P. 1
Középiskolai kötelező olvasmányok elemzése

Középiskolai kötelező olvasmányok elemzése

|Views: 2,755|Likes:
Published by Vígh Ágnes

More info:

Published by: Vígh Ágnes on Dec 18, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as RTF, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

02/04/2013

pdf

text

original

Tartalom

Bevezetés ............................................... 7 Szophoklész: Antigoné (O. Sz.) ............................. 9 Shakespeare: Hamlet (K. L. Z.) ............................. 13 Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (K. L. Z.)................... 19 Moliére: Tartuffe (T. M.) ................................... 23 Moliére: A fösvény (T. M.) ................................. 29 Racine: Phaedra (T. M.) .................................... 33 Swift: Gulliver utazásai (K. L. Z.) ............................ 39 Voltaire: Candide (O. Sz.) ................................. 44 Kleist: Kohlhaas Mihály (K. L. Z.) ........................... 47 (2) Katona József: Bánk bán (K. L. Z.) .......................... 50 Puskin: Jevgenyij Anyegin (O. Sz.) ........................... 56 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (K. L. Z.) .............. 60 Stendhal: Vörös és fekete (T. M.) ............................ 64 Balzac: Goriot apó (T. M.) ................................. 69 Eötvös József: Afalu jegyzője (K. L. Z.) ...................... 75 Bronte: üvöltő szelek (K. L. Z.) ............................. 80 Arany János: Toldi-trilógia (O. Sz.) .......................... 85 (3) Arany János: Buda halála (O. Sz.) ........................... 89 Flaubert: Bovaryné (T. M.) ................................ 95 Kemény Zsigmond: A rajongók (K. L. Z.) ...................... 101 Madách Imre: Az ember tragédiája (K. L. Z.) ................... 106 Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (T. M.) ...................... 110 Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (O. Sz.) ...................... 118 Jókai Mór: Az arany ember (O. Sz.) .......................... 122 Ibsen: A vadkacsa (T.M.) ................................... 127 (4) Ibsen: Solness építőmester (T. M.) ............................ 133 Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (K. L. Z.) ......... 138 Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (K. L. Z.).... 142 Csehov: Sirály (T. M.) ..................................... 146 Csehov: Három nővér (T. M.)............................... 151

Gorkij: éjjeli menedékhely (T. M.) ........................... Thomas Mann: Tonio Kröger (K. L. Z.) ....................... Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (K. L. Z.) ............... Móricz Zsigmond: úri muri (K. L. Z.) ........................ (5) Kafka: A per (K. L. Z.) .................................... 175 Kosztolányi Dezső: Édes Anna (O. Sz.) ..................... Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (T. M.) ................... Bulgakov: A Mester és Margarita (K. L. Z.) ................... Németh László: Iszony (T. M.) ............................. Camus: A pestis (T. M.) .................................... (6) Beckett: Godot-ra várva (T.M.) ............................. Golding: A legyek ura (K. L. Z.) ............................ 215 Ottlik Géza: Iskola a határon (T. M.) ........................ Semprun: Anagy utazás (T. M.) ............................. Mroz˙ek: Tangó (K. L. Z.) .................................. 232 örkény István: Tóték (K. L. Z.) ............................ 237 Bibliográfa ............................................. 241 Bevezetés

157 162 166 171 180 185 190 196 203 209 220 227

A „kötelező" vagy másképpen szólva „házi olvasmányok" elolvasása a felső tagozatos és főleg a középiskolai alapfeladatok közé tartozik. Leszögezzük: ez a könyv semmiképpen nem azoknak készült, akik a műveket nem veszik a kezükbe, azoknak viszont feltétlenül és jó szívvel ajánljuk, akik az olvasmányélmény értelmezéséhez, tudatosításához, újragondolásához keresnek támpontokat. Regények és drámák tartoznak a kötelező olvasmányok sorába, a magyar és a világirodalom kivételes jelentőségű alkotásai. Az irodalmi tankönyvekben olykor találhatók róluk részletes, esszé vagy tanulmány jellegű elemzések-értelmezések, de mivel a tankönyveknek sok funkciót kell ellátniuk, a kötelező olvasmányokról szóló fejezetek csak ritkán kerekedhetnek ki önálló, kerek szöveggé. Olyanná, amely a más művekről, önállóan készítendő műelemzéshez is mintául szolgálhat. E könyv írói mindhárman gyakorló iskolai vezető tanárok, azonos

tantestület tagjai. A műelemzések közismert szempontrendszere alapján, de abból mindig az adott mű sajátossága szerint válogatva dolgozták fel az egyes regényeket, drámákat. általában véve ezek az ismérvek: az adott mű helye a szerző életművében; a téma; a cselekmény (történet) felépítése és tagolódása; a hős törekvései, képességei, konfliktusa; a szereplők csoportjai; a tér és idő sajátosságai, szerepe; a mű világának elemei, motívumai; az író nézőpontja, ábrázolásmódja, stílusa; a műben kifejeződő világlátás, mondanivaló, művészi szándék, értékrend; a műfaji sajátosságok. A regények esetében ez az alaplista főként az elbeszélői magatartással bővül, a drámák elemzésekor pedig értelemszerűen a konfliktus, a drámai alaphelyzet és a színpadszerűség eszközrendszere kerülhet szóba a maga helyén. Az elemzések tömörek, lényegre törőek és átfogó jellegűek, de szándékunk szerint az egyéni olvasói élményeket, gondolatokat is mozgósítják. Könyvünkben mindazok az alkotások sorra kerülnek, amelyek a kötelező olvasmányok listáin minden iskolatípusban szerepelnek, a választható művek közül pedig azok, amelyek a kötetbe - a terjedelmi korlátok ellenére - még befértek. Reméljük, hogy a kötelező olvasmányokat elemzéseink segítségével feldolgozó diákok, tanulócsoportok nem csupán az egyes alkotásokat látják egy-egy lehetséges megvilágításban, hanem általában a műelemzés területén is otthonosabbak lesznek. A Középiskolai kötelező olvasmányok elemzése a Corvina Kiadónak abba a tankönyvcsaládjába tartozik, amelyben pl. az érettségi témakörök, tételek című sorozat tagjai és a Középiskolai irodalmi lexikon is megjelent. E kiadványok egymáshoz illeszkednek, egyenként és együtt is haszonnal forgatható kézikönyvek. A szerzők SZOPHOKLÉSZ Antigoné (Kr. e. 442) Mit is keresnénk árva-ketten, hol égig ér a gyűlölet? én gyűlöletre nem születtem és itt szeretni nem lehet; s az ősöm átka, haj, suhogva végigsüvölt a sorsomon Sötét az Acheron homokja: itt meg kell halni Haimonom. (ÁPRILY LAJOS: ANTIGONÉ)

A görög tragédiák fönnmaradt másolataiban a művek előtt olvasható a hüpotészisz, egy hosszabb-rövidebb feljegyzés, mely ismerteti a drámák tartalmát és utal a megírás idejére és körülményeire. Az Antigoné előtt arról olvashatunk, hogy bemutatása anynyira föllelkesítette a nézőket, hogy a szerzőt megválasztották a Szamosz ellen küldött hajóhad egyik vezérének. Szamosz Kr. e. 440ben akart elszakadni Athéntől, így a kivonat értelmében az Antigoné bemutatásának az ezt közvetlenül megelőző időre, 441-re vagy 442-re kell esnie. Szophoklész Antigoné című tragédiájának tárgyát a thébai mondakörből vette. A Labdakidák tragikus sorsát feldolgozta az Oidipusz király és az Oidipusz Kolonoszban című műveiben is. A három alkotás azonban a közös témakör és az egyes szereplők azonossága ellenére sem nevezhető trilógiának. Mindhárom tragédiának önálló problémaköre, konfliktusrendszere van, s megírásuk időben is messze esik egymástól. Arisztotelész Poétika című művében a tragédia kezdetéről azt írja, hogy olyan pontról van szó, „mely nem következik szükségszerűen valamiből, de ami után más következik". Az Antigonénak tehát nem tárgya a teljes mondakör, nem motiválja a konfliktust annak megítélése, hogy a két fivér, Eteoklész és Polüneikész apjuk halála után hogyan egyezett meg az uralkodás módjában, s ki szegte meg a szerződést. Az Antigoné 1353 sorból álló tragédia, melyet prologosz (a kar első bevonulását megelőző rész), parodosz (a kar bevonuló éneke), 5 epeiszodion (a teljes kardalok közti párbeszédes rész), 5 sztaszimon (álló helyzetben előadott kardal) és exodosz (a kivonulás, ami után már nincs teljes kardal) tagol. A dráma hagyományos szerkezeti elemeit használva Szophoklész műve a következőképpen épül fel: Expozíció (prologosz 1-99. sor és parodosz, 100-161. sor): Antigoné elmondja húgának, Iszménének Kreón döntését, mely szerint testvérüket, a városra támadó és a harc során elesett Polüneikészt nem szabad eltemetni. Kéri Iszménét, hogy a parancs ellenére adják meg a végtisztességet bátyjuknak. Iszméné elutasítja a kérést. A kar a háború végét, a győzelem napját üdvözli. Bonyodalom (1-3. epeiszodion és 1-3. sztaszimon, 162-780. sor): Kreón megerősíti törvényét. Az őr elővezeti Antigonét, aki nem tagadja tettét. Kreón fia, Haimón hiába próbálja jobb belátásra bírni apját, az ragaszkodik a büntetéshez. Iszméné is vállalná a tettet, de Antigoné ridegen elutasítja. Tetőpont (3. sztaszimon a hozzá kapcsolódó gyászénekkel, 781-882. sor): Antigoné saját sorsán kesereg. Válság (4. epeiszodion, 4. sztaszimon, 883-987. sor): Kreón döntése végleges, a hősnő búcsúzik életétől, a kar példákat említ a

mitológiából Antigoné sorsára. Késleltetés (5. epeiszodion, 5. sztaszimon, 988-1154. sor): Teiresziász hatására Kreón engedélyezi a temetést és visszavonja a halálos ítéletet. Katasztrófa (exodosz a hozzá kapcsolódó gyászénekekkel, 1155-1353. sor): Hírmondó számol be a sírnál történtekről: Antigoné öngyilkos lett, Haimón előbb rátámadt apjára, majd leszúrta magát. A hír hallatán Eurüdiké, Kreón felesége öngyilkos lesz. Théba uralkodója a csapások súlya alatt összeomlik. Az Antigoné kiemelt helyét Szophoklész életművében és a világ drámairodalmában az mutatja, hogy egyike a legtöbbet értelmezett tragédiáknak. A továbbiakban a legelterjedtebb, legismertebb értelmezési lehetőségeket mutatjuk be. Az Antigoné mint két törvény összeütközésének tragédiája Hegel német filozófus értelmezése szerint a műben kétféle törvény, elv ütközik össze. Kreón írott törvénye a város, a nagyobb közösség érdekeit védi, hiszen nem lehet ugyanazzal a mércével mérni azt, aki védte, illetve aki támadta a várost: „Így tartom én helyesnek, s míg én itt vagyok, / A jók jutalma bűnös kézre nem kerül" (207-208.). Antigoné az istenek íratlan törvényét vallja, a család, a kisebb közösség érdekében: „Parancsaidban nem hiszem, hogy oly erő / Lehet, mely engem istenek nem változó / íratlan törvényét áthágni kényszerít. / Mert nem ma vagy tegnap lépett életbe az, / De nincs ember, ki tudná, hogy mióta áll" (453-457.). Hegel Esztétika című művében kifejtett álláspontja értelmében mindkét szereplőnek igaza van a maga által képviselt erkölcsi és világnézeti szemszögből. Közös a két főszereplőben az elvekhez való makacs ragaszkodás, a saját igazába vetett vak hit, a gőg, a hübrisz. A tragédia azért következik be, mert elveinek megsértése nélkül egyik sem képes a másik igazát elfogadni. A német filozófus jól látja, hogy az eszményi állapot a két törvény egybeesése lenne, de az Antigoné nem igazolja az álláspontját, mely szerint a hősnő és Kreón igazsága azonos érvényű és érdekű lenne. Hegel a dialektikát erőlteti rá a tragédiára, s ezért jut a mű világától idegen következtetésre. A görögség hitvilága és erkölcsi elvei alapján a holtakat el kell temetni. A halott lelke Hadész tulajdona. A hantolatlan test Teiresziász szerint fertőzést okoz („A város ezt a bajt miattad szenvedi, / Mert avval (ti. fertőzéssel) vannak telve mind a szent helyek", 1015-1016.). A temetetlen ember bolyongásra ítélt lelke árt az élőknek, az §r szerint „úgy látszik, volt, ki ezt megvonni tőle félt" (256.). A szereplők közül „Kreón egyetlen szempontból sem tartja érvényesnek a temetésre vonatkozó kötelezettséget. A Kar csak érzékeli, hogy az istenek akarják a temetést [É] Az §r csak homályosan sejti az istenek szándékát [É] Iszméné csak a parancs mindenekfelettiségét nem érzi át [É]

). hol nyerni van remény.). Kreón a városlakók érdekében korlátozza a közösség tagjainak szabadságát. érnyalja Antigoné és Kreón ellentétét a nemek különbözősége is. cselekedeteit a haszon. s a kapzsiság csak bajt okoz (326.). Kreón nemcsak Antigonét. Amikor Antigoné a szeretetre hivatkozik. értékrend tragédiája Kreón azt vallja. hogy Antigoné volt.) Amikor megtudja. Kreón is természetesnek veszi. Az emberek a legfőbb értéknek a meggazdagodást tekintik: „Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb / GonoszÉ" (295-296. / De asz-szony rabjának ne mondjanak soha!" (679-680. / Ha ily kemény dacot hagynék büntetlenül" (484-485. A testvérháború után létrejövő békét akár a jogok . mégis. Iszméné a prologoszban azzal menti gyávaságát. hogy csak férfi lehetett. / Csúfos bukással. hogy miért kívánják az istenek. a pénz irányítja. nem lesz asszony itt az úr" (525. Kreón válasza a férfi és nő közötti társadalmi különbségre utal: „De míg én élek.).). önmagának vallott emberkép az önzetlenséget és szeretetet állítja a középpontba: „Gyűlölni nem születtem én. Iszménét és a Kart vádolja azzal. aki eltemette Polüneikészt. ha csöppnyi esélye van az anyagi nyereségre: „Az várna rá. hiszen a Szophoklész korabeli Athénban a nők nem voltak teljes jogú állampolgárok: „Mit mondasz? Férfi hát akadt ily vakmerő?" (248. hogy a város rendjét asszonykéz bontotta meg: „Ha meg kell lenni. szeretni csak" (523. hogy ezt is értsd: mi gyönge nők vagyunk. hogy az érdek vezérli tetteikben. Az Antigoné által hirdetett. Első megszólalásakor a Karvezetőnek már arról szól. az eszével tudja . hogy a szertartás megtörténjék" (Bolonyai Gábor). aki megszegte parancsát..).).Antigonénál is pontosabban -. hogy a nők nem szállhatnak szembe a férfiak akaratával: „Meg kell. A két felfogás kibékíthetetlen ellentétben áll egymással. akit nem személyesen érint a kötelezettség. és nem lennék férfi én. hogy az ember a halál lehetőségét is vállalja. 331. / Saját vesztébe is rohan sok vakmerő" (221-222. / A férfiakkal nem tudunk megküzdeni" (6162. öreg. győzzenek le férfiak.Teiresziász. hogy az ember tetteit. Haimónnal folytatott vitájában a legnagyobb bűnnek azt tartja. a sértett férfi gőgje szól belőle: „§ lenne férfi.) Az Antigoné mint politikai dráma Szophoklész tragédiájában hatalom és erkölcs összeütközését is ábrázolja. Az Antigoné mint kétféle emberkép. hanem a jós Teiresziászt is: „De sok hatalmas ember elbukott. mert attól hasznot remélt" (10451046. A pénzért az ember eladja saját lelkét is. s ezzel megteremti a mindenkori politikai dráma modelljét. az érdek.).

.régóta vannak itt / Oly férfiak. Szophoklész Antigoné című tragédiáját Mészöly Dezső és TrencsényiWaldapfel Imre fordításaiban olvashatjuk. / Amíg csak élt.) A kitartó. A hősnő már első szavaival megmagyarázhatatlanul tragikus sorsára utal: „Iszméné. így mutatva föl a világot. mi egy ember tulajdona" (737.) Haimón már azzal érvel. az isteni végzettel és emberi törvényekkel is szembeszálló Antigoné. A Karnak számot vet mindazzal. § mutat rá először arra. kik még élünk. mint teszi azt Iszméné. a fájdalom és szenvedés elől a halálba menekül. hogy a nép Antigoné mellé állt. Az idézeteket TrencsényiWaldapfel munkájából vettük. ezzel indokolja a címszereplő sorsát. . Antigoné száll szembe csupán a paranccsal. kik ellenem lázítanak" (289-290. az élet szépségeivel. § vágja apja szemébe a zsarnokság igaz vádját: „Nem város az.) Antigoné tehát el nem követett bűnökért vezekel és szenved: „Hiszen.). illetve állandóan menekül végzete elől. Különösen akkor. Az Antigoné mint sorsdráma George Steiner amerikai irodalomtörténész szerint a mű konfliktusa nem Antigoné és Kreón között húzódik. Teiresziász már csak megerősíti mindezt: az igazsága mellett eltökélten kiálló Kreón a város bizalmát elvesztve zsarnokká vált. akik az új király ellen lázítanak („. ki annyit szenvedett. egy szív. emberi életeket irányító isteni törvények embertelenségét. Emberi gyengeségében magasztosul fel. miután teljesítette küldetését. magára marad. ha Thébában még mindig vannak olyan emberek. Ezt ismeri föl a Kar. amikor értékeli Antigoné tettét: „Bátorságod messze ment. vagy elébe megy tragikus sorsának. / Ha félelem nem volna nyelvükön lakat. halálával mit veszthet az?" (463-464..). A Kreón parancsa elleni lázadás tehát csak lehetőség minderre. egy lélek velem." 504505. és „siratja már a város ezt a lányt" (593. / S most atyád sorsában osztozol" (853-857. testvér. / Diké büszke orma ellen / Mertél törni. nem halmozna Zeusz?" (1-3. hiszen az sérti az emberi lelkiismeret és szabadság jogát. Antigoné pedig csak halálával tudja felmutatni az önkény előtt meg nem hódoló szabadság eszméjét. bukása mindannyiunk számára átélhető és katartikus élménnyé válik. hogy a polgárok csupán félelmükben nem emelik föl szavukat Kreón ellen: („Itt is dicsérnének szivük szerint ezek. E törekvést a közvéleményt jelképező Kar is támogatja. Antigoné előtt két lehetőség áll: elviseli.csorbításával is védeni kell.). mit Oidipusz atyánk után / Kettőnkre. (Diké az igazság istenasszonya. A sziklasírba zárva. gyermekem.). amit fájdalmas itthagynia: a szerelemmel.) A kar a második sztaszimonban a Labdakidák végzetét idézi fel. / Ismersz-e bajt. miként magam. az anyasággal.

Kivel áll szemben Hamlet. Az első felvonásban a felszín még nyugodt.és elismeri mások erkölcsi fölényét. A királyi családban anya és fia (Gertrud és Hamlet) kerülik az őszinte beszélgetést.akkor is csupán Polonius alattomos mesterkedéséből következően.SHAKESPEARE Hamlet (1600-1601) Hamlet az egyetlen nagy shakespeare-i hős. Mindezt döbbenetessé súlyosbítja a szellemjelenetben sugallt felismerés: orvul elkövetett testvérgyilkosság történt. aki újra és újra fel. (HELLER éGNES) A drámai alapszituációban már minden későbbi fejlemény csírája megjelenik. A főkamarás családjában nagy veszélyről árulkodó. csak a mű derekán találkoznak . a kezdeti feszültséget az emberi viszonyok megváltozásának szükségszerűsége kelti (Bécsy Tamás).ó." Utóbb a kezdő jelenetek jelentéktelennek látszó mozzanatai is fenyegetéssel telítődnek: a fegyveresek katonás őrségváltása. szívem. Igazán lenni akar és nem látszani. az érzelmek tilosak. a tragédia főhőse? Korántsem csupán a testvérgyilkos trónbitorlóval. A lépésről lépésre feltáruló helyzetkép szerint.mellesleg szólva a korona egyenes ágon a királyfit illetné. rendkívüli óvatosságra oktató intelmek hangzanak el. A magatartásokra már az első jelenetektől . csak monológjában körvonalazódó vádjaival („Étörj meg. óriási feszültségével. a titokzatos szellem sejtelmes hallgatása. elfojtódnak. Az emberi kapcsolatok alapjaikban fertőzöttek. A trónteremben határozott. de „nyájas" szavak állnak szemben a főhős szűkszavú válaszaival. mert nem szólhat a száj"). . kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt. Azért néz másokba és önmagába. magába fojtott indulataival. az egész világ tornyosul ellenségesen a főhős fölé: „Kizökkent az idő. Hamlet helyzete már a tragédia elején különösen drámai: apja mintegy két hónapja halott. végső soron. hogy valóban felnőjön feladatához. anyja pedig máris (a korabeli felfogás szerint) vérfertőző házasságban él az elhunyt király testvéröccsével . Elsősorban Horatióét. de különösen beszédesek a viselkedések.

" A becsületet a szépség itt „elváltoztatja". Elsődleges feladata." Az idő „kizökkent"." Hamletnek ezt a mondatát hallva emlékezetünkbe idéződhet: őröket láttunk legelőször a színpadon. Claudius udvarában.a dán belviszályban a nevető harmadik . A hős a bosszúval egyidejűleg az igazság és a becsület érvényének helyreállítására is felszólítást kapott („ne engedd Dánia királyi ágyát Vérbujaságnak átkos fekhelyűl"). Ophelia legutolsó szavaival Horatio tudósít róla . erőszakos halálát") Claudiusszal állítja szembe.kezdve gyanakvás. Kegyes gyakorlattal becúkorozzuk Magát az ördögöt" (Polonius fogalmaz így. „ájtatos arccal. A felszín alatt erkölcsi válság feszül. Az etikai alapérték. gátlástalan és kegyetlen ellenfél. reneszánsz szellemű ifjú. egymásra lesés.") „Dánia börtön. ahogy most jár a világ.újabb vétségek elkövetése vagy előidézése nélkül? Ez a konfliktuscsoport emeli ki Shakespeare művét a bosszúdráma műfajából. Alapszinten tehát a Hamlet bosszúdráma. anyjához szólva Hamlet. és szerepet játszik mindenki. ha nincs is.csak azt ismételgeti: „hamis a világ". A szereplők az erkölcsös viselkedés pózait játsszák (mert hiszen azok „játszhatók").panaszolja első szavaival. Ťme „a béke s nagy vagyon fekélye" (Hamlet vélekedik így). rejtőzködés és fortélyos félelem nyomja rá a bélyegét. A válság ugyan Dániában tetőzik. annyi.jelentéktelen földterületekért vonul háborúba. maga a becsület elvesztette jelentését: „becsületes lenni." A kulcsmondatot a mellékszereplő Marcellus mondja ki: „Rohadt az államgépben valami. csináltok egy másikat. jóllehet ennek még az elképzelése is „valaha paradox volt" (Hamlet mondja Opheliának)." (Szállóigévé válva. de az országhatárokon túl is jelen van: a norvég nemzeti hadsereg . Hamlet ugyanis Wittenbergben tanult. Ez a feladat viszont azonnal éles ellentétbe kerül az elsővel: hogyan lehetne véres tettel helyreállítani az erkölcsös világrendet? Elkerülhető-e az újabb morális vétség az apai parancs teljesítésekor? Milyen módon oldható meg a bűnös megbüntetése . A főhős őrültséget színlel. önállósulva így közismert: „Valami bűzlik Dániában. Hamlet irtóztatóan keserű szemrehányása saját anyjának: „Mutass erényt. pedig „valóban" lennie kellene . sőt belső ellentmondásokkal is meg kell vívnia harcát. A világ csak „látszik". mint egynek kétezerből lenni kiszemelve. pont őÉ). Mély kiábrándultságot sejtet Hamletnek Opheliához intézett szemrehányása: „Isten megáldott egy arccal. Ezzel szemben „a farkcsóválás hasznot terem". „cukrozott nyelv" jelenik meg a felszínen. a . a világrend eltorzult. de már ez a kötelesség is csaknem teljesíthetetlennek látszik: a király alattomos. atyja szellemének bosszúparancsa („boszúld meg rút. szerelmese megőrül és vízbe fullad. „Kizökkent az idő"É A főhős tehát számos külső konfliktus kereszttüzében áll.

sőt időnként alig fékezi önmagát („szörnyü tettet bírnék elkövetni [É] de csitt! anyámhoz"). valamint Laertes ellene fordítása igazolja utólag. a helyét egy satnya külsejű. Lágyszívü bárgyu gaz.a vállalt feladat érdekében is. rákényszerül a halogatás taktikája: „nincs abba mód. az egyetlen alkalmat megragadva Rosencrantzék ellen fordítja Claudius gyilkos fondorlatát. . „én vagyok a világ első bohóca" stb. hogy mennyire jogos volt a félelme. Keményen vádolja tehát önmagát: „én. pedig a színészek érkezéséig valóban meg van kötve a keze. azonnal a kárpit mögé döf (eltalálva Poloniust). de nagyon is sejti létüket. magába zárkózik. „állati feledség". végtére is az ő számára a szellem szavai nem lehetnek mérvadóak. Miközben az igazság és a megoldás felé vezető lépéseken tépelődik. álarcot ölt.ellenbizonyítékul épp ő szolgál. A reneszánsz embereszmény folytonosan jelen van Hamlet tudatában. Helyzetének pontos felmérése azonban lehetetlen: nem láthatja át a rá leselkedő konkrét veszélyeket. de aztán azt is kíméletlenül megtagadja („én nem szerettelek") .helsingőri királyi udvar pedig alapvetően etikátlan. indokolatlan tétlenség. az egész világgal áll szemben. mozdulata mily kifejező és bámulatos!" Maga körül azonban eszményeinek megcsúfolását látja: édesapja halott („ő volt az ember"). Azonnal dönt a feladat elvállalásáról („csak parancsod éljen egyedűl Agyam könyvében"). ki kell kerülnie Claudiusék újabb és újabb cselvetéseit. Nem mer bízni senkiben. Azt is rögtön sejti. aminő Hamlet telik [É]. a „Hercules"hez fogható fizikai képességek és a szellemi-erkölcsi értékek harmóniáját elsősorban önmagától igényli. Horatiót sem szándékozik beavatni („Több dolgok vannak földön és egen. Az igazságos és becsületes tetthez először is meg kell bizonyosodnia Claudius (vagy mások) bűnösségéről. Rosencrantz és Guildenstern esete. azonnal megtalálja az egyetlen helyes taktikát (az őrültség álarcát: „én csak fölszéllel vagyok bolond"). úgy érzi.gyávaság. Mindezek ellenére azonnal vállalja a szellemtől kapott feladatot („ha mi oly szegény egy Embertől. számtalan esetben. bujkálok egyre". Még utoljára őszinte vallomást tesz levelében („téged. hogy hiába. és csak konkrét tervei megfoganásakor épít rá. Utóbb látjuk. Hogy én galambepéjü ne legyek. Hősünk tudni vágyása már az első felvonásban elemi erővel tör fel: „Ne hagyj tudatlanságban szétrepednem!" . § pontosan ismeri a reneszánsz embereszményt: „mily remekmű az ember! Mily nemes az értelme! Mily határtalanok tehetségei! Alakja. hogy még a tiszta lelkű Opheliát is kijátsszák ellene . mintsem bölcselmetek élmodni képes"). Kezdeti tehetetlensége saját magát nyomasztja a legjobban.eltépi hát a hozzá fűző kötelékeket (kiszakítva szíve egy darabját).szól rögtön a szellemhez. a humanizmust megcsúfoló közeg. . Horatio. gátlástalanul törtető „parázna vérnősző barom" bitorolja. ó legjobb! legjobban szeretlek"). és hogy szerelmesét a veszélyektől mentse. meglesz")." Tettvágya kezdettől nem hiányzik. Valamennyi vádpontjára .

[É] ki szenvedélye rabja nem lett soha". Az öntudattal élő modern ember még azt is tudja. de a színész ellenpéldája is felrázza: „álom-indulatban. felvonás nagymonológjában fogja előttünk teljesen végiggondolni . ami fennforog". „örömest megválna" az életétől (Poloniusnak mondja). De szalmaszálért is küzd nagyszerűen. „A reneszánsz ember [É] át is éli. Az „öntudat" (a szándék és a tett közé állva) „Belőlünk mind gyávát csinál". Mihály). Ki fel nem indul. A Hamlet a meghasonlott ember tragédiája. bárgyu gaz. vért kivánj Hát. de nagyon sokáig nem léphet fel nyíltan. mérlegeli a feladatát és a saját lehetőségeit. hogy a világ tényei tőle függetlenül léteznek („nincs a világon se jó. szembenéz korlátaival és feloldhatatlan ellentmondásokat talál. a sírokból előkerülő koponyák kapcsán is: „Nagy Sándoré is ilyenné lett a földben?" A Hamlet egyben az identitás drámája is. bujkálok egyreÉ" Az egyéniség és a szerep. A tudatválság állapotában a személyiség kívülről látja önmagát. gondolkodás teszi azzá"). Horatio sztoikus magatartása erőt adó példa: „férfi vagy. ha nagy oka nincs. Ezt a magatartást kell idővel elsajátítania Hamletnek. a feladat és a valódi emberi nagyság összefüggésein töpreng a temetőben. főleg pedig át is szenvedi társadalma változó világképének erkölcsiszemléleti zűrzavarát" (Németh G.ott azonban már érvényre jut reneszánsz szemlélete. Midőn becsűlet. Sokáig szerepválsággal viaskodik. ezt a lehetőséget a III. akit a tudat meg is béníthat („én nem tudom. gyarlóságai leküzdésével. ki a Sors öklözését vagy jutalmait Egyképp fogadtad. A Hamlet „egy tudat tragédiája." „Bánj mindenkivel érdeme szerint: melyikünk kerüli el az akasztófát?" és a legsajgóbb kiábrándulás oka a szülőanya vétke. mely visszatükrözi önmagát" (Szegedy-M. Belátja: „Az valódi nagy. se rossz." „én nem gyönyörködöm az emberben. a szerepválság . csak ne volnának rossz álmaim"). tett és erkölcs egységét („•. a gondolkodó ember felelőssége épp ezért mérhetetlen. Opheliához az utolsó szavai („Eredj kolostorba" . gondolat!").A zárójelenetben már kiváló harci erényeket is felvonultat. Az ember „előre-hátra tekintő okos ésszel" rendelkező „barom". Egy eszményképhez úgy hozzátöri Lelkét [É] s mind semmiért!" „De én. Béla). Az emberi léptéket messze meghaladó feladatai miatt már első megjelenésekor az öngyilkosságot fontolgatja („Nyomasztó nékem e világi űzlet!"). A „sok rémes gondolat [É] túlhaladja értelmünk körét". Lágyszívü. Egyetlen porcikája sem kívánja a hősszerepet („Egy csigaházban ellaknám s végtelen birodalom királyának vélném magamat.„Cinkos gazemberek vagyunk mindnyájan: egynek se higgy közülünk"É) az életvereség fájdalmas beismerését jelzik: már csak ezt az egyetlen kiutat képes javasolni szerelmesének. Hamlet királyfi a dráma kezdetére már elvesztette eredendő hitét. naiv optimizmusát: „Egy tű fokát nem ér az életem. A hatalmas belső küzdelmek során azonban mégis sikerül kialakítania a gondolat és indulat. miért élek").

Pályájuk korábbi szakaszában Hamletnek voltak társai.megérdemlik azt. Utolsó szavaival azonban felmagasodik. hű embere" („Egy lelkem. ismerni billentyűimet. féltő bátyja.tragédiája. egy hitem van. hogy mi lesz az egyenes tett és nyílt lázadás következménye Helsingőrben: a körmönfont Claudius játszva megzabolázza és a saját szolgálatába állítja a fiatalember vak indulatait. A mű számos főmotívuma közül a szerepjátszás a szereplők rendszeréhez is kulcsot szolgáltat. és Hamletet is tisztázza: „En-árulásomért méltán halok. bár intelligenciája nem mérhető a főhősével. az igazság híve és az író szócsöve lesz. Hősünk fájdalmas szemrehányása („síp" gyanánt „játszani akarnátok rajtam.jellegzetesen elvakult figura. A bajvívásban becstelen eljárásra is rábírható (Párizs és Wittenberg különbsége ez?). mindenik Az Istené s kegyes királyomé"). Most ő a király „becsűletes. leleplezi Claudiust. nemes Hamlet. az ármányos cselszövésekben lehet a jobbkeze. Milyen szerep adódik a többi figura számára Claudius udvarában. gerinctelen figurák. „önnön csuszásmászásuk" miatt . [É] Váltsunk. de csak a becstelenségben lehet hű hozzá. amelyre feltehetőleg sikerrel támaszkodhatna . Rosencrantz jellemének szimbóluma a „szivacs". annak jogosságát. egyben erkölcsi nemességét és egyenességét is újra bizonyítja. Laertes egyenes. a minden hájjal megkent főkamarás ifjúkorában színészkedett („jó színésznek tartottak"). hanem épp az erkölcsös világrend felülkerekedéséből következik. a tömegek indulatát sem. A mindenkori hatalom engedelmes kiszolgálói ők. Ophelia elvesztésekor érzett mély gyásza „dagályos indulatban" tör ki. az udvar tisztviselői ranglétrájának alján állnak. mire hasonlít a felhő: tevére? . bocsánatot: Atyám halála s az enyém ne szálljon Fejedre. tiszta jellem. Apja halála utáni harcias fellépése Claudius ellen („Alávaló király! Add vissza atyámat!" -öSzembekötősdit nem játszunk velem!") egy pillanatra hősszerepben tünteti fel. kitépni rejtelmem szívét") lepereg Guildensternről. jóhiszemű fiatalember . [É] A király az ok. A kiindulóponton szintén Hamlet párhuzama és egyben ellenpontja: őt Hamlettel ellentétben . beismeri saját vereségét. de röviddel később Hamlet könnyűszerrel kiszedi belőlük a titkukat. Mindenben a király. Hamlet gúnyt is űz belőle (pl. A következő pillanatok azonban azt példázzák. jelentős karrier várományosaiként. A mű derekáig ő buzgólkodik a legjobban Hamlettel szemben. Laertes nem veszi észre az országos elégedetlenséget. Bukásuk nem a balszerencséből. a „látszat" világában? Rosencrantz és Guildenstern elvtelen szolgalelkek. „a királytól pártfogást.ő a naiv balek szerepét kényszerül eljátszani. nekik nincs gondjuk a szerepükkel. A tragikus hősi szerepet Hamlet királyfi végül is elvállalja és betölti. most a másik oldalon. Opheliának őszinte. se az enyimre a tied!" Polonius. Franciaországba.a király visszaengedi az egyetemre. A király első szavára vállalják a besúgói megbízatást. jutalmakat és tekintélyt" igyekeznek nyerni.

negyven. nem tud nem „mesterkedni". így saját apja mesterkedéseinek is. amelyet erkölcsi fenntartások nélkül. hogy szót emeljen fia trónutódlási jogáért. saját kelepcéjében. nyílt önzése . aztán a lánya tébolyodottan vízbefúl. vakon szolgál. Ophelia tiszta. uralkodás zsebtolvaja". húsz. halála elkerülhetetlen. .menyétre? cethalra?). pusztítja el gyermekeit. A szerelmi mámorban tulajdon fiáról. Hamlet kardjától. okkal sodorják el a végkifejlet történései. elvesztése Hamlet számára a világhoz fűző legfontosabb kötelék elszakadását jelenti.maga a világtorzulás. csupán „egy váz király". asszony a neved!" . Gertrudis idősödő asszony. balgatag"). Szánalmas. Hamlet királyfi szemében . de felmentést nem kaphat. s magát El nem fogadtam"). Zokszó nélkül engedelmeskedik („Elútasítám levelit.Claudius leghívebb szolgálatában. § ugyan a felborult világrendre hivatkozik: „e veszett világban [É] gonoszság félretol jogot". érdekérvényesítő reálpolitikája. A női szereplőknek ebben a késő középkori udvarban kicsi a mozgásterük. Gátlástalan célratörése és politikusi-taktikusi sikerei egy darabig a csúcsra emelik és magason tartják. szószátyár kisember („éltében [É] gaz. vérgyilkolás!" A mozgató rugók: „koronám. rút az én bűnöm [É]. a humanizmus megcsúfolása. Laertesszel pedig a Claudius kiagyalta mérgezés végez. saját dicsvágyam. locska. akaratgyenge nő. akit már Claudius bűvkörének rabjaként ismerünk meg. száz aranyat megád egy-egy arcképéért kicsiben"). anyai ösztöne eltompulván nem is sejti a fiára leselkedő halálos veszélyt. mielőtt megszopta volna"). Előbb ő hal meg csúfosan. Meg sem fordul a fejében. Végül elveszti a harcot a hőssel szemben. végtelenül jóindulatú és jóhiszemű lény. a világ gonoszságának. és bűntudat tör fel belőle: „•. Polonius halála után a simulékonyságban vele is vetekedő Osrick tölti be a vakbuzgó udvaronc szerepét (aki „tán még anyja emlőjével is udvariaskodott [É]. „ország. Claudius az alapbűn elkövetője. szinte azonnal összeroppan. Megölt testvérével összehasonlítva. anyai kötelességeiről is megfeledkezik. hogy fiának Angliába kell mennie („úgy határozák").fizikai és erkölcsi tekintetben egyaránt összehasonlíthatatlanul silányabb.fordítja Arany János. gyarlóságot mondhatunk). és királyném". de Hamlet iránti szerelméhez is mindvégig hű marad. így döntő lökést ad a feladat teljesítésére. Még a nép rokonszenvét is képes elnyerni („ki száját vonogatta rá atyám éltében. gátlástalanságának megszemélyesítője. Amikor meglátja Hamlet személyében a veszélyes ellenfelet. Szolgalelkekben korlátlan a kínálat a zsarnok király udvarában. Az a mechanizmus sodorja el őt. Halála mélyen megrendítő. ötven. teljesen ki van szolgáltatva környezete kényének-kedvének. A sógora könnyűszerrel elhódíthatta a férjétől („Hiúság. Személyes tragédiáját ő látja a legkevésbé: lelkiismeretes apa kíván lenni . Locsogó. mai szóval hívságot. Azt is engedelmesen elfogadja és visszhangozza. Pragmatikus életvezetése. A megpróbáltatásokat nem képes elviselni.

ez egyszersmind a bonyodalom kezdete. Helytállásának tanúsítását kéri csupán Horatiótól: „Szídd még e rossz világ kínos lehét. két hónapnyi idő is eltelik. A Hamlet cselekménye mintegy 7-8 nap eseményeit öleli fel. motívumai tovább élnek Dürrenmatt A fizikusok és Mroz«ek Tangó c.). a dráma műfaját az ún. Az első felvonásban a magatartások. a színészekkel való kötetlen beszélgetésben stb. a szöveg voltaképp sejtetések és utalások hálója („szó. E rész utolsó jelenetében jut a felszínre az elsődleges konfliktus. Polonius megölése. Maguk a felvonások a párhuzamok és ellentétek bonyolult játékára épülnek. hanem a fortélyosan ellene állított Laertesszel. szó"). önálló tragédia kerekedik ki a mellékszereplők sorsából Tom Stoppard . bízik a világrend visszaállítható voltában. Az angliai kelepcét elkerülő Hamlet a tetőponton sem magával Claudiusszal kerül közvetlenül szembe. A színészek érkezése szolgál előre lendítő mozzanatként. majd a negyedik felvonásban Ophelia halála már a tragikus végkifejlet szerves része. saját esendőségével is számolva lép fel a vívópástra. A második és harmadik felvonás Hamlet és Claudius álcázott lépéseiből. darabjában. a gondviselésben (hisz „egy verébfi sem eshetik le a gondviselés akaratja nélkül"). Sztoikus nyugalommal. A tragikus véletlenek sorozatában azonban a megtorlásra is sor kerül. manővereiből szövődik. az „egérfogó" jelenettel mindketten lelepleződnek ellenfelük szemében. törekvések és emberi viszonyok hálóját ismerhetjük meg (de a körülményekre és az előzményekre vonatkozó információkat a későbbi felvonások is tartalmaznak). Hatott például Katona Bánk bánjára. A jelenetek a helsingőri vár számos színhelyén játszódnak. de köztük kb. „epikus színház" felé mozdítja el. mert Shakespeare célja ebben a művében sem csupán egyetlen központi konfliktus sarkított ábrázolása. a sírásók jelenetében.A Hamlet szerkezete nem igazodik a klasszikus művekből megállapított (elsőként a spanyol drámairodalomban normaként ható) ún. a kastély előtti térre és a temetőkertre is kiterjednek. az alsó társadalmi rétegek. A „blank verse" jambikus ritmusát időnként próza váltja fel (pl. Hamlet sem kerülheti el ugyan sorsát. hármas egység szabályához. Hogy elmondhasd esetem. a Rosencrantzot és Guildensternt leleplező párbeszédben. Hamlet szembenéz a sorssal. szó. A tragikus hős magasrendű szellemi értékek védelmében és szolgálatában dacol a kívüle álló világgal. metaforákban és szójátékokban bővelkedő stílusa ebben a drámában különös jelentőséghez jut: a szándékok és gondolatok gyakran bújnak a szavak mögé." Shakespeare tömör. de a zárszóra érkező Fortinbras megadja neki az erkölcsi elégtételt. de a konfliktus többi eleme még visszatartja a kardját. Szerzőnk szabadon bánik térrel és idővel. Shakespeare-nek ez a műve a világirodalom számtalan alkotásában él tovább. Az imajelenetben teljesülhetne Hamlet bosszúfeladata.

a barokk korban is legmagasabb rendűnek tartott műfajban. Ovidius követése stb. amelyen belül a jelenre jellemző megosztottság ismeretlen. Mégsem véletlen. Szulimán szultán . rövidebb költemények társaságában. majd a második énekben olvasható: „igazat kell írnom". Antik jegyek (a cím: Obsidio Szigetiana. a század testének tulajdon alakját és lenyomatát. seregszemlét olvashatunk a török hadakról (1. „Adj pennámnak erőt. hogy felmutassa az erénynek önábrázatát. mégpedig történelmi perspektívájú csapást mérni csak az a jövő-értékű hős és az a közösség képes." ZRÍNYI MIKLÓS Szigeti veszedelem (1645-1646) Éaz eposzi történést indító isteni akarat Magyarország bűneinek ostorául küldi a törököt. századi függetlenségi küzdelmekben. és maga az idő. mint volt" .a magyarok ellen indul. „Pennájával". (KOVÁCS SÁNDOR IVÁN) Zrínyi Miklós (1620-1664) elsősorban „bajvívó szablyájával" vívta ki tekintélyét a XVI. ének). nevezetesen a Szigeti veszedelem c.Rosencrantz és Guildenstern halott című művében. költői igazságát. Bécsben megjelenő verseskötetében bocsátotta közre művét 1651-ben. Gyulán Kerecseni László árulása és csúfos bűnhődése .szól a segélykérés a mű elején. úgy írhassak. A költő az Adriai tengernek Syrenaia című. Az eposzi követelményekhez igazodó első hat strófa után kezdődik a cselekmény. Palotán Turi György hősies helytállása. Ez a variáció szolgálta mondanivalóját.) és barokk vonások egymást erősítve magasztalják a szigetvári hős kapitánynak és a vár többi védőjének 1566-os hősi helytállását. s erre az erőre csapást mérni. a gúnynak önnön képét. a szerző kimondottan ragaszkodik az epikai hitelhez. Vergilius. valamint olasz krónikákat követve a főhős kezének tulajdonította Szulimán halálát.Allecto fúria által felbujtva . A szerepvállalás és szerepjátszások tragédiájában Shakespeare magáról a színjátékról is szól: ennek „föladata most és eleitől fogva az volt és az marad. Közeledik a támadó sereg. hogy tükröt tartson mintegy a természetnek. hogy a cselekmény bonyolításában eltér a magyar történeti forrásoktól. és horvát. eposzával dédapjának. az azonos nevű szigetvári hősnek állított emléket.

). gyermekinkért. Megoldás: Zrínyi ötszáz vitézzel kirohan. Páros viadal a seregek nevében Deli Vid és Demirhám között. Magunk tisztességéért és életünkért" vállaljuk. Borbála menti ki a török kezéből. Farkasics Péter. Zrínyi lelkesítő szózata szerint a harcot „keresztény szerelmes hazánkért. az „olajbéget" fogságba ejti (3." Ezzel a vélekedéssel szemben a szigetvári sereg „JÉZUSNAK megszentelt hadnagya" vezetésével.mutatja a választási lehetőségeket. A keresztény hitért tudatosan vállalják a mártírhalált. tökéletes fegyelmezettséggel. Zrínyi imában fordul Istenhez (2.). Második tetőpont: az utolsó ostrom. Urunkért.). széthúzása és egyéb bűnei miatt küldte büntetésül az idegen sereget. Ismerős ez a mozzanat . Zrínyi György útnak indul a királyhoz (5). a reformáció korában felelevenedik. Deli Vid dicsőségével (6. török ármánnyal. Szigetvár elesik.). A pokol lakói is beavatkoznak. mint ebek". „egyik az másikat gyűlölik. A bűneinket Allecto kritikus szavai részletezik: „fej nélkül vannak". Meghal a siklósi hős. a postagalamb (a harmadik segélykérés) elfogása azonban végső támadásra biztatja Szulimánt (13. Zendülés a török táborban. előbb Zrínyi ajánlja fel saját életét a feszület előtt. Cumilla meghal (12. a hazavonuló sereg szemléje következik (4). Heves ostrom. eskütétel. A Mindenható a magyarok vallási tévelygése (protestáns hitre térése stb. Delimán és Cumilla szerelmi epizódja után Delimán visszatér. sem okos tanácsok". „nincs köztök hadtudó. megöli Delimánt és Szulimánt. hogy császári segítséget hoznak. a várvédők seregszemléje. férfiként harcolva. majd az eskütételkor az egész sereg egy emberként követi. Deli Vid és Demirhám egymás kezétől halnak meg (14.). hősi halálukat okozza (9. ezek Az tisztviselőnek soha nem engednek. Diadal és gyász a siklósi ütközet után.). A magyar diadal tetőpontja: a díván elhatározza a visszavonulást. Delimán és Demirhám között (8). Deli Videt felesége. A siklósi ütközetben Zrínyi sikert arat.). összefogással állítja meg a hatalmas túlerejű pogány hadat. pl.). a lovasparancsnokot. a nagy hatású Magyari István (Pázmány Péter ellenlábasa) is történetfilozófiája alaptételének állítja. Juranics és Radivoj vállalkozása.). Epizód: Delimán megöli Rusztánt és elmenekül. Szolimán követe Zrínyinél jár. lelkük a mennybe emelkedik (15. nincs „eggyesség" és „nincs szeretet köztök. A magyarok hőstette túlmutat az országhatáron: „Mindenfelől ránk néz . ha volna is.eredetileg bibliai motívum -: a magyar irodalomban már Rogerius mester siraloméneke is tartalmazza (a tatárjárást követően). Zrínyi első kirohanása (11. azaz nincs megfelelő vezetés.). a válasz az almási ütközet. Az ostromlók haditanácsában széthúzás uralkodik Rusztán. Most katolikus fogantatású eposz épül rá.). három oldalról (10. a magyarok a „leghenyélőbb népek". a várvédők megdicsőülnek. feleségünkért. de az angyalok elűzik az ördögöket. a törökre kicsapó sereg nagy pusztítást végez (7. Zrínyi előkészületei: lelkesítő beszéd.).

A főhős sorsának előre jelzése (anticipáció) először az 5. Mert az én nevemért fogsz bátran meghalni. feltehetően Ovidius 15 részes Metamorphoses c. az ellenfelet megnevezi és feldicséri. A felépítés mindenképpen barokk sajátosságokat mutat: ellentétes erők bonyolult harcából (két tetőpont után) jön létre végezetül a harmónia. világnak tolvaja"É A szigetvári hőssel ekkor már egyetlen török sem állhat egy magaslaton. amikor a második ének végén a feszület előtt fohászkodik. Allecto az egész keresztény világról mondja: „Ne félj. A magyarok ábrázolásában mindvégig az eszményítés uralkodik. és felajánlja földi életét Istennek. Ugyanakkor a Mindenható közli Zrínyivel sorsát és helytállását: „Martyromságot fogsz pogántul szenvedni. a törökök viszont fokozatosan elvesztik dicsőségüket. hogy az ellenfelet is felmagasztalja. Ugyanakkor a török érvelés („Bizol-é németben. alkotása is példaként állhatott előtte. Juranics és Radivoj az önfeláldozó segítségnyújtás ékes példáit adják. A propozíció Zrínyi személyét körülírja. századi politikusköltő-hadvezér saját keserű véleményét is magában hordozza. Máriát szólítja meg. Deli Vid megálmodja a heroikus feladatra vállalkozó Juranics és Radivoj halálát. Zrínyi Szulimánhoz az utolsó szablyavágás előtt már így szól: „Vérszopó szelendek. egy bizonyos pontig. te okos horvát bán. így figyelme a hős magatartására irányulhat. eposza szolgál közvetlen mintául (1-2. A költő Zrínyi szakított a hagyományos 24 vagy 12 énekes (szimmetrikus) kompozícióval. A hódító sereget az óriási létszám és az „erő" jellemzi („evvel győztük mi meg keresztény világot" . ki hiszen az török hitinek". hiszen a kereszténység mártírjáról szól a mű. A várvédő Zrínyi nagyságát azzal is növeli a költő. az olvasó előre látja Zrínyi sorsát. Ezzel a heroikus feladatvállalással az is szemben áll.az nagy kereszténység". strófájában tetőzik: Szulimán „visszamenéséről immár gondolkodik". Az invokáció a görög múzsák helyében a „szűz Anyát". Hogy hamar segitséget küld néked talán?") . Maga Zrínyi is szembenéz saját sorsával. a költő egyik reflexiója pedig pontosan kimondja: „Esztelen.a szerző. a cselekmény végkifejletét. . egyetlen hibája: a szívében lakozó „kegyetlenség". Az eposz 15 énekből áll." Szulimán „vitéz kezeid miát fog meghalni". Szulimánt. a XVII. ének 85. valamint „hadbéli szorgosság" tekintetében a legnagyobb. hogy a széthúzás korántsem csupán magyar sajátosság. Hitszegő voltukat azonban már a gyulai epizód is előre jelzi. versszak)." A Bécsbe irányított segélykérések valóban rendre válasz nélkül maradnak. Ezzel szemben Borbála. mert jól esmerem én bolond kaurokat.mondja a szultán). Az erkölcsi diadal a 13. halálát is csak egy távolról kilőtt „jancsár-golyóbis" okozhatja. szakaszban jelentkezik. Maga Szulimán („az kinek Európa rettegte szablyáját") „vitézség és okosság". hogy segétse senki magyarokat. nevezetesen Vergilius Aeneis c. Eposzi elemek tekintetében az első strófák közvetlenül az antik hagyományokhoz igazodnak.

Az írói reflexiók számos helyen értelmezik a cselekmény fordulatait. felszereltsége. Hárpiák. Mitologikus elemek is felbukkannak (pl. Az eseményeket az indítja el. Vergilius hősére. Zeneiség terén a Szigeti veszedelem nem igazodik a barokk stíluseszményhez. Az eseménysor tehát a reális emberi világban. a keresztény . addig a magyaroknak önerejükből kell bizonyítaniuk. monumentális keretet alkotva a földi történet köré. A szerkezetben Zrínyi nem alkalmazza a szokásos in medias res kezdést. Furiák. együttes hősi halála. és a dicső halált vállaló magyar hősöket az égbe emelik. de a mennyei seregek is színre lépnek. hogy milyen körülmények között vállalja. Borbálának a példája. A pokol. és az zárja. A siklósi kalandban Farkasics személyes vitézsége emelkedik ki. Hasonlóképpen példaértékű Juranics és Radivoj elvszerű kitartása. Az isteni beavatkozás mintegy közrefogja a történteket. párviadalaiból épülnek fel. Külső formai eszközök tekintetében a Szigeti veszedelem kevésbé igazodik az eposz hagyományaihoz. a magyarokat a negyedik és az ötödik ének mutatja be részletesen. Licaon stb. énekben). A magyarok közt ellenpontjuk a vitéz Deli Vidnek és hozzá méltó feleségének. azaz istenfélő „pius Aeneas"-ra. máskor eleve a magyarok erkölcsi fölényét jelképezik. hogy a Mindenható a magyarok ellen küldi a török sereget. Delimán. a sorsot fonó párkák alakja).) A hexametert a költő a hangsúlyos felező 12-esre cserélte. viszályait illusztrálja. amely olykor nem is szimmetrikusan oszlik két félsorra (délszláv hatás miatt?). (Emlékeztet a „kegyes". a nagy csaták mindig megnevezett hősök személyes tetteiből. ezzel a saját vértanúságát. a „rózsásujjú hajnal" képével indít a 8. pl. A rímelés is egyszerű. a Szulejmánnal érkező többszázezres hadsereget az első. helyette alapos és (a mű egyharmadát kitevő) terjedelmes expozíció olvasható. de a kezdő és végponton a pokol és a menny is szerepet kap. a végső ostrom barokkos kavalkádjához nagy mértékben hozzájárulnak az istenek és a héroszok (Styx. hogy a végső ostromba a pokol erői is bekapcsolódnak a támadók oldalán. és látnunk kell előre a két sereg nagysága. Látnunk kell ugyanis. Stílusában néhol feltűnik Homérosz hatása (pl. éllandósult jelzős szerkezet (epitheton ornans) ritka. Atreus. Az egyéni tulajdonságok néhol egyensúlyt teremtenek a két sereg között (Demirhám és Deli Vid esetében). a kevés példák egyike a „jó Zrínyi" kifejezés. Rusztán bég és Cumilla szerelmi háromszöge a törökök széthúzását.és mennybéli erők harca csak a legutolsó összecsapásban társulhat az emberek küzdelméhez. Briareusok. hanem inkább a históriás énekek hagyományait viszi tovább. Tantalus. a bokorrímeket legtöbbször ragrímek alkotják. Az enumeráció több helyen is megjelenik. sőt kényszeríti ki a szigetvári hős a várostromot.). A főcselekményt epizódok sora alkotja. a földön alakul. főként pedig tudatossága és szellemisége közti különbséget.

Zrínyi György fog lépni. „Boldog. a szerencsét meg kell becsülni. a becsületes helytállás. s nem hallom meg üket"). a hős várkapitány pedig kötelessége tudatában tette dolgát. Avagy madár gyomra mi koporsóhelyünk". Az utolsó (ötsorosra bővített) strófában már nem a főhős. 19. Cumilla halálát tragikusan balszerencsés véletlen okozza. Szulimán mondataiban is megjelenik ez az elv: „az vitéz embernek Kell valamit engedni a szerencsének". A várvédő Zrínyi Miklósnak és katonáinak hőstette . hogy Zrínyi teljesíteni fogja feladatát („Jól esmerte Isten. Sokat járnod s fáradnod. a „jó hir-név". ha elveszti kölykét"É) a barokk körmondat jellegzetes szerkezetében jelennek meg: a mellérendelt hasonlító tagmondatok emelkedő ívű költői sorozata után következik a késleltetett főmondat. Az eposz a jövőbe mutató mozzanatokat is tartalmaz. az voltaképpen Isten rendelése (tizenötödik ének. „Szerencse énvelem is gyakorta mulat". Sztoikus bölcsesség ez. Zrínyi az utolsó énekben lesz „Szigetnek Hectora". „Mint fölyhő szél előtt"É „Mint magas hegyekből leszállott kőszikla"É „Mint fene leopárt. Ami az ember szemében „szerencse". Zsoltáros-biblikus hang is jelentkezik ("Kiáltnak én hozzám. versszak).mélyen megőrződött a magyarság tudatában. Zrínyi beszédében Balassi kifejezései visszhangzanak: „Ez a' hely s ez a vár légyen dicsőségünk. nihil aliud" (ČJó sors. majd „JéZUSNAK megszentelt hadnagya". az ki jóban el nem bízza magát. A várvédő Zrínyi Miklós eszmei végrendelkezése: „Mert kell tenéked is követned engemet. semmi másÇ). A hős várkapitány helyébe fia. hanem a költő-hadvezér fordul imával a „Vitézek Istenéhez". műve elhódította a Szigeti veszedelemtől.a szerző itt önmagáról is szól. Isten látja előre. átkozott. A hősi helytállás méltatása soha nem marad el (pl. forgó szerencse. A kitérő költői hasonlatok („Mint mikor az fölszél"É. kegyetlen!" A halandósága miatt „nyomorult ember" egyetlen lehetősége: a „vitéz név". Zrínyi viszont előre tudja. elődei hős lelkének kegyelméért esdekelve. jelen van a negyedik. a hetedik és a tizennegyedik énekben). Zrínyi jelmondata: „Sors bona. hogy hű szolgája volt"). veritékezned".mitológiával keveredve (Luciper).a dédunoka eposzának is köszönhetően .szól a költői reflexió a siklósi kaland után. De kész szüvel várja szerencse forgását". MOLIéRE Tartuffe (1664) . Farkasics Péter halálát lírai sorok siratják: „O. előre vállalja a hősi halált. Jóllehet a „nemzeti eposz" rangot Vörösmarty Zalán futása c. A sorsot el kell fogadni.

(Párizs érsekének kiátkozó végzése szerint a Tartuffe „fölöttébb veszedelmes komédia. az Udvar előtt mutatta be. hanem megjelenése. s a jó ízlés szempontjából egyre megy a fél arany és a tizenöt sou [É] nyugodtan . tehát a hős saját vonásai . ezt „levetették vele".Moliére csak azt veti el.mindazokat. azt azonban. ha „mesterség a hit és árucikk a vallás". hogy ami szívedre hat. és mindenfajta képmutató magára vehesse az író vádjait. „a tetszés a fő szabály" alapelvet követi Moliére is. de azt nem. erkölcsök javíthatóságában: szerinte a komédia-műfajnak „az a hivatása. ha nevetségessé tesszük őket a világ szemében. „a rend" korában bármily mértéktelenség (szenvedély.és helyzetvígjátéki elemeket. eltűrjük.5. de ő plebejusabb.nemcsak belső tulajdonságai. Moliére felhasznál csel. a klasszicista szabályoknak és követelményeknek mindenben megfelelő . l669-től játszhatták újra.) A Tartuffe. mint tragédiaíró kortársai. hogy általánosabb legyen a figura. Lajos betiltotta a darab előadását.). 5 felvonásos.Nagy csapás a bűnökre. amely [É] az álszentség kipellengérezésének ürügyén módot ad arra. végleges változatában. hogy hasonlóval vádolják . s ily módon kiteszi őket a szabadgondolkodók csúfolódásainak és rágalmainak.így verses formájú (páros rímű alexandrinusokban íródott) . nem bírjuk elviselni. ha kigúnyolnak. A hiba a „vallás és a vakbuzgalom". A szemrehányásokat könnyen vesszük. Az első változatban a címszereplő még szerzetesi ruhát hordott. s ezek ostorozása. Moliére hisz az emberek. rögeszme) kártékony hatású. viselkedése .megkülönböztetés nélkül . beszédmódja.miatt válik nevetségessé. a Tartuffe alapvetően mégis jellemkomédia. és csak hosszú csatározások után. nemcsak az Udvarnak és az esztétáknak akar tetszeni: „a színházban a józan észnek nincs külön kijelölt helye. A klasszicista elméletet. hogy rossz hírünk legyen. Versailles-ban. hogy az emberek hibáit megjavítsa". akik a legszilárdabb hitről tesznek tanúságot. hogy nevetségesek legyünkÉ (MOLIéRE: ELŐSZÓ A TARTUFFE-HÖZ) Moliére a Tartuffe-öt 1664-ben." Az átdolgozott műben a rezonőr Cléante világossá teszi a valódi és a látszatvallásosság közti különbségét is: „Neked egykutya. a „valóság és a látszat". Még felfedezhető a farce és a commedia dell'arte hatása. / Képmutatás-e vagy igazi áhitat?" (I. A mértéktartás.komédia. leleplezése a műfajt is elfogadhatóvá teszi. de érseki követelésre XIV. „az igaz és a talmi" összekeverése .

rá mernék hagyatkozni a földszint javallására.) Az eseménysor a célra irányuló helyzetek láncolatából áll. ha nem ismerni rá benne korának embereire.ha nem. azt csinálja. amelyek céljához . mert Orgon ." A kitűnő megfigyelő és gazdag élettapasztalattal rendelkező Moliére „alapanyaga" az emberi természet. A többi szereplő viszont éppen az erőszakos szándékok megvalósítását szeretné megakadályozni (ezért lesz igyekezetük rokonszenves a befogadóknak). Moliére a valóságból csak azokat a részleteket emeli ki. de valójában ezek csak eleve hibás jellemük illusztrálását szolgálják. hogy gyakran már lelepleződésétől megoldódhatnak a konfliktusok .). a válságban levő család viszonyait. A főalak bemutatása után annak leleplezése válik fontossá. ami az emberekben nevetséges [É] aki hősöket fest. bizonytalan Tartuffe származása stb. egyenes vonalát. aki embereket fest. 2. társadalmi) helyzete olyan. a gyermekek zsarnoki kiházasítása). Dorine és a gyerekek gyűlölik). természet után kell festenie [É] és munkája semmit sem ér. (Nem ismert pl. Orgon foglalkozása. hogy felismerjük ezeket a típusokat. A moliére-i séma-változatban a központi figuráknak vannak ugyan drámai szándékaik (ilyen pl. egyéni tulajdonságokkal is felruházott hősei egyszerre korának jellegzetes figurái és örök emberi típusok. ugyanis a középponti szereplő (családi. hogy a zavargások idején Orgon a király oldalán állt. szereplői egy polgári család tagjai. az időtartam egy nap (reggeltől estig).a haloványan ábrázolt fiatal szerelmesek a cserfes szolgálók segítségével egymáséi lehetnek az akadékoskodó öregek ellenére -. mert [É] nincs bennük [É] nevetséges finomkodás. Alkotásmódjában a természetesség vezeti: „sokkal könnyebb nagy érzelmekre csigázni magunkat. valószínűleg Tartuffe . ez adja a szűk időkeretek között pergő cselekmény egységét. de át is alakítja azt: legfőbb célja egy komikus vagy veszélyes embertípus bemutatása főként azért. mennyire elvakult a ház ura (közben egy utalásban arról is szó esik. A meglevő apa-gyerek-.ígérete ellenére. járjon közben apjánál Mariane és Valér házasságának ügyében. A felvonás további jeleneteiben egyre több információt kapunk: a komorna Cléante-nak elemzi. családi előélete. anyós-meny-ellentétet tovább mélyíti Tartuffe-ről kialakított ellentétes véleményük (Pernellené dicsőíti. akkor még deus ex machina-szerű megoldásokra is szükség van a szerencsés fordulathoz." Az író átveszi ugyan a farce-sablont . A nyitó nagyjelenetből megismerjük az alapszituációt. így a bűnök leleplezéséhez szükségesek. amit akar [É] de annak. A Tartuffe zárt rendszerű mű: a színhely végig Orgon párizsi polgár háza. Damis mostohaanyja bátyját (!) kéri. mint [É] megragadni azt.a főszereplők. Moliére persze élettel tölti meg a hagyományos sémát. (a komédiában nem szükségszerű) okozatiságát.

1.tehát Orgon. az esküvőről nem nyilatkozik (5.a figyelmeztető jelzések ellenére . a fél négyes ájtatosságra siet (IV. s csak a másnapi kilakoltatási parancsot hozó . hogy este meglesz Mariane és Tartuffe esküvője (2. Damis heveskedik.). s szeretné végre leleplezni őt Orgon előtt is.az utolsó pillanatig hallgatja Tartuffe vallomását saját feleségéhez (5.1. s bár az nem hisz felesége tervében. aminek elvesztése még a házénál is jobban aggasztja (7.).és a botrány elkerülésére törekvő. az uralkodó ellenségével is barátságban volt.).).). hogy Tartuffe-höz adja feleségül (II. de mindenki tehetetlen (2. Orgon elmeséli megismerkedésüket és tovább dicsőíti pártfogoltját. hevesen ostromolni kezdi a ház asszonyát. Elmira visszautasítja Tartuffe-öt s éppen egyezkedni kezdene vele Mariane-ról (3. és Damis leleplezési kísérlete olyannyira balul üt ki.). Damis kitagadásának hírére Cléante.).). újra együtt a család: a saját fiára sem hallgató Pernelle-né biztos az álszent ártatlanságában (3.a ház már az övé (6. Ťgy az asztal alá bújtatott Orgon .). de az. Tartuffe fenyegeti meg őt . Ezt már az eddig visszafogott Elmira sem nézheti tétlenül: elvakult férjét rábeszéli. de apja elkergeti. aki szóvá teszi esztelen rajongását Tartuffe-ért.1.).).).húzza az időt (3. mégis hajlandó próbát tenni (4. hajdani királyhűsége ellenére. A szerelmesek majdnem szakítanak.1.).).).aki abban bízik. de Dorine kibékíti őket (4. Orgon homályos említést tesz feleségének egy kazettáról. A kétnapos vidéki útról hazatérő Orgon kizárólag védence hogylétéről érdeklődik (4. hogy saját szemével győződjön meg védence álnokságáról (3. de az elkeseredett lány inkább kolostorba vonulna.). rá sem hederítve. A félénk Mariane helyett komornája próbálja jobb belátásra bírni az apát (2. Az események tovább gyorsulnak: Dorine közli Cléante-tal. s így bűnpártolással vádolható (V.). amikor a hallgatózásból dühöngve előrontó Damis Tartuffe-re támad (4.). majd Cléante-ot részletesebben tájékoztatja is: egy politikai menekült iratait tartalmazza a Tartuffe kezébe juttatott kazetta .elbújtatja (III.). hogy a családfői tekintélyére hivatkozó apa még aznap este meg akarja tartani lánya esküvőjét Tartuffe-fel. az apa megbékítéséért még Tartuffe segítségéhez is folyamodik. Miután megfeddi (dekoltázsa miatt) szemérmetlenségéért a komornát (2.).). majd vitába száll sógorával. Az apja döntése miatt felbőszült Damist Dorine . „butuska" leányzót (3. csendben távozó Elmira magatartása félrevezeti Orgont (5. fia (bot hiányában) a botozást megússza ugyan.). és Orgon mindenét rögtön a csalóra íratja (7. Végre a színen is megjelenik („szent emberként") Tartuffe. hogy Elmira segíteni tud Mariane-on . ém a magát (mellét verve) bűnösnek valló hipokrita .).félreérthető viselkedésével . aki a veszélyről azonnal értesült Valért .befolyásolására . (a nyugalmát megőrző) Cléante bölcselkedik.).megtéveszti. majd Dorine leszidja a tehetetlen. A már úgyis feszült légkörbe berobban a fordulat: Orgon közli lányával. Amikor (feldühödve) végre kidobná a házából a képmutatót. a botrányra hivatkozva. megátkozza (6.

hogy . Orgonnak a király megkegyelmezett (7. mozgalmas jelenettel. és valami elkövetkező még fontosabbra enged következtetni". A jellemkomikum fokozását szolgálja bizonyos jelenetek egymásutánisága is (pl. A komédia .2. de nem sikerül" (II. ami e téren létezik. aki megtudta. és a nagyszerű szerkesztési megoldások nélkül. amikor az író már sok nézőpontból bemutatta. (új elem a megszokott vígjátéki konfliktus-sémában a kívülről jött betolakodó „áttételesen működő" cselekménymozgató szerepe. Goethe.a kor dramaturgiai szokásaitól eltérően .: Dorinet szemérmetlenséggel vádolja Tartuffe. hogy elfogatási parancsot a régóta keresett gonosztevőnek. a helyzetkomikum egyik nagyjelenete Orgon asztal alá bújtatása (IV. („Micsoda expozíció! Egyedülálló a világon. szerencsés fordulatként közli az összesereglettekkel.). akiről állandóan szó van. A lendületes kezdés után az újabb események.) győzi meg az ellenkezőjéről (5.).6. helyzetek tovább gyorsítják a tempót: a bonyodalmat indító házassági terv (II. ennek farcegesztusos folytatása: „Miközben Tartuffe kitárt karral előrelép.6.) után Valér még segíteni próbál. Dorine addig vág Orgon szavába. in medias res kezdődik: a hősök veszekedés közben mutatják be egymást és a már kialakult viszonyokat.5. ez a legjobb és legnagyobb.) és közeli időpontjának kijelölése (III.).1. kezdettől fogva minden roppant jelentős.) Elmira „egérfogó" (cselvígjátéki) jelenetén kívül bohózati hatásokat tükröznek a helyzetkomikumra épülő szituációk: Flipote-on csattan Pernelle-né dühe (I. s felségsértés címén elfogatóparancsot adnak ki a család feje ellen. aki hatalmában tartja és félrevezeti a családfőt.).„lojális" végrehajtó megjelenése (4. ill. ezért Orgon szemét kell felnyitni. majd rögtön ostromolni kezdi Elmirát.) jelenik meg a színen személyesen az.2. Ekkor még az esküvő megakadályozása a feladat. A reménytelenség tetőpontja (V.). a kidolgozott részletek.sokszereplős.) azonnali lépéseket tesz szükségessé. Tartuffe-nek hozott. de már késő: a rendőrhadnaggyal érkező Tartuffe megalázza az összeomlott családot. s csak ezután (IV.) válnak ismertté az új. A banális cselekmény eléggé érdektelen lenne a különböző formákban és szinteken megjelenő komikum. amíg az „pofon akarja vágni.) A „kettőztetés" komikumát használja ki Tartuffe vallomásának helyzetismétlése: mindkétszer kihallgatják Elmirához intézett szavait.5.1.) Ennek az expozíciónak is következménye a címszereplő késleltetett belépése: csak akkor (III. de másodszorra a jelenet ellentétes hatást vált ki. Ekkor a tiszt nem várt. hogy Tartuffe feljelentette Orgont a királynál. de itt már csak deus ex machinával következhet be a szerencsés vég. Valér.). sokkal nagyobb akadályok: ezek leküzdéséhez már a család összefogása sem elég. [É] Nyomban. menekülésre nógatja (6. friss ötletek.

számára ismeretlen a higgadt magatartás: Tartuffe első vallomása után (többek között) azért nem hisz Damisnak. és csak külső. rászedhető. Damis dühös kitöréseket. A farce inkább szimbolikusan érezhető abban a tragikomikus jelenetben. naiv. Bergson szerint „ilyenkor két elem van együtt.). az hátralép. Tartuffe összetett. egoista. és egy gondolat. egy elnyomott érzés. Pedig az asszony valóban tartózkodó. Ťgy.).(valós!) vallásosságukat eltúlozva válhatnak az álszentség áldozataivá. álszentsége miatt eleve kártékony figurája a kezébe kerülő hatalomtól egyre félelmetesebbé válik. amikor a magát vádoló Tartuffe mellé Orgon is letérdel. mert szerinte Elmira „sokkal hevesebb volna ilyen esetben". amely azzal szórakozik. rakd vissza az ostort és a szőrcsuhámatÇ.) Dramaturgiai funkciójuknak megfelelően más „rokon" vonások is megfigyelhetők a szereplők között: Orgon családja szangvinikus természetű (Pernelle-né harsány jelenetet rendez. hogy megint elnyomja ezt az érzést. érzéki Tartuffe-ről. gátlástalan. másrészt a zsarnok apáról. §k ketten . s ez minduntalan félbeszakítja. de [É] akkor sem szólna másként. a folyton ismétlődő kérdés: Čés Tartuffe?Ç egy felpattanó rugó nagyon is érzékelhető képét kelti bennünk. átöleli a csalót. aki még fiánál is hiszékenyebb és elvakultabb. hogy Tartuffe egészsége iránt érdeklődjék. egyrészt a vallás álarcában (jámboran. hogy már [É] őszintén játssza. hol elérzékenyülten engeszteli „testvérét" (III. cinikus. a vitákat „elméleti szintre" vivő testvére . Tudja. és csakis így válhatik komikussá".megölelje Elmirát. és Tartuffe észreveszi Orgont" (IV. alázatoskodva) megjelenő kapzsi.a vígjátéki jellemek megismételhetők. s az engedelmes Mariane is megváltozik kétségbeesésében)." A szerkezetből következően a darabban kettős leleplezés játszódik le. hogyan lép színpadra: ČLőrinc. Orgon jellemkomikumi kettőztetése az anyja. mindig újra kezdve Elmira betegségének történetét. Bergson. gesztusai teszik komikussá. tehát még később. hogy viszszaszorítsa ezt a rugót). aki csak a saját akaratát érvényesítené a családban.) A szóismétlés komikus hatására épül Dorine beszélgetése a hazaérkező Tartuffe-fel. „hivatalos" szereplővel győzhető meg. az író „több példányt" is bemutathat egy típus variációiból. (Tartuffe is „megkettőződik" a képmutató Lojális úr. miközben ő maga félrevezethető. hogy Dorine hallja a szavait.egy náluk is „ájtatosabb" csodálata miatt . irtózik a botránytól. Annyira beleélte magát képmutató szerepébe. s közben (ide-oda fordulva) hol ordítozva szapulja a fiát. Amikor Dorine beszámol Orgonnak felesége betegségéről. („Emlékezzünk csak. amely rugóként felpattan. ha a szobalány nem volna ott.7. a törvényszolga személyében .6. azzal szórakozik. Dorine meg. Orgon „mindig túloz szélsőségesen". tettei alapján inkább tragédiába illő jellem.a darab .

a kazetta-ügyet is sógorának meséli el .) válsággá mélyíti. józanság.) Moliére elítéli korának erkölcsi világát.„féltékeny az úrnőre". királyi döntéssel . aki nyilván észrevette Tartuffe érdeklődését. „ki titkon vétkezik.nyilván hiszi is. de a család érdekében állít csapdát. „vágya". sőt felesége is.rezonőreként . (A mű valószerűtlen befejezése vígjátéki konvenció. „bűn csak az. hogy Orgon elsajátítja Tartuffe „etikáját": „ mégha itt előttem / Halna is meg anyám. gyermekem.„alkudozni az Istennel is lehet".bár valóban „személyes lekötelezettje" XIV.) Elmira nem is családbeli helyzetéért. és a kommunikációt is lehetetlenné teszi. elrendezi az ügyetlen fiatalok szerelmi félreértését). Az álszentség negatív érték. „tán eped is utána" -. hogy a saját szeme előtt csábítsák el a feleségét. gyors reagálóképességét. Tartuffe túlságosan jó helyzetfelismerő. / Nem törődnék veleÉ". Ahogy egyre válságosabbra fordul a helyzet. józan Dorine az első jelenettől célozgat Tartuffe Elmira iránti vonzalmára . Moliére sokat emlegetett pesszimizmusa (emberismerete?) a családot a tragikus összeomlás szélére juttatja. (Jellemző. (Nemcsak Elmira hogylétéről nem érdeklődik. „érzékei" miatt .6. hogy igazságos királynak. s szervezi meg Tartuffe leleplezési jelenetét.leplezhető le.) Elmira alkata ellenére. hogy a másokra figyelő. ártalmas bűn. mértékletesség. csak a véletlenen múlik Tartuffe bűnhődése. feleségem. akkor. merészségét. azonnal önostorozásba kezd. A képmutató Tartuffe csak saját gyenge pontján . nem szükségszerűség. Tartuffe erkölcsi tételei . A meglevő feszültségeket (életfelfogás-különbségek stb. majd esztelen túlzással téveszti meg Orgont). amikor nem játssza álszent szerepét (tehát amikor kettesben hiszi magát szenvedélyének tárgyával). először Elmirára (és eszközeire) van szükség. Lajosnak . és az író . emberismeretét a szerelmi vallomása utáni helyzetben (III. Ťgy Elmira.lehet rendezni. „előzékeny vele". de nem is informálja az eseményekről.): kockáztat. és rossz döntéseinek sora juttatja mélypontra a családot. A kor hierarchiáját tükrözik a családi viszonyok: az apa bármily esztelen lépését „engedelmesen" és „szófogadóan" kötelesek fogadni gyerekei.„szive hevülése". rendnek kell uralkodnia. intelligens. magabiztosan kezdeményezhet vele megbeszélést. majd az egész (kisemmizett és fenyegetett) család ügyét már csak „csodával" legfelülről.pedig a megtestesült nyugalom. a vak Orgon meg majdnem hagyja. aminek híre kel". s csak „kissé" lepődik meg a vallomáson is. taktikus ellenfél (l. hanem dramaturgiai funkciójáért válik fontos szereplővé: Orgon elvakultsága már nem leplezhető le (hagyományos vígjátéki) komornai cselvetésekkel. önbizalmát. húgáért. az eseménysort eleve az ő hibás elhatározása indítja. Dorine csak eddig fontos szereplő (minősíti a főszereplőket. éles szemű és nyelvű.még Damis is Cléante közbenjárását kéri apjánál. annak már nincs is .

közveszélyesek. akkor azt negatív alaknak tartjuk stb. de prózai formájú . vagyis ami automatikus működésre kész mechanizmus állapotában van. azon túlmenően. minden hasonlatosság egy típushoz komikumot is rejt magában [É] Jellemeket. az alkalmazkodik korának bűneihez" . vagyis általános típusokat ábrázolni.mondja a címszereplő. . Moliére egyik legérettebb alkotása. hogy minden jellem komikus.). Az idézetek a legismertebb magyar fordításból. ez tehát minden vígjáték célja [É] a vígjáték. de emberileg nem alkalmas a feladatra. autokrata apák .. és megfordítva a dolgot. Vas Istvánéból valók. hogy a jellemen azt értjük.vétke" . helyzeténél fogva.) Ťrói értékrendjének csúcsán a családi összetartás pozitív értéke áll. rögtön gyanús (és ellenszenves) lesz. mindaz. ha úgy tetszik.így saját korában kevésbé sikeres és befejezetlennek tekintett . ami személyünkben máris kész. Ez pedig. amely az általánosra irányul. ha valaki. szinte észrevétlenül. így. amiben ismételjük magunkat. MOLIéRE A fösvény (1668) Bizonyos értelemben azt lehetne mondani. dönthet mások sorsáról. a Don Juanban: „a képmutatás mestersége a legelőnyösebb [É] akinek van esze. Az általános emberi értékítéletet és saját emberismeretét Moliére dramaturgiailag is kihasználja: ha valaki mindenkit ócsárol környezetében. „az író által a műbe táplált értékrend s az értékek jelzése vezérlik tehát az olvasó véleményét" (Bécsy T. mint Pernelle-né. a klasszicizmus szabályainak megfelelő. amiben mások ismételhetnek bennünket. feltéve. az érzelmi szabadság (kialakulóban levő) értékét hirdeti a feudális családjoggal szemben. nem azoknak az érdekeit képviseli. az egyetlen valamennyi művészet közül.jellem-(szenvedély) komédia.a szerző az őszinte érzéseken alapuló házasságot. éppen ezért műveinek állandó céltáblái az önkényeskedő. a „bennünk levő értékrendszerre épít a mű". Minden komikus személy típus. hogy általános típusokat mutat be. (BERGSON) A fösvény. ill. akikért felelős (mint Orgon). és követőleg az is. (Szinte a Tartuffe-öt kommentálja az alkotó következő művében.

Moliére-nél különösen . hogy megismerteti velünk ezt a fogyatékosságot. Tudós nők. A mű expozíciója a már kialakult. Csokonai: Zsugori uram). és adósa adja a pénzt (kor-típus is!). a bögre (ládika)-szerelmes félreértett azonosítása stb.) A mű (a hármas egység klasszicista követelményének megfelelően) egy helyen. egyetlen család tagjai (és a személyzet) között bonyolódik. A tragédia egyéniségkeresésével szemben a komédia „olyan jellemeket ábrázol. gyanakvás. A vígjátékíró művészete abban áll. Valér eltűnt családja után nyomoz. a farce-hagyományokra is építve . A vígjátékirodalomban . hogy . tartalmának súlya csakhamar a köznevek sodrába viszi. a fösvény-monológ. ezzel kelnek.Plautus Aulularia (A bögre) c. amilyenekkel már találkoztunk. ettől egységesebb a cselekmény stb. A cselekmény egységét a középponti jellem. egyetlen nap alatt játszódik. [É] Típusokat visz a színpadra [É].). a komédiairodalomban ez az egyik leggyakrabban kipellengérezett hiba. s akkor is. darabját dolgozta fel. húsból és vérből való személyek csak függvényei". de „mértékletes" kora jó ízlésének (és saját dramaturgiai céljainak) megfelelően változtatta is az anyagot (Euclio véletlenül találja meg a pénzzel teli bögrét.középpontjában a világirodalom egyik legismertebb (merész torzításokkal megrajzolt) tragikomikus figurájával.gyakori köznévi cím eleve arra a hibára. ha a jellemvígjátéknak tulajdonnév a címe. Harpagonnak már foglalkozása az uzsorásság.sok más forrás felhasználásával. mégis megőrzi a maga egyszerű. Harpagonnal. konfliktusrendszere (természetesen) zárt. okozatiságát a házassági intrika adja. elmagányosodás . Theophrasztosz: Jellemrajzok. Scapin furfangjai). fennálló szituációt mutatja be. mert a problematika örökké aktuális: „Mindig csak a pénz! Mintha mást nem is tudnának mondani. A fösvénység motívumának azonos tünetekkel . ennek bírálata . láthatatlan és mindig jelenlevő személy. a végkifejlethez szükséges néhány előzmény-információval. Harpagon párizsi polgár házában.ábrázolt kórképe minden korban (és más műfajokban is) foglalkoztatta az alkotókat (vö. Horatius: Első szatíra. s életünk során még találkozni fogunk. független létét.szorongás. Azt mondhatjuk: egy ČtartuffeÇ É" (Bergson) Moliére nem törődött a dráma részleteinek eredetiségével. álmukból is ezzel riadnak: pénzt!" (Harpagon. közismert. de Eliz iránti szerelme miatt Harpagon . ott a lányt már elcsábították. csak: pénzt. amelynek a színpadon mozgó. torzulásra irányítja a figyelmet.1. vagyonféltés.Moliére más műveiben is megjelenik. „Bármilyen szorosan egyesül is a komikus fogyatékosság a személyekkel. pénzt! [É] Ezzel feküsznek. pl. melynek leleplezése.).) A téma . pénzt. ő lesz a központi. nevetségessé tétele a mű célja (Kényeskedők. Botcsinálta doktor. gyereket vár .itt Eliz titokban férjhez ment. Teljes jeleneteket is átvett (ilyen pl. Képzelt beteg stb. Harpagon pedig egyben „öreg kérő"-típus. III.a pénz imádatának torzító hatása. főleg a Pantalone-típusokban (pl. úrhatnám polgár.

pedig mást szeret (4.).): Harpagonból még az agyafúrt.). Fecske segédletével. de Fruzsina bókol helyette (5. és apja gyűrűjét Marianne-ra erőszakolja (7. Fruzsina cselt eszel ki (IV. ő bosszúból a titkárra tereli a figyelmet. először Fecske a gyanúsított (2. Jakab „ítélkezik" apa s fia összetűzésében..). Amíg a fösvény ellenőrzi kertben eldugott pénzét.).). aki titokban feleségül vette Elizt. ill.akik terveikről beszélnének vele . Fruzsinával megérkezik Marianne (3.valaki pénzt hozott (8.1.) és Harpagon siratja életének egyetlen (elveszett) értelmét (7. meglett nemesúrral) még aznap(!) este. hogy Marianne és Valér az Elizhez érkező Anzelm gyermeke (5.). kénytelen pénzt kölcsönözni egy kíméletlen uzsorástól (II. végletekig torzított. A hétköznapi események. aki „apja nevében" rögtön vallomást is tesz neki. aki meglátja választottja és fia meghitt jelenetét (2. Harpagon ezért a törvény kezére akarja adni (4. özvegy anyja helyzetének javításáért kész Harpagonhoz feleségül menni.). a fösvény viszont.).1.).beismeri (3.). de a hierarchia csúcsán álló figura önző . ő maga meg elvesz egy szegény. s retteg.).amit ő a lányra ért .nemrégiben ugyanis tízezer tallérhoz jutott egyik adósától. 9.1. konfliktusok rendszerében a mániákus. ám váratlanul kiderül. így apja úgysem egyezik bele az esküvőbe (2.). Gyermekeit megelőzve .).).). házasságkötésüknek csak a zsarnok apa fösvénysége az akadálya (I.). s Cléante bevallja. közben pedig fellöki gazdáját. hízelgő Fruzsina sem tud pénzt kicsikarni (5. hogy ellopják a pénzét. (Zabszár jelent . A ház ura összehívja az egész személyzetet.). kiderül.).). A lány első látásra meg is retten az „utálatos" fösvénytől. majd meglepetten ismeri fel Cléante-ban szerelmét.1.) . Cléante. így a fiatalok boldogságának nincs több akadálya (7.). hogy maga Harpagon az uzsorás. Ebben Valér támogatja (III.). szerepet játszó Valér Harpagonnak ad igazat Elizzel szemben (5.) Amíg Harpagon intézkedik. majd Valér botozza meg őszinte véleményéért (2. monológ). Harpagon kikutatja Cléante szolgáját (3. mindkettőjüket rászedi: így kiengesztelődnek (4. hogy mindkettőt kiházasítja (egy pénzes özvegyaszszonnyal. félreérti a helyzetet: „lopását" . mert este „díszlakomát" készül adni. Közben Fecske ellopja a fösvény féltve őrzött pénzét (6.1.). így apa és fia leleplezik egymást (2. a szakácsot előbb Harpagon. lehetőleg pénzkiadás nélkül. Cléante újra felbőszíti apját: uzsonnát hozat (Harpagon számlájára).titkárának állt. A csendbiztos nyomozása eredménytelen (V. egy gazdag. Valér. ha lemond Marianne-ról. Az ügyben döntőbírónak felkért. de a dolgokat tisztázva újra összakapnak a lányért (5. Cléante felajánlja: apja visszakapja eltűnt pénzét.). aki így magára haragítja Jakabot. s az inas feltevése igazolódik (4.). hogy szereti Marianne-t (3.). lépre csalja fiát. házasságközvetítője Fecskével az ő fukarságáról beszélget (3.).bejelenti.). fiatal lányt (4. aki szegény. Ugyanezt mondja saját helyzetéről húgának Cléante is: szegény lányt szeret. s amikor a pénzközvetítővel véletlenül találkoznak otthon. Marianne bemutatkozik Eliznek (6.

anagnóriszmosz (V. Jakab Arlecchino-típus).) közé.. Variálódnak a félrevezetések (III. szándékait tiszteletben tartó.4. természetességet képviselő Harpagonnal ellentétes jellemű . 2. Igazából minden mozzanat Harpagon jellemét. melyek Harpagon .1. 5. a szókomikum hatását. stb. már elpusztította apai érzéseit.). pl. Mivel minden (polgári és népi) szereplő beszédmódjával is egyénített.2. hogy két szerelmes (testvér)pár és két apa házassági szándékai kereszteződnek: Harpagon többször konfrontálódik Cléante-tal a pénz és Marianne dolgában is.) bárhová beépíthető lenne az expozíció (I. felmerül tehát a cselvígjáték lehetősége. szokásos fordulatokkal ellentétben éppen az apja ejti Cléante-ot csapdájába.1. (Egyre nyilvánvalóbbá válik. tehát a józanságot.) .. mely szorosan kapcsolódik monomániájához is. Ezért laza a jelenetek oksági láncolata: néhány. a fordulat (I. Jakab.elhatározása indítja a szerelmi-esküvői bonyodalmat. szakítja minduntalan félbe Harpagon fösvénysége.2.1. (Amikor Valér Harpagont igyekszik meggyőzni (I. aki rezonőrként Moliére negatív értékítéletét is közölheti az érdekházasságról.1.7.alantas .1..). A mechanikus viselkedési formák nevetségességét. hanem a várt. Valér Brighella -. IV.) és a tetőpont (IV. összeszövöttebb a mű.eszközzel. túlzásokkal. így a cselvetéses intrika felesleges: a házasságközvetítő (a bizalmas szerepkörében) cselt tervez a fiatalok megmentésére (IV. Jakab „őszinteségi-próbáján" (III.). helyzetét. ez nemcsak közvetlen jellemzésüket szolgálja. hogy aki ennyire monomániás. akit ez nem szeret. „Hozomány nélkül!". de a többiben is ő a középpont (róla beszélnek. zannikat szerepeltet (pl. másodsorban özvegy és csak legvégül apa: a mű szerkezetében is ilyen alárendeltségben jelennek meg a motívumok . hogy ne adja lányát olyan emberhez. váratlanul. össze is foglalja „a közvéleményt").1.9. III. ill. a túlzások (II.. a jellemet egy-egy vonással árnyaló komikus helyzet (I.7. V. az csak hozzá méltó .. A nagy jellemkomédiákhoz képest (l. Tartuffe) A fösvényben Moliére több népi szereplőt. II. (a „rugóra járó ördög"-effektust) ebben a művében is kihasználja az író.2.). de az író nemcsak nem folytatja ezt a szálat. de ezen kívül humorforrás is lehet (l. hogy Moliére csak azokat a részleteket emeli ki (nagyítja fel).). „és az .). őt jellemzik. legsebezhetőbb pontján leckéztethető meg.szülő. ettől zártabb. új elem a hagyományos vígjátéki sémában. Meghatározza a szerkezetet.minél több oldalról történő nevetségessé tételét szolgálják.6. Fokozó hatású bohózati elem az ismételt botozás (III.).) és a fellökés (III.1.5.2. Anzelm a zárlatban a fiatalok érzelmeit. sokszorosan véletlenül következik be. a 32 jelenetből 22-ben a színen is megjelenik.4. A főhős változatlan és változtathatatlan jellem.) A boldog vég deus ex machina-szerűen.a pénzimádat legyőzi szerelmi. A megtalált apa. szándékait minősíti.. Harpagon elsősorban fösvény. III.3. és halmozza a helyzetkomikumi jeleneteket.).

amelyben az adós szembekerül az uzsorással. de az eltúlzott. érzelem éppúgy nincsen benne. hogy ellágyul" lánya könyörgésére.). az apa máris mindent elfelejtett.mondja. Moliére nem ad felmentést a pénzével végérvényesen magára maradó Harpagonnak. ezt bohózati tónusban ellenpontozza a 3-5. A tragikomikumot is Harpagon monomániája teremti: „Van a Fösvényben egy jelenet.). Bergson. II. hogy túlélje gyerekeit. „Egyéni viselkedését. A nyelvi jellemzés remekeként számontartott nagymonológjában magából teljesen kivetkőzve mutatja meg visszafordíthatatlanul deformált személyiségét (még „akció" is jelzi elborulását: saját magát kapja elÉ). akár az aranyában. A pénzszerzés realitásán túl idegen a világban: saját szerelmi ügyében naivitása válik komikussá. amelyet egy rögeszme mozgat. a fösvénység máris felpattan automatikusan. De egyáltalán nincs így. ill. végletes önzéséről . Tehát a világhoz való viszonyában igazán nem egyéb.).). ha a fösvénység és az apai vonzalom ütközése az érzéseknek valami új s többé-kevésbé eredeti keveredését teremtené meg Harpagon lelkében.: a már eleve szatirikus indítás (1. gyermekeivel való bánásmódját nézve valóban szörnyeteg. hogy apa és fiú áll szemben egymással. cinikus gazember („adja isten" . hogy nyolc hónap leforgása előtt apja nem lesz az élők sorában" stb.). ezt fejezi ki a gépies ismétlés".). érintetlenül" (Bergson).). a feszültségkeltés és oldás állandó hullámzása jellemzi a szerkesztést (I. Annál nevetségesebb.). mint cérnán rángatott báb. felvonásban még gyorsabb előre. minden egyes szereplővel konfliktusba kerül. aki „vállalja. . amiben él. rögeszmés gyanakvásáról.. 6. és a „rugós ördög"-mechanizmus működteti minden rezdülését. kapzsiságáról. a csúcspont az éles összeütközés az apa és gyermekei között (4. amely szinte drámai: az. 5.. alighogy visszaszorítják. Valóban drámai volna a feszültség.) Az író a komikum-változatokat gyakran a tragikum-lehetőség ellenpontozására is alkalmazza.: az 1-2. Amikor megint látja a fiát.automatikusan visszatérő szavak mögött szinte látjuk a körben forgó gépezetet. Harpagon azonban kegyetlen. épp hogy említést tesz e komoly találkozásukról [É] a fösvénység elsiklott egy másik érzés mellett. minél inkább a maga világának törvényeit példázza" (Illyés Gy. valóban az arany igazgatja. a IV. A mű során egyre rétegzettebb képet kapunk Harpagon fösvénységéből kinövő. tragikomikus jelenete a „tragikus kétségbeesés és bukás dimenzióit villantja fel" (Poszler Gy.) után tragikus összeütközés zajlik az apa és fia között (2. jelenet tematikus párhuzamával ellentétes a farce-jelenet (3. 4. ezt Valér ironikus szövege oldja (5.a Tartuffe-ben a „javítható" Orgon még „érzi. Alig ér véget a találkozás. kártékony társadalmi típusának.és visszalépések következnek be. Viszont azt a világrendet. annak ad kölcsönt. jelenet. [É] kiderül.

hatásosabb gyógyszere. ahol az erény annyira kitűnnék. sok feldolgozásból ismert mitológiai történetet. zárt szerkesztésmódja alapján analitikus dráma. ha védekezünk a példa minden hatása ellen. A mű magyar fordításai közül Illyés Gyuláé a legnépszerűbb. mintája a mérce számára: „[É] folyton azt kell kérdeznünk önmagunktól: Mit mondana Homérosz és Vergilius. hogy A fösvény sohasem javított meg egyetlen fösvényt sem [É] elég az egészségeseket megerősíteni egészségükben. e művéhez is antik tárgyat választ. Párizs ízlése azonosnak bizonyult Athénével. örömmel jöttem rá. akikkel összeütközésbe kerülhetünk. „a szenvedély és a lelkifurdalás drámája". amíg hatását nem ártalmatlanítja a világ. ha ismerjük azokat. aki „Szophoklészen és Euripidészen nevelődött" (Boileau).") „Még ha feltesszük is. melyet színpadunkon mindaz tett. ha ezt a jelenetemet színpadon látná?" (Cs. („Minden komikai hiba veszélyes. hogy a józan gondolkodás és az értelem minden időkben változatlan. Racine-t is a nevelő szándék vezeti műve megírásakor („egy tragédiát sem írtam. amiben Homéroszt és Euripidészt követtem. Szabó László . mint éppen ebben"). ijesztő rögeszme nem csak az harpagonoknak figyelmeztetés. Mindig az antik mesterek példája. ha nem is tud meggyógyítani kétségbeejtő betegségeket. Racine. és az erkölcsnek nincsen erőteljesebb. A betegségmegelőzés is értékes gyógymód. szerinte a szerzőknek legalább annyit kellene foglalkozniuk „közönségük nevelésével. 5 felvonásos klasszicista tragédia. amelyek egykor könnyekre indították Görögország legműveltebb népétÉ (RACINE: EL§SZ• AZ IPHIGéNIéHOZ) A Phaedra.működésében ábrázolt. mint a nevetés" (Lessing). nézőimet ugyanazok a dolgok hatották meg. mint a szórakoztatásukkal". A konfliktusok természete szerint jellem-. hasznos. RACINE Phaedra (1677) Abból a hatásból. Jellegzetes klasszicista sajátosság a tanulmányjellegű előszó és a kötelező verses forma. A fösvény a bőkezűnek is tanulságos [É] hasznos. ha verseimet olvasná? Mit mondana Szophoklész.

de fő forrása Seneca Phaedra s főként Euripidész Hippolütosz c. Itt nevelteti a király Ariciát. (Az előszóban rajtuk kívül Vergiliusra és Plutarchosra hivatkozik. hogy „megismerte Venust és rettentő hatalmát". minden mozzanat ezt a szituációt bontja tovább a műben.beleszeretett (1. tragédiája volt. az athéni hercegnőt. Theseus sok kalandja és első feleségének. hogy az ésszerűség és valószerűség jegyében létrejött francia klasszicista esztétika szabályainak mindenben megfeleljen a mű: zárt rendszerű. végül Theseusszal száműzette. de tisztában van szerelme bűnös .és jellemmódosítások. beteg. éppen a fia gondjaira bízta. Már a cselekmény kezdete előtt fennáll a tragikus végkifejletet is magában foglaló teljes viszonyrendszer . főszereplői a királyi család tagjai. Az expozíció az alapszituáció megismerése és a két szerelem (külső szereplők által kikényszerített) bevallása.jel. az istenek akarata -.). régi ellensége családjának egyetlen életben maradt tagját. akibe pedig Hippolytos szeretett bele. A dráma alapszituációja: Phaedra. ezért minden leszármazottját. Pasziphaé pedig annak az Apollónak a lánya. ill. már felnőtt fia viszont Antiopé amazonkirálynőtől született. aki beleszeretett mostohafiába. Aztán az újabb kalandokra induló király Phaedrát is Troizénbe vitte. amelyeket Racine saját céljának és a klasszicista dramaturgiának megfelelően alakított. üldözte a fiút. kitérő nélküli.) érdekesek azok a cselekmény.") Racine ismerte ugyan francia elődei feldolgozásait.ismeri be nevelőjének . évekig küzdött szenvedélye ellen. az időtartam egyetlen nap. aki mást szeret. akibe . Hippolytos eltűnt apja keresésére akar indulni. Ebből az érzelmileg túlfűtött.a mitológiai elemek. Phaedrát vette feleségül. és megilletődve az iránta való bámulattól . kész a racine-i érzelmi modell: valaki szeret valakit.talán elnyeri a nehéz természetű Euripidész barátságát is. Ariadnénak elhagyása után ennek testvérét. Racine eleve úgy választja tárgyát. ellenség). a cselekményvezetés egyenes vonalú. A színhely Theseus athéni király tengerparti palotája Troizénban. minden motivált. Az expozíció indításakor Theseus már fél éve távol van. öngyilkosságra készülő Phaedra pedig hajdani dajkájának vallja be. a hősök jelleme. így Pasziphaét (l. és magukra hagyta őket. Minden helyzet. tilalmakba is ütköznek (vérfertőzés. amely eleve meghatározza az alapszituációt (Phaedra „Minos és Pasziphaé lánya": Minos krétai király az Alvilág bírája. A levert. kapcsolataik. és a szerelmek külső akadályokba.szerint Racine három ógörög tragédiája közül „legalább egy bizonyosan első díjat nyert volna a dionüszoszi drámaversenyeken. feszült alaphelyzetből robban ki a tragédia. hogy ezt leplezze. hogy távol legyen Ariciától. Minotaurus) és Phaedrát is üldözi). akinek Vénusz nem bocsátott meg. a jelenetek belső logikája megbonthatatlan.

hogy „nem a birodalom a legbecsesebb". A megdöbbent. a vétkes szenvedély pedig „egyszerre bűntelen lett". felvonás a két szerelmi vallomás előkészítése és megtétele. / Feldúlt lelkemmel én tehetetlen vagyok. újra öngyilkosságra gondol. Phaedra hiába kéri tőle. száműzi.voltával. s mivel Phaedra életéért dajkájának „semmi se drága". és figyelmezteti Phaedrát. hogy ily szégyent ne érjek. majd féltékenységéről szenvedélyesen. a kormányzás lehetősége is csak azért érdekli. A II. hogy „tisztázza.).). De Oinone Theseus partraszállásának hírét hozza. amit csak akarsz. és Neptunus azonnali bosszúját kéri (2.). A „nép szeszélye" dönt Phaedra gyermeke. és elmondja „dadogó vallomását"(2.).erre Phaedra rátámad. aki hiába védekezik. hogy „vérfertőzéssel" Phaedra „inkább terhelve van".). A hazatért király értetlenül elindul. hogy Hippolytos nem általában a szerelmet. felvonásban Theseus . bizakodik. nem tudván tovább uralkodni magán. hogy Theseus trónját „el kell foglalni".). zaklatottan vall bizalmasának.). hogy „Athénben a trónért már áll a párharc". felvonásban Hippolytos Ariciát kéri.Phaedra megtudja. Hippolytos oltalmát kérve. de Theseus egy elejtett megjegyzéséből („Ariciáé szívének vágya mind" ) .). végül megragadja Hippolytos tőrét. (Oinone vádaskodása a színen nem hangzik el!) A IV.)."-3.a király persze fia „fortélyos ravaszságának" minősíti szerelmének bevallását (4. hogy ölje meg őt. De Panopé (hírnökként) közli.).). hogy bevádolja Theseusnak Hippolytost. rossz sejtelmei ellenére. A III. hogy Theseust „legyőzte a halál". a kompromisszumkész Oinone kérleli. Ťgy Phaedra sorsa „új arcot ölt". Közben az athéni szavazás Phaedra fia javára dől el. Oinone meggyőzi. mindent reád hagyok. kísérje el száműzetésébe. s a városban felröppen a hír. Az V. majd. Venushoz könyörög céljának eléréséért (2. Villámcsapásként éri a hír (5. Hippolytos. hogy felajánlhassa Hippolytosnak az athéni trónt (1. Phaedra nem ellenkezik („Tégy. Aricia is beismeri. vonakodó lánynak házasságot . hogy a király nem is halt meg (6."-3. hanem csak őt utasítja vissza. nem tud és nem is akar így élni („Azért halok meg épp. Phaedra szól férjének Hippolytos érdekében.) . Phaedra már mitől ilyen zavart" (5. A királyfi közli Ariciával azt a szándékát. s bár végül sejteti. de fél alvilági atyja ítéletétől. Theseus megátkozza. felvonásban Phaedra saját szerelmi vallomásának hatásával foglalkozik.a tőrt bizonyítékként elfogadva . „hisz ártatlanul nincs mitől tartani" (6. Hippolytos és Aricia között (4. aztán félreértést színlelő fiú visszautasítja mostohaanyját. bevallja Aricia iránti szerelmét is. Phaedra szintén beszélni akar a fiúval: a férje halálhírére megkönnyebbült királyné először apátlanná vált kisfia érdekéről beszél. hogy visszaadja neki Athén trónját.). érvel / "Egyetlen nap alatt a szép erény soha / Nem lesz vérfertező s apjának gyilkosa"/. amit nyert (3.).). őt okolja végzetéért és elkergeti (6. megvallja szerelmét. s a jó hírére hivatkozó. hogy próbálja meg elviselni sorsát . így (az újra öngyilkosságra készülő királynénak) felveti. és távozik (5.fiára támad.

jelenetben Theseus halálhírére aztán mindkét tiltott. ezeket követi (a színen!) Phaedra halála (V. 6. de hiába hivatja Oinonét. merevséggel.. ill.). másrészt Hippolytos jellemének módosítását. Racine ennek illúzióját teremtette meg. bűnös vonzalom látszólag tisztultan beteljesülhetne. A 6. Racine-i bravúr a szerkezetben az első két felvonás párhuzamos felépítése: Theraménes addig vallatja Hippolytost. A bevett méregtől már haldokló Phaedra a még mindig bizonytalan Theseusnak végre egyértelműen adja tudtára: „ártatlan volt fia". Phaedra pedig Oinone hosszas faggatózása után vall (I.gyorsan egymás után . s az események nagy száma mindig azoknak a költőknek volt menedéke. megvadult lovai roncsolták szét. Theraménes már csak Hippolytos pusztulásának tényét tudathatja. hogy megvallja szerelmét. egyrészt ezt a szerkesztést. fordulatos cselekmény helyett a benső világból. és elbeszéli a részleteket: a tengeri szörnnyel apja méltó fiaként harcoló királyfi testét a kocsiját elragadó.. a drámai forrásoktól eltérően. majd Phaedra Hippolytost (II. kit gáncs nem illethetett" (7.ígér (1.). én. főként pedig Phaedra féltékenységének lehetőségét szolgálja. a valóságtól elszakadt szenvedély (és analízise) egyetlen tragikus pillanatba zárt. és . az érzelmek szépsége és a kifejezés előkelősége erősítÉ" (Előszó a Bérénice-hez) A Phaedra analitikus dráma a szó 'elemző' értelmében. majd Hippolytos haláláról (V. hogy milyen a konkrét tér.). cselekménye a katasztrófa köré sűrűsödik. Szakítva a corneille-i formalizmussal. de Racine nem alkalmazza azt az analitikus szerkesztési módszert.). az „egy hely".5. Valójában mindegy. és üzenetében Ariciát apja gondjaira bízta (6. hogy szerelmes. az érzelmek mozgásából írt drámát. a fiú utolsó szavaival ártatlanságát hangsúlyozta.) A katasztrófa fokozó hatású párhuzamos jelenetei . hogy az „egy nap" inkább az előadás néhány órájának tűnik (holott nyilvánvaló. (Aricia szerepeltetése. Amikor pedig a király a fiát hívatja. Racine a pszichológiai mélység irányába fordult: mozgalmas. Hippolytos jelenete mindkétszer előkészíti Phaedráét.Ariciát lányává fogadja. Racine szembefordult a cselekménydrámával: „A legfőbb lelemény a semmiből valamit csinálni. ill.7. A gyötrődő Theseus tudni szeretné végre az igazságot (2. 4. amely a múltbeli események kiderülésén alapul . 3. Ezért először Hippolytos keresi fel Ariciát.). Utolsó pillanataiban bevallja: „én merészeltem. helyette Panopé hozza a hírt: a „szégyenszemre elűzött" dajka „magát a mély habok örvényébe vetette" (5.a híradások előbb Oinone.az „áruló család pártütését feledve" .)..2. Ťgy könnyen teljesíthetővé vált a boileau-i hármas egység követelménye is. melyet csupán a szenvedélyek hevessége. hogy öt felvonáson keresztül lekössék a nézők figyelmét olyan egyszerű cselekménnyel.). hogy ennyi külső esemény nem játszódhatna le 24 vagy 36 óra alatt sem). akik tehetségükben nem éreznek elég bőséget [É] arra.1. vérfertőző szemet / Vetni fiadra.). amíg az beismeri. A király bűnhődik átkáért.). a sűrítettségélmény olyan fokú.

könyörtelenek. Euripidész szőtte össze a Theseus-mítosszal). § a megtestesült jó szándékú engedelmesség. vagyis gyöngeségre képes erény. de mindez Hippolytost is. a gloire-t kell kifejezni a klasszicizmusban -.). a trónviszály lehetősége (rövid „átkötő" jelenetekben. IV. az Oidipusz király vagy Ibsen drámái. (A „Putifárné-mítosz" vándormotívumát.6. l. Bellerophontész történetét.) mozgatja az eseményeket. Mivel a francia klasszicisták kitalálják a 'bizalmas' figuráját. hogy megutálnánk őket" (Racine: Első előszó az Andromaque-hoz). pl. Ugyanakkor Phaedra passzív hős. ebben a műben Theseus halálhíre (I.Phaedrában is a királynét és apja feleségét látja (nem érti szenvedélyét. Királyi családtagok . Phaedrát is csak saját szenvedélyének viszonylatában érdekli. 6. az ártatlan áldozat tiszta. démonisága. Venus „rejtőzködő isten". Ismené a bizalmas. Iliász. csak a vétség vagy a halál. állandóan menekül (ahogy színre lép. A vadkacsa). örök emberi tragédiák zajlanak. 5. l. Oinone pedig a bizalmas és az intrikus szerepkörét tölti be. Az írónak nincs szüksége szerzői instrukciókra sem. összetettsége áll. lelki gazdagsága). (Eltér antik elődeitől: „emberi gyarlóságként"(!) az Aricia iránti tiltott szerelmet kapja Racine-tól.) Apjához való viszonyának alapja a mély tisztelet .6. A mű középpontjában Phaedra alakja. se egészen rosszak. anélkül. váratlan megjelenése (III. akinek a hős feltárhatja legbensőbb titkait..5. de nemeslelkűségében tehetetlen.3.. s olyan hiba folytán bukjanak balsorsukba. pedig korábban a fiú „nagylelkűnek" minősítette (II. V. kevés a műben a monológ (III. később Phaedrától fut).4. isteni törvényekre hivatkozik). gyengévé válik.. megszállottsága.2. A kevés szereplőből Panopé udvarhölgy a hírnök.a méltóságot. Vakon bízik az . Aricia elől. ill. amely miatt sajnáljuk. reagálásai csak válaszok külső történésekre. [É] legyen bennük közepes jóság. ő követi el a „tragikus vétséget". Az író jellemábrázolási elveit is Arisztotelész véleménye határozza meg: „a tragikus alakok [É] ne legyenek se egészen jók. (A tragédiát okozó főszereplő. igazából ez a „cselekmény".). végzetként sújtanak le . A főhős számára nincs alternatíva. Ťgy akciók helyett részletező dikciók zajlanak. jelleme (tévhite.). híradásokban). A magánéleti válságban háttérbe szorulnak a közéleti konfliktusok.) Phaedra mellett a többiek súlytalanabb figurák: Hippolytos. mert Racine-nál „a benső világ apró rezdülései még a dialógusokba épített cselekvések" (Bécsy T.(mint pl. A szimbolikus istenek nem adnak tanácsot. Theraménes a bizalmas és a hírnök. de a mitologikus és királyi udvari keretek között itt általános érvényű. bűntelen.Neptunus is azonnal „intézkedik" Hippolytos elpusztításáról.). Bár felmerül Theseus utódlásának kérdése. újabb párhuzamként mindketten szerelmüket szeretnék trónra juttatni..

a gyengeségek (és apja hibái) nélküli Hippolytosba lesz szerelmes. ismeri. a világ igazságosságában. hogy ő vakon elhiszi a hazugságot. bűntudat. halálra szánja magát . és azt is. Ilyen ellentmondásokkal nem lehet élni: megzavarta a világ rendjét. (L. Egész pályáját és világnézetét a Port-Royal kolostor és a Versailles között feszülő .IV. analizálja.). az ártatlanok szükségszerű győzelmében. a tisztaságot és a tiltott szerelmet igazából csak a képzeletében élő. lelkifurdalás. A mű értékrendje Racine janzenista szemléletét tükrözi. Totalitás-igényében egyesíteni akarja a méltóságot és a szenvedélyt. Belülről támadó vad indulatai külső okokra is visszavezetnek: származása a meghatározója paradox lelkének. egyetlen nyugodt pillanata sem lehet. kiadja magát. Gondolkodás nélkül átkozza meg fiát. őrült féltékenységében egy másik ártatlan pusztulását is kívánja . érzékiségét (a testi vágyat) is. azaz a világban játszódik a mű. Előbb felfedi titkát valakinek. majd visszautasítják vallomását. hogy szerelme mást szeret (és egyáltalán: képes szeretni!). s O'Neill nagy lélegzetű darabjai is" (Almási M. azért távozik (a világból). mert „egy személyben egyesíti a poklot és az eget". „ami az égben bűn.2. Ugyanakkor végig megőrzi fenségét is.) a katasztrófa és a felejtés után a (majdani) béke megtalálásába tart. a zárlatban ő fogalmazza meg a fennálló világ erkölcsét.6. hagyja (egyre lejjebb zuhanva). hogy a „tőr vall ellene" (IV. Apollo Phaedra őse). ehelyett az újabb helyzetek újabb bűnt (és újabb érzelmi állapotokat) váltanak ki belőle. Lelkét a múltból véres kalandok terhelték. mérték megtartása lenne királyné. Csehov világa is erre a miliőtechnikára épít. Ez az uralkodó atmoszféra lesz aztán az egyik legfontosabb stílusjegye a franciás drámának. Később Schiller és Hebbel ezt a pszichológiai hátteret még jobban elmélyíti. Phaedra kötelessége a rend. bírálja magát. a pokolban pedig igazság". sértettség. hogy „Minos és Phasziphaé lánya". majd őrjöngő féltékenység lesz úrrá rajta.ekkor még győzhetne tisztaságvágya.ez állapotának mélypontja („vesszen Aricia". szánalom.) Ahogy belép. Goldmann szerint e tragikus hősnő pontos definíciója az. „Racine-nál jelentkezik először az a pszichológiai atmoszféra. tisztában van saját belső folyamataival. hogy helyreálljon a (kozmikus és társadalmi) rend. az igazságérzetet is örökölte.). hogy ártatlan bűnhődjön. vétsége. magyarázza. de a műben az ő útja már a megtalált megnyugvásból (I. végletes állapotok között háborog: a szenvedély őrületének megvallása után szégyenérzet. anya és feleség -. Theseus. majd Ibsen és a naturalizmus ebből teremti meg a drámai miliő technikáját. zsarnoki atya.). elítéli saját gyarlóságát. amikor pedig megtudja. Lelke szélsőséges.istenek. szenvedélye eluralkodásának pillanatától harcol végzete ellen. bemocskolta a napot („a nap alatt". mely minden szereplőjét körülveszi. befolyásolja. elég neki.1. a hős mitológiai király erős. harmónia.

) „Racine varázsa: ahogy az elnyomott költészet keresztülizzik a hideg és konvencionális formákon". A Phaedra hatását nyelvi megformáltságának is köszönheti: választékos. ég. szörny. (A leggyakoribbak: dicsőség. s boldogságát csak a kegyelem és a kiválasztottság állapotában találhatná meg. Racine-nál minden a szerelem" (Babits). szégyen. de világos szövegét . tüzet" okádó szörny Phaedra vágyának. nap. 12-es jambikus sorokban fordítják magyarra.a mitológiai jelképek mellett . végzet. „a rendben sorakozó versek mögött örvények rémlenek. tűz stb. járom. hogy az a bölcselő vagy feltaláló. füstöt. erény. SWIFT Gulliver utazásai (1726) Éminden újabb műtét után világosan megállapítottam. sokkal nagyobb szolgálatot tesz az emberiségnek és .. A kegyelem nélküli világban az elérendő. a műben a szerelem pedig eleve a „végzetes tűz". Lajos udvarának világi szelleme jelentette számára. gyáva. aki a természetben jelentkező repedéseket és szakadásokat össze tudja forrasztani és fércelni. az egyre több jelentéssel gazdagodó képek rendszere hálózza be. vétkes.: a Hippolytost elpusztító. a metaforikusak: út. szerelem. A páros rímű alexandrinusokat (hagyományosan) 13-as. menekül. A dráma a végén mégis avval az ízzel hagy.az ismétlődő kulcsfogalmak. Az eleve elrendelés hitelve. a piros (pirulás) az egyetlen jelzett szín. füst. hogy mennél tovább haladunk. Mindebből méltán vontam le magamnak azt a következtetést. pl. rá vonatkozó képekre. rejtőzik. sors. a konvencionális szavak titkos gondolatokat asszociálnak. isten(ek). mintha a szerelem mély poklaiba ereszkedtünk volna. ártatlan. minden rész-kép visszautal korábbi. halál. az ember egyedül áll a sorssal (Istennel) szemben. A részleteket Somlyó György fordításából közöltük. bűnének perszonifikációja. gyűlölet.ellentétes életfelfogás alakította: a beléoltott janzenista szemlélet ellenpéldáját XIV. „vért. elárul. megvalósítandó cél (a pozitív érték) a nyugalom. a hibák számban és terjedelemben annál inkább növekszenek. vér. a pusztulást okozó szenvedély csak negatív érték lehet. ill. az emberi szabad akarat hiánya a végzetszerűség érzését adja.

s aki feltép és leleplez minden hibát. az utolsó részben pedig már maga az ember lesz a mind élesebb kritika tárgya. illetve milyen személyek. Világjárási vágyát nagy mértékben az otthoni szűkös megélhetés ébreszti. a tágabb valóságban azonban a nézőpontok sokfélesége lehetséges.hasznosabb tudományra tanít bennünket. melyek a nagy felfedezések korától rendkívül népszerűek voltak. idővel azonban egyre inkább meghasonlik vele. paródiája is. megfogalmazható tanulság. hogy a kicsi fél a nagytól. és végül nem . de idegenben eleinte még lelkesen dicsőíti Angliát (és Európát)." (SWIFT: HORD•MESE C. Ťgy hát időnként tengerre száll. képességeinek tolakodó fitogtatásával. „kinek lábai alatt a föld legmélyebb mélye a zsámoly". Olyan képzelt világokat alkot tehát Swift. Fogalmaink. továbbá viszolygása az orvoskollégák kétes jövedelemszerzési módjaitól. de azoknak egyúttal torzított tükre. esetleg csupán akarnak nagynak látszani. Swift ezzel arra figyelmeztet. egy új dimenzióból való szemlélés minden ítéletünket módosíthatja. jelenségek látszanak nagynak. a kalandvágyó hajóorvosnak négy fantasztikus útját írja le ebben a regényben Jonathan Swift (16671745). ezekben elsősorban a különböző társadalmi rendszerek megítélésére van módunk. Lilliput császára „a világ legvégső határain is túl uralkodik. de félelmét pózolással. ŤRéSéB•L) A mű az utaztató regények sorába illeszkedik. Hazájából egyre erősebben elkívánkozik. illetve nagyobb az emberi világ normájához képest. A törpe lilliputiak agresszívek. ítéleteink csupán a saját megszokott nézőpontunkból látszanak egyértelműnek és logikusnak. mint az. amelyekben minden méret kisebb. A méretbeli kicsinység-nagyság egyben azt is felveti. aki ma köztiszteletnek örvend. A harmadik könyvben az emberi szellem tévelygéseit teszi nevetségessé az író. mi a valóban nagyszerű. illetve az óriások szigetére. hanem sokkal inkább a belőlük és általuk megfogalmazódó. A viszonylagosság hangsúlyozásával és a kicsi-nagy dimenzió középpontba állításával a komikus helyzetek sokasága jön létre. türelmes. Gulliver első két útja A regény első két könyve a törpék országába. Az aránykülönbségek tanulsága. hogy minden viszonylagos. Gullivernek. mi a jelentéktelen. Lilliputba. fellengzős gesztusokkal leplezi. a hozzájuk képest óriási Gulliver viszont jámbor. Az első két utazás végpontja a törpék. azaz Brobdingnagba (az előszó helyesbítése szerint: Brogdingragba) vezérli Gullivert. képtelen hosszabb időn keresztül otthon maradni. minden királyok fölött király". akárha valaki a bonctant tartaná az orvostudomány végső céljának. Gulliver szenvedélyes utazó. de ezúttal nem a kalandok érdekessége adja a mű magvát. illetve az óriások országa.

alattomban ott munkálkodik a kegyetlenség (kivégezzék-e óriás vendégüket. Brobdingnag életét mégis a bölcsesség. a tudomány hatja át. Brobdingnagban visszaszorítják ugyan a korrupciót. Lilliput urai a belső ellenzék támogatása miatt tekintik ellenségüknek a szomszédos Blefuscut. Ez a tudomány azonban nem az ember kiteljesedését és szabadságát szolgálja. másrészt elszakad a gyakorlattól. Gulliver harmadik útján a felvilágosodás vezéreszméje. szatirikus módon. az ármánykodást és a csalást szigorúan büntetik). A valódi nagyság nem szorul minduntalan bizonygatásra. mégis fenn kell tartania hadsereget (a közelmúlt zavargásai miatt). ennek Lagadó nevű fővárosában) és a . A harmadik és a negyedik utazás Brobdingnagban. a nép pedig a szabadságért). a racionalizmus egyértelműen a középpontba kerül. A tudományoskodó butaság különféle változatait látjuk a repülő szigeten (Laputában). és íjjal-nyíllal felfegyverkezve hatalmaskodnak hősünk fölött. felvilágosult abszolutizmus államában a királyi bölcsesség már jelentős szerepet játszik. A törpék. egyszerűen létezik. a tiszta értelem. Brobdingnagban viszont Gulliver a törpe. az önzés. hanem egyrészt a hatalom szolgálójává silányul. annak visszásságait mutatja be Swift. de sajátos. nem véve észre a király leplezetlen megdöbbenését. A józan ész. de a felszín mögött. az ennek elnyomásában élő alsó tartományban (Balnibarbiban.lesz hajlandó részt venni az ellenlábas ország. az Emberhegy fejadagját. illetve az óriások politikai élete és államszervezete is számos tanulsággal szolgál. az ún. de az emberi önzést és lelketlenséget nem tudják kiküszöbölni (pl. az igazságosság és megértés uralmát. avagy csupán megvakítsák és halálra éheztessék). a gyors és célratörő ügyintézést a bölcs király mellett tanácsadó tudósok biztosítják. a puskaport. Látszatra Lilliputban is a józan gyakorlatiasság és az erkölcsösség uralkodik (pontosan kiszámítják pl. Az állam létének elengedhetetlen tartozéka az erőszak. az erőszakosság és az önelégültség megnyilvánulásaira sorol fel számos példát. Az első két kötet a kicsinyesség. mert még ebben a harmonikus társadalomban is szükség van a rend fenntartására (az arisztokrácia folyamatosan küzd a hatalomért. a két ország egyébként békében élne egymás mellett. ő ajánlja fel lelkesen a bölcs királynak „technikai tudását". a király az egyeduralom fenntartásáért. Gulliver első gazdája a végsőkig kiszipolyozza a parányi emberkét). Lilliputban ezzel szemben angliai típusú parlamentáris királyság működik. Blefuscu („a világmindenség másik óriása") földig rombolásában. A több kis utazásból összeálló harmadik úton a tudományosság uralkodik egyénen és társadalmon egyaránt. Brobdingnagnak nincs szomszédja. A törpe lilliputiak azonnal megkötözik a tengerparton alvó Emberhegyet.

hogy a tömegvonzás elve (Newton tana) és a matematikai alapú világkép (Descartes elmélete) nem lesz hosszú életű. Az emberi kultúrtörténet legdicsőbb személyiségeinek felsorakoztatása üde színfoltot jelent a kegyetlen iróniájú műben. hogy az örök élet ajándékát mire használná fel: minél nagyobb tudást felhalmozva „a tudás és bölcsesség eleven kincsesbányája" szeretne lenni. Arisztotelész szájából azt halljuk. azaz halhatatlanok is élnek. Ebben a részben már közvetlenül a felvilágosodás kritikusaként ítélkezik Swift. hogy az ókori nagyságok mellé Swift az azóta eltelt századokból egyedül Sir Thomas More-t állítja. Az emberi kapcsolat és a kommunikáció ellehetetlenül ebben a torzult világban. sőt kiiktatására pedig máris vannak elképzelések és módszerek. Már a házaspárok sem figyelnek egymásra. hogy Gulliver ezeket az élményeket már meglehetős egykedvűséggel éli át. A legteljesebb kiábrándultsággal pedig a modern történettudományról szól az író. amelyet korábban még buzgó naivitással dicsőített. a műfaj atyjának és a szellemi elődnek adózik ezzel a Gulliver utazásai írója. másrészt gyakran feltűnően emlékeztet „normális emberi" világunkra (pl. hiszen az emberek fizikai. de mindez csak azt a célt szolgálja. Az elméletben (a matematikában és zenetudományban. sőt erkölcsi . Luggnagg szigetén „struldbrugok". A lagadói Királyi Kitalátorok Akadémiájában pedig végül még ő is gunyoros javaslatokkal toldja meg az ott látott és hallott idétlenségeket.két szomszédos szigeten (Glubbdubrib és Luggnagg területén). Aki virágzó gazdálkodást vezet. az Utópia szerzőjének. az emberi beszéd egyszerűsítésére. a besúgókról szóló részben). az ebben a világban csodabogár. ők mentesek az „emberi természet egyetemes tragédiája" alól. Gulliver a felvilágosodás eszmerendszerének alapján lelkesen kifejti. szellemi. A sokféle groteszk „tudományos munkálkodás" (pl. a „boszorkánymesterek vagy mágusok" társadalmában folytatódik. észre kell vennünk. sőt közellenség. A bámulatunkra méltó fizikai és matematikai tudás révén készített repülő sziget (a mágnesességet hasznosítva) képes a levegőben úszni. de gyakorlatban a termékek. Ezzel a nemes célkitűzéssel szemben azonban az öregség Luggnaggban a halálnál is nagyobb katasztrófa. „fáradhatatlanul figyelmeztetve és felvilágosítva az emberiséget [É] az emberi természet állandó elfajulásának" növekvő veszélyeiről. a napfény kivonása az uborkából) egyfelől a gúnyolódó Swift kegyetlen fantáziájának terméke. Hősünk ekkorra már kiábrándult a keresztény civilizációból. jótékonykodna és közösségi életet élne. a gyártmányok mindig félresikerülnek. valamint a csillagászatban) lenyűgözőek az eredmények. Gulliver szemlélődése Glubbdubrib szigetén. hogy a király és tisztviselői az alsó tartományt féken tartsák. Rendkívül figyelemre méltó. A világjáró hajóorvos elsősorban az ókor jeles személyiségeit idézteti maga elé.

. hanem sokkal inkább felrázni. sőt kétségbe ejtő tapasztalataival azonban Swift nem kiábrándítani szándékozott. a valódi felebaráti szeretetet és az őszinte jóakaratot tapasztalja. az aljasság és kapzsiság megannyi példájára emlékezik Gulliver. az orvosok kuruzslásait. leküzdetni megszokásainkat és előítéleteinket. A regény elején olvasható bevezető levelek a mű kulcsmozzanatait értelmezik. Megfogalmazza azt a végletesen keserű tételt. Az optimális társadalmi formát kereső Gulliver eljut tehát a bölcs lovak valódi bölcsességgel vezérelt parlamenti demokráciájába. emberszerű jehu csőcselékkel pedig képtelen azonosságot vállalni. rávilágítani emberközpontú világképünk torzulásaira. hogy mélységesen kiábrándulva bocsátja közre művét. Ezért nevezhető joggal a könyv „a világ legkeserűbb szatírájának" (Szerb Antal). hogy Swift már ezzel az 1726-ban megjelenő szatirikus regényével a kultúrpesszimizmus alapelvét mondja ki. Gulliver itt már arra kényszerül. a mértékletesség és a szorgalom diadalát. a keresztény európai kultúra és az egyetemes emberiség védőjének szerepét. hogy maga az ember a földi világ legkicsinyesebb. század kritikus szemléletű írója. hogy feladja kilátástalanná váló törekvését. Az ostobaság és erkölcstelenség. Részletesen ecseteli az emberek politikai.valóban kegyetlenül keserű. Az emberi faj menthetetlen. hogy megmentse őket a „civilizáció" „gyarmatosításaitól". azaz: Anglia. Thackeray is tiltakozott ellene: „Swift sárba rántja az emberiséget. A negyedik könyv parabolája azt sugallja. azaz ösztönlénnyé korcsosul. Az undorító. felébreszteni. ugyanakkor legkérkedőbb és legártalmasabb lénye. a nyihahák társadalmában viszont a tiszta szellem uralmára talál.és itt hull le a hályog a szeméről. és nehezen fogadható el. legalantasabb.Swift véleménye a világról és az emberről . Az emberiségnek az ész és az értelem összhangját nem sikerül megvalósítani. A bölcs lovak emberségében(!) és életrendjének harmóniájában nem lel hibát (sőt maga is ellenállhatatlanul közéjük kívánkozik). ahonnan azonban ő mint jehu végül is kirekesztődik.leépülésének nem vet gátat a halál. kijózanítani az önelégültségből. A XIX. A címszereplő Gulliver a kiadóhoz (barátjához és egyben rokonához) szólva többek közt arról ír. a miniszterek viselt dolgait. megelőzve Rousseau 1750-es híres írását (értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól). hogy az ember „jehu"-vá. A nyughatatlan hajóorvos útjainak tanulsága . a háborúk okait." Gulliver kiábrándító. Megjegyezzük. részletezi az igazságszolgáltatás visszaéléseit. Ebben a részben mesél a legtöbbet hazája társadalmáról Gulliver a vendéglátójának . Az utolsó keserű fintor: a meglátogatott országok hollétét a főhősnek el kell titkolnia az angol hatóságok elől. gazdasági és kulturális életének visszásságait. Az utazás a „nyihahák" országában ér véget. és hogy „minden oka megvan az elkeseredésre".

A kalandvágyó hajóorvos mindenütt hamar megtanulja vendéglátóinak nyelvét.A bevezető levél az ellen is tiltakozik. erkölcsi tisztaság. hogy az emberiség ne járjon tévúton. hogy a fiatal tengerészek nyelvét már nem érti. Gulliver életrevalósága (maga az élet) is hangsúlyos szerepet kap. hanem arról is. utópisztikus. Anglia elvakult magasztalásakor). hogy a torzítások és túlzások ellenére „az egész művet az igazság szelleme hatja át" (olvashatjuk a kiadónak tulajdonított. Jóllehet a kalandok a tapasztalati valóság határain túl játszódnak. illetve . de életének görcsös védelme ővele is olykor elfeledteti pl. Ennek direkt (nyersen gúnyos) formájával a lilliputiak politikai kötéltánc-gyakorlatának leírásakor találkozunk. címmel). Hordómese. mégis mindvégig emlékeztetnek a „normális" emberi világra. A könyvek csatája stb. Gulliver azonban nemcsak arról panaszkodik a bevezető levelében. sérti azonban az illendőséget és a törpekirálynő gőgjét. Ezért is tesz Gulliver minden útjáról hazatérőben rendkívüli erőfeszítéseket arra. Groteszk hatást kelt az értékek keveredése pl. hogy a leírtak valóságos. A regényben különös hangsúlyt kap az állandó értékelés és újraértékelés. igaz emberség. megtörtént voltát bárki kétségbe vonja. s a legutolsó útja után már otthon érzi leginkább idegenül magát. és az is könnyen belátható. A kor vezető publicisztikai műfaja a pamflet. hogy az emberi valóságban meglévő. hazatérte után azonban egyre kevésbé tud szót érteni embertársaival. Ez a közlésmód ott kap különös jelentőséget. hogy a londoni látogatóval „képtelenek voltunk gondolatainkat egymás számára érthető módon közölni". ahol a hős véleményének torzulását sejti meg az olvasó (pl. hogy kalandjait elhitesse honfitársaival. hogy egy minden eddiginél teljesebb megértés volna szükséges ember és ember között ahhoz. A Gulliver utazásaiban a következő pozitív értékek állnak az értékrend csúcsán: ésszerűség. Swift is több gúnyiratot ír a Gulliver utazásai mellett (pl. a bevezetőben szintén közölt válaszlevélben). A közvetett jellemzésnél gyakrabban folyamodik Swift a nyíltabb gúny eszközeihez. közvetett formájával pedig Gullivernek az óriáspatkánnyal folytatott „hősies" küzdelme leírásakor. A regény közlésmódja csaknem mindvégig a hagyományos epika keretén belül marad: párbeszédek nem kerekednek ki. az emberi méltóságot (életveszélyben hajlandó e magasrendű eszmék feladására). mindent a címszereplő beszél el. A fantasztikum és az abszurdig fokozódó túlzás szerepe ebben a regényben éppen az. a törpekirálynő palotájának tűzoltásakor: Gullivernek ez a tette a gyakorlatiasság és ésszerűség diadala. emberi méltóság. A regény azt is sugallja. Swiftnek ez a regénye a szatirikus. a szereplők esetleges (monológszerű) szövegei függő beszédként illeszkednek Gulliver mondataiba. A regény legfőbb sajátossága épp a valósághoz való sajátos viszonya. de a benne élők részéről észre nem vett torzulásokra felhívja a figyelmet.

Az idézeteket Szentkuthy Miklós fordításában közöltük. Mindenben az úr 1759. hogy a Voltaire által is frivolnak tartott regény szalonképessé váljék. ahol összegyűlnek az életben maradt szereplők. ill. ez után pedig .Gulliver ötödik.) A regény elfogadtatásának feltétele volt a bölcseleti jelleg is. amelyeket Candide átél. Kunigundának. s ezáltal a műfajt a történetíráshoz kellett közelíteni. amikor meghalt.jelenségeinek. mindazokkal a kiegészítésekkel. A regény zárópontja a Rodostó melletti farm. közte egymással felcserélhető. amelyeket a doktor úr zsebében találtak. illetve lazán összefüggő kalandok sorozata áll. A Candide műfaját tekintve leginkább a próbatételes kalandregény sajátosságait idézi: a történet kezdő és végpontja adott. a végén megjavul vagy felkötik. Az Eldorádó-fejezetig a főhőst a körülmények irányítják. Ahhoz.nincs okozat ok nélkül . elkergetik a kastélyból. csak groteszkül felnagyított változatai a kor valóságos vagy lehetséges . Az ifjú Candide Thunder-ten-Tronckh báró vesztfáliai kastélyában él. megpróbáltatásainak. (RéZ PéL) A klasszicizmus Arisztotelészig visszanyúló értékítélete az eposzt tartotta a legmagasabb rangú műfajnak. VOLTAIRE Candide vagy az optimizmus (1759) A rendkívüli kalandok. (Hasonló megoldást választ Defoe is a Robinson esetében. könyve. vissza kellett vezetni eredetét a hellenisztikus korig (Héliodorosz: Boldogtalan szerelmesek). A cselekmény ideje alatt a szereplők életkora nem változik.ellenutópiaszerű művek hosszú sorát nyitotta meg.szeretné bebizonyítani a báró tizenhét éves lányának. a világirodalomban Huxley Szép új világ c. illetve hatodik utazásaként). meg kellett adni a valóság illúzióját. voltaképpen nem is rendkívüliek. A köztes kalandokat két részre oszthatjuk. Utazás Faremidóba . Amikor Pangloss mester tanítását . hogy a báró úr húgának a fia. Ezt szolgálja a Candide második kiadásának alcíme: „Fordítás Ralph doktor úr eredeti német könyvéből. A ház cselédei gyanítják. esztendejében". A magyar irodalomban a legkiválóbb követői Karinthy Frigyes kisregényei (Capillária. A regény elején a főhőst kimozdítják nyugalmi helyzetéből.

melynek nemzetek fölöttiségét a keresztény vallás. A kastélyból kiebrudalt címszereplő előbb a bolgár-avar háborúba keveredik. Itt szemtanúi és szenvedő alanyai a földrengésnek. a holland gyarmatra érnek. s így a Fülesek törzséhez menekülnek. a nemzetek fölöttiséget a szereplők hovatartozása is jelzi: Candide német. hogy mégsem halt meg. útjuk Eldorádóba vezet. az öregasszony. még végigszenvedi. a különböző társadalmi berendezkedések és vallási ellentétek ellenére is egységes világ ez. érte . a vallási türelmetlenségről. s itt élnek ezentúl mindahányan. Itt feljutnak a Dél-Amerikába induló hajóra. az utaztató művek sajátosságai információgazdag szöveggel társulnak. aki éppen katonai parancsnok. A Párizsban töltött idő után Dieppe-ből Portsmouthba utaznak. Pangloss. sőt bárhol élhet is. s újra találkozik Pangloss mesterrel. Voltaire az ősi regényformát sokfelé ágaztatja el. a kulturális és tudományos élet eseményeiről. s egyre fogyó kincseivel indul Bordeaux-ba. Az ember ebben a világban bárkivel és bárhol szót érthet. A próbatételes művek dramaturgiáját Voltaire csupán Kunigunda esetében nem követi. A pikareszk vagy kalandregény-forma. Mivel Candide leszúrja a bankárt. Mikor megismerjük.Candide szándéka szerint alakulnak az események. Lisszabonban Panglosst felkötik. a civilizálatlan törzsekről. Candide-ot egy öregasszony menti meg. aki a jezsuita főinkvizítor és a zsidó bankár kitartottja. és a kibogozhatatlan hatalmi és politikai összefonódások biztosítják. Martint. Előbb Avacenába. szolgájával Paraguayba mennek. majd Cádizba érnek. A Candide utaztató regény is. ahol megismerkedik az anabaptista Jacques-kal. Találkozik Kunigundával. Jacques-ot kísérve jutnak el Portugáliába. hogy hősünk végre viszontláthassa Kunigundát. a pénz uralma. Pocurante olasz. tizenhét éves ifjú hölgy. akiről kiderül. A régi inka birodalom kincseit őrző eszményi országban egy hónapot töltenek. A szerencsés fordulatok után együtt a kompánia: Candide. a nyitottá váló világot tárja elénk. melyet zsidó bankárok jelképeznek. Szó esik a regényben a kor háborúiról. ahol feltűnik Kunigunda halottnak hitt öccse is. a francia kikötőbe. Vele. Candide új útitársat vesz maga mellé. Martin. majd két nap múlva tovább Velencébe. A tenger partján bérelnek egy tanyát. innen Rodostóba. A kiképzést. a gyarmatosításról. Az egyetemességet. Martin holland. az öreg tudóst. a XVIII. a regény végén pedig Candide megdöbben szerelme látványától. A következő állomás Hollandia. ahol az imádott hölgyet Rákóczi fejedelemtől kiváltják. Cacambóval. a háborúnak álcázott tömegmészárlásból már elmenekül. Az út az olasz városból Konstantinápolyba vezet. a mindenhol jelenlévő jezsuiták. Cacambo. Itt a kivégzéstől csupán Cacambo ékesszólása menti meg őket. Buenos Airesben Candide anyagi okokból kénytelen megválni Kunigundától és az öregasszonytól. melynek később jó hasznát veszi. A jámbor Candide a vita hevében leszúrja leendő sógorát. Sokszínű voltában. menekülniük kell. század nagy élményét. majd kincsekkel gazdagon megrakodva Szurinamba.

Leibniz híres-hírhedt törvénye. a gondviselés és célszerűség középkori bölcselőkig visszavezethető elve a XVIII. ám a végső egymásra találás kínos pillanatokat okoz hősünknek. amelyek körülveszik.járta végig a fél világot. Egyszerű megoldás lenne. mire birtokunkba kerül. vagy Platón éllamának megvalósulása. Ezért újabb műfaji meghatározással tézisregénynek is nevezhetjük a Candide-ot.és emberidegen hely. Az egyéniség és különbözőség liberális elvét valló Voltaire elviszi innen hőseit. Kunigunda a kulcsa a regény egyik legvitatottabb részének.. századra újraéledő eszméit vallja. ezentúl sem állíthatott mást. A legtökéletesebb államforma sem adja meg az ember számára a kiteljesedést és a megnyugvást.. de mi haszna. bár réges-rég nem hitt már benne.." A tétel és egyéb filozófiai megállapítások Leibniz Theodicea és a Monadológia című műveiből valók. a józan belátáson alapuló vallás és egyistenhit. Pangloss mester látszólag mindvégig ragaszkodik elveihez. a szövegösszefüggésből kiragadott néhány passzust. A filozófiai kiindulópont Pangloss mester szájából hangzik el: „az adott világ a lehetséges világok legjobbika. a „lex optimi" már a Candide címében visszaköszön. Candide mégis elvágyik innen. érnyaltabb képet kapunk. „mint a többiek". tudománytörténeti elemzések (Simonyi Károly) egyöntetűen állapítják meg. századi regénnyel szemben támasztott bölcseleti követelményeknek is. Ezt jelzik a tízezer méter magas hegyek. Itt az emberek csak olyanok lehetnek. s a probléma újragondolását a lisszaboni tragikus földrengés is sürgetővé tette. viselte el a szenvedéseket." Az ellenkezőjéről akarja meggyőzni Candide-ot Martin. ha a regényt a filozófiai tétel cáfolatának tekintenénk. Nincs meg benne az élet eleven lüktetése és sokszínűsége. mire hozzájutunk. ha nincs itt Kunigunda?" Másrészt Eldorádó a maga tökéletességével világ. Leibnizről mértékadó filozófiatörténeti munkák (Bertrand Russel). azaz Voltaire számára negatív utópia? Vélhetően egyik sem. Kunigunda metamorfózisával Voltaire az eszmény és a valóság filozófiai problémáját vetíti elénk: mi lesz az eszményből. iszonyúan szenvedett. Voltaire eleget tesz a XVIII. A voltaire-i állameszményből jelen van a felvilágosult uralkodó. mely irányítja életünket. amikor a német bölcselő műveiből. de mivel egyszer azt állította. ha hiányzik a személyes boldogság: „. szerinte a világot „Isten átengedte egy gonosztevőnek". a nélkülözés hiánya. Voltaire viszonylag könnyű módszert választott. a szerencsétlen sorsú holland tudós. hogy egyike az emberi gondolkodás legfénylőbb szellemeinek. Az Aranyország vajon az eszményi társadalmi berendezkedés-e. hogy minden jól van ezen a földön.. ha a történet szintje helyett a szereplőknek az optimizmus törvényéhez való viszonyát vizsgáljuk. A manicheusok XVIII. században válik kétségessé. melyért küzdünk. a tudományok és a művészet támogatása. A két . az Eldorádó-jelenetnek. Az isteni kegyelem. A regény végén azonban kétségeiről is hallunk: „.

aki szerint a világot azért teremtették. amelyet bármikor eldobhatnánk?" A regény utolsó fejezetében az öreg török tanácsát mind Martin. de nem is a pokol. Amikor nem.szélsőséges véglet között hányódik a címszereplő. Ha nem megmagyarázni. a záró fejezet a paradicsomkertbe való visszajutás szatirikus képe. Földünk nem az édenkert. a szükséget. de Martin kiábrándultságának sem. Martinnak ad igazat. de egy kisebb részét a magunk törvényei szerint is irányíthatjuk. Voltaire az élet és a filozófia problémájában az eleven és lüktető élet elsődlegességét hirdeti. A műből vett idézeteket Gyergyai Albert fordításában közöltük. Már a negyedik fejezetben megkérdezi: „•. Nincs igaza egyértelműen Pangloss mesternek.] rablóvá és gyilkossá tette. még talán boldogok is lehetünk. hogy megragadhassa az életet. mind pedig . ha az okoskodás helyett a munkát választjuk. hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat.kissé kényszeredetten . Pangloss véleményén van. Ha az első fejezet a paradicsomból való kiűzetés ironikus felidézése volt. melyet az öregasszony fejt ki Candide-nak: „. merre vagy legeslegjobb világ?". leegyszerűsíti azt. (RéSZLET A MB§L) Heinrich von Kleist (1777-1811) romantikus drámáinak és kisepikai . Ez a furcsa gyengeség talán leggyászosabb hajlandóságunk: mert hát van-e butább dolog. milyenek a többiek?" De vajon igaza van-e Martinnak. a bűnt. Ezzel az egyszerű és alapvető tanítással fejeződik be Voltaire Candide című regénye.Pangloss elfogadja: „a munka pedig arra jó. Martin nem számol ugyanis az ember megmagyarázhatatlan tulajdonságával.." Az elbeszélő a tevékeny élet fontosságát hangsúlyozza.. A szorgalom. de hát szeretem az életet. a kitartás polgári erényeivel ugyan a világ kaotikus voltán nem tudunk úrrá lenni. amikor az okok és okozatok láncolata számára kedvezően alakul. hanem élni akarjuk életünket. Minden merev filozófia.. KLEIST Kohlhaas Mihály (1810) Jogérzete [. Pangloss tanításával szemben sokasodnak a kételyek: „Ha ilyen a legeslegjobb világ.. „hogy legyen min mérgelődnünk"? A történet szintjén jogosan kiált föl Candide: „Micsoda világ a miénk?" ém a főhős. egyre hordoznunk azt a terhet.

a birodalmi (sőt a lengyel-szász ellentét révén a nemzetközi) érdekekbe. sértett önérzetének elégtételt szerezni. a sikertelen igazságkeresés bosszŁhadjárattá fajul. A köznép rokonszenvét a lócsiszár ugyan már hadjárata kezdetén elnyeri. Eszeveszett ámokfutásának Luther Márton személyes állásfoglalása.műveinek hősei rendszerint a kiismerhetetlen világrenddel szemben próbálnak megküzdeni nemes eszményeikért. Felesége halálával fájdalma elviselhetetlenné fokozódik. az emberi méltóság érvényesítéséért. Felesége is megpróbál közbenjárni a schwerini tartományŁrnál. a Kohlhaasbrücke nevű kis település büszke és megbecsült lókereskedője. de a szerencsétlen asszonyt az ajtónálló őrség durván megveri. Az események azonban tŁlnőnek rajta. elbeszélés címszereplője valós történelmi személy: egy XVI. Kohlhaas a cselekmény kiindulópontján tehetős és jogtisztelő polgár a brandenburgi fejedelemségben. A Kohlhaas Mihály c. akik azonban . de minduntalan kudarcot vall. majd veszteségek hatására. Kohlhaas Mihály fájdalma mérhetetlen. A szélmalomharcban akad olykor egy-egy pártfogója. Az ő közbenjárására aztán Kohlhaas elbocsátja seregét. . a Kohlhaast vádoló nyílt levele vet véget. Hősies feladatot vállal. sérüléseibe belehal. és elvakultságában tragikus vétségeket követ el. a tronkai várkastély urának önkényeskedéseit kell elszenvednie. a személyiség jogaiért. hogy elégtételt nyerjen. vagy készek a lázadásra. a sértett hős eközben kirabolta a brandenburgi fejedelemség ezüstszállítmányát. hogy a hozzá hasonlóan kiszolgáltatottak százai. Drezdában. hogy egy ifjŁ földesŁrnak. Kohlhaas ügye eleve politikai tartalmŁ. századi német polgár. le akar számolni a bűnös földesŁrral. az igazságeszme megszállottjává válik az őt ért méltánytalanságok. és végül a politikai manőverek áldozatává válik. Kleist elbeszélése csak a kezdetekben igazodik a történelmi tényekhez.hamarosan magára hagyják az igazság keresésében. majd szabályos háborŁja a feudális Szászország ellen mintegy 8 éven át (1532-től 1540-ig) tartott. és az indulatokat ellene is fordítják. Igazságának érvényesítése azonban Łjfent beleütközik a tartományi. népszerűségét végül nem tudja. illetve a folyamatosan hozzájuk csatlakozókkal városokat éget fel. de messze tŁllépi személyes lehetőségei határát. végül elfogták és kivégezték. embereket öl meg. Az egyre nekivadultabb férfi hű szolgáival. ezrei (ha nem is az övéhez hasonló erkölcsi tisztasággal) lázadnak. noha ő maga nem ismeri fel. mert nem is akarja kihasználni. és perét személyesen terjeszti elő Szászország fővárosában. Pere. a fejedelemségek és tartományok tisztségeiért folyó csatározások szövevényeibe. A bonyodalmat az idézi elő.felmérve a tartományi urak érdekeinek összefonódását . elveszti sorsa irányításának utolsó esélyét is. Kohlhaas tragikus hős. Célja csupán személyes jogainak az elismertetése s az. A lócsiszár először peres Łton kíván igazságának érvényt. Ezt csak a kamarások és tisztségviselők látják világosan.

Kohlhaas személyes ellenfele Vencel. és jogainak erőszakkal próbál érvényt szerezni. Nem lesz tehát a számára megoldás. amikor belátja. Az igazságért és az erkölcsért harcol. ahol a nem nemesi származásŁ személyeknek is vannak már törvényes jogaik. és amikor csak gyermekeivel és szerettei emlékének megtisztításával törődik. . vagyis az „irgalom". abban a Német-római Császárságban. A jogaiban sértett. de tágabb értelemben a tartományi és birodalmi tisztségviselők érdekösszefonódásokkal teli csoportja.a sztoikus nyugalom. Aztán belenyugvással lép a vérpadra. A birodalmi törvényszék szerint vétkes volt „a császári közbéke megszegésében". rádöbben tetteinek sŁlyosságára. valamint az Łrfi közvetlen környezete (szolgái. de igazságtalanságok és morális vétkek sorát követi el. amikor elfelejti a rajta esett sérelmeket. Ekkor már szinte nem is kell. Hiszen ő éppen szilárd erkölcsi meggyőződése miatt lázad. rokonai). megszerezheti magának és elhunyt felesége emlékének: a politikai érdekek közrejátszása folytán kétfajta ítélet születik Kohlhaas Mihály ügyében.de csak azzal. A Szászországot végigpusztító. a misztikus dolgok iránti érdeklődés . megalázott lócsiszár még arra is hajlandó.ha felemás módon is -. Csak akkor jut lelki békéhez. A valláserkölcs tanítását. de eközben a brandenburgi fejedelemség bírói ítélete szerint a tronkai Vencel várŁrfi bűnösnek nyilváníttatik. Vesztőhelyre kell jutnia. épp az erkölcs védelmében ekkor még képtelen arra. Nem hagyhatja annyiban a neki mindennél fontosabb igazság megcsŁfolását. feltétel nélküli „megbocsátás" megoldását Kohlhaas Mihály eleinte nem fogadja el. azaz maga a XVI. és a lázadót elhallgattassa. hogy utolsó perceiben lenyeli az uralkodó sorsát jövendölő cédulát. hogy a nép hősünk iránti rokonszenvét valamilyen módon leszerelje. hogy megbocsásson az ellenségeinek. E jogok érvényesítése azonban a gyakorlatban szinte lehetetlen. de a világi törvénykezés ítéleténél fontosabb számára a saját erkölcsi és lelkiismereti tisztasága. az önbíráskodás vétsége terheli (azt a törvényt szegte meg. századi feudális rendszer. Ugyanakkor épp a feudális anarchia főbűne. Amikor tragikus vétségét elköveti. a felebaráti. a lócsiszár békés kiegyensŁlyozottsággal várja a halált. A hatalom birtokosainak létérdeke. a tronkai vár ifjŁ ura. akkor „a világ [É] iszonyatos rendetlensége" miatt lép fel. amelyet 1495-ben Miksa császár hozott a wormsi országgyűlésen).jelzi. hogy meghunyászkodva „tartományŁri oltalomért" folyamodjék . hogy fegyveresek őrizzék. Magatartása a mű utolsó epizódjaiban . seregeket felkoncoló. a gyengének bizonyuló szász választófejedelmet . és leghőbb vágya a lelki feloldozás elnyerése. Megbünteti ugyan egyik ellenfelét. rettegett bandavezér Kohlhaas Luther első szavára megretten. lovagtársai. hogy maga is érzi elkerülhetetlen sorsát. és ezért vérpadra jut. Kohlhaas polgár. Az erkölcsi diadalt . és jogosnak ítélik Kohlhaas Mihály követeléseit az elégtételt illetően.de ezt is hiába kísérli meg. hogy a világi hatalmak cselszövései ellen hiába küzd.

Kleist a totális diktatŁrát kiépítő Łjkori hatalom természetét is elemzi. a szász választófejedelem a lelkifurdalás büntetését kapja. másrészt feltárja hőse lelki válságát. a XVI. villámcsapás érkezik az égből az eszeveszett követelés kimondásakor. . feloldja tragédiáját. Az elbeszélés stílusa a mű során változik. illetve Kohlhaas és Luther találkozásakor. század eleji zsarnokság erkölcsromboló mechanizmusára mutat be példázatot Kohlhaas Mihály történetében. A feloldás eszközeihez tartozik a misztikus-romantikus „amulett"-történet is. Kohlhaas és Herse tényfeltáró beszélgetésekor. Az abszolutisztikus rendszer azzal tetézi az alattvalók feletti uralmát. Doctorow: Ragtime). A Kohlhaas Mihály c. Sütő András: A lócsiszár virágvasárnapja. sárba tiporja az emberi méltóságot. romantikus színezettel ellensŁlyozza. Külső nézőpont érvényesül. A tényközlő elbeszélő objektív közlésmódjából csak néha lép ki az író. a jogállamiságra való hivatkozással teszi. izzó indulatait is csak a tetteiből érezzük meg. Kohlhaas ivadékai pedig a következő századokban is közmegbecsülésnek örvendenek. és igazságot szolgáltat számára. Kohlhaas és a felesége fordulatot hozó dialógusánál. és ez a módosulás két részre osztja a szöveget. másrészt a tényeket mint megváltoztathatatlan jelenségeket tudomásul veszi. pl. A stílusbeli kettősség az író valóságszemléletének összetettségét érzékelteti: Kleist egyrészt az eredeti történet krónikása. szembekerülése áll. és ez azért kelt drámai hatást. továbbá Kohlhaas eredeti kivégzési módjának megváltoztatása (a hős kerékbe törése helyett „csak" lefejezésre kerül sor). Amikor azonban az író Drezdába helyezi át a cselekmény. századi eseménysor kapcsán a XIX. stílusa megváltozik: mesterkélten tekervényes. Az első egységre. kulcsfontosságŁ jelenetben olvashatunk párbeszédet. gunyoros lesz. a vihar képei kísérik. A hős tŁlfűtött érzelmi igazsága és a közönyös magatartást tanŁsító „igazságszolgáltatás" ellentéte állandó feszültséget tart fenn. elfogadtatja a szereplőkkel. mert a főszereplő belső folyamatait. cizelláltan körmondatos. Az apácakolostorba való betörést az eső. illetve a berlini és bécsi jogszolgáltatás bonyodalmait ecseteli. A felhasznált fordítás Kardos László munkája. és mindezt cinikus szemforgatással. Kohlhaas Mihály kálváriájának és harcainak elbeszélésére rendkívüli tömörség jellemző. és bizonyos iróniával. elbeszélés (kisregény) egészében véve tiltakozik. és Kohlhaas rendes temetésen nyeri el a végtisztességet. Kohlhaas Mihály élettörténete további irodalmi feldolgozásokban is megjelenik (pl.A lócsiszár történetének hátterében tehát a politikai és az erkölcsi értékek válsága. hogy belegázol a személyiség legbelsőbb szféráiba. Fiairól a brandenburgi választófejedelem lelkiismeretesen gondoskodik. A mű befejező részében Kohlhaas részleges diadala is csak az író elégtétele.

ősbemutatója Kassán volt 1833-ban. és mindez (elsősorban az ötödik felvonásban) a főszereplők becsületének és önbecsülésének dimenziójában is tükröződik. 1819) A Bánk bán a „nemzeti harc és a szerelem drámája. Petur bán összeesküvést szervez. Az első felvonásban (mint hagyományos expozícióban) kibontakozik a drámai szituáció. kettejük távollétében a királyi palota féktelen mulatozás színtere (a hatalmat birtokló merániak és a királyhű magyarok részvételével). megjelennek a válságos helyzetből következő személyes tragédiák. Endre király galíciai hadjáratot vezet. négy évvel később nyerte el végleges szövegét. folyóirat 1814-ben meghirdetett drámapályázatára készítette Katona József (1791-1830). Nyomtatásban 1821-ben jelent meg. A színpadi történések középpontjában az élősködő idegen hatalom áll. Témaköre rendkívül sokrétű. századi tragikus eseménysora kapcsán. a főnemesség szerepet kap az országvezetésben.KATONA JÓZSEF Bánk bán (1815. megjelennek az alapmotívumok. felrajzolódnak az emberi jellemek és törekvések. Ottó herceg el akarja csábítani Bánk feleségét. és hallja azt is. melyben az idegenek és a magyarok harmonikusan élnek egymás mellett. Nemzeti drámánk a magyarság létének a reformkor hajnalán aktuális alapkérdéseit taglalja. vele szemben felsorakoznak a lehetséges magatartásformák. politikai és magánéleti konfliktusokat fon össze. és ugyanakkor a lélek tragédiája is. máig fennálló érvénnyel." (S§TéR ISTVŹN) A mű első változatát a kolozsvári Erdélyi MŁzeum c. II. a dráma jelentős átdolgozás után. történelmünk egy XIII. lelkiismereti válságokat jelenít meg. a jobbágyok (azaz alattvalók) pedig anyagi és jogi biztonságban élnek. A titokban hazatérő Bánk (itt indul a bonyodalom) Melindát Ottó társaságában találja. A politikai eszménykép a megoldásban világosul meg: a válságot csak a nemzeti király által vezetett önálló állam oldja meg. A jogaikban sértett magyar főurak félrehŁzódnak. a nádor Bánk (a királynő utasítására) az országot járja. hogy Gertrudis kétszínűen .

Petur a nevet csupán jelszónak használja. az államrendet eltökélten őrzi. A haza és még hangsŁlyosabban a becsület ügyét akarja tisztázni. Mint a király helyettese mindenáron meg akar felelni az alattvalók bizalmának. A merániak elnyomó idegenek. Az ország valódi állapotát Bánk. Melinda személye. a hatalomból kiszorult magyar nemes. Az egész nemzet érdekét akarja szolgálni (az „elfáradt paraszt" is látószögében van). miután megdöbbentő tapasztalatokat szerzett „hazánk külön-külön vidékein". de jóhíremet ki nem törölheti") . hol a haszon". hatalmukkal visszaélve dőzsölnek. Biberach porokat ad Ottónak terve végrehajtására. hitves.). ottan a hazám"). Melinda testvérei viszont már hazájuknak tekintik Magyarországot. hogy csak a lelkiismeret szavát kövesse. szerelmi rivális stb. A hazafiságot illetően a külföldiek körében Katona háromféle típust különböztet meg. ami fenn forog játékon: a haza és Melinda". Bánk Petur házában sikerrel csillapítja le az elégedetlen nemesek indulatait. Bánk így magasztalja: „égi s földi mindenem javát szorossan egybefoglaló erős lánc". Rádöbben Melinda helyzetére. minthogy (ez Katona romantikus tŁlzása) „itt nem aljasul el a spanyol". Gertrudis „fertelmes" magatartására. leghitványabb közöttük a kéjenc és döntésképtelen Ottó. végső kilátástalanságában fordul urához. de az ezután érkező (és kétkulacsosan taktikázó) Biberachtól rémülten értesül a . a nádor csak az első felvonás idején ismeri meg. a világban „lézengő" lovag pedig a hazátlan haszonelvűséget vallja: „ott van a haza. A spanyol származásŁ Simon és Mikhál. A második és a harmadik felvonásban a közéleti és a magánéleti motívumok váltakozásával növekszik a bonyodalom. akár a személyes mártírsors árán is („Egy ménkőcsapás ugyan letépheti rólam halandóságom köntösét. Intő párhuzam: szülőhazájuk már teljesen idegen elnyomás alá került. majd a királyi udvarban. Petur megnyilatkozásait az idegengyűlölet és nacionalista elfogultság fűti. epekedő szerelmi vágyakozás tárgya. és talán Bánk kezének megkötésére is. fokozódik a drámai feszültség. amelyet isteni sugalmazásnak tekint. de még nem látja a megoldást. neve is az alaphelyzet középpontjában áll (féltett testvér. A megnevezetlen származású Biberach. Elfogultságaitól (királyához és családjához fűződő kötelmeitől) most már meg akar szabadulni. A két főmotívum Petur szavaiban jelenik meg először: „Nagy-nagy. akivel egykor patriarkális viszonyban élt. Gertrudis számára pedig Melinda csak eszköz Ottó szórakoztatására. Világosan látja a veszélyeket („Itten Melindám. ill. saját eddigi elvakultságára. érlelődik a tragikus végkifejlet.nyilatkozik Ottó udvarlásáról.és Petur házába indul. A magyarokat is háromféle magatartás jellemzi: a király köréhez tartozó nemesség feltétlen lojalitással a meráni származású királynőnek is híve. a hűséges alattvaló (Tiborc) viszont nyomorban tengődik. Bánk az első felvonás végi monológjában végiggondolja feladatait.

Bánk magabiztosan és önérzetesen vállalja tettét. Az ötödik felvonásban már a becsület. és az agg nemesembert börtönbe vetteti. Bánk az Endre bizalmára való méltatlanságot veti a királyné szemére („lábat ad a bujálkodónak"). Először az országos „elbŁsulást". minthogy a lovag szerint a . akinek panaszáradata még inkább a merániak bűneire irányítja a figyelmét. Gyanítja a királyné bűnrészességét („épülj fel! Izmosodj meg. de gŁnyos visszautasítás a felelet. majd a saját családi becsületének a megtiprására („ő jónevét ölé meg nemzetemnek rŁt öccse által"). Ottó tehetetlen dühében és szorultságában megöli a cinikus Biberachot. a törvények megcsŁfolását tárja fel. Melindát kimérten eltanácsolja az udvartól.Melindát fenyegető közvetlen veszélyről. A nagyjelenetben Gertrudis gőgös. Bánk most még utoljára Melinda becsületének visszaadásáért könyörög. az immár beszennyeződött családhoz fűződő kötelékeit). A királyné itt még az „Európa harmada" fölötti hatalomról ábrándozik. a tébollyal küszködő asszony azonban kristálytiszta szavakkal a „koronák bemocskolójának" a fejére olvassa összes bűnét: „megloptad királyi férjedet . Ekkor már meghallja Tiborc szavait. árŁba tetted a törvényt [É] mártírrá tetted az erkölcsöt. és testvéri indulatból egy szennytelen nyoszolyának eltörése végett. hanem . A hazasiető Bánk zavaros helyzetet talál. Gertrudis a női mivoltára hivatkozva követel tiszteletet. Tiborcéra pedig a megtört. A zendülők és a palotaőrség összecsapása közben megérkeznek a királyi seregek.„ura és bírája". a haza érdekére hivatkozik („felért az égre a sanyargatott nép jajgatása"). ez Bánk becsületének első elvitatása. Petur utolsó szavával viszont megátkozza az „alattomos gyilkost"." Mikhál békítő. és Gertrudist ártatlannak mondja (Biberach utolsó. hogy a merániak az ő nevét kiáltozva hurcolják lófarokhoz kötve Peturt (Endre hű emberét) és háza népét. Gertrudis erre Bánk házasságát és gyermekét átkozza. féltékenysége az őrület határára sodorja. önkéntes jószolgálati küldetését már elvakult dölyffel játssza ki a királyné. A negyedik felvonásban érkezik el a dráma tetőpontja. de a hírt gőgösen semmibe veszi. királyházban bordélyt nyitottál. Ottó felbukkanásakor Bánk megátkozza Merániát. a keresztre megesküdve tett vallomása alapján. Gertrudis értesül ugyan az országos elégedetlenségről. A második tőrdöfés: Myska bán „orozva gyilkolónak" nevezi a tettest. Endre megrendülten viaskodik gyászával és elfogultságával. A király becsületét tovább csorbítja. pökhendi kérdéseire Bánk kemény vádakkal válaszol: ő most nem alattvalója a királynénak. gondolat!").kitépted kezéből a jobbágyi szíveket. Megátkozza Melindát és gyermekét („elszakítja láncait". megtudva Gertrudisnak a magyar hazát sértő tetteit.a király távollétében . magatehetetlen Melindát. a királyi trón végzetes tekintélyvesztésével vádol. az erre rátámadó Gertrudist leszŁrja. a tisztesség áll a középpontban. Bánk a letartóztatott Mikhál gondjaira bízza kisfiát. Gertrudis ravatalánál II.

a hazafiság változatai szembesülnek. mert az szégyent hozott „Berthold nemzeté"-re. Gertrudis pedig megdühödik Ottóra. a becsület elvesztése Bánk számára is a legnagyobb csapás. ez az ő sorstragédiája. mert neki nyomasztó . de mint Isten földi helytartójával szemben fejet hajt. meg is átkozza őt („Źtok reád. Bánk „oszlop módra áll". átérzi Bánk veszteségét. A királyával mint gyarló emberrel szemben dacol és védi igazát. Bánk azonban bűnösnek hiszi. részint abszolŁt kategóriaként mint az ember morális erényeinek összessége. a lovagé. Melinda holttestének behozatalakor pedig összeroppan. és Bánkot nem bünteti. hogy Gertrudis „méltán" bűnhődött a magyar haza elleni vétkeiért. Istentől eredeztetett lelkiismeret síkjára emeli. Endre királyban csak a végső felismeréskor. Bánkban kezdettől viaskodik a „szerelemféltés" és az államférfi kötelessége. itt megyen GertrŁd. A néző előtt Melinda megvédi tisztességét. a hazafié és államférfié stb. Bánk viszont azért kényes rendkívüli mértékben a saját jó hírére („a becsület fanatikusa" Barta János szerint). Isten szavát kívánja meghallani és érvényre juttatni. mert ellenkező esetben végzetes tekintélycsorbulást szenvedne. hogy még az apai-férji vagy politikai-hazafias elfogultság vétkétől is tiszta maradjon. Endre király ekkor saját apja egykori utolsó szavaira emlékezik („emberi uralkodásra" intette). A Bánk bán értékvilágának csŁcsán a becsület áll. Erre Solom is átokkal fordul el az „alattomos gyilkos"-tól. Petur viszont csak szűk nacionalista elfogultsággal kényes a magyarok becsületére.ő Łgy érzi: jogosan. a politika és az etika törvényei állnak egymással szemben. Kiteljesedett szintjén egyedül Bánk kívánja érvényesíteni: ő más személyek és népek becsületének csorbulása nélkül igyekszik saját kötelezettségeit teljesíteni. A mű konfliktusrendszerében a magyarság szabadságvágya a meráni hatalmi érdekekkel ütközik. a dráma megoldásaként a megbékélést szorgalmazza. belátja. ezért éri Isten büntetése . II. Mint középkori magyar főŁrnak és mint autonóm erkölcsi személyiségnek. A becsület látszata Gertrudisnak is fontos: azért taszítja el magától unokaöccsét. A személyes tisztesség azért a mű egyik sarkköve.). ki örök mocsok közé keverted hazádat!"). mert annak elvesztése hiteltelenné és ezáltal cselekvésképtelenné tesz. a szavak elevenébe vágnak. A hitvesi és hazafiŁi becsületét egyaránt egy általános. mert őt rossz hírbe hozta („ni.királyné „semmit sem is tudott Ottónak ízetlenkedésiről"). részint mint az embertársakkal kapcsolatos erkölcsi kötelességtudás (a hitvesé és szülőé. az öccse kinek kontár vala Melinda elszédítésében"). Endre király makacsul ragaszkodik felesége ártatlanságának hiedelméhez. II. a kötelességek és a felelősségek több szinten ütköznek. fiŁ. de mégiscsak ő sérti meg az isteni világrendet.

esendősége közti konfliktusba („Mennyben lakó szentséges atyám! Ide mindentudásod égi cseppeit!"). de ugyanakkor felvilágosult filantrópia is munkál benne. de nem használja (csak az orgyilkosságra vetemedő Gertrudis tőrét). elveivel ellentétes feladatokra kell vállalkoznia" (Barta János). Az utolsó felvonásban pedig elsősorban azért omlik össze. jóllehet gyöngéden és rajongással szereti. a királyné. Az első percekben beleütközik az Istenhez kapcsolt erkölcsi kötelesség és a saját tökéletlensége. Melinda és a haza becsületének megmentésével . Megátkozza a gyanŁba keveredő Melindát. mert feltámad benne a jogos önvád: felelős volt Melinda meghurcolásáért és haláláért. és ő a legkritikusabb helyzetekben is helyt kíván állni. A társadalmi rétegek szándékait. hogy mi történt valójában az ominózus éjszakán Ottó és Melinda között.feladatokkal kell megvívnia. Pacifizmusa nem csupán jelleméből. azzal a hatalmi rendszerrel. nem láthatja tisztán Gertrudisnak és körének szándékait és tetteit. Bánk terheit az is tetézi. illetve a király köré csoportosult szereplők. a reformkori politikai törekvések felé is mutató.vagy már csak megbosszulásával? közvetve a saját becsületét védi meg. Magasrendű. felvonásban is. a legárnyaltabban jellemzett alak a főhős. Bánk köréhez tartozik mindenekelőtt Melinda: férjének biztos támasza. Bánk személyes konfliktusainak az az alapvonása. lehetőségeit. Csupán jóhiszeműségéből és az adott korban a nőket sŁjtó . amelyet a távollevő király emberi-politikai hibái okoztak. törekvéseit artikulálja és közös nevezőre hozza. hanem országvezetői kötelességéből is következik: az államrendet mindenáron fenn akarja tartani. bár összetett és messze előremutató eszményei sokszor őt is gátolják a reális helyzetértékelésben. Azaz: nádorként a szabadság és a becsület védelmében szembe kell fordulnia a királynéval is. Bánk világnézete ellentmondásos. A „bánki sértődést" az őt erkölcsileg megsemmisítő támadás váltja ki. további rendkívüli feladataihoz biztosítja a cselekvési lehetőséget és szabadságot. Ezzel kapcsolatos Bánk „hamleti" problémája: nem bizonyosodhat meg ellenfele (Gertrudis) valódi vétkéről. hogy a király helyetteseként azokra a problémákra kell megoldást találnia. Gertrudis szabad kezet kapott férjétől a meráni dinasztia érdekérvényesítéséhez. amikor Melinda asszonyi tisztessége beszennyeződik. A jellemek rendszerét Arany János megállapítása szerint három csoport alkotja: Bánk. Ezért veszti el teljesen a fejét (rajongva szeretett feleségének és gyermekének megátkozására vetemedik). nem láthatja megfelelő időben a saját konkrét tennivalóit. Messze a legösszetettebb. hogy „saját alkatával. gazdag eszményvilágot igyekszik szolgálni Bánk. Mindegyre visszaretten a nyílt erőszaktól. függetlenül attól. amelynek fenntartása a királytól kapott feladata. Nála van a fegyvere a IV. Bánk sejti: a „királyos asszony" az ő jó hírére tör a Melinda körüli cselszövésekkel. Feudális jogaira kényes főŁr.

de az intrikus Biberach gátlástalan mesterkedései bajba sodorják. hogy az egykori patriarkális viszonyt a főnemesség és a jobbágyi rétegek között az idegen jogbitorlók szétzilálták. Melinda hűségét és ezzel magát az asszonyt is lenézi („Melinda is csak asszony"). ki bántja a tied!" Gertrudis a tragédia negatív főszereplője. hanem a rajongva kívánt asszony halála is. asszonyi becsületének elvesztése pedig a megsemmisülését jelenti. a magyarság eltökélt ellenfele. Szánalmasan tehetetlen szerelmes. felesége halálával minden támaszát elveszti. egész világa megsemmisül. jobbára csupán sodródnak a történelem viharaiban. Nyomorgása azt is jelzi. jelleme így Melinda szemében eltörpül Bánk előtt. Tiborcnak dramaturgiai funkciója van. engesztelhetetlenül bosszŁszomjas. aki visszaél helyzetével és a hatalmával. A IV. Orozva. magyar. tisztaságában és önérzetében már ekkor a királynő fölé kerekedik. mert válaszŁt elé kerülve rendre Melindát mellőzte a haza ügyével szemben (Barta János). a dinasztiaérdek gátlástalan érvényesítője. Bánk mégis okkal érez felelősséget. Simon és Mikhál talpig becsületes. Izidóra „csinos fő". Bánknak mégsem ad felvilágosítást. de „a velő hibáz belőle". Végül a bölcs Endre király döntése háttérbe szorítja. Ottó bűnlajstroma előéletével kezdődik: „Fülöp király ölettetése végett gyanŁba jővén" kerül Magyarországra. felvonásban pedig szívbemarkoló (mert személyesen megszenvedett) vádakat olvas Gertrudis fejére. a magyarság széles tömegeit személyesíti meg a színpadon. és ez a gyanŁ csak erősödik. származására büszke („Bendeleiben Egenolf vére foly ereimben"). hátulról gyilkolja meg Biberachot. Biberach vázlatosan motivált alak. de passzív szereplők. Gertrudisnak már az I. s tiéidet tevéd helyekbe . Ottóval szemben óriási a fölénye (az a kisujjáig sem ér fel). nem sikerül Melindát kiszorítania a herceg szívéből. feudális kiváltságaival hivalkodik („NagyŁr! királynénak barátja a nevem").és lerontatád az ősi szép várakat. Bánk az életegyensŁlyt keresi Melindában. ™nérzetesen lép fel Gertrudis előtt. felvonás ideje közti éjszakán Ottó és Melinda együttlétének (így kulcsfigura lehetne). Petur nőgyűlölő. de csak epekedik. továbbá az alattomos Biberach. Helyzetét az érdekegyesítő politika oldaná meg . a Szentföldre nem . Cselekvési lehetősége azonban nincs.kiszolgáltatottságából következik. megalázkodva (letérdepelve) udvarol. Gertrudis köréhez Ottó és Izidóra tartozik. Az ősi virtus híve: „üsd az orrát. Izidóra tanŁja a II-III. hogy az események áldozatává válik. Mikhál vádjai pontosak: „ok nélkül bocsájtád el hívataljaikból a magyar alattvalóidat. önérzetes feudális Łr („egy asszonynak engedelmeskedni nem fogunk") és idegengyűlölő („Meráni asszony nem kell itt soha"). Ottónál Melinda vetélytársa. Nemcsak Melinda becsületének beszennyezése és Bánk családi életének szétzŁzása terheli lelkét.ezzel Katona a reformkori gondolatkörnek megy elébe. s od'adtad a tulajdon felekezetednek". felvonásban méltó ellenfele. Félárva lovag. Amikor Gertrudis meghal.

indult el, saját hasznát elvtelenül bárhol megkeresi. Halálának ténye az igazság bizonyos győzelmét jelenti, de utolsó tanŁskodásával Bánk helyzetét sŁlyosbítja. A király, II. Endre liberális beállítottságŁ. Szerepe az ötödik felvonásban nő meg, de minthogy Bánk főképp az ő nevében, az ő döntéseinek következtében viaskodik konfliktusaival, addig is jelen van. Endre körében Solom mester és Myska bán szerepel, fenntartás nélküli királyhűségük elvakítja őket, nem látják Gertrudisék vétkeit. Katona József nem kérdőjelezi meg jóhiszeműségüket. A szerkezet, a felvonások egymásra épülése klasszicista rendet és arányosságot tükröz. Az előjáték révén az egész mű in medias res jelleggel indul, a felvonások nemkülönben, és hangsŁlyos jelenettel záródnak. Fontos szerepet kapnak a felvonásközi időben (II-III., ill. IVV.) lezajló cselekmények. Az akció és dikció ebben a drámában különösen szerves kapcsolatban áll. „A nyelv a helyzethez, a személyek indulatához alkalmazkodik, azt festi, fejezi ki" (Arany János). Meghatározó Bánk, a főhős stílusa: az ő nyomasztó felelőssége és mély belső válságai folyamatos zaklatottságot okoznak, innen mondatainak feszültsége, emelkedettsége. Katona ugyan érzelmi válságokat jelenít meg a színpadon, de tŁllép a szentimentalizmuson, és már a romantika formanyelvét alakítja. A reformkor eszmevilágának egyik legelső megfogalmazója, nemzeti létproblémák Łttörő felvetője.

PUSKIN Jevgenyij Anyegin (1831)

Vajon micsoda ebben a munkában a nagy, a bámulatraméltó és halhatatlan? Az, hogy az elröppenő életet megrögzíti, örökkévalóvá teszi. (KOSZTOLŹNYI DEZS§) Puskin száműzetése idején, 1823. május 3-án, Kisinyovban kezdte írni a Jevgenyij Anyegint, s 1830. szeptember 25-én fejezte be Bolgyinóban. Egy évvel később illesztette művéhez a címszereplő levelét. Az Anyegin verses regény. Puskin Byron hatására fordult a műfajhoz, de ide vezette az életmű belső logikája is. A poémát már szűknek

érezte mondanivalója kifejezésére, a romantika esztétikája pedig tudatosan törekedett a műnemi határok elmosására. Az Anyegin története a romantika mesebonyolításához képest hétköznapi és egyszerű. A nagyvilági élettől megcsömörlött címszereplőt egy váratlan örökség falura szólítja. Itt megismerkedik Lenszkijjel, az álmodozó fiatal költővel, s általa a Larin-családdal. Az idősebb Larin-lány, Tatjana beleszeret Anyeginbe, levelet is ír hozzá. A férfi udvariasan, de határozottan visszautasítja a közeledést. Tatjana névnapján Anyegin pillanatnyi ötlettől vezérelve udvarolni kezd Olgának, a fiatalabb lánytestvérnek, akibe Lenszkij szerelmes. Az ifjŁ vőlegény párbajra hívja Anyegint. Lenszkij meghal. Anyegin elutazik a faluból. évek mŁlva Moszkvában, egy fogadáson találkozik Łjra Tatjanával. Beleszeret a már férjezett és előkelő asszonyba, de most Tatjana utasítja el. A vékony szálŁ mesét tartalmazó művet Belinszkij, 19. századi kritikus „az orosz élet enciklopédiájának" nevezte. Első hallásra meglepő a kijelentés, ám a történethez kapcsolódó rendkívül információgazdag szöveg hitelesíti az állítást. A 19. század első harmadának orosz valóságáról páratlanul gazdag kép tárul elénk. Megismerjük a nagyvárosi és falusi életet, az öltözködési és étkezési szokásokat, a mindennapokat és az ünnepeket. Szociografikus hűséggel jellemzi az író az egyes társadalmi rétegeket. Szót ejt az orosz oktatás és nevelés helyzetéről, beszámol az orosz színházi életről és a korabeli irodalmi vitákról. Kitér az orosz nyelv fejlesztésének lehetőségeire is. A verses regény középpontjában a szereplők, elsősorban Anyegin önkeresése áll. Alakjában Puskin az orosz irodalom egyik alapvető típusát - Turgenyev elnevezését használva -, a felesleges embert teremtette meg. Herzen, 19. századi esztéta és író szerint „Anyegin olyan ember, aki henyeségre, haszontalanságra ítéltetett, idegen mind családjában, mind hazájában, aki nem akar rosszat tenni, de képtelen jót tenni, így hát végül is nem csinál semmit, bár mindent megpróbál." Źrnyaltabb képet kaphatunk, ha Anyegin és a többi szereplő személyiségét a 20. században megjelenő szerepelmélet felől közelítjük meg. E felfogás szerint a személyiség kiteljesedését az énSzerep-Világ hármassága határozza meg. A kiteljesedés feltétele, hogy az én legbelső lényegéből fakadó Szerep-igény találkozzon a Világ által felkínált Szerep-lehetőséggel. A szerep meghatározó fogalom a műben, erre Puskin is utal: „S milyen szerepbe öltözik? / Harold vagy Melmoth lett a kóta? / Világpolgár vagy patrióta? / Quaker vagy álszenteskedő?" (VIII./8.) Az első és második fejezet mutatja be azokat a szerepeket, amelyeket a nagykorŁvá lett Anyeginnek kínál a korabeli Oroszország. A tizennyolc éves főhős mint dandy, arszlán lép elénk, napirendjének pontos ismertetésével mutat rá Puskin a választott életforma tartalmatlanságára és ürességére. Ezt követően Anyegin rövid ideig költő szeretne lenni, de önkritikusan belátja, hogy az íráshoz nincs tehetsége. Majd a könyvtárszoba magánya, a tudomány vonzza, ám ez

sem bizonyul járható Łtnak. A vidékre költözés rövid időre Łj lehetőséget kínál: az orosz irodalomból jól ismert reformer földbirtokos szerepét. A hiábavaló küzdelembe hamar belefárad. Marad a spleen, az életuntság és világfájdalom, végső soron a semmi. A regény tehát egyszerre mutatja föl Anyegin önkeresésének belső emberi gyengeségéből is fakadó meddő kísérleteit, s a 19. század első harmada orosz világának szűkös szereplehetőségeit. Ezt bizonyítja a mű erős irodalmisága is, hiszen a főszereplők kapcsán az elbeszélő mindig utal magatartásuk irodalmi mintáira. Ha nincs valódi szerep, az ember az irodalom által felkínált szerepbe menekül. Anyegin példaképe Byron; a romantikus angol költő portréja lóg szobája falán, s Childe Haroldtól veszi át a világuntságot. A felesleges ember veszélyessége nemcsak abban áll, hogy szétrombolja saját sorsát, hanem tönkreteszi környezetét is; a semmi felé haladó hős önkéntelenül magával rántja társait is. Lenszkij is irodalmi szerepet játszik. Schiller, Goethe, Kant az eszményképei. Larin sírjánál Sterne szentimentális Hamletjének pózában tetszeleg. A fiatalember költő. Puskin kétségek között hagyja olvasóját, vajon valóban tehetséges-e. Lelkesültsége, tisztasága, az eszményekért való rajongása révén rokonszenvessé válik Anyegin számára: romlatlan fiatal énjét látja benne, akinek lángoló életigenlése az élet nem ismeréséből, paradox módon életidegenségéből fakad. Ezt jelzi párválasztása, Olga iránt érzett szerelme is. Egyszer szembesül csupán a valósággal, mikor a párbaj előestéjén fölkeresi a lányt. Olga ugyanŁgy folytatja kapcsolatukat, mint előtte, s erre Lenszkij Łjra az idealizált szerelembe menekül. Szükségszerűen vetődik föl a kérdés: Anyegin miért vállalja a párbajt? A történet szintjén azért, mert nem akarja, hogy Zareckij, a cinikus párbajmester a szájára vegye, nem akar magyarázkodni. A Lenszkij halálát követő elbeszélői reflexiók, a mű világképének iránya más megvilágításba helyezik az eseményt. Párbaj csak egyenlő felek között jöhet létre. Ha Anyegin elutasítja barátja kihívását, az azt jelentené, hogy Lenszkijt még gyereknek tekinti, aki még nem szembesült az élettel. De ami rá vár - az anyegini életfelfogás logikájából következően -, az a szükségszerű kiábrándultság. Az Anyegin tehát egyfelől a byroni szabadságeszmény és cinizmus kritikája, másfelől azonban a romantikus illŁziókat, a naiv álmodozást is elveti. Az Anyegin szinte minden értelmezője egyetért azzal, hogy Tatjana az első igazi orosz nőtípus az irodalomban. Pedig talányos, nehezen megfejthető alak. Szerepet játszik ő is, kedvenc olvasmányai a szentimentalizmus alapművei. Richardsonért, Rousseau-ért, Goethe Wertherjéért rajong. Amikor Anyegint meglátja, azt találgatja, vajon a könyvekből megismert férfitípusokból melyikre hasonlít.

Legszemélyesebb tetteiben is mintákat követ. Híres levele nagy részét Rousseau —j Helo•se című művéből veszi. Anyegin ezt a szerepjátszást veszi észre, s tapasztalatai alapján, mindkettőjük érdekében elutasítja a lány szerelmét. Amit nem vesz, mert nem vehet észre, az Tatjana személyiségének másik oldala. Kötődik a falusi élet patriarkális egyszerűségéhez, vonzódik a természethez, szereti öreg dajkáját. Az irodalmi szerep eltakarja a férfi elől a harmóniateremtő Tatjanát. Ahhoz azonban, hogy a lány önmaga lehessen, le kell vetnie a szentimentalizmus álarcát. Az élet és irodalom szerepkínálataiból az életet kell választania. Asszonyként a méltóság lesz legfőbb tulajdonsága, s bár szereti Anyegint, elutasítja közeledését. Fölénye Anyeginnel szemben a világ elfogadásából fakad: az élet nem irodalom, és legfőképpen nem romantikus regény. A döntés felelősségét vállalni kell. Az Anyegin nemcsak a szereplők verses regénye, hanem az elbeszélőé is. A személyesség, a lirizáltság a romantika sajátja. Bár az egyes szám első személyű elbeszélő poétikai szempontból nem azonosítható a szerzővel, hiszen éppŁgy megalkotott alak, mint a többi szereplő, az egyszerűség kedvéért mi is - mint a szakirodalom - Puskint tételezzük fel mögötte. A műben található életrajzi utalások is erre engednek következtetni. Az elbeszélő - Puskin - számára a szabadság kérdése a legfontosabb probléma. Hol ironikusan utal száműzetésére („De észak rossz nekem, csak árt" I./2.), hol elégikus hangon hívja a szabadságot („Várlak, szabadság drága napja! / Jössz-e? Mikor jössz? - kérdezem" I./50.). A személyesség hatja át a hősökhöz való viszonyát is. Különbséget tesz Byron és saját művészete között. Míg az angol költő mindenkiben önmagát rajzolja meg, addig „Mindig megörvendek, ha látom, / hogy hősömtől különbözöm" (I./56.). Anyeginhez bonyolult érzelmi viszony fűzi. A fikció szerint személyesen is ismeri („Źlmodva Łgy lebegtük át / A zsenge ifjŁság korát" I./47.), aztán Anyegin vidékre utazása elválasztja őket egymástól. Anyegin és Tatjana viszonyában az elbeszélő egyértelműen a lány oldalán áll, s elítéli a férfit („Kedves Tatjana, szánva szánlak!" III./15.). Máskor nyíltan megvallja érzelmét („Tatjanát nagyon szeretem" IV./24.). Lenszkij lobogása is rokonszenves neki, de éppen az elbeszélő hívja fel a figyelmet ennek terméketlenségére. A valóság illŁzióját kelti, hogy az elbeszélő birtokában van Tatjana levele, melyet a lány franciául írt. Hosszas vívódás után a prózát versben fordítja le Puskin oroszra. De közvetlen kapcsolat teremtődik az olvasóval is. Az elbeszélő ironikus, önironikus csevegő hangnemben kommentálja az eseményeket, megszívlelendő tanácsokat ad, néhol mentegetőzik. Az Anyegin végül az Anyegin című verses regény regénye is. A mű olvasása közben állandóan arról értesülünk, hol tart Puskin regénye írásában („S már itt is van, leírva készen / Az első regényfejezet." I./60.). Visszautal művére („Regényem ezzel kezdtem el" I./52.), az írást néha megszakítja („Mi történt, most nem mondom el" III./41.),

máskor előre jelzi szándékát: „Most ötödik fejezetem / Kitérés nélkül vezetem." (V./40.). De tanŁi lehetünk annak is, hogyan változik, módosul az Anyegin műfaja, a lírai és epikus elemek viszonya. A byroni erősen lirizált verses epikai formától fokozatosan távolodik el Puskin, s célja a romantikus tŁlzásoktól megfosztott regény („Nem gaz bűnt festek szörnyű hűen / S nem mondok nektek rémmesét: / Orosz családok életét / S múltját festem le egyszerűen." III./13.). Az epikum felé való elmozdulást jelzi az ironikus invokáció is (VII./55.). A végső műfaji meghatározást az utolsó előtti strófában olvashatjuk: „szabad regény". A fogalom elsősorban alkotáslélektani szempontból érdekes. Arra utal, hogy hiába volt meg Puskin előzetes terve, vázlata alkotásáról, a regény - a modern esztétika kifejezését használva - írja önmagát. Viszonylag egyszerűen belátható, hogy a tizennégy soros Anyegin-strófa megköveteli adott helyen a rímeket („Az ősz csikorgó fagyba fordul, A dér ezüstös takaró É / (Most azt várod rímemre: zordul: / Itt van, ni, kapd el, olvasó!)" IV./42.). De egy idő után az alkotói szándéktól függetlenül önálló életet élnek a szereplők is. Egy anekdota szerint Puskin így fakadt ki barátjának: „Képzeld, milyen tréfát űzött velem az én Tatjanám! Férjhez ment! Ezt semmiképp sem vártam volna tőle." Puskin a személyesség és a szereplőkhöz fűződő viszonya ellenére is kívülálló: a szereplők sorsát nem alakítja, hanem rögzíti. A mű töredékessége kapcsán Puskin is utal a cenzúrára. De nem hanyagolható el a romantika esztétikájának töredékkultusza sem, mely éppen a tökéletesség iránti igényből és annak elérhetetlenségéből fakad. éppen a töredékesség tükrözi a mű alkotásának bonyolult folyamatát. Vannak részek, melyekkel elégedetlen az alkotó (erre utalnak a megírt, de kihagyott strófák), s vannak részek, melyek megírhatatlanok, tŁl vannak a művészet lehetőségein. Az Anyegin jellegzetesen orosz mű, hőseivel együtt azonban része már a magyar kultŁrának és közgondolkodásnak is. Ezt jelzi három, szinte egyenértékű kiváló fordítása: Bérczy Károlyé (1866.), Źprily Lajosé (1953.), Galgóczy Źrpádé (1992.). Az idézeteket Źprily munkájából vettük.

V™R™SMARTY MIHŹLY Csongor és Tünde (1830)

hogy szerelmük beteljesedjék. Ez a műve még a legelsők egyike. Szerzőnk a reformkori nemzeti kultŁra vezéregyénisége volt. ld. ill. Akhilleusz történetében. teljesen reményvesztve érkezik vissza a szülői kertbe. de Csongor elalszik. akkor földi asszonyként rövid. sok drámát írt a felpezsdülőben lévő magyar színházi élet számára. Egyik forrása Gyergyai Albertnek a História egy Źrgirus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról c. századi széphistóriánk színpadi változata? A Csongor és Tünde különös színmű a boldogságkeresésről. de gyanŁtlanul hisznek egy jóskŁt jövendőmondásának (ami szintén Mirigy ármánya). A főhős Vörösmartynál már nem királyfi. Hősünknek Tünde az álmai netovábbja. a világ urától Tünde megkapja a lehetőséget: ha lemond a halhatatlanságról.. A fiataloknak próbatételek során kell keresztüljutniuk.jöttem vagy csak álmodám? (CSONGOR MONDATA A MB§L) Romantikus mesedráma vagy tündérjáték? Źlomképekből szerkesztett színdarab. Az éj asszonyától. Tünde és annak Ilma nevű szolgálója (Balga földi felesége) után. hanem Csongor Łrfi.. Mirigy kertjében délben a harmadikban). Csongor hűséget fogad Tündének. de azok nem szólhatnak őhozzájuk.) Végül a szerelem révbe ér. A szerelmesek kezdik sejteni. Csongor és Tünde az első perctől kezdve szereti egymást. de Csongor csupán esendő és gyarló földi ember. A hős a hozzá szegődő Balga társaságában egy kalandos. de boldog életet élhet.ezzel indul a mű. (Mitologikus téma. Gilgames. és csak reggel válthatnak néhány szót: eszerint Tünde Tündérhonban lelhető fel. a boszorkány altatóporának hatására). műve volt. de a jóskŁtból előlebegő leányalakot (varázserő hatására) megintcsak követnie kell. ismét: Gilgames-eposz!). bár nem tudja. A hűség próbáját sem állja ki tökéletesen: a lefátyolozott nőalaknak szerelmi vallomást tesz.. hűséges szeretők nyerhetik el a boldogságot. A férfiak a Hajnal birodalmában találkoznak a lefátyolozott hölgyekkel. klasszikus értékűnek bizonyult. aki a boldogságot korábban hiába kereste szerte a világon. Végül az utolsó jelenetekben már feladja a harcot. éjszaka megjelenik a fa ültetője. a Hajnal birodalmában (Ilmával . de tehetetlen a varázslattal szemben (Tünde érkezésekor az első felvonásban. de a történet egyik tanulsága szerint csak az állhatatos. a szülei kertjében viszont egy aranyalmát termő fát talál . percekkel később megbizonyosodik róla). bölcseleti dráma vagy egy XVI. Ledér csábításának nem enged. hogy ártó erők gördítenek minduntalan akadályt a szerelmük elé. Tünde odaadóan szereti Csongort. de ekkor Csongor ismét bűbájos álomba esik (Mirigy. Délben a Tündének szóló engedély szerint egy órát eltölthetnének együtt. noha csupán egynapos körutat jár be. Többször virrasztania kellene (vö. hogy Tünde az (igaz. Tünde.

Csongor légies szerelemvágya Tündére találva lobban fel. és ezek az ideák testesülnek majd meg Tündében („Ah. A kopárnak bámulandó Dísze").Csongor földi szerelméért cserébe . Csongornak már csak a vallomást kell megtennie a legutolsó jelenetben.). az égi szépet" kutatta mindezidáig. „rejtékeny álom. A tetőponton ennek az egyoldalŁ idealizmusnak és szentimentalizmusnak az áldozataként bŁsong reményt vesztve. hanem épp ezek egymásra utaltságát sugalmazza . a káprázat. tehetetlenséget okoz. Kettejük közül . A Csongor és Tünde fő forrása.a mű Łjabb fontos tanulságaként. Ilma mondja. a „beteg szív régi bŁja" vesz erőt rajta („Elérhetetlen vágy az emberé. Csongor csaknem mindig „csalfa. ez a mű egyik fő tanítása.tündérvolta miatt . elvont célokat keresett. csillagon ™ssze-vissza nyargalóztál. játszi kép" után fut. hogy Tünde az égben született. A sokáig jóformán csak ábrándokat kergető Csongorral (és Tündével) szemben Balga (és Ilma) már kezdettől a földön jár. amikor belátja. kit szívdobogva Vártam annyi hajnalon?"). egy lehetséges értelmezés szerint Tünde épp Csongor tündéri képzeteinek megtestesülése. de „Csongor Łrfi keblén virradott meg". és az eszményeit a földi realitásokhoz kell közelítenie. ő ülteti az almafát („šltetém a szerelemnek A gyönyörfa sarjadékát"). Ehhez viszont . § közli Csongorral mindig a következő lehetőséget („még egy delem van". Addig én kordélyomon Jöttem itt a vert uton. ha észrevesszük: a drámaiság alaptényezője. hogy fel kell adnia „kór eszének álmait". ezekből következően a bizonytalanság állapota. aki (minthogy Csongor gyarló földi emberként immár tehetetlen) tündéri hatalmát még utoljára felhasználva elébe fog menni a záró felvonásban a reményt vesztett Csongornak („Źlljon Łjlag e helyen.együtt) kiállja a hallgatás próbáját. „még ma láthatsz" holdkelte után stb. csalfa . és átveszi sorsuk irányítását. Az eszményi szerelem azonban a valóságban csak szenvelgést. Balga viszont így szól: „Böske nyomdokát csapászom. Csongor „Tündérhonban üdlakig" szeretne eljutni. „olthatatlan szomj" vezérli. tünde. Elérhetetlen. nevezetesen az eszmények és a valóság éles szembenállása. Vörösmarty azonban drámát formál a történetből. A légies eszményvilág és a kézzelfogható valóság szembenállásával kapcsolatos az egyik leggyakoribb motívumcsoport: a látszat.áldozatot kell hoznia. mint említettük. Végül is ő lesz az.ő lesz végül is a drámában győztes hős. Mirigy legyőzője. Ennek oka belátható. Csak akkor lehet boldog. a konfliktus fogja össze a Vörösmarty-mű motívumait. csalfa cél!"). tán ez. a varázslat jelenségsora. a természetfeletti (pokolbeli) erők méltó ellenfele." Az egész kétszintű cselekménysorra érvényes Balga mondata: „Míg te égen. Csongor a „dicsőt." A két pár sorspárhuzama nem az idealizmus és a gyakorlatiasság szembenállását. tündér. épp Tünde teszi az első konkrét lépéseket Csongor felé. epikai mű.

azaz mindkettőjüket a legfőbb álmuk szimbóluma. a mű értékrendjének megtalálásához is elvezet. modern filozófiai elemeket is tartalmazó betétköltemény. Körforgásszerű történelemképet ad. felvonás elején. A józan gyakorlatiasság.jóslat" mutat neki tévutat. de a jövendőmondást Mirigy meghamisítja. Balga betegnek tetteti magát.„ne higyj az ál sugárnak"). Tünde bölcsen szól a kŁtjelenet után Ilmának („Mondd. Mirigy kővé változik. A sors labirintusában. mert a Csongor és Tünde világképe. Valamennyien a saját csalóka képzeteink áldozatai vagyunk? TŁl azon. darabjával). hová vesz nézeted?" . a vígjátéki jelleg ellenére. a látszatokból összeálló világban csak a hűség. ezek az eszközök ugyanakkor az emberi korlátok varázslatos átlépéséhez kellenek neki (hogy a „gyors gondolat" módján közlekedhessék). illetve elkomoruló. nem a tündérmesékben vagy a romantikus kalandsorozatban kell keresnünk. A jóskŁttól egy „lebegő leányalak" vezeti el Csongort egészen a záróképig. ugyanakkor pedig eszményeink megőrzése azért is szükséges. a körforgás ily módon a pesszimisztikus világkép jele. a legfontosabb érték. amikor meggyőződik Csongor állhatatosságáról. sorban) kozmogónikus mítosz. Maga Csongor is becsapja a manókat a varázsszerekért. Monológszerű szövege (Tünde és Ilma jelenlétében. hogy a manók hajlandók legyenek őt a kordélyban hŁzni. hogy a káprázatnak és csalárdságnak ez a sokasága a helyzetkomikum megannyi lehetőségét nyŁjtja a színpadon. az ártó boszorkánynak a mesterkedése. A visszatérés. Tünde és Ilma fátyol mögé rejtőzik. felvonás idején. és Tünde is csak akkor vállalja szerelmese mellett a földi életet. későbbi (1843-as) Vörösmarty-vers csírája. Ledért. Kurrah Balga képét veszi fel. Az éj királynőjének monológja azonban egyértelműen reménytelenséget sugároz. komor. a 2666. hanem önmagunkban. a bizalom lehet az ember támasza. Az előrejutást egyébként a mű eseménysora is tagadja: a vándorok is visszatérnek. így felismerhetetlenek szerelmeseik számára. hogy a boldogságot nem másutt. de értelmezhető Łgy is.2721. a megesett lányt Mirigy szende teremtésnek maszkírozza. de a világon az éj bŁs asszonya uralkodik. az V. Csongornak (és a többi szerelmesnek is) a hűség próbáit kell kiállnia. így egy időre félrevezeti a szerelmeseket. Balgát oszlopnak nézik az ördögfiak. a kezdőképhez tér vissza a zárójelenet stb. Mirigy „tiszta özvegy képiben" él egy kis házban a IV. az élet tényeivel való szembenézés. ez a tanítás felismerhetően A merengőhöz c. és Ilmához is így közeledik (itt a legközvetlenebb a kapcsolat Shakespeare Szentivánéji álom c. aki viszont egy rozzant karosszéket öleltet meg Balgával. amely szerint a fejlődés csak látszólagos. Balgát pedig „egy palack bor és sült galamb" . hogy az ifjŁ minden korábbi mulasztása egyedül Mirigynek. Fantasztikus és mesebeli motívumok keverednek komikus mozzanatokkal. Az ember szerepének kijelölésében . Továbbá arról is. Tündéék és Csongor jóslatot kérnek a kŁtnál.

Csongor egy mondata („Forrás után a szarvasnő eped" . örülni az éjbe velem.2782. gonosz boszorkány lesz belőle. mint Az emberek c. A nemtők a lég kicsiny szellemei. a szív is Łgy nyílik meg. Ezt a távlattalanságot a Csongor és Tünde záróképének happy endjében már hajlamosak vagyunk elfelejteni. Csongor boldogságkereséséhez is párhuzamot és ellenpontot szolgáltatnak.Mirigy tevékenységének köre az ő számukra elviselhetetlen." Mindezek a sötét tónusok sokszor eltűnnek a mű igen gazdag motívumvilágában. az éj rideg és szomorŁ [É]" A szerelem. önmagába visszatérő jellegét. kétütemű trochaikus lejtéstől).). Zsoltárszövegre épül pl. sok forrásból táplálkozik tehát Vörösmarty stílusa. Betétverse népdal. Mellettük (a gazdagság. Csongorral. A hangnem is gyakorta változik. A mű szerkezete látszólagos bonyolultsága ellenére rendkívül . A három allegorikus epizódszereplőt (a kalmár. Amikor a lányát elveszti (az ördögfiókák megeszik). Férjhez adandó lánya van. pajkosságuk sokhelyütt ellensŁlyozza a szerelmi álmodozást vagy a komor bölcselkedést. a „fő kincs" így már sokat veszít jelentőségéből. csupán menedék lehet: „Jőj. (1846os) Vörösmarty-költemény.). Dimitri boltos zsáneralak. finoman lírai pl. ártó negatív hőssé válik. Mint sötétben a szemek" stb. össze szeretné hozni őt a birtok Łrfijával. EllensŁlyozó lehet pl. sortól: „Ah. kedves. a földön ők elpusztulnak .csaknem olyan szélsőségesen pesszimista. a szem hasonlatánál (a 2626. de élénkségük. Rendkívül gazdag. akinek a vígjáték törvényei szerint el kell buknia. az l850-es Előszóé. Sokrétűen színes figura Mirigy. Visszatérésük és csődjük növeli az egész cselekménysor fejlődést tagadó. míg Tünde eleinte sokszor szenveleg. Ledér élettörténete is a vígjáték realista mozzanataihoz tartozik. a dráma világa csak a játékos költői fantázia terméke. a hatalom és az öncélŁ tudóskodás képviselői mellett) látjuk negyedik tévŁtként az ábrándozó szerelem hiábavalóságát. a fejedelem és a tudós figuráját) is Vörösmarty emelte a mesébe: a követhetetlen élettörekvéseket jelképezi velük. Vörösmarty a három ördögfiókát is mesefiguraként iktatja a drámává formált széphistóriába: hol Mirigyet segítik. hol a szerelmeseket. ébren maga van csak az egy szerelem. a fő ellenlábas. Böske-Ilma modora is kedvesen bárdolatlan. rövid felbukkanása humoros színfoltot jelent. A szövegben a szerző tudatosan törekszik a figurák karakteres megszólaltatására. de a főszálhoz. világképének egésze pedig csaknem annyira leverő. Csongornak ez a mondata is: „jöttem vagy csak álmodám"? Tündérjáték nézői (vagy olvasói) vagyunk csupán. ezért illeszti a költő a befejező sorokat a szerelmesek vallomásához: „éjfél van. mint pl. A már említett betétszövegeket ritmikai váltás is kiemeli (eltérés a bimetrikus. Csongor és Balga eltérő stílusára már láttunk példákat.

mielőtt Csongor szolgálatába lépett . A párhuzamos és ellentétező szerkesztés tehát a színhelyek kialakításában és sorrendjében is megfigyelhető.tervszerű. azaz Vörösmarty szóhasználatát értelmezve a régi magyar kor. az Ezeregyéjszaka mesevilága. bölcseleti tartalma révén a Fausthoz kapcsolható drámai költemény. A kezdő és a zárójelenet színhelye a „kert". elvadult kert" fogadja (V./2. sőt romantikusÉ De Stendhal nem a téma lírai oldalát fogja meg. jelenet és a II. A „kert" motívuma elsősorban biblikus tartalmakat hordoz. Ez korszerű téma. hogy „pór kezek kötözzék meg" (3411. A középen elhelyezkedő teljes IV. Témája a nagyravágyás. felvonás színhelye) is ismétlődik (az V. felvonás áll a mű cselekményidejének tengelyében (ez a délben történtek időszaka). felvonás második jelenetében). Balga ./1. A szerelmi boldogság szimbólumaként szereplő „almafa" pl. a kiinduló jelenet helyszínének is az ellenpontja. amely a világ szintjeit kapcsolja össze. az antik mitológia stb.telkes jobbágy volt. sőt a rituális misztériumjátékokhoz is hasonlatos. STENDHAL Vörös és fekete (1830) [Stendhal] minden figyelmét alakjainak lelkére fordította. A „sík mező" és „a hármas Łt vidéke" (az I. a szimmetrikus középpontban épp „Mirigy kertje" áll. sor). ebből kilépve egy teljes napnyi idő telik el.).). jeleneteik beállításában. A mű motívumai között azonban pl. Az ezeken belül közrefogott jelenetpár „a Hajnal palotájában" (III. honfoglalás előtti magyar kultŁra néhány eleme is felbukkan. az ősi. illetve „az éj birodalmában" (V./3. nem csupán a szerelmespárok jellemében. A mű cselekményének ideje az eredeti címlap tanŁsága szerint „a pogány kunok ideje". Korjelző Csongor nemesi büszkesége is: a hős méltatlankodva tiltakozik az ellen. Műfaja pontosan és kizárólagos érvénnyel megadhatatlan. dramatizált népmesének vagy vígjátéknak is. amely így Csongorék kertjének. Shakespeare-től elsősorban a Szentivánéji álom. nevezhető mesejátéknak.) játszódik. sőt szimmetrikus. a magyar hiedelemvilág és népmesekincs. § hidegen elemzi a betegséget és . kapcsolatot tart az ősi magyar hiedelemvilág „világfájával". Vörösmarty forrásai: Gyergyai Albert már említett széphistórája. A színhely Mirigy lakóhelye. a német kultŁra több más alkotása. Goethe Faustja (mint műfaji előkép). a visszatérő Csongort „szabad tér.

mint a jó modoré. aki „már nem felelős a tetteiért.következményeit. mint az apám. egyben olyan Tartuffe sorsa is. ("Ha nem téveszt meg annyira a külső ragyogás. A kicsinyes. Ez a sápadt és nagyralátó kispap. a „korcs. kiszélesíti: társadalmi és pszichológiai magyarázatot ad a gyilkossági kísérlet elkövetésére. hogy Balzac Rastignacjának Julien Sorel az őse. a mű mottóját) . a főrendi társaság tagjainak szalonéletét. szerencséje kápráztatta el. a szeminaristák képmutatását.a színlelés problematikájának felhasználásával . a törtető középszerűségben az érvényesüléshez a hazugság. hogy a realista regény egyik őse lett a francia irodalomban. Nála jelenik meg először az ifjŁ törtető mindig érdekes alakja. A katonai érvényesülés lehetősége odalett. a vidéki polgárság nagyzási mániáját). aki elindul meghódítani a világotÉ Bizonyos. illŁzióikat vesztik. Julien. Ťgy a mű. egy falusi nevelő bosszŁtörténetét. miután nem lehetett tábornok a csatamezőkön. amilyenek ezek a fegyencek [É] . csak a papi pálya.reményeiket. unalmas században" a hősiességre vágyó hősök kiábrándulnak a fényes karrier helyett csak intrikát és gáláns kalandokat kínáló korszakból („Mi lenne ma Dantonból a Valenod-k és a de Rénalok századában? Még főügyészhelyettes sem!". hogy bemutatja az arisztokrácia-egyház-polgárság köreinek lezüllését (az igazságszolgáltatás gépezetét. észrevehettem volna. aki okos számítással választotta ki az egyetlen pályát. oly józansággal. A forradalom utáni első nemzedék fiataljait Napóleon alakja. aki elítélte.Julien Sorel analitikus karrierregényében a francia restauráció utolsó éveit is ábrázolja. a színlelés elsajátítása éppŁgy szükséges. (BABITS) Stendhal kései remekművének. alcíme ezért „krónika 1830-ból". hogy Párizs szalonjaiban vagy olyan becsületes emberek mozognak. polgári világban.vagyon és összeköttetések híján .9. Az igazság elérésére szenvedélyesen törekvő író (l. nála „százszor ártalmasabb a társadalomra". II. a divatos öltözködésé. kénytelen a „század öltözékét. Julien végső ítélete szerint Valenod. aki. Az író Łgy fest tipikus rajzot egy szerencsétlen korszakban induló ifjŁság életéről. és Stendhal pontosan ennek a társadalomnak és nem Julien Sorelnek a perét folytatja le előttünk" (Aragon). vagy olyan ügyes gazemberek.maga Stendhal is „egyetlen embert tart tiszteletben: Napóleont" (Friedell). a feketét magára ölteni". becsvágyó fiatalemberek . miközben mindenekelőtt egy „szegény jurai ács" fiának története.). a Vörös és feketének ötletét több Łjsághírből meríti. a kinevezések menetét. legfontosabb nyersanyagát. bukása után az alulról felemelkedni szándékozó. mely az ő osztályabeli sarjnak magas polcokat ígérhetÉ Az ő szemináriumának falai közül indul Łtjára az Łj Regény is. aki egy adott társadalom gyümölcse. A Napóleon-mítosz nemcsak a karrierista fiatalokra hatott . az egyházi karrier Łtja maradt.

és még a legfontosabb jelenetekben sem ad mindenre magyarázatot az író. a szalonok becsületes lovagjai rögtön ugyanazokra a bűnökre vetemednek. II. a plébános latinra tanítja. Hamarosan nagyvilági emberré válik és szeretőjévé teszi de la Mole kisasszonyt. aki [É] lopott. hogy mindegyiket az elsőnek érezzük" (Charles du Bos). „feltörni" akar.") Próbatételek elé állítják . VerriŹres-ből BesanŤonba.Julien „egész élete előkészület volt egy szerencsétlenségre.-A.44. Az expozíció . A cselekményidő a konkrét. a mű végén pedig: ő „is 23 évesen" hal meg. halálra ítélik és kivégzik. leírások nélkül." A lineáris cselekmény a központi hős egy szálon futó sorsát követi. de miközben Stendhal végig 1830-ról beszél. paraszti származásŁ fiŁ. De ha valami nagy dologról van szó. „Mindegyik fejezet olyan parancsoló szükségszerűséggel következik. ill. hogy „még csak 22 éves".) helyszíne . hogy karriert csinálhasson. epizódok.44. kivégzéséről és a vérnek tűnő szenteltvíz jósjele. egy miniszteri tárca megszerzéséről vagy elvesztéséről. majd Párizsba kerül. kedvenc barlangja lesz végső nyughelye. aki feleségül akar menni hozzá. az események majdnem öt évet fognak át Julien Sorel életéből. és elcsábítja ennek feleségét. gőgösen elítélik a tolvajt.35. A képzeletbeli „költött" kisvárosból. várakoztató feszültségkeltő elemektől mentesen. és sohasem próbálta elhessegetni magától a legnagyobb szerencsétlenséget. „Betölti a vad vágyakozás".) H. aztán életŁtját szülővárosában fejezi be. kitérők. II.36.). Amikor kitudódik a dolog. J.) Julien Sorel franciaországi körŁtja során jut ezekre a végkövetkeztetésekre. Szimmetrikus kerethelyszín a verriŹres-i templom is: a sejtető előjelek (a baljós Łjságcikk-foszlány L. felismeri a felemelkedés egyetlen Łtját: „Papnak kell lennem és képmutatóskodnom kell!" (Zola szerint Julien „rendkívüli képességekkel megáldott fiatalember. de Rénalnál. fiatalkori „alvó"-bŁvóhelye. a halál gondolatát" (II. Taine tömör cselekmény-összefoglalása szerint: „Julien szegény. miután végigjárja a társadalom különböző rétegeit. Az igazgató titkári állást szerez neki de la Mole márkinál Párizsban. de nem teljesen zárt az eseménysor láncolata. és papnövendéknek megy. a dühöngő márkinak odaveti. mert már-már összeroskadt az éhségtől. (Amikor de Rénalékhoz szegődik.Ha esküdtek. 14 hónapot tölt a besanŤoni szemináriumban.VerriŹres világának bemutatása . mint amiket ez a két fegyenc az ebédért követett el". még nincs 19 éves. adott jelen történelmi idejéhez kötött.).ilyenek a . házitanító lesz egy Franche-Comté-i nemesnél. hogy Napóleon marsallja lehessen és elhatározza.5. hogy a sekrestyén keresztül tör magának utat. I.után Julien életŁtja. Julien dühében kétszer rálő pisztolyával. a végzetes lövés eldördülésének (II. elhagyja a házat. választásainak sora alakítja a cselekményt. Julien. akit vérmérséklete fényes pályára szólítana. De Rénalnénak egy levele cselszövő hipokritának festi le. de aki tŁlságosan későn jött.

mint bármikor életében". de a papi pályát nem tudja összeegyeztetni sem a napóleoni mítosszal. de nem a bűn és az erény. a tárgyalás. a házasság kitűzése. hanem a jómóddal járó középszerűség és ifjŁsága hősi álmai között kellett választania").ekkor Julien idéz is MoliŹre Tartuffe-jéből.Julien tehetségével nyerte el de la Mole bizalmát -. küldetés az összeesküvők megbízásából -.szerepei helyett . mert nemes jellem. ekkor fordul meg a regény" (Aragon). amikor el kell tűnnie. cselekednie. ekkor egészen felgyorsul a mű tempója. ki tudom választani a század egyenruháját" . De Rénalné levele után Julien. de Stendhal két Orgont is ad mellé: de Rénalt és de la Mole-t. még egyetlen barátjának is hazudik papi elhivatottságáról).Julien egyik példaképe éppen a („fellépésének" gyakorlása közben ironikusan megjelenített) fiatal agde-i püspök -. a börtön. akit társadalmi helyzete kényszerít szerepére (de Rénal eszén azért könnyen tŁljár). VerriŹresben még öntudatlan. Már nyugodtan gondolkodhat: nem kell állandó készenlétben döntenie. a kivégzés gyors egymásutániságban következik. A papi szeminárium lenne a felemelkedés. Mégis beteljesülhetne karrier-története („Mindent magamnak köszönhetek!"). ő is válaszŁtra került. hanem a társadalom lepleződik le. Julien eleve (szándékosan) Tartuffe-ként lép színre (önbüntetésül két hónapig felkötött karral jár. Chélan abbé Pirard-hoz ajánlja. sem magánéleti vágyaival. idegesíti. ha kell. (Stendhal eléri. büntetése tŁlzott és igazságtalan. Pártfogói ajánlásokkal még kudarchelyzeteiből is egyre feljebb jut: Elisa árulása után. lépten-nyomon döntenie kell („mint Herkules. sikerek és veszélyhelyzetek. később tudatos harcot folytat a társadalom ellen.és ezután de Fervaques marsallné megkísértése. hogy az olvasó Julien pártjára álljon. a de la Mole családba már így kerül be („sátáni vigyorral biztatta magát: okosabb vagyok. aki őt magát szerette: Fouquét és de Rénalnét . még Jágót idézi Mathilde-nak. mélypontok és tetőpontok váltakoznak sorsában. azután ítélkezik saját maga felett.valódi személyisége nyilatkozzék meg. a besanŤoni összeütközésekből pedig éppen Pirard menekíti de la Mole titkárának.„memoriterek": Biblia-mondás. hogy . mert „nem zavarja többé a nagyravágyás".az elmŁlás és a halálközelség tudatosítja benne a valódi értékeket: az igazi szerelmet. mint ők. Mathilde már terhére van. mert erről hirtelen Korasoff tanácsaira tér át az író . a visszahozhatatlan . majd (a kifejtetlen mozzanatok után) Łjra lelassul a ritmus a börtönben. Mathilde terhessége. ez egyrészt fontos eleme a pszichológiai kibontakozásnak is . Majdnem négy fejezet az összeesküvés története. utolsó képmutató példaképként. a valós karrier Łtja . „A halál árnyékában becsületesebb lett. ismerősei között összesen két embert talál. és valójában nem ő.) A kirekesztettség érzése végre nyugalmat hoz: a börtöncellában Julien tisztázza magában kapcsolatait. másrészt „csukló a mű két szárnya között. de (de Rénalné leleplező levele után) már hagyja. irtózattal beszél Napóleonról is.

hová juthatott volna Julien a kisvárosi körülmények között. A megjelenő két típus közül az „egyszerű.a stendhali lélektani regényforma egyik meghatározó közlésformája ezért a belső monológ. A szelíd. mert vonzódnak a másikhoz. dacosak. mint ahogyan két kovakövet üt össze egymással valaki. de őszintén. imádatuk leghevesebb pillanataiban sem gondolnak arra. önmagáért szereti a fiŁt.neki a cinquecento az eszménye -. az önmegvalósítás vágya és az erkölcsi szenvedélyesség hajtja őt magát és figuráit is. Julien egyetlen barátja. hogy folyvást ütköztesse hőseit. zseniális élve-boncnok. visszatérő motívumok. az aprólékos. Találkozásaik összecsapások. Mathilde-nak pedig csak saját álmai és szeszélyei megvalósulását jelentette. gŁnyosan) bírálják magukat . II. ahol Stendhal azt mondja: ČMathilde éppolyan lelkiállapotba került. Innen a csodálatos. Fouqué. nem szerelmet. de a szegényház-igazgató felfelé ívelő pályája azt is mutatja. a névtelen levél) befolyásolható és vakbuzgó lesz (l. részletes jellemzés fontosabb a mozgalmas cselekménynél. szenvedélyes . A stendhali hősöknek olyan mélysége van.vergy-i . a gyóntatója sugalmazására írt. „nem volt képmutató". Rájön. romantikus jellemeit valós körülmények között szembesíti a realitással. Stendhal „egyike a lélekelemzés legfinomabb és legérettebb mestereinek.) „A legizzóbb pillanatokban is csak saját magukra képesek gondolni. a segítőkész fakereskedő a zárlatra szinte hőssé emelkedik. hogy de Rénalné mindennél fontosabb számára. Kalandos lelkű. olyan hideg és olyan kegyetlen is. azaz „legyőzése" is csak a . § is a vágyott mŁltat ütközteti az unalmas jelennel . gyűlölik magukat is. de Rénalné. Stendhal csodálja az erős egyéniségeket. az Łrhatnámság példázata. hogy lássa. du Bos). érzelmi mechanizmusok analízise.energikus. („Itt fekszik a gőgös a lábam előtt". A Valenod-de Rénal vetélkedés nemcsak a látszatoknak élő. a szerelemtől leleményessé váló asszony (l. amilyenben Julien volt néhány nappal ezelőttÇ és fordítva. amilyennek ehhez a szakmához lennie kell" (Friedell). milyen szikrák csapnak ki belőlük" (Ch. Mathilde féktelen. azok a részletek. epizodikusan bukkannak elő. „kedvét leli abban. Számára a tudati. A mellékszereplők látszólag alkalomszerűen. reakcióikat. Julien. kisszerű vidéki féltékenykedés és a sznobéria. Julien elleni levél). Rettegnek a visszautasítástól. érzékeny. A fontos szereplők elemzik saját cselekedeteiket. inkább diadalt éreznek.„büszkeségének állandóan szüksége volt közönségre" . tiszta lélek". (keményen. verriŹres-i napokat. hogy a szerelem még legteljesebb önzetlensége óráiban is csak tovább mélyíti s egy árnyalattal még jobban érezhetővé teszi a lélek magányosságát" (Ch. Szerelmi kapcsolataiban Julien célja a kezdetben fennálló hierarchikus viszony megszüntetése. érzelmeiben következetlen jellem. mit érez a másik.19. Mathilde teljes meghódítása. egymás iránti érdeklődésük alapja éppen lázadó hajlamuk. du Bos).

Pirard abbé Łgy fogalmaz. létra). hogy különleges.). elutasítja a kompromisszumokat (Elisát is. meg is tetszik neki törvénytelen származásának (de Beauvoisis lovagtól származó. Sértődötten szenved kisebbségi érzéseitől. állandóan számot ad arról. párbaj. Más perspektívában gondolkodik. mert nyíltan már nem elégítheti ki becsvágyát. valódi énjét. Mivel Stendhal Julien gondolatainak mindig két oldalát láttatja (a képmutatás mellett őszinte vívódását). Julien Sorel lélekrajza kivételesen árnyalt. ami lejátszódik benne.29. tehetséges. Mindhárom pártfogója („apahelyettese") tudja. stb. „örökösen színlel". Ebben az állandó szerepkényszerben . becsvágyó és „érzékeny. aki. szerinte a fiŁ „nem ismeri a mérsékletet". Bonapartista és jakobinus eszmények lelkesítik. hősi feladatot". „Megvetette azokat az embereket. és beleegyezik a mésalliance-ba (így de Croisenois márki helyett a parasztfiŁ vehetné feleségül a gőgös Mathilde-ot. tetteinek megtervezettségét a katonai élet kifejezéseinek sokasága jelzi: „feladatot teljesített. a képmutatásba és a legbonyolultabb cselszövésekbe veti magát" (Zola).33. Céltudatosságát. eszményeit leplezi hipokrízisével.). hogy apjához fűződő viszonya nem változhat. „a lenézés ellen fellázad" (de la Mole). így nem teljesen váratlan a fordulat: Julien szabad akar maradni. akarja az eszközöket is!") „Majdnem mindennap vihar tombol benne". de la Mole márki szerint „különlegesen tehetséges fiatalemberÉ vakmerő. Keretként ismétlődő jelenet jelzi. machiavellisztikus jelszavakat hangoztat. de a de la Mole-ok által is felvetett) ötlete. ellentétük kibékíthetetlen.„Makacsul ragaszkodott Don Juan szerepéhez". a márki (kényszerhelyzetében) viszont nemessé (de la Vernaye) és huszárhadnaggyá teszi.26. „részletes haditervet dolgozott ki". akik között élt". emberi méltóságát a szinte önként vállalt halállal szerzi . bizalmatlan és betegesen gyanakvó (Mathilde levelének másolatát a biztonság kedvéért elküldi Fouquénak. „ami sérti a közönségeseket". mint verriŹres-i környezete. visszafojtja érzéseit.24). hogy van benne valami. de félelmetes alak: Chélan plébános Julien jellemében „sötét erőt" lát. félénk és gőgös. de Fervaques-né püspöki helynökséget szán neki (II. Fouqué ajánlatát is).).féltékennyé-tevés klasszikus módszerével (a de Fervaques marsallnénak másolt levelek segítségével) történhet meg. „életének döntő lépéseit mindig okosan kiszámította. gyöngéd természet.az önfeledtségre képtelen. sőt már-már zseniálisÉ de lappang benne valami. a kockázatot (l. keresi a kiélezett szituációkat.). II. „jól játszottam a szerepemet" . „naplót kell vezetnem az ostromról" stb. „megnyertem egy csatát". taktikázását. („Aki akarja a célt. ami ijesztő!" Minden elképzelést tŁlteljesíthetne felmerülő érvényesülési lehetőségeivel: Korasoff herceg felajánlja unokatestvérének. egy gazdag moszkvai örökösnőnek a kezét (II. de sohasem vigyázott a részletekre" (I. „fegyverre!". „komplikált és paradox" jellem.

'a vörös' a végig kísértő.„kritikai realistaként" áll a romantika kellős közepén.Chélan jóslatával ellentétben („a hatalmasoknak fogsz udvarolni") . magyarázza. így azért ítélik halálra.).19. katonai egyenruhája. és lábra állíthassa . „Źllandóan tudatában van plebejus voltának. hogy a valóságot Łgy adja vissza. minden vereségét megaláztatásnak" (Hauser). hogy megismerje az élet nyomorŁságait. amint éppen olvasÉ.vissza. „az öngyilkosság valamiféle változatát választja" (Frilair abbé. ez realizmus"(Aragon). „Az olvasó elnézését kérjük. előadásmódja szinte rögtönzésszerű. aki a tükröt viszi? a tükör pocsolyát mutat. Stendhal részletező leírásoktól mentes stílusa legendásan száraz. mert ő „senki". A színszimbolikát is tŁlzott egyszerűsítés volna csak a katonai és papi pályára vonatkoztatni: mindkét szín a végzetet sejteti.„és maguk erkölcstelenséggel vádolják azt az embert. viszont a fekete öltözéket Julien gyakran kékre cseréli (l. szeretjük Mathilde-ot". BALZAC Goriot apó (1834-1835) Csak egy ilyen ember írhatta meg a modern epopeiát. és maguk a tükröt vádolják! Vádolják inkább a pocsolyás utatÉ". a visszatérő „létra" pedig hódításainak tárgyiasult szimbóluma: gyanakvását és félelmeit legyőzve egy szintre kerülhet a társadalmilag felette álló nőkkel). melyet meg kell változtatni. A szöveg egészét ismétlődő szimbolikus motívumok hatják át: a lennfönn társadalmi ellentét képileg is gyakran megjelenik (sokszor elemzett jelenet Julien első feltűnése a magasban. -. mint a tükör . dísztelen. néha közvetlenül az olvasóhoz fordul („Megvalljuk. II. hogy Julien életének erről a szakaszáról csak kevés világos és pontos részletet mondunk el"). ő is válogat. II. bírálja a valóságot. A művet Illés Endre fordította. politikai vádbeszéde a „gyökértelen zendülő vallomása". A Vörös és fekete „támadás egy olyan társadalmi környezettel szemben. . baljós (elő)jel. A bíróság előtt vádbeszédet mond a romlott társadalomról.szinte közönyösen lemond fényesnek ígérkező karrierjéről. Źt kellett mennie a csődbejutáson [É] kellett félretaposott cipőben járnia Párizs kövezetén. Stendhal . De hiába szeretné elhitetni. Łj öltözete a márkinál). minden sikerét az Łri osztály fölött aratott diadalnak érzi.romantikus jellemeivel és hatáseszközeivel is .44.

„Fölfedezi azt. „az irodalom gályarabja" (Lamartine). (ZOLA) „A történetíró a francia társadalom lesz. csokorba gyűjtöm a szenvedélyek fő tüneteit.egy nagyobb történelmi folyamat részeseiként . Balzac meghatározott történelmi idő „írnoka": az 1816 és 1848 közötti francia társadalom körképét. mozgásában ábrázolni. belevitte a regénybe a megfigyelés és a kísérletezés módszereit. aki típusaival. erkölcsrajzával az egész társadalmat akarta folyamatában.így fogalmazta meg nagyszabásŁ vállalkozásának célját az Emberi színjáték előszavában Balzac. hogy az egymásra következő történelmi korszakokat a kalandjaik révén egymással kapcsolatban álló szereplők sora képviselheti. így lesz a regényciklus egymáshoz kapcsolódó. de önállóan is teljes művek rendszere. talán sikerül megírnom azt a történelmet. A bő valóságanyag hiteles . Ha leltárba szedem a bűnöket és erényeket. § hangoztatta elsőnek a környezet döntő hatását az egyénre. Elemző módon. a tények józan. Ez az.: Elveszett illŁziók). a Napóleon utáni idők illŁzióvesztését mutatja be. az Elveszett illŁziókban 116. Vidékiek Párizsban (49. A Goriot apóban 35. kiválasztva a Társadalom legjelentősebb eseményeit.viszszatérnek más művekben. a romantizmus és a naturalizmus között.: Kurtizánok tündöklése és nyomorŁsága. Az „erkölcsi tanulmányok" alciklusokra osztott elrendezése is jellemző: Jelenetek a magánéletből (26. ezeket a hely és az ábrázolt történet jellege szerint osztja „jelenetekre". nekem csak az a dolgom. típusokat alkotva több egynemű jellem vonásainak egyesítésével. filozófiai és elemző „tanulmányokból" áll. a 60.: a Goriot apó)./csak tervben/: Vautrin utolsó színeváltozása). aki más művében is visszatér. s jellemeket rajzolok. hogy általa ellipszis jön létre a regényben. a Kurtizánokban már 135 olyan figura szerepel. A korabeli társadalom lefestését a szereplők visszatérése teszi lehetővé: ennek a technikának az az előnye. Az Emberi színjátékkal megteremtette a totalitásra törő (realistának nevezett) regényciklust. Jelenetek a párizsi életből (59.a Goriot-k [É] a Rastignacok örökkévaló típusaitÉ szereplője volt a pénz drámájának [É] analizálta a szenvedélyeket. illŁziótlan szemléletével fiktív eseménysorokba sűrítette korának valóságát. Az író kijelöli a tárgyköröket: beosztása szerint az Emberi színjáték erkölcsi. a hit és a tudomány. ezt az egymásutániságot egymásmellettiséggé változtatja. melyről a historikusok általában megfeledkeztek: az erkölcsök történetét" . ami a század lángelméjévé teszi. hogy az írnoka legyek. melyek a jelenkori komédia alakjait mozgatják [É] ide-oda lebegett az összes szélsőségek. ami a különben mérhetetlenül hosszŁ elbeszélés jelentős lerövidítésének eszköze" (Michel Butor). éppen a Goriot apó írása közben merült föl a ciklikus szerkesztés gondolata az íróban: a hősök .

(„A számok. A középponti értékkategória a siker. feldŁlja a családi életet. a panzió Neuve-Sainte-GeneviŹve utcája és a Beauséant-palota Saint-Germain negyede között áthidalhatatlan a szakadék. egy Łj csodavilág varázsigéi és orákulumai". az egész .a Goriot apóban pl. az érvényesülés. Semmi más nem érdekli a kor emberét. hanem az aranyborjŁt". mítosza hajtja a feltörekvő fiatalokat . ahol ne szerepelnének árak. de nyomon követhetjük Bianchon tekintélyes orvossá válását.is: a kor híres „krakélerei" (Ajuda-Pinto). az uzsorás Gobseck a (szereplők által) legtöbbet emlegetett és leggyakrabban látogatott Balzac-hős.tájékoztatást nyŁjt. Rastignac 14 regény.vagy főszereplője. Nucingenék családi életének alakulását is. Napóleon példája. pl. a vidék és Párizs szembeállítása.a „kalandorszellem" megjelenését . csak a pénz. (A csábító. jellegzetes pl. önmegvalósítása. Hauser. Maxime de Trailles) általában „elkorcsosult nemesek". vagyoni egyenlegek egy Łj mitológia. váltók. a siker és kudarc váltakozása. melyeket az emberi természetről valaha is készítettek".egységes értékrendű . A pusztító hatásŁ arany megmérgezi az emberi viszonyokat. Innen ered az élet meghódításának szimbólumává váló Párizs „Łj Babilon-mítosza" is. Vautrin nagy trilógiáját a ciklus karrierista főalakjainak regényei alkotják (Goriot apó-Elveszett illŁziókKurtizánok).a . Rastignac és Rubempré sorsalakítása). „Istenben is meg a pénzben is egyszerre nem lehet hinni . műveiben alig akad olyan fejezet.ciklust átszövi az azonos motívumhálózat. ez határozza meg az erkölcsöt .) A szereplők hangoztatják is értékrendjüket: „Egyetlen materiális dolog van. „a társadalom nem az igaz istent imádja.) A közelmŁltba helyezett történetekkel Balzac saját jelenének erkölcsi világát tükrözi. ellenállhatatlan városban természetesen a városnegyedek is a társadalmi helyzetet tipizálják . amelynek értéke eléggé biztos ahhoz. örökségek.Babits írja a záróképben megjelenő Rastignacról: „Ahogy a PŹre-Lachaise magasáról az alatta elterülő Párizsnak lekiáltja: A nous deux maintenant! •da Napóleon szelleméhez". előrejutása. a „sárgakesztyűs kalózok" (de Marsay. pusztán érdekkapcsolatokat tételez fel. de variációsorozatban rajzolja meg a modern élet „kóborlovagjait" . így az író a „pénz hatalmának himnuszát és homéroszi eposzát énekli meg". a társadalmi hullámzás fenn és lenn között. Balzac a párhuzamok és ellentétek módszerével ábrázolja a változó folyamatokat. elbeszélés mellék. a felemelkedésért másmás árat kell fizetniük az ambiciózus (vidéki) fiatalembereknek (l.a legnagyobb tárháza a dokumentumoknak. hogy érdemes legyen törődni vele [É] az arany magában hordja az összes emberi erőket" (Gobseck).Vautrin-Herrera az Elveszett illŁziókban ugyanezt oktatja Luciennek: „az erkölcs ma már ismeretlen". a tehetséges fiatalok életlehetősége. Taine véleménye szerint információgazdagságával „az Emberi színjáték . ezért foglalkoztatja az írót pl.Shakespeare és Saint Simon művei mellett .

majd Gobseckhez. ez a társadalom másik mozgatórugója . Bár az író személy szerint sajnálja a „jó társaság" hanyatlását. az ő karrierregénye . tőlük szeretőikhez kerül. térben pedig a város két pontját. hogy öncéllá nőjön [É] a credo kreditté. az arany Łtja ugyanŁgy vizsgálható a művek során keresztül. Delphine -. hogy leányaink vannak"." A kalandregényre épülő társadalmi regény valós térben. életüket pedig a szeretőikért (és a házasságtörő kapcsolataikhoz szükséges pénz előteremtéséért) zajló küzdelem tölti ki. polgári panzióban él.karrier-kezdeti helyzetbe kerülése . Középpontjában EugŹne de Rastignac alakja áll.l.a (spekuláción meggazdagodott) vagyonosok meg. és szerelmi ügyekben a „kékvérűek" vetélytársai.) Vautrin (élettapasztalata alapján) állítja. hogy „aki gazdag. ötletét Balzac először feljegyzésben rögzítette: „Egy derék ember. a kurtizán örökli.pénz így Isten pótszerévé válik.) „A gyors meggazdagodás problémáját e pillanatban ötvenezer fiatalember igyekszik megoldaniÉ fel kell falniuk egymást.de feltételezi a legfőbbet. valós időben játszódik. mint egy kutya. Mivel a pénzmozgást Balzac zárt rendszerűnek mutatja be. ezért születik a sok mésalliance.fogja össze a két irányban elágazó cselekményt: a Vautrin-féle bűnügyi történetet és Goriot szenvedélyregényét. a Vauquer-panziót és a Beauséant-palota világát . a pénzt. —gy hal meg. A Goriot apó „jelenet a magánéletből" (bár a „párizsi élet" ciklusba is tartozhatna). Az érvényesülés feltételeit az előkelő társaság diktálja ugyan . Még Goriot apó is tisztában van azzal. de a nemesek is pénzt akarnak . mely feledésbe ment. Lányai tették tönkre. mint az alakoké.„az aranyos szalonokba bebocsáttatást nyerni fölért egy főnemesi pátenssel" -. hogy nincs ötvenezer jó állás" (Vautrin). „a látható ok nélkül keletkezett nagy vagyonok titka olyan bűn. a divatot meg a „legelegánsabb hölgyek" (Langeais hercegasszony. akitől Esther. d'Espard márkiné. Két lánya viszonyát a féltékenykedés határozza meg. mert vallásnak a tárgya. a Grandlieu dámák).mindenét Lucien de Rubempréra hagyja. tekintve. David Séchard és annak gyermekei az örökösök. akinek 600 frank évjáradéka van. de bekerülni a hatalomba -. akinek öngyilkossága után sógora. mert ügyesen követték el": Beauséant-né véleménye szerint „a hatalom kulcsa a siker". Gyergyai Albert óta sok elemző követte nyomon Goriot vagyonának „kerengését". erényes". a hiszekegy hitelezz-zé lőn" (Friedell). és éppen ezért: mert valóságfeletti princípium.így nemcsak a város. tudja. spekulációval szerzett vagyonát két lánya között szétosztja. hogy „minden a pénztől függ. hogy az arisztokrácia felett eljárt az idő. sajátja egyben az a tendencia is. (A parvenük lenézett feleségei is operapáholyt tartanak fenn . Elveszett illŁziók-Kurtizánok tündöklése. (Goriot az élelmiszerhiány kihasználásával. . mint az egy fazékba zárt pókoknak. akiket 50-50 ezer frankos évjáradékkal adott férjhez. „a vagyonokban rejlik az ultima ratio mundi". A lány nem is tud erről . bármi áron. még az is.

„gondolatban egy pillanatra visszacsöppent a polgári panzióba. mivel „ebédidőben tizennyolcan vették körül az asztalt". A regénykonstrukció alapja a főszereplő-hármasság: Rastignac lelki tusáját. De „még vérében volt a családi kötelességek tudata" . és Łgy sározza be magát. aki kocsin jár benne. részletező leírással kezdődik. bálok és a nyomor kiáltó ellentétét (Beauséant-nénál a panzióra gondol. hogy Vauquer-né eltulajdonítja a médaillont -. kirekesztődésével párhuzamosan emelkedik a társaságba bekerülő Rastignac státusa. Goriot lecsŁszásával.hanem a társadalom két pólusát is: a nyomor és a fényűzés miliőjét. zálogba teszi az óráját a temetési költségekért. így a regényidő novembertől februárig tart. a végső tanulság eredményeként.bennlakókat és a külső kosztosokat. előreutalásokkal meghatározza a főszereplők sorsának alakulását. kihívja maga ellen a társadalmat.az anyagi helyzetüknek megfelelő (a második emelettől felfelé többnyire sanyarŁ) körülmények között élő . ez a „drámai események kirobbanásának ideje": Rastignac ekkor találkozik a „másik világgal". a többiek majd regények sorozatában szerepelnek még. amíg levonja a konzekvenciákat.. az expozícióban Balzac ironikusan az olvasóhoz fordul „Goriot titkolt balsorsának történetével". harmadik személyű. még képes a megbotránkozásra elképed a Goriot-lányok magatartásán és azon. s mélységes undor fogta el"). de a sok szerzett tapasztalat hatására. (A műben a szerzői jelenlét is érvényesül: az író sejtet. EugŹne a cselekmény során egyre gyakrabban szembesíti a látottakat . az . A tárgyilagos.a fényűző szalonok.Goriot ekkor már hat éve a panzió lakója és elszegényedett -. hosszŁ az expozíció. Ehhez Rastignacnak csupán néhány hónapra van szüksége. minden összefügg.lelkifurdalást érzett a hŁgaitól és anyjától kizsarolt pénz miatt is -.életŁtja zárul le. Az előkelő társaságban. a kispolgárság köreiben és az alvilágban ugyanazok a törvényszerűségek érvényesülnek. A mindkét miliőben otthonos főszereplők sajátos kapcsolatrendszerben állnak egymással. az azonos erkölcsi elvekről. vívódásait két oldalról „billentgeti" Goriot és Vautrin. jellemzi . és Beauséant-né estélye „megsokszorozza érvényesülési vágyát".. a teljes erkölcsi válságról szóló (hasonló metaforikus képekkel is megjelenített) felismerések átszövik az egész művet: a társadalom „posvány. A csattanós befejezéssel csak Goriot apónak . „mindentudó" előadás elsősorban a fiatalember nézőpontjából mondja el a történéseket.a műben teljes egészében feltárt . Bár a mellékszereplők előéletét nem ismerteti a szerző.) Részletesen leírja a panziót. A szerkezet kitűnően konstruált. így a mű feszültségét a jó és rossz közötti ingadozás teremti meg (megöli-e Rastignac a mandarint?). elhallgat. A cselekmény 1819 novemberében indul . az operában Goriot „odŁjára". mert az ő „bemutatása" zajlik addig. és az író határozottan vezeti a történet összeszövődő szálait. A mű lassŁ.

Ha valakit rajtakapnak. párizsi arisztokrata rokoni kapcsolatai miatt viszonylag könnyen be is kerül az előkelő társaságba. Kezdetben még járatlan a társasági életben. hogy Rastignac elindulhasson az „Łtvesztőben". . A Goriot-rejtélyt bogozgatja. A társadalom két szélső pólusáról kapott tanácsok után EugŹne (a milliomos Victorine helyett) Delphine-t választja. hogy nincsen a világon jobb módszer.tisztességes ember. A Balzac-figurák kivételes egyéniségek. melynek minden porcikája akarattal van töltve" (Flaubert). mint nekiÉ A legelőkelőbb arisztokratáktól a plebejusok legszegényebb rétegeiig minden szereplője jobban habzsolja az életet. „Minden szereplőjének ugyanŁgy a szenvedélyesség az alapvető vonása.korábban keletkezett! . „a világ pocsolya. mint a való élet színjátékában bárki. elszegényedett. gyanŁtlanul baklövéseket követ el. A viszonylag „tiszta lelkek" nem is „maradhatnak meg sokáig ebben a világban": Goriot meghal. a felemelkedés vágya keríti hatalmába. de jó képességű (tanulékony!) nemesifjŁ AngoulŹme környékéről. monumentálisra felnagyított hősök. melyeket otthagy az állomáson"). aki gyalog. Beauséant-né „elvonul a világtól". mint nekiesni mohón a gyönyörűségeknek. akkor az erény hőseként ünneplik a szalonokban" (Vautrin). Beauséant-né is ellátja tanácsokkal („minél hidegebben számít. a karrierista fiatalok ambiciózus nemzedékének jellegzetes figurája „igazi délvidéki". közben Nucingenné szeretője lesz. Vagyis Balzacnál még a kapus is zseniális.. A mű az ő válaszŁt-regénye: konfliktushelyzetében döntenie kell. de karrierje szempontjából ez sem bizonyul rossz döntésnek: Balzac (a ciklusban) végigviszi az érvényesülés Łtján.] mohóbb az élvezetekben. belátja. Az érvényesülés. Rastignac. tevékenyebb és ravaszabb a harcban. 1819-ben Párizsba jön. [.. az író „mindenkit megfoszt valamitől [É] kikutatja a bűnt. „ne tekintse másnak a férfiakat és a nőket közönséges postalovaknál. hanem a másik rezonőr. annál biztosabban jut előre". felboncolja a szenvedélyt" (Victor Hugo).-ban született 1799-ben. „érdekes jellemek". de érvényesüléséhez nemcsak Vautrin. Rastignac is „sártengernek látta a nagyŁri világot: aki a lábát belemártja. Minden lélek egy-egy fegyver. igyekezzünk megmaradni a magaslatokon (Langeais hercegné). hogy bármi csekélységet eltulajdonít. így inkább feladja erkölcsi fenntartásait. báró és báróné elsőszülött fia a Charente megyei R. ha tisztességes marad. és a márkiné „Ariadné-fonalként" a nevét is adja. nyakig elmerül benne". R. és származása. örökre nyomoroghat. beavatása. ujjal mutogatnak rá a törvényszék előtt. jogot tanul. Mindenki „elveszti illŁzióit". ha egymilliót lop.") Rastignac életrajzát Balzac meg is fogalmazza az éva lánya előszavában (1839): „Rastignac (EugŹne Louis). (A . az gazember.Szamárbőrben már másokat beavató életművész-dandy: „én Łgy találtam. a vezérmotívum az ő megkísértése. igazi karriertörténete a többi mű hátteréből figyelhető meg.

maga is mesterkedik azon. Goriot Łr. már sohasem feledkezhet meg arról. haláltusájában ki is fakad önzésük ellen. s szeretője lányát később feleségül veszi. az „apaság mániákusa". Az öreg . de végül megbocsát -.„akárcsak Don Quijote. önzetlen szeretetének példája akadályozza meg EugŹne-t. válogat (eltapos és kiemel) tetszése szerint. A „kérlelhetetlen logika embere". További sorsáról A Nucingen-házban olvashatunk: férjhez adja mindkét hŁgát (egyiket A családi béke egyik szereplőjéhez. s hogy azzal is együtt kell élnie" (Szávai J. ha él is Vautrin tanácsaival. sorsa példázza Balzac egyik tanítását: „kincseskamra az emberi szív. 1832-ben püspöknek nevezik ki. a Vasfejű.„megannyi bűnügyi regény hősének ősalakja" (Babits) . Rastignac (Nucingenné révén) karriert csinál. ™ccsét. utolsó anyagi lehetőségeinek felhasználásával egy lakást is berendez nekik. a limoges-i püspök magántitkára). Goriot. majd Carlos Herrera) . hogy van az emberben. Messze tŁlszárnyalja Maxime de Trailles-t és de Marsay-t (és a bosszŁt is megízlelheti: de Trailles gróf hozzá megy majd kéregetniÉ). mint az az 1828-ban játszódó Falusi plébánosban olvasható. Vejei kompromittálónak találják származását. érzelmeiket elfojtó lányai mindenétől gátlástalanul megfosztják. (Lemondó. Vautrin segítsége .csakhogy ebben a társadalomban nincs „legkisebb gyerek". a híres orvossal. elszegényedése után pedig teljesen feleslegessé válik. Gabrielt (aki. szeretem . Beleszeret Delphine de Nucingenbe akkor. amikor az asszonyt elhagyja de Marsay gróf.a bérgyilkosság ajánlatának elfogadása . hogy Rastignacot összehozza kisebbik lányával.szökött fegyenc. fényes pályát fut be. tönkrejut". és ugyanitt barátkozik meg Horace Bianchonnal. Gróf lesz és Franciaország pairje. a másikat egy miniszterhez). leányai az utcasarkon hagyták a citromhéjat. A nagyvilági élet arszlánjainak egyike.") Monomániás alakjában „Shakespeare-i szenvedélyek" tárulnak fel: ő a modernkori Lear király . hogy eladja magát Vautrinnek. itt megismerkedik Jacques Collinnel. s így benne is. Vautrin (Jacques Collin. micsoda ember az"É „nem hülye és nem is gyenge"É „élete rejtelmesebbnek látszikÉ" -. A küzdelemben elveszti önértékét.nélkül is érvényesül. de aki egyszerre kiüríti. majd a fiatalember fokozódó csodálattal szemléli szobaszomszédja önfeláldozását. egy jobb rész.„Tyűha.) Az „örök Atya" végzetét tehetetlensége okozza: a férjeiknek kiszolgáltatott lányokon már nem segíthet -. a társaság parancsainak engedelmeskedő. háromszor miniszter. („Mikor a citrom jól ki volt facsarva. de „ha el is fogadja a világot.„önzésből" . szoros kapcsolatban áll a kor fiataljaival. „sakkozik az emberekkel" . Nucingenné apja egy volt tésztagyáros.). így szerzi meg az elzászi báró millióit. Balzac nem teremthet CordéliákatÉ Az expozícióban még ellenszenvesnek tűnő figura Rastignac nézőpontjából egyre rokonszenvesebbé válik . akinek temetését Rastignac fizeti. A „szenvedélyre predesztinált ember". aki Vautrin néven rejtőzik.a Vauquer panzióban lakik.

de „a Goriot [É] már azok jöttét jelzi.cinikus álláspontja jó lehetőség a társadalom bűneinek teljes leleplezésére. „a tetteket eszközöknek tekintem. [É] romantika és realizmus között annyira elmosódik a cezŁra. akkor megengedheti magának a becsület fényűzését" . harsány stílusa miatt és tŁlrészletező leírásaiért is. Balzac „a művészet fejlődésének átmeneti szakaszát képviseli. akik kortársaink: romantikus jellemük. hogy a végzet. akik a valóságot tudós pontossággal törekedtek rekonstruálni. de Balzac Łgy vélte. a „diabolikus kísértő". Stendhal esetében szinte lehetetlen eldönteni. csak a célt látom magam előtt".és majd rendőrfőnökként nyugdíjazzák. „majd ha gazdag lesz.megvédeni a gyengéket az erősekkel szemben". mint akárki más. hontalanságuk és kiábrándultságuk alig változik Julien Soreltől és Lucien de Rubemprétól Charles Swannig és a tulajdonságok nélküli emberig" (Hauser A. Sajátos filozófiai rendszere szerint ő sem erkölcstelenebb. Balzac. amikor a feltörekvő fiatalember habozik: Rastignac ugyan még nemet mond kegyetlen ötletére. a „beavató" azt az időpontot választja a kísértésre. Romanticizmusán kívül sokat támadták dagályos. hanem olyan regényekkel. pl. a váratlan fordulatok. a lelepleződések (Vautrin) és a felismerések (Goriot. aktuális művek és a régiek között. a Kurtizánokban már a vizsgálóbíró munkatársaÉ Előismereteivel épp ő a megfelelő ember a rendőrségnek . a véletlenek mutatják be leghívebben a társadalom ellentmondásait. melyik irányzathoz sorolandók. A regényt Lányi Viktor fordította. hogy egyes írók. (a nála gyengébb) Lucien de Rubempré megkísértését „Herrera spanyol kanonok" könnyebben végzi: tananyaga az Elveszett illŁziókban is ugyanaz: „el kell titkolni a cél elérésének eszközeit".). az Emberi színjátéktól vezet az Łt a Rougon-Macquard ciklusigÉ aztán jön Maupassant" (Maudron). E™TV™S J•ZSEF A falu jegyzője (1845) . (Könnyedén „olvasott a diák lelkében" is.) A „lélekidomár" (Elveszett illŁziók). de azért Vautrin gondolatai megfogannak benne. szenvedélyes jellemek. Rastignac) a romantika eszköztárából valók. Mégsem az első romantikus versekkel kezdődik számunkra a modern irodalom. [É] A modern irodalom olyan emberek történetével indul. itt hŁzódik a határ a bennünket közvetlenül érintő. mint a Vörös és fekete és a Goriot apó. A szélsőséges.

A regény egy hajtóvadászat leírásával kezdődik. e lap hasábjain közli folytatásokban Łjabb epikai művét. Eötvös 1844-től a centralista Pesti Hírlap munkatársa (később Kemény Zsigmond és Madách Imre is követi a példáját). vallomásregénye a szentimentalizmus és a romantika jegyében született. de részletes háttérábrázolása révén egyben az „első igényesen alkotott társadalmi regényünk" is volt (Fenyő István). ez a név tökéletesen illik a településre. a címszereplő Tengelyi Jónás meghurcolásának.. Tengelyi Jónás faluja. . A legszebb ház a jegyzőé. az Alföld „valamelyik megyéjében". A másik oldalon található Macskaházy ügyvéd. Nagy írók érzik ezt. „nevezzük Taksony megyének". Az utolsó fejezetben. Előző nagyepikai alkotása. „zöld venyigével befont. szerény" lak.. Tiszarét szintén tipikus alföldi település. ha jótékony kézzel a szenvedők segítségére sietne. melyeket szociális viszonyai okoztak. s amelyeket enyhíthetne legalább. a pozitív és a negatív szerepkör világosan megkülönbözteti őket. É (AZ ŤR• MONDATAI A REGéNYBEN) Az 1840-es évek közepén a magyar társadalomban a maradiság gócpontja a nemesi vármegye. Tájkép is keretbe zárja tehát a művet. emlékeztetnek emberi természetünk nemesebb vonásaira. amelyet a bevezetésben az író az „egyhangŁság" szimbólumaként mutat be.üde színfolt a sivárságban. Székhelye Porvár. A szereplők könnyen csoportosíthatók. NyŁzó Pál főbíró. a Tiszarét melletti Törökdombon kezdődik és ér véget a konkrét eseménysor.. amely mindenekelőtt éles vádirat a megyerendszer és a feudalizmus ellen. de a befejezésben Petőfire emlékeztető ódai hitvallással fordul hozzá: „virulni fogsz!"É Fiktív. báró Eötvös József (18131871) egy évvel korábban A falu jegyzőjét. tipikus színhelyen játszódik a cselekmény. A karthausi c. A karakterek közti eligazodást a beszélő nevekkel könynyíti az író: a szójelentést lágy. Merész kézzel föltárják a társadalom legundokabb sebeit. Ez a mozzanat a főcselekmények allegóriájának bizonyul. „tiszta udvarral" .anyagi érdekeinek kielégítése után lázasan rohanó korunk részvétlenül elfordul a szenvedésektől. Arany János 1846-ban írja e tárgyról Az elveszett alkotmány című szatirikus eposzát. a Tisza látványa. az ingadozók és bizonytalanok a cselekménysor végén zömmel a pozitívakhoz csatlakoznak. Viola kézrekerítésekor a színhely is ismétlődik. A „végtelenül unalmas" magyar róna ellenpontjai a regényben a német városok: Heidelberg (ahol ifjŁkorában Réty és Tengelyi is tanult) és Göttinga (Vándory előéletének színtere). zenei hangzás (daktilikus lejtés) is aláfesti Tengelyi Jónás. Vándory Boldizsár és Völgyesy nevében. valamint Viola ezzel párhuzamos üldözésének előképére ismerhetünk benne.

ő a becsület megszállottja. fejezetben részletesen elbeszéli az író. Kislaky Kálmán Réty Etelka oldalán. hogy még a főszereplők is kevés. Ehhez a körhöz csatlakoznak a fiatalok. nevelő. Vezéralak a két főhős. §k a hatalommal való visszaélés. félreállítják. Lelkész édesapja a szeretet légkörében. A főhős. Peti cigány és Liptákné. Akárhová kerül. Puritán jellem. de mindenütt kijátsszák. Viola jómódŁ telkes jobbágy volt. A pozitív figurák kezdetben kevesen vannak.Kenyházy Bandi esküdt. szerelmi boldogságukat is megtalálják: Réty Źkos Tengelyi Vilma mellett. az élen Rétyné. tőle ismerte meg a felvilágosodás és a francia forradalom eszmevilágát. könyv) antik hőseinek példája. Németországi (pl. a „nagyszerű tett vonzása" is formálta. Don Quijotéhoz hasonlóan fáziseltolódás áldozata. Segítőik kezdettől Vándory lelkész. Tengelyi és Viola sorsa együtt azt példázza. . gaztettek elkövetésére is vetemednek. mígnem jegyző lesz Tiszaréten. nem törekedett bonyolult belső lélekállapotok teremtésére és rajzolására. A jellemekről általában elmondható. de jellegzetes vonással bíró figurák. aki kimagaslik és épp ezért végzetesen elkülönül embertársaitól. a romlott vármegyerendszernek. a gyermek tudatvilágát Plutarkhosz (a Párhuzamos életrajzok c. mindenütt (a falusi jegyzőségben is) világjobbító szándék vezérli. betyár lesz. Romantikus alkat. akik értékrendszerük tisztulásával életcéljukat is. Szentimentális-romantikus beállítottság fejlődött ki benne. de a tisztviselők visszaélései (NyŁzó főbíró erkölcstelensége) törvényen kívüli helyzetbe sodorja. Politikai és személyes érdekek motiválják őket. hogy Magyarországon a nemes és a jobbágy egyaránt kiszolgáltatott áldozata a feudalizmusnak. de épp ezért a jelenben tragikus sorsŁ. de közönséges bűnök. de szigorŁ valláserkölcsi nevelésben részesítette. Viselkedésüket. Alakjában Eötvös József saját egykori nevelőjének. Az ellentábor: a nemesi vármegye egész intézményrendszere és tisztviselői kara. politikus-jelölt. az igazságért harcoló Tengelyi és a szabadságért küzdő Viola. megelőzi korát („gondolataival [É] fél századdal a többiek előtt jár"). Pruzsinszky Józsefnek a vonásait is megjelenítette. Tengelyi Jónás jellemének kialakulását a 2. gazdatiszt lesz belőle. heidelbergi) tanulás és pesti joggyakorlat után kezdődik hősies-tragikus pályafutása: a szegények ügyvédje. „Magyarországon sehová sem való" (gróf Marosvölgyi főispán szerint). ahol „történetünk kezdetén már hŁsz éve hivataloskodott". a korrupció és a kegyetlenség megszemélyesítői. magatartásukat elsősorban társadalmi helyzetük határozza meg .Eötvös típusokban gondolkodott. Macskaházy és NyŁzó Pál található. Sáskay Tamás adószedő stb. Karvaly Źgoston várnagy. Tengelyi Jónás maga az elvi szilárdság és a „makulátlan erényesség". ilyenformán az alvilággal is kapcsolatba kerülnek (személy szerint Cifra Jancsival és šveges Jancsival).

de ő csak karikírozott mása pl. Rétyné és a vele szemben álló Tengelyi Jónás törekvései teszik nyilvánvalóvá: a regény alapkonfliktusa az erkölcs és az érdek között feszül. aki „megőrizte [É] az ősök műveletlenségét". de saját boldogságát nem tudja megőrizni. igazi „filantrópiával" (emberszeretettel). a családjában a felesége bábjaként .a politikában a „szélirányt" követve. Réty alispán. sztoikus bölcsességgel: tudni kell „élni mindazzal. nemzetét sem tudja szolgálni. A falu jegyzője az etikai értékeket szolgálja. tehetsége. Źlnéven él. aki felekezeti és faji különbségtétel nélkül. az idősebb Kislaky stb. mindkét pártban ott van. Bántornyi „James". a kastély Łrnője a saját érvényesülését hajszolja. Tengelyiék ügyének válságosra fordulása átmenetileg kimozdítja semlegességéből.csupán „abban fáradozott. Rétyt választotta férjének. törekvéseiből a korabeli magyar társadalom „enciklopédikus" képe rajzolódik ki (Sőtér István). Céljának eléréséhez nem válogat az eszközökben. Jelleme és sorsa egyaránt romantikus. a volt alispán „áldott jó ember". a világi hívságokról (pénzről. Van külföldet járt nemesember. hogy többnek lássák. Kettejük manővereihez a vármegyei jogrend és intézményrendszer tökéletes terepet nyŁjt. a valóságos Széchenyi Istvánnak: az angliai kultŁrának csak egyes elemeit veszi át. Az ellentábor háttérben meghŁzódó. Terveinek kivitelezője. valamint Göttinga szelleméből következően . „született báró Andorházy kisasszony". nemes indulatai. rangról) lemondva. a tradíciók képviselője. Kislaky. Tengelyi szembekerül vele. elvégre „mindenáron szolgálni akarta a hazáját". munkabírása. és így jelentős szerepet játszik féltestvére magára találásában. nincs igazi kisugárzása.Kivételes képességekkel bír (szorgalma. addig tartalmatlan életet élt. Eközben az alispánné kihasználja a megyei gépezetet. az ő anyagi helyzetére alapozva kívánja visszaszerezni a főnemesi rangot.családi okokból. semmilyen visszaéléstől.kívül áll a politikai csatározásokon. alattomos vezéralakja Rétyné. kiegyensŁlyozottan és szerényen. amit a végzeted adományozott neked". A nemesség alaptulajdonsága a gyengeség (Réty Źkos. Krivér főjegyző kétkulacsos politikát folytat.). A nemesség lecsŁszó elemei (Szentvilmosi János) a legsötétebb bűnök elkövetőivé züllenek. amíg . Református lelkész. ők ketten külön csatát vívnak egymás kijátszására is. „a hajdankor jószívű egyszerűsége" mellett. hivatástudattal segíti az elesetteket. családja is szétzilálódott. sőt a társadalom ellen kényszerül fordulni. Jellemének alapmotívuma a rangkórság: egykori szerelmeséről lemondott (mert a fiatalember szegény volt). mint aminek született". jellegzetesen félművelt. Vándory Boldizsár . élete ekkor kisiklott. Macskaházy hozzá illően erkölcstelen és gátlástalan. de megmaradnak a vármegye híveinek (Cifra . semmilyen bűntettre való felbujtástól nem riad vissza. családszeretete egyaránt rendkívüli). A főbb szereplők és a számos mellékalak vonásaiból.

Gyakran megragadja az alkalmat. Kölcsey Ferenc regénybeli mása (Eötvös József példaképe volt ő is). de ezután ő marad az előtérben. —jabb szakasz végén elfogják Violát. a cigányok és a zsidók is megjelennek. tékozló életmódot folytat). Eötvös társadalomképében a kívülrekesztettek. pl. a fordulatokat pontosan illeszti egymásba.Jancsi lövi le. a jogrend kiterjesztése elodázhatatlan. mindenfajta elnyomást és megkülönböztetést meg kell szüntetni. rész). tablókép az igazságszolgáltatásról. „félelmet nem ismerő lélek". Az expozícióban . hogy kommentálja a jelenségeket. šveges Jancsi vallomása és ennek következtében Rétyné öngyilkossága (36-37. Példát mutat Réty Źkos. és így a nemzetnek is javára válhatnak. Petőfi Sándor szellemiségéhez.szembefordul apjával és mostohájával. a dzsentrivé csŁszás veszélye fenyeget (Kislaky Kálmán duhajkodásra hajlamos. Kezdetben kevés hatással. társra lelve értelmessé tehetik saját életüket. fejezet). aki .Kármán József egykori programjára ismerhetünk itt a nők nemes lelkületével kapcsolatot találnak. betyárból immár pandŁrként.) Źltalános tanulság: az érdekek kölcsönös elismerése és érvényesülése a nemzet egészének érdeke. erős a véletlen szerepe). Tengelyit felmentik. . de tiszta elvszerűséggel lép fel Völgyesy alügyész. A végső fordulatot több mozzanat segíti elő: Vándory színrelépése (34. Eötvös József az 1840-es évek közepén a demokratikus fejlődés szószólója lesz. Ez a politikai program már tŁllép a centralisták célkitűzésein. A fiatal nemesekre a regény kezdetén még a parlagi nemessé. A végső tetőponton mindkét főhős sorsa megfordul: Viola meghal. Mégis a jövő letéteményesei lehetnek ők. hallgatózás vagy kihallgatás. az ő sorstragédiája olvasható. az önfeláldozó Violát). ő belülről változtatja meg a feudális intézményrendszert. A falu jegyzője nem nyeri vissza teljesen életerejét. illetve érdemeik szerint elrendeződik. részben a jegyző gyanŁba keveredésekor.a kezdőjelenet és a közbeékelt TengelyiéletŁt után . fejpénzért. a tisztŁjító megyegyűlés és az iratlopás egymás mellé helyezésével teremti az első csomópontot (14-15. (A zsidók emancipációjáról tanulmányokat is készített. A reakció eleinte háttérbe szorítja. de következetessége és szívós helytállása mégis egyre nagyobb szerephez juttatja. a „rögtönítélő" bíróság ülése a mű egyik tetőpontja (22. az áldozatok tragédiája viszont megrázó. ha . a 30. Viola és Tengelyi sorsa ezután is több ponton találkozik. A felépítést tekintve a regény több párhuzamos szál bonyolult szövedéke. de helyére mások lépnek Eötvös József biztos kézzel épít. A megoldás ellentmondásos. és igen közel kerül pl.a cselekmény bonyolítása közben mutatja be a többi szereplőt és a körülményeket (a 14. fejezet).) és legvégül János huszár közreműködésével Viola önkéntes visszatérése (38-39).anyai örökségére támaszkodva . de egyszerűbb eszközökkel is gyakran él (sok a rejtőzködés. A szereplők egy részének sorsa beteljesedik. részig).

aki a politikai célzatŁ irodalom programhirdetője volt.illetve összképet fessen (pl. apja akkor ennek a . de az író (Kölcsey Parainesisének hatására is) eleve vonzódik a körmondatos. Az élő nyelvi fordulatokat majd Jókai emeli be a magyar epikába. irányzatosság mind a jelenetezésben. hogy Majtényi Zoltán „stilizálás és rövidítés" elvégzésével „átdolgozott szöveg"-et bocsátott közre 1992ben. a hídfelbontás.megyének a főispánja). az „egzekŁcióról". megyei hivatalnokként ismerte meg közállapotainkat (1837-ben Eperjesen ülnök volt. árnyalt lélekrajzot Kemény Zsigmond fogja megteremteni. s az nem mindig mulatságos. szentenciaszerű. és nem a létező hibák orvoslására. A szókincsben megjelennek a latinitás elemei is. Cselekménye szerint ez a mű a legelső bűnügyi regényünk. nem az érzelmek nemesítésére törekszik. eszményítés. életképek. irányregény. A műfaj összetett. A Noszty fiŁban) is megjelenik majd: a tarokkozás. mind a karakterek megformálásában. a nemesi előjogokról szóló rigmus). típusalkotás. A hangvétel legtöbbször a szatíra maró gŁnya. Könnyedebb részek. E műfaj célkitűzéseit az író pontosan rögzíti: „A költészet kedves játékká aljasul. művészi célzatát tekintve pedig Łn. olykor szelídebb malícia. Regénye ábrázolásmódjának összetevői: didaktikus célzat. idézeteinket is onnan vettük. alig néhány évtizedes mŁlttal bír. a tévesen felhasznált köszöntő szónoklat. Az elmélyült. szatirikusan élezett beállítások. (Indokolt.) Egyes körülményes mondatok az iróniát szolgálják. Regényének több eleme Mikszáth műveiben (pl." A stílusban érződik: epikánk csak Eötvös korában bontakozik ki. lírai betétek ritkán jelentkeznek: „regényem csak az élet képe akar lenni. az igazságszolgáltatásról. saját nézeteit adja Tengelyi Jónás szájába: „A nemesség megyei rendszerével sáncokat épített maga köré. amelyek mögött kiváltságait évszázadokon keresztül védelmezni tudta a törvények ellen is. Eötvös József a magyar realista regény első nagy mestere. a kortesgyűlésről és egyéb politikai rendezvényekről. a vallási-felekezeti és a nemzetiségi kérdésekről). moralizáló előadáshoz.Sáros . a bürokráciáról. tablóképek. Az író személyes megnyilatkozásai között a legjelentősebbekben saját ars poeticáját fogalmazza meg. karikatŁraszerű jelenségek és portrék." és felteszi a kérdést: „miért nem vesszük be a népet is a sáncok mögé?" Bront‘: švöltő szelek (1847) . ha különválik a kor nagy kérdéseitől. pamfletszerű elemek (pl. Eötvös József személyesen. börtönállapotokról. csattanóra kihegyezett szófordulatok („gyöngéd asszonyi hangjának fortisszimójával")." A kortárs írók közül Victor Hugo volt szerzőnk példaképe.

a közeli barátságos völgyben (Thrushcross Grange-ben) pedig Lintonék. és jóllehet egykönyvű író maradt. Miért lesz valaki embergyűlölővé? Milyen mértékben vagyunk felelősek embertársunk sorsáért. Az apa idővel meghal.Ritka. elemi erejű szenvedélyekről. de . Az švöltő szelek az ember társ utáni vágyáról. de egyŁttal szabadságának is. Sorsuk egy talált gyerek megjelenésétől kezdve fonódik össze és fordul mindinkább tragikusra: Earnshaw Łr a városból egy sötét bőrű kisfiŁt visz haza. Catherine változatlanul melegen szereti Heathcliffet. Főhőse különös. a kísérteties „gothic novel" hagyományaira építve az emberi szenvedély viharait mutatja be. ír származásŁ falusi papnak három lánya volt. de egyetlen regénye világsiker lett.É (S§TéR ISTVŹN) Az angliai Yorkshire-ban a XIX. vagyonosan. és kártyán minden vagyonát elnyeri. a magyar cím expresszív szókapcsolata előrevetíti az érzelmek és természeti erők együttes tombolását. mindhárman megpróbálkoztak az irodalommal. Az švöltő szelek (Wuthering Heights) a XIX. az ihlet csodálatos rátalálása legtitkosabb mondanivalóira. különc figura. megemberesedve. hogy mi motiválja egy adott személyiség kialakulását. Catherine pedig az elegáns és udvarias Edgar Linton felesége lesz. Emily Bront‘ (18181848) volt a középső nővér. a Catherine nevű kislány viszont testi-lelki jó pajtása lesz a jövevénynek. A cím eredetileg azonos volt a fő színhely nevével (ez szó szerint Čsüvöltő magaslatokÇ. századi angol irodalom „legdémonibb műve" . szeretet iránti igényéről szól. de kegyetlen bosszŁtervekkel. Romantikus és egyszersmind modern lélekelemző regény. szélviharoktól gyakorta pusztított vidéken. azt elemzi. Hindley kezdettől gyűlöli Heathcliffet. az emberi kapcsolatok sajnálatos elvadulásáról. Saját fia. majd háromévnyi rejtélyes távollét után visszatér. de szereplőtársai is sajátos karakterek. Odaköltözik a közben (felesége korai halála után) elzüllött Hindley Earnshawhoz. Az írónő a rendkívüli egyéniségek és a különös magatartások mögötti titkokat tárja fel.a fordító Sőtér István szavaival. boldogságáért? Mi alakítja ki a jellemet? Milyen szerepet kap a személyiség formálódásában az öröklődés és a környezet? Kitörhet-e az ember a korlátai közül a saját erejéből? Hogyan lehet megtörni a szeretetlenség és kegyetlen gyűlölködés láncolatát? Sivár. század első felében egy korán megözvegyült. Eltűnik. a „Szelesdombon" él a regénybeli Earnshaw család. váratlan alkalma az ábrázolás teljességének. Heathcliff így minden szeretetből kiszorul. a tomboló bosz-szŁról. Sőtér Istvánnál „Szelesdomb").

Heathcliff és Catherine önfeledt összemelegedése cinkos elvadulással (a lápban való csatangolással) járt együtt. „kétszínű életet él". hogy normális emberi kapcsolatokat építsen ki. de már alapjaiban sérült személyiséggel. Amikor Szelesdombra kerül. Azt tudjuk csupán. mindent. Heathcliff meghal. mással él. Catherine-nek azonban megmaradt a lehetősége (szépségénél.Edgarnak hű felesége akar maradni. Catherine kedvessége mentsvár lett a számára. eszelős bosszŁvágytól hevítve tér vissza: „Ésötét tüzű szemében félig vadállati. családias melegsége. Megpróbáltatásainak Earnshaw Łr gondoskodása vet egy időre véget. nem látja meg Edgar Linton humanizmusának értékeit. Származása és addigi (feltehetően megpróbáltatásokkal terhes) előélete azonban ismeretlen. szerelmet. talán valamilyen keverék. hogy ki mellé kell állnia. de megfékezett kegyetlenség bujkált. ahhoz. csak a legázolandó ellenfelet látja benne. amikor Łgy látja. Monomániás gyűlölködővé vadul. hogy kilépjen ebből a körből." Képtelennek bizonyul elviselni azt. és a két megmaradt fiatal az Earnshaw és a Linton családból egymásba szeret. művelt légköre. és így nem vállalja a mellette való életet. amikor a lány Edgar Linton vonzáskörébe kerül. valamiképpen kiemelkedik a „vaskos tudatlanságból". akaratos és gőgös" lesz. tanultságánál és főképp családja rangjánál fogva). tragikusan torz céltól. Heathcliff kegyetlen bosszŁsorozata következik félreértésekkel és végzetszerű fordulatokkal. de annál hevesebben áhította a szeretetet. és csak ájtatoskodó. mígnem a gyűlölködés megszakad. Heathcliff. Pontosan látja Ellen Dean: „Azon a napon. a vele való lépéstartásért folyó versenyt. brutális gyűlölködése elvakítja. de pajtását Hindley. míg Heathcliff mindent elveszít. ő elveszít barátságot. Catherine." Heathcliff összeomlásáért Catherine is felelős. hogy Earnshaw Łr az éhhaláltól menti meg a kisgyereket Liverpoolban.Ellen Deannel folytatott beszélgetése során sem -. talán cigány. Szíve minden szeretete Heathcliffé. A kisfiŁ korán megedződött a megpróbáltatásokkal szemben. de a szeretet már ebben a családi közegben is gyűlölettel együtt jut osztályrészéül. mikor magából Lintonné lesz. hogy Catherine saját akaratából a másé lett. hamis valláserkölcsöt ismer (ennek ellenpontja Thrushcross Grange valódi otthonossága. a „kakukkfióka" jelleme áll a mű középpontjában. „fennhéjázó. hogy fel kell adnia a Catherine-ért. eltávolodva Heathclifftől. épp hogy járni és beszélni tud. a bátyja „lealacsonyította". elveszti a jogát és a lehetőségét a boldogságra. Nem tudja tisztázni . Egész életére kiható vereséget szenved. és annak elmaradására csak dacos lázadással tudott válaszolni. embertelen büntetésekben részesül. A titokzatos három év alatt Heathcliff megteremti saját egzisztenciáját. Agresszív ösztönei. egészében humánus világa). „spanyol vagy amerikai fajzat". Szelesdomb feudális rendjében a gyerek megaláztatásokat él át. hisz a szeretetlenség sorsközösségében egymásra találtak. . még alig 2-3 éves.

ki tud szabadulni Heathcliff hatalmából (bár ez óriási erőfeszítésébe kerül). sokáig szunnyadó igényessége bátorításra talál. nem csupán azzal. hisz alig találkoznak idegennel. hogy kegyetlenségének egy. A mű végére megtalálja saját énjét és feladatát. Cathyben már mint kisgyerekben kifejlődött a mély és gyengéd vonzalom képessége. a műben megjelenő nagy. apja gyűlölte. évek mŁltán Łrrá tud lenni személyes fájdalmán is. Heathcliff pedig „vadócnak nevelte. a felszín mögött sejthető szelídség. pipogya fiatalember. de nem a megtestesült ördög [É] Soha senkit sem szeretett életében. „sokkal mélyebben élnek". de érzékeny". A szelesdombiak keveset beszélnek. ugye?" Hareton Earnshaw félárván nevelkedik. hanem azzal is. völgy és láp. Heathcliff származása. „Sohasem tanították írni vagy olvasni [É]. Megerősödő nemes erkölcsiségét és lelkierejét lánya. és a lélek belső törvényei-örvényei jutnak hatalomra. A . tanítja és magához emeli. a külvilágból legfeljebb emberkerülők tévednek ide (pl. Liverpool és Gimmerton. lényegtelen kérdés az író szerint. nem csupán a lelkek.ez is embertelen bosszŁja része volt. a saját társadalmi-társasági frusztrációja következtében). Hideg szépség. bár gyenge szervezetét a betegség legyőzi. nem tiltották el semmi rossztól. hogy megsejti Hareton értékeit és közeledik hozzá. maga kegyetlen ember. és Isten megvigasztalta őt" (Ellen Dean). de visszautasító modor . a mienkénél is nagyobb nyomorŁság az oka. Isabelle fel tud lázadni. amit ő élt meg Hindley Earnshaw mellett . Mert maga szerencsétlen. meggazdagodásának módja rejtély marad. Lockwood Łr. Az embert alakító és egyszersmind fogságban tartó természeti környezet az švöltő szelekben hármas tagolásŁ: szirt. Erről a mélypontról emelkedik fel. A lelket közvetlenül a természeti környezet alakítja ki és tartja rabságában. és megtalálja saját életcélját gyermekének féltő nevelésében.tör ki a vád Heathcliffből.hiába próbálja a szerelmet kedvességgel pótolni. A családok is mérföldekre élnek egymástól. ebben a világban a társadalmon kívüliség dominál." „Faragatlan. hogy Heathcliff elevenére tapint: „Heathcliff Łr. felerősítve ősi ösztöneit. majd legvégül szerelmét. ebből az állapotából azonban képesnek bizonyul kiemelkedni. és ő lesz a végső győztes. és elnyeri Cathy rokonszenvét. A világ azonban itt befelé tágul. „Ha már leromboltad a palotámat. az „igazi bátorság és hűséges. Cathy (az ifjabbik Catherine) örökölni fogja. ragaszkodó lélek tanŁbizonyságát adta: bízott Istenben. Heathcliffhez képest csenevész. Az embergyűlölet közegében vagyunk." Azt a sorsot szánta neki. a társadalmi helyzetek és kapcsolatok csupán másodlagos jelentőségűek.így ismeri meg Lockwood. mindig megmarad elégtételül a gondolat.és kisváros csak hátteret jelent. A társadalmi tér csak közvetve van jelen. bácsikám?" „[É] bármennyire tönkretett bennünket. Edgar Linton kezdetben csupán naiv szerelmes. ne építs helyette kunyhót [É]" .

de intenzív lelki életet élnek. Az érzékennyé váló. érzéketlenné keményítik a lelket. ha ki tudja magában alakítani az erő. csodálatos szépségű vidék („könnyű pára szállt fel. Joseph. Edgar Linton hősiesen küzd sorsával. Ez a támasz lehet Bront‘ tanítása szerint a vallásos hit. Otthonos életkörülményeket nyŁjt. századi meghasonlásából. és bosszŁvágya is kifárad. Szelesdombon ennél „egészségesebb [É] a levegő. és bodros felhővel szegte be az ég alját").szirt („Szelesdomb") az erő és a magány világa. . lelki életében gazdagodó ember számára mindenekelőtt kapaszkodó szükséges: olyan külső támasz. lelki fogékonyságot alakít ki. Egyik szféra sem teremt tehát önmagában kiegyensŁlyozott személyiséget. Ez a tomboló természet és a társadalmon kívüliség világa. fiatalon sorvadnak el („lassŁ és gyógyíthatatlan lázban. az ösztönvilág és a humánum közös harmóniáját. •riási emberi tragédiák emlékétől terhes a szelesdombi légkör. Az öröklött és a környezettől meghatározott lelki-fizikai alkat korlátaiból azonban sokáig lehetetlennek látszik a kitörés. ők birtokba vették és uralták ezt a tájat. az öreg szolga) állhatatossággal. Az itt lakók sem ismerik valamennyi titkát. a könyv. A dombvidék lakói (pl. titokzatos és egyben rendkívül veszedelmes terület. Az ember csak akkor szabadulhat ki a XIX. és csak amikor mindinkább magára marad. olykor látomásoktól szenvednek. az ember akkor lesz Łrrá a külső és belső természeten. A láp az ösztönélettel kapcsolatos. rendíthetetlenséggel viselik sorsukat. számukra is életveszélyes. mely ellenállhatatlanul ragadta őket a halál felé"). rideg körülményei megedzik a testet. élesebb és szárazabb". Heathcliff folytonosan Catherine szellemének megjelenéséért esdekel. zaklatott lelkiállapotában ő is kísértetjárást érzékel a halott Catherine egykori hálófülkéjében. és ez a mű megoldása. de puhány. Az ifjabbik Catherine-nek ez végül sikerül. de szikárrá. életképtelen alkatokat formál. de azt végül nem kerülheti el. fekete mágiával foglalkozik). akkor jelenik meg (Cathy keze nyomán) virág Szelesdombon. lelki nyugalmáért. Nem tud dacolni a rejtélyes természeti erőkkel Earnshaw Łr sem. A valóság és az álom összemosódik Lockwood Łr tudatában is. a keresztény vallás és mágikus-pogány hitvilág valamiféle sajátos keverékében élnek (Heathcliff özvegye pl. A völgy az érzelem és a humánum bensőséges közege. magányosak. korán hal meg felesége és menye is. Heathcliff sorsa már gyerekkorában megpecsételődik. amelyhez kapcsolódva az önazonossága is megragadható. leginkább azonban a másik emberi lélek. A Lintonok csaknem valamennyien örökletes betegségben. a széthasadt kultŁra megnyomorító rabságából. de a gyermek Heathcliff és Catherine önfeledt együttlétének ez volt a színhelye.

amikor megbarátkozik a betűkkel. saját élményeik előadói. Lockwood. Catherine akkor kezd elszakadni Heathclifftől. az in medias res kezdés szintén előre megadja az életutak végét. amikor lehagyja őt a tanulásban (talán öröklött képességeik különbsége miatt). a mélyponton nyerünk először betekintést Heathcliff és társai sorsába. A regény időszerkezete közvetlenül a művészi célt szolgálva alakul. Az olvasó figyelme . Ez a párhuzam végül is oldja a „démoni" sötétséget. Az elbeszélő szereplő (főként Deanné) többször előre jelzi valamely hős sorsát. Elbeszélő szereplőket alkalmaz tehát a szerző (elsősorban Deanné. A napló (Catherine Earnshaw aprólékos feljegyzései) és a levél (Isabella hosszŁ beszámolója Ellen Deannek) beiktatása is ehhez a lírikus kifejezésmódhoz illeszkedik. líra és dráma fonódik tehát össze ebben a romantikus regényben. Catherine mondja (Nellynek) Heathcliffről: „[É] ő sokkal inkább én. az övé s az enyém egy. az Łj bérlő személyes élményei. fordulatos cselekménysor szubjektív előadásban jelenik meg az olvasó előtt. Lockwood és Heathcliff között párhuzam fedezhető fel.mondja a befejező jelenetek egyikében Cathynek Lockwood.„Könyvek nélkül gyötrelem volna az életem" . és megnyílik számára az írott világ . mint jómagam. benyomásai során kezd feltárulni előttünk az „embergyűlölők paradicsoma". (Mindebben a nagyvilágtól elzártan élő. Deanné azért tudja megőrizni lelki rugalmasságát. lépett ki a társadalomból. az Łj bérlő is képtelen a szeretet kifejezésére. s Łgy különbözik a Lintonétól. vagy a hősök bizalmasai. Cathy kisasszony személyében). akik nemcsak szemtanŁk. a regény végén Lockwood visszatalál az emberek közé. mert a házikönyvtár minden elolvasható darabját ismeri.ezzel együtt Cathy szíve. ezért jön északra. mindegyikből tanult valamilyen bölcsességet.) Az ideális Łt és cél azonban: szeretetben találkozni az embertárssal. mint a holdsugár a villámfénytől vagy a jég a tűztől. Bármiből van is a lelkünk. élete a bosszŁállással célját vesztette. én Heathcliff vagyok! Mindig. Zillah. mellette még Isabelle. jóllehet a véglegesen eltorzult személyiségű Heathcliff számára nincs visszaŁt. majd több nézőpontból visszaemlékezések derítik fel fokozatosan az előzményeket. hanem az egykori történtek cselekvő részesei. majd a főszerepet a neki elmondott visszaemlékezések veszik át. Epika. [É] kell még lennie valakinek rajtad kívül. A drámai sodrásŁ. mindig a lelkemben él[É]" A cselekményt az írónő közvetett módon tárja elénk. [É] Nelly. ezért lett emberkerülő. az irodalomban életlehetőségre találó Bront‘-lányok szemlélete és sorsa is erőteljesen tükröződik. Egy kívülről érkező idegen. A végkifejlet előtti epizódban. az epikus narrációt jellegzetesen reflexív közegbe ágyazza. Az ifjŁ Hareton csak akkor léphet ki primitív létállapotából. akiben te is benne vagy még. A szerző ezzel megŁjítja a hagyományos epikát.

a tavasz kezdete pedig az érzelemviharok enyhülését szimbolizálja. s mégis van megszületésében valami elképesztő váratlanság. Lockwood ezalatt ismerkedik meg a hősökkel és az előzményekkel. Heathcliff a középrészben gŁnyosan utasítja vissza a kötelesség. áprilisáig tart. a lelkiismeret. aki az ihlet meglepetésszerű bizonyosságával találkozik a történelmi pillanattal. a hosszŁ tél nyomja rá bélyegét a történetsorra. lehetővé teszi. amely az összetartozást és az emberi szabadságot egyaránt kifejezi. az írói szándéknak megfelelően a lelki motivációra összpontosul. Az életörömöt. A kerettörténet időszaka l801. a késő középkori gótikus várkastélyok idejére. Szelesdombon a záróképben viola és petŁnia illatát hozza a szél. novemberétől l803. az irgalom és a jótékonyság erkölcsi parancsait (szemben a gyűlölködő bosszŁvággyal). áradó és sodró életszeretetet hirdeti végül is az švöltő szelek című Bront‘-regény. A betét családtörténetben mintegy négy évtizedre tekintünk vissza. hiány formájában). A regény értékcsŁcsán a megbékítő szeretet áll (sokáig csupán igény. de legalább ennyire a géniusz varázslata. 1879) A Toldit készen várta helye. Háttérbe kell szoruljon a birtoklás („ő az enyém"). Az írónő többféleképpen is alkalmazza az időszimbolikát: tél elején indul a cselekmény. A szenvedélyek gyökerei azonban az emberi tudat mágikus-mitikus őskoráig nyŁlnak vissza. amiről a kor álmodik. a családi előtörténetben pedig mintegy háromszáz évre.így a történtek okaira koncentrálódhat. A változásokat feldajkáló s a legfontosabb erőket egy-egy döntő történelmi pillanatra összpontosító fejlődés logikája hozta létre. Olyan szeretet csendesíti csak le az üvöltő szeleket. az emberség. s aminek elemei hosszú századokon át alakultak ki a hazai és az európai irodalomban. sugárzó valóságú. a halottak pedig immár békésen nyugosznak a földben. február 4-én megjutalmazta Arany János Az . sugalló erejű műbe foglalja azt. ARANY JáNOS Toldi-trilógia (1847. az enyém-tied mindent meghatározó joga helyett a szeretetnek és az együttérzésnek. (KERESZTURY DEZSő) A Kisfaludy Társaság 1846. az emberi kapcsolatokat is szétziláló anyagi érdek. a kölcsönös megbecsülésnek kell uralkodnia. 1854. végül azonban fejet kell hajtania előttük.

amelyek nem fértek össze elképzelésével. hogy Toldi átrúgja az egyik csónakot a Dunán. Gondosan kihagyta a készen kapott anyagból azokat a jeleneteket. A farkaskaland a testvéri viszony tárgyiasítása. még februárban megérkezett Petőfi köszöntőverse és levele. jó fél esztendő múlva elkészült a művel. a második énekben pedig György szavai. melynek sorsa éppen a mai ülésen döntetett el. Származásánál fogva nem tartozik a cselédek közé. A történet szintjén a Toldi a főhős önmagára találásának. A verses históriában megőrzött változat igen zavaros sorrendű. A Toldi 1847-ben jelent meg nyomtatásban. Az Arany János számára oly fontos "epikai hitelt" sokféle forrás biztosította." Az elbeszélő költemény sikere az irodalom első vonalába emelte Aranyt.mely maga is Toldi-birtok volt . Vahot Imre a Pesti Divatlap munkatársául kérte. és Olaszországban zsoldoscsapat hadvezéreként tevékenykedett. hogy a díjt méltányosnak lelé az ülés a kihirdetettnél magasabbra tenni. mint pályanyertest újra Toldi-jával. péld. A kézirat tanúsága szerint "Vége oct. noha ezt Arany még nem tudta bizonyítani. Toldi Miklós valóban élt. Szalonta vidékén . például a malomkő asztalokat Toldi asztalának nevezték. megszaporítani. A lelki tusakodást erősítik Laczfi nádor hadának megjelenése. 1846". a kiteljesedés útjának a műve. a gyilkosság azonban már rákényszeríti erre. a bátyja által rákényszerített szerep nem teszi lehetővé. A főhős bujdosása kettős természetű: jelzi a még nem tisztázott életcél okozta bizonytalanságot. Miklóst határhelyzetben ismerjük meg: az önazonosság zavarával küszködik. a lelkifurdalás kivetítése. Forma és szellem népies legyen. oly kedvezőleg. "melynek hőse valamely. a Társaság titkárának a levelét. Mátyás király. de életmódja. 23-án. mely szerint "van szerencsém üdvözölni önt. A történeti Toldi Miklós Nagy Lajos idejében több megyében viselt főispáni hivatalt." Arany. Valószínűleg a helyi történettel hozható kapcsolatba.elveszett alkotmány című komikus eposzát. Arany birtokában volt Ilosvai Selymes Péter Az híres nevezetes Tholdi Miklósnak jeles cselekedetéről és bajnokságáról való história című műve. ezért Arany elemeire szedte a történetet. Ilosvai históriájából egyelőre két mozzanatot emelt ki és olvasztott be saját kompozíciójába: a bujdosást és a győztes párbajt. s ugyanezen az ülésen olyan költői beszélyre hirdetett pályázatot. a jótettért járó büntetés analógiája. másrészt a bűnhődés folyamatának a színtere. Miklós megvédi a . s hogy a parasztlegények virtuskodó fogásaival rémíti meg a cseh vitézt. Kádár vitéz stb. Miklósnak anyja iránt érzett szeretete elodázza a szerepzavarból való kitörést. a nép ajkán élő történeti személy. 1847 januárjában kapta kézhez Erdélyi Jánosnak. bár csak hivatalán kívül s a családi elfoglaltságok mellett dolgozhatott. hogy a vitézek közé kerüljön. Toldi Miklós. A középkorban Toldi személyével kapcsolatban számos monda keletkezett.Arany még föllelte a hős nevével is összefüggő mondatöredékeket. eszmei koncepciójával.

" A szerkezet is az antik eposzok mintáját követi. oda kerül. György anyja szemére veti. azaz a hazátlanság meg az új haza keresése motívumában a magyar nép jelképévé emelt Toldi léthelyzetét láthatjuk. Az identitás hiánya számkivetetté teszi a főhőst. nem hangzott-e össze az 1846-47-i évek vágyai s élményeivel?" A bujdosás. vagy a korabeli meghatározást használva "költői beszély". mégis úgy tűnik. A főhőst végigkíséri a "gyermek" kifejezés és minősítés. Az előhangban a látomásként érzékeltetett tárgymegjelölés és a segélykérés a romantikus eposzt idézi. A Toldi műfaja elbeszélő költemény. hanem életkori és mentalitásbeli is. mintha Arany a "daliás gyermek" Toldi vonásait már most úgy alakította volna ki. Az elbeszélő költemény egyensúlyra és harmóniára építkező koncepciója nem engedi érvényesülni a gyermeki természetből fakadó konfliktusokat. ki lerázza a viszonyok jármát. hogy elég legyen egy hajszálnyi hangsúlyeltolódás. a bika megfékezése és az érte kapott jutalom. A gyilkosságot. a magára talált nép fölemelkedését a nemzetbe. A klasszikus eposz értékrendjének csúcsán álló hírnév hangsúlyozásával fejeződik be a mű: "Dicső híre-neve fennmaradt örökre. egyben az érzelem levezetése. Gyulai Pál szerint "S vajon Toldi. ahonnan már nincs menekvés" (Szörényi László). a mulatozás után karjára borulva "úgy aludt el. "Nagyon nehéz bizonyítani. fölfelé tör. Szörényi László szerint Arany az egész kompozíció alapjául az Aeneist vette: mint ahogyan Vergilius eposzának első fele a római Odüsszeia. A mű befejezésében az elbeszélő újfent csak "daliás gyermeknek" nevezi Toldit. a vitézek közé. Toldi határhelyzete nem csupán szociológiai-társadalmi. és a hirtelen haragú. a világ érzelmi alapú megközelítése. a második fele pedig . mire rátámadnak a farkasok. A nemzeti identitás igényét kifejező klasszicista eposz merevségét.viharban az állatkölyköket. ezt jelzi magányos budai bolyongása. az önellenőrzés és önfegyelem hiánya. a bűnt a haza becsületének megmentése mint legmagasabb érték és erény semmissé teszi. a temetőben talált szállás. érzelmeitől végletesen befolyásolt figura olyan helyzetbe sodródjék. úgy hált a hatalmas gyerek" (Tizedik ének). Vörösmarty élt a Zalán futásában hasonló megoldással. hogy dédelgeti kisebbik fiát. A Toldi politikai üzenetét azonnal fölismerték a kortársak. a testvérek veszekedésekor Miklós "szörnyű gyermekként" viselkedik (Első ének). A vadállatok elpusztítása a bátyja iránt táplált gyilkos indulat megfelelője. a történetiség szerepét a népiesség programja oldja. A király is észreveszi jellemző vonását: "Ne légy olyan gyermek" (Tizenkettedik ének). fölmagasztalásában pedig Arany politikai programjának lényegét. ahová vágyott. mint ahogy elsimul a magatartásforma következménye: a hirtelen harag. A cseh vitézzel vívott párbaj révén Miklós elfoglalhatja az őt megillető helyet és szerepet. mindenütt népünk eszményi oldalait tüntetvén föl.

Toldy Ferenc is. 1847-ben ezt írta Petőfinek: "Egy Toldit akarok még írni. Rövid idő alatt nyilvánvalóvá vált. Az udvar pedig az európai fejlődés kifejezője. Halálos ágyán Lajos király meglátogatja. kétféle fejlődési lehetőség kínálkozik. a megváltozott politikai helyzet pedig a Toldiban tükröződő naiv optimizmust kérdőjelezte meg. Feltehetően a felező tizenkettes időmértékbe való átjátszásáról van szó. Arany népiesség-koncepciója szerint a műalkotás "legyen egyszerűen nemes. de erre nem kerül sor. mert nem értett egyet a nemzeti szokásokról idegen életvitellel és erkölcsiséggel. hogy a nép nemzetbe emelése nem olyan problémátlan. bensőségesség hangulatát sugározza. mint ahogy azt alig egykét évvel ezelőtt hitte. Legyőzi párviadalban az olasz vitézt. mint ahogy azt a Toldi sikere ígérte. a bizakodás és remény rendkívül hamar a múlté lett. amely részben a nemzeti sajátosságok feladását is jelenti. Az ország.a római Iliász. Arany számára a választás már nem egyértelmű. s ezt neked akartam dedikálni. és elnyeri a király kegyét. Az ünneplés azonban már nem egyértelmű: az apródok énekén felháborodva újra gyilkosságot követ el." 1848ban az első művel együtt szeretné kinyomtatni." Arany harmonikus egységbe olvasztja az archaikus kifejezéseket a tájnyelv fordulataival. amelyben visszaszerzi becsületét. Most újra hívják. Az eposz jellemzője. a nép nyelvét megközelítő s ennek virágaival ékes . ugyanúgy Arany Toldijában az első hat ének tartalmazza Miklós bujdosását. . A főhős a nemzeti hagyományok védelmezője. Erre biztatta Petőfi. Az öreg Toldi három éve hagyta ott az udvart. az integrációé. nemzeti. az epikus hasonlat már a népiesség nyelvi programjával érintkezik. s a kötelesség érzése erősebb benne a megbántottságnál. A megtalált és ábrázolt harmónia. a párbeszédek tökéletességében. s az uralkodó kiegyezésre biztató szavai képviselik immár Arany álláspontját. a Toldi estéjében már csak az alternatíva egyik ága. Toldi estéjét. A hangnem.szóval döntessék le a közfal a népi s ma úgynevezett fennköltészet között. Az irodalmi életbe való bekerülése korántsem volt olyan zökkenőmentes. az ütemhangsúly és a trocheusok lüktetése egyszerre jellemzi a verselést. A Toldi verselése vitatott. erőteljes. és legyen a költészet általános. A Toldi sikere folytatásra kötelezte Aranyt. az erkölcsi normákhoz és az eszményekhez való ragaszkodás jelképe. a második hat ének a diadalmas harcot. a néppé emelt nemzet politikai programja a stílus szintjén is jelentkezik: a leírások. s a végső változat kiadásakor Arany figyelembe vette Kemély Zsigmond kritikáját is. s az otthonosság. Csak 1854-ben jelenik meg a Toldi estéje. A Toldiban a főhős az elbeszélő eszmei-ideológiai koncepciójának kifejezője volt. a hangvétel és a koncepció kidolgozásában és módosulásában szerepet játszottak Arany személyes és történelmi tapasztalatai. a nemzet két út előtt áll.

Arany az agg Toldi alakjában a XIX. századi irodalom egyik kedvenc témáját, az időből kiesett embert ábrázolja. Toldi a harcban, az egyértelmű erkölcsi viszonyok világában találja meg szerepét, idegen tőle az olasz módi, a viszonylagosság, a polgári élet. Budára történő bevonulásakor az elbeszélő rá is játszik Don Quijote és Sancho Panza kettősségére. A főhős értékelése egyszerre ironikus és elégikus. Az irónia a megkésett embernek szól, aki idegenül mozog az új világban, az elégikus hang pedig annak a magatartásformának és erkölcsiségnek, mely nem az időhöz kötött. Hiszen a tisztesség, a bátorság, a hazaszeretet nem függvénye a változásnak. Lajos király szavai viszont arra figyelmeztetnek, hogy az értékőrzés és haladás nem egymást kizáró ellentétek és csak a kettő együtt képes megtartani a nemzetet. Toldi újbóli gyilkossága már nem bocsánatos bűn, a hős nem kap egyértelmű feloldozást. A két Toldi-művet ismétlődő toposzok kötik össze. Az öreg Bence helyett most a fiát látjuk, mindketten a patriarchális viszonyok között létrejövő emberi hűség jelképei. A zárókép a hóesésben a sírnál az ásóra támaszkodó Bencével nemcsak Toldinak, hanem a hű cselédnek is emléket állít. Mindkét mű középpontjában a párviadal áll, s a két jelenet között logikai összefüggés is található. A cseh vitéz orvul támad legyőzőjére, az öreg Toldi már meg sem várja a király kegyelmet biztosító intését, végez az olasz lovaggal. Mikola még a Herder nyomán elterjedő szláv veszélyt jelképezi, az olasz lovag a nemzeti sajátosságokat bekebelező európai út szimbóluma. Mindkét műben Toldi párviadalát két fiú küzdelme előzi meg. A Toldiban az özvegy meséli el fiai halálát, a Toldi estéjében a Gyulafi-ikrek vívnak meg az olasszal, eldönthetetlen szerelmi konfliktusuktól is indíttatva. Bertalan halálával a sebesült Lóránt nyeri el Kende Rózsa kezét. Lajos király alakjában némi következetlenség figyelhető meg. A Toldi estéjében az első műhöz képest kissé megfiatalította Arany. A természeti képek, a környezetrajz is jelzi a két mű különbségét. A Toldi erőt, kiegyensúlyozottságot sugalló nyári képpel indul, a Toldi estéje az elmúlást idéző ősz megrajzolásával kezdődik, s annak véglegességét kifejező tél képével zárul. A hóesés azonban a kegyelem és megbékélés hirdetője is, a lelki megtisztulás ősi toposza. Ťgy búcsúztatja el Arany az életmű egyik legfontosabb hősét, Toldi Miklóst. A trilógia befejező részét, a Toldi szerelmét 1879-ben zárta le Arany. Az életműben Toldi problémahordozó hősként jelenik meg, s mindig az alkotói pálya egy-egy fontos szakaszán fordul hozzá a költő. A Toldi szerelme már nem elsősorban a nemzeti problémák kifejezője, hanem a kései Arany világképének hirdetője. A sokszálú, bonyolult történetű verses regény középpontjában a félig leélt élet, az eljátszott boldogság kérdése áll. Most válik végzetesen tragikussá a "gyermek Toldi" alakja, aki játékként fogta föl az életet, aki társa helyett vívott meg Piroska

kezéért. Meggondolatlansága jóvátehetetlen vétek: amikor győz a lovagi tornán, éppen társa helyett aratott diadalával vet véget személyes boldogságának. Minél messzebb akar menekülni Rozgonyi Piroska iránt fellobbant szerelmétől, a távolság azonban nem csökkenti, inkább növeli érzelmeit. Hazatérve a messzi csatákból megöli a feleségét bántalmazó Tar Lőrincet, s ezzel végképp eltaszítja magától szerelmét. A mű az őszikék rezignált hangján szól az emberi boldogság paradoxonáról, a nem teljes élet gyötrő kínjáról. ARANY JáNOS Buda halála (1863)

[É] elnyomhatatlan az olvasóban az a kimondani is alig mert sejtelem, hogy ennek a műnek minden részlete, versszaka, sora remekmű, az egész azonban valahogy mégis hiányérzést hagy. (NéMETH G. BéLA) Arany János az Akadémia Nádasdy-pályázatára küldte el a Buda halálát. Nádasdy Ferenc gróf 1857-ben ötezer forintos alapítványt tett, hogy annak kamataiból másodévenként száz arannyal jutalmazzák a legjobb magyar tárgyú elbeszélő költeményt. A bíráló bizottság (Jókai, Gyulai, Kemény) értékelése szerint: "nem csak viszonyosan tartják becsesnek, hanem magában is oly kitűnő műnek, mely epikai költészetünk elsőrangú művei között foglal helyet [É]. E rendkívüli mű egy nagyszerű eposz tervét sejteti a bírálókkal. A szerző nem kevesebbet céloz, mint amennyire lehetséges, a műköltészet terén visszateremteni azt, mit népköltészetünkben elvesztettünk, ősi naiv eposzunkat." A Buda halála a kéziraton található feljegyzés szerint - "1862. február végén - május 6-án 1863." - gyorsan elkészült. A terv, a magyar őstörténet megírása, a naiv nemzeti eposz megteremtése azonban régóta foglalkoztatta a költőt. 1847-ben Petőfihez írt levelében így fogalmaz: "Festenék szabad hazát, közös hazát; megtanítanám a népet, mikép szeresse a hont, melyért előde vére folyt. Mert bizony nem a mai nemesség vére volt az, mely visszaszerezte Etele birodalmát: az a vér részint a csatatéren folyt el, részint a magvetők igénytelen gubája alatt rejlik." Kezdetben, Vörösmarty és a reformkori romantika példája nyomán a honfoglalási harcokat akarta megrajzolni.

A forradalom és a szabadságharc bukása, a megváltozott történelmi helyzet fordítja figyelmét a hunok históriájára. Arany László szerint: "Az Attiláról szóló eposz tervével talán mindjárt a forradalom után kezdett atyám foglalkozni." Arany rendkívül gondosan készült műve megírására. A korabeli történettudomány általában elfogadta a hunok és a magyarok azonosságát, a költő pedig biztosítani akarta az "epikai hitelt", hiszen "Monda nélkül pedig - vagyis legkisebb támasz nélkül a hagyomány vagy história részéről - egész epikai költeményt csak mintegy az ujjamból szopni, ha tudtam volna is, nem akartam." Tanulmányozta Anonymust, Kézait, Thuróczi őstörténetét, Ipolyi Magyar mitológiáját, a francia történetíró Amadé Thierry Attiláról készült tanulmányát. Megihlette Aranyt a perzsa Firdauszi Sáhnáme című eposza, amely kiemelkedő személyek helyett két nemzet egymást követő generációkon át folytatott élethalálharcát állította a középpontba. Irán és Turán világtörténelmi csatájának magyar megfelelőjét a hun-német ellentétben látta. Hatott Aranyra a Lönnrot által rekonstruált monumentális finn eposz, a Kalevala, valamint merített a Nibelung-énekből is. Arany a hun eposzt trilógiaként képzelte el, s több tervet is készített. Az első rész Etele (Attila) és Buda összecsapásáról, a második az Etele világhatalmának végét előrejelző jóslatokról és Csaba neveltetéséről, a harmadik Etele haláláról, a hunok és a leigázott népek összecsapásáról, Csaba elbujdosásáról és jövőbeli visszatéréséről szólt volna. Az egészet Attila testvérgyilkossága és az érte járó büntetés foglalta volna egységbe, illetve Detre intrikája, mely az eseményeket a háttérből mozgatja. A magyarok voltaképpeni honfoglalása mint Csaba magyarjainak visszatérése szerepelt volna a trilógia végén. 1853-ban a harmadik rész, a Csaba királyfi két énekben maradt töredéke készült el, valamint a hatodik ének egy része, amelybe beledolgozta a Keveházát. A második dolgozat (1855-56) megpendítette az első rész témáját, és elkészített néhány részt a harmadikból is. 1855-ben írta a trilógia lírai előhangját. Nem készült el a trilógia idillikusnak szánt, a jövő ígéretét jelképező, Csaba neveléséről szóló második részéből semmi sem; Attila halálát több változatban is megírta, de a harmadik rész is csonka maradt; csak az első rész, a végső változatban a Buda halála címet viselő alkotás született meg. Buda király megosztja hatalmát öccsével, Etelével: "Légy te, öcsém, a kard; én leszek a pálca; / Isten a jó tettet jóval koronázza!" (Első ének). A hatalomról való lemondás azonban nem békét, hanem viszálykodást teremt a testvérek és a nép között. Etele van hívatva a világ fölötti uralomra, ennek szimbóluma a hunok Istenének, Hadúrnak csodálatos kardja, amelyet egy pásztor talál meg, és ad át Etelének. De az Isten ahhoz a feltételhez köti védencének és vele az egész hun népnek a jövendő sorsát, ha az képes lesz önmagát legyőzni. Detre ármánykodása s a két király feleségeinek viszálya fokozatosan olyan

helyzetbe juttatja Budát, hogy félteni kezdi életét, pártütést szervez öccse ellen, sőt az isteni kiválasztottságot jelentő kardot is ellopatja. Etele, aki egy vadászaton a gonosz ármány kísértését legyőzve egyszer már megmentette bátyja életét, a kard ellopásán annyira felindul, hogy párbajban megöli Budát. Etele megrendül, de ismét kezében tartván az Isten kardját, vállalja végzetét. A Buda halála műfaja vitatott. Arany, aki szándéka szerint a naiv nemzeti eposzt akarta létrehozni, hun regének nevezte művét. Poétikai értelemben csupán a betét, a hatodik énekben szereplő Rege a csodaszarvasról nevezhető regének, mely a rekonstruált múlton belül is újabb múltbeli perspektívát nyit, a népvándorlás korát idéző naiv hangvételen belül újjáteremti a magyar ősköltészetet. Arany fölismerte, hogy tárgyához nem illenek a klasszikus eposz hangütése és kellékei: "Mi az elbeszélés ószerűen naiv formáját illeti, az nem affectatio. Szerző annyira s oly kizárólag jelen tárgyához tartozónak véli ezt, hogy részéről képtelen vakmerőségnek gondolna egy olyan eposzt, melyben Attila szerepel, így kezdeni: "Férfiát énekelek"É stb., míg a krónikák egyszerű nyelvén sok mindent el lehet mondani." A homéroszi-vergiliusi hagyománytól való eltávolodás, a mű lélektani alapozottsága a verses regénnyel is rokonítja a Buda halálát. Az irodalomtörténeti hagyomány azonban - a vitatott jelleg ellenére is - az eposz meghatározással illeti e művet. A továbbiakban mi is ezt használjuk. A mű jelentésrétegei közül az aktuálpolitikait, a nemzet sorsát érintőt szokták kiemelni az értelmezők. Arany a szabadságharc bukása után szembenéz a magyar történelemmel, s a kezdetekig visszamenve szól a tragikus nemzeti sorsról. A hun birodalom hatalmas történelmi viharban omlott össze, s ennek víziója megegyezett azzal a rettegett nemzethalállal, amelynek Arany nemzedéke a szabadságharc katasztrófáját fölfogta. Az allegorikus történetben az örök belső ellentétet, a nemzeti megosztottságot jelképezi Buda és Etele testvérviszálya. Ezt érzi át Buda a várfalak közt ődöngve: "Hogy mily nagy az ország, s kicsiny az ő fészki" (Tizenkettedik ének). A hunok és a germán törzsek ellentéte az évszázados magyar-német szembenállást példázza, Detre ármánykodása a nemzet gyanútlanságát jelzi a legnagyobb ellenséggel, a germánsággal szemben. Az eposz szinte minden mozzanata jelképessé válik: Buda felépülő városa (a majdani magyar főváros), melynek köveit testvérgyilkosság vére öntözi meg, Gyöngyvér átka, mely annyiszor betelik még e falak között. A Buda halála történelemértelmezésében némi zavart okoz, hogy a trilógia egésze nem készült el. A koncepció teljességgel akkor bontakozhatott volna ki, ha Etele vétke bele is torkollik népe pusztulásába. Arany nem csupán azért hagyta töredékben a nagyszabású tervet, mert a sértő kritikák elvették a kedvét, hanem mert az anyag, a téma ellenállt a koncepciónak. Ha végigviszi eredeti trilógiatervét, akkor

állást kellett volna foglalnia arról a csapdáról, amelybe a magyarság jutott a bukott szabadságharccal, az önkényuralommal, majd a kiegyezési kísérletekkel. Azaz, a hun birodalom fölemelkedésében és bukásában, majd jövendő újraépülésében olyan - Arany számára megoldhatatlannak látszó - kérdésekről kellett volna számot adnia, mint az Ausztriához való viszony, vagy a nemzetiségek kérdésköre, vagy akár a Kossuth-emigráció győztes hazatérése. "A Schmerlingkorszakban s még később a kiegyezés után ezt az egész kérdéskört már nem lehetett abban a szellemben tárgyalni, ahogyan azt az ötvenes évek derekán fölvázolta. Annyit írt meg nagy tervéből, amennyit becsülettel vállalhatott: a végzet fölismerését és a végzettel való sztoikus dacolást" (Szörényi László). A korhoz és politikához kötött jelentésréteg történetfilozófiai síkon is meghosszabbítható: minden közösség csak egyetértésben, összetartásban állhatja meg helyét, tarthatja fönn létét a történelem nehéz pillanataiban. Az alakok, szereplők vizsgálata további jelentésrétegeket fejthet fel a műben. A Buda halála központi figurája, legárnyaltabban megrajzolt szereplője Buda. Uralkodása alatt békében, elégedetten, gazdagságukban egyre gyarapodva élnek a hunok. Kinek-kinek megvan ebben a világban a maga tevékenysége, feladata, hivatása: Onnan Buda nyáját őrzi vala békén, Szelíden országol húnok erős népén, Lát egyenes törvényt, mint apa, mindennek; šl lakomát vígan; áldozik Istennek. (Első ének) Buda tragikus vétke, hogy ezt a harmóniát felrúgja: félreértve az "egyenes törvényt", megosztja hatalmát Etelével. "A hatalom azonban, természetéből folyóan, egy bizonyos fokon, minőségen és formán túl már oszthatatlan. Megosztásával addigi viselője, elvesztve önazonosságát, megzavarja a közösség minden tagjában a hozzá való viszony tudatát, kialakult mértékét s megzökkenti egyensúlyát. Elindítja a mértékvesztés, az önvesztés láncreakcióját; s rajta is, majd Etelén és népükön is "betelik", ami "betelendő", bizonyítván, "hogy örök-állandó amaz erős törvény" (Németh G. Béla). Buda tettére már kezdetben árnyékot vet a Hadúrnak szánt áldozatból kicsapó füst és "vészharagos láng". Nem Detre az, aki ellentétet szít, éket ver a két testvér közé, ő csak mint jó emberismerő, észreveszi a hatalommegosztás következményét. Buda már másnap reggel bűntudattal ébred: Benn pedig elméjét friss gond veri, hajtja, Marcona józanság hidegen csúsz rajta, Vád neki, a mit tett, bántja ha mit nem tett:

hanem népe szabadulását szolgálja. és diadalmaskodott ármány csábításán. addig Etele nem ismeri e feltételt. "önlelkében" kell felismernie. A tragikus vétség egyenes következménye a személyiség elvesztése után az erkölcsi megsemmisülés. Amíg a Szigeti veszedelem Zrínyije előre tudja. "Csak üres árnyékát taposom a porban"). hiába próbálja Detre tanácsára megvásárolni az embereket. az elszáradt növény képei is ("Mi vagy te? É aszott fű pelyhe az út mellett". hogy isten kardját mivel érdemelte ki. Az eposz egyik bravúros jelenetében büszkeséggel vegyített fájdalmas iróniával beszél Budának népéről: S honja-vesztett nép. Detre alakjának egyik rétege a germán veszélyt jelképezi. úgymond. Etelének önmagát kell megfékeznie. többet megőriz az eposzi hősök elnagyoltságából. hogy a feltételt csak bűne elkövetése után. A "ravasz". Arany erkölcsi szemlélete arról tanúskodik. Arany azonban Detre ábrázolásában túllép ezen. hogy a Hadúr feltételének megfeleljen. a nép elfordul tőle. melyet a . hogy milyen feltételnek kell megfelelnie. ugyanezt az állapotot jelzik a fű. Megtesz mindent elnyomói romlására. Nem is tudja meg soha.fölvillanó kétségét legyőzve . minden dolga bűntett. no hisz« az is boldog. jól vannak szegények. Szárnyad alatt békén gyarapodva élnek. régi szabad gótok No hisz« az is megvan. Etele elérhetné az általa annyira áhított nagyságot. Etele alakja kevésbé árnyalt. tudatosítva előbb Budában. a követek nem őt látogatják. "Ki fogóznék. Nem töri a járom. hogy amiért a vadászaton . ha ez egy hibáján". Detre egyben a megalázott gót nép képviselője is. Buda jellemzésére az "árnyék" metaforát használja leggyakrabban Arany ("Látni magam« fogytát. töveszakadt ághoz?") Buda fokozatosan szorul ki a hatalomból. "magát alázó". ez azonban nem öncélú. ha a végzet állította feltételt betartja: "úr az egész földön. "álnok eszű" szász a két fivér lelkében dúló vihart és kétségeket erősíti föl és fogalmazza meg. Az intrikus hagyományos szerepében szítja a viszályt a testvérek között. méltóvá vált isten kardjára. kliséiből.úgy rémlik előtte. majd Etelében is az új helyzetet. (Második ének) Detre csupán a meglévő "vékony repedésbe feszíti az éket". Etele tragikumának egyik kritériuma. hogy ezt a feltételt Etelének nem kell ismernie. majd a halál. (Második ének) Detre szerepének kétértelműsége jelzi azt a problémát. Ettől kezdve Arany kivételes lélektani megfigyelőképességgel és tapasztalattal ábrázolja a címszereplő énvesztését. az elvesztett szerep személyiségtorzító hatását. A Hadúr nem közli vele. mint reggeli árnyék".Buda életét megmentette. az ág.

Buda tette. szereplehetőségeit mérik föl egy pillantással: Hamar a két asszony szeme összevillant. most egyik a két nő között. Krimhilda (Ildikó. a majdani új uralkodó. Gyöngyvér. a hatalom megosztása láncreakciót kiváltva élezi ki a konfliktusokat. Gyöngyvér madarának pusztulása. Buda felesége szerepvesztése többszörös. Született királyi vér. a jövő reménye. a feldolgozott anyag és a lélektani hitelességre törekvő ábrázolás közt feszül a Buda halálában. Tested az én testem. Hilda. szeretem még most is. gyenge ember. a koncepció. Aladár révén: Közelébb vagy hozzám. amire Arany is sokkal nagyobb hangsúlyt vet: nem lehet többé rejteni Buda királyi rangjával sem önmaga. mint Etel. Ilda). a család az összetartó erő. sem mások előtt. Arany értékrendjében a gyermek. Etele felemelkedésétől élete értelmének megvalósulását. hivatásához elégtelen formátum" (Németh G. nincs igazabb ennél. Túl van nőiessége igazi évein. véred az én vérem: Bosszút az anyádért bár iszonyút vennél. (™tödik ének) Az asszonyok közti vetélkedés kimenetelét képi szinten jelzi a sólymok párviadala. s most egy virágjában állóval kell osztoznia. a gyermek hiányát. most az azzá emelkedettel kell osztoznia. érzékiségével vonzza magához Etelét. . / ™rült Aladár. Hidegen egymásnak azalatt benyelték Ruháit. megváltozott szituáció nagy erővel veti föl a Buda-Gyöngyvér kapcsolat terméketlenségét. a meddőséget. (Kilencedik ének) Arany tragikus iróniával ellenpontozza az isten kardját meglelő Etele világhódító vízióját ("Ihol én. Az új. Nincs nemesebb tetted. aki Szigfrid meggyilkolása után lett Etele "első asszonya". hogy zörömböl utána").műfaj. taszítja ki az asszonyokat is megszokott szerepükből. De csak amíg ember frissen egyet pillant. férfiatlan férfi. Arany remekül érezteti a két feleség első találkozását. egész teste-lelkét. Szigfrid halálának megbosszulását reméli. szeretem még ott is"). ihol én pörölyje világnak!") azzal a néhány strófával ezután következő jelenettel. a Nibelung-hősnő. fiatalságával. a férjem. alakját. valójában csak elfogadja új férje szerelmét. mikor Krimhilda a kicsi Aladár derekára köti a kardot ("Csatolta fiának kicsi derekára. / Ha sírba lezárnak. Béla). egymás erejét. hogy a férfi. S ami ezeknél sokkal fontosabb. "Eddig első asszony volt. De szíve mélyén továbbra is Szigfridet szereti ("Szeretem holtan is. fia. akihez életét kötötte.

(Hatodik ének) Buda tettének. Egyik elvem ez: nem szabad magunkat megírni. az elfoglalt föld hazává: Engesztelni fiat szültek. Sátoruk lőn szép otthonná. Tó szigetje édes honná. vagy akitől némi előnyt remélhet. éppen a személytelensége kelt illúziót (ha egyáltalán kelt). nyugtalanság csak a gyermekek születésével szűnt meg. túl a politikai-társadalmi üzeneten. A megtartó erkölcs és értékrend hiánya jellemzi a Buda halálában a népet. közösségben élő nép tömeggé válása. "az örök úttévesztésről" is szól a ballada sejtelmességével: Szóla Magyar: hej! ki tudja Merre van a hazánk útja? Kerek az ég mindenfelé Anyám. a lélektani remeklésen. s vált e terület. sem az életemből nem tettem bele semmit. Arany műve. anyám. ahogy Isten van jelen a teremtésben: . A tömeg ahhoz húz. ami ČigazÇ lenne: teljességgel kitalált történet: sem az érzelmeimből. Arany a tizenkilencedik század fájdalmas tanulságát. meghalsz belé! (Hatodik ének) FLAUBERT Bovaryné (1857) A Bovarynéban semmi sincs. ágyok áldott nyúgalommá: Nincs egyéb mi őket vonná. A művésznek úgy kell jelen lennie a művében. akitől tart. a jószándékkal megbontott harmóniának talán legtragikusabb következménye a szervezetten. A Rege a csodaszarvasról tanúsága szerint a vándorlás.a nemzet fennmaradásának záloga. Ady Endre a legnagyobb magyar balladának nevezte a Buda halálát. a magyarság örök útkereséséről. a polgári világban felbomlott közösségek élményét is beleszőtte a Buda halálába.

krónikájává tágul. ™tvenöt hónapi megfeszített munka után. ha írói elveiről volt szó. és amikor műve megjelent. Nemhiába vívja harcát a szerző a tökéletes formáért: a szerkezet zárt. .és Itáliáról. Az ötletet (a cselekmény magját) saját körében ismert emberek hétköznapi. (Az író szerint Bovaryné "olyan nő. amilyet lépten nyomon láthatni". amikor törvény elé állították" (Gyergyai Albert). 1852). szürke hétköznapokat mutatja be a cselekmény. egyetlen lépéssel sem hátrált.hiteles környezetrajzával maga a vidéki Franciaország."Moeurs de province". Rodolphe-ot szintén három év elteltével La Huchette-ben). akinek hamis a költészete. aktuális történetei adták. amelyekben a legkevesebb az anyag". aki "egyetlen sort sem írt le soha művészi meggyőződése ellen. de látni sehol se lássák. sőt legfőbb és szinte egyetlen műfaj" (Babits). A mű "voltaképp házasságtörési regény. még akkor sem. alaptémája az emberi butaság. (Emma csak Rouenig jut el.láthatatlanul és mindenhatóan. Charles biográfiájának megfelelően pontosan követhető az idő múlása (négy évig lakik Tostes-ban. érezni mindenütt érezzék. bár Párizsról . 1857) Gustave Flaubert az 1848 utáni illúzióvesztett korszak "az eseménytelenség.) A valószerű.az írói pályájának kezdetét jelentő . amilyenből nemsokára műfaj lesz. tizennégy hónapig tart első házassága özvegy Dubucnével.társadalmi-lélektani regényét.a realista hagyományoknak megfelelően .) A cselekmény az 1830-40-es években játszódik. amellyel Hivert postakocsija. Vidéki erkölcsök . Meghatározó élménye az általános kiábrándultság."afféle mezőváros nyolc mérföldnyire" a megyeszékhelytől. Az egyhangú. Már az alcím . Rouenra és környékére szűkített a regénytér: (a kitalált) Tostes. mely a kor jellemző vonásait sűríti: az író által megvetett kispolgárok típusokká válnak. hanem a vidéki élet monotóniájának rajza.sejteti.a "csupa aljasság. Léont Rouenban három évi távollét után látja viszont. műve írásakor a nyárspolgárok és a romantika iránt érzett gyűlölete hajtotta. (FLAUBERT LEVELE LEROYER DE CHANTEPIE KISASSZONYNAK. majd Yonville . Bovaryné életrajza az egész Lajos Fülöp-i polgárosodó kor . legalább "húsz francia faluban szenvedett és sírt egy-egy szegény Bovaryné". a Fecske köti össze napi járattal . a mozdulatlanság ábrázolásának nagy regényírója" (Jean Rousset). részletező leírásokban bővelkedő regény cselekménye .és erkölcsgyalázás vádjával pert indított Flaubert ellen. középszerűség 19. a Bovarynét. az unalom. hamisak az érzelmeiÉ olyan nő. század" (Flaubert) . "mozgalmasságát" a belső történések ábrázolásának gazdagsága adja (az író szerint ugyanis "azok a legszebb könyvek. 1856 őszén kezdte folytatásokban közölni . Az államügyészség vallás. Emma negyvenhárom napig fekszik ideglázban. Svájcról ábrándozik. hogy a regény nem pusztán egy romantikus asszony története.pontosan elhelyezhető térben és időben.

2). állandóan nagy eseményre vár. Nincs fejlődés. rengetegszer.már az foglalkoztatja. Rodolphe-tól kizárólagos szenvedélyt (és szöktetést).5. 1853).5. helyek fölvázolása.). a vásár és az agónia jeleneteit dolgozta át különös gonddal. Könyvfaló kékharisnya. keserű gyűlölettel" (II.) . mint a vulkánok: állandóan morajlanak. két városba költöznek. ruhájaÉ léte" (II.11. de több. de csak időközönként törnek ki."miért is mentem férjhez?" -. lineárisan előrehaladó vonalát Charles és Emma életútjának állomásai adják: házasság . irigyli a "viharos" életűeket.).a színházban. 11 fejezetre bontottan) hármas tagolású. végül . az asszonykám halála. Bovaryék folyamatos süllyedésével párhuzamosan ellentétes az Homais család felemelkedése. "arca. temetése és utána a férj keservei: mindez legalább 60 lap lesz. 1853-ban írta a szerző: a mű "alapjában eléggé feszes [É] 260 lapom van készen. az egész életét végtelen álommá tágító Emma paradox lelkivilágú naiv utánzó. (Kéziratainak tanúsága szerint az író az esküvő. Léontól könnyedebb kalandot vár. Homais). a fogadó. életmintául szolgáló olvasmányai alapján regényes szerelemre és nagyvilági életre vágyakozik. jellemek exponálása (bár kellő fokozatossággal). 15. mindig egyenes vonal. önálló fejezetek (ilyen mindhárom részben a nyolcadik): a vaubeyssard-i bál (I." Ezért a "csomópontos" szerkesztés (és a tempóváltás gyakori alkalmazása) a jellemző. Emma Rouault hétköznapi figura.halál (megvalósul az írói célkitűzés: "semmi részlet a tárgyon kívül. mint környezete ("még a megyeszékhelyen is megállná a helyét". A megjelenített magatartásformák is mélységes illúzióvesztést tükröznek.). ezért vergődik álmai-vágyai és kisszerű környezete között. csúcspont . és mindez csak a cselekmény előkészítése.).15. Bovaryné életének fordulópontjai részletesen kidolgozott. mint következetesen végigvitt bonyodalom [É] úgy látom. kronologikus. csak rövid ideig jelentenek újdonságot. akit tehetséges orvosnak vél.).csak az "újra feltűnő dolgok kitágították" Emma létét (II. (Flaubert részletezi lelkiállapot. átlagos. a tenyészvásár napja (II. a bál. nem az egyenletes folyamatosság.és érzelemváltozásait: "elhidegülését" Charles-tól . maga az élet is valahogy ilyen: egy-egy esemény egyetlen percig tart és hónapokig várjuk! Szenvedélyeink olyanok. "emelkedés". rögtön házasságkötésük után kiábrándul. Marad magának a cselekménynek a törzsére legföljebb 120-160 lapom [É] ez a könyv inkább életrajz.kettős házasságtörés .) Mindig rosszul választ: Bovaryból. (Unalmában "különböző katasztrófákat és véletleneket képzel el".) és Emma agóniája (III. egy teremtett világban él nem teljesen valóságos életet ("női Don Quijote") .) A "kettőztetés" eszközével is él a szerző: Charles kétszer nősül. A regény (9. de mindkettőjükben csalódik: szeretői alig különböznek férjétől. "hogyan szabadulhatna meg tőle" (III. A konklúzió.csiszolt. tájak. akiben "fölsülése" után végképp minden bántja. Az álmodozás módszereit gyerekkorától fejlesztő (I.tele "dühös vággyal. ahol épp a Lammermoori Luciát nézik .

ő pedig. félelmetes-pompás nősténytigris. "Nem hajlandó szembenézni tényleges helyzetével. "a jóléthez való dörgölőzés valami olyat rakott rá. Effie Briest (1895) -. "egész élete a hazugságok szövedéke lett. hanem csalódása romantikus eszményeiben. melyeket megpróbált semmibe venni. sorra látogatja Rodolphe-ot. egyre mélyebbre süllyed.meg. hóbort és élvezet volt ez egyszerre" (III. Scott kellős közepén.6. Goriot apó lánya. Yonvilleben 'csak' Flaubert-hősnő. ™ngyilkosságának oka nemcsak a lelepleződéstől való félelem. majd bármire képes. miért is nem szerette"). a gyerekszülés a következő kísérlet. "valóságos szakadékot": megérezheti a "nagyvilági élet illúzióját". ami nem fog többé letörlődni". "egyedül a maga szenvedélyei foglalkoztatták. végül Justin beviszi Homais "capharnaumjába". Gazdagabb és ragyogóbb élet utáni sóvárgásának az a végeredménye. Mindig valami más környezetben látja. Bovary felesége. Házasságtörő asszonyok történeteinek sora kezdődik Emmáéval az irodalomban .a költözés. Wilson).egész élete folyamatos emlék. egy pamutfonógyárba küldik munkásnőnek" (E. és megjelennek .). Lheureux zsarolására férje betegeitől hiteleket szerez. Léont sikkasztásra biztatja. hogy kislányát. majd Rodolphe-é is (ezt "bezárta szíve legmélyebb rejtekébe") . torkos és kéjvágyó".8. s azelőtt sem volt az soha"."mégsem volt boldog.15). Párizsban Balzac-hősnő lehetne. s ennek következményeként végül is tönkreteszik azok a realitások. "ingerlékeny lett. a tanyáról.és múltidézés lesz. a kifizethetetlen adósság. s később a "bálra való emlékezés állandó foglalkozásává vált" (I. pénzt kérve. "egyszerre otthon volt lánykora olvasmányai között. Yonville-t nézi Párizsnak. s eltávolodik a kispolgári élettől. Meghatározó élménye. Emma egyszerűen "eltévesztette a teret. hogy elkerüljön Bertauxból. mint egy főhercegnő" (III. W. valóságos szükséglet. egészségi állapota bírja arra Charlest. aztán egyre kevésbé tud úrrá lenni az eseményeken.Anna Karenina (1877). egy másik világ légkörében". Először még "erényesnek és elérhetetlennek" látszik Léon számára.csak az eléje kerülő lehetőségekkel foglalkozik: apja "örül.). Amikor unatkozik. férjhez megy. Gyorsuló tempóban látjuk erkölcstelenségének fokozatait: "szinte kéjjel élvezte a győzelmes házasságtörés minden gonosz iróniáját" (II. hogy hagyják el Tostes-ot . mindig valaki másnak hiszi magát.).11. végül. hogy megszabadul tőle". Guillaumint (akinek még elutasítja közeledését) és Binet-t (neki már felajánlkozik). s "az élettől futva így óhajtott elrepülni ő is egy ölelésben" (II. s a pénzzel annyit se törődött. a bál. komikus-megható férfipréda (Poszler Gy. első próbálkozásként.).) . Szabadulási kísérletei valójában nem igazi kitörések . hogy fenntarthassa viszonyát Léonnal.5. De nemcsak a bál emléke élteti: Léoné ("átkozta magát. egyre alárendeltebb szerepet játszik. nagy hasadást okoz életében. aki [É] árván maradt. Aztán a Rodolphe-kapcsolatba veti bele magát.

mint akármelyik más szokása. Charles halála után minden orvos elmenekül Yonville-ből. Alkalmazkodik minden körülményhez és helyzethez (a kis Berthe-től pl. A mellékszereplők sorából társadalmi körkép rajzolódik ki: a polgárság képviselőin (közjegyző.).ez persze nemcsak a két figura. Rodolphe.5. 1848) és önmegvalósítók (Nóra. megdicséri ("Milyen jó vagy!") .). és "magát is többre kezdte becsülni azért. 15. "szánalmas figura" (Emma). a nyárspolgár patikus "megtestesíti a kor progresszív és természettudományos világnézetének minden laposságát és ostobaságát" (Babits). mindkét szeretőnek szinte felajánlja hitvesét: ír Rodolphe-nak. hogy "a szerelem itt remeg a közelében.már senki nem lehet igazi hős.). komikus első házassága után felszabadultan rajong Emmáért.gátlástalan női karrieristák (Becky Sharp. Bovary lecsúszása után eltiltja gyerekeit). majd amikor felesége "tanácsért" megy Léonhoz.). "polgári józanságával" egyre inkább megveti Emma rajongását. hogy a "felesége a rendelkezésére áll" (II. állandóan "alszik és horkol". Charles középszerű egészségügyi tiszt (orvosi vizsgáit nem tette le.). Emma kísértője. hogy maradjon Rouenban (II. éppolyan szokássá lett ez nála. szakértelmének teljes hiányát ortopédiai műtétje és Emma haláltusája teszi nyilvánvalóvá: mindkétszer igazi orvosokat kell hívatni . Miközben felszarvazzák. Az alattomos "csúszó-mászó féreg" uzsorás kereskedő. "Rastignac is Rodolphe-fá zsugorodna Yonville-ben". torzképek jelennek meg . Lheureux. az öngyilkosságát is lehetővé tevő Justin viszont őszintén szereti az asszonyt.7. s mint unalmas vacsora után egy előre sejtett utóétel" (I. 1879) is. aki "nagyon érzelgőssé" válik . ő beszéli rá Emmát. A fontoskodó tényszajkózó. Szorgalmas. kizárólag karikatúrák. "a halandók legboldogabbjának érzi magát" (III. állandó vitája a bőbeszédű Bournisien plébánossal is ostobaságának bizonyítéka . s a "ridiculus sum" büntetés egész életét jellemzi. A figurák nem "hősök" a romantika (és a rendkívüli alakokat teremtő Balzac és Stendhal) felfogásának értelmében.ekkor tölti Emma a fiúval a "mézesheteknek beillő" három napotÉ A "lapos társalgó" Charles földhözragadt. .Hippolyte pedig "eleven szemrehányás az ő gyógyíthatatlan butaságával szemben"). Léon pedig "szomorú Werther-fattyú" (Poszler Gy.kapcsolatuk a férfi szemszögéből a (majd) "hogyan szabaduljak meg tőle?" cinikus kérdéstől a "jó kis szerető volt" flegmatikus zárásig tart. hanem a materialista és idealista filozófia paródiája is a szkeptikus Flaubert-től.).14.). aki már nem tud cselekedni. "csak bizonyos alkalmakkor csókolta meg a feleségét. a durva vászoning alatt" (II. adószedő.). ostoba kollégistaként jelenik meg. "hétköznapi sátán" (Balassa P. "Rastignac vidéki énje". fogadósné. de igazi áldozat sem.7.9. Pályája felfelé ível. Homais. ő pedig megkapja a hőn áhított becsületrendet. hogy ilyen feleségre tett szert" (I. akinek "sejtelme sincs" arról.

a márki szerint "igen formás a termete és nem is köszön parasztosan". Az író úgy irtja ki (magából is) a romantikát. "amely ne volna tökéletes . az ábrándozás meg "hitvány szörnyetegÉ a lelkek szirénje: dalol. Emma halála után újra Charles. hívogat.) kívül az író a nemességen is ironizál (lóverseny.) és változatos jellemű szolgafigurákat is megjelenít. Emma portréjával azt a tapasztalatát igazolja az író. Az iskolatársként megszólaló szereplői elbeszélő. Léonnak kezdetben "minden dráma hősnője" stb. akit először Charles lát.zongoratanárnő stb. romantikus regényformát is megszünteti a hétköznapiság "feszes szerkezetű. megváltozik a narratív funkció: az író nem interpretálja az eseményeket. a nézőpontok áttűnnek egymásba. Scott-. stb. és nem térünk vissza soha többé" (1846). mert fölment a gondolkodástól". csalódássorozata a romantikus illúziók kudarcának ironikus képe. Lheureux ("heureux") boldog. (A beszélő nevek is jellemeznek . Justin ("juste") igaz. mindent többféle nézőpontból látunk (pl. rengeteg vonással és színnel. mint annak idején a Don Quijote a lovagregények divatjának. dokumentumok gyűjtésével. mindig valamelyik figura szemével látunk. és az olvasmányok is: Emma mást és mást forgat különböző életszakaszaiban (a zárdában: Chateaubriand-. Vele kapcsolatosan Flaubert sokszorozza a nézőpontokat: ideál Charles-nak. "hogy az ember a túlságos. hogy leleplezze ezeknek az álmoknak hazug és egészségtelen voltát" (Hauser A. végül: erotikus regények). boeuf") ökör. és a szövegben is megtöri. ironikusan. Charles fel sem vágja az orvosi lexikont. a mű éppen olyan szatírája a romantikának. A közvélemény szemlélete is tükröződik ("legalábbis így mondták a Yonville-i polgárok"). Lavardiáre gróf stb. Lamartineműveket. Homais pedig kívülről fújja az újságot. Nemcsak e magatartást. elalszik a szakmai hetilapon. Bovaryné életvitele. a kizárólagos érzelmeket keresi. Flaubert egyik vívmánya az elbeszéléstechnika megújítása. 1871). hogy "művének tárgyává teszi". helyszíni szemlékkel dolgozik. a fő szólam . Homais ("homme".: LefranŤois-né mutatja be Yonville-t). majd retrospekció utal neveltetésére.). "egy merinó fajtájú kosért". odamegyünk hozzá. ami sokrétű és szürke" (1859). a romanticizmust (Rodolphe csábító közhelyeire a vásárból felhangzik a "válasz": "trágyázásért". Sand következik. mikrokozmikus" ábrázolásával. pedig "a sajtó az elbutulás iskolája.Emmáé lesz. hanem a szélsőséges. Balzac. Flaubert.Bovary ("bovin. "realista lesz. a közlésmódok közül nagy szerephez jut a szabad függő beszéd. Eltűnik a mindentudó regényíró. Az írói lelkiismeretesség példájává lett Flaubert rendkívüli műgonddal. Rodolphe-nak "helyes aszszonyka". holott csak az élhető. majd: Sue. majd a narrátor szól.a narrátoron kívül .). de egyetlen olyan sincs. a láthatatlan narrátor nézőpontja a Bovary-szülők szemszöge után Charles-éba megy át. "homéopathie") ember vagy homeopátia -.

"mint a robotoló lovak". ezért "egyebet se tesz. Charles úgy tanul. és "mint a tetvek. az álomleírásokban ("négylovas hintók viszik EmmátÉ": az ábránd beépül a jelenbe. nem vált időt pl.mása a valóságnak" (Babits). 1853. Alkotói magatartása a sokat emlegetett impassibilité. rajtam is kitör a roham". annyira [É] átéreztem. a kastélyban nemcsak gránátalma és ananász van. a mű elemzői megállapították.).) Az igeidők. a horkoló Charles és a bölcsős gyerek mellé. a bálban leskelődő parasztok arca felidézi Emmának leánykori. amin az asszonykám átment. a figurákat is jellemzi ("nem szóltak többet egymáshoz". a színházban látottakról saját esküvőjére gondol. mint mások a bonckést". Sainte-Beuve). érzetek előhívják a múltat. menyasszonyi csokrok. e csendes pók szövi hálóját" (I.). de Emma sovány marad. el kell rejtenie saját érzelmeit. még a parasztok is lesik a bált a kastélyban . hogy "feszélyezi a metaforikus érzéke". a szemlélődés gesztusa is. tanyasi nyomorát. mert "semmit sem fogad be igazán"). némán" stb. a sétát is" (II. mint egy padlás. mint azok a lovak. Megszállottan keresi a pontos kifejezéseket ("a szó pontossága a gondolat pontosságából következik"). Léon is aludt Rouenban".7. de jellemző tény ("úgy kezeli tollát. Emma bezártságának és korlátozottságának szimbóluma: vágyakozik. hagyott még költői képeket a regényben. Homais locsolgatja Emma muskátlijait és ez Charles-ban emlékfolyamot indít. hemzsegnek tőlük a mondatai". nem érzelemmentes: csak le kell győznie. de a szomszédok szintén kémlelődnek.nála ezek nem törik meg a stílus egyneműségét -. aki egész nap vadászattal szórakozott. Emma "úgy tett. ez nemcsak az írót. Lassítják a tempót a részletező leírások (Yonville. melynek ablaka északra néz. megteremtik a kapcsolatot az idősíkok között (ez lesz majd a prousti technika alapja is): a bál után talált hímzett szivartárca valóságos talizmán. a fő toposz pedig az ablak. igemódok kezelésének nagymestere . Bár az író azt vallotta. állandóan visszatérő trópusok pl. s homályában az unalom. amiknek nagyon is szorosra fogják a zabláját"). hogy attól féltem. "csak mennek-mennek. az esküvői torta) és a csöndek. (A kép Bovaryné léthasonlatában is megjelenik: élete "olyan hideg. így az utazásvágy és a prózai valóság egyszerre hat). A tárgyak. A mű meghatározó tónusa az irónia: Emma temetésekor "Rodolphe. hogy a domináns motívum az evés (rengeteget esznek.7. Rodolphe vanília-parfümje felidézi a vicomte emlékét. A legjelentéktelenebb dolgok is túlmutatnak saját közvetlen szerepükön és jelképessé válnak (Charles sapkája. mint irtja őket. a ló-képek (a volt feleség "rozzant gebe". leskelődik. karonfogva. de valójában nem is szenvtelen. úgy marják a hasonlatok". de még a cukor is fehérebb). hajtincsek. módszere a számtalan apró. várja a jelzést (a homokdobást) vagy jelez (kitett ronggyal).)."vidéken az ablak pótolja a színházat. ("Amikor leírtam az idegroham szót. nyugodtan aludt a kastélyában. Léon házasságának hírére Bovary levélben .

ha élne". Regényeiben a butaság az emberi léttől elválaszthatatlan dimenzió. a hős sorsa ott alakul előttünk. Párizs térképe. A kulcsjelenet. Egyik utolsó. a szenilis herceg. (A szegénységalaptéma mellett komikus. majd a patikus vallásellenes reagálása következik. Szegény Emmát elkíséri szeretkezéseinek ágyától halálos ágyáig.közli: "szegény feleségem is mennyire örülne. a haladás. építve és rombolva alakítják az életpályát. Berthe névadása). sokhangnemű fejezet: a bevezető leírás után párhuzamosan zajlik lenn a ceremónia. épp ellenkezőleg. végül a tűzijáték leírása és Homais cikkének rezüméje. Maupassant-nak írt levelében fogalmazta meg (szállóigévé vált) gondolatát: "a földnek határai vannak.alakjával kapcsolatban hangzik el az író egyetlen direkt közbeszólása: ő "a pirospozsgás polgárok között a félszázados szolgaság" -. a modernség hatására. Kundera véleménye szerint "Flaubert a butaságot fedezte felÉ ez a legnagyobb felfedezése annak a századnak. fenn (az ablakban!) Emma elcsábítása. de önzetlenül adakozó) Catherine Leroux. . mely fölött két félelmetes agélaste (Čhumorérzék nélküliÇ). hogy az ostobaság korántsem enyészik el a tudomány. hosszasan fejtegeti sületlenségeit. de Flaubert-nek a butaságról szóló látomásában az a legmeghökkentőbb. sokszólamú. egyre gyorsabb váltások után jelenik meg (a legszegényebb. Emma nagyravágyásán. legbotrányosabb.) Flaubert "gyűlöli a silány módon gondolkodást": nem is a polgári osztályt. a kitüntetett vén cseléd . Homais és Bournisien. de az emberi butaság határtalan" (1880). immanens törvény vagy dinamizmus irányítja. KEMéNY ZSIGMOND A rajongók (1855-1859) É az embersorsokat valami különös. de reális a vásár szólama. Az embersorsot formáló erők valami egyén fölötti szövevénybe összefonódva. M. amely oly büszke volt tudományos szellemére. hanem "az ostobaságnak azt a fajtáját. másoló. a tenyészvásár napja. a technika. utánzó hajlamán végig ironizál (l. mintegy gyászbeszédként. maga is együtt halad a haladással!" A művet Gyergyai Albert fordította. melyet leggyakrabban közöttük fedezett fel". ironikus a romantikus csábításé.

a közvetlen (társadalmi) környezetben. Ellentétük fő oka Kassai "szertelen . amikor "még sötétebb és kétségbeejtőbb" a "vallásszabadságért" vívott háború. az európai békét minduntalan feldúló "szeszélyes vagy tragikai fordulatok" sorozatán. Rákóczi György fejedelemsége .kétarcú politikával . a társadalmi ellentétek kereszttüzében kísérlik meg személyes céljaik megvalósítását. szereplőinek jelleme és sorsa izzó szenvedélyek harcában bontakozik ki. Szabó Dezső "a magyar fátum alá rekesztett" személyiségek közé sorolta. A vallási célzatok mögött nyilvánvalóan politikai szándékok. Németh László és Móricz Zsigmond őt tartotta a múlt század legnagyobb magyar regényírójának. Bethlen Gábor egykori kancellárja. Vele szemben áll a jelen politikai életének meghatározó személyisége. a fejedelem tanácsadója. politikai és vallási erői. Katona József és Madách Imre mellé.a mű harmadik rétegében személyes erények és vétségek. valamint az előteret alkotó személyes sorsokban. a magyar nemzeti önismeret és emlékezet céltudatos formálója. szélsőséges indulatok (a "rajongás" válfajai) húzódnak meg. A vallásháborúk zűrzavarának "derekán". Erdély társadalmi csoportjai. valójában kíméletlen hatalmi harcok végtelen sorozatának mutatja.a regény különleges szerkezeti vonásaként ők személyesen soha nem találkoznak. A mű első oldalain részletes korrajz olvasható. Egyikük Pécsi Simon. Első irodalmi alkotásainak jelentőségét az árnyalt. A nagyregények ilyenformán három egymásra épülő szférában ábrázolják az emberi küzdelmeket: a totális (történelmi) háttérben. Berzsenyi Dániel. Ebben a közegben vívják meg saját létharcukat a regény második szintjének tényezői. 1638 végén indul a cselekmény. ugyanakkor a saját felekezeti kisebbségeit kész kíméletlenül elfojtani.egyfelől az evangélikusok védelmezőjeként lép fel a császári és katolikus Magyarországgal szemben. Ez a rendkívül viharos időszak a történelmet eszményekkel álcázott. Kassai István "címnélküli kancellár". regény története is e három szinten zajlik. a két nagyhatalom között egyensúlyozó és nemzetiségi-vallási ellentéteket is magában hordozó fejedelemségben. A hősök a történelmi folyamatok sodrában. A rajongók c. a szerző szűkebb hazájában. II.(BARTA JáNOS) A magyar regényírás báró Kemény Zsigmond (1814-1875) műveivel közelítette meg először a kortárs európai nagyepika szintjét. azok mögött is . A pályája csúcsán megjelenő történelmi regények Erdélyben játszódnak. Az események középpontjában két főszereplő áll . a politika és a közélet porondjáról immár visszavonultan élő tekintélyes férfiú. Politikus és publicista is volt. aprólékos lélekábrázolás adja. az író végigtekint a harmincéves vallásháború.

Kassai István ellenben az indulatok előzetes felkorbácsolásán munkálkodik. A háttérben . mértékletességre inti a "rajongókat".manővereként kieszközli az erdélyi fejedelemtől a szombatosok "fő. Bodó Klára hősiesen és sikeresen dacol a sorssal. Felesége. Folyamatosan élesedik Kassai István és Pécsi Simon ellentéte is. hogy ezen lecsillapítja a szélsőséges indulatokat. csupán elszenvedik a történéseket. a fejedelmi udvarban is.vagyonszomja" (mindenáron meg akarja kaparintani Pécsi Simon birtokait) és elhatalmasodó gyűlölködése: riválisa politikai súlyát és személyes tekintélyét is meg akarja semmisíteni. Az "ítélőmester" több úton próbálkozik.a megoldásban végső fordulatot hozó epizódsorként . A bonyodalom kezdete után Elemér . Korábban örökbe fogadta Kassai Elemért. időbeli előre.és visszalépésekkel.megnyerve Lórántffy Zsuzsanna személyes pártfogását kevés híján a férjét is kimenti Kassai István körmei közül. Ťgy váltakoznak Laczkó István. csupán mert az Pécsi Deborah szerelmese volt. Az események irányításának eszközéül Kassai István behálóz egy szombatos papot. Kassai második . december 21-én). A válság éleződésével újból megjelennek a nagypolitika erői: külpolitikai fejlemények következtében küszöbön áll a magyar király .vélekedik Németh László. vívódásai a sorsfordulatok előzményeiként. (A rajongók "kompozíciós remeklés" . Laczkó István a bűntudattól összeroppan. közben pedig levélben tájékoztatja az erdélyi főbírót a "veszedelmes" készülődésről. Klára.és a regényünk főcselekményét kitevő . hiszen ellenfele közismerten kapcsolatot tart ezzel a szektával. illetve következményeiként. unokaöccsét. elhagyja a gyulafehérvári udvart. Pécsi Simon azonban átlátott ellenlábasa szándékain. A regény középső szakaszában az író az eseményszálak váltott szövésével halad előre. a fejedelmi udvarba kerül. és zsarolással kémkedésre kényszeríti. és megpróbálja helyrehozni végzetes hibáját. E lépés nyilvánvaló okát a közvélemény is gyanítja: "a szombatosok ügyét [É] Pécsi megrontására hozta szőnyegre" a körmönfontan ügyeskedő kancellár. Elemér és Deborah kedélyhullámai. minden jelentős szereplő nézőpontját és motivációját egyenként és részletesen megvilágítja.és jószágvesztéséről" szóló rendeletet (1638. a mezei hadak kapitánya lesz a Pécsi-birtokok körzetében. Laczkó Istvánt.félreáll. és nemkívánatos személynek tekintette Elemért. vállalja a jobbágysorsot.) A tetőpont a szombatosok andrásfalvi találkozója. nem kívánnak harcolni sorsuk ellenében. Kettejük párbeszéde a regény eszmei csúcspontja. Az ő visszavonulásával párhuzamosan egyre inkább előtérbe kerül Gyulai Ferenc. és . és így tekintélyes hozomány várományosa.szerelméről lemondani kényszerülve . Pécsi Simon és Deborah csöndesen élik napjaikat. tépelődései. és betölti barátja helyét a Pécsi-házban is. Pécsi Simon eltökélt szándéka. Ennek formája leggyakrabban a belső monológ.Báthory Zsófia hercegkisasszony és ifjabb Rákóczi György készül az esküvőre.

Elemér felkoncolása Kassai István számára a legfájdalmasabb veszteség. A végzetes eseményen a balsors Pécsi Simon ellen fordul. A sors kiváltképp a megmerevedett társadalmi rendben tragikus. akik a legjobban küzdenek ellene. elhivatottság és elbizakodottság a sors kihívásának minősül. Kérlelhetetlen törvények bonyolult erőrendszere áll fölöttünk. Kassai manőverei beválni látszanak. ezúttal a házasuló fejedelmi pár szeszélye képében. Kassai Elemér talpig becsületes fiatalember. Minthogy pedig időközben a török szultán hozzájárult "a magyarországi evangélikus rendek sérelmeinek orvoslásáért indítandó hadviselet"hez. amelyhez alkalmazkodni vagy amelyet befolyásolni nem lehet. A mű elsődleges tanulsága: az emberi sors kifürkészhetetlen és befolyásolhatatlan. aki pedig a béke szolgálatában érkezik a gyűlésre.és sorsszemléletét a szabadságharc előre látott tragikus bukása döntően befolyásolta. sőt épp a lelki nemesség és jóság sodorja őket végveszélybe (Eleméren ez be is teljesedik). A kiszolgáltatottság ugyanakkor az ellenpéldára is érvényes: a morált a saját önös céljaira eszközül felhasználó Kassai István. a szenvedélyek és vágyak megszállottjait. A magyar viszonyok . Pécsi Simon ellenben visszanyeri a fejedelem jóindulatát . a "rajongók"-at. és ez fékezi a felekezetek elleni belső fellépést Erdélyben. Mindenfajta szélsőség. A megoldásban azonban ismét közbeszól a sors. amelynek első áldozata az a Kassai Elemér lesz. jóllehet a végső fordulatokig fölényes biztonsággal és célravezetően kormányozza hajóját. Kassai érdekei tehát azt követelik. Zsófia nászajándékul elhangzó kérésére Gyulai Ferenc lesz az értékes Pécsi-birtok ura. elsősorban az andrásfalvi uradalmat.a történelmi időben éppúgy. egyúttal Deborah kezét is megkapja . Kemény Zsigmond történelem. épp azokat söpri el a legnagyobb erővel. mégis mindkettőjüket elsöprik a törvények. Laczkó István is életét veszti. ha megkapja a szombatosokkal együtt bukó Pécsi vagyonát.jóllehet ő Bodó Klára iránt vonzódik. Laczkó István özvegye azonban a szegények és betegek istápolásában lelte meg életcélját Rápolton. a machiavellista intrikus. elsősorban a fanatikusokat. mint Kemény . mint a legsilányabbak. Kassai István kiszorul a politikából. A szombatosok elvakultsága és a tragikus véletlenek sorozata tömeghisztériát robbant ki.elleni támadás. (Ennek a világlátásnak a gyökere 1849 tanulságában rejlik.az ítélőmester "nem soká élte túl" a végső fordulatokat. hogy Balázsfalván zavargás törjön ki.) Az erkölcs szolgálata sem szolgáltat jogalapot a kiemelkedésre: a legkiválóbbak éppúgy elszenvedik a csapásokat. férje utolsó tartózkodási helyén. kegyvesztetté válik. a "hübrisz" Kemény Zsigmond világában különös jelentőséghez jut. Pécsi Simon önzetlen és nagylelkű férfiú. a lelkiismeret nélküli alattomos figura is a véletlen játékszerévé válik. A tragikus vétség klasszikus eleme. most már csak a kapzsisága elégülhet ki.

épp ezért kell belátnia: "el volt tévesztve egész életünk". csak magának teremt "külön világot". pártfogója a szombatos szektának. és helytáll a kritikus helyzetekben ("érzem. koldusból lett módos lelkész.Zsigmond jelenében . rangot és gyönyörű feleséget is kap . a berontó nemesek és hajdúk egyszerűen lemészárolják. de ő kevésbé jelentős szereplő. mint Pécsi Simon esetében.a tragikus sorsúak táborába. Nem ura érzéseinek. a továbbiakban is). Laczkó István gyenge jellemű figura. A származás kijelölte útról való letérés végzetes bűnnek számít Szőke Pista részéről éppúgy. akit hidegen hagy "Sáron Rózsájának" varázsa. Pécsi Deborah az "önsorsrontók" közé tartozik. ezzel váltotta ki maga ellen a végzet haragját.ez is vétségnek számít -: tudatosan él. Rákóczi Györgyöt is. aki "a sors fölött áll". ő "a legcsekélyebb akaraterejű" szombatos. két típus kivételével. Nekik nincs határozott törekvésük. Kivonulása a társadalomból (lemondása a világi boldogságról. A regény eszmevilága szerint származásának megtagadása volt az ő eredendő bűne. Szilárd életelvek szerint él. és így a sors büntetését. Mégis ő az egyetlen szereplő. élete azért fut zátonyra.bár ő az egyetlen fiatalember. A többieknek még ez a részsiker sem jut osztályrészül. Akad. ő azonban csak a saját életútját illetően győzi le a mostoha körülményeket. megütközik . valamint "ábrándos és előítéletes ember". Az igaz érzelem elfojtása "az önmagukat elvesztők" bűne. aki saját tiszta erkölcsisége szerint tud élni. "Dúsgazdag Epicur". Megemlíthetjük mellette a fejedelmet. méltán lesz Kassai bábfigurája. a "gyermekkedélyek" osztálya. hogy erélyemnek a szükség csak újabb meg újabb tért nyitna"). "szilárd jellem" (Barta János kategóriáit alkalmazzuk. nevezetesen Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony. A rajongók szereplői tehát csaknem valamennyien tragikus hősökké válnak. "szent énekeket" szerez és énekel.rendkívül merevek. tudományokban jártas "csillagjós". A fejedelemasszony magasságát megközelíti Bodó Klára. ™nérzetre ébredésekor azonban előre lép . reménytelenül. Hősies fellépése a szombatosok gyűlésén hatástalan. férje tragédiája őt is sújtja.engedve imádott apja kérésének . őt a tiszta gyermeki szeretet ítéli tragikus sorsra. mert . ezzel szemben Bodó Klárához vonzódik egyre erősebben. de nem is érik el vágyaik teljesedését. ezért nem ütköznek össze semmilyen törvénnyel. nem kerül az események fővonalába.kiadja szerelmese útját. aki magára maradva gyermekeiről is gondoskodni tud. a szegények és betegek gyámolítása) már bizonyos fokú életvereség. hisz megkísérli helyzetének megváltoztatását. Gyulai Pált a szerencsés véletlen sodorja előre. Pécsi Simon "szűcsmester fiából lett mágnás" Bethlen Gábor idejében ez a mozzanat politikai ellenfeleinek gőgjét és irigységét váltja ki (Kassai szerint "a nagyok közé tolakodott"). Messze kimagaslik kortársai közül . szíves vendéglátója minden idegen utazónak. A végzet szeszélyeit elkerülő másik típus a sodródó figuráké.

kapzsiság. ők "az erény szörnyetegei" (Németh László). bárki ellen vagy mellé hangolható. annak gazdag és fordulatos eszköztárát. MADÁCH IMRE Az ember tragédiája (1859-1860) Egész művem alapeszméje az akar lenni.rendkívül ingatag. de sikertelenül." Tudomásul veszi sorsának csapását (Deborah elfordulását). a reflexió és a boncoló jellemzés váltakozik. átképzelés és jelenetezés egyaránt megjelenik regényében. büszkesége legyőzte.pl. Boldogtalanságra rendeltetett. de a szeszély és e büszkeség álérzéseket is hamar iktatott a valódiak helyébe". és belelovalja magát az utána való sóvárgásba. Kassai István a negatív főszereplő. nem volt szívem visszautasítani a gyűlölt öreget. illetve a sorsa hatóköréből.Gyulai Ferenc hidegségén. másrészt a népnyelvből merítve. az író elsődleges célja az egyén és a világ közti kapcsolat feltárása. kincsére nem vágytam. önhittség. A nép . újszerű asszociációkkal éreztette a lélek rebbenéseit. Kassai felbujtására. s bár hallám. Különleges szókapcsolatokkal. A magyar irodalmi és tudományos nyelv csak az 1830-as években kezdett erőre kapni. A költészet a prózánál előbbre járt. ő az író jellemtipológiájában az "önmagukat szétzúzók" körébe tartozik. fejezett ki erkölcsi-gondolati-indulati reflexiókat. Kassai Elemér az erkölcs és kötelességtudás áldozata. A cselekmény mozgatói a harag és a szeretet hullámai. monológ és párbeszéd. elvakult "rajongó". Kádár és a legtöbb szombatos megszállott. Bűne: irígység. és Kemény Zsigmond beemelte stílusába a romantikus poézis elemeit. befolyásolható. de bűntelen embertársak halála is szárad lelkükön. Pécsi Simon pénzszóratására . hogy Pécsinek halálos ellensége. Előadásmódja is változatos: narráció. "érzéseit szeszélye gyakran elvitatta. a hősök énjébe való beleélés. Nagy súlyt helyezett a plasztikus láttatásra. önnön bukásuk előidézői. hogy amint az ember Istentől . elsősorban az újabb nyelvújítási mozgalomtól támogatva. vesztét a nagybátyjával való kapcsolata okozza. Elbeszélői magatartásában a tényszerű tárgyilagosság. Epikájában nagyfokú líraiság uralkodik. ezután megkísérli kivonni magát nagybátyja. "Jellemétől idegenkedtem. a hangulati tartalmak jelentős szerepet kapnak.

A "szabad állam"-ban. az egyes színeken belül is) egy-egy elvont eszme megvalósításának igénye jelenik meg. de bár kétségbeesve azt tartja. Igaz ugyan. hogy ő is dacoljon az úrral. számos tudományos. szellemi irányzat kap benne valamilyen szerepet. amely egyben a következő szín kiindulópontja is. Magyarországon a tíz éve elvesztett szabadságharc után ismét kiéleződött a politikai helyzet. Byron. hogy eddig tett minden kísérlet erőfogyasztás volt. Műfaja drámai költemény. 1862. a pozitivizmus. míg a másik pólust az anyagitársadalmi tényezők alkotják. a műfaji határokat átlépő alkotásai is fémjeleznek.13. vállalja a "nemes. A dráma alapkonfliktusát a függőség. a deizmus és a panteizmus. egymás hatását felerősítő körülmény késztette főműve megírására (Európa társadalmi. A mű eszmei háttere is rendkívül sokrétű. A bűnbeesés után ádám (évával együtt. Shelley. valamint az első színben megjelenő (Lucifer által képviselt) autonóm létforma ellentéte alkotja. ádám Egyiptomban . (MADáCH LEVELE ERDéLYI JáNOSHOZ. Az ember tragédiája filozofikus síkra emeli az egyetemes. Az ellentétes erők összecsapása után egy újabb idea merül fel. amelyet Dante nyomában pl.elszakad s önerejére támaszkodva cselekedni kezd: az emberiség legnagyobb s legszentebb eszméin végig egymásután cselekszi ezt. A kompozíció az ellentétes erők harcának elvére épül. A konfliktus egyik pólusán (de a mű egészében is. Milton. pl. Athénban azonban a . nemzeti és individuális létkérdéseket. IX. Goethe és Vörösmarty nagyszabású. immár "a paradicsomon kívül") büszke önérzet és szorongás közt ingadozva éli önálló földi életét. mi az emberi természet legbensőbb lényegében rejlik. az utópista szocializmus. a liberalizmus. Madách műve tagja annak a sornak. Lucifer a továbbiakban (a történelmi színekben) álomképek sorozatával tárja fel ádám előtt az emberi szellem egyfajta fejlődéstörténetét. gazdasági és tudományos élete forradalmi átalakulásokon ment át. és nem utolsó sorban saját személyes válsága is motiválta). de egy "ismeretlen érzés" (a "milliók" iránti együttérzéssel társult szeretetvágy) a szolganép felszabadítására ösztökéli. de terhes" önálló életet. és az ígért mindentudást kéri számon a csábító szellemtől. Először a szabadság kétféle változatáról látunk példázatot.fáraóként . más szóval bölcseleti-lírai dráma. az évezredekre szóló személyes dicsőségbe kóstol bele. melyet levetni nem bír (ez volna csekély nézetem szerint tragikum). Lucifer a paradicsomi boldogságban élő ádámot a második színben arra bírja rá. s megbuktatója mindenütt egy gyönge.a korlátlan egyéni hatalmat próbálja ki. hogy mindenütt megbukik.) Madách Imrét számos. lépjen ki az isteni "gondviselet" védelméből. az örökléstan. a biológiai és statisztikai determinizmus. azért mégis fejlődése mindig előbbre s előbbre ment.

éva azonban átszellemült boldogsággal a tudomására hozza: "biztosítva áll már: a jövő".az űrbe repül. ádám. feladná "a hasztalan harcot": a szabad akarat végső. és Kepler tanítványának lelkes figyelme a jövő ígéretével kecsegteti ádámot. hisz "Szerelem és küzdés nélkül mit ér A lét". a szeretetre "bűnbélyeg" kerül. Előre vitte az embernemet. akkor mégis lelkesített. de torz megnyilvánulásával önmagát áldozná fel az emberiség megmentésére. a "kegyelet". a záró keretszínben fellázadna ("Ne lássam többé ádáz sorsomat").nép (a nyomor miatt. tilos az anyai szeretet és a szerelem is. lelke azonban (a "Földszellem" uralmából) nem szabadulhat a testtől. az igazi tudásra viszont a császári udvar nem tart igényt. és így nagy és szent eszme volt. hogy "az ember célja a küzdés maga. funkcióját vesztette a tudomány és a művészet. Emelt. mégis alapigazságok fogalmazódnak meg benne: "bármi hitvány Volt eszmém. a demagógia prédájaként) nem tud élni szabadságával. a "döghalál"-t. Mégis. a kihűlőben lévő földre visszatérve. a tudós felesége pedig udvaroncokkal flörtöl. "mely a földhöz csatol"'. Hősünk . szellemi és erkölcsi leépülést tapasztalja. Az ember döntési lehetősége csupán abban áll. Prágában a tudományt szolgálja (Kepler személyében). Mindegy. Végképp elszakítana minden köteléket. tudomány vezérelte világot áhít most már ádám. az elvont eszmények eltűnnek. A Lucifer által felvázolt történelmet így mindenképpen vállalni kell. ha ellentmondásosan is." Ez a jelenet a mű egyik eszmei csúcspontja. elhagyja az emberi kultúrát és az embertársakat. ádám tehát visszafordulni kényszerül. Az "új világban". de diadalra jutnak a legnemesebb eszmék: az "egyenlőség. ádám az eszkimó színben a teljes fizikai. A londoni szín záróképe: vízió a kor áldozatainak haláltáncáról.felcsendül "a jövő dala".a szellemi értékekhez ragaszkodván . amelyet már a római színben a kereszténység új eszméje győz le. kereszt vagy tudomány. és keresse a kéjt". újra Prágában (a tizedik színben) éva visszatér férjéhez. Egy "védő" és "buzdító". hogy szabadon választhat a "bűn és erény" között. Párizsban mégis átmenetileg. A szabadosság életelve a császárkori Rómába vezet. Konstantinápolyban ez is hitelét veszti: az emberi szeretet elvét megcsúfolja a vallásháború." Kimondja. az ő szolgálatát vállaló nagy egyéniséget pedig elveszejti. London "szabad verseny"-ében (ahol "az élet korlátozza önmagát") viszont csak az érdekek diktálnak. aki ismét csalódott eszményeiben. A magasztos eszményeiben csalódott egyén most azt a célt tűzi ki. mint "álom az álomban" (Sőtér István) . Az eszmények hiánya azonban a pusztulást hozza magával. hogy "éljen magának. de a jövőt jelképező falanszterben a rideg célszerűség uralkodik. megszűnt "a haza fogalma". a nagy francia forradalomban. szabadság". hiányzik pl. Az utolsó részben. a szeretni vágyó embereket a zárda ajtaja elválasztja egymástól. szabadság Vagy nagyravágy formájában hatott-e. testvériség. és a .

amikor a földi életet kilátástalannak látja. tovább kell vállalnia az esetleg "hasztalan" küzdelmet. hová benéz Erős vágyakkal és emelt kebellel" -. így az emberi életút a fenyegetés és a bizalom között vezethet tovább. Mint a földi élet tökéletes ismerője kalauzolja végig ádámot ." ádám. valamint az erkölcsiséget. "Jóság") együtt a világ teljességét szimbolizálják: a szellemi."végtelen tér"-ben vállalhatja a "tettdús élet"-et. A három főangyal által dicsőített és egyben képviselt fogalmak is ("Eszme". Tagadásúl. Hárman együttesen alkotják az emberi teljességet. Ez a történetív . amíg a feltétel nélkül hódoló angyali karral szemben a szabad véleménynyilvánítás jogának követelője. és a végkifejletet előre látva engedi."Elrészletezve vízben. fellegekben. A befejezett "nagy mű". Az eszkimó szín után Lucifer győztesnek érzi magát. szállóigévé vált mondattal zárul a mű: "Mondottam. Ligetben. cinikus szkepticizmusát csak az úr szavai ellensúlyozzák. a szellem és a lélek szabadságának keresője dacolni próbál vele. A Földszellem a földi lét (az "anyagvilág") törvényeinek megszemélyesítője. . aki egyrészt a tényekkel való szembenézésre kényszerít (lásd neve: «fényhozó«). József Attila: Költőnk és kora !). mentsvára pedig az isteni kegyelem védőpajzsa. panteisztikus isteni lény. addig ádám harcostársa. maga az abszolútum. de egyoldalúan torzít is. a "hideg számító értelem" megszemélyesítője.az egyre kilátástalanabb álomsorozaton.egyoldalúan és célzatosan . Lucifernek az elsőbbséget és az isteni tökéletességet megkérdőjelező szavai után az úrnak módjában állna az "önhitt" szellem megsemmisítése. tudhatod. Az úr maga: az idők és a világ teljessége. az anyagi szférát. aki a "végtelent és időt alkotta"." Lucifer a tagadás képviselője ("Míg létez az anyag. Mindaddig áll az én hatalmam is. A három főszereplő (ádám. hanem világképének is az alapja. ember: küzdj és bízva bízzál!" A részek dialektikus egysége nem csupán a Tragédia felépítésének. "Erő". Segítsége az iránymutató isteni "szózat" lehet (csak meg kell hallania). mindenhatóságát egyértelműen kinyilvánítva lép közbe: "A porba. mely véle harcban áll"). ádámnak el kell fogadnia a Lucifer által feltárt "vég" fenyegetését. ádám nem léphet ki a Föld köréből. hogy a tagadás szelleme próbára tegye az első emberpárt.a földi világ tökéletlenségét hivatott illusztrálni. de ugyanakkor az isteni irgalomba vetett "hit" is megadatik a számára. és ezért nem juthat soha teljes diadalra. "gúnnyal" adja neki a két fát. az úr viszont ekkor már hatalma teljében. a teremtett világ: egymással küzdő erők egysége. az ellentétek egysége. őbenne a szintézis is megtestesül. az ember vele mindenütt találkozhat . a földi világ bármely szegletében megmutatkozik a megfelelő (nyitott) lélekállapot előtt. a rációt és az ösztönöket. mindenütt. Amíg Lucifer a személyes szabadság szószólója. Sokat sejtető. Lucifer és éva) hasonló hármasságot képvisel: az eszméket. A lélek azonban a test nélkül nem létezhet (vö. "Csak én lélekzem benned. szellem! Előttem nincsen nagyság.

" A Tragédia jelentős témaköre az egyén és a közösség viszonya. mely szülte őt. sőt isteni (abszolút) teljességre is: "Legyünk tudók. mint Isten". Hivén. hogy illyen népnek kell szabadság") Madách személyes politikai élményeivel is kapcsolatos. Sokrétű arculatának további jellemzői az életélvezet. Lucifer az emberi "fajzat" nőfelfogásáról is kemény ítéletet mond: "Majd állati vágyának eszközéül Tekinti a nőt. Büszke. aki "lugost" csinál a sivár környezetben a "vesztett éden" pótlására. Számára minden mélypont után "újra felmerűl Az eszme." A legfőbb szerepét éva a tizenötödik színben nyeri el: az ő "tisztább lelkűlete" mindenkor képes meghallani az isteni iránymutatást. Az egyén-közösség téma végső tanulságát jelentős mértékben alakíthatja a testvériségeszme és a szeretet-elv is: az egyént önmaga kiteljesítésében az embertárs iránti vonzalom és felelősség is köti. egyben a korerkölcsök képviselője is. "e nyugtalan erő" a folytonos kudarcok ellenére sem hagyja pihenni. A tömeg és a kiemelkedő egyéniség kapcsolata a továbbiakban is az egyik főmotívum marad.éva rendkívül összetett figura.egyre kevésbé találva cselekvési lehetőséget . Az érdekek mocskától távolabb." A nép-fogalom a politikában kiüresedhet: Párizsban Danton és Saint-Just egyaránt a "nép"-re hivatkozik. [É] Majd istenűl oltárra helyezi" . Az eszmény minden bukás ellenére mégiscsak "fog dacolni. Legelső szavaival jelzi célját: "úrnak lenni" a teremtett világban. . Lucifer a "dőre tagadás"-sal csak élesztője a fejlődésnek. és szíverén keresztűl Költészetté fog és dallá szürődni. benne a férfi élete "szebb létre" tesz szert.pihenni akarok. Míg bűne a koré. Törvény.és kötelességtudó. a szolgalét és az önfeledt boldogság képessége. hogy a főhős . A férfival szemben ő otthonteremtő lény. melynek lezárása ("Csak egyedül én voltam a bolond. Mindent összevéve ő az ösztönök képviselője. a természetesség érvényesítője. Ezt a kérdéskört is érinti az a tény. és ebben rejlik hivatása a férfi mellett: "E gyönge nő tisztább lelkűlete. az úr "szózatát". de a hetedik színben már megnyilvánul emberi gyarlósága és végessége: "Kifáradtam . és a kíváncsiság is."Minő csodás kevercse rossz s nemesnek A nő. A hatalom vagy a nép szolgálata a történelmi színek első nagy dilemmája. Meghallja azt. megvalósításuk harcosa. Az ember tragédiájában végső soron a küzdéseszménynek jut a főszerep. Lucifer szerint "Minden ember uralomra vágy". de könnyen felcsigázható tudásvágy vezérli ("szomjúzom") . ádám "hő vágya" hozta létre. tudom." ádám a "büszke férfinem" képviselője. érezem. és a tömeg "minden rendnek malmán húzni fog. mely éltet lehel" a földre.a saját lábára kíván állni. méregből s mézből összeszűrve [É] a jó sajátja.folyamatosan mind passzívabbá válik. a tizenharmadik színig az egyéni és a közérdekek felváltva kapnak szerepet." ő egyúttal az eszmék fanatikus híve. Szelleme. a hiúság. továbbá a hálaérzet. ádámot Egyiptomban és Párizsban is a "rokonszenv" teszi fogékonnyá a másféle igazságok megsejtésére (mindannyiszor a nő vonzása is szerepet játszik). Teljességre és hatalomra tör.

" ádám végső kételyeit tovább oszlathatja Péter apostolnak már a hatodik színben elhangzó útmutatása: "Legyen hát célod: Istennek dicsőség. 1880-1881. egyhangú. de jelentésüket korábbi szövegrészekre emlékezve szűkíthetjük és pontosíthatjuk. a szó legnemesebb értelmében. mint Dosztojevszkij Raszkolnyikovja és Ivan Karamazovja vagy Tolsztoj Pierre Bezuhovja és Levinje. a művészethez. mert az emberi lélek teljes mélységét ábrázolom. az orosz kezdettől azon démonok elleni harcot ábrázolja.ádám előtt azonban "Végtelen a tér". Szerintem épp fordítva áll a dolog: mi volna fantasztikusabb és váratlanabb. 1876) A múlt században. amikor "a nyugati regény a társadalomtól elidegenedett. "mely munkára hív". Csak egy parancs kötvén le: szeretet. mint a valóság? Mi volna olykor hihetetlenebb nála? Egy regényíró sohasem tud olyan képtelenségeket ábrázolni. az egyén elidegenedését. (DOSZTOJEVSZKIJ: DON CARLOS éS SIR WADKIN. az élet küzdelem. (DOSZTOJEVSZKIJ: NAPLóJEGYZETEK. ha szórakozni akarnak. nemcsak ezeknek az íróknak a szeretet-hitvallását és hitét. Az egyén szabad érvényre hozni mind. Az űrjelenetben elhangzott: "A cél halál. regényeket olvasnak. csak realista vagyok. a magány súlya alatt összeroppanó egyén ábrázolásába torkollik. Magadnak munka. s az emberek." DOSZTOJEVSZKIJ Bűn és bűnhődés (1866) A teljes realizmusban megtalálni az emberben az embertÉ Pszichológusnak neveznek: nem igaz. Az alapvető sorskérdést. amelyek az egyént a világtól és a közösségtől elkülönítik. mi benne van. a legközönségesebb dolgok alakjában. a modern ember . Ez a lényegbeli vonás nemcsak olyan figurák problematikáját magyarázza meg.) Mindig azt mondják. S az ember célja e küzdés maga. ember: küzdj és bízva bízzál!") sokféleképpen értelmezhetők. A zárókép utolsó szavai ("Mondottam. mint amilyeneket a valóság tálal fel nekünk naponta ezerszámra. a képzelethez fordulnak.). hanem az egész orosz irodalom messianizmusát is" (Hauser A. hogy a valóság unalmas.

s így boldoggá teszi vidéken élő anyját. "a szabadságkeresés katasztrófájának regényét. bűnbe és magányba sodorja az embert. és senki sem érzi a megoldásával együtt járó felelősséget kínzóbban. úgy dönt. mint Tolsztoj és Dosztojevszkij. ha egyáltalán bűnnek lehet nevezni azt. hiszen ez a süket. külföldre megy. részvétel a közös emberi sorsban" (Török E. úgy dönt. kínozza a nála szolgálóként élő húgát. A gyilkos . Čéletének semmi értelmeÇ. az erkölcsi relativizmus veszélyétől. amely. ČHoz-e ő hasznot valakinek is a világon?Ç és így tovább. könynyelműségből. gonosz és beteg öregasszony maga sem tudta. de mértéktelen uzsorakamatot szed. és egész további életében becsületes lesz. s lehet. intenzívebben. hogy egy hónap múlva úgyis meghalt volna. megszabadítja húgát. mi a ČjóÇ és mi a ČrosszÇ? Mindenki maga szerint tanítja.. ahol kéjvágyával üldözi és már-már vesztébe kergeti a családfő. De itt bontakozik ki a bűncselekmény lélektani folyamata. Aktuális tárcaregényét. amit elkövetett. hogy megöli egy címzetes tanácsos özvegyét. A túlzott individualizmus és a (napóleoni) hatalomeszme megszüntetésére irányuló két nagyregény egyidőben jelent meg a Russzkij Vesztnyik hasábjain: 1865-66-ban Tolsztoj Háború és békéjének első fejezeteit közölték folytatásokban. az elképzelhető valódi boldogság forrása viszont: a szenvedés vállalása. beteg.Részegeskedőket' pétervári nyomorleírásnak szánta (hőse valószínűleg Marmeladov lett volna). kiforratlan. azaz természetesen Čjóvá teszi bűnétÇ. az író szerint. furcsa ČéretlenÇ nézetek hatására elhatározza. Hőseik mind ezzel a problémával viaskodnak.). erős és megdönthetetlen Čaz emberiség iránti humánus kötelezettségeinekÇ teljesítésében. aztán egészen más elképzeléséről tájékoztatja kiadóját: a készülő új mű "lélektani beszámoló lesz egy bűncselekményről". lebegő.elmagányosodását az oroszok a szabadság problémájaként fogalmazzák meg.) Sehol sem élik át ezt a kérdést mélyebben." Dosztojevszkij. Ezek a kérdések kisiklatják a vágányról a fiatalembert. [. a bűnözéstől. "A cselekmény napjainkban játszódik. ő maga pedig befejezi tanulmányait. pontosan ebben az évben. gonosz és nem kíméli mások életét. a .. süket. ("Beteg társadalmunkban felbomlik a jóról és a rosszról alkotott fogalom. akit kizártak az egyetemről .] egy véletlen körülmény folytán sikerült gyorsan és eredményesen végrehajtani elhatározását. Egy fiatalember. aki különben pénzt szokott kölcsönözni kamatra. [É] Semmi gyanút nem támasztanak és nem is támaszthatnak ellene. ČMiért is él?Ç. Az öregasszony ostoba. tartanak az anarchiától. 1866-ban pedig a teljes Bűn és bűnhődést. hogy egycsapásra javít nyomorúságos helyzetén. ostoba.nem nemesi származású és nagy nyomorban él -. miért él a világon. aki társalkodónő egy földesúri családban. hogy megöli az öregasszonyt. Ki tudja ma. Dosztojevszkij két tervezetének cselekményét egyesítette művében. kifosztja. A magány feloldásának posztulátuma.

B. az ő számára efféle objektumként az 'eszme' szolgált.én'-ek egymás közti kölcsönviszonyának . részben azért. amely mindjárt a bűncselekmény elkövetése után született meg benne. és ettől nem kell elállni egy percre sem".és ritmusváltásokkal .új. váratlan érzések kínozzák a szívét. szept. az "eszmehordozóvá" vált főhős hatalomeszméje kerül előtérbe . nem is sejtett.így a pszichológiai-filozófiai szólam sűríti a szociálisat is. [É] lebilincselő olvasmány lesz [É] tűzzel a lelkemben írtam. a mindennapi vagy történelmi tabló töltötte be. a földi törvény követeli a maga jogát. [É] a bűncselekmény elkövetése miatt kirótt jogerős büntetés sokkal kevésbé félemlíti meg a bűnöst. de mindentudó lény van jelen. különböző megismerő.6. sokáig habozik. mint azt a törvényhozók gondolják. II. elidegenedés érzése.megoldhatatlan problémák elé kerül. saját megállapítása szerint is. intellektuális-lélektani regénynek.műfajok keveredéséből is . "félőrültek" világáról csak keretül szolgál." Az író művei zenei felépítésűek: önálló szólamok.) Dosztojevszkij műveiben. ("Elbeszélés harmadik személyben. a pszichológiai típus. ellenpontozásokkal. a két legelterjedtebb meghatározás: művei ideologikus regények (Engelgardt) és polifonikus regények (Bahtyin). (Az író analitikus eljárása: "az emberben az emberrel együtt a világot is elemeire bontó módszer". mert végleg kimeríti az emberiségtől való elszakadás. és ő a végén belső kényszer sugallatára feljelenti magát.) Az író ezt a változatot még két további tervezetben pontosítja. Az igazság és az emberi természet törvényei kerekednek fölül. Bahtyin szerint az író eleve különféle nézőpontokban. Ezt azonban nem szabad úgy értelmeznünk. hogy hőse kövessen-e el öngyilkosságot. szubjektív részigazságok hangzanak egyidejűleg. prostituáltak. 1865. mert ő maga is követeli azt erkölcsileg. Török E. anyja nincs az embernek".a "discordia consors" (összhangzó különbözőség) hatásával. hogy Dosztojevszkij É irányzatos elbeszéléseket írt és tendenciózus művész volt [É] ahogy más regényírók számára a centrális tárgy szerepét a kaland. hangnem. az anekdota.). álom és valóság keverésével. Engelgardt magyarázata: "Dosztojevszkij azt ábrázolta. a kocsmák." (Levél Katkovnak. mivel szerinte az értelmiségi társadalom meghatározó tényezője az eszme. nehezen meghatározható regényformát hozott létre. aki mint láthatatlan. Az isteni igazság. Nevezték többek közt regénytragédiának. az eredeti elképzelés válságleírása a romlott nagyváros nyomorító hatásáról ("ahol csak apja. sokféle különnemű elemből . eszmélésregénynek. bonyolult. a szerző nevében. "egyszerre több elbeszélés és kisregény zsúfolódik egybe". ítélkező . tudatokban gondolkodott. Még a rabság vagy akár a halál árán is kész visszatérni az emberek közé. társadalmi-filozófiai. ill. hogyan él az eszme az egyéni és társadalmi tudatban. Háttérbe szorul a társadalombírálat. öngyilkosok.) és csak hosszú kísérletezés után mond le az eredetileg kiválasztott nézőpontról: az első személyű vallomásformáról.

hogy gyűlöltem azt az odút!" (V.) Dosztojevszkij ironizál a korabeli pozitivizmus. Raszkolnyikov odúját . szekrény. szerinte "legalább felerészben ez a szoba az oka.az Engelgardttal vitázó .. objektív világban. mint a pók. cselekménymozzanatként. hogy Raszkolnyikovnak "itt most nincs elég levegője".") A szerző által mindig meg is határozott alapeszme kivételesen fontos elem. kocsmákban keresi az emberek társaságát.4. a Néva és a Katalin-csatorna partján bolyong. Rastignacnak megölné-e a mandarint?. aki szintén lát összefüggést: "abban a lyukban.pusztán gondolatjátékként . Oroszhonban?" (Porfirij.Bahtyin szerint nem maga az eszme a főhős. .). bűntettben realizáltan.) Az alapkérdést . Műveiben nem jellemek és sorsok sokasága bomlik ki egy egységes.áthallható. zug. a zugomba. VI. és tudod-e. ("Regényeinek legalapvetőbb vonása az önálló. Porfirij is megállapítja.). egészen szűk terekben .egész problematikáját meghatározó és feszültségét fenntartó alapkérdései: átléphetők-e a társadalmi-erkölcsi normák? Melyek egy torz eszme hatására cselekvő ember sorslehetőségei? Mit tehet az egyén a nyomor. hogy ilyen búskomor" lett a fia (III. III. ha eszméjét. Raszkolnyikov viszont a gyakorlatban is kipróbáljaÉ A mű . el meri-e követni tettét. a rossz társadalmi berendezkedés ellen? Le tud-e számolni Raszkolnyikov az erkölcsi szabályokkal. . egymástól elváló szólamok és tudatok sokasága. átjáró bérszobákban. az egyént rubrikákba soroló "tárgyilagos" beállítottságán - . Ha fuldoklik. (vulgár)materializmus statisztizáló. utcákon. "Behúzódtam. ("A nem közönséges embernek joga van lelkiismeret-furdalás nélkül átlépni bizonyos akadályokon.változatos szinonímasora: lyuk. de "ki nem tarthatja magát ma Napóleonnak nálunk. akiből az eszme hozza felszínre a benne lakozó rejtett tartalmakat.aztán elküldi a szibériai sztyeppékre. sokféle következménnyel. dialogikus viszonyban más eszmékkel. hanem az eszme embere. leküzdhető-e bűntudata. miért is gyilkol.feltette már Bianchon is egy másik szegény joghallgatónak. Szvidrigajlov. ketrec. Goriot apó -. a teljes értékű szólamok igazi. gazdag polifóniája.). valamely egységes szerzői tudat fényében. A Bűn és bűnhődés középpontjában a napóleoni hatalomeszme és hatásának bemutatása áll. de csak abban az esetben.problémáját helyezte világa középpontjába.3. VI. de .1.5. l. vállalja-e a szenvedést? A regény a megírás jelenének Pétervárján játszódik. hajófülke stb. hogy az alacsony és szűk szoba szűkíti az agyat és a lelket? ó. a kiszolgáltatottság. hanem éppen egyenrangú tudatok és világlátások sokasága kapcsolódik itt össze valamilyen esemény egységében. ("Minden embernek levegő kell". talán az egész emberiség számára üdvös eszméjét másképpen megvalósítani nem tudja" (Raszkolnyikov).édesanyja is koporsóhoz hasonlítja.2. rendőrségi irodákban.5. abban a gyűlöletes koporsóban érlelődött mindez" ( I.

Hajnády Zoltán észrevétele szerint.-ig).vdrug'). "évente ennyi meg ennyi százalék csak menjen a pokolba. hogy "minden szereplő saját nyelvén és saját fogalmaival beszél" (Dosztojevszkij). lázálmai. ott virul a politikai gazdaságtan" (I. a tizenegyediken vallja be.az epilógus a (konvencionális) szerzői monológforma miatt is elkülönül -.A bűnről'. a cselekményidő viszont mindössze kb.a . majd etikai (új lehetőséget teremtő) életszakasza is kívülmarad a cselekményen . tettét az elkövetéstől számítva kb. aztán konfrontálódik. így van jól. de Rogya azzal is "négyszemközt" akar maradni. "ma már a tudomány egyenesen tiltja a részvétet. és mindig fontos fordulatot bevezető . Az epilógusban Raszkolnyikov már kilenc hónapja raboskodik a fegyházban "a gyilkosság napja óta csaknem másfél év telt el". az egész cselekményt "elvitázzák" úgy. egy-egy soktalálkozós nap aprólékosan részletezett (pl.Luzsin és Szvidrigajlov Dunyának szóló írása . ill. vagy akárhová.igazán remekül kitalálták ezeket a szócskákat: milyen megnyugtatóak.amit Porfirij véletlenül olvasottÉ monologikus leírásban nem. ČSzázalékÇ . 4. Ugyanígy "drámai" a művet meghatározó dialogikus és belső monologikus közlésforma. a történelmi szerepek összefüggéséről . a fordítók lassították a ritmust: a hirtelen(ében). III. mert "önkéntes vallomása után öt hónappal kimondták felette az ítéletet" -. hogy hosszú belső monológban reagáljon rá. pusztán intellektuális (eszmekialakító) korszaka.2. nincs epikus életrajz és előtörténet-ismertetés.logika' gúnyos értelmű. mint az eredetiben 560-szor előforduló. nappali alvása. az uzsorásnő oroszul . 2. A mű egész felépítése drámai: a cselekmény kezdetére már kialakult eszme próbájaként elkövetett tett fordulatot hoz az alapszituációba. Az első fejezet a gyilkosság közvetlen előkészítésének és elkövetésének. váratlan(ul) feleannyiszor szerepel. a dinamikus cselekménymenet is fokozza a végig szinte hipnotikus feszültséget (bár. a "különös napok sűrű ködje" miatt nem követhető pontosan az objektív idő. a közvetlen családi előzményeket édesanyja levele ismerteti. Ezzel könnyítenek a többin. semmittevése. mert az egész mű a közbülső. (A többi levél tartalma . A pergő tempó.). cselekvő és vívódó stádiumra irányul.) Ťgy Raszkolnyikov korábbi. a további öt és az epilógus a következményeknek a .csak reagáló mozzanatokból válik ismertté.). a tényleges cselekmény pedig csak addig tart.4.procentscsina'. csak a róla szóló vitában szerepel (amikorra már szerzője véleménye is módosul). míg a konkrét helyzet lehetőségei tisztázódnak. milyen tudományosak" (I. a személyiség szabadságáról. két hét: a harmadik napon gyilkol.-tól IV. ironikus a Kristálypalotának (az 1861-es angliai világkiállítás szenzációjának) kocsmanévkénti felhasználása -. A cselekményidő előtti provokatív tanulmány .matematika'. viszont állandóak a replikák. Angliában eszerint is járnak el. .

5. K. majd értesül arról. "több.) után ilyen Marmeladov elgázolása (II. segítői viszont "ápolják": Razumihin a testét. hogy a társadalmi rossz ellen hiábavaló. pozitív és negatív transzformációkkal (Szonya és Dunya közeledik egymáshoz. értelem. [É] Raszkolnyikov távol tartja magát a bűnözőktől . domináns jellemvonását már beszélő neveik meghatározzák: Raszkolnyikové (l. (Razumihin: ész.) A fejezetek az író világára jellemző feszült jelenetekkel. Hajnády Z.).). Szonya a lelkét gondozza. származékaival. amit Raszkolnyikov vallomástétele követ. a motívumrendszer jellegzetessége a "hasonmás-jelenség" . (Világossá válik. a "föld alóli" ember és Szvidrigajlov feltűnése (III. értelmetlen nemcsak a voluntarista lázadás. . amit a cselekmény további építésének nevezhetnénk.7.). először durva Szonyához .ettől kezdve elindul egy új fejlődési szakasz. hogy Szvidrigajlov főbe lőtte magát stb. .presztuplenyije') az eredetiben a törvény áthágásával áll kapcsolatban (a .) Saját torzított eszméit képviselik negatív hasonmásai.7. Rogya majdnem a kerekek alá kerül .porphüreosz') a bíborszínre. húga hasonlít rá Razumihin és anyja szerint is stb. Porfirij az eszét. titokzatos. Porfirijé (gör.bűn' (. az ismeretlen vádló bocsánatkérése is félelmetessé válik az így ismét egérutat nyerő Raszkolnyikov öngúnyos mosolyától.törvény' szó. karikatúrákkal.) Az epilógusban már "semmi sem történik. minden egyenrangúan dialogizáló szereplő főhős. az öntörvényűség relativizmusát tragikusan képviselő Szvidrigajlov és a komikusan megjelenítő Luzsin). a cím a tárgyat határozza meg: a . döntéshelyzetbe kerül. a maga is öngyilkosságra gondoló főhős előbb egy nő vízbeugrását nézi végig. Lebezjatnyikov. hogy az analízis a vélemények szembesítésére és a bűnhődésre irányul. Szofja görögül bölcsességet jelent.6. cselekménymozzanatilag eltérő zárójelenet (IV.).Marmeladov aztán ott végzi. Minden szereplő reagál Raszkolnyikov eszméjére és tetteire. és minden szólam új oldalról mutatja be az eszmét. és a szereplők is párokat alkotnak.).6.végül elkéri a Bibliát. tragikus mozzanatokkal zárulnak: a kettős gyilkosság (I.beteg lesz .). Marmeladov lekvár.bemutatása .mintha a belső ellentmondásokat dramatizálná az író az alteregókkal. mindenki maga is választási kényszerbe. Luzsin tócsa. Ivanovna őrjöngése és tüdővérzése (V.közeledik a kátorgabeliekhez.álmot lát . raszkolnyikok) az emberektől való elszakadására utal.6.a szerkezeti arányok is azt tükrözik. itt azonban az elbeszélő szerint egy új regény kezdődhetne" (Király Gyula). végül Szvidrigajlov öngyilkossága (VI. (Az egyetlen. A hősök szerepét. a hatalom jelképére.majd az ápolja őt . A cselekményszálak között is fennállnak párhuzamok. a morálisan degradáltak (Marmeladov. mint negyvenszer fordul elő". de az altruista szeretet is. semmit meg nem bán . óhitű szakadárok.). párhuzamos ellentétek (Szvidrigajlov és Raszkolnyikov gyilkosságai. A hős tudatával az író szembesíti a többiekét.

megerőszakolása után.5. IV. megmérgezi feleségét .5.) Razumihin derűs világképű.Rogya mélyen megdöbben. mellébeszélve elterel. de emberséges: Raszkolnyikov önmagára találása. Raszkolnyikovra irányuló erkölcsi befolyásoló szándékával ellenkező hatást vált ki (megzavarja ugyan. autonómiáját vesztett. az alapeszme éles ütköztetése. ugyanakkor tudatosan gondolkodó. provokatív taktikus. "életrevaló". gátlástalanul kiéli vágyait (egy 14 éves süketnéma lányt. a lányát feláldozó alkoholista szánalmas. és ennek esik áldozatul Szvidrigajlov is". értelem nélküli hasznosságelvű szörnyszülött. s ezért a hagyomány. de feldühíti a tőle undorodó fiút. VI.semmi emberi nem idegen tőle').azt a szerepet. szkeptikus Porfirij.. kártékony egoista: "ma viszont a tudomány azt hirdeti: szeresd mindenekelőtt önmagadat. a személyiséget egybefogó hit. célozgat.5. Gyámfia.csak Dunyán könyörül meg). könnyen kapcsolatokat teremtő. Az eszme nélküli. ruhával . mivel a világon mindennek az alapja a magánérdek" (II. közlékeny. ("Az eszmék.étellel. meggyőzése a fontos számára. és az emberi degradálódás. ("Minden nemes. hogy mi játszódik le barátjában. minden erkölcsi parancs megtagadója. azaz tudattalan tiszteletét elfogadni már nem képes intellektuel erkölcsi-szellemi űrbe kerül. de "testi" gondjaiban . Ez a veszély fenyegeti Raszkolnyikovot. a rend. A hajdani szebb napjait idézgetve a közönségességig züllött. Szvidrigajlov. konvencionális. a törvény tradicionális.) . a pozitív eszmék gúnyolója (. meggyőződés és evidenciák nélkül álló. talál közös pontokat ( "maga is elég nagy cinikus"."kétvégű botként" . csapdaállító.segíti).Lebezjatnyikov csúszómászó. ironizál.2. aki megzavarja ellenfelét hunyorog. élesen lecsap -. aki irtózva utasítja el ajánlatait is). az intuícióira támaszkodó. a kishivatalnok Lebezjatnyikov hozzá méltó. ami az emberiségnek hasznos". a társadalmi deklasszálódás útjára sodródik. Fejér ádám.) óvatos.I. gyenge. Egész lényét ösztönlétének rendelte alá: kiszámíthatatlanul szeszélyes. A polgári származású törtető.). Luzsin (az orosz karrierista hős) ostoba. hogy mennyire átértelmezhetők az elvek. amit a főhősnél a logika. felismerése. Háromszori összecsapásuk (III. Pedig racionálisan próbálja megközelíteni. tapasztalt vizsgálóbíró a józan ész képviselője. kissé felszínes figura (azt nem veszi észre. szereplési kényszerében családi nyomorával szinte kérkedő mazochista. deklasszálódott személyiség. számító jövendőbelijét megalázó házassági koncepciója alapján akarja megvásárolni -.) Az önkényeskedő amorális földesúr. halálra kínozza inasát. (Nála a pszichológia tölti be . önmagát felmentő.) Marmeladov. hanem polifon dialógus. elvi vitákba nem bocsátkozó. az öngyilkosságba kerget.) nem szokványos nyomozati kihallgatás. .. V. a főhős parodisztikus hasonmása. "hasonszőrűek vagyunk" stb.

földcsókolás) és önfeladásra kényszeríti. A festőinas. A szeretettanítás megvalósítójaként felkelti a lelkiismeretet. III. ill. éppen ezért -. dialogikusan is. a cselekmény két kiemelt pontján életfordulatait egy-egy "borzalmas" látomás előzi meg: a szerencsétlen ló agyonveréséről szóló rémálma az egység megbomlását.). Egyedül vele folytat szerepjátszás helyett . ("Micsoda irtózatos gyötrelem ennek a lánynak már régen gyalázatban. értelmével lázadó egyéniség" (Török E. saját erkölcsi meggyőződése ellenére. . Ivanovna neveltlányát a bárca kiváltására kényszeríti. A "tiszta prostituált". Raszkolnyikové is feláldozná lányát a fiáért . sokszor szaknyelvi fogalmazásban.új típusú orosz hős. erős. Elgyötört állapotának következtében rendszeresen álmodik.hisztérikus K.aki "nem raszkolnyik. életet oltottál kiÉ a magad életét". menjünk együtt!". I. az epilógusban leírt álom pedig az önzés egész világot fertőző ragályos kórjának víziója.tanulmányait megszakító 23 éves joghallgató .2. ("Beteges lelkiállapotban álmaink sokszor hihetetlenül plasztikusak. és ennek a társadalomnak a megvetése. Minél hamarabb . nevelőanyja) másokért. élesek és rendkívül hasonlatosak a valósághoz". a választás szabadságában élő autentikus ember.) Raszkolnyikov "már az egérlyukból kitörni akaró. és nincs rá lehetősége.) ébrenléte gyakran a valóságtól el sem határolódó álmok folytatása. minden ésszerűséget meghaladva (l. "Hát nem ugyanazt tetted te is: Te is áthágtadÉ át merted hágniÉ magadra emeltél kezet. és hisz az újjászületés lehetőségében.őszinte dialógust a főhős. csak amolyan szektás".meg fegyházbüntetést vállalna ártatlanul magára más helyett. (Egyik rémálmában újra elköveti a gyilkosságot. adott életszakasza fordított karriertörténet.) Felsőbbrendűség-tudatú alakjában "kifejezésre jut a végtelen önhittség és a gőg. megbánó bűnössel azonosulásra kész. következetlen racionalista egoista.) Raszkolnyikov intellektuális és erkölcsi dilemmákon töprengő. önmarcangoló. ő a művet mozgató eszme képviselője. a "töméntelen emberi szenvedés" megjelenítőjeként Raszkolnyikovot szimbolikus gesztusokra készteti (leborulás. 2.. VI. és az öregasszony gúnyosan kineveti. ő is "törvényszegő". "átkozottak vagyunk mind a ketten. IV. de még a másik anya. Jellemvonása a despotizmus. cselekvő polgári értelmiségiként .4. Célja: hatalmába keríteni a társadalmat. minden szenvedővel. Dosztojevszkijnél az álom a művészi sűrítés eszköze is. becstelenségben élni". A sorscsapásokat alázattal viseli. Mikolka .5. test-szellem-lélek küzdelmét vetíti előre közvetlenül a gyilkosság előtt.és Dunya kész is férjhez menni Luzsinhoz. ő a középponti tudat monologikusan is. mintha két egészen ellentétes karakter váltogatná egymást benne". ellentmondásos. apja. Uralkodni akar. Szonya is önmagát áldozza fel . ("Olyan. Razumihin.keresztény hitével szemben.

véletlenül kihallgatott kocsmai beszélgetés . elmélete "kétélű fegyver". . (Lizaveta a gyilkosának azonnal megbocsátó.nem bírja a "bizonytalanságot". talán még boldogtalanabb lennél". állandósul önkívületi. hogy vétett. hipotézise alapján kétféle mércével méri az embereket. ha elismeri. képtelen a fáradságos napi munkára (óraadás. át tudja-e lépni az erkölcsi normákat. ("Akinek van lelkiismerete. III. Saját nyomora és Marmeladovék sorsa felkelti szociális igazságérzetét. I. visszamegy a tett színhelyére. labilis állapota ("talán igazán őrült vagyok".". mélyítik belső drámáját -. a szándék kivitelezését számonkérő. hogy Lizaveta nem lesz otthon. (Kihívóan lép fel Zamjotovval.) Csak az üggyel kapcsolatos hírek foglalkoztatják. meggazdagodni" (az író kézirata) . boldogtalan leszel. vágyat a közlésre. nem tud kikapcsolni. és hibák csúsznak az elméletbe: helyzetkényszerben meg kell ölnie a szemtanút is. ami így "egy csapásra eldőlt". és minden megoldódik. álzálogtárgy)."A véletleneknek ezt a találkozását később is mindig nagyon különösnek érezte". védekezésre is képtelen ártatlan áldozat ."Micsoda aljasság ez" stb. mert teljes gyűlölete a minden tragédia okának szimbólumává vált uzsorásnőre irányult.2. és nem léped át. balta. fordítás). de már az elkövetés előtt összeomlik lelkileg.6. ("Ha elérsz egy határig. és tudatosan provokálja is a gyanút. (Rögtön fölmerül.fokozza dilemmáját.meghallja. mert mi van. szenvedjen. de ha átlépnéd.) Bűnhődési életszakasza önmegismerési és a világra eszmélési .siettető és késleltető mozzanatok fokozzák a feszültséget. harmadik találkozásukon Porfirij megállapítja: "™n már nem hisz az elméletében"."csak" 730 lépés. Ambivalens viselkedésű.) Abszurd koncepciója. hirtelen szinte belehajszolja magát a gyilkosságba. felháborodik. őt nézi tetűnek?) Ťgy pusztán eszmei indíttatásból akarja önmagát próbára tenni: fel kell mérnie.3. de egyhavi vívódás után . ájulásos. IV. családi ezüstóra)."Hogy is férkőzhetett a fejembe ilyen ocsmányság?! Mennyi mocskot rejt mégis a szívem!" . anyja levele. Tanulmányozza a terepet (l. Dunya választási kényszere hatására társadalmi indítékokat talál.türelmetlen. Ez még ráadás a kényszermunka tetejébe. .ismét véletlenül . forróláz gyötri. "hogy lehet megkülönböztetni azokat a bizonyos nem közönségeseket a közönségesektől" (Porfirij). 13 lépcsőfok.) Nem teheti ki sokáig magát a bűnélménynek. nemes célja érdekében.) Erőszakelkövetése gépies. belső egyensúlyát vesztett személyiség. előkészül (hurok. Nincs abszolút indítéka. amikor .5.) . mire képes ("csak merni akartam"). III. rémálom. számára elviselhetetlen a szerepjátszás. ha más önjelölt világmegváltó.hatalomra tenni szert.rá később nem is gondol. (Akkor tör ki rajta a tett-kényszer. felhívja magára a figyelmet . kockázatosak összetűzései a vizsgálóbíróval.elméleti föltevéséhez (a fojtogató környezeten és körülményeken kívül is) gyors motivációsorozatban kapja az indítékokat. folyton ingert érez a feladásra. tudatosul elkövetési szándéka .

Mert Dosztojevszkij szerint "nincs boldogság a kényelemben.6.az ismétlődő "betániai Lázár"történet a test feltámadásának parabolája is -. "a lélek mégis vétót kiált. mert éhes vagyok. Mauriac. Intellektuálisan nem látja be bűnét ("nem embert öltem. hanem rászolgál a boldogságra. ha pedig mindent bevallok nekik. III.7." A formateremtő. úgy tette tönkre önmagát. Szenvedjen") egyébként is motivált a szenvedésvállalásra. Faulkner stb. II. Erkölcsi érzéke . felismeri a kivezető utat (tartozni kell valakihez. Az ember nem születik.3. támogatja Marmeladovékat. Miller. nem csak önmagunkért vagy csak másokért. l."magamat öltem meg. Felismeri. s közben a katasztrófát ösztönösen megsejtő anyja félőrülten meghal).így marad nyitva a kibontakozás lehetősége. Malraux.). . az utcán megmenti az ittas úrilányt)."az ördög ölte meg" . végül az értelménél is erősebb erők legyőzik logikáját.Kafka. akkor én nem megyek vissza hozzájuk. század szinte valamennyi alkotója . Az "újdivatú hitetlenség" nem éri el: keresi Istent. pedig a feloldáshoz bűnbánat kell. Végül Szvidrigajlov zsarolásától is tartva. mintha megválthatná magát ("véres lettemÉ csupa vér vagyok!".még működik (felháborodva utasítja el húga kerítőit. képtelen az öngyilkosságra ("Csak élniÉ élniÉ Akárhogyan is.erőszakos tettén kívüli esetekben . Megkezdődik lelki átalakulási folyamata. reménytelen helyzetét felismerve enged Szonya könyörgésének ("vállalni kell a szenvedést. II. Huxley. A XX. ami elválasztja az emberektől ("soha semmiről nem beszélhet többé senkivel a világon". hogy bűne újabb bűnöket szült (segíteni akart családján.és irányzata valamilyen vonatkozásban elődjének tartja.). társkeresése. szakít családjával ("Ha én nem mondom meg nekik. . a "tátongó szakadék". ™nbecsülését nem veszti el teljesen. hogy "mélységes hazugság rejlik benne és gondolkodásában". s mindig szenvedéssel. akkor mostÉ boldog volnék"). hisz az "új Jeruzsálem" eljövetelében. a meghasonlott embert felfedező Dosztojevszkij radikális fordulatot hoz a regény történetébe.folyamat. megfogadja Porfirij tanácsát ("ne vesse meg az életet [É] szenvedni nem utolsó dolog.).). hisz a csodákban . egy elvet öltem meg" . magánya. hibái bosszantják. erős benne az élni vágyás. hanem együtt kell élni) . és ezzel megváltani magad"). nem az anyókát" . hajdani menyasszonya -. csak magát okolhatja ügyetlenségéért. Ez a mi földgolyónk törvénye: az élet folyamatának közvetlen érzékelése olyan hatalmas öröm. de élni! [É] Hitvány az emberÉ és hitvány. hogy évekig tartó szenvedéssel fizessünk meg érte. Legnagyobb büntetése elszigetelődése.5. s a regény határozott feleletet ad a problémára az evangéliumi szellemben: 'Ne ítélj!' és 'ne ölj!'" (Babits). Az epilógusig nem bánja meg tettét. úgy véli. a tett nevetségessége. és megteszi vallomását."ha azért öltem volna. a szenvedés a boldogság ára. akkor ők nem fogadnak be engem" kézirat). az általános igazságszolgáltatásban (III."csak egy férget öltem meg" . aki emiatt hitványnak mondja". Hesse. amely megéri.

minden csodálatost. JóKAI MóR A kőszívű ember fiai (1869) Nem szabad mesemondónak nevezni Jókait. amiket tőle kaptam"." A történelem mitikus értelmezése tükröződik A kőszívű ember fiai időtechnikájában. Az olvasó számára folyamatos cselekményláncnak hat a Baradlay Kazimir halálától a szabadságharc bukásáig és a megtorlásokig tartó történet. aminek szemtanúi voltunk."beépül a nyugati kultúrába". Az ércleányban fogalmazta meg azt a szemléletmódot. Szellemi előfutáruknak mondják az egzisztencialisták (főként Camus). A 1848-49-es forradalom és szabadságharc témáját az író több nagyterjedelmű regényben is földolgozta (Politikai divatok. Akik kétszer halnak meg. A művet Görög Imre és G. A kötet egyik novellájában. Gide az "action gratuite"-elmélet felállításában indul ki belőle. A tengerszemű hölgy. tied. a történelemben jártas olvasó azonban tudja. A mi lengyelünk). ami megtörtént. hogy a mű elején lezajló nagyváradi megyegyűlés mintájául az 1845. december 15-i bihari közgyűlés szolgált. A kiskirályok. Ťrjuk le az év eseményeit híven. Már a világosi napokat követő országos gyász és levertség idején fölidézte a függetlenségért folytatott küzdelmet a Csataképekben (1850). A forradalom idején játszik. nagyszerűt. valóan. emberfölöttit. Jókai csak ritkán nyújt fogódzót." A beharangozott alkotást a következő év január 1-jétől A Hon közölte folytatásokban. övé. Beke Margit fordította. Enyim. Valójában azonban legkevesebb négy évet ölel át a regény. amit tapasztalánk. amit láttunk. mely A kőszívű ember fiainak is meghatározó eszmei és poétikai elve lesz: "Ťrjunk mitológiát. Címe: Anya örökké. már a végleges címmel: A kőszívű ember fiai. mindent. az emlékezet és a képzelet összesűríti az eseményeket. s a nagy események végig vannak szőve benne. mely a befogadó logikája szerint 1848 kora telétől 1849 késő őszéig tart. Ťgy a nyitófejezet . Egy az Isten. és aztán egy egészen más műfaj szerint ledorongolni (BENEDEK MARCELL) Jókai új művének előkészületeiről a Fővárosi Lapok számolt be 1868ban: "Jókai Mór ismét egy nagy regényen dolgozik. Sorsfordító korszakokban összetorlódik az idő. rokonának vallja Nietzsche: "nem ismerek értékesebb pszichológiai adatokat azoknál.

Henczi. Jenő felvette az író egyes jellemvonásait. a kudarc belső okainak feltárását. hogy mindenben az ellenkezőjét cselekszi majd. hogy valóság és fikció szervesen egybeolvad A kőszívű ember fiaiban. március 13-i bécsi forradalom. április 6-i isaszegi csata. A szereplők között találunk történelmi alakokat. hogy a gyászidő letelte után új házasságot kössön. hogy ™dön gyermeke a szabadságharc bukásakor már három éves. amelynek évszázadokra be kell vonulnia a magyar történelmi mitológiába. ahol hősök. Ezt a feladatot a magyar irodalomban mások.időpontját ugyanezen év elejére tehetjük. Az író élclapjaiból került át a regénybe Tallérossy Zebulon és Mindenváró ádám. Férje halálának pillanatában azonban Baradlayné megfogadja. Jókai számára 1848-49 olyan szellemi és erkölcsi tőkéje a nemzetnek. március 13-tól viszonylag összefüggően követik egymást az események. a magyar parlamenti küldöttség március 15-i bécsi látogatása. Három napba sűríti viszont a Bécsből a Kárpátokon át hazatérő Richárd kalandjait az író. Meghagyja számára. ™zvegy Baradlay Kazimirnét főként édesanyjáról mintázta Jókai. Abba a mítoszvilágba tartozik. az életképek sokaságából álló regény egybefüggő freskót alkot. Kleinheincz. de a hősszívű anya gyakran feltűnt az egykori tudósításokban is. A história nemcsak hátteréül szolgál. de alakjának megrajzolásában a könyvélmények és Szacsvay Imre sorsa is szerepet játszott. Richárdéban pedig Lenkey századosé és Desseffy Lajosé. Az olvasó azonban mindezt nem érzékeli. Irányi Dániel élettörténete és jellemvonásai figyelhetők meg. ahonnan nehéz időkben is erőt lehet meríteni. ami benne felemelő. Ezért a forradalomról és szabadságharcról emlékezve arról szól. bár az egyes történésekre fordított terjedelem különböző. A mitikus szemléletmód következménye. milyen szellemben nevelje fiait. Kmetty. értelmetlen számon kérni tőle a kritikai szembenézést és elemzést. a bécsi munkáslázadás leverése. A történeti események közül szerepel A kőszívű ember fiaiban az 1848. 1848. A mellékalakok közül Boksa Gergő Rózsa Sándorral mutat rokonságot. és a rákövetkező Tavaszi napok között legalább két és fél esztendő telik el. A Baradlay fiúk megrajzolásához sokan szolgáltak mintául. áldozatok. A nyitó jelenetben a halálos ágyán fekvő Baradlay Kazimir végrendeletet diktál feleségének. ™dön figurájában Beöthy ™dön. Pedig Az első lépcső "ama" magaslathoz című fejezet. majd április 21-én Budavár visszafoglalása. mint amit . a december 11-i kassai vereség. egy-egy epizódban feltűnik Görgey. hanem alakítja is a középpontban álló Baradlay család és a velük kapcsolatba kerülő személyek sorsát. melyben az Oroszországból hazatért ™dön elfoglalja a főispáni széket. ahol megpróbáltatások vannak. az 1849. Mészáros Lázár. többek között Arany János és Kemény Zsigmond végezték el. Ettől kezdve. Budavár ostroma mint a regény egyik csúcspontja négy fejezetet fog át. hogy azok a monarchia hű támaszai legyenek. Sőt felesége életét is szabályozni akarja: arra kényszeríti. Az évek múlására utal az is.

büntet vagy felmagasztal. nagyvilági Alphonsine-hoz lélektanilag hiteles. Az értékrend meghatározza a női szereplők karakterét is. A fiúk sorsának alakulása jelzi Jókai értékrendjét és utal az író hőseihez való viszonyára. Sajnos Jókai nem elégszik meg ennek politikai és lélektani okaival. a haza sorsa nem érinti meg.™dön és Richárd menyasszonyai-feleségei közös jellemvonása. majd a szabadságharc idején kormánybiztos lesz. ő Palvicz Ottót szereti. hogy tiszták. az állandó hitegetésbe és színjátékba. Az eposz mindig egy egész nép életére kiható nagyjelentőségű eseményt dolgoz fel. A magyar szabadságharc a jó és a gonosz egyetemes vetélkedése: "Az egész világ két táborra oszlott. A történelemértelmezés azonban túlemeli A kőszívű ember fiait a család-. megkésett szerelmi vallomás-e?) A félszeg legkisebb fiú vonzódása az érett. Richárd katona. ™dön és Richárd némi belső tusakodás után erre teszi fel életét. lelkében gyötrődéssel és bizonytalansággal. ám "bűnös viszonyuk" gyümölcsét. éli tiszttársai bohém életét. A legfontosabb érték a haza iránti cselekvő hűség. a lélektani vagy kalandregény műfaján. aki Szentpéterváron diplomata. hazahívja. A bukott nőként ábrázolt Alphonsine-t a kényszer hajtja a kapcsolatba. amit a regény végén Jenő és Aranka érez egymás iránt. s a mítoszt leginkább kifejezni képes eposz felé közelíti. s ezért megadatik számukra a családi boldogság is. Anyja hívására visszatér Bécsből hazájába. Jókai tehát beleavatkozik hősei életébe. a gyermeket nem vállalja. De szereti a legkisebb fiút is: Jenő önként. szerények és hűségesek szerelmükhöz. s a fiú elfoglalja a császárpárti Rideghváry Bence helyett a főispáni széket. Lánghy Aranka és Lindenwall Edit . Jenő iránti tettetett vonzalmához a másik két Baradlay fiúval szemben táplált elvakult gyűlölete társul. s Richárd csapatával hazatér. A függetlenségért vívott küzdelemkor az anya személyesen megy el érte. testvére helyett vállalt halála a tragikus vétség felismerése. Mintha egy óceán hömpölyögne odafönn . Távoltartja magát a politikától. s küzd egymással a felülkerekedésért" (Az a harmadik). A fejezeteket felvezető monumentális képek a természeti erők beavatkozásáról tudósítanak: "A nap nyugovóra járt. de egyúttal a jóvátétel felemelő gesztusa is. ez az érzés tartja fogva. vajon Jenő siralomházi levele nem bújtatott. Tragikus tévedéséért bűnhődnie kell. Jenő Alphonsine-ba szerelmes. A legkisebb fiú. A kezdetben személyesnek és lélektaninak tűnő ellenkezés hamarosan politikai felhangot kap: a Habsburg-hű férjjel szemben a nemzetéhez hűséges anya irányítja és befolyásolja fiai életét. előtte a vérvörös felhőkkel borított ég. sodródik az eseményekkel. hanem a regény végén még bonyolult örökösödési harcot is feltár.a végrendelet előír. mely a túlvilági elemek bekapcsolásával kozmikus méretűvé válik. ™dönt. a polgárerények elsődlegessége a magánemberével szemben. Jókai kétségek között hagyja az olvasót. (A mű koncepciója nem engedi kibontakozni azt a rejtett vonzalmat. Jenő hivatalnoki pályán dolgozik.

A haza hívó szavára nemre. Nem is az ellentábor. A hősi műfajra utal a két nemes ellenfél. honnan vette "ez a nemzet az ősmondabeli erőt az újabb kornak a Nibelungen énekéhez". életkorra. A holt ember átkának bosszúistennőként formált képviselői a Plankenhorst família hölgyei. Richárd és Palvicz Ottó háromszori párbaja. A legidősebb testvért farkasok kergetik és kerítik be. a franciának Párizs. A küzdőtéren nem is győzheti le "az elszigetelt országnak rokontalan nemzetét" a "kilenc oldalról rárohanó támadás". az orosznak Moszkva. A regény állandóan ismétlődő jelenete a férje portréjával vitatkozó Baradlayné alakja. Budavár ostroma nem a szabadságharc vitatott eseménye. S csak később derül ki. hiszen: "Ami volt a púni népnek Carthago. hogy a múlt. a "lélekcserélő időkben" egy emberként álltak a nemzet mellé. és hirtelen bekövetkező halála úgy oldja meg az istenítéletté . "Ez a Perhélia című fejezet. és főleg leánya. hogy Kossuth a bukás előtti végső percben keresztes hadjáratban szólította föl a föld népét végső küzdelemre.izzó lávától. Az eposzi formába öntött mitikus történelemszemlélet eredménye. Az egyértelmű színszimbolika is érzékelteti a természet és az emberi világ egybeolvadását. ™dön apósa. A skarlát felhők tűzszegélyei között csak egy darabka folton látszik ki az ég. az anya. A 1848-49-es események legfőbb tanulsága és értéke a nemzeti összefogás. Egy darab világoszöld ég" (A vérveres alkony). A regényt át. az elbeszélés tárgya mindig eszmény. fajra. mint Alphonsine két szép szemének mélysége volt" (Sötétség). társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki védte az országot. Richárdot az osztrák csapatok üldözik. a keresztyén világnak a szent föld. hanem besorolódik a világtörténelem legfontosabb mozzanatai közé. hogy voltaképpen ezzel mentette meg a Baradlay fiú életét az üldöző osztrákoktól. A történet kezdetén a fiatal orosz tiszt menti ki magyar barátját a befagyott Dnyeper jege alól. Alphonsine: "a pokol örvénye nem lehetett sötétebb. hanem az isteni ítélet dönti el a küzdelmet.az volt minekünk Budavár" (Párharc mennykövekkel). a végén a megszálló hadsereg tisztjeként tartóztatja le ™dönt. ™dön és Richárd Magyarország felé tartva az ellenséges erőkkel vív kegyetlen harcot. Az egyes "lépcsőfokoknál" az anya vagy ™dön visszaemlékezik a próféciára. az olasznak Róma . amely az 1849 nyarán Magyarországon valóban látható különleges légköri tüneményt teszi meg az istenítélet szimbólumául. Az "Egy nemzeti hadsereg" című fejezet meséli el ódai szárnyalással. Lánghy tiszteletes fanatizálja a népet a Tisza partján.és átszövik az ismétlődő motívumok és toposzok. felhasználva azt a körülményt. A végzetszerűséget jelzi Rideghváry jóslata: "Ez az út is elvezet egy magaslatra: annak a magaslatnak a neve vérpad" (A kézfogó napja). az Izraelnek Jeruzsálem. Heroikus küzdelmük az Odüsszeia hőseinek hányattatásait idézi. követendő példa. A regényt mintegy keretbe foglalja Leonin és ™dön találkozása.

A regényt sokféle stílus és beszédmód jellemzi. A világosi fegyverletételt követően a héroszok visszavedlenek átlagemberekké. január 1-jén kezdte meg. a kapitalista civilizáció egyre nagyobb iszonnyal tölti el. Ennek a társadalmi utópia-törekvésnek legnagyszerűbb alkotása egyúttal Jókai legjobb regénye. Jenő önfeláldozása megteremti a családi békét.emelt konfliktust. Valószínű. és azt is. a romantikus pátosszal áthatott leírások keverednek az antik utalásokkal tűzdelt meditációkkal. Sajátos színt képviselnek a mellékalakok megnyilatkozásai. esetleg már az egész készen . Palvicz Ottó fiának elzüllése öröklött tulajdonságainak következménye. A kőszívű ember fiait Jókai Keresd a szívet címmel dramatizálta. A filmváltozatot Várkonyi Zoltán rendezte 1965-ben. Az idill és a színek a megbékélést. részben politikai és történelmi. Az első értelmében a modern polgári világ. hogy mindig viszállyal kezdődik és megbékéléssel fejeződik be. "kék és fehér mezővirágokból" fon koszorút a báránynak. Az eposz műfajának sajátossága. hogy a bukást felsőbb végzetnek tulajdonítja. JóKAI MóR Az arany ember (1872) Jókai utópiája részben erkölcsi és társadalmi. Csak az istenítéletként értelmezett kudarc magyarázhatja a bukás utáni harmóniát. Az örökség váratlan és motiválatlan jóvátétel. hogy vége a hőseposz és mítosz korszakának. Baradlayné megbékél férje szellemével Richárd amnesztiája után. Edit a kosztpénzről beszélget a mérnöki pályára készülő Richárddal. a dialektus érzékeltetése. hogy ekkor a mű nagy része. s egyúttal nyitva hagyja az utat a jóvátételre" (Szörényi László). (SZ™RéNYI LáSZLó) A regény közlését A Hon című napilap 1872. Az arany ember. a "feledés útját" jelképezik. A végszóban a budai várkert "harcáztatta földjén" a gyermek trónörökös a zöld füvön fehér báránykával játszik. és regényeiben legkedvesebb hősei számára a menekvést teremti meg egy-egy sziget fölrajzolásával. Az anekdotázóadomázó közvetlenséget a klasszikus retorika szabályai szerint felépített szónoklatok váltják.

Noémi harmóniát sugalló alakját az a szerelem ihlette. valamint feldolgozó ipara jólétet és folyamatos gazdagodást biztosított polgárainak. A felvidéki és alföldi kereskedelem fő víziútjainak kereszteződésénél fekvő város virágzó gabona. Könyvalakban is ugyanebben az évben jelent meg. a Balatont a hatvanas évek végén ismeri meg alaposabban az író.válaszolt Jókai. Jókai 1871-ben itt építi fel villáját. támpontul kínálkozó dátumok . A környezetrajz elevensége és plaszticitása onnan adódik. romlott gabonából készíttessen kenyeret a Komáromban gyakorlatozó katonák számára." A korabeli közélet eseményei is jelen vannak a történetben. Amiről nappal beszéltek. Timár Mihály legnagyobb sikerét a Brazíliába való magyar lisztkivitel megszervezésével éri el. hogy Jókai saját gyermekkorának világát idézi fel. Komárom éppen Az arany ember története időpontjában élte fénykorát. Jókai 1869." A német kiadás kapcsán Jókai arról ír. Kacsuka hadnagy A jó tanács című fejezetben azt javasolta Tímárnak. Lukanics Ottilia között szövődött. Mikszáth szerint: "A kisasszony is ábrándos. Rokonai többször is meghívják Tihanyba. A Bach-korszak egyik leghíresebb korrupciós botrányát szintén feldolgozta Jókai. A regényben elszórtan felbukkanó. minden politika nélkül. A tengerszemű hölgy és A mi lengyelünk cselekménye is. az egyik a világ számára. arcban Az arany ember Noémijének. az író szülővárosa. A regény cselekményének idején erről még nem lehetett szó. mert csupa regényesség lesz. hogy a Duna fenekéből kimentett nedves. Az 1859-es francia-olasz-osztrák háborúban elkövetett hasonló ügyek miatt a felelősségrevonás elől több magasrangú tisztviselő öngyilkosságba is menekült. A regény legfestőibb leírása. a gőzmalmok tömeges elterjedése után azonban a magyar liszt magas sikértartalma miatt keresett cikk lett a világpiacon. mint Az arany ember. Mikszáth és Eötvös Károly egybehangzóan állítják. A regény létrejöttében életrajzi mozzanatok is szerepet játszottak. azt este a költő beleöntötte Az arany emberbe. Jókai két életrajzírója. felkérték számoljon be élményeiről. valóságos képmása hajban. mert láttam" . Ťgy készült a regény. A másik fontos helyszínt. természetben. november 8-i országgyűlési beszédében hivatkozik is a brazil exportra. mely az 1870-es évek elején Jókai és gyámleánya. hogy "Az arany ember legjobban fog tetszeni a német közönségnek a többi regényem között. majd Balatonfüredre. a mű keletkezésekor. költői természetű lény volt. a Vaskapu a képzelet szülötte. "Nem tudom leírni. hogy "egy regénye sem készült olyan gyorsan. a Politikai divatok. a másik nagy titokbanÉ" A mű egyik helyszíne Komárom. S Balatonfüreden készült el az egész alig pár hónap alatt.állt.) Jókai nem határozza meg egyértelműen a cselekmény időpontját. Jókai alkotásai közül részben vagy egészben itt játszódik Az elátkozott család. (Amikor később az író utazást tett az AlDunán.és fakereskedelme. amit elgondoltak.

Jókai többször is utal Tímár kapcsán a mondára. sikerei csúcsán. vagy az 1830-as évek elején kezdődik. VI. Paradox módon a polgári világot uralomra juttató felvilágosodás vetette fel nagy erővel a civilizáció és a természet szembenállását. Tímár. e. A regény fő szervező elve két antik eredetű mítosz. A hajóírnokból a legmagasabb körökben is szívesen látott nagyvállalkozó lesz. amihez csak hozzáér.az isteneknek szánt áldozatként . hogy említené Midász nevét: "és akármihez kezd. vagy a boldogság gyilkosa Timár? Beavatkozhat-e az ember mások életébe? A megoldhatatlan erkölcsi problémák az öngyilkossági kísérletig sodorják a főhőst. s végre rettegni kezd nagy szerencséjétől" (Az első veszteség). ezért .). hogy minden változzék arannyá. Az "arany ember" kifejezést a Szent Borbála továbbhaladási engedélyét megadó inspiciens használja először Kacsuka úrnak írt levelében: "Ez egy arany ember" (A szigorú vizsgálat). A másik mítosz Polükratészt idézi. elviszi Tíméát a Brazovics-házba. A gyűrű azonban egy kifogott hal gyomrából újra előkerül. A főszereplő teljesíti Ali Csorbadzsi végakaratát. Rousseau értelmezésében az ember értéke önmagában .rendkívüli szerencséjét maga is megsokallta. a hűséges Fabula Jánost gazdaggá teszi. vagyona és szövetségeseinek száma egyre nőtt. hogy a történet az 1820as évek végén. s ezzel akaratlanul is meggátolja Athalie és Kacsuka házasságát. 1884. Az elázott búza és a török kincs révén megalapozza szerencséjét. mások boldogságának elősegítője. Ettől kezdve a frázis mint állandó jelző végigkíséri a főhőst. tettek mögöttes tartalmára vonatkoznak: jótevő vagy tolvaj. Pénzügyi hatalmával Timár mások sorsát is irányítja: a Tíméát megalázó Brazovics-házat tönkreteszi. az mind arannyá változik a kezében" (Az aranybánya). Athalia gyilkossági kísérletéig mintegy kilenc-tíz év telik el. Másoknak kitüntetést szerez. A legendás fríg király azt kérte Dionűszosztól jutalmul. vagy polgárként a társadalomé.ellentmondanak egymásnak. aki nem tud veszíteni. A felemelkedéssel azonban együtt jár a kétség is. anélkül.egy nagy értékű gyűrűjét a tengerbe dobta. A kérdést leghatásosabban Rousseau fogalmazta meg. Az arany ember bölcseleti alapját az ember és polgár ellentéte adja. a családfőt öngyilkosságba kergeti. Felfogásában az egyén válaszút előtt áll: vagy mint ember a természet része lesz. A külső szemlélő számára az elnevezés egyértelműen a gazdagságot. Annyi bizonyos.a témát Schiller Polycrates gyűrűje című balladája is feldolgozta . Tímár Mihály története e két mítoszt példázza. az üzleti szerencsét és rátermettséget jelenti. században Szamosz uralkodójaként nagy politikai és katonai sikereket ért el. A dilemma a szándékok. A végkifejletig. ezt a mítoszt idézi föl: "Eszébe jutott Polycrates. Midász király történetére már a regény első amerikai kiadásának címe is utal (Modern Midas. A Kr. Timár belső monológ formájában megjelenített vívódásai ritmikusan tagolják a regényt. A hagyomány szerint . az egység végérvényes megbomlását.

Timár a két világ között ingadozik és ingázik. az a paradicsom volt" (A "Senki" szigete). Amikor a Senki szigetén tartózkodik. vonzalmaikat a szív döntése irányítja. "A Sziget mítosza: legtalálóbban így jelölhetjük meg műveinek tematikus magvát. a Senki szigetét. Timéa és az üzleti ügyek izgatják. Minden megvásárolható. és kijózanítólag hat a protestáns puritanizmus a keresztelőkor és esküvőkor. Brazovicsék katolikusok. Amikor a főhős először lép a partra. az egység megbomlását jelzi a vallási sokszínűség is. Izraelnek Istene" kezdetű zsoltárt.mint abszolút egész számban van. melyeket a világ megtagad vagy üldöz" (Szörényi László). Jókai ironikusan mutatja be az átkeresztelkedésre kényszerített Tíméa bolyongását a keresztény hitelvek között. Majd fölteszi a végső kérdést: "Mire való az egész világ?" (A szigetlakók története). A haszonelvűség világával szemben Jókai megteremti az eszményi életforma színterét. mindent átsző a korrupció. Nem érti. Noémi mohamedán. A polgári világ megosztottságát. Muzulmán vallásához közel áll a katolicizmus pompája. teremtőként a környezettel vívott küzdelemben teljesítik a rájuk bízott isteni parancsot. az idillt. Timár protestáns. Az egyén nem lehet mindkettőnek a tagja. Az itt lakók cserekereskedelemre rendezkedtek be. a polgár pedig a társadalom függvénye. a bécsi minisztériumban jó pénzért kitüntetéshez lehet jutni. mi . azt kiveti magából a társadalom. vagy az Al-Dunán vagy valamely más folyón (például a Tiszán vagy Körösön). kapcsolataikat. a harmóniát a pénz és a fegyverek kiiktatása hozta el. miért énekli a kántor az "óh. Timár sorsa ezt példázza. De ugyanezt kérdezi az önmagával és sorsával meghasonlott Athalie is anyjától: "Miért szültél a világra!" (A védördög). A polgári világban a pénz a legfőbb érték. mert természet és civilizáció kizárja egymást. tört szám. A "Szent Borbála" továbbhaladását az arany biztosítja. Komáromból pedig Noémihez vágyik. A természet részeként önmaguk lehetnek.[É] Ez a sziget a színhelye a hősök társadalommal dacoló vállalkozásainak. miközben teremtményként ráhagyatkoznak a Gondviselőre. "Boldog volt itthon. Napjaik nem tétlenségben. Területenkívüliségét a török porta és a bécsi udvar ötven évre biztosította. A tételes vallás dogmái helyett deista-panteista istenfelfogást hisznek. A Senki szigete ugyan a világtól elzárt hely. és szerette volna tudni. mégis állandó kapcsolatban áll a külvilággal. "amitől Timéának az a gyenge kétsége támadt. ez adja a társadalom megbecsülését. Teréza retorikusan felépített nagymonológja sorra veszi a polgári világ tartópilléreit a vallástól a törvényen át az adminisztrációig. "amit maga előtt látott. de elképzelhető a szárazföldön. Aki híján van a pénznek. hanem állandó és nyugodt munkálkodásban telnek. Ez a sziget lehet a Föld valamelyik óceánján. hogy őtet most talán izraelitának keresztelték meg" (Az alabástrom szobor mennyegzője). amelyben megkísérlik boldogságukat létrehozni Istennek a természetbe rejtett parancsai szerint.

A "vörös félhold" kissé külsődlegesen jelzi az emberi sors végzetszerűségét. másodszor Krisztyán Tódor Balatonból kibukkanó holtteste. Timéa tökéletes feleség. csak értük vállalhat felelősséget. mert emberképében fontos szerepet játszik az átörökléstan. Noémi harmóniateremtő személyiség. és mentől tovább nézik. Nehezíti a főhős döntését a kétféle szerelem is. Hűséges. milyen telt és feledhetetlen a Senki szigetének egy-egy munkanapja. A fehér cica kétszeri bemutatása funkciótlan. mely magába sűríti a két világ jellemzőit. s ezt meg is vallja a nászéjszakán: "én tudom. a regény művészi színvonala nem egyenletes.történik otthon" (Az édes otthon). ™nnek fogadtam ezt. az állandó jelző . s Timár csak saját gyerekeivel népesítheti be a Senki szigetét. mikor Kacsuka vonzáskörébe kerül. talán ha márványból volna. Timéát az "alabástrom szobor" kifejezés kíséri végig a regényben. annál jobban megnyer" (Almira és Narcissza). A dilemma szinte feloldhatatlan Timár számára. A bűntudat és a kötelességteljesítés éppúgy munkál kapcsolatukban. Amilyen váratlanul viszi be a történetbe a kisgyereket Jókai. ™n velem annyi jót tett. mely első tekintetre megigéz. Timéát a hála érzése viszi a házasságba. Két esetben is a "cserehalál" Jókainál gyakran előforduló motívuma téríti vissza az életbe. hogy mi vagyok: önnek a neje. fogadott fia halála. helytáll az üzleti életben. úgy ahogy van. Timár vonzalma Timéa iránt kettős természetű. Timéa tökéletes és hideg szépségével áll szemben Noémi életteli alakja.az eposz műfaját idézi. aki nem csupán magához köti a férfit. felizzik. de szerelmével föl is szabadítja. nem találnánk szépnek. mint az alabástrom test birtoklásának a vágya. Az első esetben Dódika. valami rokonszenves sugárzat derengi körül. A szerelmi szenvedély hiánya azonban felőrli a kapcsolatot. Az írói megoldás. Az egyes motívumok felbukkanása sajátos lüktetést ad a műnek. tiszteli férjét. Az író nagyon erős motívumhálót szőtt a cselekmény köré. hogy egész életem önnek van lekötve" (Az alabástrom szobor mennyegzője). A legszerencsésebb művészi megoldások az életkép-jelleggel függnek össze: "Milyen élő s meleg tónusú rajz a komáromi kereskedővilágé. s milyen kimódolt s hihetetlen Athalie bosszúmanővere. Már csak azért is. elvégzi a rábízott feladatot. s milyen erőszakolt s . engedelmes neje leszek önnek. Kapcsolatukban az egymás iránti kötelesség a szeretetben olvad föl. Bár az értékelések Az arany embert a legjobb Jókai-alkotásnak nevezik. Pedig a "szobor" képes lenne a teljes életre is. hogy kimentse a török lányt. de az egész főt és alakot. A regény koncepcióját tekintve kétséges az első Dódi szerepeltetése. s Istennek megesküdtem rá. Timár a regény elején háromszor merül alá a Dunába. Ez a sorsom. Jókai már az első bemutatáskor hangsúlyozza ellentétét a török leánnyal: "Talán az egyes vonások külön nem volnának a szobrász ideáljai. olyan hirtelen ki is emeli onnan.éppúgy mint Timár esetében az "arany ember" .

a gyümölcsösnek eleinte hátterül szolgál. Tömegboldogító anarchista és hívő nihilista. A látogató. mégsem mozdulatlan. statikus leírás. 1962-ben pedig Gertler Viktor filmesítette meg Az arany embert. festményt idéző bemutatása. hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem. Ily módon lehetséges. mely az első síknak. De akármilyen festményszerű a kép. 1918-ban némafilm készült belőle. második síkjává szélesül. mint egy átmeneti korszak jellegzetes kifejezőjében. mintegy a közeledő ember szemével érzékeljük. a hajlék. Béla). Az arany ember határhelyzetet foglal a magyar széppróza történetében: a romantikus regény betetőzője és a magyar szecessziós próza első megnyilvánulása. a rendező Korda Sándor volt. azt mindennapi.és ízlésirányzat jelenlétét mutatja a gazdag. és hasonlóképpen a hajlék a háttérből középponttá léphet elő" (Bárczy Géza). számos ellentmondás és ellentét lakozik. túlburjánzó ornamentika. A stílus. a harmadik a kép középpontja és egyszersmind a háttere. Jókai ráérzett a korhangulatra. halad benne. az otthontalanságra. (KOSZTOLáNYI DEZSő) . Az olvasóközönségnél is ez van legjobban elterjedve. Izgalmas tragédiái csöndes szobákban játszódnak. [É] Ami hősi. szürke jelképek mögé bújtatja. a gyümölcsös.kedvszegő Krisztyán Tódor brazíliai kalandja" (Németh G. és élteti a regényt napjainkban is az ember örök vágya az elveszett paradicsom visszaszerzésére. maga a kép lényeges alkatrészévé. Bár a képet egységben látjuk. a fojtott erotika. IBSEN A vadkacsa (1884) Ibsenben. bizonyos fokig mégis történéssé alakul. mint változik a szín. a második a virágos kert. a polgári világból való menekülés vágyára. az édenkertbe való visszatérésre. Jókai az Utóhangokban írja: "Be kell vallanom. álló kép. mintegy a premier plan. az életösztön mellett jelentkező halálvágy. hogy a virágos kert. A regényt Jókai 1884-ben dramatizálta. s drámái közül ez aratta a legnagyobb színpadi sikert. "A festmény három síkra tagolódik: az első. Másodjára 1936-ban vitte vászonra Gaál Béla. a regény főhőse és vele együtt az olvasó mozog. Ťrói bravúr a Senki szigetének első." Mi volt Az arany ember sikerének titka? Bizonyára nem a történet gyakran kimódolt fordulatai. ahol vajaskenyeret majszolnak és csip-csup dolgokról beszélgetnek.

" Moralistaként.és iránydrámák.). "formaidramaturgiai szempontból tökéletes műremeket" alkotott A vadkacsával. ill. szimbolista felhangú korszakának nyitányaként) öt felvonásos.a Nórával (1879) kezdett. kevés szereplővel) drámai szituációt teremtsen.a katasztrófa . az Ibsen korában "már felbomlóban levő morális alappal" szokták magyarázni. a Kísértetek (1881) óta alkalmazott analitikus szerkesztést. Alkotói meggyőződése.máris bekopogtat Gregers. A szereplőknek is. Az Ekdal-család életének fordulópontja .ennek okait a norvég történelmi-társadalmi fejlődéssel. hogy a múltban történtek mozgásba hozhassák a jelenre már kialakult . lesújtó képet festve az eszmények nélküli valóságról is.és hátravezető motívumokkal még fokozza is a szerző.köré szerveződő cselekmény sűrítettség-érzését a kettős időtechnika. a tudatos részletszerkesztés. s erre éppen a nagykereskedő érkezik meg stb. felismerések. kiderülések sora. Dumas-féle) dramaturgiától származtatható az alakok közötti bonyolult viszonyrendszer kialakítása. hogy az átlagos emberek hétköznapi életéből drámai konfliktus alakulhasson. Hjalmar alig ejti ki. a megfelelő pillanatban történő félbeszakítás. a befogadónak is új információkat jelent a sejtetések.eseményeket hoz felszínre. így ez. (A múlt feltárásának fokozatai és a reagálások teremtik a feszültséget. "társadalmi színműveinek" utolsó darabjaként (vagy már öregkori. problémafelvető drámaíró. szalondrámák (a "jól megcsinált színdarabok") ügyes fogásaival. ugyanis az alapszituációhoz képest nem történik lényeges változás. hogy feladata "kérdezni. ne beszéljen semmiféle bűzről". hazugsággal leplezett (vagy elhallgatott) . hogy: "otthon [É] jó itt lenni" . A szerző alapproblémája az egyéniség önmegvalósítása és önámítása."Az új típusú polgári dráma" megteremtője. Hedvig halála az egyetlen új motívum. Ehhez a módszerhez egyrészt: olyan szituációt kell teremteni. Gina az ifjabb Werlének mondja. irányelve.ennek a "gondolatélménynek a kifejezésére" alkotja A vadkacsa drámai világát. hogy évekkel korábbi . Ibsen. és ezt az előre. Ettől a (Scribe-Sardou-ifj. egyetlen tragikomédiájával. hogy egy családi történetből (zárt rendszerben. hogy "aki annyira összemocskolta a kályhát. nem pedig feleletet adni.azóta látszatokkal.) Ez a technika lehetővé teszi. Ibsen tovább tökéletesítette az általa felújított szophoklészi (oidipuszi) módszert . belépés (pl. az analízis maga válik cselekménnyé. társadalomkritikusként kegyetlen tisztánlátásáról ismert . ill. Ibsen érzékeny. és ötvözte a francia tézis. Az analitikus szerkesztési módszerrel Ibsen múltbeli (epikus) anyagát úgy formálhatja meg. az önjelölt megváltókról is. a morális hagyományokkal. kettős motívumsor adja. "az ideális követelések" lehetetlensége a megválthatatlan társadalomban . a párhuzamok és ellentétek sora. és a feltárás folyamata állandó véleményváltozást hozzon létre (szereplőben és befogadóban egyaránt).

a részletes színiutasítás. úgy tűnik. az öreg Werlénél (I. második expozíció) Gregers elhatározása és elköltözése. Hjarmal Ekdal (kispolgári) padlásszobai fényképészműtermében játszódik. Ekdalék. mert az öreg Werle megtudta. a tetőpontig (IV. így (dramaturgiailag motivált) érdeklődése kapcsán informálódik vele a befogadó is (kevés hír jutott fel hozzá. számára ekkor még ez a legfontosabb. Retardáló mozzanat. a helyzet megismerését. tisztázni akarja családi kapcsolatait: fiával békülni akar. kiegyensúlyozottan élnek. a fordulat (egyben új. ill. Hjalmarral félreértették egymást. eseményeket). az öreg hadnagy meg jól elvan az állattartással a padlásonÉ Gregers először Hjalmarral beszél.). majd Gregers dialógusait követhetjük: ő a kívülről jövő. (Ez a bonyodalom-indító szituáció is többszörösen motivált: épp most kell Gregersnek érkezni. A múlt a két főhős előtt nagyrészt ismeretlen. a változást előidéző. Werle régi házvezetőnőjét Hjalmar feleségül vette stb. a Werle-házban kezdi meg Gregers összerakni a múlt-kockákat. csodálkozva (át)értékeli apja régi tetteit. Gregers folyamatosan. hogy Hedvig változtatni próbál a helyzeten. tehát Gregers tizenhét év után lejön a "hegyről". megszakadt kapcsolatuk stb. hogy hamarosan megvakul. Höjdal-telepi magányából. melynek menetét a valóság megismerésének állomásai alkotják egészen Hjalmar összeomlásáig. és persze meg akarja ismerni a hiányzó elemeket (időpontokat. egy fényképészeti újításon. állást ajánl neki.) Ťgy a mű cselekménye szűk térben. Sörbyné és Gina véleménye később nem egészen ezt a jellemzést támasztja alá. a bonyodalom kezdetétől már egyetlen helyszínen játszódik a mű cselekménye. (Az öreg Werlét a befogadó is fia torzító szemüvegén keresztül ismeri meg. a fiúnak ő rendezte be a műtermét. segíti munkáját.). mert felesége és lánya kényezteti.). és a kapcsolatrendszer dinamikussá váljék (így a két család között eleve szoros a kapcsolat: az apák hajdan üzlettársak. Sörbynével házasságra készül. a fiúk barátok voltak. aki éppen az ő révén ismerkedett meg jövendőbelijével is. szűk időkeretben (első nap déltől harmadnap reggelig). A környezet meghatározó a jellemábrázolásban . apja levelei hiányosak voltak.). A látszat az. a megoldás pedig a változatlanság. időpontkijelölés is a miliődráma jellegzetes kelléke. hogy az öreg gyáros rendszeres másolási munkával és egyéb juttatásokkal támogatja tönkrement volt üzlettársát és családját. külső mozzanat szükséges az események beindításához. másrészt: helyzetteremtő. a krízis az ő öngyilkossága.statikus viszonyokat. A jelen síkján a hagyományos drámai szerkesztés érvényesül: Gregers megérkezése motiválja az expozíciót.) Itt. Hjalmar nyugodtan dolgozhat a találmányán. egy nagypolgári ház "fényűzően és kényelmesen berendezett" dolgozószobájában. A megismertetési folyamatot a cselédek pletykája indítja. majd az apjával lezajlott feszült nagyjelenet után .

később Hjalmar figyelmezteti a gyereket. hogy a hajdani üzlettársi csalást közösen követték el az atyák.így "minden csodálatosan egybevág"). hogy egy töltény még van a pisztolyban. majd Relling (többször is) "csak" őt félti a kialakult konfliktusban.Werle . önáltató kispolgár. végül Gregers rábeszéli az áldozatra. Szövegeket "deklamáló" és az eseményeket is "retusáló" figura. Az ibseni szerkesztési technika sajátossága.tisztázta magát. Látogatóba megy. kitűnően formált figurák. Csak teatrális gesztussal. Nemcsak flótázik "érzelmesen és szentimentálisan". egy mondatnyi őszinteségében leleplezi (Gregersnek) még találmányhazugságát is. de "erkölcsi megújhodás" helyett zülleni megy. Látszólag szakítana ugyan családjával.A Halál és a lány'). Elnézőbben (humorral) ábrázolt jellem Gina. így is él. életét. majd Gregers pontosítja az időpontokat (esküvő. családfői pozíciójában ő a hierarchia csúcsa. ugyanakkor torkos. gyenge. Hedvig (a padláson található) képeskönyv allegorikus ábrázolásáról beszél (. Gregers még anyjától tudja. először Werléék dialógusában történik célzás.Relling információi szerint eddig mindig kudarccal végződött . a naiv Ekdal hadnagy elbukott. "fel kell nyitnia" barátja szemét. majd kimagyarázkodik. de míg az ügyesebb . A drámai világ alakjai apró gesztusokkal. hogy az majd új alapokra helyezhesse házasságát. de az "igazság" megismerésének csapására kizökken. hogy apja csak Gina terhessége miatt segítette Hjalmart műteremhez . pózoló. tunya semmittevő (minden tette "majd holnap" realizálódik). aztán megismétlődik a vakság-motívum. könnyen lekenyerezhető ."ideális követelések" teljesíttetését). Elvben elfogadja Gregers követeléseit. józan. majd a kiadó szobába be is költözik Ekdalékhoz. (az idegen szavak torzításával) hangsúlyozott műveletlensége mellett gyakorlatias. hogy apjának viszonya volt hajdani házvezetőnőjükkel. a terheket magára vállaló (és férje előtt leplező). szűkösen. az adománylevél széttépésével próbál megfelelni barátja várakozásának.helyzetkomikumi jelenetsora kispolgár-paródia. mivel érdeklődése és egyetlen célja immár Hjalmarra irányul (utolsó emberi kapcsolatán próbálja meg a . részletesen jellemzett. és a tényeket átköltve henceg (ezt Ibsen ismétlődő gesztusokkal. a két férfi "illúzióihoz" . és rájön arra is. aztán Gina megismételt elhatárolódása lesz gyanús ("semmi közünk a nagykereskedőhöz"). hogy minden mútbeli és jövőbeli tényt előbb előrejelző-sejtető motívumok vezetnek be: Gina régi kapcsolatára pl. de tisztességesen élő átlagemberek. nehogy az összetartozás látszatát keltve még ő legalizálja apja új házasságát. Elhagyja a házat. Hedvig születése). de már Hjalmar tájékoztatására is. hullámzó kedélyállapotú. Hjalmar jellemének kisszerű és komikus volta attól a pillanattól kezdve világos. szavai és tettei állandó inkongruenciájával mélyíti).elutasítja apja békülési kísérletét. Ekdalék elégedetten. amikor letagadja apját. (Az ifjabb Werle ugyanis sejti a valóságot.

ebből fakad tragédiája: komolyan. Erkölcsi maximalizmusának azon illúziójával. Különc. hogy saját példája helyett mással próbálja meg ideáljait végrehajtatni.) Az öreg Ekdal . tapintatlan alak (a mocsok-mosdóvíz. bűntudatban tölt (nemcsak apjától.lecsúszott. állítja a középpontba és járatja le. majd Hedvig halálával végérvényesen igazolódik kártékony hatása. egyenruha-viselés). Vele ellentétben Werle nagykereskedőt . véglegesnek veszi. önutálatban. Hiába az eredeti nemes szándék. hogy az igazság felfedése. éltetője előbb csak eszmék iránti rajongása. természetközeli. hanem Gregers direkt beavatkozását.akinek magatartását nagyhatalmú gyáros-mivolta.asszisztáló feleség. alkoholista öregember. betegsége a pszichikai determináltság oka. az egyetlen tiszta.tőle még felnőtten is fél.a Gregers emlékeiben élő. a pozitív eszmény.magatartásformája kivételes ebben a környezetben. megbocsátás. kicsapongó. majd a próba-lehetőség (a megtalált életcél) hajdani barátjának idealizált alakján. őszinte figura . hiú (l. idealizált.bűnösségének tudatában a jóvátétel szándéka hajtja családjával és Ekdalékkal szemben is. (ő megérti a gregersi metaforikát is: a padlást a "tenger mélységének" érzi . de másokkal törődő (néha aggódó) "diagnosztizáló". apja elvakultnak minősíti). illúzióiban élő. Gregers Werle a mű rezonőr figurája. cáfolja is Gregers követeléseit. Hedvig ártatlan. Csak a tüneti kezelések eredményességében hisz. morális kísérletezésre. számára ez pusztán pótcselekvés . Relling a mű másik rezonőr-figurája. hogy lehetősége van ideális követelésekre. erőszakos módszereit. az elvi igazság. tapintatos gyerek. bűntudata nincs (tudja. Ibsen nem az elfogadott etikai értékeket: őszinteség. híres vadász helyett .Ibsen egyszerre ironizál rajta és a túlzó. szenilis. Hjalmart akarja megmenteni. ezért (éppen születésnapján) feláldozza magát. hogy kölcsönösen szükségük volt erre a házasságra).és emberismerete. cinikus. az élettől is elidegenedik. Tizenhét évet magányban. Apja szerint viszont anyja alkata. ködös fellengzősködésen. így Gregerset folyamatosan félreérti . becsület stb. az öncsalás tisztázása után az emberek boldogok lesznek. Vétke. érzékeny. hiányos a valóság. Az ő öncsalása: azt hiszi. köznapi. (A két öreg párhuzamosellentétes sorsa lezárult.Hjalmarnak pedig (belső indíttatás nélküli) külső kényszer. Csak a lapos. halála igazolja is. primer jelentéseket fogja fel. valamiképpen mindketten menthetetlenek már. megalkuvó (erdő helyett padlással "öncsaló"). kétbalkezes. hogy Hjalmar "ellöki magától". .élete szinte freudi séma: szülei rossz házasságában meggyűlölte apját . Gyerekkorából valók tetteinek pszichológiai motivációi . ha intrikájával szándékai ellenkezőjét éri el: előbb boldog megbocsátás helyett veszekedést talál.és a bűz-motívumok önmagukban is jelképesek). társadalmi helyzete is meghatározza .) Az "akut tisztesség-lázban szenvedő" reformátor.

a padlás. [É] Hogy a hazugság az élet szükségszerűsége. összefoglaló-helyettesítő jelkép (az illúzióvilág központja). és fordítva -. a sokat tapasztalt.azaz Relling szerint: abnormitás . Gregers. hogy saját körében mindig lángésznek számított". Sörbyné előző házassága) valósíthatják meg az őszinteségen alapuló "ideális házasságot". Az általa betegnek tartott Gregersszel folyamatosan ellenpontozzák egymást . Relling cinikusan leleplezi). A komikum csúcsa. gesztus fontos. nincs "félreszólás".a majdnem-komédia tragikomédiába csap át.) Az író eltávolít. hangulati tényező. a "bálványimádó delíriumot". illuzórikus valóság-imitáció.áldozata nem katartikus hatású a környezetre. hétköznapi nyelv. az "illúziók mocsara". a két Ekdal elrejtőzésének színtere: úgy idéz egy vágyott .paradox módon . másrészt önmagán túlmutató. gátlástalan figurák (l. minden szó. de féltve aggódik Hedvigért. (A kapcsolódó helyszín. fontos szimbolikus tér is. hogy élhessünk. hogy "az átlagember boldogtalanná válik. Halála pusztán újabb öncsalásokat eredményez (Hjalmar pózolását Gregers fennköltnek találja. hogy győzedelmeskedjünk a valóság felett. Az egyetlen rokonszenves szereplő tragikus halála kétségtelen értékpusztulás. Pontosan tudja.a doktor cinizmussal átbillenti a "rajongást". Hjalmar. szükségünk van a hazugságokra. csak beismeri azok korlátozott érvényesíthetőségét. a dialógustechnika a közvetlen jellemzést szolgálja (l. hogy Ekdal egyéniség . elidegenít hőseitől: Hjalmar komikus jellem. de Ibsen nem veti el a hagyományos értékeket. csak megerősíti az alapkoncepciót: a valóság egyeztethetetlen az eszményekkel. de módszereivel egyeztethetetlen célja ugyanakkor tragikumot eredményez . hogy a vadkacsa egyszerre része a drámai világ valóságának (így szorosan kapcsolódik a cselekményhez.igazság' felett. Relling kiábrándult állásfoglalása látszólag egyezik Nietzsche gondolataival: "Szükségünk van a hazugságokra. hogy Gregers "nem szegte nyakát a Höjdal-telep valamelyik bányájában". Alaptétele.épp Werle nagykereskedőék. akinek "szerencsétlensége. Gregers ambivalens magatartása fokozza a komikumot. hogy kép és jelkép volta állandóan változik. Gina. az maga is része a lét elborzasztó és kérdéses jellegének" (A hatalom akarása) -. a szereplők életéhez).úgy hatja át az egész művet. hogy .) A vadkacsa dramaturgiai újítása a középponti. ezen . többértelmű szimbólum alkalmazása úgy. de Hedvig . (Relling például "végzetesnek" tartja. monológ.a fennmaradás feltételének az illúziót tartja. intellektuális vitájuk a mű gondolati magja. a hazugságok megjelenített vezérmotívuma . értéktelensége lelepleződik.apja iránti szeretetének bizonyítására elkövetett . ha öncsalásából kizökkentjük". Az ibseni dikció drámatörténeti vívmánya a reális.nélküli átlagember.

a jellemek ambivalensek. illúziók. a tisztaság szimbóluma is. komikum stb. ugyanakkor a szépség. "a miliő aktív drámai technikája" Ibsen egyik legtovább ható vívmánya. akiben "sok van a vadkacsából" (nem akar a világosságba felbukkanni. szélsőséges vélemények ütköznek. a bűnösök új életet kezdenek)." A drámából vett idézetek Hajdu Henrik fordításából valók. akik egy-két szem söréttől is lemerülnek". az ábrázolt magatartástípusok. sánta. M. ám művészi inspirációt adó egyéniségével [É] nem tud meghalni. minőségek. A vadkacsa Werle nagykereskedő "sebzett szárnyú vadászzsákmánya" (és ezzel Gina sorspárhuzama is). és elpusztítása helyett önmagát lövi szíven. nincs ok-okozatiság bűn és bűnhődés között . századi realista regény módszerének drámában való alkalmazására. pátosz. Ez az új műfaj. öncsalás. Mellőle bukott le Ekdal hadnagy. a mű végére pedig azonosul vele "hiszen a vadkacsát is ajándékba kaptuk. pedig úgy véli. hogy közben önmaga zárt. beleértve Hedviget is) így még a hazugságokhoz is ő juttatja a családot (az öreg Ekdalhoz hasonlóan a vadkacsa is "egészen elfelejtette már a régi vad életét"). —j műfaj a "modern tragikomédia": a komikus helyzetek nem komédiát eredményeznek. imádkozik érte. Vajda Gy. aki lenn is maradt. szintézis: [É] az egyetlen sikerült kísérlet a XIX. a tragikum katartikus hatás nélküli (az ártatlan bűnhődik. Csak újra és újra feltámadni". természetes) teret. az elégikus atmoszférát komikus dialógusok robbantják szét.a műben a tragikomikum. sőt az amerikai dráma nagyjai is [É] vitát provokáló. ifjúkori reményeinek. véleménye szerint "mindnyájan tőle tanultak: Shaw és Hauptmann. "Atmoszféra és miliő egységének megteremtése". lezárás. a váltakozó hangnemek (szentimentalizmus. akváriumvilágítású. A vadkacsából (és az ibseni drámatípusról) Karinthy paródiát készített ("A kenguru". az összetett értékábrázolás az író világnézeti (át)formálódását. A vadkacsa Hedvignek áldozat. Ťgy írtok ti). a költői szimbólumalkotás és az analitikus társadalomkritika együtt hat. és mégis olyan végtelenül szeretem" -. irónia.(szabad. bezárt madár egyszerre a hazugságok. Almási M. az értékváltások sora. illúzióinak összeomlását is tükrözi. Tőle kerül a madár Ekdalékhoz (mint minden. mesterséges. mert feloldatlanok az értékellentétek: a látszat szembesül a valósággal. hogy felhozhassa a "lemerült és megragadt" Hjalmart. Csehov és Strindberg. ahol "láthatna"). Haakon Werle beszél legelőször "némely szerencsétlenekről. Az egész műre jellemző az irónia.). IBSEN . "másfelől viszont befejezés. A sebesült. Gregers meg "szívesen lenne vadászkutya". hogy Ibsen életműve egyfelől máig ható érvényű kiindulás és kezdet.

aki hideg. Egész életében küzdött a hazugságok és mindenféle megalkuvás.párhuzamba állítható Ibsené. Szeretjük a dráma magasságát. A Solness építőmester esetében a számvetést. három felvonásos lélektani dráma. a nemzedékváltás nehézségei. századi fejlődésének útját a romantikától a realista (naturalista) társadalomkritikán keresztül a szimbólumalkotásig. egész pályáját meghatározó alapkérdései (az önmegvalósítás lehetősége. ugyanakkor legproblematikusabb darabja. és emlékezteti Solnesst. mielőtt elhamarkodottan véleményt formálnának róla. Műveinek alapkérdése minden korszakában az eszmény és valóság. siker-áldozat. nagyobbat és maradandóbbat. a téma messianisztikus voltát stb. Szeretjük azt a leányt. Bukása dicsőség.Solness építőmester (1892) A líráját szeretjük. összetett problematikában .nem légies szerelmet szeretjük. mely a múltban összekötötte a kis iskolás lányt és a diadalmas művészt. mert megtisztul. Solness "fejlődésével" . kései szerelmi fellángolásainak hatását. elbékül. realitás és illúzió összeütközése.más látásmód. és újra megfiatalodik. (KOSZTOLáNYI DEZSő) A Solness építőmester Ibsen késői műveinek egyik legjelentősebb. Csődje diadal. megváltozott világkép alapján . egészséges kacajjal jön a magas hegyekről. az isten-ember és (lázadás) kapcsolat .aki "építőmesterként magas tornyú templomoktól az emberi otthonokon keresztül a tornyos házak építéséig jut el" . élet és művészet összeegyeztethetősége. hogy bonyolult formában. hogy gondolkozzanak el a darabról. A mű befogadását egyrészt az nehezíti.térnek vissza fiatalkori témái. melyet a szimbólum uralkodó szerepe jellemez. költői realizmusa felé tart. s mostan megérteti vele. Megjelenésekor maga az író figyelmeztette az olvasókat. ambíció-bűn viszonyulások. Brustein) A művet sokan. "mely az epikus daraboktól a realista prózai műveken át késői korszaka szimbolikus." (R. a hős. hogy az építőmester sem építhet szebbet. Ezt a légi . Ibsen műveivel végigjárta az európai irodalom XIX. hogy egykor ő is kopogtatott öregedő mesterek ajtaján. a darab önéletrajzi jellegét is szokás hangsúlyozni: Ibsen félelmének tükröződését az ifjabb generációtól. sokféleképpen (gyakran egymásnak ellentmondva) értelmezték. mint légvárakat. (ön)csalás ellen. a művészsors kétségei: alkotás és élet. Szeretjük a mélységét É Szeretjük az építőmestert is. Halála pedig új élet.

belső történés . "ellágyultan". hatásáról. Az egyikről. "ingerülten. A másikról. három alkalmazott-munkatárs (Kaja és a két Brovik). "meghatva". Hilda megérkezése után viszont "fölvidultan". és az emberi "benső" újfajta ábrázolása kerül előtérbe. magánéleti keretben játszódik. A cselekmény ideje egyetlen nap. drámaiatlan polgári hétköznapokból drámai szituációt teremtsen. kevés szereplővel: egy házaspár (Solnessék). "indulatosan".ez tehát egyszerre. fagyos atmoszféra árad. hanem ezek értékelése. A sokjelentésű drámai világ zárt rendszerben. de főleg a lelkiállapotra: Solness az expozícióban "nyugtalanul". a kialakult viszonyok hátterének megismeréséhez egyre több és pontosabb információt kapunk. összekapcsoltan az üzleti-művészeti tevékenység tere (az alapszituáció konfliktusaihoz. az analitikus szerkesztési technikát. Már az expozícióból az a hideg. a semmire sem emlékező Solness az ő felidézését fogadja majd el.) Az író a túlzás (pl. de ez a szál is főként Solness bűntudatának analíziséhez szükséges. és ehhez kapcsolódva Solness felemelkedése. de nem múltbeli eseménysor okozatiságáról. valamint egy háziorvos-barát jelenik meg csupán. Solness nem eltitkolni akarja. csak elfelejtette a tíz évvel korábban történteket). viselkedik. hanem emlékek felidézéséről. módosított formában. "szigorúan" stb. veranda) . színhelye az építőmester háza (dolgozószoba. "kurtán". a fordulatot hozó Hilda-kapcsolatról végig megmarad a (dramaturgiailag szükséges) bizonytalanság: a rajongó gyerek emlékei adottak csak.stb. hétköznapi. mellékes körülmény (az öreg Brovik legyőzése. nem a külső eseménysor. másrészt az. Nem az egyébként is sokféleképpen értelmezett "tények" számítanak. "meghökkenve". hogy a jelentéktelen. a családi tragédiáról (a tűzvészről. "mély izgalommal" stb. ebben a műben is alkalmazza. egy "harmadik" (Hilda).ez a meghatározó. eszközöket is felhasznál. illetve reagál mindenre. a jelenre tett determináló hatásáról van szó ebben a műben (kevés konkrétumot ismerünk meg. A múltból egy külső. amely Solness és környezete jelenét meghatározza. ill. a háttérhez. az emlegetett három üres gyerekszobával. hogy mindezt sajátos lírai tónusban. Múltbeli események feltárása tesz tehát lehetővé változásokat. a gyerekek haláláról) az alapszituációhoz. szalon. melyek nem feltétlenül befolyásolják a jelent. a realitást átható szimbólumokkal mutatja be a szerző. hírneve) és a két hangsúlyos eseménysor szálai határozzák meg a drámai helyzetet. a múltbeli és jelenbeli lázadás jelentőségének felnagyítása) és a szimbólumtechnika együttes alkalmazásával új módszereket. A címszereplő először .). a változás pedig lelki átalakulás." "elfojtott keserűséggel". a valószerűséghez szükséges elemekkel) és a magánéleté (belső szobákkal. A helyszínleírásoknak és az alakok külső megjelenésének a részletezésén kívül megsokasodtak a benső történésekre utaló szerzői instrukciók: Ibsen szinte minden megszólalás előtt pontosító utasításokat ad a fizikai cselekvésre is.

és Aline. A régi élmény felelevenítésével a köztük levő (titkos. Az orvossal kezdett (önelemző) beszélgetésben éppen az új generáció megjelenésétől való félelméről vall. őrültség-közelisége (és ettől való félelme) adja. melynek végső következménye.önzésében . Ragnar tervei). érzelmi) kapcsolat is felújul . hogy újra "megkísérli a lehetetlent": öregen. másrészt feltétlen hite saját akaraterejében . akit a csúcson hárfák zengtek körül.) Ibsen műveiben gyakran indít változássorozatot kívülről jövő beavatkozó szereplő. hogy "bizonyosan [. náluk) az őt megcsókoló Solness megígérte. de lélekben megfiatalodva maga vállalkozik a koszorú felvitelére (a dráma jelenére éppen befejezett) új házának tornyára. hogy Solness nős).ezt a Kajára tett. erőltetett áldialógusban házastársi viszonyukat leplezi le.ellenszenvessé válik: fél Ragnar Brovik tehetségétől.) Ennek az egyetlen tettnek az elkövetésére irányul mindkettőjük célja: Hilda Solnesst. ugyanazzal az erkölcsi tartalommal (Hilda megerősíti: "mindig is tudta". hanem a pergő dialógusok mögött zajló érzelmekakaratok mozgása adja a műbeli változásokat. Az igazi változás tehát Solness belső világában játszódik le. Solness előbb feltételezi. aztán végül elfogadja (Hilda szemszögéből) a múltidézést. Hilda felidézi az éppen tíz évvel korábbi eseményeket ("legalább tizenkét-tizenhárom éves" volt akkor!): megcsodálta a koszorúfelvivőt. Módosulnak viszonyai környezetéhez (l. magánéleti csődje. szédülősen.aljasságokra is képes (embertelen a nagybeteg apával. Az építőmesternek lelki-érzelmi nyitottságát a berobbanó. egyre újabb aspektusokból láthatjuk átalakulását . Az . szinte hipnotikus hatásának feltárása készíti elő. hogy a két nő ismeri egymást "egy szanatóriumból". s tehetetlenül bámultam bele a világba"). Eljött tehát beváltani követeléseit. hogy tíz év múlva megszökteti. mert "a határidő letelt". aztán később (otthon. a megjelenő "garabonciás" felébreszti a másikban a "garabonciásságot".a különbség pusztán az eltelt tíz év: bár Solness "egészséges és erős". amikor Hilda Wangel személyében kopogtat "az ifjúság" (a "sors"). amire nem emlékszik. és a jelen viszonyait felforgató lány szövegeinek elfogadására egyrészt bizonytalan lelkiállapota. nyilván "kötelességből". a feleségével folytatott felszínes.. az pedig saját magát akarja rávenni erre az akcióra így nem tettek.Hildának persze nincs szüksége racionális indokokra: "fölösleges volt meghívnia".] jólesett volna" neki minden.. istenkísértő hőssé nagyítja a hétköznapi figurát."idestova egy zug sem lesz bennem. alkotói válsága ("egyedül voltam. és "királyságot ad" neki. hazudik a fiúról. ahova maga be nem nyit" -. mégiscsak "éltes ember" már-. ezért . (Ibsen ezzel a tettel kiemeli és lázadó. (Hilda lélektani magyarázata váratlan betoppanásáról kiegészül "valószerűsítésként" azzal. meghívta a lányt. aki mellesleg "egy hegyi állomáson" még Herdal doktorral is találkozott . kihasználja és áltatással magánál tartja Kaját).

sem az új otthonba költözők. hogy megfelel Hilda elvárásainak: ekkor már nem akar(hat)ja. önző. A tűzvész után. megváltó halál. de a légvár. Ugyanakkor önmagával szemben is bűntudatot érez. amelyek a főalakhoz kapcsolják őket. A másokéval is. ™nkínzását fokozza feleségével szembeni bűntudata. a haláltól)." Hilda megjelenésekor ebből az állapotból billen ki. ezért győzi le szorongásait.kétségtelen viszont. aki csak eszköznek tekinti őket saját céljaihoz. amit elgondoltam. a gyanakvó ember kényszerképzeteinek meghallgatója). mondja "vadul").a legyőzött és a leendő vetélytárs . mert elfojtotta vágyódását a "csúcsok felé": nem választott végleg a művészi sikerek és a magánélet. kiábrándult öregkorára eljut az üldözési mániáig. Nem pénzzel.akaraterőt és az elhatározást jelző kijelentések. . Alkalmazottai kiszolgáltatottak az érzéketlen. másokon átgázoló. de senki sem lett boldogabb: sem ő.) A többi szereplőről csak azokat a momentumokat tudjuk meg. hogy változatlanok maradjanak a körülmények. de nem őrült. kívülről nézve az építőmester kegyetlen. kihívta a sorsot. felesége "élőhalott" . hazug főnöknek. hogy hősies. hogy úgy legyen".akarom. döntések. . diadalérzését tönkretette boldogtalan magánélete. fennkölt tett következménye. a mű rétegeinek megfelelően: szükségszerű vég a lehetetlen helyzetben. A doktor megjelenésére . de sokféleképpen értelmezhető. végül felülmúlja önmagát. csak egzaltált. hogy elintézze". életének továbbvitele lehetetlen. beteg(es) figura.ellentétben más ibseni orvos-figurákkal . építettem és alkottam [É] mindenért kárpótlással tartozom. a lány felkelti vágyát az önkipróbálásra.az ő szemszögükből. Hanem boldogsággal. a "várkastély"-terv jelzi. Maga határozza el. lázadó gesztus. öregkorára pedig már tart Isten büntetésétől is. mely közvetve gyermekei halálát is okozta. S nemcsak a magam boldogságával. A két Brovik . hogy számára továbbra is irrealitás a boldogság elérése (ugyanakkor ez a szerinte eddig is miatta szenvedő Aline megcsalása és egyben Isten elleni lázadás is). az "istenkísértésre". ill. majd a még erősebb Hilda irányítja az ő magatartását is ("akarom . hiszen ő maga tette tönkre a tragédia utáni újrakezdés lehetőségét is: a parcellázások utáni építkezésekbe fogva csak ambícióinak szentelte életét. felszólítások előbb Solnesst jellemzik ("akarom. fellázadt. hogy leköthessem" /Kaját/). a beletörődés és a lázadás között (ambivalens érzéseinek szimbóluma tornyos új otthona). A drámai világ középpontja Solness. Csalódott. (Halála a tragikum-érzetet fokozó értékpusztulás. apoteózis stb. "görcsösen kívántam. ill. méltó lezárás. súlyos megrázkódtatások érték.szerepeltetése a reális hátteret teremti meg. A feltárulkozás során aztán a rideg egoistáról kiderül. de szükségszerű bukásában felmagasztosul. nyughatatlan: "mindenért. hogy sikereit.szinte csak dramaturgiai okokból van szükség (egyenrangú figura az önanalizáláshoz. félelmeit (a sikertelenségtől. Mindenért fizetnem kell.

ahol nincs "soha egy napsugár"!) Hilda irracionális betoppanásától kell elfogadni a valószerű és valószerűtlen egyidejű jelenlétét. és nem is hiszik (Ragnar). aki egyetlen pillanatra ugyan meginog (megcsapja a Solnessnéból áradó "fagy").módosítja Solness nézőpontja. de légvárépítő kapcsolatuk teljesen irreális -. szakmai féltékenységének szolgáltat alapot a fiatal tehetsége. a felkelő nap" (abban a házban."tömör alapozású". majd Hildára tett megjegyzéseiből úgy tűnik. Hilda valóság és jelkép: mintha Solness gondolatai (félelme és akarata) hívták volna elő a múltból. felelőtlen . váratlanul.Solness ügyességének és kíméletlenségének bizonyítéka az öreg helyzete. behálózza a mestert. féltékenység-érzete talán felkelthető. bár érzékeli a hétköznapi kicsinyességet (a tehetséges fiatal vetélytárssal) és a gonoszságot (a haldokló ellenféllel szemben). alárendelt (viszonzatlanul) szerelmes (párhuzamba állítható a vele egy korosztályba tartozó. a lehetetlen megvalósításának diadalát. az "ifjúság ellen ifjúság" . A "talpig feketében" megjelenő.önző. de rezignált passzivitásában cselekvésképtelen. létének jelképei elvesztett (de megsiratható) babái. vágyaiban megjelenő bálvány. A lány . de amorális-szabados (l.a "ragadozó madár". a következménnyel nem is törődik alakja a zárlatban ironikussá válik. akik "oly állhatatosan [É] tudnak kívánni. (Számára eddig tart a győzelem. mégcsak a tíz évvel korábbi valós istenkísértő-lázadó sem. "lentről fölnézve". A körülötte forgó három nőalak közül Kaja a kiszolgáltatott. Saját magának keresi a "csodálatosan izgató" élményeket. hanem a képzeletében. hős kell . a többiek legfeljebb hallottak róla (Aline). "segédek és szolgák segítségével"). Eszményei valóra váltását követelve felkelti az érdeklődést. akikben különös erő és hatalom lakik". életidegen Aline elemésztődött az önvádban. Nem beszél a múltról. majd elhiteti-megerősíti akaraterejébe vetett hitét (ők "kiszemelt emberek. nem lázad . félelmeinek. de az ő Solnesse nem ez. ill. amennyit akarsz [É] nekem soha többé nem építesz igazi otthont". neki bálvány. hogy végül okvetlenül elérik céljukat". Rajongó egoista. a teljes élet lehetőségét. a metaforikus nyelvet. Romantikus emlékeinek távolából idealizált Solness-képében nem veszi tudomásul a jelent. a képzelet és . A mű szereplői közül egyedül ő látta a lysangeri tettet. Előbb Kajára.) Hilda ambivalenciájának alapja. Maradék (gépies) tevékenységeit beteges. óhajtani és akarni. vádként hangzó megszólalását is Hilda megjelenése váltja ki: "építhetsz annyit. "ez nem otthon" . hogy a róla alkotott külső képet .az építőmester metaforáiban "a virradat.egyetlen.mondja férjének. akinek vágyait testesíti meg. ő csak saját élményét akarja újraélni. saját akarata diadalaként. viking-példák) önzésében nincs lelkifurdalása. mániákus kötelességérzetből végzi. Solnessért ugyanúgy rajongó Hildával).

a mű olyan emelkedett és magasztos. Lucifer). sötét. Szimbolikusan maga a darab is olyan. aki bátran kihívja maga ellen a sorsot. az "égbe törő vágyak" jelképe is (l. amilyenre ifjúkora óta nincs példa művészetében" (Brustein).. a szabadság (szemben a lenti. mint egyszer fiatalságában. a koszorúzás (a konkrét építkezési ünnepségen kívül) próbák sikeres teljesítéséért jár. úgy. a szellem. "ez a komor óriás". A koszorú (az éghez való tartozás. földi megkötöttségekkel). de az ég hatalma ellen lázadó ember. Kosztolányi szerint Solness. a zuhanás (magasból mélybe vettetés) a büntetés (isteni büntetés) képzetét erősíti (l. lázadó istenkísértés. Bábel). mint az orgona sípjai. elérhetetlen légvár.hogy ugyanolyan hitelességgel és a legkisebb stílustörés nélkül tudja megszólaltatni egyszerű parasztjait. megfelelésvágy. . helyzetei. már repül. menyegzői és halotti koszorú stb.. de mégis repül. művészi) tökéletesség. közvetlen előadóként is jelen legyen. keresztény templomrész). repül újra. A reális világ költői szintre emelkedik. hogy elbeszélésében mindig személyesen. szimbolikus toposzként pedig a lélek. ez teszi lehetővé.]az észrevétlen glisszandókkal megoldott hangváltásokban érzem Mikszáth prózájának utolérhetetlen varázsát. misztikus dallamai úgy zúgnak. ókori toronytemplom-képzetek. "mint egy nagy székesegyház. az Istennek szenteltség jelképe) is sok asszociációs lehetőséggel bír (babér. "ez a nagyot merő művész utolsó férfias tettével megkoszorúzza az életét és művészetét. leírásai mögött. mert mikor a toronyból lezuhan. A . MIKSZáTH KáLMáN: Szent Péter esernyője (1895) [. a mások számára tárgyszerű mozzanatok szimbolikus jelentést nyernek.valóság közötti folyamatos villódzást. "legyőzi magát és ebben az utolsó pózban fönségessé merevedik". újra meg újra előbukkanjon. szabadon és büszkén. Mivel Ibsen ismét olyan erős főhőst alkotott. és nem válik kisszerű életfolyamatok áldozatává.). lefelé repül." A dráma részleteit Hajdu Henrik fordításából közöltük. ég felé törés. teljesség (emberi. Itt a középponti torony-szimbólum sokféle érzést sűrít: egyszerre az ambíció.torony' sokjelentésű ősi jelkép (l. s ugyanakkor el tudjon tűnni alakjai. a hitre figyelmeztető összekötő kapocs ég és föld között. művelt embereit.

az elbeszélő nézőpontja és magatartása szinte nyomon követhetetlenül változik. több a kortalan vonás. az író szűkebb pátriája. hol a fösvénységéért szólják meg. de kevés az azonosító mozzanat. hogy Gongolyné "kövér halott" volt. A színhely itt is a Felvidék. hogy mi maradt a halápi özvegy tanítóné után. Történetünk ideje Mikszáth kora. a fiatalok (Veronika és Wibra György) bonyodalmak után. ereje. a szegénység hatalmából? Meg lehet-e szabadulni a sorsokat eltorzító. A kisregény öt része közül az első Bélyi János csodás meggazdagodását meséli el. kalárissal. Gregorics Pált hol a tékozlásáért. zömmel szlovákok lakta falucskákkal és kisvárosokkal." Ebben a szembeállításban rejlik a mű konfliktusa: az élet csaknem minden területén az anyagiak és a lelki értékek küzdenek egymással. játéka. az ötödik rész végén egymásra találnak. . Ťrásaiban a hangok. kér-e fizetséget Adameczné. sőt idegen nyelveken is kivételes és átütő sikert aratott. Vajon kiléphet-e az ember a pénz. az emberi gyarlóságokon. évszázadokon át formálódott magatartásokat. A Szent Péter esernyője ezen értékek révén az ország határain túl is. (Gregorics Pál annak idején részt vett a szabadságharcban). Nekünk pedig van lelkünk. "valahol a selmecbányai és besztercei hegyek között" is játszódnak epizódok. a képzelettel és a mesevilággal határosak: "messze Tótországba" kalauzol Mikszáth. emelkedettsége.(NAGY PéTER) Mikszáth írásművészetének titka: stílusának kivételes hajlékonysága és gazdagsága. a kétféle szegénység és gazdagság váltakozása áll mindenek hátterében. a történetet formáló fő motívumokra első ízben Adameczné szavai mutatnak rá: "Szegény az ördög [É]. hogy mi volt a glogovai pap hagyatéka. a tót és palóc tárgyú novellákra emlékeztetően. Wibra Annát aranygyűrűvel.a történet Veronika hétvilágra szóló (még a bábaszéki intelligenciát is felsorakoztató) lakodalmával ér véget. Az ő világában a nemes lélek rendszerint felülemelkedik a hétköznapok sivárságán. a derűs szellemnek a szövegben kifejeződő. hangulatok tarka képet alkotnak. mert lelke nincs. A cselekedeteket és magatartásokat alakító. Valós történetbe oltott mesét olvashatunk ebben a kisregényben. életformákat mutat be ez a Mikszáth-könyv is. de lelkiekben gazdag glogovai pap feladatul kapja a kishúga gondviseletét . romantikus és egyben népies idillt a boldogság eléréséről. A harmadikban a két cselekményszál összekapcsolódik. mit fizetnek a falubeliek a plébánosnak. a második a különc Gregorics Pál élettörténetét. jellemeket romboló anyagiasságtól? Hiszen mindent behálóz a pénz. E főtéma alapján a cselekménysor így értelmezhető: az ágrólszakadt. Ennek a tájnak a határai a homályba vesznek. életelveket. fülbevalóval lehet meghódítani. Szinte oldalanként olvashatjuk.

csak ritka pillanatokban élvezheti a szeretetet: "simogasd meg a homlokomat." Wibra György kisgyermekkora a rejtőzködés és a tisztázatlan kapcsolatok jegyében telik (egy idő után még "apabácsi"-nak sem szólíthatja édesapját). a legteljesebb kilátástalanságból is van kiút. aki viszont "két ezüst forintot csúsztatott" a kapus markába a rózsáértÉ A példasor még folytatható volna. sivárságával . akinek eleve megvan a bélyege . akik . akkor annak elrejtése és megtalálása egyaránt súlyos terhet jelent. de a férfiakra leső Kriszbayné. a kőművesnek a hallgatásért ötvenet. Az érdekesség. az esernyő megtalálójának "száz forintot". megszületik a szerelem. esetleg különcök. még Veronika is "majdnem megkínálta már az öt forinttal" a gyűrűt megtaláló Wibra Gyurit. hadd érezzek még egyszer asszonyi kezet a testemen.rendkívüliek. a halápi bíró (kurta kijelentésekkel. de imádott kisfiát nem vállalhatja az emberek. az új mítosz. Kivételes színfolt az épp említett figurák közül például "Nagy Mihály uram".valamiféle "csoda" folytán mégiscsak felébredhet a segítő szándék az emberekben. körmönfont okoskodás megszólaltatói. közös ismerősként kezel mindenkit. ha elhamvad az örökséget feltehetően magába rejtő esernyőnyél. Gregorics Pál az orvosnak "egy szakajtó aranyat" ígér fia meggyógyításáért. társadalmi-emberi viszonyokat is jelez. "isteni" hatalommal és bölcsességgel ítélkezik). Csak akkor éri el a boldogságot. a kényeskedő. A mű szereplői . rövidebb-hosszabb regényei is a novella talajából nőnek ki.csupán zsánerfigurák.. a megkülönböztető sajátosságot. részletesebben megrajzolt Gregorics Pált és Wibra Györgyöt kivéve . hogy .szemben az élet egyhangúságával. Prepelicza a "ropogós tízforintos" felküldésére hajlandó azonnal lejönni az állványról (ilyesfajta "csodák" történnek "Mózes és Krisztus óta"É).a Gregorics testvérek "kapzsiak" (pedig a nevük a háromkirályoktól való. csak egy-egy életelv.az árnyaltabban. A megnevezésekkel és megszólításokkal pedig azonnal jellemeket is vázol. ha elvész a hozomány.. "valóságos szerencsétlenség volt őrá nézve az eltűnt vagyon tudata". és legfőképpen a különösséget. hogy ha megvan a pénz. az újszerűség alakítja tehát Mikszáth nagyepikáját. Azok a személyek jelennek meg ugyanis Mikszáth műveiben. ha szertefoszlik a negyedmillió forintos vagyon vágyálma.). főként a hozományra éhes rokonok előtt. és a szeme elé tárul Veronika megejtő szépsége. "madame Kriszbay"). Gregorics Pál és törvénytelen fia élete pedig azt példázza. Ifjúvá érve megismeri a munka és a siker örömét. A legmélyebb nyomorból. Bélyi Veronika és a bátyja így menekül meg. Ancsura [É]. Rendkívüli karakter Gregorics Pál. sőt gyakoriak a nevek mellett a megszólítások is ("tiszteletes Rafanidesz Sámuel uram". Veronika sorsa azt tanúsítja. hogy azonnal bevonja az olvasót. Gregorics alapvetően szeretetre vágyó ember. Valamennyien megnevezve szerepelnek. Mikszáth úgy mesél. de "az a szerencsétlen legenda az örökségről" bénító súly.

de ezek értékként jelennek meg. egy mellénykére való. Kevés ponton alakít ki jelenetet az író. felsorolja és csak néhány vonással megrajzolja az életutak mozzanatait. A szerkezet. (Tudnunk kell. hogy "szeressék" az emberek. Végül tehát mégiscsak elkövetkezik a tetőpont. egy legenda képződését beszéli el az író. Az esernyő történetével Mikszáth "bemutatja és ezáltal leleplezi" a legendát (Nagy Péter). asszociációk. hogy "röviden végez" vele mégis alaposan elidőzik. Továbbá Bábaszék "nem város". Tudnunk kell: a Szent Péter esernyője Mikszáth jelentős állomása a novellistából regényíróvá válás útján. Okmagyarázó mondatokkal is találkozunk a szövegben: "A titokzatosság köde voltaképp csak azt a . majd még Veronika vetkőzésének bájos epizódja is következik. az éjszakai kártyapartit is leírja.) Mikszáth fintora: a glogovai nép a zsidó Müncz Jónást véli Szent Péternek. mégpedig egyre gyakrabban (pl. amelyet viszont Wibra Gyuri lassabban talál ki. Mikszáth önironikusan . "teremt" és egyúttal "oszlat" (Kovács Kálmán). amelyről úgy nyilatkozik az író. mi a fontos a számára. Milyen társadalomkép kerekedik ki a különös és különc emberekből? Regényünk színtere zárt. ha "még zsidó sincs benne".így jellemzi elbeszélői módszerét: "csak a regényírók keze alatt támad némelykor hasonló csoda. épp ő találja meg a fülbevalókat.hiába. A mozaikdarabok közé elágazások. és ezt a legendát még a püspök is szentesíti. A kifejletben végül jelentős szerepet kapnak a véletlen fordulatok. és posztóvégek lesznek belőle. a szabadságharcban is "mindenáron tenni akart valamit". a csekély szövet. az országos közélet és a politika alig szűrődik be. aki már születésekor is "tapintatlan" volt. épp ő talál rá a "hasadékban" az életveszélyben lévő Bélyi Jánosra. inkább elbeszéli. a legveszélyesebb feladatot vállalta . a "tót" nyelv "csodálatos hangjairól" kedves derűvel szól az író. Gregorics apjának furfangja a kulacsnyi borral. és a besztercei ifjú ügyvédnek döntenie kell. hanem a mesélés. kitérők kerülnek. de ettől kezdve még erősebben érvényesül a mikszáthi "téma-dúsítás" módszere (Kovács Kálmán). A kibontakozásra.("veres ember egy se jó").) . az esernyő vagy Veronika . a két összefonódó ág számos epizódot fűz magába. Ekkor lett "embergyűlölő". hogy az 1880-as években Magyarországon már erős volt az antiszemitizmus: 1883-ban megalakult az Országos Antiszemita Párt. Müncz Móricz alkuja a tehénre stb. Az olvasónak már azonnal jelzi (ismétlésekkel sejteti) az esernyő titkát.nem a mese a fontos. Ezért akar görcsös erőfeszítéssel "jó" lenni. A szereplők javarészt szlovákok. Léteznek itt is vallási-felekezeti és nemzetiségi különbségek. A Szent Péter esernyőjében egy "csoda" szemtanúi vagyunk. A legterjedelmesebb kitérő Mravucsánék vacsorája. kinyúlik". Wibra Györgyöt Veronika felé terelve: épp a glogovai kocsi lovai vadulnak meg Bábaszéken. Müncz Jónás özvegye kivételes közmegbecsüléstől övezve játssza el ezt a szerepet.megtalálására már a mű derekán megvan a lehetőség (Wibra Bábaszéken Veronikáékba botlik).

Hasonlóképp magatartásokat jellemez: az emberek azért fizetnek keveset a papnak. másféle hatással ütközteti (Glogován "minden megszépült. és ettől kezdve a legenda valósággá válik. megsegítik a Bélyi János gondjaira bízott kislányt. De ez elég volt. A menyasszony meghatódását és elérzékenyülését a zárómondatokban a házsártos feleség. hogy Wibra György megszabaduljon lelki terhétől. Szereplőiről a szeretet és az irónia változataival szól. mert lelki erőket mozgósít." Közvetlenség érződik az írói reflexióból: "A Jézus ösmerősöm. a tetszhalott "feltámadásával"). időnként . (ők még a halott ember szakállát is csodával magyarázzák.) A megszülető hiedelmet újabb véletlen táplálja (a megbotlás Srankó János temetésén. hogy miképpen került a kis Veronika kosara fölé [ti. Egy sarkított mondat a magatartások humoros kontrasztjára világít rá: "a tudós akadémia elfogadta az összeget. jószándékot és nemes tetteket teremt. Még a latin szavak is felbukkannak: "amabilis confusio" uralkodik el a vacsora végeztével. A legenda-babona-csoda motívumsor a mű egyéb részein is megjelenik: a Liskovina növényeihez fűződő hiedelmeket az ifjú pár utazása során. "kivévén Adamecznét"). aztán hirtelen megtöri." A nézőpont váltására egy bravúros példa: "Ťgy néz ki egy tragédia a szomszéd szobából. Igazi "csoda" jön tehát létre. A babona keresi a ködöt.körülményt takarta. Müncz Jónás véletlenszerű jótéteményét az utolsó útján. Mikszáth a hangulatot jellegzetesen színezi és lebegteti. A valóság és a mese közti atmoszférát teremt (Kovács Kálmán).mondja magáról Adameczné). szomjasak maradnak a sírásók. Wladin!" A stílusban számos elem ötvöződik. végül a "három égő üszög" babonája kell ahhoz. a vén kecske házi sót nyal". A falusiak nyelve képekben rendkívül gazdag ("már énbennem a gyanú meg nem botlik" . a glogovaiak megszánják a bajba jutót. hogy elfogadja udvarlását. a Veronika szépsége iránti vakságától. az esernyő]." Ezen túlmenően azonban a legenda kialakulásának valamennyi okát és körülményét gondosan feltárja a szerző: Bélyi János tiszta hitét (Jézus neki "válaszol" isÉ). Mravucsánék vacsoráján a feldöntött poharak érzékeltetik a fiatalok összetartozását. Olykor felépít egy hangulatot. Szliminszkyné megszólalása ellenpontozza: "gombold be a kabátodat. és a falubeliek misztikumra éhes fantáziáját. megcsinosodott". legfontosabb mozzanataként a népi kifejezésmód az irodalmiság rangjára emelkedik. Mindenki fizesse a maga szolgáját. Közmondás jellegű mondat épül a kezdősorokba: "Mikor tanító hal is meg. Jelentésrétegek torlódnak össze néhány szóban: "a pléhre festett Istenfiú"." Szólás járja Besztercén Gregorics Pálról: "No lám. Veronika virágnyelven jelzi Gyurinak. mert ő "az — risten szolgája." Az író sokszor bújik el olvasója elől. a köd vonzza a babonát. a hangulati keret részeként ismerjük meg. pedig neki sem volt semminemű viszonya Gregoriccsal".

fantomországnak mutatja ez a regény a kiegyezést követő évtizedek nemesi Magyarországát. "Ráfizetek" . mintha nem épp ő bonyolítaná a sorsokat ("hát biz az igaz is lehet" . "Minek gazdálkodik akkor méltóságod?" . tékozló nemességet Mikszáth ebben a művében is a humor és a kritika kettős eszközével mutatja be. A dzsentri és a vármegye ábrázolása azt mutatja.hangzik a válasz. ."szinte még most is előttem van a kis tót falu az 1873-ik év óta")."de hogy mit találtak az üstben. "Hát akkor miből éljek?" Fonákjára fordult világnak. azt egész bizonyossággal sohasem lehetett megállapítani"). élesen megformált jellegzetes alakokból és mellettük számos színes zsánerfigurából alakítja ki szereplőgárdáját. az ún. "úri földrengést" váltott ki. hogy A falu jegyzője (Eötvös Józsefnek az 1840-es évek közepén írott műve) óta a magyar társadalom képe jóformán változatlan. másfelől Tóth Mihály képvisel. önmagáról fecseg ("megérdemelném. az új titkár megkérdezi a földesúrtól. ő a magyar elbeszélés legnagyobb klasszikusa.tudatlanságot színlel. erkölcsöt és magatartást. hogy mennyi a birtok jövedelme. A történet magvát is a valóság szülte: 1901-ben "bácskai szenzáció" volt Ungár Lajos zsidó milliomos leányának és egy dzsentrifiúnak a hasonló végkifejletű története. Mikszáth Kálmán az epika legősibb eszközeivel él. (FáBRI ANNA) A regény egyik fejezetében Malinka Kornél. A dzsentrivel való kíméletlenül őszinte szembenézésre konkrét történelmi körülmények késztették Mikszáthot: az 1905-ös választáson megbukott az évtizedek óta kormányzó szabadelvű párt. az eseménysort a képzeletbeli Bontó vármegyébe helyezi. hogy a nyelvemet kivágják" . hogy a magánéletben ütközteti meg azt a kétféle szemléletet. amelyet egyfelől Noszty Pál.kérdezi csodálkozva Malinka. darabont-kormány uralma pedig nemesi ellenállási mozgalmat. A hagyományokból élő. nagy művészi leleménye az. MIKSZáTH KáLMáN A Noszty Ţú esete Tóth Marival (1906-1908) Mikszáth pontos társadalomképen alapuló. Máskor személyesen közbeszól.

A háló azonban nem csupán konstrukciós eljárás. maga . Noszty Feri most még Velkovics Rozáliának. a hálót szövő pók a dzsentri életelvét jelképezi. "A Nosztyak. benősül a Noszty famíliába. a leánykérés. de ez a terve . megfizethetetlen hitelekből él. Az úri família tehát megszégyenül. A vagyonos polgár azonban kívül áll ezen a vonzáskörön.meghiúsul. gyorsabban peregnek az események: a somlyói szüret a kölcsönösen álruhás megismerkedéssel. Tóth Mihály és Tóth Mari magatartását az anyagi biztonság erős alapokon tartja. A második. Az egymás mellé felsorakozó epizódok olyan hálót alkotnak. Rágányosok. Tóth Mari már "amerikai lány". Homlódyak képezték a megye krémjét. visszatérések fogják össze a látszatra kötetlen mesélőkedvvel előadott történetfüzért. köztük az elkülönülő Noszty família. A gátlástalan hozományvadász. amely a dzsentri akcióba lépésekor válik láthatóvá. Tóth Mari pedig Noszty Pál szerint "olyan deszka.mivel váltót hamisít . szabad levegőn és szabad beszéden" nevelkedett. a kompromittálás. tisztségekbe és felbukkanó vagyonokba kapaszkodik. A későbbi ismétlődések. Ez részben a sajátos műfaj következménye: a mű 1906 októberétől tárcaregényként jelent meg a Vasárnapi —jság hasábjain folytatólagosan. főispánná teszik. A Noszty klikk Kopereczkyből főispánt. a polgármester lányának a kezére (illetve vagyonára) pályázik. hanem alapmotívum is. ezért védtelenek a lesüllyedt arisztokratákkal szemben." A dinasztia számos posztot ural: bécsi "excellenciás úr".megoldásként ." A vármegye életét a személyes érdekek irányítják. amelyen mindnyájan kiúszhatunk a partra. és az ő vagyonának.Az expozícióul szolgáló trencséni kaland önmagában is kerek történet. A pénz és a hivatal megszerzésének egyik lehetséges eszköze az érdekházasság. a törekvések középpontjában a pénz áll.Noszty Feri lelepleződése és kényszerű továbbállása. emberemlékezet óta ők uralkodnak a megyében. Krisztina asszonyt és Velkovicsékat azonban visszahúzzák a beidegzések. Horthok. könyvalakban csak 1908-ban látott napvilágot. a jelen kiskirályai. egyre súlyosabb. A leánynak több mint egy milliója lesz. de a főtéma minden lényeges mozzanata megjelenik benne. a tetőponton a házasságkötés kikényszerítése. ezek alakítják az emberi és hivatali kapcsolatokat. híjával vannak a szilárd önérzetnek. A szerkezet tehát több epizódcsoportból fonódik össze. majd végül . kanonok is van köztük. de Noszty Feri utolsó szavai sejtetik: a dzsentri életvitele nem fog megváltozni. A szereplők két nagy tábora közül az első: Bontó vármegye vezetői. A mű második felében összefonódnak a cselekményszálak. Noszty Feriből szolgabírót csinál. a körmönfont udvarlás. Látszatvilágot épít magának. terjedelmesebb szerkezeti egységben Kopereczky Izrael Izsák áll a középpontban. A dzsentri elve: a lehető legnagystílűbben "foltozni a szegénységet". valamint befolyásának segítségével kezdődnek a széleskörű hadműveletek Tóth Mari behálózására.

szükség esetén "bámulatosan melegítő. A szíve még fogékony.nem oly mértékben. Velkovics Mihály a polgár jellegzetes átmeneti típusát személyesíti meg: becsületes. téglagyárat. rokonszenves hangja volt" stb. Tóth Mihály viszont idealizált polgár: nemeslelkű. a miniszterelnök barátja. "valóságos kis Paradicsomot") . gőzmalmot. hozzáadják Noszty Vilmát. az alakoskodás és a pózok nagymestere. Amerikában dollármilliókat szerez a sóspereccel és a köménymagos kiflivel. a sörházbeli kuglizás. Különc dzsentri Kopereczky báró. hogy a Noszty család utolsó szalmaszálként belekapaszkodjék. Három ifjúkori jóbarát alkotja a dzsentrivel szemben álló pozitív erőket. Megvan a nemesi rátartisága ("Éegy Nosztyval beszélsz!" . Eszményített figura. a dorbézolás. Gyárakat létesít ("kockagyárat". és a huszárhadnagy ezzel indul el a lejtőn. neki magának már "le van foglalva a fizetése". mert a váltóhamisításra való rábírással átlöki Nosztyt egy erkölcsi gáton (nem kellett sokat erőlködnie). de hat rá a dzsentri vonzásköre (csak. sőt ő is nemességet szerez. esetlen szégyenlősséggel párosult rámenősség. Közhasznú. a trencséni kaland az ő korrekt eljárásával záródik. szellemének és erkölcsi világának megtestesítője. Nyersen realista. mely egyúttal a megkaparintható vagyonok behálózására irányul. mint a nagyszabású vállalkozásokban. Itthon földbirtokos lesz (a rekettyési uradalom tulajdonosa). A sziklaszilárd erkölcsű Storm ezredes német. ("Mutatósan tudott költeni". hogy azután ő pénzelje Feri hozományszerző akcióit. de megőrzi szellemi és gazdasági függetlenségét. a kézműves munkában éppoly tehetséges. mert itt "százszor nagyobb boldogság az élet". Ide tartozik a költekező udvarlás is. szeszgyárat. fűrészmalmot. ő még ellenfelénél is aljasabb.Noszty Pál pedig parlamenti képviselő.) A színlelés. de akkor süllyed a legmélyebbre. mint a feleségére). krapeci birtoka csupán "kétezer hold hozzáférhetetlen erdő" és egy veszteséges szántóterület. A dinasztia érdekeinek. önzetlen. sikeresen gazdálkodik. az őt milliókhoz segítő Amerikából hazaköltözik. egészségre ártalmas voltuk miatt beszünteti őket. Noszty Feri "úri svihák" (a Beszterce ostromából a Behenczy bárók és más hasonló Mikszáth-figurák rokona). amikor ennek ellenére végigjátssza az alattomos szerepet. a lelkifurdalás olykor megingatja. Az "őseinek valamikor pallosjoga volt". jótékony adományai megadják neki a társadalmilag . és a befejezésben is kulcsfiguraként lép fel. gyakorlatiasság. de "most kukoricát morzsolnak otthon". őt is megigézi Tóth Mari bája. a gyárost és vendéglő-tulajdonost ismerjük meg. A dzsentri ellenlábasaként először Kozsehuba Tivadart.csattan fel Kozsehuba javaslatára).majd gyors döntéssel. A Nosztyak közös vonása a gondtalan életélvezet: a kártya. ™nerejéből emelkedik fel. Annyi pénze azonban még van. A történet elején már a tönk szélén áll. Kopereczky jellemvonásai: tanulatlanság. az ellenfelet pontosan ismerő "üzletember". és az élősködő életvitel fenntartását célozza.

" A nemzeti sajátságokról: "Minden egyes magyar hazafi két emberből áll". a kedélyes mese. széles gesztusokkal ("Abban az időbenÉ"). ismeretlen világokon át. szüreti mulatságról életképet. úri svihák és egyéb típusok. Koleszár Mária. Allegorikus betét a rókacsalád epizódja is. különc alak. s azok szárnyakká válnak azon nyomban. beiktatási ceremóniáról és megyegyűlésről kapunk (karikírozott) tablóképet. A dzsentri mellett nagy szolgálatot tesz a minden hájjal megkent. máskor sejtető párhuzamként Noszty Feri látja meg. Költői színekkel fest tájképet pl. száll. Az egyik legnagyobb társadalmi problémára. Máskor népdalban szólal meg Noszty. Gazdag élettapasztalat sűrűsödik a regényben. A színes karakterek egyike pl. romantikus cselekményszövés. "liberális és szangvinikus. igaz embersége. Tóth Marit lesve). még ha bunkóval vernék is vissza. ahol nem látták. szentenciaszerű mondatok. A humorból kibomló szatíra mellett idill. zsánerrajz.Hiszen éppen az a jó. jogállamot és egyenlőséget ordít". Somlyó hegyéhez érkezve. tiszteletet parancsoló életismeret. Az elbeszélő művészet és stílus alaprétege az anekdotázás. Mikszáth stílusának fontos részét képezik a tömörített. a másik magára öltve "a közgyűlési atilláját" politizál. ahol hallották"). körültekintő óvatossága és családapai felelőssége segíti hozzá a dzsentri legyőzéséhez. ("Milyen szertelen a szerencse! Gyereke születik a Kopereczkynek. Mikszáth kedveli a sarkítást. A végkicsengés viszont éppen attól lesz elgondolkodtató. azaz szlovákok. egy csomó hitelező pedig káromkodott. de azért nem tud ellenni nélküle". sokszínű világ .") Tóth Mari táncáról olvasva Noszty Feri lélekállapotát is átérezzük: "meglendíti piciny lábát. A fiatalok szerelméről: "mikor annak az ideje van. a társadalmi élet jellegzetes eseményei közül pl. az otthon pipázgató konzervatív "haragszik a zsidóra. kijön a fű a földből. a tót dajka (a folklór élő voltát illusztrálja vele Mikszáth). a szerelmi hévtől elragadva ("Nézz. valamint németek és románok) helyzetére is felhívja a figyelmet. A szabad függő beszéd is az író kedvelt eljárása: a szóbeszédet is így szövi be. A főmotívum képi illusztrációja a hálóját szövő "pók". a csattanót ("Engem itt senki se ösmer. új költség. a tizenkettedik fejezetben. Saját vasszorgalmából és tehetségéből megteremtett anyagi biztonsága. Bubenyik."). a magyarországi nemzetiségek (tótok. száll. sőt vészterhes. a párhuzamba állított ellentétet ("Velkovics Rozália sírt. hétpróbás komornyik. rózsám. de a hang és a nyelv rendkívül változatos. de mindjárt lehagyít az Isten egy nagy jövedelmet a prágai szeniorátussal. a szemembe"É). A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth írásművészetének csúcspontján született meg.hasznos polgár öntudatát. hogy Mikszáth nem kommentálja Noszty Feri vérlázítóan cinikus zárómondatait. többször előfordul (Kopereczky tőle tanulta a szövést." Az író is közbeszól olykor: "hiszen a pénznek nincs esze (pedig dehogy nincs)"." .

jelenik meg az anekdotafüzérből kibomló szerves nagyregényben, oldott élőbeszédszerű előadással, hangulati árnyalatok váltakozásával, derűs és bájos epizódok sorát lezáró, komor kicsengésű csattanóval. CSEHOV Sirály (1896)

Az életben az emberek nem lövik agyon és nem akasztják fel magukat minden pillanatban, nem lesznek szerelmesek és nem mondanak örökké bölcseket. Idejük nagy részét evéssel, ivással, nők vagy férfiak utáni hajkurászással és ostoba fecsegéssel töltik. Ezért ezt kell bemutatni a színpadon. Olyan darabot kell írni, melyben az emberek nem azért jönnek, mennek, ebédelnek, időjárásról beszélgetnek vagy kártyáznak, mert a szerző úgy akarja, hanem mert ilyen az élet. A színpadi életnek is ilyennek kell lennie. (CSEHOV) Egyfelvonásosok és vázlatosabb többfelvonásos kísérletek (Platonov,1881; Ivanov,1887) után a Sirály nyitotta meg a nagy Csehov-drámák sorát. Az 1896-os pétervári ősbemutató "szörnyű sikertelenséggel" zárult, de a moszkvai Művész Színház társulata, amely "fellázadt a régi játékstílus, a teatralitás, a hazug pátosz, a deklamáció, a mesterkéltség, a sztárkultusz ellen" (Sztanyiszlavszkij), 1898-ban sikerre vitte a darabot. A Sirály tragikomikus művészdráma, "ripacsok és művészek sorstragédiája, ironikus-keserűen szomorú komédiája" (Almási M.). A tudatosan objektivitásra törekvő szerző egyetlen olyan műve, melyben szubjektív problémái is megjelennek; a Sirály Csehov legszemélyesebb vallomása. Az író tisztában volt azzal, hogy - a történet hagyományos elemei ellenére is - új korszakot nyit a dramaturgia történetében: "Elég szívesen írom, noha sokat vétek a színpad törvényeivel szemben. Komédia, három női, hat férfi szereplő, négy felvonás, tájkép (kilátás a tóra); sok beszélgetés az irodalomról, kevés cselekmény, öt pud szerelem." (1895. okt.); "Forte kezdtem, és pianissimóval végeztem, a színpadi művészet minden szabályával szemben. Kisregény lett belőle" (nov.). A cselekményességet a lélektani ábrázolás, a líraiság, az új atmoszféra, a megfoghatatlan hangulat, a "víz alatti áramlás" (Ny.Dancsenko) helyettesíti; az akciókat társalgás, a poénos dialógusokat a

szereplők szaggatott beszédmódja váltja fel. Ťgy Csehov a Sirálytól kezdve "a cselekvés műfajában kialakította a cselekvésképtelenség, egyszersmind a cselekvésképtelenséget a fájó bizonyosságig panaszolni, elemezni kész számadáskényszer, önelemzés drámai formáját, röviden szólva: az értelmiség ábrázolásának megdöbbentő drámafoglalatát" (Elbert J.). A műben egyetlen család köré csoportosuló kis közösség viszonyrendszere, szituáció- és beszélgetéssorozata tárul fel. Az életképszerű jelenetekből komponált mű helyszíne Szorin vidéki birtoka (tó, fasor (I.), virágok, krokettpálya (II.), ebédlő (III.), dolgozószobává alakított szalon IV.). Az első három felvonás keretét Arkagyina és Trigorin egyhetes nyaralása (és végül elutazása) adja. A (két évvel később játszódó) IV. felvonás néhány órás találkozójának apropója Szorin betegsége: miatta látogatnak le ősszel Arkagyináék a birtokra; ekkor tér vissza (a Polina ajánlata elől elmenekült) Dorn doktor is, és egy villámlátogatásra Nyina is. Hagyományos, információközlő expozíció nincs; az első jelenetben éppen a színpadot ácsolják, mely - a tóval együtt - fontos hangulati elem és szimbolikus jelzés (a záró felvonásban törött és lepusztult, "mint egy csontváz"). Az alaptónust már a nyitó dialógus "miért jár mindig feketében?" kérdése megadja, majd a beszélgetések megjegyzéseiből gyorsan tisztázódnak az alapszituáció viszonyai. Az első felvonás "darab a darabban" jelenetét feszült dialógus vezeti be: az egyébként is hamleti szituációban Arkagyina (fensőbbrendű színészi gesztusként) Shakespeare-t idézi, mire a fia "visszaidéz", s a Claudius-Gertrud viszonyt anyja kapcsolatára vonatkoztatja. Az előadást - a fegyelmezetlen közönség reagálásai és Arkagyina minősítése ("dekadens izé") miatt - Trepljov sértődötten leállítja, a kiélezett szituáció viszont alkalmas a művészetről vallott felfogások ütköztetésére és a kapcsolatok tisztázására, így a jelenet (mindkét szinten) fordulópont: Nyina Trigorint választja (és majd színésznőnek szökik), elhagyott szerelmese, Trepljov pedig az írásnak szenteli magát. A megváltozott viszonyok hatásai derülnek ki a a következő két felvonásban. Miközben együtt unatkoznak, pecáznak, beszélgetnek, Trepljov először lelő egy sirályt (II.), majd (a két felvonás között!) öngyilkosságot kísérel meg (III.); Mása eldönti, hogy férjhez megy a tanítóhoz; Arkagyina és az író kapcsolata meginog, majd a színésznő praktikái után újra megszilárdulni látszik, de Arkagyina féltékenysége miatt végül mégis elutaznak. Dorn "eltávolítása" dramaturgiai szükséglet: miután hazatérésekor észreveszi, hogy mennyire "megváltozott minden" - szinte második expozíciós helyzetben - őt kell informálni a (két felvonás közt eltelt) két év eseményeiről. Ťgy a záró felvonásban utalásokból értesülünk "a hazulról megszökött" Nyina

életének eseményeiről: kapcsolatáról Trigorinnal, gyermeke haláláról, küzdelmes vidéki színésznősködéséről - ez az epikus és naturalista anyag-lehetőség nem kerül színre, csak a társasjáték feszültségteremtő, sűrítő jelenete: a rendszeresen bemondott számok kopogása még szaggatottabbá teszi a társalgást; az üres csevegésben, szinte mellékesen, szó esik Trepljov íróvá válásáról is - aki éppen öngyilkosságra készül a szomszéd szobában. Minden felvonásban meghatározó egy-egy színpadi vagy színpadias jelenet: az előadás, Nyina első fellépése után (I.) Arkagyina bohózatos magamutogatással fiatalságát bizonygatja Másával szemben (II.); majd megkoreografált, hatásos, hízelgő szereplésével - Trigorin visszahódítására - mesterségbeli gyakorlatát is igazolja (III.), végül újra (a már színésznővé érett) Nyina kap nagyjelenet-lehetőséget: vallomásával tapasztalatait összegzi (IV.). Ugyanígy szerkezetalakítók a sejtetésekből, utalásokból kibomló, ismétlődéssel fokozó hatású akciók is: Arkagyina Maupassanttanácsokat olvas fel arról, hogyan kell "megtartani" az író-szeretőket, majd ezt a receptet követi (Trigorin meghódításakor) a kezdetben naivnak látszó Nyina előbb még ösztönös hízelgésével, később már céltudatos faggatózásával az író pályájáról, sikereiről (II.); a lány először félt az író jelenlétében színpadra lépni, aztán szinte lerohanja; (Nyina sikere után Arkagyina kénytelen "visszaszerző" jelenetet rendezni); Trepljov először csak felveti önsors-párhuzamát a lelőtt sirállyal (II.), majd eredménytelen öngyilkossági kísérletét (III.) végül halállal végződő követi (IV.). A drámai szituációt a Trepljov által szeretett és a Trigorinba szerető Nyina teremti meg, mert így alakul ki az elérhetetlen, viszonzatlan, sokféle tónusú szerelmek sora: Medvegyenkó Mását, aki Trepljovot, aki Nyinát, aki Trigorint szereti, aki viszont változékony, de elválaszthatatlan kapcsolatban marad (az őt úgysem engedő) Arkagyinával. Az öregek sorsában, mellékszálként, hasonló a végeredmény: a Samrajev-Polina-Dorn doktor lánc vége Arkagyina lehetne (mert a szabad, bohém orvost persze vonzza a vele is kacérkodó színésznő); a IV. felvonásban pedig még az öreg Szorin is bevallja, hogy ő is vonzódott Nyinához. Mivel azonban "az élet Csehov szerint nemcsak szenvedés, hanem könyörtelenség is, a szenvedő ember éppoly kegyetlen másokkal, mint önmagával szemben, minden szenvedés mások sorozatos szenvedéseit idézi elő" (Schöpflin A.), így a "ki kit szeret" lánc visszafelé haladva a "ki kit gyötör" sorozattá válik. "Cselekményhelyettesítővé" lesz a beteljesületlen szerelmek polifón rendszere, gyakran párhuzamos szerkesztéssel: pl. Mása anyjának, Polinának ironikus-komikus reménytelen vonzalma a doktorhoz, és érzelemmentes házassága (a nem hozzá való) Samrajevvel lánya életútjának előképe, sorspárhuzama - de Mása reménytelensége már inkább tragikus színezetű.

Mindenki szerelmével is és önmagával is küszködik: erre a "belső konfliktusrendszerre" épül a művészdráma: két író, két színésznő - két művészgeneráció és művészetfelfogás ütközik. Mesterségük életformájukat is meghatározza, a "profik" hétköznapi élete és szakmája (Arkagyina, Trigorin) már szétválaszthatatlan; ezt az utat járják majd később a pályakezdők (Trepljov, Nyina) is. A művészek (vendégek vidéken!) legalább önmegvalósítók; az itt élők viszont teljes zsákutcában vergődnek. Az értékvesztett lét az elmaradott vidéken szegénységben, mozdulatlanul - értelmetlen és kilátástalan: Mása nem dolgozik, Medvegyenkó kiszolgáltatott tanító, Szorin hosszas hivatalnokoskodás után nyugdíjazott beteg - nincs is lehetőségük a változtatásra, így még több idejük marad az önsajnálatra. A vidéken élő fiatalok (22, 23, 25 évesen) "öregebbek", mint a középkorú művészek. A szakmai és szerelmi összeütközéseken kívül a viszonyokat bonyolítják a háttérben is (Nyina-apja, Mása-apja), az előtérben is (Arkagyina-Trepljov) zajló szülő-gyerek konfliktusok. A Sirályban nincs főszereplő, egyformán lényeges minden alak bármelyikük életútja egy-egy kibontható, tragikus sors. Ismerik egymás kapcsolatait, mindenki részt vesz mindenki életében, "mindenki boldogtalan, mindenki vágyakozik, mindenki szeret, és mást szeret, mint aki őt szereti É félemberkék találkoznak egymással." (Kosztolányi). Az önmegvalósítást a művészi alkotás jelenti, magánéletükben viszont a művészhősök is kudarcot vallanak - a szerelem csak fájdalmak forrása. Az öregedés ellen keservesen küzdő, a színésznők és a hiú nők negatívumait sűrítő Arkagyina banális, közhelyes társalgó, hisztérikus túljátszó; minden szituáció egy-egy próbalehetőség számára. Felszínes egoista, csak saját sikerei érdeklik (önzésének része nevetséges fukarsága is). Környezetével lekezelő vagy túlzóan kedveskedő, fiával viszont elutasító, hideg, kegyetlen. (Végtelen kártyázás és "iddogálás" közben könnyedén jegyzi meg, hogy "nincs ideje" fia műveinek elolvasására.) Trigorin középszerű, de jó technikájának köszönhetően sikeres, ugyanakkor zárkózott, nehezen kommunikáló, hízelgéssel meghódítható, hiú író (csak saját művét olvasta a folyóiratban, a fiúét fel sem vágta). Minden életjelenség téma a számára, kapcsolatait is tapasztalatszerzésnek tekinti. Erkölcstelen, gátlástalan jellem; gyengesége, kényelmessége tartja Arkagyina mellett. állandóan robotoló, anyaggyűjtő íróként örökké elégedetlen saját magával vallomása (II.) csehovi önportré. A mindig szereplésre kész, "comme il faut" Arkagyina a színjátszást, a minden látványt, jellemet, helyzetet cédulázó író az irodalmat keveri az élettel. Trepljov állandó szeretethiánytól szenved; anyjához ambivalens a viszonya: gyűlöli és rajong érte. A két beérkezett, sikeres művész (a "rutinos iparosok") mellett kísérletező kezdő: menekül az elcsépelt "jólmegcsináltságtól"; újromantikus lázadó: "Nem olyannak kell

ábrázolni az életet, amilyen, [É] hanem olyannak, ahogy álmainkban megjelenik", de mindenáron "új formákban" (I.). Az évek során fejlődik, művészi válságából megtalálja a kiutat, gyökeresen átalakul művészetfelfogása: "nem az új vagy a régi forma a fontos, hanem az, hogy írjon az ember, ne törődjön semmiféle formával, csak írjon, mert szabadon árad lelkéből az írnivaló." (IV.) Magánéleti problémája viszont - a megjelenő Nyina végérvényes szakításával (aki még mindig Trigorint szereti "kétségbeesetten") és a lány azonnali elutazásával teljesen megoldhatatlan. (Nyina az első felvonásban a két férfi közül írót is választ: Trigorint csodálja, falja a műveit, Trepljov darabját nem érti, mert "nincsenek élő alakjai" - és "nincs benne szerelem".) Nyina az egyetlen szereplő, aki képes változtatni sorsán; (naiv, külsőséges, átlagos kispolgáriságából indulva) küzdelem és szenvedés árán lehetőséget teremt magának az önmegvalósításra. Utolsó feltűnésekor még bizonytalan, hogy megtalálja-e az igazi művészetet, de ekkor már hisz saját művészi igazságában. A művészdráma a Hamlet-párhuzamon kívül is "irodalmi" - Zolát, Turgenyevet, Tolsztojt emlegetik -, Nyina végül "tolsztoji" életfilozófiát talál magának: "nem a hírnév, nem a ragyogás a fő [É] hanem az, hogy tudjunk tűrni. Tudd viselni a keresztedet, és higgy! én hiszek és már nem fáj úgyÉ"; Trepljov kitörése - "megcsókolom a lába nyomát" pedig Dosztojevszkij-reminiszcencia (l. Bűn és bűnhődés). A középponti sirály-szimbólum képzettársítások során át teljesedik ki, és meghatározza az atmoszférát. Először a hazulról elszökdöső Nyina egyszerű hasonlatában jelenik meg a kép (őt "úgy vonzza valami a tóhoz, akár a sirályt") - s aztán hófehérben játszik a tavi színpadon. A madár lelőtten, tárgyként először Trepljov előreutaló (a lelövés gesztusában megnyilvánuló) szimbolikus önmegjelenítése - Nyina ekkori éretlenségének jele megjegyzése: ő "nem érti az ilyen szimbólumokat". Trigorin számára a madár is témalehetőség, de már a lányhoz hasonlítja és jelképesen kapcsolatukat vetíti előre: "egy tó partján gyermekkora óta él egy fiatal lány, olyan, mint maga, szereti a tavat, akár a sirály, és boldog és szabad, akár a sirály. De véletlenül jött egy ember, meglátta, és unalmában elpusztította" - viszonyuk ellentmondásosságát sejteti a kép. Az elutazás előtti búcsúzási jelenetükben - még kapcsolatuk moszkvai kibontakozása előtt! Trigorin már múltként, lezárult emlékként jeleníti meg, újra jelezve a tragikumot: "olyannak látom majd emlékezetemben, amilyen azon a verőfényes napon volt, egy héttel ezelőtt [É] beszélgettünk [É] a padon meg akkor ott feküdt a sirály".) Bukásai után Nyina, már tragikus önszimbólumként, ,Sirály' néven írja alá leveleit, és zavaros-felkavaró záró monológjában is így emlegeti magát. Az író hajdani cinikus megjegyzésének bekövetkezte addigra már megértette vele a szimbolikus jelentéseket - ekkor levelein Trepljov ironizál. A fiú öngyilkos pisztolylövése pedig éppen akkor hallatszik a háttérből, amikor Samrajev előhozza Trigorinnak az általa kitömetett, de már rég

Még a tisztán komikus figurák (Polina. a szimbolikus réteg gazdagítja a realista kifejezésmódot is. egyedül a közhelypufogtató. színházi pletykákon csámcsogó . Ezek a rétegek izgatták. Mása. beszédmód stb. a nőknek csak "kisebb része iszik nyíltan. jelenetek. nyíltan vall apjáról és Trepljov iránti szerelméről Dornnak . A mű részleteit Makai Imre fordításában közöljük. még Szorinból is megszólal a tragikus öngúny (IV. Mása tubákolása csak lázongó gesztus konyakozása. a többiek zugban [É] és mindig vodkát vagy konyakot". holott sehol semmi kulcslyuk" (Peter Brook). pl. CSEHOV . (Arkagyina: "Most elutazom. Trepljovból még a halála előtti pillanatban is kiütközik anyakomplexusa ("ez biztosan elkeserítené a mamát").általánosítgat is: "a nők sohasem bocsátják meg a kudarcot". Az író a Sirályban is teljes sorsokat tár fel egy-egy gesztussal. tökéletesen kikalkulált és értelmes rendbe illesztette őket. amelyben az ügyesség olyan mesterien rejti szem elől a kiszámítottságot.). majd elmenekül előle. aki rendkívüli érzékenységgel.elfeledett madarat.szereplőivel . másról beszélnek (pl. Az ismétlődő komikus gesztusok. és nem fogom megtudni. kulcslyukon keresztül látunk mindent. pszichológiai analízist készít. szövegek (pénz-motívum) is tragikus sorsokat rejtenek. hogy végül azt hisszük.). (Odanyújtja a szelencét.a birtokot mellesleg pusztulásba döntő Samrajev jószágigazgató nem kap felmentést. —jszerű a dialógustechnika: a szereplők elhallgatnak. elhárítják mások kitöréseit.) Az egyetlen őszinte figura.)".). árnyalja a líraiságot is . vallomásait ("Drágám!/ Csitt! Jönnek". "Nincs senki. (A legapróbb részleteket megfigyelő szerző .orvos volt. de az orvos előbb tréfálkozni próbál. "Viszonozni nem tudom. óvatosan fejtette le az életről annak ezernyi finom rétegét. Medvegyenko) is szánalmat ébresztenek elesettségükben. A sirály fizikai valóságában és egyre gazdagodó jelentéseivel egyszerre hat. jellemek. Arkagyina kínosan erőlködik. durva stílusa már teljes lesüllyedésének jele. az "ebben a tóban sok hal van" kijelentés nemcsak a témaváltással.anyja (számára is rokonszenves) szeretőjének -. de megformálatlanságával is leleplezi Trigorint. hogy megőrizze megjelenésének fiatalos látszatát.") Csehov ironikus látásmódjának következtében az összetett minőségek sokféle formája működik a darab minden szintjén (szerkesztésmód. de egy kicsit hagyja leleplezni saját magát is."az elvonttól a konkrétig zuhanó drámai mozgást a konkréttól az elvontig emelkedő lírai ellenmozgás keresztezi" (Egri P. (Csók)/ Milyen fa ez?". s kivételesen nemcsak a szereplőket leplezi le. Minden megszólalásuk leleplezi belső világukat. miért akarta főbe lőni magát Konsztantyin. végtelenül csalafinta.) "Csehov soha nem egyszerűen az élet egy szeletéről beszél .

aki vidékre kerül." A nyitott. Külsőleg. kiábrándul. A szerző. a mű ironikus. ilyen összefüggőnek [É] a legnemesebb realizmus bűvös eszközével. ezt "az értelmes élet utáni meddő sóvárgást" legkomorabb. Cselekmény nem mozgatja a darabot. — jszerűsége miatt bemutatásakor a moszkvai Művész Színházra nehéz feladat várt: az első változat a színészek szerint "nem darab. mégse kisregény. szerepek nélküli. de közben éppen megteremtődik a boldogságuk. legyen ugyanolyan bonyolult. Csehov meghatározta. vagy az életük éppen tönkremegy. melyet "dráma"-megjelöléssel látott el a szerző. (KOSZTOLáNYI DEZSő) A nagy Csehov-drámák között a Három nővér az egyetlen. pirogevés. Mindenki boldogtalan. de a nők dolgoznak. akkor csak ebédelnek. lehetőségük van rá.és .Három nővér (1901) Az élet is elmegy. de a végén mégsem mennek el". komikus tónusát hangsúlyozta a tragikus-szentimentális játékstílussal szemben. és egyszersmind egyszerű is. megöregszik". a fiatalság. Ha ebédelnek. Elza Triolet szerint pl. a mű arról szól. A darab cselekménytelenségének. a poénokat. a Kosztolányi-variáció pedig a következő motívumokat emeli ki: "három moszkvai lány története. de semmi sem oldódik meg. láthatóan. a csúcspontokat. Csehov tudatosan kerüli a látványos akciókat. ott csöndesen elszárad. a pénzük is megvan a vasúti jegyre. mégse novella. az élet nem adhat mást. "eljátszhatatlan. csak váz" volt. hogy "három tábornoklány Moszkvába akar utazni. hogy kettesben csak ritka pillanatokra maradhatnak a szereplők). kevés a történés . állandóan vitázott a színház vezetőivel. teázgatás. mint az életben. hétköznapiságának illusztrálására zanzák sora született. ami a színpadon végbemegy. hogy az "érdekesség" ne vonja el a figyelmet a rejtett tartalmakról. legrejtélyesebb darabjának tartják. vendégfogadásra berendezkedett Prozorov-házban az állandó jövés-menés. [É] csupa jelképÉ a valóságot csak egy nagy költő hazudhatja ilyen tömörnek. kártyázás közben szinte észrevétlenül változnak a sorsok (úgy. Minden elmúlik. A férfiak nem dolgoznak. hogy "mindaz. hanem dráma. csak utalásokból álló" szövegnek tartották. A nyitó jelenetből kiindulóan egyetlen elkomoruló folyamatnak tűnik a négy felvonás hangulat.a cselekmény maga a társasági élet. és ők is boldogtalanok. és boldogtalanok. miközben rövidítette a dialógusokat.

pálinkával. Andrejnek meg Csebutikin tanácsolja. a darab egyik vezérszólama. Irina albérletbe menekül ("legalább nem kell Protopopovval találkoznia". a Moszkva-motívum. halkuló katonazenéig tart.Tuzenbach megölése . mérges pletykával teszik változatossá az életüket. mint Andrej kártyaveszteségeiről és eladósodásáról. de összemosódnak az idősíkok: a felvonások . A "lappangó" cselekményt.egyetlen pisztolylövés. A mű kompozícióját meghatározza a többsíkú időszerkezet: a darab Irina névnapján. zenei kompozícióban. ideköltözésük 11. A közönséges. A mélycselekmény változásait az egyre szűkebb belső terek is jelzik: Natasa közös szobába költözteti Olgát és Irinát (így a szalon helyett ebben a zsúfolt zugban játszódik a III. stílusukkal próbálnak védekezni. a rejtett tragédiát szimbolikusan jelzi a darab tere is: amikor tizenegy évvel korábban Prozorov tábornok "megkapta dandárját". aki benn otthonosan zongorázik). mélyen. erről szinte mellékes utalásokból értesülünk ugyanúgy.a moszkvai álmok. az apa temetésén hallott búcsúztató katonazenére való emlékezéstől a búcsúzó barátokat kísérő. pereskedéssel. életvitelükkel. vidámnak ható névnapi ebéd életképétől (I. családjával vidékre.pillanatképekben megjelenített négy életút-állomása: a még derűsnek. tervszerű akciósorozat. a felvonások között a család kisemmizésének folyamata zajlik.) keresztül a párbaj és a katonák áthelyezési napjának deléig (IV. felvonás).) az elrontott farsangi esten (II. vágyak és a realitás ütközése az atmoszféra alapja. (A mű. érkezés. a kultúrát. hanem elhatárolódásuknak.) és a tűzvész éjszakáján (III.)."mintha csak tegnap" hagyták volna el a fővárost.) A felszínen. évfordulóján kezdődik. Olga a dadával állami lakásba. majd a negyedik felvonásra már kikerülnek a kertbe.a záró jelenetben a hadosztály elvonulása és a báró halála a Prozorov család magára maradását jelenti. ábrándjaikban a szépséget. a távoli háttérből. hogy "meneküljön innen messzire" . majd kisemmizésüknek szimbóluma is. az életet jelenti a lehúzó környezet ellenpontjaként . eseménytelenül csak a vegetálás látszik. menekülésük csak vágyaikban fogalmazódik meg. A családi ház nemcsak valós helyszín. "egy kormányzósági városba" került. kártyával. egyben az apa halálának első. Natasa tevékenysége döntő változást okozó. . —gy emlékeznek.és távozás-motívumok adják a keretet: Natasa és Versinyin bekerül a társaságba: ez a változás (Andrej nősülése és Mása fellobbanó szerelme) teremti a drámai szituációt. sivár környezetet gyerekei szinte száműzetési helynek tekintik ("nincs egyetlen csak egy kicsit is jelentékeny ember [É] nehogy elpusztuljanak az unalomtól. Szoljonij aktív tette . "drámaiatlanul". Mása "sem teszi be többé a lábát" a házba. a színfalakon kívül.a felforgató Natasa pedig már a kert átalakítását tervezi. Andrej). a feleségek megcsalják a férjüket [É] ez a romlott levegő megnyomorítja a gyerekeketÉ".

hogy elutaznak. hogy véletlen egybeesésekre épül.az éppen a mamától maradt .gesztusa jellemét is minősíti. felhívás gondolkodásra" (Peter Brook). vágyaikról (elutazás). a közbeszólások. láthatjuk. Irina (reggel kilencig ágyban heverészve) a munkában látja a boldogság megtalálásának lehetőségét. úgy bomlik ki előttünk ez az élet. nincs céljuk.) Ugyanakkor egyetlen napba sűrítettnek tűnik a drámai jelen hangsúlyosak a felvonásidők (dél. oly mesterien. aztán gyorsan kiábrándul a sürgönyhivatalnokoskodásból. Az "intarziás" felépítésű mű hagyományos expozíció nélkül. a búcsú . Csebutikin orvosi ismereteit. a szavak.az illúziók nyelvén lépésről lépésre minden egy életszelet teljes illúzióját teremti meg [É] minden egyes megszakítás apró provokáció. Natasának két gyereke születik. feladatuk. A szereplők itt is. Szövegek és gesztusok ismétlődése. de csak álmokkal pótolják életük hiányait. pótcselekvésekben. ill. . ez minősíti az ő szándékait is. Testi-lelki-szellemi leépülésük folyamatos értékvesztés.között csaknem öt év telik el (öregszenek. felejtenek. mintha egy magnetofont kapcsoltunk volna be. végül a tanítástól reméli. banális beszélgetésekkel. Andrej hízik. az valóságos kínszenvedés nekem" -. hogy hasznosnak érezheti magát.szimbolikusan tavasszal kezdődik és ősszel zárul a mű. dél). az uram kollégái közt. Irina olasztudását felejtette. Mása kibontakozó szerelmének állomásait éli végig.a virágváza felborul. a lányok fogynak. sejtetnek: "fél egy van". locsognak: "két percet siet". vitákkal (l. de már ott van előtte a fejfájós Olga és a komikus Kuligin pedagógiai pályájának eredménye s Mása véleménye: "Mikor tanárok közt kell lennem. Versinyin állandóan az óráját nézi a búcsújelenetben . hivatalnoki munka nem elégíti ki a (csak saját benső világukban élő) figurákat. A feleslegesség és a felejtés motívuma állandóan visszatér: Mása zongora-. Olga igazgató lesz.). jelzik az idő múlását a szerzői utasításhoz képest: "negyed kilenc van".emléktárgyat. mint Feydeau drámái . Irina váltogatja munkahelyeit. Lemondanak terveikről (Andrej az egyetemi tanárságról). A mozdulatlanságban ironikusnak hat az állandóan visszatérő óramotívum (emlékeznek: "akkor is így ütött". amikor Irina először jelenti ki tényként. Ha alaposabban szemügyre vesszük a drámát. passzivitásban élnek. tanári. mint Csehov minden érett művében. főszereplő és rezonőr nélkül. Szenvednek helyzetüktől. a távoli muzsika. csehartma-cseramsa) töltik napjaikat. a katonai. Csebutikin óratörése szimbolikus: akkor ejti ki a kezéből az orvos . hajnal. egy-egy pillanatnyi "őszinteségi roham" . este. végül egész életük feleslegessé válik. azaz a párbaj ideje. párhuzamos sorsok villanásnyi képeiben jut el a katarzis nélküli lezárásig. Műveltek. Filozofálgatásaik állandó tárgya az eszményített múlt és a távoli jövőbe vetett hit. értékesek. a belépés. vidéki középosztálybeli-értelmiségi csoportképet alkotnak. a tűzoltóautó a legjobb pillanatban süvít el a ház előtt. "Minden oldal az élet benyomását kelti.

fiktíven megháromszorozódott . kellemetlen. végül csak a helyi elöljáróságon lett tisztviselő és "begyöpösödött" (Irina). végül visszaáll eredeti helyzete. nem dolgozik. Irina boldogan ábrándozik a jövőről. de reménytelen szerelme fokozza agreszszivitását. A magát lermontovinak valló. amihez abszolút ellenpontként szerveződik Natasa élete. folytatja életét Kuligin mellett. tenyérizzadása). [É] Vagyis: Csehov eljátszik azzal a formai-kompozicionális lehetőséggel. de ezt Szoljonij megakadályozza. A kék-fekete-fehér kompozícióban megjelenő nővérek sorsa is a teljes reménytelenségbe tart (bár még fiatalok: 20-28 évesek). ("A háromfajta magatartás az asszonyi élet három lehetősége: metaforikusan . és kialakított pózai.egyetlen asszonysors három variációja. Csebutikint még a mama iránti hajdani (szintén reménytelen) szerelem fűzte a családhoz. legfinomabb. titokzatosnak látszó százados is szerencsétlen. hogy rátukmálják az igazgatóságot. a kiúttalanság atmoszféráját Ingmar Bergman a következő vízióval érzékelteti: "egy zöldszín világ tűnik elő. (Pedig Mása szerint a katonaság értékhordozó ebben a környezetben . és a jelen lehetőségeit ragadja meg: férjéből. Versinyin öngyilkos hajlamú felesége elől menekül szerelmi kalandokba és a 2-300 év múlva beköszönő új élet illúziójába. aztán fokozatosan veszti el kedvét és reményeit. A színhely voltaképpen egy akvárium. Mása feleség. elhamarkodott házasságából kiábrándultan veti bele magát a többéves Versinyin-kapcsolatba. de utópisztikus filozofálgatásának bőbeszédű ismételgetésével leleplezi saját ürességét is. A mű második felére elkártyázza a vagyonukat.a polifon szerkezetben egymás hatását fokozó tragikus "szál": a teljes élet megvalósítása lehetetlen a boldogtalanul vergődő hősök számára. Almási M. Minden szoba zöld. neveletlen ember van".asszony történetét mondja el". Olga rábeszélésére a magány (Olga) és a szerelem nélküli házasság (Mása) alternatívájából választva kényszeredetten beleegyezik esküvőjébe a báróval. de a kötekedő. így végül (magányos tanárságában) már csak Olga életlehetőségei állnak előtte. mert a "civilek közt nagyon sok durva. groteszk figura: durvaságaival félénkségét leplezi (l. féltékeny Szoljonij lelövi.a "legúribb. Olga már az indításkor a múltba fordult. és az évek során csak újságot olvasó. csak unatkozik. Andrej egyetemi tanárnak készült. nihilista alkoholistává vált. legjobban nevelt" -.) Az egymás mellett vergődő. nem is reménykedik házasságban (pedig "ő szeretné az urát"!). gesztusai kispolgáriasodását jelzik (nagyságos úrnak szólíttatja magát). a háttérben tanári pályájának alakulását látjuk: helyzete csak annyiban változik. maszkjaik mögötti valódi énjüket. Vele ellentétes nézeteket és jellemet mutat a derűs Tuzenbach pesszimistább jövőképe. hogy a darab egyetlen nap és egyetlen . a katonai semmittevésbe beleunt báró leszerel és dolgozni készül. pusztuló sorsokat. A szereplők .azért leleplezi szerepeik.) Minden sors egy-egy .

Andrej és Kuligin. majd éppen Kuligin lép be. III. minek [É] szerettem valamikor". vissza kell fojtaniuk a kitöréseket. Elválásukkor (IV.pont az őt aggódva kereső Kuligin elől. reagál egymásra. valami állati. A lények mind lassabban mozognak. Mása "leveszi a kalapját" és marad ebédre. kérem" a hallható "reagálás". Vonzalmuk kiteljesedésének jelzése a dúdolás (játékosnak tűnő) felelgető folytatása (III. Mása. "felteszi a kalapját". amikor két ember kölcsönösen figyel.az egyetlen olyan akció a műben." Az egyetlen "felemelkedő". kapzsi Natasa. és nem vehető könnyen észre ebben a párhuzamos monológ-rendszerben.szinte halak. Olga asszisztálásával történik . Hibás franciaságát kinevetik. Szondi).). a ruhaöv-motívum szimbolikus ismétlésekor már ő minősíti Irinát "egyszerűen ízléstelennek. erre "szamárság" és "ugyan.Csehov nem tűri az érzelgősség megjelenését. Mása búcsúcsókja tragikomikus szituációban. Néhányuk meghal. a Mása-Versinyin szerelem alakulása látszik. takarékoskodása álcájában átveszi a házban az irányítást.) Csehov megújítja a dialógustechnikát: a szaggatott. szó. majd a jövőről szóló filozofálgatás alatt . de ekkor rögtön belépnek Irináék (II. s Mása. tevékeny szereplő a műveletlen. Andrej. de ezek a szavak magányossá teszik azt.néhány kettesben töltött perc alatt.") A szerelmekről. de még a legkisebb mozzanatok is az ő hatalmának megerősödését jelzik (pl. ("Van benne valami. "úgy megy. ill.) Eleve ellenszenvesnek ábrázolt gyermek. Minden gesztus. I. lehetetlen a kommunikáció. Mása éppen indulni készül. mintha gyújtogatott volna". miután "meggyón" testvéreinek. alacsonnyá és vakká teszi.) a türelmetlen. "a szavakat társaságban mondják ki. "derék. töredékes társalgásban nincsenek válaszok. el akarja kergetni a dadát.) . Nincs lehetőségük meghitt együttlétekre: az első találkozáskor csak Mása szinte észrevétlen gesztusai jelzik. de megismerkednek. (A darabban az első csók ironikus helyzetben Andrej lánykérését zárta le.) A következő állomás Versinyin nyílt vallomása a . a szereplők "nem engedik be a másikat saját zárt világukba" (Bécsy T. Nem. s a már összeköltöztetett lányok elmenekülnek előle. ami kicsinyessé. a kívülről felhangzó "tram-tam" hívására el is tűnik . jelzés önmagán túlmutató jelentőségű (l. az élet megáll. Mása kalapja). óráját néző Versinyin "hosszú lassú csókját" a végig jelen levő Olga állítja le ("elég márÉ").). Mindenki csak önmagára figyel. Fogy az oxigén. Csehov legnegatívabb. s elhagyja az akváriumot. elküldi az álarcosokat. nem is ember [É] nem értem.finom rezdülésekből megkomponált . indulásra kész. szándékosan gonosz figurája.és rendszeretete. becsületes" asszonynak mondogatják feleségüket. aki kimondja őket" (P. (Az elnéző férjek. az előtérben az Irinának tett vallomások hangzanak el. hogy az őrnagy felkeltette az érdeklődését (amikor a báró ironikusan bekonferálja a látogatót. a viszonyokról az egész társaság tud. még a "hangkoreográfia" (Almási) is leleplező: Olga a Moszkvába vágyódásról beszél.) A háttérben Natasa ügye bonyolódik.

majd "elég. hány éves ön? / én? harminckettő / most majd más pasziánszt mutatok/ micsoda szél van! / már unom a telet / kijön a pasziánsz. segédkezik a párbajban.ajándékok. ennek lehetőségét a színen mindig megtöri egy-egy megjelenés."II.). boldog.). Nevetségesek az ismétlődő gesztusok . hogy soha "ne hívják meg" a neki ellenszenves Protopopovot. a tea készen van /É A szoptatós babák mindent nagyon jól értenekÉ / Ha az a gyerek az enyém volna. a . összetett modalitást. elég" kiabálásba kezd.Mása Puskint. Andrej hegedülése akkor is. hogy a "lelke olyan. A mű "stílusa a líra zenéje" (Gorkij). Moszkvába megyünk / nem.míg egyszer aztán "boldog vagyok.mindegy neki. (Elmondja. IV.) értékítéletünk persze ellenkező irányban is változik: amikor az utolsó jelenetben az addig csak "klasszikus szarvasmarha" (Kosztolányi) Kuligin megérti és vigasztalja Mását. A mű második felére szinte valamennyien lelepleződnek: az atyai jóbarátnak tűnő Csebutikinból kitör dühöngő alkoholizmusa. mert "egy báróval több vagy kevesebb". mondja. Még a lényeges. filozofáljunk. Irina. beleszólás. megsütném és megenném / durva. hogy a báró párbajozni indul érte .látszik is a férfin a halálfélelem -. A szerző iróniája egységbe fogja a kevert. Irina egoizmusa is megmutatkozik: a sok célozgatásból tudnia kell. amikor mások a tüzet oltják .). hogy nyár van-e vagy télÉ / nemrég olvastam egy francia miniszter naplójátÉ / hol vannak a cukorkák?" (II.). torkig"). végül önironikus is ("Miről filozofáljak?". majd "altató"(III. betenném egy serpenyőbe.). nem jön kiÉ szóval nem mennek Moszkvába/ Cicikarban himlőjárvány dühöng / Mása.csak fokozza a sokszor már groteszk hatást. Andrej pedig valóban csak a nagyothalló Feraponthoz szól: "valakivel csak beszélnem kell"). A szövegek egymásutánisága szinte az abszurd drámák technikáját előlegezi: "vettem egy zsebkést / doktor úr. aki nem veszi észre. Versinyin minden felvonásban elmondja kedvenc utópiáját. az atmoszférát.) Még a "kis fehér madárka". de Irina képtelen egyetlen biztató szót kiejteni. boldog" önbiztatására rácsap Mása: "én pedig torkig."Mása halkan nevet". mint a drága zongora". bevágása . ő viszi Andrejt kártyázni. Szoljonij) és az irodalmi idézetek ismételgetése. szinte süketen beszélgetnek el egymás mellett (Mása vallani akar nővéreinek. előre-hátra érvényes utalások is elvesznek a folyamatos polifóniában: Szoljonij minden felvonásban fenyegetőzik Tuzenbach lelövésével. de ami először érdekes ("Minden szavát fel kellene írnunk". torkig.) . I. de azok "nem hallgatnak" rá. az később unaloműző ("Ha nincs tea. kegyetlen felelőtlensége (keze között hal meg egy asszony. Mása .Natasa előéletére célozgatva (I. még a zárlatban is. A tragikumot legfeljebb belül élhetik át.és szövegek (Tuzenbach jó pravoszlávságát bizonygatja. neveletlen fráter! / boldog az.kéri. bohóckodása már inkább pozitív gesztus. kiderül nihilizmusa. Kuligin boldogságérzését . A töltelékszavak (Csebutikin. Poétikusságát. Szoljonij Lermontovot szaval .

Gorkij szerint "Anton Pavlovics társaságában minden ember akaratlanul is arra vágyott. hogy a szereplők félnek az illetlenségtől. életérzéseinket.). egész életformánkat. amire majd felkerül a kép. GORKIJ éjjeli menedékhely (1902) —gy gondolom. állandóan figyelmeztetni fogom az embereket: Čértsétek meg. Bocsáss meg.Csehov azzal motiválja. a csak magunkra figyelést. és részben anyagnak is. hívebb önmagához"."hová tűnt minden?". hiányérzeteinket is megfogalmazzák. hogy rossz és sivár az életetek!Ç" A mű részleteit Kosztolányi Dezső fordításából idéztük. a nevetséges gesztusokat. mint becsületesen megmondani az embereknek: ČNézzétek meg magatokat. A Csehov-művek összetettsége. A művet átható kérdések . "sehol semmi kárpótlás?". s Csehovnak ez is volt a célja: "Nem akarok mást. lebegése kitűnően érzékelhető (a "Csehov-motívumok felhasználásával") a Platonov alapján készült. hogy az emberek ráébredjenek. hogy a "hétköznapit" alapozásnak kell tekinteni. hogy a hétköznapi egyre cseppfolyósabb. de én ezt nem bírom elviselniÉ minket talán furcsán neveltekÉ az ilyen hang tönkretesz.ill. a közönségesség betörésétől (Olga nem akarja meghallgatni Mása vallomását. s hogy a 19. iróniáját idéző Nyikita Mihalkov-filmből (Etűdök gépzongorára). és ugyanezt erősíti meg Olga is Natasához szólva: "Az előbb nagyon durva voltál a dadával. az isten szerelmére. új és jobb életet tudnak maguknak teremteniÉ és amíg ez az új élet meg nem valósul. Stílusuk is védekezés: "A durvaság fölizgat és sért. rossz pillanataikban legfeljebb egy-egy elejtett célzást tesznek Andrej kártyaveszteségeiről stb. "csak tudnánk. miért?" . a vibrálást költőiség és hétköznapiság között . hogy valaki nem eléggé finom. milyen rossz és sivár az életetek!Ç Az a legfontosabb. század hétköznapja ma már nem létezik .vallja Mása. szokásokat. hogy ha akarják. hogy egyszerűbb és igazabb legyen. szenvedek. de a későbbi művek atmoszféráját. Nem szabad elfelejtenünk.a mi elégedetlenségünket. és lássátok. leverÉ egészen belebetegszemÉ" Csehov leleplezi az üres társalgást. ha látom. sima és szeretetre méltó" . amellyel az író teljesen szabadon bánik.szövegek emelkedettségét .

Az utolsó felvonásban az eredeti belső tér átalakításai jelzik a "szereplőváltozásokat". század elején Maxim Gorkij érdeklődése a színház felé fordult. életlehetőségei foglalkoztatják. Klescs. párhuzamosan futó sorsok rajza.az élet folyamatszerűségének élményét adja. a mélyre zuhanás. kártyázás dámajáték. Az éjjeli menedékhely kényszerűségből összezárt emberek lazán fűzött életképsorozata: minden felvonás . a cselekményt helyettesítő. ivás a kocsmában és a menhelyen. amelyek legjobban hasonlítottak a modern regényhez". de az író már az eredeti címmel .is kifejezi. Babits szerint a századforduló táján "a színpadon azoknak a műveknek volt legnagyobb sikere . az ő időképzetükben ez maga az örökkévalóság. Az atmoszférateremtésen kívül a csehovi dramaturgia számos más elemét is alkalmazza a szerző: feltűnő a hagyományos drámaszerkezeti elemek hiánya. Az első két felvonás Kosztiljov menhelyének "festetlen és piszkos" tárgyakkal berendezett sötét. barlangszerű pincéjében.. (GORKIJ) A XX. A hajnaltól éjszakáig tartó jövés-menést állandóan ismétlődő hanghatások (üvöltözés. "az elesettség. Minden felvonás kegyetlen mozzanattal végződik: az elsőt Natasa megverése. ugyanakkor a szerzői utasítások szerint egyetlen napba sűrítettnek tűnhet a drámai jelen: kora reggeltől éjszakáig történnek az események.amely tagolásnak nincs nagy jelentősége . a környezet másodlagos. a felszínt a hétköznapi tevékenységek állandó ismétlődése. életritmus adja: piacozás.egy-egy pillanatkép az egymástól független. és ugyanakkor a konvenciók nélküli emberség iránti vágyódás darabja" (Szabolcsi. ajtócsapkodás) kísérik. a másodikat Anna halála zárja. ha csak nem éppen történeti regényt ír. fütyörészés. ő megteremti az igazságot. ("Fél éve élek itt. csikorgás.az író számára.a töredezettség hatásával .Mélyben' . de mintha hat esztendő lett volna". De Gorkij művének rendkívüli hatását fokozta a robbanásig feszült oroszországi társadalmi helyzet is. a III. a művész nem "igazságot" keres. gazos udvarán játszódnak. a kialakított szokásrend. az éjjeli menedékhelynek -. stb. éneklés. de azért kölcsönhatásban álló szereplőcsoportokról. hogy a mélybe zuhant emberek sorskérdései. A korszak egyik leghatásosabb színműve. a harmadikat az . Valósághű miliőábrázolásával a századforduló naturalista színezetű társadalmi drámáját sejtetné a mű. A megjelenő szereplők számára csak a pillanatnyi jelen a létező idősík. Kispolgárok (1901) c.így pl. A művész szemében nincs valamennyire is maradandó forma. drámáját az egy év alatt világhírűvé vált éjjeli menedékhely követte. A lassú tempó a változatlanságot sugallja.). sértegetések. felvonás tágabb teret igénylő történései ugyanennek (nem kevésbé nyomasztó) lomos.) A hátteret. A szerkesztetlenség .

valóban Szibériába kerülhet. a Színész megöli magát. közben pedig Vaszilisza intrikája. (A "mezítlábasok" közötti. Klescs büszke munkásember. Gorkij nem törekszik arra. élnek. Natasa eltűnik. a munkanélküliség. néhányuk múltjából. hogy kifejtse alakjai életútját . a tempó gyorsulását hozza létre. az utolsóban a Színész vet véget életének. középponti szereplő. zsugori. a gazember Kosztiljov megölése Pepelnek ugyan tragédia. A felvonásonként bekövetkező. Nincs főhős. Pepel helyzete azért veszélyes. A nyitó jelenetekben tizennégy szereplő "vonul fel".a lajstrom bűnügyi krónika. a társadalmi válság. A kezdeti "állóvízbe" hoz (gondolati) mozgást Luka betoppanása. a megüresedett helyekre azonnal új figurák költöznek. az események fő vonulata azért Vaszka Pepel menekülési kísérlete. majd bosszúja okoz nyílt összeütközést: Pepel tettlegességig fajuló összecsapása a dinamika erősödését.) A dialógusfoszlányokból felsejlenek az egyéni életutak. hamar italba fojtott nézeteltérések megmaradnak az összeszólalkozások szintjén. lefekszenek". egyéni sorstragédiát villant fel. A harmadik felvonás végére így a feszültség csúcspontra jut. Pepel "egy ilyen nyavalyás miatt" nem akarja elrontani az életét stb.fejezi be. nem akar a "naplopók" . legfeljebb néhány percig ható halálesetek nem okoznak fordulatot: Anna természetes halála megváltás. hanem éppen annak húgával szeretne megszökni. az egzisztenciális gondok "a mélyből" megoldhatatlanok. hanem egy reflexiós felvonás csatolásával zárja a művet: a figurák értékelik Luka szerepét. kezdettől fennállnak a gátlástalan. mert egyedül ő kerül valós döntéshelyzetbe: ellenálljon-e Vaszilisza zsarolásának.sok egymás mellett élő. ("Mindig így van: születnek. megfogadja-e Luka tanácsait? A konfliktusok. a tulajdonos megölése és Natasa gyanúsítása .ez az alaptónus a meghatározó. férfi és nő bejön. (Az első felvonástól kezdve sejtető előreutaló megjegyzések sora hangzik el: ölje meg Kosztiljovot és vegye el az asszonyt. viszont így . aki változtatni akar helyzetén.a sors tragikus iróniájaként . Megoldás és katarzis nélküli a lezáratlan befejezés. mire való ez a sajnálkozás?" . az utolsó jelenetekben "a felvonás végéig még néhány alak.) Minden megy tovább.összetűzés. belebukik: Pepel börtönbe kerül. csak nem saját választásából. levetkőznek. egymással is kegyetlenkedő szállásadó Kosztiljov-házaspár és a lakók között.hogy Pepel egy húron pendül Vasziliszával .) Natasa brutális bántalmazása után az indulatos Pepel akaratlanul okozza Kosztiljov halálát. menekülés nincs. beszélgetnek a (csak ábrándjaikban létező) jövőről. mert nemcsak nem enged Vasziliszának. a helyzetből adódóan is. meghalnak. dühkitörése. de mindenki másnak megkönnyebbülés. de Gorkij nem ekkor. idekerülésének okairól is kapunk információkat . Kiút. a Színész öngyilkosságának tragikum-lehetőségét pedig azonnal kioltja Szatyin cinikus megjegyzése: "elrontotta a nótát". tartsa távol magát.

a hazugság pillanatnyi enyhülést hozhat ugyan. Az előkelő családfáját emlegető. egyenlők a bajban. az alkoholista Bubnov és Színész). nincs munkájuk. . "név nélkül nincs ember. "ami maradt. nincsenek céljaik. az események már nem változtatnak rajtuk. családi katasztrófája után eltűnik a kórházból. Szellemeskednek. "kimegyek és lefekszem az utca közepére. mert "ha elkezdenek becsületesen élni. Natasa. se lelkiismeretet" (Pepel). önérzetüket már régen elvesztették. "a szereplők minden egyedi látszatuk ellenére absztrakciók. A múltidézés. Aljoska. a tulajdon erejében"). prostitúció. lenézi és lekezeli őket. "ti csak rozsda vagytok" (Nasztya). Szatyin). a cinikus-kiábrándult közeg érvénytelenítette jelentésüket: "A lábukra csizma helyett nem húzhatnak se becsületet. a Színész. melyeknek segítségével a korabeli Oroszország helyzetének lényege" (Bécsy T. ez az igazság" (Klescs). a gyilkos Szatyin. csupa szerencsétlen."hol az igazság? élni nem lehet. De egész életében verte tüdőbajos feleségét. "valójában mit lehet várni?"(Natasa).). az alkohol.közé süllyedni. kihagyás (a kipontozás a leggyakoribb írásjel). akik szándékuk ellenére kerültek ide: Klescs. gázoljanak elÉ én semmit se akarok"(Aljoska). a hajdani hamleti sírásó. Rákényszerülnek a bűnre (lopás. Céltalanságukat. az erkölcsi értékek feleslegessé és nevetségessé váltak. "itt nincs úr". a hagyományos dialógusalkotás helyett a sokhangú monológtechnika új változata alakul ki. az az ember hite önmagában. kitaszítottságuk közös. ill. kiábrándultságukat jelzik állandóan ismétlődő alapkérdéseik: "miért él ez az ember?". hogy áldozatok (akik itt születtek: Pepel. "miért éltek? minek?"(Színész). akkor három nap alatt éhen döglenek" (Ferdenyakú). hamiskártya). a jellemek nem változnak. s Anna temetési költségeire végül még szerszámai is rámennek. Durvák. Már az első szavak tónusa visszaadja az itteni érzelmi-gondolati szférát ("Te mit röfögsz? / NeemÉ / Hazudsz!"). megnyomorodott figura. gorombák. a hiány a domináns elem: "a földön minden ember fölösleges". "nincs hová mennem" (Natasa). "én semmire sem vagyok jó. majd emlékezetét az egész "organizmusát" megmérgező alkoholtól. A gondolatfoszlányok. sikkasztásért ült Báró hajlandó négykézlábra állva ugatni már egy fél üveg italért. Mindegy. kirekesztettek. A vázolt esetek sokasága általános társadalmi válságot tükröz. és a kimondott szövegeknél több az elhallgatás. Tatár) vagy felelősek sorsukért (a sikkasztó Báró. Az egyetlen. A sapkakészítő műhelyétől megfosztott Bubnov vasdarabbal ütötte hűtlen feleségét. először a hitét vesztette (pedig szerinte a "tehetség. és nincs nekem semmim". az csak semmiség" (Bubnov). de a tagadás. befejezetlen mondatok között kevés a viszontválasz. még a kutyáknak is van nevük" (Színész). ágrólszakadt. "csak a meztelen ember maradt". tisztának megmaradt jellem. A sor folytatható. A szavak elvesztették jelentésüket ("meguntam én az összes emberi szavakat". és egy általános emberi léthelyzet jeleníthető meg. Kvasnya.

átlát a veszélyes Vasziliszán ("mérges kígyó". ha nem hiszel. megérti az öreget. ha nem hisznek neki. "sokat verték"). Az illúziók összeomlanak Luka eltávozásával. támogatja Annát. A halálfélelemmel küzdő. egyszer azt nyilatkozta. akit nem sikerült lelepleznie". kihallgatja Pepel beszélgetését.heccelődnek. a tolvaj Pepelt a szibériai meggazdagodás lehetőségével biztatja a távozásra. A mű nem ad egyértelmű választ. s hajtogatja nekik életelveit ("az ember megtaníthat a jóra". ahol ingyen kigyógyítják. de Gorkijt leginkább az érdekli. aki a "Végzetes szerelem" c. hogy odébbáll."). így amikor az már "galléron ragadja Kosztiljovot". A "kívülről jövő". éppen akkor tűnik el nyomtalanul. hogy az adott körülmények között segítő vagy gátló-e az önámítás. mert a legfontosabb a hit és a remény. és tanúskodni kellene Vaszilisza ellen. Csak a teljesen kiábrándultak (Bubnov. csöpögős ponyvaregény hősét saját szerelmének vallja. egyébként mindenkihez van emberi. a Színésznek azt javasolja.jelenti ki Szatyin. hogy máris "tartsa vissza magát" az italtól. Natasát rábeszéli. és majd újra játszhat. Cselekszik is: felsöpör.pedig a figura sokakat Tolsztojra emlékeztetett. felvonásban. amikor robban a válság. látja szerepét ("erjedésbe hozta az egész . Az öreg a drámatörténet nagy élethazugság-hirdetőinek rokona (vö. nincsÉ" Saját szerepéről azt tartja. hogy elkerüljenek egy újabb veszekedést. hogy megtudja ő is. hogy "Platon Karatajev paródiája. változást hozó szerepkörében önmagáról csak elejt egy-egy általános megjegyzést ("asszonyt többet ismert. az igazi szerelem a tied volt. meghallgatással könnyíteni tud helyzetükön. még sikerül közbelépnie. hogy "valakinek jónak is kell lennie. közben figyeli és kiismeri a többieket. aki a krízis pillanatában nemcsak tanúskodni lenne hajlandó. van. egyik aforizmájával csillapítja le: "Ha hiszed. egyenesen Krisztust látta benneÉ Gorkij szerint "Luka csaló. "mit érez egy ember." Pepel Isten létezését firtató kérdésére egy másik bölcsességgel válaszol: "Ha hiszel benne. Ellenséges a rendőrrel és Kosztiljovval. "akármilyen is az ember." Bár már készülődött arra. biztató szava. Az első felvonásban ebbe a társaságba toppan be "élesztőnek" a csavargó öregember . hogy ezt nem veszik észre" . sajnálni kell az embereket!. "rosszabb a piócánál"). pusztán odafigyeléssel. hogy menjen el Pepellel. az alkoholista Színésznek egy kórházat ajánl. A többiek által kinevetett utcalányt. haldokló Annát a túlvilági boldogság tudatával nyugtatja. Reinhardt pl.vagy titokzatos "zarándok" . így Lukát a szélhámos hamis prófétáktól a megváltókig sokféleképpen értelmezték. Báró) utasítják vissza eleve közeledését. mint ahány hajszál a fején volt". "Ťgy tűnnek el a bűnösök a jó emberek elől" . sohasem értéktelen"). Gregers Werle). de bűnrészességet is vállalna.ezt elemzi Szatyin a IV. gúnyolódnak (a Báró Nasztyán. elfogadható lehet-e az illúziókeltés . különös. végül a lány a Bárón csak azért. M. A záró felvonásban Luka csalónak minősítése ellen Szatyin tiltakozik: ő védi.Luka.

torzult lelkű." Szatyin megkülönbözteti a hazugságokat: "Vannak emberek. Ezt azonban Szatyinon kívül senki sem mondhatná el. munkalehetőségre. kibékítő hazugság É aki lélekben gyönge É és aki idegen nedvekből él . hogy a társadalmi viszonyoktól megnyomorított. szerint "Gorkij plebejus pillantása" éles szögben lát rá "a jelen nyomorúságára s a jövő ígéretére. [É] így állíthat Szatyinban Lukával szembe az öreget megérteni és megítélni egyaránt képes ellenalakot. mert megszánják felebarátjukat É van vigasztaló hazugság. ő pedig tisztábban nem fejezheti ki magát.társaságot"). éppen bevallott vonzódása a "szőkékhez és . fogalmazódik meg. A naturalista színezetű éles tiltakozás az emberi méltóság megtiprása ellen viszont hatásosnak bizonyult: a mű azt sugallja. durva figurákban is vannak felszínre hozható értékek: tisztességes életre. szerelemre vágyakoznak. aki maga már tolvajnak született (már kétszer lecsukták "Kosztiljov miatt"). s vonhatja meg történetileg Luka magatartásának érvényességi körét. akik hazudnak. akinek apja egész életében börtönben ült. Gorkij szerint ugyanis "rongyokban méltóságteljesebb az ember. rá is úgy hatott. mint pl. de maga is beismerte. "Tisztelni kell az embert! Nem sajnálniÉ") Gorkij Szatyin gondolataiban fogalmazta meg a "fő kérdést. különösen félelmet kell kelteniük ezeknek az embereknek. hanem tiszteletet és félelmet. melyet fel akart vetni: mi jobb. hogy "másképp kell élni! Becsületesen kell élni! —gy kell élni." A mű Gorkij személyes dilemmáit tükrözi. nem részvétet. aki mind a két zsákutcát elkerüli s valamiféle megoldást talál. hogy az ember tisztelhesse önmagát". "Egri P." A művet Gábor Andor fordította. a másik emögé rejtőzikÉ" Szaggatott töredékekből hangzanak fel himnikus nagymonológjának tételei az emberről. THOMAS MANN Tonio Kröger (1903) Tonio Kröger talán az egyetlen. hogy "Szatyin beszéde az igazság emberéről homályos. "mint a sav a régi szennyes pénzdarabra.annak kell a hazugság É Az egyiket fenntartja. ("Az ember az igazság!". az igazság vagy a részvét? mi szükségesebb?". egyenruhában vagy frakkban. Abban a Vaszka Pepelben. és nem könyörületet. Már így is idegenül hangzik szájából ez a beszéd.

engedelmes szerepvállalás és jellegzetesen szűk életvitel jellemzi. Tökéletes betagozódás. az eleven. későbbi követője a Halál Velencében című novella (1912). mint egy hős" É "feltűnően csinos. általánosítva a környezet és a személyiség." Thomas Mann a saját személyes életében is a kor legjellegzetesebb problémáit élte át. a szellemieket csak említi -: "kitűnő tanuló volt. Tonio apja a szokást megbontva nősül. és úgy úszott. a közönséges dolgokhoz" való vonzódásából merít minden melegséget. egyikben sem vagyok otthon" . nyílt. Róluk akar írni.Mann szavaival élve . a város vezető tisztségeinek viselői) is a "tisztes középszer"-hez. azaz a mindennapok életéhez. ő századunk egyik legérzékenyebb. ami . és ezért mindenki rajong érte. . csak a jelenségeket látja. s az ebben való teljes feloldódás a kritikus ábrázolást tenné lehetetlenné.fogalmazza meg fő dilemmáját Tonio Kröger a mű utolsó részében. menti meg a magábazárkózástól. Még a legtekintélyesebb nagypolgárok (a nagykereskedők. A polgári rend elsősorban a viselkedést. ez a csekély különbözés a gyökere elbeszélésünk konfliktusának. regény (1901). édesanyja pedig déli származású. katonás fiú. keskeny csípővel. (MéSZáROS VILMA) A Tonio Kröger középpontjában a művész-polgár ellentét áll. ennek okát az író egyik nyilatkozata világítja meg: "él bennem a hit.külső jellegzetességeket és fizikai képességeket hangsúlyoz. odáig. a széthullástól. tornászott. hogy csak magamról kell beszélnem és meg tudom szólaltatni a kort. Ez a vonzódás azonban még nem jelent beolvadást és nem is jelenthet. A "polgár" ebben az elbeszélésben a társadalmi elvárásoknak maradéktalanul eleget tevő személy. hanem a polgári létet. Elbeszélésünk a művész helykeresését mutatja be az adott polgári társadalomban. minden jóságot és minden humort. Ebben a tekintetben a mű előzménye A Buddenbrook-ház c. akitől Tonio a fogékonyságot és művészi hajlamot örökölte. Az ő közvetlen jellemzésével az író a polgári értékrend egészét is minősíti . a normához idomulnak. édesapja nagypolgár. "az emberi. A hős kettőssége már származásából következik. ("Milyen csodálatosan simult a selymes fekete szalonkabát Knaak úr telt csípőjéhez!") A polgár kifejezetten a felszínre tekint. amellett edzett. a társadalmat. a külsőségeket szabályozza. az átlagember és a különleges tehetség viszonyát elemzi. "Két világ között állok. legmélyebbre látó és legnagyobb hatású íróegyénisége. jó alakú fiú volt. Jelen elbeszélésünk számos önéletrajzi elemet foglal magába. aki lovagolt.képes egy irodalmárból költőt fejleszteni. hiszen a "szőkék világa" nem akármilyen életet jelent. ("Nem nézett ő a dolgok mélyére. aki azonban már némiképp szembehelyezkedik a szokásokkal. széles vállal.kékszeműekhez". ahol bonyolultakká és szomorúakká válnak"É) A normát tökéletesen képviseli Hans Hansen.

A felesége a másik alaptípushoz tartozik: "fekete szemű" (ezzel összefüggésben "sötét bőrű.éles pillantású. sötét. és a vágyakozást irántuk izzó szenvedéllyel éli át. a főhőst szerelemre lobbantó Ingeborg Holmot viszont a "nevető kék szem" megint csak az északi típusba sorolja. mi az összefüggés norma. de megteszi első lépéseit saját útján. a költővé válásban. de alig tanul. bizonytalanul és szégyenkezve. Toniót. Az elbeszélés szerkezete zárt." A jellemek rendszerét egy alapmotívum kapcsán tekinthetjük végig. fekete. A "kék szem" a boldog. acélkék". —gy jut túl ezen az időszakon. félénk szeme csupa komolyság és rajongás". elemi erővel vonzódik Hanshoz. miben áll kapcsolata a polgársággal. ezek összesen négy egységet alkotnak. Jóllehet megvan a társadalmi rangja ("tizennégy éves fiatalúr"). kialakítható-e egy vállalható és eredményes művészi program. Adottságai . középszer és eszmény között. rész a kamaszkori epizódokkal az . éles pillantású. Felnőtté érlelődésében ideálok szolgálnak számára támaszul. kilenc részre tagolódik. áthidalható-e az élet és a korabeli művészmagatartások közti távolság. Hans Hansen szeme ezen az alaptípuson belül "nyílt. a világhoz fűződő kapcsolatot érzékelteti. Kröger konzul pedig "tűnődő kék szemű" férfi volt. túlságosan súlyos pillájú szempár pillantott elő álmodozón és kissé félénkenÉ"). hogy átadja magát az érzelmeknek. Nem mindenkihez. a változás és a személyes kibontakozás időszakában ismerjük meg. a norma tökéletes megszemélyesítőjéhez. hogyan kapcsolódhat a számára fontos emberekhez. Mintegy ezt ellensúlyozandó. és hagyja őket lecsengeni. Délies. A hősnek kérdéseket kell megfogalmaznia és megválaszolnia: melyek az egyéniségét és életútját meghatározó gyökerek. olaszos keresztneve is kívülállásra ítéli. hiszen ő . Lizaveta "apró. majd Ingéhez viharos erővel tör fel benne. kivételes kifejezőkészsége. Vonzódása Hanshoz. Az önazonosság keresése a művészi program megtalálásával párhuzamosan megy végbe ebben az elbeszélésben. amivel a társ nem is tud mit kezdeni. Szeretetigénye is a rá jellemző legmagasabb hőfokon jelentkezik. hanem azon belül csak a kivételes egyénekhez. külseje elkülönítik társaitól ("barnás és déliesen éles metszésű arcából [É] sötét. kevés benne a betagozódás szándéka.személyisége alapvonásaként tökéletességre tör. Magdaléna "nagy. nem a csoporthoz. összeegyeztethető-e a polgári lét a művészettel. akik a maguk nemében hibátlanok. bár igen óvatosan. felhőtlen tekintet jele (párhuzamban a mű másik alapmotívumával. a főhőst kamaszkorában. az "égbolt"-tal). tüzes"). acélkék szemmel. ő mégis tartozni akar társaihoz. Az 1-2.érzékenysége. Eközben. fényes szempár"-ral a dolgok és jelenségek mélyére pillant. Az elbeszélés kifejező eszközei között kitüntetett szerepe van a "szem"nek: típusokat és azokon belül egyéni sajátosságokat is sugároz. szelíden árnyékolt.

a "lovaglólecke" és legfőképpen a "tánciskola" a "francianégyes"-sel. a meglátást. az "üvegajtó" viszont a fürdőhotel verandáján lehetővé teszi a rejtőzve szemlélődést. a hetedikben az "erős. Ezt a jelentéskört "az élet édes triviális keringődallama" kifejezés foglalja össze a zárótételben. a "tenger". A . francia vezényszavakkal.). A negyedik részben. rész) és a hozzátoldás. sós szél [É] szabadon és akadálytalanul" száll. a természettel. Tonio a 4-5. A főtémát. a 6-8. melyben a szembenézés és a tisztázódás jelenetei olvashatók. a "szív" és a "szél" változatai (a szöveg mikrostruktúrájának elemei) egyaránt az alapellentét érzékeltetésére szolgálnak. Az egész elbeszélés kezdőmondatában "tompán" és "homályosan átszűrődve derengett a szűk város fölött a téli nap fénye". és az alapmotívumokat sorakoztatja fel. ifjú lehellete [É] elvegyült a tágas műterem fixatív. A felépítés sajátossága az ismétlődés (1-2. az önértékelést és tisztázást természeti képek festik alá. [É] a szabad lebegést tér és idő felett". a természet.megszületett a minden válságát megoldó harmónia az élet. párbeszédes keretbe ágyazva (4-5. ez a szerkezet megfelel egy A B A« C képletű szonátaformának.és olajfesték-szagával" . majd később Tonio belefeledkezik az elemek "fékevesztett tombolásába". A hatodik fejezetben azonban arra ébred. Thomas Mann írta: "A zene bizonyos mértékig minden művem alapelve. a müncheni beszélgetés alatt odakinn "kék égbolt. A hős konfliktusainak megoldódása csak hosszú folyamat végén következik be. hogy "a napfény eláradt szülővárosa fölött"." A Tonio Kröger kompozíciójában a motívumok jelentős szerepet kapnak. madárzene és napsugár derűje" uralkodik. a napsugarak "akadálytalanul" öntik el a falakat. A megtalált emberi és művészi programot az epilógus jellegű. levél formájú rövid zárórészlet foglalja szavakba. A tánczene ellenpontjának tekinthető a tenger szilaj tánca. megfogalmazását tartalmazzák. Az "égbolt". Egy átvezető tétel után a középrészt a fiatalemberré lett művész fejtegetései. A tetőponton hősünk "élvezte [É] a mélységes révületet. fejezetben már tudatos művész. az őszinte érzelmekkel. A "zsalugáter" a tánciskolában elválasztotta Toniót a kortársaktól. a mesterkélt kultúrát és a felszínes boldogságot jelképezve. rész képezi. de még szemben áll az élettel. "a tavasz édes. amelyben Tonio Kröger feloldódik. Az egyéb elemek között jelentős a szocializációt jelképező "iskola". A hátralévő részek már csupán ennek a megérzett összhangnak és világrendnek a tudatosítását.egész mű témáját adja meg. önértékelési kísérletei alkotják. a "szem".Tonio mindezt nem érzékeli. A mű tetőpontját a legterjedelmesebb egység. Ekkor "megzendült benne egy dal a tengerhez" . a művészet és az ember között. A főtéma folyamatos alakulását refrénszerűen jelzi a "szíve ekkor élt" ."szíve halott volt" mondatpár. és 6-8. Knaak úr párhuzama a postamester.

Megismétlődnek az 1-2. hogy a múlt lezárult Tonio Kröger mögött. és az ideált ehhez kapcsolódva kell keresni és felmutatni. és nem egy konstruált szépségeszményhez viszonyítva. "az emberi. emberfeletti artisztikum. akik életproblémákkal küzdenek. A 6. A természetben való feloldódás (7. légüres térben áll. "mélységes révületben". A 8. Tonio Kröger. A művész látószögébe a normának.és tömegkultúra. Lizaveta személyisége már egyfajta kiútjelzés: az értelem és az érzelem összehangolásának lehetőségét villantja fel. Ez az attitűd lesz művészetének alapja. a középszernek is bele kell férnie. Az idegenség-érzetet a zárórészben felerősíti a "hatósági közeg" fontoskodása. irodalom és nép. a közönséges . fejezet) a fordulópont a főhős útján. a tánczenét igénylik. Művészi útkeresését tovább kell folytatnia. rész motívumai. A "tévútra jutott polgár" csapongó. "tündéri világítás varázsában" éli át Tonio Kröger a szőkék és kékszeműek típusával való újratalálkozást. polgárság és össztársadalom képzetei torlódnak benne össze. enerváltság és csömör uralkodik rajta. "teáskanna". A műkedvelő. a jelen tükrében újraélednek. az eleven. és azt tudatosítja. A művésznek a maga teljességében kell látnia az életet. a polgári rend nem fogadja őt vissza. a felnőtt művész újjászületett szívvel. packázása. valamint a szemünk elé kerülő konkrét tárgyak: "bádoglavór". fejezetben a szülői ház meglátogatásakor vegyes benyomások alakulnak ki hősünkben és az olvasóban. hosszadalmas. hogy Hans Hansent "saját létformájába" vonja be. felelevenednek és megvilágosulnak az egykori kamaszfiú vágyai. önjelölt versírók sem szolgálhatnak a művészet programadóiként. magas. és így a művész egyedüllétre kárhoztatva. otthonosság érzetével érkezünk. Akik ebből a körből kiszorultak. nem pedig különös lények (Cesare Borgiák) alakját ábrázolva. a "szenvedők és vágyakozók és szegények" fordulnak elsősorban a művészethez . Groteszk a "Népkönyvtár" jelenléte: otthonosság és idegenség. feléledt vágyódásokkal újrakezdheti életét és művészetét. Később azonban az egyoldalú szeretet méltósága és nemessége kerekedik felül benne. akkor kristályosodik ki a szándéka. "a hétköznapiság gyönyörei" iránt is fogékony. hogy a felszínes életet élők legfeljebb "az élet triviális keringődallamát". cigaretta". Művészetfelfogásának újjáalakításához emberi kapcsolatainak rendezése ad támaszt Toniónak. A mű egyik alapkérdése: kié a művészet? Láthatjuk. szélsőségekbe bonyolódó eszmefuttatásait a negyedik részben Lizaveta szűkszavúsága ellenpontozza.ezt a lefokozódást Tonio Kröger nem fogadhatja el. hogy elinduljon identitásának tisztázására.fegyelmező tudat gúzsba köti személyiségét.Amikor Tonio Kröger mindezt végiggondolja előttünk (Lizavetához szólva). az önkifejezés igényét elfojtja egy személytelen. Koppenhága légköre a szülőváros meghittségét is pótolja. részbe már a magabiztosság. Az életből kiinduló. Tizennégy évesen a vágya arra irányult.

komor. A realitás talaján álló. hogy a talpig becsületes és tiszta gyermeket vádolják a felnőttek csalással. A kis Nyilas Misi csalódása a felnőtt Móricz Zsigmondé. tizenegy esztendős kisdiák áll szemben a debreceni kollégium "nagy. Regényünk témája: ez a teljes és tragikus illúzióvesztés. egymást váltó nézőpontokból. hazugsággal. de büszke is rá. A szerkezet első egységében. a köznapi létet "a maga csábító banalitásában" megragadó. becsület és tehetség. de az emberi kibontakozás irányába utat mutató alkotásokra van szükség. de a legjellemzőbb tónusa a szellemes derű és a szelíd irónia. A mélységből jön. A műben belső folyamatot követhetünk nyomon. (CZINE MIHáLY) A regény kezdetén egy másodikos. a felnőttek jók és tiszták. naiv hitét. a jövőt szolgáló és alakító tevékenység az igazi művészet. A segítségért folyamodókat is. Thomas Mann mindvégig "felülről és kívülről is" látja hősét (Rényi Péter). aki az emberek bizalmát meglopja"). hogy kialakítson és elrendezzen "egy meg nem született világot". érzékeny lélekkel. négyszögletű" épületével. "el kell varázsolnia" a jövendő Tonio Krögerének. mély beleéléssel szól róla. és a maguk felszínes létében megelégedőket is "meg kell váltania". Jóllehet épp a felnőttek dúlják szét az ő bizalmát. Azt hiszi. a debreceni nagy kollégium kis diákja merő tisztaság. övé a regényt felhőző szomorúság és tanácstalanság. az expozícióban (1-3. hogy nem akar többé debreceni diák lenni. Ez a nagy tévedése.dolgok"-at elfogadó és szeretettel tekintő. fejezet) Nyilas Misi . világuknak még az alapja is hazug. a szülői ház emlékével. olykor együttérzéssel. és övé Nyilas Misi jósága és emberséget hirdető elszántsága is. M•RICZ ZSIGMOND Légy jó mindhalálig (1920) Nyilas Misi. mert hazugok és rosszak. Alig egy hónap múlva. Fél tőle. a mások bizalmával való visszaéléssel (ezt célozza Gyéres tanár úr példamondata: "Az is tolvaj. A mű drámaiságát még az is növeli. A művet Lányi Viktor fordította magyarra. Ezt a feladatot látja meg és tűzi ki maga elé zárszóként az elbeszélés főszereplője. történetünk végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti. megsemmisült. Határtalan bizalma szertefoszlott.

jóllehet tapasztalnia kell. a tetőponton (a fegyelmi tárgyaláson) teljes értetlenséggel és rosszhiszeműséggel találkozik. egy évvel korábbi szállásadóit. Egyre inkább megveti a lábát a nagyvilágban. a nagy vállalkozásokba fogó apa csődbe kerül. akiket a kisfiú rajongva szeret: apjára tisztelettel felnéz. mert a "tüzes gépünk [É] felrobbant". hogy a tanárok többségét a tanulók származása is befolyásolja az értékelésben. részekben) Misi mély válságon megy át. de Nyilas Misi elhatározása már megmásíthatatlan: elmegy Debrecenből. fejezet végén) nem találja a reskontót. végtelenül jóhiszemű. hogy szorosabb kapcsolatba kerül a debreceni felnőtt világgal: felolvasást vállal a vak Pósalaky bácsinak (kulcsmozzanat a reskontó vásárlása).körülményeivel. tiszta érzésű és gondolkodású. és egyre magabiztosabbá is válik. maga Móricz is épp 1892ben került a debreceni iskolából Patakra stb. A bonyodalom (a 4. anyjához forró érzelmi kapcsok fűzik. máskor egyszer csak "elkezdett kimondhatatlanul zokogni". de önérzetében erős ("ha ő egyszer kimondta. Fizikailag gyenge ("utolsó volt" a tornaórán. Szellemi képességei az osztály legjobbjai közé emelik. poétikus alkat. Lélekben azonban kezd megedződni. hogy (a 6. de különálló ágyat választ a coetusban). amelybe nem enged bepillantást senkinek. hogy nem . Isaák Géza Patakon tanár Móriczé Pozsonyban. szemérmes. és másutt akarja szolgálni a legnemesebb eszméket. pedig ő "az egyetlen jó társa". mert hatalmas terhek. Még Gimesi előtt is titkolózik.kisfiú létére . személyiségével. keserű tapasztalatai lassanként leülepednek benne ("hát lehetetlen. egyedül próbál meg . Csaknem minden felnőttben csalódik. feladatok nehezednek rá. hogy az igaz ember a sötét s buta emberek közt élni tudjon?É"). Iskolatársai között is egyre idegenebbnek érzi magát. fejezettől) abból adódik. megállja a helyét az életben. saját meghitt világát (főként a könyvek és a versek révén). Nagyon egyedül érzi magát.felnőttként viselkedni. egyszerű szülők gyermeke. A kamaszgyerek mélyen érző. tanulótársaival és tanáraival ismerkedhetünk meg. és megfogalmazódik életideálja: költő és tanító akar lenni. nagybátyja. A regény második felében (a 7-12. éles fordulatot jelent azonban sorsában. ezért kezdi gondosan kiépíteni saját kis "önálló várát" (csúnya. "neki mindjárt fájt a feje a legcsekélyebb érintésre is"). épp ezért érzelmileg kiegyensúlyozatlan. A megoldáshoz bátyja érkezése segíti hozzá: az ő közreműködésével tisztázódnak a félreértések. és felkeresi Törökéket. félénk. A főhős szegénysorsú. néha túláradó boldogság tölti el. házitanító lesz Doroghy Sanyi mellett. a kollégiumi élettel. (Móricz Zsigmond saját önéletrajzi vonásai: Misi édesanyja is "paplány". s ekkor az idilli kisgyerekkor színhelyéről "elköltöztünk egy más faluba".) Nyilas Misi sérelmei akkor lépik túl az elviselhetőség határát. A szerető édesanyától és a becsületességben példát mutató édesapától elválasztva. Magatartása azért ingatag. amikor a fekete szakállas professzor a fegyelmi tárgyaláson apját kezdi becsmérelni.

és tart . a pedellus "szelíden s jósággal szólt hozzá". igazi. Petőfi és Jókai példája hasonlóképpen a szeme előtt lebeg . önvád gyötri (talán ő mégis "csakugyan rossz"). a felülemelkedés és a varázserő megtestesítőjét fedezi fel benne. a legendás Hatvani professzor sírkövére.a félreértéstől ("ilyen könnyű a hazugság. de rendkívül vonzó lénynek érzi. . csak egy szó az egész.más. hogy még mindig csak kisdiák". hogy ismerjék fel jóságát és tisztaságát ("senki sincs. mert szemérme még erősebb. (A Fenegyerekek c. mégis kincset érő kötetet vásárol Csokonairól. jogosan ."ő nemcsak hogy nem tett. egy füzetet is vesz a "Történelmi Arcképcsarnokból". ő "nagy ember szeretne lenni: unja már ezt a hosszú gyerekeskedést". igaztalan támadást ("önző. érdemes volna annyi bajt magára zúdítani. mint a többi. gazdag terület Nyilas Misi szellemi világa. mégis könnyen hazugságba keveredik. Erkölcsi tartása szemünk előtt formálódik: jóhiszeműségéért keservesen megfizet. a Rákóczi ültette bokorra. mégsem adja fel édesanyja tanításának szolgálatát. áhítja. Olvashatatlannak bizonyuló. amire ráírta a nevét". Sorsszimbólum az ő számára Zichy Mihály Tragédia-illusztrációja is: ádám a sziklán.ő is "Csittvári Krónikát" akar írni. mert a nagyratörés. darabot látja. bár a maga módján féltékeny Török Jánosra. Nem érti meg. akkor nem kér"). követelő. de a durva. Szüleitől a becsületesség és a "jóság" parancsát hozza magával. hogy ő más. pedig a korszak nagy sikere . Török néninek és Gimesi nagymamájának azonban kezet csókol. egyenes ("ő úgy érezte. Külön vizsgálandó. de kamasz-szégyene (pl. idegen. mint Misi édesanyja. ugye?"). A színház is elvarázsolja. Nyilas Misi is erre áhítozik. csodálattal tekint fel a Csokonai-szoborra. sőt azt is érzékeli és kimondja. hogy kétféle viszony két ember közt nem lehet" . ruhája mintha "festve" lenne . Magatartásának ellentmondásaival is tisztában van. anyagi érdekekkel telített lélek") magabiztosan visszautasítja ("én nem akarok debreceni diák lenni tovább!"). Orczyéknál) menekülésre ösztökéli.kér. A kulturális értékekhez elemi erővel vonzódik. amikor István bácsi. Erkölcsileg érett. de megsejti Bella jogát a boldogságra. A lányok szépsége is megragadja Misit. vastag könyve. és hálás. Lelki kibontakozásában nagy szerepet kap a könyv. Bella szépsége megigézi a kisfiút. Társas kapcsolatait tekintve tudja.Móricz pontosan dokumentálja a kulturális állapotokat . Csokonai Vitéz Mihály a példaképe. és így már "van egy saját vásárlású. Rendkívül megragadja Simonyi óbester alakja.Csepreghytől A piros bugyelláris c. népszínmű. felette álló. Orczyné "finom néni volt". bár azért megerősítést vár az igazgató úrtól ("azért jó fiúnak tetszik engem gondolni. mikor csak ennyibe került a szabadulás?").látjuk. de nem is gondolt rosszat senkiről és semmiről"). "unja már. hogy "ő különb a többi fiúnál". jóllehet a látott előadás úgyszintén felfoghatatlan a számára. aki őt megértené").) Debrecen hagyománya lenyűgözi.

azt a folyamatot követve. bár jellemzően kevés velük a kapcsolata. látogatásai révén . amelyeknek középpontjában. a Simonyi óbesterről költött vers talán majd bekerül. Misi legszűkebb környezetét a diáktársak alkotják. abból kijön a tudomány"É Sanyika tanításakor.Móricz műveire általában jellemzően koncentrikus felépítésű. illetve a kollégium gimnáziumának második B osztálya. fogadtatásakor Orczyéknál). (Ellenlábasának. "valami ideges tűz gyúlt ki a vérében" . elsőként az olvasmányélményeit. annál nincs nagyobb öröm. A történteket is mindig az ő nézőpontjából látjuk.az egyetlen. A város. az édesanyjától kapott tanítást akarja továbbadni: "légy jó mindhalálig" (a Bibliából való idézet.A tudás megszerzése és a tudás átadása lesz az egyik életcélja. a Jelenések könyvének 2. amit Debrecenből magával visz a pergamen kötésfedélbe köttetett 50 ív fehér papír. hogy elveszett a reskontó). de egyelőre még teljesen üres. élete elsősorban az ő körükben telik. A tanárokról eleinte csak felszínes impressziókat. hogy [É] akinek felnyílik a lelke. De ráadásul kezdettől fogva az önkifejezés vágya is sarkallja. Orczynak ugyan már megjelent egy cikke a Kis Lapban "Nyári gyönyörűségek" címmel. hogy "valami magasabb cél volt előtte". Az emberiség tanítója. Első élményei éppen ezért eleinte csak megzavarják. növelik amúgy is nagyfokú szorongásait (pl. ő eleinte még rendkívül büszke a kollégiumra. ahogy ő tekint mind messzebbre . Bella előtt megnyitja a lelkét: "én azt hiszem. A legbecsesebb kincse . A regény színterei ily módon egyre tágabb sugarú koncentrikus köröket alkotnak. tiszta. a magyar társadalom Misi külső kapcsolatai. inkább befelé fordul. Bella közelségében úgy érezte. konkrétan a "coetus" (négy évfolyamtárssal és két végzőssel). egyszerre tudni. Most még csak formálódnak a sorok. de egyes gesztusaikból és megnyilvánulásaikból már közvetlenül a magyar társadalmi valóságra pillanthatunk . és nagyobb jótétemény sem".a családi háttér segítségével ellenpontja.10. úgy képzeli. azaz a főszereplő mindig a színen van. A diáktársak viselkedésének okait csak akkor ismeri fel.de minthogy ezúttal gyerekhősről van szó. mint valakit megtanítani valamire. társadalmi helyzetét. Orczy pedig . Mindketten a maguk módján jó barátai Misinek. a "jóság" apostola szeretne lenni. bár a lényeget sejtető benyomásokat kapunk ("három büdös gígerli"). legbelül Nyilas Misi áll.ez már az ihlet. amikor képes meglátni a mélyebb összefüggéseket is: a társak családi hátterét. "ő mindent tudni akar. az olvasó nála természetszerűleg többet láthat meg. körülötte bonyolódnak az események. amibe minden fontos dolgot be akar írni.és az iskolai fogalmazására is csak 2-est kapott a fiatal segédtanártólÉ) A Légy jó mindhalálig .Misiben a kép csak az élmények leülepedése után áll össze. de a bátyja "beleírt" . a művészi alkotás izgalma. részéből). amit nem tud. Gimesi valóban társa lesz (megérzi. szakaszok.

talajvesztett dzsentrit képviseli. mást jelent a 120 forint Török Jánosnak és Török bácsinak. "Nincs itten semmi baj ebben az országban: csak a politika"É . A nők. a 10 forintos juttatás Török Jánosnak és Misinek. a jóságos földrajztanár őstörténeti előadása ad még nagyobb kultúrtörténeti távlatokat. más szavakkal az átképzeléses előadásmód. építkezz!") A program azonban adott: Magyarország "Európa belső kertje lesz". A "lélek" tisztasága a cím bibliai idézetében összegeződik: "Légy jó mindhalálig". különösképpen azért. Török János és Doroghy Sanyika apja a felelőtlen. tanulni. pl. Török néni és Gimesi nagymama jóságos zsörtölődéssel végzi a munkáját. a becsületes. mely a boldogsághoz való jog és az erkölcs ellentmondására mutat rá. mint a bácsival") már régóta szegénységben él. A "pénz" motívuma sokszor jelenik meg sokféle jelentésben. Nagy úr kezdi el felnyitni Nyilas Misi szemét népünk múltjára és jelenére. Szikszay Lajos bácsi is makulátlan tisztességgel szolgált (számvevőként) évtizedeken át. az ő stílusában íródik a mű. Ennek nyelvi formája a szabad függő beszéd. (Móricz mottója két évtizeddel a Légy jó mindhalálig írása után. Minthogy Misi szemével nézünk ebben a regényben. nyugdíjas tanító (most is "bújja a könyveket". ezen nem lehet bemenni. A legtágabb szféra: a magyarság sorsa. (Bella kérdése. Török Ilonka és Doroghy Bella helyzete kilátástalan. ugyanez a fegyelmi bizottság tagjainak. Pósalaky úr.) A házasság Bellának mesés-romantikus fordulattal sikerül . mit csináljon. a jobbágyok. Kiemelkedni ezekből a süllyedő családokból legfeljebb a fiúgyermeknek volna esélye . belenyugvással éli életét. ha nincsen kilincse. Kincset ér a 30 krajcáros könyv Misinek. az 50 forintos kártérítés Isaák Gézának stb. "olyan jól senkivel sem lehetett meglenni. A regény alapkonfliktusában végső soron a lelki tisztaság áll szemben a pénzzel. a nyugalmazott tanácsos az elmúlt szép idők képviselője. mérete. Sokatmondó a házak. Török bácsi. sokáig állt ott" . ad a becsületre (megfizeti fia után a kárt).véli Nagy úr. testvériség igazi hazáját".a többieknek nem. lakások elhelyezkedése.panamák sejthetők a háttérben. egy leltárhiány ürügyén mégis félreállították . "dolgozni. "meg kell építeni itt az egyenlőség. az egyforintos küldemény Misi apjának és a kétszeres összeg a kisfiúnak. a földesurak rajtuk feküdtek").tárul fel előttünk. a szegénységből egyetlen kiút kínálkozik számukra: az érdekházasság. a DV úgy is értelmezhető: "Dugdel. mert szülei sorsának okaira is rádöbben ("az édesapja élete is itt van az ő betegségében [É]. ("Most nem tudta. szabadság. különösen összekuszálja Misit. Debrecen város betűjele. a második világháború idején szerkesztett folyóiratán ez lesz: "Hagyd a politikát.ha tanulna (Sanyika). építeni"! Misiben életre kelnek ezek a szavak . Viddel". és az apja őseinek nagy szerencsétlensége. a város köztiszteletben álló régi polgárainak egyike.

) Az egyes szám harmadik személyes forma mindvégig megmarad. Arra akart figyelmeztetni. Az ember és az író ebben a művében forr igazán egybe" (Czine Mihály). melegebb a hangja. Nem lett belőle célját érő hős. hogy "a magyarság legmagasabb társadalmi rétege" elpusztul. fejezetenkénti tartalmi előzetes. hogy ebben az 1920-ban keletkezett regényében Móricz Zsigmond a nemzeti katasztrófák utáni mély válságát fejezte ki. a szavak egy részében a latinizmus is megőrződött ("gerundium". Az írói eszköztár jellegzetes eleme a hagyományos epikából felelevenített. Mintha stílusa is megolvadt volna a nagy szenvedésekben. "semper"). az elmondottak hitelét is fokozza. "szénior" stb. A hagyományos debreceni diáknyelv. "brúgó" "prepa". mélyebb. MóRICZ ZSIGMOND úri muri (1927) Pedig az úri murit nem a dzsentri "eltemetésének" a szándékával írta. "A Légy jó mindhalálig a szenvedés tüzében tisztult alkotás. ez az elbeszélő objektivitását is kifejezi. ha nem talál vissza a céltudatos építő munkához. Szakhmáry Zoltánban hőst akart rajzolni. amely vagy a fabulát ("amelyben egy kisdiák elveszti a kalapját" stb. Nyilas Misi életútját a Forr a bor c. A közvetlen emberi kapcsolatokat és az úrias.a szöveg függetlenedik a felvezető főmondattól. a belső monológokban is.). a "gyermeki szív" érzékeny rezdüléseivel jelezte saját életérzését. teltebb zengésű. "meghíjt" stb. egyenletesebb fényű. A tájnyelvi kiejtés megjelenik a helyesírásban is: "hun voltál". illetve az archaizmus is jellemző vonása Móricz nyelvének ("kápsálás".) vagy a cselekmény előzetes értelmezését kapjuk meg ("amelyben a kisdiák átmegy a felnőttek minden gyötrelmén"). aki visszavezeti a dzsentrit a kívánatos munkához. prófétát. Tudvalévő.. "Bébuci"). polgári gesztusokat egyaránt néhány szóval tudja jelezni az író ("elvárlak". (CZINE MIHáLY) Az 1920-as években Móricz Zsigmond a "történelmi osztály"-ban keresi az erőt a . elbukott. kiégett belőle minden szennyező anyag. Viszszafogottabb. regényében írta tovább Móricz Zsigmond.

korántsem csupán személyes sorskérdés. A Tündérkert (1922) c. Csörgheő esetében).magyar Ugar felszámolásához. de regényünk szereplőiben ez a lehetőség nem tudatosodik. Borbíró. vagy megszerezhető volt ugyan "sefteléssel". megállt az idő. részint mert "eladogatták"). A város egészét tekintve csupán a kocsmában (az expozícióban) és a kaszinóban (a tetőpontra érkezve) időzünk hosszabban . és egymást váltják az anekdoták. Megjelenik a vasút is.a városban minden változatlan marad. hogy van-e Bethlen Gáborhoz fogható vezéralakja a jelennek. a Szakhmáryaké. A megélhetés évszázados alapja. az ő ellenvetései és ellenpéldái teljesítik ki képünket az alföldi valóságról. részint a történelem viharaiban. Hősünk hatalmas vállalkozásba fogott: a háromszáznegyvenhét holdjához két éve még hatalmas földbérletet is váltott. ügyeskedéssel (pl. A cím azt sejteti: nincs. a félfeudalizmusból való kilábaláshoz. Joggal merül fel a kérdés (egy kívülről érkező idegen veti fel): "mért nem lehet ilyen akkor az egész Alföld?" A vidéket Lekenczey Muki szemével látjuk meg. Személyes érdekek (pl. adomák. tréfák . mégpedig a Szakhmáry Zoltánén (a terület a felesége révén az övé. Regényünk központi színtere a "poros Alföldön". Rhédey Ferenc váradi kapitány még Bethlen Gábor idején nagy uradalmat "szerzett össze a zavarosban").ezek a jellemző helyszínek. vég nélküli mulatozás folyik ("egy jó murit akarunk csinálni"). de nincs valódi cselekmény. Egyetlen birtokon jelent meg modernizáció "az egész Hajdúságon a Tiszáig". mely "a maga mogorván primitív képével egy gazdag és csodálatos lápvilágot takar. hogy "itt vagyunk ezer esztendő óta"? A szereplők számára semmit. Vajon mit jelent az a tény. és itt próbálkozik a belterjes gazdálkodás kialakításával. a Herzog-uradalomé) és hivatali panamák miatt végül is a vasút majd "a Berettyó túlsó felin" fogja "elvágni a földeket" . a Csörgheő-tanya) és a néhány ritka kivétel (a grófi arborétum vagy Szakhmáry "valóságos kis kastélya"). A környezet nem sok jóval kecsegtet.nagyváros. Sikere vagy bukása óriási jelentőségű. a földbirtok vagy összezsugorodott. amely az elmaradottság és a kívülrekedtség megszüntetője lehetne. történelmi regénye után azt kutatja. Futólag megismerhetünk még egy-két udvarházat. az ő körültekintése. de a gazdálkodás mindenütt veszteséges. Az életet kitölti a léha dorbézolás. A cselekmény ideje a millennium éve. Annyi élet fojtódik itt el s lesz kívülről egyszínűvéÉ" A városban és a környező tanyákon mindössze két változat jelenik meg: az általános tespedés (ennek példája "Nyomorlak". Négy nap történéseit sorakoztatja a mű. körülvezetése során ismerkedünk meg a körülményekkel. Még Zoltán is úgy érzi: "engedte elúszni a perceket s az órákat". a Körös és a Berettyó vidékén egy megnevezetlen tipikus . "egész élete így folyt le". a még esetleg adódó lehetőségek felelőtlen eltékozlása. az ezeréves nemesi Magyarországnak. elveszett (pl.

ill.).. az aszúbor készítése. rész) után elindul ugyan bizonyos cselekmény Csörgheő Csuli. kézzel eszi meg Csuli és Muki). nem lépi túl az expozíció szerepét. Az adomázás egyfelől szerkezeti forma. tartalmatlan élet tükre. belső viharait "nótázása" és hegedűjátéka érezteti. részekben). a gyümölcsök sajátosságai stb. hogy "hogy fogják ezt elmondani". szorul a hurok: a csugariakat kellene kifizetnie. eseménytelenség és sodródás érződik. A regény szerkezetét tehát maga az életanyag alakítja sajátossá: a laza kompozíciót drámai csomópontok tagolják. Hosszú. magába roskadva elmélkedik és társalog ("istálló az élet"). Csaknem az egész város jelen van. a 8-15. és vigaszt a "vendéglőben vagy a kaszinóban vagy az utcán" keres (1617. majd eszeveszett hisztériája elűzi mellőle Zoltánt. életveresége már tény (a zsidó bankár ennek okaira is rámutat). A felvezető kocsmai fejezetek (1-3. az életcsődöt illusztrálja. a lezárás hirtelen lesz kivételesen drámai (a Hét krajcár-novellákra emlékeztetően). a kaszinóban látjuk viszont (24. sikertelenül. Szakhmáry részegsége dührohamba és eszméletvesztésbe torkollik. A mű felépítésében a történetsor derekáig semmilyen előrehaladás nincs. Ha valami rendkívüli mégis megesik (pl. A bonyodalom hirtelen robban ki. . Aztán egy felvillanó ötlettel az egész kompániát a tanyájára invitálja: "olyan muriban lesz részük az uraknak. a férfi számára a családi harmónia reménye végleg megsemmisül. rögtön az a kérdés. felizzó-elhamvadó szenvedélyek telítik feszültséggel. feszültségektől terhes a légkör.). de mindkettő elakad. utolsó esélyként Rozika lelkéhez akar hozzáférkőzni. Zoltán elveszti a fejét. Végül a Szakhmáry-tanyán egy minden addigit felülmúló tivornya alakul ki (a summáslányok "táncba" vitele Rozika sorsára is visszautal). Minden szóba kerül a fehér asztal mellett: vadászkaland.) kiderül: mások a céljaik. Zoltán tehát végleg talajvesztetté válik. a kábulatból ébredéskor Csuli "a családi élet reménytelenségére" döbben rá. másrészt az eseménytelen.is. újabb epizódsor kezdődik. Zoltánnal már a végkifejletig nem történik semmi. elpusztítja tanyáját. nem érthetik meg egymást. A zárójelenet elé még két közjáték illeszkedik: a természet hatalmát és szépségét példázó daruvadászat. valamint a társadalmi élet romlottságát illusztráló vasútpanama. Zoltánnak a magánélete. iskolai esetek. Zoltánt pedig pénztelenség fojtogatja. tyúkgané vásárlása. Férj és feleség központi és kulcsfontosságú jeleneteiből (21-23. A folytatásban. harmadsorban az objektivitás eszköze (a szereplők beszéltetése révén).és szereplőváltozással. egyetlen epizódsorozat fut némi színhely. (Csulinak a gazdálkodása fenyeget összeomlással. a tetőpontig folyamatosan forrósodó levegőjű. amilyen még nem volt". húsz tojásból készül rántotta. és véget vet céltalannak érzett életének. illetve Szakhmáry Zoltán körül (a 4-7. Megjelenik a tanyán a féltékeny feleség.) E párhuzamok zárásaként Csörgheő az elkeseredését még szilajabb mulatozásba fojtja.

" Tán mégis elérné a sikert. "mintha a hegedű a szíve hangja volna". De tanulniÉ") Vívódó hős.véli Lefkovits. magukra maradva. Zoltánnak viszont a hegedűhöz és az énekléshez (mint minden magasrendű értékhez) különleges tehetsége van: a zene motívumában is megjelenik tehát a hős és a környezet konfliktusa. Szakhmáry Zoltán küldetést teljesít. hogy felfogja s felemelje az új idők zászlaját. Itt is megjelenik a belső tűz. Az öngyilkosság először Rozi emlékeiben jelentkezik. "csak úgy beszélgetett a hegedűvel".A szerkezetet motívumok fogják össze. elsősorban azért. mit vár a feleségétől.) Az eszményt kitűzi. hogy valaki legyen belőle a hegedű által. Sőt. amely a befejezésben pusztító külső elemmé tornyosul. Móricz jellegzetes figurája. "nem kell". ahogy a tűz magasra csavarodó füstjéből a pusztai sellők repültek fel". Minden csak attól függ. hogy Zoltán sorsa általános magyar sors. "Boldogasszony"-ra vágyakozik. de ez a zászló oly távol volt.mint ahogy Móricz hőseinél megszokhattuk. aki az élet küzdelmeiben mindig . épp a családi élet fojtja meg a feltörekvő férfit. amikor szinte reménytelen vállalkozásba fog. aztán Zoltán tudatában is mind mélyebb gyökeret ver. Gúnyos tréfa tárgya a könyv nincs rá szükség. a hozzá vezető úton azonban nem tud végigjárni. A társaság (főként Csuli megalázó vicceivel) bolondot csinál "a kis Wagnerrel" is. a zsidó bankár: "Minden nő feleség és hetéra egyszemélyben. hogy csak látta. hogy magával repítse. összetört ambícióval. a fátlan és porban fürdő városba. a családi élet kis kalitkájába zárva. hogy "kemény. van itt elég "filozófia". ("érezte. de megragadni sohase lett volna képes. mert nincs meg a biztos családi háttere . hogy az emberek lelkét megboszorkányozza. hogy milyennek érzi a pozícióját. még látni is csak ritkán látta. mint a megpiszkált pásztortűzben s úgy lobogott ki benne az érzés. fokról fokra törnek le". hogy kezdjen valamit". aki kegyetlen őszinteséggel bírálja önmagát: "Volt benne valami nagy vágy. kifejező "nótázása" egyrészt az úri társaság felszínes adomázgatásának is az ellenpontja (Vasy Géza). és egy ideig tud is szívósan küzdeni. A tehetséges fiatalemberek "ahogy lekerülnek az Alföld porába. mert világosan látja. másrészt a népdalok. Hangszerével pedig úgy tudott játszani. "szikrák villogtak benne." Hasonlóan vélekedik a kaszinóbeli főorvos. (Társai közt "egyben sincs valami koncepció". Rendkívüli energiái azonban szétforgácsolódnak és végül elégtelennek bizonyulnak. A kaszinóbeli nagyjelenetben láthatjuk: a legrendezettebbnek látszó családokban is megvan ugyanez az ellentmondás. A nő ellentmondásos helyzete magyar sajátosság . A főszereplő mélyen átélt. a pásztordalok éneklése azt is sugározza. kitartó és vad munkával lehet valamivel előbbre jutni". "a családba gubózzák magukat". "soha egyetlenegy sem gondol arra. hogy volna benne képesség arra. és nem csupán Zoltánt. Zoltán sem látja világosan.

kilenc budapesti házat") mulatott el. Sőt. ők sem érthetik meg egymást. életrevaló. amire viszont Zoltán képtelen. a lételeme. akkor már az egész világból kiábrándul: "Hát ez az egész világ csalás?" A többi szereplő lényegében nem különbözik egymástól. Lekenczey Muki világlátott. őt ékesíti.légvárat épít. a csugariakat is ő küldi el fortéllyal . avagy az ún. Elvárja a férjétől. objektív bírálónak látszik. hogy csak a családnak éljen. Amikor Rozikát is már csak "cafra" bestiának látja. hogy egyívású Csulival. "nem engedte magát legyőzni". velük együtt keresi a megoldást gondjaikra. hogy a teste vagy a lelke kell-e neki. Csörgheő Csuli (teljes nevén: "csörgövizi és berettyói Csörgheő") erőteljes vonalakkal jellemzett típus.Zoltán erre nem képes -. ő szárnyalni akar ("virágot tudott volna virágozni") . Az elpusztult malacok tetemét nem hajlandó szappannak kifőzetni ("nem babrálok vele"). parlagi nemes. Móricz "benne él a hősben" (Czine Mihály). csak ott bontakozhat ki.mellette áll.a feleségére ezért a józanság követelménye hárul -. "frigid" volt. taníttatja . Eszter akadályozza őt a tanyai gazdálkodásában. az általános enerváltság. ("Az . megoldására nem gondol. adja fel ábrándjait. pedig az a férfi életharcának színtere. a lelkét viszont nem látja meg. Ily módon egyfajta homogén stílus és világlátás fejeződik ki művében. és vélhetően a kapcsolatuk zavarai miatt is hajlamos a féltékenységre. de a "parancs" és a "tiltás" megfojtja. kereken. "Kövéren. hogy "mégis ő az első". A családi élet melege helyett tehát egy kusza szerelmi háromszögben él Szakhmáry Zoltán. Rozikáról sem tudja azonban eldönteni Zoltán. Külső és belső nézőpont váltakozik. főként az adomázgatás és a tájnyelvi forma révén erőteljes realizmus érvényesül. reá pazarolja érzelmeit és anyagi javait. semmi sem szent előtte. és jóllehet lényegre mutató megállapításokat tesz. a családja óriási vagyont ("ötezer holdat. Rozika más világból való. együtt vívódik alakjaival. de idővel elmerül a mulatozó társaságban. róla is kiderül. és regényünk cselekménye mindössze annyi: az ellentmondások a felszínre kerülnek. Elődje Pató Pál úr (ő is mondja: "ráérünk"). aki megteremti számára az otthon melegét. Hatalmas belső drámákat jelez egy-egy szóval. ezért céltalanná válik életküzdelme. E regény stílusában immár alig érződik a naturalizmus. a testéhez "áhítatos csodálattal" vonzódik. minden érték veszendőbe megy mellette. "édent" akar varázsolni. csak ott mutathatja meg. de ugyanakkor imádni való felsőrendű lény is tud lenni. mindkét nőt elveszti. pl. a sorsok hasonlósága. de a rántotta-epizód már azt is sejteti. jellegzetes előadásmódja a szabad függő beszéd. Rozika felé fordul. Elve: "túl tudjál járni mások eszén". Eszter viszont nem lehetett Zoltán eszményi társa: a szerelemben görcsös. Csollán Berti Jókaitól (az és mégis mozog a föld szereplője). és mivel felesége nem érti meg. széles látókörű. piros arccal" jár-kel. a többre vágyó keveseket tekintve pedig a tehetetlenség és kilátástalanság. de csak elodázza a problémát.

hogy a szerző másik főművének. ez a misztikus belemagyarázásokat is eltűrő. életútjában keresendő. az emberi akarat: rögtön zavar. (SZABó EDE. a társadalom érthetetlenségéről. hogy megundorodott tőle az ura és elhalt. lidércnyomásos céltalanságáról vall. a bürokráciát.-t" . Polgári foglalkozása szerint hivatalnok volt a betegbiztosító intézetben. a személytelenség stb. és ez egyszersmind Kafka nevének is a kezdőbetűje. A M FORDŤTóJA) "Valaki megrágalmazhatta Josef K. Hősünk családneve csupán "K. A kastély c. pl." De aztán ez kerül az író tollára: "Csak ahol az ember beleszól.már ezekből a kezdőszavakból kibontható az egész mű témahálózata: a létbizonytalanság érzete. a bűnösség-bűntelenség és az igazság-hazugság kérdésköre.") Az élő tájnyelvet emeli be az irodalomba.". Hangjában ezért csendül meg néha a leleplező komikum és az idillikus szépség.megannyi ok arra. a jogrend és az igazságszolgáltatás mechanizmusát. jelképes világ az emberi lét. Franz Kafka (1883-1924) a felbomló Monarchiában. az emberi kéz. a történelem. az elidegenedést. hogy az író mondanivalóját és ítéletét tükrözze a magyar valóságról. a cseh Prágában volt németajkú. a kibontakozás lehetősége. regénynek a főszereplőjét hasonlóképpen K. a jog világa.-nak hívják. a szerző még nem mondott le teljesen a hőseiről." FRANZ KAFKA A per (1914-1924. zsidó származású író .asszony megérezte. a hatodik részlet elején: "Zöld színek hamvában lebeg a világ. ha ehhez hozzátesszük. Az ábrázolásmódot didaktikus célzat hatja át. akkor jogos a feltételezés. hogy felerősítve érzékelhesse korunk jellegzetes tünetét. e műnek elsősorban az a feladata. hogy e két ikerregény élményanyaga az író személyes sorsában. a tündéri harmónia. döbbenetes világa. a meghatározhatatlan eredetű (és éppen ezért általános) fenyegetettség. sőt értelmetlenségéről. Ebből következik a jellegzetes kettősség: egyes részekben még felvillan a távlat. ilyenformán közvetlenül és nap mint nap tapasztalhatta az ügyintézés. az egész intézményrendszer elszemélytelenedő és totálissá hatalmasodó . 1925) Franz Kafka fájdalmas. nyugtalanság.

lázadozás nélkül. (Kifejeződik ez pl. barátaitól eltérően.valamennyien tagjai. lelkiismereti folyamat. nem szólva persze a jó szándékáról. tudatosan vigyázatlanul viselkedett". (Koestler Sötétség délben (1940) és Orwell 1984 (1948) c. minden vágyat és szándékot a kimért udvariasság szigorú szabályaihoz igazítva. a fantomszerű "bíróság". lassan teljesen köréje fonódik a háló. Ez a "bíróság" csak "letartóztat" és vár. és ártatlanságunk vélelmét fokozatosan elnémítva előbb-utóbb felülkerekedik a bűnösség érzete. amelynek rabja Josef K.) Kafkánál "a kisember hiába keresi a kiutat. némelyeket pedig most (vagy bármikor a jövőben) ér a "letartóztatás". sőt ezt is magába foglalva) egy másfajta "törvény".erre is fokozatosan döbbenhetünk rá . Működik tehát egyfelől egy a társadalom egészét behálózó. úgy csókolgatta Bürstner kisasszonyt. amelynek . annál inkább ráfeszül. nagyfokú elővigyázatossággal kell élni. mások már hosszú évek óta vádlottjai. Mi a valós oka.) A kínosan pontos magatartás. Hozzátehetjük: Kosztolányi Dezső epikája ábrázol a magyar irodalomban hasonló élethelyzeteket. (naponta "kilenc . aki "semmi rosszat nem tett". századunk létállapotáról alkotott összképnek. "ahogy a szomjas állat ízlelgeti nyelvével a végre megtalált forrásvizet"). Nem magukra a kilengésekre kell itt felfigyelnünk. az a munkakör. alkotó elemei vagyunk.mondja a befejezés előtt az egyik mellékszereplő (Titorelli.. A felszínes és merev udvariasság külsőségeihez járul a hivatal. A törvénykezés konkrét ábrázolásán túlmenően azonban A per (és A kastély) Kafka egész "világképe foglalatának" tekinthető (Walkó György). önmagában jelentéktelen esetre. egy bűntudatképző mechanizmus. a feszélyezettség mögött és alatt viszont elfojtott és rendezetlen tudattartalmak húzódnak meg. Azt is. milyen sértőek rám nézve az ajánlatai. a festő). amiért bűnhődnie kell? A választ a hős is keresi. mi az alapja a bűntudatnak? Mi lehet a bűn? Megsértett-e valamiféle külső elvárást vagy belső parancsot Josef K. cirkalmas beszédstílusában is: "csodálom. Rendkívüli önfegyelemmel. s minél inkább kapálózik. Létezik emellett (ezzel érintkezve. amelynek tételesen rögzített jogrendjéhez lehetséges az alkalmazkodás. Ez a mindenek fölé magasodó "törvény" két síkon létezik: mint külső mechanizmus és mint belső lelki tényező. hogy nem veszi észre. Bürstner kisasszony modoros. azt polipszerűen átfogó gépezet. azt elismerem". és ekkor elindul egy belső. másfajta "igazságszolgáltatás" is. Ez a "bíróság" azonban nem azonos a formális igazságszolgáltatás hivatalos szervezetével. "Minden a bírósághoz tartozik" . Egyesek az alkalmazottjai. hogy ebben a világban az emberre kivételes terheket ró az illendő. merev viselkedés. éretlen és tisztázatlan vonzódások torlódnak (K. hanem arra. mígnem megfojtja" (Rónay László). kevéssel letartóztatása után: "jól emlékezett egy-két. regénye ír le hasonló folyamatot a totális hatalom szorongatta emberről. a megváltó büntetés áhítása. Ebben a regényben a törvény kapcsán bontakozik ki ez a tükörkép.gépezetét. amikor.

mely csak boldogtalanságot szabadít ránk .Schopenhauer filozófiája szerint. A festő a gyakorlat és a törvény ellentmondását fejtegeti: a nézőponttól függően másként fest a bírák megkörnyékezhetősége is és az ártatlanok felmentése is. Nincsenek közvetlen. egykedvű belenyugvással. hogy a "mérlegelő értelem" bölcsességénél nem követelhet többet. és így maga az élete minősült "bűn"-nek.mert nem bontakozhat ki . bevallja. Josef K. Egész életét. és amelynek puszta létével szégyent hoz a rokonságra." Hiába keresi Josef K. némi értetlenséggel veszi tudomásul. A dómbeli példázatban "a Törvény kapuján" most nem lehet bejutni - .). amelyet olykor-olykor felcsattanó ingerültség szakít meg. hogy nem ismeri a törvényt. amelyeket azonban elégtelenül szolgált. mégis . hogy passzivitásba süllyed ("elhanyagolja a pert"). A dómbeli példázat hősének is a "telhetetlenség" a vétke. nincs igazán otthon a világban. Az ülésteremben nem az elvárható felháborodott tiltakozását fejezi ki. céltalan. hanem csak szerepet játszik (a "tetszést" akarja elnyerni). a "bíró" ennek ellenére akkurátusan a fejére olvassa a késése tartamát." Nem vállal bűnrészességet a hazug világban. Jellegzetes hangulata az érdektelenség.egyénisége. a paradoxon. sivár. a közöny. Nem kap pontos időre szóló idézést.polgári-hivatalnoki beidegzéssel pontosan akar érkezni. A "letartóztatás"-tól kezdve élete fokozatosan a "per"-rel válik azonossá. az adekvát magatartást. Felróható volt tehát (önmagának). végül elvakultan vagdalkozik ("korrupt banda!"). és nem fogadja el az "igazság" fogalmának térvesztését. Letartóztatását például csaknem teljesen szenvtelenül. csak később tör fel belőle a csenevész méltatlankodás ("elvégre jogállamban élünk"). hogy "túlságosan makacs" (Leni tolmácsolja a "törvény"-beliek véleményét). hogy eddigi életét a társadalmi elvárások és a hivatal töltötték ki. természetes indulatai. Willem. Hol az a hibája. A per alapja a feloldhatatlan ellentét. Szerepzavarban szenved. azonnali. Talajtalansága viselkedésére is visszahat. s ráadásul nem is helyeselhető célból. élete egészében véve üres. egy darabig még tiltakozik az értékrend felborulása ellen. s ugyanakkor az ártatlanságát hangoztatja. hol pedig az.) Az utolsó fejezetben azonban belátja. ítélet vár rá. akkor csak ezt a képet láthatja. Másoktól is csak kétértelmű és tisztázhatatlan jelentésű útbaigazításokat kap. "Látod. és tudomásul veszi a sorsot. A végső önkritika Josef K. (A pap szavai ellen "nem kell mindent igaznak tartanunk. szájából: "Mindig húsz kézzel akartam belenyúlni a világba. nincsenek tartalmas és tartós kapcsolatai. Nincs . Amikor szembenézésre kényszerül önmagával. amelyet szintén képtelen a "bíróság" elvárásai szerint kezelni (az ügy megvitatása helyett Lenivel tölti az időt stb.óráig ült a hivatalban")." Ťme az emberi akarat mint bűn. teljes egyéniségét feláldozta. csak szükségszerűnek" fellázad: "A hazugságot avatják világrenddé. mégis rágalom illeti.

-nak. és elbocsát. A férfi számára sokszor magát az életet jelentik. ha jössz. Bürstner kisasszony és a barátnője stb. A pap búcsúmondatai hasonlóképpen talányosak: "A bíróság semmit sem akar tőled. E példázatban a bebocsátásra váró férfi is. A férfi őrá . A két "őr". Josef K. az teljesen ki van szolgáltatva (a "bírósági szolgának" használják a lakását. Az emberi vonások. nem alkalmazkodik. ebbe kellene belenyugodnia Josef K. ők engedelmesen betöltik a társadalmi ranglétrán nekik jutó helyet (Grubachné. Bürstner kisasszonytól. polgári foglalkozásuk idővel névlegessé válik és megszűnik. de rögtön megbűnhődnek érte. Ilyen sorsra jut "gyáros". A vádlottaknak viszont már testestől-lelkestől azonosulniuk kell az "üggyel". A letartóztatás után. életünkben egyiket sem érhetjük el. vagy"). az mégiscsak nagy gonosztevő lehet" . ha a hős maga mellett tudhatná az embertársak bizalmát. szánnivalóan kiszolgáltatottak. adatok nem bírnak jelentőséggel ("ön szobafestő" . modorosan viselkednek. A bíróság előtt mindenki egyforma. szürke egyhangúságban élnek. A felszíni történések helyett az embernek az volna a feladata. hogy "én nem vagyok bűnös".). a megsemmisülés. A perben a bírósági ügyintézéssel való kapcsolatot. de ezt pl. ez is korunk egyik jellemzője. mert az maga volna a halál. ezért az ő ügye hamar befejeződik. a penzióval szomszédos házból átbámuló két öreget . A regény szereplői közül néhányan még nem kerültek a "bíróság" elé. elragadják a feleségét: "nekem nem szabad védekeznem"). kárörvendő érdeklődés jellemzi pl. "kereskedő" és "festő" egyaránt. gyámolításra szorul. A még be nem idézettek nincsenek sokan.: hiába tiltakozik azzal. Franz és Willem már a "bíróság" gépezetének alkotó elemei. hol megközelíthetetlen. hol ő kezdeményez. Ebben áll létünk abszurditása. meghódíthatatlan és megtarthatatlan. viszont "makacs" figura. Az emberi élet: maga a bizonytalanság. hogy "gondolkozzék inkább önmagán": "Hagyd a mellékes dolgokat"É Különleges szerepük van a nőknek. Akire a "bíróság" már kiterjesztette hatalmát. "így szoktak beszélni a bűnösök" hangzik a pap válasza. azért nincs személyiségük." A saját helyzetét sem tisztázhatja Josef K.végül már nem lehet bejutni. a valódi felmentés és az ítélet végső pontjai között lebegünk.ámbár a szabadlábon maradásból ítélve "mégsem követhetett el olyan nagy bűnt". Megerősítést jelentene. a hozzá legközelebb élő és mégis elzárkózó nőtől nem kapja meg: "ha valakinek mindjárt egy vizsgáló bizottságot küldenek a nyakára. érdektelenség vagy legfeljebb kéjes. Elkövetnek ugyan kisstílű emberi visszaéléseket. Befogad. mindenki bűnös. Formálódásuk irányát jelzi a két "kivégző" férfi a tizedik részben. ha távozol."Te Josef K. de az őr is áldozatnak tekinthető.a tapintat és a segítőkészség belőlük teljesen hiányzik. életük azonos lesz a "per" intézésével. pedig kizárólag a várakozó számára nyílt meg a kapu. A nő gyöngéd és segítségre.

-t a "letartóztatás" harmincévesen éri . A regény az "egy reggel" időmeghatározással kezdődik . Titorelli az ágyára ülteti az ott kényelmetlenül feszengő Josef K.in medias res -. minél tovább fenntartani a perét. A mű eddig leírt jellemzői alapján is mondható: nem az álmok világából való felébredéssel. A lépcsőházakat. a realitásból a lidércnyomások. szorongások szintjére lépéssel.-t. ahol alig lehet felegyenesedni (így tárgyiasulnak a szűkös és fojtó életkörülmények a mű világában). krisztusi korban.-nak "elfelejtették megmondani. Nincs otthonosság: Josef K. Ebbe a zárt és sivár világba is betörhetnek és a személyes holmiban turkálhatnak a "bíróság" képviselői. hősünk minden lépéséről és gondolatáról tud. az ügyvéd is az ágyában fekve az ügyfeleit. a dómbeli pap a börtönkáplán)."a per" beférkőzött a magánszférába is. azaz egy bizonyos tudatállapot-váltással. hány órakor" kell megjelennie. az emberi életrendet felrúgva hívathatja az ügyfelet. A "bíróság" ebben a mocskos. szürke bérházak lepusztult vidéke. "Pere" kereken (szimbolikusan) egy évig tart. az eldologiasodás írói jelzése talán ez. Végül elhangzik: "bírósági irodák csaknem minden padláson vannak". fülledt helyiségek.sem támaszkodhat. Josef K. levegőtlen. Maguk a szobák az egyes jelenetekben kezdetben kicsinek látszanak.). A tér legfőbb sajátossága: nincs magánszféra. a gazdátlan és rendetlen dolgok jutnak uralomra az ember felett. akinél ráadásul az ablak nyithatatlan. félelmei tárgyiasulnak. A magánszféra erre a bútordarabra szorul vissza. "lomtárban") van jelen. rendetlen világban (pl. Az idő is részint a reális. A "tárgyalás" színtere a hét végén tanácsterem. A tágabb tér: "félreeső külvárosi utcák". akárcsak a személyek változása (pl. Csak egy ülőbútor van K. Az "ágy" motívuma többször szerepel: Elza "napközben ágyában fogadja látogatóit". az ágyon keresztüljárnak stb.ún. . a hétköznapokon lakás . A "bíróság" szférájában a konkrét időnek már nincs jelentősége. Szürrealisztikus átminősülés ez is. hanem fordítva. a vegetatív létezés minimális színterére.a "bíróság" mint transzcendens hatalom mindent lát. részint az irreális szféra eleme. a "törvény" fölénk magasodik és mindent beborít. Josef K. A vádlott egyetlen cselekvési lehetősége: minél tovább halogatni. Az ülésterem közönsége társadalmi tagozódást mutat. "Lanz asztalos" után érdeklődik. egy-egy lakóhelyiséget bérelnek. Egy olyan irreális szintre. amelyben a valós társadalmi lét szorongásai. Az ügyvéd éjjel-nappal. a beidézéskor Josef K. és társai "penzióban" laknak. az időkeret zárt.-nál (Titorellinél is. A per folyamán már az évek sem számítanak. alacsony. udvarokat viháncoló és leskelődő lányok népesítik be. majd az olasz vendéget keresi a dómban . jelenlétük átmeneti. de aztán szinte a végtelenségig tágulnak (a kétablakos szoba zsúfolásig telt karzatos teremmé válik). A mindennapi élet színterei szűk. erotikus fülledtség érződik ezen a szinten is (szecessziós jelenség).

azaz az életét. csak képek és nevek ragadhatók meg. hanem a műben kifejeződő világkép jelzésének is eszköze. Az objektivitás. De érezhető Josef K. szabályosan" hangzanak. szimbólumokban is gazdag. a létezés célját. a hős világba vetettségét és kilátástalanságát jelzi. de ez talán csak érzékcsalódás volt. a padlásajtón a bírósági helyiségek felirata: gyerekes ákombákom). egy ponton túl azonban nevetséges is. a regény utolsó sorai szerint a "szégyen" érzetével átlép az élet határán a halálba. de csak a konkrét jelenségeket érzékeli. hangja a torzulások leírásában is szenvtelen. A jelenkor ijesztő távlatai leírhatóak. de csak kevés fényt adott. tárgyszerű és egyben szatirikus. A hős fogódzót keres. Kafka stílusa metaforákban. hol monumentálisnak tűnnek az olvasó előtt (Fried István). de a . A triviális és az eszményi olykor helyet cserél (a vizsgálóbíró "törvénykönyve": füzet. a nemlétbe. hiszen lelepleződik a teljes értelmetlenség. Vajon együtt érez-e vele az olvasó? A mű végkicsengése abszurd. érzékleteket és bizonytalan vélekedéseket soroló tagmondatlánc. kurtán. sőt félelmetes. A lényegi szféra. valóságelemek. A folyamatos közlésmód a szürrealista asszociációknak is teret nyújt. ebből a léthelyzetből következik a tárgyszerű leírások és érzékletek túlsúlya: "Ismét megjelent a szempár. Kafka előadásmódja puritán. a dolgok maguk (ismét Schopenhauert idézhetjük) az ember számára mindig megközelíthetetlenek maradnak. az író a párbeszédeket sem tagolja a beszélők váltakozása szerint. de ezek mögött is keresni kell a lényeget. a tárgyiasság nem csupán az elbeszélő szenvtelenségével kapcsolatos. a hős feladja a kilátástalannak látott küzdelmet. azaz a szellem játékával értelmezhető. Josef K. most szinte szomorúnak látszott.) Kafka nézőpontja váltakozik. hozzá akar férni a dolgok lényegéhez. Hevenyészett. Kafka műve "az élet csodálatos és groteszk humorral megjelenített árnyjátéka" (Thomas Mann). Ebből a görcsös törekvésből. amely erősen sisteregve égett a fejük fölött. feladja a cselekvés lehetőségét. az álomképek és érzékletek egymásba tűnéseit teszi lehetővé. és így talán elkerülhetőek. Ez a világ szorongást keltő. Akár az egyik jelenetben a kopogás az ajtón. sorsának és példázatának tragikomikuma is: képességei ugyan elégtelennek bizonyultak. a jelentést. kezdetleges. valóságelemek hol köznapinak. megbotránkoztató ábrákkal. és így egy tartalmában rendkívül sokrétű szövedéket hoz létre. amelyeket az olvasó képes jelentésűnek. A tagolatlanság elsősorban a világkép torlódásait. A leírt jelenségek. metaforáknak foghat fel. a regény szavai is "erősen. Mindössze ennyi. a nyílt gázláng okozhatta. jelentéktelen mozzanatokból áll világunk. A szöveg külső formája homogén." (E jellegzetes mondat stílusbeli sajátosságai: laza mellérendelő.

A címszereplő késleltetve jelenik meg a műben.maga szűkös lehetőségei között megpróbált tiltakozni a teljes értelmetlenség ellen. július 31-én kezdődik a történet és 1921 őszén zárul. ki-kifutva a szobából. tragikusságra ítélt társai iránt a részvét. Horthy bevonulása. A regény több mint két év eseményeit öleli föl.mint Gellért Oszkár írja visszaemlékezéseiben . hogy lecsillapodjék."harsányan és elfúlva.mint minden nagy formátumú műalkotás . BéLA) A regényt a Nyugat közölte 1926. Budapest román megszállása. a hallgatók pedig "szótlanul és meghatottan várták" a felolvasás folytatását.sokféle jelentésréteget. olykor-olykor a zokogással küzdve". 1919. amit csak lehetÉ (NéMETH G. az segíthet e véges létezésen belül kibontakoztatni önmagából s minden emberből. Osvát Ernőnek és Gellért Oszkárnak egy napon reggeltől estig tartó felolvasás után bemutatta. Az édes Anna . mely az írót a húszas években körülvette. A regénnyel kapcsolatos legfőbb olvasói dilemmát Németh László fogalmazta meg: "de szabad-e ennyire [É] elhallgatni az összeadást s egyszerre az összeggel robbanni ki?" Vajon eléggé motivált és indokolt-e Anna . amiért az új Nemzedék című újság Pardon rovatában utólag ironikusan írt a kommünről. de aki tudja ezt. a baloldali értelmiség a múlt megtagadásáért bírálta. Anna és a Vizy család sorsának hátterében a huszadik századi magyar történelem tragikus fordulatai állnak: a Tanácsköztársaság utolsó napja. méghozzá . s akiben ezért él szenvedő és véges életidejű. A jobboldali sajtó támadta Kosztolányit az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején vállalt (egyébként csekély) szerepe miatt. úgy látja Kosztolányi. 1919. a trianoni békeszerződés aláírása. KOSZTOLáNYI DEZSő édes Anna (1926) Tragikus az ember. s a kettős gyilkosságot a következő év május 28-ról 29-re virradó éjszaka követi el. értelmezési lehetőséget foglal magába. augusztus 14-én lép szolgálatba édes Anna Vizyéknél. Az édes Anna egyértelmű kritikai és közönségsikere oldotta azt a feszült és ellenséges légkört. miután Kosztolányi Dezső a szerkesztőknek. július 1-jétől folytatásokban. szeretet és szolidaritás.

az elvétetett gyerek az orvos szavait igazolják. s az értelmezés és válasz felelőssége alól az olvasó sem vonhatja ki magát. A Balaton vidékéről a fővárosba felkerült lány szerény fizetésért dolgozik Vizyéknél. a cselédkönyv szenvtelen adatai (termete. Anna valóban megfelel az elvárásoknak: tökéletes cseléd. édes Anna tettével kapcsolatban a bíróság elnöke fejt ki hasonló gondolatot: "Tudta. "Az tagadhatatlan. Vizyné állandóan attól retteg. a teljes életével. hogy egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal. az ember megismételhetetlen egyediségét vallja. mellyel megalázták a lányt. Kosztolányi azonban túl is lép a hagyományos úr-cseléd viszony ábrázolásán. mint a társadalmi igazságtalanság témáját és jelképét a naturalizmus hozta be az irodalomba. amelyik egyetlen okkal magyarázza a sokszínű világot és az emberi életet. hanem a függés kölcsönös. nem tekintették embernek. nemcsak a lelketlen bánásmódra utal. Fölmutatja. A regényben az elbeszélőtől az összes szereplőig mindenkinek nyilatkozni kell édes Anna gyilkosságáról. nem szabad emberek döntésén és választásán alapul. melyet az igazságszolgáltatás nem fejthet föl" (MiértÉ?). fogai. melyet a gyilkossági jelenet is példáz (Vizyné a halála pillanatában szinte magához öleli Annát). hogy Anna elhagyja. amelyik leegyszerűsítő magyarázatra törekszik. A függésben elvesztik szabadságukat. Ahogy Vizyné körbevezeti Annát a lakásban és kiosztja a napi feladatokat. hogy elveszíti Annát. hanem a .és emberképének legfontosabb jellemzője. belebetegszik abba a lehetőségbe. Moviszter doktor a bírósági tárgyaláson arról beszél. hanem minden tett mögött ott az egész ember. Az elnyomó és elnyomott hagyományos szerepéhez többnyire erkölcsi tulajdonságok is társulnak: megalázottságában a cseléd a tisztaság és jóság megtestesítője. Vizyné tartalmatlan és üres életét a cselédlány tölti ki. Az úr-cseléd viszonyt. hogy elvesztették gyermeküket. A közös vonást hangsúlyozza az a tény is. Egyelőre nem mozdulhatott mellőle. s ez mindkettőjük személyiségét eltorzítja. hogy Annával gépként bántak. a konyhai fekhely.szörnyű tette. hogy a kommün torz egyenlőségelve után újra a merev társadalmi hierarchia és berendezkedés kerül előtérbe. Moviszter jellemzése. Az első találkozáskor lezajló párbeszéd. A szociális-társadalmi háttér és motiváció az édes Annában is jelen van. Az értelmezési lehetőségek felmutatása talán közelebb visz a rejtély megfejtéséhez. hogy nem csak Anna kiszolgáltatottja a méltóságos úréknak. különös ismertetőjele) a rabszolgavásárra emlékeztetnek. se többel. a külön vacsora. Az író minden olyan eszmét és gondolatot elvet. mint bármelyik cselédje mellett. miszerint gépként bántak vele. Fölerősíti a szociális ellentétet az is. hogy az élet megfejthetetlenül titokzatos sokszínűségét. hogy most inkább rab volt. a regény fejezetcímeként is szereplő kérdést feltéve: "Miért" következik be a gyilkosság? Kosztolányi világ." (A tünemény) A kettejük közti kapcsolat és kötődés.

az emberi minőséget a társadalmi fordulatok nem érintik. Legfeljebb a szerepek. mint a többi: jó is meg rossz is" (Anyag. hogy ez természetes. a szó erejével fejezi ki a kimondhatatlant. A szegény-gazdag ellentét bár motiválja édes Anna tettét. a bírósági tárgyaláson az elnök fordítja le emberi beszédre Anna hallgatását: "Azt érezte. aki végül is magához vonja az úrfit. hogy haragszik rájuk. s Anna az. Anna képtelen önmagát kifejezni. A regény kurzusváltás időszakában játszódik. A szegénység-gazdagság ellentéte nem csupán szociális jellegű. melyben a kommün idején szokott kijárni az utcára. Az emberi lényegen a társadalmi rendszer megváltoztatása nem módosít. Mint egy gép. eszébe jutott talán.címszereplő viselkedésére is. nem teljes válasz a "miért?" kérdésére. A Vizyéknél történő bemutatkozáskor Ficsor közvetíti érzéseit. A lány tisztában van a cselédszereppel. ám a gyilkosság egyik közvetlen indítéka éppen Jancsi és Moviszterné flörtje. A probléma fontosságát jelzi. "Mint valami halk automata mozgott ide-oda. mely keretbe foglalja a regényt. Kettejük közül a fiatalember a megilletődöttebb. az irgalomról és az egyenlőségről) Az emberi természet azonban nem végletes. és határozott hátteret rajzol a történet mögé. Szó nélkül veszi be a magzatelhajtó porokat. a modor cserélődnek. szellem. Az emberi személyiség sokszínűségére és a végletesség veszélyére Moviszter doktor figyelmeztet: "Higgye el: nem is olyan jó az a nagyon jó cseléd. Az emberi kapcsolatok természetrajzát. Patikárius Jancsival való kapcsolatában is természetesnek veszi. barna félcipőjét" (Anna). a beosztás. Ficsor házmester újra szolgálatkész lesz. nem tökéletes. és "a szekrénye előtt magára kapta fehér pongyoláját. mely szerint a tudat határa a nyelv határával azonos. mint egy gép. a "vörösből" a "fehérbe" való átmenetkor. és éppen a nyelv segítségével ábrázolja a nyelvi képesség beszűkülését. érzéseit a kettős gyilkosságig szinte kikapcsolta. hogy az első és utolsó fejezet. bosszút akart állni" (MiértÉ?). Anna nyelvi szegénységével. Hallott már róla. hanem nyelvi is. s a szavak tengerében elvész a lényeg. Legyen olyan. hogy proletárasszonynak tekintsék". s nem érti Jancsi tétovázását. a boltos újra köszön a vevőknek. lila pongyoláját. ottmarad Vizyéknél. a megfejthetetlent beszélik szét. tökéletesen dolgozott. a ruha." (Vita a piskótáról. Viatorisz. az állás. gondolták. hogy az úrfi el akarja csábítani. nem bírt uralkodni magán. hogy az emberi élet titkát. Vizyné Anna megjelenésekor leveti "régi. azt példázza. Kosztolányi azonban túl is lép e tanításon. Anna lemond a választás és változtatás jogáról és lehetőségéről. pezsgőszín harisnyáját. artikulációra való képtelenségével áll szemben a többi szereplő locsogása. Anna ábrázolásánál Kosztolányi nyelvszemlélete Wittgenstein és Heidegger nyelvfilozófiai tételével mutat rokonságot. agyát hirtelenül elborította a vér. . lélek). hanem az állandó változások között formálódik. hogy egyszer az asszony megszidta.

mikor már bement és ledőlt az ágyára. "De amit mondott. hogy az édes Annát a pszichoanalízis példaregényének tartsuk. A címszereplő sorsa a huszadik századot jelképezi. "köröskörül fekete volt a világ: megvakult" (Valami nagyon keserű). égette nyeldeklőjét az a büdös keserűség. azonnal összerogy. melyből hiányzik a harmónia és a humánum. Reggel felébredve nem lát semmit. Marta szájpadlását. ellenséges tárgyak veszik körül: "Maguk a bútorok is valami mérhetetlen rémülettel töltötték meg" (Anna). Sőt. A köznapi kommunikáció értelmetlenségét jelzi az a visszatérő motívum is. De mindez csak időleges. mely éles volt. a brutalitás.Annát várva . Anna úgy érezte. Szeretett volna egy kis rendet teremteni" (Anna). tettének motivációja rokonságot mutat a freudi mélylélektan elfojtás-kitörés tanával. hogy azt hitte. Nem tudott enni. A Vizy-ház káosza csupán jelképezi a világ emberidegenségét: így kap jelképes értelmet Anna születésének dátuma: 1900. a nagytakarítás révén úgy tűnik. Kosztolányi ábrázolásmódja sokban azonosítható a freudi felfogással. Nyelvi kifejezőképesség híján Anna elsősorban érzékszerveire hagyatkozik. éles hideg szagot. A tárgyak újra föllázadnak Anna ellen. a társadalom és az emberi viszonyok kuszáltsága a tárgyak szintjén is jelentkezik. De éppen a sokszínű személyiségről vallott nézete mond ellent annak. a gyomra egyszerre fölémelyedett. az ételmaradékok "futurista" látványa a meghatározó. Vizynét . mely egyre jobban facsarta az orrát. Az áttekinthetetlen zűrzavar leírásával indul a regény. csak végtelen keserű ízt érzett: "és csak azután lett igazán keserű. de mégis marad. de jelen van elfojtva vagy felszínre törve az erőszak. kikerülhetetlenné téve ezzel a lány gyilkosságba torkolló lázadását is. mint a kutyáé. édes Anna alakja. Amikor bevette Patikárius Jancsi porait. mint a patikában.olvashatjuk Kun Béla menekülésével kapcsolatban. meg hogy a porcukorszelencén a legyek dőzsöltek. nem bírta megszokni ezt a helyet. úrrá is lesz a káoszon. a zárófejezetben pedig Druma és két kortese ad "egyértelmű" választ a Koszlolányi-jelenségre. Az idegenkedés miatt föl is akar mondani. hogy "zsíros tányérok még ott maradtak a középen a rízsfelfújt mellett. azt már nem lehetett hallani" (Párbeszéd egy zöldkerítéses ház előtt). Valami kimondhatatlan büdösséget érzett. Az elbeszélő . E szerint a sok apró és észrevehetetlen megaláztatás robban ki látszólag értelmetlenül a bál éjszakáján. hogy "Mikor ide belépett. kavarta belét" (Anna). A fogadást követően a rendetlenség. tiltakozott ellene" (Anna). Az édes Annában a történelem. a címszereplő "részeg kimerültségében"."Legalább a Krisztinában ezt beszélték" . és "Akármit csinált. hogy gyakran valami külső zaj nyomja el a beszélgetést: zajforrássá silányul az emberi szó. Szaglása. olyan rosszullét fogta el. A világtól való idegenségét jelzi. Csak a méreg lehet ilyen keserű" (Valami nagyon keserű).bántotta. az embertelenség.

se másokhoz. A könyörület. a tanúk a bírósági tárgyaláson. az erkölcstelenséget és brutalitást. Krisztus országa a lélekben van. valamennyiünkért. se kommunista. eleveneket és holtakat" (MiértÉ?). aki él és élt valaha. ami irracionális. itthon a közkórházakban és a munkásbiztosítóknál dolgozott.ha őszinte . hogy mi vitte rá a tett elkövetésére. a szeretet. minden lelket. legtöbbször azonban nem őszinte még önmagával szemben sem és utólagosan keres és talál magyarázatokat alapjában értelmetlen és lelkileg indokolatlannak látszó viselkedésére. Sztoikus nyugalommal igyekezett távol tartani magától a világot. A külső körülmények a tettet igen sokszor egyáltalán nem indokolják. a történelem káoszán." Ezt a racionalizálási feladatot végzik el. s a bűntett politikai hátterét hangsúlyozza. felfogása alapvető vonásokban Kosztolányi kései verseinek világképét tükrözi. felesége állandóan megcsalta. hogy Kosztolányi latin nyelvű halotti szöveget illesztett a regény elé mottóként. őrizni függetlenségét. fiatalon Berlinben az egyetemen tanársegéd és szívspecialista volt. Elveti a nagy és fellengzős eszméket. mely magában foglalja az egész világot. hogy tulajdonképpen maga se tudja. az emberi kapcsolatok zűrzavarán? Moviszter az irgalom. Anna helyett is. a szereplőkért. az áldozatokért. Bár véleménye egy az Anna tettét megítélő sokféle vélemény közül. akkor inkább Ferenczi Sándor a kriminológia és a pszichoanalízis kapcsolatát vizsgáló műve áll közel Kosztolányi felfogásához: "A bűntettesek tudatos bemondása és a bűncselekmények ténykörülményének még oly beható megállapítása sem fogja soha kielégítő magyarázatát adni annak. "Betegebb volt.be kell hogy vallja. aki Pierre Janet lélektani tanulmányából citál idézeteket Anna tettének indoklására. Csak Moviszter áll ki Anna mellett. Hogyan lehetünk úrrá a világ. egy párt tagja sem. de tagja annak az emberi közösségnek. vagyis racionalizálja azt. a keresztény szeretet és alázat fontosságát hirdeti. Ezért szokták az író szócsövének is tekinteni. Az egyetemes nyelven megfogalmazott ima könyörgés a cselédlányért. hogy a világ nem a tökéletesség színtere. mert nem volt se burzsoá. melyek szentesítik a bűnt. Ficsorné szerint rossz lány volt. Ezt jelzi az is. a személyiség ellentmondásain. az irgalom a legfőbb érték az édes Annában. Tudja. hogy az eszmény. mint akármelyik páciense". Ficsor szerint már régóta készülődött a tettre. Ha mélylélektanról beszélhetünk. miért kellett annak az egyénnek az adott helyzetben azt a cselekedetet elkövetnie. a tettes pedig . . Az orvos különös figura.maga is ironikusan szól az ambiciózus védőügyvédről. Moviszter központi szerepet játszik a műben. s vallja. Lelkében azonban ott élt a részvét minden megalázott és megszomorított embertársa iránt: "Nem tartozott se hozzájuk. Druma Szilárd szerint a lány egész éjjel a kést kereste.

melyet skandináviai emigrációja idején. Az írót személyes állásfoglalása. (BRECHT: MUNKANAPLó. 12. másokat és önmagát megsemmisítve. [É] az egyedin túlmenően sorsa szimbolikus jelentőséget kap: németország képe bukkan fel.) A Kurázsi mama forrása Grimmelshausen 17. "A darab 1938-ban keletkezett. 53. "a darabot újra meg újra pacifistának mondták" (Brecht). "történelmi szempontból a darab egy kiskereskedőnő élményeit mutatja be. BRECHT Kurázsi mama és gyermekei (1938-1939) miért realista mű a kurázsi? a nép számára szembeállítja a realista álláspontot az ideológiákkal: a háborúk katasztrófát jelentenek a nép számára. 22. 4. A mű történelmi háttérideje a harmincéves háború egy szakasza. 1. de erényes. amint rablóháborúkat folytat. morális érzékenysége vezeti. Mahagonny). megkönnyítik az emberek számára a cselekvést. Anna szerepét Törőcsik Mari játszotta. melyek.a csaló csavargónak élettörténete'). 41.A regényt 1958-ban Fábri Zoltán filmesítette meg. hogy a ." (Munkanapló. közvetlenül a második világháború kitörése előtt fejezett be. A . nem foglal el morális álláspontot. századi. a náci Németországra is érvényesen. semmi egyebet. a szereplők cselekedeteit olyan indítékokkal magyarázza.Kurázsinak / Courasche / . a mű az emberek többségének jelenlegi tudatával számol. se üzletet.magának és magáért' való emberek tanulni fognak szerencsétlenségükbőlÉ" (Brecht). melynek harmadik része . mit sem tanulva az egymást követő katasztrófákból.) Az epikus színház elméleti alapjainak megfogalmazása és néhány sikeres darab (Koldusopera. mikor a drámaíró egy nagy háborút látott maga előtt: nem volt arról meggyőződve. köztük a Kurázsi mamát.). aki a háborúban üzleteket akar kötni és mindenét elveszti.A kalandos Simplicissimus' (1. vagyis nem a pillanatnyilag uralkodó morálból indul ki. az író azonban a háború zűrzavarát a maga javára kihasználni próbáló kisember típusával az örök kispolgári elvakultságot célozta meg. ha felismerik és figyelembe veszik őket. se magaslatokat. tíz részből álló kópéregénye (. majd kísérletező tandrámák után írta meg Bertolt Brecht legjobbnak tartott alkotásait.

az egymáshoz lazán kapcsolódó jelenetekben egyetlen szituáció variálódik: a középponti hős alkalmazkodik a háborúhoz. Az író objektív látásmódjának és kiteljesedő világképének következménye a modernizált. hogy ők csak istenfélelemből . a közönség [É] mégis tanulhat az ő sorsából"). Az őrmester azt állítja. hanem különleges háború. Kurázsi mama maga is picaro jellegű. hogy "a béke az disznóól. Minden mozzanat igazolja az alaptételt: "A háborút megfeji / Hát adózzék is neki" (1.). a háború és a bűn kapcsolata. ironikus hangú véleményeket és szólamokat ütköztetnek a háborúról.) levonják a következtetést: "Ha az ember a nagyfejűek szavát hallgatja. Hogy a háború. Brechtet megihlette a téma. a szakács. általánosít: "háború az. Nem közönséges. minden jelenetből levonható következtetésként az a tanulság. öldökölnek. ellentmondva. halálossá teszi az emberi erényeket viselőik számára is. A célirányos montázsolás a jelen állapotának és a jövő lehetőségeinek vizsgálatára irányul. a vezetőkről. az értékpusztítás és az értékrendváltozások hatása a kisemberre. egy egyszerű közkatona szemszögéből. az általános igazságból. kemény. A tizenkét önálló jelenetegységes (és songokkal szabdalt) tagolás mozaikszerűvé teszi a művet. úgy látszik. okozati akciósort alkot. a nézőpontválasztás. a darab is kalandsorozat-szerkezetű. a háború és haszonélvezőjének viszonya. összetett mondanivalójú tézisdrámaműfaj és az új típusú parabolatechnika. egy kis megbecstelenítés se árt". ezért harcolni kell ellene" (Brecht). a hétköznapi kisember tevékenységére. a mondandó szabja meg az eseménysor menetét. (Az író gondolataiban a pusztulás és a politika összekapcsolódik: "a rothadás foglalkoztatja a leginkább: a kapitalizmusból csak tréfát űz" /Max Frisch/." A tábori pap kezdeti állásfoglalása szerint "ez vallásháború. Már az alcím ("krónika") műfajmegjelölése epikus cselekményt sejtet. kritikusan. Békében a nép elvadul. hanem vizsgálódik: "az ember a vizsgálat tárgya". A szereplők többször "politizálnak". amely az üzletek folytatása más módszerekkel. a kapitalizmus. A vándorlás-motívum a jelenetek állandó eleme. Brecht célja didaktikus ("[É] mert ha Kurázsi mama semmit sem tanult is.valóságosan és szimbolikusan is . az ironizáló tónus. hogy "az üzleteket a háborúban nem a kisemberek csinálják. szatirikus elbeszélő stílusban ábrázolja. a túlélési ösztön hajtotta leleményes figura (de a züllött perszónát Brecht háromgyerekes anyává alakította). a hitért vívják. a tanulságból indul ki. A svéd király hadjáratainak gúnyos jellemzése után (3. rend csak a háborúban van. Brecht nem lezárt. és minden döntésével saját vakságát teremti újra. az (ország)út .meghatározó színhely. Brecht nem a valóság látszatát akarja kelteni. s ezért Istennek tetsző". ezért hangsúlyozott az antiheroikus nézőpont is.regény az eredeti tőkefelhalmozás korának valóságát plebejus szemléletű. ahol sarcolnak. ennek rendeli alá. a mű egészét ebből építi. fosztogatnak.

A túlélés reményében zászlót-hitet változtatnak (ahol "mindenki derék lutheránus". évéből: "Németország elvesztette lakosságának több mint felétÉ" stb. hogy milyen köntösben (a protestáns svédek. a harácsolásért folyik a küzdelem: "fenn" hódításért. a hazafiság érvénytelenített fogalommá válik. hogy a lányomat fejbe vágták. Az időmúlást.szerencsés kappaneladás" (2. itt a stílus tárgyilagos marad. az árulóvá lett parasztok. Tilly temetésekor (1632) . amennyire a külső események a seftelési lehetőségeket befolyásolják.). de egyéb semmi" (3. kiderül. vetített vagy táblára írt.) A többi feliraton a "nagy" fordulópontok lecsapódásának ironikus volta a meghatározó: "Tilly magdeburgi győzelme Kurázsi mamának négy tiszti ingbe kerül" (5. s bár ez a bevezető is indoklássá. a helyszínváltásokat a jeleneteket bevezető. Mindegy. harangozni meg nem lehet: épp az elesett .). hogy így a fűbe harapott. a lényegesre hívják fel a figyelmet: követhetők ugyan a történelmi idő tizenkét évének eseményei is 1624től 1636-ig. az ellentmondásosságnak [É] konkréttá kell válnia. az értékek. ellentmondást kell tudtul adniuk. [É] a dialektikának. hogy a "tízparancsolatnak haszna nem volt még sosem" (Salamon-dal). és a csata kellős közepén bekapott egy golyót . hogy nem olyan tökfilkók . ruhaneműért. "Wallhof erődje előtt viszontlátja fiát . "mindenki derék katolikus"). a koldulás magyarázatává válik. mert előre megkapták zsoldjukat. A mezőben köd volt. Ezek a "kivonatok" a gondolatokra. az epikus jelleget is erősítő feliratok közlik.). de a birtoklásért. (Kivételes a 9.a tábori pap által kommentált távoli dobszó és gyászzene közben . De ha az ember jobban odakukucskál. (Az író szerint "a feliratoknak kritikus minőséget kell tartalmazniuk. baleset érte. "lenn" élelemért. leigázásért.). ha fordul a kocka. mindenki részese a háborúnak: az elembertelenedett katonák. ami szép. hogy a katonák "elszelelnek" a temetésről." (6. 3. elfogadott "morális alap".. ott. "felszabadításért".vezetik a háborút.a markotányosnő leltározik és anekdotázgat: "Bizony kár a zsoldoskapitányért huszonkét pár harisnya -.). előrekeveredett.) A "nagyfejűek" halála is többszörös gúnyolódási alkalom ebből a perspektívából. s mindenért. pontos háttérrajza a háború 16. erények "eladása" kerül a legkevesebbe: "a becsület elveszett.") A Kurázsi mama-féle nézőpontból sajátságosan köznapiak a világesemények: "nekem az a történelmi pillanat. amennyiben ironikus összefüggésbe hozható a kisszerű üzleti ügyekkel. a kurvává váló lányok. ami jó." A komikumot fokozza. Különben a magamfajta kicsiny ember nem is segítene nekik" (Kurázsi mama. a tisztesség. az volt a hibás [É] eltévesztette az irányt. jelenet hosszabb. mindez azonban csak annyiban érdekes.már csak négy viharlámpás van hátra. mint mondják.a háborút a haszonért vezetik. A tomboló nyomor és az erkölcsnélküliség romlásba dönt: amikor "egy zacskó sóért az ekéjüket" adják oda és "apácákat érnek rabláson" (9. a katolikus németek látszólag vallási eszményekért harcolnak).

s velük masírozhat tovább" / "mióta elzüllöttem.. de azok békében is elvesznének"(7. majd a hősnő első megszólalása: "Nem engedem. ill. mintha valami nagy eset történt volna. Amikor Gusztáv Adolf. "a svéd király elesik a lützeni csatában" (1632). önellentmondásos tábori pap gúnyosan rajzolt. a Salamon-dal) a .így alakul ki a mű hármas tagolása (3. ill. végül másokért feláldozza önmagát (11. A két kulcsfontosságú song (a Nagy Kapituláció. hogy elvegyétek a kedvem a háborútól [É] lekaszálja a gyöngéket.).. 11..). Ironikusan ellenpontozó szerkesztési elvek érvényesülnek Eilif két jelenetében (2. egy katona betömte a száját"). Az események fő vonulatát a markotányosnő üzletmenete adja..).).nem változtatja meg életmódját.). aki. 8. s amikor a "felszedett" hajdani óbester bátyjának özvegyeként előkerül. Nem tudok többet katonáknak prédikálni". [É] és mi gátol. és akkor "a béke Kurázsi mama üzletét tönkremenéssel fenyegeti" (8. aki vitte valamire a háborúban". miután összeáll Kurázsi mamával. aki kalmárkodása közben egymás után veszíti el három gyermekét . de aztán megnyugszol vagy pálinkát kapsz. a békés (10. megjavultam.). a zárlatban. akármilyen mészárlás folyik [É] s akkor a háború megkapja a te ivadékaidat is.). a háború véget is érhetne. A darab szerkesztésében a tanulságnak rendelődik alá az ellentételező jelenetsorrend: a mű felezőpontján Kurázsi mama megátkozza a háborút (mintha tanult volna már szerencsétlenségéből). hogy ne sokasítsd a fajtádat. akik háborút csinálnak. Ugyanígy újra megjelenik a Lamb Péterré nevesedett szakács is (2.). s állatot az emberből" / "a háború kielégít minden szükségletet [É] ellövik a fél lábadat.főkapitány "parancsára lőtték szét a templomokat" (6.. hogy anyja rá hivatkozva . aki saját magát árulva átvergődik mindenen. a szabadulás lehetőségét is felajánlja az asszonynak (hollandiai kocsmároskodás formájában). 3. végül megint csak ugrabugrálsz. 9. megverik és végleg elcsúfítják (6..). és 8. átvészelő alakja.). erre csap rá a (rögtön ezután) bevágott felirat: "Kurázsi mama kalmárpályafutásának magaslatán". a felvezetés és a fokozásos tendencia szabja meg: a háború okozza némaságát ("mikor kicsi volt. A név nélküli elvi figurák közül a leggyakoribb útitárs (és hivatásának ironizálási lehetőségei miatt legfontosabb is) a véleményváltogató.). az üres kocsiját egyedül húzó Kurázsi záródalaként tragikus ironikus fokozás: "aki még nincs föld alatt / Kapcát cserél és talpra áll"."nem hagyom itt a lányomat" . 8. megtudja. Visszatérő figura Yvette (3. Megértő és vádló egyszerre: "azok a bűnösök. A songok közül a groteszk "kínálgató nóta" keretezi a művet. ezért szökni próbál (9. de Kattrin magára hagyása árán. megállapíthatják róla. Kattrin sorsának bemutatását az előkészítés. "morálisan süllyedő". 8.) és a feldúlt parasztházak képében (11. hogy van "legalább egyvalaki. erre irdatlan ordítozásba csapsz.

melynek gúnynevét köszönheti ("a rigai tüzérségi tűzön" kelt át. de egész életmenete a rossz választások sora. Yvette). haszonleső-alkalmazkodó központi szereplőnek "nem jut eszébe. akárcsak később Eilif (az ő esetében fokozott a tragikomikum: koldusbotra jutott anyjának utolsó reménye. Gyerekeinek életével is üzletel. hogy eladhasson ötven. aki nem. élettapasztalatán alapul a Nagy Kapituláció dalában megfogalmazott meggyőződése: "nyelni kell.). Kattrin holttestét anyja a parasztokra hagyja. hogy nagyon nagy olló kell ahhoz. és "sor kerül egy akcióra is a háború ellen (a néma Kattrin)" (Brecht). az éles nyelvű. Eilif katonának áll (2. az szükségszerűen meghal (a két fiú). de egy francia "nevelte". mert Stüsszit önvédelemből nem ismerheti fel. Azt hiszi. így nem tudja megmenteni Eilifet (8. az ő pálinkáján lerészegedett katona veri meg az áruért járó Kattrint (6. ezért nem akadályozhatja meg lánya végzetes dobolását (11. pap. mert az életükbe kerül. üzletelni megy. már penészedésnek indult cipót). életben marad (Kurázsi. ezért "adóznia kell" neki. "A csatamezők hiénájának". mert gyorsan odébb kell állnia.két fiú halálát követő jelenetekben (4. saját gyerekeit megóvhatja. sokáig egyezkedik a váltságdíjról.) hangzik fel.).épp az ő elveivel ellentétben . A kisember hétköznapi bátorságának megtestesítője: "A szegény ember nem élhet kurázsi nélkül. a városból menekülőktől olcsón akar portékához jutni. ezalatt Stüsszit kivégzik (3. anyai érzései és seftelő kapzsisága között kell döntenie. így vétkes is. A figurák nem egyénített jellemek. az ezeket előkészítő jelenetekben is) üzleteléssel foglalkozik. így a fiú "dögtemetőbe" kerül. Kattrin Haupt pedig félnémet). ha a háborúból ki akarja vágni a maga részét" (Brecht). Tragikus ismétléssor büntetése is: el sem temetheti őket.).s a fiú már rég halott). haszonélvező és eszköz. hogy mindhárom gyerekét eléri a háborúban a halál. az meg éppen félelmetes bátorság." összetett figurájában a falstaffi cinikus morál egyesül Niobé saját gyermekeit is elvesztő keménységével. Kocsija szinte a negyedik gyereke ("Lánya megmenekül.gyerekei nem tanultak meg alkalmazkodni. A nyitó jelenet a család ironikus bemutatása: informál Kurázsi bátor akciójáról. császárt tűrnek. egy lengyeltől. áldozat is egyszerre. nincs más oltalom". A bemutatkozó szituáció orákulum-jelenetbe vált át: Kurázsi mama cetlihúzásos jóslásából már ekkor tudható. pedig elvesztésükért kétszeresen is ő okolható: egyrészt . Stüsszi 'Kovács' apja svájci pallér volt. Ezen az ismétléssorozaton alapul a mű tanulsága: amíg ő alkudozik. másrészt a markotányosnő mindhárom halál bekövetkeztekor (sőt. A lételemévé vált szerzési vágy és a túlélés ösztöne hajtja. majd mozgalmas életútját reprezentálja "finom kis famíliája" (Fierlingné Eilif fia ' Nojocki'. Különben elveszett [É] és hogy pápát. 9. A háborúból él.. az ekhós . szakács. hogy találkoznak . nevét magyar nevelőapja miatt kapta.). hanem elvi magatartásformák: aki képes felismerni a helyzeteket és alkalmazkodik.).

egy-egy strófa a főszereplők sorspárhuzama: Salamon bölcsessége Kurázsi leleményét.a Brechtnél ritka . emberséges. Corneille Cidjére [É] azaz minden olyan műre. amely a hősiességet dicsőíti. aki nem ismeri fel a változó értékrendet: a háborús erény a békében bűn lehet. összekapcsolnak idősíkokat. kisemmizettségét. Szokatlannak tűnhet az érzelmi hatáskeltés.) Kattrin hőstette túlmutat az elidegenítésen. Caesar bátorsága Eilif hősiességét. vagy a nemzeti eszményeket magasztalja" (Brustein). . bár Brecht szerint "az epikus színház semmiképpen sem mellőzheti az emóciókat".az uralkodó tulajdonságok kicsiket és nagyokat egyaránt tönkretesznek. céltalan. ne fuss fejjel a falnak.szekér is. amikor Eilifet elviszik. a záróképben az üres szekér leplezi le teljes magára maradtságát. Az "okos" Eilif a hőst játszó gátlástalan. családjukat nem féltik. módosított Salamon-dal az erények. A Nagy Kapituláció dalát Stüsszi halála után egy fiatal katonának énekli Kurázsi. élettapasztalatának ironikus foglalata a halmozott bölcsesség. "mert az erény nem fizetődik ki. de tartalmilag és formailag elkülönülve fokozzák a kizökkentő hatást. a songok a gondolati szálhoz kapcsolódva. Eilif dala a lányról és a huszárról saját pusztulását jelzi előre). Henrikjére.katartikus pillanat. megszállottan gyermekszerető (jelképesen néma) hős. A Kurázsi mama és gyermekei "Brecht válasza Schiller Wallensteinjére. az eldugott zsoldpénz Stüsszi vesztét okozza. Miközben az egész művet áthatja az elidegenítés és az irónia. ilyen a világ. pedig nem kéne. Kattrin viszont tiszta. (Ezt azonnal meg is semmisíti az irónia: a pusztítás még évekig tart. Az "ostoba. embersége. (Kegyetlen meggyilkolásakor jelenik meg a színen nyíltan a háború.így még élesebbek a kontrasztok. díszes övre alkudozik. de árulásra is hajlandók. Más. mert "az ökör mindennél fontosabb nekik" (11. értékek viszonylagosságát ironizálja. prófétálnak (pl.és közmondássor ("kéz kezet mos.). Szókratész jelleme Stüsszi becsületességét idézi. de becsületes fia meghal"). A felfordult világban általában is eltorzult a tárgy-ember kapcsolat: a parasztok életüket. addig nyújtózzÉ. együttérzése a nézőkét is kiváltja. a dob Kattrin. önérzetes fiatalból vált (szükségszerűen) megalkuvóvá. anyja pedig nem változik. de válasz Shakespeare V. Előreutalnak. A lírai betétek. Tanulságként felfedi magatartásának hátterét: ő is öntudatos. a szerzői jegyzetek szerint kifejezetten beleélést elváró jelenetek is vannak . brutális katona. de minden reményét vesztett lány egyre elszántabb városmentő dobolása .) A normális életre vágyó. A Koldusoperából ismerős. szinte fetisizált tárgyak is szimbolikus szerepűvé válnak: Kurázsi dühöng az áldozatok kötözésére használt tiszta ingek miatt. de becsületes" Stüsszi nem szolgáltatja ki a lutheránusok zsoldját a katolikusok fogságában. hogy ilyen legyen". stratégia nélküli útnak indulását. Szent Márton irgalma Kattrin jóságát . csak a komiszság. fogd be a pofád").

szellemes szatírája. A Mester és Margarita sokrétegű. a regény így a mindennapi élet és a tudatformák viszonyát tárja fel. de akkor egycsapásra világsikert aratott. a realitás és a fantasztikum sajátos ötvözése. a művész feladata és lehetősége . a szatíra. Alapkonfliktusa a humánum és a hatalom között feszül.A mű részleteit Nemes Nagy ágnes fordításában idézzük. A könyv csak 26 esztendő elteltével. rendkívül összetett. (SPIRA VERONIKA) Mihail Bulgakov (1891-1940) írásművészetének legjellegzetesebb vonása az álomképek. továbbá egy remekműnek és alkotójának története is. a vallással. aki a tökéletlen apostolok hamis feljegyzéseit (Lévi Máté) hitelesekkel helyettesíti. az örök emberi értékeket szembesíti a mulandó sikerekkel. Ezért foglalja a Mester (és maga Bulgakov is) üzenetét a legmaradandóbb közegbe. nevezetesen a valóságnak a hiedelemvilággal. 1966-ban láthatott napvilágot. a remekművek örökéletűek. Bulgakov értékrendszerében a művészet a vallás és a tudomány fölött áll már abban is. Ebbe illeszkedik bele Jézus keresztre feszítésének parafrázisa. haláláig írta. főképp a kulturális élet leleplezése és kipellengérezése. Alaptémája kezdettől a felelőségvállalás. Az életművét megkoronázó. A művészet az igazság felmutatásának legtökéletesebb módja. a politikával. ezért lesz a Mester történészből művésszé. amikor rekonstruálni akarja a krisztusi igazságot. idővel műveinek középpontjába kerül az ember és a totális hatalom konfliktusa. Tragikummal fenyegető jeleneteiben is gyakran ragyog fel líraiság vagy komikum. utolsó regényét a sztálini diktatúra idején mintegy 12 éven át. az ideológiával. Alapszinten a szovjetrendszer metsző élességű. különös világú alkotás. A regény első része zömében a harmincas évek Moszkvája elé tart . a kicsinyes gyarlóságokkal és bűnökkel. valamint a művészettel való összefüggéseire vet fényt. A művész új evangélista is. hogy míg vallások és tudományos igazságok elavulnak.Bulgakov saját élethelyzetéből következően. BULGAKOV A Mester és Margarita (1928-1940) Bulgakov látomása szerint a modern Krisztusok a művészek. az értelmiség helyzete és szerepköre. a művészetbe.

az igazi művész viszont alagsori lakásban tengődik. továbbá a kistisztviselők már név szerint szerepelnek. és pénzért mindenre hajlandók. ők egyaránt korruptak. A taxisofőr a bennfentesek fölényével dicsekszik: "én tudom az utat! Vittem már utast a pszichiátriára!" Sztravinszkij doktor intézete regényünk cselekményének végére megtelik a fő." Az ablak azonban törhetetlen . A moszkvai kezdőképben egy bódét látunk "Sör. A Berlioz ajtaján függő pecsétről Sztyopa Lihogyejev rögtön arra gondol: "egy cikket adott át. dőzsölnek (pl. A létbizonytalanság általános. sokatmondó pillantást váltott. Valamennyien egy ördögien kiagyalt mechanizmus fogaskerekei. és szolgálataiért cserébe megkapja annak pincelakását. ha erre nincs szükség. sorsjátéknyereménnyel jut átmeneti létbiztonsághoz. "azon a bizonyos helyen megpróbáltak vele szót érteni" stb. A manipuláció jellemző eljárása: a dolgok másként nevezése. A rendszer támasza a besúgás és a belügyi szervek háttérben folyó. azzal felállt. [É] eléggé ostoba cikk volt". Bárki hirtelen "hivatalos személy" lehet. A különös idegent Ivan és Berlioz reflexszerűen "emigráns kém"-nek vélik. A moszkvai kisemberek arctalan figurák. "az illetékes helyen". opportunista. Berlioz.és mellékszereplőkkel. ásványvíz" felirattal - . intrikus. "de megfordítva is történhet. A politikát kiszolgáló irodalmárok és a szórakoztatóipar tisztségviselői kivételezett helyzetben vannak. a Gribojedovról elnevezett székház luxuséttermében.mondja sokat sejtetően Korovjov Boszojnak. onnan bármikor és bárkire lecsapó tevékenysége. a hős "egy másik helyet is megjárt". jaltai és egyéb üdülőkben). vagy feldereng "egy gyanús beszélgetés emléke [É]. becstelenek (pl. A legfelső hatalmat itt megnevezetlen személyek és titokzatos intézmények birtokolják: "egy moszkvai közhivatal". ahol senki sem fogja tartóztatni. a "leleplezett" Husztov: "talpnyaló."Hát mégis bekasztliztak" -. A rendszer hazug voltát és valódi játékszabályait az olvasó Hontalan Ivan esetéből ismerheti meg: "ön nincs a diliházban. hanem egy klinikán. és Berlioz . tehát főként a szabadon gondolkodók) villámgyorsan a "pszichiátriai" intézetbe kerülnek: a szovjetrendszer jellegzetes gyűjtőfogházába.azonnal állampolgári kötelessége teljesítésére indul: feljelenteni. hajjaj.görbe tükröt (Gogolra emlékeztető szatírával). de még mennyire!" . és Ivan feladja a kilátástalan küzdelmet. piszok fráter"). és csak kivételes szerencsével. Lakáshoz például elsősorban Alojzij Mogarics módszerével lehet jutni: feljelenti a "Mester"-t ("illegális irodalmat őriz a lakásán"). Berlioz!" A Varietészínház előadásának kritikus pontján egyszer csak "két fiatalember derűs.ez lesz az ő konkrét bűne a regény expozíciójában . a nagy mű megírásának lehetőségéhez. és egyenesen a büfébe sietett. Az abnormális viselkedésűek (a normával szembenállók vagy szembeszegülők. Hajjaj." Idővel megtudjuk: Meigel báró (egy arisztokrata) a vezetője a külföldiek után nyomozó osztálynak. A társadalom középszintű vezetői.

A szinte áttekinthetetlen sokrétűséget még az is tetézi. csalárdságok és bűnök. olvasó!"). mégpedig abban a világhegemóniára törő birodalomban. Ebben a műben az objektív tények is szubjektív tükörképként jelennek meg. társadalmi torzulások szatirikus ábrázolása. de vissza már nem hozott senkit. vagy a párhuzamos cselekményszálon. mi lehet emögött".szakkörök szervezésében merül ki. Az elbeszélő mintha bújócskát játszana az olvasóval ("Utánam. együtt).vagy épp a szerző . A népképzelet a számára felfoghatatlan eseményt így veszi tudomásul: "ördög tudja. más képzetekkel elválaszthatatlanul összefonódva (hallucinációkkal. Bulgakov fő művészi célja korántsem csupán a konkrét történések. Jeruzsálemben Jézus-Jesua "vándorfilozófus"-kénti emlegetése. a hamis ideológia és a leplezett diktatúra nem csupán általános létbizonytalanságot és szorongást okoznak. vallásos mítosszal stb. hanem maguknak a tudatképződményeknek a megjelenítése. [É] hogy feketemágia nem létezik. Mágikus-babonás képzelgések terjednek. és elsősorban a groteszk képzetek számára teremtenek talajt. Az autó az illetőt "el is vitte. amelynek ideológiai alapja és támasza a mindenfajta misztika tűzzel-vassal történő irtása a társadalmi tudatból.tudatának tartalmaként vagy játékaként. A tömegmanipuláció mechanizmusát Bengalszkij személyesíti meg: "Mi persze valamennyien jól tudjuk. mesével. és mondanunk sem kell . Ezek a hibák. meghamisító minősítése Wolandnak az "artista" (a varieté programján). Ezen a ponton ragadhatjuk meg az egész regény magvát. tömegpszichózissal. nézőpontokat vesz fel. amely a terror elsőszámú eszközeként a társadalmi tudat direkt alakításával próbálkozik. csak meleg kajszibarackszörp. ugyanilyen módon álságos és a lényeget elfedő. Ilyen értelemben nevezzük tudatregénynek. folyamatosan változtatja hangját és közlésmódját is. Moszkva: fonákságok és álságok összessége.onnan nem jött vissza többé!" A rendőr csengetésére Anfisza így szól: "ez bizony boszorkányság"." A közönség egykedvűen tűri ezt az agymosást. és a Sátánt Woland néven (Goethe Faustjából vett elnevezéssel) Moszkvába hozza. "Forduljon csak hozzám. a repülő pénzek után kapdosva. hanem a köztudatot is alakítják. babonával. Egy másik személy " sürgősen kiutazott dácsájára. új és új szerepeket. A legfantasztikusabb és leggroteszkebb fordulatok után nevezi a szerző a művét "hiteles és igaz elbeszélés"-nek. a szereplők . A Városi Albizottság vezetőinek tevékenysége a megfelelő ügyintézés helyett . mégpedig éppen abban a szovjetrendszerben. .sör és ásványvíz viszont nem kapható. sőt az autó maga sem jött vissza többé". Jellegzetes fonákság a "másodlagos frissességű tokhal" kifejezés is. hogy az előadásmód is folyamatosan változik. de a szocialista öntudatot ugyancsak meghazudtolva tolong egymás hegyén-hátán. Bulgakov leleménye: ezt a hiedelemvilágot jeleníti meg regényében. fantasztikummal.

hogy pontosan látja egy elkövetkező esemény valamennyi előidéző okát. A bértollnok kritikusok írásai engedelmesen visszhangozzák és ismételgetik. az ember és kiváltképp a művész nem tűri a megalázó korlátozást.játszik el a gondolattal Bulgakov -. Az emberek sorsáról önkényesen rendelkező korlátlan hatalom azonban csupán fantazmagória." A tizenötödik fejezet egészéről csak utóbb derül ki. Máskor önellentmondással vagy cáfolással bizonytalanítja el a befogadót: "Mégis azt kell azonban hinnünk. aki felfüggesztette" . E megfoghatatlanság. Ez az átminősülés viszont egészében megkérdőjelezheti az addig elbeszélt történetet. A szovjetrendszer egyik ideológiai alaptételét már az első epizódban megismerhetjük: Hontalan elvtárs erősítgeti az idegennek. hogy az egész történetsor csupán Ivan megmozdult lelkiismeretének és képzeletének szüleménye? Lehet. Századunk embere azonban erre egyelőre képtelen. görcsös és könyörtelen ateizmus. hogy tűrhetetlen a vallás becsempészése a sajtóba és a köztudatba. szűklátókörű. A szatirikus fejezetekből kiderül. belső békével. sem a köznapok világában. ahogy lennie kell: erre épül a világ!" A sztálini (és a császári) rendszer azt hirdeti: az ember kiterjesztheti uralmát a világ felett. hogy az egész regény azonos a Mester művével? Mindegyik értelmezés mellett és ellen is számos körülmény szól. hogy a jövő irányítása az ő kezében van. csak képzeli magáról. hogy a professzor beszélte el a dolgot"É . milyen sivárrá formálja a brutális és kíméletlen vulgármaterializmus a társadalmi tudatot. Ivan. hogy "maga az ember" irányítja a földi eseményeket. a ház ma is épségben áll" szól hirtelen közvetlenül az olvasóhoz.megadom a címet. ha a világrendhez alkalmazkodva él."Némelyek éppenséggel azt állítják [É] A magunk részéről hozzá kell fűznünk. akkor alakíthatja saját jövőjét. A szovjet ideológia másik sarkpontja: a primitív. Világfeletti hatalmat azonban csak természetfölötti lény gyakorolhatna . és legfőképpen embertársai iránti szeretettel. A földi ember viszont csak akkor lehet ura saját sorsának. A regény két főszereplője. hogy Jesua élete az ő döntésétől függ. A világrend az ember fölött létezik. például a Sátán. nem valósítható meg sem a nagypolitikában. Ezt a szólamot részletesebben a párhuzamként szerepeltetett Jerusalaimban (azaz a római birodalomban) fejti ki a regény: Ponczius Pilátus helytartó nyilatkozik úgy.figyelmezteti Jesua az önhitten nyilatkozó Pilátust. "Mindig úgy van. "Csak az vághatja el a hajszálat. de az ő jósképessége is mindössze annyi. hol kezdődött az álom? Lehet. A lélek belső . hogy álomkép-sorozatot olvastunk. majd a Mester ezen a ponton kerül szembe a rendszerrel. alázattal. változékonyság és sokféleség szerves összefüggésben áll az egész mű legfontosabb művészi mondanivalójával: a világ végtelenül gazdag. hogy egyik személyleírás sem ér egy hajítófát sem. megmutatom az utat. a törvényei kikerülhetetlenül érvényesek: "A tégla magától sose esik senkinek a fejére".

Berlioz halála pedig a különös cselekménysor kiindulópontja. de belső dilemmával küzdve tagadja meg a meglátott igazságot. hogy meglátják-e a magasabb értékeket. a képtelennek látszó jelenségekre. amelynek legfőbb részei: a vallás és a művészet síkja. amelyet a hit. Lévi Máté árulást követett el. Pilátus hasonlóképp politikai megfontolásokból (Tiberius hű alattvalójaként). Meigel báró és Afranius az eszméket pusztító politikai hatalom kiszolgálói. a képtelennek tűnő események elfogadása testesíthet meg. néni? . hetedik fejezetben érkezünk el ide). a jelenben a Woland-csoport tetteinek. alkalmazkodnak (Mogarics. Ebből a bérleményből "két esztendeje [É] rendre nyomtalanul eltűntek a lakók [É].Hát te hol vagy. . akik meglátták a magasszintű eszméket. A valóságos vagy képzelt cselekvések mindvégig két síkon. Jelentékenyebbek azok a szereplők. a keresztény mítosz parafrázisaként) játszódnak. Kajafás az "óhit" főpapja. bár Jesua az ő érzéketlenségének. az értékek árulói. A legszélsőségesebb. hogy hogyan reagálnak a "hihetetlen dolgokra". Berlioz). illetve áldozatai. ezen keresztül a népe (még inkább a saját hatalma) elleni támadásnak tekinti. A regény szereplői vagy a lelkeket elsivárosító rendszer szolgái. azokat egyszersmind összeköti a metafizikai szféra. hogyan cselekszenek. akik részesei vagy tanúi lehettek a csodának (az ókorban Jesua tanításának. Sztyopa Lihogyejevnek és Berlioznak a bűne-bűnhődése szolgál példázatul (párhuzamos jellemekkel és sorsokkal kísérve) a regény első felében. a szereplők világa. Aszerint méretnek meg tehát. Az alakok nagy többsége a diktatúra engedelmes kiszolgálója. de keservesen megbánta." Mindezek végiggondolása után többet mondanak számunkra a hagyományos regényelemek: a színhely. Júdás és Mogarics feljelentők. A Mester és Margarita regénytere különleges szerkezetű. E két konkrét színtér felett húzódik.gazdagságához kellene visszatalálnia a modern kor emberének. A cselekménynek nem a kezdő színhelye. ajtaját hivatalos pecsét zárta". ezért szorgalmazza Jesua kivégeztetését. s csupán az a kérdés. Gyávaságáért meg kell fizetnie. ő Jesua fellépését ideológiai fellazításnak. a művészet igazságának). . brutalitásának lelki motivációját is meglátja. nevezetesen a jelenben (Moszkvában) és ezzel párhuzamosan az ókorban (Jerusalaimban. a fantázia.én nem vagyok felelte Margarita. szerkezet stb. de a gyújtópontja a "Szadovaja 302/b épület 50-es lakása" (csak a "Gyanús jelenségek egy moszkvai lakásban" c. és ha igen.Mindjárt gondoltam mondta a gyerek. A jelenlegi lakosoknak. legprimitívebb alak Marcus. megtisztul. . a Patkányölő.Csak álmodol engem. Többkevesebb tudatossággal haszonelvű életet élnek. hűséges tanítvánnyá lesz. akiknek nincs kapcsolatuk a metafizikai szinttel. Valóság és álom összetartozását a gyermeki lélek még természetesnek látja: ". az idő. vagy megvan bennük a szellemi-lelki rugalmasság.

hogy a Mester remekművének utolsó szavai: "Ponczius Pilátus lovag. aki megírja igaz alkotását. A szerkesztő által kevéssel korábban "rendelt" "vallásellenes költemény" írásakor szelleme (művészi tehetsége) már tiltakozni kezd. mintha az eszményi művészsors megvalósulása volna. majd a másként gondolkodóknak kijáró büntetésen keresztül eljut az igaz és örök értékek meglátásáig. feljelentés. hogy ebben a regényben az ő élete van megírva". amikor szerelmese már emberi képességei határáig eljutva a klinika lakójaként szenved. az igazzá válás képessége. méltó társa és támasza. "mi már réges régen szerettük egymást. aki vakon szolgálja a rendszert. másrészt eszményi nőalak (falernumi bor mérgezi meg. belső válságba kerül (belátja. A Mester pályája ott kezdődik. A Mester pedig búcsúzásakor megígérteti vele. Veresége (Ivanhoz hasonlóan) depressziós állapotba juttatja. A második részben. a "költőcske" Ivan Hontalan. A kultúrpolitika őrá (regénye miatt) hisztérikusan támad: a rendszer legnagyobb ellenfele a művész. Története légies. A Mester ellenfele ugyanaz a korrupt és korlátolt rendszer. Margarita egyrészt valóságos földi asszony (amikor meghal. Az első rész főszereplője Ivan Hontalan. "Az asszony azt mondta. amellyel Hontalan meghasonlik. szívroham végez egy asszonnyal moszkvai lakásában). A Mester és Margarita egymásnak rendeltettek. legnagyobb veszélye pedig az igaz műalkotás. bonyolult. végül a Mester.Az íróknak három típusa jelenik meg: az irodalmár (Berlioz). regénye pontosan így ér véget. finom oszlopcsarnokokkalÉ"). Kivételes lehetősége adódván "nekiült regényt írni Ponczius Pilátusról". Sorsa egy és azonos a Mester művészetével: "Váltig állította. Judea ötödik helytartója". azért indult el aznap a sárga virágcsokorral a karjában.fogadkozik).alakjuk a befejezésben tehát még szorosabban fonódik egybe. Megvan benne a változás. hogy "megírja a folytatást" . Ennek a jogát próbatétellel szerzi meg: a Sátán bálján mindenkit egyformán . a művész. elfogatás és az "idegklinika" lesznek a Mester kálváriájának állomásai. a Mester múzsája.emlékszik vissza a Mester -. átveszi szerepét. Költőnk Berlioz halála után meghasonlik. sőt éppen Jerusalaim kel benne életre ("látomások. de azonnal örök életet nyer). ahol Ivan Hontalané elakad. kiegészítője. amikor még nem is ismertük. hogy én végre rátaláljak" . az egész mű címszereplője. hogy rosszak a versei. de őt Margarita." összetartozásukat nevük alliterációja poétikusan is jelzi. Sajtókritikák. képek sora vonult el előtte. eszerint a "Mester" (és vele együtt tán Ivan is) Bulgakov alteregója. aki meglátja az örök értékeket és szolgálatukba lép. romantikus. Többször olvashatjuk. a szerelme nem hagyja elveszni. Bulgakovnak A Mester és Margarita c. "egymás vágyaiban születtek meg". Furcsa. márványépületekkel. a költő. nem létező várost látott. és kiharcolja számára a megdicsőülést. lírai. "nem írok többet" . ő az egyik betétregény főhőse.

kinevettethet vagy megdicsőíthet. A szerkezet mozaikszerűen épül fel. másrészt a bonyodalmak megoldódása már az első fejezetekben elkezdődik. Bár a fásult Mester visszavonulna a magánélet (a szerelmi boldogság) menedékébe. A zömében szatirikus első rész után Margarita uralja a második részt. hogy az expozíció részei csak a mű derekán állnak össze. hogy nincsen ördög. "céljuk felé" vezető útjukon "eltűnt minden csalás". gatyában rostokol. vagy pinceodúban kuksol. mondhatom!" . (Az abszolút rossz és az abszolút jó az abszolútumban azonosak. de egymás kiegészítőinek is tekinthetők. a Sátán . végül mégiscsak belátja. a regény végső szakaszában a szerepkörük öszszemosódik. hogy az ördög uralma csak jó lehet. Az egész regény alapértéke a humánum. A Mester Jézus földi mártírsorsát éli újra a humánum és az abszolút igazság szolgálatában.elhozza a szabadulás lehetőségét. A Sátán (a vallás tanítása szerint) jóllehet Jézus ellentéte és ellenfele. ez az "érdemtelen hírnév" mindörökre szóló szenvedést okoz számára. a fantázia és a hit teremtményeit. de kizárólag a művész közbenjárására. Ponczius Pilátust is a halhatatlanság birodalmában látjuk viszont. [É] akkor mi sem természetesebb: az alvilági erőkhöz fordul segítségért. fejezetben kilépnek térből és időből." Woland. és az öröklétbe jutnak. sőt Moszkvában. mely apoteózissal zárul.korholja a Mester Ivant.szeretettel tud fogadni. A valóság olyannyira fonák. A megoldás. ha eltűnne róla az árnyék?"). (". kitágíthatja határait.) Woland tehát korántsem csupán a gonoszság szellemeként látogat a földre ("hogyan festene a föld. a képzelet. a sátáni gonoszság birodalmában egyoldalúan az igazságteremtő énje szerepel. Ez egyrészt azzal jár. aki "maga formálta alakjá"-hoz így szólhat: "Szabad vagy!" A művészet hatalmas erő: az alkotó általa felülemelkedhet a zsarnokságon. a szeretet.mennyei utasításra . "Amikor az ember úgy ki van fosztva mindenéből. és Margarita ennek a felebaráti kötelességnek eleget tud tenni. büntethet és igazságot szolgáltathat. ahol a zseni kórházi ingben. hogy vállalnia kell "az álmot". A főszereplők a 32. értelmezheti a valóságot. mintegy önmagához is szólva.) Nem élet az.Itt kuksol az elmeklinikán. Furcsa. Megtisztulása mégis lehetséges. aztán arról papol. eltitkolva saját gondjait és fájdalmait. leleplezhet. de mivel őt a bűne (gyávasága) juttatta ide. beemelheti művébe az álom. A Mester sapkájára hímzett "M" betű és Woland cigarettatárcáján a "W" monogram hasonlósága jelentheti azt is: ők ketten egyszerre ellentétei és párhuzamai egymásnak. A vallásos hit magába foglalja a . és kimondja: "Soha többé nem leszek kishitű". a művész megszabadítása a fantasztikum szintjén következik be.

A világirodalom legnagyobb regényei . A regény emberi lelkeket tud teremteni. Feltűnő a zenei utalások nagy száma ebben a regényben (a zseniális pszichiátert Sztravinszkijnak hívják. az a befogadó számára is valóság. a Margarita báli ékszerén látható fekete uszkár stb. Amit a művész valóságként mutat be. a végtelenre törő főhős. Gogolt és Dosztojevszkijt kell megemlíteni. Cím szerint szerepelteti az író a Don Quijotét. a művészet új életre keltheti és diadalra juttathatja őket. Hozzájuk adhatja magát s mindazt. Az íróelődök közt Menipposzt. a fejfájás és az álmatlanság. a pénz (Lévi Máté eldobja. amit a társadalom mélyéből és a . hogy az író nem halássza." NéMETH LáSZLó ISZONY (1942-1947) Minden műfaj tud valamit. a Chartreuse de Parme . A művészet az emberi szabadság legteljesebb megnyilvánulása. de ide sorolható Berlioz és Fagót neve is stb. A szerkezetet összekapcsoló elemek az ismétlődő motívumok is: a hőség és a zivatar. a Bovaryné.csak csökevény. a kettős és a polifonikus regény. a boszorkányszombat zenekarának karmestere Johann Strauss. az eszmeregény és a parabola műfaja áll Bulgakov alkotása mögött. A művészi igazság kifejezéséhez és érvényesítéséhez az alkotó tetszése szerint lépheti át a köznapi élet törvényeit. [É] A szabadság éppen abban van. torzulás. amit a többi nem: létét épp ez igazolja. Margarita neve. a Holt lelkeket és legfőképpen a Faustot. [É] hosszadalmasságának épp az a nagy eredménye. Bűn és bűnhődés.Anna Karenina. amelyet a szerző közvetlen mintájának tekint. ezek a mű sokrétűségét és rejtélyességét növelik. a boszorkányszombat. a Revizort. A teljességet a műfaj összetettsége is szolgálja: az emberiségköltemény. az időmeghatározás formulája ("a tavaszi Niszán É-dik napján"). a nap és a hold. helyesebben lélekteremtő regények. Judea ötödik helytartója. Goethe művét idézi a mottó. A regény realizmusa is ebből következik.humánum értékeit és parancsait.lélektani tételek irodalmi illusztrálása . a moszkvaiak egymást tapossák érte). Goethét. valamint a Sátán alakja. hogy a lélek minden redőjét ki tudja bontani. Amit lélektani regénynek szokás nevezni . a szálakat összekötő és végül valóban megjelenő kifejezés: "Ponczius Pilátus lovag. hanem teremti az emberi lelkeket.mind lélektani. és legfőképpen a sokszor előre jelzett.).

amelyben éppúgy ott van mindennek a helye. amikor a magam Akteonját már széttépettem [É] s még így is azt éreztem. naplóban. jegyzetben foglalkozik írói módszereivel. anatómiáira lefordítva". távolodóban. Az író alapvető célkitűzése egy tudat kialakítása: "amit én egy regényben elő próbálok állítani. Ezért van a főhősnek nálam nagyobb jelentősége. egy szobor benyomását. elégedetten babrált a másikon. sokrétűségében is megmutatkozik. melynek befejezésére műértő barátok bíztattak. az az olvasóval megéletett tudat.csak emberek maradjanak. hogy az író megvizsgálhassa. A . másrészt e művének tudatos formaépítő törekvése is a tragédia-műfajhoz való közelítés: megvan a katarzissal záruló három felvonás.az író intellektusa a problémák természetében. öt évig vártam vele. a társadalmi. hogy kicsit több dereng át a görög meséből. hogy beszünteti a Kelet Népét. A derekán meghalt. Ez volt az egyetlen munkám. a regényformát "kell választania" . Ebből a pillanatnyi iszonyból. orvosi precizitással elemzi a sajátos női érzésvilágot és lélekállapotot. körülfogottan. egyetlen alak. de mítoszát írás közben kell kapnia . mint az ő tudatában. akkor rémlett föl. Kárász Nelli tudatregénye "egy mozdulatból bomlott ki [É] Két házastárs ült egymás mellett [É] s az egyik kényelmesen." Németh László több kötetnyi anyagban vall életéről. a hátam mögött. alkotásai születésével és problematikájával: gondolataira. mint az emberi bensőé . Ahhoz. a lélektani és a mitológiai sík. A történet vége) . már csak írás közben jutott nem az eszembe. A családomnak kellett eladnia. és vívódnia kell". mint ami kellene. Egyrészt. A házasság története. Hogy Artemisz szét is tépett valakit. ahogy a görögség Artemisz körül. az elképzeléséből nőtt ki az Iszony. sok műhelytanulmányban. megszorultságukban. mert az író felfogása szerint az ember a tragédia léthelyzetében van "zsákutcában." A sokdimenziós műben egybeolvadnak a különféle rétegek.kompozíciós értelemben . azzal fenyegetett. a miliőábrázolás éppoly hiteles."monumentálisra nőtt novellára" is emlékeztető lélekteremtő regény "burkolt tragédia". Az. ezért kelti több regényem is. (NéMETH LáSZLó: REGéNYŤRáS KöZBEN) "Az Iszonyt Móricz Zsigmond parancsára kezdtem el. ha nem egy tudat vonalakra. hogy hősnőm körül az egész világ egy hangulatát idézzem föl. elemzéseire támaszkodhatunk művei értelmezésekor. [É] Az ember regénye meséjét tudja. az érzékeimbe.az író rendkívüli érzékenységgel. Egyetlen nőalakra irányultan e műve is "monódia" .csillagok magasából hozzájuk szít É .így születik meg az Iszony. (A három fejezet: Az esküvőig. mint más regényíróknál. a pszichológiai analízis összeszövődik a korrajzzal. "milyen tudat felel meg a mai Dianáknak". Mert mi más az igazi szobor is.tudomást azonban még akkor sem szabad vennie róla. a nemesebbiken.

nekem gyónja meg azokat az érzéseket. "alattomosan segédkeznek" a fiúnak összeboronálásukban. hogy Sanyi énrám emelt igényt. Sanyi eladósodása után. nekem kellett a testemet-lelkemet egy életre összekevernem vele: még a jó óráinkban is ott éreztem valami sötétet. zárt szerkezetű alkotás: a huszárpusztai magány csendjéből Nelli a cenci erdők csendjébe. s a barátait csak azért szíveltem. hogy mit érnek. majd vadul támad is -. amit az életben kerestem. majd Cencre menekül. feszültséggel teli. hanem Terusba vagy másvalakibe szeret bele: később elviselhetetlennek érzett tulajdonságai [É] megbocsáthatónak.") Az esküvő (és a teljes kiszolgáltatottságát tudatosító pesti nászút) után minden esemény konfliktusaikat szaporítja: egymást követik a viták. amit be lehet látni.") Kárász Nelli és Takaró Sanyi házasságtörténete a mű lélekelemző. ("A magányos kószálások a kutyákkal. amelyeket egy más pusztán lakó Nellike iránt érez."mi lesz belőlem Sanyi nélkül [É] mi lesz belőlem vele" . húzza az időt: gondoskodó anya lesz hirtelen. csak ne akart volna az uram lenni. tán én is azt gondolom: nem is járt olyan rosszul az a Nellike ezzel a Sanyival. s ez a csendes egymás melletti munka: ez volt az én titkom. ellenkezése. édesapja halála döntési helyzetbe kényszeríti: "kétféle rémület közt" választva . amiben boldog voltam. mert az ellenségeivé sikerült tennem" -. hanem erő. a gyűlölet "árnyalja". hanem hogy mit akarnak egymás életében. a vendégeskedésbe "Itt éltem egy ember kenyerén. [É] édesapa halála. Sanyi rosszul választ . a megtalált részvét gyógyító állapotába tér vissza. [É] Ha ő nem belém. az összecsapások . Amikor már egyértelműen tiltakozna. édesanya gyámoltalansága.már nem tudja irányítani az eseményeket. Ťgy azonban. a "megnyert nyugalom". beleveti magát a munkába. végig meghatározza Nelli szembenállása. biológiai-pszichológiai síkja. sőt kedvesnek tűntek volna fel. De "a rossz házasság . néhány kosztossal (a "kifőzdével-panzióval") foglalatoskodik. mert szülei és barátnője. szívszorítótÉ") A Takaró-fiúk (nevezetessé vált) krumplispalacsintás újévköszöntő látogatása után összesen kétszer találkoznak személyesen (közben Sanyi csak a leveleit küldözgeti óvárról). Sanyi ostroma nem érv volt.Az Iszony fegyelmezett formájú.kapcsolatuk nem az idők folyamán romlott meg: ismeretségük (első pusztai találkozásuktól kezdve) eleve diszharmonikus. utolsó cseppként. "betört lóként" veszi tudomásul házasságuk "hallgatag megállapodását". de Nelli ellenérzései erősödnek. a szégyen is: "Ennek a lánynak dolga volt Sándorral. keresi az álmegoldásokat. sőt.gyalázatossá is tesz": az egyre erősebb testi-lelki undort csak az irtózat. ami megroppantott. ("[É]én is meg tudtam volna szeretni őt. [É] Valamiben mindketten egyenlők voltunk: ugyanaz a férfi . Az emberek viszonyát nem az szabja meg. ("Az ágaskodás állapotából átjutottam a megadáséba. Terus. a düh.védekezik. a pótcselekvést. Ha mint bizalmasának. végül.

értékrendjét. s a lábammal is rúgtam őt magamtól. "magának való". "pontosan tudtam. hogy ami házasságában számára iszonyatos. leginkább azért támad. de a szukáét is. hogy leplezze tehetetlen kiszolgáltatottságát. Ťgy is. nem is lehet féltékeny: nem egészen igaz [É] ó. A puszta. (Ugyanez fordítva is igaz: "Szegény Sanyinak az volt a szerencsétlensége. a világpiszok. a bensőmet bepiszkítja. a ("kurrogás" helyett) általa vágyott "páros magányban" képes lehetne a házasságra.") Az egész folyamat.egyszerűen undor? Hogy ugyanaz a test. elönt". még ezen is osztoznom kell [É] ha már hozzá vagyok kötve.. hogy a párna túlsó felén nincs ellenállásÉ Sanyi nem játszott. Mivel Sanyi nem képes elfogadni az ő normáit. értékeit: végzete. konvenció. önmagába zárt egyéniség. nemcsak a maga piszkát hozza. az eleve meglevő iszony erősödése.de csak a beteg Sanyi gyengesége teszi lehetővé a végkifejletet. "fölösleges és szégyenletes dolgokat mondok". majd sógorán. ("A borzalom megduplázta az erőmet. Cselekvési szabadságában korlátozzák a társadalom és családja . hogy megyek és hallgatok" -. Imrén gondolkodva). ". megőrizné tisztaságát. a poklomat nyomoztam benne. [É] Egyszerre csak azt éreztem. hogy aki nem szeret. öntörvényű. "engem vitt a fúriám".") Idegenkedése (férjére hasonlító) gyerekétől és a magára kényszerített falusi társasági élet csak tovább deformálja bezártságában.használt bennünket". hogy pont ő kellett Sanyinak. A szégyenemet. Az a lány. ami belém csap. a féreg. úgy is az emberszenny. ("Az ilyen embert nem szabadna arra kényszeríteni. hallgatnom kellett éjjel a szuszogását. (Beismeri azt is. Az arcába nyomtam a párnát. nem eleve képtelen a kapcsolatteremtésre: fel is merül benne a választás lehetősége (először Ernő. ("Amit akkor mondtam. a csend a lételeme . [É] Félig nyílt szemmel. hogy gonosz és ostoba vagyok"). Amit ő az ő jó szeme nagy leletének tartott. komplexussá növekedése.") Csak az adott relációban idegen. akit kidobtam? Vagy már előbbre: Zsófi is?") Megszűnik minden más érzésfajtája az elhatalmasodó irtózáson kívül . az másnál "nyeremény" is lehetÉ) Tiltakozik szegénységük takargatása és mindenféle alakoskodás. Végigvilágítottam arctól arcig a múltat: ki lehetett az első. hogy egy ilyen lélekbe akadt bele. minden elemével. Kárász Nelli büszke.kizárólag Nelli és Sanyi kapcsolatának terméke. amitől riadozik. az a szilveszteri bál jegyezte el a halállal."én beszélni is úgy szeretek a legjobban. elhatalmasodása. amely az én magányom fölhasítja. mozdulatlanul feküdt az ágyában. a tolnai "kis újdonsült tanító" személyében. tudnom kellett az utait is. ráerőszakolás ellen. a magány. A békés egymásmellettiségben. kitörései egyre közönségesebbek lesznek ("nem tudtam megállni". bizonyos távolságon túl békésen megfér az emberekkel. de az iszonyfolyamat maga is viszonyfogalom .

Terus szerint. A testem alkalmas volt mindarra. gyönyörű. barna lében forgó szemét . hogy nem lehet a nézését elállni" -. ("Az emberekben van egy mérték. lelki. nem is mérték. inkább valami langy. igazságkerülő. és nem is a térben. amire más asszonyé. vonzóbb voltam a legtöbbnél. pamatos hátát. kommentál . Sanyi "a legcsinosabb fiú a faluban. A lelkem nem tudott elegyedni a világgal.az író csak ábrázol . hogy tárgyilagosan. diónyi. barna szeme van [É] a rektorné [É] is azt mondta. én nem voltam ilyen. a tudatos viszszanézésben a múlt képeit Nelli szelektálja ugyan. a Szeréna néni aggszűz lelke: két oldalról is gyűlt bennem a csönd.előbb kezdődött. bár előfordulnak előre. tiszti kantinból. az apja sírjánál. ameddig élek.természetem idegensége . Sőt. azért választja. intellektuális és szexuális. ilyenek vagyunk. Az időtávlatban. egyes képeket kiemel. A megszépítő távolság nem az időben van. Németh László kihasználja az első személy hatáslehetőségeit: Nelli egyszerre átélő és önmagát távolból figyelő-megítélő énjének kettősségét. A büszkesége is az volt. sok testből összefűlt meleg. ha hihetek Sanyi összehasonlításának. hogy az emberek a postán. pszichikai adottságai. Visszapillantása életének bő négy évnyi szakaszára maga a történetmondás.helyzetének adott viszonyai (szegénységük. A hősnő értékel. "dámvadsága". inkább jobb. de mindez fegyelmezetten.") összeférhetetlenségük tehát teljes: alkati. a holdfény. s tart. és saját biológiai. a riadalom. diákkonviktusból. kronologikus rendbe zártan történik. ("É hiú. ("Az én büntetésem . cigány. mint a bűnöm. "kacsmargása". s közben analizálja is saját lelkét.") Nelli viszolygásában fontos szerepet kap antropológiai eltérésük is: saját szoborszerűségével szemben részletezve leírja a "húsember" Sanyi tömzsi.ugyanakkor. meglátja értékeit. ahogy sötétben fölgomolyognak: pontosak. ízléstelensége. mert "áhítatot ébreszt" benne. duhaj csárdásában magukra ismertek. "búgó hangja". Annak a riadalomnak volt igaza. ehhez társul "brácsázása". úgy folyt össze egy csomó Bodolai Ferkóból. önelemző monológja: retrospekció (nyitó mondata: "Még emlékszem a délelőttre. Fehérváron. melyen a Takaró fiúk újévet köszönteni kijöttek hozzánk"). emberek. (Viszont Sanyi értékeli Nelliben a másságot. [É] Az apám magányos sétái. mint rosszabb a többinél. önkontrollal élje újra az eseményeket: "Az én emlékeim. és egész jelleme: kérkedő. kényelmes. "szubjektív igazságának objektív előadójaként" képes arra. kitárulkozó szájhős-volta.és hátrautalások ("Később is sokszor voltam így veleÉ"). magányvágya. pusztaiságuk és egyáltalán: női mivolta). szőrös hátú kezét. Szinte nem is volt Sanyi. a fényképész előtt: de hisz akkor én nem vagyok normális. Az én távolságom ez az emberi dolgoktól". megpróbál megváltozni miattaÉ) A középponti hős énregény formájú vallomása. amelyik azt mondja: mi.") A falu szemében bűne: mássága alkata.

Az író szerint a befejezés .("született ápolóként") az emberekért való szolgálatot vállalja (édesanyjáért. L. De ha már agyonütöttem volna. az egyéniség és átlagember . ("Elismerem. hogy Diana és Akteon történetét írjam meg" (N. értelmezi a vele történteket. ha nem élhet saját elképzelései.). egyre biztosabban tudom. a tartózkodás és a mohóság. Viszont a hiteles jellemtörténethez az írónak "akaratlanul is meg kell szőnie a társadalmat. Az voltam kívánságomban az egész betegsége alatt". A tragikus ember hisz végül a világban is.) "Amikor az Iszonyhoz hozzákezdtem.") Házasságkötésével elvesztett szabadságát .ebből az alkatához már illő életformából tekinti át házassága történetét -. hanem a két alkat közti különbséget is: "Kizárt. ("én magam viszont. szegény emberiségért". "Minden jó regényből kiolvasztható egy társadalomkép.") Nelli és Sanyi jelleme túlmutat egyedi önmagán. ("Az ember ne azt nézze. hanem azt mondja: 'ha el is kell buknom'.az elidegenedés tragikumát feloldó életfilozófia . mindez igazolja.a kiút megtalálása. "Mert a tragikum nem azt mondja: 'úgyis elbukom'. N. két. Diana legyőzi Akteont: ez Németh László "optimista. társasági üresség. éppen mert ."én szabadon akarok lélegezni. de a tragikum nem pesszimizmus. eszem ágában sem volt. de tragikumra hajló" gondolkodása. hanem hogy ő maga hogy maradhat meg önmagának. Zsuzsikáért. vagy elpusztulok" . hogy Sanyi gyilkosa én vagyok. és megfogalmazza nemcsak a két tett. A társadalomnak ez az önkéntelen szőttese. Teréz néniért. hogy csak akkor válik szörnyeteggé.harca. hogy regényeimből inkább a tragikum hallatszik.Jókúti doktor eltávolítása után . hogy . de a regény megfeleltethető a konkrét mítosznak.(de néhány kijelentés Nellinek nem. Magányában részvétteli. pózoló. a határozott jellem és az önmagának is hazudozó. hogy én egy öregasszonyt a pénzéért agyonüssek. minden tekintetben eltérő embertípus modelljei. és kifejti életfilozófiáját. irgalmas és elnéző . L. amely idedobta és harcra kényszerítette. mint az optimizmus". úgy nyeri vissza szabadságát. utal Raszkolnyikov gyilkosságára. és nem bánnám meg. Az epilógusban Nelli megmagyarázza.Sanyi halála után visszanyeri. az "egy darab rá bízott. akkor az a természetemből következnék. az egyedi és a mítosztörténetet összefonják a metaforikus utalások. hogy az emberek mit tartanak normálisnak. ("A nemi élettől csak vadabbá váló szüzességről s ezen át a világgal elegyedni nem tudó tisztaságról aligha készült hasonló írás". csak Németh Lászlónak tulajdonítható). ahogy távolodunk. mércéi szerint. L. de bajos társadalmi tételeket regényben illusztrálni" (N. A két típus örök szembenállása a növényi és a ragadozó természet.).Németh László értelmezésében: a minőség és a minőségnélküliség . sorsképek. a kórházi betegekért). az intellektus és túlzott ösztönélet.") Nelli visszaszerzi magányát.

Takaróék.pillanatnyi ítéletekből. a (rokonszenvesebb) "finom. a lecsúszott dzsentrik és a gazdag parasztok 1920-as évekbeli helyzetének megjelenítése . A Kárász-büszkeség (Nelli és apja szótlan zártsága) látszólag alkati tulajdonság. "a valóság-érzék nem program. aki vállalja Nelliért a börtön kockázatát is. hiteles figurája a dohányszagú Slenkai doktor. Piri tanítókisasszony). leleplezése . de ez a társadalomkép pontos. a gazdasági válság hatásai tükröződnek . hogy mitől kímél meg. de még mindig derekabb. hogy valaki megint "rávasalja magát". nem talál magának munkát.a kb. vissza sem tér a faluba).édesapjának "benne volt a csontjában. hanem háttere az ábrázolt világ. az építésszé lett Imre Pestre nősül. mint a mi férjeink közül akármelyik. sokkal hitelesebb. a sváb állatorvos. Az Iszonyban a külvilág is Nelli tudatából rajzolt. valamint Kardos főjegyző és az "adóügyis" Lajoska. Bodolaiban férje "tanítómesterét" látja Nelli (akinek Sanyi "csak rossz utánzata"). Meg kell becsülnöd őt. (A csak kereskedelmi tanfolyamot végzett Nelli pl. néha egy kicsit szószátyár. Te nem ismered az asszonyok megaláztatását. akiknél "mindenütt zsírosat. Molnár. akit Nelli elfogad és szeret . mint életforma és társadalmi helyzet adja. hogy minden őse a magáén volt úr").nem a témája. szokásaikban még őriznek valamit . a körülötte sündörgő fáncsi férfitársadalom jellegzetes. 4-5 évnyi időtartamot felölelő emlékezésben . hanem képesség" (Regényírás közben) -. koraősz" Katinka (Slenkainé) tanácsokat is oszt: "Sanyi egyszerű. A regény célja nem a társadalom kritikája. hogy realista leszek. Ne azt nézd: mit okoz. szinte reflexekből alakul. Marcsa (Dányiné) féltékeny és kétszínű. naiv ember. de ízlésükben. mintha előre tudom s erőszakolom [É] Ahol szinte belebódultam egy lélek. mint ahol tudatosan szociologizáltam" (N. magyarázatát azonban a puszta. Dányi. sokkal jobb szociológus voltam. az ángyádi takarék elnöke. annak kell bizonyulnom abban a mondatról mondatra folyó választásban. urizáló parasztcsalád.) A házasságra vágyó nők is (Terus. de anyósával csak annak halálos ágyánál békül kiÉ A többiek leginkább a főhősök kontrasztjai vagy analógiái: a Sanyival együtt "kutyálkodó" hajdani katonatársban. csak egy újabb lehetőség lenne. Reális a két háború közti vidéki társadalom. másrészt a gazdag.mindenki mással szemben felmerülnek legalább ellenérzéseiÉ) Sanyi szüleiben Nelli végül felfedezi a rokonvonás-lehetőségeket is. azt nézd. (Jókúti. a feleségek is kiszolgáltatottak. ami a mű". a Kárász-Otrubai família (bár a grófi jószágigazgatásból a pusztai bérletbe csúsztak. a bizonytalan előéletű nőgyógyász.)." . (édesapja az egyetlen ember.az ő (főiskolát végzett) fiuk már valóban kiemelkedhet (a másik fiú."Nem tökélhetem el. tömöttet fogott a szem" .L. a szociológus számára is sokkal értékesebb. egy sors követésébe.) Nelli és Sanyi összekerülése társadalmilag is nehezen egyeztethető: adott egyrészt az elszegényedett nemesi család. Fáncson és Cencen.a dunántúli Huszárpusztán.

).már nemcsak magával. a váramból. nem azt a bizonyos szerelmet. asszonyivá enged" (A Nagy család története) . hazug kocsonya. indulatok egyre gyorsuló ütemét követi. kötelesség.Kárász Nelli a kórházi munkában "enged fel". a Sanyi világábaÉ" -."az élet nagyobb fele: a tehetetlenség. húsvét. Meglátszott a sírnál. hanem aki tudja a valóságot is . sors. mint ezeket a kemény. egyetlen mozzanat sem hagyható ki: még a másodlagosnak tűnő események is fontossá válnak a műben (l. (Maga is ír műveinek filmszerűségéről: "Ha volnának a régi kínai dráma mintájára húszharminc órán át tartó filmek is. távolibb a közölnivalója. Az író és modelljei. "Sanyit én olyan gépezetnek tartottam. az az ő eleme. Az elbeszélés ritmusa az elszabaduló érzelmek. Ismétlődő motívumként kulcsfontosságúak a halálesetek Nelli életében: édesapjáé kényszeríti a házasságba.) "Regényeimben semmit sem ábrázoltam akkora gyöngédséggel. az esküvőt "még a nyári munkák előtt" kell megtartani stb. pótlékát) az élet. Az ünnepekhez és a mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódnak a legfontosabb események (újév. Az egész egy zsíros.végül Sanyi halála hozza számára a szabadulást. indulat rabságába esett nőket. regényeim ahhoz kész forgatókönyvet szolgáltatnának. de voltaképpen érinthetetlen nőiességükbe is beszivárog a remény . Bodolaiék és Imréék látogatása).") A trópusokkal tömörít: különösen gyakran metaforikus kifejezésmóddal . ("A realista író nem az. jól elrendezett karácsonnyal a szemében".s egy magasabb belső valóság érdekében az emberekhez szóló nyelv gyanánt használja. de a hatásos. sárga cipő . de másokkal is törődve új képességeinek kibontakozását . Szeréna nénié meg azt. de annak valami derengését. csak a valóság ábrázolása. pünkösd. Sanyi apjának halála után költöznek be a faluba . akinek nincs más célja. karácsonyok. Németh László képekben gondolkodik. S én lemenjek közébük? Innen. Kárász Nellibe a sógorán át .Minden részlet célratörően komponált. páncélba zárt.fréz szalonbútor. annál görcsösebben vigyáz e nyelv hitelességére és szabatosságára". amikor az ő.és mellékmondatok szintagmákba sűrítésével (sunyító ösztön. kifejező képek tökéletesen beleolvadnak az élőbeszédbe. krémesbaba-feleség).hogy talán neki is tartogat még valamit (ó. a kiszolgáltatottság. Sándor-nap. melynek minden íze énrám van fölhúzva" . "a dobozból kicsapó fagy nem csalt meg". ahogy együtt bőgtek és rázkódtak. a kín: az van benne összesűrítve" . "Sanyi csak a sötéttel jött meg. Béla bácsi halála az Otrubai lányok összeköltözését eredményezi. s megmeredt lényük fellazul. kezemre sírt csókok.Kurátor Zsófiba a sofőrön. és a tárgyak . virágvasárnap."A falu. anyósa haldoklásának hírére hajlandó visszatérni Cencről .is funkcionális szerepűek. abban a "sűrített életben" . hogy Nelli postáskisasszony sem lehet."édesanya ijedt jérceként fordult meg ennek a hangnak ragadozó árnyéka alatt". a Takaróné portájára. S minél elvontabb.

fedezi fel, és tapasztalja, hogy "aki az életből kiért, annak hatalma van az életen. A megnyert nyugalom volt, ami gyógyított". CAMUS A pestis (1947)

[É]az embereknek, akik [É] húszévesek voltak, amikor a hitleri uralom berendezkedettÉ ma egy atomháború által fenyegetett világban kell fölnevelniük gyermekeiket. [É] Azt gondolom, senki sem várhatja el tőlük, hogy optimisták legyenekÉ Biztosan minden generáció azt gondolja magáról, hogy a világ újjáteremtésére hivatott. De az én generációm tudja, hogy nem fogja újjáteremteni ezt a világot. Feladata talán még ennél is nagyobb: meg kell akadályoznia, hogy a világ széthulljon. [É] Mindezek után ki várhatna el az írótól kész megoldásokat, szép erkölcsi tanokat? Az igazság titokzatos, megfoghatatlan, meghódíthatatlan. A szabadság veszélyes, és ugyanolyan nehéz, mint amilyen mámorító élni vele. E két cél felé kell haladnunk, kínok közepette, de határozottan. (RéSZLETEK CAMUS STOCKHOLMI, A NOBEL-DíJKIOSZTó üNNEPSéG UTáNI BESZéDéBőL, 1957. DEC. 10.) A negyvenes években a történelmi események Camus figyelmét a közösségi problémák felé fordították. A pestis keletkezésének élményi háttere az embereket elválasztó, a száműzetés érzését keltő háború és megszállás; ill. a közös harc és a szolidaritás érzésének átélése az ellenállásban. Camus személyes tapasztalata, hogy a már elidegenedett, 20. századi ember sem élhet idegenként, közönyösen a másik ember mellett csapások idején. A "Defoe-követő" Camus számára természetes, hogy "valamilyen bebörtönzést másfajta bebörtönzéssel" ábrázoljon, a háborút a pestissel. (A regény alcíme: "avagy a Kaland"; eredetileg tervezett címe pedig a Foglyok volt.) Az író először konkrét történelmi eseményhez kötötte művét - "A pestis, amely szándékom szerint több szinten értelmezendőÉ nyilvánvalóan az európai ellenállási mozgalomról is szól a nácizmus ellen. Ennek bizonyítéka, hogy anélkül, hogy név szerint is szerepelne, mindenki ráismert az ellenségre, Európa összes országában" -, de aztán "kizárta a történelmet", "ahistorizált": "A pestissel azt a légkört szeretném érzékeltetni, amely mindannyiunkra nehezedett, s a veszélynek és száműzetésnek

atmoszféráját, melyben mindannyian éltünk. Ugyanakkor ezt az érzést az egész létre kívánom vonatkoztatni." 1939-től 43-ig gyűjtötte az anyagot az író - irodalmi példaképeit és az orvosi szakirodalmat (a pestis tüneteinek leírásait) tanulmányozta -, és hét éven keresztül dolgozott regényén, melyben visszatérnek "állandó témái": a börtön, a száműzetés, ill. a küzdés és az ellenállás. Camus feleletet keres a Közöny és a Sziszüphosz mítosza által felvetett problémákra - milyen viselkedési lehetőségei maradnak az embernek az abszurd világban -; ugyanakkor etikai szempontból a (megelőző műveinél regényszerűbb) Pestissel az író maga is előrelépést lát saját gondolkodásában: az ember és a világ viszonyát teljesen uraló abszurdum felismerésétől (Sziszüphosz, Közöny, Caligula) eljut az abszurd elleni tiltakozásig. ("A Közöny az ember meztelenségét írja le az abszurddal szemben. A pestis az egyéni szempontok alapvető azonosságát ugyanazzal az abszurddal szemben. Ez egyfajta fejlődés, mely a többi műben még jobban megnyilvánul majd. De A pestis ezenkívül azt is megmutatja, hogy az abszurd semmire sem tanít meg bennünket", Camus.) Az egységes, zárt szerkezetű alkotás szűken vett tárgya egy fiktív, de reálisan megjelenített orani pestisjárvány, tehát egy egyetlen városban dúló epidémia részletes orvosi-klinikai leírása (és erkölcsi, társadalmi hatásainak vizsgálata) egy képzelt eset ürügyén. Az általánosító mozzanatok a tér- és időviszonyok meghatározásában nyitottá, többjelentésűvé teszik a művet: a színtelen, semleges, "múlt nélküli", kétszázezer lakosú algériai városban a kialakított szokásrendben unatkozó (viszont gazdagságra vágyó) lakók számára a járvány teszi nyilvánvalóvá (bűnös) gyanútlanságukat: akár veszélybe is kerülhetnek egy "zárt város" csapdájában. A napok, hónapok pontosan követhetők a csaknem egy évig tartó eseménysorban (áprilistól februárig), de az év meghatározatlan marad (194É); az emberek, "emlékezet és remény híján", a jelenben "ütnek tanyát"; "valójában jelenné vált számukra minden". ("A pestis mindenkit megfosztott a szerelem [É] képességétől. A szerelem ugyanis egy csepp jövőt kíván, de a mi számunkra már csak a pillanat volt.") A gondosan felépített öt fejezet a járvány periódusait, fokozatait követi. Az alaptónust a kafkai indítás határozza meg: a hétköznapi környezet mindennapos szürkeségében szokatlan, megmagyarázhatatlan jelek tűnnek fel. A patkányok megjelenésének "fura esete" elszaporodásuk után "kicsit aggasztóvá" teszi a helyzetet, a lakosok kezdenek "nyugtalankodni", aztán "már százával ömlesztik a patkányhullákat", s az emberek is titokzatos betegséget kapnak, hasonló tünetekkel (daganatok, tályog, láz, helyi gyulladások, nyirokcsomó-duzzadás, gennyesedés, szörnyű szag stb.). Az (először még elszórt) esetek halálos kimenetelűek - az első halott éppen Michel, Rieux házmestere április végén -, aztán ijesztő gyorsan "sokszorozódnak". Az emberek reagálása a kitörő pánikra kezdetben a

feledés-keresés (a vallásban vagy a testi örömökben), a hivatalos szerveké pedig a járvány tényeinek leplezése (tehetetlenül tanácskoznak-vitáznak az orvosok, félnek kimondani a felismert kórt, habozik a prefektus, félremagyaráz-eltitkol a városi és a megyei hivatal, a sajtó pedig, "mely folyton fecsegett, most már egy szót sem írt semmiről"). Fertőtlenítést rendelnek el "kis fehér plakátokon", kisegítő kórházak létesülnek, s - mivel menthetetlenül pusztulnak a beteg emberek tömegei, mert a "bolhák tízezreit terjesztették el a patkányok" - végül megérkezik a hivatalos sürgöny: "Pestisállapotot kihirdetni. Várost lezárni." A lakosok, "akik a csapást valószínűtlen dolognak tartották, amelytől ők mentesek", kénytelenek végigélni a bizonytalan ideig tartó rettegés, elszakadás, száműzetés "börtönérzését"; "krónikussá válik a rosszkedv", a megzavart életmódban összeomlik a "bátorság, az akarat, a türelem." Sokakban kitör a menekülési vágy, és (többnyire hiábavaló) mesterkedéssel, szervezkedéssel próbálják elhagyni a vesztegzárat. A tavasz és a nyár folyamán számolatlanul ismétlődnek a halálesetek (kísérteties az "éjszaka, utas nélküli, különös villamosmenetek" látványa, mely a halottakat szállítja a "végállomásra"); a tomboló vész minden családot és városrészt elér. Az általános képtelenségben "közös, mély" a szenvedés - és a "jövőtlen, konok várakozásban" a pestis egyhangúsága (tovább nem fokozható) monoton kétségbeesést eredményez. A crescendo a rövid, harmadik fejezet után a negyedikben ér a csúcsig - a tetőpontra viszont nem a rémségek halmozásával jut el az író, hanem egy megrázó egyéni eset kiemelésével és középpontba állításával: az Othon-fiú halálának leírásával -, aztán decrescendo következik: a vész "maga fúj takarodót önmagának", és mozgásának ritmusát követve fordított sorrendben halad a mű visszafelé. (Egy ember meggyógyul, élő patkányok tűnnek elő - a kezdetet és a véget a patkányok sorsa jelzi -, aztán a macskák és kutyák is.) A pestis váratlanul vonul vissza, helyreáll a régi "rend", az emberek megint biztonságban érzik magukat, de nem tanultak: úgy élnek, mintha nem jöhetne többé újabb csapás. A járvány hullámzásának részletező követése lehetőséget ad a különféle emberi magatartásformák (és változásaik) vizsgálatára. A készületlenül ért emberek általános reakciója (még az orvosoké is) az, hogy a félelemtől néven sem nevezik, nem akarják fel- és elismerni a pestist, ill. járvány-voltát. Aztán a kétségbevonhatatlan jelek (szimptómák, bacilus-vizsgálat és ijesztő számadatok) hatására kihirdetett ostromállapotban a megszokás és a száműzetés válik kollektív élménnyé, és az egyébként elzárkózó, magányos emberek áttérnek a többes szám első személy használatára. A kiszolgáltatottságban az együttérzésnek sokféle változata mutatkozik meg, mert bár tudják, hogy illúzióik sem lehetnek, csak a véletlenben reménykedhetnek, felismerik a tisztességes harc, az összetartás, a

közösségvállalás lehetőségét. A szolidaritás-érzés, hangsúlyozottan nem egy, már a vesztegzár előtt is létezett közösségen belül alakul ki hiszen Tarrou is, Rambert is idegen -, és csak a veszély idején létezik; "a szkepszis teljesen nem tűnik el. A Közönyben, amely Camus leginkább egzisztencialista ihletésű írása, a negáció uralkodik. A pestisben, ezzel szemben, az emberiséggel szolidaritást vállaló magatartás lehetőségét bizonyítja. Ott az ösztönélet volt az alapvető és az irracionalitás; itt nagyobb jelentősége van a gondolkodásnak és az értelemnek" (Köpeczi). ("A pestis kétségkívül az egyéni lázadástól a közösségi harc felismeréséig vezető utat jelenti. Ha van fejlődés a Közönytől A pestisig, az a szolidaritás, a közösség irányában keresendő", Camus.) A városban maradt lakosok (és az ott rekedt utazók) kénytelenek szembenézni a csapással; az író a határhelyzetre való reagálásokat vizsgálja: hogyan viselkedik hívő és hitetlen, látogató és helybéli, orvos és hivatalnok, szerelmes és magányos. "A pestis sújtotta város valamennyi lakója egy-egy Meursault volt kezdetben" (R. de Luppé), de többségük mozgósítható és segítőkész lett. A "krónikás" nem akar főszereplőket kiemelni - és véleménye nem azonosítható kizárólagosan egyetlen szereplőével sem -, csak egy-egy olyan lehetséges magatartás (absztrahált, jelképesnek is szánt) képviselőjét mutatja be, aki - bármilyen egyéni indítékból - felveszi a harcot, a küzdelmet választja. A cselekvő és szenvedő szemtanú, hivatásának megszállottja, Rieux doktor felismer, szembeszegül, mozgósít, nem adja meg magát. Elutasít mindenféle igazságtalanságot, nem ítélkezik, hanem segít, még a menekülni próbálókat is megérti (l. Rambert). Két dolgot gyűlöl: a betegséget és a halált; tudja, hogy küzdelme "véget nem érő vereség". ("ČSzívtelenÇ - mondta neki valaki egy alkalommal. Dehogyis, egy szíve neki is van. De az arra szolgál, hogy napi húsz órán át kibírja, hogy embereket lát meghalni, akik életre teremtettek. Arra szolgál, hogy mindennap újrakezdje.") A mű egyik fő szólama, "témája: az orvostudomány és a vallás harca; a viszonylagosság és az abszolútum képviselőinek konfliktusa. A viszonylagos győzedelmeskedik, pontosabban: ez nem veszít" (Camus). Paneloux, a "nagy becsben álló", "művelt és harcos jezsuita" nem tarthatja abszurdnak a létet, hisz a gondviselésben, de elismeri értelemfölöttiségét. Első beszéde szónoki műremek ("több benne a metafora, mint az egész műben együttvéve"): a bűntudat felébresztésével először a vallás javára akarja felhasználja a járványt. Részt vesz az egészségügyi alakulat munkájában, és hite, egész erkölcsrendje megrendül a kisfiú halála láttán; második prédikációjában a megjelenő félelmetes isten már megérthetetlen az ember számára, a - végül belenyugvást, "felebaráti szeretetet" hirdető - atya eljut "az eretnekség határára". Bizonytalan tünetekkel járó

(szótlan) halálakor - nem tudni, pestises volt-e, vagy a hitével együtt omlott össze ő maga is - "kétes esetnek" minősítik: ez nyilvánvalóan megváltozott világfelfogására is vonatkoztatható már. A szentté válni (ateistán) akaró, sztoikus Tarrou ugyanúgy kötelességteljesítés közben hal meg, az utolsók között, mint az atya, mert a már óvatlan ápolók is "sebezhetővé váltak a pestis számára", és mert Camus szerint minden "eszme" - legyen az bár vallás(osság) vagy forradalmiság -, minden absztrakció: bűn. Tarrou, aki halálos ítéletet hozó apja miatt hagyja el a szülői házat, lázadó forradalmárrá lesz egészen addig, amíg egy kivégzést nem lát - épp Magyarországon -; és rádöbben, hogy ő csak a gyilkolás egy másik formáját választotta: "pestises volt, amíg azt hitte, hogy a pestis ellen küzd"; "fertőzése a múltja". (Camus értékrendje szerint a "halálos ítélet": az abszurdum csúcsa.) A jóhiszeműen tévedő, kiábrándult "ártatlan gyilkos" Tarrou ezért "száműzetésbe vonul" - "a történelmet majd a többiek fogják csinálni" -, és "a lehető legkevesebbet akar ártani"; nem ítélkezik, mert az ítélet szükségképpen elítélés is. "Valaha a pestis végleges megsemmisítésére vágyott"- de felfedezi, hogy "kizárólag az a miénk, ami nem tartós", minden győzelem ideiglenes. Mivel "a reményt sohasem ismerte", nem is bízhat végső győzelemben, de az áldozatok mellé áll, a cselekvést választja: megszervezi az önkéntes alakulatokat. Ez a békességre vágyó humanista kerül legközelebb Rieux-höz; kiegészítik egymást; barátságukban - a tengerben megmártózva - egy pillanatnyi szabadságot is teremtenek maguknak. A másik idegen, az újságíró Rambert fejlődése is Tarrouéhoz hasonló: marad a városban, vállalja a közös sorsot. Először szökni próbál, szervezkedik, mindent megmozgat, hogy visszatérhessen feleségéhez Párizsba, aztán beáll az alakulatba - mélyen megdöbben, amikor Rieux feleségéről hall -, s amikor menekülhetne, már "köze van a városhoz" és tovább segít. (Az ő döntését is múltja indokolja: a spanyol polgárháborúban küzdött a "legyőzöttek oldalán".) Az orvosokkal szimbolikusan ellentétes pályájú - mert "ítélkező" - bíró, Othon, az először ellenszenves "bölcs bagoly" is "lelepleződik": stílusa, magatartása félrevezető, de kiderül, mennyire szereti kisfiát; kötelességérzete is, egyéni gyásza is az önkéntesek közé viszi. A háttérből rajzolódik ki Rieux anyjának egyszerű, együttérző, "földönjáró" alakja (aki, mindenféle absztrakció ellentéteként: elpusztíthatatlan), és a szérumkészítő öreg Castel doktor rokonszenves, segítő figurája - akivel, kivételes esetként, megtörtént, hogy az "emberi érzések erősebbnek bizonyultak" a halálfélelemnél: idős felesége rádöbbent, hogy "nem tudnak egymás nélkül élni", és visszatért hozzá Oranba. A "jegyzetírók" kiemelik azokat a különc (abszurd) jellemeket, akiknek valamilyen gépies tevékenység, mánia ad erőt a túléléshez: Tarrou kedvence az öregember, aki meghatározott időben kimegy erkélyére, hogy leköpdösse a macskákat; Rieux látogatja az asztmás rőfös

a pap letérdel. Rieux egyetlen pillanatra elveszti önuralmát.nem ismert. Mészáros V. de egyes szám harmadik személyben. leleplezéstől rettegve . a kisfiú haláltusájakor szinte minden szereplő együtt van.és pátoszmentes hangnemben. magára hagyottan. tiszta nyelven törekszik az író a hitelességre . aki ágyban fekszik és borsószemeket rakosgat egyik edényből a másikba (ironikus értékelése a mű végén megegyezik az orvoséval: "Már hallom is. akik. mert a téma miatt szerinte csak ez alkalmazható . Ilyen a szöktetéssel foglalkozók csoportja (Gonzales. a megcsalt-elhagyott kishivatalnoknak. egy arab gyilkosával" (akinek perében a Közöny története fedezhető fel). Marcel. hatósági intézkedések . ő is a közösségi nézőpontot választja (a . aki egy "irodalmi mű" kezdő mondatát csiszolgatja rögeszmésen. saját anyagát Tarrou jegyzeteivel (naplójával) és vallomásával egészíti ki. amint: 'Halottaink!' . Mindig azokkal érez együtt. és (egyetlen kiemelt szereplőként) az egyre elszigetelődőbb." Szenvtelenül. aki valamilyen büntetéstől. és amint a szereplők áttérnek a "mi"-re. szánalom. orvosi leletek. A tetőponton.érzelgés -."A mesélő nem tudta elkerülni. ("ilyen hosszasan sohasem néztek szembe egy ártatlan haldoklásával"). az öreg Castel "görcsösen mosolyog". Raoul. "Az érzelmek. sem el nem tűnik. hogy közben a szanatóriumban. Othon és a kisfia elpusztul. akinek letartóztatását elrendelték. félelemben élnek: "a fiatal hivatalnokkal. hozzá hasonlóan. még a többi beteg is "elhallgat" . A veszteségek pótolhatatlanok (Tarrou. bizonytalan előéletű Cottard. számok. s azzal az emberrel. Rieux tudja.a járvány terjedésének részletező adatsorai szinte puszta tények. Paneloux megrendül. hogy saját magát is bemutassa.ját kell látnunk". Rieux "összeszorítja a fogát"."életművészt". a képek megtízszerezik a filozófiát" (Camus) . A mű vázát Rieux krónikája adja. hiába akarnak az emberek felejteni.). a veszélyből hasznot húzókat. Louis). az önzőket. meghal a felesége). hogy láthassák az új szérum hatékonyságát . mielőtt tudott volna róla (akiben viszont "A per Joseph K. hogy "ez az öröm mindig veszélyben van [É] a pestis bacilusa sohasem pusztul el. árnyaltan. de megrázó. Garcia.aprólékosan kidolgozott gesztussor az egész jelenet: Tarrou "súlyos kezével" letörli a verejtéket.ami nem segít.aztán mennek lakomázni"). hideg. A szolidaritás különféle formáit képviselőkkel szemben Camus elítéli a harácsolókat. apró vonásokból összeálló leírásokban. Paneloux. Camus objektív tónust teremt a két (szereplői elbeszélői) szál egyesítésével. hogy mit követett el . fegyelmezett.sokféle magatartással kísérletezik (a mű végén menekül. és mindemellett az abszurd fölötti győzelem csak ideiglenes lehet. fáradhatatlanul.az etikus elvontság és az epikus részletesség váltakozik ebben a "szimbolikus realizmusban". és a doktor egyre nagyobb figyelmet szentel Grand-nak. Rieux egyéni tragédiáját fokozza. de [É] harmadik személyben beszél önmagáról" -. majd megőrül).

veszendő embertársaik irányában a kötelesség. mint a megvetnivaló" (5. amennyiben a német megszállást jelképezi . ami az emberiséget sújthatja. sosem biztos. [É] az értelmetlenség. hosszas pestistörténeti betét-fejtegetésében felidézi az athéni járványt is. Capek: "fehér kór") -.a fasizmust a járványok képével mások is összekötötték (vö. a rossz. A mű végén a fiktív narrátor elárulja. A mű végén Camus ugyanúgy levonja a tanulságot. kiemelik példázatosságát. rész). de a mások nyomora vagy a saját szenvedésük. és "az emberben több a csodálnivaló. és felélesztette Kafka szuggesztivitását (A mű eleve A perhez hasonló helyzetet ábrázol: Oran polgárai számára a pestis jelenti a kiszolgáltatottságot egy ismeretlen hatalom önkényének. a titokzatos. . "Mint Sziszüphosz. ezért ekkor az író kénytelen bevezetni egy újabb elbeszélőt. Camus képzeletét megragadták a középkori pestis-misztériumok. Rieux doktor és társai is az ember örökké ismétlődő. a szenvedés) örök jelenlétét hirdeti. tankölteménynek is nevezik. mint rosszak" (3. hosszasan tanulmányozta Melville regénytechnikáját. mint a fabulákban szokás (vö. az nem más. "a műnek társadalmi és metafizikai jelentése van" (Camus). A pestis azonosul a fasizmussal is. Tudják. Camus valószínűleg ismerte Puskin 1830-as. az értelem vagy a szeretet (Camus-nél: "gyengédség"). mind az általa kiváltott reakciók magukon viselik az abszurd bélyegét. mint Faust." A mű fordítója Győry János. abszurdumokkal körülvett emberi sorsot. a más példája. a "morált". mint Madách ádámja. amit mindig kívánni és néha elnyerni lehet.) Felidéződik a kolera pusztította Velence (Halál Velencében). az elemzők modern misztériumnak. hogy ha van valami. rész). se veszélytelen s mégsem hiábavaló harcát vívják a földi lét. és mind az elnyomó hatalom.második résztől). De szerinte éppen és csak a csapások idején fedezhető fel. Az író a csapás (a rossz. netán a kétségbeesése arra tanítja mindnyájukat. és az ember tudatában is pusztító vészt is szimbolizálja. hogy a baj sose hal ki egészen" (Gyergyai). Az író Thuküdidész (A peloponnészoszi háború története) tárgyilagosságát. a remény is értelmetlen. ellenséges erők szimbóluma. tudatosan vállalt elődje pedig Defoe: A londoni pestise. hitelességét tartja szem előtt. de azért van enyhítő-vigasztaló tanulság: "most már tudták. a szenvedés is. a mindig újrakezdődő harc pusztán átmeneti eredményeit magunkban hordozzuk a legyőzhetelen. munkáját. mint Prométheusz. Lakoma a pestis idején c. de ezen túl az egész. "hogy az emberek inkább jók. és Thomas Mann másik művének (A varázshegy) betegei is hasonlíthatók az oraniakhoz. A regény az író szerint "krónika". kipusztíthatatlan pestist. Rieux. La Fontaine: A pestis az állatok között). a halál ellen. a mű felidézi a haláltánc-műfajt is. hogy győzelmük ideiglenes. hogy ő Rieux. A pestis minden csapás. mint az emberi szeretet.

Az abszurd drámák dramaturgiájának megfelelően nem ábrázol életfolyamatokat. "végjáték". ne örvendezzetek nagyon: a másik lator elkárhozott. Beckettnek első színpadi sikere. érkezik egy páros."a tanult nyelv nagyobb művészi fegyelemre késztet" -. amire nem következik semmi. Van egy csodálatos mondat ágostonnál: .így ez az alapszituáció is.Ne essetek kétségbe nagyon. két vándor érkezik. végül egy fiatal fiú közli Godot üzenetét: holnap biztos eljön. csak a kifejezés kötelessége". A gondolatok formái érdekelnek. ill. Beckett. majd angolul (En attendant Godot. ("Többre becsülöm annak kifejezését. hogy nem létezik a kifejezés ereje. "az új irodalomnak mintegy paradigmája" (A. Alaptémája. eszegetnek. nemcsak cselekmény. A második részben majdnem ugyanez ugyanígy megismétlődik.BECKETT Godot-ra várva (1953) Nem állok semelyik oldalon. mely nem lázad saját fenséges jelentéktelensége ellen. hogy nincs mit kifejezni. Olyan művészetről álmodom." A Godot "négy alkat és egy szituáció végzetének drámája" (Réz P. Waiting for Godot). vezérmotívuma a visszatérő kijelentés: "Godot-ra várunk. a Godot-ra várva a drámatörténet egyik legtalányosabb alkotása. olyan helyzet. nincs mivel és nincs miből kifejezni. ma már az antidrámák klasszikusa. és egyben a cselekmény maga is. majd egy fiú Godot üzenetével. hogy kit vagy mit ért Godot-n. viszont az értelmezések egész sorát vetette el. Hauser). értelmetlenségével. sosem válaszolt rá egyértelműen. de (hagyományos értelmű) jellem és kommunikáció sincsen: két csavargó vár egy bizonyos Godot-ra egy országúti fa alatt. történelmi időn kívüli banalitások mögött az ember és a világ kapcsolatának végső feltárása történik. . az egyik lator üdvözült. A mű "tartalma a várakozás.) A művet először franciául írta meg . beszélgetnek. (SAMUEL BECKETT) Az abszurd irányzat egyik vezéregyéniségének. a kifejezés vágya. "egy komplex költői képmás" (Esslin). vegetálás a lét perifériáján. A felszínen észlelhető.' Csodálatos a formája ennek a mondatnak. társadalmon.). A szerzőt hiába faggatták arról. formája a várakozás közben elvégzett cselekvések sora" (Bécsy) . az író szembesít az emberi lét alapkérdéseivel.

Csak az éjjelek és nappalok váltakozása érzékelhető. ez nem elég önnek? (Nyugodtabban) Az asszonyok a sír fölött szülnek. hogy csak várakoznak. ugyanabban a percben. Vladimirék kiemelnek múltbeli mozzanatokat ötven éves ismeretségükből. / Vladimir: és szerinted hol voltunk tegnap este? / Nem tudom. Ki figyel ilyenkor az árnyalatokra?") Máshol (valahol) élnek azért emberek (meg is verik .de Didi felidézéseire Gogo rendszerint nem emlékszik. (éjjelente elválnak egymástól. a visszatérő helyzetekben (várakozás. bizonytalan. emlegetik az Eiffel-tornyot és egy dél-franciaországi szüretet "egy bizonyos Bonellynél" . hogy egyetlen éjszaka telt el a két felvonás között. egy nap meghalunk. a természet megújulásában. Az elvont időtlenségben megszűnt a linearitás. ugyanazon a napon. de képtelen .Vladimir: "azon igyekszünk. dimenziótlan közegből. lényeges változások.ciklikus időszemléletet tükröz. ahol tegnap.") Az is látszat csupán. egy nap megnémult. Egyszerre funkcionális és jelképes: egyben a létezés elvont tere is (a misztériumok világszínpadához hasonlóan). olyan napon. utalnak egy "istentelen" iskolára.a napszakok váltakozásában. hogy megtöltsük cselekvésekkel" -. az nehéz".mivel "elindulni. közel valamilyen szakadékhoz. nyomasztó emlékeik vannak millió halottról. a nap egy percig csillog. de ez nem határozza meg jelenüket. hogy valamelyik nap történt. Ez érvényes az idő és a tér kategóriáira is. mozzanat egyszerre konkrét. ("Egy pillanat. az átélt időn) a pillanatok azonosulnak az örökkévalósággal. ugyanakkor rejtélyes. nádashoz várakoznak. Sehonnan sehová sem vezető országút mellett. akkor tudják igazán. A helyszín (a színpadkép) is az elidegenült világ azonosíthatatlan tája. az alkony. egy nap megszületünk. s már éjszaka van. a senki (vagy Pozzo?) földjén. Az alapritmust megszakítja egy-egy emléktöredék: Vladimir kihalászta Estragont a Szajnából.) Az ismétlődések ritmusa . érkezéstávozás. kézzelfogható. egy nap megvakultam. az ábrázolt világ eseménytelen monotóniája jelen idejű. ha megállnak. egy fennsíkon. lovaglóülésben. Máshol. így (kívül a naptári. a félhomály. fordulatok nem tagolják a történéseket. aztán ismét az éjszaka következik.. hol vannak: ott-e. Vladimir: Nem ismerős a környék? / E: Mi legyen ismerős? Ebben a sivárságban töltöttem az egész kurva életet. üzenet-várakozás) és a szövegekben . és egyáltalán jó helyen várnak-e? ("Estragon: Mondtam már. ürességben itt nincs hiány. "Vladimir: Mindig az éjszaka beköszönte előtt jövünk. Pusztán az időt kell tölteniük .Reális részletekből irreálissá áll össze a mű egésze: minden elem. Estragont ilyenkor megverik ismeretlen emberek. hogy tegnap este nem voltunk itt. az időhármasság. álmodtad az egészet. mint a többi. / Estragon: De az éjszaka nem köszönt be. Az időről hallani sem akaró Pozzo dühödten értelmezi az időkategóriát Vladimirnak: "Mikor! Mikor! Hát nem elég önnek. egy nap megsüketülünk. és azt "el kell határozni" -." Estragon menekülne az időtlen. A háttérben felkél a hold". hatórányi járásra emberektől. Nem tudják.

Az író felcseréli a mű záróformuláját Estragon és Vladimir között. ("A művészi tendencia nem a tágulás. A két felvonást tökéletesen végiggondolt szimmetria tartja össze ("Egy felvonás kevés lett volna. még a hiábavalóságokat is. szimbolikus toposz . reménytelenségét jelzi: az utolsó répát. szereplőknek a végtelen ismételgetése maga a visszavonás: más-más aspektusból újra lejátszva. a testvére juhnyájat őriz. hogy "minden elölről kezdődik"). a helyzetek majdnem ugyanolyan sorrendben térnek vissza. Beckett). hangsúlyozza a kölcsönösséget. a mű figurái is várakozók . (Vladimir kutyáról szóló dala azt példázza.Estragont). hogy bármikor újra lehet kezdeni. értékrend híján játék az öngyilkosság. de végleg bizonyossá válik a reménytelenség.) "A mű cirkulárisan szerkesztett".). Az első felvonásban olyan kijelentések hangzanak el. de a második rész süllyed. kiszámíthatatlan. hogy mi fog történni a következő pillanatban.") . mondja Beckett. három pedig sok". ill. a kalap nagy. ("Vladimir: Mindennek egyre kevesebb a jelentősége / Estragon: Még mindig nem eléggé kevés.a kiszáradt "váz" a második felvonásra feléled (a franciában még "kilombosodik". lefelé halad ugyanúgy zárul. kosár stb. retket eszik. A tárgyi világ is a figurák teljes kifosztottságát. egyformán jelentéktelen. meg nem írt felvonásra utalnak (pl. néha "valakik járnak" a közelükben. este távozhatnának. a felvonásvégeket azonban a nyugalom. Estragon öve lesz a kötél az akasztáshoz. de nem mennek. minden egyformán fontos. de azt sem tudják elviselni ("Vladimir: Még egy pillanat. távol téblábolnak az emberi világtól. Gogo és Didi számára nincs menekülés. kijelentik. a második felvonás ugyanúgy tükörképe az elsőnek. minden eloszlik. A fa is sokjelentésű. Felvonás közben állandó a mozgás. (Az arányeltolás a hagyományos cselekmény paródiája is egyben. Čmégegyszer utoljáraÇ felidézve mindig ugyanaz az üres eredmény jön ki" (Balassa P. kiemelt jelentőségű viszont a várakozás. melyek egy korábbi. az angolban "négy vagy öt levél" jelenik meg rajta). a kisfiú kecskepásztor.). mint az első egy meg nem írtnak. elválaszthatatlanul magányosak. és a művészet a magány apoteózisa". másodszor viszont már az ő előkerülése is a szituáció értelmetlen voltát erősíti. hanem a szűkülés. Gogóék azt állítják Pozzóék távozásakor.) "Ugyanazoknak az archetipikus helyzeteknek. Az út-toposz eleve jelzi "köztes" állapotukat: kívül.) A bizonytalan világban átutazók az emberek. ugyanígy Pozzo és Lucky is hurcolja magával tárgyait (bőrönd. kellékeik eszközök a bohóctréfákhoz: a cipő szorít. Nincs előrehaladás. s mi ismét egyedül leszünk a magány végtelenségében. a maradás állapota határozza meg. hogy "nagyon megváltoztak".így együtt. hagyománytípusoknak. mint az első. amikor a kisfiú elmegy.") A körforgásban a fiú feltűnése először fenntartja a várakozást. Magányra vágynak.

nem lehetnek meg egymás nélkül. változásaik a pusztulás. de egymásrautaltságuk ellentmondásos. moralitásokhoz hasonlóan). nincs kötél.) Bár az ismétlődő öngyilkosság-próba mindig kudarcba fullad (visszariadnak. elszakad). tettpótlék. mások éppúgy megtennék. Didi. személyek. [É] De ebben a pillanatban ezen a helyen az emberiség mi vagyunkÉ Legalább egyszer legyünk méltó képviselői ennek a fajzatnak. a fiú és a bátyja is felcserélhető . (Kapcsolataik az egyén elszigeteltségének. akkor magukra. Nemcsak az idő eltöltésén. Ha jelen vannak "utazók".dire'-t is rejti). Nem. mindig akad valami.go'-t vélik felfedezni). ha már szerencsétlen sorsunk közéjük vetett. becsvágy nélküli Vladimir és Estragon képviseli az egymás mellé rendeltséget. a Pozzo olasz. tudatosítják. ha az ember jól szórakozik!" . a létnek csak illúzióját teremtik meg. ("Ha utánagondolok. ne tiltakozz. tulajdonképpen nincs is szükség ránk. nincs vita. Csak a szerzői utasításokban szerepel a Vladimir-Estragon elnevezés.akiben így "az egész emberiség benne van" -. ami elhiteti velünk. tornáznak. Szigorúan szerkesztett komplementer alakok. A névjátékok állandóan visszatérnek: Estargon hol ábel. ("Milyen gyorsan múlik az idő. hogy élünk.és utazók. a bizonytalan Estragon számára akár Pozzo is lehet Godot (mindkét felvonásban annak hiszi). a kultúra megsemmisül.Vladimir: "Nem a gondolkodás a legrosszabb" -. aztán szokássá válnak" .biztatják magukat. helyettesíthetők a nevek. ha nem jobban. állatian unatkozunk. ha nincsenek jelen mások. nincs központi konfliktus .") állandóan tesznek-vesznek. a fiú Didit Albert úrnak. "egyetlen személyiség két része" (Esslin) a tudatos (Vladimir) és a tudattalan (Estragon) alak. elválaszthatatan párokat alkotnak.a figurák alapvető elvi magatartásformák (a misztériumokhoz. kapcsolatok. (Vladimir: "Mi .) Próbálják összpontosítani figyelmüket . de mindig folytatják. erőlködnek. Vladimiré nyilván szláv (de a francia . magányának feltárását szolgálják. többször elhangzik.és minden tevékenységük egyenértékű kényszercselekvés. a fizikai-szellemi leépülés felé mutatnak: az embert már csak a biológiai életvágy mozgatja. a Lucky angol eredetű. ("én is kerülhettem volna az ő helyébe" mondja Pozzo Luckyról. Változatos eredetű neveik szintén az "emberiséget" idézik."). ("Folytassuk" . bensőjük ürességének kitöltésén is fáradoznak.) Nincs hős. hogy az emberiséget is képviselik. akkor azokra figyelnek. Unatkozunk. egymást Didinek és Gogónak hívják. hogy emberek legyenek. hol Kain néven szólítja Pozzót . beszélő névként is: Estragon neve francia (de benne az angol . járkálnak.a mű az emberi személyek identitását és valóságosságát is megkérdőjelezi. Sajátos. Széthullanak az értékek. cselekedeteik "eleinte ésszerűnek hatnak."Várakozunk. hogy "nem bírom folytatni" -. (Estragon: "Látod.") A társadalmon kívüli. párhuzamos és ellentétes vonásokkal. amit mi. Gogo magát találomra Catullusnak. hanem lényük.

("A szöveg tiltakozás a nyelv.). az ember alatti ember a maga tiszta költészetében a mítosz színeibe öltözött.boldog'. közhelyek . és ezt erősíti Beckett gyors síkváltásokkal is. reménykedő idealista. Pozzo pórázon vezeti a kiszolgáltatott Luckyt. Estragon "a földhözragadt. szűklátókörű átlagember". visszatérő szavak láncolatával. mint adekvát kifejezőeszköz ellen" (Hauser A. hiányos mondatok hangzanak el. századi filozófia is eljut ilyen következtetésekre: "Az oksági kapcsolatba vetett hit a tévhit".) Ugyanakkor Beckett az "állandó paralelizmusokkal. a kariatidák. latinizmusok. és a nyelv elleni támadás a logika elleni támadás is: lemondás az oksági összefüggésekről / a XX. a Bibliáról.). Benne még maradt némi felelősség-érzet is. Nem tudják kifejezni magukat. és a beszédmódjuk is töredékes személyiségük jelzése.)."mindenkinek megvan a maga kis keresztje". Didi elmélkedik a latrokról. -. hanem eszére is hallgató ember" (Réz P. de felejtenek emlékezetkihagyásuk a szövegformálásban is érvényesül. egymással egybecsengő és mégis disszonáns mondatok hosszú sorával [É] darabjainak nyelvi-költői varázsát is megteremti" (Hankiss E. a beszéd is csak pótcselekvés. a csend beálltának megakadályozása. "az absztrakciókra hajlamos. ha bűnbánatot tartanánk?") Vladimir az eszményekért még lelkesedő. pl. keresik a szavakat. A második felvonásban.). a gondolkodó. Nem figyelnek. naturalista "haladásmítoszok paródiája" (Mihályi G. de . Műveltek voltak mindnyájan (l. ("Csak nem fogunk udvariaskodni?". a racionalista.lenne. sablonok. "A pesszimizmus itt költői képekké komposztálódott. gyakran idézi műveltsége maradványait. Wittgenstein/. csak a reáliákra tekintő. a szokás . akinek a nyakán látszik a kötélvágta seb. "Hordj le!". Hérakleitosz-torzítás). (Már a hozzájuk kapcsolódó kellékek (a kalap és a cipő) jelzik intellektuális különbségüket. szerepe az űr kitöltése. szinte csak vegetatív kérdések foglalkoztatják. "Most pedig béküljünk ki!") A kiüresedés végső fokára jutottak: a teljes értelmetlenséget ironikusan tükrözi Lucky monológja is. Anyagias. Szatirikus rajzuk a testiszellemi degeneráció bemutatása. a szentföld térképére való emlékezéstől Gogo meg szomjas leszÉ ) Az általuk képviselt tengelyre merőleges a másik kétpólusú tengely. kétkedő materialista (állítólag költő volt!). Kétséges a megértés lehetősége. "a bőrünkből nem bújhatunk ki" stb. elidegenült a beszéd is. komikusan ismétlődnek az udvariassági formulák. ő rángatja kötélen maga után a megvakult Pozzót. nemcsak ösztöneire. aki fennkölt. a Biblia emlegetése. már megnémultan. Pozzo és Lucky kettőse. a veszekedés-kibékülés sémái. Pozzóé is. az alá-fölérendelt hatalmi viszony (és a szadista-mazochista típusok) megjelenítése. "lírai hangú" szövege alatt csattogtatja ostorát és a választékos tirádát trágárul fejezi be. monologikusan filozofálgatnak. egymással azonos és mégsem azonos.

hogy megérkezzék Godot" . A szó szoros értelmében váltunk itt ide-oda az ellentétes pólusok között: 1. küldönc-próféták.létük egyetlen értelme (abszurd rítusként) a mitikussá növesztett várakozás . Egy valamikori megbeszélés alapján várakoznak Godot-ra Estragon persze nem is emlékszik -. vagy megváltást (jogaikat vesztett kérvényezők? Godot munkaadó? .banalitásai a költészet ritmusát veszik fel. groteszk helyzet bohóc-bábjai. 2. s így kiváltják a bergsoni nevetést" (F. Godot is azonosíthatatlan: a központi hiány. aki nélkül értelmetlen a világ. isten halott . az ember(iség) beteljesületlen vágyainak szimbóluma. hogy az ellentétes pólusok közötti vibrálásra bontás meddig. ki nem mondottan pedig: ők maguk a latrok.miért csak Máté tudja? -. értelmet. amire az ember várhat. az ütlegelés). Pozzo "knokknak" (azaz az állandóan ütött bohócfigurának) nevezi Luckyt. bőrönd-kosár-játékok." (Balotaů) Hankiss Elemér szerint a darab azt példázza. (A hírhozók biblikus jelentést sejtetnek. melyet az európai szellem vallomástevői: Hölderlintől Nietzschén és Dosztojevszkijen át Beckettig fölismertek. Estragon: . Pozzo és Lucky magánszámokat ad elő.god' francia kicsinyítő képzővel. viszont ha eljön. a clown-játékok (a kalap-nadrág-.) Ha Godot tehát isten-allegória. (Egyes találgatások szerint "God-ot" az angol . Azzal az üres transzcendenciával azonosíthatjuk. Elemzésében kimutatja. (Nem mozdulnak. "akkor megmenekültek". "Godot kétségkívül nem a várakozás vagy a semmi puszta neve csupán. /szimbolikusan/ foglakozásuk is ezt a magyarázatot erősíti. a tér és az idő meghatározottsága és meg nem határozottsága között ("Vladimir: Hol? / Estragon: (nem mutatja meg) Valahol arra."kérelemmel járultunk elé".mondta Hölderlin. A figurák az abszurd. akire azért várnak.de bárki. hagyományos zanni-típusok. "A világ iszonyatos zűrzavarában egyetlen tény világos: várjuk.szólott NietzscheZarathustra. mert munkát adhat. teli hassal a száraz meleg szalmán" -. Lucky tudálékos-zagyva értekezését és a hálótáncot. akkor az alakok megváltásra várnak . az evangélium ellentmondásosságán töpreng . a hiú Pozzo szereplését a többiek közönségként minősítik is. Megélhetést remélnek "Meglehet. "elbaltáztuk jogainkat"). hogy Beckett "teljes következetességgel és tudatossággal bontja ellentétpárokra a valóság és az emberi tudat szinte minden alapvető kategóriáját.egyetlen pillanatra sem hagyják abba. aki nem jön. hogy ma este nála alszunk.és az isten nem nyilatkozik meg.) Tágabb értelmezésben Godot többértelmű alak. Kermode). bármi. célt az életüknek . és különféle szavakkal megnevezni próbáltak: Fehl Gottes (isten-hiány) . Vladimir a latrok sorsán. de a beszélt ír nyelvben maga a 'Godo' hangalak istent jelent. a mozgás és a mozdulatlanság között ("Estragon: Menjünk? / Vladimir: Menjünk. Ismétlődnek a gagek. Beckett Szent ágostonra utal. a szokásszer viselkedés képtelenségeit a varieté tréfáinak gépszer jellege itatja át."). milyen végletekig mehet el egy műben.

4. a frivol és a lényeges között ("Estragon: Te mindig az utolsó pillanatig vársz (azzal. (Egyébként Csehov tervezett egy olyan darabot. mint Estragonék Godot-tól. és izgatottan várják. vagy a Prédikátor könyvének verseihez: minden hiábavalóság!" (Balotaů) általában a mű teljes reményvesztettségét hangsúlyozzák a Godot-ra várva értelmezői. ™sszeölelkeznek. drámája. miközben a nézőnek az a benyomása. hogy minden megállt. érték kategóriáinak felbontását egyre kevésbé érezni öncélú formabontásnak. a jelentés és a jelentés hiánya között ("Estragon: és nekünk? / Vladimir: Tessék? / Kérdem. valódi Beckett-figurák leszünk magunk is egy Beckettszínpadon" (P. hogy jöjjön. az idő. Természetesen a szerző állásfoglalása." Beckett bohócfiguráinak abszurditása emlékeztet Shakespeare bolondjainak játékára . a személyek és tárgyak azonossága és nem-azonossága között ("Vladimir: Szóval itt vagy? / Estragon: Azt hiszed?"). sokan egyenesen a Három nővér parafrázisának vélik a művet: a soha be nem következő Moszkvábaköltözéstől úgy várják Prozorovék a megváltást. Ugyanakkor "egyben komikus is. Ha a pesszimizmusa miatt elutasítjuk Beckettet. Brook). "Lear: Te bolondnak hívsz engem. Jan Kott Shakespeare és Beckett között egy új Teatrum Mundi (Világszínház) vonatkozásában lát analógiát. 5. s egyre inkább: forma-teremtésnek. ám az utolsó felvonásban táviratot kapnak a haláláról". [É] a valóság alapvető viszonylatainak. fiú? / Bolond: Minden egyéb címed elajándékoztad. tér. Az állandó síkváltásnak ezt a tudatosan alkalmazott technikáját. azonosság. melyben a szereplők az évekkel azelőtt eltűnt Godeau nevű hőst hiába várják vissza.) Hagyd. "írásaiban a fölbomlást úgy követi nyomon Beckett. hogy anyagi ügyeiket rendbe hozza. idézi Brustein). A Godot felidézi a csehovi technikát is: telik az idő. az emberi kapcsolat és a kapcsolat hiánya között ("Estragon: ™lelj meg (Vladimir megmerevedik. mutat rá. hogy nekünk? / Nem értem. és ez persze bosszantó. Nincs kiút. 3. mert tényleg nincs kiútÉ A mi szakadatlan optimizmus iránti vágyunk a lehető legrosszabb mentségünk.és melyik szombatot mondta? és szombat van-e ma?"). ez veled született. mint . hogy megöleljelek! (Vladimir elérzékenyül. 6. Estragon hátrahőköl) Fokhagyma-szagod vanÉ). mert az ellentétek állandó vibrálásából lassanként egy új formaélmény bontakozik ki. hogy begombolja a nadrágját) / Vladimir: (tűnődve) Az utolsó pillanatÉ(a halálra gondol"). jelentés. amely megdöbbentően emlékeztet a Godot-ra: "Az első három felvonás során a szereplők a hős életéről beszélgetnek. / Nekünk mi a szerepünk az egészben? / A szerepünk?"). az ijesztő". A darab érdekes párhuzam-lehetősége (forrása?) Balzac kevéssé ismert Mercadet c. mintha szüntelenül a Jelenések könyvéhez készítene kommentárt.a mű legismertebb Shakespeare-parafrázisa a Lear király bolondját idézi ("Estragon: őrültnek születünk mindannyian. mert "amit Beckett bemutat. Néhányan végig őrültek maradnak".").

A művet Kolozsvári Grandpierre Emil fordította. de inkább tudást. egyre erősebben érezzük. majd az első világháború megrázó élménye után új kérdéscsoport fogalmazódik meg az előzőek mellett: megmenthetike a válságba jutott modern kultúrát a legifjabb generációk. Jules Verne művei stb. milyen törvényekkel? Milyen eszközöket. vad környezeten. a természeti erőkön. 1857. jelképi szférája.). az emberi képességekről és lehetőségekről. talányos: "Nem hiszem. hogy a modern polgári társadalom embertelen káoszából és küzdelmeiből az ember lesüllyedhet a ténylegesen vademberi állapotba. 1883. hogy szereplőim kétségbeesése optimizmust sugallna. Nem állíthatom. romantikus kalandregényekben a felnőttektől elszakadt fiatalok fényes diadalt aratnak a civilizálatlan világon. Stevenson: A kincses sziget. hogy embereim mégis makacsul követik útjukatÉ darabjaim kulcsszava a talán" (Beckett). A nevelési célzatú.mindig. szigetregények sorát a világirodalomban Defoe Robinson Crusoe c. tapasztalatot. század közepétől jelentkeznek világsikerű alkotásokban. De azt igen. megvan-e a kicsikben a jövő záloga. melyben minden a helyén van a szó robinsoni értelmében is . beidegzéseket hoznak magukkal. avagy eleve az emberben rejlenek a barbár . az ősi. melyekre támaszkodnak.a szemüveggel való tűzgyújtástól a hajítógép megszerkesztéséig -. a civilizáció kiterjedéséről és újjászületéséről (Ballantyne: Korallsziget. műve nyitotta meg. (KRISTó NAGY ISTVáN) Az ún. A gyermekszereplős szigetregények témaköre többnyire azonos: milyen magatartás és kapcsolatrendszer alakul ki a gyermekcsoportban. milyen közösségek jönnek létre. hogy művem pesszimista. hogyan sikerül rajtuk úrrá lenni? Milyen tudatformák vezérlik magatartásukat? A századforduló körül. melyeken lépnek túl? Milyen természeti-társadalmi jelenségekkel találják szemben magukat. hogy az eseménysornak van egy mélyebb. mely arra figyelmeztet. GOLDING A legyek ura (1954) Ahogy a realisztikus eszközökkel megformált szigettörténetet olvassuk. Gyerekhősök a XIX. Lelkesítő példázatok ezek az alkotások a gyerekek helytállásáról.

Jack Merridew korábban kórusvezető volt.a legérettebbek részéről . ellenpólusként agresszív ösztönök lépnek fel. A mű végén. alvás közben tör rájuk. ™sztönei hamar jelentkeznek: "vérpezsdítő. a legidősebbek egyike. amit az elhagyott otthonban mindig maguk fölött tudtak. Néhány jelzésből megtudhatjuk. Először még ő maga is megdöbbenve fedezi fel magában "a különös.az otthon elvesztése miatt." A brutalitás első kitöréseit még megfékezi. és megölje. hangulatokat és érzelmeket kordában tartsa. neveltetésük nyomaként. félretereli az erkölcsi önkontroll: "elképzelhetetlenül szörnyű dolog lett volna lesújtani a késsel [É]. hogy űzőbe vegyen valamit. Nincs a biztonságot adó felettes tényező. A születő demokrácia gyengesége. most az alig néhány évvel idősebb nagyfiúk képtelenek pótolni. álmukban "beszélnek és sikítoznak. ők vasfegyelmet hoznak magukkal (még a rekkenő hőségben sem vetik le köpenyüket). A harmadik meghatározó tényező a szorongás.rémítő látványa a gyermeki hiedelemvilág alakulásában is szerepet játszik. A formálódó. határozott és céltudatos egyéniség. a hátrahagyott felnőttvilágban a második világháború tombol.erők? A legyek ura gyerekcsoportja (6-12 esztendős fiúké) is egy lakatlan szigetre kerül (amely "valami korallszirt a tengeren" . Röfi gyakorlatiassága és szellemi érettsége az első időszakban aranyat ér. A kicsikben . ellenállhatatlan indulatot. természetes vezető. amely a belső indulatokat. Kérdése ("Remélem. az előkerülő kést a fiú ekkor még "belevágta egy fatörzsbe". beidegzésekkel és . jó kiállású. eluralkodik a félelem. Milyen világot építhettek fel ezek a fiúk? Az új környezetben a gyerekek eleinte magától értetődő természetességgel. "a vér látványa" még egyelőre visszariaszt. Az a repülőtér. és most alig viseli el a hegemónia elvesztését. elsősorban éjszaka. a legvégső pillanatban érkező megmentő felnőtt egyenruhában. kevéssel utóbb atomtámadás vagy más katasztrófa áldozata lett.némi tudatossággal. senkit sem öltetek megÉ") sok élettapasztalatot sűrít. a demokratikus rend alapjait igénylik és kezdik alakítani. őrjítő" izgalom keríti hatalmába. mely arra késztette. A háttérben egy matróz "a csónak tatján géppisztolyt tartott". ahonnan az ő gépük felszállt.a fordítás Göncz árpád munkája). Külön kasztot alkot a kórus. öntevékeny közösségnek Ralph lesz a vezéralakja. revolverrel magasodik a földön fekvő Ralph fölé." Azt az erőt. hogy körülöttük. amelyekhez a talajt a hatalomvágy teremti. a növekvő agresszivitás és hatalomvágy. fizikailag is kiemelkedik. a kiszolgáltatottság érzete következtében "megnevezhetetlen ijedelmek" lépnek fel. A demokratikus renddel szemben. "a hús ígérete". kezdettől felelősséget érez és vállal az egész csoportért. kövérsége azonban hamarosan a közös gúny céltáblájává teszi. A cselekmény során egy halott ejtőernyősre bukkannak a kisfiúk . valamint a szorongás együttes következményeként .

A humánum képviselőjének nincs fegyvere a gátlástalanná váló erőszakkal szemben.bár a fiúk alig beszélnek róla -. amelynek két szélső változata a céltalanság és a gátlások levetkőzése. mint Ralph?" Azonnal fellépő idegenkedése Jacktől idővel beigazolódik. Kedves lenézéssel szól társairól: "mint a gyerekek". A felelősségtudat is visszájára fordul. de tanácsadóként Ralph jobbkeze marad. ha önhittséggel. az iskola. a gyakorlatiasság és a humánum szószólója. brutális meggyilkolása a mű folyamatosan növekvő feszültségének tetőpontját jelenti. A kiszolgáltatottság állapota. vagy értelmesnek lenni. Roger és Maurice pedig átlépnek egy rendkívül jelentős határt: szétdúlják a homokvárat. Az elvadulási folyamat később is Roger magatartásában jelentkezik a legélesebben. [É] hacsak az emberektől nem. nem véletlenül Jack szájából. értelmező mondatokkal figyelmeztet: "A guggoló gyerek köré a szülők. hogy nem játszhat vezérszerepet. A mű kulcsmondata: "van itt valami szörny". A csoport tudatában egy valóságfölötti lény alakja körvonalazódik ." A gát átszakadt. baljós előérzetté és rettegéssé súlyosbodik. amely mit sem tudott róla.anarchia üti fel a fejét. hogy mikor uralkodik el a nyílt erőszak. a szorongás érzete és a belülről is felszabaduló. a hatalomvágy és a rendet belülről is megbontó félelmek ellentéte) hátterében szellemi-ideológiai motívumok is felbukkannak. Az író. mágia és totemizmus elemei jelentkeznek. Röfi ezzel szemben a ráció. valamint a vele szemben jelentkező erőszak. A konfliktus (a demokratikus rend. hogy csak helyes és jó dolgokat csináljunk" . Roger karját egy civilizáció fegyelmezte. s maga is már romokban hevert. Testalkata és sorsa különccé. Angolok vagyunk. most megszakítja az objektív közlésmódot. a rendőrök s a törvény erős védelmező kört vontak. de külön utakon jár. Olykor kevés szóval is a legmélyebbre mutat: "nincs mitől félni. Kórustag. akinek elbeszélői alapmagatartása az egész műben a tárgyilagosság. amely aztán halálra zúzza Röfit. kívülről is fenyegető agresszivitás ölt testet ebben a kollektív képzetben. és a kis Phil úgy látja: "valami mozog a fák között. és értékelő. ostoba vadakat játszani. Gyerekes stílusban megjegyzi: "az élet ma tudományos". A demokráciát belülről gyengítő erőnek bizonyul a nacionalizmus: "Elvégre is nem vagyunk vadak. most is gyorsan átlátja. "gyertyabimbókat" lát. Roger dobálni kezdi a kis Henryt. A kicsik naphosszat a homokban játszanak." "Mi jobb: kifestett. amelyben vallás. az angol meg mindenben az első. Jack alvezérévé züllik. valami óriási". Az apróságok megmagyarázhatatlan rettegése konkrét célpontot keres magának. és ő indítja útjára a végzetes szikladarabot. A fantáziája kígyónak láttatja a fákon élő kúszónövényeket (vagy talán az ejtőernyőt?). A humánum és a demokrácia mártírjává válik Simon is. Képzelete gazdag.hangzik el. animizmus. koraéretté tette. Szemüvegétől megfosztva már a biztos haláltudatban él. érzékeny és fogékony a természeti szépségek iránt. tehát vigyáznunk kell arra. nemzeti gőggel párosul. "illatuk kifröccsent az . és csak idő kérdése.

egy apróság eltűnik -. A "kunyhó" bensőséges létformát jelez . Hasonlóképpen gazdag többletjelentésekben a "szemüveg" motívuma. Maga a "sziget": a civilizálatlan természetet jelenti. sőt fokozatosan totemisztikus képzetek kapcsolódnak hozzá. a "hús". a bezártságnak is szimbóluma. valamint a "bicska". ez is alapmotívum. Ekkor már Ralph van egyedül . de ugyanakkor a félelem tárgyiasulása is.közvetlen és halálos fenyegetésben. azonos az íróéval (erről később még szólunk). A küzdelmet az billenti a vadászok oldalára. mint egyfajta visszafejlődési folyamat. A "tenger" . a "kés" és végül a kihegyezett bot. A konfliktus a felelősségérzet. csodálatos hangja mintha varázserővel bírna. a végtelen gazdagságot. A tetőponton az indulatok elhatalmasodásának külső párhuzamaként az egész sziget lángba borul. talán bennünk van".szemben a másik oldal "kő"-várával (az őskor megidézőjével). A cselekménysor így voltaképpen nem más. de főként a saját ijedtséget takarja. ő is alapvető tanulságokat fogalmaz meg: "lehet. hogy azért mégis él. a természet pusztítása. a mélyen átélt élmény önkívületi állapotba juttatja. a kultúra leépülése. rajta keresztül a kulturális hagyományok egészére. a személytelenségben a gyarlóságok is lepleződnek). Simont lenyűgözi a természet gazdagsága. és ez előrevetíti a tragikus végkifejletet. a hatalmaskodás oldalára. A civilizáció és a demokrácia szintjéről ezért indul el kivédhetetlenül egy elvadulási folyamat. Röfi szemüvege segítségével jutnak a gyerekek az életfenntartáshoz elengedhetetlen "tűz"-höz is. a felelősségtudás jele . hogy a létfenntartáshoz elengedhetetlenül fontos az étel. de aztán átbillen a mérleg nyelve az állat és az ember leigázása. A "kagyló": az élő. A gyerekek a törvényes rend kiépítése és a hazatérés lehetőségének állandó fenntartása irányába indulnak el (Jack akkor még egyedül marad anarchisztikus törekvéseivel). a "lándzsa". maga az elejtendő vad. ősidőktől létező természet jelképe. ugyanakkor a próbatétel színhelyét és a bezártságot is. A csoport gyorsan kialakított munkamegosztása néhány napon belül felborul. A "füst" eleinte a hazatérési szándék. a vágyak nyers kiélése között fokozatosan éleződik. A regény tárgyi világában többletjelentéssel bíró elemek egész sorával találkozunk. amely a józan észt és a felelősségérzetet egyszerűen elsöpri. Az éhség parancsa ellenállhatatlan erőket szabadít fel. az állatok elejtésének kényszere hozza magával a brutalitást. A "szemüveg" ellentéte a vadak oldalán a "kifestett arc" (ijeszt.éjszakába. amely elsősorban a könyvkultúrára utal. de a szépségé és a tökéletességé is. Az "állat" egyrészt célpont. de pl. itt egy állat [É]. mindezeken túl a gyerekek a közösségi élet eszközévé és szimbólumává választják. az értelem és az emberiesség.aztán a sziget teljes pusztulásáé. Már az első órákban tűzvészt okoz a gondatlanság . valamint az ösztönvilág. a modern civilizációból a történelem előtti idők irányába." Metaforikus szemléletmódja az egész regény stílusának kulcsa.

Simon bekerítésekor a mágikus pszichózis már elbódítja az egyéni tudatot. határozott kiállás. hogy egy társukat mészárolják le. sem a humánus magatartás. világos . Az értékeket legtovább megtartó. a sötétséget. ő is gúnyolja (elárulja) Röfit. A tárgyi elemek egy-egy szereplő jellemét is tükrözik és kifejezik. amikor Robert játssza az állat szerepét. Később. Jack a késsel és a kihegyezett bottal. A folyamat azonban ekkor már megfordíthatatlan. a racionalitás fokozatos eltűnését.) Az elvadulás fokozatait a vadászének változatai is szemléltetik.S. (Ilyen kölcsönös összefüggésben áll Ralph a kagylóval és az őrtűzzel. de mindketten kevésbé életképes szereplők . Simon a "pillangó"-val stb. felkavaró. hanem ez teremti meg a kapcsolatot ember és természet között. metaforikus vázát alkotja. sem a lelki gazdagság. Sem a lelkiismeretes. és így az egész regény belső.H. a tánc és ének extázisát stb. előretekintő. Simon epilepsziás). A képsor nem csupán költőiséget kölcsönöz a műnek. A szereplők motivációja aprólékos. őbenne is jelentkeznek az agresszív ösztönök. a legfogékonyabbak. elválaszt a külvilágtól és magába fogadja az áldozatokat (Simont és Röfit. valamint az ejtőernyőst). A megmenekülés ebben a regényben csak "deus ex machina" jellegű megoldással lehetséges. A negatív jellemek kevésbé összetettek.betegek (Röfi asztmás. Több alapvető felismerést másoktól vesz át. A "törvény" kulcsszó (Ralph: "Nincs egyebünk. Röfi a szemüveggel és a "malac"-cal. Az első versváltozat elhangzásakor. Golding itt a csoport nézőpontjából szól: "Az állat a kör közepén térdeltÉ" A mágikus tudat mindent magába gyűjt és legyőz: a félelmet. a viselkedések és magatartások rugóit mindegyikük esetében megismerhetjük. A szinonimák is jelentéstöbbletet hordoznak: Ralph "vezér" lesz a gyerekek élén. a vadászélmény elmondása mágikus rítussá fejlődik. sem a pozitív tényezők egymást segítő összefogása nem képes megállítani a civilizáció válságát. . személytelen hatalom" veszi át az uralmat a szigeten.közrefog és óv. keserű. a kísérteties időjárás rendkívüli élményét. Babb megállapítása. a mű végső kicsengése pesszimisztikus. hősiesen harcoló fiú Ralph sem hiba nélküli jellem. ők ketten a legérzékenyebbek. a másik oldalon viszont egyértelműen pozitív hőst nem találunk. csak a törvényeink!" . Golding könyve "nagy művészi fegyelemmel rendezett. de a vészjósló pillanatoknak véget vet a mégiscsak felülemelkedő józanság. "Egy iszonyatos. Jack "főnök". Ez a szertartássorozat a mágikus látásmód eluralkodását. csak a hordatudat és az agresszív ösztönök működnek.Jack: "Fütyülök a törvényekre! Erősek vagyunkÉ vadászok vagyunk"). A legyek ura érezhetően magán viseli az alig egy évtizeddel korábban véget ért világháború okozta döbbenetet. a "vadászok" közül senki nem veszi észre. a hordaszellem felülkerekedését is mutatja. Pedig Simon kulcsfontosságú felismeréssel rohant le a társai közé a hegyről. elsősorban Röfitől és Simontól.

amit fontosnak tartott életében. . hogy birtokba vehessük a világot. titkos kis láza bujtogat. Medvéé pedig az "eszményeihez öntudatlanul hű" ™rley István. hogy teljes életműve kerek egésszé váljon: "A modern regényíró [É] behatol a lírikusok tartományába. keresztény és mitológiai vonatkozások sora húzódik. A színhely.önéletrajzi jellegű: végül is azt mondja el. mert többről van szó: kötetlenségről. tehermentességről. egy-két megtévesztő külső körülményen kívül. hogy száz meg száz lehetőség közt szabadon választhatunk. amit nem tudok folytatni. győzhet az elátkozottság. Próza). Ottlik ennek ellentmond a Prózában: "semmi hasonlóság nincs köztük. Tíz év múlva aztán kénytelen voltam összesűríteni egy regénybe. Egy nagy költő életműve összefüggő egész . létezésében.felépítésű" alkotás (Trócsányi Miklós). William Golding (1911-1993) Nobel-díjas angol író többi regényében is az ösztönvilág és az intellektus konfliktusát tárja fel. hogy ne tartsanak számon. A mű kétségkívül önéletrajzi vonatkozású." (BeszélgetésÉ. Próza) Az írónak . de míg a köztudat szerint az író alteregója Both. különleges szituációba került hősök viszontagságai kapcsán. OTTLIK GÉZA Iskola a határon (1959) Az ő nyomán . nem jó. hogy az utcán járva-kelve még mindig a boldogság finom. talán a szabadság sem helyénvaló kifejezés itt.így az Iskola a határon előtt megjelent .és motívum-analógiák posztumusz regényéig. a bűn. az érzékelés szabadságáról. ehhez nem elég annyi. már majdnem a nyomdából. mi az. Semmi. áttetsző cselekménye.novellásköteteiben már olvashatók a mű kulcsjelenetei. az ördög bibliai nevéé." (Hosszú beszélgetésÉ. mégis visszavettem. a testvérgyilkosság. művilága mögött allegorikus-szimbolikus utalások. és ne tartsanak semmilyen módon rabságban. egyén és közösség kapcsolatrendszerét elemzi. hanem még a lelkünk legtitkosabb szerkezetét is meg kell őrizni hozzá sértetlenülÉ (ESTERHáZY PéTER) "Az Iskola a határon-nak egy első változatát megírtam 1948-49-ben. a Budáig (1993) mutatják: Ottlik arra törekedett. Az emberiség története a rossz szellem hatalomra jutásával fenyeget. A címadó "legyek ura" kifejezés a héber "Belzebub" név fordítása.tudjuk'. Túl vázlatos volt. amit egyébként talán négy-öt kötetben írtam volna meg. Amellett nem láttam volna sok értelmét elkezdeni egy hosszabb publikációs tervet egy ilyen első kötettel.

aztán Bébé nemcsak átveszi a narrációt. bölcsebb lényéből egy adagot.-nek nevezve). világosabban. hanem hitelteleníti egymást". polemizálása volt diáktársával ("Valami célja volt ezzel a ferdítéssel"). szó szerint idézett első személyű vallomása az 1942-ből származó összegzés az utolsó fejezetben. "A kétféle nézőpont nem kiegészíti. még tudatosan hitelességre törekvő múltidézés. mert egyetlen." Az "összesűrítés" következményeként többértelmű.") és lehetetlen különbségeket tenni. mint inkább érzékenység-iskola ez a líraiságában is markáns prózának megmaradó.vagy fejlődésregénynek. ("Jóformán minden szavam hamis és pontatlan lesz. nyitottan. Tandori D. Bébé ugyan első személyben ír. súlyozni is: "Nem tudom biztonsággal kiválasztani. (halála után kézbesített) alkotása megformált és lezárt.és egyben kiindulási pont.) Az ő szólama hangsúlyozottan "szépírói". s ők maguk is több nézőpontból látnak ("tízezer lelkük" van). annál jobban sűrűsödik az igazság.™rley szintén leszerelt. sőt: történetmesélés sem lehet maradéktalanul pontos. pontosítása eredményezi. mint Medve. de Medve belső világát is analizálja. alighogy kimondom".). a hazugság meggyűlöléséig. Medve egyes szám harmadik személyben (magát M." Az összetett elbeszélői helyzetet Medve fiktív kézirat formájú önelemző visszatekintése. Both ehhez fűzött kiegészítése. "Minél jobban ritkulnak a szavak. de ő maga is átéli a pontos kifejezés lehetetlenségét. s a végső lényeg a hallgatás táján van. kívülről . és az elsődleges narrátor. hogy melyik a döntően szükséges részlet. Műfaji változatát minősítették (önéletrajzi emlékidéző) kamasz. egész létüket .és ezzel az eltávolító módszerrel eleve általánosítva fogalmaz. s a háború végén bujkált. véleménye szerint "kevésbé életrecept."néma gyereknek anyja sem értiÉ" . ám semmiképpen sem nevelődési regény. és melyik az elhagyható.Medve pontos "idézése" viszont mindössze négy fejezet -. csak abba fér bele. Viszont Both Benedeknek adtam kölcsön ™rley tulajdonságaiból: a Medve Gáborénál nagyobb realitásérzékéből. egyértelműbben fogalmaz. többféleképpen magyarázható. szinte párbeszédszerűen "vitáznak" . az események megismertetésének gondja maga is a mű egyik alaprétege. Mivel a volt cőgerek foszlányokból. szóval István józanabb. a múltat a jelenből értelmezve "Ezt sem felejtettem el a mai napig" -. már egy-egy mordulásból (jelentésrétegek sorát megkülönböztetve) értik egymást. soksíkú regény született. a kommunikáció problematikussága pedig kulcsmotívum . közös múltjuk felidézésével a mű azt is vizsgálja: hogyan jutottak el a mögöttes érzelmi tartalmak szavak nélküli megértéséig. a környezetbe való jobb beilleszkedő képességéből. (Egyetlen." A történetmondás technikai nehézsége. így a külső-belső nézőpontok is folyamatosan váltakoznak. Kezdetben váltakozva. példázatszerű nevelési regénynek. Ottlik "szembeállítja az elbeszélőket" (SzegedyMaszák M.

"csak rakódnak . esetleges. Az apropó Szeredy és Both . "Mint meghódított birodalmat. a határszéli kisvárosban .látszólag a mű keretének induló . amit megtanultunk valaha együtt. Talán hetekkel később. körkörössége működik. mert valamilyen [É] rend mindig ráerőszakolja magát a rendezetlen dolgokra. annak végig kellene élnie velünk együtt tízéves korunktól fogva az egész katonaiskolai életünket. torz.mint az utalásokból kiderül: Kőszegen ." Az iskolában megélt idő maga is az átélt tartam: "[É] a természetes időérzékünk eléggé felmondta a szolgálatot. A világ hülye valószínűtlenségét". s talán éppen a lényeget sikkasztja el: a rendezetlen dolgok még ismeretlen. de az elbeszélés ritmusát. Az életet nem folyamatában ábrázolja. hogy aztán az elbeszélő visszanyúljon minden későbbi történés kiindulási pontjáig: mert minden akkor. Vagy egy másik évben". az időszerkezet is bonyolult. egyszerre volt érvényes. utolsó cigarettájuk közös elszívásával. A mű tematikus szerkezetében az idő maga is témává válik: "Nem tudom kifogástalan időrendbe szedni az eseményeket [É] mindez s még sok más is. ("Történhetett jóval előbb is. egyoldalú szempontok. valódibb rendjét. ahová visszaszorított bennünket a neveltetésünk. A létezésnek ezt a tovább már alig leegyszerűsíthető ütemét néha megzökkentette a vasárnapi és ünnepi szolgálatnak a hétköznapitól független beosztása". hogy ez nem aznap volt. ahogy Medve kézirata": 1923. váltakoznak és egymásra rakódnak a síkok. nyeglén járom széltében-hosszában a letelt időt"). ott és "úgy kezdődött. amely amúgy is hajlamos önkényes értelmezések felé terelődni. Schulze-nap és Bognár-nap.bár mindezt nehéz "megmagyarázni egy idegennek.keret' nem tér vissza a befejezésre (csak a víz-motívum): a történet az alreálos éveiket lezáró mohácsi hajóúton fejeződik be a csillagos ég alatt. Sok mindent. szeptember 3-án.találkozása 1957-ben. hol pedig mérhetetlen messzeségben láttuk magunk mögött a nemrég múlt eseményeketÉ Tulajdonképpen csak kétféle napunk volt. tempóját is meghatározza. s hol úgy éreztük. A . egy időben [É] mégis. Az átélt. A dolgok fontosságát s egyben a fontosság lényegtelenségét. hogy egy helyben állunk.") Nemcsak a nézőpontok és a megközelítési módok váltakoznak. Ottlik a retrospekcióban sem követi az időrendet. innen következik egy rövid visszapillantás az 1944-es kémtörténet kezdetére. az elbeszélés menete. amit majd el kell mondanom. [É] Akivel ezt meg akarnám értetni. [É] ámbár lehet. kikerülhetetlenül hamis hangsúlyok. ha nem az időrend egymásutánjában mondom el a történteket.meghatározó életfelfogásuk kialakulásáig .a hét újonc katonaiskolába kerülésének napján. Vakon tántorogtunk a halmazállapotát vesztett időben. az emlékezés (és az értelmező elemzés) mechanizmusa. részleges nézőszögek belekeverésével rendezi el az anyagot. ("Mégiscsak egy erkölcsi magaslatféle volt az a végső menedék. önállósuló belső tartam nemcsak az időrendet.

a következő évekből csak néhány mozzanat elevenedik fel. a percek: nincs más cselekménye az életünknek. új elemekkel bővítve) ismét nekikezd a mozzanatnak. részletesebben kifejti.és hátrautalások rendszerében olyan események köré szerveződik a mű. olyan nehezen múlt. Formes cipőjének leparancsolási esete harmadszorra kerekedik ki . aztán (szó szerinti ismétléssel vagy variáltan. durva környezetbe kerülnek a "nebulók". [É] ezek mindig az időrend megbomlásával társulnak". első rétege a katonaiskolai gépezet működésének bemutatása. kivetítve a mindenség ernyőjére. egyben kegyelmi hóesés". Az életükre döntő hatású "katonaiskolai három év" együtt pedig "egyáltalán nem telt el. életük alakulásában. a rendezettnek elfogadott külvilágból ("a kényeztető és elfogult anyai szeretet után") egy pillanat alatt egy idegen. ami történt [É] hanem kell hozzá az előttevaló gyerekkorból tíz naptári esztendőnek a körülbelül negyvenezer felnőttkori év tartalmával felérő anyaga". a félelem atmoszférájába."amíg múlt velünk. kibírhatatlannak tűnő világba.) A mű külső. a legmélyebb bugyrokból ČszokottÇ aztán Ottlik a nagy epikusokhoz méltó ívet bejárni a csillagos égigÉ" (Balassa P.maga az "elkövető". belső nézőpontból. Az eszményített gyerekkorból. hogy szinte önkínzás volt számon tartani a napokat" . "innen. ill. hanem van. [É] melyek persze egymást feltételezve alkotnak kozmoszt: a köd.) Jellegzetes a visszatérő motívumok.) Bonyolítja a szerkezetet és a lassúság képzetét erősíti Ottlik jellemző módszere: ugyanazokat a mozzanatokat. hogy mégis minden csodálatosan jól van. az órák. ennek "ellenpárjai. 9 fejezettel később részletezi a jelenetet. okokat és következményeket: a panasztételt és a kiközösítés eseménysorát. gyakran külső és belső nézőpontból is. többször visszatérve többféleképpen jeleníti meg. valamint. majd az erről felidéződötteket beszéli el. miért fontos egyáltalán új bakancs szerzése. magatartásformáik megértéséhez. és később az is megvilágosodik. Az előre. Buda." A teljes részletességgel visszaidéződő első három nap. már-már eposzi. zárt. a gyakran szimbólumértékű képek használata. a szél meg a sár. másrészt támpontot adhatnak későbbi tetteik.bennünk a napok. hogy Medve egyszer meg merte húzni a vészféket . s csak 3 fejezettel később fejtegeti a körülményeket. ami van: ehhez nem elég. Ilyen a csillag-toposz és a "híres. apró "műhibaként" először Marcell főhadnagy ejti ki ™ttevényi nevét. Először röviden említi. a kiemelten fontos első három (kiképzési) hónap elbeszélése mellett . melyek egyrészt meghatározók akkori helyzetük kiismerésében.ez első találkozásuk Merényivel. ("Akkor ." ("Hogy a mohácsi hajóúton miért éreztem azt a szívem mélyén. az eső. (Bébé említi. amiről Jaks Kálmán 1944-es szerepe és még akkor is tartó némasága (majd ezer más) idéződik fel. minden pillanata áll egy helyben. kiegészíti. majd az ezekről eszébe jutottakkal folytatva halad tovább.

igaza van Medvének -. feljelentőt. "a nemi élet és az emésztés köréből vett fél tucatnyi trágárság mindegyike rugalmasan tudta pótolni a legkülönbözőbb igéket. Figyeli a többieket. így aztán az esetleges árulkodót. csukló. hírnevét. mert bármi veszélyforrás lehet. —jak a társak: Medve szemének barnasága bizalommal tölti el Bébét. hogy megértsem. a jelentések előtti főpróbák.reggel még tudtam a világ rendjét. hanem a szó valódi értelme. csak estefelé kezdtem először nem érteni" . és őrzik az iskola tekintélyét. bamba tökfilkók" . mit kívánnak tőlem. hogy megtaláljam a saját orromat. mintha a világ hülyéi lennénk. A fegyelemszilárdító tiszthelyettesek . A kialakuló "háborgó. hálótermi tömpe orrú szomszédja jóindulatú gyereknek látszik (ő a "csöndes. Az itt használatos nyelv szintén ismeretlen (és civilek számára lefordíthatatlan). tilalmak.a sűrű szemöldökű fiú lesz Formes. De ez már nem az én orrom volt.az egész társaságot büntetik. hogy ettől fogva minden összezavarodott.") A látszólagos eseménytelenség (napi. mással nem helyettesíthető kifejezésmód". zárt rendben menetelés. (A tanórák nyújtják leginkább a nyugalom pillanatait . ülepen rúgás . bár a figyelmetlenség ekkor is okozhat bajt (l. hogy ilyen derűs. mivé kell válnom."Ezzel kezdődött életünk igazi zűrzavara [É] most aztán olyan sűrű köd szállt le . s napokba. mint szakadatlan szűkölésből és görcsös figyelemből. a baltafejű: Homola -. a választási lehetőségek nagy bősége s a rabság. s a tetejében állandóan figyelni kell minden rezzenésre. hetekbe telt.rengeteg érzelmi árnyalattal. lökés. a szeplős. béketűrő" Szeredy). "önálló érvényű. amíg annyira tájékozódni tudtam. gyakorlat. puha: Orbán Elemér.csak része a mechanizmusnak: ezt igazolják a levélfelbontások.és hetirend.akik "olyan hangon s olyan hangsúllyal beszélnek. A működtetők összetartoznak .Bognár "néha-néha neki is ment valamelyikünknekÉ" . így alakulnak ki az epitheton ornansok. a jól bejáratott kihallgatási módszerek. szinte boldog hangulata lehet a tanóráknak" -. . és értettem az egész életet. később neveket társít a jelzőkhöz . parttalan szürkeségben" mindig minden kezdődik elölről. a Medve zsíros tanszerládájára tenyerelő Ernst alezredes esetét).") A felettesek megfélemlítő."Civil iskolás koromban igazán nem hittem volna. kommunikáció is működik: vigyorgás. panaszra jelentkezőt mindenféle ürüggyel leckéztetik (pokrócozzák.a kiképzőktől a tanárokon keresztül a parancsnokig -. feltétlen engedelmességet követelő viselkedésmódja . kilógatják) maguk a gyerekek is. később az elsajátított új szókincs. ügyefogyott. mert "más neve volt a legközönségesebb tárgyaknak is". főneveketÉ". Sajátságos. s csak a vakációk "világítótornyai" fénylenek: "A szabadság nem nagy kezdőbetűvel írott fennkölt eszme volt nekünk. ("Nem álltam egyébből. kétbalkezes. én sem voltam már önmagam. betegség) teljesen kitölti mindennapjaikat.

az újoncokat is beleértve. az őket lekenyerezni próbálók kiszolgáltatják magukat. (Békén hagyják Czakót.") A magukat alulértékelőkkel szemben . a pénztelen Jaks "legfeljebb" eladja "hat napi uzsonnakenyerét".kényszerek nagymérvű ritkulása.és önmegtagadó) viselkedésmód. észrevesznek apróbb örömöket (közös éneklés. mint Merényiék". Both "újszerűen gyávának" minősíti magát . Borsa Lőrinc pedig báró. rabló maffia mindenki más kezdeményezését. szabályzat nem adott semmiféle hatalmat Merényi vagy a Varjú kezébe". védekezési taktikákhoz folyamodnak. de még annyira sem vette tudomásul senki. amikor Schulze búcsúajándékára gyűjtenek. az anya grófnő) állapítja meg Bébé. Egytől egyig beletörtünk az engedelmességbe". Amikor ugyanis a többszörös alárendeltség és kiszolgáltatottság már kezd megszokottá válni. inkább struccpolitikával eltemetkeznek. a focizásból kirekesztettek atletizálni kezdenek és eredményességük aztán újabb lehetőségeket is biztosít). katonatiszti csemeték vagy árvák . ez volt a Varjú titka". az alakuló kapcsolatokat nem tűrik. Semmiféle írott vagy élőszóval kimondott törvény. anyagi helyzet nem számít közöttük. A csomagokat fosztó. első hó). az árulót "saját bajtársai vetik ki" (™ttevényit önfertőzőnek minősítik). Mikulás-műsor. hogy "az ilyesminek semmiféle jelentősége nem volt.) Pedig "egyenrangúak voltak mindnyájan. Halász Petár és Bébé esete) . Colalto is gróf volt. tapasztalat és megfigyelés egy életre meghatározó valamenynyiük számára: "Talán azt is megszoktuk.Medve pl. közelebb kerülnek egymáshoz. és az adott lehetőségek között kiépítik saját világukat (kockás füzet. aki "bátor gyereknek született" és az állandóan sírva fakadó Tóthot. A lassú változások alig vehetők észre: a Merényiék "talpnyaló külső körén" is kívülrekedtek lassacskán megerősödnek. óvatos társkeresés indul.a rettegett Schulze "kegyencei" . Jaks és ™ttevényi. egyre fontosabbá válik a belső élet. Szeredyt is.ők hihetetlenül magabiztosak: "szentül hitt önmagában. félelemből ezen a szinten is elárulják a barátjukat (l.hatalmának és bukásának bemutatása. (Egyébként . Czakóéknál (ahol az apa tábornok. tevékenységét megakadályozza (rádiózás. Kényszerből. írás)." Az eseménysor fő vonulata a felszínen a vezető klikk .legyenek bár dzsentri. hogy a vereséget . együtt a többiekkel.a származás.kialakul a látszatmorál. "összeesküvést szimatolnak" mindenütt. nem állnak ki a másik mellett. a mások előtti (barát. A félelmüket kimutatók. s a bántalmazottaknak is célszerű megtanulni nevetni saját magukon. gyűjtések. kezdetben "a világon a leggyávábbnak és legnyomorultabbnak". Mindez az élmény. "aki mellesleg még pimaszabb önbizalommal hitt saját nagyszerűségében.) A többiek nem tudnak összetartani. hogy emiatt különösebben gúnyolták volna őket. ("Engem is megvertek.

A Bébével közös titkokat őrző. hízeleg. lassú". hanem azok hatását is vizsgálja: hogyan változik jellemük. lázadozó Medve önvizsgálatokat tart (erre különösen alkalmas a háromszori fogda). Szeredy Barikáról álmodozik. az igazság nehézágyúit sem lehet bevonszolni olyan törékeny szerkezetekbe. Drágh). felfelé ívelő pályáján egészen közel kerül a negatív morális pólushoz. sötét városokban és vesztes háborúkban. Aztán az így már-már elvesző erkölcsi érzékét nyeri visz-sza.izgalmasabb. Ahogy megismerik önmagukat. sűrűbb anyagból való dolognak tartsuk a győzelemnél mindenesetre igazibb tulajdonunknak". hogy bár annak kétségtelenül "igaza volt. főleg Medve példájának hatására.egyébként művészhajlamú . udvarol. már könnyű és csak játék". bombázott. de építik is személyiségüket. tengerre épült hajók tőkesúlya. mint ez a mai civil életünk. hogy felborítjuk a sakktáblát. csökönyös. béketűrő Szeredy aktivizálódik. de már a külvilág. S míg az évek folyamán az ő passzivitásuk megszűnik. Medve). Tóth. de miként a matt-fenyegetés ellen sem lehet úgy védekezni. a mindenkinél sokkal érzékenyebb Medve a szembeszegülő . mint az emberi társadalmak. Bébé "megfigyelni és megismerni" akarja az "itteni szokásokat". hanem csak zsebre vágom a kezem. "A sok nehéz tudás ólma már régen jól megülepedett a szívünk vagy inkább valahol a gyomrunk alján. milyen taktikák. az otthon realitása is álommá válik a drillel szembesítve). [É] Eloszlott a köd. s a világnak ez a keserű ismerete. és nyomban romlani kezdett a látásom". de szilárdságot ad". tiszta íze. de Medve valósággal merevgörcsöt kapott ettől az egésztől.főhős az álmok világába menekül (Medve a Trieszti ™bölről és a lovasról. ideges. és utána teljesen megnémult". "Erős és szilárd tartalom ez az emberben [É] a külsőbb rétegek. komplexusossá váló."valamennyien éreztük a kiszolgáltatottság gyalázatát. világfelfordulások idején. A külső események belső következményeinek bemutatása a regény legfontosabb rétege. miként az erős. nemcsak rombolják. Hármuk alakulása áll az előtérben: alkatilag Szeredy a tudomásul vevő. reakciók variálódnak. hogyan alakulnak a kapcsolatok a felszínen és rejtetten. Bébé Júlia-nagynéniről. de "mindenből hiányzott a régi keserűség éles. Both az alkalmazkodó. majd szembeszáll: teljesen szokatlan módon kiáll Bébé mellett. a minden képmutatástól irtózó (így eleve életképtelennek tűnő) "érthetetlen. Ottlik nemcsak a módszereket." Saját szökése után. ha le is lassítja nagyon a vitorlánkat. társaikat és "a világ szerkezetét". Az ellenállás és az alkalmazkodás lehetséges variációit mutatják a magatartásformáik a nyílt lázadás változataitól (™ttevényi. leküzdik félelemérzésüket ("[É] azóta soha nem érzek pánikot sűrű ködökben. Mindhárom . ™ttevényi ügyéről arra a felismerésre jut. általános zűrzavarban. és nyugodtan ácsorgok egy helyben"). a szimbolikus senki földjéről . a teljes értetlenségtől (a "bundás" Apagyi) a tökéletes azonosulással próbálkozókig (Czakó. dölyfös.

a sorsszerűségre. de egyszersmind olyan eszményként fogalmazza meg. elnagyolt. 9:15-16) . neque currentis. "már késő". [É] de "fájdalmasan érezte. valami. tejsav vagy gyanta. hogy a "kiszolgáltatottságot a belső függetlenséggel ellensúlyozhatják. de egyre megfontoltabb. tettek tökéletlen látszata uralkodikÉ" Bébével a kórházban arra is rádöbbennek. hogy Ottlik regényében az erkölcsi érzék a keresztény hagyomány jegyében válik közösségformáló erővé. "Nemcsak az előadás fölényes biztonsága meg a látszólag laza. Pál. durva jelekből. "Aligha lehet tagadni. A látszatokból.) "valami. hogy éljünk. fájdalomból. a sebekből. hogy nem tud többé tudomást nem venni erről a világról. hogy átlépett egy "határt" (a gyerekkorét). Medve kéziratának talányos jeligéje (Non est volentis. medvesapó). a pátosz és a szépítgetés teljes hiánya. és a 3. a szemléletesség. ami talán kevesebb a barátságnál. Szt. aki fut. sem azé. Tóth). . a regény végső fejezetei azonban arról tudósítanak.ez egyben az 1. ahonnan nem fordulhat vissza . kötetlen modor mögött a szigorúan tudatos művészi fegyelem és takarékosság fogja meg az olvasót.visszatérve már tudja. 11." Ottlik "mindent rendkívülivé tud tenni" (Tandori). akinek arra akaratja vagyon. hogy magatartásuk ismét távolodott egymástól. és több a szerelemnél.Nem azé. hanem a könyörülő Istené'. végül szinte mindenkit "a tehetetlen összetartozásnak időtlen időkre szóló köteléke bogozott össze" . Edelényi százados. előadásmódjára jellemző az aprólékos hitelesség. ami kitermelődött. "Olyan világban szeretett volna élni. [É] A világ nem ért másból. M. izomlázból. törekvésekből.Medve és Bébé majdnem egyformán fogalmaz (II. hogy "mennyire szeretik egymást". és lehetővé tette. felismerik.kulcs a mű jelentésének meghatározásához: a kegyelmi állapotra. A kettős nézőpont. ahol mindenki érti még a néma gyereket is. az eleve elrendeltségre utal.). mint Medve Gábor végső töprengésének ez a mondata: ČA kenyér nem elégÇ" (Sz. 25. III. míg a könyörületes megbocsátást egyértelműen értékké emeli. mint a hangos. amelynek érvényesülési köre a regény szereplői fölött helyezkedik el." Erkölcsi érzékük megőrzésével kialakul és erősödik biztonságérzetük (l. hanem bizonyos művészi-emberi erkölcs is" (Rónay György).és nem megy haza az édesanyjával. melyben a szavak. sed miserentis Dei. Bébé esetében a keresztény távlat lehetősége ahhoz a meggyőződéshez . még néha "elveszti a fejét" (kihívja Merényit párbajra). mely a történet előrehaladtával közeledni látszott egymáshoz. valamint a felnagyítás. ügyetlenül is (l. Magyarázkodás nélkül. fejezet címe is . Róm. É A kőszegi védők példája ugyan közös nevezőt teremt Medve és Both között. Próbálkozik az alkalmazkodással.. a pontosság. az utolsó lapokon ismét különválik. Bébé zaklatott önvizsgálata éppúgy a Bibliára utal. józanabb. "A példázat valóban ellenszenvesnek tünteti föl a törekvő önzést és a türelmetlen sietést.-M.

akkor talán el tudom majd mondani. Esterházy Péter szerint: "Ottlik valamiféle méltóságot ajánl vagy kínál nekünk. Mert lehet. még megengedhetem magamnak a fényűzést.vezet. hogy alkukat kell kötni benne. Húszéves vagyok. A nagy utazást már 1945-ben írni kezdi. Bármivel gazdagítanak is. amit vállalok. csupán eszközök. az ellenállás. hogy . hogy kiválasszam az életemből azt. Tizenöt év múlva. hogy eljuss az emberekhez. nem újrarendezgetni azt. és van.). az megint egészen más. hogy fabatkát sem ér.műveinek állandó témája lett a háború. amikor megírom ennek az utazásnak a történetét. A nagy utazás. akit ismertél. így került a compiágnei gyűjtőtáborba. hanem csinálni. Most még nem tudom elmondani ennek az utazásnak a történetét. franciául alkotó. várnom kell még. tudomásul venni vagy föllázadni: e két magatartás a könyv végén újból felesel egymással. beletörődő életeszményt fogalmaz meg: 'a világhoz nem alkalmazkodni kell. Elfogadni vagy cselekedni. ahogy van'. én majdani frontharcos . akkor nem szabad alkut kötni! Azt mondja. [É] A dolgoknak nemcsak a mi életünkben lesz súlyuk. a lágervilág. első (és azóta túl nem szárnyalt) sikerregénye. előbb el kell felejtenem az utazást. [É] De aminek legnagyobb súlya van életedben. magasabb szinten. súlyuk lesz önmagukban is. az erkölcsi érzéknek kétféle lehetséges megnyilvánulásaként" (Sz. és ha nem lehet méltósággal alkut kötni. A könyvek. a deportálás." Bár az író nem akar emlékismételgető "hajdani frontharcossá" válni "már látom. [É] én nem akarok [É] Nem vagyok régi frontharcos. pedig tudom már." SEMPRUN A nagy utazás (1963) Húszéves vagyok. de tizenhat évet vár a megjelentetéssel. amit elhajítok. "Mindenképpen be kell fejeznem majd a könyvem. majd a buchenwaldi koncentrációs táborba . de ezeket az alkukat is méltósággal kell kötni. A szerzőt (maquisard-ként) 1943-ban fogta el a Gestapo. hogy van. amit lehet. mert be kell fejezni. az néhány ember. ami már megvan benne. Medve viszont sokkal kevésbé szemlélődő.mégis minden csodálatosan jól van. baloldali szellemiségű forradalmár-politikus író alapkönyve. amit nem lehet. noha kétségkívül átlényegülten.-M. (RÉSZLET A MŰBŐL) A spanyol származású. nem tehetem már ezt. hogyan alakulnak a fiúk régi frontharcosokká. s azt. hogy az élet olyan. a zene. antifasiszta önéletrajzi történet. rengeteg mindent kitörölhetek az életemből. M. hanem hozzáadni mindig'.

motivikus szerkezetben egyrészt tér. a hazatelepítési központ Eisenachban. "vagy úgy tenni. A negyedik szint. nézőpontváltást alkalmaz.). mérhetetlen idő adja ("hány nap telt el?". A harmadik szint az utazáshoz képest későbbi események előrevetítése a (váratlanul. harmadik idősíkot is emlékként írhatja le .és idősíkváltáshoz az indokot. jelenként átélt. éles fordulatként. "nem tudja. A történet alapján a mű keletkezésének kiváltó oka. hazájának koncentrációs táborait jelenti" . A .a szabad asszociációkon alapuló. feledni nem. vagyis a megírás ideje pedig a főcselekmény jelenéhez képest jövőbeli. "aki semmit sem akar vállalni a múlt súlyából".ez a második idősík igazolja.és hátramozgások történnek. a folyamatok bonyolultságának érzékeltetésére Semprun . csakúgy. előzmények. ezt pedig motiválja a helyzet. Az állandó tér. "még nem tudom."mert túlságosan könnyű semmit sem tudni". Ebben a keretben a főhős korábbi élete is felidéződik: felvillan néhány jelenetben a hágai gyerekkor. de annyira megdöbbenti a csak jelennek-élés . a csak az adott pillanatnak élő német lánnyal. minden egységes múltként jelenhet meg a főcselekmény perspektivikus képeiben (út és visszaút. lezárt vagon) keretében szabadon működő tudatmozgás. megérteni viszont csak a múlt helyes értékelésével lehet. "te magad is halott leszel" stb. ill. négy napig tartó vonatút utolsó huszonnégy órájának története a leendő holttestekkel zsúfolt marhavagonban (adott a "végállomás". indíttatása Gérard találkozása Asconában Sigriddel. az előtér. Asconában. hogy végül mégis megírt könyvének ajánlásában a háború óta felnőtt új nemzedékhez fordul. a francia misszió lányainak látogatása. (filozófiai) tanulmányai . Erről (az utazáshoz képest) relatív jövőszintről is előre.a múlt így mindig beépül a relatív jelenbe -. megütközés bujkáló SS-ekkel. a compiágne-i gyűjtőből Buchenwaldba induló. "befejezem majd a könyvem". mintha semmit sem tudna az ember" -. a beszűkült teret ellenpontozza az időbeli tágítás. másrészt a záró. "egyelőre nem mondom el". későbbi tapasztalatok). a fizikai és lelkiállapot. és a Z. mint a többi síkról ("két évvel később. szimultán technikával. A regény a megírás pillanatából visszatekintő emlékezésfolyam: a többrétegűségnek. felszabadulás. a spanyol polgárháború. A középpont.holott maga is "lehetne akár Haas doktor lánya is". "századok múltak el azótaÉ"). hogy a két kezdőbetű. kivételesen) egészségesen átvészelt két év után: a tábor kívülről. többszörös áttételekkel. a magyarázatot a lehető legszűkebb mozgástér (a százhúsz emberrel zsúfolt. Gérard-Manuel menekülése Franciaországba. teljes kimerültségben szubjektivizálódott.és idősíkváltásokból építkező technikát. (rövid) második fejezetben. hogy a mindenkori jelen a múlt szükségszerű következménye. "az alagút vége": a megérkezés). hogy meg fog halni". pihenés az asconai tó partján. a lidérces elcsigázottságban. A cselekmény négy fő idősíkon bontakozik ki. eszembe jutottÉ". a K.vagyok" -.

dundi formája mintha csak egy rovátkás kagylóhéjba lenne kisütve. megremegtemÉ" /Proust: Az eltűnt idő nyomában I. A cím metaforikus: a konkrét utazáson kívül a kétszer tizenhat éves távlatban időutazás is: lélekben visszatérés a vonatútra. és éppen ezzel tagadjuk. Azazhogy ő hagyott el . jellemvariációk megrajzolását és folyamatos értékelését teszi lehetővé. a fiú. fekete kenyér íze. De abban a pillanatban. elenyészik. az Hortieux-fivérek története. akit az othe-i erdőben fogtak el . Michel meg Hans. ezzel semmisítjük meg. Oroszos vacsorát adott [É] gépiesen beleharaptam a fekete kenyérbe. amit a véget nem érő nappalokon és éjszakákon elmondtam neki. ("A bajtársak halálával meghalunk mi is. "Vége. hol azonosítja magát Marcellel. Mindaz. A második fejezetben.gyorsuló ritmus. már a semuri fiú halála után harmadik személybe vált át az egyes szám első személyű előadásmód: Gérard társa pusztulásával elvesztette az összetartozás-érzést. amelynek kicsi. ami az életem volt. A semuri fiú meghalt. Nijhoff hágai könyvkereskedése gyerekkori emléket idéz). a híres madeleine-sütemény motívumra (és Proust képzettársításos előhívó módszerére) utal. s az. bajtársunk halálát életünk értelmévé alakítjuk". s akkor a kissé savanyú. Akárcsak Proustnál. persze ellenkező előjellel. fekete kenyeret. de nem ez .és ifjúkorba. az auxerre-i börtönélet. a megérkezéskor. annak keretéből a gyermek. A "réteges idődimenziós" technika jól jellemzett típusok.mindaz. az egyre gyakoribb síkváltások is fokozzák a feszültséget. amelybe előtte beáztattam egy darabka süteményt. minden emléket. Lefektetem holttestét a vagon padlójára. ill. amikorÉ". ahogy lassan rágtam a ragacsos. itt kell hagyni semuri bajtársamat. vége az utazásnak. a fekete kenyérszeletekkel. amikor [É] odaért az ínyemhez. ami a hajdani világhoz kapcsol. nyers erővel hívta életre a csodálatos perceket. /Gérard/). Asconában ("anyám [É] süteményt hozatott. s én egészen egyedül maradtam. ajkamhoz emeltem egy kanál teát. Semprunnél is fontosak (és sokféle szerepűek) az álmok (Gérard vagonbeli zuhanás-rémálma közös a semuri fiúéval. fizikai szenvedése ugyanakkor már az öntudatlanságig fokozódott. "Catherine asztalhoz hívta a társaságot. mintha önnön elmúlt életemet helyezném oda. minthogy ő már nincs itt. fáradtan az egyhangú naptól s egy szomorú holnap távlatától.egészen egyedül maradtam. a kertajtó-csengő hangja ugyanúgy gyerekkori emlékeket idéz fel benne is. és (a filozófiai megalapozottsághoz is szükséges) példasort ad.") Nemcsak az időkezelés idézi Proustot: a műben több közvetlen reminiszcencia is szerepel: Gérard hol a Swann cselekményét próbálja rekonstruálni a vagonban ("absztrakciós gyakorlatként"). Swann/. szinte gépiesen. Egyszerű lenne "visszaállítani" a kronológiát. S mindjárt..

mi segítette az embertelenségek átvészelésében. mert "nem azért harcoltak önként. A trieri elvadított kődobáló "kis náci" például egyrészt barátját. lopva eszi. az önmegvalósítás lehetőségeinek problematikáját.köp' a fogságban. a látszólag csapongó gondolattársítások ismétlődő visszatérése. De egyben legyőzhetetlen lénnyé is lesz az ember a táborban. Szelektálva emlékező homo moralis: élethelyzeteket. a determináltság. valamint az identitás és a hovatartozás. utolsó lélegzetét is. másrészt annak a két fiatal francia partizánnak a (fiúéval épp ellentétes) magatartását. ("Azért vagyok letartóztatva. a "bebörtönzöttek" .los. a választás. mert szükségét . a szabadság" -. önvizsgálattal kutatja. Ramaillet. a párhuzamok és ellentétek rendszere. Az önkéntelenül felötlő emlékeket a helyzetek. aki csomagjai tartalmát éjjel.ilyen a . Társadalmi természetében már jelen van a lehetőség. mint az "aranyfogas" Haas doktor.) Semprun "selejtez". "a rács két oldalán" állók. mert "a táborban állattá lesz az ember. a "letartóztatók és letartóztatottak" szabadsága. kegyetlenkedő SS-ek. embervoltukból kivetkőzöttek. Amikor odakerül. A kiélezett szituációkban megmutatkozó magatartásformáik alapján csoportosítja és értékeli az embereket. aki . A szabadságfogalom egyre pontosabb tisztázásához kulcsfigura a német börtönőr: alakjával kézzelfoghatóvá válik az idebent-odakint relativitása. mert szabad ember vagyok. vagy éppen ellentétessége hívja elő. tizenhét évesen.a mű rendezőelve: a motivikus szerkezet. és mindenféle más . a szabadságfogalomnak sokoldalú megvilágítását . képes a sír felé taszítani a társát. hogy kivégezzenek egy sebesültet". hogy segítsen bajtársán. képes ellopni társa kenyerét. választási és döntési lehetősége."A mi történelmileg közös lényegünk. "rendet csinál a világ dolgaiban". valamint az árulók. (és Gérard örül annak. brutális. mindannyiunké. reagálások. Vagyis nem a táborban lesz legyőzhetetlen állattá az ember. akik képtelenek kivégezni a sebesült SS-t. Hansot juttatja a főhős eszébe. magatartások hasonlósága.menthetetlenek valamennyien. az ösztönösen vagy gépiesen cselekvők vannak . utolsó kenyérdarabját is megosztani. az állandó összehasonlítás lehetősége teszi érzékletessé a központi gondolatnak. a gátlástalan önzők: Vacheron. öröktől fogva jelen. los'-t üvöltöző. már akkor is az. és sorsok sokaságának felidézése után tisztázza a valódi értékeket. "hogy a két fiatal partizán elkövette ezt az ostobaságot". A tábor csupán végleges helyzeteket teremtÉ" értékrendjének legalján a magukból. aki képes utolsó csikkjét. tetteket emel ki. a "letartóztatók" csoportja (köztük néhány kiemelt figurával. hogy ne kelljen megosztania cellatársaival. akiket 1943 folyamán letartóztattak. jellemeket. a Gestapo tartományi főnöke). mert ők "lágy és tiszta szívvel kerülnek ki a háborúból". a kegyetlenség és az ostobaság képviselői.boche'-ok -. Valójában ők az igazi foglyok.

ami a legjobban oszlik meg az emberek között". a kivégzések patetikus pillanatokat okoznak: René Hortieux-é ("aki a legteljesebben élt a lehetőséggel. a múltat sem értőknek (szükségszerűen) felfoghatatlan a jelen borzalma. a helyes döntés is sokféle. Nem akármilyen szürke emberek. Gérard sorsa fő vonásokban egyezik Semprunével (életútjának . a sorsvállalók is. akit "kötél általi halálra ítéltek". Elpusztulnak a legjobb társak is (Hans. Gérard mindig talál társat. A menetoszlop tehát az erő benyomását keltette.) A bajtársak változatos jellemek. hogy a német börtönőr. utat mutatÉ". s megmondja. a vagonban a semuri fiú van mellette. akiket egy városi razzia során véletlenül elfogtak. hogy éljek a szabadságommal."Hát értik ezt?" . aki a krematóriumot látta-nézhette a háború alatt ("gemütlich"-nek nevezett) szobájából. amikor már minden tarthatatlan. hogy legtöbbjük győzelmes menetelése valószínűleg olyan sors felé vezet. a láger fertőtlenítőjében társalgó belga szenátor és miniszter teljes értetlenségét is. mert "Émindig akad valaki.a német zsidót. akik szabadon vállalták az egyenlőtlen harcot [É] nem egy széthulló. Iráne. mint nyitott könyvből. a húszéves oroszé. mert vállaltam ezt a szükségességet". "neki mindig segítenek": Hansszal és Michellel kötött barátsága után .éreztem. kiszolgáltatott szerepét felfogva. de azt kívánja. emberekét. felidézi pl. A főhős "reméli". aki. és ilyen jelenet a kutyákkal széttépetett lengyel zsidó gyerekek brutális elpusztításának drámai. mint a halálÉ". mely feltör a névtelen hangok tömegéből. Mert "nincs egyenlő súlya a holttesteknek". ússza meg a háborút. aki a vállán tartja mindennek a súlyát. megvert hadsereg. reménytelen helyzetében elindul a frontra.) Nem lehetnek szabadok a passzív "elviselők". a választók. Sokfélék a tudatosan. maquisardok. úgy lehetett kiolvasni belőle az emberi sorsok tömör és bonyolult igazságát. s hogy ezek a fiatalok. a francia ellenállót és a vörös spanyol fiút a történelmi események választják szét .saját gyerekei halálhírével mentegetőző .ManuelGérard a börtönben az othe-i erdei sráccal kerül össze. szabadon döntők.nőnek a fiai. hanem győztesek serege menetelt az úton [É] s már az sem számított. hanem harcos ellenállók. bélelt bundájukból. mindig akad egy hang. mint vastag cipőjükből. (Jellegzetes megjelenítésük a compiágne-i menet csoportképe: "és Gérard az ismeretlen férfitól kölcsönzött tekintetével megfigyelte.mottóként ismétlődik. tüske szaggatta nadrágjukból megállapítható. hiszen "a józan ész az a dolog. tragikusan felemelő esete. hogy meghaltak annak a . mely nem lehet más. bőrzekéjükből vagy rövid. hogy a menetoszlop túlnyomó többsége fiatalokból áll. az értetlenül szenvedők sem. a semuri fiú) . A vagonban elsőként elpusztuló öregember tanácstalan kérdése . Gérard. hogy mit kell csinálni. hogy emelt fővel haljon meg")."elég nagy gyakorlatunk van a halálban" -.

nem árulja el "felsőbb kapcsolatát" . akkor csakugyan nem is találkoztunk". cselekvő. pajtás!" .az életbe. Semprun . szerkezete. mint ért. aki "mást se tesz. kemény és hajthatatlan. így nem értheti Gérard iróniáját. kiszolgáltatottnak érezhetné magát.ez utóbbiról aztán megtudja. mert "nemzeti alapon osztogatnak". így a megérkezés (átvitten) a másik ember megtalálását is jelenti.állomásai: Spanyolország. Gyakorlatias ("fogpépet" hoz. A művet Réz Pál fordította. mert . de önérzetes. "egyszerű világképű". Spanyol forradalmárként Franciaországban is idegen. hogy az elviselhetetlenség csak bajtársiassággal élhető túl. aki. megért és megértet. a vagonbeli társ az alaptörténet legfontosabb szereplője. levonja a következtetést: "Egy idegen országból egy másik idegen országba érkeztem. MROZ˙EK Tangó . a barátok (tragikus. abszurd helyzetbe az a fiú. ("De ha elfelejtette. hogy épp a vagonbeli utolsó napon értesül a Tabu-csoport pusztulásáról. büszkén vallja "hazafinak" magát. táborok). Csaknem örülök neki. A semuri fiú. Szerinte a Vaugirard utcai zsidó nő maga is felelős kiúttalan. jövőtlen sorsáért. elutasító bezárkózásában ("befalazva magányának börtönébe") nem veszi észre maga körül a lehetőségeket . hogy "neki sohasem segített senki".és a másik emberbe kapaszkodás kifejeződése. Amikor visszatérése után nem kap a közigazgatási hivatalban hazatelepítési segélyt.politikai nézeteit az 1968-as események és a gulagok hírére megváltoztatta. Párizs. ellenállás. Hága. stílusa.) ™nhibáján kívül kerül viszont megdöbbentően reménytelen. Tudja. hogy egy csapásra visszaszereztem idegen voltomat. de neki Trier neve nem jelent semmit. de "helyes véleménye van az élet fontos kérdéseiről". ő már itt is táborokba kerül."Ne hagyj el. így meg tudom őrizni majd a kellő távolságot". miután saját apja adta fel a Gestapónak.) Utolsó mondata . Egész életét meghatározzák a társak. a megjelenített élethelyzetek és magatartásformák továbbra is népszerű olvasmánnyá teszik A nagy utazást." A "németek ellen a németekért is harcolva" végül legyőzhetetlen lesz.de megoldásai. még fizikailag is.akit kizárt a spanyol kommunista párt . intellektuális forradalmár. az ablakhoz áll. hogy áruló. ezért főleg az embereket hívja elő az emlékekkel.nem is emlékszik az őt elkalauzoló Gérard-ra. Azazhogy én vagyok idegen. A "tehetős parasztok fia" a kötelező munkaszolgálat helyett maquisard lett. a háború után nyomoznak is Michellel Hans Freiberg után).miután megjárja a koncentrációs tábort is úgy vélekedik. fejlett etikai érzékkel rendelkező harcos humanista. (Felismeri a Moselle völgyét. Helyesen ítélő. későbbi műveivel "túllép" ezen a "modern realista" regényen . nem eszi meg a "sós moslékot").

ki akarnak bújni a formulák és sztereotípiák korlátai közül. a művészek teóriáit a köznapi élet törvényeivel szembesíti. és ezzel mégiscsak kibontakozik egy fonákjára fordult konfliktus. Alakjai szerepválsággal küzdenek. a hagyományos kultúra életképtelenségére esik éles reflektorfény. Ennek következtében azonban a jelenkori ifjúság légüres térbe kerül. de a végkifejlet Mroz˙ek csaknem minden művében komor.abszurd vonásként .annak idején végérvényesen szétzúzták a normarendszert. a kegyetlenség. hát megtiltom én neked?") Az új nemzedéknek ilyenformán két lehetősége marad: "Vagy újabb konvenciókat kell teremteni. így tehát groteszk szereposztásként Artur lép fel a hagyomány harcosaként . (P.maga a drámaiság hiányzik. Az író az értékrendszer félreállításának következményeit boncolgatja szatirikus jelenetsorokon át. felvonásban tehát hősünk egyre elkeseredettebb kísérleteket tesz a szembenállások kiprovokálására. ezáltal saját szerepének megtalálására. A szülők . a morál és a nemiség összefüggéseire mutat rá. parancsolj. egyéniségük megtalálására és érvényesítésére törekszenek. modelleket állít színpadra. Először is az etikai normát akarja érvényesíteni. és nem hajlandók átállni a hagyományőrző szerepkörre. Programjuk a teljes szabadosság ("azt csinálja mindenki. és végül az értelmiség félreszorulására." Ez utóbbi út látszik előtte járhatónak. Hősies gesztusaik. a maguk zabolátlansága ellen. a különbségek élezésére. MüLLER PéTER) S`lawomir Mroz˙ek (sz.(1964) A kelet-európai szerzők az abszurdban a valóságot mutatják fel. ennek jegyében állásfoglalásra és tettre sarkallni . Groteszk vagy abszurd helyzeteket." SLOMIL: "Kérlek. nyugati társaik a valóságban az abszurditást. (ARTUR: "én már csak maguk ellen lázadhatok. A szereplők logikáját. nagyratörő próbálkozásaik rendre komikus felsülésekbe torkollnak.: 1930) műveinek központi témaköre korunk személyiségválsága. amelyekben azonban a realitás is jelen van. amihez kedve van"). A Tangó című dráma alapkonfliktusa a kulturális hagyomány és modernség szembenállása. vagy helyreállítani a régieket. térvesztésére.úgy vélik .a szülőkkel és nagyszülőkkel mint a korlátlan szabadság védelmezőivel szemben. a hatalom. az elidegenedés és önazonosság-vesztés. megakadt ugyanis a nemzedéki konfliktusok örökletes folyamata. A dráma alaphelyzetében . A II-III.

a saját unokahúgát.a felszabadult ember joga és kötelessége") jegyében él és e jegyben szarvazza fel őt felesége.ami ellen lázadni próbált.) A mellékszereplők elvtelensége vagy hóbortos életfilozófiája. a valóságtól való elrugaszkodás uralja. Eugeniusz bácsi pedig azonnal behódol az új hatalomnak is. konkrétan: tradicionális külsőségek közepette feleségül venni . Slomil a modern. és Edek brutális erejére támaszkodva diktatúrát jelent be. Az ő kijelentéseiben felsejlenek ugyan lényegre tapintó.felszarvazott apját. az összekuszálódott társadalmi állapotok és emberi viszonyok előtt. Eszeveszett dühöngéssel a pribékjére rontana. Slomil "semmi különöset" nem tud mondani. Artur elméletei gyorsan cserélődnek. "rossz a világ"). Ala eleve távol áll az értelmiségi szemlélettől ("unom a filozófiát"). század valóságában. de egészüket mégiscsak a bornírt dilettantizmus. a forma és az eszme is. némely szituációkban pedig csupán egyszerűen nevetséges. Ez a kultúra nevetséges belügyévé süllyed. Ala közlése azonban ("én megcsaltalak Edekkel") teljesen összeroppantja. Kísérletezgetése: az ő élethazugsága. de Edek két csapással agyonüti. Vele szemben a kultúra nem is vállalja az ellenállást: Eleonora szerint "talán nem is lesz olyan rossz dolgunk". lerészegedik. —j konfliktus jelenik meg tehát . —jabb éles váltással valamiféle fanatizmusba igyekszik belekapaszkodni. eszmék (a "halál" és a "hatalom") megszállottjaként zavarosan szónokol. Hangzatos elmélete ("boldognak lenni . csupán sodródni tud az eseményekkel. hiszen most már minden kicsúszott a kezei közül (az erkölcs. A hagyomány azonban (a "legénybúcsú") épp őt. (Artur orvosegyetemre jár. reális meglátások. Eleonora. immár teljesen elvesztette értelmező és irányító szerepkörét. szereplőtársai elnézőlen statisztálnak hozzá. a katasztrófához. Eleonora szerint ezzel "szégyent hoz a családra".megoldásként . A fiatalember másik próbálkozása: a formákat szándékozik feleleveníteni. megsemmisítve és félretolva az alapellentétet. nihilizmus keríti hatalmába . a főhős sikertelen nekiveselkedései és téblábolása egyaránt az értelem zsákutcáját jelzik.a befejezésben. A Tangó a fentiek értelmében a kultúra tragikomédiája. tehetetlenül áll a XX. avantgárd művész és esztéta karikatúrája. és ő veszi át a teljhatalmat. a hagyomány őrzésének vagy elutasításának a kérdését. Eleinte tisztes távolról nézi. unokatestvére szerepzavaraira pedig joggal fakad ki: "tudományos disznó". hiszen csak eszközül szolgálnak öncélú lázongásához. E házaspár "elvének" és magatartásának abszurditása akkor a legnyilvánvalóbb. a műveltség egészével szemben viszont elsöprő erővel fellép a gátlástalan műveletlenség. amikor a gyermeküket a szemük láttára ütik agyon és szinte észre sem veszik. a "vőlegényt" zökkenti ki a szerepéből. egy kis áhítattal is (önfeledten . Különös és végső soron kulcsfontosságú a kapcsolata a kultúrával Edeknek. és együttesen vezetnek az önpusztításhoz. Az emberi értelem fogódzó nélkül. Az eredmény: komikus csattanó.

A címadó motívum. A szülők büszkék arra. célratörően. Még "büszke" is arra. semleges. de te alszol"). A civilizált ember azonban nem élhet erkölcsi normák nélkül. A végső fordulatban pedig azonnal cselekszik. a "szükségszerűség".a saját taktikája fordult a visszájára.groteszk módon .teljes a káosz. A mesterkélt és életképtelen civilizációval szemben ő maga a természetesség. Jóllehet csupán önvédelemből. Edeket természetesen semmiféle szégyenérzet nem feszélyezi: beleiszik bárki poharába. "™nmagában semmi sem komoly. Eugeniusz bácsinál szellemesebb rímet (ez a költészet karikatúrája?!) tud gyártani. de felismeri és kihasználja a lehetőséget. és jut az elvont eszmék légüres terébe. ezek azonban úgy tűnik.az értéktelenség következményeit: madárkalitkát rakhat a nagybácsi fejére. nincsenek. Ez a "bölcsesség" azonban nem lépi túl a primitív konkrétumok szintjét ("én szeretlek.ebben rejlik életképességének titka. Tökéletes alkalmazkodó képességét." Az értékrend alapját azonban csak szilárd elvek. hibátlanul alakít akár lakájt is. Ugyanaz a mozzanat siklatja ki. hogy mi az etikai nihilizmus és anarchia következménye. a "tangó" jelentésváltozása fogja össze a történéseket. Ha mi magunk nem adunk jelleget a dolgoknak. majd . rugalmasságát már az első perctől folyamatosan bizonyítja. a testi érintkezés megbotránkoztatta az idősebbeket: "Tudod. "elvet" másolt ki). Képtelen az elvont gondolkodásra . pl. lefekteti a megkívánt nőt akár feleséget. A nyers erővel. hogy felrúgták a magatartást szabályozó törvényeket (Slomil többször felhangzó kulcsszava: "Minek?"). a primitívséggel szemben az erkölcsi normarend is katasztrofális vereséget szenved ebben a műben. Slomil fellengzős stílusban fogalmazva "az autentikus élet egészséges fuvallata". mások hibájából sodródik előre. Mellette jövője csak az elvtelen köpönyegforgatónak (Eugeniusznak) van. A Slomil-nemzedék ad absurdum vitt "forradalma" következtében az egész értékrend összeomlik. a többiek viszont minduntalan kizökkennek szerepükből. egy "haverja" noteszéből. Kulcsszerepüket azzal is megvilágítja a darab. Artur morális-szociális igazságokról szónokol. elérhető ideák. nem látva előre.ebből a szerepéből is kiesve . amelyet apjának Edekre haragításában akart a második felvonásban felhasználni . a ravatalra küldheti a nagymamát. A szülők nemzedékének fiatalkorában ez a tánc az akkori hagyomány elleni lázadás jelképe volt (a szoros összefogódzkodás. akarata ellenére. hogy Artur a menyasszonya közlésétől veszíti el végleg maga alatt a talajt: a hűség-hűtlenség értékek megsemmisülése miatt szakad el hősünk végleg a valóságtól. és betölti a hatalmi vákuumot. hogy ő nem talál ki semmit: "én így is tudom. bármit tilthat . akár menyasszonyt. belefulladunk a semmilyenségbe. mekkora . Artur saját korlátlan szabadsága is példázza . Minden közömbös. ami kell". konkrét törekvések adhatnák meg. pontos helyzetértékeléssel.ráveti magát unokahúgára. nincsenek viszonyítási pontok. aki "moziban dolgozik".bámulja az egyetemi tankönyv képeit.

az apa korholása Artur szájából: "mellényzsebben csücsülő Agamemnón".a férfipáros tánca a kultúra ijesztő deformálódásával fenyeget. a bosszú kötelességét. kiüresedtek ebben a műben: Slomil és Eleonora együttélése a házasság zsákutcája. Mroz˙ek ugyanis a klasszikus tragédiák jónéhány ismert mozzanatát emeli be groteszk művilágába.ezúttal a szerző szócsöveként . alkalmasint Eugeniusszal . erkölcshöz stb. vagy teljesen hiányoznak . tudományhoz.bátorság kellett ahhoz. mert ez az egyetlen "nagyon erős forma". A mű utolsó mozzanataként azonban Edeknek támad kedve tangózni. Artur indulatai. A viszonyváltozatok.kőbe véshető választ ad: "ma már csak bohózat lehetséges". A dráma alapelemei vagy elcsökevényesedett formában vannak jelen. Ala pedig már abból a zilált "családi" háttérből bukkan elő a színpadon. Artur ilyenformán Oresztész vagy Hamlet elkorcsosult leszármazottja. "a rendíthetetlen fogalmak világának legteljesebb kifejezése évszázadok óta" . Egy emberöltő elteltével már a tangózás számít a fiatalok részéről megtagadni való hagyománynak. hogy a Tangó szereplői nem jellemek.) fűződő viszony egyes változatait képviselik. a legárnyaltabban ábrázolt hős. vonna maga után. gondolatai és ösztönei is egyaránt csaponganak. de maga a tragikum mindig kicsorbul.de hova tűntek ezek a fogalmak az életből és az irodalomból? Slomil . itt viszont a szerető. a házassági ajánlatra adott válasz ("tőlem lehet így is. Mroz˙ek műve a tragédia paródiája. bűnhődéseket stb. magatartástípusok értékeléséhez a szövegben található irodalmi utalások is támpontot szolgáltathatnak. ha összevetjük Elektra szenvedélyes igazságszeretetével és etikus tartásával. további bűnöket. sorsválságok és tragédiák végeláthatatlan sorozatát. A műfaj elavulásáról magáról a műben is szó esik. Eugenia szavai Arturhoz "Mért nem vonulsz kolostorba?" A világirodalom hagyományai szerint a házasságtörés bűne gyilkosságot. Az unokatestvéri házasság az emberi kapcsolatok teljes összekuszálódását példázza. hanem egy-egy magatartás megtestesítői. Camus Közönyével (Mersault figurájával) teremt párhuzamot. a férj és a feleség békés egyetértésben együtt kártyázik. A személyiség szétesett.főképp Szophoklész tragédiáit . Mindebből az is nyilvánvalónak látszik. Egy másik szövegrészlet. amelyet a szülők anarchiája eredményezett. a Hamletet pl. hogy tangót táncoljon az ember?"). Ophelia megragadó tisztaságával. Poloniusra emlékezve Eugeniusz bácsi magatartása is mélyebben elemezhető. Ala butuska naivitása is árnyaltabban jelenik meg. egymás ellen fordulnak Az emberi kapcsolatok is végletesen eltorzultak. művészethez. Artur görcsös igyekezettel össze-összehoz tragikus szituációkat.groteszk vagy abszurd minőséget . A mükénéi mondakört idézi fel . úgy is") századunk egyik klasszikusával. és degenerált utódok születésével fenyeget. mégpedig a kultúrához (műveltséghez. Artur "tragédiát akar".

eredményezve. Edus!") A drámai tett helyét pedig a kártyázás tölti be (mindegy. de a színhelyre már nem. de hogy az milyen lehet. hogy most már nem Artur. abszurddá válik. a csúcspontok ellenére nincs kibontakozás. a cselekvéssor célját veszti. a zárórészben magától mászik fel oda. "az már nem reám tartozik"É Az idő. az idő múlatására. az eseménysort mindössze néhány motívum tagolja három felvonásra. "a múlt rekvizitumai". A "revolver" háromszor jut szerephez: látjuk.harmadszor már a vesztére. Artur törekvéseinek nincs kibontakozása . járni. az egységek végén veszti el a fejét és kezd dühöngeni . sem Slomil nem tudja a házasságkötésük dátumát. Artur eredménytelenül hadakozik ellene. de cinikus felelőtlenséget is tartalmaz: "utat törtünk a jövőnek". darabjának alapjelensége) között.minden értelmetlenné. de helyette ő sem tud valóban pozitív célt kitűzni: Eugeniusz bácsit az emlékiratok összeállítására noszogatja. Jellemző történés a nagy horderejű bejelentések komikumba fojtódása. nem ad viszonyítási pontot a szereplőknek. A kommunikációt tekintve átmenetet látunk az egymás melletti elbeszélés (Csehov műveinek sajátossága) és a teljes közlésképtelenség (pl. de Artur sikere csak időleges és látszólagos. A "ravatal" az "örökkévalóság". Már a színpadi utasítás is hangsúlyozza: nem tudhatjuk. a tér egyaránt jellegtelen. amelynek végén az alaphelyzet változatát látjuk viszont a befejezésben azzal a különbséggel. A beszéd és a tett is. (ARTUR: "Itt nem lehet lélegzeni. jellegzetes pótcselekvés. megfoghatatlan. Az idő azonban szétfolyik. Az első felvonás dialógusa szerint sem Eleonora. és végül mire Edek. csak a nyíltszíni szeretkezésük botrányára emlékeznek. valamint az irodalmi műfaj ezt is tükröző gyökeres átalakulását a műfaji sajátosságok átminősülése is tükrözi. A tér. a negyven éve nem lovagoló Eugeniusz lovaglónadrágja látható egymás mellett a színpadon. Nincs nemes eszménytől vezérelt. hanem Edek kezében van a hatalom. A szerkezet csaknem teljesen lineáris. mire Artur (Eugeniusz segédkezésével). Ionesco: A kopasz énekesnő c. A cselekménysor önmagába visszatérő kört alkot. Az általános értékválságot. "családi kultúránk fölhalmozódott rétegei". hogy mire használja Slomil. Artur három ízben. a végkifejletig ellenfél sem látszik a színpadon. a huszonöt éves Artur gyerekkocsija. hogy "költözés előtt vagy után vagyunk". Saját magát tekintve . élni!" ELEONORA: "Milyen szépen iszol. tisztán látó és kivételes képességű hős. és a partnerre sem biztosanÉ Senkinek és semminek nincs tartása. és nincs katartikus hatás. felvonásban "káosz". Slomil teóriája forradalmiságot. Groteszk hatást kelt a "ravatal" motívuma: Eugenia a darab elején "büntetésből" kerül fel rá. minden össze van torlódva: a tíz éve halott nagypapa ravatala. ezt a harmadikban ugyan rendezett polgári miliő váltja fel. a színpadkép az I-II. nincs karaktere. azaz az idő jelképe is a színpadon. hogy póker vagy bridzs).

valamint a front. Müller Péter). a rendhez. de tiltakozik a meghunyászkodás ellen. a "púpos. művi eljárások . Mondanánk. "kilátás a Bábonyra". mert itt nincsenek egyértelmű minőségek. aki ragaszkodik a szimmetriához. Amikor a világban uralkodó szabályok ellentmondanak a józan emberi észnek. de kulcsfigura. A természet ősállapotában mesterkélt emberi csinálmányok. mert rokon. de ez már nem felelne meg a mű valóságának. hogy cselekedni kell még akkor is. annak értelmetlensége csak utólag válik nyilvánvalóvá (P. ÖRKÉNY ISTVÁN Tóték (1964) Az az alapvető meggyőződésem[É].de a fenyőillatot már pótolni kell. és ezáltal sorsokat alakít. Slomil szájából még torzabb a szintén groteszk bejelentés: "Adjátok ide az Istent. abnormális viselkedés és észjárás volna követendő. Nem csak azért. s így önmagát is elemészteni" . "finom fenyőillat. hogy a háború és a béke világa. de konkrét térbe. ő az egyetlen ebben a felfordult világban. A Tóték c. a jelenségek összefonódnak és kölcsönhatásba lépnek egymással. és a maga torz módján ugyan. Eger közelébe telepíti az író. céltalan. hogy az embernek a cselekvés az utolsó és egyetlen reménye.pedig feladatvállalása végképp nincs összhangban a képességeivel és a lehetőségeivel.és ellenszenve függvényében manipulál a faluba érkező levelekkel. kisregényben két színtér áll egymással szemben: Mátraszentanna hegyvidéki falucskája. Az idill és a köznapi valóság is keveredik a műben: a környék maga a tökéletes természeti szépség ("napfényes kert". az egri moziból kölcsönkért "vaporizatőrrel". A kelet-európai dráma sajátossága. "Az abszurd ember egyetlen dolgot tud: mindent fölemészteni.írja Camus. úgy fogalmazható. ha a cselekvés már értelmetlen. félkegyelmű. (ÖRKÉNY ISTVÁN) Gyuri atyus. Mroz˙ek darabját Kerényi Grácia magyar nyelvű fordításában ismerhettük meg. Beckettnél például már eleve tétlenség és céltalan vegetáció uralkodik. és én kísérletet csinálok belőle!" Az abszolútumnak ez a görcsösnevetséges hajszolása juttatja el Arturt a tébolyig. [É] mely a bartalosi völgyre ráterül") . akkor éppen az ún. hogy az abszurd helyzetbe kerülő hős még megkísérli a cselekvést. A falu fiktív helység. Camus Caligulájára emlékeztetően. aki az igazi nagyságot tiszteli. de abszolút (isteni) céllal kacérkodik: "újrateremtem magukat". Mulatságos emberi gyarlóságai vannak. ha átteszem groteszk közegbe. Ez. hebegő" postás csupán mellékszereplő.

Szabóék és Tóték. Például a szíves vendéglátás színlelésével.azt is kölcsön kell kérni. egyéb napi teendői: favágás a plébánosnál.és autótulajdonos is (idegen származású). Tótné hasonlóképpen: napi kismosást végez a professzoréknál. Mihez vezet például a háborúval szemben? Mi történik. olykor egymással szemben léteznek.az "ember" . padlót kefél a plébánosnál stb. a fronton harcoló unokaöccse.jelennek meg. most tűzoltóparancsnok. az egyéni érdekek egymás mellett. Nagyon fontos annak indoklása. vannak pl. modellje. a legékesebb és legtekintélyesebb dísztárgy itt már a "kínai mintás ágyterítő" . A kisember élettapasztalata azt sugallja. csapásaival szemben csak a maga ügyeskedésére van utalva. egy bizonyos társadalmilag elfogadott és eljátszott udvariassággal.ez a falu nem a hagyományos (pl. nem valódi közösségi életben szerveződik. Az egyik az életforma. A lakosság összetétele is vegyes. mégpedig a fárasztó napi munka utáni jellegzetes tétlenség. Az önzetlen jóindulat mímelésével. van "rossz hírű nő" is. "szívességekkel" védhetők ki. Annak egy jellegzetes szelete. azok csak az illetékesek lekenyerezésével. Van itt villa. amelyben az államellenes felforgatás vádját emelték ellene"). hogy az aggregátor gépésze miért ugorja át a képzelt árkot Gizi Gézáné kerítése előtt ("eszébe jutván a közeli nyugdíjaztatása. Kérdés. A falu társadalma nem a közérdek együttes szolgálatában. meddig játszhatók a felvett szerepek. valamint egy régi idézés. a fogalmak . A jogvégzett ember. hanem a XX. hogy a sors hányattatásaival. A megélhetés alapja itt nem a mezőgazdaság: Tót Lajos régebben vasutas volt. ha "a massza megbolydul"? Még ha a legféltettebb kincsről. meddig csorbulhat az emberi szuverenitás? Elpusztíthatja-e egy külső hatalom az embert? Elpusztíthatja-e önmagát az ember? Vajon mi a dolgok. mégpedig "buditisztítással". . amely a kisregény konfliktusában igen jelentős szerepet játszik. de a lakosság zöme "kisember" a maga egyszerű. az egyetlen fiúgyermek életéről van is szó. a teniszpálya meszelése és a tulipánok öntözése Cipriani professzornál (élénken emlékeztetnek az évszázados robotkötelezettségekre). egymástól függetlenül. tartalmatlan életével. a különleges eseményre felizzó érdeklődésével ("Szabóék kicipelték béna nagyapjukat az udvarra"). a népi hagyományokat. Az alapszituációból még két olyan tényezőt kell előre megvilágítanunk. A falusi emberek életében hiába keressük a folklórt. Ezek az emberek főként a még meglévő természeti értékekből élnek: pihenni vágyó. a "doktor úr" jobban fizető állással keresi a kenyerét. mikszáthi) atmoszférát árasztja. hogy ez a magatartás végső soron mihez vezet. A másik: az életstratégia. de van Kasztriner és Cipriani is .ellentéte? Mi a semmi? Van-e az embernek különleges szerepe a földön? Van-e határa az emberi szuverenitásnak. századi Magyarországét. kispénzű fizetővendégeket fogadnak.

ami meg is történik . A háborúban "megrongált idegállapota" miatt szorul szánalomra és gyámolításra. kisregény témavilágát is körüljártuk. ő nem csupán a háború áldozata. Magánál hasmenést okoz. hanem a családé is. A tűzoltóparancsnok édesapa és az őrnagy viszonyváltozásai. áldozatai Tomaji plébánosnál is megjelennek. hanem annyi. (Bár nem kizárólagosan. valamilyen fokon a front áldozatai. amenynyi. De egy másik folyamat is elindul benne a Tótékkal való interakcióban. ami Mariska és ágika szavaiból.kezdetben még szánjuk. . Ebből az állapotból kell kilépnie. hogy a legvalószínűtlenebb módon és helyen támadnak.van-e korlátja a hatalomnak? E kérdések feltevésével egyszersmind a Tóték c. akárcsak Tomaji plébános. aki a fronton szolgált. Cipriani professzor és a többiek. a hátteret alkotó front. Persze nemcsak a háborút akartam benne megírni. élete már-már maga az abszurditás. az emberhez méltatlan körülmények elszenvedésével ("Istenem. A címszereplő: Tóték. az ideális csak tévedésből szállt le Mátraszentannán . Tót Lajosra különleges teher nehezedik: ő viseli a közös terhet.éles a kontraszthatás. A másik színtér. amely a hegyektől körbezárt Mátraszentannán is érezteti hatalmát: "a háború harmadik nyarán [É] a családok 60 %-ának volt olyan hozzátartozója. a férfi . ™rkény István nyilatkozata: a háborút "ebben a regényben írtam meg igazán. végül már dermesztőek. idegei megroppantak. Bármelyikük tette és magatartása hármójuk együttműködésében formálódik. későbbi gesztusai zömmel nevetségesek. Ugyan Tót Lajos a cselekvő. Varró őrnagy életét felborította a partizánokkal folytatott egyenlőtlen küzdelem. megfürödhetek!"). ha szájába vesz egy zseblámpát?").ennyiben ez a család még őrzi a hagyományos modellt -. a család. az "európai hírű ideggyógyász" is mintha elmebeteg lenne ("érdekes [É]. hadviselésüknek az a lényege. Varró őrnagynak a valószínűtlen jelenségekhez kellett hozzáedződnie .") áldozat mindenekelőtt Tót Gyula. A legképtelenebb viselkedés is "kortünet". ő a reális őrnagy. tekintetéből árad. alacsony. Cipriani. beteg. mert ő a családfő. áldozat Varró őrnagy is.és a mögöttes tudati folyamatok . Az ott dúló háború: világállapot. törődött alak száll le a buszról.alkotják a mű cselekményét. egyúttal gúzsba köt. de mindig igazodik a feleség és a lánygyermek elvárásaihoz." Felbolydult az emberiség.személyisége eltorzult. A mű szereplői közvetve vagy közvetlenül. átérezhetjük emberi szenvedéseit. rettenetes a világégés. Az a határtalan rajongás. űzött. "Az ember nem annyi. "mintha meghőbörödtek volna az emberek". majd értelmetlen "hősi" halálával (ide emelhetjük a "hálókocsikalauz" emlékkönyvi bejegyzését: "a nemzet élethalálharcát vívja a vörös bolsevik rémmel"). A nők inkább csak stilizált (néhány találó vonással megrajzolt) figurák. ütközései . Szimbiózisban élnek.

nem sokkal lát többet a házigazdáknál. olykor-olykor nagy nehezen kialakított összhangot bármilyen jelentéktelen ügy.amennyi tőle kitelik. éjszaka nem alszik. sőt Tót fölé magasodik. férfiúi önérzetét feladva beáll dobozolni. álmossága. Nem tud mértéket tartani. működni kezdenek normális emberi reakciói: menekülési ösztöne. tudata kizárja a kellemetlen emlékképet (Viktor Emmanuel olasz király fogadtatását letolt nadrággal). Elméletei magukon viselik a háború megnyomorító hatását. Az őrnagy és Tóték viselkedése kölcsönösen feltételezi egymást. az elhallások. Ebben a kölcsönfolyamatban a szép szál. Tóték szolgalelkűsége. A legfontosabb törvény pedig: Tóték (és esetleg az őrnagy) minden igyekezete ellenére sem jöhet létre tartós és harmonikus viszony köztük. minőségét illusztrálják a fiókjából előhozott tárgyak: "egy Kodak fényképezőgép". Az udvariaskodás csak a viselkedés csapdája lehet. A felszínes. az őrnagy pedig erőre kap. de minden erőfeszítése ellenére zavarok. hogy zsarnokuk legyen. köztiszteletnek örvendő Tót Lajos (maga a megtestesült rend. A lelkifurdalás átformálja a szavakat (pl. akár a saját tettére sem emlékezik. bármilyen nevetséges véletlen megzavarhatja." Tót Lajos és Varró őrnagy magatartása és helyzete egymással ellentétes irányban változik. nem hős. . A zavarok. katonaember. Helyzetérzékelési képessége csekély. teljhatalomhoz jut. ahogy Tót Lajos tűrőképessége fogy. hogy hatalmaskodni kezdjen. melyen ő volt látható [É] egy porosnak látszó műpálmának dőlve". Szinte felkínálják a lehetőséget az őrnagynak. béke. Hiányzik belőle a valódi érdeklődés az embertársak iránt. életének tartalmát. "egy doboz féregirtó por". nincs köztük valódi együttműködés. mert nincsenek azonos helyzetben. "a szolgálati pisztoly" és leginkább "egy bekeretezett fénykép [É]. eleve hibás életstratégiája és életformája szinte rákényszeríti az idegent. Jóllehet magasabb társadalmi rétegből érkezett. rogyasztott térddel jár. Egy másik pszichikai jelenség: Tót Lajos a nem kívánt eseményre. Szerény képességeihez mérten görcsösen igyekszik. a lelkiismeret bünteti Tótékat a budi bűzének elleplezése miatt. amelyben fokozatosan feladja egyéniségét: a szemére húzza a sisakját. az udvariaskodással csak egyszer-egyszer kísérletezik. a totális hatalom tébolya is megérinti ("Egyszer talán eljön az az idő. sőt összeomlással fenyegető ütközések keletkeznek. aki nem szól kétszer. a hallucinációk oka minden alkalommal valamely pszichikai törvény. amikor rávehető lesz az egész emberiség a dobozolásra"). Kezdetben az őrnagy volt szánalmas figura. Az őrnagy sem képes kiküszöbölni a keletkező feszültségeket. harmónia) fokozatosan megalázkodik. nincs érdekközösségük. A dobozolás mindegyiküknek mást jelent. ezért hallják félre az őrnagy szavait). a tetőpontig Tót Lajos válik azzá. elemlámpát vesz a szájába. A tetőpont felé haladva. "Kisember" ő. visszafogja az ásítást és a nyújtózkodást. nem sokkal műveltebb. A folyamat. lealacsonyodik. kisiklások.

felcsillantva a reményt. jó Lajosom" . Az eposzi hagyományok maradványának tekinthető az "édes. aminek ciklikus rendjét ugyan a vendég összezavarta. mert testi-lelki tartalékai végképp kimerültek. illat-szag-bűz) ugyancsak a szerkezet erősítését szolgálják. az őrnagy elleni fellázadással. úgy látszik. Ettől a ponttól kezdve két szál fut egymás mellett a műben: a mátraszentannai eseménylánc és a frontról érkező levelek. az expozíció gyorsan felfuttatja a várakozás feszültségét. mit hogyan kell csinálni. az 1967-ben megszülető Tóték c. amely ezúttal (szintén groteszk módon) emberi szükségletet. —gy is fogalmazhatunk: az epizódokat dokumentumok ellenpontozzák. életünk groteszk jelenségeivel.) A párhuzamos szerkesztésmód révén a kiélezett ellentétek (pl.állandó jelzős szerkezet is. ™rkény István célja: nézzünk szembe magatartásunk ellentmondásaival. a szenvedések meghosszabbodását hősünk végül már azért is képtelen elviselni. "ittak az ő zászlós fia egészségére") értelmezésre. a sokasodó méltatlanságok csak egy bizonyos határnapig tartanak. a tragikus és mégis felemelő. de a legvégső.Először elszökik. helyreáll a rend: "Négy egyforma darabba vágtamÉ" "Te mindig tudod. A benne rejlő drámaiság a színpadi átdolgozásra is alkalmassá tette. állásfoglalásra kényszerítik az olvasót. ha gyilkosság árán is. külső szemlélőként olvassuk a történetet.). de előrehaladását nem. és Tót Lajos továbbra sem alhat nyugodtan. újraéleszti a feszültséget. hanem rálátással. A szerkezet első egysége. nyugalomvágyat. az anticipációval élve többször is előre jelzi a végső groteszk fordulatot. hogy hátha mégsem halt meg Tót Gyula zászlós. a fordulóponttól kezdődően már nem beleéléssel. Bibliográfia . mint maga a mű. és mi is keressük az értelmes cselekvés módját. a korszak jellegzetes magyar epikai műfajában írta meg. Végül egyetlen mentsvára marad Tótnak: a kiszabott idő. A kezdőmotívum visszatérése szerkezeti lezáródást is jelez. "Ennek nem lesz jó vége. dráma a második világháború utáni magyar irodalom első jelentős nemzetközi sikerének bizonyult. értesítések sora. Az elbeszélő a hagyományos epika eszközével. Mariskám" stb. A történet lezárása éppoly groteszk. A visszatérő motívumok (pl. Az időbe kapaszkodik. most már a lelkiismerete miatt. ™rkény István (1912-1979) ezt a művét először kisregényként. majd rátalál a "budi"-ra. "pengéje egy borjút kettévágott volna". (A sorban negyediknek érkező küldemény újabb fordulat lehetőségével kecsegtet. sőt meghittséget is jelképez. Az őrnagy visszatértét. amelyet hirtelen megtör a megdöbbentő sürgöny. a kórházi leltár szertefoszlatja azt. feszültségoldó tettet. ("Ha az ember Tót Lajost egy éles késsel kettészelte volna". A befejezésben." Az olvasó azonban a döbbenet hatása alatt áll.

Robert: A lázadás színháza I-II. Almási Miklós: Mi lesz velünk. Gondolat. Gondolat. Bécsy Tamás: A drámamodellek és a mai dráma. 1989. Albert: Sziszüphosz mítosza. 1987. 1969. a humanista eszme áldozata. Henri: A nevetés. Bolonyai Gábor: Jegyzetek az Antigonéhoz. Bertolt: Munkanapló 1938-1955. Magvető. Gondolat. Balassa Péter: Ottlik és a hó. Cs. Gondolat. Géher István: Tükörképünk 37 darabban. Brecht. 1966. éditions du Seuil. Európa. 1990. In: Figures. Vál. Kézirat. Akadémiai. Johann Peter: Beszélgetések Goethével. Flaubert levelei. 1994. Bahtyin.: GYERGYAI ALBERT. 1991. 1972. Szépirodami.: Gyergyai Albert. 1980. 1989-1993. 1983. valóság. Charles: A "Vörös és fekete" olvasása közben. Egon: Az újkori kultúra története I-VI. Balota. 1986. Holnap. 1983. Vál. Magyar Helikon. Bécsy Tamás: Mi a dráma? Akadémiai. Gaillard. . Camus. Bécsy Tamás: A dráma lételméletréről. In: Ima az Akropoliszon. Genette. Hatier. Gérard: Silences de Flaubert. 1969. Anton Pavlovics? Magvető. In: észjárások és formák. Bethlen. 1984. 1968. Cserépfalvi . 1976. Albert: Noteszlapok I. 1979. 1985. 1979. Profil d'une oeuvre. Mihail: A szó esztétikája. Camus. Egri Péter: álom. Louis: Stendhal fénye. Gondolat. Forum. Egri Péter: Törésvonalak. Akadémiai. Friedell. Európa. A francia esszé klasszikusai. Ikon. Európa. Akadémiai. 1976. Szépirodalmi. Európa. Tankönyvkiadó. Eckermann. Gondolat. 1973. Fejér ádám: Raszkolnyikov. 1977. Gondolat. In: Szophoklész: Antigoné. Szabó László: Görögökről. 1985. Bukarest. 1973. Nicolae: Abszurd irodalom. Európa. Dosztojevszkij. 1970. 1971. Bakcsi György: Dosztojevszkij világa. Fjodor: A művészetről. Fábri Anna: Mikszáth Kálmán. Pol: La peste. In: A költő és a valóság. Bergson.Abádi Nagy Zoltán: Swift. 1983. Almási Miklós: A drámafejlődés útjai. Czine Mihály: Móricz Zsigmond. —jvidék. Akadémiai. Tankönyvkiadó. Du Bos. 1968. 1993. Gondolat. Brustein. 1974. 1986. Aragon. Szépirodalmi. Barta János: A pálya végén. 1968. Bori Imre: Kosztolányi Dezső. 1982. Kriterion. Akadémiai. Csúry Károly: Die Makrostruktur der Erzahlung. Babits Mihály: Az európai irodalom története. a szatirikus és a tervező. 1987. látomás. 1994. Barta János: Klasszikusok nyomában.Szépirodalmi.

1982. Tankönyvkiadó. 1965. 1979.n. Horváth Károly: Madách Imre. Kultúra. 1969. Szépirodalmi. 1981. Herczeg Gyula: Móricz Zsigmond stílusa. Universitaires. Béla: Türelmetlen és késlekedő félszázad. Robert de: Camus. Németh G. 1960. Tankönyvkiadó. Mész Lászlóné: Ibsen. Hankiss Elemér: Az irodalmi mű mint komplex modell. Milan: A regény művészete. 1979. Akadémiai. In: A francia irodalom a huszadik században. Paris. Lucien: A rejtőzködő isten. 1986. . Mészáros Vilma: Jorge Semprun. In: A francia irodalom a huszadik században. In: Mi a modern? Európa. In: Az élő Jókai. Jan: Kortársunk Shakespeare. 1963. 1973. Mihályi Gábor: Samuel Beckett. Guy de: Gustave Flaubert. Hauser Arnold: A művészet szociológiája. Gondolat. G. Magvető. 1991. Király Gyula: Dosztojevszkij és az orosz próza. Akadémiai. Tankönyvkiadó. Mészáros Vilma: Camus. Hauser Arnold: A művészet és irodalom társadalomtörténete I-II. 1984. Keresztury Dezső: Mindvégig. Magvető. Gondolat. éd. 1985. Paris. Szépirodalmi. Béla: életképforma és regény. Melese. 1984. Németh László: Az én katedrám.: Hamburgi dramaturgia. Németh G. In: Küllő és kerék. 1980. Hegel: Esztétika. Gondolat. Gyergyai Albert: Kortársak. Gondolat. 1982. Maupassant. Németh László: Móricz Zsigmond. Európa. Drámaértelmezések. é. Kiss Ferenc: Az érett Kosztolányi. 1943. Népművelési Propaganda Iroda. Gondolat. Kott. Hajnády Zoltán: Az orosz regény. Pierre: Beckett. 1974. Kosztolányi Dezső: ércnél maradandóbb. 1981. Kocsis Rózsa: Minőségeszmény Németh László szépírói műveiben. E.n. 1975. 1970.Goldmann. Frank: Beckett. 1970. Akadémiai. Gondolat. 1977. Szépirodalmi. Kermode. Magvető. 1974. Mészáros Vilma: A mai francia regény. Köpeczi Béla: Albert Camus. Beckett. Csehov. Luppé. In: Az angol irodalom a huszadik században. 1992. 1985. 1990. Szépirodalmi. Kundera. 1983. Magyar Miklós: A francia regény tegnap és ma. Lessing. Gondolat. 1966. 1969.századelőről. Béla: Századutóról . Magvető. Gondolat. Seghers. Németh G. Gondolat. Magvető. Gondolat. 1986. Akadémiai. é. Németh G. 1971. Béla: A románcostól a tragikusig.

1981. Akadémiai. Európa. Párizs. 1970. Sipos Lajos (szerk. Thomka Beáta: Esszéterek. Sipos Lajos (szerk. Bp. Vajda György Mihály: Modernség. é. Trócsányi Miklós: William Golding regényeinek képi valósága. Szávai János: Nagy francia regények. Szabó Ede: Otthonunk a művekben. Mítosz és utópia Jókainál. Rónay György (szerk. amint írja önmagát". In: "Multaddal valamit kezdeni". Akadémiai.): Irodalomtanítás I-II.. 1994. Tankönyvkiadó. Európa. 1965. 1977. Török Endre: Orosz irodalom a XIX. 1979.): A klasszicizmus. Szörényi László: Epika és líra Arany életművében. Brecht. Szilárd Léna: A karnevál-elmélet. Edmund: Flaubert és a politika.n. Sükösd Mihály: Franz Kafka. Réz Pál: Voltaire világa. In: Sipos Lajos. Szegedy-Maszák Mihály: Példázat a belső függetlenségről. Veres András: Jegyzetek az édes Annához. é. 1989.): Műelemzés-műértés. Tóth István: Arany János irodalmi hitvallása és a Buda halála.n. George: ™rök Antigoné. Wilson. Akadémiai. Szépirodalmi. 1980. 1990. . Sport. 1965. 1981. 1992. Európa. In: Arany János tanulmányok. Sőtér István: Nemzet és haladás. Gondolat. Magvető. Ikon. In: Kosztolányi: édes Anna. 1978. 1988. 1979. Gondolat. 1990. dráma. Poszler György: A regény válaszútjai. Gondolat. regényterek. Pándi Pál: Bánk bán-kommentárok. Kossuth. Világtudat és levélforma. Ottlik Géza: Iskola a határon.Nouveaux Classiques. Tankönyvkiadó. Újvidék. Nagykőrös. 1989. században. Tankönyvkiadó. 1980. 1994. 1982. Larousse. Akadémiai. 1974. Szegedy-Maszák Mihály: "A regény. Pauz Kiadó. In: Az élet jelei. Steiner. 1980. 1989. Szondi. Török Endre: Lev Tolsztoj. Peter: A modern dráma elmélete 1880-1950.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->