorázik).egyetlen pisztolylövés. mint Andrej kártyaveszteségeiről és eladósodásáról. majd a negyedik felvonásra már kikerülnek a kertbe. tervszerű akciósorozat. életvitelükkel. menekülésük csak vágyaikban fogalmazódik meg. Andrejnek meg Csebutikin tanácsolja. kártyával. A "lappangó" cselekményt. A családi ház nemcsak valós helyszín. a feleségek megcsalják a férjüket [É] ez a romlott levegő megnyomorítja a gyerekeketÉ". . a távoli háttérből.és távozás-motívumok adják a keretet: Natasa és Versinyin bekerül a társaságba: ez a változás (Andrej nősülése és Mása fellobbanó szerelme) teremti a drámai szituációt.) és a tűzvész éjszakáján (III.Tuzenbach megölése . A mű kompozícióját meghatározza a többsíkú időszerkezet: a darab Irina névnapján.) keresztül a párbaj és a katonák áthelyezési napjának deléig (IV. Natasa tevékenysége döntő változást okozó. de összemosódnak az idősíkok: a felvonások . Olga a dadával állami lakásba."mintha csak tegnap" hagyták volna el a fővárost.a felforgató Natasa pedig már a kert átalakítását tervezi. erről szinte mellékes utalásokból értesülünk ugyanúgy. hogy "meneküljön innen messzire" . eseménytelenül csak a vegetálás látszik. ideköltözésük 11. stílusukkal próbálnak védekezni.) az elrontott farsangi esten (II. "egy kormányzósági városba" került. ábrándjaikban a szépséget.a záró jelenetben a hadosztály elvonulása és a báró halála a Prozorov család magára maradását jelenti.).pillanatképekben megjelenített négy életút-állomása: a még derűsnek. Irina albérletbe menekül ("legalább nem kell Protopopovval találkoznia". mélyen. zenei kompozícióban. "drámaiatlanul". évfordulóján kezdődik. halkuló katonazenéig tart. egyben az apa halálának első. A közönséges. (A mű. mérges pletykával teszik változatossá az életüket. a darab egyik vezérszólama. pálinkával.) A felszínen. —gy emlékeznek. a rejtett tragédiát szimbolikusan jelzi a darab tere is: amikor tizenegy évvel korábban Prozorov tábornok "megkapta dandárját". vidámnak ható névnapi ebéd életképétől (I.a moszkvai álmok. A mélycselekmény változásait az egyre szűkebb belső terek is jelzik: Natasa közös szobába költözteti Olgát és Irinát (így a szalon helyett ebben a zsúfolt zugban játszódik a III. pereskedéssel. családjával vidékre. a felvonások között a család kisemmizésének folyamata zajlik. vágyak és a realitás ütközése az atmoszféra alapja. az életet jelenti a lehúzó környezet ellenpontjaként . majd kisemmizésüknek szimbóluma is. érkezés. a Moszkva-motívum. felvonás). hanem elhatárolódásuknak. Mása "sem teszi be többé a lábát" a házba. az apa temetésén hallott búcsúztató katonazenére való emlékezéstől a búcsúzó barátokat kísérő. sivár környezetet gyerekei szinte száműzetési helynek tekintik ("nincs egyetlen csak egy kicsit is jelentékeny ember [É] nehogy elpusztuljanak az unalomtól. a színfalakon kívül. a kultúrát. Szoljonij aktív tette .

mint Feydeau drámái . sejtetnek: "fél egy van". azaz a párbaj ideje. a katonai. hivatalnoki munka nem elégíti ki a (csak saját benső világukban élő) figurákat. a búcsú . Csebutikin óratörése szimbolikus: akkor ejti ki a kezéből az orvos . Versinyin állandóan az óráját nézi a búcsújelenetben . Natasának két gyereke születik. tanári. hogy véletlen egybeesésekre épül.). banális beszélgetésekkel. főszereplő és rezonőr nélkül. a tűzoltóautó a legjobb pillanatban süvít el a ház előtt. Szövegek és gesztusok ismétlődése.emléktárgyat. Irina (reggel kilencig ágyban heverészve) a munkában látja a boldogság megtalálásának lehetőségét. ez minősíti az ő szándékait is.gesztusa jellemét is minősíti. a közbeszólások. A feleslegesség és a felejtés motívuma állandóan visszatér: Mása zongora-. dél). jelzik az idő múlását a szerzői utasításhoz képest: "negyed kilenc van". láthatjuk. vágyaikról (elutazás). a távoli muzsika. A mozdulatlanságban ironikusnak hat az állandóan visszatérő óramotívum (emlékeznek: "akkor is így ütött". Lemondanak terveikről (Andrej az egyetemi tanárságról). locsognak: "két percet siet". de csak álmokkal pótolják életük hiányait.) Ugyanakkor egyetlen napba sűrítettnek tűnik a drámai jelen hangsúlyosak a felvonásidők (dél. a lányok fogynak. hajnal. végül a tanítástól reméli. . Ha alaposabban szemügyre vesszük a drámát. "Minden oldal az élet benyomását kelti. Szenvednek helyzetüktől. feladatuk. párhuzamos sorsok villanásnyi képeiben jut el a katarzis nélküli lezárásig. Az "intarziás" felépítésű mű hagyományos expozíció nélkül. úgy bomlik ki előttünk ez az élet. vidéki középosztálybeli-értelmiségi csoportképet alkotnak. Testi-lelki-szellemi leépülésük folyamatos értékvesztés. aztán gyorsan kiábrándul a sürgönyhivatalnokoskodásból. Andrej hízik. ill. Irina váltogatja munkahelyeit. hogy hasznosnak érezheti magát.az éppen a mamától maradt . csehartma-cseramsa) töltik napjaikat. amikor Irina először jelenti ki tényként. Filozofálgatásaik állandó tárgya az eszményített múlt és a távoli jövőbe vetett hit. vitákkal (l. de már ott van előtte a fejfájós Olga és a komikus Kuligin pedagógiai pályájának eredménye s Mása véleménye: "Mikor tanárok közt kell lennem. értékesek.a virágváza felborul. mintha egy magnetofont kapcsoltunk volna be. A szereplők itt is. Irina olasztudását felejtette.között csaknem öt év telik el (öregszenek. felejtenek. passzivitásban élnek. felhívás gondolkodásra" (Peter Brook). nincs céljuk.az illúziók nyelvén lépésről lépésre minden egy életszelet teljes illúzióját teremti meg [É] minden egyes megszakítás apró provokáció. egy-egy pillanatnyi "őszinteségi roham" . oly mesterien. a belépés. az uram kollégái közt. Olga igazgató lesz. Műveltek. az valóságos kínszenvedés nekem" -. mint Csehov minden érett művében. végül egész életük feleslegessé válik.szimbolikusan tavasszal kezdődik és ősszel zárul a mű. Mása kibontakozó szerelmének állomásait éli végig. a szavak. este. hogy elutaznak. pótcselekvésekben. Csebutikin orvosi ismereteit.

A színhely voltaképpen egy akvárium. de ezt Szoljonij megakadályozza. maszkjaik mögötti valódi énjüket. kellemetlen. tenyérizzadása).fiktíven megháromszorozódott . és a jelen lehetőségeit ragadja meg: férjéből. titokzatosnak látszó százados is szerencsétlen.asszony történetét mondja el". Olga rábeszélésére a magány (Olga) és a szerelem nélküli házasság (Mása) alternatívájából választva kényszeredetten beleegyezik esküvőjébe a báróval. ("A háromfajta magatartás az asszonyi élet három lehetősége: metaforikusan . legjobban nevelt" -. de reménytelen szerelme fokozza agreszszivitását. A mű második felére elkártyázza a vagyonukat. Vele ellentétes nézeteket és jellemet mutat a derűs Tuzenbach pesszimistább jövőképe. nihilista alkoholistává vált.a polifon szerkezetben egymás hatását fokozó tragikus "szál": a teljes élet megvalósítása lehetetlen a boldogtalanul vergődő hősök számára.) Az egymás mellett vergődő. és kialakított pózai. aztán fokozatosan veszti el kedvét és reményeit.) Minden sors egy-egy . A szereplők . gesztusai kispolgáriasodását jelzik (nagyságos úrnak szólíttatja magát).azért leleplezi szerepeik. (Pedig Mása szerint a katonaság értékhordozó ebben a környezetben . a katonai semmittevésbe beleunt báró leszerel és dolgozni készül.egyetlen asszonysors három variációja. pusztuló sorsokat. elhamarkodott házasságából kiábrándultan veti bele magát a többéves Versinyin-kapcsolatba. nem dolgozik. a kiúttalanság atmoszféráját Ingmar Bergman a következő vízióval érzékelteti: "egy zöldszín világ tűnik elő. Almási M. de utópisztikus filozofálgatásának bőbeszédű ismételgetésével leleplezi saját ürességét is. csak unatkozik. Versinyin öngyilkos hajlamú felesége elől menekül szerelmi kalandokba és a 2-300 év múlva beköszönő új élet illúziójába. Minden szoba zöld. folytatja életét Kuligin mellett. legfinomabb. hogy a darab egyetlen nap és egyetlen . hogy rátukmálják az igazgatóságot. mert a "civilek közt nagyon sok durva. Andrej egyetemi tanárnak készült. [É] Vagyis: Csehov eljátszik azzal a formai-kompozicionális lehetőséggel. féltékeny Szoljonij lelövi. neveletlen ember van".a "legúribb. Csebutikint még a mama iránti hajdani (szintén reménytelen) szerelem fűzte a családhoz. Mása feleség. nem is reménykedik házasságban (pedig "ő szeretné az urát"!). végül csak a helyi elöljáróságon lett tisztviselő és "begyöpösödött" (Irina). végül visszaáll eredeti helyzete. és az évek során csak újságot olvasó. amihez abszolút ellenpontként szerveződik Natasa élete. A magát lermontovinak valló. a háttérben tanári pályájának alakulását látjuk: helyzete csak annyiban változik. A kék-fekete-fehér kompozícióban megjelenő nővérek sorsa is a teljes reménytelenségbe tart (bár még fiatalok: 20-28 évesek). így végül (magányos tanárságában) már csak Olga életlehetőségei állnak előtte. de a kötekedő. Olga már az indításkor a múltba fordult. groteszk figura: durvaságaival félénkségét leplezi (l. Irina boldogan ábrándozik a jövőről.

ill. de megismerkednek. Elválásukkor (IV. takarékoskodása álcájában átveszi a házban az irányítást. minek [É] szerettem valamikor". de ekkor rögtön belépnek Irináék (II. majd a jövőről szóló filozofálgatás alatt . indulásra kész. valami állati. Néhányuk meghal. I. (Az elnéző férjek. de még a legkisebb mozzanatok is az ő hatalmának megerősödését jelzik (pl. Mása éppen indulni készül. (A darabban az első csók ironikus helyzetben Andrej lánykérését zárta le. Mása. Nincs lehetőségük meghitt együttlétekre: az első találkozáskor csak Mása szinte észrevétlen gesztusai jelzik. elküldi az álarcosokat. aki kimondja őket" (P.) Csehov megújítja a dialógustechnikát: a szaggatott. töredékes társalgásban nincsenek válaszok. Andrej és Kuligin." Az egyetlen "felemelkedő". erre "szamárság" és "ugyan.) A következő állomás Versinyin nyílt vallomása a . majd éppen Kuligin lép be. a Mása-Versinyin szerelem alakulása látszik. miután "meggyón" testvéreinek. Olga asszisztálásával történik . Szondi). ("Van benne valami. el akarja kergetni a dadát.). "a szavakat társaságban mondják ki. a kívülről felhangzó "tram-tam" hívására el is tűnik . reagál egymásra. alacsonnyá és vakká teszi.Csehov nem tűri az érzelgősség megjelenését. a viszonyokról az egész társaság tud. és nem vehető könnyen észre ebben a párhuzamos monológ-rendszerben. de ezek a szavak magányossá teszik azt. hogy az őrnagy felkeltette az érdeklődését (amikor a báró ironikusan bekonferálja a látogatót. ami kicsinyessé. szó.és rendszeretete.). Andrej. az előtérben az Irinának tett vallomások hangzanak el. kapzsi Natasa. Mindenki csak önmagára figyel.") A szerelmekről. becsületes" asszonynak mondogatják feleségüket.finom rezdülésekből megkomponált .) A háttérben Natasa ügye bonyolódik. III.) . Vonzalmuk kiteljesedésének jelzése a dúdolás (játékosnak tűnő) felelgető folytatása (III. Hibás franciaságát kinevetik. a szereplők "nem engedik be a másikat saját zárt világukba" (Bécsy T.pont az őt aggódva kereső Kuligin elől. mintha gyújtogatott volna". tevékeny szereplő a műveletlen. Mása kalapja). a ruhaöv-motívum szimbolikus ismétlésekor már ő minősíti Irinát "egyszerűen ízléstelennek. jelzés önmagán túlmutató jelentőségű (l. s a már összeköltöztetett lányok elmenekülnek előle.néhány kettesben töltött perc alatt. s Mása. Csehov legnegatívabb. még a "hangkoreográfia" (Almási) is leleplező: Olga a Moszkvába vágyódásról beszél. szándékosan gonosz figurája. Fogy az oxigén. amikor két ember kölcsönösen figyel. Mása "leveszi a kalapját" és marad ebédre.az egyetlen olyan akció a műben. "úgy megy. s elhagyja az akváriumot. "derék.) a türelmetlen. "felteszi a kalapját". Minden gesztus.szinte halak. A lények mind lassabban mozognak. nem is ember [É] nem értem. óráját néző Versinyin "hosszú lassú csókját" a végig jelen levő Olga állítja le ("elég márÉ"). az élet megáll. Mása búcsúcsókja tragikomikus szituációban. kérem" a hallható "reagálás". Nem.) Eleve ellenszenvesnek ábrázolt gyermek. lehetetlen a kommunikáció. vissza kell fojtaniuk a kitöréseket.

"Mása halkan nevet". előre-hátra érvényes utalások is elvesznek a folyamatos polifóniában: Szoljonij minden felvonásban fenyegetőzik Tuzenbach lelövésével. mondja. Poétikusságát. Andrej pedig valóban csak a nagyothalló Feraponthoz szól: "valakivel csak beszélnem kell"). A tragikumot legfeljebb belül élhetik át. mint a drága zongora".). I. majd "elég. megsütném és megenném / durva. kiderül nihilizmusa. boldog. (Elmondja.Natasa előéletére célozgatva (I.) . de ami először érdekes ("Minden szavát fel kellene írnunk". de Irina képtelen egyetlen biztató szót kiejteni. bohóckodása már inkább pozitív gesztus.látszik is a férfin a halálfélelem -.ajándékok. Andrej hegedülése akkor is. ő viszi Andrejt kártyázni.csak fokozza a sokszor már groteszk hatást. A szerző iróniája egységbe fogja a kevert.).) Még a "kis fehér madárka". betenném egy serpenyőbe. hány éves ön? / én? harminckettő / most majd más pasziánszt mutatok/ micsoda szél van! / már unom a telet / kijön a pasziánsz. segédkezik a párbajban. A mű második felére szinte valamennyien lelepleződnek: az atyai jóbarátnak tűnő Csebutikinból kitör dühöngő alkoholizmusa. Szoljonij) és az irodalmi idézetek ismételgetése. Nevetségesek az ismétlődő gesztusok . összetett modalitást. A szövegek egymásutánisága szinte az abszurd drámák technikáját előlegezi: "vettem egy zsebkést / doktor úr. filozofáljunk. Moszkvába megyünk / nem. ennek lehetőségét a színen mindig megtöri egy-egy megjelenés. de azok "nem hallgatnak" rá. Szoljonij Lermontovot szaval . még a zárlatban is.mindegy neki. neveletlen fráter! / boldog az. mert "egy báróval több vagy kevesebb". Irina egoizmusa is megmutatkozik: a sok célozgatásból tudnia kell. Még a lényeges. IV. szinte süketen beszélgetnek el egymás mellett (Mása vallani akar nővéreinek. a . hogy a "lelke olyan.).kéri. torkig.).míg egyszer aztán "boldog vagyok. boldog" önbiztatására rácsap Mása: "én pedig torkig. az később unaloműző ("Ha nincs tea. torkig"). nem jön kiÉ szóval nem mennek Moszkvába/ Cicikarban himlőjárvány dühöng / Mása. kegyetlen felelőtlensége (keze között hal meg egy asszony. hogy a báró párbajozni indul érte . Mása . a tea készen van /É A szoptatós babák mindent nagyon jól értenekÉ / Ha az a gyerek az enyém volna.Mása Puskint. elég" kiabálásba kezd.és szövegek (Tuzenbach jó pravoszlávságát bizonygatja. amikor mások a tüzet oltják . az atmoszférát. A töltelékszavak (Csebutikin. Kuligin boldogságérzését . hogy nyár van-e vagy télÉ / nemrég olvastam egy francia miniszter naplójátÉ / hol vannak a cukorkák?" (II. végül önironikus is ("Miről filozofáljak?". Irina.) értékítéletünk persze ellenkező irányban is változik: amikor az utolsó jelenetben az addig csak "klasszikus szarvasmarha" (Kosztolányi) Kuligin megérti és vigasztalja Mását. hogy soha "ne hívják meg" a neki ellenszenves Protopopovot. Versinyin minden felvonásban elmondja kedvenc utópiáját. beleszólás.). majd "altató"(III."II. bevágása . A mű "stílusa a líra zenéje" (Gorkij). aki nem veszi észre.

a közönségesség betörésétől (Olga nem akarja meghallgatni Mása vallomását. s hogy a 19. a nevetséges gesztusokat. miért?" . hiányérzeteinket is megfogalmazzák. s Csehovnak ez is volt a célja: "Nem akarok mást. állandóan figyelmeztetni fogom az embereket: Čértsétek meg. Nem szabad elfelejtenünk. iróniáját idéző Nyikita Mihalkov-filmből (Etűdök gépzongorára).ill.Csehov azzal motiválja. A Csehov-művek összetettsége. hogy valaki nem eléggé finom. szenvedek. "sehol semmi kárpótlás?". hogy egyszerűbb és igazabb legyen. életérzéseinket. egész életformánkat. sima és szeretetre méltó" . és lássátok. lebegése kitűnően érzékelhető (a "Csehov-motívumok felhasználásával") a Platonov alapján készült. amellyel az író teljesen szabadon bánik. A művet átható kérdések . és ugyanezt erősíti meg Olga is Natasához szólva: "Az előbb nagyon durva voltál a dadával. de én ezt nem bírom elviselniÉ minket talán furcsán neveltekÉ az ilyen hang tönkretesz. ha látom.). hogy rossz és sivár az életetek!Ç" A mű részleteit Kosztolányi Dezső fordításából idéztük. de a későbbi művek atmoszféráját. milyen rossz és sivár az életetek!Ç Az a legfontosabb. leverÉ egészen belebetegszemÉ" Csehov leleplezi az üres társalgást. GORKIJ éjjeli menedékhely (1902) —gy gondolom.szövegek emelkedettségét . a vibrálást költőiség és hétköznapiság között . szokásokat. és részben anyagnak is. hogy az emberek ráébredjenek. Gorkij szerint "Anton Pavlovics társaságában minden ember akaratlanul is arra vágyott. Bocsáss meg. új és jobb életet tudnak maguknak teremteniÉ és amíg ez az új élet meg nem valósul. hívebb önmagához"."hová tűnt minden?". amire majd felkerül a kép. rossz pillanataikban legfeljebb egy-egy elejtett célzást tesznek Andrej kártyaveszteségeiről stb. mint becsületesen megmondani az embereknek: ČNézzétek meg magatokat. a csak magunkra figyelést. hogy a szereplők félnek az illetlenségtől. század hétköznapja ma már nem létezik . az isten szerelmére. hogy a "hétköznapit" alapozásnak kell tekinteni.a mi elégedetlenségünket. hogy a hétköznapi egyre cseppfolyósabb. hogy ha akarják. "csak tudnánk. Stílusuk is védekezés: "A durvaság fölizgat és sért.vallja Mása.

amelyek legjobban hasonlítottak a modern regényhez". ajtócsapkodás) kísérik. drámáját az egy év alatt világhírűvé vált éjjeli menedékhely követte. éneklés. A megjelenő szereplők számára csak a pillanatnyi jelen a létező idősík. a harmadikat az . kártyázás dámajáték. a felszínt a hétköznapi tevékenységek állandó ismétlődése. Valósághű miliőábrázolásával a századforduló naturalista színezetű társadalmi drámáját sejtetné a mű. gazos udvarán játszódnak. Babits szerint a századforduló táján "a színpadon azoknak a műveknek volt legnagyobb sikere . az ő időképzetükben ez maga az örökkévalóság. ivás a kocsmában és a menhelyen. hogy a mélybe zuhant emberek sorskérdései. és ugyanakkor a konvenciók nélküli emberség iránti vágyódás darabja" (Szabolcsi. Az első két felvonás Kosztiljov menhelyének "festetlen és piszkos" tárgyakkal berendezett sötét. A korszak egyik leghatásosabb színműve. Az utolsó felvonásban az eredeti belső tér átalakításai jelzik a "szereplőváltozásokat". a művész nem "igazságot" keres..az élet folyamatszerűségének élményét adja.a töredezettség hatásával . stb. A hajnaltól éjszakáig tartó jövés-menést állandóan ismétlődő hanghatások (üvöltözés. csikorgás. az éjjeli menedékhelynek -. "az elesettség. (GORKIJ) A XX. Az atmoszférateremtésen kívül a csehovi dramaturgia számos más elemét is alkalmazza a szerző: feltűnő a hagyományos drámaszerkezeti elemek hiánya. fütyörészés.Mélyben' . felvonás tágabb teret igénylő történései ugyanennek (nem kevésbé nyomasztó) lomos. életritmus adja: piacozás. ő megteremti az igazságot. A lassú tempó a változatlanságot sugallja. barlangszerű pincéjében. párhuzamosan futó sorsok rajza. század elején Maxim Gorkij érdeklődése a színház felé fordult. de az író már az eredeti címmel . a kialakított szokásrend. sértegetések. a másodikat Anna halála zárja. Klescs.amely tagolásnak nincs nagy jelentősége . Minden felvonás kegyetlen mozzanattal végződik: az elsőt Natasa megverése. A szerkesztetlenség . Kispolgárok (1901) c. a III. életlehetőségei foglalkoztatják. ("Fél éve élek itt. a mélyre zuhanás.egy-egy pillanatkép az egymástól független. Az éjjeli menedékhely kényszerűségből összezárt emberek lazán fűzött életképsorozata: minden felvonás . De Gorkij művének rendkívüli hatását fokozta a robbanásig feszült oroszországi társadalmi helyzet is. a cselekményt helyettesítő.így pl.). a környezet másodlagos. de azért kölcsönhatásban álló szereplőcsoportokról. de mintha hat esztendő lett volna". ugyanakkor a szerzői utasítások szerint egyetlen napba sűrítettnek tűnhet a drámai jelen: kora reggeltől éjszakáig történnek az események.) A hátteret.is kifejezi. ha csak nem éppen történeti regényt ír.az író számára. A művész szemében nincs valamennyire is maradandó forma.

levetkőznek. a társadalmi válság. A nyitó jelenetekben tizennégy szereplő "vonul fel". menekülés nincs. a gazember Kosztiljov megölése Pepelnek ugyan tragédia. de mindenki másnak megkönnyebbülés. férfi és nő bejön. a tulajdonos megölése és Natasa gyanúsítása . kezdettől fennállnak a gátlástalan. (A "mezítlábasok" közötti. Kiút. hanem éppen annak húgával szeretne megszökni. Megoldás és katarzis nélküli a lezáratlan befejezés. közben pedig Vaszilisza intrikája. a megüresedett helyekre azonnal új figurák költöznek.hogy Pepel egy húron pendül Vasziliszával . az utolsóban a Színész vet véget életének. nem akar a "naplopók" . mire való ez a sajnálkozás?" .a lajstrom bűnügyi krónika.valóban Szibériába kerülhet. az események fő vonulata azért Vaszka Pepel menekülési kísérlete. tartsa távol magát. Gorkij nem törekszik arra. meghalnak. hogy kifejtse alakjai életútját . mert egyedül ő kerül valós döntéshelyzetbe: ellenálljon-e Vaszilisza zsarolásának. megfogadja-e Luka tanácsait? A konfliktusok. Klescs büszke munkásember.összetűzés.fejezi be. aki változtatni akar helyzetén. lefekszenek".) Natasa brutális bántalmazása után az indulatos Pepel akaratlanul okozza Kosztiljov halálát. A harmadik felvonás végére így a feszültség csúcspontra jut. de Gorkij nem ekkor. Pepel "egy ilyen nyavalyás miatt" nem akarja elrontani az életét stb.a sors tragikus iróniájaként . a helyzetből adódóan is. középponti szereplő. A felvonásonként bekövetkező. viszont így . a munkanélküliség. (Az első felvonástól kezdve sejtető előreutaló megjegyzések sora hangzik el: ölje meg Kosztiljovot és vegye el az asszonyt.ez az alaptónus a meghatározó. néhányuk múltjából. az egzisztenciális gondok "a mélyből" megoldhatatlanok. idekerülésének okairól is kapunk információkat .) Minden megy tovább. A kezdeti "állóvízbe" hoz (gondolati) mozgást Luka betoppanása. az utolsó jelenetekben "a felvonás végéig még néhány alak. legfeljebb néhány percig ható halálesetek nem okoznak fordulatot: Anna természetes halála megváltás. hamar italba fojtott nézeteltérések megmaradnak az összeszólalkozások szintjén. csak nem saját választásából. egyéni sorstragédiát villant fel. egymással is kegyetlenkedő szállásadó Kosztiljov-házaspár és a lakók között. hanem egy reflexiós felvonás csatolásával zárja a művet: a figurák értékelik Luka szerepét. dühkitörése.) A dialógusfoszlányokból felsejlenek az egyéni életutak. a tempó gyorsulását hozza létre. Nincs főhős. mert nemcsak nem enged Vasziliszának. a Színész megöli magát.sok egymás mellett élő. belebukik: Pepel börtönbe kerül. beszélgetnek a (csak ábrándjaikban létező) jövőről. Natasa eltűnik. Pepel helyzete azért veszélyes. ("Mindig így van: születnek. a Színész öngyilkosságának tragikum-lehetőségét pedig azonnal kioltja Szatyin cinikus megjegyzése: "elrontotta a nótát". élnek. majd bosszúja okoz nyílt összeütközést: Pepel tettlegességig fajuló összecsapása a dinamika erősödését. zsugori.

gázoljanak elÉ én semmit se akarok"(Aljoska). akkor három nap alatt éhen döglenek" (Ferdenyakú). a hiány a domináns elem: "a földön minden ember fölösleges". s Anna temetési költségeire végül még szerszámai is rámennek. A sor folytatható. "csak a meztelen ember maradt". befejezetlen mondatok között kevés a viszontválasz. kitaszítottságuk közös. "miért éltek? minek?"(Színész). ez az igazság" (Klescs). De egész életében verte tüdőbajos feleségét."hol az igazság? élni nem lehet. és a kimondott szövegeknél több az elhallgatás. még a kutyáknak is van nevük" (Színész). nincsenek céljaik. A gondolatfoszlányok. kirekesztettek. Durvák. "kimegyek és lefekszem az utca közepére. az erkölcsi értékek feleslegessé és nevetségessé váltak. az csak semmiség" (Bubnov). sikkasztásért ült Báró hajlandó négykézlábra állva ugatni már egy fél üveg italért. "én semmire sem vagyok jó. Az előkelő családfáját emlegető. hogy áldozatok (akik itt születtek: Pepel. csupa szerencsétlen.közé süllyedni. mert "ha elkezdenek becsületesen élni. Tatár) vagy felelősek sorsukért (a sikkasztó Báró. Natasa. az alkohol. a hazugság pillanatnyi enyhülést hozhat ugyan. "név nélkül nincs ember. de a tagadás. családi katasztrófája után eltűnik a kórházból. Aljoska. a cinikus-kiábrándult közeg érvénytelenítette jelentésüket: "A lábukra csizma helyett nem húzhatnak se becsületet. "a szereplők minden egyedi látszatuk ellenére absztrakciók. ágrólszakadt. Az egyetlen. az alkoholista Bubnov és Színész). kiábrándultságukat jelzik állandóan ismétlődő alapkérdéseik: "miért él ez az ember?". "ti csak rozsda vagytok" (Nasztya). A vázolt esetek sokasága általános társadalmi válságot tükröz. az az ember hite önmagában. nincs munkájuk. a jellemek nem változnak. önérzetüket már régen elvesztették. se lelkiismeretet" (Pepel). "itt nincs úr". a tulajdon erejében"). majd emlékezetét az egész "organizmusát" megmérgező alkoholtól. hamiskártya). gorombák. A múltidézés. megnyomorodott figura. Rákényszerülnek a bűnre (lopás.). Már az első szavak tónusa visszaadja az itteni érzelmi-gondolati szférát ("Te mit röfögsz? / NeemÉ / Hazudsz!"). az események már nem változtatnak rajtuk. a gyilkos Szatyin. először a hitét vesztette (pedig szerinte a "tehetség. és egy általános emberi léthelyzet jeleníthető meg. A sapkakészítő műhelyétől megfosztott Bubnov vasdarabbal ütötte hűtlen feleségét. "nincs hová mennem" (Natasa). tisztának megmaradt jellem. a Színész. "ami maradt. A szavak elvesztették jelentésüket ("meguntam én az összes emberi szavakat". akik szándékuk ellenére kerültek ide: Klescs. a hagyományos dialógusalkotás helyett a sokhangú monológtechnika új változata alakul ki. Szellemeskednek. melyeknek segítségével a korabeli Oroszország helyzetének lényege" (Bécsy T. . ill. Mindegy. prostitúció. Kvasnya. a hajdani hamleti sírásó. Céltalanságukat. kihagyás (a kipontozás a leggyakoribb írásjel). lenézi és lekezeli őket. Szatyin). és nincs nekem semmim". "valójában mit lehet várni?"(Natasa). egyenlők a bajban.

látja szerepét ("erjedésbe hozta az egész . Natasát rábeszéli. Cselekszik is: felsöpör. hogy az adott körülmények között segítő vagy gátló-e az önámítás. A többiek által kinevetett utcalányt. Az első felvonásban ebbe a társaságba toppan be "élesztőnek" a csavargó öregember . ahol ingyen kigyógyítják. mert a legfontosabb a hit és a remény.heccelődnek. ha nem hisznek neki. sajnálni kell az embereket!. támogatja Annát." Pepel Isten létezését firtató kérdésére egy másik bölcsességgel válaszol: "Ha hiszel benne. egyenesen Krisztust látta benneÉ Gorkij szerint "Luka csaló. csöpögős ponyvaregény hősét saját szerelmének vallja. Ellenséges a rendőrrel és Kosztiljovval. megérti az öreget. így amikor az már "galléron ragadja Kosztiljovot". s hajtogatja nekik életelveit ("az ember megtaníthat a jóra". egyébként mindenkihez van emberi. de Gorkijt leginkább az érdekli. biztató szava. egyik aforizmájával csillapítja le: "Ha hiszed.jelenti ki Szatyin. amikor robban a válság. és tanúskodni kellene Vaszilisza ellen. hogy megtudja ő is. Csak a teljesen kiábrándultak (Bubnov. A záró felvonásban Luka csalónak minősítése ellen Szatyin tiltakozik: ő védi."). "sokat verték").vagy titokzatos "zarándok" . aki a "Végzetes szerelem" c. hogy "Platon Karatajev paródiája. Gregers Werle). sohasem értéktelen"). aki a krízis pillanatában nemcsak tanúskodni lenne hajlandó. hogy máris "tartsa vissza magát" az italtól. az igazi szerelem a tied volt." Bár már készülődött arra.pedig a figura sokakat Tolsztojra emlékeztetett. "akármilyen is az ember. mint ahány hajszál a fején volt". változást hozó szerepkörében önmagáról csak elejt egy-egy általános megjegyzést ("asszonyt többet ismert. hogy odébbáll. Báró) utasítják vissza eleve közeledését. A mű nem ad egyértelmű választ. felvonásban. hogy ezt nem veszik észre" . hogy elkerüljenek egy újabb veszekedést. a tolvaj Pepelt a szibériai meggazdagodás lehetőségével biztatja a távozásra. Az öreg a drámatörténet nagy élethazugság-hirdetőinek rokona (vö. M. akit nem sikerült lelepleznie". haldokló Annát a túlvilági boldogság tudatával nyugtatja. gúnyolódnak (a Báró Nasztyán. A halálfélelemmel küzdő. "Ťgy tűnnek el a bűnösök a jó emberek elől" . nincsÉ" Saját szerepéről azt tartja. és majd újra játszhat. még sikerül közbelépnie. A "kívülről jövő". az alkoholista Színésznek egy kórházat ajánl. közben figyeli és kiismeri a többieket. különös. kihallgatja Pepel beszélgetését. elfogadható lehet-e az illúziókeltés . a Színésznek azt javasolja. egyszer azt nyilatkozta. meghallgatással könnyíteni tud helyzetükön. így Lukát a szélhámos hamis prófétáktól a megváltókig sokféleképpen értelmezték.Luka. Reinhardt pl. "mit érez egy ember. pusztán odafigyeléssel. átlát a veszélyes Vasziliszán ("mérges kígyó". Az illúziók összeomlanak Luka eltávozásával. "rosszabb a piócánál"). végül a lány a Bárón csak azért. de bűnrészességet is vállalna. hogy menjen el Pepellel. hogy "valakinek jónak is kell lennie.ezt elemzi Szatyin a IV. van. ha nem hiszel. éppen akkor tűnik el nyomtalanul.

szerelemre vágyakoznak.társaságot"). akik hazudnak. munkalehetőségre. fogalmazódik meg. rá is úgy hatott. mint pl. ő pedig tisztábban nem fejezheti ki magát. de maga is beismerte. "Tisztelni kell az embert! Nem sajnálniÉ") Gorkij Szatyin gondolataiban fogalmazta meg a "fő kérdést. durva figurákban is vannak felszínre hozható értékek: tisztességes életre. hogy "Szatyin beszéde az igazság emberéről homályos." Szatyin megkülönbözteti a hazugságokat: "Vannak emberek. hogy a társadalmi viszonyoktól megnyomorított. s vonhatja meg történetileg Luka magatartásának érvényességi körét. melyet fel akart vetni: mi jobb. hogy "másképp kell élni! Becsületesen kell élni! —gy kell élni. Már így is idegenül hangzik szájából ez a beszéd. THOMAS MANN Tonio Kröger (1903) Tonio Kröger talán az egyetlen. [É] így állíthat Szatyinban Lukával szembe az öreget megérteni és megítélni egyaránt képes ellenalakot. Ezt azonban Szatyinon kívül senki sem mondhatná el. kibékítő hazugság É aki lélekben gyönge É és aki idegen nedvekből él . A naturalista színezetű éles tiltakozás az emberi méltóság megtiprása ellen viszont hatásosnak bizonyult: a mű azt sugallja. mert megszánják felebarátjukat É van vigasztaló hazugság. torzult lelkű. egyenruhában vagy frakkban. aki mind a két zsákutcát elkerüli s valamiféle megoldást talál.annak kell a hazugság É Az egyiket fenntartja. és nem könyörületet. a másik emögé rejtőzikÉ" Szaggatott töredékekből hangzanak fel himnikus nagymonológjának tételei az emberről. nem részvétet. szerint "Gorkij plebejus pillantása" éles szögben lát rá "a jelen nyomorúságára s a jövő ígéretére." A mű Gorkij személyes dilemmáit tükrözi. aki maga már tolvajnak született (már kétszer lecsukták "Kosztiljov miatt"). éppen bevallott vonzódása a "szőkékhez és . ("Az ember az igazság!". akinek apja egész életében börtönben ült. Abban a Vaszka Pepelben. "mint a sav a régi szennyes pénzdarabra. különösen félelmet kell kelteniük ezeknek az embereknek. "Egri P. az igazság vagy a részvét? mi szükségesebb?". hogy az ember tisztelhesse önmagát". Gorkij szerint ugyanis "rongyokban méltóságteljesebb az ember. hanem tiszteletet és félelmet." A művet Gábor Andor fordította.

a külsőségeket szabályozza. hogy csak magamról kell beszélnem és meg tudom szólaltatni a kort. menti meg a magábazárkózástól. hanem a polgári létet. ez a csekély különbözés a gyökere elbeszélésünk konfliktusának. . a társadalmat. A polgári rend elsősorban a viselkedést.külső jellegzetességeket és fizikai képességeket hangsúlyoz. ami . a közönséges dolgokhoz" való vonzódásából merít minden melegséget. legmélyebbre látó és legnagyobb hatású íróegyénisége.Mann szavaival élve . az eleven. széles vállal. későbbi követője a Halál Velencében című novella (1912). ő századunk egyik legérzékenyebb. édesanyja pedig déli származású. a szellemieket csak említi -: "kitűnő tanuló volt. ahol bonyolultakká és szomorúakká válnak"É) A normát tökéletesen képviseli Hans Hansen. és ezért mindenki rajong érte. Róluk akar írni. katonás fiú." Thomas Mann a saját személyes életében is a kor legjellegzetesebb problémáit élte át. ennek okát az író egyik nyilatkozata világítja meg: "él bennem a hit. általánosítva a környezet és a személyiség. tornászott. és úgy úszott. mint egy hős" É "feltűnően csinos. aki lovagolt. Jelen elbeszélésünk számos önéletrajzi elemet foglal magába. hiszen a "szőkék világa" nem akármilyen életet jelent. amellett edzett. a széthullástól. "Két világ között állok. minden jóságot és minden humort. (MéSZáROS VILMA) A Tonio Kröger középpontjában a művész-polgár ellentét áll. jó alakú fiú volt. egyikben sem vagyok otthon" . A "polgár" ebben az elbeszélésben a társadalmi elvárásoknak maradéktalanul eleget tevő személy. a város vezető tisztségeinek viselői) is a "tisztes középszer"-hez. a normához idomulnak. nyílt. regény (1901). Elbeszélésünk a művész helykeresését mutatja be az adott polgári társadalomban.fogalmazza meg fő dilemmáját Tonio Kröger a mű utolsó részében. csak a jelenségeket látja. Tökéletes betagozódás. Ez a vonzódás azonban még nem jelent beolvadást és nem is jelenthet. keskeny csípővel. Az ő közvetlen jellemzésével az író a polgári értékrend egészét is minősíti . aki azonban már némiképp szembehelyezkedik a szokásokkal. akitől Tonio a fogékonyságot és művészi hajlamot örökölte. édesapja nagypolgár.képes egy irodalmárból költőt fejleszteni. Ebben a tekintetben a mű előzménye A Buddenbrook-ház c. Még a legtekintélyesebb nagypolgárok (a nagykereskedők. s az ebben való teljes feloldódás a kritikus ábrázolást tenné lehetetlenné. engedelmes szerepvállalás és jellegzetesen szűk életvitel jellemzi. ("Nem nézett ő a dolgok mélyére. azaz a mindennapok életéhez.kékszeműekhez". ("Milyen csodálatosan simult a selymes fekete szalonkabát Knaak úr telt csípőjéhez!") A polgár kifejezetten a felszínre tekint. Tonio apja a szokást megbontva nősül. az átlagember és a különleges tehetség viszonyát elemzi. A hős kettőssége már származásából következik. odáig. "az emberi.

hogyan kapcsolódhat a számára fontos emberekhez. rész a kamaszkori epizódokkal az ." A jellemek rendszerét egy alapmotívum kapcsán tekinthetjük végig. áthidalható-e az élet és a korabeli művészmagatartások közti távolság. éles pillantású. Kröger konzul pedig "tűnődő kék szemű" férfi volt. kialakítható-e egy vállalható és eredményes művészi program. mi az összefüggés norma. a főhőst szerelemre lobbantó Ingeborg Holmot viszont a "nevető kék szem" megint csak az északi típusba sorolja. a költővé válásban. sötét. Toniót. a világhoz fűződő kapcsolatot érzékelteti. Eközben. Adottságai .érzékenysége. középszer és eszmény között. a norma tökéletes megszemélyesítőjéhez. Az önazonosság keresése a művészi program megtalálásával párhuzamosan megy végbe ebben az elbeszélésben. túlságosan súlyos pillájú szempár pillantott elő álmodozón és kissé félénkenÉ"). Mintegy ezt ellensúlyozandó. olaszos keresztneve is kívülállásra ítéli. az "égbolt"-tal). és hagyja őket lecsengeni. A "kék szem" a boldog. összeegyeztethető-e a polgári lét a művészettel. elemi erővel vonzódik Hanshoz. majd Ingéhez viharos erővel tör fel benne. és a vágyakozást irántuk izzó szenvedéllyel éli át. nem a csoporthoz. felhőtlen tekintet jele (párhuzamban a mű másik alapmotívumával. acélkék szemmel. acélkék". Jóllehet megvan a társadalmi rangja ("tizennégy éves fiatalúr"). Az 1-2. fekete. —gy jut túl ezen az időszakon.személyisége alapvonásaként tökéletességre tör. A felesége a másik alaptípushoz tartozik: "fekete szemű" (ezzel összefüggésben "sötét bőrű. Délies. hogy átadja magát az érzelmeknek. Felnőtté érlelődésében ideálok szolgálnak számára támaszul. Hans Hansen szeme ezen az alaptípuson belül "nyílt. de alig tanul. szelíden árnyékolt. külseje elkülönítik társaitól ("barnás és déliesen éles metszésű arcából [É] sötét. Lizaveta "apró. fényes szempár"-ral a dolgok és jelenségek mélyére pillant. tüzes"). Magdaléna "nagy. miben áll kapcsolata a polgársággal. bizonytalanul és szégyenkezve. kevés benne a betagozódás szándéka. a változás és a személyes kibontakozás időszakában ismerjük meg. ezek összesen négy egységet alkotnak. de megteszi első lépéseit saját útján. Vonzódása Hanshoz.éles pillantású. hiszen ő . A hősnek kérdéseket kell megfogalmaznia és megválaszolnia: melyek az egyéniségét és életútját meghatározó gyökerek. kilenc részre tagolódik. a főhőst kamaszkorában. Nem mindenkihez. Az elbeszélés szerkezete zárt. hanem azon belül csak a kivételes egyénekhez. kivételes kifejezőkészsége. Az elbeszélés kifejező eszközei között kitüntetett szerepe van a "szem"nek: típusokat és azokon belül egyéni sajátosságokat is sugároz. bár igen óvatosan. akik a maguk nemében hibátlanok. amivel a társ nem is tud mit kezdeni. ő mégis tartozni akar társaihoz. félénk szeme csupa komolyság és rajongás". Szeretetigénye is a rá jellemző legmagasabb hőfokon jelentkezik.

ifjú lehellete [É] elvegyült a tágas műterem fixatív. A . hogy "a napfény eláradt szülővárosa fölött". Az egész elbeszélés kezdőmondatában "tompán" és "homályosan átszűrődve derengett a szűk város fölött a téli nap fénye". a természettel. Knaak úr párhuzama a postamester. megfogalmazását tartalmazzák."szíve halott volt" mondatpár. de még szemben áll az élettel. ez a szerkezet megfelel egy A B A« C képletű szonátaformának. a 6-8. a müncheni beszélgetés alatt odakinn "kék égbolt. a "tenger". és az alapmotívumokat sorakoztatja fel. Ekkor "megzendült benne egy dal a tengerhez" . A mű tetőpontját a legterjedelmesebb egység. Tonio a 4-5. az őszinte érzelmekkel. A főtéma folyamatos alakulását refrénszerűen jelzi a "szíve ekkor élt" . a "lovaglólecke" és legfőképpen a "tánciskola" a "francianégyes"-sel.). a művészet és az ember között. sós szél [É] szabadon és akadálytalanul" száll. és 6-8. a hetedikben az "erős. Egy átvezető tétel után a középrészt a fiatalemberré lett művész fejtegetései.megszületett a minden válságát megoldó harmónia az élet. A tánczene ellenpontjának tekinthető a tenger szilaj tánca. A megtalált emberi és művészi programot az epilógus jellegű. önértékelési kísérletei alkotják. a napsugarak "akadálytalanul" öntik el a falakat. a "szív" és a "szél" változatai (a szöveg mikrostruktúrájának elemei) egyaránt az alapellentét érzékeltetésére szolgálnak. amelyben Tonio Kröger feloldódik. A hős konfliktusainak megoldódása csak hosszú folyamat végén következik be. Az "égbolt". A hatodik fejezetben azonban arra ébred. "a tavasz édes. A hátralévő részek már csupán ennek a megérzett összhangnak és világrendnek a tudatosítását. majd később Tonio belefeledkezik az elemek "fékevesztett tombolásába". fejezetben már tudatos művész. madárzene és napsugár derűje" uralkodik. A felépítés sajátossága az ismétlődés (1-2. melyben a szembenézés és a tisztázódás jelenetei olvashatók. A főtémát. a meglátást. [É] a szabad lebegést tér és idő felett". francia vezényszavakkal. a természet. Ezt a jelentéskört "az élet édes triviális keringődallama" kifejezés foglalja össze a zárótételben.Tonio mindezt nem érzékeli. az "üvegajtó" viszont a fürdőhotel verandáján lehetővé teszi a rejtőzve szemlélődést." A Tonio Kröger kompozíciójában a motívumok jelentős szerepet kapnak.egész mű témáját adja meg. a mesterkélt kultúrát és a felszínes boldogságot jelképezve. rész képezi. A tetőponton hősünk "élvezte [É] a mélységes révületet. A negyedik részben. párbeszédes keretbe ágyazva (4-5. Thomas Mann írta: "A zene bizonyos mértékig minden művem alapelve. Az egyéb elemek között jelentős a szocializációt jelképező "iskola". a "szem".és olajfesték-szagával" . rész) és a hozzátoldás. az önértékelést és tisztázást természeti képek festik alá. A "zsalugáter" a tánciskolában elválasztotta Toniót a kortársaktól. levél formájú rövid zárórészlet foglalja szavakba.

A természetben való feloldódás (7. rész motívumai. A művész látószögébe a normának. az eleven.fegyelmező tudat gúzsba köti személyiségét. "teáskanna". "tündéri világítás varázsában" éli át Tonio Kröger a szőkék és kékszeműek típusával való újratalálkozást. A mű egyik alapkérdése: kié a művészet? Láthatjuk. részbe már a magabiztosság. Az idegenség-érzetet a zárórészben felerősíti a "hatósági közeg" fontoskodása. felelevenednek és megvilágosulnak az egykori kamaszfiú vágyai. a jelen tükrében újraélednek. Tonio Kröger. Megismétlődnek az 1-2. Később azonban az egyoldalú szeretet méltósága és nemessége kerekedik felül benne. Koppenhága légköre a szülőváros meghittségét is pótolja. emberfeletti artisztikum. Az életből kiinduló. Tizennégy évesen a vágya arra irányult. Művészi útkeresését tovább kell folytatnia. irodalom és nép. légüres térben áll. hosszadalmas. "mélységes révületben". nem pedig különös lények (Cesare Borgiák) alakját ábrázolva. A "tévútra jutott polgár" csapongó. és azt tudatosítja. akik életproblémákkal küzdenek. az önkifejezés igényét elfojtja egy személytelen. a "szenvedők és vágyakozók és szegények" fordulnak elsősorban a művészethez . A 8. Művészetfelfogásának újjáalakításához emberi kapcsolatainak rendezése ad támaszt Toniónak. és így a művész egyedüllétre kárhoztatva. A műkedvelő. akkor kristályosodik ki a szándéka. enerváltság és csömör uralkodik rajta. a közönséges . A 6. önjelölt versírók sem szolgálhatnak a művészet programadóiként.és tömegkultúra. a középszernek is bele kell férnie. polgárság és össztársadalom képzetei torlódnak benne össze. cigaretta". és nem egy konstruált szépségeszményhez viszonyítva. hogy elinduljon identitásának tisztázására. a tánczenét igénylik.Amikor Tonio Kröger mindezt végiggondolja előttünk (Lizavetához szólva). hogy Hans Hansent "saját létformájába" vonja be. packázása. fejezetben a szülői ház meglátogatásakor vegyes benyomások alakulnak ki hősünkben és az olvasóban. a felnőtt művész újjászületett szívvel.ezt a lefokozódást Tonio Kröger nem fogadhatja el. Ez az attitűd lesz művészetének alapja. otthonosság érzetével érkezünk. fejezet) a fordulópont a főhős útján. a polgári rend nem fogadja őt vissza. "az emberi. hogy a felszínes életet élők legfeljebb "az élet triviális keringődallamát". Akik ebből a körből kiszorultak. "a hétköznapiság gyönyörei" iránt is fogékony. szélsőségekbe bonyolódó eszmefuttatásait a negyedik részben Lizaveta szűkszavúsága ellenpontozza. magas. Groteszk a "Népkönyvtár" jelenléte: otthonosság és idegenség. hogy a múlt lezárult Tonio Kröger mögött. és az ideált ehhez kapcsolódva kell keresni és felmutatni. Lizaveta személyisége már egyfajta kiútjelzés: az értelem és az érzelem összehangolásának lehetőségét villantja fel. feléledt vágyódásokkal újrakezdheti életét és művészetét. A művésznek a maga teljességében kell látnia az életet. valamint a szemünk elé kerülő konkrét tárgyak: "bádoglavór".

a felnőttek jók és tiszták. aki az emberek bizalmát meglopja"). hogy nem akar többé debreceni diák lenni. fejezet) Nyilas Misi . az expozícióban (1-3. hazugsággal. övé a regényt felhőző szomorúság és tanácstalanság. A mélységből jön. A segítségért folyamodókat is. mély beleéléssel szól róla. hogy kialakítson és elrendezzen "egy meg nem született világot". Thomas Mann mindvégig "felülről és kívülről is" látja hősét (Rényi Péter). hogy a talpig becsületes és tiszta gyermeket vádolják a felnőttek csalással. A műben belső folyamatot követhetünk nyomon. (CZINE MIHáLY) A regény kezdetén egy másodikos. megsemmisült. A szerkezet első egységében. tizenegy esztendős kisdiák áll szemben a debreceni kollégium "nagy. a debreceni nagy kollégium kis diákja merő tisztaság.dolgok"-at elfogadó és szeretettel tekintő. olykor együttérzéssel. Ez a nagy tévedése. de büszke is rá. Azt hiszi. A kis Nyilas Misi csalódása a felnőtt Móricz Zsigmondé. a jövőt szolgáló és alakító tevékenység az igazi művészet. egymást váltó nézőpontokból. világuknak még az alapja is hazug. és a maguk felszínes létében megelégedőket is "meg kell váltania". mert hazugok és rosszak. történetünk végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti. naiv hitét. A realitás talaján álló. "el kell varázsolnia" a jövendő Tonio Krögerének. a köznapi létet "a maga csábító banalitásában" megragadó. Ezt a feladatot látja meg és tűzi ki maga elé zárszóként az elbeszélés főszereplője. négyszögletű" épületével. és övé Nyilas Misi jósága és emberséget hirdető elszántsága is. Jóllehet épp a felnőttek dúlják szét az ő bizalmát. Alig egy hónap múlva. a mások bizalmával való visszaéléssel (ezt célozza Gyéres tanár úr példamondata: "Az is tolvaj. a szülői ház emlékével. M•RICZ ZSIGMOND Légy jó mindhalálig (1920) Nyilas Misi. Határtalan bizalma szertefoszlott. Fél tőle. Regényünk témája: ez a teljes és tragikus illúzióvesztés. becsület és tehetség. komor. érzékeny lélekkel. A művet Lányi Viktor fordította magyarra. de a legjellemzőbb tónusa a szellemes derű és a szelíd irónia. de az emberi kibontakozás irányába utat mutató alkotásokra van szükség. A mű drámaiságát még az is növeli.

Fizikailag gyenge ("utolsó volt" a tornaórán. végtelenül jóhiszemű. A szerető édesanyától és a becsületességben példát mutató édesapától elválasztva. Magatartása azért ingatag. Még Gimesi előtt is titkolózik. szemérmes. saját meghitt világát (főként a könyvek és a versek révén). A főhős szegénysorsú. egyszerű szülők gyermeke. ezért kezdi gondosan kiépíteni saját kis "önálló várát" (csúnya. hogy nem .felnőttként viselkedni. megállja a helyét az életben. mert a "tüzes gépünk [É] felrobbant". egyedül próbál meg . A bonyodalom (a 4. részekben) Misi mély válságon megy át.) Nyilas Misi sérelmei akkor lépik túl az elviselhetőség határát. de különálló ágyat választ a coetusban). pedig ő "az egyetlen jó társa". félénk. de Nyilas Misi elhatározása már megmásíthatatlan: elmegy Debrecenből. tiszta érzésű és gondolkodású. amikor a fekete szakállas professzor a fegyelmi tárgyaláson apját kezdi becsmérelni. s ekkor az idilli kisgyerekkor színhelyéről "elköltöztünk egy más faluba". és másutt akarja szolgálni a legnemesebb eszméket. (Móricz Zsigmond saját önéletrajzi vonásai: Misi édesanyja is "paplány". anyjához forró érzelmi kapcsok fűzik. éles fordulatot jelent azonban sorsában. Egyre inkább megveti a lábát a nagyvilágban. és felkeresi Törökéket. fejezettől) abból adódik. épp ezért érzelmileg kiegyensúlyozatlan. mert hatalmas terhek. és egyre magabiztosabbá is válik. nagybátyja. néha túláradó boldogság tölti el. hogy a tanárok többségét a tanulók származása is befolyásolja az értékelésben. hogy az igaz ember a sötét s buta emberek közt élni tudjon?É"). keserű tapasztalatai lassanként leülepednek benne ("hát lehetetlen. A kamaszgyerek mélyen érző. Isaák Géza Patakon tanár Móriczé Pozsonyban. "neki mindjárt fájt a feje a legcsekélyebb érintésre is"). maga Móricz is épp 1892ben került a debreceni iskolából Patakra stb. A megoldáshoz bátyja érkezése segíti hozzá: az ő közreműködésével tisztázódnak a félreértések. egy évvel korábbi szállásadóit. Lélekben azonban kezd megedződni.körülményeivel. de önérzetében erős ("ha ő egyszer kimondta.kisfiú létére . Szellemi képességei az osztály legjobbjai közé emelik. A regény második felében (a 7-12. a kollégiumi élettel. Nagyon egyedül érzi magát. házitanító lesz Doroghy Sanyi mellett. a tetőponton (a fegyelmi tárgyaláson) teljes értetlenséggel és rosszhiszeműséggel találkozik. poétikus alkat. hogy szorosabb kapcsolatba kerül a debreceni felnőtt világgal: felolvasást vállal a vak Pósalaky bácsinak (kulcsmozzanat a reskontó vásárlása). a nagy vállalkozásokba fogó apa csődbe kerül. személyiségével. Iskolatársai között is egyre idegenebbnek érzi magát. akiket a kisfiú rajongva szeret: apjára tisztelettel felnéz. tanulótársaival és tanáraival ismerkedhetünk meg. és megfogalmazódik életideálja: költő és tanító akar lenni. fejezet végén) nem találja a reskontót. feladatok nehezednek rá. hogy (a 6. máskor egyszer csak "elkezdett kimondhatatlanul zokogni". Csaknem minden felnőttben csalódik. amelybe nem enged bepillantást senkinek. jóllehet tapasztalnia kell.

anyagi érdekekkel telített lélek") magabiztosan visszautasítja ("én nem akarok debreceni diák lenni tovább!"). Bella szépsége megigézi a kisfiút. . idegen. Erkölcsi tartása szemünk előtt formálódik: jóhiszeműségéért keservesen megfizet. A lányok szépsége is megragadja Misit. és így már "van egy saját vásárlású. a legendás Hatvani professzor sírkövére.más. egyenes ("ő úgy érezte. igazi. mert szemérme még erősebb. (A Fenegyerekek c. a Rákóczi ültette bokorra."ő nemcsak hogy nem tett. a felülemelkedés és a varázserő megtestesítőjét fedezi fel benne. ruhája mintha "festve" lenne .kér. de kamasz-szégyene (pl. Magatartásának ellentmondásaival is tisztában van. mint Misi édesanyja. vastag könyve. mikor csak ennyibe került a szabadulás?"). Sorsszimbólum az ő számára Zichy Mihály Tragédia-illusztrációja is: ádám a sziklán. "unja már. és tart . pedig a korszak nagy sikere . Petőfi és Jókai példája hasonlóképpen a szeme előtt lebeg . amire ráírta a nevét". mégis kincset érő kötetet vásárol Csokonairól. A kulturális értékekhez elemi erővel vonzódik. de rendkívül vonzó lénynek érzi. és hálás. de a durva. felette álló. bár azért megerősítést vár az igazgató úrtól ("azért jó fiúnak tetszik engem gondolni. sőt azt is érzékeli és kimondja. darabot látja. hogy kétféle viszony két ember közt nem lehet" . áhítja. önvád gyötri (talán ő mégis "csakugyan rossz"). Olvashatatlannak bizonyuló. Nem érti meg.ő is "Csittvári Krónikát" akar írni. Társas kapcsolatait tekintve tudja. de nem is gondolt rosszat senkiről és semmiről"). Török néninek és Gimesi nagymamájának azonban kezet csókol. hogy ő más. akkor nem kér"). jóllehet a látott előadás úgyszintén felfoghatatlan a számára. aki őt megértené"). Nyilas Misi is erre áhítozik. csodálattal tekint fel a Csokonai-szoborra. ő "nagy ember szeretne lenni: unja már ezt a hosszú gyerekeskedést". igaztalan támadást ("önző.Móricz pontosan dokumentálja a kulturális állapotokat . de megsejti Bella jogát a boldogságra. Csokonai Vitéz Mihály a példaképe. hogy "ő különb a többi fiúnál". egy füzetet is vesz a "Történelmi Arcképcsarnokból". népszínmű. követelő. jogosan . mégis könnyen hazugságba keveredik. Szüleitől a becsületesség és a "jóság" parancsát hozza magával. hogy még mindig csak kisdiák".látjuk. a pedellus "szelíden s jósággal szólt hozzá". Erkölcsileg érett. Külön vizsgálandó.a félreértéstől ("ilyen könnyű a hazugság.) Debrecen hagyománya lenyűgözi. gazdag terület Nyilas Misi szellemi világa. Orczyéknál) menekülésre ösztökéli. mégsem adja fel édesanyja tanításának szolgálatát. ugye?").Csepreghytől A piros bugyelláris c. hogy ismerjék fel jóságát és tisztaságát ("senki sincs. érdemes volna annyi bajt magára zúdítani. mert a nagyratörés. Rendkívül megragadja Simonyi óbester alakja. Orczyné "finom néni volt". A színház is elvarázsolja. Lelki kibontakozásában nagy szerepet kap a könyv. mint a többi. csak egy szó az egész. bár a maga módján féltékeny Török Jánosra. amikor István bácsi.

de minthogy ezúttal gyerekhősről van szó. de a bátyja "beleírt" . A város. hogy [É] akinek felnyílik a lelke. szakaszok. illetve a kollégium gimnáziumának második B osztálya. bár a lényeget sejtető benyomásokat kapunk ("három büdös gígerli"). A legbecsesebb kincse . Gimesi valóban társa lesz (megérzi. Bella közelségében úgy érezte. A tanárokról eleinte csak felszínes impressziókat.Misiben a kép csak az élmények leülepedése után áll össze. hogy elveszett a reskontó). egyszerre tudni. növelik amúgy is nagyfokú szorongásait (pl. Az emberiség tanítója. látogatásai révén . (Ellenlábasának. mint valakit megtanítani valamire. annál nincs nagyobb öröm. konkrétan a "coetus" (négy évfolyamtárssal és két végzőssel). azt a folyamatot követve. amit Debrecenből magával visz a pergamen kötésfedélbe köttetett 50 ív fehér papír. azaz a főszereplő mindig a színen van. hogy "valami magasabb cél volt előtte". ahogy ő tekint mind messzebbre . társadalmi helyzetét. inkább befelé fordul. a "jóság" apostola szeretne lenni.Móricz műveire általában jellemzően koncentrikus felépítésű. amelyeknek középpontjában. A diáktársak viselkedésének okait csak akkor ismeri fel. elsőként az olvasmányélményeit. A regény színterei ily módon egyre tágabb sugarú koncentrikus köröket alkotnak. az olvasó nála természetszerűleg többet láthat meg. a művészi alkotás izgalma. legbelül Nyilas Misi áll. amit nem tud. a Simonyi óbesterről költött vers talán majd bekerül.és az iskolai fogalmazására is csak 2-est kapott a fiatal segédtanártólÉ) A Légy jó mindhalálig . De ráadásul kezdettől fogva az önkifejezés vágya is sarkallja.a családi háttér segítségével ellenpontja. tiszta. bár jellemzően kevés velük a kapcsolata.az egyetlen. úgy képzeli. részéből). ő eleinte még rendkívül büszke a kollégiumra. Misi legszűkebb környezetét a diáktársak alkotják. az édesanyjától kapott tanítást akarja továbbadni: "légy jó mindhalálig" (a Bibliából való idézet. "ő mindent tudni akar. de egyes gesztusaikból és megnyilvánulásaikból már közvetlenül a magyar társadalmi valóságra pillanthatunk . abból kijön a tudomány"É Sanyika tanításakor. amikor képes meglátni a mélyebb összefüggéseket is: a társak családi hátterét. élete elsősorban az ő körükben telik. Orczy pedig . Most még csak formálódnak a sorok. de egyelőre még teljesen üres. Mindketten a maguk módján jó barátai Misinek. a magyar társadalom Misi külső kapcsolatai.A tudás megszerzése és a tudás átadása lesz az egyik életcélja. Bella előtt megnyitja a lelkét: "én azt hiszem. körülötte bonyolódnak az események. a Jelenések könyvének 2. Első élményei éppen ezért eleinte csak megzavarják.ez már az ihlet.10. amibe minden fontos dolgot be akar írni. és nagyobb jótétemény sem". Orczynak ugyan már megjelent egy cikke a Kis Lapban "Nyári gyönyörűségek" címmel. fogadtatásakor Orczyéknál). A történteket is mindig az ő nézőpontjából látjuk. "valami ideges tűz gyúlt ki a vérében" .

ezen nem lehet bemenni.véli Nagy úr. tanulni. (Bella kérdése. a város köztiszteletben álló régi polgárainak egyike. Viddel". mást jelent a 120 forint Török Jánosnak és Török bácsinak. egy leltárhiány ürügyén mégis félreállították . (Móricz mottója két évtizeddel a Légy jó mindhalálig írása után. Sokatmondó a házak. más szavakkal az átképzeléses előadásmód. a 10 forintos juttatás Török Jánosnak és Misinek.tárul fel előttünk. pl. Török néni és Gimesi nagymama jóságos zsörtölődéssel végzi a munkáját. mely a boldogsághoz való jog és az erkölcs ellentmondására mutat rá. "meg kell építeni itt az egyenlőség. Pósalaky úr. Minthogy Misi szemével nézünk ebben a regényben. Nagy úr kezdi el felnyitni Nyilas Misi szemét népünk múltjára és jelenére. mert szülei sorsának okaira is rádöbben ("az édesapja élete is itt van az ő betegségében [É]. testvériség igazi hazáját". mit csináljon. az ő stílusában íródik a mű. Török Ilonka és Doroghy Bella helyzete kilátástalan. belenyugvással éli életét. lakások elhelyezkedése. Török János és Doroghy Sanyika apja a felelőtlen. Kiemelkedni ezekből a süllyedő családokból legfeljebb a fiúgyermeknek volna esélye . különösképpen azért. ha nincsen kilincse. A "lélek" tisztasága a cím bibliai idézetében összegeződik: "Légy jó mindhalálig". A "pénz" motívuma sokszor jelenik meg sokféle jelentésben. talajvesztett dzsentrit képviseli. Ennek nyelvi formája a szabad függő beszéd. építkezz!") A program azonban adott: Magyarország "Európa belső kertje lesz".a többieknek nem.ha tanulna (Sanyika). a második világháború idején szerkesztett folyóiratán ez lesz: "Hagyd a politikát. Kincset ér a 30 krajcáros könyv Misinek. a jóságos földrajztanár őstörténeti előadása ad még nagyobb kultúrtörténeti távlatokat. A nők. ugyanez a fegyelmi bizottság tagjainak. különösen összekuszálja Misit. mint a bácsival") már régóta szegénységben él.panamák sejthetők a háttérben. és az apja őseinek nagy szerencsétlensége. a becsületes. A regény alapkonfliktusában végső soron a lelki tisztaság áll szemben a pénzzel. "olyan jól senkivel sem lehetett meglenni. a DV úgy is értelmezhető: "Dugdel. a nyugalmazott tanácsos az elmúlt szép idők képviselője. az egyforintos küldemény Misi apjának és a kétszeres összeg a kisfiúnak. az 50 forintos kártérítés Isaák Gézának stb. A legtágabb szféra: a magyarság sorsa.) A házasság Bellának mesés-romantikus fordulattal sikerül . a jobbágyok. a földesurak rajtuk feküdtek"). ad a becsületre (megfizeti fia után a kárt). nyugdíjas tanító (most is "bújja a könyveket". építeni"! Misiben életre kelnek ezek a szavak . Török bácsi. "dolgozni. "Nincs itten semmi baj ebben az országban: csak a politika"É . ("Most nem tudta. Szikszay Lajos bácsi is makulátlan tisztességgel szolgált (számvevőként) évtizedeken át. szabadság. mérete. a szegénységből egyetlen kiút kínálkozik számukra: az érdekházasság. Debrecen város betűjele. sokáig állt ott" .

amely vagy a fabulát ("amelyben egy kisdiák elveszti a kalapját" stb. Viszszafogottabb. illetve az archaizmus is jellemző vonása Móricz nyelvének ("kápsálás". az elmondottak hitelét is fokozza. Az ember és az író ebben a művében forr igazán egybe" (Czine Mihály). a belső monológokban is. fejezetenkénti tartalmi előzetes. ez az elbeszélő objektivitását is kifejezi. Mintha stílusa is megolvadt volna a nagy szenvedésekben. hogy "a magyarság legmagasabb társadalmi rétege" elpusztul. a szavak egy részében a latinizmus is megőrződött ("gerundium". "meghíjt" stb. A hagyományos debreceni diáknyelv.) Az egyes szám harmadik személyes forma mindvégig megmarad. a "gyermeki szív" érzékeny rezdüléseivel jelezte saját életérzését. regényében írta tovább Móricz Zsigmond. Szakhmáry Zoltánban hőst akart rajzolni. elbukott. MóRICZ ZSIGMOND úri muri (1927) Pedig az úri murit nem a dzsentri "eltemetésének" a szándékával írta. Tudvalévő. melegebb a hangja. Nyilas Misi életútját a Forr a bor c. aki visszavezeti a dzsentrit a kívánatos munkához. A közvetlen emberi kapcsolatokat és az úrias. prófétát. (CZINE MIHáLY) Az 1920-as években Móricz Zsigmond a "történelmi osztály"-ban keresi az erőt a . Arra akart figyelmeztetni.a szöveg függetlenedik a felvezető főmondattól. "szénior" stb. "brúgó" "prepa". A tájnyelvi kiejtés megjelenik a helyesírásban is: "hun voltál". "Bébuci"). Az írói eszköztár jellegzetes eleme a hagyományos epikából felelevenített. egyenletesebb fényű. ha nem talál vissza a céltudatos építő munkához. mélyebb. "semper").). teltebb zengésű. hogy ebben az 1920-ban keletkezett regényében Móricz Zsigmond a nemzeti katasztrófák utáni mély válságát fejezte ki. "A Légy jó mindhalálig a szenvedés tüzében tisztult alkotás. polgári gesztusokat egyaránt néhány szóval tudja jelezni az író ("elvárlak". Nem lett belőle célját érő hős.) vagy a cselekmény előzetes értelmezését kapjuk meg ("amelyben a kisdiák átmegy a felnőttek minden gyötrelmén").. kiégett belőle minden szennyező anyag.

Személyes érdekek (pl. de nincs valódi cselekmény. Sikere vagy bukása óriási jelentőségű. mégpedig a Szakhmáry Zoltánén (a terület a felesége révén az övé. vég nélküli mulatozás folyik ("egy jó murit akarunk csinálni"). A környezet nem sok jóval kecsegtet. A város egészét tekintve csupán a kocsmában (az expozícióban) és a kaszinóban (a tetőpontra érkezve) időzünk hosszabban . A Tündérkert (1922) c. Az életet kitölti a léha dorbézolás. Vajon mit jelent az a tény.nagyváros. Annyi élet fojtódik itt el s lesz kívülről egyszínűvéÉ" A városban és a környező tanyákon mindössze két változat jelenik meg: az általános tespedés (ennek példája "Nyomorlak". hogy "itt vagyunk ezer esztendő óta"? A szereplők számára semmit. ügyeskedéssel (pl. történelmi regénye után azt kutatja. körülvezetése során ismerkedünk meg a körülményekkel. Hősünk hatalmas vállalkozásba fogott: a háromszáznegyvenhét holdjához két éve még hatalmas földbérletet is váltott. a Szakhmáryaké. tréfák . a félfeudalizmusból való kilábaláshoz. A megélhetés évszázados alapja. Rhédey Ferenc váradi kapitány még Bethlen Gábor idején nagy uradalmat "szerzett össze a zavarosban"). Borbíró. a Csörgheő-tanya) és a néhány ritka kivétel (a grófi arborétum vagy Szakhmáry "valóságos kis kastélya"). a földbirtok vagy összezsugorodott. Megjelenik a vasút is. az ő ellenvetései és ellenpéldái teljesítik ki képünket az alföldi valóságról. az ezeréves nemesi Magyarországnak. Csörgheő esetében). de regényünk szereplőiben ez a lehetőség nem tudatosodik. és egymást váltják az anekdoták. a még esetleg adódó lehetőségek felelőtlen eltékozlása.magyar Ugar felszámolásához. elveszett (pl. a Herzog-uradalomé) és hivatali panamák miatt végül is a vasút majd "a Berettyó túlsó felin" fogja "elvágni a földeket" . amely az elmaradottság és a kívülrekedtség megszüntetője lehetne. "egész élete így folyt le". Még Zoltán is úgy érzi: "engedte elúszni a perceket s az órákat". hogy van-e Bethlen Gáborhoz fogható vezéralakja a jelennek. vagy megszerezhető volt ugyan "sefteléssel". A cselekmény ideje a millennium éve. mely "a maga mogorván primitív képével egy gazdag és csodálatos lápvilágot takar. Egyetlen birtokon jelent meg modernizáció "az egész Hajdúságon a Tiszáig". részint mert "eladogatták").ezek a jellemző helyszínek. Joggal merül fel a kérdés (egy kívülről érkező idegen veti fel): "mért nem lehet ilyen akkor az egész Alföld?" A vidéket Lekenczey Muki szemével látjuk meg. de a gazdálkodás mindenütt veszteséges. és itt próbálkozik a belterjes gazdálkodás kialakításával.a városban minden változatlan marad. az ő körültekintése. megállt az idő. részint a történelem viharaiban. Regényünk központi színtere a "poros Alföldön". Futólag megismerhetünk még egy-két udvarházat. Négy nap történéseit sorakoztatja a mű. korántsem csupán személyes sorskérdés. a Körös és a Berettyó vidékén egy megnevezetlen tipikus . A cím azt sejteti: nincs. adomák.

hogy "hogy fogják ezt elmondani". majd eszeveszett hisztériája elűzi mellőle Zoltánt. a 8-15.. valamint a társadalmi élet romlottságát illusztráló vasútpanama.). feszültségektől terhes a légkör. egyetlen epizódsorozat fut némi színhely. Az adomázás egyfelől szerkezeti forma. Megjelenik a tanyán a féltékeny feleség. elpusztítja tanyáját. szorul a hurok: a csugariakat kellene kifizetnie. kézzel eszi meg Csuli és Muki). az életcsődöt illusztrálja. A zárójelenet elé még két közjáték illeszkedik: a természet hatalmát és szépségét példázó daruvadászat. Minden szóba kerül a fehér asztal mellett: vadászkaland. a kábulatból ébredéskor Csuli "a családi élet reménytelenségére" döbben rá. Zoltánnak a magánélete. életveresége már tény (a zsidó bankár ennek okaira is rámutat).és szereplőváltozással. magába roskadva elmélkedik és társalog ("istálló az élet"). Szakhmáry részegsége dührohamba és eszméletvesztésbe torkollik. Férj és feleség központi és kulcsfontosságú jeleneteiből (21-23. iskolai esetek. Hosszú. nem érthetik meg egymást. amilyen még nem volt". újabb epizódsor kezdődik. A folytatásban.) E párhuzamok zárásaként Csörgheő az elkeseredését még szilajabb mulatozásba fojtja. Zoltánnal már a végkifejletig nem történik semmi. A regény szerkezetét tehát maga az életanyag alakítja sajátossá: a laza kompozíciót drámai csomópontok tagolják. A felvezető kocsmai fejezetek (1-3. és vigaszt a "vendéglőben vagy a kaszinóban vagy az utcán" keres (1617. húsz tojásból készül rántotta. részekben). másrészt az eseménytelen. . A bonyodalom hirtelen robban ki. eseménytelenség és sodródás érződik. sikertelenül. a lezárás hirtelen lesz kivételesen drámai (a Hét krajcár-novellákra emlékeztetően). rész) után elindul ugyan bizonyos cselekmény Csörgheő Csuli. de mindkettő elakad. és véget vet céltalannak érzett életének. tartalmatlan élet tükre. Zoltán tehát végleg talajvesztetté válik. illetve Szakhmáry Zoltán körül (a 4-7. a férfi számára a családi harmónia reménye végleg megsemmisül. Végül a Szakhmáry-tanyán egy minden addigit felülmúló tivornya alakul ki (a summáslányok "táncba" vitele Rozika sorsára is visszautal). Zoltán elveszti a fejét. rögtön az a kérdés. ill. a gyümölcsök sajátosságai stb. Csaknem az egész város jelen van.).is.) kiderül: mások a céljaik. nem lépi túl az expozíció szerepét. utolsó esélyként Rozika lelkéhez akar hozzáférkőzni. harmadsorban az objektivitás eszköze (a szereplők beszéltetése révén). tyúkgané vásárlása. (Csulinak a gazdálkodása fenyeget összeomlással. az aszúbor készítése. Ha valami rendkívüli mégis megesik (pl. a tetőpontig folyamatosan forrósodó levegőjű. belső viharait "nótázása" és hegedűjátéka érezteti. Zoltánt pedig pénztelenség fojtogatja. Aztán egy felvillanó ötlettel az egész kompániát a tanyájára invitálja: "olyan muriban lesz részük az uraknak. felizzó-elhamvadó szenvedélyek telítik feszültséggel. A mű felépítésében a történetsor derekáig semmilyen előrehaladás nincs. a kaszinóban látjuk viszont (24.

hogy valaki legyen belőle a hegedű által. "Boldogasszony"-ra vágyakozik. magukra maradva. mert világosan látja. hogy "kemény. aki az élet küzdelmeiben mindig . hogy Zoltán sorsa általános magyar sors. Minden csak attól függ. Gúnyos tréfa tárgya a könyv nincs rá szükség. Szakhmáry Zoltán küldetést teljesít. kifejező "nótázása" egyrészt az úri társaság felszínes adomázgatásának is az ellenpontja (Vasy Géza). Az öngyilkosság először Rozi emlékeiben jelentkezik. és egy ideig tud is szívósan küzdeni. hogy magával repítse. A főszereplő mélyen átélt. aki kegyetlen őszinteséggel bírálja önmagát: "Volt benne valami nagy vágy.mint ahogy Móricz hőseinél megszokhattuk. de ez a zászló oly távol volt. "csak úgy beszélgetett a hegedűvel". a hozzá vezető úton azonban nem tud végigjárni. épp a családi élet fojtja meg a feltörekvő férfit. Rendkívüli energiái azonban szétforgácsolódnak és végül elégtelennek bizonyulnak. Móricz jellegzetes figurája. "soha egyetlenegy sem gondol arra. de megragadni sohase lett volna képes. A kaszinóbeli nagyjelenetben láthatjuk: a legrendezettebbnek látszó családokban is megvan ugyanez az ellentmondás. a pásztordalok éneklése azt is sugározza. A társaság (főként Csuli megalázó vicceivel) bolondot csinál "a kis Wagnerrel" is. "nem kell". mert nincs meg a biztos családi háttere ." Hasonlóan vélekedik a kaszinóbeli főorvos. hogy csak látta. A nő ellentmondásos helyzete magyar sajátosság . aztán Zoltán tudatában is mind mélyebb gyökeret ver. másrészt a népdalok. van itt elég "filozófia". Sőt. hogy felfogja s felemelje az új idők zászlaját. "szikrák villogtak benne. összetört ambícióval.A szerkezetet motívumok fogják össze. (Társai közt "egyben sincs valami koncepció". mit vár a feleségétől. és nem csupán Zoltánt. elsősorban azért. amikor szinte reménytelen vállalkozásba fog. hogy milyennek érzi a pozícióját. Zoltán sem látja világosan. A tehetséges fiatalemberek "ahogy lekerülnek az Alföld porába." Tán mégis elérné a sikert. fokról fokra törnek le". hogy volna benne képesség arra. amely a befejezésben pusztító külső elemmé tornyosul. a fátlan és porban fürdő városba.véli Lefkovits. hogy kezdjen valamit". a családi élet kis kalitkájába zárva. ("érezte. ahogy a tűz magasra csavarodó füstjéből a pusztai sellők repültek fel". kitartó és vad munkával lehet valamivel előbbre jutni". hogy az emberek lelkét megboszorkányozza. Zoltánnak viszont a hegedűhöz és az énekléshez (mint minden magasrendű értékhez) különleges tehetsége van: a zene motívumában is megjelenik tehát a hős és a környezet konfliktusa. Hangszerével pedig úgy tudott játszani. még látni is csak ritkán látta. "a családba gubózzák magukat". mint a megpiszkált pásztortűzben s úgy lobogott ki benne az érzés. De tanulniÉ") Vívódó hős. Itt is megjelenik a belső tűz.) Az eszményt kitűzi. a zsidó bankár: "Minden nő feleség és hetéra egyszemélyben. "mintha a hegedű a szíve hangja volna".

Elődje Pató Pál úr (ő is mondja: "ráérünk"). a többre vágyó keveseket tekintve pedig a tehetetlenség és kilátástalanság. Csörgheő Csuli (teljes nevén: "csörgövizi és berettyói Csörgheő") erőteljes vonalakkal jellemzett típus. a lelkét viszont nem látja meg. Eszter viszont nem lehetett Zoltán eszményi társa: a szerelemben görcsös. pl. hogy "mégis ő az első". Ily módon egyfajta homogén stílus és világlátás fejeződik ki művében. parlagi nemes. és jóllehet lényegre mutató megállapításokat tesz. de idővel elmerül a mulatozó társaságban. Külső és belső nézőpont váltakozik. hogy csak a családnak éljen. de a "parancs" és a "tiltás" megfojtja. A családi élet melege helyett tehát egy kusza szerelmi háromszögben él Szakhmáry Zoltán. hogy egyívású Csulival. avagy az ún. E regény stílusában immár alig érződik a naturalizmus. Móricz "benne él a hősben" (Czine Mihály). Rozika felé fordul. velük együtt keresi a megoldást gondjaikra. hogy a teste vagy a lelke kell-e neki. piros arccal" jár-kel. amire viszont Zoltán képtelen. minden érték veszendőbe megy mellette.légvárat épít. ő szárnyalni akar ("virágot tudott volna virágozni") . Rozikáról sem tudja azonban eldönteni Zoltán. "nem engedte magát legyőzni". megoldására nem gondol. ezért céltalanná válik életküzdelme. életrevaló. reá pazarolja érzelmeit és anyagi javait. adja fel ábrándjait. Csollán Berti Jókaitól (az és mégis mozog a föld szereplője). kereken.mellette áll. és vélhetően a kapcsolatuk zavarai miatt is hajlamos a féltékenységre. semmi sem szent előtte. róla is kiderül. de csak elodázza a problémát. és mivel felesége nem érti meg. ("Az . Sőt. kilenc budapesti házat") mulatott el. Az elpusztult malacok tetemét nem hajlandó szappannak kifőzetni ("nem babrálok vele"). és regényünk cselekménye mindössze annyi: az ellentmondások a felszínre kerülnek. "frigid" volt. ők sem érthetik meg egymást. Hatalmas belső drámákat jelez egy-egy szóval. együtt vívódik alakjaival. akkor már az egész világból kiábrándul: "Hát ez az egész világ csalás?" A többi szereplő lényegében nem különbözik egymástól. őt ékesíti. aki megteremti számára az otthon melegét. mindkét nőt elveszti. taníttatja . a családja óriási vagyont ("ötezer holdat. a testéhez "áhítatos csodálattal" vonzódik. a csugariakat is ő küldi el fortéllyal . a lételeme. csak ott bontakozhat ki. Elvárja a férjétől. "édent" akar varázsolni. jellegzetes előadásmódja a szabad függő beszéd. objektív bírálónak látszik. az általános enerváltság.a feleségére ezért a józanság követelménye hárul -.Zoltán erre nem képes -. széles látókörű. Amikor Rozikát is már csak "cafra" bestiának látja. Rozika más világból való. pedig az a férfi életharcának színtere. a sorsok hasonlósága. de ugyanakkor imádni való felsőrendű lény is tud lenni. csak ott mutathatja meg. Eszter akadályozza őt a tanyai gazdálkodásában. Elve: "túl tudjál járni mások eszén". de a rántotta-epizód már azt is sejteti. főként az adomázgatás és a tájnyelvi forma révén erőteljes realizmus érvényesül. "Kövéren. Lekenczey Muki világlátott.

-nak hívják.". A kastély c. ez a misztikus belemagyarázásokat is eltűrő. jelképes világ az emberi lét.megannyi ok arra. lidércnyomásos céltalanságáról vall. az emberi kéz. a társadalom érthetetlenségéről. a szerző még nem mondott le teljesen a hőseiről. a bűnösség-bűntelenség és az igazság-hazugság kérdésköre. e műnek elsősorban az a feladata." FRANZ KAFKA A per (1914-1924. döbbenetes világa. hogy az író mondanivalóját és ítéletét tükrözze a magyar valóságról. sőt értelmetlenségéről.asszony megérezte. az elidegenedést. a kibontakozás lehetősége. Hangjában ezért csendül meg néha a leleplező komikum és az idillikus szépség. a jogrend és az igazságszolgáltatás mechanizmusát.") Az élő tájnyelvet emeli be az irodalomba. életútjában keresendő. A M FORDŤTóJA) "Valaki megrágalmazhatta Josef K. regénynek a főszereplőjét hasonlóképpen K. Hősünk családneve csupán "K. a meghatározhatatlan eredetű (és éppen ezért általános) fenyegetettség. a bürokráciát. (SZABó EDE. zsidó származású író .-t" . hogy a szerző másik főművének." De aztán ez kerül az író tollára: "Csak ahol az ember beleszól. a személytelenség stb. az emberi akarat: rögtön zavar. hogy e két ikerregény élményanyaga az író személyes sorsában. a történelem. Az ábrázolásmódot didaktikus célzat hatja át.már ezekből a kezdőszavakból kibontható az egész mű témahálózata: a létbizonytalanság érzete. pl. nyugtalanság. és ez egyszersmind Kafka nevének is a kezdőbetűje. a jog világa. a hatodik részlet elején: "Zöld színek hamvában lebeg a világ. ha ehhez hozzátesszük. hogy felerősítve érzékelhesse korunk jellegzetes tünetét. ilyenformán közvetlenül és nap mint nap tapasztalhatta az ügyintézés. akkor jogos a feltételezés. az egész intézményrendszer elszemélytelenedő és totálissá hatalmasodó . Franz Kafka (1883-1924) a felbomló Monarchiában. a cseh Prágában volt németajkú. a tündéri harmónia. hogy megundorodott tőle az ura és elhalt. Ebből következik a jellegzetes kettősség: egyes részekben még felvillan a távlat. 1925) Franz Kafka fájdalmas. Polgári foglalkozása szerint hivatalnok volt a betegbiztosító intézetben.

"Minden a bírósághoz tartozik" . (Kifejeződik ez pl. a fantomszerű "bíróság". nagyfokú elővigyázatossággal kell élni. mígnem megfojtja" (Rónay László). egy bűntudatképző mechanizmus. azt polipszerűen átfogó gépezet. alkotó elemei vagyunk. úgy csókolgatta Bürstner kisasszonyt.. amiért bűnhődnie kell? A választ a hős is keresi. Mi a valós oka. azt elismerem".mondja a befejezés előtt az egyik mellékszereplő (Titorelli. Egyesek az alkalmazottjai. hogy ebben a világban az emberre kivételes terheket ró az illendő. amelynek rabja Josef K. Ebben a regényben a törvény kapcsán bontakozik ki ez a tükörkép. hanem arra. milyen sértőek rám nézve az ajánlatai. A törvénykezés konkrét ábrázolásán túlmenően azonban A per (és A kastély) Kafka egész "világképe foglalatának" tekinthető (Walkó György). a feszélyezettség mögött és alatt viszont elfojtott és rendezetlen tudattartalmak húzódnak meg. másfajta "igazságszolgáltatás" is. sőt ezt is magába foglalva) egy másfajta "törvény". regénye ír le hasonló folyamatot a totális hatalom szorongatta emberről. Ez a mindenek fölé magasodó "törvény" két síkon létezik: mint külső mechanizmus és mint belső lelki tényező.) Kafkánál "a kisember hiába keresi a kiutat. lelkiismereti folyamat. amelynek tételesen rögzített jogrendjéhez lehetséges az alkalmazkodás. önmagában jelentéktelen esetre. amikor. (naponta "kilenc . Működik tehát egyfelől egy a társadalom egészét behálózó. "ahogy a szomjas állat ízlelgeti nyelvével a végre megtalált forrásvizet"). éretlen és tisztázatlan vonzódások torlódnak (K. mi az alapja a bűntudatnak? Mi lehet a bűn? Megsértett-e valamiféle külső elvárást vagy belső parancsot Josef K. a festő). Létezik emellett (ezzel érintkezve. Rendkívüli önfegyelemmel. Nem magukra a kilengésekre kell itt felfigyelnünk. lassan teljesen köréje fonódik a háló. minden vágyat és szándékot a kimért udvariasság szigorú szabályaihoz igazítva. az a munkakör. kevéssel letartóztatása után: "jól emlékezett egy-két. a megváltó büntetés áhítása. és ártatlanságunk vélelmét fokozatosan elnémítva előbb-utóbb felülkerekedik a bűnösség érzete. hogy nem veszi észre. annál inkább ráfeszül. Ez a "bíróság" azonban nem azonos a formális igazságszolgáltatás hivatalos szervezetével. Azt is.gépezetét. cirkalmas beszédstílusában is: "csodálom. amelynek . nem szólva persze a jó szándékáról. merev viselkedés.) A kínosan pontos magatartás. századunk létállapotáról alkotott összképnek. Bürstner kisasszony modoros. A felszínes és merev udvariasság külsőségeihez járul a hivatal.erre is fokozatosan döbbenhetünk rá . tudatosan vigyázatlanul viselkedett". Hozzátehetjük: Kosztolányi Dezső epikája ábrázol a magyar irodalomban hasonló élethelyzeteket. lázadozás nélkül. némelyeket pedig most (vagy bármikor a jövőben) ér a "letartóztatás". és ekkor elindul egy belső. aki "semmi rosszat nem tett". barátaitól eltérően.valamennyien tagjai. Ez a "bíróság" csak "letartóztat" és vár. s minél inkább kapálózik. mások már hosszú évek óta vádlottjai. (Koestler Sötétség délben (1940) és Orwell 1984 (1948) c.

szájából: "Mindig húsz kézzel akartam belenyúlni a világba. hogy a "mérlegelő értelem" bölcsességénél nem követelhet többet. Josef K. hogy nem ismeri a törvényt. Felróható volt tehát (önmagának). Jellegzetes hangulata az érdektelenség. céltalan. A dómbeli példázatban "a Törvény kapuján" most nem lehet bejutni - . teljes egyéniségét feláldozta. mégis . Willem. csak szükségszerűnek" fellázad: "A hazugságot avatják világrenddé.Schopenhauer filozófiája szerint. A végső önkritika Josef K. némi értetlenséggel veszi tudomásul. egykedvű belenyugvással. és nem fogadja el az "igazság" fogalmának térvesztését. A "letartóztatás"-tól kezdve élete fokozatosan a "per"-rel válik azonossá. a paradoxon.egyénisége. mely csak boldogtalanságot szabadít ránk . nincsenek tartalmas és tartós kapcsolatai. egy darabig még tiltakozik az értékrend felborulása ellen. s ráadásul nem is helyeselhető célból. amelyet szintén képtelen a "bíróság" elvárásai szerint kezelni (az ügy megvitatása helyett Lenivel tölti az időt stb. a közöny. ítélet vár rá. A dómbeli példázat hősének is a "telhetetlenség" a vétke. és tudomásul veszi a sorsot." Hiába keresi Josef K. amelyet olykor-olykor felcsattanó ingerültség szakít meg. csak később tör fel belőle a csenevész méltatlankodás ("elvégre jogállamban élünk"). Nem kap pontos időre szóló idézést. és amelynek puszta létével szégyent hoz a rokonságra. A festő a gyakorlat és a törvény ellentmondását fejtegeti: a nézőponttól függően másként fest a bírák megkörnyékezhetősége is és az ártatlanok felmentése is. hol pedig az. Talajtalansága viselkedésére is visszahat. bevallja. Egész életét. Letartóztatását például csaknem teljesen szenvtelenül. és így maga az élete minősült "bűn"-nek. Amikor szembenézésre kényszerül önmagával. természetes indulatai. (A pap szavai ellen "nem kell mindent igaznak tartanunk.óráig ült a hivatalban"). a "bíró" ennek ellenére akkurátusan a fejére olvassa a késése tartamát. hogy eddigi életét a társadalmi elvárások és a hivatal töltötték ki. sivár. azonnali. amelyeket azonban elégtelenül szolgált. hogy passzivitásba süllyed ("elhanyagolja a pert")." Nem vállal bűnrészességet a hazug világban." Ťme az emberi akarat mint bűn. s ugyanakkor az ártatlanságát hangoztatja. akkor csak ezt a képet láthatja. hanem csak szerepet játszik (a "tetszést" akarja elnyerni).polgári-hivatalnoki beidegzéssel pontosan akar érkezni. Szerepzavarban szenved. Nincs . Hol az a hibája. Másoktól is csak kétértelmű és tisztázhatatlan jelentésű útbaigazításokat kap. az adekvát magatartást. nincs igazán otthon a világban. élete egészében véve üres. Az ülésteremben nem az elvárható felháborodott tiltakozását fejezi ki. végül elvakultan vagdalkozik ("korrupt banda!").) Az utolsó fejezetben azonban belátja. Nincsenek közvetlen.mert nem bontakozhat ki . "Látod.). A per alapja a feloldhatatlan ellentét. mégis rágalom illeti. hogy "túlságosan makacs" (Leni tolmácsolja a "törvény"-beliek véleményét).

hogy "én nem vagyok bűnös". A felszíni történések helyett az embernek az volna a feladata. hogy "gondolkozzék inkább önmagán": "Hagyd a mellékes dolgokat"É Különleges szerepük van a nőknek. a penzióval szomszédos házból átbámuló két öreget . ha jössz. ebbe kellene belenyugodnia Josef K. azért nincs személyiségük. hol ő kezdeményez. ők engedelmesen betöltik a társadalmi ranglétrán nekik jutó helyet (Grubachné. adatok nem bírnak jelentőséggel ("ön szobafestő" .: hiába tiltakozik azzal. A bíróság előtt mindenki egyforma. ez is korunk egyik jellemzője. hol megközelíthetetlen. kárörvendő érdeklődés jellemzi pl."Te Josef K. Franz és Willem már a "bíróság" gépezetének alkotó elemei. A nő gyöngéd és segítségre. mindenki bűnös. Ilyen sorsra jut "gyáros". az mégiscsak nagy gonosztevő lehet" . Az emberi vonások. A letartóztatás után.a tapintat és a segítőkészség belőlük teljesen hiányzik. ezért az ő ügye hamar befejeződik.ámbár a szabadlábon maradásból ítélve "mégsem követhetett el olyan nagy bűnt". polgári foglalkozásuk idővel névlegessé válik és megszűnik. Bürstner kisasszony és a barátnője stb. Formálódásuk irányát jelzi a két "kivégző" férfi a tizedik részben. szürke egyhangúságban élnek. és elbocsát. elragadják a feleségét: "nekem nem szabad védekeznem"). Elkövetnek ugyan kisstílű emberi visszaéléseket. szánnivalóan kiszolgáltatottak. pedig kizárólag a várakozó számára nyílt meg a kapu. de az őr is áldozatnak tekinthető. Josef K. modorosan viselkednek. meghódíthatatlan és megtarthatatlan. mert az maga volna a halál. a megsemmisülés. "kereskedő" és "festő" egyaránt. Akire a "bíróság" már kiterjesztette hatalmát. A férfi őrá . életük azonos lesz a "per" intézésével. Bürstner kisasszonytól.-nak. de ezt pl. E példázatban a bebocsátásra váró férfi is. A még be nem idézettek nincsenek sokan.). viszont "makacs" figura. "így szoktak beszélni a bűnösök" hangzik a pap válasza. A férfi számára sokszor magát az életet jelentik. Befogad. ha a hős maga mellett tudhatná az embertársak bizalmát. A két "őr". az teljesen ki van szolgáltatva (a "bírósági szolgának" használják a lakását. nem alkalmazkodik. a valódi felmentés és az ítélet végső pontjai között lebegünk. a hozzá legközelebb élő és mégis elzárkózó nőtől nem kapja meg: "ha valakinek mindjárt egy vizsgáló bizottságot küldenek a nyakára. A perben a bírósági ügyintézéssel való kapcsolatot. életünkben egyiket sem érhetjük el. Megerősítést jelentene. Az emberi élet: maga a bizonytalanság. gyámolításra szorul. A pap búcsúmondatai hasonlóképpen talányosak: "A bíróság semmit sem akar tőled. ha távozol. vagy"). A regény szereplői közül néhányan még nem kerültek a "bíróság" elé.végül már nem lehet bejutni. Ebben áll létünk abszurditása. A vádlottaknak viszont már testestől-lelkestől azonosulniuk kell az "üggyel"." A saját helyzetét sem tisztázhatja Josef K. érdektelenség vagy legfeljebb kéjes. de rögtön megbűnhődnek érte.

A "bíróság" ebben a mocskos. alacsony. Nincs otthonosság: Josef K. Az ügyvéd éjjel-nappal.a "bíróság" mint transzcendens hatalom mindent lát.in medias res -. erotikus fülledtség érződik ezen a szinten is (szecessziós jelenség). az időkeret zárt. amelyben a valós társadalmi lét szorongásai. ahol alig lehet felegyenesedni (így tárgyiasulnak a szűkös és fojtó életkörülmények a mű világában). A "bíróság" szférájában a konkrét időnek már nincs jelentősége. Titorelli az ágyára ülteti az ott kényelmetlenül feszengő Josef K. a realitásból a lidércnyomások. félelmei tárgyiasulnak. "Lanz asztalos" után érdeklődik. A tér legfőbb sajátossága: nincs magánszféra. akárcsak a személyek változása (pl.-t a "letartóztatás" harmincévesen éri . a hétköznapokon lakás . "Pere" kereken (szimbolikusan) egy évig tart. részint az irreális szféra eleme. "lomtárban") van jelen. Maguk a szobák az egyes jelenetekben kezdetben kicsinek látszanak. Csak egy ülőbútor van K. Josef K. A per folyamán már az évek sem számítanak.sem támaszkodhat. azaz egy bizonyos tudatállapot-váltással. szürke bérházak lepusztult vidéke. Egy olyan irreális szintre. minél tovább fenntartani a perét.-nál (Titorellinél is. Szürrealisztikus átminősülés ez is. hanem fordítva. Az ülésterem közönsége társadalmi tagozódást mutat. jelenlétük átmeneti.ún. a vegetatív létezés minimális színterére.)."a per" beférkőzött a magánszférába is. A tágabb tér: "félreeső külvárosi utcák". az eldologiasodás írói jelzése talán ez. szorongások szintjére lépéssel. rendetlen világban (pl. A mű eddig leírt jellemzői alapján is mondható: nem az álmok világából való felébredéssel. A lépcsőházakat. A vádlott egyetlen cselekvési lehetősége: minél tovább halogatni. A regény az "egy reggel" időmeghatározással kezdődik . levegőtlen. hány órakor" kell megjelennie. akinél ráadásul az ablak nyithatatlan.-t. az ágyon keresztüljárnak stb. a gazdátlan és rendetlen dolgok jutnak uralomra az ember felett. a dómbeli pap a börtönkáplán). hősünk minden lépéséről és gondolatáról tud. a "törvény" fölénk magasodik és mindent beborít. a beidézéskor Josef K. Ebbe a zárt és sivár világba is betörhetnek és a személyes holmiban turkálhatnak a "bíróság" képviselői. . krisztusi korban. és társai "penzióban" laknak. Az idő is részint a reális. egy-egy lakóhelyiséget bérelnek. az ügyvéd is az ágyában fekve az ügyfeleit. Az "ágy" motívuma többször szerepel: Elza "napközben ágyában fogadja látogatóit".-nak "elfelejtették megmondani. udvarokat viháncoló és leskelődő lányok népesítik be. Josef K. Végül elhangzik: "bírósági irodák csaknem minden padláson vannak". A "tárgyalás" színtere a hét végén tanácsterem. az emberi életrendet felrúgva hívathatja az ügyfelet. fülledt helyiségek. majd az olasz vendéget keresi a dómban . A magánszféra erre a bútordarabra szorul vissza. A mindennapi élet színterei szűk. de aztán szinte a végtelenségig tágulnak (a kétablakos szoba zsúfolásig telt karzatos teremmé válik).

sorsának és példázatának tragikomikuma is: képességei ugyan elégtelennek bizonyultak. csak képek és nevek ragadhatók meg. azaz a szellem játékával értelmezhető. a nemlétbe. Josef K. Ebből a görcsös törekvésből. ebből a léthelyzetből következik a tárgyszerű leírások és érzékletek túlsúlya: "Ismét megjelent a szempár. de ezek mögött is keresni kell a lényeget. amelyeket az olvasó képes jelentésűnek. most szinte szomorúnak látszott. A szöveg külső formája homogén. De érezhető Josef K. de a . Ez a világ szorongást keltő. Az objektivitás. a nyílt gázláng okozhatta. hozzá akar férni a dolgok lényegéhez. Kafka stílusa metaforákban. és így talán elkerülhetőek. megbotránkoztató ábrákkal. metaforáknak foghat fel. jelentéktelen mozzanatokból áll világunk. Kafka műve "az élet csodálatos és groteszk humorral megjelenített árnyjátéka" (Thomas Mann). a padlásajtón a bírósági helyiségek felirata: gyerekes ákombákom). A tagolatlanság elsősorban a világkép torlódásait. Akár az egyik jelenetben a kopogás az ajtón. a jelentést. és így egy tartalmában rendkívül sokrétű szövedéket hoz létre. A jelenkor ijesztő távlatai leírhatóak. Vajon együtt érez-e vele az olvasó? A mű végkicsengése abszurd. az álomképek és érzékletek egymásba tűnéseit teszi lehetővé. Mindössze ennyi. a tárgyiasság nem csupán az elbeszélő szenvtelenségével kapcsolatos. feladja a cselekvés lehetőségét. de csak a konkrét jelenségeket érzékeli. Hevenyészett. tárgyszerű és egyben szatirikus. egy ponton túl azonban nevetséges is. a dolgok maguk (ismét Schopenhauert idézhetjük) az ember számára mindig megközelíthetetlenek maradnak. A hős fogódzót keres. hangja a torzulások leírásában is szenvtelen. sőt félelmetes. A lényegi szféra. a hős feladja a kilátástalannak látott küzdelmet. de ez talán csak érzékcsalódás volt. hanem a műben kifejeződő világkép jelzésének is eszköze. a létezés célját.) Kafka nézőpontja váltakozik.azaz az életét. valóságelemek hol köznapinak. a regény szavai is "erősen. hiszen lelepleződik a teljes értelmetlenség. a hős világba vetettségét és kilátástalanságát jelzi. A folyamatos közlésmód a szürrealista asszociációknak is teret nyújt. de csak kevés fényt adott. az író a párbeszédeket sem tagolja a beszélők váltakozása szerint. kezdetleges. kurtán. a regény utolsó sorai szerint a "szégyen" érzetével átlép az élet határán a halálba. szimbólumokban is gazdag. valóságelemek. szabályosan" hangzanak. érzékleteket és bizonytalan vélekedéseket soroló tagmondatlánc." (E jellegzetes mondat stílusbeli sajátosságai: laza mellérendelő. A triviális és az eszményi olykor helyet cserél (a vizsgálóbíró "törvénykönyve": füzet. Kafka előadásmódja puritán. A leírt jelenségek. hol monumentálisnak tűnnek az olvasó előtt (Fried István). amely erősen sisteregve égett a fejük fölött.

mint Gellért Oszkár írja visszaemlékezéseiben . Osvát Ernőnek és Gellért Oszkárnak egy napon reggeltől estig tartó felolvasás után bemutatta."harsányan és elfúlva. szeretet és szolidaritás. a hallgatók pedig "szótlanul és meghatottan várták" a felolvasás folytatását. 1919. 1919. A jobboldali sajtó támadta Kosztolányit az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején vállalt (egyébként csekély) szerepe miatt. Budapest román megszállása. Horthy bevonulása. Anna és a Vizy család sorsának hátterében a huszadik századi magyar történelem tragikus fordulatai állnak: a Tanácsköztársaság utolsó napja. július 1-jétől folytatásokban.maga szűkös lehetőségei között megpróbált tiltakozni a teljes értelmetlenség ellen. tragikusságra ítélt társai iránt a részvét. amit csak lehetÉ (NéMETH G. amiért az új Nemzedék című újság Pardon rovatában utólag ironikusan írt a kommünről. az segíthet e véges létezésen belül kibontakoztatni önmagából s minden emberből. hogy lecsillapodjék. a baloldali értelmiség a múlt megtagadásáért bírálta. BéLA) A regényt a Nyugat közölte 1926. A regény több mint két év eseményeit öleli föl. A címszereplő késleltetve jelenik meg a műben. méghozzá . ki-kifutva a szobából.mint minden nagy formátumú műalkotás . s a kettős gyilkosságot a következő év május 28-ról 29-re virradó éjszaka követi el. a trianoni békeszerződés aláírása. de aki tudja ezt. Az édes Anna . KOSZTOLáNYI DEZSő édes Anna (1926) Tragikus az ember. Az édes Anna egyértelmű kritikai és közönségsikere oldotta azt a feszült és ellenséges légkört. mely az írót a húszas években körülvette. értelmezési lehetőséget foglal magába. augusztus 14-én lép szolgálatba édes Anna Vizyéknél. s akiben ezért él szenvedő és véges életidejű. miután Kosztolányi Dezső a szerkesztőknek. olykor-olykor a zokogással küzdve". úgy látja Kosztolányi. A regénnyel kapcsolatos legfőbb olvasói dilemmát Németh László fogalmazta meg: "de szabad-e ennyire [É] elhallgatni az összeadást s egyszerre az összeggel robbanni ki?" Vajon eléggé motivált és indokolt-e Anna .sokféle jelentésréteget. július 31-én kezdődik a történet és 1921 őszén zárul.

Az író minden olyan eszmét és gondolatot elvet. se többel. a cselédkönyv szenvtelen adatai (termete. hogy Annával gépként bántak. Anna valóban megfelel az elvárásoknak: tökéletes cseléd. különös ismertetőjele) a rabszolgavásárra emlékeztetnek. "Az tagadhatatlan.és emberképének legfontosabb jellemzője. mint bármelyik cselédje mellett. A szociális-társadalmi háttér és motiváció az édes Annában is jelen van. fogai. melyet az igazságszolgáltatás nem fejthet föl" (MiértÉ?).szörnyű tette. édes Anna tettével kapcsolatban a bíróság elnöke fejt ki hasonló gondolatot: "Tudta. hanem minden tett mögött ott az egész ember. A közös vonást hangsúlyozza az a tény is. Egyelőre nem mozdulhatott mellőle. melyet a gyilkossági jelenet is példáz (Vizyné a halála pillanatában szinte magához öleli Annát). amelyik egyetlen okkal magyarázza a sokszínű világot és az emberi életet. amelyik leegyszerűsítő magyarázatra törekszik. A Balaton vidékéről a fővárosba felkerült lány szerény fizetésért dolgozik Vizyéknél. hogy egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal. Fölerősíti a szociális ellentétet az is. hogy nem csak Anna kiszolgáltatottja a méltóságos úréknak. mint a társadalmi igazságtalanság témáját és jelképét a naturalizmus hozta be az irodalomba. hogy most inkább rab volt. A függésben elvesztik szabadságukat. Az elnyomó és elnyomott hagyományos szerepéhez többnyire erkölcsi tulajdonságok is társulnak: megalázottságában a cseléd a tisztaság és jóság megtestesítője. Az első találkozáskor lezajló párbeszéd. Az értelmezési lehetőségek felmutatása talán közelebb visz a rejtély megfejtéséhez. hogy az élet megfejthetetlenül titokzatos sokszínűségét. hogy a kommün torz egyenlőségelve után újra a merev társadalmi hierarchia és berendezkedés kerül előtérbe. az elvétetett gyerek az orvos szavait igazolják. nem tekintették embernek. a teljes életével." (A tünemény) A kettejük közti kapcsolat és kötődés. hogy elvesztették gyermeküket. Vizyné tartalmatlan és üres életét a cselédlány tölti ki. Ahogy Vizyné körbevezeti Annát a lakásban és kiosztja a napi feladatokat. hogy Anna elhagyja. a regény fejezetcímeként is szereplő kérdést feltéve: "Miért" következik be a gyilkosság? Kosztolányi világ. hogy elveszíti Annát. az ember megismételhetetlen egyediségét vallja. a külön vacsora. Moviszter doktor a bírósági tárgyaláson arról beszél. Az úr-cseléd viszonyt. Fölmutatja. mellyel megalázták a lányt. a konyhai fekhely. miszerint gépként bántak vele. s az értelmezés és válasz felelőssége alól az olvasó sem vonhatja ki magát. nem szabad emberek döntésén és választásán alapul. A regényben az elbeszélőtől az összes szereplőig mindenkinek nyilatkozni kell édes Anna gyilkosságáról. nemcsak a lelketlen bánásmódra utal. Vizyné állandóan attól retteg. hanem a függés kölcsönös. s ez mindkettőjük személyiségét eltorzítja. hanem a . Moviszter jellemzése. Kosztolányi azonban túl is lép a hagyományos úr-cseléd viszony ábrázolásán. belebetegszik abba a lehetőségbe.

nem tökéletes. A regény kurzusváltás időszakában játszódik. A Vizyéknél történő bemutatkozáskor Ficsor közvetíti érzéseit. aki végül is magához vonja az úrfit. hanem nyelvi is. hogy az úrfi el akarja csábítani. a "vörösből" a "fehérbe" való átmenetkor." (Vita a piskótáról. a modor cserélődnek. Anna lemond a választás és változtatás jogáról és lehetőségéről. hogy proletárasszonynak tekintsék". a boltos újra köszön a vevőknek. Hallott már róla. Anna ábrázolásánál Kosztolányi nyelvszemlélete Wittgenstein és Heidegger nyelvfilozófiai tételével mutat rokonságot.címszereplő viselkedésére is. A lány tisztában van a cselédszereppel. és "a szekrénye előtt magára kapta fehér pongyoláját. Legyen olyan. agyát hirtelenül elborította a vér. lélek). Anna képtelen önmagát kifejezni. s Anna az. eszébe jutott talán. gondolták. A szegény-gazdag ellentét bár motiválja édes Anna tettét. a beosztás. Ficsor házmester újra szolgálatkész lesz. hogy az emberi élet titkát. A szegénység-gazdagság ellentéte nem csupán szociális jellegű. ám a gyilkosság egyik közvetlen indítéka éppen Jancsi és Moviszterné flörtje. Anna nyelvi szegénységével. Az emberi lényegen a társadalmi rendszer megváltoztatása nem módosít. A probléma fontosságát jelzi. hogy az első és utolsó fejezet. artikulációra való képtelenségével áll szemben a többi szereplő locsogása. és határozott hátteret rajzol a történet mögé. melyben a kommün idején szokott kijárni az utcára. bosszút akart állni" (MiértÉ?). Vizyné Anna megjelenésekor leveti "régi. mint egy gép. hanem az állandó változások között formálódik. mely szerint a tudat határa a nyelv határával azonos. s a szavak tengerében elvész a lényeg. a ruha. mint a többi: jó is meg rossz is" (Anyag. nem bírt uralkodni magán. Szó nélkül veszi be a magzatelhajtó porokat. Patikárius Jancsival való kapcsolatában is természetesnek veszi. hogy haragszik rájuk. lila pongyoláját. Kosztolányi azonban túl is lép e tanításon. hogy ez természetes. barna félcipőjét" (Anna). Az emberi személyiség sokszínűségére és a végletesség veszélyére Moviszter doktor figyelmeztet: "Higgye el: nem is olyan jó az a nagyon jó cseléd. "Mint valami halk automata mozgott ide-oda. pezsgőszín harisnyáját. s nem érti Jancsi tétovázását. érzéseit a kettős gyilkosságig szinte kikapcsolta. a bírósági tárgyaláson az elnök fordítja le emberi beszédre Anna hallgatását: "Azt érezte. tökéletesen dolgozott. azt példázza. az irgalomról és az egyenlőségről) Az emberi természet azonban nem végletes. . az állás. Legfeljebb a szerepek. szellem. a megfejthetetlent beszélik szét. az emberi minőséget a társadalmi fordulatok nem érintik. Viatorisz. nem teljes válasz a "miért?" kérdésére. Az emberi kapcsolatok természetrajzát. Kettejük közül a fiatalember a megilletődöttebb. és éppen a nyelv segítségével ábrázolja a nyelvi képesség beszűkülését. Mint egy gép. ottmarad Vizyéknél. mely keretbe foglalja a regényt. a szó erejével fejezi ki a kimondhatatlant. hogy egyszer az asszony megszidta.

a gyomra egyszerre fölémelyedett. meg hogy a porcukorszelencén a legyek dőzsöltek. A tárgyak újra föllázadnak Anna ellen. De éppen a sokszínű személyiségről vallott nézete mond ellent annak. Amikor bevette Patikárius Jancsi porait. A köznapi kommunikáció értelmetlenségét jelzi az a visszatérő motívum is. mikor már bement és ledőlt az ágyára. mely éles volt. mint a kutyáé. a zárófejezetben pedig Druma és két kortese ad "egyértelmű" választ a Koszlolányi-jelenségre. csak végtelen keserű ízt érzett: "és csak azután lett igazán keserű. Reggel felébredve nem lát semmit. A fogadást követően a rendetlenség. a címszereplő "részeg kimerültségében". hogy gyakran valami külső zaj nyomja el a beszélgetést: zajforrássá silányul az emberi szó. édes Anna alakja. hogy "zsíros tányérok még ott maradtak a középen a rízsfelfújt mellett. Vizynét . azonnal összerogy."Legalább a Krisztinában ezt beszélték" . a társadalom és az emberi viszonyok kuszáltsága a tárgyak szintjén is jelentkezik. a nagytakarítás révén úgy tűnik. és "Akármit csinált. kavarta belét" (Anna).bántotta. Az elbeszélő . E szerint a sok apró és észrevehetetlen megaláztatás robban ki látszólag értelmetlenül a bál éjszakáján. Nyelvi kifejezőképesség híján Anna elsősorban érzékszerveire hagyatkozik. Anna úgy érezte. nem bírta megszokni ezt a helyet. úrrá is lesz a káoszon. "De amit mondott. A címszereplő sorsa a huszadik századot jelképezi. melyből hiányzik a harmónia és a humánum. Csak a méreg lehet ilyen keserű" (Valami nagyon keserű). kikerülhetetlenné téve ezzel a lány gyilkosságba torkolló lázadását is. a brutalitás. mint a patikában. Valami kimondhatatlan büdösséget érzett. de jelen van elfojtva vagy felszínre törve az erőszak. hogy az édes Annát a pszichoanalízis példaregényének tartsuk. az ételmaradékok "futurista" látványa a meghatározó.Annát várva . tettének motivációja rokonságot mutat a freudi mélylélektan elfojtás-kitörés tanával. mely egyre jobban facsarta az orrát. Marta szájpadlását. A világtól való idegenségét jelzi. égette nyeldeklőjét az a büdös keserűség. Az áttekinthetetlen zűrzavar leírásával indul a regény. tiltakozott ellene" (Anna). Az idegenkedés miatt föl is akar mondani. azt már nem lehetett hallani" (Párbeszéd egy zöldkerítéses ház előtt). ellenséges tárgyak veszik körül: "Maguk a bútorok is valami mérhetetlen rémülettel töltötték meg" (Anna). éles hideg szagot. "köröskörül fekete volt a világ: megvakult" (Valami nagyon keserű). hogy "Mikor ide belépett. Az édes Annában a történelem. az embertelenség. de mégis marad. olyan rosszullét fogta el. hogy azt hitte. A Vizy-ház káosza csupán jelképezi a világ emberidegenségét: így kap jelképes értelmet Anna születésének dátuma: 1900. De mindez csak időleges. Sőt. Nem tudott enni.olvashatjuk Kun Béla menekülésével kapcsolatban. Szeretett volna egy kis rendet teremteni" (Anna). Kosztolányi ábrázolásmódja sokban azonosítható a freudi felfogással. Szaglása.

őrizni függetlenségét. Sztoikus nyugalommal igyekezett távol tartani magától a világot. ami irracionális. melyek szentesítik a bűnt. mely magában foglalja az egész világot. legtöbbször azonban nem őszinte még önmagával szemben sem és utólagosan keres és talál magyarázatokat alapjában értelmetlen és lelkileg indokolatlannak látszó viselkedésére. hogy az eszmény. a keresztény szeretet és alázat fontosságát hirdeti. Elveti a nagy és fellengzős eszméket. itthon a közkórházakban és a munkásbiztosítóknál dolgozott. valamennyiünkért.be kell hogy vallja. hogy tulajdonképpen maga se tudja. Krisztus országa a lélekben van. hogy mi vitte rá a tett elkövetésére. Moviszter központi szerepet játszik a műben. az irgalom a legfőbb érték az édes Annában." Ezt a racionalizálási feladatot végzik el. a személyiség ellentmondásain. Anna helyett is. a szeretet. miért kellett annak az egyénnek az adott helyzetben azt a cselekedetet elkövetnie. az áldozatokért. a szereplőkért. felesége állandóan megcsalta. az emberi kapcsolatok zűrzavarán? Moviszter az irgalom. A könyörület. Druma Szilárd szerint a lány egész éjjel a kést kereste. hogy Kosztolányi latin nyelvű halotti szöveget illesztett a regény elé mottóként. a tanúk a bírósági tárgyaláson. akkor inkább Ferenczi Sándor a kriminológia és a pszichoanalízis kapcsolatát vizsgáló műve áll közel Kosztolányi felfogásához: "A bűntettesek tudatos bemondása és a bűncselekmények ténykörülményének még oly beható megállapítása sem fogja soha kielégítő magyarázatát adni annak. Ficsorné szerint rossz lány volt. eleveneket és holtakat" (MiértÉ?). Tudja. mert nem volt se burzsoá. hogy a világ nem a tökéletesség színtere. vagyis racionalizálja azt. Ha mélylélektanról beszélhetünk.ha őszinte . Bár véleménye egy az Anna tettét megítélő sokféle vélemény közül. mint akármelyik páciense". s vallja. Az orvos különös figura. minden lelket. A külső körülmények a tettet igen sokszor egyáltalán nem indokolják. aki Pierre Janet lélektani tanulmányából citál idézeteket Anna tettének indoklására. "Betegebb volt.maga is ironikusan szól az ambiciózus védőügyvédről. a tettes pedig . a történelem káoszán. Ezt jelzi az is. Lelkében azonban ott élt a részvét minden megalázott és megszomorított embertársa iránt: "Nem tartozott se hozzájuk. s a bűntett politikai hátterét hangsúlyozza. az erkölcstelenséget és brutalitást. Csak Moviszter áll ki Anna mellett. . aki él és élt valaha. felfogása alapvető vonásokban Kosztolányi kései verseinek világképét tükrözi. de tagja annak az emberi közösségnek. se másokhoz. egy párt tagja sem. fiatalon Berlinben az egyetemen tanársegéd és szívspecialista volt. se kommunista. Ezért szokták az író szócsövének is tekinteni. Az egyetemes nyelven megfogalmazott ima könyörgés a cselédlányért. Hogyan lehetünk úrrá a világ. Ficsor szerint már régóta készülődött a tettre.

melynek harmadik része . se magaslatokat. 4. közvetlenül a második világháború kitörése előtt fejezett be. köztük a Kurázsi mamát. Anna szerepét Törőcsik Mari játszotta. aki a háborúban üzleteket akar kötni és mindenét elveszti.magának és magáért' való emberek tanulni fognak szerencsétlenségükbőlÉ" (Brecht).A kalandos Simplicissimus' (1. a szereplők cselekedeteit olyan indítékokkal magyarázza. 12. morális érzékenysége vezeti. "történelmi szempontból a darab egy kiskereskedőnő élményeit mutatja be. 1. BRECHT Kurázsi mama és gyermekei (1938-1939) miért realista mű a kurázsi? a nép számára szembeállítja a realista álláspontot az ideológiákkal: a háborúk katasztrófát jelentenek a nép számára. hogy a . amint rablóháborúkat folytat. "a darabot újra meg újra pacifistának mondták" (Brecht). A mű történelmi háttérideje a harmincéves háború egy szakasza. vagyis nem a pillanatnyilag uralkodó morálból indul ki. mikor a drámaíró egy nagy háborút látott maga előtt: nem volt arról meggyőződve. ha felismerik és figyelembe veszik őket. semmi egyebet. századi.) Az epikus színház elméleti alapjainak megfogalmazása és néhány sikeres darab (Koldusopera. se üzletet.) A Kurázsi mama forrása Grimmelshausen 17. melyek. mit sem tanulva az egymást követő katasztrófákból. az író azonban a háború zűrzavarát a maga javára kihasználni próbáló kisember típusával az örök kispolgári elvakultságot célozta meg. a náci Németországra is érvényesen. majd kísérletező tandrámák után írta meg Bertolt Brecht legjobbnak tartott alkotásait. Mahagonny).A regényt 1958-ban Fábri Zoltán filmesítette meg. 53. 22. (BRECHT: MUNKANAPLó. a mű az emberek többségének jelenlegi tudatával számol. nem foglal el morális álláspontot. [É] az egyedin túlmenően sorsa szimbolikus jelentőséget kap: németország képe bukkan fel." (Munkanapló. megkönnyítik az emberek számára a cselekvést.). A . melyet skandináviai emigrációja idején. 41. tíz részből álló kópéregénye (.a csaló csavargónak élettörténete'). de erényes. Az írót személyes állásfoglalása. másokat és önmagát megsemmisítve. "A darab 1938-ban keletkezett.Kurázsinak / Courasche / .

Az őrmester azt állítja. kemény. a hétköznapi kisember tevékenységére." A tábori pap kezdeti állásfoglalása szerint "ez vallásháború. fosztogatnak. szatirikus elbeszélő stílusban ábrázolja. Brechtet megihlette a téma. rend csak a háborúban van. a közönség [É] mégis tanulhat az ő sorsából"). az (ország)út . Nem közönséges. ezért hangsúlyozott az antiheroikus nézőpont is. a háború és a bűn kapcsolata. öldökölnek. a kapitalizmus.) levonják a következtetést: "Ha az ember a nagyfejűek szavát hallgatja. halálossá teszi az emberi erényeket viselőik számára is. általánosít: "háború az. a nézőpontválasztás. a tanulságból indul ki. A svéd király hadjáratainak gúnyos jellemzése után (3.meghatározó színhely.valóságosan és szimbolikusan is . a mondandó szabja meg az eseménysor menetét. ahol sarcolnak. Már az alcím ("krónika") műfajmegjelölése epikus cselekményt sejtet. a darab is kalandsorozat-szerkezetű. a hitért vívják. az általános igazságból.regény az eredeti tőkefelhalmozás korának valóságát plebejus szemléletű. hogy "az üzleteket a háborúban nem a kisemberek csinálják. A vándorlás-motívum a jelenetek állandó eleme. kritikusan. a háború és haszonélvezőjének viszonya. és minden döntésével saját vakságát teremti újra.). A szereplők többször "politizálnak". összetett mondanivalójú tézisdrámaműfaj és az új típusú parabolatechnika. a mű egészét ebből építi. A célirányos montázsolás a jelen állapotának és a jövő lehetőségeinek vizsgálatára irányul. hogy "a béke az disznóól. Minden mozzanat igazolja az alaptételt: "A háborút megfeji / Hát adózzék is neki" (1. Hogy a háború. A tizenkét önálló jelenetegységes (és songokkal szabdalt) tagolás mozaikszerűvé teszi a művet. minden jelenetből levonható következtetésként az a tanulság. Brecht célja didaktikus ("[É] mert ha Kurázsi mama semmit sem tanult is. egy egyszerű közkatona szemszögéből. Brecht nem lezárt. amely az üzletek folytatása más módszerekkel. az értékpusztítás és az értékrendváltozások hatása a kisemberre. ennek rendeli alá. hogy ők csak istenfélelemből . ellentmondva. Békében a nép elvadul. a túlélési ösztön hajtotta leleményes figura (de a züllött perszónát Brecht háromgyerekes anyává alakította). az ironizáló tónus. a vezetőkről. egy kis megbecstelenítés se árt". úgy látszik. Az író objektív látásmódjának és kiteljesedő világképének következménye a modernizált. ezért harcolni kell ellene" (Brecht). (Az író gondolataiban a pusztulás és a politika összekapcsolódik: "a rothadás foglalkoztatja a leginkább: a kapitalizmusból csak tréfát űz" /Max Frisch/. hanem vizsgálódik: "az ember a vizsgálat tárgya". ironikus hangú véleményeket és szólamokat ütköztetnek a háborúról. az egymáshoz lazán kapcsolódó jelenetekben egyetlen szituáció variálódik: a középponti hős alkalmazkodik a háborúhoz. Brecht nem a valóság látszatát akarja kelteni. Kurázsi mama maga is picaro jellegű. a szakács. hanem különleges háború. s ezért Istennek tetsző". okozati akciósort alkot.

Az időmúlást. 3. de egyéb semmi" (3. mindez azonban csak annyiban érdekes. a hazafiság érvénytelenített fogalommá válik." (6. amennyire a külső események a seftelési lehetőségeket befolyásolják. amennyiben ironikus összefüggésbe hozható a kisszerű üzleti ügyekkel. ami szép. Mindegy." A komikumot fokozza. hogy a katonák "elszelelnek" a temetésről. előrekeveredett. a katolikus németek látszólag vallási eszményekért harcolnak). mert előre megkapták zsoldjukat. Különben a magamfajta kicsiny ember nem is segítene nekik" (Kurázsi mama. hogy milyen köntösben (a protestáns svédek. (Kivételes a 9. "felszabadításért". a harácsolásért folyik a küzdelem: "fenn" hódításért.vezetik a háborút. s mindenért. hogy nem olyan tökfilkók . "Wallhof erődje előtt viszontlátja fiát .). itt a stílus tárgyilagos marad.). a tisztesség. évéből: "Németország elvesztette lakosságának több mint felétÉ" stb.. "mindenki derék katolikus"). az árulóvá lett parasztok. az volt a hibás [É] eltévesztette az irányt.) A "nagyfejűek" halála is többszörös gúnyolódási alkalom ebből a perspektívából.). leigázásért. de a birtoklásért. ami jó.) A többi feliraton a "nagy" fordulópontok lecsapódásának ironikus volta a meghatározó: "Tilly magdeburgi győzelme Kurázsi mamának négy tiszti ingbe kerül" (5. [É] a dialektikának. De ha az ember jobban odakukucskál. a kurvává váló lányok. a helyszínváltásokat a jeleneteket bevezető. erények "eladása" kerül a legkevesebbe: "a becsület elveszett.). ott. hogy a "tízparancsolatnak haszna nem volt még sosem" (Salamon-dal).a markotányosnő leltározik és anekdotázgat: "Bizony kár a zsoldoskapitányért huszonkét pár harisnya -. s bár ez a bevezető is indoklássá. harangozni meg nem lehet: épp az elesett . az ellentmondásosságnak [É] konkréttá kell válnia.szerencsés kappaneladás" (2.a háborút a haszonért vezetik. "lenn" élelemért. vetített vagy táblára írt.a tábori pap által kommentált távoli dobszó és gyászzene közben .") A Kurázsi mama-féle nézőpontból sajátságosan köznapiak a világesemények: "nekem az a történelmi pillanat. baleset érte. ruhaneműért. és a csata kellős közepén bekapott egy golyót . az értékek. a koldulás magyarázatává válik. A túlélés reményében zászlót-hitet változtatnak (ahol "mindenki derék lutheránus". jelenet hosszabb. A tomboló nyomor és az erkölcsnélküliség romlásba dönt: amikor "egy zacskó sóért az ekéjüket" adják oda és "apácákat érnek rabláson" (9.).már csak négy viharlámpás van hátra. kiderül. mint mondják. Tilly temetésekor (1632) . ha fordul a kocka. pontos háttérrajza a háború 16. (Az író szerint "a feliratoknak kritikus minőséget kell tartalmazniuk. hogy így a fűbe harapott. A mezőben köd volt. ellentmondást kell tudtul adniuk. Ezek a "kivonatok" a gondolatokra. a lényegesre hívják fel a figyelmet: követhetők ugyan a történelmi idő tizenkét évének eseményei is 1624től 1636-ig. az epikus jelleget is erősítő feliratok közlik. hogy a lányomat fejbe vágták. mindenki részese a háborúnak: az elembertelenedett katonák. elfogadott "morális alap".

ezért szökni próbál (9. de azok békében is elvesznének"(7.). akármilyen mészárlás folyik [É] s akkor a háború megkapja a te ivadékaidat is.).. majd a hősnő első megszólalása: "Nem engedem.). Nem tudok többet katonáknak prédikálni". 9.. végül másokért feláldozza önmagát (11. A darab szerkesztésében a tanulságnak rendelődik alá az ellentételező jelenetsorrend: a mű felezőpontján Kurázsi mama megátkozza a háborút (mintha tanult volna már szerencsétlenségéből). 8. átvészelő alakja. de Kattrin magára hagyása árán. Az események fő vonulatát a markotányosnő üzletmenete adja. és akkor "a béke Kurázsi mama üzletét tönkremenéssel fenyegeti" (8. 11. mintha valami nagy eset történt volna..).). Ironikusan ellenpontozó szerkesztési elvek érvényesülnek Eilif két jelenetében (2. 3. Visszatérő figura Yvette (3..). de aztán megnyugszol vagy pálinkát kapsz. hogy anyja rá hivatkozva . akik háborút csinálnak. hogy ne sokasítsd a fajtádat. "morálisan süllyedő". az üres kocsiját egyedül húzó Kurázsi záródalaként tragikus ironikus fokozás: "aki még nincs föld alatt / Kapcát cserél és talpra áll". végül megint csak ugrabugrálsz. a felvezetés és a fokozásos tendencia szabja meg: a háború okozza némaságát ("mikor kicsi volt.). s velük masírozhat tovább" / "mióta elzüllöttem.).. Kattrin sorsának bemutatását az előkészítés. A két kulcsfontosságú song (a Nagy Kapituláció. hogy van "legalább egyvalaki. megverik és végleg elcsúfítják (6. erre csap rá a (rögtön ezután) bevágott felirat: "Kurázsi mama kalmárpályafutásának magaslatán". aki kalmárkodása közben egymás után veszíti el három gyermekét . aki. Ugyanígy újra megjelenik a Lamb Péterré nevesedett szakács is (2.így alakul ki a mű hármas tagolása (3. a zárlatban. egy katona betömte a száját").. aki saját magát árulva átvergődik mindenen. a Salamon-dal) a . a békés (10. "a svéd király elesik a lützeni csatában" (1632). A név nélküli elvi figurák közül a leggyakoribb útitárs (és hivatásának ironizálási lehetőségei miatt legfontosabb is) a véleményváltogató. a háború véget is érhetne. miután összeáll Kurázsi mamával. ill.). megjavultam. megállapíthatják róla. A songok közül a groteszk "kínálgató nóta" keretezi a művet. Amikor Gusztáv Adolf. a szabadulás lehetőségét is felajánlja az asszonynak (hollandiai kocsmároskodás formájában)."nem hagyom itt a lányomat" . aki vitte valamire a háborúban".). s állatot az emberből" / "a háború kielégít minden szükségletet [É] ellövik a fél lábadat. [É] és mi gátol. hogy elvegyétek a kedvem a háborútól [É] lekaszálja a gyöngéket. ill.főkapitány "parancsára lőtték szét a templomokat" (6. erre irdatlan ordítozásba csapsz. 8. és 8.) és a feldúlt parasztházak képében (11. s amikor a "felszedett" hajdani óbester bátyjának özvegyeként előkerül.nem változtatja meg életmódját.). 8. önellentmondásos tábori pap gúnyosan rajzolt. megtudja. Megértő és vádló egyszerre: "azok a bűnösök.

nevét magyar nevelőapja miatt kapta. életben marad (Kurázsi. ezért nem akadályozhatja meg lánya végzetes dobolását (11.két fiú halálát követő jelenetekben (4.).s a fiú már rég halott). szakács." összetett figurájában a falstaffi cinikus morál egyesül Niobé saját gyermekeit is elvesztő keménységével. az ő pálinkáján lerészegedett katona veri meg az áruért járó Kattrint (6. Gyerekeinek életével is üzletel. ha a háborúból ki akarja vágni a maga részét" (Brecht). Kattrin Haupt pedig félnémet). Különben elveszett [É] és hogy pápát. hogy találkoznak . császárt tűrnek. így vétkes is. 9. ezért "adóznia kell" neki. Tragikus ismétléssor büntetése is: el sem temetheti őket. áldozat is egyszerre. melynek gúnynevét köszönheti ("a rigai tüzérségi tűzön" kelt át. aki nem. Yvette). anyai érzései és seftelő kapzsisága között kell döntenie. de egész életmenete a rossz választások sora. A nyitó jelenet a család ironikus bemutatása: informál Kurázsi bátor akciójáról. haszonleső-alkalmazkodó központi szereplőnek "nem jut eszébe. hogy mindhárom gyerekét eléri a háborúban a halál. nincs más oltalom".) hangzik fel. "A csatamezők hiénájának". az ezeket előkészítő jelenetekben is) üzleteléssel foglalkozik. A lételemévé vált szerzési vágy és a túlélés ösztöne hajtja. az ekhós . az szükségszerűen meghal (a két fiú). saját gyerekeit megóvhatja. Ezen az ismétléssorozaton alapul a mű tanulsága: amíg ő alkudozik. mert Stüsszit önvédelemből nem ismerheti fel.). haszonélvező és eszköz. másrészt a markotányosnő mindhárom halál bekövetkeztekor (sőt. üzletelni megy. így a fiú "dögtemetőbe" kerül. az meg éppen félelmetes bátorság. A háborúból él. hogy eladhasson ötven.épp az ő elveivel ellentétben . Eilif katonának áll (2. pap. A figurák nem egyénített jellemek. mert az életükbe kerül. de egy francia "nevelte". sokáig egyezkedik a váltságdíjról.gyerekei nem tanultak meg alkalmazkodni. akárcsak később Eilif (az ő esetében fokozott a tragikomikum: koldusbotra jutott anyjának utolsó reménye. Kocsija szinte a negyedik gyereke ("Lánya megmenekül. Stüsszi 'Kovács' apja svájci pallér volt. élettapasztalatán alapul a Nagy Kapituláció dalában megfogalmazott meggyőződése: "nyelni kell.).).. hogy nagyon nagy olló kell ahhoz. így nem tudja megmenteni Eilifet (8. az éles nyelvű. a városból menekülőktől olcsón akar portékához jutni. és "sor kerül egy akcióra is a háború ellen (a néma Kattrin)" (Brecht). már penészedésnek indult cipót). A kisember hétköznapi bátorságának megtestesítője: "A szegény ember nem élhet kurázsi nélkül. mert gyorsan odébb kell állnia. hanem elvi magatartásformák: aki képes felismerni a helyzeteket és alkalmazkodik. egy lengyeltől. pedig elvesztésükért kétszeresen is ő okolható: egyrészt . A bemutatkozó szituáció orákulum-jelenetbe vált át: Kurázsi mama cetlihúzásos jóslásából már ekkor tudható. majd mozgalmas életútját reprezentálja "finom kis famíliája" (Fierlingné Eilif fia ' Nojocki'. Azt hiszi. Kattrin holttestét anyja a parasztokra hagyja. ezalatt Stüsszit kivégzik (3.).

A Nagy Kapituláció dalát Stüsszi halála után egy fiatal katonának énekli Kurázsi. együttérzése a nézőkét is kiváltja. a szerzői jegyzetek szerint kifejezetten beleélést elváró jelenetek is vannak . A felfordult világban általában is eltorzult a tárgy-ember kapcsolat: a parasztok életüket. Miközben az egész művet áthatja az elidegenítés és az irónia. fogd be a pofád"). értékek viszonylagosságát ironizálja. Kattrin viszont tiszta. brutális katona. Henrikjére. módosított Salamon-dal az erények. a dob Kattrin. csak a komiszság. emberséges. de tartalmilag és formailag elkülönülve fokozzák a kizökkentő hatást. az eldugott zsoldpénz Stüsszi vesztét okozza. a záróképben az üres szekér leplezi le teljes magára maradtságát.katartikus pillanat. A Kurázsi mama és gyermekei "Brecht válasza Schiller Wallensteinjére. egy-egy strófa a főszereplők sorspárhuzama: Salamon bölcsessége Kurázsi leleményét.és közmondássor ("kéz kezet mos. A lírai betétek. A Koldusoperából ismerős.szekér is. önérzetes fiatalból vált (szükségszerűen) megalkuvóvá. Szent Márton irgalma Kattrin jóságát . embersége. amikor Eilifet elviszik. Más.így még élesebbek a kontrasztok. . Szokatlannak tűnhet az érzelmi hatáskeltés. díszes övre alkudozik. élettapasztalatának ironikus foglalata a halmozott bölcsesség. amely a hősiességet dicsőíti. a songok a gondolati szálhoz kapcsolódva. de válasz Shakespeare V. ilyen a világ. bár Brecht szerint "az epikus színház semmiképpen sem mellőzheti az emóciókat". de becsületes fia meghal"). céltalan. pedig nem kéne. addig nyújtózzÉ. Szókratész jelleme Stüsszi becsületességét idézi. "mert az erény nem fizetődik ki.a Brechtnél ritka . szinte fetisizált tárgyak is szimbolikus szerepűvé válnak: Kurázsi dühöng az áldozatok kötözésére használt tiszta ingek miatt. ne fuss fejjel a falnak. Caesar bátorsága Eilif hősiességét.) Kattrin hőstette túlmutat az elidegenítésen. megszállottan gyermekszerető (jelképesen néma) hős. Előreutalnak. Az "ostoba. családjukat nem féltik. Az "okos" Eilif a hőst játszó gátlástalan.).) A normális életre vágyó. stratégia nélküli útnak indulását. Eilif dala a lányról és a huszárról saját pusztulását jelzi előre). aki nem ismeri fel a változó értékrendet: a háborús erény a békében bűn lehet. Corneille Cidjére [É] azaz minden olyan műre. de árulásra is hajlandók. vagy a nemzeti eszményeket magasztalja" (Brustein). prófétálnak (pl. Tanulságként felfedi magatartásának hátterét: ő is öntudatos. mert "az ökör mindennél fontosabb nekik" (11. (Kegyetlen meggyilkolásakor jelenik meg a színen nyíltan a háború. de becsületes" Stüsszi nem szolgáltatja ki a lutheránusok zsoldját a katolikusok fogságában.az uralkodó tulajdonságok kicsiket és nagyokat egyaránt tönkretesznek. kisemmizettségét. de minden reményét vesztett lány egyre elszántabb városmentő dobolása . összekapcsolnak idősíkokat. hogy ilyen legyen". (Ezt azonnal meg is semmisíti az irónia: a pusztítás még évekig tart. anyja pedig nem változik.

a politikával. valamint a művészettel való összefüggéseire vet fényt. a vallással. Alapszinten a szovjetrendszer metsző élességű. szellemes szatírája. amikor rekonstruálni akarja a krisztusi igazságot. utolsó regényét a sztálini diktatúra idején mintegy 12 éven át. az örök emberi értékeket szembesíti a mulandó sikerekkel. ezért lesz a Mester történészből művésszé. a szatíra. a regény így a mindennapi élet és a tudatformák viszonyát tárja fel. továbbá egy remekműnek és alkotójának története is. BULGAKOV A Mester és Margarita (1928-1940) Bulgakov látomása szerint a modern Krisztusok a művészek. nevezetesen a valóságnak a hiedelemvilággal. az ideológiával. a művészetbe. A művészet az igazság felmutatásának legtökéletesebb módja. hogy míg vallások és tudományos igazságok elavulnak.A mű részleteit Nemes Nagy ágnes fordításában idézzük. idővel műveinek középpontjába kerül az ember és a totális hatalom konfliktusa. a realitás és a fantasztikum sajátos ötvözése.Bulgakov saját élethelyzetéből következően. az értelmiség helyzete és szerepköre. főképp a kulturális élet leleplezése és kipellengérezése. A könyv csak 26 esztendő elteltével. A regény első része zömében a harmincas évek Moszkvája elé tart . Ezért foglalja a Mester (és maga Bulgakov is) üzenetét a legmaradandóbb közegbe. A művész új evangélista is. különös világú alkotás. Bulgakov értékrendszerében a művészet a vallás és a tudomány fölött áll már abban is. Alapkonfliktusa a humánum és a hatalom között feszül. Az életművét megkoronázó. de akkor egycsapásra világsikert aratott. a remekművek örökéletűek. a kicsinyes gyarlóságokkal és bűnökkel. A Mester és Margarita sokrétegű. Alaptémája kezdettől a felelőségvállalás. (SPIRA VERONIKA) Mihail Bulgakov (1891-1940) írásművészetének legjellegzetesebb vonása az álomképek. Ebbe illeszkedik bele Jézus keresztre feszítésének parafrázisa. rendkívül összetett. Tragikummal fenyegető jeleneteiben is gyakran ragyog fel líraiság vagy komikum. 1966-ban láthatott napvilágot. aki a tökéletlen apostolok hamis feljegyzéseit (Lévi Máté) hitelesekkel helyettesíti. a művész feladata és lehetősége . haláláig írta.

és Ivan feladja a kilátástalan küzdelmet. továbbá a kistisztviselők már név szerint szerepelnek. jaltai és egyéb üdülőkben). Lakáshoz például elsősorban Alojzij Mogarics módszerével lehet jutni: feljelenti a "Mester"-t ("illegális irodalmat őriz a lakásán").görbe tükröt (Gogolra emlékeztető szatírával). Hajjaj. a Gribojedovról elnevezett székház luxuséttermében. A taxisofőr a bennfentesek fölényével dicsekszik: "én tudom az utat! Vittem már utast a pszichiátriára!" Sztravinszkij doktor intézete regényünk cselekményének végére megtelik a fő. A moszkvai kisemberek arctalan figurák. Berlioz!" A Varietészínház előadásának kritikus pontján egyszer csak "két fiatalember derűs.mondja sokat sejtetően Korovjov Boszojnak. Berlioz. a "leleplezett" Husztov: "talpnyaló. dőzsölnek (pl. ásványvíz" felirattal - . onnan bármikor és bárkire lecsapó tevékenysége. A politikát kiszolgáló irodalmárok és a szórakoztatóipar tisztségviselői kivételezett helyzetben vannak. A Berlioz ajtaján függő pecsétről Sztyopa Lihogyejev rögtön arra gondol: "egy cikket adott át. és egyenesen a büfébe sietett. A társadalom középszintű vezetői. azzal felállt. az igazi művész viszont alagsori lakásban tengődik. ahol senki sem fogja tartóztatni.ez lesz az ő konkrét bűne a regény expozíciójában ."Hát mégis bekasztliztak" -. ha erre nincs szükség. hanem egy klinikán. sokatmondó pillantást váltott. A különös idegent Ivan és Berlioz reflexszerűen "emigráns kém"-nek vélik.azonnal állampolgári kötelessége teljesítésére indul: feljelenteni. és szolgálataiért cserébe megkapja annak pincelakását. sorsjátéknyereménnyel jut átmeneti létbiztonsághoz. "de megfordítva is történhet. "azon a bizonyos helyen megpróbáltak vele szót érteni" stb. és pénzért mindenre hajlandók. A rendszer támasza a besúgás és a belügyi szervek háttérben folyó. opportunista. de még mennyire!" . Az abnormális viselkedésűek (a normával szembenállók vagy szembeszegülők. intrikus. A manipuláció jellemző eljárása: a dolgok másként nevezése. hajjaj. [É] eléggé ostoba cikk volt". Valamennyien egy ördögien kiagyalt mechanizmus fogaskerekei. a nagy mű megírásának lehetőségéhez. ők egyaránt korruptak. és Berlioz . tehát főként a szabadon gondolkodók) villámgyorsan a "pszichiátriai" intézetbe kerülnek: a szovjetrendszer jellegzetes gyűjtőfogházába. A rendszer hazug voltát és valódi játékszabályait az olvasó Hontalan Ivan esetéből ismerheti meg: "ön nincs a diliházban. "az illetékes helyen". A moszkvai kezdőképben egy bódét látunk "Sör." Idővel megtudjuk: Meigel báró (egy arisztokrata) a vezetője a külföldiek után nyomozó osztálynak. A létbizonytalanság általános.és mellékszereplőkkel. vagy feldereng "egy gyanús beszélgetés emléke [É]." Az ablak azonban törhetetlen . Bárki hirtelen "hivatalos személy" lehet. a hős "egy másik helyet is megjárt". piszok fráter"). A legfelső hatalmat itt megnevezetlen személyek és titokzatos intézmények birtokolják: "egy moszkvai közhivatal". becstelenek (pl. és csak kivételes szerencsével.

Az autó az illetőt "el is vitte. meghamisító minősítése Wolandnak az "artista" (a varieté programján). A népképzelet a számára felfoghatatlan eseményt így veszi tudomásul: "ördög tudja. vagy a párhuzamos cselekményszálon. ugyanilyen módon álságos és a lényeget elfedő. babonával. mi lehet emögött". Jeruzsálemben Jézus-Jesua "vándorfilozófus"-kénti emlegetése. a hamis ideológia és a leplezett diktatúra nem csupán általános létbizonytalanságot és szorongást okoznak. folyamatosan változtatja hangját és közlésmódját is. A tömegmanipuláció mechanizmusát Bengalszkij személyesíti meg: "Mi persze valamennyien jól tudjuk. de a szocialista öntudatot ugyancsak meghazudtolva tolong egymás hegyén-hátán. csalárdságok és bűnök. és mondanunk sem kell .tudatának tartalmaként vagy játékaként. Mágikus-babonás képzelgések terjednek. Az elbeszélő mintha bújócskát játszana az olvasóval ("Utánam. hogy az előadásmód is folyamatosan változik. . és elsősorban a groteszk képzetek számára teremtenek talajt. társadalmi torzulások szatirikus ábrázolása. fantasztikummal. csak meleg kajszibarackszörp. hanem maguknak a tudatképződményeknek a megjelenítése. mégpedig éppen abban a szovjetrendszerben. Jellegzetes fonákság a "másodlagos frissességű tokhal" kifejezés is. "Forduljon csak hozzám. együtt). más képzetekkel elválaszthatatlanul összefonódva (hallucinációkkal. olvasó!"). Egy másik személy " sürgősen kiutazott dácsájára.sör és ásványvíz viszont nem kapható." A közönség egykedvűen tűri ezt az agymosást. amelynek ideológiai alapja és támasza a mindenfajta misztika tűzzel-vassal történő irtása a társadalmi tudatból. Bulgakov leleménye: ezt a hiedelemvilágot jeleníti meg regényében.szakkörök szervezésében merül ki. Bulgakov fő művészi célja korántsem csupán a konkrét történések. új és új szerepeket. sőt az autó maga sem jött vissza többé". Ilyen értelemben nevezzük tudatregénynek. amely a terror elsőszámú eszközeként a társadalmi tudat direkt alakításával próbálkozik. és a Sátánt Woland néven (Goethe Faustjából vett elnevezéssel) Moszkvába hozza. vallásos mítosszal stb. Ebben a műben az objektív tények is szubjektív tükörképként jelennek meg. hanem a köztudatot is alakítják. tömegpszichózissal. mesével. A szinte áttekinthetetlen sokrétűséget még az is tetézi. a repülő pénzek után kapdosva. de vissza már nem hozott senkit. Ezek a hibák. Moszkva: fonákságok és álságok összessége. nézőpontokat vesz fel. A legfantasztikusabb és leggroteszkebb fordulatok után nevezi a szerző a művét "hiteles és igaz elbeszélés"-nek.onnan nem jött vissza többé!" A rendőr csengetésére Anfisza így szól: "ez bizony boszorkányság". a szereplők . [É] hogy feketemágia nem létezik. Ezen a ponton ragadhatjuk meg az egész regény magvát.vagy épp a szerző . mégpedig abban a világhegemóniára törő birodalomban. A Városi Albizottság vezetőinek tevékenysége a megfelelő ügyintézés helyett .

Ez az átminősülés viszont egészében megkérdőjelezheti az addig elbeszélt történetet.játszik el a gondolattal Bulgakov -." A tizenötödik fejezet egészéről csak utóbb derül ki. hogy tűrhetetlen a vallás becsempészése a sajtóba és a köztudatba. megmutatom az utat. például a Sátán. E megfoghatatlanság. a ház ma is épségben áll" szól hirtelen közvetlenül az olvasóhoz. változékonyság és sokféleség szerves összefüggésben áll az egész mű legfontosabb művészi mondanivalójával: a világ végtelenül gazdag. csak képzeli magáról. ahogy lennie kell: erre épül a világ!" A sztálini (és a császári) rendszer azt hirdeti: az ember kiterjesztheti uralmát a világ felett. Az emberek sorsáról önkényesen rendelkező korlátlan hatalom azonban csupán fantazmagória. alázattal.figyelmezteti Jesua az önhitten nyilatkozó Pilátust. Ivan. görcsös és könyörtelen ateizmus. hogy pontosan látja egy elkövetkező esemény valamennyi előidéző okát. majd a Mester ezen a ponton kerül szembe a rendszerrel. hogy álomkép-sorozatot olvastunk."Némelyek éppenséggel azt állítják [É] A magunk részéről hozzá kell fűznünk.megadom a címet. Világfeletti hatalmat azonban csak természetfölötti lény gyakorolhatna . Századunk embere azonban erre egyelőre képtelen. A világrend az ember fölött létezik. "Mindig úgy van. hogy "maga az ember" irányítja a földi eseményeket. aki felfüggesztette" . Máskor önellentmondással vagy cáfolással bizonytalanítja el a befogadót: "Mégis azt kell azonban hinnünk. hogy Jesua élete az ő döntésétől függ. Ezt a szólamot részletesebben a párhuzamként szerepeltetett Jerusalaimban (azaz a római birodalomban) fejti ki a regény: Ponczius Pilátus helytartó nyilatkozik úgy. de az ő jósképessége is mindössze annyi. akkor alakíthatja saját jövőjét. A szovjetrendszer egyik ideológiai alaptételét már az első epizódban megismerhetjük: Hontalan elvtárs erősítgeti az idegennek. a törvényei kikerülhetetlenül érvényesek: "A tégla magától sose esik senkinek a fejére". A bértollnok kritikusok írásai engedelmesen visszhangozzák és ismételgetik. szűklátókörű. nem valósítható meg sem a nagypolitikában. hogy a professzor beszélte el a dolgot"É . sem a köznapok világában. belső békével. A regény két főszereplője. A lélek belső . hogy az egész regény azonos a Mester művével? Mindegyik értelmezés mellett és ellen is számos körülmény szól. A szovjet ideológia másik sarkpontja: a primitív. hogy az egész történetsor csupán Ivan megmozdult lelkiismeretének és képzeletének szüleménye? Lehet. A szatirikus fejezetekből kiderül. az ember és kiváltképp a művész nem tűri a megalázó korlátozást. milyen sivárrá formálja a brutális és kíméletlen vulgármaterializmus a társadalmi tudatot. hogy a jövő irányítása az ő kezében van. és legfőképpen embertársai iránti szeretettel. hol kezdődött az álom? Lehet. ha a világrendhez alkalmazkodva él. hogy egyik személyleírás sem ér egy hajítófát sem. A földi ember viszont csak akkor lehet ura saját sorsának. "Csak az vághatja el a hajszálat.

Kajafás az "óhit" főpapja. a képtelennek látszó jelenségekre. alkalmazkodnak (Mogarics. az értékek árulói. a művészet igazságának). A cselekménynek nem a kezdő színhelye. hogy hogyan reagálnak a "hihetetlen dolgokra". ő Jesua fellépését ideológiai fellazításnak. a jelenben a Woland-csoport tetteinek. Pilátus hasonlóképp politikai megfontolásokból (Tiberius hű alattvalójaként). A regény szereplői vagy a lelkeket elsivárosító rendszer szolgái. a keresztény mítosz parafrázisaként) játszódnak. szerkezet stb." Mindezek végiggondolása után többet mondanak számunkra a hagyományos regényelemek: a színhely.gazdagságához kellene visszatalálnia a modern kor emberének. akik részesei vagy tanúi lehettek a csodának (az ókorban Jesua tanításának. a képtelennek tűnő események elfogadása testesíthet meg. . A legszélsőségesebb.Mindjárt gondoltam mondta a gyerek. hogy meglátják-e a magasabb értékeket. . illetve áldozatai. brutalitásának lelki motivációját is meglátja. Ebből a bérleményből "két esztendeje [É] rendre nyomtalanul eltűntek a lakók [É]. és ha igen. Berlioz). az idő. megtisztul. A valóságos vagy képzelt cselekvések mindvégig két síkon. . Az alakok nagy többsége a diktatúra engedelmes kiszolgálója. a fantázia. amelynek legfőbb részei: a vallás és a művészet síkja. néni? . bár Jesua az ő érzéketlenségének. Gyávaságáért meg kell fizetnie. Meigel báró és Afranius az eszméket pusztító politikai hatalom kiszolgálói. s csupán az a kérdés. a szereplők világa. azokat egyszersmind összeköti a metafizikai szféra. A Mester és Margarita regénytere különleges szerkezetű. Valóság és álom összetartozását a gyermeki lélek még természetesnek látja: ". Sztyopa Lihogyejevnek és Berlioznak a bűne-bűnhődése szolgál példázatul (párhuzamos jellemekkel és sorsokkal kísérve) a regény első felében. hogyan cselekszenek. hűséges tanítvánnyá lesz. E két konkrét színtér felett húzódik. A jelenlegi lakosoknak. Berlioz halála pedig a különös cselekménysor kiindulópontja. de belső dilemmával küzdve tagadja meg a meglátott igazságot. nevezetesen a jelenben (Moszkvában) és ezzel párhuzamosan az ókorban (Jerusalaimban. de a gyújtópontja a "Szadovaja 302/b épület 50-es lakása" (csak a "Gyanús jelenségek egy moszkvai lakásban" c. Jelentékenyebbek azok a szereplők. Lévi Máté árulást követett el. hetedik fejezetben érkezünk el ide). vagy megvan bennük a szellemi-lelki rugalmasság. de keservesen megbánta. amelyet a hit. ezért szorgalmazza Jesua kivégeztetését.Csak álmodol engem. akiknek nincs kapcsolatuk a metafizikai szinttel. ajtaját hivatalos pecsét zárta". legprimitívebb alak Marcus. Többkevesebb tudatossággal haszonelvű életet élnek. akik meglátták a magasszintű eszméket. Aszerint méretnek meg tehát.én nem vagyok felelte Margarita. ezen keresztül a népe (még inkább a saját hatalma) elleni támadásnak tekinti. a Patkányölő.Hát te hol vagy. Júdás és Mogarics feljelentők.

másrészt eszményi nőalak (falernumi bor mérgezi meg.Az íróknak három típusa jelenik meg: az irodalmár (Berlioz). de azonnal örök életet nyer). Veresége (Ivanhoz hasonlóan) depressziós állapotba juttatja. a szerelme nem hagyja elveszni. Költőnk Berlioz halála után meghasonlik. Sorsa egy és azonos a Mester művészetével: "Váltig állította. Kivételes lehetősége adódván "nekiült regényt írni Ponczius Pilátusról". A Mester pedig búcsúzásakor megígérteti vele. kiegészítője. feljelentés. Többször olvashatjuk. méltó társa és támasza. A második részben. majd a másként gondolkodóknak kijáró büntetésen keresztül eljut az igaz és örök értékek meglátásáig. eszerint a "Mester" (és vele együtt tán Ivan is) Bulgakov alteregója. lírai. bonyolult. elfogatás és az "idegklinika" lesznek a Mester kálváriájának állomásai. hogy a Mester remekművének utolsó szavai: "Ponczius Pilátus lovag. amellyel Hontalan meghasonlik. Judea ötödik helytartója". végül a Mester. sőt éppen Jerusalaim kel benne életre ("látomások.alakjuk a befejezésben tehát még szorosabban fonódik egybe. Bulgakovnak A Mester és Margarita c. belső válságba kerül (belátja. Ennek a jogát próbatétellel szerzi meg: a Sátán bálján mindenkit egyformán . mintha az eszményi művészsors megvalósulása volna.emlékszik vissza a Mester -. hogy én végre rátaláljak" . "mi már réges régen szerettük egymást. hogy "megírja a folytatást" . aki meglátja az örök értékeket és szolgálatukba lép. hogy rosszak a versei. finom oszlopcsarnokokkalÉ"). Megvan benne a változás. regénye pontosan így ér véget. Furcsa. a művész. képek sora vonult el előtte." összetartozásukat nevük alliterációja poétikusan is jelzi. "nem írok többet" . A szerkesztő által kevéssel korábban "rendelt" "vallásellenes költemény" írásakor szelleme (művészi tehetsége) már tiltakozni kezd. az egész mű címszereplője. ő az egyik betétregény főhőse. romantikus. átveszi szerepét. a "költőcske" Ivan Hontalan. A kultúrpolitika őrá (regénye miatt) hisztérikusan támad: a rendszer legnagyobb ellenfele a művész. aki megírja igaz alkotását. a költő. A Mester ellenfele ugyanaz a korrupt és korlátolt rendszer. szívroham végez egy asszonnyal moszkvai lakásában). Sajtókritikák. az igazzá válás képessége. aki vakon szolgálja a rendszert. nem létező várost látott. "egymás vágyaiban születtek meg". Margarita egyrészt valóságos földi asszony (amikor meghal. a Mester múzsája. hogy ebben a regényben az ő élete van megírva". amikor szerelmese már emberi képességei határáig eljutva a klinika lakójaként szenved. "Az asszony azt mondta. de őt Margarita. ahol Ivan Hontalané elakad.fogadkozik). Az első rész főszereplője Ivan Hontalan. A Mester és Margarita egymásnak rendeltettek. A Mester pályája ott kezdődik. amikor még nem is ismertük. Története légies. legnagyobb veszélye pedig az igaz műalkotás. és kiharcolja számára a megdicsőülést. azért indult el aznap a sárga virágcsokorral a karjában. márványépületekkel.

Ez egyrészt azzal jár. A zömében szatirikus első rész után Margarita uralja a második részt. a sátáni gonoszság birodalmában egyoldalúan az igazságteremtő énje szerepel. és az öröklétbe jutnak. a Sátán . büntethet és igazságot szolgáltathat.) Woland tehát korántsem csupán a gonoszság szellemeként látogat a földre ("hogyan festene a föld. gatyában rostokol.Itt kuksol az elmeklinikán. aztán arról papol. beemelheti művébe az álom. Furcsa.) Nem élet az. végül mégiscsak belátja. Bár a fásult Mester visszavonulna a magánélet (a szerelmi boldogság) menedékébe.korholja a Mester Ivant. de kizárólag a művész közbenjárására. "céljuk felé" vezető útjukon "eltűnt minden csalás". mondhatom!" . A szerkezet mozaikszerűen épül fel. A Sátán (a vallás tanítása szerint) jóllehet Jézus ellentéte és ellenfele. A valóság olyannyira fonák. [É] akkor mi sem természetesebb: az alvilági erőkhöz fordul segítségért. a szeretet. A megoldás. a művész megszabadítása a fantasztikum szintjén következik be. másrészt a bonyodalmak megoldódása már az első fejezetekben elkezdődik. Az egész regény alapértéke a humánum. értelmezheti a valóságot. a képzelet. kitágíthatja határait. fejezetben kilépnek térből és időből. a fantázia és a hit teremtményeit. kinevettethet vagy megdicsőíthet. leleplezhet. vagy pinceodúban kuksol. A vallásos hit magába foglalja a . sőt Moszkvában. a regény végső szakaszában a szerepkörük öszszemosódik. ahol a zseni kórházi ingben. eltitkolva saját gondjait és fájdalmait. hogy az ördög uralma csak jó lehet. "Amikor az ember úgy ki van fosztva mindenéből.szeretettel tud fogadni.mennyei utasításra . mely apoteózissal zárul." Woland. aki "maga formálta alakjá"-hoz így szólhat: "Szabad vagy!" A művészet hatalmas erő: az alkotó általa felülemelkedhet a zsarnokságon. hogy az expozíció részei csak a mű derekán állnak össze. (". A Mester sapkájára hímzett "M" betű és Woland cigarettatárcáján a "W" monogram hasonlósága jelentheti azt is: ők ketten egyszerre ellentétei és párhuzamai egymásnak. A főszereplők a 32. de mivel őt a bűne (gyávasága) juttatta ide. A Mester Jézus földi mártírsorsát éli újra a humánum és az abszolút igazság szolgálatában. és Margarita ennek a felebaráti kötelességnek eleget tud tenni. hogy vállalnia kell "az álmot".elhozza a szabadulás lehetőségét. (Az abszolút rossz és az abszolút jó az abszolútumban azonosak. ez az "érdemtelen hírnév" mindörökre szóló szenvedést okoz számára. és kimondja: "Soha többé nem leszek kishitű". de egymás kiegészítőinek is tekinthetők. Megtisztulása mégis lehetséges. Ponczius Pilátust is a halhatatlanság birodalmában látjuk viszont. hogy nincsen ördög. mintegy önmagához is szólva. ha eltűnne róla az árnyék?").

a Margarita báli ékszerén látható fekete uszkár stb. torzulás. Judea ötödik helytartója. a kettős és a polifonikus regény. Cím szerint szerepelteti az író a Don Quijotét. A teljességet a műfaj összetettsége is szolgálja: az emberiségköltemény. Amit lélektani regénynek szokás nevezni . Amit a művész valóságként mutat be. és legfőképpen a sokszor előre jelzett. a boszorkányszombat. A művészet az emberi szabadság legteljesebb megnyilvánulása. a fejfájás és az álmatlanság. a Chartreuse de Parme . a nap és a hold.mind lélektani. A világirodalom legnagyobb regényei . az eszmeregény és a parabola műfaja áll Bulgakov alkotása mögött. A regény emberi lelkeket tud teremteni.). a művészet új életre keltheti és diadalra juttathatja őket.lélektani tételek irodalmi illusztrálása . [É] A szabadság éppen abban van. Goethe művét idézi a mottó. valamint a Sátán alakja. de ide sorolható Berlioz és Fagót neve is stb. hanem teremti az emberi lelkeket. Feltűnő a zenei utalások nagy száma ebben a regényben (a zseniális pszichiátert Sztravinszkijnak hívják. Hozzájuk adhatja magát s mindazt. Az íróelődök közt Menipposzt.humánum értékeit és parancsait. Gogolt és Dosztojevszkijt kell megemlíteni. amit a többi nem: létét épp ez igazolja. a Revizort. a Holt lelkeket és legfőképpen a Faustot. Bűn és bűnhődés. amit a társadalom mélyéből és a . a moszkvaiak egymást tapossák érte). A regény realizmusa is ebből következik. a szálakat összekötő és végül valóban megjelenő kifejezés: "Ponczius Pilátus lovag." NéMETH LáSZLó ISZONY (1942-1947) Minden műfaj tud valamit. hogy az író nem halássza. A szerkezetet összekapcsoló elemek az ismétlődő motívumok is: a hőség és a zivatar. a Bovaryné. amelyet a szerző közvetlen mintájának tekint. az időmeghatározás formulája ("a tavaszi Niszán É-dik napján"). A művészi igazság kifejezéséhez és érvényesítéséhez az alkotó tetszése szerint lépheti át a köznapi élet törvényeit. a boszorkányszombat zenekarának karmestere Johann Strauss.csak csökevény. Margarita neve. helyesebben lélekteremtő regények. [É] hosszadalmasságának épp az a nagy eredménye. a végtelenre törő főhős. hogy a lélek minden redőjét ki tudja bontani. ezek a mű sokrétűségét és rejtélyességét növelik.Anna Karenina. a pénz (Lévi Máté eldobja. az a befogadó számára is valóság. Goethét.

naplóban. ezért kelti több regényem is. de mítoszát írás közben kell kapnia . anatómiáira lefordítva". orvosi precizitással elemzi a sajátos női érzésvilágot és lélekállapotot. a hátam mögött. jegyzetben foglalkozik írói módszereivel. a nemesebbiken. Egyrészt. hogy kicsit több dereng át a görög meséből. mint más regényíróknál. a pszichológiai analízis összeszövődik a korrajzzal. A történet vége) .tudomást azonban még akkor sem szabad vennie róla. körülfogottan. "milyen tudat felel meg a mai Dianáknak". Egyetlen nőalakra irányultan e műve is "monódia" . már csak írás közben jutott nem az eszembe. mert az író felfogása szerint az ember a tragédia léthelyzetében van "zsákutcában. a miliőábrázolás éppoly hiteles. A derekán meghalt. Ahhoz. a regényformát "kell választania" . amikor a magam Akteonját már széttépettem [É] s még így is azt éreztem." A sokdimenziós műben egybeolvadnak a különféle rétegek.csillagok magasából hozzájuk szít É ." Németh László több kötetnyi anyagban vall életéről. Ebből a pillanatnyi iszonyból. (NéMETH LáSZLó: REGéNYŤRáS KöZBEN) "Az Iszonyt Móricz Zsigmond parancsára kezdtem el. megszorultságukban. mint ami kellene. Az író alapvető célkitűzése egy tudat kialakítása: "amit én egy regényben elő próbálok állítani. elégedetten babrált a másikon. ahogy a görögség Artemisz körül."monumentálisra nőtt novellára" is emlékeztető lélekteremtő regény "burkolt tragédia". akkor rémlett föl. az érzékeimbe. az elképzeléséből nőtt ki az Iszony. másrészt e művének tudatos formaépítő törekvése is a tragédia-műfajhoz való közelítés: megvan a katarzissal záruló három felvonás.csak emberek maradjanak. [É] Az ember regénye meséjét tudja. A házasság története.így születik meg az Iszony. elemzéseire támaszkodhatunk művei értelmezésekor. egy szobor benyomását. alkotásai születésével és problematikájával: gondolataira. sokrétűségében is megmutatkozik. mint az ő tudatában. egyetlen alak. Hogy Artemisz szét is tépett valakit. Ezért van a főhősnek nálam nagyobb jelentősége. Kárász Nelli tudatregénye "egy mozdulatból bomlott ki [É] Két házastárs ült egymás mellett [É] s az egyik kényelmesen. amelyben éppúgy ott van mindennek a helye. (A három fejezet: Az esküvőig. hogy az író megvizsgálhassa. mint az emberi bensőé . hogy hősnőm körül az egész világ egy hangulatát idézzem föl. A . melynek befejezésére műértő barátok bíztattak. távolodóban. a társadalmi. A családomnak kellett eladnia. hogy beszünteti a Kelet Népét. az az olvasóval megéletett tudat. azzal fenyegetett. Az.az író intellektusa a problémák természetében. ha nem egy tudat vonalakra. öt évig vártam vele. a lélektani és a mitológiai sík. sok műhelytanulmányban.kompozíciós értelemben . Ez volt az egyetlen munkám. és vívódnia kell". Mert mi más az igazi szobor is.az író rendkívüli érzékenységgel.

s ez a csendes egymás melletti munka: ez volt az én titkom. Terus. amit be lehet látni. hogy mit érnek. [É] Valamiben mindketten egyenlők voltunk: ugyanaz a férfi . ("[É]én is meg tudtam volna szeretni őt. keresi az álmegoldásokat. mert szülei és barátnője. a vendégeskedésbe "Itt éltem egy ember kenyerén. édesapja halála döntési helyzetbe kényszeríti: "kétféle rémület közt" választva . Az emberek viszonyát nem az szabja meg. ("Az ágaskodás állapotából átjutottam a megadáséba. hanem erő. biológiai-pszichológiai síkja.már nem tudja irányítani az eseményeket. hanem Terusba vagy másvalakibe szeret bele: később elviselhetetlennek érzett tulajdonságai [É] megbocsáthatónak. zárt szerkezetű alkotás: a huszárpusztai magány csendjéből Nelli a cenci erdők csendjébe. csak ne akart volna az uram lenni. húzza az időt: gondoskodó anya lesz hirtelen. a megtalált részvét gyógyító állapotába tér vissza. ami megroppantott.védekezik. Amikor már egyértelműen tiltakozna. ("A magányos kószálások a kutyákkal. tán én is azt gondolom: nem is járt olyan rosszul az a Nellike ezzel a Sanyival. [É] Ha ő nem belém. ellenkezése. a pótcselekvést. Sanyi ostroma nem érv volt. mert az ellenségeivé sikerült tennem" -. beleveti magát a munkába.kapcsolatuk nem az idők folyamán romlott meg: ismeretségük (első pusztai találkozásuktól kezdve) eleve diszharmonikus. s a barátait csak azért szíveltem. Ťgy azonban."mi lesz belőlem Sanyi nélkül [É] mi lesz belőlem vele" . nekem kellett a testemet-lelkemet egy életre összekevernem vele: még a jó óráinkban is ott éreztem valami sötétet. sőt. nekem gyónja meg azokat az érzéseket. Ha mint bizalmasának. utolsó cseppként. sőt kedvesnek tűntek volna fel. Sanyi rosszul választ .Az Iszony fegyelmezett formájú.gyalázatossá is tesz": az egyre erősebb testi-lelki undort csak az irtózat. a "megnyert nyugalom". amit az életben kerestem. De "a rossz házasság . feszültséggel teli. hogy Sanyi énrám emelt igényt. [É] édesapa halála. az összecsapások . Sanyi eladósodása után. végig meghatározza Nelli szembenállása. néhány kosztossal (a "kifőzdével-panzióval") foglalatoskodik. "betört lóként" veszi tudomásul házasságuk "hallgatag megállapodását". szívszorítótÉ") A Takaró-fiúk (nevezetessé vált) krumplispalacsintás újévköszöntő látogatása után összesen kétszer találkoznak személyesen (közben Sanyi csak a leveleit küldözgeti óvárról).") Kárász Nelli és Takaró Sanyi házasságtörténete a mű lélekelemző. majd Cencre menekül. "alattomosan segédkeznek" a fiúnak összeboronálásukban. de Nelli ellenérzései erősödnek. majd vadul támad is -. végül. a gyűlölet "árnyalja". édesanya gyámoltalansága. hanem hogy mit akarnak egymás életében. amiben boldog voltam. a düh. amelyeket egy más pusztán lakó Nellike iránt érez.") Az esküvő (és a teljes kiszolgáltatottságát tudatosító pesti nászút) után minden esemény konfliktusaikat szaporítja: egymást követik a viták. a szégyen is: "Ennek a lánynak dolga volt Sándorral.

Végigvilágítottam arctól arcig a múltat: ki lehetett az első. ("Az ilyen embert nem szabadna arra kényszeríteni. [É] Egyszerre csak azt éreztem. hogy megyek és hallgatok" -. a magány. de a szukáét is. ami belém csap. önmagába zárt egyéniség. hogy pont ő kellett Sanyinak. "magának való".kizárólag Nelli és Sanyi kapcsolatának terméke. hogy ami házasságában számára iszonyatos. ráerőszakolás ellen.") Idegenkedése (férjére hasonlító) gyerekétől és a magára kényszerített falusi társasági élet csak tovább deformálja bezártságában. még ezen is osztoznom kell [É] ha már hozzá vagyok kötve. ("A borzalom megduplázta az erőmet. Az a lány. a tolnai "kis újdonsült tanító" személyében. hogy aki nem szeret. értékrendjét. de az iszonyfolyamat maga is viszonyfogalom . (Ugyanez fordítva is igaz: "Szegény Sanyinak az volt a szerencsétlensége. az eleve meglevő iszony erősödése. Imrén gondolkodva). hallgatnom kellett éjjel a szuszogását. elhatalmasodása. "fölösleges és szégyenletes dolgokat mondok".. nem eleve képtelen a kapcsolatteremtésre: fel is merül benne a választás lehetősége (először Ernő. s a lábammal is rúgtam őt magamtól. "engem vitt a fúriám". Mivel Sanyi nem képes elfogadni az ő normáit. a ("kurrogás" helyett) általa vágyott "páros magányban" képes lehetne a házasságra. ("Amit akkor mondtam. [É] Félig nyílt szemmel. tudnom kellett az utait is. A puszta. amely az én magányom fölhasítja. megőrizné tisztaságát. úgy is az emberszenny. a világpiszok. hogy leplezze tehetetlen kiszolgáltatottságát. (Beismeri azt is.használt bennünket". hogy egy ilyen lélekbe akadt bele. mozdulatlanul feküdt az ágyában. bizonyos távolságon túl békésen megfér az emberekkel. akit kidobtam? Vagy már előbbre: Zsófi is?") Megszűnik minden más érzésfajtája az elhatalmasodó irtózáson kívül . öntörvényű. majd sógorán. Amit ő az ő jó szeme nagy leletének tartott. A békés egymásmellettiségben. minden elemével. leginkább azért támad. a bensőmet bepiszkítja. Kárász Nelli büszke. ". a féreg. "pontosan tudtam. komplexussá növekedése. A szégyenemet. konvenció. nemcsak a maga piszkát hozza.de csak a beteg Sanyi gyengesége teszi lehetővé a végkifejletet. az másnál "nyeremény" is lehetÉ) Tiltakozik szegénységük takargatása és mindenféle alakoskodás.") Csak az adott relációban idegen. amitől riadozik. kitörései egyre közönségesebbek lesznek ("nem tudtam megállni"."én beszélni is úgy szeretek a legjobban. Cselekvési szabadságában korlátozzák a társadalom és családja .") Az egész folyamat. Ťgy is. nem is lehet féltékeny: nem egészen igaz [É] ó. a poklomat nyomoztam benne. értékeit: végzete. elönt". az a szilveszteri bál jegyezte el a halállal. Az arcába nyomtam a párnát.egyszerűen undor? Hogy ugyanaz a test. hogy gonosz és ostoba vagyok"). hogy a párna túlsó felén nincs ellenállásÉ Sanyi nem játszott. a csend a lételeme .

pusztaiságuk és egyáltalán: női mivolta). A testem alkalmas volt mindarra. mert "áhítatot ébreszt" benne. mint a bűnöm. "kacsmargása". melyen a Takaró fiúk újévet köszönteni kijöttek hozzánk"). ameddig élek. kényelmes. igazságkerülő. ízléstelensége.ugyanakkor.természetem idegensége . pamatos hátát. amelyik azt mondja: mi. Szinte nem is volt Sanyi. tiszti kantinból. Sanyi "a legcsinosabb fiú a faluban. kitárulkozó szájhős-volta. vonzóbb voltam a legtöbbnél. lelki. pszichikai adottságai. önkontrollal élje újra az eseményeket: "Az én emlékeim. ilyenek vagyunk. de mindez fegyelmezetten.") A falu szemében bűne: mássága alkata. kommentál . és nem is a térben. bár előfordulnak előre.előbb kezdődött. hogy az emberek a postán. emberek. (Viszont Sanyi értékeli Nelliben a másságot. A hősnő értékel. amire más asszonyé. Visszapillantása életének bő négy évnyi szakaszára maga a történetmondás. "búgó hangja". és saját biológiai. ehhez társul "brácsázása".az író csak ábrázol . intellektuális és szexuális. hogy tárgyilagosan. a Szeréna néni aggszűz lelke: két oldalról is gyűlt bennem a csönd. a riadalom. sok testből összefűlt meleg. ("Az én büntetésem . hogy nem lehet a nézését elállni" -. azért választja. [É] Az apám magányos sétái. A lelkem nem tudott elegyedni a világgal. kronologikus rendbe zártan történik. a tudatos viszszanézésben a múlt képeit Nelli szelektálja ugyan. s közben analizálja is saját lelkét. meglátja értékeit. nem is mérték. a holdfény.helyzetének adott viszonyai (szegénységük. Az én távolságom ez az emberi dolgoktól". magányvágya. Sőt. szőrös hátú kezét. A büszkesége is az volt.") összeférhetetlenségük tehát teljes: alkati. egyes képeket kiemel. barna szeme van [É] a rektorné [É] is azt mondta. inkább valami langy. a fényképész előtt: de hisz akkor én nem vagyok normális. gyönyörű.") Nelli viszolygásában fontos szerepet kap antropológiai eltérésük is: saját szoborszerűségével szemben részletezve leírja a "húsember" Sanyi tömzsi. ("Az emberekben van egy mérték. ("É hiú. Annak a riadalomnak volt igaza. diónyi. barna lében forgó szemét . úgy folyt össze egy csomó Bodolai Ferkóból. "dámvadsága". Az időtávlatban. ahogy sötétben fölgomolyognak: pontosak. cigány. "szubjektív igazságának objektív előadójaként" képes arra. s tart. és egész jelleme: kérkedő. megpróbál megváltozni miattaÉ) A középponti hős énregény formájú vallomása. Németh László kihasználja az első személy hatáslehetőségeit: Nelli egyszerre átélő és önmagát távolból figyelő-megítélő énjének kettősségét. önelemző monológja: retrospekció (nyitó mondata: "Még emlékszem a délelőttre. diákkonviktusból. duhaj csárdásában magukra ismertek. én nem voltam ilyen. inkább jobb. Terus szerint. A megszépítő távolság nem az időben van. Fehérváron. az apja sírjánál. mint rosszabb a többinél.és hátrautalások ("Később is sokszor voltam így veleÉ"). ha hihetek Sanyi összehasonlításának.

irgalmas és elnéző . De ha már agyonütöttem volna. és kifejti életfilozófiáját. hogy regényeimből inkább a tragikum hallatszik. eszem ágában sem volt. L. csak Németh Lászlónak tulajdonítható). hanem a két alkat közti különbséget is: "Kizárt. hogy Diana és Akteon történetét írjam meg" (N. de a regény megfeleltethető a konkrét mítosznak.") Nelli visszaszerzi magányát. L. ("én magam viszont. egyre biztosabban tudom.Jókúti doktor eltávolítása után .harca. mint az optimizmus". Az író szerint a befejezés . "Mert a tragikum nem azt mondja: 'úgyis elbukom'. két.) "Amikor az Iszonyhoz hozzákezdtem. "Minden jó regényből kiolvasztható egy társadalomkép. hogy Sanyi gyilkosa én vagyok. szegény emberiségért". hogy csak akkor válik szörnyeteggé.Németh László értelmezésében: a minőség és a minőségnélküliség . és nem bánnám meg. N. mindez igazolja. értelmezi a vele történteket. Az voltam kívánságomban az egész betegsége alatt". a kórházi betegekért).(de néhány kijelentés Nellinek nem. Zsuzsikáért. a határozott jellem és az önmagának is hazudozó. az "egy darab rá bízott. A két típus örök szembenállása a növényi és a ragadozó természet. az intellektus és túlzott ösztönélet.Sanyi halála után visszanyeri. minden tekintetben eltérő embertípus modelljei. az egyéniség és átlagember . A társadalomnak ez az önkéntelen szőttese. hanem azt mondja: 'ha el is kell buknom'.). az egyedi és a mítosztörténetet összefonják a metaforikus utalások. és megfogalmazza nemcsak a két tett.ebből az alkatához már illő életformából tekinti át házassága történetét -. hogy én egy öregasszonyt a pénzéért agyonüssek. társasági üresség.). úgy nyeri vissza szabadságát. de bajos társadalmi tételeket regényben illusztrálni" (N.") Házasságkötésével elvesztett szabadságát . a tartózkodás és a mohóság. Az epilógusban Nelli megmagyarázza. hogy az emberek mit tartanak normálisnak. ("Az ember ne azt nézze. hogy . Teréz néniért. A tragikus ember hisz végül a világban is.az elidegenedés tragikumát feloldó életfilozófia . pózoló. sorsképek. akkor az a természetemből következnék. L. Diana legyőzi Akteont: ez Németh László "optimista. ("Elismerem. hanem hogy ő maga hogy maradhat meg önmagának.") Nelli és Sanyi jelleme túlmutat egyedi önmagán. mércéi szerint. Magányában részvétteli. ha nem élhet saját elképzelései.("született ápolóként") az emberekért való szolgálatot vállalja (édesanyjáért. utal Raszkolnyikov gyilkosságára. ("A nemi élettől csak vadabbá váló szüzességről s ezen át a világgal elegyedni nem tudó tisztaságról aligha készült hasonló írás". ahogy távolodunk. de a tragikum nem pesszimizmus. amely idedobta és harcra kényszerítette."én szabadon akarok lélegezni.a kiút megtalálása. de tragikumra hajló" gondolkodása. Viszont a hiteles jellemtörténethez az írónak "akaratlanul is meg kell szőnie a társadalmat. éppen mert . vagy elpusztulok" .

Reális a két háború közti vidéki társadalom.). Molnár.mindenki mással szemben felmerülnek legalább ellenérzéseiÉ) Sanyi szüleiben Nelli végül felfedezi a rokonvonás-lehetőségeket is. hogy minden őse a magáén volt úr"). A Kárász-büszkeség (Nelli és apja szótlan zártsága) látszólag alkati tulajdonság. Piri tanítókisasszony). de ez a társadalomkép pontos. a szociológus számára is sokkal értékesebb. hanem háttere az ábrázolt világ.nem a témája. leleplezése . a sváb állatorvos. aki vállalja Nelliért a börtön kockázatát is. az ángyádi takarék elnöke. koraősz" Katinka (Slenkainé) tanácsokat is oszt: "Sanyi egyszerű. 4-5 évnyi időtartamot felölelő emlékezésben . urizáló parasztcsalád. az építésszé lett Imre Pestre nősül. nem talál magának munkát. hanem képesség" (Regényírás közben) -. néha egy kicsit szószátyár.az ő (főiskolát végzett) fiuk már valóban kiemelkedhet (a másik fiú. Marcsa (Dányiné) féltékeny és kétszínű. Dányi. Te nem ismered az asszonyok megaláztatását. hogy realista leszek. mint életforma és társadalmi helyzet adja. szokásaikban még őriznek valamit . hogy mitől kímél meg. "a valóság-érzék nem program. de ízlésükben. Ne azt nézd: mit okoz. mintha előre tudom s erőszakolom [É] Ahol szinte belebódultam egy lélek. a feleségek is kiszolgáltatottak. sokkal hitelesebb. (A csak kereskedelmi tanfolyamot végzett Nelli pl. de anyósával csak annak halálos ágyánál békül kiÉ A többiek leginkább a főhősök kontrasztjai vagy analógiái: a Sanyival együtt "kutyálkodó" hajdani katonatársban. a bizonytalan előéletű nőgyógyász. sokkal jobb szociológus voltam. A regény célja nem a társadalom kritikája. Bodolaiban férje "tanítómesterét" látja Nelli (akinek Sanyi "csak rossz utánzata"). mint a mi férjeink közül akármelyik. másrészt a gazdag. akit Nelli elfogad és szeret . egy sors követésébe. de még mindig derekabb.pillanatnyi ítéletekből.) A házasságra vágyó nők is (Terus. azt nézd. vissza sem tér a faluba).L. csak egy újabb lehetőség lenne. Takaróék. ami a mű". a (rokonszenvesebb) "finom. a körülötte sündörgő fáncsi férfitársadalom jellegzetes."Nem tökélhetem el. hiteles figurája a dohányszagú Slenkai doktor. szinte reflexekből alakul. akiknél "mindenütt zsírosat. annak kell bizonyulnom abban a mondatról mondatra folyó választásban. a lecsúszott dzsentrik és a gazdag parasztok 1920-as évekbeli helyzetének megjelenítése . Fáncson és Cencen. mint ahol tudatosan szociologizáltam" (N. a gazdasági válság hatásai tükröződnek .édesapjának "benne volt a csontjában. magyarázatát azonban a puszta. Meg kell becsülnöd őt. hogy valaki megint "rávasalja magát". naiv ember. a Kárász-Otrubai família (bár a grófi jószágigazgatásból a pusztai bérletbe csúsztak. (édesapja az egyetlen ember. tömöttet fogott a szem" . Az Iszonyban a külvilág is Nelli tudatából rajzolt.a dunántúli Huszárpusztán." . valamint Kardos főjegyző és az "adóügyis" Lajoska.) Nelli és Sanyi összekerülése társadalmilag is nehezen egyeztethető: adott egyrészt az elszegényedett nemesi család.a kb. (Jókúti.

S minél elvontabb. Bodolaiék és Imréék látogatása). az esküvőt "még a nyári munkák előtt" kell megtartani stb. de a hatásos. melynek minden íze énrám van fölhúzva" . Szeréna nénié meg azt.hogy talán neki is tartogat még valamit (ó. kifejező képek tökéletesen beleolvadnak az élőbeszédbe.Kárász Nelli a kórházi munkában "enged fel". Az elbeszélés ritmusa az elszabaduló érzelmek. csak a valóság ábrázolása. Sanyi apjának halála után költöznek be a faluba . a Takaróné portájára. húsvét.s egy magasabb belső valóság érdekében az emberekhez szóló nyelv gyanánt használja. Az egész egy zsíros. kötelesség. pünkösd."édesanya ijedt jérceként fordult meg ennek a hangnak ragadozó árnyéka alatt". a kiszolgáltatottság.fréz szalonbútor. s megmeredt lényük fellazul. (Maga is ír műveinek filmszerűségéről: "Ha volnának a régi kínai dráma mintájára húszharminc órán át tartó filmek is. anyósa haldoklásának hírére hajlandó visszatérni Cencről . S én lemenjek közébük? Innen. ("A realista író nem az.). a kín: az van benne összesűrítve" . Az ünnepekhez és a mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódnak a legfontosabb események (újév.Minden részlet célratörően komponált. de másokkal is törődve új képességeinek kibontakozását . sors. annál görcsösebben vigyáz e nyelv hitelességére és szabatosságára".) "Regényeimben semmit sem ábrázoltam akkora gyöngédséggel. "Sanyi csak a sötéttel jött meg. Ismétlődő motívumként kulcsfontosságúak a halálesetek Nelli életében: édesapjáé kényszeríti a házasságba.már nemcsak magával. indulat rabságába esett nőket. virágvasárnap."A falu. de voltaképpen érinthetetlen nőiességükbe is beszivárog a remény . és a tárgyak . kezemre sírt csókok. abban a "sűrített életben" . páncélba zárt. Az író és modelljei. jól elrendezett karácsonnyal a szemében". "Sanyit én olyan gépezetnek tartottam.") A trópusokkal tömörít: különösen gyakran metaforikus kifejezésmóddal .és mellékmondatok szintagmákba sűrítésével (sunyító ösztön. a váramból. Béla bácsi halála az Otrubai lányok összeköltözését eredményezi. távolibb a közölnivalója. Kárász Nellibe a sógorán át . akinek nincs más célja. de annak valami derengését. hanem aki tudja a valóságot is . mint ezeket a kemény."az élet nagyobb fele: a tehetetlenség. a Sanyi világábaÉ" -. amikor az ő. sárga cipő . nem azt a bizonyos szerelmet. regényeim ahhoz kész forgatókönyvet szolgáltatnának. ahogy együtt bőgtek és rázkódtak. Németh László képekben gondolkodik. Meglátszott a sírnál. krémesbaba-feleség). pótlékát) az élet. karácsonyok. egyetlen mozzanat sem hagyható ki: még a másodlagosnak tűnő események is fontossá válnak a műben (l. az az ő eleme. indulatok egyre gyorsuló ütemét követi. asszonyivá enged" (A Nagy család története) .Kurátor Zsófiba a sofőrön. "a dobozból kicsapó fagy nem csalt meg". hogy Nelli postáskisasszony sem lehet. hazug kocsonya. Sándor-nap.is funkcionális szerepűek.végül Sanyi halála hozza számára a szabadulást.

fedezi fel, és tapasztalja, hogy "aki az életből kiért, annak hatalma van az életen. A megnyert nyugalom volt, ami gyógyított". CAMUS A pestis (1947)

[É]az embereknek, akik [É] húszévesek voltak, amikor a hitleri uralom berendezkedettÉ ma egy atomháború által fenyegetett világban kell fölnevelniük gyermekeiket. [É] Azt gondolom, senki sem várhatja el tőlük, hogy optimisták legyenekÉ Biztosan minden generáció azt gondolja magáról, hogy a világ újjáteremtésére hivatott. De az én generációm tudja, hogy nem fogja újjáteremteni ezt a világot. Feladata talán még ennél is nagyobb: meg kell akadályoznia, hogy a világ széthulljon. [É] Mindezek után ki várhatna el az írótól kész megoldásokat, szép erkölcsi tanokat? Az igazság titokzatos, megfoghatatlan, meghódíthatatlan. A szabadság veszélyes, és ugyanolyan nehéz, mint amilyen mámorító élni vele. E két cél felé kell haladnunk, kínok közepette, de határozottan. (RéSZLETEK CAMUS STOCKHOLMI, A NOBEL-DíJKIOSZTó üNNEPSéG UTáNI BESZéDéBőL, 1957. DEC. 10.) A negyvenes években a történelmi események Camus figyelmét a közösségi problémák felé fordították. A pestis keletkezésének élményi háttere az embereket elválasztó, a száműzetés érzését keltő háború és megszállás; ill. a közös harc és a szolidaritás érzésének átélése az ellenállásban. Camus személyes tapasztalata, hogy a már elidegenedett, 20. századi ember sem élhet idegenként, közönyösen a másik ember mellett csapások idején. A "Defoe-követő" Camus számára természetes, hogy "valamilyen bebörtönzést másfajta bebörtönzéssel" ábrázoljon, a háborút a pestissel. (A regény alcíme: "avagy a Kaland"; eredetileg tervezett címe pedig a Foglyok volt.) Az író először konkrét történelmi eseményhez kötötte művét - "A pestis, amely szándékom szerint több szinten értelmezendőÉ nyilvánvalóan az európai ellenállási mozgalomról is szól a nácizmus ellen. Ennek bizonyítéka, hogy anélkül, hogy név szerint is szerepelne, mindenki ráismert az ellenségre, Európa összes országában" -, de aztán "kizárta a történelmet", "ahistorizált": "A pestissel azt a légkört szeretném érzékeltetni, amely mindannyiunkra nehezedett, s a veszélynek és száműzetésnek

atmoszféráját, melyben mindannyian éltünk. Ugyanakkor ezt az érzést az egész létre kívánom vonatkoztatni." 1939-től 43-ig gyűjtötte az anyagot az író - irodalmi példaképeit és az orvosi szakirodalmat (a pestis tüneteinek leírásait) tanulmányozta -, és hét éven keresztül dolgozott regényén, melyben visszatérnek "állandó témái": a börtön, a száműzetés, ill. a küzdés és az ellenállás. Camus feleletet keres a Közöny és a Sziszüphosz mítosza által felvetett problémákra - milyen viselkedési lehetőségei maradnak az embernek az abszurd világban -; ugyanakkor etikai szempontból a (megelőző műveinél regényszerűbb) Pestissel az író maga is előrelépést lát saját gondolkodásában: az ember és a világ viszonyát teljesen uraló abszurdum felismerésétől (Sziszüphosz, Közöny, Caligula) eljut az abszurd elleni tiltakozásig. ("A Közöny az ember meztelenségét írja le az abszurddal szemben. A pestis az egyéni szempontok alapvető azonosságát ugyanazzal az abszurddal szemben. Ez egyfajta fejlődés, mely a többi műben még jobban megnyilvánul majd. De A pestis ezenkívül azt is megmutatja, hogy az abszurd semmire sem tanít meg bennünket", Camus.) Az egységes, zárt szerkezetű alkotás szűken vett tárgya egy fiktív, de reálisan megjelenített orani pestisjárvány, tehát egy egyetlen városban dúló epidémia részletes orvosi-klinikai leírása (és erkölcsi, társadalmi hatásainak vizsgálata) egy képzelt eset ürügyén. Az általánosító mozzanatok a tér- és időviszonyok meghatározásában nyitottá, többjelentésűvé teszik a művet: a színtelen, semleges, "múlt nélküli", kétszázezer lakosú algériai városban a kialakított szokásrendben unatkozó (viszont gazdagságra vágyó) lakók számára a járvány teszi nyilvánvalóvá (bűnös) gyanútlanságukat: akár veszélybe is kerülhetnek egy "zárt város" csapdájában. A napok, hónapok pontosan követhetők a csaknem egy évig tartó eseménysorban (áprilistól februárig), de az év meghatározatlan marad (194É); az emberek, "emlékezet és remény híján", a jelenben "ütnek tanyát"; "valójában jelenné vált számukra minden". ("A pestis mindenkit megfosztott a szerelem [É] képességétől. A szerelem ugyanis egy csepp jövőt kíván, de a mi számunkra már csak a pillanat volt.") A gondosan felépített öt fejezet a járvány periódusait, fokozatait követi. Az alaptónust a kafkai indítás határozza meg: a hétköznapi környezet mindennapos szürkeségében szokatlan, megmagyarázhatatlan jelek tűnnek fel. A patkányok megjelenésének "fura esete" elszaporodásuk után "kicsit aggasztóvá" teszi a helyzetet, a lakosok kezdenek "nyugtalankodni", aztán "már százával ömlesztik a patkányhullákat", s az emberek is titokzatos betegséget kapnak, hasonló tünetekkel (daganatok, tályog, láz, helyi gyulladások, nyirokcsomó-duzzadás, gennyesedés, szörnyű szag stb.). Az (először még elszórt) esetek halálos kimenetelűek - az első halott éppen Michel, Rieux házmestere április végén -, aztán ijesztő gyorsan "sokszorozódnak". Az emberek reagálása a kitörő pánikra kezdetben a

feledés-keresés (a vallásban vagy a testi örömökben), a hivatalos szerveké pedig a járvány tényeinek leplezése (tehetetlenül tanácskoznak-vitáznak az orvosok, félnek kimondani a felismert kórt, habozik a prefektus, félremagyaráz-eltitkol a városi és a megyei hivatal, a sajtó pedig, "mely folyton fecsegett, most már egy szót sem írt semmiről"). Fertőtlenítést rendelnek el "kis fehér plakátokon", kisegítő kórházak létesülnek, s - mivel menthetetlenül pusztulnak a beteg emberek tömegei, mert a "bolhák tízezreit terjesztették el a patkányok" - végül megérkezik a hivatalos sürgöny: "Pestisállapotot kihirdetni. Várost lezárni." A lakosok, "akik a csapást valószínűtlen dolognak tartották, amelytől ők mentesek", kénytelenek végigélni a bizonytalan ideig tartó rettegés, elszakadás, száműzetés "börtönérzését"; "krónikussá válik a rosszkedv", a megzavart életmódban összeomlik a "bátorság, az akarat, a türelem." Sokakban kitör a menekülési vágy, és (többnyire hiábavaló) mesterkedéssel, szervezkedéssel próbálják elhagyni a vesztegzárat. A tavasz és a nyár folyamán számolatlanul ismétlődnek a halálesetek (kísérteties az "éjszaka, utas nélküli, különös villamosmenetek" látványa, mely a halottakat szállítja a "végállomásra"); a tomboló vész minden családot és városrészt elér. Az általános képtelenségben "közös, mély" a szenvedés - és a "jövőtlen, konok várakozásban" a pestis egyhangúsága (tovább nem fokozható) monoton kétségbeesést eredményez. A crescendo a rövid, harmadik fejezet után a negyedikben ér a csúcsig - a tetőpontra viszont nem a rémségek halmozásával jut el az író, hanem egy megrázó egyéni eset kiemelésével és középpontba állításával: az Othon-fiú halálának leírásával -, aztán decrescendo következik: a vész "maga fúj takarodót önmagának", és mozgásának ritmusát követve fordított sorrendben halad a mű visszafelé. (Egy ember meggyógyul, élő patkányok tűnnek elő - a kezdetet és a véget a patkányok sorsa jelzi -, aztán a macskák és kutyák is.) A pestis váratlanul vonul vissza, helyreáll a régi "rend", az emberek megint biztonságban érzik magukat, de nem tanultak: úgy élnek, mintha nem jöhetne többé újabb csapás. A járvány hullámzásának részletező követése lehetőséget ad a különféle emberi magatartásformák (és változásaik) vizsgálatára. A készületlenül ért emberek általános reakciója (még az orvosoké is) az, hogy a félelemtől néven sem nevezik, nem akarják fel- és elismerni a pestist, ill. járvány-voltát. Aztán a kétségbevonhatatlan jelek (szimptómák, bacilus-vizsgálat és ijesztő számadatok) hatására kihirdetett ostromállapotban a megszokás és a száműzetés válik kollektív élménnyé, és az egyébként elzárkózó, magányos emberek áttérnek a többes szám első személy használatára. A kiszolgáltatottságban az együttérzésnek sokféle változata mutatkozik meg, mert bár tudják, hogy illúzióik sem lehetnek, csak a véletlenben reménykedhetnek, felismerik a tisztességes harc, az összetartás, a

közösségvállalás lehetőségét. A szolidaritás-érzés, hangsúlyozottan nem egy, már a vesztegzár előtt is létezett közösségen belül alakul ki hiszen Tarrou is, Rambert is idegen -, és csak a veszély idején létezik; "a szkepszis teljesen nem tűnik el. A Közönyben, amely Camus leginkább egzisztencialista ihletésű írása, a negáció uralkodik. A pestisben, ezzel szemben, az emberiséggel szolidaritást vállaló magatartás lehetőségét bizonyítja. Ott az ösztönélet volt az alapvető és az irracionalitás; itt nagyobb jelentősége van a gondolkodásnak és az értelemnek" (Köpeczi). ("A pestis kétségkívül az egyéni lázadástól a közösségi harc felismeréséig vezető utat jelenti. Ha van fejlődés a Közönytől A pestisig, az a szolidaritás, a közösség irányában keresendő", Camus.) A városban maradt lakosok (és az ott rekedt utazók) kénytelenek szembenézni a csapással; az író a határhelyzetre való reagálásokat vizsgálja: hogyan viselkedik hívő és hitetlen, látogató és helybéli, orvos és hivatalnok, szerelmes és magányos. "A pestis sújtotta város valamennyi lakója egy-egy Meursault volt kezdetben" (R. de Luppé), de többségük mozgósítható és segítőkész lett. A "krónikás" nem akar főszereplőket kiemelni - és véleménye nem azonosítható kizárólagosan egyetlen szereplőével sem -, csak egy-egy olyan lehetséges magatartás (absztrahált, jelképesnek is szánt) képviselőjét mutatja be, aki - bármilyen egyéni indítékból - felveszi a harcot, a küzdelmet választja. A cselekvő és szenvedő szemtanú, hivatásának megszállottja, Rieux doktor felismer, szembeszegül, mozgósít, nem adja meg magát. Elutasít mindenféle igazságtalanságot, nem ítélkezik, hanem segít, még a menekülni próbálókat is megérti (l. Rambert). Két dolgot gyűlöl: a betegséget és a halált; tudja, hogy küzdelme "véget nem érő vereség". ("ČSzívtelenÇ - mondta neki valaki egy alkalommal. Dehogyis, egy szíve neki is van. De az arra szolgál, hogy napi húsz órán át kibírja, hogy embereket lát meghalni, akik életre teremtettek. Arra szolgál, hogy mindennap újrakezdje.") A mű egyik fő szólama, "témája: az orvostudomány és a vallás harca; a viszonylagosság és az abszolútum képviselőinek konfliktusa. A viszonylagos győzedelmeskedik, pontosabban: ez nem veszít" (Camus). Paneloux, a "nagy becsben álló", "művelt és harcos jezsuita" nem tarthatja abszurdnak a létet, hisz a gondviselésben, de elismeri értelemfölöttiségét. Első beszéde szónoki műremek ("több benne a metafora, mint az egész műben együttvéve"): a bűntudat felébresztésével először a vallás javára akarja felhasználja a járványt. Részt vesz az egészségügyi alakulat munkájában, és hite, egész erkölcsrendje megrendül a kisfiú halála láttán; második prédikációjában a megjelenő félelmetes isten már megérthetetlen az ember számára, a - végül belenyugvást, "felebaráti szeretetet" hirdető - atya eljut "az eretnekség határára". Bizonytalan tünetekkel járó

(szótlan) halálakor - nem tudni, pestises volt-e, vagy a hitével együtt omlott össze ő maga is - "kétes esetnek" minősítik: ez nyilvánvalóan megváltozott világfelfogására is vonatkoztatható már. A szentté válni (ateistán) akaró, sztoikus Tarrou ugyanúgy kötelességteljesítés közben hal meg, az utolsók között, mint az atya, mert a már óvatlan ápolók is "sebezhetővé váltak a pestis számára", és mert Camus szerint minden "eszme" - legyen az bár vallás(osság) vagy forradalmiság -, minden absztrakció: bűn. Tarrou, aki halálos ítéletet hozó apja miatt hagyja el a szülői házat, lázadó forradalmárrá lesz egészen addig, amíg egy kivégzést nem lát - épp Magyarországon -; és rádöbben, hogy ő csak a gyilkolás egy másik formáját választotta: "pestises volt, amíg azt hitte, hogy a pestis ellen küzd"; "fertőzése a múltja". (Camus értékrendje szerint a "halálos ítélet": az abszurdum csúcsa.) A jóhiszeműen tévedő, kiábrándult "ártatlan gyilkos" Tarrou ezért "száműzetésbe vonul" - "a történelmet majd a többiek fogják csinálni" -, és "a lehető legkevesebbet akar ártani"; nem ítélkezik, mert az ítélet szükségképpen elítélés is. "Valaha a pestis végleges megsemmisítésére vágyott"- de felfedezi, hogy "kizárólag az a miénk, ami nem tartós", minden győzelem ideiglenes. Mivel "a reményt sohasem ismerte", nem is bízhat végső győzelemben, de az áldozatok mellé áll, a cselekvést választja: megszervezi az önkéntes alakulatokat. Ez a békességre vágyó humanista kerül legközelebb Rieux-höz; kiegészítik egymást; barátságukban - a tengerben megmártózva - egy pillanatnyi szabadságot is teremtenek maguknak. A másik idegen, az újságíró Rambert fejlődése is Tarrouéhoz hasonló: marad a városban, vállalja a közös sorsot. Először szökni próbál, szervezkedik, mindent megmozgat, hogy visszatérhessen feleségéhez Párizsba, aztán beáll az alakulatba - mélyen megdöbben, amikor Rieux feleségéről hall -, s amikor menekülhetne, már "köze van a városhoz" és tovább segít. (Az ő döntését is múltja indokolja: a spanyol polgárháborúban küzdött a "legyőzöttek oldalán".) Az orvosokkal szimbolikusan ellentétes pályájú - mert "ítélkező" - bíró, Othon, az először ellenszenves "bölcs bagoly" is "lelepleződik": stílusa, magatartása félrevezető, de kiderül, mennyire szereti kisfiát; kötelességérzete is, egyéni gyásza is az önkéntesek közé viszi. A háttérből rajzolódik ki Rieux anyjának egyszerű, együttérző, "földönjáró" alakja (aki, mindenféle absztrakció ellentéteként: elpusztíthatatlan), és a szérumkészítő öreg Castel doktor rokonszenves, segítő figurája - akivel, kivételes esetként, megtörtént, hogy az "emberi érzések erősebbnek bizonyultak" a halálfélelemnél: idős felesége rádöbbent, hogy "nem tudnak egymás nélkül élni", és visszatért hozzá Oranba. A "jegyzetírók" kiemelik azokat a különc (abszurd) jellemeket, akiknek valamilyen gépies tevékenység, mánia ad erőt a túléléshez: Tarrou kedvence az öregember, aki meghatározott időben kimegy erkélyére, hogy leköpdösse a macskákat; Rieux látogatja az asztmás rőfös

Mindig azokkal érez együtt. bizonytalan előéletű Cottard. Louis). Ilyen a szöktetéssel foglalkozók csoportja (Gonzales. saját anyagát Tarrou jegyzeteivel (naplójával) és vallomásával egészíti ki. tiszta nyelven törekszik az író a hitelességre . szánalom. aki valamilyen büntetéstől. amint: 'Halottaink!' . mielőtt tudott volna róla (akiben viszont "A per Joseph K. akik. Raoul. A szolidaritás különféle formáit képviselőkkel szemben Camus elítéli a harácsolókat. de megrázó. hogy "ez az öröm mindig veszélyben van [É] a pestis bacilusa sohasem pusztul el. hogy láthassák az új szérum hatékonyságát . leleplezéstől rettegve .). hogy mit követett el . hogy közben a szanatóriumban. a pap letérdel. az önzőket. a kisfiú haláltusájakor szinte minden szereplő együtt van.sokféle magatartással kísérletezik (a mű végén menekül. magára hagyottan. fáradhatatlanul. Paneloux."életművészt".ját kell látnunk". és amint a szereplők áttérnek a "mi"-re. hogy saját magát is bemutassa."A mesélő nem tudta elkerülni. fegyelmezett. árnyaltan. ("ilyen hosszasan sohasem néztek szembe egy ártatlan haldoklásával"). de [É] harmadik személyben beszél önmagáról" -.az etikus elvontság és az epikus részletesség váltakozik ebben a "szimbolikus realizmusban". Rieux tudja. a veszélyből hasznot húzókat." Szenvtelenül. akinek letartóztatását elrendelték.ami nem segít. az öreg Castel "görcsösen mosolyog". félelemben élnek: "a fiatal hivatalnokkal.a járvány terjedésének részletező adatsorai szinte puszta tények. és mindemellett az abszurd fölötti győzelem csak ideiglenes lehet. hideg. és a doktor egyre nagyobb figyelmet szentel Grand-nak.aztán mennek lakomázni").nem ismert. még a többi beteg is "elhallgat" . hozzá hasonlóan. hiába akarnak az emberek felejteni. aki egy "irodalmi mű" kezdő mondatát csiszolgatja rögeszmésen.érzelgés -. Garcia. aki ágyban fekszik és borsószemeket rakosgat egyik edényből a másikba (ironikus értékelése a mű végén megegyezik az orvoséval: "Már hallom is. Camus objektív tónust teremt a két (szereplői elbeszélői) szál egyesítésével. A mű vázát Rieux krónikája adja. Othon és a kisfia elpusztul. Marcel. mert a téma miatt szerinte csak ez alkalmazható . Paneloux megrendül.és pátoszmentes hangnemben. számok. Rieux egyéni tragédiáját fokozza. "Az érzelmek. ő is a közösségi nézőpontot választja (a . Rieux egyetlen pillanatra elveszti önuralmát. hatósági intézkedések . A tetőponton. a megcsalt-elhagyott kishivatalnoknak. sem el nem tűnik. orvosi leletek. de egyes szám harmadik személyben. meghal a felesége). A veszteségek pótolhatatlanok (Tarrou. egy arab gyilkosával" (akinek perében a Közöny története fedezhető fel). apró vonásokból összeálló leírásokban. és (egyetlen kiemelt szereplőként) az egyre elszigetelődőbb. s azzal az emberrel. a képek megtízszerezik a filozófiát" (Camus) .aprólékosan kidolgozott gesztussor az egész jelenet: Tarrou "súlyos kezével" letörli a verejtéket. Rieux "összeszorítja a fogát". majd megőrül). Mészáros V.

hosszasan tanulmányozta Melville regénytechnikáját. tudatosan vállalt elődje pedig Defoe: A londoni pestise. La Fontaine: A pestis az állatok között). és felélesztette Kafka szuggesztivitását (A mű eleve A perhez hasonló helyzetet ábrázol: Oran polgárai számára a pestis jelenti a kiszolgáltatottságot egy ismeretlen hatalom önkényének. ellenséges erők szimbóluma. Lakoma a pestis idején c. a mű felidézi a haláltánc-műfajt is. A mű végén Camus ugyanúgy levonja a tanulságot. amit mindig kívánni és néha elnyerni lehet. rész). mint a fabulákban szokás (vö. kiemelik példázatosságát. hogy győzelmük ideiglenes.) Felidéződik a kolera pusztította Velence (Halál Velencében). Rieux. mint a megvetnivaló" (5. "hogy az emberek inkább jók. de ezen túl az egész. Capek: "fehér kór") -. se veszélytelen s mégsem hiábavaló harcát vívják a földi lét. Camus képzeletét megragadták a középkori pestis-misztériumok. mint Madách ádámja. A regény az író szerint "krónika". veszendő embertársaik irányában a kötelesség. netán a kétségbeesése arra tanítja mindnyájukat. . a "morált". De szerinte éppen és csak a csapások idején fedezhető fel. A pestis azonosul a fasizmussal is. az nem más. Rieux doktor és társai is az ember örökké ismétlődő. a mindig újrakezdődő harc pusztán átmeneti eredményeit magunkban hordozzuk a legyőzhetelen. Tudják. A mű végén a fiktív narrátor elárulja. és mind az elnyomó hatalom. a szenvedés) örök jelenlétét hirdeti. mint rosszak" (3. Az író Thuküdidész (A peloponnészoszi háború története) tárgyilagosságát. és Thomas Mann másik művének (A varázshegy) betegei is hasonlíthatók az oraniakhoz." A mű fordítója Győry János. a más példája. ami az emberiséget sújthatja. [É] az értelmetlenség. a szenvedés is. munkáját. a remény is értelmetlen.a fasizmust a járványok képével mások is összekötötték (vö. hogy ő Rieux. a rossz. Az író a csapás (a rossz. Camus valószínűleg ismerte Puskin 1830-as.második résztől). hitelességét tartja szem előtt. de a mások nyomora vagy a saját szenvedésük. a halál ellen. az értelem vagy a szeretet (Camus-nél: "gyengédség"). és az ember tudatában is pusztító vészt is szimbolizálja. a titokzatos. tankölteménynek is nevezik. az elemzők modern misztériumnak. mind az általa kiváltott reakciók magukon viselik az abszurd bélyegét. hogy a baj sose hal ki egészen" (Gyergyai). abszurdumokkal körülvett emberi sorsot. hosszas pestistörténeti betét-fejtegetésében felidézi az athéni járványt is. sosem biztos. ezért ekkor az író kénytelen bevezetni egy újabb elbeszélőt. hogy ha van valami. amennyiben a német megszállást jelképezi . mint Faust. de azért van enyhítő-vigasztaló tanulság: "most már tudták. és "az emberben több a csodálnivaló. A pestis minden csapás. mint Prométheusz. rész). mint az emberi szeretet. "a műnek társadalmi és metafizikai jelentése van" (Camus). kipusztíthatatlan pestist. "Mint Sziszüphosz.

Hauser). Van egy csodálatos mondat ágostonnál: . nincs mivel és nincs miből kifejezni. "egy komplex költői képmás" (Esslin). majd egy fiú Godot üzenetével. két vándor érkezik. amire nem következik semmi. hogy nem létezik a kifejezés ereje. Alaptémája. vegetálás a lét perifériáján. formája a várakozás közben elvégzett cselekvések sora" (Bécsy) . Beckett. "végjáték". hogy kit vagy mit ért Godot-n. a kifejezés vágya. ne örvendezzetek nagyon: a másik lator elkárhozott. ("Többre becsülöm annak kifejezését. Olyan művészetről álmodom. hogy nincs mit kifejezni.BECKETT Godot-ra várva (1953) Nem állok semelyik oldalon. A mű "tartalma a várakozás. majd angolul (En attendant Godot. A szerzőt hiába faggatták arról. (SAMUEL BECKETT) Az abszurd irányzat egyik vezéregyéniségének. beszélgetnek.' Csodálatos a formája ennek a mondatnak.) A művet először franciául írta meg . végül egy fiatal fiú közli Godot üzenetét: holnap biztos eljön. A második részben majdnem ugyanez ugyanígy megismétlődik. sosem válaszolt rá egyértelműen. csak a kifejezés kötelessége"." A Godot "négy alkat és egy szituáció végzetének drámája" (Réz P. ill. de (hagyományos értelmű) jellem és kommunikáció sincsen: két csavargó vár egy bizonyos Godot-ra egy országúti fa alatt. A felszínen észlelhető.). "az új irodalomnak mintegy paradigmája" (A. a Godot-ra várva a drámatörténet egyik legtalányosabb alkotása. az író szembesít az emberi lét alapkérdéseivel. értelmetlenségével. vezérmotívuma a visszatérő kijelentés: "Godot-ra várunk. történelmi időn kívüli banalitások mögött az ember és a világ kapcsolatának végső feltárása történik.Ne essetek kétségbe nagyon. társadalmon. az egyik lator üdvözült. eszegetnek. A gondolatok formái érdekelnek. Beckettnek első színpadi sikere.így ez az alapszituáció is."a tanult nyelv nagyobb művészi fegyelemre késztet" -. ma már az antidrámák klasszikusa. mely nem lázad saját fenséges jelentéktelensége ellen. . Az abszurd drámák dramaturgiájának megfelelően nem ábrázol életfolyamatokat. Waiting for Godot). viszont az értelmezések egész sorát vetette el. és egyben a cselekmény maga is. olyan helyzet. érkezik egy páros. nemcsak cselekmény.

álmodtad az egészet. az átélt időn) a pillanatok azonosulnak az örökkévalósággal.Reális részletekből irreálissá áll össze a mű egésze: minden elem. emlegetik az Eiffel-tornyot és egy dél-franciaországi szüretet "egy bizonyos Bonellynél" . és azt "el kell határozni" -. / Estragon: De az éjszaka nem köszönt be. egy nap megnémult. hogy valamelyik nap történt.de Didi felidézéseire Gogo rendszerint nem emlékszik. üzenet-várakozás) és a szövegekben . de képtelen . Estragont ilyenkor megverik ismeretlen emberek. utalnak egy "istentelen" iskolára.Vladimir: "azon igyekszünk. ugyanakkor rejtélyes. / Vladimir: és szerinted hol voltunk tegnap este? / Nem tudom. s már éjszaka van. Vladimir: Nem ismerős a környék? / E: Mi legyen ismerős? Ebben a sivárságban töltöttem az egész kurva életet. hogy megtöltsük cselekvésekkel" -. hol vannak: ott-e. Pusztán az időt kell tölteniük . nyomasztó emlékeik vannak millió halottról. és egyáltalán jó helyen várnak-e? ("Estragon: Mondtam már. ugyanazon a napon. Az alapritmust megszakítja egy-egy emléktöredék: Vladimir kihalászta Estragont a Szajnából. dimenziótlan közegből. de ez nem határozza meg jelenüket. egy nap megvakultam. aztán ismét az éjszaka következik. Egyszerre funkcionális és jelképes: egyben a létezés elvont tere is (a misztériumok világszínpadához hasonlóan). az időhármasság. ("Egy pillanat. mozzanat egyszerre konkrét." Estragon menekülne az időtlen. fordulatok nem tagolják a történéseket. hogy csak várakoznak. ha megállnak. a visszatérő helyzetekben (várakozás. közel valamilyen szakadékhoz. a nap egy percig csillog.mivel "elindulni.") Az is látszat csupán. a félhomály. Sehonnan sehová sem vezető országút mellett. Vladimirék kiemelnek múltbeli mozzanatokat ötven éves ismeretségükből. a természet megújulásában. érkezéstávozás. mint a többi. az ábrázolt világ eseménytelen monotóniája jelen idejű. egy nap meghalunk.) Az ismétlődések ritmusa . Ez érvényes az idő és a tér kategóriáira is. bizonytalan. az nehéz". egy nap megsüketülünk. egy fennsíkon. olyan napon. ahol tegnap.ciklikus időszemléletet tükröz.a napszakok váltakozásában. Az időről hallani sem akaró Pozzo dühödten értelmezi az időkategóriát Vladimirnak: "Mikor! Mikor! Hát nem elég önnek. "Vladimir: Mindig az éjszaka beköszönte előtt jövünk. A helyszín (a színpadkép) is az elidegenült világ azonosíthatatlan tája. (éjjelente elválnak egymástól. így (kívül a naptári. lényeges változások. A háttérben felkél a hold". Ki figyel ilyenkor az árnyalatokra?") Máshol (valahol) élnek azért emberek (meg is verik . a senki (vagy Pozzo?) földjén. egy nap megszületünk. az alkony. lovaglóülésben.. Nem tudják. akkor tudják igazán. Máshol. Csak az éjjelek és nappalok váltakozása érzékelhető. ugyanabban a percben. hatórányi járásra emberektől. ez nem elég önnek? (Nyugodtabban) Az asszonyok a sír fölött szülnek. nádashoz várakoznak. kézzelfogható. hogy tegnap este nem voltunk itt. hogy egyetlen éjszaka telt el a két felvonás között. ürességben itt nincs hiány. Az elvont időtlenségben megszűnt a linearitás.

és a művészet a magány apoteózisa". mint az első. A tárgyi világ is a figurák teljes kifosztottságát. hogy "minden elölről kezdődik"). minden eloszlik. hanem a szűkülés.). ("A művészi tendencia nem a tágulás. hangsúlyozza a kölcsönösséget. a kalap nagy. Felvonás közben állandó a mozgás. a kisfiú kecskepásztor. szimbolikus toposz . Nincs előrehaladás. hagyománytípusoknak.") . másodszor viszont már az ő előkerülése is a szituáció értelmetlen voltát erősíti. retket eszik. Gogóék azt állítják Pozzóék távozásakor. kijelentik. Az első felvonásban olyan kijelentések hangzanak el. ill. A két felvonást tökéletesen végiggondolt szimmetria tartja össze ("Egy felvonás kevés lett volna.") A körforgásban a fiú feltűnése először fenntartja a várakozást. hogy "nagyon megváltoztak".) "A mű cirkulárisan szerkesztett". de a második rész süllyed. mondja Beckett. néha "valakik járnak" a közelükben. kiszámíthatatlan. mint az első egy meg nem írtnak. lefelé halad ugyanúgy zárul. hogy mi fog történni a következő pillanatban. elválaszthatatlanul magányosak. de azt sem tudják elviselni ("Vladimir: Még egy pillanat. Estragon öve lesz a kötél az akasztáshoz.a kiszáradt "váz" a második felvonásra feléled (a franciában még "kilombosodik". reménytelenségét jelzi: az utolsó répát. a testvére juhnyájat őriz. Beckett).) A bizonytalan világban átutazók az emberek.így együtt. ugyanígy Pozzo és Lucky is hurcolja magával tárgyait (bőrönd. még a hiábavalóságokat is. az angolban "négy vagy öt levél" jelenik meg rajta). a maradás állapota határozza meg. szereplőknek a végtelen ismételgetése maga a visszavonás: más-más aspektusból újra lejátszva. a második felvonás ugyanúgy tükörképe az elsőnek. értékrend híján játék az öngyilkosság. este távozhatnának. kiemelt jelentőségű viszont a várakozás. A fa is sokjelentésű. Az út-toposz eleve jelzi "köztes" állapotukat: kívül. egyformán jelentéktelen. de végleg bizonyossá válik a reménytelenség. (Az arányeltolás a hagyományos cselekmény paródiája is egyben. a helyzetek majdnem ugyanolyan sorrendben térnek vissza. de nem mennek. Magányra vágynak.Estragont). kellékeik eszközök a bohóctréfákhoz: a cipő szorít. melyek egy korábbi. Gogo és Didi számára nincs menekülés. hogy bármikor újra lehet kezdeni.) "Ugyanazoknak az archetipikus helyzeteknek. minden egyformán fontos. Čmégegyszer utoljáraÇ felidézve mindig ugyanaz az üres eredmény jön ki" (Balassa P. amikor a kisfiú elmegy. ("Vladimir: Mindennek egyre kevesebb a jelentősége / Estragon: Még mindig nem eléggé kevés. Az író felcseréli a mű záróformuláját Estragon és Vladimir között. a mű figurái is várakozók . kosár stb. (Vladimir kutyáról szóló dala azt példázza. három pedig sok".). s mi ismét egyedül leszünk a magány végtelenségében. meg nem írt felvonásra utalnak (pl. távol téblábolnak az emberi világtól. a felvonásvégeket azonban a nyugalom.

amit mi. tulajdonképpen nincs is szükség ránk. személyek. tudatosítják. ha az ember jól szórakozik!" . hogy az emberiséget is képviselik. ("Ha utánagondolok. ne tiltakozz. nincs vita.és utazók. kapcsolatok. Széthullanak az értékek. "egyetlen személyiség két része" (Esslin) a tudatos (Vladimir) és a tudattalan (Estragon) alak. elszakad). akkor magukra. akkor azokra figyelnek. Vladimiré nyilván szláv (de a francia . erőlködnek. változásaik a pusztulás. ("én is kerülhettem volna az ő helyébe" mondja Pozzo Luckyról. tornáznak. hogy élünk. (Kapcsolataik az egyén elszigeteltségének. becsvágy nélküli Vladimir és Estragon képviseli az egymás mellé rendeltséget.Vladimir: "Nem a gondolkodás a legrosszabb" -. Csak a szerzői utasításokban szerepel a Vladimir-Estragon elnevezés."Várakozunk. ha nem jobban. elválaszthatatan párokat alkotnak.biztatják magukat. Változatos eredetű neveik szintén az "emberiséget" idézik. ha nincsenek jelen mások. a bizonytalan Estragon számára akár Pozzo is lehet Godot (mindkét felvonásban annak hiszi). a kultúra megsemmisül. ("Folytassuk" . párhuzamos és ellentétes vonásokkal. többször elhangzik.") A társadalmon kívüli. állatian unatkozunk. mások éppúgy megtennék. nincs központi konfliktus . egymást Didinek és Gogónak hívják. ha már szerencsétlen sorsunk közéjük vetett. a Lucky angol eredetű.és minden tevékenységük egyenértékű kényszercselekvés. tettpótlék. cselekedeteik "eleinte ésszerűnek hatnak. A névjátékok állandóan visszatérnek: Estargon hol ábel. Sajátos.a mű az emberi személyek identitását és valóságosságát is megkérdőjelezi. magányának feltárását szolgálják. nincs kötél. beszélő névként is: Estragon neve francia (de benne az angol . mindig akad valami. a fizikai-szellemi leépülés felé mutatnak: az embert már csak a biológiai életvágy mozgatja. a fiú Didit Albert úrnak. (Estragon: "Látod. bensőjük ürességének kitöltésén is fáradoznak.").") állandóan tesznek-vesznek. Unatkozunk.akiben így "az egész emberiség benne van" -. aztán szokássá válnak" .a figurák alapvető elvi magatartásformák (a misztériumokhoz. de egymásrautaltságuk ellentmondásos. hol Kain néven szólítja Pozzót . helyettesíthetők a nevek. a Pozzo olasz. (Vladimir: "Mi . Ha jelen vannak "utazók". hanem lényük. Didi. ami elhiteti velünk.dire'-t is rejti). moralitásokhoz hasonlóan).) Bár az ismétlődő öngyilkosság-próba mindig kudarcba fullad (visszariadnak. a létnek csak illúzióját teremtik meg.) Nincs hős. járkálnak. Nemcsak az idő eltöltésén. hogy "nem bírom folytatni" -. Szigorúan szerkesztett komplementer alakok.) Próbálják összpontosítani figyelmüket . de mindig folytatják. nem lehetnek meg egymás nélkül. Gogo magát találomra Catullusnak. ("Milyen gyorsan múlik az idő. hogy emberek legyenek. [É] De ebben a pillanatban ezen a helyen az emberiség mi vagyunkÉ Legalább egyszer legyünk méltó képviselői ennek a fajzatnak. Nem.go'-t vélik felfedezni). a fiú és a bátyja is felcserélhető .

A második felvonásban. (Már a hozzájuk kapcsolódó kellékek (a kalap és a cipő) jelzik intellektuális különbségüket. pl. szűklátókörű átlagember". a gondolkodó. hanem eszére is hallgató ember" (Réz P. ("Csak nem fogunk udvariaskodni?". és a beszédmódjuk is töredékes személyiségük jelzése. Pozzo pórázon vezeti a kiszolgáltatott Luckyt. a csend beálltának megakadályozása. ("A szöveg tiltakozás a nyelv. csak a reáliákra tekintő. aki fennkölt. akinek a nyakán látszik a kötélvágta seb. nemcsak ösztöneire. Szatirikus rajzuk a testiszellemi degeneráció bemutatása. latinizmusok. közhelyek . szerepe az űr kitöltése."mindenkinek megvan a maga kis keresztje". Nem tudják kifejezni magukat. keresik a szavakat.lenne. monologikusan filozofálgatnak. és ezt erősíti Beckett gyors síkváltásokkal is. ha bűnbánatot tartanánk?") Vladimir az eszményekért még lelkesedő. elidegenült a beszéd is.). Műveltek voltak mindnyájan (l. az ember alatti ember a maga tiszta költészetében a mítosz színeibe öltözött. Hérakleitosz-torzítás). Benne még maradt némi felelősség-érzet is.) Ugyanakkor Beckett az "állandó paralelizmusokkal. Pozzo és Lucky kettőse.boldog'. hiányos mondatok hangzanak el. gyakran idézi műveltsége maradványait. ő rángatja kötélen maga után a megvakult Pozzót. szinte csak vegetatív kérdések foglalkoztatják. "a bőrünkből nem bújhatunk ki" stb. a szokás . századi filozófia is eljut ilyen következtetésekre: "Az oksági kapcsolatba vetett hit a tévhit".). de . egymással azonos és mégsem azonos. Estragon "a földhözragadt. egymással egybecsengő és mégis disszonáns mondatok hosszú sorával [É] darabjainak nyelvi-költői varázsát is megteremti" (Hankiss E.). Kétséges a megértés lehetősége. -. kétkedő materialista (állítólag költő volt!). a szentföld térképére való emlékezéstől Gogo meg szomjas leszÉ ) Az általuk képviselt tengelyre merőleges a másik kétpólusú tengely. az alá-fölérendelt hatalmi viszony (és a szadista-mazochista típusok) megjelenítése. Pozzóé is. a Biblia emlegetése. sablonok. "Most pedig béküljünk ki!") A kiüresedés végső fokára jutottak: a teljes értelmetlenséget ironikusan tükrözi Lucky monológja is. reménykedő idealista. naturalista "haladásmítoszok paródiája" (Mihályi G. és a nyelv elleni támadás a logika elleni támadás is: lemondás az oksági összefüggésekről / a XX. a beszéd is csak pótcselekvés.). komikusan ismétlődnek az udvariassági formulák. Didi elmélkedik a latrokról. Nem figyelnek. a Bibliáról. Wittgenstein/. a racionalista. "Hordj le!". a kariatidák. "lírai hangú" szövege alatt csattogtatja ostorát és a választékos tirádát trágárul fejezi be. visszatérő szavak láncolatával. mint adekvát kifejezőeszköz ellen" (Hauser A. Anyagias. "az absztrakciókra hajlamos. de felejtenek emlékezetkihagyásuk a szövegformálásban is érvényesül. "A pesszimizmus itt költői képekké komposztálódott. már megnémultan. a veszekedés-kibékülés sémái.

ki nem mondottan pedig: ők maguk a latrok. de a beszélt ír nyelvben maga a 'Godo' hangalak istent jelent."kérelemmel járultunk elé". Vladimir a latrok sorsán. hogy ma este nála alszunk. célt az életüknek . bármi. hagyományos zanni-típusok. az evangélium ellentmondásosságán töpreng . Egy valamikori megbeszélés alapján várakoznak Godot-ra Estragon persze nem is emlékszik -.létük egyetlen értelme (abszurd rítusként) a mitikussá növesztett várakozás . Megélhetést remélnek "Meglehet.szólott NietzscheZarathustra. a clown-játékok (a kalap-nadrág-. groteszk helyzet bohóc-bábjai. "Godot kétségkívül nem a várakozás vagy a semmi puszta neve csupán.) Tágabb értelmezésben Godot többértelmű alak. hogy az ellentétes pólusok közötti vibrálásra bontás meddig. Kermode).de bárki. (Nem mozdulnak. küldönc-próféták. Pozzo és Lucky magánszámokat ad elő. a mozgás és a mozdulatlanság között ("Estragon: Menjünk? / Vladimir: Menjünk. az ember(iség) beteljesületlen vágyainak szimbóluma. és különféle szavakkal megnevezni próbáltak: Fehl Gottes (isten-hiány) . aki nélkül értelmetlen a világ. /szimbolikusan/ foglakozásuk is ezt a magyarázatot erősíti. mert munkát adhat.mondta Hölderlin. akkor az alakok megváltásra várnak . vagy megváltást (jogaikat vesztett kérvényezők? Godot munkaadó? . Lucky tudálékos-zagyva értekezését és a hálótáncot.miért csak Máté tudja? -. "A világ iszonyatos zűrzavarában egyetlen tény világos: várjuk. akire azért várnak. (A hírhozók biblikus jelentést sejtetnek. Ismétlődnek a gagek. a hiú Pozzo szereplését a többiek közönségként minősítik is. értelmet. Estragon: . amire az ember várhat. melyet az európai szellem vallomástevői: Hölderlintől Nietzschén és Dosztojevszkijen át Beckettig fölismertek.) Ha Godot tehát isten-allegória. A figurák az abszurd. Beckett Szent ágostonra utal. s így kiváltják a bergsoni nevetést" (F. bőrönd-kosár-játékok." (Balotaů) Hankiss Elemér szerint a darab azt példázza. milyen végletekig mehet el egy műben. Godot is azonosíthatatlan: a központi hiány. isten halott . a szokásszer viselkedés képtelenségeit a varieté tréfáinak gépszer jellege itatja át.és az isten nem nyilatkozik meg. (Egyes találgatások szerint "God-ot" az angol . Azzal az üres transzcendenciával azonosíthatjuk. 2. aki nem jön. "elbaltáztuk jogainkat"). hogy megérkezzék Godot" . a tér és az idő meghatározottsága és meg nem határozottsága között ("Vladimir: Hol? / Estragon: (nem mutatja meg) Valahol arra.egyetlen pillanatra sem hagyják abba. az ütlegelés). viszont ha eljön. A szó szoros értelmében váltunk itt ide-oda az ellentétes pólusok között: 1. teli hassal a száraz meleg szalmán" -. hogy Beckett "teljes következetességgel és tudatossággal bontja ellentétpárokra a valóság és az emberi tudat szinte minden alapvető kategóriáját. Pozzo "knokknak" (azaz az állandóan ütött bohócfigurának) nevezi Luckyt."). Elemzésében kimutatja.god' francia kicsinyítő képzővel. "akkor megmenekültek".banalitásai a költészet ritmusát veszik fel.

mintha szüntelenül a Jelenések könyvéhez készítene kommentárt. fiú? / Bolond: Minden egyéb címed elajándékoztad. ám az utolsó felvonásban táviratot kapnak a haláláról". mert "amit Beckett bemutat. tér.) Hagyd. hogy megöleljelek! (Vladimir elérzékenyül. érték kategóriáinak felbontását egyre kevésbé érezni öncélú formabontásnak. Természetesen a szerző állásfoglalása. 5. azonosság. a jelentés és a jelentés hiánya között ("Estragon: és nekünk? / Vladimir: Tessék? / Kérdem.és melyik szombatot mondta? és szombat van-e ma?")." Beckett bohócfiguráinak abszurditása emlékeztet Shakespeare bolondjainak játékára . vagy a Prédikátor könyvének verseihez: minden hiábavalóság!" (Balotaů) általában a mű teljes reményvesztettségét hangsúlyozzák a Godot-ra várva értelmezői. mint . mutat rá. Ugyanakkor "egyben komikus is. (Egyébként Csehov tervezett egy olyan darabot. a személyek és tárgyak azonossága és nem-azonossága között ("Vladimir: Szóval itt vagy? / Estragon: Azt hiszed?"). ™sszeölelkeznek. amely megdöbbentően emlékeztet a Godot-ra: "Az első három felvonás során a szereplők a hős életéről beszélgetnek. 4. és ez persze bosszantó. Az állandó síkváltásnak ezt a tudatosan alkalmazott technikáját. Brook). "Lear: Te bolondnak hívsz engem.a mű legismertebb Shakespeare-parafrázisa a Lear király bolondját idézi ("Estragon: őrültnek születünk mindannyian. Néhányan végig őrültek maradnak". s egyre inkább: forma-teremtésnek. hogy anyagi ügyeiket rendbe hozza. A Godot felidézi a csehovi technikát is: telik az idő. 6. sokan egyenesen a Három nővér parafrázisának vélik a művet: a soha be nem következő Moszkvábaköltözéstől úgy várják Prozorovék a megváltást. / Nekünk mi a szerepünk az egészben? / A szerepünk?"). idézi Brustein). Nincs kiút. Jan Kott Shakespeare és Beckett között egy új Teatrum Mundi (Világszínház) vonatkozásában lát analógiát. 3. valódi Beckett-figurák leszünk magunk is egy Beckettszínpadon" (P. ez veled született. az idő. "írásaiban a fölbomlást úgy követi nyomon Beckett. az ijesztő". miközben a nézőnek az a benyomása. hogy begombolja a nadrágját) / Vladimir: (tűnődve) Az utolsó pillanatÉ(a halálra gondol"). mint Estragonék Godot-tól. és izgatottan várják. mert az ellentétek állandó vibrálásából lassanként egy új formaélmény bontakozik ki. az emberi kapcsolat és a kapcsolat hiánya között ("Estragon: ™lelj meg (Vladimir megmerevedik. mert tényleg nincs kiútÉ A mi szakadatlan optimizmus iránti vágyunk a lehető legrosszabb mentségünk. drámája."). Estragon hátrahőköl) Fokhagyma-szagod vanÉ). hogy nekünk? / Nem értem. [É] a valóság alapvető viszonylatainak. hogy minden megállt. jelentés. a frivol és a lényeges között ("Estragon: Te mindig az utolsó pillanatig vársz (azzal. hogy jöjjön. melyben a szereplők az évekkel azelőtt eltűnt Godeau nevű hőst hiába várják vissza. A darab érdekes párhuzam-lehetősége (forrása?) Balzac kevéssé ismert Mercadet c. Ha a pesszimizmusa miatt elutasítjuk Beckettet.

mindig. hogy szereplőim kétségbeesése optimizmust sugallna. melyben minden a helyén van a szó robinsoni értelmében is . (KRISTó NAGY ISTVáN) Az ún. vad környezeten. század közepétől jelentkeznek világsikerű alkotásokban. melyekre támaszkodnak. avagy eleve az emberben rejlenek a barbár . az emberi képességekről és lehetőségekről. a természeti erőkön. De azt igen. hogy embereim mégis makacsul követik útjukatÉ darabjaim kulcsszava a talán" (Beckett). egyre erősebben érezzük. az ősi. milyen törvényekkel? Milyen eszközöket. Stevenson: A kincses sziget. jelképi szférája. GOLDING A legyek ura (1954) Ahogy a realisztikus eszközökkel megformált szigettörténetet olvassuk. romantikus kalandregényekben a felnőttektől elszakadt fiatalok fényes diadalt aratnak a civilizálatlan világon. hogyan sikerül rajtuk úrrá lenni? Milyen tudatformák vezérlik magatartásukat? A századforduló körül. beidegzéseket hoznak magukkal. majd az első világháború megrázó élménye után új kérdéscsoport fogalmazódik meg az előzőek mellett: megmenthetike a válságba jutott modern kultúrát a legifjabb generációk. A gyermekszereplős szigetregények témaköre többnyire azonos: milyen magatartás és kapcsolatrendszer alakul ki a gyermekcsoportban. szigetregények sorát a világirodalomban Defoe Robinson Crusoe c. hogy az eseménysornak van egy mélyebb. mely arra figyelmeztet. A nevelési célzatú. Jules Verne művei stb. 1883. Nem állíthatom. A művet Kolozsvári Grandpierre Emil fordította. melyeken lépnek túl? Milyen természeti-társadalmi jelenségekkel találják szemben magukat. hogy művem pesszimista.). tapasztalatot. de inkább tudást. a civilizáció kiterjedéséről és újjászületéséről (Ballantyne: Korallsziget. Lelkesítő példázatok ezek az alkotások a gyerekek helytállásáról. Gyerekhősök a XIX. hogy a modern polgári társadalom embertelen káoszából és küzdelmeiből az ember lesüllyedhet a ténylegesen vademberi állapotba. milyen közösségek jönnek létre. 1857. műve nyitotta meg.a szemüveggel való tűzgyújtástól a hajítógép megszerkesztéséig -. megvan-e a kicsikben a jövő záloga. talányos: "Nem hiszem.

A mű végén.erők? A legyek ura gyerekcsoportja (6-12 esztendős fiúké) is egy lakatlan szigetre kerül (amely "valami korallszirt a tengeren" . A demokratikus renddel szemben. ellenpólusként agresszív ösztönök lépnek fel. a legidősebbek egyike. kezdettől felelősséget érez és vállal az egész csoportért. A háttérben egy matróz "a csónak tatján géppisztolyt tartott". ellenállhatatlan indulatot.rémítő látványa a gyermeki hiedelemvilág alakulásában is szerepet játszik. a demokratikus rend alapjait igénylik és kezdik alakítani. amit az elhagyott otthonban mindig maguk fölött tudtak.az otthon elvesztése miatt. Először még ő maga is megdöbbenve fedezi fel magában "a különös. a kiszolgáltatottság érzete következtében "megnevezhetetlen ijedelmek" lépnek fel. alvás közben tör rájuk. Milyen világot építhettek fel ezek a fiúk? Az új környezetben a gyerekek eleinte magától értetődő természetességgel. beidegzésekkel és . ők vasfegyelmet hoznak magukkal (még a rekkenő hőségben sem vetik le köpenyüket). valamint a szorongás együttes következményeként . az előkerülő kést a fiú ekkor még "belevágta egy fatörzsbe". álmukban "beszélnek és sikítoznak. hogy körülöttük. hangulatokat és érzelmeket kordában tartsa. "a hús ígérete". a hátrahagyott felnőttvilágban a második világháború tombol. félretereli az erkölcsi önkontroll: "elképzelhetetlenül szörnyű dolog lett volna lesújtani a késsel [É]. Nincs a biztonságot adó felettes tényező. természetes vezető. amelyekhez a talajt a hatalomvágy teremti." Azt az erőt. Kérdése ("Remélem.a fordítás Göncz árpád munkája).a legérettebbek részéről . A cselekmény során egy halott ejtőernyősre bukkannak a kisfiúk . kevéssel utóbb atomtámadás vagy más katasztrófa áldozata lett. Röfi gyakorlatiassága és szellemi érettsége az első időszakban aranyat ér. ahonnan az ő gépük felszállt." A brutalitás első kitöréseit még megfékezi. hogy űzőbe vegyen valamit. kövérsége azonban hamarosan a közös gúny céltáblájává teszi. amely a belső indulatokat. jó kiállású. Jack Merridew korábban kórusvezető volt. őrjítő" izgalom keríti hatalmába. neveltetésük nyomaként. most az alig néhány évvel idősebb nagyfiúk képtelenek pótolni. eluralkodik a félelem. és most alig viseli el a hegemónia elvesztését. revolverrel magasodik a földön fekvő Ralph fölé. a növekvő agresszivitás és hatalomvágy. mely arra késztette. a legvégső pillanatban érkező megmentő felnőtt egyenruhában. ™sztönei hamar jelentkeznek: "vérpezsdítő.némi tudatossággal. Külön kasztot alkot a kórus. öntevékeny közösségnek Ralph lesz a vezéralakja. határozott és céltudatos egyéniség. A kicsikben . Néhány jelzésből megtudhatjuk. A formálódó. fizikailag is kiemelkedik. "a vér látványa" még egyelőre visszariaszt. Az a repülőtér. A harmadik meghatározó tényező a szorongás. elsősorban éjszaka. A születő demokrácia gyengesége. senkit sem öltetek megÉ") sok élettapasztalatot sűrít. és megölje.

mint Ralph?" Azonnal fellépő idegenkedése Jacktől idővel beigazolódik. A felelősségtudat is visszájára fordul. tehát vigyáznunk kell arra. és ő indítja útjára a végzetes szikladarabot. a gyakorlatiasság és a humánum szószólója. ostoba vadakat játszani. valami óriási". Kórustag. "gyertyabimbókat" lát. de tanácsadóként Ralph jobbkeze marad. Kedves lenézéssel szól társairól: "mint a gyerekek". Az író. nemzeti gőggel párosul. akinek elbeszélői alapmagatartása az egész műben a tárgyilagosság. amelynek két szélső változata a céltalanság és a gátlások levetkőzése.bár a fiúk alig beszélnek róla -. "illatuk kifröccsent az . valamint a vele szemben jelentkező erőszak. A kiszolgáltatottság állapota.hangzik el." A gát átszakadt. mágia és totemizmus elemei jelentkeznek. Olykor kevés szóval is a legmélyebbre mutat: "nincs mitől félni. Testalkata és sorsa különccé. és csak idő kérdése. Jack alvezérévé züllik. s maga is már romokban hevert. amelyben vallás. nem véletlenül Jack szájából. Angolok vagyunk. kívülről is fenyegető agresszivitás ölt testet ebben a kollektív képzetben. most megszakítja az objektív közlésmódot. Képzelete gazdag. az iskola.anarchia üti fel a fejét. az angol meg mindenben az első." "Mi jobb: kifestett. Roger karját egy civilizáció fegyelmezte. most is gyorsan átlátja. Gyerekes stílusban megjegyzi: "az élet ma tudományos". hogy nem játszhat vezérszerepet. A humánum és a demokrácia mártírjává válik Simon is. a rendőrök s a törvény erős védelmező kört vontak. A demokráciát belülről gyengítő erőnek bizonyul a nacionalizmus: "Elvégre is nem vagyunk vadak. A fantáziája kígyónak láttatja a fákon élő kúszónövényeket (vagy talán az ejtőernyőt?). A konfliktus (a demokratikus rend. érzékeny és fogékony a természeti szépségek iránt. hogy mikor uralkodik el a nyílt erőszak. de külön utakon jár. a szorongás érzete és a belülről is felszabaduló. értelmező mondatokkal figyelmeztet: "A guggoló gyerek köré a szülők. A kicsik naphosszat a homokban játszanak. Röfi ezzel szemben a ráció. A humánum képviselőjének nincs fegyvere a gátlástalanná váló erőszakkal szemben. vagy értelmesnek lenni. baljós előérzetté és rettegéssé súlyosbodik. animizmus. hogy csak helyes és jó dolgokat csináljunk" . [É] hacsak az emberektől nem. Roger dobálni kezdi a kis Henryt. Az elvadulási folyamat később is Roger magatartásában jelentkezik a legélesebben. amely mit sem tudott róla. koraéretté tette. A csoport tudatában egy valóságfölötti lény alakja körvonalazódik . ha önhittséggel. és értékelő. a hatalomvágy és a rendet belülről is megbontó félelmek ellentéte) hátterében szellemi-ideológiai motívumok is felbukkannak. Az apróságok megmagyarázhatatlan rettegése konkrét célpontot keres magának. Szemüvegétől megfosztva már a biztos haláltudatban él. A mű kulcsmondata: "van itt valami szörny". brutális meggyilkolása a mű folyamatosan növekvő feszültségének tetőpontját jelenti. amely aztán halálra zúzza Röfit. Roger és Maurice pedig átlépnek egy rendkívül jelentős határt: szétdúlják a homokvárat. és a kis Phil úgy látja: "valami mozog a fák között.

Hasonlóképpen gazdag többletjelentésekben a "szemüveg" motívuma. ősidőktől létező természet jelképe.egy apróság eltűnik -. mint egyfajta visszafejlődési folyamat. A regény tárgyi világában többletjelentéssel bíró elemek egész sorával találkozunk. amely a józan észt és a felelősségérzetet egyszerűen elsöpri. ő is alapvető tanulságokat fogalmaz meg: "lehet. maga az elejtendő vad. A civilizáció és a demokrácia szintjéről ezért indul el kivédhetetlenül egy elvadulási folyamat. amely elsősorban a könyvkultúrára utal. Az "állat" egyrészt célpont. A "füst" eleinte a hazatérési szándék. Már az első órákban tűzvészt okoz a gondatlanság . A "szemüveg" ellentéte a vadak oldalán a "kifestett arc" (ijeszt. valamint az ösztönvilág. A cselekménysor így voltaképpen nem más. A "kagyló": az élő. Maga a "sziget": a civilizálatlan természetet jelenti. a "lándzsa".közvetlen és halálos fenyegetésben. a kultúra leépülése. A "tenger" . a mélyen átélt élmény önkívületi állapotba juttatja. és ez előrevetíti a tragikus végkifejletet. a természet pusztítása. a vágyak nyers kiélése között fokozatosan éleződik. A tetőponton az indulatok elhatalmasodásának külső párhuzamaként az egész sziget lángba borul. a személytelenségben a gyarlóságok is lepleződnek). a "hús". itt egy állat [É]. a felelősségtudás jele . A "kunyhó" bensőséges létformát jelez . Röfi szemüvege segítségével jutnak a gyerekek az életfenntartáshoz elengedhetetlen "tűz"-höz is." Metaforikus szemléletmódja az egész regény stílusának kulcsa. az értelem és az emberiesség. az állatok elejtésének kényszere hozza magával a brutalitást. A konfliktus a felelősségérzet.szemben a másik oldal "kő"-várával (az őskor megidézőjével). hogy azért mégis él. A csoport gyorsan kialakított munkamegosztása néhány napon belül felborul. de ugyanakkor a félelem tárgyiasulása is. Az éhség parancsa ellenállhatatlan erőket szabadít fel. hogy a létfenntartáshoz elengedhetetlenül fontos az étel. a hatalmaskodás oldalára. ez is alapmotívum. de aztán átbillen a mérleg nyelve az állat és az ember leigázása. Simont lenyűgözi a természet gazdagsága.aztán a sziget teljes pusztulásáé. de főként a saját ijedtséget takarja. a végtelen gazdagságot. talán bennünk van". csodálatos hangja mintha varázserővel bírna. a "kés" és végül a kihegyezett bot. azonos az íróéval (erről később még szólunk). mindezeken túl a gyerekek a közösségi élet eszközévé és szimbólumává választják. A gyerekek a törvényes rend kiépítése és a hazatérés lehetőségének állandó fenntartása irányába indulnak el (Jack akkor még egyedül marad anarchisztikus törekvéseivel). de pl. valamint a "bicska". sőt fokozatosan totemisztikus képzetek kapcsolódnak hozzá. a modern civilizációból a történelem előtti idők irányába. a bezártságnak is szimbóluma. ugyanakkor a próbatétel színhelyét és a bezártságot is. A küzdelmet az billenti a vadászok oldalára. de a szépségé és a tökéletességé is. Ekkor már Ralph van egyedül .éjszakába. rajta keresztül a kulturális hagyományok egészére.

Babb megállapítása. a kísérteties időjárás rendkívüli élményét. személytelen hatalom" veszi át az uralmat a szigeten. Pedig Simon kulcsfontosságú felismeréssel rohant le a társai közé a hegyről. a mű végső kicsengése pesszimisztikus. sem a humánus magatartás. Jack "főnök". a "vadászok" közül senki nem veszi észre. elsősorban Röfitől és Simontól. csak a hordatudat és az agresszív ösztönök működnek. Az első versváltozat elhangzásakor.Jack: "Fütyülök a törvényekre! Erősek vagyunkÉ vadászok vagyunk"). A megmenekülés ebben a regényben csak "deus ex machina" jellegű megoldással lehetséges. Golding könyve "nagy művészi fegyelemmel rendezett. Később. A tárgyi elemek egy-egy szereplő jellemét is tükrözik és kifejezik.H. előretekintő. és így az egész regény belső. de mindketten kevésbé életképes szereplők . elválaszt a külvilágtól és magába fogadja az áldozatokat (Simont és Röfit. a viselkedések és magatartások rugóit mindegyikük esetében megismerhetjük. ő is gúnyolja (elárulja) Röfit. sem a pozitív tényezők egymást segítő összefogása nem képes megállítani a civilizáció válságát. A szereplők motivációja aprólékos. A "törvény" kulcsszó (Ralph: "Nincs egyebünk.) Az elvadulás fokozatait a vadászének változatai is szemléltetik. Röfi a szemüveggel és a "malac"-cal. a sötétséget. Sem a lelkiismeretes. Simon a "pillangó"-val stb. felkavaró. a racionalitás fokozatos eltűnését.betegek (Röfi asztmás.S. hogy egy társukat mészárolják le. csak a törvényeink!" . sem a lelki gazdagság. ők ketten a legérzékenyebbek. metaforikus vázát alkotja. Golding itt a csoport nézőpontjából szól: "Az állat a kör közepén térdeltÉ" A mágikus tudat mindent magába gyűjt és legyőz: a félelmet. a tánc és ének extázisát stb. Jack a késsel és a kihegyezett bottal. világos . határozott kiállás. amikor Robert játssza az állat szerepét. A folyamat azonban ekkor már megfordíthatatlan. A képsor nem csupán költőiséget kölcsönöz a műnek. de a vészjósló pillanatoknak véget vet a mégiscsak felülemelkedő józanság. a legfogékonyabbak. keserű. valamint az ejtőernyőst).közrefog és óv. A szinonimák is jelentéstöbbletet hordoznak: Ralph "vezér" lesz a gyerekek élén. "Egy iszonyatos. (Ilyen kölcsönös összefüggésben áll Ralph a kagylóval és az őrtűzzel. hanem ez teremti meg a kapcsolatot ember és természet között. Több alapvető felismerést másoktól vesz át. Ez a szertartássorozat a mágikus látásmód eluralkodását. hősiesen harcoló fiú Ralph sem hiba nélküli jellem. Az értékeket legtovább megtartó. a hordaszellem felülkerekedését is mutatja. A legyek ura érezhetően magán viseli az alig egy évtizeddel korábban véget ért világháború okozta döbbenetet. Simon bekerítésekor a mágikus pszichózis már elbódítja az egyéni tudatot. . A negatív jellemek kevésbé összetettek. a másik oldalon viszont egyértelműen pozitív hőst nem találunk. a vadászélmény elmondása mágikus rítussá fejlődik. őbenne is jelentkeznek az agresszív ösztönök. Simon epilepsziás).

ehhez nem elég annyi. . tehermentességről. egy-két megtévesztő külső körülményen kívül. hanem még a lelkünk legtitkosabb szerkezetét is meg kell őrizni hozzá sértetlenülÉ (ESTERHáZY PéTER) "Az Iskola a határon-nak egy első változatát megírtam 1948-49-ben.és motívum-analógiák posztumusz regényéig. áttetsző cselekménye." (Hosszú beszélgetésÉ.önéletrajzi jellegű: végül is azt mondja el. már majdnem a nyomdából. hogy birtokba vehessük a világot. Tíz év múlva aztán kénytelen voltam összesűríteni egy regénybe. a bűn. a Budáig (1993) mutatják: Ottlik arra törekedett. amit fontosnak tartott életében. hogy száz meg száz lehetőség közt szabadon választhatunk. mert többről van szó: kötetlenségről. hogy ne tartsanak számon. mégis visszavettem. Ottlik ennek ellentmond a Prózában: "semmi hasonlóság nincs köztük. Próza). OTTLIK GÉZA Iskola a határon (1959) Az ő nyomán . hogy az utcán járva-kelve még mindig a boldogság finom. de míg a köztudat szerint az író alteregója Both. különleges szituációba került hősök viszontagságai kapcsán. művilága mögött allegorikus-szimbolikus utalások. titkos kis láza bujtogat. William Golding (1911-1993) Nobel-díjas angol író többi regényében is az ösztönvilág és az intellektus konfliktusát tárja fel. mi az.felépítésű" alkotás (Trócsányi Miklós).így az Iskola a határon előtt megjelent . amit nem tudok folytatni." (BeszélgetésÉ. hogy teljes életműve kerek egésszé váljon: "A modern regényíró [É] behatol a lírikusok tartományába. Próza) Az írónak . egyén és közösség kapcsolatrendszerét elemzi.novellásköteteiben már olvashatók a mű kulcsjelenetei. A címadó "legyek ura" kifejezés a héber "Belzebub" név fordítása. Medvéé pedig az "eszményeihez öntudatlanul hű" ™rley István. Túl vázlatos volt. amit egyébként talán négy-öt kötetben írtam volna meg. a testvérgyilkosság. és ne tartsanak semmilyen módon rabságban. nem jó. az ördög bibliai nevéé. az érzékelés szabadságáról. A színhely. Egy nagy költő életműve összefüggő egész . győzhet az elátkozottság. Amellett nem láttam volna sok értelmét elkezdeni egy hosszabb publikációs tervet egy ilyen első kötettel. talán a szabadság sem helyénvaló kifejezés itt. létezésében.tudjuk'. Semmi. keresztény és mitológiai vonatkozások sora húzódik. Az emberiség története a rossz szellem hatalomra jutásával fenyeget. A mű kétségkívül önéletrajzi vonatkozású.

pontosítása eredményezi. (halála után kézbesített) alkotása megformált és lezárt. a kommunikáció problematikussága pedig kulcsmotívum ."néma gyereknek anyja sem értiÉ" . (Egyetlen.és ezzel az eltávolító módszerrel eleve általánosítva fogalmaz. Kezdetben váltakozva.-nek nevezve). egész létüket . szó szerint idézett első személyű vallomása az 1942-ből származó összegzés az utolsó fejezetben. még tudatosan hitelességre törekvő múltidézés. szóval István józanabb. annál jobban sűrűsödik az igazság. Műfaji változatát minősítették (önéletrajzi emlékidéző) kamasz. Both ehhez fűzött kiegészítése. világosabban. hogy melyik a döntően szükséges részlet. így a külső-belső nézőpontok is folyamatosan váltakoznak.) Az ő szólama hangsúlyozottan "szépírói".") és lehetetlen különbségeket tenni. Mivel a volt cőgerek foszlányokból. "A kétféle nézőpont nem kiegészíti. véleménye szerint "kevésbé életrecept. Ottlik "szembeállítja az elbeszélőket" (SzegedyMaszák M. a hazugság meggyűlöléséig. Bébé ugyan első személyben ír. mert egyetlen.és egyben kiindulási pont. közös múltjuk felidézésével a mű azt is vizsgálja: hogyan jutottak el a mögöttes érzelmi tartalmak szavak nélküli megértéséig. s a végső lényeg a hallgatás táján van.).vagy fejlődésregénynek. Medve egyes szám harmadik személyben (magát M. s a háború végén bujkált. de Medve belső világát is analizálja. alighogy kimondom". egyértelműbben fogalmaz." Az összetett elbeszélői helyzetet Medve fiktív kézirat formájú önelemző visszatekintése." Az "összesűrítés" következményeként többértelmű. és az elsődleges narrátor. Tandori D. többféleképpen magyarázható. sőt: történetmesélés sem lehet maradéktalanul pontos.™rley szintén leszerelt. nyitottan. polemizálása volt diáktársával ("Valami célja volt ezzel a ferdítéssel"). ("Jóformán minden szavam hamis és pontatlan lesz. az események megismertetésének gondja maga is a mű egyik alaprétege.Medve pontos "idézése" viszont mindössze négy fejezet -. mint inkább érzékenység-iskola ez a líraiságában is markáns prózának megmaradó. bölcsebb lényéből egy adagot. de ő maga is átéli a pontos kifejezés lehetetlenségét. súlyozni is: "Nem tudom biztonsággal kiválasztani. kívülről . már egy-egy mordulásból (jelentésrétegek sorát megkülönböztetve) értik egymást. példázatszerű nevelési regénynek. s ők maguk is több nézőpontból látnak ("tízezer lelkük" van). soksíkú regény született. a múltat a jelenből értelmezve "Ezt sem felejtettem el a mai napig" -." A történetmondás technikai nehézsége. a környezetbe való jobb beilleszkedő képességéből. és melyik az elhagyható. ám semmiképpen sem nevelődési regény. csak abba fér bele. aztán Bébé nemcsak átveszi a narrációt. "Minél jobban ritkulnak a szavak. mint Medve. Viszont Both Benedeknek adtam kölcsön ™rley tulajdonságaiból: a Medve Gáborénál nagyobb realitásérzékéből. hanem hitelteleníti egymást". szinte párbeszédszerűen "vitáznak" .

"Mint meghódított birodalmat. körkörössége működik. A létezésnek ezt a tovább már alig leegyszerűsíthető ütemét néha megzökkentette a vasárnapi és ünnepi szolgálatnak a hétköznapitól független beosztása".találkozása 1957-ben. amely amúgy is hajlamos önkényes értelmezések felé terelődni. tempóját is meghatározza. hogy egy helyben állunk. amit megtanultunk valaha együtt. A . ("Történhetett jóval előbb is. szeptember 3-án. ("Mégiscsak egy erkölcsi magaslatféle volt az a végső menedék. egyszerre volt érvényes. A dolgok fontosságát s egyben a fontosság lényegtelenségét.bár mindezt nehéz "megmagyarázni egy idegennek. a határszéli kisvárosban ." Az iskolában megélt idő maga is az átélt tartam: "[É] a természetes időérzékünk eléggé felmondta a szolgálatot. Az életet nem folyamatában ábrázolja.látszólag a mű keretének induló . egyoldalú szempontok. részleges nézőszögek belekeverésével rendezi el az anyagot. [É] Akivel ezt meg akarnám értetni. váltakoznak és egymásra rakódnak a síkok. Vakon tántorogtunk a halmazállapotát vesztett időben. ahogy Medve kézirata": 1923. az elbeszélés menete.") Nemcsak a nézőpontok és a megközelítési módok váltakoznak. az időszerkezet is bonyolult. Ottlik a retrospekcióban sem követi az időrendet. Talán hetekkel később. nyeglén járom széltében-hosszában a letelt időt"). innen következik egy rövid visszapillantás az 1944-es kémtörténet kezdetére. hol pedig mérhetetlen messzeségben láttuk magunk mögött a nemrég múlt eseményeketÉ Tulajdonképpen csak kétféle napunk volt. Vagy egy másik évben". Schulze-nap és Bognár-nap. az emlékezés (és az értelmező elemzés) mechanizmusa. s talán éppen a lényeget sikkasztja el: a rendezetlen dolgok még ismeretlen. esetleges. önállósuló belső tartam nemcsak az időrendet. s hol úgy éreztük. hogy aztán az elbeszélő visszanyúljon minden későbbi történés kiindulási pontjáig: mert minden akkor. [É] ámbár lehet. torz. A mű tematikus szerkezetében az idő maga is témává válik: "Nem tudom kifogástalan időrendbe szedni az eseményeket [É] mindez s még sok más is.mint az utalásokból kiderül: Kőszegen .meghatározó életfelfogásuk kialakulásáig . amit majd el kell mondanom. ott és "úgy kezdődött. utolsó cigarettájuk közös elszívásával.a hét újonc katonaiskolába kerülésének napján. ahová visszaszorított bennünket a neveltetésünk. Az átélt. Sok mindent. hogy ez nem aznap volt. annak végig kellene élnie velünk együtt tízéves korunktól fogva az egész katonaiskolai életünket.keret' nem tér vissza a befejezésre (csak a víz-motívum): a történet az alreálos éveiket lezáró mohácsi hajóúton fejeződik be a csillagos ég alatt. ha nem az időrend egymásutánjában mondom el a történteket. de az elbeszélés ritmusát. egy időben [É] mégis. A világ hülye valószínűtlenségét". valódibb rendjét. kikerülhetetlenül hamis hangsúlyok. Az apropó Szeredy és Both . mert valamilyen [É] rend mindig ráerőszakolja magát a rendezetlen dolgokra. "csak rakódnak .

Az életükre döntő hatású "katonaiskolai három év" együtt pedig "egyáltalán nem telt el.) Jellegzetes a visszatérő motívumok. miért fontos egyáltalán új bakancs szerzése. "innen. valamint.maga az "elkövető". hogy Medve egyszer meg merte húzni a vészféket . magatartásformáik megértéséhez. gyakran külső és belső nézőpontból is. ill. ami történt [É] hanem kell hozzá az előttevaló gyerekkorból tíz naptári esztendőnek a körülbelül negyvenezer felnőttkori év tartalmával felérő anyaga". ami van: ehhez nem elég." A teljes részletességgel visszaidéződő első három nap. okokat és következményeket: a panasztételt és a kiközösítés eseménysorát. belső nézőpontból. első rétege a katonaiskolai gépezet működésének bemutatása. aztán (szó szerinti ismétléssel vagy variáltan. kiegészíti. életük alakulásában. a szél meg a sár.) Bonyolítja a szerkezetet és a lassúság képzetét erősíti Ottlik jellemző módszere: ugyanazokat a mozzanatokat. majd az ezekről eszébe jutottakkal folytatva halad tovább. egyben kegyelmi hóesés". Először röviden említi. amiről Jaks Kálmán 1944-es szerepe és még akkor is tartó némasága (majd ezer más) idéződik fel. új elemekkel bővítve) ismét nekikezd a mozzanatnak. az órák. és később az is megvilágosodik. a gyakran szimbólumértékű képek használata. ("Akkor . olyan nehezen múlt." ("Hogy a mohácsi hajóúton miért éreztem azt a szívem mélyén. melyek egyrészt meghatározók akkori helyzetük kiismerésében. ennek "ellenpárjai.bennünk a napok. hogy szinte önkínzás volt számon tartani a napokat" . az eső. [É] ezek mindig az időrend megbomlásával társulnak". többször visszatérve többféleképpen jeleníti meg. 9 fejezettel később részletezi a jelenetet.ez első találkozásuk Merényivel. másrészt támpontot adhatnak későbbi tetteik. apró "műhibaként" először Marcell főhadnagy ejti ki ™ttevényi nevét. részletesebben kifejti.és hátrautalások rendszerében olyan események köré szerveződik a mű. hogy mégis minden csodálatosan jól van. a legmélyebb bugyrokból ČszokottÇ aztán Ottlik a nagy epikusokhoz méltó ívet bejárni a csillagos égigÉ" (Balassa P. Buda. Formes cipőjének leparancsolási esete harmadszorra kerekedik ki . s csak 3 fejezettel később fejtegeti a körülményeket.a következő évekből csak néhány mozzanat elevenedik fel. Ilyen a csillag-toposz és a "híres. kibírhatatlannak tűnő világba. (Bébé említi.) A mű külső. a percek: nincs más cselekménye az életünknek. minden pillanata áll egy helyben. Az eszményített gyerekkorból. zárt."amíg múlt velünk. már-már eposzi. [É] melyek persze egymást feltételezve alkotnak kozmoszt: a köd. a félelem atmoszférájába. a rendezettnek elfogadott külvilágból ("a kényeztető és elfogult anyai szeretet után") egy pillanat alatt egy idegen. hanem van. kivetítve a mindenség ernyőjére. durva környezetbe kerülnek a "nebulók". Az előre. majd az erről felidéződötteket beszéli el. a kiemelten fontos első három (kiképzési) hónap elbeszélése mellett .

feltétlen engedelmességet követelő viselkedésmódja .az egész társaságot büntetik. hogy megtaláljam a saját orromat. én sem voltam már önmagam. gyakorlat. "önálló érvényű. A működtetők összetartoznak . a jelentések előtti főpróbák.Bognár "néha-néha neki is ment valamelyikünknekÉ" . s napokba. Az itt használatos nyelv szintén ismeretlen (és civilek számára lefordíthatatlan). feljelentőt. hanem a szó valódi értelme. bár a figyelmetlenség ekkor is okozhat bajt (l. és értettem az egész életet. Figyeli a többieket.") A látszólagos eseménytelenség (napi. a jól bejáratott kihallgatási módszerek. Sajátságos.akik "olyan hangon s olyan hangsúllyal beszélnek. mint szakadatlan szűkölésből és görcsös figyelemből. a választási lehetőségek nagy bősége s a rabság. később az elsajátított új szókincs. kilógatják) maguk a gyerekek is.rengeteg érzelmi árnyalattal. "a nemi élet és az emésztés köréből vett fél tucatnyi trágárság mindegyike rugalmasan tudta pótolni a legkülönbözőbb igéket. mivé kell válnom. tilalmak. puha: Orbán Elemér. béketűrő" Szeredy). hogy ettől fogva minden összezavarodott. A fegyelemszilárdító tiszthelyettesek . parttalan szürkeségben" mindig minden kezdődik elölről. hírnevét. De ez már nem az én orrom volt. hálótermi tömpe orrú szomszédja jóindulatú gyereknek látszik (ő a "csöndes. s a tetejében állandóan figyelni kell minden rezzenésre.és hetirend. a baltafejű: Homola -. így aztán az esetleges árulkodót. csukló. ügyefogyott."Civil iskolás koromban igazán nem hittem volna. lökés. A kialakuló "háborgó.igaza van Medvének -. zárt rendben menetelés.csak része a mechanizmusnak: ezt igazolják a levélfelbontások.a sűrű szemöldökű fiú lesz Formes. mit kívánnak tőlem. . betegség) teljesen kitölti mindennapjaikat. —jak a társak: Medve szemének barnasága bizalommal tölti el Bébét. mert bármi veszélyforrás lehet. ülepen rúgás . a Medve zsíros tanszerládájára tenyerelő Ernst alezredes esetét). így alakulnak ki az epitheton ornansok. ("Nem álltam egyébből. később neveket társít a jelzőkhöz . csak estefelé kezdtem először nem érteni" .reggel még tudtam a világ rendjét. amíg annyira tájékozódni tudtam.") A felettesek megfélemlítő. a szeplős. kommunikáció is működik: vigyorgás. főneveketÉ". hetekbe telt."Ezzel kezdődött életünk igazi zűrzavara [É] most aztán olyan sűrű köd szállt le . hogy ilyen derűs. hogy megértsem. szinte boldog hangulata lehet a tanóráknak" -. mert "más neve volt a legközönségesebb tárgyaknak is". (A tanórák nyújtják leginkább a nyugalom pillanatait . mintha a világ hülyéi lennénk. kétbalkezes. panaszra jelentkezőt mindenféle ürüggyel leckéztetik (pokrócozzák. bamba tökfilkók" .a kiképzőktől a tanárokon keresztül a parancsnokig -. s csak a vakációk "világítótornyai" fénylenek: "A szabadság nem nagy kezdőbetűvel írott fennkölt eszme volt nekünk. mással nem helyettesíthető kifejezésmód". és őrzik az iskola tekintélyét.

") A magukat alulértékelőkkel szemben . amikor Schulze búcsúajándékára gyűjtenek. (Békén hagyják Czakót. A lassú változások alig vehetők észre: a Merényiék "talpnyaló külső körén" is kívülrekedtek lassacskán megerősödnek. Borsa Lőrinc pedig báró. Mindez az élmény. ("Engem is megvertek. hogy emiatt különösebben gúnyolták volna őket. Halász Petár és Bébé esete) . gyűjtések. Kényszerből. Mikulás-műsor. de még annyira sem vette tudomásul senki. a focizásból kirekesztettek atletizálni kezdenek és eredményességük aztán újabb lehetőségeket is biztosít). óvatos társkeresés indul. Czakóéknál (ahol az apa tábornok.kialakul a látszatmorál. Egytől egyig beletörtünk az engedelmességbe". a mások előtti (barát. hogy a vereséget . "aki mellesleg még pimaszabb önbizalommal hitt saját nagyszerűségében. egyre fontosabbá válik a belső élet. (Egyébként . Jaks és ™ttevényi. s a bántalmazottaknak is célszerű megtanulni nevetni saját magukon.a származás. katonatiszti csemeték vagy árvák . szabályzat nem adott semmiféle hatalmat Merényi vagy a Varjú kezébe".) A többiek nem tudnak összetartani.ők hihetetlenül magabiztosak: "szentül hitt önmagában. rabló maffia mindenki más kezdeményezését. mint Merényiék". Colalto is gróf volt.) Pedig "egyenrangúak voltak mindnyájan. első hó). A félelmüket kimutatók. félelemből ezen a szinten is elárulják a barátjukat (l.Medve pl. nem állnak ki a másik mellett." Az eseménysor fő vonulata a felszínen a vezető klikk . kezdetben "a világon a leggyávábbnak és legnyomorultabbnak". az árulót "saját bajtársai vetik ki" (™ttevényit önfertőzőnek minősítik). közelebb kerülnek egymáshoz. együtt a többiekkel. írás).legyenek bár dzsentri. Amikor ugyanis a többszörös alárendeltség és kiszolgáltatottság már kezd megszokottá válni. Szeredyt is. "összeesküvést szimatolnak" mindenütt.hatalmának és bukásának bemutatása. A csomagokat fosztó.és önmegtagadó) viselkedésmód.kényszerek nagymérvű ritkulása. az alakuló kapcsolatokat nem tűrik. és az adott lehetőségek között kiépítik saját világukat (kockás füzet. az őket lekenyerezni próbálók kiszolgáltatják magukat. az újoncokat is beleértve. hogy "az ilyesminek semmiféle jelentősége nem volt. a pénztelen Jaks "legfeljebb" eladja "hat napi uzsonnakenyerét". Semmiféle írott vagy élőszóval kimondott törvény.a rettegett Schulze "kegyencei" . tevékenységét megakadályozza (rádiózás. az anya grófnő) állapítja meg Bébé. inkább struccpolitikával eltemetkeznek. észrevesznek apróbb örömöket (közös éneklés. anyagi helyzet nem számít közöttük. aki "bátor gyereknek született" és az állandóan sírva fakadó Tóthot. védekezési taktikákhoz folyamodnak. Both "újszerűen gyávának" minősíti magát . tapasztalat és megfigyelés egy életre meghatározó valamenynyiük számára: "Talán azt is megszoktuk. ez volt a Varjú titka".

"Erős és szilárd tartalom ez az emberben [É] a külsőbb rétegek. milyen taktikák. és utána teljesen megnémult". mint az emberi társadalmak. a szimbolikus senki földjéről . felfelé ívelő pályáján egészen közel kerül a negatív morális pólushoz. Bébé "megfigyelni és megismerni" akarja az "itteni szokásokat". az otthon realitása is álommá válik a drillel szembesítve). majd szembeszáll: teljesen szokatlan módon kiáll Bébé mellett. Both az alkalmazkodó. csökönyös. tengerre épült hajók tőkesúlya. miként az erős. és nyugodtan ácsorgok egy helyben"). de szilárdságot ad". béketűrő Szeredy aktivizálódik. Ahogy megismerik önmagukat. S míg az évek folyamán az ő passzivitásuk megszűnik. sűrűbb anyagból való dolognak tartsuk a győzelemnél mindenesetre igazibb tulajdonunknak". A Bébével közös titkokat őrző."valamennyien éreztük a kiszolgáltatottság gyalázatát. hízeleg. Mindhárom . de Medve valósággal merevgörcsöt kapott ettől az egésztől. és nyomban romlani kezdett a látásom". Az ellenállás és az alkalmazkodás lehetséges variációit mutatják a magatartásformáik a nyílt lázadás változataitól (™ttevényi. az igazság nehézágyúit sem lehet bevonszolni olyan törékeny szerkezetekbe. [É] Eloszlott a köd. már könnyű és csak játék". de "mindenből hiányzott a régi keserűség éles. reakciók variálódnak. ™ttevényi ügyéről arra a felismerésre jut. tiszta íze. komplexusossá váló. főleg Medve példájának hatására. ideges. Tóth.főhős az álmok világába menekül (Medve a Trieszti ™bölről és a lovasról. társaikat és "a világ szerkezetét". hogyan alakulnak a kapcsolatok a felszínen és rejtetten. sötét városokban és vesztes háborúkban. Hármuk alakulása áll az előtérben: alkatilag Szeredy a tudomásul vevő. Drágh). hogy felborítjuk a sakktáblát. a mindenkinél sokkal érzékenyebb Medve a szembeszegülő . hogy bár annak kétségtelenül "igaza volt. mint ez a mai civil életünk." Saját szökése után. hanem csak zsebre vágom a kezem. Szeredy Barikáról álmodozik. általános zűrzavarban. hanem azok hatását is vizsgálja: hogyan változik jellemük. s a világnak ez a keserű ismerete. A külső események belső következményeinek bemutatása a regény legfontosabb rétege. leküzdik félelemérzésüket ("[É] azóta soha nem érzek pánikot sűrű ködökben. de miként a matt-fenyegetés ellen sem lehet úgy védekezni. Medve). Bébé Júlia-nagynéniről. világfelfordulások idején. de már a külvilág. a minden képmutatástól irtózó (így eleve életképtelennek tűnő) "érthetetlen. Aztán az így már-már elvesző erkölcsi érzékét nyeri visz-sza. bombázott. "A sok nehéz tudás ólma már régen jól megülepedett a szívünk vagy inkább valahol a gyomrunk alján. dölyfös. nemcsak rombolják. udvarol.egyébként művészhajlamú . de építik is személyiségüket. lázadozó Medve önvizsgálatokat tart (erre különösen alkalmas a háromszori fogda). ha le is lassítja nagyon a vitorlánkat. a teljes értetlenségtől (a "bundás" Apagyi) a tökéletes azonosulással próbálkozókig (Czakó. Ottlik nemcsak a módszereket.izgalmasabb. lassú".

törekvésekből. de egyre megfontoltabb. előadásmódjára jellemző az aprólékos hitelesség. 11. Bébé esetében a keresztény távlat lehetősége ahhoz a meggyőződéshez . Pál. hogy a "kiszolgáltatottságot a belső függetlenséggel ellensúlyozhatják. sed miserentis Dei. aki fut. tejsav vagy gyanta. ami kitermelődött. 25.-M. ügyetlenül is (l.) "valami.). "Aligha lehet tagadni. felismerik. hanem bizonyos művészi-emberi erkölcs is" (Rónay György). az utolsó lapokon ismét különválik. M. akinek arra akaratja vagyon.. Tóth). "A példázat valóban ellenszenvesnek tünteti föl a törekvő önzést és a türelmetlen sietést.és nem megy haza az édesanyjával. és lehetővé tette. Medve kéziratának talányos jeligéje (Non est volentis. ahonnan nem fordulhat vissza . és több a szerelemnél. a pontosság. [É] de "fájdalmasan érezte. de egyszersmind olyan eszményként fogalmazza meg. kötetlen modor mögött a szigorúan tudatos művészi fegyelem és takarékosság fogja meg az olvasót. a szemléletesség. fájdalomból. "Olyan világban szeretett volna élni. durva jelekből. Szt. hogy magatartásuk ismét távolodott egymástól. elnagyolt." Erkölcsi érzékük megőrzésével kialakul és erősödik biztonságérzetük (l. tettek tökéletlen látszata uralkodikÉ" Bébével a kórházban arra is rádöbbennek. míg a könyörületes megbocsátást egyértelműen értékké emeli. III. Magyarázkodás nélkül. "már késő".kulcs a mű jelentésének meghatározásához: a kegyelmi állapotra. mint a hangos. végül szinte mindenkit "a tehetetlen összetartozásnak időtlen időkre szóló köteléke bogozott össze" . ami talán kevesebb a barátságnál. [É] A világ nem ért másból." Ottlik "mindent rendkívülivé tud tenni" (Tandori).visszatérve már tudja. hanem a könyörülő Istené'. ahol mindenki érti még a néma gyereket is. hogy nem tud többé tudomást nem venni erről a világról. Edelényi százados. É A kőszegi védők példája ugyan közös nevezőt teremt Medve és Both között. Róm. melyben a szavak.Nem azé. valamint a felnagyítás. hogy "mennyire szeretik egymást". neque currentis. Próbálkozik az alkalmazkodással. medvesapó). sem azé. Bébé zaklatott önvizsgálata éppúgy a Bibliára utal. a regény végső fejezetei azonban arról tudósítanak. még néha "elveszti a fejét" (kihívja Merényit párbajra). A kettős nézőpont. fejezet címe is . hogy Ottlik regényében az erkölcsi érzék a keresztény hagyomány jegyében válik közösségformáló erővé. A látszatokból. és a 3. amelynek érvényesülési köre a regény szereplői fölött helyezkedik el. mint Medve Gábor végső töprengésének ez a mondata: ČA kenyér nem elégÇ" (Sz. mely a történet előrehaladtával közeledni látszott egymáshoz. józanabb. a sorsszerűségre. hogy éljünk. izomlázból. . a pátosz és a szépítgetés teljes hiánya. 9:15-16) .Medve és Bébé majdnem egyformán fogalmaz (II. az eleve elrendeltségre utal. a sebekből. "Nemcsak az előadás fölényes biztonsága meg a látszólag laza. hogy átlépett egy "határt" (a gyerekkorét).ez egyben az 1. valami.

amit elhajítok. és ha nem lehet méltósággal alkut kötni. magasabb szinten.). pedig tudom már. az ellenállás. súlyuk lesz önmagukban is. amit nem lehet. "Mindenképpen be kell fejeznem majd a könyvem. [É] én nem akarok [É] Nem vagyok régi frontharcos. franciául alkotó. előbb el kell felejtenem az utazást. [É] A dolgoknak nemcsak a mi életünkben lesz súlyuk. az erkölcsi érzéknek kétféle lehetséges megnyilvánulásaként" (Sz.műveinek állandó témája lett a háború. hogy az élet olyan. A nagy utazást már 1945-ben írni kezdi. Tizenöt év múlva. az megint egészen más. hogyan alakulnak a fiúk régi frontharcosokká. A szerzőt (maquisard-ként) 1943-ban fogta el a Gestapo. [É] De aminek legnagyobb súlya van életedben. akkor talán el tudom majd mondani. rengeteg mindent kitörölhetek az életemből. Most még nem tudom elmondani ennek az utazásnak a történetét. a lágervilág. nem újrarendezgetni azt. amit vállalok.mégis minden csodálatosan jól van. hanem hozzáadni mindig'. Mert lehet. én majdani frontharcos .vezet. első (és azóta túl nem szárnyalt) sikerregénye. Húszéves vagyok. a deportálás. nem tehetem már ezt. Esterházy Péter szerint: "Ottlik valamiféle méltóságot ajánl vagy kínál nekünk. hogy fabatkát sem ér. s azt. akit ismertél. hogy van. csupán eszközök. de ezeket az alkukat is méltósággal kell kötni. tudomásul venni vagy föllázadni: e két magatartás a könyv végén újból felesel egymással. ami már megvan benne. Elfogadni vagy cselekedni. noha kétségkívül átlényegülten. majd a buchenwaldi koncentrációs táborba . antifasiszta önéletrajzi történet. a zene. várnom kell még. baloldali szellemiségű forradalmár-politikus író alapkönyve. ahogy van'. Bármivel gazdagítanak is. hogy . hogy eljuss az emberekhez. hanem csinálni. mert be kell fejezni. (RÉSZLET A MŰBŐL) A spanyol származású. és van. hogy alkukat kell kötni benne. Medve viszont sokkal kevésbé szemlélődő. az néhány ember.-M. még megengedhetem magamnak a fényűzést. A nagy utazás. beletörődő életeszményt fogalmaz meg: 'a világhoz nem alkalmazkodni kell. amit lehet. hogy kiválasszam az életemből azt. de tizenhat évet vár a megjelentetéssel. A könyvek. akkor nem szabad alkut kötni! Azt mondja. amikor megírom ennek az utazásnak a történetét." Bár az író nem akar emlékismételgető "hajdani frontharcossá" válni "már látom. M. így került a compiágnei gyűjtőtáborba." SEMPRUN A nagy utazás (1963) Húszéves vagyok.

későbbi tapasztalatok). ill. teljes kimerültségben szubjektivizálódott. szimultán technikával. "befejezem majd a könyvem". Ebben a keretben a főhős korábbi élete is felidéződik: felvillan néhány jelenetben a hágai gyerekkor. minden egységes múltként jelenhet meg a főcselekmény perspektivikus képeiben (út és visszaút. A . (filozófiai) tanulmányai . indíttatása Gérard találkozása Asconában Sigriddel. Erről (az utazáshoz képest) relatív jövőszintről is előre. harmadik idősíkot is emlékként írhatja le . A harmadik szint az utazáshoz képest későbbi események előrevetítése a (váratlanul. felszabadulás. jelenként átélt. motivikus szerkezetben egyrészt tér.és idősíkváltáshoz az indokot. lezárt vagon) keretében szabadon működő tudatmozgás. mint a többi síkról ("két évvel később. mérhetetlen idő adja ("hány nap telt el?".a szabad asszociációkon alapuló. a magyarázatot a lehető legszűkebb mozgástér (a százhúsz emberrel zsúfolt. hogy meg fog halni". "aki semmit sem akar vállalni a múlt súlyából". a folyamatok bonyolultságának érzékeltetésére Semprun . ezt pedig motiválja a helyzet. a hazatelepítési központ Eisenachban.a múlt így mindig beépül a relatív jelenbe -.holott maga is "lehetne akár Haas doktor lánya is". vagyis a megírás ideje pedig a főcselekmény jelenéhez képest jövőbeli. éles fordulatként. mintha semmit sem tudna az ember" -. és a Z. "vagy úgy tenni. "az alagút vége": a megérkezés). feledni nem. másrészt a záró. Az állandó tér. hogy végül mégis megírt könyvének ajánlásában a háború óta felnőtt új nemzedékhez fordul. hogy a mindenkori jelen a múlt szükségszerű következménye. pihenés az asconai tó partján. többszörös áttételekkel.és hátramozgások történnek.és idősíkváltásokból építkező technikát. nézőpontváltást alkalmaz. A cselekmény négy fő idősíkon bontakozik ki. A regény a megírás pillanatából visszatekintő emlékezésfolyam: a többrétegűségnek. a lidérces elcsigázottságban. négy napig tartó vonatút utolsó huszonnégy órájának története a leendő holttestekkel zsúfolt marhavagonban (adott a "végállomás". előzmények. a francia misszió lányainak látogatása. A középpont. Gérard-Manuel menekülése Franciaországba. "egyelőre nem mondom el". "te magad is halott leszel" stb. csakúgy. (rövid) második fejezetben. de annyira megdöbbenti a csak jelennek-élés . a spanyol polgárháború. a fizikai és lelkiállapot. eszembe jutottÉ". megütközés bujkáló SS-ekkel. a beszűkült teret ellenpontozza az időbeli tágítás. kivételesen) egészségesen átvészelt két év után: a tábor kívülről. "még nem tudom. hazájának koncentrációs táborait jelenti" .vagyok" -. "nem tudja. az előtér. a K. a compiágne-i gyűjtőből Buchenwaldba induló. hogy a két kezdőbetű. Asconában.ez a második idősík igazolja.). A negyedik szint. megérteni viszont csak a múlt helyes értékelésével lehet. "századok múltak el azótaÉ"). A történet alapján a mű keletkezésének kiváltó oka. a csak az adott pillanatnak élő német lánnyal."mert túlságosan könnyű semmit sem tudni".

minthogy ő már nincs itt. Nijhoff hágai könyvkereskedése gyerekkori emléket idéz). s az. ezzel semmisítjük meg.és ifjúkorba. Oroszos vacsorát adott [É] gépiesen beleharaptam a fekete kenyérbe. A semuri fiú meghalt. itt kell hagyni semuri bajtársamat. az egyre gyakoribb síkváltások is fokozzák a feszültséget. amelynek kicsi. a megérkezéskor. Azazhogy ő hagyott el . s akkor a kissé savanyú. Mindaz.egészen egyedül maradtam. Michel meg Hans. fáradtan az egyhangú naptól s egy szomorú holnap távlatától. a híres madeleine-sütemény motívumra (és Proust képzettársításos előhívó módszerére) utal. Semprunnél is fontosak (és sokféle szerepűek) az álmok (Gérard vagonbeli zuhanás-rémálma közös a semuri fiúéval. jellemvariációk megrajzolását és folyamatos értékelését teszi lehetővé. persze ellenkező előjellel.gyorsuló ritmus. a fekete kenyérszeletekkel. ami az életem volt. ill.. amelybe előtte beáztattam egy darabka süteményt. az Hortieux-fivérek története. minden emléket. ahogy lassan rágtam a ragacsos. a kertajtó-csengő hangja ugyanúgy gyerekkori emlékeket idéz fel benne is. megremegtemÉ" /Proust: Az eltűnt idő nyomában I. ajkamhoz emeltem egy kanál teát. de nem ez . S mindjárt. Akárcsak Proustnál. amit a véget nem érő nappalokon és éjszakákon elmondtam neki. /Gérard/). amikor [É] odaért az ínyemhez. bajtársunk halálát életünk értelmévé alakítjuk". A második fejezetben. fekete kenyér íze. fizikai szenvedése ugyanakkor már az öntudatlanságig fokozódott. Lefektetem holttestét a vagon padlójára.mindaz. hol azonosítja magát Marcellel. mintha önnön elmúlt életemet helyezném oda. Swann/. annak keretéből a gyermek. amikorÉ". A "réteges idődimenziós" technika jól jellemzett típusok. ami a hajdani világhoz kapcsol. szinte gépiesen. és (a filozófiai megalapozottsághoz is szükséges) példasort ad.") Nemcsak az időkezelés idézi Proustot: a műben több közvetlen reminiszcencia is szerepel: Gérard hol a Swann cselekményét próbálja rekonstruálni a vagonban ("absztrakciós gyakorlatként"). és éppen ezzel tagadjuk. az auxerre-i börtönélet. Egyszerű lenne "visszaállítani" a kronológiát. a fiú. fekete kenyeret. vége az utazásnak. nyers erővel hívta életre a csodálatos perceket. Asconában ("anyám [É] süteményt hozatott. A cím metaforikus: a konkrét utazáson kívül a kétszer tizenhat éves távlatban időutazás is: lélekben visszatérés a vonatútra. "Vége. s én egészen egyedül maradtam. dundi formája mintha csak egy rovátkás kagylóhéjba lenne kisütve. "Catherine asztalhoz hívta a társaságot. elenyészik. ("A bajtársak halálával meghalunk mi is. akit az othe-i erdőben fogtak el . már a semuri fiú halála után harmadik személybe vált át az egyes szám első személyű előadásmód: Gérard társa pusztulásával elvesztette az összetartozás-érzést. De abban a pillanatban.

képes a sír felé taszítani a társát. Amikor odakerül. öröktől fogva jelen. (és Gérard örül annak. reagálások. valamint az identitás és a hovatartozás.) Semprun "selejtez". és mindenféle más . a párhuzamok és ellentétek rendszere. hogy ne kelljen megosztania cellatársaival."A mi történelmileg közös lényegünk. De egyben legyőzhetetlen lénnyé is lesz az ember a táborban. "hogy a két fiatal partizán elkövette ezt az ostobaságot". A trieri elvadított kődobáló "kis náci" például egyrészt barátját. a "bebörtönzöttek" . Ramaillet. az önmegvalósítás lehetőségeinek problematikáját. a kegyetlenség és az ostobaság képviselői. aki csomagjai tartalmát éjjel. magatartások hasonlósága. embervoltukból kivetkőzöttek. kegyetlenkedő SS-ek. brutális.ilyen a . jellemeket. hogy kivégezzenek egy sebesültet". akiket 1943 folyamán letartóztattak. Valójában ők az igazi foglyok. A kiélezett szituációkban megmutatkozó magatartásformáik alapján csoportosítja és értékeli az embereket. A tábor csupán végleges helyzeteket teremtÉ" értékrendjének legalján a magukból. utolsó kenyérdarabját is megosztani. Az önkéntelenül felötlő emlékeket a helyzetek. a "letartóztatók" csoportja (köztük néhány kiemelt figurával.menthetetlenek valamennyien. a determináltság. mert "nem azért harcoltak önként. aki képes utolsó csikkjét. vagy éppen ellentétessége hívja elő. a látszólag csapongó gondolattársítások ismétlődő visszatérése. választási és döntési lehetősége. aki . az állandó összehasonlítás lehetősége teszi érzékletessé a központi gondolatnak. és sorsok sokaságának felidézése után tisztázza a valódi értékeket. már akkor is az. mi segítette az embertelenségek átvészelésében. a gátlástalan önzők: Vacheron. A szabadságfogalom egyre pontosabb tisztázásához kulcsfigura a német börtönőr: alakjával kézzelfoghatóvá válik az idebent-odakint relativitása. "rendet csinál a világ dolgaiban". mert szabad ember vagyok. tetteket emel ki. lopva eszi. mert "a táborban állattá lesz az ember. "a rács két oldalán" állók.los.a mű rendezőelve: a motivikus szerkezet. tizenhét évesen. a választás. hogy segítsen bajtársán. valamint az árulók. los'-t üvöltöző. mert szükségét . a "letartóztatók és letartóztatottak" szabadsága. mint az "aranyfogas" Haas doktor. akik képtelenek kivégezni a sebesült SS-t. mert ők "lágy és tiszta szívvel kerülnek ki a háborúból". Szelektálva emlékező homo moralis: élethelyzeteket. az ösztönösen vagy gépiesen cselekvők vannak . másrészt annak a két fiatal francia partizánnak a (fiúéval épp ellentétes) magatartását. önvizsgálattal kutatja. ("Azért vagyok letartóztatva.boche'-ok -. a szabadság" -. képes ellopni társa kenyerét.köp' a fogságban. Társadalmi természetében már jelen van a lehetőség. Hansot juttatja a főhős eszébe. mindannyiunké. a szabadságfogalomnak sokoldalú megvilágítását . utolsó lélegzetét is. a Gestapo tartományi főnöke). Vagyis nem a táborban lesz legyőzhetetlen állattá az ember.

s megmondja. mint a halálÉ". a semuri fiú) . Mert "nincs egyenlő súlya a holttesteknek".) A bajtársak változatos jellemek. A menetoszlop tehát az erő benyomását keltette. Gérard. ússza meg a háborút. hogy mit kell csinálni. hanem harcos ellenállók. felidézi pl. mert vállaltam ezt a szükségességet". aki a krematóriumot látta-nézhette a háború alatt ("gemütlich"-nek nevezett) szobájából.ManuelGérard a börtönben az othe-i erdei sráccal kerül össze. a kivégzések patetikus pillanatokat okoznak: René Hortieux-é ("aki a legteljesebben élt a lehetőséggel. a múltat sem értőknek (szükségszerűen) felfoghatatlan a jelen borzalma. mint vastag cipőjükből. hanem győztesek serege menetelt az úton [É] s már az sem számított. Iráne. hogy meghaltak annak a . szabadon döntők. a helyes döntés is sokféle. az értetlenül szenvedők sem. mindig akad egy hang. "neki mindig segítenek": Hansszal és Michellel kötött barátsága után . A főhős "reméli". Elpusztulnak a legjobb társak is (Hans. a húszéves oroszé. (Jellegzetes megjelenítésük a compiágne-i menet csoportképe: "és Gérard az ismeretlen férfitól kölcsönzött tekintetével megfigyelte.saját gyerekei halálhírével mentegetőző . emberekét. Nem akármilyen szürke emberek. akit "kötél általi halálra ítéltek". mely nem lehet más.) Nem lehetnek szabadok a passzív "elviselők". Gérard sorsa fő vonásokban egyezik Semprunével (életútjának . hogy éljek a szabadságommal. ami a legjobban oszlik meg az emberek között". bélelt bundájukból. amikor már minden tarthatatlan."elég nagy gyakorlatunk van a halálban" -. maquisardok. Gérard mindig talál társat. a vagonban a semuri fiú van mellette. a választók.a német zsidót. aki a vállán tartja mindennek a súlyát. a láger fertőtlenítőjében társalgó belga szenátor és miniszter teljes értetlenségét is. mint nyitott könyvből. hogy a német börtönőr. és ilyen jelenet a kutyákkal széttépetett lengyel zsidó gyerekek brutális elpusztításának drámai."Hát értik ezt?" . mert "Émindig akad valaki. mely feltör a névtelen hangok tömegéből.mottóként ismétlődik. a francia ellenállót és a vörös spanyol fiút a történelmi események választják szét .nőnek a fiai. hiszen "a józan ész az a dolog. reménytelen helyzetében elindul a frontra. kiszolgáltatott szerepét felfogva. aki. hogy a menetoszlop túlnyomó többsége fiatalokból áll. A vagonban elsőként elpusztuló öregember tanácstalan kérdése . Sokfélék a tudatosan. s hogy ezek a fiatalok. megvert hadsereg. a sorsvállalók is. hogy emelt fővel haljon meg"). tüske szaggatta nadrágjukból megállapítható. akiket egy városi razzia során véletlenül elfogtak. úgy lehetett kiolvasni belőle az emberi sorsok tömör és bonyolult igazságát.éreztem. hogy legtöbbjük győzelmes menetelése valószínűleg olyan sors felé vezet. tragikusan felemelő esete. bőrzekéjükből vagy rövid. de azt kívánja. utat mutatÉ". akik szabadon vállalták az egyenlőtlen harcot [É] nem egy széthulló.

Szerinte a Vaugirard utcai zsidó nő maga is felelős kiúttalan. a megjelenített élethelyzetek és magatartásformák továbbra is népszerű olvasmánnyá teszik A nagy utazást. nem árulja el "felsőbb kapcsolatát" . levonja a következtetést: "Egy idegen országból egy másik idegen országba érkeztem.az életbe. nem eszi meg a "sós moslékot"). stílusa. de neki Trier neve nem jelent semmit.politikai nézeteit az 1968-as események és a gulagok hírére megváltoztatta. mint ért. Spanyol forradalmárként Franciaországban is idegen. pajtás!" . hogy épp a vagonbeli utolsó napon értesül a Tabu-csoport pusztulásáról. Párizs. aki.és a másik emberbe kapaszkodás kifejeződése. Csaknem örülök neki.miután megjárja a koncentrációs tábort is úgy vélekedik. MROZ˙EK Tangó . elutasító bezárkózásában ("befalazva magányának börtönébe") nem veszi észre maga körül a lehetőségeket . ("De ha elfelejtette. hogy áruló.) Utolsó mondata . szerkezete. kiszolgáltatottnak érezhetné magát. A semuri fiú. a barátok (tragikus.állomásai: Spanyolország. így meg tudom őrizni majd a kellő távolságot". kemény és hajthatatlan. mert "nemzeti alapon osztogatnak". hogy "neki sohasem segített senki". táborok). Hága.de megoldásai. aki "mást se tesz."Ne hagyj el. ezért főleg az embereket hívja elő az emlékekkel. Egész életét meghatározzák a társak.) ™nhibáján kívül kerül viszont megdöbbentően reménytelen. de "helyes véleménye van az élet fontos kérdéseiről". Tudja. így a megérkezés (átvitten) a másik ember megtalálását is jelenti. abszurd helyzetbe az a fiú. a vagonbeli társ az alaptörténet legfontosabb szereplője. megért és megértet. jövőtlen sorsáért. de önérzetes. a háború után nyomoznak is Michellel Hans Freiberg után). akkor csakugyan nem is találkoztunk". hogy az elviselhetetlenség csak bajtársiassággal élhető túl. Helyesen ítélő.nem is emlékszik az őt elkalauzoló Gérard-ra. az ablakhoz áll. (Felismeri a Moselle völgyét. A "tehetős parasztok fia" a kötelező munkaszolgálat helyett maquisard lett. ellenállás. Semprun ." A "németek ellen a németekért is harcolva" végül legyőzhetetlen lesz. ő már itt is táborokba kerül. Amikor visszatérése után nem kap a közigazgatási hivatalban hazatelepítési segélyt. miután saját apja adta fel a Gestapónak. intellektuális forradalmár. így nem értheti Gérard iróniáját.ez utóbbiról aztán megtudja. cselekvő. büszkén vallja "hazafinak" magát. "egyszerű világképű". fejlett etikai érzékkel rendelkező harcos humanista. Gyakorlatias ("fogpépet" hoz. Azazhogy én vagyok idegen. mert . még fizikailag is. A művet Réz Pál fordította.akit kizárt a spanyol kommunista párt . hogy egy csapásra visszaszereztem idegen voltomat. későbbi műveivel "túllép" ezen a "modern realista" regényen .

az elidegenedés és önazonosság-vesztés. A dráma alaphelyzetében . A Tangó című dráma alapkonfliktusa a kulturális hagyomány és modernség szembenállása.(1964) A kelet-európai szerzők az abszurdban a valóságot mutatják fel." Ez utóbbi út látszik előtte járhatónak. Az író az értékrendszer félreállításának következményeit boncolgatja szatirikus jelenetsorokon át. nyugati társaik a valóságban az abszurditást. (ARTUR: "én már csak maguk ellen lázadhatok. a művészek teóriáit a köznapi élet törvényeivel szembesíti. és ezzel mégiscsak kibontakozik egy fonákjára fordult konfliktus.: 1930) műveinek központi témaköre korunk személyiségválsága.úgy vélik ." SLOMIL: "Kérlek. A szereplők logikáját. modelleket állít színpadra. MüLLER PéTER) S`lawomir Mroz˙ek (sz. parancsolj. ki akarnak bújni a formulák és sztereotípiák korlátai közül. Programjuk a teljes szabadosság ("azt csinálja mindenki. amelyekben azonban a realitás is jelen van. (P.maga a drámaiság hiányzik. ennek jegyében állásfoglalásra és tettre sarkallni .annak idején végérvényesen szétzúzták a normarendszert. felvonásban tehát hősünk egyre elkeseredettebb kísérleteket tesz a szembenállások kiprovokálására. megakadt ugyanis a nemzedéki konfliktusok örökletes folyamata. így tehát groteszk szereposztásként Artur lép fel a hagyomány harcosaként . vagy helyreállítani a régieket. Ennek következtében azonban a jelenkori ifjúság légüres térbe kerül.abszurd vonásként . a kegyetlenség. és végül az értelmiség félreszorulására. a hagyományos kultúra életképtelenségére esik éles reflektorfény. egyéniségük megtalálására és érvényesítésére törekszenek. Alakjai szerepválsággal küzdenek. a morál és a nemiség összefüggéseire mutat rá. amihez kedve van"). a hatalom. a különbségek élezésére. de a végkifejlet Mroz˙ek csaknem minden művében komor. hát megtiltom én neked?") Az új nemzedéknek ilyenformán két lehetősége marad: "Vagy újabb konvenciókat kell teremteni. A szülők . Groteszk vagy abszurd helyzeteket. a maguk zabolátlansága ellen. Először is az etikai normát akarja érvényesíteni. és nem hajlandók átállni a hagyományőrző szerepkörre. ezáltal saját szerepének megtalálására. Hősies gesztusaik.a szülőkkel és nagyszülőkkel mint a korlátlan szabadság védelmezőivel szemben. nagyratörő próbálkozásaik rendre komikus felsülésekbe torkollnak. A II-III. térvesztésére.

szereplőtársai elnézőlen statisztálnak hozzá. hiszen most már minden kicsúszott a kezei közül (az erkölcs. és ő veszi át a teljhatalmat. a főhős sikertelen nekiveselkedései és téblábolása egyaránt az értelem zsákutcáját jelzik. Ala eleve távol áll az értelmiségi szemlélettől ("unom a filozófiát"). reális meglátások. amikor a gyermeküket a szemük láttára ütik agyon és szinte észre sem veszik. Különös és végső soron kulcsfontosságú a kapcsolata a kultúrával Edeknek. nihilizmus keríti hatalmába . Kísérletezgetése: az ő élethazugsága.a felszabadult ember joga és kötelessége") jegyében él és e jegyben szarvazza fel őt felesége. a műveltség egészével szemben viszont elsöprő erővel fellép a gátlástalan műveletlenség. Eszeveszett dühöngéssel a pribékjére rontana. Az eredmény: komikus csattanó. unokatestvére szerepzavaraira pedig joggal fakad ki: "tudományos disznó". (Artur orvosegyetemre jár. hiszen csak eszközül szolgálnak öncélú lázongásához. Hangzatos elmélete ("boldognak lenni . tehetetlenül áll a XX. Eleonora szerint ezzel "szégyent hoz a családra". csupán sodródni tud az eseményekkel. Az emberi értelem fogódzó nélkül.megoldásként . Vele szemben a kultúra nem is vállalja az ellenállást: Eleonora szerint "talán nem is lesz olyan rossz dolgunk". —j konfliktus jelenik meg tehát . A fiatalember másik próbálkozása: a formákat szándékozik feleleveníteni. immár teljesen elvesztette értelmező és irányító szerepkörét. —jabb éles váltással valamiféle fanatizmusba igyekszik belekapaszkodni. lerészegedik. és Edek brutális erejére támaszkodva diktatúrát jelent be.a saját unokahúgát. a forma és az eszme is.a befejezésben. Slomil "semmi különöset" nem tud mondani. Slomil a modern. A Tangó a fentiek értelmében a kultúra tragikomédiája. Az ő kijelentéseiben felsejlenek ugyan lényegre tapintó.) A mellékszereplők elvtelensége vagy hóbortos életfilozófiája. de Edek két csapással agyonüti. Eugeniusz bácsi pedig azonnal behódol az új hatalomnak is. és együttesen vezetnek az önpusztításhoz. Ala közlése azonban ("én megcsaltalak Edekkel") teljesen összeroppantja. Artur elméletei gyorsan cserélődnek.ami ellen lázadni próbált. a katasztrófához. a hagyomány őrzésének vagy elutasításának a kérdését. eszmék (a "halál" és a "hatalom") megszállottjaként zavarosan szónokol. Eleonora. némely szituációkban pedig csupán egyszerűen nevetséges. a valóságtól való elrugaszkodás uralja. megsemmisítve és félretolva az alapellentétet. század valóságában. Eleinte tisztes távolról nézi. konkrétan: tradicionális külsőségek közepette feleségül venni . E házaspár "elvének" és magatartásának abszurditása akkor a legnyilvánvalóbb. egy kis áhítattal is (önfeledten . a "vőlegényt" zökkenti ki a szerepéből. A hagyomány azonban (a "legénybúcsú") épp őt. "rossz a világ"). avantgárd művész és esztéta karikatúrája. de egészüket mégiscsak a bornírt dilettantizmus. az összekuszálódott társadalmi állapotok és emberi viszonyok előtt.felszarvazott apját. Ez a kultúra nevetséges belügyévé süllyed.

Ez a "bölcsesség" azonban nem lépi túl a primitív konkrétumok szintjét ("én szeretlek. Artur morális-szociális igazságokról szónokol. aki "moziban dolgozik". hibátlanul alakít akár lakájt is. Eugeniusz bácsinál szellemesebb rímet (ez a költészet karikatúrája?!) tud gyártani. akarata ellenére. Artur saját korlátlan szabadsága is példázza . A végső fordulatban pedig azonnal cselekszik.a saját taktikája fordult a visszájára. Edeket természetesen semmiféle szégyenérzet nem feszélyezi: beleiszik bárki poharába. célratörően. a többiek viszont minduntalan kizökkennek szerepükből. semleges. akár menyasszonyt. Még "büszke" is arra. Slomil fellengzős stílusban fogalmazva "az autentikus élet egészséges fuvallata"." Az értékrend alapját azonban csak szilárd elvek. mekkora .bámulja az egyetemi tankönyv képeit. a primitívséggel szemben az erkölcsi normarend is katasztrofális vereséget szenved ebben a műben. de felismeri és kihasználja a lehetőséget. hogy Artur a menyasszonya közlésétől veszíti el végleg maga alatt a talajt: a hűség-hűtlenség értékek megsemmisülése miatt szakad el hősünk végleg a valóságtól. Jóllehet csupán önvédelemből. "™nmagában semmi sem komoly. bármit tilthat . a "szükségszerűség". Képtelen az elvont gondolkodásra . belefulladunk a semmilyenségbe. a testi érintkezés megbotránkoztatta az idősebbeket: "Tudod. A szülők büszkék arra. ami kell".ebben rejlik életképességének titka. egy "haverja" noteszéből. amelyet apjának Edekre haragításában akart a második felvonásban felhasználni . hogy ő nem talál ki semmit: "én így is tudom. Ha mi magunk nem adunk jelleget a dolgoknak. hogy felrúgták a magatartást szabályozó törvényeket (Slomil többször felhangzó kulcsszava: "Minek?").az értéktelenség következményeit: madárkalitkát rakhat a nagybácsi fejére. A mesterkélt és életképtelen civilizációval szemben ő maga a természetesség. ezek azonban úgy tűnik. nincsenek. nincsenek viszonyítási pontok. Mellette jövője csak az elvtelen köpönyegforgatónak (Eugeniusznak) van. "elvet" másolt ki). A címadó motívum. nem látva előre. a "tangó" jelentésváltozása fogja össze a történéseket. elérhető ideák. Minden közömbös. lefekteti a megkívánt nőt akár feleséget. és betölti a hatalmi vákuumot. Kulcsszerepüket azzal is megvilágítja a darab. A civilizált ember azonban nem élhet erkölcsi normák nélkül. konkrét törekvések adhatnák meg. A szülők nemzedékének fiatalkorában ez a tánc az akkori hagyomány elleni lázadás jelképe volt (a szoros összefogódzkodás.ebből a szerepéből is kiesve . A Slomil-nemzedék ad absurdum vitt "forradalma" következtében az egész értékrend összeomlik. mások hibájából sodródik előre. pl.groteszk módon . és jut az elvont eszmék légüres terébe. hogy mi az etikai nihilizmus és anarchia következménye. Tökéletes alkalmazkodó képességét. pontos helyzetértékeléssel. de te alszol"). a ravatalra küldheti a nagymamát. majd .ráveti magát unokahúgára. rugalmasságát már az első perctől folyamatosan bizonyítja. A nyers erővel.teljes a káosz. Ugyanaz a mozzanat siklatja ki.

A dráma alapelemei vagy elcsökevényesedett formában vannak jelen. Artur ilyenformán Oresztész vagy Hamlet elkorcsosult leszármazottja. ha összevetjük Elektra szenvedélyes igazságszeretetével és etikus tartásával. A személyiség szétesett. vonna maga után. a Hamletet pl. tudományhoz.bátorság kellett ahhoz. Mroz˙ek ugyanis a klasszikus tragédiák jónéhány ismert mozzanatát emeli be groteszk művilágába. A műfaj elavulásáról magáról a műben is szó esik. Mindebből az is nyilvánvalónak látszik. Egy emberöltő elteltével már a tangózás számít a fiatalok részéről megtagadni való hagyománynak. Ophelia megragadó tisztaságával.ezúttal a szerző szócsöveként . vagy teljesen hiányoznak . Ala pedig már abból a zilált "családi" háttérből bukkan elő a színpadon. Artur indulatai. Poloniusra emlékezve Eugeniusz bácsi magatartása is mélyebben elemezhető.) fűződő viszony egyes változatait képviselik. erkölcshöz stb. további bűnöket. alkalmasint Eugeniusszal . hogy tangót táncoljon az ember?"). Mroz˙ek műve a tragédia paródiája.de hova tűntek ezek a fogalmak az életből és az irodalomból? Slomil . művészethez. Artur "tragédiát akar". hanem egy-egy magatartás megtestesítői. bűnhődéseket stb. de maga a tragikum mindig kicsorbul. magatartástípusok értékeléséhez a szövegben található irodalmi utalások is támpontot szolgáltathatnak.az apa korholása Artur szájából: "mellényzsebben csücsülő Agamemnón". A mükénéi mondakört idézi fel .a férfipáros tánca a kultúra ijesztő deformálódásával fenyeget. a férj és a feleség békés egyetértésben együtt kártyázik. és degenerált utódok születésével fenyeget. "a rendíthetetlen fogalmak világának legteljesebb kifejezése évszázadok óta" . a bosszú kötelességét. Egy másik szövegrészlet. egymás ellen fordulnak Az emberi kapcsolatok is végletesen eltorzultak. A viszonyváltozatok. mégpedig a kultúrához (műveltséghez.főképp Szophoklész tragédiáit . Ala butuska naivitása is árnyaltabban jelenik meg. kiüresedtek ebben a műben: Slomil és Eleonora együttélése a házasság zsákutcája. Camus Közönyével (Mersault figurájával) teremt párhuzamot. a legárnyaltabban ábrázolt hős.kőbe véshető választ ad: "ma már csak bohózat lehetséges". itt viszont a szerető. Artur görcsös igyekezettel össze-összehoz tragikus szituációkat.groteszk vagy abszurd minőséget . A mű utolsó mozzanataként azonban Edeknek támad kedve tangózni. sorsválságok és tragédiák végeláthatatlan sorozatát. gondolatai és ösztönei is egyaránt csaponganak. amelyet a szülők anarchiája eredményezett. Eugenia szavai Arturhoz "Mért nem vonulsz kolostorba?" A világirodalom hagyományai szerint a házasságtörés bűne gyilkosságot. úgy is") századunk egyik klasszikusával. a házassági ajánlatra adott válasz ("tőlem lehet így is. Az unokatestvéri házasság az emberi kapcsolatok teljes összekuszálódását példázza. mert ez az egyetlen "nagyon erős forma". hogy a Tangó szereplői nem jellemek.

A kommunikációt tekintve átmenetet látunk az egymás melletti elbeszélés (Csehov műveinek sajátossága) és a teljes közlésképtelenség (pl. a huszonöt éves Artur gyerekkocsija. hanem Edek kezében van a hatalom. Az idő azonban szétfolyik. valamint az irodalmi műfaj ezt is tükröző gyökeres átalakulását a műfaji sajátosságok átminősülése is tükrözi. (ARTUR: "Itt nem lehet lélegzeni. A tér. amelynek végén az alaphelyzet változatát látjuk viszont a befejezésben azzal a különbséggel. a zárórészben magától mászik fel oda. "családi kultúránk fölhalmozódott rétegei". hogy póker vagy bridzs). a negyven éve nem lovagoló Eugeniusz lovaglónadrágja látható egymás mellett a színpadon. nincs karaktere.minden értelmetlenné. de helyette ő sem tud valóban pozitív célt kitűzni: Eugeniusz bácsit az emlékiratok összeállítására noszogatja. de a színhelyre már nem. hogy mire használja Slomil. a cselekvéssor célját veszti. és a partnerre sem biztosanÉ Senkinek és semminek nincs tartása. mire Artur (Eugeniusz segédkezésével). és nincs katartikus hatás. Groteszk hatást kelt a "ravatal" motívuma: Eugenia a darab elején "büntetésből" kerül fel rá. élni!" ELEONORA: "Milyen szépen iszol. hogy most már nem Artur. A szerkezet csaknem teljesen lineáris. Slomil teóriája forradalmiságot. "az már nem reám tartozik"É Az idő. de hogy az milyen lehet. nem ad viszonyítási pontot a szereplőknek. "a múlt rekvizitumai". A "ravatal" az "örökkévalóság". a végkifejletig ellenfél sem látszik a színpadon. az egységek végén veszti el a fejét és kezd dühöngeni . darabjának alapjelensége) között. felvonásban "káosz". Az első felvonás dialógusa szerint sem Eleonora. Ionesco: A kopasz énekesnő c.harmadszor már a vesztére. A "revolver" háromszor jut szerephez: látjuk. járni. Saját magát tekintve . a csúcspontok ellenére nincs kibontakozás. de Artur sikere csak időleges és látszólagos. Az általános értékválságot. de cinikus felelőtlenséget is tartalmaz: "utat törtünk a jövőnek". a színpadkép az I-II. jellegzetes pótcselekvés. csak a nyíltszíni szeretkezésük botrányára emlékeznek. ezt a harmadikban ugyan rendezett polgári miliő váltja fel. tisztán látó és kivételes képességű hős. minden össze van torlódva: a tíz éve halott nagypapa ravatala.eredményezve. sem Slomil nem tudja a házasságkötésük dátumát. Artur eredménytelenül hadakozik ellene. Edus!") A drámai tett helyét pedig a kártyázás tölti be (mindegy. abszurddá válik. A beszéd és a tett is. a tér egyaránt jellegtelen. megfoghatatlan. Nincs nemes eszménytől vezérelt. Jellemző történés a nagy horderejű bejelentések komikumba fojtódása. az idő múlatására. az eseménysort mindössze néhány motívum tagolja három felvonásra. hogy "költözés előtt vagy után vagyunk". és végül mire Edek. azaz az idő jelképe is a színpadon. Már a színpadi utasítás is hangsúlyozza: nem tudhatjuk. Artur törekvéseinek nincs kibontakozása . Artur három ízben. A cselekménysor önmagába visszatérő kört alkot.

pedig feladatvállalása végképp nincs összhangban a képességeivel és a lehetőségeivel. az egri moziból kölcsönkért "vaporizatőrrel". A természet ősállapotában mesterkélt emberi csinálmányok. félkegyelmű. hogy a háború és a béke világa. Ez. abnormális viselkedés és észjárás volna követendő. de kulcsfigura. Eger közelébe telepíti az író. a jelenségek összefonódnak és kölcsönhatásba lépnek egymással.írja Camus. és én kísérletet csinálok belőle!" Az abszolútumnak ez a görcsösnevetséges hajszolása juttatja el Arturt a tébolyig. [É] mely a bartalosi völgyre ráterül") . "kilátás a Bábonyra".és ellenszenve függvényében manipulál a faluba érkező levelekkel. hogy az abszurd helyzetbe kerülő hős még megkísérli a cselekvést. és a maga torz módján ugyan. Az idill és a köznapi valóság is keveredik a műben: a környék maga a tökéletes természeti szépség ("napfényes kert". de ez már nem felelne meg a mű valóságának. Mroz˙ek darabját Kerényi Grácia magyar nyelvű fordításában ismerhettük meg. hebegő" postás csupán mellékszereplő. ő az egyetlen ebben a felfordult világban. hogy cselekedni kell még akkor is. akkor éppen az ún. A kelet-európai dráma sajátossága. úgy fogalmazható. kisregényben két színtér áll egymással szemben: Mátraszentanna hegyvidéki falucskája. Slomil szájából még torzabb a szintén groteszk bejelentés: "Adjátok ide az Istent. aki ragaszkodik a szimmetriához. hogy az embernek a cselekvés az utolsó és egyetlen reménye. A Tóték c. mert itt nincsenek egyértelmű minőségek. s így önmagát is elemészteni" . Nem csak azért. Mulatságos emberi gyarlóságai vannak.de a fenyőillatot már pótolni kell. de abszolút (isteni) céllal kacérkodik: "újrateremtem magukat". mert rokon. valamint a front. A falu fiktív helység. Camus Caligulájára emlékeztetően. Beckettnél például már eleve tétlenség és céltalan vegetáció uralkodik. de tiltakozik a meghunyászkodás ellen. "finom fenyőillat. művi eljárások . ha a cselekvés már értelmetlen. Amikor a világban uralkodó szabályok ellentmondanak a józan emberi észnek. a "púpos. Mondanánk. annak értelmetlensége csak utólag válik nyilvánvalóvá (P. a rendhez. ha átteszem groteszk közegbe. "Az abszurd ember egyetlen dolgot tud: mindent fölemészteni. de konkrét térbe. aki az igazi nagyságot tiszteli. ÖRKÉNY ISTVÁN Tóték (1964) Az az alapvető meggyőződésem[É]. Müller Péter). céltalan. (ÖRKÉNY ISTVÁN) Gyuri atyus. és ezáltal sorsokat alakít.

ez a falu nem a hagyományos (pl. A jogvégzett ember. de a lakosság zöme "kisember" a maga egyszerű. Szabóék és Tóték. a fronton harcoló unokaöccse. Az alapszituációból még két olyan tényezőt kell előre megvilágítanunk. van "rossz hírű nő" is. A lakosság összetétele is vegyes. . kispénzű fizetővendégeket fogadnak. amely a kisregény konfliktusában igen jelentős szerepet játszik. A másik: az életstratégia. valamint egy régi idézés. a teniszpálya meszelése és a tulipánok öntözése Cipriani professzornál (élénken emlékeztetnek az évszázados robotkötelezettségekre).és autótulajdonos is (idegen származású). a fogalmak .jelennek meg. egyéb napi teendői: favágás a plébánosnál. Az önzetlen jóindulat mímelésével. Mihez vezet például a háborúval szemben? Mi történik. az egyéni érdekek egymás mellett. modellje. A megélhetés alapja itt nem a mezőgazdaság: Tót Lajos régebben vasutas volt. a különleges eseményre felizzó érdeklődésével ("Szabóék kicipelték béna nagyapjukat az udvarra"). egymástól függetlenül.ellentéte? Mi a semmi? Van-e az embernek különleges szerepe a földön? Van-e határa az emberi szuverenitásnak. "szívességekkel" védhetők ki. csapásaival szemben csak a maga ügyeskedésére van utalva. a népi hagyományokat. Annak egy jellegzetes szelete. egy bizonyos társadalmilag elfogadott és eljátszott udvariassággal. A kisember élettapasztalata azt sugallja. amelyben az államellenes felforgatás vádját emelték ellene"). Ezek az emberek főként a még meglévő természeti értékekből élnek: pihenni vágyó. A falu társadalma nem a közérdek együttes szolgálatában. azok csak az illetékesek lekenyerezésével. vannak pl.az "ember" . A falusi emberek életében hiába keressük a folklórt. hanem a XX. az egyetlen fiúgyermek életéről van is szó. olykor egymással szemben léteznek. Az egyik az életforma. ha "a massza megbolydul"? Még ha a legféltettebb kincsről. de van Kasztriner és Cipriani is . hogy az aggregátor gépésze miért ugorja át a képzelt árkot Gizi Gézáné kerítése előtt ("eszébe jutván a közeli nyugdíjaztatása. most tűzoltóparancsnok. mégpedig a fárasztó napi munka utáni jellegzetes tétlenség. a legékesebb és legtekintélyesebb dísztárgy itt már a "kínai mintás ágyterítő" . századi Magyarországét. Például a szíves vendéglátás színlelésével. hogy a sors hányattatásaival. tartalmatlan életével. Van itt villa. hogy ez a magatartás végső soron mihez vezet.azt is kölcsön kell kérni. padlót kefél a plébánosnál stb. nem valódi közösségi életben szerveződik. mikszáthi) atmoszférát árasztja. Nagyon fontos annak indoklása. mégpedig "buditisztítással". meddig csorbulhat az emberi szuverenitás? Elpusztíthatja-e egy külső hatalom az embert? Elpusztíthatja-e önmagát az ember? Vajon mi a dolgok. Tótné hasonlóképpen: napi kismosást végez a professzoréknál. a "doktor úr" jobban fizető állással keresi a kenyerét. Kérdés. meddig játszhatók a felvett szerepek.

van-e korlátja a hatalomnak? E kérdések feltevésével egyszersmind a Tóték c. Cipriani professzor és a többiek." Felbolydult az emberiség. Az ott dúló háború: világállapot. ha szájába vesz egy zseblámpát?"). az "európai hírű ideggyógyász" is mintha elmebeteg lenne ("érdekes [É]. alacsony. idegei megroppantak. Ebből az állapotból kell kilépnie. hanem annyi. A legképtelenebb viselkedés is "kortünet". Varró őrnagynak a valószínűtlen jelenségekhez kellett hozzáedződnie . .alkotják a mű cselekményét. amenynyi. űzött.éles a kontraszthatás. de mindig igazodik a feleség és a lánygyermek elvárásaihoz. az emberhez méltatlan körülmények elszenvedésével ("Istenem. átérezhetjük emberi szenvedéseit. A háborúban "megrongált idegállapota" miatt szorul szánalomra és gyámolításra. hadviselésüknek az a lényege. tekintetéből árad.") áldozat mindenekelőtt Tót Gyula. a férfi . a család. (Bár nem kizárólagosan. későbbi gesztusai zömmel nevetségesek. A mű szereplői közvetve vagy közvetlenül. ütközései .kezdetben még szánjuk. Az a határtalan rajongás.és a mögöttes tudati folyamatok . áldozatai Tomaji plébánosnál is megjelennek. az ideális csak tévedésből szállt le Mátraszentannán . Cipriani. ő nem csupán a háború áldozata. A címszereplő: Tóték. áldozat Varró őrnagy is. "mintha meghőbörödtek volna az emberek". rettenetes a világégés. ™rkény István nyilatkozata: a háborút "ebben a regényben írtam meg igazán. aki a fronton szolgált. Bármelyikük tette és magatartása hármójuk együttműködésében formálódik. majd értelmetlen "hősi" halálával (ide emelhetjük a "hálókocsikalauz" emlékkönyvi bejegyzését: "a nemzet élethalálharcát vívja a vörös bolsevik rémmel"). a hátteret alkotó front. Szimbiózisban élnek. Tót Lajosra különleges teher nehezedik: ő viseli a közös terhet. végül már dermesztőek. egyúttal gúzsba köt. ami Mariska és ágika szavaiból. Ugyan Tót Lajos a cselekvő. hanem a családé is. ő a reális őrnagy. "Az ember nem annyi. valamilyen fokon a front áldozatai. kisregény témavilágát is körüljártuk. Persze nemcsak a háborút akartam benne megírni. beteg. élete már-már maga az abszurditás. Magánál hasmenést okoz. megfürödhetek!").személyisége eltorzult. törődött alak száll le a buszról. akárcsak Tomaji plébános. A tűzoltóparancsnok édesapa és az őrnagy viszonyváltozásai.ennyiben ez a család még őrzi a hagyományos modellt -. mert ő a családfő. Varró őrnagy életét felborította a partizánokkal folytatott egyenlőtlen küzdelem. A másik színtér. De egy másik folyamat is elindul benne a Tótékkal való interakcióban. hogy a legvalószínűtlenebb módon és helyen támadnak. A nők inkább csak stilizált (néhány találó vonással megrajzolt) figurák. ami meg is történik . amely a hegyektől körbezárt Mátraszentannán is érezteti hatalmát: "a háború harmadik nyarán [É] a családok 60 %-ának volt olyan hozzátartozója.

hogy zsarnokuk legyen. A folyamat. Hiányzik belőle a valódi érdeklődés az embertársak iránt. bármilyen nevetséges véletlen megzavarhatja. olykor-olykor nagy nehezen kialakított összhangot bármilyen jelentéktelen ügy. Ebben a kölcsönfolyamatban a szép szál. de minden erőfeszítése ellenére zavarok. tudata kizárja a kellemetlen emlékképet (Viktor Emmanuel olasz király fogadtatását letolt nadrággal). Szerény képességeihez mérten görcsösen igyekszik. életének tartalmát. sőt Tót fölé magasodik. Nem tud mértéket tartani. a hallucinációk oka minden alkalommal valamely pszichikai törvény. Az udvariaskodás csak a viselkedés csapdája lehet. Szinte felkínálják a lehetőséget az őrnagynak. teljhatalomhoz jut. Elméletei magukon viselik a háború megnyomorító hatását. nincs köztük valódi együttműködés. nem sokkal lát többet a házigazdáknál. a tetőpontig Tót Lajos válik azzá. férfiúi önérzetét feladva beáll dobozolni. "egy doboz féregirtó por". Helyzetérzékelési képessége csekély. nincs érdekközösségük. amikor rávehető lesz az egész emberiség a dobozolásra"). Tóték szolgalelkűsége. Az őrnagy és Tóték viselkedése kölcsönösen feltételezi egymást. A felszínes. A zavarok. . akár a saját tettére sem emlékezik. kisiklások. béke. eleve hibás életstratégiája és életformája szinte rákényszeríti az idegent. "Kisember" ő. A legfontosabb törvény pedig: Tóték (és esetleg az őrnagy) minden igyekezete ellenére sem jöhet létre tartós és harmonikus viszony köztük. álmossága. az udvariaskodással csak egyszer-egyszer kísérletezik. éjszaka nem alszik. ezért hallják félre az őrnagy szavait). Kezdetben az őrnagy volt szánalmas figura. amelyben fokozatosan feladja egyéniségét: a szemére húzza a sisakját. hogy hatalmaskodni kezdjen. "a szolgálati pisztoly" és leginkább "egy bekeretezett fénykép [É]. minőségét illusztrálják a fiókjából előhozott tárgyak: "egy Kodak fényképezőgép". nem sokkal műveltebb. A dobozolás mindegyiküknek mást jelent. az őrnagy pedig erőre kap. ahogy Tót Lajos tűrőképessége fogy. Egy másik pszichikai jelenség: Tót Lajos a nem kívánt eseményre. aki nem szól kétszer. nem hős. elemlámpát vesz a szájába. sőt összeomlással fenyegető ütközések keletkeznek. a lelkiismeret bünteti Tótékat a budi bűzének elleplezése miatt. rogyasztott térddel jár. köztiszteletnek örvendő Tót Lajos (maga a megtestesült rend. melyen ő volt látható [É] egy porosnak látszó műpálmának dőlve". Az őrnagy sem képes kiküszöbölni a keletkező feszültségeket. visszafogja az ásítást és a nyújtózkodást. a totális hatalom tébolya is megérinti ("Egyszer talán eljön az az idő." Tót Lajos és Varró őrnagy magatartása és helyzete egymással ellentétes irányban változik.amennyi tőle kitelik. lealacsonyodik. az elhallások. mert nincsenek azonos helyzetben. A lelkifurdalás átformálja a szavakat (pl. harmónia) fokozatosan megalázkodik. működni kezdenek normális emberi reakciói: menekülési ösztöne. Jóllehet magasabb társadalmi rétegből érkezett. katonaember. A tetőpont felé haladva.

értesítések sora. Az őrnagy visszatértét. a szenvedések meghosszabbodását hősünk végül már azért is képtelen elviselni. majd rátalál a "budi"-ra. és Tót Lajos továbbra sem alhat nyugodtan. Végül egyetlen mentsvára marad Tótnak: a kiszabott idő. de a legvégső. mit hogyan kell csinálni. újraéleszti a feszültséget. az 1967-ben megszülető Tóték c. és mi is keressük az értelmes cselekvés módját. az expozíció gyorsan felfuttatja a várakozás feszültségét. A befejezésben. feszültségoldó tettet. A szerkezet első egysége. A történet lezárása éppoly groteszk." Az olvasó azonban a döbbenet hatása alatt áll. hanem rálátással.állandó jelzős szerkezet is. ha gyilkosság árán is. mint maga a mű. "ittak az ő zászlós fia egészségére") értelmezésre. a korszak jellegzetes magyar epikai műfajában írta meg. A benne rejlő drámaiság a színpadi átdolgozásra is alkalmassá tette. ("Ha az ember Tót Lajost egy éles késsel kettészelte volna". —gy is fogalmazhatunk: az epizódokat dokumentumok ellenpontozzák. "Ennek nem lesz jó vége. nyugalomvágyat. Mariskám" stb. mert testi-lelki tartalékai végképp kimerültek. az anticipációval élve többször is előre jelzi a végső groteszk fordulatot. "pengéje egy borjút kettévágott volna". A visszatérő motívumok (pl. ™rkény István célja: nézzünk szembe magatartásunk ellentmondásaival. a tragikus és mégis felemelő. Az időbe kapaszkodik. Az eposzi hagyományok maradványának tekinthető az "édes. Ettől a ponttól kezdve két szál fut egymás mellett a műben: a mátraszentannai eseménylánc és a frontról érkező levelek. Bibliográfia . életünk groteszk jelenségeivel. de előrehaladását nem. állásfoglalásra kényszerítik az olvasót. A kezdőmotívum visszatérése szerkezeti lezáródást is jelez. sőt meghittséget is jelképez. amelyet hirtelen megtör a megdöbbentő sürgöny. most már a lelkiismerete miatt. amely ezúttal (szintén groteszk módon) emberi szükségletet. hogy hátha mégsem halt meg Tót Gyula zászlós. a kórházi leltár szertefoszlatja azt. külső szemlélőként olvassuk a történetet. aminek ciklikus rendjét ugyan a vendég összezavarta. helyreáll a rend: "Négy egyforma darabba vágtamÉ" "Te mindig tudod. a sokasodó méltatlanságok csak egy bizonyos határnapig tartanak. az őrnagy elleni fellázadással. a fordulóponttól kezdődően már nem beleéléssel.) A párhuzamos szerkesztésmód révén a kiélezett ellentétek (pl.). (A sorban negyediknek érkező küldemény újabb fordulat lehetőségével kecsegtet.Először elszökik. Az elbeszélő a hagyományos epika eszközével. jó Lajosom" . felcsillantva a reményt. úgy látszik. ™rkény István (1912-1979) ezt a művét először kisregényként. dráma a második világháború utáni magyar irodalom első jelentős nemzetközi sikerének bizonyult. illat-szag-bűz) ugyancsak a szerkezet erősítését szolgálják.

Csúry Károly: Die Makrostruktur der Erzahlung. Gondolat. Du Bos. . Gondolat. Bahtyin. Gondolat. Profil d'une oeuvre. 1973. 1977. 1973. Gondolat. Almási Miklós: A drámafejlődés útjai. Louis: Stendhal fénye. Bécsy Tamás: A drámamodellek és a mai dráma. Nicolae: Abszurd irodalom. 1989-1993. 1982. Cs. 1986. a szatirikus és a tervező. Aragon. 1968. 1972. Fábri Anna: Mikszáth Kálmán. 1966. Genette. Hatier. In: Figures. Johann Peter: Beszélgetések Goethével. Európa. 1983. Brecht. Bertolt: Munkanapló 1938-1955. Almási Miklós: Mi lesz velünk. Vál. Gérard: Silences de Flaubert. Forum. Balota. Cserépfalvi . Holnap. Európa. 1969. 1979. Akadémiai. Robert: A lázadás színháza I-II. valóság. Fjodor: A művészetről. Fejér ádám: Raszkolnyikov. Bethlen. Szépirodalmi.Szépirodalmi. Akadémiai. Camus. Brustein. 1994. Pol: La peste. Szépirodalmi. Barta János: A pálya végén. 1976. 1986. Magvető.: GYERGYAI ALBERT. 1989. 1983. 1979. 1987. Flaubert levelei. Friedell. 1968. In: A költő és a valóság. Szabó László: Görögökről. Albert: Sziszüphosz mítosza. Camus. Egri Péter: álom. 1980. 1971. In: Ima az Akropoliszon. Bécsy Tamás: Mi a dráma? Akadémiai. Gondolat. Henri: A nevetés. 1969. Géher István: Tükörképünk 37 darabban. A francia esszé klasszikusai. Bukarest. Gondolat. Ikon. 1974. Anton Pavlovics? Magvető. Bolonyai Gábor: Jegyzetek az Antigonéhoz. Kézirat. Egon: Az újkori kultúra története I-VI. Czine Mihály: Móricz Zsigmond. Bakcsi György: Dosztojevszkij világa.: Gyergyai Albert. Gondolat. Szépirodami. Bergson. Gaillard. Albert: Noteszlapok I. éditions du Seuil. 1985. 1990. a humanista eszme áldozata. Bori Imre: Kosztolányi Dezső. Bécsy Tamás: A dráma lételméletréről. 1968. Akadémiai. Gondolat. Akadémiai. Európa. Kriterion. In: Szophoklész: Antigoné. 1985. In: észjárások és formák. Babits Mihály: Az európai irodalom története. Egri Péter: Törésvonalak. 1991. 1976. Tankönyvkiadó. Vál. 1993. Eckermann. Barta János: Klasszikusok nyomában. 1983. Európa. látomás. 1970.Abádi Nagy Zoltán: Swift. Tankönyvkiadó. Balassa Péter: Ottlik és a hó. Mihail: A szó esztétikája. 1994. Akadémiai. Dosztojevszkij. 1984. 1987. Magyar Helikon. Charles: A "Vörös és fekete" olvasása közben. Európa. —jvidék.

In: Az élő Jókai. 1975. Németh G. é. Luppé.: Hamburgi dramaturgia. 1980. Szépirodalmi. Mészáros Vilma: A mai francia regény. In: A francia irodalom a huszadik században. 1984. Hankiss Elemér: Az irodalmi mű mint komplex modell. Tankönyvkiadó. Hegel: Esztétika. 1974. Magvető. é. Magvető.n. Hauser Arnold: A művészet szociológiája. 1991. Melese. In: Küllő és kerék. Akadémiai. Magvető.századelőről. In: Mi a modern? Európa. Mészáros Vilma: Jorge Semprun. Németh László: Móricz Zsigmond. Horváth Károly: Madách Imre. Gyergyai Albert: Kortársak. 1986. Gondolat.Goldmann. In: A francia irodalom a huszadik században. Szépirodalmi. Németh G. Gondolat. 1977. Gondolat. 1970. 1982. Mihályi Gábor: Samuel Beckett. 1960. Népművelési Propaganda Iroda. 1979. 1963. Magvető. Kiss Ferenc: Az érett Kosztolányi. Paris. Köpeczi Béla: Albert Camus. Keresztury Dezső: Mindvégig.n. Robert de: Camus. 1992. Béla: Századutóról . Beckett. 1990. Guy de: Gustave Flaubert. 1985. Kultúra. Kott. 1966. Akadémiai. Béla: életképforma és regény. Paris. 1983. Hauser Arnold: A művészet és irodalom társadalomtörténete I-II. Kosztolányi Dezső: ércnél maradandóbb. Jan: Kortársunk Shakespeare. Béla: Türelmetlen és késlekedő félszázad. Gondolat. 1971. éd. 1969. Akadémiai. Magyar Miklós: A francia regény tegnap és ma. G. Tankönyvkiadó. Szépirodalmi. 1969. Maupassant. Németh László: Az én katedrám. 1984. E. Gondolat. Kermode. Magvető. Németh G. Pierre: Beckett. Gondolat. Király Gyula: Dosztojevszkij és az orosz próza. Kundera. Gondolat. 1970. 1979. Szépirodalmi. 1981. 1985. In: Az angol irodalom a huszadik században. Frank: Beckett. 1965. 1982. Akadémiai. Lessing. Universitaires. 1973. Mészáros Vilma: Camus. 1974. Milan: A regény művészete. Gondolat. Drámaértelmezések. Tankönyvkiadó. Béla: A románcostól a tragikusig. . 1943. Herczeg Gyula: Móricz Zsigmond stílusa. Mész Lászlóné: Ibsen. Lucien: A rejtőzködő isten. Csehov. Seghers. 1981. Hajnády Zoltán: Az orosz regény. Gondolat. Kocsis Rózsa: Minőségeszmény Németh László szépírói műveiben. Európa. 1986. Németh G. Gondolat.

George: ™rök Antigoné. 1970. 1979. Szörényi László: Epika és líra Arany életművében.): Irodalomtanítás I-II.n. Sipos Lajos (szerk. . Újvidék. Európa. Bp. Sőtér István: Nemzet és haladás. 1980. 1965. 1989. 1994. Szondi. Nagykőrös. Sipos Lajos (szerk. In: Arany János tanulmányok. Trócsányi Miklós: William Golding regényeinek képi valósága. 1989. é. Török Endre: Orosz irodalom a XIX. Gondolat. Világtudat és levélforma. Mítosz és utópia Jókainál. Ottlik Géza: Iskola a határon. Európa. Török Endre: Lev Tolsztoj. Pauz Kiadó. In: "Multaddal valamit kezdeni". dráma. Poszler György: A regény válaszútjai. Akadémiai. Akadémiai. 1990. Akadémiai. é. 1990. Pándi Pál: Bánk bán-kommentárok. 1992. Réz Pál: Voltaire világa. 1988. Veres András: Jegyzetek az édes Annához. Európa. 1989. In: Sipos Lajos. regényterek. Tankönyvkiadó. Larousse.. Sport. Kossuth. 1982. Magvető.): A klasszicizmus. 1981.Nouveaux Classiques. Tóth István: Arany János irodalmi hitvallása és a Buda halála. Szegedy-Maszák Mihály: Példázat a belső függetlenségről. Szilárd Léna: A karnevál-elmélet. Steiner. Szabó Ede: Otthonunk a művekben. Brecht. Peter: A modern dráma elmélete 1880-1950. amint írja önmagát". Tankönyvkiadó. században. Thomka Beáta: Esszéterek. Akadémiai.): Műelemzés-műértés. Szépirodalmi. Wilson. Rónay György (szerk. Szegedy-Maszák Mihály: "A regény. 1980.n. Gondolat. Edmund: Flaubert és a politika. 1994. In: Kosztolányi: édes Anna. 1965. 1979. 1974. 1977. 1980. In: Az élet jelei. Tankönyvkiadó. Vajda György Mihály: Modernség. Sükösd Mihály: Franz Kafka. Párizs. Ikon. Gondolat. Szávai János: Nagy francia regények. 1978. 1981.