Tartalom

Bevezetés ............................................... 7 Szophoklész: Antigoné (O. Sz.) ............................. 9 Shakespeare: Hamlet (K. L. Z.) ............................. 13 Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (K. L. Z.)................... 19 Moliére: Tartuffe (T. M.) ................................... 23 Moliére: A fösvény (T. M.) ................................. 29 Racine: Phaedra (T. M.) .................................... 33 Swift: Gulliver utazásai (K. L. Z.) ............................ 39 Voltaire: Candide (O. Sz.) ................................. 44 Kleist: Kohlhaas Mihály (K. L. Z.) ........................... 47 (2) Katona József: Bánk bán (K. L. Z.) .......................... 50 Puskin: Jevgenyij Anyegin (O. Sz.) ........................... 56 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (K. L. Z.) .............. 60 Stendhal: Vörös és fekete (T. M.) ............................ 64 Balzac: Goriot apó (T. M.) ................................. 69 Eötvös József: Afalu jegyzője (K. L. Z.) ...................... 75 Bronte: üvöltő szelek (K. L. Z.) ............................. 80 Arany János: Toldi-trilógia (O. Sz.) .......................... 85 (3) Arany János: Buda halála (O. Sz.) ........................... 89 Flaubert: Bovaryné (T. M.) ................................ 95 Kemény Zsigmond: A rajongók (K. L. Z.) ...................... 101 Madách Imre: Az ember tragédiája (K. L. Z.) ................... 106 Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (T. M.) ...................... 110 Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (O. Sz.) ...................... 118 Jókai Mór: Az arany ember (O. Sz.) .......................... 122 Ibsen: A vadkacsa (T.M.) ................................... 127 (4) Ibsen: Solness építőmester (T. M.) ............................ 133 Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (K. L. Z.) ......... 138 Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (K. L. Z.).... 142 Csehov: Sirály (T. M.) ..................................... 146 Csehov: Három nővér (T. M.)............................... 151

Gorkij: éjjeli menedékhely (T. M.) ........................... Thomas Mann: Tonio Kröger (K. L. Z.) ....................... Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (K. L. Z.) ............... Móricz Zsigmond: úri muri (K. L. Z.) ........................ (5) Kafka: A per (K. L. Z.) .................................... 175 Kosztolányi Dezső: Édes Anna (O. Sz.) ..................... Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (T. M.) ................... Bulgakov: A Mester és Margarita (K. L. Z.) ................... Németh László: Iszony (T. M.) ............................. Camus: A pestis (T. M.) .................................... (6) Beckett: Godot-ra várva (T.M.) ............................. Golding: A legyek ura (K. L. Z.) ............................ 215 Ottlik Géza: Iskola a határon (T. M.) ........................ Semprun: Anagy utazás (T. M.) ............................. Mroz˙ek: Tangó (K. L. Z.) .................................. 232 örkény István: Tóték (K. L. Z.) ............................ 237 Bibliográfa ............................................. 241 Bevezetés

157 162 166 171 180 185 190 196 203 209 220 227

A „kötelező" vagy másképpen szólva „házi olvasmányok" elolvasása a felső tagozatos és főleg a középiskolai alapfeladatok közé tartozik. Leszögezzük: ez a könyv semmiképpen nem azoknak készült, akik a műveket nem veszik a kezükbe, azoknak viszont feltétlenül és jó szívvel ajánljuk, akik az olvasmányélmény értelmezéséhez, tudatosításához, újragondolásához keresnek támpontokat. Regények és drámák tartoznak a kötelező olvasmányok sorába, a magyar és a világirodalom kivételes jelentőségű alkotásai. Az irodalmi tankönyvekben olykor találhatók róluk részletes, esszé vagy tanulmány jellegű elemzések-értelmezések, de mivel a tankönyveknek sok funkciót kell ellátniuk, a kötelező olvasmányokról szóló fejezetek csak ritkán kerekedhetnek ki önálló, kerek szöveggé. Olyanná, amely a más művekről, önállóan készítendő műelemzéshez is mintául szolgálhat. E könyv írói mindhárman gyakorló iskolai vezető tanárok, azonos

tantestület tagjai. A műelemzések közismert szempontrendszere alapján, de abból mindig az adott mű sajátossága szerint válogatva dolgozták fel az egyes regényeket, drámákat. általában véve ezek az ismérvek: az adott mű helye a szerző életművében; a téma; a cselekmény (történet) felépítése és tagolódása; a hős törekvései, képességei, konfliktusa; a szereplők csoportjai; a tér és idő sajátosságai, szerepe; a mű világának elemei, motívumai; az író nézőpontja, ábrázolásmódja, stílusa; a műben kifejeződő világlátás, mondanivaló, művészi szándék, értékrend; a műfaji sajátosságok. A regények esetében ez az alaplista főként az elbeszélői magatartással bővül, a drámák elemzésekor pedig értelemszerűen a konfliktus, a drámai alaphelyzet és a színpadszerűség eszközrendszere kerülhet szóba a maga helyén. Az elemzések tömörek, lényegre törőek és átfogó jellegűek, de szándékunk szerint az egyéni olvasói élményeket, gondolatokat is mozgósítják. Könyvünkben mindazok az alkotások sorra kerülnek, amelyek a kötelező olvasmányok listáin minden iskolatípusban szerepelnek, a választható művek közül pedig azok, amelyek a kötetbe - a terjedelmi korlátok ellenére - még befértek. Reméljük, hogy a kötelező olvasmányokat elemzéseink segítségével feldolgozó diákok, tanulócsoportok nem csupán az egyes alkotásokat látják egy-egy lehetséges megvilágításban, hanem általában a műelemzés területén is otthonosabbak lesznek. A Középiskolai kötelező olvasmányok elemzése a Corvina Kiadónak abba a tankönyvcsaládjába tartozik, amelyben pl. az érettségi témakörök, tételek című sorozat tagjai és a Középiskolai irodalmi lexikon is megjelent. E kiadványok egymáshoz illeszkednek, egyenként és együtt is haszonnal forgatható kézikönyvek. A szerzők SZOPHOKLÉSZ Antigoné (Kr. e. 442) Mit is keresnénk árva-ketten, hol égig ér a gyűlölet? én gyűlöletre nem születtem és itt szeretni nem lehet; s az ősöm átka, haj, suhogva végigsüvölt a sorsomon Sötét az Acheron homokja: itt meg kell halni Haimonom. (ÁPRILY LAJOS: ANTIGONÉ)

A görög tragédiák fönnmaradt másolataiban a művek előtt olvasható a hüpotészisz, egy hosszabb-rövidebb feljegyzés, mely ismerteti a drámák tartalmát és utal a megírás idejére és körülményeire. Az Antigoné előtt arról olvashatunk, hogy bemutatása anynyira föllelkesítette a nézőket, hogy a szerzőt megválasztották a Szamosz ellen küldött hajóhad egyik vezérének. Szamosz Kr. e. 440ben akart elszakadni Athéntől, így a kivonat értelmében az Antigoné bemutatásának az ezt közvetlenül megelőző időre, 441-re vagy 442-re kell esnie. Szophoklész Antigoné című tragédiájának tárgyát a thébai mondakörből vette. A Labdakidák tragikus sorsát feldolgozta az Oidipusz király és az Oidipusz Kolonoszban című műveiben is. A három alkotás azonban a közös témakör és az egyes szereplők azonossága ellenére sem nevezhető trilógiának. Mindhárom tragédiának önálló problémaköre, konfliktusrendszere van, s megírásuk időben is messze esik egymástól. Arisztotelész Poétika című művében a tragédia kezdetéről azt írja, hogy olyan pontról van szó, „mely nem következik szükségszerűen valamiből, de ami után más következik". Az Antigonénak tehát nem tárgya a teljes mondakör, nem motiválja a konfliktust annak megítélése, hogy a két fivér, Eteoklész és Polüneikész apjuk halála után hogyan egyezett meg az uralkodás módjában, s ki szegte meg a szerződést. Az Antigoné 1353 sorból álló tragédia, melyet prologosz (a kar első bevonulását megelőző rész), parodosz (a kar bevonuló éneke), 5 epeiszodion (a teljes kardalok közti párbeszédes rész), 5 sztaszimon (álló helyzetben előadott kardal) és exodosz (a kivonulás, ami után már nincs teljes kardal) tagol. A dráma hagyományos szerkezeti elemeit használva Szophoklész műve a következőképpen épül fel: Expozíció (prologosz 1-99. sor és parodosz, 100-161. sor): Antigoné elmondja húgának, Iszménének Kreón döntését, mely szerint testvérüket, a városra támadó és a harc során elesett Polüneikészt nem szabad eltemetni. Kéri Iszménét, hogy a parancs ellenére adják meg a végtisztességet bátyjuknak. Iszméné elutasítja a kérést. A kar a háború végét, a győzelem napját üdvözli. Bonyodalom (1-3. epeiszodion és 1-3. sztaszimon, 162-780. sor): Kreón megerősíti törvényét. Az őr elővezeti Antigonét, aki nem tagadja tettét. Kreón fia, Haimón hiába próbálja jobb belátásra bírni apját, az ragaszkodik a büntetéshez. Iszméné is vállalná a tettet, de Antigoné ridegen elutasítja. Tetőpont (3. sztaszimon a hozzá kapcsolódó gyászénekkel, 781-882. sor): Antigoné saját sorsán kesereg. Válság (4. epeiszodion, 4. sztaszimon, 883-987. sor): Kreón döntése végleges, a hősnő búcsúzik életétől, a kar példákat említ a

mitológiából Antigoné sorsára. Késleltetés (5. epeiszodion, 5. sztaszimon, 988-1154. sor): Teiresziász hatására Kreón engedélyezi a temetést és visszavonja a halálos ítéletet. Katasztrófa (exodosz a hozzá kapcsolódó gyászénekekkel, 1155-1353. sor): Hírmondó számol be a sírnál történtekről: Antigoné öngyilkos lett, Haimón előbb rátámadt apjára, majd leszúrta magát. A hír hallatán Eurüdiké, Kreón felesége öngyilkos lesz. Théba uralkodója a csapások súlya alatt összeomlik. Az Antigoné kiemelt helyét Szophoklész életművében és a világ drámairodalmában az mutatja, hogy egyike a legtöbbet értelmezett tragédiáknak. A továbbiakban a legelterjedtebb, legismertebb értelmezési lehetőségeket mutatjuk be. Az Antigoné mint két törvény összeütközésének tragédiája Hegel német filozófus értelmezése szerint a műben kétféle törvény, elv ütközik össze. Kreón írott törvénye a város, a nagyobb közösség érdekeit védi, hiszen nem lehet ugyanazzal a mércével mérni azt, aki védte, illetve aki támadta a várost: „Így tartom én helyesnek, s míg én itt vagyok, / A jók jutalma bűnös kézre nem kerül" (207-208.). Antigoné az istenek íratlan törvényét vallja, a család, a kisebb közösség érdekében: „Parancsaidban nem hiszem, hogy oly erő / Lehet, mely engem istenek nem változó / íratlan törvényét áthágni kényszerít. / Mert nem ma vagy tegnap lépett életbe az, / De nincs ember, ki tudná, hogy mióta áll" (453-457.). Hegel Esztétika című művében kifejtett álláspontja értelmében mindkét szereplőnek igaza van a maga által képviselt erkölcsi és világnézeti szemszögből. Közös a két főszereplőben az elvekhez való makacs ragaszkodás, a saját igazába vetett vak hit, a gőg, a hübrisz. A tragédia azért következik be, mert elveinek megsértése nélkül egyik sem képes a másik igazát elfogadni. A német filozófus jól látja, hogy az eszményi állapot a két törvény egybeesése lenne, de az Antigoné nem igazolja az álláspontját, mely szerint a hősnő és Kreón igazsága azonos érvényű és érdekű lenne. Hegel a dialektikát erőlteti rá a tragédiára, s ezért jut a mű világától idegen következtetésre. A görögség hitvilága és erkölcsi elvei alapján a holtakat el kell temetni. A halott lelke Hadész tulajdona. A hantolatlan test Teiresziász szerint fertőzést okoz („A város ezt a bajt miattad szenvedi, / Mert avval (ti. fertőzéssel) vannak telve mind a szent helyek", 1015-1016.). A temetetlen ember bolyongásra ítélt lelke árt az élőknek, az §r szerint „úgy látszik, volt, ki ezt megvonni tőle félt" (256.). A szereplők közül „Kreón egyetlen szempontból sem tartja érvényesnek a temetésre vonatkozó kötelezettséget. A Kar csak érzékeli, hogy az istenek akarják a temetést [É] Az §r csak homályosan sejti az istenek szándékát [É] Iszméné csak a parancs mindenekfelettiségét nem érzi át [É]

Iszménét és a Kart vádolja azzal. nem lesz asszony itt az úr" (525. értékrend tragédiája Kreón azt vallja. hogy a nők nem szállhatnak szembe a férfiak akaratával: „Meg kell.). hogy ezt is értsd: mi gyönge nők vagyunk. és nem lennék férfi én. ha csöppnyi esélye van az anyagi nyereségre: „Az várna rá.). / De asz-szony rabjának ne mondjanak soha!" (679-680. Kreón a városlakók érdekében korlátozza a közösség tagjainak szabadságát. / A férfiakkal nem tudunk megküzdeni" (6162. hogy az érdek vezérli tetteikben. Kreón válasza a férfi és nő közötti társadalmi különbségre utal: „De míg én élek. Az emberek a legfőbb értéknek a meggazdagodást tekintik: „Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb / GonoszÉ" (295-296. Kreón is természetesnek veszi. a pénz irányítja. hogy Antigoné volt. Első megszólalásakor a Karvezetőnek már arról szól. / Csúfos bukással. érnyalja Antigoné és Kreón ellentétét a nemek különbözősége is. mégis. az eszével tudja . hogy miért kívánják az istenek. / Ha ily kemény dacot hagynék büntetlenül" (484-485. az érdek. hogy az ember tetteit.). aki eltemette Polüneikészt. Amikor Antigoné a szeretetre hivatkozik. Iszméné a prologoszban azzal menti gyávaságát.). aki megszegte parancsát. hogy a város rendjét asszonykéz bontotta meg: „Ha meg kell lenni.).).Antigonénál is pontosabban -. mert attól hasznot remélt" (10451046. A testvérháború után létrejövő békét akár a jogok . s a kapzsiság csak bajt okoz (326.). cselekedeteit a haszon. hol nyerni van remény. szeretni csak" (523. a sértett férfi gőgje szól belőle: „§ lenne férfi. hiszen a Szophoklész korabeli Athénban a nők nem voltak teljes jogú állampolgárok: „Mit mondasz? Férfi hát akadt ily vakmerő?" (248. öreg. Az Antigoné által hirdetett.) Az Antigoné mint politikai dráma Szophoklész tragédiájában hatalom és erkölcs összeütközését is ábrázolja. Kreón nemcsak Antigonét. s ezzel megteremti a mindenkori politikai dráma modelljét. A két felfogás kibékíthetetlen ellentétben áll egymással. akit nem személyesen érint a kötelezettség. hogy csak férfi lehetett. hanem a jós Teiresziászt is: „De sok hatalmas ember elbukott. Haimónnal folytatott vitájában a legnagyobb bűnnek azt tartja. hogy az ember a halál lehetőségét is vállalja. hogy a szertartás megtörténjék" (Bolonyai Gábor). győzzenek le férfiak.Teiresziász. / Saját vesztébe is rohan sok vakmerő" (221-222.) Amikor megtudja.. 331. A pénzért az ember eladja saját lelkét is. Az Antigoné mint kétféle emberkép.). önmagának vallott emberkép az önzetlenséget és szeretetet állítja a középpontba: „Gyűlölni nem születtem én.

(Diké az igazság istenasszonya. Emberi gyengeségében magasztosul fel. mi egy ember tulajdona" (737.). A sziklasírba zárva.. ki annyit szenvedett.) A kar a második sztaszimonban a Labdakidák végzetét idézi fel. a fájdalom és szenvedés elől a halálba menekül. emberi életeket irányító isteni törvények embertelenségét. Az idézeteket TrencsényiWaldapfel munkájából vettük. kik még élünk. nem halmozna Zeusz?" (1-3." 504505. hogy a polgárok csupán félelmükben nem emelik föl szavukat Kreón ellen: („Itt is dicsérnének szivük szerint ezek. és „siratja már a város ezt a lányt" (593. / Ha félelem nem volna nyelvükön lakat. miként magam. / S most atyád sorsában osztozol" (853-857. / Ismersz-e bajt. hiszen az sérti az emberi lelkiismeret és szabadság jogát.).régóta vannak itt / Oly férfiak. illetve állandóan menekül végzete elől. . Az Antigoné mint sorsdráma George Steiner amerikai irodalomtörténész szerint a mű konfliktusa nem Antigoné és Kreón között húzódik. az anyasággal.) A kitartó. ezzel indokolja a címszereplő sorsát. bukása mindannyiunk számára átélhető és katartikus élménnyé válik. mit Oidipusz atyánk után / Kettőnkre. Antigoné száll szembe csupán a paranccsal. ha Thébában még mindig vannak olyan emberek. E törekvést a közvéleményt jelképező Kar is támogatja. amikor értékeli Antigoné tettét: „Bátorságod messze ment. Antigoné pedig csak halálával tudja felmutatni az önkény előtt meg nem hódoló szabadság eszméjét.) Antigoné tehát el nem követett bűnökért vezekel és szenved: „Hiszen. testvér. halálával mit veszthet az?" (463-464. akik az új király ellen lázítanak („. amit fájdalmas itthagynia: a szerelemmel.. egy szív. az élet szépségeivel. mint teszi azt Iszméné. A hősnő már első szavaival megmagyarázhatatlanul tragikus sorsára utal: „Iszméné.) Haimón már azzal érvel.). miután teljesítette küldetését. magára marad. Szophoklész Antigoné című tragédiáját Mészöly Dezső és TrencsényiWaldapfel Imre fordításaiban olvashatjuk. § mutat rá először arra. Ezt ismeri föl a Kar. így mutatva föl a világot. az isteni végzettel és emberi törvényekkel is szembeszálló Antigoné. hogy a nép Antigoné mellé állt. Antigoné előtt két lehetőség áll: elviseli. / Amíg csak élt. egy lélek velem. gyermekem. vagy elébe megy tragikus sorsának.). A Karnak számot vet mindazzal. Teiresziász már csak megerősíti mindezt: az igazsága mellett eltökélten kiálló Kreón a város bizalmát elvesztve zsarnokká vált.csorbításával is védeni kell. / Diké büszke orma ellen / Mertél törni. § vágja apja szemébe a zsarnokság igaz vádját: „Nem város az. kik ellenem lázítanak" (289-290. Különösen akkor. A Kreón parancsa elleni lázadás tehát csak lehetőség minderre.

anyja pedig máris (a korabeli felfogás szerint) vérfertőző házasságban él az elhunyt király testvéröccsével . (HELLER éGNES) A drámai alapszituációban már minden későbbi fejlemény csírája megjelenik. Igazán lenni akar és nem látszani. rendkívüli óvatosságra oktató intelmek hangzanak el. a kezdeti feszültséget az emberi viszonyok megváltozásának szükségszerűsége kelti (Bécsy Tamás).mellesleg szólva a korona egyenes ágon a királyfit illetné. hogy valóban felnőjön feladatához. A magatartásokra már az első jelenetektől . Mindezt döbbenetessé súlyosbítja a szellemjelenetben sugallt felismerés: orvul elkövetett testvérgyilkosság történt. óriási feszültségével. A lépésről lépésre feltáruló helyzetkép szerint. a titokzatos szellem sejtelmes hallgatása. magába fojtott indulataival. aki újra és újra fel. az egész világ tornyosul ellenségesen a főhős fölé: „Kizökkent az idő. de különösen beszédesek a viselkedések. A királyi családban anya és fia (Gertrud és Hamlet) kerülik az őszinte beszélgetést. Az első felvonásban a felszín még nyugodt. csak a mű derekán találkoznak ." Utóbb a kezdő jelenetek jelentéktelennek látszó mozzanatai is fenyegetéssel telítődnek: a fegyveresek katonás őrségváltása. Az emberi kapcsolatok alapjaikban fertőzöttek. Kivel áll szemben Hamlet.ó. kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt. végső soron. mert nem szólhat a száj"). de „nyájas" szavak állnak szemben a főhős szűkszavú válaszaival. szívem. Azért néz másokba és önmagába.SHAKESPEARE Hamlet (1600-1601) Hamlet az egyetlen nagy shakespeare-i hős. Hamlet helyzete már a tragédia elején különösen drámai: apja mintegy két hónapja halott. csak monológjában körvonalazódó vádjaival („Étörj meg. . az érzelmek tilosak. Elsősorban Horatióét.akkor is csupán Polonius alattomos mesterkedéséből következően.és elismeri mások erkölcsi fölényét. A trónteremben határozott. a tragédia főhőse? Korántsem csupán a testvérgyilkos trónbitorlóval. elfojtódnak. A főkamarás családjában nagy veszélyről árulkodó.

Elsődleges feladata. Ťme „a béke s nagy vagyon fekélye" (Hamlet vélekedik így). „cukrozott nyelv" jelenik meg a felszínen." Az idő „kizökkent". ha nincs is. a világrend eltorzult. „ájtatos arccal. A főhős őrültséget színlel. ahogy most jár a világ. Hamlet ugyanis Wittenbergben tanult. Alapszinten tehát a Hamlet bosszúdráma. Kegyes gyakorlattal becúkorozzuk Magát az ördögöt" (Polonius fogalmaz így. Ophelia legutolsó szavaival Horatio tudósít róla ." Hamletnek ezt a mondatát hallva emlékezetünkbe idéződhet: őröket láttunk legelőször a színpadon. szerelmese megőrül és vízbe fullad.jelentéktelen földterületekért vonul háborúba. jóllehet ennek még az elképzelése is „valaha paradox volt" (Hamlet mondja Opheliának). egymásra lesés." A becsületet a szépség itt „elváltoztatja". anyjához szólva Hamlet. annyi. a ." (Szállóigévé válva.a dán belviszályban a nevető harmadik . de már ez a kötelesség is csaknem teljesíthetetlennek látszik: a király alattomos.csak azt ismételgeti: „hamis a világ". sőt belső ellentmondásokkal is meg kell vívnia harcát. maga a becsület elvesztette jelentését: „becsületes lenni. pedig „valóban" lennie kellene .") „Dánia börtön. rejtőzködés és fortélyos félelem nyomja rá a bélyegét. reneszánsz szellemű ifjú. Ezzel szemben „a farkcsóválás hasznot terem". csináltok egy másikat.kezdve gyanakvás." A kulcsmondatot a mellékszereplő Marcellus mondja ki: „Rohadt az államgépben valami. Mély kiábrándultságot sejtet Hamletnek Opheliához intézett szemrehányása: „Isten megáldott egy arccal. és szerepet játszik mindenki. A felszín alatt erkölcsi válság feszül. de az országhatárokon túl is jelen van: a norvég nemzeti hadsereg . Claudius udvarában. önállósulva így közismert: „Valami bűzlik Dániában. Hamlet irtóztatóan keserű szemrehányása saját anyjának: „Mutass erényt. gátlástalan és kegyetlen ellenfél. A válság ugyan Dániában tetőzik. A világ csak „látszik". Az etikai alapérték. mint egynek kétezerből lenni kiszemelve.panaszolja első szavaival. A hős a bosszúval egyidejűleg az igazság és a becsület érvényének helyreállítására is felszólítást kapott („ne engedd Dánia királyi ágyát Vérbujaságnak átkos fekhelyűl"). A szereplők az erkölcsös viselkedés pózait játsszák (mert hiszen azok „játszhatók"). Ez a feladat viszont azonnal éles ellentétbe kerül az elsővel: hogyan lehetne véres tettel helyreállítani az erkölcsös világrendet? Elkerülhető-e az újabb morális vétség az apai parancs teljesítésekor? Milyen módon oldható meg a bűnös megbüntetése . atyja szellemének bosszúparancsa („boszúld meg rút. „Kizökkent az idő"É A főhős tehát számos külső konfliktus kereszttüzében áll. erőszakos halálát") Claudiusszal állítja szembe. pont őÉ).újabb vétségek elkövetése vagy előidézése nélkül? Ez a konfliktuscsoport emeli ki Shakespeare művét a bosszúdráma műfajából.

úgy érzi. aminő Hamlet telik [É]. a humanizmust megcsúfoló közeg. de aztán azt is kíméletlenül megtagadja („én nem szerettelek") .eltépi hát a hozzá fűző kötelékeket (kiszakítva szíve egy darabját). § pontosan ismeri a reneszánsz embereszményt: „mily remekmű az ember! Mily nemes az értelme! Mily határtalanok tehetségei! Alakja. hogy még a tiszta lelkű Opheliát is kijátsszák ellene . Az igazságos és becsületes tetthez először is meg kell bizonyosodnia Claudius (vagy mások) bűnösségéről. sőt időnként alig fékezi önmagát („szörnyü tettet bírnék elkövetni [É] de csitt! anyámhoz"). Utóbb látjuk.szól rögtön a szellemhez. Még utoljára őszinte vallomást tesz levelében („téged. . Valamennyi vádpontjára . ki kell kerülnie Claudiusék újabb és újabb cselvetéseit. Horatiót sem szándékozik beavatni („Több dolgok vannak földön és egen.a vállalt feladat érdekében is. az egész világgal áll szemben. pedig a színészek érkezéséig valóban meg van kötve a keze. rákényszerül a halogatás taktikája: „nincs abba mód. Hősünk tudni vágyása már az első felvonásban elemi erővel tör fel: „Ne hagyj tudatlanságban szétrepednem!" . Helyzetének pontos felmérése azonban lehetetlen: nem láthatja át a rá leselkedő konkrét veszélyeket. mozdulata mily kifejező és bámulatos!" Maga körül azonban eszményeinek megcsúfolását látja: édesapja halott („ő volt az ember"). magába zárkózik. Horatio. azonnal megtalálja az egyetlen helyes taktikát (az őrültség álarcát: „én csak fölszéllel vagyok bolond"). Nem mer bízni senkiben. Azonnal dönt a feladat elvállalásáról („csak parancsod éljen egyedűl Agyam könyvében"). és csak konkrét tervei megfoganásakor épít rá. az egyetlen alkalmat megragadva Rosencrantzék ellen fordítja Claudius gyilkos fondorlatát. . Lágyszívü bárgyu gaz. a helyét egy satnya külsejű." Tettvágya kezdettől nem hiányzik. hogy mennyire jogos volt a félelme. valamint Laertes ellene fordítása igazolja utólag. de nagyon is sejti létüket. álarcot ölt. hogy hiába. Keményen vádolja tehát önmagát: „én. számtalan esetben.helsingőri királyi udvar pedig alapvetően etikátlan. A reneszánsz embereszmény folytonosan jelen van Hamlet tudatában. Mindezek ellenére azonnal vállalja a szellemtől kapott feladatot („ha mi oly szegény egy Embertől. mintsem bölcselmetek élmodni képes"). Azt is rögtön sejti.gyávaság. végtére is az ő számára a szellem szavai nem lehetnek mérvadóak. Rosencrantz és Guildenstern esete. a „Hercules"hez fogható fizikai képességek és a szellemi-erkölcsi értékek harmóniáját elsősorban önmagától igényli. bujkálok egyre". „állati feledség". azonnal a kárpit mögé döf (eltalálva Poloniust). meglesz"). ó legjobb! legjobban szeretlek"). Miközben az igazság és a megoldás felé vezető lépéseken tépelődik. és hogy szerelmesét a veszélyektől mentse. indokolatlan tétlenség. gátlástalanul törtető „parázna vérnősző barom" bitorolja. Hogy én galambepéjü ne legyek. Kezdeti tehetetlensége saját magát nyomasztja a legjobban.ellenbizonyítékul épp ő szolgál. „én vagyok a világ első bohóca" stb.

„A reneszánsz ember [É] át is éli. Mihály). Az „öntudat" (a szándék és a tett közé állva) „Belőlünk mind gyávát csinál". A Hamlet „egy tudat tragédiája. gondolkodás teszi azzá"). bujkálok egyreÉ" Az egyéniség és a szerep. Sokáig szerepválsággal viaskodik. Egy eszményképhez úgy hozzátöri Lelkét [É] s mind semmiért!" „De én. Béla). A hatalmas belső küzdelmek során azonban mégis sikerül kialakítania a gondolat és indulat. a szerepválság . a feladat és a valódi emberi nagyság összefüggésein töpreng a temetőben. Lágyszívü. Belátja: „Az valódi nagy. Az ember „előre-hátra tekintő okos ésszel" rendelkező „barom". Opheliához az utolsó szavai („Eredj kolostorba" . a gondolkodó ember felelőssége épp ezért mérhetetlen. csak ne volnának rossz álmaim"). Az öntudattal élő modern ember még azt is tudja.„Cinkos gazemberek vagyunk mindnyájan: egynek se higgy közülünk"É) az életvereség fájdalmas beismerését jelzik: már csak ezt az egyetlen kiutat képes javasolni szerelmesének. hogy a világ tényei tőle függetlenül léteznek („nincs a világon se jó. de a színész ellenpéldája is felrázza: „álom-indulatban. [É] ki szenvedélye rabja nem lett soha". mérlegeli a feladatát és a saját lehetőségeit. akit a tudat meg is béníthat („én nem tudom. Egyetlen porcikája sem kívánja a hősszerepet („Egy csigaházban ellaknám s végtelen birodalom királyának vélném magamat. se rossz. ezt a lehetőséget a III. főleg pedig át is szenvedi társadalma változó világképének erkölcsiszemléleti zűrzavarát" (Németh G.ott azonban már érvényre jut reneszánsz szemlélete. tett és erkölcs egységét („•. gondolat!"). ami fennforog". naiv optimizmusát: „Egy tű fokát nem ér az életem. A Hamlet a meghasonlott ember tragédiája. felvonás nagymonológjában fogja előttünk teljesen végiggondolni . de nagyon sokáig nem léphet fel nyíltan. Az emberi léptéket messze meghaladó feladatai miatt már első megjelenésekor az öngyilkosságot fontolgatja („Nyomasztó nékem e világi űzlet!"). szembenéz korlátaival és feloldhatatlan ellentmondásokat talál. vért kivánj Hát. Horatio sztoikus magatartása erőt adó példa: „férfi vagy. miért élek")." „Bánj mindenkivel érdeme szerint: melyikünk kerüli el az akasztófát?" és a legsajgóbb kiábrándulás oka a szülőanya vétke. Ki fel nem indul. De szalmaszálért is küzd nagyszerűen. „örömest megválna" az életétől (Poloniusnak mondja). Hamlet királyfi a dráma kezdetére már elvesztette eredendő hitét. gyarlóságai leküzdésével.A zárójelenetben már kiváló harci erényeket is felvonultat." „én nem gyönyörködöm az emberben. Midőn becsűlet. A tudatválság állapotában a személyiség kívülről látja önmagát. Ezt a magatartást kell idővel elsajátítania Hamletnek. a sírokból előkerülő koponyák kapcsán is: „Nagy Sándoré is ilyenné lett a földben?" A Hamlet egyben az identitás drámája is. A „sok rémes gondolat [É] túlhaladja értelmünk körét". ha nagy oka nincs. ki a Sors öklözését vagy jutalmait Egyképp fogadtad. bárgyu gaz. mely visszatükrözi önmagát" (Szegedy-M.

Utolsó szavaival azonban felmagasodik. egy hitem van. „önnön csuszásmászásuk" miatt . Hamlet gúnyt is űz belőle (pl. A mű számos főmotívuma közül a szerepjátszás a szereplők rendszeréhez is kulcsot szolgáltat. jóhiszemű fiatalember . se az enyimre a tied!" Polonius. a „látszat" világában? Rosencrantz és Guildenstern elvtelen szolgalelkek. leleplezi Claudiust. a tömegek indulatát sem. A következő pillanatok azonban azt példázzák. [É] A király az ok. Hősünk fájdalmas szemrehányása („síp" gyanánt „játszani akarnátok rajtam. hű embere" („Egy lelkem. Most ő a király „becsűletes. annak jogosságát. ismerni billentyűimet. Apja halála utáni harcias fellépése Claudius ellen („Alávaló király! Add vissza atyámat!" -öSzembekötősdit nem játszunk velem!") egy pillanatra hősszerepben tünteti fel. az udvar tisztviselői ranglétrájának alján állnak. Franciaországba. Rosencrantz jellemének szimbóluma a „szivacs". bár intelligenciája nem mérhető a főhősével. A király első szavára vállalják a besúgói megbízatást. A mindenkori hatalom engedelmes kiszolgálói ők. Laertes nem veszi észre az országos elégedetlenséget. nemes Hamlet. Opheliának őszinte. jelentős karrier várományosaiként. féltő bátyja. [É] Váltsunk. de csak a becstelenségben lehet hű hozzá.ő a naiv balek szerepét kényszerül eljátszani. Ophelia elvesztésekor érzett mély gyásza „dagályos indulatban" tör ki. kitépni rejtelmem szívét") lepereg Guildensternről.megérdemlik azt. A bajvívásban becstelen eljárásra is rábírható (Párizs és Wittenberg különbsége ez?). A kiindulóponton szintén Hamlet párhuzama és egyben ellenpontja: őt Hamlettel ellentétben .a király visszaengedi az egyetemre. amelyre feltehetőleg sikerrel támaszkodhatna . az igazság híve és az író szócsöve lesz. Mindenben a király. most a másik oldalon. hanem épp az erkölcsös világrend felülkerekedéséből következik. A mű derekáig ő buzgólkodik a legjobban Hamlettel szemben. tiszta jellem.jellegzetesen elvakult figura. beismeri saját vereségét. Milyen szerep adódik a többi figura számára Claudius udvarában. Pályájuk korábbi szakaszában Hamletnek voltak társai. a minden hájjal megkent főkamarás ifjúkorában színészkedett („jó színésznek tartottak"). bocsánatot: Atyám halála s az enyém ne szálljon Fejedre. „a királytól pártfogást.tragédiája. és Hamletet is tisztázza: „En-árulásomért méltán halok. A tragikus hősi szerepet Hamlet királyfi végül is elvállalja és betölti. egyben erkölcsi nemességét és egyenességét is újra bizonyítja. Laertes egyenes. Bukásuk nem a balszerencséből. de röviddel később Hamlet könnyűszerrel kiszedi belőlük a titkukat. mindenik Az Istené s kegyes királyomé"). jutalmakat és tekintélyt" igyekeznek nyerni. az ármányos cselszövésekben lehet a jobbkeze. mire hasonlít a felhő: tevére? . gerinctelen figurák. hogy mi lesz az egyenes tett és nyílt lázadás következménye Helsingőrben: a körmönfont Claudius játszva megzabolázza és a saját szolgálatába állítja a fiatalember vak indulatait. nekik nincs gondjuk a szerepükkel.

locska. anyai ösztöne eltompulván nem is sejti a fiára leselkedő halálos veszélyt. Megölt testvérével összehasonlítva. Hamlet kardjától. ötven. A női szereplőknek ebben a késő középkori udvarban kicsi a mozgásterük. § ugyan a felborult világrendre hivatkozik: „e veszett világban [É] gonoszság félretol jogot". Ophelia tiszta. Locsogó. húsz. A megpróbáltatásokat nem képes elviselni. és királyném". Zokszó nélkül engedelmeskedik („Elútasítám levelit. akaratgyenge nő. mielőtt megszopta volna"). csupán „egy váz király". Azt is engedelmesen elfogadja és visszhangozza. vérgyilkolás!" A mozgató rugók: „koronám. érdekérvényesítő reálpolitikája. akit már Claudius bűvkörének rabjaként ismerünk meg. Pragmatikus életvezetése. Még a nép rokonszenvét is képes elnyerni („ki száját vonogatta rá atyám éltében. száz aranyat megád egy-egy arcképéért kicsiben"). . halála elkerülhetetlen.fordítja Arany János.maga a világtorzulás. így saját apja mesterkedéseinek is. gátlástalanságának megszemélyesítője. Laertesszel pedig a Claudius kiagyalta mérgezés végez. Végül elveszti a harcot a hőssel szemben.fizikai és erkölcsi tekintetben egyaránt összehasonlíthatatlanul silányabb. amelyet erkölcsi fenntartások nélkül. Polonius halála után a simulékonyságban vele is vetekedő Osrick tölti be a vakbuzgó udvaronc szerepét (aki „tán még anyja emlőjével is udvariaskodott [É]. Amikor meglátja Hamlet személyében a veszélyes ellenfelet. Gátlástalan célratörése és politikusi-taktikusi sikerei egy darabig a csúcsra emelik és magason tartják. végtelenül jóindulatú és jóhiszemű lény. de Hamlet iránti szerelméhez is mindvégig hű marad. hogy szót emeljen fia trónutódlási jogáért. és bűntudat tör fel belőle: „•. rút az én bűnöm [É]. így döntő lökést ad a feladat teljesítésére. Személyes tragédiáját ő látja a legkevésbé: lelkiismeretes apa kíván lenni . Előbb ő hal meg csúfosan. anyai kötelességeiről is megfeledkezik. szószátyár kisember („éltében [É] gaz. aztán a lánya tébolyodottan vízbefúl. A szerelmi mámorban tulajdon fiáról. nyílt önzése . a világ gonoszságának. okkal sodorják el a végkifejlet történései. nem tud nem „mesterkedni". szinte azonnal összeroppan. saját kelepcéjében. A sógora könnyűszerrel elhódíthatta a férjétől („Hiúság. Claudius az alapbűn elkövetője. mai szóval hívságot. uralkodás zsebtolvaja". Szolgalelkekben korlátlan a kínálat a zsarnok király udvarában. balgatag"). hogy fiának Angliába kell mennie („úgy határozák"). negyven. Gertrudis idősödő asszony. Meg sem fordul a fejében. s magát El nem fogadtam").menyétre? cethalra?). saját dicsvágyam. a humanizmus megcsúfolása. Hamlet királyfi szemében .Claudius leghívebb szolgálatában. pusztítja el gyermekeit. teljesen ki van szolgáltatva környezete kényének-kedvének. Halála mélyen megrendítő. de felmentést nem kaphat. asszony a neved!" . elvesztése Hamlet számára a világhoz fűző legfontosabb kötelék elszakadását jelenti. Az a mechanizmus sodorja el őt. gyarlóságot mondhatunk). Szánalmas. vakon szolgál. „ország.

saját esendőségével is számolva lép fel a vívópástra. szó"). Maguk a felvonások a párhuzamok és ellentétek bonyolult játékára épülnek. Polonius megölése. szó. Sztoikus nyugalommal. a sírásók jelenetében. majd a negyedik felvonásban Ophelia halála már a tragikus végkifejlet szerves része. A „blank verse" jambikus ritmusát időnként próza váltja fel (pl." Shakespeare tömör. a Rosencrantzot és Guildensternt leleplező párbeszédben. önálló tragédia kerekedik ki a mellékszereplők sorsából Tom Stoppard . a gondviselésben (hisz „egy verébfi sem eshetik le a gondviselés akaratja nélkül"). hármas egység szabályához. de a zárszóra érkező Fortinbras megadja neki az erkölcsi elégtételt. két hónapnyi idő is eltelik. Az imajelenetben teljesülhetne Hamlet bosszúfeladata. Az angliai kelepcét elkerülő Hamlet a tetőponton sem magával Claudiusszal kerül közvetlenül szembe. hanem a fortélyosan ellene állított Laertesszel. Helytállásának tanúsítását kéri csupán Horatiótól: „Szídd még e rossz világ kínos lehét. darabjában. A jelenetek a helsingőri vár számos színhelyén játszódnak. Szerzőnk szabadon bánik térrel és idővel. Hamlet szembenéz a sorssal. Hogy elmondhasd esetem. A Hamlet cselekménye mintegy 7-8 nap eseményeit öleli fel.A Hamlet szerkezete nem igazodik a klasszikus művekből megállapított (elsőként a spanyol drámairodalomban normaként ható) ún. az alsó társadalmi rétegek. bízik a világrend visszaállítható voltában. A tragikus véletlenek sorozatában azonban a megtorlásra is sor kerül.). de köztük kb. a színészekkel való kötetlen beszélgetésben stb. motívumai tovább élnek Dürrenmatt A fizikusok és Mroz«ek Tangó c. Shakespeare-nek ez a műve a világirodalom számtalan alkotásában él tovább. A tragikus hős magasrendű szellemi értékek védelmében és szolgálatában dacol a kívüle álló világgal. manővereiből szövődik. ez egyszersmind a bonyodalom kezdete. a dráma műfaját az ún. „epikus színház" felé mozdítja el. E rész utolsó jelenetében jut a felszínre az elsődleges konfliktus. a szöveg voltaképp sejtetések és utalások hálója („szó. metaforákban és szójátékokban bővelkedő stílusa ebben a drámában különös jelentőséghez jut: a szándékok és gondolatok gyakran bújnak a szavak mögé. a kastély előtti térre és a temetőkertre is kiterjednek. Hamlet sem kerülheti el ugyan sorsát. törekvések és emberi viszonyok hálóját ismerhetjük meg (de a körülményekre és az előzményekre vonatkozó információkat a későbbi felvonások is tartalmaznak). mert Shakespeare célja ebben a művében sem csupán egyetlen központi konfliktus sarkított ábrázolása. de a konfliktus többi eleme még visszatartja a kardját. Hatott például Katona Bánk bánjára. az „egérfogó" jelenettel mindketten lelepleződnek ellenfelük szemében. Az első felvonásban a magatartások. A második és harmadik felvonás Hamlet és Claudius álcázott lépéseiből. A színészek érkezése szolgál előre lendítő mozzanatként.

századi függetlenségi küzdelmekben. mégpedig történelmi perspektívájú csapást mérni csak az a jövő-értékű hős és az a közösség képes. A szerepvállalás és szerepjátszások tragédiájában Shakespeare magáról a színjátékról is szól: ennek „föladata most és eleitől fogva az volt és az marad. Közeledik a támadó sereg. rövidebb költemények társaságában. és maga az idő. Vergilius. A költő az Adriai tengernek Syrenaia című. az azonos nevű szigetvári hősnek állított emléket. amelyen belül a jelenre jellemző megosztottság ismeretlen. Ovidius követése stb. Szulimán szultán .Allecto fúria által felbujtva .) és barokk vonások egymást erősítve magasztalják a szigetvári hős kapitánynak és a vár többi védőjének 1566-os hősi helytállását. a barokk korban is legmagasabb rendűnek tartott műfajban. hogy tükröt tartson mintegy a természetnek. mint volt" . úgy írhassak. Palotán Turi György hősies helytállása. a szerző kimondottan ragaszkodik az epikai hitelhez. nevezetesen a Szigeti veszedelem c. hogy felmutassa az erénynek önábrázatát. s erre az erőre csapást mérni. Az eposzi követelményekhez igazodó első hat strófa után kezdődik a cselekmény. költői igazságát.szól a segélykérés a mű elején. (KOVÁCS SÁNDOR IVÁN) Zrínyi Miklós (1620-1664) elsősorban „bajvívó szablyájával" vívta ki tekintélyét a XVI. seregszemlét olvashatunk a török hadakról (1. a gúnynak önnön képét. és horvát.Rosencrantz és Guildenstern halott című művében." ZRÍNYI MIKLÓS Szigeti veszedelem (1645-1646) Éaz eposzi történést indító isteni akarat Magyarország bűneinek ostorául küldi a törököt. valamint olasz krónikákat követve a főhős kezének tulajdonította Szulimán halálát. Ez a variáció szolgálta mondanivalóját. hogy a cselekmény bonyolításában eltér a magyar történeti forrásoktól. Antik jegyek (a cím: Obsidio Szigetiana.a magyarok ellen indul. „Adj pennámnak erőt. Bécsben megjelenő verseskötetében bocsátotta közre művét 1651-ben. „Pennájával". a század testének tulajdon alakját és lenyomatát. ének). eposzával dédapjának. majd a második énekben olvasható: „igazat kell írnom". Mégsem véletlen. Gyulán Kerecseni László árulása és csúfos bűnhődése .

összefogással állítja meg a hatalmas túlerejű pogány hadat. a reformáció korában felelevenedik. nincs „eggyesség" és „nincs szeretet köztök. Szolimán követe Zrínyinél jár. Ismerős ez a mozzanat . pl. Epizód: Delimán megöli Rusztánt és elmenekül. a várvédők megdicsőülnek. Juranics és Radivoj vállalkozása. a lovasparancsnokot.). Most katolikus fogantatású eposz épül rá.). a nagy hatású Magyari István (Pázmány Péter ellenlábasa) is történetfilozófiája alaptételének állítja. lelkük a mennybe emelkedik (15. a törökre kicsapó sereg nagy pusztítást végez (7. Meghal a siklósi hős. a hazavonuló sereg szemléje következik (4). A pokol lakói is beavatkoznak.). A Mindenható a magyarok vallási tévelygése (protestáns hitre térése stb. a postagalamb (a harmadik segélykérés) elfogása azonban végső támadásra biztatja Szulimánt (13. feleségünkért. eskütétel. hősi halálukat okozza (9. A magyar diadal tetőpontja: a díván elhatározza a visszavonulást. ha volna is. Zrínyi imában fordul Istenhez (2.). mint ebek". ezek Az tisztviselőnek soha nem engednek. Delimán és Cumilla szerelmi epizódja után Delimán visszatér. A keresztény hitért tudatosan vállalják a mártírhalált. török ármánnyal. Szigetvár elesik.eredetileg bibliai motívum -: a magyar irodalomban már Rogerius mester siraloméneke is tartalmazza (a tatárjárást követően).). Páros viadal a seregek nevében Deli Vid és Demirhám között. tökéletes fegyelmezettséggel. Második tetőpont: az utolsó ostrom. Deli Vid és Demirhám egymás kezétől halnak meg (14. az „olajbéget" fogságba ejti (3. Magunk tisztességéért és életünkért" vállaljuk.)." Ezzel a vélekedéssel szemben a szigetvári sereg „JÉZUSNAK megszentelt hadnagya" vezetésével. Zrínyi lelkesítő szózata szerint a harcot „keresztény szerelmes hazánkért. de az angyalok elűzik az ördögöket. „egyik az másikat gyűlölik. hogy császári segítséget hoznak. Cumilla meghal (12. majd az eskütételkor az egész sereg egy emberként követi. Megoldás: Zrínyi ötszáz vitézzel kirohan. A siklósi ütközetben Zrínyi sikert arat. férfiként harcolva. A magyarok hőstette túlmutat az országhatáron: „Mindenfelől ránk néz . előbb Zrínyi ajánlja fel saját életét a feszület előtt. széthúzása és egyéb bűnei miatt küldte büntetésül az idegen sereget. Delimán és Demirhám között (8).).).). Heves ostrom. Az ostromlók haditanácsában széthúzás uralkodik Rusztán.). sem okos tanácsok".).mutatja a választási lehetőségeket. a várvédők seregszemléje. Zrínyi előkészületei: lelkesítő beszéd. Farkasics Péter. Zrínyi György útnak indul a királyhoz (5). megöli Delimánt és Szulimánt. Diadal és gyász a siklósi ütközet után. gyermekinkért. Zendülés a török táborban. Urunkért. három oldalról (10. a magyarok a „leghenyélőbb népek". Deli Videt felesége. Borbála menti ki a török kezéből. a válasz az almási ütközet. Zrínyi első kirohanása (11. Deli Vid dicsőségével (6. A bűneinket Allecto kritikus szavai részletezik: „fej nélkül vannak".). azaz nincs megfelelő vezetés. „nincs köztök hadtudó.

szakaszban jelentkezik. A magyarok ábrázolásában mindvégig az eszményítés uralkodik. strófájában tetőzik: Szulimán „visszamenéséről immár gondolkodik". a költő egyik reflexiója pedig pontosan kimondja: „Esztelen. hogy az ellenfelet is felmagasztalja. ének 85. Ugyanakkor a Mindenható közli Zrínyivel sorsát és helytállását: „Martyromságot fogsz pogántul szenvedni. így figyelme a hős magatartására irányulhat. Hitszegő voltukat azonban már a gyulai epizód is előre jelzi. Az erkölcsi diadal a 13. feltehetően Ovidius 15 részes Metamorphoses c. Deli Vid megálmodja a heroikus feladatra vállalkozó Juranics és Radivoj halálát. egy bizonyos pontig. a XVII. amikor a második ének végén a feszület előtt fohászkodik.mondja a szultán). alkotása is példaként állhatott előtte. te okos horvát bán. hiszen a kereszténység mártírjáról szól a mű. Mert az én nevemért fogsz bátran meghalni. A propozíció Zrínyi személyét körülírja. az ellenfelet megnevezi és feldicséri. A költő Zrínyi szakított a hagyományos 24 vagy 12 énekes (szimmetrikus) kompozícióval. . ki hiszen az török hitinek". nevezetesen Vergilius Aeneis c. Eposzi elemek tekintetében az első strófák közvetlenül az antik hagyományokhoz igazodnak. A várvédő Zrínyi nagyságát azzal is növeli a költő. egyetlen hibája: a szívében lakozó „kegyetlenség".a szerző. A felépítés mindenképpen barokk sajátosságokat mutat: ellentétes erők bonyolult harcából (két tetőpont után) jön létre végezetül a harmónia. Maga Zrínyi is szembenéz saját sorsával. világnak tolvaja"É A szigetvári hőssel ekkor már egyetlen török sem állhat egy magaslaton. eposza szolgál közvetlen mintául (1-2. Ugyanakkor a török érvelés („Bizol-é németben. Az invokáció a görög múzsák helyében a „szűz Anyát". Ezzel szemben Borbála. A hódító sereget az óriási létszám és az „erő" jellemzi („evvel győztük mi meg keresztény világot" ." Szulimán „vitéz kezeid miát fog meghalni". Juranics és Radivoj az önfeláldozó segítségnyújtás ékes példáit adják. Hogy hamar segitséget küld néked talán?") . valamint „hadbéli szorgosság" tekintetében a legnagyobb. hogy segétse senki magyarokat. halálát is csak egy távolról kilőtt „jancsár-golyóbis" okozhatja. a cselekmény végkifejletét. Az eposz 15 énekből áll. az olvasó előre látja Zrínyi sorsát. hogy a széthúzás korántsem csupán magyar sajátosság. versszak)." A Bécsbe irányított segélykérések valóban rendre válasz nélkül maradnak. és felajánlja földi életét Istennek.az nagy kereszténység". Allecto az egész keresztény világról mondja: „Ne félj. Máriát szólítja meg. Szulimánt. századi politikusköltő-hadvezér saját keserű véleményét is magában hordozza. Ezzel a heroikus feladatvállalással az is szemben áll. Maga Szulimán („az kinek Európa rettegte szablyáját") „vitézség és okosság". A főhős sorsának előre jelzése (anticipáció) először az 5. Zrínyi Szulimánhoz az utolsó szablyavágás előtt már így szól: „Vérszopó szelendek. mert jól esmerem én bolond kaurokat. a törökök viszont fokozatosan elvesztik dicsőségüket.

éllandósult jelzős szerkezet (epitheton ornans) ritka. Furiák. Az isteni beavatkozás mintegy közrefogja a történteket. a bokorrímeket legtöbbször ragrímek alkotják. és az zárja. felszereltsége. monumentális keretet alkotva a földi történet köré. A szerkezetben Zrínyi nem alkalmazza a szokásos in medias res kezdést. Borbálának a példája.és mennybéli erők harca csak a legutolsó összecsapásban társulhat az emberek küzdelméhez. A siklósi kalandban Farkasics személyes vitézsége emelkedik ki. a magyarokat a negyedik és az ötödik ének mutatja be részletesen.) A hexametert a költő a hangsúlyos felező 12-esre cserélte. a földön alakul. Vergilius hősére. hanem inkább a históriás énekek hagyományait viszi tovább. Delimán. máskor eleve a magyarok erkölcsi fölényét jelképezik. Licaon stb. és a dicső halált vállaló magyar hősöket az égbe emelik. hogy milyen körülmények között vállalja. sőt kényszeríti ki a szigetvári hős a várostromot. helyette alapos és (a mű egyharmadát kitevő) terjedelmes expozíció olvasható.). azaz istenfélő „pius Aeneas"-ra. (Emlékeztet a „kegyes". A rímelés is egyszerű. A pokol. hogy a Mindenható a magyarok ellen küldi a török sereget. pl. de a kezdő és végponton a pokol és a menny is szerepet kap. és látnunk kell előre a két sereg nagysága. Az egyéni tulajdonságok néhol egyensúlyt teremtenek a két sereg között (Demirhám és Deli Vid esetében). Hárpiák. a Szulejmánnal érkező többszázezres hadsereget az első. viszályait illusztrálja. a sorsot fonó párkák alakja). a „rózsásujjú hajnal" képével indít a 8. Stílusában néhol feltűnik Homérosz hatása (pl. A magyarok közt ellenpontjuk a vitéz Deli Vidnek és hozzá méltó feleségének. főként pedig tudatossága és szellemisége közti különbséget. addig a magyaroknak önerejükből kell bizonyítaniuk. a kevés példák egyike a „jó Zrínyi" kifejezés. a végső ostrom barokkos kavalkádjához nagy mértékben hozzájárulnak az istenek és a héroszok (Styx. párviadalaiból épülnek fel. a keresztény . Tantalus. Briareusok. énekben). a nagy csaták mindig megnevezett hősök személyes tetteiből. amely olykor nem is szimmetrikusan oszlik két félsorra (délszláv hatás miatt?). Látnunk kell ugyanis. Mitologikus elemek is felbukkannak (pl. Az eseménysor tehát a reális emberi világban.Az írói reflexiók számos helyen értelmezik a cselekmény fordulatait. Az eseményeket az indítja el. Rusztán bég és Cumilla szerelmi háromszöge a törökök széthúzását. A főcselekményt epizódok sora alkotja. Az enumeráció több helyen is megjelenik. hogy a végső ostromba a pokol erői is bekapcsolódnak a támadók oldalán. ezzel a saját vértanúságát. Hasonlóképpen példaértékű Juranics és Radivoj elvszerű kitartása. együttes hősi halála. Külső formai eszközök tekintetében a Szigeti veszedelem kevésbé igazodik az eposz hagyományaihoz. Atreus. de a mennyei seregek is színre lépnek. Zeneiség terén a Szigeti veszedelem nem igazodik a barokk stíluseszményhez.

Sokat járnod s fáradnod. De kész szüvel várja szerencse forgását". Isten látja előre. A hősi helytállás méltatása soha nem marad el (pl.mélyen megőrződött a magyarság tudatában. Szulimán mondataiban is megjelenik ez az elv: „az vitéz embernek Kell valamit engedni a szerencsének". kegyetlen!" A halandósága miatt „nyomorult ember" egyetlen lehetősége: a „vitéz név". Az eposz a jövőbe mutató mozzanatokat is tartalmaz. A hős várkapitány helyébe fia. Zrínyi viszont előre tudja. veritékezned". az voltaképpen Isten rendelése (tizenötödik ének. a hetedik és a tizennegyedik énekben). hogy Zrínyi teljesíteni fogja feladatát („Jól esmerte Isten. s nem hallom meg üket"). „Boldog. a „jó hir-név". hogy hű szolgája volt"). Jóllehet a „nemzeti eposz" rangot Vörösmarty Zalán futása c. hanem a költő-hadvezér fordul imával a „Vitézek Istenéhez". nihil aliud" (ČJó sors. Zrínyi jelmondata: „Sors bona. 19.szól a költői reflexió a siklósi kaland után. Avagy madár gyomra mi koporsóhelyünk". Cumilla halálát tragikusan balszerencsés véletlen okozza. elődei hős lelkének kegyelméért esdekelve. átkozott. Az utolsó (ötsorosra bővített) strófában már nem a főhős. előre vállalja a hősi halált. Zrínyi György fog lépni. Zrínyi az utolsó énekben lesz „Szigetnek Hectora". semmi másÇ). ha elveszti kölykét"É) a barokk körmondat jellegzetes szerkezetében jelennek meg: a mellérendelt hasonlító tagmondatok emelkedő ívű költői sorozata után következik a késleltetett főmondat. az ki jóban el nem bízza magát. „Mint fölyhő szél előtt"É „Mint magas hegyekből leszállott kőszikla"É „Mint fene leopárt. a szerencsét meg kell becsülni. a hős várkapitány pedig kötelessége tudatában tette dolgát. a becsületes helytállás. A várvédő Zrínyi Miklósnak és katonáinak hőstette . MOLIéRE Tartuffe (1664) .a szerző itt önmagáról is szól. „Szerencse énvelem is gyakorta mulat". jelen van a negyedik. Ami az ember szemében „szerencse". műve elhódította a Szigeti veszedelemtől. A kitérő költői hasonlatok („Mint mikor az fölszél"É. Zrínyi beszédében Balassi kifejezései visszhangzanak: „Ez a' hely s ez a vár légyen dicsőségünk. forgó szerencse. versszak).a dédunoka eposzának is köszönhetően . Zsoltáros-biblikus hang is jelentkezik ("Kiáltnak én hozzám. Sztoikus bölcsesség ez. A várvédő Zrínyi Miklós eszmei végrendelkezése: „Mert kell tenéked is követned engemet. majd „JéZUSNAK megszentelt hadnagya".mitológiával keveredve (Luciper). A sorsot el kell fogadni. Farkasics Péter halálát lírai sorok siratják: „O.

a klasszicista szabályoknak és követelményeknek mindenben megfelelő . A hiba a „vallás és a vakbuzgalom". hogy rossz hírünk legyen. a „valóság és a látszat". „az igaz és a talmi" összekeverése .komédia. de érseki követelésre XIV. hogy általánosabb legyen a figura. hogy az emberek hibáit megjavítsa".nemcsak belső tulajdonságai.). hanem megjelenése. azt azonban. (Párizs érsekének kiátkozó végzése szerint a Tartuffe „fölöttébb veszedelmes komédia. Lajos betiltotta a darab előadását. viselkedése . beszédmódja. s ily módon kiteszi őket a szabadgondolkodók csúfolódásainak és rágalmainak. / Képmutatás-e vagy igazi áhitat?" (I.Nagy csapás a bűnökre.így verses formájú (páros rímű alexandrinusokban íródott) . „a tetszés a fő szabály" alapelvet követi Moliére is. A mértéktartás. nemcsak az Udvarnak és az esztétáknak akar tetszeni: „a színházban a józan észnek nincs külön kijelölt helye. 5 felvonásos. és mindenfajta képmutató magára vehesse az író vádjait.megkülönböztetés nélkül . a Tartuffe alapvetően mégis jellemkomédia. rögeszme) kártékony hatású. akik a legszilárdabb hitről tesznek tanúságot. amely [É] az álszentség kipellengérezésének ürügyén módot ad arra. Moliére hisz az emberek. erkölcsök javíthatóságában: szerinte a komédia-műfajnak „az a hivatása. nem bírjuk elviselni. s a jó ízlés szempontjából egyre megy a fél arany és a tizenöt sou [É] nyugodtan . végleges változatában. Még felfedezhető a farce és a commedia dell'arte hatása. eltűrjük. ha kigúnyolnak.mindazokat. leleplezése a műfajt is elfogadhatóvá teszi. „a rend" korában bármily mértéktelenség (szenvedély. A klasszicista elméletet. az Udvar előtt mutatta be. ezt „levetették vele". hogy hasonlóval vádolják . de ő plebejusabb.5. Moliére felhasznál csel.Moliére csak azt veti el." Az átdolgozott műben a rezonőr Cléante világossá teszi a valódi és a látszatvallásosság közti különbségét is: „Neked egykutya. hogy nevetségesek legyünkÉ (MOLIéRE: ELŐSZÓ A TARTUFFE-HÖZ) Moliére a Tartuffe-öt 1664-ben. Az első változatban a címszereplő még szerzetesi ruhát hordott. ha „mesterség a hit és árucikk a vallás".és helyzetvígjátéki elemeket. hogy ami szívedre hat. mint tragédiaíró kortársai. s ezek ostorozása. és csak hosszú csatározások után. tehát a hős saját vonásai . Versailles-ban. l669-től játszhatták újra. ha nevetségessé tesszük őket a világ szemében. A szemrehányásokat könnyen vesszük.) A Tartuffe.miatt válik nevetségessé. de azt nem.

azt csinálja. természet után kell festenie [É] és munkája semmit sem ér. aki embereket fest. Dorine és a gyerekek gyűlölik). amit akar [É] de annak. Orgon foglalkozása. társadalmi) helyzete olyan.rá mernék hagyatkozni a földszint javallására. hogy felismerjük ezeket a típusokat. mert Orgon ." Az író átveszi ugyan a farce-sablont . 2. A nyitó nagyjelenetből megismerjük az alapszituációt. hogy gyakran már lelepleződésétől megoldódhatnak a konfliktusok . mennyire elvakult a ház ura (közben egy utalásban arról is szó esik. Moliére persze élettel tölti meg a hagyományos sémát. egyenes vonalát. ami az emberekben nevetséges [É] aki hősöket fest. de valójában ezek csak eleve hibás jellemük illusztrálását szolgálják. A meglevő apa-gyerek-. A moliére-i séma-változatban a központi figuráknak vannak ugyan drámai szándékaik (ilyen pl. mert [É] nincs bennük [É] nevetséges finomkodás.).a haloványan ábrázolt fiatal szerelmesek a cserfes szolgálók segítségével egymáséi lehetnek az akadékoskodó öregek ellenére -. ha nem ismerni rá benne korának embereire. Moliére a valóságból csak azokat a részleteket emeli ki. családi előélete. egyéni tulajdonságokkal is felruházott hősei egyszerre korának jellegzetes figurái és örök emberi típusok.a főszereplők. az időtartam egy nap (reggeltől estig). járjon közben apjánál Mariane és Valér házasságának ügyében. Alkotásmódjában a természetesség vezeti: „sokkal könnyebb nagy érzelmekre csigázni magunkat. (a komédiában nem szükségszerű) okozatiságát. valószínűleg Tartuffe . a gyermekek zsarnoki kiházasítása).ha nem. A felvonás további jeleneteiben egyre több információt kapunk: a komorna Cléante-nak elemzi. a válságban levő család viszonyait. A főalak bemutatása után annak leleplezése válik fontossá. de át is alakítja azt: legfőbb célja egy komikus vagy veszélyes embertípus bemutatása főként azért. bizonytalan Tartuffe származása stb. szereplői egy polgári család tagjai. anyós-meny-ellentétet tovább mélyíti Tartuffe-ről kialakított ellentétes véleményük (Pernellené dicsőíti. hogy a zavargások idején Orgon a király oldalán állt. (Nem ismert pl. mint [É] megragadni azt.) Az eseménysor a célra irányuló helyzetek láncolatából áll. így a bűnök leleplezéséhez szükségesek. ez adja a szűk időkeretek között pergő cselekmény egységét. A Tartuffe zárt rendszerű mű: a színhely végig Orgon párizsi polgár háza. A többi szereplő viszont éppen az erőszakos szándékok megvalósítását szeretné megakadályozni (ezért lesz igyekezetük rokonszenves a befogadóknak). Damis mostohaanyja bátyját (!) kéri. ugyanis a középponti szereplő (családi. akkor még deus ex machina-szerű megoldásokra is szükség van a szerencsés fordulathoz. amelyek céljához ." A kitűnő megfigyelő és gazdag élettapasztalattal rendelkező Moliére „alapanyaga" az emberi természet.ígérete ellenére.

aminek elvesztése még a házénál is jobban aggasztja (7. amikor a hallgatózásból dühöngve előrontó Damis Tartuffe-re támad (4. aki szóvá teszi esztelen rajongását Tartuffe-ért.félreérthető viselkedésével .megtéveszti.húzza az időt (3.). A szerelmesek majdnem szakítanak.). Damis kitagadásának hírére Cléante.). hogy Elmira segíteni tud Mariane-on . de az.).).). A félénk Mariane helyett komornája próbálja jobb belátásra bírni az apát (2.és a botrány elkerülésére törekvő. s szeretné végre leleplezni őt Orgon előtt is. az apa megbékítéséért még Tartuffe segítségéhez is folyamodik. majd vitába száll sógorával. hogy Tartuffe-höz adja feleségül (II. újra együtt a család: a saját fiára sem hallgató Pernelle-né biztos az álszent ártatlanságában (3. megátkozza (6. Tartuffe fenyegeti meg őt .1.a figyelmeztető jelzések ellenére .). fia (bot hiányában) a botozást megússza ugyan. rá sem hederítve.tehát Orgon. Ťgy az asztal alá bújtatott Orgon .1. aki a veszélyről azonnal értesült Valért . Miután megfeddi (dekoltázsa miatt) szemérmetlenségéért a komornát (2. s így bűnpártolással vádolható (V.).).). hevesen ostromolni kezdi a ház asszonyát.). az uralkodó ellenségével is barátságban volt. de apja elkergeti. ém a magát (mellét verve) bűnösnek valló hipokrita . de Dorine kibékíti őket (4. és Damis leleplezési kísérlete olyannyira balul üt ki.1.). Végre a színen is megjelenik („szent emberként") Tartuffe.). Orgon homályos említést tesz feleségének egy kazettáról.).).). Orgon elmeséli megismerkedésüket és tovább dicsőíti pártfogoltját. Az események tovább gyorsulnak: Dorine közli Cléante-tal.). a botrányra hivatkozva. a fél négyes ájtatosságra siet (IV. „butuska" leányzót (3.a ház már az övé (6. A kétnapos vidéki útról hazatérő Orgon kizárólag védence hogylétéről érdeklődik (4. de az elkeseredett lány inkább kolostorba vonulna. majd Cléante-ot részletesebben tájékoztatja is: egy politikai menekült iratait tartalmazza a Tartuffe kezébe juttatott kazetta . (a nyugalmát megőrző) Cléante bölcselkedik.).).).az utolsó pillanatig hallgatja Tartuffe vallomását saját feleségéhez (5. és Orgon mindenét rögtön a csalóra íratja (7. az esküvőről nem nyilatkozik (5. hogy a családfői tekintélyére hivatkozó apa még aznap este meg akarja tartani lánya esküvőjét Tartuffe-fel. hogy este meglesz Mariane és Tartuffe esküvője (2. s bár az nem hisz felesége tervében.aki abban bízik.). Ezt már az eddig visszafogott Elmira sem nézheti tétlenül: elvakult férjét rábeszéli. Amikor (feldühödve) végre kidobná a házából a képmutatót. A már úgyis feszült légkörbe berobban a fordulat: Orgon közli lányával.befolyásolására . mégis hajlandó próbát tenni (4. s csak a másnapi kilakoltatási parancsot hozó . Damis heveskedik. Elmira visszautasítja Tartuffe-öt s éppen egyezkedni kezdene vele Mariane-ról (3. csendben távozó Elmira magatartása félrevezeti Orgont (5.). Az apja döntése miatt felbőszült Damist Dorine . hogy saját szemével győződjön meg védence álnokságáról (3. majd Dorine leszidja a tehetetlen.1.elbújtatja (III.).). hajdani királyhűsége ellenére. de mindenki tehetetlen (2.

Orgonnak a király megkegyelmezett (7. Valér. de itt már csak deus ex machinával következhet be a szerencsés vég.a kor dramaturgiai szokásaitól eltérően . A jellemkomikum fokozását szolgálja bizonyos jelenetek egymásutánisága is (pl. de már késő: a rendőrhadnaggyal érkező Tartuffe megalázza az összeomlott családot. hogy . de nem sikerül" (II.6. sokkal nagyobb akadályok: ezek leküzdéséhez már a család összefogása sem elég. s felségsértés címén elfogatóparancsot adnak ki a család feje ellen. (új elem a megszokott vígjátéki konfliktus-sémában a kívülről jött betolakodó „áttételesen működő" cselekménymozgató szerepe. aki megtudta. helyzetek tovább gyorsítják a tempót: a bonyodalmat indító házassági terv (II. Tartuffe-nek hozott. ezért Orgon szemét kell felnyitni. A banális cselekmény eléggé érdektelen lenne a különböző formákban és szinteken megjelenő komikum.5.1. ami e téren létezik.).).6. amikor az író már sok nézőpontból bemutatta. ill. szerencsés fordulatként közli az összesereglettekkel. akiről állandóan szó van. de másodszorra a jelenet ellentétes hatást vált ki. amíg az „pofon akarja vágni.) válnak ismertté az új. Ekkor még az esküvő megakadályozása a feladat. A reménytelenség tetőpontja (V. mozgalmas jelenettel.).) azonnali lépéseket tesz szükségessé. s csak ezután (IV.1. a kidolgozott részletek. és a nagyszerű szerkesztési megoldások nélkül. majd rögtön ostromolni kezdi Elmirát. ez a legjobb és legnagyobb. aki hatalmában tartja és félrevezeti a családfőt. és valami elkövetkező még fontosabbra enged következtetni".) jelenik meg a színen személyesen az. menekülésre nógatja (6.2.5.) Ennek az expozíciónak is következménye a címszereplő késleltetett belépése: csak akkor (III. in medias res kezdődik: a hősök veszekedés közben mutatják be egymást és a már kialakult viszonyokat.sokszereplős. hogy Tartuffe feljelentette Orgont a királynál. kezdettől fogva minden roppant jelentős. A lendületes kezdés után az újabb események. [É] Nyomban.„lojális" végrehajtó megjelenése (4. Dorine addig vág Orgon szavába.). ennek farcegesztusos folytatása: „Miközben Tartuffe kitárt karral előrelép.) után Valér még segíteni próbál.).) és közeli időpontjának kijelölése (III. Goethe.2. („Micsoda expozíció! Egyedülálló a világon.: Dorinet szemérmetlenséggel vádolja Tartuffe. A komédia .) A „kettőztetés" komikumát használja ki Tartuffe vallomásának helyzetismétlése: mindkétszer kihallgatják Elmirához intézett szavait.) győzi meg az ellenkezőjéről (5. a helyzetkomikum egyik nagyjelenete Orgon asztal alá bújtatása (IV. friss ötletek. Ekkor a tiszt nem várt.) Elmira „egérfogó" (cselvígjátéki) jelenetén kívül bohózati hatásokat tükröznek a helyzetkomikumra épülő szituációk: Flipote-on csattan Pernelle-né dühe (I.). hogy elfogatási parancsot a régóta keresett gonosztevőnek.

cinikus. Bergson szerint „ilyenkor két elem van együtt. A farce inkább szimbolikusan érezhető abban a tragikomikus jelenetben. Annyira beleélte magát képmutató szerepébe.6. amely rugóként felpattan. mert szerinte Elmira „sokkal hevesebb volna ilyen esetben". gesztusai teszik komikussá. hogy már [É] őszintén játssza. ha a szobalány nem volna ott. másrészt a zsarnok apáról. gátlástalan. hol elérzékenyülten engeszteli „testvérét" (III. hogy megint elnyomja ezt az érzést.). mindig újra kezdve Elmira betegségének történetét. egyrészt a vallás álarcában (jámboran. Pedig az asszony valóban tartózkodó. Orgon jellemkomikumi kettőztetése az anyja. (Tartuffe is „megkettőződik" a képmutató Lojális úr. Damis dühös kitöréseket. és egy gondolat. Dorine meg. számára ismeretlen a higgadt magatartás: Tartuffe első vallomása után (többek között) azért nem hisz Damisnak. a törvényszolga személyében .egy náluk is „ájtatosabb" csodálata miatt . („Emlékezzünk csak. s közben (ide-oda fordulva) hol ordítozva szapulja a fiát." A szerkezetből következően a darabban kettős leleplezés játszódik le. és Tartuffe észreveszi Orgont" (IV. a folyton ismétlődő kérdés: Čés Tartuffe?Ç egy felpattanó rugó nagyon is érzékelhető képét kelti bennünk. s az engedelmes Mariane is megváltozik kétségbeesésében). hogy viszszaszorítsa ezt a rugót). miközben ő maga félrevezethető.) Dramaturgiai funkciójuknak megfelelően más „rokon" vonások is megfigyelhetők a szereplők között: Orgon családja szangvinikus természetű (Pernelle-né harsány jelenetet rendez.a vígjátéki jellemek megismételhetők.). azzal szórakozik.megölelje Elmirát. de [É] akkor sem szólna másként. Tartuffe összetett. aki még fiánál is hiszékenyebb és elvakultabb.) A szóismétlés komikus hatására épül Dorine beszélgetése a hazaérkező Tartuffe-fel. s ez minduntalan félbeszakítja. naiv. hogy Tartuffe egészsége iránt érdeklődjék. a vitákat „elméleti szintre" vivő testvére . „hivatalos" szereplővel győzhető meg. álszentsége miatt eleve kártékony figurája a kezébe kerülő hatalomtól egyre félelmetesebbé válik. és csakis így válhatik komikussá". rászedhető. Orgon „mindig túloz szélsőségesen". aki csak a saját akaratát érvényesítené a családban. rakd vissza az ostort és a szőrcsuhámatÇ.7. átöleli a csalót. tehát még később. Ťgy. Bergson. amikor a magát vádoló Tartuffe mellé Orgon is letérdel. érzéki Tartuffe-ről. §k ketten . az író „több példányt" is bemutathat egy típus variációiból. Tudja. tettei alapján inkább tragédiába illő jellem. hogy Dorine hallja a szavait. egoista. irtózik a botránytól. amely azzal szórakozik. Amikor Dorine beszámol Orgonnak felesége betegségéről. egy elnyomott érzés. az hátralép.(valós!) vallásosságukat eltúlozva válhatnak az álszentség áldozataivá. hogyan lép színpadra: ČLőrinc.a darab . alázatoskodva) megjelenő kapzsi. és csak külső.

csak a véletlenen múlik Tartuffe bűnhődése. Ťgy Elmira. Dorine csak eddig fontos szereplő (minősíti a főszereplőket.bár valóban „személyes lekötelezettje" XIV. elrendezi az ügyetlen fiatalok szerelmi félreértését). (Nemcsak Elmira hogylétéről nem érdeklődik.még Damis is Cléante közbenjárását kéri apjánál. intelligens. „előzékeny vele". emberismeretét a szerelmi vallomása utáni helyzetben (III. józan Dorine az első jelenettől célozgat Tartuffe Elmira iránti vonzalmára . királyi döntéssel .„féltékeny az úrnőre". Tartuffe erkölcsi tételei .rezonőreként . józanság. gyors reagálóképességét. akkor. és rossz döntéseinek sora juttatja mélypontra a családot. ártalmas bűn. A kor hierarchiáját tükrözik a családi viszonyok: az apa bármily esztelen lépését „engedelmesen" és „szófogadóan" kötelesek fogadni gyerekei. Lajosnak . éles szemű és nyelvű. merészségét. taktikus ellenfél (l. „érzékei" miatt . A képmutató Tartuffe csak saját gyenge pontján . gyermekem. aminek híre kel".) Elmira nem is családbeli helyzetéért.„alkudozni az Istennel is lehet". „bűn csak az.pedig a megtestesült nyugalom. Ahogy egyre válságosabbra fordul a helyzet. és az író . hogy a másokra figyelő.leplezhető le. majd az egész (kisemmizett és fenyegetett) család ügyét már csak „csodával" legfelülről. rendnek kell uralkodnia. Az álszentség negatív érték. A meglevő feszültségeket (életfelfogás-különbségek stb. az eseménysort eleve az ő hibás elhatározása indítja. annak már nincs is . amikor nem játssza álszent szerepét (tehát amikor kettesben hiszi magát szenvedélyének tárgyával). de a család érdekében állít csapdát. de nem is informálja az eseményekről.„szive hevülése". majd esztelen túlzással téveszti meg Orgont). azonnal önostorozásba kezd. húgáért. és a kommunikációt is lehetetlenné teszi. Moliére sokat emlegetett pesszimizmusa (emberismerete?) a családot a tragikus összeomlás szélére juttatja. nem szükségszerűség.6. hanem dramaturgiai funkciójáért válik fontos szereplővé: Orgon elvakultsága már nem leplezhető le (hagyományos vígjátéki) komornai cselvetésekkel. „ki titkon vétkezik. aki nyilván észrevette Tartuffe érdeklődését. hogy a saját szeme előtt csábítsák el a feleségét. önbizalmát. „vágya". a kazetta-ügyet is sógorának meséli el . (Jellemző. hogy igazságos királynak. s szervezi meg Tartuffe leleplezési jelenetét. sőt felesége is. hogy Orgon elsajátítja Tartuffe „etikáját": „ mégha itt előttem / Halna is meg anyám. feleségem. a vak Orgon meg majdnem hagyja.) válsággá mélyíti.) Elmira alkata ellenére. Tartuffe túlságosan jó helyzetfelismerő. „tán eped is utána" -.nyilván hiszi is. mértékletesség. / Nem törődnék veleÉ". s csak „kissé" lepődik meg a vallomáson is.): kockáztat. először Elmirára (és eszközeire) van szükség.) Moliére elítéli korának erkölcsi világát. (A mű valószerűtlen befejezése vígjátéki konvenció. magabiztosan kezdeményezhet vele megbeszélést.lehet rendezni.

minden hasonlatosság egy típushoz komikumot is rejt magában [É] Jellemeket. vagyis általános típusokat ábrázolni. (Szinte a Tartuffe-öt kommentálja az alkotó következő művében. (BERGSON) A fösvény. Moliére egyik legérettebb alkotása.. nem azoknak az érdekeit képviseli. hogy minden jellem komikus. akikért felelős (mint Orgon). Vas Istvánéból valók. mindaz. mint Pernelle-né. szinte észrevétlenül. ha úgy tetszik. a Don Juanban: „a képmutatás mestersége a legelőnyösebb [É] akinek van esze.a szerző az őszinte érzéseken alapuló házasságot. a „bennünk levő értékrendszerre épít a mű". amiben ismételjük magunkat. amiben mások ismételhetnek bennünket.mondja a címszereplő.vétke" .így saját korában kevésbé sikeres és befejezetlennek tekintett .közveszélyesek. éppen ezért műveinek állandó céltáblái az önkényeskedő. az alkalmazkodik korának bűneihez" .jellem-(szenvedély) komédia. de prózai formájú . dönthet mások sorsáról. és megfordítva a dolgot. Ez pedig. Az általános emberi értékítéletet és saját emberismeretét Moliére dramaturgiailag is kihasználja: ha valaki mindenkit ócsárol környezetében. autokrata apák . ill. amely az általánosra irányul. „az író által a műbe táplált értékrend s az értékek jelzése vezérlik tehát az olvasó véleményét" (Bécsy T. rögtön gyanús (és ellenszenves) lesz. és követőleg az is. de emberileg nem alkalmas a feladatra. Minden komikus személy típus. az érzelmi szabadság (kialakulóban levő) értékét hirdeti a feudális családjoggal szemben. vagyis ami automatikus működésre kész mechanizmus állapotában van. a klasszicizmus szabályainak megfelelő.) Ťrói értékrendjének csúcsán a családi összetartás pozitív értéke áll. azon túlmenően. ami személyünkben máris kész. helyzeténél fogva. hogy általános típusokat mutat be. feltéve. . ez tehát minden vígjáték célja [É] a vígjáték. Az idézetek a legismertebb magyar fordításból. ha valaki. így. MOLIéRE A fösvény (1668) Bizonyos értelemben azt lehetne mondani.). hogy a jellemen azt értjük. akkor azt negatív alaknak tartjuk stb. az egyetlen valamennyi művészet közül.

A mű expozíciója a már kialakult. Harpagon pedig egyben „öreg kérő"-típus. pl. Botcsinálta doktor. Valér eltűnt családja után nyomoz. de „mértékletes" kora jó ízlésének (és saját dramaturgiai céljainak) megfelelően változtatta is az anyagot (Euclio véletlenül találja meg a pénzzel teli bögrét. fennálló szituációt mutatja be. független létét. Scapin furfangjai). gyanakvás. ő lesz a központi.a pénz imádatának torzító hatása. egyetlen család tagjai (és a személyzet) között bonyolódik. A tragédia egyéniségkeresésével szemben a komédia „olyan jellemeket ábrázol. A fösvénység motívumának azonos tünetekkel . melynek leleplezése. Teljes jeleneteket is átvett (ilyen pl. tartalmának súlya csakhamar a köznevek sodrába viszi. de Eliz iránti szerelme miatt Harpagon . hogy megismerteti velünk ezt a fogyatékosságot.itt Eliz titokban férjhez ment. pénzt. darabját dolgozta fel. Harpagonnak már foglalkozása az uzsorásság. ha a jellemvígjátéknak tulajdonnév a címe. a végkifejlethez szükséges néhány előzmény-információval. konfliktusrendszere (természetesen) zárt. a komédiairodalomban ez az egyik leggyakrabban kipellengérezett hiba. Theophrasztosz: Jellemrajzok.1.sok más forrás felhasználásával. s akkor is.). Azt mondhatjuk: egy ČtartuffeÇ É" (Bergson) Moliére nem törődött a dráma részleteinek eredetiségével. a farce-hagyományokra is építve . vagyonféltés. A vígjátékíró művészete abban áll. Képzelt beteg stb. és adósa adja a pénzt (kor-típus is!). A cselekmény egységét a középponti jellem.Plautus Aulularia (A bögre) c. elmagányosodás . ott a lányt már elcsábították. főleg a Pantalone-típusokban (pl. „Bármilyen szorosan egyesül is a komikus fogyatékosság a személyekkel.középpontjában a világirodalom egyik legismertebb (merész torzításokkal megrajzolt) tragikomikus figurájával. torzulásra irányítja a figyelmet.szorongás. álmukból is ezzel riadnak: pénzt!" (Harpagon. gyereket vár . hogy . Harpagon párizsi polgár házában. közismert.Moliére más műveiben is megjelenik.) A mű (a hármas egység klasszicista követelményének megfelelően) egy helyen. mert a problematika örökké aktuális: „Mindig csak a pénz! Mintha mást nem is tudnának mondani. ettől egységesebb a cselekmény stb. s életünk során még találkozni fogunk. amilyenekkel már találkoztunk. mégis megőrzi a maga egyszerű. úrhatnám polgár. pénzt! [É] Ezzel feküsznek. amelynek a színpadon mozgó. húsból és vérből való személyek csak függvényei". egyetlen nap alatt játszódik. [É] Típusokat visz a színpadra [É].).Moliére-nél különösen .ábrázolt kórképe minden korban (és más műfajokban is) foglalkoztatta az alkotókat (vö. nevetségessé tétele a mű célja (Kényeskedők. a fösvény-monológ.) A téma . III. Horatius: Első szatíra. Tudós nők. csak: pénzt. A vígjátékirodalomban . láthatatlan és mindig jelenlevő személy. a bögre (ládika)-szerelmes félreértett azonosítása stb. Harpagonnal. Csokonai: Zsugori uram). ezzel kelnek. okozatiságát a házassági intrika adja.gyakori köznévi cím eleve arra a hibára. ennek bírálata .

aki szegény. kiderül.). ő bosszúból a titkárra tereli a figyelmet. ill. Fruzsinával megérkezik Marianne (3. így apja úgysem egyezik bele az esküvőbe (2. egy gazdag. Cléante.). aki „apja nevében" rögtön vallomást is tesz neki. hogy Marianne és Valér az Elizhez érkező Anzelm gyermeke (5. Cléante felajánlja: apja visszakapja eltűnt pénzét.nemrégiben ugyanis tízezer tallérhoz jutott egyik adósától. fiatal lányt (4.1. majd meglepetten ismeri fel Cléante-ban szerelmét. szerepet játszó Valér Harpagonnak ad igazat Elizzel szemben (5. aki meglátja választottja és fia meghitt jelenetét (2. (Zabszár jelent . pedig mást szeret (4. hogy maga Harpagon az uzsorás. monológ). Harpagon kikutatja Cléante szolgáját (3. Ugyanezt mondja saját helyzetéről húgának Cléante is: szegény lányt szeret. lépre csalja fiát.). A lány első látásra meg is retten az „utálatos" fösvénytől. Közben Fecske ellopja a fösvény féltve őrzött pénzét (6..).).1.).).1.). a szakácsot előbb Harpagon.).).).). Cléante újra felbőszíti apját: uzsonnát hozat (Harpagon számlájára).). s retteg. így a fiatalok boldogságának nincs több akadálya (7. házasságkötésüknek csak a zsarnok apa fösvénysége az akadálya (I. konfliktusok rendszerében a mániákus.). s amikor a pénzközvetítővel véletlenül találkoznak otthon. és apja gyűrűjét Marianne-ra erőszakolja (7.). Jakab „ítélkezik" apa s fia összetűzésében. hogy szereti Marianne-t (3.). hízelgő Fruzsina sem tud pénzt kicsikarni (5.) Amíg Harpagon intézkedik. Harpagon ezért a törvény kezére akarja adni (4. aki titokban feleségül vette Elizt.). majd Valér botozza meg őszinte véleményéért (2. de a hierarchia csúcsán álló figura önző . 9.). mert este „díszlakomát" készül adni.bejelenti. lehetőleg pénzkiadás nélkül. hogy ellopják a pénzét. félreérti a helyzetet: „lopását" . ha lemond Marianne-ról.1.).).amit ő a lányra ért .). a fösvény viszont. Fecske segédletével. meglett nemesúrral) még aznap(!) este. így apa és fia leleplezik egymást (2.akik terveikről beszélnének vele . s az inas feltevése igazolódik (4. de a dolgokat tisztázva újra összakapnak a lányért (5. A hétköznapi események.) és Harpagon siratja életének egyetlen (elveszett) értelmét (7. közben pedig fellöki gazdáját.valaki pénzt hozott (8. Amíg a fösvény ellenőrzi kertben eldugott pénzét. Az ügyben döntőbírónak felkért.). Valér. Gyermekeit megelőzve . ő maga meg elvesz egy szegény. s Cléante bevallja. A csendbiztos nyomozása eredménytelen (V. Fruzsina cselt eszel ki (IV. Ebben Valér támogatja (III.) . Marianne bemutatkozik Eliznek (6. aki így magára haragítja Jakabot.beismeri (3. de Fruzsina bókol helyette (5.): Harpagonból még az agyafúrt. kénytelen pénzt kölcsönözni egy kíméletlen uzsorástól (II. hogy mindkettőt kiházasítja (egy pénzes özvegyaszszonnyal.titkárának állt.).1. először Fecske a gyanúsított (2.). özvegy anyja helyzetének javításáért kész Harpagonhoz feleségül menni. végletekig torzított.).). ám váratlanul kiderül. házasságközvetítője Fecskével az ő fukarságáról beszélget (3. mindkettőjüket rászedi: így kiengesztelődnek (4.). A ház ura összehívja az egész személyzetet.

a jellemet egy-egy vonással árnyaló komikus helyzet (I. váratlanul. Anzelm a zárlatban a fiatalok érzelmeit. a szókomikum hatását.1. de a többiben is ő a középpont (róla beszélnek. szándékait tiszteletben tartó.). de az író nemcsak nem folytatja ezt a szálat. felmerül tehát a cselvígjáték lehetősége. ill.) és a tetőpont (IV.elhatározása indítja a szerelmi-esküvői bonyodalmat. tehát a józanságot. őt jellemzik..a pénzimádat legyőzi szerelmi. A mechanikus viselkedési formák nevetségességét. szándékait minősíti. Jakab. hogy két szerelmes (testvér)pár és két apa házassági szándékai kereszteződnek: Harpagon többször konfrontálódik Cléante-tal a pénz és Marianne dolgában is.1.).. szakítja minduntalan félbe Harpagon fösvénysége.1. Jakab „őszinteségi-próbáján" (III. aki rezonőrként Moliére negatív értékítéletét is közölheti az érdekházasságról.9. (a „rugóra járó ördög"-effektust) ebben a művében is kihasználja az író.anagnóriszmosz (V.alantas . a fordulat (I. hogy ne adja lányát olyan emberhez. pl. A megtalált apa.7. sokszorosan véletlenül következik be. „Hozomány nélkül!". ettől zártabb.). Fokozó hatású bohózati elem az ismételt botozás (III. Mivel minden (polgári és népi) szereplő beszédmódjával is egyénített.) és a fellökés (III. Jakab Arlecchino-típus).. másodsorban özvegy és csak legvégül apa: a mű szerkezetében is ilyen alárendeltségben jelennek meg a motívumok .) . legsebezhetőbb pontján leckéztethető meg. új elem a hagyományos vígjátéki sémában.7. IV. így a cselvetéses intrika felesleges: a házasságközvetítő (a bizalmas szerepkörében) cselt tervez a fiatalok megmentésére (IV. hanem a várt. Tartuffe) A fösvényben Moliére több népi szereplőt. de ezen kívül humorforrás is lehet (l. Ezért laza a jelenetek oksági láncolata: néhány.6.eszközzel.2.szülő..).) közé.). összeszövöttebb a mű.4.4. Meghatározza a szerkezetet. túlzásokkal.1.. hogy Moliére csak azokat a részleteket emeli ki (nagyítja fel). az csak hozzá méltó . (Amikor Valér Harpagont igyekszik meggyőzni (I. Valér Brighella -. természetességet képviselő Harpagonnal ellentétes jellemű .) A boldog vég deus ex machina-szerűen. (Egyre nyilvánvalóbbá válik.). „és az .). V. és halmozza a helyzetkomikumi jeleneteket. III.1. Variálódnak a félrevezetések (III. III. helyzetét.2. akit ez nem szeret. Igazából minden mozzanat Harpagon jellemét. zannikat szerepeltet (pl. 2.). ez nemcsak közvetlen jellemzésüket szolgálja.5. stb. II. Harpagon elsősorban fösvény. A nagy jellemkomédiákhoz képest (l. össze is foglalja „a közvéleményt"). A főhős változatlan és változtathatatlan jellem.minél több oldalról történő nevetségessé tételét szolgálják. a 32 jelenetből 22-ben a színen is megjelenik. hogy aki ennyire monomániás. mely szorosan kapcsolódik monomániájához is. már elpusztította apai érzéseit.1.) bárhová beépíthető lenne az expozíció (I.2..3. a túlzások (II.1. 5. melyek Harpagon . szokásos fordulatokkal ellentétben éppen az apja ejti Cléante-ot csapdájába.2.

érzelem éppúgy nincsen benne. A mű során egyre rétegzettebb képet kapunk Harpagon fösvénységéből kinövő. mint cérnán rángatott báb. jelenet.). jelenet tematikus párhuzamával ellentétes a farce-jelenet (3. amelyben az adós szembekerül az uzsorással.a Tartuffe-ben a „javítható" Orgon még „érzi. cinikus gazember („adja isten" . amiben él. tragikomikus jelenete a „tragikus kétségbeesés és bukás dimenzióit villantja fel" (Poszler Gy. hogy nyolc hónap leforgása előtt apja nem lesz az élők sorában" stb. a IV. Tehát a világhoz való viszonyában igazán nem egyéb. 4. végletes önzéséről ..automatikusan visszatérő szavak mögött szinte látjuk a körben forgó gépezetet.. [É] kiderül. 6. hogy túlélje gyerekeit. minden egyes szereplővel konfliktusba kerül. Harpagon azonban kegyetlen.és visszalépések következnek be. Annál nevetségesebb. ezt bohózati tónusban ellenpontozza a 3-5.). ha a fösvénység és az apai vonzalom ütközése az érzéseknek valami új s többé-kevésbé eredeti keveredését teremtené meg Harpagon lelkében. amely szinte drámai: az. kapzsiságáról. érintetlenül" (Bergson).: a már eleve szatirikus indítás (1. a feszültségkeltés és oldás állandó hullámzása jellemzi a szerkesztést (I. annak ad kölcsönt. Amikor megint látja a fiát. De egyáltalán nincs így. Moliére nem ad felmentést a pénzével végérvényesen magára maradó Harpagonnak. A tragikomikumot is Harpagon monomániája teremti: „Van a Fösvényben egy jelenet. alighogy visszaszorítják.). „Egyéni viselkedését. . aki „vállalja. ezt fejezi ki a gépies ismétlés".) Az író a komikum-változatokat gyakran a tragikum-lehetőség ellenpontozására is alkalmazza. Bergson. hogy apa és fiú áll szemben egymással.). A nyelvi jellemzés remekeként számontartott nagymonológjában magából teljesen kivetkőzve mutatja meg visszafordíthatatlanul deformált személyiségét (még „akció" is jelzi elborulását: saját magát kapja elÉ). de az eltúlzott. gyermekeivel való bánásmódját nézve valóban szörnyeteg. Valóban drámai volna a feszültség. minél inkább a maga világának törvényeit példázza" (Illyés Gy. épp hogy említést tesz e komoly találkozásukról [É] a fösvénység elsiklott egy másik érzés mellett. Alig ér véget a találkozás.) után tragikus összeütközés zajlik az apa és fia között (2. felvonásban még gyorsabb előre. II. a csúcspont az éles összeütközés az apa és gyermekei között (4.mondja.: az 1-2. amelyet egy rögeszme mozgat. ezt Valér ironikus szövege oldja (5. akár az aranyában. hogy ellágyul" lánya könyörgésére. Viszont azt a világrendet. A pénzszerzés realitásán túl idegen a világban: saját szerelmi ügyében naivitása válik komikussá.). valóban az arany igazgatja. kártékony társadalmi típusának.). 5.).). ill. rögeszmés gyanakvásáról. és a „rugós ördög"-mechanizmus működteti minden rezdülését. a fösvénység máris felpattan automatikusan. az apa máris mindent elfelejtett.

hasznos. ahol az erény annyira kitűnnék. ijesztő rögeszme nem csak az harpagonoknak figyelmeztetés. és az erkölcsnek nincsen erőteljesebb. Szabó László . ha védekezünk a példa minden hatása ellen. („Minden komikai hiba veszélyes. ha verseimet olvasná? Mit mondana Szophoklész. mint a nevetés" (Lessing). e művéhez is antik tárgyat választ. A mű magyar fordításai közül Illyés Gyuláé a legnépszerűbb. mint éppen ebben"). A fösvény a bőkezűnek is tanulságos [É] hasznos. aki „Szophoklészen és Euripidészen nevelődött" (Boileau). hogy a józan gondolkodás és az értelem minden időkben változatlan. amíg hatását nem ártalmatlanítja a világ. A betegségmegelőzés is értékes gyógymód. Racine-t is a nevelő szándék vezeti műve megírásakor („egy tragédiát sem írtam. Párizs ízlése azonosnak bizonyult Athénével. sok feldolgozásból ismert mitológiai történetet. hogy A fösvény sohasem javított meg egyetlen fösvényt sem [É] elég az egészségeseket megerősíteni egészségükben. melyet színpadunkon mindaz tett. örömmel jöttem rá. mintája a mérce számára: „[É] folyton azt kell kérdeznünk önmagunktól: Mit mondana Homérosz és Vergilius. akikkel összeütközésbe kerülhetünk. ha ismerjük azokat. „a szenvedély és a lelkifurdalás drámája". Racine. mint a szórakoztatásukkal".") „Még ha feltesszük is. ha ezt a jelenetemet színpadon látná?" (Cs. 5 felvonásos klasszicista tragédia. zárt szerkesztésmódja alapján analitikus dráma. Mindig az antik mesterek példája. A konfliktusok természete szerint jellem-. hatásosabb gyógyszere. amelyek egykor könnyekre indították Görögország legműveltebb népétÉ (RACINE: EL§SZ• AZ IPHIGéNIéHOZ) A Phaedra. nézőimet ugyanazok a dolgok hatották meg. ha nem is tud meggyógyítani kétségbeejtő betegségeket. amiben Homéroszt és Euripidészt követtem. RACINE Phaedra (1677) Abból a hatásból.működésében ábrázolt. szerinte a szerzőknek legalább annyit kellene foglalkozniuk „közönségük nevelésével. Jellegzetes klasszicista sajátosság a tanulmányjellegű előszó és a kötelező verses forma.

) érdekesek azok a cselekmény. az időtartam egyetlen nap. de fő forrása Seneca Phaedra s főként Euripidész Hippolütosz c.beleszeretett (1.a mitológiai elemek.talán elnyeri a nehéz természetű Euripidész barátságát is. végül Theseusszal száműzette. már felnőtt fia viszont Antiopé amazonkirálynőtől született. minden mozzanat ezt a szituációt bontja tovább a műben. feszült alaphelyzetből robban ki a tragédia.szerint Racine három ógörög tragédiája közül „legalább egy bizonyosan első díjat nyert volna a dionüszoszi drámaversenyeken. kész a racine-i érzelmi modell: valaki szeret valakit. főszereplői a királyi család tagjai. Már a cselekmény kezdete előtt fennáll a tragikus végkifejletet is magában foglaló teljes viszonyrendszer . hogy „megismerte Venust és rettentő hatalmát". de tisztában van szerelme bűnös .") Racine ismerte ugyan francia elődei feldolgozásait. Aztán az újabb kalandokra induló király Phaedrát is Troizénbe vitte. hogy ezt leplezze. aki mást szeret. Theseus sok kalandja és első feleségének. hogy távol legyen Ariciától. minden motivált. és megilletődve az iránta való bámulattól . a jelenetek belső logikája megbonthatatlan. üldözte a fiút.és jellemmódosítások. A dráma alapszituációja: Phaedra. beteg. Minden helyzet. tragédiája volt. Minotaurus) és Phaedrát is üldözi). Hippolytos eltűnt apja keresésére akar indulni. éppen a fia gondjaira bízta. évekig küzdött szenvedélye ellen. Ariadnénak elhagyása után ennek testvérét. régi ellensége családjának egyetlen életben maradt tagját. és magukra hagyta őket. így Pasziphaét (l. és a szerelmek külső akadályokba.). öngyilkosságra készülő Phaedra pedig hajdani dajkájának vallja be. ezért minden leszármazottját. Az expozíció az alapszituáció megismerése és a két szerelem (külső szereplők által kikényszerített) bevallása. az istenek akarata -. amelyeket Racine saját céljának és a klasszicista dramaturgiának megfelelően alakított. ill. amely eleve meghatározza az alapszituációt (Phaedra „Minos és Pasziphaé lánya": Minos krétai király az Alvilág bírája. hogy az ésszerűség és valószerűség jegyében létrejött francia klasszicista esztétika szabályainak mindenben megfeleljen a mű: zárt rendszerű. a hősök jelleme. akibe . A színhely Theseus athéni király tengerparti palotája Troizénban. aki beleszeretett mostohafiába. az athéni hercegnőt. Az expozíció indításakor Theseus már fél éve távol van. kitérő nélküli. a cselekményvezetés egyenes vonalú. kapcsolataik. akinek Vénusz nem bocsátott meg.ismeri be nevelőjének . Ebből az érzelmileg túlfűtött. A levert.jel. Pasziphaé pedig annak az Apollónak a lánya. Itt nevelteti a király Ariciát. Phaedrát vette feleségül. (Az előszóban rajtuk kívül Vergiliusra és Plutarchosra hivatkozik. tilalmakba is ütköznek (vérfertőzés. Racine eleve úgy választja tárgyát. ellenség). akibe pedig Hippolytos szeretett bele.

a vétkes szenvedély pedig „egyszerre bűntelen lett"."-3. hogy „nem a birodalom a legbecsesebb". és Neptunus azonnali bosszúját kéri (2. hanem csak őt utasítja vissza. majd.erre Phaedra rátámad. újra öngyilkosságra gondol. kísérje el száműzetésébe. hogy visszaadja neki Athén trónját. végül megragadja Hippolytos tőrét.a király persze fia „fortélyos ravaszságának" minősíti szerelmének bevallását (4. amit csak akarsz. Phaedra már mitől ilyen zavart" (5. Hippolytos és Aricia között (4.). Oinone meggyőzi. Theseus megátkozza. hogy a király nem is halt meg (6.Phaedra megtudja. hogy ily szégyent ne érjek.). Az V.). és távozik (5. De Oinone Theseus partraszállásának hírét hozza.). hogy „vérfertőzéssel" Phaedra „inkább terhelve van".). aki hiába védekezik. (Oinone vádaskodása a színen nem hangzik el!) A IV. s a városban felröppen a hír. Venushoz könyörög céljának eléréséért (2.) . amit nyert (3.). majd féltékenységéről szenvedélyesen. hogy Theseust „legyőzte a halál". A megdöbbent. felvonás a két szerelmi vallomás előkészítése és megtétele. vonakodó lánynak házasságot . de fél alvilági atyja ítéletétől. a kormányzás lehetősége is csak azért érdekli. zaklatottan vall bizalmasának. De Panopé (hírnökként) közli. felvonásban Phaedra saját szerelmi vallomásának hatásával foglalkozik. Hippolytos oltalmát kérve. hogy felajánlhassa Hippolytosnak az athéni trónt (1. hogy Hippolytos nem általában a szerelmet.). Phaedra nem ellenkezik („Tégy. Phaedra szintén beszélni akar a fiúval: a férje halálhírére megkönnyebbült királyné először apátlanná vált kisfia érdekéről beszél.fiára támad.). és figyelmezteti Phaedrát. rossz sejtelmei ellenére. A királyfi közli Ariciával azt a szándékát. felvonásban Hippolytos Ariciát kéri. / Feldúlt lelkemmel én tehetetlen vagyok. s bár végül sejteti. s a jó hírére hivatkozó. nem tudván tovább uralkodni magán. nem tud és nem is akar így élni („Azért halok meg épp. őt okolja végzetéért és elkergeti (6.). így (az újra öngyilkosságra készülő királynénak) felveti. A III.a tőrt bizonyítékként elfogadva .voltával. megvallja szerelmét. hogy Theseus trónját „el kell foglalni". Phaedra szól férjének Hippolytos érdekében. Ťgy Phaedra sorsa „új arcot ölt".). száműzi.).). de Theseus egy elejtett megjegyzéséből („Ariciáé szívének vágya mind" ) . hogy „tisztázza.)."-3. mindent reád hagyok. Villámcsapásként éri a hír (5.). hogy ölje meg őt. Phaedra hiába kéri tőle. Aricia is beismeri. aztán félreértést színlelő fiú visszautasítja mostohaanyját. és elmondja „dadogó vallomását"(2. Közben az athéni szavazás Phaedra fia javára dől el. a kompromisszumkész Oinone kérleli. A II. „hisz ártatlanul nincs mitől tartani" (6. bizakodik. érvel / "Egyetlen nap alatt a szép erény soha / Nem lesz vérfertező s apjának gyilkosa"/. felvonásban Theseus . hogy próbálja meg elviselni sorsát . s mivel Phaedra életéért dajkájának „semmi se drága". A hazatért király értetlenül elindul. hogy bevádolja Theseusnak Hippolytost. A „nép szeszélye" dönt Phaedra gyermeke. bevallja Aricia iránti szerelmét is. hogy „Athénben a trónért már áll a párharc". Hippolytos.

Valójában mindegy. az érzelmek szépsége és a kifejezés előkelősége erősítÉ" (Előszó a Bérénice-hez) A Phaedra analitikus dráma a szó 'elemző' értelmében.).2. én.).). megvadult lovai roncsolták szét. Ezért először Hippolytos keresi fel Ariciát.. egyrészt ezt a szerkesztést.). akik tehetségükben nem éreznek elég bőséget [É] arra. helyette Panopé hozza a hírt: a „szégyenszemre elűzött" dajka „magát a mély habok örvényébe vetette" (5. s az események nagy száma mindig azoknak a költőknek volt menedéke. A bevett méregtől már haldokló Phaedra a még mindig bizonytalan Theseusnak végre egyértelműen adja tudtára: „ártatlan volt fia".). Phaedra pedig Oinone hosszas faggatózása után vall (I. Racine a pszichológiai mélység irányába fordult: mozgalmas.az „áruló család pártütését feledve" . hogy ennyi külső esemény nem játszódhatna le 24 vagy 36 óra alatt sem). A 6. főként pedig Phaedra féltékenységének lehetőségét szolgálja. Amikor pedig a király a fiát hívatja. és elbeszéli a részleteket: a tengeri szörnnyel apja méltó fiaként harcoló királyfi testét a kocsiját elragadó. ill.). A gyötrődő Theseus tudni szeretné végre az igazságot (2.Ariciát lányává fogadja. ill. amely a múltbeli események kiderülésén alapul . majd Hippolytos haláláról (V. és üzenetében Ariciát apja gondjaira bízta (6. hogy szerelmes.). Racine-i bravúr a szerkezetben az első két felvonás párhuzamos felépítése: Theraménes addig vallatja Hippolytost. hogy milyen a konkrét tér. a fiú utolsó szavaival ártatlanságát hangsúlyozta. az „egy hely". Utolsó pillanataiban bevallja: „én merészeltem. Hippolytos jelenete mindkétszer előkészíti Phaedráét. az érzelmek mozgásából írt drámát. a sűrítettségélmény olyan fokú.. A király bűnhődik átkáért. Racine ennek illúzióját teremtette meg. hogy az „egy nap" inkább az előadás néhány órájának tűnik (holott nyilvánvaló. a drámai forrásoktól eltérően.a híradások előbb Oinone.). és . de hiába hivatja Oinonét. Racine szembefordult a cselekménydrámával: „A legfőbb lelemény a semmiből valamit csinálni. 3. Theraménes már csak Hippolytos pusztulásának tényét tudathatja. majd Phaedra Hippolytost (II.) A katasztrófa fokozó hatású párhuzamos jelenetei . 6.7. ezeket követi (a színen!) Phaedra halála (V. vérfertőző szemet / Vetni fiadra.). hogy öt felvonáson keresztül lekössék a nézők figyelmét olyan egyszerű cselekménnyel. (Aricia szerepeltetése. de Racine nem alkalmazza azt az analitikus szerkesztési módszert. amíg az beismeri. Ťgy könnyen teljesíthetővé vált a boileau-i hármas egység követelménye is. hogy megvallja szerelmét.ígér (1. cselekménye a katasztrófa köré sűrűsödik. bűnös vonzalom látszólag tisztultan beteljesülhetne. 4.5. Szakítva a corneille-i formalizmussal. merevséggel. másrészt Hippolytos jellemének módosítását.gyorsan egymás után . melyet csupán a szenvedélyek hevessége.1. jelenetben Theseus halálhírére aztán mindkét tiltott.. a valóságtól elszakadt szenvedély (és analízise) egyetlen tragikus pillanatba zárt. fordulatos cselekmény helyett a benső világból. kit gáncs nem illethetett" (7.

mert Racine-nál „a benső világ apró rezdülései még a dialógusokba épített cselekvések" (Bécsy T. ill. bűntelen. A magánéleti válságban háttérbe szorulnak a közéleti konfliktusok. vagyis gyöngeségre képes erény.Phaedrában is a királynét és apja feleségét látja (nem érti szenvedélyét. Venus „rejtőzködő isten".). ő követi el a „tragikus vétséget". IV. az Oidipusz király vagy Ibsen drámái. reagálásai csak válaszok külső történésekre.(mint pl. könyörtelenek. Oinone pedig a bizalmas és az intrikus szerepkörét tölti be.) Phaedra mellett a többiek súlytalanabb figurák: Hippolytos.2.6. Az író jellemábrázolási elveit is Arisztotelész véleménye határozza meg: „a tragikus alakok [É] ne legyenek se egészen jók. végzetként sújtanak le . lelki gazdagsága). jelleme (tévhite. pedig korábban a fiú „nagylelkűnek" minősítette (II. váratlan megjelenése (III. Ugyanakkor Phaedra passzív hős. s olyan hiba folytán bukjanak balsorsukba. Vakon bízik az . (Eltér antik elődeitől: „emberi gyarlóságként"(!) az Aricia iránti tiltott szerelmet kapja Racine-tól.4.) Apjához való viszonyának alapja a mély tisztelet . Iliász. összetettsége áll. a gloire-t kell kifejezni a klasszicizmusban -.. [É] legyen bennük közepes jóság.3.). megszállottsága. csak a vétség vagy a halál. (A tragédiát okozó főszereplő. A kevés szereplőből Panopé udvarhölgy a hírnök.6. akinek a hős feltárhatja legbensőbb titkait. híradásokban). 5.) mozgatja az eseményeket. l. Aricia elől.a méltóságot. igazából ez a „cselekmény". Bellerophontész történetét. örök emberi tragédiák zajlanak. § a megtestesült jó szándékú engedelmesség. pl. Bár felmerül Theseus utódlásának kérdése. 6. Theraménes a bizalmas és a hírnök. amely miatt sajnáljuk. A mű középpontjában Phaedra alakja. állandóan menekül (ahogy színre lép. (A „Putifárné-mítosz" vándormotívumát. de mindez Hippolytost is. de a mitologikus és királyi udvari keretek között itt általános érvényű. A szimbolikus istenek nem adnak tanácsot. ebben a műben Theseus halálhíre (I. Királyi családtagok . démonisága. se egészen rosszak. A főhős számára nincs alternatíva. újabb párhuzamként mindketten szerelmüket szeretnék trónra juttatni. de nemeslelkűségében tehetetlen. l. a trónviszály lehetősége (rövid „átkötő" jelenetekben. kevés a műben a monológ (III. A vadkacsa). Ismené a bizalmas. hogy megutálnánk őket" (Racine: Első előszó az Andromaque-hoz).5. V.Neptunus is azonnal „intézkedik" Hippolytos elpusztításáról. gyengévé válik. később Phaedrától fut).. Phaedrát is csak saját szenvedélyének viszonylatában érdekli. Az írónak nincs szüksége szerzői instrukciókra sem. Mivel a francia klasszicisták kitalálják a 'bizalmas' figuráját..). Euripidész szőtte össze a Theseus-mítosszal). az ártatlan áldozat tiszta. isteni törvényekre hivatkozik).. anélkül.). Ťgy akciók helyett részletező dikciók zajlanak.

mely minden szereplőjét körülveszi. Lelke szélsőséges. amikor pedig megtudja. harmónia.1. analizálja. Goldmann szerint e tragikus hősnő pontos definíciója az. Theseus. hogy helyreálljon a (kozmikus és társadalmi) rend. anya és feleség -.) Ahogy belép.) a katasztrófa és a felejtés után a (majdani) béke megtalálásába tart. a zárlatban ő fogalmazza meg a fennálló világ erkölcsét. Ilyen ellentmondásokkal nem lehet élni: megzavarta a világ rendjét. Később Schiller és Hebbel ezt a pszichológiai hátteret még jobban elmélyíti. majd Ibsen és a naturalizmus ebből teremti meg a drámai miliő technikáját.).ez állapotának mélypontja („vesszen Aricia". az ártatlanok szükségszerű győzelmében. Belülről támadó vad indulatai külső okokra is visszavezetnek: származása a meghatározója paradox lelkének. bemocskolta a napot („a nap alatt". elég neki. szenvedélye eluralkodásának pillanatától harcol végzete ellen. Apollo Phaedra őse). (L. a gyengeségek (és apja hibái) nélküli Hippolytosba lesz szerelmes.IV.). azért távozik (a világból). mert „egy személyben egyesíti a poklot és az eget". hogy „Minos és Phasziphaé lánya". Gondolkodás nélkül átkozza meg fiát.). szánalom. zsarnoki atya. kiadja magát.ekkor még győzhetne tisztaságvágya. végletes állapotok között háborog: a szenvedély őrületének megvallása után szégyenérzet. hogy ártatlan bűnhődjön. őrült féltékenységében egy másik ártatlan pusztulását is kívánja . azaz a világban játszódik a mű. Lelkét a múltból véres kalandok terhelték. Ez az uralkodó atmoszféra lesz aztán az egyik legfontosabb stílusjegye a franciás drámának. tisztában van saját belső folyamataival. befolyásolja. bűntudat. a hős mitológiai király erős. Egész pályáját és világnézetét a Port-Royal kolostor és a Versailles között feszülő . vétsége. ehelyett az újabb helyzetek újabb bűnt (és újabb érzelmi állapotokat) váltanak ki belőle. „Racine-nál jelentkezik először az a pszichológiai atmoszféra.6. hagyja (egyre lejjebb zuhanva). az igazságérzetet is örökölte. sértettség. Csehov világa is erre a miliőtechnikára épít. egyetlen nyugodt pillanata sem lehet. „ami az égben bűn. a pokolban pedig igazság". majd visszautasítják vallomását. hogy ő vakon elhiszi a hazugságot.istenek. s O'Neill nagy lélegzetű darabjai is" (Almási M. Phaedra kötelessége a rend. lelkifurdalás.2. ismeri. mérték megtartása lenne királyné. elítéli saját gyarlóságát. halálra szánja magát . érzékiségét (a testi vágyat) is. hogy a „tőr vall ellene" (IV. A mű értékrendje Racine janzenista szemléletét tükrözi. de a műben az ő útja már a megtalált megnyugvásból (I. hogy szerelme mást szeret (és egyáltalán: képes szeretni!). és azt is. a világ igazságosságában. magyarázza. bírálja magát. Ugyanakkor végig megőrzi fenségét is. Totalitás-igényében egyesíteni akarja a méltóságot és a szenvedélyt. Előbb felfedi titkát valakinek. majd őrjöngő féltékenység lesz úrrá rajta. a tisztaságot és a tiltott szerelmet igazából csak a képzeletében élő.

ellentétes életfelfogás alakította: a beléoltott janzenista szemlélet ellenpéldáját XIV. A kegyelem nélküli világban az elérendő. Lajos udvarának világi szelleme jelentette számára. az egyre több jelentéssel gazdagodó képek rendszere hálózza be. az emberi szabad akarat hiánya a végzetszerűség érzését adja. rá vonatkozó képekre. A részleteket Somlyó György fordításából közöltük. bűnének perszonifikációja. „vért.a mitológiai jelképek mellett . hogy az a bölcselő vagy feltaláló. A Phaedra hatását nyelvi megformáltságának is köszönheti: választékos. gyáva. nap. a konvencionális szavak titkos gondolatokat asszociálnak. rejtőzik. vér. erény. elárul. a metaforikusak: út. s boldogságát csak a kegyelem és a kiválasztottság állapotában találhatná meg. szörny.: a Hippolytost elpusztító. menekül. Az eleve elrendelés hitelve. a piros (pirulás) az egyetlen jelzett szín. pl. a hibák számban és terjedelemben annál inkább növekszenek. járom. A páros rímű alexandrinusokat (hagyományosan) 13-as. mintha a szerelem mély poklaiba ereszkedtünk volna. a pusztulást okozó szenvedély csak negatív érték lehet. Racine-nál minden a szerelem" (Babits). ill. tüzet" okádó szörny Phaedra vágyának. „a rendben sorakozó versek mögött örvények rémlenek. de világos szövegét . a műben a szerelem pedig eleve a „végzetes tűz". aki a természetben jelentkező repedéseket és szakadásokat össze tudja forrasztani és fércelni.. tűz stb. halál. isten(ek). ég. sokkal nagyobb szolgálatot tesz az emberiségnek és . végzet. szégyen. szerelem. füst. (A leggyakoribbak: dicsőség. Mindebből méltán vontam le magamnak azt a következtetést. ártatlan. hogy mennél tovább haladunk. minden rész-kép visszautal korábbi. 12-es jambikus sorokban fordítják magyarra.az ismétlődő kulcsfogalmak. az ember egyedül áll a sorssal (Istennel) szemben. füstöt. SWIFT Gulliver utazásai (1726) Éminden újabb műtét után világosan megállapítottam. sors. A dráma a végén mégis avval az ízzel hagy. gyűlölet.) „Racine varázsa: ahogy az elnyomott költészet keresztülizzik a hideg és konvencionális formákon". megvalósítandó cél (a pozitív érték) a nyugalom. vétkes.

Gullivernek. és végül nem . A törpe lilliputiak agresszívek. türelmes. minden királyok fölött király". megfogalmazható tanulság. „kinek lábai alatt a föld legmélyebb mélye a zsámoly". ítéleteink csupán a saját megszokott nézőpontunkból látszanak egyértelműnek és logikusnak. képtelen hosszabb időn keresztül otthon maradni. Swift ezzel arra figyelmeztet. továbbá viszolygása az orvoskollégák kétes jövedelemszerzési módjaitól. de idegenben eleinte még lelkesen dicsőíti Angliát (és Európát). idővel azonban egyre inkább meghasonlik vele. az utolsó részben pedig már maga az ember lesz a mind élesebb kritika tárgya. A méretbeli kicsinység-nagyság egyben azt is felveti. illetve nagyobb az emberi világ normájához képest. Világjárási vágyát nagy mértékben az otthoni szűkös megélhetés ébreszti. de félelmét pózolással. Lilliput császára „a világ legvégső határain is túl uralkodik. esetleg csupán akarnak nagynak látszani. akárha valaki a bonctant tartaná az orvostudomány végső céljának. azaz Brobdingnagba (az előszó helyesbítése szerint: Brogdingragba) vezérli Gullivert. illetve milyen személyek. ŤRéSéB•L) A mű az utaztató regények sorába illeszkedik. mi a valóban nagyszerű. A harmadik könyvben az emberi szellem tévelygéseit teszi nevetségessé az író." (SWIFT: HORD•MESE C. illetve az óriások szigetére.hasznosabb tudományra tanít bennünket. Az aránykülönbségek tanulsága. amelyekben minden méret kisebb. Ťgy hát időnként tengerre száll. hogy a kicsi fél a nagytól. illetve az óriások országa. Hazájából egyre erősebben elkívánkozik. de azoknak egyúttal torzított tükre. a kalandvágyó hajóorvosnak négy fantasztikus útját írja le ebben a regényben Jonathan Swift (16671745). Fogalmaink. fellengzős gesztusokkal leplezi. A viszonylagosság hangsúlyozásával és a kicsi-nagy dimenzió középpontba állításával a komikus helyzetek sokasága jön létre. Gulliver szenvedélyes utazó. mint az. s aki feltép és leleplez minden hibát. a tágabb valóságban azonban a nézőpontok sokfélesége lehetséges. Lilliputba. Az első két utazás végpontja a törpék. ezekben elsősorban a különböző társadalmi rendszerek megítélésére van módunk. de ezúttal nem a kalandok érdekessége adja a mű magvát. paródiája is. mi a jelentéktelen. egy új dimenzióból való szemlélés minden ítéletünket módosíthatja. a hozzájuk képest óriási Gulliver viszont jámbor. hanem sokkal inkább a belőlük és általuk megfogalmazódó. jelenségek látszanak nagynak. aki ma köztiszteletnek örvend. melyek a nagy felfedezések korától rendkívül népszerűek voltak. képességeinek tolakodó fitogtatásával. Gulliver első két útja A regény első két könyve a törpék országába. hogy minden viszonylagos. Olyan képzelt világokat alkot tehát Swift.

ő ajánlja fel lelkesen a bölcs királynak „technikai tudását". A józan ész.lesz hajlandó részt venni az ellenlábas ország. Az első két kötet a kicsinyesség. az erőszakosság és az önelégültség megnyilvánulásaira sorol fel számos példát. Brobdingnagban visszaszorítják ugyan a korrupciót. egyszerűen létezik. hanem egyrészt a hatalom szolgálójává silányul. nem véve észre a király leplezetlen megdöbbenését. a király az egyeduralom fenntartásáért. Lilliputban ezzel szemben angliai típusú parlamentáris királyság működik. szatirikus módon. a tiszta értelem. Az állam létének elengedhetetlen tartozéka az erőszak. az ún. másrészt elszakad a gyakorlattól. az igazságosság és megértés uralmát. a racionalizmus egyértelműen a középpontba kerül. a tudomány hatja át. Gulliver harmadik útján a felvilágosodás vezéreszméje. a nép pedig a szabadságért). Ez a tudomány azonban nem az ember kiteljesedését és szabadságát szolgálja. de az emberi önzést és lelketlenséget nem tudják kiküszöbölni (pl. ennek Lagadó nevű fővárosában) és a . az önzés. Gulliver első gazdája a végsőkig kiszipolyozza a parányi emberkét). de a felszín mögött. A tudományoskodó butaság különféle változatait látjuk a repülő szigeten (Laputában). mert még ebben a harmonikus társadalomban is szükség van a rend fenntartására (az arisztokrácia folyamatosan küzd a hatalomért. felvilágosult abszolutizmus államában a királyi bölcsesség már jelentős szerepet játszik. az ármánykodást és a csalást szigorúan büntetik). Brobdingnagnak nincs szomszédja. Brobdingnag életét mégis a bölcsesség. a két ország egyébként békében élne egymás mellett. annak visszásságait mutatja be Swift. mégis fenn kell tartania hadsereget (a közelmúlt zavargásai miatt). alattomban ott munkálkodik a kegyetlenség (kivégezzék-e óriás vendégüket. A harmadik és a negyedik utazás Brobdingnagban. a puskaport. de sajátos. Blefuscu („a világmindenség másik óriása") földig rombolásában. az ennek elnyomásában élő alsó tartományban (Balnibarbiban. a gyors és célratörő ügyintézést a bölcs király mellett tanácsadó tudósok biztosítják. A valódi nagyság nem szorul minduntalan bizonygatásra. A törpék. A törpe lilliputiak azonnal megkötözik a tengerparton alvó Emberhegyet. az Emberhegy fejadagját. Látszatra Lilliputban is a józan gyakorlatiasság és az erkölcsösség uralkodik (pontosan kiszámítják pl. A több kis utazásból összeálló harmadik úton a tudományosság uralkodik egyénen és társadalmon egyaránt. Lilliput urai a belső ellenzék támogatása miatt tekintik ellenségüknek a szomszédos Blefuscut. és íjjal-nyíllal felfegyverkezve hatalmaskodnak hősünk fölött. illetve az óriások politikai élete és államszervezete is számos tanulsággal szolgál. Brobdingnagban viszont Gulliver a törpe. avagy csupán megvakítsák és halálra éheztessék).

hiszen az emberek fizikai. Gulliver szemlélődése Glubbdubrib szigetén. Luggnagg szigetén „struldbrugok". Az elméletben (a matematikában és zenetudományban. A bámulatunkra méltó fizikai és matematikai tudás révén készített repülő sziget (a mágnesességet hasznosítva) képes a levegőben úszni. hogy a tömegvonzás elve (Newton tana) és a matematikai alapú világkép (Descartes elmélete) nem lesz hosszú életű. hogy Gulliver ezeket az élményeket már meglehetős egykedvűséggel éli át. Gulliver a felvilágosodás eszmerendszerének alapján lelkesen kifejti. Hősünk ekkorra már kiábrándult a keresztény civilizációból. a besúgókról szóló részben). hogy az örök élet ajándékát mire használná fel: minél nagyobb tudást felhalmozva „a tudás és bölcsesség eleven kincsesbányája" szeretne lenni. valamint a csillagászatban) lenyűgözőek az eredmények. szellemi. jótékonykodna és közösségi életet élne. A sokféle groteszk „tudományos munkálkodás" (pl. ők mentesek az „emberi természet egyetemes tragédiája" alól. amelyet korábban még buzgó naivitással dicsőített. másrészt gyakran feltűnően emlékeztet „normális emberi" világunkra (pl. sőt közellenség. a „boszorkánymesterek vagy mágusok" társadalmában folytatódik. az Utópia szerzőjének. de gyakorlatban a termékek. sőt kiiktatására pedig máris vannak elképzelések és módszerek. a műfaj atyjának és a szellemi elődnek adózik ezzel a Gulliver utazásai írója. hogy az ókori nagyságok mellé Swift az azóta eltelt századokból egyedül Sir Thomas More-t állítja. a napfény kivonása az uborkából) egyfelől a gúnyolódó Swift kegyetlen fantáziájának terméke. Arisztotelész szájából azt halljuk. Ebben a részben már közvetlenül a felvilágosodás kritikusaként ítélkezik Swift. A lagadói Királyi Kitalátorok Akadémiájában pedig végül még ő is gunyoros javaslatokkal toldja meg az ott látott és hallott idétlenségeket. az emberi beszéd egyszerűsítésére. A világjáró hajóorvos elsősorban az ókor jeles személyiségeit idézteti maga elé. de mindez csak azt a célt szolgálja. Aki virágzó gazdálkodást vezet.két szomszédos szigeten (Glubbdubrib és Luggnagg területén). Ezzel a nemes célkitűzéssel szemben azonban az öregség Luggnaggban a halálnál is nagyobb katasztrófa. hogy a király és tisztviselői az alsó tartományt féken tartsák. Rendkívül figyelemre méltó. azaz halhatatlanok is élnek. az ebben a világban csodabogár. „fáradhatatlanul figyelmeztetve és felvilágosítva az emberiséget [É] az emberi természet állandó elfajulásának" növekvő veszélyeiről. észre kell vennünk. a gyártmányok mindig félresikerülnek. A legteljesebb kiábrándultsággal pedig a modern történettudományról szól az író. sőt erkölcsi . Az emberi kapcsolat és a kommunikáció ellehetetlenül ebben a torzult világban. Már a házaspárok sem figyelnek egymásra. Az emberi kultúrtörténet legdicsőbb személyiségeinek felsorakoztatása üde színfoltot jelent a kegyetlen iróniájú műben.

a keresztény európai kultúra és az egyetemes emberiség védőjének szerepét." Gulliver kiábrándító. Gulliver itt már arra kényszerül. Az utazás a „nyihahák" országában ér véget. Az emberi faj menthetetlen. emberszerű jehu csőcselékkel pedig képtelen azonosságot vállalni. Ezért nevezhető joggal a könyv „a világ legkeserűbb szatírájának" (Szerb Antal). a valódi felebaráti szeretetet és az őszinte jóakaratot tapasztalja. A címszereplő Gulliver a kiadóhoz (barátjához és egyben rokonához) szólva többek közt arról ír. sőt kétségbe ejtő tapasztalataival azonban Swift nem kiábrándítani szándékozott. ugyanakkor legkérkedőbb és legártalmasabb lénye. hogy megmentse őket a „civilizáció" „gyarmatosításaitól". a nyihahák társadalmában viszont a tiszta szellem uralmára talál. Az ostobaság és erkölcstelenség. A bölcs lovak emberségében(!) és életrendjének harmóniájában nem lel hibát (sőt maga is ellenállhatatlanul közéjük kívánkozik). kijózanítani az önelégültségből. részletezi az igazságszolgáltatás visszaéléseit. és hogy „minden oka megvan az elkeseredésre". felébreszteni. hogy Swift már ezzel az 1726-ban megjelenő szatirikus regényével a kultúrpesszimizmus alapelvét mondja ki. A negyedik könyv parabolája azt sugallja. ahonnan azonban ő mint jehu végül is kirekesztődik. rávilágítani emberközpontú világképünk torzulásaira. legalantasabb. leküzdetni megszokásainkat és előítéleteinket. hogy maga az ember a földi világ legkicsinyesebb. A XIX. az aljasság és kapzsiság megannyi példájára emlékezik Gulliver. Az optimális társadalmi formát kereső Gulliver eljut tehát a bölcs lovak valódi bölcsességgel vezérelt parlamenti demokráciájába. Megfogalmazza azt a végletesen keserű tételt. azaz: Anglia. Ebben a részben mesél a legtöbbet hazája társadalmáról Gulliver a vendéglátójának . az orvosok kuruzslásait. század kritikus szemléletű írója. Részletesen ecseteli az emberek politikai. A nyughatatlan hajóorvos útjainak tanulsága . azaz ösztönlénnyé korcsosul. hanem sokkal inkább felrázni.leépülésének nem vet gátat a halál.és itt hull le a hályog a szeméről. A regény elején olvasható bevezető levelek a mű kulcsmozzanatait értelmezik. hogy az ember „jehu"-vá. . megelőzve Rousseau 1750-es híres írását (értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól). hogy feladja kilátástalanná váló törekvését. és nehezen fogadható el. gazdasági és kulturális életének visszásságait. Az utolsó keserű fintor: a meglátogatott országok hollétét a főhősnek el kell titkolnia az angol hatóságok elől. Megjegyezzük. a miniszterek viselt dolgait. a háborúk okait. hogy mélységesen kiábrándulva bocsátja közre művét.valóban kegyetlenül keserű. Az undorító.Swift véleménye a világról és az emberről . a mértékletesség és a szorgalom diadalát. Az emberiségnek az ész és az értelem összhangját nem sikerül megvalósítani. Thackeray is tiltakozott ellene: „Swift sárba rántja az emberiséget.

utópisztikus. erkölcsi tisztaság. Swift is több gúnyiratot ír a Gulliver utazásai mellett (pl.A bevezető levél az ellen is tiltakozik. a szereplők esetleges (monológszerű) szövegei függő beszédként illeszkednek Gulliver mondataiba. A regényben különös hangsúlyt kap az állandó értékelés és újraértékelés. és az is könnyen belátható. igaz emberség. hogy a londoni látogatóval „képtelenek voltunk gondolatainkat egymás számára érthető módon közölni". hogy a torzítások és túlzások ellenére „az egész művet az igazság szelleme hatja át" (olvashatjuk a kiadónak tulajdonított. A Gulliver utazásaiban a következő pozitív értékek állnak az értékrend csúcsán: ésszerűség. közvetett formájával pedig Gullivernek az óriáspatkánnyal folytatott „hősies" küzdelme leírásakor. emberi méltóság. Ennek direkt (nyersen gúnyos) formájával a lilliputiak politikai kötéltánc-gyakorlatának leírásakor találkozunk. hazatérte után azonban egyre kevésbé tud szót érteni embertársaival. Anglia elvakult magasztalásakor). a bevezetőben szintén közölt válaszlevélben). megtörtént voltát bárki kétségbe vonja. mégis mindvégig emlékeztetnek a „normális" emberi világra. a törpekirálynő palotájának tűzoltásakor: Gullivernek ez a tette a gyakorlatiasság és ésszerűség diadala. de a benne élők részéről észre nem vett torzulásokra felhívja a figyelmet. hogy az emberiség ne járjon tévúton. Gulliver életrevalósága (maga az élet) is hangsúlyos szerepet kap. Gulliver azonban nemcsak arról panaszkodik a bevezető levelében. Jóllehet a kalandok a tapasztalati valóság határain túl játszódnak. mindent a címszereplő beszél el. A könyvek csatája stb. Hordómese. az emberi méltóságot (életveszélyben hajlandó e magasrendű eszmék feladására). hogy a leírtak valóságos. A regény közlésmódja csaknem mindvégig a hagyományos epika keretén belül marad: párbeszédek nem kerekednek ki. ahol a hős véleményének torzulását sejti meg az olvasó (pl. hanem arról is. A regény legfőbb sajátossága épp a valósághoz való sajátos viszonya. Swiftnek ez a regénye a szatirikus. hogy egy minden eddiginél teljesebb megértés volna szükséges ember és ember között ahhoz. Ezért is tesz Gulliver minden útjáról hazatérőben rendkívüli erőfeszítéseket arra. Groteszk hatást kelt az értékek keveredése pl. de életének görcsös védelme ővele is olykor elfeledteti pl. hogy a fiatal tengerészek nyelvét már nem érti. sérti azonban az illendőséget és a törpekirálynő gőgjét. címmel). s a legutolsó útja után már otthon érzi leginkább idegenül magát. hogy kalandjait elhitesse honfitársaival. illetve . A kalandvágyó hajóorvos mindenütt hamar megtanulja vendéglátóinak nyelvét. hogy az emberi valóságban meglévő. A kor vezető publicisztikai műfaja a pamflet. A regény azt is sugallja. Ez a közlésmód ott kap különös jelentőséget. A fantasztikum és az abszurdig fokozódó túlzás szerepe ebben a regényben éppen az. A közvetett jellemzésnél gyakrabban folyamodik Swift a nyíltabb gúny eszközeihez.

VOLTAIRE Candide vagy az optimizmus (1759) A rendkívüli kalandok. hogy a Voltaire által is frivolnak tartott regény szalonképessé váljék. hogy a báró úr húgának a fia. A ház cselédei gyanítják. amelyeket Candide átél. Kunigundának. esztendejében". s ezáltal a műfajt a történetíráshoz kellett közelíteni. A Candide műfaját tekintve leginkább a próbatételes kalandregény sajátosságait idézi: a történet kezdő és végpontja adott. mindazokkal a kiegészítésekkel. ill. amikor meghalt. a végén megjavul vagy felkötik. Az ifjú Candide Thunder-ten-Tronckh báró vesztfáliai kastélyában él.nincs okozat ok nélkül . a világirodalomban Huxley Szép új világ c. Amikor Pangloss mester tanítását . A regény elején a főhőst kimozdítják nyugalmi helyzetéből. illetve lazán összefüggő kalandok sorozata áll. megpróbáltatásainak. csak groteszkül felnagyított változatai a kor valóságos vagy lehetséges .jelenségeinek.ellenutópiaszerű művek hosszú sorát nyitotta meg. elkergetik a kastélyból. voltaképpen nem is rendkívüliek. illetve hatodik utazásaként). A regény zárópontja a Rodostó melletti farm. (RéZ PéL) A klasszicizmus Arisztotelészig visszanyúló értékítélete az eposzt tartotta a legmagasabb rangú műfajnak. A cselekmény ideje alatt a szereplők életkora nem változik. vissza kellett vezetni eredetét a hellenisztikus korig (Héliodorosz: Boldogtalan szerelmesek). Utazás Faremidóba . amelyeket a doktor úr zsebében találtak. közte egymással felcserélhető. A köztes kalandokat két részre oszthatjuk. Ezt szolgálja a Candide második kiadásának alcíme: „Fordítás Ralph doktor úr eredeti német könyvéből.Gulliver ötödik. könyve. ahol összegyűlnek az életben maradt szereplők. ez után pedig .) A regény elfogadtatásának feltétele volt a bölcseleti jelleg is. Mindenben az úr 1759. meg kellett adni a valóság illúzióját. Ahhoz. (Hasonló megoldást választ Defoe is a Robinson esetében. A magyar irodalomban a legkiválóbb követői Karinthy Frigyes kisregényei (Capillária. Az Eldorádó-fejezetig a főhőst a körülmények irányítják. Az idézeteket Szentkuthy Miklós fordításában közöltük.szeretné bebizonyítani a báró tizenhét éves lányának.

Sokszínű voltában. Mikor megismerjük. A szerencsés fordulatok után együtt a kompánia: Candide. Martint. az öregasszony. Előbb Avacenába. a civilizálatlan törzsekről. Az ember ebben a világban bárkivel és bárhol szót érthet. melyet zsidó bankárok jelképeznek. aki a jezsuita főinkvizítor és a zsidó bankár kitartottja. A pikareszk vagy kalandregény-forma. Itt a kivégzéstől csupán Cacambo ékesszólása menti meg őket. akiről kiderül. Szó esik a regényben a kor háborúiról. s így a Fülesek törzséhez menekülnek. a pénz uralma. A próbatételes művek dramaturgiáját Voltaire csupán Kunigunda esetében nem követi. A kastélyból kiebrudalt címszereplő előbb a bolgár-avar háborúba keveredik. Buenos Airesben Candide anyagi okokból kénytelen megválni Kunigundától és az öregasszonytól. A kiképzést. és a kibogozhatatlan hatalmi és politikai összefonódások biztosítják. a vallási türelmetlenségről. Az út az olasz városból Konstantinápolyba vezet. sőt bárhol élhet is. a különböző társadalmi berendezkedések és vallási ellentétek ellenére is egységes világ ez. a regény végén pedig Candide megdöbben szerelme látványától. Itt szemtanúi és szenvedő alanyai a földrengésnek. A Párizsban töltött idő után Dieppe-ből Portsmouthba utaznak. Martin holland. Pangloss. a háborúnak álcázott tömegmészárlásból már elmenekül. Találkozik Kunigundával. Cacambóval. Martin. Cacambo. Voltaire az ősi regényformát sokfelé ágaztatja el. tizenhét éves ifjú hölgy. menekülniük kell. melynek később jó hasznát veszi. a mindenhol jelenlévő jezsuiták. ahol az imádott hölgyet Rákóczi fejedelemtől kiváltják. a nyitottá váló világot tárja elénk. ahol megismerkedik az anabaptista Jacques-kal. melynek nemzetek fölöttiségét a keresztény vallás. A tenger partján bérelnek egy tanyát. Lisszabonban Panglosst felkötik. a XVIII. s egyre fogyó kincseivel indul Bordeaux-ba. Az egyetemességet. Vele. a kulturális és tudományos élet eseményeiről. Itt feljutnak a Dél-Amerikába induló hajóra. Candide-ot egy öregasszony menti meg. még végigszenvedi. útjuk Eldorádóba vezet. A jámbor Candide a vita hevében leszúrja leendő sógorát. majd két nap múlva tovább Velencébe. Pocurante olasz. A Candide utaztató regény is. Mivel Candide leszúrja a bankárt. érte . szolgájával Paraguayba mennek. s újra találkozik Pangloss mesterrel.Candide szándéka szerint alakulnak az események. Jacques-ot kísérve jutnak el Portugáliába. A régi inka birodalom kincseit őrző eszményi országban egy hónapot töltenek. majd kincsekkel gazdagon megrakodva Szurinamba. az utaztató művek sajátosságai információgazdag szöveggel társulnak. aki éppen katonai parancsnok. a holland gyarmatra érnek. s itt élnek ezentúl mindahányan. ahol feltűnik Kunigunda halottnak hitt öccse is. század nagy élményét. a gyarmatosításról. hogy mégsem halt meg. Candide új útitársat vesz maga mellé. a nemzetek fölöttiséget a szereplők hovatartozása is jelzi: Candide német. a francia kikötőbe. hogy hősünk végre viszontláthassa Kunigundát. majd Cádizba érnek. az öreg tudóst. innen Rodostóba. A következő állomás Hollandia.

a nélkülözés hiánya. a szerencsétlen sorsú holland tudós. „mint a többiek". bár réges-rég nem hitt már benne.és emberidegen hely. ha hiányzik a személyes boldogság: „.. Candide mégis elvágyik innen. a tudományok és a művészet támogatása. iszonyúan szenvedett. századra újraéledő eszméit vallja. de mi haszna. Ezt jelzik a tízezer méter magas hegyek. Voltaire viszonylag könnyű módszert választott. mely irányítja életünket. a szövegösszefüggésből kiragadott néhány passzust. Az Aranyország vajon az eszményi társadalmi berendezkedés-e. a gondviselés és célszerűség középkori bölcselőkig visszavezethető elve a XVIII. hogy egyike az emberi gondolkodás legfénylőbb szellemeinek. ha a regényt a filozófiai tétel cáfolatának tekintenénk. amikor a német bölcselő műveiből. tudománytörténeti elemzések (Simonyi Károly) egyöntetűen állapítják meg. Pangloss mester látszólag mindvégig ragaszkodik elveihez. Itt az emberek csak olyanok lehetnek. Nincs meg benne az élet eleven lüktetése és sokszínűsége. mire birtokunkba kerül. ezentúl sem állíthatott mást. szerinte a világot „Isten átengedte egy gonosztevőnek".. századi regénnyel szemben támasztott bölcseleti követelményeknek is. a „lex optimi" már a Candide címében visszaköszön. században válik kétségessé.. A regény végén azonban kétségeiről is hallunk: „. Kunigunda a kulcsa a regény egyik legvitatottabb részének. viselte el a szenvedéseket. Az isteni kegyelem. mire hozzájutunk.. Az egyéniség és különbözőség liberális elvét valló Voltaire elviszi innen hőseit." Az ellenkezőjéről akarja meggyőzni Candide-ot Martin. A manicheusok XVIII. A filozófiai kiindulópont Pangloss mester szájából hangzik el: „az adott világ a lehetséges világok legjobbika." A tétel és egyéb filozófiai megállapítások Leibniz Theodicea és a Monadológia című műveiből valók. Leibnizről mértékadó filozófiatörténeti munkák (Bertrand Russel). A voltaire-i állameszményből jelen van a felvilágosult uralkodó. azaz Voltaire számára negatív utópia? Vélhetően egyik sem.járta végig a fél világot. Kunigunda metamorfózisával Voltaire az eszmény és a valóság filozófiai problémáját vetíti elénk: mi lesz az eszményből. Ezért újabb műfaji meghatározással tézisregénynek is nevezhetjük a Candide-ot. vagy Platón éllamának megvalósulása. A két . s a probléma újragondolását a lisszaboni tragikus földrengés is sürgetővé tette. ha a történet szintje helyett a szereplőknek az optimizmus törvényéhez való viszonyát vizsgáljuk. a józan belátáson alapuló vallás és egyistenhit. A legtökéletesebb államforma sem adja meg az ember számára a kiteljesedést és a megnyugvást. melyért küzdünk. Leibniz híres-hírhedt törvénye. ám a végső egymásra találás kínos pillanatokat okoz hősünknek. érnyaltabb képet kapunk. az Eldorádó-jelenetnek. hogy minden jól van ezen a földön. Egyszerű megoldás lenne. de mivel egyszer azt állította. ha nincs itt Kunigunda?" Másrészt Eldorádó a maga tökéletességével világ. amelyek körülveszik. Voltaire eleget tesz a XVIII.

Martin nem számol ugyanis az ember megmagyarázhatatlan tulajdonságával. Voltaire az élet és a filozófia problémájában az eleven és lüktető élet elsődlegességét hirdeti. aki szerint a világot azért teremtették. Ha nem megmagyarázni. amelyet bármikor eldobhatnánk?" A regény utolsó fejezetében az öreg török tanácsát mind Martin. milyenek a többiek?" De vajon igaza van-e Martinnak. Ez a furcsa gyengeség talán leggyászosabb hajlandóságunk: mert hát van-e butább dolog." Az elbeszélő a tevékeny élet fontosságát hangsúlyozza..szélsőséges véglet között hányódik a címszereplő. egyre hordoznunk azt a terhet. Nincs igaza egyértelműen Pangloss mesternek. melyet az öregasszony fejt ki Candide-nak: „. KLEIST Kohlhaas Mihály (1810) Jogérzete [. A szorgalom. Ezzel az egyszerű és alapvető tanítással fejeződik be Voltaire Candide című regénye. „hogy legyen min mérgelődnünk"? A történet szintjén jogosan kiált föl Candide: „Micsoda világ a miénk?" ém a főhős.. Már a negyedik fejezetben megkérdezi: „•. (RéSZLET A MB§L) Heinrich von Kleist (1777-1811) romantikus drámáinak és kisepikai . de nem is a pokol. a kitartás polgári erényeivel ugyan a világ kaotikus voltán nem tudunk úrrá lenni. A műből vett idézeteket Gyergyai Albert fordításában közöltük. Minden merev filozófia. a bűnt. a szükséget..] rablóvá és gyilkossá tette. de Martin kiábrándultságának sem. merre vagy legeslegjobb világ?". még talán boldogok is lehetünk. hanem élni akarjuk életünket. Ha az első fejezet a paradicsomból való kiűzetés ironikus felidézése volt.. ha az okoskodás helyett a munkát választjuk. leegyszerűsíti azt. Pangloss véleményén van. amikor az okok és okozatok láncolata számára kedvezően alakul.kissé kényszeredetten . Amikor nem. Pangloss tanításával szemben sokasodnak a kételyek: „Ha ilyen a legeslegjobb világ. hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat.Pangloss elfogadja: „a munka pedig arra jó. Földünk nem az édenkert. a záró fejezet a paradicsomkertbe való visszajutás szatirikus képe. de egy kisebb részét a magunk törvényei szerint is irányíthatjuk. de hát szeretem az életet. hogy megragadhassa az életet. mind pedig . Martinnak ad igazat.

A Kohlhaas Mihály c. de messze tŁllépi személyes lehetőségei határát. illetve a folyamatosan hozzájuk csatlakozókkal városokat éget fel. Az események azonban tŁlnőnek rajta. noha ő maga nem ismeri fel.műveinek hősei rendszerint a kiismerhetetlen világrenddel szemben próbálnak megküzdeni nemes eszményeikért. az igazságeszme megszállottjává válik az őt ért méltánytalanságok. Az ő közbenjárására aztán Kohlhaas elbocsátja seregét. A lócsiszár először peres Łton kíván igazságának érvényt. le akar számolni a bűnös földesŁrral. a Kohlhaasbrücke nevű kis település büszke és megbecsült lókereskedője. és perét személyesen terjeszti elő Szászország fővárosában. a sértett hős eközben kirabolta a brandenburgi fejedelemség ezüstszállítmányát. Felesége is megpróbál közbenjárni a schwerini tartományŁrnál. Igazságának érvényesítése azonban Łjfent beleütközik a tartományi. Kleist elbeszélése csak a kezdetekben igazodik a történelmi tényekhez. Kohlhaas tragikus hős. A szélmalomharcban akad olykor egy-egy pártfogója. majd szabályos háborŁja a feudális Szászország ellen mintegy 8 éven át (1532-től 1540-ig) tartott. Kohlhaas ügye eleve politikai tartalmŁ. elbeszélés címszereplője valós történelmi személy: egy XVI. ezrei (ha nem is az övéhez hasonló erkölcsi tisztasággal) lázadnak. . majd veszteségek hatására. de a szerencsétlen asszonyt az ajtónálló őrség durván megveri. vagy készek a lázadásra. A bonyodalmat az idézi elő. embereket öl meg. A köznép rokonszenvét a lócsiszár ugyan már hadjárata kezdetén elnyeri. Pere. az emberi méltóság érvényesítéséért. századi német polgár. sérüléseibe belehal. Az egyre nekivadultabb férfi hű szolgáival. hogy a hozzá hasonlóan kiszolgáltatottak százai. Eszeveszett ámokfutásának Luther Márton személyes állásfoglalása. és az indulatokat ellene is fordítják. Célja csupán személyes jogainak az elismertetése s az. mert nem is akarja kihasználni. és végül a politikai manőverek áldozatává válik.hamarosan magára hagyják az igazság keresésében. hogy egy ifjŁ földesŁrnak. akik azonban . a tronkai várkastély urának önkényeskedéseit kell elszenvednie. elveszti sorsa irányításának utolsó esélyét is. Kohlhaas a cselekmény kiindulópontján tehetős és jogtisztelő polgár a brandenburgi fejedelemségben. és elvakultságában tragikus vétségeket követ el. hogy elégtételt nyerjen. végül elfogták és kivégezték. Kohlhaas Mihály fájdalma mérhetetlen. népszerűségét végül nem tudja. a Kohlhaast vádoló nyílt levele vet véget. sértett önérzetének elégtételt szerezni. a sikertelen igazságkeresés bosszŁhadjárattá fajul.felmérve a tartományi urak érdekeinek összefonódását . de minduntalan kudarcot vall. a birodalmi (sőt a lengyel-szász ellentét révén a nemzetközi) érdekekbe. Drezdában. Felesége halálával fájdalma elviselhetetlenné fokozódik. a személyiség jogaiért. Ezt csak a kamarások és tisztségviselők látják világosan. a fejedelemségek és tartományok tisztségeiért folyó csatározások szövevényeibe. Hősies feladatot vállal.

Megbünteti ugyan egyik ellenfelét. Hiszen ő éppen szilárd erkölcsi meggyőződése miatt lázad. és ezért vérpadra jut. hogy a világi hatalmak cselszövései ellen hiába küzd. a felebaráti. A birodalmi törvényszék szerint vétkes volt „a császári közbéke megszegésében". Amikor tragikus vétségét elköveti.ha felemás módon is -. Nem lesz tehát a számára megoldás.Kohlhaas személyes ellenfele Vencel. hogy megbocsásson az ellenségeinek. amelyet 1495-ben Miksa császár hozott a wormsi országgyűlésen). de tágabb értelemben a tartományi és birodalmi tisztségviselők érdekösszefonódásokkal teli csoportja. és jogainak erőszakkal próbál érvényt szerezni. Vesztőhelyre kell jutnia. feltétel nélküli „megbocsátás" megoldását Kohlhaas Mihály eleinte nem fogadja el. Csak akkor jut lelki békéhez. amikor elfelejti a rajta esett sérelmeket. hogy a nép hősünk iránti rokonszenvét valamilyen módon leszerelje. lovagtársai. századi feudális rendszer.a sztoikus nyugalom. de igazságtalanságok és morális vétkek sorát követi el. a lócsiszár békés kiegyensŁlyozottsággal várja a halált. E jogok érvényesítése azonban a gyakorlatban szinte lehetetlen. megalázott lócsiszár még arra is hajlandó.jelzi. rettegett bandavezér Kohlhaas Luther első szavára megretten. amikor belátja. az önbíráskodás vétsége terheli (azt a törvényt szegte meg. hogy meghunyászkodva „tartományŁri oltalomért" folyamodjék . rokonai). Ekkor már szinte nem is kell. Aztán belenyugvással lép a vérpadra. és jogosnak ítélik Kohlhaas Mihály követeléseit az elégtételt illetően. rádöbben tetteinek sŁlyosságára. és amikor csak gyermekeivel és szerettei emlékének megtisztításával törődik. akkor „a világ [É] iszonyatos rendetlensége" miatt lép fel. de a világi törvénykezés ítéleténél fontosabb számára a saját erkölcsi és lelkiismereti tisztasága. . a tronkai vár ifjŁ ura. seregeket felkoncoló.de csak azzal. A Szászországot végigpusztító. a gyengének bizonyuló szász választófejedelmet . Nem hagyhatja annyiban a neki mindennél fontosabb igazság megcsŁfolását. Az igazságért és az erkölcsért harcol. de eközben a brandenburgi fejedelemség bírói ítélete szerint a tronkai Vencel várŁrfi bűnösnek nyilváníttatik. hogy utolsó perceiben lenyeli az uralkodó sorsát jövendölő cédulát. Az erkölcsi diadalt . A jogaiban sértett. megszerezheti magának és elhunyt felesége emlékének: a politikai érdekek közrejátszása folytán kétfajta ítélet születik Kohlhaas Mihály ügyében.de ezt is hiába kísérli meg. Kohlhaas polgár. és leghőbb vágya a lelki feloldozás elnyerése. Ugyanakkor épp a feudális anarchia főbűne. vagyis az „irgalom". valamint az Łrfi közvetlen környezete (szolgái. épp az erkölcs védelmében ekkor még képtelen arra. A hatalom birtokosainak létérdeke. azaz maga a XVI. hogy maga is érzi elkerülhetetlen sorsát. ahol a nem nemesi származásŁ személyeknek is vannak már törvényes jogaik. hogy fegyveresek őrizzék. A valláserkölcs tanítását. abban a Német-római Császárságban. a misztikus dolgok iránti érdeklődés . Magatartása a mű utolsó epizódjaiban . és a lázadót elhallgattassa.

Amikor azonban az író Drezdába helyezi át a cselekmény. kulcsfontosságŁ jelenetben olvashatunk párbeszédet. A felhasznált fordítás Kardos László munkája.A lócsiszár történetének hátterében tehát a politikai és az erkölcsi értékek válsága. Kohlhaas és a felesége fordulatot hozó dialógusánál. Kohlhaas és Herse tényfeltáró beszélgetésekor. villámcsapás érkezik az égből az eszeveszett követelés kimondásakor. a szász választófejedelem a lelkifurdalás büntetését kapja. illetve Kohlhaas és Luther találkozásakor. Kohlhaas Mihály élettörténete további irodalmi feldolgozásokban is megjelenik (pl. A Kohlhaas Mihály c. Doctorow: Ragtime). a jogállamiságra való hivatkozással teszi. másrészt feltárja hőse lelki válságát. stílusa megváltozik: mesterkélten tekervényes. Az első egységre. Külső nézőpont érvényesül. a vihar képei kísérik. pl. század eleji zsarnokság erkölcsromboló mechanizmusára mutat be példázatot Kohlhaas Mihály történetében. és ez a módosulás két részre osztja a szöveget. másrészt a tényeket mint megváltoztathatatlan jelenségeket tudomásul veszi. A stílusbeli kettősség az író valóságszemléletének összetettségét érzékelteti: Kleist egyrészt az eredeti történet krónikása. Az elbeszélés stílusa a mű során változik. feloldja tragédiáját. A feloldás eszközeihez tartozik a misztikus-romantikus „amulett"-történet is. gunyoros lesz. továbbá Kohlhaas eredeti kivégzési módjának megváltoztatása (a hős kerékbe törése helyett „csak" lefejezésre kerül sor). és bizonyos iróniával. Az apácakolostorba való betörést az eső. és mindezt cinikus szemforgatással. izzó indulatait is csak a tetteiből érezzük meg. hogy belegázol a személyiség legbelsőbb szféráiba. elfogadtatja a szereplőkkel. és igazságot szolgáltat számára. A hős tŁlfűtött érzelmi igazsága és a közönyös magatartást tanŁsító „igazságszolgáltatás" ellentéte állandó feszültséget tart fenn. . illetve a berlini és bécsi jogszolgáltatás bonyodalmait ecseteli. A tényközlő elbeszélő objektív közlésmódjából csak néha lép ki az író. és ez azért kelt drámai hatást. és Kohlhaas rendes temetésen nyeri el a végtisztességet. szembekerülése áll. sárba tiporja az emberi méltóságot. a XVI. Az abszolutisztikus rendszer azzal tetézi az alattvalók feletti uralmát. Kohlhaas ivadékai pedig a következő századokban is közmegbecsülésnek örvendenek. Kohlhaas Mihály kálváriájának és harcainak elbeszélésére rendkívüli tömörség jellemző. A mű befejező részében Kohlhaas részleges diadala is csak az író elégtétele. cizelláltan körmondatos. századi eseménysor kapcsán a XIX. Sütő András: A lócsiszár virágvasárnapja. Fiairól a brandenburgi választófejedelem lelkiismeretesen gondoskodik. romantikus színezettel ellensŁlyozza. Kleist a totális diktatŁrát kiépítő Łjkori hatalom természetét is elemzi. elbeszélés (kisregény) egészében véve tiltakozik. mert a főszereplő belső folyamatait.

A politikai eszménykép a megoldásban világosul meg: a válságot csak a nemzeti király által vezetett önálló állam oldja meg. a nádor Bánk (a királynő utasítására) az országot járja.KATONA JÓZSEF Bánk bán (1815. Nyomtatásban 1821-ben jelent meg. vele szemben felsorakoznak a lehetséges magatartásformák. Az első felvonásban (mint hagyományos expozícióban) kibontakozik a drámai szituáció. Nemzeti drámánk a magyarság létének a reformkor hajnalán aktuális alapkérdéseit taglalja. A jogaikban sértett magyar főurak félrehŁzódnak. és ugyanakkor a lélek tragédiája is. a főnemesség szerepet kap az országvezetésben. ősbemutatója Kassán volt 1833-ban. megjelennek a válságos helyzetből következő személyes tragédiák. A titokban hazatérő Bánk (itt indul a bonyodalom) Melindát Ottó társaságában találja. folyóirat 1814-ben meghirdetett drámapályázatára készítette Katona József (1791-1830). hogy Gertrudis kétszínűen . századi tragikus eseménysora kapcsán. négy évvel később nyerte el végleges szövegét. Endre király galíciai hadjáratot vezet. melyben az idegenek és a magyarok harmonikusan élnek egymás mellett. kettejük távollétében a királyi palota féktelen mulatozás színtere (a hatalmat birtokló merániak és a királyhű magyarok részvételével). felrajzolódnak az emberi jellemek és törekvések. és hallja azt is. Ottó herceg el akarja csábítani Bánk feleségét. Témaköre rendkívül sokrétű. Petur bán összeesküvést szervez. máig fennálló érvénnyel. és mindez (elsősorban az ötödik felvonásban) a főszereplők becsületének és önbecsülésének dimenziójában is tükröződik. 1819) A Bánk bán a „nemzeti harc és a szerelem drámája. II. a jobbágyok (azaz alattvalók) pedig anyagi és jogi biztonságban élnek. A színpadi történések középpontjában az élősködő idegen hatalom áll. történelmünk egy XIII. megjelennek az alapmotívumok." (S§TéR ISTVŹN) A mű első változatát a kolozsvári Erdélyi MŁzeum c. lelkiismereti válságokat jelenít meg. a dráma jelentős átdolgozás után. politikai és magánéleti konfliktusokat fon össze.

Az egész nemzet érdekét akarja szolgálni (az „elfáradt paraszt" is látószögében van). ottan a hazám"). miután megdöbbentő tapasztalatokat szerzett „hazánk külön-külön vidékein". A két főmotívum Petur szavaiban jelenik meg először: „Nagy-nagy. neve is az alaphelyzet középpontjában áll (féltett testvér. Rádöbben Melinda helyzetére. Petur a nevet csupán jelszónak használja. majd a királyi udvarban. a hűséges alattvaló (Tiborc) viszont nyomorban tengődik. hogy csak a lelkiismeret szavát kövesse. a hatalomból kiszorult magyar nemes. Bánk az első felvonás végi monológjában végiggondolja feladatait. ami fenn forog játékon: a haza és Melinda". hitves. de még nem látja a megoldást. hol a haszon". hatalmukkal visszaélve dőzsölnek. epekedő szerelmi vágyakozás tárgya. a világban „lézengő" lovag pedig a hazátlan haszonelvűséget vallja: „ott van a haza. Bánk így magasztalja: „égi s földi mindenem javát szorossan egybefoglaló erős lánc". az államrendet eltökélten őrzi. Petur megnyilatkozásait az idegengyűlölet és nacionalista elfogultság fűti. ill. A megnevezetlen származású Biberach. Melinda testvérei viszont már hazájuknak tekintik Magyarországot. Elfogultságaitól (királyához és családjához fűződő kötelmeitől) most már meg akar szabadulni. akivel egykor patriarkális viszonyban élt. Gertrudis „fertelmes" magatartására. és talán Bánk kezének megkötésére is.nyilatkozik Ottó udvarlásáról. érlelődik a tragikus végkifejlet. leghitványabb közöttük a kéjenc és döntésképtelen Ottó. de jóhíremet ki nem törölheti") . A második és a harmadik felvonásban a közéleti és a magánéleti motívumok váltakozásával növekszik a bonyodalom. végső kilátástalanságában fordul urához. a nádor csak az első felvonás idején ismeri meg.és Petur házába indul. Intő párhuzam: szülőhazájuk már teljesen idegen elnyomás alá került. A magyarokat is háromféle magatartás jellemzi: a király köréhez tartozó nemesség feltétlen lojalitással a meráni származású királynőnek is híve. A merániak elnyomó idegenek. saját eddigi elvakultságára. Biberach porokat ad Ottónak terve végrehajtására. Világosan látja a veszélyeket („Itten Melindám. Gertrudis számára pedig Melinda csak eszköz Ottó szórakoztatására. szerelmi rivális stb. amelyet isteni sugalmazásnak tekint. akár a személyes mártírsors árán is („Egy ménkőcsapás ugyan letépheti rólam halandóságom köntösét. Mint a király helyettese mindenáron meg akar felelni az alattvalók bizalmának.). Melinda személye. Bánk Petur házában sikerrel csillapítja le az elégedetlen nemesek indulatait. A haza és még hangsŁlyosabban a becsület ügyét akarja tisztázni. Az ország valódi állapotát Bánk. de az ezután érkező (és kétkulacsosan taktikázó) Biberachtól rémülten értesül a . A spanyol származásŁ Simon és Mikhál. A hazafiságot illetően a külföldiek körében Katona háromféle típust különböztet meg. minthogy (ez Katona romantikus tŁlzása) „itt nem aljasul el a spanyol". fokozódik a drámai feszültség.

A második tőrdöfés: Myska bán „orozva gyilkolónak" nevezi a tettest. Ottó felbukkanásakor Bánk megátkozza Merániát. királyházban bordélyt nyitottál. Gertrudis ravatalánál II. Petur utolsó szavával viszont megátkozza az „alattomos gyilkost". Gertrudis erre Bánk házasságát és gyermekét átkozza. gondolat!"). hogy a merániak az ő nevét kiáltozva hurcolják lófarokhoz kötve Peturt (Endre hű emberét) és háza népét. Az ötödik felvonásban már a becsület. a törvények megcsŁfolását tárja fel. A negyedik felvonásban érkezik el a dráma tetőpontja. Bánk az Endre bizalmára való méltatlanságot veti a királyné szemére („lábat ad a bujálkodónak"). A zendülők és a palotaőrség összecsapása közben megérkeznek a királyi seregek. féltékenysége az őrület határára sodorja. a tébollyal küszködő asszony azonban kristálytiszta szavakkal a „koronák bemocskolójának" a fejére olvassa összes bűnét: „megloptad királyi férjedet .Melindát fenyegető közvetlen veszélyről. de a hírt gőgösen semmibe veszi. A hazasiető Bánk zavaros helyzetet talál. és Gertrudist ártatlannak mondja (Biberach utolsó. Megátkozza Melindát és gyermekét („elszakítja láncait". Bánk most még utoljára Melinda becsületének visszaadásáért könyörög. majd a saját családi becsületének a megtiprására („ő jónevét ölé meg nemzetemnek rŁt öccse által"). ez Bánk becsületének első elvitatása.„ura és bírája". magatehetetlen Melindát. Endre megrendülten viaskodik gyászával és elfogultságával. Ekkor már meghallja Tiborc szavait. Bánk magabiztosan és önérzetesen vállalja tettét. minthogy a lovag szerint a . megtudva Gertrudisnak a magyar hazát sértő tetteit. Melindát kimérten eltanácsolja az udvartól. A király becsületét tovább csorbítja. A királyné itt még az „Európa harmada" fölötti hatalomról ábrándozik. a királyi trón végzetes tekintélyvesztésével vádol. hanem . és testvéri indulatból egy szennytelen nyoszolyának eltörése végett. A nagyjelenetben Gertrudis gőgös.a király távollétében . Bánk a letartóztatott Mikhál gondjaira bízza kisfiát. Gertrudis értesül ugyan az országos elégedetlenségről. Gertrudis a női mivoltára hivatkozva követel tiszteletet. a tisztesség áll a középpontban. az erre rátámadó Gertrudist leszŁrja. akinek panaszáradata még inkább a merániak bűneire irányítja a figyelmét.kitépted kezéből a jobbágyi szíveket. a keresztre megesküdve tett vallomása alapján. Tiborcéra pedig a megtört. árŁba tetted a törvényt [É] mártírrá tetted az erkölcsöt. és az agg nemesembert börtönbe vetteti. pökhendi kérdéseire Bánk kemény vádakkal válaszol: ő most nem alattvalója a királynénak. önkéntes jószolgálati küldetését már elvakult dölyffel játssza ki a királyné. Ottó tehetetlen dühében és szorultságában megöli a cinikus Biberachot. a haza érdekére hivatkozik („felért az égre a sanyargatott nép jajgatása"). az immár beszennyeződött családhoz fűződő kötelékeit). Először az országos „elbŁsulást". Gyanítja a királyné bűnrészességét („épülj fel! Izmosodj meg." Mikhál békítő. de gŁnyos visszautasítás a felelet.

Endre királyban csak a végső felismeréskor. Bánkban kezdettől viaskodik a „szerelemféltés" és az államférfi kötelessége. II. a hazafiság változatai szembesülnek. ki örök mocsok közé keverted hazádat!"). Petur viszont csak szűk nacionalista elfogultsággal kényes a magyarok becsületére. de mint Isten földi helytartójával szemben fejet hajt. ez az ő sorstragédiája. A hitvesi és hazafiŁi becsületét egyaránt egy általános. mert annak elvesztése hiteltelenné és ezáltal cselekvésképtelenné tesz. Bánk viszont azért kényes rendkívüli mértékben a saját jó hírére („a becsület fanatikusa" Barta János szerint). a lovagé. mert neki nyomasztó . az öccse kinek kontár vala Melinda elszédítésében"). és Bánkot nem bünteti. részint mint az embertársakkal kapcsolatos erkölcsi kötelességtudás (a hitvesé és szülőé. hogy Gertrudis „méltán" bűnhődött a magyar haza elleni vétkeiért. A királyával mint gyarló emberrel szemben dacol és védi igazát. itt megyen GertrŁd. Bánk „oszlop módra áll". A becsület látszata Gertrudisnak is fontos: azért taszítja el magától unokaöccsét. a becsület elvesztése Bánk számára is a legnagyobb csapás. a szavak elevenébe vágnak. Melinda holttestének behozatalakor pedig összeroppan. Isten szavát kívánja meghallani és érvényre juttatni. hogy még az apai-férji vagy politikai-hazafias elfogultság vétkétől is tiszta maradjon. Erre Solom is átokkal fordul el az „alattomos gyilkos"-tól. Gertrudis pedig megdühödik Ottóra. részint abszolŁt kategóriaként mint az ember morális erényeinek összessége. fiŁ. belátja.királyné „semmit sem is tudott Ottónak ízetlenkedésiről"). mert ellenkező esetben végzetes tekintélycsorbulást szenvedne.ő Łgy érzi: jogosan. mert az szégyent hozott „Berthold nemzeté"-re.). a politika és az etika törvényei állnak egymással szemben. ezért éri Isten büntetése . A személyes tisztesség azért a mű egyik sarkköve. II. a dráma megoldásaként a megbékélést szorgalmazza. A mű konfliktusrendszerében a magyarság szabadságvágya a meráni hatalmi érdekekkel ütközik. a hazafié és államférfié stb. Bánk azonban bűnösnek hiszi. Istentől eredeztetett lelkiismeret síkjára emeli. A Bánk bán értékvilágának csŁcsán a becsület áll. A néző előtt Melinda megvédi tisztességét. Endre király ekkor saját apja egykori utolsó szavaira emlékezik („emberi uralkodásra" intette). Endre király makacsul ragaszkodik felesége ártatlanságának hiedelméhez. mert őt rossz hírbe hozta („ni. Mint középkori magyar főŁrnak és mint autonóm erkölcsi személyiségnek. a kötelességek és a felelősségek több szinten ütköznek. Kiteljesedett szintjén egyedül Bánk kívánja érvényesíteni: ő más személyek és népek becsületének csorbulása nélkül igyekszik saját kötelezettségeit teljesíteni. meg is átkozza őt („Źtok reád. de mégiscsak ő sérti meg az isteni világrendet. átérzi Bánk veszteségét.

Bánk világnézete ellentmondásos. a reformkori politikai törekvések felé is mutató. gazdag eszményvilágot igyekszik szolgálni Bánk. Az első percekben beleütközik az Istenhez kapcsolt erkölcsi kötelesség és a saját tökéletlensége. A „bánki sértődést" az őt erkölcsileg megsemmisítő támadás váltja ki. nem láthatja megfelelő időben a saját konkrét tennivalóit. esendősége közti konfliktusba („Mennyben lakó szentséges atyám! Ide mindentudásod égi cseppeit!"). Bánk köréhez tartozik mindenekelőtt Melinda: férjének biztos támasza. Nála van a fegyvere a IV. jóllehet gyöngéden és rajongással szereti. Bánk sejti: a „királyos asszony" az ő jó hírére tör a Melinda körüli cselszövésekkel. bár összetett és messze előremutató eszményei sokszor őt is gátolják a reális helyzetértékelésben. azzal a hatalmi rendszerrel. Azaz: nádorként a szabadság és a becsület védelmében szembe kell fordulnia a királynéval is. Feudális jogaira kényes főŁr. Az utolsó felvonásban pedig elsősorban azért omlik össze. Gertrudis szabad kezet kapott férjétől a meráni dinasztia érdekérvényesítéséhez. Pacifizmusa nem csupán jelleméből. de nem használja (csak az orgyilkosságra vetemedő Gertrudis tőrét). A jellemek rendszerét Arany János megállapítása szerint három csoport alkotja: Bánk. a legárnyaltabban jellemzett alak a főhős. amelyet a távollevő király emberi-politikai hibái okoztak. Mindegyre visszaretten a nyílt erőszaktól. hogy mi történt valójában az ominózus éjszakán Ottó és Melinda között. Ezzel kapcsolatos Bánk „hamleti" problémája: nem bizonyosodhat meg ellenfele (Gertrudis) valódi vétkéről. Messze a legösszetettebb. hanem országvezetői kötelességéből is következik: az államrendet mindenáron fenn akarja tartani. Bánk személyes konfliktusainak az az alapvonása. a királyné. de ugyanakkor felvilágosult filantrópia is munkál benne. lehetőségeit. függetlenül attól. amelynek fenntartása a királytól kapott feladata. Magasrendű. Bánk terheit az is tetézi. további rendkívüli feladataihoz biztosítja a cselekvési lehetőséget és szabadságot. amikor Melinda asszonyi tisztessége beszennyeződik. és ő a legkritikusabb helyzetekben is helyt kíván állni. Melinda és a haza becsületének megmentésével . mert feltámad benne a jogos önvád: felelős volt Melinda meghurcolásáért és haláláért. Megátkozza a gyanŁba keveredő Melindát. Ezért veszti el teljesen a fejét (rajongva szeretett feleségének és gyermekének megátkozására vetemedik). hogy „saját alkatával.feladatokkal kell megvívnia. elveivel ellentétes feladatokra kell vállalkoznia" (Barta János).vagy már csak megbosszulásával? közvetve a saját becsületét védi meg. Csupán jóhiszeműségéből és az adott korban a nőket sŁjtó . törekvéseit artikulálja és közös nevezőre hozza. nem láthatja tisztán Gertrudisnak és körének szándékait és tetteit. A társadalmi rétegek szándékait. illetve a király köré csoportosult szereplők. hogy a király helyetteseként azokra a problémákra kell megoldást találnia. felvonásban is.

engesztelhetetlenül bosszŁszomjas. Simon és Mikhál talpig becsületes. Tiborcnak dramaturgiai funkciója van. Ottóval szemben óriási a fölénye (az a kisujjáig sem ér fel). továbbá az alattomos Biberach. Gertrudis köréhez Ottó és Izidóra tartozik. hátulról gyilkolja meg Biberachot. Bánk mégis okkal érez felelősséget. jelleme így Melinda szemében eltörpül Bánk előtt. Nyomorgása azt is jelzi. hogy az események áldozatává válik. Orozva. jobbára csupán sodródnak a történelem viharaiban. Amikor Gertrudis meghal. asszonyi becsületének elvesztése pedig a megsemmisülését jelenti. Végül a bölcs Endre király döntése háttérbe szorítja. hanem a rajongva kívánt asszony halála is. származására büszke („Bendeleiben Egenolf vére foly ereimben"). felvonásban pedig szívbemarkoló (mert személyesen megszenvedett) vádakat olvas Gertrudis fejére. s tiéidet tevéd helyekbe . a Szentföldre nem . felvonás ideje közti éjszakán Ottó és Melinda együttlétének (így kulcsfigura lehetne). de az intrikus Biberach gátlástalan mesterkedései bajba sodorják. Mikhál vádjai pontosak: „ok nélkül bocsájtád el hívataljaikból a magyar alattvalóidat. ki bántja a tied!" Gertrudis a tragédia negatív főszereplője. s od'adtad a tulajdon felekezetednek".ezzel Katona a reformkori gondolatkörnek megy elébe. Az ősi virtus híve: „üsd az orrát. de passzív szereplők. Petur nőgyűlölő. tisztaságában és önérzetében már ekkor a királynő fölé kerekedik. ™nérzetesen lép fel Gertrudis előtt. Izidóra tanŁja a II-III. Bánk az életegyensŁlyt keresi Melindában. Gertrudisnak már az I. a magyarság eltökélt ellenfele. a dinasztiaérdek gátlástalan érvényesítője. megalázkodva (letérdepelve) udvarol. Izidóra „csinos fő". a magyarság széles tömegeit személyesíti meg a színpadon. Bánknak mégsem ad felvilágosítást.kiszolgáltatottságából következik. Ottónál Melinda vetélytársa. de csak epekedik. feudális kiváltságaival hivalkodik („NagyŁr! királynénak barátja a nevem"). Félárva lovag. Melinda hűségét és ezzel magát az asszonyt is lenézi („Melinda is csak asszony"). A IV. Helyzetét az érdekegyesítő politika oldaná meg . hogy az egykori patriarkális viszonyt a főnemesség és a jobbágyi rétegek között az idegen jogbitorlók szétzilálták. felvonásban méltó ellenfele. önérzetes feudális Łr („egy asszonynak engedelmeskedni nem fogunk") és idegengyűlölő („Meráni asszony nem kell itt soha"). aki visszaél helyzetével és a hatalmával. Szánalmasan tehetetlen szerelmes. nem sikerül Melindát kiszorítania a herceg szívéből. Cselekvési lehetősége azonban nincs. magyar. de „a velő hibáz belőle". felesége halálával minden támaszát elveszti. mert válaszŁt elé kerülve rendre Melindát mellőzte a haza ügyével szemben (Barta János). Nemcsak Melinda becsületének beszennyezése és Bánk családi életének szétzŁzása terheli lelkét. egész világa megsemmisül. és ez a gyanŁ csak erősödik.és lerontatád az ősi szép várakat. Biberach vázlatosan motivált alak. Ottó bűnlajstroma előéletével kezdődik: „Fülöp király ölettetése végett gyanŁba jővén" kerül Magyarországra.

indult el, saját hasznát elvtelenül bárhol megkeresi. Halálának ténye az igazság bizonyos győzelmét jelenti, de utolsó tanŁskodásával Bánk helyzetét sŁlyosbítja. A király, II. Endre liberális beállítottságŁ. Szerepe az ötödik felvonásban nő meg, de minthogy Bánk főképp az ő nevében, az ő döntéseinek következtében viaskodik konfliktusaival, addig is jelen van. Endre körében Solom mester és Myska bán szerepel, fenntartás nélküli királyhűségük elvakítja őket, nem látják Gertrudisék vétkeit. Katona József nem kérdőjelezi meg jóhiszeműségüket. A szerkezet, a felvonások egymásra épülése klasszicista rendet és arányosságot tükröz. Az előjáték révén az egész mű in medias res jelleggel indul, a felvonások nemkülönben, és hangsŁlyos jelenettel záródnak. Fontos szerepet kapnak a felvonásközi időben (II-III., ill. IVV.) lezajló cselekmények. Az akció és dikció ebben a drámában különösen szerves kapcsolatban áll. „A nyelv a helyzethez, a személyek indulatához alkalmazkodik, azt festi, fejezi ki" (Arany János). Meghatározó Bánk, a főhős stílusa: az ő nyomasztó felelőssége és mély belső válságai folyamatos zaklatottságot okoznak, innen mondatainak feszültsége, emelkedettsége. Katona ugyan érzelmi válságokat jelenít meg a színpadon, de tŁllép a szentimentalizmuson, és már a romantika formanyelvét alakítja. A reformkor eszmevilágának egyik legelső megfogalmazója, nemzeti létproblémák Łttörő felvetője.

PUSKIN Jevgenyij Anyegin (1831)

Vajon micsoda ebben a munkában a nagy, a bámulatraméltó és halhatatlan? Az, hogy az elröppenő életet megrögzíti, örökkévalóvá teszi. (KOSZTOLŹNYI DEZS§) Puskin száműzetése idején, 1823. május 3-án, Kisinyovban kezdte írni a Jevgenyij Anyegint, s 1830. szeptember 25-én fejezte be Bolgyinóban. Egy évvel később illesztette művéhez a címszereplő levelét. Az Anyegin verses regény. Puskin Byron hatására fordult a műfajhoz, de ide vezette az életmű belső logikája is. A poémát már szűknek

érezte mondanivalója kifejezésére, a romantika esztétikája pedig tudatosan törekedett a műnemi határok elmosására. Az Anyegin története a romantika mesebonyolításához képest hétköznapi és egyszerű. A nagyvilági élettől megcsömörlött címszereplőt egy váratlan örökség falura szólítja. Itt megismerkedik Lenszkijjel, az álmodozó fiatal költővel, s általa a Larin-családdal. Az idősebb Larin-lány, Tatjana beleszeret Anyeginbe, levelet is ír hozzá. A férfi udvariasan, de határozottan visszautasítja a közeledést. Tatjana névnapján Anyegin pillanatnyi ötlettől vezérelve udvarolni kezd Olgának, a fiatalabb lánytestvérnek, akibe Lenszkij szerelmes. Az ifjŁ vőlegény párbajra hívja Anyegint. Lenszkij meghal. Anyegin elutazik a faluból. évek mŁlva Moszkvában, egy fogadáson találkozik Łjra Tatjanával. Beleszeret a már férjezett és előkelő asszonyba, de most Tatjana utasítja el. A vékony szálŁ mesét tartalmazó művet Belinszkij, 19. századi kritikus „az orosz élet enciklopédiájának" nevezte. Első hallásra meglepő a kijelentés, ám a történethez kapcsolódó rendkívül információgazdag szöveg hitelesíti az állítást. A 19. század első harmadának orosz valóságáról páratlanul gazdag kép tárul elénk. Megismerjük a nagyvárosi és falusi életet, az öltözködési és étkezési szokásokat, a mindennapokat és az ünnepeket. Szociografikus hűséggel jellemzi az író az egyes társadalmi rétegeket. Szót ejt az orosz oktatás és nevelés helyzetéről, beszámol az orosz színházi életről és a korabeli irodalmi vitákról. Kitér az orosz nyelv fejlesztésének lehetőségeire is. A verses regény középpontjában a szereplők, elsősorban Anyegin önkeresése áll. Alakjában Puskin az orosz irodalom egyik alapvető típusát - Turgenyev elnevezését használva -, a felesleges embert teremtette meg. Herzen, 19. századi esztéta és író szerint „Anyegin olyan ember, aki henyeségre, haszontalanságra ítéltetett, idegen mind családjában, mind hazájában, aki nem akar rosszat tenni, de képtelen jót tenni, így hát végül is nem csinál semmit, bár mindent megpróbál." Źrnyaltabb képet kaphatunk, ha Anyegin és a többi szereplő személyiségét a 20. században megjelenő szerepelmélet felől közelítjük meg. E felfogás szerint a személyiség kiteljesedését az énSzerep-Világ hármassága határozza meg. A kiteljesedés feltétele, hogy az én legbelső lényegéből fakadó Szerep-igény találkozzon a Világ által felkínált Szerep-lehetőséggel. A szerep meghatározó fogalom a műben, erre Puskin is utal: „S milyen szerepbe öltözik? / Harold vagy Melmoth lett a kóta? / Világpolgár vagy patrióta? / Quaker vagy álszenteskedő?" (VIII./8.) Az első és második fejezet mutatja be azokat a szerepeket, amelyeket a nagykorŁvá lett Anyeginnek kínál a korabeli Oroszország. A tizennyolc éves főhős mint dandy, arszlán lép elénk, napirendjének pontos ismertetésével mutat rá Puskin a választott életforma tartalmatlanságára és ürességére. Ezt követően Anyegin rövid ideig költő szeretne lenni, de önkritikusan belátja, hogy az íráshoz nincs tehetsége. Majd a könyvtárszoba magánya, a tudomány vonzza, ám ez

sem bizonyul járható Łtnak. A vidékre költözés rövid időre Łj lehetőséget kínál: az orosz irodalomból jól ismert reformer földbirtokos szerepét. A hiábavaló küzdelembe hamar belefárad. Marad a spleen, az életuntság és világfájdalom, végső soron a semmi. A regény tehát egyszerre mutatja föl Anyegin önkeresésének belső emberi gyengeségéből is fakadó meddő kísérleteit, s a 19. század első harmada orosz világának szűkös szereplehetőségeit. Ezt bizonyítja a mű erős irodalmisága is, hiszen a főszereplők kapcsán az elbeszélő mindig utal magatartásuk irodalmi mintáira. Ha nincs valódi szerep, az ember az irodalom által felkínált szerepbe menekül. Anyegin példaképe Byron; a romantikus angol költő portréja lóg szobája falán, s Childe Haroldtól veszi át a világuntságot. A felesleges ember veszélyessége nemcsak abban áll, hogy szétrombolja saját sorsát, hanem tönkreteszi környezetét is; a semmi felé haladó hős önkéntelenül magával rántja társait is. Lenszkij is irodalmi szerepet játszik. Schiller, Goethe, Kant az eszményképei. Larin sírjánál Sterne szentimentális Hamletjének pózában tetszeleg. A fiatalember költő. Puskin kétségek között hagyja olvasóját, vajon valóban tehetséges-e. Lelkesültsége, tisztasága, az eszményekért való rajongása révén rokonszenvessé válik Anyegin számára: romlatlan fiatal énjét látja benne, akinek lángoló életigenlése az élet nem ismeréséből, paradox módon életidegenségéből fakad. Ezt jelzi párválasztása, Olga iránt érzett szerelme is. Egyszer szembesül csupán a valósággal, mikor a párbaj előestéjén fölkeresi a lányt. Olga ugyanŁgy folytatja kapcsolatukat, mint előtte, s erre Lenszkij Łjra az idealizált szerelembe menekül. Szükségszerűen vetődik föl a kérdés: Anyegin miért vállalja a párbajt? A történet szintjén azért, mert nem akarja, hogy Zareckij, a cinikus párbajmester a szájára vegye, nem akar magyarázkodni. A Lenszkij halálát követő elbeszélői reflexiók, a mű világképének iránya más megvilágításba helyezik az eseményt. Párbaj csak egyenlő felek között jöhet létre. Ha Anyegin elutasítja barátja kihívását, az azt jelentené, hogy Lenszkijt még gyereknek tekinti, aki még nem szembesült az élettel. De ami rá vár - az anyegini életfelfogás logikájából következően -, az a szükségszerű kiábrándultság. Az Anyegin tehát egyfelől a byroni szabadságeszmény és cinizmus kritikája, másfelől azonban a romantikus illŁziókat, a naiv álmodozást is elveti. Az Anyegin szinte minden értelmezője egyetért azzal, hogy Tatjana az első igazi orosz nőtípus az irodalomban. Pedig talányos, nehezen megfejthető alak. Szerepet játszik ő is, kedvenc olvasmányai a szentimentalizmus alapművei. Richardsonért, Rousseau-ért, Goethe Wertherjéért rajong. Amikor Anyegint meglátja, azt találgatja, vajon a könyvekből megismert férfitípusokból melyikre hasonlít.

Legszemélyesebb tetteiben is mintákat követ. Híres levele nagy részét Rousseau —j Helo•se című művéből veszi. Anyegin ezt a szerepjátszást veszi észre, s tapasztalatai alapján, mindkettőjük érdekében elutasítja a lány szerelmét. Amit nem vesz, mert nem vehet észre, az Tatjana személyiségének másik oldala. Kötődik a falusi élet patriarkális egyszerűségéhez, vonzódik a természethez, szereti öreg dajkáját. Az irodalmi szerep eltakarja a férfi elől a harmóniateremtő Tatjanát. Ahhoz azonban, hogy a lány önmaga lehessen, le kell vetnie a szentimentalizmus álarcát. Az élet és irodalom szerepkínálataiból az életet kell választania. Asszonyként a méltóság lesz legfőbb tulajdonsága, s bár szereti Anyegint, elutasítja közeledését. Fölénye Anyeginnel szemben a világ elfogadásából fakad: az élet nem irodalom, és legfőképpen nem romantikus regény. A döntés felelősségét vállalni kell. Az Anyegin nemcsak a szereplők verses regénye, hanem az elbeszélőé is. A személyesség, a lirizáltság a romantika sajátja. Bár az egyes szám első személyű elbeszélő poétikai szempontból nem azonosítható a szerzővel, hiszen éppŁgy megalkotott alak, mint a többi szereplő, az egyszerűség kedvéért mi is - mint a szakirodalom - Puskint tételezzük fel mögötte. A műben található életrajzi utalások is erre engednek következtetni. Az elbeszélő - Puskin - számára a szabadság kérdése a legfontosabb probléma. Hol ironikusan utal száműzetésére („De észak rossz nekem, csak árt" I./2.), hol elégikus hangon hívja a szabadságot („Várlak, szabadság drága napja! / Jössz-e? Mikor jössz? - kérdezem" I./50.). A személyesség hatja át a hősökhöz való viszonyát is. Különbséget tesz Byron és saját művészete között. Míg az angol költő mindenkiben önmagát rajzolja meg, addig „Mindig megörvendek, ha látom, / hogy hősömtől különbözöm" (I./56.). Anyeginhez bonyolult érzelmi viszony fűzi. A fikció szerint személyesen is ismeri („Źlmodva Łgy lebegtük át / A zsenge ifjŁság korát" I./47.), aztán Anyegin vidékre utazása elválasztja őket egymástól. Anyegin és Tatjana viszonyában az elbeszélő egyértelműen a lány oldalán áll, s elítéli a férfit („Kedves Tatjana, szánva szánlak!" III./15.). Máskor nyíltan megvallja érzelmét („Tatjanát nagyon szeretem" IV./24.). Lenszkij lobogása is rokonszenves neki, de éppen az elbeszélő hívja fel a figyelmet ennek terméketlenségére. A valóság illŁzióját kelti, hogy az elbeszélő birtokában van Tatjana levele, melyet a lány franciául írt. Hosszas vívódás után a prózát versben fordítja le Puskin oroszra. De közvetlen kapcsolat teremtődik az olvasóval is. Az elbeszélő ironikus, önironikus csevegő hangnemben kommentálja az eseményeket, megszívlelendő tanácsokat ad, néhol mentegetőzik. Az Anyegin végül az Anyegin című verses regény regénye is. A mű olvasása közben állandóan arról értesülünk, hol tart Puskin regénye írásában („S már itt is van, leírva készen / Az első regényfejezet." I./60.). Visszautal művére („Regényem ezzel kezdtem el" I./52.), az írást néha megszakítja („Mi történt, most nem mondom el" III./41.),

máskor előre jelzi szándékát: „Most ötödik fejezetem / Kitérés nélkül vezetem." (V./40.). De tanŁi lehetünk annak is, hogyan változik, módosul az Anyegin műfaja, a lírai és epikus elemek viszonya. A byroni erősen lirizált verses epikai formától fokozatosan távolodik el Puskin, s célja a romantikus tŁlzásoktól megfosztott regény („Nem gaz bűnt festek szörnyű hűen / S nem mondok nektek rémmesét: / Orosz családok életét / S múltját festem le egyszerűen." III./13.). Az epikum felé való elmozdulást jelzi az ironikus invokáció is (VII./55.). A végső műfaji meghatározást az utolsó előtti strófában olvashatjuk: „szabad regény". A fogalom elsősorban alkotáslélektani szempontból érdekes. Arra utal, hogy hiába volt meg Puskin előzetes terve, vázlata alkotásáról, a regény - a modern esztétika kifejezését használva - írja önmagát. Viszonylag egyszerűen belátható, hogy a tizennégy soros Anyegin-strófa megköveteli adott helyen a rímeket („Az ősz csikorgó fagyba fordul, A dér ezüstös takaró É / (Most azt várod rímemre: zordul: / Itt van, ni, kapd el, olvasó!)" IV./42.). De egy idő után az alkotói szándéktól függetlenül önálló életet élnek a szereplők is. Egy anekdota szerint Puskin így fakadt ki barátjának: „Képzeld, milyen tréfát űzött velem az én Tatjanám! Férjhez ment! Ezt semmiképp sem vártam volna tőle." Puskin a személyesség és a szereplőkhöz fűződő viszonya ellenére is kívülálló: a szereplők sorsát nem alakítja, hanem rögzíti. A mű töredékessége kapcsán Puskin is utal a cenzúrára. De nem hanyagolható el a romantika esztétikájának töredékkultusza sem, mely éppen a tökéletesség iránti igényből és annak elérhetetlenségéből fakad. éppen a töredékesség tükrözi a mű alkotásának bonyolult folyamatát. Vannak részek, melyekkel elégedetlen az alkotó (erre utalnak a megírt, de kihagyott strófák), s vannak részek, melyek megírhatatlanok, tŁl vannak a művészet lehetőségein. Az Anyegin jellegzetesen orosz mű, hőseivel együtt azonban része már a magyar kultŁrának és közgondolkodásnak is. Ezt jelzi három, szinte egyenértékű kiváló fordítása: Bérczy Károlyé (1866.), Źprily Lajosé (1953.), Galgóczy Źrpádé (1992.). Az idézeteket Źprily munkájából vettük.

V™R™SMARTY MIHŹLY Csongor és Tünde (1830)

a világ urától Tünde megkapja a lehetőséget: ha lemond a halhatatlanságról. (Mitologikus téma. A férfiak a Hajnal birodalmában találkoznak a lefátyolozott hölgyekkel. de a történet egyik tanulsága szerint csak az állhatatos. ill.) Végül a szerelem révbe ér. percekkel később megbizonyosodik róla). Délben a Tündének szóló engedély szerint egy órát eltölthetnének együtt.. de boldog életet élhet. Tünde odaadóan szereti Csongort. A szerelmesek kezdik sejteni. a Hajnal birodalmában (Ilmával . Egyik forrása Gyergyai Albertnek a História egy Źrgirus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról c. századi széphistóriánk színpadi változata? A Csongor és Tünde különös színmű a boldogságkeresésről. akkor földi asszonyként rövid. de azok nem szólhatnak őhozzájuk.. Csongor és Tünde az első perctől kezdve szereti egymást. de gyanŁtlanul hisznek egy jóskŁt jövendőmondásának (ami szintén Mirigy ármánya). ismét: Gilgames-eposz!). műve volt. Ez a műve még a legelsők egyike. a boszorkány altatóporának hatására). hogy Tünde az (igaz. Az éj asszonyától. a szülei kertjében viszont egy aranyalmát termő fát talál . Végül az utolsó jelenetekben már feladja a harcot. bár nem tudja. Gilgames. de Csongor csupán esendő és gyarló földi ember. hogy ártó erők gördítenek minduntalan akadályt a szerelmük elé. Hősünknek Tünde az álmai netovábbja. hanem Csongor Łrfi. A fiataloknak próbatételek során kell keresztüljutniuk. Ledér csábításának nem enged.ezzel indul a mű. és csak reggel válthatnak néhány szót: eszerint Tünde Tündérhonban lelhető fel. de tehetetlen a varázslattal szemben (Tünde érkezésekor az első felvonásban. klasszikus értékűnek bizonyult. sok drámát írt a felpezsdülőben lévő magyar színházi élet számára. Tünde és annak Ilma nevű szolgálója (Balga földi felesége) után. de Csongor elalszik. Többször virrasztania kellene (vö. teljesen reményvesztve érkezik vissza a szülői kertbe. Akhilleusz történetében.. Tünde. de a jóskŁtból előlebegő leányalakot (varázserő hatására) megintcsak követnie kell. A hűség próbáját sem állja ki tökéletesen: a lefátyolozott nőalaknak szerelmi vallomást tesz. Mirigy kertjében délben a harmadikban). hűséges szeretők nyerhetik el a boldogságot. A hős a hozzá szegődő Balga társaságában egy kalandos.jöttem vagy csak álmodám? (CSONGOR MONDATA A MB§L) Romantikus mesedráma vagy tündérjáték? Źlomképekből szerkesztett színdarab. Szerzőnk a reformkori nemzeti kultŁra vezéregyénisége volt. aki a boldogságot korábban hiába kereste szerte a világon. hogy szerelmük beteljesedjék. de ekkor Csongor ismét bűbájos álomba esik (Mirigy. ld. Csongor hűséget fogad Tündének. éjszaka megjelenik a fa ültetője. A főhős Vörösmartynál már nem királyfi. bölcseleti dráma vagy egy XVI. noha csupán egynapos körutat jár be.

és átveszi sorsuk irányítását. Ilma mondja. Kettejük közül . mint említettük. „rejtékeny álom. Csongor a „dicsőt.áldozatot kell hoznia." Az egész kétszintű cselekménysorra érvényes Balga mondata: „Míg te égen. csalfa .). egy lehetséges értelmezés szerint Tünde épp Csongor tündéri képzeteinek megtestesülése. aki (minthogy Csongor gyarló földi emberként immár tehetetlen) tündéri hatalmát még utoljára felhasználva elébe fog menni a záró felvonásban a reményt vesztett Csongornak („Źlljon Łjlag e helyen.a mű Łjabb fontos tanulságaként. hogy fel kell adnia „kór eszének álmait". a természetfeletti (pokolbeli) erők méltó ellenfele. Elérhetetlen. Csongor csaknem mindig „csalfa. Végül is ő lesz az. Ennek oka belátható. Csongor légies szerelemvágya Tündére találva lobban fel. Az eszményi szerelem azonban a valóságban csak szenvelgést. „még ma láthatsz" holdkelte után stb. tündér. és ezek az ideák testesülnek majd meg Tündében („Ah. épp Tünde teszi az első konkrét lépéseket Csongor felé. ha észrevesszük: a drámaiság alaptényezője. A kopárnak bámulandó Dísze"). tünde. Balga viszont így szól: „Böske nyomdokát csapászom. „olthatatlan szomj" vezérli. hogy Tünde az égben született. A légies eszményvilág és a kézzelfogható valóság szembenállásával kapcsolatos az egyik leggyakoribb motívumcsoport: a látszat. hanem épp ezek egymásra utaltságát sugalmazza . elvont célokat keresett. ez a mű egyik fő tanítása. nevezetesen az eszmények és a valóság éles szembenállása. ezekből következően a bizonytalanság állapota. A Csongor és Tünde fő forrása. Csak akkor lehet boldog. tehetetlenséget okoz. de „Csongor Łrfi keblén virradott meg". az égi szépet" kutatta mindezidáig. csillagon ™ssze-vissza nyargalóztál. A tetőponton ennek az egyoldalŁ idealizmusnak és szentimentalizmusnak az áldozataként bŁsong reményt vesztve. Ehhez viszont . és az eszményeit a földi realitásokhoz kell közelítenie." A két pár sorspárhuzama nem az idealizmus és a gyakorlatiasság szembenállását.ő lesz végül is a drámában győztes hős. kit szívdobogva Vártam annyi hajnalon?"). Csongor „Tündérhonban üdlakig" szeretne eljutni. tán ez. játszi kép" után fut. a káprázat. Addig én kordélyomon Jöttem itt a vert uton.együtt) kiállja a hallgatás próbáját. § közli Csongorral mindig a következő lehetőséget („még egy delem van". amikor belátja. ő ülteti az almafát („šltetém a szerelemnek A gyönyörfa sarjadékát"). a varázslat jelenségsora. csalfa cél!"). A sokáig jóformán csak ábrándokat kergető Csongorral (és Tündével) szemben Balga (és Ilma) már kezdettől a földön jár. a konfliktus fogja össze a Vörösmarty-mű motívumait. a „beteg szív régi bŁja" vesz erőt rajta („Elérhetetlen vágy az emberé. Csongornak már csak a vallomást kell megtennie a legutolsó jelenetben.Csongor földi szerelméért cserébe . Mirigy legyőzője. epikai mű.tündérvolta miatt . Vörösmarty azonban drámát formál a történetből.

Balgát oszlopnak nézik az ördögfiak. a megesett lányt Mirigy szende teremtésnek maszkírozza.„ne higyj az ál sugárnak"). Valamennyien a saját csalóka képzeteink áldozatai vagyunk? TŁl azon. Mirigy kővé változik. az ártó boszorkánynak a mesterkedése. Maga Csongor is becsapja a manókat a varázsszerekért. a vígjátéki jelleg ellenére. a 2666. de a jövendőmondást Mirigy meghamisítja. Balga betegnek tetteti magát. Tünde és Ilma fátyol mögé rejtőzik. Fantasztikus és mesebeli motívumok keverednek komikus mozzanatokkal. hanem önmagunkban. Az éj királynőjének monológja azonban egyértelműen reménytelenséget sugároz.2721. Ledért. A sors labirintusában. Mirigy „tiszta özvegy képiben" él egy kis házban a IV. a bizalom lehet az ember támasza. aki viszont egy rozzant karosszéket öleltet meg Balgával.jóslat" mutat neki tévutat. Balgát pedig „egy palack bor és sült galamb" . modern filozófiai elemeket is tartalmazó betétköltemény. ezek az eszközök ugyanakkor az emberi korlátok varázslatos átlépéséhez kellenek neki (hogy a „gyors gondolat" módján közlekedhessék). Az ember szerepének kijelölésében . sorban) kozmogónikus mítosz. felvonás elején. így felismerhetetlenek szerelmeseik számára. Csongornak (és a többi szerelmesnek is) a hűség próbáit kell kiállnia. a kezdőképhez tér vissza a zárójelenet stb. az élet tényeivel való szembenézés. hogy a manók hajlandók legyenek őt a kordélyban hŁzni. a körforgás ily módon a pesszimisztikus világkép jele.azaz mindkettőjüket a legfőbb álmuk szimbóluma. és Ilmához is így közeledik (itt a legközvetlenebb a kapcsolat Shakespeare Szentivánéji álom c. így egy időre félrevezeti a szerelmeseket. de értelmezhető Łgy is. hová vesz nézeted?" . Az előrejutást egyébként a mű eseménysora is tagadja: a vándorok is visszatérnek. A visszatérés. ugyanakkor pedig eszményeink megőrzése azért is szükséges. komor. az V. felvonás idején. hogy a káprázatnak és csalárdságnak ez a sokasága a helyzetkomikum megannyi lehetőségét nyŁjtja a színpadon. Továbbá arról is. A jóskŁttól egy „lebegő leányalak" vezeti el Csongort egészen a záróképig. hogy az ifjŁ minden korábbi mulasztása egyedül Mirigynek. Monológszerű szövege (Tünde és Ilma jelenlétében. a látszatokból összeálló világban csak a hűség. A józan gyakorlatiasság. a legfontosabb érték. de a világon az éj bŁs asszonya uralkodik. Tündéék és Csongor jóslatot kérnek a kŁtnál. darabjával). amely szerint a fejlődés csak látszólagos. a mű értékrendjének megtalálásához is elvezet. illetve elkomoruló. mert a Csongor és Tünde világképe. nem a tündérmesékben vagy a romantikus kalandsorozatban kell keresnünk. ez a tanítás felismerhetően A merengőhöz c. és Tünde is csak akkor vállalja szerelmese mellett a földi életet. Tünde bölcsen szól a kŁtjelenet után Ilmának („Mondd. amikor meggyőződik Csongor állhatatosságáról. Körforgásszerű történelemképet ad. Kurrah Balga képét veszi fel. hogy a boldogságot nem másutt. későbbi (1843-as) Vörösmarty-vers csírája.

mint Az emberek c. Csongornak ez a mondata is: „jöttem vagy csak álmodám"? Tündérjáték nézői (vagy olvasói) vagyunk csupán. Dimitri boltos zsáneralak. a fő ellenlábas. Böske-Ilma modora is kedvesen bárdolatlan. míg Tünde eleinte sokszor szenveleg. Mint sötétben a szemek" stb. gonosz boszorkány lesz belőle. az éj rideg és szomorŁ [É]" A szerelem. a dráma világa csak a játékos költői fantázia terméke. A szövegben a szerző tudatosan törekszik a figurák karakteres megszólaltatására. kedves. Sokrétűen színes figura Mirigy. ébren maga van csak az egy szerelem.Mirigy tevékenységének köre az ő számukra elviselhetetlen. Ledér élettörténete is a vígjáték realista mozzanataihoz tartozik. a szem hasonlatánál (a 2626.csaknem olyan szélsőségesen pesszimista. Rendkívül gazdag. Vörösmarty a három ördögfiókát is mesefiguraként iktatja a drámává formált széphistóriába: hol Mirigyet segítik. sortól: „Ah. össze szeretné hozni őt a birtok Łrfijával. a szív is Łgy nyílik meg.). de élénkségük. kétütemű trochaikus lejtéstől). Csongor boldogságkereséséhez is párhuzamot és ellenpontot szolgáltatnak. önmagába visszatérő jellegét. csupán menedék lehet: „Jőj. örülni az éjbe velem. Zsoltárszövegre épül pl. Betétverse népdal. sok forrásból táplálkozik tehát Vörösmarty stílusa. A hangnem is gyakorta változik. Csongor és Balga eltérő stílusára már láttunk példákat. Mellettük (a gazdagság. ártó negatív hőssé válik. A három allegorikus epizódszereplőt (a kalmár. a hatalom és az öncélŁ tudóskodás képviselői mellett) látjuk negyedik tévŁtként az ábrándozó szerelem hiábavalóságát. A mű szerkezete látszólagos bonyolultsága ellenére rendkívül . Amikor a lányát elveszti (az ördögfiókák megeszik). (1846os) Vörösmarty-költemény. világképének egésze pedig csaknem annyira leverő. Visszatérésük és csődjük növeli az egész cselekménysor fejlődést tagadó. akinek a vígjáték törvényei szerint el kell buknia. finoman lírai pl. EllensŁlyozó lehet pl. pajkosságuk sokhelyütt ellensŁlyozza a szerelmi álmodozást vagy a komor bölcselkedést.). rövid felbukkanása humoros színfoltot jelent. Csongorral. hol a szerelmeseket. a fejedelem és a tudós figuráját) is Vörösmarty emelte a mesébe: a követhetetlen élettörekvéseket jelképezi velük. mint pl. a „fő kincs" így már sokat veszít jelentőségéből. A már említett betétszövegeket ritmikai váltás is kiemeli (eltérés a bimetrikus. a földön ők elpusztulnak . Férjhez adandó lánya van.2782. de a főszálhoz. Csongor egy mondata („Forrás után a szarvasnő eped" . Ezt a távlattalanságot a Csongor és Tünde záróképének happy endjében már hajlamosak vagyunk elfelejteni. ezért illeszti a költő a befejező sorokat a szerelmesek vallomásához: „éjfél van." Mindezek a sötét tónusok sokszor eltűnnek a mű igen gazdag motívumvilágában. A nemtők a lég kicsiny szellemei. az l850-es Előszóé.

a visszatérő Csongort „szabad tér. honfoglalás előtti magyar kultŁra néhány eleme is felbukkan./1. § hidegen elemzi a betegséget és . elvadult kert" fogadja (V. A „sík mező" és „a hármas Łt vidéke" (az I. felvonás második jelenetében). Ez korszerű téma. jeleneteik beállításában. sőt romantikusÉ De Stendhal nem a téma lírai oldalát fogja meg. Témája a nagyravágyás. A szerelmi boldogság szimbólumaként szereplő „almafa" pl. STENDHAL Vörös és fekete (1830) [Stendhal] minden figyelmét alakjainak lelkére fordította. illetve „az éj birodalmában" (V. az ősi. A „kert" motívuma elsősorban biblikus tartalmakat hordoz. bölcseleti tartalma révén a Fausthoz kapcsolható drámai költemény.tervszerű. sor). dramatizált népmesének vagy vígjátéknak is. az antik mitológia stb. A kezdő és a zárójelenet színhelye a „kert".). sőt szimmetrikus. az Ezeregyéjszaka mesevilága. a magyar hiedelemvilág és népmesekincs./3. Balga .). A mű motívumai között azonban pl. azaz Vörösmarty szóhasználatát értelmezve a régi magyar kor. hogy „pór kezek kötözzék meg" (3411. a kiinduló jelenet helyszínének is az ellenpontja. Műfaja pontosan és kizárólagos érvénnyel megadhatatlan. jelenet és a II.) játszódik. amely így Csongorék kertjének. felvonás áll a mű cselekményidejének tengelyében (ez a délben történtek időszaka). nem csupán a szerelmespárok jellemében. a szimmetrikus középpontban épp „Mirigy kertje" áll. ebből kilépve egy teljes napnyi idő telik el. A párhuzamos és ellentétező szerkesztés tehát a színhelyek kialakításában és sorrendjében is megfigyelhető. Shakespeare-től elsősorban a Szentivánéji álom.mielőtt Csongor szolgálatába lépett . amely a világ szintjeit kapcsolja össze. kapcsolatot tart az ősi magyar hiedelemvilág „világfájával". A színhely Mirigy lakóhelye. Goethe Faustja (mint műfaji előkép). A középen elhelyezkedő teljes IV./2. a német kultŁra több más alkotása. Az ezeken belül közrefogott jelenetpár „a Hajnal palotájában" (III. sőt a rituális misztériumjátékokhoz is hasonlatos.telkes jobbágy volt. nevezhető mesejátéknak. felvonás színhelye) is ismétlődik (az V. A mű cselekményének ideje az eredeti címlap tanŁsága szerint „a pogány kunok ideje". Vörösmarty forrásai: Gyergyai Albert már említett széphistórája. Korjelző Csongor nemesi büszkesége is: a hős méltatlankodva tiltakozik az ellen.

miközben mindenekelőtt egy „szegény jurai ács" fiának története. illŁzióikat vesztik. és Stendhal pontosan ennek a társadalomnak és nem Julien Sorelnek a perét folytatja le előttünk" (Aragon).következményeit. Julien végső ítélete szerint Valenod. nála „százszor ártalmasabb a társadalomra". becsvágyó fiatalemberek . a vidéki polgárság nagyzási mániáját). a színlelés elsajátítása éppŁgy szükséges. a szeminaristák képmutatását. amilyenek ezek a fegyencek [É] . a feketét magára ölteni".maga Stendhal is „egyetlen embert tart tiszteletben: Napóleont" (Friedell). ("Ha nem téveszt meg annyira a külső ragyogás. A katonai érvényesülés lehetősége odalett. aki egy adott társadalom gyümölcse. vagy olyan ügyes gazemberek. hogy a realista regény egyik őse lett a francia irodalomban. a Vörös és feketének ötletét több Łjsághírből meríti. a törtető középszerűségben az érvényesüléshez a hazugság. mely az ő osztályabeli sarjnak magas polcokat ígérhetÉ Az ő szemináriumának falai közül indul Łtjára az Łj Regény is. legfontosabb nyersanyagát.vagyon és összeköttetések híján . hogy Párizs szalonjaiban vagy olyan becsületes emberek mozognak. II. Az író Łgy fest tipikus rajzot egy szerencsétlen korszakban induló ifjŁság életéről. Ťgy a mű. az egyházi karrier Łtja maradt. A kicsinyes. mint a jó modoré. csak a papi pálya. hogy bemutatja az arisztokrácia-egyház-polgárság köreinek lezüllését (az igazságszolgáltatás gépezetét. a divatos öltözködésé. A Napóleon-mítosz nemcsak a karrierista fiatalokra hatott . aki. aki elindul meghódítani a világotÉ Bizonyos. mint az apám.a színlelés problematikájának felhasználásával . Ez a sápadt és nagyralátó kispap. a „korcs. egy falusi nevelő bosszŁtörténetét. a főrendi társaság tagjainak szalonéletét. alcíme ezért „krónika 1830-ból". (BABITS) Stendhal kései remekművének.9.Julien Sorel analitikus karrierregényében a francia restauráció utolsó éveit is ábrázolja. oly józansággal. unalmas században" a hősiességre vágyó hősök kiábrándulnak a fényes karrier helyett csak intrikát és gáláns kalandokat kínáló korszakból („Mi lenne ma Dantonból a Valenod-k és a de Rénalok századában? Még főügyészhelyettes sem!". szerencséje kápráztatta el. hogy Balzac Rastignacjának Julien Sorel az őse. a mű mottóját) . aki „már nem felelős a tetteiért. a kinevezések menetét. polgári világban. észrevehettem volna. miután nem lehetett tábornok a csatamezőkön. Julien. kénytelen a „század öltözékét. A forradalom utáni első nemzedék fiataljait Napóleon alakja. kiszélesíti: társadalmi és pszichológiai magyarázatot ad a gyilkossági kísérlet elkövetésére. egyben olyan Tartuffe sorsa is. Az igazság elérésére szenvedélyesen törekvő író (l. bukása után az alulról felemelkedni szándékozó. Nála jelenik meg először az ifjŁ törtető mindig érdekes alakja. aki okos számítással választotta ki az egyetlen pályát.reményeiket.). aki elítélte.

Taine tömör cselekmény-összefoglalása szerint: „Julien szegény. II. választásainak sora alakítja a cselekményt. epizódok. és elcsábítja ennek feleségét. „Mindegyik fejezet olyan parancsoló szükségszerűséggel következik. a halál gondolatát" (II. „Betölti a vad vágyakozás". kivégzéséről és a vérnek tűnő szenteltvíz jósjele. de miközben Stendhal végig 1830-ról beszél. ill.Ha esküdtek. Az expozíció . egy miniszteri tárca megszerzéséről vagy elvesztéséről. A képzeletbeli „költött" kisvárosból. és sohasem próbálta elhessegetni magától a legnagyobb szerencsétlenséget.") Próbatételek elé állítják .Julien „egész élete előkészület volt egy szerencsétlenségre. aztán életŁtját szülővárosában fejezi be. kitérők. a szalonok becsületes lovagjai rögtön ugyanazokra a bűnökre vetemednek. De Rénalnénak egy levele cselszövő hipokritának festi le. A cselekményidő a konkrét. kedvenc barlangja lesz végső nyughelye. halálra ítélik és kivégzik. paraszti származásŁ fiŁ. és papnövendéknek megy.35. várakoztató feszültségkeltő elemektől mentesen. leírások nélkül. adott jelen történelmi idejéhez kötött.után Julien életŁtja. mint amiket ez a két fegyenc az ebédért követett el".).) Julien Sorel franciaországi körŁtja során jut ezekre a végkövetkeztetésekre. hogy Napóleon marsallja lehessen és elhatározza. hogy „még csak 22 éves".). fiatalkori „alvó"-bŁvóhelye. I." A lineáris cselekmény a központi hős egy szálon futó sorsát követi. még nincs 19 éves. Szimmetrikus kerethelyszín a verriŹres-i templom is: a sejtető előjelek (a baljós Łjságcikk-foszlány L. „feltörni" akar. de aki tŁlságosan későn jött. akit vérmérséklete fényes pályára szólítana. és még a legfontosabb jelenetekben sem ad mindenre magyarázatot az író. Julien dühében kétszer rálő pisztolyával. miután végigjárja a társadalom különböző rétegeit.36. VerriŹres-ből BesanŤonba. hogy a sekrestyén keresztül tör magának utat. aki feleségül akar menni hozzá. az események majdnem öt évet fognak át Julien Sorel életéből. mert már-már összeroskadt az éhségtől.44. a végzetes lövés eldördülésének (II.44. J. de nem teljesen zárt az eseménysor láncolata. (Amikor de Rénalékhoz szegődik.) helyszíne . Az igazgató titkári állást szerez neki de la Mole márkinál Párizsban. 14 hónapot tölt a besanŤoni szemináriumban. aki [É] lopott.-A.) H. Amikor kitudódik a dolog. hogy karriert csinálhasson. Julien. II. házitanító lesz egy Franche-Comté-i nemesnél. a mű végén pedig: ő „is 23 évesen" hal meg.ilyenek a . de Rénalnál. a dühöngő márkinak odaveti.5. Hamarosan nagyvilági emberré válik és szeretőjévé teszi de la Mole kisasszonyt. elhagyja a házat.VerriŹres világának bemutatása . majd Párizsba kerül. gőgösen elítélik a tolvajt. felismeri a felemelkedés egyetlen Łtját: „Papnak kell lennem és képmutatóskodnom kell!" (Zola szerint Julien „rendkívüli képességekkel megáldott fiatalember. hogy mindegyiket az elsőnek érezzük" (Charles du Bos). De ha valami nagy dologról van szó. a plébános latinra tanítja.

és ezután de Fervaques marsallné megkísértése. Már nyugodtan gondolkodhat: nem kell állandó készenlétben döntenie. utolsó képmutató példaképként. hogy . a valós karrier Łtja . mert „nem zavarja többé a nagyravágyás". később tudatos harcot folytat a társadalom ellen. a házasság kitűzése. mélypontok és tetőpontok váltakoznak sorsában. lépten-nyomon döntenie kell („mint Herkules.Julien tehetségével nyerte el de la Mole bizalmát -. aki őt magát szerette: Fouquét és de Rénalnét . Majdnem négy fejezet az összeesküvés története. De Rénalné levele után Julien. idegesíti. Mathilde már terhére van.szerepei helyett . a kivégzés gyors egymásutániságban következik. de (de Rénalné leleplező levele után) már hagyja. mert erről hirtelen Korasoff tanácsaira tér át az író . küldetés az összeesküvők megbízásából -. Mathilde terhessége. a visszahozhatatlan . cselekednie. Julien eleve (szándékosan) Tartuffe-ként lép színre (önbüntetésül két hónapig felkötött karral jár. ő is válaszŁtra került. ha kell. ki tudom választani a század egyenruháját" . mint bármikor életében". hogy az olvasó Julien pártjára álljon. azután ítélkezik saját maga felett.az elmŁlás és a halálközelség tudatosítja benne a valódi értékeket: az igazi szerelmet. akit társadalmi helyzete kényszerít szerepére (de Rénal eszén azért könnyen tŁljár). a börtön. ekkor fordul meg a regény" (Aragon). (Stendhal eléri. sem magánéleti vágyaival. mint ők. de Stendhal két Orgont is ad mellé: de Rénalt és de la Mole-t. hanem a jómóddal járó középszerűség és ifjŁsága hősi álmai között kellett választania"). irtózattal beszél Napóleonról is.Julien egyik példaképe éppen a („fellépésének" gyakorlása közben ironikusan megjelenített) fiatal agde-i püspök -.) A kirekesztettség érzése végre nyugalmat hoz: a börtöncellában Julien tisztázza magában kapcsolatait. ekkor egészen felgyorsul a mű tempója.valódi személyisége nyilatkozzék meg. mert nemes jellem. Mégis beteljesülhetne karrier-története („Mindent magamnak köszönhetek!"). a besanŤoni összeütközésekből pedig éppen Pirard menekíti de la Mole titkárának. hanem a társadalom lepleződik le. A papi szeminárium lenne a felemelkedés. de a papi pályát nem tudja összeegyeztetni sem a napóleoni mítosszal. Pártfogói ajánlásokkal még kudarchelyzeteiből is egyre feljebb jut: Elisa árulása után.ekkor Julien idéz is MoliŹre Tartuffe-jéből. sikerek és veszélyhelyzetek. amikor el kell tűnnie. és valójában nem ő. másrészt „csukló a mű két szárnya között. büntetése tŁlzott és igazságtalan. még egyetlen barátjának is hazudik papi elhivatottságáról). a tárgyalás. ez egyrészt fontos eleme a pszichológiai kibontakozásnak is . még Jágót idézi Mathilde-nak. de nem a bűn és az erény. ismerősei között összesen két embert talál. VerriŹresben még öntudatlan. Chélan abbé Pirard-hoz ajánlja.„memoriterek": Biblia-mondás. majd (a kifejtetlen mozzanatok után) Łjra lelassul a ritmus a börtönben. „A halál árnyékában becsületesebb lett. a de la Mole családba már így kerül be („sátáni vigyorral biztatta magát: okosabb vagyok.

Mathilde féktelen.) „A legizzóbb pillanatokban is csak saját magukra képesek gondolni. a névtelen levél) befolyásolható és vakbuzgó lesz (l.a stendhali lélektani regényforma egyik meghatározó közlésformája ezért a belső monológ. amilyenben Julien volt néhány nappal ezelőttÇ és fordítva. verriŹres-i napokat. amilyennek ehhez a szakmához lennie kell" (Friedell). epizodikusan bukkannak elő. Rettegnek a visszautasítástól.neki a cinquecento az eszménye -. „nem volt képmutató". II. „kedvét leli abban. az aprólékos. („Itt fekszik a gőgös a lábam előtt". a szerelemtől leleményessé váló asszony (l. Julien elleni levél). az önmegvalósítás vágya és az erkölcsi szenvedélyesség hajtja őt magát és figuráit is. Számára a tudati. A fontos szereplők elemzik saját cselekedeteiket. zseniális élve-boncnok.vergy-i . a segítőkész fakereskedő a zárlatra szinte hőssé emelkedik. Szerelmi kapcsolataiban Julien célja a kezdetben fennálló hierarchikus viszony megszüntetése. egymás iránti érdeklődésük alapja éppen lázadó hajlamuk. mit érez a másik. hová juthatott volna Julien a kisvárosi körülmények között. dacosak. Innen a csodálatos. A szelíd. gyűlölik magukat is. visszatérő motívumok. du Bos). érzelmeiben következetlen jellem. gŁnyosan) bírálják magukat . (keményen. A megjelenő két típus közül az „egyszerű.„büszkeségének állandóan szüksége volt közönségre" . az Łrhatnámság példázata. milyen szikrák csapnak ki belőlük" (Ch. Rájön. ahol Stendhal azt mondja: ČMathilde éppolyan lelkiállapotba került. Julien egyetlen barátja. Julien. Stendhal „egyike a lélekelemzés legfinomabb és legérettebb mestereinek. Fouqué. imádatuk leghevesebb pillanataiban sem gondolnak arra. szenvedélyes . § is a vágyott mŁltat ütközteti az unalmas jelennel . mert vonzódnak a másikhoz. nem szerelmet. hogy lássa. A Valenod-de Rénal vetélkedés nemcsak a látszatoknak élő. olyan hideg és olyan kegyetlen is.19. de Rénalné. Találkozásaik összecsapások. inkább diadalt éreznek. romantikus jellemeit valós körülmények között szembesíti a realitással. Stendhal csodálja az erős egyéniségeket. részletes jellemzés fontosabb a mozgalmas cselekménynél. hogy a szerelem még legteljesebb önzetlensége óráiban is csak tovább mélyíti s egy árnyalattal még jobban érezhetővé teszi a lélek magányosságát" (Ch. Mathilde teljes meghódítása. Kalandos lelkű. Mathilde-nak pedig csak saját álmai és szeszélyei megvalósulását jelentette. hogy de Rénalné mindennél fontosabb számára. önmagáért szereti a fiŁt. érzelmi mechanizmusok analízise. azaz „legyőzése" is csak a . azok a részletek. kisszerű vidéki féltékenykedés és a sznobéria. A mellékszereplők látszólag alkalomszerűen. reakcióikat. de őszintén. du Bos).energikus. A stendhali hősöknek olyan mélysége van. tiszta lélek". érzékeny. de a szegényház-igazgató felfelé ívelő pályája azt is mutatja. mint ahogyan két kovakövet üt össze egymással valaki. hogy folyvást ütköztesse hőseit. a gyóntatója sugalmazására írt.

de sohasem vigyázott a részletekre" (I. „komplikált és paradox" jellem. ami ijesztő!" Minden elképzelést tŁlteljesíthetne felmerülő érvényesülési lehetőségeivel: Korasoff herceg felajánlja unokatestvérének. Mivel Stendhal Julien gondolatainak mindig két oldalát láttatja (a képmutatás mellett őszinte vívódását).). machiavellisztikus jelszavakat hangoztat.„Makacsul ragaszkodott Don Juan szerepéhez".33.az önfeledtségre képtelen. valódi énjét. ami lejátszódik benne. „naplót kell vezetnem az ostromról" stb. Mindhárom pártfogója („apahelyettese") tudja. Céltudatosságát. Bonapartista és jakobinus eszmények lelkesítik.26. tetteinek megtervezettségét a katonai élet kifejezéseinek sokasága jelzi: „feladatot teljesített. ellentétük kibékíthetetlen. aki. hogy különleges. hogy apjához fűződő viszonya nem változhat. félénk és gőgös. Julien Sorel lélekrajza kivételesen árnyalt. hősi feladatot". és beleegyezik a mésalliance-ba (így de Croisenois márki helyett a parasztfiŁ vehetné feleségül a gőgös Mathilde-ot.). „a lenézés ellen fellázad" (de la Mole). „jól játszottam a szerepemet" .). eszményeit leplezi hipokrízisével. hogy van benne valami.24). egy gazdag moszkvai örökösnőnek a kezét (II. de a de la Mole-ok által is felvetett) ötlete. Fouqué ajánlatát is). a kockázatot (l. mert nyíltan már nem elégítheti ki becsvágyát. Keretként ismétlődő jelenet jelzi. „részletes haditervet dolgozott ki". Más perspektívában gondolkodik. keresi a kiélezett szituációkat. „megnyertem egy csatát". a márki (kényszerhelyzetében) viszont nemessé (de la Vernaye) és huszárhadnaggyá teszi. emberi méltóságát a szinte önként vállalt halállal szerzi . akarja az eszközöket is!") „Majdnem mindennap vihar tombol benne". elutasítja a kompromisszumokat (Elisát is. bizalmatlan és betegesen gyanakvó (Mathilde levelének másolatát a biztonság kedvéért elküldi Fouquénak. de félelmetes alak: Chélan plébános Julien jellemében „sötét erőt" lát. becsvágyó és „érzékeny.féltékennyé-tevés klasszikus módszerével (a de Fervaques marsallnénak másolt levelek segítségével) történhet meg. „ami sérti a közönségeseket". a képmutatásba és a legbonyolultabb cselszövésekbe veti magát" (Zola).). „fegyverre!". Pirard abbé Łgy fogalmaz. így nem teljesen váratlan a fordulat: Julien szabad akar maradni. „örökösen színlel". szerinte a fiŁ „nem ismeri a mérsékletet". mint verriŹres-i környezete. párbaj. tehetséges. de Fervaques-né püspöki helynökséget szán neki (II. stb.29. Ebben az állandó szerepkényszerben . meg is tetszik neki törvénytelen származásának (de Beauvoisis lovagtól származó. („Aki akarja a célt. létra). taktikázását. akik között élt". „életének döntő lépéseit mindig okosan kiszámította. sőt már-már zseniálisÉ de lappang benne valami. de la Mole márki szerint „különlegesen tehetséges fiatalemberÉ vakmerő. „Megvetette azokat az embereket. gyöngéd természet. visszafojtja érzéseit. Sértődötten szenved kisebbségi érzéseitől. állandóan számot ad arról. II.

szeretjük Mathilde-ot". minden sikerét az Łri osztály fölött aratott diadalnak érzi. -. dísztelen.szinte közönyösen lemond fényesnek ígérkező karrierjéről. előadásmódja szinte rögtönzésszerű. A művet Illés Endre fordította. A szöveg egészét ismétlődő szimbolikus motívumok hatják át: a lennfönn társadalmi ellentét képileg is gyakran megjelenik (sokszor elemzett jelenet Julien első feltűnése a magasban.Chélan jóslatával ellentétben („a hatalmasoknak fogsz udvarolni") . magyarázza. aki a tükröt viszi? a tükör pocsolyát mutat. „Źllandóan tudatában van plebejus voltának.„kritikai realistaként" áll a romantika kellős közepén.19. baljós (elő)jel. és maguk a tükröt vádolják! Vádolják inkább a pocsolyás utatÉ". ez realizmus"(Aragon). hogy Julien életének erről a szakaszáról csak kevés világos és pontos részletet mondunk el"). mint a tükör .„és maguk erkölcstelenséggel vádolják azt az embert.44. II. De hiába szeretné elhitetni.vissza. hogy a valóságot Łgy adja vissza. Źt kellett mennie a csődbejutáson [É] kellett félretaposott cipőben járnia Párizs kövezetén. A színszimbolikát is tŁlzott egyszerűsítés volna csak a katonai és papi pályára vonatkoztatni: mindkét szín a végzetet sejteti. hogy megismerje az élet nyomorŁságait.romantikus jellemeivel és hatáseszközeivel is . bírálja a valóságot.). 'a vörös' a végig kísértő. melyet meg kell változtatni. politikai vádbeszéde a „gyökértelen zendülő vallomása". a visszatérő „létra" pedig hódításainak tárgyiasult szimbóluma: gyanakvását és félelmeit legyőzve egy szintre kerülhet a társadalmilag felette álló nőkkel). „az öngyilkosság valamiféle változatát választja" (Frilair abbé. mert ő „senki". A bíróság előtt vádbeszédet mond a romlott társadalomról. és lábra állíthassa . néha közvetlenül az olvasóhoz fordul („Megvalljuk. Stendhal részletező leírásoktól mentes stílusa legendásan száraz. . ő is válogat. A Vörös és fekete „támadás egy olyan társadalmi környezettel szemben. minden vereségét megaláztatásnak" (Hauser). II. Stendhal . amint éppen olvasÉ. Łj öltözete a márkinál). így azért ítélik halálra. „Az olvasó elnézését kérjük. BALZAC Goriot apó (1834-1835) Csak egy ilyen ember írhatta meg a modern epopeiát. katonai egyenruhája. viszont a fekete öltözéket Julien gyakran kékre cseréli (l.

mozgásában ábrázolni. a Kurtizánokban már 135 olyan figura szerepel.így fogalmazta meg nagyszabásŁ vállalkozásának célját az Emberi színjáték előszavában Balzac. Jelenetek a párizsi életből (59. Ha leltárba szedem a bűnöket és erényeket.viszszatérnek más művekben. Az „erkölcsi tanulmányok" alciklusokra osztott elrendezése is jellemző: Jelenetek a magánéletből (26. erkölcsrajzával az egész társadalmat akarta folyamatában. melyek a jelenkori komédia alakjait mozgatják [É] ide-oda lebegett az összes szélsőségek. az Elveszett illŁziókban 116. „az irodalom gályarabja" (Lamartine). Balzac meghatározott történelmi idő „írnoka": az 1816 és 1848 közötti francia társadalom körképét. ami a század lángelméjévé teszi.: Elveszett illŁziók). így lesz a regényciklus egymáshoz kapcsolódó.a Goriot-k [É] a Rastignacok örökkévaló típusaitÉ szereplője volt a pénz drámájának [É] analizálta a szenvedélyeket. melyről a historikusok általában megfeledkeztek: az erkölcsök történetét" . Az Emberi színjátékkal megteremtette a totalitásra törő (realistának nevezett) regényciklust. típusokat alkotva több egynemű jellem vonásainak egyesítésével.: Kurtizánok tündöklése és nyomorŁsága./csak tervben/: Vautrin utolsó színeváltozása). hogy az egymásra következő történelmi korszakokat a kalandjaik révén egymással kapcsolatban álló szereplők sora képviselheti. § hangoztatta elsőnek a környezet döntő hatását az egyénre. filozófiai és elemző „tanulmányokból" áll. belevitte a regénybe a megfigyelés és a kísérletezés módszereit. „Fölfedezi azt. hogy az írnoka legyek. A korabeli társadalom lefestését a szereplők visszatérése teszi lehetővé: ennek a technikának az az előnye. aki típusaival. aki más művében is visszatér. Vidékiek Párizsban (49. éppen a Goriot apó írása közben merült föl a ciklikus szerkesztés gondolata az íróban: a hősök . ezeket a hely és az ábrázolt történet jellege szerint osztja „jelenetekre". nekem csak az a dolgom. a hit és a tudomány. A bő valóságanyag hiteles . ezt az egymásutániságot egymásmellettiséggé változtatja. ami a különben mérhetetlenül hosszŁ elbeszélés jelentős lerövidítésének eszköze" (Michel Butor). hogy általa ellipszis jön létre a regényben. a tények józan. de önállóan is teljes művek rendszere. a Napóleon utáni idők illŁzióvesztését mutatja be. a 60. s jellemeket rajzolok. Ez az. illŁziótlan szemléletével fiktív eseménysorokba sűrítette korának valóságát. a romantizmus és a naturalizmus között. csokorba gyűjtöm a szenvedélyek fő tüneteit.: a Goriot apó).egy nagyobb történelmi folyamat részeseiként . A Goriot apóban 35. Az író kijelöli a tárgyköröket: beosztása szerint az Emberi színjáték erkölcsi. kiválasztva a Társadalom legjelentősebb eseményeit. talán sikerül megírnom azt a történelmet. Elemző módon. (ZOLA) „A történetíró a francia társadalom lesz.

ezért foglalkoztatja az írót pl.a Goriot apóban pl. a tehetséges fiatalok életlehetősége. így az író a „pénz hatalmának himnuszát és homéroszi eposzát énekli meg". feldŁlja a családi életet. hanem az aranyborjŁt". a siker és kudarc váltakozása. Innen ered az élet meghódításának szimbólumává váló Párizs „Łj Babilon-mítosza" is. a felemelkedésért másmás árat kell fizetniük az ambiciózus (vidéki) fiatalembereknek (l. váltók. (A csábító. hogy érdemes legyen törődni vele [É] az arany magában hordja az összes emberi erőket" (Gobseck). elbeszélés mellék. pusztán érdekkapcsolatokat tételez fel. pl. Nucingenék családi életének alakulását is.a „kalandorszellem" megjelenését .is: a kor híres „krakélerei" (Ajuda-Pinto).) A szereplők hangoztatják is értékrendjüket: „Egyetlen materiális dolog van. Semmi más nem érdekli a kor emberét. a társadalmi hullámzás fenn és lenn között. „Istenben is meg a pénzben is egyszerre nem lehet hinni . csak a pénz. Rastignac és Rubempré sorsalakítása). a panzió Neuve-Sainte-GeneviŹve utcája és a Beauséant-palota Saint-Germain negyede között áthidalhatatlan a szakadék.vagy főszereplője.a .egységes értékrendű .) A közelmŁltba helyezett történetekkel Balzac saját jelenének erkölcsi világát tükrözi. ahol ne szerepelnének árak. az egész .tájékoztatást nyŁjt. ez határozza meg az erkölcsöt . amelynek értéke eléggé biztos ahhoz. előrejutása. melyeket az emberi természetről valaha is készítettek". az uzsorás Gobseck a (szereplők által) legtöbbet emlegetett és leggyakrabban látogatott Balzac-hős. a „sárgakesztyűs kalózok" (de Marsay. az érvényesülés. Maxime de Trailles) általában „elkorcsosult nemesek". de nyomon követhetjük Bianchon tekintélyes orvossá válását. mítosza hajtja a feltörekvő fiatalokat . Balzac a párhuzamok és ellentétek módszerével ábrázolja a változó folyamatokat.ciklust átszövi az azonos motívumhálózat.Vautrin-Herrera az Elveszett illŁziókban ugyanezt oktatja Luciennek: „az erkölcs ma már ismeretlen". „a társadalom nem az igaz istent imádja. műveiben alig akad olyan fejezet. örökségek. de variációsorozatban rajzolja meg a modern élet „kóborlovagjait" . jellegzetes pl. a vidék és Párizs szembeállítása. Taine véleménye szerint információgazdagságával „az Emberi színjáték . A középponti értékkategória a siker. önmegvalósítása. vagyoni egyenlegek egy Łj mitológia. egy Łj csodavilág varázsigéi és orákulumai". Vautrin nagy trilógiáját a ciklus karrierista főalakjainak regényei alkotják (Goriot apó-Elveszett illŁziókKurtizánok).a legnagyobb tárháza a dokumentumoknak. („A számok. Napóleon példája.Shakespeare és Saint Simon művei mellett . Hauser. ellenállhatatlan városban természetesen a városnegyedek is a társadalmi helyzetet tipizálják .Babits írja a záróképben megjelenő Rastignacról: „Ahogy a PŹre-Lachaise magasáról az alatta elterülő Párizsnak lekiáltja: A nous deux maintenant! •da Napóleon szelleméhez". A pusztító hatásŁ arany megmérgezi az emberi viszonyokat. Rastignac 14 regény.

(Goriot az élelmiszerhiány kihasználásával. mert vallásnak a tárgya. Bár az író személy szerint sajnálja a „jó társaság" hanyatlását. hogy nincs ötvenezer jó állás" (Vautrin). hogy „minden a pénztől függ. „a látható ok nélkül keletkezett nagy vagyonok titka olyan bűn. Középpontjában EugŹne de Rastignac alakja áll. spekulációval szerzett vagyonát két lánya között szétosztja. mely feledésbe ment. hogy az arisztokrácia felett eljárt az idő.a (spekuláción meggazdagodott) vagyonosok meg. térben pedig a város két pontját. Lányai tették tönkre. (A parvenük lenézett feleségei is operapáholyt tartanak fenn .de feltételezi a legfőbbet. ezért születik a sok mésalliance.„az aranyos szalonokba bebocsáttatást nyerni fölért egy főnemesi pátenssel" -. „a vagyonokban rejlik az ultima ratio mundi". erényes". Két lánya viszonyát a féltékenykedés határozza meg. tőlük szeretőikhez kerül. tekintve.mindenét Lucien de Rubempréra hagyja. David Séchard és annak gyermekei az örökösök. a Vauquer-panziót és a Beauséant-palota világát . A Goriot apó „jelenet a magánéletből" (bár a „párizsi élet" ciklusba is tartozhatna). a pénzt. akinek 600 frank évjáradéka van. Elveszett illŁziók-Kurtizánok tündöklése. az arany Łtja ugyanŁgy vizsgálható a művek során keresztül. a divatot meg a „legelegánsabb hölgyek" (Langeais hercegasszony." A kalandregényre épülő társadalmi regény valós térben. —gy hal meg. és éppen ezért: mert valóságfeletti princípium. Gyergyai Albert óta sok elemző követte nyomon Goriot vagyonának „kerengését".így nemcsak a város. a kurtizán örökli. az ő karrierregénye . mint egy kutya. de a nemesek is pénzt akarnak . A lány nem is tud erről . Mivel a pénzmozgást Balzac zárt rendszerűnek mutatja be. d'Espard márkiné. Delphine -. . Az érvényesülés feltételeit az előkelő társaság diktálja ugyan . hogy öncéllá nőjön [É] a credo kreditté. majd Gobseckhez.pénz így Isten pótszerévé válik. hogy leányaink vannak". de bekerülni a hatalomba -.fogja össze a két irányban elágazó cselekményt: a Vautrin-féle bűnügyi történetet és Goriot szenvedélyregényét. hogy „aki gazdag. ötletét Balzac először feljegyzésben rögzítette: „Egy derék ember. bármi áron. polgári panzióban él.l. akitől Esther. akinek öngyilkossága után sógora. sajátja egyben az a tendencia is. még az is. életüket pedig a szeretőikért (és a házasságtörő kapcsolataikhoz szükséges pénz előteremtéséért) zajló küzdelem tölti ki. a Grandlieu dámák). ez a társadalom másik mozgatórugója .) Vautrin (élettapasztalata alapján) állítja.karrier-kezdeti helyzetbe kerülése . valós időben játszódik. Még Goriot apó is tisztában van azzal. tudja. és szerelmi ügyekben a „kékvérűek" vetélytársai. mint az alakoké.) „A gyors meggazdagodás problémáját e pillanatban ötvenezer fiatalember igyekszik megoldaniÉ fel kell falniuk egymást. mert ügyesen követték el": Beauséant-né véleménye szerint „a hatalom kulcsa a siker". a hiszekegy hitelezz-zé lőn" (Friedell). mint az egy fazékba zárt pókoknak. akiket 50-50 ezer frankos évjáradékkal adott férjhez.

minden összefügg. így a regényidő novembertől februárig tart. hosszŁ az expozíció. amíg levonja a konzekvenciákat. az expozícióban Balzac ironikusan az olvasóhoz fordul „Goriot titkolt balsorsának történetével". kirekesztődésével párhuzamosan emelkedik a társaságba bekerülő Rastignac státusa. előreutalásokkal meghatározza a főszereplők sorsának alakulását. a végső tanulság eredményeként.életŁtja zárul le. az .a műben teljes egészében feltárt . így a mű feszültségét a jó és rossz közötti ingadozás teremti meg (megöli-e Rastignac a mandarint?). mert az ő „bemutatása" zajlik addig. és Łgy sározza be magát. a kispolgárság köreiben és az alvilágban ugyanazok a törvényszerűségek érvényesülnek. A csattanós befejezéssel csak Goriot apónak . de a sok szerzett tapasztalat hatására. még képes a megbotránkozásra elképed a Goriot-lányok magatartásán és azon. az operában Goriot „odŁjára". és az író határozottan vezeti a történet összeszövődő szálait.hanem a társadalom két pólusát is: a nyomor és a fényűzés miliőjét. A mű lassŁ. „gondolatban egy pillanatra visszacsöppent a polgári panzióba.lelkifurdalást érzett a hŁgaitól és anyjától kizsarolt pénz miatt is -. hogy Vauquer-né eltulajdonítja a médaillont -. De „még vérében volt a családi kötelességek tudata" . Az előkelő társaságban. az azonos erkölcsi elvekről.Goriot ekkor már hat éve a panzió lakója és elszegényedett -. bálok és a nyomor kiáltó ellentétét (Beauséant-nénál a panzióra gondol. aki kocsin jár benne. jellemzi . zálogba teszi az óráját a temetési költségekért. a többiek majd regények sorozatában szerepelnek még..bennlakókat és a külső kosztosokat. A tárgyilagos. A szerkezet kitűnően konstruált. részletező leírással kezdődik. EugŹne a cselekmény során egyre gyakrabban szembesíti a látottakat . „mindentudó" előadás elsősorban a fiatalember nézőpontjából mondja el a történéseket. Ehhez Rastignacnak csupán néhány hónapra van szüksége. Bár a mellékszereplők előéletét nem ismerteti a szerző. vívódásait két oldalról „billentgeti" Goriot és Vautrin. A regénykonstrukció alapja a főszereplő-hármasság: Rastignac lelki tusáját. harmadik személyű. A cselekmény 1819 novemberében indul .. mivel „ebédidőben tizennyolcan vették körül az asztalt". Goriot lecsŁszásával.a fényűző szalonok.az anyagi helyzetüknek megfelelő (a második emelettől felfelé többnyire sanyarŁ) körülmények között élő .) Részletesen leírja a panziót. s mélységes undor fogta el"). a teljes erkölcsi válságról szóló (hasonló metaforikus képekkel is megjelenített) felismerések átszövik az egész művet: a társadalom „posvány. (A műben a szerzői jelenlét is érvényesül: az író sejtet. kihívja maga ellen a társadalmat. ez a „drámai események kirobbanásának ideje": Rastignac ekkor találkozik a „másik világgal". A mindkét miliőben otthonos főszereplők sajátos kapcsolatrendszerben állnak egymással. elhallgat. és Beauséant-né estélye „megsokszorozza érvényesülési vágyát".

hogy nincsen a világon jobb módszer. hogy bármi csekélységet eltulajdonít. Rastignac. hanem a másik rezonőr. 1819-ben Párizsba jön. belátja.] mohóbb az élvezetekben. igazi karriertörténete a többi mű hátteréből figyelhető meg. Az érvényesülés. a felemelkedés vágya keríti hatalmába. mint a való élet színjátékában bárki.korábban keletkezett! . jogot tanul. melynek minden porcikája akarattal van töltve" (Flaubert). Beauséant-né is ellátja tanácsokkal („minél hidegebben számít. „a világ pocsolya. a karrierista fiatalok ambiciózus nemzedékének jellegzetes figurája „igazi délvidéki". Mindenki „elveszti illŁzióit". „Minden szereplőjének ugyanŁgy a szenvedélyesség az alapvető vonása. de jó képességű (tanulékony!) nemesifjŁ AngoulŹme környékéről. igyekezzünk megmaradni a magaslatokon (Langeais hercegné). A Balzac-figurák kivételes egyéniségek. aki gyalog. a vezérmotívum az ő megkísértése. [. annál biztosabban jut előre".. A társadalom két szélső pólusáról kapott tanácsok után EugŹne (a milliomos Victorine helyett) Delphine-t választja. Rastignac is „sártengernek látta a nagyŁri világot: aki a lábát belemártja. „ne tekintse másnak a férfiakat és a nőket közönséges postalovaknál.tisztességes ember. elszegényedett. R. de karrierje szempontjából ez sem bizonyul rossz döntésnek: Balzac (a ciklusban) végigviszi az érvényesülés Łtján. mint nekiÉ A legelőkelőbb arisztokratáktól a plebejusok legszegényebb rétegeiig minden szereplője jobban habzsolja az életet. nyakig elmerül benne". felboncolja a szenvedélyt" (Victor Hugo). hogy Rastignac elindulhasson az „Łtvesztőben". báró és báróné elsőszülött fia a Charente megyei R. de érvényesüléséhez nemcsak Vautrin. mint nekiesni mohón a gyönyörűségeknek. és a márkiné „Ariadné-fonalként" a nevét is adja. ha egymilliót lop. Minden lélek egy-egy fegyver. tevékenyebb és ravaszabb a harcban. párizsi arisztokrata rokoni kapcsolatai miatt viszonylag könnyen be is kerül az előkelő társaságba. ha tisztességes marad. az író „mindenkit megfoszt valamitől [É] kikutatja a bűnt. örökre nyomoroghat. Beauséant-né „elvonul a világtól".-ban született 1799-ben. „érdekes jellemek". A mű az ő válaszŁt-regénye: konfliktushelyzetében döntenie kell.") Rastignac életrajzát Balzac meg is fogalmazza az éva lánya előszavában (1839): „Rastignac (EugŹne Louis). A viszonylag „tiszta lelkek" nem is „maradhatnak meg sokáig ebben a világban": Goriot meghal. gyanŁtlanul baklövéseket követ el. közben Nucingenné szeretője lesz. így inkább feladja erkölcsi fenntartásait. az gazember. (A . melyeket otthagy az állomáson"). akkor az erény hőseként ünneplik a szalonokban" (Vautrin). és származása. Kezdetben még járatlan a társasági életben. Ha valakit rajtakapnak. ujjal mutogatnak rá a törvényszék előtt. beavatása. .Szamárbőrben már másokat beavató életművész-dandy: „én Łgy találtam. A Goriot-rejtélyt bogozgatja.. monumentálisra felnagyított hősök. Vagyis Balzacnál még a kapus is zseniális.

s szeretője lányát később feleségül veszi. sorsa példázza Balzac egyik tanítását: „kincseskamra az emberi szív.„akárcsak Don Quijote. További sorsáról A Nucingen-házban olvashatunk: férjhez adja mindkét hŁgát (egyiket A családi béke egyik szereplőjéhez. „sakkozik az emberekkel" . Nucingenné apja egy volt tésztagyáros. elszegényedése után pedig teljesen feleslegessé válik. Vautrin segítsége . A „szenvedélyre predesztinált ember". de „ha el is fogadja a világot. Beleszeret Delphine de Nucingenbe akkor. aki Vautrin néven rejtőzik. A nagyvilági élet arszlánjainak egyike. akinek temetését Rastignac fizeti. a másikat egy miniszterhez). a Vasfejű. de aki egyszerre kiüríti. 1832-ben püspöknek nevezik ki. amikor az asszonyt elhagyja de Marsay gróf. Rastignac (Nucingenné révén) karriert csinál. a limoges-i püspök magántitkára).a bérgyilkosság ajánlatának elfogadása . hogy van az emberben.nélkül is érvényesül. szoros kapcsolatban áll a kor fiataljaival. ha él is Vautrin tanácsaival.).csakhogy ebben a társadalomban nincs „legkisebb gyerek". A küzdelemben elveszti önértékét. s hogy azzal is együtt kell élnie" (Szávai J. ™ccsét.") Monomániás alakjában „Shakespeare-i szenvedélyek" tárulnak fel: ő a modernkori Lear király . Goriot. a híres orvossal. Messze tŁlszárnyalja Maxime de Trailles-t és de Marsay-t (és a bosszŁt is megízlelheti: de Trailles gróf hozzá megy majd kéregetniÉ). Gróf lesz és Franciaország pairje. (Lemondó. majd a fiatalember fokozódó csodálattal szemléli szobaszomszédja önfeláldozását.szökött fegyenc.maga is mesterkedik azon. a társaság parancsainak engedelmeskedő. micsoda ember az"É „nem hülye és nem is gyenge"É „élete rejtelmesebbnek látszikÉ" -. egy jobb rész. Gabrielt (aki. tönkrejut". mint az az 1828-ban játszódó Falusi plébánosban olvasható.„megannyi bűnügyi regény hősének ősalakja" (Babits) . fényes pályát fut be. Balzac nem teremthet CordéliákatÉ Az expozícióban még ellenszenvesnek tűnő figura Rastignac nézőpontjából egyre rokonszenvesebbé válik . Goriot Łr. és ugyanitt barátkozik meg Horace Bianchonnal. de végül megbocsát -. önzetlen szeretetének példája akadályozza meg EugŹne-t. háromszor miniszter. érzelmeiket elfojtó lányai mindenétől gátlástalanul megfosztják. s így benne is.„önzésből" . A „kérlelhetetlen logika embere".a Vauquer panzióban lakik. így szerzi meg az elzászi báró millióit. Az öreg . leányai az utcasarkon hagyták a citromhéjat. hogy eladja magát Vautrinnek.„Tyűha. az „apaság mániákusa". majd Carlos Herrera) . hogy Rastignacot összehozza kisebbik lányával. („Mikor a citrom jól ki volt facsarva. utolsó anyagi lehetőségeinek felhasználásával egy lakást is berendez nekik. válogat (eltapos és kiemel) tetszése szerint. haláltusájában ki is fakad önzésük ellen. itt megismerkedik Jacques Collinnel. Vautrin (Jacques Collin.) Az „örök Atya" végzetét tehetetlensége okozza: a férjeiknek kiszolgáltatott lányokon már nem segíthet -. Vejei kompromittálónak találják származását. szeretem . már sohasem feledkezhet meg arról.

). harsány stílusa miatt és tŁlrészletező leírásaiért is. akik kortársaink: romantikus jellemük. akik a valóságot tudós pontossággal törekedtek rekonstruálni. melyik irányzathoz sorolandók. E™TV™S J•ZSEF A falu jegyzője (1845) . pl. hanem olyan regényekkel. amikor a feltörekvő fiatalember habozik: Rastignac ugyan még nemet mond kegyetlen ötletére. Sajátos filozófiai rendszere szerint ő sem erkölcstelenebb. A regényt Lányi Viktor fordította.cinikus álláspontja jó lehetőség a társadalom bűneinek teljes leleplezésére. a „diabolikus kísértő". a váratlan fordulatok. de Balzac Łgy vélte. de „a Goriot [É] már azok jöttét jelzi. [É] romantika és realizmus között annyira elmosódik a cezŁra. a „beavató" azt az időpontot választja a kísértésre. a lelepleződések (Vautrin) és a felismerések (Goriot. itt hŁzódik a határ a bennünket közvetlenül érintő. (a nála gyengébb) Lucien de Rubempré megkísértését „Herrera spanyol kanonok" könnyebben végzi: tananyaga az Elveszett illŁziókban is ugyanaz: „el kell titkolni a cél elérésének eszközeit". Balzac.és majd rendőrfőnökként nyugdíjazzák. Mégsem az első romantikus versekkel kezdődik számunkra a modern irodalom. a Kurtizánokban már a vizsgálóbíró munkatársaÉ Előismereteivel épp ő a megfelelő ember a rendőrségnek . akkor megengedheti magának a becsület fényűzését" . (Könnyedén „olvasott a diák lelkében" is. mint akárki más. csak a célt látom magam előtt". „a tetteket eszközöknek tekintem. A szélsőséges.megvédeni a gyengéket az erősekkel szemben". a véletlenek mutatják be leghívebben a társadalom ellentmondásait. „majd ha gazdag lesz. Stendhal esetében szinte lehetetlen eldönteni. hontalanságuk és kiábrándultságuk alig változik Julien Soreltől és Lucien de Rubemprétól Charles Swannig és a tulajdonságok nélküli emberig" (Hauser A. aktuális művek és a régiek között. [É] A modern irodalom olyan emberek történetével indul. Balzac „a művészet fejlődésének átmeneti szakaszát képviseli. de azért Vautrin gondolatai megfogannak benne. Romanticizmusán kívül sokat támadták dagályos. Rastignac) a romantika eszköztárából valók. szenvedélyes jellemek. hogy egyes írók. az Emberi színjátéktól vezet az Łt a Rougon-Macquard ciklusigÉ aztán jön Maupassant" (Maudron). mint a Vörös és fekete és a Goriot apó.) A „lélekidomár" (Elveszett illŁziók). hogy a végzet.

A másik oldalon található Macskaházy ügyvéd. Tengelyi Jónás faluja. Merész kézzel föltárják a társadalom legundokabb sebeit. amely mindenekelőtt éles vádirat a megyerendszer és a feudalizmus ellen... a Tiszarét melletti Törökdombon kezdődik és ér véget a konkrét eseménysor. „zöld venyigével befont. Tájkép is keretbe zárja tehát a művet. e lap hasábjain közli folytatásokban Łjabb epikai művét. tipikus színhelyen játszódik a cselekmény. Az utolsó fejezetben. vallomásregénye a szentimentalizmus és a romantika jegyében született. A „végtelenül unalmas" magyar róna ellenpontjai a regényben a német városok: Heidelberg (ahol ifjŁkorában Réty és Tengelyi is tanult) és Göttinga (Vándory előéletének színtere). Viola kézrekerítésekor a színhely is ismétlődik. É (AZ ŤR• MONDATAI A REGéNYBEN) Az 1840-es évek közepén a magyar társadalomban a maradiság gócpontja a nemesi vármegye. s amelyeket enyhíthetne legalább. A szereplők könnyen csoportosíthatók. A karakterek közti eligazodást a beszélő nevekkel könynyíti az író: a szójelentést lágy. a címszereplő Tengelyi Jónás meghurcolásának. A regény egy hajtóvadászat leírásával kezdődik. A legszebb ház a jegyzőé. . zenei hangzás (daktilikus lejtés) is aláfesti Tengelyi Jónás. Nagy írók érzik ezt. a pozitív és a negatív szerepkör világosan megkülönbözteti őket.. a Tisza látványa.anyagi érdekeinek kielégítése után lázasan rohanó korunk részvétlenül elfordul a szenvedésektől. az ingadozók és bizonytalanok a cselekménysor végén zömmel a pozitívakhoz csatlakoznak. „tiszta udvarral" . amelyet a bevezetésben az író az „egyhangŁság" szimbólumaként mutat be. A karthausi c. Vándory Boldizsár és Völgyesy nevében. szerény" lak. Tiszarét szintén tipikus alföldi település. de részletes háttérábrázolása révén egyben az „első igényesen alkotott társadalmi regényünk" is volt (Fenyő István). Székhelye Porvár. emlékeztetnek emberi természetünk nemesebb vonásaira. „nevezzük Taksony megyének". ha jótékony kézzel a szenvedők segítségére sietne.üde színfolt a sivárságban. ez a név tökéletesen illik a településre. valamint Viola ezzel párhuzamos üldözésének előképére ismerhetünk benne. Előző nagyepikai alkotása. Ez a mozzanat a főcselekmények allegóriájának bizonyul. Eötvös 1844-től a centralista Pesti Hírlap munkatársa (később Kemény Zsigmond és Madách Imre is követi a példáját). báró Eötvös József (18131871) egy évvel korábban A falu jegyzőjét. Arany János 1846-ban írja e tárgyról Az elveszett alkotmány című szatirikus eposzát. NyŁzó Pál főbíró. melyeket szociális viszonyai okoztak. az Alföld „valamelyik megyéjében". de a befejezésben Petőfire emlékeztető ódai hitvallással fordul hozzá: „virulni fogsz!"É Fiktív.

magatartásukat elsősorban társadalmi helyzetük határozza meg . megelőzi korát („gondolataival [É] fél századdal a többiek előtt jár"). Pruzsinszky Józsefnek a vonásait is megjelenítette. Macskaházy és NyŁzó Pál található. de közönséges bűnök. Viselkedésüket. akik értékrendszerük tisztulásával életcéljukat is. Sáskay Tamás adószedő stb. Karvaly Źgoston várnagy. de épp ezért a jelenben tragikus sorsŁ. a korrupció és a kegyetlenség megszemélyesítői. politikus-jelölt. Szentimentális-romantikus beállítottság fejlődött ki benne. nevelő. Viola jómódŁ telkes jobbágy volt. az igazságért harcoló Tengelyi és a szabadságért küzdő Viola. Németországi (pl. A főhős. de jellegzetes vonással bíró figurák. Puritán jellem.Eötvös típusokban gondolkodott. de szigorŁ valláserkölcsi nevelésben részesítette. ő a becsület megszállottja. szerelmi boldogságukat is megtalálják: Réty Źkos Tengelyi Vilma mellett. A jellemekről általában elmondható. a „nagyszerű tett vonzása" is formálta. ahol „történetünk kezdetén már hŁsz éve hivataloskodott". Peti cigány és Liptákné. Alakjában Eötvös József saját egykori nevelőjének. az élen Rétyné. hogy Magyarországon a nemes és a jobbágy egyaránt kiszolgáltatott áldozata a feudalizmusnak. a gyermek tudatvilágát Plutarkhosz (a Párhuzamos életrajzok c. . félreállítják. Kislaky Kálmán Réty Etelka oldalán. mindenütt (a falusi jegyzőségben is) világjobbító szándék vezérli. ilyenformán az alvilággal is kapcsolatba kerülnek (személy szerint Cifra Jancsival és šveges Jancsival). Vezéralak a két főhős. Tengelyi Jónás maga az elvi szilárdság és a „makulátlan erényesség". A pozitív figurák kezdetben kevesen vannak. a romlott vármegyerendszernek. fejezetben részletesen elbeszéli az író.Kenyházy Bandi esküdt. Lelkész édesapja a szeretet légkörében. Akárhová kerül. tőle ismerte meg a felvilágosodás és a francia forradalom eszmevilágát. hogy még a főszereplők is kevés. gaztettek elkövetésére is vetemednek. Romantikus alkat. Politikai és személyes érdekek motiválják őket. Az ellentábor: a nemesi vármegye egész intézményrendszere és tisztviselői kara. de mindenütt kijátsszák. mígnem jegyző lesz Tiszaréten. Don Quijotéhoz hasonlóan fáziseltolódás áldozata. Tengelyi és Viola sorsa együtt azt példázza. aki kimagaslik és épp ezért végzetesen elkülönül embertársaitól. Segítőik kezdettől Vándory lelkész. „Magyarországon sehová sem való" (gróf Marosvölgyi főispán szerint). heidelbergi) tanulás és pesti joggyakorlat után kezdődik hősies-tragikus pályafutása: a szegények ügyvédje. de a tisztviselők visszaélései (NyŁzó főbíró erkölcstelensége) törvényen kívüli helyzetbe sodorja. Tengelyi Jónás jellemének kialakulását a 2. nem törekedett bonyolult belső lélekállapotok teremtésére és rajzolására. könyv) antik hőseinek példája. §k a hatalommal való visszaélés. Ehhez a körhöz csatlakoznak a fiatalok. betyár lesz. gazdatiszt lesz belőle.

családszeretete egyaránt rendkívüli). semmilyen bűntettre való felbujtástól nem riad vissza. Kettejük manővereihez a vármegyei jogrend és intézményrendszer tökéletes terepet nyŁjt. Céljának eléréséhez nem válogat az eszközökben. aki felekezeti és faji különbségtétel nélkül. Macskaházy hozzá illően erkölcstelen és gátlástalan. sztoikus bölcsességgel: tudni kell „élni mindazzal. de saját boldogságát nem tudja megőrizni. alattomos vezéralakja Rétyné. élete ekkor kisiklott. munkabírása. aki „megőrizte [É] az ősök műveletlenségét". a volt alispán „áldott jó ember". Terveinek kivitelezője. nemzetét sem tudja szolgálni. Réty alispán. az ő anyagi helyzetére alapozva kívánja visszaszerezni a főnemesi rangot. a valóságos Széchenyi Istvánnak: az angliai kultŁrának csak egyes elemeit veszi át. Tengelyiék ügyének válságosra fordulása átmenetileg kimozdítja semlegességéből. Bántornyi „James". Rétyt választotta férjének. tehetsége. mint aminek született".Kivételes képességekkel bír (szorgalma. törekvéseiből a korabeli magyar társadalom „enciklopédikus" képe rajzolódik ki (Sőtér István). kiegyensŁlyozottan és szerényen. a világi hívságokról (pénzről. amíg . nemes indulatai. de ő csak karikírozott mása pl.). Tengelyi szembekerül vele. valamint Göttinga szelleméből következően . a családjában a felesége bábjaként . elvégre „mindenáron szolgálni akarta a hazáját". a tradíciók képviselője. jellegzetesen félművelt. Kislaky. és így jelentős szerepet játszik féltestvére magára találásában. ők ketten külön csatát vívnak egymás kijátszására is. Jellemének alapmotívuma a rangkórság: egykori szerelmeséről lemondott (mert a fiatalember szegény volt). Źlnéven él. családja is szétzilálódott. de megmaradnak a vármegye híveinek (Cifra . Van külföldet járt nemesember. A nemesség alaptulajdonsága a gyengeség (Réty Źkos. A nemesség lecsŁszó elemei (Szentvilmosi János) a legsötétebb bűnök elkövetőivé züllenek. „született báró Andorházy kisasszony". A falu jegyzője az etikai értékeket szolgálja. Eközben az alispánné kihasználja a megyei gépezetet. Rétyné és a vele szemben álló Tengelyi Jónás törekvései teszik nyilvánvalóvá: a regény alapkonfliktusa az erkölcs és az érdek között feszül. igazi „filantrópiával" (emberszeretettel). amit a végzeted adományozott neked". Vándory Boldizsár . mindkét pártban ott van.csupán „abban fáradozott. semmilyen visszaéléstől.kívül áll a politikai csatározásokon. rangról) lemondva. A főbb szereplők és a számos mellékalak vonásaiból.a politikában a „szélirányt" követve. hogy többnek lássák. addig tartalmatlan életet élt. sőt a társadalom ellen kényszerül fordulni. hivatástudattal segíti az elesetteket. „a hajdankor jószívű egyszerűsége" mellett. nincs igazi kisugárzása. a kastély Łrnője a saját érvényesülését hajszolja. Jelleme és sorsa egyaránt romantikus.családi okokból. Krivér főjegyző kétkulacsos politikát folytat. az idősebb Kislaky stb. Az ellentábor háttérben meghŁzódó. Református lelkész.

Ez a politikai program már tŁllép a centralisták célkitűzésein. ha . tablókép az igazságszolgáltatásról.a cselekmény bonyolítása közben mutatja be a többi szereplőt és a körülményeket (a 14.Kármán József egykori programjára ismerhetünk itt a nők nemes lelkületével kapcsolatot találnak. illetve érdemeik szerint elrendeződik. hallgatózás vagy kihallgatás. Eötvös József az 1840-es évek közepén a demokratikus fejlődés szószólója lesz. a cigányok és a zsidók is megjelennek. a fordulatokat pontosan illeszti egymásba. és igen közel kerül pl. A fiatal nemesekre a regény kezdetén még a parlagi nemessé. fejezet). Tengelyit felmentik. erős a véletlen szerepe). részig). Kölcsey Ferenc regénybeli mása (Eötvös József példaképe volt ő is). „félelmet nem ismerő lélek".) Źltalános tanulság: az érdekek kölcsönös elismerése és érvényesülése a nemzet egészének érdeke. pl. A falu jegyzője nem nyeri vissza teljesen életerejét. a dzsentrivé csŁszás veszélye fenyeget (Kislaky Kálmán duhajkodásra hajlamos. —jabb szakasz végén elfogják Violát. Az expozícióban . de egyszerűbb eszközökkel is gyakran él (sok a rejtőzködés.szembefordul apjával és mostohájával. Petőfi Sándor szellemiségéhez. Gyakran megragadja az alkalmat.anyai örökségére támaszkodva . társra lelve értelmessé tehetik saját életüket. mindenfajta elnyomást és megkülönböztetést meg kell szüntetni. fejezet). és így a nemzetnek is javára válhatnak. az ő sorstragédiája olvasható. (A zsidók emancipációjáról tanulmányokat is készített. de helyére mások lépnek Eötvös József biztos kézzel épít. A megoldás ellentmondásos. de ezután ő marad az előtérben. A reakció eleinte háttérbe szorítja.) és legvégül János huszár közreműködésével Viola önkéntes visszatérése (38-39). betyárból immár pandŁrként. a jogrend kiterjesztése elodázhatatlan. A felépítést tekintve a regény több párhuzamos szál bonyolult szövedéke. a tisztŁjító megyegyűlés és az iratlopás egymás mellé helyezésével teremti az első csomópontot (14-15. Viola és Tengelyi sorsa ezután is több ponton találkozik. tékozló életmódot folytat). fejpénzért. A szereplők egy részének sorsa beteljesedik. de következetessége és szívós helytállása mégis egyre nagyobb szerephez juttatja. rész). Eötvös társadalomképében a kívülrekesztettek. A végső fordulatot több mozzanat segíti elő: Vándory színrelépése (34.Jancsi lövi le. A végső tetőponton mindkét főhős sorsa megfordul: Viola meghal. a „rögtönítélő" bíróság ülése a mű egyik tetőpontja (22. a 30. Kezdetben kevés hatással. ő belülről változtatja meg a feudális intézményrendszert. hogy kommentálja a jelenségeket.a kezdőjelenet és a közbeékelt TengelyiéletŁt után . részben a jegyző gyanŁba keveredésekor. az áldozatok tragédiája viszont megrázó. aki . az önfeláldozó Violát). Mégis a jövő letéteményesei lehetnek ők. Példát mutat Réty Źkos. . šveges Jancsi vallomása és ennek következtében Rétyné öngyilkossága (36-37. de tiszta elvszerűséggel lép fel Völgyesy alügyész.

életképek." A kortárs írók közül Victor Hugo volt szerzőnk példaképe.) Egyes körülményes mondatok az iróniát szolgálják. amelyek mögött kiváltságait évszázadokon keresztül védelmezni tudta a törvények ellen is.Sáros . Eötvös József személyesen. a bürokráciáról." és felteszi a kérdést: „miért nem vesszük be a népet is a sáncok mögé?" Bront‘: švöltő szelek (1847) . moralizáló előadáshoz. ha különválik a kor nagy kérdéseitől. Az élő nyelvi fordulatokat majd Jókai emeli be a magyar epikába.megyének a főispánja). tablóképek. (Indokolt. típusalkotás. a kortesgyűlésről és egyéb politikai rendezvényekről. szatirikusan élezett beállítások. mind a karakterek megformálásában.illetve összképet fessen (pl. A szókincsben megjelennek a latinitás elemei is. nem az érzelmek nemesítésére törekszik. Az elmélyült. Regénye ábrázolásmódjának összetevői: didaktikus célzat. eszményítés." A stílusban érződik: epikánk csak Eötvös korában bontakozik ki. Regényének több eleme Mikszáth műveiben (pl. s az nem mindig mulatságos. Cselekménye szerint ez a mű a legelső bűnügyi regényünk. A műfaj összetett. pamfletszerű elemek (pl. a vallási-felekezeti és a nemzetiségi kérdésekről). irányzatosság mind a jelenetezésben. börtönállapotokról. és nem a létező hibák orvoslására. szentenciaszerű. A hangvétel legtöbbször a szatíra maró gŁnya. Az író személyes megnyilatkozásai között a legjelentősebbekben saját ars poeticáját fogalmazza meg. az igazságszolgáltatásról. megyei hivatalnokként ismerte meg közállapotainkat (1837-ben Eperjesen ülnök volt. apja akkor ennek a . E műfaj célkitűzéseit az író pontosan rögzíti: „A költészet kedves játékká aljasul. a nemesi előjogokról szóló rigmus). olykor szelídebb malícia. Eötvös József a magyar realista regény első nagy mestere. irányregény. saját nézeteit adja Tengelyi Jónás szájába: „A nemesség megyei rendszerével sáncokat épített maga köré. idézeteinket is onnan vettük. csattanóra kihegyezett szófordulatok („gyöngéd asszonyi hangjának fortisszimójával"). lírai betétek ritkán jelentkeznek: „regényem csak az élet képe akar lenni. a tévesen felhasznált köszöntő szónoklat. Könnyedebb részek. hogy Majtényi Zoltán „stilizálás és rövidítés" elvégzésével „átdolgozott szöveg"-et bocsátott közre 1992ben. árnyalt lélekrajzot Kemény Zsigmond fogja megteremteni. alig néhány évtizedes mŁlttal bír. a hídfelbontás. de az író (Kölcsey Parainesisének hatására is) eleve vonzódik a körmondatos. művészi célzatát tekintve pedig Łn. karikatŁraszerű jelenségek és portrék. aki a politikai célzatŁ irodalom programhirdetője volt. A Noszty fiŁban) is megjelenik majd: a tarokkozás. az „egzekŁcióról".

azt elemzi. Főhőse különös.Ritka. a magyar cím expresszív szókapcsolata előrevetíti az érzelmek és természeti erők együttes tombolását. de kegyetlen bosszŁtervekkel. Az švöltő szelek az ember társ utáni vágyáról. boldogságáért? Mi alakítja ki a jellemet? Milyen szerepet kap a személyiség formálódásában az öröklődés és a környezet? Kitörhet-e az ember a korlátai közül a saját erejéből? Hogyan lehet megtörni a szeretetlenség és kegyetlen gyűlölködés láncolatát? Sivár. de egyetlen regénye világsiker lett. Catherine pedig az elegáns és udvarias Edgar Linton felesége lesz. Sőtér Istvánnál „Szelesdomb"). de egyŁttal szabadságának is. a közeli barátságos völgyben (Thrushcross Grange-ben) pedig Lintonék. váratlan alkalma az ábrázolás teljességének. szeretet iránti igényéről szól. századi angol irodalom „legdémonibb műve" . A cím eredetileg azonos volt a fő színhely nevével (ez szó szerint Čsüvöltő magaslatokÇ. Miért lesz valaki embergyűlölővé? Milyen mértékben vagyunk felelősek embertársunk sorsáért. Az írónő a rendkívüli egyéniségek és a különös magatartások mögötti titkokat tárja fel. a Catherine nevű kislány viszont testi-lelki jó pajtása lesz a jövevénynek. Az apa idővel meghal. az emberi kapcsolatok sajnálatos elvadulásáról. Romantikus és egyszersmind modern lélekelemző regény.a fordító Sőtér István szavaival. és jóllehet egykönyvű író maradt. ír származásŁ falusi papnak három lánya volt. a kísérteties „gothic novel" hagyományaira építve az emberi szenvedély viharait mutatja be. vagyonosan. a „Szelesdombon" él a regénybeli Earnshaw család. Sorsuk egy talált gyerek megjelenésétől kezdve fonódik össze és fordul mindinkább tragikusra: Earnshaw Łr a városból egy sötét bőrű kisfiŁt visz haza. megemberesedve. Az švöltő szelek (Wuthering Heights) a XIX. az ihlet csodálatos rátalálása legtitkosabb mondanivalóira. szélviharoktól gyakorta pusztított vidéken. elemi erejű szenvedélyekről. század első felében egy korán megözvegyült. majd háromévnyi rejtélyes távollét után visszatér. Saját fia. a tomboló bosz-szŁról. és kártyán minden vagyonát elnyeri. Emily Bront‘ (18181848) volt a középső nővér.É (S§TéR ISTVŹN) Az angliai Yorkshire-ban a XIX. Eltűnik. hogy mi motiválja egy adott személyiség kialakulását. különc figura. de . Hindley kezdettől gyűlöli Heathcliffet. Heathcliff így minden szeretetből kiszorul. Catherine változatlanul melegen szereti Heathcliffet. mindhárman megpróbálkoztak az irodalommal. de szereplőtársai is sajátos karakterek. Odaköltözik a közben (felesége korai halála után) elzüllött Hindley Earnshawhoz.

hogy fel kell adnia a Catherine-ért. hogy normális emberi kapcsolatokat építsen ki. ahhoz. még alig 2-3 éves. Amikor Szelesdombra kerül. mígnem a gyűlölködés megszakad. a „kakukkfióka" jelleme áll a mű középpontjában. mással él. de pajtását Hindley. családias melegsége. akaratos és gőgös" lesz. Heathcliff kegyetlen bosszŁsorozata következik félreértésekkel és végzetszerű fordulatokkal. . amikor Łgy látja. elveszti a jogát és a lehetőségét a boldogságra. egészében humánus világa). hogy ki mellé kell állnia. Szíve minden szeretete Heathcliffé. hisz a szeretetlenség sorsközösségében egymásra találtak. a bátyja „lealacsonyította". de annál hevesebben áhította a szeretetet. „spanyol vagy amerikai fajzat". Heathcliff és Catherine önfeledt összemelegedése cinkos elvadulással (a lápban való csatangolással) járt együtt. A titokzatos három év alatt Heathcliff megteremti saját egzisztenciáját. Megpróbáltatásainak Earnshaw Łr gondoskodása vet egy időre véget. és a két megmaradt fiatal az Earnshaw és a Linton családból egymásba szeret. de már alapjaiban sérült személyiséggel. Heathcliff. Nem tudja tisztázni . Agresszív ösztönei. hogy Earnshaw Łr az éhhaláltól menti meg a kisgyereket Liverpoolban. és annak elmaradására csak dacos lázadással tudott válaszolni. hogy Catherine saját akaratából a másé lett. mindent. amikor a lány Edgar Linton vonzáskörébe kerül. hamis valláserkölcsöt ismer (ennek ellenpontja Thrushcross Grange valódi otthonossága. eszelős bosszŁvágytól hevítve tér vissza: „Ésötét tüzű szemében félig vadállati." Képtelennek bizonyul elviselni azt. Catherine. míg Heathcliff mindent elveszít. A kisfiŁ korán megedződött a megpróbáltatásokkal szemben. Heathcliff meghal.Ellen Deannel folytatott beszélgetése során sem -. és csak ájtatoskodó. de a szeretet már ebben a családi közegben is gyűlölettel együtt jut osztályrészéül. ő elveszít barátságot. „fennhéjázó. Azt tudjuk csupán. Származása és addigi (feltehetően megpróbáltatásokkal terhes) előélete azonban ismeretlen.Edgarnak hű felesége akar maradni. talán valamilyen keverék. valamiképpen kiemelkedik a „vaskos tudatlanságból". hogy kilépjen ebből a körből. Catherine kedvessége mentsvár lett a számára. a vele való lépéstartásért folyó versenyt. de megfékezett kegyetlenség bujkált. nem látja meg Edgar Linton humanizmusának értékeit. csak a legázolandó ellenfelet látja benne. talán cigány. és így nem vállalja a mellette való életet. Pontosan látja Ellen Dean: „Azon a napon. eltávolodva Heathclifftől. Egész életére kiható vereséget szenved. embertelen büntetésekben részesül. „kétszínű életet él"." Heathcliff összeomlásáért Catherine is felelős. Monomániás gyűlölködővé vadul. mikor magából Lintonné lesz. épp hogy járni és beszélni tud. tragikusan torz céltól. brutális gyűlölködése elvakítja. Szelesdomb feudális rendjében a gyerek megaláztatásokat él át. tanultságánál és főképp családja rangjánál fogva). szerelmet. Catherine-nek azonban megmaradt a lehetősége (szépségénél. művelt légköre.

maga kegyetlen ember. pipogya fiatalember. Erről a mélypontról emelkedik fel. bácsikám?" „[É] bármennyire tönkretett bennünket. a mienkénél is nagyobb nyomorŁság az oka. Heathcliff pedig „vadócnak nevelte.így ismeri meg Lockwood. Lockwood Łr. ebben a világban a társadalmon kívüliség dominál. meggazdagodásának módja rejtély marad. ne építs helyette kunyhót [É]" . hogy kegyetlenségének egy. nem csupán a lelkek. „Ha már leromboltad a palotámat. Hideg szépség. Az embert alakító és egyszersmind fogságban tartó természeti környezet az švöltő szelekben hármas tagolásŁ: szirt. a saját társadalmi-társasági frusztrációja következtében). apja gyűlölte. Edgar Linton kezdetben csupán naiv szerelmes. de visszautasító modor . a felszín mögött sejthető szelídség. Cathyben már mint kisgyerekben kifejlődött a mély és gyengéd vonzalom képessége. Mert maga szerencsétlen. A . az „igazi bátorság és hűséges. nem csupán azzal. nem tiltották el semmi rossztól. bár gyenge szervezetét a betegség legyőzi. Heathcliffhez képest csenevész. mindig megmarad elégtételül a gondolat. Cathy (az ifjabbik Catherine) örökölni fogja. völgy és láp.tör ki a vád Heathcliffből. ragaszkodó lélek tanŁbizonyságát adta: bízott Istenben. Heathcliff származása. hogy megsejti Hareton értékeit és közeledik hozzá. „sokkal mélyebben élnek". és elnyeri Cathy rokonszenvét. Isabelle fel tud lázadni. sokáig szunnyadó igényessége bátorításra talál. ugye?" Hareton Earnshaw félárván nevelkedik.ez is embertelen bosszŁja része volt. A világ azonban itt befelé tágul. Liverpool és Gimmerton. A családok is mérföldekre élnek egymástól. amit ő élt meg Hindley Earnshaw mellett . Megerősödő nemes erkölcsiségét és lelkierejét lánya. és a lélek belső törvényei-örvényei jutnak hatalomra. hanem azzal is. a külvilágból legfeljebb emberkerülők tévednek ide (pl. tanítja és magához emeli. A társadalmi tér csak közvetve van jelen." „Faragatlan. „Sohasem tanították írni vagy olvasni [É].és kisváros csak hátteret jelent. évek mŁltán Łrrá tud lenni személyes fájdalmán is." Azt a sorsot szánta neki.hiába próbálja a szerelmet kedvességgel pótolni. lényegtelen kérdés az író szerint. hisz alig találkoznak idegennel. ki tud szabadulni Heathcliff hatalmából (bár ez óriási erőfeszítésébe kerül). A lelket közvetlenül a természeti környezet alakítja ki és tartja rabságában. felerősítve ősi ösztöneit. A szelesdombiak keveset beszélnek. de nem a megtestesült ördög [É] Soha senkit sem szeretett életében. és megtalálja saját életcélját gyermekének féltő nevelésében. a műben megjelenő nagy. Az embergyűlölet közegében vagyunk. ebből az állapotából azonban képesnek bizonyul kiemelkedni. majd legvégül szerelmét. a társadalmi helyzetek és kapcsolatok csupán másodlagos jelentőségűek. A mű végére megtalálja saját énjét és feladatát. és Isten megvigasztalta őt" (Ellen Dean). hogy Heathcliff elevenére tapint: „Heathcliff Łr. de érzékeny". és ő lesz a végső győztes.

Az itt lakók sem ismerik valamennyi titkát. A valóság és az álom összemosódik Lockwood Łr tudatában is. Heathcliff sorsa már gyerekkorában megpecsételődik. századi meghasonlásából. és csak amikor mindinkább magára marad. zaklatott lelkiállapotában ő is kísértetjárást érzékel a halott Catherine egykori hálófülkéjében. Nem tud dacolni a rejtélyes természeti erőkkel Earnshaw Łr sem. Joseph. Edgar Linton hősiesen küzd sorsával. és bodros felhővel szegte be az ég alját"). . fekete mágiával foglalkozik). az ember akkor lesz Łrrá a külső és belső természeten. Otthonos életkörülményeket nyŁjt. Egyik szféra sem teremt tehát önmagában kiegyensŁlyozott személyiséget. lelki fogékonyságot alakít ki. mely ellenállhatatlanul ragadta őket a halál felé"). Heathcliff folytonosan Catherine szellemének megjelenéséért esdekel.szirt („Szelesdomb") az erő és a magány világa. élesebb és szárazabb". leginkább azonban a másik emberi lélek. Szelesdombon ennél „egészségesebb [É] a levegő. Az öröklött és a környezettől meghatározott lelki-fizikai alkat korlátaiból azonban sokáig lehetetlennek látszik a kitörés. ők birtokba vették és uralták ezt a tájat. és bosszŁvágya is kifárad. magányosak. korán hal meg felesége és menye is. Ez a tomboló természet és a társadalmon kívüliség világa. számukra is életveszélyes. a könyv. de a gyermek Heathcliff és Catherine önfeledt együttlétének ez volt a színhelye. de puhány. rideg körülményei megedzik a testet. rendíthetetlenséggel viselik sorsukat. de intenzív lelki életet élnek. csodálatos szépségű vidék („könnyű pára szállt fel. és ez a mű megoldása. lelki életében gazdagodó ember számára mindenekelőtt kapaszkodó szükséges: olyan külső támasz. Ez a támasz lehet Bront‘ tanítása szerint a vallásos hit. az öreg szolga) állhatatossággal. az ösztönvilág és a humánum közös harmóniáját. akkor jelenik meg (Cathy keze nyomán) virág Szelesdombon. •riási emberi tragédiák emlékétől terhes a szelesdombi légkör. titokzatos és egyben rendkívül veszedelmes terület. de azt végül nem kerülheti el. de szikárrá. fiatalon sorvadnak el („lassŁ és gyógyíthatatlan lázban. olykor látomásoktól szenvednek. Az ifjabbik Catherine-nek ez végül sikerül. Az ember csak akkor szabadulhat ki a XIX. életképtelen alkatokat formál. A dombvidék lakói (pl. a keresztény vallás és mágikus-pogány hitvilág valamiféle sajátos keverékében élnek (Heathcliff özvegye pl. amelyhez kapcsolódva az önazonossága is megragadható. A völgy az érzelem és a humánum bensőséges közege. érzéketlenné keményítik a lelket. A láp az ösztönélettel kapcsolatos. a széthasadt kultŁra megnyomorító rabságából. lelki nyugalmáért. A Lintonok csaknem valamennyien örökletes betegségben. Az érzékennyé váló. ha ki tudja magában alakítani az erő.

A szerző ezzel megŁjítja a hagyományos epikát. Ez a párhuzam végül is oldja a „démoni" sötétséget. akiben te is benne vagy még. s Łgy különbözik a Lintonétól. lépett ki a társadalomból. és megnyílik számára az írott világ . mint jómagam. mint a holdsugár a villámfénytől vagy a jég a tűztől. A végkifejlet előtti epizódban. ezért lett emberkerülő. Az olvasó figyelme . az epikus narrációt jellegzetesen reflexív közegbe ágyazza. Elbeszélő szereplőket alkalmaz tehát a szerző (elsősorban Deanné. A napló (Catherine Earnshaw aprólékos feljegyzései) és a levél (Isabella hosszŁ beszámolója Ellen Deannek) beiktatása is ehhez a lírikus kifejezésmódhoz illeszkedik. amikor lehagyja őt a tanulásban (talán öröklött képességeik különbsége miatt).mondja a befejező jelenetek egyikében Cathynek Lockwood. mellette még Isabelle. az övé s az enyém egy. mert a házikönyvtár minden elolvasható darabját ismeri. Catherine akkor kezd elszakadni Heathclifftől. az Łj bérlő is képtelen a szeretet kifejezésére. Lockwood és Heathcliff között párhuzam fedezhető fel. jóllehet a véglegesen eltorzult személyiségű Heathcliff számára nincs visszaŁt. ezért jön északra. a mélyponton nyerünk először betekintést Heathcliff és társai sorsába. líra és dráma fonódik tehát össze ebben a romantikus regényben. vagy a hősök bizalmasai. majd több nézőpontból visszaemlékezések derítik fel fokozatosan az előzményeket. Az elbeszélő szereplő (főként Deanné) többször előre jelzi valamely hős sorsát. benyomásai során kezd feltárulni előttünk az „embergyűlölők paradicsoma". Epika. Cathy kisasszony személyében). Lockwood.ezzel együtt Cathy szíve. Az ifjŁ Hareton csak akkor léphet ki primitív létállapotából. az in medias res kezdés szintén előre megadja az életutak végét.) Az ideális Łt és cél azonban: szeretetben találkozni az embertárssal. Egy kívülről érkező idegen. fordulatos cselekménysor szubjektív előadásban jelenik meg az olvasó előtt. amikor megbarátkozik a betűkkel. [É] kell még lennie valakinek rajtad kívül. (Mindebben a nagyvilágtól elzártan élő. Catherine mondja (Nellynek) Heathcliffről: „[É] ő sokkal inkább én. az irodalomban életlehetőségre találó Bront‘-lányok szemlélete és sorsa is erőteljesen tükröződik. az Łj bérlő személyes élményei. Bármiből van is a lelkünk. majd a főszerepet a neki elmondott visszaemlékezések veszik át. [É] Nelly. hanem az egykori történtek cselekvő részesei. a regény végén Lockwood visszatalál az emberek közé. Deanné azért tudja megőrizni lelki rugalmasságát.„Könyvek nélkül gyötrelem volna az életem" . élete a bosszŁállással célját vesztette. akik nemcsak szemtanŁk. én Heathcliff vagyok! Mindig. Zillah. mindig a lelkemben él[É]" A cselekményt az írónő közvetett módon tárja elénk. A regény időszerkezete közvetlenül a művészi célt szolgálva alakul. mindegyikből tanult valamilyen bölcsességet. A drámai sodrásŁ. saját élményeik előadói.

Lockwood ezalatt ismerkedik meg a hősökkel és az előzményekkel. az emberség. aki az ihlet meglepetésszerű bizonyosságával találkozik a történelmi pillanattal. a tavasz kezdete pedig az érzelemviharok enyhülését szimbolizálja. Heathcliff a középrészben gŁnyosan utasítja vissza a kötelesség. az írói szándéknak megfelelően a lelki motivációra összpontosul. áprilisáig tart. áradó és sodró életszeretetet hirdeti végül is az švöltő szelek című Bront‘-regény. 1854. A szenvedélyek gyökerei azonban az emberi tudat mágikus-mitikus őskoráig nyŁlnak vissza. amely az összetartozást és az emberi szabadságot egyaránt kifejezi. Olyan szeretet csendesíti csak le az üvöltő szeleket. A változásokat feldajkáló s a legfontosabb erőket egy-egy döntő történelmi pillanatra összpontosító fejlődés logikája hozta létre. Háttérbe kell szoruljon a birtoklás („ő az enyém"). az emberi kapcsolatokat is szétziláló anyagi érdek. novemberétől l803. hiány formájában). a késő középkori gótikus várkastélyok idejére. a halottak pedig immár békésen nyugosznak a földben. ARANY JáNOS Toldi-trilógia (1847. végül azonban fejet kell hajtania előttük. lehetővé teszi. a családi előtörténetben pedig mintegy háromszáz évre. A kerettörténet időszaka l801. az irgalom és a jótékonyság erkölcsi parancsait (szemben a gyűlölködő bosszŁvággyal). a hosszŁ tél nyomja rá bélyegét a történetsorra. s aminek elemei hosszú századokon át alakultak ki a hazai és az európai irodalomban.így a történtek okaira koncentrálódhat. 1879) A Toldit készen várta helye. az enyém-tied mindent meghatározó joga helyett a szeretetnek és az együttérzésnek. A regény értékcsŁcsán a megbékítő szeretet áll (sokáig csupán igény. Az életörömöt. A betét családtörténetben mintegy négy évtizedre tekintünk vissza. sugárzó valóságú. de legalább ennyire a géniusz varázslata. amiről a kor álmodik. sugalló erejű műbe foglalja azt. Szelesdombon a záróképben viola és petŁnia illatát hozza a szél. a lelkiismeret. s mégis van megszületésében valami elképesztő váratlanság. (KERESZTURY DEZSő) A Kisfaludy Társaság 1846. Az írónő többféleképpen is alkalmazza az időszimbolikát: tél elején indul a cselekmény. a kölcsönös megbecsülésnek kell uralkodnia. február 4-én megjutalmazta Arany János Az .

Az Arany János számára oly fontos "epikai hitelt" sokféle forrás biztosította. A lelki tusakodást erősítik Laczfi nádor hadának megjelenése. a gyilkosság azonban már rákényszeríti erre. másrészt a bűnhődés folyamatának a színtere. a második énekben pedig György szavai. bár csak hivatalán kívül s a családi elfoglaltságok mellett dolgozhatott. Arany birtokában volt Ilosvai Selymes Péter Az híres nevezetes Tholdi Miklósnak jeles cselekedetéről és bajnokságáról való história című műve. A történeti Toldi Miklós Nagy Lajos idejében több megyében viselt főispáni hivatalt. Valószínűleg a helyi történettel hozható kapcsolatba. Forma és szellem népies legyen. de életmódja. Toldi Miklós valóban élt.elveszett alkotmány című komikus eposzát. Miklóst határhelyzetben ismerjük meg: az önazonosság zavarával küszködik. Ilosvai históriájából egyelőre két mozzanatot emelt ki és olvasztott be saját kompozíciójába: a bujdosást és a győztes párbajt. Miklósnak anyja iránt érzett szeretete elodázza a szerepzavarból való kitörést. a nép ajkán élő történeti személy. Vahot Imre a Pesti Divatlap munkatársául kérte. amelyek nem fértek össze elképzelésével. jó fél esztendő múlva elkészült a művel. oly kedvezőleg. hogy a vitézek közé kerüljön. A kézirat tanúsága szerint "Vége oct. a Társaság titkárának a levelét. a lelkifurdalás kivetítése. eszmei koncepciójával. A középkorban Toldi személyével kapcsolatban számos monda keletkezett. s hogy a parasztlegények virtuskodó fogásaival rémíti meg a cseh vitézt. A történet szintjén a Toldi a főhős önmagára találásának. a bátyja által rákényszerített szerep nem teszi lehetővé. Szalonta vidékén . például a malomkő asztalokat Toldi asztalának nevezték." Az elbeszélő költemény sikere az irodalom első vonalába emelte Aranyt. Származásánál fogva nem tartozik a cselédek közé. Miklós megvédi a . hogy a díjt méltányosnak lelé az ülés a kihirdetettnél magasabbra tenni. mely szerint "van szerencsém üdvözölni önt. mint pályanyertest újra Toldi-jával. a jótettért járó büntetés analógiája. A Toldi 1847-ben jelent meg nyomtatásban. a kiteljesedés útjának a műve. hogy Toldi átrúgja az egyik csónakot a Dunán. és Olaszországban zsoldoscsapat hadvezéreként tevékenykedett.Arany még föllelte a hős nevével is összefüggő mondatöredékeket. A farkaskaland a testvéri viszony tárgyiasítása. Mátyás király. noha ezt Arany még nem tudta bizonyítani. s ugyanezen az ülésen olyan költői beszélyre hirdetett pályázatot. "melynek hőse valamely. A verses históriában megőrzött változat igen zavaros sorrendű. Kádár vitéz stb. 1846". megszaporítani. péld. 23-án. Gondosan kihagyta a készen kapott anyagból azokat a jeleneteket. még februárban megérkezett Petőfi köszöntőverse és levele. 1847 januárjában kapta kézhez Erdélyi Jánosnak. ezért Arany elemeire szedte a történetet. melynek sorsa éppen a mai ülésen döntetett el.mely maga is Toldi-birtok volt . A főhős bujdosása kettős természetű: jelzi a még nem tisztázott életcél okozta bizonytalanságot." Arany. Toldi Miklós.

érzelmeitől végletesen befolyásolt figura olyan helyzetbe sodródjék. Az elbeszélő költemény egyensúlyra és harmóniára építkező koncepciója nem engedi érvényesülni a gyermeki természetből fakadó konfliktusokat. György anyja szemére veti. A klasszikus eposz értékrendjének csúcsán álló hírnév hangsúlyozásával fejeződik be a mű: "Dicső híre-neve fennmaradt örökre. a testvérek veszekedésekor Miklós "szörnyű gyermekként" viselkedik (Első ének). A cseh vitézzel vívott párbaj révén Miklós elfoglalhatja az őt megillető helyet és szerepet. vagy a korabeli meghatározást használva "költői beszély". hogy dédelgeti kisebbik fiát. ahová vágyott. A vadállatok elpusztítása a bátyja iránt táplált gyilkos indulat megfelelője. oda kerül. az önellenőrzés és önfegyelem hiánya. fölmagasztalásában pedig Arany politikai programjának lényegét. a vitézek közé. "Nagyon nehéz bizonyítani. mire rátámadnak a farkasok. A Toldi műfaja elbeszélő költemény. a világ érzelmi alapú megközelítése. a bika megfékezése és az érte kapott jutalom. a temetőben talált szállás. egyben az érzelem levezetése.viharban az állatkölyköket. ezt jelzi magányos budai bolyongása. A nemzeti identitás igényét kifejező klasszicista eposz merevségét. hogy elég legyen egy hajszálnyi hangsúlyeltolódás. Vörösmarty élt a Zalán futásában hasonló megoldással. A gyilkosságot. hanem életkori és mentalitásbeli is. a bűnt a haza becsületének megmentése mint legmagasabb érték és erény semmissé teszi. mint ahogy elsimul a magatartásforma következménye: a hirtelen harag. a történetiség szerepét a népiesség programja oldja. a magára talált nép fölemelkedését a nemzetbe. azaz a hazátlanság meg az új haza keresése motívumában a magyar nép jelképévé emelt Toldi léthelyzetét láthatjuk. és a hirtelen haragú. A Toldi politikai üzenetét azonnal fölismerték a kortársak. Gyulai Pál szerint "S vajon Toldi. a mulatozás után karjára borulva "úgy aludt el." A szerkezet is az antik eposzok mintáját követi. Szörényi László szerint Arany az egész kompozíció alapjául az Aeneist vette: mint ahogyan Vergilius eposzának első fele a római Odüsszeia. ahonnan már nincs menekvés" (Szörényi László). Toldi határhelyzete nem csupán szociológiai-társadalmi. mintha Arany a "daliás gyermek" Toldi vonásait már most úgy alakította volna ki. A főhőst végigkíséri a "gyermek" kifejezés és minősítés. úgy hált a hatalmas gyerek" (Tizedik ének). mégis úgy tűnik. ki lerázza a viszonyok jármát. a második fele pedig . A mű befejezésében az elbeszélő újfent csak "daliás gyermeknek" nevezi Toldit. nem hangzott-e össze az 1846-47-i évek vágyai s élményeivel?" A bujdosás. Az identitás hiánya számkivetetté teszi a főhőst. Az előhangban a látomásként érzékeltetett tárgymegjelölés és a segélykérés a romantikus eposzt idézi. fölfelé tör. A király is észreveszi jellemző vonását: "Ne légy olyan gyermek" (Tizenkettedik ének). mindenütt népünk eszményi oldalait tüntetvén föl.

az integrációé." 1848ban az első művel együtt szeretné kinyomtatni. ugyanúgy Arany Toldijában az első hat ének tartalmazza Miklós bujdosását. Az ünneplés azonban már nem egyértelmű: az apródok énekén felháborodva újra gyilkosságot követ el. az erkölcsi normákhoz és az eszményekhez való ragaszkodás jelképe. a párbeszédek tökéletességében. a nemzet két út előtt áll. kétféle fejlődési lehetőség kínálkozik." Arany harmonikus egységbe olvasztja az archaikus kifejezéseket a tájnyelv fordulataival. mert nem értett egyet a nemzeti szokásokról idegen életvitellel és erkölcsiséggel. a megváltozott politikai helyzet pedig a Toldiban tükröződő naiv optimizmust kérdőjelezte meg. s ezt neked akartam dedikálni. az ütemhangsúly és a trocheusok lüktetése egyszerre jellemzi a verselést. Az eposz jellemzője. Az ország. és elnyeri a király kegyét. s az uralkodó kiegyezésre biztató szavai képviselik immár Arany álláspontját. Legyőzi párviadalban az olasz vitézt. Az irodalmi életbe való bekerülése korántsem volt olyan zökkenőmentes. erőteljes. amelyben visszaszerzi becsületét. hogy a nép nemzetbe emelése nem olyan problémátlan. A Toldi verselése vitatott. A Toldi sikere folytatásra kötelezte Aranyt. és legyen a költészet általános. . A főhős a nemzeti hagyományok védelmezője. Erre biztatta Petőfi.a római Iliász. A megtalált és ábrázolt harmónia. A hangnem. 1847-ben ezt írta Petőfinek: "Egy Toldit akarok még írni. az epikus hasonlat már a népiesség nyelvi programjával érintkezik. a bizakodás és remény rendkívül hamar a múlté lett. amely részben a nemzeti sajátosságok feladását is jelenti. Halálos ágyán Lajos király meglátogatja. Csak 1854-ben jelenik meg a Toldi estéje. a nép nyelvét megközelítő s ennek virágaival ékes . Toldi estéjét.szóval döntessék le a közfal a népi s ma úgynevezett fennköltészet között. a második hat ének a diadalmas harcot. mint ahogy azt a Toldi sikere ígérte. nemzeti. s az otthonosság. Feltehetően a felező tizenkettes időmértékbe való átjátszásáról van szó. A Toldiban a főhős az elbeszélő eszmei-ideológiai koncepciójának kifejezője volt. a néppé emelt nemzet politikai programja a stílus szintjén is jelentkezik: a leírások. Rövid idő alatt nyilvánvalóvá vált. de erre nem kerül sor. a hangvétel és a koncepció kidolgozásában és módosulásában szerepet játszottak Arany személyes és történelmi tapasztalatai. bensőségesség hangulatát sugározza. s a kötelesség érzése erősebb benne a megbántottságnál. Arany népiesség-koncepciója szerint a műalkotás "legyen egyszerűen nemes. Az öreg Toldi három éve hagyta ott az udvart. Arany számára a választás már nem egyértelmű. Toldy Ferenc is. Most újra hívják. Az udvar pedig az európai fejlődés kifejezője. s a végső változat kiadásakor Arany figyelembe vette Kemély Zsigmond kritikáját is. a Toldi estéjében már csak az alternatíva egyik ága. mint ahogy azt alig egykét évvel ezelőtt hitte.

Arany az agg Toldi alakjában a XIX. századi irodalom egyik kedvenc témáját, az időből kiesett embert ábrázolja. Toldi a harcban, az egyértelmű erkölcsi viszonyok világában találja meg szerepét, idegen tőle az olasz módi, a viszonylagosság, a polgári élet. Budára történő bevonulásakor az elbeszélő rá is játszik Don Quijote és Sancho Panza kettősségére. A főhős értékelése egyszerre ironikus és elégikus. Az irónia a megkésett embernek szól, aki idegenül mozog az új világban, az elégikus hang pedig annak a magatartásformának és erkölcsiségnek, mely nem az időhöz kötött. Hiszen a tisztesség, a bátorság, a hazaszeretet nem függvénye a változásnak. Lajos király szavai viszont arra figyelmeztetnek, hogy az értékőrzés és haladás nem egymást kizáró ellentétek és csak a kettő együtt képes megtartani a nemzetet. Toldi újbóli gyilkossága már nem bocsánatos bűn, a hős nem kap egyértelmű feloldozást. A két Toldi-művet ismétlődő toposzok kötik össze. Az öreg Bence helyett most a fiát látjuk, mindketten a patriarchális viszonyok között létrejövő emberi hűség jelképei. A zárókép a hóesésben a sírnál az ásóra támaszkodó Bencével nemcsak Toldinak, hanem a hű cselédnek is emléket állít. Mindkét mű középpontjában a párviadal áll, s a két jelenet között logikai összefüggés is található. A cseh vitéz orvul támad legyőzőjére, az öreg Toldi már meg sem várja a király kegyelmet biztosító intését, végez az olasz lovaggal. Mikola még a Herder nyomán elterjedő szláv veszélyt jelképezi, az olasz lovag a nemzeti sajátosságokat bekebelező európai út szimbóluma. Mindkét műben Toldi párviadalát két fiú küzdelme előzi meg. A Toldiban az özvegy meséli el fiai halálát, a Toldi estéjében a Gyulafi-ikrek vívnak meg az olasszal, eldönthetetlen szerelmi konfliktusuktól is indíttatva. Bertalan halálával a sebesült Lóránt nyeri el Kende Rózsa kezét. Lajos király alakjában némi következetlenség figyelhető meg. A Toldi estéjében az első műhöz képest kissé megfiatalította Arany. A természeti képek, a környezetrajz is jelzi a két mű különbségét. A Toldi erőt, kiegyensúlyozottságot sugalló nyári képpel indul, a Toldi estéje az elmúlást idéző ősz megrajzolásával kezdődik, s annak véglegességét kifejező tél képével zárul. A hóesés azonban a kegyelem és megbékélés hirdetője is, a lelki megtisztulás ősi toposza. Ťgy búcsúztatja el Arany az életmű egyik legfontosabb hősét, Toldi Miklóst. A trilógia befejező részét, a Toldi szerelmét 1879-ben zárta le Arany. Az életműben Toldi problémahordozó hősként jelenik meg, s mindig az alkotói pálya egy-egy fontos szakaszán fordul hozzá a költő. A Toldi szerelme már nem elsősorban a nemzeti problémák kifejezője, hanem a kései Arany világképének hirdetője. A sokszálú, bonyolult történetű verses regény középpontjában a félig leélt élet, az eljátszott boldogság kérdése áll. Most válik végzetesen tragikussá a "gyermek Toldi" alakja, aki játékként fogta föl az életet, aki társa helyett vívott meg Piroska

kezéért. Meggondolatlansága jóvátehetetlen vétek: amikor győz a lovagi tornán, éppen társa helyett aratott diadalával vet véget személyes boldogságának. Minél messzebb akar menekülni Rozgonyi Piroska iránt fellobbant szerelmétől, a távolság azonban nem csökkenti, inkább növeli érzelmeit. Hazatérve a messzi csatákból megöli a feleségét bántalmazó Tar Lőrincet, s ezzel végképp eltaszítja magától szerelmét. A mű az őszikék rezignált hangján szól az emberi boldogság paradoxonáról, a nem teljes élet gyötrő kínjáról. ARANY JáNOS Buda halála (1863)

[É] elnyomhatatlan az olvasóban az a kimondani is alig mert sejtelem, hogy ennek a műnek minden részlete, versszaka, sora remekmű, az egész azonban valahogy mégis hiányérzést hagy. (NéMETH G. BéLA) Arany János az Akadémia Nádasdy-pályázatára küldte el a Buda halálát. Nádasdy Ferenc gróf 1857-ben ötezer forintos alapítványt tett, hogy annak kamataiból másodévenként száz arannyal jutalmazzák a legjobb magyar tárgyú elbeszélő költeményt. A bíráló bizottság (Jókai, Gyulai, Kemény) értékelése szerint: "nem csak viszonyosan tartják becsesnek, hanem magában is oly kitűnő műnek, mely epikai költészetünk elsőrangú művei között foglal helyet [É]. E rendkívüli mű egy nagyszerű eposz tervét sejteti a bírálókkal. A szerző nem kevesebbet céloz, mint amennyire lehetséges, a műköltészet terén visszateremteni azt, mit népköltészetünkben elvesztettünk, ősi naiv eposzunkat." A Buda halála a kéziraton található feljegyzés szerint - "1862. február végén - május 6-án 1863." - gyorsan elkészült. A terv, a magyar őstörténet megírása, a naiv nemzeti eposz megteremtése azonban régóta foglalkoztatta a költőt. 1847-ben Petőfihez írt levelében így fogalmaz: "Festenék szabad hazát, közös hazát; megtanítanám a népet, mikép szeresse a hont, melyért előde vére folyt. Mert bizony nem a mai nemesség vére volt az, mely visszaszerezte Etele birodalmát: az a vér részint a csatatéren folyt el, részint a magvetők igénytelen gubája alatt rejlik." Kezdetben, Vörösmarty és a reformkori romantika példája nyomán a honfoglalási harcokat akarta megrajzolni.

A forradalom és a szabadságharc bukása, a megváltozott történelmi helyzet fordítja figyelmét a hunok históriájára. Arany László szerint: "Az Attiláról szóló eposz tervével talán mindjárt a forradalom után kezdett atyám foglalkozni." Arany rendkívül gondosan készült műve megírására. A korabeli történettudomány általában elfogadta a hunok és a magyarok azonosságát, a költő pedig biztosítani akarta az "epikai hitelt", hiszen "Monda nélkül pedig - vagyis legkisebb támasz nélkül a hagyomány vagy história részéről - egész epikai költeményt csak mintegy az ujjamból szopni, ha tudtam volna is, nem akartam." Tanulmányozta Anonymust, Kézait, Thuróczi őstörténetét, Ipolyi Magyar mitológiáját, a francia történetíró Amadé Thierry Attiláról készült tanulmányát. Megihlette Aranyt a perzsa Firdauszi Sáhnáme című eposza, amely kiemelkedő személyek helyett két nemzet egymást követő generációkon át folytatott élethalálharcát állította a középpontba. Irán és Turán világtörténelmi csatájának magyar megfelelőjét a hun-német ellentétben látta. Hatott Aranyra a Lönnrot által rekonstruált monumentális finn eposz, a Kalevala, valamint merített a Nibelung-énekből is. Arany a hun eposzt trilógiaként képzelte el, s több tervet is készített. Az első rész Etele (Attila) és Buda összecsapásáról, a második az Etele világhatalmának végét előrejelző jóslatokról és Csaba neveltetéséről, a harmadik Etele haláláról, a hunok és a leigázott népek összecsapásáról, Csaba elbujdosásáról és jövőbeli visszatéréséről szólt volna. Az egészet Attila testvérgyilkossága és az érte járó büntetés foglalta volna egységbe, illetve Detre intrikája, mely az eseményeket a háttérből mozgatja. A magyarok voltaképpeni honfoglalása mint Csaba magyarjainak visszatérése szerepelt volna a trilógia végén. 1853-ban a harmadik rész, a Csaba királyfi két énekben maradt töredéke készült el, valamint a hatodik ének egy része, amelybe beledolgozta a Keveházát. A második dolgozat (1855-56) megpendítette az első rész témáját, és elkészített néhány részt a harmadikból is. 1855-ben írta a trilógia lírai előhangját. Nem készült el a trilógia idillikusnak szánt, a jövő ígéretét jelképező, Csaba neveléséről szóló második részéből semmi sem; Attila halálát több változatban is megírta, de a harmadik rész is csonka maradt; csak az első rész, a végső változatban a Buda halála címet viselő alkotás született meg. Buda király megosztja hatalmát öccsével, Etelével: "Légy te, öcsém, a kard; én leszek a pálca; / Isten a jó tettet jóval koronázza!" (Első ének). A hatalomról való lemondás azonban nem békét, hanem viszálykodást teremt a testvérek és a nép között. Etele van hívatva a világ fölötti uralomra, ennek szimbóluma a hunok Istenének, Hadúrnak csodálatos kardja, amelyet egy pásztor talál meg, és ad át Etelének. De az Isten ahhoz a feltételhez köti védencének és vele az egész hun népnek a jövendő sorsát, ha az képes lesz önmagát legyőzni. Detre ármánykodása s a két király feleségeinek viszálya fokozatosan olyan

helyzetbe juttatja Budát, hogy félteni kezdi életét, pártütést szervez öccse ellen, sőt az isteni kiválasztottságot jelentő kardot is ellopatja. Etele, aki egy vadászaton a gonosz ármány kísértését legyőzve egyszer már megmentette bátyja életét, a kard ellopásán annyira felindul, hogy párbajban megöli Budát. Etele megrendül, de ismét kezében tartván az Isten kardját, vállalja végzetét. A Buda halála műfaja vitatott. Arany, aki szándéka szerint a naiv nemzeti eposzt akarta létrehozni, hun regének nevezte művét. Poétikai értelemben csupán a betét, a hatodik énekben szereplő Rege a csodaszarvasról nevezhető regének, mely a rekonstruált múlton belül is újabb múltbeli perspektívát nyit, a népvándorlás korát idéző naiv hangvételen belül újjáteremti a magyar ősköltészetet. Arany fölismerte, hogy tárgyához nem illenek a klasszikus eposz hangütése és kellékei: "Mi az elbeszélés ószerűen naiv formáját illeti, az nem affectatio. Szerző annyira s oly kizárólag jelen tárgyához tartozónak véli ezt, hogy részéről képtelen vakmerőségnek gondolna egy olyan eposzt, melyben Attila szerepel, így kezdeni: "Férfiát énekelek"É stb., míg a krónikák egyszerű nyelvén sok mindent el lehet mondani." A homéroszi-vergiliusi hagyománytól való eltávolodás, a mű lélektani alapozottsága a verses regénnyel is rokonítja a Buda halálát. Az irodalomtörténeti hagyomány azonban - a vitatott jelleg ellenére is - az eposz meghatározással illeti e művet. A továbbiakban mi is ezt használjuk. A mű jelentésrétegei közül az aktuálpolitikait, a nemzet sorsát érintőt szokták kiemelni az értelmezők. Arany a szabadságharc bukása után szembenéz a magyar történelemmel, s a kezdetekig visszamenve szól a tragikus nemzeti sorsról. A hun birodalom hatalmas történelmi viharban omlott össze, s ennek víziója megegyezett azzal a rettegett nemzethalállal, amelynek Arany nemzedéke a szabadságharc katasztrófáját fölfogta. Az allegorikus történetben az örök belső ellentétet, a nemzeti megosztottságot jelképezi Buda és Etele testvérviszálya. Ezt érzi át Buda a várfalak közt ődöngve: "Hogy mily nagy az ország, s kicsiny az ő fészki" (Tizenkettedik ének). A hunok és a germán törzsek ellentéte az évszázados magyar-német szembenállást példázza, Detre ármánykodása a nemzet gyanútlanságát jelzi a legnagyobb ellenséggel, a germánsággal szemben. Az eposz szinte minden mozzanata jelképessé válik: Buda felépülő városa (a majdani magyar főváros), melynek köveit testvérgyilkosság vére öntözi meg, Gyöngyvér átka, mely annyiszor betelik még e falak között. A Buda halála történelemértelmezésében némi zavart okoz, hogy a trilógia egésze nem készült el. A koncepció teljességgel akkor bontakozhatott volna ki, ha Etele vétke bele is torkollik népe pusztulásába. Arany nem csupán azért hagyta töredékben a nagyszabású tervet, mert a sértő kritikák elvették a kedvét, hanem mert az anyag, a téma ellenállt a koncepciónak. Ha végigviszi eredeti trilógiatervét, akkor

állást kellett volna foglalnia arról a csapdáról, amelybe a magyarság jutott a bukott szabadságharccal, az önkényuralommal, majd a kiegyezési kísérletekkel. Azaz, a hun birodalom fölemelkedésében és bukásában, majd jövendő újraépülésében olyan - Arany számára megoldhatatlannak látszó - kérdésekről kellett volna számot adnia, mint az Ausztriához való viszony, vagy a nemzetiségek kérdésköre, vagy akár a Kossuth-emigráció győztes hazatérése. "A Schmerlingkorszakban s még később a kiegyezés után ezt az egész kérdéskört már nem lehetett abban a szellemben tárgyalni, ahogyan azt az ötvenes évek derekán fölvázolta. Annyit írt meg nagy tervéből, amennyit becsülettel vállalhatott: a végzet fölismerését és a végzettel való sztoikus dacolást" (Szörényi László). A korhoz és politikához kötött jelentésréteg történetfilozófiai síkon is meghosszabbítható: minden közösség csak egyetértésben, összetartásban állhatja meg helyét, tarthatja fönn létét a történelem nehéz pillanataiban. Az alakok, szereplők vizsgálata további jelentésrétegeket fejthet fel a műben. A Buda halála központi figurája, legárnyaltabban megrajzolt szereplője Buda. Uralkodása alatt békében, elégedetten, gazdagságukban egyre gyarapodva élnek a hunok. Kinek-kinek megvan ebben a világban a maga tevékenysége, feladata, hivatása: Onnan Buda nyáját őrzi vala békén, Szelíden országol húnok erős népén, Lát egyenes törvényt, mint apa, mindennek; šl lakomát vígan; áldozik Istennek. (Első ének) Buda tragikus vétke, hogy ezt a harmóniát felrúgja: félreértve az "egyenes törvényt", megosztja hatalmát Etelével. "A hatalom azonban, természetéből folyóan, egy bizonyos fokon, minőségen és formán túl már oszthatatlan. Megosztásával addigi viselője, elvesztve önazonosságát, megzavarja a közösség minden tagjában a hozzá való viszony tudatát, kialakult mértékét s megzökkenti egyensúlyát. Elindítja a mértékvesztés, az önvesztés láncreakcióját; s rajta is, majd Etelén és népükön is "betelik", ami "betelendő", bizonyítván, "hogy örök-állandó amaz erős törvény" (Németh G. Béla). Buda tettére már kezdetben árnyékot vet a Hadúrnak szánt áldozatból kicsapó füst és "vészharagos láng". Nem Detre az, aki ellentétet szít, éket ver a két testvér közé, ő csak mint jó emberismerő, észreveszi a hatalommegosztás következményét. Buda már másnap reggel bűntudattal ébred: Benn pedig elméjét friss gond veri, hajtja, Marcona józanság hidegen csúsz rajta, Vád neki, a mit tett, bántja ha mit nem tett:

Etelének önmagát kell megfékeznie. Szárnyad alatt békén gyarapodva élnek. ez azonban nem öncélú. Megtesz mindent elnyomói romlására. mint reggeli árnyék". addig Etele nem ismeri e feltételt. Arany azonban Detre ábrázolásában túllép ezen. hogy milyen feltételnek kell megfelelnie. az elszáradt növény képei is ("Mi vagy te? É aszott fű pelyhe az út mellett". méltóvá vált isten kardjára. Detre alakjának egyik rétege a germán veszélyt jelképezi. hogy ezt a feltételt Etelének nem kell ismernie. Nem töri a járom. és diadalmaskodott ármány csábításán. Etele tragikumának egyik kritériuma. melyet a . majd Etelében is az új helyzetet. hogy a feltételt csak bűne elkövetése után. többet megőriz az eposzi hősök elnagyoltságából. (Második ének) Detre csupán a meglévő "vékony repedésbe feszíti az éket". A "ravasz". ugyanezt az állapotot jelzik a fű. hanem népe szabadulását szolgálja. az ág. tudatosítva előbb Budában. "álnok eszű" szász a két fivér lelkében dúló vihart és kétségeket erősíti föl és fogalmazza meg. Arany erkölcsi szemlélete arról tanúskodik. A Hadúr nem közli vele. jól vannak szegények. no hisz« az is boldog. "Csak üres árnyékát taposom a porban"). majd a halál. "magát alázó". minden dolga bűntett. "Ki fogóznék. hiába próbálja Detre tanácsára megvásárolni az embereket. hogy amiért a vadászaton . Etele alakja kevésbé árnyalt. "önlelkében" kell felismernie. a nép elfordul tőle. a követek nem őt látogatják. töveszakadt ághoz?") Buda fokozatosan szorul ki a hatalomból. Detre egyben a megalázott gót nép képviselője is. Nem is tudja meg soha. hogy isten kardját mivel érdemelte ki. Etele elérhetné az általa annyira áhított nagyságot. ha ez egy hibáján". kliséiből. régi szabad gótok No hisz« az is megvan. Az eposz egyik bravúros jelenetében büszkeséggel vegyített fájdalmas iróniával beszél Budának népéről: S honja-vesztett nép. (Második ének) Detre szerepének kétértelműsége jelzi azt a problémát. az elvesztett szerep személyiségtorzító hatását.Buda életét megmentette. úgymond. Buda jellemzésére az "árnyék" metaforát használja leggyakrabban Arany ("Látni magam« fogytát.fölvillanó kétségét legyőzve . Az intrikus hagyományos szerepében szítja a viszályt a testvérek között. ha a végzet állította feltételt betartja: "úr az egész földön. A tragikus vétség egyenes következménye a személyiség elvesztése után az erkölcsi megsemmisülés. Amíg a Szigeti veszedelem Zrínyije előre tudja. hogy a Hadúr feltételének megfeleljen. Ettől kezdve Arany kivételes lélektani megfigyelőképességgel és tapasztalattal ábrázolja a címszereplő énvesztését.úgy rémlik előtte.

Született királyi vér. véred az én vérem: Bosszút az anyádért bár iszonyút vennél. mikor Krimhilda a kicsi Aladár derekára köti a kardot ("Csatolta fiának kicsi derekára. Béla). megváltozott szituáció nagy erővel veti föl a Buda-Gyöngyvér kapcsolat terméketlenségét. a meddőséget.műfaj. Arany remekül érezteti a két feleség első találkozását. egymás erejét. férfiatlan férfi. Etele felemelkedésétől élete értelmének megvalósulását. ihol én pörölyje világnak!") azzal a néhány strófával ezután következő jelenettel. Buda tette. a család az összetartó erő. . a Nibelung-hősnő. Buda felesége szerepvesztése többszörös. / ™rült Aladár. / Ha sírba lezárnak. Aladár révén: Közelébb vagy hozzám. Arany értékrendjében a gyermek. taszítja ki az asszonyokat is megszokott szerepükből. szeretem még ott is"). hivatásához elégtelen formátum" (Németh G. Gyöngyvér. "Eddig első asszony volt. a hatalom megosztása láncreakciót kiváltva élezi ki a konfliktusokat. a gyermek hiányát. a jövő reménye. Krimhilda (Ildikó. s most egy virágjában állóval kell osztoznia. akihez életét kötötte. amire Arany is sokkal nagyobb hangsúlyt vet: nem lehet többé rejteni Buda királyi rangjával sem önmaga. Hilda. alakját. szeretem még most is. most egyik a két nő között. fia. S ami ezeknél sokkal fontosabb. Túl van nőiessége igazi évein. a férjem. Ilda). fiatalságával. (™tödik ének) Az asszonyok közti vetélkedés kimenetelét képi szinten jelzi a sólymok párviadala. a feldolgozott anyag és a lélektani hitelességre törekvő ábrázolás közt feszül a Buda halálában. hogy zörömböl utána"). hogy a férfi. szereplehetőségeit mérik föl egy pillantással: Hamar a két asszony szeme összevillant. gyenge ember. Hidegen egymásnak azalatt benyelték Ruháit. (Kilencedik ének) Arany tragikus iróniával ellenpontozza az isten kardját meglelő Etele világhódító vízióját ("Ihol én. a majdani új uralkodó. Tested az én testem. sem mások előtt. Gyöngyvér madarának pusztulása. nincs igazabb ennél. most az azzá emelkedettel kell osztoznia. valójában csak elfogadja új férje szerelmét. mint Etel. Szigfrid halálának megbosszulását reméli. Az új. érzékiségével vonzza magához Etelét. Nincs nemesebb tetted. egész teste-lelkét. De csak amíg ember frissen egyet pillant. De szíve mélyén továbbra is Szigfridet szereti ("Szeretem holtan is. aki Szigfrid meggyilkolása után lett Etele "első asszonya". a koncepció.

akitől tart. éppen a személytelensége kelt illúziót (ha egyáltalán kelt). (Hatodik ének) Buda tettének. Arany műve. A tömeg ahhoz húz. "az örök úttévesztésről" is szól a ballada sejtelmességével: Szóla Magyar: hej! ki tudja Merre van a hazánk útja? Kerek az ég mindenfelé Anyám. Sátoruk lőn szép otthonná. a lélektani remeklésen. ami ČigazÇ lenne: teljességgel kitalált történet: sem az érzelmeimből. közösségben élő nép tömeggé válása. A művésznek úgy kell jelen lennie a művében. A megtartó erkölcs és értékrend hiánya jellemzi a Buda halálában a népet. Tó szigetje édes honná. a jószándékkal megbontott harmóniának talán legtragikusabb következménye a szervezetten. vagy akitől némi előnyt remélhet. az elfoglalt föld hazává: Engesztelni fiat szültek. Egyik elvem ez: nem szabad magunkat megírni. a magyarság örök útkereséséről. s vált e terület. meghalsz belé! (Hatodik ének) FLAUBERT Bovaryné (1857) A Bovarynéban semmi sincs. ahogy Isten van jelen a teremtésben: . ágyok áldott nyúgalommá: Nincs egyéb mi őket vonná. a polgári világban felbomlott közösségek élményét is beleszőtte a Buda halálába. Arany a tizenkilencedik század fájdalmas tanulságát. anyám. A Rege a csodaszarvasról tanúsága szerint a vándorlás. nyugtalanság csak a gyermekek születésével szűnt meg. sem az életemből nem tettem bele semmit. túl a politikai-társadalmi üzeneten. Ady Endre a legnagyobb magyar balladának nevezte a Buda halálát.a nemzet fennmaradásának záloga.

(Az író szerint Bovaryné "olyan nő. amellyel Hivert postakocsija. az unalom. Az államügyészség vallás. hamisak az érzelmeiÉ olyan nő.és Itáliáról. a mozdulatlanság ábrázolásának nagy regényírója" (Jean Rousset).) A valószerű. amilyenből nemsokára műfaj lesz.társadalmi-lélektani regényét. műve írásakor a nyárspolgárok és a romantika iránt érzett gyűlölete hajtotta. (FLAUBERT LEVELE LEROYER DE CHANTEPIE KISASSZONYNAK. Már az alcím . a Bovarynét. 1856 őszén kezdte folytatásokban közölni . részletező leírásokban bővelkedő regény cselekménye . Rodolphe-ot szintén három év elteltével La Huchette-ben). (Emma csak Rouenig jut el. és amikor műve megjelent. szürke hétköznapokat mutatja be a cselekmény. ™tvenöt hónapi megfeszített munka után.) A cselekmény az 1830-40-es években játszódik. 1852). Bovaryné életrajza az egész Lajos Fülöp-i polgárosodó kor . Léont Rouenban három évi távollét után látja viszont. Charles biográfiájának megfelelően pontosan követhető az idő múlása (négy évig lakik Tostes-ban. hogy a regény nem pusztán egy romantikus asszony története. sőt legfőbb és szinte egyetlen műfaj" (Babits). középszerűség 19. akinek hamis a költészete. alaptémája az emberi butaság. amikor törvény elé állították" (Gyergyai Albert). Rouenra és környékére szűkített a regénytér: (a kitalált) Tostes.hiteles környezetrajzával maga a vidéki Franciaország. mely a kor jellemző vonásait sűríti: az író által megvetett kispolgárok típusokká válnak. Nemhiába vívja harcát a szerző a tökéletes formáért: a szerkezet zárt. amilyet lépten nyomon láthatni".és erkölcsgyalázás vádjával pert indított Flaubert ellen. amelyekben a legkevesebb az anyag"."afféle mezőváros nyolc mérföldnyire" a megyeszékhelytől. a Fecske köti össze napi járattal . majd Yonville .a "csupa aljasság. hanem a vidéki élet monotóniájának rajza. bár Párizsról . század" (Flaubert) . "mozgalmasságát" a belső történések ábrázolásának gazdagsága adja (az író szerint ugyanis "azok a legszebb könyvek. 1857) Gustave Flaubert az 1848 utáni illúzióvesztett korszak "az eseménytelenség. ha írói elveiről volt szó. aki "egyetlen sort sem írt le soha művészi meggyőződése ellen. .az írói pályájának kezdetét jelentő . Az ötletet (a cselekmény magját) saját körében ismert emberek hétköznapi. tizennégy hónapig tart első házassága özvegy Dubucnével.pontosan elhelyezhető térben és időben. de látni sehol se lássák. Meghatározó élménye az általános kiábrándultság. A mű "voltaképp házasságtörési regény. legalább "húsz francia faluban szenvedett és sírt egy-egy szegény Bovaryné".láthatatlanul és mindenhatóan."Moeurs de province". Emma negyvenhárom napig fekszik ideglázban.a realista hagyományoknak megfelelően .sejteti. Vidéki erkölcsök . Svájcról ábrándozik. aktuális történetei adták. Az egyhangú. egyetlen lépéssel sem hátrált. még akkor sem. érezni mindenütt érezzék.krónikájává tágul.

). temetése és utána a férj keservei: mindez legalább 60 lap lesz. akiben "fölsülése" után végképp minden bántja.csak az "újra feltűnő dolgok kitágították" Emma létét (II. Homais). de több.). 11 fejezetre bontottan) hármas tagolású. A megjelenített magatartásformák is mélységes illúzióvesztést tükröznek.) és Emma agóniája (III.és érzelemváltozásait: "elhidegülését" Charles-tól . mint következetesen végigvitt bonyodalom [É] úgy látom.a színházban. keserű gyűlölettel" (II. "hogyan szabadulhatna meg tőle" (III. Bovaryék folyamatos süllyedésével párhuzamosan ellentétes az Homais család felemelkedése. a bál. 15.csiszolt. jellemek exponálása (bár kellő fokozatossággal). 1853). csúcspont . ruhájaÉ léte" (II. a tenyészvásár napja (II. mint környezete ("még a megyeszékhelyen is megállná a helyét". az asszonykám halála. a vásár és az agónia jeleneteit dolgozta át különös gonddal. rögtön házasságkötésük után kiábrándul. nem az egyenletes folyamatosság. 1853-ban írta a szerző: a mű "alapjában eléggé feszes [É] 260 lapom van készen. csak rövid ideig jelentenek újdonságot. Nincs fejlődés. Marad magának a cselekménynek a törzsére legföljebb 120-160 lapom [É] ez a könyv inkább életrajz. az egész életét végtelen álommá tágító Emma paradox lelkivilágú naiv utánzó. de mindkettőjükben csalódik: szeretői alig különböznek férjétől. önálló fejezetek (ilyen mindhárom részben a nyolcadik): a vaubeyssard-i bál (I. (Kéziratainak tanúsága szerint az író az esküvő. A regény (9. kronologikus.).tele "dühös vággyal. "emelkedés". de csak időközönként törnek ki. "arca. életmintául szolgáló olvasmányai alapján regényes szerelemre és nagyvilági életre vágyakozik. (Unalmában "különböző katasztrófákat és véletleneket képzel el".). helyek fölvázolása.2). (Flaubert részletezi lelkiállapot.) Mindig rosszul választ: Bovaryból.) A "kettőztetés" eszközével is él a szerző: Charles kétszer nősül. végül .5. Könyvfaló kékharisnya.15."miért is mentem férjhez?" -.5. lineárisan előrehaladó vonalát Charles és Emma életútjának állomásai adják: házasság . Az álmodozás módszereit gyerekkorától fejlesztő (I. A konklúzió. ezért vergődik álmai-vágyai és kisszerű környezete között. akit tehetséges orvosnak vél. ahol épp a Lammermoori Luciát nézik . Bovaryné életének fordulópontjai részletesen kidolgozott. átlagos. Léontól könnyedebb kalandot vár. mint a vulkánok: állandóan morajlanak. irigyli a "viharos" életűeket.halál (megvalósul az írói célkitűzés: "semmi részlet a tárgyon kívül.már az foglalkoztatja.) .kettős házasságtörés . maga az élet is valahogy ilyen: egy-egy esemény egyetlen percig tart és hónapokig várjuk! Szenvedélyeink olyanok. Rodolphe-tól kizárólagos szenvedélyt (és szöktetést). mindig egyenes vonal. rengetegszer. tájak.). állandóan nagy eseményre vár. és mindez csak a cselekmény előkészítése. két városba költöznek. Emma Rouault hétköznapi figura.11. egy teremtett világban él nem teljesen valóságos életet ("női Don Quijote") . a fogadó." Ezért a "csomópontos" szerkesztés (és a tempóváltás gyakori alkalmazása) a jellemző.

Anna Karenina (1877). végül Justin beviszi Homais "capharnaumjába".5. "ingerlékeny lett. aztán egyre kevésbé tud úrrá lenni az eseményeken. nagy hasadást okoz életében. torkos és kéjvágyó". ™ngyilkosságának oka nemcsak a lelepleződéstől való félelem. Párizsban Balzac-hősnő lehetne.11. Léont sikkasztásra biztatja.egész élete folyamatos emlék. "a jóléthez való dörgölőzés valami olyat rakott rá. pénzt kérve. a bál. egyre mélyebbre süllyed. mindig valaki másnak hiszi magát. majd Rodolphe-é is (ezt "bezárta szíve legmélyebb rejtekébe") . Yonvilleben 'csak' Flaubert-hősnő. mint egy főhercegnő" (III.8. végül."mégsem volt boldog. Gyorsuló tempóban látjuk erkölcstelenségének fokozatait: "szinte kéjjel élvezte a győzelmes házasságtörés minden gonosz iróniáját" (II. melyeket megpróbált semmibe venni. Emma egyszerűen "eltévesztette a teret. "egyszerre otthon volt lánykora olvasmányai között. hóbort és élvezet volt ez egyszerre" (III. valóságos szükséglet. egészségi állapota bírja arra Charlest. Először még "erényesnek és elérhetetlennek" látszik Léon számára.és múltidézés lesz. s azelőtt sem volt az soha". s eltávolodik a kispolgári élettől. Gazdagabb és ragyogóbb élet utáni sóvárgásának az a végeredménye. aki [É] árván maradt. Amikor unatkozik.). félelmetes-pompás nősténytigris. "Nem hajlandó szembenézni tényleges helyzetével. Goriot apó lánya.). Szabadulási kísérletei valójában nem igazi kitörések . hanem csalódása romantikus eszményeiben. hogy megszabadul tőle".). Aztán a Rodolphe-kapcsolatba veti bele magát. a gyerekszülés a következő kísérlet. Yonville-t nézi Párizsnak. hogy kislányát. hogy elkerüljön Bertauxból. miért is nem szerette").meg.15). a tanyáról. első próbálkozásként. a kifizethetetlen adósság. és megjelennek . s ennek következményeként végül is tönkreteszik azok a realitások. Scott kellős közepén. Effie Briest (1895) -. ő pedig. férjhez megy. sorra látogatja Rodolphe-ot. Lheureux zsarolására férje betegeitől hiteleket szerez. egyre alárendeltebb szerepet játszik. "valóságos szakadékot": megérezheti a "nagyvilági élet illúzióját". komikus-megható férfipréda (Poszler Gy.) . egy pamutfonógyárba küldik munkásnőnek" (E. hogy hagyják el Tostes-ot . s "az élettől futva így óhajtott elrepülni ő is egy ölelésben" (II. Wilson). hogy fenntarthassa viszonyát Léonnal.6. ami nem fog többé letörlődni". Meghatározó élménye. Házasságtörő asszonyok történeteinek sora kezdődik Emmáéval az irodalomban . De nemcsak a bál emléke élteti: Léoné ("átkozta magát. W. "egész élete a hazugságok szövedéke lett.). Guillaumint (akinek még elutasítja közeledését) és Binet-t (neki már felajánlkozik). Mindig valami más környezetben látja. egy másik világ légkörében". "egyedül a maga szenvedélyei foglalkoztatták.a költözés.csak az eléje kerülő lehetőségekkel foglalkozik: apja "örül. s később a "bálra való emlékezés állandó foglalkozásává vált" (I. Bovary felesége. s a pénzzel annyit se törődött. majd bármire képes.

a durva vászoning alatt" (II.kapcsolatuk a férfi szemszögéből a (majd) "hogyan szabaduljak meg tőle?" cinikus kérdéstől a "jó kis szerető volt" flegmatikus zárásig tart. Bovary lecsúszása után eltiltja gyerekeit).). Rodolphe. "Rastignac is Rodolphe-fá zsugorodna Yonville-ben". "polgári józanságával" egyre inkább megveti Emma rajongását. Léon pedig "szomorú Werther-fattyú" (Poszler Gy. 15. Lheureux. szakértelmének teljes hiányát ortopédiai műtétje és Emma haláltusája teszi nyilvánvalóvá: mindkétszer igazi orvosokat kell hívatni . A mellékszereplők sorából társadalmi körkép rajzolódik ki: a polgárság képviselőin (közjegyző. A fontoskodó tényszajkózó. Charles középszerű egészségügyi tiszt (orvosi vizsgáit nem tette le. Miközben felszarvazzák. hogy a "felesége a rendelkezésére áll" (II. akinek "sejtelme sincs" arról. Pályája felfelé ível. "csak bizonyos alkalmakkor csókolta meg a feleségét. Emma kísértője. s a "ridiculus sum" büntetés egész életét jellemzi. ő pedig megkapja a hőn áhított becsületrendet. Alkalmazkodik minden körülményhez és helyzethez (a kis Berthe-től pl.14.).).). Szorgalmas.).9. mindkét szeretőnek szinte felajánlja hitvesét: ír Rodolphe-nak. kizárólag karikatúrák. aki "nagyon érzelgőssé" válik .ekkor tölti Emma a fiúval a "mézesheteknek beillő" három napotÉ A "lapos társalgó" Charles földhözragadt. majd amikor felesége "tanácsért" megy Léonhoz. 1848) és önmegvalósítók (Nóra. "Rastignac vidéki énje". adószedő. Az alattomos "csúszó-mászó féreg" uzsorás kereskedő. . s mint unalmas vacsora után egy előre sejtett utóétel" (I. 1879) is. hogy maradjon Rouenban (II.5. az öngyilkosságát is lehetővé tevő Justin viszont őszintén szereti az asszonyt. "szánalmas figura" (Emma). a nyárspolgár patikus "megtestesíti a kor progresszív és természettudományos világnézetének minden laposságát és ostobaságát" (Babits). "hétköznapi sátán" (Balassa P. A figurák nem "hősök" a romantika (és a rendkívüli alakokat teremtő Balzac és Stendhal) felfogásának értelmében. ő beszéli rá Emmát. állandó vitája a bőbeszédű Bournisien plébánossal is ostobaságának bizonyítéka . aki már nem tud cselekedni. torzképek jelennek meg .gátlástalan női karrieristák (Becky Sharp.7. megdicséri ("Milyen jó vagy!") .ez persze nemcsak a két figura.Hippolyte pedig "eleven szemrehányás az ő gyógyíthatatlan butaságával szemben"). éppolyan szokássá lett ez nála. hanem a materialista és idealista filozófia paródiája is a szkeptikus Flaubert-től. Homais. Charles halála után minden orvos elmenekül Yonville-ből. hogy "a szerelem itt remeg a közelében.). mint akármelyik más szokása. komikus első házassága után felszabadultan rajong Emmáért. de igazi áldozat sem.).7. és "magát is többre kezdte becsülni azért.már senki nem lehet igazi hős.). állandóan "alszik és horkol". hogy ilyen feleségre tett szert" (I. "a halandók legboldogabbjának érzi magát" (III. fogadósné. ostoba kollégistaként jelenik meg.

hogy leleplezze ezeknek az álmoknak hazug és egészségtelen voltát" (Hauser A.Bovary ("bovin. Flaubert. a láthatatlan narrátor nézőpontja a Bovary-szülők szemszöge után Charles-éba megy át. Flaubert egyik vívmánya az elbeszéléstechnika megújítása. Rodolphe-nak "helyes aszszonyka". mint annak idején a Don Quijote a lovagregények divatjának. Lamartineműveket. a romanticizmust (Rodolphe csábító közhelyeire a vásárból felhangzik a "válasz": "trágyázásért". Vele kapcsolatosan Flaubert sokszorozza a nézőpontokat: ideál Charles-nak. ami sokrétű és szürke" (1859). és a szövegben is megtöri. majd a narrátor szól. mindig valamelyik figura szemével látunk. helyszíni szemlékkel dolgozik. csalódássorozata a romantikus illúziók kudarcának ironikus képe. Léonnak kezdetben "minden dráma hősnője" stb. Charles fel sem vágja az orvosi lexikont. rengeteg vonással és színnel.). majd retrospekció utal neveltetésére. mindent többféle nézőpontból látunk (pl. "homéopathie") ember vagy homeopátia -. Homais ("homme".a narrátoron kívül . elalszik a szakmai hetilapon. a nézőpontok áttűnnek egymásba. Homais pedig kívülről fújja az újságot. hívogat. "hogy az ember a túlságos. romantikus regényformát is megszünteti a hétköznapiság "feszes szerkezetű. ironikusan. Nemcsak e magatartást. Sand következik.) kívül az író a nemességen is ironizál (lóverseny. a márki szerint "igen formás a termete és nem is köszön parasztosan". az ábrándozás meg "hitvány szörnyetegÉ a lelkek szirénje: dalol.) és változatos jellemű szolgafigurákat is megjelenít. Eltűnik a mindentudó regényíró.zongoratanárnő stb. majd: Sue.). mikrokozmikus" ábrázolásával. mert fölment a gondolkodástól". Az iskolatársként megszólaló szereplői elbeszélő. odamegyünk hozzá. hanem a szélsőséges. a közlésmódok közül nagy szerephez jut a szabad függő beszéd. akit először Charles lát. a fő szólam . a kizárólagos érzelmeket keresi. Justin ("juste") igaz. "amely ne volna tökéletes . Lavardiáre gróf stb. Emma portréjával azt a tapasztalatát igazolja az író. Emma halála után újra Charles. Bovaryné életvitele. A közvélemény szemlélete is tükröződik ("legalábbis így mondták a Yonville-i polgárok"). "egy merinó fajtájú kosért". boeuf") ökör. Balzac. Scott-.: LefranŤois-né mutatja be Yonville-t). és nem térünk vissza soha többé" (1846). (A beszélő nevek is jellemeznek . de egyetlen olyan sincs. dokumentumok gyűjtésével. Az írói lelkiismeretesség példájává lett Flaubert rendkívüli műgonddal. megváltozik a narratív funkció: az író nem interpretálja az eseményeket. és az olvasmányok is: Emma mást és mást forgat különböző életszakaszaiban (a zárdában: Chateaubriand-.Emmáé lesz. 1871). "realista lesz. a mű éppen olyan szatírája a romantikának. végül: erotikus regények). holott csak az élhető. stb. Lheureux ("heureux") boldog. Az író úgy irtja ki (magából is) a romantikát. pedig "a sajtó az elbutulás iskolája. hogy "művének tárgyává teszi".

Emma bezártságának és korlátozottságának szimbóluma: vágyakozik. de még a cukor is fehérebb).mása a valóságnak" (Babits). mint azok a lovak.) Az igeidők. a bálban leskelődő parasztok arca felidézi Emmának leánykori. az álomleírásokban ("négylovas hintók viszik EmmátÉ": az ábránd beépül a jelenbe. de Emma sovány marad. a színházban látottakról saját esküvőjére gondol. "csak mennek-mennek. ezért "egyebet se tesz. 1853. a mű elemzői megállapították. melynek ablaka északra néz. hemzsegnek tőlük a mondatai". hogy "feszélyezi a metaforikus érzéke". (A kép Bovaryné léthasonlatában is megjelenik: élete "olyan hideg.7. némán" stb. hogy a domináns motívum az evés (rengeteget esznek. tanyasi nyomorát. a horkoló Charles és a bölcsős gyerek mellé. Bár az író azt vallotta. ez nemcsak az írót. hajtincsek. el kell rejtenie saját érzelmeit. de a szomszédok szintén kémlelődnek. menyasszonyi csokrok. karonfogva. a sétát is" (II. állandóan visszatérő trópusok pl. módszere a számtalan apró. e csendes pók szövi hálóját" (I. s homályában az unalom. "mint a robotoló lovak". és "mint a tetvek. Léon házasságának hírére Bovary levélben . Lassítják a tempót a részletező leírások (Yonville. Sainte-Beuve). hagyott még költői képeket a regényben.). mint egy padlás.nála ezek nem törik meg a stílus egyneműségét -. A tárgyak. rajtam is kitör a roham". Charles úgy tanul. A mű meghatározó tónusa az irónia: Emma temetésekor "Rodolphe. hogy attól féltem. a ló-képek (a volt feleség "rozzant gebe". de jellemző tény ("úgy kezeli tollát. úgy marják a hasonlatok". megteremtik a kapcsolatot az idősíkok között (ez lesz majd a prousti technika alapja is): a bál után talált hímzett szivartárca valóságos talizmán. a szemlélődés gesztusa is. mert "semmit sem fogad be igazán"). Homais locsolgatja Emma muskátlijait és ez Charles-ban emlékfolyamot indít. nem érzelemmentes: csak le kell győznie. az esküvői torta) és a csöndek. nyugodtan aludt a kastélyában. amiknek nagyon is szorosra fogják a zabláját"). ("Amikor leírtam az idegroham szót. még a parasztok is lesik a bált a kastélyban . mint mások a bonckést". leskelődik.). de valójában nem is szenvtelen. Emma "úgy tett. Megszállottan keresi a pontos kifejezéseket ("a szó pontossága a gondolat pontosságából következik"). érzetek előhívják a múltat."vidéken az ablak pótolja a színházat. annyira [É] átéreztem. Rodolphe vanília-parfümje felidézi a vicomte emlékét. a fő toposz pedig az ablak. a kastélyban nemcsak gránátalma és ananász van. várja a jelzést (a homokdobást) vagy jelez (kitett ronggyal). a figurákat is jellemzi ("nem szóltak többet egymáshoz". mint irtja őket. igemódok kezelésének nagymestere .). Alkotói magatartása a sokat emlegetett impassibilité. A legjelentéktelenebb dolgok is túlmutatnak saját közvetlen szerepükön és jelképessé válnak (Charles sapkája. aki egész nap vadászattal szórakozott. nem vált időt pl.7. így az utazásvágy és a prózai valóság egyszerre hat). amin az asszonykám átment. Léon is aludt Rouenban".

a technika. KEMéNY ZSIGMOND A rajongók (1855-1859) É az embersorsokat valami különös. Az embersorsot formáló erők valami egyén fölötti szövevénybe összefonódva. sokhangnemű fejezet: a bevezető leírás után párhuzamosan zajlik lenn a ceremónia. immanens törvény vagy dinamizmus irányítja. amely oly büszke volt tudományos szellemére. de az emberi butaság határtalan" (1880). Berthe névadása). melyet leggyakrabban közöttük fedezett fel". végül a tűzijáték leírása és Homais cikkének rezüméje. fenn (az ablakban!) Emma elcsábítása. legbotrányosabb. Regényeiben a butaság az emberi léttől elválaszthatatlan dimenzió. Párizs térképe.közli: "szegény feleségem is mennyire örülne. utánzó hajlamán végig ironizál (l. Homais és Bournisien. Kundera véleménye szerint "Flaubert a butaságot fedezte felÉ ez a legnagyobb felfedezése annak a századnak. mely fölött két félelmetes agélaste (Čhumorérzék nélküliÇ). Emma nagyravágyásán. ironikus a romantikus csábításé. hosszasan fejtegeti sületlenségeit. Maupassant-nak írt levelében fogalmazta meg (szállóigévé vált) gondolatát: "a földnek határai vannak. Egyik utolsó. Szegény Emmát elkíséri szeretkezéseinek ágyától halálos ágyáig. hogy az ostobaság korántsem enyészik el a tudomány. a modernség hatására. a tenyészvásár napja. ha élne". de reális a vásár szólama. A kulcsjelenet. (A szegénységalaptéma mellett komikus. másoló. épp ellenkezőleg. építve és rombolva alakítják az életpályát. mintegy gyászbeszédként. . de önzetlenül adakozó) Catherine Leroux. a kitüntetett vén cseléd .alakjával kapcsolatban hangzik el az író egyetlen direkt közbeszólása: ő "a pirospozsgás polgárok között a félszázados szolgaság" -. a hős sorsa ott alakul előttünk. a szenilis herceg.) Flaubert "gyűlöli a silány módon gondolkodást": nem is a polgári osztályt. a haladás. de Flaubert-nek a butaságról szóló látomásában az a legmeghökkentőbb. M. hanem "az ostobaságnak azt a fajtáját. majd a patikus vallásellenes reagálása következik. sokszólamú. maga is együtt halad a haladással!" A művet Gyergyai Albert fordította. egyre gyorsabb váltások után jelenik meg (a legszegényebb.

a közvetlen (társadalmi) környezetben. A rajongók c. A mű első oldalain részletes korrajz olvasható. valójában kíméletlen hatalmi harcok végtelen sorozatának mutatja. aprólékos lélekábrázolás adja. A pályája csúcsán megjelenő történelmi regények Erdélyben játszódnak. a fejedelem tanácsadója. valamint az előteret alkotó személyes sorsokban. Erdély társadalmi csoportjai.a regény különleges szerkezeti vonásaként ők személyesen soha nem találkoznak. Vele szemben áll a jelen politikai életének meghatározó személyisége. Egyikük Pécsi Simon. az európai békét minduntalan feldúló "szeszélyes vagy tragikai fordulatok" sorozatán. szereplőinek jelleme és sorsa izzó szenvedélyek harcában bontakozik ki. A nagyregények ilyenformán három egymásra épülő szférában ábrázolják az emberi küzdelmeket: a totális (történelmi) háttérben.(BARTA JáNOS) A magyar regényírás báró Kemény Zsigmond (1814-1875) műveivel közelítette meg először a kortárs európai nagyepika szintjét. Bethlen Gábor egykori kancellárja. regény története is e három szinten zajlik. Ebben a közegben vívják meg saját létharcukat a regény második szintjének tényezői. az író végigtekint a harmincéves vallásháború. azok mögött is . A hősök a történelmi folyamatok sodrában. a szerző szűkebb hazájában. Első irodalmi alkotásainak jelentőségét az árnyalt. Berzsenyi Dániel. Ellentétük fő oka Kassai "szertelen . Németh László és Móricz Zsigmond őt tartotta a múlt század legnagyobb magyar regényírójának. a társadalmi ellentétek kereszttüzében kísérlik meg személyes céljaik megvalósítását. A vallásháborúk zűrzavarának "derekán". Rákóczi György fejedelemsége . Katona József és Madách Imre mellé. politikai és vallási erői. szélsőséges indulatok (a "rajongás" válfajai) húzódnak meg. Szabó Dezső "a magyar fátum alá rekesztett" személyiségek közé sorolta. a magyar nemzeti önismeret és emlékezet céltudatos formálója.kétarcú politikával .a mű harmadik rétegében személyes erények és vétségek. amikor "még sötétebb és kétségbeejtőbb" a "vallásszabadságért" vívott háború. ugyanakkor a saját felekezeti kisebbségeit kész kíméletlenül elfojtani. A vallási célzatok mögött nyilvánvalóan politikai szándékok.egyfelől az evangélikusok védelmezőjeként lép fel a császári és katolikus Magyarországgal szemben. 1638 végén indul a cselekmény. Kassai István "címnélküli kancellár". Az események középpontjában két főszereplő áll . Ez a rendkívül viharos időszak a történelmet eszményekkel álcázott. II. a politika és a közélet porondjáról immár visszavonultan élő tekintélyes férfiú. a két nagyhatalom között egyensúlyozó és nemzetiségi-vallási ellentéteket is magában hordozó fejedelemségben. Politikus és publicista is volt.

A háttérben .) A tetőpont a szombatosok andrásfalvi találkozója. tépelődései. és nemkívánatos személynek tekintette Elemért. időbeli előre. hiszen ellenfele közismerten kapcsolatot tart ezzel a szektával.és visszalépésekkel. Laczkó Istvánt.vélekedik Németh László. Elemér és Deborah kedélyhullámai. és . vívódásai a sorsfordulatok előzményeiként. Felesége. Pécsi Simon eltökélt szándéka. A válság éleződésével újból megjelennek a nagypolitika erői: külpolitikai fejlemények következtében küszöbön áll a magyar király . csupán mert az Pécsi Deborah szerelmese volt. Klára. Bodó Klára hősiesen és sikeresen dacol a sorssal. december 21-én). és így tekintélyes hozomány várományosa. elhagyja a gyulafehérvári udvart.a megoldásban végső fordulatot hozó epizódsorként . Laczkó István a bűntudattól összeroppan. nem kívánnak harcolni sorsuk ellenében. Pécsi Simon azonban átlátott ellenlábasa szándékain. Korábban örökbe fogadta Kassai Elemért. illetve következményeiként. (A rajongók "kompozíciós remeklés" .félreáll. Ťgy váltakoznak Laczkó István.megnyerve Lórántffy Zsuzsanna személyes pártfogását kevés híján a férjét is kimenti Kassai István körmei közül. csupán elszenvedik a történéseket. Kettejük párbeszéde a regény eszmei csúcspontja.vagyonszomja" (mindenáron meg akarja kaparintani Pécsi Simon birtokait) és elhatalmasodó gyűlölködése: riválisa politikai súlyát és személyes tekintélyét is meg akarja semmisíteni. Az események irányításának eszközéül Kassai István behálóz egy szombatos papot. A regény középső szakaszában az író az eseményszálak váltott szövésével halad előre.manővereként kieszközli az erdélyi fejedelemtől a szombatosok "fő. a fejedelmi udvarba kerül. és megpróbálja helyrehozni végzetes hibáját. és betölti barátja helyét a Pécsi-házban is.szerelméről lemondani kényszerülve . unokaöccsét. A bonyodalom kezdete után Elemér .és jószágvesztéséről" szóló rendeletet (1638. Folyamatosan élesedik Kassai István és Pécsi Simon ellentéte is. közben pedig levélben tájékoztatja az erdélyi főbírót a "veszedelmes" készülődésről. hogy ezen lecsillapítja a szélsőséges indulatokat. a fejedelmi udvarban is. és zsarolással kémkedésre kényszeríti. a mezei hadak kapitánya lesz a Pécsi-birtokok körzetében.Báthory Zsófia hercegkisasszony és ifjabb Rákóczi György készül az esküvőre. minden jelentős szereplő nézőpontját és motivációját egyenként és részletesen megvilágítja. Az ő visszavonulásával párhuzamosan egyre inkább előtérbe kerül Gyulai Ferenc. E lépés nyilvánvaló okát a közvélemény is gyanítja: "a szombatosok ügyét [É] Pécsi megrontására hozta szőnyegre" a körmönfontan ügyeskedő kancellár.és a regényünk főcselekményét kitevő . Ennek formája leggyakrabban a belső monológ. vállalja a jobbágysorsot. Pécsi Simon és Deborah csöndesen élik napjaikat. mértékletességre inti a "rajongókat". Kassai István ellenben az indulatok előzetes felkorbácsolásán munkálkodik. Az "ítélőmester" több úton próbálkozik. Kassai második .

Mindenfajta szélsőség. egyúttal Deborah kezét is megkapja . A végzetes eseményen a balsors Pécsi Simon ellen fordul.jóllehet ő Bodó Klára iránt vonzódik. mégis mindkettőjüket elsöprik a törvények. jóllehet a végső fordulatokig fölényes biztonsággal és célravezetően kormányozza hajóját. A sors kiváltképp a megmerevedett társadalmi rendben tragikus. mint Kemény . Kassai Elemér talpig becsületes fiatalember.az ítélőmester "nem soká élte túl" a végső fordulatokat.és sorsszemléletét a szabadságharc előre látott tragikus bukása döntően befolyásolta. a "rajongók"-at. hogy Balázsfalván zavargás törjön ki. Kassai manőverei beválni látszanak. a lelkiismeret nélküli alattomos figura is a véletlen játékszerévé válik. elsősorban a fanatikusokat. A magyar viszonyok . Zsófia nászajándékul elhangzó kérésére Gyulai Ferenc lesz az értékes Pécsi-birtok ura. épp azokat söpri el a legnagyobb erővel. kegyvesztetté válik. amelyhez alkalmazkodni vagy amelyet befolyásolni nem lehet. most már csak a kapzsisága elégülhet ki. Laczkó István is életét veszti. a "hübrisz" Kemény Zsigmond világában különös jelentőséghez jut. ezúttal a házasuló fejedelmi pár szeszélye képében. Elemér felkoncolása Kassai István számára a legfájdalmasabb veszteség. Pécsi Simon önzetlen és nagylelkű férfiú. akik a legjobban küzdenek ellene. A tragikus vétség klasszikus eleme. férje utolsó tartózkodási helyén. Kemény Zsigmond történelem. ha megkapja a szombatosokkal együtt bukó Pécsi vagyonát. Minthogy pedig időközben a török szultán hozzájárult "a magyarországi evangélikus rendek sérelmeinek orvoslásáért indítandó hadviselet"hez. Kassai érdekei tehát azt követelik. a szenvedélyek és vágyak megszállottjait.) Az erkölcs szolgálata sem szolgáltat jogalapot a kiemelkedésre: a legkiválóbbak éppúgy elszenvedik a csapásokat. a machiavellista intrikus. amelynek első áldozata az a Kassai Elemér lesz. A szombatosok elvakultsága és a tragikus véletlenek sorozata tömeghisztériát robbant ki. A megoldásban azonban ismét közbeszól a sors. Pécsi Simon ellenben visszanyeri a fejedelem jóindulatát . és ez fékezi a felekezetek elleni belső fellépést Erdélyben. elsősorban az andrásfalvi uradalmat. (Ennek a világlátásnak a gyökere 1849 tanulságában rejlik. Laczkó István özvegye azonban a szegények és betegek istápolásában lelte meg életcélját Rápolton. Kérlelhetetlen törvények bonyolult erőrendszere áll fölöttünk. mint a legsilányabbak. elhivatottság és elbizakodottság a sors kihívásának minősül. A mű elsődleges tanulsága: az emberi sors kifürkészhetetlen és befolyásolhatatlan. aki pedig a béke szolgálatában érkezik a gyűlésre.elleni támadás. sőt épp a lelki nemesség és jóság sodorja őket végveszélybe (Eleméren ez be is teljesedik). Kassai István kiszorul a politikából.a történelmi időben éppúgy. A kiszolgáltatottság ugyanakkor az ellenpéldára is érvényes: a morált a saját önös céljaira eszközül felhasználó Kassai István.

a szegények és betegek gyámolítása) már bizonyos fokú életvereség.bár ő az egyetlen fiatalember. Laczkó István gyenge jellemű figura. ezért nem ütköznek össze semmilyen törvénnyel. nem kerül az események fővonalába. mint Pécsi Simon esetében. de ő kevésbé jelentős szereplő. Kivonulása a társadalomból (lemondása a világi boldogságról. őt a tiszta gyermeki szeretet ítéli tragikus sorsra.ez is vétségnek számít -: tudatosan él. hisz megkísérli helyzetének megváltoztatását. A végzet szeszélyeit elkerülő másik típus a sodródó figuráké. Megemlíthetjük mellette a fejedelmet. tudományokban jártas "csillagjós". A származás kijelölte útról való letérés végzetes bűnnek számít Szőke Pista részéről éppúgy. a "gyermekkedélyek" osztálya. és így a sors büntetését. A regény eszmevilága szerint származásának megtagadása volt az ő eredendő bűne. aki saját tiszta erkölcsisége szerint tud élni. Rákóczi Györgyöt is. Nekik nincs határozott törekvésük. méltán lesz Kassai bábfigurája. pártfogója a szombatos szektának. Szilárd életelvek szerint él. "szilárd jellem" (Barta János kategóriáit alkalmazzuk. akit hidegen hagy "Sáron Rózsájának" varázsa. hogy erélyemnek a szükség csak újabb meg újabb tért nyitna"). ő azonban csak a saját életútját illetően győzi le a mostoha körülményeket. csak magának teremt "külön világot". megütközik . de nem is érik el vágyaik teljesedését. épp ezért kell belátnia: "el volt tévesztve egész életünk". aki magára maradva gyermekeiről is gondoskodni tud. ezzel szemben Bodó Klárához vonzódik egyre erősebben. Mégis ő az egyetlen szereplő. Gyulai Pált a szerencsés véletlen sodorja előre.engedve imádott apja kérésének . Pécsi Simon "szűcsmester fiából lett mágnás" Bethlen Gábor idejében ez a mozzanat politikai ellenfeleinek gőgjét és irigységét váltja ki (Kassai szerint "a nagyok közé tolakodott"). nevezetesen Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony. élete azért fut zátonyra. "szent énekeket" szerez és énekel. Az igaz érzelem elfojtása "az önmagukat elvesztők" bűne. két típus kivételével. a továbbiakban is). "Dúsgazdag Epicur". Pécsi Deborah az "önsorsrontók" közé tartozik. férje tragédiája őt is sújtja. A fejedelemasszony magasságát megközelíti Bodó Klára. szíves vendéglátója minden idegen utazónak. ™nérzetre ébredésekor azonban előre lép .kiadja szerelmese útját. A többieknek még ez a részsiker sem jut osztályrészül.a tragikus sorsúak táborába. rangot és gyönyörű feleséget is kap . mert . valamint "ábrándos és előítéletes ember". koldusból lett módos lelkész.rendkívül merevek. a berontó nemesek és hajdúk egyszerűen lemészárolják. A rajongók szereplői tehát csaknem valamennyien tragikus hősökké válnak. Messze kimagaslik kortársai közül . Akad. és helytáll a kritikus helyzetekben ("érzem. ezzel váltotta ki maga ellen a végzet haragját. reménytelenül. Nem ura érzéseinek. ő "a legcsekélyebb akaraterejű" szombatos. aki "a sors fölött áll". Hősies fellépése a szombatosok gyűlésén hatástalan.Zsigmond jelenében .

Elbeszélői magatartásában a tényszerű tárgyilagosság. "érzéseit szeszélye gyakran elvitatta. vesztét a nagybátyjával való kapcsolata okozza. A nép . monológ és párbeszéd. és Kemény Zsigmond beemelte stílusába a romantikus poézis elemeit. hogy Pécsinek halálos ellensége.rendkívül ingatag. Kassai Elemér az erkölcs és kötelességtudás áldozata. "Jellemétől idegenkedtem. A magyar irodalmi és tudományos nyelv csak az 1830-as években kezdett erőre kapni. a reflexió és a boncoló jellemzés váltakozik. a hangulati tartalmak jelentős szerepet kapnak.pl. Kassai felbujtására. A cselekmény mozgatói a harag és a szeretet hullámai. ezután megkísérli kivonni magát nagybátyja. büszkesége legyőzte. hogy amint az ember Istentől . bárki ellen vagy mellé hangolható. elvakult "rajongó". de a szeszély és e büszkeség álérzéseket is hamar iktatott a valódiak helyébe". újszerű asszociációkkal éreztette a lélek rebbenéseit. ők "az erény szörnyetegei" (Németh László). Előadásmódja is változatos: narráció. önhittség. önnön bukásuk előidézői." Tudomásul veszi sorsának csapását (Deborah elfordulását). MADÁCH IMRE Az ember tragédiája (1859-1860) Egész művem alapeszméje az akar lenni. Kassai István a negatív főszereplő. az író elsődleges célja az egyén és a világ közti kapcsolat feltárása. Különleges szókapcsolatokkal. illetve a sorsa hatóköréből. Kádár és a legtöbb szombatos megszállott. Boldogtalanságra rendeltetett. de bűntelen embertársak halála is szárad lelkükön. Epikájában nagyfokú líraiság uralkodik. fejezett ki erkölcsi-gondolati-indulati reflexiókat. Pécsi Simon pénzszóratására . és belelovalja magát az utána való sóvárgásba. annak gazdag és fordulatos eszköztárát. másrészt a népnyelvből merítve. kapzsiság.Gyulai Ferenc hidegségén. kincsére nem vágytam. átképzelés és jelenetezés egyaránt megjelenik regényében. ő az író jellemtipológiájában az "önmagukat szétzúzók" körébe tartozik. de sikertelenül. elsősorban az újabb nyelvújítási mozgalomtól támogatva. nem volt szívem visszautasítani a gyűlölt öreget. a hősök énjébe való beleélés. Bűne: irígység. A költészet a prózánál előbbre járt. befolyásolható. Nagy súlyt helyezett a plasztikus láttatásra. s bár hallám.

Az ellentétes erők összecsapása után egy újabb idea merül fel. Először a szabadság kétféle változatáról látunk példázatot. A "szabad állam"-ban. Igaz ugyan. gazdasági és tudományos élete forradalmi átalakulásokon ment át. Magyarországon a tíz éve elvesztett szabadságharc után ismét kiéleződött a politikai helyzet. hogy ő is dacoljon az úrral. 1862. szellemi irányzat kap benne valamilyen szerepet. a biológiai és statisztikai determinizmus. de terhes" önálló életet. hogy mindenütt megbukik. pl. vállalja a "nemes. a liberalizmus. a deizmus és a panteizmus. A bűnbeesés után ádám (évával együtt. és az ígért mindentudást kéri számon a csábító szellemtől. valamint az első színben megjelenő (Lucifer által képviselt) autonóm létforma ellentéte alkotja. Az ember tragédiája filozofikus síkra emeli az egyetemes. A konfliktus egyik pólusán (de a mű egészében is.fáraóként . melyet levetni nem bír (ez volna csekély nézetem szerint tragikum). s megbuktatója mindenütt egy gyönge. nemzeti és individuális létkérdéseket. Shelley. (MADáCH LEVELE ERDéLYI JáNOSHOZ. és nem utolsó sorban saját személyes válsága is motiválta).a korlátlan egyéni hatalmat próbálja ki. Madách műve tagja annak a sornak. számos tudományos. Lucifer a paradicsomi boldogságban élő ádámot a második színben arra bírja rá. Byron. lépjen ki az isteni "gondviselet" védelméből. Milton. Lucifer a továbbiakban (a történelmi színekben) álomképek sorozatával tárja fel ádám előtt az emberi szellem egyfajta fejlődéstörténetét. Műfaja drámai költemény. amelyet Dante nyomában pl. de egy "ismeretlen érzés" (a "milliók" iránti együttérzéssel társult szeretetvágy) a szolganép felszabadítására ösztökéli. azért mégis fejlődése mindig előbbre s előbbre ment. immár "a paradicsomon kívül") büszke önérzet és szorongás közt ingadozva éli önálló földi életét. ádám Egyiptomban . de bár kétségbeesve azt tartja.elszakad s önerejére támaszkodva cselekedni kezd: az emberiség legnagyobb s legszentebb eszméin végig egymásután cselekszi ezt. míg a másik pólust az anyagitársadalmi tényezők alkotják. a pozitivizmus. IX. mi az emberi természet legbensőbb lényegében rejlik. hogy eddig tett minden kísérlet erőfogyasztás volt. az egyes színeken belül is) egy-egy elvont eszme megvalósításának igénye jelenik meg.) Madách Imrét számos.13. A kompozíció az ellentétes erők harcának elvére épül. Athénban azonban a . az évezredekre szóló személyes dicsőségbe kóstol bele. más szóval bölcseleti-lírai dráma. Goethe és Vörösmarty nagyszabású. a műfaji határokat átlépő alkotásai is fémjeleznek. amely egyben a következő szín kiindulópontja is. az utópista szocializmus. A mű eszmei háttere is rendkívül sokrétű. egymás hatását felerősítő körülmény késztette főműve megírására (Európa társadalmi. A dráma alapkonfliktusát a függőség. az örökléstan.

testvériség. a szeretni vágyó embereket a zárda ajtaja elválasztja egymástól.nép (a nyomor miatt. Előre vitte az embernemet. a demagógia prédájaként) nem tud élni szabadságával. Egy "védő" és "buzdító". Mindegy. hogy "éljen magának. funkcióját vesztette a tudomány és a művészet. az ő szolgálatát vállaló nagy egyéniséget pedig elveszejti. és keresse a kéjt". elhagyja az emberi kultúrát és az embertársakat. hisz "Szerelem és küzdés nélkül mit ér A lét". de torz megnyilvánulásával önmagát áldozná fel az emberiség megmentésére. Az "új világban". de a jövőt jelképező falanszterben a rideg célszerűség uralkodik. ha ellentmondásosan is. Az ember döntési lehetősége csupán abban áll. Emelt. az igazi tudásra viszont a császári udvar nem tart igényt. és a . a nagy francia forradalomban. Az utolsó részben. tudomány vezérelte világot áhít most már ádám. ádám tehát visszafordulni kényszerül. ádám.felcsendül "a jövő dala". a "döghalál"-t. hogy szabadon választhat a "bűn és erény" között. A szabadosság életelve a császárkori Rómába vezet. éva azonban átszellemült boldogsággal a tudomására hozza: "biztosítva áll már: a jövő". aki ismét csalódott eszményeiben. megszűnt "a haza fogalma". Mégis. a "kegyelet".a szellemi értékekhez ragaszkodván . kereszt vagy tudomány.az űrbe repül. mégis alapigazságok fogalmazódnak meg benne: "bármi hitvány Volt eszmém. és így nagy és szent eszme volt. ádám az eszkimó színben a teljes fizikai." Kimondja." Ez a jelenet a mű egyik eszmei csúcspontja. szellemi és erkölcsi leépülést tapasztalja. lelke azonban (a "Földszellem" uralmából) nem szabadulhat a testtől. az elvont eszmények eltűnnek. tilos az anyai szeretet és a szerelem is. Az eszmények hiánya azonban a pusztulást hozza magával. a tudós felesége pedig udvaroncokkal flörtöl. a záró keretszínben fellázadna ("Ne lássam többé ádáz sorsomat"). szabadság". újra Prágában (a tizedik színben) éva visszatér férjéhez. akkor mégis lelkesített. hogy "az ember célja a küzdés maga. hiányzik pl. és Kepler tanítványának lelkes figyelme a jövő ígéretével kecsegteti ádámot. A londoni szín záróképe: vízió a kor áldozatainak haláltáncáról. A magasztos eszményeiben csalódott egyén most azt a célt tűzi ki. Konstantinápolyban ez is hitelét veszti: az emberi szeretet elvét megcsúfolja a vallásháború. Prágában a tudományt szolgálja (Kepler személyében). Hősünk . Párizsban mégis átmenetileg. amelyet már a római színben a kereszténység új eszméje győz le. "mely a földhöz csatol"'. mint "álom az álomban" (Sőtér István) . Végképp elszakítana minden köteléket. a szeretetre "bűnbélyeg" kerül. a kihűlőben lévő földre visszatérve. A Lucifer által felvázolt történelmet így mindenképpen vállalni kell. feladná "a hasztalan harcot": a szabad akarat végső. szabadság Vagy nagyravágy formájában hatott-e. London "szabad verseny"-ében (ahol "az élet korlátozza önmagát") viszont csak az érdekek diktálnak. de diadalra jutnak a legnemesebb eszmék: az "egyenlőség.

Az úr maga: az idők és a világ teljessége. szellem! Előttem nincsen nagyság. és a végkifejletet előre látva engedi. aki a "végtelent és időt alkotta". cinikus szkepticizmusát csak az úr szavai ellensúlyozzák. A lélek azonban a test nélkül nem létezhet (vö. a földi világ bármely szegletében megmutatkozik a megfelelő (nyitott) lélekállapot előtt. amikor a földi életet kilátástalannak látja. A befejezett "nagy mű". Mint a földi élet tökéletes ismerője kalauzolja végig ádámot . a "hideg számító értelem" megszemélyesítője. Sokat sejtető. József Attila: Költőnk és kora !). és ezért nem juthat soha teljes diadalra. hogy a tagadás szelleme próbára tegye az első emberpárt."végtelen tér"-ben vállalhatja a "tettdús élet"-et. a rációt és az ösztönöket. mentsvára pedig az isteni kegyelem védőpajzsa. az úr viszont ekkor már hatalma teljében. "Jóság") együtt a világ teljességét szimbolizálják: a szellemi." ádám. Mindaddig áll az én hatalmam is.egyoldalúan és célzatosan . maga az abszolútum. A három főszereplő (ádám. szállóigévé vált mondattal zárul a mű: "Mondottam. mely véle harcban áll")." Lucifer a tagadás képviselője ("Míg létez az anyag. de ugyanakkor az isteni irgalomba vetett "hit" is megadatik a számára. valamint az erkölcsiséget. aki egyrészt a tényekkel való szembenézésre kényszerít (lásd neve: «fényhozó«). amíg a feltétel nélkül hódoló angyali karral szemben a szabad véleménynyilvánítás jogának követelője. így az emberi életút a fenyegetés és a bizalom között vezethet tovább. ádámnak el kell fogadnia a Lucifer által feltárt "vég" fenyegetését.a földi világ tökéletlenségét hivatott illusztrálni. panteisztikus isteni lény. a teremtett világ: egymással küzdő erők egysége. Ez a történetív . Hárman együttesen alkotják az emberi teljességet. ádám nem léphet ki a Föld köréből. de egyoldalúan torzít is."Elrészletezve vízben. Lucifernek az elsőbbséget és az isteni tökéletességet megkérdőjelező szavai után az úrnak módjában állna az "önhitt" szellem megsemmisítése. tudhatod. A Földszellem a földi lét (az "anyagvilág") törvényeinek megszemélyesítője. tovább kell vállalnia az esetleg "hasztalan" küzdelmet. az anyagi szférát. az ember vele mindenütt találkozhat . mindenütt. Az eszkimó szín után Lucifer győztesnek érzi magát. a szellem és a lélek szabadságának keresője dacolni próbál vele. ember: küzdj és bízva bízzál!" A részek dialektikus egysége nem csupán a Tragédia felépítésének. "Csak én lélekzem benned. fellegekben. "gúnnyal" adja neki a két fát. Segítsége az iránymutató isteni "szózat" lehet (csak meg kell hallania). az ellentétek egysége. Ligetben. mindenhatóságát egyértelműen kinyilvánítva lép közbe: "A porba. Amíg Lucifer a személyes szabadság szószólója. "Erő". hová benéz Erős vágyakkal és emelt kebellel" -. őbenne a szintézis is megtestesül. Lucifer és éva) hasonló hármasságot képvisel: az eszméket.az egyre kilátástalanabb álomsorozaton. Tagadásúl. hanem világképének is az alapja. addig ádám harcostársa. A három főangyal által dicsőített és egyben képviselt fogalmak is ("Eszme". .

a saját lábára kíván állni. Mindent összevéve ő az ösztönök képviselője. Meghallja azt. hogy a főhős . benne a férfi élete "szebb létre" tesz szert. az úr "szózatát". mint Isten". Legelső szavaival jelzi célját: "úrnak lenni" a teremtett világban. A férfival szemben ő otthonteremtő lény." A Tragédia jelentős témaköre az egyén és a közösség viszonya. tudom. Teljességre és hatalomra tör. [É] Majd istenűl oltárra helyezi" . sőt isteni (abszolút) teljességre is: "Legyünk tudók. és ebben rejlik hivatása a férfi mellett: "E gyönge nő tisztább lelkűlete.pihenni akarok. mely szülte őt. aki "lugost" csinál a sivár környezetben a "vesztett éden" pótlására. "e nyugtalan erő" a folytonos kudarcok ellenére sem hagyja pihenni. Míg bűne a koré. Lucifer a "dőre tagadás"-sal csak élesztője a fejlődésnek. Szelleme. de könnyen felcsigázható tudásvágy vezérli ("szomjúzom") . Az ember tragédiájában végső soron a küzdéseszménynek jut a főszerep.éva rendkívül összetett figura. de a hetedik színben már megnyilvánul emberi gyarlósága és végessége: "Kifáradtam . hogy illyen népnek kell szabadság") Madách személyes politikai élményeivel is kapcsolatos. ádám "hő vágya" hozta létre." ő egyúttal az eszmék fanatikus híve. Törvény. Lucifer az emberi "fajzat" nőfelfogásáról is kemény ítéletet mond: "Majd állati vágyának eszközéül Tekinti a nőt. Az egyén-közösség téma végső tanulságát jelentős mértékben alakíthatja a testvériségeszme és a szeretet-elv is: az egyént önmaga kiteljesítésében az embertárs iránti vonzalom és felelősség is köti. és a kíváncsiság is. érezem. melynek lezárása ("Csak egyedül én voltam a bolond. megvalósításuk harcosa." A legfőbb szerepét éva a tizenötödik színben nyeri el: az ő "tisztább lelkűlete" mindenkor képes meghallani az isteni iránymutatást. Hivén. A tömeg és a kiemelkedő egyéniség kapcsolata a továbbiakban is az egyik főmotívum marad.folyamatosan mind passzívabbá válik." A nép-fogalom a politikában kiüresedhet: Párizsban Danton és Saint-Just egyaránt a "nép"-re hivatkozik. mely éltet lehel" a földre. méregből s mézből összeszűrve [É] a jó sajátja. A hatalom vagy a nép szolgálata a történelmi színek első nagy dilemmája. a hiúság. a tizenharmadik színig az egyéni és a közérdekek felváltva kapnak szerepet." ádám a "büszke férfinem" képviselője. Büszke. és a tömeg "minden rendnek malmán húzni fog. ádámot Egyiptomban és Párizsban is a "rokonszenv" teszi fogékonnyá a másféle igazságok megsejtésére (mindannyiszor a nő vonzása is szerepet játszik). a természetesség érvényesítője. Az eszmény minden bukás ellenére mégiscsak "fog dacolni. és szíverén keresztűl Költészetté fog és dallá szürődni. Lucifer szerint "Minden ember uralomra vágy"."Minő csodás kevercse rossz s nemesnek A nő. Számára minden mélypont után "újra felmerűl Az eszme. egyben a korerkölcsök képviselője is. Ezt a kérdéskört is érinti az a tény. Az érdekek mocskától távolabb. .egyre kevésbé találva cselekvési lehetőséget . Sokrétű arculatának további jellemzői az életélvezet. továbbá a hálaérzet.és kötelességtudó. a szolgalét és az önfeledt boldogság képessége.

az élet küzdelem. ha szórakozni akarnak. mint a valóság? Mi volna olykor hihetetlenebb nála? Egy regényíró sohasem tud olyan képtelenségeket ábrázolni. nemcsak ezeknek az íróknak a szeretet-hitvallását és hitét. Az alapvető sorskérdést. Az egyén szabad érvényre hozni mind. de jelentésüket korábbi szövegrészekre emlékezve szűkíthetjük és pontosíthatjuk." ádám végső kételyeit tovább oszlathatja Péter apostolnak már a hatodik színben elhangzó útmutatása: "Legyen hát célod: Istennek dicsőség. az orosz kezdettől azon démonok elleni harcot ábrázolja." DOSZTOJEVSZKIJ Bűn és bűnhődés (1866) A teljes realizmusban megtalálni az emberben az embertÉ Pszichológusnak neveznek: nem igaz.ádám előtt azonban "Végtelen a tér". Ez a lényegbeli vonás nemcsak olyan figurák problematikáját magyarázza meg. hanem az egész orosz irodalom messianizmusát is" (Hauser A. mint Dosztojevszkij Raszkolnyikovja és Ivan Karamazovja vagy Tolsztoj Pierre Bezuhovja és Levinje.) Mindig azt mondják. regényeket olvasnak. hogy a valóság unalmas. mint amilyeneket a valóság tálal fel nekünk naponta ezerszámra. csak realista vagyok. amelyek az egyént a világtól és a közösségtől elkülönítik. a magány súlya alatt összeroppanó egyén ábrázolásába torkollik. Szerintem épp fordítva áll a dolog: mi volna fantasztikusabb és váratlanabb. 1880-1881. S az ember célja e küzdés maga. s az emberek. mi benne van. "mely munkára hív". 1876) A múlt században. a művészethez. a legközönségesebb dolgok alakjában. Magadnak munka. ember: küzdj és bízva bízzál!") sokféleképpen értelmezhetők. (DOSZTOJEVSZKIJ: DON CARLOS éS SIR WADKIN. a képzelethez fordulnak. mert az emberi lélek teljes mélységét ábrázolom. az egyén elidegenedését. (DOSZTOJEVSZKIJ: NAPLóJEGYZETEK. A zárókép utolsó szavai ("Mondottam.). amikor "a nyugati regény a társadalomtól elidegenedett. Csak egy parancs kötvén le: szeretet. a szó legnemesebb értelmében. a modern ember . Az űrjelenetben elhangzott: "A cél halál. egyhangú.

akit kizártak az egyetemről . "a szabadságkeresés katasztrófájának regényét. kiforratlan. pontosan ebben az évben. és senki sem érzi a megoldásával együtt járó felelősséget kínzóbban. Dosztojevszkij két tervezetének cselekményét egyesítette művében. [É] Semmi gyanút nem támasztanak és nem is támaszthatnak ellene. erős és megdönthetetlen Čaz emberiség iránti humánus kötelezettségeinekÇ teljesítésében. tartanak az anarchiától. részvétel a közös emberi sorsban" (Török E. A gyilkos . ("Beteg társadalmunkban felbomlik a jóról és a rosszról alkotott fogalom. ahol kéjvágyával üldözi és már-már vesztébe kergeti a családfő. gonosz és beteg öregasszony maga sem tudta. süket. furcsa ČéretlenÇ nézetek hatására elhatározza. 1866-ban pedig a teljes Bűn és bűnhődést. [. úgy dönt..elmagányosodását az oroszok a szabadság problémájaként fogalmazzák meg. Aktuális tárcaregényét.. amit elkövetett. Ki tudja ma. az író szerint. miért él a világon. ČHoz-e ő hasznot valakinek is a világon?Ç és így tovább. megszabadítja húgát. A magány feloldásának posztulátuma.). mi a ČjóÇ és mi a ČrosszÇ? Mindenki maga szerint tanítja. ha egyáltalán bűnnek lehet nevezni azt. ostoba. hogy egycsapásra javít nyomorúságos helyzetén. Egy fiatalember. "A cselekmény napjainkban játszódik. s lehet. beteg. mint Tolsztoj és Dosztojevszkij. úgy dönt. ő maga pedig befejezi tanulmányait. gonosz és nem kíméli mások életét.nem nemesi származású és nagy nyomorban él -. kifosztja. s így boldoggá teszi vidéken élő anyját. a bűnözéstől. de mértéktelen uzsorakamatot szed. kínozza a nála szolgálóként élő húgát. Hőseik mind ezzel a problémával viaskodnak. Az öregasszony ostoba. bűnbe és magányba sodorja az embert. és egész további életében becsületes lesz. hiszen ez a süket. hogy megöli egy címzetes tanácsos özvegyét. a . ČMiért is él?Ç. aztán egészen más elképzeléséről tájékoztatja kiadóját: a készülő új mű "lélektani beszámoló lesz egy bűncselekményről".] egy véletlen körülmény folytán sikerült gyorsan és eredményesen végrehajtani elhatározását. Ezek a kérdések kisiklatják a vágányról a fiatalembert. hogy megöli az öregasszonyt. hogy egy hónap múlva úgyis meghalt volna. aki társalkodónő egy földesúri családban. De itt bontakozik ki a bűncselekmény lélektani folyamata. azaz természetesen Čjóvá teszi bűnétÇ. A túlzott individualizmus és a (napóleoni) hatalomeszme megszüntetésére irányuló két nagyregény egyidőben jelent meg a Russzkij Vesztnyik hasábjain: 1865-66-ban Tolsztoj Háború és békéjének első fejezeteit közölték folytatásokban." Dosztojevszkij. intenzívebben. lebegő.) Sehol sem élik át ezt a kérdést mélyebben. az erkölcsi relativizmus veszélyétől. amely. Čéletének semmi értelmeÇ. külföldre megy. az elképzelhető valódi boldogság forrása viszont: a szenvedés vállalása. könynyelműségből.Részegeskedőket' pétervári nyomorleírásnak szánta (hőse valószínűleg Marmeladov lett volna). aki különben pénzt szokott kölcsönözni kamatra.

mert végleg kimeríti az emberiségtől való elszakadás. ellenpontozásokkal. "félőrültek" világáról csak keretül szolgál. Még a rabság vagy akár a halál árán is kész visszatérni az emberek közé. Az igazság és az emberi természet törvényei kerekednek fölül. az anekdota. II. nehezen meghatározható regényformát hozott létre. ítélkező . [É] a bűncselekmény elkövetése miatt kirótt jogerős büntetés sokkal kevésbé félemlíti meg a bűnöst. saját megállapítása szerint is. nem is sejtett.) Az író ezt a változatot még két további tervezetben pontosítja. álom és valóság keverésével.6. prostituáltak. sokféle különnemű elemből . de mindentudó lény van jelen. mivel szerinte az értelmiségi társadalom meghatározó tényezője az eszme.) és csak hosszú kísérletezés után mond le az eredetileg kiválasztott nézőpontról: az első személyű vallomásformáról." Az író művei zenei felépítésűek: önálló szólamok. bonyolult. öngyilkosok. Háttérbe szorul a társadalombírálat. az "eszmehordozóvá" vált főhős hatalomeszméje kerül előtérbe .megoldhatatlan problémák elé kerül. Török E. a mindennapi vagy történelmi tabló töltötte be. hogy Dosztojevszkij É irányzatos elbeszéléseket írt és tendenciózus művész volt [É] ahogy más regényírók számára a centrális tárgy szerepét a kaland. hangnem. (Az író analitikus eljárása: "az emberben az emberrel együtt a világot is elemeire bontó módszer". elidegenedés érzése. váratlan érzések kínozzák a szívét. [É] lebilincselő olvasmány lesz [É] tűzzel a lelkemben írtam. ill. és ettől nem kell elállni egy percre sem".én'-ek egymás közti kölcsönviszonyának . Nevezték többek közt regénytragédiának. B. tudatokban gondolkodott. a két legelterjedtebb meghatározás: művei ideologikus regények (Engelgardt) és polifonikus regények (Bahtyin). aki mint láthatatlan. sokáig habozik. Engelgardt magyarázata: "Dosztojevszkij azt ábrázolta. mint azt a törvényhozók gondolják. intellektuális-lélektani regénynek.a "discordia consors" (összhangzó különbözőség) hatásával. az ő számára efféle objektumként az 'eszme' szolgált. Bahtyin szerint az író eleve különféle nézőpontokban. szubjektív részigazságok hangzanak egyidejűleg. társadalmi-filozófiai. a pszichológiai típus.új. Ezt azonban nem szabad úgy értelmeznünk.) Dosztojevszkij műveiben. szept. és ő a végén belső kényszer sugallatára feljelenti magát. mert ő maga is követeli azt erkölcsileg. amely mindjárt a bűncselekmény elkövetése után született meg benne.így a pszichológiai-filozófiai szólam sűríti a szociálisat is. a kocsmák. a földi törvény követeli a maga jogát. részben azért. anyja nincs az embernek".és ritmusváltásokkal . ("Elbeszélés harmadik személyben. különböző megismerő. hogy hőse kövessen-e el öngyilkosságot." (Levél Katkovnak. a szerző nevében. 1865. hogyan él az eszme az egyéni és társadalmi tudatban. Az isteni igazság. az eredeti elképzelés válságleírása a romlott nagyváros nyomorító hatásáról ("ahol csak apja. eszmélésregénynek.).műfajok keveredéséből is . "egyszerre több elbeszélés és kisregény zsúfolódik egybe".

problémáját helyezte világa középpontjába. "Behúzódtam. valamely egységes szerzői tudat fényében. de "ki nem tarthatja magát ma Napóleonnak nálunk.aztán elküldi a szibériai sztyeppékre. el meri-e követni tettét. (vulgár)materializmus statisztizáló. ("A nem közönséges embernek joga van lelkiismeret-furdalás nélkül átlépni bizonyos akadályokon. Raszkolnyikov viszont a gyakorlatban is kipróbáljaÉ A mű .). Ha fuldoklik. az egyént rubrikákba soroló "tárgyilagos" beállítottságán - . VI. gazdag polifóniája. bűntettben realizáltan. III. Oroszhonban?" (Porfirij. átjáró bérszobákban.") A szerző által mindig meg is határozott alapeszme kivételesen fontos elem.egész problematikáját meghatározó és feszültségét fenntartó alapkérdései: átléphetők-e a társadalmi-erkölcsi normák? Melyek egy torz eszme hatására cselekvő ember sorslehetőségei? Mit tehet az egyén a nyomor. ketrec. dialogikus viszonyban más eszmékkel. a zugomba. szerinte "legalább felerészben ez a szoba az oka. ha eszméjét.2.). zug.áthallható. Műveiben nem jellemek és sorsok sokasága bomlik ki egy egységes.) Az alapkérdést . cselekménymozzanatként. hajófülke stb. de . .3. Szvidrigajlov. talán az egész emberiség számára üdvös eszméjét másképpen megvalósítani nem tudja" (Raszkolnyikov). hogy az alacsony és szűk szoba szűkíti az agyat és a lelket? ó.feltette már Bianchon is egy másik szegény joghallgatónak. hogy Raszkolnyikovnak "itt most nincs elég levegője". aki szintén lát összefüggést: "abban a lyukban. Porfirij is megállapítja. l. hanem az eszme embere. kocsmákban keresi az emberek társaságát. mint a pók.Bahtyin szerint nem maga az eszme a főhős. a rossz társadalmi berendezkedés ellen? Le tud-e számolni Raszkolnyikov az erkölcsi szabályokkal..4. objektív világban. abban a gyűlöletes koporsóban érlelődött mindez" ( I. a kiszolgáltatottság. hanem éppen egyenrangú tudatok és világlátások sokasága kapcsolódik itt össze valamilyen esemény egységében. utcákon. ("Regényeinek legalapvetőbb vonása az önálló. egészen szűk terekben . rendőrségi irodákban.változatos szinonímasora: lyuk. . szekrény. a teljes értékű szólamok igazi. de csak abban az esetben. vállalja-e a szenvedést? A regény a megírás jelenének Pétervárján játszódik.pusztán gondolatjátékként .1. akiből az eszme hozza felszínre a benne lakozó rejtett tartalmakat. hogy ilyen búskomor" lett a fia (III. hogy gyűlöltem azt az odút!" (V.édesanyja is koporsóhoz hasonlítja. és tudod-e. Rastignacnak megölné-e a mandarint?. miért is gyilkol.5. ("Minden embernek levegő kell". a Néva és a Katalin-csatorna partján bolyong. egymástól elváló szólamok és tudatok sokasága. VI. leküzdhető-e bűntudata. Goriot apó -.).az Engelgardttal vitázó . sokféle következménnyel.5. Raszkolnyikov odúját . A Bűn és bűnhődés középpontjában a napóleoni hatalomeszme és hatásának bemutatása áll.) Dosztojevszkij ironizál a korabeli pozitivizmus.

a . milyen tudományosak" (I. és mindig fontos fordulatot bevezető . nappali alvása. mert az egész mű a közbülső. "évente ennyi meg ennyi százalék csak menjen a pokolba. . a tényleges cselekmény pedig csak addig tart. A cselekményidő előtti provokatív tanulmány . cselekvő és vívódó stádiumra irányul.-ig).-tól IV. a fordítók lassították a ritmust: a hirtelen(ében). a közvetlen családi előzményeket édesanyja levele ismerteti.igazán remekül kitalálták ezeket a szócskákat: milyen megnyugtatóak.Luzsin és Szvidrigajlov Dunyának szóló írása . ott virul a politikai gazdaságtan" (I. a dinamikus cselekménymenet is fokozza a végig szinte hipnotikus feszültséget (bár. (A többi levél tartalma . pusztán intellektuális (eszmekialakító) korszaka. míg a konkrét helyzet lehetőségei tisztázódnak. nincs epikus életrajz és előtörténet-ismertetés.A bűnről'. viszont állandóak a replikák. a "különös napok sűrű ködje" miatt nem követhető pontosan az objektív idő.). aztán konfrontálódik. "ma már a tudomány egyenesen tiltja a részvétet. tettét az elkövetéstől számítva kb.vdrug'). így van jól. lázálmai. semmittevése.4. Az első fejezet a gyilkosság közvetlen előkészítésének és elkövetésének. az egész cselekményt "elvitázzák" úgy. ČSzázalékÇ . Az epilógusban Raszkolnyikov már kilenc hónapja raboskodik a fegyházban "a gyilkosság napja óta csaknem másfél év telt el". de Rogya azzal is "négyszemközt" akar maradni. a történelmi szerepek összefüggéséről . a cselekményidő viszont mindössze kb. Ugyanígy "drámai" a művet meghatározó dialogikus és belső monologikus közlésforma. Ezzel könnyítenek a többin. egy-egy soktalálkozós nap aprólékosan részletezett (pl. 4. ironikus a Kristálypalotának (az 1861-es angliai világkiállítás szenzációjának) kocsmanévkénti felhasználása -. ill. majd etikai (új lehetőséget teremtő) életszakasza is kívülmarad a cselekményen .procentscsina'. Angliában eszerint is járnak el.amit Porfirij véletlenül olvasottÉ monologikus leírásban nem.). Hajnády Zoltán észrevétele szerint.az epilógus a (konvencionális) szerzői monológforma miatt is elkülönül -. két hét: a harmadik napon gyilkol. az uzsorásnő oroszul .matematika'. csak a róla szóló vitában szerepel (amikorra már szerzője véleménye is módosul).) Ťgy Raszkolnyikov korábbi.logika' gúnyos értelmű. a tizenegyediken vallja be. A pergő tempó. III. vagy akárhová. a személyiség szabadságáról. hogy "minden szereplő saját nyelvén és saját fogalmaival beszél" (Dosztojevszkij). hogy hosszú belső monológban reagáljon rá.2. mert "önkéntes vallomása után öt hónappal kimondták felette az ítéletet" -. váratlan(ul) feleannyiszor szerepel. a további öt és az epilógus a következményeknek a . mint az eredetiben 560-szor előforduló. 2.csak reagáló mozzanatokból válik ismertté. A mű egész felépítése drámai: a cselekmény kezdetére már kialakult eszme próbájaként elkövetett tett fordulatot hoz az alapszituációba.

A hősök szerepét.5. titokzatos. hogy a társadalmi rossz ellen hiábavaló. az öntörvényűség relativizmusát tragikusan képviselő Szvidrigajlov és a komikusan megjelenítő Luzsin). Marmeladov lekvár.). "több. a motívumrendszer jellegzetessége a "hasonmás-jelenség" . mindenki maga is választási kényszerbe. Rogya majdnem a kerekek alá kerül .7. párhuzamos ellentétek (Szvidrigajlov és Raszkolnyikov gyilkosságai.a szerkezeti arányok is azt tükrözik.törvény' szó.álmot lát .majd az ápolja őt . (Világossá válik.közeledik a kátorgabeliekhez.végül elkéri a Bibliát. hogy Szvidrigajlov főbe lőtte magát stb. Hajnády Z. Szonya a lelkét gondozza.bűn' (. (Razumihin: ész. döntéshelyzetbe kerül. Luzsin tócsa. amit Raszkolnyikov vallomástétele követ. értelmetlen nemcsak a voluntarista lázadás. majd értesül arról. minden egyenrangúan dialogizáló szereplő főhős. domináns jellemvonását már beszélő neveik meghatározzák: Raszkolnyikové (l. a "föld alóli" ember és Szvidrigajlov feltűnése (III. . származékaival.6. húga hasonlít rá Razumihin és anyja szerint is stb. amit a cselekmény további építésének nevezhetnénk.) után ilyen Marmeladov elgázolása (II. óhitű szakadárok. . először durva Szonyához .).beteg lesz .) Saját torzított eszméit képviselik negatív hasonmásai. [É] Raszkolnyikov távol tartja magát a bűnözőktől . semmit meg nem bán .presztuplenyije') az eredetiben a törvény áthágásával áll kapcsolatban (a . tragikus mozzanatokkal zárulnak: a kettős gyilkosság (I. pozitív és negatív transzformációkkal (Szonya és Dunya közeledik egymáshoz. mint negyvenszer fordul elő".). Ivanovna őrjöngése és tüdővérzése (V. Szofja görögül bölcsességet jelent. Minden szereplő reagál Raszkolnyikov eszméjére és tetteire. K. Porfirij az eszét.).). A hős tudatával az író szembesíti a többiekét. Porfirijé (gör.6.mintha a belső ellentmondásokat dramatizálná az író az alteregókkal. Lebezjatnyikov. és a szereplők is párokat alkotnak.Marmeladov aztán ott végzi. hogy az analízis a vélemények szembesítésére és a bűnhődésre irányul. értelem. az ismeretlen vádló bocsánatkérése is félelmetessé válik az így ismét egérutat nyerő Raszkolnyikov öngúnyos mosolyától. A cselekményszálak között is fennállnak párhuzamok.). itt azonban az elbeszélő szerint egy új regény kezdődhetne" (Király Gyula).porphüreosz') a bíborszínre.) A fejezetek az író világára jellemző feszült jelenetekkel. segítői viszont "ápolják": Razumihin a testét. a morálisan degradáltak (Marmeladov.). (Az egyetlen. és minden szólam új oldalról mutatja be az eszmét. karikatúrákkal. a maga is öngyilkosságra gondoló főhős előbb egy nő vízbeugrását nézi végig. de az altruista szeretet is.bemutatása . cselekménymozzanatilag eltérő zárójelenet (IV.) Az epilógusban már "semmi sem történik. végül Szvidrigajlov öngyilkossága (VI. a hatalom jelképére.6.7.ettől kezdve elindul egy új fejlődési szakasz. a cím a tárgyat határozza meg: a . raszkolnyikok) az emberektől való elszakadására utal.

"életrevaló". szereplési kényszerében családi nyomorával szinte kérkedő mazochista. a személyiséget egybefogó hit.) óvatos.Lebezjatnyikov csúszómászó. konvencionális.. amit a főhősnél a logika. ironizál. halálra kínozza inasát. A hajdani szebb napjait idézgetve a közönségességig züllött. a pozitív eszmék gúnyolója (. a főhős parodisztikus hasonmása. közlékeny.csak Dunyán könyörül meg). A polgári származású törtető. deklasszálódott személyiség. és az emberi degradálódás. hanem polifon dialógus.) Razumihin derűs világképű. mivel a világon mindennek az alapja a magánérdek" (II. könnyen kapcsolatokat teremtő. ("Minden nemes. szkeptikus Porfirij. de emberséges: Raszkolnyikov önmagára találása. Pedig racionálisan próbálja megközelíteni. Ez a veszély fenyegeti Raszkolnyikovot. értelem nélküli hasznosságelvű szörnyszülött.I.) .5. felismerése.). a lányát feláldozó alkoholista szánalmas. s ezért a hagyomány. aki megzavarja ellenfelét hunyorog. de feldühíti a tőle undorodó fiút. hogy mi játszódik le barátjában. ruhával . számító jövendőbelijét megalázó házassági koncepciója alapján akarja megvásárolni -. kártékony egoista: "ma viszont a tudomány azt hirdeti: szeresd mindenekelőtt önmagadat. a rend.segíti). aki irtózva utasítja el ajánlatait is). önmagát felmentő.2. ugyanakkor tudatosan gondolkodó. Egész lényét ösztönlétének rendelte alá: kiszámíthatatlanul szeszélyes. az öngyilkosságba kerget. Szvidrigajlov.) Az önkényeskedő amorális földesúr. mellébeszélve elterel. az alapeszme éles ütköztetése. gyenge. talál közös pontokat ( "maga is elég nagy cinikus".azt a szerepet. Raszkolnyikovra irányuló erkölcsi befolyásoló szándékával ellenkező hatást vált ki (megzavarja ugyan. Fejér ádám. élesen lecsap -. .) nem szokványos nyomozati kihallgatás. meggyőzése a fontos számára. kissé felszínes figura (azt nem veszi észre. megmérgezi feleségét . Az eszme nélküli. elvi vitákba nem bocsátkozó. minden erkölcsi parancs megtagadója. ("Az eszmék.semmi emberi nem idegen tőle')."kétvégű botként" . gátlástalanul kiéli vágyait (egy 14 éves süketnéma lányt. azaz tudattalan tiszteletét elfogadni már nem képes intellektuel erkölcsi-szellemi űrbe kerül.étellel.5.) Marmeladov.Rogya mélyen megdöbben. megerőszakolása után. V.. és ennek esik áldozatul Szvidrigajlov is". provokatív taktikus. az intuícióira támaszkodó. (Nála a pszichológia tölti be . meggyőződés és evidenciák nélkül álló. a kishivatalnok Lebezjatnyikov hozzá méltó. tapasztalt vizsgálóbíró a józan ész képviselője. hogy mennyire átértelmezhetők az elvek. Háromszori összecsapásuk (III. VI. "hasonszőrűek vagyunk" stb. Gyámfia. célozgat. a törvény tradicionális.5. csapdaállító. a társadalmi deklasszálódás útjára sodródik. de "testi" gondjaiban . Luzsin (az orosz karrierista hős) ostoba. autonómiáját vesztett. ami az emberiségnek hasznos". IV.

új típusú orosz hős. ("Beteges lelkiállapotban álmaink sokszor hihetetlenül plasztikusak. a "töméntelen emberi szenvedés" megjelenítőjeként Raszkolnyikovot szimbolikus gesztusokra készteti (leborulás. és hisz az újjászületés lehetőségében. Raszkolnyikové is feláldozná lányát a fiáért .5. éppen ezért -. a cselekmény két kiemelt pontján életfordulatait egy-egy "borzalmas" látomás előzi meg: a szerencsétlen ló agyonveréséről szóló rémálma az egység megbomlását. (Egyik rémálmában újra elköveti a gyilkosságot. élesek és rendkívül hasonlatosak a valósághoz". csak amolyan szektás". a választás szabadságában élő autentikus ember. Célja: hatalmába keríteni a társadalmat. 2. és ennek a társadalomnak a megvetése. de még a másik anya. Jellemvonása a despotizmus. ellentmondásos. .keresztény hitével szemben. Dosztojevszkijnél az álom a művészi sűrítés eszköze is.).) Raszkolnyikov intellektuális és erkölcsi dilemmákon töprengő.meg fegyházbüntetést vállalna ártatlanul magára más helyett.őszinte dialógust a főhős. I.) Raszkolnyikov "már az egérlyukból kitörni akaró. ő a középponti tudat monologikusan is. cselekvő polgári értelmiségiként . ill. erős. és nincs rá lehetősége.. Minél hamarabb . menjünk együtt!". földcsókolás) és önfeladásra kényszeríti. Uralkodni akar. sokszor szaknyelvi fogalmazásban. "Hát nem ugyanazt tetted te is: Te is áthágtadÉ át merted hágniÉ magadra emeltél kezet. az epilógusban leírt álom pedig az önzés egész világot fertőző ragályos kórjának víziója. mintha két egészen ellentétes karakter váltogatná egymást benne". "átkozottak vagyunk mind a ketten.és Dunya kész is férjhez menni Luzsinhoz.tanulmányait megszakító 23 éves joghallgató . A "tiszta prostituált". VI. test-szellem-lélek küzdelmét vetíti előre közvetlenül a gyilkosság előtt. saját erkölcsi meggyőződése ellenére. ő is "törvényszegő". Szonya is önmagát áldozza fel . Razumihin. Egyedül vele folytat szerepjátszás helyett . adott életszakasza fordított karriertörténet. értelmével lázadó egyéniség" (Török E. apja.) ébrenléte gyakran a valóságtól el sem határolódó álmok folytatása. dialogikusan is. A festőinas. életet oltottál kiÉ a magad életét". ("Micsoda irtózatos gyötrelem ennek a lánynak már régen gyalázatban.4. Elgyötört állapotának következtében rendszeresen álmodik. IV. becstelenségben élni". Mikolka . Ivanovna neveltlányát a bárca kiváltására kényszeríti. megbánó bűnössel azonosulásra kész. minden szenvedővel.aki "nem raszkolnyik. és az öregasszony gúnyosan kineveti. A szeretettanítás megvalósítójaként felkelti a lelkiismeretet. III. önmarcangoló. következetlen racionalista egoista. nevelőanyja) másokért. ("Olyan.2.) Felsőbbrendűség-tudatú alakjában "kifejezésre jut a végtelen önhittség és a gőg. ő a művet mozgató eszme képviselője. A sorscsapásokat alázattal viseli.hisztérikus K. minden ésszerűséget meghaladva (l.

felháborodik.siettető és késleltető mozzanatok fokozzák a feszültséget. de egyhavi vívódás után . de ha átlépnéd. rémálom. I. . ha más önjelölt világmegváltó. visszamegy a tett színhelyére."A véletleneknek ezt a találkozását később is mindig nagyon különösnek érezte". talán még boldogtalanabb lennél". ("Ha elérsz egy határig.nem bírja a "bizonytalanságot". (Rögtön fölmerül. hirtelen szinte belehajszolja magát a gyilkosságba. Tanulmányozza a terepet (l. át tudja-e lépni az erkölcsi normákat. mert teljes gyűlölete a minden tragédia okának szimbólumává vált uzsorásnőre irányult. meggazdagodni" (az író kézirata) . felhívja magára a figyelmet . képtelen a fáradságos napi munkára (óraadás.fokozza dilemmáját.) Erőszakelkövetése gépies. Nincs abszolút indítéka. kockázatosak összetűzései a vizsgálóbíróval. tudatosul elkövetési szándéka . III.elméleti föltevéséhez (a fojtogató környezeten és körülményeken kívül is) gyors motivációsorozatban kapja az indítékokat. ami így "egy csapásra eldőlt".türelmetlen. amikor . hogy vétett. . szenvedjen. de már az elkövetés előtt összeomlik lelkileg. ájulásos. forróláz gyötri. anyja levele.) Abszurd koncepciója. és minden megoldódik. mert mi van. hogy Lizaveta nem lesz otthon.) Bűnhődési életszakasza önmegismerési és a világra eszmélési . Ambivalens viselkedésű.hatalomra tenni szert. fordítás). 13 lépcsőfok. nem tud kikapcsolni. labilis állapota ("talán igazán őrült vagyok".".) Csak az üggyel kapcsolatos hírek foglalkoztatják.6. és tudatosan provokálja is a gyanút.rá később nem is gondol. és nem léped át. állandósul önkívületi."csak" 730 lépés. (Lizaveta a gyilkosának azonnal megbocsátó.ismét véletlenül .) . mire képes ("csak merni akartam"). Dunya választási kényszere hatására társadalmi indítékokat talál. elmélete "kétélű fegyver". Ez még ráadás a kényszermunka tetejébe. vágyat a közlésre. nemes célja érdekében. családi ezüstóra). és hibák csúsznak az elméletbe: helyzetkényszerben meg kell ölnie a szemtanút is. (Kihívóan lép fel Zamjotovval. harmadik találkozásukon Porfirij megállapítja: "™n már nem hisz az elméletében". számára elviselhetetlen a szerepjátszás. őt nézi tetűnek?) Ťgy pusztán eszmei indíttatásból akarja önmagát próbára tenni: fel kell mérnie. III. folyton ingert érez a feladásra.5. "hogy lehet megkülönböztetni azokat a bizonyos nem közönségeseket a közönségesektől" (Porfirij). hipotézise alapján kétféle mércével méri az embereket. ha elismeri. védekezésre is képtelen ártatlan áldozat . (Akkor tör ki rajta a tett-kényszer.3. IV. balta. mélyítik belső drámáját -. a szándék kivitelezését számonkérő.2. belső egyensúlyát vesztett személyiség. álzálogtárgy)."Hogy is férkőzhetett a fejembe ilyen ocsmányság?! Mennyi mocskot rejt mégis a szívem!" .meghallja. ("Akinek van lelkiismerete. boldogtalan leszel."Micsoda aljasság ez" stb. Saját nyomora és Marmeladovék sorsa felkelti szociális igazságérzetét. véletlenül kihallgatott kocsmai beszélgetés .) Nem teheti ki sokáig magát a bűnélménynek. előkészül (hurok.

végül az értelménél is erősebb erők legyőzik logikáját. hanem együtt kell élni) . akkor ők nem fogadnak be engem" kézirat). Faulkner stb. s mindig szenvedéssel.6. az általános igazságszolgáltatásban (III. csak magát okolhatja ügyetlenségéért. Az ember nem születik. és ezzel megváltani magad")."csak egy férget öltem meg" . s közben a katasztrófát ösztönösen megsejtő anyja félőrülten meghal). akkor én nem megyek vissza hozzájuk. hogy bűne újabb bűnöket szült (segíteni akart családján.még működik (felháborodva utasítja el húga kerítőit. a "tátongó szakadék". ™nbecsülését nem veszti el teljesen. úgy tette tönkre önmagát. Szenvedjen") egyébként is motivált a szenvedésvállalásra. magánya. megfogadja Porfirij tanácsát ("ne vesse meg az életet [É] szenvedni nem utolsó dolog. mintha megválthatná magát ("véres lettemÉ csupa vér vagyok!". hisz az "új Jeruzsálem" eljövetelében. Végül Szvidrigajlov zsarolásától is tartva. hogy évekig tartó szenvedéssel fizessünk meg érte. támogatja Marmeladovékat. akkor mostÉ boldog volnék"). a szenvedés a boldogság ára. szakít családjával ("Ha én nem mondom meg nekik.5. II. Megkezdődik lelki átalakulási folyamata. Az epilógusig nem bánja meg tettét. reménytelen helyzetét felismerve enged Szonya könyörgésének ("vállalni kell a szenvedést. ami elválasztja az emberektől ("soha semmiről nem beszélhet többé senkivel a világon". nem csak önmagunkért vagy csak másokért. felismeri a kivezető utat (tartozni kell valakihez."magamat öltem meg."ha azért öltem volna.erőszakos tettén kívüli esetekben .). Legnagyobb büntetése elszigetelődése.az ismétlődő "betániai Lázár"történet a test feltámadásának parabolája is -. az utcán megmenti az ittas úrilányt). hibái bosszantják. Huxley. Miller. hajdani menyasszonya -. de élni! [É] Hitvány az emberÉ és hitvány.és irányzata valamilyen vonatkozásban elődjének tartja. III. amely megéri. "a lélek mégis vétót kiált.3. . társkeresése. II. a tett nevetségessége. mert éhes vagyok. Az "újdivatú hitetlenség" nem éri el: keresi Istent. pedig a feloldáshoz bűnbánat kell.). ha pedig mindent bevallok nekik. l. hogy "mélységes hazugság rejlik benne és gondolkodásában". erős benne az élni vágyás.7. s a regény határozott feleletet ad a problémára az evangéliumi szellemben: 'Ne ítélj!' és 'ne ölj!'" (Babits). aki emiatt hitványnak mondja"." A formateremtő. egy elvet öltem meg" . A XX. Erkölcsi érzéke . Mauriac. Intellektuálisan nem látja be bűnét ("nem embert öltem. a meghasonlott embert felfedező Dosztojevszkij radikális fordulatot hoz a regény történetébe.). képtelen az öngyilkosságra ("Csak élniÉ élniÉ Akárhogyan is. nem az anyókát" . Ez a mi földgolyónk törvénye: az élet folyamatának közvetlen érzékelése olyan hatalmas öröm.). hanem rászolgál a boldogságra. Mert Dosztojevszkij szerint "nincs boldogság a kényelemben.folyamat. Hesse. úgy véli. Malraux. és megteszi vallomását. hisz a csodákban ."az ördög ölte meg" . Felismeri. század szinte valamennyi alkotója .Kafka.így marad nyitva a kibontakozás lehetősége. .

már a végleges címmel: A kőszívű ember fiai. hogy a mű elején lezajló nagyváradi megyegyűlés mintájául az 1845. A forradalom idején játszik. Ťgy a nyitófejezet . minden csodálatost. övé. valóan. Már a világosi napokat követő országos gyász és levertség idején fölidézte a függetlenségért folytatott küzdelmet a Csataképekben (1850). Sorsfordító korszakokban összetorlódik az idő. A kötet egyik novellájában. amit láttunk. Gide az "action gratuite"-elmélet felállításában indul ki belőle. amit tapasztalánk. és aztán egy egészen más műfaj szerint ledorongolni (BENEDEK MARCELL) Jókai új művének előkészületeiről a Fővárosi Lapok számolt be 1868ban: "Jókai Mór ismét egy nagy regényen dolgozik. A kiskirályok."beépül a nyugati kultúrába"." A beharangozott alkotást a következő év január 1-jétől A Hon közölte folytatásokban. a történelemben jártas olvasó azonban tudja. mely a befogadó logikája szerint 1848 kora telétől 1849 késő őszéig tart. tied. JóKAI MóR A kőszívű ember fiai (1869) Nem szabad mesemondónak nevezni Jókait. Az ércleányban fogalmazta meg azt a szemléletmódot. Jókai csak ritkán nyújt fogódzót. nagyszerűt. Beke Margit fordította. mely A kőszívű ember fiainak is meghatározó eszmei és poétikai elve lesz: "Ťrjunk mitológiát. s a nagy események végig vannak szőve benne. A mi lengyelünk). Az olvasó számára folyamatos cselekményláncnak hat a Baradlay Kazimir halálától a szabadságharc bukásáig és a megtorlásokig tartó történet." A történelem mitikus értelmezése tükröződik A kőszívű ember fiai időtechnikájában. A tengerszemű hölgy. Szellemi előfutáruknak mondják az egzisztencialisták (főként Camus). emberfölöttit. A 1848-49-es forradalom és szabadságharc témáját az író több nagyterjedelmű regényben is földolgozta (Politikai divatok. A művet Görög Imre és G. mindent. amiket tőle kaptam". Akik kétszer halnak meg. aminek szemtanúi voltunk. december 15-i bihari közgyűlés szolgált. rokonának vallja Nietzsche: "nem ismerek értékesebb pszichológiai adatokat azoknál. az emlékezet és a képzelet összesűríti az eseményeket. Enyim. Valójában azonban legkevesebb négy évet ölel át a regény. ami megtörtént. Címe: Anya örökké. Ťrjuk le az év eseményeit híven. Egy az Isten.

mint amit . Kmetty. A mellékalakok közül Boksa Gergő Rózsa Sándorral mutat rokonságot. ahonnan nehéz időkben is erőt lehet meríteni. A nyitó jelenetben a halálos ágyán fekvő Baradlay Kazimir végrendeletet diktál feleségének. március 13-i bécsi forradalom. Meghagyja számára. bár az egyes történésekre fordított terjedelem különböző. értelmetlen számon kérni tőle a kritikai szembenézést és elemzést. és a rákövetkező Tavaszi napok között legalább két és fél esztendő telik el. 1848. A történeti események közül szerepel A kőszívű ember fiaiban az 1848. Mészáros Lázár. Férje halálának pillanatában azonban Baradlayné megfogadja. Az író élclapjaiból került át a regénybe Tallérossy Zebulon és Mindenváró ádám. hogy mindenben az ellenkezőjét cselekszi majd. március 13-tól viszonylag összefüggően követik egymást az események. A Baradlay fiúk megrajzolásához sokan szolgáltak mintául. milyen szellemben nevelje fiait. az 1849. Henczi. Három napba sűríti viszont a Bécsből a Kárpátokon át hazatérő Richárd kalandjait az író. a kudarc belső okainak feltárását. a december 11-i kassai vereség. Az évek múlására utal az is. április 6-i isaszegi csata. Az olvasó azonban mindezt nem érzékeli. hogy ™dön gyermeke a szabadságharc bukásakor már három éves. ™zvegy Baradlay Kazimirnét főként édesanyjáról mintázta Jókai. Abba a mítoszvilágba tartozik. Pedig Az első lépcső "ama" magaslathoz című fejezet.időpontját ugyanezen év elejére tehetjük. Ezért a forradalomról és szabadságharcról emlékezve arról szól. ahol hősök. hogy valóság és fikció szervesen egybeolvad A kőszívű ember fiaiban. hogy azok a monarchia hű támaszai legyenek. a magyar parlamenti küldöttség március 15-i bécsi látogatása. áldozatok. Kleinheincz. ™dön figurájában Beöthy ™dön. Richárdéban pedig Lenkey századosé és Desseffy Lajosé. A história nemcsak hátteréül szolgál. de alakjának megrajzolásában a könyvélmények és Szacsvay Imre sorsa is szerepet játszott. hanem alakítja is a középpontban álló Baradlay család és a velük kapcsolatba kerülő személyek sorsát. a bécsi munkáslázadás leverése. Ettől kezdve. Ezt a feladatot a magyar irodalomban mások. az életképek sokaságából álló regény egybefüggő freskót alkot. amelynek évszázadokra be kell vonulnia a magyar történelmi mitológiába. Sőt felesége életét is szabályozni akarja: arra kényszeríti. hogy a gyászidő letelte után új házasságot kössön. Jenő felvette az író egyes jellemvonásait. többek között Arany János és Kemény Zsigmond végezték el. majd április 21-én Budavár visszafoglalása. ami benne felemelő. Jókai számára 1848-49 olyan szellemi és erkölcsi tőkéje a nemzetnek. egy-egy epizódban feltűnik Görgey. Budavár ostroma mint a regény egyik csúcspontja négy fejezetet fog át. ahol megpróbáltatások vannak. de a hősszívű anya gyakran feltűnt az egykori tudósításokban is. melyben az Oroszországból hazatért ™dön elfoglalja a főispáni széket. A szereplők között találunk történelmi alakokat. Irányi Dániel élettörténete és jellemvonásai figyelhetők meg. A mitikus szemléletmód következménye.

amit a regény végén Jenő és Aranka érez egymás iránt.a végrendelet előír. testvére helyett vállalt halála a tragikus vétség felismerése. Az eposz mindig egy egész nép életére kiható nagyjelentőségű eseményt dolgoz fel. s ezért megadatik számukra a családi boldogság is. hogy tiszták. A legfontosabb érték a haza iránti cselekvő hűség. sodródik az eseményekkel. ám "bűnös viszonyuk" gyümölcsét. s Richárd csapatával hazatér. A függetlenségért vívott küzdelemkor az anya személyesen megy el érte. szerények és hűségesek szerelmükhöz. majd a szabadságharc idején kormánybiztos lesz. büntet vagy felmagasztal. éli tiszttársai bohém életét. Jókai tehát beleavatkozik hősei életébe. Jenő Alphonsine-ba szerelmes. Jókai kétségek között hagyja az olvasót. a haza sorsa nem érinti meg. vajon Jenő siralomházi levele nem bújtatott. ™dön és Richárd némi belső tusakodás után erre teszi fel életét. Az értékrend meghatározza a női szereplők karakterét is. ™dönt. Jenő hivatalnoki pályán dolgozik. s küzd egymással a felülkerekedésért" (Az a harmadik). az állandó hitegetésbe és színjátékba. ez az érzés tartja fogva. s a mítoszt leginkább kifejezni képes eposz felé közelíti. nagyvilági Alphonsine-hoz lélektanilag hiteles. A történelemértelmezés azonban túlemeli A kőszívű ember fiait a család-. ő Palvicz Ottót szereti. A legkisebb fiú. mely a túlvilági elemek bekapcsolásával kozmikus méretűvé válik. hazahívja.™dön és Richárd menyasszonyai-feleségei közös jellemvonása. A bukott nőként ábrázolt Alphonsine-t a kényszer hajtja a kapcsolatba. Távoltartja magát a politikától. hanem a regény végén még bonyolult örökösödési harcot is feltár. lelkében gyötrődéssel és bizonytalansággal. A fiúk sorsának alakulása jelzi Jókai értékrendjét és utal az író hőseihez való viszonyára. a lélektani vagy kalandregény műfaján. Jenő iránti tettetett vonzalmához a másik két Baradlay fiúval szemben táplált elvakult gyűlölete társul. Mintha egy óceán hömpölyögne odafönn . (A mű koncepciója nem engedi kibontakozni azt a rejtett vonzalmat. aki Szentpéterváron diplomata. A fejezeteket felvezető monumentális képek a természeti erők beavatkozásáról tudósítanak: "A nap nyugovóra járt. De szereti a legkisebb fiút is: Jenő önként. de egyúttal a jóvátétel felemelő gesztusa is. Anyja hívására visszatér Bécsből hazájába. A kezdetben személyesnek és lélektaninak tűnő ellenkezés hamarosan politikai felhangot kap: a Habsburg-hű férjjel szemben a nemzetéhez hűséges anya irányítja és befolyásolja fiai életét. megkésett szerelmi vallomás-e?) A félszeg legkisebb fiú vonzódása az érett. a gyermeket nem vállalja. előtte a vérvörös felhőkkel borított ég. Tragikus tévedéséért bűnhődnie kell. Sajnos Jókai nem elégszik meg ennek politikai és lélektani okaival. s a fiú elfoglalja a császárpárti Rideghváry Bence helyett a főispáni széket. A magyar szabadságharc a jó és a gonosz egyetemes vetélkedése: "Az egész világ két táborra oszlott. Lánghy Aranka és Lindenwall Edit . Richárd katona. a polgárerények elsődlegessége a magánemberével szemben.

hanem besorolódik a világtörténelem legfontosabb mozzanatai közé. ™dön apósa. A legidősebb testvért farkasok kergetik és kerítik be. Az egyértelmű színszimbolika is érzékelteti a természet és az emberi világ egybeolvadását. és főleg leánya. Lánghy tiszteletes fanatizálja a népet a Tisza partján.az volt minekünk Budavár" (Párharc mennykövekkel). az anya. és hirtelen bekövetkező halála úgy oldja meg az istenítéletté . Az eposzi formába öntött mitikus történelemszemlélet eredménye. az olasznak Róma . az Izraelnek Jeruzsálem. A regényt át. Richárd és Palvicz Ottó háromszori párbaja. hogy voltaképpen ezzel mentette meg a Baradlay fiú életét az üldöző osztrákoktól. fajra.és átszövik az ismétlődő motívumok és toposzok. a végén a megszálló hadsereg tisztjeként tartóztatja le ™dönt. társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki védte az országot. hogy Kossuth a bukás előtti végső percben keresztes hadjáratban szólította föl a föld népét végső küzdelemre. honnan vette "ez a nemzet az ősmondabeli erőt az újabb kornak a Nibelungen énekéhez". amely az 1849 nyarán Magyarországon valóban látható különleges légköri tüneményt teszi meg az istenítélet szimbólumául. A történet kezdetén a fiatal orosz tiszt menti ki magyar barátját a befagyott Dnyeper jege alól. A skarlát felhők tűzszegélyei között csak egy darabka folton látszik ki az ég. Nem is az ellentábor. az elbeszélés tárgya mindig eszmény. A küzdőtéren nem is győzheti le "az elszigetelt országnak rokontalan nemzetét" a "kilenc oldalról rárohanó támadás". hogy a múlt. Budavár ostroma nem a szabadságharc vitatott eseménye. Az "Egy nemzeti hadsereg" című fejezet meséli el ódai szárnyalással. Egy darab világoszöld ég" (A vérveres alkony). Richárdot az osztrák csapatok üldözik. A haza hívó szavára nemre. a franciának Párizs. mint Alphonsine két szép szemének mélysége volt" (Sötétség). hiszen: "Ami volt a púni népnek Carthago. életkorra. A végzetszerűséget jelzi Rideghváry jóslata: "Ez az út is elvezet egy magaslatra: annak a magaslatnak a neve vérpad" (A kézfogó napja). felhasználva azt a körülményt. hanem az isteni ítélet dönti el a küzdelmet. az orosznak Moszkva. A holt ember átkának bosszúistennőként formált képviselői a Plankenhorst família hölgyei. Heroikus küzdelmük az Odüsszeia hőseinek hányattatásait idézi. Alphonsine: "a pokol örvénye nem lehetett sötétebb. ™dön és Richárd Magyarország felé tartva az ellenséges erőkkel vív kegyetlen harcot.izzó lávától. a keresztyén világnak a szent föld. követendő példa. A regényt mintegy keretbe foglalja Leonin és ™dön találkozása. A regény állandóan ismétlődő jelenete a férje portréjával vitatkozó Baradlayné alakja. Az egyes "lépcsőfokoknál" az anya vagy ™dön visszaemlékezik a próféciára. A 1848-49-es események legfőbb tanulsága és értéke a nemzeti összefogás. A hősi műfajra utal a két nemes ellenfél. "Ez a Perhélia című fejezet. S csak később derül ki. a "lélekcserélő időkben" egy emberként álltak a nemzet mellé.

a dialektus érzékeltetése. Az eposz műfajának sajátossága. Az anekdotázóadomázó közvetlenséget a klasszikus retorika szabályai szerint felépített szónoklatok váltják. "kék és fehér mezővirágokból" fon koszorút a báránynak. (SZ™RéNYI LáSZLó) A regény közlését A Hon című napilap 1872. Az első értelmében a modern polgári világ. A végszóban a budai várkert "harcáztatta földjén" a gyermek trónörökös a zöld füvön fehér báránykával játszik. A regényt sokféle stílus és beszédmód jellemzi. részben politikai és történelmi. Valószínű. Baradlayné megbékél férje szellemével Richárd amnesztiája után. Az örökség váratlan és motiválatlan jóvátétel. Edit a kosztpénzről beszélget a mérnöki pályára készülő Richárddal. a kapitalista civilizáció egyre nagyobb iszonnyal tölti el. A kőszívű ember fiait Jókai Keresd a szívet címmel dramatizálta. Az arany ember. hogy a bukást felsőbb végzetnek tulajdonítja.emelt konfliktust. esetleg már az egész készen . január 1-jén kezdte meg. a "feledés útját" jelképezik. Palvicz Ottó fiának elzüllése öröklött tulajdonságainak következménye. és regényeiben legkedvesebb hősei számára a menekvést teremti meg egy-egy sziget fölrajzolásával. a romantikus pátosszal áthatott leírások keverednek az antik utalásokkal tűzdelt meditációkkal. Az idill és a színek a megbékélést. hogy ekkor a mű nagy része. Sajátos színt képviselnek a mellékalakok megnyilatkozásai. A filmváltozatot Várkonyi Zoltán rendezte 1965-ben. A világosi fegyverletételt követően a héroszok visszavedlenek átlagemberekké. hogy mindig viszállyal kezdődik és megbékéléssel fejeződik be. Jenő önfeláldozása megteremti a családi békét. és azt is. Csak az istenítéletként értelmezett kudarc magyarázhatja a bukás utáni harmóniát. s egyúttal nyitva hagyja az utat a jóvátételre" (Szörényi László). hogy vége a hőseposz és mítosz korszakának. Ennek a társadalmi utópia-törekvésnek legnagyszerűbb alkotása egyúttal Jókai legjobb regénye. JóKAI MóR Az arany ember (1872) Jókai utópiája részben erkölcsi és társadalmi.

a Balatont a hatvanas évek végén ismeri meg alaposabban az író.válaszolt Jókai. a másik nagy titokbanÉ" A mű egyik helyszíne Komárom. S Balatonfüreden készült el az egész alig pár hónap alatt. Mikszáth és Eötvös Károly egybehangzóan állítják. majd Balatonfüredre. a Vaskapu a képzelet szülötte.) Jókai nem határozza meg egyértelműen a cselekmény időpontját. Mikszáth szerint: "A kisasszony is ábrándos. azt este a költő beleöntötte Az arany emberbe. Komárom éppen Az arany ember története időpontjában élte fénykorát. Amiről nappal beszéltek. a mű keletkezésekor. hogy a Duna fenekéből kimentett nedves. Lukanics Ottilia között szövődött. hogy "egy regénye sem készült olyan gyorsan. A regényben elszórtan felbukkanó. Ťgy készült a regény. A felvidéki és alföldi kereskedelem fő víziútjainak kereszteződésénél fekvő város virágzó gabona. Jókai két életrajzírója. arcban Az arany ember Noémijének. hogy Jókai saját gyermekkorának világát idézi fel. minden politika nélkül. a gőzmalmok tömeges elterjedése után azonban a magyar liszt magas sikértartalma miatt keresett cikk lett a világpiacon. természetben. A regény létrejöttében életrajzi mozzanatok is szerepet játszottak. költői természetű lény volt. Rokonai többször is meghívják Tihanyba. romlott gabonából készíttessen kenyeret a Komáromban gyakorlatozó katonák számára. A Bach-korszak egyik leghíresebb korrupciós botrányát szintén feldolgozta Jókai. mely az 1870-es évek elején Jókai és gyámleánya. (Amikor később az író utazást tett az AlDunán. felkérték számoljon be élményeiről. mert csupa regényesség lesz. amit elgondoltak. az egyik a világ számára. Az 1859-es francia-olasz-osztrák háborúban elkövetett hasonló ügyek miatt a felelősségrevonás elől több magasrangú tisztviselő öngyilkosságba is menekült. "Nem tudom leírni. A regény cselekményének idején erről még nem lehetett szó.állt. Kacsuka hadnagy A jó tanács című fejezetben azt javasolta Tímárnak. hogy "Az arany ember legjobban fog tetszeni a német közönségnek a többi regényem között. mint Az arany ember. mert láttam" . Timár Mihály legnagyobb sikerét a Brazíliába való magyar lisztkivitel megszervezésével éri el. A másik fontos helyszínt. Jókai alkotásai közül részben vagy egészben itt játszódik Az elátkozott család. november 8-i országgyűlési beszédében hivatkozik is a brazil exportra. Jókai 1869. az író szülővárosa. A tengerszemű hölgy és A mi lengyelünk cselekménye is.és fakereskedelme. Noémi harmóniát sugalló alakját az a szerelem ihlette." A korabeli közélet eseményei is jelen vannak a történetben." A német kiadás kapcsán Jókai arról ír. A környezetrajz elevensége és plaszticitása onnan adódik. valamint feldolgozó ipara jólétet és folyamatos gazdagodást biztosított polgárainak. Könyvalakban is ugyanebben az évben jelent meg. támpontul kínálkozó dátumok . A regény legfestőibb leírása. valóságos képmása hajban. a Politikai divatok. Jókai 1871-ben itt építi fel villáját.

vagy az 1830-as évek elején kezdődik. a hűséges Fabula Jánost gazdaggá teszi. Jókai többször is utal Tímár kapcsán a mondára. Az elázott búza és a török kincs révén megalapozza szerencséjét. A dilemma a szándékok. A másik mítosz Polükratészt idézi. A főszereplő teljesíti Ali Csorbadzsi végakaratát. s ezzel akaratlanul is meggátolja Athalie és Kacsuka házasságát. Pénzügyi hatalmával Timár mások sorsát is irányítja: a Tíméát megalázó Brazovics-házat tönkreteszi.az isteneknek szánt áldozatként . Tímár Mihály története e két mítoszt példázza. vagyona és szövetségeseinek száma egyre nőtt. Felfogásában az egyén válaszút előtt áll: vagy mint ember a természet része lesz. A gyűrű azonban egy kifogott hal gyomrából újra előkerül. Az "arany ember" kifejezést a Szent Borbála továbbhaladási engedélyét megadó inspiciens használja először Kacsuka úrnak írt levelében: "Ez egy arany ember" (A szigorú vizsgálat). Paradox módon a polgári világot uralomra juttató felvilágosodás vetette fel nagy erővel a civilizáció és a természet szembenállását. tettek mögöttes tartalmára vonatkoznak: jótevő vagy tolvaj. Rousseau értelmezésében az ember értéke önmagában . s végre rettegni kezd nagy szerencséjétől" (Az első veszteség). A külső szemlélő számára az elnevezés egyértelműen a gazdagságot. hogy a történet az 1820as évek végén. az egység végérvényes megbomlását. az mind arannyá változik a kezében" (Az aranybánya). sikerei csúcsán. anélkül. században Szamosz uralkodójaként nagy politikai és katonai sikereket ért el. a családfőt öngyilkosságba kergeti.ellentmondanak egymásnak. vagy polgárként a társadalomé. az üzleti szerencsét és rátermettséget jelenti. elviszi Tíméát a Brazovics-házba. A hagyomány szerint . vagy a boldogság gyilkosa Timár? Beavatkozhat-e az ember mások életébe? A megoldhatatlan erkölcsi problémák az öngyilkossági kísérletig sodorják a főhőst. A regény fő szervező elve két antik eredetű mítosz. hogy minden változzék arannyá. amihez csak hozzáér. hogy említené Midász nevét: "és akármihez kezd. Athalia gyilkossági kísérletéig mintegy kilenc-tíz év telik el. aki nem tud veszíteni.a témát Schiller Polycrates gyűrűje című balladája is feldolgozta . A felemelkedéssel azonban együtt jár a kétség is. Annyi bizonyos. A legendás fríg király azt kérte Dionűszosztól jutalmul. A Kr. Tímár. Másoknak kitüntetést szerez.rendkívüli szerencséjét maga is megsokallta. e. VI. ezért . A kérdést leghatásosabban Rousseau fogalmazta meg.). Midász király történetére már a regény első amerikai kiadásának címe is utal (Modern Midas. ezt a mítoszt idézi föl: "Eszébe jutott Polycrates. mások boldogságának elősegítője. 1884. Az arany ember bölcseleti alapját az ember és polgár ellentéte adja. Timár belső monológ formájában megjelenített vívódásai ritmikusan tagolják a regényt. Ettől kezdve a frázis mint állandó jelző végigkíséri a főhőst.egy nagy értékű gyűrűjét a tengerbe dobta. A végkifejletig. A hajóírnokból a legmagasabb körökben is szívesen látott nagyvállalkozó lesz.

hanem állandó és nyugodt munkálkodásban telnek. és kijózanítólag hat a protestáns puritanizmus a keresztelőkor és esküvőkor. A természet részeként önmaguk lehetnek. Timár sorsa ezt példázza. A Senki szigete ugyan a világtól elzárt hely. Timár protestáns. amelyben megkísérlik boldogságukat létrehozni Istennek a természetbe rejtett parancsai szerint. Izraelnek Istene" kezdetű zsoltárt. Timéa és az üzleti ügyek izgatják. Napjaik nem tétlenségben. Területenkívüliségét a török porta és a bécsi udvar ötven évre biztosította. Nem érti. Timár a két világ között ingadozik és ingázik. tört szám. a harmóniát a pénz és a fegyverek kiiktatása hozta el. teremtőként a környezettel vívott küzdelemben teljesítik a rájuk bízott isteni parancsot. Az egyén nem lehet mindkettőnek a tagja. a polgár pedig a társadalom függvénye. A polgári világban a pénz a legfőbb érték. mégis állandó kapcsolatban áll a külvilággal. Amikor a főhős először lép a partra. "A Sziget mítosza: legtalálóbban így jelölhetjük meg műveinek tematikus magvát. Majd fölteszi a végső kérdést: "Mire való az egész világ?" (A szigetlakók története). miért énekli a kántor az "óh. mi . Brazovicsék katolikusok. Teréza retorikusan felépített nagymonológja sorra veszi a polgári világ tartópilléreit a vallástól a törvényen át az adminisztrációig. a Senki szigetét. az egység megbomlását jelzi a vallási sokszínűség is. de elképzelhető a szárazföldön.[É] Ez a sziget a színhelye a hősök társadalommal dacoló vállalkozásainak. az a paradicsom volt" (A "Senki" szigete). kapcsolataikat. azt kiveti magából a társadalom. Az itt lakók cserekereskedelemre rendezkedtek be. "Boldog volt itthon. a bécsi minisztériumban jó pénzért kitüntetéshez lehet jutni. miközben teremtményként ráhagyatkoznak a Gondviselőre. hogy őtet most talán izraelitának keresztelték meg" (Az alabástrom szobor mennyegzője). Komáromból pedig Noémihez vágyik. vagy az Al-Dunán vagy valamely más folyón (például a Tiszán vagy Körösön). melyeket a világ megtagad vagy üldöz" (Szörényi László). Muzulmán vallásához közel áll a katolicizmus pompája. A polgári világ megosztottságát. Ez a sziget lehet a Föld valamelyik óceánján. A tételes vallás dogmái helyett deista-panteista istenfelfogást hisznek. "amit maga előtt látott. az idillt. A "Szent Borbála" továbbhaladását az arany biztosítja. mert természet és civilizáció kizárja egymást. és szerette volna tudni. Amikor a Senki szigetén tartózkodik. ez adja a társadalom megbecsülését. Aki híján van a pénznek.mint abszolút egész számban van. Minden megvásárolható. vonzalmaikat a szív döntése irányítja. "amitől Timéának az a gyenge kétsége támadt. A haszonelvűség világával szemben Jókai megteremti az eszményi életforma színterét. mindent átsző a korrupció. Noémi mohamedán. De ugyanezt kérdezi az önmagával és sorsával meghasonlott Athalie is anyjától: "Miért szültél a világra!" (A védördög). Jókai ironikusan mutatja be az átkeresztelkedésre kényszerített Tíméa bolyongását a keresztény hitelvek között.

A dilemma szinte feloldhatatlan Timár számára. Az első esetben Dódika. s milyen kimódolt s hihetetlen Athalie bosszúmanővere. Az egyes motívumok felbukkanása sajátos lüktetést ad a műnek. engedelmes neje leszek önnek. aki nem csupán magához köti a férfit. A bűntudat és a kötelességteljesítés éppúgy munkál kapcsolatukban. Noémi harmóniateremtő személyiség. nem találnánk szépnek. A "vörös félhold" kissé külsődlegesen jelzi az emberi sors végzetszerűségét. Timár vonzalma Timéa iránt kettős természetű. Két esetben is a "cserehalál" Jókainál gyakran előforduló motívuma téríti vissza az életbe. és mentől tovább nézik. hogy mi vagyok: önnek a neje. mely első tekintetre megigéz. Timéát az "alabástrom szobor" kifejezés kíséri végig a regényben. úgy ahogy van.éppúgy mint Timár esetében az "arany ember" . Az írói megoldás.az eposz műfaját idézi. Bár az értékelések Az arany embert a legjobb Jókai-alkotásnak nevezik. Timéa tökéletes feleség. olyan hirtelen ki is emeli onnan. s ezt meg is vallja a nászéjszakán: "én tudom. talán ha márványból volna. Kapcsolatukban az egymás iránti kötelesség a szeretetben olvad föl. Pedig a "szobor" képes lenne a teljes életre is. elvégzi a rábízott feladatot. Timéa tökéletes és hideg szépségével áll szemben Noémi életteli alakja. az állandó jelző . A fehér cica kétszeri bemutatása funkciótlan. a regény művészi színvonala nem egyenletes. de szerelmével föl is szabadítja. Már csak azért is. mert emberképében fontos szerepet játszik az átörökléstan. hogy egész életem önnek van lekötve" (Az alabástrom szobor mennyegzője). csak értük vállalhat felelősséget. s Istennek megesküdtem rá. fogadott fia halála. ™n velem annyi jót tett. Jókai már az első bemutatáskor hangsúlyozza ellentétét a török leánnyal: "Talán az egyes vonások külön nem volnának a szobrász ideáljai. de az egész főt és alakot. tiszteli férjét. s Timár csak saját gyerekeivel népesítheti be a Senki szigetét. Timéát a hála érzése viszi a házasságba. hogy kimentse a török lányt. ™nnek fogadtam ezt. másodszor Krisztyán Tódor Balatonból kibukkanó holtteste. Ez a sorsom. annál jobban megnyer" (Almira és Narcissza). helytáll az üzleti életben. Hűséges. Nehezíti a főhős döntését a kétféle szerelem is. s milyen erőszakolt s .történik otthon" (Az édes otthon). Timár a regény elején háromszor merül alá a Dunába. A legszerencsésebb művészi megoldások az életkép-jelleggel függnek össze: "Milyen élő s meleg tónusú rajz a komáromi kereskedővilágé. mikor Kacsuka vonzáskörébe kerül. A regény koncepcióját tekintve kétséges az első Dódi szerepeltetése. mely magába sűríti a két világ jellemzőit. A szerelmi szenvedély hiánya azonban felőrli a kapcsolatot. mint az alabástrom test birtoklásának a vágya. Az író nagyon erős motívumhálót szőtt a cselekmény köré. valami rokonszenves sugárzat derengi körül. Amilyen váratlanul viszi be a történetbe a kisgyereket Jókai. milyen telt és feledhetetlen a Senki szigetének egy-egy munkanapja. felizzik.

számos ellentmondás és ellentét lakozik. 1918-ban némafilm készült belőle. hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem. az otthontalanságra. maga a kép lényeges alkatrészévé. álló kép. A regényt Jókai 1884-ben dramatizálta. mint egy átmeneti korszak jellegzetes kifejezőjében. a gyümölcsösnek eleinte hátterül szolgál. és hasonlóképpen a hajlék a háttérből középponttá léphet elő" (Bárczy Géza). IBSEN A vadkacsa (1884) Ibsenben. bizonyos fokig mégis történéssé alakul. Jókai az Utóhangokban írja: "Be kell vallanom. hogy a virágos kert. Jókai ráérzett a korhangulatra. mely az első síknak. Az arany ember határhelyzetet foglal a magyar széppróza történetében: a romantikus regény betetőzője és a magyar szecessziós próza első megnyilvánulása. statikus leírás. 1962-ben pedig Gertler Viktor filmesítette meg Az arany embert. Ťrói bravúr a Senki szigetének első. Béla). "A festmény három síkra tagolódik: az első. azt mindennapi. a fojtott erotika. a rendező Korda Sándor volt. Az olvasóközönségnél is ez van legjobban elterjedve. halad benne. ahol vajaskenyeret majszolnak és csip-csup dolgokról beszélgetnek.és ízlésirányzat jelenlétét mutatja a gazdag. A látogató. a második a virágos kert. a gyümölcsös. az édenkertbe való visszatérésre. mintegy a premier plan. a regény főhőse és vele együtt az olvasó mozog.kedvszegő Krisztyán Tódor brazíliai kalandja" (Németh G. De akármilyen festményszerű a kép. a hajlék. a harmadik a kép középpontja és egyszersmind a háttere. második síkjává szélesül. Izgalmas tragédiái csöndes szobákban játszódnak." Mi volt Az arany ember sikerének titka? Bizonyára nem a történet gyakran kimódolt fordulatai. A stílus. az életösztön mellett jelentkező halálvágy. túlburjánzó ornamentika. festményt idéző bemutatása. Tömegboldogító anarchista és hívő nihilista. s drámái közül ez aratta a legnagyobb színpadi sikert. a polgári világból való menekülés vágyára. Bár a képet egységben látjuk. és élteti a regényt napjainkban is az ember örök vágya az elveszett paradicsom visszaszerzésére. szürke jelképek mögé bújtatja. (KOSZTOLáNYI DEZSő) . Ily módon lehetséges. mégsem mozdulatlan. mint változik a szín. [É] Ami hősi. Másodjára 1936-ban vitte vászonra Gaál Béla. mintegy a közeledő ember szemével érzékeljük.

így ez. Dumas-féle) dramaturgiától származtatható az alakok közötti bonyolult viszonyrendszer kialakítása. Ehhez a módszerhez egyrészt: olyan szituációt kell teremteni. hogy évekkel korábbi . hogy egy családi történetből (zárt rendszerben. a morális hagyományokkal. hogy feladata "kérdezni. "az ideális követelések" lehetetlensége a megválthatatlan társadalomban . (A múlt feltárásának fokozatai és a reagálások teremtik a feszültséget. A szerző alapproblémája az egyéniség önmegvalósítása és önámítása.és iránydrámák. Ibsen.ennek a "gondolatélménynek a kifejezésére" alkotja A vadkacsa drámai világát.a katasztrófa . felismerések. és ezt az előre. kiderülések sora. ugyanis az alapszituációhoz képest nem történik lényeges változás. és a feltárás folyamata állandó véleményváltozást hozzon létre (szereplőben és befogadóban egyaránt). ne beszéljen semmiféle bűzről". Hedvig halála az egyetlen új motívum.máris bekopogtat Gregers. s erre éppen a nagykereskedő érkezik meg stb. hogy: "otthon [É] jó itt lenni" . a Kísértetek (1881) óta alkalmazott analitikus szerkesztést. hogy a múltban történtek mozgásba hozhassák a jelenre már kialakult . kevés szereplővel) drámai szituációt teremtsen.) Ez a technika lehetővé teszi. ill.a Nórával (1879) kezdett. Az analitikus szerkesztési módszerrel Ibsen múltbeli (epikus) anyagát úgy formálhatja meg. a tudatos részletszerkesztés. lesújtó képet festve az eszmények nélküli valóságról is. hogy "aki annyira összemocskolta a kályhát. Ettől a (Scribe-Sardou-ifj. az önjelölt megváltókról is. Alkotói meggyőződése. nem pedig feleletet adni. "társadalmi színműveinek" utolsó darabjaként (vagy már öregkori.eseményeket hoz felszínre. Ibsen érzékeny." Moralistaként. Hjalmar alig ejti ki. a párhuzamok és ellentétek sora.azóta látszatokkal. "formaidramaturgiai szempontból tökéletes műremeket" alkotott A vadkacsával.és hátravezető motívumokkal még fokozza is a szerző.ennek okait a norvég történelmi-társadalmi fejlődéssel. az Ibsen korában "már felbomlóban levő morális alappal" szokták magyarázni. A szereplőknek is. szalondrámák (a "jól megcsinált színdarabok") ügyes fogásaival. és ötvözte a francia tézis.). társadalomkritikusként kegyetlen tisztánlátásáról ismert . ill. problémafelvető drámaíró. Ibsen tovább tökéletesítette az általa felújított szophoklészi (oidipuszi) módszert . a befogadónak is új információkat jelent a sejtetések. irányelve. Gina az ifjabb Werlének mondja. az analízis maga válik cselekménnyé.köré szerveződő cselekmény sűrítettség-érzését a kettős időtechnika. kettős motívumsor adja. szimbolista felhangú korszakának nyitányaként) öt felvonásos. hazugsággal leplezett (vagy elhallgatott) . belépés (pl. a megfelelő pillanatban történő félbeszakítás."Az új típusú polgári dráma" megteremtője. egyetlen tragikomédiájával. Az Ekdal-család életének fordulópontja . hogy az átlagos emberek hétköznapi életéből drámai konfliktus alakulhasson.

ill. mert felesége és lánya kényezteti. úgy tűnik. majd az apjával lezajlott feszült nagyjelenet után . a krízis az ő öngyilkossága. tehát Gregers tizenhét év után lejön a "hegyről". második expozíció) Gregers elhatározása és elköltözése. A jelen síkján a hagyományos drámai szerkesztés érvényesül: Gregers megérkezése motiválja az expozíciót. és persze meg akarja ismerni a hiányzó elemeket (időpontokat. Hjarmal Ekdal (kispolgári) padlásszobai fényképészműtermében játszódik. másrészt: helyzetteremtő. mert az öreg Werle megtudta. apja levelei hiányosak voltak. Retardáló mozzanat. A múlt a két főhős előtt nagyrészt ismeretlen. számára ekkor még ez a legfontosabb. A látszat az. kiegyensúlyozottan élnek. így (dramaturgiailag motivált) érdeklődése kapcsán informálódik vele a befogadó is (kevés hír jutott fel hozzá. hogy az öreg gyáros rendszeres másolási munkával és egyéb juttatásokkal támogatja tönkrement volt üzlettársát és családját. A megismertetési folyamatot a cselédek pletykája indítja.statikus viszonyokat. a megoldás pedig a változatlanság. Sörbynével házasságra készül.a részletes színiutasítás. eseményeket). csodálkozva (át)értékeli apja régi tetteit. a bonyodalom kezdetétől már egyetlen helyszínen játszódik a mű cselekménye. szűk időkeretben (első nap déltől harmadnap reggelig). Hjalmarral félreértették egymást. a változást előidéző. (Ez a bonyodalom-indító szituáció is többszörösen motivált: épp most kell Gregersnek érkezni. aki éppen az ő révén ismerkedett meg jövendőbelijével is. külső mozzanat szükséges az események beindításához. az öreg Werlénél (I. Ekdalék. hogy Hedvig változtatni próbál a helyzeten. Gregers folyamatosan.).). hogy hamarosan megvakul. egy nagypolgári ház "fényűzően és kényelmesen berendezett" dolgozószobájában. majd Gregers dialógusait követhetjük: ő a kívülről jövő. Sörbyné és Gina véleménye később nem egészen ezt a jellemzést támasztja alá. időpontkijelölés is a miliődráma jellegzetes kelléke. melynek menetét a valóság megismerésének állomásai alkotják egészen Hjalmar összeomlásáig. a helyzet megismerését. megszakadt kapcsolatuk stb. (Az öreg Werlét a befogadó is fia torzító szemüvegén keresztül ismeri meg. Höjdal-telepi magányából. a Werle-házban kezdi meg Gregers összerakni a múlt-kockákat. segíti munkáját. a fordulat (egyben új.). A környezet meghatározó a jellemábrázolásban . állást ajánl neki. Hjalmar nyugodtan dolgozhat a találmányán. az öreg hadnagy meg jól elvan az állattartással a padlásonÉ Gregers először Hjalmarral beszél. és a kapcsolatrendszer dinamikussá váljék (így a két család között eleve szoros a kapcsolat: az apák hajdan üzlettársak.) Ťgy a mű cselekménye szűk térben. a fiúk barátok voltak.). Werle régi házvezetőnőjét Hjalmar feleségül vette stb. a tetőpontig (IV. egy fényképészeti újításon. a fiúnak ő rendezte be a műtermét.) Itt. tisztázni akarja családi kapcsolatait: fiával békülni akar.

később Hjalmar figyelmezteti a gyereket. Elhagyja a házat. Szövegeket "deklamáló" és az eseményeket is "retusáló" figura. Hedvig születése). A drámai világ alakjai apró gesztusokkal. hullámzó kedélyállapotú."ideális követelések" teljesíttetését). Elvben elfogadja Gregers követeléseit. de míg az ügyesebb . majd a kiadó szobába be is költözik Ekdalékhoz. Ekdalék elégedetten. amikor letagadja apját. aztán Gina megismételt elhatárolódása lesz gyanús ("semmi közünk a nagykereskedőhöz"). mivel érdeklődése és egyetlen célja immár Hjalmarra irányul (utolsó emberi kapcsolatán próbálja meg a . kitűnően formált figurák. családfői pozíciójában ő a hierarchia csúcsa. gyenge. de már Hjalmar tájékoztatására is. így is él.A Halál és a lány'). a terheket magára vállaló (és férje előtt leplező). aztán megismétlődik a vakság-motívum. hogy apjának viszonya volt hajdani házvezetőnőjükkel. (Az ifjabb Werle ugyanis sejti a valóságot. életét. az adománylevél széttépésével próbál megfelelni barátja várakozásának. majd Relling (többször is) "csak" őt félti a kialakult konfliktusban. Hjalmar jellemének kisszerű és komikus volta attól a pillanattól kezdve világos. de "erkölcsi megújhodás" helyett zülleni megy. hogy egy töltény még van a pisztolyban.Relling információi szerint eddig mindig kudarccal végződött . Az ibseni szerkesztési technika sajátossága. hogy minden mútbeli és jövőbeli tényt előbb előrejelző-sejtető motívumok vezetnek be: Gina régi kapcsolatára pl. Csak teatrális gesztussal. szűkösen. de az "igazság" megismerésének csapására kizökken. tunya semmittevő (minden tette "majd holnap" realizálódik). részletesen jellemzett. a naiv Ekdal hadnagy elbukott. majd Gregers pontosítja az időpontokat (esküvő.helyzetkomikumi jelenetsora kispolgár-paródia.tisztázta magát. először Werléék dialógusában történik célzás. a két férfi "illúzióihoz" . Látogatóba megy. józan. és rájön arra is.így "minden csodálatosan egybevág").Werle . hogy a hajdani üzlettársi csalást közösen követték el az atyák. de tisztességesen élő átlagemberek. Hedvig (a padláson található) képeskönyv allegorikus ábrázolásáról beszél (. hogy apja csak Gina terhessége miatt segítette Hjalmart műteremhez . egy mondatnyi őszinteségében leleplezi (Gregersnek) még találmányhazugságát is. Látszólag szakítana ugyan családjával. hogy az majd új alapokra helyezhesse házasságát.elutasítja apja békülési kísérletét. ugyanakkor torkos. (az idegen szavak torzításával) hangsúlyozott műveletlensége mellett gyakorlatias. önáltató kispolgár. "fel kell nyitnia" barátja szemét. nehogy az összetartozás látszatát keltve még ő legalizálja apja új házasságát. könnyen lekenyerezhető . szavai és tettei állandó inkongruenciájával mélyíti). Gregers még anyjától tudja. és a tényeket átköltve henceg (ezt Ibsen ismétlődő gesztusokkal. Nemcsak flótázik "érzelmesen és szentimentálisan". pózoló. majd kimagyarázkodik. végül Gregers rábeszéli az áldozatra. Elnézőbben (humorral) ábrázolt jellem Gina.

) Az öreg Ekdal . .a Gregers emlékeiben élő. primer jelentéseket fogja fel. Hiába az eredeti nemes szándék. Tizenhét évet magányban. tapintatlan alak (a mocsok-mosdóvíz.Ibsen egyszerre ironizál rajta és a túlzó. Az ő öncsalása: azt hiszi. éltetője előbb csak eszmék iránti rajongása. így Gregerset folyamatosan félreérti . szenilis. bűntudatban tölt (nemcsak apjától.) Az "akut tisztesség-lázban szenvedő" reformátor. cáfolja is Gregers követeléseit.és a bűz-motívumok önmagukban is jelképesek). de másokkal törődő (néha aggódó) "diagnosztizáló". Hedvig ártatlan. majd a próba-lehetőség (a megtalált életcél) hajdani barátjának idealizált alakján.lecsúszott. az egyetlen tiszta. Vele ellentétben Werle nagykereskedőt . alkoholista öregember. (A két öreg párhuzamosellentétes sorsa lezárult. becsület stb. természetközeli. apja elvakultnak minősíti). társadalmi helyzete is meghatározza . véglegesnek veszi. idealizált. érzékeny. halála igazolja is. erőszakos módszereit. állítja a középpontba és járatja le. ködös fellengzősködésen. hanem Gregers direkt beavatkozását. Különc. híres vadász helyett . Apja szerint viszont anyja alkata.Hjalmarnak pedig (belső indíttatás nélküli) külső kényszer. ha intrikájával szándékai ellenkezőjét éri el: előbb boldog megbocsátás helyett veszekedést talál. Vétke. hiú (l. Csak a lapos.élete szinte freudi séma: szülei rossz házasságában meggyűlölte apját . majd Hedvig halálával végérvényesen igazolódik kártékony hatása. hogy az igazság felfedése. megbocsátás. kicsapongó. bűntudata nincs (tudja.tőle még felnőtten is fél. őszinte figura . hogy saját példája helyett mással próbálja meg ideáljait végrehajtatni. Gyerekkorából valók tetteinek pszichológiai motivációi . hiányos a valóság. betegsége a pszichikai determináltság oka. cinikus. köznapi. tapintatos gyerek.asszisztáló feleség. az élettől is elidegenedik. Gregers Werle a mű rezonőr figurája. Ibsen nem az elfogadott etikai értékeket: őszinteség.akinek magatartását nagyhatalmú gyáros-mivolta. illúzióiban élő. Relling a mű másik rezonőr-figurája. valamiképpen mindketten menthetetlenek már. Csak a tüneti kezelések eredményességében hisz. (ő megérti a gregersi metaforikát is: a padlást a "tenger mélységének" érzi . egyenruha-viselés). az öncsalás tisztázása után az emberek boldogok lesznek. önutálatban. a pozitív eszmény. megalkuvó (erdő helyett padlással "öncsaló"). az elvi igazság.és emberismerete. számára ez pusztán pótcselekvés . hogy Hjalmar "ellöki magától".magatartásformája kivételes ebben a környezetben. ezért (éppen születésnapján) feláldozza magát. hogy lehetősége van ideális követelésekre. hogy kölcsönösen szükségük volt erre a házasságra). morális kísérletezésre.bűnösségének tudatában a jóvátétel szándéka hajtja családjával és Ekdalékkal szemben is. Hjalmart akarja megmenteni. kétbalkezes.ebből fakad tragédiája: komolyan. Erkölcsi maximalizmusának azon illúziójával.

Pontosan tudja. Gina. másrészt önmagán túlmutató.a fennmaradás feltételének az illúziót tartja. minden szó.) A vadkacsa dramaturgiai újítása a középponti. a két Ekdal elrejtőzésének színtere: úgy idéz egy vágyott .nélküli átlagember. többértelmű szimbólum alkalmazása úgy. ezen . csak megerősíti az alapkoncepciót: a valóság egyeztethetetlen az eszményekkel. monológ. hogy a vadkacsa egyszerre része a drámai világ valóságának (így szorosan kapcsolódik a cselekményhez. Relling cinikusan leleplezi). (Relling például "végzetesnek" tartja. fontos szimbolikus tér is. hogy Gregers "nem szegte nyakát a Höjdal-telep valamelyik bányájában". gátlástalan figurák (l. de Hedvig . intellektuális vitájuk a mű gondolati magja.úgy hatja át az egész művet. a dialógustechnika a közvetlen jellemzést szolgálja (l.épp Werle nagykereskedőék. Sörbyné előző házassága) valósíthatják meg az őszinteségen alapuló "ideális házasságot". a sokat tapasztalt. Gregers ambivalens magatartása fokozza a komikumot. hogy Ekdal egyéniség . (A kapcsolódó helyszín.paradox módon . csak beismeri azok korlátozott érvényesíthetőségét. a hazugságok megjelenített vezérmotívuma . Az általa betegnek tartott Gregersszel folyamatosan ellenpontozzák egymást .a majdnem-komédia tragikomédiába csap át. összefoglaló-helyettesítő jelkép (az illúzióvilág központja). és fordítva -. Relling kiábrándult állásfoglalása látszólag egyezik Nietzsche gondolataival: "Szükségünk van a hazugságokra. értéktelensége lelepleződik. de Ibsen nem veti el a hagyományos értékeket.igazság' felett. Alaptétele. illuzórikus valóság-imitáció. a szereplők életéhez).apja iránti szeretetének bizonyítására elkövetett . hétköznapi nyelv. hangulati tényező.azaz Relling szerint: abnormitás . Hjalmar. hogy győzedelmeskedjünk a valóság felett. Az ibseni dikció drámatörténeti vívmánya a reális.a doktor cinizmussal átbillenti a "rajongást". hogy kép és jelkép volta állandóan változik. akinek "szerencsétlensége. de féltve aggódik Hedvigért. de módszereivel egyeztethetetlen célja ugyanakkor tragikumot eredményez . hogy . Halála pusztán újabb öncsalásokat eredményez (Hjalmar pózolását Gregers fennköltnek találja. gesztus fontos. elidegenít hőseitől: Hjalmar komikus jellem. ha öncsalásából kizökkentjük". nincs "félreszólás". a padlás. az maga is része a lét elborzasztó és kérdéses jellegének" (A hatalom akarása) -. a "bálványimádó delíriumot". szükségünk van a hazugságokra. az "illúziók mocsara". hogy saját körében mindig lángésznek számított". Gregers. Az egyetlen rokonszenves szereplő tragikus halála kétségtelen értékpusztulás.) Az író eltávolít.áldozata nem katartikus hatású a környezetre. hogy "az átlagember boldogtalanná válik. A komikum csúcsa. [É] Hogy a hazugság az élet szükségszerűsége. hogy élhessünk.

Az egész műre jellemző az irónia. Mellőle bukott le Ekdal hadnagy. a költői szimbólumalkotás és az analitikus társadalomkritika együtt hat. és elpusztítása helyett önmagát lövi szíven.(szabad. Ťgy írtok ti). sánta. akváriumvilágítású." A drámából vett idézetek Hajdu Henrik fordításából valók. természetes) teret. mert feloldatlanok az értékellentétek: a látszat szembesül a valósággal. a mű végére pedig azonosul vele "hiszen a vadkacsát is ajándékba kaptuk. a jellemek ambivalensek. a tisztaság szimbóluma is. Gregers meg "szívesen lenne vadászkutya". Tőle kerül a madár Ekdalékhoz (mint minden. Csehov és Strindberg. Ez az új műfaj. lezárás. Haakon Werle beszél legelőször "némely szerencsétlenekről. komikum stb. akiben "sok van a vadkacsából" (nem akar a világosságba felbukkanni. aki lenn is maradt. ifjúkori reményeinek. bezárt madár egyszerre a hazugságok. illúzióinak összeomlását is tükrözi. hogy felhozhassa a "lemerült és megragadt" Hjalmart. ám művészi inspirációt adó egyéniségével [É] nem tud meghalni. irónia. minőségek. —j műfaj a "modern tragikomédia": a komikus helyzetek nem komédiát eredményeznek. IBSEN . nincs ok-okozatiság bűn és bűnhődés között . "másfelől viszont befejezés. a bűnösök új életet kezdenek).a műben a tragikomikum. szélsőséges vélemények ütköznek. Vajda Gy. és mégis olyan végtelenül szeretem" -. M. A sebesült. az összetett értékábrázolás az író világnézeti (át)formálódását.). az elégikus atmoszférát komikus dialógusok robbantják szét. A vadkacsa Werle nagykereskedő "sebzett szárnyú vadászzsákmánya" (és ezzel Gina sorspárhuzama is). századi realista regény módszerének drámában való alkalmazására. véleménye szerint "mindnyájan tőle tanultak: Shaw és Hauptmann. akik egy-két szem söréttől is lemerülnek". az értékváltások sora. öncsalás. Almási M. pedig úgy véli. hogy közben önmaga zárt. hogy Ibsen életműve egyfelől máig ható érvényű kiindulás és kezdet. a tragikum katartikus hatás nélküli (az ártatlan bűnhődik. az ábrázolt magatartástípusok. ahol "láthatna"). sőt az amerikai dráma nagyjai is [É] vitát provokáló. mesterséges. a váltakozó hangnemek (szentimentalizmus. imádkozik érte. beleértve Hedviget is) így még a hazugságokhoz is ő juttatja a családot (az öreg Ekdalhoz hasonlóan a vadkacsa is "egészen elfelejtette már a régi vad életét"). Csak újra és újra feltámadni". illúziók. pátosz. A vadkacsából (és az ibseni drámatípusról) Karinthy paródiát készített ("A kenguru". szintézis: [É] az egyetlen sikerült kísérlet a XIX. "Atmoszféra és miliő egységének megteremtése". "a miliő aktív drámai technikája" Ibsen egyik legtovább ható vívmánya. A vadkacsa Hedvignek áldozat. ugyanakkor a szépség.

három felvonásos lélektani dráma. századi fejlődésének útját a romantikától a realista (naturalista) társadalomkritikán keresztül a szimbólumalkotásig. sokféleképpen (gyakran egymásnak ellentmondva) értelmezték. "mely az epikus daraboktól a realista prózai műveken át késői korszaka szimbolikus. összetett problematikában . elbékül. ambíció-bűn viszonyulások. (ön)csalás ellen. aki hideg. melyet a szimbólum uralkodó szerepe jellemez. realitás és illúzió összeütközése. egész pályáját meghatározó alapkérdései (az önmegvalósítás lehetősége. Csődje diadal. mint légvárakat. A Solness építőmester esetében a számvetést. hogy bonyolult formában. Egész életében küzdött a hazugságok és mindenféle megalkuvás.más látásmód. mielőtt elhamarkodottan véleményt formálnának róla. A mű befogadását egyrészt az nehezíti. a darab önéletrajzi jellegét is szokás hangsúlyozni: Ibsen félelmének tükröződését az ifjabb generációtól. a téma messianisztikus voltát stb. Szeretjük a dráma magasságát.Solness építőmester (1892) A líráját szeretjük.térnek vissza fiatalkori témái. Megjelenésekor maga az író figyelmeztette az olvasókat. Műveinek alapkérdése minden korszakában az eszmény és valóság. Szeretjük azt a leányt. Bukása dicsőség. élet és művészet összeegyeztethetősége. az isten-ember és (lázadás) kapcsolat . s mostan megérteti vele. költői realizmusa felé tart. mely a múltban összekötötte a kis iskolás lányt és a diadalmas művészt. Szeretjük a mélységét É Szeretjük az építőmestert is. Ezt a légi . Brustein) A művet sokan. Solness "fejlődésével" . egészséges kacajjal jön a magas hegyekről. siker-áldozat. megváltozott világkép alapján . a hős. és emlékezteti Solnesst. Ibsen műveivel végigjárta az európai irodalom XIX. Halála pedig új élet. mert megtisztul.aki "építőmesterként magas tornyú templomoktól az emberi otthonokon keresztül a tornyos házak építéséig jut el" .nem légies szerelmet szeretjük. a művészsors kétségei: alkotás és élet. hogy az építőmester sem építhet szebbet. és újra megfiatalodik." (R.párhuzamba állítható Ibsené. nagyobbat és maradandóbbat. (KOSZTOLáNYI DEZSő) A Solness építőmester Ibsen késői műveinek egyik legjelentősebb. ugyanakkor legproblematikusabb darabja. a nemzedékváltás nehézségei. hogy gondolkozzanak el a darabról. kései szerelmi fellángolásainak hatását. hogy egykor ő is kopogtatott öregedő mesterek ajtaján.

"ellágyultan". a semmire sem emlékező Solness az ő felidézését fogadja majd el. Nem az egyébként is sokféleképpen értelmezett "tények" számítanak. és ehhez kapcsolódva Solness felemelkedése. hatásáról.stb. amely Solness és környezete jelenét meghatározza. Az egyikről. módosított formában. fagyos atmoszféra árad. az analitikus szerkesztési technikát. belső történés . "mély izgalommal" stb. "ingerülten. a háttérhez.) Az író a túlzás (pl. Múltbeli események feltárása tesz tehát lehetővé változásokat. a realitást átható szimbólumokkal mutatja be a szerző. nem a külső eseménysor. a gyerekek haláláról) az alapszituációhoz. viselkedik. Hilda megérkezése után viszont "fölvidultan". a jelenre tett determináló hatásáról van szó ebben a műben (kevés konkrétumot ismerünk meg. de ez a szál is főként Solness bűntudatának analíziséhez szükséges. "meghökkenve". és az emberi "benső" újfajta ábrázolása kerül előtérbe. "indulatosan". A címszereplő először . de főleg a lelkiállapotra: Solness az expozícióban "nyugtalanul". a családi tragédiáról (a tűzvészről. melyek nem feltétlenül befolyásolják a jelent. három alkalmazott-munkatárs (Kaja és a két Brovik). ebben a műben is alkalmazza. "kurtán". mellékes körülmény (az öreg Brovik legyőzése. "meghatva". A múltból egy külső. Solness nem eltitkolni akarja. eszközöket is felhasznál. hírneve) és a két hangsúlyos eseménysor szálai határozzák meg a drámai helyzetet. magánéleti keretben játszódik. ill. "szigorúan" stb. másrészt az. színhelye az építőmester háza (dolgozószoba. hanem ezek értékelése. a kialakult viszonyok hátterének megismeréséhez egyre több és pontosabb információt kapunk. egy "harmadik" (Hilda). szalon. de nem múltbeli eseménysor okozatiságáról. A másikról. illetve reagál mindenre. drámaiatlan polgári hétköznapokból drámai szituációt teremtsen. hanem emlékek felidézéséről. valamint egy háziorvos-barát jelenik meg csupán. A sokjelentésű drámai világ zárt rendszerben. összekapcsoltan az üzleti-művészeti tevékenység tere (az alapszituáció konfliktusaihoz. A helyszínleírásoknak és az alakok külső megjelenésének a részletezésén kívül megsokasodtak a benső történésekre utaló szerzői instrukciók: Ibsen szinte minden megszólalás előtt pontosító utasításokat ad a fizikai cselekvésre is. hogy mindezt sajátos lírai tónusban. A cselekmény ideje egyetlen nap.ez tehát egyszerre. veranda) . hétköznapi.). hogy a jelentéktelen. a múltbeli és jelenbeli lázadás jelentőségének felnagyítása) és a szimbólumtechnika együttes alkalmazásával új módszereket. csak elfelejtette a tíz évvel korábban történteket). az emlegetett három üres gyerekszobával. a fordulatot hozó Hilda-kapcsolatról végig megmarad a (dramaturgiailag szükséges) bizonytalanság: a rajongó gyerek emlékei adottak csak." "elfojtott keserűséggel". a változás pedig lelki átalakulás. kevés szereplővel: egy házaspár (Solnessék).ez a meghatározó. a valószerűséghez szükséges elemekkel) és a magánéleté (belső szobákkal. Már az expozícióból az a hideg.

ugyanazzal az erkölcsi tartalommal (Hilda megerősíti: "mindig is tudta". hogy újra "megkísérli a lehetetlent": öregen. Módosulnak viszonyai környezetéhez (l. s tehetetlenül bámultam bele a világba").önzésében . amire nem emlékszik. hogy Solness nős). az pedig saját magát akarja rávenni erre az akcióra így nem tettek. érzelmi) kapcsolat is felújul . és "királyságot ad" neki. mégiscsak "éltes ember" már-. (Hilda lélektani magyarázata váratlan betoppanásáról kiegészül "valószerűsítésként" azzal. ezért . Az . kihasználja és áltatással magánál tartja Kaját). aztán később (otthon.a különbség pusztán az eltelt tíz év: bár Solness "egészséges és erős". amikor Hilda Wangel személyében kopogtat "az ifjúság" (a "sors"). Az igazi változás tehát Solness belső világában játszódik le..ellenszenvessé válik: fél Ragnar Brovik tehetségétől. őrültség-közelisége (és ettől való félelme) adja. ahova maga be nem nyit" -. másrészt feltétlen hite saját akaraterejében .ezt a Kajára tett.) Ibsen műveiben gyakran indít változássorozatot kívülről jövő beavatkozó szereplő. hogy "bizonyosan [. erőltetett áldialógusban házastársi viszonyukat leplezi le. hogy a két nő ismeri egymást "egy szanatóriumból". Solness előbb feltételezi. de lélekben megfiatalodva maga vállalkozik a koszorú felvitelére (a dráma jelenére éppen befejezett) új házának tornyára.] jólesett volna" neki minden. Az orvossal kezdett (önelemző) beszélgetésben éppen az új generáció megjelenésétől való félelméről vall. meghívta a lányt.. és a jelen viszonyait felforgató lány szövegeinek elfogadására egyrészt bizonytalan lelkiállapota. A régi élmény felelevenítésével a köztük levő (titkos. aztán végül elfogadja (Hilda szemszögéből) a múltidézést. mert "a határidő letelt". Hilda felidézi az éppen tíz évvel korábbi eseményeket ("legalább tizenkét-tizenhárom éves" volt akkor!): megcsodálta a koszorúfelvivőt. (Ibsen ezzel a tettel kiemeli és lázadó."idestova egy zug sem lesz bennem.aljasságokra is képes (embertelen a nagybeteg apával. nyilván "kötelességből". istenkísértő hőssé nagyítja a hétköznapi figurát.Hildának persze nincs szüksége racionális indokokra: "fölösleges volt meghívnia". és Aline. szédülősen.) Ennek az egyetlen tettnek az elkövetésére irányul mindkettőjük célja: Hilda Solnesst. szinte hipnotikus hatásának feltárása készíti elő. melynek végső következménye. magánéleti csődje. a megjelenő "garabonciás" felébreszti a másikban a "garabonciásságot". Az építőmesternek lelki-érzelmi nyitottságát a berobbanó. alkotói válsága ("egyedül voltam. hogy tíz év múlva megszökteti. náluk) az őt megcsókoló Solness megígérte. aki mellesleg "egy hegyi állomáson" még Herdal doktorral is találkozott . hanem a pergő dialógusok mögött zajló érzelmekakaratok mozgása adja a műbeli változásokat. hazudik a fiúról. Eljött tehát beváltani követeléseit. akit a csúcson hárfák zengtek körül. egyre újabb aspektusokból láthatjuk átalakulását . Ragnar tervei). a feleségével folytatott felszínes.

de nem őrült. Maga határozza el.akarom. nyughatatlan: "mindenért. hogy úgy legyen". majd a még erősebb Hilda irányítja az ő magatartását is ("akarom . hiszen ő maga tette tönkre a tragédia utáni újrakezdés lehetőségét is: a parcellázások utáni építkezésekbe fogva csak ambícióinak szentelte életét. fennkölt tett következménye. a beletörődés és a lázadás között (ambivalens érzéseinek szimbóluma tornyos új otthona). ezért győzi le szorongásait. sem az új otthonba költözők. kihívta a sorsot. mely közvetve gyermekei halálát is okozta.szinte csak dramaturgiai okokból van szükség (egyenrangú figura az önanalizáláshoz. A tűzvész után. kívülről nézve az építőmester kegyetlen. amit elgondoltam. súlyos megrázkódtatások érték. .akaraterőt és az elhatározást jelző kijelentések. beteg(es) figura. mondja "vadul"). Csalódott.kétségtelen viszont. hogy sikereit. másokon átgázoló. a haláltól).szerepeltetése a reális hátteret teremti meg. hogy hősies. életének továbbvitele lehetetlen. apoteózis stb. öregkorára pedig már tart Isten büntetésétől is. ™nkínzását fokozza feleségével szembeni bűntudata. felszólítások előbb Solnesst jellemzik ("akarom. végül felülmúlja önmagát. a gyanakvó ember kényszerképzeteinek meghallgatója). de a légvár. hogy számára továbbra is irrealitás a boldogság elérése (ugyanakkor ez a szerinte eddig is miatta szenvedő Aline megcsalása és egyben Isten elleni lázadás is). S nemcsak a magam boldogságával. mert elfojtotta vágyódását a "csúcsok felé": nem választott végleg a művészi sikerek és a magánélet. csak egzaltált. de senki sem lett boldogabb: sem ő. Alkalmazottai kiszolgáltatottak az érzéketlen. hogy megfelel Hilda elvárásainak: ekkor már nem akar(hat)ja. Nem pénzzel. amelyek a főalakhoz kapcsolják őket. de szükségszerű bukásában felmagasztosul. ill. hogy leköthessem" /Kaját/). A doktor megjelenésére . Ugyanakkor önmagával szemben is bűntudatot érez. de sokféleképpen értelmezhető. ill. megváltó halál. a lány felkelti vágyát az önkipróbálásra. az "istenkísértésre"." Hilda megjelenésekor ebből az állapotból billen ki. méltó lezárás. (Halála a tragikum-érzetet fokozó értékpusztulás. lázadó gesztus. fellázadt.) A többi szereplőről csak azokat a momentumokat tudjuk meg. diadalérzését tönkretette boldogtalan magánélete. A másokéval is. aki csak eszköznek tekinti őket saját céljaihoz. A feltárulkozás során aztán a rideg egoistáról kiderül. a mű rétegeinek megfelelően: szükségszerű vég a lehetetlen helyzetben. . hazug főnöknek. hogy elintézze". félelmeit (a sikertelenségtől. "görcsösen kívántam.a legyőzött és a leendő vetélytárs . önző. kiábrándult öregkorára eljut az üldözési mániáig. döntések. hogy változatlanok maradjanak a körülmények.az ő szemszögükből. építettem és alkottam [É] mindenért kárpótlással tartozom.ellentétben más ibseni orvos-figurákkal . a "várkastély"-terv jelzi. A drámai világ középpontja Solness. A két Brovik . Mindenért fizetnem kell. Hanem boldogsággal. felesége "élőhalott" .

Maradék (gépies) tevékenységeit beteges. a felkelő nap" (abban a házban.a "ragadozó madár". Nem beszél a múltról. bár érzékeli a hétköznapi kicsinyességet (a tehetséges fiatal vetélytárssal) és a gonoszságot (a haldokló ellenféllel szemben).) Hilda ambivalenciájának alapja. szakmai féltékenységének szolgáltat alapot a fiatal tehetsége. Romantikus emlékeinek távolából idealizált Solness-képében nem veszi tudomásul a jelent. majd Hildára tett megjegyzéseiből úgy tűnik. hanem a képzeletében. akikben különös erő és hatalom lakik". a többiek legfeljebb hallottak róla (Aline). mégcsak a tíz évvel korábbi valós istenkísértő-lázadó sem. Solnessért ugyanúgy rajongó Hildával). (Számára eddig tart a győzelem. felelőtlen . vágyaiban megjelenő bálvány. alárendelt (viszonzatlanul) szerelmes (párhuzamba állítható a vele egy korosztályba tartozó. majd elhiteti-megerősíti akaraterejébe vetett hitét (ők "kiszemelt emberek. viking-példák) önzésében nincs lelkifurdalása. és nem is hiszik (Ragnar).az építőmester metaforáiban "a virradat. Rajongó egoista.önző. életidegen Aline elemésztődött az önvádban. de amorális-szabados (l. saját akarata diadalaként. behálózza a mestert. de rezignált passzivitásában cselekvésképtelen. vádként hangzó megszólalását is Hilda megjelenése váltja ki: "építhetsz annyit. létének jelképei elvesztett (de megsiratható) babái. hogy a róla alkotott külső képet .módosítja Solness nézőpontja. a képzelet és . ahol nincs "soha egy napsugár"!) Hilda irracionális betoppanásától kell elfogadni a valószerű és valószerűtlen egyidejű jelenlétét. Hilda valóság és jelkép: mintha Solness gondolatai (félelme és akarata) hívták volna elő a múltból. "ez nem otthon" . ill. Eszményei valóra váltását követelve felkelti az érdeklődést. nem lázad . de légvárépítő kapcsolatuk teljesen irreális -. a metaforikus nyelvet. "segédek és szolgák segítségével"). a lehetetlen megvalósításának diadalát. hős kell . "lentről fölnézve". akinek vágyait testesíti meg. A lány . ő csak saját élményét akarja újraélni. a következménnyel nem is törődik alakja a zárlatban ironikussá válik. Előbb Kajára. neki bálvány. a teljes élet lehetőségét.egyetlen."tömör alapozású". aki egyetlen pillanatra ugyan meginog (megcsapja a Solnessnéból áradó "fagy"). féltékenység-érzete talán felkelthető. hogy végül okvetlenül elérik céljukat".mondja férjének. Saját magának keresi a "csodálatosan izgató" élményeket. A körülötte forgó három nőalak közül Kaja a kiszolgáltatott. félelmeinek. amennyit akarsz [É] nekem soha többé nem építesz igazi otthont". mániákus kötelességérzetből végzi. de az ő Solnesse nem ez. A "talpig feketében" megjelenő. akik "oly állhatatosan [É] tudnak kívánni. A mű szereplői közül egyedül ő látta a lysangeri tettet.Solness ügyességének és kíméletlenségének bizonyítéka az öreg helyzete. óhajtani és akarni. az "ifjúság ellen ifjúság" . váratlanul.

lefelé repül. lázadó istenkísértés. a szabadság (szemben a lenti. s ugyanakkor el tudjon tűnni alakjai. ég felé törés. a hitre figyelmeztető összekötő kapocs ég és föld között. de az ég hatalma ellen lázadó ember. szabadon és büszkén. és nem válik kisszerű életfolyamatok áldozatává. Kosztolányi szerint Solness. keresztény templomrész). a mások számára tárgyszerű mozzanatok szimbolikus jelentést nyernek. mint egyszer fiatalságában. Bábel).]az észrevétlen glisszandókkal megoldott hangváltásokban érzem Mikszáth prózájának utolérhetetlen varázsát.. művelt embereit. Mivel Ibsen ismét olyan erős főhőst alkotott. MIKSZáTH KáLMáN: Szent Péter esernyője (1895) [. "ez a nagyot merő művész utolsó férfias tettével megkoszorúzza az életét és művészetét. "mint egy nagy székesegyház. misztikus dallamai úgy zúgnak.). leírásai mögött. ókori toronytemplom-képzetek. a koszorúzás (a konkrét építkezési ünnepségen kívül) próbák sikeres teljesítéséért jár. az "égbe törő vágyak" jelképe is (l. művészi) tökéletesség. teljesség (emberi. elérhetetlen légvár. . Szimbolikusan maga a darab is olyan. "legyőzi magát és ebben az utolsó pózban fönségessé merevedik". a zuhanás (magasból mélybe vettetés) a büntetés (isteni büntetés) képzetét erősíti (l. az Istennek szenteltség jelképe) is sok asszociációs lehetőséggel bír (babér." A dráma részleteit Hajdu Henrik fordításából közöltük. a mű olyan emelkedett és magasztos. repül újra. úgy. sötét.torony' sokjelentésű ősi jelkép (l. közvetlen előadóként is jelen legyen. menyegzői és halotti koszorú stb. mert mikor a toronyból lezuhan. mint az orgona sípjai. Itt a középponti torony-szimbólum sokféle érzést sűrít: egyszerre az ambíció. újra meg újra előbukkanjon. megfelelésvágy. helyzetei. hogy elbeszélésében mindig személyesen. A . "ez a komor óriás". már repül. A reális világ költői szintre emelkedik. ez teszi lehetővé.hogy ugyanolyan hitelességgel és a legkisebb stílustörés nélkül tudja megszólaltatni egyszerű parasztjait. aki bátran kihívja maga ellen a sorsot. szimbolikus toposzként pedig a lélek. amilyenre ifjúkora óta nincs példa művészetében" (Brustein). A koszorú (az éghez való tartozás.valóság közötti folyamatos villódzást. a szellem. földi megkötöttségekkel). de mégis repül.. Lucifer).

Ennek a tájnak a határai a homályba vesznek. a tót és palóc tárgyú novellákra emlékeztetően. romantikus és egyben népies idillt a boldogság eléréséről.(NAGY PéTER) Mikszáth írásművészetének titka: stílusának kivételes hajlékonysága és gazdagsága. a történetet formáló fő motívumokra első ízben Adameczné szavai mutatnak rá: "Szegény az ördög [É]. Wibra Annát aranygyűrűvel. A színhely itt is a Felvidék. hogy mi maradt a halápi özvegy tanítóné után. a fiatalok (Veronika és Wibra György) bonyodalmak után. sőt idegen nyelveken is kivételes és átütő sikert aratott. mert lelke nincs. de kevés az azonosító mozzanat. az emberi gyarlóságokon. fülbevalóval lehet meghódítani. Az ő világában a nemes lélek rendszerint felülemelkedik a hétköznapok sivárságán. kalárissal. "valahol a selmecbányai és besztercei hegyek között" is játszódnak epizódok. a szegénység hatalmából? Meg lehet-e szabadulni a sorsokat eltorzító. a derűs szellemnek a szövegben kifejeződő. játéka. emelkedettsége. Szinte oldalanként olvashatjuk. A kisregény öt része közül az első Bélyi János csodás meggazdagodását meséli el. A harmadikban a két cselekményszál összekapcsolódik. több a kortalan vonás. a képzelettel és a mesevilággal határosak: "messze Tótországba" kalauzol Mikszáth." Ebben a szembeállításban rejlik a mű konfliktusa: az élet csaknem minden területén az anyagiak és a lelki értékek küzdenek egymással. Ťrásaiban a hangok. . (Gregorics Pál annak idején részt vett a szabadságharcban). évszázadokon át formálódott magatartásokat.a történet Veronika hétvilágra szóló (még a bábaszéki intelligenciát is felsorakoztató) lakodalmával ér véget. az író szűkebb pátriája. Nekünk pedig van lelkünk. kér-e fizetséget Adameczné. Vajon kiléphet-e az ember a pénz. életelveket. az ötödik rész végén egymásra találnak. A Szent Péter esernyője ezen értékek révén az ország határain túl is. ereje. jellemeket romboló anyagiasságtól? Hiszen mindent behálóz a pénz. E főtéma alapján a cselekménysor így értelmezhető: az ágrólszakadt. az elbeszélő nézőpontja és magatartása szinte nyomon követhetetlenül változik. hogy Gongolyné "kövér halott" volt. hol a fösvénységéért szólják meg. a kétféle szegénység és gazdagság váltakozása áll mindenek hátterében. életformákat mutat be ez a Mikszáth-könyv is. Valós történetbe oltott mesét olvashatunk ebben a kisregényben. mit fizetnek a falubeliek a plébánosnak. zömmel szlovákok lakta falucskákkal és kisvárosokkal. de lelkiekben gazdag glogovai pap feladatul kapja a kishúga gondviseletét . Gregorics Pált hol a tékozlásáért. hogy mi volt a glogovai pap hagyatéka. hangulatok tarka képet alkotnak. a második a különc Gregorics Pál élettörténetét. Történetünk ideje Mikszáth kora. A cselekedeteket és magatartásokat alakító.

rövidebb-hosszabb regényei is a novella talajából nőnek ki.szemben az élet egyhangúságával. Az érdekesség. ha elhamvad az örökséget feltehetően magába rejtő esernyőnyél. "isteni" hatalommal és bölcsességgel ítélkezik). Csak akkor éri el a boldogságot.. hogy ." Wibra György kisgyermekkora a rejtőzködés és a tisztázatlan kapcsolatok jegyében telik (egy idő után még "apabácsi"-nak sem szólíthatja édesapját). akinek eleve megvan a bélyege . közös ismerősként kezel mindenkit. még Veronika is "majdnem megkínálta már az öt forinttal" a gyűrűt megtaláló Wibra Gyurit. Gregorics Pál az orvosnak "egy szakajtó aranyat" ígér fia meggyógyításáért. akik . Azok a személyek jelennek meg ugyanis Mikszáth műveiben.. de "az a szerencsétlen legenda az örökségről" bénító súly. a megkülönböztető sajátosságot. "valóságos szerencsétlenség volt őrá nézve az eltűnt vagyon tudata". Valamennyien megnevezve szerepelnek.valamiféle "csoda" folytán mégiscsak felébredhet a segítő szándék az emberekben. és a szeme elé tárul Veronika megejtő szépsége. Ifjúvá érve megismeri a munka és a siker örömét. sőt gyakoriak a nevek mellett a megszólítások is ("tiszteletes Rafanidesz Sámuel uram". Bélyi Veronika és a bátyja így menekül meg. Rendkívüli karakter Gregorics Pál. sivárságával . ha elvész a hozomány. akkor annak elrejtése és megtalálása egyaránt súlyos terhet jelent.a Gregorics testvérek "kapzsiak" (pedig a nevük a háromkirályoktól való. hogy azonnal bevonja az olvasót. ha szertefoszlik a negyedmillió forintos vagyon vágyálma. Ancsura [É]. csak ritka pillanatokban élvezheti a szeretetet: "simogasd meg a homlokomat. A legmélyebb nyomorból. csak egy-egy életelv. de imádott kisfiát nem vállalhatja az emberek. A mű szereplői . hogy ha megvan a pénz.csupán zsánerfigurák. körmönfont okoskodás megszólaltatói. a kényeskedő. és legfőképpen a különösséget. a kőművesnek a hallgatásért ötvenet. Veronika sorsa azt tanúsítja. megszületik a szerelem. A megnevezésekkel és megszólításokkal pedig azonnal jellemeket is vázol. hadd érezzek még egyszer asszonyi kezet a testemen. részletesebben megrajzolt Gregorics Pált és Wibra Györgyöt kivéve . esetleg különcök. Mikszáth úgy mesél. "madame Kriszbay").).rendkívüliek.az árnyaltabban. aki viszont "két ezüst forintot csúsztatott" a kapus markába a rózsáértÉ A példasor még folytatható volna. Kivételes színfolt az épp említett figurák közül például "Nagy Mihály uram". az esernyő megtalálójának "száz forintot". Gregorics alapvetően szeretetre vágyó ember. főként a hozományra éhes rokonok előtt. a halápi bíró (kurta kijelentésekkel. a legteljesebb kilátástalanságból is van kiút. az újszerűség alakítja tehát Mikszáth nagyepikáját. Gregorics Pál és törvénytelen fia élete pedig azt példázza. társadalmi-emberi viszonyokat is jelez. az új mítosz. de a férfiakra leső Kriszbayné. Prepelicza a "ropogós tízforintos" felküldésére hajlandó azonnal lejönni az állványról (ilyesfajta "csodák" történnek "Mózes és Krisztus óta"É).

A mozaikdarabok közé elágazások. hogy "szeressék" az emberek. A szereplők javarészt szlovákok. hogy "röviden végez" vele mégis alaposan elidőzik. egy mellénykére való. felsorolja és csak néhány vonással megrajzolja az életutak mozzanatait. Ezért akar görcsös erőfeszítéssel "jó" lenni. Müncz Jónás özvegye kivételes közmegbecsüléstől övezve játssza el ezt a szerepet. Gregorics apjának furfangja a kulacsnyi borral. Wibra Györgyöt Veronika felé terelve: épp a glogovai kocsi lovai vadulnak meg Bábaszéken. A kifejletben végül jelentős szerepet kapnak a véletlen fordulatok. hanem a mesélés. az esernyő vagy Veronika . Végül tehát mégiscsak elkövetkezik a tetőpont. mi a fontos a számára. és ezt a legendát még a püspök is szentesíti. hogy az 1880-as években Magyarországon már erős volt az antiszemitizmus: 1883-ban megalakult az Országos Antiszemita Párt. és posztóvégek lesznek belőle. Léteznek itt is vallási-felekezeti és nemzetiségi különbségek. amelyet viszont Wibra Gyuri lassabban talál ki. egy legenda képződését beszéli el az író.így jellemzi elbeszélői módszerét: "csak a regényírók keze alatt támad némelykor hasonló csoda. A Szent Péter esernyőjében egy "csoda" szemtanúi vagyunk. Továbbá Bábaszék "nem város". Tudnunk kell: a Szent Péter esernyője Mikszáth jelentős állomása a novellistából regényíróvá válás útján. majd még Veronika vetkőzésének bájos epizódja is következik. ha "még zsidó sincs benne". és a besztercei ifjú ügyvédnek döntenie kell.nem a mese a fontos. amelyről úgy nyilatkozik az író.megtalálására már a mű derekán megvan a lehetőség (Wibra Bábaszéken Veronikáékba botlik). Milyen társadalomkép kerekedik ki a különös és különc emberekből? Regényünk színtere zárt.) Mikszáth fintora: a glogovai nép a zsidó Müncz Jónást véli Szent Péternek. inkább elbeszéli. Okmagyarázó mondatokkal is találkozunk a szövegben: "A titokzatosság köde voltaképp csak azt a . Az esernyő történetével Mikszáth "bemutatja és ezáltal leleplezi" a legendát (Nagy Péter). az éjszakai kártyapartit is leírja. mégpedig egyre gyakrabban (pl. az országos közélet és a politika alig szűrődik be.hiába. a csekély szövet. "teremt" és egyúttal "oszlat" (Kovács Kálmán). Ekkor lett "embergyűlölő". A kibontakozásra. épp ő talál rá a "hasadékban" az életveszélyben lévő Bélyi Jánosra. de ettől kezdve még erősebben érvényesül a mikszáthi "téma-dúsítás" módszere (Kovács Kálmán). a "tót" nyelv "csodálatos hangjairól" kedves derűvel szól az író. Mikszáth önironikusan . A szerkezet. Az olvasónak már azonnal jelzi (ismétlésekkel sejteti) az esernyő titkát. Kevés ponton alakít ki jelenetet az író. épp ő találja meg a fülbevalókat. kinyúlik". asszociációk. aki már születésekor is "tapintatlan" volt.("veres ember egy se jó"). kitérők kerülnek. Müncz Móricz alkuja a tehénre stb. a legveszélyesebb feladatot vállalta . A legterjedelmesebb kitérő Mravucsánék vacsorája. a két összefonódó ág számos epizódot fűz magába. de ezek értékként jelennek meg.) . a szabadságharcban is "mindenáron tenni akart valamit". (Tudnunk kell.

" Ezen túlmenően azonban a legenda kialakulásának valamennyi okát és körülményét gondosan feltárja a szerző: Bélyi János tiszta hitét (Jézus neki "válaszol" isÉ). Igazi "csoda" jön tehát létre. a köd vonzza a babonát. a hangulati keret részeként ismerjük meg.mondja magáról Adameczné).) A megszülető hiedelmet újabb véletlen táplálja (a megbotlás Srankó János temetésén. az esernyő]. a tetszhalott "feltámadásával"). "kivévén Adamecznét"). Jelentésrétegek torlódnak össze néhány szóban: "a pléhre festett Istenfiú"." Az író sokszor bújik el olvasója elől. mert ő "az — risten szolgája. mert lelki erőket mozgósít. pedig neki sem volt semminemű viszonya Gregoriccsal"." Közvetlenség érződik az írói reflexióból: "A Jézus ösmerősöm. Olykor felépít egy hangulatot. A menyasszony meghatódását és elérzékenyülését a zárómondatokban a házsártos feleség. Még a latin szavak is felbukkannak: "amabilis confusio" uralkodik el a vacsora végeztével. Mravucsánék vacsoráján a feldöntött poharak érzékeltetik a fiatalok összetartozását. Wladin!" A stílusban számos elem ötvöződik. Hasonlóképp magatartásokat jellemez: az emberek azért fizetnek keveset a papnak. A legenda-babona-csoda motívumsor a mű egyéb részein is megjelenik: a Liskovina növényeihez fűződő hiedelmeket az ifjú pár utazása során. a Veronika szépsége iránti vakságától. Szereplőiről a szeretet és az irónia változataival szól." A nézőpont váltására egy bravúros példa: "Ťgy néz ki egy tragédia a szomszéd szobából. Mikszáth a hangulatot jellegzetesen színezi és lebegteti. Szliminszkyné megszólalása ellenpontozza: "gombold be a kabátodat. Egy sarkított mondat a magatartások humoros kontrasztjára világít rá: "a tudós akadémia elfogadta az összeget. (ők még a halott ember szakállát is csodával magyarázzák. legfontosabb mozzanataként a népi kifejezésmód az irodalmiság rangjára emelkedik. aztán hirtelen megtöri. és ettől kezdve a legenda valósággá válik. A valóság és a mese közti atmoszférát teremt (Kovács Kálmán). és a falubeliek misztikumra éhes fantáziáját. időnként . a vén kecske házi sót nyal". De ez elég volt." Szólás járja Besztercén Gregorics Pálról: "No lám. Közmondás jellegű mondat épül a kezdősorokba: "Mikor tanító hal is meg. A babona keresi a ködöt. másféle hatással ütközteti (Glogován "minden megszépült. megsegítik a Bélyi János gondjaira bízott kislányt.körülményt takarta. végül a "három égő üszög" babonája kell ahhoz. Veronika virágnyelven jelzi Gyurinak. megcsinosodott". hogy Wibra György megszabaduljon lelki terhétől. a glogovaiak megszánják a bajba jutót. szomjasak maradnak a sírásók. jószándékot és nemes tetteket teremt. A falusiak nyelve képekben rendkívül gazdag ("már énbennem a gyanú meg nem botlik" . hogy elfogadja udvarlását. Mindenki fizesse a maga szolgáját. hogy miképpen került a kis Veronika kosara fölé [ti. Müncz Jónás véletlenszerű jótéteményét az utolsó útján.

kérdezi csodálkozva Malinka. élesen megformált jellegzetes alakokból és mellettük számos színes zsánerfigurából alakítja ki szereplőgárdáját."szinte még most is előttem van a kis tót falu az 1873-ik év óta"). darabont-kormány uralma pedig nemesi ellenállási mozgalmat. az új titkár megkérdezi a földesúrtól. hogy a nyelvemet kivágják" . az eseménysort a képzeletbeli Bontó vármegyébe helyezi. . hogy A falu jegyzője (Eötvös Józsefnek az 1840-es évek közepén írott műve) óta a magyar társadalom képe jóformán változatlan. önmagáról fecseg ("megérdemelném. MIKSZáTH KáLMáN A Noszty Ţú esete Tóth Marival (1906-1908) Mikszáth pontos társadalomképen alapuló. "Minek gazdálkodik akkor méltóságod?" . "Ráfizetek" . tékozló nemességet Mikszáth ebben a művében is a humor és a kritika kettős eszközével mutatja be. ő a magyar elbeszélés legnagyobb klasszikusa. az ún. amelyet egyfelől Noszty Pál. mintha nem épp ő bonyolítaná a sorsokat ("hát biz az igaz is lehet" . (FáBRI ANNA) A regény egyik fejezetében Malinka Kornél. Máskor személyesen közbeszól. A hagyományokból élő.tudatlanságot színlel.hangzik a válasz. "úri földrengést" váltott ki. nagy művészi leleménye az. azt egész bizonyossággal sohasem lehetett megállapítani")."de hogy mit találtak az üstben. hogy mennyi a birtok jövedelme. másfelől Tóth Mihály képvisel. A dzsentri és a vármegye ábrázolása azt mutatja. hogy a magánéletben ütközteti meg azt a kétféle szemléletet. erkölcsöt és magatartást. Mikszáth Kálmán az epika legősibb eszközeivel él. A történet magvát is a valóság szülte: 1901-ben "bácskai szenzáció" volt Ungár Lajos zsidó milliomos leányának és egy dzsentrifiúnak a hasonló végkifejletű története. A dzsentrivel való kíméletlenül őszinte szembenézésre konkrét történelmi körülmények késztették Mikszáthot: az 1905-ös választáson megbukott az évtizedek óta kormányzó szabadelvű párt. "Hát akkor miből éljek?" Fonákjára fordult világnak. fantomországnak mutatja ez a regény a kiegyezést követő évtizedek nemesi Magyarországát.

terjedelmesebb szerkezeti egységben Kopereczky Izrael Izsák áll a középpontban. megfizethetetlen hitelekből él. Ez részben a sajátos műfaj következménye: a mű 1906 októberétől tárcaregényként jelent meg a Vasárnapi —jság hasábjain folytatólagosan. visszatérések fogják össze a látszatra kötetlen mesélőkedvvel előadott történetfüzért. A dzsentri elve: a lehető legnagystílűbben "foltozni a szegénységet". de ez a terve . a jelen kiskirályai. tisztségekbe és felbukkanó vagyonokba kapaszkodik. Az egymás mellé felsorakozó epizódok olyan hálót alkotnak.mivel váltót hamisít . benősül a Noszty famíliába. Tóth Mihály és Tóth Mari magatartását az anyagi biztonság erős alapokon tartja. a törekvések középpontjában a pénz áll. Homlódyak képezték a megye krémjét." A vármegye életét a személyes érdekek irányítják. a polgármester lányának a kezére (illetve vagyonára) pályázik. maga . a kompromittálás. gyorsabban peregnek az események: a somlyói szüret a kölcsönösen álruhás megismerkedéssel. kanonok is van köztük. Noszty Feriből szolgabírót csinál. A későbbi ismétlődések. de Noszty Feri utolsó szavai sejtetik: a dzsentri életvitele nem fog megváltozni. amely a dzsentri akcióba lépésekor válik láthatóvá. A pénz és a hivatal megszerzésének egyik lehetséges eszköze az érdekházasság. A vagyonos polgár azonban kívül áll ezen a vonzáskörön. A háló azonban nem csupán konstrukciós eljárás. könyvalakban csak 1908-ban látott napvilágot. Noszty Feri most még Velkovics Rozáliának. de a főtéma minden lényeges mozzanata megjelenik benne. a tetőponton a házasságkötés kikényszerítése. A gátlástalan hozományvadász. majd végül . a leánykérés. Krisztina asszonyt és Velkovicsékat azonban visszahúzzák a beidegzések.meghiúsul. a körmönfont udvarlás. valamint befolyásának segítségével kezdődnek a széleskörű hadműveletek Tóth Mari behálózására. A mű második felében összefonódnak a cselekményszálak. Az úri família tehát megszégyenül. Látszatvilágot épít magának. köztük az elkülönülő Noszty família. és az ő vagyonának." A dinasztia számos posztot ural: bécsi "excellenciás úr". szabad levegőn és szabad beszéden" nevelkedett. egyre súlyosabb. A Noszty klikk Kopereczkyből főispánt.megoldásként . emberemlékezet óta ők uralkodnak a megyében. Tóth Mari pedig Noszty Pál szerint "olyan deszka. főispánná teszik. "A Nosztyak. Rágányosok. A szerkezet tehát több epizódcsoportból fonódik össze. a hálót szövő pók a dzsentri életelvét jelképezi. A szereplők két nagy tábora közül az első: Bontó vármegye vezetői. A második. ezért védtelenek a lesüllyedt arisztokratákkal szemben. Horthok.Az expozícióul szolgáló trencséni kaland önmagában is kerek történet. Tóth Mari már "amerikai lány". ezek alakítják az emberi és hivatali kapcsolatokat. amelyen mindnyájan kiúszhatunk a partra. hanem alapmotívum is. A leánynak több mint egy milliója lesz. híjával vannak a szilárd önérzetnek.Noszty Feri lelepleződése és kényszerű továbbállása.

A dzsentri ellenlábasaként először Kozsehuba Tivadart. mert itt "százszor nagyobb boldogság az élet". de akkor süllyed a legmélyebbre. de megőrzi szellemi és gazdasági függetlenségét. mert a váltóhamisításra való rábírással átlöki Nosztyt egy erkölcsi gáton (nem kellett sokat erőlködnie). és a huszárhadnagy ezzel indul el a lejtőn. Annyi pénze azonban még van. fűrészmalmot. hozzáadják Noszty Vilmát. amikor ennek ellenére végigjátssza az alattomos szerepet. az őt milliókhoz segítő Amerikából hazaköltözik. gyakorlatiasság. "valóságos kis Paradicsomot") . a sörházbeli kuglizás. Megvan a nemesi rátartisága ("Éegy Nosztyval beszélsz!" . Itthon földbirtokos lesz (a rekettyési uradalom tulajdonosa). A sziklaszilárd erkölcsű Storm ezredes német. szükség esetén "bámulatosan melegítő. téglagyárat. Velkovics Mihály a polgár jellegzetes átmeneti típusát személyesíti meg: becsületes. gőzmalmot. esetlen szégyenlősséggel párosult rámenősség. rokonszenves hangja volt" stb. mint a nagyszabású vállalkozásokban. a miniszterelnök barátja. Amerikában dollármilliókat szerez a sóspereccel és a köménymagos kiflivel. A Nosztyak közös vonása a gondtalan életélvezet: a kártya. A szíve még fogékony. Gyárakat létesít ("kockagyárat". neki magának már "le van foglalva a fizetése". Különc dzsentri Kopereczky báró. Noszty Feri "úri svihák" (a Beszterce ostromából a Behenczy bárók és más hasonló Mikszáth-figurák rokona). önzetlen. Ide tartozik a költekező udvarlás is. szeszgyárat. az alakoskodás és a pózok nagymestere. mely egyúttal a megkaparintható vagyonok behálózására irányul. ő még ellenfelénél is aljasabb. ("Mutatósan tudott költeni". és a befejezésben is kulcsfiguraként lép fel. Tóth Mihály viszont idealizált polgár: nemeslelkű. mint a feleségére). Közhasznú. de hat rá a dzsentri vonzásköre (csak. Kopereczky jellemvonásai: tanulatlanság. sikeresen gazdálkodik.nem oly mértékben. A dinasztia érdekeinek. és az élősködő életvitel fenntartását célozza.) A színlelés. de "most kukoricát morzsolnak otthon". ™nerejéből emelkedik fel. Nyersen realista. krapeci birtoka csupán "kétezer hold hozzáférhetetlen erdő" és egy veszteséges szántóterület. őt is megigézi Tóth Mari bája.Noszty Pál pedig parlamenti képviselő. a lelkifurdalás olykor megingatja. szellemének és erkölcsi világának megtestesítője. a dorbézolás. a kézműves munkában éppoly tehetséges. Három ifjúkori jóbarát alkotja a dzsentrivel szemben álló pozitív erőket. A történet elején már a tönk szélén áll. hogy azután ő pénzelje Feri hozományszerző akcióit. a trencséni kaland az ő korrekt eljárásával záródik. hogy a Noszty család utolsó szalmaszálként belekapaszkodjék. Eszményített figura.csattan fel Kozsehuba javaslatára). sőt ő is nemességet szerez. a gyárost és vendéglő-tulajdonost ismerjük meg. jótékony adományai megadják neki a társadalmilag . egészségre ártalmas voltuk miatt beszünteti őket. az ellenfelet pontosan ismerő "üzletember". Az "őseinek valamikor pallosjoga volt".majd gyors döntéssel.

Máskor népdalban szólal meg Noszty. Az egyik legnagyobb társadalmi problémára. szüreti mulatságról életképet. a másik magára öltve "a közgyűlési atilláját" politizál. a szerelmi hévtől elragadva ("Nézz. Koleszár Mária. A fiatalok szerelméről: "mikor annak az ideje van. Tóth Marit lesve). ("Milyen szertelen a szerencse! Gyereke születik a Kopereczkynek. Somlyó hegyéhez érkezve. A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth írásművészetének csúcspontján született meg. egy csomó hitelező pedig káromkodott. a magyarországi nemzetiségek (tótok. de a hang és a nyelv rendkívül változatos. de azért nem tud ellenni nélküle". széles gesztusokkal ("Abban az időbenÉ"). száll.Hiszen éppen az a jó. a társadalmi élet jellegzetes eseményei közül pl. A színes karakterek egyike pl. jogállamot és egyenlőséget ordít". száll. kijön a fű a földből. valamint németek és románok) helyzetére is felhívja a figyelmet. többször előfordul (Kopereczky tőle tanulta a szövést. szentenciaszerű mondatok. a párhuzamba állított ellentétet ("Velkovics Rozália sírt. a csattanót ("Engem itt senki se ösmer. A szabad függő beszéd is az író kedvelt eljárása: a szóbeszédet is így szövi be."). tiszteletet parancsoló életismeret. Mikszáth kedveli a sarkítást. hétpróbás komornyik. a tót dajka (a folklór élő voltát illusztrálja vele Mikszáth). az otthon pipázgató konzervatív "haragszik a zsidóra.hasznos polgár öntudatát. a kedélyes mese. igaz embersége. zsánerrajz. Allegorikus betét a rókacsalád epizódja is. hogy Mikszáth nem kommentálja Noszty Feri vérlázítóan cinikus zárómondatait. A végkicsengés viszont éppen attól lesz elgondolkodtató. különc alak." A nemzeti sajátságokról: "Minden egyes magyar hazafi két emberből áll". s azok szárnyakká válnak azon nyomban. a tizenkettedik fejezetben. ismeretlen világokon át. Gazdag élettapasztalat sűrűsödik a regényben. Bubenyik. rózsám. még ha bunkóval vernék is vissza. de mindjárt lehagyít az Isten egy nagy jövedelmet a prágai szeniorátussal. Saját vasszorgalmából és tehetségéből megteremtett anyagi biztonsága. sőt vészterhes. a szemembe"É). Költői színekkel fest tájképet pl. máskor sejtető párhuzamként Noszty Feri látja meg. A főmotívum képi illusztrációja a hálóját szövő "pók". ahol hallották"). A dzsentri mellett nagy szolgálatot tesz a minden hájjal megkent." . új költség." Az író is közbeszól olykor: "hiszen a pénznek nincs esze (pedig dehogy nincs)". romantikus cselekményszövés. ahol nem látták. sokszínű világ . körültekintő óvatossága és családapai felelőssége segíti hozzá a dzsentri legyőzéséhez. "liberális és szangvinikus.") Tóth Mari táncáról olvasva Noszty Feri lélekállapotát is átérezzük: "meglendíti piciny lábát. Mikszáth stílusának fontos részét képezik a tömörített. beiktatási ceremóniáról és megyegyűlésről kapunk (karikírozott) tablóképet. azaz szlovákok. A humorból kibomló szatíra mellett idill. Az elbeszélő művészet és stílus alaprétege az anekdotázás. úri svihák és egyéb típusok.

jelenik meg az anekdotafüzérből kibomló szerves nagyregényben, oldott élőbeszédszerű előadással, hangulati árnyalatok váltakozásával, derűs és bájos epizódok sorát lezáró, komor kicsengésű csattanóval. CSEHOV Sirály (1896)

Az életben az emberek nem lövik agyon és nem akasztják fel magukat minden pillanatban, nem lesznek szerelmesek és nem mondanak örökké bölcseket. Idejük nagy részét evéssel, ivással, nők vagy férfiak utáni hajkurászással és ostoba fecsegéssel töltik. Ezért ezt kell bemutatni a színpadon. Olyan darabot kell írni, melyben az emberek nem azért jönnek, mennek, ebédelnek, időjárásról beszélgetnek vagy kártyáznak, mert a szerző úgy akarja, hanem mert ilyen az élet. A színpadi életnek is ilyennek kell lennie. (CSEHOV) Egyfelvonásosok és vázlatosabb többfelvonásos kísérletek (Platonov,1881; Ivanov,1887) után a Sirály nyitotta meg a nagy Csehov-drámák sorát. Az 1896-os pétervári ősbemutató "szörnyű sikertelenséggel" zárult, de a moszkvai Művész Színház társulata, amely "fellázadt a régi játékstílus, a teatralitás, a hazug pátosz, a deklamáció, a mesterkéltség, a sztárkultusz ellen" (Sztanyiszlavszkij), 1898-ban sikerre vitte a darabot. A Sirály tragikomikus művészdráma, "ripacsok és művészek sorstragédiája, ironikus-keserűen szomorú komédiája" (Almási M.). A tudatosan objektivitásra törekvő szerző egyetlen olyan műve, melyben szubjektív problémái is megjelennek; a Sirály Csehov legszemélyesebb vallomása. Az író tisztában volt azzal, hogy - a történet hagyományos elemei ellenére is - új korszakot nyit a dramaturgia történetében: "Elég szívesen írom, noha sokat vétek a színpad törvényeivel szemben. Komédia, három női, hat férfi szereplő, négy felvonás, tájkép (kilátás a tóra); sok beszélgetés az irodalomról, kevés cselekmény, öt pud szerelem." (1895. okt.); "Forte kezdtem, és pianissimóval végeztem, a színpadi művészet minden szabályával szemben. Kisregény lett belőle" (nov.). A cselekményességet a lélektani ábrázolás, a líraiság, az új atmoszféra, a megfoghatatlan hangulat, a "víz alatti áramlás" (Ny.Dancsenko) helyettesíti; az akciókat társalgás, a poénos dialógusokat a

szereplők szaggatott beszédmódja váltja fel. Ťgy Csehov a Sirálytól kezdve "a cselekvés műfajában kialakította a cselekvésképtelenség, egyszersmind a cselekvésképtelenséget a fájó bizonyosságig panaszolni, elemezni kész számadáskényszer, önelemzés drámai formáját, röviden szólva: az értelmiség ábrázolásának megdöbbentő drámafoglalatát" (Elbert J.). A műben egyetlen család köré csoportosuló kis közösség viszonyrendszere, szituáció- és beszélgetéssorozata tárul fel. Az életképszerű jelenetekből komponált mű helyszíne Szorin vidéki birtoka (tó, fasor (I.), virágok, krokettpálya (II.), ebédlő (III.), dolgozószobává alakított szalon IV.). Az első három felvonás keretét Arkagyina és Trigorin egyhetes nyaralása (és végül elutazása) adja. A (két évvel később játszódó) IV. felvonás néhány órás találkozójának apropója Szorin betegsége: miatta látogatnak le ősszel Arkagyináék a birtokra; ekkor tér vissza (a Polina ajánlata elől elmenekült) Dorn doktor is, és egy villámlátogatásra Nyina is. Hagyományos, információközlő expozíció nincs; az első jelenetben éppen a színpadot ácsolják, mely - a tóval együtt - fontos hangulati elem és szimbolikus jelzés (a záró felvonásban törött és lepusztult, "mint egy csontváz"). Az alaptónust már a nyitó dialógus "miért jár mindig feketében?" kérdése megadja, majd a beszélgetések megjegyzéseiből gyorsan tisztázódnak az alapszituáció viszonyai. Az első felvonás "darab a darabban" jelenetét feszült dialógus vezeti be: az egyébként is hamleti szituációban Arkagyina (fensőbbrendű színészi gesztusként) Shakespeare-t idézi, mire a fia "visszaidéz", s a Claudius-Gertrud viszonyt anyja kapcsolatára vonatkoztatja. Az előadást - a fegyelmezetlen közönség reagálásai és Arkagyina minősítése ("dekadens izé") miatt - Trepljov sértődötten leállítja, a kiélezett szituáció viszont alkalmas a művészetről vallott felfogások ütköztetésére és a kapcsolatok tisztázására, így a jelenet (mindkét szinten) fordulópont: Nyina Trigorint választja (és majd színésznőnek szökik), elhagyott szerelmese, Trepljov pedig az írásnak szenteli magát. A megváltozott viszonyok hatásai derülnek ki a a következő két felvonásban. Miközben együtt unatkoznak, pecáznak, beszélgetnek, Trepljov először lelő egy sirályt (II.), majd (a két felvonás között!) öngyilkosságot kísérel meg (III.); Mása eldönti, hogy férjhez megy a tanítóhoz; Arkagyina és az író kapcsolata meginog, majd a színésznő praktikái után újra megszilárdulni látszik, de Arkagyina féltékenysége miatt végül mégis elutaznak. Dorn "eltávolítása" dramaturgiai szükséglet: miután hazatérésekor észreveszi, hogy mennyire "megváltozott minden" - szinte második expozíciós helyzetben - őt kell informálni a (két felvonás közt eltelt) két év eseményeiről. Ťgy a záró felvonásban utalásokból értesülünk "a hazulról megszökött" Nyina

életének eseményeiről: kapcsolatáról Trigorinnal, gyermeke haláláról, küzdelmes vidéki színésznősködéséről - ez az epikus és naturalista anyag-lehetőség nem kerül színre, csak a társasjáték feszültségteremtő, sűrítő jelenete: a rendszeresen bemondott számok kopogása még szaggatottabbá teszi a társalgást; az üres csevegésben, szinte mellékesen, szó esik Trepljov íróvá válásáról is - aki éppen öngyilkosságra készül a szomszéd szobában. Minden felvonásban meghatározó egy-egy színpadi vagy színpadias jelenet: az előadás, Nyina első fellépése után (I.) Arkagyina bohózatos magamutogatással fiatalságát bizonygatja Másával szemben (II.); majd megkoreografált, hatásos, hízelgő szereplésével - Trigorin visszahódítására - mesterségbeli gyakorlatát is igazolja (III.), végül újra (a már színésznővé érett) Nyina kap nagyjelenet-lehetőséget: vallomásával tapasztalatait összegzi (IV.). Ugyanígy szerkezetalakítók a sejtetésekből, utalásokból kibomló, ismétlődéssel fokozó hatású akciók is: Arkagyina Maupassanttanácsokat olvas fel arról, hogyan kell "megtartani" az író-szeretőket, majd ezt a receptet követi (Trigorin meghódításakor) a kezdetben naivnak látszó Nyina előbb még ösztönös hízelgésével, később már céltudatos faggatózásával az író pályájáról, sikereiről (II.); a lány először félt az író jelenlétében színpadra lépni, aztán szinte lerohanja; (Nyina sikere után Arkagyina kénytelen "visszaszerző" jelenetet rendezni); Trepljov először csak felveti önsors-párhuzamát a lelőtt sirállyal (II.), majd eredménytelen öngyilkossági kísérletét (III.) végül halállal végződő követi (IV.). A drámai szituációt a Trepljov által szeretett és a Trigorinba szerető Nyina teremti meg, mert így alakul ki az elérhetetlen, viszonzatlan, sokféle tónusú szerelmek sora: Medvegyenkó Mását, aki Trepljovot, aki Nyinát, aki Trigorint szereti, aki viszont változékony, de elválaszthatatlan kapcsolatban marad (az őt úgysem engedő) Arkagyinával. Az öregek sorsában, mellékszálként, hasonló a végeredmény: a Samrajev-Polina-Dorn doktor lánc vége Arkagyina lehetne (mert a szabad, bohém orvost persze vonzza a vele is kacérkodó színésznő); a IV. felvonásban pedig még az öreg Szorin is bevallja, hogy ő is vonzódott Nyinához. Mivel azonban "az élet Csehov szerint nemcsak szenvedés, hanem könyörtelenség is, a szenvedő ember éppoly kegyetlen másokkal, mint önmagával szemben, minden szenvedés mások sorozatos szenvedéseit idézi elő" (Schöpflin A.), így a "ki kit szeret" lánc visszafelé haladva a "ki kit gyötör" sorozattá válik. "Cselekményhelyettesítővé" lesz a beteljesületlen szerelmek polifón rendszere, gyakran párhuzamos szerkesztéssel: pl. Mása anyjának, Polinának ironikus-komikus reménytelen vonzalma a doktorhoz, és érzelemmentes házassága (a nem hozzá való) Samrajevvel lánya életútjának előképe, sorspárhuzama - de Mása reménytelensége már inkább tragikus színezetű.

Mindenki szerelmével is és önmagával is küszködik: erre a "belső konfliktusrendszerre" épül a művészdráma: két író, két színésznő - két művészgeneráció és művészetfelfogás ütközik. Mesterségük életformájukat is meghatározza, a "profik" hétköznapi élete és szakmája (Arkagyina, Trigorin) már szétválaszthatatlan; ezt az utat járják majd később a pályakezdők (Trepljov, Nyina) is. A művészek (vendégek vidéken!) legalább önmegvalósítók; az itt élők viszont teljes zsákutcában vergődnek. Az értékvesztett lét az elmaradott vidéken szegénységben, mozdulatlanul - értelmetlen és kilátástalan: Mása nem dolgozik, Medvegyenkó kiszolgáltatott tanító, Szorin hosszas hivatalnokoskodás után nyugdíjazott beteg - nincs is lehetőségük a változtatásra, így még több idejük marad az önsajnálatra. A vidéken élő fiatalok (22, 23, 25 évesen) "öregebbek", mint a középkorú művészek. A szakmai és szerelmi összeütközéseken kívül a viszonyokat bonyolítják a háttérben is (Nyina-apja, Mása-apja), az előtérben is (Arkagyina-Trepljov) zajló szülő-gyerek konfliktusok. A Sirályban nincs főszereplő, egyformán lényeges minden alak bármelyikük életútja egy-egy kibontható, tragikus sors. Ismerik egymás kapcsolatait, mindenki részt vesz mindenki életében, "mindenki boldogtalan, mindenki vágyakozik, mindenki szeret, és mást szeret, mint aki őt szereti É félemberkék találkoznak egymással." (Kosztolányi). Az önmegvalósítást a művészi alkotás jelenti, magánéletükben viszont a művészhősök is kudarcot vallanak - a szerelem csak fájdalmak forrása. Az öregedés ellen keservesen küzdő, a színésznők és a hiú nők negatívumait sűrítő Arkagyina banális, közhelyes társalgó, hisztérikus túljátszó; minden szituáció egy-egy próbalehetőség számára. Felszínes egoista, csak saját sikerei érdeklik (önzésének része nevetséges fukarsága is). Környezetével lekezelő vagy túlzóan kedveskedő, fiával viszont elutasító, hideg, kegyetlen. (Végtelen kártyázás és "iddogálás" közben könnyedén jegyzi meg, hogy "nincs ideje" fia műveinek elolvasására.) Trigorin középszerű, de jó technikájának köszönhetően sikeres, ugyanakkor zárkózott, nehezen kommunikáló, hízelgéssel meghódítható, hiú író (csak saját művét olvasta a folyóiratban, a fiúét fel sem vágta). Minden életjelenség téma a számára, kapcsolatait is tapasztalatszerzésnek tekinti. Erkölcstelen, gátlástalan jellem; gyengesége, kényelmessége tartja Arkagyina mellett. állandóan robotoló, anyaggyűjtő íróként örökké elégedetlen saját magával vallomása (II.) csehovi önportré. A mindig szereplésre kész, "comme il faut" Arkagyina a színjátszást, a minden látványt, jellemet, helyzetet cédulázó író az irodalmat keveri az élettel. Trepljov állandó szeretethiánytól szenved; anyjához ambivalens a viszonya: gyűlöli és rajong érte. A két beérkezett, sikeres művész (a "rutinos iparosok") mellett kísérletező kezdő: menekül az elcsépelt "jólmegcsináltságtól"; újromantikus lázadó: "Nem olyannak kell

ábrázolni az életet, amilyen, [É] hanem olyannak, ahogy álmainkban megjelenik", de mindenáron "új formákban" (I.). Az évek során fejlődik, művészi válságából megtalálja a kiutat, gyökeresen átalakul művészetfelfogása: "nem az új vagy a régi forma a fontos, hanem az, hogy írjon az ember, ne törődjön semmiféle formával, csak írjon, mert szabadon árad lelkéből az írnivaló." (IV.) Magánéleti problémája viszont - a megjelenő Nyina végérvényes szakításával (aki még mindig Trigorint szereti "kétségbeesetten") és a lány azonnali elutazásával teljesen megoldhatatlan. (Nyina az első felvonásban a két férfi közül írót is választ: Trigorint csodálja, falja a műveit, Trepljov darabját nem érti, mert "nincsenek élő alakjai" - és "nincs benne szerelem".) Nyina az egyetlen szereplő, aki képes változtatni sorsán; (naiv, külsőséges, átlagos kispolgáriságából indulva) küzdelem és szenvedés árán lehetőséget teremt magának az önmegvalósításra. Utolsó feltűnésekor még bizonytalan, hogy megtalálja-e az igazi művészetet, de ekkor már hisz saját művészi igazságában. A művészdráma a Hamlet-párhuzamon kívül is "irodalmi" - Zolát, Turgenyevet, Tolsztojt emlegetik -, Nyina végül "tolsztoji" életfilozófiát talál magának: "nem a hírnév, nem a ragyogás a fő [É] hanem az, hogy tudjunk tűrni. Tudd viselni a keresztedet, és higgy! én hiszek és már nem fáj úgyÉ"; Trepljov kitörése - "megcsókolom a lába nyomát" pedig Dosztojevszkij-reminiszcencia (l. Bűn és bűnhődés). A középponti sirály-szimbólum képzettársítások során át teljesedik ki, és meghatározza az atmoszférát. Először a hazulról elszökdöső Nyina egyszerű hasonlatában jelenik meg a kép (őt "úgy vonzza valami a tóhoz, akár a sirályt") - s aztán hófehérben játszik a tavi színpadon. A madár lelőtten, tárgyként először Trepljov előreutaló (a lelövés gesztusában megnyilvánuló) szimbolikus önmegjelenítése - Nyina ekkori éretlenségének jele megjegyzése: ő "nem érti az ilyen szimbólumokat". Trigorin számára a madár is témalehetőség, de már a lányhoz hasonlítja és jelképesen kapcsolatukat vetíti előre: "egy tó partján gyermekkora óta él egy fiatal lány, olyan, mint maga, szereti a tavat, akár a sirály, és boldog és szabad, akár a sirály. De véletlenül jött egy ember, meglátta, és unalmában elpusztította" - viszonyuk ellentmondásosságát sejteti a kép. Az elutazás előtti búcsúzási jelenetükben - még kapcsolatuk moszkvai kibontakozása előtt! Trigorin már múltként, lezárult emlékként jeleníti meg, újra jelezve a tragikumot: "olyannak látom majd emlékezetemben, amilyen azon a verőfényes napon volt, egy héttel ezelőtt [É] beszélgettünk [É] a padon meg akkor ott feküdt a sirály".) Bukásai után Nyina, már tragikus önszimbólumként, ,Sirály' néven írja alá leveleit, és zavaros-felkavaró záró monológjában is így emlegeti magát. Az író hajdani cinikus megjegyzésének bekövetkezte addigra már megértette vele a szimbolikus jelentéseket - ekkor levelein Trepljov ironizál. A fiú öngyilkos pisztolylövése pedig éppen akkor hallatszik a háttérből, amikor Samrajev előhozza Trigorinnak az általa kitömetett, de már rég

). a szimbolikus réteg gazdagítja a realista kifejezésmódot is. pszichológiai analízist készít.)". de megformálatlanságával is leleplezi Trigorint. másról beszélnek (pl. CSEHOV . miért akarta főbe lőni magát Konsztantyin. az "ebben a tóban sok hal van" kijelentés nemcsak a témaváltással. elhárítják mások kitöréseit. végtelenül csalafinta. s kivételesen nemcsak a szereplőket leplezi le.elfeledett madarat. durva stílusa már teljes lesüllyedésének jele. Az író a Sirályban is teljes sorsokat tár fel egy-egy gesztussal. jellemek.anyja (számára is rokonszenves) szeretőjének -. —jszerű a dialógustechnika: a szereplők elhallgatnak.a birtokot mellesleg pusztulásba döntő Samrajev jószágigazgató nem kap felmentést. pl. Ezek a rétegek izgatták. és nem fogom megtudni. amelyben az ügyesség olyan mesterien rejti szem elől a kiszámítottságot.) "Csehov soha nem egyszerűen az élet egy szeletéről beszél . "Nincs senki. Mása. hogy megőrizze megjelenésének fiatalos látszatát. de egy kicsit hagyja leleplezni saját magát is.szereplőivel . (Arkagyina: "Most elutazom. Az ismétlődő komikus gesztusok. aki rendkívüli érzékenységgel.") Csehov ironikus látásmódjának következtében az összetett minőségek sokféle formája működik a darab minden szintjén (szerkesztésmód. Trepljovból még a halála előtti pillanatban is kiütközik anyakomplexusa ("ez biztosan elkeserítené a mamát"). tökéletesen kikalkulált és értelmes rendbe illesztette őket.) Az egyetlen őszinte figura. (Csók)/ Milyen fa ez?". jelenetek. Arkagyina kínosan erőlködik.orvos volt. (A legapróbb részleteket megfigyelő szerző . a nőknek csak "kisebb része iszik nyíltan. egyedül a közhelypufogtató. vallomásait ("Drágám!/ Csitt! Jönnek". Még a tisztán komikus figurák (Polina. hogy végül azt hisszük. kulcslyukon keresztül látunk mindent. árnyalja a líraiságot is . majd elmenekül előle. a többiek zugban [É] és mindig vodkát vagy konyakot". Mása tubákolása csak lázongó gesztus konyakozása. de az orvos előbb tréfálkozni próbál. beszédmód stb. "Viszonozni nem tudom. óvatosan fejtette le az életről annak ezernyi finom rétegét.). (Odanyújtja a szelencét. még Szorinból is megszólal a tragikus öngúny (IV."az elvonttól a konkrétig zuhanó drámai mozgást a konkréttól az elvontig emelkedő lírai ellenmozgás keresztezi" (Egri P.általánosítgat is: "a nők sohasem bocsátják meg a kudarcot". nyíltan vall apjáról és Trepljov iránti szerelméről Dornnak . Minden megszólalásuk leleplezi belső világukat. A mű részleteit Makai Imre fordításában közöljük. színházi pletykákon csámcsogó . szövegek (pénz-motívum) is tragikus sorsokat rejtenek. A sirály fizikai valóságában és egyre gazdagodó jelentéseivel egyszerre hat.). Medvegyenko) is szánalmat ébresztenek elesettségükben. holott sehol semmi kulcslyuk" (Peter Brook).

"eljátszhatatlan. a poénokat. teázgatás. Cselekmény nem mozgatja a darabot. szerepek nélküli. vagy az életük éppen tönkremegy. ott csöndesen elszárad.a cselekmény maga a társasági élet. Külsőleg. állandóan vitázott a színház vezetőivel. hogy "három tábornoklány Moszkvába akar utazni. láthatóan. Ha ebédelnek. az élet nem adhat mást. — jszerűsége miatt bemutatásakor a moszkvai Művész Színházra nehéz feladat várt: az első változat a színészek szerint "nem darab. A darab cselekménytelenségének. megöregszik". a pénzük is megvan a vasúti jegyre. hanem dráma. kiábrándul. kevés a történés . és egyszersmind egyszerű is. mégse kisregény. és boldogtalanok. mint az életben. vendégfogadásra berendezkedett Prozorov-házban az állandó jövés-menés. Elza Triolet szerint pl. Mindenki boldogtalan. [É] csupa jelképÉ a valóságot csak egy nagy költő hazudhatja ilyen tömörnek. a csúcspontokat. pirogevés. A szerző. a Kosztolányi-variáció pedig a következő motívumokat emeli ki: "három moszkvai lány története. de semmi sem oldódik meg. és ők is boldogtalanok. legrejtélyesebb darabjának tartják. kártyázás közben szinte észrevétlenül változnak a sorsok (úgy. komikus tónusát hangsúlyozta a tragikus-szentimentális játékstílussal szemben. de közben éppen megteremtődik a boldogságuk. miközben rövidítette a dialógusokat. Csehov meghatározta. A férfiak nem dolgoznak. legyen ugyanolyan bonyolult. Minden elmúlik. melyet "dráma"-megjelöléssel látott el a szerző. a mű arról szól. hétköznapiságának illusztrálására zanzák sora született. csak váz" volt. ami a színpadon végbemegy.Három nővér (1901) Az élet is elmegy. mégse novella. A nyitó jelenetből kiindulóan egyetlen elkomoruló folyamatnak tűnik a négy felvonás hangulat. a fiatalság." A nyitott. hogy az "érdekesség" ne vonja el a figyelmet a rejtett tartalmakról. Csehov tudatosan kerüli a látványos akciókat.és . hogy kettesben csak ritka pillanatokra maradhatnak a szereplők). de a végén mégsem mennek el". ilyen összefüggőnek [É] a legnemesebb realizmus bűvös eszközével. a mű ironikus. (KOSZTOLáNYI DEZSő) A nagy Csehov-drámák között a Három nővér az egyetlen. akkor csak ebédelnek. aki vidékre kerül. csak utalásokból álló" szövegnek tartották. de a nők dolgoznak. lehetőségük van rá. hogy "mindaz. ezt "az értelmes élet utáni meddő sóvárgást" legkomorabb.

hanem elhatárolódásuknak. ideköltözésük 11. vidámnak ható névnapi ebéd életképétől (I. a darab egyik vezérszólama. Mása "sem teszi be többé a lábát" a házba. a feleségek megcsalják a férjüket [É] ez a romlott levegő megnyomorítja a gyerekeketÉ". hogy "meneküljön innen messzire" . mélyen.a felforgató Natasa pedig már a kert átalakítását tervezi. a felvonások között a család kisemmizésének folyamata zajlik. A mű kompozícióját meghatározza a többsíkú időszerkezet: a darab Irina névnapján. az életet jelenti a lehúzó környezet ellenpontjaként . a rejtett tragédiát szimbolikusan jelzi a darab tere is: amikor tizenegy évvel korábban Prozorov tábornok "megkapta dandárját". majd kisemmizésüknek szimbóluma is. stílusukkal próbálnak védekezni. Irina albérletbe menekül ("legalább nem kell Protopopovval találkoznia".) és a tűzvész éjszakáján (III. kártyával. évfordulóján kezdődik. a kultúrát. családjával vidékre. a távoli háttérből. A közönséges. ábrándjaikban a szépséget. az apa temetésén hallott búcsúztató katonazenére való emlékezéstől a búcsúzó barátokat kísérő. (A mű. . A családi ház nemcsak valós helyszín. —gy emlékeznek. halkuló katonazenéig tart."mintha csak tegnap" hagyták volna el a fővárost. Andrej).) keresztül a párbaj és a katonák áthelyezési napjának deléig (IV. menekülésük csak vágyaikban fogalmazódik meg. sivár környezetet gyerekei szinte száműzetési helynek tekintik ("nincs egyetlen csak egy kicsit is jelentékeny ember [É] nehogy elpusztuljanak az unalomtól. A "lappangó" cselekményt. Szoljonij aktív tette .Tuzenbach megölése . felvonás). "egy kormányzósági városba" került. A mélycselekmény változásait az egyre szűkebb belső terek is jelzik: Natasa közös szobába költözteti Olgát és Irinát (így a szalon helyett ebben a zsúfolt zugban játszódik a III. aki benn otthonosan zongorázik). életvitelükkel. pereskedéssel. tervszerű akciósorozat.egyetlen pisztolylövés. erről szinte mellékes utalásokból értesülünk ugyanúgy. zenei kompozícióban. majd a negyedik felvonásra már kikerülnek a kertbe.a moszkvai álmok. mint Andrej kártyaveszteségeiről és eladósodásáról.és távozás-motívumok adják a keretet: Natasa és Versinyin bekerül a társaságba: ez a változás (Andrej nősülése és Mása fellobbanó szerelme) teremti a drámai szituációt. Olga a dadával állami lakásba.pillanatképekben megjelenített négy életút-állomása: a még derűsnek. de összemosódnak az idősíkok: a felvonások . a Moszkva-motívum. érkezés. eseménytelenül csak a vegetálás látszik. Andrejnek meg Csebutikin tanácsolja.a záró jelenetben a hadosztály elvonulása és a báró halála a Prozorov család magára maradását jelenti. mérges pletykával teszik változatossá az életüket. vágyak és a realitás ütközése az atmoszféra alapja.) A felszínen. a színfalakon kívül. "drámaiatlanul".) az elrontott farsangi esten (II.). egyben az apa halálának első. pálinkával. Natasa tevékenysége döntő változást okozó.

Lemondanak terveikről (Andrej az egyetemi tanárságról). este. a belépés. A szereplők itt is. banális beszélgetésekkel. . úgy bomlik ki előttünk ez az élet. A mozdulatlanságban ironikusnak hat az állandóan visszatérő óramotívum (emlékeznek: "akkor is így ütött". egy-egy pillanatnyi "őszinteségi roham" . csehartma-cseramsa) töltik napjaikat. a lányok fogynak. végül egész életük feleslegessé válik. hivatalnoki munka nem elégíti ki a (csak saját benső világukban élő) figurákat. értékesek. pótcselekvésekben. de már ott van előtte a fejfájós Olga és a komikus Kuligin pedagógiai pályájának eredménye s Mása véleménye: "Mikor tanárok közt kell lennem. Irina (reggel kilencig ágyban heverészve) a munkában látja a boldogság megtalálásának lehetőségét. mintha egy magnetofont kapcsoltunk volna be. Mása kibontakozó szerelmének állomásait éli végig. hogy hasznosnak érezheti magát. végül a tanítástól reméli. a közbeszólások. ez minősíti az ő szándékait is. dél). főszereplő és rezonőr nélkül. vitákkal (l. azaz a párbaj ideje. amikor Irina először jelenti ki tényként. vidéki középosztálybeli-értelmiségi csoportképet alkotnak. Csebutikin orvosi ismereteit. mint Csehov minden érett művében. Irina olasztudását felejtette. Testi-lelki-szellemi leépülésük folyamatos értékvesztés. passzivitásban élnek. Filozofálgatásaik állandó tárgya az eszményített múlt és a távoli jövőbe vetett hit. felhívás gondolkodásra" (Peter Brook).) Ugyanakkor egyetlen napba sűrítettnek tűnik a drámai jelen hangsúlyosak a felvonásidők (dél. oly mesterien. párhuzamos sorsok villanásnyi képeiben jut el a katarzis nélküli lezárásig. sejtetnek: "fél egy van". vágyaikról (elutazás). Szenvednek helyzetüktől. tanári. ill.a virágváza felborul. jelzik az idő múlását a szerzői utasításhoz képest: "negyed kilenc van". nincs céljuk. Szövegek és gesztusok ismétlődése. az uram kollégái közt. a tűzoltóautó a legjobb pillanatban süvít el a ház előtt. hogy elutaznak. feladatuk. a szavak.az éppen a mamától maradt . aztán gyorsan kiábrándul a sürgönyhivatalnokoskodásból. Műveltek. "Minden oldal az élet benyomását kelti. a távoli muzsika. Andrej hízik. láthatjuk. a búcsú . de csak álmokkal pótolják életük hiányait. Az "intarziás" felépítésű mű hagyományos expozíció nélkül.gesztusa jellemét is minősíti.emléktárgyat. mint Feydeau drámái . felejtenek. A feleslegesség és a felejtés motívuma állandóan visszatér: Mása zongora-. Ha alaposabban szemügyre vesszük a drámát. az valóságos kínszenvedés nekem" -. Csebutikin óratörése szimbolikus: akkor ejti ki a kezéből az orvos . hajnal. Versinyin állandóan az óráját nézi a búcsújelenetben . Olga igazgató lesz. Natasának két gyereke születik. hogy véletlen egybeesésekre épül.között csaknem öt év telik el (öregszenek.). Irina váltogatja munkahelyeit. locsognak: "két percet siet".az illúziók nyelvén lépésről lépésre minden egy életszelet teljes illúzióját teremti meg [É] minden egyes megszakítás apró provokáció. a katonai.szimbolikusan tavasszal kezdődik és ősszel zárul a mű.

) Minden sors egy-egy . ("A háromfajta magatartás az asszonyi élet három lehetősége: metaforikusan . Vele ellentétes nézeteket és jellemet mutat a derűs Tuzenbach pesszimistább jövőképe.a polifon szerkezetben egymás hatását fokozó tragikus "szál": a teljes élet megvalósítása lehetetlen a boldogtalanul vergődő hősök számára. neveletlen ember van". folytatja életét Kuligin mellett. de utópisztikus filozofálgatásának bőbeszédű ismételgetésével leleplezi saját ürességét is. nem is reménykedik házasságban (pedig "ő szeretné az urát"!). elhamarkodott házasságából kiábrándultan veti bele magát a többéves Versinyin-kapcsolatba. A mű második felére elkártyázza a vagyonukat. Olga rábeszélésére a magány (Olga) és a szerelem nélküli házasság (Mása) alternatívájából választva kényszeredetten beleegyezik esküvőjébe a báróval. a kiúttalanság atmoszféráját Ingmar Bergman a következő vízióval érzékelteti: "egy zöldszín világ tűnik elő. nihilista alkoholistává vált. így végül (magányos tanárságában) már csak Olga életlehetőségei állnak előtte. A magát lermontovinak valló. A szereplők . A kék-fekete-fehér kompozícióban megjelenő nővérek sorsa is a teljes reménytelenségbe tart (bár még fiatalok: 20-28 évesek). A színhely voltaképpen egy akvárium. groteszk figura: durvaságaival félénkségét leplezi (l.fiktíven megháromszorozódott . Csebutikint még a mama iránti hajdani (szintén reménytelen) szerelem fűzte a családhoz. gesztusai kispolgáriasodását jelzik (nagyságos úrnak szólíttatja magát). és a jelen lehetőségeit ragadja meg: férjéből. a háttérben tanári pályájának alakulását látjuk: helyzete csak annyiban változik.a "legúribb. titokzatosnak látszó százados is szerencsétlen. Andrej egyetemi tanárnak készült. aztán fokozatosan veszti el kedvét és reményeit. végül csak a helyi elöljáróságon lett tisztviselő és "begyöpösödött" (Irina).azért leleplezi szerepeik. kellemetlen. végül visszaáll eredeti helyzete. Minden szoba zöld. hogy a darab egyetlen nap és egyetlen . legjobban nevelt" -. [É] Vagyis: Csehov eljátszik azzal a formai-kompozicionális lehetőséggel. hogy rátukmálják az igazgatóságot. a katonai semmittevésbe beleunt báró leszerel és dolgozni készül. és az évek során csak újságot olvasó. nem dolgozik. és kialakított pózai. amihez abszolút ellenpontként szerveződik Natasa élete. de ezt Szoljonij megakadályozza. Mása feleség. tenyérizzadása). (Pedig Mása szerint a katonaság értékhordozó ebben a környezetben . Olga már az indításkor a múltba fordult. de reménytelen szerelme fokozza agreszszivitását.) Az egymás mellett vergődő. maszkjaik mögötti valódi énjüket. féltékeny Szoljonij lelövi.egyetlen asszonysors három variációja. de a kötekedő. csak unatkozik.asszony történetét mondja el". Versinyin öngyilkos hajlamú felesége elől menekül szerelmi kalandokba és a 2-300 év múlva beköszönő új élet illúziójába. legfinomabb. pusztuló sorsokat. mert a "civilek közt nagyon sok durva. Irina boldogan ábrándozik a jövőről. Almási M.

)." Az egyetlen "felemelkedő". Szondi). Andrej. jelzés önmagán túlmutató jelentőségű (l. de még a legkisebb mozzanatok is az ő hatalmának megerősödését jelzik (pl. töredékes társalgásban nincsenek válaszok. ("Van benne valami.szinte halak. (Az elnéző férjek. nem is ember [É] nem értem. szándékosan gonosz figurája.") A szerelmekről. Olga asszisztálásával történik .). Nem. s elhagyja az akváriumot.) a türelmetlen. szó. Nincs lehetőségük meghitt együttlétekre: az első találkozáskor csak Mása szinte észrevétlen gesztusai jelzik. a kívülről felhangzó "tram-tam" hívására el is tűnik . Mása "leveszi a kalapját" és marad ebédre. kérem" a hallható "reagálás". minek [É] szerettem valamikor". Mása éppen indulni készül. III. kapzsi Natasa. A lények mind lassabban mozognak. reagál egymásra.az egyetlen olyan akció a műben. Mása. miután "meggyón" testvéreinek. óráját néző Versinyin "hosszú lassú csókját" a végig jelen levő Olga állítja le ("elég márÉ"). Minden gesztus. takarékoskodása álcájában átveszi a házban az irányítást. Hibás franciaságát kinevetik. Vonzalmuk kiteljesedésének jelzése a dúdolás (játékosnak tűnő) felelgető folytatása (III. s Mása. lehetetlen a kommunikáció. az élet megáll.és rendszeretete.Csehov nem tűri az érzelgősség megjelenését.pont az őt aggódva kereső Kuligin elől. aki kimondja őket" (P. amikor két ember kölcsönösen figyel.) Eleve ellenszenvesnek ábrázolt gyermek. mintha gyújtogatott volna". Mindenki csak önmagára figyel. elküldi az álarcosokat. vissza kell fojtaniuk a kitöréseket. I. a Mása-Versinyin szerelem alakulása látszik. de ezek a szavak magányossá teszik azt. de ekkor rögtön belépnek Irináék (II. a ruhaöv-motívum szimbolikus ismétlésekor már ő minősíti Irinát "egyszerűen ízléstelennek. Andrej és Kuligin.) A következő állomás Versinyin nyílt vallomása a .finom rezdülésekből megkomponált . indulásra kész.) Csehov megújítja a dialógustechnikát: a szaggatott. (A darabban az első csók ironikus helyzetben Andrej lánykérését zárta le. erre "szamárság" és "ugyan.néhány kettesben töltött perc alatt. valami állati. még a "hangkoreográfia" (Almási) is leleplező: Olga a Moszkvába vágyódásról beszél. ill. tevékeny szereplő a műveletlen.) . Elválásukkor (IV. becsületes" asszonynak mondogatják feleségüket. s a már összeköltöztetett lányok elmenekülnek előle. Néhányuk meghal. Mása kalapja). de megismerkednek. a szereplők "nem engedik be a másikat saját zárt világukba" (Bécsy T. el akarja kergetni a dadát. hogy az őrnagy felkeltette az érdeklődését (amikor a báró ironikusan bekonferálja a látogatót. "derék. az előtérben az Irinának tett vallomások hangzanak el. Csehov legnegatívabb. Mása búcsúcsókja tragikomikus szituációban. majd a jövőről szóló filozofálgatás alatt .) A háttérben Natasa ügye bonyolódik. majd éppen Kuligin lép be. "úgy megy. a viszonyokról az egész társaság tud. és nem vehető könnyen észre ebben a párhuzamos monológ-rendszerben. ami kicsinyessé. alacsonnyá és vakká teszi. "a szavakat társaságban mondják ki. "felteszi a kalapját". Fogy az oxigén.

Andrej pedig valóban csak a nagyothalló Feraponthoz szól: "valakivel csak beszélnem kell").). ennek lehetőségét a színen mindig megtöri egy-egy megjelenés. kiderül nihilizmusa.csak fokozza a sokszor már groteszk hatást. a .). neveletlen fráter! / boldog az.kéri. Mása . előre-hátra érvényes utalások is elvesznek a folyamatos polifóniában: Szoljonij minden felvonásban fenyegetőzik Tuzenbach lelövésével. végül önironikus is ("Miről filozofáljak?". Versinyin minden felvonásban elmondja kedvenc utópiáját. A szövegek egymásutánisága szinte az abszurd drámák technikáját előlegezi: "vettem egy zsebkést / doktor úr. mert "egy báróval több vagy kevesebb". torkig").ajándékok. hány éves ön? / én? harminckettő / most majd más pasziánszt mutatok/ micsoda szél van! / már unom a telet / kijön a pasziánsz. mondja. az később unaloműző ("Ha nincs tea. IV. de Irina képtelen egyetlen biztató szót kiejteni.) . nem jön kiÉ szóval nem mennek Moszkvába/ Cicikarban himlőjárvány dühöng / Mása. A mű "stílusa a líra zenéje" (Gorkij). de azok "nem hallgatnak" rá.Natasa előéletére célozgatva (I. filozofáljunk. boldog" önbiztatására rácsap Mása: "én pedig torkig.míg egyszer aztán "boldog vagyok. elég" kiabálásba kezd. de ami először érdekes ("Minden szavát fel kellene írnunk".). Moszkvába megyünk / nem.és szövegek (Tuzenbach jó pravoszlávságát bizonygatja. majd "altató"(III. A szerző iróniája egységbe fogja a kevert. bevágása .) Még a "kis fehér madárka". boldog. aki nem veszi észre. torkig. segédkezik a párbajban. Irina. hogy nyár van-e vagy télÉ / nemrég olvastam egy francia miniszter naplójátÉ / hol vannak a cukorkák?" (II. A mű második felére szinte valamennyien lelepleződnek: az atyai jóbarátnak tűnő Csebutikinból kitör dühöngő alkoholizmusa."II. beleszólás. Andrej hegedülése akkor is. a tea készen van /É A szoptatós babák mindent nagyon jól értenekÉ / Ha az a gyerek az enyém volna. Szoljonij Lermontovot szaval . amikor mások a tüzet oltják . betenném egy serpenyőbe. Poétikusságát. A töltelékszavak (Csebutikin.).látszik is a férfin a halálfélelem -.mindegy neki. mint a drága zongora". hogy a "lelke olyan. szinte süketen beszélgetnek el egymás mellett (Mása vallani akar nővéreinek. Irina egoizmusa is megmutatkozik: a sok célozgatásból tudnia kell. hogy a báró párbajozni indul érte . Nevetségesek az ismétlődő gesztusok .) értékítéletünk persze ellenkező irányban is változik: amikor az utolsó jelenetben az addig csak "klasszikus szarvasmarha" (Kosztolányi) Kuligin megérti és vigasztalja Mását. megsütném és megenném / durva. kegyetlen felelőtlensége (keze között hal meg egy asszony. Kuligin boldogságérzését . (Elmondja. összetett modalitást. az atmoszférát. Még a lényeges. majd "elég.). A tragikumot legfeljebb belül élhetik át.Mása Puskint. még a zárlatban is. bohóckodása már inkább pozitív gesztus. ő viszi Andrejt kártyázni."Mása halkan nevet". Szoljonij) és az irodalmi idézetek ismételgetése. I. hogy soha "ne hívják meg" a neki ellenszenves Protopopovot.

leverÉ egészen belebetegszemÉ" Csehov leleplezi az üres társalgást. rossz pillanataikban legfeljebb egy-egy elejtett célzást tesznek Andrej kártyaveszteségeiről stb.ill. Nem szabad elfelejtenünk. szokásokat. hívebb önmagához".vallja Mása. de a későbbi művek atmoszféráját. hogy a "hétköznapit" alapozásnak kell tekinteni. század hétköznapja ma már nem létezik . Stílusuk is védekezés: "A durvaság fölizgat és sért. iróniáját idéző Nyikita Mihalkov-filmből (Etűdök gépzongorára). hogy valaki nem eléggé finom.szövegek emelkedettségét . Gorkij szerint "Anton Pavlovics társaságában minden ember akaratlanul is arra vágyott. hogy rossz és sivár az életetek!Ç" A mű részleteit Kosztolányi Dezső fordításából idéztük. hogy a hétköznapi egyre cseppfolyósabb. hogy az emberek ráébredjenek.a mi elégedetlenségünket.). állandóan figyelmeztetni fogom az embereket: Čértsétek meg. lebegése kitűnően érzékelhető (a "Csehov-motívumok felhasználásával") a Platonov alapján készült. s Csehovnak ez is volt a célja: "Nem akarok mást. és lássátok. "csak tudnánk. hogy a szereplők félnek az illetlenségtől. a közönségesség betörésétől (Olga nem akarja meghallgatni Mása vallomását. "sehol semmi kárpótlás?". új és jobb életet tudnak maguknak teremteniÉ és amíg ez az új élet meg nem valósul. A művet átható kérdések . és részben anyagnak is. GORKIJ éjjeli menedékhely (1902) —gy gondolom. életérzéseinket. hogy ha akarják. hiányérzeteinket is megfogalmazzák. milyen rossz és sivár az életetek!Ç Az a legfontosabb. Bocsáss meg. A Csehov-művek összetettsége. ha látom. mint becsületesen megmondani az embereknek: ČNézzétek meg magatokat. sima és szeretetre méltó" . egész életformánkat. a vibrálást költőiség és hétköznapiság között . az isten szerelmére. de én ezt nem bírom elviselniÉ minket talán furcsán neveltekÉ az ilyen hang tönkretesz. hogy egyszerűbb és igazabb legyen. a csak magunkra figyelést. s hogy a 19. amellyel az író teljesen szabadon bánik. amire majd felkerül a kép. és ugyanezt erősíti meg Olga is Natasához szólva: "Az előbb nagyon durva voltál a dadával. szenvedek."hová tűnt minden?". miért?" . a nevetséges gesztusokat.Csehov azzal motiválja.

a III. de mintha hat esztendő lett volna". kártyázás dámajáték. életritmus adja: piacozás.) A hátteret.az író számára. ő megteremti az igazságot. hogy a mélybe zuhant emberek sorskérdései. Az első két felvonás Kosztiljov menhelyének "festetlen és piszkos" tárgyakkal berendezett sötét.egy-egy pillanatkép az egymástól független. az ő időképzetükben ez maga az örökkévalóság. "az elesettség. a környezet másodlagos. a cselekményt helyettesítő. A művész szemében nincs valamennyire is maradandó forma.az élet folyamatszerűségének élményét adja. stb. Az utolsó felvonásban az eredeti belső tér átalakításai jelzik a "szereplőváltozásokat". A hajnaltól éjszakáig tartó jövés-menést állandóan ismétlődő hanghatások (üvöltözés. Babits szerint a századforduló táján "a színpadon azoknak a műveknek volt legnagyobb sikere . A megjelenő szereplők számára csak a pillanatnyi jelen a létező idősík. a másodikat Anna halála zárja. a felszínt a hétköznapi tevékenységek állandó ismétlődése. csikorgás. felvonás tágabb teret igénylő történései ugyanennek (nem kevésbé nyomasztó) lomos. A korszak egyik leghatásosabb színműve. de azért kölcsönhatásban álló szereplőcsoportokról.amely tagolásnak nincs nagy jelentősége ..így pl. amelyek legjobban hasonlítottak a modern regényhez".a töredezettség hatásával . század elején Maxim Gorkij érdeklődése a színház felé fordult. és ugyanakkor a konvenciók nélküli emberség iránti vágyódás darabja" (Szabolcsi. párhuzamosan futó sorsok rajza. Az atmoszférateremtésen kívül a csehovi dramaturgia számos más elemét is alkalmazza a szerző: feltűnő a hagyományos drámaszerkezeti elemek hiánya. sértegetések. Minden felvonás kegyetlen mozzanattal végződik: az elsőt Natasa megverése. ("Fél éve élek itt. barlangszerű pincéjében. a kialakított szokásrend. A lassú tempó a változatlanságot sugallja. életlehetőségei foglalkoztatják. (GORKIJ) A XX. Valósághű miliőábrázolásával a századforduló naturalista színezetű társadalmi drámáját sejtetné a mű. ha csak nem éppen történeti regényt ír. Kispolgárok (1901) c. De Gorkij művének rendkívüli hatását fokozta a robbanásig feszült oroszországi társadalmi helyzet is. fütyörészés.is kifejezi. a művész nem "igazságot" keres.). a mélyre zuhanás. gazos udvarán játszódnak. az éjjeli menedékhelynek -. Klescs. A szerkesztetlenség .Mélyben' . Az éjjeli menedékhely kényszerűségből összezárt emberek lazán fűzött életképsorozata: minden felvonás . ajtócsapkodás) kísérik. a harmadikat az . éneklés. ivás a kocsmában és a menhelyen. drámáját az egy év alatt világhírűvé vált éjjeli menedékhely követte. ugyanakkor a szerzői utasítások szerint egyetlen napba sűrítettnek tűnhet a drámai jelen: kora reggeltől éjszakáig történnek az események. de az író már az eredeti címmel .

a gazember Kosztiljov megölése Pepelnek ugyan tragédia. férfi és nő bejön. zsugori. a tulajdonos megölése és Natasa gyanúsítása . a helyzetből adódóan is. A kezdeti "állóvízbe" hoz (gondolati) mozgást Luka betoppanása. hanem éppen annak húgával szeretne megszökni. tartsa távol magát. lefekszenek". (A "mezítlábasok" közötti. a társadalmi válság. legfeljebb néhány percig ható halálesetek nem okoznak fordulatot: Anna természetes halála megváltás. csak nem saját választásából. Pepel "egy ilyen nyavalyás miatt" nem akarja elrontani az életét stb.fejezi be. majd bosszúja okoz nyílt összeütközést: Pepel tettlegességig fajuló összecsapása a dinamika erősödését. középponti szereplő. Pepel helyzete azért veszélyes. a tempó gyorsulását hozza létre.valóban Szibériába kerülhet. a megüresedett helyekre azonnal új figurák költöznek.a sors tragikus iróniájaként . élnek. egymással is kegyetlenkedő szállásadó Kosztiljov-házaspár és a lakók között. az egzisztenciális gondok "a mélyből" megoldhatatlanok. Klescs büszke munkásember. (Az első felvonástól kezdve sejtető előreutaló megjegyzések sora hangzik el: ölje meg Kosztiljovot és vegye el az asszonyt. hamar italba fojtott nézeteltérések megmaradnak az összeszólalkozások szintjén. a Színész öngyilkosságának tragikum-lehetőségét pedig azonnal kioltja Szatyin cinikus megjegyzése: "elrontotta a nótát".) Minden megy tovább. Nincs főhős. idekerülésének okairól is kapunk információkat . megfogadja-e Luka tanácsait? A konfliktusok. mert nemcsak nem enged Vasziliszának. néhányuk múltjából. mert egyedül ő kerül valós döntéshelyzetbe: ellenálljon-e Vaszilisza zsarolásának. Megoldás és katarzis nélküli a lezáratlan befejezés. dühkitörése. A harmadik felvonás végére így a feszültség csúcspontra jut. közben pedig Vaszilisza intrikája. az utolsóban a Színész vet véget életének. A felvonásonként bekövetkező.sok egymás mellett élő. meghalnak. az utolsó jelenetekben "a felvonás végéig még néhány alak.) Natasa brutális bántalmazása után az indulatos Pepel akaratlanul okozza Kosztiljov halálát. nem akar a "naplopók" . kezdettől fennállnak a gátlástalan.összetűzés. viszont így . a munkanélküliség. Kiút. ("Mindig így van: születnek. Natasa eltűnik. mire való ez a sajnálkozás?" . menekülés nincs.hogy Pepel egy húron pendül Vasziliszával . levetkőznek. belebukik: Pepel börtönbe kerül.ez az alaptónus a meghatározó. de mindenki másnak megkönnyebbülés. a Színész megöli magát. hogy kifejtse alakjai életútját . az események fő vonulata azért Vaszka Pepel menekülési kísérlete.a lajstrom bűnügyi krónika. beszélgetnek a (csak ábrándjaikban létező) jövőről. de Gorkij nem ekkor. egyéni sorstragédiát villant fel. Gorkij nem törekszik arra.) A dialógusfoszlányokból felsejlenek az egyéni életutak. aki változtatni akar helyzetén. hanem egy reflexiós felvonás csatolásával zárja a művet: a figurák értékelik Luka szerepét. A nyitó jelenetekben tizennégy szereplő "vonul fel".

Szatyin). de a tagadás. melyeknek segítségével a korabeli Oroszország helyzetének lényege" (Bécsy T. A gondolatfoszlányok. "nincs hová mennem" (Natasa). kiábrándultságukat jelzik állandóan ismétlődő alapkérdéseik: "miért él ez az ember?". a Színész. egyenlők a bajban. a hajdani hamleti sírásó. még a kutyáknak is van nevük" (Színész).közé süllyedni. Az egyetlen. "én semmire sem vagyok jó. "a szereplők minden egyedi látszatuk ellenére absztrakciók. "valójában mit lehet várni?"(Natasa). A vázolt esetek sokasága általános társadalmi válságot tükröz. Tatár) vagy felelősek sorsukért (a sikkasztó Báró. mert "ha elkezdenek becsületesen élni. az alkohol. "név nélkül nincs ember.). ez az igazság" (Klescs). Céltalanságukat."hol az igazság? élni nem lehet. prostitúció. és a kimondott szövegeknél több az elhallgatás. gázoljanak elÉ én semmit se akarok"(Aljoska). gorombák. megnyomorodott figura. Már az első szavak tónusa visszaadja az itteni érzelmi-gondolati szférát ("Te mit röfögsz? / NeemÉ / Hazudsz!"). majd emlékezetét az egész "organizmusát" megmérgező alkoholtól. A sor folytatható. "miért éltek? minek?"(Színész). kirekesztettek. és nincs nekem semmim". sikkasztásért ült Báró hajlandó négykézlábra állva ugatni már egy fél üveg italért. hogy áldozatok (akik itt születtek: Pepel. De egész életében verte tüdőbajos feleségét. ill. először a hitét vesztette (pedig szerinte a "tehetség. akik szándékuk ellenére kerültek ide: Klescs. "kimegyek és lefekszem az utca közepére. a tulajdon erejében"). Az előkelő családfáját emlegető. s Anna temetési költségeire végül még szerszámai is rámennek. az események már nem változtatnak rajtuk. tisztának megmaradt jellem. nincsenek céljaik. Aljoska. "itt nincs úr". és egy általános emberi léthelyzet jeleníthető meg. Kvasnya. Rákényszerülnek a bűnre (lopás. családi katasztrófája után eltűnik a kórházból. hamiskártya). önérzetüket már régen elvesztették. nincs munkájuk. Mindegy. az csak semmiség" (Bubnov). az alkoholista Bubnov és Színész). Durvák. se lelkiismeretet" (Pepel). A sapkakészítő műhelyétől megfosztott Bubnov vasdarabbal ütötte hűtlen feleségét. kitaszítottságuk közös. az erkölcsi értékek feleslegessé és nevetségessé váltak. "ti csak rozsda vagytok" (Nasztya). . "ami maradt. a cinikus-kiábrándult közeg érvénytelenítette jelentésüket: "A lábukra csizma helyett nem húzhatnak se becsületet. a jellemek nem változnak. kihagyás (a kipontozás a leggyakoribb írásjel). a hiány a domináns elem: "a földön minden ember fölösleges". A múltidézés. csupa szerencsétlen. Natasa. az az ember hite önmagában. akkor három nap alatt éhen döglenek" (Ferdenyakú). befejezetlen mondatok között kevés a viszontválasz. Szellemeskednek. lenézi és lekezeli őket. a hagyományos dialógusalkotás helyett a sokhangú monológtechnika új változata alakul ki. a hazugság pillanatnyi enyhülést hozhat ugyan. ágrólszakadt. a gyilkos Szatyin. A szavak elvesztették jelentésüket ("meguntam én az összes emberi szavakat". "csak a meztelen ember maradt".

ezt elemzi Szatyin a IV." Bár már készülődött arra. hogy odébbáll.vagy titokzatos "zarándok" . de bűnrészességet is vállalna. egyébként mindenkihez van emberi. Reinhardt pl. így amikor az már "galléron ragadja Kosztiljovot". hogy máris "tartsa vissza magát" az italtól. aki a "Végzetes szerelem" c. amikor robban a válság. egyszer azt nyilatkozta. Az öreg a drámatörténet nagy élethazugság-hirdetőinek rokona (vö. ha nem hiszel. így Lukát a szélhámos hamis prófétáktól a megváltókig sokféleképpen értelmezték. Gregers Werle). mint ahány hajszál a fején volt". Cselekszik is: felsöpör. hogy "valakinek jónak is kell lennie. sajnálni kell az embereket!. ha nem hisznek neki. "Ťgy tűnnek el a bűnösök a jó emberek elől" . akit nem sikerült lelepleznie". végül a lány a Bárón csak azért. A halálfélelemmel küzdő. "rosszabb a piócánál"). "mit érez egy ember. átlát a veszélyes Vasziliszán ("mérges kígyó". pusztán odafigyeléssel. és tanúskodni kellene Vaszilisza ellen. A többiek által kinevetett utcalányt. M. s hajtogatja nekik életelveit ("az ember megtaníthat a jóra". mert a legfontosabb a hit és a remény. látja szerepét ("erjedésbe hozta az egész . de Gorkijt leginkább az érdekli.Luka. gúnyolódnak (a Báró Nasztyán. hogy ezt nem veszik észre" .pedig a figura sokakat Tolsztojra emlékeztetett. A záró felvonásban Luka csalónak minősítése ellen Szatyin tiltakozik: ő védi. Csak a teljesen kiábrándultak (Bubnov. éppen akkor tűnik el nyomtalanul. változást hozó szerepkörében önmagáról csak elejt egy-egy általános megjegyzést ("asszonyt többet ismert. hogy megtudja ő is. Az első felvonásban ebbe a társaságba toppan be "élesztőnek" a csavargó öregember . A "kívülről jövő". még sikerül közbelépnie. biztató szava.jelenti ki Szatyin. és majd újra játszhat. a Színésznek azt javasolja. A mű nem ad egyértelmű választ. az alkoholista Színésznek egy kórházat ajánl. nincsÉ" Saját szerepéről azt tartja. Báró) utasítják vissza eleve közeledését. "akármilyen is az ember. egyenesen Krisztust látta benneÉ Gorkij szerint "Luka csaló. "sokat verték"). felvonásban. csöpögős ponyvaregény hősét saját szerelmének vallja. Az illúziók összeomlanak Luka eltávozásával. különös. megérti az öreget. egyik aforizmájával csillapítja le: "Ha hiszed. haldokló Annát a túlvilági boldogság tudatával nyugtatja. a tolvaj Pepelt a szibériai meggazdagodás lehetőségével biztatja a távozásra. hogy elkerüljenek egy újabb veszekedést. támogatja Annát. az igazi szerelem a tied volt." Pepel Isten létezését firtató kérdésére egy másik bölcsességgel válaszol: "Ha hiszel benne. meghallgatással könnyíteni tud helyzetükön. Ellenséges a rendőrrel és Kosztiljovval. hogy menjen el Pepellel."). elfogadható lehet-e az illúziókeltés . hogy "Platon Karatajev paródiája. közben figyeli és kiismeri a többieket. van. ahol ingyen kigyógyítják. Natasát rábeszéli. sohasem értéktelen"). aki a krízis pillanatában nemcsak tanúskodni lenne hajlandó. kihallgatja Pepel beszélgetését.heccelődnek. hogy az adott körülmények között segítő vagy gátló-e az önámítás.

torzult lelkű." Szatyin megkülönbözteti a hazugságokat: "Vannak emberek. Abban a Vaszka Pepelben. fogalmazódik meg. mert megszánják felebarátjukat É van vigasztaló hazugság. hogy "másképp kell élni! Becsületesen kell élni! —gy kell élni. akik hazudnak. munkalehetőségre." A mű Gorkij személyes dilemmáit tükrözi. rá is úgy hatott. durva figurákban is vannak felszínre hozható értékek: tisztességes életre. mint pl. nem részvétet. Már így is idegenül hangzik szájából ez a beszéd. az igazság vagy a részvét? mi szükségesebb?". hanem tiszteletet és félelmet. akinek apja egész életében börtönben ült. s vonhatja meg történetileg Luka magatartásának érvényességi körét. egyenruhában vagy frakkban. THOMAS MANN Tonio Kröger (1903) Tonio Kröger talán az egyetlen. és nem könyörületet. ("Az ember az igazság!". szerint "Gorkij plebejus pillantása" éles szögben lát rá "a jelen nyomorúságára s a jövő ígéretére. "Tisztelni kell az embert! Nem sajnálniÉ") Gorkij Szatyin gondolataiban fogalmazta meg a "fő kérdést. ő pedig tisztábban nem fejezheti ki magát. aki maga már tolvajnak született (már kétszer lecsukták "Kosztiljov miatt"). "mint a sav a régi szennyes pénzdarabra. hogy a társadalmi viszonyoktól megnyomorított. éppen bevallott vonzódása a "szőkékhez és . hogy az ember tisztelhesse önmagát". a másik emögé rejtőzikÉ" Szaggatott töredékekből hangzanak fel himnikus nagymonológjának tételei az emberről. különösen félelmet kell kelteniük ezeknek az embereknek. A naturalista színezetű éles tiltakozás az emberi méltóság megtiprása ellen viszont hatásosnak bizonyult: a mű azt sugallja.annak kell a hazugság É Az egyiket fenntartja. de maga is beismerte. "Egri P." A művet Gábor Andor fordította. Gorkij szerint ugyanis "rongyokban méltóságteljesebb az ember. aki mind a két zsákutcát elkerüli s valamiféle megoldást talál. kibékítő hazugság É aki lélekben gyönge É és aki idegen nedvekből él . szerelemre vágyakoznak. Ezt azonban Szatyinon kívül senki sem mondhatná el. [É] így állíthat Szatyinban Lukával szembe az öreget megérteni és megítélni egyaránt képes ellenalakot.társaságot"). hogy "Szatyin beszéde az igazság emberéről homályos. melyet fel akart vetni: mi jobb.

csak a jelenségeket látja." Thomas Mann a saját személyes életében is a kor legjellegzetesebb problémáit élte át. ami . az eleven. hanem a polgári létet. széles vállal.kékszeműekhez". a város vezető tisztségeinek viselői) is a "tisztes középszer"-hez. nyílt. akitől Tonio a fogékonyságot és művészi hajlamot örökölte. ennek okát az író egyik nyilatkozata világítja meg: "él bennem a hit. Róluk akar írni. minden jóságot és minden humort. Még a legtekintélyesebb nagypolgárok (a nagykereskedők. egyikben sem vagyok otthon" . Ez a vonzódás azonban még nem jelent beolvadást és nem is jelenthet. engedelmes szerepvállalás és jellegzetesen szűk életvitel jellemzi. a közönséges dolgokhoz" való vonzódásából merít minden melegséget.Mann szavaival élve . Ebben a tekintetben a mű előzménye A Buddenbrook-ház c. hiszen a "szőkék világa" nem akármilyen életet jelent. a szellemieket csak említi -: "kitűnő tanuló volt. ő századunk egyik legérzékenyebb. A "polgár" ebben az elbeszélésben a társadalmi elvárásoknak maradéktalanul eleget tevő személy. Elbeszélésünk a művész helykeresését mutatja be az adott polgári társadalomban. Az ő közvetlen jellemzésével az író a polgári értékrend egészét is minősíti . a normához idomulnak. "Két világ között állok. jó alakú fiú volt. és ezért mindenki rajong érte. a széthullástól. regény (1901). aki azonban már némiképp szembehelyezkedik a szokásokkal. ahol bonyolultakká és szomorúakká válnak"É) A normát tökéletesen képviseli Hans Hansen. A polgári rend elsősorban a viselkedést.fogalmazza meg fő dilemmáját Tonio Kröger a mű utolsó részében. a külsőségeket szabályozza. a társadalmat.külső jellegzetességeket és fizikai képességeket hangsúlyoz. aki lovagolt. keskeny csípővel. azaz a mindennapok életéhez. s az ebben való teljes feloldódás a kritikus ábrázolást tenné lehetetlenné. ("Nem nézett ő a dolgok mélyére. "az emberi. Tökéletes betagozódás. és úgy úszott. tornászott. ez a csekély különbözés a gyökere elbeszélésünk konfliktusának.képes egy irodalmárból költőt fejleszteni. Tonio apja a szokást megbontva nősül. általánosítva a környezet és a személyiség. . az átlagember és a különleges tehetség viszonyát elemzi. mint egy hős" É "feltűnően csinos. Jelen elbeszélésünk számos önéletrajzi elemet foglal magába. édesanyja pedig déli származású. katonás fiú. későbbi követője a Halál Velencében című novella (1912). menti meg a magábazárkózástól. legmélyebbre látó és legnagyobb hatású íróegyénisége. ("Milyen csodálatosan simult a selymes fekete szalonkabát Knaak úr telt csípőjéhez!") A polgár kifejezetten a felszínre tekint. hogy csak magamról kell beszélnem és meg tudom szólaltatni a kort. A hős kettőssége már származásából következik. édesapja nagypolgár. odáig. amellett edzett. (MéSZáROS VILMA) A Tonio Kröger középpontjában a művész-polgár ellentét áll.

hogy átadja magát az érzelmeknek. kivételes kifejezőkészsége.személyisége alapvonásaként tökéletességre tör. a norma tökéletes megszemélyesítőjéhez. akik a maguk nemében hibátlanok. a változás és a személyes kibontakozás időszakában ismerjük meg. a költővé válásban. Eközben. a világhoz fűződő kapcsolatot érzékelteti. az "égbolt"-tal). A hősnek kérdéseket kell megfogalmaznia és megválaszolnia: melyek az egyéniségét és életútját meghatározó gyökerek. Lizaveta "apró." A jellemek rendszerét egy alapmotívum kapcsán tekinthetjük végig. éles pillantású. hanem azon belül csak a kivételes egyénekhez. hiszen ő . szelíden árnyékolt. Az 1-2. fekete. kialakítható-e egy vállalható és eredményes művészi program. Jóllehet megvan a társadalmi rangja ("tizennégy éves fiatalúr"). —gy jut túl ezen az időszakon. nem a csoporthoz. és a vágyakozást irántuk izzó szenvedéllyel éli át. kevés benne a betagozódás szándéka. külseje elkülönítik társaitól ("barnás és déliesen éles metszésű arcából [É] sötét. Az önazonosság keresése a művészi program megtalálásával párhuzamosan megy végbe ebben az elbeszélésben. középszer és eszmény között. olaszos keresztneve is kívülállásra ítéli. bizonytalanul és szégyenkezve. és hagyja őket lecsengeni. A felesége a másik alaptípushoz tartozik: "fekete szemű" (ezzel összefüggésben "sötét bőrű. ezek összesen négy egységet alkotnak. hogyan kapcsolódhat a számára fontos emberekhez. Szeretetigénye is a rá jellemző legmagasabb hőfokon jelentkezik.éles pillantású. elemi erővel vonzódik Hanshoz. sötét. összeegyeztethető-e a polgári lét a művészettel.érzékenysége. bár igen óvatosan. Az elbeszélés szerkezete zárt. A "kék szem" a boldog. Toniót. acélkék szemmel. kilenc részre tagolódik. majd Ingéhez viharos erővel tör fel benne. miben áll kapcsolata a polgársággal. Nem mindenkihez. Felnőtté érlelődésében ideálok szolgálnak számára támaszul. félénk szeme csupa komolyság és rajongás". Délies. acélkék". rész a kamaszkori epizódokkal az . áthidalható-e az élet és a korabeli művészmagatartások közti távolság. de alig tanul. amivel a társ nem is tud mit kezdeni. de megteszi első lépéseit saját útján. tüzes"). Adottságai . a főhőst kamaszkorában. mi az összefüggés norma. felhőtlen tekintet jele (párhuzamban a mű másik alapmotívumával. Az elbeszélés kifejező eszközei között kitüntetett szerepe van a "szem"nek: típusokat és azokon belül egyéni sajátosságokat is sugároz. Hans Hansen szeme ezen az alaptípuson belül "nyílt. Magdaléna "nagy. Vonzódása Hanshoz. Mintegy ezt ellensúlyozandó. ő mégis tartozni akar társaihoz. a főhőst szerelemre lobbantó Ingeborg Holmot viszont a "nevető kék szem" megint csak az északi típusba sorolja. Kröger konzul pedig "tűnődő kék szemű" férfi volt. fényes szempár"-ral a dolgok és jelenségek mélyére pillant. túlságosan súlyos pillájú szempár pillantott elő álmodozón és kissé félénkenÉ").

A tetőponton hősünk "élvezte [É] a mélységes révületet. A főtémát. az "üvegajtó" viszont a fürdőhotel verandáján lehetővé teszi a rejtőzve szemlélődést. a természet. de még szemben áll az élettel. Ezt a jelentéskört "az élet édes triviális keringődallama" kifejezés foglalja össze a zárótételben. A hős konfliktusainak megoldódása csak hosszú folyamat végén következik be. A . ifjú lehellete [É] elvegyült a tágas műterem fixatív." A Tonio Kröger kompozíciójában a motívumok jelentős szerepet kapnak. "a tavasz édes. az őszinte érzelmekkel. a meglátást. A felépítés sajátossága az ismétlődés (1-2. párbeszédes keretbe ágyazva (4-5. és 6-8. önértékelési kísérletei alkotják. rész képezi. Knaak úr párhuzama a postamester. A hátralévő részek már csupán ennek a megérzett összhangnak és világrendnek a tudatosítását.és olajfesték-szagával" ."szíve halott volt" mondatpár. majd később Tonio belefeledkezik az elemek "fékevesztett tombolásába". a művészet és az ember között. A "zsalugáter" a tánciskolában elválasztotta Toniót a kortársaktól. Thomas Mann írta: "A zene bizonyos mértékig minden művem alapelve. A megtalált emberi és művészi programot az epilógus jellegű. a mesterkélt kultúrát és a felszínes boldogságot jelképezve. hogy "a napfény eláradt szülővárosa fölött". fejezetben már tudatos művész. Ekkor "megzendült benne egy dal a tengerhez" . ez a szerkezet megfelel egy A B A« C képletű szonátaformának. megfogalmazását tartalmazzák. A tánczene ellenpontjának tekinthető a tenger szilaj tánca. sós szél [É] szabadon és akadálytalanul" száll. a "lovaglólecke" és legfőképpen a "tánciskola" a "francianégyes"-sel.Tonio mindezt nem érzékeli. A főtéma folyamatos alakulását refrénszerűen jelzi a "szíve ekkor élt" . Tonio a 4-5. madárzene és napsugár derűje" uralkodik. Egy átvezető tétel után a középrészt a fiatalemberré lett művész fejtegetései. levél formájú rövid zárórészlet foglalja szavakba. amelyben Tonio Kröger feloldódik. a 6-8. rész) és a hozzátoldás. a müncheni beszélgetés alatt odakinn "kék égbolt.). Az egyéb elemek között jelentős a szocializációt jelképező "iskola". [É] a szabad lebegést tér és idő felett".megszületett a minden válságát megoldó harmónia az élet. a hetedikben az "erős. A negyedik részben. a napsugarak "akadálytalanul" öntik el a falakat.egész mű témáját adja meg. Az egész elbeszélés kezdőmondatában "tompán" és "homályosan átszűrődve derengett a szűk város fölött a téli nap fénye". a "tenger". a "szem". a "szív" és a "szél" változatai (a szöveg mikrostruktúrájának elemei) egyaránt az alapellentét érzékeltetésére szolgálnak. a természettel. az önértékelést és tisztázást természeti képek festik alá. Az "égbolt". A hatodik fejezetben azonban arra ébred. melyben a szembenézés és a tisztázódás jelenetei olvashatók. A mű tetőpontját a legterjedelmesebb egység. francia vezényszavakkal. és az alapmotívumokat sorakoztatja fel.

A "tévútra jutott polgár" csapongó. A műkedvelő. a polgári rend nem fogadja őt vissza. hosszadalmas. A 6. nem pedig különös lények (Cesare Borgiák) alakját ábrázolva. fejezet) a fordulópont a főhős útján. az önkifejezés igényét elfojtja egy személytelen. szélsőségekbe bonyolódó eszmefuttatásait a negyedik részben Lizaveta szűkszavúsága ellenpontozza. irodalom és nép. a középszernek is bele kell férnie. a "szenvedők és vágyakozók és szegények" fordulnak elsősorban a művészethez . hogy a felszínes életet élők legfeljebb "az élet triviális keringődallamát". légüres térben áll. A művésznek a maga teljességében kell látnia az életet. Koppenhága légköre a szülőváros meghittségét is pótolja. fejezetben a szülői ház meglátogatásakor vegyes benyomások alakulnak ki hősünkben és az olvasóban. akik életproblémákkal küzdenek. Művészetfelfogásának újjáalakításához emberi kapcsolatainak rendezése ad támaszt Toniónak. A 8. cigaretta". és azt tudatosítja. és így a művész egyedüllétre kárhoztatva. Tizennégy évesen a vágya arra irányult. "tündéri világítás varázsában" éli át Tonio Kröger a szőkék és kékszeműek típusával való újratalálkozást. Lizaveta személyisége már egyfajta kiútjelzés: az értelem és az érzelem összehangolásának lehetőségét villantja fel. akkor kristályosodik ki a szándéka. Tonio Kröger. részbe már a magabiztosság. a közönséges . felelevenednek és megvilágosulnak az egykori kamaszfiú vágyai. Művészi útkeresését tovább kell folytatnia. Akik ebből a körből kiszorultak. Megismétlődnek az 1-2. "az emberi. otthonosság érzetével érkezünk. a jelen tükrében újraélednek. A természetben való feloldódás (7. Később azonban az egyoldalú szeretet méltósága és nemessége kerekedik felül benne. és nem egy konstruált szépségeszményhez viszonyítva. Ez az attitűd lesz művészetének alapja. rész motívumai. magas. önjelölt versírók sem szolgálhatnak a művészet programadóiként.ezt a lefokozódást Tonio Kröger nem fogadhatja el. emberfeletti artisztikum. Groteszk a "Népkönyvtár" jelenléte: otthonosság és idegenség. "teáskanna".fegyelmező tudat gúzsba köti személyiségét. hogy Hans Hansent "saját létformájába" vonja be. a tánczenét igénylik. packázása. hogy a múlt lezárult Tonio Kröger mögött. polgárság és össztársadalom képzetei torlódnak benne össze.Amikor Tonio Kröger mindezt végiggondolja előttünk (Lizavetához szólva). az eleven. és az ideált ehhez kapcsolódva kell keresni és felmutatni. A mű egyik alapkérdése: kié a művészet? Láthatjuk. "mélységes révületben".és tömegkultúra. enerváltság és csömör uralkodik rajta. Az életből kiinduló. A művész látószögébe a normának. hogy elinduljon identitásának tisztázására. feléledt vágyódásokkal újrakezdheti életét és művészetét. valamint a szemünk elé kerülő konkrét tárgyak: "bádoglavór". a felnőtt művész újjászületett szívvel. Az idegenség-érzetet a zárórészben felerősíti a "hatósági közeg" fontoskodása. "a hétköznapiság gyönyörei" iránt is fogékony.

aki az emberek bizalmát meglopja"). a felnőttek jók és tiszták. a szülői ház emlékével.dolgok"-at elfogadó és szeretettel tekintő. olykor együttérzéssel. Regényünk témája: ez a teljes és tragikus illúzióvesztés. M•RICZ ZSIGMOND Légy jó mindhalálig (1920) Nyilas Misi. történetünk végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti. a jövőt szolgáló és alakító tevékenység az igazi művészet. Határtalan bizalma szertefoszlott. A segítségért folyamodókat is. A kis Nyilas Misi csalódása a felnőtt Móricz Zsigmondé. a mások bizalmával való visszaéléssel (ezt célozza Gyéres tanár úr példamondata: "Az is tolvaj. de büszke is rá. tizenegy esztendős kisdiák áll szemben a debreceni kollégium "nagy. érzékeny lélekkel. négyszögletű" épületével. mély beleéléssel szól róla. hogy kialakítson és elrendezzen "egy meg nem született világot". és övé Nyilas Misi jósága és emberséget hirdető elszántsága is. Ezt a feladatot látja meg és tűzi ki maga elé zárszóként az elbeszélés főszereplője. Ez a nagy tévedése. az expozícióban (1-3. A műben belső folyamatot követhetünk nyomon. világuknak még az alapja is hazug. naiv hitét. A mű drámaiságát még az is növeli. A realitás talaján álló. komor. övé a regényt felhőző szomorúság és tanácstalanság. Fél tőle. hogy a talpig becsületes és tiszta gyermeket vádolják a felnőttek csalással. megsemmisült. hogy nem akar többé debreceni diák lenni. (CZINE MIHáLY) A regény kezdetén egy másodikos. "el kell varázsolnia" a jövendő Tonio Krögerének. a debreceni nagy kollégium kis diákja merő tisztaság. A szerkezet első egységében. Jóllehet épp a felnőttek dúlják szét az ő bizalmát. Alig egy hónap múlva. A művet Lányi Viktor fordította magyarra. de a legjellemzőbb tónusa a szellemes derű és a szelíd irónia. fejezet) Nyilas Misi . a köznapi létet "a maga csábító banalitásában" megragadó. de az emberi kibontakozás irányába utat mutató alkotásokra van szükség. Thomas Mann mindvégig "felülről és kívülről is" látja hősét (Rényi Péter). A mélységből jön. és a maguk felszínes létében megelégedőket is "meg kell váltania". becsület és tehetség. hazugsággal. mert hazugok és rosszak. egymást váltó nézőpontokból. Azt hiszi.

személyiségével. de önérzetében erős ("ha ő egyszer kimondta. hogy szorosabb kapcsolatba kerül a debreceni felnőtt világgal: felolvasást vállal a vak Pósalaky bácsinak (kulcsmozzanat a reskontó vásárlása). saját meghitt világát (főként a könyvek és a versek révén). ezért kezdi gondosan kiépíteni saját kis "önálló várát" (csúnya. Iskolatársai között is egyre idegenebbnek érzi magát. épp ezért érzelmileg kiegyensúlyozatlan. éles fordulatot jelent azonban sorsában. amikor a fekete szakállas professzor a fegyelmi tárgyaláson apját kezdi becsmérelni. A főhős szegénysorsú. megállja a helyét az életben. A bonyodalom (a 4. Még Gimesi előtt is titkolózik. máskor egyszer csak "elkezdett kimondhatatlanul zokogni". feladatok nehezednek rá. hogy (a 6. és egyre magabiztosabbá is válik. hogy az igaz ember a sötét s buta emberek közt élni tudjon?É"). Fizikailag gyenge ("utolsó volt" a tornaórán.) Nyilas Misi sérelmei akkor lépik túl az elviselhetőség határát. Lélekben azonban kezd megedződni. Isaák Géza Patakon tanár Móriczé Pozsonyban. hogy a tanárok többségét a tanulók származása is befolyásolja az értékelésben. Nagyon egyedül érzi magát.körülményeivel. mert a "tüzes gépünk [É] felrobbant". és megfogalmazódik életideálja: költő és tanító akar lenni. szemérmes. "neki mindjárt fájt a feje a legcsekélyebb érintésre is"). a kollégiumi élettel. mert hatalmas terhek. anyjához forró érzelmi kapcsok fűzik. egyszerű szülők gyermeke. a tetőponton (a fegyelmi tárgyaláson) teljes értetlenséggel és rosszhiszeműséggel találkozik. maga Móricz is épp 1892ben került a debreceni iskolából Patakra stb. néha túláradó boldogság tölti el. A szerető édesanyától és a becsületességben példát mutató édesapától elválasztva. részekben) Misi mély válságon megy át.felnőttként viselkedni. akiket a kisfiú rajongva szeret: apjára tisztelettel felnéz. félénk. fejezettől) abból adódik. A megoldáshoz bátyja érkezése segíti hozzá: az ő közreműködésével tisztázódnak a félreértések. tiszta érzésű és gondolkodású. Szellemi képességei az osztály legjobbjai közé emelik. egy évvel korábbi szállásadóit. jóllehet tapasztalnia kell. és felkeresi Törökéket. házitanító lesz Doroghy Sanyi mellett. Egyre inkább megveti a lábát a nagyvilágban. hogy nem . fejezet végén) nem találja a reskontót. A kamaszgyerek mélyen érző. poétikus alkat. A regény második felében (a 7-12. és másutt akarja szolgálni a legnemesebb eszméket.kisfiú létére . de Nyilas Misi elhatározása már megmásíthatatlan: elmegy Debrecenből. egyedül próbál meg . a nagy vállalkozásokba fogó apa csődbe kerül. nagybátyja. amelybe nem enged bepillantást senkinek. s ekkor az idilli kisgyerekkor színhelyéről "elköltöztünk egy más faluba". keserű tapasztalatai lassanként leülepednek benne ("hát lehetetlen. de különálló ágyat választ a coetusban). pedig ő "az egyetlen jó társa". (Móricz Zsigmond saját önéletrajzi vonásai: Misi édesanyja is "paplány". tanulótársaival és tanáraival ismerkedhetünk meg. Csaknem minden felnőttben csalódik. Magatartása azért ingatag. végtelenül jóhiszemű.

a felülemelkedés és a varázserő megtestesítőjét fedezi fel benne. a legendás Hatvani professzor sírkövére. mégsem adja fel édesanyja tanításának szolgálatát. de a durva. csak egy szó az egész. ruhája mintha "festve" lenne . igazi. de nem is gondolt rosszat senkiről és semmiről"). . A színház is elvarázsolja.a félreértéstől ("ilyen könnyű a hazugság. vastag könyve.más. Orczyéknál) menekülésre ösztökéli. sőt azt is érzékeli és kimondja. Orczyné "finom néni volt". Nem érti meg. de megsejti Bella jogát a boldogságra. és hálás. mégis kincset érő kötetet vásárol Csokonairól. mint Misi édesanyja. "unja már. amikor István bácsi. csodálattal tekint fel a Csokonai-szoborra. áhítja.) Debrecen hagyománya lenyűgözi."ő nemcsak hogy nem tett.Móricz pontosan dokumentálja a kulturális állapotokat . mikor csak ennyibe került a szabadulás?"). Erkölcsi tartása szemünk előtt formálódik: jóhiszeműségéért keservesen megfizet. jogosan . Petőfi és Jókai példája hasonlóképpen a szeme előtt lebeg . érdemes volna annyi bajt magára zúdítani. hogy még mindig csak kisdiák". Erkölcsileg érett. akkor nem kér"). bár azért megerősítést vár az igazgató úrtól ("azért jó fiúnak tetszik engem gondolni. Bella szépsége megigézi a kisfiút. amire ráírta a nevét". Rendkívül megragadja Simonyi óbester alakja. önvád gyötri (talán ő mégis "csakugyan rossz"). hogy ismerjék fel jóságát és tisztaságát ("senki sincs. Szüleitől a becsületesség és a "jóság" parancsát hozza magával. a pedellus "szelíden s jósággal szólt hozzá". hogy kétféle viszony két ember közt nem lehet" . Olvashatatlannak bizonyuló. darabot látja. és tart . népszínmű. követelő. A kulturális értékekhez elemi erővel vonzódik. ugye?").Csepreghytől A piros bugyelláris c. Nyilas Misi is erre áhítozik. hogy "ő különb a többi fiúnál". (A Fenegyerekek c. A lányok szépsége is megragadja Misit. igaztalan támadást ("önző. mert szemérme még erősebb.kér. jóllehet a látott előadás úgyszintén felfoghatatlan a számára. aki őt megértené"). idegen. de kamasz-szégyene (pl. Csokonai Vitéz Mihály a példaképe. és így már "van egy saját vásárlású. Sorsszimbólum az ő számára Zichy Mihály Tragédia-illusztrációja is: ádám a sziklán. Lelki kibontakozásában nagy szerepet kap a könyv. mégis könnyen hazugságba keveredik. Társas kapcsolatait tekintve tudja. bár a maga módján féltékeny Török Jánosra. Török néninek és Gimesi nagymamájának azonban kezet csókol. mint a többi. egy füzetet is vesz a "Történelmi Arcképcsarnokból". a Rákóczi ültette bokorra. Külön vizsgálandó.látjuk. egyenes ("ő úgy érezte. pedig a korszak nagy sikere . ő "nagy ember szeretne lenni: unja már ezt a hosszú gyerekeskedést". hogy ő más. anyagi érdekekkel telített lélek") magabiztosan visszautasítja ("én nem akarok debreceni diák lenni tovább!"). de rendkívül vonzó lénynek érzi. Magatartásának ellentmondásaival is tisztában van. mert a nagyratörés. gazdag terület Nyilas Misi szellemi világa. felette álló.ő is "Csittvári Krónikát" akar írni.

de egyes gesztusaikból és megnyilvánulásaikból már közvetlenül a magyar társadalmi valóságra pillanthatunk . ő eleinte még rendkívül büszke a kollégiumra. Az emberiség tanítója. de a bátyja "beleírt" . ahogy ő tekint mind messzebbre . Orczynak ugyan már megjelent egy cikke a Kis Lapban "Nyári gyönyörűségek" címmel. amit Debrecenből magával visz a pergamen kötésfedélbe köttetett 50 ív fehér papír. A város. Első élményei éppen ezért eleinte csak megzavarják. Mindketten a maguk módján jó barátai Misinek. Misi legszűkebb környezetét a diáktársak alkotják. az olvasó nála természetszerűleg többet láthat meg. Most még csak formálódnak a sorok. annál nincs nagyobb öröm. amit nem tud.de minthogy ezúttal gyerekhősről van szó. A tanárokról eleinte csak felszínes impressziókat.és az iskolai fogalmazására is csak 2-est kapott a fiatal segédtanártólÉ) A Légy jó mindhalálig . hogy elveszett a reskontó). amibe minden fontos dolgot be akar írni. konkrétan a "coetus" (négy évfolyamtárssal és két végzőssel). "ő mindent tudni akar. amelyeknek középpontjában. társadalmi helyzetét.10. az édesanyjától kapott tanítást akarja továbbadni: "légy jó mindhalálig" (a Bibliából való idézet. elsőként az olvasmányélményeit. tiszta. Orczy pedig . szakaszok. illetve a kollégium gimnáziumának második B osztálya. bár jellemzően kevés velük a kapcsolata. a magyar társadalom Misi külső kapcsolatai. a Simonyi óbesterről költött vers talán majd bekerül. hogy [É] akinek felnyílik a lelke. látogatásai révén . egyszerre tudni.az egyetlen. a művészi alkotás izgalma. úgy képzeli. élete elsősorban az ő körükben telik. részéből).a családi háttér segítségével ellenpontja.Misiben a kép csak az élmények leülepedése után áll össze. a "jóság" apostola szeretne lenni. A diáktársak viselkedésének okait csak akkor ismeri fel. A legbecsesebb kincse . De ráadásul kezdettől fogva az önkifejezés vágya is sarkallja. inkább befelé fordul. A regény színterei ily módon egyre tágabb sugarú koncentrikus köröket alkotnak. (Ellenlábasának.ez már az ihlet.Móricz műveire általában jellemzően koncentrikus felépítésű. Bella előtt megnyitja a lelkét: "én azt hiszem. de egyelőre még teljesen üres. körülötte bonyolódnak az események. és nagyobb jótétemény sem".A tudás megszerzése és a tudás átadása lesz az egyik életcélja. bár a lényeget sejtető benyomásokat kapunk ("három büdös gígerli"). amikor képes meglátni a mélyebb összefüggéseket is: a társak családi hátterét. fogadtatásakor Orczyéknál). Gimesi valóban társa lesz (megérzi. azaz a főszereplő mindig a színen van. növelik amúgy is nagyfokú szorongásait (pl. hogy "valami magasabb cél volt előtte". Bella közelségében úgy érezte. abból kijön a tudomány"É Sanyika tanításakor. A történteket is mindig az ő nézőpontjából látjuk. mint valakit megtanítani valamire. azt a folyamatot követve. "valami ideges tűz gyúlt ki a vérében" . legbelül Nyilas Misi áll. a Jelenések könyvének 2.

mint a bácsival") már régóta szegénységben él. ugyanez a fegyelmi bizottság tagjainak. tanulni. A "lélek" tisztasága a cím bibliai idézetében összegeződik: "Légy jó mindhalálig". Török bácsi. "Nincs itten semmi baj ebben az országban: csak a politika"É .panamák sejthetők a háttérben. "olyan jól senkivel sem lehetett meglenni. ezen nem lehet bemenni. ad a becsületre (megfizeti fia után a kárt). építeni"! Misiben életre kelnek ezek a szavak . lakások elhelyezkedése. nyugdíjas tanító (most is "bújja a könyveket". a jobbágyok. a nyugalmazott tanácsos az elmúlt szép idők képviselője. A "pénz" motívuma sokszor jelenik meg sokféle jelentésben. Török néni és Gimesi nagymama jóságos zsörtölődéssel végzi a munkáját. egy leltárhiány ürügyén mégis félreállították . pl. Minthogy Misi szemével nézünk ebben a regényben. a földesurak rajtuk feküdtek"). az 50 forintos kártérítés Isaák Gézának stb. mást jelent a 120 forint Török Jánosnak és Török bácsinak.tárul fel előttünk. Kincset ér a 30 krajcáros könyv Misinek. (Móricz mottója két évtizeddel a Légy jó mindhalálig írása után. mely a boldogsághoz való jog és az erkölcs ellentmondására mutat rá.) A házasság Bellának mesés-romantikus fordulattal sikerül . Nagy úr kezdi el felnyitni Nyilas Misi szemét népünk múltjára és jelenére. Szikszay Lajos bácsi is makulátlan tisztességgel szolgált (számvevőként) évtizedeken át. talajvesztett dzsentrit képviseli. és az apja őseinek nagy szerencsétlensége. Kiemelkedni ezekből a süllyedő családokból legfeljebb a fiúgyermeknek volna esélye . a szegénységből egyetlen kiút kínálkozik számukra: az érdekházasság. Török János és Doroghy Sanyika apja a felelőtlen. ha nincsen kilincse. a 10 forintos juttatás Török Jánosnak és Misinek. mit csináljon. építkezz!") A program azonban adott: Magyarország "Európa belső kertje lesz". Török Ilonka és Doroghy Bella helyzete kilátástalan. a város köztiszteletben álló régi polgárainak egyike. a becsületes. A nők. a második világháború idején szerkesztett folyóiratán ez lesz: "Hagyd a politikát. mérete. az ő stílusában íródik a mű. A regény alapkonfliktusában végső soron a lelki tisztaság áll szemben a pénzzel.véli Nagy úr.ha tanulna (Sanyika). sokáig állt ott" . Pósalaky úr. a jóságos földrajztanár őstörténeti előadása ad még nagyobb kultúrtörténeti távlatokat. más szavakkal az átképzeléses előadásmód. mert szülei sorsának okaira is rádöbben ("az édesapja élete is itt van az ő betegségében [É]. különösképpen azért. (Bella kérdése. testvériség igazi hazáját". Ennek nyelvi formája a szabad függő beszéd. különösen összekuszálja Misit. "dolgozni. az egyforintos küldemény Misi apjának és a kétszeres összeg a kisfiúnak. Debrecen város betűjele. Viddel". A legtágabb szféra: a magyarság sorsa. Sokatmondó a házak.a többieknek nem. "meg kell építeni itt az egyenlőség. szabadság. a DV úgy is értelmezhető: "Dugdel. belenyugvással éli életét. ("Most nem tudta.

"A Légy jó mindhalálig a szenvedés tüzében tisztult alkotás.. ez az elbeszélő objektivitását is kifejezi. prófétát.a szöveg függetlenedik a felvezető főmondattól. Nyilas Misi életútját a Forr a bor c. Viszszafogottabb. a belső monológokban is. A tájnyelvi kiejtés megjelenik a helyesírásban is: "hun voltál". a szavak egy részében a latinizmus is megőrződött ("gerundium". aki visszavezeti a dzsentrit a kívánatos munkához. teltebb zengésű. Arra akart figyelmeztetni. A közvetlen emberi kapcsolatokat és az úrias. hogy ebben az 1920-ban keletkezett regényében Móricz Zsigmond a nemzeti katasztrófák utáni mély válságát fejezte ki. "szénior" stb. "meghíjt" stb. illetve az archaizmus is jellemző vonása Móricz nyelvének ("kápsálás". az elmondottak hitelét is fokozza. MóRICZ ZSIGMOND úri muri (1927) Pedig az úri murit nem a dzsentri "eltemetésének" a szándékával írta. melegebb a hangja. regényében írta tovább Móricz Zsigmond. Az ember és az író ebben a művében forr igazán egybe" (Czine Mihály). Tudvalévő. polgári gesztusokat egyaránt néhány szóval tudja jelezni az író ("elvárlak". A hagyományos debreceni diáknyelv. Nem lett belőle célját érő hős. hogy "a magyarság legmagasabb társadalmi rétege" elpusztul. fejezetenkénti tartalmi előzetes. Az írói eszköztár jellegzetes eleme a hagyományos epikából felelevenített. ha nem talál vissza a céltudatos építő munkához. "semper"). kiégett belőle minden szennyező anyag.) vagy a cselekmény előzetes értelmezését kapjuk meg ("amelyben a kisdiák átmegy a felnőttek minden gyötrelmén"). mélyebb. a "gyermeki szív" érzékeny rezdüléseivel jelezte saját életérzését. Mintha stílusa is megolvadt volna a nagy szenvedésekben. egyenletesebb fényű. "Bébuci"). amely vagy a fabulát ("amelyben egy kisdiák elveszti a kalapját" stb.). (CZINE MIHáLY) Az 1920-as években Móricz Zsigmond a "történelmi osztály"-ban keresi az erőt a . "brúgó" "prepa".) Az egyes szám harmadik személyes forma mindvégig megmarad. Szakhmáry Zoltánban hőst akart rajzolni. elbukott.

részint a történelem viharaiban. a Herzog-uradalomé) és hivatali panamák miatt végül is a vasút majd "a Berettyó túlsó felin" fogja "elvágni a földeket" . a félfeudalizmusból való kilábaláshoz. Hősünk hatalmas vállalkozásba fogott: a háromszáznegyvenhét holdjához két éve még hatalmas földbérletet is váltott.a városban minden változatlan marad. és itt próbálkozik a belterjes gazdálkodás kialakításával. Borbíró. a Szakhmáryaké. Joggal merül fel a kérdés (egy kívülről érkező idegen veti fel): "mért nem lehet ilyen akkor az egész Alföld?" A vidéket Lekenczey Muki szemével látjuk meg. A város egészét tekintve csupán a kocsmában (az expozícióban) és a kaszinóban (a tetőpontra érkezve) időzünk hosszabban . Csörgheő esetében). a földbirtok vagy összezsugorodott. A Tündérkert (1922) c. tréfák . A környezet nem sok jóval kecsegtet. Rhédey Ferenc váradi kapitány még Bethlen Gábor idején nagy uradalmat "szerzett össze a zavarosban").ezek a jellemző helyszínek. mégpedig a Szakhmáry Zoltánén (a terület a felesége révén az övé. elveszett (pl. vég nélküli mulatozás folyik ("egy jó murit akarunk csinálni"). mely "a maga mogorván primitív képével egy gazdag és csodálatos lápvilágot takar. történelmi regénye után azt kutatja. Négy nap történéseit sorakoztatja a mű. Személyes érdekek (pl. korántsem csupán személyes sorskérdés. Vajon mit jelent az a tény. Regényünk központi színtere a "poros Alföldön". Még Zoltán is úgy érzi: "engedte elúszni a perceket s az órákat". hogy "itt vagyunk ezer esztendő óta"? A szereplők számára semmit. de a gazdálkodás mindenütt veszteséges. és egymást váltják az anekdoták. a Csörgheő-tanya) és a néhány ritka kivétel (a grófi arborétum vagy Szakhmáry "valóságos kis kastélya"). az ő körültekintése. Annyi élet fojtódik itt el s lesz kívülről egyszínűvéÉ" A városban és a környező tanyákon mindössze két változat jelenik meg: az általános tespedés (ennek példája "Nyomorlak". Az életet kitölti a léha dorbézolás.magyar Ugar felszámolásához. az ezeréves nemesi Magyarországnak. de regényünk szereplőiben ez a lehetőség nem tudatosodik. "egész élete így folyt le". ügyeskedéssel (pl. A cselekmény ideje a millennium éve.nagyváros. a Körös és a Berettyó vidékén egy megnevezetlen tipikus . vagy megszerezhető volt ugyan "sefteléssel". megállt az idő. Futólag megismerhetünk még egy-két udvarházat. hogy van-e Bethlen Gáborhoz fogható vezéralakja a jelennek. amely az elmaradottság és a kívülrekedtség megszüntetője lehetne. adomák. de nincs valódi cselekmény. az ő ellenvetései és ellenpéldái teljesítik ki képünket az alföldi valóságról. körülvezetése során ismerkedünk meg a körülményekkel. a még esetleg adódó lehetőségek felelőtlen eltékozlása. A megélhetés évszázados alapja. Sikere vagy bukása óriási jelentőségű. Megjelenik a vasút is. Egyetlen birtokon jelent meg modernizáció "az egész Hajdúságon a Tiszáig". részint mert "eladogatták"). A cím azt sejteti: nincs.

) E párhuzamok zárásaként Csörgheő az elkeseredését még szilajabb mulatozásba fojtja. illetve Szakhmáry Zoltán körül (a 4-7. A mű felépítésében a történetsor derekáig semmilyen előrehaladás nincs. Zoltánt pedig pénztelenség fojtogatja. Zoltán tehát végleg talajvesztetté válik. Hosszú. Zoltánnak a magánélete. majd eszeveszett hisztériája elűzi mellőle Zoltánt. Férj és feleség központi és kulcsfontosságú jeleneteiből (21-23. Csaknem az egész város jelen van. de mindkettő elakad. a férfi számára a családi harmónia reménye végleg megsemmisül. hogy "hogy fogják ezt elmondani".és szereplőváltozással. sikertelenül. tartalmatlan élet tükre. amilyen még nem volt". elpusztítja tanyáját. ill. utolsó esélyként Rozika lelkéhez akar hozzáférkőzni. harmadsorban az objektivitás eszköze (a szereplők beszéltetése révén). . húsz tojásból készül rántotta. a 8-15. nem érthetik meg egymást. egyetlen epizódsorozat fut némi színhely.). Zoltánnal már a végkifejletig nem történik semmi. A zárójelenet elé még két közjáték illeszkedik: a természet hatalmát és szépségét példázó daruvadászat. újabb epizódsor kezdődik. a tetőpontig folyamatosan forrósodó levegőjű.. A regény szerkezetét tehát maga az életanyag alakítja sajátossá: a laza kompozíciót drámai csomópontok tagolják. a kábulatból ébredéskor Csuli "a családi élet reménytelenségére" döbben rá. szorul a hurok: a csugariakat kellene kifizetnie. iskolai esetek. a gyümölcsök sajátosságai stb. felizzó-elhamvadó szenvedélyek telítik feszültséggel. (Csulinak a gazdálkodása fenyeget összeomlással. és véget vet céltalannak érzett életének. részekben). A felvezető kocsmai fejezetek (1-3. az aszúbor készítése. feszültségektől terhes a légkör. életveresége már tény (a zsidó bankár ennek okaira is rámutat). Ha valami rendkívüli mégis megesik (pl. Végül a Szakhmáry-tanyán egy minden addigit felülmúló tivornya alakul ki (a summáslányok "táncba" vitele Rozika sorsára is visszautal). kézzel eszi meg Csuli és Muki). és vigaszt a "vendéglőben vagy a kaszinóban vagy az utcán" keres (1617. másrészt az eseménytelen. tyúkgané vásárlása. Megjelenik a tanyán a féltékeny feleség. Zoltán elveszti a fejét. Aztán egy felvillanó ötlettel az egész kompániát a tanyájára invitálja: "olyan muriban lesz részük az uraknak. a lezárás hirtelen lesz kivételesen drámai (a Hét krajcár-novellákra emlékeztetően). rész) után elindul ugyan bizonyos cselekmény Csörgheő Csuli.) kiderül: mások a céljaik. nem lépi túl az expozíció szerepét. A folytatásban. A bonyodalom hirtelen robban ki. Minden szóba kerül a fehér asztal mellett: vadászkaland. rögtön az a kérdés. eseménytelenség és sodródás érződik. Szakhmáry részegsége dührohamba és eszméletvesztésbe torkollik.). Az adomázás egyfelől szerkezeti forma. valamint a társadalmi élet romlottságát illusztráló vasútpanama. a kaszinóban látjuk viszont (24.is. az életcsődöt illusztrálja. magába roskadva elmélkedik és társalog ("istálló az élet"). belső viharait "nótázása" és hegedűjátéka érezteti.

Sőt. hogy milyennek érzi a pozícióját. de ez a zászló oly távol volt. hogy felfogja s felemelje az új idők zászlaját. hogy magával repítse. fokról fokra törnek le"." Tán mégis elérné a sikert. összetört ambícióval. "mintha a hegedű a szíve hangja volna". kifejező "nótázása" egyrészt az úri társaság felszínes adomázgatásának is az ellenpontja (Vasy Géza). ahogy a tűz magasra csavarodó füstjéből a pusztai sellők repültek fel". hogy Zoltán sorsa általános magyar sors.mint ahogy Móricz hőseinél megszokhattuk. épp a családi élet fojtja meg a feltörekvő férfit. hogy valaki legyen belőle a hegedű által. Gúnyos tréfa tárgya a könyv nincs rá szükség. még látni is csak ritkán látta. és nem csupán Zoltánt. Szakhmáry Zoltán küldetést teljesít. Rendkívüli energiái azonban szétforgácsolódnak és végül elégtelennek bizonyulnak. Zoltán sem látja világosan. kitartó és vad munkával lehet valamivel előbbre jutni". A főszereplő mélyen átélt.A szerkezetet motívumok fogják össze. de megragadni sohase lett volna képes. mit vár a feleségétől. hogy kezdjen valamit". a családi élet kis kalitkájába zárva. hogy volna benne képesség arra. A nő ellentmondásos helyzete magyar sajátosság . másrészt a népdalok. amely a befejezésben pusztító külső elemmé tornyosul. aki kegyetlen őszinteséggel bírálja önmagát: "Volt benne valami nagy vágy. aki az élet küzdelmeiben mindig . amikor szinte reménytelen vállalkozásba fog. aztán Zoltán tudatában is mind mélyebb gyökeret ver. Itt is megjelenik a belső tűz. A tehetséges fiatalemberek "ahogy lekerülnek az Alföld porába. a zsidó bankár: "Minden nő feleség és hetéra egyszemélyben. és egy ideig tud is szívósan küzdeni.) Az eszményt kitűzi. a hozzá vezető úton azonban nem tud végigjárni. mert világosan látja. a fátlan és porban fürdő városba. Móricz jellegzetes figurája. van itt elég "filozófia". Hangszerével pedig úgy tudott játszani. mint a megpiszkált pásztortűzben s úgy lobogott ki benne az érzés. De tanulniÉ") Vívódó hős. mert nincs meg a biztos családi háttere .véli Lefkovits. "a családba gubózzák magukat". magukra maradva. "nem kell". hogy csak látta. A kaszinóbeli nagyjelenetben láthatjuk: a legrendezettebbnek látszó családokban is megvan ugyanez az ellentmondás. "Boldogasszony"-ra vágyakozik. "soha egyetlenegy sem gondol arra." Hasonlóan vélekedik a kaszinóbeli főorvos. ("érezte. Minden csak attól függ. elsősorban azért. "szikrák villogtak benne. Az öngyilkosság először Rozi emlékeiben jelentkezik. (Társai közt "egyben sincs valami koncepció". a pásztordalok éneklése azt is sugározza. Zoltánnak viszont a hegedűhöz és az énekléshez (mint minden magasrendű értékhez) különleges tehetsége van: a zene motívumában is megjelenik tehát a hős és a környezet konfliktusa. hogy "kemény. hogy az emberek lelkét megboszorkányozza. A társaság (főként Csuli megalázó vicceivel) bolondot csinál "a kis Wagnerrel" is. "csak úgy beszélgetett a hegedűvel".

hogy csak a családnak éljen. Ily módon egyfajta homogén stílus és világlátás fejeződik ki művében. jellegzetes előadásmódja a szabad függő beszéd. kilenc budapesti házat") mulatott el. mindkét nőt elveszti. csak ott mutathatja meg. a lelkét viszont nem látja meg. Móricz "benne él a hősben" (Czine Mihály). "frigid" volt. életrevaló. reá pazarolja érzelmeit és anyagi javait. avagy az ún. róla is kiderül. a többre vágyó keveseket tekintve pedig a tehetetlenség és kilátástalanság. Amikor Rozikát is már csak "cafra" bestiának látja. és regényünk cselekménye mindössze annyi: az ellentmondások a felszínre kerülnek. Külső és belső nézőpont váltakozik. Elve: "túl tudjál járni mások eszén". taníttatja . objektív bírálónak látszik. Rozikáról sem tudja azonban eldönteni Zoltán. kereken.a feleségére ezért a józanság követelménye hárul -. Elődje Pató Pál úr (ő is mondja: "ráérünk"). Lekenczey Muki világlátott. és jóllehet lényegre mutató megállapításokat tesz.mellette áll. Csollán Berti Jókaitól (az és mégis mozog a föld szereplője). a lételeme.Zoltán erre nem képes -. megoldására nem gondol. Eszter viszont nem lehetett Zoltán eszményi társa: a szerelemben görcsös. hogy "mégis ő az első". aki megteremti számára az otthon melegét. ő szárnyalni akar ("virágot tudott volna virágozni") . de a rántotta-epizód már azt is sejteti. és vélhetően a kapcsolatuk zavarai miatt is hajlamos a féltékenységre. de ugyanakkor imádni való felsőrendű lény is tud lenni. a családja óriási vagyont ("ötezer holdat. csak ott bontakozhat ki. Hatalmas belső drámákat jelez egy-egy szóval. főként az adomázgatás és a tájnyelvi forma révén erőteljes realizmus érvényesül. őt ékesíti. adja fel ábrándjait. semmi sem szent előtte. "Kövéren. ("Az . együtt vívódik alakjaival. amire viszont Zoltán képtelen. hogy a teste vagy a lelke kell-e neki. széles látókörű. a csugariakat is ő küldi el fortéllyal .légvárat épít. Elvárja a férjétől. Rozika más világból való. A családi élet melege helyett tehát egy kusza szerelmi háromszögben él Szakhmáry Zoltán. a sorsok hasonlósága. Sőt. de idővel elmerül a mulatozó társaságban. de a "parancs" és a "tiltás" megfojtja. Csörgheő Csuli (teljes nevén: "csörgövizi és berettyói Csörgheő") erőteljes vonalakkal jellemzett típus. velük együtt keresi a megoldást gondjaikra. ezért céltalanná válik életküzdelme. Eszter akadályozza őt a tanyai gazdálkodásában. "nem engedte magát legyőzni". az általános enerváltság. parlagi nemes. piros arccal" jár-kel. pedig az a férfi életharcának színtere. akkor már az egész világból kiábrándul: "Hát ez az egész világ csalás?" A többi szereplő lényegében nem különbözik egymástól. és mivel felesége nem érti meg. Rozika felé fordul. pl. ők sem érthetik meg egymást. de csak elodázza a problémát. hogy egyívású Csulival. a testéhez "áhítatos csodálattal" vonzódik. E regény stílusában immár alig érződik a naturalizmus. minden érték veszendőbe megy mellette. Az elpusztult malacok tetemét nem hajlandó szappannak kifőzetni ("nem babrálok vele"). "édent" akar varázsolni.

pl. Hangjában ezért csendül meg néha a leleplező komikum és az idillikus szépség.megannyi ok arra. Ebből következik a jellegzetes kettősség: egyes részekben még felvillan a távlat. hogy megundorodott tőle az ura és elhalt. Az ábrázolásmódot didaktikus célzat hatja át.-nak hívják. a szerző még nem mondott le teljesen a hőseiről." De aztán ez kerül az író tollára: "Csak ahol az ember beleszól. hogy az író mondanivalóját és ítéletét tükrözze a magyar valóságról." FRANZ KAFKA A per (1914-1924. és ez egyszersmind Kafka nevének is a kezdőbetűje. hogy felerősítve érzékelhesse korunk jellegzetes tünetét. ilyenformán közvetlenül és nap mint nap tapasztalhatta az ügyintézés. hogy e két ikerregény élményanyaga az író személyes sorsában. a jog világa.asszony megérezte. a bűnösség-bűntelenség és az igazság-hazugság kérdésköre. ez a misztikus belemagyarázásokat is eltűrő. sőt értelmetlenségéről. ha ehhez hozzátesszük. zsidó származású író . 1925) Franz Kafka fájdalmas. a cseh Prágában volt németajkú. regénynek a főszereplőjét hasonlóképpen K. Polgári foglalkozása szerint hivatalnok volt a betegbiztosító intézetben. lidércnyomásos céltalanságáról vall. a kibontakozás lehetősége. a jogrend és az igazságszolgáltatás mechanizmusát. az emberi kéz. a társadalom érthetetlenségéről. A M FORDŤTóJA) "Valaki megrágalmazhatta Josef K. Franz Kafka (1883-1924) a felbomló Monarchiában. a tündéri harmónia. az emberi akarat: rögtön zavar. hogy a szerző másik főművének. a hatodik részlet elején: "Zöld színek hamvában lebeg a világ.-t" . jelképes világ az emberi lét. döbbenetes világa. (SZABó EDE. a bürokráciát.") Az élő tájnyelvet emeli be az irodalomba. Hősünk családneve csupán "K.". a meghatározhatatlan eredetű (és éppen ezért általános) fenyegetettség. e műnek elsősorban az a feladata. a személytelenség stb. a történelem. az elidegenedést. nyugtalanság. akkor jogos a feltételezés.már ezekből a kezdőszavakból kibontható az egész mű témahálózata: a létbizonytalanság érzete. életútjában keresendő. az egész intézményrendszer elszemélytelenedő és totálissá hatalmasodó . A kastély c.

a megváltó büntetés áhítása. nem szólva persze a jó szándékáról.gépezetét.. azt polipszerűen átfogó gépezet. mások már hosszú évek óta vádlottjai. Működik tehát egyfelől egy a társadalom egészét behálózó. merev viselkedés. lázadozás nélkül. Nem magukra a kilengésekre kell itt felfigyelnünk. minden vágyat és szándékot a kimért udvariasság szigorú szabályaihoz igazítva. sőt ezt is magába foglalva) egy másfajta "törvény". nagyfokú elővigyázatossággal kell élni. amelynek rabja Josef K. a festő). alkotó elemei vagyunk. A törvénykezés konkrét ábrázolásán túlmenően azonban A per (és A kastély) Kafka egész "világképe foglalatának" tekinthető (Walkó György). és ártatlanságunk vélelmét fokozatosan elnémítva előbb-utóbb felülkerekedik a bűnösség érzete. amelynek . önmagában jelentéktelen esetre. kevéssel letartóztatása után: "jól emlékezett egy-két. hanem arra. Ez a "bíróság" azonban nem azonos a formális igazságszolgáltatás hivatalos szervezetével. egy bűntudatképző mechanizmus. úgy csókolgatta Bürstner kisasszonyt.) Kafkánál "a kisember hiába keresi a kiutat. lassan teljesen köréje fonódik a háló. (naponta "kilenc . mígnem megfojtja" (Rónay László). Azt is. cirkalmas beszédstílusában is: "csodálom. tudatosan vigyázatlanul viselkedett". annál inkább ráfeszül. hogy nem veszi észre. aki "semmi rosszat nem tett". amiért bűnhődnie kell? A választ a hős is keresi. mi az alapja a bűntudatnak? Mi lehet a bűn? Megsértett-e valamiféle külső elvárást vagy belső parancsot Josef K. lelkiismereti folyamat. milyen sértőek rám nézve az ajánlatai. a fantomszerű "bíróság". századunk létállapotáról alkotott összképnek. azt elismerem". Ez a "bíróság" csak "letartóztat" és vár. amikor. Rendkívüli önfegyelemmel. regénye ír le hasonló folyamatot a totális hatalom szorongatta emberről. Ez a mindenek fölé magasodó "törvény" két síkon létezik: mint külső mechanizmus és mint belső lelki tényező. másfajta "igazságszolgáltatás" is. a feszélyezettség mögött és alatt viszont elfojtott és rendezetlen tudattartalmak húzódnak meg. (Koestler Sötétség délben (1940) és Orwell 1984 (1948) c. barátaitól eltérően.valamennyien tagjai. némelyeket pedig most (vagy bármikor a jövőben) ér a "letartóztatás". (Kifejeződik ez pl. amelynek tételesen rögzített jogrendjéhez lehetséges az alkalmazkodás.erre is fokozatosan döbbenhetünk rá . éretlen és tisztázatlan vonzódások torlódnak (K.mondja a befejezés előtt az egyik mellékszereplő (Titorelli. és ekkor elindul egy belső. Egyesek az alkalmazottjai. hogy ebben a világban az emberre kivételes terheket ró az illendő. az a munkakör. "ahogy a szomjas állat ízlelgeti nyelvével a végre megtalált forrásvizet"). Bürstner kisasszony modoros. Mi a valós oka.) A kínosan pontos magatartás. Ebben a regényben a törvény kapcsán bontakozik ki ez a tükörkép. s minél inkább kapálózik. A felszínes és merev udvariasság külsőségeihez járul a hivatal. Létezik emellett (ezzel érintkezve. "Minden a bírósághoz tartozik" . Hozzátehetjük: Kosztolányi Dezső epikája ábrázol a magyar irodalomban hasonló élethelyzeteket.

A per alapja a feloldhatatlan ellentét. "Látod. A dómbeli példázat hősének is a "telhetetlenség" a vétke. csak szükségszerűnek" fellázad: "A hazugságot avatják világrenddé. Szerepzavarban szenved. amelyet szintén képtelen a "bíróság" elvárásai szerint kezelni (az ügy megvitatása helyett Lenivel tölti az időt stb. Talajtalansága viselkedésére is visszahat. Amikor szembenézésre kényszerül önmagával. egy darabig még tiltakozik az értékrend felborulása ellen. hogy eddigi életét a társadalmi elvárások és a hivatal töltötték ki. A festő a gyakorlat és a törvény ellentmondását fejtegeti: a nézőponttól függően másként fest a bírák megkörnyékezhetősége is és az ártatlanok felmentése is. Egész életét.óráig ült a hivatalban")." Ťme az emberi akarat mint bűn.). Josef K. természetes indulatai. A dómbeli példázatban "a Törvény kapuján" most nem lehet bejutni - . egykedvű belenyugvással.) Az utolsó fejezetben azonban belátja." Nem vállal bűnrészességet a hazug világban. (A pap szavai ellen "nem kell mindent igaznak tartanunk. Felróható volt tehát (önmagának). hogy nem ismeri a törvényt. a paradoxon. élete egészében véve üres. s ugyanakkor az ártatlanságát hangoztatja. mely csak boldogtalanságot szabadít ránk . Nincs . Nincsenek közvetlen. Letartóztatását például csaknem teljesen szenvtelenül.mert nem bontakozhat ki . hogy passzivitásba süllyed ("elhanyagolja a pert").Schopenhauer filozófiája szerint. és így maga az élete minősült "bűn"-nek." Hiába keresi Josef K. az adekvát magatartást. némi értetlenséggel veszi tudomásul. csak később tör fel belőle a csenevész méltatlankodás ("elvégre jogállamban élünk"). és tudomásul veszi a sorsot. hogy "túlságosan makacs" (Leni tolmácsolja a "törvény"-beliek véleményét). végül elvakultan vagdalkozik ("korrupt banda!"). bevallja. hanem csak szerepet játszik (a "tetszést" akarja elnyerni). Willem. mégis . teljes egyéniségét feláldozta. szájából: "Mindig húsz kézzel akartam belenyúlni a világba. ítélet vár rá. Másoktól is csak kétértelmű és tisztázhatatlan jelentésű útbaigazításokat kap. A végső önkritika Josef K. Jellegzetes hangulata az érdektelenség. hogy a "mérlegelő értelem" bölcsességénél nem követelhet többet. a "bíró" ennek ellenére akkurátusan a fejére olvassa a késése tartamát. A "letartóztatás"-tól kezdve élete fokozatosan a "per"-rel válik azonossá. céltalan. Nem kap pontos időre szóló idézést. nincs igazán otthon a világban.polgári-hivatalnoki beidegzéssel pontosan akar érkezni. Hol az a hibája. Az ülésteremben nem az elvárható felháborodott tiltakozását fejezi ki. sivár. amelyet olykor-olykor felcsattanó ingerültség szakít meg. akkor csak ezt a képet láthatja. és amelynek puszta létével szégyent hoz a rokonságra. nincsenek tartalmas és tartós kapcsolatai. s ráadásul nem is helyeselhető célból. mégis rágalom illeti. amelyeket azonban elégtelenül szolgált. hol pedig az. a közöny. és nem fogadja el az "igazság" fogalmának térvesztését.egyénisége. azonnali.

Ilyen sorsra jut "gyáros". hol ő kezdeményez. azért nincs személyiségük. ha távozol. de az őr is áldozatnak tekinthető. Bürstner kisasszonytól. és elbocsát. de rögtön megbűnhődnek érte. adatok nem bírnak jelentőséggel ("ön szobafestő" . Megerősítést jelentene. Elkövetnek ugyan kisstílű emberi visszaéléseket. meghódíthatatlan és megtarthatatlan. érdektelenség vagy legfeljebb kéjes. viszont "makacs" figura. Josef K. az mégiscsak nagy gonosztevő lehet" . E példázatban a bebocsátásra váró férfi is. a hozzá legközelebb élő és mégis elzárkózó nőtől nem kapja meg: "ha valakinek mindjárt egy vizsgáló bizottságot küldenek a nyakára. elragadják a feleségét: "nekem nem szabad védekeznem"). A férfi őrá .végül már nem lehet bejutni. a valódi felmentés és az ítélet végső pontjai között lebegünk." A saját helyzetét sem tisztázhatja Josef K. A két "őr". A vádlottaknak viszont már testestől-lelkestől azonosulniuk kell az "üggyel". ha a hős maga mellett tudhatná az embertársak bizalmát. mindenki bűnös. a megsemmisülés. ez is korunk egyik jellemzője. A nő gyöngéd és segítségre. A felszíni történések helyett az embernek az volna a feladata. polgári foglalkozásuk idővel névlegessé válik és megszűnik. a penzióval szomszédos házból átbámuló két öreget . Az emberi élet: maga a bizonytalanság."Te Josef K. ezért az ő ügye hamar befejeződik. mert az maga volna a halál. nem alkalmazkodik. pedig kizárólag a várakozó számára nyílt meg a kapu.: hiába tiltakozik azzal. Formálódásuk irányát jelzi a két "kivégző" férfi a tizedik részben. életünkben egyiket sem érhetjük el. A regény szereplői közül néhányan még nem kerültek a "bíróság" elé. "így szoktak beszélni a bűnösök" hangzik a pap válasza. kárörvendő érdeklődés jellemzi pl. az teljesen ki van szolgáltatva (a "bírósági szolgának" használják a lakását. A letartóztatás után.-nak. gyámolításra szorul. A férfi számára sokszor magát az életet jelentik. Ebben áll létünk abszurditása. szánnivalóan kiszolgáltatottak. szürke egyhangúságban élnek. ha jössz.a tapintat és a segítőkészség belőlük teljesen hiányzik. A még be nem idézettek nincsenek sokan. hol megközelíthetetlen. Franz és Willem már a "bíróság" gépezetének alkotó elemei. A pap búcsúmondatai hasonlóképpen talányosak: "A bíróság semmit sem akar tőled. ők engedelmesen betöltik a társadalmi ranglétrán nekik jutó helyet (Grubachné.). Bürstner kisasszony és a barátnője stb. modorosan viselkednek. Befogad. vagy"). hogy "gondolkozzék inkább önmagán": "Hagyd a mellékes dolgokat"É Különleges szerepük van a nőknek. ebbe kellene belenyugodnia Josef K. Az emberi vonások. Akire a "bíróság" már kiterjesztette hatalmát. A bíróság előtt mindenki egyforma. életük azonos lesz a "per" intézésével. A perben a bírósági ügyintézéssel való kapcsolatot. de ezt pl.ámbár a szabadlábon maradásból ítélve "mégsem követhetett el olyan nagy bűnt". hogy "én nem vagyok bűnös". "kereskedő" és "festő" egyaránt.

erotikus fülledtség érződik ezen a szinten is (szecessziós jelenség). az ágyon keresztüljárnak stb. A tér legfőbb sajátossága: nincs magánszféra. "Pere" kereken (szimbolikusan) egy évig tart. A vádlott egyetlen cselekvési lehetősége: minél tovább halogatni. "lomtárban") van jelen. a dómbeli pap a börtönkáplán). az időkeret zárt. Egy olyan irreális szintre. Az ügyvéd éjjel-nappal. levegőtlen. hősünk minden lépéséről és gondolatáról tud. Josef K.sem támaszkodhat.in medias res -. A "tárgyalás" színtere a hét végén tanácsterem.-nak "elfelejtették megmondani. Ebbe a zárt és sivár világba is betörhetnek és a személyes holmiban turkálhatnak a "bíróság" képviselői. Josef K. részint az irreális szféra eleme. A per folyamán már az évek sem számítanak. A "bíróság" szférájában a konkrét időnek már nincs jelentősége. Titorelli az ágyára ülteti az ott kényelmetlenül feszengő Josef K. .-nál (Titorellinél is. Maguk a szobák az egyes jelenetekben kezdetben kicsinek látszanak. a "törvény" fölénk magasodik és mindent beborít. A "bíróság" ebben a mocskos. akárcsak a személyek változása (pl. A magánszféra erre a bútordarabra szorul vissza. a realitásból a lidércnyomások. az ügyvéd is az ágyában fekve az ügyfeleit.-t a "letartóztatás" harmincévesen éri . A regény az "egy reggel" időmeghatározással kezdődik . félelmei tárgyiasulnak. alacsony.ún. minél tovább fenntartani a perét. Végül elhangzik: "bírósági irodák csaknem minden padláson vannak". de aztán szinte a végtelenségig tágulnak (a kétablakos szoba zsúfolásig telt karzatos teremmé válik). az emberi életrendet felrúgva hívathatja az ügyfelet. az eldologiasodás írói jelzése talán ez. azaz egy bizonyos tudatállapot-váltással. szorongások szintjére lépéssel. amelyben a valós társadalmi lét szorongásai. Az "ágy" motívuma többször szerepel: Elza "napközben ágyában fogadja látogatóit". akinél ráadásul az ablak nyithatatlan. A lépcsőházakat.-t. Szürrealisztikus átminősülés ez is. jelenlétük átmeneti. a beidézéskor Josef K. Nincs otthonosság: Josef K. A mindennapi élet színterei szűk. Csak egy ülőbútor van K. A mű eddig leírt jellemzői alapján is mondható: nem az álmok világából való felébredéssel. Az ülésterem közönsége társadalmi tagozódást mutat. "Lanz asztalos" után érdeklődik. egy-egy lakóhelyiséget bérelnek. szürke bérházak lepusztult vidéke. A tágabb tér: "félreeső külvárosi utcák". hány órakor" kell megjelennie. Az idő is részint a reális. fülledt helyiségek. és társai "penzióban" laknak. hanem fordítva. ahol alig lehet felegyenesedni (így tárgyiasulnak a szűkös és fojtó életkörülmények a mű világában)."a per" beférkőzött a magánszférába is. majd az olasz vendéget keresi a dómban .a "bíróság" mint transzcendens hatalom mindent lát. rendetlen világban (pl. a hétköznapokon lakás . krisztusi korban.). udvarokat viháncoló és leskelődő lányok népesítik be. a gazdátlan és rendetlen dolgok jutnak uralomra az ember felett. a vegetatív létezés minimális színterére.

De érezhető Josef K. tárgyszerű és egyben szatirikus. sorsának és példázatának tragikomikuma is: képességei ugyan elégtelennek bizonyultak. de csak kevés fényt adott. csak képek és nevek ragadhatók meg. szabályosan" hangzanak. a hős világba vetettségét és kilátástalanságát jelzi. a nemlétbe. a hős feladja a kilátástalannak látott küzdelmet. hanem a műben kifejeződő világkép jelzésének is eszköze. Kafka stílusa metaforákban. Josef K. a regény szavai is "erősen. a jelentést. Akár az egyik jelenetben a kopogás az ajtón. A triviális és az eszményi olykor helyet cserél (a vizsgálóbíró "törvénykönyve": füzet. az író a párbeszédeket sem tagolja a beszélők váltakozása szerint. de ez talán csak érzékcsalódás volt. a létezés célját. azaz a szellem játékával értelmezhető. Az objektivitás. egy ponton túl azonban nevetséges is. feladja a cselekvés lehetőségét. a tárgyiasság nem csupán az elbeszélő szenvtelenségével kapcsolatos. A folyamatos közlésmód a szürrealista asszociációknak is teret nyújt. valóságelemek. hangja a torzulások leírásában is szenvtelen. de ezek mögött is keresni kell a lényeget. hol monumentálisnak tűnnek az olvasó előtt (Fried István). Mindössze ennyi. Ebből a görcsös törekvésből. és így talán elkerülhetőek. valóságelemek hol köznapinak. A hős fogódzót keres. ebből a léthelyzetből következik a tárgyszerű leírások és érzékletek túlsúlya: "Ismét megjelent a szempár. metaforáknak foghat fel. szimbólumokban is gazdag. A leírt jelenségek." (E jellegzetes mondat stílusbeli sajátosságai: laza mellérendelő.) Kafka nézőpontja váltakozik. a padlásajtón a bírósági helyiségek felirata: gyerekes ákombákom). amelyeket az olvasó képes jelentésűnek. a dolgok maguk (ismét Schopenhauert idézhetjük) az ember számára mindig megközelíthetetlenek maradnak. most szinte szomorúnak látszott. kezdetleges. hiszen lelepleződik a teljes értelmetlenség. de a . jelentéktelen mozzanatokból áll világunk. A jelenkor ijesztő távlatai leírhatóak. sőt félelmetes. a regény utolsó sorai szerint a "szégyen" érzetével átlép az élet határán a halálba. Kafka előadásmódja puritán. az álomképek és érzékletek egymásba tűnéseit teszi lehetővé.azaz az életét. a nyílt gázláng okozhatta. Kafka műve "az élet csodálatos és groteszk humorral megjelenített árnyjátéka" (Thomas Mann). Hevenyészett. kurtán. hozzá akar férni a dolgok lényegéhez. és így egy tartalmában rendkívül sokrétű szövedéket hoz létre. A tagolatlanság elsősorban a világkép torlódásait. de csak a konkrét jelenségeket érzékeli. érzékleteket és bizonytalan vélekedéseket soroló tagmondatlánc. Vajon együtt érez-e vele az olvasó? A mű végkicsengése abszurd. A lényegi szféra. Ez a világ szorongást keltő. amely erősen sisteregve égett a fejük fölött. A szöveg külső formája homogén. megbotránkoztató ábrákkal.

szeretet és szolidaritás. Osvát Ernőnek és Gellért Oszkárnak egy napon reggeltől estig tartó felolvasás után bemutatta. a trianoni békeszerződés aláírása."harsányan és elfúlva. mely az írót a húszas években körülvette.sokféle jelentésréteget.maga szűkös lehetőségei között megpróbált tiltakozni a teljes értelmetlenség ellen. A címszereplő késleltetve jelenik meg a műben. ki-kifutva a szobából. hogy lecsillapodjék. A regénnyel kapcsolatos legfőbb olvasói dilemmát Németh László fogalmazta meg: "de szabad-e ennyire [É] elhallgatni az összeadást s egyszerre az összeggel robbanni ki?" Vajon eléggé motivált és indokolt-e Anna . 1919. augusztus 14-én lép szolgálatba édes Anna Vizyéknél. Anna és a Vizy család sorsának hátterében a huszadik századi magyar történelem tragikus fordulatai állnak: a Tanácsköztársaság utolsó napja.mint minden nagy formátumú műalkotás . az segíthet e véges létezésen belül kibontakoztatni önmagából s minden emberből. július 1-jétől folytatásokban. a hallgatók pedig "szótlanul és meghatottan várták" a felolvasás folytatását. miután Kosztolányi Dezső a szerkesztőknek. de aki tudja ezt. a baloldali értelmiség a múlt megtagadásáért bírálta.mint Gellért Oszkár írja visszaemlékezéseiben . amit csak lehetÉ (NéMETH G. Az édes Anna egyértelmű kritikai és közönségsikere oldotta azt a feszült és ellenséges légkört. július 31-én kezdődik a történet és 1921 őszén zárul. olykor-olykor a zokogással küzdve". tragikusságra ítélt társai iránt a részvét. s a kettős gyilkosságot a következő év május 28-ról 29-re virradó éjszaka követi el. Horthy bevonulása. s akiben ezért él szenvedő és véges életidejű. A jobboldali sajtó támadta Kosztolányit az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején vállalt (egyébként csekély) szerepe miatt. értelmezési lehetőséget foglal magába. Az édes Anna . KOSZTOLáNYI DEZSő édes Anna (1926) Tragikus az ember. A regény több mint két év eseményeit öleli föl. méghozzá . amiért az új Nemzedék című újság Pardon rovatában utólag ironikusan írt a kommünről. 1919. Budapest román megszállása. BéLA) A regényt a Nyugat közölte 1926. úgy látja Kosztolányi.

Fölmutatja. Az elnyomó és elnyomott hagyományos szerepéhez többnyire erkölcsi tulajdonságok is társulnak: megalázottságában a cseléd a tisztaság és jóság megtestesítője. különös ismertetőjele) a rabszolgavásárra emlékeztetnek. hogy Annával gépként bántak.szörnyű tette. nem tekintették embernek. A függésben elvesztik szabadságukat. mellyel megalázták a lányt. hanem a . melyet a gyilkossági jelenet is példáz (Vizyné a halála pillanatában szinte magához öleli Annát). hanem a függés kölcsönös. A Balaton vidékéről a fővárosba felkerült lány szerény fizetésért dolgozik Vizyéknél. Az úr-cseléd viszonyt. s ez mindkettőjük személyiségét eltorzítja. amelyik leegyszerűsítő magyarázatra törekszik. Fölerősíti a szociális ellentétet az is. a regény fejezetcímeként is szereplő kérdést feltéve: "Miért" következik be a gyilkosság? Kosztolányi világ. A regényben az elbeszélőtől az összes szereplőig mindenkinek nyilatkozni kell édes Anna gyilkosságáról. Moviszter doktor a bírósági tárgyaláson arról beszél. Ahogy Vizyné körbevezeti Annát a lakásban és kiosztja a napi feladatokat. fogai.és emberképének legfontosabb jellemzője. a konyhai fekhely. a külön vacsora. Moviszter jellemzése. mint a társadalmi igazságtalanság témáját és jelképét a naturalizmus hozta be az irodalomba. Anna valóban megfelel az elvárásoknak: tökéletes cseléd. belebetegszik abba a lehetőségbe. Vizyné tartalmatlan és üres életét a cselédlány tölti ki. "Az tagadhatatlan. amelyik egyetlen okkal magyarázza a sokszínű világot és az emberi életet. hogy elveszíti Annát. se többel. a cselédkönyv szenvtelen adatai (termete. hogy nem csak Anna kiszolgáltatottja a méltóságos úréknak. Vizyné állandóan attól retteg. Egyelőre nem mozdulhatott mellőle. mint bármelyik cselédje mellett. s az értelmezés és válasz felelőssége alól az olvasó sem vonhatja ki magát. A szociális-társadalmi háttér és motiváció az édes Annában is jelen van. hogy a kommün torz egyenlőségelve után újra a merev társadalmi hierarchia és berendezkedés kerül előtérbe. hogy Anna elhagyja. nemcsak a lelketlen bánásmódra utal. az ember megismételhetetlen egyediségét vallja. hogy most inkább rab volt. hogy elvesztették gyermeküket. Kosztolányi azonban túl is lép a hagyományos úr-cseléd viszony ábrázolásán. hogy egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal. Az értelmezési lehetőségek felmutatása talán közelebb visz a rejtély megfejtéséhez." (A tünemény) A kettejük közti kapcsolat és kötődés. A közös vonást hangsúlyozza az a tény is. az elvétetett gyerek az orvos szavait igazolják. melyet az igazságszolgáltatás nem fejthet föl" (MiértÉ?). nem szabad emberek döntésén és választásán alapul. hogy az élet megfejthetetlenül titokzatos sokszínűségét. édes Anna tettével kapcsolatban a bíróság elnöke fejt ki hasonló gondolatot: "Tudta. a teljes életével. miszerint gépként bántak vele. Az író minden olyan eszmét és gondolatot elvet. Az első találkozáskor lezajló párbeszéd. hanem minden tett mögött ott az egész ember.

pezsgőszín harisnyáját. azt példázza. a beosztás. barna félcipőjét" (Anna). melyben a kommün idején szokott kijárni az utcára. mint a többi: jó is meg rossz is" (Anyag. Anna képtelen önmagát kifejezni. lélek). bosszút akart állni" (MiértÉ?). Anna nyelvi szegénységével. "Mint valami halk automata mozgott ide-oda. Vizyné Anna megjelenésekor leveti "régi. Szó nélkül veszi be a magzatelhajtó porokat. hogy egyszer az asszony megszidta. ám a gyilkosság egyik közvetlen indítéka éppen Jancsi és Moviszterné flörtje. szellem." (Vita a piskótáról. Az emberi lényegen a társadalmi rendszer megváltoztatása nem módosít. és határozott hátteret rajzol a történet mögé. s nem érti Jancsi tétovázását. hogy az emberi élet titkát. mely szerint a tudat határa a nyelv határával azonos. gondolták. Legyen olyan. és éppen a nyelv segítségével ábrázolja a nyelvi képesség beszűkülését. artikulációra való képtelenségével áll szemben a többi szereplő locsogása. a "vörösből" a "fehérbe" való átmenetkor. Legfeljebb a szerepek. a megfejthetetlent beszélik szét. érzéseit a kettős gyilkosságig szinte kikapcsolta. A regény kurzusváltás időszakában játszódik. s Anna az. Kettejük közül a fiatalember a megilletődöttebb. a modor cserélődnek. hogy haragszik rájuk. s a szavak tengerében elvész a lényeg. A szegény-gazdag ellentét bár motiválja édes Anna tettét. hogy proletárasszonynak tekintsék". az emberi minőséget a társadalmi fordulatok nem érintik. Viatorisz. az állás. A probléma fontosságát jelzi. hogy az úrfi el akarja csábítani. agyát hirtelenül elborította a vér. Anna ábrázolásánál Kosztolányi nyelvszemlélete Wittgenstein és Heidegger nyelvfilozófiai tételével mutat rokonságot. a boltos újra köszön a vevőknek. a ruha. Hallott már róla. Kosztolányi azonban túl is lép e tanításon. A szegénység-gazdagság ellentéte nem csupán szociális jellegű. a szó erejével fejezi ki a kimondhatatlant. aki végül is magához vonja az úrfit. hanem az állandó változások között formálódik. az irgalomról és az egyenlőségről) Az emberi természet azonban nem végletes. hanem nyelvi is. mely keretbe foglalja a regényt. Anna lemond a választás és változtatás jogáról és lehetőségéről. tökéletesen dolgozott. a bírósági tárgyaláson az elnök fordítja le emberi beszédre Anna hallgatását: "Azt érezte. A Vizyéknél történő bemutatkozáskor Ficsor közvetíti érzéseit. nem bírt uralkodni magán. nem tökéletes. hogy ez természetes. ottmarad Vizyéknél. Az emberi személyiség sokszínűségére és a végletesség veszélyére Moviszter doktor figyelmeztet: "Higgye el: nem is olyan jó az a nagyon jó cseléd. és "a szekrénye előtt magára kapta fehér pongyoláját.címszereplő viselkedésére is. mint egy gép. . Az emberi kapcsolatok természetrajzát. Patikárius Jancsival való kapcsolatában is természetesnek veszi. hogy az első és utolsó fejezet. eszébe jutott talán. lila pongyoláját. A lány tisztában van a cselédszereppel. Ficsor házmester újra szolgálatkész lesz. nem teljes válasz a "miért?" kérdésére. Mint egy gép.

tettének motivációja rokonságot mutat a freudi mélylélektan elfojtás-kitörés tanával. Az elbeszélő . csak végtelen keserű ízt érzett: "és csak azután lett igazán keserű. Nem tudott enni. hogy az édes Annát a pszichoanalízis példaregényének tartsuk. Marta szájpadlását. olyan rosszullét fogta el.bántotta. mely éles volt. édes Anna alakja.Annát várva . úrrá is lesz a káoszon. Sőt. a zárófejezetben pedig Druma és két kortese ad "egyértelmű" választ a Koszlolányi-jelenségre. Az édes Annában a történelem. Csak a méreg lehet ilyen keserű" (Valami nagyon keserű). a brutalitás. Szeretett volna egy kis rendet teremteni" (Anna). a nagytakarítás révén úgy tűnik.olvashatjuk Kun Béla menekülésével kapcsolatban. Reggel felébredve nem lát semmit. Nyelvi kifejezőképesség híján Anna elsősorban érzékszerveire hagyatkozik. az ételmaradékok "futurista" látványa a meghatározó. Valami kimondhatatlan büdösséget érzett. de jelen van elfojtva vagy felszínre törve az erőszak. mint a kutyáé."Legalább a Krisztinában ezt beszélték" . Amikor bevette Patikárius Jancsi porait. hogy "zsíros tányérok még ott maradtak a középen a rízsfelfújt mellett. kikerülhetetlenné téve ezzel a lány gyilkosságba torkolló lázadását is. A tárgyak újra föllázadnak Anna ellen. mint a patikában. de mégis marad. E szerint a sok apró és észrevehetetlen megaláztatás robban ki látszólag értelmetlenül a bál éjszakáján. égette nyeldeklőjét az a büdös keserűség. a címszereplő "részeg kimerültségében". "De amit mondott. éles hideg szagot. meg hogy a porcukorszelencén a legyek dőzsöltek. mikor már bement és ledőlt az ágyára. kavarta belét" (Anna). A Vizy-ház káosza csupán jelképezi a világ emberidegenségét: így kap jelképes értelmet Anna születésének dátuma: 1900. azt már nem lehetett hallani" (Párbeszéd egy zöldkerítéses ház előtt). De mindez csak időleges. A fogadást követően a rendetlenség. a gyomra egyszerre fölémelyedett. az embertelenség. Az idegenkedés miatt föl is akar mondani. hogy azt hitte. Az áttekinthetetlen zűrzavar leírásával indul a regény. "köröskörül fekete volt a világ: megvakult" (Valami nagyon keserű). hogy "Mikor ide belépett. Szaglása. és "Akármit csinált. Vizynét . A köznapi kommunikáció értelmetlenségét jelzi az a visszatérő motívum is. tiltakozott ellene" (Anna). Anna úgy érezte. hogy gyakran valami külső zaj nyomja el a beszélgetést: zajforrássá silányul az emberi szó. azonnal összerogy. De éppen a sokszínű személyiségről vallott nézete mond ellent annak. A világtól való idegenségét jelzi. nem bírta megszokni ezt a helyet. melyből hiányzik a harmónia és a humánum. a társadalom és az emberi viszonyok kuszáltsága a tárgyak szintjén is jelentkezik. Kosztolányi ábrázolásmódja sokban azonosítható a freudi felfogással. A címszereplő sorsa a huszadik századot jelképezi. mely egyre jobban facsarta az orrát. ellenséges tárgyak veszik körül: "Maguk a bútorok is valami mérhetetlen rémülettel töltötték meg" (Anna).

" Ezt a racionalizálási feladatot végzik el. Ha mélylélektanról beszélhetünk. eleveneket és holtakat" (MiértÉ?). az emberi kapcsolatok zűrzavarán? Moviszter az irgalom. Tudja. s a bűntett politikai hátterét hangsúlyozza. Elveti a nagy és fellengzős eszméket. de tagja annak az emberi közösségnek. Ficsorné szerint rossz lány volt. őrizni függetlenségét. hogy a világ nem a tökéletesség színtere. akkor inkább Ferenczi Sándor a kriminológia és a pszichoanalízis kapcsolatát vizsgáló műve áll közel Kosztolányi felfogásához: "A bűntettesek tudatos bemondása és a bűncselekmények ténykörülményének még oly beható megállapítása sem fogja soha kielégítő magyarázatát adni annak. mely magában foglalja az egész világot. se másokhoz. hogy tulajdonképpen maga se tudja. a szereplőkért. Krisztus országa a lélekben van. Bár véleménye egy az Anna tettét megítélő sokféle vélemény közül. A könyörület. a szeretet. fiatalon Berlinben az egyetemen tanársegéd és szívspecialista volt. . Csak Moviszter áll ki Anna mellett. mert nem volt se burzsoá. a történelem káoszán. Az egyetemes nyelven megfogalmazott ima könyörgés a cselédlányért. az erkölcstelenséget és brutalitást. Az orvos különös figura. Moviszter központi szerepet játszik a műben. az áldozatokért.ha őszinte . Ficsor szerint már régóta készülődött a tettre. legtöbbször azonban nem őszinte még önmagával szemben sem és utólagosan keres és talál magyarázatokat alapjában értelmetlen és lelkileg indokolatlannak látszó viselkedésére. a keresztény szeretet és alázat fontosságát hirdeti. Anna helyett is. mint akármelyik páciense". Ezért szokták az író szócsövének is tekinteni. s vallja. a személyiség ellentmondásain. se kommunista. Hogyan lehetünk úrrá a világ. miért kellett annak az egyénnek az adott helyzetben azt a cselekedetet elkövetnie. a tanúk a bírósági tárgyaláson. egy párt tagja sem. vagyis racionalizálja azt.be kell hogy vallja. Lelkében azonban ott élt a részvét minden megalázott és megszomorított embertársa iránt: "Nem tartozott se hozzájuk. melyek szentesítik a bűnt. aki Pierre Janet lélektani tanulmányából citál idézeteket Anna tettének indoklására. Ezt jelzi az is. felfogása alapvető vonásokban Kosztolányi kései verseinek világképét tükrözi. valamennyiünkért. Sztoikus nyugalommal igyekezett távol tartani magától a világot. a tettes pedig . hogy az eszmény. felesége állandóan megcsalta. aki él és élt valaha. A külső körülmények a tettet igen sokszor egyáltalán nem indokolják. az irgalom a legfőbb érték az édes Annában. itthon a közkórházakban és a munkásbiztosítóknál dolgozott. "Betegebb volt. ami irracionális. hogy mi vitte rá a tett elkövetésére. Druma Szilárd szerint a lány egész éjjel a kést kereste. minden lelket.maga is ironikusan szól az ambiciózus védőügyvédről. hogy Kosztolányi latin nyelvű halotti szöveget illesztett a regény elé mottóként.

másokat és önmagát megsemmisítve. a mű az emberek többségének jelenlegi tudatával számol. Anna szerepét Törőcsik Mari játszotta.A regényt 1958-ban Fábri Zoltán filmesítette meg.Kurázsinak / Courasche / . tíz részből álló kópéregénye (." (Munkanapló. Mahagonny). 4. melyek. 41.) Az epikus színház elméleti alapjainak megfogalmazása és néhány sikeres darab (Koldusopera. BRECHT Kurázsi mama és gyermekei (1938-1939) miért realista mű a kurázsi? a nép számára szembeállítja a realista álláspontot az ideológiákkal: a háborúk katasztrófát jelentenek a nép számára. se magaslatokat. "a darabot újra meg újra pacifistának mondták" (Brecht). semmi egyebet. vagyis nem a pillanatnyilag uralkodó morálból indul ki. 53. a szereplők cselekedeteit olyan indítékokkal magyarázza. amint rablóháborúkat folytat. A mű történelmi háttérideje a harmincéves háború egy szakasza.magának és magáért' való emberek tanulni fognak szerencsétlenségükbőlÉ" (Brecht).a csaló csavargónak élettörténete'). aki a háborúban üzleteket akar kötni és mindenét elveszti. hogy a . melynek harmadik része . majd kísérletező tandrámák után írta meg Bertolt Brecht legjobbnak tartott alkotásait. a náci Németországra is érvényesen. köztük a Kurázsi mamát. se üzletet. mikor a drámaíró egy nagy háborút látott maga előtt: nem volt arról meggyőződve. (BRECHT: MUNKANAPLó. mit sem tanulva az egymást követő katasztrófákból.) A Kurázsi mama forrása Grimmelshausen 17.). megkönnyítik az emberek számára a cselekvést. [É] az egyedin túlmenően sorsa szimbolikus jelentőséget kap: németország képe bukkan fel. de erényes. "A darab 1938-ban keletkezett. századi.A kalandos Simplicissimus' (1. "történelmi szempontból a darab egy kiskereskedőnő élményeit mutatja be. A . morális érzékenysége vezeti. Az írót személyes állásfoglalása. 1. közvetlenül a második világháború kitörése előtt fejezett be. nem foglal el morális álláspontot. 22. ha felismerik és figyelembe veszik őket. melyet skandináviai emigrációja idején. az író azonban a háború zűrzavarát a maga javára kihasználni próbáló kisember típusával az örök kispolgári elvakultságot célozta meg. 12.

regény az eredeti tőkefelhalmozás korának valóságát plebejus szemléletű. a közönség [É] mégis tanulhat az ő sorsából").valóságosan és szimbolikusan is . ellentmondva. a hétköznapi kisember tevékenységére. ironikus hangú véleményeket és szólamokat ütköztetnek a háborúról. A tizenkét önálló jelenetegységes (és songokkal szabdalt) tagolás mozaikszerűvé teszi a művet. általánosít: "háború az. A svéd király hadjáratainak gúnyos jellemzése után (3. az általános igazságból. halálossá teszi az emberi erényeket viselőik számára is. Békében a nép elvadul. öldökölnek. ezért hangsúlyozott az antiheroikus nézőpont is. az (ország)út . az ironizáló tónus. Nem közönséges. a vezetőkről. Brecht nem lezárt. a háború és haszonélvezőjének viszonya. a nézőpontválasztás. Brecht nem a valóság látszatát akarja kelteni. a mű egészét ebből építi. A szereplők többször "politizálnak". minden jelenetből levonható következtetésként az a tanulság. az értékpusztítás és az értékrendváltozások hatása a kisemberre. rend csak a háborúban van. ennek rendeli alá. hanem vizsgálódik: "az ember a vizsgálat tárgya". a tanulságból indul ki. (Az író gondolataiban a pusztulás és a politika összekapcsolódik: "a rothadás foglalkoztatja a leginkább: a kapitalizmusból csak tréfát űz" /Max Frisch/. hanem különleges háború. Hogy a háború.meghatározó színhely. A célirányos montázsolás a jelen állapotának és a jövő lehetőségeinek vizsgálatára irányul. szatirikus elbeszélő stílusban ábrázolja. ezért harcolni kell ellene" (Brecht). s ezért Istennek tetsző". a hitért vívják. a mondandó szabja meg az eseménysor menetét. Az író objektív látásmódjának és kiteljesedő világképének következménye a modernizált. a háború és a bűn kapcsolata. hogy "a béke az disznóól. összetett mondanivalójú tézisdrámaműfaj és az új típusú parabolatechnika. Kurázsi mama maga is picaro jellegű. egy egyszerű közkatona szemszögéből. amely az üzletek folytatása más módszerekkel." A tábori pap kezdeti állásfoglalása szerint "ez vallásháború. okozati akciósort alkot.) levonják a következtetést: "Ha az ember a nagyfejűek szavát hallgatja. Brecht célja didaktikus ("[É] mert ha Kurázsi mama semmit sem tanult is. a darab is kalandsorozat-szerkezetű. hogy "az üzleteket a háborúban nem a kisemberek csinálják. A vándorlás-motívum a jelenetek állandó eleme. kemény. kritikusan. a kapitalizmus. egy kis megbecstelenítés se árt". úgy látszik. fosztogatnak. Brechtet megihlette a téma. az egymáshoz lazán kapcsolódó jelenetekben egyetlen szituáció variálódik: a középponti hős alkalmazkodik a háborúhoz. Az őrmester azt állítja.). a túlélési ösztön hajtotta leleményes figura (de a züllött perszónát Brecht háromgyerekes anyává alakította). ahol sarcolnak. hogy ők csak istenfélelemből . és minden döntésével saját vakságát teremti újra. Már az alcím ("krónika") műfajmegjelölése epikus cselekményt sejtet. a szakács. Minden mozzanat igazolja az alaptételt: "A háborút megfeji / Hát adózzék is neki" (1.

a hazafiság érvénytelenített fogalommá válik. Tilly temetésekor (1632) .szerencsés kappaneladás" (2. de a birtoklásért. az volt a hibás [É] eltévesztette az irányt.) A többi feliraton a "nagy" fordulópontok lecsapódásának ironikus volta a meghatározó: "Tilly magdeburgi győzelme Kurázsi mamának négy tiszti ingbe kerül" (5. A mezőben köd volt. Az időmúlást. mindez azonban csak annyiban érdekes. a katolikus németek látszólag vallási eszményekért harcolnak). 3. ruhaneműért. jelenet hosszabb. mert előre megkapták zsoldjukat. mindenki részese a háborúnak: az elembertelenedett katonák. ellentmondást kell tudtul adniuk. a harácsolásért folyik a küzdelem: "fenn" hódításért.a tábori pap által kommentált távoli dobszó és gyászzene közben .a markotányosnő leltározik és anekdotázgat: "Bizony kár a zsoldoskapitányért huszonkét pár harisnya -. mint mondják. a koldulás magyarázatává válik." (6. hogy a "tízparancsolatnak haszna nem volt még sosem" (Salamon-dal). Különben a magamfajta kicsiny ember nem is segítene nekik" (Kurázsi mama. (Az író szerint "a feliratoknak kritikus minőséget kell tartalmazniuk. s mindenért. vetített vagy táblára írt. a lényegesre hívják fel a figyelmet: követhetők ugyan a történelmi idő tizenkét évének eseményei is 1624től 1636-ig. de egyéb semmi" (3. (Kivételes a 9. "lenn" élelemért. [É] a dialektikának. amennyiben ironikus összefüggésbe hozható a kisszerű üzleti ügyekkel. baleset érte. leigázásért. A tomboló nyomor és az erkölcsnélküliség romlásba dönt: amikor "egy zacskó sóért az ekéjüket" adják oda és "apácákat érnek rabláson" (9. "mindenki derék katolikus"). az értékek. és a csata kellős közepén bekapott egy golyót . Mindegy.). a kurvává váló lányok. kiderül. erények "eladása" kerül a legkevesebbe: "a becsület elveszett. harangozni meg nem lehet: épp az elesett .).). hogy a katonák "elszelelnek" a temetésről. A túlélés reményében zászlót-hitet változtatnak (ahol "mindenki derék lutheránus".).a háborút a haszonért vezetik. Ezek a "kivonatok" a gondolatokra.már csak négy viharlámpás van hátra. évéből: "Németország elvesztette lakosságának több mint felétÉ" stb. hogy milyen köntösben (a protestáns svédek. hogy nem olyan tökfilkók ." A komikumot fokozza.) A "nagyfejűek" halála is többszörös gúnyolódási alkalom ebből a perspektívából. hogy a lányomat fejbe vágták. amennyire a külső események a seftelési lehetőségeket befolyásolják. ami szép. hogy így a fűbe harapott.") A Kurázsi mama-féle nézőpontból sajátságosan köznapiak a világesemények: "nekem az a történelmi pillanat. ha fordul a kocka.. az epikus jelleget is erősítő feliratok közlik. s bár ez a bevezető is indoklássá. ami jó.vezetik a háborút. az ellentmondásosságnak [É] konkréttá kell válnia. a helyszínváltásokat a jeleneteket bevezető. pontos háttérrajza a háború 16. ott. itt a stílus tárgyilagos marad. előrekeveredett. De ha az ember jobban odakukucskál. "felszabadításért". "Wallhof erődje előtt viszontlátja fiát . az árulóvá lett parasztok.). elfogadott "morális alap". a tisztesség.

). ill. aki saját magát árulva átvergődik mindenen. a háború véget is érhetne.). megtudja. hogy anyja rá hivatkozva . erre csap rá a (rögtön ezután) bevágott felirat: "Kurázsi mama kalmárpályafutásának magaslatán". Nem tudok többet katonáknak prédikálni". és akkor "a béke Kurázsi mama üzletét tönkremenéssel fenyegeti" (8. de azok békében is elvesznének"(7. végül másokért feláldozza önmagát (11. az üres kocsiját egyedül húzó Kurázsi záródalaként tragikus ironikus fokozás: "aki még nincs föld alatt / Kapcát cserél és talpra áll".)."nem hagyom itt a lányomat" . akik háborút csinálnak. a szabadulás lehetőségét is felajánlja az asszonynak (hollandiai kocsmároskodás formájában). 9.). ezért szökni próbál (9. erre irdatlan ordítozásba csapsz. aki kalmárkodása közben egymás után veszíti el három gyermekét .. s velük masírozhat tovább" / "mióta elzüllöttem. ill. a Salamon-dal) a . Visszatérő figura Yvette (3. "a svéd király elesik a lützeni csatában" (1632). végül megint csak ugrabugrálsz.). s amikor a "felszedett" hajdani óbester bátyjának özvegyeként előkerül. A songok közül a groteszk "kínálgató nóta" keretezi a művet. Kattrin sorsának bemutatását az előkészítés. A két kulcsfontosságú song (a Nagy Kapituláció. A darab szerkesztésében a tanulságnak rendelődik alá az ellentételező jelenetsorrend: a mű felezőpontján Kurázsi mama megátkozza a háborút (mintha tanult volna már szerencsétlenségéből).). 8. megjavultam. hogy van "legalább egyvalaki.) és a feldúlt parasztházak képében (11. Amikor Gusztáv Adolf. de aztán megnyugszol vagy pálinkát kapsz. hogy ne sokasítsd a fajtádat. Ironikusan ellenpontozó szerkesztési elvek érvényesülnek Eilif két jelenetében (2.nem változtatja meg életmódját. Ugyanígy újra megjelenik a Lamb Péterré nevesedett szakács is (2. aki.).. akármilyen mészárlás folyik [É] s akkor a háború megkapja a te ivadékaidat is. 11. de Kattrin magára hagyása árán. hogy elvegyétek a kedvem a háborútól [É] lekaszálja a gyöngéket. megállapíthatják róla. Megértő és vádló egyszerre: "azok a bűnösök. a felvezetés és a fokozásos tendencia szabja meg: a háború okozza némaságát ("mikor kicsi volt. 3. mintha valami nagy eset történt volna. 8. [É] és mi gátol. és 8.. majd a hősnő első megszólalása: "Nem engedem.).így alakul ki a mű hármas tagolása (3.). megverik és végleg elcsúfítják (6. a zárlatban. Az események fő vonulatát a markotányosnő üzletmenete adja. "morálisan süllyedő". miután összeáll Kurázsi mamával. a békés (10.. egy katona betömte a száját"). 8. aki vitte valamire a háborúban".). s állatot az emberből" / "a háború kielégít minden szükségletet [É] ellövik a fél lábadat. átvészelő alakja. önellentmondásos tábori pap gúnyosan rajzolt.. A név nélküli elvi figurák közül a leggyakoribb útitárs (és hivatásának ironizálási lehetőségei miatt legfontosabb is) a véleményváltogató..).főkapitány "parancsára lőtték szét a templomokat" (6.

A háborúból él. így a fiú "dögtemetőbe" kerül. melynek gúnynevét köszönheti ("a rigai tüzérségi tűzön" kelt át.épp az ő elveivel ellentétben .gyerekei nem tanultak meg alkalmazkodni. császárt tűrnek. pap. egy lengyeltől. A bemutatkozó szituáció orákulum-jelenetbe vált át: Kurázsi mama cetlihúzásos jóslásából már ekkor tudható. haszonélvező és eszköz. Stüsszi 'Kovács' apja svájci pallér volt. aki nem. A figurák nem egyénített jellemek. mert Stüsszit önvédelemből nem ismerheti fel. Ezen az ismétléssorozaton alapul a mű tanulsága: amíg ő alkudozik. az ekhós . Különben elveszett [É] és hogy pápát. A nyitó jelenet a család ironikus bemutatása: informál Kurázsi bátor akciójáról. A lételemévé vált szerzési vágy és a túlélés ösztöne hajtja. hogy mindhárom gyerekét eléri a háborúban a halál.. Kocsija szinte a negyedik gyereke ("Lánya megmenekül.). életben marad (Kurázsi.). hogy nagyon nagy olló kell ahhoz. Yvette). Kattrin Haupt pedig félnémet). szakács. az szükségszerűen meghal (a két fiú). 9.) hangzik fel. élettapasztalatán alapul a Nagy Kapituláció dalában megfogalmazott meggyőződése: "nyelni kell. saját gyerekeit megóvhatja. Azt hiszi. anyai érzései és seftelő kapzsisága között kell döntenie.s a fiú már rég halott). mert gyorsan odébb kell állnia. Kattrin holttestét anyja a parasztokra hagyja. a városból menekülőktől olcsón akar portékához jutni. ezalatt Stüsszit kivégzik (3.). és "sor kerül egy akcióra is a háború ellen (a néma Kattrin)" (Brecht). A kisember hétköznapi bátorságának megtestesítője: "A szegény ember nem élhet kurázsi nélkül. haszonleső-alkalmazkodó központi szereplőnek "nem jut eszébe. Tragikus ismétléssor büntetése is: el sem temetheti őket. hogy találkoznak . ezért nem akadályozhatja meg lánya végzetes dobolását (11." összetett figurájában a falstaffi cinikus morál egyesül Niobé saját gyermekeit is elvesztő keménységével. Eilif katonának áll (2. áldozat is egyszerre. hogy eladhasson ötven. sokáig egyezkedik a váltságdíjról. de egy francia "nevelte". ezért "adóznia kell" neki. de egész életmenete a rossz választások sora. másrészt a markotányosnő mindhárom halál bekövetkeztekor (sőt. pedig elvesztésükért kétszeresen is ő okolható: egyrészt . majd mozgalmas életútját reprezentálja "finom kis famíliája" (Fierlingné Eilif fia ' Nojocki'. hanem elvi magatartásformák: aki képes felismerni a helyzeteket és alkalmazkodik. így nem tudja megmenteni Eilifet (8. mert az életükbe kerül. az meg éppen félelmetes bátorság. az ő pálinkáján lerészegedett katona veri meg az áruért járó Kattrint (6.).két fiú halálát követő jelenetekben (4. már penészedésnek indult cipót). az ezeket előkészítő jelenetekben is) üzleteléssel foglalkozik.). így vétkes is. nincs más oltalom". akárcsak később Eilif (az ő esetében fokozott a tragikomikum: koldusbotra jutott anyjának utolsó reménye. ha a háborúból ki akarja vágni a maga részét" (Brecht). nevét magyar nevelőapja miatt kapta. üzletelni megy. "A csatamezők hiénájának". Gyerekeinek életével is üzletel. az éles nyelvű.

A lírai betétek. családjukat nem féltik. anyja pedig nem változik. mert "az ökör mindennél fontosabb nekik" (11. A felfordult világban általában is eltorzult a tárgy-ember kapcsolat: a parasztok életüket. Miközben az egész művet áthatja az elidegenítés és az irónia. Szent Márton irgalma Kattrin jóságát .így még élesebbek a kontrasztok. pedig nem kéne. de becsületes" Stüsszi nem szolgáltatja ki a lutheránusok zsoldját a katolikusok fogságában.). de válasz Shakespeare V. Szókratész jelleme Stüsszi becsületességét idézi.és közmondássor ("kéz kezet mos. de tartalmilag és formailag elkülönülve fokozzák a kizökkentő hatást.a Brechtnél ritka . addig nyújtózzÉ. aki nem ismeri fel a változó értékrendet: a háborús erény a békében bűn lehet. megszállottan gyermekszerető (jelképesen néma) hős. együttérzése a nézőkét is kiváltja. önérzetes fiatalból vált (szükségszerűen) megalkuvóvá. szinte fetisizált tárgyak is szimbolikus szerepűvé válnak: Kurázsi dühöng az áldozatok kötözésére használt tiszta ingek miatt.az uralkodó tulajdonságok kicsiket és nagyokat egyaránt tönkretesznek. a záróképben az üres szekér leplezi le teljes magára maradtságát. ne fuss fejjel a falnak. Előreutalnak. Kattrin viszont tiszta. Corneille Cidjére [É] azaz minden olyan műre. amikor Eilifet elviszik. értékek viszonylagosságát ironizálja. A Kurázsi mama és gyermekei "Brecht válasza Schiller Wallensteinjére. összekapcsolnak idősíkokat. hogy ilyen legyen". egy-egy strófa a főszereplők sorspárhuzama: Salamon bölcsessége Kurázsi leleményét.szekér is. . Szokatlannak tűnhet az érzelmi hatáskeltés. prófétálnak (pl. Tanulságként felfedi magatartásának hátterét: ő is öntudatos. de árulásra is hajlandók. A Koldusoperából ismerős. Eilif dala a lányról és a huszárról saját pusztulását jelzi előre). céltalan. módosított Salamon-dal az erények. emberséges. Caesar bátorsága Eilif hősiességét.) Kattrin hőstette túlmutat az elidegenítésen. vagy a nemzeti eszményeket magasztalja" (Brustein). fogd be a pofád"). (Kegyetlen meggyilkolásakor jelenik meg a színen nyíltan a háború. de minden reményét vesztett lány egyre elszántabb városmentő dobolása . a szerzői jegyzetek szerint kifejezetten beleélést elváró jelenetek is vannak . Henrikjére. amely a hősiességet dicsőíti. kisemmizettségét. Az "okos" Eilif a hőst játszó gátlástalan. a songok a gondolati szálhoz kapcsolódva. csak a komiszság. brutális katona. ilyen a világ.) A normális életre vágyó. A Nagy Kapituláció dalát Stüsszi halála után egy fiatal katonának énekli Kurázsi. élettapasztalatának ironikus foglalata a halmozott bölcsesség. díszes övre alkudozik. stratégia nélküli útnak indulását. embersége. (Ezt azonnal meg is semmisíti az irónia: a pusztítás még évekig tart. de becsületes fia meghal"). "mert az erény nem fizetődik ki. Az "ostoba. a dob Kattrin.katartikus pillanat. az eldugott zsoldpénz Stüsszi vesztét okozza. bár Brecht szerint "az epikus színház semmiképpen sem mellőzheti az emóciókat". Más.

Az életművét megkoronázó. amikor rekonstruálni akarja a krisztusi igazságot. az értelmiség helyzete és szerepköre. Tragikummal fenyegető jeleneteiben is gyakran ragyog fel líraiság vagy komikum. (SPIRA VERONIKA) Mihail Bulgakov (1891-1940) írásművészetének legjellegzetesebb vonása az álomképek. A Mester és Margarita sokrétegű. A könyv csak 26 esztendő elteltével.Bulgakov saját élethelyzetéből következően. az ideológiával. a realitás és a fantasztikum sajátos ötvözése. a remekművek örökéletűek. A művész új evangélista is. az örök emberi értékeket szembesíti a mulandó sikerekkel. szellemes szatírája. Alaptémája kezdettől a felelőségvállalás. Alapkonfliktusa a humánum és a hatalom között feszül. a szatíra. a kicsinyes gyarlóságokkal és bűnökkel. ezért lesz a Mester történészből művésszé. de akkor egycsapásra világsikert aratott. különös világú alkotás. Ebbe illeszkedik bele Jézus keresztre feszítésének parafrázisa. a művész feladata és lehetősége . aki a tökéletlen apostolok hamis feljegyzéseit (Lévi Máté) hitelesekkel helyettesíti. nevezetesen a valóságnak a hiedelemvilággal. továbbá egy remekműnek és alkotójának története is. valamint a művészettel való összefüggéseire vet fényt. A regény első része zömében a harmincas évek Moszkvája elé tart . A művészet az igazság felmutatásának legtökéletesebb módja. hogy míg vallások és tudományos igazságok elavulnak. a vallással. rendkívül összetett. a regény így a mindennapi élet és a tudatformák viszonyát tárja fel. Bulgakov értékrendszerében a művészet a vallás és a tudomány fölött áll már abban is. főképp a kulturális élet leleplezése és kipellengérezése. BULGAKOV A Mester és Margarita (1928-1940) Bulgakov látomása szerint a modern Krisztusok a művészek. a politikával. idővel műveinek középpontjába kerül az ember és a totális hatalom konfliktusa. 1966-ban láthatott napvilágot. utolsó regényét a sztálini diktatúra idején mintegy 12 éven át. Ezért foglalja a Mester (és maga Bulgakov is) üzenetét a legmaradandóbb közegbe. haláláig írta. a művészetbe. Alapszinten a szovjetrendszer metsző élességű.A mű részleteit Nemes Nagy ágnes fordításában idézzük.

a Gribojedovról elnevezett székház luxuséttermében. jaltai és egyéb üdülőkben). vagy feldereng "egy gyanús beszélgetés emléke [É]. Lakáshoz például elsősorban Alojzij Mogarics módszerével lehet jutni: feljelenti a "Mester"-t ("illegális irodalmat őriz a lakásán"). [É] eléggé ostoba cikk volt". Berlioz. A taxisofőr a bennfentesek fölényével dicsekszik: "én tudom az utat! Vittem már utast a pszichiátriára!" Sztravinszkij doktor intézete regényünk cselekményének végére megtelik a fő. A moszkvai kisemberek arctalan figurák. Berlioz!" A Varietészínház előadásának kritikus pontján egyszer csak "két fiatalember derűs. A rendszer hazug voltát és valódi játékszabályait az olvasó Hontalan Ivan esetéből ismerheti meg: "ön nincs a diliházban. és egyenesen a büfébe sietett.azonnal állampolgári kötelessége teljesítésére indul: feljelenteni. A különös idegent Ivan és Berlioz reflexszerűen "emigráns kém"-nek vélik.mondja sokat sejtetően Korovjov Boszojnak. a "leleplezett" Husztov: "talpnyaló." Idővel megtudjuk: Meigel báró (egy arisztokrata) a vezetője a külföldiek után nyomozó osztálynak. A moszkvai kezdőképben egy bódét látunk "Sör. és Berlioz . ahol senki sem fogja tartóztatni. tehát főként a szabadon gondolkodók) villámgyorsan a "pszichiátriai" intézetbe kerülnek: a szovjetrendszer jellegzetes gyűjtőfogházába. piszok fráter"). intrikus. és szolgálataiért cserébe megkapja annak pincelakását. de még mennyire!" . opportunista. onnan bármikor és bárkire lecsapó tevékenysége. A létbizonytalanság általános. ha erre nincs szükség. becstelenek (pl. Az abnormális viselkedésűek (a normával szembenállók vagy szembeszegülők. A társadalom középszintű vezetői. továbbá a kistisztviselők már név szerint szerepelnek."Hát mégis bekasztliztak" -. és Ivan feladja a kilátástalan küzdelmet. Valamennyien egy ördögien kiagyalt mechanizmus fogaskerekei. A manipuláció jellemző eljárása: a dolgok másként nevezése. Hajjaj. "de megfordítva is történhet. dőzsölnek (pl. hanem egy klinikán. ásványvíz" felirattal - . hajjaj. ők egyaránt korruptak. a nagy mű megírásának lehetőségéhez. és csak kivételes szerencsével. a hős "egy másik helyet is megjárt". Bárki hirtelen "hivatalos személy" lehet. azzal felállt. sorsjátéknyereménnyel jut átmeneti létbiztonsághoz.görbe tükröt (Gogolra emlékeztető szatírával). sokatmondó pillantást váltott. A politikát kiszolgáló irodalmárok és a szórakoztatóipar tisztségviselői kivételezett helyzetben vannak. "azon a bizonyos helyen megpróbáltak vele szót érteni" stb. és pénzért mindenre hajlandók. A rendszer támasza a besúgás és a belügyi szervek háttérben folyó. az igazi művész viszont alagsori lakásban tengődik. "az illetékes helyen".ez lesz az ő konkrét bűne a regény expozíciójában .és mellékszereplőkkel. A legfelső hatalmat itt megnevezetlen személyek és titokzatos intézmények birtokolják: "egy moszkvai közhivatal"." Az ablak azonban törhetetlen . A Berlioz ajtaján függő pecsétről Sztyopa Lihogyejev rögtön arra gondol: "egy cikket adott át.

babonával. Egy másik személy " sürgősen kiutazott dácsájára. más képzetekkel elválaszthatatlanul összefonódva (hallucinációkkal. meghamisító minősítése Wolandnak az "artista" (a varieté programján). vagy a párhuzamos cselekményszálon. Ebben a műben az objektív tények is szubjektív tükörképként jelennek meg. és mondanunk sem kell . hogy az előadásmód is folyamatosan változik." A közönség egykedvűen tűri ezt az agymosást. sőt az autó maga sem jött vissza többé". olvasó!"). A Városi Albizottság vezetőinek tevékenysége a megfelelő ügyintézés helyett . amelynek ideológiai alapja és támasza a mindenfajta misztika tűzzel-vassal történő irtása a társadalmi tudatból. folyamatosan változtatja hangját és közlésmódját is. Bulgakov leleménye: ezt a hiedelemvilágot jeleníti meg regényében. társadalmi torzulások szatirikus ábrázolása. mi lehet emögött". mégpedig abban a világhegemóniára törő birodalomban. A népképzelet a számára felfoghatatlan eseményt így veszi tudomásul: "ördög tudja. Ezen a ponton ragadhatjuk meg az egész regény magvát. . együtt). Moszkva: fonákságok és álságok összessége.onnan nem jött vissza többé!" A rendőr csengetésére Anfisza így szól: "ez bizony boszorkányság". Jellegzetes fonákság a "másodlagos frissességű tokhal" kifejezés is. de a szocialista öntudatot ugyancsak meghazudtolva tolong egymás hegyén-hátán. és a Sátánt Woland néven (Goethe Faustjából vett elnevezéssel) Moszkvába hozza. mesével. Jeruzsálemben Jézus-Jesua "vándorfilozófus"-kénti emlegetése. és elsősorban a groteszk képzetek számára teremtenek talajt. a szereplők . hanem maguknak a tudatképződményeknek a megjelenítése. Mágikus-babonás képzelgések terjednek. vallásos mítosszal stb. ugyanilyen módon álságos és a lényeget elfedő. a repülő pénzek után kapdosva. Bulgakov fő művészi célja korántsem csupán a konkrét történések. mégpedig éppen abban a szovjetrendszerben. Az elbeszélő mintha bújócskát játszana az olvasóval ("Utánam. a hamis ideológia és a leplezett diktatúra nem csupán általános létbizonytalanságot és szorongást okoznak. Ilyen értelemben nevezzük tudatregénynek. A tömegmanipuláció mechanizmusát Bengalszkij személyesíti meg: "Mi persze valamennyien jól tudjuk. új és új szerepeket. "Forduljon csak hozzám. A szinte áttekinthetetlen sokrétűséget még az is tetézi. fantasztikummal. hanem a köztudatot is alakítják. csak meleg kajszibarackszörp. csalárdságok és bűnök. amely a terror elsőszámú eszközeként a társadalmi tudat direkt alakításával próbálkozik. de vissza már nem hozott senkit.sör és ásványvíz viszont nem kapható. Ezek a hibák. nézőpontokat vesz fel. tömegpszichózissal. [É] hogy feketemágia nem létezik.szakkörök szervezésében merül ki. A legfantasztikusabb és leggroteszkebb fordulatok után nevezi a szerző a művét "hiteles és igaz elbeszélés"-nek. Az autó az illetőt "el is vitte.tudatának tartalmaként vagy játékaként.vagy épp a szerző .

aki felfüggesztette" . a ház ma is épségben áll" szól hirtelen közvetlenül az olvasóhoz. A szovjet ideológia másik sarkpontja: a primitív. de az ő jósképessége is mindössze annyi. Ezt a szólamot részletesebben a párhuzamként szerepeltetett Jerusalaimban (azaz a római birodalomban) fejti ki a regény: Ponczius Pilátus helytartó nyilatkozik úgy. hogy a jövő irányítása az ő kezében van.játszik el a gondolattal Bulgakov -. Világfeletti hatalmat azonban csak természetfölötti lény gyakorolhatna . ahogy lennie kell: erre épül a világ!" A sztálini (és a császári) rendszer azt hirdeti: az ember kiterjesztheti uralmát a világ felett. Ivan. A bértollnok kritikusok írásai engedelmesen visszhangozzák és ismételgetik. A szatirikus fejezetekből kiderül. csak képzeli magáról. hogy Jesua élete az ő döntésétől függ. A regény két főszereplője. A lélek belső . Ez az átminősülés viszont egészében megkérdőjelezheti az addig elbeszélt történetet. görcsös és könyörtelen ateizmus. szűklátókörű. hogy egyik személyleírás sem ér egy hajítófát sem. és legfőképpen embertársai iránti szeretettel. Az emberek sorsáról önkényesen rendelkező korlátlan hatalom azonban csupán fantazmagória. majd a Mester ezen a ponton kerül szembe a rendszerrel. sem a köznapok világában. akkor alakíthatja saját jövőjét. A világrend az ember fölött létezik. E megfoghatatlanság. "Csak az vághatja el a hajszálat." A tizenötödik fejezet egészéről csak utóbb derül ki. belső békével. Máskor önellentmondással vagy cáfolással bizonytalanítja el a befogadót: "Mégis azt kell azonban hinnünk. A földi ember viszont csak akkor lehet ura saját sorsának. változékonyság és sokféleség szerves összefüggésben áll az egész mű legfontosabb művészi mondanivalójával: a világ végtelenül gazdag. alázattal. az ember és kiváltképp a művész nem tűri a megalázó korlátozást. A szovjetrendszer egyik ideológiai alaptételét már az első epizódban megismerhetjük: Hontalan elvtárs erősítgeti az idegennek. nem valósítható meg sem a nagypolitikában. hogy a professzor beszélte el a dolgot"É . hol kezdődött az álom? Lehet. például a Sátán. "Mindig úgy van. ha a világrendhez alkalmazkodva él. hogy az egész regény azonos a Mester művével? Mindegyik értelmezés mellett és ellen is számos körülmény szól. hogy pontosan látja egy elkövetkező esemény valamennyi előidéző okát. hogy álomkép-sorozatot olvastunk. hogy "maga az ember" irányítja a földi eseményeket. milyen sivárrá formálja a brutális és kíméletlen vulgármaterializmus a társadalmi tudatot."Némelyek éppenséggel azt állítják [É] A magunk részéről hozzá kell fűznünk. a törvényei kikerülhetetlenül érvényesek: "A tégla magától sose esik senkinek a fejére". megmutatom az utat. hogy tűrhetetlen a vallás becsempészése a sajtóba és a köztudatba.figyelmezteti Jesua az önhitten nyilatkozó Pilátust. hogy az egész történetsor csupán Ivan megmozdult lelkiismeretének és képzeletének szüleménye? Lehet.megadom a címet. Századunk embere azonban erre egyelőre képtelen.

Berlioz). vagy megvan bennük a szellemi-lelki rugalmasság. hűséges tanítvánnyá lesz. Pilátus hasonlóképp politikai megfontolásokból (Tiberius hű alattvalójaként). a szereplők világa." Mindezek végiggondolása után többet mondanak számunkra a hagyományos regényelemek: a színhely. Sztyopa Lihogyejevnek és Berlioznak a bűne-bűnhődése szolgál példázatul (párhuzamos jellemekkel és sorsokkal kísérve) a regény első felében. amelyet a hit. a Patkányölő.Csak álmodol engem. bár Jesua az ő érzéketlenségének. de keservesen megbánta.én nem vagyok felelte Margarita. . A Mester és Margarita regénytere különleges szerkezetű. alkalmazkodnak (Mogarics. nevezetesen a jelenben (Moszkvában) és ezzel párhuzamosan az ókorban (Jerusalaimban. amelynek legfőbb részei: a vallás és a művészet síkja. . brutalitásának lelki motivációját is meglátja. ezért szorgalmazza Jesua kivégeztetését. A legszélsőségesebb. és ha igen. Meigel báró és Afranius az eszméket pusztító politikai hatalom kiszolgálói. a keresztény mítosz parafrázisaként) játszódnak. Kajafás az "óhit" főpapja. akik részesei vagy tanúi lehettek a csodának (az ókorban Jesua tanításának. A valóságos vagy képzelt cselekvések mindvégig két síkon. Gyávaságáért meg kell fizetnie. Többkevesebb tudatossággal haszonelvű életet élnek. . akik meglátták a magasszintű eszméket. Júdás és Mogarics feljelentők. hogyan cselekszenek. A regény szereplői vagy a lelkeket elsivárosító rendszer szolgái. Jelentékenyebbek azok a szereplők. hogy hogyan reagálnak a "hihetetlen dolgokra". legprimitívebb alak Marcus. a képtelennek látszó jelenségekre. a művészet igazságának). Berlioz halála pedig a különös cselekménysor kiindulópontja. A cselekménynek nem a kezdő színhelye. de a gyújtópontja a "Szadovaja 302/b épület 50-es lakása" (csak a "Gyanús jelenségek egy moszkvai lakásban" c.gazdagságához kellene visszatalálnia a modern kor emberének. E két konkrét színtér felett húzódik. akiknek nincs kapcsolatuk a metafizikai szinttel. Ebből a bérleményből "két esztendeje [É] rendre nyomtalanul eltűntek a lakók [É]. Lévi Máté árulást követett el.Mindjárt gondoltam mondta a gyerek. a képtelennek tűnő események elfogadása testesíthet meg. Valóság és álom összetartozását a gyermeki lélek még természetesnek látja: ". a fantázia. néni? . Az alakok nagy többsége a diktatúra engedelmes kiszolgálója. ő Jesua fellépését ideológiai fellazításnak. ajtaját hivatalos pecsét zárta". s csupán az a kérdés. szerkezet stb. hogy meglátják-e a magasabb értékeket. a jelenben a Woland-csoport tetteinek. Aszerint méretnek meg tehát. azokat egyszersmind összeköti a metafizikai szféra. hetedik fejezetben érkezünk el ide). az idő.Hát te hol vagy. az értékek árulói. illetve áldozatai. megtisztul. ezen keresztül a népe (még inkább a saját hatalma) elleni támadásnak tekinti. A jelenlegi lakosoknak. de belső dilemmával küzdve tagadja meg a meglátott igazságot.

az egész mű címszereplője. a művész. amikor még nem is ismertük. regénye pontosan így ér véget. hogy rosszak a versei.alakjuk a befejezésben tehát még szorosabban fonódik egybe. Története légies. Költőnk Berlioz halála után meghasonlik. ahol Ivan Hontalané elakad. bonyolult. azért indult el aznap a sárga virágcsokorral a karjában. a költő. kiegészítője.fogadkozik). Bulgakovnak A Mester és Margarita c. A Mester ellenfele ugyanaz a korrupt és korlátolt rendszer. romantikus. A Mester pedig búcsúzásakor megígérteti vele. mintha az eszményi művészsors megvalósulása volna. "mi már réges régen szerettük egymást. amikor szerelmese már emberi képességei határáig eljutva a klinika lakójaként szenved. a Mester múzsája. Megvan benne a változás. Ennek a jogát próbatétellel szerzi meg: a Sátán bálján mindenkit egyformán . A Mester pályája ott kezdődik." összetartozásukat nevük alliterációja poétikusan is jelzi. "Az asszony azt mondta. belső válságba kerül (belátja. másrészt eszményi nőalak (falernumi bor mérgezi meg. feljelentés. Az első rész főszereplője Ivan Hontalan. átveszi szerepét. eszerint a "Mester" (és vele együtt tán Ivan is) Bulgakov alteregója. finom oszlopcsarnokokkalÉ"). A kultúrpolitika őrá (regénye miatt) hisztérikusan támad: a rendszer legnagyobb ellenfele a művész. amellyel Hontalan meghasonlik. de őt Margarita. hogy ebben a regényben az ő élete van megírva". aki megírja igaz alkotását. hogy "megírja a folytatást" . képek sora vonult el előtte. Kivételes lehetősége adódván "nekiült regényt írni Ponczius Pilátusról". Judea ötödik helytartója". Veresége (Ivanhoz hasonlóan) depressziós állapotba juttatja. de azonnal örök életet nyer).Az íróknak három típusa jelenik meg: az irodalmár (Berlioz). legnagyobb veszélye pedig az igaz műalkotás. Sajtókritikák. nem létező várost látott. és kiharcolja számára a megdicsőülést. "nem írok többet" . a "költőcske" Ivan Hontalan. a szerelme nem hagyja elveszni. A szerkesztő által kevéssel korábban "rendelt" "vallásellenes költemény" írásakor szelleme (művészi tehetsége) már tiltakozni kezd. A Mester és Margarita egymásnak rendeltettek. Furcsa. Sorsa egy és azonos a Mester művészetével: "Váltig állította. méltó társa és támasza.emlékszik vissza a Mester -. márványépületekkel. majd a másként gondolkodóknak kijáró büntetésen keresztül eljut az igaz és örök értékek meglátásáig. elfogatás és az "idegklinika" lesznek a Mester kálváriájának állomásai. az igazzá válás képessége. ő az egyik betétregény főhőse. Többször olvashatjuk. aki vakon szolgálja a rendszert. hogy a Mester remekművének utolsó szavai: "Ponczius Pilátus lovag. aki meglátja az örök értékeket és szolgálatukba lép. szívroham végez egy asszonnyal moszkvai lakásában). Margarita egyrészt valóságos földi asszony (amikor meghal. hogy én végre rátaláljak" . "egymás vágyaiban születtek meg". sőt éppen Jerusalaim kel benne életre ("látomások. lírai. A második részben. végül a Mester.

és Margarita ennek a felebaráti kötelességnek eleget tud tenni. ha eltűnne róla az árnyék?"). "céljuk felé" vezető útjukon "eltűnt minden csalás". hogy az expozíció részei csak a mű derekán állnak össze.mennyei utasításra . Furcsa. de egymás kiegészítőinek is tekinthetők.Itt kuksol az elmeklinikán. a művész megszabadítása a fantasztikum szintjén következik be. leleplezhet. beemelheti művébe az álom. értelmezheti a valóságot. kinevettethet vagy megdicsőíthet. fejezetben kilépnek térből és időből. A Sátán (a vallás tanítása szerint) jóllehet Jézus ellentéte és ellenfele. a fantázia és a hit teremtményeit. mely apoteózissal zárul. A Mester Jézus földi mártírsorsát éli újra a humánum és az abszolút igazság szolgálatában.szeretettel tud fogadni. "Amikor az ember úgy ki van fosztva mindenéből. büntethet és igazságot szolgáltathat. másrészt a bonyodalmak megoldódása már az első fejezetekben elkezdődik. vagy pinceodúban kuksol. mondhatom!" . mintegy önmagához is szólva. A szerkezet mozaikszerűen épül fel.korholja a Mester Ivant. a képzelet. de kizárólag a művész közbenjárására. hogy vállalnia kell "az álmot". hogy az ördög uralma csak jó lehet. Ez egyrészt azzal jár." Woland. de mivel őt a bűne (gyávasága) juttatta ide. (Az abszolút rossz és az abszolút jó az abszolútumban azonosak. Bár a fásult Mester visszavonulna a magánélet (a szerelmi boldogság) menedékébe. és az öröklétbe jutnak. aki "maga formálta alakjá"-hoz így szólhat: "Szabad vagy!" A művészet hatalmas erő: az alkotó általa felülemelkedhet a zsarnokságon. gatyában rostokol. Az egész regény alapértéke a humánum.) Nem élet az. a sátáni gonoszság birodalmában egyoldalúan az igazságteremtő énje szerepel. hogy nincsen ördög. (". végül mégiscsak belátja. a Sátán . a regény végső szakaszában a szerepkörük öszszemosódik. A valóság olyannyira fonák. a szeretet. A megoldás.) Woland tehát korántsem csupán a gonoszság szellemeként látogat a földre ("hogyan festene a föld. kitágíthatja határait. aztán arról papol.elhozza a szabadulás lehetőségét. Megtisztulása mégis lehetséges. eltitkolva saját gondjait és fájdalmait. [É] akkor mi sem természetesebb: az alvilági erőkhöz fordul segítségért. ahol a zseni kórházi ingben. A főszereplők a 32. A vallásos hit magába foglalja a . ez az "érdemtelen hírnév" mindörökre szóló szenvedést okoz számára. A zömében szatirikus első rész után Margarita uralja a második részt. A Mester sapkájára hímzett "M" betű és Woland cigarettatárcáján a "W" monogram hasonlósága jelentheti azt is: ők ketten egyszerre ellentétei és párhuzamai egymásnak. sőt Moszkvában. és kimondja: "Soha többé nem leszek kishitű". Ponczius Pilátust is a halhatatlanság birodalmában látjuk viszont.

Az íróelődök közt Menipposzt.Anna Karenina. a boszorkányszombat zenekarának karmestere Johann Strauss. a boszorkányszombat. Margarita neve. hogy a lélek minden redőjét ki tudja bontani. a fejfájás és az álmatlanság. Amit lélektani regénynek szokás nevezni . A világirodalom legnagyobb regényei . Feltűnő a zenei utalások nagy száma ebben a regényben (a zseniális pszichiátert Sztravinszkijnak hívják. ezek a mű sokrétűségét és rejtélyességét növelik.mind lélektani. a művészet új életre keltheti és diadalra juttathatja őket. A teljességet a műfaj összetettsége is szolgálja: az emberiségköltemény.lélektani tételek irodalmi illusztrálása . a Chartreuse de Parme . a moszkvaiak egymást tapossák érte). helyesebben lélekteremtő regények." NéMETH LáSZLó ISZONY (1942-1947) Minden műfaj tud valamit.csak csökevény. Amit a művész valóságként mutat be. az a befogadó számára is valóság. A regény realizmusa is ebből következik. [É] A szabadság éppen abban van. a Revizort. Judea ötödik helytartója. Goethe művét idézi a mottó. a Bovaryné. az eszmeregény és a parabola műfaja áll Bulgakov alkotása mögött.). A regény emberi lelkeket tud teremteni. a kettős és a polifonikus regény. amit a többi nem: létét épp ez igazolja. torzulás. Cím szerint szerepelteti az író a Don Quijotét. és legfőképpen a sokszor előre jelzett. A szerkezetet összekapcsoló elemek az ismétlődő motívumok is: a hőség és a zivatar. a nap és a hold. Goethét. az időmeghatározás formulája ("a tavaszi Niszán É-dik napján").humánum értékeit és parancsait. hanem teremti az emberi lelkeket. amelyet a szerző közvetlen mintájának tekint. amit a társadalom mélyéből és a . A művészi igazság kifejezéséhez és érvényesítéséhez az alkotó tetszése szerint lépheti át a köznapi élet törvényeit. a pénz (Lévi Máté eldobja. a Holt lelkeket és legfőképpen a Faustot. Bűn és bűnhődés. de ide sorolható Berlioz és Fagót neve is stb. Hozzájuk adhatja magát s mindazt. [É] hosszadalmasságának épp az a nagy eredménye. A művészet az emberi szabadság legteljesebb megnyilvánulása. a végtelenre törő főhős. valamint a Sátán alakja. a Margarita báli ékszerén látható fekete uszkár stb. Gogolt és Dosztojevszkijt kell megemlíteni. hogy az író nem halássza. a szálakat összekötő és végül valóban megjelenő kifejezés: "Ponczius Pilátus lovag.

öt évig vártam vele.csillagok magasából hozzájuk szít É . A történet vége) . mert az író felfogása szerint az ember a tragédia léthelyzetében van "zsákutcában. mint más regényíróknál. Ezért van a főhősnek nálam nagyobb jelentősége. hogy kicsit több dereng át a görög meséből. orvosi precizitással elemzi a sajátos női érzésvilágot és lélekállapotot. hogy beszünteti a Kelet Népét." Németh László több kötetnyi anyagban vall életéről. azzal fenyegetett. sok műhelytanulmányban. mint az emberi bensőé .tudomást azonban még akkor sem szabad vennie róla. A derekán meghalt. Mert mi más az igazi szobor is. elemzéseire támaszkodhatunk művei értelmezésekor. körülfogottan. a nemesebbiken. az érzékeimbe. Az író alapvető célkitűzése egy tudat kialakítása: "amit én egy regényben elő próbálok állítani. anatómiáira lefordítva". amelyben éppúgy ott van mindennek a helye. de mítoszát írás közben kell kapnia . Egyetlen nőalakra irányultan e műve is "monódia" . a társadalmi. hogy az író megvizsgálhassa. ha nem egy tudat vonalakra. az elképzeléséből nőtt ki az Iszony. Ebből a pillanatnyi iszonyból. hogy hősnőm körül az egész világ egy hangulatát idézzem föl. amikor a magam Akteonját már széttépettem [É] s még így is azt éreztem." A sokdimenziós műben egybeolvadnak a különféle rétegek. az az olvasóval megéletett tudat. a lélektani és a mitológiai sík. a pszichológiai analízis összeszövődik a korrajzzal. ezért kelti több regényem is. Hogy Artemisz szét is tépett valakit. melynek befejezésére műértő barátok bíztattak.az író rendkívüli érzékenységgel. Az. Egyrészt. egy szobor benyomását. sokrétűségében is megmutatkozik. ahogy a görögség Artemisz körül. A házasság története. a hátam mögött. akkor rémlett föl. A . "milyen tudat felel meg a mai Dianáknak". távolodóban.az író intellektusa a problémák természetében. (NéMETH LáSZLó: REGéNYŤRáS KöZBEN) "Az Iszonyt Móricz Zsigmond parancsára kezdtem el. jegyzetben foglalkozik írói módszereivel. Ahhoz.így születik meg az Iszony. már csak írás közben jutott nem az eszembe. [É] Az ember regénye meséjét tudja. alkotásai születésével és problematikájával: gondolataira. és vívódnia kell". másrészt e művének tudatos formaépítő törekvése is a tragédia-műfajhoz való közelítés: megvan a katarzissal záruló három felvonás."monumentálisra nőtt novellára" is emlékeztető lélekteremtő regény "burkolt tragédia". Ez volt az egyetlen munkám. (A három fejezet: Az esküvőig. a miliőábrázolás éppoly hiteles. mint ami kellene. Kárász Nelli tudatregénye "egy mozdulatból bomlott ki [É] Két házastárs ült egymás mellett [É] s az egyik kényelmesen. a regényformát "kell választania" . megszorultságukban. mint az ő tudatában. elégedetten babrált a másikon.csak emberek maradjanak. naplóban. A családomnak kellett eladnia. egyetlen alak.kompozíciós értelemben .

tán én is azt gondolom: nem is járt olyan rosszul az a Nellike ezzel a Sanyival. sőt. mert szülei és barátnője. ("A magányos kószálások a kutyákkal. s ez a csendes egymás melletti munka: ez volt az én titkom. csak ne akart volna az uram lenni. amiben boldog voltam. "alattomosan segédkeznek" a fiúnak összeboronálásukban. hanem erő. de Nelli ellenérzései erősödnek. hanem hogy mit akarnak egymás életében.már nem tudja irányítani az eseményeket. amit az életben kerestem. amit be lehet látni. De "a rossz házasság . a szégyen is: "Ennek a lánynak dolga volt Sándorral. szívszorítótÉ") A Takaró-fiúk (nevezetessé vált) krumplispalacsintás újévköszöntő látogatása után összesen kétszer találkoznak személyesen (közben Sanyi csak a leveleit küldözgeti óvárról). "betört lóként" veszi tudomásul házasságuk "hallgatag megállapodását". ellenkezése. a gyűlölet "árnyalja".gyalázatossá is tesz": az egyre erősebb testi-lelki undort csak az irtózat.Az Iszony fegyelmezett formájú. ("Az ágaskodás állapotából átjutottam a megadáséba. beleveti magát a munkába. végül. s a barátait csak azért szíveltem. a pótcselekvést. néhány kosztossal (a "kifőzdével-panzióval") foglalatoskodik. Ťgy azonban. [É] édesapa halála. a düh. biológiai-pszichológiai síkja. nekem kellett a testemet-lelkemet egy életre összekevernem vele: még a jó óráinkban is ott éreztem valami sötétet. a megtalált részvét gyógyító állapotába tér vissza.") Az esküvő (és a teljes kiszolgáltatottságát tudatosító pesti nászút) után minden esemény konfliktusaikat szaporítja: egymást követik a viták. hogy Sanyi énrám emelt igényt. Az emberek viszonyát nem az szabja meg."mi lesz belőlem Sanyi nélkül [É] mi lesz belőlem vele" . majd Cencre menekül. Sanyi rosszul választ . hanem Terusba vagy másvalakibe szeret bele: később elviselhetetlennek érzett tulajdonságai [É] megbocsáthatónak.védekezik. zárt szerkezetű alkotás: a huszárpusztai magány csendjéből Nelli a cenci erdők csendjébe. keresi az álmegoldásokat. húzza az időt: gondoskodó anya lesz hirtelen. majd vadul támad is -. Sanyi eladósodása után. hogy mit érnek. Sanyi ostroma nem érv volt. Amikor már egyértelműen tiltakozna. az összecsapások . [É] Ha ő nem belém. a "megnyert nyugalom". [É] Valamiben mindketten egyenlők voltunk: ugyanaz a férfi . Ha mint bizalmasának. végig meghatározza Nelli szembenállása. sőt kedvesnek tűntek volna fel.") Kárász Nelli és Takaró Sanyi házasságtörténete a mű lélekelemző. ami megroppantott. édesanya gyámoltalansága. Terus. édesapja halála döntési helyzetbe kényszeríti: "kétféle rémület közt" választva . feszültséggel teli. a vendégeskedésbe "Itt éltem egy ember kenyerén. nekem gyónja meg azokat az érzéseket. utolsó cseppként. amelyeket egy más pusztán lakó Nellike iránt érez.kapcsolatuk nem az idők folyamán romlott meg: ismeretségük (első pusztai találkozásuktól kezdve) eleve diszharmonikus. mert az ellenségeivé sikerült tennem" -. ("[É]én is meg tudtam volna szeretni őt.

("Amit akkor mondtam. elhatalmasodása.használt bennünket". hallgatnom kellett éjjel a szuszogását. a poklomat nyomoztam benne. öntörvényű. még ezen is osztoznom kell [É] ha már hozzá vagyok kötve.") Az egész folyamat. Az arcába nyomtam a párnát. Végigvilágítottam arctól arcig a múltat: ki lehetett az első. Cselekvési szabadságában korlátozzák a társadalom és családja . a magány. mozdulatlanul feküdt az ágyában. (Ugyanez fordítva is igaz: "Szegény Sanyinak az volt a szerencsétlensége. hogy leplezze tehetetlen kiszolgáltatottságát. hogy pont ő kellett Sanyinak. "engem vitt a fúriám".egyszerűen undor? Hogy ugyanaz a test. a tolnai "kis újdonsült tanító" személyében. elönt".de csak a beteg Sanyi gyengesége teszi lehetővé a végkifejletet. (Beismeri azt is.. de az iszonyfolyamat maga is viszonyfogalom . bizonyos távolságon túl békésen megfér az emberekkel. a féreg. amitől riadozik. Amit ő az ő jó szeme nagy leletének tartott."én beszélni is úgy szeretek a legjobban. úgy is az emberszenny. majd sógorán. kitörései egyre közönségesebbek lesznek ("nem tudtam megállni". tudnom kellett az utait is. a világpiszok. a ("kurrogás" helyett) általa vágyott "páros magányban" képes lehetne a házasságra. önmagába zárt egyéniség.kizárólag Nelli és Sanyi kapcsolatának terméke. értékrendjét. nem is lehet féltékeny: nem egészen igaz [É] ó. az másnál "nyeremény" is lehetÉ) Tiltakozik szegénységük takargatása és mindenféle alakoskodás. hogy egy ilyen lélekbe akadt bele. értékeit: végzete. az a szilveszteri bál jegyezte el a halállal. Mivel Sanyi nem képes elfogadni az ő normáit. ami belém csap. komplexussá növekedése.") Idegenkedése (férjére hasonlító) gyerekétől és a magára kényszerített falusi társasági élet csak tovább deformálja bezártságában. Kárász Nelli büszke. leginkább azért támad. Imrén gondolkodva). a bensőmet bepiszkítja. [É] Félig nyílt szemmel. A szégyenemet. Az a lány. nemcsak a maga piszkát hozza. hogy ami házasságában számára iszonyatos. ". ("A borzalom megduplázta az erőmet. hogy megyek és hallgatok" -. ráerőszakolás ellen. A békés egymásmellettiségben. [É] Egyszerre csak azt éreztem. az eleve meglevő iszony erősödése. A puszta. minden elemével. "fölösleges és szégyenletes dolgokat mondok". megőrizné tisztaságát. a csend a lételeme . amely az én magányom fölhasítja. nem eleve képtelen a kapcsolatteremtésre: fel is merül benne a választás lehetősége (először Ernő. hogy aki nem szeret. akit kidobtam? Vagy már előbbre: Zsófi is?") Megszűnik minden más érzésfajtája az elhatalmasodó irtózáson kívül . hogy a párna túlsó felén nincs ellenállásÉ Sanyi nem játszott. ("Az ilyen embert nem szabadna arra kényszeríteni.") Csak az adott relációban idegen. konvenció. s a lábammal is rúgtam őt magamtól. Ťgy is. de a szukáét is. "pontosan tudtam. hogy gonosz és ostoba vagyok"). "magának való".

melyen a Takaró fiúk újévet köszönteni kijöttek hozzánk"). mint a bűnöm. A lelkem nem tudott elegyedni a világgal. megpróbál megváltozni miattaÉ) A középponti hős énregény formájú vallomása. a fényképész előtt: de hisz akkor én nem vagyok normális. szőrös hátú kezét. pamatos hátát. Németh László kihasználja az első személy hatáslehetőségeit: Nelli egyszerre átélő és önmagát távolból figyelő-megítélő énjének kettősségét. Szinte nem is volt Sanyi. lelki.az író csak ábrázol . amelyik azt mondja: mi. inkább valami langy. egyes képeket kiemel. nem is mérték. pszichikai adottságai. Sanyi "a legcsinosabb fiú a faluban. önelemző monológja: retrospekció (nyitó mondata: "Még emlékszem a délelőttre.és hátrautalások ("Később is sokszor voltam így veleÉ"). Visszapillantása életének bő négy évnyi szakaszára maga a történetmondás. ahogy sötétben fölgomolyognak: pontosak. emberek. Terus szerint.előbb kezdődött. diákkonviktusból. mint rosszabb a többinél. a tudatos viszszanézésben a múlt képeit Nelli szelektálja ugyan. "búgó hangja".ugyanakkor. ízléstelensége.") összeférhetetlenségük tehát teljes: alkati. [É] Az apám magányos sétái. a holdfény. A testem alkalmas volt mindarra. sok testből összefűlt meleg. és saját biológiai. Az én távolságom ez az emberi dolgoktól". "szubjektív igazságának objektív előadójaként" képes arra. ha hihetek Sanyi összehasonlításának. s közben analizálja is saját lelkét. önkontrollal élje újra az eseményeket: "Az én emlékeim. intellektuális és szexuális. kitárulkozó szájhős-volta. ("É hiú. és nem is a térben. Az időtávlatban. a riadalom. a Szeréna néni aggszűz lelke: két oldalról is gyűlt bennem a csönd. hogy tárgyilagosan. az apja sírjánál.") A falu szemében bűne: mássága alkata. amire más asszonyé. ameddig élek. A büszkesége is az volt. ilyenek vagyunk. ehhez társul "brácsázása". pusztaiságuk és egyáltalán: női mivolta). kronologikus rendbe zártan történik. Sőt. Fehérváron. Annak a riadalomnak volt igaza. kényelmes. ("Az én büntetésem . s tart. duhaj csárdásában magukra ismertek. hogy az emberek a postán. én nem voltam ilyen. magányvágya. mert "áhítatot ébreszt" benne. kommentál . barna lében forgó szemét . "dámvadsága". A hősnő értékel. ("Az emberekben van egy mérték. cigány. és egész jelleme: kérkedő. de mindez fegyelmezetten. (Viszont Sanyi értékeli Nelliben a másságot. meglátja értékeit. gyönyörű. úgy folyt össze egy csomó Bodolai Ferkóból. barna szeme van [É] a rektorné [É] is azt mondta.helyzetének adott viszonyai (szegénységük. hogy nem lehet a nézését elállni" -. A megszépítő távolság nem az időben van. igazságkerülő.") Nelli viszolygásában fontos szerepet kap antropológiai eltérésük is: saját szoborszerűségével szemben részletezve leírja a "húsember" Sanyi tömzsi. diónyi. vonzóbb voltam a legtöbbnél.természetem idegensége . "kacsmargása". inkább jobb. tiszti kantinból. azért választja. bár előfordulnak előre.

hanem hogy ő maga hogy maradhat meg önmagának. és nem bánnám meg. úgy nyeri vissza szabadságát. csak Németh Lászlónak tulajdonítható).(de néhány kijelentés Nellinek nem. ahogy távolodunk. mércéi szerint. hogy én egy öregasszonyt a pénzéért agyonüssek. az egyedi és a mítosztörténetet összefonják a metaforikus utalások. "Mert a tragikum nem azt mondja: 'úgyis elbukom'."én szabadon akarok lélegezni. L.Jókúti doktor eltávolítása után . hanem a két alkat közti különbséget is: "Kizárt. L.Sanyi halála után visszanyeri.ebből az alkatához már illő életformából tekinti át házassága történetét -.") Nelli visszaszerzi magányát. Az voltam kívánságomban az egész betegsége alatt". két.harca. az intellektus és túlzott ösztönélet. hogy regényeimből inkább a tragikum hallatszik. hogy . mint az optimizmus". értelmezi a vele történteket. hogy csak akkor válik szörnyeteggé. Diana legyőzi Akteont: ez Németh László "optimista. de tragikumra hajló" gondolkodása.") Házasságkötésével elvesztett szabadságát . hogy az emberek mit tartanak normálisnak.("született ápolóként") az emberekért való szolgálatot vállalja (édesanyjáért. De ha már agyonütöttem volna. amely idedobta és harcra kényszerítette. Zsuzsikáért.Németh László értelmezésében: a minőség és a minőségnélküliség . akkor az a természetemből következnék. de a tragikum nem pesszimizmus. minden tekintetben eltérő embertípus modelljei. utal Raszkolnyikov gyilkosságára. és megfogalmazza nemcsak a két tett. ha nem élhet saját elképzelései. Az epilógusban Nelli megmagyarázza.) "Amikor az Iszonyhoz hozzákezdtem. ("Az ember ne azt nézze. a kórházi betegekért). éppen mert . ("én magam viszont. A társadalomnak ez az önkéntelen szőttese. A tragikus ember hisz végül a világban is. vagy elpusztulok" . az "egy darab rá bízott. ("A nemi élettől csak vadabbá váló szüzességről s ezen át a világgal elegyedni nem tudó tisztaságról aligha készült hasonló írás". Magányában részvétteli. irgalmas és elnéző . a határozott jellem és az önmagának is hazudozó. "Minden jó regényből kiolvasztható egy társadalomkép. és kifejti életfilozófiáját. szegény emberiségért". pózoló. hogy Sanyi gyilkosa én vagyok. Az író szerint a befejezés .). Teréz néniért.") Nelli és Sanyi jelleme túlmutat egyedi önmagán.az elidegenedés tragikumát feloldó életfilozófia . L. hanem azt mondja: 'ha el is kell buknom'. A két típus örök szembenállása a növényi és a ragadozó természet. N. de bajos társadalmi tételeket regényben illusztrálni" (N. társasági üresség. mindez igazolja. az egyéniség és átlagember . egyre biztosabban tudom. Viszont a hiteles jellemtörténethez az írónak "akaratlanul is meg kell szőnie a társadalmat. a tartózkodás és a mohóság. ("Elismerem.). hogy Diana és Akteon történetét írjam meg" (N. sorsképek. de a regény megfeleltethető a konkrét mítosznak.a kiút megtalálása. eszem ágában sem volt.

Bodolaiban férje "tanítómesterét" látja Nelli (akinek Sanyi "csak rossz utánzata"). szokásaikban még őriznek valamit . az építésszé lett Imre Pestre nősül." . koraősz" Katinka (Slenkainé) tanácsokat is oszt: "Sanyi egyszerű. akiknél "mindenütt zsírosat. nem talál magának munkát. hiteles figurája a dohányszagú Slenkai doktor. aki vállalja Nelliért a börtön kockázatát is. de ízlésükben. a körülötte sündörgő fáncsi férfitársadalom jellegzetes. Reális a két háború közti vidéki társadalom.a dunántúli Huszárpusztán. tömöttet fogott a szem" . de anyósával csak annak halálos ágyánál békül kiÉ A többiek leginkább a főhősök kontrasztjai vagy analógiái: a Sanyival együtt "kutyálkodó" hajdani katonatársban. csak egy újabb lehetőség lenne. magyarázatát azonban a puszta. hogy realista leszek. hanem képesség" (Regényírás közben) -. de még mindig derekabb. A regény célja nem a társadalom kritikája. Ne azt nézd: mit okoz. (Jókúti.). leleplezése . hogy mitől kímél meg. sokkal jobb szociológus voltam.) A házasságra vágyó nők is (Terus. naiv ember. urizáló parasztcsalád.mindenki mással szemben felmerülnek legalább ellenérzéseiÉ) Sanyi szüleiben Nelli végül felfedezi a rokonvonás-lehetőségeket is. "a valóság-érzék nem program. a bizonytalan előéletű nőgyógyász.a kb. (A csak kereskedelmi tanfolyamot végzett Nelli pl. a sváb állatorvos. azt nézd.az ő (főiskolát végzett) fiuk már valóban kiemelkedhet (a másik fiú. szinte reflexekből alakul.édesapjának "benne volt a csontjában. valamint Kardos főjegyző és az "adóügyis" Lajoska. Dányi. vissza sem tér a faluba). Meg kell becsülnöd őt. 4-5 évnyi időtartamot felölelő emlékezésben . annak kell bizonyulnom abban a mondatról mondatra folyó választásban. Te nem ismered az asszonyok megaláztatását. a gazdasági válság hatásai tükröződnek . ami a mű". a lecsúszott dzsentrik és a gazdag parasztok 1920-as évekbeli helyzetének megjelenítése ."Nem tökélhetem el. az ángyádi takarék elnöke. mint a mi férjeink közül akármelyik.) Nelli és Sanyi összekerülése társadalmilag is nehezen egyeztethető: adott egyrészt az elszegényedett nemesi család. Marcsa (Dányiné) féltékeny és kétszínű. Fáncson és Cencen. hanem háttere az ábrázolt világ. de ez a társadalomkép pontos. hogy valaki megint "rávasalja magát". Molnár.pillanatnyi ítéletekből.L. Piri tanítókisasszony). a Kárász-Otrubai família (bár a grófi jószágigazgatásból a pusztai bérletbe csúsztak. Takaróék. hogy minden őse a magáén volt úr"). a szociológus számára is sokkal értékesebb. akit Nelli elfogad és szeret . a (rokonszenvesebb) "finom. Az Iszonyban a külvilág is Nelli tudatából rajzolt. mint ahol tudatosan szociologizáltam" (N. mint életforma és társadalmi helyzet adja. (édesapja az egyetlen ember. A Kárász-büszkeség (Nelli és apja szótlan zártsága) látszólag alkati tulajdonság. a feleségek is kiszolgáltatottak. másrészt a gazdag.nem a témája. egy sors követésébe. néha egy kicsit szószátyár. sokkal hitelesebb. mintha előre tudom s erőszakolom [É] Ahol szinte belebódultam egy lélek.

hanem aki tudja a valóságot is . "a dobozból kicsapó fagy nem csalt meg". kifejező képek tökéletesen beleolvadnak az élőbeszédbe."az élet nagyobb fele: a tehetetlenség. de másokkal is törődve új képességeinek kibontakozását .Kurátor Zsófiba a sofőrön. Meglátszott a sírnál. anyósa haldoklásának hírére hajlandó visszatérni Cencről . ("A realista író nem az.) "Regényeimben semmit sem ábrázoltam akkora gyöngédséggel. indulatok egyre gyorsuló ütemét követi. S én lemenjek közébük? Innen. sors. és a tárgyak .és mellékmondatok szintagmákba sűrítésével (sunyító ösztön. krémesbaba-feleség). s megmeredt lényük fellazul. nem azt a bizonyos szerelmet.Minden részlet célratörően komponált. S minél elvontabb.fréz szalonbútor.is funkcionális szerepűek. amikor az ő. indulat rabságába esett nőket. mint ezeket a kemény. Az egész egy zsíros. "Sanyit én olyan gépezetnek tartottam. a kín: az van benne összesűrítve" . az esküvőt "még a nyári munkák előtt" kell megtartani stb. csak a valóság ábrázolása. egyetlen mozzanat sem hagyható ki: még a másodlagosnak tűnő események is fontossá válnak a műben (l. melynek minden íze énrám van fölhúzva" . Sanyi apjának halála után költöznek be a faluba .végül Sanyi halála hozza számára a szabadulást. Az elbeszélés ritmusa az elszabaduló érzelmek.). (Maga is ír műveinek filmszerűségéről: "Ha volnának a régi kínai dráma mintájára húszharminc órán át tartó filmek is. a kiszolgáltatottság. de annak valami derengését. akinek nincs más célja. virágvasárnap. karácsonyok. a váramból. abban a "sűrített életben" .s egy magasabb belső valóság érdekében az emberekhez szóló nyelv gyanánt használja."A falu. az az ő eleme. Kárász Nellibe a sógorán át . Béla bácsi halála az Otrubai lányok összeköltözését eredményezi. "Sanyi csak a sötéttel jött meg. Bodolaiék és Imréék látogatása). hazug kocsonya. de voltaképpen érinthetetlen nőiességükbe is beszivárog a remény . sárga cipő . annál görcsösebben vigyáz e nyelv hitelességére és szabatosságára". húsvét. ahogy együtt bőgtek és rázkódtak. pótlékát) az élet. kötelesség. Sándor-nap.hogy talán neki is tartogat még valamit (ó. Az ünnepekhez és a mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódnak a legfontosabb események (újév. Az író és modelljei. Szeréna nénié meg azt. távolibb a közölnivalója. regényeim ahhoz kész forgatókönyvet szolgáltatnának. pünkösd. Németh László képekben gondolkodik. a Takaróné portájára.Kárász Nelli a kórházi munkában "enged fel". a Sanyi világábaÉ" -. hogy Nelli postáskisasszony sem lehet."édesanya ijedt jérceként fordult meg ennek a hangnak ragadozó árnyéka alatt". de a hatásos. asszonyivá enged" (A Nagy család története) . Ismétlődő motívumként kulcsfontosságúak a halálesetek Nelli életében: édesapjáé kényszeríti a házasságba.") A trópusokkal tömörít: különösen gyakran metaforikus kifejezésmóddal . jól elrendezett karácsonnyal a szemében". páncélba zárt. kezemre sírt csókok.már nemcsak magával.

fedezi fel, és tapasztalja, hogy "aki az életből kiért, annak hatalma van az életen. A megnyert nyugalom volt, ami gyógyított". CAMUS A pestis (1947)

[É]az embereknek, akik [É] húszévesek voltak, amikor a hitleri uralom berendezkedettÉ ma egy atomháború által fenyegetett világban kell fölnevelniük gyermekeiket. [É] Azt gondolom, senki sem várhatja el tőlük, hogy optimisták legyenekÉ Biztosan minden generáció azt gondolja magáról, hogy a világ újjáteremtésére hivatott. De az én generációm tudja, hogy nem fogja újjáteremteni ezt a világot. Feladata talán még ennél is nagyobb: meg kell akadályoznia, hogy a világ széthulljon. [É] Mindezek után ki várhatna el az írótól kész megoldásokat, szép erkölcsi tanokat? Az igazság titokzatos, megfoghatatlan, meghódíthatatlan. A szabadság veszélyes, és ugyanolyan nehéz, mint amilyen mámorító élni vele. E két cél felé kell haladnunk, kínok közepette, de határozottan. (RéSZLETEK CAMUS STOCKHOLMI, A NOBEL-DíJKIOSZTó üNNEPSéG UTáNI BESZéDéBőL, 1957. DEC. 10.) A negyvenes években a történelmi események Camus figyelmét a közösségi problémák felé fordították. A pestis keletkezésének élményi háttere az embereket elválasztó, a száműzetés érzését keltő háború és megszállás; ill. a közös harc és a szolidaritás érzésének átélése az ellenállásban. Camus személyes tapasztalata, hogy a már elidegenedett, 20. századi ember sem élhet idegenként, közönyösen a másik ember mellett csapások idején. A "Defoe-követő" Camus számára természetes, hogy "valamilyen bebörtönzést másfajta bebörtönzéssel" ábrázoljon, a háborút a pestissel. (A regény alcíme: "avagy a Kaland"; eredetileg tervezett címe pedig a Foglyok volt.) Az író először konkrét történelmi eseményhez kötötte művét - "A pestis, amely szándékom szerint több szinten értelmezendőÉ nyilvánvalóan az európai ellenállási mozgalomról is szól a nácizmus ellen. Ennek bizonyítéka, hogy anélkül, hogy név szerint is szerepelne, mindenki ráismert az ellenségre, Európa összes országában" -, de aztán "kizárta a történelmet", "ahistorizált": "A pestissel azt a légkört szeretném érzékeltetni, amely mindannyiunkra nehezedett, s a veszélynek és száműzetésnek

atmoszféráját, melyben mindannyian éltünk. Ugyanakkor ezt az érzést az egész létre kívánom vonatkoztatni." 1939-től 43-ig gyűjtötte az anyagot az író - irodalmi példaképeit és az orvosi szakirodalmat (a pestis tüneteinek leírásait) tanulmányozta -, és hét éven keresztül dolgozott regényén, melyben visszatérnek "állandó témái": a börtön, a száműzetés, ill. a küzdés és az ellenállás. Camus feleletet keres a Közöny és a Sziszüphosz mítosza által felvetett problémákra - milyen viselkedési lehetőségei maradnak az embernek az abszurd világban -; ugyanakkor etikai szempontból a (megelőző műveinél regényszerűbb) Pestissel az író maga is előrelépést lát saját gondolkodásában: az ember és a világ viszonyát teljesen uraló abszurdum felismerésétől (Sziszüphosz, Közöny, Caligula) eljut az abszurd elleni tiltakozásig. ("A Közöny az ember meztelenségét írja le az abszurddal szemben. A pestis az egyéni szempontok alapvető azonosságát ugyanazzal az abszurddal szemben. Ez egyfajta fejlődés, mely a többi műben még jobban megnyilvánul majd. De A pestis ezenkívül azt is megmutatja, hogy az abszurd semmire sem tanít meg bennünket", Camus.) Az egységes, zárt szerkezetű alkotás szűken vett tárgya egy fiktív, de reálisan megjelenített orani pestisjárvány, tehát egy egyetlen városban dúló epidémia részletes orvosi-klinikai leírása (és erkölcsi, társadalmi hatásainak vizsgálata) egy képzelt eset ürügyén. Az általánosító mozzanatok a tér- és időviszonyok meghatározásában nyitottá, többjelentésűvé teszik a művet: a színtelen, semleges, "múlt nélküli", kétszázezer lakosú algériai városban a kialakított szokásrendben unatkozó (viszont gazdagságra vágyó) lakók számára a járvány teszi nyilvánvalóvá (bűnös) gyanútlanságukat: akár veszélybe is kerülhetnek egy "zárt város" csapdájában. A napok, hónapok pontosan követhetők a csaknem egy évig tartó eseménysorban (áprilistól februárig), de az év meghatározatlan marad (194É); az emberek, "emlékezet és remény híján", a jelenben "ütnek tanyát"; "valójában jelenné vált számukra minden". ("A pestis mindenkit megfosztott a szerelem [É] képességétől. A szerelem ugyanis egy csepp jövőt kíván, de a mi számunkra már csak a pillanat volt.") A gondosan felépített öt fejezet a járvány periódusait, fokozatait követi. Az alaptónust a kafkai indítás határozza meg: a hétköznapi környezet mindennapos szürkeségében szokatlan, megmagyarázhatatlan jelek tűnnek fel. A patkányok megjelenésének "fura esete" elszaporodásuk után "kicsit aggasztóvá" teszi a helyzetet, a lakosok kezdenek "nyugtalankodni", aztán "már százával ömlesztik a patkányhullákat", s az emberek is titokzatos betegséget kapnak, hasonló tünetekkel (daganatok, tályog, láz, helyi gyulladások, nyirokcsomó-duzzadás, gennyesedés, szörnyű szag stb.). Az (először még elszórt) esetek halálos kimenetelűek - az első halott éppen Michel, Rieux házmestere április végén -, aztán ijesztő gyorsan "sokszorozódnak". Az emberek reagálása a kitörő pánikra kezdetben a

feledés-keresés (a vallásban vagy a testi örömökben), a hivatalos szerveké pedig a járvány tényeinek leplezése (tehetetlenül tanácskoznak-vitáznak az orvosok, félnek kimondani a felismert kórt, habozik a prefektus, félremagyaráz-eltitkol a városi és a megyei hivatal, a sajtó pedig, "mely folyton fecsegett, most már egy szót sem írt semmiről"). Fertőtlenítést rendelnek el "kis fehér plakátokon", kisegítő kórházak létesülnek, s - mivel menthetetlenül pusztulnak a beteg emberek tömegei, mert a "bolhák tízezreit terjesztették el a patkányok" - végül megérkezik a hivatalos sürgöny: "Pestisállapotot kihirdetni. Várost lezárni." A lakosok, "akik a csapást valószínűtlen dolognak tartották, amelytől ők mentesek", kénytelenek végigélni a bizonytalan ideig tartó rettegés, elszakadás, száműzetés "börtönérzését"; "krónikussá válik a rosszkedv", a megzavart életmódban összeomlik a "bátorság, az akarat, a türelem." Sokakban kitör a menekülési vágy, és (többnyire hiábavaló) mesterkedéssel, szervezkedéssel próbálják elhagyni a vesztegzárat. A tavasz és a nyár folyamán számolatlanul ismétlődnek a halálesetek (kísérteties az "éjszaka, utas nélküli, különös villamosmenetek" látványa, mely a halottakat szállítja a "végállomásra"); a tomboló vész minden családot és városrészt elér. Az általános képtelenségben "közös, mély" a szenvedés - és a "jövőtlen, konok várakozásban" a pestis egyhangúsága (tovább nem fokozható) monoton kétségbeesést eredményez. A crescendo a rövid, harmadik fejezet után a negyedikben ér a csúcsig - a tetőpontra viszont nem a rémségek halmozásával jut el az író, hanem egy megrázó egyéni eset kiemelésével és középpontba állításával: az Othon-fiú halálának leírásával -, aztán decrescendo következik: a vész "maga fúj takarodót önmagának", és mozgásának ritmusát követve fordított sorrendben halad a mű visszafelé. (Egy ember meggyógyul, élő patkányok tűnnek elő - a kezdetet és a véget a patkányok sorsa jelzi -, aztán a macskák és kutyák is.) A pestis váratlanul vonul vissza, helyreáll a régi "rend", az emberek megint biztonságban érzik magukat, de nem tanultak: úgy élnek, mintha nem jöhetne többé újabb csapás. A járvány hullámzásának részletező követése lehetőséget ad a különféle emberi magatartásformák (és változásaik) vizsgálatára. A készületlenül ért emberek általános reakciója (még az orvosoké is) az, hogy a félelemtől néven sem nevezik, nem akarják fel- és elismerni a pestist, ill. járvány-voltát. Aztán a kétségbevonhatatlan jelek (szimptómák, bacilus-vizsgálat és ijesztő számadatok) hatására kihirdetett ostromállapotban a megszokás és a száműzetés válik kollektív élménnyé, és az egyébként elzárkózó, magányos emberek áttérnek a többes szám első személy használatára. A kiszolgáltatottságban az együttérzésnek sokféle változata mutatkozik meg, mert bár tudják, hogy illúzióik sem lehetnek, csak a véletlenben reménykedhetnek, felismerik a tisztességes harc, az összetartás, a

közösségvállalás lehetőségét. A szolidaritás-érzés, hangsúlyozottan nem egy, már a vesztegzár előtt is létezett közösségen belül alakul ki hiszen Tarrou is, Rambert is idegen -, és csak a veszély idején létezik; "a szkepszis teljesen nem tűnik el. A Közönyben, amely Camus leginkább egzisztencialista ihletésű írása, a negáció uralkodik. A pestisben, ezzel szemben, az emberiséggel szolidaritást vállaló magatartás lehetőségét bizonyítja. Ott az ösztönélet volt az alapvető és az irracionalitás; itt nagyobb jelentősége van a gondolkodásnak és az értelemnek" (Köpeczi). ("A pestis kétségkívül az egyéni lázadástól a közösségi harc felismeréséig vezető utat jelenti. Ha van fejlődés a Közönytől A pestisig, az a szolidaritás, a közösség irányában keresendő", Camus.) A városban maradt lakosok (és az ott rekedt utazók) kénytelenek szembenézni a csapással; az író a határhelyzetre való reagálásokat vizsgálja: hogyan viselkedik hívő és hitetlen, látogató és helybéli, orvos és hivatalnok, szerelmes és magányos. "A pestis sújtotta város valamennyi lakója egy-egy Meursault volt kezdetben" (R. de Luppé), de többségük mozgósítható és segítőkész lett. A "krónikás" nem akar főszereplőket kiemelni - és véleménye nem azonosítható kizárólagosan egyetlen szereplőével sem -, csak egy-egy olyan lehetséges magatartás (absztrahált, jelképesnek is szánt) képviselőjét mutatja be, aki - bármilyen egyéni indítékból - felveszi a harcot, a küzdelmet választja. A cselekvő és szenvedő szemtanú, hivatásának megszállottja, Rieux doktor felismer, szembeszegül, mozgósít, nem adja meg magát. Elutasít mindenféle igazságtalanságot, nem ítélkezik, hanem segít, még a menekülni próbálókat is megérti (l. Rambert). Két dolgot gyűlöl: a betegséget és a halált; tudja, hogy küzdelme "véget nem érő vereség". ("ČSzívtelenÇ - mondta neki valaki egy alkalommal. Dehogyis, egy szíve neki is van. De az arra szolgál, hogy napi húsz órán át kibírja, hogy embereket lát meghalni, akik életre teremtettek. Arra szolgál, hogy mindennap újrakezdje.") A mű egyik fő szólama, "témája: az orvostudomány és a vallás harca; a viszonylagosság és az abszolútum képviselőinek konfliktusa. A viszonylagos győzedelmeskedik, pontosabban: ez nem veszít" (Camus). Paneloux, a "nagy becsben álló", "művelt és harcos jezsuita" nem tarthatja abszurdnak a létet, hisz a gondviselésben, de elismeri értelemfölöttiségét. Első beszéde szónoki műremek ("több benne a metafora, mint az egész műben együttvéve"): a bűntudat felébresztésével először a vallás javára akarja felhasználja a járványt. Részt vesz az egészségügyi alakulat munkájában, és hite, egész erkölcsrendje megrendül a kisfiú halála láttán; második prédikációjában a megjelenő félelmetes isten már megérthetetlen az ember számára, a - végül belenyugvást, "felebaráti szeretetet" hirdető - atya eljut "az eretnekség határára". Bizonytalan tünetekkel járó

(szótlan) halálakor - nem tudni, pestises volt-e, vagy a hitével együtt omlott össze ő maga is - "kétes esetnek" minősítik: ez nyilvánvalóan megváltozott világfelfogására is vonatkoztatható már. A szentté válni (ateistán) akaró, sztoikus Tarrou ugyanúgy kötelességteljesítés közben hal meg, az utolsók között, mint az atya, mert a már óvatlan ápolók is "sebezhetővé váltak a pestis számára", és mert Camus szerint minden "eszme" - legyen az bár vallás(osság) vagy forradalmiság -, minden absztrakció: bűn. Tarrou, aki halálos ítéletet hozó apja miatt hagyja el a szülői házat, lázadó forradalmárrá lesz egészen addig, amíg egy kivégzést nem lát - épp Magyarországon -; és rádöbben, hogy ő csak a gyilkolás egy másik formáját választotta: "pestises volt, amíg azt hitte, hogy a pestis ellen küzd"; "fertőzése a múltja". (Camus értékrendje szerint a "halálos ítélet": az abszurdum csúcsa.) A jóhiszeműen tévedő, kiábrándult "ártatlan gyilkos" Tarrou ezért "száműzetésbe vonul" - "a történelmet majd a többiek fogják csinálni" -, és "a lehető legkevesebbet akar ártani"; nem ítélkezik, mert az ítélet szükségképpen elítélés is. "Valaha a pestis végleges megsemmisítésére vágyott"- de felfedezi, hogy "kizárólag az a miénk, ami nem tartós", minden győzelem ideiglenes. Mivel "a reményt sohasem ismerte", nem is bízhat végső győzelemben, de az áldozatok mellé áll, a cselekvést választja: megszervezi az önkéntes alakulatokat. Ez a békességre vágyó humanista kerül legközelebb Rieux-höz; kiegészítik egymást; barátságukban - a tengerben megmártózva - egy pillanatnyi szabadságot is teremtenek maguknak. A másik idegen, az újságíró Rambert fejlődése is Tarrouéhoz hasonló: marad a városban, vállalja a közös sorsot. Először szökni próbál, szervezkedik, mindent megmozgat, hogy visszatérhessen feleségéhez Párizsba, aztán beáll az alakulatba - mélyen megdöbben, amikor Rieux feleségéről hall -, s amikor menekülhetne, már "köze van a városhoz" és tovább segít. (Az ő döntését is múltja indokolja: a spanyol polgárháborúban küzdött a "legyőzöttek oldalán".) Az orvosokkal szimbolikusan ellentétes pályájú - mert "ítélkező" - bíró, Othon, az először ellenszenves "bölcs bagoly" is "lelepleződik": stílusa, magatartása félrevezető, de kiderül, mennyire szereti kisfiát; kötelességérzete is, egyéni gyásza is az önkéntesek közé viszi. A háttérből rajzolódik ki Rieux anyjának egyszerű, együttérző, "földönjáró" alakja (aki, mindenféle absztrakció ellentéteként: elpusztíthatatlan), és a szérumkészítő öreg Castel doktor rokonszenves, segítő figurája - akivel, kivételes esetként, megtörtént, hogy az "emberi érzések erősebbnek bizonyultak" a halálfélelemnél: idős felesége rádöbbent, hogy "nem tudnak egymás nélkül élni", és visszatért hozzá Oranba. A "jegyzetírók" kiemelik azokat a különc (abszurd) jellemeket, akiknek valamilyen gépies tevékenység, mánia ad erőt a túléléshez: Tarrou kedvence az öregember, aki meghatározott időben kimegy erkélyére, hogy leköpdösse a macskákat; Rieux látogatja az asztmás rőfös

("ilyen hosszasan sohasem néztek szembe egy ártatlan haldoklásával"). az öreg Castel "görcsösen mosolyog". meghal a felesége). fáradhatatlanul. a képek megtízszerezik a filozófiát" (Camus) . mielőtt tudott volna róla (akiben viszont "A per Joseph K.a járvány terjedésének részletező adatsorai szinte puszta tények. magára hagyottan.az etikus elvontság és az epikus részletesség váltakozik ebben a "szimbolikus realizmusban". hiába akarnak az emberek felejteni.aprólékosan kidolgozott gesztussor az egész jelenet: Tarrou "súlyos kezével" letörli a verejtéket. Marcel. saját anyagát Tarrou jegyzeteivel (naplójával) és vallomásával egészíti ki. és (egyetlen kiemelt szereplőként) az egyre elszigetelődőbb. Paneloux.). "Az érzelmek. aki valamilyen büntetéstől. bizonytalan előéletű Cottard. leleplezéstől rettegve . számok. Mindig azokkal érez együtt. Louis). majd megőrül). és mindemellett az abszurd fölötti győzelem csak ideiglenes lehet. Garcia. akik. aki ágyban fekszik és borsószemeket rakosgat egyik edényből a másikba (ironikus értékelése a mű végén megegyezik az orvoséval: "Már hallom is. árnyaltan. A szolidaritás különféle formáit képviselőkkel szemben Camus elítéli a harácsolókat. fegyelmezett. aki egy "irodalmi mű" kezdő mondatát csiszolgatja rögeszmésen. a kisfiú haláltusájakor szinte minden szereplő együtt van. szánalom. A tetőponton. Camus objektív tónust teremt a két (szereplői elbeszélői) szál egyesítésével. és a doktor egyre nagyobb figyelmet szentel Grand-nak. a megcsalt-elhagyott kishivatalnoknak. hogy láthassák az új szérum hatékonyságát ."A mesélő nem tudta elkerülni. orvosi leletek. mert a téma miatt szerinte csak ez alkalmazható . Paneloux megrendül. sem el nem tűnik." Szenvtelenül. A veszteségek pótolhatatlanok (Tarrou. Mészáros V."életművészt". hogy "ez az öröm mindig veszélyben van [É] a pestis bacilusa sohasem pusztul el. hatósági intézkedések . de [É] harmadik személyben beszél önmagáról" -. A mű vázát Rieux krónikája adja. apró vonásokból összeálló leírásokban. Rieux egyetlen pillanatra elveszti önuralmát. hozzá hasonlóan. Ilyen a szöktetéssel foglalkozók csoportja (Gonzales. ő is a közösségi nézőpontot választja (a . tiszta nyelven törekszik az író a hitelességre .ját kell látnunk". egy arab gyilkosával" (akinek perében a Közöny története fedezhető fel). de egyes szám harmadik személyben.érzelgés -.aztán mennek lakomázni"). hogy közben a szanatóriumban.nem ismert. Othon és a kisfia elpusztul. hogy saját magát is bemutassa. Rieux egyéni tragédiáját fokozza. Rieux tudja. még a többi beteg is "elhallgat" . akinek letartóztatását elrendelték. s azzal az emberrel. félelemben élnek: "a fiatal hivatalnokkal. és amint a szereplők áttérnek a "mi"-re. amint: 'Halottaink!' . hideg. a pap letérdel. Raoul. az önzőket.és pátoszmentes hangnemben.ami nem segít. Rieux "összeszorítja a fogát".sokféle magatartással kísérletezik (a mű végén menekül. de megrázó. a veszélyből hasznot húzókat. hogy mit követett el .

hogy győzelmük ideiglenes. A pestis azonosul a fasizmussal is. [É] az értelmetlenség. rész). A mű végén a fiktív narrátor elárulja.második résztől). . a más példája. amit mindig kívánni és néha elnyerni lehet. Az író Thuküdidész (A peloponnészoszi háború története) tárgyilagosságát. kipusztíthatatlan pestist. a szenvedés is. tankölteménynek is nevezik. A mű végén Camus ugyanúgy levonja a tanulságot. La Fontaine: A pestis az állatok között). mint a megvetnivaló" (5. Az író a csapás (a rossz. az elemzők modern misztériumnak. ami az emberiséget sújthatja. "a műnek társadalmi és metafizikai jelentése van" (Camus). Rieux doktor és társai is az ember örökké ismétlődő. hogy ő Rieux. a titokzatos. a "morált". mint az emberi szeretet.a fasizmust a járványok képével mások is összekötötték (vö. az nem más. ellenséges erők szimbóluma. és felélesztette Kafka szuggesztivitását (A mű eleve A perhez hasonló helyzetet ábrázol: Oran polgárai számára a pestis jelenti a kiszolgáltatottságot egy ismeretlen hatalom önkényének. mind az általa kiváltott reakciók magukon viselik az abszurd bélyegét. mint Faust. veszendő embertársaik irányában a kötelesség. mint Madách ádámja. Camus valószínűleg ismerte Puskin 1830-as. Lakoma a pestis idején c. a rossz. ezért ekkor az író kénytelen bevezetni egy újabb elbeszélőt. a remény is értelmetlen. és "az emberben több a csodálnivaló. az értelem vagy a szeretet (Camus-nél: "gyengédség"). a mindig újrakezdődő harc pusztán átmeneti eredményeit magunkban hordozzuk a legyőzhetelen. a halál ellen. hosszas pestistörténeti betét-fejtegetésében felidézi az athéni járványt is. hogy ha van valami. kiemelik példázatosságát." A mű fordítója Győry János. hogy a baj sose hal ki egészen" (Gyergyai). de azért van enyhítő-vigasztaló tanulság: "most már tudták. Capek: "fehér kór") -. A pestis minden csapás. és az ember tudatában is pusztító vészt is szimbolizálja. de ezen túl az egész.) Felidéződik a kolera pusztította Velence (Halál Velencében). "Mint Sziszüphosz. abszurdumokkal körülvett emberi sorsot. Tudják. A regény az író szerint "krónika". Rieux. "hogy az emberek inkább jók. Camus képzeletét megragadták a középkori pestis-misztériumok. és Thomas Mann másik művének (A varázshegy) betegei is hasonlíthatók az oraniakhoz. de a mások nyomora vagy a saját szenvedésük. netán a kétségbeesése arra tanítja mindnyájukat. a szenvedés) örök jelenlétét hirdeti. De szerinte éppen és csak a csapások idején fedezhető fel. tudatosan vállalt elődje pedig Defoe: A londoni pestise. mint Prométheusz. hitelességét tartja szem előtt. és mind az elnyomó hatalom. hosszasan tanulmányozta Melville regénytechnikáját. munkáját. a mű felidézi a haláltánc-műfajt is. amennyiben a német megszállást jelképezi . sosem biztos. se veszélytelen s mégsem hiábavaló harcát vívják a földi lét. mint rosszak" (3. mint a fabulákban szokás (vö. rész).

ne örvendezzetek nagyon: a másik lator elkárhozott. A második részben majdnem ugyanez ugyanígy megismétlődik." A Godot "négy alkat és egy szituáció végzetének drámája" (Réz P.Ne essetek kétségbe nagyon. A szerzőt hiába faggatták arról. majd egy fiú Godot üzenetével.BECKETT Godot-ra várva (1953) Nem állok semelyik oldalon. Hauser). hogy nem létezik a kifejezés ereje. ill. érkezik egy páros. mely nem lázad saját fenséges jelentéktelensége ellen. beszélgetnek. eszegetnek. "végjáték". Alaptémája."a tanult nyelv nagyobb művészi fegyelemre késztet" -. . nincs mivel és nincs miből kifejezni. Beckettnek első színpadi sikere. amire nem következik semmi. hogy nincs mit kifejezni. sosem válaszolt rá egyértelműen. "egy komplex költői képmás" (Esslin). ma már az antidrámák klasszikusa. és egyben a cselekmény maga is.) A művet először franciául írta meg . (SAMUEL BECKETT) Az abszurd irányzat egyik vezéregyéniségének. vegetálás a lét perifériáján. nemcsak cselekmény. Van egy csodálatos mondat ágostonnál: . formája a várakozás közben elvégzett cselekvések sora" (Bécsy) . Olyan művészetről álmodom. történelmi időn kívüli banalitások mögött az ember és a világ kapcsolatának végső feltárása történik. olyan helyzet. ("Többre becsülöm annak kifejezését. "az új irodalomnak mintegy paradigmája" (A. hogy kit vagy mit ért Godot-n. vezérmotívuma a visszatérő kijelentés: "Godot-ra várunk. csak a kifejezés kötelessége". két vándor érkezik. Az abszurd drámák dramaturgiájának megfelelően nem ábrázol életfolyamatokat. Waiting for Godot). A gondolatok formái érdekelnek. az író szembesít az emberi lét alapkérdéseivel. a kifejezés vágya. viszont az értelmezések egész sorát vetette el. társadalmon. Beckett. a Godot-ra várva a drámatörténet egyik legtalányosabb alkotása. az egyik lator üdvözült. majd angolul (En attendant Godot. végül egy fiatal fiú közli Godot üzenetét: holnap biztos eljön. A mű "tartalma a várakozás. A felszínen észlelhető.' Csodálatos a formája ennek a mondatnak. értelmetlenségével.). de (hagyományos értelmű) jellem és kommunikáció sincsen: két csavargó vár egy bizonyos Godot-ra egy országúti fa alatt.így ez az alapszituáció is.

hogy egyetlen éjszaka telt el a két felvonás között. ("Egy pillanat. ugyanazon a napon. egy nap megvakultam. a nap egy percig csillog. Az időről hallani sem akaró Pozzo dühödten értelmezi az időkategóriát Vladimirnak: "Mikor! Mikor! Hát nem elég önnek. dimenziótlan közegből.) Az ismétlődések ritmusa . lovaglóülésben. ürességben itt nincs hiány. emlegetik az Eiffel-tornyot és egy dél-franciaországi szüretet "egy bizonyos Bonellynél" .a napszakok váltakozásában. hogy tegnap este nem voltunk itt. / Estragon: De az éjszaka nem köszönt be.Vladimir: "azon igyekszünk. fordulatok nem tagolják a történéseket. üzenet-várakozás) és a szövegekben . Vladimir: Nem ismerős a környék? / E: Mi legyen ismerős? Ebben a sivárságban töltöttem az egész kurva életet. / Vladimir: és szerinted hol voltunk tegnap este? / Nem tudom. Sehonnan sehová sem vezető országút mellett. A helyszín (a színpadkép) is az elidegenült világ azonosíthatatlan tája. bizonytalan. a senki (vagy Pozzo?) földjén. ha megállnak. egy nap megnémult.. az nehéz".ciklikus időszemléletet tükröz. az átélt időn) a pillanatok azonosulnak az örökkévalósággal. és azt "el kell határozni" -. mint a többi. az ábrázolt világ eseménytelen monotóniája jelen idejű. (éjjelente elválnak egymástól. érkezéstávozás." Estragon menekülne az időtlen. nádashoz várakoznak.de Didi felidézéseire Gogo rendszerint nem emlékszik. ahol tegnap.Reális részletekből irreálissá áll össze a mű egésze: minden elem. ugyanakkor rejtélyes. de ez nem határozza meg jelenüket. a félhomály. egy fennsíkon. az alkony. s már éjszaka van. de képtelen . Ez érvényes az idő és a tér kategóriáira is. a természet megújulásában. akkor tudják igazán. kézzelfogható. lényeges változások. hol vannak: ott-e. nyomasztó emlékeik vannak millió halottról. hogy csak várakoznak. Ki figyel ilyenkor az árnyalatokra?") Máshol (valahol) élnek azért emberek (meg is verik . álmodtad az egészet. "Vladimir: Mindig az éjszaka beköszönte előtt jövünk.mivel "elindulni. ez nem elég önnek? (Nyugodtabban) Az asszonyok a sír fölött szülnek. mozzanat egyszerre konkrét. a visszatérő helyzetekben (várakozás. így (kívül a naptári. Máshol. közel valamilyen szakadékhoz. ugyanabban a percben. utalnak egy "istentelen" iskolára. Csak az éjjelek és nappalok váltakozása érzékelhető. Pusztán az időt kell tölteniük . olyan napon. és egyáltalán jó helyen várnak-e? ("Estragon: Mondtam már. az időhármasság. aztán ismét az éjszaka következik. Estragont ilyenkor megverik ismeretlen emberek. Egyszerre funkcionális és jelképes: egyben a létezés elvont tere is (a misztériumok világszínpadához hasonlóan). Nem tudják. egy nap meghalunk. hogy megtöltsük cselekvésekkel" -.") Az is látszat csupán. egy nap megszületünk. egy nap megsüketülünk. hatórányi járásra emberektől. Az elvont időtlenségben megszűnt a linearitás. Az alapritmust megszakítja egy-egy emléktöredék: Vladimir kihalászta Estragont a Szajnából. A háttérben felkél a hold". Vladimirék kiemelnek múltbeli mozzanatokat ötven éves ismeretségükből. hogy valamelyik nap történt.

a helyzetek majdnem ugyanolyan sorrendben térnek vissza. Magányra vágynak. értékrend híján játék az öngyilkosság. még a hiábavalóságokat is. hogy "nagyon megváltoztak". (Vladimir kutyáról szóló dala azt példázza. Beckett). de végleg bizonyossá válik a reménytelenség. amikor a kisfiú elmegy. kiszámíthatatlan. a felvonásvégeket azonban a nyugalom. Az első felvonásban olyan kijelentések hangzanak el.így együtt. mint az első egy meg nem írtnak. a testvére juhnyájat őriz. hogy mi fog történni a következő pillanatban. Az út-toposz eleve jelzi "köztes" állapotukat: kívül. kiemelt jelentőségű viszont a várakozás.") . Gogóék azt állítják Pozzóék távozásakor. a második felvonás ugyanúgy tükörképe az elsőnek. a maradás állapota határozza meg. kosár stb. ugyanígy Pozzo és Lucky is hurcolja magával tárgyait (bőrönd. szimbolikus toposz . ill. kellékeik eszközök a bohóctréfákhoz: a cipő szorít. Nincs előrehaladás. a kalap nagy. minden eloszlik.Estragont). ("A művészi tendencia nem a tágulás. kijelentik. reménytelenségét jelzi: az utolsó répát. de nem mennek. Az író felcseréli a mű záróformuláját Estragon és Vladimir között. Felvonás közben állandó a mozgás. este távozhatnának.). meg nem írt felvonásra utalnak (pl. három pedig sok".") A körforgásban a fiú feltűnése először fenntartja a várakozást. hogy "minden elölről kezdődik"). egyformán jelentéktelen. minden egyformán fontos. de a második rész süllyed. és a művészet a magány apoteózisa". elválaszthatatlanul magányosak.a kiszáradt "váz" a második felvonásra feléled (a franciában még "kilombosodik". Čmégegyszer utoljáraÇ felidézve mindig ugyanaz az üres eredmény jön ki" (Balassa P. A két felvonást tökéletesen végiggondolt szimmetria tartja össze ("Egy felvonás kevés lett volna. a kisfiú kecskepásztor. (Az arányeltolás a hagyományos cselekmény paródiája is egyben. de azt sem tudják elviselni ("Vladimir: Még egy pillanat. s mi ismét egyedül leszünk a magány végtelenségében. másodszor viszont már az ő előkerülése is a szituáció értelmetlen voltát erősíti. néha "valakik járnak" a közelükben. hagyománytípusoknak. Gogo és Didi számára nincs menekülés.). az angolban "négy vagy öt levél" jelenik meg rajta). A tárgyi világ is a figurák teljes kifosztottságát. retket eszik. ("Vladimir: Mindennek egyre kevesebb a jelentősége / Estragon: Még mindig nem eléggé kevés. hangsúlyozza a kölcsönösséget. mint az első.) "A mű cirkulárisan szerkesztett". melyek egy korábbi. hogy bármikor újra lehet kezdeni.) "Ugyanazoknak az archetipikus helyzeteknek. A fa is sokjelentésű.) A bizonytalan világban átutazók az emberek. hanem a szűkülés. szereplőknek a végtelen ismételgetése maga a visszavonás: más-más aspektusból újra lejátszva. lefelé halad ugyanúgy zárul. Estragon öve lesz a kötél az akasztáshoz. távol téblábolnak az emberi világtól. mondja Beckett. a mű figurái is várakozók .

a Lucky angol eredetű. a Pozzo olasz. állatian unatkozunk. ha nincsenek jelen mások. nincs központi konfliktus . Nem. hogy emberek legyenek. Gogo magát találomra Catullusnak. Ha jelen vannak "utazók". (Estragon: "Látod. mindig akad valami. akkor magukra. tettpótlék.") állandóan tesznek-vesznek. mások éppúgy megtennék.a figurák alapvető elvi magatartásformák (a misztériumokhoz. a kultúra megsemmisül.") A társadalmon kívüli. hogy az emberiséget is képviselik. a bizonytalan Estragon számára akár Pozzo is lehet Godot (mindkét felvonásban annak hiszi). ami elhiteti velünk. ("én is kerülhettem volna az ő helyébe" mondja Pozzo Luckyról. ha már szerencsétlen sorsunk közéjük vetett. párhuzamos és ellentétes vonásokkal.Vladimir: "Nem a gondolkodás a legrosszabb" -. kapcsolatok. hogy "nem bírom folytatni" -.dire'-t is rejti). ("Ha utánagondolok.a mű az emberi személyek identitását és valóságosságát is megkérdőjelezi. Széthullanak az értékek. nincs kötél. tudatosítják.) Próbálják összpontosítani figyelmüket .go'-t vélik felfedezni). nincs vita. változásaik a pusztulás. hogy élünk. Unatkozunk. nem lehetnek meg egymás nélkül. de mindig folytatják.) Bár az ismétlődő öngyilkosság-próba mindig kudarcba fullad (visszariadnak. akkor azokra figyelnek. (Kapcsolataik az egyén elszigeteltségének.és utazók. Csak a szerzői utasításokban szerepel a Vladimir-Estragon elnevezés. "egyetlen személyiség két része" (Esslin) a tudatos (Vladimir) és a tudattalan (Estragon) alak."Várakozunk. hanem lényük.és minden tevékenységük egyenértékű kényszercselekvés."). cselekedeteik "eleinte ésszerűnek hatnak. ha nem jobban. moralitásokhoz hasonlóan). ne tiltakozz. amit mi. [É] De ebben a pillanatban ezen a helyen az emberiség mi vagyunkÉ Legalább egyszer legyünk méltó képviselői ennek a fajzatnak. ("Folytassuk" .akiben így "az egész emberiség benne van" -. ha az ember jól szórakozik!" . A névjátékok állandóan visszatérnek: Estargon hol ábel.biztatják magukat. Szigorúan szerkesztett komplementer alakok. de egymásrautaltságuk ellentmondásos. bensőjük ürességének kitöltésén is fáradoznak. a létnek csak illúzióját teremtik meg. járkálnak. magányának feltárását szolgálják. Vladimiré nyilván szláv (de a francia . személyek. Sajátos. tulajdonképpen nincs is szükség ránk. a fiú és a bátyja is felcserélhető . hol Kain néven szólítja Pozzót . tornáznak.) Nincs hős. beszélő névként is: Estragon neve francia (de benne az angol . erőlködnek. Nemcsak az idő eltöltésén. ("Milyen gyorsan múlik az idő. Didi. többször elhangzik. egymást Didinek és Gogónak hívják. helyettesíthetők a nevek. (Vladimir: "Mi . elválaszthatatan párokat alkotnak. a fizikai-szellemi leépülés felé mutatnak: az embert már csak a biológiai életvágy mozgatja. aztán szokássá válnak" . a fiú Didit Albert úrnak. Változatos eredetű neveik szintén az "emberiséget" idézik. elszakad). becsvágy nélküli Vladimir és Estragon képviseli az egymás mellé rendeltséget.

Pozzo pórázon vezeti a kiszolgáltatott Luckyt. hanem eszére is hallgató ember" (Réz P. reménykedő idealista. "az absztrakciókra hajlamos. Pozzóé is.). a veszekedés-kibékülés sémái. egymással egybecsengő és mégis disszonáns mondatok hosszú sorával [É] darabjainak nyelvi-költői varázsát is megteremti" (Hankiss E. csak a reáliákra tekintő. monologikusan filozofálgatnak. "A pesszimizmus itt költői képekké komposztálódott. már megnémultan. és a beszédmódjuk is töredékes személyiségük jelzése. a szokás . gyakran idézi műveltsége maradványait. elidegenült a beszéd is. a szentföld térképére való emlékezéstől Gogo meg szomjas leszÉ ) Az általuk képviselt tengelyre merőleges a másik kétpólusú tengely.lenne. nemcsak ösztöneire. szűklátókörű átlagember". szerepe az űr kitöltése. századi filozófia is eljut ilyen következtetésekre: "Az oksági kapcsolatba vetett hit a tévhit"."mindenkinek megvan a maga kis keresztje". Nem tudják kifejezni magukat. (Már a hozzájuk kapcsolódó kellékek (a kalap és a cipő) jelzik intellektuális különbségüket. hiányos mondatok hangzanak el. de felejtenek emlékezetkihagyásuk a szövegformálásban is érvényesül. "a bőrünkből nem bújhatunk ki" stb. szinte csak vegetatív kérdések foglalkoztatják. -. és ezt erősíti Beckett gyors síkváltásokkal is. és a nyelv elleni támadás a logika elleni támadás is: lemondás az oksági összefüggésekről / a XX. ("A szöveg tiltakozás a nyelv. Kétséges a megértés lehetősége. aki fennkölt. a racionalista. Didi elmélkedik a latrokról. keresik a szavakat. ("Csak nem fogunk udvariaskodni?".boldog'. Estragon "a földhözragadt. Nem figyelnek. "Hordj le!". visszatérő szavak láncolatával. közhelyek . Szatirikus rajzuk a testiszellemi degeneráció bemutatása. egymással azonos és mégsem azonos. a beszéd is csak pótcselekvés. a kariatidák. Műveltek voltak mindnyájan (l. de . a csend beálltának megakadályozása. komikusan ismétlődnek az udvariassági formulák. a gondolkodó.) Ugyanakkor Beckett az "állandó paralelizmusokkal.). sablonok. ha bűnbánatot tartanánk?") Vladimir az eszményekért még lelkesedő. Anyagias. az alá-fölérendelt hatalmi viszony (és a szadista-mazochista típusok) megjelenítése. latinizmusok. Benne még maradt némi felelősség-érzet is.). "Most pedig béküljünk ki!") A kiüresedés végső fokára jutottak: a teljes értelmetlenséget ironikusan tükrözi Lucky monológja is. az ember alatti ember a maga tiszta költészetében a mítosz színeibe öltözött. ő rángatja kötélen maga után a megvakult Pozzót.). naturalista "haladásmítoszok paródiája" (Mihályi G. akinek a nyakán látszik a kötélvágta seb. a Bibliáról. A második felvonásban. Wittgenstein/. a Biblia emlegetése. Pozzo és Lucky kettőse. "lírai hangú" szövege alatt csattogtatja ostorát és a választékos tirádát trágárul fejezi be. pl. Hérakleitosz-torzítás). mint adekvát kifejezőeszköz ellen" (Hauser A. kétkedő materialista (állítólag költő volt!).

akkor az alakok megváltásra várnak . Ismétlődnek a gagek.) Tágabb értelmezésben Godot többértelmű alak. Kermode). (Egyes találgatások szerint "God-ot" az angol . Beckett Szent ágostonra utal. a hiú Pozzo szereplését a többiek közönségként minősítik is. ki nem mondottan pedig: ők maguk a latrok.létük egyetlen értelme (abszurd rítusként) a mitikussá növesztett várakozás . A figurák az abszurd. bármi. célt az életüknek . de a beszélt ír nyelvben maga a 'Godo' hangalak istent jelent. Egy valamikori megbeszélés alapján várakoznak Godot-ra Estragon persze nem is emlékszik -. vagy megváltást (jogaikat vesztett kérvényezők? Godot munkaadó? . az ember(iség) beteljesületlen vágyainak szimbóluma. hogy ma este nála alszunk. Pozzo és Lucky magánszámokat ad elő. a tér és az idő meghatározottsága és meg nem határozottsága között ("Vladimir: Hol? / Estragon: (nem mutatja meg) Valahol arra. az evangélium ellentmondásosságán töpreng . a clown-játékok (a kalap-nadrág-. A szó szoros értelmében váltunk itt ide-oda az ellentétes pólusok között: 1. Megélhetést remélnek "Meglehet. viszont ha eljön. (A hírhozók biblikus jelentést sejtetnek. mert munkát adhat. értelmet. groteszk helyzet bohóc-bábjai.god' francia kicsinyítő képzővel.) Ha Godot tehát isten-allegória. Godot is azonosíthatatlan: a központi hiány. teli hassal a száraz meleg szalmán" -. akire azért várnak."). a szokásszer viselkedés képtelenségeit a varieté tréfáinak gépszer jellege itatja át. a mozgás és a mozdulatlanság között ("Estragon: Menjünk? / Vladimir: Menjünk. Vladimir a latrok sorsán. s így kiváltják a bergsoni nevetést" (F. hagyományos zanni-típusok. Estragon: . Elemzésében kimutatja. Azzal az üres transzcendenciával azonosíthatjuk. "Godot kétségkívül nem a várakozás vagy a semmi puszta neve csupán.és az isten nem nyilatkozik meg. hogy az ellentétes pólusok közötti vibrálásra bontás meddig.egyetlen pillanatra sem hagyják abba. amire az ember várhat."kérelemmel járultunk elé". milyen végletekig mehet el egy műben. aki nem jön. és különféle szavakkal megnevezni próbáltak: Fehl Gottes (isten-hiány) . melyet az európai szellem vallomástevői: Hölderlintől Nietzschén és Dosztojevszkijen át Beckettig fölismertek. az ütlegelés). hogy megérkezzék Godot" . aki nélkül értelmetlen a világ.de bárki.szólott NietzscheZarathustra. "akkor megmenekültek". bőrönd-kosár-játékok. küldönc-próféták.mondta Hölderlin. /szimbolikusan/ foglakozásuk is ezt a magyarázatot erősíti. Lucky tudálékos-zagyva értekezését és a hálótáncot. (Nem mozdulnak." (Balotaů) Hankiss Elemér szerint a darab azt példázza. Pozzo "knokknak" (azaz az állandóan ütött bohócfigurának) nevezi Luckyt. isten halott . "elbaltáztuk jogainkat"). hogy Beckett "teljes következetességgel és tudatossággal bontja ellentétpárokra a valóság és az emberi tudat szinte minden alapvető kategóriáját.miért csak Máté tudja? -. "A világ iszonyatos zűrzavarában egyetlen tény világos: várjuk. 2.banalitásai a költészet ritmusát veszik fel.

és ez persze bosszantó. sokan egyenesen a Három nővér parafrázisának vélik a művet: a soha be nem következő Moszkvábaköltözéstől úgy várják Prozorovék a megváltást. amely megdöbbentően emlékeztet a Godot-ra: "Az első három felvonás során a szereplők a hős életéről beszélgetnek. hogy begombolja a nadrágját) / Vladimir: (tűnődve) Az utolsó pillanatÉ(a halálra gondol"). az emberi kapcsolat és a kapcsolat hiánya között ("Estragon: ™lelj meg (Vladimir megmerevedik. idézi Brustein). hogy nekünk? / Nem értem. Néhányan végig őrültek maradnak". Jan Kott Shakespeare és Beckett között egy új Teatrum Mundi (Világszínház) vonatkozásában lát analógiát. hogy jöjjön. "írásaiban a fölbomlást úgy követi nyomon Beckett. hogy anyagi ügyeiket rendbe hozza. ™sszeölelkeznek.a mű legismertebb Shakespeare-parafrázisa a Lear király bolondját idézi ("Estragon: őrültnek születünk mindannyian. 5. mert "amit Beckett bemutat. az ijesztő". "Lear: Te bolondnak hívsz engem. mint Estragonék Godot-tól."). az idő. érték kategóriáinak felbontását egyre kevésbé érezni öncélú formabontásnak. a személyek és tárgyak azonossága és nem-azonossága között ("Vladimir: Szóval itt vagy? / Estragon: Azt hiszed?"). melyben a szereplők az évekkel azelőtt eltűnt Godeau nevű hőst hiába várják vissza. ez veled született. s egyre inkább: forma-teremtésnek.) Hagyd. miközben a nézőnek az a benyomása. A darab érdekes párhuzam-lehetősége (forrása?) Balzac kevéssé ismert Mercadet c.és melyik szombatot mondta? és szombat van-e ma?"). tér. vagy a Prédikátor könyvének verseihez: minden hiábavalóság!" (Balotaů) általában a mű teljes reményvesztettségét hangsúlyozzák a Godot-ra várva értelmezői. Az állandó síkváltásnak ezt a tudatosan alkalmazott technikáját. / Nekünk mi a szerepünk az egészben? / A szerepünk?"). ám az utolsó felvonásban táviratot kapnak a haláláról". fiú? / Bolond: Minden egyéb címed elajándékoztad. Természetesen a szerző állásfoglalása. mert az ellentétek állandó vibrálásából lassanként egy új formaélmény bontakozik ki. mert tényleg nincs kiútÉ A mi szakadatlan optimizmus iránti vágyunk a lehető legrosszabb mentségünk. 3. azonosság. a frivol és a lényeges között ("Estragon: Te mindig az utolsó pillanatig vársz (azzal. jelentés. mint . mintha szüntelenül a Jelenések könyvéhez készítene kommentárt. 4. hogy minden megállt." Beckett bohócfiguráinak abszurditása emlékeztet Shakespeare bolondjainak játékára . Ha a pesszimizmusa miatt elutasítjuk Beckettet. (Egyébként Csehov tervezett egy olyan darabot. drámája. hogy megöleljelek! (Vladimir elérzékenyül. a jelentés és a jelentés hiánya között ("Estragon: és nekünk? / Vladimir: Tessék? / Kérdem. mutat rá. Ugyanakkor "egyben komikus is. és izgatottan várják. 6. Brook). [É] a valóság alapvető viszonylatainak. A Godot felidézi a csehovi technikát is: telik az idő. Nincs kiút. valódi Beckett-figurák leszünk magunk is egy Beckettszínpadon" (P. Estragon hátrahőköl) Fokhagyma-szagod vanÉ).

az emberi képességekről és lehetőségekről. romantikus kalandregényekben a felnőttektől elszakadt fiatalok fényes diadalt aratnak a civilizálatlan világon. A művet Kolozsvári Grandpierre Emil fordította. szigetregények sorát a világirodalomban Defoe Robinson Crusoe c. (KRISTó NAGY ISTVáN) Az ún. hogy az eseménysornak van egy mélyebb. majd az első világháború megrázó élménye után új kérdéscsoport fogalmazódik meg az előzőek mellett: megmenthetike a válságba jutott modern kultúrát a legifjabb generációk. hogy szereplőim kétségbeesése optimizmust sugallna. Nem állíthatom.a szemüveggel való tűzgyújtástól a hajítógép megszerkesztéséig -. a természeti erőkön. század közepétől jelentkeznek világsikerű alkotásokban. hogy művem pesszimista. melyben minden a helyén van a szó robinsoni értelmében is . Jules Verne művei stb. műve nyitotta meg. melyekre támaszkodnak. hogy embereim mégis makacsul követik útjukatÉ darabjaim kulcsszava a talán" (Beckett). egyre erősebben érezzük. milyen törvényekkel? Milyen eszközöket. De azt igen. mely arra figyelmeztet. hogy a modern polgári társadalom embertelen káoszából és küzdelmeiből az ember lesüllyedhet a ténylegesen vademberi állapotba. talányos: "Nem hiszem. 1857. A gyermekszereplős szigetregények témaköre többnyire azonos: milyen magatartás és kapcsolatrendszer alakul ki a gyermekcsoportban.). tapasztalatot. megvan-e a kicsikben a jövő záloga. Stevenson: A kincses sziget. A nevelési célzatú. Lelkesítő példázatok ezek az alkotások a gyerekek helytállásáról. de inkább tudást.mindig. Gyerekhősök a XIX. milyen közösségek jönnek létre. az ősi. beidegzéseket hoznak magukkal. vad környezeten. hogyan sikerül rajtuk úrrá lenni? Milyen tudatformák vezérlik magatartásukat? A századforduló körül. a civilizáció kiterjedéséről és újjászületéséről (Ballantyne: Korallsziget. melyeken lépnek túl? Milyen természeti-társadalmi jelenségekkel találják szemben magukat. 1883. avagy eleve az emberben rejlenek a barbár . jelképi szférája. GOLDING A legyek ura (1954) Ahogy a realisztikus eszközökkel megformált szigettörténetet olvassuk.

erők? A legyek ura gyerekcsoportja (6-12 esztendős fiúké) is egy lakatlan szigetre kerül (amely "valami korallszirt a tengeren" ." Azt az erőt. a növekvő agresszivitás és hatalomvágy. ellenállhatatlan indulatot. A mű végén. a legvégső pillanatban érkező megmentő felnőtt egyenruhában.az otthon elvesztése miatt. amelyekhez a talajt a hatalomvágy teremti. A demokratikus renddel szemben. őrjítő" izgalom keríti hatalmába. félretereli az erkölcsi önkontroll: "elképzelhetetlenül szörnyű dolog lett volna lesújtani a késsel [É]. a kiszolgáltatottság érzete következtében "megnevezhetetlen ijedelmek" lépnek fel. Röfi gyakorlatiassága és szellemi érettsége az első időszakban aranyat ér. neveltetésük nyomaként. mely arra késztette. Néhány jelzésből megtudhatjuk. alvás közben tör rájuk. ők vasfegyelmet hoznak magukkal (még a rekkenő hőségben sem vetik le köpenyüket). Jack Merridew korábban kórusvezető volt. ™sztönei hamar jelentkeznek: "vérpezsdítő. Kérdése ("Remélem. "a hús ígérete".a legérettebbek részéről . A kicsikben . határozott és céltudatos egyéniség. kevéssel utóbb atomtámadás vagy más katasztrófa áldozata lett. A harmadik meghatározó tényező a szorongás. kövérsége azonban hamarosan a közös gúny céltáblájává teszi. Milyen világot építhettek fel ezek a fiúk? Az új környezetben a gyerekek eleinte magától értetődő természetességgel. A születő demokrácia gyengesége. Külön kasztot alkot a kórus. jó kiállású. valamint a szorongás együttes következményeként . amit az elhagyott otthonban mindig maguk fölött tudtak. az előkerülő kést a fiú ekkor még "belevágta egy fatörzsbe". A cselekmény során egy halott ejtőernyősre bukkannak a kisfiúk . A formálódó. beidegzésekkel és . a demokratikus rend alapjait igénylik és kezdik alakítani. a legidősebbek egyike. és megölje. elsősorban éjszaka. amely a belső indulatokat. eluralkodik a félelem. A háttérben egy matróz "a csónak tatján géppisztolyt tartott". ahonnan az ő gépük felszállt. hogy körülöttük. Nincs a biztonságot adó felettes tényező. kezdettől felelősséget érez és vállal az egész csoportért.némi tudatossággal. hogy űzőbe vegyen valamit. hangulatokat és érzelmeket kordában tartsa. Az a repülőtér." A brutalitás első kitöréseit még megfékezi. természetes vezető. Először még ő maga is megdöbbenve fedezi fel magában "a különös. és most alig viseli el a hegemónia elvesztését. álmukban "beszélnek és sikítoznak. revolverrel magasodik a földön fekvő Ralph fölé. a hátrahagyott felnőttvilágban a második világháború tombol. ellenpólusként agresszív ösztönök lépnek fel. senkit sem öltetek megÉ") sok élettapasztalatot sűrít.rémítő látványa a gyermeki hiedelemvilág alakulásában is szerepet játszik. "a vér látványa" még egyelőre visszariaszt. fizikailag is kiemelkedik. most az alig néhány évvel idősebb nagyfiúk képtelenek pótolni. öntevékeny közösségnek Ralph lesz a vezéralakja.a fordítás Göncz árpád munkája).

Roger dobálni kezdi a kis Henryt. Kórustag. de tanácsadóként Ralph jobbkeze marad. A humánum és a demokrácia mártírjává válik Simon is. A csoport tudatában egy valóságfölötti lény alakja körvonalazódik .bár a fiúk alig beszélnek róla -. és értékelő. Szemüvegétől megfosztva már a biztos haláltudatban él. amelyben vallás. Jack alvezérévé züllik. Testalkata és sorsa különccé. Roger karját egy civilizáció fegyelmezte. a hatalomvágy és a rendet belülről is megbontó félelmek ellentéte) hátterében szellemi-ideológiai motívumok is felbukkannak. a gyakorlatiasság és a humánum szószólója. nem véletlenül Jack szájából. A kicsik naphosszat a homokban játszanak. a rendőrök s a törvény erős védelmező kört vontak. akinek elbeszélői alapmagatartása az egész műben a tárgyilagosság. A fantáziája kígyónak láttatja a fákon élő kúszónövényeket (vagy talán az ejtőernyőt?). Olykor kevés szóval is a legmélyebbre mutat: "nincs mitől félni. animizmus. hogy csak helyes és jó dolgokat csináljunk" . hogy nem játszhat vezérszerepet. Gyerekes stílusban megjegyzi: "az élet ma tudományos". az angol meg mindenben az első. de külön utakon jár. [É] hacsak az emberektől nem. A humánum képviselőjének nincs fegyvere a gátlástalanná váló erőszakkal szemben. "gyertyabimbókat" lát. Az apróságok megmagyarázhatatlan rettegése konkrét célpontot keres magának.anarchia üti fel a fejét. a szorongás érzete és a belülről is felszabaduló. az iskola. hogy mikor uralkodik el a nyílt erőszak. A felelősségtudat is visszájára fordul. tehát vigyáznunk kell arra. Az író. amely aztán halálra zúzza Röfit. Angolok vagyunk. s maga is már romokban hevert. Képzelete gazdag. amely mit sem tudott róla. és a kis Phil úgy látja: "valami mozog a fák között. Roger és Maurice pedig átlépnek egy rendkívül jelentős határt: szétdúlják a homokvárat. valami óriási". valamint a vele szemben jelentkező erőszak. A kiszolgáltatottság állapota. értelmező mondatokkal figyelmeztet: "A guggoló gyerek köré a szülők. most is gyorsan átlátja. nemzeti gőggel párosul. ha önhittséggel. vagy értelmesnek lenni. most megszakítja az objektív közlésmódot. mágia és totemizmus elemei jelentkeznek.hangzik el. érzékeny és fogékony a természeti szépségek iránt. és ő indítja útjára a végzetes szikladarabot." "Mi jobb: kifestett. Kedves lenézéssel szól társairól: "mint a gyerekek". amelynek két szélső változata a céltalanság és a gátlások levetkőzése. koraéretté tette. A mű kulcsmondata: "van itt valami szörny". A demokráciát belülről gyengítő erőnek bizonyul a nacionalizmus: "Elvégre is nem vagyunk vadak." A gát átszakadt. kívülről is fenyegető agresszivitás ölt testet ebben a kollektív képzetben. Az elvadulási folyamat később is Roger magatartásában jelentkezik a legélesebben. baljós előérzetté és rettegéssé súlyosbodik. brutális meggyilkolása a mű folyamatosan növekvő feszültségének tetőpontját jelenti. ostoba vadakat játszani. mint Ralph?" Azonnal fellépő idegenkedése Jacktől idővel beigazolódik. A konfliktus (a demokratikus rend. és csak idő kérdése. Röfi ezzel szemben a ráció. "illatuk kifröccsent az .

a végtelen gazdagságot. ő is alapvető tanulságokat fogalmaz meg: "lehet. Már az első órákban tűzvészt okoz a gondatlanság . és ez előrevetíti a tragikus végkifejletet. a "hús". a kultúra leépülése. Hasonlóképpen gazdag többletjelentésekben a "szemüveg" motívuma. a hatalmaskodás oldalára. de ugyanakkor a félelem tárgyiasulása is. Az éhség parancsa ellenállhatatlan erőket szabadít fel. valamint az ösztönvilág. A "kunyhó" bensőséges létformát jelez . hogy a létfenntartáshoz elengedhetetlenül fontos az étel. A regény tárgyi világában többletjelentéssel bíró elemek egész sorával találkozunk. Röfi szemüvege segítségével jutnak a gyerekek az életfenntartáshoz elengedhetetlen "tűz"-höz is.közvetlen és halálos fenyegetésben. azonos az íróéval (erről később még szólunk).aztán a sziget teljes pusztulásáé. csodálatos hangja mintha varázserővel bírna.szemben a másik oldal "kő"-várával (az őskor megidézőjével). a vágyak nyers kiélése között fokozatosan éleződik. a mélyen átélt élmény önkívületi állapotba juttatja. Az "állat" egyrészt célpont. a "kés" és végül a kihegyezett bot. az értelem és az emberiesség. rajta keresztül a kulturális hagyományok egészére. ugyanakkor a próbatétel színhelyét és a bezártságot is. Ekkor már Ralph van egyedül . Maga a "sziget": a civilizálatlan természetet jelenti. hogy azért mégis él. amely elsősorban a könyvkultúrára utal. Simont lenyűgözi a természet gazdagsága. A civilizáció és a demokrácia szintjéről ezért indul el kivédhetetlenül egy elvadulási folyamat. maga az elejtendő vad. A cselekménysor így voltaképpen nem más. valamint a "bicska". a személytelenségben a gyarlóságok is lepleződnek). a "lándzsa". a természet pusztítása. A gyerekek a törvényes rend kiépítése és a hazatérés lehetőségének állandó fenntartása irányába indulnak el (Jack akkor még egyedül marad anarchisztikus törekvéseivel).éjszakába. A "kagyló": az élő. itt egy állat [É]. amely a józan észt és a felelősségérzetet egyszerűen elsöpri. a felelősségtudás jele . a modern civilizációból a történelem előtti idők irányába. sőt fokozatosan totemisztikus képzetek kapcsolódnak hozzá. de főként a saját ijedtséget takarja. A tetőponton az indulatok elhatalmasodásának külső párhuzamaként az egész sziget lángba borul. talán bennünk van". de a szépségé és a tökéletességé is. mindezeken túl a gyerekek a közösségi élet eszközévé és szimbólumává választják. A "tenger" . de pl. A csoport gyorsan kialakított munkamegosztása néhány napon belül felborul. ősidőktől létező természet jelképe." Metaforikus szemléletmódja az egész regény stílusának kulcsa.egy apróság eltűnik -. A "füst" eleinte a hazatérési szándék. A "szemüveg" ellentéte a vadak oldalán a "kifestett arc" (ijeszt. A konfliktus a felelősségérzet. az állatok elejtésének kényszere hozza magával a brutalitást. ez is alapmotívum. a bezártságnak is szimbóluma. A küzdelmet az billenti a vadászok oldalára. de aztán átbillen a mérleg nyelve az állat és az ember leigázása. mint egyfajta visszafejlődési folyamat.

metaforikus vázát alkotja. Később. Simon bekerítésekor a mágikus pszichózis már elbódítja az egyéni tudatot. A negatív jellemek kevésbé összetettek. a vadászélmény elmondása mágikus rítussá fejlődik. Jack a késsel és a kihegyezett bottal.Jack: "Fütyülök a törvényekre! Erősek vagyunkÉ vadászok vagyunk"). és így az egész regény belső. előretekintő.betegek (Röfi asztmás. elválaszt a külvilágtól és magába fogadja az áldozatokat (Simont és Röfit. "Egy iszonyatos. A szereplők motivációja aprólékos. világos . Golding könyve "nagy művészi fegyelemmel rendezett. Az értékeket legtovább megtartó. Röfi a szemüveggel és a "malac"-cal. Sem a lelkiismeretes. A megmenekülés ebben a regényben csak "deus ex machina" jellegű megoldással lehetséges. őbenne is jelentkeznek az agresszív ösztönök. A tárgyi elemek egy-egy szereplő jellemét is tükrözik és kifejezik. a tánc és ének extázisát stb. a hordaszellem felülkerekedését is mutatja. a kísérteties időjárás rendkívüli élményét. Több alapvető felismerést másoktól vesz át. de mindketten kevésbé életképes szereplők . a viselkedések és magatartások rugóit mindegyikük esetében megismerhetjük. ők ketten a legérzékenyebbek. felkavaró. A "törvény" kulcsszó (Ralph: "Nincs egyebünk. A folyamat azonban ekkor már megfordíthatatlan.H. A legyek ura érezhetően magán viseli az alig egy évtizeddel korábban véget ért világháború okozta döbbenetet. keserű. Ez a szertartássorozat a mágikus látásmód eluralkodását. de a vészjósló pillanatoknak véget vet a mégiscsak felülemelkedő józanság. Babb megállapítása. Simon epilepsziás). amikor Robert játssza az állat szerepét. Jack "főnök".közrefog és óv.S. A képsor nem csupán költőiséget kölcsönöz a műnek. sem a lelki gazdagság. a mű végső kicsengése pesszimisztikus. a "vadászok" közül senki nem veszi észre. határozott kiállás. a legfogékonyabbak. sem a pozitív tényezők egymást segítő összefogása nem képes megállítani a civilizáció válságát.) Az elvadulás fokozatait a vadászének változatai is szemléltetik. (Ilyen kölcsönös összefüggésben áll Ralph a kagylóval és az őrtűzzel. a sötétséget. Pedig Simon kulcsfontosságú felismeréssel rohant le a társai közé a hegyről. csak a hordatudat és az agresszív ösztönök működnek. hogy egy társukat mészárolják le. valamint az ejtőernyőst). csak a törvényeink!" . ő is gúnyolja (elárulja) Röfit. Simon a "pillangó"-val stb. sem a humánus magatartás. személytelen hatalom" veszi át az uralmat a szigeten. hanem ez teremti meg a kapcsolatot ember és természet között. a racionalitás fokozatos eltűnését. hősiesen harcoló fiú Ralph sem hiba nélküli jellem. elsősorban Röfitől és Simontól. Az első versváltozat elhangzásakor. A szinonimák is jelentéstöbbletet hordoznak: Ralph "vezér" lesz a gyerekek élén. a másik oldalon viszont egyértelműen pozitív hőst nem találunk. Golding itt a csoport nézőpontjából szól: "Az állat a kör közepén térdeltÉ" A mágikus tudat mindent magába gyűjt és legyőz: a félelmet. .

győzhet az elátkozottság. OTTLIK GÉZA Iskola a határon (1959) Az ő nyomán .novellásköteteiben már olvashatók a mű kulcsjelenetei. mégis visszavettem. az ördög bibliai nevéé.tudjuk'. áttetsző cselekménye. a Budáig (1993) mutatják: Ottlik arra törekedett. és ne tartsanak semmilyen módon rabságban. de míg a köztudat szerint az író alteregója Both. hogy birtokba vehessük a világot. hogy száz meg száz lehetőség közt szabadon választhatunk. . ehhez nem elég annyi. művilága mögött allegorikus-szimbolikus utalások. amit fontosnak tartott életében. nem jó. hanem még a lelkünk legtitkosabb szerkezetét is meg kell őrizni hozzá sértetlenülÉ (ESTERHáZY PéTER) "Az Iskola a határon-nak egy első változatát megírtam 1948-49-ben. Ottlik ennek ellentmond a Prózában: "semmi hasonlóság nincs köztük. William Golding (1911-1993) Nobel-díjas angol író többi regényében is az ösztönvilág és az intellektus konfliktusát tárja fel. hogy teljes életműve kerek egésszé váljon: "A modern regényíró [É] behatol a lírikusok tartományába. már majdnem a nyomdából. Medvéé pedig az "eszményeihez öntudatlanul hű" ™rley István. Egy nagy költő életműve összefüggő egész . Az emberiség története a rossz szellem hatalomra jutásával fenyeget. Próza) Az írónak . hogy az utcán járva-kelve még mindig a boldogság finom. tehermentességről. létezésében. egyén és közösség kapcsolatrendszerét elemzi. Túl vázlatos volt. a bűn. Tíz év múlva aztán kénytelen voltam összesűríteni egy regénybe. A címadó "legyek ura" kifejezés a héber "Belzebub" név fordítása. A színhely. hogy ne tartsanak számon. keresztény és mitológiai vonatkozások sora húzódik. Amellett nem láttam volna sok értelmét elkezdeni egy hosszabb publikációs tervet egy ilyen első kötettel. különleges szituációba került hősök viszontagságai kapcsán.felépítésű" alkotás (Trócsányi Miklós). titkos kis láza bujtogat.így az Iskola a határon előtt megjelent .önéletrajzi jellegű: végül is azt mondja el." (BeszélgetésÉ.és motívum-analógiák posztumusz regényéig. az érzékelés szabadságáról. Semmi. mi az." (Hosszú beszélgetésÉ. talán a szabadság sem helyénvaló kifejezés itt. mert többről van szó: kötetlenségről. egy-két megtévesztő külső körülményen kívül. A mű kétségkívül önéletrajzi vonatkozású. amit nem tudok folytatni. Próza). amit egyébként talán négy-öt kötetben írtam volna meg. a testvérgyilkosság.

az események megismertetésének gondja maga is a mű egyik alaprétege."néma gyereknek anyja sem értiÉ" .vagy fejlődésregénynek. s a végső lényeg a hallgatás táján van. alighogy kimondom". kívülről . szóval István józanabb. (Egyetlen. csak abba fér bele." Az összetett elbeszélői helyzetet Medve fiktív kézirat formájú önelemző visszatekintése. világosabban. már egy-egy mordulásból (jelentésrétegek sorát megkülönböztetve) értik egymást. közös múltjuk felidézésével a mű azt is vizsgálja: hogyan jutottak el a mögöttes érzelmi tartalmak szavak nélküli megértéséig. ("Jóformán minden szavam hamis és pontatlan lesz.Medve pontos "idézése" viszont mindössze négy fejezet -. szinte párbeszédszerűen "vitáznak" . polemizálása volt diáktársával ("Valami célja volt ezzel a ferdítéssel"). de Medve belső világát is analizálja. annál jobban sűrűsödik az igazság. soksíkú regény született. szó szerint idézett első személyű vallomása az 1942-ből származó összegzés az utolsó fejezetben. Medve egyes szám harmadik személyben (magát M. példázatszerű nevelési regénynek.és ezzel az eltávolító módszerrel eleve általánosítva fogalmaz. "Minél jobban ritkulnak a szavak.). véleménye szerint "kevésbé életrecept." Az "összesűrítés" következményeként többértelmű. és melyik az elhagyható. így a külső-belső nézőpontok is folyamatosan váltakoznak.™rley szintén leszerelt.") és lehetetlen különbségeket tenni. Ottlik "szembeállítja az elbeszélőket" (SzegedyMaszák M. egyértelműbben fogalmaz. (halála után kézbesített) alkotása megformált és lezárt. hanem hitelteleníti egymást". Both ehhez fűzött kiegészítése. a hazugság meggyűlöléséig.) Az ő szólama hangsúlyozottan "szépírói". Bébé ugyan első személyben ír. egész létüket . mint inkább érzékenység-iskola ez a líraiságában is markáns prózának megmaradó. Műfaji változatát minősítették (önéletrajzi emlékidéző) kamasz. sőt: történetmesélés sem lehet maradéktalanul pontos." A történetmondás technikai nehézsége. ám semmiképpen sem nevelődési regény. pontosítása eredményezi. Tandori D. nyitottan. bölcsebb lényéből egy adagot. Mivel a volt cőgerek foszlányokból.-nek nevezve). Kezdetben váltakozva.és egyben kiindulási pont. de ő maga is átéli a pontos kifejezés lehetetlenségét. mert egyetlen. többféleképpen magyarázható. még tudatosan hitelességre törekvő múltidézés. a környezetbe való jobb beilleszkedő képességéből. a múltat a jelenből értelmezve "Ezt sem felejtettem el a mai napig" -. a kommunikáció problematikussága pedig kulcsmotívum . és az elsődleges narrátor. "A kétféle nézőpont nem kiegészíti. hogy melyik a döntően szükséges részlet. aztán Bébé nemcsak átveszi a narrációt. Viszont Both Benedeknek adtam kölcsön ™rley tulajdonságaiból: a Medve Gáborénál nagyobb realitásérzékéből. s ők maguk is több nézőpontból látnak ("tízezer lelkük" van). súlyozni is: "Nem tudom biztonsággal kiválasztani. s a háború végén bujkált. mint Medve.

amely amúgy is hajlamos önkényes értelmezések felé terelődni. tempóját is meghatározza. váltakoznak és egymásra rakódnak a síkok. annak végig kellene élnie velünk együtt tízéves korunktól fogva az egész katonaiskolai életünket. "Mint meghódított birodalmat. a határszéli kisvárosban . hogy egy helyben állunk. Az átélt.látszólag a mű keretének induló . ("Mégiscsak egy erkölcsi magaslatféle volt az a végső menedék. amit megtanultunk valaha együtt. ("Történhetett jóval előbb is. de az elbeszélés ritmusát.mint az utalásokból kiderül: Kőszegen . részleges nézőszögek belekeverésével rendezi el az anyagot. kikerülhetetlenül hamis hangsúlyok. innen következik egy rövid visszapillantás az 1944-es kémtörténet kezdetére. nyeglén járom széltében-hosszában a letelt időt"). ha nem az időrend egymásutánjában mondom el a történteket. az elbeszélés menete. s talán éppen a lényeget sikkasztja el: a rendezetlen dolgok még ismeretlen." Az iskolában megélt idő maga is az átélt tartam: "[É] a természetes időérzékünk eléggé felmondta a szolgálatot. hogy aztán az elbeszélő visszanyúljon minden későbbi történés kiindulási pontjáig: mert minden akkor. A mű tematikus szerkezetében az idő maga is témává válik: "Nem tudom kifogástalan időrendbe szedni az eseményeket [É] mindez s még sok más is.") Nemcsak a nézőpontok és a megközelítési módok váltakoznak. amit majd el kell mondanom. A létezésnek ezt a tovább már alig leegyszerűsíthető ütemét néha megzökkentette a vasárnapi és ünnepi szolgálatnak a hétköznapitól független beosztása". önállósuló belső tartam nemcsak az időrendet. hogy ez nem aznap volt. Ottlik a retrospekcióban sem követi az időrendet. Az apropó Szeredy és Both . Talán hetekkel később.meghatározó életfelfogásuk kialakulásáig . ott és "úgy kezdődött. A . ahová visszaszorított bennünket a neveltetésünk.a hét újonc katonaiskolába kerülésének napján. [É] Akivel ezt meg akarnám értetni. [É] ámbár lehet. egyoldalú szempontok. mert valamilyen [É] rend mindig ráerőszakolja magát a rendezetlen dolgokra. ahogy Medve kézirata": 1923. valódibb rendjét. esetleges. az időszerkezet is bonyolult. Schulze-nap és Bognár-nap.keret' nem tér vissza a befejezésre (csak a víz-motívum): a történet az alreálos éveiket lezáró mohácsi hajóúton fejeződik be a csillagos ég alatt. hol pedig mérhetetlen messzeségben láttuk magunk mögött a nemrég múlt eseményeketÉ Tulajdonképpen csak kétféle napunk volt. Vagy egy másik évben". utolsó cigarettájuk közös elszívásával. szeptember 3-án. "csak rakódnak .találkozása 1957-ben. A világ hülye valószínűtlenségét". Az életet nem folyamatában ábrázolja. az emlékezés (és az értelmező elemzés) mechanizmusa. egy időben [É] mégis. s hol úgy éreztük. A dolgok fontosságát s egyben a fontosság lényegtelenségét. körkörössége működik. torz. Sok mindent. egyszerre volt érvényes.bár mindezt nehéz "megmagyarázni egy idegennek. Vakon tántorogtunk a halmazállapotát vesztett időben.

kiegészíti. zárt. magatartásformáik megértéséhez. amiről Jaks Kálmán 1944-es szerepe és még akkor is tartó némasága (majd ezer más) idéződik fel. [É] ezek mindig az időrend megbomlásával társulnak". olyan nehezen múlt. új elemekkel bővítve) ismét nekikezd a mozzanatnak. hanem van. Ilyen a csillag-toposz és a "híres. Az előre. a legmélyebb bugyrokból ČszokottÇ aztán Ottlik a nagy epikusokhoz méltó ívet bejárni a csillagos égigÉ" (Balassa P."amíg múlt velünk. Az életükre döntő hatású "katonaiskolai három év" együtt pedig "egyáltalán nem telt el.a következő évekből csak néhány mozzanat elevenedik fel." A teljes részletességgel visszaidéződő első három nap. hogy mégis minden csodálatosan jól van. kivetítve a mindenség ernyőjére. ami történt [É] hanem kell hozzá az előttevaló gyerekkorból tíz naptári esztendőnek a körülbelül negyvenezer felnőttkori év tartalmával felérő anyaga". "innen. hogy szinte önkínzás volt számon tartani a napokat" . már-már eposzi.) A mű külső. részletesebben kifejti.és hátrautalások rendszerében olyan események köré szerveződik a mű. Formes cipőjének leparancsolási esete harmadszorra kerekedik ki . valamint. többször visszatérve többféleképpen jeleníti meg.) Jellegzetes a visszatérő motívumok. okokat és következményeket: a panasztételt és a kiközösítés eseménysorát. az órák. a percek: nincs más cselekménye az életünknek. [É] melyek persze egymást feltételezve alkotnak kozmoszt: a köd. (Bébé említi.bennünk a napok. ill. minden pillanata áll egy helyben. Az eszményített gyerekkorból. apró "műhibaként" először Marcell főhadnagy ejti ki ™ttevényi nevét. melyek egyrészt meghatározók akkori helyzetük kiismerésében. Először röviden említi. a szél meg a sár. a gyakran szimbólumértékű képek használata. gyakran külső és belső nézőpontból is. az eső." ("Hogy a mohácsi hajóúton miért éreztem azt a szívem mélyén. aztán (szó szerinti ismétléssel vagy variáltan. első rétege a katonaiskolai gépezet működésének bemutatása. belső nézőpontból. ami van: ehhez nem elég.) Bonyolítja a szerkezetet és a lassúság képzetét erősíti Ottlik jellemző módszere: ugyanazokat a mozzanatokat.maga az "elkövető". hogy Medve egyszer meg merte húzni a vészféket . a félelem atmoszférájába. 9 fejezettel később részletezi a jelenetet. a rendezettnek elfogadott külvilágból ("a kényeztető és elfogult anyai szeretet után") egy pillanat alatt egy idegen. Buda. ennek "ellenpárjai. s csak 3 fejezettel később fejtegeti a körülményeket. majd az erről felidéződötteket beszéli el. kibírhatatlannak tűnő világba.ez első találkozásuk Merényivel. és később az is megvilágosodik. életük alakulásában. egyben kegyelmi hóesés". miért fontos egyáltalán új bakancs szerzése. durva környezetbe kerülnek a "nebulók". másrészt támpontot adhatnak későbbi tetteik. a kiemelten fontos első három (kiképzési) hónap elbeszélése mellett . majd az ezekről eszébe jutottakkal folytatva halad tovább. ("Akkor .

tilalmak. parttalan szürkeségben" mindig minden kezdődik elölről. puha: Orbán Elemér. mert bármi veszélyforrás lehet.Bognár "néha-néha neki is ment valamelyikünknekÉ" . mintha a világ hülyéi lennénk.a kiképzőktől a tanárokon keresztül a parancsnokig -. így aztán az esetleges árulkodót. hanem a szó valódi értelme.akik "olyan hangon s olyan hangsúllyal beszélnek. kommunikáció is működik: vigyorgás. mit kívánnak tőlem. hogy megtaláljam a saját orromat. Sajátságos. A fegyelemszilárdító tiszthelyettesek . a Medve zsíros tanszerládájára tenyerelő Ernst alezredes esetét). A működtetők összetartoznak . mert "más neve volt a legközönségesebb tárgyaknak is". a jól bejáratott kihallgatási módszerek. én sem voltam már önmagam. .igaza van Medvének -. kétbalkezes. hogy megértsem. ülepen rúgás . ("Nem álltam egyébből. feltétlen engedelmességet követelő viselkedésmódja .az egész társaságot büntetik. lökés. főneveketÉ". s napokba. később neveket társít a jelzőkhöz . csak estefelé kezdtem először nem érteni" . szinte boldog hangulata lehet a tanóráknak" -.") A látszólagos eseménytelenség (napi. feljelentőt. bár a figyelmetlenség ekkor is okozhat bajt (l.rengeteg érzelmi árnyalattal. így alakulnak ki az epitheton ornansok.") A felettesek megfélemlítő. hírnevét. hogy ilyen derűs. bamba tökfilkók" ."Civil iskolás koromban igazán nem hittem volna. —jak a társak: Medve szemének barnasága bizalommal tölti el Bébét. és őrzik az iskola tekintélyét.csak része a mechanizmusnak: ezt igazolják a levélfelbontások. s csak a vakációk "világítótornyai" fénylenek: "A szabadság nem nagy kezdőbetűvel írott fennkölt eszme volt nekünk. hetekbe telt. és értettem az egész életet. (A tanórák nyújtják leginkább a nyugalom pillanatait . a baltafejű: Homola -. a választási lehetőségek nagy bősége s a rabság. hálótermi tömpe orrú szomszédja jóindulatú gyereknek látszik (ő a "csöndes. zárt rendben menetelés. panaszra jelentkezőt mindenféle ürüggyel leckéztetik (pokrócozzák. "önálló érvényű."Ezzel kezdődött életünk igazi zűrzavara [É] most aztán olyan sűrű köd szállt le . csukló. s a tetejében állandóan figyelni kell minden rezzenésre. Figyeli a többieket. mással nem helyettesíthető kifejezésmód". a jelentések előtti főpróbák. béketűrő" Szeredy). ügyefogyott. mivé kell válnom. A kialakuló "háborgó. amíg annyira tájékozódni tudtam. gyakorlat. később az elsajátított új szókincs. betegség) teljesen kitölti mindennapjaikat. kilógatják) maguk a gyerekek is. De ez már nem az én orrom volt. "a nemi élet és az emésztés köréből vett fél tucatnyi trágárság mindegyike rugalmasan tudta pótolni a legkülönbözőbb igéket. a szeplős.és hetirend.a sűrű szemöldökű fiú lesz Formes. Az itt használatos nyelv szintén ismeretlen (és civilek számára lefordíthatatlan). mint szakadatlan szűkölésből és görcsös figyelemből. hogy ettől fogva minden összezavarodott.reggel még tudtam a világ rendjét.

") A magukat alulértékelőkkel szemben . ez volt a Varjú titka".) Pedig "egyenrangúak voltak mindnyájan. közelebb kerülnek egymáshoz. Mikulás-műsor. mint Merényiék". első hó).Medve pl. szabályzat nem adott semmiféle hatalmat Merényi vagy a Varjú kezébe". rabló maffia mindenki más kezdeményezését. az árulót "saját bajtársai vetik ki" (™ttevényit önfertőzőnek minősítik). Semmiféle írott vagy élőszóval kimondott törvény. "aki mellesleg még pimaszabb önbizalommal hitt saját nagyszerűségében. Halász Petár és Bébé esete) . védekezési taktikákhoz folyamodnak. Amikor ugyanis a többszörös alárendeltség és kiszolgáltatottság már kezd megszokottá válni.) A többiek nem tudnak összetartani. "összeesküvést szimatolnak" mindenütt. aki "bátor gyereknek született" és az állandóan sírva fakadó Tóthot. az újoncokat is beleértve. katonatiszti csemeték vagy árvák . ("Engem is megvertek. amikor Schulze búcsúajándékára gyűjtenek. az alakuló kapcsolatokat nem tűrik. nem állnak ki a másik mellett. Mindez az élmény. észrevesznek apróbb örömöket (közös éneklés.ők hihetetlenül magabiztosak: "szentül hitt önmagában. Colalto is gróf volt. hogy "az ilyesminek semmiféle jelentősége nem volt." Az eseménysor fő vonulata a felszínen a vezető klikk . a pénztelen Jaks "legfeljebb" eladja "hat napi uzsonnakenyerét". kezdetben "a világon a leggyávábbnak és legnyomorultabbnak". tapasztalat és megfigyelés egy életre meghatározó valamenynyiük számára: "Talán azt is megszoktuk. Czakóéknál (ahol az apa tábornok.hatalmának és bukásának bemutatása. együtt a többiekkel. s a bántalmazottaknak is célszerű megtanulni nevetni saját magukon. gyűjtések. az őket lekenyerezni próbálók kiszolgáltatják magukat. írás).kialakul a látszatmorál. de még annyira sem vette tudomásul senki. az anya grófnő) állapítja meg Bébé. hogy a vereséget . Jaks és ™ttevényi. félelemből ezen a szinten is elárulják a barátjukat (l.a származás.kényszerek nagymérvű ritkulása. anyagi helyzet nem számít közöttük. A lassú változások alig vehetők észre: a Merényiék "talpnyaló külső körén" is kívülrekedtek lassacskán megerősödnek. Borsa Lőrinc pedig báró. óvatos társkeresés indul.legyenek bár dzsentri. hogy emiatt különösebben gúnyolták volna őket. (Békén hagyják Czakót. Szeredyt is. tevékenységét megakadályozza (rádiózás. Egytől egyig beletörtünk az engedelmességbe". Kényszerből. (Egyébként . egyre fontosabbá válik a belső élet. a mások előtti (barát. inkább struccpolitikával eltemetkeznek.a rettegett Schulze "kegyencei" . a focizásból kirekesztettek atletizálni kezdenek és eredményességük aztán újabb lehetőségeket is biztosít). és az adott lehetőségek között kiépítik saját világukat (kockás füzet.és önmegtagadó) viselkedésmód. A csomagokat fosztó. Both "újszerűen gyávának" minősíti magát . A félelmüket kimutatók.

sötét városokban és vesztes háborúkban. a szimbolikus senki földjéről . általános zűrzavarban. reakciók variálódnak."valamennyien éreztük a kiszolgáltatottság gyalázatát. ideges. "Erős és szilárd tartalom ez az emberben [É] a külsőbb rétegek. hogy felborítjuk a sakktáblát. a mindenkinél sokkal érzékenyebb Medve a szembeszegülő . mint az emberi társadalmak. de miként a matt-fenyegetés ellen sem lehet úgy védekezni. A külső események belső következményeinek bemutatása a regény legfontosabb rétege. Ottlik nemcsak a módszereket. [É] Eloszlott a köd. Ahogy megismerik önmagukat. hanem csak zsebre vágom a kezem. Medve). Az ellenállás és az alkalmazkodás lehetséges variációit mutatják a magatartásformáik a nyílt lázadás változataitól (™ttevényi. Tóth. világfelfordulások idején. az otthon realitása is álommá válik a drillel szembesítve). hogyan alakulnak a kapcsolatok a felszínen és rejtetten. társaikat és "a világ szerkezetét". hanem azok hatását is vizsgálja: hogyan változik jellemük. miként az erős. lassú". S míg az évek folyamán az ő passzivitásuk megszűnik. de szilárdságot ad". dölyfös. de Medve valósággal merevgörcsöt kapott ettől az egésztől. bombázott. Bébé "megfigyelni és megismerni" akarja az "itteni szokásokat". sűrűbb anyagból való dolognak tartsuk a győzelemnél mindenesetre igazibb tulajdonunknak". tengerre épült hajók tőkesúlya. de már a külvilág. "A sok nehéz tudás ólma már régen jól megülepedett a szívünk vagy inkább valahol a gyomrunk alján. lázadozó Medve önvizsgálatokat tart (erre különösen alkalmas a háromszori fogda). ™ttevényi ügyéről arra a felismerésre jut. az igazság nehézágyúit sem lehet bevonszolni olyan törékeny szerkezetekbe. és nyugodtan ácsorgok egy helyben"). nemcsak rombolják. milyen taktikák. béketűrő Szeredy aktivizálódik. Drágh). és utána teljesen megnémult". komplexusossá váló. leküzdik félelemérzésüket ("[É] azóta soha nem érzek pánikot sűrű ködökben. ha le is lassítja nagyon a vitorlánkat. mint ez a mai civil életünk." Saját szökése után. de "mindenből hiányzott a régi keserűség éles. Szeredy Barikáról álmodozik. Mindhárom . Hármuk alakulása áll az előtérben: alkatilag Szeredy a tudomásul vevő. a minden képmutatástól irtózó (így eleve életképtelennek tűnő) "érthetetlen. főleg Medve példájának hatására. Bébé Júlia-nagynéniről. hogy bár annak kétségtelenül "igaza volt. Aztán az így már-már elvesző erkölcsi érzékét nyeri visz-sza. de építik is személyiségüket. hízeleg. s a világnak ez a keserű ismerete. a teljes értetlenségtől (a "bundás" Apagyi) a tökéletes azonosulással próbálkozókig (Czakó. Both az alkalmazkodó.izgalmasabb. felfelé ívelő pályáján egészen közel kerül a negatív morális pólushoz. és nyomban romlani kezdett a látásom". A Bébével közös titkokat őrző. tiszta íze. majd szembeszáll: teljesen szokatlan módon kiáll Bébé mellett.főhős az álmok világába menekül (Medve a Trieszti ™bölről és a lovasról.egyébként művészhajlamú . már könnyű és csak játék". csökönyös. udvarol.

sed miserentis Dei. de egyszersmind olyan eszményként fogalmazza meg.). aki fut. durva jelekből. végül szinte mindenkit "a tehetetlen összetartozásnak időtlen időkre szóló köteléke bogozott össze" .-M. Bébé zaklatott önvizsgálata éppúgy a Bibliára utal..visszatérve már tudja. és a 3. Bébé esetében a keresztény távlat lehetősége ahhoz a meggyőződéshez . ahonnan nem fordulhat vissza . "Nemcsak az előadás fölényes biztonsága meg a látszólag laza. [É] A világ nem ért másból. az eleve elrendeltségre utal. józanabb. ami talán kevesebb a barátságnál. kötetlen modor mögött a szigorúan tudatos művészi fegyelem és takarékosság fogja meg az olvasót. fejezet címe is . ahol mindenki érti még a néma gyereket is. valamint a felnagyítás. Medve kéziratának talányos jeligéje (Non est volentis. "A példázat valóban ellenszenvesnek tünteti föl a törekvő önzést és a türelmetlen sietést. 11. "már késő". . a regény végső fejezetei azonban arról tudósítanak. 9:15-16) . "Aligha lehet tagadni. Edelényi százados. Pál.ez egyben az 1. mint a hangos. Próbálkozik az alkalmazkodással. hogy átlépett egy "határt" (a gyerekkorét). a sorsszerűségre. hanem a könyörülő Istené'. M. mint Medve Gábor végső töprengésének ez a mondata: ČA kenyér nem elégÇ" (Sz. ügyetlenül is (l. felismerik. Tóth). hogy magatartásuk ismét távolodott egymástól.Medve és Bébé majdnem egyformán fogalmaz (II. É A kőszegi védők példája ugyan közös nevezőt teremt Medve és Both között. amelynek érvényesülési köre a regény szereplői fölött helyezkedik el. Róm. tettek tökéletlen látszata uralkodikÉ" Bébével a kórházban arra is rádöbbennek. törekvésekből. és több a szerelemnél. és lehetővé tette.) "valami. melyben a szavak. hogy éljünk.Nem azé.és nem megy haza az édesanyjával. a pontosság. sem azé. hogy nem tud többé tudomást nem venni erről a világról. Szt. Magyarázkodás nélkül. míg a könyörületes megbocsátást egyértelműen értékké emeli. 25. neque currentis. "Olyan világban szeretett volna élni. de egyre megfontoltabb. a szemléletesség. akinek arra akaratja vagyon. hogy "mennyire szeretik egymást". mely a történet előrehaladtával közeledni látszott egymáshoz. fájdalomból. még néha "elveszti a fejét" (kihívja Merényit párbajra). A kettős nézőpont. hogy a "kiszolgáltatottságot a belső függetlenséggel ellensúlyozhatják." Ottlik "mindent rendkívülivé tud tenni" (Tandori). III.kulcs a mű jelentésének meghatározásához: a kegyelmi állapotra. a pátosz és a szépítgetés teljes hiánya. ami kitermelődött. az utolsó lapokon ismét különválik. [É] de "fájdalmasan érezte. elnagyolt. medvesapó). tejsav vagy gyanta. A látszatokból." Erkölcsi érzékük megőrzésével kialakul és erősödik biztonságérzetük (l. a sebekből. hanem bizonyos művészi-emberi erkölcs is" (Rónay György). valami. előadásmódjára jellemző az aprólékos hitelesség. hogy Ottlik regényében az erkölcsi érzék a keresztény hagyomány jegyében válik közösségformáló erővé. izomlázból.

a zene. Bármivel gazdagítanak is. és van." Bár az író nem akar emlékismételgető "hajdani frontharcossá" válni "már látom. akkor nem szabad alkut kötni! Azt mondja. hogy .-M. az néhány ember. tudomásul venni vagy föllázadni: e két magatartás a könyv végén újból felesel egymással. Tizenöt év múlva.). hogy fabatkát sem ér. hanem csinálni. amit lehet. "Mindenképpen be kell fejeznem majd a könyvem. csupán eszközök.mégis minden csodálatosan jól van." SEMPRUN A nagy utazás (1963) Húszéves vagyok. akkor talán el tudom majd mondani. [É] én nem akarok [É] Nem vagyok régi frontharcos. mert be kell fejezni. hanem hozzáadni mindig'. én majdani frontharcos . ami már megvan benne. hogy van.műveinek állandó témája lett a háború. de tizenhat évet vár a megjelentetéssel. beletörődő életeszményt fogalmaz meg: 'a világhoz nem alkalmazkodni kell. amit nem lehet. A nagy utazást már 1945-ben írni kezdi. noha kétségkívül átlényegülten. hogy alkukat kell kötni benne. M. baloldali szellemiségű forradalmár-politikus író alapkönyve. az ellenállás. hogy az élet olyan. még megengedhetem magamnak a fényűzést. magasabb szinten. Esterházy Péter szerint: "Ottlik valamiféle méltóságot ajánl vagy kínál nekünk. hogy kiválasszam az életemből azt. pedig tudom már. amit vállalok. első (és azóta túl nem szárnyalt) sikerregénye. amit elhajítok. súlyuk lesz önmagukban is. így került a compiágnei gyűjtőtáborba. előbb el kell felejtenem az utazást. A nagy utazás. Medve viszont sokkal kevésbé szemlélődő. hogyan alakulnak a fiúk régi frontharcosokká. nem tehetem már ezt. és ha nem lehet méltósággal alkut kötni. Húszéves vagyok. amikor megírom ennek az utazásnak a történetét. hogy eljuss az emberekhez. franciául alkotó. majd a buchenwaldi koncentrációs táborba . Elfogadni vagy cselekedni. rengeteg mindent kitörölhetek az életemből. s azt. nem újrarendezgetni azt. [É] De aminek legnagyobb súlya van életedben. az megint egészen más. ahogy van'. antifasiszta önéletrajzi történet. az erkölcsi érzéknek kétféle lehetséges megnyilvánulásaként" (Sz. A szerzőt (maquisard-ként) 1943-ban fogta el a Gestapo. de ezeket az alkukat is méltósággal kell kötni. a deportálás. Mert lehet. akit ismertél. Most még nem tudom elmondani ennek az utazásnak a történetét. várnom kell még. a lágervilág.vezet. [É] A dolgoknak nemcsak a mi életünkben lesz súlyuk. A könyvek. (RÉSZLET A MŰBŐL) A spanyol származású.

Az állandó tér. csakúgy. pihenés az asconai tó partján. a francia misszió lányainak látogatása. feledni nem. mintha semmit sem tudna az ember" -. "te magad is halott leszel" stb. A cselekmény négy fő idősíkon bontakozik ki. A középpont. Erről (az utazáshoz képest) relatív jövőszintről is előre. szimultán technikával. többszörös áttételekkel. a beszűkült teret ellenpontozza az időbeli tágítás. minden egységes múltként jelenhet meg a főcselekmény perspektivikus képeiben (út és visszaút. a fizikai és lelkiállapot. másrészt a záró. és a Z. mint a többi síkról ("két évvel később. "az alagút vége": a megérkezés). jelenként átélt. hogy a két kezdőbetű."mert túlságosan könnyű semmit sem tudni". eszembe jutottÉ". vagyis a megírás ideje pedig a főcselekmény jelenéhez képest jövőbeli. (filozófiai) tanulmányai . A regény a megírás pillanatából visszatekintő emlékezésfolyam: a többrétegűségnek. "századok múltak el azótaÉ"). "még nem tudom. (rövid) második fejezetben. motivikus szerkezetben egyrészt tér. a compiágne-i gyűjtőből Buchenwaldba induló. "nem tudja. teljes kimerültségben szubjektivizálódott. felszabadulás. A . hogy meg fog halni". A történet alapján a mű keletkezésének kiváltó oka.és idősíkváltáshoz az indokot. éles fordulatként. "egyelőre nem mondom el".ez a második idősík igazolja. megütközés bujkáló SS-ekkel. előzmények. hogy végül mégis megírt könyvének ajánlásában a háború óta felnőtt új nemzedékhez fordul. későbbi tapasztalatok). kivételesen) egészségesen átvészelt két év után: a tábor kívülről. lezárt vagon) keretében szabadon működő tudatmozgás. Gérard-Manuel menekülése Franciaországba. de annyira megdöbbenti a csak jelennek-élés . négy napig tartó vonatút utolsó huszonnégy órájának története a leendő holttestekkel zsúfolt marhavagonban (adott a "végállomás".). az előtér. a magyarázatot a lehető legszűkebb mozgástér (a százhúsz emberrel zsúfolt.és hátramozgások történnek. nézőpontváltást alkalmaz.a szabad asszociációkon alapuló.vagyok" -. A negyedik szint. a K. "befejezem majd a könyvem". ill. mérhetetlen idő adja ("hány nap telt el?". megérteni viszont csak a múlt helyes értékelésével lehet. Asconában. a folyamatok bonyolultságának érzékeltetésére Semprun . hazájának koncentrációs táborait jelenti" . a spanyol polgárháború. a hazatelepítési központ Eisenachban. a lidérces elcsigázottságban. Ebben a keretben a főhős korábbi élete is felidéződik: felvillan néhány jelenetben a hágai gyerekkor.a múlt így mindig beépül a relatív jelenbe -. a csak az adott pillanatnak élő német lánnyal. indíttatása Gérard találkozása Asconában Sigriddel. "aki semmit sem akar vállalni a múlt súlyából". A harmadik szint az utazáshoz képest későbbi események előrevetítése a (váratlanul.és idősíkváltásokból építkező technikát. harmadik idősíkot is emlékként írhatja le . "vagy úgy tenni. ezt pedig motiválja a helyzet.holott maga is "lehetne akár Haas doktor lánya is". hogy a mindenkori jelen a múlt szükségszerű következménye.

"Vége. az Hortieux-fivérek története. s az. és éppen ezzel tagadjuk. A "réteges idődimenziós" technika jól jellemzett típusok. Oroszos vacsorát adott [É] gépiesen beleharaptam a fekete kenyérbe. a fiú. Azazhogy ő hagyott el . de nem ez . ami az életem volt. /Gérard/). A semuri fiú meghalt. "Catherine asztalhoz hívta a társaságot. persze ellenkező előjellel. Asconában ("anyám [É] süteményt hozatott. Nijhoff hágai könyvkereskedése gyerekkori emléket idéz). ill. amit a véget nem érő nappalokon és éjszakákon elmondtam neki. Akárcsak Proustnál. minthogy ő már nincs itt. jellemvariációk megrajzolását és folyamatos értékelését teszi lehetővé. ami a hajdani világhoz kapcsol.egészen egyedül maradtam. a kertajtó-csengő hangja ugyanúgy gyerekkori emlékeket idéz fel benne is. A második fejezetben. amelybe előtte beáztattam egy darabka süteményt. amikor [É] odaért az ínyemhez. itt kell hagyni semuri bajtársamat. ahogy lassan rágtam a ragacsos. s akkor a kissé savanyú.. megremegtemÉ" /Proust: Az eltűnt idő nyomában I. fáradtan az egyhangú naptól s egy szomorú holnap távlatától.mindaz. S mindjárt. a megérkezéskor.") Nemcsak az időkezelés idézi Proustot: a műben több közvetlen reminiszcencia is szerepel: Gérard hol a Swann cselekményét próbálja rekonstruálni a vagonban ("absztrakciós gyakorlatként"). annak keretéből a gyermek. nyers erővel hívta életre a csodálatos perceket. Egyszerű lenne "visszaállítani" a kronológiát. az auxerre-i börtönélet. ezzel semmisítjük meg. Lefektetem holttestét a vagon padlójára. fizikai szenvedése ugyanakkor már az öntudatlanságig fokozódott. ajkamhoz emeltem egy kanál teát. már a semuri fiú halála után harmadik személybe vált át az egyes szám első személyű előadásmód: Gérard társa pusztulásával elvesztette az összetartozás-érzést. a híres madeleine-sütemény motívumra (és Proust képzettársításos előhívó módszerére) utal. Mindaz. ("A bajtársak halálával meghalunk mi is. elenyészik. vége az utazásnak. amikorÉ". az egyre gyakoribb síkváltások is fokozzák a feszültséget. fekete kenyér íze. A cím metaforikus: a konkrét utazáson kívül a kétszer tizenhat éves távlatban időutazás is: lélekben visszatérés a vonatútra. minden emléket. hol azonosítja magát Marcellel.és ifjúkorba. amelynek kicsi. fekete kenyeret. mintha önnön elmúlt életemet helyezném oda. Semprunnél is fontosak (és sokféle szerepűek) az álmok (Gérard vagonbeli zuhanás-rémálma közös a semuri fiúéval. s én egészen egyedül maradtam. Michel meg Hans. szinte gépiesen. a fekete kenyérszeletekkel. és (a filozófiai megalapozottsághoz is szükséges) példasort ad.gyorsuló ritmus. bajtársunk halálát életünk értelmévé alakítjuk". Swann/. dundi formája mintha csak egy rovátkás kagylóhéjba lenne kisütve. De abban a pillanatban. akit az othe-i erdőben fogtak el .

hogy ne kelljen megosztania cellatársaival. az önmegvalósítás lehetőségeinek problematikáját. már akkor is az. mert "a táborban állattá lesz az ember. mert "nem azért harcoltak önként. tizenhét évesen. utolsó kenyérdarabját is megosztani. ("Azért vagyok letartóztatva.a mű rendezőelve: a motivikus szerkezet. a Gestapo tartományi főnöke). hogy segítsen bajtársán. Hansot juttatja a főhős eszébe. kegyetlenkedő SS-ek. akik képtelenek kivégezni a sebesült SS-t. a szabadság" -. képes a sír felé taszítani a társát. a kegyetlenség és az ostobaság képviselői. valamint az árulók.boche'-ok -. a gátlástalan önzők: Vacheron. másrészt annak a két fiatal francia partizánnak a (fiúéval épp ellentétes) magatartását. aki . jellemeket. los'-t üvöltöző. önvizsgálattal kutatja.menthetetlenek valamennyien. a "letartóztatók" csoportja (köztük néhány kiemelt figurával. aki csomagjai tartalmát éjjel. Amikor odakerül. Ramaillet. választási és döntési lehetősége. A trieri elvadított kődobáló "kis náci" például egyrészt barátját. Az önkéntelenül felötlő emlékeket a helyzetek. Társadalmi természetében már jelen van a lehetőség. "a rács két oldalán" állók. mert ők "lágy és tiszta szívvel kerülnek ki a háborúból". a látszólag csapongó gondolattársítások ismétlődő visszatérése. aki képes utolsó csikkjét. A tábor csupán végleges helyzeteket teremtÉ" értékrendjének legalján a magukból. hogy kivégezzenek egy sebesültet".los. a "letartóztatók és letartóztatottak" szabadsága. akiket 1943 folyamán letartóztattak. valamint az identitás és a hovatartozás.köp' a fogságban. Szelektálva emlékező homo moralis: élethelyzeteket. "hogy a két fiatal partizán elkövette ezt az ostobaságot".ilyen a . a szabadságfogalomnak sokoldalú megvilágítását . De egyben legyőzhetetlen lénnyé is lesz az ember a táborban. brutális.) Semprun "selejtez". a párhuzamok és ellentétek rendszere. utolsó lélegzetét is. mindannyiunké. "rendet csinál a világ dolgaiban". tetteket emel ki. (és Gérard örül annak. képes ellopni társa kenyerét. öröktől fogva jelen. és sorsok sokaságának felidézése után tisztázza a valódi értékeket. magatartások hasonlósága. az ösztönösen vagy gépiesen cselekvők vannak . Valójában ők az igazi foglyok. a "bebörtönzöttek" . mert szabad ember vagyok. mi segítette az embertelenségek átvészelésében. mert szükségét ."A mi történelmileg közös lényegünk. A kiélezett szituációkban megmutatkozó magatartásformáik alapján csoportosítja és értékeli az embereket. Vagyis nem a táborban lesz legyőzhetetlen állattá az ember. lopva eszi. vagy éppen ellentétessége hívja elő. mint az "aranyfogas" Haas doktor. reagálások. és mindenféle más . a választás. embervoltukból kivetkőzöttek. a determináltság. az állandó összehasonlítás lehetősége teszi érzékletessé a központi gondolatnak. A szabadságfogalom egyre pontosabb tisztázásához kulcsfigura a német börtönőr: alakjával kézzelfoghatóvá válik az idebent-odakint relativitása.

hogy meghaltak annak a . Nem akármilyen szürke emberek. hanem harcos ellenállók. mindig akad egy hang. Sokfélék a tudatosan. hiszen "a józan ész az a dolog. mint a halálÉ". Iráne. mert "Émindig akad valaki. bőrzekéjükből vagy rövid. a múltat sem értőknek (szükségszerűen) felfoghatatlan a jelen borzalma.éreztem. aki a vállán tartja mindennek a súlyát. A főhős "reméli".ManuelGérard a börtönben az othe-i erdei sráccal kerül össze. Gérard sorsa fő vonásokban egyezik Semprunével (életútjának . emberekét.) A bajtársak változatos jellemek. mert vállaltam ezt a szükségességet". kiszolgáltatott szerepét felfogva. a kivégzések patetikus pillanatokat okoznak: René Hortieux-é ("aki a legteljesebben élt a lehetőséggel. A vagonban elsőként elpusztuló öregember tanácstalan kérdése .saját gyerekei halálhírével mentegetőző . hogy legtöbbjük győzelmes menetelése valószínűleg olyan sors felé vezet. Mert "nincs egyenlő súlya a holttesteknek". mely nem lehet más. a választók. Gérard. s megmondja. bélelt bundájukból. a húszéves oroszé. de azt kívánja. mint vastag cipőjükből. hogy a német börtönőr. ússza meg a háborút. ami a legjobban oszlik meg az emberek között". aki a krematóriumot látta-nézhette a háború alatt ("gemütlich"-nek nevezett) szobájából. megvert hadsereg. hogy mit kell csinálni. a sorsvállalók is. hogy emelt fővel haljon meg"). mint nyitott könyvből. és ilyen jelenet a kutyákkal széttépetett lengyel zsidó gyerekek brutális elpusztításának drámai. tragikusan felemelő esete."elég nagy gyakorlatunk van a halálban" -. amikor már minden tarthatatlan.nőnek a fiai. A menetoszlop tehát az erő benyomását keltette. mely feltör a névtelen hangok tömegéből. reménytelen helyzetében elindul a frontra. a semuri fiú) . tüske szaggatta nadrágjukból megállapítható. a láger fertőtlenítőjében társalgó belga szenátor és miniszter teljes értetlenségét is. hogy a menetoszlop túlnyomó többsége fiatalokból áll. szabadon döntők.) Nem lehetnek szabadok a passzív "elviselők". (Jellegzetes megjelenítésük a compiágne-i menet csoportképe: "és Gérard az ismeretlen férfitól kölcsönzött tekintetével megfigyelte. a helyes döntés is sokféle. úgy lehetett kiolvasni belőle az emberi sorsok tömör és bonyolult igazságát. maquisardok. hanem győztesek serege menetelt az úton [É] s már az sem számított."Hát értik ezt?" . "neki mindig segítenek": Hansszal és Michellel kötött barátsága után . Gérard mindig talál társat. a francia ellenállót és a vörös spanyol fiút a történelmi események választják szét .a német zsidót. akiket egy városi razzia során véletlenül elfogtak. s hogy ezek a fiatalok. a vagonban a semuri fiú van mellette.mottóként ismétlődik. hogy éljek a szabadságommal. Elpusztulnak a legjobb társak is (Hans. az értetlenül szenvedők sem. akit "kötél általi halálra ítéltek". akik szabadon vállalták az egyenlőtlen harcot [É] nem egy széthulló. aki. utat mutatÉ". felidézi pl.

Párizs. mert . fejlett etikai érzékkel rendelkező harcos humanista. Spanyol forradalmárként Franciaországban is idegen. cselekvő. aki "mást se tesz. aki.) Utolsó mondata . elutasító bezárkózásában ("befalazva magányának börtönébe") nem veszi észre maga körül a lehetőségeket . mint ért. ellenállás. Semprun . így nem értheti Gérard iróniáját. hogy épp a vagonbeli utolsó napon értesül a Tabu-csoport pusztulásáról. "egyszerű világképű". kemény és hajthatatlan. hogy áruló." A "németek ellen a németekért is harcolva" végül legyőzhetetlen lesz. még fizikailag is. kiszolgáltatottnak érezhetné magát.ez utóbbiról aztán megtudja. büszkén vallja "hazafinak" magát. ("De ha elfelejtette. miután saját apja adta fel a Gestapónak. levonja a következtetést: "Egy idegen országból egy másik idegen országba érkeztem. intellektuális forradalmár.és a másik emberbe kapaszkodás kifejeződése. de neki Trier neve nem jelent semmit.akit kizárt a spanyol kommunista párt . de önérzetes. pajtás!" . Hága.de megoldásai. ezért főleg az embereket hívja elő az emlékekkel. Egész életét meghatározzák a társak. Azazhogy én vagyok idegen. A művet Réz Pál fordította.miután megjárja a koncentrációs tábort is úgy vélekedik. nem árulja el "felsőbb kapcsolatát" . Gyakorlatias ("fogpépet" hoz. hogy "neki sohasem segített senki".az életbe. stílusa. így a megérkezés (átvitten) a másik ember megtalálását is jelenti. abszurd helyzetbe az a fiú. Helyesen ítélő. Amikor visszatérése után nem kap a közigazgatási hivatalban hazatelepítési segélyt. Tudja. későbbi műveivel "túllép" ezen a "modern realista" regényen .politikai nézeteit az 1968-as események és a gulagok hírére megváltoztatta. Csaknem örülök neki. a megjelenített élethelyzetek és magatartásformák továbbra is népszerű olvasmánnyá teszik A nagy utazást. a barátok (tragikus. így meg tudom őrizni majd a kellő távolságot"."Ne hagyj el. szerkezete. megért és megértet. ő már itt is táborokba kerül. (Felismeri a Moselle völgyét. a vagonbeli társ az alaptörténet legfontosabb szereplője. nem eszi meg a "sós moslékot"). hogy egy csapásra visszaszereztem idegen voltomat. A semuri fiú. Szerinte a Vaugirard utcai zsidó nő maga is felelős kiúttalan. a háború után nyomoznak is Michellel Hans Freiberg után). táborok). mert "nemzeti alapon osztogatnak".) ™nhibáján kívül kerül viszont megdöbbentően reménytelen. hogy az elviselhetetlenség csak bajtársiassággal élhető túl. de "helyes véleménye van az élet fontos kérdéseiről". akkor csakugyan nem is találkoztunk".nem is emlékszik az őt elkalauzoló Gérard-ra. az ablakhoz áll. A "tehetős parasztok fia" a kötelező munkaszolgálat helyett maquisard lett. MROZ˙EK Tangó .állomásai: Spanyolország. jövőtlen sorsáért.

amelyekben azonban a realitás is jelen van. az elidegenedés és önazonosság-vesztés. a morál és a nemiség összefüggéseire mutat rá. ennek jegyében állásfoglalásra és tettre sarkallni ." Ez utóbbi út látszik előtte járhatónak. Groteszk vagy abszurd helyzeteket. Programjuk a teljes szabadosság ("azt csinálja mindenki. megakadt ugyanis a nemzedéki konfliktusok örökletes folyamata. nyugati társaik a valóságban az abszurditást.annak idején végérvényesen szétzúzták a normarendszert. Először is az etikai normát akarja érvényesíteni. Alakjai szerepválsággal küzdenek. egyéniségük megtalálására és érvényesítésére törekszenek.: 1930) műveinek központi témaköre korunk személyiségválsága. és nem hajlandók átállni a hagyományőrző szerepkörre. a kegyetlenség. felvonásban tehát hősünk egyre elkeseredettebb kísérleteket tesz a szembenállások kiprovokálására.úgy vélik . a hagyományos kultúra életképtelenségére esik éles reflektorfény. és végül az értelmiség félreszorulására. de a végkifejlet Mroz˙ek csaknem minden művében komor.a szülőkkel és nagyszülőkkel mint a korlátlan szabadság védelmezőivel szemben. A szereplők logikáját.maga a drámaiság hiányzik. (P. (ARTUR: "én már csak maguk ellen lázadhatok. és ezzel mégiscsak kibontakozik egy fonákjára fordult konfliktus. A II-III. térvesztésére. így tehát groteszk szereposztásként Artur lép fel a hagyomány harcosaként . MüLLER PéTER) S`lawomir Mroz˙ek (sz." SLOMIL: "Kérlek. a hatalom. A szülők . modelleket állít színpadra. amihez kedve van").(1964) A kelet-európai szerzők az abszurdban a valóságot mutatják fel. A Tangó című dráma alapkonfliktusa a kulturális hagyomány és modernség szembenállása. A dráma alaphelyzetében . parancsolj. Ennek következtében azonban a jelenkori ifjúság légüres térbe kerül. a művészek teóriáit a köznapi élet törvényeivel szembesíti. a különbségek élezésére. ki akarnak bújni a formulák és sztereotípiák korlátai közül. nagyratörő próbálkozásaik rendre komikus felsülésekbe torkollnak. Hősies gesztusaik. vagy helyreállítani a régieket. hát megtiltom én neked?") Az új nemzedéknek ilyenformán két lehetősége marad: "Vagy újabb konvenciókat kell teremteni. ezáltal saját szerepének megtalálására.abszurd vonásként . a maguk zabolátlansága ellen. Az író az értékrendszer félreállításának következményeit boncolgatja szatirikus jelenetsorokon át.

Az eredmény: komikus csattanó. —j konfliktus jelenik meg tehát . csupán sodródni tud az eseményekkel. megsemmisítve és félretolva az alapellentétet. (Artur orvosegyetemre jár.megoldásként . Eleinte tisztes távolról nézi. Kísérletezgetése: az ő élethazugsága. "rossz a világ").a felszabadult ember joga és kötelessége") jegyében él és e jegyben szarvazza fel őt felesége. Vele szemben a kultúra nem is vállalja az ellenállást: Eleonora szerint "talán nem is lesz olyan rossz dolgunk". a főhős sikertelen nekiveselkedései és téblábolása egyaránt az értelem zsákutcáját jelzik. egy kis áhítattal is (önfeledten . A hagyomány azonban (a "legénybúcsú") épp őt. immár teljesen elvesztette értelmező és irányító szerepkörét. E házaspár "elvének" és magatartásának abszurditása akkor a legnyilvánvalóbb. a forma és az eszme is. —jabb éles váltással valamiféle fanatizmusba igyekszik belekapaszkodni. a "vőlegényt" zökkenti ki a szerepéből. szereplőtársai elnézőlen statisztálnak hozzá. A fiatalember másik próbálkozása: a formákat szándékozik feleleveníteni. század valóságában. amikor a gyermeküket a szemük láttára ütik agyon és szinte észre sem veszik. Eugeniusz bácsi pedig azonnal behódol az új hatalomnak is. reális meglátások. a valóságtól való elrugaszkodás uralja. avantgárd művész és esztéta karikatúrája. a műveltség egészével szemben viszont elsöprő erővel fellép a gátlástalan műveletlenség. és együttesen vezetnek az önpusztításhoz. unokatestvére szerepzavaraira pedig joggal fakad ki: "tudományos disznó". Slomil "semmi különöset" nem tud mondani. tehetetlenül áll a XX. konkrétan: tradicionális külsőségek közepette feleségül venni . Ala eleve távol áll az értelmiségi szemlélettől ("unom a filozófiát"). A Tangó a fentiek értelmében a kultúra tragikomédiája. némely szituációkban pedig csupán egyszerűen nevetséges. hiszen csak eszközül szolgálnak öncélú lázongásához. Ala közlése azonban ("én megcsaltalak Edekkel") teljesen összeroppantja. az összekuszálódott társadalmi állapotok és emberi viszonyok előtt. de Edek két csapással agyonüti. eszmék (a "halál" és a "hatalom") megszállottjaként zavarosan szónokol. és ő veszi át a teljhatalmat. Hangzatos elmélete ("boldognak lenni . hiszen most már minden kicsúszott a kezei közül (az erkölcs. de egészüket mégiscsak a bornírt dilettantizmus.) A mellékszereplők elvtelensége vagy hóbortos életfilozófiája. Slomil a modern. Eleonora. Artur elméletei gyorsan cserélődnek.a saját unokahúgát.ami ellen lázadni próbált. a hagyomány őrzésének vagy elutasításának a kérdését.a befejezésben. Eleonora szerint ezzel "szégyent hoz a családra". Az ő kijelentéseiben felsejlenek ugyan lényegre tapintó. és Edek brutális erejére támaszkodva diktatúrát jelent be.felszarvazott apját. lerészegedik. nihilizmus keríti hatalmába . Az emberi értelem fogódzó nélkül. Különös és végső soron kulcsfontosságú a kapcsolata a kultúrával Edeknek. Eszeveszett dühöngéssel a pribékjére rontana. Ez a kultúra nevetséges belügyévé süllyed. a katasztrófához.

lefekteti a megkívánt nőt akár feleséget.a saját taktikája fordult a visszájára. A civilizált ember azonban nem élhet erkölcsi normák nélkül. és betölti a hatalmi vákuumot. egy "haverja" noteszéből. A szülők nemzedékének fiatalkorában ez a tánc az akkori hagyomány elleni lázadás jelképe volt (a szoros összefogódzkodás. hogy felrúgták a magatartást szabályozó törvényeket (Slomil többször felhangzó kulcsszava: "Minek?"). a "tangó" jelentésváltozása fogja össze a történéseket. aki "moziban dolgozik". célratörően. "™nmagában semmi sem komoly. nincsenek. Kulcsszerepüket azzal is megvilágítja a darab. Minden közömbös. A szülők büszkék arra. A végső fordulatban pedig azonnal cselekszik. hibátlanul alakít akár lakájt is. semleges. hogy mi az etikai nihilizmus és anarchia következménye.groteszk módon ." Az értékrend alapját azonban csak szilárd elvek. akár menyasszonyt. belefulladunk a semmilyenségbe. hogy ő nem talál ki semmit: "én így is tudom. A nyers erővel. Ugyanaz a mozzanat siklatja ki. mások hibájából sodródik előre.az értéktelenség következményeit: madárkalitkát rakhat a nagybácsi fejére. ami kell".ebben rejlik életképességének titka. A Slomil-nemzedék ad absurdum vitt "forradalma" következtében az egész értékrend összeomlik. A mesterkélt és életképtelen civilizációval szemben ő maga a természetesség. nincsenek viszonyítási pontok. pontos helyzetértékeléssel. de te alszol"). Edeket természetesen semmiféle szégyenérzet nem feszélyezi: beleiszik bárki poharába.ebből a szerepéből is kiesve . amelyet apjának Edekre haragításában akart a második felvonásban felhasználni . a primitívséggel szemben az erkölcsi normarend is katasztrofális vereséget szenved ebben a műben. a testi érintkezés megbotránkoztatta az idősebbeket: "Tudod. ezek azonban úgy tűnik. Ha mi magunk nem adunk jelleget a dolgoknak. Artur saját korlátlan szabadsága is példázza . a többiek viszont minduntalan kizökkennek szerepükből. A címadó motívum. Jóllehet csupán önvédelemből. a "szükségszerűség". a ravatalra küldheti a nagymamát. Mellette jövője csak az elvtelen köpönyegforgatónak (Eugeniusznak) van. Képtelen az elvont gondolkodásra . de felismeri és kihasználja a lehetőséget. és jut az elvont eszmék légüres terébe. hogy Artur a menyasszonya közlésétől veszíti el végleg maga alatt a talajt: a hűség-hűtlenség értékek megsemmisülése miatt szakad el hősünk végleg a valóságtól. nem látva előre. Slomil fellengzős stílusban fogalmazva "az autentikus élet egészséges fuvallata".teljes a káosz. mekkora . Tökéletes alkalmazkodó képességét. bármit tilthat . majd . konkrét törekvések adhatnák meg. Még "büszke" is arra. elérhető ideák. rugalmasságát már az első perctől folyamatosan bizonyítja. Ez a "bölcsesség" azonban nem lépi túl a primitív konkrétumok szintjét ("én szeretlek. pl.ráveti magát unokahúgára. "elvet" másolt ki). akarata ellenére.bámulja az egyetemi tankönyv képeit. Artur morális-szociális igazságokról szónokol. Eugeniusz bácsinál szellemesebb rímet (ez a költészet karikatúrája?!) tud gyártani.

vagy teljesen hiányoznak .főképp Szophoklész tragédiáit .a férfipáros tánca a kultúra ijesztő deformálódásával fenyeget. egymás ellen fordulnak Az emberi kapcsolatok is végletesen eltorzultak. és degenerált utódok születésével fenyeget. Artur "tragédiát akar". a házassági ajánlatra adott válasz ("tőlem lehet így is. Egy másik szövegrészlet. hogy a Tangó szereplői nem jellemek. magatartástípusok értékeléséhez a szövegben található irodalmi utalások is támpontot szolgáltathatnak. Eugenia szavai Arturhoz "Mért nem vonulsz kolostorba?" A világirodalom hagyományai szerint a házasságtörés bűne gyilkosságot. de maga a tragikum mindig kicsorbul. A műfaj elavulásáról magáról a műben is szó esik. Artur ilyenformán Oresztész vagy Hamlet elkorcsosult leszármazottja. Poloniusra emlékezve Eugeniusz bácsi magatartása is mélyebben elemezhető. mert ez az egyetlen "nagyon erős forma". vonna maga után. A dráma alapelemei vagy elcsökevényesedett formában vannak jelen.az apa korholása Artur szájából: "mellényzsebben csücsülő Agamemnón". kiüresedtek ebben a műben: Slomil és Eleonora együttélése a házasság zsákutcája. Ala butuska naivitása is árnyaltabban jelenik meg. Camus Közönyével (Mersault figurájával) teremt párhuzamot. Mroz˙ek műve a tragédia paródiája. úgy is") századunk egyik klasszikusával. Az unokatestvéri házasság az emberi kapcsolatok teljes összekuszálódását példázza. "a rendíthetetlen fogalmak világának legteljesebb kifejezése évszázadok óta" . Mroz˙ek ugyanis a klasszikus tragédiák jónéhány ismert mozzanatát emeli be groteszk művilágába. hogy tangót táncoljon az ember?"). ha összevetjük Elektra szenvedélyes igazságszeretetével és etikus tartásával. amelyet a szülők anarchiája eredményezett. művészethez. A mű utolsó mozzanataként azonban Edeknek támad kedve tangózni. erkölcshöz stb. A személyiség szétesett. hanem egy-egy magatartás megtestesítői.bátorság kellett ahhoz. további bűnöket. Ophelia megragadó tisztaságával.) fűződő viszony egyes változatait képviselik. a bosszú kötelességét. tudományhoz. sorsválságok és tragédiák végeláthatatlan sorozatát. a férj és a feleség békés egyetértésben együtt kártyázik. bűnhődéseket stb. a Hamletet pl. gondolatai és ösztönei is egyaránt csaponganak. A mükénéi mondakört idézi fel .de hova tűntek ezek a fogalmak az életből és az irodalomból? Slomil . Mindebből az is nyilvánvalónak látszik. A viszonyváltozatok. Artur görcsös igyekezettel össze-összehoz tragikus szituációkat. Artur indulatai. mégpedig a kultúrához (műveltséghez. alkalmasint Eugeniusszal .ezúttal a szerző szócsöveként .groteszk vagy abszurd minőséget . a legárnyaltabban ábrázolt hős. Egy emberöltő elteltével már a tangózás számít a fiatalok részéről megtagadni való hagyománynak. Ala pedig már abból a zilált "családi" háttérből bukkan elő a színpadon. itt viszont a szerető.kőbe véshető választ ad: "ma már csak bohózat lehetséges".

a tér egyaránt jellegtelen. Saját magát tekintve . valamint az irodalmi műfaj ezt is tükröző gyökeres átalakulását a műfaji sajátosságok átminősülése is tükrözi. hanem Edek kezében van a hatalom. nem ad viszonyítási pontot a szereplőknek. amelynek végén az alaphelyzet változatát látjuk viszont a befejezésben azzal a különbséggel. Az első felvonás dialógusa szerint sem Eleonora. hogy "költözés előtt vagy után vagyunk". élni!" ELEONORA: "Milyen szépen iszol. és a partnerre sem biztosanÉ Senkinek és semminek nincs tartása. Ionesco: A kopasz énekesnő c. Artur három ízben. a színpadkép az I-II. ezt a harmadikban ugyan rendezett polgári miliő váltja fel. A szerkezet csaknem teljesen lineáris. a negyven éve nem lovagoló Eugeniusz lovaglónadrágja látható egymás mellett a színpadon. az egységek végén veszti el a fejét és kezd dühöngeni . Az általános értékválságot. mire Artur (Eugeniusz segédkezésével). tisztán látó és kivételes képességű hős. de a színhelyre már nem. a végkifejletig ellenfél sem látszik a színpadon. "családi kultúránk fölhalmozódott rétegei". a cselekvéssor célját veszti. darabjának alapjelensége) között. jellegzetes pótcselekvés. járni. Nincs nemes eszménytől vezérelt. a zárórészben magától mászik fel oda. a csúcspontok ellenére nincs kibontakozás. (ARTUR: "Itt nem lehet lélegzeni. Edus!") A drámai tett helyét pedig a kártyázás tölti be (mindegy. A "ravatal" az "örökkévalóság". csak a nyíltszíni szeretkezésük botrányára emlékeznek. A beszéd és a tett is. megfoghatatlan. hogy póker vagy bridzs). hogy mire használja Slomil. és nincs katartikus hatás. és végül mire Edek. "a múlt rekvizitumai". Groteszk hatást kelt a "ravatal" motívuma: Eugenia a darab elején "büntetésből" kerül fel rá. az idő múlatására. Artur eredménytelenül hadakozik ellene. A cselekménysor önmagába visszatérő kört alkot. Már a színpadi utasítás is hangsúlyozza: nem tudhatjuk. Slomil teóriája forradalmiságot. de Artur sikere csak időleges és látszólagos. A kommunikációt tekintve átmenetet látunk az egymás melletti elbeszélés (Csehov műveinek sajátossága) és a teljes közlésképtelenség (pl. Az idő azonban szétfolyik. nincs karaktere.eredményezve. Artur törekvéseinek nincs kibontakozása .harmadszor már a vesztére. A tér. a huszonöt éves Artur gyerekkocsija. Jellemző történés a nagy horderejű bejelentések komikumba fojtódása. "az már nem reám tartozik"É Az idő. A "revolver" háromszor jut szerephez: látjuk. felvonásban "káosz". hogy most már nem Artur. az eseménysort mindössze néhány motívum tagolja három felvonásra. de hogy az milyen lehet. minden össze van torlódva: a tíz éve halott nagypapa ravatala. abszurddá válik. de helyette ő sem tud valóban pozitív célt kitűzni: Eugeniusz bácsit az emlékiratok összeállítására noszogatja.minden értelmetlenné. sem Slomil nem tudja a házasságkötésük dátumát. azaz az idő jelképe is a színpadon. de cinikus felelőtlenséget is tartalmaz: "utat törtünk a jövőnek".

az egri moziból kölcsönkért "vaporizatőrrel". kisregényben két színtér áll egymással szemben: Mátraszentanna hegyvidéki falucskája. annak értelmetlensége csak utólag válik nyilvánvalóvá (P. de abszolút (isteni) céllal kacérkodik: "újrateremtem magukat".írja Camus. félkegyelmű. Nem csak azért. művi eljárások . Camus Caligulájára emlékeztetően. akkor éppen az ún. s így önmagát is elemészteni" . Mroz˙ek darabját Kerényi Grácia magyar nyelvű fordításában ismerhettük meg. A természet ősállapotában mesterkélt emberi csinálmányok. de kulcsfigura. Az idill és a köznapi valóság is keveredik a műben: a környék maga a tökéletes természeti szépség ("napfényes kert". és ezáltal sorsokat alakít. Ez.de a fenyőillatot már pótolni kell. Slomil szájából még torzabb a szintén groteszk bejelentés: "Adjátok ide az Istent. A Tóték c. úgy fogalmazható. hogy cselekedni kell még akkor is.pedig feladatvállalása végképp nincs összhangban a képességeivel és a lehetőségeivel.és ellenszenve függvényében manipulál a faluba érkező levelekkel. Mondanánk. mert itt nincsenek egyértelmű minőségek. ÖRKÉNY ISTVÁN Tóték (1964) Az az alapvető meggyőződésem[É]. de ez már nem felelne meg a mű valóságának. Eger közelébe telepíti az író. abnormális viselkedés és észjárás volna követendő. A kelet-európai dráma sajátossága. "kilátás a Bábonyra". Amikor a világban uralkodó szabályok ellentmondanak a józan emberi észnek. aki az igazi nagyságot tiszteli. hebegő" postás csupán mellékszereplő. Müller Péter). hogy a háború és a béke világa. mert rokon. ő az egyetlen ebben a felfordult világban. "finom fenyőillat. céltalan. de konkrét térbe. Mulatságos emberi gyarlóságai vannak. Beckettnél például már eleve tétlenség és céltalan vegetáció uralkodik. a jelenségek összefonódnak és kölcsönhatásba lépnek egymással. ha a cselekvés már értelmetlen. ha átteszem groteszk közegbe. hogy az embernek a cselekvés az utolsó és egyetlen reménye. és én kísérletet csinálok belőle!" Az abszolútumnak ez a görcsösnevetséges hajszolása juttatja el Arturt a tébolyig. valamint a front. (ÖRKÉNY ISTVÁN) Gyuri atyus. "Az abszurd ember egyetlen dolgot tud: mindent fölemészteni. [É] mely a bartalosi völgyre ráterül") . hogy az abszurd helyzetbe kerülő hős még megkísérli a cselekvést. A falu fiktív helység. a "púpos. de tiltakozik a meghunyászkodás ellen. a rendhez. és a maga torz módján ugyan. aki ragaszkodik a szimmetriához.

Szabóék és Tóték.azt is kölcsön kell kérni. vannak pl. Kérdés. nem valódi közösségi életben szerveződik. Az alapszituációból még két olyan tényezőt kell előre megvilágítanunk. hogy az aggregátor gépésze miért ugorja át a képzelt árkot Gizi Gézáné kerítése előtt ("eszébe jutván a közeli nyugdíjaztatása. mégpedig a fárasztó napi munka utáni jellegzetes tétlenség. a fronton harcoló unokaöccse. olykor egymással szemben léteznek. kispénzű fizetővendégeket fogadnak. A megélhetés alapja itt nem a mezőgazdaság: Tót Lajos régebben vasutas volt. századi Magyarországét. de van Kasztriner és Cipriani is . a teniszpálya meszelése és a tulipánok öntözése Cipriani professzornál (élénken emlékeztetnek az évszázados robotkötelezettségekre). A másik: az életstratégia. ha "a massza megbolydul"? Még ha a legféltettebb kincsről. "szívességekkel" védhetők ki. Nagyon fontos annak indoklása. mégpedig "buditisztítással". A kisember élettapasztalata azt sugallja. egyéb napi teendői: favágás a plébánosnál. meddig játszhatók a felvett szerepek. hogy ez a magatartás végső soron mihez vezet. hogy a sors hányattatásaival. mikszáthi) atmoszférát árasztja. Annak egy jellegzetes szelete. a "doktor úr" jobban fizető állással keresi a kenyerét. a népi hagyományokat.és autótulajdonos is (idegen származású). Van itt villa. azok csak az illetékesek lekenyerezésével. a fogalmak . amely a kisregény konfliktusában igen jelentős szerepet játszik.jelennek meg. tartalmatlan életével. a legékesebb és legtekintélyesebb dísztárgy itt már a "kínai mintás ágyterítő" . Az önzetlen jóindulat mímelésével. A lakosság összetétele is vegyes.az "ember" . Például a szíves vendéglátás színlelésével. A falusi emberek életében hiába keressük a folklórt. A jogvégzett ember. Az egyik az életforma. meddig csorbulhat az emberi szuverenitás? Elpusztíthatja-e egy külső hatalom az embert? Elpusztíthatja-e önmagát az ember? Vajon mi a dolgok. csapásaival szemben csak a maga ügyeskedésére van utalva. Ezek az emberek főként a még meglévő természeti értékekből élnek: pihenni vágyó. a különleges eseményre felizzó érdeklődésével ("Szabóék kicipelték béna nagyapjukat az udvarra"). modellje. de a lakosság zöme "kisember" a maga egyszerű.ez a falu nem a hagyományos (pl. padlót kefél a plébánosnál stb. egymástól függetlenül. .ellentéte? Mi a semmi? Van-e az embernek különleges szerepe a földön? Van-e határa az emberi szuverenitásnak. A falu társadalma nem a közérdek együttes szolgálatában. Tótné hasonlóképpen: napi kismosást végez a professzoréknál. valamint egy régi idézés. van "rossz hírű nő" is. az egyetlen fiúgyermek életéről van is szó. most tűzoltóparancsnok. hanem a XX. az egyéni érdekek egymás mellett. amelyben az államellenes felforgatás vádját emelték ellene"). egy bizonyos társadalmilag elfogadott és eljátszott udvariassággal. Mihez vezet például a háborúval szemben? Mi történik.

ő nem csupán a háború áldozata. Varró őrnagynak a valószínűtlen jelenségekhez kellett hozzáedződnie . Ebből az állapotból kell kilépnie. űzött. Persze nemcsak a háborút akartam benne megírni. A háborúban "megrongált idegállapota" miatt szorul szánalomra és gyámolításra. rettenetes a világégés. áldozatai Tomaji plébánosnál is megjelennek. de mindig igazodik a feleség és a lánygyermek elvárásaihoz.") áldozat mindenekelőtt Tót Gyula. a férfi . Az ott dúló háború: világállapot. Tót Lajosra különleges teher nehezedik: ő viseli a közös terhet. ütközései . "mintha meghőbörödtek volna az emberek". tekintetéből árad. hanem annyi. ha szájába vesz egy zseblámpát?"). hadviselésüknek az a lényege. hanem a családé is. amenynyi. Cipriani. mert ő a családfő. majd értelmetlen "hősi" halálával (ide emelhetjük a "hálókocsikalauz" emlékkönyvi bejegyzését: "a nemzet élethalálharcát vívja a vörös bolsevik rémmel"). az "európai hírű ideggyógyász" is mintha elmebeteg lenne ("érdekes [É]. ami meg is történik .és a mögöttes tudati folyamatok .személyisége eltorzult. ™rkény István nyilatkozata: a háborút "ebben a regényben írtam meg igazán. későbbi gesztusai zömmel nevetségesek. Szimbiózisban élnek.ennyiben ez a család még őrzi a hagyományos modellt -.éles a kontraszthatás. Magánál hasmenést okoz. A tűzoltóparancsnok édesapa és az őrnagy viszonyváltozásai.alkotják a mű cselekményét. alacsony.kezdetben még szánjuk. Bármelyikük tette és magatartása hármójuk együttműködésében formálódik. hogy a legvalószínűtlenebb módon és helyen támadnak. amely a hegyektől körbezárt Mátraszentannán is érezteti hatalmát: "a háború harmadik nyarán [É] a családok 60 %-ának volt olyan hozzátartozója. A címszereplő: Tóték.van-e korlátja a hatalomnak? E kérdések feltevésével egyszersmind a Tóték c. ő a reális őrnagy. kisregény témavilágát is körüljártuk. megfürödhetek!"). végül már dermesztőek. a hátteret alkotó front. az ideális csak tévedésből szállt le Mátraszentannán . átérezhetjük emberi szenvedéseit. idegei megroppantak. Varró őrnagy életét felborította a partizánokkal folytatott egyenlőtlen küzdelem. beteg. egyúttal gúzsba köt. élete már-már maga az abszurditás. a család. törődött alak száll le a buszról. A másik színtér. "Az ember nem annyi. valamilyen fokon a front áldozatai." Felbolydult az emberiség. Az a határtalan rajongás. akárcsak Tomaji plébános. A nők inkább csak stilizált (néhány találó vonással megrajzolt) figurák. áldozat Varró őrnagy is. ami Mariska és ágika szavaiból. (Bár nem kizárólagosan. Cipriani professzor és a többiek. aki a fronton szolgált. De egy másik folyamat is elindul benne a Tótékkal való interakcióban. A legképtelenebb viselkedés is "kortünet". Ugyan Tót Lajos a cselekvő. az emberhez méltatlan körülmények elszenvedésével ("Istenem. . A mű szereplői közvetve vagy közvetlenül.

de minden erőfeszítése ellenére zavarok. olykor-olykor nagy nehezen kialakított összhangot bármilyen jelentéktelen ügy. minőségét illusztrálják a fiókjából előhozott tárgyak: "egy Kodak fényképezőgép". férfiúi önérzetét feladva beáll dobozolni. a hallucinációk oka minden alkalommal valamely pszichikai törvény. amelyben fokozatosan feladja egyéniségét: a szemére húzza a sisakját. "a szolgálati pisztoly" és leginkább "egy bekeretezett fénykép [É]. ezért hallják félre az őrnagy szavait). nem hős. Az őrnagy sem képes kiküszöbölni a keletkező feszültségeket. éjszaka nem alszik. Helyzetérzékelési képessége csekély. hogy hatalmaskodni kezdjen. lealacsonyodik. Nem tud mértéket tartani. elemlámpát vesz a szájába. a tetőpontig Tót Lajos válik azzá. A folyamat. "egy doboz féregirtó por". az udvariaskodással csak egyszer-egyszer kísérletezik. visszafogja az ásítást és a nyújtózkodást. Kezdetben az őrnagy volt szánalmas figura. az elhallások. kisiklások. sőt Tót fölé magasodik. béke. Ebben a kölcsönfolyamatban a szép szál. tudata kizárja a kellemetlen emlékképet (Viktor Emmanuel olasz király fogadtatását letolt nadrággal). a lelkiismeret bünteti Tótékat a budi bűzének elleplezése miatt. eleve hibás életstratégiája és életformája szinte rákényszeríti az idegent. A zavarok. aki nem szól kétszer. A dobozolás mindegyiküknek mást jelent. köztiszteletnek örvendő Tót Lajos (maga a megtestesült rend. működni kezdenek normális emberi reakciói: menekülési ösztöne. harmónia) fokozatosan megalázkodik. nincs érdekközösségük. Tóték szolgalelkűsége. A felszínes. bármilyen nevetséges véletlen megzavarhatja. Szinte felkínálják a lehetőséget az őrnagynak. nincs köztük valódi együttműködés. sőt összeomlással fenyegető ütközések keletkeznek." Tót Lajos és Varró őrnagy magatartása és helyzete egymással ellentétes irányban változik. Egy másik pszichikai jelenség: Tót Lajos a nem kívánt eseményre. rogyasztott térddel jár. mert nincsenek azonos helyzetben. életének tartalmát. hogy zsarnokuk legyen. a totális hatalom tébolya is megérinti ("Egyszer talán eljön az az idő. . álmossága. nem sokkal műveltebb. Szerény képességeihez mérten görcsösen igyekszik. "Kisember" ő. Az őrnagy és Tóték viselkedése kölcsönösen feltételezi egymást. melyen ő volt látható [É] egy porosnak látszó műpálmának dőlve". teljhatalomhoz jut. nem sokkal lát többet a házigazdáknál. A legfontosabb törvény pedig: Tóték (és esetleg az őrnagy) minden igyekezete ellenére sem jöhet létre tartós és harmonikus viszony köztük. A tetőpont felé haladva. Elméletei magukon viselik a háború megnyomorító hatását. akár a saját tettére sem emlékezik. az őrnagy pedig erőre kap. Hiányzik belőle a valódi érdeklődés az embertársak iránt. amikor rávehető lesz az egész emberiség a dobozolásra"). katonaember.amennyi tőle kitelik. A lelkifurdalás átformálja a szavakat (pl. ahogy Tót Lajos tűrőképessége fogy. Jóllehet magasabb társadalmi rétegből érkezett. Az udvariaskodás csak a viselkedés csapdája lehet.

("Ha az ember Tót Lajost egy éles késsel kettészelte volna". "pengéje egy borjút kettévágott volna". most már a lelkiismerete miatt. mint maga a mű. Az őrnagy visszatértét." Az olvasó azonban a döbbenet hatása alatt áll.Először elszökik. és mi is keressük az értelmes cselekvés módját. a fordulóponttól kezdődően már nem beleéléssel. külső szemlélőként olvassuk a történetet. mit hogyan kell csinálni. Ettől a ponttól kezdve két szál fut egymás mellett a műben: a mátraszentannai eseménylánc és a frontról érkező levelek. A szerkezet első egysége. életünk groteszk jelenségeivel. Mariskám" stb. illat-szag-bűz) ugyancsak a szerkezet erősítését szolgálják. amely ezúttal (szintén groteszk módon) emberi szükségletet. úgy látszik. állásfoglalásra kényszerítik az olvasót. ™rkény István (1912-1979) ezt a művét először kisregényként. Végül egyetlen mentsvára marad Tótnak: a kiszabott idő. az 1967-ben megszülető Tóték c. "ittak az ő zászlós fia egészségére") értelmezésre. nyugalomvágyat. A kezdőmotívum visszatérése szerkezeti lezáródást is jelez. Az elbeszélő a hagyományos epika eszközével. hanem rálátással. helyreáll a rend: "Négy egyforma darabba vágtamÉ" "Te mindig tudod. mert testi-lelki tartalékai végképp kimerültek. az őrnagy elleni fellázadással. újraéleszti a feszültséget. feszültségoldó tettet. a korszak jellegzetes magyar epikai műfajában írta meg. de a legvégső. hogy hátha mégsem halt meg Tót Gyula zászlós. —gy is fogalmazhatunk: az epizódokat dokumentumok ellenpontozzák. A visszatérő motívumok (pl. amelyet hirtelen megtör a megdöbbentő sürgöny.) A párhuzamos szerkesztésmód révén a kiélezett ellentétek (pl. majd rátalál a "budi"-ra. ha gyilkosság árán is. a kórházi leltár szertefoszlatja azt. Az eposzi hagyományok maradványának tekinthető az "édes. A benne rejlő drámaiság a színpadi átdolgozásra is alkalmassá tette. az expozíció gyorsan felfuttatja a várakozás feszültségét. A befejezésben. "Ennek nem lesz jó vége. a tragikus és mégis felemelő. sőt meghittséget is jelképez. és Tót Lajos továbbra sem alhat nyugodtan. aminek ciklikus rendjét ugyan a vendég összezavarta.állandó jelzős szerkezet is. A történet lezárása éppoly groteszk. de előrehaladását nem. Bibliográfia .). értesítések sora. a szenvedések meghosszabbodását hősünk végül már azért is képtelen elviselni. a sokasodó méltatlanságok csak egy bizonyos határnapig tartanak. jó Lajosom" . az anticipációval élve többször is előre jelzi a végső groteszk fordulatot. dráma a második világháború utáni magyar irodalom első jelentős nemzetközi sikerének bizonyult. (A sorban negyediknek érkező küldemény újabb fordulat lehetőségével kecsegtet. ™rkény István célja: nézzünk szembe magatartásunk ellentmondásaival. felcsillantva a reményt. Az időbe kapaszkodik.

1976. Pol: La peste. In: Szophoklész: Antigoné. Du Bos. 1979. a szatirikus és a tervező. Charles: A "Vörös és fekete" olvasása közben. Bakcsi György: Dosztojevszkij világa. Holnap. Csúry Károly: Die Makrostruktur der Erzahlung. 1986. Akadémiai. Robert: A lázadás színháza I-II. 1983. látomás. Gondolat. 1970. Bolonyai Gábor: Jegyzetek az Antigonéhoz. 1984. Almási Miklós: A drámafejlődés útjai. Szépirodalmi. Tankönyvkiadó. 1983. Akadémiai. 1973. Fejér ádám: Raszkolnyikov. In: Figures. 1985. Kriterion. Magvető. Akadémiai. Friedell. 1977. Balota. 1969. Szépirodami. Bécsy Tamás: A dráma lételméletréről. Egri Péter: Törésvonalak. Cs. 1985.Abádi Nagy Zoltán: Swift. . Gondolat. Johann Peter: Beszélgetések Goethével. Akadémiai. Eckermann. 1991. 1987. Gondolat. 1989. Bethlen. 1994. Gaillard. Balassa Péter: Ottlik és a hó. —jvidék. In: A költő és a valóság. Brecht. A francia esszé klasszikusai. Vál. Gondolat. Fjodor: A művészetről. Gondolat. 1987. Barta János: Klasszikusok nyomában. 1979. Fábri Anna: Mikszáth Kálmán. 1990. Egri Péter: álom. 1973. 1994. Barta János: A pálya végén. Babits Mihály: Az európai irodalom története. Gondolat.: GYERGYAI ALBERT. In: észjárások és formák. Bori Imre: Kosztolányi Dezső. valóság. Szabó László: Görögökről. Szépirodalmi. 1972. Flaubert levelei. Bahtyin. 1993. Vál. Bécsy Tamás: A drámamodellek és a mai dráma. Egon: Az újkori kultúra története I-VI. Magyar Helikon. éditions du Seuil. 1986. Henri: A nevetés. Bergson. Gérard: Silences de Flaubert. 1974. 1968. Anton Pavlovics? Magvető. 1966. Almási Miklós: Mi lesz velünk. Bertolt: Munkanapló 1938-1955. 1989-1993. Európa. Czine Mihály: Móricz Zsigmond. Profil d'une oeuvre. Dosztojevszkij. Nicolae: Abszurd irodalom. Bécsy Tamás: Mi a dráma? Akadémiai. 1976. Forum. Európa.: Gyergyai Albert. In: Ima az Akropoliszon. Camus. Albert: Noteszlapok I. Genette. 1968. Tankönyvkiadó. Akadémiai. 1982. Bukarest. 1971. Gondolat. 1983. Gondolat. Európa. Kézirat. Camus. a humanista eszme áldozata. Brustein. Aragon. Európa. Géher István: Tükörképünk 37 darabban. Louis: Stendhal fénye. Hatier. Cserépfalvi .Szépirodalmi. 1980. 1968. Mihail: A szó esztétikája. Albert: Sziszüphosz mítosza. Európa. 1969. Ikon.

1986. 1991. 1985. Herczeg Gyula: Móricz Zsigmond stílusa. Gondolat. Béla: Türelmetlen és késlekedő félszázad. 1943. Hegel: Esztétika. 1970. Pierre: Beckett. 1982. 1969. Kultúra. Guy de: Gustave Flaubert. Kundera. Népművelési Propaganda Iroda. Paris.századelőről. Paris. 1977. Luppé. Németh G. Magvető. Tankönyvkiadó. 1965. 1984. Béla: életképforma és regény. Szépirodalmi. Király Gyula: Dosztojevszkij és az orosz próza. 1969. Köpeczi Béla: Albert Camus. 1985. 1981. 1979. Kocsis Rózsa: Minőségeszmény Németh László szépírói műveiben. Hauser Arnold: A művészet és irodalom társadalomtörténete I-II. Hajnády Zoltán: Az orosz regény. In: Mi a modern? Európa. Béla: A románcostól a tragikusig. Mihályi Gábor: Samuel Beckett. Tankönyvkiadó. Hankiss Elemér: Az irodalmi mű mint komplex modell. . Szépirodalmi. Tankönyvkiadó. Akadémiai.: Hamburgi dramaturgia.n. Németh G. Magyar Miklós: A francia regény tegnap és ma. 1979. Németh G. é. Gondolat. Németh G. In: A francia irodalom a huszadik században. 1966. Hauser Arnold: A művészet szociológiája. Gondolat. Gondolat. 1984. Gondolat. Gondolat. 1963. Mészáros Vilma: A mai francia regény. In: A francia irodalom a huszadik században. 1960. é. Milan: A regény művészete. Universitaires. 1992. Szépirodalmi. Gyergyai Albert: Kortársak. 1970. Gondolat. Csehov. 1983. G. 1974. 1981. 1974. 1973. Keresztury Dezső: Mindvégig. Kermode. Drámaértelmezések. Magvető.Goldmann. 1980. Mészáros Vilma: Jorge Semprun. Magvető. Beckett. 1990. Gondolat. Seghers.n. In: Az élő Jókai. Akadémiai. In: Küllő és kerék. Gondolat. Jan: Kortársunk Shakespeare. Béla: Századutóról . Akadémiai. Frank: Beckett. Horváth Károly: Madách Imre. 1986. Mész Lászlóné: Ibsen. Németh László: Az én katedrám. 1982. Gondolat. Akadémiai. Melese. Kosztolányi Dezső: ércnél maradandóbb. Mészáros Vilma: Camus. In: Az angol irodalom a huszadik században. Kott. Robert de: Camus. Lessing. Magvető. Kiss Ferenc: Az érett Kosztolányi. 1971. Maupassant. Magvető. Európa. Szépirodalmi. Németh László: Móricz Zsigmond. Lucien: A rejtőzködő isten. E. éd. 1975.

): Műelemzés-műértés. Szilárd Léna: A karnevál-elmélet. Brecht. In: Az élet jelei. Nagykőrös.): A klasszicizmus. 1992. 1979. 1981. Rónay György (szerk. Mítosz és utópia Jókainál. é. Török Endre: Lev Tolsztoj. 1965. 1990. Sőtér István: Nemzet és haladás. 1980. regényterek. 1965. Thomka Beáta: Esszéterek. Pauz Kiadó. Réz Pál: Voltaire világa.n. Szépirodalmi. dráma. Akadémiai.. Pándi Pál: Bánk bán-kommentárok. Tankönyvkiadó. In: Sipos Lajos. é. Világtudat és levélforma. 1982.): Irodalomtanítás I-II. In: "Multaddal valamit kezdeni". Európa. 1994. Ottlik Géza: Iskola a határon. században. Újvidék. 1974. 1978. Akadémiai.Nouveaux Classiques. 1989. Gondolat. George: ™rök Antigoné. 1989. Trócsányi Miklós: William Golding regényeinek képi valósága. Steiner. Szegedy-Maszák Mihály: "A regény. Sipos Lajos (szerk. 1980. Szabó Ede: Otthonunk a művekben. Gondolat. Török Endre: Orosz irodalom a XIX. Európa. 1994. Veres András: Jegyzetek az édes Annához. 1990. Sipos Lajos (szerk. 1989. amint írja önmagát". Vajda György Mihály: Modernség. Szörényi László: Epika és líra Arany életművében. 1970. . Gondolat. Sükösd Mihály: Franz Kafka. Bp. Tankönyvkiadó. Szávai János: Nagy francia regények. Poszler György: A regény válaszútjai.n. Európa. 1979. Peter: A modern dráma elmélete 1880-1950. Ikon. Tóth István: Arany János irodalmi hitvallása és a Buda halála. Párizs. 1988. In: Arany János tanulmányok. 1980. Kossuth. Akadémiai. Szondi. Wilson. 1981. Szegedy-Maszák Mihály: Példázat a belső függetlenségről. 1977. Akadémiai. Larousse. Edmund: Flaubert és a politika. Tankönyvkiadó. Magvető. In: Kosztolányi: édes Anna. Sport.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful