Tartalom

Bevezetés ............................................... 7 Szophoklész: Antigoné (O. Sz.) ............................. 9 Shakespeare: Hamlet (K. L. Z.) ............................. 13 Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (K. L. Z.)................... 19 Moliére: Tartuffe (T. M.) ................................... 23 Moliére: A fösvény (T. M.) ................................. 29 Racine: Phaedra (T. M.) .................................... 33 Swift: Gulliver utazásai (K. L. Z.) ............................ 39 Voltaire: Candide (O. Sz.) ................................. 44 Kleist: Kohlhaas Mihály (K. L. Z.) ........................... 47 (2) Katona József: Bánk bán (K. L. Z.) .......................... 50 Puskin: Jevgenyij Anyegin (O. Sz.) ........................... 56 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (K. L. Z.) .............. 60 Stendhal: Vörös és fekete (T. M.) ............................ 64 Balzac: Goriot apó (T. M.) ................................. 69 Eötvös József: Afalu jegyzője (K. L. Z.) ...................... 75 Bronte: üvöltő szelek (K. L. Z.) ............................. 80 Arany János: Toldi-trilógia (O. Sz.) .......................... 85 (3) Arany János: Buda halála (O. Sz.) ........................... 89 Flaubert: Bovaryné (T. M.) ................................ 95 Kemény Zsigmond: A rajongók (K. L. Z.) ...................... 101 Madách Imre: Az ember tragédiája (K. L. Z.) ................... 106 Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (T. M.) ...................... 110 Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (O. Sz.) ...................... 118 Jókai Mór: Az arany ember (O. Sz.) .......................... 122 Ibsen: A vadkacsa (T.M.) ................................... 127 (4) Ibsen: Solness építőmester (T. M.) ............................ 133 Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (K. L. Z.) ......... 138 Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (K. L. Z.).... 142 Csehov: Sirály (T. M.) ..................................... 146 Csehov: Három nővér (T. M.)............................... 151

Gorkij: éjjeli menedékhely (T. M.) ........................... Thomas Mann: Tonio Kröger (K. L. Z.) ....................... Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (K. L. Z.) ............... Móricz Zsigmond: úri muri (K. L. Z.) ........................ (5) Kafka: A per (K. L. Z.) .................................... 175 Kosztolányi Dezső: Édes Anna (O. Sz.) ..................... Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (T. M.) ................... Bulgakov: A Mester és Margarita (K. L. Z.) ................... Németh László: Iszony (T. M.) ............................. Camus: A pestis (T. M.) .................................... (6) Beckett: Godot-ra várva (T.M.) ............................. Golding: A legyek ura (K. L. Z.) ............................ 215 Ottlik Géza: Iskola a határon (T. M.) ........................ Semprun: Anagy utazás (T. M.) ............................. Mroz˙ek: Tangó (K. L. Z.) .................................. 232 örkény István: Tóték (K. L. Z.) ............................ 237 Bibliográfa ............................................. 241 Bevezetés

157 162 166 171 180 185 190 196 203 209 220 227

A „kötelező" vagy másképpen szólva „házi olvasmányok" elolvasása a felső tagozatos és főleg a középiskolai alapfeladatok közé tartozik. Leszögezzük: ez a könyv semmiképpen nem azoknak készült, akik a műveket nem veszik a kezükbe, azoknak viszont feltétlenül és jó szívvel ajánljuk, akik az olvasmányélmény értelmezéséhez, tudatosításához, újragondolásához keresnek támpontokat. Regények és drámák tartoznak a kötelező olvasmányok sorába, a magyar és a világirodalom kivételes jelentőségű alkotásai. Az irodalmi tankönyvekben olykor találhatók róluk részletes, esszé vagy tanulmány jellegű elemzések-értelmezések, de mivel a tankönyveknek sok funkciót kell ellátniuk, a kötelező olvasmányokról szóló fejezetek csak ritkán kerekedhetnek ki önálló, kerek szöveggé. Olyanná, amely a más művekről, önállóan készítendő műelemzéshez is mintául szolgálhat. E könyv írói mindhárman gyakorló iskolai vezető tanárok, azonos

tantestület tagjai. A műelemzések közismert szempontrendszere alapján, de abból mindig az adott mű sajátossága szerint válogatva dolgozták fel az egyes regényeket, drámákat. általában véve ezek az ismérvek: az adott mű helye a szerző életművében; a téma; a cselekmény (történet) felépítése és tagolódása; a hős törekvései, képességei, konfliktusa; a szereplők csoportjai; a tér és idő sajátosságai, szerepe; a mű világának elemei, motívumai; az író nézőpontja, ábrázolásmódja, stílusa; a műben kifejeződő világlátás, mondanivaló, művészi szándék, értékrend; a műfaji sajátosságok. A regények esetében ez az alaplista főként az elbeszélői magatartással bővül, a drámák elemzésekor pedig értelemszerűen a konfliktus, a drámai alaphelyzet és a színpadszerűség eszközrendszere kerülhet szóba a maga helyén. Az elemzések tömörek, lényegre törőek és átfogó jellegűek, de szándékunk szerint az egyéni olvasói élményeket, gondolatokat is mozgósítják. Könyvünkben mindazok az alkotások sorra kerülnek, amelyek a kötelező olvasmányok listáin minden iskolatípusban szerepelnek, a választható művek közül pedig azok, amelyek a kötetbe - a terjedelmi korlátok ellenére - még befértek. Reméljük, hogy a kötelező olvasmányokat elemzéseink segítségével feldolgozó diákok, tanulócsoportok nem csupán az egyes alkotásokat látják egy-egy lehetséges megvilágításban, hanem általában a műelemzés területén is otthonosabbak lesznek. A Középiskolai kötelező olvasmányok elemzése a Corvina Kiadónak abba a tankönyvcsaládjába tartozik, amelyben pl. az érettségi témakörök, tételek című sorozat tagjai és a Középiskolai irodalmi lexikon is megjelent. E kiadványok egymáshoz illeszkednek, egyenként és együtt is haszonnal forgatható kézikönyvek. A szerzők SZOPHOKLÉSZ Antigoné (Kr. e. 442) Mit is keresnénk árva-ketten, hol égig ér a gyűlölet? én gyűlöletre nem születtem és itt szeretni nem lehet; s az ősöm átka, haj, suhogva végigsüvölt a sorsomon Sötét az Acheron homokja: itt meg kell halni Haimonom. (ÁPRILY LAJOS: ANTIGONÉ)

A görög tragédiák fönnmaradt másolataiban a művek előtt olvasható a hüpotészisz, egy hosszabb-rövidebb feljegyzés, mely ismerteti a drámák tartalmát és utal a megírás idejére és körülményeire. Az Antigoné előtt arról olvashatunk, hogy bemutatása anynyira föllelkesítette a nézőket, hogy a szerzőt megválasztották a Szamosz ellen küldött hajóhad egyik vezérének. Szamosz Kr. e. 440ben akart elszakadni Athéntől, így a kivonat értelmében az Antigoné bemutatásának az ezt közvetlenül megelőző időre, 441-re vagy 442-re kell esnie. Szophoklész Antigoné című tragédiájának tárgyát a thébai mondakörből vette. A Labdakidák tragikus sorsát feldolgozta az Oidipusz király és az Oidipusz Kolonoszban című műveiben is. A három alkotás azonban a közös témakör és az egyes szereplők azonossága ellenére sem nevezhető trilógiának. Mindhárom tragédiának önálló problémaköre, konfliktusrendszere van, s megírásuk időben is messze esik egymástól. Arisztotelész Poétika című művében a tragédia kezdetéről azt írja, hogy olyan pontról van szó, „mely nem következik szükségszerűen valamiből, de ami után más következik". Az Antigonénak tehát nem tárgya a teljes mondakör, nem motiválja a konfliktust annak megítélése, hogy a két fivér, Eteoklész és Polüneikész apjuk halála után hogyan egyezett meg az uralkodás módjában, s ki szegte meg a szerződést. Az Antigoné 1353 sorból álló tragédia, melyet prologosz (a kar első bevonulását megelőző rész), parodosz (a kar bevonuló éneke), 5 epeiszodion (a teljes kardalok közti párbeszédes rész), 5 sztaszimon (álló helyzetben előadott kardal) és exodosz (a kivonulás, ami után már nincs teljes kardal) tagol. A dráma hagyományos szerkezeti elemeit használva Szophoklész műve a következőképpen épül fel: Expozíció (prologosz 1-99. sor és parodosz, 100-161. sor): Antigoné elmondja húgának, Iszménének Kreón döntését, mely szerint testvérüket, a városra támadó és a harc során elesett Polüneikészt nem szabad eltemetni. Kéri Iszménét, hogy a parancs ellenére adják meg a végtisztességet bátyjuknak. Iszméné elutasítja a kérést. A kar a háború végét, a győzelem napját üdvözli. Bonyodalom (1-3. epeiszodion és 1-3. sztaszimon, 162-780. sor): Kreón megerősíti törvényét. Az őr elővezeti Antigonét, aki nem tagadja tettét. Kreón fia, Haimón hiába próbálja jobb belátásra bírni apját, az ragaszkodik a büntetéshez. Iszméné is vállalná a tettet, de Antigoné ridegen elutasítja. Tetőpont (3. sztaszimon a hozzá kapcsolódó gyászénekkel, 781-882. sor): Antigoné saját sorsán kesereg. Válság (4. epeiszodion, 4. sztaszimon, 883-987. sor): Kreón döntése végleges, a hősnő búcsúzik életétől, a kar példákat említ a

mitológiából Antigoné sorsára. Késleltetés (5. epeiszodion, 5. sztaszimon, 988-1154. sor): Teiresziász hatására Kreón engedélyezi a temetést és visszavonja a halálos ítéletet. Katasztrófa (exodosz a hozzá kapcsolódó gyászénekekkel, 1155-1353. sor): Hírmondó számol be a sírnál történtekről: Antigoné öngyilkos lett, Haimón előbb rátámadt apjára, majd leszúrta magát. A hír hallatán Eurüdiké, Kreón felesége öngyilkos lesz. Théba uralkodója a csapások súlya alatt összeomlik. Az Antigoné kiemelt helyét Szophoklész életművében és a világ drámairodalmában az mutatja, hogy egyike a legtöbbet értelmezett tragédiáknak. A továbbiakban a legelterjedtebb, legismertebb értelmezési lehetőségeket mutatjuk be. Az Antigoné mint két törvény összeütközésének tragédiája Hegel német filozófus értelmezése szerint a műben kétféle törvény, elv ütközik össze. Kreón írott törvénye a város, a nagyobb közösség érdekeit védi, hiszen nem lehet ugyanazzal a mércével mérni azt, aki védte, illetve aki támadta a várost: „Így tartom én helyesnek, s míg én itt vagyok, / A jók jutalma bűnös kézre nem kerül" (207-208.). Antigoné az istenek íratlan törvényét vallja, a család, a kisebb közösség érdekében: „Parancsaidban nem hiszem, hogy oly erő / Lehet, mely engem istenek nem változó / íratlan törvényét áthágni kényszerít. / Mert nem ma vagy tegnap lépett életbe az, / De nincs ember, ki tudná, hogy mióta áll" (453-457.). Hegel Esztétika című művében kifejtett álláspontja értelmében mindkét szereplőnek igaza van a maga által képviselt erkölcsi és világnézeti szemszögből. Közös a két főszereplőben az elvekhez való makacs ragaszkodás, a saját igazába vetett vak hit, a gőg, a hübrisz. A tragédia azért következik be, mert elveinek megsértése nélkül egyik sem képes a másik igazát elfogadni. A német filozófus jól látja, hogy az eszményi állapot a két törvény egybeesése lenne, de az Antigoné nem igazolja az álláspontját, mely szerint a hősnő és Kreón igazsága azonos érvényű és érdekű lenne. Hegel a dialektikát erőlteti rá a tragédiára, s ezért jut a mű világától idegen következtetésre. A görögség hitvilága és erkölcsi elvei alapján a holtakat el kell temetni. A halott lelke Hadész tulajdona. A hantolatlan test Teiresziász szerint fertőzést okoz („A város ezt a bajt miattad szenvedi, / Mert avval (ti. fertőzéssel) vannak telve mind a szent helyek", 1015-1016.). A temetetlen ember bolyongásra ítélt lelke árt az élőknek, az §r szerint „úgy látszik, volt, ki ezt megvonni tőle félt" (256.). A szereplők közül „Kreón egyetlen szempontból sem tartja érvényesnek a temetésre vonatkozó kötelezettséget. A Kar csak érzékeli, hogy az istenek akarják a temetést [É] Az §r csak homályosan sejti az istenek szándékát [É] Iszméné csak a parancs mindenekfelettiségét nem érzi át [É]

Teiresziász. Iszménét és a Kart vádolja azzal. Kreón nemcsak Antigonét. Amikor Antigoné a szeretetre hivatkozik. érnyalja Antigoné és Kreón ellentétét a nemek különbözősége is. hol nyerni van remény. Kreón válasza a férfi és nő közötti társadalmi különbségre utal: „De míg én élek. hogy Antigoné volt. Az Antigoné mint kétféle emberkép. mert attól hasznot remélt" (10451046. Az Antigoné által hirdetett.) Amikor megtudja. öreg. 331. értékrend tragédiája Kreón azt vallja.).) Az Antigoné mint politikai dráma Szophoklész tragédiájában hatalom és erkölcs összeütközését is ábrázolja. hogy ezt is értsd: mi gyönge nők vagyunk. s a kapzsiság csak bajt okoz (326. aki megszegte parancsát. hogy csak férfi lehetett. önmagának vallott emberkép az önzetlenséget és szeretetet állítja a középpontba: „Gyűlölni nem születtem én. ha csöppnyi esélye van az anyagi nyereségre: „Az várna rá. hogy a város rendjét asszonykéz bontotta meg: „Ha meg kell lenni. Az emberek a legfőbb értéknek a meggazdagodást tekintik: „Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb / GonoszÉ" (295-296. szeretni csak" (523. hogy a nők nem szállhatnak szembe a férfiak akaratával: „Meg kell. Kreón a városlakók érdekében korlátozza a közösség tagjainak szabadságát. A testvérháború után létrejövő békét akár a jogok .).). / Csúfos bukással. A pénzért az ember eladja saját lelkét is. Iszméné a prologoszban azzal menti gyávaságát. az érdek.).. hiszen a Szophoklész korabeli Athénban a nők nem voltak teljes jogú állampolgárok: „Mit mondasz? Férfi hát akadt ily vakmerő?" (248. s ezzel megteremti a mindenkori politikai dráma modelljét. hogy az ember tetteit.). hogy az érdek vezérli tetteikben. hogy a szertartás megtörténjék" (Bolonyai Gábor).Antigonénál is pontosabban -.).). és nem lennék férfi én. győzzenek le férfiak. az eszével tudja . / Saját vesztébe is rohan sok vakmerő" (221-222. akit nem személyesen érint a kötelezettség. cselekedeteit a haszon. / De asz-szony rabjának ne mondjanak soha!" (679-680. a pénz irányítja. hanem a jós Teiresziászt is: „De sok hatalmas ember elbukott. aki eltemette Polüneikészt.). hogy az ember a halál lehetőségét is vállalja. Első megszólalásakor a Karvezetőnek már arról szól. mégis. nem lesz asszony itt az úr" (525. Kreón is természetesnek veszi. / Ha ily kemény dacot hagynék büntetlenül" (484-485. Haimónnal folytatott vitájában a legnagyobb bűnnek azt tartja. / A férfiakkal nem tudunk megküzdeni" (6162. hogy miért kívánják az istenek. a sértett férfi gőgje szól belőle: „§ lenne férfi. A két felfogás kibékíthetetlen ellentétben áll egymással.

Antigoné pedig csak halálával tudja felmutatni az önkény előtt meg nem hódoló szabadság eszméjét. mint teszi azt Iszméné. Ezt ismeri föl a Kar. Teiresziász már csak megerősíti mindezt: az igazsága mellett eltökélten kiálló Kreón a város bizalmát elvesztve zsarnokká vált. kik ellenem lázítanak" (289-290. miként magam. kik még élünk. amikor értékeli Antigoné tettét: „Bátorságod messze ment. amit fájdalmas itthagynia: a szerelemmel. Emberi gyengeségében magasztosul fel. és „siratja már a város ezt a lányt" (593. egy lélek velem. magára marad. a fájdalom és szenvedés elől a halálba menekül. gyermekem. § vágja apja szemébe a zsarnokság igaz vádját: „Nem város az. mit Oidipusz atyánk után / Kettőnkre. akik az új király ellen lázítanak („. Az Antigoné mint sorsdráma George Steiner amerikai irodalomtörténész szerint a mű konfliktusa nem Antigoné és Kreón között húzódik.).) Haimón már azzal érvel. az isteni végzettel és emberi törvényekkel is szembeszálló Antigoné. miután teljesítette küldetését. az élet szépségeivel. E törekvést a közvéleményt jelképező Kar is támogatja. / Ismersz-e bajt.. / Ha félelem nem volna nyelvükön lakat..). halálával mit veszthet az?" (463-464. az anyasággal.).) A kitartó. A sziklasírba zárva. Szophoklész Antigoné című tragédiáját Mészöly Dezső és TrencsényiWaldapfel Imre fordításaiban olvashatjuk. ezzel indokolja a címszereplő sorsát. mi egy ember tulajdona" (737.régóta vannak itt / Oly férfiak. vagy elébe megy tragikus sorsának. Az idézeteket TrencsényiWaldapfel munkájából vettük. bukása mindannyiunk számára átélhető és katartikus élménnyé válik. Antigoné száll szembe csupán a paranccsal.). ha Thébában még mindig vannak olyan emberek. hogy a nép Antigoné mellé állt. § mutat rá először arra. egy szív. (Diké az igazság istenasszonya. testvér.) A kar a második sztaszimonban a Labdakidák végzetét idézi fel. A hősnő már első szavaival megmagyarázhatatlanul tragikus sorsára utal: „Iszméné. A Kreón parancsa elleni lázadás tehát csak lehetőség minderre. hiszen az sérti az emberi lelkiismeret és szabadság jogát. Antigoné előtt két lehetőség áll: elviseli. A Karnak számot vet mindazzal. így mutatva föl a világot." 504505. Különösen akkor. emberi életeket irányító isteni törvények embertelenségét. . / S most atyád sorsában osztozol" (853-857. illetve állandóan menekül végzete elől. / Amíg csak élt. ki annyit szenvedett. hogy a polgárok csupán félelmükben nem emelik föl szavukat Kreón ellen: („Itt is dicsérnének szivük szerint ezek.) Antigoné tehát el nem követett bűnökért vezekel és szenved: „Hiszen. nem halmozna Zeusz?" (1-3.csorbításával is védeni kell. / Diké büszke orma ellen / Mertél törni.

mert nem szólhat a száj"). Az emberi kapcsolatok alapjaikban fertőzöttek. óriási feszültségével." Utóbb a kezdő jelenetek jelentéktelennek látszó mozzanatai is fenyegetéssel telítődnek: a fegyveresek katonás őrségváltása. A főkamarás családjában nagy veszélyről árulkodó. de „nyájas" szavak állnak szemben a főhős szűkszavú válaszaival.ó. anyja pedig máris (a korabeli felfogás szerint) vérfertőző házasságban él az elhunyt király testvéröccsével . a kezdeti feszültséget az emberi viszonyok megváltozásának szükségszerűsége kelti (Bécsy Tamás). csak monológjában körvonalazódó vádjaival („Étörj meg. kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt. csak a mű derekán találkoznak . A királyi családban anya és fia (Gertrud és Hamlet) kerülik az őszinte beszélgetést. (HELLER éGNES) A drámai alapszituációban már minden későbbi fejlemény csírája megjelenik. Elsősorban Horatióét. A trónteremben határozott.akkor is csupán Polonius alattomos mesterkedéséből következően. Azért néz másokba és önmagába. Hamlet helyzete már a tragédia elején különösen drámai: apja mintegy két hónapja halott. aki újra és újra fel. magába fojtott indulataival. Az első felvonásban a felszín még nyugodt. A lépésről lépésre feltáruló helyzetkép szerint. hogy valóban felnőjön feladatához. végső soron. elfojtódnak. szívem.és elismeri mások erkölcsi fölényét. az érzelmek tilosak. Igazán lenni akar és nem látszani. az egész világ tornyosul ellenségesen a főhős fölé: „Kizökkent az idő. A magatartásokra már az első jelenetektől .mellesleg szólva a korona egyenes ágon a királyfit illetné. Kivel áll szemben Hamlet. rendkívüli óvatosságra oktató intelmek hangzanak el.SHAKESPEARE Hamlet (1600-1601) Hamlet az egyetlen nagy shakespeare-i hős. a titokzatos szellem sejtelmes hallgatása. de különösen beszédesek a viselkedések. Mindezt döbbenetessé súlyosbítja a szellemjelenetben sugallt felismerés: orvul elkövetett testvérgyilkosság történt. a tragédia főhőse? Korántsem csupán a testvérgyilkos trónbitorlóval. .

A felszín alatt erkölcsi válság feszül.csak azt ismételgeti: „hamis a világ". de már ez a kötelesség is csaknem teljesíthetetlennek látszik: a király alattomos. jóllehet ennek még az elképzelése is „valaha paradox volt" (Hamlet mondja Opheliának). egymásra lesés. annyi. A válság ugyan Dániában tetőzik." Hamletnek ezt a mondatát hallva emlékezetünkbe idéződhet: őröket láttunk legelőször a színpadon. maga a becsület elvesztette jelentését: „becsületes lenni. pedig „valóban" lennie kellene . rejtőzködés és fortélyos félelem nyomja rá a bélyegét. erőszakos halálát") Claudiusszal állítja szembe. ahogy most jár a világ." Az idő „kizökkent". Hamlet ugyanis Wittenbergben tanult. mint egynek kétezerből lenni kiszemelve. szerelmese megőrül és vízbe fullad. reneszánsz szellemű ifjú. ha nincs is. „Kizökkent az idő"É A főhős tehát számos külső konfliktus kereszttüzében áll. sőt belső ellentmondásokkal is meg kell vívnia harcát.panaszolja első szavaival. Elsődleges feladata. a világrend eltorzult. A szereplők az erkölcsös viselkedés pózait játsszák (mert hiszen azok „játszhatók"). de az országhatárokon túl is jelen van: a norvég nemzeti hadsereg . önállósulva így közismert: „Valami bűzlik Dániában. A világ csak „látszik"." (Szállóigévé válva.a dán belviszályban a nevető harmadik . Ťme „a béke s nagy vagyon fekélye" (Hamlet vélekedik így). anyjához szólva Hamlet. Claudius udvarában. és szerepet játszik mindenki. Hamlet irtóztatóan keserű szemrehányása saját anyjának: „Mutass erényt. Ezzel szemben „a farkcsóválás hasznot terem".újabb vétségek elkövetése vagy előidézése nélkül? Ez a konfliktuscsoport emeli ki Shakespeare művét a bosszúdráma műfajából. Kegyes gyakorlattal becúkorozzuk Magát az ördögöt" (Polonius fogalmaz így. Ophelia legutolsó szavaival Horatio tudósít róla . pont őÉ). Az etikai alapérték. Alapszinten tehát a Hamlet bosszúdráma. Mély kiábrándultságot sejtet Hamletnek Opheliához intézett szemrehányása: „Isten megáldott egy arccal. „cukrozott nyelv" jelenik meg a felszínen. A főhős őrültséget színlel." A becsületet a szépség itt „elváltoztatja".kezdve gyanakvás. csináltok egy másikat. a . gátlástalan és kegyetlen ellenfél. A hős a bosszúval egyidejűleg az igazság és a becsület érvényének helyreállítására is felszólítást kapott („ne engedd Dánia királyi ágyát Vérbujaságnak átkos fekhelyűl").") „Dánia börtön. Ez a feladat viszont azonnal éles ellentétbe kerül az elsővel: hogyan lehetne véres tettel helyreállítani az erkölcsös világrendet? Elkerülhető-e az újabb morális vétség az apai parancs teljesítésekor? Milyen módon oldható meg a bűnös megbüntetése .jelentéktelen földterületekért vonul háborúba. atyja szellemének bosszúparancsa („boszúld meg rút. „ájtatos arccal." A kulcsmondatot a mellékszereplő Marcellus mondja ki: „Rohadt az államgépben valami.

Keményen vádolja tehát önmagát: „én. álarcot ölt. mintsem bölcselmetek élmodni képes"). Mindezek ellenére azonnal vállalja a szellemtől kapott feladatot („ha mi oly szegény egy Embertől. ó legjobb! legjobban szeretlek"). aminő Hamlet telik [É]. bujkálok egyre". hogy még a tiszta lelkű Opheliát is kijátsszák ellene . magába zárkózik. Azt is rögtön sejti. Még utoljára őszinte vallomást tesz levelében („téged. azonnal a kárpit mögé döf (eltalálva Poloniust). az egyetlen alkalmat megragadva Rosencrantzék ellen fordítja Claudius gyilkos fondorlatát." Tettvágya kezdettől nem hiányzik. számtalan esetben. A reneszánsz embereszmény folytonosan jelen van Hamlet tudatában. az egész világgal áll szemben. végtére is az ő számára a szellem szavai nem lehetnek mérvadóak. . de nagyon is sejti létüket. „állati feledség".helsingőri királyi udvar pedig alapvetően etikátlan. a humanizmust megcsúfoló közeg. rákényszerül a halogatás taktikája: „nincs abba mód. mozdulata mily kifejező és bámulatos!" Maga körül azonban eszményeinek megcsúfolását látja: édesapja halott („ő volt az ember"). úgy érzi. pedig a színészek érkezéséig valóban meg van kötve a keze. „én vagyok a világ első bohóca" stb. indokolatlan tétlenség. valamint Laertes ellene fordítása igazolja utólag. Utóbb látjuk. azonnal megtalálja az egyetlen helyes taktikát (az őrültség álarcát: „én csak fölszéllel vagyok bolond").gyávaság. Azonnal dönt a feladat elvállalásáról („csak parancsod éljen egyedűl Agyam könyvében").eltépi hát a hozzá fűző kötelékeket (kiszakítva szíve egy darabját). meglesz"). hogy mennyire jogos volt a félelme. Hősünk tudni vágyása már az első felvonásban elemi erővel tör fel: „Ne hagyj tudatlanságban szétrepednem!" . Kezdeti tehetetlensége saját magát nyomasztja a legjobban. Rosencrantz és Guildenstern esete. Helyzetének pontos felmérése azonban lehetetlen: nem láthatja át a rá leselkedő konkrét veszélyeket.szól rögtön a szellemhez. Horatiót sem szándékozik beavatni („Több dolgok vannak földön és egen. Miközben az igazság és a megoldás felé vezető lépéseken tépelődik. és csak konkrét tervei megfoganásakor épít rá. és hogy szerelmesét a veszélyektől mentse. hogy hiába. Hogy én galambepéjü ne legyek. Lágyszívü bárgyu gaz. Nem mer bízni senkiben.a vállalt feladat érdekében is. Az igazságos és becsületes tetthez először is meg kell bizonyosodnia Claudius (vagy mások) bűnösségéről. .ellenbizonyítékul épp ő szolgál. sőt időnként alig fékezi önmagát („szörnyü tettet bírnék elkövetni [É] de csitt! anyámhoz"). Valamennyi vádpontjára . a „Hercules"hez fogható fizikai képességek és a szellemi-erkölcsi értékek harmóniáját elsősorban önmagától igényli. de aztán azt is kíméletlenül megtagadja („én nem szerettelek") . Horatio. § pontosan ismeri a reneszánsz embereszményt: „mily remekmű az ember! Mily nemes az értelme! Mily határtalanok tehetségei! Alakja. gátlástalanul törtető „parázna vérnősző barom" bitorolja. ki kell kerülnie Claudiusék újabb és újabb cselvetéseit. a helyét egy satnya külsejű.

Midőn becsűlet. gyarlóságai leküzdésével. Lágyszívü. miért élek"). [É] ki szenvedélye rabja nem lett soha". Ki fel nem indul. ezt a lehetőséget a III. Sokáig szerepválsággal viaskodik. De szalmaszálért is küzd nagyszerűen. ki a Sors öklözését vagy jutalmait Egyképp fogadtad. ami fennforog". Horatio sztoikus magatartása erőt adó példa: „férfi vagy. vért kivánj Hát. főleg pedig át is szenvedi társadalma változó világképének erkölcsiszemléleti zűrzavarát" (Németh G. a gondolkodó ember felelőssége épp ezért mérhetetlen. A hatalmas belső küzdelmek során azonban mégis sikerül kialakítania a gondolat és indulat. Belátja: „Az valódi nagy. ha nagy oka nincs." „én nem gyönyörködöm az emberben. naiv optimizmusát: „Egy tű fokát nem ér az életem. akit a tudat meg is béníthat („én nem tudom. a feladat és a valódi emberi nagyság összefüggésein töpreng a temetőben. de nagyon sokáig nem léphet fel nyíltan. Egy eszményképhez úgy hozzátöri Lelkét [É] s mind semmiért!" „De én. A tudatválság állapotában a személyiség kívülről látja önmagát. A Hamlet a meghasonlott ember tragédiája. „A reneszánsz ember [É] át is éli. gondolkodás teszi azzá"). Béla). A Hamlet „egy tudat tragédiája. csak ne volnának rossz álmaim")." „Bánj mindenkivel érdeme szerint: melyikünk kerüli el az akasztófát?" és a legsajgóbb kiábrándulás oka a szülőanya vétke. bujkálok egyreÉ" Az egyéniség és a szerep. Az öntudattal élő modern ember még azt is tudja. A „sok rémes gondolat [É] túlhaladja értelmünk körét". Az ember „előre-hátra tekintő okos ésszel" rendelkező „barom". szembenéz korlátaival és feloldhatatlan ellentmondásokat talál. a sírokból előkerülő koponyák kapcsán is: „Nagy Sándoré is ilyenné lett a földben?" A Hamlet egyben az identitás drámája is. Opheliához az utolsó szavai („Eredj kolostorba" . hogy a világ tényei tőle függetlenül léteznek („nincs a világon se jó. bárgyu gaz. Az emberi léptéket messze meghaladó feladatai miatt már első megjelenésekor az öngyilkosságot fontolgatja („Nyomasztó nékem e világi űzlet!").„Cinkos gazemberek vagyunk mindnyájan: egynek se higgy közülünk"É) az életvereség fájdalmas beismerését jelzik: már csak ezt az egyetlen kiutat képes javasolni szerelmesének. de a színész ellenpéldája is felrázza: „álom-indulatban.A zárójelenetben már kiváló harci erényeket is felvonultat.ott azonban már érvényre jut reneszánsz szemlélete. Mihály). Egyetlen porcikája sem kívánja a hősszerepet („Egy csigaházban ellaknám s végtelen birodalom királyának vélném magamat. tett és erkölcs egységét („•. a szerepválság . Hamlet királyfi a dráma kezdetére már elvesztette eredendő hitét. Az „öntudat" (a szándék és a tett közé állva) „Belőlünk mind gyávát csinál". gondolat!"). se rossz. mely visszatükrözi önmagát" (Szegedy-M. mérlegeli a feladatát és a saját lehetőségeit. felvonás nagymonológjában fogja előttünk teljesen végiggondolni . Ezt a magatartást kell idővel elsajátítania Hamletnek. „örömest megválna" az életétől (Poloniusnak mondja).

hanem épp az erkölcsös világrend felülkerekedéséből következik. „önnön csuszásmászásuk" miatt . hogy mi lesz az egyenes tett és nyílt lázadás következménye Helsingőrben: a körmönfont Claudius játszva megzabolázza és a saját szolgálatába állítja a fiatalember vak indulatait. most a másik oldalon. A következő pillanatok azonban azt példázzák. Utolsó szavaival azonban felmagasodik.a király visszaengedi az egyetemre. Hamlet gúnyt is űz belőle (pl. [É] A király az ok. egyben erkölcsi nemességét és egyenességét is újra bizonyítja. Franciaországba. A kiindulóponton szintén Hamlet párhuzama és egyben ellenpontja: őt Hamlettel ellentétben . és Hamletet is tisztázza: „En-árulásomért méltán halok. A bajvívásban becstelen eljárásra is rábírható (Párizs és Wittenberg különbsége ez?).tragédiája. Milyen szerep adódik a többi figura számára Claudius udvarában. egy hitem van. leleplezi Claudiust. „a királytól pártfogást. az igazság híve és az író szócsöve lesz. a „látszat" világában? Rosencrantz és Guildenstern elvtelen szolgalelkek. mindenik Az Istené s kegyes királyomé"). Laertes nem veszi észre az országos elégedetlenséget. jutalmakat és tekintélyt" igyekeznek nyerni. Ophelia elvesztésekor érzett mély gyásza „dagályos indulatban" tör ki.ő a naiv balek szerepét kényszerül eljátszani. jóhiszemű fiatalember . amelyre feltehetőleg sikerrel támaszkodhatna . beismeri saját vereségét.megérdemlik azt. féltő bátyja. gerinctelen figurák. az ármányos cselszövésekben lehet a jobbkeze. Opheliának őszinte. A mindenkori hatalom engedelmes kiszolgálói ők. ismerni billentyűimet. nekik nincs gondjuk a szerepükkel. de csak a becstelenségben lehet hű hozzá. nemes Hamlet. de röviddel később Hamlet könnyűszerrel kiszedi belőlük a titkukat. a minden hájjal megkent főkamarás ifjúkorában színészkedett („jó színésznek tartottak"). tiszta jellem. A mű számos főmotívuma közül a szerepjátszás a szereplők rendszeréhez is kulcsot szolgáltat. Laertes egyenes. a tömegek indulatát sem. Rosencrantz jellemének szimbóluma a „szivacs". Apja halála utáni harcias fellépése Claudius ellen („Alávaló király! Add vissza atyámat!" -öSzembekötősdit nem játszunk velem!") egy pillanatra hősszerepben tünteti fel. A tragikus hősi szerepet Hamlet királyfi végül is elvállalja és betölti.jellegzetesen elvakult figura. bocsánatot: Atyám halála s az enyém ne szálljon Fejedre. Most ő a király „becsűletes. az udvar tisztviselői ranglétrájának alján állnak. [É] Váltsunk. jelentős karrier várományosaiként. A mű derekáig ő buzgólkodik a legjobban Hamlettel szemben. A király első szavára vállalják a besúgói megbízatást. Hősünk fájdalmas szemrehányása („síp" gyanánt „játszani akarnátok rajtam. Bukásuk nem a balszerencséből. mire hasonlít a felhő: tevére? . bár intelligenciája nem mérhető a főhősével. kitépni rejtelmem szívét") lepereg Guildensternről. Pályájuk korábbi szakaszában Hamletnek voltak társai. Mindenben a király. se az enyimre a tied!" Polonius. hű embere" („Egy lelkem. annak jogosságát.

teljesen ki van szolgáltatva környezete kényének-kedvének. szinte azonnal összeroppan. halála elkerülhetetlen. rút az én bűnöm [É]. balgatag"). Szolgalelkekben korlátlan a kínálat a zsarnok király udvarában. mai szóval hívságot. saját kelepcéjében. Szánalmas. Hamlet kardjától. A sógora könnyűszerrel elhódíthatta a férjétől („Hiúság. így döntő lökést ad a feladat teljesítésére. így saját apja mesterkedéseinek is. szószátyár kisember („éltében [É] gaz. aztán a lánya tébolyodottan vízbefúl. Az a mechanizmus sodorja el őt. Még a nép rokonszenvét is képes elnyerni („ki száját vonogatta rá atyám éltében. csupán „egy váz király".fizikai és erkölcsi tekintetben egyaránt összehasonlíthatatlanul silányabb. de felmentést nem kaphat. hogy szót emeljen fia trónutódlási jogáért. A női szereplőknek ebben a késő középkori udvarban kicsi a mozgásterük. Polonius halála után a simulékonyságban vele is vetekedő Osrick tölti be a vakbuzgó udvaronc szerepét (aki „tán még anyja emlőjével is udvariaskodott [É]. elvesztése Hamlet számára a világhoz fűző legfontosabb kötelék elszakadását jelenti. akit már Claudius bűvkörének rabjaként ismerünk meg. Claudius az alapbűn elkövetője. Pragmatikus életvezetése. Locsogó.Claudius leghívebb szolgálatában. Megölt testvérével összehasonlítva. vakon szolgál. Meg sem fordul a fejében. Amikor meglátja Hamlet személyében a veszélyes ellenfelet. Zokszó nélkül engedelmeskedik („Elútasítám levelit. a humanizmus megcsúfolása. s magát El nem fogadtam"). pusztítja el gyermekeit. hogy fiának Angliába kell mennie („úgy határozák"). A szerelmi mámorban tulajdon fiáról. okkal sodorják el a végkifejlet történései. § ugyan a felborult világrendre hivatkozik: „e veszett világban [É] gonoszság félretol jogot". Laertesszel pedig a Claudius kiagyalta mérgezés végez. gátlástalanságának megszemélyesítője. Halála mélyen megrendítő. akaratgyenge nő. asszony a neved!" .menyétre? cethalra?). száz aranyat megád egy-egy arcképéért kicsiben"). locska. mielőtt megszopta volna"). saját dicsvágyam. . és bűntudat tör fel belőle: „•. nyílt önzése . végtelenül jóindulatú és jóhiszemű lény. és királyném". Ophelia tiszta. Végül elveszti a harcot a hőssel szemben. de Hamlet iránti szerelméhez is mindvégig hű marad. anyai kötelességeiről is megfeledkezik.fordítja Arany János. Azt is engedelmesen elfogadja és visszhangozza. Gátlástalan célratörése és politikusi-taktikusi sikerei egy darabig a csúcsra emelik és magason tartják. gyarlóságot mondhatunk). vérgyilkolás!" A mozgató rugók: „koronám. Hamlet királyfi szemében . uralkodás zsebtolvaja".maga a világtorzulás. A megpróbáltatásokat nem képes elviselni. Gertrudis idősödő asszony. a világ gonoszságának. húsz. Személyes tragédiáját ő látja a legkevésbé: lelkiismeretes apa kíván lenni . érdekérvényesítő reálpolitikája. ötven. „ország. negyven. amelyet erkölcsi fenntartások nélkül. Előbb ő hal meg csúfosan. anyai ösztöne eltompulván nem is sejti a fiára leselkedő halálos veszélyt. nem tud nem „mesterkedni".

Szerzőnk szabadon bánik térrel és idővel. E rész utolsó jelenetében jut a felszínre az elsődleges konfliktus." Shakespeare tömör. a kastély előtti térre és a temetőkertre is kiterjednek. a sírásók jelenetében. Az imajelenetben teljesülhetne Hamlet bosszúfeladata. szó"). A „blank verse" jambikus ritmusát időnként próza váltja fel (pl. A második és harmadik felvonás Hamlet és Claudius álcázott lépéseiből. Az első felvonásban a magatartások. A tragikus véletlenek sorozatában azonban a megtorlásra is sor kerül. de köztük kb. Hamlet sem kerülheti el ugyan sorsát. mert Shakespeare célja ebben a művében sem csupán egyetlen központi konfliktus sarkított ábrázolása. törekvések és emberi viszonyok hálóját ismerhetjük meg (de a körülményekre és az előzményekre vonatkozó információkat a későbbi felvonások is tartalmaznak). a gondviselésben (hisz „egy verébfi sem eshetik le a gondviselés akaratja nélkül"). Hamlet szembenéz a sorssal. A színészek érkezése szolgál előre lendítő mozzanatként. de a konfliktus többi eleme még visszatartja a kardját. ez egyszersmind a bonyodalom kezdete. Az angliai kelepcét elkerülő Hamlet a tetőponton sem magával Claudiusszal kerül közvetlenül szembe. a Rosencrantzot és Guildensternt leleplező párbeszédben. hanem a fortélyosan ellene állított Laertesszel. a színészekkel való kötetlen beszélgetésben stb. Shakespeare-nek ez a műve a világirodalom számtalan alkotásában él tovább. manővereiből szövődik. metaforákban és szójátékokban bővelkedő stílusa ebben a drámában különös jelentőséghez jut: a szándékok és gondolatok gyakran bújnak a szavak mögé. a dráma műfaját az ún. saját esendőségével is számolva lép fel a vívópástra. A jelenetek a helsingőri vár számos színhelyén játszódnak. Maguk a felvonások a párhuzamok és ellentétek bonyolult játékára épülnek. szó. hármas egység szabályához. Hatott például Katona Bánk bánjára. Sztoikus nyugalommal. az alsó társadalmi rétegek.). Helytállásának tanúsítását kéri csupán Horatiótól: „Szídd még e rossz világ kínos lehét. de a zárszóra érkező Fortinbras megadja neki az erkölcsi elégtételt. Polonius megölése. motívumai tovább élnek Dürrenmatt A fizikusok és Mroz«ek Tangó c. A Hamlet cselekménye mintegy 7-8 nap eseményeit öleli fel. az „egérfogó" jelenettel mindketten lelepleződnek ellenfelük szemében. a szöveg voltaképp sejtetések és utalások hálója („szó. bízik a világrend visszaállítható voltában. darabjában. Hogy elmondhasd esetem. majd a negyedik felvonásban Ophelia halála már a tragikus végkifejlet szerves része. „epikus színház" felé mozdítja el.A Hamlet szerkezete nem igazodik a klasszikus művekből megállapított (elsőként a spanyol drámairodalomban normaként ható) ún. A tragikus hős magasrendű szellemi értékek védelmében és szolgálatában dacol a kívüle álló világgal. két hónapnyi idő is eltelik. önálló tragédia kerekedik ki a mellékszereplők sorsából Tom Stoppard .

„Adj pennámnak erőt. „Pennájával". századi függetlenségi küzdelmekben. Ovidius követése stb. és horvát. a barokk korban is legmagasabb rendűnek tartott műfajban. ének). a század testének tulajdon alakját és lenyomatát.a magyarok ellen indul. majd a második énekben olvasható: „igazat kell írnom". Ez a variáció szolgálta mondanivalóját. Mégsem véletlen. úgy írhassak. a gúnynak önnön képét. Bécsben megjelenő verseskötetében bocsátotta közre művét 1651-ben. amelyen belül a jelenre jellemző megosztottság ismeretlen. eposzával dédapjának. s erre az erőre csapást mérni.Allecto fúria által felbujtva . Antik jegyek (a cím: Obsidio Szigetiana. A szerepvállalás és szerepjátszások tragédiájában Shakespeare magáról a színjátékról is szól: ennek „föladata most és eleitől fogva az volt és az marad. Közeledik a támadó sereg. Szulimán szultán . hogy felmutassa az erénynek önábrázatát. a szerző kimondottan ragaszkodik az epikai hitelhez. rövidebb költemények társaságában.) és barokk vonások egymást erősítve magasztalják a szigetvári hős kapitánynak és a vár többi védőjének 1566-os hősi helytállását.szól a segélykérés a mű elején. hogy tükröt tartson mintegy a természetnek. költői igazságát. és maga az idő. Vergilius. valamint olasz krónikákat követve a főhős kezének tulajdonította Szulimán halálát. A költő az Adriai tengernek Syrenaia című." ZRÍNYI MIKLÓS Szigeti veszedelem (1645-1646) Éaz eposzi történést indító isteni akarat Magyarország bűneinek ostorául küldi a törököt.Rosencrantz és Guildenstern halott című művében. mégpedig történelmi perspektívájú csapást mérni csak az a jövő-értékű hős és az a közösség képes. az azonos nevű szigetvári hősnek állított emléket. Palotán Turi György hősies helytállása. mint volt" . Gyulán Kerecseni László árulása és csúfos bűnhődése . (KOVÁCS SÁNDOR IVÁN) Zrínyi Miklós (1620-1664) elsősorban „bajvívó szablyájával" vívta ki tekintélyét a XVI. Az eposzi követelményekhez igazodó első hat strófa után kezdődik a cselekmény. nevezetesen a Szigeti veszedelem c. hogy a cselekmény bonyolításában eltér a magyar történeti forrásoktól. seregszemlét olvashatunk a török hadakról (1.

)." Ezzel a vélekedéssel szemben a szigetvári sereg „JÉZUSNAK megszentelt hadnagya" vezetésével. török ármánnyal. Az ostromlók haditanácsában széthúzás uralkodik Rusztán.). Zrínyi előkészületei: lelkesítő beszéd. a várvédők megdicsőülnek. Heves ostrom. ezek Az tisztviselőnek soha nem engednek. pl. előbb Zrínyi ajánlja fel saját életét a feszület előtt. Borbála menti ki a török kezéből. férfiként harcolva. A siklósi ütközetben Zrínyi sikert arat. sem okos tanácsok". a törökre kicsapó sereg nagy pusztítást végez (7.).). eskütétel. Urunkért. Diadal és gyász a siklósi ütközet után. tökéletes fegyelmezettséggel. Ismerős ez a mozzanat . A Mindenható a magyarok vallási tévelygése (protestáns hitre térése stb. Páros viadal a seregek nevében Deli Vid és Demirhám között. „egyik az másikat gyűlölik. A bűneinket Allecto kritikus szavai részletezik: „fej nélkül vannak".mutatja a választási lehetőségeket. Juranics és Radivoj vállalkozása. a lovasparancsnokot. lelkük a mennybe emelkedik (15. „nincs köztök hadtudó. a magyarok a „leghenyélőbb népek".). Meghal a siklósi hős. Zrínyi imában fordul Istenhez (2. Cumilla meghal (12. széthúzása és egyéb bűnei miatt küldte büntetésül az idegen sereget. mint ebek". azaz nincs megfelelő vezetés. Farkasics Péter.eredetileg bibliai motívum -: a magyar irodalomban már Rogerius mester siraloméneke is tartalmazza (a tatárjárást követően).). hősi halálukat okozza (9. a reformáció korában felelevenedik. Deli Vid dicsőségével (6. Megoldás: Zrínyi ötszáz vitézzel kirohan. hogy császári segítséget hoznak. A magyar diadal tetőpontja: a díván elhatározza a visszavonulást.). Deli Videt felesége.). Szolimán követe Zrínyinél jár. Szigetvár elesik. a hazavonuló sereg szemléje következik (4). Deli Vid és Demirhám egymás kezétől halnak meg (14. Zendülés a török táborban. ha volna is. az „olajbéget" fogságba ejti (3. összefogással állítja meg a hatalmas túlerejű pogány hadat. de az angyalok elűzik az ördögöket.). három oldalról (10. Delimán és Demirhám között (8). Most katolikus fogantatású eposz épül rá. majd az eskütételkor az egész sereg egy emberként követi. a postagalamb (a harmadik segélykérés) elfogása azonban végső támadásra biztatja Szulimánt (13. Második tetőpont: az utolsó ostrom. A magyarok hőstette túlmutat az országhatáron: „Mindenfelől ránk néz . a válasz az almási ütközet.). a nagy hatású Magyari István (Pázmány Péter ellenlábasa) is történetfilozófiája alaptételének állítja. Epizód: Delimán megöli Rusztánt és elmenekül. nincs „eggyesség" és „nincs szeretet köztök.). Magunk tisztességéért és életünkért" vállaljuk. Delimán és Cumilla szerelmi epizódja után Delimán visszatér. Zrínyi György útnak indul a királyhoz (5). Zrínyi első kirohanása (11. A keresztény hitért tudatosan vállalják a mártírhalált.). Zrínyi lelkesítő szózata szerint a harcot „keresztény szerelmes hazánkért. a várvédők seregszemléje. megöli Delimánt és Szulimánt. feleségünkért. A pokol lakói is beavatkoznak. gyermekinkért.

eposza szolgál közvetlen mintául (1-2." A Bécsbe irányított segélykérések valóban rendre válasz nélkül maradnak. ének 85. Maga Zrínyi is szembenéz saját sorsával." Szulimán „vitéz kezeid miát fog meghalni". Allecto az egész keresztény világról mondja: „Ne félj. Az invokáció a görög múzsák helyében a „szűz Anyát". amikor a második ének végén a feszület előtt fohászkodik. Ugyanakkor a török érvelés („Bizol-é németben. A felépítés mindenképpen barokk sajátosságokat mutat: ellentétes erők bonyolult harcából (két tetőpont után) jön létre végezetül a harmónia. A főhős sorsának előre jelzése (anticipáció) először az 5.a szerző. az ellenfelet megnevezi és feldicséri. alkotása is példaként állhatott előtte. egyetlen hibája: a szívében lakozó „kegyetlenség". Szulimánt. világnak tolvaja"É A szigetvári hőssel ekkor már egyetlen török sem állhat egy magaslaton. A magyarok ábrázolásában mindvégig az eszményítés uralkodik. a törökök viszont fokozatosan elvesztik dicsőségüket. feltehetően Ovidius 15 részes Metamorphoses c. halálát is csak egy távolról kilőtt „jancsár-golyóbis" okozhatja. hogy az ellenfelet is felmagasztalja. A várvédő Zrínyi nagyságát azzal is növeli a költő. Az eposz 15 énekből áll. nevezetesen Vergilius Aeneis c. mert jól esmerem én bolond kaurokat. az olvasó előre látja Zrínyi sorsát. a XVII. egy bizonyos pontig.az nagy kereszténység". Ezzel szemben Borbála. Az erkölcsi diadal a 13. hogy segétse senki magyarokat. Juranics és Radivoj az önfeláldozó segítségnyújtás ékes példáit adják. A költő Zrínyi szakított a hagyományos 24 vagy 12 énekes (szimmetrikus) kompozícióval. Máriát szólítja meg. és felajánlja földi életét Istennek. szakaszban jelentkezik. Maga Szulimán („az kinek Európa rettegte szablyáját") „vitézség és okosság". Eposzi elemek tekintetében az első strófák közvetlenül az antik hagyományokhoz igazodnak. . Ezzel a heroikus feladatvállalással az is szemben áll. A propozíció Zrínyi személyét körülírja. strófájában tetőzik: Szulimán „visszamenéséről immár gondolkodik". így figyelme a hős magatartására irányulhat. Mert az én nevemért fogsz bátran meghalni. századi politikusköltő-hadvezér saját keserű véleményét is magában hordozza. a költő egyik reflexiója pedig pontosan kimondja: „Esztelen.mondja a szultán). hiszen a kereszténység mártírjáról szól a mű. Hogy hamar segitséget küld néked talán?") . hogy a széthúzás korántsem csupán magyar sajátosság. valamint „hadbéli szorgosság" tekintetében a legnagyobb. versszak). Ugyanakkor a Mindenható közli Zrínyivel sorsát és helytállását: „Martyromságot fogsz pogántul szenvedni. Hitszegő voltukat azonban már a gyulai epizód is előre jelzi. a cselekmény végkifejletét. A hódító sereget az óriási létszám és az „erő" jellemzi („evvel győztük mi meg keresztény világot" . Deli Vid megálmodja a heroikus feladatra vállalkozó Juranics és Radivoj halálát. ki hiszen az török hitinek". te okos horvát bán. Zrínyi Szulimánhoz az utolsó szablyavágás előtt már így szól: „Vérszopó szelendek.

sőt kényszeríti ki a szigetvári hős a várostromot. pl. Furiák. a magyarokat a negyedik és az ötödik ének mutatja be részletesen. Tantalus. A magyarok közt ellenpontjuk a vitéz Deli Vidnek és hozzá méltó feleségének. hogy milyen körülmények között vállalja. Hasonlóképpen példaértékű Juranics és Radivoj elvszerű kitartása. a „rózsásujjú hajnal" képével indít a 8. ezzel a saját vértanúságát. a nagy csaták mindig megnevezett hősök személyes tetteiből. Atreus. A rímelés is egyszerű. a sorsot fonó párkák alakja). a keresztény . hogy a Mindenható a magyarok ellen küldi a török sereget. Briareusok. Az enumeráció több helyen is megjelenik. párviadalaiból épülnek fel. Hárpiák. Rusztán bég és Cumilla szerelmi háromszöge a törökök széthúzását. Az isteni beavatkozás mintegy közrefogja a történteket. viszályait illusztrálja. azaz istenfélő „pius Aeneas"-ra. helyette alapos és (a mű egyharmadát kitevő) terjedelmes expozíció olvasható. amely olykor nem is szimmetrikusan oszlik két félsorra (délszláv hatás miatt?). (Emlékeztet a „kegyes". Borbálának a példája. felszereltsége. Külső formai eszközök tekintetében a Szigeti veszedelem kevésbé igazodik az eposz hagyományaihoz. a bokorrímeket legtöbbször ragrímek alkotják. Zeneiség terén a Szigeti veszedelem nem igazodik a barokk stíluseszményhez. Vergilius hősére. és a dicső halált vállaló magyar hősöket az égbe emelik. Az egyéni tulajdonságok néhol egyensúlyt teremtenek a két sereg között (Demirhám és Deli Vid esetében).és mennybéli erők harca csak a legutolsó összecsapásban társulhat az emberek küzdelméhez. Az eseményeket az indítja el. énekben). és az zárja. máskor eleve a magyarok erkölcsi fölényét jelképezik.). A szerkezetben Zrínyi nem alkalmazza a szokásos in medias res kezdést. Az eseménysor tehát a reális emberi világban. Stílusában néhol feltűnik Homérosz hatása (pl. A siklósi kalandban Farkasics személyes vitézsége emelkedik ki. a Szulejmánnal érkező többszázezres hadsereget az első. együttes hősi halála. A főcselekményt epizódok sora alkotja. főként pedig tudatossága és szellemisége közti különbséget. hogy a végső ostromba a pokol erői is bekapcsolódnak a támadók oldalán. a kevés példák egyike a „jó Zrínyi" kifejezés. A pokol. Licaon stb. de a mennyei seregek is színre lépnek. de a kezdő és végponton a pokol és a menny is szerepet kap. monumentális keretet alkotva a földi történet köré. Delimán. Mitologikus elemek is felbukkannak (pl. éllandósult jelzős szerkezet (epitheton ornans) ritka.) A hexametert a költő a hangsúlyos felező 12-esre cserélte. addig a magyaroknak önerejükből kell bizonyítaniuk. hanem inkább a históriás énekek hagyományait viszi tovább. és látnunk kell előre a két sereg nagysága. a földön alakul. a végső ostrom barokkos kavalkádjához nagy mértékben hozzájárulnak az istenek és a héroszok (Styx. Látnunk kell ugyanis.Az írói reflexiók számos helyen értelmezik a cselekmény fordulatait.

az ki jóban el nem bízza magát.mélyen megőrződött a magyarság tudatában.a dédunoka eposzának is köszönhetően . az voltaképpen Isten rendelése (tizenötödik ének. Sokat járnod s fáradnod. versszak).mitológiával keveredve (Luciper). átkozott. A sorsot el kell fogadni. Az eposz a jövőbe mutató mozzanatokat is tartalmaz. A várvédő Zrínyi Miklósnak és katonáinak hőstette . majd „JéZUSNAK megszentelt hadnagya". a hős várkapitány pedig kötelessége tudatában tette dolgát. Zrínyi viszont előre tudja. Szulimán mondataiban is megjelenik ez az elv: „az vitéz embernek Kell valamit engedni a szerencsének". hanem a költő-hadvezér fordul imával a „Vitézek Istenéhez". Az utolsó (ötsorosra bővített) strófában már nem a főhős. MOLIéRE Tartuffe (1664) . Zrínyi György fog lépni. hogy hű szolgája volt"). Zrínyi az utolsó énekben lesz „Szigetnek Hectora". Isten látja előre. A várvédő Zrínyi Miklós eszmei végrendelkezése: „Mert kell tenéked is követned engemet. műve elhódította a Szigeti veszedelemtől. kegyetlen!" A halandósága miatt „nyomorult ember" egyetlen lehetősége: a „vitéz név". Avagy madár gyomra mi koporsóhelyünk". a hetedik és a tizennegyedik énekben). veritékezned". Sztoikus bölcsesség ez. előre vállalja a hősi halált. Cumilla halálát tragikusan balszerencsés véletlen okozza. 19. Jóllehet a „nemzeti eposz" rangot Vörösmarty Zalán futása c.a szerző itt önmagáról is szól. nihil aliud" (ČJó sors. De kész szüvel várja szerencse forgását". Zsoltáros-biblikus hang is jelentkezik ("Kiáltnak én hozzám. „Mint fölyhő szél előtt"É „Mint magas hegyekből leszállott kőszikla"É „Mint fene leopárt. Ami az ember szemében „szerencse". „Boldog.szól a költői reflexió a siklósi kaland után. Farkasics Péter halálát lírai sorok siratják: „O. A hős várkapitány helyébe fia. a „jó hir-név". A kitérő költői hasonlatok („Mint mikor az fölszél"É. hogy Zrínyi teljesíteni fogja feladatát („Jól esmerte Isten. A hősi helytállás méltatása soha nem marad el (pl. Zrínyi jelmondata: „Sors bona. „Szerencse énvelem is gyakorta mulat". Zrínyi beszédében Balassi kifejezései visszhangzanak: „Ez a' hely s ez a vár légyen dicsőségünk. a szerencsét meg kell becsülni. forgó szerencse. elődei hős lelkének kegyelméért esdekelve. jelen van a negyedik. ha elveszti kölykét"É) a barokk körmondat jellegzetes szerkezetében jelennek meg: a mellérendelt hasonlító tagmondatok emelkedő ívű költői sorozata után következik a késleltetett főmondat. s nem hallom meg üket"). semmi másÇ). a becsületes helytállás.

(Párizs érsekének kiátkozó végzése szerint a Tartuffe „fölöttébb veszedelmes komédia. „a tetszés a fő szabály" alapelvet követi Moliére is. Moliére felhasznál csel. / Képmutatás-e vagy igazi áhitat?" (I.így verses formájú (páros rímű alexandrinusokban íródott) .). viselkedése . s ezek ostorozása. hogy általánosabb legyen a figura. 5 felvonásos. beszédmódja. de ő plebejusabb. „az igaz és a talmi" összekeverése .Moliére csak azt veti el. Az első változatban a címszereplő még szerzetesi ruhát hordott. mint tragédiaíró kortársai.megkülönböztetés nélkül . hogy ami szívedre hat.nemcsak belső tulajdonságai.komédia. de azt nem. ezt „levetették vele". a „valóság és a látszat". erkölcsök javíthatóságában: szerinte a komédia-műfajnak „az a hivatása.miatt válik nevetségessé. hogy hasonlóval vádolják . a klasszicista szabályoknak és követelményeknek mindenben megfelelő . nemcsak az Udvarnak és az esztétáknak akar tetszeni: „a színházban a józan észnek nincs külön kijelölt helye. ha nevetségessé tesszük őket a világ szemében. Még felfedezhető a farce és a commedia dell'arte hatása. „a rend" korában bármily mértéktelenség (szenvedély. tehát a hős saját vonásai . akik a legszilárdabb hitről tesznek tanúságot. amely [É] az álszentség kipellengérezésének ürügyén módot ad arra. és mindenfajta képmutató magára vehesse az író vádjait. Versailles-ban. nem bírjuk elviselni. A hiba a „vallás és a vakbuzgalom". A szemrehányásokat könnyen vesszük. azt azonban.és helyzetvígjátéki elemeket. hogy nevetségesek legyünkÉ (MOLIéRE: ELŐSZÓ A TARTUFFE-HÖZ) Moliére a Tartuffe-öt 1664-ben. l669-től játszhatták újra. és csak hosszú csatározások után. végleges változatában. hogy rossz hírünk legyen. hogy az emberek hibáit megjavítsa". hanem megjelenése." Az átdolgozott műben a rezonőr Cléante világossá teszi a valódi és a látszatvallásosság közti különbségét is: „Neked egykutya. A mértéktartás. Lajos betiltotta a darab előadását. Moliére hisz az emberek. a Tartuffe alapvetően mégis jellemkomédia. eltűrjük. az Udvar előtt mutatta be.Nagy csapás a bűnökre. leleplezése a műfajt is elfogadhatóvá teszi.) A Tartuffe. rögeszme) kártékony hatású. s a jó ízlés szempontjából egyre megy a fél arany és a tizenöt sou [É] nyugodtan . s ily módon kiteszi őket a szabadgondolkodók csúfolódásainak és rágalmainak.5. ha kigúnyolnak. de érseki követelésre XIV.mindazokat. A klasszicista elméletet. ha „mesterség a hit és árucikk a vallás".

családi előélete." Az író átveszi ugyan a farce-sablont .) Az eseménysor a célra irányuló helyzetek láncolatából áll. szereplői egy polgári család tagjai. akkor még deus ex machina-szerű megoldásokra is szükség van a szerencsés fordulathoz. A nyitó nagyjelenetből megismerjük az alapszituációt. A többi szereplő viszont éppen az erőszakos szándékok megvalósítását szeretné megakadályozni (ezért lesz igyekezetük rokonszenves a befogadóknak). ha nem ismerni rá benne korának embereire. hogy felismerjük ezeket a típusokat. bizonytalan Tartuffe származása stb. hogy gyakran már lelepleződésétől megoldódhatnak a konfliktusok . amelyek céljához . társadalmi) helyzete olyan. így a bűnök leleplezéséhez szükségesek. amit akar [É] de annak. ami az emberekben nevetséges [É] aki hősöket fest.a főszereplők. járjon közben apjánál Mariane és Valér házasságának ügyében. ez adja a szűk időkeretek között pergő cselekmény egységét. de valójában ezek csak eleve hibás jellemük illusztrálását szolgálják. egyéni tulajdonságokkal is felruházott hősei egyszerre korának jellegzetes figurái és örök emberi típusok. Orgon foglalkozása. az időtartam egy nap (reggeltől estig). Moliére persze élettel tölti meg a hagyományos sémát.ha nem. (a komédiában nem szükségszerű) okozatiságát. mint [É] megragadni azt. de át is alakítja azt: legfőbb célja egy komikus vagy veszélyes embertípus bemutatása főként azért.a haloványan ábrázolt fiatal szerelmesek a cserfes szolgálók segítségével egymáséi lehetnek az akadékoskodó öregek ellenére -. a gyermekek zsarnoki kiházasítása)." A kitűnő megfigyelő és gazdag élettapasztalattal rendelkező Moliére „alapanyaga" az emberi természet.ígérete ellenére. hogy a zavargások idején Orgon a király oldalán állt. 2. Damis mostohaanyja bátyját (!) kéri. aki embereket fest. valószínűleg Tartuffe . A főalak bemutatása után annak leleplezése válik fontossá. anyós-meny-ellentétet tovább mélyíti Tartuffe-ről kialakított ellentétes véleményük (Pernellené dicsőíti. A felvonás további jeleneteiben egyre több információt kapunk: a komorna Cléante-nak elemzi. Moliére a valóságból csak azokat a részleteket emeli ki.). A Tartuffe zárt rendszerű mű: a színhely végig Orgon párizsi polgár háza. természet után kell festenie [É] és munkája semmit sem ér.rá mernék hagyatkozni a földszint javallására. (Nem ismert pl. egyenes vonalát. mert Orgon . azt csinálja. a válságban levő család viszonyait. ugyanis a középponti szereplő (családi. mennyire elvakult a ház ura (közben egy utalásban arról is szó esik. Alkotásmódjában a természetesség vezeti: „sokkal könnyebb nagy érzelmekre csigázni magunkat. A meglevő apa-gyerek-. mert [É] nincs bennük [É] nevetséges finomkodás. A moliére-i séma-változatban a központi figuráknak vannak ugyan drámai szándékaik (ilyen pl. Dorine és a gyerekek gyűlölik).

hevesen ostromolni kezdi a ház asszonyát. hogy saját szemével győződjön meg védence álnokságáról (3.).1. hajdani királyhűsége ellenére.1.).befolyásolására . hogy a családfői tekintélyére hivatkozó apa még aznap este meg akarja tartani lánya esküvőjét Tartuffe-fel.). ém a magát (mellét verve) bűnösnek valló hipokrita .).1. s így bűnpártolással vádolható (V.).). aki szóvá teszi esztelen rajongását Tartuffe-ért. Orgon elmeséli megismerkedésüket és tovább dicsőíti pártfogoltját.). de az elkeseredett lány inkább kolostorba vonulna. aminek elvesztése még a házénál is jobban aggasztja (7.). A már úgyis feszült légkörbe berobban a fordulat: Orgon közli lányával.). Orgon homályos említést tesz feleségének egy kazettáról. újra együtt a család: a saját fiára sem hallgató Pernelle-né biztos az álszent ártatlanságában (3.). Damis kitagadásának hírére Cléante. s bár az nem hisz felesége tervében. de Dorine kibékíti őket (4. s csak a másnapi kilakoltatási parancsot hozó .).megtéveszti. de mindenki tehetetlen (2. de apja elkergeti. Amikor (feldühödve) végre kidobná a házából a képmutatót. és Damis leleplezési kísérlete olyannyira balul üt ki.húzza az időt (3.). (a nyugalmát megőrző) Cléante bölcselkedik.félreérthető viselkedésével . Végre a színen is megjelenik („szent emberként") Tartuffe.elbújtatja (III. hogy este meglesz Mariane és Tartuffe esküvője (2.az utolsó pillanatig hallgatja Tartuffe vallomását saját feleségéhez (5. A szerelmesek majdnem szakítanak.).). Tartuffe fenyegeti meg őt . Ťgy az asztal alá bújtatott Orgon .aki abban bízik. rá sem hederítve.tehát Orgon.). megátkozza (6. „butuska" leányzót (3. amikor a hallgatózásból dühöngve előrontó Damis Tartuffe-re támad (4. hogy Elmira segíteni tud Mariane-on .). aki a veszélyről azonnal értesült Valért . csendben távozó Elmira magatartása félrevezeti Orgont (5. de az. majd Dorine leszidja a tehetetlen. majd vitába száll sógorával. majd Cléante-ot részletesebben tájékoztatja is: egy politikai menekült iratait tartalmazza a Tartuffe kezébe juttatott kazetta .).a figyelmeztető jelzések ellenére . és Orgon mindenét rögtön a csalóra íratja (7. A kétnapos vidéki útról hazatérő Orgon kizárólag védence hogylétéről érdeklődik (4.). A félénk Mariane helyett komornája próbálja jobb belátásra bírni az apát (2. hogy Tartuffe-höz adja feleségül (II. az apa megbékítéséért még Tartuffe segítségéhez is folyamodik. Az apja döntése miatt felbőszült Damist Dorine .1. az uralkodó ellenségével is barátságban volt.). az esküvőről nem nyilatkozik (5.).). Miután megfeddi (dekoltázsa miatt) szemérmetlenségéért a komornát (2. Az események tovább gyorsulnak: Dorine közli Cléante-tal. Ezt már az eddig visszafogott Elmira sem nézheti tétlenül: elvakult férjét rábeszéli. s szeretné végre leleplezni őt Orgon előtt is.és a botrány elkerülésére törekvő. Damis heveskedik. a botrányra hivatkozva.).). fia (bot hiányában) a botozást megússza ugyan. a fél négyes ájtatosságra siet (IV. mégis hajlandó próbát tenni (4. Elmira visszautasítja Tartuffe-öt s éppen egyezkedni kezdene vele Mariane-ról (3.).a ház már az övé (6.

). kezdettől fogva minden roppant jelentős. friss ötletek. sokkal nagyobb akadályok: ezek leküzdéséhez már a család összefogása sem elég. de itt már csak deus ex machinával következhet be a szerencsés vég.6.). menekülésre nógatja (6.2. de már késő: a rendőrhadnaggyal érkező Tartuffe megalázza az összeomlott családot.1.) jelenik meg a színen személyesen az. hogy . ill.) után Valér még segíteni próbál. ezért Orgon szemét kell felnyitni. („Micsoda expozíció! Egyedülálló a világon.) válnak ismertté az új.sokszereplős. s csak ezután (IV. (új elem a megszokott vígjátéki konfliktus-sémában a kívülről jött betolakodó „áttételesen működő" cselekménymozgató szerepe. Valér.6.) azonnali lépéseket tesz szükségessé. A komédia .: Dorinet szemérmetlenséggel vádolja Tartuffe. A banális cselekmény eléggé érdektelen lenne a különböző formákban és szinteken megjelenő komikum. Ekkor még az esküvő megakadályozása a feladat. de másodszorra a jelenet ellentétes hatást vált ki. in medias res kezdődik: a hősök veszekedés közben mutatják be egymást és a már kialakult viszonyokat.a kor dramaturgiai szokásaitól eltérően . amíg az „pofon akarja vágni.). aki hatalmában tartja és félrevezeti a családfőt. ez a legjobb és legnagyobb.„lojális" végrehajtó megjelenése (4. ennek farcegesztusos folytatása: „Miközben Tartuffe kitárt karral előrelép.). A jellemkomikum fokozását szolgálja bizonyos jelenetek egymásutánisága is (pl. de nem sikerül" (II. és valami elkövetkező még fontosabbra enged következtetni". Tartuffe-nek hozott. Goethe. amikor az író már sok nézőpontból bemutatta.) és közeli időpontjának kijelölése (III. s felségsértés címén elfogatóparancsot adnak ki a család feje ellen. szerencsés fordulatként közli az összesereglettekkel. akiről állandóan szó van.) Ennek az expozíciónak is következménye a címszereplő késleltetett belépése: csak akkor (III. A reménytelenség tetőpontja (V. hogy Tartuffe feljelentette Orgont a királynál.). A lendületes kezdés után az újabb események.5. és a nagyszerű szerkesztési megoldások nélkül.) győzi meg az ellenkezőjéről (5. a helyzetkomikum egyik nagyjelenete Orgon asztal alá bújtatása (IV.5. aki megtudta.). Dorine addig vág Orgon szavába. hogy elfogatási parancsot a régóta keresett gonosztevőnek. a kidolgozott részletek. majd rögtön ostromolni kezdi Elmirát.) A „kettőztetés" komikumát használja ki Tartuffe vallomásának helyzetismétlése: mindkétszer kihallgatják Elmirához intézett szavait. ami e téren létezik. Ekkor a tiszt nem várt. Orgonnak a király megkegyelmezett (7. mozgalmas jelenettel. helyzetek tovább gyorsítják a tempót: a bonyodalmat indító házassági terv (II.) Elmira „egérfogó" (cselvígjátéki) jelenetén kívül bohózati hatásokat tükröznek a helyzetkomikumra épülő szituációk: Flipote-on csattan Pernelle-né dühe (I.2.1. [É] Nyomban.

Damis dühös kitöréseket. s közben (ide-oda fordulva) hol ordítozva szapulja a fiát.) Dramaturgiai funkciójuknak megfelelően más „rokon" vonások is megfigyelhetők a szereplők között: Orgon családja szangvinikus természetű (Pernelle-né harsány jelenetet rendez. másrészt a zsarnok apáról. tehát még később.7. és egy gondolat. hogy viszszaszorítsa ezt a rugót). egyrészt a vallás álarcában (jámboran. aki csak a saját akaratát érvényesítené a családban. irtózik a botránytól. és Tartuffe észreveszi Orgont" (IV. (Tartuffe is „megkettőződik" a képmutató Lojális úr. a folyton ismétlődő kérdés: Čés Tartuffe?Ç egy felpattanó rugó nagyon is érzékelhető képét kelti bennünk. aki még fiánál is hiszékenyebb és elvakultabb.) A szóismétlés komikus hatására épül Dorine beszélgetése a hazaérkező Tartuffe-fel. („Emlékezzünk csak. számára ismeretlen a higgadt magatartás: Tartuffe első vallomása után (többek között) azért nem hisz Damisnak. Orgon jellemkomikumi kettőztetése az anyja. cinikus. Amikor Dorine beszámol Orgonnak felesége betegségéről. gesztusai teszik komikussá. miközben ő maga félrevezethető. Annyira beleélte magát képmutató szerepébe. érzéki Tartuffe-ről. és csak külső.megölelje Elmirát. Pedig az asszony valóban tartózkodó. mert szerinte Elmira „sokkal hevesebb volna ilyen esetben". A farce inkább szimbolikusan érezhető abban a tragikomikus jelenetben. az író „több példányt" is bemutathat egy típus variációiból. mindig újra kezdve Elmira betegségének történetét. tettei alapján inkább tragédiába illő jellem.egy náluk is „ájtatosabb" csodálata miatt . egy elnyomott érzés.). a törvényszolga személyében . naiv. alázatoskodva) megjelenő kapzsi. §k ketten . amely rugóként felpattan. ha a szobalány nem volna ott. hogy Tartuffe egészsége iránt érdeklődjék. hogyan lép színpadra: ČLőrinc. hogy Dorine hallja a szavait. Bergson szerint „ilyenkor két elem van együtt. gátlástalan. azzal szórakozik. s ez minduntalan félbeszakítja. rászedhető. rakd vissza az ostort és a szőrcsuhámatÇ.). de [É] akkor sem szólna másként. álszentsége miatt eleve kártékony figurája a kezébe kerülő hatalomtól egyre félelmetesebbé válik. és csakis így válhatik komikussá". s az engedelmes Mariane is megváltozik kétségbeesésében). egoista. „hivatalos" szereplővel győzhető meg. átöleli a csalót.6. Bergson. a vitákat „elméleti szintre" vivő testvére . hol elérzékenyülten engeszteli „testvérét" (III. hogy megint elnyomja ezt az érzést.a vígjátéki jellemek megismételhetők. Tartuffe összetett. Dorine meg. Tudja. az hátralép.a darab . hogy már [É] őszintén játssza. amikor a magát vádoló Tartuffe mellé Orgon is letérdel. amely azzal szórakozik.(valós!) vallásosságukat eltúlozva válhatnak az álszentség áldozataivá." A szerkezetből következően a darabban kettős leleplezés játszódik le. Ťgy. Orgon „mindig túloz szélsőségesen".

„bűn csak az. aminek híre kel". Lajosnak . józanság.még Damis is Cléante közbenjárását kéri apjánál. Tartuffe túlságosan jó helyzetfelismerő. de nem is informálja az eseményekről. először Elmirára (és eszközeire) van szükség. (A mű valószerűtlen befejezése vígjátéki konvenció. hogy a másokra figyelő. a vak Orgon meg majdnem hagyja. gyors reagálóképességét. s szervezi meg Tartuffe leleplezési jelenetét.) Elmira nem is családbeli helyzetéért.): kockáztat. Tartuffe erkölcsi tételei . „érzékei" miatt . / Nem törődnék veleÉ". „ki titkon vétkezik. Moliére sokat emlegetett pesszimizmusa (emberismerete?) a családot a tragikus összeomlás szélére juttatja. (Nemcsak Elmira hogylétéről nem érdeklődik.pedig a megtestesült nyugalom.leplezhető le. feleségem. és az író . gyermekem. királyi döntéssel . rendnek kell uralkodnia. A meglevő feszültségeket (életfelfogás-különbségek stb. s csak „kissé" lepődik meg a vallomáson is. elrendezi az ügyetlen fiatalok szerelmi félreértését). akkor. hogy a saját szeme előtt csábítsák el a feleségét. a kazetta-ügyet is sógorának meséli el . sőt felesége is. Az álszentség negatív érték. nem szükségszerűség. majd esztelen túlzással téveszti meg Orgont). „tán eped is utána" -.„féltékeny az úrnőre". emberismeretét a szerelmi vallomása utáni helyzetben (III. az eseménysort eleve az ő hibás elhatározása indítja.lehet rendezni. önbizalmát. magabiztosan kezdeményezhet vele megbeszélést. taktikus ellenfél (l. Dorine csak eddig fontos szereplő (minősíti a főszereplőket. ártalmas bűn.6. „előzékeny vele". de a család érdekében állít csapdát.„szive hevülése".bár valóban „személyes lekötelezettje" XIV. húgáért. azonnal önostorozásba kezd. hogy Orgon elsajátítja Tartuffe „etikáját": „ mégha itt előttem / Halna is meg anyám.rezonőreként . hanem dramaturgiai funkciójáért válik fontos szereplővé: Orgon elvakultsága már nem leplezhető le (hagyományos vígjátéki) komornai cselvetésekkel. A képmutató Tartuffe csak saját gyenge pontján .nyilván hiszi is. és a kommunikációt is lehetetlenné teszi. aki nyilván észrevette Tartuffe érdeklődését. A kor hierarchiáját tükrözik a családi viszonyok: az apa bármily esztelen lépését „engedelmesen" és „szófogadóan" kötelesek fogadni gyerekei.„alkudozni az Istennel is lehet". merészségét. „vágya". (Jellemző. Ťgy Elmira.) válsággá mélyíti. amikor nem játssza álszent szerepét (tehát amikor kettesben hiszi magát szenvedélyének tárgyával).) Elmira alkata ellenére. éles szemű és nyelvű. hogy igazságos királynak. és rossz döntéseinek sora juttatja mélypontra a családot. mértékletesség. majd az egész (kisemmizett és fenyegetett) család ügyét már csak „csodával" legfelülről. Ahogy egyre válságosabbra fordul a helyzet. józan Dorine az első jelenettől célozgat Tartuffe Elmira iránti vonzalmára . csak a véletlenen múlik Tartuffe bűnhődése. intelligens.) Moliére elítéli korának erkölcsi világát. annak már nincs is .

és megfordítva a dolgot. és követőleg az is. a klasszicizmus szabályainak megfelelő. ami személyünkben máris kész.). így. (BERGSON) A fösvény. a „bennünk levő értékrendszerre épít a mű".jellem-(szenvedély) komédia. azon túlmenően. az egyetlen valamennyi művészet közül. a Don Juanban: „a képmutatás mestersége a legelőnyösebb [É] akinek van esze. hogy a jellemen azt értjük. Ez pedig. ha úgy tetszik. autokrata apák . akikért felelős (mint Orgon). vagyis ami automatikus működésre kész mechanizmus állapotában van.így saját korában kevésbé sikeres és befejezetlennek tekintett . mindaz.. akkor azt negatív alaknak tartjuk stb.vétke" . dönthet mások sorsáról. amely az általánosra irányul. amiben mások ismételhetnek bennünket. Az idézetek a legismertebb magyar fordításból. Az általános emberi értékítéletet és saját emberismeretét Moliére dramaturgiailag is kihasználja: ha valaki mindenkit ócsárol környezetében. Minden komikus személy típus.mondja a címszereplő. amiben ismételjük magunkat. feltéve.) Ťrói értékrendjének csúcsán a családi összetartás pozitív értéke áll. helyzeténél fogva. az érzelmi szabadság (kialakulóban levő) értékét hirdeti a feudális családjoggal szemben. vagyis általános típusokat ábrázolni. ez tehát minden vígjáték célja [É] a vígjáték. Moliére egyik legérettebb alkotása. ill.közveszélyesek. ha valaki. de emberileg nem alkalmas a feladatra. rögtön gyanús (és ellenszenves) lesz. . hogy általános típusokat mutat be. Vas Istvánéból valók. éppen ezért műveinek állandó céltáblái az önkényeskedő. szinte észrevétlenül. mint Pernelle-né. minden hasonlatosság egy típushoz komikumot is rejt magában [É] Jellemeket. „az író által a műbe táplált értékrend s az értékek jelzése vezérlik tehát az olvasó véleményét" (Bécsy T. (Szinte a Tartuffe-öt kommentálja az alkotó következő művében.a szerző az őszinte érzéseken alapuló házasságot. MOLIéRE A fösvény (1668) Bizonyos értelemben azt lehetne mondani. de prózai formájú . az alkalmazkodik korának bűneihez" . hogy minden jellem komikus. nem azoknak az érdekeit képviseli.

de Eliz iránti szerelme miatt Harpagon . A vígjátékirodalomban . melynek leleplezése. torzulásra irányítja a figyelmet. álmukból is ezzel riadnak: pénzt!" (Harpagon. tartalmának súlya csakhamar a köznevek sodrába viszi. gyereket vár . A tragédia egyéniségkeresésével szemben a komédia „olyan jellemeket ábrázol. Harpagonnal. csak: pénzt. s életünk során még találkozni fogunk. Teljes jeleneteket is átvett (ilyen pl. a komédiairodalomban ez az egyik leggyakrabban kipellengérezett hiba.) A téma . Harpagonnak már foglalkozása az uzsorásság. Képzelt beteg stb. Scapin furfangjai). A fösvénység motívumának azonos tünetekkel . Botcsinálta doktor. fennálló szituációt mutatja be. darabját dolgozta fel. a farce-hagyományokra is építve .szorongás. nevetségessé tétele a mű célja (Kényeskedők.). a végkifejlethez szükséges néhány előzmény-információval. amelynek a színpadon mozgó. a bögre (ládika)-szerelmes félreértett azonosítása stb. vagyonféltés.itt Eliz titokban férjhez ment. Azt mondhatjuk: egy ČtartuffeÇ É" (Bergson) Moliére nem törődött a dráma részleteinek eredetiségével.) A mű (a hármas egység klasszicista követelményének megfelelően) egy helyen.gyakori köznévi cím eleve arra a hibára. egyetlen család tagjai (és a személyzet) között bonyolódik. főleg a Pantalone-típusokban (pl.Moliére-nél különösen . s akkor is. ő lesz a központi. A mű expozíciója a már kialakult. ezzel kelnek. Csokonai: Zsugori uram). pl. [É] Típusokat visz a színpadra [É].1. Harpagon pedig egyben „öreg kérő"-típus. pénzt! [É] Ezzel feküsznek. úrhatnám polgár.sok más forrás felhasználásával. hogy megismerteti velünk ezt a fogyatékosságot. „Bármilyen szorosan egyesül is a komikus fogyatékosság a személyekkel. pénzt.Moliére más műveiben is megjelenik. amilyenekkel már találkoztunk. egyetlen nap alatt játszódik. konfliktusrendszere (természetesen) zárt. ha a jellemvígjátéknak tulajdonnév a címe. Valér eltűnt családja után nyomoz. ettől egységesebb a cselekmény stb. A vígjátékíró művészete abban áll. láthatatlan és mindig jelenlevő személy. független létét. okozatiságát a házassági intrika adja. hogy . A cselekmény egységét a középponti jellem. Theophrasztosz: Jellemrajzok. mégis megőrzi a maga egyszerű. mert a problematika örökké aktuális: „Mindig csak a pénz! Mintha mást nem is tudnának mondani. Horatius: Első szatíra.középpontjában a világirodalom egyik legismertebb (merész torzításokkal megrajzolt) tragikomikus figurájával. ennek bírálata . III. Harpagon párizsi polgár házában.a pénz imádatának torzító hatása. húsból és vérből való személyek csak függvényei". a fösvény-monológ. közismert. gyanakvás. ott a lányt már elcsábították.Plautus Aulularia (A bögre) c. és adósa adja a pénzt (kor-típus is!). Tudós nők.). elmagányosodás . de „mértékletes" kora jó ízlésének (és saját dramaturgiai céljainak) megfelelően változtatta is az anyagot (Euclio véletlenül találja meg a pénzzel teli bögrét.ábrázolt kórképe minden korban (és más műfajokban is) foglalkoztatta az alkotókat (vö.

s Cléante bevallja. Harpagon ezért a törvény kezére akarja adni (4. így apa és fia leleplezik egymást (2. aki titokban feleségül vette Elizt.): Harpagonból még az agyafúrt.1.).1. Közben Fecske ellopja a fösvény féltve őrzött pénzét (6. először Fecske a gyanúsított (2. meglett nemesúrral) még aznap(!) este. így a fiatalok boldogságának nincs több akadálya (7. Cléante újra felbőszíti apját: uzsonnát hozat (Harpagon számlájára). A csendbiztos nyomozása eredménytelen (V.akik terveikről beszélnének vele . majd Valér botozza meg őszinte véleményéért (2.) Amíg Harpagon intézkedik.1. 9. hogy maga Harpagon az uzsorás.). Valér. de a dolgokat tisztázva újra összakapnak a lányért (5. mert este „díszlakomát" készül adni.) és Harpagon siratja életének egyetlen (elveszett) értelmét (7. Fruzsinával megérkezik Marianne (3.).).).).). konfliktusok rendszerében a mániákus.). A ház ura összehívja az egész személyzetet.nemrégiben ugyanis tízezer tallérhoz jutott egyik adósától. ő bosszúból a titkárra tereli a figyelmet. monológ). a fösvény viszont. félreérti a helyzetet: „lopását" . a szakácsot előbb Harpagon. (Zabszár jelent .). s amikor a pénzközvetítővel véletlenül találkoznak otthon. Jakab „ítélkezik" apa s fia összetűzésében. Cléante. Ugyanezt mondja saját helyzetéről húgának Cléante is: szegény lányt szeret. kénytelen pénzt kölcsönözni egy kíméletlen uzsorástól (II. Az ügyben döntőbírónak felkért. ám váratlanul kiderül. szerepet játszó Valér Harpagonnak ad igazat Elizzel szemben (5. pedig mást szeret (4.bejelenti. Fecske segédletével.). ha lemond Marianne-ról.titkárának állt. és apja gyűrűjét Marianne-ra erőszakolja (7.). így apja úgysem egyezik bele az esküvőbe (2. lehetőleg pénzkiadás nélkül.).). s retteg. de a hierarchia csúcsán álló figura önző .).)..). Marianne bemutatkozik Eliznek (6. hogy Marianne és Valér az Elizhez érkező Anzelm gyermeke (5. ő maga meg elvesz egy szegény. hogy szereti Marianne-t (3. özvegy anyja helyzetének javításáért kész Harpagonhoz feleségül menni. Ebben Valér támogatja (III. s az inas feltevése igazolódik (4. végletekig torzított. Gyermekeit megelőzve . hogy ellopják a pénzét. aki szegény.). házasságkötésüknek csak a zsarnok apa fösvénysége az akadálya (I. mindkettőjüket rászedi: így kiengesztelődnek (4.amit ő a lányra ért .) .1.).). egy gazdag. hízelgő Fruzsina sem tud pénzt kicsikarni (5.1. de Fruzsina bókol helyette (5. A lány első látásra meg is retten az „utálatos" fösvénytől.). fiatal lányt (4.).beismeri (3. kiderül. aki meglátja választottja és fia meghitt jelenetét (2.). házasságközvetítője Fecskével az ő fukarságáról beszélget (3. ill. közben pedig fellöki gazdáját.).). Amíg a fösvény ellenőrzi kertben eldugott pénzét. aki így magára haragítja Jakabot. Cléante felajánlja: apja visszakapja eltűnt pénzét. A hétköznapi események. hogy mindkettőt kiházasítja (egy pénzes özvegyaszszonnyal.). majd meglepetten ismeri fel Cléante-ban szerelmét.valaki pénzt hozott (8. Fruzsina cselt eszel ki (IV. aki „apja nevében" rögtön vallomást is tesz neki. Harpagon kikutatja Cléante szolgáját (3.).). lépre csalja fiát.

természetességet képviselő Harpagonnal ellentétes jellemű .1. A főhős változatlan és változtathatatlan jellem.). Ezért laza a jelenetek oksági láncolata: néhány. III. Meghatározza a szerkezetet. felmerül tehát a cselvígjáték lehetősége. másodsorban özvegy és csak legvégül apa: a mű szerkezetében is ilyen alárendeltségben jelennek meg a motívumok . II.). „és az . hogy aki ennyire monomániás. már elpusztította apai érzéseit.4. a túlzások (II. és halmozza a helyzetkomikumi jeleneteket.. sokszorosan véletlenül következik be.minél több oldalról történő nevetségessé tételét szolgálják. de az író nemcsak nem folytatja ezt a szálat. hanem a várt.9.anagnóriszmosz (V.a pénzimádat legyőzi szerelmi. (Egyre nyilvánvalóbbá válik. Valér Brighella -. helyzetét. Igazából minden mozzanat Harpagon jellemét.) közé. 2. stb. III.elhatározása indítja a szerelmi-esküvői bonyodalmat.. Jakab. a jellemet egy-egy vonással árnyaló komikus helyzet (I. Tartuffe) A fösvényben Moliére több népi szereplőt. A mechanikus viselkedési formák nevetségességét.) bárhová beépíthető lenne az expozíció (I. akit ez nem szeret. ettől zártabb. de ezen kívül humorforrás is lehet (l. váratlanul.. a 32 jelenetből 22-ben a színen is megjelenik. de a többiben is ő a középpont (róla beszélnek. A megtalált apa. hogy ne adja lányát olyan emberhez. szándékait minősíti..) .1.).). „Hozomány nélkül!". pl.3. A nagy jellemkomédiákhoz képest (l. IV.1.) A boldog vég deus ex machina-szerűen. őt jellemzik. Variálódnak a félrevezetések (III. hogy Moliére csak azokat a részleteket emeli ki (nagyítja fel). túlzásokkal.). össze is foglalja „a közvéleményt"). Harpagon elsősorban fösvény.. melyek Harpagon .2.7. szándékait tiszteletben tartó.).5. a szókomikum hatását.2.1.2.7. Mivel minden (polgári és népi) szereplő beszédmódjával is egyénített. Anzelm a zárlatban a fiatalok érzelmeit. így a cselvetéses intrika felesleges: a házasságközvetítő (a bizalmas szerepkörében) cselt tervez a fiatalok megmentésére (IV. legsebezhetőbb pontján leckéztethető meg.1.) és a fellökés (III. Fokozó hatású bohózati elem az ismételt botozás (III.6. ill. az csak hozzá méltó . szokásos fordulatokkal ellentétben éppen az apja ejti Cléante-ot csapdájába. új elem a hagyományos vígjátéki sémában.alantas .. Jakab Arlecchino-típus). ez nemcsak közvetlen jellemzésüket szolgálja. zannikat szerepeltet (pl. Jakab „őszinteségi-próbáján" (III. a fordulat (I. összeszövöttebb a mű. 5.) és a tetőpont (IV.1.).2. (a „rugóra járó ördög"-effektust) ebben a művében is kihasználja az író. szakítja minduntalan félbe Harpagon fösvénysége. hogy két szerelmes (testvér)pár és két apa házassági szándékai kereszteződnek: Harpagon többször konfrontálódik Cléante-tal a pénz és Marianne dolgában is. aki rezonőrként Moliére negatív értékítéletét is közölheti az érdekházasságról. (Amikor Valér Harpagont igyekszik meggyőzni (I. V.szülő.eszközzel.4. mely szorosan kapcsolódik monomániájához is.).1. tehát a józanságot.

felvonásban még gyorsabb előre. jelenet tematikus párhuzamával ellentétes a farce-jelenet (3.. minél inkább a maga világának törvényeit példázza" (Illyés Gy.a Tartuffe-ben a „javítható" Orgon még „érzi.: a már eleve szatirikus indítás (1. ezt bohózati tónusban ellenpontozza a 3-5. a fösvénység máris felpattan automatikusan. 6. II.) után tragikus összeütközés zajlik az apa és fia között (2.) Az író a komikum-változatokat gyakran a tragikum-lehetőség ellenpontozására is alkalmazza. aki „vállalja. Bergson. Harpagon azonban kegyetlen. ill. a IV.. alighogy visszaszorítják. mint cérnán rángatott báb. A nyelvi jellemzés remekeként számontartott nagymonológjában magából teljesen kivetkőzve mutatja meg visszafordíthatatlanul deformált személyiségét (még „akció" is jelzi elborulását: saját magát kapja elÉ). cinikus gazember („adja isten" . Alig ér véget a találkozás. kártékony társadalmi típusának. . érintetlenül" (Bergson). hogy nyolc hónap leforgása előtt apja nem lesz az élők sorában" stb. akár az aranyában.és visszalépések következnek be. kapzsiságáról.). a feszültségkeltés és oldás állandó hullámzása jellemzi a szerkesztést (I. annak ad kölcsönt. rögeszmés gyanakvásáról.). Moliére nem ad felmentést a pénzével végérvényesen magára maradó Harpagonnak. de az eltúlzott. ezt Valér ironikus szövege oldja (5. az apa máris mindent elfelejtett. a csúcspont az éles összeütközés az apa és gyermekei között (4. valóban az arany igazgatja. ezt fejezi ki a gépies ismétlés". Amikor megint látja a fiát. Valóban drámai volna a feszültség. érzelem éppúgy nincsen benne. A pénzszerzés realitásán túl idegen a világban: saját szerelmi ügyében naivitása válik komikussá. A tragikomikumot is Harpagon monomániája teremti: „Van a Fösvényben egy jelenet. Annál nevetségesebb.). 5. [É] kiderül. hogy apa és fiú áll szemben egymással. minden egyes szereplővel konfliktusba kerül.: az 1-2. A mű során egyre rétegzettebb képet kapunk Harpagon fösvénységéből kinövő. és a „rugós ördög"-mechanizmus működteti minden rezdülését. De egyáltalán nincs így. 4. hogy túlélje gyerekeit. ha a fösvénység és az apai vonzalom ütközése az érzéseknek valami új s többé-kevésbé eredeti keveredését teremtené meg Harpagon lelkében. jelenet.).). amely szinte drámai: az.mondja. végletes önzéséről . amelyet egy rögeszme mozgat. gyermekeivel való bánásmódját nézve valóban szörnyeteg. amelyben az adós szembekerül az uzsorással. amiben él.automatikusan visszatérő szavak mögött szinte látjuk a körben forgó gépezetet. hogy ellágyul" lánya könyörgésére. Tehát a világhoz való viszonyában igazán nem egyéb.). „Egyéni viselkedését. Viszont azt a világrendet. tragikomikus jelenete a „tragikus kétségbeesés és bukás dimenzióit villantja fel" (Poszler Gy. épp hogy említést tesz e komoly találkozásukról [É] a fösvénység elsiklott egy másik érzés mellett.).).

ijesztő rögeszme nem csak az harpagonoknak figyelmeztetés. mint a szórakoztatásukkal". RACINE Phaedra (1677) Abból a hatásból. aki „Szophoklészen és Euripidészen nevelődött" (Boileau). amíg hatását nem ártalmatlanítja a világ. mint éppen ebben"). A mű magyar fordításai közül Illyés Gyuláé a legnépszerűbb. ha ezt a jelenetemet színpadon látná?" (Cs. szerinte a szerzőknek legalább annyit kellene foglalkozniuk „közönségük nevelésével. („Minden komikai hiba veszélyes. Párizs ízlése azonosnak bizonyult Athénével. A betegségmegelőzés is értékes gyógymód. melyet színpadunkon mindaz tett. A konfliktusok természete szerint jellem-. ha verseimet olvasná? Mit mondana Szophoklész. Mindig az antik mesterek példája. hatásosabb gyógyszere. sok feldolgozásból ismert mitológiai történetet. 5 felvonásos klasszicista tragédia. Szabó László . Racine.") „Még ha feltesszük is. ha nem is tud meggyógyítani kétségbeejtő betegségeket. ahol az erény annyira kitűnnék. hogy a józan gondolkodás és az értelem minden időkben változatlan. és az erkölcsnek nincsen erőteljesebb. hasznos. „a szenvedély és a lelkifurdalás drámája". e művéhez is antik tárgyat választ. ha ismerjük azokat. örömmel jöttem rá.működésében ábrázolt. amelyek egykor könnyekre indították Görögország legműveltebb népétÉ (RACINE: EL§SZ• AZ IPHIGéNIéHOZ) A Phaedra. mint a nevetés" (Lessing). hogy A fösvény sohasem javított meg egyetlen fösvényt sem [É] elég az egészségeseket megerősíteni egészségükben. akikkel összeütközésbe kerülhetünk. mintája a mérce számára: „[É] folyton azt kell kérdeznünk önmagunktól: Mit mondana Homérosz és Vergilius. Racine-t is a nevelő szándék vezeti műve megírásakor („egy tragédiát sem írtam. amiben Homéroszt és Euripidészt követtem. Jellegzetes klasszicista sajátosság a tanulmányjellegű előszó és a kötelező verses forma. zárt szerkesztésmódja alapján analitikus dráma. ha védekezünk a példa minden hatása ellen. nézőimet ugyanazok a dolgok hatották meg. A fösvény a bőkezűnek is tanulságos [É] hasznos.

Aztán az újabb kalandokra induló király Phaedrát is Troizénbe vitte. Minden helyzet. a jelenetek belső logikája megbonthatatlan. már felnőtt fia viszont Antiopé amazonkirálynőtől született. kész a racine-i érzelmi modell: valaki szeret valakit. és megilletődve az iránta való bámulattól . régi ellensége családjának egyetlen életben maradt tagját. Az expozíció az alapszituáció megismerése és a két szerelem (külső szereplők által kikényszerített) bevallása. amelyeket Racine saját céljának és a klasszicista dramaturgiának megfelelően alakított. Pasziphaé pedig annak az Apollónak a lánya. ellenség). Itt nevelteti a király Ariciát. és a szerelmek külső akadályokba. akibe pedig Hippolytos szeretett bele.jel. (Az előszóban rajtuk kívül Vergiliusra és Plutarchosra hivatkozik. kitérő nélküli. Phaedrát vette feleségül. minden motivált. Racine eleve úgy választja tárgyát. Hippolytos eltűnt apja keresésére akar indulni. beteg. az időtartam egyetlen nap. évekig küzdött szenvedélye ellen. tilalmakba is ütköznek (vérfertőzés. aki beleszeretett mostohafiába. A levert. az istenek akarata -. kapcsolataik. ezért minden leszármazottját. hogy távol legyen Ariciától. végül Theseusszal száműzette. minden mozzanat ezt a szituációt bontja tovább a műben. Már a cselekmény kezdete előtt fennáll a tragikus végkifejletet is magában foglaló teljes viszonyrendszer . a cselekményvezetés egyenes vonalú. feszült alaphelyzetből robban ki a tragédia. hogy „megismerte Venust és rettentő hatalmát". A dráma alapszituációja: Phaedra. amely eleve meghatározza az alapszituációt (Phaedra „Minos és Pasziphaé lánya": Minos krétai király az Alvilág bírája. így Pasziphaét (l.).a mitológiai elemek. de tisztában van szerelme bűnös . hogy az ésszerűség és valószerűség jegyében létrejött francia klasszicista esztétika szabályainak mindenben megfeleljen a mű: zárt rendszerű. tragédiája volt.") Racine ismerte ugyan francia elődei feldolgozásait. akibe .) érdekesek azok a cselekmény. aki mást szeret. A színhely Theseus athéni király tengerparti palotája Troizénban. Ebből az érzelmileg túlfűtött.talán elnyeri a nehéz természetű Euripidész barátságát is. hogy ezt leplezze. főszereplői a királyi család tagjai.ismeri be nevelőjének .szerint Racine három ógörög tragédiája közül „legalább egy bizonyosan első díjat nyert volna a dionüszoszi drámaversenyeken. a hősök jelleme. Az expozíció indításakor Theseus már fél éve távol van. és magukra hagyta őket. éppen a fia gondjaira bízta. Ariadnénak elhagyása után ennek testvérét. öngyilkosságra készülő Phaedra pedig hajdani dajkájának vallja be. akinek Vénusz nem bocsátott meg.és jellemmódosítások. az athéni hercegnőt.beleszeretett (1. Minotaurus) és Phaedrát is üldözi). ill. Theseus sok kalandja és első feleségének. üldözte a fiút. de fő forrása Seneca Phaedra s főként Euripidész Hippolütosz c.

). hogy próbálja meg elviselni sorsát .).) . felvonásban Theseus . bevallja Aricia iránti szerelmét is. s a városban felröppen a hír. de fél alvilági atyja ítéletétől. De Panopé (hírnökként) közli. amit csak akarsz. bizakodik. Phaedra már mitől ilyen zavart" (5. hogy „vérfertőzéssel" Phaedra „inkább terhelve van". A királyfi közli Ariciával azt a szándékát. Aricia is beismeri. hogy felajánlhassa Hippolytosnak az athéni trónt (1. mindent reád hagyok. A megdöbbent. aztán félreértést színlelő fiú visszautasítja mostohaanyját."-3. hogy „nem a birodalom a legbecsesebb". száműzi. a kompromisszumkész Oinone kérleli.). megvallja szerelmét.). A hazatért király értetlenül elindul. hanem csak őt utasítja vissza.a király persze fia „fortélyos ravaszságának" minősíti szerelmének bevallását (4. kísérje el száműzetésébe. hogy visszaadja neki Athén trónját. A „nép szeszélye" dönt Phaedra gyermeke.). Hippolytos és Aricia között (4."-3. vonakodó lánynak házasságot . és elmondja „dadogó vallomását"(2. De Oinone Theseus partraszállásának hírét hozza. „hisz ártatlanul nincs mitől tartani" (6. hogy a király nem is halt meg (6. Ťgy Phaedra sorsa „új arcot ölt".). rossz sejtelmei ellenére. Hippolytos oltalmát kérve.). Theseus megátkozza. és figyelmezteti Phaedrát. hogy Hippolytos nem általában a szerelmet. Oinone meggyőzi. újra öngyilkosságra gondol. felvonásban Hippolytos Ariciát kéri.Phaedra megtudja.). nem tud és nem is akar így élni („Azért halok meg épp. végül megragadja Hippolytos tőrét. majd. s bár végül sejteti.a tőrt bizonyítékként elfogadva . nem tudván tovább uralkodni magán. / Feldúlt lelkemmel én tehetetlen vagyok. Phaedra nem ellenkezik („Tégy.erre Phaedra rátámad. Phaedra szól férjének Hippolytos érdekében.).fiára támad. őt okolja végzetéért és elkergeti (6. s mivel Phaedra életéért dajkájának „semmi se drága". és távozik (5. majd féltékenységéről szenvedélyesen. a kormányzás lehetősége is csak azért érdekli.). zaklatottan vall bizalmasának.). A II. (Oinone vádaskodása a színen nem hangzik el!) A IV. hogy Theseus trónját „el kell foglalni".).). amit nyert (3.). felvonás a két szerelmi vallomás előkészítése és megtétele. Phaedra szintén beszélni akar a fiúval: a férje halálhírére megkönnyebbült királyné először apátlanná vált kisfia érdekéről beszél. hogy „Athénben a trónért már áll a párharc". így (az újra öngyilkosságra készülő királynénak) felveti. hogy bevádolja Theseusnak Hippolytost. Hippolytos. a vétkes szenvedély pedig „egyszerre bűntelen lett". Villámcsapásként éri a hír (5. Az V. hogy ily szégyent ne érjek. aki hiába védekezik. A III. hogy Theseust „legyőzte a halál". felvonásban Phaedra saját szerelmi vallomásának hatásával foglalkozik. és Neptunus azonnali bosszúját kéri (2. s a jó hírére hivatkozó. Közben az athéni szavazás Phaedra fia javára dől el. de Theseus egy elejtett megjegyzéséből („Ariciáé szívének vágya mind" ) . Phaedra hiába kéri tőle. hogy ölje meg őt. érvel / "Egyetlen nap alatt a szép erény soha / Nem lesz vérfertező s apjának gyilkosa"/. hogy „tisztázza. Venushoz könyörög céljának eléréséért (2.voltával.

majd Phaedra Hippolytost (II. én.).). jelenetben Theseus halálhírére aztán mindkét tiltott. Utolsó pillanataiban bevallja: „én merészeltem. de hiába hivatja Oinonét. a sűrítettségélmény olyan fokú... Ťgy könnyen teljesíthetővé vált a boileau-i hármas egység követelménye is. ill. Phaedra pedig Oinone hosszas faggatózása után vall (I. Racine ennek illúzióját teremtette meg. Szakítva a corneille-i formalizmussal. főként pedig Phaedra féltékenységének lehetőségét szolgálja.). 4. s az események nagy száma mindig azoknak a költőknek volt menedéke. bűnös vonzalom látszólag tisztultan beteljesülhetne. merevséggel.Ariciát lányává fogadja. hogy ennyi külső esemény nem játszódhatna le 24 vagy 36 óra alatt sem). 6. majd Hippolytos haláláról (V. megvadult lovai roncsolták szét. Hippolytos jelenete mindkétszer előkészíti Phaedráét. Racine-i bravúr a szerkezetben az első két felvonás párhuzamos felépítése: Theraménes addig vallatja Hippolytost.ígér (1. a fiú utolsó szavaival ártatlanságát hangsúlyozta. hogy öt felvonáson keresztül lekössék a nézők figyelmét olyan egyszerű cselekménnyel. (Aricia szerepeltetése. cselekménye a katasztrófa köré sűrűsödik. akik tehetségükben nem éreznek elég bőséget [É] arra. és .).gyorsan egymás után . amely a múltbeli események kiderülésén alapul .1. de Racine nem alkalmazza azt az analitikus szerkesztési módszert. ill.5.. másrészt Hippolytos jellemének módosítását. és elbeszéli a részleteket: a tengeri szörnnyel apja méltó fiaként harcoló királyfi testét a kocsiját elragadó. amíg az beismeri. A 6. Racine a pszichológiai mélység irányába fordult: mozgalmas. egyrészt ezt a szerkesztést.2.az „áruló család pártütését feledve" .) A katasztrófa fokozó hatású párhuzamos jelenetei .7.). az érzelmek mozgásából írt drámát. hogy milyen a konkrét tér. 3. hogy megvallja szerelmét. Theraménes már csak Hippolytos pusztulásának tényét tudathatja. melyet csupán a szenvedélyek hevessége. Ezért először Hippolytos keresi fel Ariciát. Valójában mindegy. az „egy hely". és üzenetében Ariciát apja gondjaira bízta (6. ezeket követi (a színen!) Phaedra halála (V.).). az érzelmek szépsége és a kifejezés előkelősége erősítÉ" (Előszó a Bérénice-hez) A Phaedra analitikus dráma a szó 'elemző' értelmében. hogy szerelmes. A király bűnhődik átkáért.). A gyötrődő Theseus tudni szeretné végre az igazságot (2. A bevett méregtől már haldokló Phaedra a még mindig bizonytalan Theseusnak végre egyértelműen adja tudtára: „ártatlan volt fia". Racine szembefordult a cselekménydrámával: „A legfőbb lelemény a semmiből valamit csinálni. kit gáncs nem illethetett" (7. a valóságtól elszakadt szenvedély (és analízise) egyetlen tragikus pillanatba zárt. a drámai forrásoktól eltérően. vérfertőző szemet / Vetni fiadra.). helyette Panopé hozza a hírt: a „szégyenszemre elűzött" dajka „magát a mély habok örvényébe vetette" (5. fordulatos cselekmény helyett a benső világból. Amikor pedig a király a fiát hívatja. hogy az „egy nap" inkább az előadás néhány órájának tűnik (holott nyilvánvaló.a híradások előbb Oinone.

Phaedrát is csak saját szenvedélyének viszonylatában érdekli.4.5. vagyis gyöngeségre képes erény. V. könyörtelenek.3. pedig korábban a fiú „nagylelkűnek" minősítette (II.).a méltóságot. Az író jellemábrázolási elveit is Arisztotelész véleménye határozza meg: „a tragikus alakok [É] ne legyenek se egészen jók. kevés a műben a monológ (III. Ťgy akciók helyett részletező dikciók zajlanak. Iliász. Bár felmerül Theseus utódlásának kérdése.. összetettsége áll. igazából ez a „cselekmény". Vakon bízik az . jelleme (tévhite. § a megtestesült jó szándékú engedelmesség.Neptunus is azonnal „intézkedik" Hippolytos elpusztításáról. bűntelen. Bellerophontész történetét.. később Phaedrától fut). (Eltér antik elődeitől: „emberi gyarlóságként"(!) az Aricia iránti tiltott szerelmet kapja Racine-tól. s olyan hiba folytán bukjanak balsorsukba.6. végzetként sújtanak le . Ismené a bizalmas.(mint pl. az ártatlan áldozat tiszta.). (A „Putifárné-mítosz" vándormotívumát. IV. de nemeslelkűségében tehetetlen. de a mitologikus és királyi udvari keretek között itt általános érvényű. hogy megutálnánk őket" (Racine: Első előszó az Andromaque-hoz). mert Racine-nál „a benső világ apró rezdülései még a dialógusokba épített cselekvések" (Bécsy T. a gloire-t kell kifejezni a klasszicizmusban -. A főhős számára nincs alternatíva. örök emberi tragédiák zajlanak. pl.) mozgatja az eseményeket. Euripidész szőtte össze a Theseus-mítosszal). a trónviszály lehetősége (rövid „átkötő" jelenetekben.2..6.). híradásokban). újabb párhuzamként mindketten szerelmüket szeretnék trónra juttatni. lelki gazdagsága). (A tragédiát okozó főszereplő. Venus „rejtőzködő isten". se egészen rosszak. reagálásai csak válaszok külső történésekre. Theraménes a bizalmas és a hírnök. Királyi családtagok . l. A magánéleti válságban háttérbe szorulnak a közéleti konfliktusok. Oinone pedig a bizalmas és az intrikus szerepkörét tölti be. Az írónak nincs szüksége szerzői instrukciókra sem.. állandóan menekül (ahogy színre lép. váratlan megjelenése (III. Mivel a francia klasszicisták kitalálják a 'bizalmas' figuráját. Ugyanakkor Phaedra passzív hős. ő követi el a „tragikus vétséget". démonisága. 6. az Oidipusz király vagy Ibsen drámái. megszállottsága. [É] legyen bennük közepes jóság. 5. A vadkacsa). de mindez Hippolytost is. anélkül. csak a vétség vagy a halál.). ill. isteni törvényekre hivatkozik). A szimbolikus istenek nem adnak tanácsot. akinek a hős feltárhatja legbensőbb titkait. ebben a műben Theseus halálhíre (I. A mű középpontjában Phaedra alakja. A kevés szereplőből Panopé udvarhölgy a hírnök.) Phaedra mellett a többiek súlytalanabb figurák: Hippolytos. amely miatt sajnáljuk.Phaedrában is a királynét és apja feleségét látja (nem érti szenvedélyét. l.) Apjához való viszonyának alapja a mély tisztelet . gyengévé válik. Aricia elől.

hogy ártatlan bűnhődjön. a világ igazságosságában. Totalitás-igényében egyesíteni akarja a méltóságot és a szenvedélyt. Csehov világa is erre a miliőtechnikára épít. mérték megtartása lenne királyné. mely minden szereplőjét körülveszi. egyetlen nyugodt pillanata sem lehet. érzékiségét (a testi vágyat) is. szenvedélye eluralkodásának pillanatától harcol végzete ellen. hogy „Minos és Phasziphaé lánya".ekkor még győzhetne tisztaságvágya. Phaedra kötelessége a rend. Theseus. majd visszautasítják vallomását. zsarnoki atya. elítéli saját gyarlóságát. hogy ő vakon elhiszi a hazugságot.) Ahogy belép. „ami az égben bűn. (L. a tisztaságot és a tiltott szerelmet igazából csak a képzeletében élő. Apollo Phaedra őse). Lelkét a múltból véres kalandok terhelték. „Racine-nál jelentkezik először az a pszichológiai atmoszféra. de a műben az ő útja már a megtalált megnyugvásból (I. bűntudat. a hős mitológiai király erős. Egész pályáját és világnézetét a Port-Royal kolostor és a Versailles között feszülő . Ez az uralkodó atmoszféra lesz aztán az egyik legfontosabb stílusjegye a franciás drámának. hogy szerelme mást szeret (és egyáltalán: képes szeretni!). a gyengeségek (és apja hibái) nélküli Hippolytosba lesz szerelmes. majd Ibsen és a naturalizmus ebből teremti meg a drámai miliő technikáját. amikor pedig megtudja. mert „egy személyben egyesíti a poklot és az eget". az igazságérzetet is örökölte. harmónia. Gondolkodás nélkül átkozza meg fiát. vétsége.ez állapotának mélypontja („vesszen Aricia". hogy a „tőr vall ellene" (IV. magyarázza. kiadja magát. Ilyen ellentmondásokkal nem lehet élni: megzavarta a világ rendjét. anya és feleség -. Belülről támadó vad indulatai külső okokra is visszavezetnek: származása a meghatározója paradox lelkének.IV. befolyásolja. Később Schiller és Hebbel ezt a pszichológiai hátteret még jobban elmélyíti.2. bírálja magát. lelkifurdalás. hagyja (egyre lejjebb zuhanva). őrült féltékenységében egy másik ártatlan pusztulását is kívánja . hogy helyreálljon a (kozmikus és társadalmi) rend.). sértettség. bemocskolta a napot („a nap alatt".). azért távozik (a világból). a zárlatban ő fogalmazza meg a fennálló világ erkölcsét.6. és azt is. A mű értékrendje Racine janzenista szemléletét tükrözi. végletes állapotok között háborog: a szenvedély őrületének megvallása után szégyenérzet. Előbb felfedi titkát valakinek. a pokolban pedig igazság".).1. Ugyanakkor végig megőrzi fenségét is. s O'Neill nagy lélegzetű darabjai is" (Almási M. Lelke szélsőséges. majd őrjöngő féltékenység lesz úrrá rajta. szánalom. analizálja. halálra szánja magát . ehelyett az újabb helyzetek újabb bűnt (és újabb érzelmi állapotokat) váltanak ki belőle. ismeri. elég neki.istenek. az ártatlanok szükségszerű győzelmében.) a katasztrófa és a felejtés után a (majdani) béke megtalálásába tart. Goldmann szerint e tragikus hősnő pontos definíciója az. azaz a világban játszódik a mű. tisztában van saját belső folyamataival.

az emberi szabad akarat hiánya a végzetszerűség érzését adja. rá vonatkozó képekre. mintha a szerelem mély poklaiba ereszkedtünk volna. minden rész-kép visszautal korábbi. 12-es jambikus sorokban fordítják magyarra. A Phaedra hatását nyelvi megformáltságának is köszönheti: választékos. hogy mennél tovább haladunk. szégyen. gyűlölet. „vért. (A leggyakoribbak: dicsőség. A páros rímű alexandrinusokat (hagyományosan) 13-as. megvalósítandó cél (a pozitív érték) a nyugalom. de világos szövegét . sors. az ember egyedül áll a sorssal (Istennel) szemben. járom. s boldogságát csak a kegyelem és a kiválasztottság állapotában találhatná meg. szerelem. Lajos udvarának világi szelleme jelentette számára. a pusztulást okozó szenvedély csak negatív érték lehet. Mindebből méltán vontam le magamnak azt a következtetést. halál. nap. A részleteket Somlyó György fordításából közöltük. isten(ek). végzet. pl. menekül. ártatlan. SWIFT Gulliver utazásai (1726) Éminden újabb műtét után világosan megállapítottam. a konvencionális szavak titkos gondolatokat asszociálnak. hogy az a bölcselő vagy feltaláló. ég. elárul. a hibák számban és terjedelemben annál inkább növekszenek. „a rendben sorakozó versek mögött örvények rémlenek. a piros (pirulás) az egyetlen jelzett szín. vér. sokkal nagyobb szolgálatot tesz az emberiségnek és . rejtőzik. Az eleve elrendelés hitelve. a műben a szerelem pedig eleve a „végzetes tűz". füstöt.a mitológiai jelképek mellett . bűnének perszonifikációja. erény.ellentétes életfelfogás alakította: a beléoltott janzenista szemlélet ellenpéldáját XIV.) „Racine varázsa: ahogy az elnyomott költészet keresztülizzik a hideg és konvencionális formákon". tüzet" okádó szörny Phaedra vágyának. ill.az ismétlődő kulcsfogalmak.: a Hippolytost elpusztító. aki a természetben jelentkező repedéseket és szakadásokat össze tudja forrasztani és fércelni. a metaforikusak: út. A dráma a végén mégis avval az ízzel hagy. az egyre több jelentéssel gazdagodó képek rendszere hálózza be. gyáva. szörny.. A kegyelem nélküli világban az elérendő. Racine-nál minden a szerelem" (Babits). tűz stb. vétkes. füst.

A viszonylagosság hangsúlyozásával és a kicsi-nagy dimenzió középpontba állításával a komikus helyzetek sokasága jön létre. fellengzős gesztusokkal leplezi. jelenségek látszanak nagynak. melyek a nagy felfedezések korától rendkívül népszerűek voltak. Gullivernek. A harmadik könyvben az emberi szellem tévelygéseit teszi nevetségessé az író. egy új dimenzióból való szemlélés minden ítéletünket módosíthatja. amelyekben minden méret kisebb. azaz Brobdingnagba (az előszó helyesbítése szerint: Brogdingragba) vezérli Gullivert. a tágabb valóságban azonban a nézőpontok sokfélesége lehetséges. hogy a kicsi fél a nagytól. képességeinek tolakodó fitogtatásával. Világjárási vágyát nagy mértékben az otthoni szűkös megélhetés ébreszti. A méretbeli kicsinység-nagyság egyben azt is felveti. idővel azonban egyre inkább meghasonlik vele. mi a valóban nagyszerű. Olyan képzelt világokat alkot tehát Swift. Lilliput császára „a világ legvégső határain is túl uralkodik. ítéleteink csupán a saját megszokott nézőpontunkból látszanak egyértelműnek és logikusnak. és végül nem . de ezúttal nem a kalandok érdekessége adja a mű magvát. ŤRéSéB•L) A mű az utaztató regények sorába illeszkedik. aki ma köztiszteletnek örvend. minden királyok fölött király". türelmes. illetve nagyobb az emberi világ normájához képest. a hozzájuk képest óriási Gulliver viszont jámbor. ezekben elsősorban a különböző társadalmi rendszerek megítélésére van módunk. Ťgy hát időnként tengerre száll. „kinek lábai alatt a föld legmélyebb mélye a zsámoly". illetve milyen személyek. Az aránykülönbségek tanulsága. képtelen hosszabb időn keresztül otthon maradni. illetve az óriások szigetére. a kalandvágyó hajóorvosnak négy fantasztikus útját írja le ebben a regényben Jonathan Swift (16671745). mint az. de azoknak egyúttal torzított tükre. mi a jelentéktelen. A törpe lilliputiak agresszívek. illetve az óriások országa. hogy minden viszonylagos. akárha valaki a bonctant tartaná az orvostudomány végső céljának. de idegenben eleinte még lelkesen dicsőíti Angliát (és Európát). Az első két utazás végpontja a törpék." (SWIFT: HORD•MESE C. esetleg csupán akarnak nagynak látszani. Gulliver első két útja A regény első két könyve a törpék országába. Swift ezzel arra figyelmeztet. továbbá viszolygása az orvoskollégák kétes jövedelemszerzési módjaitól. Lilliputba. paródiája is. megfogalmazható tanulság. hanem sokkal inkább a belőlük és általuk megfogalmazódó. az utolsó részben pedig már maga az ember lesz a mind élesebb kritika tárgya. de félelmét pózolással. Fogalmaink. Hazájából egyre erősebben elkívánkozik.hasznosabb tudományra tanít bennünket. Gulliver szenvedélyes utazó. s aki feltép és leleplez minden hibát.

de sajátos. ennek Lagadó nevű fővárosában) és a . Lilliputban ezzel szemben angliai típusú parlamentáris királyság működik. a puskaport. annak visszásságait mutatja be Swift. illetve az óriások politikai élete és államszervezete is számos tanulsággal szolgál.lesz hajlandó részt venni az ellenlábas ország. Brobdingnagban viszont Gulliver a törpe. avagy csupán megvakítsák és halálra éheztessék). a racionalizmus egyértelműen a középpontba kerül. alattomban ott munkálkodik a kegyetlenség (kivégezzék-e óriás vendégüket. az önzés. az erőszakosság és az önelégültség megnyilvánulásaira sorol fel számos példát. a két ország egyébként békében élne egymás mellett. mégis fenn kell tartania hadsereget (a közelmúlt zavargásai miatt). a tiszta értelem. Az első két kötet a kicsinyesség. Az állam létének elengedhetetlen tartozéka az erőszak. a gyors és célratörő ügyintézést a bölcs király mellett tanácsadó tudósok biztosítják. A valódi nagyság nem szorul minduntalan bizonygatásra. A több kis utazásból összeálló harmadik úton a tudományosság uralkodik egyénen és társadalmon egyaránt. Gulliver első gazdája a végsőkig kiszipolyozza a parányi emberkét). a király az egyeduralom fenntartásáért. Brobdingnagban visszaszorítják ugyan a korrupciót. A törpe lilliputiak azonnal megkötözik a tengerparton alvó Emberhegyet. A tudományoskodó butaság különféle változatait látjuk a repülő szigeten (Laputában). az Emberhegy fejadagját. felvilágosult abszolutizmus államában a királyi bölcsesség már jelentős szerepet játszik. Ez a tudomány azonban nem az ember kiteljesedését és szabadságát szolgálja. A józan ész. Gulliver harmadik útján a felvilágosodás vezéreszméje. szatirikus módon. a nép pedig a szabadságért). mert még ebben a harmonikus társadalomban is szükség van a rend fenntartására (az arisztokrácia folyamatosan küzd a hatalomért. Lilliput urai a belső ellenzék támogatása miatt tekintik ellenségüknek a szomszédos Blefuscut. Látszatra Lilliputban is a józan gyakorlatiasság és az erkölcsösség uralkodik (pontosan kiszámítják pl. de az emberi önzést és lelketlenséget nem tudják kiküszöbölni (pl. Brobdingnagnak nincs szomszédja. az ennek elnyomásában élő alsó tartományban (Balnibarbiban. és íjjal-nyíllal felfegyverkezve hatalmaskodnak hősünk fölött. az ármánykodást és a csalást szigorúan büntetik). de a felszín mögött. A harmadik és a negyedik utazás Brobdingnagban. ő ajánlja fel lelkesen a bölcs királynak „technikai tudását". a tudomány hatja át. Blefuscu („a világmindenség másik óriása") földig rombolásában. az igazságosság és megértés uralmát. A törpék. Brobdingnag életét mégis a bölcsesség. hanem egyrészt a hatalom szolgálójává silányul. az ún. nem véve észre a király leplezetlen megdöbbenését. egyszerűen létezik. másrészt elszakad a gyakorlattól.

hiszen az emberek fizikai. az Utópia szerzőjének. hogy az ókori nagyságok mellé Swift az azóta eltelt századokból egyedül Sir Thomas More-t állítja. a besúgókról szóló részben). sőt közellenség. A legteljesebb kiábrándultsággal pedig a modern történettudományról szól az író. Luggnagg szigetén „struldbrugok". A bámulatunkra méltó fizikai és matematikai tudás révén készített repülő sziget (a mágnesességet hasznosítva) képes a levegőben úszni. hogy Gulliver ezeket az élményeket már meglehetős egykedvűséggel éli át. Az emberi kultúrtörténet legdicsőbb személyiségeinek felsorakoztatása üde színfoltot jelent a kegyetlen iróniájú műben. Már a házaspárok sem figyelnek egymásra. Az elméletben (a matematikában és zenetudományban. sőt kiiktatására pedig máris vannak elképzelések és módszerek. Ezzel a nemes célkitűzéssel szemben azonban az öregség Luggnaggban a halálnál is nagyobb katasztrófa. a műfaj atyjának és a szellemi elődnek adózik ezzel a Gulliver utazásai írója. a gyártmányok mindig félresikerülnek. Gulliver szemlélődése Glubbdubrib szigetén. ők mentesek az „emberi természet egyetemes tragédiája" alól. az ebben a világban csodabogár. a „boszorkánymesterek vagy mágusok" társadalmában folytatódik. „fáradhatatlanul figyelmeztetve és felvilágosítva az emberiséget [É] az emberi természet állandó elfajulásának" növekvő veszélyeiről. az emberi beszéd egyszerűsítésére. jótékonykodna és közösségi életet élne. Az emberi kapcsolat és a kommunikáció ellehetetlenül ebben a torzult világban. sőt erkölcsi . A lagadói Királyi Kitalátorok Akadémiájában pedig végül még ő is gunyoros javaslatokkal toldja meg az ott látott és hallott idétlenségeket. Hősünk ekkorra már kiábrándult a keresztény civilizációból. de gyakorlatban a termékek. azaz halhatatlanok is élnek. A világjáró hajóorvos elsősorban az ókor jeles személyiségeit idézteti maga elé. Ebben a részben már közvetlenül a felvilágosodás kritikusaként ítélkezik Swift.két szomszédos szigeten (Glubbdubrib és Luggnagg területén). hogy a király és tisztviselői az alsó tartományt féken tartsák. Rendkívül figyelemre méltó. másrészt gyakran feltűnően emlékeztet „normális emberi" világunkra (pl. Arisztotelész szájából azt halljuk. de mindez csak azt a célt szolgálja. észre kell vennünk. hogy a tömegvonzás elve (Newton tana) és a matematikai alapú világkép (Descartes elmélete) nem lesz hosszú életű. hogy az örök élet ajándékát mire használná fel: minél nagyobb tudást felhalmozva „a tudás és bölcsesség eleven kincsesbányája" szeretne lenni. Aki virágzó gazdálkodást vezet. A sokféle groteszk „tudományos munkálkodás" (pl. valamint a csillagászatban) lenyűgözőek az eredmények. a napfény kivonása az uborkából) egyfelől a gúnyolódó Swift kegyetlen fantáziájának terméke. szellemi. Gulliver a felvilágosodás eszmerendszerének alapján lelkesen kifejti. amelyet korábban még buzgó naivitással dicsőített.

hogy mélységesen kiábrándulva bocsátja közre művét. gazdasági és kulturális életének visszásságait. legalantasabb. leküzdetni megszokásainkat és előítéleteinket. A bölcs lovak emberségében(!) és életrendjének harmóniájában nem lel hibát (sőt maga is ellenállhatatlanul közéjük kívánkozik). A XIX. és hogy „minden oka megvan az elkeseredésre". Az emberi faj menthetetlen. Az utolsó keserű fintor: a meglátogatott országok hollétét a főhősnek el kell titkolnia az angol hatóságok elől.Swift véleménye a világról és az emberről . Megfogalmazza azt a végletesen keserű tételt. ahonnan azonban ő mint jehu végül is kirekesztődik. kijózanítani az önelégültségből. hogy feladja kilátástalanná váló törekvését. Ebben a részben mesél a legtöbbet hazája társadalmáról Gulliver a vendéglátójának . Gulliver itt már arra kényszerül. hanem sokkal inkább felrázni. ugyanakkor legkérkedőbb és legártalmasabb lénye. . A regény elején olvasható bevezető levelek a mű kulcsmozzanatait értelmezik. Az emberiségnek az ész és az értelem összhangját nem sikerül megvalósítani.leépülésének nem vet gátat a halál. Thackeray is tiltakozott ellene: „Swift sárba rántja az emberiséget. sőt kétségbe ejtő tapasztalataival azonban Swift nem kiábrándítani szándékozott. A címszereplő Gulliver a kiadóhoz (barátjához és egyben rokonához) szólva többek közt arról ír. Az undorító. rávilágítani emberközpontú világképünk torzulásaira. A negyedik könyv parabolája azt sugallja. A nyughatatlan hajóorvos útjainak tanulsága . és nehezen fogadható el. Megjegyezzük. a háborúk okait. hogy az ember „jehu"-vá. a mértékletesség és a szorgalom diadalát. hogy Swift már ezzel az 1726-ban megjelenő szatirikus regényével a kultúrpesszimizmus alapelvét mondja ki. Az utazás a „nyihahák" országában ér véget. az aljasság és kapzsiság megannyi példájára emlékezik Gulliver.valóban kegyetlenül keserű. azaz: Anglia. felébreszteni. emberszerű jehu csőcselékkel pedig képtelen azonosságot vállalni. a miniszterek viselt dolgait. Az optimális társadalmi formát kereső Gulliver eljut tehát a bölcs lovak valódi bölcsességgel vezérelt parlamenti demokráciájába. Az ostobaság és erkölcstelenség. részletezi az igazságszolgáltatás visszaéléseit. a valódi felebaráti szeretetet és az őszinte jóakaratot tapasztalja. az orvosok kuruzslásait. hogy maga az ember a földi világ legkicsinyesebb. Részletesen ecseteli az emberek politikai. a nyihahák társadalmában viszont a tiszta szellem uralmára talál." Gulliver kiábrándító. a keresztény európai kultúra és az egyetemes emberiség védőjének szerepét.és itt hull le a hályog a szeméről. megelőzve Rousseau 1750-es híres írását (értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól). Ezért nevezhető joggal a könyv „a világ legkeserűbb szatírájának" (Szerb Antal). azaz ösztönlénnyé korcsosul. század kritikus szemléletű írója. hogy megmentse őket a „civilizáció" „gyarmatosításaitól".

Ez a közlésmód ott kap különös jelentőséget. Ezért is tesz Gulliver minden útjáról hazatérőben rendkívüli erőfeszítéseket arra. hogy az emberiség ne járjon tévúton. közvetett formájával pedig Gullivernek az óriáspatkánnyal folytatott „hősies" küzdelme leírásakor. emberi méltóság. igaz emberség. Gulliver életrevalósága (maga az élet) is hangsúlyos szerepet kap. Swift is több gúnyiratot ír a Gulliver utazásai mellett (pl. erkölcsi tisztaság. A regényben különös hangsúlyt kap az állandó értékelés és újraértékelés. Anglia elvakult magasztalásakor). A regény közlésmódja csaknem mindvégig a hagyományos epika keretén belül marad: párbeszédek nem kerekednek ki. A közvetett jellemzésnél gyakrabban folyamodik Swift a nyíltabb gúny eszközeihez. A könyvek csatája stb. A regény azt is sugallja. hogy a londoni látogatóval „képtelenek voltunk gondolatainkat egymás számára érthető módon közölni". de a benne élők részéről észre nem vett torzulásokra felhívja a figyelmet. hogy a torzítások és túlzások ellenére „az egész művet az igazság szelleme hatja át" (olvashatjuk a kiadónak tulajdonított. hogy kalandjait elhitesse honfitársaival. Gulliver azonban nemcsak arról panaszkodik a bevezető levelében. hanem arról is. Ennek direkt (nyersen gúnyos) formájával a lilliputiak politikai kötéltánc-gyakorlatának leírásakor találkozunk. hogy a fiatal tengerészek nyelvét már nem érti. A Gulliver utazásaiban a következő pozitív értékek állnak az értékrend csúcsán: ésszerűség. Jóllehet a kalandok a tapasztalati valóság határain túl játszódnak. s a legutolsó útja után már otthon érzi leginkább idegenül magát. mindent a címszereplő beszél el. de életének görcsös védelme ővele is olykor elfeledteti pl. a törpekirálynő palotájának tűzoltásakor: Gullivernek ez a tette a gyakorlatiasság és ésszerűség diadala. az emberi méltóságot (életveszélyben hajlandó e magasrendű eszmék feladására). utópisztikus.A bevezető levél az ellen is tiltakozik. illetve . Hordómese. A fantasztikum és az abszurdig fokozódó túlzás szerepe ebben a regényben éppen az. hogy a leírtak valóságos. hogy egy minden eddiginél teljesebb megértés volna szükséges ember és ember között ahhoz. mégis mindvégig emlékeztetnek a „normális" emberi világra. és az is könnyen belátható. megtörtént voltát bárki kétségbe vonja. hogy az emberi valóságban meglévő. a szereplők esetleges (monológszerű) szövegei függő beszédként illeszkednek Gulliver mondataiba. Groteszk hatást kelt az értékek keveredése pl. hazatérte után azonban egyre kevésbé tud szót érteni embertársaival. a bevezetőben szintén közölt válaszlevélben). A regény legfőbb sajátossága épp a valósághoz való sajátos viszonya. A kor vezető publicisztikai műfaja a pamflet. Swiftnek ez a regénye a szatirikus. sérti azonban az illendőséget és a törpekirálynő gőgjét. A kalandvágyó hajóorvos mindenütt hamar megtanulja vendéglátóinak nyelvét. címmel). ahol a hős véleményének torzulását sejti meg az olvasó (pl.

) A regény elfogadtatásának feltétele volt a bölcseleti jelleg is. amelyeket Candide átél. A cselekmény ideje alatt a szereplők életkora nem változik. Kunigundának. amikor meghalt. mindazokkal a kiegészítésekkel. a világirodalomban Huxley Szép új világ c.nincs okozat ok nélkül . Mindenben az úr 1759. könyve. esztendejében". illetve hatodik utazásaként).ellenutópiaszerű művek hosszú sorát nyitotta meg. hogy a Voltaire által is frivolnak tartott regény szalonképessé váljék. (RéZ PéL) A klasszicizmus Arisztotelészig visszanyúló értékítélete az eposzt tartotta a legmagasabb rangú műfajnak. meg kellett adni a valóság illúzióját. közte egymással felcserélhető. (Hasonló megoldást választ Defoe is a Robinson esetében. vissza kellett vezetni eredetét a hellenisztikus korig (Héliodorosz: Boldogtalan szerelmesek). voltaképpen nem is rendkívüliek. amelyeket a doktor úr zsebében találtak. Ezt szolgálja a Candide második kiadásának alcíme: „Fordítás Ralph doktor úr eredeti német könyvéből. s ezáltal a műfajt a történetíráshoz kellett közelíteni. ahol összegyűlnek az életben maradt szereplők. A regény zárópontja a Rodostó melletti farm. csak groteszkül felnagyított változatai a kor valóságos vagy lehetséges . Amikor Pangloss mester tanítását . a végén megjavul vagy felkötik. A magyar irodalomban a legkiválóbb követői Karinthy Frigyes kisregényei (Capillária. ill. A Candide műfaját tekintve leginkább a próbatételes kalandregény sajátosságait idézi: a történet kezdő és végpontja adott. megpróbáltatásainak.jelenségeinek. A köztes kalandokat két részre oszthatjuk. Utazás Faremidóba . ez után pedig .Gulliver ötödik. elkergetik a kastélyból. Az Eldorádó-fejezetig a főhőst a körülmények irányítják. VOLTAIRE Candide vagy az optimizmus (1759) A rendkívüli kalandok. Az ifjú Candide Thunder-ten-Tronckh báró vesztfáliai kastélyában él. illetve lazán összefüggő kalandok sorozata áll. A regény elején a főhőst kimozdítják nyugalmi helyzetéből. hogy a báró úr húgának a fia. Ahhoz. Az idézeteket Szentkuthy Miklós fordításában közöltük. A ház cselédei gyanítják.szeretné bebizonyítani a báró tizenhét éves lányának.

A szerencsés fordulatok után együtt a kompánia: Candide. a holland gyarmatra érnek. Martin. az öregasszony. Jacques-ot kísérve jutnak el Portugáliába. a kulturális és tudományos élet eseményeiről. s így a Fülesek törzséhez menekülnek. A próbatételes művek dramaturgiáját Voltaire csupán Kunigunda esetében nem követi. Előbb Avacenába. innen Rodostóba. a nemzetek fölöttiséget a szereplők hovatartozása is jelzi: Candide német. Mikor megismerjük. a vallási türelmetlenségről. melynek később jó hasznát veszi. Mivel Candide leszúrja a bankárt. érte . Voltaire az ősi regényformát sokfelé ágaztatja el. és a kibogozhatatlan hatalmi és politikai összefonódások biztosítják. majd kincsekkel gazdagon megrakodva Szurinamba. a mindenhol jelenlévő jezsuiták. Cacambo. majd két nap múlva tovább Velencébe. majd Cádizba érnek. Lisszabonban Panglosst felkötik. A tenger partján bérelnek egy tanyát. aki a jezsuita főinkvizítor és a zsidó bankár kitartottja. az öreg tudóst. A kiképzést. a különböző társadalmi berendezkedések és vallási ellentétek ellenére is egységes világ ez. Az egyetemességet. Pangloss. Itt feljutnak a Dél-Amerikába induló hajóra. század nagy élményét. az utaztató művek sajátosságai információgazdag szöveggel társulnak. A pikareszk vagy kalandregény-forma. melyet zsidó bankárok jelképeznek. Szó esik a regényben a kor háborúiról. Candide-ot egy öregasszony menti meg. A kastélyból kiebrudalt címszereplő előbb a bolgár-avar háborúba keveredik. tizenhét éves ifjú hölgy. A régi inka birodalom kincseit őrző eszményi országban egy hónapot töltenek. A Candide utaztató regény is. akiről kiderül. ahol az imádott hölgyet Rákóczi fejedelemtől kiváltják. Vele. s újra találkozik Pangloss mesterrel. Az út az olasz városból Konstantinápolyba vezet. a nyitottá váló világot tárja elénk. Candide új útitársat vesz maga mellé. a civilizálatlan törzsekről. sőt bárhol élhet is. menekülniük kell. hogy mégsem halt meg. még végigszenvedi. Itt a kivégzéstől csupán Cacambo ékesszólása menti meg őket. Buenos Airesben Candide anyagi okokból kénytelen megválni Kunigundától és az öregasszonytól. útjuk Eldorádóba vezet. s itt élnek ezentúl mindahányan. Martin holland. a francia kikötőbe. Pocurante olasz. aki éppen katonai parancsnok. A következő állomás Hollandia. a gyarmatosításról. Sokszínű voltában. s egyre fogyó kincseivel indul Bordeaux-ba. ahol megismerkedik az anabaptista Jacques-kal. Találkozik Kunigundával. Az ember ebben a világban bárkivel és bárhol szót érthet. ahol feltűnik Kunigunda halottnak hitt öccse is. hogy hősünk végre viszontláthassa Kunigundát. A Párizsban töltött idő után Dieppe-ből Portsmouthba utaznak. a pénz uralma. a regény végén pedig Candide megdöbben szerelme látványától.Candide szándéka szerint alakulnak az események. a háborúnak álcázott tömegmészárlásból már elmenekül. Itt szemtanúi és szenvedő alanyai a földrengésnek. Martint. a XVIII. Cacambóval. A jámbor Candide a vita hevében leszúrja leendő sógorát. szolgájával Paraguayba mennek. melynek nemzetek fölöttiségét a keresztény vallás.

hogy egyike az emberi gondolkodás legfénylőbb szellemeinek." Az ellenkezőjéről akarja meggyőzni Candide-ot Martin.. a szerencsétlen sorsú holland tudós. századi regénnyel szemben támasztott bölcseleti követelményeknek is. Az isteni kegyelem. de mi haszna. Kunigunda metamorfózisával Voltaire az eszmény és a valóság filozófiai problémáját vetíti elénk: mi lesz az eszményből. Az egyéniség és különbözőség liberális elvét valló Voltaire elviszi innen hőseit. ám a végső egymásra találás kínos pillanatokat okoz hősünknek. a szövegösszefüggésből kiragadott néhány passzust. de mivel egyszer azt állította. Voltaire viszonylag könnyű módszert választott. érnyaltabb képet kapunk. az Eldorádó-jelenetnek. „mint a többiek". a józan belátáson alapuló vallás és egyistenhit. a „lex optimi" már a Candide címében visszaköszön. amikor a német bölcselő műveiből. A legtökéletesebb államforma sem adja meg az ember számára a kiteljesedést és a megnyugvást. ha hiányzik a személyes boldogság: „." A tétel és egyéb filozófiai megállapítások Leibniz Theodicea és a Monadológia című műveiből valók. Kunigunda a kulcsa a regény egyik legvitatottabb részének.és emberidegen hely. a tudományok és a művészet támogatása. bár réges-rég nem hitt már benne. ha a regényt a filozófiai tétel cáfolatának tekintenénk.. Leibniz híres-hírhedt törvénye. Itt az emberek csak olyanok lehetnek. tudománytörténeti elemzések (Simonyi Károly) egyöntetűen állapítják meg. s a probléma újragondolását a lisszaboni tragikus földrengés is sürgetővé tette. a nélkülözés hiánya. A filozófiai kiindulópont Pangloss mester szájából hangzik el: „az adott világ a lehetséges világok legjobbika.. A manicheusok XVIII. hogy minden jól van ezen a földön. iszonyúan szenvedett. mire birtokunkba kerül. A két . mire hozzájutunk. ezentúl sem állíthatott mást. Candide mégis elvágyik innen. Pangloss mester látszólag mindvégig ragaszkodik elveihez. szerinte a világot „Isten átengedte egy gonosztevőnek". melyért küzdünk..járta végig a fél világot. mely irányítja életünket. Ezért újabb műfaji meghatározással tézisregénynek is nevezhetjük a Candide-ot. Egyszerű megoldás lenne. Nincs meg benne az élet eleven lüktetése és sokszínűsége. A regény végén azonban kétségeiről is hallunk: „. Voltaire eleget tesz a XVIII. Ezt jelzik a tízezer méter magas hegyek. vagy Platón éllamának megvalósulása. a gondviselés és célszerűség középkori bölcselőkig visszavezethető elve a XVIII. viselte el a szenvedéseket. Leibnizről mértékadó filozófiatörténeti munkák (Bertrand Russel). azaz Voltaire számára negatív utópia? Vélhetően egyik sem. A voltaire-i állameszményből jelen van a felvilágosult uralkodó. Az Aranyország vajon az eszményi társadalmi berendezkedés-e. ha nincs itt Kunigunda?" Másrészt Eldorádó a maga tökéletességével világ. századra újraéledő eszméit vallja. amelyek körülveszik. században válik kétségessé. ha a történet szintje helyett a szereplőknek az optimizmus törvényéhez való viszonyát vizsgáljuk.

Martin nem számol ugyanis az ember megmagyarázhatatlan tulajdonságával.] rablóvá és gyilkossá tette. (RéSZLET A MB§L) Heinrich von Kleist (1777-1811) romantikus drámáinak és kisepikai . amikor az okok és okozatok láncolata számára kedvezően alakul. A műből vett idézeteket Gyergyai Albert fordításában közöltük. milyenek a többiek?" De vajon igaza van-e Martinnak.Pangloss elfogadja: „a munka pedig arra jó. de Martin kiábrándultságának sem. Ha az első fejezet a paradicsomból való kiűzetés ironikus felidézése volt. KLEIST Kohlhaas Mihály (1810) Jogérzete [. hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat. Nincs igaza egyértelműen Pangloss mesternek. melyet az öregasszony fejt ki Candide-nak: „. Már a negyedik fejezetben megkérdezi: „•. Martinnak ad igazat. hanem élni akarjuk életünket.. Ezzel az egyszerű és alapvető tanítással fejeződik be Voltaire Candide című regénye. még talán boldogok is lehetünk. Minden merev filozófia. Pangloss véleményén van. ha az okoskodás helyett a munkát választjuk. Földünk nem az édenkert. de hát szeretem az életet. leegyszerűsíti azt. a kitartás polgári erényeivel ugyan a világ kaotikus voltán nem tudunk úrrá lenni. a bűnt. amelyet bármikor eldobhatnánk?" A regény utolsó fejezetében az öreg török tanácsát mind Martin. Ez a furcsa gyengeség talán leggyászosabb hajlandóságunk: mert hát van-e butább dolog. de egy kisebb részét a magunk törvényei szerint is irányíthatjuk. de nem is a pokol. egyre hordoznunk azt a terhet..szélsőséges véglet között hányódik a címszereplő. a szükséget. a záró fejezet a paradicsomkertbe való visszajutás szatirikus képe. aki szerint a világot azért teremtették. Amikor nem. „hogy legyen min mérgelődnünk"? A történet szintjén jogosan kiált föl Candide: „Micsoda világ a miénk?" ém a főhős. hogy megragadhassa az életet..kissé kényszeredetten . merre vagy legeslegjobb világ?". Ha nem megmagyarázni." Az elbeszélő a tevékeny élet fontosságát hangsúlyozza. A szorgalom. mind pedig .. Pangloss tanításával szemben sokasodnak a kételyek: „Ha ilyen a legeslegjobb világ. Voltaire az élet és a filozófia problémájában az eleven és lüktető élet elsődlegességét hirdeti.

Kohlhaas a cselekmény kiindulópontján tehetős és jogtisztelő polgár a brandenburgi fejedelemségben. Kohlhaas ügye eleve politikai tartalmŁ. az igazságeszme megszállottjává válik az őt ért méltánytalanságok.műveinek hősei rendszerint a kiismerhetetlen világrenddel szemben próbálnak megküzdeni nemes eszményeikért. a személyiség jogaiért. noha ő maga nem ismeri fel. a birodalmi (sőt a lengyel-szász ellentét révén a nemzetközi) érdekekbe. Felesége halálával fájdalma elviselhetetlenné fokozódik. Eszeveszett ámokfutásának Luther Márton személyes állásfoglalása. Ezt csak a kamarások és tisztségviselők látják világosan. Az egyre nekivadultabb férfi hű szolgáival. ezrei (ha nem is az övéhez hasonló erkölcsi tisztasággal) lázadnak. embereket öl meg. a Kohlhaasbrücke nevű kis település büszke és megbecsült lókereskedője. Felesége is megpróbál közbenjárni a schwerini tartományŁrnál. A köznép rokonszenvét a lócsiszár ugyan már hadjárata kezdetén elnyeri. de messze tŁllépi személyes lehetőségei határát. Kohlhaas tragikus hős. Kleist elbeszélése csak a kezdetekben igazodik a történelmi tényekhez. hogy a hozzá hasonlóan kiszolgáltatottak százai. hogy elégtételt nyerjen. Pere. a sértett hős eközben kirabolta a brandenburgi fejedelemség ezüstszállítmányát. az emberi méltóság érvényesítéséért. de minduntalan kudarcot vall. sérüléseibe belehal. Kohlhaas Mihály fájdalma mérhetetlen. le akar számolni a bűnös földesŁrral. Drezdában. hogy egy ifjŁ földesŁrnak. Célja csupán személyes jogainak az elismertetése s az. akik azonban . Hősies feladatot vállal. végül elfogták és kivégezték. mert nem is akarja kihasználni. és az indulatokat ellene is fordítják. sértett önérzetének elégtételt szerezni. és elvakultságában tragikus vétségeket követ el.hamarosan magára hagyják az igazság keresésében. majd veszteségek hatására. A szélmalomharcban akad olykor egy-egy pártfogója. elveszti sorsa irányításának utolsó esélyét is. . századi német polgár. A lócsiszár először peres Łton kíván igazságának érvényt. Az ő közbenjárására aztán Kohlhaas elbocsátja seregét. és perét személyesen terjeszti elő Szászország fővárosában.felmérve a tartományi urak érdekeinek összefonódását . a tronkai várkastély urának önkényeskedéseit kell elszenvednie. A Kohlhaas Mihály c. majd szabályos háborŁja a feudális Szászország ellen mintegy 8 éven át (1532-től 1540-ig) tartott. Igazságának érvényesítése azonban Łjfent beleütközik a tartományi. A bonyodalmat az idézi elő. a Kohlhaast vádoló nyílt levele vet véget. illetve a folyamatosan hozzájuk csatlakozókkal városokat éget fel. elbeszélés címszereplője valós történelmi személy: egy XVI. Az események azonban tŁlnőnek rajta. de a szerencsétlen asszonyt az ajtónálló őrség durván megveri. népszerűségét végül nem tudja. a sikertelen igazságkeresés bosszŁhadjárattá fajul. vagy készek a lázadásra. és végül a politikai manőverek áldozatává válik. a fejedelemségek és tartományok tisztségeiért folyó csatározások szövevényeibe.

A jogaiban sértett. amelyet 1495-ben Miksa császár hozott a wormsi országgyűlésen). . megszerezheti magának és elhunyt felesége emlékének: a politikai érdekek közrejátszása folytán kétfajta ítélet születik Kohlhaas Mihály ügyében.de csak azzal. de igazságtalanságok és morális vétkek sorát követi el. A Szászországot végigpusztító. abban a Német-római Császárságban. de eközben a brandenburgi fejedelemség bírói ítélete szerint a tronkai Vencel várŁrfi bűnösnek nyilváníttatik. épp az erkölcs védelmében ekkor még képtelen arra. és jogainak erőszakkal próbál érvényt szerezni. amikor belátja. a felebaráti. megalázott lócsiszár még arra is hajlandó. a lócsiszár békés kiegyensŁlyozottsággal várja a halált. Az erkölcsi diadalt . azaz maga a XVI. de tágabb értelemben a tartományi és birodalmi tisztségviselők érdekösszefonódásokkal teli csoportja. A birodalmi törvényszék szerint vétkes volt „a császári közbéke megszegésében". Ugyanakkor épp a feudális anarchia főbűne. és jogosnak ítélik Kohlhaas Mihály követeléseit az elégtételt illetően. és leghőbb vágya a lelki feloldozás elnyerése. Vesztőhelyre kell jutnia. Hiszen ő éppen szilárd erkölcsi meggyőződése miatt lázad.Kohlhaas személyes ellenfele Vencel. Amikor tragikus vétségét elköveti. hogy a nép hősünk iránti rokonszenvét valamilyen módon leszerelje. Az igazságért és az erkölcsért harcol. hogy fegyveresek őrizzék. E jogok érvényesítése azonban a gyakorlatban szinte lehetetlen. A valláserkölcs tanítását. seregeket felkoncoló. Nem hagyhatja annyiban a neki mindennél fontosabb igazság megcsŁfolását. rádöbben tetteinek sŁlyosságára. hogy utolsó perceiben lenyeli az uralkodó sorsát jövendölő cédulát. hogy a világi hatalmak cselszövései ellen hiába küzd. hogy meghunyászkodva „tartományŁri oltalomért" folyamodjék . és a lázadót elhallgattassa. feltétel nélküli „megbocsátás" megoldását Kohlhaas Mihály eleinte nem fogadja el. rettegett bandavezér Kohlhaas Luther első szavára megretten. rokonai). Nem lesz tehát a számára megoldás. lovagtársai. és ezért vérpadra jut. a tronkai vár ifjŁ ura. századi feudális rendszer. de a világi törvénykezés ítéleténél fontosabb számára a saját erkölcsi és lelkiismereti tisztasága. az önbíráskodás vétsége terheli (azt a törvényt szegte meg. hogy maga is érzi elkerülhetetlen sorsát. és amikor csak gyermekeivel és szerettei emlékének megtisztításával törődik. Kohlhaas polgár. a misztikus dolgok iránti érdeklődés . Megbünteti ugyan egyik ellenfelét. Magatartása a mű utolsó epizódjaiban . amikor elfelejti a rajta esett sérelmeket.jelzi. vagyis az „irgalom".ha felemás módon is -. Aztán belenyugvással lép a vérpadra. Csak akkor jut lelki békéhez. A hatalom birtokosainak létérdeke.de ezt is hiába kísérli meg. Ekkor már szinte nem is kell.a sztoikus nyugalom. ahol a nem nemesi származásŁ személyeknek is vannak már törvényes jogaik. valamint az Łrfi közvetlen környezete (szolgái. a gyengének bizonyuló szász választófejedelmet . hogy megbocsásson az ellenségeinek. akkor „a világ [É] iszonyatos rendetlensége" miatt lép fel.

Kleist a totális diktatŁrát kiépítő Łjkori hatalom természetét is elemzi. és Kohlhaas rendes temetésen nyeri el a végtisztességet. Sütő András: A lócsiszár virágvasárnapja. cizelláltan körmondatos. szembekerülése áll. másrészt feltárja hőse lelki válságát. pl. kulcsfontosságŁ jelenetben olvashatunk párbeszédet. elbeszélés (kisregény) egészében véve tiltakozik. feloldja tragédiáját. Kohlhaas ivadékai pedig a következő századokban is közmegbecsülésnek örvendenek. izzó indulatait is csak a tetteiből érezzük meg. romantikus színezettel ellensŁlyozza. századi eseménysor kapcsán a XIX. a jogállamiságra való hivatkozással teszi. Az apácakolostorba való betörést az eső. hogy belegázol a személyiség legbelsőbb szféráiba. Doctorow: Ragtime). és bizonyos iróniával. Kohlhaas Mihály élettörténete további irodalmi feldolgozásokban is megjelenik (pl. A tényközlő elbeszélő objektív közlésmódjából csak néha lép ki az író. a szász választófejedelem a lelkifurdalás büntetését kapja. és ez a módosulás két részre osztja a szöveget. és ez azért kelt drámai hatást. illetve a berlini és bécsi jogszolgáltatás bonyodalmait ecseteli. villámcsapás érkezik az égből az eszeveszett követelés kimondásakor.A lócsiszár történetének hátterében tehát a politikai és az erkölcsi értékek válsága. Amikor azonban az író Drezdába helyezi át a cselekmény. gunyoros lesz. A hős tŁlfűtött érzelmi igazsága és a közönyös magatartást tanŁsító „igazságszolgáltatás" ellentéte állandó feszültséget tart fenn. és mindezt cinikus szemforgatással. Fiairól a brandenburgi választófejedelem lelkiismeretesen gondoskodik. a XVI. másrészt a tényeket mint megváltoztathatatlan jelenségeket tudomásul veszi. A Kohlhaas Mihály c. a vihar képei kísérik. illetve Kohlhaas és Luther találkozásakor. stílusa megváltozik: mesterkélten tekervényes. A felhasznált fordítás Kardos László munkája. elfogadtatja a szereplőkkel. Kohlhaas Mihály kálváriájának és harcainak elbeszélésére rendkívüli tömörség jellemző. Külső nézőpont érvényesül. mert a főszereplő belső folyamatait. Kohlhaas és Herse tényfeltáró beszélgetésekor. továbbá Kohlhaas eredeti kivégzési módjának megváltoztatása (a hős kerékbe törése helyett „csak" lefejezésre kerül sor). A stílusbeli kettősség az író valóságszemléletének összetettségét érzékelteti: Kleist egyrészt az eredeti történet krónikása. A feloldás eszközeihez tartozik a misztikus-romantikus „amulett"-történet is. A mű befejező részében Kohlhaas részleges diadala is csak az író elégtétele. sárba tiporja az emberi méltóságot. és igazságot szolgáltat számára. század eleji zsarnokság erkölcsromboló mechanizmusára mutat be példázatot Kohlhaas Mihály történetében. Kohlhaas és a felesége fordulatot hozó dialógusánál. . Az abszolutisztikus rendszer azzal tetézi az alattvalók feletti uralmát. Az elbeszélés stílusa a mű során változik. Az első egységre.

felrajzolódnak az emberi jellemek és törekvések. és hallja azt is. és ugyanakkor a lélek tragédiája is. Petur bán összeesküvést szervez. A színpadi történések középpontjában az élősködő idegen hatalom áll. és mindez (elsősorban az ötödik felvonásban) a főszereplők becsületének és önbecsülésének dimenziójában is tükröződik. a jobbágyok (azaz alattvalók) pedig anyagi és jogi biztonságban élnek. A politikai eszménykép a megoldásban világosul meg: a válságot csak a nemzeti király által vezetett önálló állam oldja meg. Témaköre rendkívül sokrétű. Nemzeti drámánk a magyarság létének a reformkor hajnalán aktuális alapkérdéseit taglalja. 1819) A Bánk bán a „nemzeti harc és a szerelem drámája. folyóirat 1814-ben meghirdetett drámapályázatára készítette Katona József (1791-1830). hogy Gertrudis kétszínűen . Nyomtatásban 1821-ben jelent meg. a dráma jelentős átdolgozás után. máig fennálló érvénnyel. A jogaikban sértett magyar főurak félrehŁzódnak. ősbemutatója Kassán volt 1833-ban.KATONA JÓZSEF Bánk bán (1815. a nádor Bánk (a királynő utasítására) az országot járja. megjelennek a válságos helyzetből következő személyes tragédiák. négy évvel később nyerte el végleges szövegét. Endre király galíciai hadjáratot vezet. Ottó herceg el akarja csábítani Bánk feleségét. lelkiismereti válságokat jelenít meg." (S§TéR ISTVŹN) A mű első változatát a kolozsvári Erdélyi MŁzeum c. kettejük távollétében a királyi palota féktelen mulatozás színtere (a hatalmat birtokló merániak és a királyhű magyarok részvételével). századi tragikus eseménysora kapcsán. történelmünk egy XIII. Az első felvonásban (mint hagyományos expozícióban) kibontakozik a drámai szituáció. II. megjelennek az alapmotívumok. a főnemesség szerepet kap az országvezetésben. melyben az idegenek és a magyarok harmonikusan élnek egymás mellett. vele szemben felsorakoznak a lehetséges magatartásformák. politikai és magánéleti konfliktusokat fon össze. A titokban hazatérő Bánk (itt indul a bonyodalom) Melindát Ottó társaságában találja.

Az ország valódi állapotát Bánk. hitves. de jóhíremet ki nem törölheti") . fokozódik a drámai feszültség. Melinda testvérei viszont már hazájuknak tekintik Magyarországot. Bánk így magasztalja: „égi s földi mindenem javát szorossan egybefoglaló erős lánc". és talán Bánk kezének megkötésére is.nyilatkozik Ottó udvarlásáról. A haza és még hangsŁlyosabban a becsület ügyét akarja tisztázni. Petur megnyilatkozásait az idegengyűlölet és nacionalista elfogultság fűti. akivel egykor patriarkális viszonyban élt. Gertrudis „fertelmes" magatartására. saját eddigi elvakultságára. hogy csak a lelkiismeret szavát kövesse. A második és a harmadik felvonásban a közéleti és a magánéleti motívumok váltakozásával növekszik a bonyodalom. A hazafiságot illetően a külföldiek körében Katona háromféle típust különböztet meg. a nádor csak az első felvonás idején ismeri meg. a világban „lézengő" lovag pedig a hazátlan haszonelvűséget vallja: „ott van a haza. Mint a király helyettese mindenáron meg akar felelni az alattvalók bizalmának. Petur a nevet csupán jelszónak használja. A két főmotívum Petur szavaiban jelenik meg először: „Nagy-nagy. akár a személyes mártírsors árán is („Egy ménkőcsapás ugyan letépheti rólam halandóságom köntösét.). A merániak elnyomó idegenek. amelyet isteni sugalmazásnak tekint. minthogy (ez Katona romantikus tŁlzása) „itt nem aljasul el a spanyol". epekedő szerelmi vágyakozás tárgya. hatalmukkal visszaélve dőzsölnek. A megnevezetlen származású Biberach. de még nem látja a megoldást. miután megdöbbentő tapasztalatokat szerzett „hazánk külön-külön vidékein". ami fenn forog játékon: a haza és Melinda". Bánk Petur házában sikerrel csillapítja le az elégedetlen nemesek indulatait. Melinda személye. ill. neve is az alaphelyzet középpontjában áll (féltett testvér. a hűséges alattvaló (Tiborc) viszont nyomorban tengődik. majd a királyi udvarban. Biberach porokat ad Ottónak terve végrehajtására. Gertrudis számára pedig Melinda csak eszköz Ottó szórakoztatására. A spanyol származásŁ Simon és Mikhál. leghitványabb közöttük a kéjenc és döntésképtelen Ottó. ottan a hazám"). A magyarokat is háromféle magatartás jellemzi: a király köréhez tartozó nemesség feltétlen lojalitással a meráni származású királynőnek is híve. az államrendet eltökélten őrzi. Világosan látja a veszélyeket („Itten Melindám. Az egész nemzet érdekét akarja szolgálni (az „elfáradt paraszt" is látószögében van). de az ezután érkező (és kétkulacsosan taktikázó) Biberachtól rémülten értesül a . végső kilátástalanságában fordul urához. szerelmi rivális stb. hol a haszon". Intő párhuzam: szülőhazájuk már teljesen idegen elnyomás alá került. Elfogultságaitól (királyához és családjához fűződő kötelmeitől) most már meg akar szabadulni. a hatalomból kiszorult magyar nemes. Bánk az első felvonás végi monológjában végiggondolja feladatait. érlelődik a tragikus végkifejlet.és Petur házába indul. Rádöbben Melinda helyzetére.

hogy a merániak az ő nevét kiáltozva hurcolják lófarokhoz kötve Peturt (Endre hű emberét) és háza népét. A negyedik felvonásban érkezik el a dráma tetőpontja. féltékenysége az őrület határára sodorja. hanem . A hazasiető Bánk zavaros helyzetet talál. A nagyjelenetben Gertrudis gőgös.kitépted kezéből a jobbágyi szíveket. de a hírt gőgösen semmibe veszi." Mikhál békítő. akinek panaszáradata még inkább a merániak bűneire irányítja a figyelmét. Bánk magabiztosan és önérzetesen vállalja tettét. minthogy a lovag szerint a . királyházban bordélyt nyitottál. Bánk most még utoljára Melinda becsületének visszaadásáért könyörög.„ura és bírája". ez Bánk becsületének első elvitatása. Gertrudis ravatalánál II. A zendülők és a palotaőrség összecsapása közben megérkeznek a királyi seregek. önkéntes jószolgálati küldetését már elvakult dölyffel játssza ki a királyné. Gertrudis erre Bánk házasságát és gyermekét átkozza. gondolat!"). Melindát kimérten eltanácsolja az udvartól. árŁba tetted a törvényt [É] mártírrá tetted az erkölcsöt. Ekkor már meghallja Tiborc szavait. a tisztesség áll a középpontban. Petur utolsó szavával viszont megátkozza az „alattomos gyilkost". pökhendi kérdéseire Bánk kemény vádakkal válaszol: ő most nem alattvalója a királynénak.Melindát fenyegető közvetlen veszélyről. Gertrudis értesül ugyan az országos elégedetlenségről.a király távollétében . és Gertrudist ártatlannak mondja (Biberach utolsó. A király becsületét tovább csorbítja. az immár beszennyeződött családhoz fűződő kötelékeit). Ottó felbukkanásakor Bánk megátkozza Merániát. a királyi trón végzetes tekintélyvesztésével vádol. Endre megrendülten viaskodik gyászával és elfogultságával. és testvéri indulatból egy szennytelen nyoszolyának eltörése végett. az erre rátámadó Gertrudist leszŁrja. Az ötödik felvonásban már a becsület. Gertrudis a női mivoltára hivatkozva követel tiszteletet. Tiborcéra pedig a megtört. Bánk a letartóztatott Mikhál gondjaira bízza kisfiát. Bánk az Endre bizalmára való méltatlanságot veti a királyné szemére („lábat ad a bujálkodónak"). Gyanítja a királyné bűnrészességét („épülj fel! Izmosodj meg. de gŁnyos visszautasítás a felelet. Először az országos „elbŁsulást". magatehetetlen Melindát. A királyné itt még az „Európa harmada" fölötti hatalomról ábrándozik. A második tőrdöfés: Myska bán „orozva gyilkolónak" nevezi a tettest. a tébollyal küszködő asszony azonban kristálytiszta szavakkal a „koronák bemocskolójának" a fejére olvassa összes bűnét: „megloptad királyi férjedet . Megátkozza Melindát és gyermekét („elszakítja láncait". a törvények megcsŁfolását tárja fel. a keresztre megesküdve tett vallomása alapján. a haza érdekére hivatkozik („felért az égre a sanyargatott nép jajgatása"). megtudva Gertrudisnak a magyar hazát sértő tetteit. és az agg nemesembert börtönbe vetteti. majd a saját családi becsületének a megtiprására („ő jónevét ölé meg nemzetemnek rŁt öccse által"). Ottó tehetetlen dühében és szorultságában megöli a cinikus Biberachot.

Endre királyban csak a végső felismeréskor. II. Kiteljesedett szintjén egyedül Bánk kívánja érvényesíteni: ő más személyek és népek becsületének csorbulása nélkül igyekszik saját kötelezettségeit teljesíteni. a dráma megoldásaként a megbékélést szorgalmazza. a becsület elvesztése Bánk számára is a legnagyobb csapás. meg is átkozza őt („Źtok reád. Petur viszont csak szűk nacionalista elfogultsággal kényes a magyarok becsületére. Bánk azonban bűnösnek hiszi. Gertrudis pedig megdühödik Ottóra. itt megyen GertrŁd. a politika és az etika törvényei állnak egymással szemben.királyné „semmit sem is tudott Ottónak ízetlenkedésiről"). A királyával mint gyarló emberrel szemben dacol és védi igazát. ki örök mocsok közé keverted hazádat!"). mert az szégyent hozott „Berthold nemzeté"-re. Endre király makacsul ragaszkodik felesége ártatlanságának hiedelméhez. átérzi Bánk veszteségét. Erre Solom is átokkal fordul el az „alattomos gyilkos"-tól. és Bánkot nem bünteti. Istentől eredeztetett lelkiismeret síkjára emeli. ez az ő sorstragédiája. mert ellenkező esetben végzetes tekintélycsorbulást szenvedne. mert őt rossz hírbe hozta („ni. Bánk „oszlop módra áll". a lovagé. Endre király ekkor saját apja egykori utolsó szavaira emlékezik („emberi uralkodásra" intette). a szavak elevenébe vágnak. Melinda holttestének behozatalakor pedig összeroppan. A néző előtt Melinda megvédi tisztességét. de mégiscsak ő sérti meg az isteni világrendet. a hazafié és államférfié stb. de mint Isten földi helytartójával szemben fejet hajt. hogy Gertrudis „méltán" bűnhődött a magyar haza elleni vétkeiért. A személyes tisztesség azért a mű egyik sarkköve. hogy még az apai-férji vagy politikai-hazafias elfogultság vétkétől is tiszta maradjon. a hazafiság változatai szembesülnek. részint abszolŁt kategóriaként mint az ember morális erényeinek összessége. Bánk viszont azért kényes rendkívüli mértékben a saját jó hírére („a becsület fanatikusa" Barta János szerint).). A becsület látszata Gertrudisnak is fontos: azért taszítja el magától unokaöccsét. II. mert neki nyomasztó . ezért éri Isten büntetése . Mint középkori magyar főŁrnak és mint autonóm erkölcsi személyiségnek. az öccse kinek kontár vala Melinda elszédítésében"). fiŁ. belátja. A Bánk bán értékvilágának csŁcsán a becsület áll. részint mint az embertársakkal kapcsolatos erkölcsi kötelességtudás (a hitvesé és szülőé. a kötelességek és a felelősségek több szinten ütköznek. Isten szavát kívánja meghallani és érvényre juttatni. A hitvesi és hazafiŁi becsületét egyaránt egy általános. mert annak elvesztése hiteltelenné és ezáltal cselekvésképtelenné tesz. A mű konfliktusrendszerében a magyarság szabadságvágya a meráni hatalmi érdekekkel ütközik.ő Łgy érzi: jogosan. Bánkban kezdettől viaskodik a „szerelemféltés" és az államférfi kötelessége.

mert feltámad benne a jogos önvád: felelős volt Melinda meghurcolásáért és haláláért. de ugyanakkor felvilágosult filantrópia is munkál benne. amelynek fenntartása a királytól kapott feladata. Messze a legösszetettebb. Nála van a fegyvere a IV. Ezért veszti el teljesen a fejét (rajongva szeretett feleségének és gyermekének megátkozására vetemedik). Pacifizmusa nem csupán jelleméből. hogy „saját alkatával. Bánk világnézete ellentmondásos. illetve a király köré csoportosult szereplők. hogy mi történt valójában az ominózus éjszakán Ottó és Melinda között. lehetőségeit. Magasrendű. de nem használja (csak az orgyilkosságra vetemedő Gertrudis tőrét). Gertrudis szabad kezet kapott férjétől a meráni dinasztia érdekérvényesítéséhez. esendősége közti konfliktusba („Mennyben lakó szentséges atyám! Ide mindentudásod égi cseppeit!"). amikor Melinda asszonyi tisztessége beszennyeződik. törekvéseit artikulálja és közös nevezőre hozza. Mindegyre visszaretten a nyílt erőszaktól. Feudális jogaira kényes főŁr. Melinda és a haza becsületének megmentésével . Bánk terheit az is tetézi. A társadalmi rétegek szándékait. a legárnyaltabban jellemzett alak a főhős. Ezzel kapcsolatos Bánk „hamleti" problémája: nem bizonyosodhat meg ellenfele (Gertrudis) valódi vétkéről. Azaz: nádorként a szabadság és a becsület védelmében szembe kell fordulnia a királynéval is. a reformkori politikai törekvések felé is mutató. Az utolsó felvonásban pedig elsősorban azért omlik össze. amelyet a távollevő király emberi-politikai hibái okoztak. azzal a hatalmi rendszerrel. hanem országvezetői kötelességéből is következik: az államrendet mindenáron fenn akarja tartani. Megátkozza a gyanŁba keveredő Melindát. a királyné. felvonásban is. további rendkívüli feladataihoz biztosítja a cselekvési lehetőséget és szabadságot. jóllehet gyöngéden és rajongással szereti. hogy a király helyetteseként azokra a problémákra kell megoldást találnia. függetlenül attól. elveivel ellentétes feladatokra kell vállalkoznia" (Barta János). Az első percekben beleütközik az Istenhez kapcsolt erkölcsi kötelesség és a saját tökéletlensége. nem láthatja megfelelő időben a saját konkrét tennivalóit.vagy már csak megbosszulásával? közvetve a saját becsületét védi meg. Csupán jóhiszeműségéből és az adott korban a nőket sŁjtó .feladatokkal kell megvívnia. A jellemek rendszerét Arany János megállapítása szerint három csoport alkotja: Bánk. gazdag eszményvilágot igyekszik szolgálni Bánk. Bánk személyes konfliktusainak az az alapvonása. Bánk sejti: a „királyos asszony" az ő jó hírére tör a Melinda körüli cselszövésekkel. A „bánki sértődést" az őt erkölcsileg megsemmisítő támadás váltja ki. Bánk köréhez tartozik mindenekelőtt Melinda: férjének biztos támasza. nem láthatja tisztán Gertrudisnak és körének szándékait és tetteit. bár összetett és messze előremutató eszményei sokszor őt is gátolják a reális helyzetértékelésben. és ő a legkritikusabb helyzetekben is helyt kíván állni.

Nyomorgása azt is jelzi. de passzív szereplők. a magyarság széles tömegeit személyesíti meg a színpadon. Ottóval szemben óriási a fölénye (az a kisujjáig sem ér fel). felesége halálával minden támaszát elveszti.ezzel Katona a reformkori gondolatkörnek megy elébe. Melinda hűségét és ezzel magát az asszonyt is lenézi („Melinda is csak asszony"). hogy az események áldozatává válik. Bánknak mégsem ad felvilágosítást. tisztaságában és önérzetében már ekkor a királynő fölé kerekedik. Tiborcnak dramaturgiai funkciója van.és lerontatád az ősi szép várakat. s tiéidet tevéd helyekbe . mert válaszŁt elé kerülve rendre Melindát mellőzte a haza ügyével szemben (Barta János). Cselekvési lehetősége azonban nincs. továbbá az alattomos Biberach. a Szentföldre nem . jobbára csupán sodródnak a történelem viharaiban.kiszolgáltatottságából következik. önérzetes feudális Łr („egy asszonynak engedelmeskedni nem fogunk") és idegengyűlölő („Meráni asszony nem kell itt soha"). származására büszke („Bendeleiben Egenolf vére foly ereimben"). Gertrudisnak már az I. felvonásban méltó ellenfele. és ez a gyanŁ csak erősödik. Simon és Mikhál talpig becsületes. de csak epekedik. Orozva. a magyarság eltökélt ellenfele. hanem a rajongva kívánt asszony halála is. Mikhál vádjai pontosak: „ok nélkül bocsájtád el hívataljaikból a magyar alattvalóidat. feudális kiváltságaival hivalkodik („NagyŁr! királynénak barátja a nevem"). jelleme így Melinda szemében eltörpül Bánk előtt. engesztelhetetlenül bosszŁszomjas. A IV. de „a velő hibáz belőle". ™nérzetesen lép fel Gertrudis előtt. magyar. asszonyi becsületének elvesztése pedig a megsemmisülését jelenti. nem sikerül Melindát kiszorítania a herceg szívéből. Petur nőgyűlölő. Az ősi virtus híve: „üsd az orrát. Izidóra tanŁja a II-III. de az intrikus Biberach gátlástalan mesterkedései bajba sodorják. Biberach vázlatosan motivált alak. Amikor Gertrudis meghal. ki bántja a tied!" Gertrudis a tragédia negatív főszereplője. Bánk az életegyensŁlyt keresi Melindában. Gertrudis köréhez Ottó és Izidóra tartozik. Félárva lovag. aki visszaél helyzetével és a hatalmával. Helyzetét az érdekegyesítő politika oldaná meg . Izidóra „csinos fő". megalázkodva (letérdepelve) udvarol. egész világa megsemmisül. hogy az egykori patriarkális viszonyt a főnemesség és a jobbágyi rétegek között az idegen jogbitorlók szétzilálták. a dinasztiaérdek gátlástalan érvényesítője. felvonás ideje közti éjszakán Ottó és Melinda együttlétének (így kulcsfigura lehetne). Végül a bölcs Endre király döntése háttérbe szorítja. Ottónál Melinda vetélytársa. s od'adtad a tulajdon felekezetednek". Ottó bűnlajstroma előéletével kezdődik: „Fülöp király ölettetése végett gyanŁba jővén" kerül Magyarországra. hátulról gyilkolja meg Biberachot. Bánk mégis okkal érez felelősséget. Nemcsak Melinda becsületének beszennyezése és Bánk családi életének szétzŁzása terheli lelkét. felvonásban pedig szívbemarkoló (mert személyesen megszenvedett) vádakat olvas Gertrudis fejére. Szánalmasan tehetetlen szerelmes.

indult el, saját hasznát elvtelenül bárhol megkeresi. Halálának ténye az igazság bizonyos győzelmét jelenti, de utolsó tanŁskodásával Bánk helyzetét sŁlyosbítja. A király, II. Endre liberális beállítottságŁ. Szerepe az ötödik felvonásban nő meg, de minthogy Bánk főképp az ő nevében, az ő döntéseinek következtében viaskodik konfliktusaival, addig is jelen van. Endre körében Solom mester és Myska bán szerepel, fenntartás nélküli királyhűségük elvakítja őket, nem látják Gertrudisék vétkeit. Katona József nem kérdőjelezi meg jóhiszeműségüket. A szerkezet, a felvonások egymásra épülése klasszicista rendet és arányosságot tükröz. Az előjáték révén az egész mű in medias res jelleggel indul, a felvonások nemkülönben, és hangsŁlyos jelenettel záródnak. Fontos szerepet kapnak a felvonásközi időben (II-III., ill. IVV.) lezajló cselekmények. Az akció és dikció ebben a drámában különösen szerves kapcsolatban áll. „A nyelv a helyzethez, a személyek indulatához alkalmazkodik, azt festi, fejezi ki" (Arany János). Meghatározó Bánk, a főhős stílusa: az ő nyomasztó felelőssége és mély belső válságai folyamatos zaklatottságot okoznak, innen mondatainak feszültsége, emelkedettsége. Katona ugyan érzelmi válságokat jelenít meg a színpadon, de tŁllép a szentimentalizmuson, és már a romantika formanyelvét alakítja. A reformkor eszmevilágának egyik legelső megfogalmazója, nemzeti létproblémák Łttörő felvetője.

PUSKIN Jevgenyij Anyegin (1831)

Vajon micsoda ebben a munkában a nagy, a bámulatraméltó és halhatatlan? Az, hogy az elröppenő életet megrögzíti, örökkévalóvá teszi. (KOSZTOLŹNYI DEZS§) Puskin száműzetése idején, 1823. május 3-án, Kisinyovban kezdte írni a Jevgenyij Anyegint, s 1830. szeptember 25-én fejezte be Bolgyinóban. Egy évvel később illesztette művéhez a címszereplő levelét. Az Anyegin verses regény. Puskin Byron hatására fordult a műfajhoz, de ide vezette az életmű belső logikája is. A poémát már szűknek

érezte mondanivalója kifejezésére, a romantika esztétikája pedig tudatosan törekedett a műnemi határok elmosására. Az Anyegin története a romantika mesebonyolításához képest hétköznapi és egyszerű. A nagyvilági élettől megcsömörlött címszereplőt egy váratlan örökség falura szólítja. Itt megismerkedik Lenszkijjel, az álmodozó fiatal költővel, s általa a Larin-családdal. Az idősebb Larin-lány, Tatjana beleszeret Anyeginbe, levelet is ír hozzá. A férfi udvariasan, de határozottan visszautasítja a közeledést. Tatjana névnapján Anyegin pillanatnyi ötlettől vezérelve udvarolni kezd Olgának, a fiatalabb lánytestvérnek, akibe Lenszkij szerelmes. Az ifjŁ vőlegény párbajra hívja Anyegint. Lenszkij meghal. Anyegin elutazik a faluból. évek mŁlva Moszkvában, egy fogadáson találkozik Łjra Tatjanával. Beleszeret a már férjezett és előkelő asszonyba, de most Tatjana utasítja el. A vékony szálŁ mesét tartalmazó művet Belinszkij, 19. századi kritikus „az orosz élet enciklopédiájának" nevezte. Első hallásra meglepő a kijelentés, ám a történethez kapcsolódó rendkívül információgazdag szöveg hitelesíti az állítást. A 19. század első harmadának orosz valóságáról páratlanul gazdag kép tárul elénk. Megismerjük a nagyvárosi és falusi életet, az öltözködési és étkezési szokásokat, a mindennapokat és az ünnepeket. Szociografikus hűséggel jellemzi az író az egyes társadalmi rétegeket. Szót ejt az orosz oktatás és nevelés helyzetéről, beszámol az orosz színházi életről és a korabeli irodalmi vitákról. Kitér az orosz nyelv fejlesztésének lehetőségeire is. A verses regény középpontjában a szereplők, elsősorban Anyegin önkeresése áll. Alakjában Puskin az orosz irodalom egyik alapvető típusát - Turgenyev elnevezését használva -, a felesleges embert teremtette meg. Herzen, 19. századi esztéta és író szerint „Anyegin olyan ember, aki henyeségre, haszontalanságra ítéltetett, idegen mind családjában, mind hazájában, aki nem akar rosszat tenni, de képtelen jót tenni, így hát végül is nem csinál semmit, bár mindent megpróbál." Źrnyaltabb képet kaphatunk, ha Anyegin és a többi szereplő személyiségét a 20. században megjelenő szerepelmélet felől közelítjük meg. E felfogás szerint a személyiség kiteljesedését az énSzerep-Világ hármassága határozza meg. A kiteljesedés feltétele, hogy az én legbelső lényegéből fakadó Szerep-igény találkozzon a Világ által felkínált Szerep-lehetőséggel. A szerep meghatározó fogalom a műben, erre Puskin is utal: „S milyen szerepbe öltözik? / Harold vagy Melmoth lett a kóta? / Világpolgár vagy patrióta? / Quaker vagy álszenteskedő?" (VIII./8.) Az első és második fejezet mutatja be azokat a szerepeket, amelyeket a nagykorŁvá lett Anyeginnek kínál a korabeli Oroszország. A tizennyolc éves főhős mint dandy, arszlán lép elénk, napirendjének pontos ismertetésével mutat rá Puskin a választott életforma tartalmatlanságára és ürességére. Ezt követően Anyegin rövid ideig költő szeretne lenni, de önkritikusan belátja, hogy az íráshoz nincs tehetsége. Majd a könyvtárszoba magánya, a tudomány vonzza, ám ez

sem bizonyul járható Łtnak. A vidékre költözés rövid időre Łj lehetőséget kínál: az orosz irodalomból jól ismert reformer földbirtokos szerepét. A hiábavaló küzdelembe hamar belefárad. Marad a spleen, az életuntság és világfájdalom, végső soron a semmi. A regény tehát egyszerre mutatja föl Anyegin önkeresésének belső emberi gyengeségéből is fakadó meddő kísérleteit, s a 19. század első harmada orosz világának szűkös szereplehetőségeit. Ezt bizonyítja a mű erős irodalmisága is, hiszen a főszereplők kapcsán az elbeszélő mindig utal magatartásuk irodalmi mintáira. Ha nincs valódi szerep, az ember az irodalom által felkínált szerepbe menekül. Anyegin példaképe Byron; a romantikus angol költő portréja lóg szobája falán, s Childe Haroldtól veszi át a világuntságot. A felesleges ember veszélyessége nemcsak abban áll, hogy szétrombolja saját sorsát, hanem tönkreteszi környezetét is; a semmi felé haladó hős önkéntelenül magával rántja társait is. Lenszkij is irodalmi szerepet játszik. Schiller, Goethe, Kant az eszményképei. Larin sírjánál Sterne szentimentális Hamletjének pózában tetszeleg. A fiatalember költő. Puskin kétségek között hagyja olvasóját, vajon valóban tehetséges-e. Lelkesültsége, tisztasága, az eszményekért való rajongása révén rokonszenvessé válik Anyegin számára: romlatlan fiatal énjét látja benne, akinek lángoló életigenlése az élet nem ismeréséből, paradox módon életidegenségéből fakad. Ezt jelzi párválasztása, Olga iránt érzett szerelme is. Egyszer szembesül csupán a valósággal, mikor a párbaj előestéjén fölkeresi a lányt. Olga ugyanŁgy folytatja kapcsolatukat, mint előtte, s erre Lenszkij Łjra az idealizált szerelembe menekül. Szükségszerűen vetődik föl a kérdés: Anyegin miért vállalja a párbajt? A történet szintjén azért, mert nem akarja, hogy Zareckij, a cinikus párbajmester a szájára vegye, nem akar magyarázkodni. A Lenszkij halálát követő elbeszélői reflexiók, a mű világképének iránya más megvilágításba helyezik az eseményt. Párbaj csak egyenlő felek között jöhet létre. Ha Anyegin elutasítja barátja kihívását, az azt jelentené, hogy Lenszkijt még gyereknek tekinti, aki még nem szembesült az élettel. De ami rá vár - az anyegini életfelfogás logikájából következően -, az a szükségszerű kiábrándultság. Az Anyegin tehát egyfelől a byroni szabadságeszmény és cinizmus kritikája, másfelől azonban a romantikus illŁziókat, a naiv álmodozást is elveti. Az Anyegin szinte minden értelmezője egyetért azzal, hogy Tatjana az első igazi orosz nőtípus az irodalomban. Pedig talányos, nehezen megfejthető alak. Szerepet játszik ő is, kedvenc olvasmányai a szentimentalizmus alapművei. Richardsonért, Rousseau-ért, Goethe Wertherjéért rajong. Amikor Anyegint meglátja, azt találgatja, vajon a könyvekből megismert férfitípusokból melyikre hasonlít.

Legszemélyesebb tetteiben is mintákat követ. Híres levele nagy részét Rousseau —j Helo•se című művéből veszi. Anyegin ezt a szerepjátszást veszi észre, s tapasztalatai alapján, mindkettőjük érdekében elutasítja a lány szerelmét. Amit nem vesz, mert nem vehet észre, az Tatjana személyiségének másik oldala. Kötődik a falusi élet patriarkális egyszerűségéhez, vonzódik a természethez, szereti öreg dajkáját. Az irodalmi szerep eltakarja a férfi elől a harmóniateremtő Tatjanát. Ahhoz azonban, hogy a lány önmaga lehessen, le kell vetnie a szentimentalizmus álarcát. Az élet és irodalom szerepkínálataiból az életet kell választania. Asszonyként a méltóság lesz legfőbb tulajdonsága, s bár szereti Anyegint, elutasítja közeledését. Fölénye Anyeginnel szemben a világ elfogadásából fakad: az élet nem irodalom, és legfőképpen nem romantikus regény. A döntés felelősségét vállalni kell. Az Anyegin nemcsak a szereplők verses regénye, hanem az elbeszélőé is. A személyesség, a lirizáltság a romantika sajátja. Bár az egyes szám első személyű elbeszélő poétikai szempontból nem azonosítható a szerzővel, hiszen éppŁgy megalkotott alak, mint a többi szereplő, az egyszerűség kedvéért mi is - mint a szakirodalom - Puskint tételezzük fel mögötte. A műben található életrajzi utalások is erre engednek következtetni. Az elbeszélő - Puskin - számára a szabadság kérdése a legfontosabb probléma. Hol ironikusan utal száműzetésére („De észak rossz nekem, csak árt" I./2.), hol elégikus hangon hívja a szabadságot („Várlak, szabadság drága napja! / Jössz-e? Mikor jössz? - kérdezem" I./50.). A személyesség hatja át a hősökhöz való viszonyát is. Különbséget tesz Byron és saját művészete között. Míg az angol költő mindenkiben önmagát rajzolja meg, addig „Mindig megörvendek, ha látom, / hogy hősömtől különbözöm" (I./56.). Anyeginhez bonyolult érzelmi viszony fűzi. A fikció szerint személyesen is ismeri („Źlmodva Łgy lebegtük át / A zsenge ifjŁság korát" I./47.), aztán Anyegin vidékre utazása elválasztja őket egymástól. Anyegin és Tatjana viszonyában az elbeszélő egyértelműen a lány oldalán áll, s elítéli a férfit („Kedves Tatjana, szánva szánlak!" III./15.). Máskor nyíltan megvallja érzelmét („Tatjanát nagyon szeretem" IV./24.). Lenszkij lobogása is rokonszenves neki, de éppen az elbeszélő hívja fel a figyelmet ennek terméketlenségére. A valóság illŁzióját kelti, hogy az elbeszélő birtokában van Tatjana levele, melyet a lány franciául írt. Hosszas vívódás után a prózát versben fordítja le Puskin oroszra. De közvetlen kapcsolat teremtődik az olvasóval is. Az elbeszélő ironikus, önironikus csevegő hangnemben kommentálja az eseményeket, megszívlelendő tanácsokat ad, néhol mentegetőzik. Az Anyegin végül az Anyegin című verses regény regénye is. A mű olvasása közben állandóan arról értesülünk, hol tart Puskin regénye írásában („S már itt is van, leírva készen / Az első regényfejezet." I./60.). Visszautal művére („Regényem ezzel kezdtem el" I./52.), az írást néha megszakítja („Mi történt, most nem mondom el" III./41.),

máskor előre jelzi szándékát: „Most ötödik fejezetem / Kitérés nélkül vezetem." (V./40.). De tanŁi lehetünk annak is, hogyan változik, módosul az Anyegin műfaja, a lírai és epikus elemek viszonya. A byroni erősen lirizált verses epikai formától fokozatosan távolodik el Puskin, s célja a romantikus tŁlzásoktól megfosztott regény („Nem gaz bűnt festek szörnyű hűen / S nem mondok nektek rémmesét: / Orosz családok életét / S múltját festem le egyszerűen." III./13.). Az epikum felé való elmozdulást jelzi az ironikus invokáció is (VII./55.). A végső műfaji meghatározást az utolsó előtti strófában olvashatjuk: „szabad regény". A fogalom elsősorban alkotáslélektani szempontból érdekes. Arra utal, hogy hiába volt meg Puskin előzetes terve, vázlata alkotásáról, a regény - a modern esztétika kifejezését használva - írja önmagát. Viszonylag egyszerűen belátható, hogy a tizennégy soros Anyegin-strófa megköveteli adott helyen a rímeket („Az ősz csikorgó fagyba fordul, A dér ezüstös takaró É / (Most azt várod rímemre: zordul: / Itt van, ni, kapd el, olvasó!)" IV./42.). De egy idő után az alkotói szándéktól függetlenül önálló életet élnek a szereplők is. Egy anekdota szerint Puskin így fakadt ki barátjának: „Képzeld, milyen tréfát űzött velem az én Tatjanám! Férjhez ment! Ezt semmiképp sem vártam volna tőle." Puskin a személyesség és a szereplőkhöz fűződő viszonya ellenére is kívülálló: a szereplők sorsát nem alakítja, hanem rögzíti. A mű töredékessége kapcsán Puskin is utal a cenzúrára. De nem hanyagolható el a romantika esztétikájának töredékkultusza sem, mely éppen a tökéletesség iránti igényből és annak elérhetetlenségéből fakad. éppen a töredékesség tükrözi a mű alkotásának bonyolult folyamatát. Vannak részek, melyekkel elégedetlen az alkotó (erre utalnak a megírt, de kihagyott strófák), s vannak részek, melyek megírhatatlanok, tŁl vannak a művészet lehetőségein. Az Anyegin jellegzetesen orosz mű, hőseivel együtt azonban része már a magyar kultŁrának és közgondolkodásnak is. Ezt jelzi három, szinte egyenértékű kiváló fordítása: Bérczy Károlyé (1866.), Źprily Lajosé (1953.), Galgóczy Źrpádé (1992.). Az idézeteket Źprily munkájából vettük.

V™R™SMARTY MIHŹLY Csongor és Tünde (1830)

de Csongor elalszik. a boszorkány altatóporának hatására). Csongor és Tünde az első perctől kezdve szereti egymást. de azok nem szólhatnak őhozzájuk. Ez a műve még a legelsők egyike. Szerzőnk a reformkori nemzeti kultŁra vezéregyénisége volt. de boldog életet élhet. századi széphistóriánk színpadi változata? A Csongor és Tünde különös színmű a boldogságkeresésről. Végül az utolsó jelenetekben már feladja a harcot. Gilgames. aki a boldogságot korábban hiába kereste szerte a világon. Az éj asszonyától. hogy szerelmük beteljesedjék. a szülei kertjében viszont egy aranyalmát termő fát talál .) Végül a szerelem révbe ér. Akhilleusz történetében. éjszaka megjelenik a fa ültetője.. Tünde odaadóan szereti Csongort. A fiataloknak próbatételek során kell keresztüljutniuk. bölcseleti dráma vagy egy XVI. ismét: Gilgames-eposz!). Mirigy kertjében délben a harmadikban). ill. A szerelmesek kezdik sejteni. de tehetetlen a varázslattal szemben (Tünde érkezésekor az első felvonásban. teljesen reményvesztve érkezik vissza a szülői kertbe. hanem Csongor Łrfi. Tünde.. és csak reggel válthatnak néhány szót: eszerint Tünde Tündérhonban lelhető fel. Tünde és annak Ilma nevű szolgálója (Balga földi felesége) után. Egyik forrása Gyergyai Albertnek a História egy Źrgirus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról c. percekkel később megbizonyosodik róla). sok drámát írt a felpezsdülőben lévő magyar színházi élet számára. de gyanŁtlanul hisznek egy jóskŁt jövendőmondásának (ami szintén Mirigy ármánya). Hősünknek Tünde az álmai netovábbja.jöttem vagy csak álmodám? (CSONGOR MONDATA A MB§L) Romantikus mesedráma vagy tündérjáték? Źlomképekből szerkesztett színdarab. Délben a Tündének szóló engedély szerint egy órát eltölthetnének együtt. hogy ártó erők gördítenek minduntalan akadályt a szerelmük elé.ezzel indul a mű. Csongor hűséget fogad Tündének. (Mitologikus téma. de ekkor Csongor ismét bűbájos álomba esik (Mirigy. akkor földi asszonyként rövid. A hűség próbáját sem állja ki tökéletesen: a lefátyolozott nőalaknak szerelmi vallomást tesz. műve volt. a világ urától Tünde megkapja a lehetőséget: ha lemond a halhatatlanságról. de a történet egyik tanulsága szerint csak az állhatatos. A főhős Vörösmartynál már nem királyfi. Többször virrasztania kellene (vö. hogy Tünde az (igaz. de a jóskŁtból előlebegő leányalakot (varázserő hatására) megintcsak követnie kell. A hős a hozzá szegődő Balga társaságában egy kalandos. A férfiak a Hajnal birodalmában találkoznak a lefátyolozott hölgyekkel. hűséges szeretők nyerhetik el a boldogságot. a Hajnal birodalmában (Ilmával . Ledér csábításának nem enged.. de Csongor csupán esendő és gyarló földi ember. noha csupán egynapos körutat jár be. klasszikus értékűnek bizonyult. bár nem tudja. ld.

és átveszi sorsuk irányítását.)." Az egész kétszintű cselekménysorra érvényes Balga mondata: „Míg te égen. egy lehetséges értelmezés szerint Tünde épp Csongor tündéri képzeteinek megtestesülése. a konfliktus fogja össze a Vörösmarty-mű motívumait. Mirigy legyőzője. A légies eszményvilág és a kézzelfogható valóság szembenállásával kapcsolatos az egyik leggyakoribb motívumcsoport: a látszat. Balga viszont így szól: „Böske nyomdokát csapászom. Csak akkor lehet boldog. A Csongor és Tünde fő forrása. hanem épp ezek egymásra utaltságát sugalmazza . tehetetlenséget okoz. a varázslat jelenségsora. ezekből következően a bizonytalanság állapota. a „beteg szív régi bŁja" vesz erőt rajta („Elérhetetlen vágy az emberé. hogy Tünde az égben született. Ehhez viszont . A tetőponton ennek az egyoldalŁ idealizmusnak és szentimentalizmusnak az áldozataként bŁsong reményt vesztve.a mű Łjabb fontos tanulságaként.ő lesz végül is a drámában győztes hős. A kopárnak bámulandó Dísze"). Csongor csaknem mindig „csalfa. Csongor légies szerelemvágya Tündére találva lobban fel. „még ma láthatsz" holdkelte után stb. épp Tünde teszi az első konkrét lépéseket Csongor felé. elvont célokat keresett. amikor belátja. „rejtékeny álom. de „Csongor Łrfi keblén virradott meg". játszi kép" után fut.együtt) kiállja a hallgatás próbáját. tán ez. hogy fel kell adnia „kór eszének álmait". Ilma mondja. csalfa cél!"). epikai mű. a természetfeletti (pokolbeli) erők méltó ellenfele.Csongor földi szerelméért cserébe . Vörösmarty azonban drámát formál a történetből. Addig én kordélyomon Jöttem itt a vert uton. az égi szépet" kutatta mindezidáig. ő ülteti az almafát („šltetém a szerelemnek A gyönyörfa sarjadékát"). Ennek oka belátható. Csongor „Tündérhonban üdlakig" szeretne eljutni.tündérvolta miatt . és az eszményeit a földi realitásokhoz kell közelítenie. aki (minthogy Csongor gyarló földi emberként immár tehetetlen) tündéri hatalmát még utoljára felhasználva elébe fog menni a záró felvonásban a reményt vesztett Csongornak („Źlljon Łjlag e helyen. Kettejük közül . kit szívdobogva Vártam annyi hajnalon?"). nevezetesen az eszmények és a valóság éles szembenállása. csillagon ™ssze-vissza nyargalóztál." A két pár sorspárhuzama nem az idealizmus és a gyakorlatiasság szembenállását. a káprázat. ez a mű egyik fő tanítása. Csongor a „dicsőt. csalfa . Csongornak már csak a vallomást kell megtennie a legutolsó jelenetben. Végül is ő lesz az. § közli Csongorral mindig a következő lehetőséget („még egy delem van". és ezek az ideák testesülnek majd meg Tündében („Ah. A sokáig jóformán csak ábrándokat kergető Csongorral (és Tündével) szemben Balga (és Ilma) már kezdettől a földön jár. „olthatatlan szomj" vezérli. Az eszményi szerelem azonban a valóságban csak szenvelgést. tünde. tündér.áldozatot kell hoznia. ha észrevesszük: a drámaiság alaptényezője. Elérhetetlen. mint említettük.

későbbi (1843-as) Vörösmarty-vers csírája. de a világon az éj bŁs asszonya uralkodik. Kurrah Balga képét veszi fel. Az előrejutást egyébként a mű eseménysora is tagadja: a vándorok is visszatérnek. a 2666. a kezdőképhez tér vissza a zárójelenet stb. és Ilmához is így közeledik (itt a legközvetlenebb a kapcsolat Shakespeare Szentivánéji álom c.azaz mindkettőjüket a legfőbb álmuk szimbóluma. hogy a manók hajlandók legyenek őt a kordélyban hŁzni. komor. hanem önmagunkban. Maga Csongor is becsapja a manókat a varázsszerekért. Ledért. Mirigy „tiszta özvegy képiben" él egy kis házban a IV. így egy időre félrevezeti a szerelmeseket. Mirigy kővé változik. mert a Csongor és Tünde világképe. amely szerint a fejlődés csak látszólagos. Továbbá arról is.2721. aki viszont egy rozzant karosszéket öleltet meg Balgával. a vígjátéki jelleg ellenére. hogy a káprázatnak és csalárdságnak ez a sokasága a helyzetkomikum megannyi lehetőségét nyŁjtja a színpadon. Tündéék és Csongor jóslatot kérnek a kŁtnál. Csongornak (és a többi szerelmesnek is) a hűség próbáit kell kiállnia. a legfontosabb érték. az ártó boszorkánynak a mesterkedése. a megesett lányt Mirigy szende teremtésnek maszkírozza. darabjával). a körforgás ily módon a pesszimisztikus világkép jele. A józan gyakorlatiasság. A visszatérés. a mű értékrendjének megtalálásához is elvezet. az élet tényeivel való szembenézés. felvonás elején. hogy a boldogságot nem másutt. az V. Valamennyien a saját csalóka képzeteink áldozatai vagyunk? TŁl azon. de értelmezhető Łgy is. hová vesz nézeted?" . illetve elkomoruló. Balgát pedig „egy palack bor és sült galamb" .„ne higyj az ál sugárnak"). a bizalom lehet az ember támasza. Az ember szerepének kijelölésében . modern filozófiai elemeket is tartalmazó betétköltemény. és Tünde is csak akkor vállalja szerelmese mellett a földi életet. így felismerhetetlenek szerelmeseik számára. Fantasztikus és mesebeli motívumok keverednek komikus mozzanatokkal. felvonás idején. A jóskŁttól egy „lebegő leányalak" vezeti el Csongort egészen a záróképig. Monológszerű szövege (Tünde és Ilma jelenlétében.jóslat" mutat neki tévutat. Az éj királynőjének monológja azonban egyértelműen reménytelenséget sugároz. A sors labirintusában. amikor meggyőződik Csongor állhatatosságáról. ugyanakkor pedig eszményeink megőrzése azért is szükséges. hogy az ifjŁ minden korábbi mulasztása egyedül Mirigynek. sorban) kozmogónikus mítosz. ez a tanítás felismerhetően A merengőhöz c. Balgát oszlopnak nézik az ördögfiak. a látszatokból összeálló világban csak a hűség. Tünde bölcsen szól a kŁtjelenet után Ilmának („Mondd. Balga betegnek tetteti magát. Tünde és Ilma fátyol mögé rejtőzik. Körforgásszerű történelemképet ad. ezek az eszközök ugyanakkor az emberi korlátok varázslatos átlépéséhez kellenek neki (hogy a „gyors gondolat" módján közlekedhessék). de a jövendőmondást Mirigy meghamisítja. nem a tündérmesékben vagy a romantikus kalandsorozatban kell keresnünk.

Csongor egy mondata („Forrás után a szarvasnő eped" . Mellettük (a gazdagság. mint pl. Vörösmarty a három ördögfiókát is mesefiguraként iktatja a drámává formált széphistóriába: hol Mirigyet segítik.csaknem olyan szélsőségesen pesszimista. az éj rideg és szomorŁ [É]" A szerelem. rövid felbukkanása humoros színfoltot jelent. Férjhez adandó lánya van. (1846os) Vörösmarty-költemény. Zsoltárszövegre épül pl. gonosz boszorkány lesz belőle. finoman lírai pl. A mű szerkezete látszólagos bonyolultsága ellenére rendkívül ." Mindezek a sötét tónusok sokszor eltűnnek a mű igen gazdag motívumvilágában. kétütemű trochaikus lejtéstől).). ébren maga van csak az egy szerelem. Csongornak ez a mondata is: „jöttem vagy csak álmodám"? Tündérjáték nézői (vagy olvasói) vagyunk csupán. csupán menedék lehet: „Jőj. Böske-Ilma modora is kedvesen bárdolatlan. a hatalom és az öncélŁ tudóskodás képviselői mellett) látjuk negyedik tévŁtként az ábrándozó szerelem hiábavalóságát. Sokrétűen színes figura Mirigy. Dimitri boltos zsáneralak. a szem hasonlatánál (a 2626. Betétverse népdal. A már említett betétszövegeket ritmikai váltás is kiemeli (eltérés a bimetrikus.Mirigy tevékenységének köre az ő számukra elviselhetetlen. ezért illeszti a költő a befejező sorokat a szerelmesek vallomásához: „éjfél van. akinek a vígjáték törvényei szerint el kell buknia. A hangnem is gyakorta változik. a „fő kincs" így már sokat veszít jelentőségéből. mint Az emberek c.). a fejedelem és a tudós figuráját) is Vörösmarty emelte a mesébe: a követhetetlen élettörekvéseket jelképezi velük. össze szeretné hozni őt a birtok Łrfijával. ártó negatív hőssé válik. sortól: „Ah. az l850-es Előszóé. de élénkségük. EllensŁlyozó lehet pl. örülni az éjbe velem. A szövegben a szerző tudatosan törekszik a figurák karakteres megszólaltatására. a dráma világa csak a játékos költői fantázia terméke. kedves. hol a szerelmeseket. sok forrásból táplálkozik tehát Vörösmarty stílusa. A három allegorikus epizódszereplőt (a kalmár. a földön ők elpusztulnak . míg Tünde eleinte sokszor szenveleg. Visszatérésük és csődjük növeli az egész cselekménysor fejlődést tagadó. A nemtők a lég kicsiny szellemei. Mint sötétben a szemek" stb.2782. világképének egésze pedig csaknem annyira leverő. Amikor a lányát elveszti (az ördögfiókák megeszik). Csongor és Balga eltérő stílusára már láttunk példákat. Csongorral. de a főszálhoz. önmagába visszatérő jellegét. a fő ellenlábas. Ledér élettörténete is a vígjáték realista mozzanataihoz tartozik. pajkosságuk sokhelyütt ellensŁlyozza a szerelmi álmodozást vagy a komor bölcselkedést. Csongor boldogságkereséséhez is párhuzamot és ellenpontot szolgáltatnak. Rendkívül gazdag. Ezt a távlattalanságot a Csongor és Tünde záróképének happy endjében már hajlamosak vagyunk elfelejteni. a szív is Łgy nyílik meg.

A „kert" motívuma elsősorban biblikus tartalmakat hordoz. sőt a rituális misztériumjátékokhoz is hasonlatos. nem csupán a szerelmespárok jellemében.tervszerű. A szerelmi boldogság szimbólumaként szereplő „almafa" pl. azaz Vörösmarty szóhasználatát értelmezve a régi magyar kor. Balga . amely így Csongorék kertjének. A „sík mező" és „a hármas Łt vidéke" (az I. a szimmetrikus középpontban épp „Mirigy kertje" áll.telkes jobbágy volt. bölcseleti tartalma révén a Fausthoz kapcsolható drámai költemény. a német kultŁra több más alkotása./1. felvonás színhelye) is ismétlődik (az V. A középen elhelyezkedő teljes IV. sőt szimmetrikus.mielőtt Csongor szolgálatába lépett . A párhuzamos és ellentétező szerkesztés tehát a színhelyek kialakításában és sorrendjében is megfigyelhető. felvonás áll a mű cselekményidejének tengelyében (ez a délben történtek időszaka). Az ezeken belül közrefogott jelenetpár „a Hajnal palotájában" (III. kapcsolatot tart az ősi magyar hiedelemvilág „világfájával". az ősi. ebből kilépve egy teljes napnyi idő telik el. A színhely Mirigy lakóhelye./3. a kiinduló jelenet helyszínének is az ellenpontja. A kezdő és a zárójelenet színhelye a „kert". STENDHAL Vörös és fekete (1830) [Stendhal] minden figyelmét alakjainak lelkére fordította. amely a világ szintjeit kapcsolja össze. Vörösmarty forrásai: Gyergyai Albert már említett széphistórája. A mű cselekményének ideje az eredeti címlap tanŁsága szerint „a pogány kunok ideje". dramatizált népmesének vagy vígjátéknak is. jelenet és a II. Korjelző Csongor nemesi büszkesége is: a hős méltatlankodva tiltakozik az ellen.) játszódik. Ez korszerű téma. jeleneteik beállításában. a visszatérő Csongort „szabad tér. az Ezeregyéjszaka mesevilága. Shakespeare-től elsősorban a Szentivánéji álom. Témája a nagyravágyás. A mű motívumai között azonban pl.). Műfaja pontosan és kizárólagos érvénnyel megadhatatlan.). az antik mitológia stb./2. nevezhető mesejátéknak. hogy „pór kezek kötözzék meg" (3411. illetve „az éj birodalmában" (V. honfoglalás előtti magyar kultŁra néhány eleme is felbukkan. elvadult kert" fogadja (V. felvonás második jelenetében). sőt romantikusÉ De Stendhal nem a téma lírai oldalát fogja meg. sor). § hidegen elemzi a betegséget és . a magyar hiedelemvilág és népmesekincs. Goethe Faustja (mint műfaji előkép).

aki elindul meghódítani a világotÉ Bizonyos. az egyházi karrier Łtja maradt. II. a színlelés elsajátítása éppŁgy szükséges. A kicsinyes. mint az apám. Ťgy a mű. unalmas században" a hősiességre vágyó hősök kiábrándulnak a fényes karrier helyett csak intrikát és gáláns kalandokat kínáló korszakból („Mi lenne ma Dantonból a Valenod-k és a de Rénalok századában? Még főügyészhelyettes sem!". a divatos öltözködésé. bukása után az alulról felemelkedni szándékozó. egyben olyan Tartuffe sorsa is. A forradalom utáni első nemzedék fiataljait Napóleon alakja. mely az ő osztályabeli sarjnak magas polcokat ígérhetÉ Az ő szemináriumának falai közül indul Łtjára az Łj Regény is. polgári világban. a feketét magára ölteni". Julien. a szeminaristák képmutatását. a főrendi társaság tagjainak szalonéletét. a mű mottóját) . vagy olyan ügyes gazemberek. Az igazság elérésére szenvedélyesen törekvő író (l. hogy Balzac Rastignacjának Julien Sorel az őse. aki „már nem felelős a tetteiért. alcíme ezért „krónika 1830-ból". kiszélesíti: társadalmi és pszichológiai magyarázatot ad a gyilkossági kísérlet elkövetésére. aki. a „korcs. ("Ha nem téveszt meg annyira a külső ragyogás. oly józansággal. becsvágyó fiatalemberek .Julien Sorel analitikus karrierregényében a francia restauráció utolsó éveit is ábrázolja.következményeit.). hogy Párizs szalonjaiban vagy olyan becsületes emberek mozognak.9.maga Stendhal is „egyetlen embert tart tiszteletben: Napóleont" (Friedell). Az író Łgy fest tipikus rajzot egy szerencsétlen korszakban induló ifjŁság életéről. illŁzióikat vesztik. miközben mindenekelőtt egy „szegény jurai ács" fiának története. aki elítélte.a színlelés problematikájának felhasználásával . Julien végső ítélete szerint Valenod. kénytelen a „század öltözékét. Ez a sápadt és nagyralátó kispap. (BABITS) Stendhal kései remekművének. nála „százszor ártalmasabb a társadalomra". mint a jó modoré. észrevehettem volna. aki okos számítással választotta ki az egyetlen pályát. A katonai érvényesülés lehetősége odalett. A Napóleon-mítosz nemcsak a karrierista fiatalokra hatott . a vidéki polgárság nagyzási mániáját). a Vörös és feketének ötletét több Łjsághírből meríti. hogy a realista regény egyik őse lett a francia irodalomban. egy falusi nevelő bosszŁtörténetét.reményeiket.vagyon és összeköttetések híján . Nála jelenik meg először az ifjŁ törtető mindig érdekes alakja. a törtető középszerűségben az érvényesüléshez a hazugság. aki egy adott társadalom gyümölcse. és Stendhal pontosan ennek a társadalomnak és nem Julien Sorelnek a perét folytatja le előttünk" (Aragon). szerencséje kápráztatta el. hogy bemutatja az arisztokrácia-egyház-polgárság köreinek lezüllését (az igazságszolgáltatás gépezetét. miután nem lehetett tábornok a csatamezőkön. amilyenek ezek a fegyencek [É] . csak a papi pálya. legfontosabb nyersanyagát. a kinevezések menetét.

36. miután végigjárja a társadalom különböző rétegeit. I. hogy karriert csinálhasson." A lineáris cselekmény a központi hős egy szálon futó sorsát követi. paraszti származásŁ fiŁ. a mű végén pedig: ő „is 23 évesen" hal meg. gőgösen elítélik a tolvajt. II. aki [É] lopott. a halál gondolatát" (II. a szalonok becsületes lovagjai rögtön ugyanazokra a bűnökre vetemednek. Amikor kitudódik a dolog. elhagyja a házat. Szimmetrikus kerethelyszín a verriŹres-i templom is: a sejtető előjelek (a baljós Łjságcikk-foszlány L. a plébános latinra tanítja. házitanító lesz egy Franche-Comté-i nemesnél.) helyszíne . Julien dühében kétszer rálő pisztolyával. de aki tŁlságosan későn jött.). felismeri a felemelkedés egyetlen Łtját: „Papnak kell lennem és képmutatóskodnom kell!" (Zola szerint Julien „rendkívüli képességekkel megáldott fiatalember. az események majdnem öt évet fognak át Julien Sorel életéből. várakoztató feszültségkeltő elemektől mentesen. aki feleségül akar menni hozzá. akit vérmérséklete fényes pályára szólítana. J. a dühöngő márkinak odaveti. és még a legfontosabb jelenetekben sem ad mindenre magyarázatot az író. kitérők. Julien.) H. kedvenc barlangja lesz végső nyughelye. Az expozíció . De Rénalnénak egy levele cselszövő hipokritának festi le. „Betölti a vad vágyakozás".Julien „egész élete előkészület volt egy szerencsétlenségre. de Rénalnál.). (Amikor de Rénalékhoz szegődik. adott jelen történelmi idejéhez kötött. ill. „Mindegyik fejezet olyan parancsoló szükségszerűséggel következik. A képzeletbeli „költött" kisvárosból.") Próbatételek elé állítják . 14 hónapot tölt a besanŤoni szemináriumban. választásainak sora alakítja a cselekményt. Hamarosan nagyvilági emberré válik és szeretőjévé teszi de la Mole kisasszonyt.44. a végzetes lövés eldördülésének (II. és sohasem próbálta elhessegetni magától a legnagyobb szerencsétlenséget. hogy a sekrestyén keresztül tör magának utat. még nincs 19 éves. hogy mindegyiket az elsőnek érezzük" (Charles du Bos). epizódok. és elcsábítja ennek feleségét. VerriŹres-ből BesanŤonba. kivégzéséről és a vérnek tűnő szenteltvíz jósjele. Taine tömör cselekmény-összefoglalása szerint: „Julien szegény. halálra ítélik és kivégzik.VerriŹres világának bemutatása .) Julien Sorel franciaországi körŁtja során jut ezekre a végkövetkeztetésekre.után Julien életŁtja. De ha valami nagy dologról van szó.5. hogy „még csak 22 éves". mert már-már összeroskadt az éhségtől.-A. II. Az igazgató titkári állást szerez neki de la Mole márkinál Párizsban.Ha esküdtek. „feltörni" akar. de nem teljesen zárt az eseménysor láncolata.35. leírások nélkül. aztán életŁtját szülővárosában fejezi be. A cselekményidő a konkrét.ilyenek a .44. majd Párizsba kerül. hogy Napóleon marsallja lehessen és elhatározza. fiatalkori „alvó"-bŁvóhelye. egy miniszteri tárca megszerzéséről vagy elvesztéséről. és papnövendéknek megy. de miközben Stendhal végig 1830-ról beszél. mint amiket ez a két fegyenc az ebédért követett el".

VerriŹresben még öntudatlan. azután ítélkezik saját maga felett. büntetése tŁlzott és igazságtalan. ha kell.és ezután de Fervaques marsallné megkísértése. ekkor fordul meg a regény" (Aragon). Mégis beteljesülhetne karrier-története („Mindent magamnak köszönhetek!"). ekkor egészen felgyorsul a mű tempója. Mathilde már terhére van. még Jágót idézi Mathilde-nak. de a papi pályát nem tudja összeegyeztetni sem a napóleoni mítosszal. hanem a jómóddal járó középszerűség és ifjŁsága hősi álmai között kellett választania"). ki tudom választani a század egyenruháját" . a besanŤoni összeütközésekből pedig éppen Pirard menekíti de la Mole titkárának. aki őt magát szerette: Fouquét és de Rénalnét . ez egyrészt fontos eleme a pszichológiai kibontakozásnak is .Julien egyik példaképe éppen a („fellépésének" gyakorlása közben ironikusan megjelenített) fiatal agde-i püspök -. „A halál árnyékában becsületesebb lett. ismerősei között összesen két embert talál. mint ők. utolsó képmutató példaképként. (Stendhal eléri. Julien eleve (szándékosan) Tartuffe-ként lép színre (önbüntetésül két hónapig felkötött karral jár. A papi szeminárium lenne a felemelkedés. ő is válaszŁtra került. másrészt „csukló a mű két szárnya között. Pártfogói ajánlásokkal még kudarchelyzeteiből is egyre feljebb jut: Elisa árulása után. Mathilde terhessége. mert nemes jellem. még egyetlen barátjának is hazudik papi elhivatottságáról). a de la Mole családba már így kerül be („sátáni vigyorral biztatta magát: okosabb vagyok. mint bármikor életében".valódi személyisége nyilatkozzék meg. a valós karrier Łtja . mélypontok és tetőpontok váltakoznak sorsában. később tudatos harcot folytat a társadalom ellen. irtózattal beszél Napóleonról is. hogy az olvasó Julien pártjára álljon. mert erről hirtelen Korasoff tanácsaira tér át az író . lépten-nyomon döntenie kell („mint Herkules. de (de Rénalné leleplező levele után) már hagyja. a visszahozhatatlan . Már nyugodtan gondolkodhat: nem kell állandó készenlétben döntenie. de nem a bűn és az erény. és valójában nem ő. Chélan abbé Pirard-hoz ajánlja. majd (a kifejtetlen mozzanatok után) Łjra lelassul a ritmus a börtönben. sikerek és veszélyhelyzetek. a tárgyalás. küldetés az összeesküvők megbízásából -.az elmŁlás és a halálközelség tudatosítja benne a valódi értékeket: az igazi szerelmet. De Rénalné levele után Julien. sem magánéleti vágyaival.„memoriterek": Biblia-mondás. de Stendhal két Orgont is ad mellé: de Rénalt és de la Mole-t. a börtön. mert „nem zavarja többé a nagyravágyás". a házasság kitűzése.) A kirekesztettség érzése végre nyugalmat hoz: a börtöncellában Julien tisztázza magában kapcsolatait. cselekednie. a kivégzés gyors egymásutániságban következik. Majdnem négy fejezet az összeesküvés története. hanem a társadalom lepleződik le.Julien tehetségével nyerte el de la Mole bizalmát -. amikor el kell tűnnie.szerepei helyett . akit társadalmi helyzete kényszerít szerepére (de Rénal eszén azért könnyen tŁljár). hogy . idegesíti.ekkor Julien idéz is MoliŹre Tartuffe-jéből.

verriŹres-i napokat.a stendhali lélektani regényforma egyik meghatározó közlésformája ezért a belső monológ.19. milyen szikrák csapnak ki belőlük" (Ch. gŁnyosan) bírálják magukat .energikus. Kalandos lelkű. az Łrhatnámság példázata. A mellékszereplők látszólag alkalomszerűen. mert vonzódnak a másikhoz. A Valenod-de Rénal vetélkedés nemcsak a látszatoknak élő. Találkozásaik összecsapások. Szerelmi kapcsolataiban Julien célja a kezdetben fennálló hierarchikus viszony megszüntetése. dacosak.vergy-i . inkább diadalt éreznek. romantikus jellemeit valós körülmények között szembesíti a realitással. du Bos). amilyenben Julien volt néhány nappal ezelőttÇ és fordítva. de a szegényház-igazgató felfelé ívelő pályája azt is mutatja. A fontos szereplők elemzik saját cselekedeteiket. (keményen. szenvedélyes .) „A legizzóbb pillanatokban is csak saját magukra képesek gondolni. du Bos). Stendhal csodálja az erős egyéniségeket. A szelíd. hogy de Rénalné mindennél fontosabb számára. az önmegvalósítás vágya és az erkölcsi szenvedélyesség hajtja őt magát és figuráit is. érzékeny. Mathilde féktelen. hogy lássa. Julien. ahol Stendhal azt mondja: ČMathilde éppolyan lelkiállapotba került. mint ahogyan két kovakövet üt össze egymással valaki. Fouqué.„büszkeségének állandóan szüksége volt közönségre" . a névtelen levél) befolyásolható és vakbuzgó lesz (l. A megjelenő két típus közül az „egyszerű. „nem volt képmutató". a segítőkész fakereskedő a zárlatra szinte hőssé emelkedik. hogy a szerelem még legteljesebb önzetlensége óráiban is csak tovább mélyíti s egy árnyalattal még jobban érezhetővé teszi a lélek magányosságát" (Ch. Stendhal „egyike a lélekelemzés legfinomabb és legérettebb mestereinek. epizodikusan bukkannak elő. reakcióikat. nem szerelmet. Számára a tudati. a gyóntatója sugalmazására írt. azaz „legyőzése" is csak a .neki a cinquecento az eszménye -. mit érez a másik. („Itt fekszik a gőgös a lábam előtt". Mathilde-nak pedig csak saját álmai és szeszélyei megvalósulását jelentette. hogy folyvást ütköztesse hőseit. Rettegnek a visszautasítástól. önmagáért szereti a fiŁt. de őszintén. gyűlölik magukat is. érzelmi mechanizmusok analízise. zseniális élve-boncnok. II. amilyennek ehhez a szakmához lennie kell" (Friedell). kisszerű vidéki féltékenykedés és a sznobéria. hová juthatott volna Julien a kisvárosi körülmények között. imádatuk leghevesebb pillanataiban sem gondolnak arra. egymás iránti érdeklődésük alapja éppen lázadó hajlamuk. Julien elleni levél). Mathilde teljes meghódítása. Rájön. a szerelemtől leleményessé váló asszony (l. az aprólékos. A stendhali hősöknek olyan mélysége van. „kedvét leli abban. részletes jellemzés fontosabb a mozgalmas cselekménynél. Julien egyetlen barátja. Innen a csodálatos. érzelmeiben következetlen jellem. § is a vágyott mŁltat ütközteti az unalmas jelennel . azok a részletek. olyan hideg és olyan kegyetlen is. visszatérő motívumok. de Rénalné. tiszta lélek".

Keretként ismétlődő jelenet jelzi. ami lejátszódik benne. tehetséges. mint verriŹres-i környezete. Julien Sorel lélekrajza kivételesen árnyalt. II. akik között élt". szerinte a fiŁ „nem ismeri a mérsékletet". hogy különleges.). „naplót kell vezetnem az ostromról" stb. taktikázását. ami ijesztő!" Minden elképzelést tŁlteljesíthetne felmerülő érvényesülési lehetőségeivel: Korasoff herceg felajánlja unokatestvérének.az önfeledtségre képtelen. („Aki akarja a célt. hogy apjához fűződő viszonya nem változhat. machiavellisztikus jelszavakat hangoztat. de Fervaques-né püspöki helynökséget szán neki (II.). keresi a kiélezett szituációkat. akarja az eszközöket is!") „Majdnem mindennap vihar tombol benne". eszményeit leplezi hipokrízisével. „örökösen színlel". „Megvetette azokat az embereket. Mivel Stendhal Julien gondolatainak mindig két oldalát láttatja (a képmutatás mellett őszinte vívódását). „életének döntő lépéseit mindig okosan kiszámította. „jól játszottam a szerepemet" . Fouqué ajánlatát is). a képmutatásba és a legbonyolultabb cselszövésekbe veti magát" (Zola). Más perspektívában gondolkodik. Pirard abbé Łgy fogalmaz. sőt már-már zseniálisÉ de lappang benne valami. hősi feladatot". becsvágyó és „érzékeny. elutasítja a kompromisszumokat (Elisát is.). gyöngéd természet. de sohasem vigyázott a részletekre" (I. a márki (kényszerhelyzetében) viszont nemessé (de la Vernaye) és huszárhadnaggyá teszi. és beleegyezik a mésalliance-ba (így de Croisenois márki helyett a parasztfiŁ vehetné feleségül a gőgös Mathilde-ot. „a lenézés ellen fellázad" (de la Mole). Ebben az állandó szerepkényszerben .). ellentétük kibékíthetetlen. tetteinek megtervezettségét a katonai élet kifejezéseinek sokasága jelzi: „feladatot teljesített. „ami sérti a közönségeseket". Bonapartista és jakobinus eszmények lelkesítik. Sértődötten szenved kisebbségi érzéseitől.29. de a de la Mole-ok által is felvetett) ötlete. a kockázatot (l. de félelmetes alak: Chélan plébános Julien jellemében „sötét erőt" lát.33. meg is tetszik neki törvénytelen származásának (de Beauvoisis lovagtól származó. visszafojtja érzéseit. Mindhárom pártfogója („apahelyettese") tudja. létra).„Makacsul ragaszkodott Don Juan szerepéhez". félénk és gőgös. „részletes haditervet dolgozott ki". aki. hogy van benne valami. így nem teljesen váratlan a fordulat: Julien szabad akar maradni.24). állandóan számot ad arról.féltékennyé-tevés klasszikus módszerével (a de Fervaques marsallnénak másolt levelek segítségével) történhet meg. stb. egy gazdag moszkvai örökösnőnek a kezét (II.26. de la Mole márki szerint „különlegesen tehetséges fiatalemberÉ vakmerő. Céltudatosságát. bizalmatlan és betegesen gyanakvó (Mathilde levelének másolatát a biztonság kedvéért elküldi Fouquénak. „komplikált és paradox" jellem. mert nyíltan már nem elégítheti ki becsvágyát. emberi méltóságát a szinte önként vállalt halállal szerzi . valódi énjét. „megnyertem egy csatát". „fegyverre!". párbaj.

19. 'a vörös' a végig kísértő. melyet meg kell változtatni. „az öngyilkosság valamiféle változatát választja" (Frilair abbé. „Az olvasó elnézését kérjük. Źt kellett mennie a csődbejutáson [É] kellett félretaposott cipőben járnia Párizs kövezetén. mint a tükör . A művet Illés Endre fordította. BALZAC Goriot apó (1834-1835) Csak egy ilyen ember írhatta meg a modern epopeiát. így azért ítélik halálra. A bíróság előtt vádbeszédet mond a romlott társadalomról. De hiába szeretné elhitetni. baljós (elő)jel. ez realizmus"(Aragon). mert ő „senki".Chélan jóslatával ellentétben („a hatalmasoknak fogsz udvarolni") . bírálja a valóságot.44. a visszatérő „létra" pedig hódításainak tárgyiasult szimbóluma: gyanakvását és félelmeit legyőzve egy szintre kerülhet a társadalmilag felette álló nőkkel). II. „Źllandóan tudatában van plebejus voltának. hogy megismerje az élet nyomorŁságait. aki a tükröt viszi? a tükör pocsolyát mutat. viszont a fekete öltözéket Julien gyakran kékre cseréli (l. ő is válogat. A Vörös és fekete „támadás egy olyan társadalmi környezettel szemben. előadásmódja szinte rögtönzésszerű. néha közvetlenül az olvasóhoz fordul („Megvalljuk.vissza. amint éppen olvasÉ. -.romantikus jellemeivel és hatáseszközeivel is . és maguk a tükröt vádolják! Vádolják inkább a pocsolyás utatÉ". .).„és maguk erkölcstelenséggel vádolják azt az embert. politikai vádbeszéde a „gyökértelen zendülő vallomása".szinte közönyösen lemond fényesnek ígérkező karrierjéről. Stendhal . hogy a valóságot Łgy adja vissza. hogy Julien életének erről a szakaszáról csak kevés világos és pontos részletet mondunk el"). magyarázza. szeretjük Mathilde-ot". dísztelen. és lábra állíthassa . katonai egyenruhája. minden vereségét megaláztatásnak" (Hauser). A szöveg egészét ismétlődő szimbolikus motívumok hatják át: a lennfönn társadalmi ellentét képileg is gyakran megjelenik (sokszor elemzett jelenet Julien első feltűnése a magasban. Stendhal részletező leírásoktól mentes stílusa legendásan száraz. A színszimbolikát is tŁlzott egyszerűsítés volna csak a katonai és papi pályára vonatkoztatni: mindkét szín a végzetet sejteti. II. minden sikerét az Łri osztály fölött aratott diadalnak érzi. Łj öltözete a márkinál).„kritikai realistaként" áll a romantika kellős közepén.

belevitte a regénybe a megfigyelés és a kísérletezés módszereit. A Goriot apóban 35./csak tervben/: Vautrin utolsó színeváltozása). a Kurtizánokban már 135 olyan figura szerepel.: Elveszett illŁziók).így fogalmazta meg nagyszabásŁ vállalkozásának célját az Emberi színjáték előszavában Balzac. éppen a Goriot apó írása közben merült föl a ciklikus szerkesztés gondolata az íróban: a hősök . az Elveszett illŁziókban 116.a Goriot-k [É] a Rastignacok örökkévaló típusaitÉ szereplője volt a pénz drámájának [É] analizálta a szenvedélyeket.egy nagyobb történelmi folyamat részeseiként . a Napóleon utáni idők illŁzióvesztését mutatja be. filozófiai és elemző „tanulmányokból" áll. csokorba gyűjtöm a szenvedélyek fő tüneteit. A korabeli társadalom lefestését a szereplők visszatérése teszi lehetővé: ennek a technikának az az előnye.: Kurtizánok tündöklése és nyomorŁsága. ami a különben mérhetetlenül hosszŁ elbeszélés jelentős lerövidítésének eszköze" (Michel Butor). „Fölfedezi azt. Ha leltárba szedem a bűnöket és erényeket. Jelenetek a párizsi életből (59. ezt az egymásutániságot egymásmellettiséggé változtatja. Az író kijelöli a tárgyköröket: beosztása szerint az Emberi színjáték erkölcsi. illŁziótlan szemléletével fiktív eseménysorokba sűrítette korának valóságát. Az „erkölcsi tanulmányok" alciklusokra osztott elrendezése is jellemző: Jelenetek a magánéletből (26. a tények józan. mozgásában ábrázolni. § hangoztatta elsőnek a környezet döntő hatását az egyénre. ezeket a hely és az ábrázolt történet jellege szerint osztja „jelenetekre". A bő valóságanyag hiteles .viszszatérnek más művekben. s jellemeket rajzolok. típusokat alkotva több egynemű jellem vonásainak egyesítésével. Vidékiek Párizsban (49. a hit és a tudomány. nekem csak az a dolgom. aki más művében is visszatér. Elemző módon. aki típusaival. ami a század lángelméjévé teszi. a 60. „az irodalom gályarabja" (Lamartine). erkölcsrajzával az egész társadalmat akarta folyamatában. Ez az. Balzac meghatározott történelmi idő „írnoka": az 1816 és 1848 közötti francia társadalom körképét. hogy az írnoka legyek. (ZOLA) „A történetíró a francia társadalom lesz. a romantizmus és a naturalizmus között. hogy általa ellipszis jön létre a regényben. melyek a jelenkori komédia alakjait mozgatják [É] ide-oda lebegett az összes szélsőségek. de önállóan is teljes művek rendszere. kiválasztva a Társadalom legjelentősebb eseményeit.: a Goriot apó). melyről a historikusok általában megfeledkeztek: az erkölcsök történetét" . hogy az egymásra következő történelmi korszakokat a kalandjaik révén egymással kapcsolatban álló szereplők sora képviselheti. Az Emberi színjátékkal megteremtette a totalitásra törő (realistának nevezett) regényciklust. talán sikerül megírnom azt a történelmet. így lesz a regényciklus egymáshoz kapcsolódó.

a tehetséges fiatalok életlehetősége. pl.egységes értékrendű . ahol ne szerepelnének árak. Hauser. de variációsorozatban rajzolja meg a modern élet „kóborlovagjait" .Vautrin-Herrera az Elveszett illŁziókban ugyanezt oktatja Luciennek: „az erkölcs ma már ismeretlen". pusztán érdekkapcsolatokat tételez fel. jellegzetes pl. Nucingenék családi életének alakulását is. az érvényesülés. a siker és kudarc váltakozása. előrejutása. A középponti értékkategória a siker. ez határozza meg az erkölcsöt . melyeket az emberi természetről valaha is készítettek". egy Łj csodavilág varázsigéi és orákulumai". váltók. Maxime de Trailles) általában „elkorcsosult nemesek".a Goriot apóban pl. műveiben alig akad olyan fejezet. örökségek. Taine véleménye szerint információgazdagságával „az Emberi színjáték .Shakespeare és Saint Simon művei mellett . a „sárgakesztyűs kalózok" (de Marsay. az egész . vagyoni egyenlegek egy Łj mitológia.a legnagyobb tárháza a dokumentumoknak. a vidék és Párizs szembeállítása. A pusztító hatásŁ arany megmérgezi az emberi viszonyokat.is: a kor híres „krakélerei" (Ajuda-Pinto). Napóleon példája. csak a pénz.a „kalandorszellem" megjelenését . önmegvalósítása. Semmi más nem érdekli a kor emberét.) A közelmŁltba helyezett történetekkel Balzac saját jelenének erkölcsi világát tükrözi. így az író a „pénz hatalmának himnuszát és homéroszi eposzát énekli meg". (A csábító.vagy főszereplője. amelynek értéke eléggé biztos ahhoz. a társadalmi hullámzás fenn és lenn között. ezért foglalkoztatja az írót pl. de nyomon követhetjük Bianchon tekintélyes orvossá válását. Vautrin nagy trilógiáját a ciklus karrierista főalakjainak regényei alkotják (Goriot apó-Elveszett illŁziókKurtizánok). hogy érdemes legyen törődni vele [É] az arany magában hordja az összes emberi erőket" (Gobseck).tájékoztatást nyŁjt. az uzsorás Gobseck a (szereplők által) legtöbbet emlegetett és leggyakrabban látogatott Balzac-hős. „Istenben is meg a pénzben is egyszerre nem lehet hinni . Rastignac 14 regény. mítosza hajtja a feltörekvő fiatalokat . Rastignac és Rubempré sorsalakítása).a . („A számok. Balzac a párhuzamok és ellentétek módszerével ábrázolja a változó folyamatokat. a felemelkedésért másmás árat kell fizetniük az ambiciózus (vidéki) fiatalembereknek (l.) A szereplők hangoztatják is értékrendjüket: „Egyetlen materiális dolog van. hanem az aranyborjŁt".Babits írja a záróképben megjelenő Rastignacról: „Ahogy a PŹre-Lachaise magasáról az alatta elterülő Párizsnak lekiáltja: A nous deux maintenant! •da Napóleon szelleméhez". a panzió Neuve-Sainte-GeneviŹve utcája és a Beauséant-palota Saint-Germain negyede között áthidalhatatlan a szakadék.ciklust átszövi az azonos motívumhálózat. feldŁlja a családi életet. Innen ered az élet meghódításának szimbólumává váló Párizs „Łj Babilon-mítosza" is. „a társadalom nem az igaz istent imádja. ellenállhatatlan városban természetesen a városnegyedek is a társadalmi helyzetet tipizálják . elbeszélés mellék.

Két lánya viszonyát a féltékenykedés határozza meg. erényes". . a Vauquer-panziót és a Beauséant-palota világát . térben pedig a város két pontját. Mivel a pénzmozgást Balzac zárt rendszerűnek mutatja be. Középpontjában EugŹne de Rastignac alakja áll. Még Goriot apó is tisztában van azzal. Delphine -. mely feledésbe ment. —gy hal meg.mindenét Lucien de Rubempréra hagyja. hogy „minden a pénztől függ. a kurtizán örökli.„az aranyos szalonokba bebocsáttatást nyerni fölért egy főnemesi pátenssel" -. Az érvényesülés feltételeit az előkelő társaság diktálja ugyan . d'Espard márkiné. mint az alakoké. a divatot meg a „legelegánsabb hölgyek" (Langeais hercegasszony. tekintve. és szerelmi ügyekben a „kékvérűek" vetélytársai. sajátja egyben az a tendencia is. hogy „aki gazdag. az arany Łtja ugyanŁgy vizsgálható a művek során keresztül. akinek 600 frank évjáradéka van. a hiszekegy hitelezz-zé lőn" (Friedell). hogy nincs ötvenezer jó állás" (Vautrin). (A parvenük lenézett feleségei is operapáholyt tartanak fenn . Elveszett illŁziók-Kurtizánok tündöklése.pénz így Isten pótszerévé válik. A Goriot apó „jelenet a magánéletből" (bár a „párizsi élet" ciklusba is tartozhatna). akiket 50-50 ezer frankos évjáradékkal adott férjhez.a (spekuláción meggazdagodott) vagyonosok meg.de feltételezi a legfőbbet. Bár az író személy szerint sajnálja a „jó társaság" hanyatlását.l. ez a társadalom másik mozgatórugója .) „A gyors meggazdagodás problémáját e pillanatban ötvenezer fiatalember igyekszik megoldaniÉ fel kell falniuk egymást.karrier-kezdeti helyzetbe kerülése . tőlük szeretőikhez kerül. Gyergyai Albert óta sok elemző követte nyomon Goriot vagyonának „kerengését". hogy leányaink vannak". hogy öncéllá nőjön [É] a credo kreditté. még az is. ezért születik a sok mésalliance. „a vagyonokban rejlik az ultima ratio mundi". az ő karrierregénye .így nemcsak a város. a pénzt. de a nemesek is pénzt akarnak . A lány nem is tud erről . mint egy kutya. David Séchard és annak gyermekei az örökösök. hogy az arisztokrácia felett eljárt az idő. akinek öngyilkossága után sógora. majd Gobseckhez. polgári panzióban él. ötletét Balzac először feljegyzésben rögzítette: „Egy derék ember. de bekerülni a hatalomba -. Lányai tették tönkre. akitől Esther. spekulációval szerzett vagyonát két lánya között szétosztja. mert vallásnak a tárgya." A kalandregényre épülő társadalmi regény valós térben. mert ügyesen követték el": Beauséant-né véleménye szerint „a hatalom kulcsa a siker". valós időben játszódik. tudja.fogja össze a két irányban elágazó cselekményt: a Vautrin-féle bűnügyi történetet és Goriot szenvedélyregényét. a Grandlieu dámák). életüket pedig a szeretőikért (és a házasságtörő kapcsolataikhoz szükséges pénz előteremtéséért) zajló küzdelem tölti ki. (Goriot az élelmiszerhiány kihasználásával. és éppen ezért: mert valóságfeletti princípium. mint az egy fazékba zárt pókoknak.) Vautrin (élettapasztalata alapján) állítja. „a látható ok nélkül keletkezett nagy vagyonok titka olyan bűn. bármi áron.

a teljes erkölcsi válságról szóló (hasonló metaforikus képekkel is megjelenített) felismerések átszövik az egész művet: a társadalom „posvány.. zálogba teszi az óráját a temetési költségekért. a végső tanulság eredményeként. az azonos erkölcsi elvekről. Ehhez Rastignacnak csupán néhány hónapra van szüksége. az operában Goriot „odŁjára". és Łgy sározza be magát. s mélységes undor fogta el").) Részletesen leírja a panziót. még képes a megbotránkozásra elképed a Goriot-lányok magatartásán és azon. Bár a mellékszereplők előéletét nem ismerteti a szerző. „gondolatban egy pillanatra visszacsöppent a polgári panzióba. ez a „drámai események kirobbanásának ideje": Rastignac ekkor találkozik a „másik világgal". így a mű feszültségét a jó és rossz közötti ingadozás teremti meg (megöli-e Rastignac a mandarint?). Goriot lecsŁszásával. az . A csattanós befejezéssel csak Goriot apónak . előreutalásokkal meghatározza a főszereplők sorsának alakulását. kirekesztődésével párhuzamosan emelkedik a társaságba bekerülő Rastignac státusa.a fényűző szalonok. A mindkét miliőben otthonos főszereplők sajátos kapcsolatrendszerben állnak egymással. „mindentudó" előadás elsősorban a fiatalember nézőpontjából mondja el a történéseket. a többiek majd regények sorozatában szerepelnek még.életŁtja zárul le.a műben teljes egészében feltárt . hosszŁ az expozíció.Goriot ekkor már hat éve a panzió lakója és elszegényedett -. (A műben a szerzői jelenlét is érvényesül: az író sejtet. A mű lassŁ. Az előkelő társaságban. A regénykonstrukció alapja a főszereplő-hármasság: Rastignac lelki tusáját. bálok és a nyomor kiáltó ellentétét (Beauséant-nénál a panzióra gondol. harmadik személyű. és Beauséant-né estélye „megsokszorozza érvényesülési vágyát". A cselekmény 1819 novemberében indul . jellemzi . vívódásait két oldalról „billentgeti" Goriot és Vautrin.az anyagi helyzetüknek megfelelő (a második emelettől felfelé többnyire sanyarŁ) körülmények között élő . és az író határozottan vezeti a történet összeszövődő szálait. de a sok szerzett tapasztalat hatására.hanem a társadalom két pólusát is: a nyomor és a fényűzés miliőjét. amíg levonja a konzekvenciákat. részletező leírással kezdődik. így a regényidő novembertől februárig tart.lelkifurdalást érzett a hŁgaitól és anyjától kizsarolt pénz miatt is -. minden összefügg. EugŹne a cselekmény során egyre gyakrabban szembesíti a látottakat . hogy Vauquer-né eltulajdonítja a médaillont -. kihívja maga ellen a társadalmat. aki kocsin jár benne. mert az ő „bemutatása" zajlik addig. A tárgyilagos. mivel „ebédidőben tizennyolcan vették körül az asztalt". a kispolgárság köreiben és az alvilágban ugyanazok a törvényszerűségek érvényesülnek.. elhallgat. A szerkezet kitűnően konstruált.bennlakókat és a külső kosztosokat. De „még vérében volt a családi kötelességek tudata" . az expozícióban Balzac ironikusan az olvasóhoz fordul „Goriot titkolt balsorsának történetével".

elszegényedett. mint nekiesni mohón a gyönyörűségeknek. és a márkiné „Ariadné-fonalként" a nevét is adja. az író „mindenkit megfoszt valamitől [É] kikutatja a bűnt. hogy nincsen a világon jobb módszer. a felemelkedés vágya keríti hatalmába. beavatása. annál biztosabban jut előre". belátja. A Balzac-figurák kivételes egyéniségek. az gazember. nyakig elmerül benne". . [. A viszonylag „tiszta lelkek" nem is „maradhatnak meg sokáig ebben a világban": Goriot meghal. R. báró és báróné elsőszülött fia a Charente megyei R. „érdekes jellemek". melynek minden porcikája akarattal van töltve" (Flaubert). mint nekiÉ A legelőkelőbb arisztokratáktól a plebejusok legszegényebb rétegeiig minden szereplője jobban habzsolja az életet.. közben Nucingenné szeretője lesz. így inkább feladja erkölcsi fenntartásait. akkor az erény hőseként ünneplik a szalonokban" (Vautrin).-ban született 1799-ben. A mű az ő válaszŁt-regénye: konfliktushelyzetében döntenie kell. de jó képességű (tanulékony!) nemesifjŁ AngoulŹme környékéről. aki gyalog. a vezérmotívum az ő megkísértése. A társadalom két szélső pólusáról kapott tanácsok után EugŹne (a milliomos Victorine helyett) Delphine-t választja.] mohóbb az élvezetekben. ha egymilliót lop. (A . felboncolja a szenvedélyt" (Victor Hugo). „Minden szereplőjének ugyanŁgy a szenvedélyesség az alapvető vonása. a karrierista fiatalok ambiciózus nemzedékének jellegzetes figurája „igazi délvidéki".Szamárbőrben már másokat beavató életművész-dandy: „én Łgy találtam. gyanŁtlanul baklövéseket követ el. mint a való élet színjátékában bárki. párizsi arisztokrata rokoni kapcsolatai miatt viszonylag könnyen be is kerül az előkelő társaságba. igyekezzünk megmaradni a magaslatokon (Langeais hercegné).") Rastignac életrajzát Balzac meg is fogalmazza az éva lánya előszavában (1839): „Rastignac (EugŹne Louis). hogy bármi csekélységet eltulajdonít. hogy Rastignac elindulhasson az „Łtvesztőben". és származása. Beauséant-né is ellátja tanácsokkal („minél hidegebben számít. igazi karriertörténete a többi mű hátteréből figyelhető meg. de érvényesüléséhez nemcsak Vautrin. „a világ pocsolya. 1819-ben Párizsba jön. örökre nyomoroghat.tisztességes ember. melyeket otthagy az állomáson"). Beauséant-né „elvonul a világtól". monumentálisra felnagyított hősök. Kezdetben még járatlan a társasági életben. ha tisztességes marad. de karrierje szempontjából ez sem bizonyul rossz döntésnek: Balzac (a ciklusban) végigviszi az érvényesülés Łtján. tevékenyebb és ravaszabb a harcban. Minden lélek egy-egy fegyver. ujjal mutogatnak rá a törvényszék előtt. hanem a másik rezonőr.korábban keletkezett! . Mindenki „elveszti illŁzióit". „ne tekintse másnak a férfiakat és a nőket közönséges postalovaknál. Az érvényesülés.. Vagyis Balzacnál még a kapus is zseniális. Rastignac is „sártengernek látta a nagyŁri világot: aki a lábát belemártja. A Goriot-rejtélyt bogozgatja. jogot tanul. Rastignac. Ha valakit rajtakapnak.

Vautrin segítsége .„önzésből" . Gabrielt (aki. („Mikor a citrom jól ki volt facsarva. haláltusájában ki is fakad önzésük ellen. s hogy azzal is együtt kell élnie" (Szávai J. de aki egyszerre kiüríti.„akárcsak Don Quijote.nélkül is érvényesül. Balzac nem teremthet CordéliákatÉ Az expozícióban még ellenszenvesnek tűnő figura Rastignac nézőpontjából egyre rokonszenvesebbé válik . sorsa példázza Balzac egyik tanítását: „kincseskamra az emberi szív. Goriot Łr. Goriot. szoros kapcsolatban áll a kor fiataljaival. egy jobb rész. micsoda ember az"É „nem hülye és nem is gyenge"É „élete rejtelmesebbnek látszikÉ" -. elszegényedése után pedig teljesen feleslegessé válik. így szerzi meg az elzászi báró millióit.„megannyi bűnügyi regény hősének ősalakja" (Babits) .") Monomániás alakjában „Shakespeare-i szenvedélyek" tárulnak fel: ő a modernkori Lear király . a híres orvossal. 1832-ben püspöknek nevezik ki.„Tyűha. Vautrin (Jacques Collin. már sohasem feledkezhet meg arról. Beleszeret Delphine de Nucingenbe akkor. Rastignac (Nucingenné révén) karriert csinál.maga is mesterkedik azon. hogy Rastignacot összehozza kisebbik lányával. a másikat egy miniszterhez). utolsó anyagi lehetőségeinek felhasználásával egy lakást is berendez nekik. a Vasfejű. Gróf lesz és Franciaország pairje. hogy eladja magát Vautrinnek. önzetlen szeretetének példája akadályozza meg EugŹne-t. válogat (eltapos és kiemel) tetszése szerint. A „szenvedélyre predesztinált ember".) Az „örök Atya" végzetét tehetetlensége okozza: a férjeiknek kiszolgáltatott lányokon már nem segíthet -.). a limoges-i püspök magántitkára). majd Carlos Herrera) . Az öreg . a társaság parancsainak engedelmeskedő. az „apaság mániákusa". leányai az utcasarkon hagyták a citromhéjat. (Lemondó. akinek temetését Rastignac fizeti. ™ccsét. A küzdelemben elveszti önértékét. mint az az 1828-ban játszódó Falusi plébánosban olvasható. ha él is Vautrin tanácsaival. háromszor miniszter.szökött fegyenc. Vejei kompromittálónak találják származását. tönkrejut". aki Vautrin néven rejtőzik. További sorsáról A Nucingen-házban olvashatunk: férjhez adja mindkét hŁgát (egyiket A családi béke egyik szereplőjéhez. majd a fiatalember fokozódó csodálattal szemléli szobaszomszédja önfeláldozását. Messze tŁlszárnyalja Maxime de Trailles-t és de Marsay-t (és a bosszŁt is megízlelheti: de Trailles gróf hozzá megy majd kéregetniÉ). szeretem . Nucingenné apja egy volt tésztagyáros. s szeretője lányát később feleségül veszi. itt megismerkedik Jacques Collinnel.a bérgyilkosság ajánlatának elfogadása . de végül megbocsát -.csakhogy ebben a társadalomban nincs „legkisebb gyerek". és ugyanitt barátkozik meg Horace Bianchonnal. de „ha el is fogadja a világot. érzelmeiket elfojtó lányai mindenétől gátlástalanul megfosztják. A nagyvilági élet arszlánjainak egyike. s így benne is. A „kérlelhetetlen logika embere". hogy van az emberben. fényes pályát fut be. amikor az asszonyt elhagyja de Marsay gróf. „sakkozik az emberekkel" .a Vauquer panzióban lakik.

pl. melyik irányzathoz sorolandók. A regényt Lányi Viktor fordította. (Könnyedén „olvasott a diák lelkében" is. Sajátos filozófiai rendszere szerint ő sem erkölcstelenebb. Balzac „a művészet fejlődésének átmeneti szakaszát képviseli. harsány stílusa miatt és tŁlrészletező leírásaiért is. Balzac. [É] A modern irodalom olyan emberek történetével indul. itt hŁzódik a határ a bennünket közvetlenül érintő. akik a valóságot tudós pontossággal törekedtek rekonstruálni. csak a célt látom magam előtt". szenvedélyes jellemek. Mégsem az első romantikus versekkel kezdődik számunkra a modern irodalom. a váratlan fordulatok. E™TV™S J•ZSEF A falu jegyzője (1845) . a lelepleződések (Vautrin) és a felismerések (Goriot. de Balzac Łgy vélte. a Kurtizánokban már a vizsgálóbíró munkatársaÉ Előismereteivel épp ő a megfelelő ember a rendőrségnek . mint a Vörös és fekete és a Goriot apó.). Romanticizmusán kívül sokat támadták dagályos.megvédeni a gyengéket az erősekkel szemben". Rastignac) a romantika eszköztárából valók. (a nála gyengébb) Lucien de Rubempré megkísértését „Herrera spanyol kanonok" könnyebben végzi: tananyaga az Elveszett illŁziókban is ugyanaz: „el kell titkolni a cél elérésének eszközeit". hontalanságuk és kiábrándultságuk alig változik Julien Soreltől és Lucien de Rubemprétól Charles Swannig és a tulajdonságok nélküli emberig" (Hauser A. akik kortársaink: romantikus jellemük. aktuális művek és a régiek között. „majd ha gazdag lesz.cinikus álláspontja jó lehetőség a társadalom bűneinek teljes leleplezésére. [É] romantika és realizmus között annyira elmosódik a cezŁra. „a tetteket eszközöknek tekintem. Stendhal esetében szinte lehetetlen eldönteni. de azért Vautrin gondolatai megfogannak benne. a „diabolikus kísértő". mint akárki más. A szélsőséges. hanem olyan regényekkel. hogy a végzet. az Emberi színjátéktól vezet az Łt a Rougon-Macquard ciklusigÉ aztán jön Maupassant" (Maudron). de „a Goriot [É] már azok jöttét jelzi.és majd rendőrfőnökként nyugdíjazzák. hogy egyes írók. a véletlenek mutatják be leghívebben a társadalom ellentmondásait. akkor megengedheti magának a becsület fényűzését" .) A „lélekidomár" (Elveszett illŁziók). amikor a feltörekvő fiatalember habozik: Rastignac ugyan még nemet mond kegyetlen ötletére. a „beavató" azt az időpontot választja a kísértésre.

Előző nagyepikai alkotása. Ez a mozzanat a főcselekmények allegóriájának bizonyul. A másik oldalon található Macskaházy ügyvéd. emlékeztetnek emberi természetünk nemesebb vonásaira. . tipikus színhelyen játszódik a cselekmény.. a Tisza látványa. amely mindenekelőtt éles vádirat a megyerendszer és a feudalizmus ellen. A karakterek közti eligazodást a beszélő nevekkel könynyíti az író: a szójelentést lágy. szerény" lak. az ingadozók és bizonytalanok a cselekménysor végén zömmel a pozitívakhoz csatlakoznak. a Tiszarét melletti Törökdombon kezdődik és ér véget a konkrét eseménysor. Tiszarét szintén tipikus alföldi település. A szereplők könnyen csoportosíthatók. báró Eötvös József (18131871) egy évvel korábban A falu jegyzőjét. Nagy írók érzik ezt. a pozitív és a negatív szerepkör világosan megkülönbözteti őket. melyeket szociális viszonyai okoztak. a címszereplő Tengelyi Jónás meghurcolásának. Arany János 1846-ban írja e tárgyról Az elveszett alkotmány című szatirikus eposzát. Vándory Boldizsár és Völgyesy nevében. „tiszta udvarral" . ha jótékony kézzel a szenvedők segítségére sietne. A karthausi c. Tengelyi Jónás faluja. A regény egy hajtóvadászat leírásával kezdődik.. A „végtelenül unalmas" magyar róna ellenpontjai a regényben a német városok: Heidelberg (ahol ifjŁkorában Réty és Tengelyi is tanult) és Göttinga (Vándory előéletének színtere). valamint Viola ezzel párhuzamos üldözésének előképére ismerhetünk benne. A legszebb ház a jegyzőé. de részletes háttérábrázolása révén egyben az „első igényesen alkotott társadalmi regényünk" is volt (Fenyő István). e lap hasábjain közli folytatásokban Łjabb epikai művét. Tájkép is keretbe zárja tehát a művet. de a befejezésben Petőfire emlékeztető ódai hitvallással fordul hozzá: „virulni fogsz!"É Fiktív.anyagi érdekeinek kielégítése után lázasan rohanó korunk részvétlenül elfordul a szenvedésektől. Eötvös 1844-től a centralista Pesti Hírlap munkatársa (később Kemény Zsigmond és Madách Imre is követi a példáját). „nevezzük Taksony megyének". amelyet a bevezetésben az író az „egyhangŁság" szimbólumaként mutat be. NyŁzó Pál főbíró. zenei hangzás (daktilikus lejtés) is aláfesti Tengelyi Jónás. vallomásregénye a szentimentalizmus és a romantika jegyében született. Merész kézzel föltárják a társadalom legundokabb sebeit. ez a név tökéletesen illik a településre. „zöld venyigével befont. Székhelye Porvár. Az utolsó fejezetben.üde színfolt a sivárságban. az Alföld „valamelyik megyéjében". É (AZ ŤR• MONDATAI A REGéNYBEN) Az 1840-es évek közepén a magyar társadalomban a maradiság gócpontja a nemesi vármegye. Viola kézrekerítésekor a színhely is ismétlődik.. s amelyeket enyhíthetne legalább.

Tengelyi Jónás jellemének kialakulását a 2. az élen Rétyné. az igazságért harcoló Tengelyi és a szabadságért küzdő Viola. mindenütt (a falusi jegyzőségben is) világjobbító szándék vezérli. . Ehhez a körhöz csatlakoznak a fiatalok. mígnem jegyző lesz Tiszaréten. Don Quijotéhoz hasonlóan fáziseltolódás áldozata. politikus-jelölt. nevelő. heidelbergi) tanulás és pesti joggyakorlat után kezdődik hősies-tragikus pályafutása: a szegények ügyvédje. ő a becsület megszállottja. de mindenütt kijátsszák. Pruzsinszky Józsefnek a vonásait is megjelenítette. Lelkész édesapja a szeretet légkörében. a „nagyszerű tett vonzása" is formálta. Macskaházy és NyŁzó Pál található. a korrupció és a kegyetlenség megszemélyesítői. fejezetben részletesen elbeszéli az író. betyár lesz. akik értékrendszerük tisztulásával életcéljukat is. szerelmi boldogságukat is megtalálják: Réty Źkos Tengelyi Vilma mellett. könyv) antik hőseinek példája. ilyenformán az alvilággal is kapcsolatba kerülnek (személy szerint Cifra Jancsival és šveges Jancsival). Peti cigány és Liptákné. Vezéralak a két főhős. Alakjában Eötvös József saját egykori nevelőjének. Az ellentábor: a nemesi vármegye egész intézményrendszere és tisztviselői kara. Akárhová kerül. a romlott vármegyerendszernek.Kenyházy Bandi esküdt. tőle ismerte meg a felvilágosodás és a francia forradalom eszmevilágát. „Magyarországon sehová sem való" (gróf Marosvölgyi főispán szerint). de szigorŁ valláserkölcsi nevelésben részesítette. Kislaky Kálmán Réty Etelka oldalán. de épp ezért a jelenben tragikus sorsŁ. Romantikus alkat. Sáskay Tamás adószedő stb. gazdatiszt lesz belőle. félreállítják. Tengelyi Jónás maga az elvi szilárdság és a „makulátlan erényesség".Eötvös típusokban gondolkodott. de jellegzetes vonással bíró figurák. Karvaly Źgoston várnagy. Tengelyi és Viola sorsa együtt azt példázza. Puritán jellem. §k a hatalommal való visszaélés. nem törekedett bonyolult belső lélekállapotok teremtésére és rajzolására. a gyermek tudatvilágát Plutarkhosz (a Párhuzamos életrajzok c. A jellemekről általában elmondható. Viola jómódŁ telkes jobbágy volt. aki kimagaslik és épp ezért végzetesen elkülönül embertársaitól. Segítőik kezdettől Vándory lelkész. Szentimentális-romantikus beállítottság fejlődött ki benne. de közönséges bűnök. A főhős. de a tisztviselők visszaélései (NyŁzó főbíró erkölcstelensége) törvényen kívüli helyzetbe sodorja. megelőzi korát („gondolataival [É] fél századdal a többiek előtt jár"). A pozitív figurák kezdetben kevesen vannak. magatartásukat elsősorban társadalmi helyzetük határozza meg . Viselkedésüket. gaztettek elkövetésére is vetemednek. hogy még a főszereplők is kevés. ahol „történetünk kezdetén már hŁsz éve hivataloskodott". hogy Magyarországon a nemes és a jobbágy egyaránt kiszolgáltatott áldozata a feudalizmusnak. Politikai és személyes érdekek motiválják őket. Németországi (pl.

Református lelkész. családszeretete egyaránt rendkívüli). Jelleme és sorsa egyaránt romantikus. Vándory Boldizsár . tehetsége. de megmaradnak a vármegye híveinek (Cifra . ők ketten külön csatát vívnak egymás kijátszására is. A falu jegyzője az etikai értékeket szolgálja. Macskaházy hozzá illően erkölcstelen és gátlástalan. Krivér főjegyző kétkulacsos politikát folytat. nincs igazi kisugárzása. „a hajdankor jószívű egyszerűsége" mellett. Terveinek kivitelezője. és így jelentős szerepet játszik féltestvére magára találásában. hogy többnek lássák. a családjában a felesége bábjaként . Tengelyi szembekerül vele. semmilyen visszaéléstől. a tradíciók képviselője.Kivételes képességekkel bír (szorgalma. a valóságos Széchenyi Istvánnak: az angliai kultŁrának csak egyes elemeit veszi át. a világi hívságokról (pénzről. rangról) lemondva. Kettejük manővereihez a vármegyei jogrend és intézményrendszer tökéletes terepet nyŁjt. kiegyensŁlyozottan és szerényen. igazi „filantrópiával" (emberszeretettel). amíg . Van külföldet járt nemesember. alattomos vezéralakja Rétyné. Jellemének alapmotívuma a rangkórság: egykori szerelmeséről lemondott (mert a fiatalember szegény volt). elvégre „mindenáron szolgálni akarta a hazáját". Rétyt választotta férjének. aki „megőrizte [É] az ősök műveletlenségét". „született báró Andorházy kisasszony". Bántornyi „James". amit a végzeted adományozott neked". Eközben az alispánné kihasználja a megyei gépezetet. sőt a társadalom ellen kényszerül fordulni. Tengelyiék ügyének válságosra fordulása átmenetileg kimozdítja semlegességéből. A nemesség lecsŁszó elemei (Szentvilmosi János) a legsötétebb bűnök elkövetőivé züllenek. sztoikus bölcsességgel: tudni kell „élni mindazzal. Az ellentábor háttérben meghŁzódó. Kislaky. az ő anyagi helyzetére alapozva kívánja visszaszerezni a főnemesi rangot. a kastély Łrnője a saját érvényesülését hajszolja.kívül áll a politikai csatározásokon. Rétyné és a vele szemben álló Tengelyi Jónás törekvései teszik nyilvánvalóvá: a regény alapkonfliktusa az erkölcs és az érdek között feszül. jellegzetesen félművelt. nemzetét sem tudja szolgálni. nemes indulatai.családi okokból. A nemesség alaptulajdonsága a gyengeség (Réty Źkos.a politikában a „szélirányt" követve. addig tartalmatlan életet élt. a volt alispán „áldott jó ember".). élete ekkor kisiklott. családja is szétzilálódott. valamint Göttinga szelleméből következően . hivatástudattal segíti az elesetteket. mindkét pártban ott van. de saját boldogságát nem tudja megőrizni. A főbb szereplők és a számos mellékalak vonásaiból. munkabírása.csupán „abban fáradozott. aki felekezeti és faji különbségtétel nélkül. Céljának eléréséhez nem válogat az eszközökben. de ő csak karikírozott mása pl. mint aminek született". semmilyen bűntettre való felbujtástól nem riad vissza. Źlnéven él. az idősebb Kislaky stb. törekvéseiből a korabeli magyar társadalom „enciklopédikus" képe rajzolódik ki (Sőtér István). Réty alispán.

a 30.anyai örökségére támaszkodva . Gyakran megragadja az alkalmat.a cselekmény bonyolítása közben mutatja be a többi szereplőt és a körülményeket (a 14. hogy kommentálja a jelenségeket. ő belülről változtatja meg a feudális intézményrendszert. Viola és Tengelyi sorsa ezután is több ponton találkozik. de helyére mások lépnek Eötvös József biztos kézzel épít. de tiszta elvszerűséggel lép fel Völgyesy alügyész. A reakció eleinte háttérbe szorítja. ha . a fordulatokat pontosan illeszti egymásba. A szereplők egy részének sorsa beteljesedik. A felépítést tekintve a regény több párhuzamos szál bonyolult szövedéke. és igen közel kerül pl. tékozló életmódot folytat). (A zsidók emancipációjáról tanulmányokat is készített. A végső fordulatot több mozzanat segíti elő: Vándory színrelépése (34. hallgatózás vagy kihallgatás. A falu jegyzője nem nyeri vissza teljesen életerejét. Kölcsey Ferenc regénybeli mása (Eötvös József példaképe volt ő is). Példát mutat Réty Źkos. az önfeláldozó Violát). de ezután ő marad az előtérben. rész). tablókép az igazságszolgáltatásról. Petőfi Sándor szellemiségéhez.Jancsi lövi le. A végső tetőponton mindkét főhős sorsa megfordul: Viola meghal. a tisztŁjító megyegyűlés és az iratlopás egymás mellé helyezésével teremti az első csomópontot (14-15. Az expozícióban . šveges Jancsi vallomása és ennek következtében Rétyné öngyilkossága (36-37. társra lelve értelmessé tehetik saját életüket. Ez a politikai program már tŁllép a centralisták célkitűzésein. a cigányok és a zsidók is megjelennek.Kármán József egykori programjára ismerhetünk itt a nők nemes lelkületével kapcsolatot találnak.) és legvégül János huszár közreműködésével Viola önkéntes visszatérése (38-39). a „rögtönítélő" bíróság ülése a mű egyik tetőpontja (22. erős a véletlen szerepe).) Źltalános tanulság: az érdekek kölcsönös elismerése és érvényesülése a nemzet egészének érdeke. aki . illetve érdemeik szerint elrendeződik.a kezdőjelenet és a közbeékelt TengelyiéletŁt után . de egyszerűbb eszközökkel is gyakran él (sok a rejtőzködés. Tengelyit felmentik. betyárból immár pandŁrként. A megoldás ellentmondásos. „félelmet nem ismerő lélek". az áldozatok tragédiája viszont megrázó. —jabb szakasz végén elfogják Violát. pl. a dzsentrivé csŁszás veszélye fenyeget (Kislaky Kálmán duhajkodásra hajlamos. a jogrend kiterjesztése elodázhatatlan. az ő sorstragédiája olvasható. részig). mindenfajta elnyomást és megkülönböztetést meg kell szüntetni. Kezdetben kevés hatással. de következetessége és szívós helytállása mégis egyre nagyobb szerephez juttatja. Eötvös József az 1840-es évek közepén a demokratikus fejlődés szószólója lesz. Eötvös társadalomképében a kívülrekesztettek. fejpénzért. részben a jegyző gyanŁba keveredésekor.szembefordul apjával és mostohájával. Mégis a jövő letéteményesei lehetnek ők. fejezet). . A fiatal nemesekre a regény kezdetén még a parlagi nemessé. fejezet). és így a nemzetnek is javára válhatnak.

szatirikusan élezett beállítások. ha különválik a kor nagy kérdéseitől. de az író (Kölcsey Parainesisének hatására is) eleve vonzódik a körmondatos. amelyek mögött kiváltságait évszázadokon keresztül védelmezni tudta a törvények ellen is. csattanóra kihegyezett szófordulatok („gyöngéd asszonyi hangjának fortisszimójával"). lírai betétek ritkán jelentkeznek: „regényem csak az élet képe akar lenni. s az nem mindig mulatságos. szentenciaszerű. pamfletszerű elemek (pl. a tévesen felhasznált köszöntő szónoklat." és felteszi a kérdést: „miért nem vesszük be a népet is a sáncok mögé?" Bront‘: švöltő szelek (1847) . a nemesi előjogokról szóló rigmus). aki a politikai célzatŁ irodalom programhirdetője volt. Eötvös József a magyar realista regény első nagy mestere.illetve összképet fessen (pl. moralizáló előadáshoz." A stílusban érződik: epikánk csak Eötvös korában bontakozik ki. típusalkotás. a hídfelbontás. a kortesgyűlésről és egyéb politikai rendezvényekről. A hangvétel legtöbbször a szatíra maró gŁnya.Sáros . Az író személyes megnyilatkozásai között a legjelentősebbekben saját ars poeticáját fogalmazza meg. árnyalt lélekrajzot Kemény Zsigmond fogja megteremteni. karikatŁraszerű jelenségek és portrék. Regénye ábrázolásmódjának összetevői: didaktikus célzat. Az elmélyült." A kortárs írók közül Victor Hugo volt szerzőnk példaképe.) Egyes körülményes mondatok az iróniát szolgálják. az „egzekŁcióról". hogy Majtényi Zoltán „stilizálás és rövidítés" elvégzésével „átdolgozott szöveg"-et bocsátott közre 1992ben. A műfaj összetett. a vallási-felekezeti és a nemzetiségi kérdésekről).megyének a főispánja). olykor szelídebb malícia. saját nézeteit adja Tengelyi Jónás szájába: „A nemesség megyei rendszerével sáncokat épített maga köré. és nem a létező hibák orvoslására. A Noszty fiŁban) is megjelenik majd: a tarokkozás. börtönállapotokról. alig néhány évtizedes mŁlttal bír. (Indokolt. életképek. Könnyedebb részek. idézeteinket is onnan vettük. művészi célzatát tekintve pedig Łn. Az élő nyelvi fordulatokat majd Jókai emeli be a magyar epikába. Eötvös József személyesen. apja akkor ennek a . irányzatosság mind a jelenetezésben. irányregény. az igazságszolgáltatásról. E műfaj célkitűzéseit az író pontosan rögzíti: „A költészet kedves játékká aljasul. A szókincsben megjelennek a latinitás elemei is. eszményítés. Regényének több eleme Mikszáth műveiben (pl. Cselekménye szerint ez a mű a legelső bűnügyi regényünk. megyei hivatalnokként ismerte meg közállapotainkat (1837-ben Eperjesen ülnök volt. tablóképek. mind a karakterek megformálásában. nem az érzelmek nemesítésére törekszik. a bürokráciáról.

a magyar cím expresszív szókapcsolata előrevetíti az érzelmek és természeti erők együttes tombolását. Eltűnik. különc figura. elemi erejű szenvedélyekről. azt elemzi. Az švöltő szelek (Wuthering Heights) a XIX. századi angol irodalom „legdémonibb műve" . a kísérteties „gothic novel" hagyományaira építve az emberi szenvedély viharait mutatja be. mindhárman megpróbálkoztak az irodalommal.a fordító Sőtér István szavaival. szeretet iránti igényéről szól. a Catherine nevű kislány viszont testi-lelki jó pajtása lesz a jövevénynek. az ihlet csodálatos rátalálása legtitkosabb mondanivalóira. hogy mi motiválja egy adott személyiség kialakulását. boldogságáért? Mi alakítja ki a jellemet? Milyen szerepet kap a személyiség formálódásában az öröklődés és a környezet? Kitörhet-e az ember a korlátai közül a saját erejéből? Hogyan lehet megtörni a szeretetlenség és kegyetlen gyűlölködés láncolatát? Sivár. Sorsuk egy talált gyerek megjelenésétől kezdve fonódik össze és fordul mindinkább tragikusra: Earnshaw Łr a városból egy sötét bőrű kisfiŁt visz haza. majd háromévnyi rejtélyes távollét után visszatér. A cím eredetileg azonos volt a fő színhely nevével (ez szó szerint Čsüvöltő magaslatokÇ. Az švöltő szelek az ember társ utáni vágyáról. Az írónő a rendkívüli egyéniségek és a különös magatartások mögötti titkokat tárja fel. Az apa idővel meghal. Romantikus és egyszersmind modern lélekelemző regény. Hindley kezdettől gyűlöli Heathcliffet. ír származásŁ falusi papnak három lánya volt. de egyŁttal szabadságának is. század első felében egy korán megözvegyült. a közeli barátságos völgyben (Thrushcross Grange-ben) pedig Lintonék. az emberi kapcsolatok sajnálatos elvadulásáról. de szereplőtársai is sajátos karakterek. a tomboló bosz-szŁról. Saját fia. Odaköltözik a közben (felesége korai halála után) elzüllött Hindley Earnshawhoz. vagyonosan. Emily Bront‘ (18181848) volt a középső nővér. és kártyán minden vagyonát elnyeri. Catherine pedig az elegáns és udvarias Edgar Linton felesége lesz. de . a „Szelesdombon" él a regénybeli Earnshaw család. és jóllehet egykönyvű író maradt. szélviharoktól gyakorta pusztított vidéken. váratlan alkalma az ábrázolás teljességének. Főhőse különös. de egyetlen regénye világsiker lett. Catherine változatlanul melegen szereti Heathcliffet.É (S§TéR ISTVŹN) Az angliai Yorkshire-ban a XIX. de kegyetlen bosszŁtervekkel. Miért lesz valaki embergyűlölővé? Milyen mértékben vagyunk felelősek embertársunk sorsáért. Sőtér Istvánnál „Szelesdomb"). Heathcliff így minden szeretetből kiszorul.Ritka. megemberesedve.

mindent. Pontosan látja Ellen Dean: „Azon a napon. de megfékezett kegyetlenség bujkált. családias melegsége. de a szeretet már ebben a családi közegben is gyűlölettel együtt jut osztályrészéül. Agresszív ösztönei. mígnem a gyűlölködés megszakad. eszelős bosszŁvágytól hevítve tér vissza: „Ésötét tüzű szemében félig vadállati. mással él. a vele való lépéstartásért folyó versenyt. hogy kilépjen ebből a körből. de annál hevesebben áhította a szeretetet. amikor a lány Edgar Linton vonzáskörébe kerül. brutális gyűlölködése elvakítja. embertelen büntetésekben részesül.Ellen Deannel folytatott beszélgetése során sem -. hogy Catherine saját akaratából a másé lett. hogy ki mellé kell állnia. épp hogy járni és beszélni tud. Szíve minden szeretete Heathcliffé. a „kakukkfióka" jelleme áll a mű középpontjában. és csak ájtatoskodó. Heathcliff meghal. ő elveszít barátságot. A kisfiŁ korán megedződött a megpróbáltatásokkal szemben. Szelesdomb feudális rendjében a gyerek megaláztatásokat él át. akaratos és gőgös" lesz. A titokzatos három év alatt Heathcliff megteremti saját egzisztenciáját. Származása és addigi (feltehetően megpróbáltatásokkal terhes) előélete azonban ismeretlen. hamis valláserkölcsöt ismer (ennek ellenpontja Thrushcross Grange valódi otthonossága. ahhoz. talán valamilyen keverék. de már alapjaiban sérült személyiséggel. Egész életére kiható vereséget szenved. míg Heathcliff mindent elveszít.Edgarnak hű felesége akar maradni. Azt tudjuk csupán. hogy normális emberi kapcsolatokat építsen ki. Catherine kedvessége mentsvár lett a számára. de pajtását Hindley." Heathcliff összeomlásáért Catherine is felelős. Monomániás gyűlölködővé vadul. Heathcliff kegyetlen bosszŁsorozata következik félreértésekkel és végzetszerű fordulatokkal. és a két megmaradt fiatal az Earnshaw és a Linton családból egymásba szeret. elveszti a jogát és a lehetőségét a boldogságra. Amikor Szelesdombra kerül. tragikusan torz céltól. a bátyja „lealacsonyította". talán cigány. tanultságánál és főképp családja rangjánál fogva)." Képtelennek bizonyul elviselni azt. hogy fel kell adnia a Catherine-ért. amikor Łgy látja. hisz a szeretetlenség sorsközösségében egymásra találtak. . nem látja meg Edgar Linton humanizmusának értékeit. eltávolodva Heathclifftől. „fennhéjázó. mikor magából Lintonné lesz. művelt légköre. és annak elmaradására csak dacos lázadással tudott válaszolni. valamiképpen kiemelkedik a „vaskos tudatlanságból". és így nem vállalja a mellette való életet. „kétszínű életet él". szerelmet. Catherine. „spanyol vagy amerikai fajzat". Nem tudja tisztázni . még alig 2-3 éves. csak a legázolandó ellenfelet látja benne. Heathcliff és Catherine önfeledt összemelegedése cinkos elvadulással (a lápban való csatangolással) járt együtt. Megpróbáltatásainak Earnshaw Łr gondoskodása vet egy időre véget. egészében humánus világa). Heathcliff. Catherine-nek azonban megmaradt a lehetősége (szépségénél. hogy Earnshaw Łr az éhhaláltól menti meg a kisgyereket Liverpoolban.

völgy és láp. és a lélek belső törvényei-örvényei jutnak hatalomra. és Isten megvigasztalta őt" (Ellen Dean). sokáig szunnyadó igényessége bátorításra talál. Az embert alakító és egyszersmind fogságban tartó természeti környezet az švöltő szelekben hármas tagolásŁ: szirt.ez is embertelen bosszŁja része volt. tanítja és magához emeli. mindig megmarad elégtételül a gondolat. maga kegyetlen ember. apja gyűlölte. nem csupán azzal. ebben a világban a társadalmon kívüliség dominál. de visszautasító modor . ragaszkodó lélek tanŁbizonyságát adta: bízott Istenben. Edgar Linton kezdetben csupán naiv szerelmes. Cathy (az ifjabbik Catherine) örökölni fogja.és kisváros csak hátteret jelent. Lockwood Łr. a saját társadalmi-társasági frusztrációja következtében). az „igazi bátorság és hűséges. ugye?" Hareton Earnshaw félárván nevelkedik. nem tiltották el semmi rossztól. Heathcliff pedig „vadócnak nevelte. A világ azonban itt befelé tágul. meggazdagodásának módja rejtély marad. és megtalálja saját életcélját gyermekének féltő nevelésében. évek mŁltán Łrrá tud lenni személyes fájdalmán is. Mert maga szerencsétlen. A családok is mérföldekre élnek egymástól. Liverpool és Gimmerton. bácsikám?" „[É] bármennyire tönkretett bennünket. Megerősödő nemes erkölcsiségét és lelkierejét lánya. Hideg szépség. ebből az állapotából azonban képesnek bizonyul kiemelkedni. amit ő élt meg Hindley Earnshaw mellett . „sokkal mélyebben élnek". „Sohasem tanították írni vagy olvasni [É]. A szelesdombiak keveset beszélnek. A . ne építs helyette kunyhót [É]" . és ő lesz a végső győztes. a műben megjelenő nagy. hogy kegyetlenségének egy. a külvilágból legfeljebb emberkerülők tévednek ide (pl. de érzékeny". pipogya fiatalember. hanem azzal is. a társadalmi helyzetek és kapcsolatok csupán másodlagos jelentőségűek. ki tud szabadulni Heathcliff hatalmából (bár ez óriási erőfeszítésébe kerül). de nem a megtestesült ördög [É] Soha senkit sem szeretett életében. nem csupán a lelkek. Az embergyűlölet közegében vagyunk. és elnyeri Cathy rokonszenvét. lényegtelen kérdés az író szerint. A mű végére megtalálja saját énjét és feladatát.így ismeri meg Lockwood. Isabelle fel tud lázadni. bár gyenge szervezetét a betegség legyőzi. a mienkénél is nagyobb nyomorŁság az oka. Heathcliff származása." Azt a sorsot szánta neki. Heathcliffhez képest csenevész. hogy Heathcliff elevenére tapint: „Heathcliff Łr.hiába próbálja a szerelmet kedvességgel pótolni." „Faragatlan. a felszín mögött sejthető szelídség. „Ha már leromboltad a palotámat. hisz alig találkoznak idegennel. hogy megsejti Hareton értékeit és közeledik hozzá.tör ki a vád Heathcliffből. Erről a mélypontról emelkedik fel. A társadalmi tér csak közvetve van jelen. majd legvégül szerelmét. A lelket közvetlenül a természeti környezet alakítja ki és tartja rabságában. felerősítve ősi ösztöneit. Cathyben már mint kisgyerekben kifejlődött a mély és gyengéd vonzalom képessége.

Ez a tomboló természet és a társadalmon kívüliség világa. de a gyermek Heathcliff és Catherine önfeledt együttlétének ez volt a színhelye. Az ifjabbik Catherine-nek ez végül sikerül. •riási emberi tragédiák emlékétől terhes a szelesdombi légkör.szirt („Szelesdomb") az erő és a magány világa. titokzatos és egyben rendkívül veszedelmes terület. mely ellenállhatatlanul ragadta őket a halál felé"). fiatalon sorvadnak el („lassŁ és gyógyíthatatlan lázban. lelki nyugalmáért. Az öröklött és a környezettől meghatározott lelki-fizikai alkat korlátaiból azonban sokáig lehetetlennek látszik a kitörés. századi meghasonlásából. érzéketlenné keményítik a lelket. Edgar Linton hősiesen küzd sorsával. ha ki tudja magában alakítani az erő. Egyik szféra sem teremt tehát önmagában kiegyensŁlyozott személyiséget. akkor jelenik meg (Cathy keze nyomán) virág Szelesdombon. de szikárrá. korán hal meg felesége és menye is. Szelesdombon ennél „egészségesebb [É] a levegő. de puhány. a könyv. de intenzív lelki életet élnek. leginkább azonban a másik emberi lélek. ők birtokba vették és uralták ezt a tájat. A völgy az érzelem és a humánum bensőséges közege. Otthonos életkörülményeket nyŁjt. a széthasadt kultŁra megnyomorító rabságából. a keresztény vallás és mágikus-pogány hitvilág valamiféle sajátos keverékében élnek (Heathcliff özvegye pl. Joseph. az ember akkor lesz Łrrá a külső és belső természeten. Az érzékennyé váló. és ez a mű megoldása. A láp az ösztönélettel kapcsolatos. Nem tud dacolni a rejtélyes természeti erőkkel Earnshaw Łr sem. amelyhez kapcsolódva az önazonossága is megragadható. olykor látomásoktól szenvednek. Az ember csak akkor szabadulhat ki a XIX. lelki fogékonyságot alakít ki. lelki életében gazdagodó ember számára mindenekelőtt kapaszkodó szükséges: olyan külső támasz. élesebb és szárazabb". az ösztönvilág és a humánum közös harmóniáját. A dombvidék lakói (pl. és csak amikor mindinkább magára marad. rendíthetetlenséggel viselik sorsukat. . Ez a támasz lehet Bront‘ tanítása szerint a vallásos hit. és bodros felhővel szegte be az ég alját"). Heathcliff folytonosan Catherine szellemének megjelenéséért esdekel. az öreg szolga) állhatatossággal. Heathcliff sorsa már gyerekkorában megpecsételődik. fekete mágiával foglalkozik). Az itt lakók sem ismerik valamennyi titkát. és bosszŁvágya is kifárad. számukra is életveszélyes. A valóság és az álom összemosódik Lockwood Łr tudatában is. zaklatott lelkiállapotában ő is kísértetjárást érzékel a halott Catherine egykori hálófülkéjében. életképtelen alkatokat formál. de azt végül nem kerülheti el. magányosak. csodálatos szépségű vidék („könnyű pára szállt fel. A Lintonok csaknem valamennyien örökletes betegségben. rideg körülményei megedzik a testet.

a regény végén Lockwood visszatalál az emberek közé. benyomásai során kezd feltárulni előttünk az „embergyűlölők paradicsoma". líra és dráma fonódik tehát össze ebben a romantikus regényben. az in medias res kezdés szintén előre megadja az életutak végét. A drámai sodrásŁ. amikor megbarátkozik a betűkkel. Lockwood és Heathcliff között párhuzam fedezhető fel. A szerző ezzel megŁjítja a hagyományos epikát. az övé s az enyém egy. fordulatos cselekménysor szubjektív előadásban jelenik meg az olvasó előtt. mint a holdsugár a villámfénytől vagy a jég a tűztől. majd több nézőpontból visszaemlékezések derítik fel fokozatosan az előzményeket. az Łj bérlő is képtelen a szeretet kifejezésére. saját élményeik előadói. mellette még Isabelle. ezért jön északra. Egy kívülről érkező idegen.ezzel együtt Cathy szíve. az irodalomban életlehetőségre találó Bront‘-lányok szemlélete és sorsa is erőteljesen tükröződik. az Łj bérlő személyes élményei. Deanné azért tudja megőrizni lelki rugalmasságát. hanem az egykori történtek cselekvő részesei. s Łgy különbözik a Lintonétól. akik nemcsak szemtanŁk.mondja a befejező jelenetek egyikében Cathynek Lockwood. Cathy kisasszony személyében). én Heathcliff vagyok! Mindig. ezért lett emberkerülő. A napló (Catherine Earnshaw aprólékos feljegyzései) és a levél (Isabella hosszŁ beszámolója Ellen Deannek) beiktatása is ehhez a lírikus kifejezésmódhoz illeszkedik. Ez a párhuzam végül is oldja a „démoni" sötétséget. A regény időszerkezete közvetlenül a művészi célt szolgálva alakul. Catherine akkor kezd elszakadni Heathclifftől. [É] Nelly. vagy a hősök bizalmasai. Lockwood. Az olvasó figyelme . Az elbeszélő szereplő (főként Deanné) többször előre jelzi valamely hős sorsát. Bármiből van is a lelkünk. az epikus narrációt jellegzetesen reflexív közegbe ágyazza. Az ifjŁ Hareton csak akkor léphet ki primitív létállapotából. A végkifejlet előtti epizódban. mint jómagam. (Mindebben a nagyvilágtól elzártan élő. Zillah. mindig a lelkemben él[É]" A cselekményt az írónő közvetett módon tárja elénk. Catherine mondja (Nellynek) Heathcliffről: „[É] ő sokkal inkább én. jóllehet a véglegesen eltorzult személyiségű Heathcliff számára nincs visszaŁt.„Könyvek nélkül gyötrelem volna az életem" . majd a főszerepet a neki elmondott visszaemlékezések veszik át. élete a bosszŁállással célját vesztette.) Az ideális Łt és cél azonban: szeretetben találkozni az embertárssal. amikor lehagyja őt a tanulásban (talán öröklött képességeik különbsége miatt). lépett ki a társadalomból. mert a házikönyvtár minden elolvasható darabját ismeri. akiben te is benne vagy még. mindegyikből tanult valamilyen bölcsességet. Epika. és megnyílik számára az írott világ . [É] kell még lennie valakinek rajtad kívül. a mélyponton nyerünk először betekintést Heathcliff és társai sorsába. Elbeszélő szereplőket alkalmaz tehát a szerző (elsősorban Deanné.

A betét családtörténetben mintegy négy évtizedre tekintünk vissza. a halottak pedig immár békésen nyugosznak a földben. az emberi kapcsolatokat is szétziláló anyagi érdek. A kerettörténet időszaka l801. aki az ihlet meglepetésszerű bizonyosságával találkozik a történelmi pillanattal. s mégis van megszületésében valami elképesztő váratlanság.így a történtek okaira koncentrálódhat. sugalló erejű műbe foglalja azt. a késő középkori gótikus várkastélyok idejére. A változásokat feldajkáló s a legfontosabb erőket egy-egy döntő történelmi pillanatra összpontosító fejlődés logikája hozta létre. hiány formájában). az írói szándéknak megfelelően a lelki motivációra összpontosul. ARANY JáNOS Toldi-trilógia (1847. de legalább ennyire a géniusz varázslata. 1854. (KERESZTURY DEZSő) A Kisfaludy Társaság 1846. az enyém-tied mindent meghatározó joga helyett a szeretetnek és az együttérzésnek. Szelesdombon a záróképben viola és petŁnia illatát hozza a szél. A szenvedélyek gyökerei azonban az emberi tudat mágikus-mitikus őskoráig nyŁlnak vissza. a hosszŁ tél nyomja rá bélyegét a történetsorra. áradó és sodró életszeretetet hirdeti végül is az švöltő szelek című Bront‘-regény. a tavasz kezdete pedig az érzelemviharok enyhülését szimbolizálja. amiről a kor álmodik. áprilisáig tart. Olyan szeretet csendesíti csak le az üvöltő szeleket. Lockwood ezalatt ismerkedik meg a hősökkel és az előzményekkel. Háttérbe kell szoruljon a birtoklás („ő az enyém"). Heathcliff a középrészben gŁnyosan utasítja vissza a kötelesség. A regény értékcsŁcsán a megbékítő szeretet áll (sokáig csupán igény. sugárzó valóságú. a lelkiismeret. február 4-én megjutalmazta Arany János Az . novemberétől l803. az irgalom és a jótékonyság erkölcsi parancsait (szemben a gyűlölködő bosszŁvággyal). lehetővé teszi. a kölcsönös megbecsülésnek kell uralkodnia. a családi előtörténetben pedig mintegy háromszáz évre. Az életörömöt. az emberség. Az írónő többféleképpen is alkalmazza az időszimbolikát: tél elején indul a cselekmény. amely az összetartozást és az emberi szabadságot egyaránt kifejezi. s aminek elemei hosszú századokon át alakultak ki a hazai és az európai irodalomban. végül azonban fejet kell hajtania előttük. 1879) A Toldit készen várta helye.

Vahot Imre a Pesti Divatlap munkatársául kérte. Miklóst határhelyzetben ismerjük meg: az önazonosság zavarával küszködik. A lelki tusakodást erősítik Laczfi nádor hadának megjelenése. melynek sorsa éppen a mai ülésen döntetett el. a kiteljesedés útjának a műve. A verses históriában megőrzött változat igen zavaros sorrendű. a jótettért járó büntetés analógiája. A történeti Toldi Miklós Nagy Lajos idejében több megyében viselt főispáni hivatalt. péld. a Társaság titkárának a levelét. hogy a vitézek közé kerüljön.elveszett alkotmány című komikus eposzát. mely szerint "van szerencsém üdvözölni önt. Származásánál fogva nem tartozik a cselédek közé. s ugyanezen az ülésen olyan költői beszélyre hirdetett pályázatot. a lelkifurdalás kivetítése. Ilosvai históriájából egyelőre két mozzanatot emelt ki és olvasztott be saját kompozíciójába: a bujdosást és a győztes párbajt. oly kedvezőleg.Arany még föllelte a hős nevével is összefüggő mondatöredékeket." Arany. bár csak hivatalán kívül s a családi elfoglaltságok mellett dolgozhatott.mely maga is Toldi-birtok volt . megszaporítani. Kádár vitéz stb. A farkaskaland a testvéri viszony tárgyiasítása. 23-án. Gondosan kihagyta a készen kapott anyagból azokat a jeleneteket. mint pályanyertest újra Toldi-jával. Miklós megvédi a . hogy Toldi átrúgja az egyik csónakot a Dunán. noha ezt Arany még nem tudta bizonyítani. A történet szintjén a Toldi a főhős önmagára találásának. 1846". Valószínűleg a helyi történettel hozható kapcsolatba. Arany birtokában volt Ilosvai Selymes Péter Az híres nevezetes Tholdi Miklósnak jeles cselekedetéről és bajnokságáról való história című műve. A főhős bujdosása kettős természetű: jelzi a még nem tisztázott életcél okozta bizonytalanságot. a bátyja által rákényszerített szerep nem teszi lehetővé. A Toldi 1847-ben jelent meg nyomtatásban. a nép ajkán élő történeti személy. s hogy a parasztlegények virtuskodó fogásaival rémíti meg a cseh vitézt. a gyilkosság azonban már rákényszeríti erre. ezért Arany elemeire szedte a történetet. A kézirat tanúsága szerint "Vége oct. 1847 januárjában kapta kézhez Erdélyi Jánosnak. "melynek hőse valamely. még februárban megérkezett Petőfi köszöntőverse és levele." Az elbeszélő költemény sikere az irodalom első vonalába emelte Aranyt. de életmódja. Toldi Miklós valóban élt. Forma és szellem népies legyen. Az Arany János számára oly fontos "epikai hitelt" sokféle forrás biztosította. jó fél esztendő múlva elkészült a művel. Szalonta vidékén . Miklósnak anyja iránt érzett szeretete elodázza a szerepzavarból való kitörést. Mátyás király. például a malomkő asztalokat Toldi asztalának nevezték. és Olaszországban zsoldoscsapat hadvezéreként tevékenykedett. Toldi Miklós. hogy a díjt méltányosnak lelé az ülés a kihirdetettnél magasabbra tenni. eszmei koncepciójával. másrészt a bűnhődés folyamatának a színtere. a második énekben pedig György szavai. A középkorban Toldi személyével kapcsolatban számos monda keletkezett. amelyek nem fértek össze elképzelésével.

a bűnt a haza becsületének megmentése mint legmagasabb érték és erény semmissé teszi. mindenütt népünk eszményi oldalait tüntetvén föl. Az elbeszélő költemény egyensúlyra és harmóniára építkező koncepciója nem engedi érvényesülni a gyermeki természetből fakadó konfliktusokat. ahová vágyott. hogy elég legyen egy hajszálnyi hangsúlyeltolódás." A szerkezet is az antik eposzok mintáját követi. a bika megfékezése és az érte kapott jutalom. fölfelé tör. vagy a korabeli meghatározást használva "költői beszély". az önellenőrzés és önfegyelem hiánya. Az előhangban a látomásként érzékeltetett tárgymegjelölés és a segélykérés a romantikus eposzt idézi. ezt jelzi magányos budai bolyongása. a mulatozás után karjára borulva "úgy aludt el. A mű befejezésében az elbeszélő újfent csak "daliás gyermeknek" nevezi Toldit. ahonnan már nincs menekvés" (Szörényi László). A gyilkosságot. mire rátámadnak a farkasok. hogy dédelgeti kisebbik fiát. a vitézek közé. nem hangzott-e össze az 1846-47-i évek vágyai s élményeivel?" A bujdosás. a testvérek veszekedésekor Miklós "szörnyű gyermekként" viselkedik (Első ének). oda kerül. azaz a hazátlanság meg az új haza keresése motívumában a magyar nép jelképévé emelt Toldi léthelyzetét láthatjuk. fölmagasztalásában pedig Arany politikai programjának lényegét. hanem életkori és mentalitásbeli is. A Toldi műfaja elbeszélő költemény. A nemzeti identitás igényét kifejező klasszicista eposz merevségét. Szörényi László szerint Arany az egész kompozíció alapjául az Aeneist vette: mint ahogyan Vergilius eposzának első fele a római Odüsszeia. Toldi határhelyzete nem csupán szociológiai-társadalmi. úgy hált a hatalmas gyerek" (Tizedik ének). A klasszikus eposz értékrendjének csúcsán álló hírnév hangsúlyozásával fejeződik be a mű: "Dicső híre-neve fennmaradt örökre. Az identitás hiánya számkivetetté teszi a főhőst.viharban az állatkölyköket. mint ahogy elsimul a magatartásforma következménye: a hirtelen harag. és a hirtelen haragú. A vadállatok elpusztítása a bátyja iránt táplált gyilkos indulat megfelelője. A cseh vitézzel vívott párbaj révén Miklós elfoglalhatja az őt megillető helyet és szerepet. mintha Arany a "daliás gyermek" Toldi vonásait már most úgy alakította volna ki. ki lerázza a viszonyok jármát. György anyja szemére veti. A főhőst végigkíséri a "gyermek" kifejezés és minősítés. Gyulai Pál szerint "S vajon Toldi. "Nagyon nehéz bizonyítani. egyben az érzelem levezetése. a temetőben talált szállás. mégis úgy tűnik. A Toldi politikai üzenetét azonnal fölismerték a kortársak. a magára talált nép fölemelkedését a nemzetbe. A király is észreveszi jellemző vonását: "Ne légy olyan gyermek" (Tizenkettedik ének). a történetiség szerepét a népiesség programja oldja. érzelmeitől végletesen befolyásolt figura olyan helyzetbe sodródjék. Vörösmarty élt a Zalán futásában hasonló megoldással. a második fele pedig . a világ érzelmi alapú megközelítése.

kétféle fejlődési lehetőség kínálkozik." 1848ban az első művel együtt szeretné kinyomtatni. Feltehetően a felező tizenkettes időmértékbe való átjátszásáról van szó. s a kötelesség érzése erősebb benne a megbántottságnál. a bizakodás és remény rendkívül hamar a múlté lett. s ezt neked akartam dedikálni. Az öreg Toldi három éve hagyta ott az udvart. a hangvétel és a koncepció kidolgozásában és módosulásában szerepet játszottak Arany személyes és történelmi tapasztalatai. Az udvar pedig az európai fejlődés kifejezője. s a végső változat kiadásakor Arany figyelembe vette Kemély Zsigmond kritikáját is. bensőségesség hangulatát sugározza. Halálos ágyán Lajos király meglátogatja. A főhős a nemzeti hagyományok védelmezője. és legyen a költészet általános. mert nem értett egyet a nemzeti szokásokról idegen életvitellel és erkölcsiséggel. amely részben a nemzeti sajátosságok feladását is jelenti. Toldy Ferenc is. A Toldi verselése vitatott. s az otthonosság.a római Iliász. 1847-ben ezt írta Petőfinek: "Egy Toldit akarok még írni." Arany harmonikus egységbe olvasztja az archaikus kifejezéseket a tájnyelv fordulataival. Az ország. a megváltozott politikai helyzet pedig a Toldiban tükröződő naiv optimizmust kérdőjelezte meg. amelyben visszaszerzi becsületét. a néppé emelt nemzet politikai programja a stílus szintjén is jelentkezik: a leírások. az erkölcsi normákhoz és az eszményekhez való ragaszkodás jelképe. a nemzet két út előtt áll. Csak 1854-ben jelenik meg a Toldi estéje.szóval döntessék le a közfal a népi s ma úgynevezett fennköltészet között. a párbeszédek tökéletességében. A Toldiban a főhős az elbeszélő eszmei-ideológiai koncepciójának kifejezője volt. A megtalált és ábrázolt harmónia. ugyanúgy Arany Toldijában az első hat ének tartalmazza Miklós bujdosását. . erőteljes. az ütemhangsúly és a trocheusok lüktetése egyszerre jellemzi a verselést. mint ahogy azt a Toldi sikere ígérte. Legyőzi párviadalban az olasz vitézt. Az irodalmi életbe való bekerülése korántsem volt olyan zökkenőmentes. hogy a nép nemzetbe emelése nem olyan problémátlan. Most újra hívják. Az eposz jellemzője. s az uralkodó kiegyezésre biztató szavai képviselik immár Arany álláspontját. nemzeti. az epikus hasonlat már a népiesség nyelvi programjával érintkezik. Rövid idő alatt nyilvánvalóvá vált. Erre biztatta Petőfi. és elnyeri a király kegyét. az integrációé. Toldi estéjét. de erre nem kerül sor. A hangnem. a Toldi estéjében már csak az alternatíva egyik ága. Az ünneplés azonban már nem egyértelmű: az apródok énekén felháborodva újra gyilkosságot követ el. a második hat ének a diadalmas harcot. Arany népiesség-koncepciója szerint a műalkotás "legyen egyszerűen nemes. a nép nyelvét megközelítő s ennek virágaival ékes . Arany számára a választás már nem egyértelmű. mint ahogy azt alig egykét évvel ezelőtt hitte. A Toldi sikere folytatásra kötelezte Aranyt.

Arany az agg Toldi alakjában a XIX. századi irodalom egyik kedvenc témáját, az időből kiesett embert ábrázolja. Toldi a harcban, az egyértelmű erkölcsi viszonyok világában találja meg szerepét, idegen tőle az olasz módi, a viszonylagosság, a polgári élet. Budára történő bevonulásakor az elbeszélő rá is játszik Don Quijote és Sancho Panza kettősségére. A főhős értékelése egyszerre ironikus és elégikus. Az irónia a megkésett embernek szól, aki idegenül mozog az új világban, az elégikus hang pedig annak a magatartásformának és erkölcsiségnek, mely nem az időhöz kötött. Hiszen a tisztesség, a bátorság, a hazaszeretet nem függvénye a változásnak. Lajos király szavai viszont arra figyelmeztetnek, hogy az értékőrzés és haladás nem egymást kizáró ellentétek és csak a kettő együtt képes megtartani a nemzetet. Toldi újbóli gyilkossága már nem bocsánatos bűn, a hős nem kap egyértelmű feloldozást. A két Toldi-művet ismétlődő toposzok kötik össze. Az öreg Bence helyett most a fiát látjuk, mindketten a patriarchális viszonyok között létrejövő emberi hűség jelképei. A zárókép a hóesésben a sírnál az ásóra támaszkodó Bencével nemcsak Toldinak, hanem a hű cselédnek is emléket állít. Mindkét mű középpontjában a párviadal áll, s a két jelenet között logikai összefüggés is található. A cseh vitéz orvul támad legyőzőjére, az öreg Toldi már meg sem várja a király kegyelmet biztosító intését, végez az olasz lovaggal. Mikola még a Herder nyomán elterjedő szláv veszélyt jelképezi, az olasz lovag a nemzeti sajátosságokat bekebelező európai út szimbóluma. Mindkét műben Toldi párviadalát két fiú küzdelme előzi meg. A Toldiban az özvegy meséli el fiai halálát, a Toldi estéjében a Gyulafi-ikrek vívnak meg az olasszal, eldönthetetlen szerelmi konfliktusuktól is indíttatva. Bertalan halálával a sebesült Lóránt nyeri el Kende Rózsa kezét. Lajos király alakjában némi következetlenség figyelhető meg. A Toldi estéjében az első műhöz képest kissé megfiatalította Arany. A természeti képek, a környezetrajz is jelzi a két mű különbségét. A Toldi erőt, kiegyensúlyozottságot sugalló nyári képpel indul, a Toldi estéje az elmúlást idéző ősz megrajzolásával kezdődik, s annak véglegességét kifejező tél képével zárul. A hóesés azonban a kegyelem és megbékélés hirdetője is, a lelki megtisztulás ősi toposza. Ťgy búcsúztatja el Arany az életmű egyik legfontosabb hősét, Toldi Miklóst. A trilógia befejező részét, a Toldi szerelmét 1879-ben zárta le Arany. Az életműben Toldi problémahordozó hősként jelenik meg, s mindig az alkotói pálya egy-egy fontos szakaszán fordul hozzá a költő. A Toldi szerelme már nem elsősorban a nemzeti problémák kifejezője, hanem a kései Arany világképének hirdetője. A sokszálú, bonyolult történetű verses regény középpontjában a félig leélt élet, az eljátszott boldogság kérdése áll. Most válik végzetesen tragikussá a "gyermek Toldi" alakja, aki játékként fogta föl az életet, aki társa helyett vívott meg Piroska

kezéért. Meggondolatlansága jóvátehetetlen vétek: amikor győz a lovagi tornán, éppen társa helyett aratott diadalával vet véget személyes boldogságának. Minél messzebb akar menekülni Rozgonyi Piroska iránt fellobbant szerelmétől, a távolság azonban nem csökkenti, inkább növeli érzelmeit. Hazatérve a messzi csatákból megöli a feleségét bántalmazó Tar Lőrincet, s ezzel végképp eltaszítja magától szerelmét. A mű az őszikék rezignált hangján szól az emberi boldogság paradoxonáról, a nem teljes élet gyötrő kínjáról. ARANY JáNOS Buda halála (1863)

[É] elnyomhatatlan az olvasóban az a kimondani is alig mert sejtelem, hogy ennek a műnek minden részlete, versszaka, sora remekmű, az egész azonban valahogy mégis hiányérzést hagy. (NéMETH G. BéLA) Arany János az Akadémia Nádasdy-pályázatára küldte el a Buda halálát. Nádasdy Ferenc gróf 1857-ben ötezer forintos alapítványt tett, hogy annak kamataiból másodévenként száz arannyal jutalmazzák a legjobb magyar tárgyú elbeszélő költeményt. A bíráló bizottság (Jókai, Gyulai, Kemény) értékelése szerint: "nem csak viszonyosan tartják becsesnek, hanem magában is oly kitűnő műnek, mely epikai költészetünk elsőrangú művei között foglal helyet [É]. E rendkívüli mű egy nagyszerű eposz tervét sejteti a bírálókkal. A szerző nem kevesebbet céloz, mint amennyire lehetséges, a műköltészet terén visszateremteni azt, mit népköltészetünkben elvesztettünk, ősi naiv eposzunkat." A Buda halála a kéziraton található feljegyzés szerint - "1862. február végén - május 6-án 1863." - gyorsan elkészült. A terv, a magyar őstörténet megírása, a naiv nemzeti eposz megteremtése azonban régóta foglalkoztatta a költőt. 1847-ben Petőfihez írt levelében így fogalmaz: "Festenék szabad hazát, közös hazát; megtanítanám a népet, mikép szeresse a hont, melyért előde vére folyt. Mert bizony nem a mai nemesség vére volt az, mely visszaszerezte Etele birodalmát: az a vér részint a csatatéren folyt el, részint a magvetők igénytelen gubája alatt rejlik." Kezdetben, Vörösmarty és a reformkori romantika példája nyomán a honfoglalási harcokat akarta megrajzolni.

A forradalom és a szabadságharc bukása, a megváltozott történelmi helyzet fordítja figyelmét a hunok históriájára. Arany László szerint: "Az Attiláról szóló eposz tervével talán mindjárt a forradalom után kezdett atyám foglalkozni." Arany rendkívül gondosan készült műve megírására. A korabeli történettudomány általában elfogadta a hunok és a magyarok azonosságát, a költő pedig biztosítani akarta az "epikai hitelt", hiszen "Monda nélkül pedig - vagyis legkisebb támasz nélkül a hagyomány vagy história részéről - egész epikai költeményt csak mintegy az ujjamból szopni, ha tudtam volna is, nem akartam." Tanulmányozta Anonymust, Kézait, Thuróczi őstörténetét, Ipolyi Magyar mitológiáját, a francia történetíró Amadé Thierry Attiláról készült tanulmányát. Megihlette Aranyt a perzsa Firdauszi Sáhnáme című eposza, amely kiemelkedő személyek helyett két nemzet egymást követő generációkon át folytatott élethalálharcát állította a középpontba. Irán és Turán világtörténelmi csatájának magyar megfelelőjét a hun-német ellentétben látta. Hatott Aranyra a Lönnrot által rekonstruált monumentális finn eposz, a Kalevala, valamint merített a Nibelung-énekből is. Arany a hun eposzt trilógiaként képzelte el, s több tervet is készített. Az első rész Etele (Attila) és Buda összecsapásáról, a második az Etele világhatalmának végét előrejelző jóslatokról és Csaba neveltetéséről, a harmadik Etele haláláról, a hunok és a leigázott népek összecsapásáról, Csaba elbujdosásáról és jövőbeli visszatéréséről szólt volna. Az egészet Attila testvérgyilkossága és az érte járó büntetés foglalta volna egységbe, illetve Detre intrikája, mely az eseményeket a háttérből mozgatja. A magyarok voltaképpeni honfoglalása mint Csaba magyarjainak visszatérése szerepelt volna a trilógia végén. 1853-ban a harmadik rész, a Csaba királyfi két énekben maradt töredéke készült el, valamint a hatodik ének egy része, amelybe beledolgozta a Keveházát. A második dolgozat (1855-56) megpendítette az első rész témáját, és elkészített néhány részt a harmadikból is. 1855-ben írta a trilógia lírai előhangját. Nem készült el a trilógia idillikusnak szánt, a jövő ígéretét jelképező, Csaba neveléséről szóló második részéből semmi sem; Attila halálát több változatban is megírta, de a harmadik rész is csonka maradt; csak az első rész, a végső változatban a Buda halála címet viselő alkotás született meg. Buda király megosztja hatalmát öccsével, Etelével: "Légy te, öcsém, a kard; én leszek a pálca; / Isten a jó tettet jóval koronázza!" (Első ének). A hatalomról való lemondás azonban nem békét, hanem viszálykodást teremt a testvérek és a nép között. Etele van hívatva a világ fölötti uralomra, ennek szimbóluma a hunok Istenének, Hadúrnak csodálatos kardja, amelyet egy pásztor talál meg, és ad át Etelének. De az Isten ahhoz a feltételhez köti védencének és vele az egész hun népnek a jövendő sorsát, ha az képes lesz önmagát legyőzni. Detre ármánykodása s a két király feleségeinek viszálya fokozatosan olyan

helyzetbe juttatja Budát, hogy félteni kezdi életét, pártütést szervez öccse ellen, sőt az isteni kiválasztottságot jelentő kardot is ellopatja. Etele, aki egy vadászaton a gonosz ármány kísértését legyőzve egyszer már megmentette bátyja életét, a kard ellopásán annyira felindul, hogy párbajban megöli Budát. Etele megrendül, de ismét kezében tartván az Isten kardját, vállalja végzetét. A Buda halála műfaja vitatott. Arany, aki szándéka szerint a naiv nemzeti eposzt akarta létrehozni, hun regének nevezte művét. Poétikai értelemben csupán a betét, a hatodik énekben szereplő Rege a csodaszarvasról nevezhető regének, mely a rekonstruált múlton belül is újabb múltbeli perspektívát nyit, a népvándorlás korát idéző naiv hangvételen belül újjáteremti a magyar ősköltészetet. Arany fölismerte, hogy tárgyához nem illenek a klasszikus eposz hangütése és kellékei: "Mi az elbeszélés ószerűen naiv formáját illeti, az nem affectatio. Szerző annyira s oly kizárólag jelen tárgyához tartozónak véli ezt, hogy részéről képtelen vakmerőségnek gondolna egy olyan eposzt, melyben Attila szerepel, így kezdeni: "Férfiát énekelek"É stb., míg a krónikák egyszerű nyelvén sok mindent el lehet mondani." A homéroszi-vergiliusi hagyománytól való eltávolodás, a mű lélektani alapozottsága a verses regénnyel is rokonítja a Buda halálát. Az irodalomtörténeti hagyomány azonban - a vitatott jelleg ellenére is - az eposz meghatározással illeti e művet. A továbbiakban mi is ezt használjuk. A mű jelentésrétegei közül az aktuálpolitikait, a nemzet sorsát érintőt szokták kiemelni az értelmezők. Arany a szabadságharc bukása után szembenéz a magyar történelemmel, s a kezdetekig visszamenve szól a tragikus nemzeti sorsról. A hun birodalom hatalmas történelmi viharban omlott össze, s ennek víziója megegyezett azzal a rettegett nemzethalállal, amelynek Arany nemzedéke a szabadságharc katasztrófáját fölfogta. Az allegorikus történetben az örök belső ellentétet, a nemzeti megosztottságot jelképezi Buda és Etele testvérviszálya. Ezt érzi át Buda a várfalak közt ődöngve: "Hogy mily nagy az ország, s kicsiny az ő fészki" (Tizenkettedik ének). A hunok és a germán törzsek ellentéte az évszázados magyar-német szembenállást példázza, Detre ármánykodása a nemzet gyanútlanságát jelzi a legnagyobb ellenséggel, a germánsággal szemben. Az eposz szinte minden mozzanata jelképessé válik: Buda felépülő városa (a majdani magyar főváros), melynek köveit testvérgyilkosság vére öntözi meg, Gyöngyvér átka, mely annyiszor betelik még e falak között. A Buda halála történelemértelmezésében némi zavart okoz, hogy a trilógia egésze nem készült el. A koncepció teljességgel akkor bontakozhatott volna ki, ha Etele vétke bele is torkollik népe pusztulásába. Arany nem csupán azért hagyta töredékben a nagyszabású tervet, mert a sértő kritikák elvették a kedvét, hanem mert az anyag, a téma ellenállt a koncepciónak. Ha végigviszi eredeti trilógiatervét, akkor

állást kellett volna foglalnia arról a csapdáról, amelybe a magyarság jutott a bukott szabadságharccal, az önkényuralommal, majd a kiegyezési kísérletekkel. Azaz, a hun birodalom fölemelkedésében és bukásában, majd jövendő újraépülésében olyan - Arany számára megoldhatatlannak látszó - kérdésekről kellett volna számot adnia, mint az Ausztriához való viszony, vagy a nemzetiségek kérdésköre, vagy akár a Kossuth-emigráció győztes hazatérése. "A Schmerlingkorszakban s még később a kiegyezés után ezt az egész kérdéskört már nem lehetett abban a szellemben tárgyalni, ahogyan azt az ötvenes évek derekán fölvázolta. Annyit írt meg nagy tervéből, amennyit becsülettel vállalhatott: a végzet fölismerését és a végzettel való sztoikus dacolást" (Szörényi László). A korhoz és politikához kötött jelentésréteg történetfilozófiai síkon is meghosszabbítható: minden közösség csak egyetértésben, összetartásban állhatja meg helyét, tarthatja fönn létét a történelem nehéz pillanataiban. Az alakok, szereplők vizsgálata további jelentésrétegeket fejthet fel a műben. A Buda halála központi figurája, legárnyaltabban megrajzolt szereplője Buda. Uralkodása alatt békében, elégedetten, gazdagságukban egyre gyarapodva élnek a hunok. Kinek-kinek megvan ebben a világban a maga tevékenysége, feladata, hivatása: Onnan Buda nyáját őrzi vala békén, Szelíden országol húnok erős népén, Lát egyenes törvényt, mint apa, mindennek; šl lakomát vígan; áldozik Istennek. (Első ének) Buda tragikus vétke, hogy ezt a harmóniát felrúgja: félreértve az "egyenes törvényt", megosztja hatalmát Etelével. "A hatalom azonban, természetéből folyóan, egy bizonyos fokon, minőségen és formán túl már oszthatatlan. Megosztásával addigi viselője, elvesztve önazonosságát, megzavarja a közösség minden tagjában a hozzá való viszony tudatát, kialakult mértékét s megzökkenti egyensúlyát. Elindítja a mértékvesztés, az önvesztés láncreakcióját; s rajta is, majd Etelén és népükön is "betelik", ami "betelendő", bizonyítván, "hogy örök-állandó amaz erős törvény" (Németh G. Béla). Buda tettére már kezdetben árnyékot vet a Hadúrnak szánt áldozatból kicsapó füst és "vészharagos láng". Nem Detre az, aki ellentétet szít, éket ver a két testvér közé, ő csak mint jó emberismerő, észreveszi a hatalommegosztás következményét. Buda már másnap reggel bűntudattal ébred: Benn pedig elméjét friss gond veri, hajtja, Marcona józanság hidegen csúsz rajta, Vád neki, a mit tett, bántja ha mit nem tett:

Buda életét megmentette. minden dolga bűntett. A tragikus vétség egyenes következménye a személyiség elvesztése után az erkölcsi megsemmisülés. Etele elérhetné az általa annyira áhított nagyságot. hiába próbálja Detre tanácsára megvásárolni az embereket. hogy ezt a feltételt Etelének nem kell ismernie. Buda jellemzésére az "árnyék" metaforát használja leggyakrabban Arany ("Látni magam« fogytát.fölvillanó kétségét legyőzve . "önlelkében" kell felismernie. és diadalmaskodott ármány csábításán. Detre egyben a megalázott gót nép képviselője is. a követek nem őt látogatják. Detre alakjának egyik rétege a germán veszélyt jelképezi. Etele alakja kevésbé árnyalt. az elvesztett szerep személyiségtorzító hatását.úgy rémlik előtte. Nem is tudja meg soha. addig Etele nem ismeri e feltételt. Ettől kezdve Arany kivételes lélektani megfigyelőképességgel és tapasztalattal ábrázolja a címszereplő énvesztését. régi szabad gótok No hisz« az is megvan. tudatosítva előbb Budában. az ág. "álnok eszű" szász a két fivér lelkében dúló vihart és kétségeket erősíti föl és fogalmazza meg. ez azonban nem öncélú. melyet a . Etele tragikumának egyik kritériuma. kliséiből. Arany erkölcsi szemlélete arról tanúskodik. méltóvá vált isten kardjára. többet megőriz az eposzi hősök elnagyoltságából. Szárnyad alatt békén gyarapodva élnek. A "ravasz". Az intrikus hagyományos szerepében szítja a viszályt a testvérek között. hanem népe szabadulását szolgálja. Arany azonban Detre ábrázolásában túllép ezen. (Második ének) Detre csupán a meglévő "vékony repedésbe feszíti az éket". úgymond. hogy milyen feltételnek kell megfelelnie. "Ki fogóznék. majd Etelében is az új helyzetet. Az eposz egyik bravúros jelenetében büszkeséggel vegyített fájdalmas iróniával beszél Budának népéről: S honja-vesztett nép. ha a végzet állította feltételt betartja: "úr az egész földön. hogy a Hadúr feltételének megfeleljen. no hisz« az is boldog. jól vannak szegények. Megtesz mindent elnyomói romlására. Amíg a Szigeti veszedelem Zrínyije előre tudja. (Második ének) Detre szerepének kétértelműsége jelzi azt a problémát. ha ez egy hibáján". hogy a feltételt csak bűne elkövetése után. hogy amiért a vadászaton . majd a halál. mint reggeli árnyék". a nép elfordul tőle. "magát alázó". Nem töri a járom. az elszáradt növény képei is ("Mi vagy te? É aszott fű pelyhe az út mellett". A Hadúr nem közli vele. hogy isten kardját mivel érdemelte ki. "Csak üres árnyékát taposom a porban"). töveszakadt ághoz?") Buda fokozatosan szorul ki a hatalomból. ugyanezt az állapotot jelzik a fű. Etelének önmagát kell megfékeznie.

De csak amíg ember frissen egyet pillant. Gyöngyvér. / Ha sírba lezárnak. fiatalságával. Az új. gyenge ember. amire Arany is sokkal nagyobb hangsúlyt vet: nem lehet többé rejteni Buda királyi rangjával sem önmaga. S ami ezeknél sokkal fontosabb. Nincs nemesebb tetted. érzékiségével vonzza magához Etelét. férfiatlan férfi. mint Etel. most egyik a két nő között. / ™rült Aladár. egymás erejét. Arany értékrendjében a gyermek. alakját. a család az összetartó erő. Szigfrid halálának megbosszulását reméli. Buda felesége szerepvesztése többszörös.műfaj. Gyöngyvér madarának pusztulása. megváltozott szituáció nagy erővel veti föl a Buda-Gyöngyvér kapcsolat terméketlenségét. a hatalom megosztása láncreakciót kiváltva élezi ki a konfliktusokat. Hidegen egymásnak azalatt benyelték Ruháit. Arany remekül érezteti a két feleség első találkozását. véred az én vérem: Bosszút az anyádért bár iszonyút vennél. Hilda. ihol én pörölyje világnak!") azzal a néhány strófával ezután következő jelenettel. hivatásához elégtelen formátum" (Németh G. egész teste-lelkét. a jövő reménye. Etele felemelkedésétől élete értelmének megvalósulását. a feldolgozott anyag és a lélektani hitelességre törekvő ábrázolás közt feszül a Buda halálában. Született királyi vér. fia. szeretem még ott is"). Tested az én testem. Krimhilda (Ildikó. Béla). Buda tette. nincs igazabb ennél. valójában csak elfogadja új férje szerelmét. hogy a férfi. a majdani új uralkodó. a gyermek hiányát. hogy zörömböl utána"). akihez életét kötötte. a Nibelung-hősnő. De szíve mélyén továbbra is Szigfridet szereti ("Szeretem holtan is. szeretem még most is. (Kilencedik ének) Arany tragikus iróniával ellenpontozza az isten kardját meglelő Etele világhódító vízióját ("Ihol én. aki Szigfrid meggyilkolása után lett Etele "első asszonya". Aladár révén: Közelébb vagy hozzám. Ilda). szereplehetőségeit mérik föl egy pillantással: Hamar a két asszony szeme összevillant. . a férjem. taszítja ki az asszonyokat is megszokott szerepükből. a meddőséget. Túl van nőiessége igazi évein. "Eddig első asszony volt. most az azzá emelkedettel kell osztoznia. s most egy virágjában állóval kell osztoznia. a koncepció. sem mások előtt. mikor Krimhilda a kicsi Aladár derekára köti a kardot ("Csatolta fiának kicsi derekára. (™tödik ének) Az asszonyok közti vetélkedés kimenetelét képi szinten jelzi a sólymok párviadala.

anyám. A megtartó erkölcs és értékrend hiánya jellemzi a Buda halálában a népet. az elfoglalt föld hazává: Engesztelni fiat szültek. a lélektani remeklésen. A művésznek úgy kell jelen lennie a művében. a jószándékkal megbontott harmóniának talán legtragikusabb következménye a szervezetten. ágyok áldott nyúgalommá: Nincs egyéb mi őket vonná. ami ČigazÇ lenne: teljességgel kitalált történet: sem az érzelmeimből. közösségben élő nép tömeggé válása. akitől tart. "az örök úttévesztésről" is szól a ballada sejtelmességével: Szóla Magyar: hej! ki tudja Merre van a hazánk útja? Kerek az ég mindenfelé Anyám. A Rege a csodaszarvasról tanúsága szerint a vándorlás. sem az életemből nem tettem bele semmit. s vált e terület. Arany műve. Arany a tizenkilencedik század fájdalmas tanulságát. meghalsz belé! (Hatodik ének) FLAUBERT Bovaryné (1857) A Bovarynéban semmi sincs. ahogy Isten van jelen a teremtésben: . nyugtalanság csak a gyermekek születésével szűnt meg. Ady Endre a legnagyobb magyar balladának nevezte a Buda halálát. a polgári világban felbomlott közösségek élményét is beleszőtte a Buda halálába. Egyik elvem ez: nem szabad magunkat megírni. a magyarság örök útkereséséről. vagy akitől némi előnyt remélhet. túl a politikai-társadalmi üzeneten. éppen a személytelensége kelt illúziót (ha egyáltalán kelt). Tó szigetje édes honná.a nemzet fennmaradásának záloga. (Hatodik ének) Buda tettének. Sátoruk lőn szép otthonná. A tömeg ahhoz húz.

amelyekben a legkevesebb az anyag". hamisak az érzelmeiÉ olyan nő. Rouenra és környékére szűkített a regénytér: (a kitalált) Tostes.sejteti. és amikor műve megjelent. sőt legfőbb és szinte egyetlen műfaj" (Babits). Nemhiába vívja harcát a szerző a tökéletes formáért: a szerkezet zárt. műve írásakor a nyárspolgárok és a romantika iránt érzett gyűlölete hajtotta. részletező leírásokban bővelkedő regény cselekménye . Emma negyvenhárom napig fekszik ideglázban. 1857) Gustave Flaubert az 1848 utáni illúzióvesztett korszak "az eseménytelenség. amikor törvény elé állították" (Gyergyai Albert). amilyenből nemsokára műfaj lesz. de látni sehol se lássák. ha írói elveiről volt szó. Már az alcím .hiteles környezetrajzával maga a vidéki Franciaország.láthatatlanul és mindenhatóan. az unalom. A mű "voltaképp házasságtörési regény. bár Párizsról . "mozgalmasságát" a belső történések ábrázolásának gazdagsága adja (az író szerint ugyanis "azok a legszebb könyvek. (Az író szerint Bovaryné "olyan nő.és Itáliáról. Az államügyészség vallás. középszerűség 19.krónikájává tágul."afféle mezőváros nyolc mérföldnyire" a megyeszékhelytől. még akkor sem. amilyet lépten nyomon láthatni". Az egyhangú. érezni mindenütt érezzék. amellyel Hivert postakocsija.és erkölcsgyalázás vádjával pert indított Flaubert ellen. Charles biográfiájának megfelelően pontosan követhető az idő múlása (négy évig lakik Tostes-ban. aki "egyetlen sort sem írt le soha művészi meggyőződése ellen.pontosan elhelyezhető térben és időben. szürke hétköznapokat mutatja be a cselekmény. Meghatározó élménye az általános kiábrándultság. Az ötletet (a cselekmény magját) saját körében ismert emberek hétköznapi.a realista hagyományoknak megfelelően . alaptémája az emberi butaság. a Bovarynét.az írói pályájának kezdetét jelentő . Léont Rouenban három évi távollét után látja viszont. 1852). 1856 őszén kezdte folytatásokban közölni . tizennégy hónapig tart első házassága özvegy Dubucnével. Vidéki erkölcsök . majd Yonville . mely a kor jellemző vonásait sűríti: az író által megvetett kispolgárok típusokká válnak. ™tvenöt hónapi megfeszített munka után. hanem a vidéki élet monotóniájának rajza. a mozdulatlanság ábrázolásának nagy regényírója" (Jean Rousset).társadalmi-lélektani regényét. Bovaryné életrajza az egész Lajos Fülöp-i polgárosodó kor .) A valószerű. Svájcról ábrándozik. aktuális történetei adták."Moeurs de province".a "csupa aljasság. legalább "húsz francia faluban szenvedett és sírt egy-egy szegény Bovaryné". egyetlen lépéssel sem hátrált. Rodolphe-ot szintén három év elteltével La Huchette-ben). . akinek hamis a költészete. (Emma csak Rouenig jut el. hogy a regény nem pusztán egy romantikus asszony története.) A cselekmény az 1830-40-es években játszódik. (FLAUBERT LEVELE LEROYER DE CHANTEPIE KISASSZONYNAK. század" (Flaubert) . a Fecske köti össze napi járattal .

a vásár és az agónia jeleneteit dolgozta át különös gonddal. az egész életét végtelen álommá tágító Emma paradox lelkivilágú naiv utánzó. keserű gyűlölettel" (II. mindig egyenes vonal. és mindez csak a cselekmény előkészítése. a tenyészvásár napja (II.). ruhájaÉ léte" (II. egy teremtett világban él nem teljesen valóságos életet ("női Don Quijote") .) Mindig rosszul választ: Bovaryból.). Könyvfaló kékharisnya. rengetegszer. az asszonykám halála. mint következetesen végigvitt bonyodalom [É] úgy látom.5. Nincs fejlődés.). Homais).kettős házasságtörés .halál (megvalósul az írói célkitűzés: "semmi részlet a tárgyon kívül. kronologikus. (Kéziratainak tanúsága szerint az író az esküvő. A konklúzió. Az álmodozás módszereit gyerekkorától fejlesztő (I. 1853-ban írta a szerző: a mű "alapjában eléggé feszes [É] 260 lapom van készen. Marad magának a cselekménynek a törzsére legföljebb 120-160 lapom [É] ez a könyv inkább életrajz. állandóan nagy eseményre vár. Bovaryné életének fordulópontjai részletesen kidolgozott. rögtön házasságkötésük után kiábrándul. maga az élet is valahogy ilyen: egy-egy esemény egyetlen percig tart és hónapokig várjuk! Szenvedélyeink olyanok. mint környezete ("még a megyeszékhelyen is megállná a helyét". akit tehetséges orvosnak vél. nem az egyenletes folyamatosság. ezért vergődik álmai-vágyai és kisszerű környezete között.) és Emma agóniája (III. temetése és utána a férj keservei: mindez legalább 60 lap lesz. két városba költöznek. Emma Rouault hétköznapi figura.a színházban. ahol épp a Lammermoori Luciát nézik . a fogadó. lineárisan előrehaladó vonalát Charles és Emma életútjának állomásai adják: házasság . Léontól könnyedebb kalandot vár. a bál. mint a vulkánok: állandóan morajlanak. önálló fejezetek (ilyen mindhárom részben a nyolcadik): a vaubeyssard-i bál (I."miért is mentem férjhez?" -." Ezért a "csomópontos" szerkesztés (és a tempóváltás gyakori alkalmazása) a jellemző.15. helyek fölvázolása.) A "kettőztetés" eszközével is él a szerző: Charles kétszer nősül. "arca.már az foglalkoztatja.csiszolt.tele "dühös vággyal.). "hogyan szabadulhatna meg tőle" (III. A regény (9. A megjelenített magatartásformák is mélységes illúzióvesztést tükröznek. Rodolphe-tól kizárólagos szenvedélyt (és szöktetést). irigyli a "viharos" életűeket. jellemek exponálása (bár kellő fokozatossággal). de több. de mindkettőjükben csalódik: szeretői alig különböznek férjétől. átlagos. tájak.5. de csak időközönként törnek ki. (Flaubert részletezi lelkiállapot. csak rövid ideig jelentenek újdonságot. végül .).11. 11 fejezetre bontottan) hármas tagolású. életmintául szolgáló olvasmányai alapján regényes szerelemre és nagyvilági életre vágyakozik. "emelkedés". 1853). 15.2). akiben "fölsülése" után végképp minden bántja.csak az "újra feltűnő dolgok kitágították" Emma létét (II. (Unalmában "különböző katasztrófákat és véletleneket képzel el".és érzelemváltozásait: "elhidegülését" Charles-tól . csúcspont . Bovaryék folyamatos süllyedésével párhuzamosan ellentétes az Homais család felemelkedése.) .

hogy elkerüljön Bertauxból. Először még "erényesnek és elérhetetlennek" látszik Léon számára.és múltidézés lesz. miért is nem szerette"). első próbálkozásként.csak az eléje kerülő lehetőségekkel foglalkozik: apja "örül.) .meg. Léont sikkasztásra biztatja. nagy hasadást okoz életében.6. a bál. mint egy főhercegnő" (III. a tanyáról. Amikor unatkozik. egészségi állapota bírja arra Charlest. torkos és kéjvágyó". hóbort és élvezet volt ez egyszerre" (III. egyre mélyebbre süllyed. Guillaumint (akinek még elutasítja közeledését) és Binet-t (neki már felajánlkozik). egyre alárendeltebb szerepet játszik. "egyszerre otthon volt lánykora olvasmányai között. a gyerekszülés a következő kísérlet. sorra látogatja Rodolphe-ot. Gazdagabb és ragyogóbb élet utáni sóvárgásának az a végeredménye.). ami nem fog többé letörlődni". ő pedig. s eltávolodik a kispolgári élettől. egy másik világ légkörében". majd bármire képes. Yonvilleben 'csak' Flaubert-hősnő. melyeket megpróbált semmibe venni. Scott kellős közepén.). egy pamutfonógyárba küldik munkásnőnek" (E. férjhez megy.Anna Karenina (1877). "Nem hajlandó szembenézni tényleges helyzetével.15). hogy fenntarthassa viszonyát Léonnal. Emma egyszerűen "eltévesztette a teret. hanem csalódása romantikus eszményeiben. ™ngyilkosságának oka nemcsak a lelepleződéstől való félelem.8. s "az élettől futva így óhajtott elrepülni ő is egy ölelésben" (II. s ennek következményeként végül is tönkreteszik azok a realitások. mindig valaki másnak hiszi magát. hogy kislányát.5. Yonville-t nézi Párizsnak. "egyedül a maga szenvedélyei foglalkoztatták. "a jóléthez való dörgölőzés valami olyat rakott rá. valóságos szükséglet. Wilson). félelmetes-pompás nősténytigris.a költözés. Goriot apó lánya. Aztán a Rodolphe-kapcsolatba veti bele magát. hogy hagyják el Tostes-ot . W. De nemcsak a bál emléke élteti: Léoné ("átkozta magát.11. aki [É] árván maradt. s később a "bálra való emlékezés állandó foglalkozásává vált" (I. hogy megszabadul tőle". Mindig valami más környezetben látja. Effie Briest (1895) -. Szabadulási kísérletei valójában nem igazi kitörések . "egész élete a hazugságok szövedéke lett.egész élete folyamatos emlék. a kifizethetetlen adósság. Házasságtörő asszonyok történeteinek sora kezdődik Emmáéval az irodalomban . Párizsban Balzac-hősnő lehetne. komikus-megható férfipréda (Poszler Gy. végül. s azelőtt sem volt az soha". majd Rodolphe-é is (ezt "bezárta szíve legmélyebb rejtekébe") . Meghatározó élménye. Gyorsuló tempóban látjuk erkölcstelenségének fokozatait: "szinte kéjjel élvezte a győzelmes házasságtörés minden gonosz iróniáját" (II.)."mégsem volt boldog. és megjelennek . "valóságos szakadékot": megérezheti a "nagyvilági élet illúzióját". s a pénzzel annyit se törődött. pénzt kérve. Bovary felesége. Lheureux zsarolására férje betegeitől hiteleket szerez. végül Justin beviszi Homais "capharnaumjába". aztán egyre kevésbé tud úrrá lenni az eseményeken.). "ingerlékeny lett.

Rodolphe. Charles halála után minden orvos elmenekül Yonville-ből.).7. aki "nagyon érzelgőssé" válik .). ő pedig megkapja a hőn áhított becsületrendet. a nyárspolgár patikus "megtestesíti a kor progresszív és természettudományos világnézetének minden laposságát és ostobaságát" (Babits). hanem a materialista és idealista filozófia paródiája is a szkeptikus Flaubert-től. "Rastignac is Rodolphe-fá zsugorodna Yonville-ben".Hippolyte pedig "eleven szemrehányás az ő gyógyíthatatlan butaságával szemben"). adószedő.).kapcsolatuk a férfi szemszögéből a (majd) "hogyan szabaduljak meg tőle?" cinikus kérdéstől a "jó kis szerető volt" flegmatikus zárásig tart. akinek "sejtelme sincs" arról. Bovary lecsúszása után eltiltja gyerekeit). Alkalmazkodik minden körülményhez és helyzethez (a kis Berthe-től pl. "hétköznapi sátán" (Balassa P. fogadósné. A figurák nem "hősök" a romantika (és a rendkívüli alakokat teremtő Balzac és Stendhal) felfogásának értelmében.). Az alattomos "csúszó-mászó féreg" uzsorás kereskedő. szakértelmének teljes hiányát ortopédiai műtétje és Emma haláltusája teszi nyilvánvalóvá: mindkétszer igazi orvosokat kell hívatni . az öngyilkosságát is lehetővé tevő Justin viszont őszintén szereti az asszonyt. Pályája felfelé ível. Homais. mint akármelyik más szokása.).ekkor tölti Emma a fiúval a "mézesheteknek beillő" három napotÉ A "lapos társalgó" Charles földhözragadt.7.). hogy "a szerelem itt remeg a közelében.). 15. de igazi áldozat sem. komikus első házassága után felszabadultan rajong Emmáért.gátlástalan női karrieristák (Becky Sharp. megdicséri ("Milyen jó vagy!") . torzképek jelennek meg . s a "ridiculus sum" büntetés egész életét jellemzi. éppolyan szokássá lett ez nála. A mellékszereplők sorából társadalmi körkép rajzolódik ki: a polgárság képviselőin (közjegyző. Charles középszerű egészségügyi tiszt (orvosi vizsgáit nem tette le. "Rastignac vidéki énje". és "magát is többre kezdte becsülni azért. kizárólag karikatúrák.ez persze nemcsak a két figura. . Szorgalmas.5. Léon pedig "szomorú Werther-fattyú" (Poszler Gy. majd amikor felesége "tanácsért" megy Léonhoz. állandó vitája a bőbeszédű Bournisien plébánossal is ostobaságának bizonyítéka . állandóan "alszik és horkol". aki már nem tud cselekedni. hogy a "felesége a rendelkezésére áll" (II. Lheureux. 1879) is. hogy ilyen feleségre tett szert" (I. Miközben felszarvazzák. "polgári józanságával" egyre inkább megveti Emma rajongását.14. mindkét szeretőnek szinte felajánlja hitvesét: ír Rodolphe-nak.9. s mint unalmas vacsora után egy előre sejtett utóétel" (I. 1848) és önmegvalósítók (Nóra. hogy maradjon Rouenban (II. ostoba kollégistaként jelenik meg. A fontoskodó tényszajkózó. Emma kísértője. "szánalmas figura" (Emma). ő beszéli rá Emmát. a durva vászoning alatt" (II. "a halandók legboldogabbjának érzi magát" (III.).már senki nem lehet igazi hős. "csak bizonyos alkalmakkor csókolta meg a feleségét.

romantikus regényformát is megszünteti a hétköznapiság "feszes szerkezetű. majd retrospekció utal neveltetésére. Lavardiáre gróf stb. megváltozik a narratív funkció: az író nem interpretálja az eseményeket. Vele kapcsolatosan Flaubert sokszorozza a nézőpontokat: ideál Charles-nak. Emma halála után újra Charles. 1871). a láthatatlan narrátor nézőpontja a Bovary-szülők szemszöge után Charles-éba megy át.) és változatos jellemű szolgafigurákat is megjelenít. a márki szerint "igen formás a termete és nem is köszön parasztosan". és a szövegben is megtöri. majd: Sue. A közvélemény szemlélete is tükröződik ("legalábbis így mondták a Yonville-i polgárok").a narrátoron kívül .zongoratanárnő stb. hogy "művének tárgyává teszi". Léonnak kezdetben "minden dráma hősnője" stb. mindig valamelyik figura szemével látunk.Emmáé lesz.) kívül az író a nemességen is ironizál (lóverseny. boeuf") ökör. "homéopathie") ember vagy homeopátia -. Flaubert. és nem térünk vissza soha többé" (1846). dokumentumok gyűjtésével. Flaubert egyik vívmánya az elbeszéléstechnika megújítása. Balzac. "egy merinó fajtájú kosért". Lamartineműveket. odamegyünk hozzá. ami sokrétű és szürke" (1859). hanem a szélsőséges. "amely ne volna tökéletes .Bovary ("bovin. Emma portréjával azt a tapasztalatát igazolja az író. Scott-. rengeteg vonással és színnel. Justin ("juste") igaz. a fő szólam . hívogat. helyszíni szemlékkel dolgozik. "realista lesz. mindent többféle nézőpontból látunk (pl. (A beszélő nevek is jellemeznek . Az iskolatársként megszólaló szereplői elbeszélő. az ábrándozás meg "hitvány szörnyetegÉ a lelkek szirénje: dalol. Eltűnik a mindentudó regényíró. végül: erotikus regények). mert fölment a gondolkodástól". a romanticizmust (Rodolphe csábító közhelyeire a vásárból felhangzik a "válasz": "trágyázásért". de egyetlen olyan sincs. akit először Charles lát. Az írói lelkiismeretesség példájává lett Flaubert rendkívüli műgonddal. holott csak az élhető.). "hogy az ember a túlságos. Nemcsak e magatartást. a közlésmódok közül nagy szerephez jut a szabad függő beszéd. Charles fel sem vágja az orvosi lexikont.). a mű éppen olyan szatírája a romantikának. Homais ("homme". ironikusan. a kizárólagos érzelmeket keresi. Bovaryné életvitele. Az író úgy irtja ki (magából is) a romantikát.: LefranŤois-né mutatja be Yonville-t). Lheureux ("heureux") boldog. a nézőpontok áttűnnek egymásba. mikrokozmikus" ábrázolásával. Rodolphe-nak "helyes aszszonyka". hogy leleplezze ezeknek az álmoknak hazug és egészségtelen voltát" (Hauser A. és az olvasmányok is: Emma mást és mást forgat különböző életszakaszaiban (a zárdában: Chateaubriand-. mint annak idején a Don Quijote a lovagregények divatjának. pedig "a sajtó az elbutulás iskolája. majd a narrátor szól. Sand következik. stb. Homais pedig kívülről fújja az újságot. elalszik a szakmai hetilapon. csalódássorozata a romantikus illúziók kudarcának ironikus képe.

a kastélyban nemcsak gránátalma és ananász van. de a szomszédok szintén kémlelődnek. annyira [É] átéreztem. mert "semmit sem fogad be igazán"). menyasszonyi csokrok. "mint a robotoló lovak". módszere a számtalan apró. hajtincsek. Léon is aludt Rouenban". a horkoló Charles és a bölcsős gyerek mellé. mint irtja őket. állandóan visszatérő trópusok pl. hogy "feszélyezi a metaforikus érzéke".7. a fő toposz pedig az ablak. hogy attól féltem. A mű meghatározó tónusa az irónia: Emma temetésekor "Rodolphe. nem vált időt pl. de valójában nem is szenvtelen. érzetek előhívják a múltat. de jellemző tény ("úgy kezeli tollát. tanyasi nyomorát. ez nemcsak az írót. némán" stb. ezért "egyebet se tesz. de még a cukor is fehérebb). várja a jelzést (a homokdobást) vagy jelez (kitett ronggyal). hagyott még költői képeket a regényben. úgy marják a hasonlatok". a szemlélődés gesztusa is."vidéken az ablak pótolja a színházat. a színházban látottakról saját esküvőjére gondol. az álomleírásokban ("négylovas hintók viszik EmmátÉ": az ábránd beépül a jelenbe. megteremtik a kapcsolatot az idősíkok között (ez lesz majd a prousti technika alapja is): a bál után talált hímzett szivartárca valóságos talizmán. Megszállottan keresi a pontos kifejezéseket ("a szó pontossága a gondolat pontosságából következik"). Emma "úgy tett. így az utazásvágy és a prózai valóság egyszerre hat). (A kép Bovaryné léthasonlatában is megjelenik: élete "olyan hideg. az esküvői torta) és a csöndek. 1853. a bálban leskelődő parasztok arca felidézi Emmának leánykori. e csendes pók szövi hálóját" (I. a ló-képek (a volt feleség "rozzant gebe". Lassítják a tempót a részletező leírások (Yonville. nyugodtan aludt a kastélyában. hemzsegnek tőlük a mondatai". a mű elemzői megállapították. igemódok kezelésének nagymestere . ("Amikor leírtam az idegroham szót.). mint mások a bonckést". A legjelentéktelenebb dolgok is túlmutatnak saját közvetlen szerepükön és jelképessé válnak (Charles sapkája. mint azok a lovak. a sétát is" (II.). "csak mennek-mennek. Alkotói magatartása a sokat emlegetett impassibilité. Sainte-Beuve). rajtam is kitör a roham".) Az igeidők. Bár az író azt vallotta.). de Emma sovány marad. leskelődik. a figurákat is jellemzi ("nem szóltak többet egymáshoz". még a parasztok is lesik a bált a kastélyban . Léon házasságának hírére Bovary levélben . Rodolphe vanília-parfümje felidézi a vicomte emlékét. melynek ablaka északra néz. mint egy padlás. Charles úgy tanul.nála ezek nem törik meg a stílus egyneműségét -. és "mint a tetvek. amin az asszonykám átment. A tárgyak. amiknek nagyon is szorosra fogják a zabláját"). aki egész nap vadászattal szórakozott. Emma bezártságának és korlátozottságának szimbóluma: vágyakozik.mása a valóságnak" (Babits). hogy a domináns motívum az evés (rengeteget esznek. Homais locsolgatja Emma muskátlijait és ez Charles-ban emlékfolyamot indít. nem érzelemmentes: csak le kell győznie. el kell rejtenie saját érzelmeit. karonfogva.7. s homályában az unalom.

a szenilis herceg. a hős sorsa ott alakul előttünk. a tenyészvásár napja. Párizs térképe. maga is együtt halad a haladással!" A művet Gyergyai Albert fordította. Berthe névadása). ironikus a romantikus csábításé. hogy az ostobaság korántsem enyészik el a tudomány. a haladás. Homais és Bournisien. melyet leggyakrabban közöttük fedezett fel". mintegy gyászbeszédként. hosszasan fejtegeti sületlenségeit. de Flaubert-nek a butaságról szóló látomásában az a legmeghökkentőbb. Maupassant-nak írt levelében fogalmazta meg (szállóigévé vált) gondolatát: "a földnek határai vannak. de az emberi butaság határtalan" (1880). másoló. Szegény Emmát elkíséri szeretkezéseinek ágyától halálos ágyáig. immanens törvény vagy dinamizmus irányítja. KEMéNY ZSIGMOND A rajongók (1855-1859) É az embersorsokat valami különös. Egyik utolsó. sokhangnemű fejezet: a bevezető leírás után párhuzamosan zajlik lenn a ceremónia. végül a tűzijáték leírása és Homais cikkének rezüméje. majd a patikus vallásellenes reagálása következik. Kundera véleménye szerint "Flaubert a butaságot fedezte felÉ ez a legnagyobb felfedezése annak a századnak.alakjával kapcsolatban hangzik el az író egyetlen direkt közbeszólása: ő "a pirospozsgás polgárok között a félszázados szolgaság" -. a modernség hatására. (A szegénységalaptéma mellett komikus. de önzetlenül adakozó) Catherine Leroux. a kitüntetett vén cseléd . épp ellenkezőleg. M. hanem "az ostobaságnak azt a fajtáját. Regényeiben a butaság az emberi léttől elválaszthatatlan dimenzió. . Emma nagyravágyásán.) Flaubert "gyűlöli a silány módon gondolkodást": nem is a polgári osztályt. egyre gyorsabb váltások után jelenik meg (a legszegényebb. fenn (az ablakban!) Emma elcsábítása. legbotrányosabb. amely oly büszke volt tudományos szellemére. építve és rombolva alakítják az életpályát. ha élne". sokszólamú. A kulcsjelenet. utánzó hajlamán végig ironizál (l. Az embersorsot formáló erők valami egyén fölötti szövevénybe összefonódva. de reális a vásár szólama. mely fölött két félelmetes agélaste (Čhumorérzék nélküliÇ).közli: "szegény feleségem is mennyire örülne. a technika.

Vele szemben áll a jelen politikai életének meghatározó személyisége. a magyar nemzeti önismeret és emlékezet céltudatos formálója. Bethlen Gábor egykori kancellárja.kétarcú politikával . Rákóczi György fejedelemsége . valamint az előteret alkotó személyes sorsokban.a mű harmadik rétegében személyes erények és vétségek. amikor "még sötétebb és kétségbeejtőbb" a "vallásszabadságért" vívott háború. szereplőinek jelleme és sorsa izzó szenvedélyek harcában bontakozik ki. Katona József és Madách Imre mellé. a két nagyhatalom között egyensúlyozó és nemzetiségi-vallási ellentéteket is magában hordozó fejedelemségben. A pályája csúcsán megjelenő történelmi regények Erdélyben játszódnak. A nagyregények ilyenformán három egymásra épülő szférában ábrázolják az emberi küzdelmeket: a totális (történelmi) háttérben. ugyanakkor a saját felekezeti kisebbségeit kész kíméletlenül elfojtani. A mű első oldalain részletes korrajz olvasható. a társadalmi ellentétek kereszttüzében kísérlik meg személyes céljaik megvalósítását. Ebben a közegben vívják meg saját létharcukat a regény második szintjének tényezői. Az események középpontjában két főszereplő áll . A hősök a történelmi folyamatok sodrában. az író végigtekint a harmincéves vallásháború. A rajongók c. 1638 végén indul a cselekmény. Erdély társadalmi csoportjai. azok mögött is . szélsőséges indulatok (a "rajongás" válfajai) húzódnak meg. a politika és a közélet porondjáról immár visszavonultan élő tekintélyes férfiú. a közvetlen (társadalmi) környezetben. Egyikük Pécsi Simon. II. Ez a rendkívül viharos időszak a történelmet eszményekkel álcázott. az európai békét minduntalan feldúló "szeszélyes vagy tragikai fordulatok" sorozatán. A vallásháborúk zűrzavarának "derekán". Kassai István "címnélküli kancellár". a szerző szűkebb hazájában. Ellentétük fő oka Kassai "szertelen . Politikus és publicista is volt.(BARTA JáNOS) A magyar regényírás báró Kemény Zsigmond (1814-1875) műveivel közelítette meg először a kortárs európai nagyepika szintjét. Első irodalmi alkotásainak jelentőségét az árnyalt.a regény különleges szerkezeti vonásaként ők személyesen soha nem találkoznak. Szabó Dezső "a magyar fátum alá rekesztett" személyiségek közé sorolta. valójában kíméletlen hatalmi harcok végtelen sorozatának mutatja. aprólékos lélekábrázolás adja. a fejedelem tanácsadója. Berzsenyi Dániel. A vallási célzatok mögött nyilvánvalóan politikai szándékok. politikai és vallási erői.egyfelől az evangélikusok védelmezőjeként lép fel a császári és katolikus Magyarországgal szemben. regény története is e három szinten zajlik. Németh László és Móricz Zsigmond őt tartotta a múlt század legnagyobb magyar regényírójának.

Az ő visszavonulásával párhuzamosan egyre inkább előtérbe kerül Gyulai Ferenc.vélekedik Németh László. vívódásai a sorsfordulatok előzményeiként.) A tetőpont a szombatosok andrásfalvi találkozója. Ennek formája leggyakrabban a belső monológ. Kettejük párbeszéde a regény eszmei csúcspontja. minden jelentős szereplő nézőpontját és motivációját egyenként és részletesen megvilágítja. és betölti barátja helyét a Pécsi-házban is.szerelméről lemondani kényszerülve . időbeli előre. és így tekintélyes hozomány várományosa. A háttérben . elhagyja a gyulafehérvári udvart. vállalja a jobbágysorsot. Pécsi Simon eltökélt szándéka. és zsarolással kémkedésre kényszeríti. (A rajongók "kompozíciós remeklés" .és a regényünk főcselekményét kitevő . nem kívánnak harcolni sorsuk ellenében. csupán elszenvedik a történéseket. és . Felesége. mértékletességre inti a "rajongókat". Pécsi Simon azonban átlátott ellenlábasa szándékain. hogy ezen lecsillapítja a szélsőséges indulatokat. Bodó Klára hősiesen és sikeresen dacol a sorssal. unokaöccsét.Báthory Zsófia hercegkisasszony és ifjabb Rákóczi György készül az esküvőre. Elemér és Deborah kedélyhullámai.és jószágvesztéséről" szóló rendeletet (1638. illetve következményeiként. Laczkó István a bűntudattól összeroppan. csupán mert az Pécsi Deborah szerelmese volt. és megpróbálja helyrehozni végzetes hibáját. tépelődései. Kassai István ellenben az indulatok előzetes felkorbácsolásán munkálkodik.vagyonszomja" (mindenáron meg akarja kaparintani Pécsi Simon birtokait) és elhatalmasodó gyűlölködése: riválisa politikai súlyát és személyes tekintélyét is meg akarja semmisíteni. Az "ítélőmester" több úton próbálkozik.a megoldásban végső fordulatot hozó epizódsorként . december 21-én). Pécsi Simon és Deborah csöndesen élik napjaikat. A regény középső szakaszában az író az eseményszálak váltott szövésével halad előre. közben pedig levélben tájékoztatja az erdélyi főbírót a "veszedelmes" készülődésről.megnyerve Lórántffy Zsuzsanna személyes pártfogását kevés híján a férjét is kimenti Kassai István körmei közül. hiszen ellenfele közismerten kapcsolatot tart ezzel a szektával. a fejedelmi udvarban is.félreáll. Az események irányításának eszközéül Kassai István behálóz egy szombatos papot. Ťgy váltakoznak Laczkó István.manővereként kieszközli az erdélyi fejedelemtől a szombatosok "fő. a fejedelmi udvarba kerül. Klára. A válság éleződésével újból megjelennek a nagypolitika erői: külpolitikai fejlemények következtében küszöbön áll a magyar király . és nemkívánatos személynek tekintette Elemért. E lépés nyilvánvaló okát a közvélemény is gyanítja: "a szombatosok ügyét [É] Pécsi megrontására hozta szőnyegre" a körmönfontan ügyeskedő kancellár. Laczkó Istvánt. Korábban örökbe fogadta Kassai Elemért. A bonyodalom kezdete után Elemér . Folyamatosan élesedik Kassai István és Pécsi Simon ellentéte is. Kassai második .és visszalépésekkel. a mezei hadak kapitánya lesz a Pécsi-birtokok körzetében.

A tragikus vétség klasszikus eleme. a lelkiismeret nélküli alattomos figura is a véletlen játékszerévé válik.és sorsszemléletét a szabadságharc előre látott tragikus bukása döntően befolyásolta. A mű elsődleges tanulsága: az emberi sors kifürkészhetetlen és befolyásolhatatlan.a történelmi időben éppúgy. kegyvesztetté válik. sőt épp a lelki nemesség és jóság sodorja őket végveszélybe (Eleméren ez be is teljesedik). Pécsi Simon ellenben visszanyeri a fejedelem jóindulatát . Elemér felkoncolása Kassai István számára a legfájdalmasabb veszteség. A megoldásban azonban ismét közbeszól a sors. a "rajongók"-at. aki pedig a béke szolgálatában érkezik a gyűlésre.elleni támadás. elhivatottság és elbizakodottság a sors kihívásának minősül. mint Kemény . egyúttal Deborah kezét is megkapja . férje utolsó tartózkodási helyén. A végzetes eseményen a balsors Pécsi Simon ellen fordul. (Ennek a világlátásnak a gyökere 1849 tanulságában rejlik. elsősorban a fanatikusokat. elsősorban az andrásfalvi uradalmat. amelynek első áldozata az a Kassai Elemér lesz. Pécsi Simon önzetlen és nagylelkű férfiú. amelyhez alkalmazkodni vagy amelyet befolyásolni nem lehet. mégis mindkettőjüket elsöprik a törvények. mint a legsilányabbak. épp azokat söpri el a legnagyobb erővel. ezúttal a házasuló fejedelmi pár szeszélye képében.az ítélőmester "nem soká élte túl" a végső fordulatokat. Kemény Zsigmond történelem. jóllehet a végső fordulatokig fölényes biztonsággal és célravezetően kormányozza hajóját. Zsófia nászajándékul elhangzó kérésére Gyulai Ferenc lesz az értékes Pécsi-birtok ura. Laczkó István is életét veszti. most már csak a kapzsisága elégülhet ki.) Az erkölcs szolgálata sem szolgáltat jogalapot a kiemelkedésre: a legkiválóbbak éppúgy elszenvedik a csapásokat. a szenvedélyek és vágyak megszállottjait. A szombatosok elvakultsága és a tragikus véletlenek sorozata tömeghisztériát robbant ki. ha megkapja a szombatosokkal együtt bukó Pécsi vagyonát. Kérlelhetetlen törvények bonyolult erőrendszere áll fölöttünk. Mindenfajta szélsőség. A sors kiváltképp a megmerevedett társadalmi rendben tragikus.jóllehet ő Bodó Klára iránt vonzódik. Minthogy pedig időközben a török szultán hozzájárult "a magyarországi evangélikus rendek sérelmeinek orvoslásáért indítandó hadviselet"hez. akik a legjobban küzdenek ellene. A magyar viszonyok . Laczkó István özvegye azonban a szegények és betegek istápolásában lelte meg életcélját Rápolton. Kassai manőverei beválni látszanak. Kassai Elemér talpig becsületes fiatalember. Kassai érdekei tehát azt követelik. A kiszolgáltatottság ugyanakkor az ellenpéldára is érvényes: a morált a saját önös céljaira eszközül felhasználó Kassai István. és ez fékezi a felekezetek elleni belső fellépést Erdélyben. hogy Balázsfalván zavargás törjön ki. Kassai István kiszorul a politikából. a "hübrisz" Kemény Zsigmond világában különös jelentőséghez jut. a machiavellista intrikus.

őt a tiszta gyermeki szeretet ítéli tragikus sorsra.kiadja szerelmese útját. Pécsi Simon "szűcsmester fiából lett mágnás" Bethlen Gábor idejében ez a mozzanat politikai ellenfeleinek gőgjét és irigységét váltja ki (Kassai szerint "a nagyok közé tolakodott"). a berontó nemesek és hajdúk egyszerűen lemészárolják. Mégis ő az egyetlen szereplő. akit hidegen hagy "Sáron Rózsájának" varázsa. Rákóczi Györgyöt is. pártfogója a szombatos szektának. Pécsi Deborah az "önsorsrontók" közé tartozik. koldusból lett módos lelkész. tudományokban jártas "csillagjós".ez is vétségnek számít -: tudatosan él. a szegények és betegek gyámolítása) már bizonyos fokú életvereség.engedve imádott apja kérésének . Messze kimagaslik kortársai közül . nem kerül az események fővonalába. ezért nem ütköznek össze semmilyen törvénnyel. A végzet szeszélyeit elkerülő másik típus a sodródó figuráké.bár ő az egyetlen fiatalember. ezzel váltotta ki maga ellen a végzet haragját. hogy erélyemnek a szükség csak újabb meg újabb tért nyitna"). aki magára maradva gyermekeiről is gondoskodni tud. A származás kijelölte útról való letérés végzetes bűnnek számít Szőke Pista részéről éppúgy. Gyulai Pált a szerencsés véletlen sodorja előre. "Dúsgazdag Epicur". Laczkó István gyenge jellemű figura. a továbbiakban is). ™nérzetre ébredésekor azonban előre lép . "szent énekeket" szerez és énekel. csak magának teremt "külön világot". de ő kevésbé jelentős szereplő. Szilárd életelvek szerint él. mint Pécsi Simon esetében. A regény eszmevilága szerint származásának megtagadása volt az ő eredendő bűne. valamint "ábrándos és előítéletes ember". de nem is érik el vágyaik teljesedését.Zsigmond jelenében . férje tragédiája őt is sújtja. reménytelenül. mert . két típus kivételével. Megemlíthetjük mellette a fejedelmet. és így a sors büntetését. a "gyermekkedélyek" osztálya. A többieknek még ez a részsiker sem jut osztályrészül.a tragikus sorsúak táborába. A fejedelemasszony magasságát megközelíti Bodó Klára. méltán lesz Kassai bábfigurája. Nekik nincs határozott törekvésük. hisz megkísérli helyzetének megváltoztatását. aki saját tiszta erkölcsisége szerint tud élni. ő azonban csak a saját életútját illetően győzi le a mostoha körülményeket. nevezetesen Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony. épp ezért kell belátnia: "el volt tévesztve egész életünk". élete azért fut zátonyra. ő "a legcsekélyebb akaraterejű" szombatos.rendkívül merevek. Hősies fellépése a szombatosok gyűlésén hatástalan. aki "a sors fölött áll". megütközik . Az igaz érzelem elfojtása "az önmagukat elvesztők" bűne. szíves vendéglátója minden idegen utazónak. ezzel szemben Bodó Klárához vonzódik egyre erősebben. "szilárd jellem" (Barta János kategóriáit alkalmazzuk. Akad. Kivonulása a társadalomból (lemondása a világi boldogságról. Nem ura érzéseinek. A rajongók szereplői tehát csaknem valamennyien tragikus hősökké válnak. rangot és gyönyörű feleséget is kap . és helytáll a kritikus helyzetekben ("érzem.

Kassai felbujtására." Tudomásul veszi sorsának csapását (Deborah elfordulását). hogy amint az ember Istentől . de bűntelen embertársak halála is szárad lelkükön. átképzelés és jelenetezés egyaránt megjelenik regényében.pl. illetve a sorsa hatóköréből. hogy Pécsinek halálos ellensége. önhittség. és Kemény Zsigmond beemelte stílusába a romantikus poézis elemeit. de a szeszély és e büszkeség álérzéseket is hamar iktatott a valódiak helyébe". Különleges szókapcsolatokkal. elsősorban az újabb nyelvújítási mozgalomtól támogatva. az író elsődleges célja az egyén és a világ közti kapcsolat feltárása. ezután megkísérli kivonni magát nagybátyja.Gyulai Ferenc hidegségén. a reflexió és a boncoló jellemzés váltakozik. kapzsiság. s bár hallám. Kádár és a legtöbb szombatos megszállott. önnön bukásuk előidézői. befolyásolható. elvakult "rajongó". vesztét a nagybátyjával való kapcsolata okozza. monológ és párbeszéd. büszkesége legyőzte. A magyar irodalmi és tudományos nyelv csak az 1830-as években kezdett erőre kapni. Nagy súlyt helyezett a plasztikus láttatásra. és belelovalja magát az utána való sóvárgásba. másrészt a népnyelvből merítve. bárki ellen vagy mellé hangolható. újszerű asszociációkkal éreztette a lélek rebbenéseit. MADÁCH IMRE Az ember tragédiája (1859-1860) Egész művem alapeszméje az akar lenni. A költészet a prózánál előbbre járt. Kassai István a negatív főszereplő. nem volt szívem visszautasítani a gyűlölt öreget. Epikájában nagyfokú líraiság uralkodik. Pécsi Simon pénzszóratására . kincsére nem vágytam. "Jellemétől idegenkedtem. a hősök énjébe való beleélés. "érzéseit szeszélye gyakran elvitatta. Boldogtalanságra rendeltetett. ők "az erény szörnyetegei" (Németh László). a hangulati tartalmak jelentős szerepet kapnak. fejezett ki erkölcsi-gondolati-indulati reflexiókat. ő az író jellemtipológiájában az "önmagukat szétzúzók" körébe tartozik. Bűne: irígység. Kassai Elemér az erkölcs és kötelességtudás áldozata.rendkívül ingatag. Előadásmódja is változatos: narráció. Elbeszélői magatartásában a tényszerű tárgyilagosság. annak gazdag és fordulatos eszköztárát. A nép . de sikertelenül. A cselekmény mozgatói a harag és a szeretet hullámai.

(MADáCH LEVELE ERDéLYI JáNOSHOZ. lépjen ki az isteni "gondviselet" védelméből. melyet levetni nem bír (ez volna csekély nézetem szerint tragikum). A kompozíció az ellentétes erők harcának elvére épül. de bár kétségbeesve azt tartja. és az ígért mindentudást kéri számon a csábító szellemtől. Először a szabadság kétféle változatáról látunk példázatot. amelyet Dante nyomában pl. Shelley. Madách műve tagja annak a sornak. hogy ő is dacoljon az úrral.13. szellemi irányzat kap benne valamilyen szerepet. a műfaji határokat átlépő alkotásai is fémjeleznek. ádám Egyiptomban . Goethe és Vörösmarty nagyszabású. A mű eszmei háttere is rendkívül sokrétű. pl.elszakad s önerejére támaszkodva cselekedni kezd: az emberiség legnagyobb s legszentebb eszméin végig egymásután cselekszi ezt. Lucifer a paradicsomi boldogságban élő ádámot a második színben arra bírja rá. Magyarországon a tíz éve elvesztett szabadságharc után ismét kiéleződött a politikai helyzet. valamint az első színben megjelenő (Lucifer által képviselt) autonóm létforma ellentéte alkotja. hogy eddig tett minden kísérlet erőfogyasztás volt. s megbuktatója mindenütt egy gyönge. a liberalizmus. a biológiai és statisztikai determinizmus. Az ember tragédiája filozofikus síkra emeli az egyetemes. 1862. hogy mindenütt megbukik. az egyes színeken belül is) egy-egy elvont eszme megvalósításának igénye jelenik meg. IX. de egy "ismeretlen érzés" (a "milliók" iránti együttérzéssel társult szeretetvágy) a szolganép felszabadítására ösztökéli.fáraóként . egymás hatását felerősítő körülmény késztette főműve megírására (Európa társadalmi. A konfliktus egyik pólusán (de a mű egészében is. más szóval bölcseleti-lírai dráma.a korlátlan egyéni hatalmat próbálja ki. mi az emberi természet legbensőbb lényegében rejlik. a deizmus és a panteizmus. de terhes" önálló életet. Igaz ugyan. vállalja a "nemes. nemzeti és individuális létkérdéseket. számos tudományos. Milton. gazdasági és tudományos élete forradalmi átalakulásokon ment át. azért mégis fejlődése mindig előbbre s előbbre ment. A dráma alapkonfliktusát a függőség. Byron. az örökléstan. a pozitivizmus. Az ellentétes erők összecsapása után egy újabb idea merül fel. míg a másik pólust az anyagitársadalmi tényezők alkotják. az utópista szocializmus. Athénban azonban a . A bűnbeesés után ádám (évával együtt. és nem utolsó sorban saját személyes válsága is motiválta). Lucifer a továbbiakban (a történelmi színekben) álomképek sorozatával tárja fel ádám előtt az emberi szellem egyfajta fejlődéstörténetét. A "szabad állam"-ban. az évezredekre szóló személyes dicsőségbe kóstol bele. immár "a paradicsomon kívül") büszke önérzet és szorongás közt ingadozva éli önálló földi életét. Műfaja drámai költemény.) Madách Imrét számos. amely egyben a következő szín kiindulópontja is.

" Kimondja. a szeretetre "bűnbélyeg" kerül. ádám." Ez a jelenet a mű egyik eszmei csúcspontja. Prágában a tudományt szolgálja (Kepler személyében). az ő szolgálatát vállaló nagy egyéniséget pedig elveszejti. akkor mégis lelkesített. újra Prágában (a tizedik színben) éva visszatér férjéhez. a záró keretszínben fellázadna ("Ne lássam többé ádáz sorsomat"). Hősünk . Párizsban mégis átmenetileg. a szeretni vágyó embereket a zárda ajtaja elválasztja egymástól. de diadalra jutnak a legnemesebb eszmék: az "egyenlőség. megszűnt "a haza fogalma". a demagógia prédájaként) nem tud élni szabadságával. feladná "a hasztalan harcot": a szabad akarat végső. Végképp elszakítana minden köteléket. a "kegyelet". "mely a földhöz csatol"'. hogy szabadon választhat a "bűn és erény" között. amelyet már a római színben a kereszténység új eszméje győz le. ádám tehát visszafordulni kényszerül. hogy "az ember célja a küzdés maga. hisz "Szerelem és küzdés nélkül mit ér A lét". Konstantinápolyban ez is hitelét veszti: az emberi szeretet elvét megcsúfolja a vallásháború. Előre vitte az embernemet. tilos az anyai szeretet és a szerelem is. tudomány vezérelte világot áhít most már ádám. és a .az űrbe repül. szellemi és erkölcsi leépülést tapasztalja. mint "álom az álomban" (Sőtér István) . funkcióját vesztette a tudomány és a művészet. a kihűlőben lévő földre visszatérve. elhagyja az emberi kultúrát és az embertársakat. hiányzik pl. A Lucifer által felvázolt történelmet így mindenképpen vállalni kell. és keresse a kéjt". és így nagy és szent eszme volt. Az "új világban". szabadság". mégis alapigazságok fogalmazódnak meg benne: "bármi hitvány Volt eszmém. a nagy francia forradalomban. aki ismét csalódott eszményeiben. ádám az eszkimó színben a teljes fizikai. kereszt vagy tudomány. lelke azonban (a "Földszellem" uralmából) nem szabadulhat a testtől. Egy "védő" és "buzdító". testvériség. éva azonban átszellemült boldogsággal a tudomására hozza: "biztosítva áll már: a jövő". Az ember döntési lehetősége csupán abban áll. Mégis. A magasztos eszményeiben csalódott egyén most azt a célt tűzi ki. Emelt. ha ellentmondásosan is. a tudós felesége pedig udvaroncokkal flörtöl. A londoni szín záróképe: vízió a kor áldozatainak haláltáncáról. a "döghalál"-t. az igazi tudásra viszont a császári udvar nem tart igényt. Az eszmények hiánya azonban a pusztulást hozza magával. és Kepler tanítványának lelkes figyelme a jövő ígéretével kecsegteti ádámot. A szabadosság életelve a császárkori Rómába vezet.a szellemi értékekhez ragaszkodván . de a jövőt jelképező falanszterben a rideg célszerűség uralkodik. hogy "éljen magának. szabadság Vagy nagyravágy formájában hatott-e.nép (a nyomor miatt.felcsendül "a jövő dala". az elvont eszmények eltűnnek. London "szabad verseny"-ében (ahol "az élet korlátozza önmagát") viszont csak az érdekek diktálnak. de torz megnyilvánulásával önmagát áldozná fel az emberiség megmentésére. Az utolsó részben. Mindegy.

Amíg Lucifer a személyes szabadság szószólója. amikor a földi életet kilátástalannak látja. tudhatod. a szellem és a lélek szabadságának keresője dacolni próbál vele. de egyoldalúan torzít is. a teremtett világ: egymással küzdő erők egysége. József Attila: Költőnk és kora !). A három főszereplő (ádám. Mint a földi élet tökéletes ismerője kalauzolja végig ádámot . Ligetben. és a végkifejletet előre látva engedi. aki a "végtelent és időt alkotta". így az emberi életút a fenyegetés és a bizalom között vezethet tovább. aki egyrészt a tényekkel való szembenézésre kényszerít (lásd neve: «fényhozó«). az anyagi szférát. cinikus szkepticizmusát csak az úr szavai ellensúlyozzák.az egyre kilátástalanabb álomsorozaton. "gúnnyal" adja neki a két fát. Hárman együttesen alkotják az emberi teljességet. a "hideg számító értelem" megszemélyesítője. őbenne a szintézis is megtestesül. "Jóság") együtt a világ teljességét szimbolizálják: a szellemi. hová benéz Erős vágyakkal és emelt kebellel" -. hogy a tagadás szelleme próbára tegye az első emberpárt. ádámnak el kell fogadnia a Lucifer által feltárt "vég" fenyegetését. szállóigévé vált mondattal zárul a mű: "Mondottam. mindenütt. ádám nem léphet ki a Föld köréből. mindenhatóságát egyértelműen kinyilvánítva lép közbe: "A porba." Lucifer a tagadás képviselője ("Míg létez az anyag. az ellentétek egysége. valamint az erkölcsiséget. a rációt és az ösztönöket. fellegekben. "Erő". mentsvára pedig az isteni kegyelem védőpajzsa. mely véle harcban áll"). az úr viszont ekkor már hatalma teljében. de ugyanakkor az isteni irgalomba vetett "hit" is megadatik a számára. A három főangyal által dicsőített és egyben képviselt fogalmak is ("Eszme". A lélek azonban a test nélkül nem létezhet (vö. "Csak én lélekzem benned." ádám. Az úr maga: az idők és a világ teljessége. A befejezett "nagy mű". Segítsége az iránymutató isteni "szózat" lehet (csak meg kell hallania). . Az eszkimó szín után Lucifer győztesnek érzi magát. Sokat sejtető. hanem világképének is az alapja. Lucifer és éva) hasonló hármasságot képvisel: az eszméket."Elrészletezve vízben."végtelen tér"-ben vállalhatja a "tettdús élet"-et. addig ádám harcostársa. Ez a történetív . a földi világ bármely szegletében megmutatkozik a megfelelő (nyitott) lélekállapot előtt. amíg a feltétel nélkül hódoló angyali karral szemben a szabad véleménynyilvánítás jogának követelője.egyoldalúan és célzatosan . maga az abszolútum. az ember vele mindenütt találkozhat . tovább kell vállalnia az esetleg "hasztalan" küzdelmet. Tagadásúl. Mindaddig áll az én hatalmam is. A Földszellem a földi lét (az "anyagvilág") törvényeinek megszemélyesítője. panteisztikus isteni lény. ember: küzdj és bízva bízzál!" A részek dialektikus egysége nem csupán a Tragédia felépítésének. szellem! Előttem nincsen nagyság. Lucifernek az elsőbbséget és az isteni tökéletességet megkérdőjelező szavai után az úrnak módjában állna az "önhitt" szellem megsemmisítése.a földi világ tökéletlenségét hivatott illusztrálni. és ezért nem juthat soha teljes diadalra.

pihenni akarok. továbbá a hálaérzet. [É] Majd istenűl oltárra helyezi" . aki "lugost" csinál a sivár környezetben a "vesztett éden" pótlására.egyre kevésbé találva cselekvési lehetőséget . "e nyugtalan erő" a folytonos kudarcok ellenére sem hagyja pihenni. mint Isten".és kötelességtudó. A hatalom vagy a nép szolgálata a történelmi színek első nagy dilemmája. és ebben rejlik hivatása a férfi mellett: "E gyönge nő tisztább lelkűlete. és a tömeg "minden rendnek malmán húzni fog. egyben a korerkölcsök képviselője is. Büszke. Lucifer az emberi "fajzat" nőfelfogásáról is kemény ítéletet mond: "Majd állati vágyának eszközéül Tekinti a nőt. és a kíváncsiság is. mely éltet lehel" a földre. a tizenharmadik színig az egyéni és a közérdekek felváltva kapnak szerepet. tudom. Ezt a kérdéskört is érinti az a tény. Mindent összevéve ő az ösztönök képviselője. Törvény. megvalósításuk harcosa. Teljességre és hatalomra tör. benne a férfi élete "szebb létre" tesz szert. A férfival szemben ő otthonteremtő lény. méregből s mézből összeszűrve [É] a jó sajátja."Minő csodás kevercse rossz s nemesnek A nő. érezem. . Míg bűne a koré. a természetesség érvényesítője. Szelleme.a saját lábára kíván állni. Lucifer szerint "Minden ember uralomra vágy". Lucifer a "dőre tagadás"-sal csak élesztője a fejlődésnek." ádám a "büszke férfinem" képviselője." A Tragédia jelentős témaköre az egyén és a közösség viszonya. Hivén. sőt isteni (abszolút) teljességre is: "Legyünk tudók. Meghallja azt." A nép-fogalom a politikában kiüresedhet: Párizsban Danton és Saint-Just egyaránt a "nép"-re hivatkozik. ádám "hő vágya" hozta létre. ádámot Egyiptomban és Párizsban is a "rokonszenv" teszi fogékonnyá a másféle igazságok megsejtésére (mindannyiszor a nő vonzása is szerepet játszik). és szíverén keresztűl Költészetté fog és dallá szürődni.folyamatosan mind passzívabbá válik. Az egyén-közösség téma végső tanulságát jelentős mértékben alakíthatja a testvériségeszme és a szeretet-elv is: az egyént önmaga kiteljesítésében az embertárs iránti vonzalom és felelősség is köti. a hiúság. a szolgalét és az önfeledt boldogság képessége. Az eszmény minden bukás ellenére mégiscsak "fog dacolni." ő egyúttal az eszmék fanatikus híve.éva rendkívül összetett figura. melynek lezárása ("Csak egyedül én voltam a bolond. Az ember tragédiájában végső soron a küzdéseszménynek jut a főszerep. mely szülte őt. hogy illyen népnek kell szabadság") Madách személyes politikai élményeivel is kapcsolatos. de a hetedik színben már megnyilvánul emberi gyarlósága és végessége: "Kifáradtam . Sokrétű arculatának további jellemzői az életélvezet. Legelső szavaival jelzi célját: "úrnak lenni" a teremtett világban." A legfőbb szerepét éva a tizenötödik színben nyeri el: az ő "tisztább lelkűlete" mindenkor képes meghallani az isteni iránymutatást. A tömeg és a kiemelkedő egyéniség kapcsolata a továbbiakban is az egyik főmotívum marad. az úr "szózatát". Az érdekek mocskától távolabb. hogy a főhős . Számára minden mélypont után "újra felmerűl Az eszme. de könnyen felcsigázható tudásvágy vezérli ("szomjúzom") .

az egyén elidegenedését. mint amilyeneket a valóság tálal fel nekünk naponta ezerszámra. a magány súlya alatt összeroppanó egyén ábrázolásába torkollik. (DOSZTOJEVSZKIJ: NAPLóJEGYZETEK.). A zárókép utolsó szavai ("Mondottam. "mely munkára hív". a szó legnemesebb értelmében. a modern ember . 1880-1881. mert az emberi lélek teljes mélységét ábrázolom. ember: küzdj és bízva bízzál!") sokféleképpen értelmezhetők. 1876) A múlt században. Magadnak munka. Ez a lényegbeli vonás nemcsak olyan figurák problematikáját magyarázza meg. Szerintem épp fordítva áll a dolog: mi volna fantasztikusabb és váratlanabb. Csak egy parancs kötvén le: szeretet. amikor "a nyugati regény a társadalomtól elidegenedett. a legközönségesebb dolgok alakjában. a művészethez. csak realista vagyok. nemcsak ezeknek az íróknak a szeretet-hitvallását és hitét. ha szórakozni akarnak. hanem az egész orosz irodalom messianizmusát is" (Hauser A. mint Dosztojevszkij Raszkolnyikovja és Ivan Karamazovja vagy Tolsztoj Pierre Bezuhovja és Levinje. de jelentésüket korábbi szövegrészekre emlékezve szűkíthetjük és pontosíthatjuk." ádám végső kételyeit tovább oszlathatja Péter apostolnak már a hatodik színben elhangzó útmutatása: "Legyen hát célod: Istennek dicsőség. S az ember célja e küzdés maga." DOSZTOJEVSZKIJ Bűn és bűnhődés (1866) A teljes realizmusban megtalálni az emberben az embertÉ Pszichológusnak neveznek: nem igaz.) Mindig azt mondják. a képzelethez fordulnak. egyhangú. az élet küzdelem. (DOSZTOJEVSZKIJ: DON CARLOS éS SIR WADKIN. Az egyén szabad érvényre hozni mind.ádám előtt azonban "Végtelen a tér". az orosz kezdettől azon démonok elleni harcot ábrázolja. mi benne van. Az alapvető sorskérdést. mint a valóság? Mi volna olykor hihetetlenebb nála? Egy regényíró sohasem tud olyan képtelenségeket ábrázolni. amelyek az egyént a világtól és a közösségtől elkülönítik. Az űrjelenetben elhangzott: "A cél halál. hogy a valóság unalmas. s az emberek. regényeket olvasnak.

a . kifosztja. miért él a világon. részvétel a közös emberi sorsban" (Török E. az erkölcsi relativizmus veszélyétől. mi a ČjóÇ és mi a ČrosszÇ? Mindenki maga szerint tanítja. de mértéktelen uzsorakamatot szed. s így boldoggá teszi vidéken élő anyját. Dosztojevszkij két tervezetének cselekményét egyesítette művében.. ("Beteg társadalmunkban felbomlik a jóról és a rosszról alkotott fogalom. amit elkövetett. aki különben pénzt szokott kölcsönözni kamatra. erős és megdönthetetlen Čaz emberiség iránti humánus kötelezettségeinekÇ teljesítésében.. Hőseik mind ezzel a problémával viaskodnak. mint Tolsztoj és Dosztojevszkij. amely. Čéletének semmi értelmeÇ. kínozza a nála szolgálóként élő húgát. ČHoz-e ő hasznot valakinek is a világon?Ç és így tovább. ő maga pedig befejezi tanulmányait. hiszen ez a süket. kiforratlan. intenzívebben. könynyelműségből. s lehet. ahol kéjvágyával üldözi és már-már vesztébe kergeti a családfő. Ki tudja ma. Az öregasszony ostoba. ostoba. az író szerint. ha egyáltalán bűnnek lehet nevezni azt. furcsa ČéretlenÇ nézetek hatására elhatározza. [. hogy egy hónap múlva úgyis meghalt volna.) Sehol sem élik át ezt a kérdést mélyebben. akit kizártak az egyetemről . hogy egycsapásra javít nyomorúságos helyzetén. tartanak az anarchiától. gonosz és nem kíméli mások életét. aztán egészen más elképzeléséről tájékoztatja kiadóját: a készülő új mű "lélektani beszámoló lesz egy bűncselekményről". hogy megöli egy címzetes tanácsos özvegyét. lebegő.). és egész további életében becsületes lesz. azaz természetesen Čjóvá teszi bűnétÇ. [É] Semmi gyanút nem támasztanak és nem is támaszthatnak ellene. bűnbe és magányba sodorja az embert. A túlzott individualizmus és a (napóleoni) hatalomeszme megszüntetésére irányuló két nagyregény egyidőben jelent meg a Russzkij Vesztnyik hasábjain: 1865-66-ban Tolsztoj Háború és békéjének első fejezeteit közölték folytatásokban. megszabadítja húgát. A gyilkos . külföldre megy. De itt bontakozik ki a bűncselekmény lélektani folyamata." Dosztojevszkij. Ezek a kérdések kisiklatják a vágányról a fiatalembert. beteg. a bűnözéstől. Aktuális tárcaregényét. gonosz és beteg öregasszony maga sem tudta. "A cselekmény napjainkban játszódik.nem nemesi származású és nagy nyomorban él -. A magány feloldásának posztulátuma.Részegeskedőket' pétervári nyomorleírásnak szánta (hőse valószínűleg Marmeladov lett volna).] egy véletlen körülmény folytán sikerült gyorsan és eredményesen végrehajtani elhatározását. és senki sem érzi a megoldásával együtt járó felelősséget kínzóbban. pontosan ebben az évben. Egy fiatalember.elmagányosodását az oroszok a szabadság problémájaként fogalmazzák meg. aki társalkodónő egy földesúri családban. süket. "a szabadságkeresés katasztrófájának regényét. az elképzelhető valódi boldogság forrása viszont: a szenvedés vállalása. úgy dönt. ČMiért is él?Ç. hogy megöli az öregasszonyt. úgy dönt. 1866-ban pedig a teljes Bűn és bűnhődést.

Török E. a szerző nevében. mert végleg kimeríti az emberiségtől való elszakadás. 1865. ill." (Levél Katkovnak. hogy Dosztojevszkij É irányzatos elbeszéléseket írt és tendenciózus művész volt [É] ahogy más regényírók számára a centrális tárgy szerepét a kaland. társadalmi-filozófiai. ellenpontozásokkal.) és csak hosszú kísérletezés után mond le az eredetileg kiválasztott nézőpontról: az első személyű vallomásformáról. az anekdota. intellektuális-lélektani regénynek. eszmélésregénynek. (Az író analitikus eljárása: "az emberben az emberrel együtt a világot is elemeire bontó módszer". elidegenedés érzése. mivel szerinte az értelmiségi társadalom meghatározó tényezője az eszme. részben azért. Ezt azonban nem szabad úgy értelmeznünk. mint azt a törvényhozók gondolják. saját megállapítása szerint is.megoldhatatlan problémák elé kerül. prostituáltak. mert ő maga is követeli azt erkölcsileg.műfajok keveredéséből is .) Az író ezt a változatot még két további tervezetben pontosítja. de mindentudó lény van jelen. B. hogyan él az eszme az egyéni és társadalmi tudatban.6. Háttérbe szorul a társadalombírálat. váratlan érzések kínozzák a szívét. a két legelterjedtebb meghatározás: művei ideologikus regények (Engelgardt) és polifonikus regények (Bahtyin).a "discordia consors" (összhangzó különbözőség) hatásával. "félőrültek" világáról csak keretül szolgál.).és ritmusváltásokkal .) Dosztojevszkij műveiben. Bahtyin szerint az író eleve különféle nézőpontokban. hangnem. tudatokban gondolkodott. bonyolult.így a pszichológiai-filozófiai szólam sűríti a szociálisat is. a földi törvény követeli a maga jogát. és ő a végén belső kényszer sugallatára feljelenti magát. [É] lebilincselő olvasmány lesz [É] tűzzel a lelkemben írtam. ítélkező .új. a mindennapi vagy történelmi tabló töltötte be. Még a rabság vagy akár a halál árán is kész visszatérni az emberek közé. "egyszerre több elbeszélés és kisregény zsúfolódik egybe". nem is sejtett. a pszichológiai típus. és ettől nem kell elállni egy percre sem". [É] a bűncselekmény elkövetése miatt kirótt jogerős büntetés sokkal kevésbé félemlíti meg a bűnöst. ("Elbeszélés harmadik személyben. II. nehezen meghatározható regényformát hozott létre. sokáig habozik. aki mint láthatatlan. amely mindjárt a bűncselekmény elkövetése után született meg benne. Nevezték többek közt regénytragédiának." Az író művei zenei felépítésűek: önálló szólamok. különböző megismerő. anyja nincs az embernek". sokféle különnemű elemből . öngyilkosok. álom és valóság keverésével. hogy hőse kövessen-e el öngyilkosságot. a kocsmák. Az igazság és az emberi természet törvényei kerekednek fölül. szept. az "eszmehordozóvá" vált főhős hatalomeszméje kerül előtérbe . Az isteni igazság. az eredeti elképzelés válságleírása a romlott nagyváros nyomorító hatásáról ("ahol csak apja. szubjektív részigazságok hangzanak egyidejűleg.én'-ek egymás közti kölcsönviszonyának . az ő számára efféle objektumként az 'eszme' szolgált. Engelgardt magyarázata: "Dosztojevszkij azt ábrázolta.

de csak abban az esetben.") A szerző által mindig meg is határozott alapeszme kivételesen fontos elem.változatos szinonímasora: lyuk. miért is gyilkol. utcákon. szerinte "legalább felerészben ez a szoba az oka. a zugomba. objektív világban. dialogikus viszonyban más eszmékkel. talán az egész emberiség számára üdvös eszméjét másképpen megvalósítani nem tudja" (Raszkolnyikov). egymástól elváló szólamok és tudatok sokasága.áthallható. és tudod-e. Porfirij is megállapítja. Szvidrigajlov. Műveiben nem jellemek és sorsok sokasága bomlik ki egy egységes. mint a pók.édesanyja is koporsóhoz hasonlítja. Ha fuldoklik. VI. hogy Raszkolnyikovnak "itt most nincs elég levegője".).feltette már Bianchon is egy másik szegény joghallgatónak. Rastignacnak megölné-e a mandarint?. . aki szintén lát összefüggést: "abban a lyukban. egészen szűk terekben .1. Oroszhonban?" (Porfirij.) Dosztojevszkij ironizál a korabeli pozitivizmus. VI. ha eszméjét. szekrény. az egyént rubrikákba soroló "tárgyilagos" beállítottságán - .Bahtyin szerint nem maga az eszme a főhős.2. Goriot apó -. a kiszolgáltatottság. Raszkolnyikov viszont a gyakorlatban is kipróbáljaÉ A mű . cselekménymozzanatként. hajófülke stb. hogy gyűlöltem azt az odút!" (V.pusztán gondolatjátékként . a Néva és a Katalin-csatorna partján bolyong. hanem az eszme embere. gazdag polifóniája.problémáját helyezte világa középpontjába. hanem éppen egyenrangú tudatok és világlátások sokasága kapcsolódik itt össze valamilyen esemény egységében. átjáró bérszobákban. de . hogy ilyen búskomor" lett a fia (III. sokféle következménnyel. III. abban a gyűlöletes koporsóban érlelődött mindez" ( I. a teljes értékű szólamok igazi. zug. .4. el meri-e követni tettét.5. akiből az eszme hozza felszínre a benne lakozó rejtett tartalmakat.5.).aztán elküldi a szibériai sztyeppékre. ("Minden embernek levegő kell". ("Regényeinek legalapvetőbb vonása az önálló. a rossz társadalmi berendezkedés ellen? Le tud-e számolni Raszkolnyikov az erkölcsi szabályokkal.egész problematikáját meghatározó és feszültségét fenntartó alapkérdései: átléphetők-e a társadalmi-erkölcsi normák? Melyek egy torz eszme hatására cselekvő ember sorslehetőségei? Mit tehet az egyén a nyomor. valamely egységes szerzői tudat fényében. leküzdhető-e bűntudata. l.3..) Az alapkérdést . (vulgár)materializmus statisztizáló. ketrec. rendőrségi irodákban. de "ki nem tarthatja magát ma Napóleonnak nálunk. ("A nem közönséges embernek joga van lelkiismeret-furdalás nélkül átlépni bizonyos akadályokon. Raszkolnyikov odúját . hogy az alacsony és szűk szoba szűkíti az agyat és a lelket? ó. bűntettben realizáltan. A Bűn és bűnhődés középpontjában a napóleoni hatalomeszme és hatásának bemutatása áll.az Engelgardttal vitázó . "Behúzódtam.). kocsmákban keresi az emberek társaságát. vállalja-e a szenvedést? A regény a megírás jelenének Pétervárján játszódik.

váratlan(ul) feleannyiszor szerepel. "ma már a tudomány egyenesen tiltja a részvétet. (A többi levél tartalma . a tizenegyediken vallja be.-ig). "évente ennyi meg ennyi százalék csak menjen a pokolba. .Luzsin és Szvidrigajlov Dunyának szóló írása . A mű egész felépítése drámai: a cselekmény kezdetére már kialakult eszme próbájaként elkövetett tett fordulatot hoz az alapszituációba. a történelmi szerepek összefüggéséről . mert "önkéntes vallomása után öt hónappal kimondták felette az ítéletet" -. nincs epikus életrajz és előtörténet-ismertetés. a dinamikus cselekménymenet is fokozza a végig szinte hipnotikus feszültséget (bár.az epilógus a (konvencionális) szerzői monológforma miatt is elkülönül -. Az első fejezet a gyilkosság közvetlen előkészítésének és elkövetésének. aztán konfrontálódik. tettét az elkövetéstől számítva kb.logika' gúnyos értelmű.A bűnről'. pusztán intellektuális (eszmekialakító) korszaka. majd etikai (új lehetőséget teremtő) életszakasza is kívülmarad a cselekményen . vagy akárhová.). semmittevése. A pergő tempó. III.amit Porfirij véletlenül olvasottÉ monologikus leírásban nem.matematika'. Ezzel könnyítenek a többin. csak a róla szóló vitában szerepel (amikorra már szerzője véleménye is módosul). hogy "minden szereplő saját nyelvén és saját fogalmaival beszél" (Dosztojevszkij). mert az egész mű a közbülső. lázálmai. a személyiség szabadságáról. a fordítók lassították a ritmust: a hirtelen(ében).vdrug'). így van jól. az egész cselekményt "elvitázzák" úgy. a cselekményidő viszont mindössze kb.2. ott virul a politikai gazdaságtan" (I. a további öt és az epilógus a következményeknek a .igazán remekül kitalálták ezeket a szócskákat: milyen megnyugtatóak. és mindig fontos fordulatot bevezető . az uzsorásnő oroszul . de Rogya azzal is "négyszemközt" akar maradni.csak reagáló mozzanatokból válik ismertté. 2. 4. cselekvő és vívódó stádiumra irányul. Az epilógusban Raszkolnyikov már kilenc hónapja raboskodik a fegyházban "a gyilkosság napja óta csaknem másfél év telt el".-tól IV.4. hogy hosszú belső monológban reagáljon rá.a . a tényleges cselekmény pedig csak addig tart. két hét: a harmadik napon gyilkol. Ugyanígy "drámai" a művet meghatározó dialogikus és belső monologikus közlésforma. egy-egy soktalálkozós nap aprólékosan részletezett (pl. mint az eredetiben 560-szor előforduló. A cselekményidő előtti provokatív tanulmány . míg a konkrét helyzet lehetőségei tisztázódnak. a "különös napok sűrű ködje" miatt nem követhető pontosan az objektív idő. a közvetlen családi előzményeket édesanyja levele ismerteti. Hajnády Zoltán észrevétele szerint. ill. ČSzázalékÇ . nappali alvása.).procentscsina'. Angliában eszerint is járnak el. milyen tudományosak" (I.) Ťgy Raszkolnyikov korábbi. viszont állandóak a replikák. ironikus a Kristálypalotának (az 1861-es angliai világkiállítás szenzációjának) kocsmanévkénti felhasználása -.

hogy az analízis a vélemények szembesítésére és a bűnhődésre irányul. a maga is öngyilkosságra gondoló főhős előbb egy nő vízbeugrását nézi végig.). segítői viszont "ápolják": Razumihin a testét. majd értesül arról.álmot lát .közeledik a kátorgabeliekhez. karikatúrákkal. párhuzamos ellentétek (Szvidrigajlov és Raszkolnyikov gyilkosságai. Szonya a lelkét gondozza. végül Szvidrigajlov öngyilkossága (VI.végül elkéri a Bibliát.ettől kezdve elindul egy új fejlődési szakasz. K. tragikus mozzanatokkal zárulnak: a kettős gyilkosság (I. A cselekményszálak között is fennállnak párhuzamok. értelem. . az öntörvényűség relativizmusát tragikusan képviselő Szvidrigajlov és a komikusan megjelenítő Luzsin). semmit meg nem bán .). [É] Raszkolnyikov távol tartja magát a bűnözőktől .6.presztuplenyije') az eredetiben a törvény áthágásával áll kapcsolatban (a . Minden szereplő reagál Raszkolnyikov eszméjére és tetteire. "több. Porfirij az eszét.). értelmetlen nemcsak a voluntarista lázadás.).beteg lesz . minden egyenrangúan dialogizáló szereplő főhős.mintha a belső ellentmondásokat dramatizálná az író az alteregókkal. domináns jellemvonását már beszélő neveik meghatározzák: Raszkolnyikové (l. Hajnády Z. amit Raszkolnyikov vallomástétele követ.).bűn' (. az ismeretlen vádló bocsánatkérése is félelmetessé válik az így ismét egérutat nyerő Raszkolnyikov öngúnyos mosolyától. származékaival. . Ivanovna őrjöngése és tüdővérzése (V. Lebezjatnyikov. pozitív és negatív transzformációkkal (Szonya és Dunya közeledik egymáshoz.) után ilyen Marmeladov elgázolása (II.) Saját torzított eszméit képviselik negatív hasonmásai.a szerkezeti arányok is azt tükrözik.) A fejezetek az író világára jellemző feszült jelenetekkel.). mindenki maga is választási kényszerbe.porphüreosz') a bíborszínre. (Világossá válik. A hős tudatával az író szembesíti a többiekét.7. Rogya majdnem a kerekek alá kerül . cselekménymozzanatilag eltérő zárójelenet (IV. és a szereplők is párokat alkotnak. Luzsin tócsa. raszkolnyikok) az emberektől való elszakadására utal.Marmeladov aztán ott végzi.törvény' szó.bemutatása . a motívumrendszer jellegzetessége a "hasonmás-jelenség" .) Az epilógusban már "semmi sem történik. a hatalom jelképére.majd az ápolja őt . a cím a tárgyat határozza meg: a . Porfirijé (gör. húga hasonlít rá Razumihin és anyja szerint is stb. A hősök szerepét. óhitű szakadárok. döntéshelyzetbe kerül.6. először durva Szonyához . mint negyvenszer fordul elő". de az altruista szeretet is. (Az egyetlen. (Razumihin: ész. Szofja görögül bölcsességet jelent. és minden szólam új oldalról mutatja be az eszmét. Marmeladov lekvár.7. hogy Szvidrigajlov főbe lőtte magát stb. a "föld alóli" ember és Szvidrigajlov feltűnése (III. a morálisan degradáltak (Marmeladov.6. amit a cselekmény további építésének nevezhetnénk. titokzatos. hogy a társadalmi rossz ellen hiábavaló.).5. itt azonban az elbeszélő szerint egy új regény kezdődhetne" (Király Gyula).

gyenge.segíti). gátlástalanul kiéli vágyait (egy 14 éves süketnéma lányt. megerőszakolása után. talál közös pontokat ( "maga is elég nagy cinikus".) . a személyiséget egybefogó hit. az intuícióira támaszkodó. ironizál. ("Az eszmék. mellébeszélve elterel.) óvatos.csak Dunyán könyörül meg).). "életrevaló". Raszkolnyikovra irányuló erkölcsi befolyásoló szándékával ellenkező hatást vált ki (megzavarja ugyan. ruhával . Háromszori összecsapásuk (III. azaz tudattalan tiszteletét elfogadni már nem képes intellektuel erkölcsi-szellemi űrbe kerül. ami az emberiségnek hasznos". Luzsin (az orosz karrierista hős) ostoba. közlékeny. elvi vitákba nem bocsátkozó. . aki irtózva utasítja el ajánlatait is). A hajdani szebb napjait idézgetve a közönségességig züllött. amit a főhősnél a logika. mivel a világon mindennek az alapja a magánérdek" (II.Lebezjatnyikov csúszómászó.étellel. számító jövendőbelijét megalázó házassági koncepciója alapján akarja megvásárolni -. "hasonszőrűek vagyunk" stb. s ezért a hagyomány. megmérgezi feleségét . tapasztalt vizsgálóbíró a józan ész képviselője. a kishivatalnok Lebezjatnyikov hozzá méltó. a törvény tradicionális. Egész lényét ösztönlétének rendelte alá: kiszámíthatatlanul szeszélyes. a pozitív eszmék gúnyolója (. de feldühíti a tőle undorodó fiút. könnyen kapcsolatokat teremtő. minden erkölcsi parancs megtagadója. a főhős parodisztikus hasonmása. Szvidrigajlov. felismerése. szkeptikus Porfirij. a rend. a lányát feláldozó alkoholista szánalmas. az öngyilkosságba kerget."kétvégű botként" .) nem szokványos nyomozati kihallgatás. A polgári származású törtető. deklasszálódott személyiség. élesen lecsap -.semmi emberi nem idegen tőle'). de emberséges: Raszkolnyikov önmagára találása.. és ennek esik áldozatul Szvidrigajlov is". értelem nélküli hasznosságelvű szörnyszülött.) Razumihin derűs világképű.5.I.) Az önkényeskedő amorális földesúr. csapdaállító. V. ugyanakkor tudatosan gondolkodó. a társadalmi deklasszálódás útjára sodródik. Fejér ádám.) Marmeladov. ("Minden nemes. kissé felszínes figura (azt nem veszi észre. meggyőzése a fontos számára. IV.5. szereplési kényszerében családi nyomorával szinte kérkedő mazochista. célozgat. Ez a veszély fenyegeti Raszkolnyikovot. autonómiáját vesztett.2.Rogya mélyen megdöbben.5. hogy mi játszódik le barátjában. konvencionális. VI. kártékony egoista: "ma viszont a tudomány azt hirdeti: szeresd mindenekelőtt önmagadat. az alapeszme éles ütköztetése. provokatív taktikus. meggyőződés és evidenciák nélkül álló. hogy mennyire átértelmezhetők az elvek. halálra kínozza inasát. hanem polifon dialógus. Gyámfia. és az emberi degradálódás. aki megzavarja ellenfelét hunyorog. önmagát felmentő. Pedig racionálisan próbálja megközelíteni. Az eszme nélküli.azt a szerepet. (Nála a pszichológia tölti be . de "testi" gondjaiban ..

ő a művet mozgató eszme képviselője. minden szenvedővel. ellentmondásos. ő is "törvényszegő". erős. Razumihin. (Egyik rémálmában újra elköveti a gyilkosságot. ("Olyan.meg fegyházbüntetést vállalna ártatlanul magára más helyett.5. következetlen racionalista egoista. önmarcangoló. éppen ezért -. Célja: hatalmába keríteni a társadalmat. Uralkodni akar. ő a középponti tudat monologikusan is. Szonya is önmagát áldozza fel . A "tiszta prostituált". test-szellem-lélek küzdelmét vetíti előre közvetlenül a gyilkosság előtt. Dosztojevszkijnél az álom a művészi sűrítés eszköze is. . saját erkölcsi meggyőződése ellenére.keresztény hitével szemben. A szeretettanítás megvalósítójaként felkelti a lelkiismeretet. menjünk együtt!".) Felsőbbrendűség-tudatú alakjában "kifejezésre jut a végtelen önhittség és a gőg. nevelőanyja) másokért. mintha két egészen ellentétes karakter váltogatná egymást benne".új típusú orosz hős. és az öregasszony gúnyosan kineveti. A sorscsapásokat alázattal viseli. VI. értelmével lázadó egyéniség" (Török E. a választás szabadságában élő autentikus ember.) Raszkolnyikov "már az egérlyukból kitörni akaró. III. Jellemvonása a despotizmus. Mikolka .tanulmányait megszakító 23 éves joghallgató . apja. Ivanovna neveltlányát a bárca kiváltására kényszeríti. életet oltottál kiÉ a magad életét". sokszor szaknyelvi fogalmazásban. és nincs rá lehetősége.hisztérikus K. cselekvő polgári értelmiségiként . dialogikusan is.). A festőinas.4. Egyedül vele folytat szerepjátszás helyett . és hisz az újjászületés lehetőségében. a "töméntelen emberi szenvedés" megjelenítőjeként Raszkolnyikovot szimbolikus gesztusokra készteti (leborulás. ill. földcsókolás) és önfeladásra kényszeríti. ("Micsoda irtózatos gyötrelem ennek a lánynak már régen gyalázatban. megbánó bűnössel azonosulásra kész. a cselekmény két kiemelt pontján életfordulatait egy-egy "borzalmas" látomás előzi meg: a szerencsétlen ló agyonveréséről szóló rémálma az egység megbomlását..aki "nem raszkolnyik. I. csak amolyan szektás". minden ésszerűséget meghaladva (l. élesek és rendkívül hasonlatosak a valósághoz". "Hát nem ugyanazt tetted te is: Te is áthágtadÉ át merted hágniÉ magadra emeltél kezet. becstelenségben élni". és ennek a társadalomnak a megvetése. IV. Raszkolnyikové is feláldozná lányát a fiáért .2. Minél hamarabb . az epilógusban leírt álom pedig az önzés egész világot fertőző ragályos kórjának víziója.és Dunya kész is férjhez menni Luzsinhoz. ("Beteges lelkiállapotban álmaink sokszor hihetetlenül plasztikusak. de még a másik anya.) ébrenléte gyakran a valóságtól el sem határolódó álmok folytatása. "átkozottak vagyunk mind a ketten. adott életszakasza fordított karriertörténet. Elgyötört állapotának következtében rendszeresen álmodik. 2.őszinte dialógust a főhős.) Raszkolnyikov intellektuális és erkölcsi dilemmákon töprengő.

véletlenül kihallgatott kocsmai beszélgetés . Ez még ráadás a kényszermunka tetejébe. nemes célja érdekében. hipotézise alapján kétféle mércével méri az embereket. előkészül (hurok. álzálogtárgy). IV. ájulásos.) Bűnhődési életszakasza önmegismerési és a világra eszmélési . boldogtalan leszel. Ambivalens viselkedésű.hatalomra tenni szert. mire képes ("csak merni akartam").rá később nem is gondol. felháborodik. (Lizaveta a gyilkosának azonnal megbocsátó.". ha más önjelölt világmegváltó. vágyat a közlésre. állandósul önkívületi. hirtelen szinte belehajszolja magát a gyilkosságba.) Erőszakelkövetése gépies. "hogy lehet megkülönböztetni azokat a bizonyos nem közönségeseket a közönségesektől" (Porfirij). mert mi van. mélyítik belső drámáját -.) Csak az üggyel kapcsolatos hírek foglalkoztatják. visszamegy a tett színhelyére."A véletleneknek ezt a találkozását később is mindig nagyon különösnek érezte".3. és hibák csúsznak az elméletbe: helyzetkényszerben meg kell ölnie a szemtanút is."csak" 730 lépés.fokozza dilemmáját. anyja levele.) Nem teheti ki sokáig magát a bűnélménynek.) Abszurd koncepciója. fordítás). . de ha átlépnéd. felhívja magára a figyelmet . ami így "egy csapásra eldőlt".nem bírja a "bizonytalanságot". balta. 13 lépcsőfok. Nincs abszolút indítéka.2. (Rögtön fölmerül. őt nézi tetűnek?) Ťgy pusztán eszmei indíttatásból akarja önmagát próbára tenni: fel kell mérnie. (Kihívóan lép fel Zamjotovval. labilis állapota ("talán igazán őrült vagyok". Saját nyomora és Marmeladovék sorsa felkelti szociális igazságérzetét.elméleti föltevéséhez (a fojtogató környezeten és körülményeken kívül is) gyors motivációsorozatban kapja az indítékokat. III. ("Akinek van lelkiismerete. ("Ha elérsz egy határig. számára elviselhetetlen a szerepjátszás. nem tud kikapcsolni. de egyhavi vívódás után . belső egyensúlyát vesztett személyiség."Hogy is férkőzhetett a fejembe ilyen ocsmányság?! Mennyi mocskot rejt mégis a szívem!" . meggazdagodni" (az író kézirata) .5. mert teljes gyűlölete a minden tragédia okának szimbólumává vált uzsorásnőre irányult.meghallja. talán még boldogtalanabb lennél". Tanulmányozza a terepet (l.) . III. és nem léped át. a szándék kivitelezését számonkérő.türelmetlen.6. ha elismeri.ismét véletlenül . . családi ezüstóra). folyton ingert érez a feladásra. (Akkor tör ki rajta a tett-kényszer. forróláz gyötri. képtelen a fáradságos napi munkára (óraadás. Dunya választási kényszere hatására társadalmi indítékokat talál."Micsoda aljasság ez" stb. hogy Lizaveta nem lesz otthon. át tudja-e lépni az erkölcsi normákat. és minden megoldódik.siettető és késleltető mozzanatok fokozzák a feszültséget. szenvedjen. harmadik találkozásukon Porfirij megállapítja: "™n már nem hisz az elméletében". rémálom. védekezésre is képtelen ártatlan áldozat . tudatosul elkövetési szándéka . I. kockázatosak összetűzései a vizsgálóbíróval. amikor . de már az elkövetés előtt összeomlik lelkileg. elmélete "kétélű fegyver". és tudatosan provokálja is a gyanút. hogy vétett.

így marad nyitva a kibontakozás lehetősége. s közben a katasztrófát ösztönösen megsejtő anyja félőrülten meghal). akkor ők nem fogadnak be engem" kézirat)." A formateremtő. Szenvedjen") egyébként is motivált a szenvedésvállalásra. és ezzel megváltani magad"). mert éhes vagyok. l. Mauriac.). hajdani menyasszonya -. Malraux. Az ember nem születik. Ez a mi földgolyónk törvénye: az élet folyamatának közvetlen érzékelése olyan hatalmas öröm. végül az értelménél is erősebb erők legyőzik logikáját. Megkezdődik lelki átalakulási folyamata. s mindig szenvedéssel. magánya. nem az anyókát" . . . szakít családjával ("Ha én nem mondom meg nekik. II. a meghasonlott embert felfedező Dosztojevszkij radikális fordulatot hoz a regény történetébe. Legnagyobb büntetése elszigetelődése. A XX. II. hibái bosszantják.). akkor én nem megyek vissza hozzájuk. III. Huxley. úgy tette tönkre önmagát. társkeresése. Faulkner stb.). a "tátongó szakadék". Felismeri. az utcán megmenti az ittas úrilányt). század szinte valamennyi alkotója . a tett nevetségessége. hogy "mélységes hazugság rejlik benne és gondolkodásában". mintha megválthatná magát ("véres lettemÉ csupa vér vagyok!". megfogadja Porfirij tanácsát ("ne vesse meg az életet [É] szenvedni nem utolsó dolog. csak magát okolhatja ügyetlenségéért. az általános igazságszolgáltatásban (III. "a lélek mégis vétót kiált. de élni! [É] Hitvány az emberÉ és hitvány. Hesse. a szenvedés a boldogság ára. aki emiatt hitványnak mondja". és megteszi vallomását. Az "újdivatú hitetlenség" nem éri el: keresi Istent.erőszakos tettén kívüli esetekben . hisz az "új Jeruzsálem" eljövetelében. Az epilógusig nem bánja meg tettét. erős benne az élni vágyás. akkor mostÉ boldog volnék"). ha pedig mindent bevallok nekik.3. ami elválasztja az emberektől ("soha semmiről nem beszélhet többé senkivel a világon"."ha azért öltem volna. úgy véli. hogy bűne újabb bűnöket szült (segíteni akart családján. s a regény határozott feleletet ad a problémára az evangéliumi szellemben: 'Ne ítélj!' és 'ne ölj!'" (Babits).folyamat. támogatja Marmeladovékat. pedig a feloldáshoz bűnbánat kell.). Erkölcsi érzéke ."az ördög ölte meg" . hanem rászolgál a boldogságra. egy elvet öltem meg" ."csak egy férget öltem meg" .még működik (felháborodva utasítja el húga kerítőit.az ismétlődő "betániai Lázár"történet a test feltámadásának parabolája is -.6.5. felismeri a kivezető utat (tartozni kell valakihez. ™nbecsülését nem veszti el teljesen.7. Végül Szvidrigajlov zsarolásától is tartva. reménytelen helyzetét felismerve enged Szonya könyörgésének ("vállalni kell a szenvedést.Kafka. nem csak önmagunkért vagy csak másokért. amely megéri.és irányzata valamilyen vonatkozásban elődjének tartja. Mert Dosztojevszkij szerint "nincs boldogság a kényelemben."magamat öltem meg. hisz a csodákban . hanem együtt kell élni) . Intellektuálisan nem látja be bűnét ("nem embert öltem. képtelen az öngyilkosságra ("Csak élniÉ élniÉ Akárhogyan is. hogy évekig tartó szenvedéssel fizessünk meg érte. Miller.

tied. A mi lengyelünk). A tengerszemű hölgy. Sorsfordító korszakokban összetorlódik az idő. A művet Görög Imre és G. mindent. minden csodálatost. Az olvasó számára folyamatos cselekményláncnak hat a Baradlay Kazimir halálától a szabadságharc bukásáig és a megtorlásokig tartó történet."beépül a nyugati kultúrába". Ťgy a nyitófejezet . Ťrjuk le az év eseményeit híven. amit tapasztalánk. hogy a mű elején lezajló nagyváradi megyegyűlés mintájául az 1845. december 15-i bihari közgyűlés szolgált. A kötet egyik novellájában. A forradalom idején játszik. emberfölöttit." A beharangozott alkotást a következő év január 1-jétől A Hon közölte folytatásokban. aminek szemtanúi voltunk. nagyszerűt. mely a befogadó logikája szerint 1848 kora telétől 1849 késő őszéig tart. övé. Akik kétszer halnak meg. Jókai csak ritkán nyújt fogódzót. ami megtörtént. amiket tőle kaptam". Enyim. Egy az Isten. JóKAI MóR A kőszívű ember fiai (1869) Nem szabad mesemondónak nevezni Jókait. s a nagy események végig vannak szőve benne. valóan. A kiskirályok. Gide az "action gratuite"-elmélet felállításában indul ki belőle. rokonának vallja Nietzsche: "nem ismerek értékesebb pszichológiai adatokat azoknál. Az ércleányban fogalmazta meg azt a szemléletmódot. a történelemben jártas olvasó azonban tudja. amit láttunk. Beke Margit fordította. A 1848-49-es forradalom és szabadságharc témáját az író több nagyterjedelmű regényben is földolgozta (Politikai divatok. Címe: Anya örökké. mely A kőszívű ember fiainak is meghatározó eszmei és poétikai elve lesz: "Ťrjunk mitológiát. már a végleges címmel: A kőszívű ember fiai. Már a világosi napokat követő országos gyász és levertség idején fölidézte a függetlenségért folytatott küzdelmet a Csataképekben (1850). az emlékezet és a képzelet összesűríti az eseményeket." A történelem mitikus értelmezése tükröződik A kőszívű ember fiai időtechnikájában. és aztán egy egészen más műfaj szerint ledorongolni (BENEDEK MARCELL) Jókai új művének előkészületeiről a Fővárosi Lapok számolt be 1868ban: "Jókai Mór ismét egy nagy regényen dolgozik. Szellemi előfutáruknak mondják az egzisztencialisták (főként Camus). Valójában azonban legkevesebb négy évet ölel át a regény.

milyen szellemben nevelje fiait. a kudarc belső okainak feltárását. Jenő felvette az író egyes jellemvonásait. többek között Arany János és Kemény Zsigmond végezték el. az életképek sokaságából álló regény egybefüggő freskót alkot.időpontját ugyanezen év elejére tehetjük. Abba a mítoszvilágba tartozik. Jókai számára 1848-49 olyan szellemi és erkölcsi tőkéje a nemzetnek. Ezért a forradalomról és szabadságharcról emlékezve arról szól. hanem alakítja is a középpontban álló Baradlay család és a velük kapcsolatba kerülő személyek sorsát. egy-egy epizódban feltűnik Görgey. ahol hősök. Ezt a feladatot a magyar irodalomban mások. Henczi. március 13-i bécsi forradalom. Az évek múlására utal az is. Férje halálának pillanatában azonban Baradlayné megfogadja. melyben az Oroszországból hazatért ™dön elfoglalja a főispáni széket. ™dön figurájában Beöthy ™dön. de alakjának megrajzolásában a könyvélmények és Szacsvay Imre sorsa is szerepet játszott. és a rákövetkező Tavaszi napok között legalább két és fél esztendő telik el. Az író élclapjaiból került át a regénybe Tallérossy Zebulon és Mindenváró ádám. bár az egyes történésekre fordított terjedelem különböző. áldozatok. Mészáros Lázár. Kmetty. Sőt felesége életét is szabályozni akarja: arra kényszeríti. hogy valóság és fikció szervesen egybeolvad A kőszívű ember fiaiban. hogy azok a monarchia hű támaszai legyenek. hogy ™dön gyermeke a szabadságharc bukásakor már három éves. Az olvasó azonban mindezt nem érzékeli. az 1849. április 6-i isaszegi csata. A nyitó jelenetben a halálos ágyán fekvő Baradlay Kazimir végrendeletet diktál feleségének. március 13-tól viszonylag összefüggően követik egymást az események. Irányi Dániel élettörténete és jellemvonásai figyelhetők meg. hogy mindenben az ellenkezőjét cselekszi majd. ahol megpróbáltatások vannak. de a hősszívű anya gyakran feltűnt az egykori tudósításokban is. amelynek évszázadokra be kell vonulnia a magyar történelmi mitológiába. ahonnan nehéz időkben is erőt lehet meríteni. a december 11-i kassai vereség. A mellékalakok közül Boksa Gergő Rózsa Sándorral mutat rokonságot. hogy a gyászidő letelte után új házasságot kössön. Kleinheincz. A mitikus szemléletmód következménye. ami benne felemelő. A Baradlay fiúk megrajzolásához sokan szolgáltak mintául. ™zvegy Baradlay Kazimirnét főként édesanyjáról mintázta Jókai. Három napba sűríti viszont a Bécsből a Kárpátokon át hazatérő Richárd kalandjait az író. Budavár ostroma mint a regény egyik csúcspontja négy fejezetet fog át. Pedig Az első lépcső "ama" magaslathoz című fejezet. Ettől kezdve. 1848. A szereplők között találunk történelmi alakokat. majd április 21-én Budavár visszafoglalása. a magyar parlamenti küldöttség március 15-i bécsi látogatása. A história nemcsak hátteréül szolgál. a bécsi munkáslázadás leverése. A történeti események közül szerepel A kőszívű ember fiaiban az 1848. Meghagyja számára. Richárdéban pedig Lenkey századosé és Desseffy Lajosé. mint amit . értelmetlen számon kérni tőle a kritikai szembenézést és elemzést.

büntet vagy felmagasztal. A fejezeteket felvezető monumentális képek a természeti erők beavatkozásáról tudósítanak: "A nap nyugovóra járt. De szereti a legkisebb fiút is: Jenő önként. hazahívja. A magyar szabadságharc a jó és a gonosz egyetemes vetélkedése: "Az egész világ két táborra oszlott.™dön és Richárd menyasszonyai-feleségei közös jellemvonása. ™dön és Richárd némi belső tusakodás után erre teszi fel életét. sodródik az eseményekkel. Lánghy Aranka és Lindenwall Edit . A kezdetben személyesnek és lélektaninak tűnő ellenkezés hamarosan politikai felhangot kap: a Habsburg-hű férjjel szemben a nemzetéhez hűséges anya irányítja és befolyásolja fiai életét. A legkisebb fiú. nagyvilági Alphonsine-hoz lélektanilag hiteles. s Richárd csapatával hazatér. a haza sorsa nem érinti meg. ez az érzés tartja fogva.a végrendelet előír. amit a regény végén Jenő és Aranka érez egymás iránt. (A mű koncepciója nem engedi kibontakozni azt a rejtett vonzalmat. megkésett szerelmi vallomás-e?) A félszeg legkisebb fiú vonzódása az érett. a lélektani vagy kalandregény műfaján. s ezért megadatik számukra a családi boldogság is. vajon Jenő siralomházi levele nem bújtatott. majd a szabadságharc idején kormánybiztos lesz. a gyermeket nem vállalja. hogy tiszták. aki Szentpéterváron diplomata. ő Palvicz Ottót szereti. A fiúk sorsának alakulása jelzi Jókai értékrendjét és utal az író hőseihez való viszonyára. Jókai tehát beleavatkozik hősei életébe. A legfontosabb érték a haza iránti cselekvő hűség. s a mítoszt leginkább kifejezni képes eposz felé közelíti. a polgárerények elsődlegessége a magánemberével szemben. A bukott nőként ábrázolt Alphonsine-t a kényszer hajtja a kapcsolatba. szerények és hűségesek szerelmükhöz. A függetlenségért vívott küzdelemkor az anya személyesen megy el érte. s a fiú elfoglalja a császárpárti Rideghváry Bence helyett a főispáni széket. testvére helyett vállalt halála a tragikus vétség felismerése. Jenő iránti tettetett vonzalmához a másik két Baradlay fiúval szemben táplált elvakult gyűlölete társul. hanem a regény végén még bonyolult örökösödési harcot is feltár. Jenő Alphonsine-ba szerelmes. Richárd katona. éli tiszttársai bohém életét. Sajnos Jókai nem elégszik meg ennek politikai és lélektani okaival. Az eposz mindig egy egész nép életére kiható nagyjelentőségű eseményt dolgoz fel. mely a túlvilági elemek bekapcsolásával kozmikus méretűvé válik. az állandó hitegetésbe és színjátékba. Jenő hivatalnoki pályán dolgozik. Tragikus tévedéséért bűnhődnie kell. Az értékrend meghatározza a női szereplők karakterét is. A történelemértelmezés azonban túlemeli A kőszívű ember fiait a család-. Jókai kétségek között hagyja az olvasót. s küzd egymással a felülkerekedésért" (Az a harmadik). lelkében gyötrődéssel és bizonytalansággal. de egyúttal a jóvátétel felemelő gesztusa is. Anyja hívására visszatér Bécsből hazájába. Távoltartja magát a politikától. ám "bűnös viszonyuk" gyümölcsét. ™dönt. Mintha egy óceán hömpölyögne odafönn . előtte a vérvörös felhőkkel borított ég.

honnan vette "ez a nemzet az ősmondabeli erőt az újabb kornak a Nibelungen énekéhez". az orosznak Moszkva. követendő példa. amely az 1849 nyarán Magyarországon valóban látható különleges légköri tüneményt teszi meg az istenítélet szimbólumául. a végén a megszálló hadsereg tisztjeként tartóztatja le ™dönt. Alphonsine: "a pokol örvénye nem lehetett sötétebb. A 1848-49-es események legfőbb tanulsága és értéke a nemzeti összefogás. hanem az isteni ítélet dönti el a küzdelmet. A holt ember átkának bosszúistennőként formált képviselői a Plankenhorst família hölgyei. hogy a múlt. hogy Kossuth a bukás előtti végső percben keresztes hadjáratban szólította föl a föld népét végső küzdelemre. Az eposzi formába öntött mitikus történelemszemlélet eredménye. A regényt mintegy keretbe foglalja Leonin és ™dön találkozása. Az "Egy nemzeti hadsereg" című fejezet meséli el ódai szárnyalással. A legidősebb testvért farkasok kergetik és kerítik be. az anya. a keresztyén világnak a szent föld. mint Alphonsine két szép szemének mélysége volt" (Sötétség). Richárdot az osztrák csapatok üldözik. Lánghy tiszteletes fanatizálja a népet a Tisza partján. A hősi műfajra utal a két nemes ellenfél. A regény állandóan ismétlődő jelenete a férje portréjával vitatkozó Baradlayné alakja. felhasználva azt a körülményt. Egy darab világoszöld ég" (A vérveres alkony). Budavár ostroma nem a szabadságharc vitatott eseménye. hiszen: "Ami volt a púni népnek Carthago. és főleg leánya. és hirtelen bekövetkező halála úgy oldja meg az istenítéletté . életkorra. a "lélekcserélő időkben" egy emberként álltak a nemzet mellé. A végzetszerűséget jelzi Rideghváry jóslata: "Ez az út is elvezet egy magaslatra: annak a magaslatnak a neve vérpad" (A kézfogó napja). S csak később derül ki. A regényt át. Nem is az ellentábor. hogy voltaképpen ezzel mentette meg a Baradlay fiú életét az üldöző osztrákoktól. A küzdőtéren nem is győzheti le "az elszigetelt országnak rokontalan nemzetét" a "kilenc oldalról rárohanó támadás". az elbeszélés tárgya mindig eszmény. fajra. Heroikus küzdelmük az Odüsszeia hőseinek hányattatásait idézi.izzó lávától. az Izraelnek Jeruzsálem.és átszövik az ismétlődő motívumok és toposzok. A történet kezdetén a fiatal orosz tiszt menti ki magyar barátját a befagyott Dnyeper jege alól. Az egyértelmű színszimbolika is érzékelteti a természet és az emberi világ egybeolvadását.az volt minekünk Budavár" (Párharc mennykövekkel). "Ez a Perhélia című fejezet. A skarlát felhők tűzszegélyei között csak egy darabka folton látszik ki az ég. ™dön apósa. társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki védte az országot. a franciának Párizs. A haza hívó szavára nemre. hanem besorolódik a világtörténelem legfontosabb mozzanatai közé. ™dön és Richárd Magyarország felé tartva az ellenséges erőkkel vív kegyetlen harcot. Richárd és Palvicz Ottó háromszori párbaja. Az egyes "lépcsőfokoknál" az anya vagy ™dön visszaemlékezik a próféciára. az olasznak Róma .

Az anekdotázóadomázó közvetlenséget a klasszikus retorika szabályai szerint felépített szónoklatok váltják. hogy a bukást felsőbb végzetnek tulajdonítja. "kék és fehér mezővirágokból" fon koszorút a báránynak. Ennek a társadalmi utópia-törekvésnek legnagyszerűbb alkotása egyúttal Jókai legjobb regénye. hogy ekkor a mű nagy része. (SZ™RéNYI LáSZLó) A regény közlését A Hon című napilap 1872. Az első értelmében a modern polgári világ. január 1-jén kezdte meg. Jenő önfeláldozása megteremti a családi békét. Az örökség váratlan és motiválatlan jóvátétel. a "feledés útját" jelképezik. a kapitalista civilizáció egyre nagyobb iszonnyal tölti el. Az idill és a színek a megbékélést. A regényt sokféle stílus és beszédmód jellemzi. Baradlayné megbékél férje szellemével Richárd amnesztiája után. A kőszívű ember fiait Jókai Keresd a szívet címmel dramatizálta.emelt konfliktust. s egyúttal nyitva hagyja az utat a jóvátételre" (Szörényi László). hogy mindig viszállyal kezdődik és megbékéléssel fejeződik be. JóKAI MóR Az arany ember (1872) Jókai utópiája részben erkölcsi és társadalmi. Palvicz Ottó fiának elzüllése öröklött tulajdonságainak következménye. A filmváltozatot Várkonyi Zoltán rendezte 1965-ben. A világosi fegyverletételt követően a héroszok visszavedlenek átlagemberekké. és regényeiben legkedvesebb hősei számára a menekvést teremti meg egy-egy sziget fölrajzolásával. Valószínű. Az eposz műfajának sajátossága. Csak az istenítéletként értelmezett kudarc magyarázhatja a bukás utáni harmóniát. a romantikus pátosszal áthatott leírások keverednek az antik utalásokkal tűzdelt meditációkkal. Az arany ember. hogy vége a hőseposz és mítosz korszakának. részben politikai és történelmi. A végszóban a budai várkert "harcáztatta földjén" a gyermek trónörökös a zöld füvön fehér báránykával játszik. esetleg már az egész készen . a dialektus érzékeltetése. és azt is. Edit a kosztpénzről beszélget a mérnöki pályára készülő Richárddal. Sajátos színt képviselnek a mellékalakok megnyilatkozásai.

Jókai alkotásai közül részben vagy egészben itt játszódik Az elátkozott család. az író szülővárosa. A környezetrajz elevensége és plaszticitása onnan adódik. Jókai 1871-ben itt építi fel villáját. Jókai 1869. mert láttam" . mely az 1870-es évek elején Jókai és gyámleánya. november 8-i országgyűlési beszédében hivatkozik is a brazil exportra. valamint feldolgozó ipara jólétet és folyamatos gazdagodást biztosított polgárainak. Mikszáth és Eötvös Károly egybehangzóan állítják. hogy "Az arany ember legjobban fog tetszeni a német közönségnek a többi regényem között. Jókai két életrajzírója. arcban Az arany ember Noémijének. Timár Mihály legnagyobb sikerét a Brazíliába való magyar lisztkivitel megszervezésével éri el. Mikszáth szerint: "A kisasszony is ábrándos. az egyik a világ számára. támpontul kínálkozó dátumok . A regény létrejöttében életrajzi mozzanatok is szerepet játszottak. A felvidéki és alföldi kereskedelem fő víziútjainak kereszteződésénél fekvő város virágzó gabona. Az 1859-es francia-olasz-osztrák háborúban elkövetett hasonló ügyek miatt a felelősségrevonás elől több magasrangú tisztviselő öngyilkosságba is menekült. S Balatonfüreden készült el az egész alig pár hónap alatt. hogy "egy regénye sem készült olyan gyorsan. minden politika nélkül. felkérték számoljon be élményeiről. A tengerszemű hölgy és A mi lengyelünk cselekménye is. (Amikor később az író utazást tett az AlDunán. mint Az arany ember. A regény cselekményének idején erről még nem lehetett szó. a Vaskapu a képzelet szülötte. Komárom éppen Az arany ember története időpontjában élte fénykorát. a gőzmalmok tömeges elterjedése után azonban a magyar liszt magas sikértartalma miatt keresett cikk lett a világpiacon. "Nem tudom leírni. a másik nagy titokbanÉ" A mű egyik helyszíne Komárom. hogy a Duna fenekéből kimentett nedves. Kacsuka hadnagy A jó tanács című fejezetben azt javasolta Tímárnak. Ťgy készült a regény. a mű keletkezésekor. A másik fontos helyszínt. a Balatont a hatvanas évek végén ismeri meg alaposabban az író. Amiről nappal beszéltek.válaszolt Jókai. mert csupa regényesség lesz." A korabeli közélet eseményei is jelen vannak a történetben. Rokonai többször is meghívják Tihanyba. romlott gabonából készíttessen kenyeret a Komáromban gyakorlatozó katonák számára.állt." A német kiadás kapcsán Jókai arról ír. majd Balatonfüredre. azt este a költő beleöntötte Az arany emberbe. valóságos képmása hajban. A regényben elszórtan felbukkanó. Lukanics Ottilia között szövődött. amit elgondoltak. hogy Jókai saját gyermekkorának világát idézi fel. természetben. Noémi harmóniát sugalló alakját az a szerelem ihlette. Könyvalakban is ugyanebben az évben jelent meg.) Jókai nem határozza meg egyértelműen a cselekmény időpontját. A regény legfestőibb leírása. A Bach-korszak egyik leghíresebb korrupciós botrányát szintén feldolgozta Jókai.és fakereskedelme. a Politikai divatok. költői természetű lény volt.

században Szamosz uralkodójaként nagy politikai és katonai sikereket ért el.a témát Schiller Polycrates gyűrűje című balladája is feldolgozta . Athalia gyilkossági kísérletéig mintegy kilenc-tíz év telik el. e. Az "arany ember" kifejezést a Szent Borbála továbbhaladási engedélyét megadó inspiciens használja először Kacsuka úrnak írt levelében: "Ez egy arany ember" (A szigorú vizsgálat). ezt a mítoszt idézi föl: "Eszébe jutott Polycrates. vagy a boldogság gyilkosa Timár? Beavatkozhat-e az ember mások életébe? A megoldhatatlan erkölcsi problémák az öngyilkossági kísérletig sodorják a főhőst. sikerei csúcsán. az egység végérvényes megbomlását. 1884. Felfogásában az egyén válaszút előtt áll: vagy mint ember a természet része lesz. hogy minden változzék arannyá. VI. az üzleti szerencsét és rátermettséget jelenti.). hogy a történet az 1820as évek végén. Rousseau értelmezésében az ember értéke önmagában . Jókai többször is utal Tímár kapcsán a mondára. Pénzügyi hatalmával Timár mások sorsát is irányítja: a Tíméát megalázó Brazovics-házat tönkreteszi. A másik mítosz Polükratészt idézi. mások boldogságának elősegítője. Annyi bizonyos. A kérdést leghatásosabban Rousseau fogalmazta meg. vagy az 1830-as évek elején kezdődik. Midász király történetére már a regény első amerikai kiadásának címe is utal (Modern Midas. Az arany ember bölcseleti alapját az ember és polgár ellentéte adja. A külső szemlélő számára az elnevezés egyértelműen a gazdagságot. ezért .rendkívüli szerencséjét maga is megsokallta. tettek mögöttes tartalmára vonatkoznak: jótevő vagy tolvaj. elviszi Tíméát a Brazovics-házba. a családfőt öngyilkosságba kergeti. A végkifejletig. A gyűrű azonban egy kifogott hal gyomrából újra előkerül. A hajóírnokból a legmagasabb körökben is szívesen látott nagyvállalkozó lesz.az isteneknek szánt áldozatként .egy nagy értékű gyűrűjét a tengerbe dobta. s végre rettegni kezd nagy szerencséjétől" (Az első veszteség). A regény fő szervező elve két antik eredetű mítosz. Timár belső monológ formájában megjelenített vívódásai ritmikusan tagolják a regényt. A felemelkedéssel azonban együtt jár a kétség is. Másoknak kitüntetést szerez. vagyona és szövetségeseinek száma egyre nőtt. a hűséges Fabula Jánost gazdaggá teszi. anélkül.ellentmondanak egymásnak. Ettől kezdve a frázis mint állandó jelző végigkíséri a főhőst. Az elázott búza és a török kincs révén megalapozza szerencséjét. aki nem tud veszíteni. s ezzel akaratlanul is meggátolja Athalie és Kacsuka házasságát. Tímár Mihály története e két mítoszt példázza. vagy polgárként a társadalomé. A hagyomány szerint . A főszereplő teljesíti Ali Csorbadzsi végakaratát. hogy említené Midász nevét: "és akármihez kezd. Tímár. A legendás fríg király azt kérte Dionűszosztól jutalmul. amihez csak hozzáér. A dilemma a szándékok. az mind arannyá változik a kezében" (Az aranybánya). A Kr. Paradox módon a polgári világot uralomra juttató felvilágosodás vetette fel nagy erővel a civilizáció és a természet szembenállását.

A Senki szigete ugyan a világtól elzárt hely. Jókai ironikusan mutatja be az átkeresztelkedésre kényszerített Tíméa bolyongását a keresztény hitelvek között. Komáromból pedig Noémihez vágyik. A polgári világ megosztottságát. "amitől Timéának az a gyenge kétsége támadt. A haszonelvűség világával szemben Jókai megteremti az eszményi életforma színterét. teremtőként a környezettel vívott küzdelemben teljesítik a rájuk bízott isteni parancsot. mégis állandó kapcsolatban áll a külvilággal. az a paradicsom volt" (A "Senki" szigete). Aki híján van a pénznek. de elképzelhető a szárazföldön. A tételes vallás dogmái helyett deista-panteista istenfelfogást hisznek. "amit maga előtt látott. Brazovicsék katolikusok. az egység megbomlását jelzi a vallási sokszínűség is. miközben teremtményként ráhagyatkoznak a Gondviselőre. vonzalmaikat a szív döntése irányítja. Az itt lakók cserekereskedelemre rendezkedtek be. a bécsi minisztériumban jó pénzért kitüntetéshez lehet jutni. melyeket a világ megtagad vagy üldöz" (Szörényi László). Izraelnek Istene" kezdetű zsoltárt. Amikor a főhős először lép a partra. mindent átsző a korrupció. tört szám. Területenkívüliségét a török porta és a bécsi udvar ötven évre biztosította. "Boldog volt itthon. De ugyanezt kérdezi az önmagával és sorsával meghasonlott Athalie is anyjától: "Miért szültél a világra!" (A védördög). Amikor a Senki szigetén tartózkodik. Muzulmán vallásához közel áll a katolicizmus pompája. Napjaik nem tétlenségben. Majd fölteszi a végső kérdést: "Mire való az egész világ?" (A szigetlakók története). azt kiveti magából a társadalom. mert természet és civilizáció kizárja egymást. A "Szent Borbála" továbbhaladását az arany biztosítja. és kijózanítólag hat a protestáns puritanizmus a keresztelőkor és esküvőkor. a harmóniát a pénz és a fegyverek kiiktatása hozta el. Timár a két világ között ingadozik és ingázik. "A Sziget mítosza: legtalálóbban így jelölhetjük meg műveinek tematikus magvát. Minden megvásárolható. Noémi mohamedán. amelyben megkísérlik boldogságukat létrehozni Istennek a természetbe rejtett parancsai szerint. ez adja a társadalom megbecsülését.[É] Ez a sziget a színhelye a hősök társadalommal dacoló vállalkozásainak. kapcsolataikat. és szerette volna tudni. hogy őtet most talán izraelitának keresztelték meg" (Az alabástrom szobor mennyegzője). A természet részeként önmaguk lehetnek.mint abszolút egész számban van. miért énekli a kántor az "óh. Az egyén nem lehet mindkettőnek a tagja. Timár sorsa ezt példázza. a Senki szigetét. Teréza retorikusan felépített nagymonológja sorra veszi a polgári világ tartópilléreit a vallástól a törvényen át az adminisztrációig. mi . a polgár pedig a társadalom függvénye. A polgári világban a pénz a legfőbb érték. Timéa és az üzleti ügyek izgatják. Nem érti. Ez a sziget lehet a Föld valamelyik óceánján. hanem állandó és nyugodt munkálkodásban telnek. vagy az Al-Dunán vagy valamely más folyón (például a Tiszán vagy Körösön). az idillt. Timár protestáns.

Két esetben is a "cserehalál" Jókainál gyakran előforduló motívuma téríti vissza az életbe. Az író nagyon erős motívumhálót szőtt a cselekmény köré. ™nnek fogadtam ezt. talán ha márványból volna. mikor Kacsuka vonzáskörébe kerül. de az egész főt és alakot. olyan hirtelen ki is emeli onnan. felizzik. mely magába sűríti a két világ jellemzőit. Az írói megoldás. Timéát a hála érzése viszi a házasságba. tiszteli férjét. a regény művészi színvonala nem egyenletes. aki nem csupán magához köti a férfit. csak értük vállalhat felelősséget. Amilyen váratlanul viszi be a történetbe a kisgyereket Jókai. Pedig a "szobor" képes lenne a teljes életre is. Timéa tökéletes és hideg szépségével áll szemben Noémi életteli alakja. ™n velem annyi jót tett. hogy egész életem önnek van lekötve" (Az alabástrom szobor mennyegzője). Bár az értékelések Az arany embert a legjobb Jókai-alkotásnak nevezik.éppúgy mint Timár esetében az "arany ember" . mert emberképében fontos szerepet játszik az átörökléstan. Noémi harmóniateremtő személyiség. Az első esetben Dódika. Nehezíti a főhős döntését a kétféle szerelem is. Timár a regény elején háromszor merül alá a Dunába. Ez a sorsom. A fehér cica kétszeri bemutatása funkciótlan. fogadott fia halála. az állandó jelző . engedelmes neje leszek önnek. s ezt meg is vallja a nászéjszakán: "én tudom. elvégzi a rábízott feladatot. Kapcsolatukban az egymás iránti kötelesség a szeretetben olvad föl.történik otthon" (Az édes otthon). hogy kimentse a török lányt. s Timár csak saját gyerekeivel népesítheti be a Senki szigetét. mint az alabástrom test birtoklásának a vágya. A "vörös félhold" kissé külsődlegesen jelzi az emberi sors végzetszerűségét. úgy ahogy van. s milyen kimódolt s hihetetlen Athalie bosszúmanővere. helytáll az üzleti életben. Timéát az "alabástrom szobor" kifejezés kíséri végig a regényben. másodszor Krisztyán Tódor Balatonból kibukkanó holtteste. Már csak azért is. A szerelmi szenvedély hiánya azonban felőrli a kapcsolatot. Hűséges. hogy mi vagyok: önnek a neje.az eposz műfaját idézi. valami rokonszenves sugárzat derengi körül. Timéa tökéletes feleség. annál jobban megnyer" (Almira és Narcissza). s milyen erőszakolt s . de szerelmével föl is szabadítja. Jókai már az első bemutatáskor hangsúlyozza ellentétét a török leánnyal: "Talán az egyes vonások külön nem volnának a szobrász ideáljai. A bűntudat és a kötelességteljesítés éppúgy munkál kapcsolatukban. Az egyes motívumok felbukkanása sajátos lüktetést ad a műnek. A dilemma szinte feloldhatatlan Timár számára. nem találnánk szépnek. milyen telt és feledhetetlen a Senki szigetének egy-egy munkanapja. A legszerencsésebb művészi megoldások az életkép-jelleggel függnek össze: "Milyen élő s meleg tónusú rajz a komáromi kereskedővilágé. Timár vonzalma Timéa iránt kettős természetű. mely első tekintetre megigéz. A regény koncepcióját tekintve kétséges az első Dódi szerepeltetése. és mentől tovább nézik. s Istennek megesküdtem rá.

a regény főhőse és vele együtt az olvasó mozog. maga a kép lényeges alkatrészévé. az otthontalanságra. a rendező Korda Sándor volt. bizonyos fokig mégis történéssé alakul. mintegy a premier plan. 1962-ben pedig Gertler Viktor filmesítette meg Az arany embert. Bár a képet egységben látjuk. IBSEN A vadkacsa (1884) Ibsenben. ahol vajaskenyeret majszolnak és csip-csup dolgokról beszélgetnek. a második a virágos kert. Izgalmas tragédiái csöndes szobákban játszódnak. szürke jelképek mögé bújtatja. második síkjává szélesül. Az arany ember határhelyzetet foglal a magyar széppróza történetében: a romantikus regény betetőzője és a magyar szecessziós próza első megnyilvánulása. Tömegboldogító anarchista és hívő nihilista. a harmadik a kép középpontja és egyszersmind a háttere. mintegy a közeledő ember szemével érzékeljük. "A festmény három síkra tagolódik: az első. mint változik a szín. az életösztön mellett jelentkező halálvágy.kedvszegő Krisztyán Tódor brazíliai kalandja" (Németh G. 1918-ban némafilm készült belőle. Ily módon lehetséges. álló kép. Ťrói bravúr a Senki szigetének első. A stílus. Jókai ráérzett a korhangulatra. statikus leírás. halad benne. mely az első síknak. Másodjára 1936-ban vitte vászonra Gaál Béla. De akármilyen festményszerű a kép." Mi volt Az arany ember sikerének titka? Bizonyára nem a történet gyakran kimódolt fordulatai. a gyümölcsösnek eleinte hátterül szolgál. mint egy átmeneti korszak jellegzetes kifejezőjében. Jókai az Utóhangokban írja: "Be kell vallanom. s drámái közül ez aratta a legnagyobb színpadi sikert. A regényt Jókai 1884-ben dramatizálta. a fojtott erotika. azt mindennapi. és hasonlóképpen a hajlék a háttérből középponttá léphet elő" (Bárczy Géza). (KOSZTOLáNYI DEZSő) . a gyümölcsös. festményt idéző bemutatása. A látogató. Béla). Az olvasóközönségnél is ez van legjobban elterjedve. a polgári világból való menekülés vágyára. számos ellentmondás és ellentét lakozik.és ízlésirányzat jelenlétét mutatja a gazdag. mégsem mozdulatlan. hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem. és élteti a regényt napjainkban is az ember örök vágya az elveszett paradicsom visszaszerzésére. a hajlék. hogy a virágos kert. túlburjánzó ornamentika. [É] Ami hősi. az édenkertbe való visszatérésre.

s erre éppen a nagykereskedő érkezik meg stb. így ez. társadalomkritikusként kegyetlen tisztánlátásáról ismert . nem pedig feleletet adni.) Ez a technika lehetővé teszi.eseményeket hoz felszínre. egyetlen tragikomédiájával.és hátravezető motívumokkal még fokozza is a szerző. ill. hogy: "otthon [É] jó itt lenni" . a Kísértetek (1881) óta alkalmazott analitikus szerkesztést.a katasztrófa . a tudatos részletszerkesztés. belépés (pl. szimbolista felhangú korszakának nyitányaként) öt felvonásos. az Ibsen korában "már felbomlóban levő morális alappal" szokták magyarázni.köré szerveződő cselekmény sűrítettség-érzését a kettős időtechnika. irányelve.ennek a "gondolatélménynek a kifejezésére" alkotja A vadkacsa drámai világát. Alkotói meggyőződése. Gina az ifjabb Werlének mondja. "társadalmi színműveinek" utolsó darabjaként (vagy már öregkori.máris bekopogtat Gregers. hogy a múltban történtek mozgásba hozhassák a jelenre már kialakult . A szerző alapproblémája az egyéniség önmegvalósítása és önámítása. Ibsen. lesújtó képet festve az eszmények nélküli valóságról is. ne beszéljen semmiféle bűzről". és a feltárás folyamata állandó véleményváltozást hozzon létre (szereplőben és befogadóban egyaránt). és ötvözte a francia tézis.azóta látszatokkal. hogy az átlagos emberek hétköznapi életéből drámai konfliktus alakulhasson.ennek okait a norvég történelmi-társadalmi fejlődéssel. az analízis maga válik cselekménnyé. Ibsen érzékeny. problémafelvető drámaíró. a befogadónak is új információkat jelent a sejtetések. a morális hagyományokkal. Ehhez a módszerhez egyrészt: olyan szituációt kell teremteni. kettős motívumsor adja. ugyanis az alapszituációhoz képest nem történik lényeges változás. "az ideális követelések" lehetetlensége a megválthatatlan társadalomban .). kiderülések sora. Az Ekdal-család életének fordulópontja . és ezt az előre. A szereplőknek is. (A múlt feltárásának fokozatai és a reagálások teremtik a feszültséget.és iránydrámák. a párhuzamok és ellentétek sora. "formaidramaturgiai szempontból tökéletes műremeket" alkotott A vadkacsával.a Nórával (1879) kezdett. felismerések. Ibsen tovább tökéletesítette az általa felújított szophoklészi (oidipuszi) módszert . Hjalmar alig ejti ki. hogy egy családi történetből (zárt rendszerben."Az új típusú polgári dráma" megteremtője. Dumas-féle) dramaturgiától származtatható az alakok közötti bonyolult viszonyrendszer kialakítása. hogy évekkel korábbi . a megfelelő pillanatban történő félbeszakítás. Ettől a (Scribe-Sardou-ifj. Hedvig halála az egyetlen új motívum. hogy "aki annyira összemocskolta a kályhát. ill. hogy feladata "kérdezni. Az analitikus szerkesztési módszerrel Ibsen múltbeli (epikus) anyagát úgy formálhatja meg." Moralistaként. az önjelölt megváltókról is. kevés szereplővel) drámai szituációt teremtsen. hazugsággal leplezett (vagy elhallgatott) . szalondrámák (a "jól megcsinált színdarabok") ügyes fogásaival.

a tetőpontig (IV. és a kapcsolatrendszer dinamikussá váljék (így a két család között eleve szoros a kapcsolat: az apák hajdan üzlettársak. és persze meg akarja ismerni a hiányzó elemeket (időpontokat. a fordulat (egyben új. A látszat az. apja levelei hiányosak voltak. hogy hamarosan megvakul.statikus viszonyokat. kiegyensúlyozottan élnek. ill. mert felesége és lánya kényezteti. második expozíció) Gregers elhatározása és elköltözése. Sörbynével házasságra készül.). A megismertetési folyamatot a cselédek pletykája indítja. időpontkijelölés is a miliődráma jellegzetes kelléke. hogy az öreg gyáros rendszeres másolási munkával és egyéb juttatásokkal támogatja tönkrement volt üzlettársát és családját. az öreg hadnagy meg jól elvan az állattartással a padlásonÉ Gregers először Hjalmarral beszél. úgy tűnik.). a bonyodalom kezdetétől már egyetlen helyszínen játszódik a mű cselekménye. (Az öreg Werlét a befogadó is fia torzító szemüvegén keresztül ismeri meg. a krízis az ő öngyilkossága. aki éppen az ő révén ismerkedett meg jövendőbelijével is. Gregers folyamatosan. melynek menetét a valóság megismerésének állomásai alkotják egészen Hjalmar összeomlásáig. a megoldás pedig a változatlanság. állást ajánl neki. mert az öreg Werle megtudta. a fiúnak ő rendezte be a műtermét. A múlt a két főhős előtt nagyrészt ismeretlen. A jelen síkján a hagyományos drámai szerkesztés érvényesül: Gregers megérkezése motiválja az expozíciót. hogy Hedvig változtatni próbál a helyzeten. tehát Gregers tizenhét év után lejön a "hegyről". eseményeket). szűk időkeretben (első nap déltől harmadnap reggelig). Höjdal-telepi magányából.) Itt. a Werle-házban kezdi meg Gregers összerakni a múlt-kockákat. egy nagypolgári ház "fényűzően és kényelmesen berendezett" dolgozószobájában. Sörbyné és Gina véleménye később nem egészen ezt a jellemzést támasztja alá. másrészt: helyzetteremtő. így (dramaturgiailag motivált) érdeklődése kapcsán informálódik vele a befogadó is (kevés hír jutott fel hozzá. (Ez a bonyodalom-indító szituáció is többszörösen motivált: épp most kell Gregersnek érkezni.). segíti munkáját. Hjalmar nyugodtan dolgozhat a találmányán. a változást előidéző. számára ekkor még ez a legfontosabb. Hjalmarral félreértették egymást. A környezet meghatározó a jellemábrázolásban . Ekdalék. egy fényképészeti újításon. Werle régi házvezetőnőjét Hjalmar feleségül vette stb. az öreg Werlénél (I. a fiúk barátok voltak. a helyzet megismerését.) Ťgy a mű cselekménye szűk térben. Retardáló mozzanat.). megszakadt kapcsolatuk stb.a részletes színiutasítás. majd Gregers dialógusait követhetjük: ő a kívülről jövő. tisztázni akarja családi kapcsolatait: fiával békülni akar. csodálkozva (át)értékeli apja régi tetteit. majd az apjával lezajlott feszült nagyjelenet után . külső mozzanat szükséges az események beindításához. Hjarmal Ekdal (kispolgári) padlásszobai fényképészműtermében játszódik.

Werle . aztán megismétlődik a vakság-motívum. Látogatóba megy. hogy apja csak Gina terhessége miatt segítette Hjalmart műteremhez .helyzetkomikumi jelenetsora kispolgár-paródia. önáltató kispolgár. családfői pozíciójában ő a hierarchia csúcsa. kitűnően formált figurák. de az "igazság" megismerésének csapására kizökken. majd Gregers pontosítja az időpontokat (esküvő. hullámzó kedélyállapotú. Hedvig születése). a két férfi "illúzióihoz" . Nemcsak flótázik "érzelmesen és szentimentálisan". de míg az ügyesebb . hogy minden mútbeli és jövőbeli tényt előbb előrejelző-sejtető motívumok vezetnek be: Gina régi kapcsolatára pl. de tisztességesen élő átlagemberek. egy mondatnyi őszinteségében leleplezi (Gregersnek) még találmányhazugságát is. és a tényeket átköltve henceg (ezt Ibsen ismétlődő gesztusokkal. (az idegen szavak torzításával) hangsúlyozott műveletlensége mellett gyakorlatias.Relling információi szerint eddig mindig kudarccal végződött . A drámai világ alakjai apró gesztusokkal. pózoló. először Werléék dialógusában történik célzás. részletesen jellemzett. Ekdalék elégedetten. Hedvig (a padláson található) képeskönyv allegorikus ábrázolásáról beszél (. ugyanakkor torkos. nehogy az összetartozás látszatát keltve még ő legalizálja apja új házasságát.tisztázta magát. amikor letagadja apját. tunya semmittevő (minden tette "majd holnap" realizálódik). hogy a hajdani üzlettársi csalást közösen követték el az atyák.elutasítja apja békülési kísérletét. majd a kiadó szobába be is költözik Ekdalékhoz. Szövegeket "deklamáló" és az eseményeket is "retusáló" figura. Gregers még anyjától tudja. hogy apjának viszonya volt hajdani házvezetőnőjükkel.így "minden csodálatosan egybevág"). Az ibseni szerkesztési technika sajátossága.A Halál és a lány'). (Az ifjabb Werle ugyanis sejti a valóságot. végül Gregers rábeszéli az áldozatra. a naiv Ekdal hadnagy elbukott. később Hjalmar figyelmezteti a gyereket. így is él. Látszólag szakítana ugyan családjával. életét. hogy az majd új alapokra helyezhesse házasságát. szavai és tettei állandó inkongruenciájával mélyíti). Csak teatrális gesztussal. józan. a terheket magára vállaló (és férje előtt leplező). mivel érdeklődése és egyetlen célja immár Hjalmarra irányul (utolsó emberi kapcsolatán próbálja meg a . hogy egy töltény még van a pisztolyban. majd kimagyarázkodik. majd Relling (többször is) "csak" őt félti a kialakult konfliktusban. Elnézőbben (humorral) ábrázolt jellem Gina. "fel kell nyitnia" barátja szemét. Hjalmar jellemének kisszerű és komikus volta attól a pillanattól kezdve világos. és rájön arra is. szűkösen. de már Hjalmar tájékoztatására is. az adománylevél széttépésével próbál megfelelni barátja várakozásának. Elvben elfogadja Gregers követeléseit. de "erkölcsi megújhodás" helyett zülleni megy. Elhagyja a házat. könnyen lekenyerezhető ."ideális követelések" teljesíttetését). aztán Gina megismételt elhatárolódása lesz gyanús ("semmi közünk a nagykereskedőhöz"). gyenge.

köznapi. alkoholista öregember. Csak a tüneti kezelések eredményességében hisz.ebből fakad tragédiája: komolyan. Apja szerint viszont anyja alkata.lecsúszott. erőszakos módszereit. megalkuvó (erdő helyett padlással "öncsaló").Hjalmarnak pedig (belső indíttatás nélküli) külső kényszer.tőle még felnőtten is fél. majd Hedvig halálával végérvényesen igazolódik kártékony hatása. morális kísérletezésre. számára ez pusztán pótcselekvés . hiányos a valóság. idealizált. Gyerekkorából valók tetteinek pszichológiai motivációi . hogy lehetősége van ideális követelésekre. Ibsen nem az elfogadott etikai értékeket: őszinteség. Csak a lapos. Hiába az eredeti nemes szándék. becsület stb. Erkölcsi maximalizmusának azon illúziójával. híres vadász helyett . hiú (l.bűnösségének tudatában a jóvátétel szándéka hajtja családjával és Ekdalékkal szemben is. társadalmi helyzete is meghatározza . Vétke. illúzióiban élő. de másokkal törődő (néha aggódó) "diagnosztizáló". őszinte figura . Tizenhét évet magányban. hogy kölcsönösen szükségük volt erre a házasságra).) Az "akut tisztesség-lázban szenvedő" reformátor. a pozitív eszmény.magatartásformája kivételes ebben a környezetben. apja elvakultnak minősíti). kicsapongó. megbocsátás. állítja a középpontba és járatja le. primer jelentéseket fogja fel. természetközeli. az elvi igazság. valamiképpen mindketten menthetetlenek már.és emberismerete. cáfolja is Gregers követeléseit. Hedvig ártatlan. az élettől is elidegenedik. tapintatlan alak (a mocsok-mosdóvíz. Gregers Werle a mű rezonőr figurája.) Az öreg Ekdal . önutálatban. majd a próba-lehetőség (a megtalált életcél) hajdani barátjának idealizált alakján. betegsége a pszichikai determináltság oka. kétbalkezes. az öncsalás tisztázása után az emberek boldogok lesznek.és a bűz-motívumok önmagukban is jelképesek).élete szinte freudi séma: szülei rossz házasságában meggyűlölte apját . cinikus. .Ibsen egyszerre ironizál rajta és a túlzó. így Gregerset folyamatosan félreérti . Hjalmart akarja megmenteni. szenilis. Vele ellentétben Werle nagykereskedőt . véglegesnek veszi. Különc. halála igazolja is. éltetője előbb csak eszmék iránti rajongása. hogy Hjalmar "ellöki magától". Relling a mű másik rezonőr-figurája. hogy az igazság felfedése.asszisztáló feleség. (A két öreg párhuzamosellentétes sorsa lezárult.akinek magatartását nagyhatalmú gyáros-mivolta. érzékeny. bűntudatban tölt (nemcsak apjától. tapintatos gyerek. ködös fellengzősködésen. hanem Gregers direkt beavatkozását. bűntudata nincs (tudja. hogy saját példája helyett mással próbálja meg ideáljait végrehajtatni.a Gregers emlékeiben élő. (ő megérti a gregersi metaforikát is: a padlást a "tenger mélységének" érzi . ha intrikájával szándékai ellenkezőjét éri el: előbb boldog megbocsátás helyett veszekedést talál. egyenruha-viselés). ezért (éppen születésnapján) feláldozza magát. az egyetlen tiszta. Az ő öncsalása: azt hiszi.

hogy saját körében mindig lángésznek számított". gátlástalan figurák (l. Relling kiábrándult állásfoglalása látszólag egyezik Nietzsche gondolataival: "Szükségünk van a hazugságokra.azaz Relling szerint: abnormitás . minden szó. Gina. hogy Ekdal egyéniség .paradox módon . (Relling például "végzetesnek" tartja. Gregers.a fennmaradás feltételének az illúziót tartja. az maga is része a lét elborzasztó és kérdéses jellegének" (A hatalom akarása) -.a doktor cinizmussal átbillenti a "rajongást". (A kapcsolódó helyszín. többértelmű szimbólum alkalmazása úgy. és fordítva -.) Az író eltávolít. másrészt önmagán túlmutató. hétköznapi nyelv. az "illúziók mocsara". Pontosan tudja. [É] Hogy a hazugság az élet szükségszerűsége. akinek "szerencsétlensége. csak beismeri azok korlátozott érvényesíthetőségét. illuzórikus valóság-imitáció. Hjalmar.) A vadkacsa dramaturgiai újítása a középponti. a két Ekdal elrejtőzésének színtere: úgy idéz egy vágyott . elidegenít hőseitől: Hjalmar komikus jellem.nélküli átlagember. de módszereivel egyeztethetetlen célja ugyanakkor tragikumot eredményez .a majdnem-komédia tragikomédiába csap át. Az ibseni dikció drámatörténeti vívmánya a reális. hogy a vadkacsa egyszerre része a drámai világ valóságának (így szorosan kapcsolódik a cselekményhez. Halála pusztán újabb öncsalásokat eredményez (Hjalmar pózolását Gregers fennköltnek találja.úgy hatja át az egész művet. hogy kép és jelkép volta állandóan változik. nincs "félreszólás". a szereplők életéhez).apja iránti szeretetének bizonyítására elkövetett .épp Werle nagykereskedőék. csak megerősíti az alapkoncepciót: a valóság egyeztethetetlen az eszményekkel. hogy "az átlagember boldogtalanná válik. Az egyetlen rokonszenves szereplő tragikus halála kétségtelen értékpusztulás.igazság' felett. Relling cinikusan leleplezi). hangulati tényező.áldozata nem katartikus hatású a környezetre. a dialógustechnika a közvetlen jellemzést szolgálja (l. értéktelensége lelepleződik. összefoglaló-helyettesítő jelkép (az illúzióvilág központja). Alaptétele. a sokat tapasztalt. a "bálványimádó delíriumot". de Hedvig . ezen . Gregers ambivalens magatartása fokozza a komikumot. szükségünk van a hazugságokra. a hazugságok megjelenített vezérmotívuma . de Ibsen nem veti el a hagyományos értékeket. de féltve aggódik Hedvigért. fontos szimbolikus tér is. a padlás. hogy . A komikum csúcsa. hogy győzedelmeskedjünk a valóság felett. gesztus fontos. ha öncsalásából kizökkentjük". Sörbyné előző házassága) valósíthatják meg az őszinteségen alapuló "ideális házasságot". hogy Gregers "nem szegte nyakát a Höjdal-telep valamelyik bányájában". Az általa betegnek tartott Gregersszel folyamatosan ellenpontozzák egymást . hogy élhessünk. monológ. intellektuális vitájuk a mű gondolati magja.

aki lenn is maradt. az ábrázolt magatartástípusok. hogy közben önmaga zárt. a költői szimbólumalkotás és az analitikus társadalomkritika együtt hat. minőségek. komikum stb. akik egy-két szem söréttől is lemerülnek". bezárt madár egyszerre a hazugságok. Csak újra és újra feltámadni". illúziók. és mégis olyan végtelenül szeretem" -. ám művészi inspirációt adó egyéniségével [É] nem tud meghalni. akiben "sok van a vadkacsából" (nem akar a világosságba felbukkanni. ugyanakkor a szépség. pátosz. A vadkacsa Werle nagykereskedő "sebzett szárnyú vadászzsákmánya" (és ezzel Gina sorspárhuzama is). "a miliő aktív drámai technikája" Ibsen egyik legtovább ható vívmánya. hogy felhozhassa a "lemerült és megragadt" Hjalmart." A drámából vett idézetek Hajdu Henrik fordításából valók. nincs ok-okozatiság bűn és bűnhődés között . Az egész műre jellemző az irónia. hogy Ibsen életműve egyfelől máig ható érvényű kiindulás és kezdet. az összetett értékábrázolás az író világnézeti (át)formálódását. természetes) teret. —j műfaj a "modern tragikomédia": a komikus helyzetek nem komédiát eredményeznek. Mellőle bukott le Ekdal hadnagy. századi realista regény módszerének drámában való alkalmazására. mert feloldatlanok az értékellentétek: a látszat szembesül a valósággal. az elégikus atmoszférát komikus dialógusok robbantják szét. A vadkacsából (és az ibseni drámatípusról) Karinthy paródiát készített ("A kenguru". irónia. "Atmoszféra és miliő egységének megteremtése". és elpusztítása helyett önmagát lövi szíven. véleménye szerint "mindnyájan tőle tanultak: Shaw és Hauptmann. akváriumvilágítású. mesterséges. pedig úgy véli. szélsőséges vélemények ütköznek. Haakon Werle beszél legelőször "némely szerencsétlenekről. ifjúkori reményeinek. a mű végére pedig azonosul vele "hiszen a vadkacsát is ajándékba kaptuk. M. Vajda Gy. "másfelől viszont befejezés. Gregers meg "szívesen lenne vadászkutya". öncsalás. a jellemek ambivalensek. imádkozik érte. beleértve Hedviget is) így még a hazugságokhoz is ő juttatja a családot (az öreg Ekdalhoz hasonlóan a vadkacsa is "egészen elfelejtette már a régi vad életét"). illúzióinak összeomlását is tükrözi. Ez az új műfaj. a tisztaság szimbóluma is. az értékváltások sora. Csehov és Strindberg. sőt az amerikai dráma nagyjai is [É] vitát provokáló. sánta. A vadkacsa Hedvignek áldozat. IBSEN . lezárás. Tőle kerül a madár Ekdalékhoz (mint minden. Ťgy írtok ti). a tragikum katartikus hatás nélküli (az ártatlan bűnhődik. a bűnösök új életet kezdenek). ahol "láthatna"). a váltakozó hangnemek (szentimentalizmus. A sebesült. szintézis: [É] az egyetlen sikerült kísérlet a XIX.(szabad.a műben a tragikomikum. Almási M.).

aki "építőmesterként magas tornyú templomoktól az emberi otthonokon keresztül a tornyos házak építéséig jut el" . ugyanakkor legproblematikusabb darabja. mely a múltban összekötötte a kis iskolás lányt és a diadalmas művészt. ambíció-bűn viszonyulások. három felvonásos lélektani dráma. Halála pedig új élet. egészséges kacajjal jön a magas hegyekről. századi fejlődésének útját a romantikától a realista (naturalista) társadalomkritikán keresztül a szimbólumalkotásig.nem légies szerelmet szeretjük.párhuzamba állítható Ibsené. Szeretjük a dráma magasságát.Solness építőmester (1892) A líráját szeretjük. hogy az építőmester sem építhet szebbet. és újra megfiatalodik. realitás és illúzió összeütközése.térnek vissza fiatalkori témái. "mely az epikus daraboktól a realista prózai műveken át késői korszaka szimbolikus. megváltozott világkép alapján . Csődje diadal. összetett problematikában . Megjelenésekor maga az író figyelmeztette az olvasókat. hogy bonyolult formában. s mostan megérteti vele. nagyobbat és maradandóbbat. hogy egykor ő is kopogtatott öregedő mesterek ajtaján. mint légvárakat. mielőtt elhamarkodottan véleményt formálnának róla. a nemzedékváltás nehézségei. melyet a szimbólum uralkodó szerepe jellemez. költői realizmusa felé tart. A mű befogadását egyrészt az nehezíti. elbékül. mert megtisztul. az isten-ember és (lázadás) kapcsolat . a művészsors kétségei: alkotás és élet. aki hideg. (ön)csalás ellen. egész pályáját meghatározó alapkérdései (az önmegvalósítás lehetősége. siker-áldozat. élet és művészet összeegyeztethetősége. és emlékezteti Solnesst. Egész életében küzdött a hazugságok és mindenféle megalkuvás. hogy gondolkozzanak el a darabról. a téma messianisztikus voltát stb. sokféleképpen (gyakran egymásnak ellentmondva) értelmezték. Ibsen műveivel végigjárta az európai irodalom XIX. a darab önéletrajzi jellegét is szokás hangsúlyozni: Ibsen félelmének tükröződését az ifjabb generációtól. Ezt a légi . Brustein) A művet sokan. Bukása dicsőség. Solness "fejlődésével" .más látásmód. (KOSZTOLáNYI DEZSő) A Solness építőmester Ibsen késői műveinek egyik legjelentősebb. kései szerelmi fellángolásainak hatását. Műveinek alapkérdése minden korszakában az eszmény és valóság. Szeretjük a mélységét É Szeretjük az építőmestert is." (R. Szeretjük azt a leányt. A Solness építőmester esetében a számvetést. a hős.

kevés szereplővel: egy házaspár (Solnessék). A helyszínleírásoknak és az alakok külső megjelenésének a részletezésén kívül megsokasodtak a benső történésekre utaló szerzői instrukciók: Ibsen szinte minden megszólalás előtt pontosító utasításokat ad a fizikai cselekvésre is. hanem emlékek felidézéséről. szalon.). nem a külső eseménysor. hogy mindezt sajátos lírai tónusban.ez tehát egyszerre. veranda) . hogy a jelentéktelen. "kurtán". "meghökkenve". "ingerülten. hírneve) és a két hangsúlyos eseménysor szálai határozzák meg a drámai helyzetet. a fordulatot hozó Hilda-kapcsolatról végig megmarad a (dramaturgiailag szükséges) bizonytalanság: a rajongó gyerek emlékei adottak csak. Solness nem eltitkolni akarja. az emlegetett három üres gyerekszobával. ebben a műben is alkalmazza.ez a meghatározó. "meghatva". az analitikus szerkesztési technikát. és az emberi "benső" újfajta ábrázolása kerül előtérbe. másrészt az. mellékes körülmény (az öreg Brovik legyőzése.) Az író a túlzás (pl. magánéleti keretben játszódik. a változás pedig lelki átalakulás. de ez a szál is főként Solness bűntudatának analíziséhez szükséges. amely Solness és környezete jelenét meghatározza. viselkedik. eszközöket is felhasznál. Hilda megérkezése után viszont "fölvidultan". és ehhez kapcsolódva Solness felemelkedése. drámaiatlan polgári hétköznapokból drámai szituációt teremtsen. ill. Az egyikről. hatásáról. egy "harmadik" (Hilda). A másikról. a realitást átható szimbólumokkal mutatja be a szerző. "szigorúan" stb. a múltbeli és jelenbeli lázadás jelentőségének felnagyítása) és a szimbólumtechnika együttes alkalmazásával új módszereket. valamint egy háziorvos-barát jelenik meg csupán. belső történés . módosított formában. a háttérhez. a kialakult viszonyok hátterének megismeréséhez egyre több és pontosabb információt kapunk. fagyos atmoszféra árad. A múltból egy külső. "indulatosan". a semmire sem emlékező Solness az ő felidézését fogadja majd el. színhelye az építőmester háza (dolgozószoba. illetve reagál mindenre." "elfojtott keserűséggel". A címszereplő először . hétköznapi. a jelenre tett determináló hatásáról van szó ebben a műben (kevés konkrétumot ismerünk meg. de főleg a lelkiállapotra: Solness az expozícióban "nyugtalanul". Már az expozícióból az a hideg. a valószerűséghez szükséges elemekkel) és a magánéleté (belső szobákkal. de nem múltbeli eseménysor okozatiságáról. melyek nem feltétlenül befolyásolják a jelent. három alkalmazott-munkatárs (Kaja és a két Brovik). "ellágyultan".stb. hanem ezek értékelése. Múltbeli események feltárása tesz tehát lehetővé változásokat. A cselekmény ideje egyetlen nap. Nem az egyébként is sokféleképpen értelmezett "tények" számítanak. a családi tragédiáról (a tűzvészről. "mély izgalommal" stb. A sokjelentésű drámai világ zárt rendszerben. a gyerekek haláláról) az alapszituációhoz. csak elfelejtette a tíz évvel korábban történteket). összekapcsoltan az üzleti-művészeti tevékenység tere (az alapszituáció konfliktusaihoz.

kihasználja és áltatással magánál tartja Kaját). szédülősen. A régi élmény felelevenítésével a köztük levő (titkos. (Hilda lélektani magyarázata váratlan betoppanásáról kiegészül "valószerűsítésként" azzal..önzésében ."idestova egy zug sem lesz bennem. Az igazi változás tehát Solness belső világában játszódik le. Hilda felidézi az éppen tíz évvel korábbi eseményeket ("legalább tizenkét-tizenhárom éves" volt akkor!): megcsodálta a koszorúfelvivőt. hogy Solness nős).ellenszenvessé válik: fél Ragnar Brovik tehetségétől. akit a csúcson hárfák zengtek körül. alkotói válsága ("egyedül voltam.) Ennek az egyetlen tettnek az elkövetésére irányul mindkettőjük célja: Hilda Solnesst. aki mellesleg "egy hegyi állomáson" még Herdal doktorral is találkozott . az pedig saját magát akarja rávenni erre az akcióra így nem tettek. egyre újabb aspektusokból láthatjuk átalakulását . másrészt feltétlen hite saját akaraterejében . és "királyságot ad" neki. a feleségével folytatott felszínes. hanem a pergő dialógusok mögött zajló érzelmekakaratok mozgása adja a műbeli változásokat. Ragnar tervei).ezt a Kajára tett. de lélekben megfiatalodva maga vállalkozik a koszorú felvitelére (a dráma jelenére éppen befejezett) új házának tornyára. s tehetetlenül bámultam bele a világba"). Módosulnak viszonyai környezetéhez (l. Eljött tehát beváltani követeléseit. melynek végső következménye. hogy újra "megkísérli a lehetetlent": öregen. őrültség-közelisége (és ettől való félelme) adja. és Aline. nyilván "kötelességből".aljasságokra is képes (embertelen a nagybeteg apával. istenkísértő hőssé nagyítja a hétköznapi figurát. érzelmi) kapcsolat is felújul . hazudik a fiúról. aztán végül elfogadja (Hilda szemszögéből) a múltidézést. magánéleti csődje. hogy a két nő ismeri egymást "egy szanatóriumból". szinte hipnotikus hatásának feltárása készíti elő.. Az orvossal kezdett (önelemző) beszélgetésben éppen az új generáció megjelenésétől való félelméről vall. Solness előbb feltételezi. a megjelenő "garabonciás" felébreszti a másikban a "garabonciásságot".] jólesett volna" neki minden. hogy "bizonyosan [. meghívta a lányt.a különbség pusztán az eltelt tíz év: bár Solness "egészséges és erős". ezért . Az . amire nem emlékszik. náluk) az őt megcsókoló Solness megígérte. Az építőmesternek lelki-érzelmi nyitottságát a berobbanó. (Ibsen ezzel a tettel kiemeli és lázadó. ahova maga be nem nyit" -. amikor Hilda Wangel személyében kopogtat "az ifjúság" (a "sors"). mert "a határidő letelt".) Ibsen műveiben gyakran indít változássorozatot kívülről jövő beavatkozó szereplő.Hildának persze nincs szüksége racionális indokokra: "fölösleges volt meghívnia". aztán később (otthon. ugyanazzal az erkölcsi tartalommal (Hilda megerősíti: "mindig is tudta". mégiscsak "éltes ember" már-. hogy tíz év múlva megszökteti. erőltetett áldialógusban házastársi viszonyukat leplezi le. és a jelen viszonyait felforgató lány szövegeinek elfogadására egyrészt bizonytalan lelkiállapota.

"görcsösen kívántam. hogy úgy legyen". amit elgondoltam.az ő szemszögükből. öregkorára pedig már tart Isten büntetésétől is.) A többi szereplőről csak azokat a momentumokat tudjuk meg. a mű rétegeinek megfelelően: szükségszerű vég a lehetetlen helyzetben. súlyos megrázkódtatások érték. ezért győzi le szorongásait. A doktor megjelenésére . hogy hősies. felszólítások előbb Solnesst jellemzik ("akarom. a lány felkelti vágyát az önkipróbálásra. (Halála a tragikum-érzetet fokozó értékpusztulás. kívülről nézve az építőmester kegyetlen. fellázadt. A feltárulkozás során aztán a rideg egoistáról kiderül. majd a még erősebb Hilda irányítja az ő magatartását is ("akarom . hiszen ő maga tette tönkre a tragédia utáni újrakezdés lehetőségét is: a parcellázások utáni építkezésekbe fogva csak ambícióinak szentelte életét. hogy leköthessem" /Kaját/). hogy elintézze". a beletörődés és a lázadás között (ambivalens érzéseinek szimbóluma tornyos új otthona). de szükségszerű bukásában felmagasztosul.a legyőzött és a leendő vetélytárs . A drámai világ középpontja Solness.kétségtelen viszont. Nem pénzzel.szerepeltetése a reális hátteret teremti meg. ill. kihívta a sorsot. kiábrándult öregkorára eljut az üldözési mániáig. de a légvár. felesége "élőhalott" . S nemcsak a magam boldogságával.akaraterőt és az elhatározást jelző kijelentések. építettem és alkottam [É] mindenért kárpótlással tartozom. a haláltól).szinte csak dramaturgiai okokból van szükség (egyenrangú figura az önanalizáláshoz. aki csak eszköznek tekinti őket saját céljaihoz. amelyek a főalakhoz kapcsolják őket. apoteózis stb. nyughatatlan: "mindenért. Alkalmazottai kiszolgáltatottak az érzéketlen. életének továbbvitele lehetetlen. döntések. fennkölt tett következménye. az "istenkísértésre". félelmeit (a sikertelenségtől. Hanem boldogsággal. A másokéval is. a "várkastély"-terv jelzi. beteg(es) figura. önző. diadalérzését tönkretette boldogtalan magánélete." Hilda megjelenésekor ebből az állapotból billen ki. megváltó halál. de senki sem lett boldogabb: sem ő. hogy megfelel Hilda elvárásainak: ekkor már nem akar(hat)ja. lázadó gesztus. hazug főnöknek. A tűzvész után. Csalódott. de nem őrült. mondja "vadul"). a gyanakvó ember kényszerképzeteinek meghallgatója). ill. hogy számára továbbra is irrealitás a boldogság elérése (ugyanakkor ez a szerinte eddig is miatta szenvedő Aline megcsalása és egyben Isten elleni lázadás is). sem az új otthonba költözők. másokon átgázoló. mely közvetve gyermekei halálát is okozta. végül felülmúlja önmagát. ™nkínzását fokozza feleségével szembeni bűntudata. . Mindenért fizetnem kell. hogy sikereit. hogy változatlanok maradjanak a körülmények.ellentétben más ibseni orvos-figurákkal . csak egzaltált. A két Brovik . de sokféleképpen értelmezhető. . Maga határozza el. méltó lezárás.akarom. mert elfojtotta vágyódását a "csúcsok felé": nem választott végleg a művészi sikerek és a magánélet. Ugyanakkor önmagával szemben is bűntudatot érez.

módosítja Solness nézőpontja.önző. behálózza a mestert. a lehetetlen megvalósításának diadalát. A "talpig feketében" megjelenő. nem lázad . mégcsak a tíz évvel korábbi valós istenkísértő-lázadó sem. hogy a róla alkotott külső képet . vágyaiban megjelenő bálvány. és nem is hiszik (Ragnar). szakmai féltékenységének szolgáltat alapot a fiatal tehetsége. Eszményei valóra váltását követelve felkelti az érdeklődést. Hilda valóság és jelkép: mintha Solness gondolatai (félelme és akarata) hívták volna elő a múltból. akik "oly állhatatosan [É] tudnak kívánni. Előbb Kajára.a "ragadozó madár". viking-példák) önzésében nincs lelkifurdalása. de légvárépítő kapcsolatuk teljesen irreális -. az "ifjúság ellen ifjúság" .) Hilda ambivalenciájának alapja. hős kell . aki egyetlen pillanatra ugyan meginog (megcsapja a Solnessnéból áradó "fagy"). "ez nem otthon" .egyetlen. felelőtlen . óhajtani és akarni. bár érzékeli a hétköznapi kicsinyességet (a tehetséges fiatal vetélytárssal) és a gonoszságot (a haldokló ellenféllel szemben). A lány . akikben különös erő és hatalom lakik". amennyit akarsz [É] nekem soha többé nem építesz igazi otthont"."tömör alapozású". életidegen Aline elemésztődött az önvádban. akinek vágyait testesíti meg. A körülötte forgó három nőalak közül Kaja a kiszolgáltatott. saját akarata diadalaként. váratlanul. hanem a képzeletében. A mű szereplői közül egyedül ő látta a lysangeri tettet. alárendelt (viszonzatlanul) szerelmes (párhuzamba állítható a vele egy korosztályba tartozó. vádként hangzó megszólalását is Hilda megjelenése váltja ki: "építhetsz annyit. "segédek és szolgák segítségével"). Rajongó egoista. a következménnyel nem is törődik alakja a zárlatban ironikussá válik. hogy végül okvetlenül elérik céljukat". a képzelet és . a többiek legfeljebb hallottak róla (Aline). mániákus kötelességérzetből végzi. létének jelképei elvesztett (de megsiratható) babái. a felkelő nap" (abban a házban. majd elhiteti-megerősíti akaraterejébe vetett hitét (ők "kiszemelt emberek. de rezignált passzivitásában cselekvésképtelen. de az ő Solnesse nem ez. félelmeinek. a teljes élet lehetőségét. neki bálvány. Romantikus emlékeinek távolából idealizált Solness-képében nem veszi tudomásul a jelent.az építőmester metaforáiban "a virradat. de amorális-szabados (l. ahol nincs "soha egy napsugár"!) Hilda irracionális betoppanásától kell elfogadni a valószerű és valószerűtlen egyidejű jelenlétét. Nem beszél a múltról. a metaforikus nyelvet. Solnessért ugyanúgy rajongó Hildával). ő csak saját élményét akarja újraélni. ill. féltékenység-érzete talán felkelthető. "lentről fölnézve".Solness ügyességének és kíméletlenségének bizonyítéka az öreg helyzete. (Számára eddig tart a győzelem. majd Hildára tett megjegyzéseiből úgy tűnik. Maradék (gépies) tevékenységeit beteges. Saját magának keresi a "csodálatosan izgató" élményeket.mondja férjének.

megfelelésvágy. sötét. Kosztolányi szerint Solness. a koszorúzás (a konkrét építkezési ünnepségen kívül) próbák sikeres teljesítéséért jár. A reális világ költői szintre emelkedik. teljesség (emberi. az "égbe törő vágyak" jelképe is (l. misztikus dallamai úgy zúgnak. közvetlen előadóként is jelen legyen.. művelt embereit.). Lucifer). úgy. MIKSZáTH KáLMáN: Szent Péter esernyője (1895) [. mint az orgona sípjai. a zuhanás (magasból mélybe vettetés) a büntetés (isteni büntetés) képzetét erősíti (l. a szellem. aki bátran kihívja maga ellen a sorsot. a szabadság (szemben a lenti. ég felé törés. a hitre figyelmeztető összekötő kapocs ég és föld között. művészi) tökéletesség..]az észrevétlen glisszandókkal megoldott hangváltásokban érzem Mikszáth prózájának utolérhetetlen varázsát.valóság közötti folyamatos villódzást. Bábel). de az ég hatalma ellen lázadó ember. már repül. és nem válik kisszerű életfolyamatok áldozatává. s ugyanakkor el tudjon tűnni alakjai. mint egyszer fiatalságában. helyzetei. A koszorú (az éghez való tartozás. a mások számára tárgyszerű mozzanatok szimbolikus jelentést nyernek.hogy ugyanolyan hitelességgel és a legkisebb stílustörés nélkül tudja megszólaltatni egyszerű parasztjait. az Istennek szenteltség jelképe) is sok asszociációs lehetőséggel bír (babér. keresztény templomrész). mert mikor a toronyból lezuhan.torony' sokjelentésű ősi jelkép (l. "mint egy nagy székesegyház. ." A dráma részleteit Hajdu Henrik fordításából közöltük. Itt a középponti torony-szimbólum sokféle érzést sűrít: egyszerre az ambíció. amilyenre ifjúkora óta nincs példa művészetében" (Brustein). ez teszi lehetővé. leírásai mögött. ókori toronytemplom-képzetek. "legyőzi magát és ebben az utolsó pózban fönségessé merevedik". szabadon és büszkén. Mivel Ibsen ismét olyan erős főhőst alkotott. A . "ez a komor óriás". menyegzői és halotti koszorú stb. földi megkötöttségekkel). "ez a nagyot merő művész utolsó férfias tettével megkoszorúzza az életét és művészetét. de mégis repül. repül újra. elérhetetlen légvár. lázadó istenkísértés. szimbolikus toposzként pedig a lélek. lefelé repül. újra meg újra előbukkanjon. a mű olyan emelkedett és magasztos. hogy elbeszélésében mindig személyesen. Szimbolikusan maga a darab is olyan.

Az ő világában a nemes lélek rendszerint felülemelkedik a hétköznapok sivárságán.a történet Veronika hétvilágra szóló (még a bábaszéki intelligenciát is felsorakoztató) lakodalmával ér véget. Valós történetbe oltott mesét olvashatunk ebben a kisregényben. mert lelke nincs. ereje. A Szent Péter esernyője ezen értékek révén az ország határain túl is. Szinte oldalanként olvashatjuk. kalárissal. A színhely itt is a Felvidék. életformákat mutat be ez a Mikszáth-könyv is. Ťrásaiban a hangok. de kevés az azonosító mozzanat. Történetünk ideje Mikszáth kora. a történetet formáló fő motívumokra első ízben Adameczné szavai mutatnak rá: "Szegény az ördög [É]. az emberi gyarlóságokon. jellemeket romboló anyagiasságtól? Hiszen mindent behálóz a pénz. a szegénység hatalmából? Meg lehet-e szabadulni a sorsokat eltorzító. hogy Gongolyné "kövér halott" volt. a fiatalok (Veronika és Wibra György) bonyodalmak után. az ötödik rész végén egymásra találnak. az elbeszélő nézőpontja és magatartása szinte nyomon követhetetlenül változik. a derűs szellemnek a szövegben kifejeződő. A kisregény öt része közül az első Bélyi János csodás meggazdagodását meséli el. sőt idegen nyelveken is kivételes és átütő sikert aratott. Nekünk pedig van lelkünk. hol a fösvénységéért szólják meg. Wibra Annát aranygyűrűvel. a tót és palóc tárgyú novellákra emlékeztetően. évszázadokon át formálódott magatartásokat. a kétféle szegénység és gazdagság váltakozása áll mindenek hátterében.(NAGY PéTER) Mikszáth írásművészetének titka: stílusának kivételes hajlékonysága és gazdagsága. hangulatok tarka képet alkotnak. Vajon kiléphet-e az ember a pénz." Ebben a szembeállításban rejlik a mű konfliktusa: az élet csaknem minden területén az anyagiak és a lelki értékek küzdenek egymással. "valahol a selmecbányai és besztercei hegyek között" is játszódnak epizódok. az író szűkebb pátriája. zömmel szlovákok lakta falucskákkal és kisvárosokkal. fülbevalóval lehet meghódítani. A harmadikban a két cselekményszál összekapcsolódik. mit fizetnek a falubeliek a plébánosnak. hogy mi volt a glogovai pap hagyatéka. romantikus és egyben népies idillt a boldogság eléréséről. a második a különc Gregorics Pál élettörténetét. életelveket. kér-e fizetséget Adameczné. emelkedettsége. játéka. a képzelettel és a mesevilággal határosak: "messze Tótországba" kalauzol Mikszáth. E főtéma alapján a cselekménysor így értelmezhető: az ágrólszakadt. több a kortalan vonás. de lelkiekben gazdag glogovai pap feladatul kapja a kishúga gondviseletét . Gregorics Pált hol a tékozlásáért. . Ennek a tájnak a határai a homályba vesznek. hogy mi maradt a halápi özvegy tanítóné után. A cselekedeteket és magatartásokat alakító. (Gregorics Pál annak idején részt vett a szabadságharcban).

ha elhamvad az örökséget feltehetően magába rejtő esernyőnyél.csupán zsánerfigurák.. hogy . A legmélyebb nyomorból. az új mítosz. Kivételes színfolt az épp említett figurák közül például "Nagy Mihály uram". főként a hozományra éhes rokonok előtt. és a szeme elé tárul Veronika megejtő szépsége. a kőművesnek a hallgatásért ötvenet. esetleg különcök. az esernyő megtalálójának "száz forintot". aki viszont "két ezüst forintot csúsztatott" a kapus markába a rózsáértÉ A példasor még folytatható volna. de imádott kisfiát nem vállalhatja az emberek. de a férfiakra leső Kriszbayné. hogy ha megvan a pénz. Bélyi Veronika és a bátyja így menekül meg. csak egy-egy életelv. Ancsura [É]. csak ritka pillanatokban élvezheti a szeretetet: "simogasd meg a homlokomat. akinek eleve megvan a bélyege . sivárságával .rendkívüliek. körmönfont okoskodás megszólaltatói.. még Veronika is "majdnem megkínálta már az öt forinttal" a gyűrűt megtaláló Wibra Gyurit. az újszerűség alakítja tehát Mikszáth nagyepikáját. közös ismerősként kezel mindenkit. "madame Kriszbay"). Az érdekesség. Mikszáth úgy mesél. akkor annak elrejtése és megtalálása egyaránt súlyos terhet jelent. és legfőképpen a különösséget. A megnevezésekkel és megszólításokkal pedig azonnal jellemeket is vázol. Valamennyien megnevezve szerepelnek.valamiféle "csoda" folytán mégiscsak felébredhet a segítő szándék az emberekben. társadalmi-emberi viszonyokat is jelez. hogy azonnal bevonja az olvasót. Ifjúvá érve megismeri a munka és a siker örömét. ha szertefoszlik a negyedmillió forintos vagyon vágyálma. "valóságos szerencsétlenség volt őrá nézve az eltűnt vagyon tudata". akik .szemben az élet egyhangúságával.a Gregorics testvérek "kapzsiak" (pedig a nevük a háromkirályoktól való. hadd érezzek még egyszer asszonyi kezet a testemen. a kényeskedő. rövidebb-hosszabb regényei is a novella talajából nőnek ki. sőt gyakoriak a nevek mellett a megszólítások is ("tiszteletes Rafanidesz Sámuel uram". Rendkívüli karakter Gregorics Pál. a halápi bíró (kurta kijelentésekkel. Azok a személyek jelennek meg ugyanis Mikszáth műveiben. Prepelicza a "ropogós tízforintos" felküldésére hajlandó azonnal lejönni az állványról (ilyesfajta "csodák" történnek "Mózes és Krisztus óta"É).az árnyaltabban.). Gregorics Pál az orvosnak "egy szakajtó aranyat" ígér fia meggyógyításáért. Veronika sorsa azt tanúsítja. Gregorics Pál és törvénytelen fia élete pedig azt példázza. de "az a szerencsétlen legenda az örökségről" bénító súly. részletesebben megrajzolt Gregorics Pált és Wibra Györgyöt kivéve ." Wibra György kisgyermekkora a rejtőzködés és a tisztázatlan kapcsolatok jegyében telik (egy idő után még "apabácsi"-nak sem szólíthatja édesapját). Csak akkor éri el a boldogságot. A mű szereplői . Gregorics alapvetően szeretetre vágyó ember. a legteljesebb kilátástalanságból is van kiút. ha elvész a hozomány. megszületik a szerelem. "isteni" hatalommal és bölcsességgel ítélkezik). a megkülönböztető sajátosságot.

A kibontakozásra. Ezért akar görcsös erőfeszítéssel "jó" lenni. asszociációk. hogy "szeressék" az emberek. Kevés ponton alakít ki jelenetet az író. a szabadságharcban is "mindenáron tenni akart valamit". hanem a mesélés. Továbbá Bábaszék "nem város". Gregorics apjának furfangja a kulacsnyi borral. az esernyő vagy Veronika . épp ő találja meg a fülbevalókat. ha "még zsidó sincs benne". "teremt" és egyúttal "oszlat" (Kovács Kálmán). Az olvasónak már azonnal jelzi (ismétlésekkel sejteti) az esernyő titkát.így jellemzi elbeszélői módszerét: "csak a regényírók keze alatt támad némelykor hasonló csoda. Wibra Györgyöt Veronika felé terelve: épp a glogovai kocsi lovai vadulnak meg Bábaszéken. hogy "röviden végez" vele mégis alaposan elidőzik. Ekkor lett "embergyűlölő".("veres ember egy se jó"). kitérők kerülnek.nem a mese a fontos. és a besztercei ifjú ügyvédnek döntenie kell. épp ő talál rá a "hasadékban" az életveszélyben lévő Bélyi Jánosra. majd még Veronika vetkőzésének bájos epizódja is következik.) Mikszáth fintora: a glogovai nép a zsidó Müncz Jónást véli Szent Péternek. a "tót" nyelv "csodálatos hangjairól" kedves derűvel szól az író. Az esernyő történetével Mikszáth "bemutatja és ezáltal leleplezi" a legendát (Nagy Péter). A szerkezet. egy legenda képződését beszéli el az író. és posztóvégek lesznek belőle. Végül tehát mégiscsak elkövetkezik a tetőpont. A mozaikdarabok közé elágazások. A szereplők javarészt szlovákok. (Tudnunk kell. A legterjedelmesebb kitérő Mravucsánék vacsorája. egy mellénykére való. Léteznek itt is vallási-felekezeti és nemzetiségi különbségek. A Szent Péter esernyőjében egy "csoda" szemtanúi vagyunk. Müncz Móricz alkuja a tehénre stb. kinyúlik". a legveszélyesebb feladatot vállalta . amelyről úgy nyilatkozik az író. A kifejletben végül jelentős szerepet kapnak a véletlen fordulatok. felsorolja és csak néhány vonással megrajzolja az életutak mozzanatait. mi a fontos a számára. Müncz Jónás özvegye kivételes közmegbecsüléstől övezve játssza el ezt a szerepet. a két összefonódó ág számos epizódot fűz magába.hiába. Milyen társadalomkép kerekedik ki a különös és különc emberekből? Regényünk színtere zárt.) . Tudnunk kell: a Szent Péter esernyője Mikszáth jelentős állomása a novellistából regényíróvá válás útján. amelyet viszont Wibra Gyuri lassabban talál ki. az éjszakai kártyapartit is leírja. Okmagyarázó mondatokkal is találkozunk a szövegben: "A titokzatosság köde voltaképp csak azt a . aki már születésekor is "tapintatlan" volt. és ezt a legendát még a püspök is szentesíti. az országos közélet és a politika alig szűrődik be. de ezek értékként jelennek meg.megtalálására már a mű derekán megvan a lehetőség (Wibra Bábaszéken Veronikáékba botlik). hogy az 1880-as években Magyarországon már erős volt az antiszemitizmus: 1883-ban megalakult az Országos Antiszemita Párt. inkább elbeszéli. de ettől kezdve még erősebben érvényesül a mikszáthi "téma-dúsítás" módszere (Kovács Kálmán). a csekély szövet. Mikszáth önironikusan . mégpedig egyre gyakrabban (pl.

" A nézőpont váltására egy bravúros példa: "Ťgy néz ki egy tragédia a szomszéd szobából. A babona keresi a ködöt. megcsinosodott". Olykor felépít egy hangulatot. a köd vonzza a babonát. mert lelki erőket mozgósít. pedig neki sem volt semminemű viszonya Gregoriccsal". Müncz Jónás véletlenszerű jótéteményét az utolsó útján. Jelentésrétegek torlódnak össze néhány szóban: "a pléhre festett Istenfiú". a tetszhalott "feltámadásával"). a glogovaiak megszánják a bajba jutót. A legenda-babona-csoda motívumsor a mű egyéb részein is megjelenik: a Liskovina növényeihez fűződő hiedelmeket az ifjú pár utazása során. megsegítik a Bélyi János gondjaira bízott kislányt. a vén kecske házi sót nyal". a hangulati keret részeként ismerjük meg. De ez elég volt.körülményt takarta. Közmondás jellegű mondat épül a kezdősorokba: "Mikor tanító hal is meg. A valóság és a mese közti atmoszférát teremt (Kovács Kálmán). és ettől kezdve a legenda valósággá válik. Mravucsánék vacsoráján a feldöntött poharak érzékeltetik a fiatalok összetartozását. hogy elfogadja udvarlását. Veronika virágnyelven jelzi Gyurinak. (ők még a halott ember szakállát is csodával magyarázzák. Még a latin szavak is felbukkannak: "amabilis confusio" uralkodik el a vacsora végeztével. a Veronika szépsége iránti vakságától. az esernyő].mondja magáról Adameczné). hogy miképpen került a kis Veronika kosara fölé [ti. jószándékot és nemes tetteket teremt. Igazi "csoda" jön tehát létre." Ezen túlmenően azonban a legenda kialakulásának valamennyi okát és körülményét gondosan feltárja a szerző: Bélyi János tiszta hitét (Jézus neki "válaszol" isÉ)." Szólás járja Besztercén Gregorics Pálról: "No lám. Egy sarkított mondat a magatartások humoros kontrasztjára világít rá: "a tudós akadémia elfogadta az összeget.) A megszülető hiedelmet újabb véletlen táplálja (a megbotlás Srankó János temetésén. Szereplőiről a szeretet és az irónia változataival szól. Szliminszkyné megszólalása ellenpontozza: "gombold be a kabátodat. "kivévén Adamecznét"). végül a "három égő üszög" babonája kell ahhoz. másféle hatással ütközteti (Glogován "minden megszépült." Közvetlenség érződik az írói reflexióból: "A Jézus ösmerősöm. aztán hirtelen megtöri. Mikszáth a hangulatot jellegzetesen színezi és lebegteti. legfontosabb mozzanataként a népi kifejezésmód az irodalmiság rangjára emelkedik. Wladin!" A stílusban számos elem ötvöződik." Az író sokszor bújik el olvasója elől. hogy Wibra György megszabaduljon lelki terhétől. A falusiak nyelve képekben rendkívül gazdag ("már énbennem a gyanú meg nem botlik" . mert ő "az — risten szolgája. időnként . A menyasszony meghatódását és elérzékenyülését a zárómondatokban a házsártos feleség. szomjasak maradnak a sírásók. Hasonlóképp magatartásokat jellemez: az emberek azért fizetnek keveset a papnak. és a falubeliek misztikumra éhes fantáziáját. Mindenki fizesse a maga szolgáját.

az ún. másfelől Tóth Mihály képvisel. "Ráfizetek" . "Hát akkor miből éljek?" Fonákjára fordult világnak. erkölcsöt és magatartást.hangzik a válasz. hogy A falu jegyzője (Eötvös Józsefnek az 1840-es évek közepén írott műve) óta a magyar társadalom képe jóformán változatlan.kérdezi csodálkozva Malinka. darabont-kormány uralma pedig nemesi ellenállási mozgalmat. MIKSZáTH KáLMáN A Noszty Ţú esete Tóth Marival (1906-1908) Mikszáth pontos társadalomképen alapuló. amelyet egyfelől Noszty Pál. hogy a nyelvemet kivágják" . önmagáról fecseg ("megérdemelném. az új titkár megkérdezi a földesúrtól. Máskor személyesen közbeszól.tudatlanságot színlel. fantomországnak mutatja ez a regény a kiegyezést követő évtizedek nemesi Magyarországát. A történet magvát is a valóság szülte: 1901-ben "bácskai szenzáció" volt Ungár Lajos zsidó milliomos leányának és egy dzsentrifiúnak a hasonló végkifejletű története. A hagyományokból élő. nagy művészi leleménye az. az eseménysort a képzeletbeli Bontó vármegyébe helyezi. hogy a magánéletben ütközteti meg azt a kétféle szemléletet. tékozló nemességet Mikszáth ebben a művében is a humor és a kritika kettős eszközével mutatja be. ő a magyar elbeszélés legnagyobb klasszikusa."szinte még most is előttem van a kis tót falu az 1873-ik év óta"). A dzsentri és a vármegye ábrázolása azt mutatja. hogy mennyi a birtok jövedelme. élesen megformált jellegzetes alakokból és mellettük számos színes zsánerfigurából alakítja ki szereplőgárdáját. Mikszáth Kálmán az epika legősibb eszközeivel él. (FáBRI ANNA) A regény egyik fejezetében Malinka Kornél. . azt egész bizonyossággal sohasem lehetett megállapítani")."de hogy mit találtak az üstben. "úri földrengést" váltott ki. mintha nem épp ő bonyolítaná a sorsokat ("hát biz az igaz is lehet" . "Minek gazdálkodik akkor méltóságod?" . A dzsentrivel való kíméletlenül őszinte szembenézésre konkrét történelmi körülmények késztették Mikszáthot: az 1905-ös választáson megbukott az évtizedek óta kormányzó szabadelvű párt.

gyorsabban peregnek az események: a somlyói szüret a kölcsönösen álruhás megismerkedéssel. Látszatvilágot épít magának. Tóth Mari pedig Noszty Pál szerint "olyan deszka. megfizethetetlen hitelekből él. Noszty Feri most még Velkovics Rozáliának. Homlódyak képezték a megye krémjét. A Noszty klikk Kopereczkyből főispánt. de Noszty Feri utolsó szavai sejtetik: a dzsentri életvitele nem fog megváltozni. A mű második felében összefonódnak a cselekményszálak. amelyen mindnyájan kiúszhatunk a partra. A későbbi ismétlődések.Az expozícióul szolgáló trencséni kaland önmagában is kerek történet. "A Nosztyak. emberemlékezet óta ők uralkodnak a megyében. maga . főispánná teszik. Ez részben a sajátos műfaj következménye: a mű 1906 októberétől tárcaregényként jelent meg a Vasárnapi —jság hasábjain folytatólagosan. szabad levegőn és szabad beszéden" nevelkedett.mivel váltót hamisít . a hálót szövő pók a dzsentri életelvét jelképezi.Noszty Feri lelepleződése és kényszerű továbbállása. Tóth Mari már "amerikai lány"." A vármegye életét a személyes érdekek irányítják. a tetőponton a házasságkötés kikényszerítése. kanonok is van köztük. Krisztina asszonyt és Velkovicsékat azonban visszahúzzák a beidegzések. Rágányosok.meghiúsul. amely a dzsentri akcióba lépésekor válik láthatóvá. egyre súlyosabb.megoldásként . de a főtéma minden lényeges mozzanata megjelenik benne. híjával vannak a szilárd önérzetnek. és az ő vagyonának. A szereplők két nagy tábora közül az első: Bontó vármegye vezetői. Noszty Feriből szolgabírót csinál. ezért védtelenek a lesüllyedt arisztokratákkal szemben. Az egymás mellé felsorakozó epizódok olyan hálót alkotnak. terjedelmesebb szerkezeti egységben Kopereczky Izrael Izsák áll a középpontban." A dinasztia számos posztot ural: bécsi "excellenciás úr". A dzsentri elve: a lehető legnagystílűbben "foltozni a szegénységet". visszatérések fogják össze a látszatra kötetlen mesélőkedvvel előadott történetfüzért. tisztségekbe és felbukkanó vagyonokba kapaszkodik. A vagyonos polgár azonban kívül áll ezen a vonzáskörön. a polgármester lányának a kezére (illetve vagyonára) pályázik. a kompromittálás. a körmönfont udvarlás. benősül a Noszty famíliába. a törekvések középpontjában a pénz áll. Horthok. hanem alapmotívum is. A szerkezet tehát több epizódcsoportból fonódik össze. A második. ezek alakítják az emberi és hivatali kapcsolatokat. majd végül . könyvalakban csak 1908-ban látott napvilágot. a leánykérés. de ez a terve . A gátlástalan hozományvadász. A pénz és a hivatal megszerzésének egyik lehetséges eszköze az érdekházasság. valamint befolyásának segítségével kezdődnek a széleskörű hadműveletek Tóth Mari behálózására. köztük az elkülönülő Noszty família. A leánynak több mint egy milliója lesz. A háló azonban nem csupán konstrukciós eljárás. Tóth Mihály és Tóth Mari magatartását az anyagi biztonság erős alapokon tartja. Az úri família tehát megszégyenül. a jelen kiskirályai.

az alakoskodás és a pózok nagymestere. Velkovics Mihály a polgár jellegzetes átmeneti típusát személyesíti meg: becsületes. gyakorlatiasság. A dzsentri ellenlábasaként először Kozsehuba Tivadart. és az élősködő életvitel fenntartását célozza. de akkor süllyed a legmélyebbre.csattan fel Kozsehuba javaslatára). Három ifjúkori jóbarát alkotja a dzsentrivel szemben álló pozitív erőket. az ellenfelet pontosan ismerő "üzletember". és a befejezésben is kulcsfiguraként lép fel. a kézműves munkában éppoly tehetséges. Közhasznú. krapeci birtoka csupán "kétezer hold hozzáférhetetlen erdő" és egy veszteséges szántóterület. neki magának már "le van foglalva a fizetése". hozzáadják Noszty Vilmát. mint a feleségére). de megőrzi szellemi és gazdasági függetlenségét. az őt milliókhoz segítő Amerikából hazaköltözik. Amerikában dollármilliókat szerez a sóspereccel és a köménymagos kiflivel.majd gyors döntéssel. ő még ellenfelénél is aljasabb. A Nosztyak közös vonása a gondtalan életélvezet: a kártya. őt is megigézi Tóth Mari bája. hogy azután ő pénzelje Feri hozományszerző akcióit. A szíve még fogékony. hogy a Noszty család utolsó szalmaszálként belekapaszkodjék. Megvan a nemesi rátartisága ("Éegy Nosztyval beszélsz!" . de hat rá a dzsentri vonzásköre (csak. a gyárost és vendéglő-tulajdonost ismerjük meg.nem oly mértékben. Itthon földbirtokos lesz (a rekettyési uradalom tulajdonosa). "valóságos kis Paradicsomot") . rokonszenves hangja volt" stb. a trencséni kaland az ő korrekt eljárásával záródik. mert itt "százszor nagyobb boldogság az élet". Különc dzsentri Kopereczky báró. de "most kukoricát morzsolnak otthon". és a huszárhadnagy ezzel indul el a lejtőn. Kopereczky jellemvonásai: tanulatlanság. amikor ennek ellenére végigjátssza az alattomos szerepet. ™nerejéből emelkedik fel. szükség esetén "bámulatosan melegítő. Eszményített figura. mint a nagyszabású vállalkozásokban. önzetlen. A dinasztia érdekeinek. Tóth Mihály viszont idealizált polgár: nemeslelkű. A történet elején már a tönk szélén áll. egészségre ártalmas voltuk miatt beszünteti őket. ("Mutatósan tudott költeni". Az "őseinek valamikor pallosjoga volt". a lelkifurdalás olykor megingatja. sőt ő is nemességet szerez.Noszty Pál pedig parlamenti képviselő. gőzmalmot. a miniszterelnök barátja. sikeresen gazdálkodik. téglagyárat. fűrészmalmot. mely egyúttal a megkaparintható vagyonok behálózására irányul.) A színlelés. Noszty Feri "úri svihák" (a Beszterce ostromából a Behenczy bárók és más hasonló Mikszáth-figurák rokona). A sziklaszilárd erkölcsű Storm ezredes német. Annyi pénze azonban még van. jótékony adományai megadják neki a társadalmilag . mert a váltóhamisításra való rábírással átlöki Nosztyt egy erkölcsi gáton (nem kellett sokat erőlködnie). a sörházbeli kuglizás. szellemének és erkölcsi világának megtestesítője. Gyárakat létesít ("kockagyárat". a dorbézolás. Ide tartozik a költekező udvarlás is. Nyersen realista. esetlen szégyenlősséggel párosult rámenősség. szeszgyárat.

Koleszár Mária. beiktatási ceremóniáról és megyegyűlésről kapunk (karikírozott) tablóképet." Az író is közbeszól olykor: "hiszen a pénznek nincs esze (pedig dehogy nincs)". Allegorikus betét a rókacsalád epizódja is. zsánerrajz. az otthon pipázgató konzervatív "haragszik a zsidóra. hétpróbás komornyik. új költség. a szemembe"É). Tóth Marit lesve). szüreti mulatságról életképet. ismeretlen világokon át. Az elbeszélő művészet és stílus alaprétege az anekdotázás. a kedélyes mese. s azok szárnyakká válnak azon nyomban. de mindjárt lehagyít az Isten egy nagy jövedelmet a prágai szeniorátussal. Máskor népdalban szólal meg Noszty.") Tóth Mari táncáról olvasva Noszty Feri lélekállapotát is átérezzük: "meglendíti piciny lábát. tiszteletet parancsoló életismeret. a szerelmi hévtől elragadva ("Nézz. a csattanót ("Engem itt senki se ösmer.hasznos polgár öntudatát. de a hang és a nyelv rendkívül változatos. valamint németek és románok) helyzetére is felhívja a figyelmet. a magyarországi nemzetiségek (tótok. a párhuzamba állított ellentétet ("Velkovics Rozália sírt. a tót dajka (a folklór élő voltát illusztrálja vele Mikszáth). azaz szlovákok. romantikus cselekményszövés. sőt vészterhes. rózsám. A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth írásművészetének csúcspontján született meg. különc alak. Gazdag élettapasztalat sűrűsödik a regényben. kijön a fű a földből. Bubenyik. igaz embersége. úri svihák és egyéb típusok. Saját vasszorgalmából és tehetségéből megteremtett anyagi biztonsága. széles gesztusokkal ("Abban az időbenÉ"). még ha bunkóval vernék is vissza. A szabad függő beszéd is az író kedvelt eljárása: a szóbeszédet is így szövi be. hogy Mikszáth nem kommentálja Noszty Feri vérlázítóan cinikus zárómondatait. ahol nem látták. A fiatalok szerelméről: "mikor annak az ideje van. a tizenkettedik fejezetben. sokszínű világ . Mikszáth kedveli a sarkítást." . Az egyik legnagyobb társadalmi problémára. a társadalmi élet jellegzetes eseményei közül pl. A főmotívum képi illusztrációja a hálóját szövő "pók". de azért nem tud ellenni nélküle". "liberális és szangvinikus. többször előfordul (Kopereczky tőle tanulta a szövést. A humorból kibomló szatíra mellett idill. ("Milyen szertelen a szerencse! Gyereke születik a Kopereczkynek. Mikszáth stílusának fontos részét képezik a tömörített. a másik magára öltve "a közgyűlési atilláját" politizál. egy csomó hitelező pedig káromkodott. A színes karakterek egyike pl. száll. ahol hallották")." A nemzeti sajátságokról: "Minden egyes magyar hazafi két emberből áll". körültekintő óvatossága és családapai felelőssége segíti hozzá a dzsentri legyőzéséhez. Költői színekkel fest tájképet pl.").Hiszen éppen az a jó. száll. szentenciaszerű mondatok. jogállamot és egyenlőséget ordít". máskor sejtető párhuzamként Noszty Feri látja meg. Somlyó hegyéhez érkezve. A dzsentri mellett nagy szolgálatot tesz a minden hájjal megkent. A végkicsengés viszont éppen attól lesz elgondolkodtató.

jelenik meg az anekdotafüzérből kibomló szerves nagyregényben, oldott élőbeszédszerű előadással, hangulati árnyalatok váltakozásával, derűs és bájos epizódok sorát lezáró, komor kicsengésű csattanóval. CSEHOV Sirály (1896)

Az életben az emberek nem lövik agyon és nem akasztják fel magukat minden pillanatban, nem lesznek szerelmesek és nem mondanak örökké bölcseket. Idejük nagy részét evéssel, ivással, nők vagy férfiak utáni hajkurászással és ostoba fecsegéssel töltik. Ezért ezt kell bemutatni a színpadon. Olyan darabot kell írni, melyben az emberek nem azért jönnek, mennek, ebédelnek, időjárásról beszélgetnek vagy kártyáznak, mert a szerző úgy akarja, hanem mert ilyen az élet. A színpadi életnek is ilyennek kell lennie. (CSEHOV) Egyfelvonásosok és vázlatosabb többfelvonásos kísérletek (Platonov,1881; Ivanov,1887) után a Sirály nyitotta meg a nagy Csehov-drámák sorát. Az 1896-os pétervári ősbemutató "szörnyű sikertelenséggel" zárult, de a moszkvai Művész Színház társulata, amely "fellázadt a régi játékstílus, a teatralitás, a hazug pátosz, a deklamáció, a mesterkéltség, a sztárkultusz ellen" (Sztanyiszlavszkij), 1898-ban sikerre vitte a darabot. A Sirály tragikomikus művészdráma, "ripacsok és művészek sorstragédiája, ironikus-keserűen szomorú komédiája" (Almási M.). A tudatosan objektivitásra törekvő szerző egyetlen olyan műve, melyben szubjektív problémái is megjelennek; a Sirály Csehov legszemélyesebb vallomása. Az író tisztában volt azzal, hogy - a történet hagyományos elemei ellenére is - új korszakot nyit a dramaturgia történetében: "Elég szívesen írom, noha sokat vétek a színpad törvényeivel szemben. Komédia, három női, hat férfi szereplő, négy felvonás, tájkép (kilátás a tóra); sok beszélgetés az irodalomról, kevés cselekmény, öt pud szerelem." (1895. okt.); "Forte kezdtem, és pianissimóval végeztem, a színpadi művészet minden szabályával szemben. Kisregény lett belőle" (nov.). A cselekményességet a lélektani ábrázolás, a líraiság, az új atmoszféra, a megfoghatatlan hangulat, a "víz alatti áramlás" (Ny.Dancsenko) helyettesíti; az akciókat társalgás, a poénos dialógusokat a

szereplők szaggatott beszédmódja váltja fel. Ťgy Csehov a Sirálytól kezdve "a cselekvés műfajában kialakította a cselekvésképtelenség, egyszersmind a cselekvésképtelenséget a fájó bizonyosságig panaszolni, elemezni kész számadáskényszer, önelemzés drámai formáját, röviden szólva: az értelmiség ábrázolásának megdöbbentő drámafoglalatát" (Elbert J.). A műben egyetlen család köré csoportosuló kis közösség viszonyrendszere, szituáció- és beszélgetéssorozata tárul fel. Az életképszerű jelenetekből komponált mű helyszíne Szorin vidéki birtoka (tó, fasor (I.), virágok, krokettpálya (II.), ebédlő (III.), dolgozószobává alakított szalon IV.). Az első három felvonás keretét Arkagyina és Trigorin egyhetes nyaralása (és végül elutazása) adja. A (két évvel később játszódó) IV. felvonás néhány órás találkozójának apropója Szorin betegsége: miatta látogatnak le ősszel Arkagyináék a birtokra; ekkor tér vissza (a Polina ajánlata elől elmenekült) Dorn doktor is, és egy villámlátogatásra Nyina is. Hagyományos, információközlő expozíció nincs; az első jelenetben éppen a színpadot ácsolják, mely - a tóval együtt - fontos hangulati elem és szimbolikus jelzés (a záró felvonásban törött és lepusztult, "mint egy csontváz"). Az alaptónust már a nyitó dialógus "miért jár mindig feketében?" kérdése megadja, majd a beszélgetések megjegyzéseiből gyorsan tisztázódnak az alapszituáció viszonyai. Az első felvonás "darab a darabban" jelenetét feszült dialógus vezeti be: az egyébként is hamleti szituációban Arkagyina (fensőbbrendű színészi gesztusként) Shakespeare-t idézi, mire a fia "visszaidéz", s a Claudius-Gertrud viszonyt anyja kapcsolatára vonatkoztatja. Az előadást - a fegyelmezetlen közönség reagálásai és Arkagyina minősítése ("dekadens izé") miatt - Trepljov sértődötten leállítja, a kiélezett szituáció viszont alkalmas a művészetről vallott felfogások ütköztetésére és a kapcsolatok tisztázására, így a jelenet (mindkét szinten) fordulópont: Nyina Trigorint választja (és majd színésznőnek szökik), elhagyott szerelmese, Trepljov pedig az írásnak szenteli magát. A megváltozott viszonyok hatásai derülnek ki a a következő két felvonásban. Miközben együtt unatkoznak, pecáznak, beszélgetnek, Trepljov először lelő egy sirályt (II.), majd (a két felvonás között!) öngyilkosságot kísérel meg (III.); Mása eldönti, hogy férjhez megy a tanítóhoz; Arkagyina és az író kapcsolata meginog, majd a színésznő praktikái után újra megszilárdulni látszik, de Arkagyina féltékenysége miatt végül mégis elutaznak. Dorn "eltávolítása" dramaturgiai szükséglet: miután hazatérésekor észreveszi, hogy mennyire "megváltozott minden" - szinte második expozíciós helyzetben - őt kell informálni a (két felvonás közt eltelt) két év eseményeiről. Ťgy a záró felvonásban utalásokból értesülünk "a hazulról megszökött" Nyina

életének eseményeiről: kapcsolatáról Trigorinnal, gyermeke haláláról, küzdelmes vidéki színésznősködéséről - ez az epikus és naturalista anyag-lehetőség nem kerül színre, csak a társasjáték feszültségteremtő, sűrítő jelenete: a rendszeresen bemondott számok kopogása még szaggatottabbá teszi a társalgást; az üres csevegésben, szinte mellékesen, szó esik Trepljov íróvá válásáról is - aki éppen öngyilkosságra készül a szomszéd szobában. Minden felvonásban meghatározó egy-egy színpadi vagy színpadias jelenet: az előadás, Nyina első fellépése után (I.) Arkagyina bohózatos magamutogatással fiatalságát bizonygatja Másával szemben (II.); majd megkoreografált, hatásos, hízelgő szereplésével - Trigorin visszahódítására - mesterségbeli gyakorlatát is igazolja (III.), végül újra (a már színésznővé érett) Nyina kap nagyjelenet-lehetőséget: vallomásával tapasztalatait összegzi (IV.). Ugyanígy szerkezetalakítók a sejtetésekből, utalásokból kibomló, ismétlődéssel fokozó hatású akciók is: Arkagyina Maupassanttanácsokat olvas fel arról, hogyan kell "megtartani" az író-szeretőket, majd ezt a receptet követi (Trigorin meghódításakor) a kezdetben naivnak látszó Nyina előbb még ösztönös hízelgésével, később már céltudatos faggatózásával az író pályájáról, sikereiről (II.); a lány először félt az író jelenlétében színpadra lépni, aztán szinte lerohanja; (Nyina sikere után Arkagyina kénytelen "visszaszerző" jelenetet rendezni); Trepljov először csak felveti önsors-párhuzamát a lelőtt sirállyal (II.), majd eredménytelen öngyilkossági kísérletét (III.) végül halállal végződő követi (IV.). A drámai szituációt a Trepljov által szeretett és a Trigorinba szerető Nyina teremti meg, mert így alakul ki az elérhetetlen, viszonzatlan, sokféle tónusú szerelmek sora: Medvegyenkó Mását, aki Trepljovot, aki Nyinát, aki Trigorint szereti, aki viszont változékony, de elválaszthatatlan kapcsolatban marad (az őt úgysem engedő) Arkagyinával. Az öregek sorsában, mellékszálként, hasonló a végeredmény: a Samrajev-Polina-Dorn doktor lánc vége Arkagyina lehetne (mert a szabad, bohém orvost persze vonzza a vele is kacérkodó színésznő); a IV. felvonásban pedig még az öreg Szorin is bevallja, hogy ő is vonzódott Nyinához. Mivel azonban "az élet Csehov szerint nemcsak szenvedés, hanem könyörtelenség is, a szenvedő ember éppoly kegyetlen másokkal, mint önmagával szemben, minden szenvedés mások sorozatos szenvedéseit idézi elő" (Schöpflin A.), így a "ki kit szeret" lánc visszafelé haladva a "ki kit gyötör" sorozattá válik. "Cselekményhelyettesítővé" lesz a beteljesületlen szerelmek polifón rendszere, gyakran párhuzamos szerkesztéssel: pl. Mása anyjának, Polinának ironikus-komikus reménytelen vonzalma a doktorhoz, és érzelemmentes házassága (a nem hozzá való) Samrajevvel lánya életútjának előképe, sorspárhuzama - de Mása reménytelensége már inkább tragikus színezetű.

Mindenki szerelmével is és önmagával is küszködik: erre a "belső konfliktusrendszerre" épül a művészdráma: két író, két színésznő - két művészgeneráció és művészetfelfogás ütközik. Mesterségük életformájukat is meghatározza, a "profik" hétköznapi élete és szakmája (Arkagyina, Trigorin) már szétválaszthatatlan; ezt az utat járják majd később a pályakezdők (Trepljov, Nyina) is. A művészek (vendégek vidéken!) legalább önmegvalósítók; az itt élők viszont teljes zsákutcában vergődnek. Az értékvesztett lét az elmaradott vidéken szegénységben, mozdulatlanul - értelmetlen és kilátástalan: Mása nem dolgozik, Medvegyenkó kiszolgáltatott tanító, Szorin hosszas hivatalnokoskodás után nyugdíjazott beteg - nincs is lehetőségük a változtatásra, így még több idejük marad az önsajnálatra. A vidéken élő fiatalok (22, 23, 25 évesen) "öregebbek", mint a középkorú művészek. A szakmai és szerelmi összeütközéseken kívül a viszonyokat bonyolítják a háttérben is (Nyina-apja, Mása-apja), az előtérben is (Arkagyina-Trepljov) zajló szülő-gyerek konfliktusok. A Sirályban nincs főszereplő, egyformán lényeges minden alak bármelyikük életútja egy-egy kibontható, tragikus sors. Ismerik egymás kapcsolatait, mindenki részt vesz mindenki életében, "mindenki boldogtalan, mindenki vágyakozik, mindenki szeret, és mást szeret, mint aki őt szereti É félemberkék találkoznak egymással." (Kosztolányi). Az önmegvalósítást a művészi alkotás jelenti, magánéletükben viszont a művészhősök is kudarcot vallanak - a szerelem csak fájdalmak forrása. Az öregedés ellen keservesen küzdő, a színésznők és a hiú nők negatívumait sűrítő Arkagyina banális, közhelyes társalgó, hisztérikus túljátszó; minden szituáció egy-egy próbalehetőség számára. Felszínes egoista, csak saját sikerei érdeklik (önzésének része nevetséges fukarsága is). Környezetével lekezelő vagy túlzóan kedveskedő, fiával viszont elutasító, hideg, kegyetlen. (Végtelen kártyázás és "iddogálás" közben könnyedén jegyzi meg, hogy "nincs ideje" fia műveinek elolvasására.) Trigorin középszerű, de jó technikájának köszönhetően sikeres, ugyanakkor zárkózott, nehezen kommunikáló, hízelgéssel meghódítható, hiú író (csak saját művét olvasta a folyóiratban, a fiúét fel sem vágta). Minden életjelenség téma a számára, kapcsolatait is tapasztalatszerzésnek tekinti. Erkölcstelen, gátlástalan jellem; gyengesége, kényelmessége tartja Arkagyina mellett. állandóan robotoló, anyaggyűjtő íróként örökké elégedetlen saját magával vallomása (II.) csehovi önportré. A mindig szereplésre kész, "comme il faut" Arkagyina a színjátszást, a minden látványt, jellemet, helyzetet cédulázó író az irodalmat keveri az élettel. Trepljov állandó szeretethiánytól szenved; anyjához ambivalens a viszonya: gyűlöli és rajong érte. A két beérkezett, sikeres művész (a "rutinos iparosok") mellett kísérletező kezdő: menekül az elcsépelt "jólmegcsináltságtól"; újromantikus lázadó: "Nem olyannak kell

ábrázolni az életet, amilyen, [É] hanem olyannak, ahogy álmainkban megjelenik", de mindenáron "új formákban" (I.). Az évek során fejlődik, művészi válságából megtalálja a kiutat, gyökeresen átalakul művészetfelfogása: "nem az új vagy a régi forma a fontos, hanem az, hogy írjon az ember, ne törődjön semmiféle formával, csak írjon, mert szabadon árad lelkéből az írnivaló." (IV.) Magánéleti problémája viszont - a megjelenő Nyina végérvényes szakításával (aki még mindig Trigorint szereti "kétségbeesetten") és a lány azonnali elutazásával teljesen megoldhatatlan. (Nyina az első felvonásban a két férfi közül írót is választ: Trigorint csodálja, falja a műveit, Trepljov darabját nem érti, mert "nincsenek élő alakjai" - és "nincs benne szerelem".) Nyina az egyetlen szereplő, aki képes változtatni sorsán; (naiv, külsőséges, átlagos kispolgáriságából indulva) küzdelem és szenvedés árán lehetőséget teremt magának az önmegvalósításra. Utolsó feltűnésekor még bizonytalan, hogy megtalálja-e az igazi művészetet, de ekkor már hisz saját művészi igazságában. A művészdráma a Hamlet-párhuzamon kívül is "irodalmi" - Zolát, Turgenyevet, Tolsztojt emlegetik -, Nyina végül "tolsztoji" életfilozófiát talál magának: "nem a hírnév, nem a ragyogás a fő [É] hanem az, hogy tudjunk tűrni. Tudd viselni a keresztedet, és higgy! én hiszek és már nem fáj úgyÉ"; Trepljov kitörése - "megcsókolom a lába nyomát" pedig Dosztojevszkij-reminiszcencia (l. Bűn és bűnhődés). A középponti sirály-szimbólum képzettársítások során át teljesedik ki, és meghatározza az atmoszférát. Először a hazulról elszökdöső Nyina egyszerű hasonlatában jelenik meg a kép (őt "úgy vonzza valami a tóhoz, akár a sirályt") - s aztán hófehérben játszik a tavi színpadon. A madár lelőtten, tárgyként először Trepljov előreutaló (a lelövés gesztusában megnyilvánuló) szimbolikus önmegjelenítése - Nyina ekkori éretlenségének jele megjegyzése: ő "nem érti az ilyen szimbólumokat". Trigorin számára a madár is témalehetőség, de már a lányhoz hasonlítja és jelképesen kapcsolatukat vetíti előre: "egy tó partján gyermekkora óta él egy fiatal lány, olyan, mint maga, szereti a tavat, akár a sirály, és boldog és szabad, akár a sirály. De véletlenül jött egy ember, meglátta, és unalmában elpusztította" - viszonyuk ellentmondásosságát sejteti a kép. Az elutazás előtti búcsúzási jelenetükben - még kapcsolatuk moszkvai kibontakozása előtt! Trigorin már múltként, lezárult emlékként jeleníti meg, újra jelezve a tragikumot: "olyannak látom majd emlékezetemben, amilyen azon a verőfényes napon volt, egy héttel ezelőtt [É] beszélgettünk [É] a padon meg akkor ott feküdt a sirály".) Bukásai után Nyina, már tragikus önszimbólumként, ,Sirály' néven írja alá leveleit, és zavaros-felkavaró záró monológjában is így emlegeti magát. Az író hajdani cinikus megjegyzésének bekövetkezte addigra már megértette vele a szimbolikus jelentéseket - ekkor levelein Trepljov ironizál. A fiú öngyilkos pisztolylövése pedig éppen akkor hallatszik a háttérből, amikor Samrajev előhozza Trigorinnak az általa kitömetett, de már rég

még Szorinból is megszólal a tragikus öngúny (IV. "Nincs senki. A sirály fizikai valóságában és egyre gazdagodó jelentéseivel egyszerre hat.elfeledett madarat. majd elmenekül előle. pszichológiai analízist készít. Az író a Sirályban is teljes sorsokat tár fel egy-egy gesztussal.) Az egyetlen őszinte figura.a birtokot mellesleg pusztulásba döntő Samrajev jószágigazgató nem kap felmentést. s kivételesen nemcsak a szereplőket leplezi le.") Csehov ironikus látásmódjának következtében az összetett minőségek sokféle formája működik a darab minden szintjén (szerkesztésmód. (Odanyújtja a szelencét. jellemek. "Viszonozni nem tudom."az elvonttól a konkrétig zuhanó drámai mozgást a konkréttól az elvontig emelkedő lírai ellenmozgás keresztezi" (Egri P.). vallomásait ("Drágám!/ Csitt! Jönnek". Az ismétlődő komikus gesztusok. szövegek (pénz-motívum) is tragikus sorsokat rejtenek. pl. Mása.) "Csehov soha nem egyszerűen az élet egy szeletéről beszél . az "ebben a tóban sok hal van" kijelentés nemcsak a témaváltással. Mása tubákolása csak lázongó gesztus konyakozása.orvos volt. CSEHOV . Trepljovból még a halála előtti pillanatban is kiütközik anyakomplexusa ("ez biztosan elkeserítené a mamát"). durva stílusa már teljes lesüllyedésének jele.).)". kulcslyukon keresztül látunk mindent. óvatosan fejtette le az életről annak ezernyi finom rétegét. hogy végül azt hisszük. Minden megszólalásuk leleplezi belső világukat. (Csók)/ Milyen fa ez?". Arkagyina kínosan erőlködik. miért akarta főbe lőni magát Konsztantyin. Ezek a rétegek izgatták. aki rendkívüli érzékenységgel. a többiek zugban [É] és mindig vodkát vagy konyakot". árnyalja a líraiságot is . (A legapróbb részleteket megfigyelő szerző . A mű részleteit Makai Imre fordításában közöljük. színházi pletykákon csámcsogó . egyedül a közhelypufogtató. jelenetek. tökéletesen kikalkulált és értelmes rendbe illesztette őket. végtelenül csalafinta. de megformálatlanságával is leleplezi Trigorint. a szimbolikus réteg gazdagítja a realista kifejezésmódot is. másról beszélnek (pl. de az orvos előbb tréfálkozni próbál.anyja (számára is rokonszenves) szeretőjének -. —jszerű a dialógustechnika: a szereplők elhallgatnak. amelyben az ügyesség olyan mesterien rejti szem elől a kiszámítottságot. Medvegyenko) is szánalmat ébresztenek elesettségükben. (Arkagyina: "Most elutazom. és nem fogom megtudni. holott sehol semmi kulcslyuk" (Peter Brook). elhárítják mások kitöréseit. nyíltan vall apjáról és Trepljov iránti szerelméről Dornnak .általánosítgat is: "a nők sohasem bocsátják meg a kudarcot". de egy kicsit hagyja leleplezni saját magát is. hogy megőrizze megjelenésének fiatalos látszatát. beszédmód stb. a nőknek csak "kisebb része iszik nyíltan.szereplőivel .). Még a tisztán komikus figurák (Polina.

akkor csak ebédelnek. A nyitó jelenetből kiindulóan egyetlen elkomoruló folyamatnak tűnik a négy felvonás hangulat. csak utalásokból álló" szövegnek tartották. ami a színpadon végbemegy. a mű arról szól. Csehov meghatározta. láthatóan. legyen ugyanolyan bonyolult.a cselekmény maga a társasági élet. Mindenki boldogtalan. és ők is boldogtalanok. megöregszik". teázgatás. de a végén mégsem mennek el". ezt "az értelmes élet utáni meddő sóvárgást" legkomorabb. Külsőleg. lehetőségük van rá. a poénokat. Csehov tudatosan kerüli a látványos akciókat. mint az életben." A nyitott. (KOSZTOLáNYI DEZSő) A nagy Csehov-drámák között a Három nővér az egyetlen. ilyen összefüggőnek [É] a legnemesebb realizmus bűvös eszközével. de közben éppen megteremtődik a boldogságuk. kártyázás közben szinte észrevétlenül változnak a sorsok (úgy. miközben rövidítette a dialógusokat.Három nővér (1901) Az élet is elmegy. aki vidékre kerül. mégse kisregény. a csúcspontokat. vagy az életük éppen tönkremegy. mégse novella. komikus tónusát hangsúlyozta a tragikus-szentimentális játékstílussal szemben. legrejtélyesebb darabjának tartják. ott csöndesen elszárad. állandóan vitázott a színház vezetőivel. — jszerűsége miatt bemutatásakor a moszkvai Művész Színházra nehéz feladat várt: az első változat a színészek szerint "nem darab. melyet "dráma"-megjelöléssel látott el a szerző. Ha ebédelnek. hogy az "érdekesség" ne vonja el a figyelmet a rejtett tartalmakról. pirogevés. A szerző. hanem dráma. a pénzük is megvan a vasúti jegyre. a Kosztolányi-variáció pedig a következő motívumokat emeli ki: "három moszkvai lány története. és boldogtalanok.és . [É] csupa jelképÉ a valóságot csak egy nagy költő hazudhatja ilyen tömörnek. Minden elmúlik. és egyszersmind egyszerű is. de semmi sem oldódik meg. A darab cselekménytelenségének. az élet nem adhat mást. A férfiak nem dolgoznak. szerepek nélküli. hogy kettesben csak ritka pillanatokra maradhatnak a szereplők). de a nők dolgoznak. vendégfogadásra berendezkedett Prozorov-házban az állandó jövés-menés. hétköznapiságának illusztrálására zanzák sora született. csak váz" volt. Elza Triolet szerint pl. hogy "három tábornoklány Moszkvába akar utazni. a fiatalság. kevés a történés . "eljátszhatatlan. Cselekmény nem mozgatja a darabot. a mű ironikus. kiábrándul. hogy "mindaz.

A mű kompozícióját meghatározza a többsíkú időszerkezet: a darab Irina névnapján. hogy "meneküljön innen messzire" . a feleségek megcsalják a férjüket [É] ez a romlott levegő megnyomorítja a gyerekeketÉ". egyben az apa halálának első. ideköltözésük 11.a moszkvai álmok. az apa temetésén hallott búcsúztató katonazenére való emlékezéstől a búcsúzó barátokat kísérő.) és a tűzvész éjszakáján (III. halkuló katonazenéig tart. —gy emlékeznek. a kultúrát. . eseménytelenül csak a vegetálás látszik. Mása "sem teszi be többé a lábát" a házba.egyetlen pisztolylövés. Andrej).és távozás-motívumok adják a keretet: Natasa és Versinyin bekerül a társaságba: ez a változás (Andrej nősülése és Mása fellobbanó szerelme) teremti a drámai szituációt. a rejtett tragédiát szimbolikusan jelzi a darab tere is: amikor tizenegy évvel korábban Prozorov tábornok "megkapta dandárját". Olga a dadával állami lakásba.a felforgató Natasa pedig már a kert átalakítását tervezi. vidámnak ható névnapi ebéd életképétől (I. pereskedéssel. sivár környezetet gyerekei szinte száműzetési helynek tekintik ("nincs egyetlen csak egy kicsit is jelentékeny ember [É] nehogy elpusztuljanak az unalomtól. vágyak és a realitás ütközése az atmoszféra alapja. családjával vidékre. mint Andrej kártyaveszteségeiről és eladósodásáról. a felvonások között a család kisemmizésének folyamata zajlik. tervszerű akciósorozat. a darab egyik vezérszólama. de összemosódnak az idősíkok: a felvonások . Szoljonij aktív tette . kártyával.) keresztül a párbaj és a katonák áthelyezési napjának deléig (IV."mintha csak tegnap" hagyták volna el a fővárost. életvitelükkel. mélyen. hanem elhatárolódásuknak. a színfalakon kívül.pillanatképekben megjelenített négy életút-állomása: a még derűsnek. A mélycselekmény változásait az egyre szűkebb belső terek is jelzik: Natasa közös szobába költözteti Olgát és Irinát (így a szalon helyett ebben a zsúfolt zugban játszódik a III. ábrándjaikban a szépséget. A családi ház nemcsak valós helyszín. zenei kompozícióban. Natasa tevékenysége döntő változást okozó.a záró jelenetben a hadosztály elvonulása és a báró halála a Prozorov család magára maradását jelenti. a Moszkva-motívum. "egy kormányzósági városba" került. aki benn otthonosan zongorázik).) A felszínen. (A mű.).Tuzenbach megölése . évfordulóján kezdődik. majd a negyedik felvonásra már kikerülnek a kertbe. Irina albérletbe menekül ("legalább nem kell Protopopovval találkoznia". az életet jelenti a lehúzó környezet ellenpontjaként . A "lappangó" cselekményt. mérges pletykával teszik változatossá az életüket. a távoli háttérből.) az elrontott farsangi esten (II. felvonás). erről szinte mellékes utalásokból értesülünk ugyanúgy. A közönséges. érkezés. menekülésük csak vágyaikban fogalmazódik meg. "drámaiatlanul". Andrejnek meg Csebutikin tanácsolja. pálinkával. stílusukkal próbálnak védekezni. majd kisemmizésüknek szimbóluma is.

) Ugyanakkor egyetlen napba sűrítettnek tűnik a drámai jelen hangsúlyosak a felvonásidők (dél.az éppen a mamától maradt . locsognak: "két percet siet". Testi-lelki-szellemi leépülésük folyamatos értékvesztés. vidéki középosztálybeli-értelmiségi csoportképet alkotnak. Filozofálgatásaik állandó tárgya az eszményített múlt és a távoli jövőbe vetett hit. úgy bomlik ki előttünk ez az élet. vitákkal (l. de csak álmokkal pótolják életük hiányait. mint Feydeau drámái . a szavak.gesztusa jellemét is minősíti. sejtetnek: "fél egy van". Műveltek. dél). végül a tanítástól reméli. passzivitásban élnek. az valóságos kínszenvedés nekem" -. a búcsú . A mozdulatlanságban ironikusnak hat az állandóan visszatérő óramotívum (emlékeznek: "akkor is így ütött". amikor Irina először jelenti ki tényként. "Minden oldal az élet benyomását kelti. ez minősíti az ő szándékait is. Versinyin állandóan az óráját nézi a búcsújelenetben . feladatuk.között csaknem öt év telik el (öregszenek. Csebutikin orvosi ismereteit. Irina olasztudását felejtette. a katonai. Irina váltogatja munkahelyeit. aztán gyorsan kiábrándul a sürgönyhivatalnokoskodásból. csehartma-cseramsa) töltik napjaikat. párhuzamos sorsok villanásnyi képeiben jut el a katarzis nélküli lezárásig. Az "intarziás" felépítésű mű hagyományos expozíció nélkül. oly mesterien. a lányok fogynak.emléktárgyat. hogy véletlen egybeesésekre épül. láthatjuk. banális beszélgetésekkel. hajnal. a közbeszólások. vágyaikról (elutazás). tanári. Irina (reggel kilencig ágyban heverészve) a munkában látja a boldogság megtalálásának lehetőségét. de már ott van előtte a fejfájós Olga és a komikus Kuligin pedagógiai pályájának eredménye s Mása véleménye: "Mikor tanárok közt kell lennem. mintha egy magnetofont kapcsoltunk volna be. Ha alaposabban szemügyre vesszük a drámát. a tűzoltóautó a legjobb pillanatban süvít el a ház előtt. Lemondanak terveikről (Andrej az egyetemi tanárságról). A feleslegesség és a felejtés motívuma állandóan visszatér: Mása zongora-. ill. végül egész életük feleslegessé válik. Andrej hízik. pótcselekvésekben. . A szereplők itt is. Szövegek és gesztusok ismétlődése. Olga igazgató lesz. Mása kibontakozó szerelmének állomásait éli végig. azaz a párbaj ideje.). Natasának két gyereke születik.a virágváza felborul. mint Csehov minden érett művében.szimbolikusan tavasszal kezdődik és ősszel zárul a mű. az uram kollégái közt. értékesek. egy-egy pillanatnyi "őszinteségi roham" . jelzik az idő múlását a szerzői utasításhoz képest: "negyed kilenc van". hogy hasznosnak érezheti magát. felejtenek. nincs céljuk. Szenvednek helyzetüktől. hivatalnoki munka nem elégíti ki a (csak saját benső világukban élő) figurákat. a távoli muzsika. Csebutikin óratörése szimbolikus: akkor ejti ki a kezéből az orvos . felhívás gondolkodásra" (Peter Brook). este. hogy elutaznak.az illúziók nyelvén lépésről lépésre minden egy életszelet teljes illúzióját teremti meg [É] minden egyes megszakítás apró provokáció. főszereplő és rezonőr nélkül. a belépés.

és kialakított pózai. A színhely voltaképpen egy akvárium. de utópisztikus filozofálgatásának bőbeszédű ismételgetésével leleplezi saját ürességét is. groteszk figura: durvaságaival félénkségét leplezi (l. kellemetlen. de ezt Szoljonij megakadályozza. Olga már az indításkor a múltba fordult. legjobban nevelt" -. Versinyin öngyilkos hajlamú felesége elől menekül szerelmi kalandokba és a 2-300 év múlva beköszönő új élet illúziójába.egyetlen asszonysors három variációja. Olga rábeszélésére a magány (Olga) és a szerelem nélküli házasság (Mása) alternatívájából választva kényszeredetten beleegyezik esküvőjébe a báróval. A mű második felére elkártyázza a vagyonukat. tenyérizzadása). a kiúttalanság atmoszféráját Ingmar Bergman a következő vízióval érzékelteti: "egy zöldszín világ tűnik elő. nem is reménykedik házasságban (pedig "ő szeretné az urát"!). de a kötekedő. a háttérben tanári pályájának alakulását látjuk: helyzete csak annyiban változik.asszony történetét mondja el". Mása feleség. féltékeny Szoljonij lelövi. hogy a darab egyetlen nap és egyetlen . Minden szoba zöld. elhamarkodott házasságából kiábrándultan veti bele magát a többéves Versinyin-kapcsolatba. Andrej egyetemi tanárnak készült. A magát lermontovinak valló. amihez abszolút ellenpontként szerveződik Natasa élete. [É] Vagyis: Csehov eljátszik azzal a formai-kompozicionális lehetőséggel. végül visszaáll eredeti helyzete. de reménytelen szerelme fokozza agreszszivitását. Vele ellentétes nézeteket és jellemet mutat a derűs Tuzenbach pesszimistább jövőképe. Almási M. csak unatkozik. a katonai semmittevésbe beleunt báró leszerel és dolgozni készül. legfinomabb. hogy rátukmálják az igazgatóságot. aztán fokozatosan veszti el kedvét és reményeit.) Az egymás mellett vergődő.a "legúribb. A kék-fekete-fehér kompozícióban megjelenő nővérek sorsa is a teljes reménytelenségbe tart (bár még fiatalok: 20-28 évesek). maszkjaik mögötti valódi énjüket. végül csak a helyi elöljáróságon lett tisztviselő és "begyöpösödött" (Irina).) Minden sors egy-egy . pusztuló sorsokat. mert a "civilek közt nagyon sok durva. és az évek során csak újságot olvasó. titokzatosnak látszó százados is szerencsétlen. folytatja életét Kuligin mellett. így végül (magányos tanárságában) már csak Olga életlehetőségei állnak előtte. Csebutikint még a mama iránti hajdani (szintén reménytelen) szerelem fűzte a családhoz. neveletlen ember van". (Pedig Mása szerint a katonaság értékhordozó ebben a környezetben . Irina boldogan ábrándozik a jövőről.azért leleplezi szerepeik. nem dolgozik. A szereplők .fiktíven megháromszorozódott . ("A háromfajta magatartás az asszonyi élet három lehetősége: metaforikusan . nihilista alkoholistává vált. és a jelen lehetőségeit ragadja meg: férjéből.a polifon szerkezetben egymás hatását fokozó tragikus "szál": a teljes élet megvalósítása lehetetlen a boldogtalanul vergődő hősök számára. gesztusai kispolgáriasodását jelzik (nagyságos úrnak szólíttatja magát).

nem is ember [É] nem értem. (Az elnéző férjek. amikor két ember kölcsönösen figyel. alacsonnyá és vakká teszi. I. vissza kell fojtaniuk a kitöréseket. elküldi az álarcosokat. Mása kalapja). de megismerkednek. Mása éppen indulni készül. Mása "leveszi a kalapját" és marad ebédre. az élet megáll. s Mása. Andrej és Kuligin. "derék.) . Elválásukkor (IV. lehetetlen a kommunikáció. Csehov legnegatívabb. Andrej. töredékes társalgásban nincsenek válaszok. valami állati. ("Van benne valami. a szereplők "nem engedik be a másikat saját zárt világukba" (Bécsy T. "felteszi a kalapját". aki kimondja őket" (P. a viszonyokról az egész társaság tud.Csehov nem tűri az érzelgősség megjelenését. de ekkor rögtön belépnek Irináék (II. miután "meggyón" testvéreinek. de még a legkisebb mozzanatok is az ő hatalmának megerősödését jelzik (pl. Szondi).szinte halak. ami kicsinyessé. minek [É] szerettem valamikor". kapzsi Natasa. mintha gyújtogatott volna". indulásra kész. Nincs lehetőségük meghitt együttlétekre: az első találkozáskor csak Mása szinte észrevétlen gesztusai jelzik. "a szavakat társaságban mondják ki. a ruhaöv-motívum szimbolikus ismétlésekor már ő minősíti Irinát "egyszerűen ízléstelennek. Nem. (A darabban az első csók ironikus helyzetben Andrej lánykérését zárta le. Vonzalmuk kiteljesedésének jelzése a dúdolás (játékosnak tűnő) felelgető folytatása (III. a Mása-Versinyin szerelem alakulása látszik. ill. "úgy megy. s a már összeköltöztetett lányok elmenekülnek előle. de ezek a szavak magányossá teszik azt. óráját néző Versinyin "hosszú lassú csókját" a végig jelen levő Olga állítja le ("elég márÉ"). Mindenki csak önmagára figyel.) A következő állomás Versinyin nyílt vallomása a .) a türelmetlen.") A szerelmekről. becsületes" asszonynak mondogatják feleségüket. kérem" a hallható "reagálás". el akarja kergetni a dadát. takarékoskodása álcájában átveszi a házban az irányítást.).finom rezdülésekből megkomponált .az egyetlen olyan akció a műben.pont az őt aggódva kereső Kuligin elől. III. reagál egymásra. szó.) Eleve ellenszenvesnek ábrázolt gyermek. hogy az őrnagy felkeltette az érdeklődését (amikor a báró ironikusan bekonferálja a látogatót.) A háttérben Natasa ügye bonyolódik. Minden gesztus. jelzés önmagán túlmutató jelentőségű (l. a kívülről felhangzó "tram-tam" hívására el is tűnik . Mása búcsúcsókja tragikomikus szituációban. még a "hangkoreográfia" (Almási) is leleplező: Olga a Moszkvába vágyódásról beszél. majd a jövőről szóló filozofálgatás alatt . és nem vehető könnyen észre ebben a párhuzamos monológ-rendszerben.). Néhányuk meghal. Fogy az oxigén. A lények mind lassabban mozognak." Az egyetlen "felemelkedő". erre "szamárság" és "ugyan.és rendszeretete. az előtérben az Irinának tett vallomások hangzanak el. Mása. Olga asszisztálásával történik . Hibás franciaságát kinevetik.) Csehov megújítja a dialógustechnikát: a szaggatott.néhány kettesben töltött perc alatt. s elhagyja az akváriumot. szándékosan gonosz figurája. majd éppen Kuligin lép be. tevékeny szereplő a műveletlen.

IV. nem jön kiÉ szóval nem mennek Moszkvába/ Cicikarban himlőjárvány dühöng / Mása. a . Szoljonij Lermontovot szaval . hogy a "lelke olyan. boldog" önbiztatására rácsap Mása: "én pedig torkig. ő viszi Andrejt kártyázni."Mása halkan nevet".kéri. torkig"). hogy a báró párbajozni indul érte . Andrej pedig valóban csak a nagyothalló Feraponthoz szól: "valakivel csak beszélnem kell"). bohóckodása már inkább pozitív gesztus.míg egyszer aztán "boldog vagyok. ennek lehetőségét a színen mindig megtöri egy-egy megjelenés.).Mása Puskint."II. az atmoszférát.ajándékok. Poétikusságát. elég" kiabálásba kezd. A töltelékszavak (Csebutikin. mert "egy báróval több vagy kevesebb". hogy nyár van-e vagy télÉ / nemrég olvastam egy francia miniszter naplójátÉ / hol vannak a cukorkák?" (II. kegyetlen felelőtlensége (keze között hal meg egy asszony. majd "altató"(III. A tragikumot legfeljebb belül élhetik át. megsütném és megenném / durva. A szövegek egymásutánisága szinte az abszurd drámák technikáját előlegezi: "vettem egy zsebkést / doktor úr. (Elmondja.).).Natasa előéletére célozgatva (I. a tea készen van /É A szoptatós babák mindent nagyon jól értenekÉ / Ha az a gyerek az enyém volna. boldog. torkig.mindegy neki.) .) Még a "kis fehér madárka". A mű "stílusa a líra zenéje" (Gorkij). szinte süketen beszélgetnek el egymás mellett (Mása vallani akar nővéreinek.csak fokozza a sokszor már groteszk hatást. végül önironikus is ("Miről filozofáljak?".látszik is a férfin a halálfélelem -. az később unaloműző ("Ha nincs tea. Mása . A szerző iróniája egységbe fogja a kevert.és szövegek (Tuzenbach jó pravoszlávságát bizonygatja. előre-hátra érvényes utalások is elvesznek a folyamatos polifóniában: Szoljonij minden felvonásban fenyegetőzik Tuzenbach lelövésével. neveletlen fráter! / boldog az. bevágása . segédkezik a párbajban. mondja. Kuligin boldogságérzését . Szoljonij) és az irodalmi idézetek ismételgetése. Irina egoizmusa is megmutatkozik: a sok célozgatásból tudnia kell. Versinyin minden felvonásban elmondja kedvenc utópiáját. filozofáljunk. betenném egy serpenyőbe.) értékítéletünk persze ellenkező irányban is változik: amikor az utolsó jelenetben az addig csak "klasszikus szarvasmarha" (Kosztolányi) Kuligin megérti és vigasztalja Mását. Andrej hegedülése akkor is. kiderül nihilizmusa. mint a drága zongora". Még a lényeges. még a zárlatban is. Irina. majd "elég. hogy soha "ne hívják meg" a neki ellenszenves Protopopovot. I. amikor mások a tüzet oltják . aki nem veszi észre. beleszólás. összetett modalitást. de Irina képtelen egyetlen biztató szót kiejteni.).). de ami először érdekes ("Minden szavát fel kellene írnunk". Moszkvába megyünk / nem. Nevetségesek az ismétlődő gesztusok . de azok "nem hallgatnak" rá. hány éves ön? / én? harminckettő / most majd más pasziánszt mutatok/ micsoda szél van! / már unom a telet / kijön a pasziánsz. A mű második felére szinte valamennyien lelepleződnek: az atyai jóbarátnak tűnő Csebutikinból kitör dühöngő alkoholizmusa.

sima és szeretetre méltó" .). hogy ha akarják. egész életformánkat. miért?" . Bocsáss meg. ha látom. Stílusuk is védekezés: "A durvaság fölizgat és sért. állandóan figyelmeztetni fogom az embereket: Čértsétek meg. szenvedek. a közönségesség betörésétől (Olga nem akarja meghallgatni Mása vallomását. "csak tudnánk. s Csehovnak ez is volt a célja: "Nem akarok mást. de én ezt nem bírom elviselniÉ minket talán furcsán neveltekÉ az ilyen hang tönkretesz. "sehol semmi kárpótlás?".ill. hogy a "hétköznapit" alapozásnak kell tekinteni. a nevetséges gesztusokat. s hogy a 19. mint becsületesen megmondani az embereknek: ČNézzétek meg magatokat. Nem szabad elfelejtenünk. iróniáját idéző Nyikita Mihalkov-filmből (Etűdök gépzongorára). a csak magunkra figyelést. milyen rossz és sivár az életetek!Ç Az a legfontosabb. és ugyanezt erősíti meg Olga is Natasához szólva: "Az előbb nagyon durva voltál a dadával.vallja Mása.szövegek emelkedettségét ."hová tűnt minden?". amellyel az író teljesen szabadon bánik. és részben anyagnak is. hogy az emberek ráébredjenek. század hétköznapja ma már nem létezik . A művet átható kérdések .Csehov azzal motiválja. szokásokat. GORKIJ éjjeli menedékhely (1902) —gy gondolom. hívebb önmagához". hiányérzeteinket is megfogalmazzák. életérzéseinket.a mi elégedetlenségünket. A Csehov-művek összetettsége. az isten szerelmére. új és jobb életet tudnak maguknak teremteniÉ és amíg ez az új élet meg nem valósul. amire majd felkerül a kép. hogy egyszerűbb és igazabb legyen. hogy a hétköznapi egyre cseppfolyósabb. hogy valaki nem eléggé finom. hogy rossz és sivár az életetek!Ç" A mű részleteit Kosztolányi Dezső fordításából idéztük. a vibrálást költőiség és hétköznapiság között . Gorkij szerint "Anton Pavlovics társaságában minden ember akaratlanul is arra vágyott. rossz pillanataikban legfeljebb egy-egy elejtett célzást tesznek Andrej kártyaveszteségeiről stb. lebegése kitűnően érzékelhető (a "Csehov-motívumok felhasználásával") a Platonov alapján készült. hogy a szereplők félnek az illetlenségtől. és lássátok. de a későbbi művek atmoszféráját. leverÉ egészen belebetegszemÉ" Csehov leleplezi az üres társalgást.

fütyörészés. a III. barlangszerű pincéjében. De Gorkij művének rendkívüli hatását fokozta a robbanásig feszült oroszországi társadalmi helyzet is. (GORKIJ) A XX. de mintha hat esztendő lett volna".).egy-egy pillanatkép az egymástól független. a harmadikat az .a töredezettség hatásával . A művész szemében nincs valamennyire is maradandó forma. A lassú tempó a változatlanságot sugallja..is kifejezi. a másodikat Anna halála zárja. Az éjjeli menedékhely kényszerűségből összezárt emberek lazán fűzött életképsorozata: minden felvonás . párhuzamosan futó sorsok rajza.amely tagolásnak nincs nagy jelentősége . ("Fél éve élek itt. de az író már az eredeti címmel . Az atmoszférateremtésen kívül a csehovi dramaturgia számos más elemét is alkalmazza a szerző: feltűnő a hagyományos drámaszerkezeti elemek hiánya. a kialakított szokásrend. Az utolsó felvonásban az eredeti belső tér átalakításai jelzik a "szereplőváltozásokat".az élet folyamatszerűségének élményét adja.így pl. stb. Babits szerint a századforduló táján "a színpadon azoknak a műveknek volt legnagyobb sikere . és ugyanakkor a konvenciók nélküli emberség iránti vágyódás darabja" (Szabolcsi. de azért kölcsönhatásban álló szereplőcsoportokról. ivás a kocsmában és a menhelyen. ha csak nem éppen történeti regényt ír. a cselekményt helyettesítő. "az elesettség. Az első két felvonás Kosztiljov menhelyének "festetlen és piszkos" tárgyakkal berendezett sötét. drámáját az egy év alatt világhírűvé vált éjjeli menedékhely követte. kártyázás dámajáték.az író számára. a művész nem "igazságot" keres. éneklés. a mélyre zuhanás. század elején Maxim Gorkij érdeklődése a színház felé fordult. Valósághű miliőábrázolásával a századforduló naturalista színezetű társadalmi drámáját sejtetné a mű. az ő időképzetükben ez maga az örökkévalóság. gazos udvarán játszódnak. A megjelenő szereplők számára csak a pillanatnyi jelen a létező idősík. amelyek legjobban hasonlítottak a modern regényhez". A korszak egyik leghatásosabb színműve.Mélyben' . ugyanakkor a szerzői utasítások szerint egyetlen napba sűrítettnek tűnhet a drámai jelen: kora reggeltől éjszakáig történnek az események. A szerkesztetlenség . életritmus adja: piacozás. hogy a mélybe zuhant emberek sorskérdései. Klescs. csikorgás. Minden felvonás kegyetlen mozzanattal végződik: az elsőt Natasa megverése. az éjjeli menedékhelynek -. A hajnaltól éjszakáig tartó jövés-menést állandóan ismétlődő hanghatások (üvöltözés. a felszínt a hétköznapi tevékenységek állandó ismétlődése.) A hátteret. a környezet másodlagos. Kispolgárok (1901) c. felvonás tágabb teret igénylő történései ugyanennek (nem kevésbé nyomasztó) lomos. ajtócsapkodás) kísérik. ő megteremti az igazságot. életlehetőségei foglalkoztatják. sértegetések.

majd bosszúja okoz nyílt összeütközést: Pepel tettlegességig fajuló összecsapása a dinamika erősödését. közben pedig Vaszilisza intrikája.a sors tragikus iróniájaként . legfeljebb néhány percig ható halálesetek nem okoznak fordulatot: Anna természetes halála megváltás. a helyzetből adódóan is. (A "mezítlábasok" közötti. férfi és nő bejön.összetűzés. a gazember Kosztiljov megölése Pepelnek ugyan tragédia.fejezi be. mert nemcsak nem enged Vasziliszának. az utolsóban a Színész vet véget életének. Natasa eltűnik. A harmadik felvonás végére így a feszültség csúcspontra jut. Gorkij nem törekszik arra. nem akar a "naplopók" . Klescs büszke munkásember. de Gorkij nem ekkor. (Az első felvonástól kezdve sejtető előreutaló megjegyzések sora hangzik el: ölje meg Kosztiljovot és vegye el az asszonyt. egymással is kegyetlenkedő szállásadó Kosztiljov-házaspár és a lakók között. a megüresedett helyekre azonnal új figurák költöznek. mert egyedül ő kerül valós döntéshelyzetbe: ellenálljon-e Vaszilisza zsarolásának. hamar italba fojtott nézeteltérések megmaradnak az összeszólalkozások szintjén. ("Mindig így van: születnek. a munkanélküliség. középponti szereplő. kezdettől fennállnak a gátlástalan.hogy Pepel egy húron pendül Vasziliszával . A felvonásonként bekövetkező. tartsa távol magát. A kezdeti "állóvízbe" hoz (gondolati) mozgást Luka betoppanása. beszélgetnek a (csak ábrándjaikban létező) jövőről. Nincs főhős.) A dialógusfoszlányokból felsejlenek az egyéni életutak. az egzisztenciális gondok "a mélyből" megoldhatatlanok. Pepel "egy ilyen nyavalyás miatt" nem akarja elrontani az életét stb. zsugori. viszont így . hanem egy reflexiós felvonás csatolásával zárja a művet: a figurák értékelik Luka szerepét. Pepel helyzete azért veszélyes. megfogadja-e Luka tanácsait? A konfliktusok.) Natasa brutális bántalmazása után az indulatos Pepel akaratlanul okozza Kosztiljov halálát. csak nem saját választásából. a tempó gyorsulását hozza létre. mire való ez a sajnálkozás?" . dühkitörése.a lajstrom bűnügyi krónika. A nyitó jelenetekben tizennégy szereplő "vonul fel". menekülés nincs.ez az alaptónus a meghatározó. levetkőznek. a Színész öngyilkosságának tragikum-lehetőségét pedig azonnal kioltja Szatyin cinikus megjegyzése: "elrontotta a nótát". lefekszenek". az események fő vonulata azért Vaszka Pepel menekülési kísérlete. hogy kifejtse alakjai életútját . Kiút.valóban Szibériába kerülhet. a társadalmi válság. a tulajdonos megölése és Natasa gyanúsítása . belebukik: Pepel börtönbe kerül. élnek. az utolsó jelenetekben "a felvonás végéig még néhány alak. egyéni sorstragédiát villant fel. de mindenki másnak megkönnyebbülés.sok egymás mellett élő.) Minden megy tovább. a Színész megöli magát. idekerülésének okairól is kapunk információkat . Megoldás és katarzis nélküli a lezáratlan befejezés. aki változtatni akar helyzetén. meghalnak. hanem éppen annak húgával szeretne megszökni. néhányuk múltjából.

még a kutyáknak is van nevük" (Színész). az események már nem változtatnak rajtuk. se lelkiismeretet" (Pepel). "nincs hová mennem" (Natasa). csupa szerencsétlen. a jellemek nem változnak. gázoljanak elÉ én semmit se akarok"(Aljoska). Mindegy. "ti csak rozsda vagytok" (Nasztya). a tulajdon erejében"). "kimegyek és lefekszem az utca közepére. majd emlékezetét az egész "organizmusát" megmérgező alkoholtól. akik szándékuk ellenére kerültek ide: Klescs. és nincs nekem semmim"."hol az igazság? élni nem lehet. kiábrándultságukat jelzik állandóan ismétlődő alapkérdéseik: "miért él ez az ember?".közé süllyedni. "csak a meztelen ember maradt". A vázolt esetek sokasága általános társadalmi válságot tükröz. és egy általános emberi léthelyzet jeleníthető meg. a gyilkos Szatyin. A múltidézés. A sapkakészítő műhelyétől megfosztott Bubnov vasdarabbal ütötte hűtlen feleségét. az csak semmiség" (Bubnov). a cinikus-kiábrándult közeg érvénytelenítette jelentésüket: "A lábukra csizma helyett nem húzhatnak se becsületet. ill. családi katasztrófája után eltűnik a kórházból. kitaszítottságuk közös. Aljoska. sikkasztásért ült Báró hajlandó négykézlábra állva ugatni már egy fél üveg italért. ágrólszakadt. kihagyás (a kipontozás a leggyakoribb írásjel). "én semmire sem vagyok jó. akkor három nap alatt éhen döglenek" (Ferdenyakú). de a tagadás. A gondolatfoszlányok. ez az igazság" (Klescs). egyenlők a bajban. a hagyományos dialógusalkotás helyett a sokhangú monológtechnika új változata alakul ki. a hiány a domináns elem: "a földön minden ember fölösleges". gorombák. önérzetüket már régen elvesztették. az alkohol. nincs munkájuk.). először a hitét vesztette (pedig szerinte a "tehetség. Szatyin). hogy áldozatok (akik itt születtek: Pepel. tisztának megmaradt jellem. a Színész. kirekesztettek. Már az első szavak tónusa visszaadja az itteni érzelmi-gondolati szférát ("Te mit röfögsz? / NeemÉ / Hazudsz!"). "név nélkül nincs ember. Rákényszerülnek a bűnre (lopás. a hazugság pillanatnyi enyhülést hozhat ugyan. befejezetlen mondatok között kevés a viszontválasz. . lenézi és lekezeli őket. "miért éltek? minek?"(Színész). Natasa. Az előkelő családfáját emlegető. megnyomorodott figura. Tatár) vagy felelősek sorsukért (a sikkasztó Báró. "ami maradt. az erkölcsi értékek feleslegessé és nevetségessé váltak. prostitúció. mert "ha elkezdenek becsületesen élni. Kvasnya. az az ember hite önmagában. nincsenek céljaik. s Anna temetési költségeire végül még szerszámai is rámennek. Durvák. "itt nincs úr". hamiskártya). Szellemeskednek. Az egyetlen. az alkoholista Bubnov és Színész). A szavak elvesztették jelentésüket ("meguntam én az összes emberi szavakat". melyeknek segítségével a korabeli Oroszország helyzetének lényege" (Bécsy T. "valójában mit lehet várni?"(Natasa). "a szereplők minden egyedi látszatuk ellenére absztrakciók. De egész életében verte tüdőbajos feleségét. és a kimondott szövegeknél több az elhallgatás. A sor folytatható. Céltalanságukat. a hajdani hamleti sírásó.

csöpögős ponyvaregény hősét saját szerelmének vallja. ahol ingyen kigyógyítják. de Gorkijt leginkább az érdekli. így amikor az már "galléron ragadja Kosztiljovot". A halálfélelemmel küzdő. haldokló Annát a túlvilági boldogság tudatával nyugtatja. különös. az alkoholista Színésznek egy kórházat ajánl. biztató szava. a Színésznek azt javasolja. kihallgatja Pepel beszélgetését. hogy "valakinek jónak is kell lennie. meghallgatással könnyíteni tud helyzetükön. még sikerül közbelépnie. éppen akkor tűnik el nyomtalanul. egyszer azt nyilatkozta. hogy menjen el Pepellel. és majd újra játszhat. s hajtogatja nekik életelveit ("az ember megtaníthat a jóra". az igazi szerelem a tied volt. a tolvaj Pepelt a szibériai meggazdagodás lehetőségével biztatja a távozásra. de bűnrészességet is vállalna.").Luka. közben figyeli és kiismeri a többieket. így Lukát a szélhámos hamis prófétáktól a megváltókig sokféleképpen értelmezték. mint ahány hajszál a fején volt". átlát a veszélyes Vasziliszán ("mérges kígyó". és tanúskodni kellene Vaszilisza ellen. Az öreg a drámatörténet nagy élethazugság-hirdetőinek rokona (vö. sohasem értéktelen")." Bár már készülődött arra. A többiek által kinevetett utcalányt.ezt elemzi Szatyin a IV. "rosszabb a piócánál"). gúnyolódnak (a Báró Nasztyán. Ellenséges a rendőrrel és Kosztiljovval. pusztán odafigyeléssel. Az első felvonásban ebbe a társaságba toppan be "élesztőnek" a csavargó öregember . van. nincsÉ" Saját szerepéről azt tartja. hogy máris "tartsa vissza magát" az italtól.vagy titokzatos "zarándok" . A mű nem ad egyértelmű választ. végül a lány a Bárón csak azért. Gregers Werle). felvonásban. sajnálni kell az embereket!. Csak a teljesen kiábrándultak (Bubnov. hogy megtudja ő is. Báró) utasítják vissza eleve közeledését. hogy elkerüljenek egy újabb veszekedést. ha nem hisznek neki. "sokat verték"). M. egyenesen Krisztust látta benneÉ Gorkij szerint "Luka csaló. ha nem hiszel. látja szerepét ("erjedésbe hozta az egész . A "kívülről jövő". "akármilyen is az ember. egyik aforizmájával csillapítja le: "Ha hiszed. támogatja Annát.heccelődnek. Reinhardt pl. hogy ezt nem veszik észre" . hogy az adott körülmények között segítő vagy gátló-e az önámítás. hogy odébbáll. változást hozó szerepkörében önmagáról csak elejt egy-egy általános megjegyzést ("asszonyt többet ismert. megérti az öreget. Az illúziók összeomlanak Luka eltávozásával. "mit érez egy ember.pedig a figura sokakat Tolsztojra emlékeztetett.jelenti ki Szatyin. egyébként mindenkihez van emberi. Natasát rábeszéli. aki a krízis pillanatában nemcsak tanúskodni lenne hajlandó. amikor robban a válság. mert a legfontosabb a hit és a remény. A záró felvonásban Luka csalónak minősítése ellen Szatyin tiltakozik: ő védi. akit nem sikerült lelepleznie". Cselekszik is: felsöpör. "Ťgy tűnnek el a bűnösök a jó emberek elől" . elfogadható lehet-e az illúziókeltés . aki a "Végzetes szerelem" c." Pepel Isten létezését firtató kérdésére egy másik bölcsességgel válaszol: "Ha hiszel benne. hogy "Platon Karatajev paródiája.

ő pedig tisztábban nem fejezheti ki magát. aki maga már tolvajnak született (már kétszer lecsukták "Kosztiljov miatt"). hanem tiszteletet és félelmet. egyenruhában vagy frakkban. A naturalista színezetű éles tiltakozás az emberi méltóság megtiprása ellen viszont hatásosnak bizonyult: a mű azt sugallja. hogy "másképp kell élni! Becsületesen kell élni! —gy kell élni.társaságot"). fogalmazódik meg. melyet fel akart vetni: mi jobb. aki mind a két zsákutcát elkerüli s valamiféle megoldást talál. nem részvétet. hogy az ember tisztelhesse önmagát". "Tisztelni kell az embert! Nem sajnálniÉ") Gorkij Szatyin gondolataiban fogalmazta meg a "fő kérdést. a másik emögé rejtőzikÉ" Szaggatott töredékekből hangzanak fel himnikus nagymonológjának tételei az emberről." A mű Gorkij személyes dilemmáit tükrözi. kibékítő hazugság É aki lélekben gyönge É és aki idegen nedvekből él . szerint "Gorkij plebejus pillantása" éles szögben lát rá "a jelen nyomorúságára s a jövő ígéretére. akinek apja egész életében börtönben ült. Abban a Vaszka Pepelben. az igazság vagy a részvét? mi szükségesebb?". különösen félelmet kell kelteniük ezeknek az embereknek. rá is úgy hatott." Szatyin megkülönbözteti a hazugságokat: "Vannak emberek. "Egri P. [É] így állíthat Szatyinban Lukával szembe az öreget megérteni és megítélni egyaránt képes ellenalakot. hogy "Szatyin beszéde az igazság emberéről homályos." A művet Gábor Andor fordította. mert megszánják felebarátjukat É van vigasztaló hazugság. éppen bevallott vonzódása a "szőkékhez és . és nem könyörületet. mint pl. szerelemre vágyakoznak. Gorkij szerint ugyanis "rongyokban méltóságteljesebb az ember. de maga is beismerte. akik hazudnak. durva figurákban is vannak felszínre hozható értékek: tisztességes életre. torzult lelkű. "mint a sav a régi szennyes pénzdarabra. ("Az ember az igazság!". THOMAS MANN Tonio Kröger (1903) Tonio Kröger talán az egyetlen.annak kell a hazugság É Az egyiket fenntartja. Ezt azonban Szatyinon kívül senki sem mondhatná el. munkalehetőségre. s vonhatja meg történetileg Luka magatartásának érvényességi körét. hogy a társadalmi viszonyoktól megnyomorított. Már így is idegenül hangzik szájából ez a beszéd.

katonás fiú. mint egy hős" É "feltűnően csinos. a közönséges dolgokhoz" való vonzódásából merít minden melegséget. Jelen elbeszélésünk számos önéletrajzi elemet foglal magába. Tökéletes betagozódás. A hős kettőssége már származásából következik. az átlagember és a különleges tehetség viszonyát elemzi. "az emberi. A polgári rend elsősorban a viselkedést. a széthullástól. ami . ahol bonyolultakká és szomorúakká válnak"É) A normát tökéletesen képviseli Hans Hansen. és úgy úszott. későbbi követője a Halál Velencében című novella (1912). . a külsőségeket szabályozza. azaz a mindennapok életéhez. (MéSZáROS VILMA) A Tonio Kröger középpontjában a művész-polgár ellentét áll. A "polgár" ebben az elbeszélésben a társadalmi elvárásoknak maradéktalanul eleget tevő személy. hogy csak magamról kell beszélnem és meg tudom szólaltatni a kort. ("Milyen csodálatosan simult a selymes fekete szalonkabát Knaak úr telt csípőjéhez!") A polgár kifejezetten a felszínre tekint. a társadalmat. Róluk akar írni. édesapja nagypolgár." Thomas Mann a saját személyes életében is a kor legjellegzetesebb problémáit élte át. a normához idomulnak. keskeny csípővel. Ebben a tekintetben a mű előzménye A Buddenbrook-ház c. nyílt. Tonio apja a szokást megbontva nősül. és ezért mindenki rajong érte. egyikben sem vagyok otthon" . hanem a polgári létet. széles vállal. jó alakú fiú volt.fogalmazza meg fő dilemmáját Tonio Kröger a mű utolsó részében. aki azonban már némiképp szembehelyezkedik a szokásokkal. ő századunk egyik legérzékenyebb. ez a csekély különbözés a gyökere elbeszélésünk konfliktusának. legmélyebbre látó és legnagyobb hatású íróegyénisége.képes egy irodalmárból költőt fejleszteni. odáig. s az ebben való teljes feloldódás a kritikus ábrázolást tenné lehetetlenné. amellett edzett. hiszen a "szőkék világa" nem akármilyen életet jelent. engedelmes szerepvállalás és jellegzetesen szűk életvitel jellemzi. Elbeszélésünk a művész helykeresését mutatja be az adott polgári társadalomban. menti meg a magábazárkózástól. ennek okát az író egyik nyilatkozata világítja meg: "él bennem a hit. Az ő közvetlen jellemzésével az író a polgári értékrend egészét is minősíti . csak a jelenségeket látja. tornászott. az eleven.kékszeműekhez". Még a legtekintélyesebb nagypolgárok (a nagykereskedők. Ez a vonzódás azonban még nem jelent beolvadást és nem is jelenthet. általánosítva a környezet és a személyiség. ("Nem nézett ő a dolgok mélyére. édesanyja pedig déli származású. a város vezető tisztségeinek viselői) is a "tisztes középszer"-hez.külső jellegzetességeket és fizikai képességeket hangsúlyoz. a szellemieket csak említi -: "kitűnő tanuló volt.Mann szavaival élve . minden jóságot és minden humort. regény (1901). akitől Tonio a fogékonyságot és művészi hajlamot örökölte. aki lovagolt. "Két világ között állok.

akik a maguk nemében hibátlanok. a világhoz fűződő kapcsolatot érzékelteti. Adottságai . kialakítható-e egy vállalható és eredményes művészi program. Szeretetigénye is a rá jellemző legmagasabb hőfokon jelentkezik. Magdaléna "nagy. Délies.személyisége alapvonásaként tökéletességre tör.éles pillantású. Kröger konzul pedig "tűnődő kék szemű" férfi volt. és hagyja őket lecsengeni. kevés benne a betagozódás szándéka. mi az összefüggés norma. tüzes").érzékenysége. ezek összesen négy egységet alkotnak. A hősnek kérdéseket kell megfogalmaznia és megválaszolnia: melyek az egyéniségét és életútját meghatározó gyökerek. sötét. bár igen óvatosan. összeegyeztethető-e a polgári lét a művészettel." A jellemek rendszerét egy alapmotívum kapcsán tekinthetjük végig. és a vágyakozást irántuk izzó szenvedéllyel éli át. az "égbolt"-tal). Az önazonosság keresése a művészi program megtalálásával párhuzamosan megy végbe ebben az elbeszélésben. Vonzódása Hanshoz. külseje elkülönítik társaitól ("barnás és déliesen éles metszésű arcából [É] sötét. de alig tanul. elemi erővel vonzódik Hanshoz. a változás és a személyes kibontakozás időszakában ismerjük meg. ő mégis tartozni akar társaihoz. miben áll kapcsolata a polgársággal. hogy átadja magát az érzelmeknek. túlságosan súlyos pillájú szempár pillantott elő álmodozón és kissé félénkenÉ"). a főhőst szerelemre lobbantó Ingeborg Holmot viszont a "nevető kék szem" megint csak az északi típusba sorolja. fekete. majd Ingéhez viharos erővel tör fel benne. fényes szempár"-ral a dolgok és jelenségek mélyére pillant. Hans Hansen szeme ezen az alaptípuson belül "nyílt. Nem mindenkihez. felhőtlen tekintet jele (párhuzamban a mű másik alapmotívumával. szelíden árnyékolt. éles pillantású. nem a csoporthoz. hogyan kapcsolódhat a számára fontos emberekhez. amivel a társ nem is tud mit kezdeni. kilenc részre tagolódik. Eközben. a norma tökéletes megszemélyesítőjéhez. Lizaveta "apró. de megteszi első lépéseit saját útján. a főhőst kamaszkorában. Jóllehet megvan a társadalmi rangja ("tizennégy éves fiatalúr"). olaszos keresztneve is kívülállásra ítéli. Mintegy ezt ellensúlyozandó. hanem azon belül csak a kivételes egyénekhez. —gy jut túl ezen az időszakon. acélkék". kivételes kifejezőkészsége. Felnőtté érlelődésében ideálok szolgálnak számára támaszul. Toniót. rész a kamaszkori epizódokkal az . A felesége a másik alaptípushoz tartozik: "fekete szemű" (ezzel összefüggésben "sötét bőrű. Az elbeszélés szerkezete zárt. félénk szeme csupa komolyság és rajongás". A "kék szem" a boldog. Az 1-2. a költővé válásban. acélkék szemmel. középszer és eszmény között. hiszen ő . áthidalható-e az élet és a korabeli művészmagatartások közti távolság. bizonytalanul és szégyenkezve. Az elbeszélés kifejező eszközei között kitüntetett szerepe van a "szem"nek: típusokat és azokon belül egyéni sajátosságokat is sugároz.

francia vezényszavakkal. "a tavasz édes. Tonio a 4-5. a mesterkélt kultúrát és a felszínes boldogságot jelképezve. madárzene és napsugár derűje" uralkodik." A Tonio Kröger kompozíciójában a motívumok jelentős szerepet kapnak.Tonio mindezt nem érzékeli. megfogalmazását tartalmazzák. rész képezi. majd később Tonio belefeledkezik az elemek "fékevesztett tombolásába". amelyben Tonio Kröger feloldódik. rész) és a hozzátoldás. Az egyéb elemek között jelentős a szocializációt jelképező "iskola". a természet. párbeszédes keretbe ágyazva (4-5. A . az "üvegajtó" viszont a fürdőhotel verandáján lehetővé teszi a rejtőzve szemlélődést.megszületett a minden válságát megoldó harmónia az élet. a hetedikben az "erős. a természettel. Ezt a jelentéskört "az élet édes triviális keringődallama" kifejezés foglalja össze a zárótételben. A negyedik részben. A főtéma folyamatos alakulását refrénszerűen jelzi a "szíve ekkor élt" .egész mű témáját adja meg. a "szem". a napsugarak "akadálytalanul" öntik el a falakat. A hátralévő részek már csupán ennek a megérzett összhangnak és világrendnek a tudatosítását. melyben a szembenézés és a tisztázódás jelenetei olvashatók. és 6-8. A hatodik fejezetben azonban arra ébred. ez a szerkezet megfelel egy A B A« C képletű szonátaformának. az őszinte érzelmekkel. A megtalált emberi és művészi programot az epilógus jellegű. a "szív" és a "szél" változatai (a szöveg mikrostruktúrájának elemei) egyaránt az alapellentét érzékeltetésére szolgálnak. Thomas Mann írta: "A zene bizonyos mértékig minden művem alapelve. fejezetben már tudatos művész. és az alapmotívumokat sorakoztatja fel."szíve halott volt" mondatpár. a 6-8. Egy átvezető tétel után a középrészt a fiatalemberré lett művész fejtegetései. a művészet és az ember között. levél formájú rövid zárórészlet foglalja szavakba. A felépítés sajátossága az ismétlődés (1-2. A mű tetőpontját a legterjedelmesebb egység.). A tetőponton hősünk "élvezte [É] a mélységes révületet. Az "égbolt". Az egész elbeszélés kezdőmondatában "tompán" és "homályosan átszűrődve derengett a szűk város fölött a téli nap fénye". önértékelési kísérletei alkotják. hogy "a napfény eláradt szülővárosa fölött". A hős konfliktusainak megoldódása csak hosszú folyamat végén következik be. a "tenger". A tánczene ellenpontjának tekinthető a tenger szilaj tánca. [É] a szabad lebegést tér és idő felett". a "lovaglólecke" és legfőképpen a "tánciskola" a "francianégyes"-sel. a meglátást.és olajfesték-szagával" . ifjú lehellete [É] elvegyült a tágas műterem fixatív. Ekkor "megzendült benne egy dal a tengerhez" . A főtémát. a müncheni beszélgetés alatt odakinn "kék égbolt. Knaak úr párhuzama a postamester. sós szél [É] szabadon és akadálytalanul" száll. az önértékelést és tisztázást természeti képek festik alá. de még szemben áll az élettel. A "zsalugáter" a tánciskolában elválasztotta Toniót a kortársaktól.

rész motívumai. "mélységes révületben". A 8. az önkifejezés igényét elfojtja egy személytelen. részbe már a magabiztosság. A "tévútra jutott polgár" csapongó. a jelen tükrében újraélednek. Az idegenség-érzetet a zárórészben felerősíti a "hatósági közeg" fontoskodása.ezt a lefokozódást Tonio Kröger nem fogadhatja el. A művész látószögébe a normának. Tizennégy évesen a vágya arra irányult. Lizaveta személyisége már egyfajta kiútjelzés: az értelem és az érzelem összehangolásának lehetőségét villantja fel. az eleven. Művészi útkeresését tovább kell folytatnia. a felnőtt művész újjászületett szívvel. hogy elinduljon identitásának tisztázására. akkor kristályosodik ki a szándéka. magas.fegyelmező tudat gúzsba köti személyiségét. a "szenvedők és vágyakozók és szegények" fordulnak elsősorban a művészethez . cigaretta". és azt tudatosítja. hogy Hans Hansent "saját létformájába" vonja be. fejezetben a szülői ház meglátogatásakor vegyes benyomások alakulnak ki hősünkben és az olvasóban. A mű egyik alapkérdése: kié a művészet? Láthatjuk. felelevenednek és megvilágosulnak az egykori kamaszfiú vágyai. Megismétlődnek az 1-2. Tonio Kröger. hosszadalmas. enerváltság és csömör uralkodik rajta. és így a művész egyedüllétre kárhoztatva. Koppenhága légköre a szülőváros meghittségét is pótolja. "tündéri világítás varázsában" éli át Tonio Kröger a szőkék és kékszeműek típusával való újratalálkozást. önjelölt versírók sem szolgálhatnak a művészet programadóiként. hogy a múlt lezárult Tonio Kröger mögött. A műkedvelő. "a hétköznapiság gyönyörei" iránt is fogékony. hogy a felszínes életet élők legfeljebb "az élet triviális keringődallamát". A 6. feléledt vágyódásokkal újrakezdheti életét és művészetét. otthonosság érzetével érkezünk. emberfeletti artisztikum. Az életből kiinduló. nem pedig különös lények (Cesare Borgiák) alakját ábrázolva. légüres térben áll. a tánczenét igénylik. A művésznek a maga teljességében kell látnia az életet. Ez az attitűd lesz művészetének alapja. fejezet) a fordulópont a főhős útján. packázása. "az emberi. a középszernek is bele kell férnie. akik életproblémákkal küzdenek. Művészetfelfogásának újjáalakításához emberi kapcsolatainak rendezése ad támaszt Toniónak.Amikor Tonio Kröger mindezt végiggondolja előttünk (Lizavetához szólva). polgárság és össztársadalom képzetei torlódnak benne össze. és nem egy konstruált szépségeszményhez viszonyítva. Később azonban az egyoldalú szeretet méltósága és nemessége kerekedik felül benne. valamint a szemünk elé kerülő konkrét tárgyak: "bádoglavór". és az ideált ehhez kapcsolódva kell keresni és felmutatni. szélsőségekbe bonyolódó eszmefuttatásait a negyedik részben Lizaveta szűkszavúsága ellenpontozza. Akik ebből a körből kiszorultak. A természetben való feloldódás (7. a polgári rend nem fogadja őt vissza. a közönséges . Groteszk a "Népkönyvtár" jelenléte: otthonosság és idegenség. "teáskanna". irodalom és nép.és tömegkultúra.

dolgok"-at elfogadó és szeretettel tekintő. mert hazugok és rosszak. a mások bizalmával való visszaéléssel (ezt célozza Gyéres tanár úr példamondata: "Az is tolvaj. A kis Nyilas Misi csalódása a felnőtt Móricz Zsigmondé. a szülői ház emlékével. Azt hiszi. A realitás talaján álló. az expozícióban (1-3. a köznapi létet "a maga csábító banalitásában" megragadó. A mű drámaiságát még az is növeli. de az emberi kibontakozás irányába utat mutató alkotásokra van szükség. mély beleéléssel szól róla. olykor együttérzéssel. fejezet) Nyilas Misi . "el kell varázsolnia" a jövendő Tonio Krögerének. a felnőttek jók és tiszták. övé a regényt felhőző szomorúság és tanácstalanság. és övé Nyilas Misi jósága és emberséget hirdető elszántsága is. világuknak még az alapja is hazug. a jövőt szolgáló és alakító tevékenység az igazi művészet. A szerkezet első egységében. tizenegy esztendős kisdiák áll szemben a debreceni kollégium "nagy. és a maguk felszínes létében megelégedőket is "meg kell váltania". hazugsággal. Ezt a feladatot látja meg és tűzi ki maga elé zárszóként az elbeszélés főszereplője. Jóllehet épp a felnőttek dúlják szét az ő bizalmát. hogy a talpig becsületes és tiszta gyermeket vádolják a felnőttek csalással. Thomas Mann mindvégig "felülről és kívülről is" látja hősét (Rényi Péter). Regényünk témája: ez a teljes és tragikus illúzióvesztés. megsemmisült. becsület és tehetség. A műben belső folyamatot követhetünk nyomon. naiv hitét. Fél tőle. komor. érzékeny lélekkel. de a legjellemzőbb tónusa a szellemes derű és a szelíd irónia. A mélységből jön. egymást váltó nézőpontokból. A segítségért folyamodókat is. (CZINE MIHáLY) A regény kezdetén egy másodikos. de büszke is rá. M•RICZ ZSIGMOND Légy jó mindhalálig (1920) Nyilas Misi. történetünk végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti. A művet Lányi Viktor fordította magyarra. Határtalan bizalma szertefoszlott. Alig egy hónap múlva. négyszögletű" épületével. hogy nem akar többé debreceni diák lenni. hogy kialakítson és elrendezzen "egy meg nem született világot". a debreceni nagy kollégium kis diákja merő tisztaság. aki az emberek bizalmát meglopja"). Ez a nagy tévedése.

ezért kezdi gondosan kiépíteni saját kis "önálló várát" (csúnya. saját meghitt világát (főként a könyvek és a versek révén).kisfiú létére . személyiségével. épp ezért érzelmileg kiegyensúlyozatlan. Fizikailag gyenge ("utolsó volt" a tornaórán. végtelenül jóhiszemű. szemérmes. a kollégiumi élettel. máskor egyszer csak "elkezdett kimondhatatlanul zokogni". Isaák Géza Patakon tanár Móriczé Pozsonyban. egyedül próbál meg . pedig ő "az egyetlen jó társa". házitanító lesz Doroghy Sanyi mellett. és egyre magabiztosabbá is válik. A kamaszgyerek mélyen érző. feladatok nehezednek rá. a nagy vállalkozásokba fogó apa csődbe kerül. mert a "tüzes gépünk [É] felrobbant". és megfogalmazódik életideálja: költő és tanító akar lenni. hogy szorosabb kapcsolatba kerül a debreceni felnőtt világgal: felolvasást vállal a vak Pósalaky bácsinak (kulcsmozzanat a reskontó vásárlása). anyjához forró érzelmi kapcsok fűzik. Szellemi képességei az osztály legjobbjai közé emelik. A megoldáshoz bátyja érkezése segíti hozzá: az ő közreműködésével tisztázódnak a félreértések. (Móricz Zsigmond saját önéletrajzi vonásai: Misi édesanyja is "paplány". fejezettől) abból adódik. mert hatalmas terhek. A főhős szegénysorsú. s ekkor az idilli kisgyerekkor színhelyéről "elköltöztünk egy más faluba". egy évvel korábbi szállásadóit. hogy (a 6. Iskolatársai között is egyre idegenebbnek érzi magát. hogy a tanárok többségét a tanulók származása is befolyásolja az értékelésben.) Nyilas Misi sérelmei akkor lépik túl az elviselhetőség határát. éles fordulatot jelent azonban sorsában. A szerető édesanyától és a becsületességben példát mutató édesapától elválasztva. és felkeresi Törökéket. jóllehet tapasztalnia kell. fejezet végén) nem találja a reskontót. poétikus alkat. Nagyon egyedül érzi magát. amikor a fekete szakállas professzor a fegyelmi tárgyaláson apját kezdi becsmérelni. nagybátyja. A bonyodalom (a 4. Még Gimesi előtt is titkolózik. félénk.felnőttként viselkedni. néha túláradó boldogság tölti el. de Nyilas Misi elhatározása már megmásíthatatlan: elmegy Debrecenből. részekben) Misi mély válságon megy át. a tetőponton (a fegyelmi tárgyaláson) teljes értetlenséggel és rosszhiszeműséggel találkozik. keserű tapasztalatai lassanként leülepednek benne ("hát lehetetlen. Magatartása azért ingatag. maga Móricz is épp 1892ben került a debreceni iskolából Patakra stb. tiszta érzésű és gondolkodású. és másutt akarja szolgálni a legnemesebb eszméket. amelybe nem enged bepillantást senkinek. de önérzetében erős ("ha ő egyszer kimondta.körülményeivel. Csaknem minden felnőttben csalódik. Lélekben azonban kezd megedződni. "neki mindjárt fájt a feje a legcsekélyebb érintésre is"). de különálló ágyat választ a coetusban). akiket a kisfiú rajongva szeret: apjára tisztelettel felnéz. tanulótársaival és tanáraival ismerkedhetünk meg. Egyre inkább megveti a lábát a nagyvilágban. hogy az igaz ember a sötét s buta emberek közt élni tudjon?É"). A regény második felében (a 7-12. egyszerű szülők gyermeke. hogy nem . megállja a helyét az életben.

mikor csak ennyibe került a szabadulás?"). és hálás. pedig a korszak nagy sikere . amikor István bácsi. Nem érti meg. és így már "van egy saját vásárlású. jogosan . A színház is elvarázsolja. Orczyéknál) menekülésre ösztökéli.kér. anyagi érdekekkel telített lélek") magabiztosan visszautasítja ("én nem akarok debreceni diák lenni tovább!"). egy füzetet is vesz a "Történelmi Arcképcsarnokból". Bella szépsége megigézi a kisfiút. Lelki kibontakozásában nagy szerepet kap a könyv. "unja már. mégsem adja fel édesanyja tanításának szolgálatát. népszínmű. hogy "ő különb a többi fiúnál".) Debrecen hagyománya lenyűgözi. hogy még mindig csak kisdiák".más.ő is "Csittvári Krónikát" akar írni. Nyilas Misi is erre áhítozik. bár azért megerősítést vár az igazgató úrtól ("azért jó fiúnak tetszik engem gondolni. Társas kapcsolatait tekintve tudja. követelő. (A Fenegyerekek c.látjuk. mégis könnyen hazugságba keveredik. csodálattal tekint fel a Csokonai-szoborra. a felülemelkedés és a varázserő megtestesítőjét fedezi fel benne. Olvashatatlannak bizonyuló. ruhája mintha "festve" lenne ."ő nemcsak hogy nem tett. Török néninek és Gimesi nagymamájának azonban kezet csókol. aki őt megértené"). Rendkívül megragadja Simonyi óbester alakja. áhítja. mint a többi. A kulturális értékekhez elemi erővel vonzódik. Petőfi és Jókai példája hasonlóképpen a szeme előtt lebeg . egyenes ("ő úgy érezte. csak egy szó az egész. amire ráírta a nevét".Móricz pontosan dokumentálja a kulturális állapotokat . a legendás Hatvani professzor sírkövére. és tart . gazdag terület Nyilas Misi szellemi világa. igaztalan támadást ("önző. jóllehet a látott előadás úgyszintén felfoghatatlan a számára. hogy kétféle viszony két ember közt nem lehet" . önvád gyötri (talán ő mégis "csakugyan rossz"). Csokonai Vitéz Mihály a példaképe. de kamasz-szégyene (pl. ugye?"). darabot látja. bár a maga módján féltékeny Török Jánosra. idegen. mégis kincset érő kötetet vásárol Csokonairól.a félreértéstől ("ilyen könnyű a hazugság. mint Misi édesanyja. sőt azt is érzékeli és kimondja. felette álló. A lányok szépsége is megragadja Misit. akkor nem kér"). vastag könyve. Külön vizsgálandó. Erkölcsileg érett. a pedellus "szelíden s jósággal szólt hozzá". de megsejti Bella jogát a boldogságra. hogy ő más. igazi. Orczyné "finom néni volt". de a durva.Csepreghytől A piros bugyelláris c. de rendkívül vonzó lénynek érzi. Sorsszimbólum az ő számára Zichy Mihály Tragédia-illusztrációja is: ádám a sziklán. mert a nagyratörés. de nem is gondolt rosszat senkiről és semmiről"). érdemes volna annyi bajt magára zúdítani. a Rákóczi ültette bokorra. Szüleitől a becsületesség és a "jóság" parancsát hozza magával. mert szemérme még erősebb. . ő "nagy ember szeretne lenni: unja már ezt a hosszú gyerekeskedést". Magatartásának ellentmondásaival is tisztában van. hogy ismerjék fel jóságát és tisztaságát ("senki sincs. Erkölcsi tartása szemünk előtt formálódik: jóhiszeműségéért keservesen megfizet.

A történteket is mindig az ő nézőpontjából látjuk. De ráadásul kezdettől fogva az önkifejezés vágya is sarkallja. de egyelőre még teljesen üres. hogy elveszett a reskontó). a Jelenések könyvének 2. de a bátyja "beleírt" . konkrétan a "coetus" (négy évfolyamtárssal és két végzőssel). de egyes gesztusaikból és megnyilvánulásaikból már közvetlenül a magyar társadalmi valóságra pillanthatunk . hogy [É] akinek felnyílik a lelke.10. a művészi alkotás izgalma. tiszta. Misi legszűkebb környezetét a diáktársak alkotják. a Simonyi óbesterről költött vers talán majd bekerül.Móricz műveire általában jellemzően koncentrikus felépítésű. bár a lényeget sejtető benyomásokat kapunk ("három büdös gígerli"). Gimesi valóban társa lesz (megérzi. amikor képes meglátni a mélyebb összefüggéseket is: a társak családi hátterét. körülötte bonyolódnak az események. A diáktársak viselkedésének okait csak akkor ismeri fel. "valami ideges tűz gyúlt ki a vérében" . az olvasó nála természetszerűleg többet láthat meg. amibe minden fontos dolgot be akar írni. ő eleinte még rendkívül büszke a kollégiumra. Orczy pedig .Misiben a kép csak az élmények leülepedése után áll össze. növelik amúgy is nagyfokú szorongásait (pl. Bella közelségében úgy érezte. elsőként az olvasmányélményeit. A legbecsesebb kincse . ahogy ő tekint mind messzebbre . Az emberiség tanítója.és az iskolai fogalmazására is csak 2-est kapott a fiatal segédtanártólÉ) A Légy jó mindhalálig . mint valakit megtanítani valamire. azaz a főszereplő mindig a színen van.a családi háttér segítségével ellenpontja. úgy képzeli. szakaszok. (Ellenlábasának. amit Debrecenből magával visz a pergamen kötésfedélbe köttetett 50 ív fehér papír. legbelül Nyilas Misi áll. Mindketten a maguk módján jó barátai Misinek.ez már az ihlet. A regény színterei ily módon egyre tágabb sugarú koncentrikus köröket alkotnak.de minthogy ezúttal gyerekhősről van szó. "ő mindent tudni akar. inkább befelé fordul. Orczynak ugyan már megjelent egy cikke a Kis Lapban "Nyári gyönyörűségek" címmel. azt a folyamatot követve. Most még csak formálódnak a sorok. élete elsősorban az ő körükben telik. Bella előtt megnyitja a lelkét: "én azt hiszem. a magyar társadalom Misi külső kapcsolatai. bár jellemzően kevés velük a kapcsolata. A város. A tanárokról eleinte csak felszínes impressziókat. az édesanyjától kapott tanítást akarja továbbadni: "légy jó mindhalálig" (a Bibliából való idézet. fogadtatásakor Orczyéknál). látogatásai révén . annál nincs nagyobb öröm. egyszerre tudni. és nagyobb jótétemény sem". a "jóság" apostola szeretne lenni. abból kijön a tudomány"É Sanyika tanításakor. részéből). illetve a kollégium gimnáziumának második B osztálya.A tudás megszerzése és a tudás átadása lesz az egyik életcélja.az egyetlen. társadalmi helyzetét. amit nem tud. Első élményei éppen ezért eleinte csak megzavarják. amelyeknek középpontjában. hogy "valami magasabb cél volt előtte".

az egyforintos küldemény Misi apjának és a kétszeres összeg a kisfiúnak. Kiemelkedni ezekből a süllyedő családokból legfeljebb a fiúgyermeknek volna esélye . Kincset ér a 30 krajcáros könyv Misinek. ugyanez a fegyelmi bizottság tagjainak. más szavakkal az átképzeléses előadásmód. a jóságos földrajztanár őstörténeti előadása ad még nagyobb kultúrtörténeti távlatokat. az ő stílusában íródik a mű. "olyan jól senkivel sem lehetett meglenni. "dolgozni.tárul fel előttünk. (Móricz mottója két évtizeddel a Légy jó mindhalálig írása után.ha tanulna (Sanyika).) A házasság Bellának mesés-romantikus fordulattal sikerül . a földesurak rajtuk feküdtek"). különösen összekuszálja Misit. A legtágabb szféra: a magyarság sorsa. építeni"! Misiben életre kelnek ezek a szavak . ("Most nem tudta. ezen nem lehet bemenni. tanulni. a 10 forintos juttatás Török Jánosnak és Misinek. Pósalaky úr. Török János és Doroghy Sanyika apja a felelőtlen. a jobbágyok. talajvesztett dzsentrit képviseli. a becsületes. testvériség igazi hazáját". és az apja őseinek nagy szerencsétlensége. a nyugalmazott tanácsos az elmúlt szép idők képviselője. lakások elhelyezkedése. mert szülei sorsának okaira is rádöbben ("az édesapja élete is itt van az ő betegségében [É]. "meg kell építeni itt az egyenlőség. Ennek nyelvi formája a szabad függő beszéd. szabadság. mérete. (Bella kérdése. a szegénységből egyetlen kiút kínálkozik számukra: az érdekházasság. mit csináljon.véli Nagy úr.a többieknek nem. Nagy úr kezdi el felnyitni Nyilas Misi szemét népünk múltjára és jelenére. Szikszay Lajos bácsi is makulátlan tisztességgel szolgált (számvevőként) évtizedeken át. Debrecen város betűjele. ha nincsen kilincse. belenyugvással éli életét. pl. "Nincs itten semmi baj ebben az országban: csak a politika"É . mint a bácsival") már régóta szegénységben él. Török bácsi. sokáig állt ott" . ad a becsületre (megfizeti fia után a kárt). mást jelent a 120 forint Török Jánosnak és Török bácsinak. Sokatmondó a házak. nyugdíjas tanító (most is "bújja a könyveket". az 50 forintos kártérítés Isaák Gézának stb. Török Ilonka és Doroghy Bella helyzete kilátástalan. egy leltárhiány ürügyén mégis félreállították . A nők. különösképpen azért. Viddel". Minthogy Misi szemével nézünk ebben a regényben.panamák sejthetők a háttérben. a DV úgy is értelmezhető: "Dugdel. A "pénz" motívuma sokszor jelenik meg sokféle jelentésben. Török néni és Gimesi nagymama jóságos zsörtölődéssel végzi a munkáját. mely a boldogsághoz való jog és az erkölcs ellentmondására mutat rá. építkezz!") A program azonban adott: Magyarország "Európa belső kertje lesz". a második világháború idején szerkesztett folyóiratán ez lesz: "Hagyd a politikát. A "lélek" tisztasága a cím bibliai idézetében összegeződik: "Légy jó mindhalálig". A regény alapkonfliktusában végső soron a lelki tisztaság áll szemben a pénzzel. a város köztiszteletben álló régi polgárainak egyike.

elbukott. "brúgó" "prepa". Arra akart figyelmeztetni. hogy "a magyarság legmagasabb társadalmi rétege" elpusztul. "szénior" stb. hogy ebben az 1920-ban keletkezett regényében Móricz Zsigmond a nemzeti katasztrófák utáni mély válságát fejezte ki. fejezetenkénti tartalmi előzetes. regényében írta tovább Móricz Zsigmond. kiégett belőle minden szennyező anyag. "Bébuci"). MóRICZ ZSIGMOND úri muri (1927) Pedig az úri murit nem a dzsentri "eltemetésének" a szándékával írta. a belső monológokban is. a "gyermeki szív" érzékeny rezdüléseivel jelezte saját életérzését.. Szakhmáry Zoltánban hőst akart rajzolni. illetve az archaizmus is jellemző vonása Móricz nyelvének ("kápsálás". Nem lett belőle célját érő hős. amely vagy a fabulát ("amelyben egy kisdiák elveszti a kalapját" stb. ez az elbeszélő objektivitását is kifejezi.a szöveg függetlenedik a felvezető főmondattól. A hagyományos debreceni diáknyelv. egyenletesebb fényű.) vagy a cselekmény előzetes értelmezését kapjuk meg ("amelyben a kisdiák átmegy a felnőttek minden gyötrelmén").) Az egyes szám harmadik személyes forma mindvégig megmarad. "A Légy jó mindhalálig a szenvedés tüzében tisztult alkotás. a szavak egy részében a latinizmus is megőrződött ("gerundium". Viszszafogottabb. prófétát. (CZINE MIHáLY) Az 1920-as években Móricz Zsigmond a "történelmi osztály"-ban keresi az erőt a . az elmondottak hitelét is fokozza. "meghíjt" stb. melegebb a hangja. Az ember és az író ebben a művében forr igazán egybe" (Czine Mihály). Mintha stílusa is megolvadt volna a nagy szenvedésekben. A közvetlen emberi kapcsolatokat és az úrias. "semper"). teltebb zengésű. mélyebb. Tudvalévő.). Az írói eszköztár jellegzetes eleme a hagyományos epikából felelevenített. A tájnyelvi kiejtés megjelenik a helyesírásban is: "hun voltál". aki visszavezeti a dzsentrit a kívánatos munkához. Nyilas Misi életútját a Forr a bor c. polgári gesztusokat egyaránt néhány szóval tudja jelezni az író ("elvárlak". ha nem talál vissza a céltudatos építő munkához.

mégpedig a Szakhmáry Zoltánén (a terület a felesége révén az övé. A Tündérkert (1922) c. Annyi élet fojtódik itt el s lesz kívülről egyszínűvéÉ" A városban és a környező tanyákon mindössze két változat jelenik meg: az általános tespedés (ennek példája "Nyomorlak". ügyeskedéssel (pl. történelmi regénye után azt kutatja. az ezeréves nemesi Magyarországnak. A környezet nem sok jóval kecsegtet. a még esetleg adódó lehetőségek felelőtlen eltékozlása. elveszett (pl. a Szakhmáryaké. A cím azt sejteti: nincs. Még Zoltán is úgy érzi: "engedte elúszni a perceket s az órákat". Hősünk hatalmas vállalkozásba fogott: a háromszáznegyvenhét holdjához két éve még hatalmas földbérletet is váltott. Megjelenik a vasút is. a Csörgheő-tanya) és a néhány ritka kivétel (a grófi arborétum vagy Szakhmáry "valóságos kis kastélya"). megállt az idő. Négy nap történéseit sorakoztatja a mű. korántsem csupán személyes sorskérdés. de a gazdálkodás mindenütt veszteséges. Vajon mit jelent az a tény. a földbirtok vagy összezsugorodott. vagy megszerezhető volt ugyan "sefteléssel". A cselekmény ideje a millennium éve. részint a történelem viharaiban. Sikere vagy bukása óriási jelentőségű. hogy van-e Bethlen Gáborhoz fogható vezéralakja a jelennek.a városban minden változatlan marad. "egész élete így folyt le".nagyváros. az ő ellenvetései és ellenpéldái teljesítik ki képünket az alföldi valóságról. mely "a maga mogorván primitív képével egy gazdag és csodálatos lápvilágot takar. tréfák . de regényünk szereplőiben ez a lehetőség nem tudatosodik. Személyes érdekek (pl. Regényünk központi színtere a "poros Alföldön". körülvezetése során ismerkedünk meg a körülményekkel. és itt próbálkozik a belterjes gazdálkodás kialakításával.magyar Ugar felszámolásához. a Herzog-uradalomé) és hivatali panamák miatt végül is a vasút majd "a Berettyó túlsó felin" fogja "elvágni a földeket" . Az életet kitölti a léha dorbézolás. A megélhetés évszázados alapja. az ő körültekintése. a Körös és a Berettyó vidékén egy megnevezetlen tipikus . Csörgheő esetében). Joggal merül fel a kérdés (egy kívülről érkező idegen veti fel): "mért nem lehet ilyen akkor az egész Alföld?" A vidéket Lekenczey Muki szemével látjuk meg. a félfeudalizmusból való kilábaláshoz. adomák. vég nélküli mulatozás folyik ("egy jó murit akarunk csinálni"). és egymást váltják az anekdoták. Egyetlen birtokon jelent meg modernizáció "az egész Hajdúságon a Tiszáig". A város egészét tekintve csupán a kocsmában (az expozícióban) és a kaszinóban (a tetőpontra érkezve) időzünk hosszabban . amely az elmaradottság és a kívülrekedtség megszüntetője lehetne. de nincs valódi cselekmény.ezek a jellemző helyszínek. Rhédey Ferenc váradi kapitány még Bethlen Gábor idején nagy uradalmat "szerzett össze a zavarosban"). részint mert "eladogatták"). hogy "itt vagyunk ezer esztendő óta"? A szereplők számára semmit. Futólag megismerhetünk még egy-két udvarházat. Borbíró.

Minden szóba kerül a fehér asztal mellett: vadászkaland. ill. Szakhmáry részegsége dührohamba és eszméletvesztésbe torkollik. Zoltán tehát végleg talajvesztetté válik. a tetőpontig folyamatosan forrósodó levegőjű. a kaszinóban látjuk viszont (24. magába roskadva elmélkedik és társalog ("istálló az élet").). a férfi számára a családi harmónia reménye végleg megsemmisül. Ha valami rendkívüli mégis megesik (pl. eseménytelenség és sodródás érződik. valamint a társadalmi élet romlottságát illusztráló vasútpanama. A folytatásban. szorul a hurok: a csugariakat kellene kifizetnie. és vigaszt a "vendéglőben vagy a kaszinóban vagy az utcán" keres (1617. újabb epizódsor kezdődik.). Zoltánt pedig pénztelenség fojtogatja. tyúkgané vásárlása. A bonyodalom hirtelen robban ki. utolsó esélyként Rozika lelkéhez akar hozzáférkőzni. és véget vet céltalannak érzett életének.) E párhuzamok zárásaként Csörgheő az elkeseredését még szilajabb mulatozásba fojtja. A zárójelenet elé még két közjáték illeszkedik: a természet hatalmát és szépségét példázó daruvadászat. részekben). az aszúbor készítése. illetve Szakhmáry Zoltán körül (a 4-7.és szereplőváltozással. de mindkettő elakad. feszültségektől terhes a légkör. (Csulinak a gazdálkodása fenyeget összeomlással. majd eszeveszett hisztériája elűzi mellőle Zoltánt.is. egyetlen epizódsorozat fut némi színhely. Aztán egy felvillanó ötlettel az egész kompániát a tanyájára invitálja: "olyan muriban lesz részük az uraknak. Megjelenik a tanyán a féltékeny feleség. harmadsorban az objektivitás eszköze (a szereplők beszéltetése révén). iskolai esetek. a 8-15. a gyümölcsök sajátosságai stb. Csaknem az egész város jelen van. másrészt az eseménytelen. A mű felépítésében a történetsor derekáig semmilyen előrehaladás nincs. Végül a Szakhmáry-tanyán egy minden addigit felülmúló tivornya alakul ki (a summáslányok "táncba" vitele Rozika sorsára is visszautal). amilyen még nem volt".. az életcsődöt illusztrálja. a kábulatból ébredéskor Csuli "a családi élet reménytelenségére" döbben rá. A felvezető kocsmai fejezetek (1-3. . felizzó-elhamvadó szenvedélyek telítik feszültséggel. Zoltánnak a magánélete. nem érthetik meg egymást. Zoltán elveszti a fejét. hogy "hogy fogják ezt elmondani". kézzel eszi meg Csuli és Muki).) kiderül: mások a céljaik. rész) után elindul ugyan bizonyos cselekmény Csörgheő Csuli. elpusztítja tanyáját. A regény szerkezetét tehát maga az életanyag alakítja sajátossá: a laza kompozíciót drámai csomópontok tagolják. rögtön az a kérdés. Hosszú. Zoltánnal már a végkifejletig nem történik semmi. Férj és feleség központi és kulcsfontosságú jeleneteiből (21-23. Az adomázás egyfelől szerkezeti forma. belső viharait "nótázása" és hegedűjátéka érezteti. tartalmatlan élet tükre. a lezárás hirtelen lesz kivételesen drámai (a Hét krajcár-novellákra emlékeztetően). sikertelenül. életveresége már tény (a zsidó bankár ennek okaira is rámutat). nem lépi túl az expozíció szerepét. húsz tojásból készül rántotta.

elsősorban azért.véli Lefkovits. a hozzá vezető úton azonban nem tud végigjárni. "soha egyetlenegy sem gondol arra. amely a befejezésben pusztító külső elemmé tornyosul. hogy az emberek lelkét megboszorkányozza. a fátlan és porban fürdő városba. a családi élet kis kalitkájába zárva." Hasonlóan vélekedik a kaszinóbeli főorvos. mert nincs meg a biztos családi háttere . (Társai közt "egyben sincs valami koncepció". amikor szinte reménytelen vállalkozásba fog. fokról fokra törnek le". Zoltán sem látja világosan. ahogy a tűz magasra csavarodó füstjéből a pusztai sellők repültek fel". Zoltánnak viszont a hegedűhöz és az énekléshez (mint minden magasrendű értékhez) különleges tehetsége van: a zene motívumában is megjelenik tehát a hős és a környezet konfliktusa. Itt is megjelenik a belső tűz. van itt elég "filozófia". és nem csupán Zoltánt.) Az eszményt kitűzi. hogy felfogja s felemelje az új idők zászlaját. Minden csak attól függ. ("érezte. mit vár a feleségétől. "nem kell". mint a megpiszkált pásztortűzben s úgy lobogott ki benne az érzés. hogy milyennek érzi a pozícióját. A társaság (főként Csuli megalázó vicceivel) bolondot csinál "a kis Wagnerrel" is. hogy csak látta. Szakhmáry Zoltán küldetést teljesít. A főszereplő mélyen átélt. Móricz jellegzetes figurája. Gúnyos tréfa tárgya a könyv nincs rá szükség. hogy "kemény. kifejező "nótázása" egyrészt az úri társaság felszínes adomázgatásának is az ellenpontja (Vasy Géza). aki az élet küzdelmeiben mindig . kitartó és vad munkával lehet valamivel előbbre jutni". hogy magával repítse. hogy kezdjen valamit". "csak úgy beszélgetett a hegedűvel". magukra maradva. De tanulniÉ") Vívódó hős. Az öngyilkosság először Rozi emlékeiben jelentkezik. Hangszerével pedig úgy tudott játszani. A nő ellentmondásos helyzete magyar sajátosság . és egy ideig tud is szívósan küzdeni. "Boldogasszony"-ra vágyakozik. a pásztordalok éneklése azt is sugározza. hogy Zoltán sorsa általános magyar sors. másrészt a népdalok. "a családba gubózzák magukat". a zsidó bankár: "Minden nő feleség és hetéra egyszemélyben. összetört ambícióval. de ez a zászló oly távol volt. de megragadni sohase lett volna képes. hogy valaki legyen belőle a hegedű által. épp a családi élet fojtja meg a feltörekvő férfit. aztán Zoltán tudatában is mind mélyebb gyökeret ver.mint ahogy Móricz hőseinél megszokhattuk. Sőt." Tán mégis elérné a sikert. "mintha a hegedű a szíve hangja volna". A tehetséges fiatalemberek "ahogy lekerülnek az Alföld porába. mert világosan látja. hogy volna benne képesség arra. A kaszinóbeli nagyjelenetben láthatjuk: a legrendezettebbnek látszó családokban is megvan ugyanez az ellentmondás. "szikrák villogtak benne.A szerkezetet motívumok fogják össze. Rendkívüli energiái azonban szétforgácsolódnak és végül elégtelennek bizonyulnak. még látni is csak ritkán látta. aki kegyetlen őszinteséggel bírálja önmagát: "Volt benne valami nagy vágy.

aki megteremti számára az otthon melegét. E regény stílusában immár alig érződik a naturalizmus. ők sem érthetik meg egymást. de a "parancs" és a "tiltás" megfojtja. a lételeme.a feleségére ezért a józanság követelménye hárul -. Sőt. pedig az a férfi életharcának színtere. Ily módon egyfajta homogén stílus és világlátás fejeződik ki művében.mellette áll. "Kövéren. objektív bírálónak látszik. ("Az . de a rántotta-epizód már azt is sejteti. A családi élet melege helyett tehát egy kusza szerelmi háromszögben él Szakhmáry Zoltán. a többre vágyó keveseket tekintve pedig a tehetetlenség és kilátástalanság. és vélhetően a kapcsolatuk zavarai miatt is hajlamos a féltékenységre. csak ott bontakozhat ki. őt ékesíti. parlagi nemes. Az elpusztult malacok tetemét nem hajlandó szappannak kifőzetni ("nem babrálok vele"). amire viszont Zoltán képtelen. de csak elodázza a problémát. kilenc budapesti házat") mulatott el. a családja óriási vagyont ("ötezer holdat. avagy az ún. akkor már az egész világból kiábrándul: "Hát ez az egész világ csalás?" A többi szereplő lényegében nem különbözik egymástól. Amikor Rozikát is már csak "cafra" bestiának látja. hogy a teste vagy a lelke kell-e neki. Külső és belső nézőpont váltakozik. Rozika más világból való. hogy csak a családnak éljen. hogy egyívású Csulival. Elve: "túl tudjál járni mások eszén". Eszter akadályozza őt a tanyai gazdálkodásában. Rozika felé fordul. adja fel ábrándjait. Csörgheő Csuli (teljes nevén: "csörgövizi és berettyói Csörgheő") erőteljes vonalakkal jellemzett típus. ezért céltalanná válik életküzdelme. Rozikáról sem tudja azonban eldönteni Zoltán. ő szárnyalni akar ("virágot tudott volna virágozni") . és regényünk cselekménye mindössze annyi: az ellentmondások a felszínre kerülnek. Eszter viszont nem lehetett Zoltán eszményi társa: a szerelemben görcsös. kereken. a csugariakat is ő küldi el fortéllyal . taníttatja . Hatalmas belső drámákat jelez egy-egy szóval. az általános enerváltság. de ugyanakkor imádni való felsőrendű lény is tud lenni. pl. minden érték veszendőbe megy mellette. a lelkét viszont nem látja meg. Elvárja a férjétől. "nem engedte magát legyőzni". főként az adomázgatás és a tájnyelvi forma révén erőteljes realizmus érvényesül. reá pazarolja érzelmeit és anyagi javait. széles látókörű. és mivel felesége nem érti meg. életrevaló. csak ott mutathatja meg. "frigid" volt. róla is kiderül. és jóllehet lényegre mutató megállapításokat tesz. hogy "mégis ő az első". jellegzetes előadásmódja a szabad függő beszéd. Csollán Berti Jókaitól (az és mégis mozog a föld szereplője). semmi sem szent előtte. velük együtt keresi a megoldást gondjaikra.Zoltán erre nem képes -. a testéhez "áhítatos csodálattal" vonzódik. együtt vívódik alakjaival. Elődje Pató Pál úr (ő is mondja: "ráérünk"). piros arccal" jár-kel. "édent" akar varázsolni.légvárat épít. Lekenczey Muki világlátott. a sorsok hasonlósága. de idővel elmerül a mulatozó társaságban. megoldására nem gondol. Móricz "benne él a hősben" (Czine Mihály). mindkét nőt elveszti.

nyugtalanság.már ezekből a kezdőszavakból kibontható az egész mű témahálózata: a létbizonytalanság érzete. a társadalom érthetetlenségéről.") Az élő tájnyelvet emeli be az irodalomba. a bűnösség-bűntelenség és az igazság-hazugság kérdésköre. és ez egyszersmind Kafka nevének is a kezdőbetűje. A kastély c. A M FORDŤTóJA) "Valaki megrágalmazhatta Josef K. lidércnyomásos céltalanságáról vall. hogy az író mondanivalóját és ítéletét tükrözze a magyar valóságról. ilyenformán közvetlenül és nap mint nap tapasztalhatta az ügyintézés. akkor jogos a feltételezés. Hangjában ezért csendül meg néha a leleplező komikum és az idillikus szépség. az emberi kéz. a jogrend és az igazságszolgáltatás mechanizmusát.megannyi ok arra.-t" . 1925) Franz Kafka fájdalmas.-nak hívják. a jog világa. a tündéri harmónia. hogy felerősítve érzékelhesse korunk jellegzetes tünetét. az egész intézményrendszer elszemélytelenedő és totálissá hatalmasodó . sőt értelmetlenségéről. Franz Kafka (1883-1924) a felbomló Monarchiában. hogy a szerző másik főművének. regénynek a főszereplőjét hasonlóképpen K. a személytelenség stb. a kibontakozás lehetősége. életútjában keresendő. jelképes világ az emberi lét. ha ehhez hozzátesszük. zsidó származású író . a cseh Prágában volt németajkú." De aztán ez kerül az író tollára: "Csak ahol az ember beleszól. (SZABó EDE. az emberi akarat: rögtön zavar. hogy megundorodott tőle az ura és elhalt. Polgári foglalkozása szerint hivatalnok volt a betegbiztosító intézetben. a bürokráciát. e műnek elsősorban az a feladata. a történelem. Az ábrázolásmódot didaktikus célzat hatja át. döbbenetes világa.asszony megérezte. pl. Ebből következik a jellegzetes kettősség: egyes részekben még felvillan a távlat. hogy e két ikerregény élményanyaga az író személyes sorsában." FRANZ KAFKA A per (1914-1924. Hősünk családneve csupán "K. ez a misztikus belemagyarázásokat is eltűrő. a hatodik részlet elején: "Zöld színek hamvában lebeg a világ.". a meghatározhatatlan eredetű (és éppen ezért általános) fenyegetettség. az elidegenedést. a szerző még nem mondott le teljesen a hőseiről.

amelynek tételesen rögzített jogrendjéhez lehetséges az alkalmazkodás.) Kafkánál "a kisember hiába keresi a kiutat. amelynek . milyen sértőek rám nézve az ajánlatai. alkotó elemei vagyunk. (Koestler Sötétség délben (1940) és Orwell 1984 (1948) c. egy bűntudatképző mechanizmus. azt polipszerűen átfogó gépezet.gépezetét. (Kifejeződik ez pl.valamennyien tagjai. "ahogy a szomjas állat ízlelgeti nyelvével a végre megtalált forrásvizet"). a feszélyezettség mögött és alatt viszont elfojtott és rendezetlen tudattartalmak húzódnak meg. regénye ír le hasonló folyamatot a totális hatalom szorongatta emberről. merev viselkedés. Egyesek az alkalmazottjai. azt elismerem". Nem magukra a kilengésekre kell itt felfigyelnünk. másfajta "igazságszolgáltatás" is. kevéssel letartóztatása után: "jól emlékezett egy-két. és ekkor elindul egy belső. (naponta "kilenc . némelyeket pedig most (vagy bármikor a jövőben) ér a "letartóztatás". hogy ebben a világban az emberre kivételes terheket ró az illendő. amiért bűnhődnie kell? A választ a hős is keresi. lelkiismereti folyamat.mondja a befejezés előtt az egyik mellékszereplő (Titorelli. az a munkakör. lassan teljesen köréje fonódik a háló. századunk létállapotáról alkotott összképnek.erre is fokozatosan döbbenhetünk rá . mígnem megfojtja" (Rónay László). és ártatlanságunk vélelmét fokozatosan elnémítva előbb-utóbb felülkerekedik a bűnösség érzete. Ez a "bíróság" csak "letartóztat" és vár. Létezik emellett (ezzel érintkezve. éretlen és tisztázatlan vonzódások torlódnak (K. lázadozás nélkül. Ebben a regényben a törvény kapcsán bontakozik ki ez a tükörkép. Azt is.) A kínosan pontos magatartás. barátaitól eltérően. úgy csókolgatta Bürstner kisasszonyt. minden vágyat és szándékot a kimért udvariasság szigorú szabályaihoz igazítva. mások már hosszú évek óta vádlottjai. Rendkívüli önfegyelemmel. cirkalmas beszédstílusában is: "csodálom. aki "semmi rosszat nem tett". önmagában jelentéktelen esetre. s minél inkább kapálózik. A törvénykezés konkrét ábrázolásán túlmenően azonban A per (és A kastély) Kafka egész "világképe foglalatának" tekinthető (Walkó György). Mi a valós oka. amikor. tudatosan vigyázatlanul viselkedett". Működik tehát egyfelől egy a társadalom egészét behálózó. Ez a mindenek fölé magasodó "törvény" két síkon létezik: mint külső mechanizmus és mint belső lelki tényező. Hozzátehetjük: Kosztolányi Dezső epikája ábrázol a magyar irodalomban hasonló élethelyzeteket. a festő). amelynek rabja Josef K. mi az alapja a bűntudatnak? Mi lehet a bűn? Megsértett-e valamiféle külső elvárást vagy belső parancsot Josef K. hanem arra. nem szólva persze a jó szándékáról. A felszínes és merev udvariasság külsőségeihez járul a hivatal. a fantomszerű "bíróság". hogy nem veszi észre. "Minden a bírósághoz tartozik" . Ez a "bíróság" azonban nem azonos a formális igazságszolgáltatás hivatalos szervezetével. annál inkább ráfeszül. sőt ezt is magába foglalva) egy másfajta "törvény". nagyfokú elővigyázatossággal kell élni. Bürstner kisasszony modoros. a megváltó büntetés áhítása..

mégis . Felróható volt tehát (önmagának). természetes indulatai. Jellegzetes hangulata az érdektelenség. amelyet szintén képtelen a "bíróság" elvárásai szerint kezelni (az ügy megvitatása helyett Lenivel tölti az időt stb. Amikor szembenézésre kényszerül önmagával. s ráadásul nem is helyeselhető célból. (A pap szavai ellen "nem kell mindent igaznak tartanunk. és amelynek puszta létével szégyent hoz a rokonságra. a közöny. hogy eddigi életét a társadalmi elvárások és a hivatal töltötték ki. egykedvű belenyugvással. Másoktól is csak kétértelmű és tisztázhatatlan jelentésű útbaigazításokat kap. egy darabig még tiltakozik az értékrend felborulása ellen. nincsenek tartalmas és tartós kapcsolatai." Nem vállal bűnrészességet a hazug világban. Willem. csak szükségszerűnek" fellázad: "A hazugságot avatják világrenddé. A festő a gyakorlat és a törvény ellentmondását fejtegeti: a nézőponttól függően másként fest a bírák megkörnyékezhetősége is és az ártatlanok felmentése is. Nem kap pontos időre szóló idézést. Josef K. csak később tör fel belőle a csenevész méltatlankodás ("elvégre jogállamban élünk"). végül elvakultan vagdalkozik ("korrupt banda!"). a "bíró" ennek ellenére akkurátusan a fejére olvassa a késése tartamát. A per alapja a feloldhatatlan ellentét. hogy a "mérlegelő értelem" bölcsességénél nem követelhet többet. és így maga az élete minősült "bűn"-nek. és nem fogadja el az "igazság" fogalmának térvesztését. bevallja.mert nem bontakozhat ki . amelyeket azonban elégtelenül szolgált. hogy "túlságosan makacs" (Leni tolmácsolja a "törvény"-beliek véleményét).óráig ült a hivatalban")." Hiába keresi Josef K. sivár. nincs igazán otthon a világban." Ťme az emberi akarat mint bűn. A dómbeli példázat hősének is a "telhetetlenség" a vétke. akkor csak ezt a képet láthatja. élete egészében véve üres. Hol az a hibája. hanem csak szerepet játszik (a "tetszést" akarja elnyerni). Az ülésteremben nem az elvárható felháborodott tiltakozását fejezi ki. amelyet olykor-olykor felcsattanó ingerültség szakít meg. hogy nem ismeri a törvényt. ítélet vár rá. A végső önkritika Josef K. A dómbeli példázatban "a Törvény kapuján" most nem lehet bejutni - . Egész életét. Talajtalansága viselkedésére is visszahat. Nincs . hogy passzivitásba süllyed ("elhanyagolja a pert").egyénisége.polgári-hivatalnoki beidegzéssel pontosan akar érkezni. a paradoxon. teljes egyéniségét feláldozta. Szerepzavarban szenved.) Az utolsó fejezetben azonban belátja. hol pedig az. az adekvát magatartást. Nincsenek közvetlen.Schopenhauer filozófiája szerint. mégis rágalom illeti. és tudomásul veszi a sorsot. mely csak boldogtalanságot szabadít ránk . A "letartóztatás"-tól kezdve élete fokozatosan a "per"-rel válik azonossá. azonnali.). céltalan. Letartóztatását például csaknem teljesen szenvtelenül. szájából: "Mindig húsz kézzel akartam belenyúlni a világba. s ugyanakkor az ártatlanságát hangoztatja. némi értetlenséggel veszi tudomásul. "Látod.

de rögtön megbűnhődnek érte. ha a hős maga mellett tudhatná az embertársak bizalmát. de ezt pl.). A pap búcsúmondatai hasonlóképpen talányosak: "A bíróság semmit sem akar tőled. A nő gyöngéd és segítségre. ezért az ő ügye hamar befejeződik. hol megközelíthetetlen. a megsemmisülés. Megerősítést jelentene. ha távozol. meghódíthatatlan és megtarthatatlan. Elkövetnek ugyan kisstílű emberi visszaéléseket. de az őr is áldozatnak tekinthető. Franz és Willem már a "bíróság" gépezetének alkotó elemei. pedig kizárólag a várakozó számára nyílt meg a kapu. nem alkalmazkodik. a penzióval szomszédos házból átbámuló két öreget ."Te Josef K. gyámolításra szorul. Ebben áll létünk abszurditása. szánnivalóan kiszolgáltatottak. érdektelenség vagy legfeljebb kéjes. viszont "makacs" figura.végül már nem lehet bejutni.-nak. modorosan viselkednek. Az emberi vonások.a tapintat és a segítőkészség belőlük teljesen hiányzik. Akire a "bíróság" már kiterjesztette hatalmát. "így szoktak beszélni a bűnösök" hangzik a pap válasza. A vádlottaknak viszont már testestől-lelkestől azonosulniuk kell az "üggyel". hol ő kezdeményez. Ilyen sorsra jut "gyáros". ebbe kellene belenyugodnia Josef K. hogy "én nem vagyok bűnös". A felszíni történések helyett az embernek az volna a feladata. hogy "gondolkozzék inkább önmagán": "Hagyd a mellékes dolgokat"É Különleges szerepük van a nőknek. kárörvendő érdeklődés jellemzi pl. Formálódásuk irányát jelzi a két "kivégző" férfi a tizedik részben. Josef K. adatok nem bírnak jelentőséggel ("ön szobafestő" . Bürstner kisasszony és a barátnője stb. ez is korunk egyik jellemzője. A férfi őrá . azért nincs személyiségük. elragadják a feleségét: "nekem nem szabad védekeznem"). a valódi felmentés és az ítélet végső pontjai között lebegünk.ámbár a szabadlábon maradásból ítélve "mégsem követhetett el olyan nagy bűnt". és elbocsát. A bíróság előtt mindenki egyforma. szürke egyhangúságban élnek. "kereskedő" és "festő" egyaránt. E példázatban a bebocsátásra váró férfi is. A férfi számára sokszor magát az életet jelentik. Az emberi élet: maga a bizonytalanság." A saját helyzetét sem tisztázhatja Josef K. az teljesen ki van szolgáltatva (a "bírósági szolgának" használják a lakását. ők engedelmesen betöltik a társadalmi ranglétrán nekik jutó helyet (Grubachné. mindenki bűnös. A letartóztatás után.: hiába tiltakozik azzal. mert az maga volna a halál. ha jössz. életük azonos lesz a "per" intézésével. Bürstner kisasszonytól. A két "őr". vagy"). A perben a bírósági ügyintézéssel való kapcsolatot. életünkben egyiket sem érhetjük el. az mégiscsak nagy gonosztevő lehet" . a hozzá legközelebb élő és mégis elzárkózó nőtől nem kapja meg: "ha valakinek mindjárt egy vizsgáló bizottságot küldenek a nyakára. A regény szereplői közül néhányan még nem kerültek a "bíróság" elé. Befogad. A még be nem idézettek nincsenek sokan. polgári foglalkozásuk idővel névlegessé válik és megszűnik.

A vádlott egyetlen cselekvési lehetősége: minél tovább halogatni. . a gazdátlan és rendetlen dolgok jutnak uralomra az ember felett. szorongások szintjére lépéssel. A "bíróság" szférájában a konkrét időnek már nincs jelentősége. a "törvény" fölénk magasodik és mindent beborít. Egy olyan irreális szintre. az emberi életrendet felrúgva hívathatja az ügyfelet. majd az olasz vendéget keresi a dómban . az ügyvéd is az ágyában fekve az ügyfeleit.a "bíróság" mint transzcendens hatalom mindent lát."a per" beférkőzött a magánszférába is. A mű eddig leírt jellemzői alapján is mondható: nem az álmok világából való felébredéssel. amelyben a valós társadalmi lét szorongásai. krisztusi korban.ún. Végül elhangzik: "bírósági irodák csaknem minden padláson vannak".-nál (Titorellinél is. rendetlen világban (pl. hanem fordítva.-t. azaz egy bizonyos tudatállapot-váltással. alacsony. A tágabb tér: "félreeső külvárosi utcák".sem támaszkodhat. A tér legfőbb sajátossága: nincs magánszféra. Josef K.). Maguk a szobák az egyes jelenetekben kezdetben kicsinek látszanak. A per folyamán már az évek sem számítanak. szürke bérházak lepusztult vidéke. akárcsak a személyek változása (pl. udvarokat viháncoló és leskelődő lányok népesítik be. az eldologiasodás írói jelzése talán ez. A "bíróság" ebben a mocskos. Csak egy ülőbútor van K. Az "ágy" motívuma többször szerepel: Elza "napközben ágyában fogadja látogatóit". "lomtárban") van jelen. "Lanz asztalos" után érdeklődik. és társai "penzióban" laknak. fülledt helyiségek. hősünk minden lépéséről és gondolatáról tud. A lépcsőházakat. jelenlétük átmeneti. félelmei tárgyiasulnak. a hétköznapokon lakás . akinél ráadásul az ablak nyithatatlan. A magánszféra erre a bútordarabra szorul vissza. "Pere" kereken (szimbolikusan) egy évig tart. a dómbeli pap a börtönkáplán). Josef K. a vegetatív létezés minimális színterére. az ágyon keresztüljárnak stb. de aztán szinte a végtelenségig tágulnak (a kétablakos szoba zsúfolásig telt karzatos teremmé válik). Szürrealisztikus átminősülés ez is.-nak "elfelejtették megmondani.in medias res -. Titorelli az ágyára ülteti az ott kényelmetlenül feszengő Josef K. Ebbe a zárt és sivár világba is betörhetnek és a személyes holmiban turkálhatnak a "bíróság" képviselői. Az ügyvéd éjjel-nappal. hány órakor" kell megjelennie. az időkeret zárt. levegőtlen. Nincs otthonosság: Josef K. Az ülésterem közönsége társadalmi tagozódást mutat. ahol alig lehet felegyenesedni (így tárgyiasulnak a szűkös és fojtó életkörülmények a mű világában). Az idő is részint a reális. erotikus fülledtség érződik ezen a szinten is (szecessziós jelenség). A "tárgyalás" színtere a hét végén tanácsterem. A regény az "egy reggel" időmeghatározással kezdődik .-t a "letartóztatás" harmincévesen éri . minél tovább fenntartani a perét. részint az irreális szféra eleme. a beidézéskor Josef K. a realitásból a lidércnyomások. egy-egy lakóhelyiséget bérelnek. A mindennapi élet színterei szűk.

valóságelemek. kezdetleges." (E jellegzetes mondat stílusbeli sajátosságai: laza mellérendelő. A triviális és az eszményi olykor helyet cserél (a vizsgálóbíró "törvénykönyve": füzet. és így talán elkerülhetőek. A leírt jelenségek. azaz a szellem játékával értelmezhető. de csak a konkrét jelenségeket érzékeli. De érezhető Josef K. valóságelemek hol köznapinak. ebből a léthelyzetből következik a tárgyszerű leírások és érzékletek túlsúlya: "Ismét megjelent a szempár. sőt félelmetes. A tagolatlanság elsősorban a világkép torlódásait. szabályosan" hangzanak. most szinte szomorúnak látszott. Ebből a görcsös törekvésből. A folyamatos közlésmód a szürrealista asszociációknak is teret nyújt. és így egy tartalmában rendkívül sokrétű szövedéket hoz létre. érzékleteket és bizonytalan vélekedéseket soroló tagmondatlánc.) Kafka nézőpontja váltakozik. Hevenyészett. a nemlétbe. a nyílt gázláng okozhatta. egy ponton túl azonban nevetséges is. a regény utolsó sorai szerint a "szégyen" érzetével átlép az élet határán a halálba. sorsának és példázatának tragikomikuma is: képességei ugyan elégtelennek bizonyultak. az író a párbeszédeket sem tagolja a beszélők váltakozása szerint. jelentéktelen mozzanatokból áll világunk. az álomképek és érzékletek egymásba tűnéseit teszi lehetővé. megbotránkoztató ábrákkal. de ezek mögött is keresni kell a lényeget. hanem a műben kifejeződő világkép jelzésének is eszköze. csak képek és nevek ragadhatók meg. Az objektivitás. kurtán. hol monumentálisnak tűnnek az olvasó előtt (Fried István). szimbólumokban is gazdag. Akár az egyik jelenetben a kopogás az ajtón. a tárgyiasság nem csupán az elbeszélő szenvtelenségével kapcsolatos. tárgyszerű és egyben szatirikus. A jelenkor ijesztő távlatai leírhatóak. Mindössze ennyi. amelyeket az olvasó képes jelentésűnek. A lényegi szféra. a hős feladja a kilátástalannak látott küzdelmet. a padlásajtón a bírósági helyiségek felirata: gyerekes ákombákom). feladja a cselekvés lehetőségét. Josef K. metaforáknak foghat fel. Kafka műve "az élet csodálatos és groteszk humorral megjelenített árnyjátéka" (Thomas Mann). a regény szavai is "erősen. Kafka előadásmódja puritán.azaz az életét. de csak kevés fényt adott. Kafka stílusa metaforákban. Ez a világ szorongást keltő. hangja a torzulások leírásában is szenvtelen. Vajon együtt érez-e vele az olvasó? A mű végkicsengése abszurd. a létezés célját. de a . de ez talán csak érzékcsalódás volt. a jelentést. a hős világba vetettségét és kilátástalanságát jelzi. hiszen lelepleződik a teljes értelmetlenség. A hős fogódzót keres. A szöveg külső formája homogén. hozzá akar férni a dolgok lényegéhez. amely erősen sisteregve égett a fejük fölött. a dolgok maguk (ismét Schopenhauert idézhetjük) az ember számára mindig megközelíthetetlenek maradnak.

BéLA) A regényt a Nyugat közölte 1926. Anna és a Vizy család sorsának hátterében a huszadik századi magyar történelem tragikus fordulatai állnak: a Tanácsköztársaság utolsó napja. Budapest román megszállása. Horthy bevonulása. Az édes Anna . a hallgatók pedig "szótlanul és meghatottan várták" a felolvasás folytatását. augusztus 14-én lép szolgálatba édes Anna Vizyéknél. A címszereplő késleltetve jelenik meg a műben. tragikusságra ítélt társai iránt a részvét. 1919. Osvát Ernőnek és Gellért Oszkárnak egy napon reggeltől estig tartó felolvasás után bemutatta. hogy lecsillapodjék. az segíthet e véges létezésen belül kibontakoztatni önmagából s minden emberből. A jobboldali sajtó támadta Kosztolányit az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején vállalt (egyébként csekély) szerepe miatt. KOSZTOLáNYI DEZSő édes Anna (1926) Tragikus az ember.maga szűkös lehetőségei között megpróbált tiltakozni a teljes értelmetlenség ellen. 1919. amit csak lehetÉ (NéMETH G.sokféle jelentésréteget. Az édes Anna egyértelmű kritikai és közönségsikere oldotta azt a feszült és ellenséges légkört. amiért az új Nemzedék című újság Pardon rovatában utólag ironikusan írt a kommünről. A regénnyel kapcsolatos legfőbb olvasói dilemmát Németh László fogalmazta meg: "de szabad-e ennyire [É] elhallgatni az összeadást s egyszerre az összeggel robbanni ki?" Vajon eléggé motivált és indokolt-e Anna . s akiben ezért él szenvedő és véges életidejű."harsányan és elfúlva. olykor-olykor a zokogással küzdve". a baloldali értelmiség a múlt megtagadásáért bírálta. július 31-én kezdődik a történet és 1921 őszén zárul. ki-kifutva a szobából. a trianoni békeszerződés aláírása.mint Gellért Oszkár írja visszaemlékezéseiben . A regény több mint két év eseményeit öleli föl. értelmezési lehetőséget foglal magába. méghozzá . mely az írót a húszas években körülvette.mint minden nagy formátumú műalkotás . de aki tudja ezt. július 1-jétől folytatásokban. szeretet és szolidaritás. úgy látja Kosztolányi. miután Kosztolányi Dezső a szerkesztőknek. s a kettős gyilkosságot a következő év május 28-ról 29-re virradó éjszaka követi el.

A Balaton vidékéről a fővárosba felkerült lány szerény fizetésért dolgozik Vizyéknél. "Az tagadhatatlan. a teljes életével. amelyik leegyszerűsítő magyarázatra törekszik. Anna valóban megfelel az elvárásoknak: tökéletes cseléd. Az író minden olyan eszmét és gondolatot elvet. Moviszter doktor a bírósági tárgyaláson arról beszél. Az első találkozáskor lezajló párbeszéd. hogy elvesztették gyermeküket. Ahogy Vizyné körbevezeti Annát a lakásban és kiosztja a napi feladatokat. hogy egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal. Egyelőre nem mozdulhatott mellőle. Fölerősíti a szociális ellentétet az is. nemcsak a lelketlen bánásmódra utal. Az értelmezési lehetőségek felmutatása talán közelebb visz a rejtély megfejtéséhez. melyet a gyilkossági jelenet is példáz (Vizyné a halála pillanatában szinte magához öleli Annát). s az értelmezés és válasz felelőssége alól az olvasó sem vonhatja ki magát. a cselédkönyv szenvtelen adatai (termete. a konyhai fekhely. a regény fejezetcímeként is szereplő kérdést feltéve: "Miért" következik be a gyilkosság? Kosztolányi világ. Az úr-cseléd viszonyt. hogy nem csak Anna kiszolgáltatottja a méltóságos úréknak. hogy az élet megfejthetetlenül titokzatos sokszínűségét. A függésben elvesztik szabadságukat. édes Anna tettével kapcsolatban a bíróság elnöke fejt ki hasonló gondolatot: "Tudta. A szociális-társadalmi háttér és motiváció az édes Annában is jelen van. nem szabad emberek döntésén és választásán alapul. A közös vonást hangsúlyozza az a tény is. különös ismertetőjele) a rabszolgavásárra emlékeztetnek. Az elnyomó és elnyomott hagyományos szerepéhez többnyire erkölcsi tulajdonságok is társulnak: megalázottságában a cseléd a tisztaság és jóság megtestesítője." (A tünemény) A kettejük közti kapcsolat és kötődés. Vizyné tartalmatlan és üres életét a cselédlány tölti ki. se többel. amelyik egyetlen okkal magyarázza a sokszínű világot és az emberi életet. hanem a . a külön vacsora. Fölmutatja. belebetegszik abba a lehetőségbe. mint bármelyik cselédje mellett. hanem minden tett mögött ott az egész ember.szörnyű tette. hogy a kommün torz egyenlőségelve után újra a merev társadalmi hierarchia és berendezkedés kerül előtérbe. az elvétetett gyerek az orvos szavait igazolják. melyet az igazságszolgáltatás nem fejthet föl" (MiértÉ?). az ember megismételhetetlen egyediségét vallja. hanem a függés kölcsönös. miszerint gépként bántak vele. hogy Annával gépként bántak. Vizyné állandóan attól retteg. hogy most inkább rab volt. Moviszter jellemzése. hogy Anna elhagyja. nem tekintették embernek. s ez mindkettőjük személyiségét eltorzítja. mellyel megalázták a lányt. fogai. A regényben az elbeszélőtől az összes szereplőig mindenkinek nyilatkozni kell édes Anna gyilkosságáról. Kosztolányi azonban túl is lép a hagyományos úr-cseléd viszony ábrázolásán.és emberképének legfontosabb jellemzője. hogy elveszíti Annát. mint a társadalmi igazságtalanság témáját és jelképét a naturalizmus hozta be az irodalomba.

ám a gyilkosság egyik közvetlen indítéka éppen Jancsi és Moviszterné flörtje. Mint egy gép. mint a többi: jó is meg rossz is" (Anyag. "Mint valami halk automata mozgott ide-oda. hogy proletárasszonynak tekintsék". Anna ábrázolásánál Kosztolányi nyelvszemlélete Wittgenstein és Heidegger nyelvfilozófiai tételével mutat rokonságot. A szegénység-gazdagság ellentéte nem csupán szociális jellegű. melyben a kommün idején szokott kijárni az utcára. Vizyné Anna megjelenésekor leveti "régi. Kettejük közül a fiatalember a megilletődöttebb. A lány tisztában van a cselédszereppel. érzéseit a kettős gyilkosságig szinte kikapcsolta. s a szavak tengerében elvész a lényeg. az emberi minőséget a társadalmi fordulatok nem érintik. hogy az úrfi el akarja csábítani. Viatorisz. s Anna az. a megfejthetetlent beszélik szét. hogy az emberi élet titkát. ottmarad Vizyéknél. mint egy gép. pezsgőszín harisnyáját. Az emberi lényegen a társadalmi rendszer megváltoztatása nem módosít. lélek). Kosztolányi azonban túl is lép e tanításon. s nem érti Jancsi tétovázását. a bírósági tárgyaláson az elnök fordítja le emberi beszédre Anna hallgatását: "Azt érezte. a beosztás. hogy az első és utolsó fejezet. Az emberi kapcsolatok természetrajzát. Anna nyelvi szegénységével. és éppen a nyelv segítségével ábrázolja a nyelvi képesség beszűkülését. A szegény-gazdag ellentét bár motiválja édes Anna tettét. barna félcipőjét" (Anna). aki végül is magához vonja az úrfit. A probléma fontosságát jelzi. Ficsor házmester újra szolgálatkész lesz. agyát hirtelenül elborította a vér. hanem az állandó változások között formálódik. Hallott már róla. azt példázza. a ruha. lila pongyoláját. nem teljes válasz a "miért?" kérdésére. a boltos újra köszön a vevőknek. a "vörösből" a "fehérbe" való átmenetkor.címszereplő viselkedésére is. az irgalomról és az egyenlőségről) Az emberi természet azonban nem végletes. hogy egyszer az asszony megszidta. és határozott hátteret rajzol a történet mögé. Legfeljebb a szerepek. Az emberi személyiség sokszínűségére és a végletesség veszélyére Moviszter doktor figyelmeztet: "Higgye el: nem is olyan jó az a nagyon jó cseléd. a szó erejével fejezi ki a kimondhatatlant. A regény kurzusváltás időszakában játszódik. és "a szekrénye előtt magára kapta fehér pongyoláját. szellem. Szó nélkül veszi be a magzatelhajtó porokat. nem tökéletes. hanem nyelvi is. Anna képtelen önmagát kifejezni. hogy ez természetes. mely keretbe foglalja a regényt. az állás. bosszút akart állni" (MiértÉ?)." (Vita a piskótáról. eszébe jutott talán. gondolták. mely szerint a tudat határa a nyelv határával azonos. a modor cserélődnek. hogy haragszik rájuk. nem bírt uralkodni magán. Anna lemond a választás és változtatás jogáról és lehetőségéről. tökéletesen dolgozott. A Vizyéknél történő bemutatkozáskor Ficsor közvetíti érzéseit. . Patikárius Jancsival való kapcsolatában is természetesnek veszi. artikulációra való képtelenségével áll szemben a többi szereplő locsogása. Legyen olyan.

Anna úgy érezte. a társadalom és az emberi viszonyok kuszáltsága a tárgyak szintjén is jelentkezik. ellenséges tárgyak veszik körül: "Maguk a bútorok is valami mérhetetlen rémülettel töltötték meg" (Anna). A fogadást követően a rendetlenség. Kosztolányi ábrázolásmódja sokban azonosítható a freudi felfogással. azt már nem lehetett hallani" (Párbeszéd egy zöldkerítéses ház előtt). De mindez csak időleges. olyan rosszullét fogta el. melyből hiányzik a harmónia és a humánum. Marta szájpadlását. azonnal összerogy. Szaglása. és "Akármit csinált. Az idegenkedés miatt föl is akar mondani."Legalább a Krisztinában ezt beszélték" . "De amit mondott.Annát várva . a zárófejezetben pedig Druma és két kortese ad "egyértelmű" választ a Koszlolányi-jelenségre. az embertelenség. csak végtelen keserű ízt érzett: "és csak azután lett igazán keserű. meg hogy a porcukorszelencén a legyek dőzsöltek. "köröskörül fekete volt a világ: megvakult" (Valami nagyon keserű). a címszereplő "részeg kimerültségében". mint a kutyáé. E szerint a sok apró és észrevehetetlen megaláztatás robban ki látszólag értelmetlenül a bál éjszakáján. Az édes Annában a történelem. az ételmaradékok "futurista" látványa a meghatározó. a gyomra egyszerre fölémelyedett. Reggel felébredve nem lát semmit. úrrá is lesz a káoszon. hogy gyakran valami külső zaj nyomja el a beszélgetést: zajforrássá silányul az emberi szó. kavarta belét" (Anna). tettének motivációja rokonságot mutat a freudi mélylélektan elfojtás-kitörés tanával. De éppen a sokszínű személyiségről vallott nézete mond ellent annak. Nem tudott enni. hogy "Mikor ide belépett. A tárgyak újra föllázadnak Anna ellen. Csak a méreg lehet ilyen keserű" (Valami nagyon keserű). kikerülhetetlenné téve ezzel a lány gyilkosságba torkolló lázadását is. Az elbeszélő . Az áttekinthetetlen zűrzavar leírásával indul a regény. de mégis marad. a nagytakarítás révén úgy tűnik. éles hideg szagot. tiltakozott ellene" (Anna). A világtól való idegenségét jelzi. mint a patikában. A köznapi kommunikáció értelmetlenségét jelzi az a visszatérő motívum is.bántotta. hogy "zsíros tányérok még ott maradtak a középen a rízsfelfújt mellett. hogy azt hitte. mely éles volt. Valami kimondhatatlan büdösséget érzett. Nyelvi kifejezőképesség híján Anna elsősorban érzékszerveire hagyatkozik. mely egyre jobban facsarta az orrát. Szeretett volna egy kis rendet teremteni" (Anna). édes Anna alakja.olvashatjuk Kun Béla menekülésével kapcsolatban. égette nyeldeklőjét az a büdös keserűség. A címszereplő sorsa a huszadik századot jelképezi. a brutalitás. Sőt. Vizynét . mikor már bement és ledőlt az ágyára. nem bírta megszokni ezt a helyet. Amikor bevette Patikárius Jancsi porait. A Vizy-ház káosza csupán jelképezi a világ emberidegenségét: így kap jelképes értelmet Anna születésének dátuma: 1900. hogy az édes Annát a pszichoanalízis példaregényének tartsuk. de jelen van elfojtva vagy felszínre törve az erőszak.

A könyörület. Csak Moviszter áll ki Anna mellett. hogy mi vitte rá a tett elkövetésére. aki Pierre Janet lélektani tanulmányából citál idézeteket Anna tettének indoklására. fiatalon Berlinben az egyetemen tanársegéd és szívspecialista volt. egy párt tagja sem. az irgalom a legfőbb érték az édes Annában. Ficsor szerint már régóta készülődött a tettre. hogy a világ nem a tökéletesség színtere. A külső körülmények a tettet igen sokszor egyáltalán nem indokolják. az emberi kapcsolatok zűrzavarán? Moviszter az irgalom. a szereplőkért. Bár véleménye egy az Anna tettét megítélő sokféle vélemény közül. Az orvos különös figura. Ficsorné szerint rossz lány volt. miért kellett annak az egyénnek az adott helyzetben azt a cselekedetet elkövetnie. ami irracionális. mint akármelyik páciense". az áldozatokért. Anna helyett is. a tettes pedig . Ha mélylélektanról beszélhetünk. eleveneket és holtakat" (MiértÉ?). mert nem volt se burzsoá. Elveti a nagy és fellengzős eszméket. se kommunista. őrizni függetlenségét. hogy Kosztolányi latin nyelvű halotti szöveget illesztett a regény elé mottóként. felesége állandóan megcsalta. a szeretet. vagyis racionalizálja azt. a személyiség ellentmondásain. mely magában foglalja az egész világot. "Betegebb volt. aki él és élt valaha. a történelem káoszán. Moviszter központi szerepet játszik a műben. s vallja. valamennyiünkért. hogy az eszmény. legtöbbször azonban nem őszinte még önmagával szemben sem és utólagosan keres és talál magyarázatokat alapjában értelmetlen és lelkileg indokolatlannak látszó viselkedésére. felfogása alapvető vonásokban Kosztolányi kései verseinek világképét tükrözi. akkor inkább Ferenczi Sándor a kriminológia és a pszichoanalízis kapcsolatát vizsgáló műve áll közel Kosztolányi felfogásához: "A bűntettesek tudatos bemondása és a bűncselekmények ténykörülményének még oly beható megállapítása sem fogja soha kielégítő magyarázatát adni annak. se másokhoz. s a bűntett politikai hátterét hangsúlyozza. . Tudja. az erkölcstelenséget és brutalitást.be kell hogy vallja." Ezt a racionalizálási feladatot végzik el. Ezért szokták az író szócsövének is tekinteni. a keresztény szeretet és alázat fontosságát hirdeti. Lelkében azonban ott élt a részvét minden megalázott és megszomorított embertársa iránt: "Nem tartozott se hozzájuk.ha őszinte . Az egyetemes nyelven megfogalmazott ima könyörgés a cselédlányért.maga is ironikusan szól az ambiciózus védőügyvédről. de tagja annak az emberi közösségnek. Ezt jelzi az is. melyek szentesítik a bűnt. itthon a közkórházakban és a munkásbiztosítóknál dolgozott. hogy tulajdonképpen maga se tudja. Druma Szilárd szerint a lány egész éjjel a kést kereste. Krisztus országa a lélekben van. a tanúk a bírósági tárgyaláson. minden lelket. Hogyan lehetünk úrrá a világ. Sztoikus nyugalommal igyekezett távol tartani magától a világot.

századi. 12. 41. "a darabot újra meg újra pacifistának mondták" (Brecht). mit sem tanulva az egymást követő katasztrófákból. melyek.a csaló csavargónak élettörténete'). de erényes. 4. ha felismerik és figyelembe veszik őket.) Az epikus színház elméleti alapjainak megfogalmazása és néhány sikeres darab (Koldusopera. másokat és önmagát megsemmisítve. melynek harmadik része . nem foglal el morális álláspontot. közvetlenül a második világháború kitörése előtt fejezett be. 22. amint rablóháborúkat folytat.A regényt 1958-ban Fábri Zoltán filmesítette meg. A mű történelmi háttérideje a harmincéves háború egy szakasza." (Munkanapló. a náci Németországra is érvényesen. se üzletet. Anna szerepét Törőcsik Mari játszotta. az író azonban a háború zűrzavarát a maga javára kihasználni próbáló kisember típusával az örök kispolgári elvakultságot célozta meg. megkönnyítik az emberek számára a cselekvést. hogy a . 1. aki a háborúban üzleteket akar kötni és mindenét elveszti. vagyis nem a pillanatnyilag uralkodó morálból indul ki. morális érzékenysége vezeti. a szereplők cselekedeteit olyan indítékokkal magyarázza.Kurázsinak / Courasche / .magának és magáért' való emberek tanulni fognak szerencsétlenségükbőlÉ" (Brecht). 53. a mű az emberek többségének jelenlegi tudatával számol. Az írót személyes állásfoglalása.) A Kurázsi mama forrása Grimmelshausen 17. A . melyet skandináviai emigrációja idején. tíz részből álló kópéregénye (. "A darab 1938-ban keletkezett. se magaslatokat. (BRECHT: MUNKANAPLó.). majd kísérletező tandrámák után írta meg Bertolt Brecht legjobbnak tartott alkotásait. "történelmi szempontból a darab egy kiskereskedőnő élményeit mutatja be. mikor a drámaíró egy nagy háborút látott maga előtt: nem volt arról meggyőződve.A kalandos Simplicissimus' (1. BRECHT Kurázsi mama és gyermekei (1938-1939) miért realista mű a kurázsi? a nép számára szembeállítja a realista álláspontot az ideológiákkal: a háborúk katasztrófát jelentenek a nép számára. köztük a Kurázsi mamát. [É] az egyedin túlmenően sorsa szimbolikus jelentőséget kap: németország képe bukkan fel. semmi egyebet. Mahagonny).

a túlélési ösztön hajtotta leleményes figura (de a züllött perszónát Brecht háromgyerekes anyává alakította).valóságosan és szimbolikusan is . kemény. öldökölnek.). Minden mozzanat igazolja az alaptételt: "A háborút megfeji / Hát adózzék is neki" (1. hogy "az üzleteket a háborúban nem a kisemberek csinálják. a háború és haszonélvezőjének viszonya. a tanulságból indul ki. hogy ők csak istenfélelemből ." A tábori pap kezdeti állásfoglalása szerint "ez vallásháború. A szereplők többször "politizálnak". Brecht célja didaktikus ("[É] mert ha Kurázsi mama semmit sem tanult is. ellentmondva. a nézőpontválasztás. A vándorlás-motívum a jelenetek állandó eleme. a vezetőkről. a mű egészét ebből építi. Békében a nép elvadul. ezért harcolni kell ellene" (Brecht). rend csak a háborúban van. Kurázsi mama maga is picaro jellegű. a hétköznapi kisember tevékenységére. hogy "a béke az disznóól. ahol sarcolnak. Brecht nem a valóság látszatát akarja kelteni. A célirányos montázsolás a jelen állapotának és a jövő lehetőségeinek vizsgálatára irányul. minden jelenetből levonható következtetésként az a tanulság. okozati akciósort alkot. s ezért Istennek tetsző". a hitért vívják. Nem közönséges. az egymáshoz lazán kapcsolódó jelenetekben egyetlen szituáció variálódik: a középponti hős alkalmazkodik a háborúhoz. ironikus hangú véleményeket és szólamokat ütköztetnek a háborúról. a kapitalizmus. az általános igazságból. (Az író gondolataiban a pusztulás és a politika összekapcsolódik: "a rothadás foglalkoztatja a leginkább: a kapitalizmusból csak tréfát űz" /Max Frisch/. Hogy a háború. A svéd király hadjáratainak gúnyos jellemzése után (3. egy kis megbecstelenítés se árt". kritikusan. ezért hangsúlyozott az antiheroikus nézőpont is. a háború és a bűn kapcsolata. Brechtet megihlette a téma. halálossá teszi az emberi erényeket viselőik számára is. Az őrmester azt állítja. az értékpusztítás és az értékrendváltozások hatása a kisemberre. az (ország)út . összetett mondanivalójú tézisdrámaműfaj és az új típusú parabolatechnika. A tizenkét önálló jelenetegységes (és songokkal szabdalt) tagolás mozaikszerűvé teszi a művet. a mondandó szabja meg az eseménysor menetét. amely az üzletek folytatása más módszerekkel. a közönség [É] mégis tanulhat az ő sorsából"). fosztogatnak. általánosít: "háború az. Már az alcím ("krónika") műfajmegjelölése epikus cselekményt sejtet.meghatározó színhely. szatirikus elbeszélő stílusban ábrázolja. hanem különleges háború. ennek rendeli alá. úgy látszik. hanem vizsgálódik: "az ember a vizsgálat tárgya".regény az eredeti tőkefelhalmozás korának valóságát plebejus szemléletű. az ironizáló tónus. és minden döntésével saját vakságát teremti újra. Az író objektív látásmódjának és kiteljesedő világképének következménye a modernizált. egy egyszerű közkatona szemszögéből.) levonják a következtetést: "Ha az ember a nagyfejűek szavát hallgatja. a szakács. a darab is kalandsorozat-szerkezetű. Brecht nem lezárt.

a helyszínváltásokat a jeleneteket bevezető. mindez azonban csak annyiban érdekes.szerencsés kappaneladás" (2. hogy milyen köntösben (a protestáns svédek. a kurvává váló lányok.már csak négy viharlámpás van hátra. elfogadott "morális alap".a háborút a haszonért vezetik. De ha az ember jobban odakukucskál. ruhaneműért.). hogy a lányomat fejbe vágták. ott. 3.. harangozni meg nem lehet: épp az elesett . pontos háttérrajza a háború 16. amennyiben ironikus összefüggésbe hozható a kisszerű üzleti ügyekkel. leigázásért. baleset érte. a hazafiság érvénytelenített fogalommá válik. "felszabadításért".") A Kurázsi mama-féle nézőpontból sajátságosan köznapiak a világesemények: "nekem az a történelmi pillanat. az epikus jelleget is erősítő feliratok közlik. ami szép. erények "eladása" kerül a legkevesebbe: "a becsület elveszett. amennyire a külső események a seftelési lehetőségeket befolyásolják. mindenki részese a háborúnak: az elembertelenedett katonák. "mindenki derék katolikus"). mert előre megkapták zsoldjukat. s bár ez a bevezető is indoklássá. ellentmondást kell tudtul adniuk. A túlélés reményében zászlót-hitet változtatnak (ahol "mindenki derék lutheránus". ami jó. itt a stílus tárgyilagos marad." (6. mint mondják.vezetik a háborút. a katolikus németek látszólag vallási eszményekért harcolnak). évéből: "Németország elvesztette lakosságának több mint felétÉ" stb. hogy nem olyan tökfilkók . és a csata kellős közepén bekapott egy golyót . hogy így a fűbe harapott. a koldulás magyarázatává válik. Ezek a "kivonatok" a gondolatokra.). a lényegesre hívják fel a figyelmet: követhetők ugyan a történelmi idő tizenkét évének eseményei is 1624től 1636-ig. "lenn" élelemért. kiderül. Tilly temetésekor (1632) .). Különben a magamfajta kicsiny ember nem is segítene nekik" (Kurázsi mama.) A "nagyfejűek" halála is többszörös gúnyolódási alkalom ebből a perspektívából. az árulóvá lett parasztok. hogy a katonák "elszelelnek" a temetésről. előrekeveredett.a tábori pap által kommentált távoli dobszó és gyászzene közben .a markotányosnő leltározik és anekdotázgat: "Bizony kár a zsoldoskapitányért huszonkét pár harisnya -. Az időmúlást. "Wallhof erődje előtt viszontlátja fiát . de egyéb semmi" (3. jelenet hosszabb. (Kivételes a 9.). vetített vagy táblára írt. a tisztesség. hogy a "tízparancsolatnak haszna nem volt még sosem" (Salamon-dal). az volt a hibás [É] eltévesztette az irányt.).) A többi feliraton a "nagy" fordulópontok lecsapódásának ironikus volta a meghatározó: "Tilly magdeburgi győzelme Kurázsi mamának négy tiszti ingbe kerül" (5. [É] a dialektikának. A mezőben köd volt. a harácsolásért folyik a küzdelem: "fenn" hódításért. ha fordul a kocka. az ellentmondásosságnak [É] konkréttá kell válnia. (Az író szerint "a feliratoknak kritikus minőséget kell tartalmazniuk. A tomboló nyomor és az erkölcsnélküliség romlásba dönt: amikor "egy zacskó sóért az ekéjüket" adják oda és "apácákat érnek rabláson" (9." A komikumot fokozza. de a birtoklásért. Mindegy. az értékek. s mindenért.

Amikor Gusztáv Adolf.). 11. ill. hogy ne sokasítsd a fajtádat. "a svéd király elesik a lützeni csatában" (1632). aki vitte valamire a háborúban". hogy van "legalább egyvalaki.) és a feldúlt parasztházak képében (11. a háború véget is érhetne.). miután összeáll Kurázsi mamával. A songok közül a groteszk "kínálgató nóta" keretezi a művet. [É] és mi gátol. Visszatérő figura Yvette (3. s amikor a "felszedett" hajdani óbester bátyjának özvegyeként előkerül. Megértő és vádló egyszerre: "azok a bűnösök. önellentmondásos tábori pap gúnyosan rajzolt. megtudja. Nem tudok többet katonáknak prédikálni". A két kulcsfontosságú song (a Nagy Kapituláció. s velük masírozhat tovább" / "mióta elzüllöttem. de aztán megnyugszol vagy pálinkát kapsz.nem változtatja meg életmódját. 9. megverik és végleg elcsúfítják (6. 8.. megjavultam. végül másokért feláldozza önmagát (11."nem hagyom itt a lányomat" . ill. megállapíthatják róla. Ugyanígy újra megjelenik a Lamb Péterré nevesedett szakács is (2. de azok békében is elvesznének"(7. és 8.. "morálisan süllyedő".. 8.). mintha valami nagy eset történt volna.). ezért szökni próbál (9. hogy anyja rá hivatkozva . és akkor "a béke Kurázsi mama üzletét tönkremenéssel fenyegeti" (8. majd a hősnő első megszólalása: "Nem engedem.). de Kattrin magára hagyása árán. Az események fő vonulatát a markotányosnő üzletmenete adja. a felvezetés és a fokozásos tendencia szabja meg: a háború okozza némaságát ("mikor kicsi volt. aki. a Salamon-dal) a . a békés (10.).. a szabadulás lehetőségét is felajánlja az asszonynak (hollandiai kocsmároskodás formájában). Kattrin sorsának bemutatását az előkészítés. erre irdatlan ordítozásba csapsz.). átvészelő alakja. erre csap rá a (rögtön ezután) bevágott felirat: "Kurázsi mama kalmárpályafutásának magaslatán". Ironikusan ellenpontozó szerkesztési elvek érvényesülnek Eilif két jelenetében (2.. A darab szerkesztésében a tanulságnak rendelődik alá az ellentételező jelenetsorrend: a mű felezőpontján Kurázsi mama megátkozza a háborút (mintha tanult volna már szerencsétlenségéből).).).így alakul ki a mű hármas tagolása (3. az üres kocsiját egyedül húzó Kurázsi záródalaként tragikus ironikus fokozás: "aki még nincs föld alatt / Kapcát cserél és talpra áll". 3. akik háborút csinálnak. egy katona betömte a száját"). A név nélküli elvi figurák közül a leggyakoribb útitárs (és hivatásának ironizálási lehetőségei miatt legfontosabb is) a véleményváltogató. s állatot az emberből" / "a háború kielégít minden szükségletet [É] ellövik a fél lábadat. a zárlatban. aki kalmárkodása közben egymás után veszíti el három gyermekét . végül megint csak ugrabugrálsz.). hogy elvegyétek a kedvem a háborútól [É] lekaszálja a gyöngéket. 8. akármilyen mészárlás folyik [É] s akkor a háború megkapja a te ivadékaidat is..). aki saját magát árulva átvergődik mindenen.főkapitány "parancsára lőtték szét a templomokat" (6.

A lételemévé vált szerzési vágy és a túlélés ösztöne hajtja. A nyitó jelenet a család ironikus bemutatása: informál Kurázsi bátor akciójáról. az ő pálinkáján lerészegedett katona veri meg az áruért járó Kattrint (6.). majd mozgalmas életútját reprezentálja "finom kis famíliája" (Fierlingné Eilif fia ' Nojocki'. aki nem. Azt hiszi. sokáig egyezkedik a váltságdíjról. a városból menekülőktől olcsón akar portékához jutni. mert Stüsszit önvédelemből nem ismerheti fel. Yvette). ezalatt Stüsszit kivégzik (3. életben marad (Kurázsi. egy lengyeltől.épp az ő elveivel ellentétben ." összetett figurájában a falstaffi cinikus morál egyesül Niobé saját gyermekeit is elvesztő keménységével. Stüsszi 'Kovács' apja svájci pallér volt. hanem elvi magatartásformák: aki képes felismerni a helyzeteket és alkalmazkodik. Kattrin holttestét anyja a parasztokra hagyja. saját gyerekeit megóvhatja. Gyerekeinek életével is üzletel. másrészt a markotányosnő mindhárom halál bekövetkeztekor (sőt. mert az életükbe kerül. melynek gúnynevét köszönheti ("a rigai tüzérségi tűzön" kelt át. nevét magyar nevelőapja miatt kapta. Különben elveszett [É] és hogy pápát. haszonélvező és eszköz. A bemutatkozó szituáció orákulum-jelenetbe vált át: Kurázsi mama cetlihúzásos jóslásából már ekkor tudható. nincs más oltalom". anyai érzései és seftelő kapzsisága között kell döntenie. már penészedésnek indult cipót). áldozat is egyszerre. az ekhós . császárt tűrnek.). és "sor kerül egy akcióra is a háború ellen (a néma Kattrin)" (Brecht). Ezen az ismétléssorozaton alapul a mű tanulsága: amíg ő alkudozik. így a fiú "dögtemetőbe" kerül.).. pedig elvesztésükért kétszeresen is ő okolható: egyrészt . 9. szakács. Eilif katonának áll (2. így nem tudja megmenteni Eilifet (8. "A csatamezők hiénájának". hogy mindhárom gyerekét eléri a háborúban a halál. az szükségszerűen meghal (a két fiú). így vétkes is.s a fiú már rég halott).). hogy találkoznak . hogy nagyon nagy olló kell ahhoz. akárcsak később Eilif (az ő esetében fokozott a tragikomikum: koldusbotra jutott anyjának utolsó reménye. hogy eladhasson ötven. Tragikus ismétléssor büntetése is: el sem temetheti őket. A kisember hétköznapi bátorságának megtestesítője: "A szegény ember nem élhet kurázsi nélkül. az éles nyelvű. üzletelni megy. pap. de egész életmenete a rossz választások sora. ezért nem akadályozhatja meg lánya végzetes dobolását (11.két fiú halálát követő jelenetekben (4.) hangzik fel. élettapasztalatán alapul a Nagy Kapituláció dalában megfogalmazott meggyőződése: "nyelni kell. az ezeket előkészítő jelenetekben is) üzleteléssel foglalkozik. mert gyorsan odébb kell állnia. Kattrin Haupt pedig félnémet). ha a háborúból ki akarja vágni a maga részét" (Brecht).). A háborúból él. az meg éppen félelmetes bátorság. de egy francia "nevelte". A figurák nem egyénített jellemek. ezért "adóznia kell" neki. Kocsija szinte a negyedik gyereke ("Lánya megmenekül. haszonleső-alkalmazkodó központi szereplőnek "nem jut eszébe.gyerekei nem tanultak meg alkalmazkodni.

"mert az erény nem fizetődik ki.és közmondássor ("kéz kezet mos. addig nyújtózzÉ.így még élesebbek a kontrasztok. de becsületes fia meghal"). Corneille Cidjére [É] azaz minden olyan műre. prófétálnak (pl.). a songok a gondolati szálhoz kapcsolódva. embersége. Előreutalnak. emberséges. Henrikjére. Kattrin viszont tiszta. az eldugott zsoldpénz Stüsszi vesztét okozza. ilyen a világ. a dob Kattrin. (Kegyetlen meggyilkolásakor jelenik meg a színen nyíltan a háború. amikor Eilifet elviszik. de minden reményét vesztett lány egyre elszántabb városmentő dobolása . Tanulságként felfedi magatartásának hátterét: ő is öntudatos. stratégia nélküli útnak indulását. megszállottan gyermekszerető (jelképesen néma) hős. módosított Salamon-dal az erények. vagy a nemzeti eszményeket magasztalja" (Brustein). a záróképben az üres szekér leplezi le teljes magára maradtságát. anyja pedig nem változik. a szerzői jegyzetek szerint kifejezetten beleélést elváró jelenetek is vannak . ne fuss fejjel a falnak. bár Brecht szerint "az epikus színház semmiképpen sem mellőzheti az emóciókat". A lírai betétek. önérzetes fiatalból vált (szükségszerűen) megalkuvóvá. de árulásra is hajlandók. egy-egy strófa a főszereplők sorspárhuzama: Salamon bölcsessége Kurázsi leleményét. Más. összekapcsolnak idősíkokat. amely a hősiességet dicsőíti. Szokatlannak tűnhet az érzelmi hatáskeltés. családjukat nem féltik. de tartalmilag és formailag elkülönülve fokozzák a kizökkentő hatást. díszes övre alkudozik. A Nagy Kapituláció dalát Stüsszi halála után egy fiatal katonának énekli Kurázsi. csak a komiszság. . Eilif dala a lányról és a huszárról saját pusztulását jelzi előre). céltalan. (Ezt azonnal meg is semmisíti az irónia: a pusztítás még évekig tart.az uralkodó tulajdonságok kicsiket és nagyokat egyaránt tönkretesznek. szinte fetisizált tárgyak is szimbolikus szerepűvé válnak: Kurázsi dühöng az áldozatok kötözésére használt tiszta ingek miatt. Az "okos" Eilif a hőst játszó gátlástalan. együttérzése a nézőkét is kiváltja. Szent Márton irgalma Kattrin jóságát . Miközben az egész művet áthatja az elidegenítés és az irónia. mert "az ökör mindennél fontosabb nekik" (11. A Kurázsi mama és gyermekei "Brecht válasza Schiller Wallensteinjére. értékek viszonylagosságát ironizálja. A Koldusoperából ismerős. de becsületes" Stüsszi nem szolgáltatja ki a lutheránusok zsoldját a katolikusok fogságában. brutális katona. A felfordult világban általában is eltorzult a tárgy-ember kapcsolat: a parasztok életüket. Az "ostoba. aki nem ismeri fel a változó értékrendet: a háborús erény a békében bűn lehet. fogd be a pofád").) Kattrin hőstette túlmutat az elidegenítésen.) A normális életre vágyó.a Brechtnél ritka .katartikus pillanat. hogy ilyen legyen". pedig nem kéne. Caesar bátorsága Eilif hősiességét. kisemmizettségét. Szókratész jelleme Stüsszi becsületességét idézi. de válasz Shakespeare V. élettapasztalatának ironikus foglalata a halmozott bölcsesség.szekér is.

1966-ban láthatott napvilágot. a vallással. A könyv csak 26 esztendő elteltével. a művész feladata és lehetősége . aki a tökéletlen apostolok hamis feljegyzéseit (Lévi Máté) hitelesekkel helyettesíti. szellemes szatírája. főképp a kulturális élet leleplezése és kipellengérezése. a regény így a mindennapi élet és a tudatformák viszonyát tárja fel. az örök emberi értékeket szembesíti a mulandó sikerekkel. a remekművek örökéletűek. A művészet az igazság felmutatásának legtökéletesebb módja. valamint a művészettel való összefüggéseire vet fényt. a szatíra. továbbá egy remekműnek és alkotójának története is. nevezetesen a valóságnak a hiedelemvilággal. különös világú alkotás. haláláig írta. Tragikummal fenyegető jeleneteiben is gyakran ragyog fel líraiság vagy komikum. idővel műveinek középpontjába kerül az ember és a totális hatalom konfliktusa. Ebbe illeszkedik bele Jézus keresztre feszítésének parafrázisa. ezért lesz a Mester történészből művésszé. BULGAKOV A Mester és Margarita (1928-1940) Bulgakov látomása szerint a modern Krisztusok a művészek. Az életművét megkoronázó. a realitás és a fantasztikum sajátos ötvözése. hogy míg vallások és tudományos igazságok elavulnak.A mű részleteit Nemes Nagy ágnes fordításában idézzük. utolsó regényét a sztálini diktatúra idején mintegy 12 éven át. rendkívül összetett. a kicsinyes gyarlóságokkal és bűnökkel. az értelmiség helyzete és szerepköre. Alapkonfliktusa a humánum és a hatalom között feszül.Bulgakov saját élethelyzetéből következően. Alapszinten a szovjetrendszer metsző élességű. amikor rekonstruálni akarja a krisztusi igazságot. Bulgakov értékrendszerében a művészet a vallás és a tudomány fölött áll már abban is. de akkor egycsapásra világsikert aratott. A művész új evangélista is. a politikával. A Mester és Margarita sokrétegű. az ideológiával. Alaptémája kezdettől a felelőségvállalás. Ezért foglalja a Mester (és maga Bulgakov is) üzenetét a legmaradandóbb közegbe. (SPIRA VERONIKA) Mihail Bulgakov (1891-1940) írásművészetének legjellegzetesebb vonása az álomképek. A regény első része zömében a harmincas évek Moszkvája elé tart . a művészetbe.

"azon a bizonyos helyen megpróbáltak vele szót érteni" stb. a hős "egy másik helyet is megjárt". piszok fráter"). A manipuláció jellemző eljárása: a dolgok másként nevezése. A rendszer hazug voltát és valódi játékszabályait az olvasó Hontalan Ivan esetéből ismerheti meg: "ön nincs a diliházban. "az illetékes helyen". és Berlioz . A rendszer támasza a besúgás és a belügyi szervek háttérben folyó. [É] eléggé ostoba cikk volt". Valamennyien egy ördögien kiagyalt mechanizmus fogaskerekei. A különös idegent Ivan és Berlioz reflexszerűen "emigráns kém"-nek vélik. sokatmondó pillantást váltott. sorsjátéknyereménnyel jut átmeneti létbiztonsághoz. a nagy mű megírásának lehetőségéhez. ásványvíz" felirattal - . és egyenesen a büfébe sietett. és pénzért mindenre hajlandók. hajjaj. azzal felállt. ahol senki sem fogja tartóztatni. A politikát kiszolgáló irodalmárok és a szórakoztatóipar tisztségviselői kivételezett helyzetben vannak."Hát mégis bekasztliztak" -. A társadalom középszintű vezetői. A taxisofőr a bennfentesek fölényével dicsekszik: "én tudom az utat! Vittem már utast a pszichiátriára!" Sztravinszkij doktor intézete regényünk cselekményének végére megtelik a fő. A moszkvai kisemberek arctalan figurák. Berlioz!" A Varietészínház előadásának kritikus pontján egyszer csak "két fiatalember derűs. opportunista. A létbizonytalanság általános. becstelenek (pl. az igazi művész viszont alagsori lakásban tengődik.és mellékszereplőkkel. Berlioz. onnan bármikor és bárkire lecsapó tevékenysége. és szolgálataiért cserébe megkapja annak pincelakását. vagy feldereng "egy gyanús beszélgetés emléke [É]. és Ivan feladja a kilátástalan küzdelmet." Idővel megtudjuk: Meigel báró (egy arisztokrata) a vezetője a külföldiek után nyomozó osztálynak. és csak kivételes szerencsével. A moszkvai kezdőképben egy bódét látunk "Sör. A legfelső hatalmat itt megnevezetlen személyek és titokzatos intézmények birtokolják: "egy moszkvai közhivatal". ők egyaránt korruptak. intrikus. dőzsölnek (pl. Hajjaj. tehát főként a szabadon gondolkodók) villámgyorsan a "pszichiátriai" intézetbe kerülnek: a szovjetrendszer jellegzetes gyűjtőfogházába. a "leleplezett" Husztov: "talpnyaló. jaltai és egyéb üdülőkben)." Az ablak azonban törhetetlen .mondja sokat sejtetően Korovjov Boszojnak. "de megfordítva is történhet. hanem egy klinikán.ez lesz az ő konkrét bűne a regény expozíciójában . a Gribojedovról elnevezett székház luxuséttermében.azonnal állampolgári kötelessége teljesítésére indul: feljelenteni. ha erre nincs szükség. Az abnormális viselkedésűek (a normával szembenállók vagy szembeszegülők. Lakáshoz például elsősorban Alojzij Mogarics módszerével lehet jutni: feljelenti a "Mester"-t ("illegális irodalmat őriz a lakásán"). Bárki hirtelen "hivatalos személy" lehet. továbbá a kistisztviselők már név szerint szerepelnek. A Berlioz ajtaján függő pecsétről Sztyopa Lihogyejev rögtön arra gondol: "egy cikket adott át. de még mennyire!" .görbe tükröt (Gogolra emlékeztető szatírával).

de vissza már nem hozott senkit. Mágikus-babonás képzelgések terjednek.tudatának tartalmaként vagy játékaként. és a Sátánt Woland néven (Goethe Faustjából vett elnevezéssel) Moszkvába hozza. nézőpontokat vesz fel. Jeruzsálemben Jézus-Jesua "vándorfilozófus"-kénti emlegetése. Ezek a hibák. folyamatosan változtatja hangját és közlésmódját is.onnan nem jött vissza többé!" A rendőr csengetésére Anfisza így szól: "ez bizony boszorkányság". amely a terror elsőszámú eszközeként a társadalmi tudat direkt alakításával próbálkozik. mégpedig éppen abban a szovjetrendszerben. sőt az autó maga sem jött vissza többé". csak meleg kajszibarackszörp. Ilyen értelemben nevezzük tudatregénynek.sör és ásványvíz viszont nem kapható. hanem a köztudatot is alakítják.vagy épp a szerző . tömegpszichózissal. Moszkva: fonákságok és álságok összessége. A legfantasztikusabb és leggroteszkebb fordulatok után nevezi a szerző a művét "hiteles és igaz elbeszélés"-nek. [É] hogy feketemágia nem létezik. . mesével. Jellegzetes fonákság a "másodlagos frissességű tokhal" kifejezés is. A tömegmanipuláció mechanizmusát Bengalszkij személyesíti meg: "Mi persze valamennyien jól tudjuk. Ebben a műben az objektív tények is szubjektív tükörképként jelennek meg. babonával. a hamis ideológia és a leplezett diktatúra nem csupán általános létbizonytalanságot és szorongást okoznak. amelynek ideológiai alapja és támasza a mindenfajta misztika tűzzel-vassal történő irtása a társadalmi tudatból." A közönség egykedvűen tűri ezt az agymosást. együtt). fantasztikummal. a repülő pénzek után kapdosva. hogy az előadásmód is folyamatosan változik. és elsősorban a groteszk képzetek számára teremtenek talajt. a szereplők . Bulgakov leleménye: ezt a hiedelemvilágot jeleníti meg regényében. Ezen a ponton ragadhatjuk meg az egész regény magvát.szakkörök szervezésében merül ki. Bulgakov fő művészi célja korántsem csupán a konkrét történések. meghamisító minősítése Wolandnak az "artista" (a varieté programján). A népképzelet a számára felfoghatatlan eseményt így veszi tudomásul: "ördög tudja. A Városi Albizottság vezetőinek tevékenysége a megfelelő ügyintézés helyett . mégpedig abban a világhegemóniára törő birodalomban. vallásos mítosszal stb. Az elbeszélő mintha bújócskát játszana az olvasóval ("Utánam. társadalmi torzulások szatirikus ábrázolása. csalárdságok és bűnök. hanem maguknak a tudatképződményeknek a megjelenítése. A szinte áttekinthetetlen sokrétűséget még az is tetézi. új és új szerepeket. ugyanilyen módon álságos és a lényeget elfedő. és mondanunk sem kell . más képzetekkel elválaszthatatlanul összefonódva (hallucinációkkal. de a szocialista öntudatot ugyancsak meghazudtolva tolong egymás hegyén-hátán. Az autó az illetőt "el is vitte. mi lehet emögött". "Forduljon csak hozzám. Egy másik személy " sürgősen kiutazott dácsájára. vagy a párhuzamos cselekményszálon. olvasó!").

de az ő jósképessége is mindössze annyi. nem valósítható meg sem a nagypolitikában. sem a köznapok világában. majd a Mester ezen a ponton kerül szembe a rendszerrel. Az emberek sorsáról önkényesen rendelkező korlátlan hatalom azonban csupán fantazmagória. Máskor önellentmondással vagy cáfolással bizonytalanítja el a befogadót: "Mégis azt kell azonban hinnünk. ahogy lennie kell: erre épül a világ!" A sztálini (és a császári) rendszer azt hirdeti: az ember kiterjesztheti uralmát a világ felett. csak képzeli magáról. és legfőképpen embertársai iránti szeretettel. például a Sátán. A bértollnok kritikusok írásai engedelmesen visszhangozzák és ismételgetik. változékonyság és sokféleség szerves összefüggésben áll az egész mű legfontosabb művészi mondanivalójával: a világ végtelenül gazdag. hogy tűrhetetlen a vallás becsempészése a sajtóba és a köztudatba. alázattal. A regény két főszereplője. hogy az egész regény azonos a Mester művével? Mindegyik értelmezés mellett és ellen is számos körülmény szól. ha a világrendhez alkalmazkodva él. milyen sivárrá formálja a brutális és kíméletlen vulgármaterializmus a társadalmi tudatot. Világfeletti hatalmat azonban csak természetfölötti lény gyakorolhatna . A lélek belső . A szovjetrendszer egyik ideológiai alaptételét már az első epizódban megismerhetjük: Hontalan elvtárs erősítgeti az idegennek. az ember és kiváltképp a művész nem tűri a megalázó korlátozást. hogy "maga az ember" irányítja a földi eseményeket. Ez az átminősülés viszont egészében megkérdőjelezheti az addig elbeszélt történetet."Némelyek éppenséggel azt állítják [É] A magunk részéről hozzá kell fűznünk. hogy Jesua élete az ő döntésétől függ. akkor alakíthatja saját jövőjét. hogy egyik személyleírás sem ér egy hajítófát sem. A világrend az ember fölött létezik. görcsös és könyörtelen ateizmus. Ivan. A földi ember viszont csak akkor lehet ura saját sorsának. "Csak az vághatja el a hajszálat. Századunk embere azonban erre egyelőre képtelen. A szovjet ideológia másik sarkpontja: a primitív. hogy pontosan látja egy elkövetkező esemény valamennyi előidéző okát. a ház ma is épségben áll" szól hirtelen közvetlenül az olvasóhoz. hol kezdődött az álom? Lehet. hogy a professzor beszélte el a dolgot"É . megmutatom az utat.megadom a címet." A tizenötödik fejezet egészéről csak utóbb derül ki. hogy a jövő irányítása az ő kezében van. szűklátókörű. Ezt a szólamot részletesebben a párhuzamként szerepeltetett Jerusalaimban (azaz a római birodalomban) fejti ki a regény: Ponczius Pilátus helytartó nyilatkozik úgy.figyelmezteti Jesua az önhitten nyilatkozó Pilátust. A szatirikus fejezetekből kiderül. E megfoghatatlanság. hogy az egész történetsor csupán Ivan megmozdult lelkiismeretének és képzeletének szüleménye? Lehet. "Mindig úgy van.játszik el a gondolattal Bulgakov -. belső békével. hogy álomkép-sorozatot olvastunk. a törvényei kikerülhetetlenül érvényesek: "A tégla magától sose esik senkinek a fejére". aki felfüggesztette" .

akik részesei vagy tanúi lehettek a csodának (az ókorban Jesua tanításának. s csupán az a kérdés. hűséges tanítvánnyá lesz. A cselekménynek nem a kezdő színhelye. hetedik fejezetben érkezünk el ide). a keresztény mítosz parafrázisaként) játszódnak. akiknek nincs kapcsolatuk a metafizikai szinttel. a Patkányölő. Berlioz). A legszélsőségesebb. a jelenben a Woland-csoport tetteinek. Aszerint méretnek meg tehát.Mindjárt gondoltam mondta a gyerek. az idő. E két konkrét színtér felett húzódik. hogyan cselekszenek. hogy meglátják-e a magasabb értékeket. legprimitívebb alak Marcus. a képtelennek látszó jelenségekre. amelynek legfőbb részei: a vallás és a művészet síkja. ezért szorgalmazza Jesua kivégeztetését. nevezetesen a jelenben (Moszkvában) és ezzel párhuzamosan az ókorban (Jerusalaimban. a szereplők világa. Berlioz halála pedig a különös cselekménysor kiindulópontja. azokat egyszersmind összeköti a metafizikai szféra. Pilátus hasonlóképp politikai megfontolásokból (Tiberius hű alattvalójaként). . Kajafás az "óhit" főpapja. a fantázia. Sztyopa Lihogyejevnek és Berlioznak a bűne-bűnhődése szolgál példázatul (párhuzamos jellemekkel és sorsokkal kísérve) a regény első felében. A regény szereplői vagy a lelkeket elsivárosító rendszer szolgái. Jelentékenyebbek azok a szereplők. Gyávaságáért meg kell fizetnie. Meigel báró és Afranius az eszméket pusztító politikai hatalom kiszolgálói. . Valóság és álom összetartozását a gyermeki lélek még természetesnek látja: ". megtisztul." Mindezek végiggondolása után többet mondanak számunkra a hagyományos regényelemek: a színhely.Csak álmodol engem. amelyet a hit. A valóságos vagy képzelt cselekvések mindvégig két síkon. vagy megvan bennük a szellemi-lelki rugalmasság. néni? . brutalitásának lelki motivációját is meglátja. az értékek árulói. hogy hogyan reagálnak a "hihetetlen dolgokra". a művészet igazságának). Az alakok nagy többsége a diktatúra engedelmes kiszolgálója. . de belső dilemmával küzdve tagadja meg a meglátott igazságot. a képtelennek tűnő események elfogadása testesíthet meg. A Mester és Margarita regénytere különleges szerkezetű.Hát te hol vagy. és ha igen. ajtaját hivatalos pecsét zárta". illetve áldozatai. alkalmazkodnak (Mogarics.én nem vagyok felelte Margarita. akik meglátták a magasszintű eszméket. szerkezet stb. bár Jesua az ő érzéketlenségének. Lévi Máté árulást követett el. de keservesen megbánta. ezen keresztül a népe (még inkább a saját hatalma) elleni támadásnak tekinti. de a gyújtópontja a "Szadovaja 302/b épület 50-es lakása" (csak a "Gyanús jelenségek egy moszkvai lakásban" c. A jelenlegi lakosoknak. Többkevesebb tudatossággal haszonelvű életet élnek.gazdagságához kellene visszatalálnia a modern kor emberének. ő Jesua fellépését ideológiai fellazításnak. Ebből a bérleményből "két esztendeje [É] rendre nyomtalanul eltűntek a lakók [É]. Júdás és Mogarics feljelentők.

amikor szerelmese már emberi képességei határáig eljutva a klinika lakójaként szenved. Ennek a jogát próbatétellel szerzi meg: a Sátán bálján mindenkit egyformán . a szerelme nem hagyja elveszni. "mi már réges régen szerettük egymást. képek sora vonult el előtte. Megvan benne a változás. Az első rész főszereplője Ivan Hontalan. amikor még nem is ismertük. azért indult el aznap a sárga virágcsokorral a karjában. a művész. A Mester ellenfele ugyanaz a korrupt és korlátolt rendszer. sőt éppen Jerusalaim kel benne életre ("látomások. lírai. regénye pontosan így ér véget. aki vakon szolgálja a rendszert. a költő. Sajtókritikák. legnagyobb veszélye pedig az igaz műalkotás. Furcsa. mintha az eszményi művészsors megvalósulása volna.emlékszik vissza a Mester -. Története légies. az igazzá válás képessége. bonyolult. a "költőcske" Ivan Hontalan. A kultúrpolitika őrá (regénye miatt) hisztérikusan támad: a rendszer legnagyobb ellenfele a művész. ő az egyik betétregény főhőse. aki meglátja az örök értékeket és szolgálatukba lép. átveszi szerepét. romantikus. hogy rosszak a versei. aki megírja igaz alkotását. hogy "megírja a folytatást" . Margarita egyrészt valóságos földi asszony (amikor meghal.Az íróknak három típusa jelenik meg: az irodalmár (Berlioz). A Mester pedig búcsúzásakor megígérteti vele. szívroham végez egy asszonnyal moszkvai lakásában). végül a Mester. Költőnk Berlioz halála után meghasonlik. "nem írok többet" . Sorsa egy és azonos a Mester művészetével: "Váltig állította. elfogatás és az "idegklinika" lesznek a Mester kálváriájának állomásai. belső válságba kerül (belátja.alakjuk a befejezésben tehát még szorosabban fonódik egybe. de őt Margarita. Többször olvashatjuk. másrészt eszményi nőalak (falernumi bor mérgezi meg. kiegészítője. hogy ebben a regényben az ő élete van megírva". amellyel Hontalan meghasonlik. a Mester múzsája. nem létező várost látott.fogadkozik). hogy én végre rátaláljak" ." összetartozásukat nevük alliterációja poétikusan is jelzi. az egész mű címszereplője. Kivételes lehetősége adódván "nekiült regényt írni Ponczius Pilátusról". és kiharcolja számára a megdicsőülést. finom oszlopcsarnokokkalÉ"). "egymás vágyaiban születtek meg". eszerint a "Mester" (és vele együtt tán Ivan is) Bulgakov alteregója. de azonnal örök életet nyer). Veresége (Ivanhoz hasonlóan) depressziós állapotba juttatja. feljelentés. A Mester és Margarita egymásnak rendeltettek. Bulgakovnak A Mester és Margarita c. A második részben. "Az asszony azt mondta. majd a másként gondolkodóknak kijáró büntetésen keresztül eljut az igaz és örök értékek meglátásáig. márványépületekkel. hogy a Mester remekművének utolsó szavai: "Ponczius Pilátus lovag. Judea ötödik helytartója". A Mester pályája ott kezdődik. ahol Ivan Hontalané elakad. A szerkesztő által kevéssel korábban "rendelt" "vallásellenes költemény" írásakor szelleme (művészi tehetsége) már tiltakozni kezd. méltó társa és támasza.

végül mégiscsak belátja. mondhatom!" . a Sátán . mely apoteózissal zárul. aztán arról papol. a szeretet. de mivel őt a bűne (gyávasága) juttatta ide. ez az "érdemtelen hírnév" mindörökre szóló szenvedést okoz számára. Ponczius Pilátust is a halhatatlanság birodalmában látjuk viszont. (". [É] akkor mi sem természetesebb: az alvilági erőkhöz fordul segítségért." Woland. (Az abszolút rossz és az abszolút jó az abszolútumban azonosak. de egymás kiegészítőinek is tekinthetők.korholja a Mester Ivant. aki "maga formálta alakjá"-hoz így szólhat: "Szabad vagy!" A művészet hatalmas erő: az alkotó általa felülemelkedhet a zsarnokságon. Ez egyrészt azzal jár. A megoldás. A Sátán (a vallás tanítása szerint) jóllehet Jézus ellentéte és ellenfele.mennyei utasításra . eltitkolva saját gondjait és fájdalmait. hogy az expozíció részei csak a mű derekán állnak össze. Az egész regény alapértéke a humánum. A vallásos hit magába foglalja a . A szerkezet mozaikszerűen épül fel. a sátáni gonoszság birodalmában egyoldalúan az igazságteremtő énje szerepel. hogy nincsen ördög. Furcsa. a fantázia és a hit teremtményeit. A főszereplők a 32.szeretettel tud fogadni.) Woland tehát korántsem csupán a gonoszság szellemeként látogat a földre ("hogyan festene a föld. ahol a zseni kórházi ingben. "céljuk felé" vezető útjukon "eltűnt minden csalás". másrészt a bonyodalmak megoldódása már az első fejezetekben elkezdődik. a regény végső szakaszában a szerepkörük öszszemosódik. sőt Moszkvában. a művész megszabadítása a fantasztikum szintjén következik be.elhozza a szabadulás lehetőségét. A valóság olyannyira fonák. A Mester Jézus földi mártírsorsát éli újra a humánum és az abszolút igazság szolgálatában. beemelheti művébe az álom. büntethet és igazságot szolgáltathat.) Nem élet az. mintegy önmagához is szólva. és kimondja: "Soha többé nem leszek kishitű". hogy vállalnia kell "az álmot". és az öröklétbe jutnak. vagy pinceodúban kuksol. leleplezhet.Itt kuksol az elmeklinikán. értelmezheti a valóságot. Bár a fásult Mester visszavonulna a magánélet (a szerelmi boldogság) menedékébe. de kizárólag a művész közbenjárására. "Amikor az ember úgy ki van fosztva mindenéből. ha eltűnne róla az árnyék?"). kinevettethet vagy megdicsőíthet. és Margarita ennek a felebaráti kötelességnek eleget tud tenni. kitágíthatja határait. gatyában rostokol. fejezetben kilépnek térből és időből. a képzelet. Megtisztulása mégis lehetséges. hogy az ördög uralma csak jó lehet. A zömében szatirikus első rész után Margarita uralja a második részt. A Mester sapkájára hímzett "M" betű és Woland cigarettatárcáján a "W" monogram hasonlósága jelentheti azt is: ők ketten egyszerre ellentétei és párhuzamai egymásnak.

" NéMETH LáSZLó ISZONY (1942-1947) Minden műfaj tud valamit. az időmeghatározás formulája ("a tavaszi Niszán É-dik napján"). a Revizort. a pénz (Lévi Máté eldobja. a fejfájás és az álmatlanság. hogy a lélek minden redőjét ki tudja bontani. A művészi igazság kifejezéséhez és érvényesítéséhez az alkotó tetszése szerint lépheti át a köznapi élet törvényeit.mind lélektani.csak csökevény. Az íróelődök közt Menipposzt. torzulás. a szálakat összekötő és végül valóban megjelenő kifejezés: "Ponczius Pilátus lovag. Cím szerint szerepelteti az író a Don Quijotét. A szerkezetet összekapcsoló elemek az ismétlődő motívumok is: a hőség és a zivatar. amit a többi nem: létét épp ez igazolja. és legfőképpen a sokszor előre jelzett. Judea ötödik helytartója. a moszkvaiak egymást tapossák érte). hanem teremti az emberi lelkeket. Bűn és bűnhődés. Margarita neve. de ide sorolható Berlioz és Fagót neve is stb. a Chartreuse de Parme . a Bovaryné. a boszorkányszombat. A regény realizmusa is ebből következik. amelyet a szerző közvetlen mintájának tekint. valamint a Sátán alakja. A művészet az emberi szabadság legteljesebb megnyilvánulása. az a befogadó számára is valóság. ezek a mű sokrétűségét és rejtélyességét növelik. A regény emberi lelkeket tud teremteni. a boszorkányszombat zenekarának karmestere Johann Strauss. Goethét. Amit a művész valóságként mutat be. a kettős és a polifonikus regény. a művészet új életre keltheti és diadalra juttathatja őket. az eszmeregény és a parabola műfaja áll Bulgakov alkotása mögött.lélektani tételek irodalmi illusztrálása . helyesebben lélekteremtő regények. A teljességet a műfaj összetettsége is szolgálja: az emberiségköltemény. A világirodalom legnagyobb regényei . [É] hosszadalmasságának épp az a nagy eredménye. Amit lélektani regénynek szokás nevezni . Gogolt és Dosztojevszkijt kell megemlíteni. Feltűnő a zenei utalások nagy száma ebben a regényben (a zseniális pszichiátert Sztravinszkijnak hívják. a végtelenre törő főhős.humánum értékeit és parancsait. Hozzájuk adhatja magát s mindazt. a Margarita báli ékszerén látható fekete uszkár stb.Anna Karenina. hogy az író nem halássza.). Goethe művét idézi a mottó. amit a társadalom mélyéből és a . a nap és a hold. a Holt lelkeket és legfőképpen a Faustot. [É] A szabadság éppen abban van.

és vívódnia kell". [É] Az ember regénye meséjét tudja.csak emberek maradjanak. a pszichológiai analízis összeszövődik a korrajzzal. jegyzetben foglalkozik írói módszereivel. (A három fejezet: Az esküvőig. ahogy a görögség Artemisz körül.csillagok magasából hozzájuk szít É . a társadalmi. mint más regényíróknál. elemzéseire támaszkodhatunk művei értelmezésekor. egyetlen alak. Mert mi más az igazi szobor is. másrészt e művének tudatos formaépítő törekvése is a tragédia-műfajhoz való közelítés: megvan a katarzissal záruló három felvonás. az az olvasóval megéletett tudat. körülfogottan. anatómiáira lefordítva". orvosi precizitással elemzi a sajátos női érzésvilágot és lélekállapotot. Az író alapvető célkitűzése egy tudat kialakítása: "amit én egy regényben elő próbálok állítani. A derekán meghalt. a regényformát "kell választania" . A történet vége) . A családomnak kellett eladnia. sokrétűségében is megmutatkozik. Ebből a pillanatnyi iszonyból. a miliőábrázolás éppoly hiteles. (NéMETH LáSZLó: REGéNYŤRáS KöZBEN) "Az Iszonyt Móricz Zsigmond parancsára kezdtem el. megszorultságukban. ezért kelti több regényem is. Hogy Artemisz szét is tépett valakit. az elképzeléséből nőtt ki az Iszony.kompozíciós értelemben .tudomást azonban még akkor sem szabad vennie róla. egy szobor benyomását. Az." Németh László több kötetnyi anyagban vall életéről. a hátam mögött. mert az író felfogása szerint az ember a tragédia léthelyzetében van "zsákutcában. de mítoszát írás közben kell kapnia . melynek befejezésére műértő barátok bíztattak. a lélektani és a mitológiai sík. sok műhelytanulmányban. Egyrészt.az író intellektusa a problémák természetében. már csak írás közben jutott nem az eszembe. Kárász Nelli tudatregénye "egy mozdulatból bomlott ki [É] Két házastárs ült egymás mellett [É] s az egyik kényelmesen. A .az író rendkívüli érzékenységgel. "milyen tudat felel meg a mai Dianáknak". alkotásai születésével és problematikájával: gondolataira. Egyetlen nőalakra irányultan e műve is "monódia" . mint az ő tudatában. hogy hősnőm körül az egész világ egy hangulatát idézzem föl. azzal fenyegetett. Ezért van a főhősnek nálam nagyobb jelentősége. a nemesebbiken." A sokdimenziós műben egybeolvadnak a különféle rétegek. öt évig vártam vele. Ez volt az egyetlen munkám. hogy beszünteti a Kelet Népét.így születik meg az Iszony. az érzékeimbe. amikor a magam Akteonját már széttépettem [É] s még így is azt éreztem. amelyben éppúgy ott van mindennek a helye. naplóban. mint ami kellene. Ahhoz. ha nem egy tudat vonalakra."monumentálisra nőtt novellára" is emlékeztető lélekteremtő regény "burkolt tragédia". hogy az író megvizsgálhassa. elégedetten babrált a másikon. hogy kicsit több dereng át a görög meséből. távolodóban. A házasság története. mint az emberi bensőé . akkor rémlett föl.

"mi lesz belőlem Sanyi nélkül [É] mi lesz belőlem vele" . utolsó cseppként. ("Az ágaskodás állapotából átjutottam a megadáséba.kapcsolatuk nem az idők folyamán romlott meg: ismeretségük (első pusztai találkozásuktól kezdve) eleve diszharmonikus. Sanyi rosszul választ . nekem gyónja meg azokat az érzéseket. de Nelli ellenérzései erősödnek. "betört lóként" veszi tudomásul házasságuk "hallgatag megállapodását". édesapja halála döntési helyzetbe kényszeríti: "kétféle rémület közt" választva . amiben boldog voltam. sőt.Az Iszony fegyelmezett formájú. biológiai-pszichológiai síkja. hogy Sanyi énrám emelt igényt. hanem Terusba vagy másvalakibe szeret bele: később elviselhetetlennek érzett tulajdonságai [É] megbocsáthatónak. Amikor már egyértelműen tiltakozna. beleveti magát a munkába. "alattomosan segédkeznek" a fiúnak összeboronálásukban. nekem kellett a testemet-lelkemet egy életre összekevernem vele: még a jó óráinkban is ott éreztem valami sötétet. ellenkezése. amit be lehet látni. tán én is azt gondolom: nem is járt olyan rosszul az a Nellike ezzel a Sanyival. keresi az álmegoldásokat. csak ne akart volna az uram lenni. [É] Ha ő nem belém. mert az ellenségeivé sikerült tennem" -.védekezik. amelyeket egy más pusztán lakó Nellike iránt érez. a megtalált részvét gyógyító állapotába tér vissza. végül. végig meghatározza Nelli szembenállása. majd Cencre menekül. feszültséggel teli.") Az esküvő (és a teljes kiszolgáltatottságát tudatosító pesti nászút) után minden esemény konfliktusaikat szaporítja: egymást követik a viták. [É] Valamiben mindketten egyenlők voltunk: ugyanaz a férfi . Ha mint bizalmasának. sőt kedvesnek tűntek volna fel. hogy mit érnek.már nem tudja irányítani az eseményeket. a pótcselekvést. Sanyi eladósodása után. mert szülei és barátnője. az összecsapások . [É] édesapa halála. a "megnyert nyugalom". Terus. De "a rossz házasság . s ez a csendes egymás melletti munka: ez volt az én titkom. zárt szerkezetű alkotás: a huszárpusztai magány csendjéből Nelli a cenci erdők csendjébe.gyalázatossá is tesz": az egyre erősebb testi-lelki undort csak az irtózat. hanem erő. szívszorítótÉ") A Takaró-fiúk (nevezetessé vált) krumplispalacsintás újévköszöntő látogatása után összesen kétszer találkoznak személyesen (közben Sanyi csak a leveleit küldözgeti óvárról). s a barátait csak azért szíveltem. hanem hogy mit akarnak egymás életében. amit az életben kerestem.") Kárász Nelli és Takaró Sanyi házasságtörténete a mű lélekelemző. ami megroppantott. édesanya gyámoltalansága. ("A magányos kószálások a kutyákkal. húzza az időt: gondoskodó anya lesz hirtelen. a vendégeskedésbe "Itt éltem egy ember kenyerén. majd vadul támad is -. Az emberek viszonyát nem az szabja meg. a gyűlölet "árnyalja". néhány kosztossal (a "kifőzdével-panzióval") foglalatoskodik. ("[É]én is meg tudtam volna szeretni őt. Ťgy azonban. Sanyi ostroma nem érv volt. a düh. a szégyen is: "Ennek a lánynak dolga volt Sándorral.

a ("kurrogás" helyett) általa vágyott "páros magányban" képes lehetne a házasságra. akit kidobtam? Vagy már előbbre: Zsófi is?") Megszűnik minden más érzésfajtája az elhatalmasodó irtózáson kívül .egyszerűen undor? Hogy ugyanaz a test. a csend a lételeme . mozdulatlanul feküdt az ágyában. Mivel Sanyi nem képes elfogadni az ő normáit. amitől riadozik. nem eleve képtelen a kapcsolatteremtésre: fel is merül benne a választás lehetősége (először Ernő. komplexussá növekedése. majd sógorán. a világpiszok. Cselekvési szabadságában korlátozzák a társadalom és családja . de az iszonyfolyamat maga is viszonyfogalom . konvenció. (Beismeri azt is. hogy aki nem szeret. hogy egy ilyen lélekbe akadt bele. hogy pont ő kellett Sanyinak. hogy ami házasságában számára iszonyatos. hallgatnom kellett éjjel a szuszogását. a magány. úgy is az emberszenny. ". A puszta. önmagába zárt egyéniség. a bensőmet bepiszkítja. Kárász Nelli büszke. leginkább azért támad. az másnál "nyeremény" is lehetÉ) Tiltakozik szegénységük takargatása és mindenféle alakoskodás. Imrén gondolkodva). Ťgy is. a poklomat nyomoztam benne. még ezen is osztoznom kell [É] ha már hozzá vagyok kötve.kizárólag Nelli és Sanyi kapcsolatának terméke.. Az arcába nyomtam a párnát. A békés egymásmellettiségben. kitörései egyre közönségesebbek lesznek ("nem tudtam megállni". hogy gonosz és ostoba vagyok"). ("Az ilyen embert nem szabadna arra kényszeríteni. hogy leplezze tehetetlen kiszolgáltatottságát. ("Amit akkor mondtam. Az a lány. amely az én magányom fölhasítja.") Az egész folyamat. ami belém csap. minden elemével. de a szukáét is. értékeit: végzete. az a szilveszteri bál jegyezte el a halállal. öntörvényű. "engem vitt a fúriám". az eleve meglevő iszony erősödése.") Csak az adott relációban idegen. "magának való". ráerőszakolás ellen.használt bennünket". [É] Félig nyílt szemmel. hogy megyek és hallgatok" -."én beszélni is úgy szeretek a legjobban. nemcsak a maga piszkát hozza. "pontosan tudtam.de csak a beteg Sanyi gyengesége teszi lehetővé a végkifejletet. Amit ő az ő jó szeme nagy leletének tartott. a féreg. Végigvilágítottam arctól arcig a múltat: ki lehetett az első. bizonyos távolságon túl békésen megfér az emberekkel. elönt". megőrizné tisztaságát. "fölösleges és szégyenletes dolgokat mondok". A szégyenemet. [É] Egyszerre csak azt éreztem. a tolnai "kis újdonsült tanító" személyében.") Idegenkedése (férjére hasonlító) gyerekétől és a magára kényszerített falusi társasági élet csak tovább deformálja bezártságában. (Ugyanez fordítva is igaz: "Szegény Sanyinak az volt a szerencsétlensége. értékrendjét. tudnom kellett az utait is. s a lábammal is rúgtam őt magamtól. hogy a párna túlsó felén nincs ellenállásÉ Sanyi nem játszott. nem is lehet féltékeny: nem egészen igaz [É] ó. ("A borzalom megduplázta az erőmet. elhatalmasodása.

A lelkem nem tudott elegyedni a világgal. Az időtávlatban. megpróbál megváltozni miattaÉ) A középponti hős énregény formájú vallomása. "kacsmargása".") összeférhetetlenségük tehát teljes: alkati. A hősnő értékel. ("É hiú.az író csak ábrázol . a riadalom. A megszépítő távolság nem az időben van. bár előfordulnak előre. az apja sírjánál. ahogy sötétben fölgomolyognak: pontosak. Szinte nem is volt Sanyi. inkább valami langy. igazságkerülő. Sőt.és hátrautalások ("Később is sokszor voltam így veleÉ"). A testem alkalmas volt mindarra. magányvágya. sok testből összefűlt meleg.") A falu szemében bűne: mássága alkata. gyönyörű. diónyi. Annak a riadalomnak volt igaza. pszichikai adottságai. Visszapillantása életének bő négy évnyi szakaszára maga a történetmondás. pusztaiságuk és egyáltalán: női mivolta). ilyenek vagyunk. és saját biológiai. amire más asszonyé. inkább jobb. s közben analizálja is saját lelkét. szőrös hátú kezét. kényelmes. barna szeme van [É] a rektorné [É] is azt mondta. "szubjektív igazságának objektív előadójaként" képes arra. cigány. a fényképész előtt: de hisz akkor én nem vagyok normális. Az én távolságom ez az emberi dolgoktól". A büszkesége is az volt. mint a bűnöm. azért választja. melyen a Takaró fiúk újévet köszönteni kijöttek hozzánk"). ízléstelensége. vonzóbb voltam a legtöbbnél. a holdfény. [É] Az apám magányos sétái. lelki. meglátja értékeit. "dámvadsága". ha hihetek Sanyi összehasonlításának.természetem idegensége . nem is mérték. tiszti kantinból. egyes képeket kiemel. Fehérváron.") Nelli viszolygásában fontos szerepet kap antropológiai eltérésük is: saját szoborszerűségével szemben részletezve leírja a "húsember" Sanyi tömzsi. pamatos hátát.előbb kezdődött. duhaj csárdásában magukra ismertek. intellektuális és szexuális. én nem voltam ilyen. ("Az emberekben van egy mérték. és egész jelleme: kérkedő. úgy folyt össze egy csomó Bodolai Ferkóból. de mindez fegyelmezetten. diákkonviktusból. ehhez társul "brácsázása". kitárulkozó szájhős-volta. hogy tárgyilagosan. önelemző monológja: retrospekció (nyitó mondata: "Még emlékszem a délelőttre. a tudatos viszszanézésben a múlt képeit Nelli szelektálja ugyan. hogy nem lehet a nézését elállni" -. kronologikus rendbe zártan történik. a Szeréna néni aggszűz lelke: két oldalról is gyűlt bennem a csönd.ugyanakkor. és nem is a térben. s tart.helyzetének adott viszonyai (szegénységük. Sanyi "a legcsinosabb fiú a faluban. hogy az emberek a postán. Terus szerint. amelyik azt mondja: mi. barna lében forgó szemét . "búgó hangja". ("Az én büntetésem . emberek. mert "áhítatot ébreszt" benne. kommentál . (Viszont Sanyi értékeli Nelliben a másságot. Németh László kihasználja az első személy hatáslehetőségeit: Nelli egyszerre átélő és önmagát távolból figyelő-megítélő énjének kettősségét. ameddig élek. önkontrollal élje újra az eseményeket: "Az én emlékeim. mint rosszabb a többinél.

Az voltam kívánságomban az egész betegsége alatt". ("Elismerem. de bajos társadalmi tételeket regényben illusztrálni" (N. hogy csak akkor válik szörnyeteggé.). de a tragikum nem pesszimizmus.") Nelli visszaszerzi magányát. hogy én egy öregasszonyt a pénzéért agyonüssek. és megfogalmazza nemcsak a két tett.(de néhány kijelentés Nellinek nem. "Minden jó regényből kiolvasztható egy társadalomkép. a határozott jellem és az önmagának is hazudozó. a kórházi betegekért). irgalmas és elnéző . mércéi szerint. eszem ágában sem volt. N. hogy az emberek mit tartanak normálisnak. minden tekintetben eltérő embertípus modelljei. ("A nemi élettől csak vadabbá váló szüzességről s ezen át a világgal elegyedni nem tudó tisztaságról aligha készült hasonló írás". Viszont a hiteles jellemtörténethez az írónak "akaratlanul is meg kell szőnie a társadalmat. L. pózoló. ("én magam viszont. csak Németh Lászlónak tulajdonítható). értelmezi a vele történteket. de tragikumra hajló" gondolkodása.a kiút megtalálása. szegény emberiségért". hanem a két alkat közti különbséget is: "Kizárt. sorsképek. "Mert a tragikum nem azt mondja: 'úgyis elbukom'. Az író szerint a befejezés . egyre biztosabban tudom."én szabadon akarok lélegezni. L.") Házasságkötésével elvesztett szabadságát . és kifejti életfilozófiáját. az "egy darab rá bízott.("született ápolóként") az emberekért való szolgálatot vállalja (édesanyjáért. A társadalomnak ez az önkéntelen szőttese. két. az egyedi és a mítosztörténetet összefonják a metaforikus utalások. utal Raszkolnyikov gyilkosságára. ha nem élhet saját elképzelései.az elidegenedés tragikumát feloldó életfilozófia . hogy . A két típus örök szembenállása a növényi és a ragadozó természet. De ha már agyonütöttem volna. éppen mert . Az epilógusban Nelli megmagyarázza.Jókúti doktor eltávolítása után .) "Amikor az Iszonyhoz hozzákezdtem.") Nelli és Sanyi jelleme túlmutat egyedi önmagán. vagy elpusztulok" . társasági üresség.harca. Teréz néniért. L. Magányában részvétteli.Sanyi halála után visszanyeri.Németh László értelmezésében: a minőség és a minőségnélküliség .ebből az alkatához már illő életformából tekinti át házassága történetét -. amely idedobta és harcra kényszerítette. ahogy távolodunk. hogy Sanyi gyilkosa én vagyok. hanem azt mondja: 'ha el is kell buknom'.). mindez igazolja. hogy regényeimből inkább a tragikum hallatszik. a tartózkodás és a mohóság. de a regény megfeleltethető a konkrét mítosznak. hanem hogy ő maga hogy maradhat meg önmagának. úgy nyeri vissza szabadságát. az intellektus és túlzott ösztönélet. hogy Diana és Akteon történetét írjam meg" (N. ("Az ember ne azt nézze. mint az optimizmus". az egyéniség és átlagember . és nem bánnám meg. akkor az a természetemből következnék. A tragikus ember hisz végül a világban is. Zsuzsikáért. Diana legyőzi Akteont: ez Németh László "optimista.

pillanatnyi ítéletekből. néha egy kicsit szószátyár.a kb. mintha előre tudom s erőszakolom [É] Ahol szinte belebódultam egy lélek. (édesapja az egyetlen ember. csak egy újabb lehetőség lenne. hiteles figurája a dohányszagú Slenkai doktor. magyarázatát azonban a puszta. hogy mitől kímél meg.nem a témája. leleplezése . szinte reflexekből alakul.mindenki mással szemben felmerülnek legalább ellenérzéseiÉ) Sanyi szüleiben Nelli végül felfedezi a rokonvonás-lehetőségeket is. Az Iszonyban a külvilág is Nelli tudatából rajzolt. Bodolaiban férje "tanítómesterét" látja Nelli (akinek Sanyi "csak rossz utánzata"). hogy valaki megint "rávasalja magát". a feleségek is kiszolgáltatottak. hanem képesség" (Regényírás közben) -. a (rokonszenvesebb) "finom. Piri tanítókisasszony). mint ahol tudatosan szociologizáltam" (N. urizáló parasztcsalád." . naiv ember. Molnár. vissza sem tér a faluba). sokkal hitelesebb. másrészt a gazdag."Nem tökélhetem el. a lecsúszott dzsentrik és a gazdag parasztok 1920-as évekbeli helyzetének megjelenítése . (A csak kereskedelmi tanfolyamot végzett Nelli pl. Takaróék. de ez a társadalomkép pontos.édesapjának "benne volt a csontjában. annak kell bizonyulnom abban a mondatról mondatra folyó választásban. A Kárász-büszkeség (Nelli és apja szótlan zártsága) látszólag alkati tulajdonság. a sváb állatorvos. egy sors követésébe. az ángyádi takarék elnöke. hogy minden őse a magáén volt úr"). akiknél "mindenütt zsírosat.az ő (főiskolát végzett) fiuk már valóban kiemelkedhet (a másik fiú. a Kárász-Otrubai família (bár a grófi jószágigazgatásból a pusztai bérletbe csúsztak. nem talál magának munkát.a dunántúli Huszárpusztán.L. azt nézd. A regény célja nem a társadalom kritikája.). sokkal jobb szociológus voltam. hogy realista leszek. Marcsa (Dányiné) féltékeny és kétszínű. akit Nelli elfogad és szeret . a bizonytalan előéletű nőgyógyász. a gazdasági válság hatásai tükröződnek . mint a mi férjeink közül akármelyik. de még mindig derekabb. Fáncson és Cencen. Reális a két háború közti vidéki társadalom. "a valóság-érzék nem program. Dányi. hanem háttere az ábrázolt világ.) Nelli és Sanyi összekerülése társadalmilag is nehezen egyeztethető: adott egyrészt az elszegényedett nemesi család. de anyósával csak annak halálos ágyánál békül kiÉ A többiek leginkább a főhősök kontrasztjai vagy analógiái: a Sanyival együtt "kutyálkodó" hajdani katonatársban. de ízlésükben. ami a mű". a körülötte sündörgő fáncsi férfitársadalom jellegzetes. aki vállalja Nelliért a börtön kockázatát is. Te nem ismered az asszonyok megaláztatását. 4-5 évnyi időtartamot felölelő emlékezésben . tömöttet fogott a szem" . mint életforma és társadalmi helyzet adja.) A házasságra vágyó nők is (Terus. valamint Kardos főjegyző és az "adóügyis" Lajoska. az építésszé lett Imre Pestre nősül. Ne azt nézd: mit okoz. a szociológus számára is sokkal értékesebb. koraősz" Katinka (Slenkainé) tanácsokat is oszt: "Sanyi egyszerű. Meg kell becsülnöd őt. (Jókúti. szokásaikban még őriznek valamit .

") A trópusokkal tömörít: különösen gyakran metaforikus kifejezésmóddal . csak a valóság ábrázolása. hazug kocsonya. Az ünnepekhez és a mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódnak a legfontosabb események (újév.hogy talán neki is tartogat még valamit (ó. de voltaképpen érinthetetlen nőiességükbe is beszivárog a remény .Kurátor Zsófiba a sofőrön. Béla bácsi halála az Otrubai lányok összeköltözését eredményezi. Németh László képekben gondolkodik. Sanyi apjának halála után költöznek be a faluba . nem azt a bizonyos szerelmet. akinek nincs más célja.végül Sanyi halála hozza számára a szabadulást. Sándor-nap. amikor az ő. jól elrendezett karácsonnyal a szemében". a Sanyi világábaÉ" -. sárga cipő . kezemre sírt csókok. regényeim ahhoz kész forgatókönyvet szolgáltatnának. pótlékát) az élet. anyósa haldoklásának hírére hajlandó visszatérni Cencről . asszonyivá enged" (A Nagy család története) .már nemcsak magával. indulat rabságába esett nőket."A falu.és mellékmondatok szintagmákba sűrítésével (sunyító ösztön. s megmeredt lényük fellazul.).s egy magasabb belső valóság érdekében az emberekhez szóló nyelv gyanánt használja. Az egész egy zsíros. ("A realista író nem az. de másokkal is törődve új képességeinek kibontakozását .) "Regényeimben semmit sem ábrázoltam akkora gyöngédséggel. az esküvőt "még a nyári munkák előtt" kell megtartani stb. (Maga is ír műveinek filmszerűségéről: "Ha volnának a régi kínai dráma mintájára húszharminc órán át tartó filmek is. a kiszolgáltatottság. de annak valami derengését. Ismétlődő motívumként kulcsfontosságúak a halálesetek Nelli életében: édesapjáé kényszeríti a házasságba. S én lemenjek közébük? Innen. karácsonyok. virágvasárnap. távolibb a közölnivalója. hanem aki tudja a valóságot is . Az író és modelljei. melynek minden íze énrám van fölhúzva" .is funkcionális szerepűek. Bodolaiék és Imréék látogatása). ahogy együtt bőgtek és rázkódtak.Kárász Nelli a kórházi munkában "enged fel".fréz szalonbútor. sors. abban a "sűrített életben" . az az ő eleme. Szeréna nénié meg azt. és a tárgyak . kifejező képek tökéletesen beleolvadnak az élőbeszédbe. a váramból. Az elbeszélés ritmusa az elszabaduló érzelmek. "Sanyi csak a sötéttel jött meg. "Sanyit én olyan gépezetnek tartottam. egyetlen mozzanat sem hagyható ki: még a másodlagosnak tűnő események is fontossá válnak a műben (l. húsvét. a Takaróné portájára. Kárász Nellibe a sógorán át ."édesanya ijedt jérceként fordult meg ennek a hangnak ragadozó árnyéka alatt". indulatok egyre gyorsuló ütemét követi. pünkösd. S minél elvontabb."az élet nagyobb fele: a tehetetlenség.Minden részlet célratörően komponált. hogy Nelli postáskisasszony sem lehet. a kín: az van benne összesűrítve" . Meglátszott a sírnál. mint ezeket a kemény. "a dobozból kicsapó fagy nem csalt meg". páncélba zárt. krémesbaba-feleség). kötelesség. de a hatásos. annál görcsösebben vigyáz e nyelv hitelességére és szabatosságára".

fedezi fel, és tapasztalja, hogy "aki az életből kiért, annak hatalma van az életen. A megnyert nyugalom volt, ami gyógyított". CAMUS A pestis (1947)

[É]az embereknek, akik [É] húszévesek voltak, amikor a hitleri uralom berendezkedettÉ ma egy atomháború által fenyegetett világban kell fölnevelniük gyermekeiket. [É] Azt gondolom, senki sem várhatja el tőlük, hogy optimisták legyenekÉ Biztosan minden generáció azt gondolja magáról, hogy a világ újjáteremtésére hivatott. De az én generációm tudja, hogy nem fogja újjáteremteni ezt a világot. Feladata talán még ennél is nagyobb: meg kell akadályoznia, hogy a világ széthulljon. [É] Mindezek után ki várhatna el az írótól kész megoldásokat, szép erkölcsi tanokat? Az igazság titokzatos, megfoghatatlan, meghódíthatatlan. A szabadság veszélyes, és ugyanolyan nehéz, mint amilyen mámorító élni vele. E két cél felé kell haladnunk, kínok közepette, de határozottan. (RéSZLETEK CAMUS STOCKHOLMI, A NOBEL-DíJKIOSZTó üNNEPSéG UTáNI BESZéDéBőL, 1957. DEC. 10.) A negyvenes években a történelmi események Camus figyelmét a közösségi problémák felé fordították. A pestis keletkezésének élményi háttere az embereket elválasztó, a száműzetés érzését keltő háború és megszállás; ill. a közös harc és a szolidaritás érzésének átélése az ellenállásban. Camus személyes tapasztalata, hogy a már elidegenedett, 20. századi ember sem élhet idegenként, közönyösen a másik ember mellett csapások idején. A "Defoe-követő" Camus számára természetes, hogy "valamilyen bebörtönzést másfajta bebörtönzéssel" ábrázoljon, a háborút a pestissel. (A regény alcíme: "avagy a Kaland"; eredetileg tervezett címe pedig a Foglyok volt.) Az író először konkrét történelmi eseményhez kötötte művét - "A pestis, amely szándékom szerint több szinten értelmezendőÉ nyilvánvalóan az európai ellenállási mozgalomról is szól a nácizmus ellen. Ennek bizonyítéka, hogy anélkül, hogy név szerint is szerepelne, mindenki ráismert az ellenségre, Európa összes országában" -, de aztán "kizárta a történelmet", "ahistorizált": "A pestissel azt a légkört szeretném érzékeltetni, amely mindannyiunkra nehezedett, s a veszélynek és száműzetésnek

atmoszféráját, melyben mindannyian éltünk. Ugyanakkor ezt az érzést az egész létre kívánom vonatkoztatni." 1939-től 43-ig gyűjtötte az anyagot az író - irodalmi példaképeit és az orvosi szakirodalmat (a pestis tüneteinek leírásait) tanulmányozta -, és hét éven keresztül dolgozott regényén, melyben visszatérnek "állandó témái": a börtön, a száműzetés, ill. a küzdés és az ellenállás. Camus feleletet keres a Közöny és a Sziszüphosz mítosza által felvetett problémákra - milyen viselkedési lehetőségei maradnak az embernek az abszurd világban -; ugyanakkor etikai szempontból a (megelőző műveinél regényszerűbb) Pestissel az író maga is előrelépést lát saját gondolkodásában: az ember és a világ viszonyát teljesen uraló abszurdum felismerésétől (Sziszüphosz, Közöny, Caligula) eljut az abszurd elleni tiltakozásig. ("A Közöny az ember meztelenségét írja le az abszurddal szemben. A pestis az egyéni szempontok alapvető azonosságát ugyanazzal az abszurddal szemben. Ez egyfajta fejlődés, mely a többi műben még jobban megnyilvánul majd. De A pestis ezenkívül azt is megmutatja, hogy az abszurd semmire sem tanít meg bennünket", Camus.) Az egységes, zárt szerkezetű alkotás szűken vett tárgya egy fiktív, de reálisan megjelenített orani pestisjárvány, tehát egy egyetlen városban dúló epidémia részletes orvosi-klinikai leírása (és erkölcsi, társadalmi hatásainak vizsgálata) egy képzelt eset ürügyén. Az általánosító mozzanatok a tér- és időviszonyok meghatározásában nyitottá, többjelentésűvé teszik a művet: a színtelen, semleges, "múlt nélküli", kétszázezer lakosú algériai városban a kialakított szokásrendben unatkozó (viszont gazdagságra vágyó) lakók számára a járvány teszi nyilvánvalóvá (bűnös) gyanútlanságukat: akár veszélybe is kerülhetnek egy "zárt város" csapdájában. A napok, hónapok pontosan követhetők a csaknem egy évig tartó eseménysorban (áprilistól februárig), de az év meghatározatlan marad (194É); az emberek, "emlékezet és remény híján", a jelenben "ütnek tanyát"; "valójában jelenné vált számukra minden". ("A pestis mindenkit megfosztott a szerelem [É] képességétől. A szerelem ugyanis egy csepp jövőt kíván, de a mi számunkra már csak a pillanat volt.") A gondosan felépített öt fejezet a járvány periódusait, fokozatait követi. Az alaptónust a kafkai indítás határozza meg: a hétköznapi környezet mindennapos szürkeségében szokatlan, megmagyarázhatatlan jelek tűnnek fel. A patkányok megjelenésének "fura esete" elszaporodásuk után "kicsit aggasztóvá" teszi a helyzetet, a lakosok kezdenek "nyugtalankodni", aztán "már százával ömlesztik a patkányhullákat", s az emberek is titokzatos betegséget kapnak, hasonló tünetekkel (daganatok, tályog, láz, helyi gyulladások, nyirokcsomó-duzzadás, gennyesedés, szörnyű szag stb.). Az (először még elszórt) esetek halálos kimenetelűek - az első halott éppen Michel, Rieux házmestere április végén -, aztán ijesztő gyorsan "sokszorozódnak". Az emberek reagálása a kitörő pánikra kezdetben a

feledés-keresés (a vallásban vagy a testi örömökben), a hivatalos szerveké pedig a járvány tényeinek leplezése (tehetetlenül tanácskoznak-vitáznak az orvosok, félnek kimondani a felismert kórt, habozik a prefektus, félremagyaráz-eltitkol a városi és a megyei hivatal, a sajtó pedig, "mely folyton fecsegett, most már egy szót sem írt semmiről"). Fertőtlenítést rendelnek el "kis fehér plakátokon", kisegítő kórházak létesülnek, s - mivel menthetetlenül pusztulnak a beteg emberek tömegei, mert a "bolhák tízezreit terjesztették el a patkányok" - végül megérkezik a hivatalos sürgöny: "Pestisállapotot kihirdetni. Várost lezárni." A lakosok, "akik a csapást valószínűtlen dolognak tartották, amelytől ők mentesek", kénytelenek végigélni a bizonytalan ideig tartó rettegés, elszakadás, száműzetés "börtönérzését"; "krónikussá válik a rosszkedv", a megzavart életmódban összeomlik a "bátorság, az akarat, a türelem." Sokakban kitör a menekülési vágy, és (többnyire hiábavaló) mesterkedéssel, szervezkedéssel próbálják elhagyni a vesztegzárat. A tavasz és a nyár folyamán számolatlanul ismétlődnek a halálesetek (kísérteties az "éjszaka, utas nélküli, különös villamosmenetek" látványa, mely a halottakat szállítja a "végállomásra"); a tomboló vész minden családot és városrészt elér. Az általános képtelenségben "közös, mély" a szenvedés - és a "jövőtlen, konok várakozásban" a pestis egyhangúsága (tovább nem fokozható) monoton kétségbeesést eredményez. A crescendo a rövid, harmadik fejezet után a negyedikben ér a csúcsig - a tetőpontra viszont nem a rémségek halmozásával jut el az író, hanem egy megrázó egyéni eset kiemelésével és középpontba állításával: az Othon-fiú halálának leírásával -, aztán decrescendo következik: a vész "maga fúj takarodót önmagának", és mozgásának ritmusát követve fordított sorrendben halad a mű visszafelé. (Egy ember meggyógyul, élő patkányok tűnnek elő - a kezdetet és a véget a patkányok sorsa jelzi -, aztán a macskák és kutyák is.) A pestis váratlanul vonul vissza, helyreáll a régi "rend", az emberek megint biztonságban érzik magukat, de nem tanultak: úgy élnek, mintha nem jöhetne többé újabb csapás. A járvány hullámzásának részletező követése lehetőséget ad a különféle emberi magatartásformák (és változásaik) vizsgálatára. A készületlenül ért emberek általános reakciója (még az orvosoké is) az, hogy a félelemtől néven sem nevezik, nem akarják fel- és elismerni a pestist, ill. járvány-voltát. Aztán a kétségbevonhatatlan jelek (szimptómák, bacilus-vizsgálat és ijesztő számadatok) hatására kihirdetett ostromállapotban a megszokás és a száműzetés válik kollektív élménnyé, és az egyébként elzárkózó, magányos emberek áttérnek a többes szám első személy használatára. A kiszolgáltatottságban az együttérzésnek sokféle változata mutatkozik meg, mert bár tudják, hogy illúzióik sem lehetnek, csak a véletlenben reménykedhetnek, felismerik a tisztességes harc, az összetartás, a

közösségvállalás lehetőségét. A szolidaritás-érzés, hangsúlyozottan nem egy, már a vesztegzár előtt is létezett közösségen belül alakul ki hiszen Tarrou is, Rambert is idegen -, és csak a veszély idején létezik; "a szkepszis teljesen nem tűnik el. A Közönyben, amely Camus leginkább egzisztencialista ihletésű írása, a negáció uralkodik. A pestisben, ezzel szemben, az emberiséggel szolidaritást vállaló magatartás lehetőségét bizonyítja. Ott az ösztönélet volt az alapvető és az irracionalitás; itt nagyobb jelentősége van a gondolkodásnak és az értelemnek" (Köpeczi). ("A pestis kétségkívül az egyéni lázadástól a közösségi harc felismeréséig vezető utat jelenti. Ha van fejlődés a Közönytől A pestisig, az a szolidaritás, a közösség irányában keresendő", Camus.) A városban maradt lakosok (és az ott rekedt utazók) kénytelenek szembenézni a csapással; az író a határhelyzetre való reagálásokat vizsgálja: hogyan viselkedik hívő és hitetlen, látogató és helybéli, orvos és hivatalnok, szerelmes és magányos. "A pestis sújtotta város valamennyi lakója egy-egy Meursault volt kezdetben" (R. de Luppé), de többségük mozgósítható és segítőkész lett. A "krónikás" nem akar főszereplőket kiemelni - és véleménye nem azonosítható kizárólagosan egyetlen szereplőével sem -, csak egy-egy olyan lehetséges magatartás (absztrahált, jelképesnek is szánt) képviselőjét mutatja be, aki - bármilyen egyéni indítékból - felveszi a harcot, a küzdelmet választja. A cselekvő és szenvedő szemtanú, hivatásának megszállottja, Rieux doktor felismer, szembeszegül, mozgósít, nem adja meg magát. Elutasít mindenféle igazságtalanságot, nem ítélkezik, hanem segít, még a menekülni próbálókat is megérti (l. Rambert). Két dolgot gyűlöl: a betegséget és a halált; tudja, hogy küzdelme "véget nem érő vereség". ("ČSzívtelenÇ - mondta neki valaki egy alkalommal. Dehogyis, egy szíve neki is van. De az arra szolgál, hogy napi húsz órán át kibírja, hogy embereket lát meghalni, akik életre teremtettek. Arra szolgál, hogy mindennap újrakezdje.") A mű egyik fő szólama, "témája: az orvostudomány és a vallás harca; a viszonylagosság és az abszolútum képviselőinek konfliktusa. A viszonylagos győzedelmeskedik, pontosabban: ez nem veszít" (Camus). Paneloux, a "nagy becsben álló", "művelt és harcos jezsuita" nem tarthatja abszurdnak a létet, hisz a gondviselésben, de elismeri értelemfölöttiségét. Első beszéde szónoki műremek ("több benne a metafora, mint az egész műben együttvéve"): a bűntudat felébresztésével először a vallás javára akarja felhasználja a járványt. Részt vesz az egészségügyi alakulat munkájában, és hite, egész erkölcsrendje megrendül a kisfiú halála láttán; második prédikációjában a megjelenő félelmetes isten már megérthetetlen az ember számára, a - végül belenyugvást, "felebaráti szeretetet" hirdető - atya eljut "az eretnekség határára". Bizonytalan tünetekkel járó

(szótlan) halálakor - nem tudni, pestises volt-e, vagy a hitével együtt omlott össze ő maga is - "kétes esetnek" minősítik: ez nyilvánvalóan megváltozott világfelfogására is vonatkoztatható már. A szentté válni (ateistán) akaró, sztoikus Tarrou ugyanúgy kötelességteljesítés közben hal meg, az utolsók között, mint az atya, mert a már óvatlan ápolók is "sebezhetővé váltak a pestis számára", és mert Camus szerint minden "eszme" - legyen az bár vallás(osság) vagy forradalmiság -, minden absztrakció: bűn. Tarrou, aki halálos ítéletet hozó apja miatt hagyja el a szülői házat, lázadó forradalmárrá lesz egészen addig, amíg egy kivégzést nem lát - épp Magyarországon -; és rádöbben, hogy ő csak a gyilkolás egy másik formáját választotta: "pestises volt, amíg azt hitte, hogy a pestis ellen küzd"; "fertőzése a múltja". (Camus értékrendje szerint a "halálos ítélet": az abszurdum csúcsa.) A jóhiszeműen tévedő, kiábrándult "ártatlan gyilkos" Tarrou ezért "száműzetésbe vonul" - "a történelmet majd a többiek fogják csinálni" -, és "a lehető legkevesebbet akar ártani"; nem ítélkezik, mert az ítélet szükségképpen elítélés is. "Valaha a pestis végleges megsemmisítésére vágyott"- de felfedezi, hogy "kizárólag az a miénk, ami nem tartós", minden győzelem ideiglenes. Mivel "a reményt sohasem ismerte", nem is bízhat végső győzelemben, de az áldozatok mellé áll, a cselekvést választja: megszervezi az önkéntes alakulatokat. Ez a békességre vágyó humanista kerül legközelebb Rieux-höz; kiegészítik egymást; barátságukban - a tengerben megmártózva - egy pillanatnyi szabadságot is teremtenek maguknak. A másik idegen, az újságíró Rambert fejlődése is Tarrouéhoz hasonló: marad a városban, vállalja a közös sorsot. Először szökni próbál, szervezkedik, mindent megmozgat, hogy visszatérhessen feleségéhez Párizsba, aztán beáll az alakulatba - mélyen megdöbben, amikor Rieux feleségéről hall -, s amikor menekülhetne, már "köze van a városhoz" és tovább segít. (Az ő döntését is múltja indokolja: a spanyol polgárháborúban küzdött a "legyőzöttek oldalán".) Az orvosokkal szimbolikusan ellentétes pályájú - mert "ítélkező" - bíró, Othon, az először ellenszenves "bölcs bagoly" is "lelepleződik": stílusa, magatartása félrevezető, de kiderül, mennyire szereti kisfiát; kötelességérzete is, egyéni gyásza is az önkéntesek közé viszi. A háttérből rajzolódik ki Rieux anyjának egyszerű, együttérző, "földönjáró" alakja (aki, mindenféle absztrakció ellentéteként: elpusztíthatatlan), és a szérumkészítő öreg Castel doktor rokonszenves, segítő figurája - akivel, kivételes esetként, megtörtént, hogy az "emberi érzések erősebbnek bizonyultak" a halálfélelemnél: idős felesége rádöbbent, hogy "nem tudnak egymás nélkül élni", és visszatért hozzá Oranba. A "jegyzetírók" kiemelik azokat a különc (abszurd) jellemeket, akiknek valamilyen gépies tevékenység, mánia ad erőt a túléléshez: Tarrou kedvence az öregember, aki meghatározott időben kimegy erkélyére, hogy leköpdösse a macskákat; Rieux látogatja az asztmás rőfös

a járvány terjedésének részletező adatsorai szinte puszta tények. mert a téma miatt szerinte csak ez alkalmazható .aztán mennek lakomázni"). Mészáros V. számok. a pap letérdel. Marcel. árnyaltan. Garcia. Ilyen a szöktetéssel foglalkozók csoportja (Gonzales. hozzá hasonlóan. szánalom. a megcsalt-elhagyott kishivatalnoknak. az öreg Castel "görcsösen mosolyog". a veszélyből hasznot húzókat. egy arab gyilkosával" (akinek perében a Közöny története fedezhető fel).ami nem segít. fáradhatatlanul. leleplezéstől rettegve . aki valamilyen büntetéstől. Paneloux megrendül. a képek megtízszerezik a filozófiát" (Camus) . még a többi beteg is "elhallgat" . Louis). az önzőket. hogy "ez az öröm mindig veszélyben van [É] a pestis bacilusa sohasem pusztul el.az etikus elvontság és az epikus részletesség váltakozik ebben a "szimbolikus realizmusban".érzelgés -.ját kell látnunk". Rieux egyetlen pillanatra elveszti önuralmát. majd megőrül). hogy mit követett el . hogy közben a szanatóriumban. hogy láthassák az új szérum hatékonyságát . aki egy "irodalmi mű" kezdő mondatát csiszolgatja rögeszmésen. A veszteségek pótolhatatlanok (Tarrou. meghal a felesége). A tetőponton." Szenvtelenül. a kisfiú haláltusájakor szinte minden szereplő együtt van. de megrázó. Othon és a kisfia elpusztul.). és (egyetlen kiemelt szereplőként) az egyre elszigetelődőbb. apró vonásokból összeálló leírásokban. félelemben élnek: "a fiatal hivatalnokkal. "Az érzelmek. Raoul. de [É] harmadik személyben beszél önmagáról" -. mielőtt tudott volna róla (akiben viszont "A per Joseph K. Mindig azokkal érez együtt. de egyes szám harmadik személyben. amint: 'Halottaink!' . hogy saját magát is bemutassa. és amint a szereplők áttérnek a "mi"-re. és mindemellett az abszurd fölötti győzelem csak ideiglenes lehet.aprólékosan kidolgozott gesztussor az egész jelenet: Tarrou "súlyos kezével" letörli a verejtéket. Rieux "összeszorítja a fogát"."életművészt". bizonytalan előéletű Cottard.sokféle magatartással kísérletezik (a mű végén menekül.nem ismert. tiszta nyelven törekszik az író a hitelességre . hatósági intézkedések . magára hagyottan. fegyelmezett. Rieux tudja. aki ágyban fekszik és borsószemeket rakosgat egyik edényből a másikba (ironikus értékelése a mű végén megegyezik az orvoséval: "Már hallom is. s azzal az emberrel. sem el nem tűnik. Camus objektív tónust teremt a két (szereplői elbeszélői) szál egyesítésével. hiába akarnak az emberek felejteni. ő is a közösségi nézőpontot választja (a . A mű vázát Rieux krónikája adja. saját anyagát Tarrou jegyzeteivel (naplójával) és vallomásával egészíti ki. ("ilyen hosszasan sohasem néztek szembe egy ártatlan haldoklásával").és pátoszmentes hangnemben. orvosi leletek."A mesélő nem tudta elkerülni. és a doktor egyre nagyobb figyelmet szentel Grand-nak. Paneloux. A szolidaritás különféle formáit képviselőkkel szemben Camus elítéli a harácsolókat. hideg. akik. Rieux egyéni tragédiáját fokozza. akinek letartóztatását elrendelték.

és mind az elnyomó hatalom. hosszasan tanulmányozta Melville regénytechnikáját. hogy a baj sose hal ki egészen" (Gyergyai). hogy ha van valami. a szenvedés is. kipusztíthatatlan pestist. amennyiben a német megszállást jelképezi . Az író a csapás (a rossz. hosszas pestistörténeti betét-fejtegetésében felidézi az athéni járványt is. A pestis azonosul a fasizmussal is. mint Madách ádámja. "Mint Sziszüphosz. ellenséges erők szimbóluma. tudatosan vállalt elődje pedig Defoe: A londoni pestise. de a mások nyomora vagy a saját szenvedésük. sosem biztos. Rieux doktor és társai is az ember örökké ismétlődő. mint a megvetnivaló" (5.a fasizmust a járványok képével mások is összekötötték (vö. és felélesztette Kafka szuggesztivitását (A mű eleve A perhez hasonló helyzetet ábrázol: Oran polgárai számára a pestis jelenti a kiszolgáltatottságot egy ismeretlen hatalom önkényének. a más példája. "a műnek társadalmi és metafizikai jelentése van" (Camus). A regény az író szerint "krónika". a halál ellen. ezért ekkor az író kénytelen bevezetni egy újabb elbeszélőt. a remény is értelmetlen. . mint Prométheusz. A mű végén a fiktív narrátor elárulja. netán a kétségbeesése arra tanítja mindnyájukat. a titokzatos. a rossz. tankölteménynek is nevezik. abszurdumokkal körülvett emberi sorsot." A mű fordítója Győry János. és az ember tudatában is pusztító vészt is szimbolizálja. mint Faust. hogy ő Rieux. kiemelik példázatosságát. se veszélytelen s mégsem hiábavaló harcát vívják a földi lét. De szerinte éppen és csak a csapások idején fedezhető fel. a "morált". Tudják. hogy győzelmük ideiglenes. hitelességét tartja szem előtt. de azért van enyhítő-vigasztaló tanulság: "most már tudták. az értelem vagy a szeretet (Camus-nél: "gyengédség"). az nem más. A pestis minden csapás. a szenvedés) örök jelenlétét hirdeti. A mű végén Camus ugyanúgy levonja a tanulságot. rész). Camus képzeletét megragadták a középkori pestis-misztériumok. és Thomas Mann másik művének (A varázshegy) betegei is hasonlíthatók az oraniakhoz. veszendő embertársaik irányában a kötelesség. rész). mint rosszak" (3. Lakoma a pestis idején c.) Felidéződik a kolera pusztította Velence (Halál Velencében). [É] az értelmetlenség. ami az emberiséget sújthatja. Rieux. Camus valószínűleg ismerte Puskin 1830-as. Az író Thuküdidész (A peloponnészoszi háború története) tárgyilagosságát. mint az emberi szeretet. és "az emberben több a csodálnivaló.második résztől). mind az általa kiváltott reakciók magukon viselik az abszurd bélyegét. de ezen túl az egész. a mű felidézi a haláltánc-műfajt is. Capek: "fehér kór") -. munkáját. La Fontaine: A pestis az állatok között). az elemzők modern misztériumnak. a mindig újrakezdődő harc pusztán átmeneti eredményeit magunkban hordozzuk a legyőzhetelen. "hogy az emberek inkább jók. mint a fabulákban szokás (vö. amit mindig kívánni és néha elnyerni lehet.

amire nem következik semmi. a kifejezés vágya. ill. és egyben a cselekmény maga is. vegetálás a lét perifériáján. "egy komplex költői képmás" (Esslin). majd egy fiú Godot üzenetével. . ("Többre becsülöm annak kifejezését. értelmetlenségével. az író szembesít az emberi lét alapkérdéseivel. a Godot-ra várva a drámatörténet egyik legtalányosabb alkotása. társadalmon. Beckett."a tanult nyelv nagyobb művészi fegyelemre késztet" -. nemcsak cselekmény. beszélgetnek. olyan helyzet. két vándor érkezik. csak a kifejezés kötelessége". nincs mivel és nincs miből kifejezni. "végjáték". eszegetnek. A mű "tartalma a várakozás. hogy kit vagy mit ért Godot-n. formája a várakozás közben elvégzett cselekvések sora" (Bécsy) . Alaptémája. történelmi időn kívüli banalitások mögött az ember és a világ kapcsolatának végső feltárása történik. viszont az értelmezések egész sorát vetette el.) A művet először franciául írta meg . Van egy csodálatos mondat ágostonnál: . sosem válaszolt rá egyértelműen. Hauser). de (hagyományos értelmű) jellem és kommunikáció sincsen: két csavargó vár egy bizonyos Godot-ra egy országúti fa alatt. Az abszurd drámák dramaturgiájának megfelelően nem ábrázol életfolyamatokat. hogy nem létezik a kifejezés ereje. ma már az antidrámák klasszikusa. vezérmotívuma a visszatérő kijelentés: "Godot-ra várunk. A szerzőt hiába faggatták arról. A második részben majdnem ugyanez ugyanígy megismétlődik. Olyan művészetről álmodom. Beckettnek első színpadi sikere.' Csodálatos a formája ennek a mondatnak.Ne essetek kétségbe nagyon. ne örvendezzetek nagyon: a másik lator elkárhozott. A felszínen észlelhető. végül egy fiatal fiú közli Godot üzenetét: holnap biztos eljön. "az új irodalomnak mintegy paradigmája" (A. az egyik lator üdvözült.BECKETT Godot-ra várva (1953) Nem állok semelyik oldalon. érkezik egy páros. hogy nincs mit kifejezni.így ez az alapszituáció is. majd angolul (En attendant Godot. A gondolatok formái érdekelnek. (SAMUEL BECKETT) Az abszurd irányzat egyik vezéregyéniségének." A Godot "négy alkat és egy szituáció végzetének drámája" (Réz P. mely nem lázad saját fenséges jelentéktelensége ellen. Waiting for Godot).).

nyomasztó emlékeik vannak millió halottról. egy nap megsüketülünk." Estragon menekülne az időtlen. / Vladimir: és szerinted hol voltunk tegnap este? / Nem tudom. (éjjelente elválnak egymástól. Sehonnan sehová sem vezető országút mellett. ugyanakkor rejtélyes. fordulatok nem tagolják a történéseket. az alkony. nádashoz várakoznak. ugyanazon a napon. Egyszerre funkcionális és jelképes: egyben a létezés elvont tere is (a misztériumok világszínpadához hasonlóan).ciklikus időszemléletet tükröz.Reális részletekből irreálissá áll össze a mű egésze: minden elem. ahol tegnap. ugyanabban a percben. az nehéz". "Vladimir: Mindig az éjszaka beköszönte előtt jövünk. és azt "el kell határozni" -. az időhármasság. a senki (vagy Pozzo?) földjén. egy nap megvakultam.") Az is látszat csupán. Ez érvényes az idő és a tér kategóriáira is. és egyáltalán jó helyen várnak-e? ("Estragon: Mondtam már. ha megállnak. egy fennsíkon. az ábrázolt világ eseménytelen monotóniája jelen idejű. érkezéstávozás. egy nap megszületünk. hogy egyetlen éjszaka telt el a két felvonás között. A helyszín (a színpadkép) is az elidegenült világ azonosíthatatlan tája. a félhomály. lényeges változások. lovaglóülésben.a napszakok váltakozásában. hatórányi járásra emberektől. aztán ismét az éjszaka következik. mint a többi.de Didi felidézéseire Gogo rendszerint nem emlékszik. Vladimir: Nem ismerős a környék? / E: Mi legyen ismerős? Ebben a sivárságban töltöttem az egész kurva életet. Estragont ilyenkor megverik ismeretlen emberek. Máshol. ürességben itt nincs hiány. Csak az éjjelek és nappalok váltakozása érzékelhető. utalnak egy "istentelen" iskolára. Az alapritmust megszakítja egy-egy emléktöredék: Vladimir kihalászta Estragont a Szajnából. az átélt időn) a pillanatok azonosulnak az örökkévalósággal. hol vannak: ott-e. Az időről hallani sem akaró Pozzo dühödten értelmezi az időkategóriát Vladimirnak: "Mikor! Mikor! Hát nem elég önnek. hogy valamelyik nap történt. hogy csak várakoznak.mivel "elindulni. Ki figyel ilyenkor az árnyalatokra?") Máshol (valahol) élnek azért emberek (meg is verik . a visszatérő helyzetekben (várakozás. / Estragon: De az éjszaka nem köszönt be. dimenziótlan közegből.Vladimir: "azon igyekszünk.. s már éjszaka van. a természet megújulásában. hogy megtöltsük cselekvésekkel" -. A háttérben felkél a hold". olyan napon. közel valamilyen szakadékhoz. akkor tudják igazán. de ez nem határozza meg jelenüket. Pusztán az időt kell tölteniük . egy nap megnémult. ("Egy pillanat. kézzelfogható. üzenet-várakozás) és a szövegekben .) Az ismétlődések ritmusa . álmodtad az egészet. ez nem elég önnek? (Nyugodtabban) Az asszonyok a sír fölött szülnek. Vladimirék kiemelnek múltbeli mozzanatokat ötven éves ismeretségükből. Nem tudják. a nap egy percig csillog. Az elvont időtlenségben megszűnt a linearitás. így (kívül a naptári. emlegetik az Eiffel-tornyot és egy dél-franciaországi szüretet "egy bizonyos Bonellynél" . bizonytalan. hogy tegnap este nem voltunk itt. egy nap meghalunk. mozzanat egyszerre konkrét. de képtelen .

A tárgyi világ is a figurák teljes kifosztottságát. kosár stb. ill. Gogóék azt állítják Pozzóék távozásakor. minden egyformán fontos. hanem a szűkülés.így együtt. az angolban "négy vagy öt levél" jelenik meg rajta). Čmégegyszer utoljáraÇ felidézve mindig ugyanaz az üres eredmény jön ki" (Balassa P. amikor a kisfiú elmegy. de azt sem tudják elviselni ("Vladimir: Még egy pillanat. reménytelenségét jelzi: az utolsó répát. Az út-toposz eleve jelzi "köztes" állapotukat: kívül. Beckett). Felvonás közben állandó a mozgás. néha "valakik járnak" a közelükben. Az író felcseréli a mű záróformuláját Estragon és Vladimir között. Gogo és Didi számára nincs menekülés. kiszámíthatatlan. Magányra vágynak. elválaszthatatlanul magányosak. a mű figurái is várakozók . kijelentik. távol téblábolnak az emberi világtól. meg nem írt felvonásra utalnak (pl. hogy "nagyon megváltoztak". a testvére juhnyájat őriz. kellékeik eszközök a bohóctréfákhoz: a cipő szorít. hangsúlyozza a kölcsönösséget. mint az első egy meg nem írtnak.). mondja Beckett. szereplőknek a végtelen ismételgetése maga a visszavonás: más-más aspektusból újra lejátszva. a maradás állapota határozza meg. ("A művészi tendencia nem a tágulás.a kiszáradt "váz" a második felvonásra feléled (a franciában még "kilombosodik". de végleg bizonyossá válik a reménytelenség. A két felvonást tökéletesen végiggondolt szimmetria tartja össze ("Egy felvonás kevés lett volna. de a második rész süllyed. hogy mi fog történni a következő pillanatban.).Estragont). mint az első. hogy bármikor újra lehet kezdeni. (Vladimir kutyáról szóló dala azt példázza. ("Vladimir: Mindennek egyre kevesebb a jelentősége / Estragon: Még mindig nem eléggé kevés. egyformán jelentéktelen. a felvonásvégeket azonban a nyugalom. értékrend híján játék az öngyilkosság. szimbolikus toposz . melyek egy korábbi. Estragon öve lesz a kötél az akasztáshoz. (Az arányeltolás a hagyományos cselekmény paródiája is egyben. Az első felvonásban olyan kijelentések hangzanak el. és a művészet a magány apoteózisa". A fa is sokjelentésű. retket eszik. hagyománytípusoknak.") . s mi ismét egyedül leszünk a magány végtelenségében. még a hiábavalóságokat is. hogy "minden elölről kezdődik").) "A mű cirkulárisan szerkesztett". a helyzetek majdnem ugyanolyan sorrendben térnek vissza.) "Ugyanazoknak az archetipikus helyzeteknek. három pedig sok". de nem mennek. lefelé halad ugyanúgy zárul. este távozhatnának. a második felvonás ugyanúgy tükörképe az elsőnek. kiemelt jelentőségű viszont a várakozás. a kisfiú kecskepásztor. ugyanígy Pozzo és Lucky is hurcolja magával tárgyait (bőrönd.") A körforgásban a fiú feltűnése először fenntartja a várakozást. minden eloszlik.) A bizonytalan világban átutazók az emberek. másodszor viszont már az ő előkerülése is a szituáció értelmetlen voltát erősíti. Nincs előrehaladás. a kalap nagy.

(Kapcsolataik az egyén elszigeteltségének.) Nincs hős. nincs központi konfliktus . ha nincsenek jelen mások. nem lehetnek meg egymás nélkül. Didi.") A társadalmon kívüli. tulajdonképpen nincs is szükség ránk. a fiú Didit Albert úrnak. Unatkozunk. párhuzamos és ellentétes vonásokkal. A névjátékok állandóan visszatérnek: Estargon hol ábel. amit mi. cselekedeteik "eleinte ésszerűnek hatnak. tudatosítják. nincs vita. Gogo magát találomra Catullusnak.go'-t vélik felfedezni). ("Ha utánagondolok.a figurák alapvető elvi magatartásformák (a misztériumokhoz. elválaszthatatan párokat alkotnak. de egymásrautaltságuk ellentmondásos. magányának feltárását szolgálják. Széthullanak az értékek. ami elhiteti velünk. (Vladimir: "Mi . nincs kötél. mások éppúgy megtennék. hogy az emberiséget is képviselik. mindig akad valami. Szigorúan szerkesztett komplementer alakok. akkor magukra.) Próbálják összpontosítani figyelmüket . tornáznak. hogy élünk. a létnek csak illúzióját teremtik meg. bensőjük ürességének kitöltésén is fáradoznak. elszakad). a fiú és a bátyja is felcserélhető . hol Kain néven szólítja Pozzót . (Estragon: "Látod. a Lucky angol eredetű.és minden tevékenységük egyenértékű kényszercselekvés. Nemcsak az idő eltöltésén. hanem lényük. Sajátos.") állandóan tesznek-vesznek.) Bár az ismétlődő öngyilkosság-próba mindig kudarcba fullad (visszariadnak. becsvágy nélküli Vladimir és Estragon képviseli az egymás mellé rendeltséget. ha nem jobban.dire'-t is rejti). hogy emberek legyenek. ("Folytassuk" . személyek.biztatják magukat. többször elhangzik.a mű az emberi személyek identitását és valóságosságát is megkérdőjelezi. ne tiltakozz.akiben így "az egész emberiség benne van" -. állatian unatkozunk. [É] De ebben a pillanatban ezen a helyen az emberiség mi vagyunkÉ Legalább egyszer legyünk méltó képviselői ennek a fajzatnak."). a kultúra megsemmisül. "egyetlen személyiség két része" (Esslin) a tudatos (Vladimir) és a tudattalan (Estragon) alak. kapcsolatok. Ha jelen vannak "utazók". ha már szerencsétlen sorsunk közéjük vetett. moralitásokhoz hasonlóan). hogy "nem bírom folytatni" -. a Pozzo olasz. járkálnak. ("Milyen gyorsan múlik az idő. tettpótlék. akkor azokra figyelnek. egymást Didinek és Gogónak hívják. aztán szokássá válnak" . de mindig folytatják. Változatos eredetű neveik szintén az "emberiséget" idézik.Vladimir: "Nem a gondolkodás a legrosszabb" -. ha az ember jól szórakozik!" . a bizonytalan Estragon számára akár Pozzo is lehet Godot (mindkét felvonásban annak hiszi). Csak a szerzői utasításokban szerepel a Vladimir-Estragon elnevezés. változásaik a pusztulás.és utazók. helyettesíthetők a nevek. beszélő névként is: Estragon neve francia (de benne az angol . Vladimiré nyilván szláv (de a francia . a fizikai-szellemi leépülés felé mutatnak: az embert már csak a biológiai életvágy mozgatja. ("én is kerülhettem volna az ő helyébe" mondja Pozzo Luckyról. erőlködnek. Nem."Várakozunk.

szerepe az űr kitöltése. "Hordj le!". Szatirikus rajzuk a testiszellemi degeneráció bemutatása.). ha bűnbánatot tartanánk?") Vladimir az eszményekért még lelkesedő. szinte csak vegetatív kérdések foglalkoztatják. A második felvonásban. kétkedő materialista (állítólag költő volt!).). Nem tudják kifejezni magukat. de . ("A szöveg tiltakozás a nyelv. gyakran idézi műveltsége maradványait. egymással azonos és mégsem azonos. Estragon "a földhözragadt. nemcsak ösztöneire. az ember alatti ember a maga tiszta költészetében a mítosz színeibe öltözött. de felejtenek emlékezetkihagyásuk a szövegformálásban is érvényesül. és ezt erősíti Beckett gyors síkváltásokkal is.). hiányos mondatok hangzanak el. századi filozófia is eljut ilyen következtetésekre: "Az oksági kapcsolatba vetett hit a tévhit". komikusan ismétlődnek az udvariassági formulák. Didi elmélkedik a latrokról. visszatérő szavak láncolatával. Pozzo pórázon vezeti a kiszolgáltatott Luckyt. Műveltek voltak mindnyájan (l. a szokás . "lírai hangú" szövege alatt csattogtatja ostorát és a választékos tirádát trágárul fejezi be. a Biblia emlegetése. aki fennkölt. a veszekedés-kibékülés sémái. a gondolkodó. "az absztrakciókra hajlamos. egymással egybecsengő és mégis disszonáns mondatok hosszú sorával [É] darabjainak nyelvi-költői varázsát is megteremti" (Hankiss E. a beszéd is csak pótcselekvés. "Most pedig béküljünk ki!") A kiüresedés végső fokára jutottak: a teljes értelmetlenséget ironikusan tükrözi Lucky monológja is.). hanem eszére is hallgató ember" (Réz P. Benne még maradt némi felelősség-érzet is. a Bibliáról. Hérakleitosz-torzítás). és a nyelv elleni támadás a logika elleni támadás is: lemondás az oksági összefüggésekről / a XX. sablonok. a szentföld térképére való emlékezéstől Gogo meg szomjas leszÉ ) Az általuk képviselt tengelyre merőleges a másik kétpólusú tengely. csak a reáliákra tekintő. ő rángatja kötélen maga után a megvakult Pozzót. az alá-fölérendelt hatalmi viszony (és a szadista-mazochista típusok) megjelenítése. reménykedő idealista.boldog'. naturalista "haladásmítoszok paródiája" (Mihályi G. Pozzóé is. "a bőrünkből nem bújhatunk ki" stb. ("Csak nem fogunk udvariaskodni?". a racionalista. szűklátókörű átlagember". Anyagias. Kétséges a megértés lehetősége. keresik a szavakat. monologikusan filozofálgatnak. a csend beálltának megakadályozása. Nem figyelnek. pl. a kariatidák. latinizmusok. már megnémultan. közhelyek . Wittgenstein/.) Ugyanakkor Beckett az "állandó paralelizmusokkal. mint adekvát kifejezőeszköz ellen" (Hauser A. "A pesszimizmus itt költői képekké komposztálódott. és a beszédmódjuk is töredékes személyiségük jelzése. elidegenült a beszéd is."mindenkinek megvan a maga kis keresztje". akinek a nyakán látszik a kötélvágta seb. (Már a hozzájuk kapcsolódó kellékek (a kalap és a cipő) jelzik intellektuális különbségüket. -. Pozzo és Lucky kettőse.lenne.

a mozgás és a mozdulatlanság között ("Estragon: Menjünk? / Vladimir: Menjünk. Ismétlődnek a gagek. Vladimir a latrok sorsán.létük egyetlen értelme (abszurd rítusként) a mitikussá növesztett várakozás . a clown-játékok (a kalap-nadrág-. aki nélkül értelmetlen a világ. hogy ma este nála alszunk.mondta Hölderlin. Lucky tudálékos-zagyva értekezését és a hálótáncot. akire azért várnak.szólott NietzscheZarathustra. (Nem mozdulnak. hogy Beckett "teljes következetességgel és tudatossággal bontja ellentétpárokra a valóság és az emberi tudat szinte minden alapvető kategóriáját. s így kiváltják a bergsoni nevetést" (F. az ember(iség) beteljesületlen vágyainak szimbóluma. célt az életüknek . viszont ha eljön.egyetlen pillanatra sem hagyják abba. a szokásszer viselkedés képtelenségeit a varieté tréfáinak gépszer jellege itatja át. 2. küldönc-próféták. de a beszélt ír nyelvben maga a 'Godo' hangalak istent jelent.god' francia kicsinyítő képzővel."). milyen végletekig mehet el egy műben. "A világ iszonyatos zűrzavarában egyetlen tény világos: várjuk. és különféle szavakkal megnevezni próbáltak: Fehl Gottes (isten-hiány) . az ütlegelés).banalitásai a költészet ritmusát veszik fel. amire az ember várhat. Elemzésében kimutatja. Estragon: . Pozzo "knokknak" (azaz az állandóan ütött bohócfigurának) nevezi Luckyt. Azzal az üres transzcendenciával azonosíthatjuk. Megélhetést remélnek "Meglehet. bármi. aki nem jön. hogy megérkezzék Godot" . akkor az alakok megváltásra várnak . Godot is azonosíthatatlan: a központi hiány. teli hassal a száraz meleg szalmán" -.) Tágabb értelmezésben Godot többértelmű alak. melyet az európai szellem vallomástevői: Hölderlintől Nietzschén és Dosztojevszkijen át Beckettig fölismertek. (A hírhozók biblikus jelentést sejtetnek. "elbaltáztuk jogainkat"). Kermode). vagy megváltást (jogaikat vesztett kérvényezők? Godot munkaadó? . A szó szoros értelmében váltunk itt ide-oda az ellentétes pólusok között: 1. mert munkát adhat. Egy valamikori megbeszélés alapján várakoznak Godot-ra Estragon persze nem is emlékszik -. a tér és az idő meghatározottsága és meg nem határozottsága között ("Vladimir: Hol? / Estragon: (nem mutatja meg) Valahol arra.miért csak Máté tudja? -. "Godot kétségkívül nem a várakozás vagy a semmi puszta neve csupán. hagyományos zanni-típusok.de bárki. isten halott . A figurák az abszurd.és az isten nem nyilatkozik meg. Beckett Szent ágostonra utal. bőrönd-kosár-játékok. "akkor megmenekültek". /szimbolikusan/ foglakozásuk is ezt a magyarázatot erősíti. Pozzo és Lucky magánszámokat ad elő. hogy az ellentétes pólusok közötti vibrálásra bontás meddig. a hiú Pozzo szereplését a többiek közönségként minősítik is.) Ha Godot tehát isten-allegória. az evangélium ellentmondásosságán töpreng . groteszk helyzet bohóc-bábjai. értelmet."kérelemmel járultunk elé"." (Balotaů) Hankiss Elemér szerint a darab azt példázza. ki nem mondottan pedig: ők maguk a latrok. (Egyes találgatások szerint "God-ot" az angol .

ez veled született. hogy megöleljelek! (Vladimir elérzékenyül. mert tényleg nincs kiútÉ A mi szakadatlan optimizmus iránti vágyunk a lehető legrosszabb mentségünk. Ha a pesszimizmusa miatt elutasítjuk Beckettet. vagy a Prédikátor könyvének verseihez: minden hiábavalóság!" (Balotaů) általában a mű teljes reményvesztettségét hangsúlyozzák a Godot-ra várva értelmezői. sokan egyenesen a Három nővér parafrázisának vélik a művet: a soha be nem következő Moszkvábaköltözéstől úgy várják Prozorovék a megváltást. amely megdöbbentően emlékeztet a Godot-ra: "Az első három felvonás során a szereplők a hős életéről beszélgetnek. Néhányan végig őrültek maradnak". 3. (Egyébként Csehov tervezett egy olyan darabot. az emberi kapcsolat és a kapcsolat hiánya között ("Estragon: ™lelj meg (Vladimir megmerevedik. a jelentés és a jelentés hiánya között ("Estragon: és nekünk? / Vladimir: Tessék? / Kérdem. hogy minden megállt. "Lear: Te bolondnak hívsz engem. drámája. az idő. idézi Brustein)." Beckett bohócfiguráinak abszurditása emlékeztet Shakespeare bolondjainak játékára . 5. Estragon hátrahőköl) Fokhagyma-szagod vanÉ). Nincs kiút. A Godot felidézi a csehovi technikát is: telik az idő. tér. hogy begombolja a nadrágját) / Vladimir: (tűnődve) Az utolsó pillanatÉ(a halálra gondol"). mert "amit Beckett bemutat.) Hagyd. mint Estragonék Godot-tól. miközben a nézőnek az a benyomása. és ez persze bosszantó. mutat rá.a mű legismertebb Shakespeare-parafrázisa a Lear király bolondját idézi ("Estragon: őrültnek születünk mindannyian. Ugyanakkor "egyben komikus is. hogy anyagi ügyeiket rendbe hozza. Jan Kott Shakespeare és Beckett között egy új Teatrum Mundi (Világszínház) vonatkozásában lát analógiát. mert az ellentétek állandó vibrálásából lassanként egy új formaélmény bontakozik ki. Brook). ám az utolsó felvonásban táviratot kapnak a haláláról". "írásaiban a fölbomlást úgy követi nyomon Beckett. Természetesen a szerző állásfoglalása. hogy nekünk? / Nem értem. [É] a valóság alapvető viszonylatainak. a személyek és tárgyak azonossága és nem-azonossága között ("Vladimir: Szóval itt vagy? / Estragon: Azt hiszed?"). ™sszeölelkeznek. fiú? / Bolond: Minden egyéb címed elajándékoztad. / Nekünk mi a szerepünk az egészben? / A szerepünk?").és melyik szombatot mondta? és szombat van-e ma?"). 6. hogy jöjjön. mint . az ijesztő". azonosság."). érték kategóriáinak felbontását egyre kevésbé érezni öncélú formabontásnak. jelentés. A darab érdekes párhuzam-lehetősége (forrása?) Balzac kevéssé ismert Mercadet c. 4. Az állandó síkváltásnak ezt a tudatosan alkalmazott technikáját. valódi Beckett-figurák leszünk magunk is egy Beckettszínpadon" (P. s egyre inkább: forma-teremtésnek. a frivol és a lényeges között ("Estragon: Te mindig az utolsó pillanatig vársz (azzal. és izgatottan várják. mintha szüntelenül a Jelenések könyvéhez készítene kommentárt. melyben a szereplők az évekkel azelőtt eltűnt Godeau nevű hőst hiába várják vissza.

század közepétől jelentkeznek világsikerű alkotásokban. Jules Verne művei stb. (KRISTó NAGY ISTVáN) Az ún. GOLDING A legyek ura (1954) Ahogy a realisztikus eszközökkel megformált szigettörténetet olvassuk. vad környezeten. mely arra figyelmeztet. Gyerekhősök a XIX. A nevelési célzatú. A gyermekszereplős szigetregények témaköre többnyire azonos: milyen magatartás és kapcsolatrendszer alakul ki a gyermekcsoportban. melyeken lépnek túl? Milyen természeti-társadalmi jelenségekkel találják szemben magukat. Lelkesítő példázatok ezek az alkotások a gyerekek helytállásáról. egyre erősebben érezzük. a civilizáció kiterjedéséről és újjászületéséről (Ballantyne: Korallsziget. megvan-e a kicsikben a jövő záloga. hogy az eseménysornak van egy mélyebb. romantikus kalandregényekben a felnőttektől elszakadt fiatalok fényes diadalt aratnak a civilizálatlan világon. melyekre támaszkodnak. avagy eleve az emberben rejlenek a barbár . talányos: "Nem hiszem. tapasztalatot. Nem állíthatom. De azt igen. a természeti erőkön. jelképi szférája.mindig. hogy embereim mégis makacsul követik útjukatÉ darabjaim kulcsszava a talán" (Beckett). hogy a modern polgári társadalom embertelen káoszából és küzdelmeiből az ember lesüllyedhet a ténylegesen vademberi állapotba. de inkább tudást.a szemüveggel való tűzgyújtástól a hajítógép megszerkesztéséig -. A művet Kolozsvári Grandpierre Emil fordította. milyen törvényekkel? Milyen eszközöket. az ősi. műve nyitotta meg.). 1857. hogy művem pesszimista. milyen közösségek jönnek létre. szigetregények sorát a világirodalomban Defoe Robinson Crusoe c. hogyan sikerül rajtuk úrrá lenni? Milyen tudatformák vezérlik magatartásukat? A századforduló körül. Stevenson: A kincses sziget. majd az első világháború megrázó élménye után új kérdéscsoport fogalmazódik meg az előzőek mellett: megmenthetike a válságba jutott modern kultúrát a legifjabb generációk. hogy szereplőim kétségbeesése optimizmust sugallna. 1883. az emberi képességekről és lehetőségekről. melyben minden a helyén van a szó robinsoni értelmében is . beidegzéseket hoznak magukkal.

neveltetésük nyomaként. és megölje. A kicsikben . A születő demokrácia gyengesége. valamint a szorongás együttes következményeként . Külön kasztot alkot a kórus. amit az elhagyott otthonban mindig maguk fölött tudtak. kövérsége azonban hamarosan a közös gúny céltáblájává teszi. öntevékeny közösségnek Ralph lesz a vezéralakja. eluralkodik a félelem.némi tudatossággal. Először még ő maga is megdöbbenve fedezi fel magában "a különös. ők vasfegyelmet hoznak magukkal (még a rekkenő hőségben sem vetik le köpenyüket). Az a repülőtér. A háttérben egy matróz "a csónak tatján géppisztolyt tartott". A harmadik meghatározó tényező a szorongás. amelyekhez a talajt a hatalomvágy teremti. és most alig viseli el a hegemónia elvesztését." A brutalitás első kitöréseit még megfékezi. jó kiállású. az előkerülő kést a fiú ekkor még "belevágta egy fatörzsbe". "a hús ígérete". Milyen világot építhettek fel ezek a fiúk? Az új környezetben a gyerekek eleinte magától értetődő természetességgel.az otthon elvesztése miatt. beidegzésekkel és ." Azt az erőt. elsősorban éjszaka. ™sztönei hamar jelentkeznek: "vérpezsdítő. kezdettől felelősséget érez és vállal az egész csoportért.a legérettebbek részéről . határozott és céltudatos egyéniség. A formálódó. mely arra késztette. amely a belső indulatokat. Kérdése ("Remélem. őrjítő" izgalom keríti hatalmába. hogy körülöttük. "a vér látványa" még egyelőre visszariaszt.rémítő látványa a gyermeki hiedelemvilág alakulásában is szerepet játszik. A mű végén. ellenpólusként agresszív ösztönök lépnek fel. alvás közben tör rájuk. Néhány jelzésből megtudhatjuk. a demokratikus rend alapjait igénylik és kezdik alakítani. a növekvő agresszivitás és hatalomvágy. a hátrahagyott felnőttvilágban a második világháború tombol. Jack Merridew korábban kórusvezető volt. Nincs a biztonságot adó felettes tényező. a legidősebbek egyike. fizikailag is kiemelkedik. ahonnan az ő gépük felszállt. senkit sem öltetek megÉ") sok élettapasztalatot sűrít. a legvégső pillanatban érkező megmentő felnőtt egyenruhában. A cselekmény során egy halott ejtőernyősre bukkannak a kisfiúk . ellenállhatatlan indulatot. A demokratikus renddel szemben. félretereli az erkölcsi önkontroll: "elképzelhetetlenül szörnyű dolog lett volna lesújtani a késsel [É]. hangulatokat és érzelmeket kordában tartsa. kevéssel utóbb atomtámadás vagy más katasztrófa áldozata lett. természetes vezető. revolverrel magasodik a földön fekvő Ralph fölé.a fordítás Göncz árpád munkája). most az alig néhány évvel idősebb nagyfiúk képtelenek pótolni. a kiszolgáltatottság érzete következtében "megnevezhetetlen ijedelmek" lépnek fel.erők? A legyek ura gyerekcsoportja (6-12 esztendős fiúké) is egy lakatlan szigetre kerül (amely "valami korallszirt a tengeren" . hogy űzőbe vegyen valamit. Röfi gyakorlatiassága és szellemi érettsége az első időszakban aranyat ér. álmukban "beszélnek és sikítoznak.

és a kis Phil úgy látja: "valami mozog a fák között.bár a fiúk alig beszélnek róla -. A csoport tudatában egy valóságfölötti lény alakja körvonalazódik . Képzelete gazdag. és értékelő. "illatuk kifröccsent az . Az apróságok megmagyarázhatatlan rettegése konkrét célpontot keres magának. Kedves lenézéssel szól társairól: "mint a gyerekek". A kicsik naphosszat a homokban játszanak. amely aztán halálra zúzza Röfit. ha önhittséggel. A humánum képviselőjének nincs fegyvere a gátlástalanná váló erőszakkal szemben. amelyben vallás. vagy értelmesnek lenni. Roger karját egy civilizáció fegyelmezte. Gyerekes stílusban megjegyzi: "az élet ma tudományos". hogy nem játszhat vezérszerepet. nemzeti gőggel párosul. most is gyorsan átlátja. értelmező mondatokkal figyelmeztet: "A guggoló gyerek köré a szülők. tehát vigyáznunk kell arra. A kiszolgáltatottság állapota. Testalkata és sorsa különccé. amely mit sem tudott róla.anarchia üti fel a fejét. akinek elbeszélői alapmagatartása az egész műben a tárgyilagosság. Jack alvezérévé züllik. A mű kulcsmondata: "van itt valami szörny". Olykor kevés szóval is a legmélyebbre mutat: "nincs mitől félni. A fantáziája kígyónak láttatja a fákon élő kúszónövényeket (vagy talán az ejtőernyőt?). Roger és Maurice pedig átlépnek egy rendkívül jelentős határt: szétdúlják a homokvárat. Az író. a szorongás érzete és a belülről is felszabaduló. de külön utakon jár. brutális meggyilkolása a mű folyamatosan növekvő feszültségének tetőpontját jelenti. a gyakorlatiasság és a humánum szószólója. "gyertyabimbókat" lát. A konfliktus (a demokratikus rend. mágia és totemizmus elemei jelentkeznek. A felelősségtudat is visszájára fordul." "Mi jobb: kifestett. az iskola. amelynek két szélső változata a céltalanság és a gátlások levetkőzése. Szemüvegétől megfosztva már a biztos haláltudatban él. kívülről is fenyegető agresszivitás ölt testet ebben a kollektív képzetben. Az elvadulási folyamat később is Roger magatartásában jelentkezik a legélesebben. s maga is már romokban hevert. és csak idő kérdése." A gát átszakadt. valami óriási". Roger dobálni kezdi a kis Henryt. valamint a vele szemben jelentkező erőszak. Röfi ezzel szemben a ráció. a rendőrök s a törvény erős védelmező kört vontak. animizmus. koraéretté tette. hogy csak helyes és jó dolgokat csináljunk" . most megszakítja az objektív közlésmódot. A humánum és a demokrácia mártírjává válik Simon is. a hatalomvágy és a rendet belülről is megbontó félelmek ellentéte) hátterében szellemi-ideológiai motívumok is felbukkannak. az angol meg mindenben az első. baljós előérzetté és rettegéssé súlyosbodik. de tanácsadóként Ralph jobbkeze marad. és ő indítja útjára a végzetes szikladarabot. ostoba vadakat játszani. hogy mikor uralkodik el a nyílt erőszak. nem véletlenül Jack szájából. mint Ralph?" Azonnal fellépő idegenkedése Jacktől idővel beigazolódik. Angolok vagyunk. [É] hacsak az emberektől nem.hangzik el. Kórustag. A demokráciát belülről gyengítő erőnek bizonyul a nacionalizmus: "Elvégre is nem vagyunk vadak. érzékeny és fogékony a természeti szépségek iránt.

szemben a másik oldal "kő"-várával (az őskor megidézőjével). az értelem és az emberiesség. de ugyanakkor a félelem tárgyiasulása is. Röfi szemüvege segítségével jutnak a gyerekek az életfenntartáshoz elengedhetetlen "tűz"-höz is. valamint az ösztönvilág. de a szépségé és a tökéletességé is. A "kagyló": az élő." Metaforikus szemléletmódja az egész regény stílusának kulcsa.egy apróság eltűnik -.közvetlen és halálos fenyegetésben. a hatalmaskodás oldalára. a "kés" és végül a kihegyezett bot. a mélyen átélt élmény önkívületi állapotba juttatja. A küzdelmet az billenti a vadászok oldalára. de pl. a modern civilizációból a történelem előtti idők irányába. Ekkor már Ralph van egyedül . de főként a saját ijedtséget takarja. A civilizáció és a demokrácia szintjéről ezért indul el kivédhetetlenül egy elvadulási folyamat. a felelősségtudás jele . sőt fokozatosan totemisztikus képzetek kapcsolódnak hozzá. A cselekménysor így voltaképpen nem más. az állatok elejtésének kényszere hozza magával a brutalitást. A "tenger" . azonos az íróéval (erről később még szólunk). a kultúra leépülése. a bezártságnak is szimbóluma. A gyerekek a törvényes rend kiépítése és a hazatérés lehetőségének állandó fenntartása irányába indulnak el (Jack akkor még egyedül marad anarchisztikus törekvéseivel). ez is alapmotívum. mindezeken túl a gyerekek a közösségi élet eszközévé és szimbólumává választják. a vágyak nyers kiélése között fokozatosan éleződik. ősidőktől létező természet jelképe.aztán a sziget teljes pusztulásáé. hogy azért mégis él. A csoport gyorsan kialakított munkamegosztása néhány napon belül felborul.éjszakába. A "füst" eleinte a hazatérési szándék. Az "állat" egyrészt célpont. a természet pusztítása. Az éhség parancsa ellenállhatatlan erőket szabadít fel. amely elsősorban a könyvkultúrára utal. ugyanakkor a próbatétel színhelyét és a bezártságot is. talán bennünk van". hogy a létfenntartáshoz elengedhetetlenül fontos az étel. rajta keresztül a kulturális hagyományok egészére. maga az elejtendő vad. amely a józan észt és a felelősségérzetet egyszerűen elsöpri. Maga a "sziget": a civilizálatlan természetet jelenti. a "hús". a "lándzsa". Már az első órákban tűzvészt okoz a gondatlanság . Hasonlóképpen gazdag többletjelentésekben a "szemüveg" motívuma. A tetőponton az indulatok elhatalmasodásának külső párhuzamaként az egész sziget lángba borul. de aztán átbillen a mérleg nyelve az állat és az ember leigázása. valamint a "bicska". A regény tárgyi világában többletjelentéssel bíró elemek egész sorával találkozunk. A konfliktus a felelősségérzet. ő is alapvető tanulságokat fogalmaz meg: "lehet. a végtelen gazdagságot. A "szemüveg" ellentéte a vadak oldalán a "kifestett arc" (ijeszt. és ez előrevetíti a tragikus végkifejletet. a személytelenségben a gyarlóságok is lepleződnek). A "kunyhó" bensőséges létformát jelez . Simont lenyűgözi a természet gazdagsága. itt egy állat [É]. csodálatos hangja mintha varázserővel bírna. mint egyfajta visszafejlődési folyamat.

Később. ők ketten a legérzékenyebbek. Jack "főnök". A képsor nem csupán költőiséget kölcsönöz a műnek. Golding itt a csoport nézőpontjából szól: "Az állat a kör közepén térdeltÉ" A mágikus tudat mindent magába gyűjt és legyőz: a félelmet. Ez a szertartássorozat a mágikus látásmód eluralkodását. a sötétséget. Több alapvető felismerést másoktól vesz át. határozott kiállás. előretekintő. Pedig Simon kulcsfontosságú felismeréssel rohant le a társai közé a hegyről. Az első versváltozat elhangzásakor. a "vadászok" közül senki nem veszi észre. ő is gúnyolja (elárulja) Röfit. Jack a késsel és a kihegyezett bottal. Simon bekerítésekor a mágikus pszichózis már elbódítja az egyéni tudatot. felkavaró. Röfi a szemüveggel és a "malac"-cal. őbenne is jelentkeznek az agresszív ösztönök. a viselkedések és magatartások rugóit mindegyikük esetében megismerhetjük.H.S. sem a pozitív tényezők egymást segítő összefogása nem képes megállítani a civilizáció válságát. . A megmenekülés ebben a regényben csak "deus ex machina" jellegű megoldással lehetséges. elválaszt a külvilágtól és magába fogadja az áldozatokat (Simont és Röfit. világos . csak a törvényeink!" . A "törvény" kulcsszó (Ralph: "Nincs egyebünk. de mindketten kevésbé életképes szereplők . Simon epilepsziás). "Egy iszonyatos. Babb megállapítása.Jack: "Fütyülök a törvényekre! Erősek vagyunkÉ vadászok vagyunk"). csak a hordatudat és az agresszív ösztönök működnek. A tárgyi elemek egy-egy szereplő jellemét is tükrözik és kifejezik. a másik oldalon viszont egyértelműen pozitív hőst nem találunk.) Az elvadulás fokozatait a vadászének változatai is szemléltetik. sem a lelki gazdagság. a racionalitás fokozatos eltűnését. hogy egy társukat mészárolják le. hanem ez teremti meg a kapcsolatot ember és természet között.betegek (Röfi asztmás. sem a humánus magatartás. a kísérteties időjárás rendkívüli élményét. de a vészjósló pillanatoknak véget vet a mégiscsak felülemelkedő józanság. Golding könyve "nagy művészi fegyelemmel rendezett. A legyek ura érezhetően magán viseli az alig egy évtizeddel korábban véget ért világháború okozta döbbenetet. a tánc és ének extázisát stb. (Ilyen kölcsönös összefüggésben áll Ralph a kagylóval és az őrtűzzel. és így az egész regény belső. a hordaszellem felülkerekedését is mutatja. A szereplők motivációja aprólékos. Sem a lelkiismeretes. A negatív jellemek kevésbé összetettek. elsősorban Röfitől és Simontól. hősiesen harcoló fiú Ralph sem hiba nélküli jellem. keserű. A szinonimák is jelentéstöbbletet hordoznak: Ralph "vezér" lesz a gyerekek élén. a vadászélmény elmondása mágikus rítussá fejlődik. valamint az ejtőernyőst). a legfogékonyabbak. Simon a "pillangó"-val stb. metaforikus vázát alkotja.közrefog és óv. a mű végső kicsengése pesszimisztikus. A folyamat azonban ekkor már megfordíthatatlan. amikor Robert játssza az állat szerepét. Az értékeket legtovább megtartó. személytelen hatalom" veszi át az uralmat a szigeten.

OTTLIK GÉZA Iskola a határon (1959) Az ő nyomán ." (BeszélgetésÉ. A címadó "legyek ura" kifejezés a héber "Belzebub" név fordítása. talán a szabadság sem helyénvaló kifejezés itt. tehermentességről. Túl vázlatos volt. Amellett nem láttam volna sok értelmét elkezdeni egy hosszabb publikációs tervet egy ilyen első kötettel. áttetsző cselekménye.önéletrajzi jellegű: végül is azt mondja el. Egy nagy költő életműve összefüggő egész . mert többről van szó: kötetlenségről. amit nem tudok folytatni. de míg a köztudat szerint az író alteregója Both. művilága mögött allegorikus-szimbolikus utalások. Az emberiség története a rossz szellem hatalomra jutásával fenyeget. létezésében. ehhez nem elég annyi. mi az. mégis visszavettem. hogy ne tartsanak számon.tudjuk'. a Budáig (1993) mutatják: Ottlik arra törekedett.novellásköteteiben már olvashatók a mű kulcsjelenetei. győzhet az elátkozottság. az érzékelés szabadságáról. Próza). és ne tartsanak semmilyen módon rabságban. titkos kis láza bujtogat. hogy száz meg száz lehetőség közt szabadon választhatunk. egyén és közösség kapcsolatrendszerét elemzi. William Golding (1911-1993) Nobel-díjas angol író többi regényében is az ösztönvilág és az intellektus konfliktusát tárja fel. nem jó. amit fontosnak tartott életében. A mű kétségkívül önéletrajzi vonatkozású. a bűn. . Próza) Az írónak . már majdnem a nyomdából. egy-két megtévesztő külső körülményen kívül. hanem még a lelkünk legtitkosabb szerkezetét is meg kell őrizni hozzá sértetlenülÉ (ESTERHáZY PéTER) "Az Iskola a határon-nak egy első változatát megírtam 1948-49-ben. a testvérgyilkosság. Tíz év múlva aztán kénytelen voltam összesűríteni egy regénybe. A színhely. az ördög bibliai nevéé. amit egyébként talán négy-öt kötetben írtam volna meg." (Hosszú beszélgetésÉ. hogy teljes életműve kerek egésszé váljon: "A modern regényíró [É] behatol a lírikusok tartományába.felépítésű" alkotás (Trócsányi Miklós).és motívum-analógiák posztumusz regényéig. hogy az utcán járva-kelve még mindig a boldogság finom. különleges szituációba került hősök viszontagságai kapcsán. Medvéé pedig az "eszményeihez öntudatlanul hű" ™rley István. hogy birtokba vehessük a világot. Semmi.így az Iskola a határon előtt megjelent . keresztény és mitológiai vonatkozások sora húzódik. Ottlik ennek ellentmond a Prózában: "semmi hasonlóság nincs köztük.

annál jobban sűrűsödik az igazság. (Egyetlen. szó szerint idézett első személyű vallomása az 1942-ből származó összegzés az utolsó fejezetben. Ottlik "szembeállítja az elbeszélőket" (SzegedyMaszák M. aztán Bébé nemcsak átveszi a narrációt. a múltat a jelenből értelmezve "Ezt sem felejtettem el a mai napig" -. Both ehhez fűzött kiegészítése. példázatszerű nevelési regénynek. ám semmiképpen sem nevelődési regény. s a végső lényeg a hallgatás táján van. a környezetbe való jobb beilleszkedő képességéből. szinte párbeszédszerűen "vitáznak" . így a külső-belső nézőpontok is folyamatosan váltakoznak. nyitottan.") és lehetetlen különbségeket tenni. világosabban. soksíkú regény született. bölcsebb lényéből egy adagot. pontosítása eredményezi. Bébé ugyan első személyben ír." A történetmondás technikai nehézsége. de ő maga is átéli a pontos kifejezés lehetetlenségét. de Medve belső világát is analizálja. sőt: történetmesélés sem lehet maradéktalanul pontos. kívülről ." Az összetett elbeszélői helyzetet Medve fiktív kézirat formájú önelemző visszatekintése. hanem hitelteleníti egymást". véleménye szerint "kevésbé életrecept. és az elsődleges narrátor. egyértelműbben fogalmaz. ("Jóformán minden szavam hamis és pontatlan lesz. (halála után kézbesített) alkotása megformált és lezárt. szóval István józanabb.). közös múltjuk felidézésével a mű azt is vizsgálja: hogyan jutottak el a mögöttes érzelmi tartalmak szavak nélküli megértéséig.Medve pontos "idézése" viszont mindössze négy fejezet -. csak abba fér bele. már egy-egy mordulásból (jelentésrétegek sorát megkülönböztetve) értik egymást.-nek nevezve). Műfaji változatát minősítették (önéletrajzi emlékidéző) kamasz. mint inkább érzékenység-iskola ez a líraiságában is markáns prózának megmaradó. egész létüket . hogy melyik a döntően szükséges részlet."néma gyereknek anyja sem értiÉ" . s a háború végén bujkált. súlyozni is: "Nem tudom biztonsággal kiválasztani. és melyik az elhagyható. polemizálása volt diáktársával ("Valami célja volt ezzel a ferdítéssel"). Viszont Both Benedeknek adtam kölcsön ™rley tulajdonságaiból: a Medve Gáborénál nagyobb realitásérzékéből. a kommunikáció problematikussága pedig kulcsmotívum . még tudatosan hitelességre törekvő múltidézés. "Minél jobban ritkulnak a szavak. "A kétféle nézőpont nem kiegészíti. Mivel a volt cőgerek foszlányokból.és egyben kiindulási pont." Az "összesűrítés" következményeként többértelmű.vagy fejlődésregénynek. a hazugság meggyűlöléséig. alighogy kimondom". mert egyetlen. Medve egyes szám harmadik személyben (magát M.) Az ő szólama hangsúlyozottan "szépírói". többféleképpen magyarázható. s ők maguk is több nézőpontból látnak ("tízezer lelkük" van). Tandori D.™rley szintén leszerelt.és ezzel az eltávolító módszerrel eleve általánosítva fogalmaz. Kezdetben váltakozva. az események megismertetésének gondja maga is a mű egyik alaprétege. mint Medve.

kikerülhetetlenül hamis hangsúlyok. [É] ámbár lehet. torz. hogy aztán az elbeszélő visszanyúljon minden későbbi történés kiindulási pontjáig: mert minden akkor. amely amúgy is hajlamos önkényes értelmezések felé terelődni.mint az utalásokból kiderül: Kőszegen . hogy egy helyben állunk. Az apropó Szeredy és Both . Ottlik a retrospekcióban sem követi az időrendet. Schulze-nap és Bognár-nap. "csak rakódnak . esetleges. s talán éppen a lényeget sikkasztja el: a rendezetlen dolgok még ismeretlen. amit majd el kell mondanom. A mű tematikus szerkezetében az idő maga is témává válik: "Nem tudom kifogástalan időrendbe szedni az eseményeket [É] mindez s még sok más is. Vagy egy másik évben". ("Történhetett jóval előbb is. annak végig kellene élnie velünk együtt tízéves korunktól fogva az egész katonaiskolai életünket. nyeglén járom széltében-hosszában a letelt időt"). Sok mindent.") Nemcsak a nézőpontok és a megközelítési módok váltakoznak.látszólag a mű keretének induló . amit megtanultunk valaha együtt.a hét újonc katonaiskolába kerülésének napján. hogy ez nem aznap volt. s hol úgy éreztük. ("Mégiscsak egy erkölcsi magaslatféle volt az a végső menedék. hol pedig mérhetetlen messzeségben láttuk magunk mögött a nemrég múlt eseményeketÉ Tulajdonképpen csak kétféle napunk volt. utolsó cigarettájuk közös elszívásával. mert valamilyen [É] rend mindig ráerőszakolja magát a rendezetlen dolgokra.keret' nem tér vissza a befejezésre (csak a víz-motívum): a történet az alreálos éveiket lezáró mohácsi hajóúton fejeződik be a csillagos ég alatt. A dolgok fontosságát s egyben a fontosság lényegtelenségét. az elbeszélés menete. Talán hetekkel később. "Mint meghódított birodalmat.bár mindezt nehéz "megmagyarázni egy idegennek. de az elbeszélés ritmusát. ott és "úgy kezdődött. körkörössége működik. A . Az átélt. ahová visszaszorított bennünket a neveltetésünk. tempóját is meghatározza." Az iskolában megélt idő maga is az átélt tartam: "[É] a természetes időérzékünk eléggé felmondta a szolgálatot. egyoldalú szempontok. az időszerkezet is bonyolult. [É] Akivel ezt meg akarnám értetni. innen következik egy rövid visszapillantás az 1944-es kémtörténet kezdetére. részleges nézőszögek belekeverésével rendezi el az anyagot. az emlékezés (és az értelmező elemzés) mechanizmusa. ha nem az időrend egymásutánjában mondom el a történteket. egyszerre volt érvényes. ahogy Medve kézirata": 1923. a határszéli kisvárosban . váltakoznak és egymásra rakódnak a síkok. önállósuló belső tartam nemcsak az időrendet.meghatározó életfelfogásuk kialakulásáig .találkozása 1957-ben. szeptember 3-án. Vakon tántorogtunk a halmazállapotát vesztett időben. A világ hülye valószínűtlenségét". egy időben [É] mégis. valódibb rendjét. A létezésnek ezt a tovább már alig leegyszerűsíthető ütemét néha megzökkentette a vasárnapi és ünnepi szolgálatnak a hétköznapitól független beosztása". Az életet nem folyamatában ábrázolja.

a következő évekből csak néhány mozzanat elevenedik fel. hogy Medve egyszer meg merte húzni a vészféket .) A mű külső. [É] ezek mindig az időrend megbomlásával társulnak". magatartásformáik megértéséhez. a rendezettnek elfogadott külvilágból ("a kényeztető és elfogult anyai szeretet után") egy pillanat alatt egy idegen. másrészt támpontot adhatnak későbbi tetteik. hanem van. valamint. kivetítve a mindenség ernyőjére." ("Hogy a mohácsi hajóúton miért éreztem azt a szívem mélyén. Az előre. kiegészíti. durva környezetbe kerülnek a "nebulók". a szél meg a sár.) Bonyolítja a szerkezetet és a lassúság képzetét erősíti Ottlik jellemző módszere: ugyanazokat a mozzanatokat."amíg múlt velünk. zárt. többször visszatérve többféleképpen jeleníti meg." A teljes részletességgel visszaidéződő első három nap. a félelem atmoszférájába.maga az "elkövető". hogy szinte önkínzás volt számon tartani a napokat" . az eső. ill. életük alakulásában. Buda. [É] melyek persze egymást feltételezve alkotnak kozmoszt: a köd. "innen. és később az is megvilágosodik. s csak 3 fejezettel később fejtegeti a körülményeket. Az életükre döntő hatású "katonaiskolai három év" együtt pedig "egyáltalán nem telt el. ami van: ehhez nem elég. (Bébé említi. majd az ezekről eszébe jutottakkal folytatva halad tovább. új elemekkel bővítve) ismét nekikezd a mozzanatnak. első rétege a katonaiskolai gépezet működésének bemutatása. gyakran külső és belső nézőpontból is. Az eszményített gyerekkorból.bennünk a napok. olyan nehezen múlt. Formes cipőjének leparancsolási esete harmadszorra kerekedik ki . 9 fejezettel később részletezi a jelenetet. már-már eposzi. okokat és következményeket: a panasztételt és a kiközösítés eseménysorát. egyben kegyelmi hóesés". majd az erről felidéződötteket beszéli el. hogy mégis minden csodálatosan jól van. kibírhatatlannak tűnő világba. aztán (szó szerinti ismétléssel vagy variáltan. amiről Jaks Kálmán 1944-es szerepe és még akkor is tartó némasága (majd ezer más) idéződik fel. részletesebben kifejti. a percek: nincs más cselekménye az életünknek. melyek egyrészt meghatározók akkori helyzetük kiismerésében. belső nézőpontból. Először röviden említi. ennek "ellenpárjai.ez első találkozásuk Merényivel. a legmélyebb bugyrokból ČszokottÇ aztán Ottlik a nagy epikusokhoz méltó ívet bejárni a csillagos égigÉ" (Balassa P.) Jellegzetes a visszatérő motívumok. miért fontos egyáltalán új bakancs szerzése. a gyakran szimbólumértékű képek használata. apró "műhibaként" először Marcell főhadnagy ejti ki ™ttevényi nevét. ami történt [É] hanem kell hozzá az előttevaló gyerekkorból tíz naptári esztendőnek a körülbelül negyvenezer felnőttkori év tartalmával felérő anyaga". minden pillanata áll egy helyben. az órák. ("Akkor . Ilyen a csillag-toposz és a "híres. a kiemelten fontos első három (kiképzési) hónap elbeszélése mellett .és hátrautalások rendszerében olyan események köré szerveződik a mű.

Figyeli a többieket. . később neveket társít a jelzőkhöz . bár a figyelmetlenség ekkor is okozhat bajt (l. hogy megtaláljam a saját orromat.akik "olyan hangon s olyan hangsúllyal beszélnek.reggel még tudtam a világ rendjét. és őrzik az iskola tekintélyét. ülepen rúgás . a baltafejű: Homola -.a kiképzőktől a tanárokon keresztül a parancsnokig -. feljelentőt. kétbalkezes. ügyefogyott. így aztán az esetleges árulkodót. kommunikáció is működik: vigyorgás. "a nemi élet és az emésztés köréből vett fél tucatnyi trágárság mindegyike rugalmasan tudta pótolni a legkülönbözőbb igéket. mert "más neve volt a legközönségesebb tárgyaknak is". a szeplős. csak estefelé kezdtem először nem érteni" .") A látszólagos eseménytelenség (napi. mit kívánnak tőlem. kilógatják) maguk a gyerekek is. a választási lehetőségek nagy bősége s a rabság. hogy ettől fogva minden összezavarodott. a jelentések előtti főpróbák. mintha a világ hülyéi lennénk. gyakorlat. béketűrő" Szeredy). (A tanórák nyújtják leginkább a nyugalom pillanatait .rengeteg érzelmi árnyalattal. később az elsajátított új szókincs. Az itt használatos nyelv szintén ismeretlen (és civilek számára lefordíthatatlan).és hetirend. mivé kell válnom. bamba tökfilkók" . a Medve zsíros tanszerládájára tenyerelő Ernst alezredes esetét).Bognár "néha-néha neki is ment valamelyikünknekÉ" . hogy megértsem. szinte boldog hangulata lehet a tanóráknak" -. hetekbe telt. én sem voltam már önmagam.") A felettesek megfélemlítő. így alakulnak ki az epitheton ornansok. A működtetők összetartoznak ."Ezzel kezdődött életünk igazi zűrzavara [É] most aztán olyan sűrű köd szállt le . tilalmak. hálótermi tömpe orrú szomszédja jóindulatú gyereknek látszik (ő a "csöndes."Civil iskolás koromban igazán nem hittem volna. hanem a szó valódi értelme. betegség) teljesen kitölti mindennapjaikat. s csak a vakációk "világítótornyai" fénylenek: "A szabadság nem nagy kezdőbetűvel írott fennkölt eszme volt nekünk. —jak a társak: Medve szemének barnasága bizalommal tölti el Bébét.az egész társaságot büntetik. lökés. De ez már nem az én orrom volt. A fegyelemszilárdító tiszthelyettesek . ("Nem álltam egyébből.a sűrű szemöldökű fiú lesz Formes. a jól bejáratott kihallgatási módszerek. csukló. és értettem az egész életet. s a tetejében állandóan figyelni kell minden rezzenésre. hírnevét. panaszra jelentkezőt mindenféle ürüggyel leckéztetik (pokrócozzák. s napokba. puha: Orbán Elemér. hogy ilyen derűs. parttalan szürkeségben" mindig minden kezdődik elölről. Sajátságos. mással nem helyettesíthető kifejezésmód". mert bármi veszélyforrás lehet. "önálló érvényű. feltétlen engedelmességet követelő viselkedésmódja . főneveketÉ".csak része a mechanizmusnak: ezt igazolják a levélfelbontások. zárt rendben menetelés. A kialakuló "háborgó. amíg annyira tájékozódni tudtam.igaza van Medvének -. mint szakadatlan szűkölésből és görcsös figyelemből.

mint Merényiék". anyagi helyzet nem számít közöttük.) A többiek nem tudnak összetartani. Kényszerből. a focizásból kirekesztettek atletizálni kezdenek és eredményességük aztán újabb lehetőségeket is biztosít). de még annyira sem vette tudomásul senki. "aki mellesleg még pimaszabb önbizalommal hitt saját nagyszerűségében. inkább struccpolitikával eltemetkeznek. Both "újszerűen gyávának" minősíti magát ." Az eseménysor fő vonulata a felszínen a vezető klikk .Medve pl.a rettegett Schulze "kegyencei" . Szeredyt is. s a bántalmazottaknak is célszerű megtanulni nevetni saját magukon. (Békén hagyják Czakót. a pénztelen Jaks "legfeljebb" eladja "hat napi uzsonnakenyerét". hogy a vereséget . rabló maffia mindenki más kezdeményezését. katonatiszti csemeték vagy árvák . szabályzat nem adott semmiféle hatalmat Merényi vagy a Varjú kezébe". amikor Schulze búcsúajándékára gyűjtenek. félelemből ezen a szinten is elárulják a barátjukat (l. hogy emiatt különösebben gúnyolták volna őket.kényszerek nagymérvű ritkulása.a származás. Mindez az élmény. Egytől egyig beletörtünk az engedelmességbe". hogy "az ilyesminek semmiféle jelentősége nem volt. A csomagokat fosztó. az újoncokat is beleértve.") A magukat alulértékelőkkel szemben . az anya grófnő) állapítja meg Bébé. egyre fontosabbá válik a belső élet.) Pedig "egyenrangúak voltak mindnyájan.kialakul a látszatmorál. együtt a többiekkel. Amikor ugyanis a többszörös alárendeltség és kiszolgáltatottság már kezd megszokottá válni. A félelmüket kimutatók. ("Engem is megvertek. ez volt a Varjú titka". a mások előtti (barát. az őket lekenyerezni próbálók kiszolgáltatják magukat. (Egyébként . védekezési taktikákhoz folyamodnak. kezdetben "a világon a leggyávábbnak és legnyomorultabbnak".és önmegtagadó) viselkedésmód.ők hihetetlenül magabiztosak: "szentül hitt önmagában. írás). tapasztalat és megfigyelés egy életre meghatározó valamenynyiük számára: "Talán azt is megszoktuk.hatalmának és bukásának bemutatása. közelebb kerülnek egymáshoz. első hó). az árulót "saját bajtársai vetik ki" (™ttevényit önfertőzőnek minősítik). Mikulás-műsor. aki "bátor gyereknek született" és az állandóan sírva fakadó Tóthot. Czakóéknál (ahol az apa tábornok. észrevesznek apróbb örömöket (közös éneklés. Borsa Lőrinc pedig báró. az alakuló kapcsolatokat nem tűrik.legyenek bár dzsentri. óvatos társkeresés indul. Semmiféle írott vagy élőszóval kimondott törvény. és az adott lehetőségek között kiépítik saját világukat (kockás füzet. Halász Petár és Bébé esete) . Jaks és ™ttevényi. Colalto is gróf volt. gyűjtések. nem állnak ki a másik mellett. "összeesküvést szimatolnak" mindenütt. tevékenységét megakadályozza (rádiózás. A lassú változások alig vehetők észre: a Merényiék "talpnyaló külső körén" is kívülrekedtek lassacskán megerősödnek.

és utána teljesen megnémult". bombázott. a teljes értetlenségtől (a "bundás" Apagyi) a tökéletes azonosulással próbálkozókig (Czakó. főleg Medve példájának hatására. hanem csak zsebre vágom a kezem. "Erős és szilárd tartalom ez az emberben [É] a külsőbb rétegek. hanem azok hatását is vizsgálja: hogyan változik jellemük. Ahogy megismerik önmagukat. lázadozó Medve önvizsgálatokat tart (erre különösen alkalmas a háromszori fogda). az igazság nehézágyúit sem lehet bevonszolni olyan törékeny szerkezetekbe. a mindenkinél sokkal érzékenyebb Medve a szembeszegülő . mint ez a mai civil életünk. felfelé ívelő pályáján egészen közel kerül a negatív morális pólushoz. udvarol. hogy bár annak kétségtelenül "igaza volt. lassú".főhős az álmok világába menekül (Medve a Trieszti ™bölről és a lovasról. Mindhárom . béketűrő Szeredy aktivizálódik. Drágh). és nyugodtan ácsorgok egy helyben"). tiszta íze. sötét városokban és vesztes háborúkban. miként az erős. Tóth. de szilárdságot ad". hogy felborítjuk a sakktáblát. csökönyös. [É] Eloszlott a köd. az otthon realitása is álommá válik a drillel szembesítve). Ottlik nemcsak a módszereket. nemcsak rombolják. a szimbolikus senki földjéről . tengerre épült hajók tőkesúlya. S míg az évek folyamán az ő passzivitásuk megszűnik. Az ellenállás és az alkalmazkodás lehetséges variációit mutatják a magatartásformáik a nyílt lázadás változataitól (™ttevényi. s a világnak ez a keserű ismerete. sűrűbb anyagból való dolognak tartsuk a győzelemnél mindenesetre igazibb tulajdonunknak". társaikat és "a világ szerkezetét". általános zűrzavarban."valamennyien éreztük a kiszolgáltatottság gyalázatát. de miként a matt-fenyegetés ellen sem lehet úgy védekezni. majd szembeszáll: teljesen szokatlan módon kiáll Bébé mellett. ideges. mint az emberi társadalmak.izgalmasabb. Aztán az így már-már elvesző erkölcsi érzékét nyeri visz-sza. ha le is lassítja nagyon a vitorlánkat. A külső események belső következményeinek bemutatása a regény legfontosabb rétege." Saját szökése után. Both az alkalmazkodó. de "mindenből hiányzott a régi keserűség éles. Szeredy Barikáról álmodozik. milyen taktikák. világfelfordulások idején. komplexusossá váló. hízeleg. Hármuk alakulása áll az előtérben: alkatilag Szeredy a tudomásul vevő. de már a külvilág. leküzdik félelemérzésüket ("[É] azóta soha nem érzek pánikot sűrű ködökben. Bébé Júlia-nagynéniről. reakciók variálódnak. a minden képmutatástól irtózó (így eleve életképtelennek tűnő) "érthetetlen. Medve). és nyomban romlani kezdett a látásom".egyébként művészhajlamú . dölyfös. "A sok nehéz tudás ólma már régen jól megülepedett a szívünk vagy inkább valahol a gyomrunk alján. már könnyű és csak játék". ™ttevényi ügyéről arra a felismerésre jut. de Medve valósággal merevgörcsöt kapott ettől az egésztől. hogyan alakulnak a kapcsolatok a felszínen és rejtetten. de építik is személyiségüket. A Bébével közös titkokat őrző. Bébé "megfigyelni és megismerni" akarja az "itteni szokásokat".

[É] de "fájdalmasan érezte. hanem bizonyos művészi-emberi erkölcs is" (Rónay György). 25.-M. É A kőszegi védők példája ugyan közös nevezőt teremt Medve és Both között." Ottlik "mindent rendkívülivé tud tenni" (Tandori). Magyarázkodás nélkül. hogy "mennyire szeretik egymást". A kettős nézőpont.. ami talán kevesebb a barátságnál. Medve kéziratának talányos jeligéje (Non est volentis. [É] A világ nem ért másból. hanem a könyörülő Istené'. fájdalomból. a pátosz és a szépítgetés teljes hiánya. hogy a "kiszolgáltatottságot a belső függetlenséggel ellensúlyozhatják. Pál. mint Medve Gábor végső töprengésének ez a mondata: ČA kenyér nem elégÇ" (Sz. "már késő". a sebekből. medvesapó). a sorsszerűségre. aki fut. Bébé esetében a keresztény távlat lehetősége ahhoz a meggyőződéshez . fejezet címe is . az utolsó lapokon ismét különválik. de egyszersmind olyan eszményként fogalmazza meg. a regény végső fejezetei azonban arról tudósítanak. a szemléletesség. 11. Tóth). hogy magatartásuk ismét távolodott egymástól. az eleve elrendeltségre utal.) "valami. hogy nem tud többé tudomást nem venni erről a világról. A látszatokból. "Nemcsak az előadás fölényes biztonsága meg a látszólag laza.visszatérve már tudja.Nem azé. ügyetlenül is (l. felismerik. és több a szerelemnél. Róm. Szt. hogy átlépett egy "határt" (a gyerekkorét). Edelényi százados. neque currentis. izomlázból. M. de egyre megfontoltabb. törekvésekből. hogy éljünk. 9:15-16) . "Aligha lehet tagadni.Medve és Bébé majdnem egyformán fogalmaz (II. kötetlen modor mögött a szigorúan tudatos művészi fegyelem és takarékosság fogja meg az olvasót. durva jelekből.). "Olyan világban szeretett volna élni. amelynek érvényesülési köre a regény szereplői fölött helyezkedik el. és lehetővé tette. ahonnan nem fordulhat vissza . és a 3. akinek arra akaratja vagyon. melyben a szavak.ez egyben az 1. Próbálkozik az alkalmazkodással.és nem megy haza az édesanyjával. míg a könyörületes megbocsátást egyértelműen értékké emeli. III. a pontosság. Bébé zaklatott önvizsgálata éppúgy a Bibliára utal. elnagyolt. ami kitermelődött. sem azé. . hogy Ottlik regényében az erkölcsi érzék a keresztény hagyomány jegyében válik közösségformáló erővé. tejsav vagy gyanta. mely a történet előrehaladtával közeledni látszott egymáshoz. ahol mindenki érti még a néma gyereket is. tettek tökéletlen látszata uralkodikÉ" Bébével a kórházban arra is rádöbbennek. előadásmódjára jellemző az aprólékos hitelesség. valamint a felnagyítás. valami. végül szinte mindenkit "a tehetetlen összetartozásnak időtlen időkre szóló köteléke bogozott össze" .kulcs a mű jelentésének meghatározásához: a kegyelmi állapotra. "A példázat valóban ellenszenvesnek tünteti föl a törekvő önzést és a türelmetlen sietést. józanabb. még néha "elveszti a fejét" (kihívja Merényit párbajra)." Erkölcsi érzékük megőrzésével kialakul és erősödik biztonságérzetük (l. mint a hangos. sed miserentis Dei.

tudomásul venni vagy föllázadni: e két magatartás a könyv végén újból felesel egymással. franciául alkotó. a lágervilág. (RÉSZLET A MŰBŐL) A spanyol származású. ahogy van'. de tizenhat évet vár a megjelentetéssel. rengeteg mindent kitörölhetek az életemből. amit elhajítok. az megint egészen más. Bármivel gazdagítanak is.vezet. súlyuk lesz önmagukban is. hanem hozzáadni mindig'. várnom kell még. előbb el kell felejtenem az utazást. Medve viszont sokkal kevésbé szemlélődő.mégis minden csodálatosan jól van. az néhány ember. így került a compiágnei gyűjtőtáborba. amit nem lehet. Mert lehet. [É] A dolgoknak nemcsak a mi életünkben lesz súlyuk. noha kétségkívül átlényegülten. magasabb szinten. baloldali szellemiségű forradalmár-politikus író alapkönyve. amit vállalok. csupán eszközök. az ellenállás. akkor nem szabad alkut kötni! Azt mondja. A szerzőt (maquisard-ként) 1943-ban fogta el a Gestapo. hogy van. hogy az élet olyan. A nagy utazást már 1945-ben írni kezdi. A könyvek. mert be kell fejezni. amikor megírom ennek az utazásnak a történetét. hogy kiválasszam az életemből azt. még megengedhetem magamnak a fényűzést. de ezeket az alkukat is méltósággal kell kötni. A nagy utazás. Esterházy Péter szerint: "Ottlik valamiféle méltóságot ajánl vagy kínál nekünk. a zene. beletörődő életeszményt fogalmaz meg: 'a világhoz nem alkalmazkodni kell.-M. akit ismertél. Elfogadni vagy cselekedni. nem újrarendezgetni azt. nem tehetem már ezt. ami már megvan benne. M. Tizenöt év múlva. hogy eljuss az emberekhez. [É] De aminek legnagyobb súlya van életedben. hogyan alakulnak a fiúk régi frontharcosokká. és van." SEMPRUN A nagy utazás (1963) Húszéves vagyok. az erkölcsi érzéknek kétféle lehetséges megnyilvánulásaként" (Sz. hogy fabatkát sem ér. akkor talán el tudom majd mondani. majd a buchenwaldi koncentrációs táborba . pedig tudom már. Húszéves vagyok. s azt. én majdani frontharcos ." Bár az író nem akar emlékismételgető "hajdani frontharcossá" válni "már látom. amit lehet. "Mindenképpen be kell fejeznem majd a könyvem. Most még nem tudom elmondani ennek az utazásnak a történetét. antifasiszta önéletrajzi történet.). első (és azóta túl nem szárnyalt) sikerregénye.műveinek állandó témája lett a háború. [É] én nem akarok [É] Nem vagyok régi frontharcos. és ha nem lehet méltósággal alkut kötni. hanem csinálni. hogy . hogy alkukat kell kötni benne. a deportálás.

megütközés bujkáló SS-ekkel. ezt pedig motiválja a helyzet. hogy a két kezdőbetű. "egyelőre nem mondom el". A . négy napig tartó vonatút utolsó huszonnégy órájának története a leendő holttestekkel zsúfolt marhavagonban (adott a "végállomás". pihenés az asconai tó partján. motivikus szerkezetben egyrészt tér. hogy a mindenkori jelen a múlt szükségszerű következménye. a csak az adott pillanatnak élő német lánnyal. "az alagút vége": a megérkezés). Ebben a keretben a főhős korábbi élete is felidéződik: felvillan néhány jelenetben a hágai gyerekkor. a fizikai és lelkiállapot. Gérard-Manuel menekülése Franciaországba. többszörös áttételekkel. hogy meg fog halni".és idősíkváltásokból építkező technikát. A negyedik szint. Asconában. "aki semmit sem akar vállalni a múlt súlyából". és a Z. A történet alapján a mű keletkezésének kiváltó oka. másrészt a záró. előzmények. A regény a megírás pillanatából visszatekintő emlékezésfolyam: a többrétegűségnek. (rövid) második fejezetben. Az állandó tér.a szabad asszociációkon alapuló. A középpont. "vagy úgy tenni. kivételesen) egészségesen átvészelt két év után: a tábor kívülről. megérteni viszont csak a múlt helyes értékelésével lehet.és hátramozgások történnek. felszabadulás. szimultán technikával. de annyira megdöbbenti a csak jelennek-élés . a lidérces elcsigázottságban. lezárt vagon) keretében szabadon működő tudatmozgás. a beszűkült teret ellenpontozza az időbeli tágítás. hazájának koncentrációs táborait jelenti" . az előtér.és idősíkváltáshoz az indokot. hogy végül mégis megírt könyvének ajánlásában a háború óta felnőtt új nemzedékhez fordul.).vagyok" -.holott maga is "lehetne akár Haas doktor lánya is". nézőpontváltást alkalmaz.a múlt így mindig beépül a relatív jelenbe -. Erről (az utazáshoz képest) relatív jövőszintről is előre. teljes kimerültségben szubjektivizálódott.ez a második idősík igazolja. "te magad is halott leszel" stb. feledni nem. a hazatelepítési központ Eisenachban. a francia misszió lányainak látogatása. harmadik idősíkot is emlékként írhatja le . éles fordulatként. A cselekmény négy fő idősíkon bontakozik ki. mintha semmit sem tudna az ember" -. csakúgy. jelenként átélt."mert túlságosan könnyű semmit sem tudni". eszembe jutottÉ". "századok múltak el azótaÉ"). a folyamatok bonyolultságának érzékeltetésére Semprun . "még nem tudom. (filozófiai) tanulmányai . a magyarázatot a lehető legszűkebb mozgástér (a százhúsz emberrel zsúfolt. a spanyol polgárháború. mint a többi síkról ("két évvel később. mérhetetlen idő adja ("hány nap telt el?". a compiágne-i gyűjtőből Buchenwaldba induló. ill. "befejezem majd a könyvem". vagyis a megírás ideje pedig a főcselekmény jelenéhez képest jövőbeli. későbbi tapasztalatok). "nem tudja. minden egységes múltként jelenhet meg a főcselekmény perspektivikus képeiben (út és visszaút. indíttatása Gérard találkozása Asconában Sigriddel. a K. A harmadik szint az utazáshoz képest későbbi események előrevetítése a (váratlanul.

De abban a pillanatban. bajtársunk halálát életünk értelmévé alakítjuk". a megérkezéskor. s én egészen egyedül maradtam. ahogy lassan rágtam a ragacsos. ajkamhoz emeltem egy kanál teát. nyers erővel hívta életre a csodálatos perceket. Oroszos vacsorát adott [É] gépiesen beleharaptam a fekete kenyérbe. Asconában ("anyám [É] süteményt hozatott. mintha önnön elmúlt életemet helyezném oda.és ifjúkorba. amelybe előtte beáztattam egy darabka süteményt. s akkor a kissé savanyú.") Nemcsak az időkezelés idézi Proustot: a műben több közvetlen reminiszcencia is szerepel: Gérard hol a Swann cselekményét próbálja rekonstruálni a vagonban ("absztrakciós gyakorlatként"). Akárcsak Proustnál. és (a filozófiai megalapozottsághoz is szükséges) példasort ad. jellemvariációk megrajzolását és folyamatos értékelését teszi lehetővé. amikorÉ". itt kell hagyni semuri bajtársamat. ill. Azazhogy ő hagyott el .mindaz. /Gérard/). akit az othe-i erdőben fogtak el . fekete kenyér íze. vége az utazásnak. ("A bajtársak halálával meghalunk mi is. a fiú. minthogy ő már nincs itt. megremegtemÉ" /Proust: Az eltűnt idő nyomában I. az Hortieux-fivérek története. annak keretéből a gyermek. Michel meg Hans. A semuri fiú meghalt. amit a véget nem érő nappalokon és éjszakákon elmondtam neki. "Catherine asztalhoz hívta a társaságot. a fekete kenyérszeletekkel. Semprunnél is fontosak (és sokféle szerepűek) az álmok (Gérard vagonbeli zuhanás-rémálma közös a semuri fiúéval. már a semuri fiú halála után harmadik személybe vált át az egyes szám első személyű előadásmód: Gérard társa pusztulásával elvesztette az összetartozás-érzést. A második fejezetben. A "réteges idődimenziós" technika jól jellemzett típusok. Mindaz. amelynek kicsi. Egyszerű lenne "visszaállítani" a kronológiát. ezzel semmisítjük meg. fáradtan az egyhangú naptól s egy szomorú holnap távlatától. fekete kenyeret. a híres madeleine-sütemény motívumra (és Proust képzettársításos előhívó módszerére) utal. "Vége. és éppen ezzel tagadjuk. de nem ez . dundi formája mintha csak egy rovátkás kagylóhéjba lenne kisütve. Lefektetem holttestét a vagon padlójára. Swann/. persze ellenkező előjellel. ami a hajdani világhoz kapcsol. az auxerre-i börtönélet. amikor [É] odaért az ínyemhez. Nijhoff hágai könyvkereskedése gyerekkori emléket idéz).gyorsuló ritmus. fizikai szenvedése ugyanakkor már az öntudatlanságig fokozódott. hol azonosítja magát Marcellel. ami az életem volt.egészen egyedül maradtam. szinte gépiesen. s az. A cím metaforikus: a konkrét utazáson kívül a kétszer tizenhat éves távlatban időutazás is: lélekben visszatérés a vonatútra.. S mindjárt. a kertajtó-csengő hangja ugyanúgy gyerekkori emlékeket idéz fel benne is. elenyészik. az egyre gyakoribb síkváltások is fokozzák a feszültséget. minden emléket.

jellemeket. a kegyetlenség és az ostobaság képviselői. aki csomagjai tartalmát éjjel. Társadalmi természetében már jelen van a lehetőség. A trieri elvadított kődobáló "kis náci" például egyrészt barátját. mert szükségét . A tábor csupán végleges helyzeteket teremtÉ" értékrendjének legalján a magukból. "rendet csinál a világ dolgaiban". Vagyis nem a táborban lesz legyőzhetetlen állattá az ember. embervoltukból kivetkőzöttek. "a rács két oldalán" állók. az állandó összehasonlítás lehetősége teszi érzékletessé a központi gondolatnak. mert "nem azért harcoltak önként. képes ellopni társa kenyerét. a "letartóztatók és letartóztatottak" szabadsága. De egyben legyőzhetetlen lénnyé is lesz az ember a táborban. Ramaillet. ("Azért vagyok letartóztatva. aki .ilyen a . másrészt annak a két fiatal francia partizánnak a (fiúéval épp ellentétes) magatartását.menthetetlenek valamennyien. és mindenféle más . akiket 1943 folyamán letartóztattak. mert "a táborban állattá lesz az ember. a szabadság" -.köp' a fogságban. magatartások hasonlósága. mint az "aranyfogas" Haas doktor. öröktől fogva jelen. lopva eszi. a párhuzamok és ellentétek rendszere. a determináltság. hogy ne kelljen megosztania cellatársaival. brutális. a szabadságfogalomnak sokoldalú megvilágítását . kegyetlenkedő SS-ek. "hogy a két fiatal partizán elkövette ezt az ostobaságot". los'-t üvöltöző. utolsó lélegzetét is. Amikor odakerül.boche'-ok -. az ösztönösen vagy gépiesen cselekvők vannak . a választás. a gátlástalan önzők: Vacheron. mert ők "lágy és tiszta szívvel kerülnek ki a háborúból". tizenhét évesen. (és Gérard örül annak. önvizsgálattal kutatja. A kiélezett szituációkban megmutatkozó magatartásformáik alapján csoportosítja és értékeli az embereket. a "bebörtönzöttek" . Valójában ők az igazi foglyok. a "letartóztatók" csoportja (köztük néhány kiemelt figurával.) Semprun "selejtez". reagálások. valamint az árulók. Hansot juttatja a főhős eszébe. választási és döntési lehetősége. akik képtelenek kivégezni a sebesült SS-t. mi segítette az embertelenségek átvészelésében. A szabadságfogalom egyre pontosabb tisztázásához kulcsfigura a német börtönőr: alakjával kézzelfoghatóvá válik az idebent-odakint relativitása. már akkor is az. aki képes utolsó csikkjét. a látszólag csapongó gondolattársítások ismétlődő visszatérése. és sorsok sokaságának felidézése után tisztázza a valódi értékeket. hogy segítsen bajtársán."A mi történelmileg közös lényegünk. vagy éppen ellentétessége hívja elő. valamint az identitás és a hovatartozás. mindannyiunké. a Gestapo tartományi főnöke). hogy kivégezzenek egy sebesültet". képes a sír felé taszítani a társát. utolsó kenyérdarabját is megosztani. az önmegvalósítás lehetőségeinek problematikáját. tetteket emel ki.a mű rendezőelve: a motivikus szerkezet. Az önkéntelenül felötlő emlékeket a helyzetek. Szelektálva emlékező homo moralis: élethelyzeteket.los. mert szabad ember vagyok.

Gérard. hogy éljek a szabadságommal. ami a legjobban oszlik meg az emberek között". aki a vállán tartja mindennek a súlyát. utat mutatÉ". a választók.nőnek a fiai. A menetoszlop tehát az erő benyomását keltette. akit "kötél általi halálra ítéltek". a láger fertőtlenítőjében társalgó belga szenátor és miniszter teljes értetlenségét is. hogy mit kell csinálni. felidézi pl.éreztem. bélelt bundájukból. hogy emelt fővel haljon meg"). Iráne. Elpusztulnak a legjobb társak is (Hans. bőrzekéjükből vagy rövid. amikor már minden tarthatatlan. mint nyitott könyvből.) A bajtársak változatos jellemek.) Nem lehetnek szabadok a passzív "elviselők". Mert "nincs egyenlő súlya a holttesteknek". mert "Émindig akad valaki."Hát értik ezt?" . mint a halálÉ". maquisardok. "neki mindig segítenek": Hansszal és Michellel kötött barátsága után . mindig akad egy hang. tragikusan felemelő esete. a vagonban a semuri fiú van mellette. kiszolgáltatott szerepét felfogva. a helyes döntés is sokféle.mottóként ismétlődik. hogy a német börtönőr.saját gyerekei halálhírével mentegetőző . hanem harcos ellenállók. A vagonban elsőként elpusztuló öregember tanácstalan kérdése . s hogy ezek a fiatalok. A főhős "reméli". a múltat sem értőknek (szükségszerűen) felfoghatatlan a jelen borzalma. hiszen "a józan ész az a dolog. Nem akármilyen szürke emberek. mint vastag cipőjükből. hogy a menetoszlop túlnyomó többsége fiatalokból áll. ússza meg a háborút. hogy legtöbbjük győzelmes menetelése valószínűleg olyan sors felé vezet.ManuelGérard a börtönben az othe-i erdei sráccal kerül össze. a semuri fiú) . aki. mert vállaltam ezt a szükségességet". a húszéves oroszé. mely nem lehet más. hanem győztesek serege menetelt az úton [É] s már az sem számított. a francia ellenállót és a vörös spanyol fiút a történelmi események választják szét . Sokfélék a tudatosan. megvert hadsereg. hogy meghaltak annak a . s megmondja."elég nagy gyakorlatunk van a halálban" -. mely feltör a névtelen hangok tömegéből. Gérard mindig talál társat. de azt kívánja. akik szabadon vállalták az egyenlőtlen harcot [É] nem egy széthulló.a német zsidót. úgy lehetett kiolvasni belőle az emberi sorsok tömör és bonyolult igazságát. tüske szaggatta nadrágjukból megállapítható. aki a krematóriumot látta-nézhette a háború alatt ("gemütlich"-nek nevezett) szobájából. reménytelen helyzetében elindul a frontra. akiket egy városi razzia során véletlenül elfogtak. emberekét. a sorsvállalók is. (Jellegzetes megjelenítésük a compiágne-i menet csoportképe: "és Gérard az ismeretlen férfitól kölcsönzött tekintetével megfigyelte. a kivégzések patetikus pillanatokat okoznak: René Hortieux-é ("aki a legteljesebben élt a lehetőséggel. Gérard sorsa fő vonásokban egyezik Semprunével (életútjának . szabadon döntők. és ilyen jelenet a kutyákkal széttépetett lengyel zsidó gyerekek brutális elpusztításának drámai. az értetlenül szenvedők sem.

Csaknem örülök neki.politikai nézeteit az 1968-as események és a gulagok hírére megváltoztatta. megért és megértet. Semprun . nem eszi meg a "sós moslékot"). ő már itt is táborokba kerül. Egész életét meghatározzák a társak. így a megérkezés (átvitten) a másik ember megtalálását is jelenti. kemény és hajthatatlan. büszkén vallja "hazafinak" magát. A semuri fiú. stílusa. levonja a következtetést: "Egy idegen országból egy másik idegen országba érkeztem. Tudja.az életbe. még fizikailag is. hogy "neki sohasem segített senki". hogy áruló. ellenállás.állomásai: Spanyolország. intellektuális forradalmár. mert . jövőtlen sorsáért. MROZ˙EK Tangó . miután saját apja adta fel a Gestapónak. hogy egy csapásra visszaszereztem idegen voltomat. A művet Réz Pál fordította. a barátok (tragikus. Szerinte a Vaugirard utcai zsidó nő maga is felelős kiúttalan. így nem értheti Gérard iróniáját." A "németek ellen a németekért is harcolva" végül legyőzhetetlen lesz. akkor csakugyan nem is találkoztunk". a vagonbeli társ az alaptörténet legfontosabb szereplője. az ablakhoz áll. Hága. elutasító bezárkózásában ("befalazva magányának börtönébe") nem veszi észre maga körül a lehetőségeket .nem is emlékszik az őt elkalauzoló Gérard-ra. Amikor visszatérése után nem kap a közigazgatási hivatalban hazatelepítési segélyt. ("De ha elfelejtette. Azazhogy én vagyok idegen. Gyakorlatias ("fogpépet" hoz. későbbi műveivel "túllép" ezen a "modern realista" regényen . de önérzetes. így meg tudom őrizni majd a kellő távolságot". fejlett etikai érzékkel rendelkező harcos humanista. (Felismeri a Moselle völgyét. pajtás!" .ez utóbbiról aztán megtudja. hogy épp a vagonbeli utolsó napon értesül a Tabu-csoport pusztulásáról.miután megjárja a koncentrációs tábort is úgy vélekedik. "egyszerű világképű". ezért főleg az embereket hívja elő az emlékekkel. hogy az elviselhetetlenség csak bajtársiassággal élhető túl. A "tehetős parasztok fia" a kötelező munkaszolgálat helyett maquisard lett."Ne hagyj el. Spanyol forradalmárként Franciaországban is idegen.és a másik emberbe kapaszkodás kifejeződése. mert "nemzeti alapon osztogatnak".akit kizárt a spanyol kommunista párt . nem árulja el "felsőbb kapcsolatát" . aki. a megjelenített élethelyzetek és magatartásformák továbbra is népszerű olvasmánnyá teszik A nagy utazást. cselekvő. de "helyes véleménye van az élet fontos kérdéseiről".) ™nhibáján kívül kerül viszont megdöbbentően reménytelen.de megoldásai. mint ért. Párizs.) Utolsó mondata . de neki Trier neve nem jelent semmit. aki "mást se tesz. táborok). Helyesen ítélő. a háború után nyomoznak is Michellel Hans Freiberg után). abszurd helyzetbe az a fiú. kiszolgáltatottnak érezhetné magát. szerkezete.

Először is az etikai normát akarja érvényesíteni. parancsolj. A dráma alaphelyzetében . a művészek teóriáit a köznapi élet törvényeivel szembesíti.(1964) A kelet-európai szerzők az abszurdban a valóságot mutatják fel. Ennek következtében azonban a jelenkori ifjúság légüres térbe kerül." Ez utóbbi út látszik előtte járhatónak.maga a drámaiság hiányzik. amihez kedve van"). a maguk zabolátlansága ellen. A Tangó című dráma alapkonfliktusa a kulturális hagyomány és modernség szembenállása. a kegyetlenség." SLOMIL: "Kérlek.: 1930) műveinek központi témaköre korunk személyiségválsága. amelyekben azonban a realitás is jelen van. felvonásban tehát hősünk egyre elkeseredettebb kísérleteket tesz a szembenállások kiprovokálására. vagy helyreállítani a régieket. MüLLER PéTER) S`lawomir Mroz˙ek (sz.abszurd vonásként . Alakjai szerepválsággal küzdenek. a különbségek élezésére. megakadt ugyanis a nemzedéki konfliktusok örökletes folyamata. és nem hajlandók átállni a hagyományőrző szerepkörre. (P. A szülők . Hősies gesztusaik. a hagyományos kultúra életképtelenségére esik éles reflektorfény. így tehát groteszk szereposztásként Artur lép fel a hagyomány harcosaként . egyéniségük megtalálására és érvényesítésére törekszenek.annak idején végérvényesen szétzúzták a normarendszert. Programjuk a teljes szabadosság ("azt csinálja mindenki. a morál és a nemiség összefüggéseire mutat rá. Groteszk vagy abszurd helyzeteket.a szülőkkel és nagyszülőkkel mint a korlátlan szabadság védelmezőivel szemben. nyugati társaik a valóságban az abszurditást. (ARTUR: "én már csak maguk ellen lázadhatok. és végül az értelmiség félreszorulására. nagyratörő próbálkozásaik rendre komikus felsülésekbe torkollnak. A II-III. az elidegenedés és önazonosság-vesztés. és ezzel mégiscsak kibontakozik egy fonákjára fordult konfliktus. hát megtiltom én neked?") Az új nemzedéknek ilyenformán két lehetősége marad: "Vagy újabb konvenciókat kell teremteni. A szereplők logikáját. térvesztésére. ezáltal saját szerepének megtalálására. ki akarnak bújni a formulák és sztereotípiák korlátai közül. ennek jegyében állásfoglalásra és tettre sarkallni . a hatalom. de a végkifejlet Mroz˙ek csaknem minden művében komor.úgy vélik . Az író az értékrendszer félreállításának következményeit boncolgatja szatirikus jelenetsorokon át. modelleket állít színpadra.

Eleinte tisztes távolról nézi. csupán sodródni tud az eseményekkel. eszmék (a "halál" és a "hatalom") megszállottjaként zavarosan szónokol. Vele szemben a kultúra nem is vállalja az ellenállást: Eleonora szerint "talán nem is lesz olyan rossz dolgunk". Az eredmény: komikus csattanó.) A mellékszereplők elvtelensége vagy hóbortos életfilozófiája. Ala eleve távol áll az értelmiségi szemlélettől ("unom a filozófiát"). de Edek két csapással agyonüti. E házaspár "elvének" és magatartásának abszurditása akkor a legnyilvánvalóbb. Eleonora szerint ezzel "szégyent hoz a családra". lerészegedik. Eugeniusz bácsi pedig azonnal behódol az új hatalomnak is. Hangzatos elmélete ("boldognak lenni . avantgárd művész és esztéta karikatúrája. hiszen most már minden kicsúszott a kezei közül (az erkölcs. Eleonora. egy kis áhítattal is (önfeledten . Artur elméletei gyorsan cserélődnek. —j konfliktus jelenik meg tehát . a főhős sikertelen nekiveselkedései és téblábolása egyaránt az értelem zsákutcáját jelzik.megoldásként . hiszen csak eszközül szolgálnak öncélú lázongásához.a felszabadult ember joga és kötelessége") jegyében él és e jegyben szarvazza fel őt felesége.felszarvazott apját. —jabb éles váltással valamiféle fanatizmusba igyekszik belekapaszkodni. nihilizmus keríti hatalmába . tehetetlenül áll a XX.a saját unokahúgát. és ő veszi át a teljhatalmat. Ez a kultúra nevetséges belügyévé süllyed. amikor a gyermeküket a szemük láttára ütik agyon és szinte észre sem veszik. és együttesen vezetnek az önpusztításhoz. század valóságában. Az ő kijelentéseiben felsejlenek ugyan lényegre tapintó. megsemmisítve és félretolva az alapellentétet. unokatestvére szerepzavaraira pedig joggal fakad ki: "tudományos disznó". a műveltség egészével szemben viszont elsöprő erővel fellép a gátlástalan műveletlenség. immár teljesen elvesztette értelmező és irányító szerepkörét. a valóságtól való elrugaszkodás uralja. Kísérletezgetése: az ő élethazugsága. reális meglátások. A Tangó a fentiek értelmében a kultúra tragikomédiája. konkrétan: tradicionális külsőségek közepette feleségül venni . az összekuszálódott társadalmi állapotok és emberi viszonyok előtt. és Edek brutális erejére támaszkodva diktatúrát jelent be. Eszeveszett dühöngéssel a pribékjére rontana.a befejezésben. Különös és végső soron kulcsfontosságú a kapcsolata a kultúrával Edeknek. Ala közlése azonban ("én megcsaltalak Edekkel") teljesen összeroppantja. a "vőlegényt" zökkenti ki a szerepéből.ami ellen lázadni próbált. Az emberi értelem fogódzó nélkül. (Artur orvosegyetemre jár. a katasztrófához. a hagyomány őrzésének vagy elutasításának a kérdését. Slomil a modern. A fiatalember másik próbálkozása: a formákat szándékozik feleleveníteni. A hagyomány azonban (a "legénybúcsú") épp őt. "rossz a világ"). némely szituációkban pedig csupán egyszerűen nevetséges. de egészüket mégiscsak a bornírt dilettantizmus. Slomil "semmi különöset" nem tud mondani. szereplőtársai elnézőlen statisztálnak hozzá. a forma és az eszme is.

ezek azonban úgy tűnik. Edeket természetesen semmiféle szégyenérzet nem feszélyezi: beleiszik bárki poharába. "™nmagában semmi sem komoly. rugalmasságát már az első perctől folyamatosan bizonyítja. Ugyanaz a mozzanat siklatja ki. Slomil fellengzős stílusban fogalmazva "az autentikus élet egészséges fuvallata". A végső fordulatban pedig azonnal cselekszik. célratörően. Jóllehet csupán önvédelemből. de felismeri és kihasználja a lehetőséget. hogy felrúgták a magatartást szabályozó törvényeket (Slomil többször felhangzó kulcsszava: "Minek?"). Artur morális-szociális igazságokról szónokol. a "szükségszerűség". Képtelen az elvont gondolkodásra .ebben rejlik életképességének titka. A mesterkélt és életképtelen civilizációval szemben ő maga a természetesség. Minden közömbös. akarata ellenére. elérhető ideák. amelyet apjának Edekre haragításában akart a második felvonásban felhasználni . Ez a "bölcsesség" azonban nem lépi túl a primitív konkrétumok szintjét ("én szeretlek. hogy mi az etikai nihilizmus és anarchia következménye. a többiek viszont minduntalan kizökkennek szerepükből. a testi érintkezés megbotránkoztatta az idősebbeket: "Tudod.bámulja az egyetemi tankönyv képeit.az értéktelenség következményeit: madárkalitkát rakhat a nagybácsi fejére. A nyers erővel. egy "haverja" noteszéből. hogy Artur a menyasszonya közlésétől veszíti el végleg maga alatt a talajt: a hűség-hűtlenség értékek megsemmisülése miatt szakad el hősünk végleg a valóságtól. belefulladunk a semmilyenségbe. konkrét törekvések adhatnák meg.ráveti magát unokahúgára. bármit tilthat . A civilizált ember azonban nem élhet erkölcsi normák nélkül. A Slomil-nemzedék ad absurdum vitt "forradalma" következtében az egész értékrend összeomlik. lefekteti a megkívánt nőt akár feleséget. majd . nincsenek viszonyítási pontok. A címadó motívum.groteszk módon . "elvet" másolt ki). és betölti a hatalmi vákuumot.teljes a káosz. mekkora . Még "büszke" is arra. Kulcsszerepüket azzal is megvilágítja a darab. nincsenek. a "tangó" jelentésváltozása fogja össze a történéseket." Az értékrend alapját azonban csak szilárd elvek. hibátlanul alakít akár lakájt is.a saját taktikája fordult a visszájára. mások hibájából sodródik előre. és jut az elvont eszmék légüres terébe. a primitívséggel szemben az erkölcsi normarend is katasztrofális vereséget szenved ebben a műben. Tökéletes alkalmazkodó képességét. A szülők nemzedékének fiatalkorában ez a tánc az akkori hagyomány elleni lázadás jelképe volt (a szoros összefogódzkodás. ami kell". akár menyasszonyt. aki "moziban dolgozik". de te alszol"). hogy ő nem talál ki semmit: "én így is tudom. Eugeniusz bácsinál szellemesebb rímet (ez a költészet karikatúrája?!) tud gyártani. a ravatalra küldheti a nagymamát. nem látva előre.ebből a szerepéből is kiesve . A szülők büszkék arra. Mellette jövője csak az elvtelen köpönyegforgatónak (Eugeniusznak) van. pontos helyzetértékeléssel. pl. semleges. Ha mi magunk nem adunk jelleget a dolgoknak. Artur saját korlátlan szabadsága is példázza .

A dráma alapelemei vagy elcsökevényesedett formában vannak jelen. de maga a tragikum mindig kicsorbul. "a rendíthetetlen fogalmak világának legteljesebb kifejezése évszázadok óta" . Mroz˙ek ugyanis a klasszikus tragédiák jónéhány ismert mozzanatát emeli be groteszk művilágába. A műfaj elavulásáról magáról a műben is szó esik. a házassági ajánlatra adott válasz ("tőlem lehet így is. a legárnyaltabban ábrázolt hős. ha összevetjük Elektra szenvedélyes igazságszeretetével és etikus tartásával. A viszonyváltozatok. Poloniusra emlékezve Eugeniusz bácsi magatartása is mélyebben elemezhető. további bűnöket. Artur "tragédiát akar". Artur ilyenformán Oresztész vagy Hamlet elkorcsosult leszármazottja. mert ez az egyetlen "nagyon erős forma". Egy emberöltő elteltével már a tangózás számít a fiatalok részéről megtagadni való hagyománynak. Artur görcsös igyekezettel össze-összehoz tragikus szituációkat. Eugenia szavai Arturhoz "Mért nem vonulsz kolostorba?" A világirodalom hagyományai szerint a házasságtörés bűne gyilkosságot. amelyet a szülők anarchiája eredményezett. A személyiség szétesett. bűnhődéseket stb. Ala pedig már abból a zilált "családi" háttérből bukkan elő a színpadon. a Hamletet pl.bátorság kellett ahhoz. vagy teljesen hiányoznak . hogy a Tangó szereplői nem jellemek. sorsválságok és tragédiák végeláthatatlan sorozatát. itt viszont a szerető. úgy is") századunk egyik klasszikusával. Az unokatestvéri házasság az emberi kapcsolatok teljes összekuszálódását példázza.de hova tűntek ezek a fogalmak az életből és az irodalomból? Slomil . magatartástípusok értékeléséhez a szövegben található irodalmi utalások is támpontot szolgáltathatnak. tudományhoz. Camus Közönyével (Mersault figurájával) teremt párhuzamot.ezúttal a szerző szócsöveként . gondolatai és ösztönei is egyaránt csaponganak. mégpedig a kultúrához (műveltséghez. Egy másik szövegrészlet. vonna maga után. Mroz˙ek műve a tragédia paródiája. Ophelia megragadó tisztaságával. hanem egy-egy magatartás megtestesítői. a férj és a feleség békés egyetértésben együtt kártyázik. a bosszú kötelességét. A mű utolsó mozzanataként azonban Edeknek támad kedve tangózni. Ala butuska naivitása is árnyaltabban jelenik meg. Mindebből az is nyilvánvalónak látszik. kiüresedtek ebben a műben: Slomil és Eleonora együttélése a házasság zsákutcája.) fűződő viszony egyes változatait képviselik. erkölcshöz stb.a férfipáros tánca a kultúra ijesztő deformálódásával fenyeget. A mükénéi mondakört idézi fel . Artur indulatai. egymás ellen fordulnak Az emberi kapcsolatok is végletesen eltorzultak.groteszk vagy abszurd minőséget .az apa korholása Artur szájából: "mellényzsebben csücsülő Agamemnón". hogy tangót táncoljon az ember?").főképp Szophoklész tragédiáit .kőbe véshető választ ad: "ma már csak bohózat lehetséges". művészethez. és degenerált utódok születésével fenyeget. alkalmasint Eugeniusszal .

de helyette ő sem tud valóban pozitív célt kitűzni: Eugeniusz bácsit az emlékiratok összeállítására noszogatja. sem Slomil nem tudja a házasságkötésük dátumát. jellegzetes pótcselekvés. (ARTUR: "Itt nem lehet lélegzeni. de hogy az milyen lehet. a végkifejletig ellenfél sem látszik a színpadon. hanem Edek kezében van a hatalom. Már a színpadi utasítás is hangsúlyozza: nem tudhatjuk. amelynek végén az alaphelyzet változatát látjuk viszont a befejezésben azzal a különbséggel. az eseménysort mindössze néhány motívum tagolja három felvonásra. Artur eredménytelenül hadakozik ellene. de a színhelyre már nem. és a partnerre sem biztosanÉ Senkinek és semminek nincs tartása. A szerkezet csaknem teljesen lineáris. A tér. Nincs nemes eszménytől vezérelt. élni!" ELEONORA: "Milyen szépen iszol. "a múlt rekvizitumai". Ionesco: A kopasz énekesnő c. a cselekvéssor célját veszti. Az általános értékválságot. a csúcspontok ellenére nincs kibontakozás. Jellemző történés a nagy horderejű bejelentések komikumba fojtódása. hogy "költözés előtt vagy után vagyunk". a színpadkép az I-II. Groteszk hatást kelt a "ravatal" motívuma: Eugenia a darab elején "büntetésből" kerül fel rá. A "revolver" háromszor jut szerephez: látjuk. A beszéd és a tett is. járni.eredményezve.minden értelmetlenné. Saját magát tekintve . ezt a harmadikban ugyan rendezett polgári miliő váltja fel. hogy póker vagy bridzs). Edus!") A drámai tett helyét pedig a kártyázás tölti be (mindegy. felvonásban "káosz". Artur törekvéseinek nincs kibontakozása . a negyven éve nem lovagoló Eugeniusz lovaglónadrágja látható egymás mellett a színpadon. Az idő azonban szétfolyik. darabjának alapjelensége) között. csak a nyíltszíni szeretkezésük botrányára emlékeznek. a zárórészben magától mászik fel oda. Artur három ízben. hogy mire használja Slomil. Slomil teóriája forradalmiságot. A kommunikációt tekintve átmenetet látunk az egymás melletti elbeszélés (Csehov műveinek sajátossága) és a teljes közlésképtelenség (pl. és végül mire Edek. de Artur sikere csak időleges és látszólagos. nem ad viszonyítási pontot a szereplőknek. Az első felvonás dialógusa szerint sem Eleonora. de cinikus felelőtlenséget is tartalmaz: "utat törtünk a jövőnek". nincs karaktere. hogy most már nem Artur. abszurddá válik. tisztán látó és kivételes képességű hős. minden össze van torlódva: a tíz éve halott nagypapa ravatala. azaz az idő jelképe is a színpadon. mire Artur (Eugeniusz segédkezésével).harmadszor már a vesztére. megfoghatatlan. A cselekménysor önmagába visszatérő kört alkot. a tér egyaránt jellegtelen. A "ravatal" az "örökkévalóság". és nincs katartikus hatás. az egységek végén veszti el a fejét és kezd dühöngeni . "családi kultúránk fölhalmozódott rétegei". az idő múlatására. "az már nem reám tartozik"É Az idő. valamint az irodalmi műfaj ezt is tükröző gyökeres átalakulását a műfaji sajátosságok átminősülése is tükrözi. a huszonöt éves Artur gyerekkocsija.

Amikor a világban uralkodó szabályok ellentmondanak a józan emberi észnek. a jelenségek összefonódnak és kölcsönhatásba lépnek egymással. Beckettnél például már eleve tétlenség és céltalan vegetáció uralkodik. Ez. hogy cselekedni kell még akkor is. A kelet-európai dráma sajátossága. művi eljárások .és ellenszenve függvényében manipulál a faluba érkező levelekkel. valamint a front. a "púpos. Nem csak azért. az egri moziból kölcsönkért "vaporizatőrrel". Müller Péter). hogy az embernek a cselekvés az utolsó és egyetlen reménye. annak értelmetlensége csak utólag válik nyilvánvalóvá (P. Mondanánk. de abszolút (isteni) céllal kacérkodik: "újrateremtem magukat". de kulcsfigura. hogy a háború és a béke világa. és ezáltal sorsokat alakít. hogy az abszurd helyzetbe kerülő hős még megkísérli a cselekvést.írja Camus. Mroz˙ek darabját Kerényi Grácia magyar nyelvű fordításában ismerhettük meg. Slomil szájából még torzabb a szintén groteszk bejelentés: "Adjátok ide az Istent. de ez már nem felelne meg a mű valóságának. ÖRKÉNY ISTVÁN Tóték (1964) Az az alapvető meggyőződésem[É]. és én kísérletet csinálok belőle!" Az abszolútumnak ez a görcsösnevetséges hajszolása juttatja el Arturt a tébolyig. a rendhez. de konkrét térbe. félkegyelmű. s így önmagát is elemészteni" . aki az igazi nagyságot tiszteli. ő az egyetlen ebben a felfordult világban. mert rokon. Eger közelébe telepíti az író. Mulatságos emberi gyarlóságai vannak. abnormális viselkedés és észjárás volna követendő. hebegő" postás csupán mellékszereplő. kisregényben két színtér áll egymással szemben: Mátraszentanna hegyvidéki falucskája. Camus Caligulájára emlékeztetően. Az idill és a köznapi valóság is keveredik a műben: a környék maga a tökéletes természeti szépség ("napfényes kert". [É] mely a bartalosi völgyre ráterül") . de tiltakozik a meghunyászkodás ellen. "kilátás a Bábonyra". "finom fenyőillat. ha a cselekvés már értelmetlen. és a maga torz módján ugyan. ha átteszem groteszk közegbe. akkor éppen az ún. A Tóték c.pedig feladatvállalása végképp nincs összhangban a képességeivel és a lehetőségeivel. aki ragaszkodik a szimmetriához. úgy fogalmazható. A falu fiktív helység. "Az abszurd ember egyetlen dolgot tud: mindent fölemészteni.de a fenyőillatot már pótolni kell. (ÖRKÉNY ISTVÁN) Gyuri atyus. A természet ősállapotában mesterkélt emberi csinálmányok. mert itt nincsenek egyértelmű minőségek. céltalan.

a fogalmak . modellje. A megélhetés alapja itt nem a mezőgazdaság: Tót Lajos régebben vasutas volt.jelennek meg. kispénzű fizetővendégeket fogadnak. egyéb napi teendői: favágás a plébánosnál. mégpedig "buditisztítással". tartalmatlan életével. a népi hagyományokat. századi Magyarországét. hogy a sors hányattatásaival. Például a szíves vendéglátás színlelésével. A kisember élettapasztalata azt sugallja. nem valódi közösségi életben szerveződik. Van itt villa. Szabóék és Tóték. a teniszpálya meszelése és a tulipánok öntözése Cipriani professzornál (élénken emlékeztetnek az évszázados robotkötelezettségekre). padlót kefél a plébánosnál stb. hogy az aggregátor gépésze miért ugorja át a képzelt árkot Gizi Gézáné kerítése előtt ("eszébe jutván a közeli nyugdíjaztatása. Mihez vezet például a háborúval szemben? Mi történik.az "ember" . a fronton harcoló unokaöccse. Annak egy jellegzetes szelete. Tótné hasonlóképpen: napi kismosást végez a professzoréknál. Nagyon fontos annak indoklása. . hogy ez a magatartás végső soron mihez vezet. "szívességekkel" védhetők ki. a legékesebb és legtekintélyesebb dísztárgy itt már a "kínai mintás ágyterítő" . amely a kisregény konfliktusában igen jelentős szerepet játszik. Kérdés. olykor egymással szemben léteznek. meddig játszhatók a felvett szerepek. az egyéni érdekek egymás mellett. mégpedig a fárasztó napi munka utáni jellegzetes tétlenség. az egyetlen fiúgyermek életéről van is szó. a "doktor úr" jobban fizető állással keresi a kenyerét.azt is kölcsön kell kérni. Az alapszituációból még két olyan tényezőt kell előre megvilágítanunk. ha "a massza megbolydul"? Még ha a legféltettebb kincsről.és autótulajdonos is (idegen származású). Az egyik az életforma. Az önzetlen jóindulat mímelésével. hanem a XX. de a lakosság zöme "kisember" a maga egyszerű. most tűzoltóparancsnok.ez a falu nem a hagyományos (pl. egy bizonyos társadalmilag elfogadott és eljátszott udvariassággal. de van Kasztriner és Cipriani is . Ezek az emberek főként a még meglévő természeti értékekből élnek: pihenni vágyó. A jogvégzett ember. vannak pl. a különleges eseményre felizzó érdeklődésével ("Szabóék kicipelték béna nagyapjukat az udvarra"). van "rossz hírű nő" is.ellentéte? Mi a semmi? Van-e az embernek különleges szerepe a földön? Van-e határa az emberi szuverenitásnak. A falu társadalma nem a közérdek együttes szolgálatában. A lakosság összetétele is vegyes. A falusi emberek életében hiába keressük a folklórt. meddig csorbulhat az emberi szuverenitás? Elpusztíthatja-e egy külső hatalom az embert? Elpusztíthatja-e önmagát az ember? Vajon mi a dolgok. csapásaival szemben csak a maga ügyeskedésére van utalva. amelyben az államellenes felforgatás vádját emelték ellene"). A másik: az életstratégia. egymástól függetlenül. azok csak az illetékesek lekenyerezésével. valamint egy régi idézés. mikszáthi) atmoszférát árasztja.

űzött. élete már-már maga az abszurditás. áldozatai Tomaji plébánosnál is megjelennek. Az a határtalan rajongás. egyúttal gúzsba köt. Magánál hasmenést okoz. ha szájába vesz egy zseblámpát?"). akárcsak Tomaji plébános. a család. ő a reális őrnagy. Szimbiózisban élnek. Ebből az állapotból kell kilépnie. A másik színtér. ő nem csupán a háború áldozata. Az ott dúló háború: világállapot. Persze nemcsak a háborút akartam benne megírni. alacsony. áldozat Varró őrnagy is. az emberhez méltatlan körülmények elszenvedésével ("Istenem. ami Mariska és ágika szavaiból. az ideális csak tévedésből szállt le Mátraszentannán . (Bár nem kizárólagosan. A tűzoltóparancsnok édesapa és az őrnagy viszonyváltozásai.") áldozat mindenekelőtt Tót Gyula. tekintetéből árad. de mindig igazodik a feleség és a lánygyermek elvárásaihoz. hanem a családé is. az "európai hírű ideggyógyász" is mintha elmebeteg lenne ("érdekes [É].van-e korlátja a hatalomnak? E kérdések feltevésével egyszersmind a Tóték c. ™rkény István nyilatkozata: a háborút "ebben a regényben írtam meg igazán. aki a fronton szolgált. A háborúban "megrongált idegállapota" miatt szorul szánalomra és gyámolításra. megfürödhetek!"). hanem annyi. amely a hegyektől körbezárt Mátraszentannán is érezteti hatalmát: "a háború harmadik nyarán [É] a családok 60 %-ának volt olyan hozzátartozója. a hátteret alkotó front. . amenynyi. A címszereplő: Tóték. A legképtelenebb viselkedés is "kortünet". Varró őrnagy életét felborította a partizánokkal folytatott egyenlőtlen küzdelem. kisregény témavilágát is körüljártuk.kezdetben még szánjuk.éles a kontraszthatás. ami meg is történik . Cipriani professzor és a többiek. Varró őrnagynak a valószínűtlen jelenségekhez kellett hozzáedződnie . végül már dermesztőek. "mintha meghőbörödtek volna az emberek". hadviselésüknek az a lényege. rettenetes a világégés. törődött alak száll le a buszról. idegei megroppantak. későbbi gesztusai zömmel nevetségesek. Tót Lajosra különleges teher nehezedik: ő viseli a közös terhet. a férfi . Bármelyikük tette és magatartása hármójuk együttműködésében formálódik. valamilyen fokon a front áldozatai.és a mögöttes tudati folyamatok ." Felbolydult az emberiség. mert ő a családfő. Ugyan Tót Lajos a cselekvő.személyisége eltorzult. beteg. A nők inkább csak stilizált (néhány találó vonással megrajzolt) figurák. Cipriani.ennyiben ez a család még őrzi a hagyományos modellt -. átérezhetjük emberi szenvedéseit. majd értelmetlen "hősi" halálával (ide emelhetjük a "hálókocsikalauz" emlékkönyvi bejegyzését: "a nemzet élethalálharcát vívja a vörös bolsevik rémmel"). De egy másik folyamat is elindul benne a Tótékkal való interakcióban. hogy a legvalószínűtlenebb módon és helyen támadnak. "Az ember nem annyi. ütközései .alkotják a mű cselekményét. A mű szereplői közvetve vagy közvetlenül.

Az őrnagy és Tóték viselkedése kölcsönösen feltételezi egymást. az elhallások. nem sokkal műveltebb. de minden erőfeszítése ellenére zavarok. akár a saját tettére sem emlékezik. A dobozolás mindegyiküknek mást jelent. melyen ő volt látható [É] egy porosnak látszó műpálmának dőlve". "Kisember" ő. nincs köztük valódi együttműködés. minőségét illusztrálják a fiókjából előhozott tárgyak: "egy Kodak fényképezőgép". nincs érdekközösségük. a hallucinációk oka minden alkalommal valamely pszichikai törvény. katonaember. férfiúi önérzetét feladva beáll dobozolni. harmónia) fokozatosan megalázkodik. mert nincsenek azonos helyzetben. A legfontosabb törvény pedig: Tóték (és esetleg az őrnagy) minden igyekezete ellenére sem jöhet létre tartós és harmonikus viszony köztük. ezért hallják félre az őrnagy szavait). eleve hibás életstratégiája és életformája szinte rákényszeríti az idegent. Nem tud mértéket tartani. béke. A zavarok. aki nem szól kétszer. sőt Tót fölé magasodik. A tetőpont felé haladva. működni kezdenek normális emberi reakciói: menekülési ösztöne. elemlámpát vesz a szájába.amennyi tőle kitelik. az őrnagy pedig erőre kap. bármilyen nevetséges véletlen megzavarhatja. Jóllehet magasabb társadalmi rétegből érkezett. olykor-olykor nagy nehezen kialakított összhangot bármilyen jelentéktelen ügy. "egy doboz féregirtó por". ahogy Tót Lajos tűrőképessége fogy. "a szolgálati pisztoly" és leginkább "egy bekeretezett fénykép [É]. álmossága. hogy zsarnokuk legyen. nem sokkal lát többet a házigazdáknál. a lelkiismeret bünteti Tótékat a budi bűzének elleplezése miatt. Kezdetben az őrnagy volt szánalmas figura. teljhatalomhoz jut. Helyzetérzékelési képessége csekély. nem hős. éjszaka nem alszik. A folyamat. amelyben fokozatosan feladja egyéniségét: a szemére húzza a sisakját. Elméletei magukon viselik a háború megnyomorító hatását. hogy hatalmaskodni kezdjen. sőt összeomlással fenyegető ütközések keletkeznek. A lelkifurdalás átformálja a szavakat (pl. Szinte felkínálják a lehetőséget az őrnagynak." Tót Lajos és Varró őrnagy magatartása és helyzete egymással ellentétes irányban változik. . köztiszteletnek örvendő Tót Lajos (maga a megtestesült rend. az udvariaskodással csak egyszer-egyszer kísérletezik. amikor rávehető lesz az egész emberiség a dobozolásra"). a tetőpontig Tót Lajos válik azzá. Ebben a kölcsönfolyamatban a szép szál. Az udvariaskodás csak a viselkedés csapdája lehet. lealacsonyodik. kisiklások. visszafogja az ásítást és a nyújtózkodást. rogyasztott térddel jár. tudata kizárja a kellemetlen emlékképet (Viktor Emmanuel olasz király fogadtatását letolt nadrággal). a totális hatalom tébolya is megérinti ("Egyszer talán eljön az az idő. A felszínes. Egy másik pszichikai jelenség: Tót Lajos a nem kívánt eseményre. Tóték szolgalelkűsége. Hiányzik belőle a valódi érdeklődés az embertársak iránt. Az őrnagy sem képes kiküszöbölni a keletkező feszültségeket. Szerény képességeihez mérten görcsösen igyekszik. életének tartalmát.

A visszatérő motívumok (pl. külső szemlélőként olvassuk a történetet.). Az időbe kapaszkodik. de a legvégső. hogy hátha mégsem halt meg Tót Gyula zászlós. hanem rálátással. a sokasodó méltatlanságok csak egy bizonyos határnapig tartanak. úgy látszik. nyugalomvágyat. a fordulóponttól kezdődően már nem beleéléssel. A szerkezet első egysége. A benne rejlő drámaiság a színpadi átdolgozásra is alkalmassá tette. Bibliográfia . de előrehaladását nem. az anticipációval élve többször is előre jelzi a végső groteszk fordulatot. "pengéje egy borjút kettévágott volna". Az elbeszélő a hagyományos epika eszközével. ™rkény István célja: nézzünk szembe magatartásunk ellentmondásaival. életünk groteszk jelenségeivel." Az olvasó azonban a döbbenet hatása alatt áll. A befejezésben. és Tót Lajos továbbra sem alhat nyugodtan. aminek ciklikus rendjét ugyan a vendég összezavarta. Ettől a ponttól kezdve két szál fut egymás mellett a műben: a mátraszentannai eseménylánc és a frontról érkező levelek. állásfoglalásra kényszerítik az olvasót. illat-szag-bűz) ugyancsak a szerkezet erősítését szolgálják. dráma a második világháború utáni magyar irodalom első jelentős nemzetközi sikerének bizonyult. helyreáll a rend: "Négy egyforma darabba vágtamÉ" "Te mindig tudod. Végül egyetlen mentsvára marad Tótnak: a kiszabott idő. mert testi-lelki tartalékai végképp kimerültek. ha gyilkosság árán is. és mi is keressük az értelmes cselekvés módját. (A sorban negyediknek érkező küldemény újabb fordulat lehetőségével kecsegtet. "ittak az ő zászlós fia egészségére") értelmezésre. a korszak jellegzetes magyar epikai műfajában írta meg. felcsillantva a reményt. értesítések sora. A történet lezárása éppoly groteszk. A kezdőmotívum visszatérése szerkezeti lezáródást is jelez. amely ezúttal (szintén groteszk módon) emberi szükségletet. mit hogyan kell csinálni. Az őrnagy visszatértét. ™rkény István (1912-1979) ezt a művét először kisregényként. "Ennek nem lesz jó vége. a szenvedések meghosszabbodását hősünk végül már azért is képtelen elviselni. sőt meghittséget is jelképez. mint maga a mű.Először elszökik. ("Ha az ember Tót Lajost egy éles késsel kettészelte volna". újraéleszti a feszültséget.) A párhuzamos szerkesztésmód révén a kiélezett ellentétek (pl.állandó jelzős szerkezet is. az expozíció gyorsan felfuttatja a várakozás feszültségét. a tragikus és mégis felemelő. Az eposzi hagyományok maradványának tekinthető az "édes. Mariskám" stb. majd rátalál a "budi"-ra. most már a lelkiismerete miatt. jó Lajosom" . feszültségoldó tettet. amelyet hirtelen megtör a megdöbbentő sürgöny. az 1967-ben megszülető Tóték c. —gy is fogalmazhatunk: az epizódokat dokumentumok ellenpontozzák. az őrnagy elleni fellázadással. a kórházi leltár szertefoszlatja azt.

Hatier. Magyar Helikon. 1994. 1987. Profil d'une oeuvre. 1983. Albert: Sziszüphosz mítosza. 1993. Flaubert levelei. Balassa Péter: Ottlik és a hó. Brustein. In: A költő és a valóság. Gondolat. Kézirat. Gondolat. 1976. 1979. Almási Miklós: Mi lesz velünk. Európa. Forum. Nicolae: Abszurd irodalom. Egon: Az újkori kultúra története I-VI. Cs. Bolonyai Gábor: Jegyzetek az Antigonéhoz. In: észjárások és formák. 1985. 1984. 1980. 1990. Camus. 1994. látomás. Balota. 1983. Bahtyin. Anton Pavlovics? Magvető. 1969. Európa. Bakcsi György: Dosztojevszkij világa. 1986. Henri: A nevetés. Európa. Bori Imre: Kosztolányi Dezső. Johann Peter: Beszélgetések Goethével. . 1985.: GYERGYAI ALBERT. Aragon. 1973. Gondolat. Dosztojevszkij. In: Ima az Akropoliszon. a szatirikus és a tervező. Szépirodalmi. 1977. Akadémiai. —jvidék. 1991. Louis: Stendhal fénye. 1969. 1979. Barta János: A pálya végén. Gondolat. Gondolat. Fábri Anna: Mikszáth Kálmán. 1982. Bécsy Tamás: A drámamodellek és a mai dráma. 1974. Gérard: Silences de Flaubert. Du Bos. Mihail: A szó esztétikája. Kriterion. 1986. Európa. Géher István: Tükörképünk 37 darabban. Vál.Szépirodalmi. Robert: A lázadás színháza I-II. In: Szophoklész: Antigoné. Vál. Bertolt: Munkanapló 1938-1955.Abádi Nagy Zoltán: Swift. 1983. Bécsy Tamás: Mi a dráma? Akadémiai. 1970. 1989. Gondolat. Magvető. Bukarest. 1976. Szabó László: Görögökről. a humanista eszme áldozata. 1972. 1987. Bethlen. Akadémiai. 1968. 1973. Szépirodalmi. Charles: A "Vörös és fekete" olvasása közben. éditions du Seuil. Czine Mihály: Móricz Zsigmond.: Gyergyai Albert. In: Figures. Fjodor: A művészetről. Gaillard. Pol: La peste. Szépirodami. Akadémiai. Genette. Tankönyvkiadó. Friedell. Bécsy Tamás: A dráma lételméletréről. Cserépfalvi . 1971. Gondolat. Eckermann. Gondolat. Almási Miklós: A drámafejlődés útjai. Camus. 1968. Akadémiai. Babits Mihály: Az európai irodalom története. Csúry Károly: Die Makrostruktur der Erzahlung. Brecht. Akadémiai. Egri Péter: álom. Albert: Noteszlapok I. 1968. 1989-1993. Fejér ádám: Raszkolnyikov. 1966. Holnap. Tankönyvkiadó. Bergson. A francia esszé klasszikusai. Európa. Egri Péter: Törésvonalak. valóság. Ikon. Barta János: Klasszikusok nyomában.

1963. Béla: Századutóról . Herczeg Gyula: Móricz Zsigmond stílusa. Kosztolányi Dezső: ércnél maradandóbb. Maupassant. Magvető. Beckett. é. Lucien: A rejtőzködő isten. Király Gyula: Dosztojevszkij és az orosz próza. 1970. 1990. Mészáros Vilma: A mai francia regény. Gondolat. Gondolat. Gondolat. Keresztury Dezső: Mindvégig. Lessing. Gondolat. 1970. Gondolat. Tankönyvkiadó. Szépirodalmi. Kermode. Kocsis Rózsa: Minőségeszmény Németh László szépírói műveiben. 1969. Tankönyvkiadó. Magvető. Robert de: Camus. 1985. In: Az élő Jókai. Paris. 1984. Gondolat. Akadémiai. Akadémiai. 1991. Szépirodalmi. 1971. Kott. 1984. 1985. 1992. Németh G.: Hamburgi dramaturgia. E. é. In: A francia irodalom a huszadik században. Gondolat. éd.n. Mészáros Vilma: Jorge Semprun. Gyergyai Albert: Kortársak. Németh László: Az én katedrám. 1960.n. 1986. Kultúra. Horváth Károly: Madách Imre. 1973. Melese. Németh G. Béla: A románcostól a tragikusig. 1979. Frank: Beckett. Magvető. Gondolat.Goldmann. Kundera. Seghers. 1943. . In: A francia irodalom a huszadik században. 1965. Csehov. Magvető. G. 1982. In: Küllő és kerék. Universitaires. Németh László: Móricz Zsigmond. 1980. 1982. 1966. Kiss Ferenc: Az érett Kosztolányi. Tankönyvkiadó. Mihályi Gábor: Samuel Beckett. Paris. Németh G. In: Az angol irodalom a huszadik században.századelőről. Szépirodalmi. Köpeczi Béla: Albert Camus. Milan: A regény művészete. Béla: életképforma és regény. 1983. Szépirodalmi. 1977. Magyar Miklós: A francia regény tegnap és ma. Gondolat. Népművelési Propaganda Iroda. Béla: Türelmetlen és késlekedő félszázad. Németh G. 1981. 1986. Hankiss Elemér: Az irodalmi mű mint komplex modell. Jan: Kortársunk Shakespeare. Gondolat. 1969. Pierre: Beckett. Luppé. Hauser Arnold: A művészet és irodalom társadalomtörténete I-II. 1974. Akadémiai. Akadémiai. Hajnády Zoltán: Az orosz regény. 1974. Mészáros Vilma: Camus. Európa. Hegel: Esztétika. In: Mi a modern? Európa. Drámaértelmezések. Mész Lászlóné: Ibsen. 1975. Guy de: Gustave Flaubert. 1981. Hauser Arnold: A művészet szociológiája. Magvető. 1979.

Veres András: Jegyzetek az édes Annához. Rónay György (szerk. 1965.): Műelemzés-műértés. Nagykőrös. Sőtér István: Nemzet és haladás. 1989. Sport. regényterek. 1980. In: Sipos Lajos. é. George: ™rök Antigoné.n. é. 1988.n. Pauz Kiadó. Trócsányi Miklós: William Golding regényeinek képi valósága. Poszler György: A regény válaszútjai. Szegedy-Maszák Mihály: "A regény. Sipos Lajos (szerk. 1974. 1980. 1990. 1978. Párizs. amint írja önmagát". 1981. In: Kosztolányi: édes Anna. Világtudat és levélforma. Edmund: Flaubert és a politika. 1990. Vajda György Mihály: Modernség. 1965. In: Arany János tanulmányok. 1994. Mítosz és utópia Jókainál. 1977. Európa. In: "Multaddal valamit kezdeni". Thomka Beáta: Esszéterek. Gondolat. Sipos Lajos (szerk. 1989. Ikon.): A klasszicizmus.): Irodalomtanítás I-II. Európa. Gondolat. Tóth István: Arany János irodalmi hitvallása és a Buda halála. 1981. 1970. Szávai János: Nagy francia regények. Peter: A modern dráma elmélete 1880-1950. Wilson. Európa. Larousse. században. 1982.. 1979. . Steiner. Tankönyvkiadó. In: Az élet jelei. Sükösd Mihály: Franz Kafka. 1992. Ottlik Géza: Iskola a határon. Akadémiai. Szörényi László: Epika és líra Arany életművében. Akadémiai. 1989.Nouveaux Classiques. Akadémiai. 1994. dráma. Brecht. Újvidék. Török Endre: Lev Tolsztoj. Török Endre: Orosz irodalom a XIX. Gondolat. 1979. Szondi. Réz Pál: Voltaire világa. Pándi Pál: Bánk bán-kommentárok. Szépirodalmi. 1980. Bp. Tankönyvkiadó. Szegedy-Maszák Mihály: Példázat a belső függetlenségről. Akadémiai. Kossuth. Tankönyvkiadó. Szilárd Léna: A karnevál-elmélet. Szabó Ede: Otthonunk a művekben. Magvető.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful