Tartalom

Bevezetés ............................................... 7 Szophoklész: Antigoné (O. Sz.) ............................. 9 Shakespeare: Hamlet (K. L. Z.) ............................. 13 Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (K. L. Z.)................... 19 Moliére: Tartuffe (T. M.) ................................... 23 Moliére: A fösvény (T. M.) ................................. 29 Racine: Phaedra (T. M.) .................................... 33 Swift: Gulliver utazásai (K. L. Z.) ............................ 39 Voltaire: Candide (O. Sz.) ................................. 44 Kleist: Kohlhaas Mihály (K. L. Z.) ........................... 47 (2) Katona József: Bánk bán (K. L. Z.) .......................... 50 Puskin: Jevgenyij Anyegin (O. Sz.) ........................... 56 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (K. L. Z.) .............. 60 Stendhal: Vörös és fekete (T. M.) ............................ 64 Balzac: Goriot apó (T. M.) ................................. 69 Eötvös József: Afalu jegyzője (K. L. Z.) ...................... 75 Bronte: üvöltő szelek (K. L. Z.) ............................. 80 Arany János: Toldi-trilógia (O. Sz.) .......................... 85 (3) Arany János: Buda halála (O. Sz.) ........................... 89 Flaubert: Bovaryné (T. M.) ................................ 95 Kemény Zsigmond: A rajongók (K. L. Z.) ...................... 101 Madách Imre: Az ember tragédiája (K. L. Z.) ................... 106 Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (T. M.) ...................... 110 Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (O. Sz.) ...................... 118 Jókai Mór: Az arany ember (O. Sz.) .......................... 122 Ibsen: A vadkacsa (T.M.) ................................... 127 (4) Ibsen: Solness építőmester (T. M.) ............................ 133 Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (K. L. Z.) ......... 138 Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (K. L. Z.).... 142 Csehov: Sirály (T. M.) ..................................... 146 Csehov: Három nővér (T. M.)............................... 151

Gorkij: éjjeli menedékhely (T. M.) ........................... Thomas Mann: Tonio Kröger (K. L. Z.) ....................... Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (K. L. Z.) ............... Móricz Zsigmond: úri muri (K. L. Z.) ........................ (5) Kafka: A per (K. L. Z.) .................................... 175 Kosztolányi Dezső: Édes Anna (O. Sz.) ..................... Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (T. M.) ................... Bulgakov: A Mester és Margarita (K. L. Z.) ................... Németh László: Iszony (T. M.) ............................. Camus: A pestis (T. M.) .................................... (6) Beckett: Godot-ra várva (T.M.) ............................. Golding: A legyek ura (K. L. Z.) ............................ 215 Ottlik Géza: Iskola a határon (T. M.) ........................ Semprun: Anagy utazás (T. M.) ............................. Mroz˙ek: Tangó (K. L. Z.) .................................. 232 örkény István: Tóték (K. L. Z.) ............................ 237 Bibliográfa ............................................. 241 Bevezetés

157 162 166 171 180 185 190 196 203 209 220 227

A „kötelező" vagy másképpen szólva „házi olvasmányok" elolvasása a felső tagozatos és főleg a középiskolai alapfeladatok közé tartozik. Leszögezzük: ez a könyv semmiképpen nem azoknak készült, akik a műveket nem veszik a kezükbe, azoknak viszont feltétlenül és jó szívvel ajánljuk, akik az olvasmányélmény értelmezéséhez, tudatosításához, újragondolásához keresnek támpontokat. Regények és drámák tartoznak a kötelező olvasmányok sorába, a magyar és a világirodalom kivételes jelentőségű alkotásai. Az irodalmi tankönyvekben olykor találhatók róluk részletes, esszé vagy tanulmány jellegű elemzések-értelmezések, de mivel a tankönyveknek sok funkciót kell ellátniuk, a kötelező olvasmányokról szóló fejezetek csak ritkán kerekedhetnek ki önálló, kerek szöveggé. Olyanná, amely a más művekről, önállóan készítendő műelemzéshez is mintául szolgálhat. E könyv írói mindhárman gyakorló iskolai vezető tanárok, azonos

tantestület tagjai. A műelemzések közismert szempontrendszere alapján, de abból mindig az adott mű sajátossága szerint válogatva dolgozták fel az egyes regényeket, drámákat. általában véve ezek az ismérvek: az adott mű helye a szerző életművében; a téma; a cselekmény (történet) felépítése és tagolódása; a hős törekvései, képességei, konfliktusa; a szereplők csoportjai; a tér és idő sajátosságai, szerepe; a mű világának elemei, motívumai; az író nézőpontja, ábrázolásmódja, stílusa; a műben kifejeződő világlátás, mondanivaló, művészi szándék, értékrend; a műfaji sajátosságok. A regények esetében ez az alaplista főként az elbeszélői magatartással bővül, a drámák elemzésekor pedig értelemszerűen a konfliktus, a drámai alaphelyzet és a színpadszerűség eszközrendszere kerülhet szóba a maga helyén. Az elemzések tömörek, lényegre törőek és átfogó jellegűek, de szándékunk szerint az egyéni olvasói élményeket, gondolatokat is mozgósítják. Könyvünkben mindazok az alkotások sorra kerülnek, amelyek a kötelező olvasmányok listáin minden iskolatípusban szerepelnek, a választható művek közül pedig azok, amelyek a kötetbe - a terjedelmi korlátok ellenére - még befértek. Reméljük, hogy a kötelező olvasmányokat elemzéseink segítségével feldolgozó diákok, tanulócsoportok nem csupán az egyes alkotásokat látják egy-egy lehetséges megvilágításban, hanem általában a műelemzés területén is otthonosabbak lesznek. A Középiskolai kötelező olvasmányok elemzése a Corvina Kiadónak abba a tankönyvcsaládjába tartozik, amelyben pl. az érettségi témakörök, tételek című sorozat tagjai és a Középiskolai irodalmi lexikon is megjelent. E kiadványok egymáshoz illeszkednek, egyenként és együtt is haszonnal forgatható kézikönyvek. A szerzők SZOPHOKLÉSZ Antigoné (Kr. e. 442) Mit is keresnénk árva-ketten, hol égig ér a gyűlölet? én gyűlöletre nem születtem és itt szeretni nem lehet; s az ősöm átka, haj, suhogva végigsüvölt a sorsomon Sötét az Acheron homokja: itt meg kell halni Haimonom. (ÁPRILY LAJOS: ANTIGONÉ)

A görög tragédiák fönnmaradt másolataiban a művek előtt olvasható a hüpotészisz, egy hosszabb-rövidebb feljegyzés, mely ismerteti a drámák tartalmát és utal a megírás idejére és körülményeire. Az Antigoné előtt arról olvashatunk, hogy bemutatása anynyira föllelkesítette a nézőket, hogy a szerzőt megválasztották a Szamosz ellen küldött hajóhad egyik vezérének. Szamosz Kr. e. 440ben akart elszakadni Athéntől, így a kivonat értelmében az Antigoné bemutatásának az ezt közvetlenül megelőző időre, 441-re vagy 442-re kell esnie. Szophoklész Antigoné című tragédiájának tárgyát a thébai mondakörből vette. A Labdakidák tragikus sorsát feldolgozta az Oidipusz király és az Oidipusz Kolonoszban című műveiben is. A három alkotás azonban a közös témakör és az egyes szereplők azonossága ellenére sem nevezhető trilógiának. Mindhárom tragédiának önálló problémaköre, konfliktusrendszere van, s megírásuk időben is messze esik egymástól. Arisztotelész Poétika című művében a tragédia kezdetéről azt írja, hogy olyan pontról van szó, „mely nem következik szükségszerűen valamiből, de ami után más következik". Az Antigonénak tehát nem tárgya a teljes mondakör, nem motiválja a konfliktust annak megítélése, hogy a két fivér, Eteoklész és Polüneikész apjuk halála után hogyan egyezett meg az uralkodás módjában, s ki szegte meg a szerződést. Az Antigoné 1353 sorból álló tragédia, melyet prologosz (a kar első bevonulását megelőző rész), parodosz (a kar bevonuló éneke), 5 epeiszodion (a teljes kardalok közti párbeszédes rész), 5 sztaszimon (álló helyzetben előadott kardal) és exodosz (a kivonulás, ami után már nincs teljes kardal) tagol. A dráma hagyományos szerkezeti elemeit használva Szophoklész műve a következőképpen épül fel: Expozíció (prologosz 1-99. sor és parodosz, 100-161. sor): Antigoné elmondja húgának, Iszménének Kreón döntését, mely szerint testvérüket, a városra támadó és a harc során elesett Polüneikészt nem szabad eltemetni. Kéri Iszménét, hogy a parancs ellenére adják meg a végtisztességet bátyjuknak. Iszméné elutasítja a kérést. A kar a háború végét, a győzelem napját üdvözli. Bonyodalom (1-3. epeiszodion és 1-3. sztaszimon, 162-780. sor): Kreón megerősíti törvényét. Az őr elővezeti Antigonét, aki nem tagadja tettét. Kreón fia, Haimón hiába próbálja jobb belátásra bírni apját, az ragaszkodik a büntetéshez. Iszméné is vállalná a tettet, de Antigoné ridegen elutasítja. Tetőpont (3. sztaszimon a hozzá kapcsolódó gyászénekkel, 781-882. sor): Antigoné saját sorsán kesereg. Válság (4. epeiszodion, 4. sztaszimon, 883-987. sor): Kreón döntése végleges, a hősnő búcsúzik életétől, a kar példákat említ a

mitológiából Antigoné sorsára. Késleltetés (5. epeiszodion, 5. sztaszimon, 988-1154. sor): Teiresziász hatására Kreón engedélyezi a temetést és visszavonja a halálos ítéletet. Katasztrófa (exodosz a hozzá kapcsolódó gyászénekekkel, 1155-1353. sor): Hírmondó számol be a sírnál történtekről: Antigoné öngyilkos lett, Haimón előbb rátámadt apjára, majd leszúrta magát. A hír hallatán Eurüdiké, Kreón felesége öngyilkos lesz. Théba uralkodója a csapások súlya alatt összeomlik. Az Antigoné kiemelt helyét Szophoklész életművében és a világ drámairodalmában az mutatja, hogy egyike a legtöbbet értelmezett tragédiáknak. A továbbiakban a legelterjedtebb, legismertebb értelmezési lehetőségeket mutatjuk be. Az Antigoné mint két törvény összeütközésének tragédiája Hegel német filozófus értelmezése szerint a műben kétféle törvény, elv ütközik össze. Kreón írott törvénye a város, a nagyobb közösség érdekeit védi, hiszen nem lehet ugyanazzal a mércével mérni azt, aki védte, illetve aki támadta a várost: „Így tartom én helyesnek, s míg én itt vagyok, / A jók jutalma bűnös kézre nem kerül" (207-208.). Antigoné az istenek íratlan törvényét vallja, a család, a kisebb közösség érdekében: „Parancsaidban nem hiszem, hogy oly erő / Lehet, mely engem istenek nem változó / íratlan törvényét áthágni kényszerít. / Mert nem ma vagy tegnap lépett életbe az, / De nincs ember, ki tudná, hogy mióta áll" (453-457.). Hegel Esztétika című művében kifejtett álláspontja értelmében mindkét szereplőnek igaza van a maga által képviselt erkölcsi és világnézeti szemszögből. Közös a két főszereplőben az elvekhez való makacs ragaszkodás, a saját igazába vetett vak hit, a gőg, a hübrisz. A tragédia azért következik be, mert elveinek megsértése nélkül egyik sem képes a másik igazát elfogadni. A német filozófus jól látja, hogy az eszményi állapot a két törvény egybeesése lenne, de az Antigoné nem igazolja az álláspontját, mely szerint a hősnő és Kreón igazsága azonos érvényű és érdekű lenne. Hegel a dialektikát erőlteti rá a tragédiára, s ezért jut a mű világától idegen következtetésre. A görögség hitvilága és erkölcsi elvei alapján a holtakat el kell temetni. A halott lelke Hadész tulajdona. A hantolatlan test Teiresziász szerint fertőzést okoz („A város ezt a bajt miattad szenvedi, / Mert avval (ti. fertőzéssel) vannak telve mind a szent helyek", 1015-1016.). A temetetlen ember bolyongásra ítélt lelke árt az élőknek, az §r szerint „úgy látszik, volt, ki ezt megvonni tőle félt" (256.). A szereplők közül „Kreón egyetlen szempontból sem tartja érvényesnek a temetésre vonatkozó kötelezettséget. A Kar csak érzékeli, hogy az istenek akarják a temetést [É] Az §r csak homályosan sejti az istenek szándékát [É] Iszméné csak a parancs mindenekfelettiségét nem érzi át [É]

Haimónnal folytatott vitájában a legnagyobb bűnnek azt tartja. s ezzel megteremti a mindenkori politikai dráma modelljét.). hogy csak férfi lehetett. érnyalja Antigoné és Kreón ellentétét a nemek különbözősége is. mégis. hogy a szertartás megtörténjék" (Bolonyai Gábor). Az Antigoné által hirdetett. szeretni csak" (523. öreg. győzzenek le férfiak. A pénzért az ember eladja saját lelkét is. Amikor Antigoné a szeretetre hivatkozik. 331. ha csöppnyi esélye van az anyagi nyereségre: „Az várna rá. az eszével tudja . hogy az ember a halál lehetőségét is vállalja. aki eltemette Polüneikészt.Antigonénál is pontosabban -. hogy Antigoné volt. a sértett férfi gőgje szól belőle: „§ lenne férfi.). Az emberek a legfőbb értéknek a meggazdagodást tekintik: „Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb / GonoszÉ" (295-296. / Ha ily kemény dacot hagynék büntetlenül" (484-485. hogy ezt is értsd: mi gyönge nők vagyunk. Első megszólalásakor a Karvezetőnek már arról szól. hogy az érdek vezérli tetteikben. hogy miért kívánják az istenek. / A férfiakkal nem tudunk megküzdeni" (6162. Kreón a városlakók érdekében korlátozza a közösség tagjainak szabadságát.). cselekedeteit a haszon. mert attól hasznot remélt" (10451046. Iszméné a prologoszban azzal menti gyávaságát.) Amikor megtudja. hol nyerni van remény. Iszménét és a Kart vádolja azzal. hogy a város rendjét asszonykéz bontotta meg: „Ha meg kell lenni. hogy a nők nem szállhatnak szembe a férfiak akaratával: „Meg kell. / Csúfos bukással.). A testvérháború után létrejövő békét akár a jogok . akit nem személyesen érint a kötelezettség. hanem a jós Teiresziászt is: „De sok hatalmas ember elbukott.. Kreón nemcsak Antigonét.).). Kreón válasza a férfi és nő közötti társadalmi különbségre utal: „De míg én élek. Kreón is természetesnek veszi. / De asz-szony rabjának ne mondjanak soha!" (679-680. Az Antigoné mint kétféle emberkép. hiszen a Szophoklész korabeli Athénban a nők nem voltak teljes jogú állampolgárok: „Mit mondasz? Férfi hát akadt ily vakmerő?" (248.) Az Antigoné mint politikai dráma Szophoklész tragédiájában hatalom és erkölcs összeütközését is ábrázolja. és nem lennék férfi én. önmagának vallott emberkép az önzetlenséget és szeretetet állítja a középpontba: „Gyűlölni nem születtem én. az érdek. a pénz irányítja. s a kapzsiság csak bajt okoz (326.). / Saját vesztébe is rohan sok vakmerő" (221-222.). nem lesz asszony itt az úr" (525. A két felfogás kibékíthetetlen ellentétben áll egymással. értékrend tragédiája Kreón azt vallja. aki megszegte parancsát.Teiresziász. hogy az ember tetteit.

mi egy ember tulajdona" (737..). testvér. ezzel indokolja a címszereplő sorsát. hogy a nép Antigoné mellé állt. magára marad. így mutatva föl a világot. Az Antigoné mint sorsdráma George Steiner amerikai irodalomtörténész szerint a mű konfliktusa nem Antigoné és Kreón között húzódik. amit fájdalmas itthagynia: a szerelemmel. / Amíg csak élt. Antigoné pedig csak halálával tudja felmutatni az önkény előtt meg nem hódoló szabadság eszméjét. Emberi gyengeségében magasztosul fel. miként magam. hogy a polgárok csupán félelmükben nem emelik föl szavukat Kreón ellen: („Itt is dicsérnének szivük szerint ezek. kik még élünk.) A kar a második sztaszimonban a Labdakidák végzetét idézi fel. E törekvést a közvéleményt jelképező Kar is támogatja. nem halmozna Zeusz?" (1-3. (Diké az igazság istenasszonya. / Ismersz-e bajt. halálával mit veszthet az?" (463-464. illetve állandóan menekül végzete elől. emberi életeket irányító isteni törvények embertelenségét. mint teszi azt Iszméné. gyermekem. az isteni végzettel és emberi törvényekkel is szembeszálló Antigoné.. A Karnak számot vet mindazzal.)." 504505.) Antigoné tehát el nem követett bűnökért vezekel és szenved: „Hiszen. miután teljesítette küldetését. hiszen az sérti az emberi lelkiismeret és szabadság jogát. a fájdalom és szenvedés elől a halálba menekül. A Kreón parancsa elleni lázadás tehát csak lehetőség minderre. mit Oidipusz atyánk után / Kettőnkre. egy lélek velem. és „siratja már a város ezt a lányt" (593.). § vágja apja szemébe a zsarnokság igaz vádját: „Nem város az. az élet szépségeivel. A hősnő már első szavaival megmagyarázhatatlanul tragikus sorsára utal: „Iszméné. amikor értékeli Antigoné tettét: „Bátorságod messze ment. Ezt ismeri föl a Kar. ha Thébában még mindig vannak olyan emberek. akik az új király ellen lázítanak („. kik ellenem lázítanak" (289-290.régóta vannak itt / Oly férfiak. .csorbításával is védeni kell. vagy elébe megy tragikus sorsának. / S most atyád sorsában osztozol" (853-857. Antigoné előtt két lehetőség áll: elviseli.) Haimón már azzal érvel. Különösen akkor.) A kitartó. / Diké büszke orma ellen / Mertél törni. / Ha félelem nem volna nyelvükön lakat.). bukása mindannyiunk számára átélhető és katartikus élménnyé válik. A sziklasírba zárva. ki annyit szenvedett. az anyasággal. Szophoklész Antigoné című tragédiáját Mészöly Dezső és TrencsényiWaldapfel Imre fordításaiban olvashatjuk. Az idézeteket TrencsényiWaldapfel munkájából vettük. egy szív. Teiresziász már csak megerősíti mindezt: az igazsága mellett eltökélten kiálló Kreón a város bizalmát elvesztve zsarnokká vált. Antigoné száll szembe csupán a paranccsal. § mutat rá először arra.

anyja pedig máris (a korabeli felfogás szerint) vérfertőző házasságban él az elhunyt király testvéröccsével . aki újra és újra fel. Az első felvonásban a felszín még nyugodt. végső soron. de „nyájas" szavak állnak szemben a főhős szűkszavú válaszaival. az érzelmek tilosak. .akkor is csupán Polonius alattomos mesterkedéséből következően. A magatartásokra már az első jelenetektől . csak monológjában körvonalazódó vádjaival („Étörj meg.és elismeri mások erkölcsi fölényét. Elsősorban Horatióét. elfojtódnak. A lépésről lépésre feltáruló helyzetkép szerint. a tragédia főhőse? Korántsem csupán a testvérgyilkos trónbitorlóval. A főkamarás családjában nagy veszélyről árulkodó. Az emberi kapcsolatok alapjaikban fertőzöttek. hogy valóban felnőjön feladatához.mellesleg szólva a korona egyenes ágon a királyfit illetné. Hamlet helyzete már a tragédia elején különösen drámai: apja mintegy két hónapja halott. magába fojtott indulataival. A királyi családban anya és fia (Gertrud és Hamlet) kerülik az őszinte beszélgetést. de különösen beszédesek a viselkedések.ó. óriási feszültségével. mert nem szólhat a száj"). Kivel áll szemben Hamlet. (HELLER éGNES) A drámai alapszituációban már minden későbbi fejlemény csírája megjelenik. csak a mű derekán találkoznak . kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt. Igazán lenni akar és nem látszani. a titokzatos szellem sejtelmes hallgatása. rendkívüli óvatosságra oktató intelmek hangzanak el. a kezdeti feszültséget az emberi viszonyok megváltozásának szükségszerűsége kelti (Bécsy Tamás). A trónteremben határozott. Azért néz másokba és önmagába. szívem. Mindezt döbbenetessé súlyosbítja a szellemjelenetben sugallt felismerés: orvul elkövetett testvérgyilkosság történt.SHAKESPEARE Hamlet (1600-1601) Hamlet az egyetlen nagy shakespeare-i hős." Utóbb a kezdő jelenetek jelentéktelennek látszó mozzanatai is fenyegetéssel telítődnek: a fegyveresek katonás őrségváltása. az egész világ tornyosul ellenségesen a főhős fölé: „Kizökkent az idő.

a világrend eltorzult. reneszánsz szellemű ifjú. Ťme „a béke s nagy vagyon fekélye" (Hamlet vélekedik így). sőt belső ellentmondásokkal is meg kell vívnia harcát. maga a becsület elvesztette jelentését: „becsületes lenni. önállósulva így közismert: „Valami bűzlik Dániában. A szereplők az erkölcsös viselkedés pózait játsszák (mert hiszen azok „játszhatók").csak azt ismételgeti: „hamis a világ". A hős a bosszúval egyidejűleg az igazság és a becsület érvényének helyreállítására is felszólítást kapott („ne engedd Dánia királyi ágyát Vérbujaságnak átkos fekhelyűl").újabb vétségek elkövetése vagy előidézése nélkül? Ez a konfliktuscsoport emeli ki Shakespeare művét a bosszúdráma műfajából. Hamlet ugyanis Wittenbergben tanult. erőszakos halálát") Claudiusszal állítja szembe. Claudius udvarában. pont őÉ). Ophelia legutolsó szavaival Horatio tudósít róla . de már ez a kötelesség is csaknem teljesíthetetlennek látszik: a király alattomos. Ez a feladat viszont azonnal éles ellentétbe kerül az elsővel: hogyan lehetne véres tettel helyreállítani az erkölcsös világrendet? Elkerülhető-e az újabb morális vétség az apai parancs teljesítésekor? Milyen módon oldható meg a bűnös megbüntetése . ahogy most jár a világ. Alapszinten tehát a Hamlet bosszúdráma. „ájtatos arccal.") „Dánia börtön.kezdve gyanakvás. A főhős őrültséget színlel. Hamlet irtóztatóan keserű szemrehányása saját anyjának: „Mutass erényt." Hamletnek ezt a mondatát hallva emlékezetünkbe idéződhet: őröket láttunk legelőször a színpadon. anyjához szólva Hamlet. jóllehet ennek még az elképzelése is „valaha paradox volt" (Hamlet mondja Opheliának). Mély kiábrándultságot sejtet Hamletnek Opheliához intézett szemrehányása: „Isten megáldott egy arccal. Az etikai alapérték.jelentéktelen földterületekért vonul háborúba. atyja szellemének bosszúparancsa („boszúld meg rút. Ezzel szemben „a farkcsóválás hasznot terem". csináltok egy másikat." Az idő „kizökkent". rejtőzködés és fortélyos félelem nyomja rá a bélyegét." (Szállóigévé válva. Elsődleges feladata. annyi. Kegyes gyakorlattal becúkorozzuk Magát az ördögöt" (Polonius fogalmaz így. szerelmese megőrül és vízbe fullad." A becsületet a szépség itt „elváltoztatja". „cukrozott nyelv" jelenik meg a felszínen. pedig „valóban" lennie kellene . a . A válság ugyan Dániában tetőzik. ha nincs is. gátlástalan és kegyetlen ellenfél. A világ csak „látszik". A felszín alatt erkölcsi válság feszül.panaszolja első szavaival. „Kizökkent az idő"É A főhős tehát számos külső konfliktus kereszttüzében áll." A kulcsmondatot a mellékszereplő Marcellus mondja ki: „Rohadt az államgépben valami.a dán belviszályban a nevető harmadik . de az országhatárokon túl is jelen van: a norvég nemzeti hadsereg . mint egynek kétezerből lenni kiszemelve. egymásra lesés. és szerepet játszik mindenki.

ó legjobb! legjobban szeretlek"). bujkálok egyre". és csak konkrét tervei megfoganásakor épít rá. Rosencrantz és Guildenstern esete. hogy még a tiszta lelkű Opheliát is kijátsszák ellene . Kezdeti tehetetlensége saját magát nyomasztja a legjobban.a vállalt feladat érdekében is. Hogy én galambepéjü ne legyek. azonnal a kárpit mögé döf (eltalálva Poloniust). az egyetlen alkalmat megragadva Rosencrantzék ellen fordítja Claudius gyilkos fondorlatát. a „Hercules"hez fogható fizikai képességek és a szellemi-erkölcsi értékek harmóniáját elsősorban önmagától igényli.eltépi hát a hozzá fűző kötelékeket (kiszakítva szíve egy darabját). § pontosan ismeri a reneszánsz embereszményt: „mily remekmű az ember! Mily nemes az értelme! Mily határtalanok tehetségei! Alakja. Miközben az igazság és a megoldás felé vezető lépéseken tépelődik. az egész világgal áll szemben. . Azonnal dönt a feladat elvállalásáról („csak parancsod éljen egyedűl Agyam könyvében"). azonnal megtalálja az egyetlen helyes taktikát (az őrültség álarcát: „én csak fölszéllel vagyok bolond"). Keményen vádolja tehát önmagát: „én. de aztán azt is kíméletlenül megtagadja („én nem szerettelek") . de nagyon is sejti létüket. „én vagyok a világ első bohóca" stb. végtére is az ő számára a szellem szavai nem lehetnek mérvadóak. gátlástalanul törtető „parázna vérnősző barom" bitorolja. rákényszerül a halogatás taktikája: „nincs abba mód. magába zárkózik. indokolatlan tétlenség. sőt időnként alig fékezi önmagát („szörnyü tettet bírnék elkövetni [É] de csitt! anyámhoz"). úgy érzi. meglesz"). Az igazságos és becsületes tetthez először is meg kell bizonyosodnia Claudius (vagy mások) bűnösségéről. A reneszánsz embereszmény folytonosan jelen van Hamlet tudatában. Horatiót sem szándékozik beavatni („Több dolgok vannak földön és egen. hogy mennyire jogos volt a félelme.gyávaság. Horatio. ki kell kerülnie Claudiusék újabb és újabb cselvetéseit. aminő Hamlet telik [É]. Még utoljára őszinte vallomást tesz levelében („téged. Azt is rögtön sejti. mintsem bölcselmetek élmodni képes"). Valamennyi vádpontjára . valamint Laertes ellene fordítása igazolja utólag. a helyét egy satnya külsejű. Helyzetének pontos felmérése azonban lehetetlen: nem láthatja át a rá leselkedő konkrét veszélyeket. számtalan esetben. álarcot ölt.szól rögtön a szellemhez. pedig a színészek érkezéséig valóban meg van kötve a keze. Hősünk tudni vágyása már az első felvonásban elemi erővel tör fel: „Ne hagyj tudatlanságban szétrepednem!" .ellenbizonyítékul épp ő szolgál." Tettvágya kezdettől nem hiányzik. és hogy szerelmesét a veszélyektől mentse. Utóbb látjuk. hogy hiába.helsingőri királyi udvar pedig alapvetően etikátlan. Nem mer bízni senkiben. Lágyszívü bárgyu gaz. a humanizmust megcsúfoló közeg. „állati feledség". mozdulata mily kifejező és bámulatos!" Maga körül azonban eszményeinek megcsúfolását látja: édesapja halott („ő volt az ember"). . Mindezek ellenére azonnal vállalja a szellemtől kapott feladatot („ha mi oly szegény egy Embertől.

ott azonban már érvényre jut reneszánsz szemlélete. bárgyu gaz. A „sok rémes gondolat [É] túlhaladja értelmünk körét". miért élek"). Az emberi léptéket messze meghaladó feladatai miatt már első megjelenésekor az öngyilkosságot fontolgatja („Nyomasztó nékem e világi űzlet!"). felvonás nagymonológjában fogja előttünk teljesen végiggondolni . A Hamlet a meghasonlott ember tragédiája. akit a tudat meg is béníthat („én nem tudom. a sírokból előkerülő koponyák kapcsán is: „Nagy Sándoré is ilyenné lett a földben?" A Hamlet egyben az identitás drámája is. mely visszatükrözi önmagát" (Szegedy-M. ami fennforog". csak ne volnának rossz álmaim"). bujkálok egyreÉ" Az egyéniség és a szerep. Lágyszívü. Hamlet királyfi a dráma kezdetére már elvesztette eredendő hitét.„Cinkos gazemberek vagyunk mindnyájan: egynek se higgy közülünk"É) az életvereség fájdalmas beismerését jelzik: már csak ezt az egyetlen kiutat képes javasolni szerelmesének. „A reneszánsz ember [É] át is éli. Midőn becsűlet." „Bánj mindenkivel érdeme szerint: melyikünk kerüli el az akasztófát?" és a legsajgóbb kiábrándulás oka a szülőanya vétke. ha nagy oka nincs. Az „öntudat" (a szándék és a tett közé állva) „Belőlünk mind gyávát csinál". Sokáig szerepválsággal viaskodik. De szalmaszálért is küzd nagyszerűen. Egy eszményképhez úgy hozzátöri Lelkét [É] s mind semmiért!" „De én. a gondolkodó ember felelőssége épp ezért mérhetetlen. A Hamlet „egy tudat tragédiája. mérlegeli a feladatát és a saját lehetőségeit. A tudatválság állapotában a személyiség kívülről látja önmagát. [É] ki szenvedélye rabja nem lett soha". Az ember „előre-hátra tekintő okos ésszel" rendelkező „barom". Az öntudattal élő modern ember még azt is tudja. „örömest megválna" az életétől (Poloniusnak mondja). Mihály). tett és erkölcs egységét („•. Ezt a magatartást kell idővel elsajátítania Hamletnek. gondolkodás teszi azzá"). Egyetlen porcikája sem kívánja a hősszerepet („Egy csigaházban ellaknám s végtelen birodalom királyának vélném magamat. ki a Sors öklözését vagy jutalmait Egyképp fogadtad. vért kivánj Hát. naiv optimizmusát: „Egy tű fokát nem ér az életem. Opheliához az utolsó szavai („Eredj kolostorba" .A zárójelenetben már kiváló harci erényeket is felvonultat. főleg pedig át is szenvedi társadalma változó világképének erkölcsiszemléleti zűrzavarát" (Németh G. de a színész ellenpéldája is felrázza: „álom-indulatban. ezt a lehetőséget a III. gyarlóságai leküzdésével. a feladat és a valódi emberi nagyság összefüggésein töpreng a temetőben. Ki fel nem indul. a szerepválság . A hatalmas belső küzdelmek során azonban mégis sikerül kialakítania a gondolat és indulat. hogy a világ tényei tőle függetlenül léteznek („nincs a világon se jó. Belátja: „Az valódi nagy. gondolat!"). de nagyon sokáig nem léphet fel nyíltan. Béla). se rossz." „én nem gyönyörködöm az emberben. szembenéz korlátaival és feloldhatatlan ellentmondásokat talál. Horatio sztoikus magatartása erőt adó példa: „férfi vagy.

jutalmakat és tekintélyt" igyekeznek nyerni. féltő bátyja. Utolsó szavaival azonban felmagasodik. nekik nincs gondjuk a szerepükkel. [É] Váltsunk. egyben erkölcsi nemességét és egyenességét is újra bizonyítja. a tömegek indulatát sem. az igazság híve és az író szócsöve lesz. gerinctelen figurák.tragédiája. A mindenkori hatalom engedelmes kiszolgálói ők. a minden hájjal megkent főkamarás ifjúkorában színészkedett („jó színésznek tartottak"). de csak a becstelenségben lehet hű hozzá.megérdemlik azt. [É] A király az ok. Laertes egyenes. mire hasonlít a felhő: tevére? . Ophelia elvesztésekor érzett mély gyásza „dagályos indulatban" tör ki. Laertes nem veszi észre az országos elégedetlenséget. annak jogosságát. Franciaországba.a király visszaengedi az egyetemre. Hősünk fájdalmas szemrehányása („síp" gyanánt „játszani akarnátok rajtam. se az enyimre a tied!" Polonius. nemes Hamlet. az udvar tisztviselői ranglétrájának alján állnak. Apja halála utáni harcias fellépése Claudius ellen („Alávaló király! Add vissza atyámat!" -öSzembekötősdit nem játszunk velem!") egy pillanatra hősszerepben tünteti fel. „önnön csuszásmászásuk" miatt . A kiindulóponton szintén Hamlet párhuzama és egyben ellenpontja: őt Hamlettel ellentétben . hanem épp az erkölcsös világrend felülkerekedéséből következik. most a másik oldalon. tiszta jellem. Rosencrantz jellemének szimbóluma a „szivacs". ismerni billentyűimet. A király első szavára vállalják a besúgói megbízatást. és Hamletet is tisztázza: „En-árulásomért méltán halok. egy hitem van. Milyen szerep adódik a többi figura számára Claudius udvarában. Mindenben a király. jóhiszemű fiatalember . Pályájuk korábbi szakaszában Hamletnek voltak társai. beismeri saját vereségét. A tragikus hősi szerepet Hamlet királyfi végül is elvállalja és betölti. Bukásuk nem a balszerencséből.jellegzetesen elvakult figura. az ármányos cselszövésekben lehet a jobbkeze. hogy mi lesz az egyenes tett és nyílt lázadás következménye Helsingőrben: a körmönfont Claudius játszva megzabolázza és a saját szolgálatába állítja a fiatalember vak indulatait. a „látszat" világában? Rosencrantz és Guildenstern elvtelen szolgalelkek. Most ő a király „becsűletes. leleplezi Claudiust. de röviddel később Hamlet könnyűszerrel kiszedi belőlük a titkukat. mindenik Az Istené s kegyes királyomé"). kitépni rejtelmem szívét") lepereg Guildensternről. A mű derekáig ő buzgólkodik a legjobban Hamlettel szemben. amelyre feltehetőleg sikerrel támaszkodhatna .ő a naiv balek szerepét kényszerül eljátszani. bocsánatot: Atyám halála s az enyém ne szálljon Fejedre. A mű számos főmotívuma közül a szerepjátszás a szereplők rendszeréhez is kulcsot szolgáltat. hű embere" („Egy lelkem. bár intelligenciája nem mérhető a főhősével. „a királytól pártfogást. Hamlet gúnyt is űz belőle (pl. A bajvívásban becstelen eljárásra is rábírható (Párizs és Wittenberg különbsége ez?). jelentős karrier várományosaiként. Opheliának őszinte. A következő pillanatok azonban azt példázzák.

saját kelepcéjében. elvesztése Hamlet számára a világhoz fűző legfontosabb kötelék elszakadását jelenti. saját dicsvágyam. amelyet erkölcsi fenntartások nélkül. gátlástalanságának megszemélyesítője. vakon szolgál. Előbb ő hal meg csúfosan. asszony a neved!" . húsz. negyven. mielőtt megszopta volna"). végtelenül jóindulatú és jóhiszemű lény. A szerelmi mámorban tulajdon fiáról. Megölt testvérével összehasonlítva. aztán a lánya tébolyodottan vízbefúl. . rút az én bűnöm [É]. mai szóval hívságot. szinte azonnal összeroppan. Hamlet kardjától. ötven. Gátlástalan célratörése és politikusi-taktikusi sikerei egy darabig a csúcsra emelik és magason tartják. halála elkerülhetetlen. balgatag"). anyai kötelességeiről is megfeledkezik.fordítja Arany János. szószátyár kisember („éltében [É] gaz. de Hamlet iránti szerelméhez is mindvégig hű marad. nyílt önzése . Még a nép rokonszenvét is képes elnyerni („ki száját vonogatta rá atyám éltében. Ophelia tiszta. Személyes tragédiáját ő látja a legkevésbé: lelkiismeretes apa kíván lenni . csupán „egy váz király". Azt is engedelmesen elfogadja és visszhangozza. a világ gonoszságának. Halála mélyen megrendítő. akit már Claudius bűvkörének rabjaként ismerünk meg. Hamlet királyfi szemében . száz aranyat megád egy-egy arcképéért kicsiben"). § ugyan a felborult világrendre hivatkozik: „e veszett világban [É] gonoszság félretol jogot". uralkodás zsebtolvaja". Laertesszel pedig a Claudius kiagyalta mérgezés végez. locska. hogy fiának Angliába kell mennie („úgy határozák"). s magát El nem fogadtam"). és királyném". vérgyilkolás!" A mozgató rugók: „koronám. Végül elveszti a harcot a hőssel szemben. Gertrudis idősödő asszony. akaratgyenge nő. „ország. a humanizmus megcsúfolása. okkal sodorják el a végkifejlet történései. gyarlóságot mondhatunk).fizikai és erkölcsi tekintetben egyaránt összehasonlíthatatlanul silányabb. teljesen ki van szolgáltatva környezete kényének-kedvének. de felmentést nem kaphat. anyai ösztöne eltompulván nem is sejti a fiára leselkedő halálos veszélyt. hogy szót emeljen fia trónutódlási jogáért. nem tud nem „mesterkedni". Szánalmas. Amikor meglátja Hamlet személyében a veszélyes ellenfelet. így saját apja mesterkedéseinek is. érdekérvényesítő reálpolitikája. Zokszó nélkül engedelmeskedik („Elútasítám levelit. Pragmatikus életvezetése. így döntő lökést ad a feladat teljesítésére. Locsogó. Polonius halála után a simulékonyságban vele is vetekedő Osrick tölti be a vakbuzgó udvaronc szerepét (aki „tán még anyja emlőjével is udvariaskodott [É].menyétre? cethalra?). és bűntudat tör fel belőle: „•. Meg sem fordul a fejében.maga a világtorzulás. A sógora könnyűszerrel elhódíthatta a férjétől („Hiúság. Az a mechanizmus sodorja el őt. Szolgalelkekben korlátlan a kínálat a zsarnok király udvarában. A női szereplőknek ebben a késő középkori udvarban kicsi a mozgásterük. pusztítja el gyermekeit. Claudius az alapbűn elkövetője. A megpróbáltatásokat nem képes elviselni.Claudius leghívebb szolgálatában.

A Hamlet szerkezete nem igazodik a klasszikus művekből megállapított (elsőként a spanyol drámairodalomban normaként ható) ún. önálló tragédia kerekedik ki a mellékszereplők sorsából Tom Stoppard . Hatott például Katona Bánk bánjára. a színészekkel való kötetlen beszélgetésben stb. Maguk a felvonások a párhuzamok és ellentétek bonyolult játékára épülnek. Hamlet sem kerülheti el ugyan sorsát. A jelenetek a helsingőri vár számos színhelyén játszódnak. a gondviselésben (hisz „egy verébfi sem eshetik le a gondviselés akaratja nélkül"). de a zárszóra érkező Fortinbras megadja neki az erkölcsi elégtételt. A Hamlet cselekménye mintegy 7-8 nap eseményeit öleli fel. mert Shakespeare célja ebben a művében sem csupán egyetlen központi konfliktus sarkított ábrázolása. az „egérfogó" jelenettel mindketten lelepleződnek ellenfelük szemében. de köztük kb. Hogy elmondhasd esetem. saját esendőségével is számolva lép fel a vívópástra. Szerzőnk szabadon bánik térrel és idővel. A „blank verse" jambikus ritmusát időnként próza váltja fel (pl. darabjában. Sztoikus nyugalommal. Az angliai kelepcét elkerülő Hamlet a tetőponton sem magával Claudiusszal kerül közvetlenül szembe. Hamlet szembenéz a sorssal. a dráma műfaját az ún. törekvések és emberi viszonyok hálóját ismerhetjük meg (de a körülményekre és az előzményekre vonatkozó információkat a későbbi felvonások is tartalmaznak). a kastély előtti térre és a temetőkertre is kiterjednek. szó. „epikus színház" felé mozdítja el. bízik a világrend visszaállítható voltában." Shakespeare tömör. hanem a fortélyosan ellene állított Laertesszel. Az első felvonásban a magatartások. majd a negyedik felvonásban Ophelia halála már a tragikus végkifejlet szerves része. A tragikus véletlenek sorozatában azonban a megtorlásra is sor kerül. A tragikus hős magasrendű szellemi értékek védelmében és szolgálatában dacol a kívüle álló világgal. hármas egység szabályához. Helytállásának tanúsítását kéri csupán Horatiótól: „Szídd még e rossz világ kínos lehét. két hónapnyi idő is eltelik. E rész utolsó jelenetében jut a felszínre az elsődleges konfliktus. szó"). A második és harmadik felvonás Hamlet és Claudius álcázott lépéseiből. Az imajelenetben teljesülhetne Hamlet bosszúfeladata. ez egyszersmind a bonyodalom kezdete. motívumai tovább élnek Dürrenmatt A fizikusok és Mroz«ek Tangó c. a Rosencrantzot és Guildensternt leleplező párbeszédben. Shakespeare-nek ez a műve a világirodalom számtalan alkotásában él tovább.). manővereiből szövődik. az alsó társadalmi rétegek. metaforákban és szójátékokban bővelkedő stílusa ebben a drámában különös jelentőséghez jut: a szándékok és gondolatok gyakran bújnak a szavak mögé. A színészek érkezése szolgál előre lendítő mozzanatként. de a konfliktus többi eleme még visszatartja a kardját. a sírásók jelenetében. a szöveg voltaképp sejtetések és utalások hálója („szó. Polonius megölése.

Szulimán szultán . (KOVÁCS SÁNDOR IVÁN) Zrínyi Miklós (1620-1664) elsősorban „bajvívó szablyájával" vívta ki tekintélyét a XVI. a barokk korban is legmagasabb rendűnek tartott műfajban." ZRÍNYI MIKLÓS Szigeti veszedelem (1645-1646) Éaz eposzi történést indító isteni akarat Magyarország bűneinek ostorául küldi a törököt.a magyarok ellen indul. valamint olasz krónikákat követve a főhős kezének tulajdonította Szulimán halálát. Bécsben megjelenő verseskötetében bocsátotta közre művét 1651-ben. mégpedig történelmi perspektívájú csapást mérni csak az a jövő-értékű hős és az a közösség képes. hogy felmutassa az erénynek önábrázatát. ének).Allecto fúria által felbujtva . Antik jegyek (a cím: Obsidio Szigetiana. A költő az Adriai tengernek Syrenaia című. Ovidius követése stb. hogy a cselekmény bonyolításában eltér a magyar történeti forrásoktól. amelyen belül a jelenre jellemző megosztottság ismeretlen. Mégsem véletlen. „Pennájával". és horvát. nevezetesen a Szigeti veszedelem c. hogy tükröt tartson mintegy a természetnek. Az eposzi követelményekhez igazodó első hat strófa után kezdődik a cselekmény. úgy írhassak. A szerepvállalás és szerepjátszások tragédiájában Shakespeare magáról a színjátékról is szól: ennek „föladata most és eleitől fogva az volt és az marad. rövidebb költemények társaságában. eposzával dédapjának. a gúnynak önnön képét. Palotán Turi György hősies helytállása. mint volt" . majd a második énekben olvasható: „igazat kell írnom". költői igazságát. az azonos nevű szigetvári hősnek állított emléket. századi függetlenségi küzdelmekben.Rosencrantz és Guildenstern halott című művében. s erre az erőre csapást mérni. „Adj pennámnak erőt. Ez a variáció szolgálta mondanivalóját.szól a segélykérés a mű elején. Gyulán Kerecseni László árulása és csúfos bűnhődése .) és barokk vonások egymást erősítve magasztalják a szigetvári hős kapitánynak és a vár többi védőjének 1566-os hősi helytállását. Közeledik a támadó sereg. a szerző kimondottan ragaszkodik az epikai hitelhez. a század testének tulajdon alakját és lenyomatát. seregszemlét olvashatunk a török hadakról (1. és maga az idő. Vergilius.

gyermekinkért. pl.). három oldalról (10. az „olajbéget" fogságba ejti (3. férfiként harcolva. hősi halálukat okozza (9. azaz nincs megfelelő vezetés. a postagalamb (a harmadik segélykérés) elfogása azonban végső támadásra biztatja Szulimánt (13. feleségünkért. Magunk tisztességéért és életünkért" vállaljuk. török ármánnyal. Szigetvár elesik. Delimán és Cumilla szerelmi epizódja után Delimán visszatér. Zendülés a török táborban. Páros viadal a seregek nevében Deli Vid és Demirhám között. Zrínyi György útnak indul a királyhoz (5).). A magyarok hőstette túlmutat az országhatáron: „Mindenfelől ránk néz ." Ezzel a vélekedéssel szemben a szigetvári sereg „JÉZUSNAK megszentelt hadnagya" vezetésével. Deli Vid és Demirhám egymás kezétől halnak meg (14.). mint ebek". a várvédők seregszemléje. Cumilla meghal (12.eredetileg bibliai motívum -: a magyar irodalomban már Rogerius mester siraloméneke is tartalmazza (a tatárjárást követően). a magyarok a „leghenyélőbb népek". nincs „eggyesség" és „nincs szeretet köztök. Borbála menti ki a török kezéből. Zrínyi első kirohanása (11. széthúzása és egyéb bűnei miatt küldte büntetésül az idegen sereget. Zrínyi előkészületei: lelkesítő beszéd. Második tetőpont: az utolsó ostrom.).). megöli Delimánt és Szulimánt. a válasz az almási ütközet. A bűneinket Allecto kritikus szavai részletezik: „fej nélkül vannak". sem okos tanácsok".). ha volna is. A keresztény hitért tudatosan vállalják a mártírhalált. Most katolikus fogantatású eposz épül rá.). a várvédők megdicsőülnek. a nagy hatású Magyari István (Pázmány Péter ellenlábasa) is történetfilozófiája alaptételének állítja.).). Epizód: Delimán megöli Rusztánt és elmenekül. Zrínyi lelkesítő szózata szerint a harcot „keresztény szerelmes hazánkért. Heves ostrom. Meghal a siklósi hős. A Mindenható a magyarok vallási tévelygése (protestáns hitre térése stb. tökéletes fegyelmezettséggel.mutatja a választási lehetőségeket. a törökre kicsapó sereg nagy pusztítást végez (7.). A siklósi ütközetben Zrínyi sikert arat. előbb Zrínyi ajánlja fel saját életét a feszület előtt. Urunkért. Juranics és Radivoj vállalkozása. a reformáció korában felelevenedik. összefogással állítja meg a hatalmas túlerejű pogány hadat. Farkasics Péter. A pokol lakói is beavatkoznak. Zrínyi imában fordul Istenhez (2. ezek Az tisztviselőnek soha nem engednek.). a lovasparancsnokot. a hazavonuló sereg szemléje következik (4). Deli Vid dicsőségével (6. Deli Videt felesége.). Megoldás: Zrínyi ötszáz vitézzel kirohan. Ismerős ez a mozzanat . Az ostromlók haditanácsában széthúzás uralkodik Rusztán. Szolimán követe Zrínyinél jár. eskütétel. „nincs köztök hadtudó. hogy császári segítséget hoznak. A magyar diadal tetőpontja: a díván elhatározza a visszavonulást. lelkük a mennybe emelkedik (15. Delimán és Demirhám között (8). Diadal és gyász a siklósi ütközet után. „egyik az másikat gyűlölik. majd az eskütételkor az egész sereg egy emberként követi. de az angyalok elűzik az ördögöket.

az ellenfelet megnevezi és feldicséri. A főhős sorsának előre jelzése (anticipáció) először az 5. és felajánlja földi életét Istennek. A magyarok ábrázolásában mindvégig az eszményítés uralkodik. Maga Zrínyi is szembenéz saját sorsával. világnak tolvaja"É A szigetvári hőssel ekkor már egyetlen török sem állhat egy magaslaton. halálát is csak egy távolról kilőtt „jancsár-golyóbis" okozhatja.az nagy kereszténység". ki hiszen az török hitinek". Az erkölcsi diadal a 13. feltehetően Ovidius 15 részes Metamorphoses c. a XVII. a cselekmény végkifejletét. Juranics és Radivoj az önfeláldozó segítségnyújtás ékes példáit adják. .a szerző. mert jól esmerem én bolond kaurokat. te okos horvát bán. Hitszegő voltukat azonban már a gyulai epizód is előre jelzi. A felépítés mindenképpen barokk sajátosságokat mutat: ellentétes erők bonyolult harcából (két tetőpont után) jön létre végezetül a harmónia. Eposzi elemek tekintetében az első strófák közvetlenül az antik hagyományokhoz igazodnak." Szulimán „vitéz kezeid miát fog meghalni". eposza szolgál közvetlen mintául (1-2. valamint „hadbéli szorgosság" tekintetében a legnagyobb. A propozíció Zrínyi személyét körülírja. hogy segétse senki magyarokat. Deli Vid megálmodja a heroikus feladatra vállalkozó Juranics és Radivoj halálát. amikor a második ének végén a feszület előtt fohászkodik. egyetlen hibája: a szívében lakozó „kegyetlenség". A költő Zrínyi szakított a hagyományos 24 vagy 12 énekes (szimmetrikus) kompozícióval. A hódító sereget az óriási létszám és az „erő" jellemzi („evvel győztük mi meg keresztény világot" . szakaszban jelentkezik. a törökök viszont fokozatosan elvesztik dicsőségüket. alkotása is példaként állhatott előtte. a költő egyik reflexiója pedig pontosan kimondja: „Esztelen. Ugyanakkor a török érvelés („Bizol-é németben. Mert az én nevemért fogsz bátran meghalni. strófájában tetőzik: Szulimán „visszamenéséről immár gondolkodik".mondja a szultán). versszak). ének 85. A várvédő Zrínyi nagyságát azzal is növeli a költő. Hogy hamar segitséget küld néked talán?") . Az invokáció a görög múzsák helyében a „szűz Anyát". hogy az ellenfelet is felmagasztalja. Ezzel szemben Borbála. századi politikusköltő-hadvezér saját keserű véleményét is magában hordozza." A Bécsbe irányított segélykérések valóban rendre válasz nélkül maradnak. az olvasó előre látja Zrínyi sorsát. hogy a széthúzás korántsem csupán magyar sajátosság. nevezetesen Vergilius Aeneis c. egy bizonyos pontig. Szulimánt. Zrínyi Szulimánhoz az utolsó szablyavágás előtt már így szól: „Vérszopó szelendek. Máriát szólítja meg. Ugyanakkor a Mindenható közli Zrínyivel sorsát és helytállását: „Martyromságot fogsz pogántul szenvedni. így figyelme a hős magatartására irányulhat. Ezzel a heroikus feladatvállalással az is szemben áll. Allecto az egész keresztény világról mondja: „Ne félj. Az eposz 15 énekből áll. Maga Szulimán („az kinek Európa rettegte szablyáját") „vitézség és okosság". hiszen a kereszténység mártírjáról szól a mű.

Briareusok. sőt kényszeríti ki a szigetvári hős a várostromot. A szerkezetben Zrínyi nem alkalmazza a szokásos in medias res kezdést. (Emlékeztet a „kegyes". éllandósult jelzős szerkezet (epitheton ornans) ritka. azaz istenfélő „pius Aeneas"-ra. helyette alapos és (a mű egyharmadát kitevő) terjedelmes expozíció olvasható.Az írói reflexiók számos helyen értelmezik a cselekmény fordulatait. felszereltsége. Az egyéni tulajdonságok néhol egyensúlyt teremtenek a két sereg között (Demirhám és Deli Vid esetében).) A hexametert a költő a hangsúlyos felező 12-esre cserélte. Az eseményeket az indítja el. énekben). hogy a végső ostromba a pokol erői is bekapcsolódnak a támadók oldalán. A magyarok közt ellenpontjuk a vitéz Deli Vidnek és hozzá méltó feleségének. Atreus. a magyarokat a negyedik és az ötödik ének mutatja be részletesen. párviadalaiból épülnek fel. A rímelés is egyszerű. Az eseménysor tehát a reális emberi világban. a bokorrímeket legtöbbször ragrímek alkotják. és a dicső halált vállaló magyar hősöket az égbe emelik. amely olykor nem is szimmetrikusan oszlik két félsorra (délszláv hatás miatt?).). Külső formai eszközök tekintetében a Szigeti veszedelem kevésbé igazodik az eposz hagyományaihoz. a végső ostrom barokkos kavalkádjához nagy mértékben hozzájárulnak az istenek és a héroszok (Styx. máskor eleve a magyarok erkölcsi fölényét jelképezik. Borbálának a példája. Mitologikus elemek is felbukkannak (pl. Licaon stb.és mennybéli erők harca csak a legutolsó összecsapásban társulhat az emberek küzdelméhez. és az zárja. hogy milyen körülmények között vállalja. hanem inkább a históriás énekek hagyományait viszi tovább. együttes hősi halála. a „rózsásujjú hajnal" képével indít a 8. Vergilius hősére. Az enumeráció több helyen is megjelenik. Látnunk kell ugyanis. a nagy csaták mindig megnevezett hősök személyes tetteiből. Zeneiség terén a Szigeti veszedelem nem igazodik a barokk stíluseszményhez. pl. Stílusában néhol feltűnik Homérosz hatása (pl. addig a magyaroknak önerejükből kell bizonyítaniuk. Rusztán bég és Cumilla szerelmi háromszöge a törökök széthúzását. ezzel a saját vértanúságát. de a kezdő és végponton a pokol és a menny is szerepet kap. főként pedig tudatossága és szellemisége közti különbséget. Hárpiák. a keresztény . a Szulejmánnal érkező többszázezres hadsereget az első. A főcselekményt epizódok sora alkotja. A siklósi kalandban Farkasics személyes vitézsége emelkedik ki. viszályait illusztrálja. a földön alakul. A pokol. de a mennyei seregek is színre lépnek. Furiák. a kevés példák egyike a „jó Zrínyi" kifejezés. Hasonlóképpen példaértékű Juranics és Radivoj elvszerű kitartása. Az isteni beavatkozás mintegy közrefogja a történteket. Tantalus. monumentális keretet alkotva a földi történet köré. és látnunk kell előre a két sereg nagysága. Delimán. hogy a Mindenható a magyarok ellen küldi a török sereget. a sorsot fonó párkák alakja).

Zrínyi beszédében Balassi kifejezései visszhangzanak: „Ez a' hely s ez a vár légyen dicsőségünk. MOLIéRE Tartuffe (1664) . elődei hős lelkének kegyelméért esdekelve. Farkasics Péter halálát lírai sorok siratják: „O. Sokat járnod s fáradnod. a hős várkapitány pedig kötelessége tudatában tette dolgát. De kész szüvel várja szerencse forgását". hogy Zrínyi teljesíteni fogja feladatát („Jól esmerte Isten. Zsoltáros-biblikus hang is jelentkezik ("Kiáltnak én hozzám. versszak). Szulimán mondataiban is megjelenik ez az elv: „az vitéz embernek Kell valamit engedni a szerencsének". Cumilla halálát tragikusan balszerencsés véletlen okozza. s nem hallom meg üket"). nihil aliud" (ČJó sors. A várvédő Zrínyi Miklós eszmei végrendelkezése: „Mert kell tenéked is követned engemet. „Boldog. Zrínyi György fog lépni. A kitérő költői hasonlatok („Mint mikor az fölszél"É. Zrínyi jelmondata: „Sors bona. a szerencsét meg kell becsülni.a szerző itt önmagáról is szól. semmi másÇ). a „jó hir-név".a dédunoka eposzának is köszönhetően . 19. A hős várkapitány helyébe fia. kegyetlen!" A halandósága miatt „nyomorult ember" egyetlen lehetősége: a „vitéz név". átkozott.mitológiával keveredve (Luciper). a hetedik és a tizennegyedik énekben). hanem a költő-hadvezér fordul imával a „Vitézek Istenéhez". veritékezned". Zrínyi viszont előre tudja. Sztoikus bölcsesség ez. ha elveszti kölykét"É) a barokk körmondat jellegzetes szerkezetében jelennek meg: a mellérendelt hasonlító tagmondatok emelkedő ívű költői sorozata után következik a késleltetett főmondat. A várvédő Zrínyi Miklósnak és katonáinak hőstette . jelen van a negyedik. Az utolsó (ötsorosra bővített) strófában már nem a főhős. az ki jóban el nem bízza magát. az voltaképpen Isten rendelése (tizenötödik ének. Jóllehet a „nemzeti eposz" rangot Vörösmarty Zalán futása c. a becsületes helytállás. Zrínyi az utolsó énekben lesz „Szigetnek Hectora". hogy hű szolgája volt"). előre vállalja a hősi halált. „Szerencse énvelem is gyakorta mulat". Az eposz a jövőbe mutató mozzanatokat is tartalmaz. Avagy madár gyomra mi koporsóhelyünk". forgó szerencse. A sorsot el kell fogadni. műve elhódította a Szigeti veszedelemtől. „Mint fölyhő szél előtt"É „Mint magas hegyekből leszállott kőszikla"É „Mint fene leopárt.mélyen megőrződött a magyarság tudatában. A hősi helytállás méltatása soha nem marad el (pl. Ami az ember szemében „szerencse". Isten látja előre. majd „JéZUSNAK megszentelt hadnagya".szól a költői reflexió a siklósi kaland után.

hogy általánosabb legyen a figura.nemcsak belső tulajdonságai.Nagy csapás a bűnökre.) A Tartuffe. A klasszicista elméletet. de ő plebejusabb. A hiba a „vallás és a vakbuzgalom". s a jó ízlés szempontjából egyre megy a fél arany és a tizenöt sou [É] nyugodtan ." Az átdolgozott műben a rezonőr Cléante világossá teszi a valódi és a látszatvallásosság közti különbségét is: „Neked egykutya.Moliére csak azt veti el. Moliére felhasznál csel. / Képmutatás-e vagy igazi áhitat?" (I. viselkedése . hogy ami szívedre hat. de érseki követelésre XIV. amely [É] az álszentség kipellengérezésének ürügyén módot ad arra. és mindenfajta képmutató magára vehesse az író vádjait. „a tetszés a fő szabály" alapelvet követi Moliére is. hanem megjelenése. de azt nem. nemcsak az Udvarnak és az esztétáknak akar tetszeni: „a színházban a józan észnek nincs külön kijelölt helye. s ezek ostorozása. erkölcsök javíthatóságában: szerinte a komédia-műfajnak „az a hivatása. akik a legszilárdabb hitről tesznek tanúságot. hogy az emberek hibáit megjavítsa". hogy nevetségesek legyünkÉ (MOLIéRE: ELŐSZÓ A TARTUFFE-HÖZ) Moliére a Tartuffe-öt 1664-ben. hogy rossz hírünk legyen. és csak hosszú csatározások után. az Udvar előtt mutatta be. ha „mesterség a hit és árucikk a vallás". azt azonban. s ily módon kiteszi őket a szabadgondolkodók csúfolódásainak és rágalmainak. végleges változatában.mindazokat. a „valóság és a látszat". Lajos betiltotta a darab előadását. a Tartuffe alapvetően mégis jellemkomédia. beszédmódja. (Párizs érsekének kiátkozó végzése szerint a Tartuffe „fölöttébb veszedelmes komédia. Az első változatban a címszereplő még szerzetesi ruhát hordott. A szemrehányásokat könnyen vesszük.komédia. rögeszme) kártékony hatású. nem bírjuk elviselni.és helyzetvígjátéki elemeket. Moliére hisz az emberek.megkülönböztetés nélkül . eltűrjük. ezt „levetették vele". l669-től játszhatták újra. „a rend" korában bármily mértéktelenség (szenvedély. Még felfedezhető a farce és a commedia dell'arte hatása. ha kigúnyolnak. hogy hasonlóval vádolják . „az igaz és a talmi" összekeverése . Versailles-ban.így verses formájú (páros rímű alexandrinusokban íródott) . tehát a hős saját vonásai .miatt válik nevetségessé. ha nevetségessé tesszük őket a világ szemében. mint tragédiaíró kortársai. a klasszicista szabályoknak és követelményeknek mindenben megfelelő . A mértéktartás. leleplezése a műfajt is elfogadhatóvá teszi. 5 felvonásos.).5.

mert [É] nincs bennük [É] nevetséges finomkodás.a haloványan ábrázolt fiatal szerelmesek a cserfes szolgálók segítségével egymáséi lehetnek az akadékoskodó öregek ellenére -. mert Orgon . bizonytalan Tartuffe származása stb. hogy felismerjük ezeket a típusokat. Orgon foglalkozása. A moliére-i séma-változatban a központi figuráknak vannak ugyan drámai szándékaik (ilyen pl. Damis mostohaanyja bátyját (!) kéri. A főalak bemutatása után annak leleplezése válik fontossá." Az író átveszi ugyan a farce-sablont . A nyitó nagyjelenetből megismerjük az alapszituációt. ez adja a szűk időkeretek között pergő cselekmény egységét. A felvonás további jeleneteiben egyre több információt kapunk: a komorna Cléante-nak elemzi. hogy gyakran már lelepleződésétől megoldódhatnak a konfliktusok . egyenes vonalát. így a bűnök leleplezéséhez szükségesek. amit akar [É] de annak.a főszereplők. az időtartam egy nap (reggeltől estig). aki embereket fest. ami az emberekben nevetséges [É] aki hősöket fest. Moliére persze élettel tölti meg a hagyományos sémát. (a komédiában nem szükségszerű) okozatiságát. egyéni tulajdonságokkal is felruházott hősei egyszerre korának jellegzetes figurái és örök emberi típusok. valószínűleg Tartuffe . amelyek céljához . 2. de át is alakítja azt: legfőbb célja egy komikus vagy veszélyes embertípus bemutatása főként azért. Alkotásmódjában a természetesség vezeti: „sokkal könnyebb nagy érzelmekre csigázni magunkat. Dorine és a gyerekek gyűlölik). a válságban levő család viszonyait. természet után kell festenie [É] és munkája semmit sem ér. ha nem ismerni rá benne korának embereire. A többi szereplő viszont éppen az erőszakos szándékok megvalósítását szeretné megakadályozni (ezért lesz igyekezetük rokonszenves a befogadóknak). (Nem ismert pl.ígérete ellenére. azt csinálja. mennyire elvakult a ház ura (közben egy utalásban arról is szó esik. anyós-meny-ellentétet tovább mélyíti Tartuffe-ről kialakított ellentétes véleményük (Pernellené dicsőíti." A kitűnő megfigyelő és gazdag élettapasztalattal rendelkező Moliére „alapanyaga" az emberi természet. ugyanis a középponti szereplő (családi. járjon közben apjánál Mariane és Valér házasságának ügyében. akkor még deus ex machina-szerű megoldásokra is szükség van a szerencsés fordulathoz. A Tartuffe zárt rendszerű mű: a színhely végig Orgon párizsi polgár háza. társadalmi) helyzete olyan. Moliére a valóságból csak azokat a részleteket emeli ki. a gyermekek zsarnoki kiházasítása).rá mernék hagyatkozni a földszint javallására. A meglevő apa-gyerek-. hogy a zavargások idején Orgon a király oldalán állt. mint [É] megragadni azt. de valójában ezek csak eleve hibás jellemük illusztrálását szolgálják. szereplői egy polgári család tagjai.). családi előélete.) Az eseménysor a célra irányuló helyzetek láncolatából áll.ha nem.

).). Amikor (feldühödve) végre kidobná a házából a képmutatót. Elmira visszautasítja Tartuffe-öt s éppen egyezkedni kezdene vele Mariane-ról (3.). „butuska" leányzót (3. hogy Elmira segíteni tud Mariane-on .). Damis heveskedik.1.).félreérthető viselkedésével .). az esküvőről nem nyilatkozik (5. megátkozza (6.).tehát Orgon. aminek elvesztése még a házénál is jobban aggasztja (7.1. amikor a hallgatózásból dühöngve előrontó Damis Tartuffe-re támad (4.húzza az időt (3. de apja elkergeti. újra együtt a család: a saját fiára sem hallgató Pernelle-né biztos az álszent ártatlanságában (3. az uralkodó ellenségével is barátságban volt. de az. A szerelmesek majdnem szakítanak. rá sem hederítve. majd vitába száll sógorával. mégis hajlandó próbát tenni (4. s bár az nem hisz felesége tervében.aki abban bízik. A már úgyis feszült légkörbe berobban a fordulat: Orgon közli lányával. Végre a színen is megjelenik („szent emberként") Tartuffe. hogy a családfői tekintélyére hivatkozó apa még aznap este meg akarja tartani lánya esküvőjét Tartuffe-fel. a botrányra hivatkozva.). s szeretné végre leleplezni őt Orgon előtt is.).megtéveszti.).). ém a magát (mellét verve) bűnösnek valló hipokrita .).). Az apja döntése miatt felbőszült Damist Dorine . és Damis leleplezési kísérlete olyannyira balul üt ki. fia (bot hiányában) a botozást megússza ugyan. aki a veszélyről azonnal értesült Valért . hajdani királyhűsége ellenére.). Tartuffe fenyegeti meg őt .). Orgon elmeséli megismerkedésüket és tovább dicsőíti pártfogoltját.).elbújtatja (III. hogy este meglesz Mariane és Tartuffe esküvője (2. Orgon homályos említést tesz feleségének egy kazettáról. (a nyugalmát megőrző) Cléante bölcselkedik.).az utolsó pillanatig hallgatja Tartuffe vallomását saját feleségéhez (5. a fél négyes ájtatosságra siet (IV. de mindenki tehetetlen (2.). hogy saját szemével győződjön meg védence álnokságáról (3.).). és Orgon mindenét rögtön a csalóra íratja (7. Ezt már az eddig visszafogott Elmira sem nézheti tétlenül: elvakult férjét rábeszéli. Damis kitagadásának hírére Cléante. Miután megfeddi (dekoltázsa miatt) szemérmetlenségéért a komornát (2.).a figyelmeztető jelzések ellenére .). s így bűnpártolással vádolható (V. aki szóvá teszi esztelen rajongását Tartuffe-ért. hevesen ostromolni kezdi a ház asszonyát. A kétnapos vidéki útról hazatérő Orgon kizárólag védence hogylétéről érdeklődik (4.a ház már az övé (6. majd Cléante-ot részletesebben tájékoztatja is: egy politikai menekült iratait tartalmazza a Tartuffe kezébe juttatott kazetta .1.). majd Dorine leszidja a tehetetlen. hogy Tartuffe-höz adja feleségül (II. s csak a másnapi kilakoltatási parancsot hozó . Ťgy az asztal alá bújtatott Orgon .és a botrány elkerülésére törekvő. csendben távozó Elmira magatartása félrevezeti Orgont (5. de az elkeseredett lány inkább kolostorba vonulna. A félénk Mariane helyett komornája próbálja jobb belátásra bírni az apát (2.befolyásolására . az apa megbékítéséért még Tartuffe segítségéhez is folyamodik. de Dorine kibékíti őket (4.1. Az események tovább gyorsulnak: Dorine közli Cléante-tal.).

5. és valami elkövetkező még fontosabbra enged következtetni". friss ötletek.„lojális" végrehajtó megjelenése (4. ennek farcegesztusos folytatása: „Miközben Tartuffe kitárt karral előrelép. in medias res kezdődik: a hősök veszekedés közben mutatják be egymást és a már kialakult viszonyokat. Ekkor még az esküvő megakadályozása a feladat. a kidolgozott részletek. A komédia . hogy . ill. amikor az író már sok nézőpontból bemutatta.) győzi meg az ellenkezőjéről (5.5.) válnak ismertté az új.). A jellemkomikum fokozását szolgálja bizonyos jelenetek egymásutánisága is (pl. helyzetek tovább gyorsítják a tempót: a bonyodalmat indító házassági terv (II. ez a legjobb és legnagyobb.).).sokszereplős.).6. és a nagyszerű szerkesztési megoldások nélkül.6. menekülésre nógatja (6.).2. majd rögtön ostromolni kezdi Elmirát.: Dorinet szemérmetlenséggel vádolja Tartuffe.1. de már késő: a rendőrhadnaggyal érkező Tartuffe megalázza az összeomlott családot. ami e téren létezik. („Micsoda expozíció! Egyedülálló a világon. amíg az „pofon akarja vágni. Orgonnak a király megkegyelmezett (7.) jelenik meg a színen személyesen az. Goethe. hogy elfogatási parancsot a régóta keresett gonosztevőnek.1.) A „kettőztetés" komikumát használja ki Tartuffe vallomásának helyzetismétlése: mindkétszer kihallgatják Elmirához intézett szavait. A lendületes kezdés után az újabb események. A banális cselekmény eléggé érdektelen lenne a különböző formákban és szinteken megjelenő komikum. Ekkor a tiszt nem várt. aki megtudta. de másodszorra a jelenet ellentétes hatást vált ki.) azonnali lépéseket tesz szükségessé. sokkal nagyobb akadályok: ezek leküzdéséhez már a család összefogása sem elég.2.) Elmira „egérfogó" (cselvígjátéki) jelenetén kívül bohózati hatásokat tükröznek a helyzetkomikumra épülő szituációk: Flipote-on csattan Pernelle-né dühe (I. Valér. hogy Tartuffe feljelentette Orgont a királynál. aki hatalmában tartja és félrevezeti a családfőt. s csak ezután (IV.). de itt már csak deus ex machinával következhet be a szerencsés vég.) és közeli időpontjának kijelölése (III. [É] Nyomban.) Ennek az expozíciónak is következménye a címszereplő késleltetett belépése: csak akkor (III. ezért Orgon szemét kell felnyitni. kezdettől fogva minden roppant jelentős. a helyzetkomikum egyik nagyjelenete Orgon asztal alá bújtatása (IV. de nem sikerül" (II.a kor dramaturgiai szokásaitól eltérően . Dorine addig vág Orgon szavába. akiről állandóan szó van.) után Valér még segíteni próbál. mozgalmas jelenettel. s felségsértés címén elfogatóparancsot adnak ki a család feje ellen. (új elem a megszokott vígjátéki konfliktus-sémában a kívülről jött betolakodó „áttételesen működő" cselekménymozgató szerepe. Tartuffe-nek hozott. szerencsés fordulatként közli az összesereglettekkel. A reménytelenség tetőpontja (V.

mindig újra kezdve Elmira betegségének történetét. „hivatalos" szereplővel győzhető meg. A farce inkább szimbolikusan érezhető abban a tragikomikus jelenetben. Amikor Dorine beszámol Orgonnak felesége betegségéről. irtózik a botránytól. hol elérzékenyülten engeszteli „testvérét" (III. az író „több példányt" is bemutathat egy típus variációiból. (Tartuffe is „megkettőződik" a képmutató Lojális úr. tehát még később. átöleli a csalót. („Emlékezzünk csak. amikor a magát vádoló Tartuffe mellé Orgon is letérdel. miközben ő maga félrevezethető. alázatoskodva) megjelenő kapzsi. ha a szobalány nem volna ott. és csak külső.6.7. hogy megint elnyomja ezt az érzést. Damis dühös kitöréseket. aki még fiánál is hiszékenyebb és elvakultabb." A szerkezetből következően a darabban kettős leleplezés játszódik le. s közben (ide-oda fordulva) hol ordítozva szapulja a fiát. §k ketten . s ez minduntalan félbeszakítja. Orgon jellemkomikumi kettőztetése az anyja. egyrészt a vallás álarcában (jámboran. naiv.a vígjátéki jellemek megismételhetők. cinikus. rakd vissza az ostort és a szőrcsuhámatÇ. és csakis így válhatik komikussá". a folyton ismétlődő kérdés: Čés Tartuffe?Ç egy felpattanó rugó nagyon is érzékelhető képét kelti bennünk. hogy Tartuffe egészsége iránt érdeklődjék.megölelje Elmirát.). hogy viszszaszorítsa ezt a rugót). Bergson szerint „ilyenkor két elem van együtt. mert szerinte Elmira „sokkal hevesebb volna ilyen esetben". tettei alapján inkább tragédiába illő jellem. s az engedelmes Mariane is megváltozik kétségbeesésében).egy náluk is „ájtatosabb" csodálata miatt . Pedig az asszony valóban tartózkodó. és egy gondolat. Tudja. hogyan lép színpadra: ČLőrinc. gátlástalan. Orgon „mindig túloz szélsőségesen". Ťgy.) A szóismétlés komikus hatására épül Dorine beszélgetése a hazaérkező Tartuffe-fel. amely rugóként felpattan. egoista. egy elnyomott érzés.). számára ismeretlen a higgadt magatartás: Tartuffe első vallomása után (többek között) azért nem hisz Damisnak. a vitákat „elméleti szintre" vivő testvére . a törvényszolga személyében . aki csak a saját akaratát érvényesítené a családban. érzéki Tartuffe-ről. az hátralép.a darab . álszentsége miatt eleve kártékony figurája a kezébe kerülő hatalomtól egyre félelmetesebbé válik. azzal szórakozik. Bergson.) Dramaturgiai funkciójuknak megfelelően más „rokon" vonások is megfigyelhetők a szereplők között: Orgon családja szangvinikus természetű (Pernelle-né harsány jelenetet rendez. amely azzal szórakozik. Dorine meg. gesztusai teszik komikussá. hogy Dorine hallja a szavait. és Tartuffe észreveszi Orgont" (IV. rászedhető.(valós!) vallásosságukat eltúlozva válhatnak az álszentség áldozataivá. másrészt a zsarnok apáról. Annyira beleélte magát képmutató szerepébe. hogy már [É] őszintén játssza. de [É] akkor sem szólna másként. Tartuffe összetett.

és az író . akkor. (A mű valószerűtlen befejezése vígjátéki konvenció. gyors reagálóképességét. józan Dorine az első jelenettől célozgat Tartuffe Elmira iránti vonzalmára . „bűn csak az.még Damis is Cléante közbenjárását kéri apjánál. Dorine csak eddig fontos szereplő (minősíti a főszereplőket. és a kommunikációt is lehetetlenné teszi. (Nemcsak Elmira hogylétéről nem érdeklődik.„alkudozni az Istennel is lehet". A képmutató Tartuffe csak saját gyenge pontján .) Moliére elítéli korának erkölcsi világát. Moliére sokat emlegetett pesszimizmusa (emberismerete?) a családot a tragikus összeomlás szélére juttatja. Ahogy egyre válságosabbra fordul a helyzet. merészségét. a kazetta-ügyet is sógorának meséli el . hogy igazságos királynak. annak már nincs is . elrendezi az ügyetlen fiatalok szerelmi félreértését). húgáért. önbizalmát. s szervezi meg Tartuffe leleplezési jelenetét. először Elmirára (és eszközeire) van szükség.rezonőreként .lehet rendezni. a vak Orgon meg majdnem hagyja.): kockáztat. amikor nem játssza álszent szerepét (tehát amikor kettesben hiszi magát szenvedélyének tárgyával).) válsággá mélyíti. / Nem törődnék veleÉ". majd esztelen túlzással téveszti meg Orgont). „vágya". hogy a másokra figyelő. taktikus ellenfél (l. magabiztosan kezdeményezhet vele megbeszélést.leplezhető le. gyermekem.„féltékeny az úrnőre". majd az egész (kisemmizett és fenyegetett) család ügyét már csak „csodával" legfelülről.bár valóban „személyes lekötelezettje" XIV. Tartuffe erkölcsi tételei . (Jellemző. azonnal önostorozásba kezd. hogy a saját szeme előtt csábítsák el a feleségét.nyilván hiszi is. A kor hierarchiáját tükrözik a családi viszonyok: az apa bármily esztelen lépését „engedelmesen" és „szófogadóan" kötelesek fogadni gyerekei. királyi döntéssel .pedig a megtestesült nyugalom. de nem is informálja az eseményekről. intelligens. mértékletesség. „érzékei" miatt . ártalmas bűn. A meglevő feszültségeket (életfelfogás-különbségek stb. rendnek kell uralkodnia. „előzékeny vele". Lajosnak . az eseménysort eleve az ő hibás elhatározása indítja. „ki titkon vétkezik. de a család érdekében állít csapdát. nem szükségszerűség. és rossz döntéseinek sora juttatja mélypontra a családot.6. aminek híre kel". emberismeretét a szerelmi vallomása utáni helyzetben (III. Ťgy Elmira.) Elmira alkata ellenére. s csak „kissé" lepődik meg a vallomáson is. „tán eped is utána" -. feleségem. józanság. csak a véletlenen múlik Tartuffe bűnhődése. Az álszentség negatív érték. hogy Orgon elsajátítja Tartuffe „etikáját": „ mégha itt előttem / Halna is meg anyám.) Elmira nem is családbeli helyzetéért. hanem dramaturgiai funkciójáért válik fontos szereplővé: Orgon elvakultsága már nem leplezhető le (hagyományos vígjátéki) komornai cselvetésekkel. aki nyilván észrevette Tartuffe érdeklődését. sőt felesége is.„szive hevülése". Tartuffe túlságosan jó helyzetfelismerő. éles szemű és nyelvű.

a „bennünk levő értékrendszerre épít a mű". autokrata apák . és követőleg az is. az alkalmazkodik korának bűneihez" .. azon túlmenően.) Ťrói értékrendjének csúcsán a családi összetartás pozitív értéke áll. vagyis ami automatikus működésre kész mechanizmus állapotában van. rögtön gyanús (és ellenszenves) lesz. ami személyünkben máris kész.közveszélyesek. vagyis általános típusokat ábrázolni. éppen ezért műveinek állandó céltáblái az önkényeskedő.így saját korában kevésbé sikeres és befejezetlennek tekintett . Vas Istvánéból valók. nem azoknak az érdekeit képviseli. amiben ismételjük magunkat. feltéve. minden hasonlatosság egy típushoz komikumot is rejt magában [É] Jellemeket. de prózai formájú . Ez pedig.jellem-(szenvedély) komédia. ha úgy tetszik. ez tehát minden vígjáték célja [É] a vígjáték.vétke" . Az idézetek a legismertebb magyar fordításból. dönthet mások sorsáról. a klasszicizmus szabályainak megfelelő.mondja a címszereplő. amely az általánosra irányul. hogy általános típusokat mutat be. akkor azt negatív alaknak tartjuk stb. mint Pernelle-né. ha valaki. hogy minden jellem komikus. ill. (Szinte a Tartuffe-öt kommentálja az alkotó következő művében. az egyetlen valamennyi művészet közül. a Don Juanban: „a képmutatás mestersége a legelőnyösebb [É] akinek van esze. akikért felelős (mint Orgon). hogy a jellemen azt értjük.). Az általános emberi értékítéletet és saját emberismeretét Moliére dramaturgiailag is kihasználja: ha valaki mindenkit ócsárol környezetében. mindaz. Minden komikus személy típus. (BERGSON) A fösvény. az érzelmi szabadság (kialakulóban levő) értékét hirdeti a feudális családjoggal szemben. helyzeténél fogva. Moliére egyik legérettebb alkotása. szinte észrevétlenül. amiben mások ismételhetnek bennünket. így. és megfordítva a dolgot.a szerző az őszinte érzéseken alapuló házasságot. MOLIéRE A fösvény (1668) Bizonyos értelemben azt lehetne mondani. de emberileg nem alkalmas a feladatra. „az író által a műbe táplált értékrend s az értékek jelzése vezérlik tehát az olvasó véleményét" (Bécsy T. .

1. ennek bírálata . ettől egységesebb a cselekmény stb. láthatatlan és mindig jelenlevő személy. Azt mondhatjuk: egy ČtartuffeÇ É" (Bergson) Moliére nem törődött a dráma részleteinek eredetiségével. A tragédia egyéniségkeresésével szemben a komédia „olyan jellemeket ábrázol. darabját dolgozta fel. álmukból is ezzel riadnak: pénzt!" (Harpagon. A vígjátékíró művészete abban áll. független létét.). a bögre (ládika)-szerelmes félreértett azonosítása stb.szorongás. hogy megismerteti velünk ezt a fogyatékosságot. mégis megőrzi a maga egyszerű. Horatius: Első szatíra. pénzt. Botcsinálta doktor. pl. a végkifejlethez szükséges néhány előzmény-információval. vagyonféltés. mert a problematika örökké aktuális: „Mindig csak a pénz! Mintha mást nem is tudnának mondani. III. amelynek a színpadon mozgó. ha a jellemvígjátéknak tulajdonnév a címe.Moliére más műveiben is megjelenik. hogy . főleg a Pantalone-típusokban (pl. Képzelt beteg stb. a komédiairodalomban ez az egyik leggyakrabban kipellengérezett hiba.) A mű (a hármas egység klasszicista követelményének megfelelően) egy helyen. egyetlen nap alatt játszódik. elmagányosodás . csak: pénzt.). ő lesz a központi.Plautus Aulularia (A bögre) c. a fösvény-monológ. a farce-hagyományokra is építve . [É] Típusokat visz a színpadra [É]. melynek leleplezése. Scapin furfangjai). Harpagonnal. tartalmának súlya csakhamar a köznevek sodrába viszi. s akkor is. ezzel kelnek. Tudós nők. nevetségessé tétele a mű célja (Kényeskedők. torzulásra irányítja a figyelmet.Moliére-nél különösen . konfliktusrendszere (természetesen) zárt.gyakori köznévi cím eleve arra a hibára.sok más forrás felhasználásával. Csokonai: Zsugori uram). Harpagon párizsi polgár házában. Teljes jeleneteket is átvett (ilyen pl. A mű expozíciója a már kialakult.itt Eliz titokban férjhez ment. Theophrasztosz: Jellemrajzok. A cselekmény egységét a középponti jellem. de „mértékletes" kora jó ízlésének (és saját dramaturgiai céljainak) megfelelően változtatta is az anyagot (Euclio véletlenül találja meg a pénzzel teli bögrét. gyanakvás. „Bármilyen szorosan egyesül is a komikus fogyatékosság a személyekkel. A fösvénység motívumának azonos tünetekkel . húsból és vérből való személyek csak függvényei".középpontjában a világirodalom egyik legismertebb (merész torzításokkal megrajzolt) tragikomikus figurájával.ábrázolt kórképe minden korban (és más műfajokban is) foglalkoztatta az alkotókat (vö. okozatiságát a házassági intrika adja. Valér eltűnt családja után nyomoz. s életünk során még találkozni fogunk. ott a lányt már elcsábították. A vígjátékirodalomban . pénzt! [É] Ezzel feküsznek. egyetlen család tagjai (és a személyzet) között bonyolódik. Harpagon pedig egyben „öreg kérő"-típus.a pénz imádatának torzító hatása. úrhatnám polgár. Harpagonnak már foglalkozása az uzsorásság. amilyenekkel már találkoztunk. közismert. és adósa adja a pénzt (kor-típus is!). gyereket vár . fennálló szituációt mutatja be.) A téma . de Eliz iránti szerelme miatt Harpagon .

de a dolgokat tisztázva újra összakapnak a lányért (5.1. így apja úgysem egyezik bele az esküvőbe (2. aki „apja nevében" rögtön vallomást is tesz neki. szerepet játszó Valér Harpagonnak ad igazat Elizzel szemben (5. özvegy anyja helyzetének javításáért kész Harpagonhoz feleségül menni.).).). Ebben Valér támogatja (III.). először Fecske a gyanúsított (2.1.akik terveikről beszélnének vele . fiatal lányt (4.beismeri (3. hogy ellopják a pénzét. s amikor a pénzközvetítővel véletlenül találkoznak otthon. lépre csalja fiát. Fruzsina cselt eszel ki (IV. Az ügyben döntőbírónak felkért. így apa és fia leleplezik egymást (2. mindkettőjüket rászedi: így kiengesztelődnek (4.) .). s az inas feltevése igazolódik (4.) Amíg Harpagon intézkedik. A csendbiztos nyomozása eredménytelen (V. kiderül.). hogy maga Harpagon az uzsorás. a fösvény viszont. ha lemond Marianne-ról.valaki pénzt hozott (8.). közben pedig fellöki gazdáját.). Marianne bemutatkozik Eliznek (6. Cléante.). de Fruzsina bókol helyette (5.). majd Valér botozza meg őszinte véleményéért (2.). lehetőleg pénzkiadás nélkül.): Harpagonból még az agyafúrt. s Cléante bevallja. Amíg a fösvény ellenőrzi kertben eldugott pénzét.). ő maga meg elvesz egy szegény. házasságkötésüknek csak a zsarnok apa fösvénysége az akadálya (I. Gyermekeit megelőzve . végletekig torzított.).). majd meglepetten ismeri fel Cléante-ban szerelmét.amit ő a lányra ért . hogy mindkettőt kiházasítja (egy pénzes özvegyaszszonnyal. pedig mást szeret (4. hízelgő Fruzsina sem tud pénzt kicsikarni (5. félreérti a helyzetet: „lopását" .1. Fecske segédletével. Fruzsinával megérkezik Marianne (3. kénytelen pénzt kölcsönözni egy kíméletlen uzsorástól (II.1. konfliktusok rendszerében a mániákus. ő bosszúból a titkárra tereli a figyelmet. hogy szereti Marianne-t (3.). meglett nemesúrral) még aznap(!) este. aki szegény. de a hierarchia csúcsán álló figura önző .titkárának állt.).) és Harpagon siratja életének egyetlen (elveszett) értelmét (7. mert este „díszlakomát" készül adni.).).).). Harpagon ezért a törvény kezére akarja adni (4. aki így magára haragítja Jakabot.). s retteg.nemrégiben ugyanis tízezer tallérhoz jutott egyik adósától. aki meglátja választottja és fia meghitt jelenetét (2.). Harpagon kikutatja Cléante szolgáját (3. Cléante felajánlja: apja visszakapja eltűnt pénzét.1. ám váratlanul kiderül. 9.). a szakácsot előbb Harpagon. így a fiatalok boldogságának nincs több akadálya (7.). ill. aki titokban feleségül vette Elizt. Jakab „ítélkezik" apa s fia összetűzésében. egy gazdag. hogy Marianne és Valér az Elizhez érkező Anzelm gyermeke (5. monológ).). Ugyanezt mondja saját helyzetéről húgának Cléante is: szegény lányt szeret.. A lány első látásra meg is retten az „utálatos" fösvénytől. A ház ura összehívja az egész személyzetet. Valér. A hétköznapi események. Közben Fecske ellopja a fösvény féltve őrzött pénzét (6.bejelenti. házasságközvetítője Fecskével az ő fukarságáról beszélget (3. (Zabszár jelent . Cléante újra felbőszíti apját: uzsonnát hozat (Harpagon számlájára). és apja gyűrűjét Marianne-ra erőszakolja (7.).).

Jakab. hogy ne adja lányát olyan emberhez.). 2.7.1. hogy két szerelmes (testvér)pár és két apa házassági szándékai kereszteződnek: Harpagon többször konfrontálódik Cléante-tal a pénz és Marianne dolgában is..) A boldog vég deus ex machina-szerűen.). a túlzások (II.1. 5. ill. „Hozomány nélkül!". így a cselvetéses intrika felesleges: a házasságközvetítő (a bizalmas szerepkörében) cselt tervez a fiatalok megmentésére (IV. zannikat szerepeltet (pl. szándékait minősíti. Harpagon elsősorban fösvény. mely szorosan kapcsolódik monomániájához is.). Igazából minden mozzanat Harpagon jellemét. A főhős változatlan és változtathatatlan jellem.1. ez nemcsak közvetlen jellemzésüket szolgálja. a jellemet egy-egy vonással árnyaló komikus helyzet (I.4. sokszorosan véletlenül következik be. Meghatározza a szerkezetet.minél több oldalról történő nevetségessé tételét szolgálják. másodsorban özvegy és csak legvégül apa: a mű szerkezetében is ilyen alárendeltségben jelennek meg a motívumok .eszközzel. őt jellemzik. szokásos fordulatokkal ellentétben éppen az apja ejti Cléante-ot csapdájába. II.). össze is foglalja „a közvéleményt").). összeszövöttebb a mű. Jakab „őszinteségi-próbáján" (III.) és a fellökés (III. A nagy jellemkomédiákhoz képest (l. a 32 jelenetből 22-ben a színen is megjelenik. Variálódnak a félrevezetések (III.) és a tetőpont (IV. de az író nemcsak nem folytatja ezt a szálat. hanem a várt. aki rezonőrként Moliére negatív értékítéletét is közölheti az érdekházasságról.9. a fordulat (I. Tartuffe) A fösvényben Moliére több népi szereplőt. Anzelm a zárlatban a fiatalok érzelmeit. szándékait tiszteletben tartó. Fokozó hatású bohózati elem az ismételt botozás (III.6. az csak hozzá méltó . Mivel minden (polgári és népi) szereplő beszédmódjával is egyénített.2. (Amikor Valér Harpagont igyekszik meggyőzni (I. és halmozza a helyzetkomikumi jeleneteket.anagnóriszmosz (V. akit ez nem szeret.2. A mechanikus viselkedési formák nevetségességét. de ezen kívül humorforrás is lehet (l.elhatározása indítja a szerelmi-esküvői bonyodalmat. stb.).. Valér Brighella -. III.2..3.). (Egyre nyilvánvalóbbá válik.). tehát a józanságot.. A megtalált apa. a szókomikum hatását. V.4.. túlzásokkal. „és az . helyzetét.) közé.1. természetességet képviselő Harpagonnal ellentétes jellemű ..a pénzimádat legyőzi szerelmi.5. IV. (a „rugóra járó ördög"-effektust) ebben a művében is kihasználja az író. melyek Harpagon . váratlanul. hogy aki ennyire monomániás.) . már elpusztította apai érzéseit. felmerül tehát a cselvígjáték lehetősége. ettől zártabb. pl. Ezért laza a jelenetek oksági láncolata: néhány.) bárhová beépíthető lenne az expozíció (I. szakítja minduntalan félbe Harpagon fösvénysége.alantas . III.1.1.2.1. új elem a hagyományos vígjátéki sémában. Jakab Arlecchino-típus).szülő. de a többiben is ő a középpont (róla beszélnek.7. legsebezhetőbb pontján leckéztethető meg. hogy Moliére csak azokat a részleteket emeli ki (nagyítja fel).

cinikus gazember („adja isten" . amelyben az adós szembekerül az uzsorással.. . ezt fejezi ki a gépies ismétlés". [É] kiderül. az apa máris mindent elfelejtett. A tragikomikumot is Harpagon monomániája teremti: „Van a Fösvényben egy jelenet.).). végletes önzéséről .). 6. jelenet. 4. de az eltúlzott.) után tragikus összeütközés zajlik az apa és fia között (2. kártékony társadalmi típusának. ezt Valér ironikus szövege oldja (5. akár az aranyában..). A nyelvi jellemzés remekeként számontartott nagymonológjában magából teljesen kivetkőzve mutatja meg visszafordíthatatlanul deformált személyiségét (még „akció" is jelzi elborulását: saját magát kapja elÉ). Valóban drámai volna a feszültség. annak ad kölcsönt. érzelem éppúgy nincsen benne. amely szinte drámai: az. Tehát a világhoz való viszonyában igazán nem egyéb. Alig ér véget a találkozás. ha a fösvénység és az apai vonzalom ütközése az érzéseknek valami új s többé-kevésbé eredeti keveredését teremtené meg Harpagon lelkében. amiben él. A pénzszerzés realitásán túl idegen a világban: saját szerelmi ügyében naivitása válik komikussá. minél inkább a maga világának törvényeit példázza" (Illyés Gy. Bergson. tragikomikus jelenete a „tragikus kétségbeesés és bukás dimenzióit villantja fel" (Poszler Gy. ill. De egyáltalán nincs így. érintetlenül" (Bergson).). ezt bohózati tónusban ellenpontozza a 3-5.). II. aki „vállalja. minden egyes szereplővel konfliktusba kerül. a csúcspont az éles összeütközés az apa és gyermekei között (4. amelyet egy rögeszme mozgat. „Egyéni viselkedését. Amikor megint látja a fiát. 5. valóban az arany igazgatja. Harpagon azonban kegyetlen. hogy ellágyul" lánya könyörgésére.). alighogy visszaszorítják. a fösvénység máris felpattan automatikusan. jelenet tematikus párhuzamával ellentétes a farce-jelenet (3.: a már eleve szatirikus indítás (1. a feszültségkeltés és oldás állandó hullámzása jellemzi a szerkesztést (I. kapzsiságáról. gyermekeivel való bánásmódját nézve valóban szörnyeteg. mint cérnán rángatott báb. felvonásban még gyorsabb előre. épp hogy említést tesz e komoly találkozásukról [É] a fösvénység elsiklott egy másik érzés mellett. rögeszmés gyanakvásáról. hogy túlélje gyerekeit. hogy nyolc hónap leforgása előtt apja nem lesz az élők sorában" stb.automatikusan visszatérő szavak mögött szinte látjuk a körben forgó gépezetet.és visszalépések következnek be.a Tartuffe-ben a „javítható" Orgon még „érzi. és a „rugós ördög"-mechanizmus működteti minden rezdülését.).) Az író a komikum-változatokat gyakran a tragikum-lehetőség ellenpontozására is alkalmazza. Annál nevetségesebb. Viszont azt a világrendet. Moliére nem ad felmentést a pénzével végérvényesen magára maradó Harpagonnak.: az 1-2. hogy apa és fiú áll szemben egymással. A mű során egyre rétegzettebb képet kapunk Harpagon fösvénységéből kinövő.mondja. a IV.

örömmel jöttem rá. ha védekezünk a példa minden hatása ellen. hogy A fösvény sohasem javított meg egyetlen fösvényt sem [É] elég az egészségeseket megerősíteni egészségükben.") „Még ha feltesszük is. Racine. hogy a józan gondolkodás és az értelem minden időkben változatlan.működésében ábrázolt. e művéhez is antik tárgyat választ. sok feldolgozásból ismert mitológiai történetet. melyet színpadunkon mindaz tett. Jellegzetes klasszicista sajátosság a tanulmányjellegű előszó és a kötelező verses forma. ha verseimet olvasná? Mit mondana Szophoklész. akikkel összeütközésbe kerülhetünk. 5 felvonásos klasszicista tragédia. amiben Homéroszt és Euripidészt követtem. ahol az erény annyira kitűnnék. RACINE Phaedra (1677) Abból a hatásból. („Minden komikai hiba veszélyes. mint éppen ebben"). ha nem is tud meggyógyítani kétségbeejtő betegségeket. hatásosabb gyógyszere. Racine-t is a nevelő szándék vezeti műve megírásakor („egy tragédiát sem írtam. amelyek egykor könnyekre indították Görögország legműveltebb népétÉ (RACINE: EL§SZ• AZ IPHIGéNIéHOZ) A Phaedra. hasznos. Szabó László . ha ezt a jelenetemet színpadon látná?" (Cs. és az erkölcsnek nincsen erőteljesebb. Párizs ízlése azonosnak bizonyult Athénével. mint a nevetés" (Lessing). amíg hatását nem ártalmatlanítja a világ. mintája a mérce számára: „[É] folyton azt kell kérdeznünk önmagunktól: Mit mondana Homérosz és Vergilius. A fösvény a bőkezűnek is tanulságos [É] hasznos. szerinte a szerzőknek legalább annyit kellene foglalkozniuk „közönségük nevelésével. aki „Szophoklészen és Euripidészen nevelődött" (Boileau). A konfliktusok természete szerint jellem-. ha ismerjük azokat. zárt szerkesztésmódja alapján analitikus dráma. nézőimet ugyanazok a dolgok hatották meg. Mindig az antik mesterek példája. A mű magyar fordításai közül Illyés Gyuláé a legnépszerűbb. „a szenvedély és a lelkifurdalás drámája". mint a szórakoztatásukkal". ijesztő rögeszme nem csak az harpagonoknak figyelmeztetés. A betegségmegelőzés is értékes gyógymód.

Theseus sok kalandja és első feleségének. így Pasziphaét (l. amely eleve meghatározza az alapszituációt (Phaedra „Minos és Pasziphaé lánya": Minos krétai király az Alvilág bírája. beteg.") Racine ismerte ugyan francia elődei feldolgozásait. a hősök jelleme. de tisztában van szerelme bűnös . és a szerelmek külső akadályokba.és jellemmódosítások. Minden helyzet. A levert. már felnőtt fia viszont Antiopé amazonkirálynőtől született. Ariadnénak elhagyása után ennek testvérét. de fő forrása Seneca Phaedra s főként Euripidész Hippolütosz c. minden motivált. az időtartam egyetlen nap. évekig küzdött szenvedélye ellen. Itt nevelteti a király Ariciát. Az expozíció az alapszituáció megismerése és a két szerelem (külső szereplők által kikényszerített) bevallása. tilalmakba is ütköznek (vérfertőzés. minden mozzanat ezt a szituációt bontja tovább a műben. ezért minden leszármazottját. Minotaurus) és Phaedrát is üldözi). hogy ezt leplezze. tragédiája volt. kitérő nélküli. aki beleszeretett mostohafiába. A színhely Theseus athéni király tengerparti palotája Troizénban. a cselekményvezetés egyenes vonalú. hogy „megismerte Venust és rettentő hatalmát".) érdekesek azok a cselekmény. Már a cselekmény kezdete előtt fennáll a tragikus végkifejletet is magában foglaló teljes viszonyrendszer . az istenek akarata -.jel. főszereplői a királyi család tagjai.talán elnyeri a nehéz természetű Euripidész barátságát is. és magukra hagyta őket. Hippolytos eltűnt apja keresésére akar indulni. Ebből az érzelmileg túlfűtött.szerint Racine három ógörög tragédiája közül „legalább egy bizonyosan első díjat nyert volna a dionüszoszi drámaversenyeken. Az expozíció indításakor Theseus már fél éve távol van. A dráma alapszituációja: Phaedra. Racine eleve úgy választja tárgyát. az athéni hercegnőt. aki mást szeret. Pasziphaé pedig annak az Apollónak a lánya. akinek Vénusz nem bocsátott meg.a mitológiai elemek. feszült alaphelyzetből robban ki a tragédia. üldözte a fiút. akibe . régi ellensége családjának egyetlen életben maradt tagját. Phaedrát vette feleségül.beleszeretett (1. Aztán az újabb kalandokra induló király Phaedrát is Troizénbe vitte. ellenség). amelyeket Racine saját céljának és a klasszicista dramaturgiának megfelelően alakított. hogy az ésszerűség és valószerűség jegyében létrejött francia klasszicista esztétika szabályainak mindenben megfeleljen a mű: zárt rendszerű. (Az előszóban rajtuk kívül Vergiliusra és Plutarchosra hivatkozik. végül Theseusszal száműzette. hogy távol legyen Ariciától.). éppen a fia gondjaira bízta. öngyilkosságra készülő Phaedra pedig hajdani dajkájának vallja be. kész a racine-i érzelmi modell: valaki szeret valakit. kapcsolataik. akibe pedig Hippolytos szeretett bele. a jelenetek belső logikája megbonthatatlan. és megilletődve az iránta való bámulattól .ismeri be nevelőjének . ill.

hogy Theseus trónját „el kell foglalni". Theseus megátkozza. A II. zaklatottan vall bizalmasának. bevallja Aricia iránti szerelmét is. felvonásban Theseus . hogy „nem a birodalom a legbecsesebb". s a jó hírére hivatkozó. aki hiába védekezik. hogy próbálja meg elviselni sorsát . de fél alvilági atyja ítéletétől. hogy „Athénben a trónért már áll a párharc". De Panopé (hírnökként) közli. hanem csak őt utasítja vissza. Phaedra már mitől ilyen zavart" (5. felvonásban Phaedra saját szerelmi vallomásának hatásával foglalkozik. aztán félreértést színlelő fiú visszautasítja mostohaanyját. Hippolytos oltalmát kérve. A megdöbbent. hogy Hippolytos nem általában a szerelmet. majd. felvonás a két szerelmi vallomás előkészítése és megtétele. kísérje el száműzetésébe. „hisz ártatlanul nincs mitől tartani" (6. nem tudván tovább uralkodni magán. Aricia is beismeri. hogy visszaadja neki Athén trónját. így (az újra öngyilkosságra készülő királynénak) felveti. amit nyert (3. A III. nem tud és nem is akar így élni („Azért halok meg épp. de Theseus egy elejtett megjegyzéséből („Ariciáé szívének vágya mind" ) .erre Phaedra rátámad.). bizakodik."-3. és Neptunus azonnali bosszúját kéri (2. Közben az athéni szavazás Phaedra fia javára dől el."-3.).).).). Phaedra szól férjének Hippolytos érdekében.). a kompromisszumkész Oinone kérleli. felvonásban Hippolytos Ariciát kéri. és figyelmezteti Phaedrát. hogy ölje meg őt. De Oinone Theseus partraszállásának hírét hozza. megvallja szerelmét. hogy „vérfertőzéssel" Phaedra „inkább terhelve van".). őt okolja végzetéért és elkergeti (6.). (Oinone vádaskodása a színen nem hangzik el!) A IV. hogy a király nem is halt meg (6.). amit csak akarsz.). majd féltékenységéről szenvedélyesen. Phaedra hiába kéri tőle.). Villámcsapásként éri a hír (5. s mivel Phaedra életéért dajkájának „semmi se drága". Venushoz könyörög céljának eléréséért (2. és távozik (5. a kormányzás lehetősége is csak azért érdekli. végül megragadja Hippolytos tőrét. és elmondja „dadogó vallomását"(2. s bár végül sejteti.voltával. a vétkes szenvedély pedig „egyszerre bűntelen lett". Hippolytos. hogy „tisztázza. A „nép szeszélye" dönt Phaedra gyermeke. rossz sejtelmei ellenére. mindent reád hagyok. újra öngyilkosságra gondol. hogy felajánlhassa Hippolytosnak az athéni trónt (1.). s a városban felröppen a hír. Az V. Phaedra nem ellenkezik („Tégy.) .Phaedra megtudja. A királyfi közli Ariciával azt a szándékát. Hippolytos és Aricia között (4. száműzi.a tőrt bizonyítékként elfogadva . Phaedra szintén beszélni akar a fiúval: a férje halálhírére megkönnyebbült királyné először apátlanná vált kisfia érdekéről beszél. hogy bevádolja Theseusnak Hippolytost.fiára támad.). A hazatért király értetlenül elindul. hogy ily szégyent ne érjek. vonakodó lánynak házasságot . Oinone meggyőzi.).a király persze fia „fortélyos ravaszságának" minősíti szerelmének bevallását (4. érvel / "Egyetlen nap alatt a szép erény soha / Nem lesz vérfertező s apjának gyilkosa"/. Ťgy Phaedra sorsa „új arcot ölt". / Feldúlt lelkemmel én tehetetlen vagyok. hogy Theseust „legyőzte a halál".

vérfertőző szemet / Vetni fiadra. majd Hippolytos haláláról (V. Amikor pedig a király a fiát hívatja. és elbeszéli a részleteket: a tengeri szörnnyel apja méltó fiaként harcoló királyfi testét a kocsiját elragadó.ígér (1. az érzelmek szépsége és a kifejezés előkelősége erősítÉ" (Előszó a Bérénice-hez) A Phaedra analitikus dráma a szó 'elemző' értelmében. Racine szembefordult a cselekménydrámával: „A legfőbb lelemény a semmiből valamit csinálni. akik tehetségükben nem éreznek elég bőséget [É] arra. Racine-i bravúr a szerkezetben az első két felvonás párhuzamos felépítése: Theraménes addig vallatja Hippolytost. Theraménes már csak Hippolytos pusztulásának tényét tudathatja.).).1. bűnös vonzalom látszólag tisztultan beteljesülhetne. A király bűnhődik átkáért. az „egy hely". egyrészt ezt a szerkesztést. Racine a pszichológiai mélység irányába fordult: mozgalmas.). a fiú utolsó szavaival ártatlanságát hangsúlyozta. ill.). hogy öt felvonáson keresztül lekössék a nézők figyelmét olyan egyszerű cselekménnyel. merevséggel. jelenetben Theseus halálhírére aztán mindkét tiltott. amíg az beismeri. és . A bevett méregtől már haldokló Phaedra a még mindig bizonytalan Theseusnak végre egyértelműen adja tudtára: „ártatlan volt fia".). hogy milyen a konkrét tér. Valójában mindegy.) A katasztrófa fokozó hatású párhuzamos jelenetei . Phaedra pedig Oinone hosszas faggatózása után vall (I. a valóságtól elszakadt szenvedély (és analízise) egyetlen tragikus pillanatba zárt.). hogy megvallja szerelmét. amely a múltbeli események kiderülésén alapul . a sűrítettségélmény olyan fokú. hogy ennyi külső esemény nem játszódhatna le 24 vagy 36 óra alatt sem). és üzenetében Ariciát apja gondjaira bízta (6. én. (Aricia szerepeltetése. de Racine nem alkalmazza azt az analitikus szerkesztési módszert. az érzelmek mozgásából írt drámát. A 6..gyorsan egymás után .5. hogy szerelmes. melyet csupán a szenvedélyek hevessége. 6. ezeket követi (a színen!) Phaedra halála (V. főként pedig Phaedra féltékenységének lehetőségét szolgálja. majd Phaedra Hippolytost (II. Szakítva a corneille-i formalizmussal. kit gáncs nem illethetett" (7. helyette Panopé hozza a hírt: a „szégyenszemre elűzött" dajka „magát a mély habok örvényébe vetette" (5. 3.).). A gyötrődő Theseus tudni szeretné végre az igazságot (2.. hogy az „egy nap" inkább az előadás néhány órájának tűnik (holott nyilvánvaló. de hiába hivatja Oinonét.). Hippolytos jelenete mindkétszer előkészíti Phaedráét. a drámai forrásoktól eltérően. Utolsó pillanataiban bevallja: „én merészeltem. 4.2.. Racine ennek illúzióját teremtette meg. cselekménye a katasztrófa köré sűrűsödik. Ťgy könnyen teljesíthetővé vált a boileau-i hármas egység követelménye is.Ariciát lányává fogadja.7. megvadult lovai roncsolták szét. ill. fordulatos cselekmény helyett a benső világból. s az események nagy száma mindig azoknak a költőknek volt menedéke. másrészt Hippolytos jellemének módosítását. Ezért először Hippolytos keresi fel Ariciát.a híradások előbb Oinone.az „áruló család pártütését feledve" .

Theraménes a bizalmas és a hírnök. de nemeslelkűségében tehetetlen..) Phaedra mellett a többiek súlytalanabb figurák: Hippolytos.4. gyengévé válik.(mint pl. hogy megutálnánk őket" (Racine: Első előszó az Andromaque-hoz). összetettsége áll. később Phaedrától fut). Iliász. Oinone pedig a bizalmas és az intrikus szerepkörét tölti be. A szimbolikus istenek nem adnak tanácsot. démonisága. Phaedrát is csak saját szenvedélyének viszonylatában érdekli. újabb párhuzamként mindketten szerelmüket szeretnék trónra juttatni. Királyi családtagok . de a mitologikus és királyi udvari keretek között itt általános érvényű. az Oidipusz király vagy Ibsen drámái. jelleme (tévhite. ebben a műben Theseus halálhíre (I.. Aricia elől. A kevés szereplőből Panopé udvarhölgy a hírnök. ő követi el a „tragikus vétséget". amely miatt sajnáljuk.). lelki gazdagsága).) Apjához való viszonyának alapja a mély tisztelet . az ártatlan áldozat tiszta. IV. végzetként sújtanak le . V. se egészen rosszak. akinek a hős feltárhatja legbensőbb titkait. isteni törvényekre hivatkozik).3. l. A vadkacsa). l. igazából ez a „cselekmény".6. állandóan menekül (ahogy színre lép. pl.Neptunus is azonnal „intézkedik" Hippolytos elpusztításáról. anélkül. A magánéleti válságban háttérbe szorulnak a közéleti konfliktusok. kevés a műben a monológ (III.6. csak a vétség vagy a halál. híradásokban). (A tragédiát okozó főszereplő. 6. Bár felmerül Theseus utódlásának kérdése. Venus „rejtőzködő isten". Az írónak nincs szüksége szerzői instrukciókra sem. Ugyanakkor Phaedra passzív hős. § a megtestesült jó szándékú engedelmesség. (A „Putifárné-mítosz" vándormotívumát. Mivel a francia klasszicisták kitalálják a 'bizalmas' figuráját. de mindez Hippolytost is. ill.) mozgatja az eseményeket. mert Racine-nál „a benső világ apró rezdülései még a dialógusokba épített cselekvések" (Bécsy T. s olyan hiba folytán bukjanak balsorsukba. Ismené a bizalmas. váratlan megjelenése (III. (Eltér antik elődeitől: „emberi gyarlóságként"(!) az Aricia iránti tiltott szerelmet kapja Racine-tól.a méltóságot.). reagálásai csak válaszok külső történésekre. 5.2..5. Az író jellemábrázolási elveit is Arisztotelész véleménye határozza meg: „a tragikus alakok [É] ne legyenek se egészen jók. A mű középpontjában Phaedra alakja.). A főhős számára nincs alternatíva. Euripidész szőtte össze a Theseus-mítosszal). a gloire-t kell kifejezni a klasszicizmusban -. bűntelen. megszállottsága. Bellerophontész történetét. könyörtelenek. pedig korábban a fiú „nagylelkűnek" minősítette (II. örök emberi tragédiák zajlanak.). vagyis gyöngeségre képes erény. [É] legyen bennük közepes jóság. a trónviszály lehetősége (rövid „átkötő" jelenetekben. Vakon bízik az . Ťgy akciók helyett részletező dikciók zajlanak..Phaedrában is a királynét és apja feleségét látja (nem érti szenvedélyét.

elég neki. Előbb felfedi titkát valakinek. hogy szerelme mást szeret (és egyáltalán: képes szeretni!). az igazságérzetet is örökölte. A mű értékrendje Racine janzenista szemléletét tükrözi. harmónia. halálra szánja magát . hogy ártatlan bűnhődjön. szenvedélye eluralkodásának pillanatától harcol végzete ellen.1. vétsége.) Ahogy belép. ismeri. majd visszautasítják vallomását. Ez az uralkodó atmoszféra lesz aztán az egyik legfontosabb stílusjegye a franciás drámának. hogy „Minos és Phasziphaé lánya".IV. „ami az égben bűn. érzékiségét (a testi vágyat) is. magyarázza. hogy a „tőr vall ellene" (IV. anya és feleség -.). zsarnoki atya. mérték megtartása lenne királyné. majd őrjöngő féltékenység lesz úrrá rajta. hogy helyreálljon a (kozmikus és társadalmi) rend. és azt is. Lelke szélsőséges. a zárlatban ő fogalmazza meg a fennálló világ erkölcsét. hagyja (egyre lejjebb zuhanva).2. kiadja magát. sértettség. analizálja. a tisztaságot és a tiltott szerelmet igazából csak a képzeletében élő.). majd Ibsen és a naturalizmus ebből teremti meg a drámai miliő technikáját. s O'Neill nagy lélegzetű darabjai is" (Almási M. Ilyen ellentmondásokkal nem lehet élni: megzavarta a világ rendjét. mert „egy személyben egyesíti a poklot és az eget". Egész pályáját és világnézetét a Port-Royal kolostor és a Versailles között feszülő . szánalom. Apollo Phaedra őse).ez állapotának mélypontja („vesszen Aricia". de a műben az ő útja már a megtalált megnyugvásból (I. „Racine-nál jelentkezik először az a pszichológiai atmoszféra. Lelkét a múltból véres kalandok terhelték. amikor pedig megtudja. Csehov világa is erre a miliőtechnikára épít. elítéli saját gyarlóságát. Theseus. befolyásolja. bírálja magát. Gondolkodás nélkül átkozza meg fiát. lelkifurdalás. (L. mely minden szereplőjét körülveszi. őrült féltékenységében egy másik ártatlan pusztulását is kívánja . hogy ő vakon elhiszi a hazugságot. tisztában van saját belső folyamataival.ekkor még győzhetne tisztaságvágya.). azaz a világban játszódik a mű. a pokolban pedig igazság". a gyengeségek (és apja hibái) nélküli Hippolytosba lesz szerelmes. Ugyanakkor végig megőrzi fenségét is. Totalitás-igényében egyesíteni akarja a méltóságot és a szenvedélyt. a világ igazságosságában. a hős mitológiai király erős. bemocskolta a napot („a nap alatt".istenek. végletes állapotok között háborog: a szenvedély őrületének megvallása után szégyenérzet.6. bűntudat. ehelyett az újabb helyzetek újabb bűnt (és újabb érzelmi állapotokat) váltanak ki belőle. Belülről támadó vad indulatai külső okokra is visszavezetnek: származása a meghatározója paradox lelkének. Goldmann szerint e tragikus hősnő pontos definíciója az.) a katasztrófa és a felejtés után a (majdani) béke megtalálásába tart. az ártatlanok szükségszerű győzelmében. Phaedra kötelessége a rend. Később Schiller és Hebbel ezt a pszichológiai hátteret még jobban elmélyíti. egyetlen nyugodt pillanata sem lehet. azért távozik (a világból).

A kegyelem nélküli világban az elérendő.: a Hippolytost elpusztító. gyáva. az egyre több jelentéssel gazdagodó képek rendszere hálózza be. bűnének perszonifikációja. menekül.) „Racine varázsa: ahogy az elnyomott költészet keresztülizzik a hideg és konvencionális formákon". vér. s boldogságát csak a kegyelem és a kiválasztottság állapotában találhatná meg. (A leggyakoribbak: dicsőség. sors. a pusztulást okozó szenvedély csak negatív érték lehet. Mindebből méltán vontam le magamnak azt a következtetést. A páros rímű alexandrinusokat (hagyományosan) 13-as. A dráma a végén mégis avval az ízzel hagy. füstöt. 12-es jambikus sorokban fordítják magyarra. sokkal nagyobb szolgálatot tesz az emberiségnek és . gyűlölet. füst. SWIFT Gulliver utazásai (1726) Éminden újabb műtét után világosan megállapítottam. aki a természetben jelentkező repedéseket és szakadásokat össze tudja forrasztani és fércelni. járom. szégyen. az emberi szabad akarat hiánya a végzetszerűség érzését adja. erény. halál. de világos szövegét . vétkes. szörny. ég. ill. hogy mennél tovább haladunk. a metaforikusak: út. mintha a szerelem mély poklaiba ereszkedtünk volna. rá vonatkozó képekre. tűz stb..az ismétlődő kulcsfogalmak.a mitológiai jelképek mellett . az ember egyedül áll a sorssal (Istennel) szemben.ellentétes életfelfogás alakította: a beléoltott janzenista szemlélet ellenpéldáját XIV. a műben a szerelem pedig eleve a „végzetes tűz". hogy az a bölcselő vagy feltaláló. minden rész-kép visszautal korábbi. pl. „a rendben sorakozó versek mögött örvények rémlenek. szerelem. isten(ek). a piros (pirulás) az egyetlen jelzett szín. tüzet" okádó szörny Phaedra vágyának. A Phaedra hatását nyelvi megformáltságának is köszönheti: választékos. rejtőzik. végzet. elárul. a hibák számban és terjedelemben annál inkább növekszenek. megvalósítandó cél (a pozitív érték) a nyugalom. ártatlan. Lajos udvarának világi szelleme jelentette számára. Racine-nál minden a szerelem" (Babits). „vért. a konvencionális szavak titkos gondolatokat asszociálnak. A részleteket Somlyó György fordításából közöltük. nap. Az eleve elrendelés hitelve.

egy új dimenzióból való szemlélés minden ítéletünket módosíthatja. de félelmét pózolással. hogy a kicsi fél a nagytól. képességeinek tolakodó fitogtatásával. A viszonylagosság hangsúlyozásával és a kicsi-nagy dimenzió középpontba állításával a komikus helyzetek sokasága jön létre. Lilliputba. minden királyok fölött király". illetve az óriások országa. mint az. továbbá viszolygása az orvoskollégák kétes jövedelemszerzési módjaitól. megfogalmazható tanulság. mi a valóban nagyszerű. azaz Brobdingnagba (az előszó helyesbítése szerint: Brogdingragba) vezérli Gullivert. de azoknak egyúttal torzított tükre. Világjárási vágyát nagy mértékben az otthoni szűkös megélhetés ébreszti. türelmes. illetve milyen személyek. s aki feltép és leleplez minden hibát. A törpe lilliputiak agresszívek. Az aránykülönbségek tanulsága. Swift ezzel arra figyelmeztet. Fogalmaink. az utolsó részben pedig már maga az ember lesz a mind élesebb kritika tárgya. Az első két utazás végpontja a törpék. de ezúttal nem a kalandok érdekessége adja a mű magvát. a hozzájuk képest óriási Gulliver viszont jámbor. a tágabb valóságban azonban a nézőpontok sokfélesége lehetséges. a kalandvágyó hajóorvosnak négy fantasztikus útját írja le ebben a regényben Jonathan Swift (16671745). paródiája is. ŤRéSéB•L) A mű az utaztató regények sorába illeszkedik. A harmadik könyvben az emberi szellem tévelygéseit teszi nevetségessé az író. de idegenben eleinte még lelkesen dicsőíti Angliát (és Európát)." (SWIFT: HORD•MESE C.hasznosabb tudományra tanít bennünket. illetve nagyobb az emberi világ normájához képest. hanem sokkal inkább a belőlük és általuk megfogalmazódó. jelenségek látszanak nagynak. esetleg csupán akarnak nagynak látszani. Gulliver első két útja A regény első két könyve a törpék országába. ítéleteink csupán a saját megszokott nézőpontunkból látszanak egyértelműnek és logikusnak. Ťgy hát időnként tengerre száll. A méretbeli kicsinység-nagyság egyben azt is felveti. Gullivernek. „kinek lábai alatt a föld legmélyebb mélye a zsámoly". akárha valaki a bonctant tartaná az orvostudomány végső céljának. Hazájából egyre erősebben elkívánkozik. fellengzős gesztusokkal leplezi. Gulliver szenvedélyes utazó. Lilliput császára „a világ legvégső határain is túl uralkodik. aki ma köztiszteletnek örvend. képtelen hosszabb időn keresztül otthon maradni. illetve az óriások szigetére. és végül nem . ezekben elsősorban a különböző társadalmi rendszerek megítélésére van módunk. Olyan képzelt világokat alkot tehát Swift. melyek a nagy felfedezések korától rendkívül népszerűek voltak. hogy minden viszonylagos. mi a jelentéktelen. idővel azonban egyre inkább meghasonlik vele. amelyekben minden méret kisebb.

A törpék. a puskaport. de a felszín mögött. a király az egyeduralom fenntartásáért. Lilliputban ezzel szemben angliai típusú parlamentáris királyság működik. A törpe lilliputiak azonnal megkötözik a tengerparton alvó Emberhegyet. a tudomány hatja át. Brobdingnagban visszaszorítják ugyan a korrupciót. és íjjal-nyíllal felfegyverkezve hatalmaskodnak hősünk fölött. Brobdingnag életét mégis a bölcsesség.lesz hajlandó részt venni az ellenlábas ország. hanem egyrészt a hatalom szolgálójává silányul. A több kis utazásból összeálló harmadik úton a tudományosság uralkodik egyénen és társadalmon egyaránt. a tiszta értelem. az igazságosság és megértés uralmát. annak visszásságait mutatja be Swift. az önzés. Az első két kötet a kicsinyesség. a két ország egyébként békében élne egymás mellett. avagy csupán megvakítsák és halálra éheztessék). Az állam létének elengedhetetlen tartozéka az erőszak. ennek Lagadó nevű fővárosában) és a . A valódi nagyság nem szorul minduntalan bizonygatásra. az ennek elnyomásában élő alsó tartományban (Balnibarbiban. Ez a tudomány azonban nem az ember kiteljesedését és szabadságát szolgálja. szatirikus módon. a racionalizmus egyértelműen a középpontba kerül. a gyors és célratörő ügyintézést a bölcs király mellett tanácsadó tudósok biztosítják. mégis fenn kell tartania hadsereget (a közelmúlt zavargásai miatt). alattomban ott munkálkodik a kegyetlenség (kivégezzék-e óriás vendégüket. A tudományoskodó butaság különféle változatait látjuk a repülő szigeten (Laputában). Brobdingnagban viszont Gulliver a törpe. de sajátos. az ármánykodást és a csalást szigorúan büntetik). felvilágosult abszolutizmus államában a királyi bölcsesség már jelentős szerepet játszik. a nép pedig a szabadságért). Blefuscu („a világmindenség másik óriása") földig rombolásában. mert még ebben a harmonikus társadalomban is szükség van a rend fenntartására (az arisztokrácia folyamatosan küzd a hatalomért. az Emberhegy fejadagját. Lilliput urai a belső ellenzék támogatása miatt tekintik ellenségüknek a szomszédos Blefuscut. de az emberi önzést és lelketlenséget nem tudják kiküszöbölni (pl. Látszatra Lilliputban is a józan gyakorlatiasság és az erkölcsösség uralkodik (pontosan kiszámítják pl. Brobdingnagnak nincs szomszédja. A harmadik és a negyedik utazás Brobdingnagban. illetve az óriások politikai élete és államszervezete is számos tanulsággal szolgál. ő ajánlja fel lelkesen a bölcs királynak „technikai tudását". nem véve észre a király leplezetlen megdöbbenését. A józan ész. az ún. Gulliver első gazdája a végsőkig kiszipolyozza a parányi emberkét). egyszerűen létezik. Gulliver harmadik útján a felvilágosodás vezéreszméje. másrészt elszakad a gyakorlattól. az erőszakosság és az önelégültség megnyilvánulásaira sorol fel számos példát.

„fáradhatatlanul figyelmeztetve és felvilágosítva az emberiséget [É] az emberi természet állandó elfajulásának" növekvő veszélyeiről. A lagadói Királyi Kitalátorok Akadémiájában pedig végül még ő is gunyoros javaslatokkal toldja meg az ott látott és hallott idétlenségeket. de mindez csak azt a célt szolgálja. Gulliver a felvilágosodás eszmerendszerének alapján lelkesen kifejti. valamint a csillagászatban) lenyűgözőek az eredmények. Hősünk ekkorra már kiábrándult a keresztény civilizációból. hogy az örök élet ajándékát mire használná fel: minél nagyobb tudást felhalmozva „a tudás és bölcsesség eleven kincsesbányája" szeretne lenni. amelyet korábban még buzgó naivitással dicsőített. Az elméletben (a matematikában és zenetudományban. Az emberi kultúrtörténet legdicsőbb személyiségeinek felsorakoztatása üde színfoltot jelent a kegyetlen iróniájú műben. A világjáró hajóorvos elsősorban az ókor jeles személyiségeit idézteti maga elé. A sokféle groteszk „tudományos munkálkodás" (pl. az ebben a világban csodabogár. Ebben a részben már közvetlenül a felvilágosodás kritikusaként ítélkezik Swift. Már a házaspárok sem figyelnek egymásra.két szomszédos szigeten (Glubbdubrib és Luggnagg területén). sőt közellenség. a műfaj atyjának és a szellemi elődnek adózik ezzel a Gulliver utazásai írója. ők mentesek az „emberi természet egyetemes tragédiája" alól. a gyártmányok mindig félresikerülnek. hogy a tömegvonzás elve (Newton tana) és a matematikai alapú világkép (Descartes elmélete) nem lesz hosszú életű. sőt kiiktatására pedig máris vannak elképzelések és módszerek. a „boszorkánymesterek vagy mágusok" társadalmában folytatódik. jótékonykodna és közösségi életet élne. az Utópia szerzőjének. A bámulatunkra méltó fizikai és matematikai tudás révén készített repülő sziget (a mágnesességet hasznosítva) képes a levegőben úszni. Rendkívül figyelemre méltó. Ezzel a nemes célkitűzéssel szemben azonban az öregség Luggnaggban a halálnál is nagyobb katasztrófa. Luggnagg szigetén „struldbrugok". a besúgókról szóló részben). Az emberi kapcsolat és a kommunikáció ellehetetlenül ebben a torzult világban. hogy az ókori nagyságok mellé Swift az azóta eltelt századokból egyedül Sir Thomas More-t állítja. A legteljesebb kiábrándultsággal pedig a modern történettudományról szól az író. de gyakorlatban a termékek. hiszen az emberek fizikai. Gulliver szemlélődése Glubbdubrib szigetén. Arisztotelész szájából azt halljuk. sőt erkölcsi . hogy Gulliver ezeket az élményeket már meglehetős egykedvűséggel éli át. szellemi. észre kell vennünk. másrészt gyakran feltűnően emlékeztet „normális emberi" világunkra (pl. a napfény kivonása az uborkából) egyfelől a gúnyolódó Swift kegyetlen fantáziájának terméke. azaz halhatatlanok is élnek. hogy a király és tisztviselői az alsó tartományt féken tartsák. az emberi beszéd egyszerűsítésére. Aki virágzó gazdálkodást vezet.

gazdasági és kulturális életének visszásságait. ugyanakkor legkérkedőbb és legártalmasabb lénye.és itt hull le a hályog a szeméről.valóban kegyetlenül keserű. A regény elején olvasható bevezető levelek a mű kulcsmozzanatait értelmezik. sőt kétségbe ejtő tapasztalataival azonban Swift nem kiábrándítani szándékozott. A bölcs lovak emberségében(!) és életrendjének harmóniájában nem lel hibát (sőt maga is ellenállhatatlanul közéjük kívánkozik). Az undorító. A XIX. és hogy „minden oka megvan az elkeseredésre". rávilágítani emberközpontú világképünk torzulásaira. Megfogalmazza azt a végletesen keserű tételt. hogy az ember „jehu"-vá." Gulliver kiábrándító. század kritikus szemléletű írója. Részletesen ecseteli az emberek politikai. ahonnan azonban ő mint jehu végül is kirekesztődik.leépülésének nem vet gátat a halál. azaz: Anglia. Az utazás a „nyihahák" országában ér véget. Az optimális társadalmi formát kereső Gulliver eljut tehát a bölcs lovak valódi bölcsességgel vezérelt parlamenti demokráciájába. megelőzve Rousseau 1750-es híres írását (értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól). kijózanítani az önelégültségből. . legalantasabb. azaz ösztönlénnyé korcsosul. Megjegyezzük. hogy megmentse őket a „civilizáció" „gyarmatosításaitól". a valódi felebaráti szeretetet és az őszinte jóakaratot tapasztalja. Gulliver itt már arra kényszerül. részletezi az igazságszolgáltatás visszaéléseit. az orvosok kuruzslásait. A negyedik könyv parabolája azt sugallja. hanem sokkal inkább felrázni. Thackeray is tiltakozott ellene: „Swift sárba rántja az emberiséget. az aljasság és kapzsiság megannyi példájára emlékezik Gulliver. emberszerű jehu csőcselékkel pedig képtelen azonosságot vállalni. és nehezen fogadható el. A nyughatatlan hajóorvos útjainak tanulsága . A címszereplő Gulliver a kiadóhoz (barátjához és egyben rokonához) szólva többek közt arról ír. a mértékletesség és a szorgalom diadalát. Ezért nevezhető joggal a könyv „a világ legkeserűbb szatírájának" (Szerb Antal). Ebben a részben mesél a legtöbbet hazája társadalmáról Gulliver a vendéglátójának . felébreszteni.Swift véleménye a világról és az emberről . hogy mélységesen kiábrándulva bocsátja közre művét. leküzdetni megszokásainkat és előítéleteinket. a miniszterek viselt dolgait. a keresztény európai kultúra és az egyetemes emberiség védőjének szerepét. Az emberiségnek az ész és az értelem összhangját nem sikerül megvalósítani. a háborúk okait. hogy Swift már ezzel az 1726-ban megjelenő szatirikus regényével a kultúrpesszimizmus alapelvét mondja ki. Az emberi faj menthetetlen. Az utolsó keserű fintor: a meglátogatott országok hollétét a főhősnek el kell titkolnia az angol hatóságok elől. a nyihahák társadalmában viszont a tiszta szellem uralmára talál. hogy maga az ember a földi világ legkicsinyesebb. hogy feladja kilátástalanná váló törekvését. Az ostobaság és erkölcstelenség.

A kalandvágyó hajóorvos mindenütt hamar megtanulja vendéglátóinak nyelvét. A regényben különös hangsúlyt kap az állandó értékelés és újraértékelés. a szereplők esetleges (monológszerű) szövegei függő beszédként illeszkednek Gulliver mondataiba. de életének görcsös védelme ővele is olykor elfeledteti pl. hogy a fiatal tengerészek nyelvét már nem érti. hogy a leírtak valóságos. és az is könnyen belátható. igaz emberség. megtörtént voltát bárki kétségbe vonja. hogy a londoni látogatóval „képtelenek voltunk gondolatainkat egymás számára érthető módon közölni". sérti azonban az illendőséget és a törpekirálynő gőgjét. a törpekirálynő palotájának tűzoltásakor: Gullivernek ez a tette a gyakorlatiasság és ésszerűség diadala. utópisztikus. ahol a hős véleményének torzulását sejti meg az olvasó (pl. Jóllehet a kalandok a tapasztalati valóság határain túl játszódnak. emberi méltóság. erkölcsi tisztaság. Gulliver azonban nemcsak arról panaszkodik a bevezető levelében. hogy egy minden eddiginél teljesebb megértés volna szükséges ember és ember között ahhoz. A regény azt is sugallja. A Gulliver utazásaiban a következő pozitív értékek állnak az értékrend csúcsán: ésszerűség. A regény közlésmódja csaknem mindvégig a hagyományos epika keretén belül marad: párbeszédek nem kerekednek ki. A fantasztikum és az abszurdig fokozódó túlzás szerepe ebben a regényben éppen az. az emberi méltóságot (életveszélyben hajlandó e magasrendű eszmék feladására). a bevezetőben szintén közölt válaszlevélben). mindent a címszereplő beszél el. hogy az emberiség ne járjon tévúton. hazatérte után azonban egyre kevésbé tud szót érteni embertársaival. s a legutolsó útja után már otthon érzi leginkább idegenül magát. közvetett formájával pedig Gullivernek az óriáspatkánnyal folytatott „hősies" küzdelme leírásakor. de a benne élők részéről észre nem vett torzulásokra felhívja a figyelmet. Gulliver életrevalósága (maga az élet) is hangsúlyos szerepet kap. Ennek direkt (nyersen gúnyos) formájával a lilliputiak politikai kötéltánc-gyakorlatának leírásakor találkozunk. hogy kalandjait elhitesse honfitársaival. Hordómese. mégis mindvégig emlékeztetnek a „normális" emberi világra. Groteszk hatást kelt az értékek keveredése pl.A bevezető levél az ellen is tiltakozik. Swiftnek ez a regénye a szatirikus. A kor vezető publicisztikai műfaja a pamflet. Ez a közlésmód ott kap különös jelentőséget. illetve . címmel). Swift is több gúnyiratot ír a Gulliver utazásai mellett (pl. A regény legfőbb sajátossága épp a valósághoz való sajátos viszonya. hogy az emberi valóságban meglévő. Ezért is tesz Gulliver minden útjáról hazatérőben rendkívüli erőfeszítéseket arra. hanem arról is. A közvetett jellemzésnél gyakrabban folyamodik Swift a nyíltabb gúny eszközeihez. A könyvek csatája stb. Anglia elvakult magasztalásakor). hogy a torzítások és túlzások ellenére „az egész művet az igazság szelleme hatja át" (olvashatjuk a kiadónak tulajdonított.

(Hasonló megoldást választ Defoe is a Robinson esetében.Gulliver ötödik. közte egymással felcserélhető. A regény zárópontja a Rodostó melletti farm. Kunigundának. Az Eldorádó-fejezetig a főhőst a körülmények irányítják. Ezt szolgálja a Candide második kiadásának alcíme: „Fordítás Ralph doktor úr eredeti német könyvéből. A cselekmény ideje alatt a szereplők életkora nem változik. amikor meghalt. A magyar irodalomban a legkiválóbb követői Karinthy Frigyes kisregényei (Capillária. Az ifjú Candide Thunder-ten-Tronckh báró vesztfáliai kastélyában él. elkergetik a kastélyból.) A regény elfogadtatásának feltétele volt a bölcseleti jelleg is. könyve. esztendejében". VOLTAIRE Candide vagy az optimizmus (1759) A rendkívüli kalandok. (RéZ PéL) A klasszicizmus Arisztotelészig visszanyúló értékítélete az eposzt tartotta a legmagasabb rangú műfajnak. amelyeket Candide átél. Ahhoz. illetve hatodik utazásaként). ez után pedig . hogy a báró úr húgának a fia. Az idézeteket Szentkuthy Miklós fordításában közöltük. a végén megjavul vagy felkötik.jelenségeinek. A ház cselédei gyanítják. mindazokkal a kiegészítésekkel. megpróbáltatásainak. A köztes kalandokat két részre oszthatjuk.ellenutópiaszerű művek hosszú sorát nyitotta meg. A Candide műfaját tekintve leginkább a próbatételes kalandregény sajátosságait idézi: a történet kezdő és végpontja adott. illetve lazán összefüggő kalandok sorozata áll. ill. A regény elején a főhőst kimozdítják nyugalmi helyzetéből. a világirodalomban Huxley Szép új világ c. Utazás Faremidóba . voltaképpen nem is rendkívüliek. amelyeket a doktor úr zsebében találtak. vissza kellett vezetni eredetét a hellenisztikus korig (Héliodorosz: Boldogtalan szerelmesek). s ezáltal a műfajt a történetíráshoz kellett közelíteni. meg kellett adni a valóság illúzióját. Amikor Pangloss mester tanítását .nincs okozat ok nélkül . Mindenben az úr 1759.szeretné bebizonyítani a báró tizenhét éves lányának. csak groteszkül felnagyított változatai a kor valóságos vagy lehetséges . hogy a Voltaire által is frivolnak tartott regény szalonképessé váljék. ahol összegyűlnek az életben maradt szereplők.

a különböző társadalmi berendezkedések és vallási ellentétek ellenére is egységes világ ez. Sokszínű voltában. sőt bárhol élhet is. ahol feltűnik Kunigunda halottnak hitt öccse is. Előbb Avacenába. s újra találkozik Pangloss mesterrel. tizenhét éves ifjú hölgy. Itt a kivégzéstől csupán Cacambo ékesszólása menti meg őket. Szó esik a regényben a kor háborúiról. Itt feljutnak a Dél-Amerikába induló hajóra. Az út az olasz városból Konstantinápolyba vezet. Candide új útitársat vesz maga mellé. s így a Fülesek törzséhez menekülnek. Martin holland. hogy mégsem halt meg. Martin. Mikor megismerjük. Candide-ot egy öregasszony menti meg. s itt élnek ezentúl mindahányan. a pénz uralma. A jámbor Candide a vita hevében leszúrja leendő sógorát. innen Rodostóba. Cacambo. menekülniük kell. A régi inka birodalom kincseit őrző eszményi országban egy hónapot töltenek. Pangloss. a vallási türelmetlenségről. A tenger partján bérelnek egy tanyát. útjuk Eldorádóba vezet. A pikareszk vagy kalandregény-forma. a háborúnak álcázott tömegmészárlásból már elmenekül. A következő állomás Hollandia. Pocurante olasz. érte . a kulturális és tudományos élet eseményeiről. aki éppen katonai parancsnok. az utaztató művek sajátosságai információgazdag szöveggel társulnak. ahol megismerkedik az anabaptista Jacques-kal. század nagy élményét. akiről kiderül. Cacambóval. majd két nap múlva tovább Velencébe. a nyitottá váló világot tárja elénk. hogy hősünk végre viszontláthassa Kunigundát. Az ember ebben a világban bárkivel és bárhol szót érthet. a mindenhol jelenlévő jezsuiták. ahol az imádott hölgyet Rákóczi fejedelemtől kiváltják. Az egyetemességet. Találkozik Kunigundával. A kiképzést. Voltaire az ősi regényformát sokfelé ágaztatja el. melynek később jó hasznát veszi. majd Cádizba érnek. Buenos Airesben Candide anyagi okokból kénytelen megválni Kunigundától és az öregasszonytól. még végigszenvedi. szolgájával Paraguayba mennek. s egyre fogyó kincseivel indul Bordeaux-ba. A próbatételes művek dramaturgiáját Voltaire csupán Kunigunda esetében nem követi. a XVIII. melyet zsidó bankárok jelképeznek. A Párizsban töltött idő után Dieppe-ből Portsmouthba utaznak. a gyarmatosításról. az öreg tudóst. melynek nemzetek fölöttiségét a keresztény vallás. a francia kikötőbe.Candide szándéka szerint alakulnak az események. Jacques-ot kísérve jutnak el Portugáliába. a nemzetek fölöttiséget a szereplők hovatartozása is jelzi: Candide német. Lisszabonban Panglosst felkötik. A Candide utaztató regény is. Martint. a holland gyarmatra érnek. a civilizálatlan törzsekről. A szerencsés fordulatok után együtt a kompánia: Candide. A kastélyból kiebrudalt címszereplő előbb a bolgár-avar háborúba keveredik. a regény végén pedig Candide megdöbben szerelme látványától. aki a jezsuita főinkvizítor és a zsidó bankár kitartottja. Mivel Candide leszúrja a bankárt. Vele. az öregasszony. és a kibogozhatatlan hatalmi és politikai összefonódások biztosítják. majd kincsekkel gazdagon megrakodva Szurinamba. Itt szemtanúi és szenvedő alanyai a földrengésnek.

Itt az emberek csak olyanok lehetnek. de mi haszna. A manicheusok XVIII. Kunigunda a kulcsa a regény egyik legvitatottabb részének. Voltaire viszonylag könnyű módszert választott. Leibniz híres-hírhedt törvénye. hogy egyike az emberi gondolkodás legfénylőbb szellemeinek.. bár réges-rég nem hitt már benne. ha nincs itt Kunigunda?" Másrészt Eldorádó a maga tökéletességével világ. s a probléma újragondolását a lisszaboni tragikus földrengés is sürgetővé tette. amikor a német bölcselő műveiből. A legtökéletesebb államforma sem adja meg az ember számára a kiteljesedést és a megnyugvást. iszonyúan szenvedett. Az Aranyország vajon az eszményi társadalmi berendezkedés-e. századra újraéledő eszméit vallja. „mint a többiek". de mivel egyszer azt állította. mire hozzájutunk. Voltaire eleget tesz a XVIII. a szövegösszefüggésből kiragadott néhány passzust. érnyaltabb képet kapunk. A voltaire-i állameszményből jelen van a felvilágosult uralkodó. Nincs meg benne az élet eleven lüktetése és sokszínűsége. hogy minden jól van ezen a földön. Az isteni kegyelem. A két . Egyszerű megoldás lenne.." A tétel és egyéb filozófiai megállapítások Leibniz Theodicea és a Monadológia című műveiből valók. a józan belátáson alapuló vallás és egyistenhit. században válik kétségessé.járta végig a fél világot. viselte el a szenvedéseket. Candide mégis elvágyik innen. a szerencsétlen sorsú holland tudós." Az ellenkezőjéről akarja meggyőzni Candide-ot Martin. A filozófiai kiindulópont Pangloss mester szájából hangzik el: „az adott világ a lehetséges világok legjobbika. ám a végső egymásra találás kínos pillanatokat okoz hősünknek. amelyek körülveszik. melyért küzdünk. mely irányítja életünket. azaz Voltaire számára negatív utópia? Vélhetően egyik sem. Leibnizről mértékadó filozófiatörténeti munkák (Bertrand Russel). Az egyéniség és különbözőség liberális elvét valló Voltaire elviszi innen hőseit. ha a történet szintje helyett a szereplőknek az optimizmus törvényéhez való viszonyát vizsgáljuk. a tudományok és a művészet támogatása. Pangloss mester látszólag mindvégig ragaszkodik elveihez. A regény végén azonban kétségeiről is hallunk: „. tudománytörténeti elemzések (Simonyi Károly) egyöntetűen állapítják meg. századi regénnyel szemben támasztott bölcseleti követelményeknek is. mire birtokunkba kerül. az Eldorádó-jelenetnek. Ezt jelzik a tízezer méter magas hegyek.és emberidegen hely. vagy Platón éllamának megvalósulása. a „lex optimi" már a Candide címében visszaköszön. a nélkülözés hiánya. ezentúl sem állíthatott mást. szerinte a világot „Isten átengedte egy gonosztevőnek".. a gondviselés és célszerűség középkori bölcselőkig visszavezethető elve a XVIII. ha a regényt a filozófiai tétel cáfolatának tekintenénk.. ha hiányzik a személyes boldogság: „. Kunigunda metamorfózisával Voltaire az eszmény és a valóság filozófiai problémáját vetíti elénk: mi lesz az eszményből. Ezért újabb műfaji meghatározással tézisregénynek is nevezhetjük a Candide-ot.

a szükséget." Az elbeszélő a tevékeny élet fontosságát hangsúlyozza. de Martin kiábrándultságának sem. Ez a furcsa gyengeség talán leggyászosabb hajlandóságunk: mert hát van-e butább dolog. merre vagy legeslegjobb világ?".. melyet az öregasszony fejt ki Candide-nak: „. Ha az első fejezet a paradicsomból való kiűzetés ironikus felidézése volt. Pangloss véleményén van. hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat.szélsőséges véglet között hányódik a címszereplő. A szorgalom. Voltaire az élet és a filozófia problémájában az eleven és lüktető élet elsődlegességét hirdeti. Pangloss tanításával szemben sokasodnak a kételyek: „Ha ilyen a legeslegjobb világ. mind pedig . Martin nem számol ugyanis az ember megmagyarázhatatlan tulajdonságával. egyre hordoznunk azt a terhet. (RéSZLET A MB§L) Heinrich von Kleist (1777-1811) romantikus drámáinak és kisepikai . a kitartás polgári erényeivel ugyan a világ kaotikus voltán nem tudunk úrrá lenni. de nem is a pokol.kissé kényszeredetten . aki szerint a világot azért teremtették. A műből vett idézeteket Gyergyai Albert fordításában közöltük..Pangloss elfogadja: „a munka pedig arra jó. KLEIST Kohlhaas Mihály (1810) Jogérzete [. a záró fejezet a paradicsomkertbe való visszajutás szatirikus képe. de egy kisebb részét a magunk törvényei szerint is irányíthatjuk.. Már a negyedik fejezetben megkérdezi: „•. hanem élni akarjuk életünket. milyenek a többiek?" De vajon igaza van-e Martinnak. Földünk nem az édenkert. amikor az okok és okozatok láncolata számára kedvezően alakul. a bűnt. még talán boldogok is lehetünk. Minden merev filozófia. „hogy legyen min mérgelődnünk"? A történet szintjén jogosan kiált föl Candide: „Micsoda világ a miénk?" ém a főhős. Martinnak ad igazat.] rablóvá és gyilkossá tette. hogy megragadhassa az életet. leegyszerűsíti azt. Ha nem megmagyarázni. de hát szeretem az életet. ha az okoskodás helyett a munkát választjuk.. amelyet bármikor eldobhatnánk?" A regény utolsó fejezetében az öreg török tanácsát mind Martin. Amikor nem. Nincs igaza egyértelműen Pangloss mesternek. Ezzel az egyszerű és alapvető tanítással fejeződik be Voltaire Candide című regénye.

hamarosan magára hagyják az igazság keresésében. hogy elégtételt nyerjen. A köznép rokonszenvét a lócsiszár ugyan már hadjárata kezdetén elnyeri. az igazságeszme megszállottjává válik az őt ért méltánytalanságok. századi német polgár.műveinek hősei rendszerint a kiismerhetetlen világrenddel szemben próbálnak megküzdeni nemes eszményeikért. mert nem is akarja kihasználni. Drezdában. és elvakultságában tragikus vétségeket követ el. népszerűségét végül nem tudja. az emberi méltóság érvényesítéséért. vagy készek a lázadásra. embereket öl meg. Célja csupán személyes jogainak az elismertetése s az. A lócsiszár először peres Łton kíván igazságának érvényt. Az események azonban tŁlnőnek rajta. és perét személyesen terjeszti elő Szászország fővárosában. a Kohlhaasbrücke nevű kis település büszke és megbecsült lókereskedője. Kohlhaas a cselekmény kiindulópontján tehetős és jogtisztelő polgár a brandenburgi fejedelemségben. A szélmalomharcban akad olykor egy-egy pártfogója. Kleist elbeszélése csak a kezdetekben igazodik a történelmi tényekhez. A Kohlhaas Mihály c. végül elfogták és kivégezték. és az indulatokat ellene is fordítják. és végül a politikai manőverek áldozatává válik. Hősies feladatot vállal. sérüléseibe belehal. . Kohlhaas tragikus hős. hogy egy ifjŁ földesŁrnak. hogy a hozzá hasonlóan kiszolgáltatottak százai. Eszeveszett ámokfutásának Luther Márton személyes állásfoglalása. ezrei (ha nem is az övéhez hasonló erkölcsi tisztasággal) lázadnak. elveszti sorsa irányításának utolsó esélyét is. a tronkai várkastély urának önkényeskedéseit kell elszenvednie. Ezt csak a kamarások és tisztségviselők látják világosan. Felesége is megpróbál közbenjárni a schwerini tartományŁrnál. a sikertelen igazságkeresés bosszŁhadjárattá fajul. illetve a folyamatosan hozzájuk csatlakozókkal városokat éget fel. A bonyodalmat az idézi elő. a birodalmi (sőt a lengyel-szász ellentét révén a nemzetközi) érdekekbe. de minduntalan kudarcot vall. a fejedelemségek és tartományok tisztségeiért folyó csatározások szövevényeibe. de messze tŁllépi személyes lehetőségei határát. elbeszélés címszereplője valós történelmi személy: egy XVI. Felesége halálával fájdalma elviselhetetlenné fokozódik.felmérve a tartományi urak érdekeinek összefonódását . majd szabályos háborŁja a feudális Szászország ellen mintegy 8 éven át (1532-től 1540-ig) tartott. akik azonban . a Kohlhaast vádoló nyílt levele vet véget. Kohlhaas ügye eleve politikai tartalmŁ. sértett önérzetének elégtételt szerezni. Az ő közbenjárására aztán Kohlhaas elbocsátja seregét. Igazságának érvényesítése azonban Łjfent beleütközik a tartományi. Kohlhaas Mihály fájdalma mérhetetlen. noha ő maga nem ismeri fel. a sértett hős eközben kirabolta a brandenburgi fejedelemség ezüstszállítmányát. a személyiség jogaiért. Az egyre nekivadultabb férfi hű szolgáival. majd veszteségek hatására. Pere. le akar számolni a bűnös földesŁrral. de a szerencsétlen asszonyt az ajtónálló őrség durván megveri.

ha felemás módon is -. az önbíráskodás vétsége terheli (azt a törvényt szegte meg. valamint az Łrfi közvetlen környezete (szolgái. de igazságtalanságok és morális vétkek sorát követi el. Az igazságért és az erkölcsért harcol. Aztán belenyugvással lép a vérpadra. hogy megbocsásson az ellenségeinek.de ezt is hiába kísérli meg. megszerezheti magának és elhunyt felesége emlékének: a politikai érdekek közrejátszása folytán kétfajta ítélet születik Kohlhaas Mihály ügyében. hogy maga is érzi elkerülhetetlen sorsát. akkor „a világ [É] iszonyatos rendetlensége" miatt lép fel. rokonai). amelyet 1495-ben Miksa császár hozott a wormsi országgyűlésen). hogy utolsó perceiben lenyeli az uralkodó sorsát jövendölő cédulát. amikor belátja. hogy fegyveresek őrizzék. Az erkölcsi diadalt . abban a Német-római Császárságban. seregeket felkoncoló. A valláserkölcs tanítását. Vesztőhelyre kell jutnia.Kohlhaas személyes ellenfele Vencel. és ezért vérpadra jut. megalázott lócsiszár még arra is hajlandó. a gyengének bizonyuló szász választófejedelmet . Ugyanakkor épp a feudális anarchia főbűne. E jogok érvényesítése azonban a gyakorlatban szinte lehetetlen. épp az erkölcs védelmében ekkor még képtelen arra. de a világi törvénykezés ítéleténél fontosabb számára a saját erkölcsi és lelkiismereti tisztasága. rettegett bandavezér Kohlhaas Luther első szavára megretten. Nem lesz tehát a számára megoldás. századi feudális rendszer. a lócsiszár békés kiegyensŁlyozottsággal várja a halált. hogy a világi hatalmak cselszövései ellen hiába küzd. Csak akkor jut lelki békéhez. A jogaiban sértett. azaz maga a XVI. vagyis az „irgalom". A Szászországot végigpusztító. rádöbben tetteinek sŁlyosságára. Amikor tragikus vétségét elköveti. hogy meghunyászkodva „tartományŁri oltalomért" folyamodjék . Kohlhaas polgár. de eközben a brandenburgi fejedelemség bírói ítélete szerint a tronkai Vencel várŁrfi bűnösnek nyilváníttatik. Ekkor már szinte nem is kell. a misztikus dolgok iránti érdeklődés . és a lázadót elhallgattassa. és jogosnak ítélik Kohlhaas Mihály követeléseit az elégtételt illetően. feltétel nélküli „megbocsátás" megoldását Kohlhaas Mihály eleinte nem fogadja el. de tágabb értelemben a tartományi és birodalmi tisztségviselők érdekösszefonódásokkal teli csoportja. ahol a nem nemesi származásŁ személyeknek is vannak már törvényes jogaik. a felebaráti. Megbünteti ugyan egyik ellenfelét. és leghőbb vágya a lelki feloldozás elnyerése.a sztoikus nyugalom. a tronkai vár ifjŁ ura.de csak azzal. Magatartása a mű utolsó epizódjaiban . lovagtársai. Hiszen ő éppen szilárd erkölcsi meggyőződése miatt lázad. és jogainak erőszakkal próbál érvényt szerezni. A hatalom birtokosainak létérdeke. hogy a nép hősünk iránti rokonszenvét valamilyen módon leszerelje. Nem hagyhatja annyiban a neki mindennél fontosabb igazság megcsŁfolását. amikor elfelejti a rajta esett sérelmeket.jelzi. A birodalmi törvényszék szerint vétkes volt „a császári közbéke megszegésében". . és amikor csak gyermekeivel és szerettei emlékének megtisztításával törődik.

elbeszélés (kisregény) egészében véve tiltakozik. A felhasznált fordítás Kardos László munkája. és Kohlhaas rendes temetésen nyeri el a végtisztességet. A feloldás eszközeihez tartozik a misztikus-romantikus „amulett"-történet is. Kohlhaas Mihály élettörténete további irodalmi feldolgozásokban is megjelenik (pl. századi eseménysor kapcsán a XIX. Fiairól a brandenburgi választófejedelem lelkiismeretesen gondoskodik. a jogállamiságra való hivatkozással teszi. sárba tiporja az emberi méltóságot. Sütő András: A lócsiszár virágvasárnapja. Az első egységre. Kleist a totális diktatŁrát kiépítő Łjkori hatalom természetét is elemzi. század eleji zsarnokság erkölcsromboló mechanizmusára mutat be példázatot Kohlhaas Mihály történetében. kulcsfontosságŁ jelenetben olvashatunk párbeszédet. A Kohlhaas Mihály c. A tényközlő elbeszélő objektív közlésmódjából csak néha lép ki az író. Külső nézőpont érvényesül. hogy belegázol a személyiség legbelsőbb szféráiba. továbbá Kohlhaas eredeti kivégzési módjának megváltoztatása (a hős kerékbe törése helyett „csak" lefejezésre kerül sor). romantikus színezettel ellensŁlyozza. Az elbeszélés stílusa a mű során változik. cizelláltan körmondatos. és mindezt cinikus szemforgatással. Az abszolutisztikus rendszer azzal tetézi az alattvalók feletti uralmát. illetve a berlini és bécsi jogszolgáltatás bonyodalmait ecseteli. Kohlhaas Mihály kálváriájának és harcainak elbeszélésére rendkívüli tömörség jellemző. A mű befejező részében Kohlhaas részleges diadala is csak az író elégtétele. másrészt a tényeket mint megváltoztathatatlan jelenségeket tudomásul veszi. szembekerülése áll. A hős tŁlfűtött érzelmi igazsága és a közönyös magatartást tanŁsító „igazságszolgáltatás" ellentéte állandó feszültséget tart fenn. Doctorow: Ragtime). feloldja tragédiáját. gunyoros lesz. Az apácakolostorba való betörést az eső. villámcsapás érkezik az égből az eszeveszett követelés kimondásakor. a vihar képei kísérik. másrészt feltárja hőse lelki válságát. Amikor azonban az író Drezdába helyezi át a cselekmény. és bizonyos iróniával. Kohlhaas és a felesége fordulatot hozó dialógusánál. és igazságot szolgáltat számára. stílusa megváltozik: mesterkélten tekervényes. a szász választófejedelem a lelkifurdalás büntetését kapja.A lócsiszár történetének hátterében tehát a politikai és az erkölcsi értékek válsága. A stílusbeli kettősség az író valóságszemléletének összetettségét érzékelteti: Kleist egyrészt az eredeti történet krónikása. elfogadtatja a szereplőkkel. Kohlhaas és Herse tényfeltáró beszélgetésekor. . a XVI. mert a főszereplő belső folyamatait. és ez a módosulás két részre osztja a szöveget. pl. és ez azért kelt drámai hatást. illetve Kohlhaas és Luther találkozásakor. izzó indulatait is csak a tetteiből érezzük meg. Kohlhaas ivadékai pedig a következő századokban is közmegbecsülésnek örvendenek.

Ottó herceg el akarja csábítani Bánk feleségét. a jobbágyok (azaz alattvalók) pedig anyagi és jogi biztonságban élnek. és ugyanakkor a lélek tragédiája is. a dráma jelentős átdolgozás után." (S§TéR ISTVŹN) A mű első változatát a kolozsvári Erdélyi MŁzeum c. Petur bán összeesküvést szervez. a nádor Bánk (a királynő utasítására) az országot járja. Nemzeti drámánk a magyarság létének a reformkor hajnalán aktuális alapkérdéseit taglalja. megjelennek a válságos helyzetből következő személyes tragédiák.KATONA JÓZSEF Bánk bán (1815. Endre király galíciai hadjáratot vezet. A jogaikban sértett magyar főurak félrehŁzódnak. II. négy évvel később nyerte el végleges szövegét. A titokban hazatérő Bánk (itt indul a bonyodalom) Melindát Ottó társaságában találja. felrajzolódnak az emberi jellemek és törekvések. A színpadi történések középpontjában az élősködő idegen hatalom áll. Nyomtatásban 1821-ben jelent meg. máig fennálló érvénnyel. lelkiismereti válságokat jelenít meg. Az első felvonásban (mint hagyományos expozícióban) kibontakozik a drámai szituáció. 1819) A Bánk bán a „nemzeti harc és a szerelem drámája. hogy Gertrudis kétszínűen . századi tragikus eseménysora kapcsán. Témaköre rendkívül sokrétű. politikai és magánéleti konfliktusokat fon össze. folyóirat 1814-ben meghirdetett drámapályázatára készítette Katona József (1791-1830). történelmünk egy XIII. a főnemesség szerepet kap az országvezetésben. ősbemutatója Kassán volt 1833-ban. melyben az idegenek és a magyarok harmonikusan élnek egymás mellett. és hallja azt is. vele szemben felsorakoznak a lehetséges magatartásformák. kettejük távollétében a királyi palota féktelen mulatozás színtere (a hatalmat birtokló merániak és a királyhű magyarok részvételével). és mindez (elsősorban az ötödik felvonásban) a főszereplők becsületének és önbecsülésének dimenziójában is tükröződik. A politikai eszménykép a megoldásban világosul meg: a válságot csak a nemzeti király által vezetett önálló állam oldja meg. megjelennek az alapmotívumok.

hol a haszon". epekedő szerelmi vágyakozás tárgya. de jóhíremet ki nem törölheti") . érlelődik a tragikus végkifejlet. de az ezután érkező (és kétkulacsosan taktikázó) Biberachtól rémülten értesül a . saját eddigi elvakultságára. ami fenn forog játékon: a haza és Melinda". hogy csak a lelkiismeret szavát kövesse. minthogy (ez Katona romantikus tŁlzása) „itt nem aljasul el a spanyol". Gertrudis „fertelmes" magatartására. az államrendet eltökélten őrzi. Petur megnyilatkozásait az idegengyűlölet és nacionalista elfogultság fűti. Az ország valódi állapotát Bánk. szerelmi rivális stb. A spanyol származásŁ Simon és Mikhál. a nádor csak az első felvonás idején ismeri meg. neve is az alaphelyzet középpontjában áll (féltett testvér. Elfogultságaitól (királyához és családjához fűződő kötelmeitől) most már meg akar szabadulni. amelyet isteni sugalmazásnak tekint. Biberach porokat ad Ottónak terve végrehajtására. Intő párhuzam: szülőhazájuk már teljesen idegen elnyomás alá került. ill. A merániak elnyomó idegenek. de még nem látja a megoldást. a világban „lézengő" lovag pedig a hazátlan haszonelvűséget vallja: „ott van a haza.és Petur házába indul. Rádöbben Melinda helyzetére. Bánk Petur házában sikerrel csillapítja le az elégedetlen nemesek indulatait. végső kilátástalanságában fordul urához. A második és a harmadik felvonásban a közéleti és a magánéleti motívumok váltakozásával növekszik a bonyodalom. majd a királyi udvarban. hitves. Bánk így magasztalja: „égi s földi mindenem javát szorossan egybefoglaló erős lánc". Az egész nemzet érdekét akarja szolgálni (az „elfáradt paraszt" is látószögében van). hatalmukkal visszaélve dőzsölnek. fokozódik a drámai feszültség. akár a személyes mártírsors árán is („Egy ménkőcsapás ugyan letépheti rólam halandóságom köntösét.nyilatkozik Ottó udvarlásáról. Melinda személye. a hűséges alattvaló (Tiborc) viszont nyomorban tengődik. miután megdöbbentő tapasztalatokat szerzett „hazánk külön-külön vidékein". Melinda testvérei viszont már hazájuknak tekintik Magyarországot. Mint a király helyettese mindenáron meg akar felelni az alattvalók bizalmának. A hazafiságot illetően a külföldiek körében Katona háromféle típust különböztet meg. A megnevezetlen származású Biberach. a hatalomból kiszorult magyar nemes.). A két főmotívum Petur szavaiban jelenik meg először: „Nagy-nagy. Petur a nevet csupán jelszónak használja. A haza és még hangsŁlyosabban a becsület ügyét akarja tisztázni. Bánk az első felvonás végi monológjában végiggondolja feladatait. leghitványabb közöttük a kéjenc és döntésképtelen Ottó. ottan a hazám"). Világosan látja a veszélyeket („Itten Melindám. akivel egykor patriarkális viszonyban élt. és talán Bánk kezének megkötésére is. Gertrudis számára pedig Melinda csak eszköz Ottó szórakoztatására. A magyarokat is háromféle magatartás jellemzi: a király köréhez tartozó nemesség feltétlen lojalitással a meráni származású királynőnek is híve.

A királyné itt még az „Európa harmada" fölötti hatalomról ábrándozik. pökhendi kérdéseire Bánk kemény vádakkal válaszol: ő most nem alattvalója a királynénak. és testvéri indulatból egy szennytelen nyoszolyának eltörése végett. Endre megrendülten viaskodik gyászával és elfogultságával.a király távollétében . az erre rátámadó Gertrudist leszŁrja.„ura és bírája". Bánk most még utoljára Melinda becsületének visszaadásáért könyörög. A hazasiető Bánk zavaros helyzetet talál. Petur utolsó szavával viszont megátkozza az „alattomos gyilkost". a királyi trón végzetes tekintélyvesztésével vádol. A negyedik felvonásban érkezik el a dráma tetőpontja." Mikhál békítő. A zendülők és a palotaőrség összecsapása közben megérkeznek a királyi seregek. királyházban bordélyt nyitottál. a tisztesség áll a középpontban. akinek panaszáradata még inkább a merániak bűneire irányítja a figyelmét. a haza érdekére hivatkozik („felért az égre a sanyargatott nép jajgatása"). megtudva Gertrudisnak a magyar hazát sértő tetteit. Az ötödik felvonásban már a becsület. minthogy a lovag szerint a . Gyanítja a királyné bűnrészességét („épülj fel! Izmosodj meg. Gertrudis értesül ugyan az országos elégedetlenségről. Megátkozza Melindát és gyermekét („elszakítja láncait". de gŁnyos visszautasítás a felelet. Ottó felbukkanásakor Bánk megátkozza Merániát. Bánk a letartóztatott Mikhál gondjaira bízza kisfiát. Tiborcéra pedig a megtört. a tébollyal küszködő asszony azonban kristálytiszta szavakkal a „koronák bemocskolójának" a fejére olvassa összes bűnét: „megloptad királyi férjedet . árŁba tetted a törvényt [É] mártírrá tetted az erkölcsöt. Melindát kimérten eltanácsolja az udvartól. féltékenysége az őrület határára sodorja. Bánk magabiztosan és önérzetesen vállalja tettét. hanem . és Gertrudist ártatlannak mondja (Biberach utolsó. a törvények megcsŁfolását tárja fel. Ottó tehetetlen dühében és szorultságában megöli a cinikus Biberachot. ez Bánk becsületének első elvitatása. a keresztre megesküdve tett vallomása alapján. Gertrudis ravatalánál II. és az agg nemesembert börtönbe vetteti.Melindát fenyegető közvetlen veszélyről. az immár beszennyeződött családhoz fűződő kötelékeit). hogy a merániak az ő nevét kiáltozva hurcolják lófarokhoz kötve Peturt (Endre hű emberét) és háza népét. Ekkor már meghallja Tiborc szavait. magatehetetlen Melindát.kitépted kezéből a jobbágyi szíveket. Bánk az Endre bizalmára való méltatlanságot veti a királyné szemére („lábat ad a bujálkodónak"). A nagyjelenetben Gertrudis gőgös. Gertrudis erre Bánk házasságát és gyermekét átkozza. majd a saját családi becsületének a megtiprására („ő jónevét ölé meg nemzetemnek rŁt öccse által"). önkéntes jószolgálati küldetését már elvakult dölyffel játssza ki a királyné. gondolat!"). A király becsületét tovább csorbítja. Először az országos „elbŁsulást". de a hírt gőgösen semmibe veszi. Gertrudis a női mivoltára hivatkozva követel tiszteletet. A második tőrdöfés: Myska bán „orozva gyilkolónak" nevezi a tettest.

ő Łgy érzi: jogosan. a hazafié és államférfié stb. Bánk azonban bűnösnek hiszi. az öccse kinek kontár vala Melinda elszédítésében"). Bánkban kezdettől viaskodik a „szerelemféltés" és az államférfi kötelessége. a dráma megoldásaként a megbékélést szorgalmazza. és Bánkot nem bünteti. A királyával mint gyarló emberrel szemben dacol és védi igazát. a becsület elvesztése Bánk számára is a legnagyobb csapás. A Bánk bán értékvilágának csŁcsán a becsület áll. A hitvesi és hazafiŁi becsületét egyaránt egy általános. Endre király ekkor saját apja egykori utolsó szavaira emlékezik („emberi uralkodásra" intette). de mégiscsak ő sérti meg az isteni világrendet. Melinda holttestének behozatalakor pedig összeroppan. Kiteljesedett szintjén egyedül Bánk kívánja érvényesíteni: ő más személyek és népek becsületének csorbulása nélkül igyekszik saját kötelezettségeit teljesíteni. ki örök mocsok közé keverted hazádat!"). A mű konfliktusrendszerében a magyarság szabadságvágya a meráni hatalmi érdekekkel ütközik. a szavak elevenébe vágnak.). mert annak elvesztése hiteltelenné és ezáltal cselekvésképtelenné tesz. fiŁ. II. A néző előtt Melinda megvédi tisztességét. Isten szavát kívánja meghallani és érvényre juttatni. mert az szégyent hozott „Berthold nemzeté"-re. mert őt rossz hírbe hozta („ni. átérzi Bánk veszteségét. Mint középkori magyar főŁrnak és mint autonóm erkölcsi személyiségnek. Endre királyban csak a végső felismeréskor.királyné „semmit sem is tudott Ottónak ízetlenkedésiről"). Gertrudis pedig megdühödik Ottóra. A személyes tisztesség azért a mű egyik sarkköve. ezért éri Isten büntetése . részint mint az embertársakkal kapcsolatos erkölcsi kötelességtudás (a hitvesé és szülőé. részint abszolŁt kategóriaként mint az ember morális erényeinek összessége. a kötelességek és a felelősségek több szinten ütköznek. a politika és az etika törvényei állnak egymással szemben. mert neki nyomasztó . itt megyen GertrŁd. ez az ő sorstragédiája. hogy még az apai-férji vagy politikai-hazafias elfogultság vétkétől is tiszta maradjon. mert ellenkező esetben végzetes tekintélycsorbulást szenvedne. de mint Isten földi helytartójával szemben fejet hajt. Bánk „oszlop módra áll". Petur viszont csak szűk nacionalista elfogultsággal kényes a magyarok becsületére. II. hogy Gertrudis „méltán" bűnhődött a magyar haza elleni vétkeiért. meg is átkozza őt („Źtok reád. belátja. Endre király makacsul ragaszkodik felesége ártatlanságának hiedelméhez. a hazafiság változatai szembesülnek. Bánk viszont azért kényes rendkívüli mértékben a saját jó hírére („a becsület fanatikusa" Barta János szerint). a lovagé. Istentől eredeztetett lelkiismeret síkjára emeli. Erre Solom is átokkal fordul el az „alattomos gyilkos"-tól. A becsület látszata Gertrudisnak is fontos: azért taszítja el magától unokaöccsét.

Bánk köréhez tartozik mindenekelőtt Melinda: férjének biztos támasza. Az első percekben beleütközik az Istenhez kapcsolt erkölcsi kötelesség és a saját tökéletlensége. amelynek fenntartása a királytól kapott feladata. Feudális jogaira kényes főŁr. a reformkori politikai törekvések felé is mutató. felvonásban is. jóllehet gyöngéden és rajongással szereti. Gertrudis szabad kezet kapott férjétől a meráni dinasztia érdekérvényesítéséhez. Bánk sejti: a „királyos asszony" az ő jó hírére tör a Melinda körüli cselszövésekkel. Ezzel kapcsolatos Bánk „hamleti" problémája: nem bizonyosodhat meg ellenfele (Gertrudis) valódi vétkéről. nem láthatja tisztán Gertrudisnak és körének szándékait és tetteit. A jellemek rendszerét Arany János megállapítása szerint három csoport alkotja: Bánk. Melinda és a haza becsületének megmentésével . de nem használja (csak az orgyilkosságra vetemedő Gertrudis tőrét). esendősége közti konfliktusba („Mennyben lakó szentséges atyám! Ide mindentudásod égi cseppeit!"). illetve a király köré csoportosult szereplők. mert feltámad benne a jogos önvád: felelős volt Melinda meghurcolásáért és haláláért. Bánk világnézete ellentmondásos. Mindegyre visszaretten a nyílt erőszaktól. elveivel ellentétes feladatokra kell vállalkoznia" (Barta János). A „bánki sértődést" az őt erkölcsileg megsemmisítő támadás váltja ki. gazdag eszményvilágot igyekszik szolgálni Bánk. de ugyanakkor felvilágosult filantrópia is munkál benne. Megátkozza a gyanŁba keveredő Melindát. a királyné. nem láthatja megfelelő időben a saját konkrét tennivalóit. Pacifizmusa nem csupán jelleméből. hanem országvezetői kötelességéből is következik: az államrendet mindenáron fenn akarja tartani. hogy „saját alkatával. Magasrendű. Az utolsó felvonásban pedig elsősorban azért omlik össze. Bánk terheit az is tetézi.feladatokkal kell megvívnia. további rendkívüli feladataihoz biztosítja a cselekvési lehetőséget és szabadságot. amelyet a távollevő király emberi-politikai hibái okoztak. Azaz: nádorként a szabadság és a becsület védelmében szembe kell fordulnia a királynéval is. a legárnyaltabban jellemzett alak a főhős. Csupán jóhiszeműségéből és az adott korban a nőket sŁjtó . hogy mi történt valójában az ominózus éjszakán Ottó és Melinda között. függetlenül attól. amikor Melinda asszonyi tisztessége beszennyeződik. törekvéseit artikulálja és közös nevezőre hozza. Messze a legösszetettebb. Ezért veszti el teljesen a fejét (rajongva szeretett feleségének és gyermekének megátkozására vetemedik). hogy a király helyetteseként azokra a problémákra kell megoldást találnia. Nála van a fegyvere a IV. lehetőségeit. Bánk személyes konfliktusainak az az alapvonása. bár összetett és messze előremutató eszményei sokszor őt is gátolják a reális helyzetértékelésben.vagy már csak megbosszulásával? közvetve a saját becsületét védi meg. és ő a legkritikusabb helyzetekben is helyt kíván állni. A társadalmi rétegek szándékait. azzal a hatalmi rendszerrel.

és ez a gyanŁ csak erősödik. de az intrikus Biberach gátlástalan mesterkedései bajba sodorják. jobbára csupán sodródnak a történelem viharaiban. felesége halálával minden támaszát elveszti. hogy az egykori patriarkális viszonyt a főnemesség és a jobbágyi rétegek között az idegen jogbitorlók szétzilálták. engesztelhetetlenül bosszŁszomjas. Simon és Mikhál talpig becsületes. Amikor Gertrudis meghal. de „a velő hibáz belőle". asszonyi becsületének elvesztése pedig a megsemmisülését jelenti. származására büszke („Bendeleiben Egenolf vére foly ereimben"). hanem a rajongva kívánt asszony halála is. de csak epekedik. A IV. jelleme így Melinda szemében eltörpül Bánk előtt. feudális kiváltságaival hivalkodik („NagyŁr! királynénak barátja a nevem"). a dinasztiaérdek gátlástalan érvényesítője. önérzetes feudális Łr („egy asszonynak engedelmeskedni nem fogunk") és idegengyűlölő („Meráni asszony nem kell itt soha"). de passzív szereplők. tisztaságában és önérzetében már ekkor a királynő fölé kerekedik. Félárva lovag.és lerontatád az ősi szép várakat. aki visszaél helyzetével és a hatalmával. hátulról gyilkolja meg Biberachot. ™nérzetesen lép fel Gertrudis előtt. Cselekvési lehetősége azonban nincs. mert válaszŁt elé kerülve rendre Melindát mellőzte a haza ügyével szemben (Barta János). Nemcsak Melinda becsületének beszennyezése és Bánk családi életének szétzŁzása terheli lelkét. megalázkodva (letérdepelve) udvarol. Gertrudisnak már az I. hogy az események áldozatává válik. Szánalmasan tehetetlen szerelmes. Helyzetét az érdekegyesítő politika oldaná meg . a magyarság eltökélt ellenfele. Petur nőgyűlölő. Ottóval szemben óriási a fölénye (az a kisujjáig sem ér fel). Bánk mégis okkal érez felelősséget. Ottónál Melinda vetélytársa. a Szentföldre nem . felvonás ideje közti éjszakán Ottó és Melinda együttlétének (így kulcsfigura lehetne). Bánknak mégsem ad felvilágosítást. Ottó bűnlajstroma előéletével kezdődik: „Fülöp király ölettetése végett gyanŁba jővén" kerül Magyarországra. Orozva. egész világa megsemmisül. Izidóra tanŁja a II-III. ki bántja a tied!" Gertrudis a tragédia negatív főszereplője. Tiborcnak dramaturgiai funkciója van.kiszolgáltatottságából következik. Gertrudis köréhez Ottó és Izidóra tartozik.ezzel Katona a reformkori gondolatkörnek megy elébe. Izidóra „csinos fő". Biberach vázlatosan motivált alak. Melinda hűségét és ezzel magát az asszonyt is lenézi („Melinda is csak asszony"). s od'adtad a tulajdon felekezetednek". Bánk az életegyensŁlyt keresi Melindában. Nyomorgása azt is jelzi. nem sikerül Melindát kiszorítania a herceg szívéből. s tiéidet tevéd helyekbe . magyar. továbbá az alattomos Biberach. felvonásban méltó ellenfele. Mikhál vádjai pontosak: „ok nélkül bocsájtád el hívataljaikból a magyar alattvalóidat. Végül a bölcs Endre király döntése háttérbe szorítja. a magyarság széles tömegeit személyesíti meg a színpadon. Az ősi virtus híve: „üsd az orrát. felvonásban pedig szívbemarkoló (mert személyesen megszenvedett) vádakat olvas Gertrudis fejére.

indult el, saját hasznát elvtelenül bárhol megkeresi. Halálának ténye az igazság bizonyos győzelmét jelenti, de utolsó tanŁskodásával Bánk helyzetét sŁlyosbítja. A király, II. Endre liberális beállítottságŁ. Szerepe az ötödik felvonásban nő meg, de minthogy Bánk főképp az ő nevében, az ő döntéseinek következtében viaskodik konfliktusaival, addig is jelen van. Endre körében Solom mester és Myska bán szerepel, fenntartás nélküli királyhűségük elvakítja őket, nem látják Gertrudisék vétkeit. Katona József nem kérdőjelezi meg jóhiszeműségüket. A szerkezet, a felvonások egymásra épülése klasszicista rendet és arányosságot tükröz. Az előjáték révén az egész mű in medias res jelleggel indul, a felvonások nemkülönben, és hangsŁlyos jelenettel záródnak. Fontos szerepet kapnak a felvonásközi időben (II-III., ill. IVV.) lezajló cselekmények. Az akció és dikció ebben a drámában különösen szerves kapcsolatban áll. „A nyelv a helyzethez, a személyek indulatához alkalmazkodik, azt festi, fejezi ki" (Arany János). Meghatározó Bánk, a főhős stílusa: az ő nyomasztó felelőssége és mély belső válságai folyamatos zaklatottságot okoznak, innen mondatainak feszültsége, emelkedettsége. Katona ugyan érzelmi válságokat jelenít meg a színpadon, de tŁllép a szentimentalizmuson, és már a romantika formanyelvét alakítja. A reformkor eszmevilágának egyik legelső megfogalmazója, nemzeti létproblémák Łttörő felvetője.

PUSKIN Jevgenyij Anyegin (1831)

Vajon micsoda ebben a munkában a nagy, a bámulatraméltó és halhatatlan? Az, hogy az elröppenő életet megrögzíti, örökkévalóvá teszi. (KOSZTOLŹNYI DEZS§) Puskin száműzetése idején, 1823. május 3-án, Kisinyovban kezdte írni a Jevgenyij Anyegint, s 1830. szeptember 25-én fejezte be Bolgyinóban. Egy évvel később illesztette művéhez a címszereplő levelét. Az Anyegin verses regény. Puskin Byron hatására fordult a műfajhoz, de ide vezette az életmű belső logikája is. A poémát már szűknek

érezte mondanivalója kifejezésére, a romantika esztétikája pedig tudatosan törekedett a műnemi határok elmosására. Az Anyegin története a romantika mesebonyolításához képest hétköznapi és egyszerű. A nagyvilági élettől megcsömörlött címszereplőt egy váratlan örökség falura szólítja. Itt megismerkedik Lenszkijjel, az álmodozó fiatal költővel, s általa a Larin-családdal. Az idősebb Larin-lány, Tatjana beleszeret Anyeginbe, levelet is ír hozzá. A férfi udvariasan, de határozottan visszautasítja a közeledést. Tatjana névnapján Anyegin pillanatnyi ötlettől vezérelve udvarolni kezd Olgának, a fiatalabb lánytestvérnek, akibe Lenszkij szerelmes. Az ifjŁ vőlegény párbajra hívja Anyegint. Lenszkij meghal. Anyegin elutazik a faluból. évek mŁlva Moszkvában, egy fogadáson találkozik Łjra Tatjanával. Beleszeret a már férjezett és előkelő asszonyba, de most Tatjana utasítja el. A vékony szálŁ mesét tartalmazó művet Belinszkij, 19. századi kritikus „az orosz élet enciklopédiájának" nevezte. Első hallásra meglepő a kijelentés, ám a történethez kapcsolódó rendkívül információgazdag szöveg hitelesíti az állítást. A 19. század első harmadának orosz valóságáról páratlanul gazdag kép tárul elénk. Megismerjük a nagyvárosi és falusi életet, az öltözködési és étkezési szokásokat, a mindennapokat és az ünnepeket. Szociografikus hűséggel jellemzi az író az egyes társadalmi rétegeket. Szót ejt az orosz oktatás és nevelés helyzetéről, beszámol az orosz színházi életről és a korabeli irodalmi vitákról. Kitér az orosz nyelv fejlesztésének lehetőségeire is. A verses regény középpontjában a szereplők, elsősorban Anyegin önkeresése áll. Alakjában Puskin az orosz irodalom egyik alapvető típusát - Turgenyev elnevezését használva -, a felesleges embert teremtette meg. Herzen, 19. századi esztéta és író szerint „Anyegin olyan ember, aki henyeségre, haszontalanságra ítéltetett, idegen mind családjában, mind hazájában, aki nem akar rosszat tenni, de képtelen jót tenni, így hát végül is nem csinál semmit, bár mindent megpróbál." Źrnyaltabb képet kaphatunk, ha Anyegin és a többi szereplő személyiségét a 20. században megjelenő szerepelmélet felől közelítjük meg. E felfogás szerint a személyiség kiteljesedését az énSzerep-Világ hármassága határozza meg. A kiteljesedés feltétele, hogy az én legbelső lényegéből fakadó Szerep-igény találkozzon a Világ által felkínált Szerep-lehetőséggel. A szerep meghatározó fogalom a műben, erre Puskin is utal: „S milyen szerepbe öltözik? / Harold vagy Melmoth lett a kóta? / Világpolgár vagy patrióta? / Quaker vagy álszenteskedő?" (VIII./8.) Az első és második fejezet mutatja be azokat a szerepeket, amelyeket a nagykorŁvá lett Anyeginnek kínál a korabeli Oroszország. A tizennyolc éves főhős mint dandy, arszlán lép elénk, napirendjének pontos ismertetésével mutat rá Puskin a választott életforma tartalmatlanságára és ürességére. Ezt követően Anyegin rövid ideig költő szeretne lenni, de önkritikusan belátja, hogy az íráshoz nincs tehetsége. Majd a könyvtárszoba magánya, a tudomány vonzza, ám ez

sem bizonyul járható Łtnak. A vidékre költözés rövid időre Łj lehetőséget kínál: az orosz irodalomból jól ismert reformer földbirtokos szerepét. A hiábavaló küzdelembe hamar belefárad. Marad a spleen, az életuntság és világfájdalom, végső soron a semmi. A regény tehát egyszerre mutatja föl Anyegin önkeresésének belső emberi gyengeségéből is fakadó meddő kísérleteit, s a 19. század első harmada orosz világának szűkös szereplehetőségeit. Ezt bizonyítja a mű erős irodalmisága is, hiszen a főszereplők kapcsán az elbeszélő mindig utal magatartásuk irodalmi mintáira. Ha nincs valódi szerep, az ember az irodalom által felkínált szerepbe menekül. Anyegin példaképe Byron; a romantikus angol költő portréja lóg szobája falán, s Childe Haroldtól veszi át a világuntságot. A felesleges ember veszélyessége nemcsak abban áll, hogy szétrombolja saját sorsát, hanem tönkreteszi környezetét is; a semmi felé haladó hős önkéntelenül magával rántja társait is. Lenszkij is irodalmi szerepet játszik. Schiller, Goethe, Kant az eszményképei. Larin sírjánál Sterne szentimentális Hamletjének pózában tetszeleg. A fiatalember költő. Puskin kétségek között hagyja olvasóját, vajon valóban tehetséges-e. Lelkesültsége, tisztasága, az eszményekért való rajongása révén rokonszenvessé válik Anyegin számára: romlatlan fiatal énjét látja benne, akinek lángoló életigenlése az élet nem ismeréséből, paradox módon életidegenségéből fakad. Ezt jelzi párválasztása, Olga iránt érzett szerelme is. Egyszer szembesül csupán a valósággal, mikor a párbaj előestéjén fölkeresi a lányt. Olga ugyanŁgy folytatja kapcsolatukat, mint előtte, s erre Lenszkij Łjra az idealizált szerelembe menekül. Szükségszerűen vetődik föl a kérdés: Anyegin miért vállalja a párbajt? A történet szintjén azért, mert nem akarja, hogy Zareckij, a cinikus párbajmester a szájára vegye, nem akar magyarázkodni. A Lenszkij halálát követő elbeszélői reflexiók, a mű világképének iránya más megvilágításba helyezik az eseményt. Párbaj csak egyenlő felek között jöhet létre. Ha Anyegin elutasítja barátja kihívását, az azt jelentené, hogy Lenszkijt még gyereknek tekinti, aki még nem szembesült az élettel. De ami rá vár - az anyegini életfelfogás logikájából következően -, az a szükségszerű kiábrándultság. Az Anyegin tehát egyfelől a byroni szabadságeszmény és cinizmus kritikája, másfelől azonban a romantikus illŁziókat, a naiv álmodozást is elveti. Az Anyegin szinte minden értelmezője egyetért azzal, hogy Tatjana az első igazi orosz nőtípus az irodalomban. Pedig talányos, nehezen megfejthető alak. Szerepet játszik ő is, kedvenc olvasmányai a szentimentalizmus alapművei. Richardsonért, Rousseau-ért, Goethe Wertherjéért rajong. Amikor Anyegint meglátja, azt találgatja, vajon a könyvekből megismert férfitípusokból melyikre hasonlít.

Legszemélyesebb tetteiben is mintákat követ. Híres levele nagy részét Rousseau —j Helo•se című művéből veszi. Anyegin ezt a szerepjátszást veszi észre, s tapasztalatai alapján, mindkettőjük érdekében elutasítja a lány szerelmét. Amit nem vesz, mert nem vehet észre, az Tatjana személyiségének másik oldala. Kötődik a falusi élet patriarkális egyszerűségéhez, vonzódik a természethez, szereti öreg dajkáját. Az irodalmi szerep eltakarja a férfi elől a harmóniateremtő Tatjanát. Ahhoz azonban, hogy a lány önmaga lehessen, le kell vetnie a szentimentalizmus álarcát. Az élet és irodalom szerepkínálataiból az életet kell választania. Asszonyként a méltóság lesz legfőbb tulajdonsága, s bár szereti Anyegint, elutasítja közeledését. Fölénye Anyeginnel szemben a világ elfogadásából fakad: az élet nem irodalom, és legfőképpen nem romantikus regény. A döntés felelősségét vállalni kell. Az Anyegin nemcsak a szereplők verses regénye, hanem az elbeszélőé is. A személyesség, a lirizáltság a romantika sajátja. Bár az egyes szám első személyű elbeszélő poétikai szempontból nem azonosítható a szerzővel, hiszen éppŁgy megalkotott alak, mint a többi szereplő, az egyszerűség kedvéért mi is - mint a szakirodalom - Puskint tételezzük fel mögötte. A műben található életrajzi utalások is erre engednek következtetni. Az elbeszélő - Puskin - számára a szabadság kérdése a legfontosabb probléma. Hol ironikusan utal száműzetésére („De észak rossz nekem, csak árt" I./2.), hol elégikus hangon hívja a szabadságot („Várlak, szabadság drága napja! / Jössz-e? Mikor jössz? - kérdezem" I./50.). A személyesség hatja át a hősökhöz való viszonyát is. Különbséget tesz Byron és saját művészete között. Míg az angol költő mindenkiben önmagát rajzolja meg, addig „Mindig megörvendek, ha látom, / hogy hősömtől különbözöm" (I./56.). Anyeginhez bonyolult érzelmi viszony fűzi. A fikció szerint személyesen is ismeri („Źlmodva Łgy lebegtük át / A zsenge ifjŁság korát" I./47.), aztán Anyegin vidékre utazása elválasztja őket egymástól. Anyegin és Tatjana viszonyában az elbeszélő egyértelműen a lány oldalán áll, s elítéli a férfit („Kedves Tatjana, szánva szánlak!" III./15.). Máskor nyíltan megvallja érzelmét („Tatjanát nagyon szeretem" IV./24.). Lenszkij lobogása is rokonszenves neki, de éppen az elbeszélő hívja fel a figyelmet ennek terméketlenségére. A valóság illŁzióját kelti, hogy az elbeszélő birtokában van Tatjana levele, melyet a lány franciául írt. Hosszas vívódás után a prózát versben fordítja le Puskin oroszra. De közvetlen kapcsolat teremtődik az olvasóval is. Az elbeszélő ironikus, önironikus csevegő hangnemben kommentálja az eseményeket, megszívlelendő tanácsokat ad, néhol mentegetőzik. Az Anyegin végül az Anyegin című verses regény regénye is. A mű olvasása közben állandóan arról értesülünk, hol tart Puskin regénye írásában („S már itt is van, leírva készen / Az első regényfejezet." I./60.). Visszautal művére („Regényem ezzel kezdtem el" I./52.), az írást néha megszakítja („Mi történt, most nem mondom el" III./41.),

máskor előre jelzi szándékát: „Most ötödik fejezetem / Kitérés nélkül vezetem." (V./40.). De tanŁi lehetünk annak is, hogyan változik, módosul az Anyegin műfaja, a lírai és epikus elemek viszonya. A byroni erősen lirizált verses epikai formától fokozatosan távolodik el Puskin, s célja a romantikus tŁlzásoktól megfosztott regény („Nem gaz bűnt festek szörnyű hűen / S nem mondok nektek rémmesét: / Orosz családok életét / S múltját festem le egyszerűen." III./13.). Az epikum felé való elmozdulást jelzi az ironikus invokáció is (VII./55.). A végső műfaji meghatározást az utolsó előtti strófában olvashatjuk: „szabad regény". A fogalom elsősorban alkotáslélektani szempontból érdekes. Arra utal, hogy hiába volt meg Puskin előzetes terve, vázlata alkotásáról, a regény - a modern esztétika kifejezését használva - írja önmagát. Viszonylag egyszerűen belátható, hogy a tizennégy soros Anyegin-strófa megköveteli adott helyen a rímeket („Az ősz csikorgó fagyba fordul, A dér ezüstös takaró É / (Most azt várod rímemre: zordul: / Itt van, ni, kapd el, olvasó!)" IV./42.). De egy idő után az alkotói szándéktól függetlenül önálló életet élnek a szereplők is. Egy anekdota szerint Puskin így fakadt ki barátjának: „Képzeld, milyen tréfát űzött velem az én Tatjanám! Férjhez ment! Ezt semmiképp sem vártam volna tőle." Puskin a személyesség és a szereplőkhöz fűződő viszonya ellenére is kívülálló: a szereplők sorsát nem alakítja, hanem rögzíti. A mű töredékessége kapcsán Puskin is utal a cenzúrára. De nem hanyagolható el a romantika esztétikájának töredékkultusza sem, mely éppen a tökéletesség iránti igényből és annak elérhetetlenségéből fakad. éppen a töredékesség tükrözi a mű alkotásának bonyolult folyamatát. Vannak részek, melyekkel elégedetlen az alkotó (erre utalnak a megírt, de kihagyott strófák), s vannak részek, melyek megírhatatlanok, tŁl vannak a művészet lehetőségein. Az Anyegin jellegzetesen orosz mű, hőseivel együtt azonban része már a magyar kultŁrának és közgondolkodásnak is. Ezt jelzi három, szinte egyenértékű kiváló fordítása: Bérczy Károlyé (1866.), Źprily Lajosé (1953.), Galgóczy Źrpádé (1992.). Az idézeteket Źprily munkájából vettük.

V™R™SMARTY MIHŹLY Csongor és Tünde (1830)

hogy Tünde az (igaz.ezzel indul a mű. A főhős Vörösmartynál már nem királyfi. aki a boldogságot korábban hiába kereste szerte a világon. bár nem tudja. de a történet egyik tanulsága szerint csak az állhatatos. A férfiak a Hajnal birodalmában találkoznak a lefátyolozott hölgyekkel. Ledér csábításának nem enged. ismét: Gilgames-eposz!). klasszikus értékűnek bizonyult.. de Csongor elalszik. a szülei kertjében viszont egy aranyalmát termő fát talál . de Csongor csupán esendő és gyarló földi ember. a boszorkány altatóporának hatására).) Végül a szerelem révbe ér. de ekkor Csongor ismét bűbájos álomba esik (Mirigy. a világ urától Tünde megkapja a lehetőséget: ha lemond a halhatatlanságról. hanem Csongor Łrfi. teljesen reményvesztve érkezik vissza a szülői kertbe. percekkel később megbizonyosodik róla). noha csupán egynapos körutat jár be. Akhilleusz történetében. de boldog életet élhet. a Hajnal birodalmában (Ilmával . Ez a műve még a legelsők egyike. ill. Többször virrasztania kellene (vö. de a jóskŁtból előlebegő leányalakot (varázserő hatására) megintcsak követnie kell. A fiataloknak próbatételek során kell keresztüljutniuk. hűséges szeretők nyerhetik el a boldogságot. A hűség próbáját sem állja ki tökéletesen: a lefátyolozott nőalaknak szerelmi vallomást tesz. de tehetetlen a varázslattal szemben (Tünde érkezésekor az első felvonásban. hogy szerelmük beteljesedjék. (Mitologikus téma. Csongor hűséget fogad Tündének. A szerelmesek kezdik sejteni. Végül az utolsó jelenetekben már feladja a harcot. Délben a Tündének szóló engedély szerint egy órát eltölthetnének együtt. Az éj asszonyától. Mirigy kertjében délben a harmadikban). századi széphistóriánk színpadi változata? A Csongor és Tünde különös színmű a boldogságkeresésről. sok drámát írt a felpezsdülőben lévő magyar színházi élet számára. Tünde és annak Ilma nevű szolgálója (Balga földi felesége) után. és csak reggel válthatnak néhány szót: eszerint Tünde Tündérhonban lelhető fel. Szerzőnk a reformkori nemzeti kultŁra vezéregyénisége volt. Csongor és Tünde az első perctől kezdve szereti egymást..jöttem vagy csak álmodám? (CSONGOR MONDATA A MB§L) Romantikus mesedráma vagy tündérjáték? Źlomképekből szerkesztett színdarab. éjszaka megjelenik a fa ültetője. Hősünknek Tünde az álmai netovábbja. ld. Tünde odaadóan szereti Csongort. de gyanŁtlanul hisznek egy jóskŁt jövendőmondásának (ami szintén Mirigy ármánya). de azok nem szólhatnak őhozzájuk. Gilgames. hogy ártó erők gördítenek minduntalan akadályt a szerelmük elé. akkor földi asszonyként rövid.. Tünde. bölcseleti dráma vagy egy XVI. Egyik forrása Gyergyai Albertnek a História egy Źrgirus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról c. A hős a hozzá szegődő Balga társaságában egy kalandos. műve volt.

és átveszi sorsuk irányítását. Csongor légies szerelemvágya Tündére találva lobban fel.a mű Łjabb fontos tanulságaként. Ennek oka belátható. és az eszményeit a földi realitásokhoz kell közelítenie. a „beteg szív régi bŁja" vesz erőt rajta („Elérhetetlen vágy az emberé. csalfa cél!"). épp Tünde teszi az első konkrét lépéseket Csongor felé.ő lesz végül is a drámában győztes hős. A tetőponton ennek az egyoldalŁ idealizmusnak és szentimentalizmusnak az áldozataként bŁsong reményt vesztve. A kopárnak bámulandó Dísze"). a természetfeletti (pokolbeli) erők méltó ellenfele. játszi kép" után fut. Végül is ő lesz az. csalfa . mint említettük. nevezetesen az eszmények és a valóság éles szembenállása. „olthatatlan szomj" vezérli. hogy Tünde az égben született. a káprázat.együtt) kiállja a hallgatás próbáját. az égi szépet" kutatta mindezidáig. Az eszményi szerelem azonban a valóságban csak szenvelgést. hanem épp ezek egymásra utaltságát sugalmazza . Ilma mondja. a varázslat jelenségsora.tündérvolta miatt . Addig én kordélyomon Jöttem itt a vert uton. Csongor a „dicsőt. A légies eszményvilág és a kézzelfogható valóság szembenállásával kapcsolatos az egyik leggyakoribb motívumcsoport: a látszat. „rejtékeny álom. A Csongor és Tünde fő forrása. Vörösmarty azonban drámát formál a történetből. Elérhetetlen. Csongor „Tündérhonban üdlakig" szeretne eljutni. ha észrevesszük: a drámaiság alaptényezője.)." Az egész kétszintű cselekménysorra érvényes Balga mondata: „Míg te égen. és ezek az ideák testesülnek majd meg Tündében („Ah. de „Csongor Łrfi keblén virradott meg". aki (minthogy Csongor gyarló földi emberként immár tehetetlen) tündéri hatalmát még utoljára felhasználva elébe fog menni a záró felvonásban a reményt vesztett Csongornak („Źlljon Łjlag e helyen. elvont célokat keresett. Csak akkor lehet boldog. Ehhez viszont . A sokáig jóformán csak ábrándokat kergető Csongorral (és Tündével) szemben Balga (és Ilma) már kezdettől a földön jár." A két pár sorspárhuzama nem az idealizmus és a gyakorlatiasság szembenállását. egy lehetséges értelmezés szerint Tünde épp Csongor tündéri képzeteinek megtestesülése.Csongor földi szerelméért cserébe . tündér. tehetetlenséget okoz. Balga viszont így szól: „Böske nyomdokát csapászom. amikor belátja. epikai mű. ő ülteti az almafát („šltetém a szerelemnek A gyönyörfa sarjadékát"). Csongor csaknem mindig „csalfa. csillagon ™ssze-vissza nyargalóztál. Kettejük közül . § közli Csongorral mindig a következő lehetőséget („még egy delem van".áldozatot kell hoznia. hogy fel kell adnia „kór eszének álmait". a konfliktus fogja össze a Vörösmarty-mű motívumait. tán ez. ezekből következően a bizonytalanság állapota. tünde. ez a mű egyik fő tanítása. Csongornak már csak a vallomást kell megtennie a legutolsó jelenetben. kit szívdobogva Vártam annyi hajnalon?"). Mirigy legyőzője. „még ma láthatsz" holdkelte után stb.

Fantasztikus és mesebeli motívumok keverednek komikus mozzanatokkal. és Tünde is csak akkor vállalja szerelmese mellett a földi életet. de a jövendőmondást Mirigy meghamisítja. a mű értékrendjének megtalálásához is elvezet. A sors labirintusában. A visszatérés. illetve elkomoruló. hanem önmagunkban. a vígjátéki jelleg ellenére. Az éj királynőjének monológja azonban egyértelműen reménytelenséget sugároz. darabjával). Balga betegnek tetteti magát.2721. Balgát oszlopnak nézik az ördögfiak. komor. ugyanakkor pedig eszményeink megőrzése azért is szükséges. felvonás elején. mert a Csongor és Tünde világképe. amikor meggyőződik Csongor állhatatosságáról. hová vesz nézeted?" . A jóskŁttól egy „lebegő leányalak" vezeti el Csongort egészen a záróképig. a bizalom lehet az ember támasza. Mirigy „tiszta özvegy képiben" él egy kis házban a IV. a látszatokból összeálló világban csak a hűség. Az előrejutást egyébként a mű eseménysora is tagadja: a vándorok is visszatérnek. aki viszont egy rozzant karosszéket öleltet meg Balgával. Maga Csongor is becsapja a manókat a varázsszerekért. hogy a boldogságot nem másutt. Továbbá arról is. Balgát pedig „egy palack bor és sült galamb" . így felismerhetetlenek szerelmeseik számára. az V. A józan gyakorlatiasság. Csongornak (és a többi szerelmesnek is) a hűség próbáit kell kiállnia. sorban) kozmogónikus mítosz. a megesett lányt Mirigy szende teremtésnek maszkírozza. Monológszerű szövege (Tünde és Ilma jelenlétében. ez a tanítás felismerhetően A merengőhöz c. Kurrah Balga képét veszi fel. Mirigy kővé változik. de a világon az éj bŁs asszonya uralkodik. de értelmezhető Łgy is. az élet tényeivel való szembenézés.azaz mindkettőjüket a legfőbb álmuk szimbóluma. így egy időre félrevezeti a szerelmeseket. ezek az eszközök ugyanakkor az emberi korlátok varázslatos átlépéséhez kellenek neki (hogy a „gyors gondolat" módján közlekedhessék). Tünde bölcsen szól a kŁtjelenet után Ilmának („Mondd. Tündéék és Csongor jóslatot kérnek a kŁtnál.jóslat" mutat neki tévutat. Az ember szerepének kijelölésében . felvonás idején. Körforgásszerű történelemképet ad. hogy a manók hajlandók legyenek őt a kordélyban hŁzni. a körforgás ily módon a pesszimisztikus világkép jele. a legfontosabb érték. Ledért. hogy a káprázatnak és csalárdságnak ez a sokasága a helyzetkomikum megannyi lehetőségét nyŁjtja a színpadon. Valamennyien a saját csalóka képzeteink áldozatai vagyunk? TŁl azon. későbbi (1843-as) Vörösmarty-vers csírája. a 2666. és Ilmához is így közeledik (itt a legközvetlenebb a kapcsolat Shakespeare Szentivánéji álom c. a kezdőképhez tér vissza a zárójelenet stb. amely szerint a fejlődés csak látszólagos. Tünde és Ilma fátyol mögé rejtőzik.„ne higyj az ál sugárnak"). nem a tündérmesékben vagy a romantikus kalandsorozatban kell keresnünk. modern filozófiai elemeket is tartalmazó betétköltemény. hogy az ifjŁ minden korábbi mulasztása egyedül Mirigynek. az ártó boszorkánynak a mesterkedése.

ezért illeszti a költő a befejező sorokat a szerelmesek vallomásához: „éjfél van. Böske-Ilma modora is kedvesen bárdolatlan. mint pl. A hangnem is gyakorta változik. Vörösmarty a három ördögfiókát is mesefiguraként iktatja a drámává formált széphistóriába: hol Mirigyet segítik. A nemtők a lég kicsiny szellemei. Csongornak ez a mondata is: „jöttem vagy csak álmodám"? Tündérjáték nézői (vagy olvasói) vagyunk csupán. a fő ellenlábas. össze szeretné hozni őt a birtok Łrfijával. a fejedelem és a tudós figuráját) is Vörösmarty emelte a mesébe: a követhetetlen élettörekvéseket jelképezi velük. A szövegben a szerző tudatosan törekszik a figurák karakteres megszólaltatására. csupán menedék lehet: „Jőj. a szem hasonlatánál (a 2626. Rendkívül gazdag. Ledér élettörténete is a vígjáték realista mozzanataihoz tartozik. EllensŁlyozó lehet pl. Mint sötétben a szemek" stb. Ezt a távlattalanságot a Csongor és Tünde záróképének happy endjében már hajlamosak vagyunk elfelejteni.). A mű szerkezete látszólagos bonyolultsága ellenére rendkívül . a hatalom és az öncélŁ tudóskodás képviselői mellett) látjuk negyedik tévŁtként az ábrándozó szerelem hiábavalóságát. sok forrásból táplálkozik tehát Vörösmarty stílusa. akinek a vígjáték törvényei szerint el kell buknia. Betétverse népdal. Férjhez adandó lánya van. a dráma világa csak a játékos költői fantázia terméke. Mellettük (a gazdagság. míg Tünde eleinte sokszor szenveleg. de a főszálhoz. Visszatérésük és csődjük növeli az egész cselekménysor fejlődést tagadó.2782. rövid felbukkanása humoros színfoltot jelent.Mirigy tevékenységének köre az ő számukra elviselhetetlen." Mindezek a sötét tónusok sokszor eltűnnek a mű igen gazdag motívumvilágában. gonosz boszorkány lesz belőle. Sokrétűen színes figura Mirigy. kétütemű trochaikus lejtéstől). finoman lírai pl. Csongor boldogságkereséséhez is párhuzamot és ellenpontot szolgáltatnak. ártó negatív hőssé válik. önmagába visszatérő jellegét. sortól: „Ah. hol a szerelmeseket. a szív is Łgy nyílik meg. pajkosságuk sokhelyütt ellensŁlyozza a szerelmi álmodozást vagy a komor bölcselkedést. de élénkségük.csaknem olyan szélsőségesen pesszimista. örülni az éjbe velem. Csongor és Balga eltérő stílusára már láttunk példákat. kedves. A már említett betétszövegeket ritmikai váltás is kiemeli (eltérés a bimetrikus. Csongorral. az éj rideg és szomorŁ [É]" A szerelem. ébren maga van csak az egy szerelem.). Csongor egy mondata („Forrás után a szarvasnő eped" . mint Az emberek c. a földön ők elpusztulnak . Zsoltárszövegre épül pl. Amikor a lányát elveszti (az ördögfiókák megeszik). a „fő kincs" így már sokat veszít jelentőségéből. világképének egésze pedig csaknem annyira leverő. A három allegorikus epizódszereplőt (a kalmár. (1846os) Vörösmarty-költemény. az l850-es Előszóé. Dimitri boltos zsáneralak.

az Ezeregyéjszaka mesevilága. felvonás színhelye) is ismétlődik (az V./2. A szerelmi boldogság szimbólumaként szereplő „almafa" pl. elvadult kert" fogadja (V./3. ebből kilépve egy teljes napnyi idő telik el. Ez korszerű téma. jelenet és a II. illetve „az éj birodalmában" (V. nem csupán a szerelmespárok jellemében. jeleneteik beállításában. honfoglalás előtti magyar kultŁra néhány eleme is felbukkan. hogy „pór kezek kötözzék meg" (3411. a német kultŁra több más alkotása. az ősi.telkes jobbágy volt. A középen elhelyezkedő teljes IV. a visszatérő Csongort „szabad tér.). kapcsolatot tart az ősi magyar hiedelemvilág „világfájával". sor). az antik mitológia stb. Műfaja pontosan és kizárólagos érvénnyel megadhatatlan.tervszerű.mielőtt Csongor szolgálatába lépett . amely a világ szintjeit kapcsolja össze. A kezdő és a zárójelenet színhelye a „kert". Az ezeken belül közrefogott jelenetpár „a Hajnal palotájában" (III. sőt szimmetrikus. a magyar hiedelemvilág és népmesekincs. sőt a rituális misztériumjátékokhoz is hasonlatos. A mű cselekményének ideje az eredeti címlap tanŁsága szerint „a pogány kunok ideje". amely így Csongorék kertjének. bölcseleti tartalma révén a Fausthoz kapcsolható drámai költemény. Balga . sőt romantikusÉ De Stendhal nem a téma lírai oldalát fogja meg.).) játszódik. A mű motívumai között azonban pl. a szimmetrikus középpontban épp „Mirigy kertje" áll. felvonás áll a mű cselekményidejének tengelyében (ez a délben történtek időszaka). Vörösmarty forrásai: Gyergyai Albert már említett széphistórája. A párhuzamos és ellentétező szerkesztés tehát a színhelyek kialakításában és sorrendjében is megfigyelhető. Korjelző Csongor nemesi büszkesége is: a hős méltatlankodva tiltakozik az ellen. dramatizált népmesének vagy vígjátéknak is./1. azaz Vörösmarty szóhasználatát értelmezve a régi magyar kor. § hidegen elemzi a betegséget és . Témája a nagyravágyás. A színhely Mirigy lakóhelye. Goethe Faustja (mint műfaji előkép). A „sík mező" és „a hármas Łt vidéke" (az I. Shakespeare-től elsősorban a Szentivánéji álom. A „kert" motívuma elsősorban biblikus tartalmakat hordoz. STENDHAL Vörös és fekete (1830) [Stendhal] minden figyelmét alakjainak lelkére fordította. nevezhető mesejátéknak. felvonás második jelenetében). a kiinduló jelenet helyszínének is az ellenpontja.

aki „már nem felelős a tetteiért.a színlelés problematikájának felhasználásával . a színlelés elsajátítása éppŁgy szükséges. aki elítélte. Julien végső ítélete szerint Valenod. becsvágyó fiatalemberek . mint az apám.9. oly józansággal. észrevehettem volna. kiszélesíti: társadalmi és pszichológiai magyarázatot ad a gyilkossági kísérlet elkövetésére. hogy a realista regény egyik őse lett a francia irodalomban. II.Julien Sorel analitikus karrierregényében a francia restauráció utolsó éveit is ábrázolja. illŁzióikat vesztik. aki elindul meghódítani a világotÉ Bizonyos. aki. bukása után az alulról felemelkedni szándékozó. a mű mottóját) . Ez a sápadt és nagyralátó kispap. vagy olyan ügyes gazemberek. a vidéki polgárság nagyzási mániáját). egyben olyan Tartuffe sorsa is. kénytelen a „század öltözékét. a törtető középszerűségben az érvényesüléshez a hazugság. hogy Párizs szalonjaiban vagy olyan becsületes emberek mozognak.vagyon és összeköttetések híján . Ťgy a mű. Julien. a „korcs.következményeit. szerencséje kápráztatta el. a kinevezések menetét. miközben mindenekelőtt egy „szegény jurai ács" fiának története. Nála jelenik meg először az ifjŁ törtető mindig érdekes alakja. egy falusi nevelő bosszŁtörténetét. mint a jó modoré.reményeiket. unalmas században" a hősiességre vágyó hősök kiábrándulnak a fényes karrier helyett csak intrikát és gáláns kalandokat kínáló korszakból („Mi lenne ma Dantonból a Valenod-k és a de Rénalok századában? Még főügyészhelyettes sem!". a feketét magára ölteni". ("Ha nem téveszt meg annyira a külső ragyogás. A forradalom utáni első nemzedék fiataljait Napóleon alakja.maga Stendhal is „egyetlen embert tart tiszteletben: Napóleont" (Friedell). a divatos öltözködésé. és Stendhal pontosan ennek a társadalomnak és nem Julien Sorelnek a perét folytatja le előttünk" (Aragon). polgári világban. A kicsinyes. aki okos számítással választotta ki az egyetlen pályát. hogy Balzac Rastignacjának Julien Sorel az őse. aki egy adott társadalom gyümölcse. (BABITS) Stendhal kései remekművének. alcíme ezért „krónika 1830-ból". amilyenek ezek a fegyencek [É] . a Vörös és feketének ötletét több Łjsághírből meríti. legfontosabb nyersanyagát. A Napóleon-mítosz nemcsak a karrierista fiatalokra hatott . mely az ő osztályabeli sarjnak magas polcokat ígérhetÉ Az ő szemináriumának falai közül indul Łtjára az Łj Regény is. Az igazság elérésére szenvedélyesen törekvő író (l. miután nem lehetett tábornok a csatamezőkön. nála „százszor ártalmasabb a társadalomra".). a főrendi társaság tagjainak szalonéletét. hogy bemutatja az arisztokrácia-egyház-polgárság köreinek lezüllését (az igazságszolgáltatás gépezetét. csak a papi pálya. A katonai érvényesülés lehetősége odalett. Az író Łgy fest tipikus rajzot egy szerencsétlen korszakban induló ifjŁság életéről. a szeminaristák képmutatását. az egyházi karrier Łtja maradt.

II.) Julien Sorel franciaországi körŁtja során jut ezekre a végkövetkeztetésekre.35.). aki feleségül akar menni hozzá. a mű végén pedig: ő „is 23 évesen" hal meg. (Amikor de Rénalékhoz szegődik. az események majdnem öt évet fognak át Julien Sorel életéből. Hamarosan nagyvilági emberré válik és szeretőjévé teszi de la Mole kisasszonyt.5.") Próbatételek elé állítják . majd Párizsba kerül. hogy a sekrestyén keresztül tör magának utat. kedvenc barlangja lesz végső nyughelye. mint amiket ez a két fegyenc az ebédért követett el".). A képzeletbeli „költött" kisvárosból. felismeri a felemelkedés egyetlen Łtját: „Papnak kell lennem és képmutatóskodnom kell!" (Zola szerint Julien „rendkívüli képességekkel megáldott fiatalember. és elcsábítja ennek feleségét. VerriŹres-ből BesanŤonba. „feltörni" akar. egy miniszteri tárca megszerzéséről vagy elvesztéséről. J. adott jelen történelmi idejéhez kötött. „Mindegyik fejezet olyan parancsoló szükségszerűséggel következik. a végzetes lövés eldördülésének (II.36. mert már-már összeroskadt az éhségtől. választásainak sora alakítja a cselekményt. De Rénalnénak egy levele cselszövő hipokritának festi le. fiatalkori „alvó"-bŁvóhelye. de nem teljesen zárt az eseménysor láncolata. hogy mindegyiket az elsőnek érezzük" (Charles du Bos). miután végigjárja a társadalom különböző rétegeit.-A. halálra ítélik és kivégzik. Julien dühében kétszer rálő pisztolyával. és sohasem próbálta elhessegetni magától a legnagyobb szerencsétlenséget.Ha esküdtek. aztán életŁtját szülővárosában fejezi be.) H. Julien.) helyszíne . hogy „még csak 22 éves". De ha valami nagy dologról van szó.Julien „egész élete előkészület volt egy szerencsétlenségre. és papnövendéknek megy. de miközben Stendhal végig 1830-ról beszél. aki [É] lopott. paraszti származásŁ fiŁ. a dühöngő márkinak odaveti." A lineáris cselekmény a központi hős egy szálon futó sorsát követi. kitérők. és még a legfontosabb jelenetekben sem ad mindenre magyarázatot az író. de aki tŁlságosan későn jött. A cselekményidő a konkrét. epizódok. Amikor kitudódik a dolog. házitanító lesz egy Franche-Comté-i nemesnél. Az igazgató titkári állást szerez neki de la Mole márkinál Párizsban. Az expozíció . elhagyja a házat. II. a halál gondolatát" (II. akit vérmérséklete fényes pályára szólítana.44. „Betölti a vad vágyakozás". hogy karriert csinálhasson. de Rénalnál.VerriŹres világának bemutatása . kivégzéséről és a vérnek tűnő szenteltvíz jósjele.44. a plébános latinra tanítja. a szalonok becsületes lovagjai rögtön ugyanazokra a bűnökre vetemednek. Szimmetrikus kerethelyszín a verriŹres-i templom is: a sejtető előjelek (a baljós Łjságcikk-foszlány L. 14 hónapot tölt a besanŤoni szemináriumban. ill. I. várakoztató feszültségkeltő elemektől mentesen.ilyenek a . hogy Napóleon marsallja lehessen és elhatározza. Taine tömör cselekmény-összefoglalása szerint: „Julien szegény. még nincs 19 éves. leírások nélkül. gőgösen elítélik a tolvajt.után Julien életŁtja.

másrészt „csukló a mű két szárnya között. mert „nem zavarja többé a nagyravágyás". mint bármikor életében". Julien eleve (szándékosan) Tartuffe-ként lép színre (önbüntetésül két hónapig felkötött karral jár. Pártfogói ajánlásokkal még kudarchelyzeteiből is egyre feljebb jut: Elisa árulása után. a de la Mole családba már így kerül be („sátáni vigyorral biztatta magát: okosabb vagyok. akit társadalmi helyzete kényszerít szerepére (de Rénal eszén azért könnyen tŁljár). ismerősei között összesen két embert talál. lépten-nyomon döntenie kell („mint Herkules. hanem a társadalom lepleződik le. a tárgyalás. küldetés az összeesküvők megbízásából -. majd (a kifejtetlen mozzanatok után) Łjra lelassul a ritmus a börtönben. sem magánéleti vágyaival.az elmŁlás és a halálközelség tudatosítja benne a valódi értékeket: az igazi szerelmet. ha kell. sikerek és veszélyhelyzetek. de Stendhal két Orgont is ad mellé: de Rénalt és de la Mole-t.„memoriterek": Biblia-mondás. ekkor fordul meg a regény" (Aragon). de a papi pályát nem tudja összeegyeztetni sem a napóleoni mítosszal. mert nemes jellem.Julien egyik példaképe éppen a („fellépésének" gyakorlása közben ironikusan megjelenített) fiatal agde-i püspök -. büntetése tŁlzott és igazságtalan. azután ítélkezik saját maga felett. irtózattal beszél Napóleonról is. még Jágót idézi Mathilde-nak. idegesíti. hogy az olvasó Julien pártjára álljon. hogy .valódi személyisége nyilatkozzék meg. a házasság kitűzése. később tudatos harcot folytat a társadalom ellen. a kivégzés gyors egymásutániságban következik. Mathilde terhessége. amikor el kell tűnnie.) A kirekesztettség érzése végre nyugalmat hoz: a börtöncellában Julien tisztázza magában kapcsolatait.ekkor Julien idéz is MoliŹre Tartuffe-jéből. a visszahozhatatlan . De Rénalné levele után Julien. de (de Rénalné leleplező levele után) már hagyja. a besanŤoni összeütközésekből pedig éppen Pirard menekíti de la Mole titkárának.Julien tehetségével nyerte el de la Mole bizalmát -. ő is válaszŁtra került. még egyetlen barátjának is hazudik papi elhivatottságáról). VerriŹresben még öntudatlan. Már nyugodtan gondolkodhat: nem kell állandó készenlétben döntenie.és ezután de Fervaques marsallné megkísértése. és valójában nem ő. cselekednie. ez egyrészt fontos eleme a pszichológiai kibontakozásnak is . mint ők. mert erről hirtelen Korasoff tanácsaira tér át az író . Majdnem négy fejezet az összeesküvés története. ki tudom választani a század egyenruháját" . Mathilde már terhére van. Mégis beteljesülhetne karrier-története („Mindent magamnak köszönhetek!"). A papi szeminárium lenne a felemelkedés. de nem a bűn és az erény. (Stendhal eléri. utolsó képmutató példaképként.szerepei helyett . aki őt magát szerette: Fouquét és de Rénalnét . mélypontok és tetőpontok váltakoznak sorsában. a börtön. „A halál árnyékában becsületesebb lett. a valós karrier Łtja . hanem a jómóddal járó középszerűség és ifjŁsága hősi álmai között kellett választania"). ekkor egészen felgyorsul a mű tempója. Chélan abbé Pirard-hoz ajánlja.

) „A legizzóbb pillanatokban is csak saját magukra képesek gondolni. nem szerelmet. A szelíd. gyűlölik magukat is. romantikus jellemeit valós körülmények között szembesíti a realitással.vergy-i .19. a szerelemtől leleményessé váló asszony (l. „nem volt képmutató". Julien egyetlen barátja. (keményen. Julien elleni levél). ahol Stendhal azt mondja: ČMathilde éppolyan lelkiállapotba került. hogy lássa. érzelmi mechanizmusok analízise. du Bos). hová juthatott volna Julien a kisvárosi körülmények között. de Rénalné.neki a cinquecento az eszménye -. hogy folyvást ütköztesse hőseit. az önmegvalósítás vágya és az erkölcsi szenvedélyesség hajtja őt magát és figuráit is. olyan hideg és olyan kegyetlen is. Kalandos lelkű. A mellékszereplők látszólag alkalomszerűen. A Valenod-de Rénal vetélkedés nemcsak a látszatoknak élő.energikus. Fouqué. tiszta lélek". milyen szikrák csapnak ki belőlük" (Ch. du Bos). Mathilde féktelen. Rájön. a gyóntatója sugalmazására írt. egymás iránti érdeklődésük alapja éppen lázadó hajlamuk. mert vonzódnak a másikhoz. kisszerű vidéki féltékenykedés és a sznobéria. mit érez a másik. szenvedélyes . érzelmeiben következetlen jellem. Stendhal „egyike a lélekelemzés legfinomabb és legérettebb mestereinek. („Itt fekszik a gőgös a lábam előtt". Találkozásaik összecsapások. Mathilde-nak pedig csak saját álmai és szeszélyei megvalósulását jelentette. „kedvét leli abban. Szerelmi kapcsolataiban Julien célja a kezdetben fennálló hierarchikus viszony megszüntetése. A fontos szereplők elemzik saját cselekedeteiket. II.„büszkeségének állandóan szüksége volt közönségre" . az aprólékos. a segítőkész fakereskedő a zárlatra szinte hőssé emelkedik. hogy a szerelem még legteljesebb önzetlensége óráiban is csak tovább mélyíti s egy árnyalattal még jobban érezhetővé teszi a lélek magányosságát" (Ch. mint ahogyan két kovakövet üt össze egymással valaki. reakcióikat. Julien. amilyenben Julien volt néhány nappal ezelőttÇ és fordítva. verriŹres-i napokat. A megjelenő két típus közül az „egyszerű.a stendhali lélektani regényforma egyik meghatározó közlésformája ezért a belső monológ. imádatuk leghevesebb pillanataiban sem gondolnak arra. azok a részletek. de őszintén. érzékeny. epizodikusan bukkannak elő. Rettegnek a visszautasítástól. de a szegényház-igazgató felfelé ívelő pályája azt is mutatja. részletes jellemzés fontosabb a mozgalmas cselekménynél. Számára a tudati. gŁnyosan) bírálják magukat . inkább diadalt éreznek. amilyennek ehhez a szakmához lennie kell" (Friedell). § is a vágyott mŁltat ütközteti az unalmas jelennel . Stendhal csodálja az erős egyéniségeket. dacosak. azaz „legyőzése" is csak a . az Łrhatnámság példázata. Innen a csodálatos. hogy de Rénalné mindennél fontosabb számára. zseniális élve-boncnok. Mathilde teljes meghódítása. A stendhali hősöknek olyan mélysége van. visszatérő motívumok. önmagáért szereti a fiŁt. a névtelen levél) befolyásolható és vakbuzgó lesz (l.

de félelmetes alak: Chélan plébános Julien jellemében „sötét erőt" lát. Mindhárom pártfogója („apahelyettese") tudja. mert nyíltan már nem elégítheti ki becsvágyát. „ami sérti a közönségeseket". aki. II. emberi méltóságát a szinte önként vállalt halállal szerzi . létra). hogy apjához fűződő viszonya nem változhat. „megnyertem egy csatát". „naplót kell vezetnem az ostromról" stb. félénk és gőgös. „jól játszottam a szerepemet" .). ellentétük kibékíthetetlen. becsvágyó és „érzékeny. így nem teljesen váratlan a fordulat: Julien szabad akar maradni. Fouqué ajánlatát is).33. valódi énjét. szerinte a fiŁ „nem ismeri a mérsékletet". akarja az eszközöket is!") „Majdnem mindennap vihar tombol benne". Bonapartista és jakobinus eszmények lelkesítik.). hogy különleges. párbaj. a kockázatot (l. tehetséges. de sohasem vigyázott a részletekre" (I. állandóan számot ad arról. Keretként ismétlődő jelenet jelzi. bizalmatlan és betegesen gyanakvó (Mathilde levelének másolatát a biztonság kedvéért elküldi Fouquénak. Julien Sorel lélekrajza kivételesen árnyalt. és beleegyezik a mésalliance-ba (így de Croisenois márki helyett a parasztfiŁ vehetné feleségül a gőgös Mathilde-ot. akik között élt". Céltudatosságát. taktikázását. Pirard abbé Łgy fogalmaz. elutasítja a kompromisszumokat (Elisát is. „Megvetette azokat az embereket. Mivel Stendhal Julien gondolatainak mindig két oldalát láttatja (a képmutatás mellett őszinte vívódását). „életének döntő lépéseit mindig okosan kiszámította. eszményeit leplezi hipokrízisével. Más perspektívában gondolkodik. Sértődötten szenved kisebbségi érzéseitől.„Makacsul ragaszkodott Don Juan szerepéhez". egy gazdag moszkvai örökösnőnek a kezét (II.24). mint verriŹres-i környezete. a márki (kényszerhelyzetében) viszont nemessé (de la Vernaye) és huszárhadnaggyá teszi. hősi feladatot". meg is tetszik neki törvénytelen származásának (de Beauvoisis lovagtól származó. hogy van benne valami. ami ijesztő!" Minden elképzelést tŁlteljesíthetne felmerülő érvényesülési lehetőségeivel: Korasoff herceg felajánlja unokatestvérének.). de a de la Mole-ok által is felvetett) ötlete.féltékennyé-tevés klasszikus módszerével (a de Fervaques marsallnénak másolt levelek segítségével) történhet meg. a képmutatásba és a legbonyolultabb cselszövésekbe veti magát" (Zola). „a lenézés ellen fellázad" (de la Mole). „komplikált és paradox" jellem. de Fervaques-né püspöki helynökséget szán neki (II. Ebben az állandó szerepkényszerben . visszafojtja érzéseit. machiavellisztikus jelszavakat hangoztat. „örökösen színlel". gyöngéd természet.). de la Mole márki szerint „különlegesen tehetséges fiatalemberÉ vakmerő. stb. sőt már-már zseniálisÉ de lappang benne valami. („Aki akarja a célt.26. „fegyverre!".az önfeledtségre képtelen. tetteinek megtervezettségét a katonai élet kifejezéseinek sokasága jelzi: „feladatot teljesített. „részletes haditervet dolgozott ki". ami lejátszódik benne. keresi a kiélezett szituációkat.29.

aki a tükröt viszi? a tükör pocsolyát mutat. hogy a valóságot Łgy adja vissza. II.romantikus jellemeivel és hatáseszközeivel is .Chélan jóslatával ellentétben („a hatalmasoknak fogsz udvarolni") . minden vereségét megaláztatásnak" (Hauser). a visszatérő „létra" pedig hódításainak tárgyiasult szimbóluma: gyanakvását és félelmeit legyőzve egy szintre kerülhet a társadalmilag felette álló nőkkel). baljós (elő)jel. Źt kellett mennie a csődbejutáson [É] kellett félretaposott cipőben járnia Párizs kövezetén. Stendhal részletező leírásoktól mentes stílusa legendásan száraz. szeretjük Mathilde-ot". és maguk a tükröt vádolják! Vádolják inkább a pocsolyás utatÉ". -. „az öngyilkosság valamiféle változatát választja" (Frilair abbé. melyet meg kell változtatni. A színszimbolikát is tŁlzott egyszerűsítés volna csak a katonai és papi pályára vonatkoztatni: mindkét szín a végzetet sejteti. dísztelen. ő is válogat. így azért ítélik halálra.szinte közönyösen lemond fényesnek ígérkező karrierjéről.vissza. A Vörös és fekete „támadás egy olyan társadalmi környezettel szemben. néha közvetlenül az olvasóhoz fordul („Megvalljuk.„kritikai realistaként" áll a romantika kellős közepén. hogy Julien életének erről a szakaszáról csak kevés világos és pontos részletet mondunk el"). „Az olvasó elnézését kérjük. előadásmódja szinte rögtönzésszerű. hogy megismerje az élet nyomorŁságait.44.„és maguk erkölcstelenséggel vádolják azt az embert. A szöveg egészét ismétlődő szimbolikus motívumok hatják át: a lennfönn társadalmi ellentét képileg is gyakran megjelenik (sokszor elemzett jelenet Julien első feltűnése a magasban. amint éppen olvasÉ.). mint a tükör . . katonai egyenruhája. politikai vádbeszéde a „gyökértelen zendülő vallomása". De hiába szeretné elhitetni. A bíróság előtt vádbeszédet mond a romlott társadalomról. A művet Illés Endre fordította. bírálja a valóságot.19. és lábra állíthassa . BALZAC Goriot apó (1834-1835) Csak egy ilyen ember írhatta meg a modern epopeiát. „Źllandóan tudatában van plebejus voltának. mert ő „senki". minden sikerét az Łri osztály fölött aratott diadalnak érzi. Łj öltözete a márkinál). II. viszont a fekete öltözéket Julien gyakran kékre cseréli (l. 'a vörös' a végig kísértő. magyarázza. Stendhal . ez realizmus"(Aragon).

aki típusaival. ezt az egymásutániságot egymásmellettiséggé változtatja. hogy az írnoka legyek.így fogalmazta meg nagyszabásŁ vállalkozásának célját az Emberi színjáték előszavában Balzac. ami a század lángelméjévé teszi. „az irodalom gályarabja" (Lamartine). nekem csak az a dolgom. Elemző módon. Az író kijelöli a tárgyköröket: beosztása szerint az Emberi színjáték erkölcsi. a Napóleon utáni idők illŁzióvesztését mutatja be. csokorba gyűjtöm a szenvedélyek fő tüneteit. s jellemeket rajzolok. a hit és a tudomány. illŁziótlan szemléletével fiktív eseménysorokba sűrítette korának valóságát.viszszatérnek más művekben. de önállóan is teljes művek rendszere.: Kurtizánok tündöklése és nyomorŁsága. így lesz a regényciklus egymáshoz kapcsolódó. a tények józan. „Fölfedezi azt. ezeket a hely és az ábrázolt történet jellege szerint osztja „jelenetekre".: Elveszett illŁziók). A korabeli társadalom lefestését a szereplők visszatérése teszi lehetővé: ennek a technikának az az előnye.a Goriot-k [É] a Rastignacok örökkévaló típusaitÉ szereplője volt a pénz drámájának [É] analizálta a szenvedélyeket. mozgásában ábrázolni. Vidékiek Párizsban (49. aki más művében is visszatér. (ZOLA) „A történetíró a francia társadalom lesz. Az Emberi színjátékkal megteremtette a totalitásra törő (realistának nevezett) regényciklust. A Goriot apóban 35./csak tervben/: Vautrin utolsó színeváltozása). ami a különben mérhetetlenül hosszŁ elbeszélés jelentős lerövidítésének eszköze" (Michel Butor). Ha leltárba szedem a bűnöket és erényeket. Jelenetek a párizsi életből (59. a Kurtizánokban már 135 olyan figura szerepel. A bő valóságanyag hiteles . melyről a historikusok általában megfeledkeztek: az erkölcsök történetét" . talán sikerül megírnom azt a történelmet. Balzac meghatározott történelmi idő „írnoka": az 1816 és 1848 közötti francia társadalom körképét. belevitte a regénybe a megfigyelés és a kísérletezés módszereit. az Elveszett illŁziókban 116. Az „erkölcsi tanulmányok" alciklusokra osztott elrendezése is jellemző: Jelenetek a magánéletből (26.: a Goriot apó). § hangoztatta elsőnek a környezet döntő hatását az egyénre. melyek a jelenkori komédia alakjait mozgatják [É] ide-oda lebegett az összes szélsőségek. Ez az. a romantizmus és a naturalizmus között. filozófiai és elemző „tanulmányokból" áll. hogy az egymásra következő történelmi korszakokat a kalandjaik révén egymással kapcsolatban álló szereplők sora képviselheti.egy nagyobb történelmi folyamat részeseiként . erkölcsrajzával az egész társadalmat akarta folyamatában. a 60. hogy általa ellipszis jön létre a regényben. éppen a Goriot apó írása közben merült föl a ciklikus szerkesztés gondolata az íróban: a hősök . típusokat alkotva több egynemű jellem vonásainak egyesítésével. kiválasztva a Társadalom legjelentősebb eseményeit.

Taine véleménye szerint információgazdagságával „az Emberi színjáték . feldŁlja a családi életet. váltók. előrejutása. a „sárgakesztyűs kalózok" (de Marsay. önmegvalósítása.Vautrin-Herrera az Elveszett illŁziókban ugyanezt oktatja Luciennek: „az erkölcs ma már ismeretlen". Vautrin nagy trilógiáját a ciklus karrierista főalakjainak regényei alkotják (Goriot apó-Elveszett illŁziókKurtizánok). pl.a legnagyobb tárháza a dokumentumoknak.a „kalandorszellem" megjelenését . A középponti értékkategória a siker.tájékoztatást nyŁjt. hogy érdemes legyen törődni vele [É] az arany magában hordja az összes emberi erőket" (Gobseck). örökségek.Shakespeare és Saint Simon művei mellett .) A szereplők hangoztatják is értékrendjüket: „Egyetlen materiális dolog van. Semmi más nem érdekli a kor emberét.ciklust átszövi az azonos motívumhálózat. a tehetséges fiatalok életlehetősége.vagy főszereplője. „Istenben is meg a pénzben is egyszerre nem lehet hinni . a siker és kudarc váltakozása. de nyomon követhetjük Bianchon tekintélyes orvossá válását. műveiben alig akad olyan fejezet. így az író a „pénz hatalmának himnuszát és homéroszi eposzát énekli meg". melyeket az emberi természetről valaha is készítettek".) A közelmŁltba helyezett történetekkel Balzac saját jelenének erkölcsi világát tükrözi. Rastignac és Rubempré sorsalakítása). („A számok. az érvényesülés. csak a pénz. vagyoni egyenlegek egy Łj mitológia.Babits írja a záróképben megjelenő Rastignacról: „Ahogy a PŹre-Lachaise magasáról az alatta elterülő Párizsnak lekiáltja: A nous deux maintenant! •da Napóleon szelleméhez". a társadalmi hullámzás fenn és lenn között. Innen ered az élet meghódításának szimbólumává váló Párizs „Łj Babilon-mítosza" is. pusztán érdekkapcsolatokat tételez fel.a . Hauser. Napóleon példája. ellenállhatatlan városban természetesen a városnegyedek is a társadalmi helyzetet tipizálják . a felemelkedésért másmás árat kell fizetniük az ambiciózus (vidéki) fiatalembereknek (l. (A csábító. Rastignac 14 regény. ahol ne szerepelnének árak. A pusztító hatásŁ arany megmérgezi az emberi viszonyokat. hanem az aranyborjŁt". Nucingenék családi életének alakulását is. a vidék és Párizs szembeállítása. elbeszélés mellék. Balzac a párhuzamok és ellentétek módszerével ábrázolja a változó folyamatokat. ez határozza meg az erkölcsöt . ezért foglalkoztatja az írót pl.a Goriot apóban pl. az egész .egységes értékrendű . jellegzetes pl. Maxime de Trailles) általában „elkorcsosult nemesek". de variációsorozatban rajzolja meg a modern élet „kóborlovagjait" . mítosza hajtja a feltörekvő fiatalokat . egy Łj csodavilág varázsigéi és orákulumai". amelynek értéke eléggé biztos ahhoz. a panzió Neuve-Sainte-GeneviŹve utcája és a Beauséant-palota Saint-Germain negyede között áthidalhatatlan a szakadék. az uzsorás Gobseck a (szereplők által) legtöbbet emlegetett és leggyakrabban látogatott Balzac-hős. „a társadalom nem az igaz istent imádja.is: a kor híres „krakélerei" (Ajuda-Pinto).

de feltételezi a legfőbbet. sajátja egyben az a tendencia is.) Vautrin (élettapasztalata alapján) állítja. még az is. az arany Łtja ugyanŁgy vizsgálható a művek során keresztül. a divatot meg a „legelegánsabb hölgyek" (Langeais hercegasszony. Gyergyai Albert óta sok elemző követte nyomon Goriot vagyonának „kerengését". a Vauquer-panziót és a Beauséant-palota világát .„az aranyos szalonokba bebocsáttatást nyerni fölért egy főnemesi pátenssel" -. az ő karrierregénye . mint az alakoké. akinek 600 frank évjáradéka van. Bár az író személy szerint sajnálja a „jó társaság" hanyatlását. A Goriot apó „jelenet a magánéletből" (bár a „párizsi élet" ciklusba is tartozhatna). polgári panzióban él. mint egy kutya. Középpontjában EugŹne de Rastignac alakja áll. Mivel a pénzmozgást Balzac zárt rendszerűnek mutatja be. . a pénzt. és szerelmi ügyekben a „kékvérűek" vetélytársai. de bekerülni a hatalomba -. —gy hal meg. hogy az arisztokrácia felett eljárt az idő. Két lánya viszonyát a féltékenykedés határozza meg. hogy „aki gazdag. akitől Esther. Az érvényesülés feltételeit az előkelő társaság diktálja ugyan . tekintve. (Goriot az élelmiszerhiány kihasználásával. mert vallásnak a tárgya. (A parvenük lenézett feleségei is operapáholyt tartanak fenn . David Séchard és annak gyermekei az örökösök.l. életüket pedig a szeretőikért (és a házasságtörő kapcsolataikhoz szükséges pénz előteremtéséért) zajló küzdelem tölti ki. térben pedig a város két pontját.a (spekuláción meggazdagodott) vagyonosok meg. bármi áron. mint az egy fazékba zárt pókoknak. mely feledésbe ment. a Grandlieu dámák).karrier-kezdeti helyzetbe kerülése .pénz így Isten pótszerévé válik. erényes". a hiszekegy hitelezz-zé lőn" (Friedell)." A kalandregényre épülő társadalmi regény valós térben. de a nemesek is pénzt akarnak .mindenét Lucien de Rubempréra hagyja. ezért születik a sok mésalliance. „a vagyonokban rejlik az ultima ratio mundi". a kurtizán örökli. „a látható ok nélkül keletkezett nagy vagyonok titka olyan bűn. A lány nem is tud erről . tudja. Delphine -.így nemcsak a város. hogy öncéllá nőjön [É] a credo kreditté.fogja össze a két irányban elágazó cselekményt: a Vautrin-féle bűnügyi történetet és Goriot szenvedélyregényét. ez a társadalom másik mozgatórugója . valós időben játszódik. akinek öngyilkossága után sógora. hogy leányaink vannak". tőlük szeretőikhez kerül.) „A gyors meggazdagodás problémáját e pillanatban ötvenezer fiatalember igyekszik megoldaniÉ fel kell falniuk egymást. és éppen ezért: mert valóságfeletti princípium. Lányai tették tönkre. Elveszett illŁziók-Kurtizánok tündöklése. hogy „minden a pénztől függ. mert ügyesen követték el": Beauséant-né véleménye szerint „a hatalom kulcsa a siker". spekulációval szerzett vagyonát két lánya között szétosztja. majd Gobseckhez. ötletét Balzac először feljegyzésben rögzítette: „Egy derék ember. d'Espard márkiné. akiket 50-50 ezer frankos évjáradékkal adott férjhez. Még Goriot apó is tisztában van azzal. hogy nincs ötvenezer jó állás" (Vautrin).

bálok és a nyomor kiáltó ellentétét (Beauséant-nénál a panzióra gondol. jellemzi . (A műben a szerzői jelenlét is érvényesül: az író sejtet.. az expozícióban Balzac ironikusan az olvasóhoz fordul „Goriot titkolt balsorsának történetével".a fényűző szalonok. amíg levonja a konzekvenciákat. A szerkezet kitűnően konstruált.) Részletesen leírja a panziót. A cselekmény 1819 novemberében indul . részletező leírással kezdődik. mert az ő „bemutatása" zajlik addig. zálogba teszi az óráját a temetési költségekért. De „még vérében volt a családi kötelességek tudata" . Ehhez Rastignacnak csupán néhány hónapra van szüksége. Goriot lecsŁszásával. a teljes erkölcsi válságról szóló (hasonló metaforikus képekkel is megjelenített) felismerések átszövik az egész művet: a társadalom „posvány. A mindkét miliőben otthonos főszereplők sajátos kapcsolatrendszerben állnak egymással. A csattanós befejezéssel csak Goriot apónak .bennlakókat és a külső kosztosokat.életŁtja zárul le. előreutalásokkal meghatározza a főszereplők sorsának alakulását. a többiek majd regények sorozatában szerepelnek még. harmadik személyű. Az előkelő társaságban. de a sok szerzett tapasztalat hatására. és Łgy sározza be magát. mivel „ebédidőben tizennyolcan vették körül az asztalt".a műben teljes egészében feltárt . s mélységes undor fogta el"). és az író határozottan vezeti a történet összeszövődő szálait. „mindentudó" előadás elsősorban a fiatalember nézőpontjából mondja el a történéseket. A tárgyilagos. ez a „drámai események kirobbanásának ideje": Rastignac ekkor találkozik a „másik világgal". az operában Goriot „odŁjára". az azonos erkölcsi elvekről. EugŹne a cselekmény során egyre gyakrabban szembesíti a látottakat . aki kocsin jár benne. és Beauséant-né estélye „megsokszorozza érvényesülési vágyát".. kihívja maga ellen a társadalmat. „gondolatban egy pillanatra visszacsöppent a polgári panzióba. a kispolgárság köreiben és az alvilágban ugyanazok a törvényszerűségek érvényesülnek. A mű lassŁ.hanem a társadalom két pólusát is: a nyomor és a fényűzés miliőjét. A regénykonstrukció alapja a főszereplő-hármasság: Rastignac lelki tusáját. így a regényidő novembertől februárig tart. vívódásait két oldalról „billentgeti" Goriot és Vautrin. a végső tanulság eredményeként. elhallgat.az anyagi helyzetüknek megfelelő (a második emelettől felfelé többnyire sanyarŁ) körülmények között élő . az .Goriot ekkor már hat éve a panzió lakója és elszegényedett -. még képes a megbotránkozásra elképed a Goriot-lányok magatartásán és azon. hogy Vauquer-né eltulajdonítja a médaillont -. hosszŁ az expozíció. Bár a mellékszereplők előéletét nem ismerteti a szerző. minden összefügg. így a mű feszültségét a jó és rossz közötti ingadozás teremti meg (megöli-e Rastignac a mandarint?).lelkifurdalást érzett a hŁgaitól és anyjától kizsarolt pénz miatt is -. kirekesztődésével párhuzamosan emelkedik a társaságba bekerülő Rastignac státusa.

Beauséant-né is ellátja tanácsokkal („minél hidegebben számít. örökre nyomoroghat. tevékenyebb és ravaszabb a harcban. mint nekiÉ A legelőkelőbb arisztokratáktól a plebejusok legszegényebb rétegeiig minden szereplője jobban habzsolja az életet. és származása. a felemelkedés vágya keríti hatalmába. mint nekiesni mohón a gyönyörűségeknek. közben Nucingenné szeretője lesz. monumentálisra felnagyított hősök. elszegényedett. Vagyis Balzacnál még a kapus is zseniális. annál biztosabban jut előre". jogot tanul. Ha valakit rajtakapnak. „Minden szereplőjének ugyanŁgy a szenvedélyesség az alapvető vonása. A társadalom két szélső pólusáról kapott tanácsok után EugŹne (a milliomos Victorine helyett) Delphine-t választja.. hogy Rastignac elindulhasson az „Łtvesztőben". A viszonylag „tiszta lelkek" nem is „maradhatnak meg sokáig ebben a világban": Goriot meghal. felboncolja a szenvedélyt" (Victor Hugo). . R. báró és báróné elsőszülött fia a Charente megyei R. 1819-ben Párizsba jön. [. Beauséant-né „elvonul a világtól". mint a való élet színjátékában bárki. párizsi arisztokrata rokoni kapcsolatai miatt viszonylag könnyen be is kerül az előkelő társaságba. A mű az ő válaszŁt-regénye: konfliktushelyzetében döntenie kell. Az érvényesülés. a vezérmotívum az ő megkísértése. de karrierje szempontjából ez sem bizonyul rossz döntésnek: Balzac (a ciklusban) végigviszi az érvényesülés Łtján.") Rastignac életrajzát Balzac meg is fogalmazza az éva lánya előszavában (1839): „Rastignac (EugŹne Louis). hogy bármi csekélységet eltulajdonít. Minden lélek egy-egy fegyver. Kezdetben még járatlan a társasági életben. nyakig elmerül benne". aki gyalog. „ne tekintse másnak a férfiakat és a nőket közönséges postalovaknál. a karrierista fiatalok ambiciózus nemzedékének jellegzetes figurája „igazi délvidéki". Rastignac is „sártengernek látta a nagyŁri világot: aki a lábát belemártja.-ban született 1799-ben. „a világ pocsolya. hogy nincsen a világon jobb módszer. „érdekes jellemek". igyekezzünk megmaradni a magaslatokon (Langeais hercegné). beavatása.korábban keletkezett! .tisztességes ember. így inkább feladja erkölcsi fenntartásait.] mohóbb az élvezetekben. de jó képességű (tanulékony!) nemesifjŁ AngoulŹme környékéről. és a márkiné „Ariadné-fonalként" a nevét is adja. belátja.. hanem a másik rezonőr. ha tisztességes marad. gyanŁtlanul baklövéseket követ el. az író „mindenkit megfoszt valamitől [É] kikutatja a bűnt. de érvényesüléséhez nemcsak Vautrin. (A . akkor az erény hőseként ünneplik a szalonokban" (Vautrin). igazi karriertörténete a többi mű hátteréből figyelhető meg. Mindenki „elveszti illŁzióit".Szamárbőrben már másokat beavató életművész-dandy: „én Łgy találtam. melynek minden porcikája akarattal van töltve" (Flaubert). A Goriot-rejtélyt bogozgatja. az gazember. ujjal mutogatnak rá a törvényszék előtt. melyeket otthagy az állomáson"). ha egymilliót lop. Rastignac. A Balzac-figurák kivételes egyéniségek.

A „kérlelhetetlen logika embere". hogy eladja magát Vautrinnek. További sorsáról A Nucingen-házban olvashatunk: férjhez adja mindkét hŁgát (egyiket A családi béke egyik szereplőjéhez. szeretem . Goriot Łr. Balzac nem teremthet CordéliákatÉ Az expozícióban még ellenszenvesnek tűnő figura Rastignac nézőpontjából egyre rokonszenvesebbé válik . micsoda ember az"É „nem hülye és nem is gyenge"É „élete rejtelmesebbnek látszikÉ" -. A „szenvedélyre predesztinált ember". amikor az asszonyt elhagyja de Marsay gróf. de aki egyszerre kiüríti.) Az „örök Atya" végzetét tehetetlensége okozza: a férjeiknek kiszolgáltatott lányokon már nem segíthet -.a bérgyilkosság ajánlatának elfogadása . (Lemondó. haláltusájában ki is fakad önzésük ellen. hogy Rastignacot összehozza kisebbik lányával. szoros kapcsolatban áll a kor fiataljaival. sorsa példázza Balzac egyik tanítását: „kincseskamra az emberi szív. a híres orvossal. Goriot.„megannyi bűnügyi regény hősének ősalakja" (Babits) . elszegényedése után pedig teljesen feleslegessé válik. és ugyanitt barátkozik meg Horace Bianchonnal. A küzdelemben elveszti önértékét. Gabrielt (aki.). a másikat egy miniszterhez). s hogy azzal is együtt kell élnie" (Szávai J. Nucingenné apja egy volt tésztagyáros.„akárcsak Don Quijote. egy jobb rész.„önzésből" . ™ccsét. tönkrejut". Rastignac (Nucingenné révén) karriert csinál. utolsó anyagi lehetőségeinek felhasználásával egy lakást is berendez nekik. válogat (eltapos és kiemel) tetszése szerint. itt megismerkedik Jacques Collinnel. 1832-ben püspöknek nevezik ki. fényes pályát fut be. háromszor miniszter. s így benne is. így szerzi meg az elzászi báró millióit. Vautrin (Jacques Collin. érzelmeiket elfojtó lányai mindenétől gátlástalanul megfosztják. Vautrin segítsége . akinek temetését Rastignac fizeti. hogy van az emberben. a Vasfejű. A nagyvilági élet arszlánjainak egyike. Beleszeret Delphine de Nucingenbe akkor. Gróf lesz és Franciaország pairje. már sohasem feledkezhet meg arról. Messze tŁlszárnyalja Maxime de Trailles-t és de Marsay-t (és a bosszŁt is megízlelheti: de Trailles gróf hozzá megy majd kéregetniÉ). mint az az 1828-ban játszódó Falusi plébánosban olvasható.") Monomániás alakjában „Shakespeare-i szenvedélyek" tárulnak fel: ő a modernkori Lear király .szökött fegyenc.a Vauquer panzióban lakik. s szeretője lányát később feleségül veszi.nélkül is érvényesül. de végül megbocsát -. Az öreg . Vejei kompromittálónak találják származását.csakhogy ebben a társadalomban nincs „legkisebb gyerek". önzetlen szeretetének példája akadályozza meg EugŹne-t. de „ha el is fogadja a világot. a társaság parancsainak engedelmeskedő. az „apaság mániákusa". „sakkozik az emberekkel" . leányai az utcasarkon hagyták a citromhéjat.„Tyűha. majd Carlos Herrera) . aki Vautrin néven rejtőzik. a limoges-i püspök magántitkára). ha él is Vautrin tanácsaival. majd a fiatalember fokozódó csodálattal szemléli szobaszomszédja önfeláldozását. („Mikor a citrom jól ki volt facsarva.maga is mesterkedik azon.

Stendhal esetében szinte lehetetlen eldönteni. csak a célt látom magam előtt". E™TV™S J•ZSEF A falu jegyzője (1845) . de azért Vautrin gondolatai megfogannak benne. akkor megengedheti magának a becsület fényűzését" . Sajátos filozófiai rendszere szerint ő sem erkölcstelenebb. „a tetteket eszközöknek tekintem. itt hŁzódik a határ a bennünket közvetlenül érintő. a „beavató" azt az időpontot választja a kísértésre. akik kortársaink: romantikus jellemük. de Balzac Łgy vélte. aktuális művek és a régiek között. Balzac „a művészet fejlődésének átmeneti szakaszát képviseli. hontalanságuk és kiábrándultságuk alig változik Julien Soreltől és Lucien de Rubemprétól Charles Swannig és a tulajdonságok nélküli emberig" (Hauser A. amikor a feltörekvő fiatalember habozik: Rastignac ugyan még nemet mond kegyetlen ötletére. hanem olyan regényekkel. harsány stílusa miatt és tŁlrészletező leírásaiért is. mint a Vörös és fekete és a Goriot apó. Balzac. Romanticizmusán kívül sokat támadták dagályos. [É] romantika és realizmus között annyira elmosódik a cezŁra. de „a Goriot [É] már azok jöttét jelzi.és majd rendőrfőnökként nyugdíjazzák. „majd ha gazdag lesz. szenvedélyes jellemek. a Kurtizánokban már a vizsgálóbíró munkatársaÉ Előismereteivel épp ő a megfelelő ember a rendőrségnek . hogy egyes írók. (Könnyedén „olvasott a diák lelkében" is. melyik irányzathoz sorolandók. a „diabolikus kísértő". a váratlan fordulatok. Mégsem az első romantikus versekkel kezdődik számunkra a modern irodalom. mint akárki más. hogy a végzet. akik a valóságot tudós pontossággal törekedtek rekonstruálni. (a nála gyengébb) Lucien de Rubempré megkísértését „Herrera spanyol kanonok" könnyebben végzi: tananyaga az Elveszett illŁziókban is ugyanaz: „el kell titkolni a cél elérésének eszközeit".). Rastignac) a romantika eszköztárából valók. az Emberi színjátéktól vezet az Łt a Rougon-Macquard ciklusigÉ aztán jön Maupassant" (Maudron). pl.cinikus álláspontja jó lehetőség a társadalom bűneinek teljes leleplezésére. [É] A modern irodalom olyan emberek történetével indul. A regényt Lányi Viktor fordította.) A „lélekidomár" (Elveszett illŁziók). a véletlenek mutatják be leghívebben a társadalom ellentmondásait. a lelepleződések (Vautrin) és a felismerések (Goriot. A szélsőséges.megvédeni a gyengéket az erősekkel szemben".

melyeket szociális viszonyai okoztak. Az utolsó fejezetben. A regény egy hajtóvadászat leírásával kezdődik. emlékeztetnek emberi természetünk nemesebb vonásaira. az Alföld „valamelyik megyéjében". . A „végtelenül unalmas" magyar róna ellenpontjai a regényben a német városok: Heidelberg (ahol ifjŁkorában Réty és Tengelyi is tanult) és Göttinga (Vándory előéletének színtere). tipikus színhelyen játszódik a cselekmény. Arany János 1846-ban írja e tárgyról Az elveszett alkotmány című szatirikus eposzát. amely mindenekelőtt éles vádirat a megyerendszer és a feudalizmus ellen. NyŁzó Pál főbíró. a pozitív és a negatív szerepkör világosan megkülönbözteti őket. amelyet a bevezetésben az író az „egyhangŁság" szimbólumaként mutat be. Előző nagyepikai alkotása. a címszereplő Tengelyi Jónás meghurcolásának. A másik oldalon található Macskaházy ügyvéd. Eötvös 1844-től a centralista Pesti Hírlap munkatársa (később Kemény Zsigmond és Madách Imre is követi a példáját). Merész kézzel föltárják a társadalom legundokabb sebeit. Ez a mozzanat a főcselekmények allegóriájának bizonyul. zenei hangzás (daktilikus lejtés) is aláfesti Tengelyi Jónás. ez a név tökéletesen illik a településre. de a befejezésben Petőfire emlékeztető ódai hitvallással fordul hozzá: „virulni fogsz!"É Fiktív. az ingadozók és bizonytalanok a cselekménysor végén zömmel a pozitívakhoz csatlakoznak.üde színfolt a sivárságban.. „tiszta udvarral" . a Tiszarét melletti Törökdombon kezdődik és ér véget a konkrét eseménysor.anyagi érdekeinek kielégítése után lázasan rohanó korunk részvétlenül elfordul a szenvedésektől.. Tájkép is keretbe zárja tehát a művet. e lap hasábjain közli folytatásokban Łjabb epikai művét. A legszebb ház a jegyzőé. Tengelyi Jónás faluja. szerény" lak. ha jótékony kézzel a szenvedők segítségére sietne. „zöld venyigével befont.. A karthausi c. s amelyeket enyhíthetne legalább. A szereplők könnyen csoportosíthatók. Nagy írók érzik ezt. Székhelye Porvár. vallomásregénye a szentimentalizmus és a romantika jegyében született. Viola kézrekerítésekor a színhely is ismétlődik. de részletes háttérábrázolása révén egyben az „első igényesen alkotott társadalmi regényünk" is volt (Fenyő István). valamint Viola ezzel párhuzamos üldözésének előképére ismerhetünk benne. A karakterek közti eligazodást a beszélő nevekkel könynyíti az író: a szójelentést lágy. „nevezzük Taksony megyének". Vándory Boldizsár és Völgyesy nevében. É (AZ ŤR• MONDATAI A REGéNYBEN) Az 1840-es évek közepén a magyar társadalomban a maradiság gócpontja a nemesi vármegye. a Tisza látványa. báró Eötvös József (18131871) egy évvel korábban A falu jegyzőjét. Tiszarét szintén tipikus alföldi település.

Viola jómódŁ telkes jobbágy volt. de mindenütt kijátsszák. de a tisztviselők visszaélései (NyŁzó főbíró erkölcstelensége) törvényen kívüli helyzetbe sodorja. §k a hatalommal való visszaélés. Vezéralak a két főhős. heidelbergi) tanulás és pesti joggyakorlat után kezdődik hősies-tragikus pályafutása: a szegények ügyvédje. a romlott vármegyerendszernek. az igazságért harcoló Tengelyi és a szabadságért küzdő Viola. Lelkész édesapja a szeretet légkörében. de közönséges bűnök. Szentimentális-romantikus beállítottság fejlődött ki benne. de szigorŁ valláserkölcsi nevelésben részesítette. gazdatiszt lesz belőle. Politikai és személyes érdekek motiválják őket. szerelmi boldogságukat is megtalálják: Réty Źkos Tengelyi Vilma mellett. de épp ezért a jelenben tragikus sorsŁ. a gyermek tudatvilágát Plutarkhosz (a Párhuzamos életrajzok c. Alakjában Eötvös József saját egykori nevelőjének. . Tengelyi Jónás maga az elvi szilárdság és a „makulátlan erényesség". ő a becsület megszállottja. a „nagyszerű tett vonzása" is formálta. Segítőik kezdettől Vándory lelkész. nem törekedett bonyolult belső lélekállapotok teremtésére és rajzolására. megelőzi korát („gondolataival [É] fél századdal a többiek előtt jár"). Macskaházy és NyŁzó Pál található. mígnem jegyző lesz Tiszaréten. betyár lesz. Pruzsinszky Józsefnek a vonásait is megjelenítette. Viselkedésüket. Sáskay Tamás adószedő stb. Puritán jellem. gaztettek elkövetésére is vetemednek. félreállítják. ilyenformán az alvilággal is kapcsolatba kerülnek (személy szerint Cifra Jancsival és šveges Jancsival). hogy Magyarországon a nemes és a jobbágy egyaránt kiszolgáltatott áldozata a feudalizmusnak. Az ellentábor: a nemesi vármegye egész intézményrendszere és tisztviselői kara. Karvaly Źgoston várnagy. de jellegzetes vonással bíró figurák. Akárhová kerül.Eötvös típusokban gondolkodott. tőle ismerte meg a felvilágosodás és a francia forradalom eszmevilágát. Kislaky Kálmán Réty Etelka oldalán. A pozitív figurák kezdetben kevesen vannak. Ehhez a körhöz csatlakoznak a fiatalok. Peti cigány és Liptákné. Romantikus alkat. ahol „történetünk kezdetén már hŁsz éve hivataloskodott". Tengelyi Jónás jellemének kialakulását a 2. „Magyarországon sehová sem való" (gróf Marosvölgyi főispán szerint). Don Quijotéhoz hasonlóan fáziseltolódás áldozata. Tengelyi és Viola sorsa együtt azt példázza. az élen Rétyné. A jellemekről általában elmondható. A főhős. könyv) antik hőseinek példája. nevelő. Németországi (pl. magatartásukat elsősorban társadalmi helyzetük határozza meg . hogy még a főszereplők is kevés. mindenütt (a falusi jegyzőségben is) világjobbító szándék vezérli. aki kimagaslik és épp ezért végzetesen elkülönül embertársaitól. akik értékrendszerük tisztulásával életcéljukat is.Kenyházy Bandi esküdt. fejezetben részletesen elbeszéli az író. a korrupció és a kegyetlenség megszemélyesítői. politikus-jelölt.

családja is szétzilálódott. Van külföldet járt nemesember.). törekvéseiből a korabeli magyar társadalom „enciklopédikus" képe rajzolódik ki (Sőtér István). kiegyensŁlyozottan és szerényen.kívül áll a politikai csatározásokon. hivatástudattal segíti az elesetteket. A nemesség alaptulajdonsága a gyengeség (Réty Źkos. „született báró Andorházy kisasszony". Rétyné és a vele szemben álló Tengelyi Jónás törekvései teszik nyilvánvalóvá: a regény alapkonfliktusa az erkölcs és az érdek között feszül. munkabírása. Jellemének alapmotívuma a rangkórság: egykori szerelmeséről lemondott (mert a fiatalember szegény volt). aki felekezeti és faji különbségtétel nélkül. addig tartalmatlan életet élt. a tradíciók képviselője. Református lelkész. sztoikus bölcsességgel: tudni kell „élni mindazzal.a politikában a „szélirányt" követve. Vándory Boldizsár . amit a végzeted adományozott neked". a valóságos Széchenyi Istvánnak: az angliai kultŁrának csak egyes elemeit veszi át. Eközben az alispánné kihasználja a megyei gépezetet. Kislaky. A falu jegyzője az etikai értékeket szolgálja. nemes indulatai. aki „megőrizte [É] az ősök műveletlenségét". Réty alispán.csupán „abban fáradozott. Macskaházy hozzá illően erkölcstelen és gátlástalan. ők ketten külön csatát vívnak egymás kijátszására is. jellegzetesen félművelt. Terveinek kivitelezője. Rétyt választotta férjének. Tengelyi szembekerül vele.családi okokból. „a hajdankor jószívű egyszerűsége" mellett. elvégre „mindenáron szolgálni akarta a hazáját". és így jelentős szerepet játszik féltestvére magára találásában. családszeretete egyaránt rendkívüli). Jelleme és sorsa egyaránt romantikus. amíg . Céljának eléréséhez nem válogat az eszközökben. semmilyen visszaéléstől. az idősebb Kislaky stb. a családjában a felesége bábjaként . Az ellentábor háttérben meghŁzódó. de saját boldogságát nem tudja megőrizni. élete ekkor kisiklott. A nemesség lecsŁszó elemei (Szentvilmosi János) a legsötétebb bűnök elkövetőivé züllenek. igazi „filantrópiával" (emberszeretettel). de ő csak karikírozott mása pl. nincs igazi kisugárzása. a volt alispán „áldott jó ember". valamint Göttinga szelleméből következően . semmilyen bűntettre való felbujtástól nem riad vissza. A főbb szereplők és a számos mellékalak vonásaiból. Kettejük manővereihez a vármegyei jogrend és intézményrendszer tökéletes terepet nyŁjt. de megmaradnak a vármegye híveinek (Cifra . tehetsége. Bántornyi „James". Źlnéven él. mint aminek született". mindkét pártban ott van. a világi hívságokról (pénzről. a kastély Łrnője a saját érvényesülését hajszolja. Tengelyiék ügyének válságosra fordulása átmenetileg kimozdítja semlegességéből.Kivételes képességekkel bír (szorgalma. sőt a társadalom ellen kényszerül fordulni. alattomos vezéralakja Rétyné. az ő anyagi helyzetére alapozva kívánja visszaszerezni a főnemesi rangot. Krivér főjegyző kétkulacsos politikát folytat. rangról) lemondva. hogy többnek lássák. nemzetét sem tudja szolgálni.

fejezet). az önfeláldozó Violát). a dzsentrivé csŁszás veszélye fenyeget (Kislaky Kálmán duhajkodásra hajlamos. a fordulatokat pontosan illeszti egymásba. Mégis a jövő letéteményesei lehetnek ők. erős a véletlen szerepe). ő belülről változtatja meg a feudális intézményrendszert. Az expozícióban . A végső tetőponton mindkét főhős sorsa megfordul: Viola meghal. Viola és Tengelyi sorsa ezután is több ponton találkozik. illetve érdemeik szerint elrendeződik. az áldozatok tragédiája viszont megrázó. šveges Jancsi vallomása és ennek következtében Rétyné öngyilkossága (36-37. és igen közel kerül pl.anyai örökségére támaszkodva . .Jancsi lövi le. a jogrend kiterjesztése elodázhatatlan. de egyszerűbb eszközökkel is gyakran él (sok a rejtőzködés. A megoldás ellentmondásos. —jabb szakasz végén elfogják Violát.a cselekmény bonyolítása közben mutatja be a többi szereplőt és a körülményeket (a 14. tablókép az igazságszolgáltatásról. a tisztŁjító megyegyűlés és az iratlopás egymás mellé helyezésével teremti az első csomópontot (14-15.) Źltalános tanulság: az érdekek kölcsönös elismerése és érvényesülése a nemzet egészének érdeke. hallgatózás vagy kihallgatás. részben a jegyző gyanŁba keveredésekor. Ez a politikai program már tŁllép a centralisták célkitűzésein. de ezután ő marad az előtérben. Petőfi Sándor szellemiségéhez. Eötvös társadalomképében a kívülrekesztettek. (A zsidók emancipációjáról tanulmányokat is készített. A reakció eleinte háttérbe szorítja. Gyakran megragadja az alkalmat. ha . betyárból immár pandŁrként. Kölcsey Ferenc regénybeli mása (Eötvös József példaképe volt ő is).) és legvégül János huszár közreműködésével Viola önkéntes visszatérése (38-39). a 30. aki . „félelmet nem ismerő lélek". A felépítést tekintve a regény több párhuzamos szál bonyolult szövedéke. Példát mutat Réty Źkos. Eötvös József az 1840-es évek közepén a demokratikus fejlődés szószólója lesz. a „rögtönítélő" bíróság ülése a mű egyik tetőpontja (22. a cigányok és a zsidók is megjelennek. hogy kommentálja a jelenségeket. az ő sorstragédiája olvasható. A szereplők egy részének sorsa beteljesedik. rész). részig). fejpénzért. és így a nemzetnek is javára válhatnak. mindenfajta elnyomást és megkülönböztetést meg kell szüntetni. tékozló életmódot folytat). A falu jegyzője nem nyeri vissza teljesen életerejét. A végső fordulatot több mozzanat segíti elő: Vándory színrelépése (34.szembefordul apjával és mostohájával. de tiszta elvszerűséggel lép fel Völgyesy alügyész. pl. de következetessége és szívós helytállása mégis egyre nagyobb szerephez juttatja. Kezdetben kevés hatással. Tengelyit felmentik.Kármán József egykori programjára ismerhetünk itt a nők nemes lelkületével kapcsolatot találnak. A fiatal nemesekre a regény kezdetén még a parlagi nemessé. fejezet). társra lelve értelmessé tehetik saját életüket. de helyére mások lépnek Eötvös József biztos kézzel épít.a kezdőjelenet és a közbeékelt TengelyiéletŁt után .

megyének a főispánja). börtönállapotokról. irányzatosság mind a jelenetezésben. tablóképek." A stílusban érződik: epikánk csak Eötvös korában bontakozik ki.illetve összképet fessen (pl. lírai betétek ritkán jelentkeznek: „regényem csak az élet képe akar lenni. életképek. művészi célzatát tekintve pedig Łn. hogy Majtényi Zoltán „stilizálás és rövidítés" elvégzésével „átdolgozott szöveg"-et bocsátott közre 1992ben. szentenciaszerű. alig néhány évtizedes mŁlttal bír. a hídfelbontás. az „egzekŁcióról". olykor szelídebb malícia. A szókincsben megjelennek a latinitás elemei is. karikatŁraszerű jelenségek és portrék. Regényének több eleme Mikszáth műveiben (pl. irányregény. nem az érzelmek nemesítésére törekszik.Sáros . amelyek mögött kiváltságait évszázadokon keresztül védelmezni tudta a törvények ellen is. aki a politikai célzatŁ irodalom programhirdetője volt. árnyalt lélekrajzot Kemény Zsigmond fogja megteremteni. ha különválik a kor nagy kérdéseitől. idézeteinket is onnan vettük. E műfaj célkitűzéseit az író pontosan rögzíti: „A költészet kedves játékká aljasul. moralizáló előadáshoz. Regénye ábrázolásmódjának összetevői: didaktikus célzat. a tévesen felhasznált köszöntő szónoklat. szatirikusan élezett beállítások. (Indokolt. saját nézeteit adja Tengelyi Jónás szájába: „A nemesség megyei rendszerével sáncokat épített maga köré. de az író (Kölcsey Parainesisének hatására is) eleve vonzódik a körmondatos. Az élő nyelvi fordulatokat majd Jókai emeli be a magyar epikába. Cselekménye szerint ez a mű a legelső bűnügyi regényünk. eszményítés. Eötvös József személyesen. megyei hivatalnokként ismerte meg közállapotainkat (1837-ben Eperjesen ülnök volt. Eötvös József a magyar realista regény első nagy mestere. és nem a létező hibák orvoslására. mind a karakterek megformálásában. a vallási-felekezeti és a nemzetiségi kérdésekről). A Noszty fiŁban) is megjelenik majd: a tarokkozás. Az elmélyült. Az író személyes megnyilatkozásai között a legjelentősebbekben saját ars poeticáját fogalmazza meg. s az nem mindig mulatságos." és felteszi a kérdést: „miért nem vesszük be a népet is a sáncok mögé?" Bront‘: švöltő szelek (1847) . a bürokráciáról.) Egyes körülményes mondatok az iróniát szolgálják. az igazságszolgáltatásról. csattanóra kihegyezett szófordulatok („gyöngéd asszonyi hangjának fortisszimójával"). pamfletszerű elemek (pl. a nemesi előjogokról szóló rigmus)." A kortárs írók közül Victor Hugo volt szerzőnk példaképe. apja akkor ennek a . a kortesgyűlésről és egyéb politikai rendezvényekről. A műfaj összetett. Könnyedebb részek. típusalkotás. A hangvétel legtöbbször a szatíra maró gŁnya.

boldogságáért? Mi alakítja ki a jellemet? Milyen szerepet kap a személyiség formálódásában az öröklődés és a környezet? Kitörhet-e az ember a korlátai közül a saját erejéből? Hogyan lehet megtörni a szeretetlenség és kegyetlen gyűlölködés láncolatát? Sivár. de egyŁttal szabadságának is. Az švöltő szelek az ember társ utáni vágyáról. Az švöltő szelek (Wuthering Heights) a XIX. vagyonosan. elemi erejű szenvedélyekről. Az apa idővel meghal. Miért lesz valaki embergyűlölővé? Milyen mértékben vagyunk felelősek embertársunk sorsáért.Ritka. hogy mi motiválja egy adott személyiség kialakulását. Az írónő a rendkívüli egyéniségek és a különös magatartások mögötti titkokat tárja fel. A cím eredetileg azonos volt a fő színhely nevével (ez szó szerint Čsüvöltő magaslatokÇ. a Catherine nevű kislány viszont testi-lelki jó pajtása lesz a jövevénynek. Heathcliff így minden szeretetből kiszorul. de kegyetlen bosszŁtervekkel. az ihlet csodálatos rátalálása legtitkosabb mondanivalóira.É (S§TéR ISTVŹN) Az angliai Yorkshire-ban a XIX. váratlan alkalma az ábrázolás teljességének. szeretet iránti igényéről szól. de . mindhárman megpróbálkoztak az irodalommal. a kísérteties „gothic novel" hagyományaira építve az emberi szenvedély viharait mutatja be. Romantikus és egyszersmind modern lélekelemző regény. de szereplőtársai is sajátos karakterek. Emily Bront‘ (18181848) volt a középső nővér. századi angol irodalom „legdémonibb műve" . azt elemzi. ír származásŁ falusi papnak három lánya volt. különc figura. a tomboló bosz-szŁról. Sorsuk egy talált gyerek megjelenésétől kezdve fonódik össze és fordul mindinkább tragikusra: Earnshaw Łr a városból egy sötét bőrű kisfiŁt visz haza. Catherine változatlanul melegen szereti Heathcliffet. a magyar cím expresszív szókapcsolata előrevetíti az érzelmek és természeti erők együttes tombolását. Sőtér Istvánnál „Szelesdomb"). Saját fia. és kártyán minden vagyonát elnyeri. és jóllehet egykönyvű író maradt. Odaköltözik a közben (felesége korai halála után) elzüllött Hindley Earnshawhoz. Catherine pedig az elegáns és udvarias Edgar Linton felesége lesz. megemberesedve. szélviharoktól gyakorta pusztított vidéken. de egyetlen regénye világsiker lett. Főhőse különös.a fordító Sőtér István szavaival. Hindley kezdettől gyűlöli Heathcliffet. század első felében egy korán megözvegyült. az emberi kapcsolatok sajnálatos elvadulásáról. Eltűnik. a közeli barátságos völgyben (Thrushcross Grange-ben) pedig Lintonék. a „Szelesdombon" él a regénybeli Earnshaw család. majd háromévnyi rejtélyes távollét után visszatér.

hogy Earnshaw Łr az éhhaláltól menti meg a kisgyereket Liverpoolban. eszelős bosszŁvágytól hevítve tér vissza: „Ésötét tüzű szemében félig vadállati. és csak ájtatoskodó. a „kakukkfióka" jelleme áll a mű középpontjában. hogy fel kell adnia a Catherine-ért. „spanyol vagy amerikai fajzat". ő elveszít barátságot. de annál hevesebben áhította a szeretetet. de a szeretet már ebben a családi közegben is gyűlölettel együtt jut osztályrészéül." Heathcliff összeomlásáért Catherine is felelős. amikor a lány Edgar Linton vonzáskörébe kerül. mindent. és a két megmaradt fiatal az Earnshaw és a Linton családból egymásba szeret. Szelesdomb feudális rendjében a gyerek megaláztatásokat él át. Amikor Szelesdombra kerül.Edgarnak hű felesége akar maradni. Azt tudjuk csupán. Heathcliff. művelt légköre. Monomániás gyűlölködővé vadul. Pontosan látja Ellen Dean: „Azon a napon. a bátyja „lealacsonyította". épp hogy járni és beszélni tud. Heathcliff meghal. brutális gyűlölködése elvakítja. Agresszív ösztönei. és annak elmaradására csak dacos lázadással tudott válaszolni." Képtelennek bizonyul elviselni azt. de megfékezett kegyetlenség bujkált. Catherine. családias melegsége. „fennhéjázó. de pajtását Hindley. A titokzatos három év alatt Heathcliff megteremti saját egzisztenciáját. csak a legázolandó ellenfelet látja benne. mígnem a gyűlölködés megszakad. Catherine kedvessége mentsvár lett a számára. a vele való lépéstartásért folyó versenyt. ahhoz. talán valamilyen keverék. mikor magából Lintonné lesz. mással él. míg Heathcliff mindent elveszít. hogy ki mellé kell állnia. hamis valláserkölcsöt ismer (ennek ellenpontja Thrushcross Grange valódi otthonossága. szerelmet. embertelen büntetésekben részesül. hogy kilépjen ebből a körből. Heathcliff kegyetlen bosszŁsorozata következik félreértésekkel és végzetszerű fordulatokkal. Származása és addigi (feltehetően megpróbáltatásokkal terhes) előélete azonban ismeretlen. Egész életére kiható vereséget szenved. . nem látja meg Edgar Linton humanizmusának értékeit. „kétszínű életet él". Catherine-nek azonban megmaradt a lehetősége (szépségénél. Heathcliff és Catherine önfeledt összemelegedése cinkos elvadulással (a lápban való csatangolással) járt együtt. egészében humánus világa). tanultságánál és főképp családja rangjánál fogva). és így nem vállalja a mellette való életet. hisz a szeretetlenség sorsközösségében egymásra találtak. hogy normális emberi kapcsolatokat építsen ki. Megpróbáltatásainak Earnshaw Łr gondoskodása vet egy időre véget. még alig 2-3 éves. hogy Catherine saját akaratából a másé lett. akaratos és gőgös" lesz. elveszti a jogát és a lehetőségét a boldogságra. A kisfiŁ korán megedződött a megpróbáltatásokkal szemben. talán cigány. Szíve minden szeretete Heathcliffé. Nem tudja tisztázni . amikor Łgy látja. de már alapjaiban sérült személyiséggel.Ellen Deannel folytatott beszélgetése során sem -. eltávolodva Heathclifftől. valamiképpen kiemelkedik a „vaskos tudatlanságból". tragikusan torz céltól.

Az embert alakító és egyszersmind fogságban tartó természeti környezet az švöltő szelekben hármas tagolásŁ: szirt. Hideg szépség.így ismeri meg Lockwood. A mű végére megtalálja saját énjét és feladatát. lényegtelen kérdés az író szerint. ki tud szabadulni Heathcliff hatalmából (bár ez óriási erőfeszítésébe kerül). Az embergyűlölet közegében vagyunk. ragaszkodó lélek tanŁbizonyságát adta: bízott Istenben. Erről a mélypontról emelkedik fel.és kisváros csak hátteret jelent. a mienkénél is nagyobb nyomorŁság az oka. ebben a világban a társadalmon kívüliség dominál.ez is embertelen bosszŁja része volt. tanítja és magához emeli. felerősítve ősi ösztöneit. a saját társadalmi-társasági frusztrációja következtében). „sokkal mélyebben élnek". sokáig szunnyadó igényessége bátorításra talál. hisz alig találkoznak idegennel. A lelket közvetlenül a természeti környezet alakítja ki és tartja rabságában. apja gyűlölte.hiába próbálja a szerelmet kedvességgel pótolni. amit ő élt meg Hindley Earnshaw mellett . Mert maga szerencsétlen. A társadalmi tér csak közvetve van jelen. A családok is mérföldekre élnek egymástól. nem csupán a lelkek. Liverpool és Gimmerton. hogy kegyetlenségének egy. és Isten megvigasztalta őt" (Ellen Dean). A szelesdombiak keveset beszélnek. nem csupán azzal." „Faragatlan. „Ha már leromboltad a palotámat. a társadalmi helyzetek és kapcsolatok csupán másodlagos jelentőségűek. bár gyenge szervezetét a betegség legyőzi. Heathcliffhez képest csenevész. Heathcliff pedig „vadócnak nevelte. meggazdagodásának módja rejtély marad. nem tiltották el semmi rossztól. mindig megmarad elégtételül a gondolat. és elnyeri Cathy rokonszenvét. ugye?" Hareton Earnshaw félárván nevelkedik. és a lélek belső törvényei-örvényei jutnak hatalomra. „Sohasem tanították írni vagy olvasni [É]. a műben megjelenő nagy. ebből az állapotából azonban képesnek bizonyul kiemelkedni. és ő lesz a végső győztes. majd legvégül szerelmét. hogy Heathcliff elevenére tapint: „Heathcliff Łr. maga kegyetlen ember. Lockwood Łr. ne építs helyette kunyhót [É]" . A . bácsikám?" „[É] bármennyire tönkretett bennünket. hogy megsejti Hareton értékeit és közeledik hozzá. A világ azonban itt befelé tágul." Azt a sorsot szánta neki. de érzékeny". és megtalálja saját életcélját gyermekének féltő nevelésében. Edgar Linton kezdetben csupán naiv szerelmes. a külvilágból legfeljebb emberkerülők tévednek ide (pl. pipogya fiatalember. Cathyben már mint kisgyerekben kifejlődött a mély és gyengéd vonzalom képessége. Cathy (az ifjabbik Catherine) örökölni fogja. hanem azzal is. az „igazi bátorság és hűséges.tör ki a vád Heathcliffből. Heathcliff származása. Isabelle fel tud lázadni. Megerősödő nemes erkölcsiségét és lelkierejét lánya. völgy és láp. de visszautasító modor . de nem a megtestesült ördög [É] Soha senkit sem szeretett életében. évek mŁltán Łrrá tud lenni személyes fájdalmán is. a felszín mögött sejthető szelídség.

lelki nyugalmáért. az öreg szolga) állhatatossággal. fekete mágiával foglalkozik). életképtelen alkatokat formál. Az ifjabbik Catherine-nek ez végül sikerül. zaklatott lelkiállapotában ő is kísértetjárást érzékel a halott Catherine egykori hálófülkéjében. de a gyermek Heathcliff és Catherine önfeledt együttlétének ez volt a színhelye. Heathcliff folytonosan Catherine szellemének megjelenéséért esdekel.szirt („Szelesdomb") az erő és a magány világa. a könyv. Nem tud dacolni a rejtélyes természeti erőkkel Earnshaw Łr sem. Joseph. A valóság és az álom összemosódik Lockwood Łr tudatában is. rideg körülményei megedzik a testet. de puhány. titokzatos és egyben rendkívül veszedelmes terület. csodálatos szépségű vidék („könnyű pára szállt fel. A láp az ösztönélettel kapcsolatos. •riási emberi tragédiák emlékétől terhes a szelesdombi légkör. mely ellenállhatatlanul ragadta őket a halál felé"). Az érzékennyé váló. olykor látomásoktól szenvednek. és bodros felhővel szegte be az ég alját"). és bosszŁvágya is kifárad. leginkább azonban a másik emberi lélek. . rendíthetetlenséggel viselik sorsukat. századi meghasonlásából. A dombvidék lakói (pl. fiatalon sorvadnak el („lassŁ és gyógyíthatatlan lázban. a széthasadt kultŁra megnyomorító rabságából. de azt végül nem kerülheti el. a keresztény vallás és mágikus-pogány hitvilág valamiféle sajátos keverékében élnek (Heathcliff özvegye pl. Az öröklött és a környezettől meghatározott lelki-fizikai alkat korlátaiból azonban sokáig lehetetlennek látszik a kitörés. ha ki tudja magában alakítani az erő. korán hal meg felesége és menye is. élesebb és szárazabb". és csak amikor mindinkább magára marad. lelki fogékonyságot alakít ki. de intenzív lelki életet élnek. Otthonos életkörülményeket nyŁjt. Heathcliff sorsa már gyerekkorában megpecsételődik. Ez a támasz lehet Bront‘ tanítása szerint a vallásos hit. Ez a tomboló természet és a társadalmon kívüliség világa. számukra is életveszélyes. ők birtokba vették és uralták ezt a tájat. Szelesdombon ennél „egészségesebb [É] a levegő. Az ember csak akkor szabadulhat ki a XIX. magányosak. Egyik szféra sem teremt tehát önmagában kiegyensŁlyozott személyiséget. lelki életében gazdagodó ember számára mindenekelőtt kapaszkodó szükséges: olyan külső támasz. és ez a mű megoldása. de szikárrá. Az itt lakók sem ismerik valamennyi titkát. az ösztönvilág és a humánum közös harmóniáját. Edgar Linton hősiesen küzd sorsával. érzéketlenné keményítik a lelket. amelyhez kapcsolódva az önazonossága is megragadható. akkor jelenik meg (Cathy keze nyomán) virág Szelesdombon. az ember akkor lesz Łrrá a külső és belső természeten. A Lintonok csaknem valamennyien örökletes betegségben. A völgy az érzelem és a humánum bensőséges közege.

Ez a párhuzam végül is oldja a „démoni" sötétséget. mindig a lelkemben él[É]" A cselekményt az írónő közvetett módon tárja elénk. ezért lett emberkerülő. Bármiből van is a lelkünk. saját élményeik előadói. és megnyílik számára az írott világ . az övé s az enyém egy. az epikus narrációt jellegzetesen reflexív közegbe ágyazza. én Heathcliff vagyok! Mindig. Egy kívülről érkező idegen. az in medias res kezdés szintén előre megadja az életutak végét. Lockwood és Heathcliff között párhuzam fedezhető fel. élete a bosszŁállással célját vesztette. akik nemcsak szemtanŁk. a mélyponton nyerünk először betekintést Heathcliff és társai sorsába. Cathy kisasszony személyében). A napló (Catherine Earnshaw aprólékos feljegyzései) és a levél (Isabella hosszŁ beszámolója Ellen Deannek) beiktatása is ehhez a lírikus kifejezésmódhoz illeszkedik. majd a főszerepet a neki elmondott visszaemlékezések veszik át. s Łgy különbözik a Lintonétól. [É] kell még lennie valakinek rajtad kívül. A regény időszerkezete közvetlenül a művészi célt szolgálva alakul. [É] Nelly. mindegyikből tanult valamilyen bölcsességet. az irodalomban életlehetőségre találó Bront‘-lányok szemlélete és sorsa is erőteljesen tükröződik. líra és dráma fonódik tehát össze ebben a romantikus regényben. A drámai sodrásŁ. az Łj bérlő személyes élményei. A szerző ezzel megŁjítja a hagyományos epikát. vagy a hősök bizalmasai. majd több nézőpontból visszaemlékezések derítik fel fokozatosan az előzményeket. benyomásai során kezd feltárulni előttünk az „embergyűlölők paradicsoma". mellette még Isabelle. Lockwood. lépett ki a társadalomból. Catherine akkor kezd elszakadni Heathclifftől. a regény végén Lockwood visszatalál az emberek közé. Catherine mondja (Nellynek) Heathcliffről: „[É] ő sokkal inkább én. mint a holdsugár a villámfénytől vagy a jég a tűztől. (Mindebben a nagyvilágtól elzártan élő.„Könyvek nélkül gyötrelem volna az életem" . Az elbeszélő szereplő (főként Deanné) többször előre jelzi valamely hős sorsát. Zillah. amikor megbarátkozik a betűkkel.) Az ideális Łt és cél azonban: szeretetben találkozni az embertárssal. az Łj bérlő is képtelen a szeretet kifejezésére. mert a házikönyvtár minden elolvasható darabját ismeri. akiben te is benne vagy még. amikor lehagyja őt a tanulásban (talán öröklött képességeik különbsége miatt). hanem az egykori történtek cselekvő részesei. Deanné azért tudja megőrizni lelki rugalmasságát. Az olvasó figyelme . mint jómagam. fordulatos cselekménysor szubjektív előadásban jelenik meg az olvasó előtt.ezzel együtt Cathy szíve. jóllehet a véglegesen eltorzult személyiségű Heathcliff számára nincs visszaŁt. A végkifejlet előtti epizódban. Elbeszélő szereplőket alkalmaz tehát a szerző (elsősorban Deanné. Epika. Az ifjŁ Hareton csak akkor léphet ki primitív létállapotából. ezért jön északra.mondja a befejező jelenetek egyikében Cathynek Lockwood.

novemberétől l803. Szelesdombon a záróképben viola és petŁnia illatát hozza a szél. amely az összetartozást és az emberi szabadságot egyaránt kifejezi. sugalló erejű műbe foglalja azt. az írói szándéknak megfelelően a lelki motivációra összpontosul. (KERESZTURY DEZSő) A Kisfaludy Társaság 1846. áradó és sodró életszeretetet hirdeti végül is az švöltő szelek című Bront‘-regény. de legalább ennyire a géniusz varázslata. a kölcsönös megbecsülésnek kell uralkodnia. A regény értékcsŁcsán a megbékítő szeretet áll (sokáig csupán igény. A kerettörténet időszaka l801. a halottak pedig immár békésen nyugosznak a földben. a családi előtörténetben pedig mintegy háromszáz évre. lehetővé teszi. A szenvedélyek gyökerei azonban az emberi tudat mágikus-mitikus őskoráig nyŁlnak vissza. a tavasz kezdete pedig az érzelemviharok enyhülését szimbolizálja. Lockwood ezalatt ismerkedik meg a hősökkel és az előzményekkel. a hosszŁ tél nyomja rá bélyegét a történetsorra. Heathcliff a középrészben gŁnyosan utasítja vissza a kötelesség. a lelkiismeret. amiről a kor álmodik. 1854.így a történtek okaira koncentrálódhat. s aminek elemei hosszú századokon át alakultak ki a hazai és az európai irodalomban. az irgalom és a jótékonyság erkölcsi parancsait (szemben a gyűlölködő bosszŁvággyal). az emberi kapcsolatokat is szétziláló anyagi érdek. aki az ihlet meglepetésszerű bizonyosságával találkozik a történelmi pillanattal. s mégis van megszületésében valami elképesztő váratlanság. hiány formájában). A betét családtörténetben mintegy négy évtizedre tekintünk vissza. Háttérbe kell szoruljon a birtoklás („ő az enyém"). az enyém-tied mindent meghatározó joga helyett a szeretetnek és az együttérzésnek. Az írónő többféleképpen is alkalmazza az időszimbolikát: tél elején indul a cselekmény. február 4-én megjutalmazta Arany János Az . 1879) A Toldit készen várta helye. Olyan szeretet csendesíti csak le az üvöltő szeleket. áprilisáig tart. sugárzó valóságú. a késő középkori gótikus várkastélyok idejére. ARANY JáNOS Toldi-trilógia (1847. végül azonban fejet kell hajtania előttük. Az életörömöt. A változásokat feldajkáló s a legfontosabb erőket egy-egy döntő történelmi pillanatra összpontosító fejlődés logikája hozta létre. az emberség.

Forma és szellem népies legyen. A középkorban Toldi személyével kapcsolatban számos monda keletkezett. A farkaskaland a testvéri viszony tárgyiasítása. a nép ajkán élő történeti személy. ezért Arany elemeire szedte a történetet. hogy a díjt méltányosnak lelé az ülés a kihirdetettnél magasabbra tenni. péld. a bátyja által rákényszerített szerep nem teszi lehetővé. Szalonta vidékén . Mátyás király. de életmódja. 1847 januárjában kapta kézhez Erdélyi Jánosnak. a második énekben pedig György szavai. 23-án. másrészt a bűnhődés folyamatának a színtere. és Olaszországban zsoldoscsapat hadvezéreként tevékenykedett. Az Arany János számára oly fontos "epikai hitelt" sokféle forrás biztosította. bár csak hivatalán kívül s a családi elfoglaltságok mellett dolgozhatott. hogy a vitézek közé kerüljön. Valószínűleg a helyi történettel hozható kapcsolatba. megszaporítani. noha ezt Arany még nem tudta bizonyítani. mint pályanyertest újra Toldi-jával. a Társaság titkárának a levelét. A verses históriában megőrzött változat igen zavaros sorrendű. Miklóst határhelyzetben ismerjük meg: az önazonosság zavarával küszködik. mely szerint "van szerencsém üdvözölni önt. amelyek nem fértek össze elképzelésével." Az elbeszélő költemény sikere az irodalom első vonalába emelte Aranyt. Vahot Imre a Pesti Divatlap munkatársául kérte.elveszett alkotmány című komikus eposzát. a gyilkosság azonban már rákényszeríti erre. a jótettért járó büntetés analógiája. 1846"." Arany. A kézirat tanúsága szerint "Vége oct. A lelki tusakodást erősítik Laczfi nádor hadának megjelenése.Arany még föllelte a hős nevével is összefüggő mondatöredékeket. Származásánál fogva nem tartozik a cselédek közé. melynek sorsa éppen a mai ülésen döntetett el. Gondosan kihagyta a készen kapott anyagból azokat a jeleneteket. jó fél esztendő múlva elkészült a művel.mely maga is Toldi-birtok volt . A Toldi 1847-ben jelent meg nyomtatásban. Toldi Miklós valóban élt. a lelkifurdalás kivetítése. oly kedvezőleg. A főhős bujdosása kettős természetű: jelzi a még nem tisztázott életcél okozta bizonytalanságot. s hogy a parasztlegények virtuskodó fogásaival rémíti meg a cseh vitézt. "melynek hőse valamely. A történet szintjén a Toldi a főhős önmagára találásának. Miklósnak anyja iránt érzett szeretete elodázza a szerepzavarból való kitörést. eszmei koncepciójával. a kiteljesedés útjának a műve. még februárban megérkezett Petőfi köszöntőverse és levele. Arany birtokában volt Ilosvai Selymes Péter Az híres nevezetes Tholdi Miklósnak jeles cselekedetéről és bajnokságáról való história című műve. Kádár vitéz stb. Miklós megvédi a . például a malomkő asztalokat Toldi asztalának nevezték. A történeti Toldi Miklós Nagy Lajos idejében több megyében viselt főispáni hivatalt. Toldi Miklós. hogy Toldi átrúgja az egyik csónakot a Dunán. s ugyanezen az ülésen olyan költői beszélyre hirdetett pályázatot. Ilosvai históriájából egyelőre két mozzanatot emelt ki és olvasztott be saját kompozíciójába: a bujdosást és a győztes párbajt.

György anyja szemére veti. A Toldi műfaja elbeszélő költemény. hogy dédelgeti kisebbik fiát. A Toldi politikai üzenetét azonnal fölismerték a kortársak. "Nagyon nehéz bizonyítani. Az elbeszélő költemény egyensúlyra és harmóniára építkező koncepciója nem engedi érvényesülni a gyermeki természetből fakadó konfliktusokat. Az identitás hiánya számkivetetté teszi a főhőst. Gyulai Pál szerint "S vajon Toldi. a második fele pedig . hogy elég legyen egy hajszálnyi hangsúlyeltolódás. egyben az érzelem levezetése. A gyilkosságot. hanem életkori és mentalitásbeli is. a bűnt a haza becsületének megmentése mint legmagasabb érték és erény semmissé teszi. Toldi határhelyzete nem csupán szociológiai-társadalmi. mint ahogy elsimul a magatartásforma következménye: a hirtelen harag. mégis úgy tűnik. az önellenőrzés és önfegyelem hiánya. a bika megfékezése és az érte kapott jutalom. A cseh vitézzel vívott párbaj révén Miklós elfoglalhatja az őt megillető helyet és szerepet. Vörösmarty élt a Zalán futásában hasonló megoldással. a világ érzelmi alapú megközelítése. Az előhangban a látomásként érzékeltetett tárgymegjelölés és a segélykérés a romantikus eposzt idézi. A vadállatok elpusztítása a bátyja iránt táplált gyilkos indulat megfelelője.viharban az állatkölyköket. mintha Arany a "daliás gyermek" Toldi vonásait már most úgy alakította volna ki." A szerkezet is az antik eposzok mintáját követi. a mulatozás után karjára borulva "úgy aludt el. A nemzeti identitás igényét kifejező klasszicista eposz merevségét. a testvérek veszekedésekor Miklós "szörnyű gyermekként" viselkedik (Első ének). és a hirtelen haragú. a történetiség szerepét a népiesség programja oldja. ahová vágyott. fölfelé tör. érzelmeitől végletesen befolyásolt figura olyan helyzetbe sodródjék. a magára talált nép fölemelkedését a nemzetbe. vagy a korabeli meghatározást használva "költői beszély". oda kerül. mire rátámadnak a farkasok. ahonnan már nincs menekvés" (Szörényi László). nem hangzott-e össze az 1846-47-i évek vágyai s élményeivel?" A bujdosás. mindenütt népünk eszményi oldalait tüntetvén föl. ki lerázza a viszonyok jármát. A király is észreveszi jellemző vonását: "Ne légy olyan gyermek" (Tizenkettedik ének). A főhőst végigkíséri a "gyermek" kifejezés és minősítés. fölmagasztalásában pedig Arany politikai programjának lényegét. ezt jelzi magányos budai bolyongása. A mű befejezésében az elbeszélő újfent csak "daliás gyermeknek" nevezi Toldit. úgy hált a hatalmas gyerek" (Tizedik ének). a vitézek közé. azaz a hazátlanság meg az új haza keresése motívumában a magyar nép jelképévé emelt Toldi léthelyzetét láthatjuk. a temetőben talált szállás. Szörényi László szerint Arany az egész kompozíció alapjául az Aeneist vette: mint ahogyan Vergilius eposzának első fele a római Odüsszeia. A klasszikus eposz értékrendjének csúcsán álló hírnév hangsúlyozásával fejeződik be a mű: "Dicső híre-neve fennmaradt örökre.

A Toldi sikere folytatásra kötelezte Aranyt. Az udvar pedig az európai fejlődés kifejezője. A Toldi verselése vitatott. a nép nyelvét megközelítő s ennek virágaival ékes . s az otthonosság. a megváltozott politikai helyzet pedig a Toldiban tükröződő naiv optimizmust kérdőjelezte meg." Arany harmonikus egységbe olvasztja az archaikus kifejezéseket a tájnyelv fordulataival." 1848ban az első művel együtt szeretné kinyomtatni. Rövid idő alatt nyilvánvalóvá vált. ugyanúgy Arany Toldijában az első hat ének tartalmazza Miklós bujdosását. de erre nem kerül sor. és legyen a költészet általános. Csak 1854-ben jelenik meg a Toldi estéje. Az eposz jellemzője. az ütemhangsúly és a trocheusok lüktetése egyszerre jellemzi a verselést. Arany népiesség-koncepciója szerint a műalkotás "legyen egyszerűen nemes. az integrációé. és elnyeri a király kegyét. mint ahogy azt alig egykét évvel ezelőtt hitte. hogy a nép nemzetbe emelése nem olyan problémátlan. 1847-ben ezt írta Petőfinek: "Egy Toldit akarok még írni. Toldi estéjét. a nemzet két út előtt áll. Az ünneplés azonban már nem egyértelmű: az apródok énekén felháborodva újra gyilkosságot követ el. Legyőzi párviadalban az olasz vitézt. mert nem értett egyet a nemzeti szokásokról idegen életvitellel és erkölcsiséggel. a második hat ének a diadalmas harcot. erőteljes. Az ország. amelyben visszaszerzi becsületét.a római Iliász. Erre biztatta Petőfi. Az irodalmi életbe való bekerülése korántsem volt olyan zökkenőmentes. Az öreg Toldi három éve hagyta ott az udvart. A főhős a nemzeti hagyományok védelmezője. mint ahogy azt a Toldi sikere ígérte. . a Toldi estéjében már csak az alternatíva egyik ága. A Toldiban a főhős az elbeszélő eszmei-ideológiai koncepciójának kifejezője volt. Most újra hívják. a párbeszédek tökéletességében. s az uralkodó kiegyezésre biztató szavai képviselik immár Arany álláspontját. amely részben a nemzeti sajátosságok feladását is jelenti. az erkölcsi normákhoz és az eszményekhez való ragaszkodás jelképe. A megtalált és ábrázolt harmónia. a hangvétel és a koncepció kidolgozásában és módosulásában szerepet játszottak Arany személyes és történelmi tapasztalatai. kétféle fejlődési lehetőség kínálkozik. bensőségesség hangulatát sugározza. a bizakodás és remény rendkívül hamar a múlté lett. Halálos ágyán Lajos király meglátogatja. Toldy Ferenc is. A hangnem. s a kötelesség érzése erősebb benne a megbántottságnál. s a végső változat kiadásakor Arany figyelembe vette Kemély Zsigmond kritikáját is. nemzeti. a néppé emelt nemzet politikai programja a stílus szintjén is jelentkezik: a leírások.szóval döntessék le a közfal a népi s ma úgynevezett fennköltészet között. s ezt neked akartam dedikálni. az epikus hasonlat már a népiesség nyelvi programjával érintkezik. Feltehetően a felező tizenkettes időmértékbe való átjátszásáról van szó. Arany számára a választás már nem egyértelmű.

Arany az agg Toldi alakjában a XIX. századi irodalom egyik kedvenc témáját, az időből kiesett embert ábrázolja. Toldi a harcban, az egyértelmű erkölcsi viszonyok világában találja meg szerepét, idegen tőle az olasz módi, a viszonylagosság, a polgári élet. Budára történő bevonulásakor az elbeszélő rá is játszik Don Quijote és Sancho Panza kettősségére. A főhős értékelése egyszerre ironikus és elégikus. Az irónia a megkésett embernek szól, aki idegenül mozog az új világban, az elégikus hang pedig annak a magatartásformának és erkölcsiségnek, mely nem az időhöz kötött. Hiszen a tisztesség, a bátorság, a hazaszeretet nem függvénye a változásnak. Lajos király szavai viszont arra figyelmeztetnek, hogy az értékőrzés és haladás nem egymást kizáró ellentétek és csak a kettő együtt képes megtartani a nemzetet. Toldi újbóli gyilkossága már nem bocsánatos bűn, a hős nem kap egyértelmű feloldozást. A két Toldi-művet ismétlődő toposzok kötik össze. Az öreg Bence helyett most a fiát látjuk, mindketten a patriarchális viszonyok között létrejövő emberi hűség jelképei. A zárókép a hóesésben a sírnál az ásóra támaszkodó Bencével nemcsak Toldinak, hanem a hű cselédnek is emléket állít. Mindkét mű középpontjában a párviadal áll, s a két jelenet között logikai összefüggés is található. A cseh vitéz orvul támad legyőzőjére, az öreg Toldi már meg sem várja a király kegyelmet biztosító intését, végez az olasz lovaggal. Mikola még a Herder nyomán elterjedő szláv veszélyt jelképezi, az olasz lovag a nemzeti sajátosságokat bekebelező európai út szimbóluma. Mindkét műben Toldi párviadalát két fiú küzdelme előzi meg. A Toldiban az özvegy meséli el fiai halálát, a Toldi estéjében a Gyulafi-ikrek vívnak meg az olasszal, eldönthetetlen szerelmi konfliktusuktól is indíttatva. Bertalan halálával a sebesült Lóránt nyeri el Kende Rózsa kezét. Lajos király alakjában némi következetlenség figyelhető meg. A Toldi estéjében az első műhöz képest kissé megfiatalította Arany. A természeti képek, a környezetrajz is jelzi a két mű különbségét. A Toldi erőt, kiegyensúlyozottságot sugalló nyári képpel indul, a Toldi estéje az elmúlást idéző ősz megrajzolásával kezdődik, s annak véglegességét kifejező tél képével zárul. A hóesés azonban a kegyelem és megbékélés hirdetője is, a lelki megtisztulás ősi toposza. Ťgy búcsúztatja el Arany az életmű egyik legfontosabb hősét, Toldi Miklóst. A trilógia befejező részét, a Toldi szerelmét 1879-ben zárta le Arany. Az életműben Toldi problémahordozó hősként jelenik meg, s mindig az alkotói pálya egy-egy fontos szakaszán fordul hozzá a költő. A Toldi szerelme már nem elsősorban a nemzeti problémák kifejezője, hanem a kései Arany világképének hirdetője. A sokszálú, bonyolult történetű verses regény középpontjában a félig leélt élet, az eljátszott boldogság kérdése áll. Most válik végzetesen tragikussá a "gyermek Toldi" alakja, aki játékként fogta föl az életet, aki társa helyett vívott meg Piroska

kezéért. Meggondolatlansága jóvátehetetlen vétek: amikor győz a lovagi tornán, éppen társa helyett aratott diadalával vet véget személyes boldogságának. Minél messzebb akar menekülni Rozgonyi Piroska iránt fellobbant szerelmétől, a távolság azonban nem csökkenti, inkább növeli érzelmeit. Hazatérve a messzi csatákból megöli a feleségét bántalmazó Tar Lőrincet, s ezzel végképp eltaszítja magától szerelmét. A mű az őszikék rezignált hangján szól az emberi boldogság paradoxonáról, a nem teljes élet gyötrő kínjáról. ARANY JáNOS Buda halála (1863)

[É] elnyomhatatlan az olvasóban az a kimondani is alig mert sejtelem, hogy ennek a műnek minden részlete, versszaka, sora remekmű, az egész azonban valahogy mégis hiányérzést hagy. (NéMETH G. BéLA) Arany János az Akadémia Nádasdy-pályázatára küldte el a Buda halálát. Nádasdy Ferenc gróf 1857-ben ötezer forintos alapítványt tett, hogy annak kamataiból másodévenként száz arannyal jutalmazzák a legjobb magyar tárgyú elbeszélő költeményt. A bíráló bizottság (Jókai, Gyulai, Kemény) értékelése szerint: "nem csak viszonyosan tartják becsesnek, hanem magában is oly kitűnő műnek, mely epikai költészetünk elsőrangú művei között foglal helyet [É]. E rendkívüli mű egy nagyszerű eposz tervét sejteti a bírálókkal. A szerző nem kevesebbet céloz, mint amennyire lehetséges, a műköltészet terén visszateremteni azt, mit népköltészetünkben elvesztettünk, ősi naiv eposzunkat." A Buda halála a kéziraton található feljegyzés szerint - "1862. február végén - május 6-án 1863." - gyorsan elkészült. A terv, a magyar őstörténet megírása, a naiv nemzeti eposz megteremtése azonban régóta foglalkoztatta a költőt. 1847-ben Petőfihez írt levelében így fogalmaz: "Festenék szabad hazát, közös hazát; megtanítanám a népet, mikép szeresse a hont, melyért előde vére folyt. Mert bizony nem a mai nemesség vére volt az, mely visszaszerezte Etele birodalmát: az a vér részint a csatatéren folyt el, részint a magvetők igénytelen gubája alatt rejlik." Kezdetben, Vörösmarty és a reformkori romantika példája nyomán a honfoglalási harcokat akarta megrajzolni.

A forradalom és a szabadságharc bukása, a megváltozott történelmi helyzet fordítja figyelmét a hunok históriájára. Arany László szerint: "Az Attiláról szóló eposz tervével talán mindjárt a forradalom után kezdett atyám foglalkozni." Arany rendkívül gondosan készült műve megírására. A korabeli történettudomány általában elfogadta a hunok és a magyarok azonosságát, a költő pedig biztosítani akarta az "epikai hitelt", hiszen "Monda nélkül pedig - vagyis legkisebb támasz nélkül a hagyomány vagy história részéről - egész epikai költeményt csak mintegy az ujjamból szopni, ha tudtam volna is, nem akartam." Tanulmányozta Anonymust, Kézait, Thuróczi őstörténetét, Ipolyi Magyar mitológiáját, a francia történetíró Amadé Thierry Attiláról készült tanulmányát. Megihlette Aranyt a perzsa Firdauszi Sáhnáme című eposza, amely kiemelkedő személyek helyett két nemzet egymást követő generációkon át folytatott élethalálharcát állította a középpontba. Irán és Turán világtörténelmi csatájának magyar megfelelőjét a hun-német ellentétben látta. Hatott Aranyra a Lönnrot által rekonstruált monumentális finn eposz, a Kalevala, valamint merített a Nibelung-énekből is. Arany a hun eposzt trilógiaként képzelte el, s több tervet is készített. Az első rész Etele (Attila) és Buda összecsapásáról, a második az Etele világhatalmának végét előrejelző jóslatokról és Csaba neveltetéséről, a harmadik Etele haláláról, a hunok és a leigázott népek összecsapásáról, Csaba elbujdosásáról és jövőbeli visszatéréséről szólt volna. Az egészet Attila testvérgyilkossága és az érte járó büntetés foglalta volna egységbe, illetve Detre intrikája, mely az eseményeket a háttérből mozgatja. A magyarok voltaképpeni honfoglalása mint Csaba magyarjainak visszatérése szerepelt volna a trilógia végén. 1853-ban a harmadik rész, a Csaba királyfi két énekben maradt töredéke készült el, valamint a hatodik ének egy része, amelybe beledolgozta a Keveházát. A második dolgozat (1855-56) megpendítette az első rész témáját, és elkészített néhány részt a harmadikból is. 1855-ben írta a trilógia lírai előhangját. Nem készült el a trilógia idillikusnak szánt, a jövő ígéretét jelképező, Csaba neveléséről szóló második részéből semmi sem; Attila halálát több változatban is megírta, de a harmadik rész is csonka maradt; csak az első rész, a végső változatban a Buda halála címet viselő alkotás született meg. Buda király megosztja hatalmát öccsével, Etelével: "Légy te, öcsém, a kard; én leszek a pálca; / Isten a jó tettet jóval koronázza!" (Első ének). A hatalomról való lemondás azonban nem békét, hanem viszálykodást teremt a testvérek és a nép között. Etele van hívatva a világ fölötti uralomra, ennek szimbóluma a hunok Istenének, Hadúrnak csodálatos kardja, amelyet egy pásztor talál meg, és ad át Etelének. De az Isten ahhoz a feltételhez köti védencének és vele az egész hun népnek a jövendő sorsát, ha az képes lesz önmagát legyőzni. Detre ármánykodása s a két király feleségeinek viszálya fokozatosan olyan

helyzetbe juttatja Budát, hogy félteni kezdi életét, pártütést szervez öccse ellen, sőt az isteni kiválasztottságot jelentő kardot is ellopatja. Etele, aki egy vadászaton a gonosz ármány kísértését legyőzve egyszer már megmentette bátyja életét, a kard ellopásán annyira felindul, hogy párbajban megöli Budát. Etele megrendül, de ismét kezében tartván az Isten kardját, vállalja végzetét. A Buda halála műfaja vitatott. Arany, aki szándéka szerint a naiv nemzeti eposzt akarta létrehozni, hun regének nevezte művét. Poétikai értelemben csupán a betét, a hatodik énekben szereplő Rege a csodaszarvasról nevezhető regének, mely a rekonstruált múlton belül is újabb múltbeli perspektívát nyit, a népvándorlás korát idéző naiv hangvételen belül újjáteremti a magyar ősköltészetet. Arany fölismerte, hogy tárgyához nem illenek a klasszikus eposz hangütése és kellékei: "Mi az elbeszélés ószerűen naiv formáját illeti, az nem affectatio. Szerző annyira s oly kizárólag jelen tárgyához tartozónak véli ezt, hogy részéről képtelen vakmerőségnek gondolna egy olyan eposzt, melyben Attila szerepel, így kezdeni: "Férfiát énekelek"É stb., míg a krónikák egyszerű nyelvén sok mindent el lehet mondani." A homéroszi-vergiliusi hagyománytól való eltávolodás, a mű lélektani alapozottsága a verses regénnyel is rokonítja a Buda halálát. Az irodalomtörténeti hagyomány azonban - a vitatott jelleg ellenére is - az eposz meghatározással illeti e művet. A továbbiakban mi is ezt használjuk. A mű jelentésrétegei közül az aktuálpolitikait, a nemzet sorsát érintőt szokták kiemelni az értelmezők. Arany a szabadságharc bukása után szembenéz a magyar történelemmel, s a kezdetekig visszamenve szól a tragikus nemzeti sorsról. A hun birodalom hatalmas történelmi viharban omlott össze, s ennek víziója megegyezett azzal a rettegett nemzethalállal, amelynek Arany nemzedéke a szabadságharc katasztrófáját fölfogta. Az allegorikus történetben az örök belső ellentétet, a nemzeti megosztottságot jelképezi Buda és Etele testvérviszálya. Ezt érzi át Buda a várfalak közt ődöngve: "Hogy mily nagy az ország, s kicsiny az ő fészki" (Tizenkettedik ének). A hunok és a germán törzsek ellentéte az évszázados magyar-német szembenállást példázza, Detre ármánykodása a nemzet gyanútlanságát jelzi a legnagyobb ellenséggel, a germánsággal szemben. Az eposz szinte minden mozzanata jelképessé válik: Buda felépülő városa (a majdani magyar főváros), melynek köveit testvérgyilkosság vére öntözi meg, Gyöngyvér átka, mely annyiszor betelik még e falak között. A Buda halála történelemértelmezésében némi zavart okoz, hogy a trilógia egésze nem készült el. A koncepció teljességgel akkor bontakozhatott volna ki, ha Etele vétke bele is torkollik népe pusztulásába. Arany nem csupán azért hagyta töredékben a nagyszabású tervet, mert a sértő kritikák elvették a kedvét, hanem mert az anyag, a téma ellenállt a koncepciónak. Ha végigviszi eredeti trilógiatervét, akkor

állást kellett volna foglalnia arról a csapdáról, amelybe a magyarság jutott a bukott szabadságharccal, az önkényuralommal, majd a kiegyezési kísérletekkel. Azaz, a hun birodalom fölemelkedésében és bukásában, majd jövendő újraépülésében olyan - Arany számára megoldhatatlannak látszó - kérdésekről kellett volna számot adnia, mint az Ausztriához való viszony, vagy a nemzetiségek kérdésköre, vagy akár a Kossuth-emigráció győztes hazatérése. "A Schmerlingkorszakban s még később a kiegyezés után ezt az egész kérdéskört már nem lehetett abban a szellemben tárgyalni, ahogyan azt az ötvenes évek derekán fölvázolta. Annyit írt meg nagy tervéből, amennyit becsülettel vállalhatott: a végzet fölismerését és a végzettel való sztoikus dacolást" (Szörényi László). A korhoz és politikához kötött jelentésréteg történetfilozófiai síkon is meghosszabbítható: minden közösség csak egyetértésben, összetartásban állhatja meg helyét, tarthatja fönn létét a történelem nehéz pillanataiban. Az alakok, szereplők vizsgálata további jelentésrétegeket fejthet fel a műben. A Buda halála központi figurája, legárnyaltabban megrajzolt szereplője Buda. Uralkodása alatt békében, elégedetten, gazdagságukban egyre gyarapodva élnek a hunok. Kinek-kinek megvan ebben a világban a maga tevékenysége, feladata, hivatása: Onnan Buda nyáját őrzi vala békén, Szelíden országol húnok erős népén, Lát egyenes törvényt, mint apa, mindennek; šl lakomát vígan; áldozik Istennek. (Első ének) Buda tragikus vétke, hogy ezt a harmóniát felrúgja: félreértve az "egyenes törvényt", megosztja hatalmát Etelével. "A hatalom azonban, természetéből folyóan, egy bizonyos fokon, minőségen és formán túl már oszthatatlan. Megosztásával addigi viselője, elvesztve önazonosságát, megzavarja a közösség minden tagjában a hozzá való viszony tudatát, kialakult mértékét s megzökkenti egyensúlyát. Elindítja a mértékvesztés, az önvesztés láncreakcióját; s rajta is, majd Etelén és népükön is "betelik", ami "betelendő", bizonyítván, "hogy örök-állandó amaz erős törvény" (Németh G. Béla). Buda tettére már kezdetben árnyékot vet a Hadúrnak szánt áldozatból kicsapó füst és "vészharagos láng". Nem Detre az, aki ellentétet szít, éket ver a két testvér közé, ő csak mint jó emberismerő, észreveszi a hatalommegosztás következményét. Buda már másnap reggel bűntudattal ébred: Benn pedig elméjét friss gond veri, hajtja, Marcona józanság hidegen csúsz rajta, Vád neki, a mit tett, bántja ha mit nem tett:

ha ez egy hibáján". "magát alázó". és diadalmaskodott ármány csábításán. Amíg a Szigeti veszedelem Zrínyije előre tudja. Etele elérhetné az általa annyira áhított nagyságot. hogy ezt a feltételt Etelének nem kell ismernie. Buda jellemzésére az "árnyék" metaforát használja leggyakrabban Arany ("Látni magam« fogytát. melyet a . A "ravasz". Nem is tudja meg soha. hanem népe szabadulását szolgálja. Ettől kezdve Arany kivételes lélektani megfigyelőképességgel és tapasztalattal ábrázolja a címszereplő énvesztését. majd Etelében is az új helyzetet. az elszáradt növény képei is ("Mi vagy te? É aszott fű pelyhe az út mellett". (Második ének) Detre csupán a meglévő "vékony repedésbe feszíti az éket". hogy isten kardját mivel érdemelte ki. az elvesztett szerep személyiségtorzító hatását. majd a halál. hogy a feltételt csak bűne elkövetése után. töveszakadt ághoz?") Buda fokozatosan szorul ki a hatalomból. Arany erkölcsi szemlélete arról tanúskodik. "Csak üres árnyékát taposom a porban"). Megtesz mindent elnyomói romlására. többet megőriz az eposzi hősök elnagyoltságából. minden dolga bűntett. Etelének önmagát kell megfékeznie. régi szabad gótok No hisz« az is megvan. kliséiből. ez azonban nem öncélú. Arany azonban Detre ábrázolásában túllép ezen. tudatosítva előbb Budában. hogy milyen feltételnek kell megfelelnie.fölvillanó kétségét legyőzve . hiába próbálja Detre tanácsára megvásárolni az embereket. addig Etele nem ismeri e feltételt. "önlelkében" kell felismernie. a nép elfordul tőle. jól vannak szegények.Buda életét megmentette.úgy rémlik előtte. "álnok eszű" szász a két fivér lelkében dúló vihart és kétségeket erősíti föl és fogalmazza meg. Detre alakjának egyik rétege a germán veszélyt jelképezi. A tragikus vétség egyenes következménye a személyiség elvesztése után az erkölcsi megsemmisülés. az ág. A Hadúr nem közli vele. (Második ének) Detre szerepének kétértelműsége jelzi azt a problémát. "Ki fogóznék. Az intrikus hagyományos szerepében szítja a viszályt a testvérek között. mint reggeli árnyék". Etele alakja kevésbé árnyalt. hogy a Hadúr feltételének megfeleljen. Detre egyben a megalázott gót nép képviselője is. a követek nem őt látogatják. úgymond. Nem töri a járom. Szárnyad alatt békén gyarapodva élnek. hogy amiért a vadászaton . méltóvá vált isten kardjára. no hisz« az is boldog. Az eposz egyik bravúros jelenetében büszkeséggel vegyített fájdalmas iróniával beszél Budának népéről: S honja-vesztett nép. ha a végzet állította feltételt betartja: "úr az egész földön. Etele tragikumának egyik kritériuma. ugyanezt az állapotot jelzik a fű.

Ilda). a család az összetartó erő. Nincs nemesebb tetted. Arany értékrendjében a gyermek. mint Etel. a majdani új uralkodó. Az új. nincs igazabb ennél. sem mások előtt. akihez életét kötötte. szeretem még most is. megváltozott szituáció nagy erővel veti föl a Buda-Gyöngyvér kapcsolat terméketlenségét. a gyermek hiányát. (™tödik ének) Az asszonyok közti vetélkedés kimenetelét képi szinten jelzi a sólymok párviadala. most egyik a két nő között. most az azzá emelkedettel kell osztoznia. alakját. Hilda. taszítja ki az asszonyokat is megszokott szerepükből. Szigfrid halálának megbosszulását reméli. szeretem még ott is"). Gyöngyvér. Buda tette. Buda felesége szerepvesztése többszörös. . Aladár révén: Közelébb vagy hozzám. "Eddig első asszony volt. Született királyi vér. fiatalságával. / Ha sírba lezárnak. Hidegen egymásnak azalatt benyelték Ruháit. hogy zörömböl utána"). valójában csak elfogadja új férje szerelmét. Tested az én testem. Arany remekül érezteti a két feleség első találkozását. Etele felemelkedésétől élete értelmének megvalósulását. a jövő reménye. s most egy virágjában állóval kell osztoznia. véred az én vérem: Bosszút az anyádért bár iszonyút vennél. De szíve mélyén továbbra is Szigfridet szereti ("Szeretem holtan is. mikor Krimhilda a kicsi Aladár derekára köti a kardot ("Csatolta fiának kicsi derekára. hivatásához elégtelen formátum" (Németh G. a férjem. egymás erejét. gyenge ember. szereplehetőségeit mérik föl egy pillantással: Hamar a két asszony szeme összevillant. a feldolgozott anyag és a lélektani hitelességre törekvő ábrázolás közt feszül a Buda halálában. érzékiségével vonzza magához Etelét. a hatalom megosztása láncreakciót kiváltva élezi ki a konfliktusokat. a Nibelung-hősnő. Krimhilda (Ildikó. / ™rült Aladár. De csak amíg ember frissen egyet pillant. Gyöngyvér madarának pusztulása. egész teste-lelkét. fia. (Kilencedik ének) Arany tragikus iróniával ellenpontozza az isten kardját meglelő Etele világhódító vízióját ("Ihol én. aki Szigfrid meggyilkolása után lett Etele "első asszonya". Túl van nőiessége igazi évein. hogy a férfi. a koncepció. a meddőséget. S ami ezeknél sokkal fontosabb. ihol én pörölyje világnak!") azzal a néhány strófával ezután következő jelenettel.műfaj. amire Arany is sokkal nagyobb hangsúlyt vet: nem lehet többé rejteni Buda királyi rangjával sem önmaga. férfiatlan férfi. Béla).

akitől tart. nyugtalanság csak a gyermekek születésével szűnt meg. ágyok áldott nyúgalommá: Nincs egyéb mi őket vonná. a jószándékkal megbontott harmóniának talán legtragikusabb következménye a szervezetten. Arany műve. ami ČigazÇ lenne: teljességgel kitalált történet: sem az érzelmeimből. az elfoglalt föld hazává: Engesztelni fiat szültek. A művésznek úgy kell jelen lennie a művében. a polgári világban felbomlott közösségek élményét is beleszőtte a Buda halálába. meghalsz belé! (Hatodik ének) FLAUBERT Bovaryné (1857) A Bovarynéban semmi sincs. a lélektani remeklésen. közösségben élő nép tömeggé válása. s vált e terület. Sátoruk lőn szép otthonná. vagy akitől némi előnyt remélhet. Tó szigetje édes honná. anyám.a nemzet fennmaradásának záloga. sem az életemből nem tettem bele semmit. ahogy Isten van jelen a teremtésben: . Egyik elvem ez: nem szabad magunkat megírni. A Rege a csodaszarvasról tanúsága szerint a vándorlás. "az örök úttévesztésről" is szól a ballada sejtelmességével: Szóla Magyar: hej! ki tudja Merre van a hazánk útja? Kerek az ég mindenfelé Anyám. a magyarság örök útkereséséről. A megtartó erkölcs és értékrend hiánya jellemzi a Buda halálában a népet. éppen a személytelensége kelt illúziót (ha egyáltalán kelt). A tömeg ahhoz húz. (Hatodik ének) Buda tettének. Ady Endre a legnagyobb magyar balladának nevezte a Buda halálát. Arany a tizenkilencedik század fájdalmas tanulságát. túl a politikai-társadalmi üzeneten.

Bovaryné életrajza az egész Lajos Fülöp-i polgárosodó kor . Az ötletet (a cselekmény magját) saját körében ismert emberek hétköznapi. A mű "voltaképp házasságtörési regény. Meghatározó élménye az általános kiábrándultság. részletező leírásokban bővelkedő regény cselekménye . Léont Rouenban három évi távollét után látja viszont. ™tvenöt hónapi megfeszített munka után. Vidéki erkölcsök .krónikájává tágul.) A valószerű. hamisak az érzelmeiÉ olyan nő. század" (Flaubert) . Az egyhangú. de látni sehol se lássák. .láthatatlanul és mindenhatóan. egyetlen lépéssel sem hátrált."afféle mezőváros nyolc mérföldnyire" a megyeszékhelytől. szürke hétköznapokat mutatja be a cselekmény. (Az író szerint Bovaryné "olyan nő. tizennégy hónapig tart első házassága özvegy Dubucnével. és amikor műve megjelent. (FLAUBERT LEVELE LEROYER DE CHANTEPIE KISASSZONYNAK. a mozdulatlanság ábrázolásának nagy regényírója" (Jean Rousset). bár Párizsról .és Itáliáról. Svájcról ábrándozik. Nemhiába vívja harcát a szerző a tökéletes formáért: a szerkezet zárt. hogy a regény nem pusztán egy romantikus asszony története.a "csupa aljasság. a Fecske köti össze napi járattal . (Emma csak Rouenig jut el. majd Yonville . aktuális történetei adták. még akkor sem.) A cselekmény az 1830-40-es években játszódik."Moeurs de province". Már az alcím . legalább "húsz francia faluban szenvedett és sírt egy-egy szegény Bovaryné". amilyenből nemsokára műfaj lesz.társadalmi-lélektani regényét. amikor törvény elé állították" (Gyergyai Albert). alaptémája az emberi butaság. hanem a vidéki élet monotóniájának rajza.és erkölcsgyalázás vádjával pert indított Flaubert ellen. 1856 őszén kezdte folytatásokban közölni . amilyet lépten nyomon láthatni".az írói pályájának kezdetét jelentő . műve írásakor a nyárspolgárok és a romantika iránt érzett gyűlölete hajtotta. Rouenra és környékére szűkített a regénytér: (a kitalált) Tostes. Az államügyészség vallás.pontosan elhelyezhető térben és időben. amellyel Hivert postakocsija. a Bovarynét. amelyekben a legkevesebb az anyag".sejteti. az unalom. "mozgalmasságát" a belső történések ábrázolásának gazdagsága adja (az író szerint ugyanis "azok a legszebb könyvek. akinek hamis a költészete. Emma negyvenhárom napig fekszik ideglázban. érezni mindenütt érezzék. sőt legfőbb és szinte egyetlen műfaj" (Babits). ha írói elveiről volt szó.hiteles környezetrajzával maga a vidéki Franciaország. 1852). 1857) Gustave Flaubert az 1848 utáni illúzióvesztett korszak "az eseménytelenség.a realista hagyományoknak megfelelően . Charles biográfiájának megfelelően pontosan követhető az idő múlása (négy évig lakik Tostes-ban. mely a kor jellemző vonásait sűríti: az író által megvetett kispolgárok típusokká válnak. aki "egyetlen sort sem írt le soha művészi meggyőződése ellen. középszerűség 19. Rodolphe-ot szintén három év elteltével La Huchette-ben).

) A "kettőztetés" eszközével is él a szerző: Charles kétszer nősül. maga az élet is valahogy ilyen: egy-egy esemény egyetlen percig tart és hónapokig várjuk! Szenvedélyeink olyanok. kronologikus.halál (megvalósul az írói célkitűzés: "semmi részlet a tárgyon kívül. lineárisan előrehaladó vonalát Charles és Emma életútjának állomásai adják: házasság . önálló fejezetek (ilyen mindhárom részben a nyolcadik): a vaubeyssard-i bál (I.) Mindig rosszul választ: Bovaryból.) . a bál. végül .tele "dühös vággyal. Marad magának a cselekménynek a törzsére legföljebb 120-160 lapom [É] ez a könyv inkább életrajz. Bovaryék folyamatos süllyedésével párhuzamosan ellentétes az Homais család felemelkedése. a tenyészvásár napja (II.). rögtön házasságkötésük után kiábrándul.kettős házasságtörés . Rodolphe-tól kizárólagos szenvedélyt (és szöktetést). Emma Rouault hétköznapi figura. (Flaubert részletezi lelkiállapot. "emelkedés".a színházban. "arca. 11 fejezetre bontottan) hármas tagolású.5. 1853-ban írta a szerző: a mű "alapjában eléggé feszes [É] 260 lapom van készen. egy teremtett világban él nem teljesen valóságos életet ("női Don Quijote") . mint a vulkánok: állandóan morajlanak. Homais). átlagos. a fogadó.11. az asszonykám halála. a vásár és az agónia jeleneteit dolgozta át különös gonddal.). (Kéziratainak tanúsága szerint az író az esküvő. (Unalmában "különböző katasztrófákat és véletleneket képzel el". csúcspont . mint következetesen végigvitt bonyodalom [É] úgy látom. de több. "hogyan szabadulhatna meg tőle" (III. ruhájaÉ léte" (II. 1853).és érzelemváltozásait: "elhidegülését" Charles-tól . Nincs fejlődés. Könyvfaló kékharisnya. A regény (9. nem az egyenletes folyamatosság. akiben "fölsülése" után végképp minden bántja. Az álmodozás módszereit gyerekkorától fejlesztő (I. de mindkettőjükben csalódik: szeretői alig különböznek férjétől. keserű gyűlölettel" (II.csak az "újra feltűnő dolgok kitágították" Emma létét (II." Ezért a "csomópontos" szerkesztés (és a tempóváltás gyakori alkalmazása) a jellemző. ezért vergődik álmai-vágyai és kisszerű környezete között.). irigyli a "viharos" életűeket. de csak időközönként törnek ki.csiszolt. akit tehetséges orvosnak vél. mint környezete ("még a megyeszékhelyen is megállná a helyét". A konklúzió. ahol épp a Lammermoori Luciát nézik . 15. és mindez csak a cselekmény előkészítése.2).) és Emma agóniája (III. életmintául szolgáló olvasmányai alapján regényes szerelemre és nagyvilági életre vágyakozik. tájak. mindig egyenes vonal. A megjelenített magatartásformák is mélységes illúzióvesztést tükröznek.már az foglalkoztatja. két városba költöznek. temetése és utána a férj keservei: mindez legalább 60 lap lesz. az egész életét végtelen álommá tágító Emma paradox lelkivilágú naiv utánzó.). helyek fölvázolása. csak rövid ideig jelentenek újdonságot."miért is mentem férjhez?" -. Bovaryné életének fordulópontjai részletesen kidolgozott. jellemek exponálása (bár kellő fokozatossággal). rengetegszer. Léontól könnyedebb kalandot vár.15. állandóan nagy eseményre vár.5.).

hogy megszabadul tőle". ami nem fog többé letörlődni". ő pedig. egyre alárendeltebb szerepet játszik. "egész élete a hazugságok szövedéke lett. félelmetes-pompás nősténytigris. hogy elkerüljön Bertauxból. s a pénzzel annyit se törődött. mindig valaki másnak hiszi magát. Yonville-t nézi Párizsnak. Mindig valami más környezetben látja.Anna Karenina (1877). "valóságos szakadékot": megérezheti a "nagyvilági élet illúzióját". "Nem hajlandó szembenézni tényleges helyzetével. egy pamutfonógyárba küldik munkásnőnek" (E. Scott kellős közepén.). "egyedül a maga szenvedélyei foglalkoztatták. torkos és kéjvágyó".). sorra látogatja Rodolphe-ot.a költözés.) .15). végül Justin beviszi Homais "capharnaumjába".csak az eléje kerülő lehetőségekkel foglalkozik: apja "örül. Effie Briest (1895) -. Léont sikkasztásra biztatja. és megjelennek . melyeket megpróbált semmibe venni. aztán egyre kevésbé tud úrrá lenni az eseményeken. a gyerekszülés a következő kísérlet. mint egy főhercegnő" (III. "ingerlékeny lett. ™ngyilkosságának oka nemcsak a lelepleződéstől való félelem.meg. férjhez megy. miért is nem szerette"). s később a "bálra való emlékezés állandó foglalkozásává vált" (I. Először még "erényesnek és elérhetetlennek" látszik Léon számára. Gyorsuló tempóban látjuk erkölcstelenségének fokozatait: "szinte kéjjel élvezte a győzelmes házasságtörés minden gonosz iróniáját" (II. Bovary felesége. a bál. hogy fenntarthassa viszonyát Léonnal.5.). hóbort és élvezet volt ez egyszerre" (III. Lheureux zsarolására férje betegeitől hiteleket szerez.8. a kifizethetetlen adósság. a tanyáról.11. De nemcsak a bál emléke élteti: Léoné ("átkozta magát. egyre mélyebbre süllyed. aki [É] árván maradt."mégsem volt boldog. Goriot apó lánya. egészségi állapota bírja arra Charlest. majd Rodolphe-é is (ezt "bezárta szíve legmélyebb rejtekébe") . s azelőtt sem volt az soha". komikus-megható férfipréda (Poszler Gy. Wilson). "a jóléthez való dörgölőzés valami olyat rakott rá. pénzt kérve. Yonvilleben 'csak' Flaubert-hősnő. W. Szabadulási kísérletei valójában nem igazi kitörések . s eltávolodik a kispolgári élettől. Amikor unatkozik. Gazdagabb és ragyogóbb élet utáni sóvárgásának az a végeredménye. végül. nagy hasadást okoz életében. majd bármire képes.egész élete folyamatos emlék. Aztán a Rodolphe-kapcsolatba veti bele magát.6. "egyszerre otthon volt lánykora olvasmányai között.és múltidézés lesz. Emma egyszerűen "eltévesztette a teret. Házasságtörő asszonyok történeteinek sora kezdődik Emmáéval az irodalomban . egy másik világ légkörében". Guillaumint (akinek még elutasítja közeledését) és Binet-t (neki már felajánlkozik). Párizsban Balzac-hősnő lehetne. Meghatározó élménye. hanem csalódása romantikus eszményeiben. hogy hagyják el Tostes-ot . s "az élettől futva így óhajtott elrepülni ő is egy ölelésben" (II. valóságos szükséglet. első próbálkozásként. hogy kislányát.). s ennek következményeként végül is tönkreteszik azok a realitások.

az öngyilkosságát is lehetővé tevő Justin viszont őszintén szereti az asszonyt. torzképek jelennek meg . és "magát is többre kezdte becsülni azért.). 1879) is. hanem a materialista és idealista filozófia paródiája is a szkeptikus Flaubert-től. hogy ilyen feleségre tett szert" (I. Bovary lecsúszása után eltiltja gyerekeit). 1848) és önmegvalósítók (Nóra. megdicséri ("Milyen jó vagy!") . mint akármelyik más szokása. s mint unalmas vacsora után egy előre sejtett utóétel" (I. fogadósné.7. Emma kísértője. állandóan "alszik és horkol". Miközben felszarvazzák. állandó vitája a bőbeszédű Bournisien plébánossal is ostobaságának bizonyítéka . "Rastignac vidéki énje".). de igazi áldozat sem. hogy a "felesége a rendelkezésére áll" (II. . hogy "a szerelem itt remeg a közelében. adószedő. A figurák nem "hősök" a romantika (és a rendkívüli alakokat teremtő Balzac és Stendhal) felfogásának értelmében. a nyárspolgár patikus "megtestesíti a kor progresszív és természettudományos világnézetének minden laposságát és ostobaságát" (Babits). "szánalmas figura" (Emma). aki már nem tud cselekedni.kapcsolatuk a férfi szemszögéből a (majd) "hogyan szabaduljak meg tőle?" cinikus kérdéstől a "jó kis szerető volt" flegmatikus zárásig tart. Szorgalmas. éppolyan szokássá lett ez nála.5. "csak bizonyos alkalmakkor csókolta meg a feleségét.ekkor tölti Emma a fiúval a "mézesheteknek beillő" három napotÉ A "lapos társalgó" Charles földhözragadt. kizárólag karikatúrák. majd amikor felesége "tanácsért" megy Léonhoz. szakértelmének teljes hiányát ortopédiai műtétje és Emma haláltusája teszi nyilvánvalóvá: mindkétszer igazi orvosokat kell hívatni . A fontoskodó tényszajkózó. Lheureux. ostoba kollégistaként jelenik meg. "Rastignac is Rodolphe-fá zsugorodna Yonville-ben".).gátlástalan női karrieristák (Becky Sharp. Pályája felfelé ível.). Rodolphe. Az alattomos "csúszó-mászó féreg" uzsorás kereskedő.). akinek "sejtelme sincs" arról.Hippolyte pedig "eleven szemrehányás az ő gyógyíthatatlan butaságával szemben").9. "a halandók legboldogabbjának érzi magát" (III.14. ő beszéli rá Emmát. "polgári józanságával" egyre inkább megveti Emma rajongását.7.). Léon pedig "szomorú Werther-fattyú" (Poszler Gy. Charles középszerű egészségügyi tiszt (orvosi vizsgáit nem tette le. mindkét szeretőnek szinte felajánlja hitvesét: ír Rodolphe-nak. s a "ridiculus sum" büntetés egész életét jellemzi. hogy maradjon Rouenban (II. Charles halála után minden orvos elmenekül Yonville-ből. Homais. 15. A mellékszereplők sorából társadalmi körkép rajzolódik ki: a polgárság képviselőin (közjegyző. Alkalmazkodik minden körülményhez és helyzethez (a kis Berthe-től pl. komikus első házassága után felszabadultan rajong Emmáért.). ő pedig megkapja a hőn áhított becsületrendet. aki "nagyon érzelgőssé" válik .). a durva vászoning alatt" (II.már senki nem lehet igazi hős. "hétköznapi sátán" (Balassa P.ez persze nemcsak a két figura.

a márki szerint "igen formás a termete és nem is köszön parasztosan". a mű éppen olyan szatírája a romantikának. megváltozik a narratív funkció: az író nem interpretálja az eseményeket. akit először Charles lát. "egy merinó fajtájú kosért". stb.). Homais ("homme". a fő szólam . Homais pedig kívülről fújja az újságot. majd retrospekció utal neveltetésére. a kizárólagos érzelmeket keresi. romantikus regényformát is megszünteti a hétköznapiság "feszes szerkezetű. elalszik a szakmai hetilapon. mikrokozmikus" ábrázolásával. Sand következik.Emmáé lesz. és nem térünk vissza soha többé" (1846). Az írói lelkiismeretesség példájává lett Flaubert rendkívüli műgonddal. az ábrándozás meg "hitvány szörnyetegÉ a lelkek szirénje: dalol. a láthatatlan narrátor nézőpontja a Bovary-szülők szemszöge után Charles-éba megy át. Vele kapcsolatosan Flaubert sokszorozza a nézőpontokat: ideál Charles-nak. "realista lesz.: LefranŤois-né mutatja be Yonville-t). a romanticizmust (Rodolphe csábító közhelyeire a vásárból felhangzik a "válasz": "trágyázásért". Eltűnik a mindentudó regényíró. "hogy az ember a túlságos. hogy "művének tárgyává teszi". ami sokrétű és szürke" (1859). csalódássorozata a romantikus illúziók kudarcának ironikus képe.Bovary ("bovin. mert fölment a gondolkodástól". Bovaryné életvitele.a narrátoron kívül . hívogat. helyszíni szemlékkel dolgozik. végül: erotikus regények). ironikusan. Az író úgy irtja ki (magából is) a romantikát. 1871). Scott-. Charles fel sem vágja az orvosi lexikont. Lheureux ("heureux") boldog. Nemcsak e magatartást. "amely ne volna tökéletes .).) kívül az író a nemességen is ironizál (lóverseny. Flaubert. Lamartineműveket. Emma halála után újra Charles. Emma portréjával azt a tapasztalatát igazolja az író. és a szövegben is megtöri. rengeteg vonással és színnel.) és változatos jellemű szolgafigurákat is megjelenít. mindig valamelyik figura szemével látunk. a közlésmódok közül nagy szerephez jut a szabad függő beszéd. majd a narrátor szól. Az iskolatársként megszólaló szereplői elbeszélő. és az olvasmányok is: Emma mást és mást forgat különböző életszakaszaiban (a zárdában: Chateaubriand-. mint annak idején a Don Quijote a lovagregények divatjának. "homéopathie") ember vagy homeopátia -. mindent többféle nézőpontból látunk (pl. a nézőpontok áttűnnek egymásba. de egyetlen olyan sincs. dokumentumok gyűjtésével. majd: Sue. Rodolphe-nak "helyes aszszonyka". odamegyünk hozzá. boeuf") ökör. hanem a szélsőséges. hogy leleplezze ezeknek az álmoknak hazug és egészségtelen voltát" (Hauser A. Balzac.zongoratanárnő stb. pedig "a sajtó az elbutulás iskolája. (A beszélő nevek is jellemeznek . A közvélemény szemlélete is tükröződik ("legalábbis így mondták a Yonville-i polgárok"). Léonnak kezdetben "minden dráma hősnője" stb. holott csak az élhető. Flaubert egyik vívmánya az elbeszéléstechnika megújítása. Lavardiáre gróf stb. Justin ("juste") igaz.

Charles úgy tanul. hajtincsek. a kastélyban nemcsak gránátalma és ananász van. igemódok kezelésének nagymestere . a fő toposz pedig az ablak. nem érzelemmentes: csak le kell győznie. 1853. Emma "úgy tett. tanyasi nyomorát. e csendes pók szövi hálóját" (I.). a figurákat is jellemzi ("nem szóltak többet egymáshoz". "csak mennek-mennek. leskelődik. Léon is aludt Rouenban". úgy marják a hasonlatok".). "mint a robotoló lovak". és "mint a tetvek. hemzsegnek tőlük a mondatai". Léon házasságának hírére Bovary levélben . A mű meghatározó tónusa az irónia: Emma temetésekor "Rodolphe. érzetek előhívják a múltat. nem vált időt pl. hogy a domináns motívum az evés (rengeteget esznek. aki egész nap vadászattal szórakozott. melynek ablaka északra néz. némán" stb.7. Lassítják a tempót a részletező leírások (Yonville. menyasszonyi csokrok. a bálban leskelődő parasztok arca felidézi Emmának leánykori.nála ezek nem törik meg a stílus egyneműségét -. amin az asszonykám átment. s homályában az unalom. megteremtik a kapcsolatot az idősíkok között (ez lesz majd a prousti technika alapja is): a bál után talált hímzett szivartárca valóságos talizmán. hogy "feszélyezi a metaforikus érzéke". mint egy padlás.7. a horkoló Charles és a bölcsős gyerek mellé. az esküvői torta) és a csöndek. várja a jelzést (a homokdobást) vagy jelez (kitett ronggyal). nyugodtan aludt a kastélyában. ez nemcsak az írót. mert "semmit sem fogad be igazán"). állandóan visszatérő trópusok pl. az álomleírásokban ("négylovas hintók viszik EmmátÉ": az ábránd beépül a jelenbe. ("Amikor leírtam az idegroham szót. A tárgyak. A legjelentéktelenebb dolgok is túlmutatnak saját közvetlen szerepükön és jelképessé válnak (Charles sapkája. de a szomszédok szintén kémlelődnek. de valójában nem is szenvtelen. annyira [É] átéreztem. Homais locsolgatja Emma muskátlijait és ez Charles-ban emlékfolyamot indít. mint irtja őket. de még a cukor is fehérebb). Megszállottan keresi a pontos kifejezéseket ("a szó pontossága a gondolat pontosságából következik"). rajtam is kitör a roham". mint azok a lovak. Rodolphe vanília-parfümje felidézi a vicomte emlékét. karonfogva. a szemlélődés gesztusa is. hagyott még költői képeket a regényben. ezért "egyebet se tesz. Emma bezártságának és korlátozottságának szimbóluma: vágyakozik. a színházban látottakról saját esküvőjére gondol. a sétát is" (II. Alkotói magatartása a sokat emlegetett impassibilité. el kell rejtenie saját érzelmeit. amiknek nagyon is szorosra fogják a zabláját"). a ló-képek (a volt feleség "rozzant gebe". Bár az író azt vallotta.mása a valóságnak" (Babits). de Emma sovány marad. (A kép Bovaryné léthasonlatában is megjelenik: élete "olyan hideg. a mű elemzői megállapították.) Az igeidők. Sainte-Beuve). így az utazásvágy és a prózai valóság egyszerre hat).). mint mások a bonckést". még a parasztok is lesik a bált a kastélyban ."vidéken az ablak pótolja a színházat. hogy attól féltem. de jellemző tény ("úgy kezeli tollát. módszere a számtalan apró.

Kundera véleménye szerint "Flaubert a butaságot fedezte felÉ ez a legnagyobb felfedezése annak a századnak.alakjával kapcsolatban hangzik el az író egyetlen direkt közbeszólása: ő "a pirospozsgás polgárok között a félszázados szolgaság" -. építve és rombolva alakítják az életpályát. utánzó hajlamán végig ironizál (l. Regényeiben a butaság az emberi léttől elválaszthatatlan dimenzió. de az emberi butaság határtalan" (1880). legbotrányosabb. ha élne". melyet leggyakrabban közöttük fedezett fel". a szenilis herceg. amely oly büszke volt tudományos szellemére. sokhangnemű fejezet: a bevezető leírás után párhuzamosan zajlik lenn a ceremónia. a kitüntetett vén cseléd . másoló. mintegy gyászbeszédként. sokszólamú. maga is együtt halad a haladással!" A művet Gyergyai Albert fordította.közli: "szegény feleségem is mennyire örülne. egyre gyorsabb váltások után jelenik meg (a legszegényebb. de reális a vásár szólama. M. ironikus a romantikus csábításé. hanem "az ostobaságnak azt a fajtáját.) Flaubert "gyűlöli a silány módon gondolkodást": nem is a polgári osztályt. hogy az ostobaság korántsem enyészik el a tudomány. Párizs térképe. fenn (az ablakban!) Emma elcsábítása. Emma nagyravágyásán. hosszasan fejtegeti sületlenségeit. Az embersorsot formáló erők valami egyén fölötti szövevénybe összefonódva. mely fölött két félelmetes agélaste (Čhumorérzék nélküliÇ). Szegény Emmát elkíséri szeretkezéseinek ágyától halálos ágyáig. a modernség hatására. (A szegénységalaptéma mellett komikus. a haladás. A kulcsjelenet. a technika. . Maupassant-nak írt levelében fogalmazta meg (szállóigévé vált) gondolatát: "a földnek határai vannak. de önzetlenül adakozó) Catherine Leroux. épp ellenkezőleg. KEMéNY ZSIGMOND A rajongók (1855-1859) É az embersorsokat valami különös. immanens törvény vagy dinamizmus irányítja. végül a tűzijáték leírása és Homais cikkének rezüméje. majd a patikus vallásellenes reagálása következik. Berthe névadása). a tenyészvásár napja. Egyik utolsó. a hős sorsa ott alakul előttünk. Homais és Bournisien. de Flaubert-nek a butaságról szóló látomásában az a legmeghökkentőbb.

A mű első oldalain részletes korrajz olvasható. regény története is e három szinten zajlik. Szabó Dezső "a magyar fátum alá rekesztett" személyiségek közé sorolta.a mű harmadik rétegében személyes erények és vétségek. a szerző szűkebb hazájában. ugyanakkor a saját felekezeti kisebbségeit kész kíméletlenül elfojtani. Az események középpontjában két főszereplő áll . az európai békét minduntalan feldúló "szeszélyes vagy tragikai fordulatok" sorozatán. a politika és a közélet porondjáról immár visszavonultan élő tekintélyes férfiú. Kassai István "címnélküli kancellár". a magyar nemzeti önismeret és emlékezet céltudatos formálója. II. Vele szemben áll a jelen politikai életének meghatározó személyisége. Katona József és Madách Imre mellé. a társadalmi ellentétek kereszttüzében kísérlik meg személyes céljaik megvalósítását. A vallási célzatok mögött nyilvánvalóan politikai szándékok. a két nagyhatalom között egyensúlyozó és nemzetiségi-vallási ellentéteket is magában hordozó fejedelemségben.(BARTA JáNOS) A magyar regényírás báró Kemény Zsigmond (1814-1875) műveivel közelítette meg először a kortárs európai nagyepika szintjét. szereplőinek jelleme és sorsa izzó szenvedélyek harcában bontakozik ki.a regény különleges szerkezeti vonásaként ők személyesen soha nem találkoznak. 1638 végén indul a cselekmény. Bethlen Gábor egykori kancellárja. szélsőséges indulatok (a "rajongás" válfajai) húzódnak meg.egyfelől az evangélikusok védelmezőjeként lép fel a császári és katolikus Magyarországgal szemben. politikai és vallási erői. valamint az előteret alkotó személyes sorsokban. aprólékos lélekábrázolás adja. Első irodalmi alkotásainak jelentőségét az árnyalt. A nagyregények ilyenformán három egymásra épülő szférában ábrázolják az emberi küzdelmeket: a totális (történelmi) háttérben.kétarcú politikával . Politikus és publicista is volt. az író végigtekint a harmincéves vallásháború. Egyikük Pécsi Simon. a fejedelem tanácsadója. Erdély társadalmi csoportjai. A hősök a történelmi folyamatok sodrában. Ellentétük fő oka Kassai "szertelen . Berzsenyi Dániel. Rákóczi György fejedelemsége . Ebben a közegben vívják meg saját létharcukat a regény második szintjének tényezői. Németh László és Móricz Zsigmond őt tartotta a múlt század legnagyobb magyar regényírójának. A pályája csúcsán megjelenő történelmi regények Erdélyben játszódnak. amikor "még sötétebb és kétségbeejtőbb" a "vallásszabadságért" vívott háború. valójában kíméletlen hatalmi harcok végtelen sorozatának mutatja. azok mögött is . A vallásháborúk zűrzavarának "derekán". a közvetlen (társadalmi) környezetben. Ez a rendkívül viharos időszak a történelmet eszményekkel álcázott. A rajongók c.

vélekedik Németh László. csupán mert az Pécsi Deborah szerelmese volt. Folyamatosan élesedik Kassai István és Pécsi Simon ellentéte is. Az "ítélőmester" több úton próbálkozik. A bonyodalom kezdete után Elemér . A regény középső szakaszában az író az eseményszálak váltott szövésével halad előre.) A tetőpont a szombatosok andrásfalvi találkozója.manővereként kieszközli az erdélyi fejedelemtől a szombatosok "fő. unokaöccsét. Ennek formája leggyakrabban a belső monológ. Kettejük párbeszéde a regény eszmei csúcspontja. december 21-én). a fejedelmi udvarba kerül.félreáll. és megpróbálja helyrehozni végzetes hibáját. (A rajongók "kompozíciós remeklés" . a fejedelmi udvarban is. Elemér és Deborah kedélyhullámai. Laczkó István a bűntudattól összeroppan. Kassai István ellenben az indulatok előzetes felkorbácsolásán munkálkodik. csupán elszenvedik a történéseket. és .vagyonszomja" (mindenáron meg akarja kaparintani Pécsi Simon birtokait) és elhatalmasodó gyűlölködése: riválisa politikai súlyát és személyes tekintélyét is meg akarja semmisíteni. Kassai második . és így tekintélyes hozomány várományosa. Laczkó Istvánt. elhagyja a gyulafehérvári udvart. és betölti barátja helyét a Pécsi-házban is.és a regényünk főcselekményét kitevő . illetve következményeiként. Bodó Klára hősiesen és sikeresen dacol a sorssal. Az események irányításának eszközéül Kassai István behálóz egy szombatos papot. és zsarolással kémkedésre kényszeríti. Pécsi Simon eltökélt szándéka. Klára.szerelméről lemondani kényszerülve . hogy ezen lecsillapítja a szélsőséges indulatokat. tépelődései. minden jelentős szereplő nézőpontját és motivációját egyenként és részletesen megvilágítja. vívódásai a sorsfordulatok előzményeiként. a mezei hadak kapitánya lesz a Pécsi-birtokok körzetében. mértékletességre inti a "rajongókat". időbeli előre. Pécsi Simon azonban átlátott ellenlábasa szándékain.Báthory Zsófia hercegkisasszony és ifjabb Rákóczi György készül az esküvőre.és jószágvesztéséről" szóló rendeletet (1638. Felesége.és visszalépésekkel. Ťgy váltakoznak Laczkó István. vállalja a jobbágysorsot. Az ő visszavonulásával párhuzamosan egyre inkább előtérbe kerül Gyulai Ferenc. hiszen ellenfele közismerten kapcsolatot tart ezzel a szektával. és nemkívánatos személynek tekintette Elemért. Pécsi Simon és Deborah csöndesen élik napjaikat.a megoldásban végső fordulatot hozó epizódsorként . nem kívánnak harcolni sorsuk ellenében.megnyerve Lórántffy Zsuzsanna személyes pártfogását kevés híján a férjét is kimenti Kassai István körmei közül. E lépés nyilvánvaló okát a közvélemény is gyanítja: "a szombatosok ügyét [É] Pécsi megrontására hozta szőnyegre" a körmönfontan ügyeskedő kancellár. A háttérben . Korábban örökbe fogadta Kassai Elemért. közben pedig levélben tájékoztatja az erdélyi főbírót a "veszedelmes" készülődésről. A válság éleződésével újból megjelennek a nagypolitika erői: külpolitikai fejlemények következtében küszöbön áll a magyar király .

A kiszolgáltatottság ugyanakkor az ellenpéldára is érvényes: a morált a saját önös céljaira eszközül felhasználó Kassai István. elsősorban a fanatikusokat. ha megkapja a szombatosokkal együtt bukó Pécsi vagyonát. A sors kiváltképp a megmerevedett társadalmi rendben tragikus. A szombatosok elvakultsága és a tragikus véletlenek sorozata tömeghisztériát robbant ki. Mindenfajta szélsőség. Kérlelhetetlen törvények bonyolult erőrendszere áll fölöttünk. A mű elsődleges tanulsága: az emberi sors kifürkészhetetlen és befolyásolhatatlan. Zsófia nászajándékul elhangzó kérésére Gyulai Ferenc lesz az értékes Pécsi-birtok ura. sőt épp a lelki nemesség és jóság sodorja őket végveszélybe (Eleméren ez be is teljesedik). a "rajongók"-at. a machiavellista intrikus. a lelkiismeret nélküli alattomos figura is a véletlen játékszerévé válik. ezúttal a házasuló fejedelmi pár szeszélye képében.és sorsszemléletét a szabadságharc előre látott tragikus bukása döntően befolyásolta. elsősorban az andrásfalvi uradalmat. Kassai István kiszorul a politikából. Kassai Elemér talpig becsületes fiatalember. hogy Balázsfalván zavargás törjön ki. A magyar viszonyok . Kassai manőverei beválni látszanak. Laczkó István özvegye azonban a szegények és betegek istápolásában lelte meg életcélját Rápolton. A végzetes eseményen a balsors Pécsi Simon ellen fordul. (Ennek a világlátásnak a gyökere 1849 tanulságában rejlik. A tragikus vétség klasszikus eleme. mint a legsilányabbak. egyúttal Deborah kezét is megkapja . Pécsi Simon ellenben visszanyeri a fejedelem jóindulatát .a történelmi időben éppúgy. Elemér felkoncolása Kassai István számára a legfájdalmasabb veszteség. Minthogy pedig időközben a török szultán hozzájárult "a magyarországi evangélikus rendek sérelmeinek orvoslásáért indítandó hadviselet"hez. Laczkó István is életét veszti. amelyhez alkalmazkodni vagy amelyet befolyásolni nem lehet. amelynek első áldozata az a Kassai Elemér lesz. jóllehet a végső fordulatokig fölényes biztonsággal és célravezetően kormányozza hajóját. Pécsi Simon önzetlen és nagylelkű férfiú. épp azokat söpri el a legnagyobb erővel. mégis mindkettőjüket elsöprik a törvények. kegyvesztetté válik. férje utolsó tartózkodási helyén.) Az erkölcs szolgálata sem szolgáltat jogalapot a kiemelkedésre: a legkiválóbbak éppúgy elszenvedik a csapásokat. és ez fékezi a felekezetek elleni belső fellépést Erdélyben. elhivatottság és elbizakodottság a sors kihívásának minősül.jóllehet ő Bodó Klára iránt vonzódik. most már csak a kapzsisága elégülhet ki. A megoldásban azonban ismét közbeszól a sors. a "hübrisz" Kemény Zsigmond világában különös jelentőséghez jut.elleni támadás. a szenvedélyek és vágyak megszállottjait.az ítélőmester "nem soká élte túl" a végső fordulatokat. Kassai érdekei tehát azt követelik. mint Kemény . aki pedig a béke szolgálatában érkezik a gyűlésre. akik a legjobban küzdenek ellene. Kemény Zsigmond történelem.

Mégis ő az egyetlen szereplő.ez is vétségnek számít -: tudatosan él. Szilárd életelvek szerint él. hisz megkísérli helyzetének megváltoztatását. "szent énekeket" szerez és énekel. ™nérzetre ébredésekor azonban előre lép . Pécsi Simon "szűcsmester fiából lett mágnás" Bethlen Gábor idejében ez a mozzanat politikai ellenfeleinek gőgjét és irigységét váltja ki (Kassai szerint "a nagyok közé tolakodott"). Gyulai Pált a szerencsés véletlen sodorja előre. Laczkó István gyenge jellemű figura. A származás kijelölte útról való letérés végzetes bűnnek számít Szőke Pista részéről éppúgy.bár ő az egyetlen fiatalember. a továbbiakban is). pártfogója a szombatos szektának.a tragikus sorsúak táborába. ezzel váltotta ki maga ellen a végzet haragját. Messze kimagaslik kortársai közül . a berontó nemesek és hajdúk egyszerűen lemészárolják. és így a sors büntetését. akit hidegen hagy "Sáron Rózsájának" varázsa. Hősies fellépése a szombatosok gyűlésén hatástalan. és helytáll a kritikus helyzetekben ("érzem. Nem ura érzéseinek. nevezetesen Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony. rangot és gyönyörű feleséget is kap . a "gyermekkedélyek" osztálya.Zsigmond jelenében . A rajongók szereplői tehát csaknem valamennyien tragikus hősökké válnak. Akad. épp ezért kell belátnia: "el volt tévesztve egész életünk". Az igaz érzelem elfojtása "az önmagukat elvesztők" bűne. A fejedelemasszony magasságát megközelíti Bodó Klára. a szegények és betegek gyámolítása) már bizonyos fokú életvereség. Megemlíthetjük mellette a fejedelmet. mint Pécsi Simon esetében. két típus kivételével. őt a tiszta gyermeki szeretet ítéli tragikus sorsra. reménytelenül. csak magának teremt "külön világot". tudományokban jártas "csillagjós". Nekik nincs határozott törekvésük.engedve imádott apja kérésének . férje tragédiája őt is sújtja. aki magára maradva gyermekeiről is gondoskodni tud. ő "a legcsekélyebb akaraterejű" szombatos. koldusból lett módos lelkész. nem kerül az események fővonalába. Pécsi Deborah az "önsorsrontók" közé tartozik. élete azért fut zátonyra. ő azonban csak a saját életútját illetően győzi le a mostoha körülményeket. A regény eszmevilága szerint származásának megtagadása volt az ő eredendő bűne.rendkívül merevek. A többieknek még ez a részsiker sem jut osztályrészül. A végzet szeszélyeit elkerülő másik típus a sodródó figuráké. "szilárd jellem" (Barta János kategóriáit alkalmazzuk. szíves vendéglátója minden idegen utazónak. Kivonulása a társadalomból (lemondása a világi boldogságról. Rákóczi Györgyöt is. de ő kevésbé jelentős szereplő. méltán lesz Kassai bábfigurája. de nem is érik el vágyaik teljesedését. valamint "ábrándos és előítéletes ember". megütközik . ezzel szemben Bodó Klárához vonzódik egyre erősebben. mert . ezért nem ütköznek össze semmilyen törvénnyel. "Dúsgazdag Epicur". aki "a sors fölött áll". aki saját tiszta erkölcsisége szerint tud élni. hogy erélyemnek a szükség csak újabb meg újabb tért nyitna").kiadja szerelmese útját.

kapzsiság. Kádár és a legtöbb szombatos megszállott. fejezett ki erkölcsi-gondolati-indulati reflexiókat. s bár hallám. újszerű asszociációkkal éreztette a lélek rebbenéseit. büszkesége legyőzte. de sikertelenül. az író elsődleges célja az egyén és a világ közti kapcsolat feltárása. befolyásolható. ők "az erény szörnyetegei" (Németh László). de a szeszély és e büszkeség álérzéseket is hamar iktatott a valódiak helyébe". Nagy súlyt helyezett a plasztikus láttatásra. Előadásmódja is változatos: narráció. MADÁCH IMRE Az ember tragédiája (1859-1860) Egész művem alapeszméje az akar lenni. elsősorban az újabb nyelvújítási mozgalomtól támogatva. Elbeszélői magatartásában a tényszerű tárgyilagosság.rendkívül ingatag.Gyulai Ferenc hidegségén. másrészt a népnyelvből merítve. bárki ellen vagy mellé hangolható. "Jellemétől idegenkedtem. Különleges szókapcsolatokkal. önhittség. elvakult "rajongó". átképzelés és jelenetezés egyaránt megjelenik regényében. a hősök énjébe való beleélés. monológ és párbeszéd. Kassai István a negatív főszereplő. hogy amint az ember Istentől . "érzéseit szeszélye gyakran elvitatta. ő az író jellemtipológiájában az "önmagukat szétzúzók" körébe tartozik. Boldogtalanságra rendeltetett. vesztét a nagybátyjával való kapcsolata okozza. Pécsi Simon pénzszóratására . de bűntelen embertársak halála is szárad lelkükön. A nép . ezután megkísérli kivonni magát nagybátyja. Kassai Elemér az erkölcs és kötelességtudás áldozata. és belelovalja magát az utána való sóvárgásba. nem volt szívem visszautasítani a gyűlölt öreget. önnön bukásuk előidézői. hogy Pécsinek halálos ellensége.pl. Bűne: irígység. A cselekmény mozgatói a harag és a szeretet hullámai. annak gazdag és fordulatos eszköztárát. Kassai felbujtására. a hangulati tartalmak jelentős szerepet kapnak. A magyar irodalmi és tudományos nyelv csak az 1830-as években kezdett erőre kapni. a reflexió és a boncoló jellemzés váltakozik." Tudomásul veszi sorsának csapását (Deborah elfordulását). A költészet a prózánál előbbre járt. illetve a sorsa hatóköréből. Epikájában nagyfokú líraiság uralkodik. és Kemény Zsigmond beemelte stílusába a romantikus poézis elemeit. kincsére nem vágytam.

(MADáCH LEVELE ERDéLYI JáNOSHOZ. mi az emberi természet legbensőbb lényegében rejlik. Goethe és Vörösmarty nagyszabású. Magyarországon a tíz éve elvesztett szabadságharc után ismét kiéleződött a politikai helyzet. Először a szabadság kétféle változatáról látunk példázatot. A bűnbeesés után ádám (évával együtt. számos tudományos. Az ellentétes erők összecsapása után egy újabb idea merül fel. gazdasági és tudományos élete forradalmi átalakulásokon ment át. de egy "ismeretlen érzés" (a "milliók" iránti együttérzéssel társult szeretetvágy) a szolganép felszabadítására ösztökéli. a biológiai és statisztikai determinizmus. és az ígért mindentudást kéri számon a csábító szellemtől. szellemi irányzat kap benne valamilyen szerepet. egymás hatását felerősítő körülmény késztette főműve megírására (Európa társadalmi. A konfliktus egyik pólusán (de a mű egészében is. vállalja a "nemes. Madách műve tagja annak a sornak. a műfaji határokat átlépő alkotásai is fémjeleznek. de bár kétségbeesve azt tartja. A kompozíció az ellentétes erők harcának elvére épül.a korlátlan egyéni hatalmat próbálja ki. hogy mindenütt megbukik. az utópista szocializmus. hogy eddig tett minden kísérlet erőfogyasztás volt. IX. Igaz ugyan. Lucifer a továbbiakban (a történelmi színekben) álomképek sorozatával tárja fel ádám előtt az emberi szellem egyfajta fejlődéstörténetét. A dráma alapkonfliktusát a függőség.13. a pozitivizmus. valamint az első színben megjelenő (Lucifer által képviselt) autonóm létforma ellentéte alkotja. az örökléstan. az egyes színeken belül is) egy-egy elvont eszme megvalósításának igénye jelenik meg. 1862. az évezredekre szóló személyes dicsőségbe kóstol bele. Műfaja drámai költemény. pl. amelyet Dante nyomában pl. lépjen ki az isteni "gondviselet" védelméből. Lucifer a paradicsomi boldogságban élő ádámot a második színben arra bírja rá. míg a másik pólust az anyagitársadalmi tényezők alkotják. A "szabad állam"-ban. immár "a paradicsomon kívül") büszke önérzet és szorongás közt ingadozva éli önálló földi életét. ádám Egyiptomban . a liberalizmus. Athénban azonban a . más szóval bölcseleti-lírai dráma. Milton. és nem utolsó sorban saját személyes válsága is motiválta). Az ember tragédiája filozofikus síkra emeli az egyetemes.fáraóként . de terhes" önálló életet. amely egyben a következő szín kiindulópontja is. hogy ő is dacoljon az úrral. A mű eszmei háttere is rendkívül sokrétű. nemzeti és individuális létkérdéseket. Byron. azért mégis fejlődése mindig előbbre s előbbre ment. melyet levetni nem bír (ez volna csekély nézetem szerint tragikum). a deizmus és a panteizmus.) Madách Imrét számos. Shelley.elszakad s önerejére támaszkodva cselekedni kezd: az emberiség legnagyobb s legszentebb eszméin végig egymásután cselekszi ezt. s megbuktatója mindenütt egy gyönge.

Előre vitte az embernemet. lelke azonban (a "Földszellem" uralmából) nem szabadulhat a testtől. aki ismét csalódott eszményeiben. A londoni szín záróképe: vízió a kor áldozatainak haláltáncáról. a záró keretszínben fellázadna ("Ne lássam többé ádáz sorsomat"). az igazi tudásra viszont a császári udvar nem tart igényt. Mégis. elhagyja az emberi kultúrát és az embertársakat.nép (a nyomor miatt. a szeretetre "bűnbélyeg" kerül. Párizsban mégis átmenetileg. de diadalra jutnak a legnemesebb eszmék: az "egyenlőség. a "döghalál"-t. Az ember döntési lehetősége csupán abban áll. a demagógia prédájaként) nem tud élni szabadságával. és a . újra Prágában (a tizedik színben) éva visszatér férjéhez. szabadság Vagy nagyravágy formájában hatott-e. és keresse a kéjt". a tudós felesége pedig udvaroncokkal flörtöl. az ő szolgálatát vállaló nagy egyéniséget pedig elveszejti. Az utolsó részben. feladná "a hasztalan harcot": a szabad akarat végső. a nagy francia forradalomban. ha ellentmondásosan is. a szeretni vágyó embereket a zárda ajtaja elválasztja egymástól. "mely a földhöz csatol"'. akkor mégis lelkesített. Végképp elszakítana minden köteléket. ádám tehát visszafordulni kényszerül. A magasztos eszményeiben csalódott egyén most azt a célt tűzi ki. és Kepler tanítványának lelkes figyelme a jövő ígéretével kecsegteti ádámot." Ez a jelenet a mű egyik eszmei csúcspontja. hogy "éljen magának.a szellemi értékekhez ragaszkodván . amelyet már a római színben a kereszténység új eszméje győz le. A Lucifer által felvázolt történelmet így mindenképpen vállalni kell. és így nagy és szent eszme volt. Emelt. Az "új világban". tudomány vezérelte világot áhít most már ádám." Kimondja. Prágában a tudományt szolgálja (Kepler személyében). hogy szabadon választhat a "bűn és erény" között. a kihűlőben lévő földre visszatérve. ádám az eszkimó színben a teljes fizikai. London "szabad verseny"-ében (ahol "az élet korlátozza önmagát") viszont csak az érdekek diktálnak. tilos az anyai szeretet és a szerelem is. de torz megnyilvánulásával önmagát áldozná fel az emberiség megmentésére. szabadság". A szabadosság életelve a császárkori Rómába vezet. funkcióját vesztette a tudomány és a művészet. az elvont eszmények eltűnnek. Hősünk .az űrbe repül. de a jövőt jelképező falanszterben a rideg célszerűség uralkodik. ádám. hogy "az ember célja a küzdés maga. hiányzik pl. mint "álom az álomban" (Sőtér István) . Az eszmények hiánya azonban a pusztulást hozza magával. testvériség.felcsendül "a jövő dala". hisz "Szerelem és küzdés nélkül mit ér A lét". szellemi és erkölcsi leépülést tapasztalja. megszűnt "a haza fogalma". Egy "védő" és "buzdító". kereszt vagy tudomány. Konstantinápolyban ez is hitelét veszti: az emberi szeretet elvét megcsúfolja a vallásháború. éva azonban átszellemült boldogsággal a tudomására hozza: "biztosítva áll már: a jövő". Mindegy. mégis alapigazságok fogalmazódnak meg benne: "bármi hitvány Volt eszmém. a "kegyelet".

fellegekben. amíg a feltétel nélkül hódoló angyali karral szemben a szabad véleménynyilvánítás jogának követelője. Lucifer és éva) hasonló hármasságot képvisel: az eszméket. A három főszereplő (ádám. mely véle harcban áll"). hová benéz Erős vágyakkal és emelt kebellel" -. de ugyanakkor az isteni irgalomba vetett "hit" is megadatik a számára.a földi világ tökéletlenségét hivatott illusztrálni. a rációt és az ösztönöket. az ember vele mindenütt találkozhat . Az eszkimó szín után Lucifer győztesnek érzi magát. Az úr maga: az idők és a világ teljessége. a teremtett világ: egymással küzdő erők egysége. Ez a történetív . A befejezett "nagy mű". tudhatod. az úr viszont ekkor már hatalma teljében. Ligetben. Tagadásúl. a "hideg számító értelem" megszemélyesítője. "gúnnyal" adja neki a két fát. szállóigévé vált mondattal zárul a mű: "Mondottam. mentsvára pedig az isteni kegyelem védőpajzsa. az ellentétek egysége. mindenütt. maga az abszolútum.az egyre kilátástalanabb álomsorozaton. panteisztikus isteni lény. A három főangyal által dicsőített és egyben képviselt fogalmak is ("Eszme". tovább kell vállalnia az esetleg "hasztalan" küzdelmet. Lucifernek az elsőbbséget és az isteni tökéletességet megkérdőjelező szavai után az úrnak módjában állna az "önhitt" szellem megsemmisítése."Elrészletezve vízben."végtelen tér"-ben vállalhatja a "tettdús élet"-et." ádám. addig ádám harcostársa. Segítsége az iránymutató isteni "szózat" lehet (csak meg kell hallania). "Csak én lélekzem benned. hogy a tagadás szelleme próbára tegye az első emberpárt. Amíg Lucifer a személyes szabadság szószólója. A Földszellem a földi lét (az "anyagvilág") törvényeinek megszemélyesítője. Mint a földi élet tökéletes ismerője kalauzolja végig ádámot . A lélek azonban a test nélkül nem létezhet (vö. cinikus szkepticizmusát csak az úr szavai ellensúlyozzák.egyoldalúan és célzatosan . "Jóság") együtt a világ teljességét szimbolizálják: a szellemi. a földi világ bármely szegletében megmutatkozik a megfelelő (nyitott) lélekállapot előtt. mindenhatóságát egyértelműen kinyilvánítva lép közbe: "A porba. ádám nem léphet ki a Föld köréből. valamint az erkölcsiséget. így az emberi életút a fenyegetés és a bizalom között vezethet tovább. aki egyrészt a tényekkel való szembenézésre kényszerít (lásd neve: «fényhozó«). hanem világképének is az alapja. Mindaddig áll az én hatalmam is. aki a "végtelent és időt alkotta". ádámnak el kell fogadnia a Lucifer által feltárt "vég" fenyegetését. . amikor a földi életet kilátástalannak látja." Lucifer a tagadás képviselője ("Míg létez az anyag. Hárman együttesen alkotják az emberi teljességet. szellem! Előttem nincsen nagyság. őbenne a szintézis is megtestesül. Sokat sejtető. és a végkifejletet előre látva engedi. az anyagi szférát. József Attila: Költőnk és kora !). "Erő". és ezért nem juthat soha teljes diadalra. a szellem és a lélek szabadságának keresője dacolni próbál vele. ember: küzdj és bízva bízzál!" A részek dialektikus egysége nem csupán a Tragédia felépítésének. de egyoldalúan torzít is.

és kötelességtudó." ádám a "büszke férfinem" képviselője. benne a férfi élete "szebb létre" tesz szert. A tömeg és a kiemelkedő egyéniség kapcsolata a továbbiakban is az egyik főmotívum marad. érezem. a tizenharmadik színig az egyéni és a közérdekek felváltva kapnak szerepet. .folyamatosan mind passzívabbá válik. Lucifer szerint "Minden ember uralomra vágy". a természetesség érvényesítője. Teljességre és hatalomra tör. továbbá a hálaérzet. egyben a korerkölcsök képviselője is. ádám "hő vágya" hozta létre. Meghallja azt.pihenni akarok. mint Isten". mely szülte őt.a saját lábára kíván állni. ádámot Egyiptomban és Párizsban is a "rokonszenv" teszi fogékonnyá a másféle igazságok megsejtésére (mindannyiszor a nő vonzása is szerepet játszik). Büszke." A Tragédia jelentős témaköre az egyén és a közösség viszonya. sőt isteni (abszolút) teljességre is: "Legyünk tudók. Az érdekek mocskától távolabb. melynek lezárása ("Csak egyedül én voltam a bolond. de a hetedik színben már megnyilvánul emberi gyarlósága és végessége: "Kifáradtam . és ebben rejlik hivatása a férfi mellett: "E gyönge nő tisztább lelkűlete. és a kíváncsiság is. Lucifer a "dőre tagadás"-sal csak élesztője a fejlődésnek. tudom. Sokrétű arculatának további jellemzői az életélvezet. megvalósításuk harcosa. mely éltet lehel" a földre. Ezt a kérdéskört is érinti az a tény. és szíverén keresztűl Költészetté fog és dallá szürődni." A nép-fogalom a politikában kiüresedhet: Párizsban Danton és Saint-Just egyaránt a "nép"-re hivatkozik. és a tömeg "minden rendnek malmán húzni fog. Az egyén-közösség téma végső tanulságát jelentős mértékben alakíthatja a testvériségeszme és a szeretet-elv is: az egyént önmaga kiteljesítésében az embertárs iránti vonzalom és felelősség is köti. a szolgalét és az önfeledt boldogság képessége."Minő csodás kevercse rossz s nemesnek A nő. Számára minden mélypont után "újra felmerűl Az eszme. Az ember tragédiájában végső soron a küzdéseszménynek jut a főszerep. Szelleme. hogy a főhős . Hivén. Az eszmény minden bukás ellenére mégiscsak "fog dacolni. [É] Majd istenűl oltárra helyezi" . a hiúság. Legelső szavaival jelzi célját: "úrnak lenni" a teremtett világban.éva rendkívül összetett figura. A hatalom vagy a nép szolgálata a történelmi színek első nagy dilemmája. Lucifer az emberi "fajzat" nőfelfogásáról is kemény ítéletet mond: "Majd állati vágyának eszközéül Tekinti a nőt. az úr "szózatát". aki "lugost" csinál a sivár környezetben a "vesztett éden" pótlására. méregből s mézből összeszűrve [É] a jó sajátja. Törvény. Mindent összevéve ő az ösztönök képviselője." ő egyúttal az eszmék fanatikus híve. hogy illyen népnek kell szabadság") Madách személyes politikai élményeivel is kapcsolatos. Míg bűne a koré. de könnyen felcsigázható tudásvágy vezérli ("szomjúzom") . "e nyugtalan erő" a folytonos kudarcok ellenére sem hagyja pihenni." A legfőbb szerepét éva a tizenötödik színben nyeri el: az ő "tisztább lelkűlete" mindenkor képes meghallani az isteni iránymutatást.egyre kevésbé találva cselekvési lehetőséget . A férfival szemben ő otthonteremtő lény.

az orosz kezdettől azon démonok elleni harcot ábrázolja. ha szórakozni akarnak. hanem az egész orosz irodalom messianizmusát is" (Hauser A.ádám előtt azonban "Végtelen a tér". Magadnak munka. a képzelethez fordulnak.) Mindig azt mondják.). a legközönségesebb dolgok alakjában. a modern ember . de jelentésüket korábbi szövegrészekre emlékezve szűkíthetjük és pontosíthatjuk. mert az emberi lélek teljes mélységét ábrázolom. az élet küzdelem. csak realista vagyok. a művészethez. amikor "a nyugati regény a társadalomtól elidegenedett." DOSZTOJEVSZKIJ Bűn és bűnhődés (1866) A teljes realizmusban megtalálni az emberben az embertÉ Pszichológusnak neveznek: nem igaz. Az űrjelenetben elhangzott: "A cél halál. mint Dosztojevszkij Raszkolnyikovja és Ivan Karamazovja vagy Tolsztoj Pierre Bezuhovja és Levinje. amelyek az egyént a világtól és a közösségtől elkülönítik. Ez a lényegbeli vonás nemcsak olyan figurák problematikáját magyarázza meg. hogy a valóság unalmas. 1876) A múlt században. Csak egy parancs kötvén le: szeretet. a szó legnemesebb értelmében. egyhangú. ember: küzdj és bízva bízzál!") sokféleképpen értelmezhetők. mi benne van. Az alapvető sorskérdést. A zárókép utolsó szavai ("Mondottam. s az emberek. (DOSZTOJEVSZKIJ: DON CARLOS éS SIR WADKIN. az egyén elidegenedését." ádám végső kételyeit tovább oszlathatja Péter apostolnak már a hatodik színben elhangzó útmutatása: "Legyen hát célod: Istennek dicsőség. (DOSZTOJEVSZKIJ: NAPLóJEGYZETEK. nemcsak ezeknek az íróknak a szeretet-hitvallását és hitét. a magány súlya alatt összeroppanó egyén ábrázolásába torkollik. Az egyén szabad érvényre hozni mind. regényeket olvasnak. "mely munkára hív". mint amilyeneket a valóság tálal fel nekünk naponta ezerszámra. mint a valóság? Mi volna olykor hihetetlenebb nála? Egy regényíró sohasem tud olyan képtelenségeket ábrázolni. 1880-1881. S az ember célja e küzdés maga. Szerintem épp fordítva áll a dolog: mi volna fantasztikusabb és váratlanabb.

ő maga pedig befejezi tanulmányait. Az öregasszony ostoba. pontosan ebben az évben. intenzívebben. ha egyáltalán bűnnek lehet nevezni azt. mi a ČjóÇ és mi a ČrosszÇ? Mindenki maga szerint tanítja. az elképzelhető valódi boldogság forrása viszont: a szenvedés vállalása.Részegeskedőket' pétervári nyomorleírásnak szánta (hőse valószínűleg Marmeladov lett volna). Hőseik mind ezzel a problémával viaskodnak.) Sehol sem élik át ezt a kérdést mélyebben. tartanak az anarchiától. Čéletének semmi értelmeÇ. hogy egycsapásra javít nyomorúságos helyzetén.elmagányosodását az oroszok a szabadság problémájaként fogalmazzák meg. lebegő. Aktuális tárcaregényét. részvétel a közös emberi sorsban" (Török E. ("Beteg társadalmunkban felbomlik a jóról és a rosszról alkotott fogalom. kínozza a nála szolgálóként élő húgát. aztán egészen más elképzeléséről tájékoztatja kiadóját: a készülő új mű "lélektani beszámoló lesz egy bűncselekményről". és senki sem érzi a megoldásával együtt járó felelősséget kínzóbban.. hogy megöli az öregasszonyt. az erkölcsi relativizmus veszélyétől. 1866-ban pedig a teljes Bűn és bűnhődést. aki különben pénzt szokott kölcsönözni kamatra. mint Tolsztoj és Dosztojevszkij. hogy egy hónap múlva úgyis meghalt volna. külföldre megy. könynyelműségből. kiforratlan. és egész további életében becsületes lesz.. de mértéktelen uzsorakamatot szed. A magány feloldásának posztulátuma. a bűnözéstől. De itt bontakozik ki a bűncselekmény lélektani folyamata. [. Ezek a kérdések kisiklatják a vágányról a fiatalembert. amit elkövetett. amely. beteg. "a szabadságkeresés katasztrófájának regényét. "A cselekmény napjainkban játszódik. úgy dönt. erős és megdönthetetlen Čaz emberiség iránti humánus kötelezettségeinekÇ teljesítésében. hiszen ez a süket. az író szerint. ČHoz-e ő hasznot valakinek is a világon?Ç és így tovább. akit kizártak az egyetemről . A gyilkos . Egy fiatalember. gonosz és beteg öregasszony maga sem tudta.] egy véletlen körülmény folytán sikerült gyorsan és eredményesen végrehajtani elhatározását. Dosztojevszkij két tervezetének cselekményét egyesítette művében. a . megszabadítja húgát. furcsa ČéretlenÇ nézetek hatására elhatározza. ahol kéjvágyával üldözi és már-már vesztébe kergeti a családfő. Ki tudja ma. ostoba." Dosztojevszkij. úgy dönt.nem nemesi származású és nagy nyomorban él -. bűnbe és magányba sodorja az embert. s így boldoggá teszi vidéken élő anyját. aki társalkodónő egy földesúri családban. miért él a világon. süket. ČMiért is él?Ç. s lehet. hogy megöli egy címzetes tanácsos özvegyét. azaz természetesen Čjóvá teszi bűnétÇ. gonosz és nem kíméli mások életét. kifosztja. [É] Semmi gyanút nem támasztanak és nem is támaszthatnak ellene. A túlzott individualizmus és a (napóleoni) hatalomeszme megszüntetésére irányuló két nagyregény egyidőben jelent meg a Russzkij Vesztnyik hasábjain: 1865-66-ban Tolsztoj Háború és békéjének első fejezeteit közölték folytatásokban.).

a földi törvény követeli a maga jogát. társadalmi-filozófiai.így a pszichológiai-filozófiai szólam sűríti a szociálisat is. váratlan érzések kínozzák a szívét.) Dosztojevszkij műveiben. szept. eszmélésregénynek.) és csak hosszú kísérletezés után mond le az eredetileg kiválasztott nézőpontról: az első személyű vallomásformáról. hogy hőse kövessen-e el öngyilkosságot. ellenpontozásokkal. [É] lebilincselő olvasmány lesz [É] tűzzel a lelkemben írtam. sokáig habozik. B. ítélkező . és ettől nem kell elállni egy percre sem". a kocsmák. elidegenedés érzése. Még a rabság vagy akár a halál árán is kész visszatérni az emberek közé. az ő számára efféle objektumként az 'eszme' szolgált." (Levél Katkovnak. mert végleg kimeríti az emberiségtől való elszakadás. [É] a bűncselekmény elkövetése miatt kirótt jogerős büntetés sokkal kevésbé félemlíti meg a bűnöst. "egyszerre több elbeszélés és kisregény zsúfolódik egybe". de mindentudó lény van jelen. (Az író analitikus eljárása: "az emberben az emberrel együtt a világot is elemeire bontó módszer". a pszichológiai típus. Bahtyin szerint az író eleve különféle nézőpontokban. tudatokban gondolkodott. "félőrültek" világáról csak keretül szolgál.). Nevezték többek közt regénytragédiának. a szerző nevében.új. saját megállapítása szerint is. mint azt a törvényhozók gondolják. a két legelterjedtebb meghatározás: művei ideologikus regények (Engelgardt) és polifonikus regények (Bahtyin). az anekdota. bonyolult.) Az író ezt a változatot még két további tervezetben pontosítja.én'-ek egymás közti kölcsönviszonyának .műfajok keveredéséből is . amely mindjárt a bűncselekmény elkövetése után született meg benne. II. Háttérbe szorul a társadalombírálat. ("Elbeszélés harmadik személyben. anyja nincs az embernek". hogyan él az eszme az egyéni és társadalmi tudatban. nem is sejtett. az eredeti elképzelés válságleírása a romlott nagyváros nyomorító hatásáról ("ahol csak apja. aki mint láthatatlan. hangnem. intellektuális-lélektani regénynek. álom és valóság keverésével.6. és ő a végén belső kényszer sugallatára feljelenti magát.és ritmusváltásokkal . hogy Dosztojevszkij É irányzatos elbeszéléseket írt és tendenciózus művész volt [É] ahogy más regényírók számára a centrális tárgy szerepét a kaland. mivel szerinte az értelmiségi társadalom meghatározó tényezője az eszme. a mindennapi vagy történelmi tabló töltötte be." Az író művei zenei felépítésűek: önálló szólamok. sokféle különnemű elemből . öngyilkosok. 1865. az "eszmehordozóvá" vált főhős hatalomeszméje kerül előtérbe . ill.a "discordia consors" (összhangzó különbözőség) hatásával. szubjektív részigazságok hangzanak egyidejűleg. mert ő maga is követeli azt erkölcsileg. különböző megismerő. Az isteni igazság. Ezt azonban nem szabad úgy értelmeznünk. Engelgardt magyarázata: "Dosztojevszkij azt ábrázolta. prostituáltak. Török E.megoldhatatlan problémák elé kerül. részben azért. nehezen meghatározható regényformát hozott létre. Az igazság és az emberi természet törvényei kerekednek fölül.

VI. el meri-e követni tettét. hogy gyűlöltem azt az odút!" (V.5. de "ki nem tarthatja magát ma Napóleonnak nálunk. Műveiben nem jellemek és sorsok sokasága bomlik ki egy egységes. ketrec.problémáját helyezte világa középpontjába. hajófülke stb.") A szerző által mindig meg is határozott alapeszme kivételesen fontos elem. szerinte "legalább felerészben ez a szoba az oka. gazdag polifóniája. Rastignacnak megölné-e a mandarint?. dialogikus viszonyban más eszmékkel. Oroszhonban?" (Porfirij. cselekménymozzanatként.. ("Regényeinek legalapvetőbb vonása az önálló.4.). és tudod-e. vállalja-e a szenvedést? A regény a megírás jelenének Pétervárján játszódik. miért is gyilkol. .3.) Dosztojevszkij ironizál a korabeli pozitivizmus. utcákon. sokféle következménnyel. (vulgár)materializmus statisztizáló. Ha fuldoklik.1. de csak abban az esetben.áthallható. hogy ilyen búskomor" lett a fia (III. leküzdhető-e bűntudata.feltette már Bianchon is egy másik szegény joghallgatónak. hanem éppen egyenrangú tudatok és világlátások sokasága kapcsolódik itt össze valamilyen esemény egységében.édesanyja is koporsóhoz hasonlítja. bűntettben realizáltan. hogy az alacsony és szűk szoba szűkíti az agyat és a lelket? ó. a zugomba. ("Minden embernek levegő kell". egészen szűk terekben . Porfirij is megállapítja. akiből az eszme hozza felszínre a benne lakozó rejtett tartalmakat. rendőrségi irodákban. VI. a teljes értékű szólamok igazi. A Bűn és bűnhődés középpontjában a napóleoni hatalomeszme és hatásának bemutatása áll. valamely egységes szerzői tudat fényében. objektív világban. Raszkolnyikov odúját . Raszkolnyikov viszont a gyakorlatban is kipróbáljaÉ A mű . zug.).az Engelgardttal vitázó .változatos szinonímasora: lyuk.Bahtyin szerint nem maga az eszme a főhős. Szvidrigajlov. a rossz társadalmi berendezkedés ellen? Le tud-e számolni Raszkolnyikov az erkölcsi szabályokkal. átjáró bérszobákban. kocsmákban keresi az emberek társaságát. de . a kiszolgáltatottság. szekrény.aztán elküldi a szibériai sztyeppékre. a Néva és a Katalin-csatorna partján bolyong.pusztán gondolatjátékként . egymástól elváló szólamok és tudatok sokasága.5. mint a pók. Goriot apó -.) Az alapkérdést . l. hanem az eszme embere. ha eszméjét.egész problematikáját meghatározó és feszültségét fenntartó alapkérdései: átléphetők-e a társadalmi-erkölcsi normák? Melyek egy torz eszme hatására cselekvő ember sorslehetőségei? Mit tehet az egyén a nyomor. aki szintén lát összefüggést: "abban a lyukban. .2. "Behúzódtam. abban a gyűlöletes koporsóban érlelődött mindez" ( I. az egyént rubrikákba soroló "tárgyilagos" beállítottságán - .). hogy Raszkolnyikovnak "itt most nincs elég levegője". III. talán az egész emberiség számára üdvös eszméjét másképpen megvalósítani nem tudja" (Raszkolnyikov). ("A nem közönséges embernek joga van lelkiismeret-furdalás nélkül átlépni bizonyos akadályokon.

matematika'. a közvetlen családi előzményeket édesanyja levele ismerteti.a . aztán konfrontálódik. Ezzel könnyítenek a többin. a tényleges cselekmény pedig csak addig tart. ČSzázalékÇ . az uzsorásnő oroszul . viszont állandóak a replikák.vdrug'). A pergő tempó.procentscsina'.Luzsin és Szvidrigajlov Dunyának szóló írása . egy-egy soktalálkozós nap aprólékosan részletezett (pl. A cselekményidő előtti provokatív tanulmány . a további öt és az epilógus a következményeknek a . ott virul a politikai gazdaságtan" (I. mert "önkéntes vallomása után öt hónappal kimondták felette az ítéletet" -. . két hét: a harmadik napon gyilkol. a tizenegyediken vallja be. így van jól. nincs epikus életrajz és előtörténet-ismertetés.csak reagáló mozzanatokból válik ismertté. a "különös napok sűrű ködje" miatt nem követhető pontosan az objektív idő. de Rogya azzal is "négyszemközt" akar maradni.az epilógus a (konvencionális) szerzői monológforma miatt is elkülönül -. hogy "minden szereplő saját nyelvén és saját fogalmaival beszél" (Dosztojevszkij). "évente ennyi meg ennyi százalék csak menjen a pokolba. 4. a személyiség szabadságáról. tettét az elkövetéstől számítva kb. 2. nappali alvása.). csak a róla szóló vitában szerepel (amikorra már szerzője véleménye is módosul). cselekvő és vívódó stádiumra irányul. Hajnády Zoltán észrevétele szerint. semmittevése. milyen tudományosak" (I. az egész cselekményt "elvitázzák" úgy. (A többi levél tartalma . majd etikai (új lehetőséget teremtő) életszakasza is kívülmarad a cselekményen .igazán remekül kitalálták ezeket a szócskákat: milyen megnyugtatóak.amit Porfirij véletlenül olvasottÉ monologikus leírásban nem. mint az eredetiben 560-szor előforduló.) Ťgy Raszkolnyikov korábbi. "ma már a tudomány egyenesen tiltja a részvétet. hogy hosszú belső monológban reagáljon rá. mert az egész mű a közbülső. és mindig fontos fordulatot bevezető .). pusztán intellektuális (eszmekialakító) korszaka. a történelmi szerepek összefüggéséről .A bűnről'.4. Ugyanígy "drámai" a művet meghatározó dialogikus és belső monologikus közlésforma. a dinamikus cselekménymenet is fokozza a végig szinte hipnotikus feszültséget (bár.-tól IV. a fordítók lassították a ritmust: a hirtelen(ében). ill. lázálmai. ironikus a Kristálypalotának (az 1861-es angliai világkiállítás szenzációjának) kocsmanévkénti felhasználása -. váratlan(ul) feleannyiszor szerepel. vagy akárhová. A mű egész felépítése drámai: a cselekmény kezdetére már kialakult eszme próbájaként elkövetett tett fordulatot hoz az alapszituációba. III.logika' gúnyos értelmű. Az epilógusban Raszkolnyikov már kilenc hónapja raboskodik a fegyházban "a gyilkosság napja óta csaknem másfél év telt el". a cselekményidő viszont mindössze kb.-ig). míg a konkrét helyzet lehetőségei tisztázódnak.2. Az első fejezet a gyilkosság közvetlen előkészítésének és elkövetésének. Angliában eszerint is járnak el.

ettől kezdve elindul egy új fejlődési szakasz. származékaival.). semmit meg nem bán .álmot lát .).7. mint negyvenszer fordul elő".bemutatása . Porfirijé (gör. Minden szereplő reagál Raszkolnyikov eszméjére és tetteire. A hősök szerepét. húga hasonlít rá Razumihin és anyja szerint is stb.) Saját torzított eszméit képviselik negatív hasonmásai. a cím a tárgyat határozza meg: a . hogy Szvidrigajlov főbe lőtte magát stb. óhitű szakadárok.bűn' (. és minden szólam új oldalról mutatja be az eszmét. de az altruista szeretet is. majd értesül arról. titokzatos.7. A hős tudatával az író szembesíti a többiekét.végül elkéri a Bibliát. K. amit Raszkolnyikov vallomástétele követ. végül Szvidrigajlov öngyilkossága (VI. karikatúrákkal. az ismeretlen vádló bocsánatkérése is félelmetessé válik az így ismét egérutat nyerő Raszkolnyikov öngúnyos mosolyától. Luzsin tócsa. "több.) után ilyen Marmeladov elgázolása (II.törvény' szó. a motívumrendszer jellegzetessége a "hasonmás-jelenség" . Hajnády Z. (Világossá válik. hogy az analízis a vélemények szembesítésére és a bűnhődésre irányul. Szofja görögül bölcsességet jelent.). A cselekményszálak között is fennállnak párhuzamok.közeledik a kátorgabeliekhez. a hatalom jelképére. hogy a társadalmi rossz ellen hiábavaló. párhuzamos ellentétek (Szvidrigajlov és Raszkolnyikov gyilkosságai. Ivanovna őrjöngése és tüdővérzése (V. először durva Szonyához . (Razumihin: ész. a maga is öngyilkosságra gondoló főhős előbb egy nő vízbeugrását nézi végig. cselekménymozzanatilag eltérő zárójelenet (IV. tragikus mozzanatokkal zárulnak: a kettős gyilkosság (I. Porfirij az eszét.).). [É] Raszkolnyikov távol tartja magát a bűnözőktől . Rogya majdnem a kerekek alá kerül .) A fejezetek az író világára jellemző feszült jelenetekkel. pozitív és negatív transzformációkkal (Szonya és Dunya közeledik egymáshoz.5. amit a cselekmény további építésének nevezhetnénk.6.presztuplenyije') az eredetiben a törvény áthágásával áll kapcsolatban (a .majd az ápolja őt . Lebezjatnyikov.6. értelem. (Az egyetlen. itt azonban az elbeszélő szerint egy új regény kezdődhetne" (Király Gyula). raszkolnyikok) az emberektől való elszakadására utal. mindenki maga is választási kényszerbe. Marmeladov lekvár.). az öntörvényűség relativizmusát tragikusan képviselő Szvidrigajlov és a komikusan megjelenítő Luzsin). .beteg lesz .).a szerkezeti arányok is azt tükrözik.porphüreosz') a bíborszínre. a "föld alóli" ember és Szvidrigajlov feltűnése (III. . döntéshelyzetbe kerül. segítői viszont "ápolják": Razumihin a testét. és a szereplők is párokat alkotnak. Szonya a lelkét gondozza.6. domináns jellemvonását már beszélő neveik meghatározzák: Raszkolnyikové (l.mintha a belső ellentmondásokat dramatizálná az író az alteregókkal. értelmetlen nemcsak a voluntarista lázadás.Marmeladov aztán ott végzi. minden egyenrangúan dialogizáló szereplő főhős. a morálisan degradáltak (Marmeladov.) Az epilógusban már "semmi sem történik.

) óvatos. Az eszme nélküli.Rogya mélyen megdöbben. ("Az eszmék.5. VI. könnyen kapcsolatokat teremtő.Lebezjatnyikov csúszómászó.. felismerése. hogy mi játszódik le barátjában. amit a főhősnél a logika.) nem szokványos nyomozati kihallgatás. IV. számító jövendőbelijét megalázó házassági koncepciója alapján akarja megvásárolni -. mellébeszélve elterel. Fejér ádám. a pozitív eszmék gúnyolója (. Gyámfia.I. (Nála a pszichológia tölti be . meggyőződés és evidenciák nélkül álló. szereplési kényszerében családi nyomorával szinte kérkedő mazochista. mivel a világon mindennek az alapja a magánérdek" (II. csapdaállító. Háromszori összecsapásuk (III.). ruhával . "hasonszőrűek vagyunk" stb. szkeptikus Porfirij. de "testi" gondjaiban . megerőszakolása után. "életrevaló". azaz tudattalan tiszteletét elfogadni már nem képes intellektuel erkölcsi-szellemi űrbe kerül. a lányát feláldozó alkoholista szánalmas. de feldühíti a tőle undorodó fiút. de emberséges: Raszkolnyikov önmagára találása. halálra kínozza inasát. élesen lecsap -. a kishivatalnok Lebezjatnyikov hozzá méltó. célozgat.) Razumihin derűs világképű. és az emberi degradálódás. minden erkölcsi parancs megtagadója.5. A polgári származású törtető.) . elvi vitákba nem bocsátkozó.étellel. meggyőzése a fontos számára. Ez a veszély fenyegeti Raszkolnyikovot. s ezért a hagyomány. az öngyilkosságba kerget. deklasszálódott személyiség. a rend. kártékony egoista: "ma viszont a tudomány azt hirdeti: szeresd mindenekelőtt önmagadat. ugyanakkor tudatosan gondolkodó. autonómiáját vesztett. önmagát felmentő. a társadalmi deklasszálódás útjára sodródik. talál közös pontokat ( "maga is elég nagy cinikus". A hajdani szebb napjait idézgetve a közönségességig züllött. Luzsin (az orosz karrierista hős) ostoba. tapasztalt vizsgálóbíró a józan ész képviselője. Pedig racionálisan próbálja megközelíteni. ami az emberiségnek hasznos". ("Minden nemes. hogy mennyire átértelmezhetők az elvek. értelem nélküli hasznosságelvű szörnyszülött.. gátlástalanul kiéli vágyait (egy 14 éves süketnéma lányt. aki irtózva utasítja el ajánlatait is). az alapeszme éles ütköztetése. ironizál. V. hanem polifon dialógus.semmi emberi nem idegen tőle'). konvencionális. a főhős parodisztikus hasonmása."kétvégű botként" . megmérgezi feleségét .azt a szerepet. kissé felszínes figura (azt nem veszi észre. a személyiséget egybefogó hit. az intuícióira támaszkodó.csak Dunyán könyörül meg). gyenge.segíti). Raszkolnyikovra irányuló erkölcsi befolyásoló szándékával ellenkező hatást vált ki (megzavarja ugyan. Szvidrigajlov. a törvény tradicionális.2. provokatív taktikus.) Marmeladov. aki megzavarja ellenfelét hunyorog.) Az önkényeskedő amorális földesúr. Egész lényét ösztönlétének rendelte alá: kiszámíthatatlanul szeszélyes. . közlékeny. és ennek esik áldozatul Szvidrigajlov is".5.

A "tiszta prostituált". a cselekmény két kiemelt pontján életfordulatait egy-egy "borzalmas" látomás előzi meg: a szerencsétlen ló agyonveréséről szóló rémálma az egység megbomlását..új típusú orosz hős. Uralkodni akar.5. ellentmondásos. A szeretettanítás megvalósítójaként felkelti a lelkiismeretet.4. ő a művet mozgató eszme képviselője. a "töméntelen emberi szenvedés" megjelenítőjeként Raszkolnyikovot szimbolikus gesztusokra készteti (leborulás.) Raszkolnyikov intellektuális és erkölcsi dilemmákon töprengő. I. Jellemvonása a despotizmus. becstelenségben élni". III. Egyedül vele folytat szerepjátszás helyett . "átkozottak vagyunk mind a ketten. ("Beteges lelkiállapotban álmaink sokszor hihetetlenül plasztikusak.2. minden szenvedővel.meg fegyházbüntetést vállalna ártatlanul magára más helyett.) ébrenléte gyakran a valóságtól el sem határolódó álmok folytatása. dialogikusan is. életet oltottál kiÉ a magad életét".hisztérikus K.). Ivanovna neveltlányát a bárca kiváltására kényszeríti. test-szellem-lélek küzdelmét vetíti előre közvetlenül a gyilkosság előtt. és nincs rá lehetősége. ill. földcsókolás) és önfeladásra kényszeríti.aki "nem raszkolnyik.és Dunya kész is férjhez menni Luzsinhoz. cselekvő polgári értelmiségiként . ő is "törvényszegő". Razumihin. éppen ezért -. minden ésszerűséget meghaladva (l. az epilógusban leírt álom pedig az önzés egész világot fertőző ragályos kórjának víziója. . nevelőanyja) másokért. és ennek a társadalomnak a megvetése.őszinte dialógust a főhős. ő a középponti tudat monologikusan is. megbánó bűnössel azonosulásra kész.keresztény hitével szemben. ("Olyan. Szonya is önmagát áldozza fel . 2. A sorscsapásokat alázattal viseli. apja. A festőinas. ("Micsoda irtózatos gyötrelem ennek a lánynak már régen gyalázatban. Minél hamarabb . értelmével lázadó egyéniség" (Török E. saját erkölcsi meggyőződése ellenére. és az öregasszony gúnyosan kineveti. de még a másik anya. Dosztojevszkijnél az álom a művészi sűrítés eszköze is. és hisz az újjászületés lehetőségében.) Felsőbbrendűség-tudatú alakjában "kifejezésre jut a végtelen önhittség és a gőg. Raszkolnyikové is feláldozná lányát a fiáért . Elgyötört állapotának következtében rendszeresen álmodik. élesek és rendkívül hasonlatosak a valósághoz". (Egyik rémálmában újra elköveti a gyilkosságot. "Hát nem ugyanazt tetted te is: Te is áthágtadÉ át merted hágniÉ magadra emeltél kezet. erős. csak amolyan szektás". következetlen racionalista egoista. adott életszakasza fordított karriertörténet. Célja: hatalmába keríteni a társadalmat. sokszor szaknyelvi fogalmazásban. IV. a választás szabadságában élő autentikus ember. VI. mintha két egészen ellentétes karakter váltogatná egymást benne". Mikolka . menjünk együtt!". önmarcangoló.) Raszkolnyikov "már az egérlyukból kitörni akaró.tanulmányait megszakító 23 éves joghallgató .

véletlenül kihallgatott kocsmai beszélgetés . mert teljes gyűlölete a minden tragédia okának szimbólumává vált uzsorásnőre irányult. ájulásos. I.".meghallja.) Nem teheti ki sokáig magát a bűnélménynek. III. szenvedjen.elméleti föltevéséhez (a fojtogató környezeten és körülményeken kívül is) gyors motivációsorozatban kapja az indítékokat. mire képes ("csak merni akartam"). és tudatosan provokálja is a gyanút. forróláz gyötri. mélyítik belső drámáját -. Ambivalens viselkedésű. álzálogtárgy).) Bűnhődési életszakasza önmegismerési és a világra eszmélési . a szándék kivitelezését számonkérő. ami így "egy csapásra eldőlt". felháborodik. de ha átlépnéd. kockázatosak összetűzései a vizsgálóbíróval.5. belső egyensúlyát vesztett személyiség. 13 lépcsőfok. nemes célja érdekében."csak" 730 lépés. III. védekezésre is képtelen ártatlan áldozat . boldogtalan leszel. (Rögtön fölmerül. őt nézi tetűnek?) Ťgy pusztán eszmei indíttatásból akarja önmagát próbára tenni: fel kell mérnie. előkészül (hurok. és minden megoldódik. hirtelen szinte belehajszolja magát a gyilkosságba. ha más önjelölt világmegváltó. harmadik találkozásukon Porfirij megállapítja: "™n már nem hisz az elméletében". Saját nyomora és Marmeladovék sorsa felkelti szociális igazságérzetét.rá később nem is gondol. (Akkor tör ki rajta a tett-kényszer. Ez még ráadás a kényszermunka tetejébe. anyja levele.ismét véletlenül .nem bírja a "bizonytalanságot". hipotézise alapján kétféle mércével méri az embereket. számára elviselhetetlen a szerepjátszás.) Abszurd koncepciója. elmélete "kétélű fegyver". ("Ha elérsz egy határig.) Erőszakelkövetése gépies. visszamegy a tett színhelyére. állandósul önkívületi.) Csak az üggyel kapcsolatos hírek foglalkoztatják. át tudja-e lépni az erkölcsi normákat.2.6. balta. képtelen a fáradságos napi munkára (óraadás. labilis állapota ("talán igazán őrült vagyok". felhívja magára a figyelmet ."Micsoda aljasság ez" stb. de már az elkövetés előtt összeomlik lelkileg. és hibák csúsznak az elméletbe: helyzetkényszerben meg kell ölnie a szemtanút is. . IV. fordítás).siettető és késleltető mozzanatok fokozzák a feszültséget.3.) ."Hogy is férkőzhetett a fejembe ilyen ocsmányság?! Mennyi mocskot rejt mégis a szívem!" . "hogy lehet megkülönböztetni azokat a bizonyos nem közönségeseket a közönségesektől" (Porfirij). meggazdagodni" (az író kézirata) . talán még boldogtalanabb lennél". Dunya választási kényszere hatására társadalmi indítékokat talál. folyton ingert érez a feladásra. nem tud kikapcsolni. mert mi van. vágyat a közlésre. de egyhavi vívódás után .fokozza dilemmáját. tudatosul elkövetési szándéka . (Lizaveta a gyilkosának azonnal megbocsátó. Tanulmányozza a terepet (l. Nincs abszolút indítéka. ("Akinek van lelkiismerete. ha elismeri. hogy vétett."A véletleneknek ezt a találkozását később is mindig nagyon különösnek érezte". amikor . . (Kihívóan lép fel Zamjotovval. hogy Lizaveta nem lesz otthon. családi ezüstóra). és nem léped át. rémálom.türelmetlen.hatalomra tenni szert.

és ezzel megváltani magad").így marad nyitva a kibontakozás lehetősége.6. végül az értelménél is erősebb erők legyőzik logikáját. Szenvedjen") egyébként is motivált a szenvedésvállalásra. szakít családjával ("Ha én nem mondom meg nekik. hanem rászolgál a boldogságra. Mauriac. nem csak önmagunkért vagy csak másokért.). erős benne az élni vágyás. megfogadja Porfirij tanácsát ("ne vesse meg az életet [É] szenvedni nem utolsó dolog. az általános igazságszolgáltatásban (III. Az "újdivatú hitetlenség" nem éri el: keresi Istent. nem az anyókát" . magánya.). hisz az "új Jeruzsálem" eljövetelében.5.). s közben a katasztrófát ösztönösen megsejtő anyja félőrülten meghal). Erkölcsi érzéke . . Miller."csak egy férget öltem meg" . felismeri a kivezető utat (tartozni kell valakihez.az ismétlődő "betániai Lázár"történet a test feltámadásának parabolája is -."az ördög ölte meg" . akkor mostÉ boldog volnék"). Legnagyobb büntetése elszigetelődése. s a regény határozott feleletet ad a problémára az evangéliumi szellemben: 'Ne ítélj!' és 'ne ölj!'" (Babits). Végül Szvidrigajlov zsarolásától is tartva. akkor ők nem fogadnak be engem" kézirat). Az ember nem születik. az utcán megmenti az ittas úrilányt). Hesse. Ez a mi földgolyónk törvénye: az élet folyamatának közvetlen érzékelése olyan hatalmas öröm. de élni! [É] Hitvány az emberÉ és hitvány. pedig a feloldáshoz bűnbánat kell. hogy évekig tartó szenvedéssel fizessünk meg érte. III. Huxley.még működik (felháborodva utasítja el húga kerítőit."magamat öltem meg.). reménytelen helyzetét felismerve enged Szonya könyörgésének ("vállalni kell a szenvedést. hogy bűne újabb bűnöket szült (segíteni akart családján. egy elvet öltem meg" . A XX." A formateremtő. ™nbecsülését nem veszti el teljesen. aki emiatt hitványnak mondja". ami elválasztja az emberektől ("soha semmiről nem beszélhet többé senkivel a világon". mintha megválthatná magát ("véres lettemÉ csupa vér vagyok!". Felismeri. l. Megkezdődik lelki átalakulási folyamata.és irányzata valamilyen vonatkozásban elődjének tartja.erőszakos tettén kívüli esetekben . . úgy tette tönkre önmagát. hogy "mélységes hazugság rejlik benne és gondolkodásában". Mert Dosztojevszkij szerint "nincs boldogság a kényelemben. hajdani menyasszonya -. hanem együtt kell élni) . hisz a csodákban . társkeresése.folyamat. hibái bosszantják. a szenvedés a boldogság ára. amely megéri.3. II. század szinte valamennyi alkotója . és megteszi vallomását. Faulkner stb."ha azért öltem volna. támogatja Marmeladovékat.Kafka. a "tátongó szakadék".7. mert éhes vagyok. úgy véli. Intellektuálisan nem látja be bűnét ("nem embert öltem. Malraux. "a lélek mégis vétót kiált. II. csak magát okolhatja ügyetlenségéért. képtelen az öngyilkosságra ("Csak élniÉ élniÉ Akárhogyan is. a tett nevetségessége. s mindig szenvedéssel. Az epilógusig nem bánja meg tettét. a meghasonlott embert felfedező Dosztojevszkij radikális fordulatot hoz a regény történetébe. ha pedig mindent bevallok nekik. akkor én nem megyek vissza hozzájuk.

a történelemben jártas olvasó azonban tudja. Enyim. Az ércleányban fogalmazta meg azt a szemléletmódot. Gide az "action gratuite"-elmélet felállításában indul ki belőle."beépül a nyugati kultúrába". mely a befogadó logikája szerint 1848 kora telétől 1849 késő őszéig tart. Beke Margit fordította. A 1848-49-es forradalom és szabadságharc témáját az író több nagyterjedelmű regényben is földolgozta (Politikai divatok. hogy a mű elején lezajló nagyváradi megyegyűlés mintájául az 1845. minden csodálatost. A kiskirályok. amit tapasztalánk. övé. Jókai csak ritkán nyújt fogódzót. már a végleges címmel: A kőszívű ember fiai. Az olvasó számára folyamatos cselekményláncnak hat a Baradlay Kazimir halálától a szabadságharc bukásáig és a megtorlásokig tartó történet. A művet Görög Imre és G. nagyszerűt. valóan. A kötet egyik novellájában. Címe: Anya örökké. Akik kétszer halnak meg. A mi lengyelünk). mely A kőszívű ember fiainak is meghatározó eszmei és poétikai elve lesz: "Ťrjunk mitológiát. Ťrjuk le az év eseményeit híven. Ťgy a nyitófejezet . amiket tőle kaptam". és aztán egy egészen más műfaj szerint ledorongolni (BENEDEK MARCELL) Jókai új művének előkészületeiről a Fővárosi Lapok számolt be 1868ban: "Jókai Mór ismét egy nagy regényen dolgozik. aminek szemtanúi voltunk. Sorsfordító korszakokban összetorlódik az idő. A tengerszemű hölgy. s a nagy események végig vannak szőve benne. mindent." A beharangozott alkotást a következő év január 1-jétől A Hon közölte folytatásokban. december 15-i bihari közgyűlés szolgált. emberfölöttit. rokonának vallja Nietzsche: "nem ismerek értékesebb pszichológiai adatokat azoknál." A történelem mitikus értelmezése tükröződik A kőszívű ember fiai időtechnikájában. az emlékezet és a képzelet összesűríti az eseményeket. Egy az Isten. Szellemi előfutáruknak mondják az egzisztencialisták (főként Camus). A forradalom idején játszik. tied. Már a világosi napokat követő országos gyász és levertség idején fölidézte a függetlenségért folytatott küzdelmet a Csataképekben (1850). amit láttunk. ami megtörtént. Valójában azonban legkevesebb négy évet ölel át a regény. JóKAI MóR A kőszívű ember fiai (1869) Nem szabad mesemondónak nevezni Jókait.

március 13-tól viszonylag összefüggően követik egymást az események. A história nemcsak hátteréül szolgál. ahonnan nehéz időkben is erőt lehet meríteni. melyben az Oroszországból hazatért ™dön elfoglalja a főispáni széket. Henczi. ahol hősök. a magyar parlamenti küldöttség március 15-i bécsi látogatása.időpontját ugyanezen év elejére tehetjük. egy-egy epizódban feltűnik Görgey. ami benne felemelő. Mészáros Lázár. április 6-i isaszegi csata. a december 11-i kassai vereség. értelmetlen számon kérni tőle a kritikai szembenézést és elemzést. de alakjának megrajzolásában a könyvélmények és Szacsvay Imre sorsa is szerepet játszott. Kmetty. A mitikus szemléletmód következménye. március 13-i bécsi forradalom. Kleinheincz. Irányi Dániel élettörténete és jellemvonásai figyelhetők meg. A mellékalakok közül Boksa Gergő Rózsa Sándorral mutat rokonságot. többek között Arany János és Kemény Zsigmond végezték el. A szereplők között találunk történelmi alakokat. Richárdéban pedig Lenkey századosé és Desseffy Lajosé. Sőt felesége életét is szabályozni akarja: arra kényszeríti. majd április 21-én Budavár visszafoglalása. hogy ™dön gyermeke a szabadságharc bukásakor már három éves. az 1849. hogy valóság és fikció szervesen egybeolvad A kőszívű ember fiaiban. Három napba sűríti viszont a Bécsből a Kárpátokon át hazatérő Richárd kalandjait az író. Ezt a feladatot a magyar irodalomban mások. amelynek évszázadokra be kell vonulnia a magyar történelmi mitológiába. A történeti események közül szerepel A kőszívű ember fiaiban az 1848. a kudarc belső okainak feltárását. Jenő felvette az író egyes jellemvonásait. áldozatok. Az olvasó azonban mindezt nem érzékeli. Férje halálának pillanatában azonban Baradlayné megfogadja. ahol megpróbáltatások vannak. hogy a gyászidő letelte után új házasságot kössön. A nyitó jelenetben a halálos ágyán fekvő Baradlay Kazimir végrendeletet diktál feleségének. de a hősszívű anya gyakran feltűnt az egykori tudósításokban is. Jókai számára 1848-49 olyan szellemi és erkölcsi tőkéje a nemzetnek. mint amit . ™dön figurájában Beöthy ™dön. Ezért a forradalomról és szabadságharcról emlékezve arról szól. a bécsi munkáslázadás leverése. Pedig Az első lépcső "ama" magaslathoz című fejezet. ™zvegy Baradlay Kazimirnét főként édesanyjáról mintázta Jókai. Meghagyja számára. hogy azok a monarchia hű támaszai legyenek. Az író élclapjaiból került át a regénybe Tallérossy Zebulon és Mindenváró ádám. és a rákövetkező Tavaszi napok között legalább két és fél esztendő telik el. Az évek múlására utal az is. bár az egyes történésekre fordított terjedelem különböző. milyen szellemben nevelje fiait. hanem alakítja is a középpontban álló Baradlay család és a velük kapcsolatba kerülő személyek sorsát. Ettől kezdve. A Baradlay fiúk megrajzolásához sokan szolgáltak mintául. Budavár ostroma mint a regény egyik csúcspontja négy fejezetet fog át. az életképek sokaságából álló regény egybefüggő freskót alkot. Abba a mítoszvilágba tartozik. 1848. hogy mindenben az ellenkezőjét cselekszi majd.

A függetlenségért vívott küzdelemkor az anya személyesen megy el érte. sodródik az eseményekkel. De szereti a legkisebb fiút is: Jenő önként. Tragikus tévedéséért bűnhődnie kell. testvére helyett vállalt halála a tragikus vétség felismerése. Jenő Alphonsine-ba szerelmes. lelkében gyötrődéssel és bizonytalansággal. s a fiú elfoglalja a császárpárti Rideghváry Bence helyett a főispáni széket. A legkisebb fiú. a haza sorsa nem érinti meg. s Richárd csapatával hazatér. A történelemértelmezés azonban túlemeli A kőszívű ember fiait a család-. Az értékrend meghatározza a női szereplők karakterét is. s küzd egymással a felülkerekedésért" (Az a harmadik). A legfontosabb érték a haza iránti cselekvő hűség. Anyja hívására visszatér Bécsből hazájába. A bukott nőként ábrázolt Alphonsine-t a kényszer hajtja a kapcsolatba. Távoltartja magát a politikától. s a mítoszt leginkább kifejezni képes eposz felé közelíti. előtte a vérvörös felhőkkel borított ég. ám "bűnös viszonyuk" gyümölcsét. s ezért megadatik számukra a családi boldogság is. Jenő hivatalnoki pályán dolgozik. megkésett szerelmi vallomás-e?) A félszeg legkisebb fiú vonzódása az érett. a lélektani vagy kalandregény műfaján. A fejezeteket felvezető monumentális képek a természeti erők beavatkozásáról tudósítanak: "A nap nyugovóra járt. mely a túlvilági elemek bekapcsolásával kozmikus méretűvé válik. büntet vagy felmagasztal. éli tiszttársai bohém életét. ™dönt. ez az érzés tartja fogva. amit a regény végén Jenő és Aranka érez egymás iránt. Lánghy Aranka és Lindenwall Edit . ™dön és Richárd némi belső tusakodás után erre teszi fel életét. Mintha egy óceán hömpölyögne odafönn . Richárd katona. hogy tiszták. A fiúk sorsának alakulása jelzi Jókai értékrendjét és utal az író hőseihez való viszonyára. Jókai tehát beleavatkozik hősei életébe. Jenő iránti tettetett vonzalmához a másik két Baradlay fiúval szemben táplált elvakult gyűlölete társul. Sajnos Jókai nem elégszik meg ennek politikai és lélektani okaival. szerények és hűségesek szerelmükhöz. az állandó hitegetésbe és színjátékba. a gyermeket nem vállalja. Jókai kétségek között hagyja az olvasót. vajon Jenő siralomházi levele nem bújtatott. de egyúttal a jóvátétel felemelő gesztusa is. (A mű koncepciója nem engedi kibontakozni azt a rejtett vonzalmat. A kezdetben személyesnek és lélektaninak tűnő ellenkezés hamarosan politikai felhangot kap: a Habsburg-hű férjjel szemben a nemzetéhez hűséges anya irányítja és befolyásolja fiai életét. majd a szabadságharc idején kormánybiztos lesz. Az eposz mindig egy egész nép életére kiható nagyjelentőségű eseményt dolgoz fel. hanem a regény végén még bonyolult örökösödési harcot is feltár. a polgárerények elsődlegessége a magánemberével szemben.™dön és Richárd menyasszonyai-feleségei közös jellemvonása. hazahívja. aki Szentpéterváron diplomata. A magyar szabadságharc a jó és a gonosz egyetemes vetélkedése: "Az egész világ két táborra oszlott. nagyvilági Alphonsine-hoz lélektanilag hiteles. ő Palvicz Ottót szereti.a végrendelet előír.

A legidősebb testvért farkasok kergetik és kerítik be. ™dön apósa. Egy darab világoszöld ég" (A vérveres alkony). Budavár ostroma nem a szabadságharc vitatott eseménye. A végzetszerűséget jelzi Rideghváry jóslata: "Ez az út is elvezet egy magaslatra: annak a magaslatnak a neve vérpad" (A kézfogó napja). hiszen: "Ami volt a púni népnek Carthago. Lánghy tiszteletes fanatizálja a népet a Tisza partján. az Izraelnek Jeruzsálem. hogy a múlt. és főleg leánya. A regényt át.az volt minekünk Budavár" (Párharc mennykövekkel). hogy Kossuth a bukás előtti végső percben keresztes hadjáratban szólította föl a föld népét végső küzdelemre. Richárdot az osztrák csapatok üldözik. az elbeszélés tárgya mindig eszmény. Az egyértelmű színszimbolika is érzékelteti a természet és az emberi világ egybeolvadását. az anya. A hősi műfajra utal a két nemes ellenfél. Richárd és Palvicz Ottó háromszori párbaja. társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki védte az országot. A küzdőtéren nem is győzheti le "az elszigetelt országnak rokontalan nemzetét" a "kilenc oldalról rárohanó támadás". mint Alphonsine két szép szemének mélysége volt" (Sötétség). Alphonsine: "a pokol örvénye nem lehetett sötétebb. ™dön és Richárd Magyarország felé tartva az ellenséges erőkkel vív kegyetlen harcot. a végén a megszálló hadsereg tisztjeként tartóztatja le ™dönt. a franciának Párizs. hogy voltaképpen ezzel mentette meg a Baradlay fiú életét az üldöző osztrákoktól. a keresztyén világnak a szent föld. felhasználva azt a körülményt. A haza hívó szavára nemre.izzó lávától. A skarlát felhők tűzszegélyei között csak egy darabka folton látszik ki az ég. követendő példa. a "lélekcserélő időkben" egy emberként álltak a nemzet mellé. Nem is az ellentábor. A regény állandóan ismétlődő jelenete a férje portréjával vitatkozó Baradlayné alakja. Az eposzi formába öntött mitikus történelemszemlélet eredménye. "Ez a Perhélia című fejezet. hanem besorolódik a világtörténelem legfontosabb mozzanatai közé. Az "Egy nemzeti hadsereg" című fejezet meséli el ódai szárnyalással. A történet kezdetén a fiatal orosz tiszt menti ki magyar barátját a befagyott Dnyeper jege alól. fajra. hanem az isteni ítélet dönti el a küzdelmet. S csak később derül ki. az orosznak Moszkva.és átszövik az ismétlődő motívumok és toposzok. életkorra. Heroikus küzdelmük az Odüsszeia hőseinek hányattatásait idézi. A 1848-49-es események legfőbb tanulsága és értéke a nemzeti összefogás. amely az 1849 nyarán Magyarországon valóban látható különleges légköri tüneményt teszi meg az istenítélet szimbólumául. A holt ember átkának bosszúistennőként formált képviselői a Plankenhorst família hölgyei. az olasznak Róma . és hirtelen bekövetkező halála úgy oldja meg az istenítéletté . A regényt mintegy keretbe foglalja Leonin és ™dön találkozása. Az egyes "lépcsőfokoknál" az anya vagy ™dön visszaemlékezik a próféciára. honnan vette "ez a nemzet az ősmondabeli erőt az újabb kornak a Nibelungen énekéhez".

Az arany ember. "kék és fehér mezővirágokból" fon koszorút a báránynak. Az anekdotázóadomázó közvetlenséget a klasszikus retorika szabályai szerint felépített szónoklatok váltják. a kapitalista civilizáció egyre nagyobb iszonnyal tölti el. Edit a kosztpénzről beszélget a mérnöki pályára készülő Richárddal. s egyúttal nyitva hagyja az utat a jóvátételre" (Szörényi László). Sajátos színt képviselnek a mellékalakok megnyilatkozásai. Ennek a társadalmi utópia-törekvésnek legnagyszerűbb alkotása egyúttal Jókai legjobb regénye.emelt konfliktust. A kőszívű ember fiait Jókai Keresd a szívet címmel dramatizálta. részben politikai és történelmi. Baradlayné megbékél férje szellemével Richárd amnesztiája után. Az idill és a színek a megbékélést. Az első értelmében a modern polgári világ. Valószínű. Csak az istenítéletként értelmezett kudarc magyarázhatja a bukás utáni harmóniát. január 1-jén kezdte meg. hogy a bukást felsőbb végzetnek tulajdonítja. JóKAI MóR Az arany ember (1872) Jókai utópiája részben erkölcsi és társadalmi. és regényeiben legkedvesebb hősei számára a menekvést teremti meg egy-egy sziget fölrajzolásával. Az eposz műfajának sajátossága. a "feledés útját" jelképezik. A világosi fegyverletételt követően a héroszok visszavedlenek átlagemberekké. esetleg már az egész készen . Jenő önfeláldozása megteremti a családi békét. Palvicz Ottó fiának elzüllése öröklött tulajdonságainak következménye. (SZ™RéNYI LáSZLó) A regény közlését A Hon című napilap 1872. A filmváltozatot Várkonyi Zoltán rendezte 1965-ben. hogy mindig viszállyal kezdődik és megbékéléssel fejeződik be. Az örökség váratlan és motiválatlan jóvátétel. a dialektus érzékeltetése. A végszóban a budai várkert "harcáztatta földjén" a gyermek trónörökös a zöld füvön fehér báránykával játszik. a romantikus pátosszal áthatott leírások keverednek az antik utalásokkal tűzdelt meditációkkal. és azt is. hogy vége a hőseposz és mítosz korszakának. A regényt sokféle stílus és beszédmód jellemzi. hogy ekkor a mű nagy része.

és fakereskedelme. hogy Jókai saját gyermekkorának világát idézi fel. amit elgondoltak. a Politikai divatok. a Balatont a hatvanas évek végén ismeri meg alaposabban az író. költői természetű lény volt. romlott gabonából készíttessen kenyeret a Komáromban gyakorlatozó katonák számára. majd Balatonfüredre. mert láttam" . hogy a Duna fenekéből kimentett nedves. Az 1859-es francia-olasz-osztrák háborúban elkövetett hasonló ügyek miatt a felelősségrevonás elől több magasrangú tisztviselő öngyilkosságba is menekült. Mikszáth szerint: "A kisasszony is ábrándos. mely az 1870-es évek elején Jókai és gyámleánya. A tengerszemű hölgy és A mi lengyelünk cselekménye is. S Balatonfüreden készült el az egész alig pár hónap alatt. hogy "egy regénye sem készült olyan gyorsan. Jókai alkotásai közül részben vagy egészben itt játszódik Az elátkozott család. valamint feldolgozó ipara jólétet és folyamatos gazdagodást biztosított polgárainak. A Bach-korszak egyik leghíresebb korrupciós botrányát szintén feldolgozta Jókai. A másik fontos helyszínt. mint Az arany ember. természetben. november 8-i országgyűlési beszédében hivatkozik is a brazil exportra. Mikszáth és Eötvös Károly egybehangzóan állítják. felkérték számoljon be élményeiről. A felvidéki és alföldi kereskedelem fő víziútjainak kereszteződésénél fekvő város virágzó gabona. Komárom éppen Az arany ember története időpontjában élte fénykorát. Lukanics Ottilia között szövődött. Noémi harmóniát sugalló alakját az a szerelem ihlette.) Jókai nem határozza meg egyértelműen a cselekmény időpontját. az író szülővárosa. A regényben elszórtan felbukkanó. "Nem tudom leírni. A regény létrejöttében életrajzi mozzanatok is szerepet játszottak. valóságos képmása hajban. Kacsuka hadnagy A jó tanács című fejezetben azt javasolta Tímárnak. a mű keletkezésekor. Timár Mihály legnagyobb sikerét a Brazíliába való magyar lisztkivitel megszervezésével éri el. Rokonai többször is meghívják Tihanyba." A korabeli közélet eseményei is jelen vannak a történetben." A német kiadás kapcsán Jókai arról ír. Jókai 1869. a gőzmalmok tömeges elterjedése után azonban a magyar liszt magas sikértartalma miatt keresett cikk lett a világpiacon. Könyvalakban is ugyanebben az évben jelent meg. a Vaskapu a képzelet szülötte. hogy "Az arany ember legjobban fog tetszeni a német közönségnek a többi regényem között.állt. Ťgy készült a regény. az egyik a világ számára. A regény cselekményének idején erről még nem lehetett szó. Amiről nappal beszéltek. A környezetrajz elevensége és plaszticitása onnan adódik. minden politika nélkül. támpontul kínálkozó dátumok . A regény legfestőibb leírása. Jókai 1871-ben itt építi fel villáját. Jókai két életrajzírója. a másik nagy titokbanÉ" A mű egyik helyszíne Komárom.válaszolt Jókai. (Amikor később az író utazást tett az AlDunán. arcban Az arany ember Noémijének. mert csupa regényesség lesz. azt este a költő beleöntötte Az arany emberbe.

sikerei csúcsán. Midász király történetére már a regény első amerikai kiadásának címe is utal (Modern Midas. Tímár. A felemelkedéssel azonban együtt jár a kétség is. A külső szemlélő számára az elnevezés egyértelműen a gazdagságot. az egység végérvényes megbomlását. Annyi bizonyos. Rousseau értelmezésében az ember értéke önmagában . A Kr. Paradox módon a polgári világot uralomra juttató felvilágosodás vetette fel nagy erővel a civilizáció és a természet szembenállását. Ettől kezdve a frázis mint állandó jelző végigkíséri a főhőst. vagy polgárként a társadalomé.egy nagy értékű gyűrűjét a tengerbe dobta. Az elázott búza és a török kincs révén megalapozza szerencséjét.a témát Schiller Polycrates gyűrűje című balladája is feldolgozta .rendkívüli szerencséjét maga is megsokallta. Tímár Mihály története e két mítoszt példázza. az üzleti szerencsét és rátermettséget jelenti. vagy a boldogság gyilkosa Timár? Beavatkozhat-e az ember mások életébe? A megoldhatatlan erkölcsi problémák az öngyilkossági kísérletig sodorják a főhőst.ellentmondanak egymásnak. az mind arannyá változik a kezében" (Az aranybánya). A hagyomány szerint . a családfőt öngyilkosságba kergeti. Timár belső monológ formájában megjelenített vívódásai ritmikusan tagolják a regényt. A kérdést leghatásosabban Rousseau fogalmazta meg. A legendás fríg király azt kérte Dionűszosztól jutalmul. ezért . s ezzel akaratlanul is meggátolja Athalie és Kacsuka házasságát. vagyona és szövetségeseinek száma egyre nőtt.). amihez csak hozzáér. hogy említené Midász nevét: "és akármihez kezd. A hajóírnokból a legmagasabb körökben is szívesen látott nagyvállalkozó lesz. században Szamosz uralkodójaként nagy politikai és katonai sikereket ért el. A végkifejletig. vagy az 1830-as évek elején kezdődik. A főszereplő teljesíti Ali Csorbadzsi végakaratát. A gyűrű azonban egy kifogott hal gyomrából újra előkerül. elviszi Tíméát a Brazovics-házba. e. hogy minden változzék arannyá. Felfogásában az egyén válaszút előtt áll: vagy mint ember a természet része lesz.az isteneknek szánt áldozatként . Pénzügyi hatalmával Timár mások sorsát is irányítja: a Tíméát megalázó Brazovics-házat tönkreteszi. hogy a történet az 1820as évek végén. Az "arany ember" kifejezést a Szent Borbála továbbhaladási engedélyét megadó inspiciens használja először Kacsuka úrnak írt levelében: "Ez egy arany ember" (A szigorú vizsgálat). s végre rettegni kezd nagy szerencséjétől" (Az első veszteség). Jókai többször is utal Tímár kapcsán a mondára. Másoknak kitüntetést szerez. A másik mítosz Polükratészt idézi. A dilemma a szándékok. Az arany ember bölcseleti alapját az ember és polgár ellentéte adja. a hűséges Fabula Jánost gazdaggá teszi. mások boldogságának elősegítője. A regény fő szervező elve két antik eredetű mítosz. tettek mögöttes tartalmára vonatkoznak: jótevő vagy tolvaj. 1884. anélkül. Athalia gyilkossági kísérletéig mintegy kilenc-tíz év telik el. ezt a mítoszt idézi föl: "Eszébe jutott Polycrates. VI. aki nem tud veszíteni.

az a paradicsom volt" (A "Senki" szigete). ez adja a társadalom megbecsülését. Brazovicsék katolikusok. mégis állandó kapcsolatban áll a külvilággal. Nem érti. Timár protestáns. Timéa és az üzleti ügyek izgatják. mi . miközben teremtményként ráhagyatkoznak a Gondviselőre. és kijózanítólag hat a protestáns puritanizmus a keresztelőkor és esküvőkor. Majd fölteszi a végső kérdést: "Mire való az egész világ?" (A szigetlakók története). Az egyén nem lehet mindkettőnek a tagja. azt kiveti magából a társadalom. Timár a két világ között ingadozik és ingázik. A természet részeként önmaguk lehetnek. melyeket a világ megtagad vagy üldöz" (Szörényi László). az egység megbomlását jelzi a vallási sokszínűség is. és szerette volna tudni. Amikor a főhős először lép a partra. "amit maga előtt látott. a harmóniát a pénz és a fegyverek kiiktatása hozta el. Ez a sziget lehet a Föld valamelyik óceánján. De ugyanezt kérdezi az önmagával és sorsával meghasonlott Athalie is anyjától: "Miért szültél a világra!" (A védördög). hogy őtet most talán izraelitának keresztelték meg" (Az alabástrom szobor mennyegzője). vagy az Al-Dunán vagy valamely más folyón (például a Tiszán vagy Körösön). vonzalmaikat a szív döntése irányítja. a bécsi minisztériumban jó pénzért kitüntetéshez lehet jutni. de elképzelhető a szárazföldön. Területenkívüliségét a török porta és a bécsi udvar ötven évre biztosította.mint abszolút egész számban van. teremtőként a környezettel vívott küzdelemben teljesítik a rájuk bízott isteni parancsot. Minden megvásárolható. A polgári világ megosztottságát. Izraelnek Istene" kezdetű zsoltárt. A polgári világban a pénz a legfőbb érték. a Senki szigetét. Timár sorsa ezt példázza. a polgár pedig a társadalom függvénye. mert természet és civilizáció kizárja egymást. Amikor a Senki szigetén tartózkodik. "Boldog volt itthon. hanem állandó és nyugodt munkálkodásban telnek. Muzulmán vallásához közel áll a katolicizmus pompája. miért énekli a kántor az "óh. A Senki szigete ugyan a világtól elzárt hely. amelyben megkísérlik boldogságukat létrehozni Istennek a természetbe rejtett parancsai szerint. mindent átsző a korrupció. Komáromból pedig Noémihez vágyik. tört szám. Teréza retorikusan felépített nagymonológja sorra veszi a polgári világ tartópilléreit a vallástól a törvényen át az adminisztrációig. Jókai ironikusan mutatja be az átkeresztelkedésre kényszerített Tíméa bolyongását a keresztény hitelvek között. "amitől Timéának az a gyenge kétsége támadt. A haszonelvűség világával szemben Jókai megteremti az eszményi életforma színterét. A "Szent Borbála" továbbhaladását az arany biztosítja. az idillt.[É] Ez a sziget a színhelye a hősök társadalommal dacoló vállalkozásainak. A tételes vallás dogmái helyett deista-panteista istenfelfogást hisznek. Aki híján van a pénznek. "A Sziget mítosza: legtalálóbban így jelölhetjük meg műveinek tematikus magvát. Noémi mohamedán. Az itt lakók cserekereskedelemre rendezkedtek be. Napjaik nem tétlenségben. kapcsolataikat.

hogy kimentse a török lányt. Kapcsolatukban az egymás iránti kötelesség a szeretetben olvad föl. Timár a regény elején háromszor merül alá a Dunába. Ez a sorsom. Amilyen váratlanul viszi be a történetbe a kisgyereket Jókai. Nehezíti a főhős döntését a kétféle szerelem is. mely magába sűríti a két világ jellemzőit. s ezt meg is vallja a nászéjszakán: "én tudom. felizzik. olyan hirtelen ki is emeli onnan. valami rokonszenves sugárzat derengi körül. mert emberképében fontos szerepet játszik az átörökléstan. hogy mi vagyok: önnek a neje. annál jobban megnyer" (Almira és Narcissza). talán ha márványból volna. de az egész főt és alakot. mikor Kacsuka vonzáskörébe kerül.az eposz műfaját idézi. ™nnek fogadtam ezt. mely első tekintetre megigéz. mint az alabástrom test birtoklásának a vágya. ™n velem annyi jót tett. Az író nagyon erős motívumhálót szőtt a cselekmény köré. az állandó jelző . A legszerencsésebb művészi megoldások az életkép-jelleggel függnek össze: "Milyen élő s meleg tónusú rajz a komáromi kereskedővilágé. nem találnánk szépnek. A "vörös félhold" kissé külsődlegesen jelzi az emberi sors végzetszerűségét. s milyen erőszakolt s . milyen telt és feledhetetlen a Senki szigetének egy-egy munkanapja.történik otthon" (Az édes otthon). Noémi harmóniateremtő személyiség. elvégzi a rábízott feladatot. A regény koncepcióját tekintve kétséges az első Dódi szerepeltetése. A szerelmi szenvedély hiánya azonban felőrli a kapcsolatot. Az első esetben Dódika. s milyen kimódolt s hihetetlen Athalie bosszúmanővere. csak értük vállalhat felelősséget. Az írói megoldás. másodszor Krisztyán Tódor Balatonból kibukkanó holtteste. hogy egész életem önnek van lekötve" (Az alabástrom szobor mennyegzője). Timéa tökéletes feleség. engedelmes neje leszek önnek. helytáll az üzleti életben. de szerelmével föl is szabadítja. Hűséges. A bűntudat és a kötelességteljesítés éppúgy munkál kapcsolatukban. Két esetben is a "cserehalál" Jókainál gyakran előforduló motívuma téríti vissza az életbe. Timéát a hála érzése viszi a házasságba. Már csak azért is. aki nem csupán magához köti a férfit. A dilemma szinte feloldhatatlan Timár számára. és mentől tovább nézik. Timéa tökéletes és hideg szépségével áll szemben Noémi életteli alakja. s Timár csak saját gyerekeivel népesítheti be a Senki szigetét. Bár az értékelések Az arany embert a legjobb Jókai-alkotásnak nevezik. Timéát az "alabástrom szobor" kifejezés kíséri végig a regényben. A fehér cica kétszeri bemutatása funkciótlan. Jókai már az első bemutatáskor hangsúlyozza ellentétét a török leánnyal: "Talán az egyes vonások külön nem volnának a szobrász ideáljai. tiszteli férjét. a regény művészi színvonala nem egyenletes. s Istennek megesküdtem rá. Timár vonzalma Timéa iránt kettős természetű. Az egyes motívumok felbukkanása sajátos lüktetést ad a műnek. Pedig a "szobor" képes lenne a teljes életre is. úgy ahogy van.éppúgy mint Timár esetében az "arany ember" . fogadott fia halála.

az életösztön mellett jelentkező halálvágy. Az olvasóközönségnél is ez van legjobban elterjedve. Jókai ráérzett a korhangulatra. festményt idéző bemutatása. s drámái közül ez aratta a legnagyobb színpadi sikert. második síkjává szélesül. túlburjánzó ornamentika. Jókai az Utóhangokban írja: "Be kell vallanom. a gyümölcsös. mintegy a premier plan. [É] Ami hősi. a harmadik a kép középpontja és egyszersmind a háttere. 1918-ban némafilm készült belőle. Ťrói bravúr a Senki szigetének első. a hajlék. IBSEN A vadkacsa (1884) Ibsenben. hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem.és ízlésirányzat jelenlétét mutatja a gazdag. A regényt Jókai 1884-ben dramatizálta. szürke jelképek mögé bújtatja. az otthontalanságra. mely az első síknak. Ily módon lehetséges. az édenkertbe való visszatérésre. hogy a virágos kert. halad benne. mint egy átmeneti korszak jellegzetes kifejezőjében. mint változik a szín. a gyümölcsösnek eleinte hátterül szolgál. De akármilyen festményszerű a kép. a fojtott erotika.kedvszegő Krisztyán Tódor brazíliai kalandja" (Németh G. Bár a képet egységben látjuk. a második a virágos kert. a polgári világból való menekülés vágyára. a rendező Korda Sándor volt. (KOSZTOLáNYI DEZSő) . Az arany ember határhelyzetet foglal a magyar széppróza történetében: a romantikus regény betetőzője és a magyar szecessziós próza első megnyilvánulása. mintegy a közeledő ember szemével érzékeljük. mégsem mozdulatlan. maga a kép lényeges alkatrészévé. Másodjára 1936-ban vitte vászonra Gaál Béla. A látogató. számos ellentmondás és ellentét lakozik." Mi volt Az arany ember sikerének titka? Bizonyára nem a történet gyakran kimódolt fordulatai. 1962-ben pedig Gertler Viktor filmesítette meg Az arany embert. álló kép. ahol vajaskenyeret majszolnak és csip-csup dolgokról beszélgetnek. a regény főhőse és vele együtt az olvasó mozog. Izgalmas tragédiái csöndes szobákban játszódnak. azt mindennapi. és élteti a regényt napjainkban is az ember örök vágya az elveszett paradicsom visszaszerzésére. statikus leírás. Tömegboldogító anarchista és hívő nihilista. bizonyos fokig mégis történéssé alakul. "A festmény három síkra tagolódik: az első. Béla). és hasonlóképpen a hajlék a háttérből középponttá léphet elő" (Bárczy Géza). A stílus.

(A múlt feltárásának fokozatai és a reagálások teremtik a feszültséget.ennek okait a norvég történelmi-társadalmi fejlődéssel. problémafelvető drámaíró. ill. társadalomkritikusként kegyetlen tisztánlátásáról ismert . Hedvig halála az egyetlen új motívum. kevés szereplővel) drámai szituációt teremtsen. hogy a múltban történtek mozgásba hozhassák a jelenre már kialakult . Ibsen tovább tökéletesítette az általa felújított szophoklészi (oidipuszi) módszert . ill.máris bekopogtat Gregers. az Ibsen korában "már felbomlóban levő morális alappal" szokták magyarázni. Az analitikus szerkesztési módszerrel Ibsen múltbeli (epikus) anyagát úgy formálhatja meg.). kiderülések sora. "az ideális követelések" lehetetlensége a megválthatatlan társadalomban . a morális hagyományokkal. hogy évekkel korábbi . egyetlen tragikomédiájával. a Kísértetek (1881) óta alkalmazott analitikus szerkesztést. Ettől a (Scribe-Sardou-ifj. lesújtó képet festve az eszmények nélküli valóságról is. a tudatos részletszerkesztés. hogy egy családi történetből (zárt rendszerben. A szerző alapproblémája az egyéniség önmegvalósítása és önámítása." Moralistaként. Alkotói meggyőződése. "formaidramaturgiai szempontból tökéletes műremeket" alkotott A vadkacsával.) Ez a technika lehetővé teszi.köré szerveződő cselekmény sűrítettség-érzését a kettős időtechnika. Hjalmar alig ejti ki.és hátravezető motívumokkal még fokozza is a szerző. hazugsággal leplezett (vagy elhallgatott) .ennek a "gondolatélménynek a kifejezésére" alkotja A vadkacsa drámai világát. ne beszéljen semmiféle bűzről". hogy "aki annyira összemocskolta a kályhát. belépés (pl. a párhuzamok és ellentétek sora. felismerések. Dumas-féle) dramaturgiától származtatható az alakok közötti bonyolult viszonyrendszer kialakítása.a katasztrófa . az analízis maga válik cselekménnyé."Az új típusú polgári dráma" megteremtője. Gina az ifjabb Werlének mondja. szalondrámák (a "jól megcsinált színdarabok") ügyes fogásaival.a Nórával (1879) kezdett. a befogadónak is új információkat jelent a sejtetések. irányelve. és ezt az előre. az önjelölt megváltókról is. nem pedig feleletet adni. "társadalmi színműveinek" utolsó darabjaként (vagy már öregkori. és ötvözte a francia tézis. Az Ekdal-család életének fordulópontja . így ez. a megfelelő pillanatban történő félbeszakítás.eseményeket hoz felszínre. A szereplőknek is. hogy: "otthon [É] jó itt lenni" .azóta látszatokkal. s erre éppen a nagykereskedő érkezik meg stb. szimbolista felhangú korszakának nyitányaként) öt felvonásos. és a feltárás folyamata állandó véleményváltozást hozzon létre (szereplőben és befogadóban egyaránt). ugyanis az alapszituációhoz képest nem történik lényeges változás. kettős motívumsor adja. hogy feladata "kérdezni. hogy az átlagos emberek hétköznapi életéből drámai konfliktus alakulhasson.és iránydrámák. Ibsen. Ibsen érzékeny. Ehhez a módszerhez egyrészt: olyan szituációt kell teremteni.

kiegyensúlyozottan élnek. szűk időkeretben (első nap déltől harmadnap reggelig). A múlt a két főhős előtt nagyrészt ismeretlen. az öreg hadnagy meg jól elvan az állattartással a padlásonÉ Gregers először Hjalmarral beszél. megszakadt kapcsolatuk stb. A környezet meghatározó a jellemábrázolásban . majd az apjával lezajlott feszült nagyjelenet után . az öreg Werlénél (I. A jelen síkján a hagyományos drámai szerkesztés érvényesül: Gregers megérkezése motiválja az expozíciót. tehát Gregers tizenhét év után lejön a "hegyről". A látszat az. a Werle-házban kezdi meg Gregers összerakni a múlt-kockákat. Sörbyné és Gina véleménye később nem egészen ezt a jellemzést támasztja alá. Hjarmal Ekdal (kispolgári) padlásszobai fényképészműtermében játszódik. tisztázni akarja családi kapcsolatait: fiával békülni akar.) Itt. a helyzet megismerését. a bonyodalom kezdetétől már egyetlen helyszínen játszódik a mű cselekménye. (Ez a bonyodalom-indító szituáció is többszörösen motivált: épp most kell Gregersnek érkezni.) Ťgy a mű cselekménye szűk térben. Hjalmar nyugodtan dolgozhat a találmányán. Hjalmarral félreértették egymást. másrészt: helyzetteremtő. Höjdal-telepi magányából. Gregers folyamatosan. eseményeket). hogy Hedvig változtatni próbál a helyzeten.).statikus viszonyokat. a fiúk barátok voltak. egy nagypolgári ház "fényűzően és kényelmesen berendezett" dolgozószobájában. a fordulat (egyben új. állást ajánl neki.a részletes színiutasítás.). segíti munkáját.). Werle régi házvezetőnőjét Hjalmar feleségül vette stb. a krízis az ő öngyilkossága. a megoldás pedig a változatlanság. apja levelei hiányosak voltak. melynek menetét a valóság megismerésének állomásai alkotják egészen Hjalmar összeomlásáig. majd Gregers dialógusait követhetjük: ő a kívülről jövő. külső mozzanat szükséges az események beindításához. a tetőpontig (IV. második expozíció) Gregers elhatározása és elköltözése. Ekdalék. aki éppen az ő révén ismerkedett meg jövendőbelijével is. és persze meg akarja ismerni a hiányzó elemeket (időpontokat. egy fényképészeti újításon. és a kapcsolatrendszer dinamikussá váljék (így a két család között eleve szoros a kapcsolat: az apák hajdan üzlettársak. időpontkijelölés is a miliődráma jellegzetes kelléke. csodálkozva (át)értékeli apja régi tetteit. a fiúnak ő rendezte be a műtermét. a változást előidéző. így (dramaturgiailag motivált) érdeklődése kapcsán informálódik vele a befogadó is (kevés hír jutott fel hozzá. ill. mert felesége és lánya kényezteti. (Az öreg Werlét a befogadó is fia torzító szemüvegén keresztül ismeri meg. úgy tűnik. mert az öreg Werle megtudta. hogy az öreg gyáros rendszeres másolási munkával és egyéb juttatásokkal támogatja tönkrement volt üzlettársát és családját.). számára ekkor még ez a legfontosabb. A megismertetési folyamatot a cselédek pletykája indítja. Retardáló mozzanat. Sörbynével házasságra készül. hogy hamarosan megvakul.

majd Gregers pontosítja az időpontokat (esküvő. hullámzó kedélyállapotú. Hjalmar jellemének kisszerű és komikus volta attól a pillanattól kezdve világos. majd kimagyarázkodik. Gregers még anyjától tudja. így is él. de "erkölcsi megújhodás" helyett zülleni megy. mivel érdeklődése és egyetlen célja immár Hjalmarra irányul (utolsó emberi kapcsolatán próbálja meg a . aztán megismétlődik a vakság-motívum.tisztázta magát. kitűnően formált figurák. hogy apjának viszonya volt hajdani házvezetőnőjükkel. Elhagyja a házat. hogy a hajdani üzlettársi csalást közösen követték el az atyák. pózoló. a terheket magára vállaló (és férje előtt leplező). életét.A Halál és a lány'). Hedvig születése). Elnézőbben (humorral) ábrázolt jellem Gina. Látszólag szakítana ugyan családjával."ideális követelések" teljesíttetését).így "minden csodálatosan egybevág"). az adománylevél széttépésével próbál megfelelni barátja várakozásának.Relling információi szerint eddig mindig kudarccal végződött . egy mondatnyi őszinteségében leleplezi (Gregersnek) még találmányhazugságát is. a két férfi "illúzióihoz" . majd a kiadó szobába be is költözik Ekdalékhoz. Látogatóba megy. először Werléék dialógusában történik célzás. Az ibseni szerkesztési technika sajátossága. és rájön arra is. ugyanakkor torkos. hogy egy töltény még van a pisztolyban. szavai és tettei állandó inkongruenciájával mélyíti).helyzetkomikumi jelenetsora kispolgár-paródia. józan. Csak teatrális gesztussal. (az idegen szavak torzításával) hangsúlyozott műveletlensége mellett gyakorlatias. és a tényeket átköltve henceg (ezt Ibsen ismétlődő gesztusokkal.Werle . (Az ifjabb Werle ugyanis sejti a valóságot. Szövegeket "deklamáló" és az eseményeket is "retusáló" figura. könnyen lekenyerezhető . de már Hjalmar tájékoztatására is. tunya semmittevő (minden tette "majd holnap" realizálódik). Elvben elfogadja Gregers követeléseit. önáltató kispolgár. de míg az ügyesebb . részletesen jellemzett. családfői pozíciójában ő a hierarchia csúcsa. végül Gregers rábeszéli az áldozatra. hogy apja csak Gina terhessége miatt segítette Hjalmart műteremhez . Nemcsak flótázik "érzelmesen és szentimentálisan". de az "igazság" megismerésének csapására kizökken. aztán Gina megismételt elhatárolódása lesz gyanús ("semmi közünk a nagykereskedőhöz"). nehogy az összetartozás látszatát keltve még ő legalizálja apja új házasságát. Ekdalék elégedetten. Hedvig (a padláson található) képeskönyv allegorikus ábrázolásáról beszél (. amikor letagadja apját.elutasítja apja békülési kísérletét. majd Relling (többször is) "csak" őt félti a kialakult konfliktusban. "fel kell nyitnia" barátja szemét. A drámai világ alakjai apró gesztusokkal. a naiv Ekdal hadnagy elbukott. hogy minden mútbeli és jövőbeli tényt előbb előrejelző-sejtető motívumok vezetnek be: Gina régi kapcsolatára pl. gyenge. később Hjalmar figyelmezteti a gyereket. de tisztességesen élő átlagemberek. hogy az majd új alapokra helyezhesse házasságát. szűkösen.

híres vadász helyett . önutálatban. megalkuvó (erdő helyett padlással "öncsaló"). betegsége a pszichikai determináltság oka. állítja a középpontba és járatja le. a pozitív eszmény. bűntudatban tölt (nemcsak apjától. erőszakos módszereit. szenilis. hiú (l. Az ő öncsalása: azt hiszi.és emberismerete. hogy kölcsönösen szükségük volt erre a házasságra). valamiképpen mindketten menthetetlenek már. hanem Gregers direkt beavatkozását. természetközeli.lecsúszott. ezért (éppen születésnapján) feláldozza magát. Vétke. morális kísérletezésre.) Az "akut tisztesség-lázban szenvedő" reformátor. Gyerekkorából valók tetteinek pszichológiai motivációi .élete szinte freudi séma: szülei rossz házasságában meggyűlölte apját . hogy Hjalmar "ellöki magától". tapintatlan alak (a mocsok-mosdóvíz. Tizenhét évet magányban. így Gregerset folyamatosan félreérti . Gregers Werle a mű rezonőr figurája. Ibsen nem az elfogadott etikai értékeket: őszinteség. cáfolja is Gregers követeléseit. bűntudata nincs (tudja. Erkölcsi maximalizmusának azon illúziójával. majd a próba-lehetőség (a megtalált életcél) hajdani barátjának idealizált alakján. . kicsapongó. számára ez pusztán pótcselekvés . társadalmi helyzete is meghatározza . Hedvig ártatlan. cinikus. az élettől is elidegenedik.és a bűz-motívumok önmagukban is jelképesek).tőle még felnőtten is fél. Csak a tüneti kezelések eredményességében hisz.Ibsen egyszerre ironizál rajta és a túlzó. halála igazolja is. Vele ellentétben Werle nagykereskedőt .bűnösségének tudatában a jóvátétel szándéka hajtja családjával és Ekdalékkal szemben is. éltetője előbb csak eszmék iránti rajongása. (A két öreg párhuzamosellentétes sorsa lezárult. Csak a lapos. (ő megérti a gregersi metaforikát is: a padlást a "tenger mélységének" érzi . véglegesnek veszi. primer jelentéseket fogja fel. megbocsátás. az elvi igazság.magatartásformája kivételes ebben a környezetben. ha intrikájával szándékai ellenkezőjét éri el: előbb boldog megbocsátás helyett veszekedést talál. idealizált. tapintatos gyerek.akinek magatartását nagyhatalmú gyáros-mivolta. illúzióiban élő.a Gregers emlékeiben élő. Apja szerint viszont anyja alkata. kétbalkezes. hiányos a valóság. köznapi. az öncsalás tisztázása után az emberek boldogok lesznek.asszisztáló feleség.ebből fakad tragédiája: komolyan. Különc. apja elvakultnak minősíti). érzékeny. az egyetlen tiszta. egyenruha-viselés). Hjalmart akarja megmenteni. ködös fellengzősködésen. hogy az igazság felfedése. Relling a mű másik rezonőr-figurája. alkoholista öregember. hogy lehetősége van ideális követelésekre.) Az öreg Ekdal . őszinte figura . hogy saját példája helyett mással próbálja meg ideáljait végrehajtatni. de másokkal törődő (néha aggódó) "diagnosztizáló". Hiába az eredeti nemes szándék. becsület stb. majd Hedvig halálával végérvényesen igazolódik kártékony hatása.Hjalmarnak pedig (belső indíttatás nélküli) külső kényszer.

ezen . (Relling például "végzetesnek" tartja.épp Werle nagykereskedőék. Pontosan tudja. Relling kiábrándult állásfoglalása látszólag egyezik Nietzsche gondolataival: "Szükségünk van a hazugságokra. Halála pusztán újabb öncsalásokat eredményez (Hjalmar pózolását Gregers fennköltnek találja.a majdnem-komédia tragikomédiába csap át. fontos szimbolikus tér is. a szereplők életéhez). gátlástalan figurák (l. értéktelensége lelepleződik.a doktor cinizmussal átbillenti a "rajongást". hangulati tényező. elidegenít hőseitől: Hjalmar komikus jellem. nincs "félreszólás". a sokat tapasztalt. hogy saját körében mindig lángésznek számított".nélküli átlagember. csak megerősíti az alapkoncepciót: a valóság egyeztethetetlen az eszményekkel. a "bálványimádó delíriumot". többértelmű szimbólum alkalmazása úgy. a padlás. hogy Ekdal egyéniség . illuzórikus valóság-imitáció. hogy győzedelmeskedjünk a valóság felett. hogy a vadkacsa egyszerre része a drámai világ valóságának (így szorosan kapcsolódik a cselekményhez. hogy "az átlagember boldogtalanná válik. monológ.) Az író eltávolít. ha öncsalásából kizökkentjük". hogy Gregers "nem szegte nyakát a Höjdal-telep valamelyik bányájában". Relling cinikusan leleplezi). a két Ekdal elrejtőzésének színtere: úgy idéz egy vágyott . akinek "szerencsétlensége. másrészt önmagán túlmutató. Hjalmar. [É] Hogy a hazugság az élet szükségszerűsége. minden szó. Az ibseni dikció drámatörténeti vívmánya a reális.) A vadkacsa dramaturgiai újítása a középponti. a hazugságok megjelenített vezérmotívuma .apja iránti szeretetének bizonyítására elkövetett . A komikum csúcsa.azaz Relling szerint: abnormitás . Az egyetlen rokonszenves szereplő tragikus halála kétségtelen értékpusztulás. de módszereivel egyeztethetetlen célja ugyanakkor tragikumot eredményez .úgy hatja át az egész művet. de Ibsen nem veti el a hagyományos értékeket. összefoglaló-helyettesítő jelkép (az illúzióvilág központja). Alaptétele. hogy .paradox módon . szükségünk van a hazugságokra. és fordítva -. de Hedvig . az "illúziók mocsara". hétköznapi nyelv. Gina.a fennmaradás feltételének az illúziót tartja. csak beismeri azok korlátozott érvényesíthetőségét. Gregers ambivalens magatartása fokozza a komikumot. hogy kép és jelkép volta állandóan változik.áldozata nem katartikus hatású a környezetre. Az általa betegnek tartott Gregersszel folyamatosan ellenpontozzák egymást . az maga is része a lét elborzasztó és kérdéses jellegének" (A hatalom akarása) -. hogy élhessünk. gesztus fontos. intellektuális vitájuk a mű gondolati magja. a dialógustechnika a közvetlen jellemzést szolgálja (l. de féltve aggódik Hedvigért. Gregers.igazság' felett. Sörbyné előző házassága) valósíthatják meg az őszinteségen alapuló "ideális házasságot". (A kapcsolódó helyszín.

ifjúkori reményeinek. véleménye szerint "mindnyájan tőle tanultak: Shaw és Hauptmann. pedig úgy véli. akik egy-két szem söréttől is lemerülnek". "másfelől viszont befejezés. sánta. szintézis: [É] az egyetlen sikerült kísérlet a XIX. imádkozik érte. IBSEN . A sebesült. a tragikum katartikus hatás nélküli (az ártatlan bűnhődik. az ábrázolt magatartástípusok. beleértve Hedviget is) így még a hazugságokhoz is ő juttatja a családot (az öreg Ekdalhoz hasonlóan a vadkacsa is "egészen elfelejtette már a régi vad életét"). aki lenn is maradt. "Atmoszféra és miliő egységének megteremtése". a jellemek ambivalensek. öncsalás. M. Tőle kerül a madár Ekdalékhoz (mint minden. és elpusztítása helyett önmagát lövi szíven. minőségek. hogy közben önmaga zárt. Ez az új műfaj. ahol "láthatna"). illúziók. nincs ok-okozatiság bűn és bűnhődés között . Csak újra és újra feltámadni". akiben "sok van a vadkacsából" (nem akar a világosságba felbukkanni. sőt az amerikai dráma nagyjai is [É] vitát provokáló. A vadkacsa Werle nagykereskedő "sebzett szárnyú vadászzsákmánya" (és ezzel Gina sorspárhuzama is). bezárt madár egyszerre a hazugságok. Vajda Gy. hogy felhozhassa a "lemerült és megragadt" Hjalmart. mert feloldatlanok az értékellentétek: a látszat szembesül a valósággal. Csehov és Strindberg. Gregers meg "szívesen lenne vadászkutya". természetes) teret.a műben a tragikomikum. ám művészi inspirációt adó egyéniségével [É] nem tud meghalni. pátosz. komikum stb. a mű végére pedig azonosul vele "hiszen a vadkacsát is ajándékba kaptuk. a váltakozó hangnemek (szentimentalizmus. illúzióinak összeomlását is tükrözi. szélsőséges vélemények ütköznek. századi realista regény módszerének drámában való alkalmazására. lezárás. a tisztaság szimbóluma is. Haakon Werle beszél legelőször "némely szerencsétlenekről. a bűnösök új életet kezdenek). —j műfaj a "modern tragikomédia": a komikus helyzetek nem komédiát eredményeznek. Ťgy írtok ti). az összetett értékábrázolás az író világnézeti (át)formálódását.(szabad. hogy Ibsen életműve egyfelől máig ható érvényű kiindulás és kezdet. Az egész műre jellemző az irónia. ugyanakkor a szépség. Mellőle bukott le Ekdal hadnagy. A vadkacsából (és az ibseni drámatípusról) Karinthy paródiát készített ("A kenguru". Almási M. irónia. és mégis olyan végtelenül szeretem" -." A drámából vett idézetek Hajdu Henrik fordításából valók. akváriumvilágítású. az értékváltások sora.). a költői szimbólumalkotás és az analitikus társadalomkritika együtt hat. A vadkacsa Hedvignek áldozat. az elégikus atmoszférát komikus dialógusok robbantják szét. mesterséges. "a miliő aktív drámai technikája" Ibsen egyik legtovább ható vívmánya.

párhuzamba állítható Ibsené. A mű befogadását egyrészt az nehezíti. sokféleképpen (gyakran egymásnak ellentmondva) értelmezték. összetett problematikában . Szeretjük a dráma magasságát. élet és művészet összeegyeztethetősége. Szeretjük azt a leányt. (ön)csalás ellen. hogy egykor ő is kopogtatott öregedő mesterek ajtaján. a darab önéletrajzi jellegét is szokás hangsúlyozni: Ibsen félelmének tükröződését az ifjabb generációtól. realitás és illúzió összeütközése. s mostan megérteti vele. a hős.aki "építőmesterként magas tornyú templomoktól az emberi otthonokon keresztül a tornyos házak építéséig jut el" . mely a múltban összekötötte a kis iskolás lányt és a diadalmas művészt. ugyanakkor legproblematikusabb darabja.Solness építőmester (1892) A líráját szeretjük. a nemzedékváltás nehézségei. aki hideg. egészséges kacajjal jön a magas hegyekről. Ezt a légi . három felvonásos lélektani dráma.térnek vissza fiatalkori témái. századi fejlődésének útját a romantikától a realista (naturalista) társadalomkritikán keresztül a szimbólumalkotásig. elbékül. mert megtisztul. hogy bonyolult formában." (R. nagyobbat és maradandóbbat. egész pályáját meghatározó alapkérdései (az önmegvalósítás lehetősége. Bukása dicsőség.más látásmód. "mely az epikus daraboktól a realista prózai műveken át késői korszaka szimbolikus. hogy az építőmester sem építhet szebbet. Solness "fejlődésével" . megváltozott világkép alapján . mielőtt elhamarkodottan véleményt formálnának róla. Szeretjük a mélységét É Szeretjük az építőmestert is. hogy gondolkozzanak el a darabról. Műveinek alapkérdése minden korszakában az eszmény és valóság. Megjelenésekor maga az író figyelmeztette az olvasókat. és emlékezteti Solnesst. Egész életében küzdött a hazugságok és mindenféle megalkuvás. melyet a szimbólum uralkodó szerepe jellemez. Halála pedig új élet. kései szerelmi fellángolásainak hatását. és újra megfiatalodik. Brustein) A művet sokan. Ibsen műveivel végigjárta az európai irodalom XIX. ambíció-bűn viszonyulások. a téma messianisztikus voltát stb. mint légvárakat. A Solness építőmester esetében a számvetést. Csődje diadal. költői realizmusa felé tart.nem légies szerelmet szeretjük. az isten-ember és (lázadás) kapcsolat . (KOSZTOLáNYI DEZSő) A Solness építőmester Ibsen késői műveinek egyik legjelentősebb. a művészsors kétségei: alkotás és élet. siker-áldozat.

a családi tragédiáról (a tűzvészről. de nem múltbeli eseménysor okozatiságáról. a realitást átható szimbólumokkal mutatja be a szerző.) Az író a túlzás (pl. egy "harmadik" (Hilda). "ingerülten. magánéleti keretben játszódik. A múltból egy külső. a háttérhez. hétköznapi. viselkedik.ez tehát egyszerre. Hilda megérkezése után viszont "fölvidultan". A helyszínleírásoknak és az alakok külső megjelenésének a részletezésén kívül megsokasodtak a benső történésekre utaló szerzői instrukciók: Ibsen szinte minden megszólalás előtt pontosító utasításokat ad a fizikai cselekvésre is. A címszereplő először . szalon. kevés szereplővel: egy házaspár (Solnessék). eszközöket is felhasznál. a kialakult viszonyok hátterének megismeréséhez egyre több és pontosabb információt kapunk. amely Solness és környezete jelenét meghatározza. hogy a jelentéktelen. "meghökkenve".ez a meghatározó. módosított formában." "elfojtott keserűséggel". a semmire sem emlékező Solness az ő felidézését fogadja majd el. veranda) .). a múltbeli és jelenbeli lázadás jelentőségének felnagyítása) és a szimbólumtechnika együttes alkalmazásával új módszereket. Az egyikről. de ez a szál is főként Solness bűntudatának analíziséhez szükséges. ebben a műben is alkalmazza. "szigorúan" stb. mellékes körülmény (az öreg Brovik legyőzése. hogy mindezt sajátos lírai tónusban. a változás pedig lelki átalakulás. és az emberi "benső" újfajta ábrázolása kerül előtérbe. nem a külső eseménysor. belső történés . hatásáról. három alkalmazott-munkatárs (Kaja és a két Brovik). az analitikus szerkesztési technikát. a valószerűséghez szükséges elemekkel) és a magánéleté (belső szobákkal. Solness nem eltitkolni akarja. "mély izgalommal" stb. a gyerekek haláláról) az alapszituációhoz. "ellágyultan". Múltbeli események feltárása tesz tehát lehetővé változásokat. A cselekmény ideje egyetlen nap. az emlegetett három üres gyerekszobával. ill. fagyos atmoszféra árad. összekapcsoltan az üzleti-művészeti tevékenység tere (az alapszituáció konfliktusaihoz. hanem ezek értékelése. "indulatosan". hírneve) és a két hangsúlyos eseménysor szálai határozzák meg a drámai helyzetet. de főleg a lelkiállapotra: Solness az expozícióban "nyugtalanul".stb. hanem emlékek felidézéséről. a fordulatot hozó Hilda-kapcsolatról végig megmarad a (dramaturgiailag szükséges) bizonytalanság: a rajongó gyerek emlékei adottak csak. A sokjelentésű drámai világ zárt rendszerben. "kurtán". valamint egy háziorvos-barát jelenik meg csupán. A másikról. illetve reagál mindenre. másrészt az. csak elfelejtette a tíz évvel korábban történteket). színhelye az építőmester háza (dolgozószoba. és ehhez kapcsolódva Solness felemelkedése. melyek nem feltétlenül befolyásolják a jelent. a jelenre tett determináló hatásáról van szó ebben a műben (kevés konkrétumot ismerünk meg. Már az expozícióból az a hideg. "meghatva". Nem az egyébként is sokféleképpen értelmezett "tények" számítanak. drámaiatlan polgári hétköznapokból drámai szituációt teremtsen.

hogy újra "megkísérli a lehetetlent": öregen. (Ibsen ezzel a tettel kiemeli és lázadó. melynek végső következménye. akit a csúcson hárfák zengtek körül. Eljött tehát beváltani követeléseit. hazudik a fiúról. a feleségével folytatott felszínes.] jólesett volna" neki minden. Az építőmesternek lelki-érzelmi nyitottságát a berobbanó.önzésében . meghívta a lányt. Az orvossal kezdett (önelemző) beszélgetésben éppen az új generáció megjelenésétől való félelméről vall.. mert "a határidő letelt". A régi élmény felelevenítésével a köztük levő (titkos. de lélekben megfiatalodva maga vállalkozik a koszorú felvitelére (a dráma jelenére éppen befejezett) új házának tornyára. alkotói válsága ("egyedül voltam. érzelmi) kapcsolat is felújul .) Ibsen műveiben gyakran indít változássorozatot kívülről jövő beavatkozó szereplő.. hogy a két nő ismeri egymást "egy szanatóriumból". magánéleti csődje. őrültség-közelisége (és ettől való félelme) adja. ezért . Ragnar tervei).) Ennek az egyetlen tettnek az elkövetésére irányul mindkettőjük célja: Hilda Solnesst. ugyanazzal az erkölcsi tartalommal (Hilda megerősíti: "mindig is tudta". szédülősen. kihasználja és áltatással magánál tartja Kaját)."idestova egy zug sem lesz bennem. aki mellesleg "egy hegyi állomáson" még Herdal doktorral is találkozott . istenkísértő hőssé nagyítja a hétköznapi figurát. nyilván "kötelességből". egyre újabb aspektusokból láthatjuk átalakulását . erőltetett áldialógusban házastársi viszonyukat leplezi le. másrészt feltétlen hite saját akaraterejében . hanem a pergő dialógusok mögött zajló érzelmekakaratok mozgása adja a műbeli változásokat. hogy Solness nős). Az igazi változás tehát Solness belső világában játszódik le. náluk) az őt megcsókoló Solness megígérte. és a jelen viszonyait felforgató lány szövegeinek elfogadására egyrészt bizonytalan lelkiállapota. ahova maga be nem nyit" -. s tehetetlenül bámultam bele a világba"). és "királyságot ad" neki. aztán később (otthon. (Hilda lélektani magyarázata váratlan betoppanásáról kiegészül "valószerűsítésként" azzal.ezt a Kajára tett. amire nem emlékszik. aztán végül elfogadja (Hilda szemszögéből) a múltidézést. szinte hipnotikus hatásának feltárása készíti elő.a különbség pusztán az eltelt tíz év: bár Solness "egészséges és erős". a megjelenő "garabonciás" felébreszti a másikban a "garabonciásságot". Hilda felidézi az éppen tíz évvel korábbi eseményeket ("legalább tizenkét-tizenhárom éves" volt akkor!): megcsodálta a koszorúfelvivőt. hogy "bizonyosan [. az pedig saját magát akarja rávenni erre az akcióra így nem tettek. amikor Hilda Wangel személyében kopogtat "az ifjúság" (a "sors").ellenszenvessé válik: fél Ragnar Brovik tehetségétől. Az . Solness előbb feltételezi. és Aline.Hildának persze nincs szüksége racionális indokokra: "fölösleges volt meghívnia". Módosulnak viszonyai környezetéhez (l.aljasságokra is képes (embertelen a nagybeteg apával. hogy tíz év múlva megszökteti. mégiscsak "éltes ember" már-.

apoteózis stb. S nemcsak a magam boldogságával. fennkölt tett következménye. "görcsösen kívántam. A két Brovik . önző. ™nkínzását fokozza feleségével szembeni bűntudata. döntések. hazug főnöknek. kihívta a sorsot. de sokféleképpen értelmezhető. Nem pénzzel.akaraterőt és az elhatározást jelző kijelentések. hogy hősies. hogy sikereit. Maga határozza el. Hanem boldogsággal. életének továbbvitele lehetetlen. a gyanakvó ember kényszerképzeteinek meghallgatója). ill. felszólítások előbb Solnesst jellemzik ("akarom. megváltó halál. . hogy elintézze". (Halála a tragikum-érzetet fokozó értékpusztulás. aki csak eszköznek tekinti őket saját céljaihoz. hogy megfelel Hilda elvárásainak: ekkor már nem akar(hat)ja. kívülről nézve az építőmester kegyetlen. hogy számára továbbra is irrealitás a boldogság elérése (ugyanakkor ez a szerinte eddig is miatta szenvedő Aline megcsalása és egyben Isten elleni lázadás is). a "várkastély"-terv jelzi. az "istenkísértésre". végül felülmúlja önmagát. A feltárulkozás során aztán a rideg egoistáról kiderül.akarom. súlyos megrázkódtatások érték.a legyőzött és a leendő vetélytárs . amelyek a főalakhoz kapcsolják őket. A drámai világ középpontja Solness. kiábrándult öregkorára eljut az üldözési mániáig. a lány felkelti vágyát az önkipróbálásra. A másokéval is. mert elfojtotta vágyódását a "csúcsok felé": nem választott végleg a művészi sikerek és a magánélet. építettem és alkottam [É] mindenért kárpótlással tartozom.szinte csak dramaturgiai okokból van szükség (egyenrangú figura az önanalizáláshoz. beteg(es) figura. de senki sem lett boldogabb: sem ő. A tűzvész után. Csalódott. Alkalmazottai kiszolgáltatottak az érzéketlen. hogy úgy legyen". de nem őrült.ellentétben más ibseni orvos-figurákkal . Mindenért fizetnem kell. hogy változatlanok maradjanak a körülmények. csak egzaltált. mely közvetve gyermekei halálát is okozta. másokon átgázoló.az ő szemszögükből. hogy leköthessem" /Kaját/). ill. mondja "vadul"). de a légvár. felesége "élőhalott" . sem az új otthonba költözők. méltó lezárás.szerepeltetése a reális hátteret teremti meg. öregkorára pedig már tart Isten büntetésétől is. hiszen ő maga tette tönkre a tragédia utáni újrakezdés lehetőségét is: a parcellázások utáni építkezésekbe fogva csak ambícióinak szentelte életét. majd a még erősebb Hilda irányítja az ő magatartását is ("akarom . ezért győzi le szorongásait. diadalérzését tönkretette boldogtalan magánélete.kétségtelen viszont.) A többi szereplőről csak azokat a momentumokat tudjuk meg. a beletörődés és a lázadás között (ambivalens érzéseinek szimbóluma tornyos új otthona). lázadó gesztus. félelmeit (a sikertelenségtől. a haláltól)." Hilda megjelenésekor ebből az állapotból billen ki. fellázadt. nyughatatlan: "mindenért. A doktor megjelenésére . a mű rétegeinek megfelelően: szükségszerű vég a lehetetlen helyzetben. amit elgondoltam. . de szükségszerű bukásában felmagasztosul. Ugyanakkor önmagával szemben is bűntudatot érez.

aki egyetlen pillanatra ugyan meginog (megcsapja a Solnessnéból áradó "fagy"). a többiek legfeljebb hallottak róla (Aline). mégcsak a tíz évvel korábbi valós istenkísértő-lázadó sem.Solness ügyességének és kíméletlenségének bizonyítéka az öreg helyzete. de légvárépítő kapcsolatuk teljesen irreális -. akikben különös erő és hatalom lakik". a metaforikus nyelvet. a lehetetlen megvalósításának diadalát. a felkelő nap" (abban a házban. Maradék (gépies) tevékenységeit beteges."tömör alapozású". a következménnyel nem is törődik alakja a zárlatban ironikussá válik. óhajtani és akarni. majd elhiteti-megerősíti akaraterejébe vetett hitét (ők "kiszemelt emberek. ill. alárendelt (viszonzatlanul) szerelmes (párhuzamba állítható a vele egy korosztályba tartozó. váratlanul. behálózza a mestert. hős kell . A körülötte forgó három nőalak közül Kaja a kiszolgáltatott. viking-példák) önzésében nincs lelkifurdalása. "segédek és szolgák segítségével"). Nem beszél a múltról. "lentről fölnézve". akinek vágyait testesíti meg.az építőmester metaforáiban "a virradat. de az ő Solnesse nem ez. az "ifjúság ellen ifjúság" . ő csak saját élményét akarja újraélni.a "ragadozó madár". vádként hangzó megszólalását is Hilda megjelenése váltja ki: "építhetsz annyit. akik "oly állhatatosan [É] tudnak kívánni. ahol nincs "soha egy napsugár"!) Hilda irracionális betoppanásától kell elfogadni a valószerű és valószerűtlen egyidejű jelenlétét. A lány .egyetlen.) Hilda ambivalenciájának alapja. (Számára eddig tart a győzelem. létének jelképei elvesztett (de megsiratható) babái. és nem is hiszik (Ragnar). mániákus kötelességérzetből végzi. A mű szereplői közül egyedül ő látta a lysangeri tettet. Romantikus emlékeinek távolából idealizált Solness-képében nem veszi tudomásul a jelent. nem lázad . bár érzékeli a hétköznapi kicsinyességet (a tehetséges fiatal vetélytárssal) és a gonoszságot (a haldokló ellenféllel szemben). Előbb Kajára.mondja férjének. hogy végül okvetlenül elérik céljukat". hogy a róla alkotott külső képet . felelőtlen . saját akarata diadalaként. Rajongó egoista. amennyit akarsz [É] nekem soha többé nem építesz igazi otthont".módosítja Solness nézőpontja. félelmeinek. vágyaiban megjelenő bálvány. de amorális-szabados (l. de rezignált passzivitásában cselekvésképtelen. Solnessért ugyanúgy rajongó Hildával). a teljes élet lehetőségét. Saját magának keresi a "csodálatosan izgató" élményeket. szakmai féltékenységének szolgáltat alapot a fiatal tehetsége. életidegen Aline elemésztődött az önvádban. féltékenység-érzete talán felkelthető. "ez nem otthon" . a képzelet és . majd Hildára tett megjegyzéseiből úgy tűnik. Eszményei valóra váltását követelve felkelti az érdeklődést. hanem a képzeletében. neki bálvány. Hilda valóság és jelkép: mintha Solness gondolatai (félelme és akarata) hívták volna elő a múltból. A "talpig feketében" megjelenő.önző.

a hitre figyelmeztető összekötő kapocs ég és föld között. mint az orgona sípjai. amilyenre ifjúkora óta nincs példa művészetében" (Brustein). újra meg újra előbukkanjon. ókori toronytemplom-képzetek.hogy ugyanolyan hitelességgel és a legkisebb stílustörés nélkül tudja megszólaltatni egyszerű parasztjait. lefelé repül.valóság közötti folyamatos villódzást. de az ég hatalma ellen lázadó ember. A koszorú (az éghez való tartozás. Itt a középponti torony-szimbólum sokféle érzést sűrít: egyszerre az ambíció. úgy. földi megkötöttségekkel). "legyőzi magát és ebben az utolsó pózban fönségessé merevedik". művészi) tökéletesség. sötét. a mások számára tárgyszerű mozzanatok szimbolikus jelentést nyernek. és nem válik kisszerű életfolyamatok áldozatává. repül újra. . ég felé törés. helyzetei. hogy elbeszélésében mindig személyesen. közvetlen előadóként is jelen legyen. "ez a komor óriás". a szabadság (szemben a lenti. A reális világ költői szintre emelkedik. A . a zuhanás (magasból mélybe vettetés) a büntetés (isteni büntetés) képzetét erősíti (l. "mint egy nagy székesegyház. Mivel Ibsen ismét olyan erős főhőst alkotott. megfelelésvágy. menyegzői és halotti koszorú stb.. de mégis repül.torony' sokjelentésű ősi jelkép (l. keresztény templomrész). mert mikor a toronyból lezuhan.. szimbolikus toposzként pedig a lélek. Kosztolányi szerint Solness. Szimbolikusan maga a darab is olyan. s ugyanakkor el tudjon tűnni alakjai. Lucifer). MIKSZáTH KáLMáN: Szent Péter esernyője (1895) [.]az észrevétlen glisszandókkal megoldott hangváltásokban érzem Mikszáth prózájának utolérhetetlen varázsát. a mű olyan emelkedett és magasztos. leírásai mögött. a szellem. elérhetetlen légvár. szabadon és büszkén. a koszorúzás (a konkrét építkezési ünnepségen kívül) próbák sikeres teljesítéséért jár. aki bátran kihívja maga ellen a sorsot. az "égbe törő vágyak" jelképe is (l. az Istennek szenteltség jelképe) is sok asszociációs lehetőséggel bír (babér." A dráma részleteit Hajdu Henrik fordításából közöltük. misztikus dallamai úgy zúgnak. ez teszi lehetővé. művelt embereit. Bábel). mint egyszer fiatalságában.). teljesség (emberi. "ez a nagyot merő művész utolsó férfias tettével megkoszorúzza az életét és művészetét. lázadó istenkísértés. már repül.

hogy Gongolyné "kövér halott" volt. fülbevalóval lehet meghódítani. zömmel szlovákok lakta falucskákkal és kisvárosokkal. életformákat mutat be ez a Mikszáth-könyv is. sőt idegen nyelveken is kivételes és átütő sikert aratott. (Gregorics Pál annak idején részt vett a szabadságharcban). kér-e fizetséget Adameczné. E főtéma alapján a cselekménysor így értelmezhető: az ágrólszakadt. de lelkiekben gazdag glogovai pap feladatul kapja a kishúga gondviseletét . a képzelettel és a mesevilággal határosak: "messze Tótországba" kalauzol Mikszáth. Vajon kiléphet-e az ember a pénz. A kisregény öt része közül az első Bélyi János csodás meggazdagodását meséli el. Történetünk ideje Mikszáth kora. hogy mi volt a glogovai pap hagyatéka. kalárissal. Valós történetbe oltott mesét olvashatunk ebben a kisregényben. hogy mi maradt a halápi özvegy tanítóné után." Ebben a szembeállításban rejlik a mű konfliktusa: az élet csaknem minden területén az anyagiak és a lelki értékek küzdenek egymással. hangulatok tarka képet alkotnak. emelkedettsége. de kevés az azonosító mozzanat.a történet Veronika hétvilágra szóló (még a bábaszéki intelligenciát is felsorakoztató) lakodalmával ér véget. ereje. a történetet formáló fő motívumokra első ízben Adameczné szavai mutatnak rá: "Szegény az ördög [É]. A harmadikban a két cselekményszál összekapcsolódik. Wibra Annát aranygyűrűvel. az elbeszélő nézőpontja és magatartása szinte nyomon követhetetlenül változik. az ötödik rész végén egymásra találnak. a második a különc Gregorics Pál élettörténetét. jellemeket romboló anyagiasságtól? Hiszen mindent behálóz a pénz. Az ő világában a nemes lélek rendszerint felülemelkedik a hétköznapok sivárságán. Gregorics Pált hol a tékozlásáért.(NAGY PéTER) Mikszáth írásművészetének titka: stílusának kivételes hajlékonysága és gazdagsága. Nekünk pedig van lelkünk. Szinte oldalanként olvashatjuk. az író szűkebb pátriája. évszázadokon át formálódott magatartásokat. a tót és palóc tárgyú novellákra emlékeztetően. játéka. . A Szent Péter esernyője ezen értékek révén az ország határain túl is. mit fizetnek a falubeliek a plébánosnak. romantikus és egyben népies idillt a boldogság eléréséről. több a kortalan vonás. az emberi gyarlóságokon. Ennek a tájnak a határai a homályba vesznek. Ťrásaiban a hangok. A színhely itt is a Felvidék. "valahol a selmecbányai és besztercei hegyek között" is játszódnak epizódok. hol a fösvénységéért szólják meg. a szegénység hatalmából? Meg lehet-e szabadulni a sorsokat eltorzító. a fiatalok (Veronika és Wibra György) bonyodalmak után. a derűs szellemnek a szövegben kifejeződő. a kétféle szegénység és gazdagság váltakozása áll mindenek hátterében. mert lelke nincs. életelveket. A cselekedeteket és magatartásokat alakító.

ha szertefoszlik a negyedmillió forintos vagyon vágyálma.a Gregorics testvérek "kapzsiak" (pedig a nevük a háromkirályoktól való. az új mítosz. megszületik a szerelem. ha elhamvad az örökséget feltehetően magába rejtő esernyőnyél. A mű szereplői . Gregorics alapvetően szeretetre vágyó ember. a kényeskedő.. sőt gyakoriak a nevek mellett a megszólítások is ("tiszteletes Rafanidesz Sámuel uram". csak ritka pillanatokban élvezheti a szeretetet: "simogasd meg a homlokomat. Rendkívüli karakter Gregorics Pál. a halápi bíró (kurta kijelentésekkel.. de "az a szerencsétlen legenda az örökségről" bénító súly. sivárságával . Valamennyien megnevezve szerepelnek. hogy ha megvan a pénz.valamiféle "csoda" folytán mégiscsak felébredhet a segítő szándék az emberekben. A megnevezésekkel és megszólításokkal pedig azonnal jellemeket is vázol." Wibra György kisgyermekkora a rejtőzködés és a tisztázatlan kapcsolatok jegyében telik (egy idő után még "apabácsi"-nak sem szólíthatja édesapját). hogy azonnal bevonja az olvasót. az esernyő megtalálójának "száz forintot". még Veronika is "majdnem megkínálta már az öt forinttal" a gyűrűt megtaláló Wibra Gyurit. hogy . Azok a személyek jelennek meg ugyanis Mikszáth műveiben. ha elvész a hozomány. Az érdekesség.az árnyaltabban. Csak akkor éri el a boldogságot. "valóságos szerencsétlenség volt őrá nézve az eltűnt vagyon tudata". körmönfont okoskodás megszólaltatói. társadalmi-emberi viszonyokat is jelez. hadd érezzek még egyszer asszonyi kezet a testemen. "isteni" hatalommal és bölcsességgel ítélkezik). a legteljesebb kilátástalanságból is van kiút.rendkívüliek. "madame Kriszbay"). Veronika sorsa azt tanúsítja. és a szeme elé tárul Veronika megejtő szépsége. Kivételes színfolt az épp említett figurák közül például "Nagy Mihály uram". a kőművesnek a hallgatásért ötvenet. főként a hozományra éhes rokonok előtt. akinek eleve megvan a bélyege . Gregorics Pál az orvosnak "egy szakajtó aranyat" ígér fia meggyógyításáért. közös ismerősként kezel mindenkit. az újszerűség alakítja tehát Mikszáth nagyepikáját. A legmélyebb nyomorból. részletesebben megrajzolt Gregorics Pált és Wibra Györgyöt kivéve . akik . Ancsura [É]. Ifjúvá érve megismeri a munka és a siker örömét.). Bélyi Veronika és a bátyja így menekül meg. esetleg különcök. de imádott kisfiát nem vállalhatja az emberek. és legfőképpen a különösséget. a megkülönböztető sajátosságot. aki viszont "két ezüst forintot csúsztatott" a kapus markába a rózsáértÉ A példasor még folytatható volna. rövidebb-hosszabb regényei is a novella talajából nőnek ki. Gregorics Pál és törvénytelen fia élete pedig azt példázza. Mikszáth úgy mesél. akkor annak elrejtése és megtalálása egyaránt súlyos terhet jelent. csak egy-egy életelv.szemben az élet egyhangúságával.csupán zsánerfigurák. Prepelicza a "ropogós tízforintos" felküldésére hajlandó azonnal lejönni az állványról (ilyesfajta "csodák" történnek "Mózes és Krisztus óta"É). de a férfiakra leső Kriszbayné.

asszociációk. Wibra Györgyöt Veronika felé terelve: épp a glogovai kocsi lovai vadulnak meg Bábaszéken.hiába. Müncz Móricz alkuja a tehénre stb.így jellemzi elbeszélői módszerét: "csak a regényírók keze alatt támad némelykor hasonló csoda. épp ő talál rá a "hasadékban" az életveszélyben lévő Bélyi Jánosra. "teremt" és egyúttal "oszlat" (Kovács Kálmán). Müncz Jónás özvegye kivételes közmegbecsüléstől övezve játssza el ezt a szerepet.megtalálására már a mű derekán megvan a lehetőség (Wibra Bábaszéken Veronikáékba botlik). a legveszélyesebb feladatot vállalta . a "tót" nyelv "csodálatos hangjairól" kedves derűvel szól az író.("veres ember egy se jó"). a két összefonódó ág számos epizódot fűz magába. hogy "röviden végez" vele mégis alaposan elidőzik. hogy "szeressék" az emberek. Okmagyarázó mondatokkal is találkozunk a szövegben: "A titokzatosság köde voltaképp csak azt a . mi a fontos a számára. az éjszakai kártyapartit is leírja. Tudnunk kell: a Szent Péter esernyője Mikszáth jelentős állomása a novellistából regényíróvá válás útján. A szerkezet. Mikszáth önironikusan . felsorolja és csak néhány vonással megrajzolja az életutak mozzanatait. A kibontakozásra. A szereplők javarészt szlovákok. hogy az 1880-as években Magyarországon már erős volt az antiszemitizmus: 1883-ban megalakult az Országos Antiszemita Párt. az országos közélet és a politika alig szűrődik be. Az esernyő történetével Mikszáth "bemutatja és ezáltal leleplezi" a legendát (Nagy Péter). Milyen társadalomkép kerekedik ki a különös és különc emberekből? Regényünk színtere zárt. Ekkor lett "embergyűlölő". egy legenda képződését beszéli el az író. A Szent Péter esernyőjében egy "csoda" szemtanúi vagyunk. a csekély szövet.nem a mese a fontos. és ezt a legendát még a püspök is szentesíti. épp ő találja meg a fülbevalókat. amelyről úgy nyilatkozik az író.) Mikszáth fintora: a glogovai nép a zsidó Müncz Jónást véli Szent Péternek. Végül tehát mégiscsak elkövetkezik a tetőpont. amelyet viszont Wibra Gyuri lassabban talál ki. A mozaikdarabok közé elágazások. ha "még zsidó sincs benne". egy mellénykére való. de ettől kezdve még erősebben érvényesül a mikszáthi "téma-dúsítás" módszere (Kovács Kálmán). az esernyő vagy Veronika . Kevés ponton alakít ki jelenetet az író. majd még Veronika vetkőzésének bájos epizódja is következik. aki már születésekor is "tapintatlan" volt. inkább elbeszéli. de ezek értékként jelennek meg. Az olvasónak már azonnal jelzi (ismétlésekkel sejteti) az esernyő titkát. és posztóvégek lesznek belőle. kitérők kerülnek. Továbbá Bábaszék "nem város". A legterjedelmesebb kitérő Mravucsánék vacsorája. (Tudnunk kell. A kifejletben végül jelentős szerepet kapnak a véletlen fordulatok. kinyúlik". Gregorics apjának furfangja a kulacsnyi borral.) . és a besztercei ifjú ügyvédnek döntenie kell. mégpedig egyre gyakrabban (pl. Léteznek itt is vallási-felekezeti és nemzetiségi különbségek. Ezért akar görcsös erőfeszítéssel "jó" lenni. a szabadságharcban is "mindenáron tenni akart valamit". hanem a mesélés.

a köd vonzza a babonát. Közmondás jellegű mondat épül a kezdősorokba: "Mikor tanító hal is meg. Olykor felépít egy hangulatot. Igazi "csoda" jön tehát létre. Szereplőiről a szeretet és az irónia változataival szól. "kivévén Adamecznét"). A babona keresi a ködöt. a vén kecske házi sót nyal". mert ő "az — risten szolgája. hogy miképpen került a kis Veronika kosara fölé [ti. a tetszhalott "feltámadásával"). A menyasszony meghatódását és elérzékenyülését a zárómondatokban a házsártos feleség. Mikszáth a hangulatot jellegzetesen színezi és lebegteti. Mindenki fizesse a maga szolgáját.mondja magáról Adameczné)." Közvetlenség érződik az írói reflexióból: "A Jézus ösmerősöm. a Veronika szépsége iránti vakságától. Egy sarkított mondat a magatartások humoros kontrasztjára világít rá: "a tudós akadémia elfogadta az összeget. hogy Wibra György megszabaduljon lelki terhétől. és ettől kezdve a legenda valósággá válik. Szliminszkyné megszólalása ellenpontozza: "gombold be a kabátodat. Wladin!" A stílusban számos elem ötvöződik. megsegítik a Bélyi János gondjaira bízott kislányt. Jelentésrétegek torlódnak össze néhány szóban: "a pléhre festett Istenfiú". jószándékot és nemes tetteket teremt. az esernyő]. végül a "három égő üszög" babonája kell ahhoz. legfontosabb mozzanataként a népi kifejezésmód az irodalmiság rangjára emelkedik." A nézőpont váltására egy bravúros példa: "Ťgy néz ki egy tragédia a szomszéd szobából. Még a latin szavak is felbukkannak: "amabilis confusio" uralkodik el a vacsora végeztével. és a falubeliek misztikumra éhes fantáziáját. Mravucsánék vacsoráján a feldöntött poharak érzékeltetik a fiatalok összetartozását. szomjasak maradnak a sírásók. Hasonlóképp magatartásokat jellemez: az emberek azért fizetnek keveset a papnak. a glogovaiak megszánják a bajba jutót." Az író sokszor bújik el olvasója elől. időnként .körülményt takarta. De ez elég volt. mert lelki erőket mozgósít. Veronika virágnyelven jelzi Gyurinak. A falusiak nyelve képekben rendkívül gazdag ("már énbennem a gyanú meg nem botlik" . másféle hatással ütközteti (Glogován "minden megszépült. a hangulati keret részeként ismerjük meg.) A megszülető hiedelmet újabb véletlen táplálja (a megbotlás Srankó János temetésén." Ezen túlmenően azonban a legenda kialakulásának valamennyi okát és körülményét gondosan feltárja a szerző: Bélyi János tiszta hitét (Jézus neki "válaszol" isÉ). aztán hirtelen megtöri. (ők még a halott ember szakállát is csodával magyarázzák. A legenda-babona-csoda motívumsor a mű egyéb részein is megjelenik: a Liskovina növényeihez fűződő hiedelmeket az ifjú pár utazása során." Szólás járja Besztercén Gregorics Pálról: "No lám. Müncz Jónás véletlenszerű jótéteményét az utolsó útján. pedig neki sem volt semminemű viszonya Gregoriccsal". megcsinosodott". A valóság és a mese közti atmoszférát teremt (Kovács Kálmán). hogy elfogadja udvarlását.

hogy a magánéletben ütközteti meg azt a kétféle szemléletet. élesen megformált jellegzetes alakokból és mellettük számos színes zsánerfigurából alakítja ki szereplőgárdáját. Máskor személyesen közbeszól. Mikszáth Kálmán az epika legősibb eszközeivel él.tudatlanságot színlel. "úri földrengést" váltott ki. A történet magvát is a valóság szülte: 1901-ben "bácskai szenzáció" volt Ungár Lajos zsidó milliomos leányának és egy dzsentrifiúnak a hasonló végkifejletű története. MIKSZáTH KáLMáN A Noszty Ţú esete Tóth Marival (1906-1908) Mikszáth pontos társadalomképen alapuló. azt egész bizonyossággal sohasem lehetett megállapítani"). . ő a magyar elbeszélés legnagyobb klasszikusa. amelyet egyfelől Noszty Pál. hogy A falu jegyzője (Eötvös Józsefnek az 1840-es évek közepén írott műve) óta a magyar társadalom képe jóformán változatlan. az eseménysort a képzeletbeli Bontó vármegyébe helyezi."szinte még most is előttem van a kis tót falu az 1873-ik év óta"). nagy művészi leleménye az. mintha nem épp ő bonyolítaná a sorsokat ("hát biz az igaz is lehet" . (FáBRI ANNA) A regény egyik fejezetében Malinka Kornél. hogy a nyelvemet kivágják" . erkölcsöt és magatartást. az ún. tékozló nemességet Mikszáth ebben a művében is a humor és a kritika kettős eszközével mutatja be. "Ráfizetek" . A dzsentri és a vármegye ábrázolása azt mutatja. fantomországnak mutatja ez a regény a kiegyezést követő évtizedek nemesi Magyarországát. másfelől Tóth Mihály képvisel. hogy mennyi a birtok jövedelme."de hogy mit találtak az üstben. darabont-kormány uralma pedig nemesi ellenállási mozgalmat.hangzik a válasz. A hagyományokból élő. A dzsentrivel való kíméletlenül őszinte szembenézésre konkrét történelmi körülmények késztették Mikszáthot: az 1905-ös választáson megbukott az évtizedek óta kormányzó szabadelvű párt. "Hát akkor miből éljek?" Fonákjára fordult világnak. az új titkár megkérdezi a földesúrtól. önmagáról fecseg ("megérdemelném.kérdezi csodálkozva Malinka. "Minek gazdálkodik akkor méltóságod?" .

könyvalakban csak 1908-ban látott napvilágot. Tóth Mari pedig Noszty Pál szerint "olyan deszka.Az expozícióul szolgáló trencséni kaland önmagában is kerek történet. köztük az elkülönülő Noszty família. amely a dzsentri akcióba lépésekor válik láthatóvá. A pénz és a hivatal megszerzésének egyik lehetséges eszköze az érdekházasság. Rágányosok. egyre súlyosabb. a tetőponton a házasságkötés kikényszerítése. A Noszty klikk Kopereczkyből főispánt. és az ő vagyonának. a körmönfont udvarlás. de a főtéma minden lényeges mozzanata megjelenik benne. visszatérések fogják össze a látszatra kötetlen mesélőkedvvel előadott történetfüzért. a leánykérés. de ez a terve . A későbbi ismétlődések. A vagyonos polgár azonban kívül áll ezen a vonzáskörön. A háló azonban nem csupán konstrukciós eljárás. a hálót szövő pók a dzsentri életelvét jelképezi. hanem alapmotívum is. Tóth Mari már "amerikai lány". valamint befolyásának segítségével kezdődnek a széleskörű hadműveletek Tóth Mari behálózására. megfizethetetlen hitelekből él. A mű második felében összefonódnak a cselekményszálak. gyorsabban peregnek az események: a somlyói szüret a kölcsönösen álruhás megismerkedéssel. híjával vannak a szilárd önérzetnek.megoldásként . benősül a Noszty famíliába. A szereplők két nagy tábora közül az első: Bontó vármegye vezetői. szabad levegőn és szabad beszéden" nevelkedett. Homlódyak képezték a megye krémjét. Horthok. Krisztina asszonyt és Velkovicsékat azonban visszahúzzák a beidegzések. majd végül . A dzsentri elve: a lehető legnagystílűbben "foltozni a szegénységet". Az egymás mellé felsorakozó epizódok olyan hálót alkotnak. Noszty Feri most még Velkovics Rozáliának. "A Nosztyak.meghiúsul. ezért védtelenek a lesüllyedt arisztokratákkal szemben. A második. emberemlékezet óta ők uralkodnak a megyében. a jelen kiskirályai.mivel váltót hamisít . tisztségekbe és felbukkanó vagyonokba kapaszkodik. Látszatvilágot épít magának. de Noszty Feri utolsó szavai sejtetik: a dzsentri életvitele nem fog megváltozni. A szerkezet tehát több epizódcsoportból fonódik össze. Noszty Feriből szolgabírót csinál. a kompromittálás." A dinasztia számos posztot ural: bécsi "excellenciás úr"." A vármegye életét a személyes érdekek irányítják. főispánná teszik. a törekvések középpontjában a pénz áll. amelyen mindnyájan kiúszhatunk a partra. a polgármester lányának a kezére (illetve vagyonára) pályázik. kanonok is van köztük. Tóth Mihály és Tóth Mari magatartását az anyagi biztonság erős alapokon tartja. maga . A leánynak több mint egy milliója lesz. Az úri família tehát megszégyenül.Noszty Feri lelepleződése és kényszerű továbbállása. terjedelmesebb szerkezeti egységben Kopereczky Izrael Izsák áll a középpontban. A gátlástalan hozományvadász. ezek alakítják az emberi és hivatali kapcsolatokat. Ez részben a sajátos műfaj következménye: a mű 1906 októberétől tárcaregényként jelent meg a Vasárnapi —jság hasábjain folytatólagosan.

sikeresen gazdálkodik. A sziklaszilárd erkölcsű Storm ezredes német. de "most kukoricát morzsolnak otthon". Annyi pénze azonban még van.csattan fel Kozsehuba javaslatára). Eszményített figura. mert a váltóhamisításra való rábírással átlöki Nosztyt egy erkölcsi gáton (nem kellett sokat erőlködnie). szeszgyárat. gyakorlatiasság. egészségre ártalmas voltuk miatt beszünteti őket. a miniszterelnök barátja. rokonszenves hangja volt" stb. de hat rá a dzsentri vonzásköre (csak. a kézműves munkában éppoly tehetséges. Itthon földbirtokos lesz (a rekettyési uradalom tulajdonosa). mint a nagyszabású vállalkozásokban. fűrészmalmot. A szíve még fogékony. a gyárost és vendéglő-tulajdonost ismerjük meg. A dinasztia érdekeinek. őt is megigézi Tóth Mari bája. Közhasznú. önzetlen. a sörházbeli kuglizás. Ide tartozik a költekező udvarlás is. ő még ellenfelénél is aljasabb. jótékony adományai megadják neki a társadalmilag . "valóságos kis Paradicsomot") . Amerikában dollármilliókat szerez a sóspereccel és a köménymagos kiflivel. Velkovics Mihály a polgár jellegzetes átmeneti típusát személyesíti meg: becsületes. mint a feleségére). az ellenfelet pontosan ismerő "üzletember".) A színlelés. hozzáadják Noszty Vilmát. amikor ennek ellenére végigjátssza az alattomos szerepet. Az "őseinek valamikor pallosjoga volt". Három ifjúkori jóbarát alkotja a dzsentrivel szemben álló pozitív erőket. sőt ő is nemességet szerez. neki magának már "le van foglalva a fizetése". krapeci birtoka csupán "kétezer hold hozzáférhetetlen erdő" és egy veszteséges szántóterület. A Nosztyak közös vonása a gondtalan életélvezet: a kártya. Nyersen realista. a lelkifurdalás olykor megingatja. A dzsentri ellenlábasaként először Kozsehuba Tivadart. és a huszárhadnagy ezzel indul el a lejtőn. téglagyárat. Különc dzsentri Kopereczky báró. Kopereczky jellemvonásai: tanulatlanság. A történet elején már a tönk szélén áll. hogy a Noszty család utolsó szalmaszálként belekapaszkodjék. az alakoskodás és a pózok nagymestere. de megőrzi szellemi és gazdasági függetlenségét. hogy azután ő pénzelje Feri hozományszerző akcióit. a dorbézolás. Noszty Feri "úri svihák" (a Beszterce ostromából a Behenczy bárók és más hasonló Mikszáth-figurák rokona). és az élősködő életvitel fenntartását célozza. Tóth Mihály viszont idealizált polgár: nemeslelkű. szellemének és erkölcsi világának megtestesítője.majd gyors döntéssel. az őt milliókhoz segítő Amerikából hazaköltözik. Gyárakat létesít ("kockagyárat". szükség esetén "bámulatosan melegítő.Noszty Pál pedig parlamenti képviselő. de akkor süllyed a legmélyebbre. gőzmalmot.nem oly mértékben. ("Mutatósan tudott költeni". mely egyúttal a megkaparintható vagyonok behálózására irányul. Megvan a nemesi rátartisága ("Éegy Nosztyval beszélsz!" . a trencséni kaland az ő korrekt eljárásával záródik. ™nerejéből emelkedik fel. és a befejezésben is kulcsfiguraként lép fel. mert itt "százszor nagyobb boldogság az élet". esetlen szégyenlősséggel párosult rámenősség.

a szerelmi hévtől elragadva ("Nézz. hétpróbás komornyik. Az elbeszélő művészet és stílus alaprétege az anekdotázás. egy csomó hitelező pedig káromkodott. Máskor népdalban szólal meg Noszty.Hiszen éppen az a jó. A színes karakterek egyike pl. a másik magára öltve "a közgyűlési atilláját" politizál. Az egyik legnagyobb társadalmi problémára. száll. Tóth Marit lesve). szüreti mulatságról életképet." . sokszínű világ . A végkicsengés viszont éppen attól lesz elgondolkodtató. igaz embersége. a tót dajka (a folklór élő voltát illusztrálja vele Mikszáth). zsánerrajz. azaz szlovákok. még ha bunkóval vernék is vissza. széles gesztusokkal ("Abban az időbenÉ"). a szemembe"É). valamint németek és románok) helyzetére is felhívja a figyelmet. de azért nem tud ellenni nélküle". a tizenkettedik fejezetben.") Tóth Mari táncáról olvasva Noszty Feri lélekállapotát is átérezzük: "meglendíti piciny lábát. de mindjárt lehagyít az Isten egy nagy jövedelmet a prágai szeniorátussal. Mikszáth kedveli a sarkítást. Költői színekkel fest tájképet pl. Koleszár Mária. az otthon pipázgató konzervatív "haragszik a zsidóra. A szabad függő beszéd is az író kedvelt eljárása: a szóbeszédet is így szövi be. a társadalmi élet jellegzetes eseményei közül pl. beiktatási ceremóniáról és megyegyűlésről kapunk (karikírozott) tablóképet. jogállamot és egyenlőséget ordít"." A nemzeti sajátságokról: "Minden egyes magyar hazafi két emberből áll". körültekintő óvatossága és családapai felelőssége segíti hozzá a dzsentri legyőzéséhez. máskor sejtető párhuzamként Noszty Feri látja meg. Gazdag élettapasztalat sűrűsödik a regényben. Bubenyik. s azok szárnyakká válnak azon nyomban.hasznos polgár öntudatát." Az író is közbeszól olykor: "hiszen a pénznek nincs esze (pedig dehogy nincs)"."). a csattanót ("Engem itt senki se ösmer. ismeretlen világokon át. a párhuzamba állított ellentétet ("Velkovics Rozália sírt. de a hang és a nyelv rendkívül változatos. Allegorikus betét a rókacsalád epizódja is. Saját vasszorgalmából és tehetségéből megteremtett anyagi biztonsága. úri svihák és egyéb típusok. romantikus cselekményszövés. sőt vészterhes. Somlyó hegyéhez érkezve. A fiatalok szerelméről: "mikor annak az ideje van. kijön a fű a földből. hogy Mikszáth nem kommentálja Noszty Feri vérlázítóan cinikus zárómondatait. A humorból kibomló szatíra mellett idill. rózsám. ahol nem látták. A főmotívum képi illusztrációja a hálóját szövő "pók". A dzsentri mellett nagy szolgálatot tesz a minden hájjal megkent. ("Milyen szertelen a szerencse! Gyereke születik a Kopereczkynek. "liberális és szangvinikus. a kedélyes mese. A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth írásművészetének csúcspontján született meg. a magyarországi nemzetiségek (tótok. ahol hallották"). száll. Mikszáth stílusának fontos részét képezik a tömörített. tiszteletet parancsoló életismeret. különc alak. szentenciaszerű mondatok. új költség. többször előfordul (Kopereczky tőle tanulta a szövést.

jelenik meg az anekdotafüzérből kibomló szerves nagyregényben, oldott élőbeszédszerű előadással, hangulati árnyalatok váltakozásával, derűs és bájos epizódok sorát lezáró, komor kicsengésű csattanóval. CSEHOV Sirály (1896)

Az életben az emberek nem lövik agyon és nem akasztják fel magukat minden pillanatban, nem lesznek szerelmesek és nem mondanak örökké bölcseket. Idejük nagy részét evéssel, ivással, nők vagy férfiak utáni hajkurászással és ostoba fecsegéssel töltik. Ezért ezt kell bemutatni a színpadon. Olyan darabot kell írni, melyben az emberek nem azért jönnek, mennek, ebédelnek, időjárásról beszélgetnek vagy kártyáznak, mert a szerző úgy akarja, hanem mert ilyen az élet. A színpadi életnek is ilyennek kell lennie. (CSEHOV) Egyfelvonásosok és vázlatosabb többfelvonásos kísérletek (Platonov,1881; Ivanov,1887) után a Sirály nyitotta meg a nagy Csehov-drámák sorát. Az 1896-os pétervári ősbemutató "szörnyű sikertelenséggel" zárult, de a moszkvai Művész Színház társulata, amely "fellázadt a régi játékstílus, a teatralitás, a hazug pátosz, a deklamáció, a mesterkéltség, a sztárkultusz ellen" (Sztanyiszlavszkij), 1898-ban sikerre vitte a darabot. A Sirály tragikomikus művészdráma, "ripacsok és művészek sorstragédiája, ironikus-keserűen szomorú komédiája" (Almási M.). A tudatosan objektivitásra törekvő szerző egyetlen olyan műve, melyben szubjektív problémái is megjelennek; a Sirály Csehov legszemélyesebb vallomása. Az író tisztában volt azzal, hogy - a történet hagyományos elemei ellenére is - új korszakot nyit a dramaturgia történetében: "Elég szívesen írom, noha sokat vétek a színpad törvényeivel szemben. Komédia, három női, hat férfi szereplő, négy felvonás, tájkép (kilátás a tóra); sok beszélgetés az irodalomról, kevés cselekmény, öt pud szerelem." (1895. okt.); "Forte kezdtem, és pianissimóval végeztem, a színpadi művészet minden szabályával szemben. Kisregény lett belőle" (nov.). A cselekményességet a lélektani ábrázolás, a líraiság, az új atmoszféra, a megfoghatatlan hangulat, a "víz alatti áramlás" (Ny.Dancsenko) helyettesíti; az akciókat társalgás, a poénos dialógusokat a

szereplők szaggatott beszédmódja váltja fel. Ťgy Csehov a Sirálytól kezdve "a cselekvés műfajában kialakította a cselekvésképtelenség, egyszersmind a cselekvésképtelenséget a fájó bizonyosságig panaszolni, elemezni kész számadáskényszer, önelemzés drámai formáját, röviden szólva: az értelmiség ábrázolásának megdöbbentő drámafoglalatát" (Elbert J.). A műben egyetlen család köré csoportosuló kis közösség viszonyrendszere, szituáció- és beszélgetéssorozata tárul fel. Az életképszerű jelenetekből komponált mű helyszíne Szorin vidéki birtoka (tó, fasor (I.), virágok, krokettpálya (II.), ebédlő (III.), dolgozószobává alakított szalon IV.). Az első három felvonás keretét Arkagyina és Trigorin egyhetes nyaralása (és végül elutazása) adja. A (két évvel később játszódó) IV. felvonás néhány órás találkozójának apropója Szorin betegsége: miatta látogatnak le ősszel Arkagyináék a birtokra; ekkor tér vissza (a Polina ajánlata elől elmenekült) Dorn doktor is, és egy villámlátogatásra Nyina is. Hagyományos, információközlő expozíció nincs; az első jelenetben éppen a színpadot ácsolják, mely - a tóval együtt - fontos hangulati elem és szimbolikus jelzés (a záró felvonásban törött és lepusztult, "mint egy csontváz"). Az alaptónust már a nyitó dialógus "miért jár mindig feketében?" kérdése megadja, majd a beszélgetések megjegyzéseiből gyorsan tisztázódnak az alapszituáció viszonyai. Az első felvonás "darab a darabban" jelenetét feszült dialógus vezeti be: az egyébként is hamleti szituációban Arkagyina (fensőbbrendű színészi gesztusként) Shakespeare-t idézi, mire a fia "visszaidéz", s a Claudius-Gertrud viszonyt anyja kapcsolatára vonatkoztatja. Az előadást - a fegyelmezetlen közönség reagálásai és Arkagyina minősítése ("dekadens izé") miatt - Trepljov sértődötten leállítja, a kiélezett szituáció viszont alkalmas a művészetről vallott felfogások ütköztetésére és a kapcsolatok tisztázására, így a jelenet (mindkét szinten) fordulópont: Nyina Trigorint választja (és majd színésznőnek szökik), elhagyott szerelmese, Trepljov pedig az írásnak szenteli magát. A megváltozott viszonyok hatásai derülnek ki a a következő két felvonásban. Miközben együtt unatkoznak, pecáznak, beszélgetnek, Trepljov először lelő egy sirályt (II.), majd (a két felvonás között!) öngyilkosságot kísérel meg (III.); Mása eldönti, hogy férjhez megy a tanítóhoz; Arkagyina és az író kapcsolata meginog, majd a színésznő praktikái után újra megszilárdulni látszik, de Arkagyina féltékenysége miatt végül mégis elutaznak. Dorn "eltávolítása" dramaturgiai szükséglet: miután hazatérésekor észreveszi, hogy mennyire "megváltozott minden" - szinte második expozíciós helyzetben - őt kell informálni a (két felvonás közt eltelt) két év eseményeiről. Ťgy a záró felvonásban utalásokból értesülünk "a hazulról megszökött" Nyina

életének eseményeiről: kapcsolatáról Trigorinnal, gyermeke haláláról, küzdelmes vidéki színésznősködéséről - ez az epikus és naturalista anyag-lehetőség nem kerül színre, csak a társasjáték feszültségteremtő, sűrítő jelenete: a rendszeresen bemondott számok kopogása még szaggatottabbá teszi a társalgást; az üres csevegésben, szinte mellékesen, szó esik Trepljov íróvá válásáról is - aki éppen öngyilkosságra készül a szomszéd szobában. Minden felvonásban meghatározó egy-egy színpadi vagy színpadias jelenet: az előadás, Nyina első fellépése után (I.) Arkagyina bohózatos magamutogatással fiatalságát bizonygatja Másával szemben (II.); majd megkoreografált, hatásos, hízelgő szereplésével - Trigorin visszahódítására - mesterségbeli gyakorlatát is igazolja (III.), végül újra (a már színésznővé érett) Nyina kap nagyjelenet-lehetőséget: vallomásával tapasztalatait összegzi (IV.). Ugyanígy szerkezetalakítók a sejtetésekből, utalásokból kibomló, ismétlődéssel fokozó hatású akciók is: Arkagyina Maupassanttanácsokat olvas fel arról, hogyan kell "megtartani" az író-szeretőket, majd ezt a receptet követi (Trigorin meghódításakor) a kezdetben naivnak látszó Nyina előbb még ösztönös hízelgésével, később már céltudatos faggatózásával az író pályájáról, sikereiről (II.); a lány először félt az író jelenlétében színpadra lépni, aztán szinte lerohanja; (Nyina sikere után Arkagyina kénytelen "visszaszerző" jelenetet rendezni); Trepljov először csak felveti önsors-párhuzamát a lelőtt sirállyal (II.), majd eredménytelen öngyilkossági kísérletét (III.) végül halállal végződő követi (IV.). A drámai szituációt a Trepljov által szeretett és a Trigorinba szerető Nyina teremti meg, mert így alakul ki az elérhetetlen, viszonzatlan, sokféle tónusú szerelmek sora: Medvegyenkó Mását, aki Trepljovot, aki Nyinát, aki Trigorint szereti, aki viszont változékony, de elválaszthatatlan kapcsolatban marad (az őt úgysem engedő) Arkagyinával. Az öregek sorsában, mellékszálként, hasonló a végeredmény: a Samrajev-Polina-Dorn doktor lánc vége Arkagyina lehetne (mert a szabad, bohém orvost persze vonzza a vele is kacérkodó színésznő); a IV. felvonásban pedig még az öreg Szorin is bevallja, hogy ő is vonzódott Nyinához. Mivel azonban "az élet Csehov szerint nemcsak szenvedés, hanem könyörtelenség is, a szenvedő ember éppoly kegyetlen másokkal, mint önmagával szemben, minden szenvedés mások sorozatos szenvedéseit idézi elő" (Schöpflin A.), így a "ki kit szeret" lánc visszafelé haladva a "ki kit gyötör" sorozattá válik. "Cselekményhelyettesítővé" lesz a beteljesületlen szerelmek polifón rendszere, gyakran párhuzamos szerkesztéssel: pl. Mása anyjának, Polinának ironikus-komikus reménytelen vonzalma a doktorhoz, és érzelemmentes házassága (a nem hozzá való) Samrajevvel lánya életútjának előképe, sorspárhuzama - de Mása reménytelensége már inkább tragikus színezetű.

Mindenki szerelmével is és önmagával is küszködik: erre a "belső konfliktusrendszerre" épül a művészdráma: két író, két színésznő - két művészgeneráció és művészetfelfogás ütközik. Mesterségük életformájukat is meghatározza, a "profik" hétköznapi élete és szakmája (Arkagyina, Trigorin) már szétválaszthatatlan; ezt az utat járják majd később a pályakezdők (Trepljov, Nyina) is. A művészek (vendégek vidéken!) legalább önmegvalósítók; az itt élők viszont teljes zsákutcában vergődnek. Az értékvesztett lét az elmaradott vidéken szegénységben, mozdulatlanul - értelmetlen és kilátástalan: Mása nem dolgozik, Medvegyenkó kiszolgáltatott tanító, Szorin hosszas hivatalnokoskodás után nyugdíjazott beteg - nincs is lehetőségük a változtatásra, így még több idejük marad az önsajnálatra. A vidéken élő fiatalok (22, 23, 25 évesen) "öregebbek", mint a középkorú művészek. A szakmai és szerelmi összeütközéseken kívül a viszonyokat bonyolítják a háttérben is (Nyina-apja, Mása-apja), az előtérben is (Arkagyina-Trepljov) zajló szülő-gyerek konfliktusok. A Sirályban nincs főszereplő, egyformán lényeges minden alak bármelyikük életútja egy-egy kibontható, tragikus sors. Ismerik egymás kapcsolatait, mindenki részt vesz mindenki életében, "mindenki boldogtalan, mindenki vágyakozik, mindenki szeret, és mást szeret, mint aki őt szereti É félemberkék találkoznak egymással." (Kosztolányi). Az önmegvalósítást a művészi alkotás jelenti, magánéletükben viszont a művészhősök is kudarcot vallanak - a szerelem csak fájdalmak forrása. Az öregedés ellen keservesen küzdő, a színésznők és a hiú nők negatívumait sűrítő Arkagyina banális, közhelyes társalgó, hisztérikus túljátszó; minden szituáció egy-egy próbalehetőség számára. Felszínes egoista, csak saját sikerei érdeklik (önzésének része nevetséges fukarsága is). Környezetével lekezelő vagy túlzóan kedveskedő, fiával viszont elutasító, hideg, kegyetlen. (Végtelen kártyázás és "iddogálás" közben könnyedén jegyzi meg, hogy "nincs ideje" fia műveinek elolvasására.) Trigorin középszerű, de jó technikájának köszönhetően sikeres, ugyanakkor zárkózott, nehezen kommunikáló, hízelgéssel meghódítható, hiú író (csak saját művét olvasta a folyóiratban, a fiúét fel sem vágta). Minden életjelenség téma a számára, kapcsolatait is tapasztalatszerzésnek tekinti. Erkölcstelen, gátlástalan jellem; gyengesége, kényelmessége tartja Arkagyina mellett. állandóan robotoló, anyaggyűjtő íróként örökké elégedetlen saját magával vallomása (II.) csehovi önportré. A mindig szereplésre kész, "comme il faut" Arkagyina a színjátszást, a minden látványt, jellemet, helyzetet cédulázó író az irodalmat keveri az élettel. Trepljov állandó szeretethiánytól szenved; anyjához ambivalens a viszonya: gyűlöli és rajong érte. A két beérkezett, sikeres művész (a "rutinos iparosok") mellett kísérletező kezdő: menekül az elcsépelt "jólmegcsináltságtól"; újromantikus lázadó: "Nem olyannak kell

ábrázolni az életet, amilyen, [É] hanem olyannak, ahogy álmainkban megjelenik", de mindenáron "új formákban" (I.). Az évek során fejlődik, művészi válságából megtalálja a kiutat, gyökeresen átalakul művészetfelfogása: "nem az új vagy a régi forma a fontos, hanem az, hogy írjon az ember, ne törődjön semmiféle formával, csak írjon, mert szabadon árad lelkéből az írnivaló." (IV.) Magánéleti problémája viszont - a megjelenő Nyina végérvényes szakításával (aki még mindig Trigorint szereti "kétségbeesetten") és a lány azonnali elutazásával teljesen megoldhatatlan. (Nyina az első felvonásban a két férfi közül írót is választ: Trigorint csodálja, falja a műveit, Trepljov darabját nem érti, mert "nincsenek élő alakjai" - és "nincs benne szerelem".) Nyina az egyetlen szereplő, aki képes változtatni sorsán; (naiv, külsőséges, átlagos kispolgáriságából indulva) küzdelem és szenvedés árán lehetőséget teremt magának az önmegvalósításra. Utolsó feltűnésekor még bizonytalan, hogy megtalálja-e az igazi művészetet, de ekkor már hisz saját művészi igazságában. A művészdráma a Hamlet-párhuzamon kívül is "irodalmi" - Zolát, Turgenyevet, Tolsztojt emlegetik -, Nyina végül "tolsztoji" életfilozófiát talál magának: "nem a hírnév, nem a ragyogás a fő [É] hanem az, hogy tudjunk tűrni. Tudd viselni a keresztedet, és higgy! én hiszek és már nem fáj úgyÉ"; Trepljov kitörése - "megcsókolom a lába nyomát" pedig Dosztojevszkij-reminiszcencia (l. Bűn és bűnhődés). A középponti sirály-szimbólum képzettársítások során át teljesedik ki, és meghatározza az atmoszférát. Először a hazulról elszökdöső Nyina egyszerű hasonlatában jelenik meg a kép (őt "úgy vonzza valami a tóhoz, akár a sirályt") - s aztán hófehérben játszik a tavi színpadon. A madár lelőtten, tárgyként először Trepljov előreutaló (a lelövés gesztusában megnyilvánuló) szimbolikus önmegjelenítése - Nyina ekkori éretlenségének jele megjegyzése: ő "nem érti az ilyen szimbólumokat". Trigorin számára a madár is témalehetőség, de már a lányhoz hasonlítja és jelképesen kapcsolatukat vetíti előre: "egy tó partján gyermekkora óta él egy fiatal lány, olyan, mint maga, szereti a tavat, akár a sirály, és boldog és szabad, akár a sirály. De véletlenül jött egy ember, meglátta, és unalmában elpusztította" - viszonyuk ellentmondásosságát sejteti a kép. Az elutazás előtti búcsúzási jelenetükben - még kapcsolatuk moszkvai kibontakozása előtt! Trigorin már múltként, lezárult emlékként jeleníti meg, újra jelezve a tragikumot: "olyannak látom majd emlékezetemben, amilyen azon a verőfényes napon volt, egy héttel ezelőtt [É] beszélgettünk [É] a padon meg akkor ott feküdt a sirály".) Bukásai után Nyina, már tragikus önszimbólumként, ,Sirály' néven írja alá leveleit, és zavaros-felkavaró záró monológjában is így emlegeti magát. Az író hajdani cinikus megjegyzésének bekövetkezte addigra már megértette vele a szimbolikus jelentéseket - ekkor levelein Trepljov ironizál. A fiú öngyilkos pisztolylövése pedig éppen akkor hallatszik a háttérből, amikor Samrajev előhozza Trigorinnak az általa kitömetett, de már rég

hogy megőrizze megjelenésének fiatalos látszatát. miért akarta főbe lőni magát Konsztantyin. de megformálatlanságával is leleplezi Trigorint.a birtokot mellesleg pusztulásba döntő Samrajev jószágigazgató nem kap felmentést. hogy végül azt hisszük. Minden megszólalásuk leleplezi belső világukat. jellemek. (Arkagyina: "Most elutazom. az "ebben a tóban sok hal van" kijelentés nemcsak a témaváltással. (Csók)/ Milyen fa ez?". pszichológiai analízist készít.") Csehov ironikus látásmódjának következtében az összetett minőségek sokféle formája működik a darab minden szintjén (szerkesztésmód. színházi pletykákon csámcsogó . "Nincs senki.)". jelenetek. Medvegyenko) is szánalmat ébresztenek elesettségükben. (Odanyújtja a szelencét. a szimbolikus réteg gazdagítja a realista kifejezésmódot is. a nőknek csak "kisebb része iszik nyíltan. de egy kicsit hagyja leleplezni saját magát is. durva stílusa már teljes lesüllyedésének jele. Arkagyina kínosan erőlködik.) Az egyetlen őszinte figura.általánosítgat is: "a nők sohasem bocsátják meg a kudarcot". Ezek a rétegek izgatták.). és nem fogom megtudni. végtelenül csalafinta.) "Csehov soha nem egyszerűen az élet egy szeletéről beszél . árnyalja a líraiságot is . Az író a Sirályban is teljes sorsokat tár fel egy-egy gesztussal. beszédmód stb.). aki rendkívüli érzékenységgel. pl.orvos volt. A sirály fizikai valóságában és egyre gazdagodó jelentéseivel egyszerre hat. egyedül a közhelypufogtató. "Viszonozni nem tudom. tökéletesen kikalkulált és értelmes rendbe illesztette őket. majd elmenekül előle. —jszerű a dialógustechnika: a szereplők elhallgatnak.elfeledett madarat.). s kivételesen nemcsak a szereplőket leplezi le. de az orvos előbb tréfálkozni próbál. elhárítják mások kitöréseit. kulcslyukon keresztül látunk mindent.anyja (számára is rokonszenves) szeretőjének -."az elvonttól a konkrétig zuhanó drámai mozgást a konkréttól az elvontig emelkedő lírai ellenmozgás keresztezi" (Egri P. amelyben az ügyesség olyan mesterien rejti szem elől a kiszámítottságot.szereplőivel . A mű részleteit Makai Imre fordításában közöljük. (A legapróbb részleteket megfigyelő szerző . a többiek zugban [É] és mindig vodkát vagy konyakot". vallomásait ("Drágám!/ Csitt! Jönnek". CSEHOV . másról beszélnek (pl. nyíltan vall apjáról és Trepljov iránti szerelméről Dornnak . Mása. holott sehol semmi kulcslyuk" (Peter Brook). Az ismétlődő komikus gesztusok. még Szorinból is megszólal a tragikus öngúny (IV. Mása tubákolása csak lázongó gesztus konyakozása. Trepljovból még a halála előtti pillanatban is kiütközik anyakomplexusa ("ez biztosan elkeserítené a mamát"). Még a tisztán komikus figurák (Polina. szövegek (pénz-motívum) is tragikus sorsokat rejtenek. óvatosan fejtette le az életről annak ezernyi finom rétegét.

de semmi sem oldódik meg. Elza Triolet szerint pl. "eljátszhatatlan. mégse novella. legyen ugyanolyan bonyolult. legrejtélyesebb darabjának tartják. pirogevés. hogy "három tábornoklány Moszkvába akar utazni. hétköznapiságának illusztrálására zanzák sora született. állandóan vitázott a színház vezetőivel. de a végén mégsem mennek el". Cselekmény nem mozgatja a darabot. és egyszersmind egyszerű is. komikus tónusát hangsúlyozta a tragikus-szentimentális játékstílussal szemben. a pénzük is megvan a vasúti jegyre. mint az életben. a csúcspontokat. de a nők dolgoznak. hogy az "érdekesség" ne vonja el a figyelmet a rejtett tartalmakról." A nyitott.Három nővér (1901) Az élet is elmegy. teázgatás. ott csöndesen elszárad. Ha ebédelnek. szerepek nélküli. a Kosztolányi-variáció pedig a következő motívumokat emeli ki: "három moszkvai lány története. hogy "mindaz. vagy az életük éppen tönkremegy. ezt "az értelmes élet utáni meddő sóvárgást" legkomorabb. ilyen összefüggőnek [É] a legnemesebb realizmus bűvös eszközével. vendégfogadásra berendezkedett Prozorov-házban az állandó jövés-menés. Mindenki boldogtalan. melyet "dráma"-megjelöléssel látott el a szerző. — jszerűsége miatt bemutatásakor a moszkvai Művész Színházra nehéz feladat várt: az első változat a színészek szerint "nem darab. A férfiak nem dolgoznak. az élet nem adhat mást. Csehov tudatosan kerüli a látványos akciókat. a fiatalság. Csehov meghatározta. mégse kisregény. a poénokat. miközben rövidítette a dialógusokat. ami a színpadon végbemegy.a cselekmény maga a társasági élet. aki vidékre kerül. csak váz" volt. [É] csupa jelképÉ a valóságot csak egy nagy költő hazudhatja ilyen tömörnek. kevés a történés . megöregszik". A nyitó jelenetből kiindulóan egyetlen elkomoruló folyamatnak tűnik a négy felvonás hangulat. láthatóan. és ők is boldogtalanok. a mű ironikus. és boldogtalanok. lehetőségük van rá. A darab cselekménytelenségének. hanem dráma. de közben éppen megteremtődik a boldogságuk. Külsőleg. hogy kettesben csak ritka pillanatokra maradhatnak a szereplők).és . csak utalásokból álló" szövegnek tartották. akkor csak ebédelnek. kiábrándul. a mű arról szól. Minden elmúlik. A szerző. kártyázás közben szinte észrevétlenül változnak a sorsok (úgy. (KOSZTOLáNYI DEZSő) A nagy Csehov-drámák között a Három nővér az egyetlen.

) az elrontott farsangi esten (II. a rejtett tragédiát szimbolikusan jelzi a darab tere is: amikor tizenegy évvel korábban Prozorov tábornok "megkapta dandárját"."mintha csak tegnap" hagyták volna el a fővárost. aki benn otthonosan zongorázik). tervszerű akciósorozat. Olga a dadával állami lakásba. stílusukkal próbálnak védekezni. vágyak és a realitás ütközése az atmoszféra alapja.a záró jelenetben a hadosztály elvonulása és a báró halála a Prozorov család magára maradását jelenti. vidámnak ható névnapi ebéd életképétől (I. erről szinte mellékes utalásokból értesülünk ugyanúgy. mélyen. A családi ház nemcsak valós helyszín. felvonás). Andrej). A "lappangó" cselekményt. kártyával. .) és a tűzvész éjszakáján (III. eseménytelenül csak a vegetálás látszik. az életet jelenti a lehúzó környezet ellenpontjaként .a felforgató Natasa pedig már a kert átalakítását tervezi.és távozás-motívumok adják a keretet: Natasa és Versinyin bekerül a társaságba: ez a változás (Andrej nősülése és Mása fellobbanó szerelme) teremti a drámai szituációt. halkuló katonazenéig tart. a színfalakon kívül. Natasa tevékenysége döntő változást okozó. ábrándjaikban a szépséget. "drámaiatlanul". életvitelükkel. az apa temetésén hallott búcsúztató katonazenére való emlékezéstől a búcsúzó barátokat kísérő. érkezés. pereskedéssel. a felvonások között a család kisemmizésének folyamata zajlik.egyetlen pisztolylövés.) A felszínen. sivár környezetet gyerekei szinte száműzetési helynek tekintik ("nincs egyetlen csak egy kicsit is jelentékeny ember [É] nehogy elpusztuljanak az unalomtól. családjával vidékre. Mása "sem teszi be többé a lábát" a házba. zenei kompozícióban.Tuzenbach megölése . a Moszkva-motívum. menekülésük csak vágyaikban fogalmazódik meg. ideköltözésük 11.pillanatképekben megjelenített négy életút-állomása: a még derűsnek. (A mű.) keresztül a párbaj és a katonák áthelyezési napjának deléig (IV. Irina albérletbe menekül ("legalább nem kell Protopopovval találkoznia". a kultúrát. hogy "meneküljön innen messzire" . mérges pletykával teszik változatossá az életüket. —gy emlékeznek. a távoli háttérből. A közönséges. "egy kormányzósági városba" került. a feleségek megcsalják a férjüket [É] ez a romlott levegő megnyomorítja a gyerekeketÉ". hanem elhatárolódásuknak. évfordulóján kezdődik. Andrejnek meg Csebutikin tanácsolja. a darab egyik vezérszólama. pálinkával. Szoljonij aktív tette . A mélycselekmény változásait az egyre szűkebb belső terek is jelzik: Natasa közös szobába költözteti Olgát és Irinát (így a szalon helyett ebben a zsúfolt zugban játszódik a III.a moszkvai álmok. majd a negyedik felvonásra már kikerülnek a kertbe. majd kisemmizésüknek szimbóluma is. de összemosódnak az idősíkok: a felvonások .). mint Andrej kártyaveszteségeiről és eladósodásáról. A mű kompozícióját meghatározza a többsíkú időszerkezet: a darab Irina névnapján. egyben az apa halálának első.

hogy véletlen egybeesésekre épül. felejtenek. feladatuk. a búcsú . amikor Irina először jelenti ki tényként. este. A mozdulatlanságban ironikusnak hat az állandóan visszatérő óramotívum (emlékeznek: "akkor is így ütött". A szereplők itt is. Lemondanak terveikről (Andrej az egyetemi tanárságról). vágyaikról (elutazás).között csaknem öt év telik el (öregszenek. Mása kibontakozó szerelmének állomásait éli végig. Versinyin állandóan az óráját nézi a búcsújelenetben . vitákkal (l. az uram kollégái közt. az valóságos kínszenvedés nekem" -. Csebutikin orvosi ismereteit. Natasának két gyereke születik.a virágváza felborul. a lányok fogynak. párhuzamos sorsok villanásnyi képeiben jut el a katarzis nélküli lezárásig. Csebutikin óratörése szimbolikus: akkor ejti ki a kezéből az orvos . Olga igazgató lesz. a tűzoltóautó a legjobb pillanatban süvít el a ház előtt.emléktárgyat. Műveltek. Filozofálgatásaik állandó tárgya az eszményített múlt és a távoli jövőbe vetett hit. nincs céljuk. hivatalnoki munka nem elégíti ki a (csak saját benső világukban élő) figurákat. azaz a párbaj ideje. csehartma-cseramsa) töltik napjaikat. mint Csehov minden érett művében. pótcselekvésekben. Testi-lelki-szellemi leépülésük folyamatos értékvesztés. a szavak. banális beszélgetésekkel.) Ugyanakkor egyetlen napba sűrítettnek tűnik a drámai jelen hangsúlyosak a felvonásidők (dél. jelzik az idő múlását a szerzői utasításhoz képest: "negyed kilenc van".az éppen a mamától maradt . de csak álmokkal pótolják életük hiányait. egy-egy pillanatnyi "őszinteségi roham" . de már ott van előtte a fejfájós Olga és a komikus Kuligin pedagógiai pályájának eredménye s Mása véleménye: "Mikor tanárok közt kell lennem. locsognak: "két percet siet". Ha alaposabban szemügyre vesszük a drámát. Irina váltogatja munkahelyeit. a katonai. mintha egy magnetofont kapcsoltunk volna be. Szövegek és gesztusok ismétlődése. Andrej hízik. a közbeszólások. mint Feydeau drámái . úgy bomlik ki előttünk ez az élet. A feleslegesség és a felejtés motívuma állandóan visszatér: Mása zongora-. Az "intarziás" felépítésű mű hagyományos expozíció nélkül. felhívás gondolkodásra" (Peter Brook). sejtetnek: "fél egy van". Szenvednek helyzetüktől. hogy elutaznak. hogy hasznosnak érezheti magát. ez minősíti az ő szándékait is.az illúziók nyelvén lépésről lépésre minden egy életszelet teljes illúzióját teremti meg [É] minden egyes megszakítás apró provokáció. oly mesterien. aztán gyorsan kiábrándul a sürgönyhivatalnokoskodásból. Irina (reggel kilencig ágyban heverészve) a munkában látja a boldogság megtalálásának lehetőségét. tanári.gesztusa jellemét is minősíti. a belépés. passzivitásban élnek. . dél). láthatjuk. a távoli muzsika. végül egész életük feleslegessé válik.).szimbolikusan tavasszal kezdődik és ősszel zárul a mű. vidéki középosztálybeli-értelmiségi csoportképet alkotnak. hajnal. "Minden oldal az élet benyomását kelti. Irina olasztudását felejtette. főszereplő és rezonőr nélkül. értékesek. végül a tanítástól reméli. ill.

A szereplők .) Minden sors egy-egy . így végül (magányos tanárságában) már csak Olga életlehetőségei állnak előtte. [É] Vagyis: Csehov eljátszik azzal a formai-kompozicionális lehetőséggel. kellemetlen.a polifon szerkezetben egymás hatását fokozó tragikus "szál": a teljes élet megvalósítása lehetetlen a boldogtalanul vergődő hősök számára. folytatja életét Kuligin mellett. A magát lermontovinak valló. Almási M. aztán fokozatosan veszti el kedvét és reményeit. de ezt Szoljonij megakadályozza. gesztusai kispolgáriasodását jelzik (nagyságos úrnak szólíttatja magát).) Az egymás mellett vergődő. és kialakított pózai. hogy rátukmálják az igazgatóságot. Irina boldogan ábrándozik a jövőről. ("A háromfajta magatartás az asszonyi élet három lehetősége: metaforikusan . neveletlen ember van". de reménytelen szerelme fokozza agreszszivitását. Olga már az indításkor a múltba fordult. pusztuló sorsokat. A színhely voltaképpen egy akvárium. Csebutikint még a mama iránti hajdani (szintén reménytelen) szerelem fűzte a családhoz. a háttérben tanári pályájának alakulását látjuk: helyzete csak annyiban változik. Olga rábeszélésére a magány (Olga) és a szerelem nélküli házasság (Mása) alternatívájából választva kényszeredetten beleegyezik esküvőjébe a báróval. végül visszaáll eredeti helyzete. (Pedig Mása szerint a katonaság értékhordozó ebben a környezetben . féltékeny Szoljonij lelövi. a katonai semmittevésbe beleunt báró leszerel és dolgozni készül. amihez abszolút ellenpontként szerveződik Natasa élete.azért leleplezi szerepeik. Mása feleség. hogy a darab egyetlen nap és egyetlen . a kiúttalanság atmoszféráját Ingmar Bergman a következő vízióval érzékelteti: "egy zöldszín világ tűnik elő. nihilista alkoholistává vált. de utópisztikus filozofálgatásának bőbeszédű ismételgetésével leleplezi saját ürességét is. tenyérizzadása). elhamarkodott házasságából kiábrándultan veti bele magát a többéves Versinyin-kapcsolatba.asszony történetét mondja el". nem is reménykedik házasságban (pedig "ő szeretné az urát"!). végül csak a helyi elöljáróságon lett tisztviselő és "begyöpösödött" (Irina). maszkjaik mögötti valódi énjüket. legfinomabb. mert a "civilek közt nagyon sok durva. csak unatkozik. és az évek során csak újságot olvasó. nem dolgozik. A mű második felére elkártyázza a vagyonukat. Versinyin öngyilkos hajlamú felesége elől menekül szerelmi kalandokba és a 2-300 év múlva beköszönő új élet illúziójába. és a jelen lehetőségeit ragadja meg: férjéből. Andrej egyetemi tanárnak készült. groteszk figura: durvaságaival félénkségét leplezi (l.a "legúribb. de a kötekedő. titokzatosnak látszó százados is szerencsétlen.egyetlen asszonysors három variációja. A kék-fekete-fehér kompozícióban megjelenő nővérek sorsa is a teljes reménytelenségbe tart (bár még fiatalok: 20-28 évesek).fiktíven megháromszorozódott . legjobban nevelt" -. Minden szoba zöld. Vele ellentétes nézeteket és jellemet mutat a derűs Tuzenbach pesszimistább jövőképe.

szó. "úgy megy. óráját néző Versinyin "hosszú lassú csókját" a végig jelen levő Olga állítja le ("elég márÉ"). még a "hangkoreográfia" (Almási) is leleplező: Olga a Moszkvába vágyódásról beszél. Minden gesztus. amikor két ember kölcsönösen figyel.) Csehov megújítja a dialógustechnikát: a szaggatott. Mása. de ekkor rögtön belépnek Irináék (II. Fogy az oxigén. vissza kell fojtaniuk a kitöréseket. Mása búcsúcsókja tragikomikus szituációban.szinte halak. ill. majd a jövőről szóló filozofálgatás alatt . ("Van benne valami. Mása kalapja). A lények mind lassabban mozognak.néhány kettesben töltött perc alatt. Olga asszisztálásával történik . kérem" a hallható "reagálás". valami állati. miután "meggyón" testvéreinek. el akarja kergetni a dadát. de még a legkisebb mozzanatok is az ő hatalmának megerősödését jelzik (pl. lehetetlen a kommunikáció. s a már összeköltöztetett lányok elmenekülnek előle. Mindenki csak önmagára figyel.pont az őt aggódva kereső Kuligin elől. takarékoskodása álcájában átveszi a házban az irányítást. Csehov legnegatívabb. a ruhaöv-motívum szimbolikus ismétlésekor már ő minősíti Irinát "egyszerűen ízléstelennek. töredékes társalgásban nincsenek válaszok.) A következő állomás Versinyin nyílt vallomása a . hogy az őrnagy felkeltette az érdeklődését (amikor a báró ironikusan bekonferálja a látogatót. majd éppen Kuligin lép be. s elhagyja az akváriumot. de megismerkednek.). jelzés önmagán túlmutató jelentőségű (l. aki kimondja őket" (P.finom rezdülésekből megkomponált . de ezek a szavak magányossá teszik azt. "derék.és rendszeretete.) . elküldi az álarcosokat.) Eleve ellenszenvesnek ábrázolt gyermek. Nincs lehetőségük meghitt együttlétekre: az első találkozáskor csak Mása szinte észrevétlen gesztusai jelzik.") A szerelmekről. a kívülről felhangzó "tram-tam" hívására el is tűnik .). Mása "leveszi a kalapját" és marad ebédre.) a türelmetlen. Néhányuk meghal. Elválásukkor (IV. Andrej.Csehov nem tűri az érzelgősség megjelenését. erre "szamárság" és "ugyan.az egyetlen olyan akció a műben. kapzsi Natasa. I. alacsonnyá és vakká teszi. becsületes" asszonynak mondogatják feleségüket. a szereplők "nem engedik be a másikat saját zárt világukba" (Bécsy T. ami kicsinyessé. reagál egymásra. tevékeny szereplő a műveletlen." Az egyetlen "felemelkedő". minek [É] szerettem valamikor". Szondi). III. s Mása. szándékosan gonosz figurája.) A háttérben Natasa ügye bonyolódik. "felteszi a kalapját". az élet megáll. Vonzalmuk kiteljesedésének jelzése a dúdolás (játékosnak tűnő) felelgető folytatása (III. Hibás franciaságát kinevetik. indulásra kész. "a szavakat társaságban mondják ki. nem is ember [É] nem értem. mintha gyújtogatott volna". Andrej és Kuligin. (A darabban az első csók ironikus helyzetben Andrej lánykérését zárta le. a viszonyokról az egész társaság tud. az előtérben az Irinának tett vallomások hangzanak el. Nem. a Mása-Versinyin szerelem alakulása látszik. és nem vehető könnyen észre ebben a párhuzamos monológ-rendszerben. (Az elnéző férjek. Mása éppen indulni készül.

neveletlen fráter! / boldog az. A töltelékszavak (Csebutikin.ajándékok.) .mindegy neki. hány éves ön? / én? harminckettő / most majd más pasziánszt mutatok/ micsoda szél van! / már unom a telet / kijön a pasziánsz.Natasa előéletére célozgatva (I. az később unaloműző ("Ha nincs tea."Mása halkan nevet".). Mása . segédkezik a párbajban. bohóckodása már inkább pozitív gesztus. Még a lényeges. a tea készen van /É A szoptatós babák mindent nagyon jól értenekÉ / Ha az a gyerek az enyém volna. de Irina képtelen egyetlen biztató szót kiejteni. elég" kiabálásba kezd. de azok "nem hallgatnak" rá. Andrej hegedülése akkor is.látszik is a férfin a halálfélelem -. szinte süketen beszélgetnek el egymás mellett (Mása vallani akar nővéreinek. hogy soha "ne hívják meg" a neki ellenszenves Protopopovot.). A mű második felére szinte valamennyien lelepleződnek: az atyai jóbarátnak tűnő Csebutikinból kitör dühöngő alkoholizmusa. A szerző iróniája egységbe fogja a kevert. Irina. amikor mások a tüzet oltják .Mása Puskint.kéri. összetett modalitást. kegyetlen felelőtlensége (keze között hal meg egy asszony.és szövegek (Tuzenbach jó pravoszlávságát bizonygatja. IV. végül önironikus is ("Miről filozofáljak?". Versinyin minden felvonásban elmondja kedvenc utópiáját. Moszkvába megyünk / nem. Szoljonij) és az irodalmi idézetek ismételgetése. Kuligin boldogságérzését .csak fokozza a sokszor már groteszk hatást. majd "elég. Andrej pedig valóban csak a nagyothalló Feraponthoz szól: "valakivel csak beszélnem kell"). mondja. Nevetségesek az ismétlődő gesztusok . torkig"). Poétikusságát. Irina egoizmusa is megmutatkozik: a sok célozgatásból tudnia kell. kiderül nihilizmusa. A tragikumot legfeljebb belül élhetik át.). bevágása . (Elmondja. betenném egy serpenyőbe. aki nem veszi észre. beleszólás. A szövegek egymásutánisága szinte az abszurd drámák technikáját előlegezi: "vettem egy zsebkést / doktor úr. I. hogy a báró párbajozni indul érte . torkig.). boldog. hogy nyár van-e vagy télÉ / nemrég olvastam egy francia miniszter naplójátÉ / hol vannak a cukorkák?" (II. A mű "stílusa a líra zenéje" (Gorkij).) értékítéletünk persze ellenkező irányban is változik: amikor az utolsó jelenetben az addig csak "klasszikus szarvasmarha" (Kosztolányi) Kuligin megérti és vigasztalja Mását. előre-hátra érvényes utalások is elvesznek a folyamatos polifóniában: Szoljonij minden felvonásban fenyegetőzik Tuzenbach lelövésével.míg egyszer aztán "boldog vagyok. filozofáljunk. ő viszi Andrejt kártyázni. nem jön kiÉ szóval nem mennek Moszkvába/ Cicikarban himlőjárvány dühöng / Mása. majd "altató"(III. még a zárlatban is. Szoljonij Lermontovot szaval . de ami először érdekes ("Minden szavát fel kellene írnunk". hogy a "lelke olyan. mint a drága zongora"."II.). mert "egy báróval több vagy kevesebb". az atmoszférát.) Még a "kis fehér madárka". ennek lehetőségét a színen mindig megtöri egy-egy megjelenés. megsütném és megenném / durva. boldog" önbiztatására rácsap Mása: "én pedig torkig. a .

milyen rossz és sivár az életetek!Ç Az a legfontosabb. a csak magunkra figyelést. A művet átható kérdések .szövegek emelkedettségét . rossz pillanataikban legfeljebb egy-egy elejtett célzást tesznek Andrej kártyaveszteségeiről stb. Nem szabad elfelejtenünk. "sehol semmi kárpótlás?". hogy rossz és sivár az életetek!Ç" A mű részleteit Kosztolányi Dezső fordításából idéztük. hogy ha akarják.). de én ezt nem bírom elviselniÉ minket talán furcsán neveltekÉ az ilyen hang tönkretesz. és ugyanezt erősíti meg Olga is Natasához szólva: "Az előbb nagyon durva voltál a dadával. egész életformánkat. ha látom. hogy valaki nem eléggé finom. a közönségesség betörésétől (Olga nem akarja meghallgatni Mása vallomását. hogy a "hétköznapit" alapozásnak kell tekinteni.vallja Mása. Bocsáss meg. és lássátok. század hétköznapja ma már nem létezik . amire majd felkerül a kép. s Csehovnak ez is volt a célja: "Nem akarok mást. Gorkij szerint "Anton Pavlovics társaságában minden ember akaratlanul is arra vágyott. életérzéseinket. de a későbbi művek atmoszféráját. "csak tudnánk. Stílusuk is védekezés: "A durvaság fölizgat és sért. szenvedek. hiányérzeteinket is megfogalmazzák. mint becsületesen megmondani az embereknek: ČNézzétek meg magatokat.Csehov azzal motiválja. miért?" . hogy a hétköznapi egyre cseppfolyósabb. lebegése kitűnően érzékelhető (a "Csehov-motívumok felhasználásával") a Platonov alapján készült. új és jobb életet tudnak maguknak teremteniÉ és amíg ez az új élet meg nem valósul. hogy az emberek ráébredjenek. az isten szerelmére. a vibrálást költőiség és hétköznapiság között . hívebb önmagához".a mi elégedetlenségünket. s hogy a 19. amellyel az író teljesen szabadon bánik. A Csehov-művek összetettsége. állandóan figyelmeztetni fogom az embereket: Čértsétek meg. leverÉ egészen belebetegszemÉ" Csehov leleplezi az üres társalgást. iróniáját idéző Nyikita Mihalkov-filmből (Etűdök gépzongorára)."hová tűnt minden?".ill. és részben anyagnak is. sima és szeretetre méltó" . GORKIJ éjjeli menedékhely (1902) —gy gondolom. hogy a szereplők félnek az illetlenségtől. a nevetséges gesztusokat. szokásokat. hogy egyszerűbb és igazabb legyen.

Az éjjeli menedékhely kényszerűségből összezárt emberek lazán fűzött életképsorozata: minden felvonás . a művész nem "igazságot" keres. sértegetések.Mélyben' . felvonás tágabb teret igénylő történései ugyanennek (nem kevésbé nyomasztó) lomos. Klescs.az élet folyamatszerűségének élményét adja. De Gorkij művének rendkívüli hatását fokozta a robbanásig feszült oroszországi társadalmi helyzet is. Az első két felvonás Kosztiljov menhelyének "festetlen és piszkos" tárgyakkal berendezett sötét. hogy a mélybe zuhant emberek sorskérdései. de mintha hat esztendő lett volna". Babits szerint a századforduló táján "a színpadon azoknak a műveknek volt legnagyobb sikere . Valósághű miliőábrázolásával a századforduló naturalista színezetű társadalmi drámáját sejtetné a mű. és ugyanakkor a konvenciók nélküli emberség iránti vágyódás darabja" (Szabolcsi. ha csak nem éppen történeti regényt ír. ivás a kocsmában és a menhelyen. A hajnaltól éjszakáig tartó jövés-menést állandóan ismétlődő hanghatások (üvöltözés. a mélyre zuhanás. a cselekményt helyettesítő. a másodikat Anna halála zárja. drámáját az egy év alatt világhírűvé vált éjjeli menedékhely követte. A megjelenő szereplők számára csak a pillanatnyi jelen a létező idősík. Minden felvonás kegyetlen mozzanattal végződik: az elsőt Natasa megverése. a felszínt a hétköznapi tevékenységek állandó ismétlődése. életlehetőségei foglalkoztatják. éneklés. század elején Maxim Gorkij érdeklődése a színház felé fordult. csikorgás. ("Fél éve élek itt. a III. Az utolsó felvonásban az eredeti belső tér átalakításai jelzik a "szereplőváltozásokat". ugyanakkor a szerzői utasítások szerint egyetlen napba sűrítettnek tűnhet a drámai jelen: kora reggeltől éjszakáig történnek az események. A korszak egyik leghatásosabb színműve.is kifejezi. Az atmoszférateremtésen kívül a csehovi dramaturgia számos más elemét is alkalmazza a szerző: feltűnő a hagyományos drámaszerkezeti elemek hiánya.egy-egy pillanatkép az egymástól független. A szerkesztetlenség .az író számára. Kispolgárok (1901) c. de az író már az eredeti címmel . az ő időképzetükben ez maga az örökkévalóság. A művész szemében nincs valamennyire is maradandó forma. gazos udvarán játszódnak. az éjjeli menedékhelynek -. amelyek legjobban hasonlítottak a modern regényhez". a kialakított szokásrend. (GORKIJ) A XX. fütyörészés.így pl. a harmadikat az .) A hátteret. "az elesettség. ajtócsapkodás) kísérik. a környezet másodlagos. de azért kölcsönhatásban álló szereplőcsoportokról.amely tagolásnak nincs nagy jelentősége .).a töredezettség hatásával . ő megteremti az igazságot. A lassú tempó a változatlanságot sugallja. életritmus adja: piacozás. barlangszerű pincéjében. párhuzamosan futó sorsok rajza.. stb. kártyázás dámajáték.

("Mindig így van: születnek. egymással is kegyetlenkedő szállásadó Kosztiljov-házaspár és a lakók között. majd bosszúja okoz nyílt összeütközést: Pepel tettlegességig fajuló összecsapása a dinamika erősödését. egyéni sorstragédiát villant fel.valóban Szibériába kerülhet. Gorkij nem törekszik arra. az egzisztenciális gondok "a mélyből" megoldhatatlanok. mire való ez a sajnálkozás?" .a lajstrom bűnügyi krónika.ez az alaptónus a meghatározó.a sors tragikus iróniájaként .összetűzés. a gazember Kosztiljov megölése Pepelnek ugyan tragédia. de Gorkij nem ekkor. lefekszenek". megfogadja-e Luka tanácsait? A konfliktusok. élnek. A harmadik felvonás végére így a feszültség csúcspontra jut. csak nem saját választásából. dühkitörése. Pepel "egy ilyen nyavalyás miatt" nem akarja elrontani az életét stb. zsugori. mert nemcsak nem enged Vasziliszának. A nyitó jelenetekben tizennégy szereplő "vonul fel". közben pedig Vaszilisza intrikája. néhányuk múltjából. legfeljebb néhány percig ható halálesetek nem okoznak fordulatot: Anna természetes halála megváltás.fejezi be. A kezdeti "állóvízbe" hoz (gondolati) mozgást Luka betoppanása. (Az első felvonástól kezdve sejtető előreutaló megjegyzések sora hangzik el: ölje meg Kosztiljovot és vegye el az asszonyt. aki változtatni akar helyzetén. a Színész öngyilkosságának tragikum-lehetőségét pedig azonnal kioltja Szatyin cinikus megjegyzése: "elrontotta a nótát". az utolsó jelenetekben "a felvonás végéig még néhány alak. belebukik: Pepel börtönbe kerül. kezdettől fennállnak a gátlástalan. A felvonásonként bekövetkező.hogy Pepel egy húron pendül Vasziliszával . hamar italba fojtott nézeteltérések megmaradnak az összeszólalkozások szintjén. hanem egy reflexiós felvonás csatolásával zárja a művet: a figurák értékelik Luka szerepét.) A dialógusfoszlányokból felsejlenek az egyéni életutak. a társadalmi válság.) Natasa brutális bántalmazása után az indulatos Pepel akaratlanul okozza Kosztiljov halálát. Kiút. Nincs főhős. hogy kifejtse alakjai életútját . középponti szereplő. nem akar a "naplopók" . Pepel helyzete azért veszélyes. mert egyedül ő kerül valós döntéshelyzetbe: ellenálljon-e Vaszilisza zsarolásának.) Minden megy tovább. menekülés nincs. a tulajdonos megölése és Natasa gyanúsítása . a munkanélküliség. Megoldás és katarzis nélküli a lezáratlan befejezés. a helyzetből adódóan is. meghalnak. az utolsóban a Színész vet véget életének. a tempó gyorsulását hozza létre. de mindenki másnak megkönnyebbülés. idekerülésének okairól is kapunk információkat . (A "mezítlábasok" közötti. az események fő vonulata azért Vaszka Pepel menekülési kísérlete. levetkőznek. a megüresedett helyekre azonnal új figurák költöznek. viszont így .sok egymás mellett élő. hanem éppen annak húgával szeretne megszökni. a Színész megöli magát. Natasa eltűnik. Klescs büszke munkásember. férfi és nő bejön. tartsa távol magát. beszélgetnek a (csak ábrándjaikban létező) jövőről.

először a hitét vesztette (pedig szerinte a "tehetség. a hazugság pillanatnyi enyhülést hozhat ugyan. Már az első szavak tónusa visszaadja az itteni érzelmi-gondolati szférát ("Te mit röfögsz? / NeemÉ / Hazudsz!"). "kimegyek és lefekszem az utca közepére. s Anna temetési költségeire végül még szerszámai is rámennek. A sapkakészítő műhelyétől megfosztott Bubnov vasdarabbal ütötte hűtlen feleségét. a gyilkos Szatyin. "nincs hová mennem" (Natasa). egyenlők a bajban. A vázolt esetek sokasága általános társadalmi válságot tükröz. Az egyetlen. "csak a meztelen ember maradt". befejezetlen mondatok között kevés a viszontválasz. kiábrándultságukat jelzik állandóan ismétlődő alapkérdéseik: "miért él ez az ember?"."hol az igazság? élni nem lehet. Az előkelő családfáját emlegető. a tulajdon erejében"). mert "ha elkezdenek becsületesen élni. "név nélkül nincs ember. kihagyás (a kipontozás a leggyakoribb írásjel). az alkoholista Bubnov és Színész). "ami maradt. A szavak elvesztették jelentésüket ("meguntam én az összes emberi szavakat". hogy áldozatok (akik itt születtek: Pepel. Natasa. Szatyin). Durvák. a Színész. az események már nem változtatnak rajtuk. se lelkiismeretet" (Pepel). Kvasnya. az csak semmiség" (Bubnov). ágrólszakadt. csupa szerencsétlen. lenézi és lekezeli őket. "itt nincs úr".). "valójában mit lehet várni?"(Natasa). gázoljanak elÉ én semmit se akarok"(Aljoska). . az az ember hite önmagában. Mindegy. "miért éltek? minek?"(Színész). a hagyományos dialógusalkotás helyett a sokhangú monológtechnika új változata alakul ki. De egész életében verte tüdőbajos feleségét.közé süllyedni. Rákényszerülnek a bűnre (lopás. és egy általános emberi léthelyzet jeleníthető meg. az alkohol. önérzetüket már régen elvesztették. de a tagadás. és nincs nekem semmim". nincs munkájuk. melyeknek segítségével a korabeli Oroszország helyzetének lényege" (Bécsy T. "ti csak rozsda vagytok" (Nasztya). gorombák. majd emlékezetét az egész "organizmusát" megmérgező alkoholtól. és a kimondott szövegeknél több az elhallgatás. az erkölcsi értékek feleslegessé és nevetségessé váltak. A sor folytatható. kirekesztettek. Tatár) vagy felelősek sorsukért (a sikkasztó Báró. akkor három nap alatt éhen döglenek" (Ferdenyakú). kitaszítottságuk közös. a jellemek nem változnak. még a kutyáknak is van nevük" (Színész). Szellemeskednek. ill. Céltalanságukat. akik szándékuk ellenére kerültek ide: Klescs. Aljoska. A gondolatfoszlányok. a hiány a domináns elem: "a földön minden ember fölösleges". családi katasztrófája után eltűnik a kórházból. a hajdani hamleti sírásó. tisztának megmaradt jellem. megnyomorodott figura. "én semmire sem vagyok jó. sikkasztásért ült Báró hajlandó négykézlábra állva ugatni már egy fél üveg italért. A múltidézés. hamiskártya). nincsenek céljaik. "a szereplők minden egyedi látszatuk ellenére absztrakciók. a cinikus-kiábrándult közeg érvénytelenítette jelentésüket: "A lábukra csizma helyett nem húzhatnak se becsületet. prostitúció. ez az igazság" (Klescs).

amikor robban a válság.ezt elemzi Szatyin a IV. így Lukát a szélhámos hamis prófétáktól a megváltókig sokféleképpen értelmezték. "akármilyen is az ember."). Reinhardt pl. "mit érez egy ember. elfogadható lehet-e az illúziókeltés . felvonásban. hogy máris "tartsa vissza magát" az italtól. Ellenséges a rendőrrel és Kosztiljovval. Báró) utasítják vissza eleve közeledését. mint ahány hajszál a fején volt". Gregers Werle). a Színésznek azt javasolja. végül a lány a Bárón csak azért. és tanúskodni kellene Vaszilisza ellen. a tolvaj Pepelt a szibériai meggazdagodás lehetőségével biztatja a távozásra. az igazi szerelem a tied volt. éppen akkor tűnik el nyomtalanul. hogy az adott körülmények között segítő vagy gátló-e az önámítás. az alkoholista Színésznek egy kórházat ajánl. A mű nem ad egyértelmű választ. közben figyeli és kiismeri a többieket. s hajtogatja nekik életelveit ("az ember megtaníthat a jóra". Csak a teljesen kiábrándultak (Bubnov. egyenesen Krisztust látta benneÉ Gorkij szerint "Luka csaló. aki a krízis pillanatában nemcsak tanúskodni lenne hajlandó. ahol ingyen kigyógyítják. ha nem hiszel. hogy elkerüljenek egy újabb veszekedést. Az öreg a drámatörténet nagy élethazugság-hirdetőinek rokona (vö. haldokló Annát a túlvilági boldogság tudatával nyugtatja. csöpögős ponyvaregény hősét saját szerelmének vallja. nincsÉ" Saját szerepéről azt tartja. biztató szava. hogy odébbáll. hogy megtudja ő is. hogy ezt nem veszik észre" . kihallgatja Pepel beszélgetését. sajnálni kell az embereket!. egyik aforizmájával csillapítja le: "Ha hiszed. sohasem értéktelen"). hogy menjen el Pepellel.pedig a figura sokakat Tolsztojra emlékeztetett. van. ha nem hisznek neki. támogatja Annát. hogy "Platon Karatajev paródiája. még sikerül közbelépnie. látja szerepét ("erjedésbe hozta az egész .heccelődnek." Bár már készülődött arra. "rosszabb a piócánál"). akit nem sikerült lelepleznie". de bűnrészességet is vállalna. változást hozó szerepkörében önmagáról csak elejt egy-egy általános megjegyzést ("asszonyt többet ismert. A halálfélelemmel küzdő. meghallgatással könnyíteni tud helyzetükön. M. így amikor az már "galléron ragadja Kosztiljovot"." Pepel Isten létezését firtató kérdésére egy másik bölcsességgel válaszol: "Ha hiszel benne. mert a legfontosabb a hit és a remény. különös. "sokat verték").jelenti ki Szatyin. egyszer azt nyilatkozta. A záró felvonásban Luka csalónak minősítése ellen Szatyin tiltakozik: ő védi. Az első felvonásban ebbe a társaságba toppan be "élesztőnek" a csavargó öregember .vagy titokzatos "zarándok" . Az illúziók összeomlanak Luka eltávozásával. "Ťgy tűnnek el a bűnösök a jó emberek elől" . aki a "Végzetes szerelem" c. pusztán odafigyeléssel. egyébként mindenkihez van emberi. megérti az öreget. és majd újra játszhat. de Gorkijt leginkább az érdekli. gúnyolódnak (a Báró Nasztyán. A többiek által kinevetett utcalányt. hogy "valakinek jónak is kell lennie.Luka. Natasát rábeszéli. Cselekszik is: felsöpör. átlát a veszélyes Vasziliszán ("mérges kígyó". A "kívülről jövő".

Már így is idegenül hangzik szájából ez a beszéd. ő pedig tisztábban nem fejezheti ki magát. Ezt azonban Szatyinon kívül senki sem mondhatná el. Abban a Vaszka Pepelben. de maga is beismerte. [É] így állíthat Szatyinban Lukával szembe az öreget megérteni és megítélni egyaránt képes ellenalakot. a másik emögé rejtőzikÉ" Szaggatott töredékekből hangzanak fel himnikus nagymonológjának tételei az emberről. szerelemre vágyakoznak. akinek apja egész életében börtönben ült. ("Az ember az igazság!". kibékítő hazugság É aki lélekben gyönge É és aki idegen nedvekből él ." A művet Gábor Andor fordította. aki mind a két zsákutcát elkerüli s valamiféle megoldást talál. hogy a társadalmi viszonyoktól megnyomorított. "Egri P. fogalmazódik meg. akik hazudnak. aki maga már tolvajnak született (már kétszer lecsukták "Kosztiljov miatt").annak kell a hazugság É Az egyiket fenntartja. rá is úgy hatott. hogy "Szatyin beszéde az igazság emberéről homályos. egyenruhában vagy frakkban. hogy az ember tisztelhesse önmagát". hogy "másképp kell élni! Becsületesen kell élni! —gy kell élni. hanem tiszteletet és félelmet. melyet fel akart vetni: mi jobb. THOMAS MANN Tonio Kröger (1903) Tonio Kröger talán az egyetlen. mint pl. "Tisztelni kell az embert! Nem sajnálniÉ") Gorkij Szatyin gondolataiban fogalmazta meg a "fő kérdést. munkalehetőségre. nem részvétet. A naturalista színezetű éles tiltakozás az emberi méltóság megtiprása ellen viszont hatásosnak bizonyult: a mű azt sugallja. "mint a sav a régi szennyes pénzdarabra. az igazság vagy a részvét? mi szükségesebb?". mert megszánják felebarátjukat É van vigasztaló hazugság. és nem könyörületet. szerint "Gorkij plebejus pillantása" éles szögben lát rá "a jelen nyomorúságára s a jövő ígéretére. torzult lelkű." Szatyin megkülönbözteti a hazugságokat: "Vannak emberek.társaságot"). s vonhatja meg történetileg Luka magatartásának érvényességi körét. durva figurákban is vannak felszínre hozható értékek: tisztességes életre. éppen bevallott vonzódása a "szőkékhez és ." A mű Gorkij személyes dilemmáit tükrözi. különösen félelmet kell kelteniük ezeknek az embereknek. Gorkij szerint ugyanis "rongyokban méltóságteljesebb az ember.

ő századunk egyik legérzékenyebb. mint egy hős" É "feltűnően csinos. hiszen a "szőkék világa" nem akármilyen életet jelent. Tonio apja a szokást megbontva nősül. a normához idomulnak. amellett edzett. általánosítva a környezet és a személyiség.képes egy irodalmárból költőt fejleszteni.kékszeműekhez". legmélyebbre látó és legnagyobb hatású íróegyénisége. Ez a vonzódás azonban még nem jelent beolvadást és nem is jelenthet. keskeny csípővel. "Két világ között állok. széles vállal. a közönséges dolgokhoz" való vonzódásából merít minden melegséget. a társadalmat. édesapja nagypolgár. egyikben sem vagyok otthon" . Még a legtekintélyesebb nagypolgárok (a nagykereskedők. ami . ("Nem nézett ő a dolgok mélyére. A hős kettőssége már származásából következik. aki lovagolt. későbbi követője a Halál Velencében című novella (1912). "az emberi. minden jóságot és minden humort." Thomas Mann a saját személyes életében is a kor legjellegzetesebb problémáit élte át. menti meg a magábazárkózástól. és ezért mindenki rajong érte. a szellemieket csak említi -: "kitűnő tanuló volt. katonás fiú. ennek okát az író egyik nyilatkozata világítja meg: "él bennem a hit. A polgári rend elsősorban a viselkedést. az eleven. azaz a mindennapok életéhez. hanem a polgári létet. ahol bonyolultakká és szomorúakká válnak"É) A normát tökéletesen képviseli Hans Hansen. az átlagember és a különleges tehetség viszonyát elemzi. odáig. s az ebben való teljes feloldódás a kritikus ábrázolást tenné lehetetlenné.Mann szavaival élve . ("Milyen csodálatosan simult a selymes fekete szalonkabát Knaak úr telt csípőjéhez!") A polgár kifejezetten a felszínre tekint. (MéSZáROS VILMA) A Tonio Kröger középpontjában a művész-polgár ellentét áll. Ebben a tekintetben a mű előzménye A Buddenbrook-ház c. . aki azonban már némiképp szembehelyezkedik a szokásokkal.fogalmazza meg fő dilemmáját Tonio Kröger a mű utolsó részében. ez a csekély különbözés a gyökere elbeszélésünk konfliktusának. Róluk akar írni. nyílt. édesanyja pedig déli származású. hogy csak magamról kell beszélnem és meg tudom szólaltatni a kort. engedelmes szerepvállalás és jellegzetesen szűk életvitel jellemzi. Az ő közvetlen jellemzésével az író a polgári értékrend egészét is minősíti . csak a jelenségeket látja. Tökéletes betagozódás. A "polgár" ebben az elbeszélésben a társadalmi elvárásoknak maradéktalanul eleget tevő személy. regény (1901).külső jellegzetességeket és fizikai képességeket hangsúlyoz. jó alakú fiú volt. a város vezető tisztségeinek viselői) is a "tisztes középszer"-hez. a széthullástól. Jelen elbeszélésünk számos önéletrajzi elemet foglal magába. a külsőségeket szabályozza. Elbeszélésünk a művész helykeresését mutatja be az adott polgári társadalomban. akitől Tonio a fogékonyságot és művészi hajlamot örökölte. és úgy úszott. tornászott.

Hans Hansen szeme ezen az alaptípuson belül "nyílt. nem a csoporthoz. fekete. összeegyeztethető-e a polgári lét a művészettel. Kröger konzul pedig "tűnődő kék szemű" férfi volt. A "kék szem" a boldog. Lizaveta "apró. Mintegy ezt ellensúlyozandó. és hagyja őket lecsengeni. szelíden árnyékolt. áthidalható-e az élet és a korabeli művészmagatartások közti távolság. kialakítható-e egy vállalható és eredményes művészi program. a világhoz fűződő kapcsolatot érzékelteti. amivel a társ nem is tud mit kezdeni. bár igen óvatosan. elemi erővel vonzódik Hanshoz. Magdaléna "nagy. ő mégis tartozni akar társaihoz. hogy átadja magát az érzelmeknek. Felnőtté érlelődésében ideálok szolgálnak számára támaszul. a főhőst kamaszkorában. Délies. acélkék". Az önazonosság keresése a művészi program megtalálásával párhuzamosan megy végbe ebben az elbeszélésben.személyisége alapvonásaként tökéletességre tör. de megteszi első lépéseit saját útján. a változás és a személyes kibontakozás időszakában ismerjük meg. a norma tökéletes megszemélyesítőjéhez. kevés benne a betagozódás szándéka. az "égbolt"-tal). Az 1-2. Jóllehet megvan a társadalmi rangja ("tizennégy éves fiatalúr"). túlságosan súlyos pillájú szempár pillantott elő álmodozón és kissé félénkenÉ"). Adottságai . A felesége a másik alaptípushoz tartozik: "fekete szemű" (ezzel összefüggésben "sötét bőrű. majd Ingéhez viharos erővel tör fel benne. kilenc részre tagolódik.éles pillantású. rész a kamaszkori epizódokkal az . és a vágyakozást irántuk izzó szenvedéllyel éli át. külseje elkülönítik társaitól ("barnás és déliesen éles metszésű arcából [É] sötét. Szeretetigénye is a rá jellemző legmagasabb hőfokon jelentkezik. Toniót. a főhőst szerelemre lobbantó Ingeborg Holmot viszont a "nevető kék szem" megint csak az északi típusba sorolja. Eközben. a költővé válásban. acélkék szemmel. Az elbeszélés szerkezete zárt. —gy jut túl ezen az időszakon. ezek összesen négy egységet alkotnak. hogyan kapcsolódhat a számára fontos emberekhez. hanem azon belül csak a kivételes egyénekhez. bizonytalanul és szégyenkezve. sötét. mi az összefüggés norma. Nem mindenkihez. kivételes kifejezőkészsége. Az elbeszélés kifejező eszközei között kitüntetett szerepe van a "szem"nek: típusokat és azokon belül egyéni sajátosságokat is sugároz. de alig tanul.érzékenysége." A jellemek rendszerét egy alapmotívum kapcsán tekinthetjük végig. középszer és eszmény között. A hősnek kérdéseket kell megfogalmaznia és megválaszolnia: melyek az egyéniségét és életútját meghatározó gyökerek. fényes szempár"-ral a dolgok és jelenségek mélyére pillant. akik a maguk nemében hibátlanok. felhőtlen tekintet jele (párhuzamban a mű másik alapmotívumával. hiszen ő . félénk szeme csupa komolyság és rajongás". éles pillantású. Vonzódása Hanshoz. olaszos keresztneve is kívülállásra ítéli. tüzes"). miben áll kapcsolata a polgársággal.

és az alapmotívumokat sorakoztatja fel. a napsugarak "akadálytalanul" öntik el a falakat. Ekkor "megzendült benne egy dal a tengerhez" . A főtémát. Egy átvezető tétel után a középrészt a fiatalemberré lett művész fejtegetései. az őszinte érzelmekkel. a mesterkélt kultúrát és a felszínes boldogságot jelképezve. A negyedik részben. A tetőponton hősünk "élvezte [É] a mélységes révületet. ez a szerkezet megfelel egy A B A« C képletű szonátaformának. amelyben Tonio Kröger feloldódik."szíve halott volt" mondatpár. levél formájú rövid zárórészlet foglalja szavakba. fejezetben már tudatos művész. a művészet és az ember között. sós szél [É] szabadon és akadálytalanul" száll. a müncheni beszélgetés alatt odakinn "kék égbolt. A főtéma folyamatos alakulását refrénszerűen jelzi a "szíve ekkor élt" . Thomas Mann írta: "A zene bizonyos mértékig minden művem alapelve. a "szem". de még szemben áll az élettel. [É] a szabad lebegést tér és idő felett". Ezt a jelentéskört "az élet édes triviális keringődallama" kifejezés foglalja össze a zárótételben. A mű tetőpontját a legterjedelmesebb egység. majd később Tonio belefeledkezik az elemek "fékevesztett tombolásába". a "szív" és a "szél" változatai (a szöveg mikrostruktúrájának elemei) egyaránt az alapellentét érzékeltetésére szolgálnak. A hátralévő részek már csupán ennek a megérzett összhangnak és világrendnek a tudatosítását. ifjú lehellete [É] elvegyült a tágas műterem fixatív.). A tánczene ellenpontjának tekinthető a tenger szilaj tánca. A . A hős konfliktusainak megoldódása csak hosszú folyamat végén következik be. megfogalmazását tartalmazzák. önértékelési kísérletei alkotják.megszületett a minden válságát megoldó harmónia az élet.és olajfesték-szagával" . melyben a szembenézés és a tisztázódás jelenetei olvashatók.egész mű témáját adja meg. az "üvegajtó" viszont a fürdőhotel verandáján lehetővé teszi a rejtőzve szemlélődést." A Tonio Kröger kompozíciójában a motívumok jelentős szerepet kapnak. Az egyéb elemek között jelentős a szocializációt jelképező "iskola". az önértékelést és tisztázást természeti képek festik alá. a "lovaglólecke" és legfőképpen a "tánciskola" a "francianégyes"-sel. A megtalált emberi és művészi programot az epilógus jellegű.Tonio mindezt nem érzékeli. Tonio a 4-5. hogy "a napfény eláradt szülővárosa fölött". Knaak úr párhuzama a postamester. a meglátást. és 6-8. párbeszédes keretbe ágyazva (4-5. rész) és a hozzátoldás. a "tenger". A hatodik fejezetben azonban arra ébred. rész képezi. a természettel. A "zsalugáter" a tánciskolában elválasztotta Toniót a kortársaktól. francia vezényszavakkal. Az "égbolt". Az egész elbeszélés kezdőmondatában "tompán" és "homályosan átszűrődve derengett a szűk város fölött a téli nap fénye". "a tavasz édes. a természet. a hetedikben az "erős. madárzene és napsugár derűje" uralkodik. A felépítés sajátossága az ismétlődés (1-2. a 6-8.

Az idegenség-érzetet a zárórészben felerősíti a "hatósági közeg" fontoskodása. a polgári rend nem fogadja őt vissza. akkor kristályosodik ki a szándéka. és azt tudatosítja. Művészi útkeresését tovább kell folytatnia. A 8. Megismétlődnek az 1-2. hosszadalmas. irodalom és nép. A műkedvelő. polgárság és össztársadalom képzetei torlódnak benne össze. "mélységes révületben".ezt a lefokozódást Tonio Kröger nem fogadhatja el. légüres térben áll. otthonosság érzetével érkezünk. Művészetfelfogásának újjáalakításához emberi kapcsolatainak rendezése ad támaszt Toniónak. A 6. hogy Hans Hansent "saját létformájába" vonja be. "teáskanna". Akik ebből a körből kiszorultak. hogy a felszínes életet élők legfeljebb "az élet triviális keringődallamát". nem pedig különös lények (Cesare Borgiák) alakját ábrázolva. packázása. a felnőtt művész újjászületett szívvel. fejezetben a szülői ház meglátogatásakor vegyes benyomások alakulnak ki hősünkben és az olvasóban. az önkifejezés igényét elfojtja egy személytelen. A természetben való feloldódás (7. A mű egyik alapkérdése: kié a művészet? Láthatjuk. fejezet) a fordulópont a főhős útján. feléledt vágyódásokkal újrakezdheti életét és művészetét. enerváltság és csömör uralkodik rajta. A művésznek a maga teljességében kell látnia az életet. Koppenhága légköre a szülőváros meghittségét is pótolja.és tömegkultúra. hogy elinduljon identitásának tisztázására. "tündéri világítás varázsában" éli át Tonio Kröger a szőkék és kékszeműek típusával való újratalálkozást.fegyelmező tudat gúzsba köti személyiségét. A "tévútra jutott polgár" csapongó. és így a művész egyedüllétre kárhoztatva. Ez az attitűd lesz művészetének alapja. a középszernek is bele kell férnie. akik életproblémákkal küzdenek. emberfeletti artisztikum. magas. az eleven. a jelen tükrében újraélednek. részbe már a magabiztosság. felelevenednek és megvilágosulnak az egykori kamaszfiú vágyai. hogy a múlt lezárult Tonio Kröger mögött. valamint a szemünk elé kerülő konkrét tárgyak: "bádoglavór". cigaretta". és az ideált ehhez kapcsolódva kell keresni és felmutatni. Tonio Kröger. "a hétköznapiság gyönyörei" iránt is fogékony. és nem egy konstruált szépségeszményhez viszonyítva. "az emberi. A művész látószögébe a normának.Amikor Tonio Kröger mindezt végiggondolja előttünk (Lizavetához szólva). a közönséges . Az életből kiinduló. önjelölt versírók sem szolgálhatnak a művészet programadóiként. Lizaveta személyisége már egyfajta kiútjelzés: az értelem és az érzelem összehangolásának lehetőségét villantja fel. Tizennégy évesen a vágya arra irányult. Később azonban az egyoldalú szeretet méltósága és nemessége kerekedik felül benne. szélsőségekbe bonyolódó eszmefuttatásait a negyedik részben Lizaveta szűkszavúsága ellenpontozza. a tánczenét igénylik. a "szenvedők és vágyakozók és szegények" fordulnak elsősorban a művészethez . Groteszk a "Népkönyvtár" jelenléte: otthonosság és idegenség. rész motívumai.

tizenegy esztendős kisdiák áll szemben a debreceni kollégium "nagy. A szerkezet első egységében. komor. négyszögletű" épületével. és a maguk felszínes létében megelégedőket is "meg kell váltania". becsület és tehetség. Ez a nagy tévedése. de az emberi kibontakozás irányába utat mutató alkotásokra van szükség. hazugsággal. mert hazugok és rosszak. egymást váltó nézőpontokból. A mélységből jön. a felnőttek jók és tiszták. Regényünk témája: ez a teljes és tragikus illúzióvesztés. Fél tőle. olykor együttérzéssel. "el kell varázsolnia" a jövendő Tonio Krögerének. (CZINE MIHáLY) A regény kezdetén egy másodikos. aki az emberek bizalmát meglopja"). a debreceni nagy kollégium kis diákja merő tisztaság. A mű drámaiságát még az is növeli. A segítségért folyamodókat is. Thomas Mann mindvégig "felülről és kívülről is" látja hősét (Rényi Péter). a mások bizalmával való visszaéléssel (ezt célozza Gyéres tanár úr példamondata: "Az is tolvaj. hogy nem akar többé debreceni diák lenni. a jövőt szolgáló és alakító tevékenység az igazi művészet. Határtalan bizalma szertefoszlott. Ezt a feladatot látja meg és tűzi ki maga elé zárszóként az elbeszélés főszereplője. A műben belső folyamatot követhetünk nyomon. megsemmisült. a köznapi létet "a maga csábító banalitásában" megragadó. de büszke is rá. de a legjellemzőbb tónusa a szellemes derű és a szelíd irónia. A realitás talaján álló. a szülői ház emlékével. és övé Nyilas Misi jósága és emberséget hirdető elszántsága is. naiv hitét. M•RICZ ZSIGMOND Légy jó mindhalálig (1920) Nyilas Misi. hogy kialakítson és elrendezzen "egy meg nem született világot". övé a regényt felhőző szomorúság és tanácstalanság. hogy a talpig becsületes és tiszta gyermeket vádolják a felnőttek csalással. történetünk végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti. érzékeny lélekkel. Alig egy hónap múlva. Jóllehet épp a felnőttek dúlják szét az ő bizalmát. fejezet) Nyilas Misi . Azt hiszi. A kis Nyilas Misi csalódása a felnőtt Móricz Zsigmondé. az expozícióban (1-3.dolgok"-at elfogadó és szeretettel tekintő. mély beleéléssel szól róla. világuknak még az alapja is hazug. A művet Lányi Viktor fordította magyarra.

mert hatalmas terhek. részekben) Misi mély válságon megy át.kisfiú létére . Isaák Géza Patakon tanár Móriczé Pozsonyban. de különálló ágyat választ a coetusban). "neki mindjárt fájt a feje a legcsekélyebb érintésre is"). félénk. ezért kezdi gondosan kiépíteni saját kis "önálló várát" (csúnya. hogy (a 6. de önérzetében erős ("ha ő egyszer kimondta. házitanító lesz Doroghy Sanyi mellett. szemérmes. egyszerű szülők gyermeke. épp ezért érzelmileg kiegyensúlyozatlan. éles fordulatot jelent azonban sorsában. tiszta érzésű és gondolkodású. a tetőponton (a fegyelmi tárgyaláson) teljes értetlenséggel és rosszhiszeműséggel találkozik. tanulótársaival és tanáraival ismerkedhetünk meg. egyedül próbál meg . de Nyilas Misi elhatározása már megmásíthatatlan: elmegy Debrecenből. és másutt akarja szolgálni a legnemesebb eszméket. megállja a helyét az életben. anyjához forró érzelmi kapcsok fűzik. személyiségével. mert a "tüzes gépünk [É] felrobbant". maga Móricz is épp 1892ben került a debreceni iskolából Patakra stb. és felkeresi Törökéket. feladatok nehezednek rá. fejezettől) abból adódik. keserű tapasztalatai lassanként leülepednek benne ("hát lehetetlen.) Nyilas Misi sérelmei akkor lépik túl az elviselhetőség határát. Iskolatársai között is egyre idegenebbnek érzi magát. Még Gimesi előtt is titkolózik. Magatartása azért ingatag. hogy a tanárok többségét a tanulók származása is befolyásolja az értékelésben. Nagyon egyedül érzi magát. és megfogalmazódik életideálja: költő és tanító akar lenni. néha túláradó boldogság tölti el. akiket a kisfiú rajongva szeret: apjára tisztelettel felnéz. máskor egyszer csak "elkezdett kimondhatatlanul zokogni". A bonyodalom (a 4. a kollégiumi élettel. hogy az igaz ember a sötét s buta emberek közt élni tudjon?É"). amelybe nem enged bepillantást senkinek. nagybátyja. A megoldáshoz bátyja érkezése segíti hozzá: az ő közreműködésével tisztázódnak a félreértések. egy évvel korábbi szállásadóit. A szerető édesanyától és a becsületességben példát mutató édesapától elválasztva. Fizikailag gyenge ("utolsó volt" a tornaórán. és egyre magabiztosabbá is válik. (Móricz Zsigmond saját önéletrajzi vonásai: Misi édesanyja is "paplány". s ekkor az idilli kisgyerekkor színhelyéről "elköltöztünk egy más faluba". fejezet végén) nem találja a reskontót. A főhős szegénysorsú. Csaknem minden felnőttben csalódik. Szellemi képességei az osztály legjobbjai közé emelik.felnőttként viselkedni. hogy szorosabb kapcsolatba kerül a debreceni felnőtt világgal: felolvasást vállal a vak Pósalaky bácsinak (kulcsmozzanat a reskontó vásárlása). a nagy vállalkozásokba fogó apa csődbe kerül. végtelenül jóhiszemű. A regény második felében (a 7-12. jóllehet tapasztalnia kell. A kamaszgyerek mélyen érző.körülményeivel. saját meghitt világát (főként a könyvek és a versek révén). Egyre inkább megveti a lábát a nagyvilágban. poétikus alkat. pedig ő "az egyetlen jó társa". hogy nem . Lélekben azonban kezd megedződni. amikor a fekete szakállas professzor a fegyelmi tárgyaláson apját kezdi becsmérelni.

egy füzetet is vesz a "Történelmi Arcképcsarnokból". egyenes ("ő úgy érezte. hogy kétféle viszony két ember közt nem lehet" .kér. a Rákóczi ültette bokorra. amikor István bácsi. . Erkölcsi tartása szemünk előtt formálódik: jóhiszeműségéért keservesen megfizet. Nyilas Misi is erre áhítozik. a pedellus "szelíden s jósággal szólt hozzá". vastag könyve. ugye?"). Külön vizsgálandó. A kulturális értékekhez elemi erővel vonzódik. Nem érti meg. jóllehet a látott előadás úgyszintén felfoghatatlan a számára."ő nemcsak hogy nem tett. mint Misi édesanyja. Petőfi és Jókai példája hasonlóképpen a szeme előtt lebeg . követelő. anyagi érdekekkel telített lélek") magabiztosan visszautasítja ("én nem akarok debreceni diák lenni tovább!"). Olvashatatlannak bizonyuló. A színház is elvarázsolja. Sorsszimbólum az ő számára Zichy Mihály Tragédia-illusztrációja is: ádám a sziklán. mert szemérme még erősebb. hogy "ő különb a többi fiúnál". Szüleitől a becsületesség és a "jóság" parancsát hozza magával. bár azért megerősítést vár az igazgató úrtól ("azért jó fiúnak tetszik engem gondolni. mikor csak ennyibe került a szabadulás?"). idegen. mint a többi. ő "nagy ember szeretne lenni: unja már ezt a hosszú gyerekeskedést".ő is "Csittvári Krónikát" akar írni. csak egy szó az egész. A lányok szépsége is megragadja Misit. a legendás Hatvani professzor sírkövére. bár a maga módján féltékeny Török Jánosra. csodálattal tekint fel a Csokonai-szoborra. érdemes volna annyi bajt magára zúdítani. népszínmű. "unja már. Csokonai Vitéz Mihály a példaképe. hogy ő más. Orczyné "finom néni volt". sőt azt is érzékeli és kimondja. hogy ismerjék fel jóságát és tisztaságát ("senki sincs. felette álló.a félreértéstől ("ilyen könnyű a hazugság. Rendkívül megragadja Simonyi óbester alakja. mert a nagyratörés.Móricz pontosan dokumentálja a kulturális állapotokat . és hálás. Magatartásának ellentmondásaival is tisztában van. mégis kincset érő kötetet vásárol Csokonairól. Török néninek és Gimesi nagymamájának azonban kezet csókol.Csepreghytől A piros bugyelláris c. Lelki kibontakozásában nagy szerepet kap a könyv. de rendkívül vonzó lénynek érzi. pedig a korszak nagy sikere . a felülemelkedés és a varázserő megtestesítőjét fedezi fel benne. akkor nem kér"). Társas kapcsolatait tekintve tudja. mégis könnyen hazugságba keveredik.látjuk. amire ráírta a nevét". önvád gyötri (talán ő mégis "csakugyan rossz"). Erkölcsileg érett. de kamasz-szégyene (pl. de a durva. és így már "van egy saját vásárlású. aki őt megértené"). ruhája mintha "festve" lenne . de megsejti Bella jogát a boldogságra. hogy még mindig csak kisdiák". de nem is gondolt rosszat senkiről és semmiről"). darabot látja.) Debrecen hagyománya lenyűgözi. (A Fenegyerekek c. áhítja.más. Orczyéknál) menekülésre ösztökéli. igazi. mégsem adja fel édesanyja tanításának szolgálatát. és tart . gazdag terület Nyilas Misi szellemi világa. igaztalan támadást ("önző. Bella szépsége megigézi a kisfiút. jogosan .

az egyetlen. illetve a kollégium gimnáziumának második B osztálya. körülötte bonyolódnak az események. A diáktársak viselkedésének okait csak akkor ismeri fel. egyszerre tudni. ő eleinte még rendkívül büszke a kollégiumra. a magyar társadalom Misi külső kapcsolatai. tiszta. azaz a főszereplő mindig a színen van. Első élményei éppen ezért eleinte csak megzavarják. A történteket is mindig az ő nézőpontjából látjuk. A regény színterei ily módon egyre tágabb sugarú koncentrikus köröket alkotnak. mint valakit megtanítani valamire. társadalmi helyzetét. legbelül Nyilas Misi áll. Bella előtt megnyitja a lelkét: "én azt hiszem. A tanárokról eleinte csak felszínes impressziókat. Mindketten a maguk módján jó barátai Misinek. (Ellenlábasának. inkább befelé fordul. amibe minden fontos dolgot be akar írni. részéből). azt a folyamatot követve. hogy "valami magasabb cél volt előtte".Móricz műveire általában jellemzően koncentrikus felépítésű. de egyes gesztusaikból és megnyilvánulásaikból már közvetlenül a magyar társadalmi valóságra pillanthatunk . az olvasó nála természetszerűleg többet láthat meg. Az emberiség tanítója. látogatásai révén . a Jelenések könyvének 2. bár jellemzően kevés velük a kapcsolata. Misi legszűkebb környezetét a diáktársak alkotják. elsőként az olvasmányélményeit. a "jóság" apostola szeretne lenni. De ráadásul kezdettől fogva az önkifejezés vágya is sarkallja. "ő mindent tudni akar. az édesanyjától kapott tanítást akarja továbbadni: "légy jó mindhalálig" (a Bibliából való idézet. abból kijön a tudomány"É Sanyika tanításakor. amelyeknek középpontjában. A város. A legbecsesebb kincse . a művészi alkotás izgalma. amit Debrecenből magával visz a pergamen kötésfedélbe köttetett 50 ív fehér papír. konkrétan a "coetus" (négy évfolyamtárssal és két végzőssel).de minthogy ezúttal gyerekhősről van szó. Gimesi valóban társa lesz (megérzi. úgy képzeli. fogadtatásakor Orczyéknál). "valami ideges tűz gyúlt ki a vérében" . hogy elveszett a reskontó). de a bátyja "beleírt" . Orczynak ugyan már megjelent egy cikke a Kis Lapban "Nyári gyönyörűségek" címmel. annál nincs nagyobb öröm. Bella közelségében úgy érezte. Most még csak formálódnak a sorok.A tudás megszerzése és a tudás átadása lesz az egyik életcélja.a családi háttér segítségével ellenpontja. és nagyobb jótétemény sem".és az iskolai fogalmazására is csak 2-est kapott a fiatal segédtanártólÉ) A Légy jó mindhalálig . amikor képes meglátni a mélyebb összefüggéseket is: a társak családi hátterét. bár a lényeget sejtető benyomásokat kapunk ("három büdös gígerli"). ahogy ő tekint mind messzebbre . a Simonyi óbesterről költött vers talán majd bekerül. amit nem tud. élete elsősorban az ő körükben telik. növelik amúgy is nagyfokú szorongásait (pl.ez már az ihlet.10. szakaszok.Misiben a kép csak az élmények leülepedése után áll össze. de egyelőre még teljesen üres. Orczy pedig . hogy [É] akinek felnyílik a lelke.

("Most nem tudta. a becsületes. mert szülei sorsának okaira is rádöbben ("az édesapja élete is itt van az ő betegségében [É]. az 50 forintos kártérítés Isaák Gézának stb. különösen összekuszálja Misit. ad a becsületre (megfizeti fia után a kárt). A "pénz" motívuma sokszor jelenik meg sokféle jelentésben. A regény alapkonfliktusában végső soron a lelki tisztaság áll szemben a pénzzel. A "lélek" tisztasága a cím bibliai idézetében összegeződik: "Légy jó mindhalálig". "olyan jól senkivel sem lehetett meglenni. ha nincsen kilincse. Pósalaky úr. nyugdíjas tanító (most is "bújja a könyveket". pl. a szegénységből egyetlen kiút kínálkozik számukra: az érdekházasság. és az apja őseinek nagy szerencsétlensége.véli Nagy úr. tanulni. A nők.a többieknek nem. lakások elhelyezkedése. a nyugalmazott tanácsos az elmúlt szép idők képviselője. a 10 forintos juttatás Török Jánosnak és Misinek. ugyanez a fegyelmi bizottság tagjainak. sokáig állt ott" . Ennek nyelvi formája a szabad függő beszéd. a jóságos földrajztanár őstörténeti előadása ad még nagyobb kultúrtörténeti távlatokat. (Móricz mottója két évtizeddel a Légy jó mindhalálig írása után. az egyforintos küldemény Misi apjának és a kétszeres összeg a kisfiúnak. a város köztiszteletben álló régi polgárainak egyike. mint a bácsival") már régóta szegénységben él. Török néni és Gimesi nagymama jóságos zsörtölődéssel végzi a munkáját. (Bella kérdése.panamák sejthetők a háttérben. a DV úgy is értelmezhető: "Dugdel. ezen nem lehet bemenni. mely a boldogsághoz való jog és az erkölcs ellentmondására mutat rá. a jobbágyok. "Nincs itten semmi baj ebben az országban: csak a politika"É . más szavakkal az átképzeléses előadásmód. Minthogy Misi szemével nézünk ebben a regényben. talajvesztett dzsentrit képviseli. a földesurak rajtuk feküdtek"). Szikszay Lajos bácsi is makulátlan tisztességgel szolgált (számvevőként) évtizedeken át. Török Ilonka és Doroghy Bella helyzete kilátástalan.) A házasság Bellának mesés-romantikus fordulattal sikerül . testvériség igazi hazáját". Viddel". A legtágabb szféra: a magyarság sorsa. különösképpen azért.ha tanulna (Sanyika). Török bácsi. szabadság. Sokatmondó a házak. Kiemelkedni ezekből a süllyedő családokból legfeljebb a fiúgyermeknek volna esélye . Kincset ér a 30 krajcáros könyv Misinek. Török János és Doroghy Sanyika apja a felelőtlen. a második világháború idején szerkesztett folyóiratán ez lesz: "Hagyd a politikát. Debrecen város betűjele. Nagy úr kezdi el felnyitni Nyilas Misi szemét népünk múltjára és jelenére. egy leltárhiány ürügyén mégis félreállították . "dolgozni. mit csináljon. belenyugvással éli életét.tárul fel előttünk. építeni"! Misiben életre kelnek ezek a szavak . "meg kell építeni itt az egyenlőség. mérete. mást jelent a 120 forint Török Jánosnak és Török bácsinak. építkezz!") A program azonban adott: Magyarország "Európa belső kertje lesz". az ő stílusában íródik a mű.

kiégett belőle minden szennyező anyag. A tájnyelvi kiejtés megjelenik a helyesírásban is: "hun voltál".). melegebb a hangja. az elmondottak hitelét is fokozza. regényében írta tovább Móricz Zsigmond. teltebb zengésű. ha nem talál vissza a céltudatos építő munkához. polgári gesztusokat egyaránt néhány szóval tudja jelezni az író ("elvárlak". amely vagy a fabulát ("amelyben egy kisdiák elveszti a kalapját" stb. Az ember és az író ebben a művében forr igazán egybe" (Czine Mihály). prófétát. "A Légy jó mindhalálig a szenvedés tüzében tisztult alkotás. hogy "a magyarság legmagasabb társadalmi rétege" elpusztul. "szénior" stb. "brúgó" "prepa". "meghíjt" stb. a belső monológokban is. elbukott. Az írói eszköztár jellegzetes eleme a hagyományos epikából felelevenített. egyenletesebb fényű. a "gyermeki szív" érzékeny rezdüléseivel jelezte saját életérzését. Szakhmáry Zoltánban hőst akart rajzolni. MóRICZ ZSIGMOND úri muri (1927) Pedig az úri murit nem a dzsentri "eltemetésének" a szándékával írta. illetve az archaizmus is jellemző vonása Móricz nyelvének ("kápsálás".a szöveg függetlenedik a felvezető főmondattól. Arra akart figyelmeztetni. "semper"). hogy ebben az 1920-ban keletkezett regényében Móricz Zsigmond a nemzeti katasztrófák utáni mély válságát fejezte ki.) Az egyes szám harmadik személyes forma mindvégig megmarad. ez az elbeszélő objektivitását is kifejezi. Mintha stílusa is megolvadt volna a nagy szenvedésekben. A hagyományos debreceni diáknyelv. Viszszafogottabb. a szavak egy részében a latinizmus is megőrződött ("gerundium". "Bébuci"). Tudvalévő. Nyilas Misi életútját a Forr a bor c.) vagy a cselekmény előzetes értelmezését kapjuk meg ("amelyben a kisdiák átmegy a felnőttek minden gyötrelmén"). aki visszavezeti a dzsentrit a kívánatos munkához. A közvetlen emberi kapcsolatokat és az úrias. mélyebb. Nem lett belőle célját érő hős.. fejezetenkénti tartalmi előzetes. (CZINE MIHáLY) Az 1920-as években Móricz Zsigmond a "történelmi osztály"-ban keresi az erőt a .

tréfák . a Csörgheő-tanya) és a néhány ritka kivétel (a grófi arborétum vagy Szakhmáry "valóságos kis kastélya"). ügyeskedéssel (pl. "egész élete így folyt le". történelmi regénye után azt kutatja. a Körös és a Berettyó vidékén egy megnevezetlen tipikus . részint mert "eladogatták"). az ő körültekintése. A megélhetés évszázados alapja. hogy van-e Bethlen Gáborhoz fogható vezéralakja a jelennek. mely "a maga mogorván primitív képével egy gazdag és csodálatos lápvilágot takar.nagyváros. a még esetleg adódó lehetőségek felelőtlen eltékozlása. Annyi élet fojtódik itt el s lesz kívülről egyszínűvéÉ" A városban és a környező tanyákon mindössze két változat jelenik meg: az általános tespedés (ennek példája "Nyomorlak". Joggal merül fel a kérdés (egy kívülről érkező idegen veti fel): "mért nem lehet ilyen akkor az egész Alföld?" A vidéket Lekenczey Muki szemével látjuk meg. adomák. A Tündérkert (1922) c. Vajon mit jelent az a tény. elveszett (pl. az ő ellenvetései és ellenpéldái teljesítik ki képünket az alföldi valóságról. A város egészét tekintve csupán a kocsmában (az expozícióban) és a kaszinóban (a tetőpontra érkezve) időzünk hosszabban . és egymást váltják az anekdoták. amely az elmaradottság és a kívülrekedtség megszüntetője lehetne.magyar Ugar felszámolásához. és itt próbálkozik a belterjes gazdálkodás kialakításával. Személyes érdekek (pl. de a gazdálkodás mindenütt veszteséges. megállt az idő. Regényünk központi színtere a "poros Alföldön". de regényünk szereplőiben ez a lehetőség nem tudatosodik.ezek a jellemző helyszínek.a városban minden változatlan marad. a félfeudalizmusból való kilábaláshoz. Borbíró. részint a történelem viharaiban. a földbirtok vagy összezsugorodott. A cím azt sejteti: nincs. Rhédey Ferenc váradi kapitány még Bethlen Gábor idején nagy uradalmat "szerzett össze a zavarosban"). vég nélküli mulatozás folyik ("egy jó murit akarunk csinálni"). vagy megszerezhető volt ugyan "sefteléssel". Az életet kitölti a léha dorbézolás. Csörgheő esetében). a Herzog-uradalomé) és hivatali panamák miatt végül is a vasút majd "a Berettyó túlsó felin" fogja "elvágni a földeket" . Futólag megismerhetünk még egy-két udvarházat. A cselekmény ideje a millennium éve. az ezeréves nemesi Magyarországnak. Hősünk hatalmas vállalkozásba fogott: a háromszáznegyvenhét holdjához két éve még hatalmas földbérletet is váltott. Megjelenik a vasút is. Még Zoltán is úgy érzi: "engedte elúszni a perceket s az órákat". mégpedig a Szakhmáry Zoltánén (a terület a felesége révén az övé. A környezet nem sok jóval kecsegtet. hogy "itt vagyunk ezer esztendő óta"? A szereplők számára semmit. korántsem csupán személyes sorskérdés. a Szakhmáryaké. Egyetlen birtokon jelent meg modernizáció "az egész Hajdúságon a Tiszáig". Sikere vagy bukása óriási jelentőségű. Négy nap történéseit sorakoztatja a mű. körülvezetése során ismerkedünk meg a körülményekkel. de nincs valódi cselekmény.

Aztán egy felvillanó ötlettel az egész kompániát a tanyájára invitálja: "olyan muriban lesz részük az uraknak. tartalmatlan élet tükre. feszültségektől terhes a légkör. (Csulinak a gazdálkodása fenyeget összeomlással. egyetlen epizódsorozat fut némi színhely. hogy "hogy fogják ezt elmondani". másrészt az eseménytelen. Zoltán tehát végleg talajvesztetté válik. majd eszeveszett hisztériája elűzi mellőle Zoltánt. A bonyodalom hirtelen robban ki. szorul a hurok: a csugariakat kellene kifizetnie. rögtön az a kérdés. az életcsődöt illusztrálja. A felvezető kocsmai fejezetek (1-3. harmadsorban az objektivitás eszköze (a szereplők beszéltetése révén). Megjelenik a tanyán a féltékeny feleség. magába roskadva elmélkedik és társalog ("istálló az élet"). Minden szóba kerül a fehér asztal mellett: vadászkaland. kézzel eszi meg Csuli és Muki). részekben). Férj és feleség központi és kulcsfontosságú jeleneteiből (21-23. és vigaszt a "vendéglőben vagy a kaszinóban vagy az utcán" keres (1617. rész) után elindul ugyan bizonyos cselekmény Csörgheő Csuli. újabb epizódsor kezdődik. iskolai esetek. a 8-15. nem lépi túl az expozíció szerepét. valamint a társadalmi élet romlottságát illusztráló vasútpanama. Zoltánt pedig pénztelenség fojtogatja. illetve Szakhmáry Zoltán körül (a 4-7. a kaszinóban látjuk viszont (24.). Ha valami rendkívüli mégis megesik (pl. . eseménytelenség és sodródás érződik. A regény szerkezetét tehát maga az életanyag alakítja sajátossá: a laza kompozíciót drámai csomópontok tagolják. húsz tojásból készül rántotta.) E párhuzamok zárásaként Csörgheő az elkeseredését még szilajabb mulatozásba fojtja. nem érthetik meg egymást. a tetőpontig folyamatosan forrósodó levegőjű. Zoltán elveszti a fejét. amilyen még nem volt".és szereplőváltozással. Zoltánnal már a végkifejletig nem történik semmi. Zoltánnak a magánélete. sikertelenül. a lezárás hirtelen lesz kivételesen drámai (a Hét krajcár-novellákra emlékeztetően). és véget vet céltalannak érzett életének. felizzó-elhamvadó szenvedélyek telítik feszültséggel. a férfi számára a családi harmónia reménye végleg megsemmisül. belső viharait "nótázása" és hegedűjátéka érezteti. utolsó esélyként Rozika lelkéhez akar hozzáférkőzni. A zárójelenet elé még két közjáték illeszkedik: a természet hatalmát és szépségét példázó daruvadászat. tyúkgané vásárlása. Szakhmáry részegsége dührohamba és eszméletvesztésbe torkollik. a kábulatból ébredéskor Csuli "a családi élet reménytelenségére" döbben rá. A folytatásban.. de mindkettő elakad. Végül a Szakhmáry-tanyán egy minden addigit felülmúló tivornya alakul ki (a summáslányok "táncba" vitele Rozika sorsára is visszautal). Az adomázás egyfelől szerkezeti forma. Csaknem az egész város jelen van.) kiderül: mások a céljaik.). a gyümölcsök sajátosságai stb. elpusztítja tanyáját. A mű felépítésében a történetsor derekáig semmilyen előrehaladás nincs.is. Hosszú. életveresége már tény (a zsidó bankár ennek okaira is rámutat). az aszúbor készítése. ill.

"nem kell". de megragadni sohase lett volna képes. hogy csak látta. "soha egyetlenegy sem gondol arra. aki az élet küzdelmeiben mindig . ("érezte. Rendkívüli energiái azonban szétforgácsolódnak és végül elégtelennek bizonyulnak. Gúnyos tréfa tárgya a könyv nincs rá szükség. és nem csupán Zoltánt. mert világosan látja.mint ahogy Móricz hőseinél megszokhattuk. a fátlan és porban fürdő városba. A kaszinóbeli nagyjelenetben láthatjuk: a legrendezettebbnek látszó családokban is megvan ugyanez az ellentmondás. aki kegyetlen őszinteséggel bírálja önmagát: "Volt benne valami nagy vágy. van itt elég "filozófia". (Társai közt "egyben sincs valami koncepció". A nő ellentmondásos helyzete magyar sajátosság . kitartó és vad munkával lehet valamivel előbbre jutni". összetört ambícióval. másrészt a népdalok. Sőt. a zsidó bankár: "Minden nő feleség és hetéra egyszemélyben. Hangszerével pedig úgy tudott játszani.) Az eszményt kitűzi. hogy kezdjen valamit". épp a családi élet fojtja meg a feltörekvő férfit. A tehetséges fiatalemberek "ahogy lekerülnek az Alföld porába. hogy valaki legyen belőle a hegedű által. hogy "kemény. a hozzá vezető úton azonban nem tud végigjárni. még látni is csak ritkán látta. hogy Zoltán sorsa általános magyar sors. de ez a zászló oly távol volt." Tán mégis elérné a sikert. aztán Zoltán tudatában is mind mélyebb gyökeret ver. Zoltán sem látja világosan. a pásztordalok éneklése azt is sugározza. amikor szinte reménytelen vállalkozásba fog. elsősorban azért. és egy ideig tud is szívósan küzdeni. Szakhmáry Zoltán küldetést teljesít. "szikrák villogtak benne. hogy volna benne képesség arra. mert nincs meg a biztos családi háttere . A társaság (főként Csuli megalázó vicceivel) bolondot csinál "a kis Wagnerrel" is. mit vár a feleségétől. hogy az emberek lelkét megboszorkányozza. a családi élet kis kalitkájába zárva. kifejező "nótázása" egyrészt az úri társaság felszínes adomázgatásának is az ellenpontja (Vasy Géza). "a családba gubózzák magukat". "csak úgy beszélgetett a hegedűvel". Minden csak attól függ. magukra maradva. Az öngyilkosság először Rozi emlékeiben jelentkezik." Hasonlóan vélekedik a kaszinóbeli főorvos. Móricz jellegzetes figurája. Itt is megjelenik a belső tűz. mint a megpiszkált pásztortűzben s úgy lobogott ki benne az érzés. ahogy a tűz magasra csavarodó füstjéből a pusztai sellők repültek fel".véli Lefkovits. A főszereplő mélyen átélt. De tanulniÉ") Vívódó hős.A szerkezetet motívumok fogják össze. Zoltánnak viszont a hegedűhöz és az énekléshez (mint minden magasrendű értékhez) különleges tehetsége van: a zene motívumában is megjelenik tehát a hős és a környezet konfliktusa. amely a befejezésben pusztító külső elemmé tornyosul. hogy felfogja s felemelje az új idők zászlaját. hogy milyennek érzi a pozícióját. "Boldogasszony"-ra vágyakozik. "mintha a hegedű a szíve hangja volna". fokról fokra törnek le". hogy magával repítse.

("Az . Sőt. Rozika más világból való. róla is kiderül. a családja óriási vagyont ("ötezer holdat. ők sem érthetik meg egymást. Csollán Berti Jókaitól (az és mégis mozog a föld szereplője). amire viszont Zoltán képtelen. semmi sem szent előtte. minden érték veszendőbe megy mellette. E regény stílusában immár alig érződik a naturalizmus. aki megteremti számára az otthon melegét. a sorsok hasonlósága. hogy egyívású Csulival. "frigid" volt. akkor már az egész világból kiábrándul: "Hát ez az egész világ csalás?" A többi szereplő lényegében nem különbözik egymástól. Külső és belső nézőpont váltakozik. kereken. és mivel felesége nem érti meg.Zoltán erre nem képes -. pl. mindkét nőt elveszti. Elvárja a férjétől. életrevaló. Ily módon egyfajta homogén stílus és világlátás fejeződik ki művében. Eszter akadályozza őt a tanyai gazdálkodásában. de a "parancs" és a "tiltás" megfojtja. Elődje Pató Pál úr (ő is mondja: "ráérünk"). ezért céltalanná válik életküzdelme. de idővel elmerül a mulatozó társaságban. Eszter viszont nem lehetett Zoltán eszményi társa: a szerelemben görcsös. reá pazarolja érzelmeit és anyagi javait. együtt vívódik alakjaival. a lételeme. Rozikáról sem tudja azonban eldönteni Zoltán.a feleségére ezért a józanság követelménye hárul -. megoldására nem gondol.légvárat épít. ő szárnyalni akar ("virágot tudott volna virágozni") . avagy az ún. a csugariakat is ő küldi el fortéllyal . Az elpusztult malacok tetemét nem hajlandó szappannak kifőzetni ("nem babrálok vele"). taníttatja . a lelkét viszont nem látja meg. a testéhez "áhítatos csodálattal" vonzódik. és vélhetően a kapcsolatuk zavarai miatt is hajlamos a féltékenységre. objektív bírálónak látszik. adja fel ábrándjait.mellette áll. hogy csak a családnak éljen. parlagi nemes. csak ott mutathatja meg. Rozika felé fordul. jellegzetes előadásmódja a szabad függő beszéd. a többre vágyó keveseket tekintve pedig a tehetetlenség és kilátástalanság. Lekenczey Muki világlátott. Móricz "benne él a hősben" (Czine Mihály). hogy "mégis ő az első". Amikor Rozikát is már csak "cafra" bestiának látja. "nem engedte magát legyőzni". kilenc budapesti házat") mulatott el. csak ott bontakozhat ki. de csak elodázza a problémát. és regényünk cselekménye mindössze annyi: az ellentmondások a felszínre kerülnek. Elve: "túl tudjál járni mások eszén". de a rántotta-epizód már azt is sejteti. őt ékesíti. "édent" akar varázsolni. széles látókörű. pedig az a férfi életharcának színtere. és jóllehet lényegre mutató megállapításokat tesz. az általános enerváltság. piros arccal" jár-kel. Csörgheő Csuli (teljes nevén: "csörgövizi és berettyói Csörgheő") erőteljes vonalakkal jellemzett típus. Hatalmas belső drámákat jelez egy-egy szóval. "Kövéren. velük együtt keresi a megoldást gondjaikra. de ugyanakkor imádni való felsőrendű lény is tud lenni. A családi élet melege helyett tehát egy kusza szerelmi háromszögben él Szakhmáry Zoltán. hogy a teste vagy a lelke kell-e neki. főként az adomázgatás és a tájnyelvi forma révén erőteljes realizmus érvényesül.

az egész intézményrendszer elszemélytelenedő és totálissá hatalmasodó . nyugtalanság. (SZABó EDE. Polgári foglalkozása szerint hivatalnok volt a betegbiztosító intézetben. a tündéri harmónia. a jogrend és az igazságszolgáltatás mechanizmusát.-t" . regénynek a főszereplőjét hasonlóképpen K. az emberi akarat: rögtön zavar. ilyenformán közvetlenül és nap mint nap tapasztalhatta az ügyintézés. zsidó származású író . a bűnösség-bűntelenség és az igazság-hazugság kérdésköre. a bürokráciát. hogy az író mondanivalóját és ítéletét tükrözze a magyar valóságról. Ebből következik a jellegzetes kettősség: egyes részekben még felvillan a távlat.már ezekből a kezdőszavakból kibontható az egész mű témahálózata: a létbizonytalanság érzete. 1925) Franz Kafka fájdalmas. hogy a szerző másik főművének. a történelem. hogy felerősítve érzékelhesse korunk jellegzetes tünetét. Hősünk családneve csupán "K. a jog világa.megannyi ok arra. ez a misztikus belemagyarázásokat is eltűrő. e műnek elsősorban az a feladata. A M FORDŤTóJA) "Valaki megrágalmazhatta Josef K. sőt értelmetlenségéről. a cseh Prágában volt németajkú. lidércnyomásos céltalanságáról vall. jelképes világ az emberi lét. Az ábrázolásmódot didaktikus célzat hatja át." FRANZ KAFKA A per (1914-1924. Hangjában ezért csendül meg néha a leleplező komikum és az idillikus szépség. az elidegenedést." De aztán ez kerül az író tollára: "Csak ahol az ember beleszól. ha ehhez hozzátesszük. a személytelenség stb.". a kibontakozás lehetősége. a társadalom érthetetlenségéről. hogy e két ikerregény élményanyaga az író személyes sorsában.asszony megérezte. hogy megundorodott tőle az ura és elhalt. az emberi kéz. akkor jogos a feltételezés. döbbenetes világa.") Az élő tájnyelvet emeli be az irodalomba. Franz Kafka (1883-1924) a felbomló Monarchiában. a hatodik részlet elején: "Zöld színek hamvában lebeg a világ. pl. A kastély c. életútjában keresendő.-nak hívják. és ez egyszersmind Kafka nevének is a kezdőbetűje. a szerző még nem mondott le teljesen a hőseiről. a meghatározhatatlan eredetű (és éppen ezért általános) fenyegetettség.

nagyfokú elővigyázatossággal kell élni. századunk létállapotáról alkotott összképnek.mondja a befejezés előtt az egyik mellékszereplő (Titorelli.) A kínosan pontos magatartás. sőt ezt is magába foglalva) egy másfajta "törvény". Ez a mindenek fölé magasodó "törvény" két síkon létezik: mint külső mechanizmus és mint belső lelki tényező. annál inkább ráfeszül. másfajta "igazságszolgáltatás" is. egy bűntudatképző mechanizmus. Bürstner kisasszony modoros. amelynek tételesen rögzített jogrendjéhez lehetséges az alkalmazkodás. úgy csókolgatta Bürstner kisasszonyt. Működik tehát egyfelől egy a társadalom egészét behálózó. amelynek . "Minden a bírósághoz tartozik" . és ekkor elindul egy belső. cirkalmas beszédstílusában is: "csodálom. Mi a valós oka. amiért bűnhődnie kell? A választ a hős is keresi. és ártatlanságunk vélelmét fokozatosan elnémítva előbb-utóbb felülkerekedik a bűnösség érzete. kevéssel letartóztatása után: "jól emlékezett egy-két. nem szólva persze a jó szándékáról. A törvénykezés konkrét ábrázolásán túlmenően azonban A per (és A kastély) Kafka egész "világképe foglalatának" tekinthető (Walkó György). önmagában jelentéktelen esetre. "ahogy a szomjas állat ízlelgeti nyelvével a végre megtalált forrásvizet"). Egyesek az alkalmazottjai.valamennyien tagjai. s minél inkább kapálózik. a festő). azt polipszerűen átfogó gépezet. Nem magukra a kilengésekre kell itt felfigyelnünk. merev viselkedés. amelynek rabja Josef K. lelkiismereti folyamat. mígnem megfojtja" (Rónay László). azt elismerem". mások már hosszú évek óta vádlottjai. az a munkakör. a fantomszerű "bíróság". (Koestler Sötétség délben (1940) és Orwell 1984 (1948) c. hogy nem veszi észre. Ez a "bíróság" azonban nem azonos a formális igazságszolgáltatás hivatalos szervezetével. barátaitól eltérően. milyen sértőek rám nézve az ajánlatai. Rendkívüli önfegyelemmel. alkotó elemei vagyunk. Azt is. hanem arra. Hozzátehetjük: Kosztolányi Dezső epikája ábrázol a magyar irodalomban hasonló élethelyzeteket. a feszélyezettség mögött és alatt viszont elfojtott és rendezetlen tudattartalmak húzódnak meg. tudatosan vigyázatlanul viselkedett". Létezik emellett (ezzel érintkezve. amikor. regénye ír le hasonló folyamatot a totális hatalom szorongatta emberről.gépezetét. a megváltó büntetés áhítása. lassan teljesen köréje fonódik a háló. (Kifejeződik ez pl. aki "semmi rosszat nem tett". lázadozás nélkül. A felszínes és merev udvariasság külsőségeihez járul a hivatal. minden vágyat és szándékot a kimért udvariasság szigorú szabályaihoz igazítva. mi az alapja a bűntudatnak? Mi lehet a bűn? Megsértett-e valamiféle külső elvárást vagy belső parancsot Josef K. némelyeket pedig most (vagy bármikor a jövőben) ér a "letartóztatás". Ebben a regényben a törvény kapcsán bontakozik ki ez a tükörkép. hogy ebben a világban az emberre kivételes terheket ró az illendő.) Kafkánál "a kisember hiába keresi a kiutat.. (naponta "kilenc . éretlen és tisztázatlan vonzódások torlódnak (K.erre is fokozatosan döbbenhetünk rá . Ez a "bíróság" csak "letartóztat" és vár.

polgári-hivatalnoki beidegzéssel pontosan akar érkezni. Felróható volt tehát (önmagának). Letartóztatását például csaknem teljesen szenvtelenül. a közöny. céltalan. amelyeket azonban elégtelenül szolgált. s ugyanakkor az ártatlanságát hangoztatja. s ráadásul nem is helyeselhető célból. A festő a gyakorlat és a törvény ellentmondását fejtegeti: a nézőponttól függően másként fest a bírák megkörnyékezhetősége is és az ártatlanok felmentése is. az adekvát magatartást. egykedvű belenyugvással. Nem kap pontos időre szóló idézést. hogy nem ismeri a törvényt. Jellegzetes hangulata az érdektelenség. csak szükségszerűnek" fellázad: "A hazugságot avatják világrenddé. Szerepzavarban szenved. hogy eddigi életét a társadalmi elvárások és a hivatal töltötték ki. teljes egyéniségét feláldozta. amelyet olykor-olykor felcsattanó ingerültség szakít meg.Schopenhauer filozófiája szerint. Talajtalansága viselkedésére is visszahat. hol pedig az. A végső önkritika Josef K. Hol az a hibája. Nincs . Willem. végül elvakultan vagdalkozik ("korrupt banda!"). A dómbeli példázatban "a Törvény kapuján" most nem lehet bejutni - . A "letartóztatás"-tól kezdve élete fokozatosan a "per"-rel válik azonossá. mely csak boldogtalanságot szabadít ránk . mégis . és tudomásul veszi a sorsot. hogy a "mérlegelő értelem" bölcsességénél nem követelhet többet." Ťme az emberi akarat mint bűn.) Az utolsó fejezetben azonban belátja. hogy "túlságosan makacs" (Leni tolmácsolja a "törvény"-beliek véleményét).mert nem bontakozhat ki . élete egészében véve üres. természetes indulatai.óráig ült a hivatalban"). A per alapja a feloldhatatlan ellentét. a "bíró" ennek ellenére akkurátusan a fejére olvassa a késése tartamát. a paradoxon. (A pap szavai ellen "nem kell mindent igaznak tartanunk. szájából: "Mindig húsz kézzel akartam belenyúlni a világba. némi értetlenséggel veszi tudomásul. nincs igazán otthon a világban. A dómbeli példázat hősének is a "telhetetlenség" a vétke. Amikor szembenézésre kényszerül önmagával. sivár. Nincsenek közvetlen. "Látod. csak később tör fel belőle a csenevész méltatlankodás ("elvégre jogállamban élünk"). és így maga az élete minősült "bűn"-nek. bevallja. azonnali." Hiába keresi Josef K. ítélet vár rá. akkor csak ezt a képet láthatja. amelyet szintén képtelen a "bíróság" elvárásai szerint kezelni (az ügy megvitatása helyett Lenivel tölti az időt stb. Másoktól is csak kétértelmű és tisztázhatatlan jelentésű útbaigazításokat kap. hogy passzivitásba süllyed ("elhanyagolja a pert")." Nem vállal bűnrészességet a hazug világban. és nem fogadja el az "igazság" fogalmának térvesztését.egyénisége. Josef K. nincsenek tartalmas és tartós kapcsolatai. Egész életét. hanem csak szerepet játszik (a "tetszést" akarja elnyerni). Az ülésteremben nem az elvárható felháborodott tiltakozását fejezi ki.). mégis rágalom illeti. és amelynek puszta létével szégyent hoz a rokonságra. egy darabig még tiltakozik az értékrend felborulása ellen.

meghódíthatatlan és megtarthatatlan. A bíróság előtt mindenki egyforma. és elbocsát. Az emberi vonások. ha jössz. "kereskedő" és "festő" egyaránt.). a megsemmisülés. A két "őr". vagy")." A saját helyzetét sem tisztázhatja Josef K. Megerősítést jelentene. az teljesen ki van szolgáltatva (a "bírósági szolgának" használják a lakását. de rögtön megbűnhődnek érte. elragadják a feleségét: "nekem nem szabad védekeznem"). A regény szereplői közül néhányan még nem kerültek a "bíróság" elé. Franz és Willem már a "bíróság" gépezetének alkotó elemei. kárörvendő érdeklődés jellemzi pl. gyámolításra szorul. A perben a bírósági ügyintézéssel való kapcsolatot. Bürstner kisasszony és a barátnője stb. pedig kizárólag a várakozó számára nyílt meg a kapu. érdektelenség vagy legfeljebb kéjes. ha a hős maga mellett tudhatná az embertársak bizalmát. A pap búcsúmondatai hasonlóképpen talányosak: "A bíróság semmit sem akar tőled. szürke egyhangúságban élnek. A férfi számára sokszor magát az életet jelentik. hol megközelíthetetlen. a penzióval szomszédos házból átbámuló két öreget . polgári foglalkozásuk idővel névlegessé válik és megszűnik. életünkben egyiket sem érhetjük el. ha távozol. Bürstner kisasszonytól.: hiába tiltakozik azzal. hogy "én nem vagyok bűnös". Befogad.végül már nem lehet bejutni. ebbe kellene belenyugodnia Josef K. adatok nem bírnak jelentőséggel ("ön szobafestő" . A még be nem idézettek nincsenek sokan. nem alkalmazkodik. Akire a "bíróság" már kiterjesztette hatalmát. A férfi őrá ."Te Josef K.-nak.ámbár a szabadlábon maradásból ítélve "mégsem követhetett el olyan nagy bűnt". A letartóztatás után. Az emberi élet: maga a bizonytalanság. a valódi felmentés és az ítélet végső pontjai között lebegünk. Elkövetnek ugyan kisstílű emberi visszaéléseket. mindenki bűnös. Ebben áll létünk abszurditása. ők engedelmesen betöltik a társadalmi ranglétrán nekik jutó helyet (Grubachné. Josef K. hogy "gondolkozzék inkább önmagán": "Hagyd a mellékes dolgokat"É Különleges szerepük van a nőknek. életük azonos lesz a "per" intézésével. E példázatban a bebocsátásra váró férfi is. modorosan viselkednek. de az őr is áldozatnak tekinthető. de ezt pl. Ilyen sorsra jut "gyáros". A nő gyöngéd és segítségre. hol ő kezdeményez.a tapintat és a segítőkészség belőlük teljesen hiányzik. ezért az ő ügye hamar befejeződik. A vádlottaknak viszont már testestől-lelkestől azonosulniuk kell az "üggyel". ez is korunk egyik jellemzője. a hozzá legközelebb élő és mégis elzárkózó nőtől nem kapja meg: "ha valakinek mindjárt egy vizsgáló bizottságot küldenek a nyakára. viszont "makacs" figura. az mégiscsak nagy gonosztevő lehet" . A felszíni történések helyett az embernek az volna a feladata. azért nincs személyiségük. Formálódásuk irányát jelzi a két "kivégző" férfi a tizedik részben. szánnivalóan kiszolgáltatottak. "így szoktak beszélni a bűnösök" hangzik a pap válasza. mert az maga volna a halál.

az ügyvéd is az ágyában fekve az ügyfeleit.ún. hány órakor" kell megjelennie. Csak egy ülőbútor van K.-nak "elfelejtették megmondani.a "bíróság" mint transzcendens hatalom mindent lát. A "tárgyalás" színtere a hét végén tanácsterem. alacsony. Ebbe a zárt és sivár világba is betörhetnek és a személyes holmiban turkálhatnak a "bíróság" képviselői. A mű eddig leírt jellemzői alapján is mondható: nem az álmok világából való felébredéssel. "lomtárban") van jelen. minél tovább fenntartani a perét. Szürrealisztikus átminősülés ez is. A tér legfőbb sajátossága: nincs magánszféra. hősünk minden lépéséről és gondolatáról tud. Az ülésterem közönsége társadalmi tagozódást mutat. ahol alig lehet felegyenesedni (így tárgyiasulnak a szűkös és fojtó életkörülmények a mű világában). részint az irreális szféra eleme.-t a "letartóztatás" harmincévesen éri . A magánszféra erre a bútordarabra szorul vissza. Az idő is részint a reális. A lépcsőházakat. A tágabb tér: "félreeső külvárosi utcák". a hétköznapokon lakás . a gazdátlan és rendetlen dolgok jutnak uralomra az ember felett.-nál (Titorellinél is. udvarokat viháncoló és leskelődő lányok népesítik be. az eldologiasodás írói jelzése talán ez. az emberi életrendet felrúgva hívathatja az ügyfelet. Titorelli az ágyára ülteti az ott kényelmetlenül feszengő Josef K. szürke bérházak lepusztult vidéke. A regény az "egy reggel" időmeghatározással kezdődik . erotikus fülledtség érződik ezen a szinten is (szecessziós jelenség). akinél ráadásul az ablak nyithatatlan. A per folyamán már az évek sem számítanak. "Pere" kereken (szimbolikusan) egy évig tart. A "bíróság" szférájában a konkrét időnek már nincs jelentősége. Josef K. Az "ágy" motívuma többször szerepel: Elza "napközben ágyában fogadja látogatóit". krisztusi korban. A "bíróság" ebben a mocskos. amelyben a valós társadalmi lét szorongásai. A mindennapi élet színterei szűk.sem támaszkodhat."a per" beférkőzött a magánszférába is. félelmei tárgyiasulnak. a realitásból a lidércnyomások. szorongások szintjére lépéssel. a "törvény" fölénk magasodik és mindent beborít. . Josef K. de aztán szinte a végtelenségig tágulnak (a kétablakos szoba zsúfolásig telt karzatos teremmé válik). A vádlott egyetlen cselekvési lehetősége: minél tovább halogatni. jelenlétük átmeneti. és társai "penzióban" laknak. Maguk a szobák az egyes jelenetekben kezdetben kicsinek látszanak. az ágyon keresztüljárnak stb. levegőtlen. Végül elhangzik: "bírósági irodák csaknem minden padláson vannak". rendetlen világban (pl.-t. a dómbeli pap a börtönkáplán). majd az olasz vendéget keresi a dómban . fülledt helyiségek. akárcsak a személyek változása (pl. a vegetatív létezés minimális színterére. Az ügyvéd éjjel-nappal. az időkeret zárt.in medias res -.). azaz egy bizonyos tudatállapot-váltással. "Lanz asztalos" után érdeklődik. a beidézéskor Josef K. hanem fordítva. Nincs otthonosság: Josef K. egy-egy lakóhelyiséget bérelnek. Egy olyan irreális szintre.

de csak a konkrét jelenségeket érzékeli. jelentéktelen mozzanatokból áll világunk. a regény szavai is "erősen. hangja a torzulások leírásában is szenvtelen. A jelenkor ijesztő távlatai leírhatóak. Josef K. hiszen lelepleződik a teljes értelmetlenség. A triviális és az eszményi olykor helyet cserél (a vizsgálóbíró "törvénykönyve": füzet. Kafka előadásmódja puritán. amelyeket az olvasó képes jelentésűnek. az író a párbeszédeket sem tagolja a beszélők váltakozása szerint. érzékleteket és bizonytalan vélekedéseket soroló tagmondatlánc. a dolgok maguk (ismét Schopenhauert idézhetjük) az ember számára mindig megközelíthetetlenek maradnak. a jelentést.azaz az életét. szimbólumokban is gazdag. hozzá akar férni a dolgok lényegéhez. Mindössze ennyi. A leírt jelenségek. de csak kevés fényt adott. a padlásajtón a bírósági helyiségek felirata: gyerekes ákombákom). de ezek mögött is keresni kell a lényeget. egy ponton túl azonban nevetséges is. Vajon együtt érez-e vele az olvasó? A mű végkicsengése abszurd. feladja a cselekvés lehetőségét. valóságelemek hol köznapinak. A tagolatlanság elsősorban a világkép torlódásait. a tárgyiasság nem csupán az elbeszélő szenvtelenségével kapcsolatos. szabályosan" hangzanak. most szinte szomorúnak látszott. De érezhető Josef K. Kafka stílusa metaforákban. kurtán. de a . megbotránkoztató ábrákkal. Hevenyészett. hanem a műben kifejeződő világkép jelzésének is eszköze. a regény utolsó sorai szerint a "szégyen" érzetével átlép az élet határán a halálba. Az objektivitás. valóságelemek. A lényegi szféra. A folyamatos közlésmód a szürrealista asszociációknak is teret nyújt." (E jellegzetes mondat stílusbeli sajátosságai: laza mellérendelő. a hős világba vetettségét és kilátástalanságát jelzi. A szöveg külső formája homogén. metaforáknak foghat fel. amely erősen sisteregve égett a fejük fölött. hol monumentálisnak tűnnek az olvasó előtt (Fried István). és így talán elkerülhetőek. Akár az egyik jelenetben a kopogás az ajtón.) Kafka nézőpontja váltakozik. a hős feladja a kilátástalannak látott küzdelmet. kezdetleges. Ebből a görcsös törekvésből. azaz a szellem játékával értelmezhető. sorsának és példázatának tragikomikuma is: képességei ugyan elégtelennek bizonyultak. Kafka műve "az élet csodálatos és groteszk humorral megjelenített árnyjátéka" (Thomas Mann). az álomképek és érzékletek egymásba tűnéseit teszi lehetővé. a nemlétbe. A hős fogódzót keres. Ez a világ szorongást keltő. és így egy tartalmában rendkívül sokrétű szövedéket hoz létre. csak képek és nevek ragadhatók meg. a létezés célját. a nyílt gázláng okozhatta. tárgyszerű és egyben szatirikus. sőt félelmetes. ebből a léthelyzetből következik a tárgyszerű leírások és érzékletek túlsúlya: "Ismét megjelent a szempár. de ez talán csak érzékcsalódás volt.

tragikusságra ítélt társai iránt a részvét.maga szűkös lehetőségei között megpróbált tiltakozni a teljes értelmetlenség ellen. de aki tudja ezt. 1919.sokféle jelentésréteget. az segíthet e véges létezésen belül kibontakoztatni önmagából s minden emberből. A regény több mint két év eseményeit öleli föl. KOSZTOLáNYI DEZSő édes Anna (1926) Tragikus az ember. hogy lecsillapodjék. A regénnyel kapcsolatos legfőbb olvasói dilemmát Németh László fogalmazta meg: "de szabad-e ennyire [É] elhallgatni az összeadást s egyszerre az összeggel robbanni ki?" Vajon eléggé motivált és indokolt-e Anna . úgy látja Kosztolányi. a trianoni békeszerződés aláírása. s akiben ezért él szenvedő és véges életidejű. amit csak lehetÉ (NéMETH G. Anna és a Vizy család sorsának hátterében a huszadik századi magyar történelem tragikus fordulatai állnak: a Tanácsköztársaság utolsó napja. július 1-jétől folytatásokban. s a kettős gyilkosságot a következő év május 28-ról 29-re virradó éjszaka követi el. BéLA) A regényt a Nyugat közölte 1926. értelmezési lehetőséget foglal magába. A jobboldali sajtó támadta Kosztolányit az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején vállalt (egyébként csekély) szerepe miatt. 1919. augusztus 14-én lép szolgálatba édes Anna Vizyéknél. Osvát Ernőnek és Gellért Oszkárnak egy napon reggeltől estig tartó felolvasás után bemutatta."harsányan és elfúlva. Az édes Anna .mint minden nagy formátumú műalkotás . Horthy bevonulása. A címszereplő késleltetve jelenik meg a műben. olykor-olykor a zokogással küzdve". mely az írót a húszas években körülvette. július 31-én kezdődik a történet és 1921 őszén zárul. Budapest román megszállása. ki-kifutva a szobából. a hallgatók pedig "szótlanul és meghatottan várták" a felolvasás folytatását.mint Gellért Oszkár írja visszaemlékezéseiben . Az édes Anna egyértelmű kritikai és közönségsikere oldotta azt a feszült és ellenséges légkört. miután Kosztolányi Dezső a szerkesztőknek. a baloldali értelmiség a múlt megtagadásáért bírálta. méghozzá . szeretet és szolidaritás. amiért az új Nemzedék című újság Pardon rovatában utólag ironikusan írt a kommünről.

a teljes életével. hogy elveszíti Annát. Az első találkozáskor lezajló párbeszéd. fogai.és emberképének legfontosabb jellemzője. Moviszter jellemzése. Vizyné tartalmatlan és üres életét a cselédlány tölti ki. mint bármelyik cselédje mellett. nemcsak a lelketlen bánásmódra utal. mint a társadalmi igazságtalanság témáját és jelképét a naturalizmus hozta be az irodalomba. Vizyné állandóan attól retteg. Az értelmezési lehetőségek felmutatása talán közelebb visz a rejtély megfejtéséhez. s az értelmezés és válasz felelőssége alól az olvasó sem vonhatja ki magát. édes Anna tettével kapcsolatban a bíróság elnöke fejt ki hasonló gondolatot: "Tudta. hogy egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal. hogy Annával gépként bántak. különös ismertetőjele) a rabszolgavásárra emlékeztetnek. nem tekintették embernek. melyet a gyilkossági jelenet is példáz (Vizyné a halála pillanatában szinte magához öleli Annát). amelyik egyetlen okkal magyarázza a sokszínű világot és az emberi életet. Az úr-cseléd viszonyt. Egyelőre nem mozdulhatott mellőle. Az író minden olyan eszmét és gondolatot elvet. hogy az élet megfejthetetlenül titokzatos sokszínűségét. hogy a kommün torz egyenlőségelve után újra a merev társadalmi hierarchia és berendezkedés kerül előtérbe. nem szabad emberek döntésén és választásán alapul. a regény fejezetcímeként is szereplő kérdést feltéve: "Miért" következik be a gyilkosság? Kosztolányi világ. Az elnyomó és elnyomott hagyományos szerepéhez többnyire erkölcsi tulajdonságok is társulnak: megalázottságában a cseléd a tisztaság és jóság megtestesítője. Fölmutatja. az elvétetett gyerek az orvos szavait igazolják. hanem minden tett mögött ott az egész ember. hogy elvesztették gyermeküket. melyet az igazságszolgáltatás nem fejthet föl" (MiértÉ?). a külön vacsora. "Az tagadhatatlan. hanem a függés kölcsönös. hogy nem csak Anna kiszolgáltatottja a méltóságos úréknak. a konyhai fekhely. a cselédkönyv szenvtelen adatai (termete. az ember megismételhetetlen egyediségét vallja. Kosztolányi azonban túl is lép a hagyományos úr-cseléd viszony ábrázolásán. hogy Anna elhagyja. miszerint gépként bántak vele. se többel. belebetegszik abba a lehetőségbe. Ahogy Vizyné körbevezeti Annát a lakásban és kiosztja a napi feladatokat. A függésben elvesztik szabadságukat. hogy most inkább rab volt." (A tünemény) A kettejük közti kapcsolat és kötődés. A Balaton vidékéről a fővárosba felkerült lány szerény fizetésért dolgozik Vizyéknél. A regényben az elbeszélőtől az összes szereplőig mindenkinek nyilatkozni kell édes Anna gyilkosságáról. s ez mindkettőjük személyiségét eltorzítja. Fölerősíti a szociális ellentétet az is. hanem a . Anna valóban megfelel az elvárásoknak: tökéletes cseléd. mellyel megalázták a lányt. amelyik leegyszerűsítő magyarázatra törekszik. A szociális-társadalmi háttér és motiváció az édes Annában is jelen van.szörnyű tette. A közös vonást hangsúlyozza az a tény is. Moviszter doktor a bírósági tárgyaláson arról beszél.

nem bírt uralkodni magán. a bírósági tárgyaláson az elnök fordítja le emberi beszédre Anna hallgatását: "Azt érezte. aki végül is magához vonja az úrfit. . lila pongyoláját. érzéseit a kettős gyilkosságig szinte kikapcsolta. ottmarad Vizyéknél. a modor cserélődnek. s nem érti Jancsi tétovázását. mint egy gép. hanem nyelvi is. A Vizyéknél történő bemutatkozáskor Ficsor közvetíti érzéseit. az irgalomról és az egyenlőségről) Az emberi természet azonban nem végletes. Hallott már róla. A lány tisztában van a cselédszereppel. Kosztolányi azonban túl is lép e tanításon. Az emberi lényegen a társadalmi rendszer megváltoztatása nem módosít. melyben a kommün idején szokott kijárni az utcára. Szó nélkül veszi be a magzatelhajtó porokat. gondolták." (Vita a piskótáról. Legyen olyan. A szegénység-gazdagság ellentéte nem csupán szociális jellegű. az emberi minőséget a társadalmi fordulatok nem érintik. hogy haragszik rájuk. a beosztás. lélek). Anna lemond a választás és változtatás jogáról és lehetőségéről. szellem. hanem az állandó változások között formálódik. a szó erejével fejezi ki a kimondhatatlant. "Mint valami halk automata mozgott ide-oda. bosszút akart állni" (MiértÉ?). nem tökéletes. azt példázza. a ruha. A regény kurzusváltás időszakában játszódik. a boltos újra köszön a vevőknek. hogy az úrfi el akarja csábítani. és "a szekrénye előtt magára kapta fehér pongyoláját. hogy az emberi élet titkát. és éppen a nyelv segítségével ábrázolja a nyelvi képesség beszűkülését. Az emberi személyiség sokszínűségére és a végletesség veszélyére Moviszter doktor figyelmeztet: "Higgye el: nem is olyan jó az a nagyon jó cseléd. ám a gyilkosság egyik közvetlen indítéka éppen Jancsi és Moviszterné flörtje. A szegény-gazdag ellentét bár motiválja édes Anna tettét. a "vörösből" a "fehérbe" való átmenetkor. és határozott hátteret rajzol a történet mögé. mint a többi: jó is meg rossz is" (Anyag. Anna ábrázolásánál Kosztolányi nyelvszemlélete Wittgenstein és Heidegger nyelvfilozófiai tételével mutat rokonságot. Vizyné Anna megjelenésekor leveti "régi. agyát hirtelenül elborította a vér. tökéletesen dolgozott. Ficsor házmester újra szolgálatkész lesz. Viatorisz. mely keretbe foglalja a regényt. artikulációra való képtelenségével áll szemben a többi szereplő locsogása. hogy proletárasszonynak tekintsék". Patikárius Jancsival való kapcsolatában is természetesnek veszi. pezsgőszín harisnyáját. s Anna az. a megfejthetetlent beszélik szét. nem teljes válasz a "miért?" kérdésére. hogy az első és utolsó fejezet. Anna képtelen önmagát kifejezni. Legfeljebb a szerepek.címszereplő viselkedésére is. Kettejük közül a fiatalember a megilletődöttebb. hogy ez természetes. barna félcipőjét" (Anna). Anna nyelvi szegénységével. Mint egy gép. Az emberi kapcsolatok természetrajzát. s a szavak tengerében elvész a lényeg. hogy egyszer az asszony megszidta. eszébe jutott talán. az állás. mely szerint a tudat határa a nyelv határával azonos. A probléma fontosságát jelzi.

az ételmaradékok "futurista" látványa a meghatározó. Az áttekinthetetlen zűrzavar leírásával indul a regény.olvashatjuk Kun Béla menekülésével kapcsolatban. Csak a méreg lehet ilyen keserű" (Valami nagyon keserű). édes Anna alakja. A Vizy-ház káosza csupán jelképezi a világ emberidegenségét: így kap jelképes értelmet Anna születésének dátuma: 1900. "De amit mondott. ellenséges tárgyak veszik körül: "Maguk a bútorok is valami mérhetetlen rémülettel töltötték meg" (Anna). és "Akármit csinált."Legalább a Krisztinában ezt beszélték" . Nyelvi kifejezőképesség híján Anna elsősorban érzékszerveire hagyatkozik. Nem tudott enni. Az idegenkedés miatt föl is akar mondani. a címszereplő "részeg kimerültségében". csak végtelen keserű ízt érzett: "és csak azután lett igazán keserű. tettének motivációja rokonságot mutat a freudi mélylélektan elfojtás-kitörés tanával. hogy "zsíros tányérok még ott maradtak a középen a rízsfelfújt mellett. hogy az édes Annát a pszichoanalízis példaregényének tartsuk. az embertelenség. A köznapi kommunikáció értelmetlenségét jelzi az a visszatérő motívum is. mint a kutyáé. de jelen van elfojtva vagy felszínre törve az erőszak. A fogadást követően a rendetlenség. hogy gyakran valami külső zaj nyomja el a beszélgetést: zajforrássá silányul az emberi szó. meg hogy a porcukorszelencén a legyek dőzsöltek. Kosztolányi ábrázolásmódja sokban azonosítható a freudi felfogással. Vizynét . A tárgyak újra föllázadnak Anna ellen. égette nyeldeklőjét az a büdös keserűség. Szeretett volna egy kis rendet teremteni" (Anna). Anna úgy érezte. a társadalom és az emberi viszonyok kuszáltsága a tárgyak szintjén is jelentkezik. éles hideg szagot. nem bírta megszokni ezt a helyet. mely éles volt.bántotta.Annát várva . Az édes Annában a történelem. hogy "Mikor ide belépett. mint a patikában. mikor már bement és ledőlt az ágyára. azt már nem lehetett hallani" (Párbeszéd egy zöldkerítéses ház előtt). úrrá is lesz a káoszon. Reggel felébredve nem lát semmit. melyből hiányzik a harmónia és a humánum. azonnal összerogy. mely egyre jobban facsarta az orrát. a zárófejezetben pedig Druma és két kortese ad "egyértelmű" választ a Koszlolányi-jelenségre. kikerülhetetlenné téve ezzel a lány gyilkosságba torkolló lázadását is. a gyomra egyszerre fölémelyedett. Amikor bevette Patikárius Jancsi porait. de mégis marad. Az elbeszélő . Sőt. De éppen a sokszínű személyiségről vallott nézete mond ellent annak. De mindez csak időleges. Szaglása. "köröskörül fekete volt a világ: megvakult" (Valami nagyon keserű). Valami kimondhatatlan büdösséget érzett. a brutalitás. a nagytakarítás révén úgy tűnik. E szerint a sok apró és észrevehetetlen megaláztatás robban ki látszólag értelmetlenül a bál éjszakáján. A világtól való idegenségét jelzi. olyan rosszullét fogta el. hogy azt hitte. Marta szájpadlását. A címszereplő sorsa a huszadik századot jelképezi. kavarta belét" (Anna). tiltakozott ellene" (Anna).

Krisztus országa a lélekben van. mely magában foglalja az egész világot. Elveti a nagy és fellengzős eszméket.maga is ironikusan szól az ambiciózus védőügyvédről. A külső körülmények a tettet igen sokszor egyáltalán nem indokolják. hogy a világ nem a tökéletesség színtere." Ezt a racionalizálási feladatot végzik el. a szereplőkért. hogy Kosztolányi latin nyelvű halotti szöveget illesztett a regény elé mottóként. fiatalon Berlinben az egyetemen tanársegéd és szívspecialista volt. Ha mélylélektanról beszélhetünk. mert nem volt se burzsoá. "Betegebb volt. aki él és élt valaha. egy párt tagja sem. a személyiség ellentmondásain. ami irracionális. az áldozatokért. Moviszter központi szerepet játszik a műben. Sztoikus nyugalommal igyekezett távol tartani magától a világot. a tettes pedig . a történelem káoszán. őrizni függetlenségét. hogy tulajdonképpen maga se tudja. Druma Szilárd szerint a lány egész éjjel a kést kereste. s vallja. hogy az eszmény. az emberi kapcsolatok zűrzavarán? Moviszter az irgalom. akkor inkább Ferenczi Sándor a kriminológia és a pszichoanalízis kapcsolatát vizsgáló műve áll közel Kosztolányi felfogásához: "A bűntettesek tudatos bemondása és a bűncselekmények ténykörülményének még oly beható megállapítása sem fogja soha kielégítő magyarázatát adni annak. se másokhoz. felesége állandóan megcsalta. a szeretet. Ezért szokták az író szócsövének is tekinteni. legtöbbször azonban nem őszinte még önmagával szemben sem és utólagosan keres és talál magyarázatokat alapjában értelmetlen és lelkileg indokolatlannak látszó viselkedésére. hogy mi vitte rá a tett elkövetésére. vagyis racionalizálja azt. a keresztény szeretet és alázat fontosságát hirdeti. itthon a közkórházakban és a munkásbiztosítóknál dolgozott. Ficsor szerint már régóta készülődött a tettre. eleveneket és holtakat" (MiértÉ?). aki Pierre Janet lélektani tanulmányából citál idézeteket Anna tettének indoklására. se kommunista. s a bűntett politikai hátterét hangsúlyozza. a tanúk a bírósági tárgyaláson. Ficsorné szerint rossz lány volt. . Bár véleménye egy az Anna tettét megítélő sokféle vélemény közül. Anna helyett is. az irgalom a legfőbb érték az édes Annában. Hogyan lehetünk úrrá a világ. valamennyiünkért. miért kellett annak az egyénnek az adott helyzetben azt a cselekedetet elkövetnie. Az egyetemes nyelven megfogalmazott ima könyörgés a cselédlányért. felfogása alapvető vonásokban Kosztolányi kései verseinek világképét tükrözi. de tagja annak az emberi közösségnek. Lelkében azonban ott élt a részvét minden megalázott és megszomorított embertársa iránt: "Nem tartozott se hozzájuk. Ezt jelzi az is.ha őszinte . Tudja. melyek szentesítik a bűnt. A könyörület. mint akármelyik páciense". az erkölcstelenséget és brutalitást.be kell hogy vallja. minden lelket. Csak Moviszter áll ki Anna mellett. Az orvos különös figura.

"a darabot újra meg újra pacifistának mondták" (Brecht). A . másokat és önmagát megsemmisítve. mit sem tanulva az egymást követő katasztrófákból. 4. 12. [É] az egyedin túlmenően sorsa szimbolikus jelentőséget kap: németország képe bukkan fel. közvetlenül a második világháború kitörése előtt fejezett be. tíz részből álló kópéregénye (. az író azonban a háború zűrzavarát a maga javára kihasználni próbáló kisember típusával az örök kispolgári elvakultságot célozta meg.a csaló csavargónak élettörténete'). megkönnyítik az emberek számára a cselekvést. se üzletet. mikor a drámaíró egy nagy háborút látott maga előtt: nem volt arról meggyőződve. a mű az emberek többségének jelenlegi tudatával számol.Kurázsinak / Courasche / . "történelmi szempontból a darab egy kiskereskedőnő élményeit mutatja be. köztük a Kurázsi mamát. hogy a . (BRECHT: MUNKANAPLó. 22. ha felismerik és figyelembe veszik őket. nem foglal el morális álláspontot." (Munkanapló.magának és magáért' való emberek tanulni fognak szerencsétlenségükbőlÉ" (Brecht). Az írót személyes állásfoglalása. Anna szerepét Törőcsik Mari játszotta. se magaslatokat.A regényt 1958-ban Fábri Zoltán filmesítette meg. melynek harmadik része . "A darab 1938-ban keletkezett. 53. a szereplők cselekedeteit olyan indítékokkal magyarázza. vagyis nem a pillanatnyilag uralkodó morálból indul ki. BRECHT Kurázsi mama és gyermekei (1938-1939) miért realista mű a kurázsi? a nép számára szembeállítja a realista álláspontot az ideológiákkal: a háborúk katasztrófát jelentenek a nép számára. A mű történelmi háttérideje a harmincéves háború egy szakasza.) A Kurázsi mama forrása Grimmelshausen 17. amint rablóháborúkat folytat. melyet skandináviai emigrációja idején. aki a háborúban üzleteket akar kötni és mindenét elveszti. Mahagonny).A kalandos Simplicissimus' (1. 41.). a náci Németországra is érvényesen. majd kísérletező tandrámák után írta meg Bertolt Brecht legjobbnak tartott alkotásait. de erényes. 1. semmi egyebet. morális érzékenysége vezeti. melyek.) Az epikus színház elméleti alapjainak megfogalmazása és néhány sikeres darab (Koldusopera. századi.

hogy "az üzleteket a háborúban nem a kisemberek csinálják. kemény. ironikus hangú véleményeket és szólamokat ütköztetnek a háborúról. fosztogatnak. az (ország)út . hogy "a béke az disznóól. az értékpusztítás és az értékrendváltozások hatása a kisemberre. okozati akciósort alkot. összetett mondanivalójú tézisdrámaműfaj és az új típusú parabolatechnika. Brecht nem a valóság látszatát akarja kelteni. Nem közönséges. hogy ők csak istenfélelemből . a túlélési ösztön hajtotta leleményes figura (de a züllött perszónát Brecht háromgyerekes anyává alakította).valóságosan és szimbolikusan is . Már az alcím ("krónika") műfajmegjelölése epikus cselekményt sejtet. a mű egészét ebből építi. Az őrmester azt állítja. A tizenkét önálló jelenetegységes (és songokkal szabdalt) tagolás mozaikszerűvé teszi a művet. Hogy a háború. kritikusan. rend csak a háborúban van. minden jelenetből levonható következtetésként az a tanulság. a háború és haszonélvezőjének viszonya. (Az író gondolataiban a pusztulás és a politika összekapcsolódik: "a rothadás foglalkoztatja a leginkább: a kapitalizmusból csak tréfát űz" /Max Frisch/. az általános igazságból. a nézőpontválasztás. Békében a nép elvadul. az egymáshoz lazán kapcsolódó jelenetekben egyetlen szituáció variálódik: a középponti hős alkalmazkodik a háborúhoz. halálossá teszi az emberi erényeket viselőik számára is. és minden döntésével saját vakságát teremti újra. ezért hangsúlyozott az antiheroikus nézőpont is. a hétköznapi kisember tevékenységére. Brecht nem lezárt. az ironizáló tónus. A svéd király hadjáratainak gúnyos jellemzése után (3. Minden mozzanat igazolja az alaptételt: "A háborút megfeji / Hát adózzék is neki" (1. Kurázsi mama maga is picaro jellegű. öldökölnek. ellentmondva. ahol sarcolnak. ezért harcolni kell ellene" (Brecht). a kapitalizmus. Az író objektív látásmódjának és kiteljesedő világképének következménye a modernizált. Brecht célja didaktikus ("[É] mert ha Kurázsi mama semmit sem tanult is. ennek rendeli alá.regény az eredeti tőkefelhalmozás korának valóságát plebejus szemléletű. a szakács. a hitért vívják.). Brechtet megihlette a téma. egy egyszerű közkatona szemszögéből. A szereplők többször "politizálnak". A célirányos montázsolás a jelen állapotának és a jövő lehetőségeinek vizsgálatára irányul. hanem vizsgálódik: "az ember a vizsgálat tárgya". a közönség [É] mégis tanulhat az ő sorsából"). a tanulságból indul ki. általánosít: "háború az. hanem különleges háború. s ezért Istennek tetsző". a háború és a bűn kapcsolata. szatirikus elbeszélő stílusban ábrázolja. úgy látszik." A tábori pap kezdeti állásfoglalása szerint "ez vallásháború. egy kis megbecstelenítés se árt". a vezetőkről. A vándorlás-motívum a jelenetek állandó eleme. a darab is kalandsorozat-szerkezetű.meghatározó színhely. a mondandó szabja meg az eseménysor menetét. amely az üzletek folytatása más módszerekkel.) levonják a következtetést: "Ha az ember a nagyfejűek szavát hallgatja.

A túlélés reményében zászlót-hitet változtatnak (ahol "mindenki derék lutheránus". "Wallhof erődje előtt viszontlátja fiát . amennyire a külső események a seftelési lehetőségeket befolyásolják.. "lenn" élelemért. "mindenki derék katolikus"). [É] a dialektikának. hogy nem olyan tökfilkók . hogy milyen köntösben (a protestáns svédek. a tisztesség.a háborút a haszonért vezetik.).") A Kurázsi mama-féle nézőpontból sajátságosan köznapiak a világesemények: "nekem az a történelmi pillanat. "felszabadításért". Különben a magamfajta kicsiny ember nem is segítene nekik" (Kurázsi mama. A mezőben köd volt.).). baleset érte.szerencsés kappaneladás" (2.már csak négy viharlámpás van hátra.a tábori pap által kommentált távoli dobszó és gyászzene közben . a hazafiság érvénytelenített fogalommá válik. ellentmondást kell tudtul adniuk. ott. hogy a katonák "elszelelnek" a temetésről. s bár ez a bevezető is indoklássá. ruhaneműért. hogy így a fűbe harapott. az volt a hibás [É] eltévesztette az irányt.) A többi feliraton a "nagy" fordulópontok lecsapódásának ironikus volta a meghatározó: "Tilly magdeburgi győzelme Kurázsi mamának négy tiszti ingbe kerül" (5. az árulóvá lett parasztok. elfogadott "morális alap".a markotányosnő leltározik és anekdotázgat: "Bizony kár a zsoldoskapitányért huszonkét pár harisnya -. ami szép. Mindegy. az ellentmondásosságnak [É] konkréttá kell válnia." A komikumot fokozza. a kurvává váló lányok.). mindenki részese a háborúnak: az elembertelenedett katonák." (6. előrekeveredett. ami jó. vetített vagy táblára írt. mint mondják. Tilly temetésekor (1632) . évéből: "Németország elvesztette lakosságának több mint felétÉ" stb. hogy a lányomat fejbe vágták. itt a stílus tárgyilagos marad. amennyiben ironikus összefüggésbe hozható a kisszerű üzleti ügyekkel. s mindenért. a koldulás magyarázatává válik. pontos háttérrajza a háború 16. a katolikus németek látszólag vallási eszményekért harcolnak). de egyéb semmi" (3. De ha az ember jobban odakukucskál. ha fordul a kocka. az értékek.vezetik a háborút. de a birtoklásért. jelenet hosszabb. mindez azonban csak annyiban érdekes. a harácsolásért folyik a küzdelem: "fenn" hódításért. Az időmúlást.) A "nagyfejűek" halála is többszörös gúnyolódási alkalom ebből a perspektívából. a lényegesre hívják fel a figyelmet: követhetők ugyan a történelmi idő tizenkét évének eseményei is 1624től 1636-ig. A tomboló nyomor és az erkölcsnélküliség romlásba dönt: amikor "egy zacskó sóért az ekéjüket" adják oda és "apácákat érnek rabláson" (9. az epikus jelleget is erősítő feliratok közlik. kiderül. (Kivételes a 9. leigázásért. erények "eladása" kerül a legkevesebbe: "a becsület elveszett. hogy a "tízparancsolatnak haszna nem volt még sosem" (Salamon-dal).). és a csata kellős közepén bekapott egy golyót . harangozni meg nem lehet: épp az elesett . Ezek a "kivonatok" a gondolatokra. (Az író szerint "a feliratoknak kritikus minőséget kell tartalmazniuk. 3. a helyszínváltásokat a jeleneteket bevezető. mert előre megkapták zsoldjukat.

8. Ironikusan ellenpontozó szerkesztési elvek érvényesülnek Eilif két jelenetében (2. a felvezetés és a fokozásos tendencia szabja meg: a háború okozza némaságát ("mikor kicsi volt. Az események fő vonulatát a markotányosnő üzletmenete adja. az üres kocsiját egyedül húzó Kurázsi záródalaként tragikus ironikus fokozás: "aki még nincs föld alatt / Kapcát cserél és talpra áll".). [É] és mi gátol. erre csap rá a (rögtön ezután) bevágott felirat: "Kurázsi mama kalmárpályafutásának magaslatán". Visszatérő figura Yvette (3. ill. aki vitte valamire a háborúban".).). megverik és végleg elcsúfítják (6. a zárlatban. a háború véget is érhetne. végül megint csak ugrabugrálsz. de azok békében is elvesznének"(7. 9.. Megértő és vádló egyszerre: "azok a bűnösök. aki. "a svéd király elesik a lützeni csatában" (1632). A darab szerkesztésében a tanulságnak rendelődik alá az ellentételező jelenetsorrend: a mű felezőpontján Kurázsi mama megátkozza a háborút (mintha tanult volna már szerencsétlenségéből).. és 8. akik háborút csinálnak."nem hagyom itt a lányomat" . megjavultam..). végül másokért feláldozza önmagát (11. hogy elvegyétek a kedvem a háborútól [É] lekaszálja a gyöngéket. önellentmondásos tábori pap gúnyosan rajzolt. hogy van "legalább egyvalaki. miután összeáll Kurázsi mamával. Amikor Gusztáv Adolf.). 11.). egy katona betömte a száját"). ezért szökni próbál (9. A két kulcsfontosságú song (a Nagy Kapituláció. A név nélküli elvi figurák közül a leggyakoribb útitárs (és hivatásának ironizálási lehetőségei miatt legfontosabb is) a véleményváltogató. Kattrin sorsának bemutatását az előkészítés.). s velük masírozhat tovább" / "mióta elzüllöttem. 8.) és a feldúlt parasztházak képében (11. de Kattrin magára hagyása árán. 3. hogy ne sokasítsd a fajtádat. s állatot az emberből" / "a háború kielégít minden szükségletet [É] ellövik a fél lábadat. hogy anyja rá hivatkozva . Nem tudok többet katonáknak prédikálni".). megtudja. megállapíthatják róla. a Salamon-dal) a . átvészelő alakja.főkapitány "parancsára lőtték szét a templomokat" (6. a békés (10.nem változtatja meg életmódját. a szabadulás lehetőségét is felajánlja az asszonynak (hollandiai kocsmároskodás formájában).. 8.).).). erre irdatlan ordítozásba csapsz. és akkor "a béke Kurázsi mama üzletét tönkremenéssel fenyegeti" (8.. s amikor a "felszedett" hajdani óbester bátyjának özvegyeként előkerül. mintha valami nagy eset történt volna. aki kalmárkodása közben egymás után veszíti el három gyermekét . aki saját magát árulva átvergődik mindenen. akármilyen mészárlás folyik [É] s akkor a háború megkapja a te ivadékaidat is. Ugyanígy újra megjelenik a Lamb Péterré nevesedett szakács is (2.így alakul ki a mű hármas tagolása (3.. majd a hősnő első megszólalása: "Nem engedem. A songok közül a groteszk "kínálgató nóta" keretezi a művet. "morálisan süllyedő". ill. de aztán megnyugszol vagy pálinkát kapsz.

az ekhós . Azt hiszi. Kocsija szinte a negyedik gyereke ("Lánya megmenekül. anyai érzései és seftelő kapzsisága között kell döntenie. Különben elveszett [É] és hogy pápát. A háborúból él. az szükségszerűen meghal (a két fiú). melynek gúnynevét köszönheti ("a rigai tüzérségi tűzön" kelt át.épp az ő elveivel ellentétben . már penészedésnek indult cipót). saját gyerekeit megóvhatja. majd mozgalmas életútját reprezentálja "finom kis famíliája" (Fierlingné Eilif fia ' Nojocki'. szakács. az ő pálinkáján lerészegedett katona veri meg az áruért járó Kattrint (6. Kattrin Haupt pedig félnémet). nincs más oltalom".). Gyerekeinek életével is üzletel. másrészt a markotányosnő mindhárom halál bekövetkeztekor (sőt.két fiú halálát követő jelenetekben (4. Eilif katonának áll (2. Yvette).gyerekei nem tanultak meg alkalmazkodni. Kattrin holttestét anyja a parasztokra hagyja. az ezeket előkészítő jelenetekben is) üzleteléssel foglalkozik." összetett figurájában a falstaffi cinikus morál egyesül Niobé saját gyermekeit is elvesztő keménységével. hogy találkoznak . ezért nem akadályozhatja meg lánya végzetes dobolását (11. egy lengyeltől. mert gyorsan odébb kell állnia. az éles nyelvű. de egy francia "nevelte". nevét magyar nevelőapja miatt kapta. de egész életmenete a rossz választások sora. hogy mindhárom gyerekét eléri a háborúban a halál.) hangzik fel. haszonleső-alkalmazkodó központi szereplőnek "nem jut eszébe. életben marad (Kurázsi. ha a háborúból ki akarja vágni a maga részét" (Brecht). aki nem. a városból menekülőktől olcsón akar portékához jutni. az meg éppen félelmetes bátorság. "A csatamezők hiénájának". akárcsak később Eilif (az ő esetében fokozott a tragikomikum: koldusbotra jutott anyjának utolsó reménye.. A kisember hétköznapi bátorságának megtestesítője: "A szegény ember nem élhet kurázsi nélkül. hogy eladhasson ötven. Stüsszi 'Kovács' apja svájci pallér volt. császárt tűrnek. A figurák nem egyénített jellemek. így a fiú "dögtemetőbe" kerül. üzletelni megy.). pap. ezért "adóznia kell" neki. így nem tudja megmenteni Eilifet (8. A bemutatkozó szituáció orákulum-jelenetbe vált át: Kurázsi mama cetlihúzásos jóslásából már ekkor tudható. élettapasztalatán alapul a Nagy Kapituláció dalában megfogalmazott meggyőződése: "nyelni kell. haszonélvező és eszköz. ezalatt Stüsszit kivégzik (3. Tragikus ismétléssor büntetése is: el sem temetheti őket.). pedig elvesztésükért kétszeresen is ő okolható: egyrészt .s a fiú már rég halott). mert Stüsszit önvédelemből nem ismerheti fel. mert az életükbe kerül. A lételemévé vált szerzési vágy és a túlélés ösztöne hajtja. sokáig egyezkedik a váltságdíjról.). így vétkes is. hanem elvi magatartásformák: aki képes felismerni a helyzeteket és alkalmazkodik.). A nyitó jelenet a család ironikus bemutatása: informál Kurázsi bátor akciójáról. Ezen az ismétléssorozaton alapul a mű tanulsága: amíg ő alkudozik. hogy nagyon nagy olló kell ahhoz. 9. és "sor kerül egy akcióra is a háború ellen (a néma Kattrin)" (Brecht). áldozat is egyszerre.

a záróképben az üres szekér leplezi le teljes magára maradtságát.katartikus pillanat. módosított Salamon-dal az erények. Miközben az egész művet áthatja az elidegenítés és az irónia. Kattrin viszont tiszta. díszes övre alkudozik. Az "ostoba. A Kurázsi mama és gyermekei "Brecht válasza Schiller Wallensteinjére. értékek viszonylagosságát ironizálja. csak a komiszság.az uralkodó tulajdonságok kicsiket és nagyokat egyaránt tönkretesznek. emberséges. de minden reményét vesztett lány egyre elszántabb városmentő dobolása .szekér is. . Henrikjére. fogd be a pofád"). (Kegyetlen meggyilkolásakor jelenik meg a színen nyíltan a háború. stratégia nélküli útnak indulását. Más. de válasz Shakespeare V. Corneille Cidjére [É] azaz minden olyan műre. élettapasztalatának ironikus foglalata a halmozott bölcsesség. céltalan. a szerzői jegyzetek szerint kifejezetten beleélést elváró jelenetek is vannak . összekapcsolnak idősíkokat.a Brechtnél ritka .). kisemmizettségét. de becsületes fia meghal"). amely a hősiességet dicsőíti. vagy a nemzeti eszményeket magasztalja" (Brustein). addig nyújtózzÉ. szinte fetisizált tárgyak is szimbolikus szerepűvé válnak: Kurázsi dühöng az áldozatok kötözésére használt tiszta ingek miatt. Caesar bátorsága Eilif hősiességét. de becsületes" Stüsszi nem szolgáltatja ki a lutheránusok zsoldját a katolikusok fogságában. Szókratész jelleme Stüsszi becsületességét idézi. A Koldusoperából ismerős. A lírai betétek. Előreutalnak. megszállottan gyermekszerető (jelképesen néma) hős. önérzetes fiatalból vált (szükségszerűen) megalkuvóvá. (Ezt azonnal meg is semmisíti az irónia: a pusztítás még évekig tart. mert "az ökör mindennél fontosabb nekik" (11. Az "okos" Eilif a hőst játszó gátlástalan. anyja pedig nem változik. bár Brecht szerint "az epikus színház semmiképpen sem mellőzheti az emóciókat". Eilif dala a lányról és a huszárról saját pusztulását jelzi előre). Tanulságként felfedi magatartásának hátterét: ő is öntudatos. Szokatlannak tűnhet az érzelmi hatáskeltés. embersége. de tartalmilag és formailag elkülönülve fokozzák a kizökkentő hatást.így még élesebbek a kontrasztok. ilyen a világ. A felfordult világban általában is eltorzult a tárgy-ember kapcsolat: a parasztok életüket. brutális katona. családjukat nem féltik.és közmondássor ("kéz kezet mos. A Nagy Kapituláció dalát Stüsszi halála után egy fiatal katonának énekli Kurázsi. a songok a gondolati szálhoz kapcsolódva.) A normális életre vágyó. Szent Márton irgalma Kattrin jóságát . amikor Eilifet elviszik. hogy ilyen legyen". prófétálnak (pl. együttérzése a nézőkét is kiváltja. de árulásra is hajlandók. egy-egy strófa a főszereplők sorspárhuzama: Salamon bölcsessége Kurázsi leleményét. pedig nem kéne. az eldugott zsoldpénz Stüsszi vesztét okozza. ne fuss fejjel a falnak. "mert az erény nem fizetődik ki. a dob Kattrin. aki nem ismeri fel a változó értékrendet: a háborús erény a békében bűn lehet.) Kattrin hőstette túlmutat az elidegenítésen.

a vallással. a kicsinyes gyarlóságokkal és bűnökkel. A művészet az igazság felmutatásának legtökéletesebb módja. Ebbe illeszkedik bele Jézus keresztre feszítésének parafrázisa. a realitás és a fantasztikum sajátos ötvözése. szellemes szatírája. az örök emberi értékeket szembesíti a mulandó sikerekkel. a remekművek örökéletűek.Bulgakov saját élethelyzetéből következően. az ideológiával. ezért lesz a Mester történészből művésszé. nevezetesen a valóságnak a hiedelemvilággal. Ezért foglalja a Mester (és maga Bulgakov is) üzenetét a legmaradandóbb közegbe. utolsó regényét a sztálini diktatúra idején mintegy 12 éven át. idővel műveinek középpontjába kerül az ember és a totális hatalom konfliktusa. különös világú alkotás. BULGAKOV A Mester és Margarita (1928-1940) Bulgakov látomása szerint a modern Krisztusok a művészek. de akkor egycsapásra világsikert aratott. az értelmiség helyzete és szerepköre. Alapkonfliktusa a humánum és a hatalom között feszül. A könyv csak 26 esztendő elteltével. aki a tökéletlen apostolok hamis feljegyzéseit (Lévi Máté) hitelesekkel helyettesíti. hogy míg vallások és tudományos igazságok elavulnak. rendkívül összetett. a szatíra. a regény így a mindennapi élet és a tudatformák viszonyát tárja fel. Az életművét megkoronázó. 1966-ban láthatott napvilágot. haláláig írta.A mű részleteit Nemes Nagy ágnes fordításában idézzük. a művész feladata és lehetősége . (SPIRA VERONIKA) Mihail Bulgakov (1891-1940) írásművészetének legjellegzetesebb vonása az álomképek. A művész új evangélista is. Alaptémája kezdettől a felelőségvállalás. A Mester és Margarita sokrétegű. főképp a kulturális élet leleplezése és kipellengérezése. Alapszinten a szovjetrendszer metsző élességű. valamint a művészettel való összefüggéseire vet fényt. amikor rekonstruálni akarja a krisztusi igazságot. a politikával. Bulgakov értékrendszerében a művészet a vallás és a tudomány fölött áll már abban is. Tragikummal fenyegető jeleneteiben is gyakran ragyog fel líraiság vagy komikum. a művészetbe. A regény első része zömében a harmincas évek Moszkvája elé tart . továbbá egy remekműnek és alkotójának története is.

A taxisofőr a bennfentesek fölényével dicsekszik: "én tudom az utat! Vittem már utast a pszichiátriára!" Sztravinszkij doktor intézete regényünk cselekményének végére megtelik a fő. és Berlioz . "az illetékes helyen". A társadalom középszintű vezetői. A legfelső hatalmat itt megnevezetlen személyek és titokzatos intézmények birtokolják: "egy moszkvai közhivatal". sokatmondó pillantást váltott. a hős "egy másik helyet is megjárt". Berlioz!" A Varietészínház előadásának kritikus pontján egyszer csak "két fiatalember derűs. A Berlioz ajtaján függő pecsétről Sztyopa Lihogyejev rögtön arra gondol: "egy cikket adott át. ha erre nincs szükség. A moszkvai kisemberek arctalan figurák. "de megfordítva is történhet. [É] eléggé ostoba cikk volt".mondja sokat sejtetően Korovjov Boszojnak. hanem egy klinikán.azonnal állampolgári kötelessége teljesítésére indul: feljelenteni. hajjaj." Az ablak azonban törhetetlen . becstelenek (pl. és csak kivételes szerencsével. A rendszer támasza a besúgás és a belügyi szervek háttérben folyó. Hajjaj." Idővel megtudjuk: Meigel báró (egy arisztokrata) a vezetője a külföldiek után nyomozó osztálynak. onnan bármikor és bárkire lecsapó tevékenysége. "azon a bizonyos helyen megpróbáltak vele szót érteni" stb.és mellékszereplőkkel. piszok fráter"). A különös idegent Ivan és Berlioz reflexszerűen "emigráns kém"-nek vélik. de még mennyire!" . és pénzért mindenre hajlandók. A létbizonytalanság általános. A manipuláció jellemző eljárása: a dolgok másként nevezése.görbe tükröt (Gogolra emlékeztető szatírával). és szolgálataiért cserébe megkapja annak pincelakását. azzal felállt. és Ivan feladja a kilátástalan küzdelmet. sorsjátéknyereménnyel jut átmeneti létbiztonsághoz. és egyenesen a büfébe sietett. tehát főként a szabadon gondolkodók) villámgyorsan a "pszichiátriai" intézetbe kerülnek: a szovjetrendszer jellegzetes gyűjtőfogházába. a nagy mű megírásának lehetőségéhez. A moszkvai kezdőképben egy bódét látunk "Sör. Berlioz. a Gribojedovról elnevezett székház luxuséttermében. Bárki hirtelen "hivatalos személy" lehet. vagy feldereng "egy gyanús beszélgetés emléke [É]. opportunista. Lakáshoz például elsősorban Alojzij Mogarics módszerével lehet jutni: feljelenti a "Mester"-t ("illegális irodalmat őriz a lakásán"). Az abnormális viselkedésűek (a normával szembenállók vagy szembeszegülők. az igazi művész viszont alagsori lakásban tengődik. intrikus. Valamennyien egy ördögien kiagyalt mechanizmus fogaskerekei. A rendszer hazug voltát és valódi játékszabályait az olvasó Hontalan Ivan esetéből ismerheti meg: "ön nincs a diliházban."Hát mégis bekasztliztak" -. dőzsölnek (pl. jaltai és egyéb üdülőkben). ők egyaránt korruptak.ez lesz az ő konkrét bűne a regény expozíciójában . A politikát kiszolgáló irodalmárok és a szórakoztatóipar tisztségviselői kivételezett helyzetben vannak. ahol senki sem fogja tartóztatni. a "leleplezett" Husztov: "talpnyaló. továbbá a kistisztviselők már név szerint szerepelnek. ásványvíz" felirattal - .

a hamis ideológia és a leplezett diktatúra nem csupán általános létbizonytalanságot és szorongást okoznak. és a Sátánt Woland néven (Goethe Faustjából vett elnevezéssel) Moszkvába hozza. de vissza már nem hozott senkit. vallásos mítosszal stb. de a szocialista öntudatot ugyancsak meghazudtolva tolong egymás hegyén-hátán. a szereplők . együtt). csalárdságok és bűnök. babonával. . A szinte áttekinthetetlen sokrétűséget még az is tetézi. A népképzelet a számára felfoghatatlan eseményt így veszi tudomásul: "ördög tudja.tudatának tartalmaként vagy játékaként. csak meleg kajszibarackszörp. hanem a köztudatot is alakítják. Ilyen értelemben nevezzük tudatregénynek. ugyanilyen módon álságos és a lényeget elfedő. hogy az előadásmód is folyamatosan változik. mi lehet emögött". mesével. Jeruzsálemben Jézus-Jesua "vándorfilozófus"-kénti emlegetése. hanem maguknak a tudatképződményeknek a megjelenítése.sör és ásványvíz viszont nem kapható. Ezen a ponton ragadhatjuk meg az egész regény magvát. Mágikus-babonás képzelgések terjednek. amely a terror elsőszámú eszközeként a társadalmi tudat direkt alakításával próbálkozik. meghamisító minősítése Wolandnak az "artista" (a varieté programján). vagy a párhuzamos cselekményszálon. Bulgakov leleménye: ezt a hiedelemvilágot jeleníti meg regényében.onnan nem jött vissza többé!" A rendőr csengetésére Anfisza így szól: "ez bizony boszorkányság". Egy másik személy " sürgősen kiutazott dácsájára.vagy épp a szerző . mégpedig éppen abban a szovjetrendszerben. a repülő pénzek után kapdosva. mégpedig abban a világhegemóniára törő birodalomban. sőt az autó maga sem jött vissza többé". tömegpszichózissal. Moszkva: fonákságok és álságok összessége.szakkörök szervezésében merül ki. A legfantasztikusabb és leggroteszkebb fordulatok után nevezi a szerző a művét "hiteles és igaz elbeszélés"-nek. "Forduljon csak hozzám. és mondanunk sem kell . olvasó!"). Bulgakov fő művészi célja korántsem csupán a konkrét történések. nézőpontokat vesz fel. Jellegzetes fonákság a "másodlagos frissességű tokhal" kifejezés is. A tömegmanipuláció mechanizmusát Bengalszkij személyesíti meg: "Mi persze valamennyien jól tudjuk. fantasztikummal." A közönség egykedvűen tűri ezt az agymosást. A Városi Albizottság vezetőinek tevékenysége a megfelelő ügyintézés helyett . Az autó az illetőt "el is vitte. új és új szerepeket. más képzetekkel elválaszthatatlanul összefonódva (hallucinációkkal. és elsősorban a groteszk képzetek számára teremtenek talajt. társadalmi torzulások szatirikus ábrázolása. folyamatosan változtatja hangját és közlésmódját is. amelynek ideológiai alapja és támasza a mindenfajta misztika tűzzel-vassal történő irtása a társadalmi tudatból. Az elbeszélő mintha bújócskát játszana az olvasóval ("Utánam. [É] hogy feketemágia nem létezik. Ezek a hibák. Ebben a műben az objektív tények is szubjektív tükörképként jelennek meg.

"Némelyek éppenséggel azt állítják [É] A magunk részéről hozzá kell fűznünk. hogy egyik személyleírás sem ér egy hajítófát sem. változékonyság és sokféleség szerves összefüggésben áll az egész mű legfontosabb művészi mondanivalójával: a világ végtelenül gazdag. hogy álomkép-sorozatot olvastunk. A földi ember viszont csak akkor lehet ura saját sorsának. nem valósítható meg sem a nagypolitikában. hogy pontosan látja egy elkövetkező esemény valamennyi előidéző okát. A lélek belső . hogy a professzor beszélte el a dolgot"É . megmutatom az utat. hogy tűrhetetlen a vallás becsempészése a sajtóba és a köztudatba. Ivan. Máskor önellentmondással vagy cáfolással bizonytalanítja el a befogadót: "Mégis azt kell azonban hinnünk. szűklátókörű. a törvényei kikerülhetetlenül érvényesek: "A tégla magától sose esik senkinek a fejére". alázattal. hogy Jesua élete az ő döntésétől függ. A szatirikus fejezetekből kiderül. sem a köznapok világában. "Mindig úgy van. csak képzeli magáról. hol kezdődött az álom? Lehet. a ház ma is épségben áll" szól hirtelen közvetlenül az olvasóhoz." A tizenötödik fejezet egészéről csak utóbb derül ki. A szovjetrendszer egyik ideológiai alaptételét már az első epizódban megismerhetjük: Hontalan elvtárs erősítgeti az idegennek. milyen sivárrá formálja a brutális és kíméletlen vulgármaterializmus a társadalmi tudatot. A regény két főszereplője. hogy "maga az ember" irányítja a földi eseményeket. E megfoghatatlanság. hogy a jövő irányítása az ő kezében van. az ember és kiváltképp a művész nem tűri a megalázó korlátozást.megadom a címet. Ezt a szólamot részletesebben a párhuzamként szerepeltetett Jerusalaimban (azaz a római birodalomban) fejti ki a regény: Ponczius Pilátus helytartó nyilatkozik úgy. például a Sátán. és legfőképpen embertársai iránti szeretettel. majd a Mester ezen a ponton kerül szembe a rendszerrel. Ez az átminősülés viszont egészében megkérdőjelezheti az addig elbeszélt történetet. A világrend az ember fölött létezik.játszik el a gondolattal Bulgakov -. görcsös és könyörtelen ateizmus. aki felfüggesztette" . ahogy lennie kell: erre épül a világ!" A sztálini (és a császári) rendszer azt hirdeti: az ember kiterjesztheti uralmát a világ felett. ha a világrendhez alkalmazkodva él. Világfeletti hatalmat azonban csak természetfölötti lény gyakorolhatna . belső békével. akkor alakíthatja saját jövőjét. Az emberek sorsáról önkényesen rendelkező korlátlan hatalom azonban csupán fantazmagória. "Csak az vághatja el a hajszálat. hogy az egész történetsor csupán Ivan megmozdult lelkiismeretének és képzeletének szüleménye? Lehet. A bértollnok kritikusok írásai engedelmesen visszhangozzák és ismételgetik.figyelmezteti Jesua az önhitten nyilatkozó Pilátust. A szovjet ideológia másik sarkpontja: a primitív. Századunk embere azonban erre egyelőre képtelen. hogy az egész regény azonos a Mester művével? Mindegyik értelmezés mellett és ellen is számos körülmény szól. de az ő jósképessége is mindössze annyi.

A cselekménynek nem a kezdő színhelye. legprimitívebb alak Marcus.én nem vagyok felelte Margarita.Csak álmodol engem. szerkezet stb. Valóság és álom összetartozását a gyermeki lélek még természetesnek látja: ". és ha igen. hogy hogyan reagálnak a "hihetetlen dolgokra". A Mester és Margarita regénytere különleges szerkezetű. A jelenlegi lakosoknak. néni? . a szereplők világa. akik részesei vagy tanúi lehettek a csodának (az ókorban Jesua tanításának.gazdagságához kellene visszatalálnia a modern kor emberének. E két konkrét színtér felett húzódik. a művészet igazságának). ezért szorgalmazza Jesua kivégeztetését. Júdás és Mogarics feljelentők. Berlioz). ezen keresztül a népe (még inkább a saját hatalma) elleni támadásnak tekinti. illetve áldozatai. a Patkányölő. Ebből a bérleményből "két esztendeje [É] rendre nyomtalanul eltűntek a lakók [É]. brutalitásának lelki motivációját is meglátja. Az alakok nagy többsége a diktatúra engedelmes kiszolgálója. . bár Jesua az ő érzéketlenségének. vagy megvan bennük a szellemi-lelki rugalmasság. s csupán az a kérdés. hűséges tanítvánnyá lesz. A legszélsőségesebb. de a gyújtópontja a "Szadovaja 302/b épület 50-es lakása" (csak a "Gyanús jelenségek egy moszkvai lakásban" c. A valóságos vagy képzelt cselekvések mindvégig két síkon. a képtelennek tűnő események elfogadása testesíthet meg. alkalmazkodnak (Mogarics. Sztyopa Lihogyejevnek és Berlioznak a bűne-bűnhődése szolgál példázatul (párhuzamos jellemekkel és sorsokkal kísérve) a regény első felében." Mindezek végiggondolása után többet mondanak számunkra a hagyományos regényelemek: a színhely. Többkevesebb tudatossággal haszonelvű életet élnek. amelynek legfőbb részei: a vallás és a művészet síkja. de belső dilemmával küzdve tagadja meg a meglátott igazságot. Kajafás az "óhit" főpapja. hogyan cselekszenek. amelyet a hit. nevezetesen a jelenben (Moszkvában) és ezzel párhuzamosan az ókorban (Jerusalaimban. megtisztul. Pilátus hasonlóképp politikai megfontolásokból (Tiberius hű alattvalójaként). a fantázia. hogy meglátják-e a magasabb értékeket. hetedik fejezetben érkezünk el ide). az értékek árulói.Hát te hol vagy. de keservesen megbánta. . akik meglátták a magasszintű eszméket.Mindjárt gondoltam mondta a gyerek. Jelentékenyebbek azok a szereplők. azokat egyszersmind összeköti a metafizikai szféra. Berlioz halála pedig a különös cselekménysor kiindulópontja. a jelenben a Woland-csoport tetteinek. . Lévi Máté árulást követett el. ő Jesua fellépését ideológiai fellazításnak. ajtaját hivatalos pecsét zárta". A regény szereplői vagy a lelkeket elsivárosító rendszer szolgái. Meigel báró és Afranius az eszméket pusztító politikai hatalom kiszolgálói. a képtelennek látszó jelenségekre. az idő. Aszerint méretnek meg tehát. a keresztény mítosz parafrázisaként) játszódnak. akiknek nincs kapcsolatuk a metafizikai szinttel. Gyávaságáért meg kell fizetnie.

legnagyobb veszélye pedig az igaz műalkotás. nem létező várost látott. "egymás vágyaiban születtek meg". lírai. Többször olvashatjuk." összetartozásukat nevük alliterációja poétikusan is jelzi. eszerint a "Mester" (és vele együtt tán Ivan is) Bulgakov alteregója. Ennek a jogát próbatétellel szerzi meg: a Sátán bálján mindenkit egyformán . Judea ötödik helytartója". de őt Margarita. sőt éppen Jerusalaim kel benne életre ("látomások. Bulgakovnak A Mester és Margarita c. a szerelme nem hagyja elveszni. ő az egyik betétregény főhőse. regénye pontosan így ér véget. Veresége (Ivanhoz hasonlóan) depressziós állapotba juttatja. Margarita egyrészt valóságos földi asszony (amikor meghal. a művész. hogy "megírja a folytatást" . a Mester múzsája. aki vakon szolgálja a rendszert. belső válságba kerül (belátja. és kiharcolja számára a megdicsőülést. végül a Mester. méltó társa és támasza. amikor szerelmese már emberi képességei határáig eljutva a klinika lakójaként szenved.alakjuk a befejezésben tehát még szorosabban fonódik egybe. amikor még nem is ismertük. aki meglátja az örök értékeket és szolgálatukba lép. másrészt eszményi nőalak (falernumi bor mérgezi meg. romantikus. ahol Ivan Hontalané elakad. Megvan benne a változás. Kivételes lehetősége adódván "nekiült regényt írni Ponczius Pilátusról". Története légies. kiegészítője. a "költőcske" Ivan Hontalan. A kultúrpolitika őrá (regénye miatt) hisztérikusan támad: a rendszer legnagyobb ellenfele a művész.fogadkozik). mintha az eszményi művészsors megvalósulása volna. Furcsa. átveszi szerepét.Az íróknak három típusa jelenik meg: az irodalmár (Berlioz). a költő. amellyel Hontalan meghasonlik. azért indult el aznap a sárga virágcsokorral a karjában. márványépületekkel. Sorsa egy és azonos a Mester művészetével: "Váltig állította. Költőnk Berlioz halála után meghasonlik. "mi már réges régen szerettük egymást. A második részben. elfogatás és az "idegklinika" lesznek a Mester kálváriájának állomásai. A szerkesztő által kevéssel korábban "rendelt" "vallásellenes költemény" írásakor szelleme (művészi tehetsége) már tiltakozni kezd. de azonnal örök életet nyer). A Mester pályája ott kezdődik. A Mester ellenfele ugyanaz a korrupt és korlátolt rendszer. feljelentés. majd a másként gondolkodóknak kijáró büntetésen keresztül eljut az igaz és örök értékek meglátásáig. bonyolult. "Az asszony azt mondta. hogy én végre rátaláljak" . hogy rosszak a versei. A Mester és Margarita egymásnak rendeltettek. "nem írok többet" . Sajtókritikák. Az első rész főszereplője Ivan Hontalan. hogy a Mester remekművének utolsó szavai: "Ponczius Pilátus lovag. A Mester pedig búcsúzásakor megígérteti vele. az igazzá válás képessége. finom oszlopcsarnokokkalÉ"). szívroham végez egy asszonnyal moszkvai lakásában). képek sora vonult el előtte. hogy ebben a regényben az ő élete van megírva". az egész mű címszereplője. aki megírja igaz alkotását.emlékszik vissza a Mester -.

) Nem élet az. Az egész regény alapértéke a humánum. a szeretet. A főszereplők a 32. (Az abszolút rossz és az abszolút jó az abszolútumban azonosak. A zömében szatirikus első rész után Margarita uralja a második részt. mondhatom!" . hogy nincsen ördög. kitágíthatja határait. A megoldás. a fantázia és a hit teremtményeit. eltitkolva saját gondjait és fájdalmait. (". értelmezheti a valóságot. büntethet és igazságot szolgáltathat. mintegy önmagához is szólva. végül mégiscsak belátja. Bár a fásult Mester visszavonulna a magánélet (a szerelmi boldogság) menedékébe. hogy vállalnia kell "az álmot". "céljuk felé" vezető útjukon "eltűnt minden csalás". vagy pinceodúban kuksol. A vallásos hit magába foglalja a . fejezetben kilépnek térből és időből. és kimondja: "Soha többé nem leszek kishitű". mely apoteózissal zárul.) Woland tehát korántsem csupán a gonoszság szellemeként látogat a földre ("hogyan festene a föld. Megtisztulása mégis lehetséges. A Mester Jézus földi mártírsorsát éli újra a humánum és az abszolút igazság szolgálatában. hogy az expozíció részei csak a mű derekán állnak össze. kinevettethet vagy megdicsőíthet. leleplezhet. a képzelet." Woland. gatyában rostokol. aztán arról papol. "Amikor az ember úgy ki van fosztva mindenéből. a regény végső szakaszában a szerepkörük öszszemosódik. de egymás kiegészítőinek is tekinthetők. beemelheti művébe az álom. a művész megszabadítása a fantasztikum szintjén következik be. de mivel őt a bűne (gyávasága) juttatta ide. Furcsa. A Mester sapkájára hímzett "M" betű és Woland cigarettatárcáján a "W" monogram hasonlósága jelentheti azt is: ők ketten egyszerre ellentétei és párhuzamai egymásnak.elhozza a szabadulás lehetőségét. ahol a zseni kórházi ingben.szeretettel tud fogadni. de kizárólag a művész közbenjárására.korholja a Mester Ivant. A valóság olyannyira fonák. ha eltűnne róla az árnyék?").mennyei utasításra . A Sátán (a vallás tanítása szerint) jóllehet Jézus ellentéte és ellenfele. A szerkezet mozaikszerűen épül fel. hogy az ördög uralma csak jó lehet. másrészt a bonyodalmak megoldódása már az első fejezetekben elkezdődik. és Margarita ennek a felebaráti kötelességnek eleget tud tenni. a sátáni gonoszság birodalmában egyoldalúan az igazságteremtő énje szerepel. a Sátán . Ez egyrészt azzal jár. ez az "érdemtelen hírnév" mindörökre szóló szenvedést okoz számára. sőt Moszkvában.Itt kuksol az elmeklinikán. Ponczius Pilátust is a halhatatlanság birodalmában látjuk viszont. és az öröklétbe jutnak. [É] akkor mi sem természetesebb: az alvilági erőkhöz fordul segítségért. aki "maga formálta alakjá"-hoz így szólhat: "Szabad vagy!" A művészet hatalmas erő: az alkotó általa felülemelkedhet a zsarnokságon.

a Holt lelkeket és legfőképpen a Faustot. A világirodalom legnagyobb regényei . Az íróelődök közt Menipposzt." NéMETH LáSZLó ISZONY (1942-1947) Minden műfaj tud valamit. a boszorkányszombat zenekarának karmestere Johann Strauss. A művészet az emberi szabadság legteljesebb megnyilvánulása.lélektani tételek irodalmi illusztrálása . A regény realizmusa is ebből következik. az eszmeregény és a parabola műfaja áll Bulgakov alkotása mögött. Bűn és bűnhődés. Judea ötödik helytartója. amit a többi nem: létét épp ez igazolja. Margarita neve. Amit lélektani regénynek szokás nevezni . [É] hosszadalmasságának épp az a nagy eredménye. Hozzájuk adhatja magát s mindazt. a nap és a hold. Cím szerint szerepelteti az író a Don Quijotét. a Bovaryné. hogy az író nem halássza. amit a társadalom mélyéből és a . a művészet új életre keltheti és diadalra juttathatja őket. Feltűnő a zenei utalások nagy száma ebben a regényben (a zseniális pszichiátert Sztravinszkijnak hívják. a boszorkányszombat. de ide sorolható Berlioz és Fagót neve is stb. hogy a lélek minden redőjét ki tudja bontani. valamint a Sátán alakja. Goethe művét idézi a mottó. a szálakat összekötő és végül valóban megjelenő kifejezés: "Ponczius Pilátus lovag. helyesebben lélekteremtő regények. a fejfájás és az álmatlanság. az a befogadó számára is valóság. a Margarita báli ékszerén látható fekete uszkár stb. a kettős és a polifonikus regény.csak csökevény. torzulás. amelyet a szerző közvetlen mintájának tekint. a pénz (Lévi Máté eldobja. A teljességet a műfaj összetettsége is szolgálja: az emberiségköltemény. A művészi igazság kifejezéséhez és érvényesítéséhez az alkotó tetszése szerint lépheti át a köznapi élet törvényeit. és legfőképpen a sokszor előre jelzett. a végtelenre törő főhős. hanem teremti az emberi lelkeket. a Revizort.).Anna Karenina. Goethét. A szerkezetet összekapcsoló elemek az ismétlődő motívumok is: a hőség és a zivatar. A regény emberi lelkeket tud teremteni. a moszkvaiak egymást tapossák érte). az időmeghatározás formulája ("a tavaszi Niszán É-dik napján").humánum értékeit és parancsait. Gogolt és Dosztojevszkijt kell megemlíteni. a Chartreuse de Parme .mind lélektani. [É] A szabadság éppen abban van. ezek a mű sokrétűségét és rejtélyességét növelik. Amit a művész valóságként mutat be.

az az olvasóval megéletett tudat. az elképzeléséből nőtt ki az Iszony. hogy hősnőm körül az egész világ egy hangulatát idézzem föl. Ebből a pillanatnyi iszonyból.csillagok magasából hozzájuk szít É . elemzéseire támaszkodhatunk művei értelmezésekor. de mítoszát írás közben kell kapnia . távolodóban. A történet vége) . a lélektani és a mitológiai sík. egy szobor benyomását.tudomást azonban még akkor sem szabad vennie róla. A .kompozíciós értelemben . mert az író felfogása szerint az ember a tragédia léthelyzetében van "zsákutcában. Ahhoz. Mert mi más az igazi szobor is. a nemesebbiken. azzal fenyegetett. (A három fejezet: Az esküvőig. akkor rémlett föl."monumentálisra nőtt novellára" is emlékeztető lélekteremtő regény "burkolt tragédia"." Németh László több kötetnyi anyagban vall életéről. ha nem egy tudat vonalakra. amelyben éppúgy ott van mindennek a helye. (NéMETH LáSZLó: REGéNYŤRáS KöZBEN) "Az Iszonyt Móricz Zsigmond parancsára kezdtem el. Ez volt az egyetlen munkám. elégedetten babrált a másikon. sok műhelytanulmányban. A családomnak kellett eladnia.így születik meg az Iszony. Az. hogy kicsit több dereng át a görög meséből. Kárász Nelli tudatregénye "egy mozdulatból bomlott ki [É] Két házastárs ült egymás mellett [É] s az egyik kényelmesen.az író intellektusa a problémák természetében. A derekán meghalt. a miliőábrázolás éppoly hiteles. jegyzetben foglalkozik írói módszereivel. "milyen tudat felel meg a mai Dianáknak". a hátam mögött. Egyrészt. körülfogottan. mint az ő tudatában. hogy az író megvizsgálhassa.csak emberek maradjanak. Hogy Artemisz szét is tépett valakit. az érzékeimbe. anatómiáira lefordítva".az író rendkívüli érzékenységgel. Ezért van a főhősnek nálam nagyobb jelentősége. öt évig vártam vele. [É] Az ember regénye meséjét tudja. a társadalmi. másrészt e művének tudatos formaépítő törekvése is a tragédia-műfajhoz való közelítés: megvan a katarzissal záruló három felvonás. a regényformát "kell választania" . mint az emberi bensőé . Az író alapvető célkitűzése egy tudat kialakítása: "amit én egy regényben elő próbálok állítani." A sokdimenziós műben egybeolvadnak a különféle rétegek. a pszichológiai analízis összeszövődik a korrajzzal. sokrétűségében is megmutatkozik. melynek befejezésére műértő barátok bíztattak. ezért kelti több regényem is. A házasság története. megszorultságukban. alkotásai születésével és problematikájával: gondolataira. már csak írás közben jutott nem az eszembe. mint más regényíróknál. és vívódnia kell". egyetlen alak. Egyetlen nőalakra irányultan e műve is "monódia" . naplóban. amikor a magam Akteonját már széttépettem [É] s még így is azt éreztem. ahogy a görögség Artemisz körül. hogy beszünteti a Kelet Népét. orvosi precizitással elemzi a sajátos női érzésvilágot és lélekállapotot. mint ami kellene.

utolsó cseppként. Ha mint bizalmasának.gyalázatossá is tesz": az egyre erősebb testi-lelki undort csak az irtózat."mi lesz belőlem Sanyi nélkül [É] mi lesz belőlem vele" . ("Az ágaskodás állapotából átjutottam a megadáséba. de Nelli ellenérzései erősödnek. néhány kosztossal (a "kifőzdével-panzióval") foglalatoskodik. a "megnyert nyugalom". szívszorítótÉ") A Takaró-fiúk (nevezetessé vált) krumplispalacsintás újévköszöntő látogatása után összesen kétszer találkoznak személyesen (közben Sanyi csak a leveleit küldözgeti óvárról). nekem gyónja meg azokat az érzéseket. Az emberek viszonyát nem az szabja meg. édesapja halála döntési helyzetbe kényszeríti: "kétféle rémület közt" választva . hogy Sanyi énrám emelt igényt. amelyeket egy más pusztán lakó Nellike iránt érez. végig meghatározza Nelli szembenállása. amiben boldog voltam. hogy mit érnek.") Az esküvő (és a teljes kiszolgáltatottságát tudatosító pesti nászút) után minden esemény konfliktusaikat szaporítja: egymást követik a viták. majd vadul támad is -. Sanyi eladósodása után. a vendégeskedésbe "Itt éltem egy ember kenyerén. tán én is azt gondolom: nem is járt olyan rosszul az a Nellike ezzel a Sanyival. majd Cencre menekül. keresi az álmegoldásokat. biológiai-pszichológiai síkja. amit az életben kerestem. hanem erő. mert szülei és barátnője. az összecsapások . "betört lóként" veszi tudomásul házasságuk "hallgatag megállapodását". végül. hanem Terusba vagy másvalakibe szeret bele: később elviselhetetlennek érzett tulajdonságai [É] megbocsáthatónak. a megtalált részvét gyógyító állapotába tér vissza. nekem kellett a testemet-lelkemet egy életre összekevernem vele: még a jó óráinkban is ott éreztem valami sötétet. a gyűlölet "árnyalja". De "a rossz házasság .Az Iszony fegyelmezett formájú. mert az ellenségeivé sikerült tennem" -. csak ne akart volna az uram lenni. zárt szerkezetű alkotás: a huszárpusztai magány csendjéből Nelli a cenci erdők csendjébe.") Kárász Nelli és Takaró Sanyi házasságtörténete a mű lélekelemző. "alattomosan segédkeznek" a fiúnak összeboronálásukban. a düh. [É] Valamiben mindketten egyenlők voltunk: ugyanaz a férfi . sőt.védekezik.már nem tudja irányítani az eseményeket. ellenkezése. hanem hogy mit akarnak egymás életében.kapcsolatuk nem az idők folyamán romlott meg: ismeretségük (első pusztai találkozásuktól kezdve) eleve diszharmonikus. a pótcselekvést. húzza az időt: gondoskodó anya lesz hirtelen. édesanya gyámoltalansága. beleveti magát a munkába. s ez a csendes egymás melletti munka: ez volt az én titkom. a szégyen is: "Ennek a lánynak dolga volt Sándorral. amit be lehet látni. Ťgy azonban. Amikor már egyértelműen tiltakozna. ami megroppantott. sőt kedvesnek tűntek volna fel. Terus. [É] Ha ő nem belém. feszültséggel teli. Sanyi ostroma nem érv volt. Sanyi rosszul választ . [É] édesapa halála. ("[É]én is meg tudtam volna szeretni őt. ("A magányos kószálások a kutyákkal. s a barátait csak azért szíveltem.

minden elemével. a világpiszok. öntörvényű. amely az én magányom fölhasítja. Imrén gondolkodva). ("A borzalom megduplázta az erőmet."én beszélni is úgy szeretek a legjobban. hogy megyek és hallgatok" -. ("Amit akkor mondtam. majd sógorán. a bensőmet bepiszkítja. úgy is az emberszenny. az a szilveszteri bál jegyezte el a halállal. [É] Egyszerre csak azt éreztem. hogy pont ő kellett Sanyinak. a csend a lételeme . Az a lány. még ezen is osztoznom kell [É] ha már hozzá vagyok kötve. Az arcába nyomtam a párnát. önmagába zárt egyéniség.") Csak az adott relációban idegen. hogy leplezze tehetetlen kiszolgáltatottságát. hallgatnom kellett éjjel a szuszogását. nemcsak a maga piszkát hozza. hogy ami házasságában számára iszonyatos. tudnom kellett az utait is. ami belém csap.") Idegenkedése (férjére hasonlító) gyerekétől és a magára kényszerített falusi társasági élet csak tovább deformálja bezártságában. nem eleve képtelen a kapcsolatteremtésre: fel is merül benne a választás lehetősége (először Ernő. akit kidobtam? Vagy már előbbre: Zsófi is?") Megszűnik minden más érzésfajtája az elhatalmasodó irtózáson kívül . hogy egy ilyen lélekbe akadt bele. s a lábammal is rúgtam őt magamtól. hogy a párna túlsó felén nincs ellenállásÉ Sanyi nem játszott. Cselekvési szabadságában korlátozzák a társadalom és családja . a tolnai "kis újdonsült tanító" személyében. megőrizné tisztaságát. "magának való". az eleve meglevő iszony erősödése. Ťgy is. ráerőszakolás ellen. értékeit: végzete. Végigvilágítottam arctól arcig a múltat: ki lehetett az első. konvenció. (Ugyanez fordítva is igaz: "Szegény Sanyinak az volt a szerencsétlensége. Amit ő az ő jó szeme nagy leletének tartott. ("Az ilyen embert nem szabadna arra kényszeríteni. a féreg.de csak a beteg Sanyi gyengesége teszi lehetővé a végkifejletet. "engem vitt a fúriám". A szégyenemet.") Az egész folyamat. "pontosan tudtam. Kárász Nelli büszke. hogy gonosz és ostoba vagyok").kizárólag Nelli és Sanyi kapcsolatának terméke. elönt". nem is lehet féltékeny: nem egészen igaz [É] ó. a ("kurrogás" helyett) általa vágyott "páros magányban" képes lehetne a házasságra. az másnál "nyeremény" is lehetÉ) Tiltakozik szegénységük takargatása és mindenféle alakoskodás. ". A békés egymásmellettiségben. de az iszonyfolyamat maga is viszonyfogalom . amitől riadozik. értékrendjét.egyszerűen undor? Hogy ugyanaz a test. bizonyos távolságon túl békésen megfér az emberekkel. "fölösleges és szégyenletes dolgokat mondok". kitörései egyre közönségesebbek lesznek ("nem tudtam megállni". a magány. [É] Félig nyílt szemmel. (Beismeri azt is. hogy aki nem szeret. de a szukáét is.használt bennünket". elhatalmasodása.. komplexussá növekedése. Mivel Sanyi nem képes elfogadni az ő normáit. a poklomat nyomoztam benne. A puszta. leginkább azért támad. mozdulatlanul feküdt az ágyában.

ha hihetek Sanyi összehasonlításának. kitárulkozó szájhős-volta. ilyenek vagyunk. Németh László kihasználja az első személy hatáslehetőségeit: Nelli egyszerre átélő és önmagát távolból figyelő-megítélő énjének kettősségét. Terus szerint. azért választja. A hősnő értékel. [É] Az apám magányos sétái. kommentál . cigány. "kacsmargása". ("É hiú.természetem idegensége . "szubjektív igazságának objektív előadójaként" képes arra. amire más asszonyé. s tart. inkább valami langy. duhaj csárdásában magukra ismertek. amelyik azt mondja: mi. (Viszont Sanyi értékeli Nelliben a másságot. ahogy sötétben fölgomolyognak: pontosak. mint a bűnöm. "dámvadsága". de mindez fegyelmezetten. Az időtávlatban. kronologikus rendbe zártan történik. emberek. A testem alkalmas volt mindarra. Szinte nem is volt Sanyi.ugyanakkor. meglátja értékeit. diákkonviktusból. hogy az emberek a postán. kényelmes. melyen a Takaró fiúk újévet köszönteni kijöttek hozzánk"). Az én távolságom ez az emberi dolgoktól". ("Az én büntetésem . nem is mérték. inkább jobb. úgy folyt össze egy csomó Bodolai Ferkóból. az apja sírjánál. gyönyörű. Annak a riadalomnak volt igaza. megpróbál megváltozni miattaÉ) A középponti hős énregény formájú vallomása. magányvágya. Sőt. a Szeréna néni aggszűz lelke: két oldalról is gyűlt bennem a csönd. Fehérváron. barna lében forgó szemét . és nem is a térben. mint rosszabb a többinél. a fényképész előtt: de hisz akkor én nem vagyok normális. hogy nem lehet a nézését elállni" -. barna szeme van [É] a rektorné [É] is azt mondta. ehhez társul "brácsázása".") összeférhetetlenségük tehát teljes: alkati. tiszti kantinból. A büszkesége is az volt. ameddig élek. a holdfény. egyes képeket kiemel. pamatos hátát. ízléstelensége. szőrös hátú kezét. lelki.és hátrautalások ("Később is sokszor voltam így veleÉ"). bár előfordulnak előre. és egész jelleme: kérkedő. én nem voltam ilyen. "búgó hangja".") A falu szemében bűne: mássága alkata. a tudatos viszszanézésben a múlt képeit Nelli szelektálja ugyan. önkontrollal élje újra az eseményeket: "Az én emlékeim. önelemző monológja: retrospekció (nyitó mondata: "Még emlékszem a délelőttre. hogy tárgyilagosan. ("Az emberekben van egy mérték. pusztaiságuk és egyáltalán: női mivolta).az író csak ábrázol . A megszépítő távolság nem az időben van. mert "áhítatot ébreszt" benne.helyzetének adott viszonyai (szegénységük. vonzóbb voltam a legtöbbnél. A lelkem nem tudott elegyedni a világgal. diónyi. és saját biológiai. Sanyi "a legcsinosabb fiú a faluban. s közben analizálja is saját lelkét.") Nelli viszolygásában fontos szerepet kap antropológiai eltérésük is: saját szoborszerűségével szemben részletezve leírja a "húsember" Sanyi tömzsi. a riadalom. Visszapillantása életének bő négy évnyi szakaszára maga a történetmondás.előbb kezdődött. sok testből összefűlt meleg. intellektuális és szexuális. pszichikai adottságai. igazságkerülő.

Viszont a hiteles jellemtörténethez az írónak "akaratlanul is meg kell szőnie a társadalmat. ("A nemi élettől csak vadabbá váló szüzességről s ezen át a világgal elegyedni nem tudó tisztaságról aligha készült hasonló írás". és kifejti életfilozófiáját.harca. L. utal Raszkolnyikov gyilkosságára. de a regény megfeleltethető a konkrét mítosznak. hogy csak akkor válik szörnyeteggé. A társadalomnak ez az önkéntelen szőttese. értelmezi a vele történteket. ahogy távolodunk.Jókúti doktor eltávolítása után . úgy nyeri vissza szabadságát. és megfogalmazza nemcsak a két tett. és nem bánnám meg. L. vagy elpusztulok" .ebből az alkatához már illő életformából tekinti át házassága történetét -. Diana legyőzi Akteont: ez Németh László "optimista. két. A tragikus ember hisz végül a világban is. csak Németh Lászlónak tulajdonítható). társasági üresség. egyre biztosabban tudom. de a tragikum nem pesszimizmus.("született ápolóként") az emberekért való szolgálatot vállalja (édesanyjáért. a kórházi betegekért)."én szabadon akarok lélegezni. pózoló.).(de néhány kijelentés Nellinek nem. mindez igazolja. a tartózkodás és a mohóság.az elidegenedés tragikumát feloldó életfilozófia . ("Az ember ne azt nézze. Az voltam kívánságomban az egész betegsége alatt".Németh László értelmezésében: a minőség és a minőségnélküliség .") Nelli és Sanyi jelleme túlmutat egyedi önmagán. az intellektus és túlzott ösztönélet. akkor az a természetemből következnék. az egyedi és a mítosztörténetet összefonják a metaforikus utalások.") Nelli visszaszerzi magányát. mint az optimizmus". szegény emberiségért".") Házasságkötésével elvesztett szabadságát . minden tekintetben eltérő embertípus modelljei.) "Amikor az Iszonyhoz hozzákezdtem. az "egy darab rá bízott. de bajos társadalmi tételeket regényben illusztrálni" (N. hogy én egy öregasszonyt a pénzéért agyonüssek. hogy az emberek mit tartanak normálisnak. éppen mert . Az író szerint a befejezés . hogy regényeimből inkább a tragikum hallatszik. ("Elismerem. amely idedobta és harcra kényszerítette. hanem hogy ő maga hogy maradhat meg önmagának. Az epilógusban Nelli megmagyarázza.). hanem azt mondja: 'ha el is kell buknom'. De ha már agyonütöttem volna. eszem ágában sem volt. L. ("én magam viszont. Zsuzsikáért. a határozott jellem és az önmagának is hazudozó. irgalmas és elnéző . Teréz néniért. hogy Sanyi gyilkosa én vagyok. az egyéniség és átlagember . hogy Diana és Akteon történetét írjam meg" (N. hogy . mércéi szerint. "Mert a tragikum nem azt mondja: 'úgyis elbukom'. sorsképek. ha nem élhet saját elképzelései.Sanyi halála után visszanyeri.a kiút megtalálása. N. "Minden jó regényből kiolvasztható egy társadalomkép. hanem a két alkat közti különbséget is: "Kizárt. Magányában részvétteli. A két típus örök szembenállása a növényi és a ragadozó természet. de tragikumra hajló" gondolkodása.

mint életforma és társadalmi helyzet adja. mint a mi férjeink közül akármelyik. naiv ember. a Kárász-Otrubai família (bár a grófi jószágigazgatásból a pusztai bérletbe csúsztak. a szociológus számára is sokkal értékesebb. magyarázatát azonban a puszta. Ne azt nézd: mit okoz. tömöttet fogott a szem" . urizáló parasztcsalád. valamint Kardos főjegyző és az "adóügyis" Lajoska. sokkal hitelesebb.) Nelli és Sanyi összekerülése társadalmilag is nehezen egyeztethető: adott egyrészt az elszegényedett nemesi család.mindenki mással szemben felmerülnek legalább ellenérzéseiÉ) Sanyi szüleiben Nelli végül felfedezi a rokonvonás-lehetőségeket is. de anyósával csak annak halálos ágyánál békül kiÉ A többiek leginkább a főhősök kontrasztjai vagy analógiái: a Sanyival együtt "kutyálkodó" hajdani katonatársban. leleplezése . egy sors követésébe.) A házasságra vágyó nők is (Terus.L. szinte reflexekből alakul. A Kárász-büszkeség (Nelli és apja szótlan zártsága) látszólag alkati tulajdonság. Reális a két háború közti vidéki társadalom. a (rokonszenvesebb) "finom. néha egy kicsit szószátyár. akiknél "mindenütt zsírosat. Piri tanítókisasszony). Molnár. (Jókúti. vissza sem tér a faluba).a dunántúli Huszárpusztán.a kb. mint ahol tudatosan szociologizáltam" (N. hogy minden őse a magáén volt úr"). a lecsúszott dzsentrik és a gazdag parasztok 1920-as évekbeli helyzetének megjelenítése . 4-5 évnyi időtartamot felölelő emlékezésben . hogy mitől kímél meg.az ő (főiskolát végzett) fiuk már valóban kiemelkedhet (a másik fiú. hiteles figurája a dohányszagú Slenkai doktor. a feleségek is kiszolgáltatottak. hanem háttere az ábrázolt világ. Marcsa (Dányiné) féltékeny és kétszínű. Meg kell becsülnöd őt. "a valóság-érzék nem program. sokkal jobb szociológus voltam. Takaróék. Bodolaiban férje "tanítómesterét" látja Nelli (akinek Sanyi "csak rossz utánzata").). koraősz" Katinka (Slenkainé) tanácsokat is oszt: "Sanyi egyszerű. Fáncson és Cencen. akit Nelli elfogad és szeret . szokásaikban még őriznek valamit . hogy realista leszek. csak egy újabb lehetőség lenne.édesapjának "benne volt a csontjában."Nem tökélhetem el. másrészt a gazdag. de ízlésükben. az ángyádi takarék elnöke. ami a mű". a gazdasági válság hatásai tükröződnek . hogy valaki megint "rávasalja magát". Te nem ismered az asszonyok megaláztatását." . mintha előre tudom s erőszakolom [É] Ahol szinte belebódultam egy lélek. Az Iszonyban a külvilág is Nelli tudatából rajzolt. annak kell bizonyulnom abban a mondatról mondatra folyó választásban. (A csak kereskedelmi tanfolyamot végzett Nelli pl. aki vállalja Nelliért a börtön kockázatát is. de ez a társadalomkép pontos. (édesapja az egyetlen ember. a sváb állatorvos. azt nézd. hanem képesség" (Regényírás közben) -. a bizonytalan előéletű nőgyógyász. de még mindig derekabb.pillanatnyi ítéletekből.nem a témája. A regény célja nem a társadalom kritikája. az építésszé lett Imre Pestre nősül. nem talál magának munkát. a körülötte sündörgő fáncsi férfitársadalom jellegzetes. Dányi.

kezemre sírt csókok. asszonyivá enged" (A Nagy család története) ."az élet nagyobb fele: a tehetetlenség. krémesbaba-feleség).Minden részlet célratörően komponált. ahogy együtt bőgtek és rázkódtak. Sanyi apjának halála után költöznek be a faluba . hogy Nelli postáskisasszony sem lehet. s megmeredt lényük fellazul.") A trópusokkal tömörít: különösen gyakran metaforikus kifejezésmóddal . akinek nincs más célja."édesanya ijedt jérceként fordult meg ennek a hangnak ragadozó árnyéka alatt". "Sanyit én olyan gépezetnek tartottam. Szeréna nénié meg azt. Az ünnepekhez és a mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódnak a legfontosabb események (újév.végül Sanyi halála hozza számára a szabadulást.) "Regényeimben semmit sem ábrázoltam akkora gyöngédséggel. húsvét. hazug kocsonya. mint ezeket a kemény."A falu. indulatok egyre gyorsuló ütemét követi. Bodolaiék és Imréék látogatása).is funkcionális szerepűek. Az elbeszélés ritmusa az elszabaduló érzelmek. indulat rabságába esett nőket. ("A realista író nem az. jól elrendezett karácsonnyal a szemében". a kiszolgáltatottság. de annak valami derengését. Meglátszott a sírnál. nem azt a bizonyos szerelmet. karácsonyok. (Maga is ír műveinek filmszerűségéről: "Ha volnának a régi kínai dráma mintájára húszharminc órán át tartó filmek is. S én lemenjek közébük? Innen. Németh László képekben gondolkodik. csak a valóság ábrázolása. az az ő eleme. Az író és modelljei. Az egész egy zsíros. egyetlen mozzanat sem hagyható ki: még a másodlagosnak tűnő események is fontossá válnak a műben (l. Kárász Nellibe a sógorán át .fréz szalonbútor. de másokkal is törődve új képességeinek kibontakozását . a Sanyi világábaÉ" -. anyósa haldoklásának hírére hajlandó visszatérni Cencről . kötelesség. hanem aki tudja a valóságot is .Kárász Nelli a kórházi munkában "enged fel".). páncélba zárt.s egy magasabb belső valóság érdekében az emberekhez szóló nyelv gyanánt használja. melynek minden íze énrám van fölhúzva" .Kurátor Zsófiba a sofőrön. az esküvőt "még a nyári munkák előtt" kell megtartani stb. abban a "sűrített életben" . de a hatásos. a kín: az van benne összesűrítve" . sárga cipő .már nemcsak magával. Béla bácsi halála az Otrubai lányok összeköltözését eredményezi. sors. és a tárgyak . "Sanyi csak a sötéttel jött meg. Sándor-nap.hogy talán neki is tartogat még valamit (ó. virágvasárnap. pótlékát) az élet. amikor az ő. a Takaróné portájára. Ismétlődő motívumként kulcsfontosságúak a halálesetek Nelli életében: édesapjáé kényszeríti a házasságba. pünkösd.és mellékmondatok szintagmákba sűrítésével (sunyító ösztön. kifejező képek tökéletesen beleolvadnak az élőbeszédbe. "a dobozból kicsapó fagy nem csalt meg". annál görcsösebben vigyáz e nyelv hitelességére és szabatosságára". de voltaképpen érinthetetlen nőiességükbe is beszivárog a remény . távolibb a közölnivalója. a váramból. S minél elvontabb. regényeim ahhoz kész forgatókönyvet szolgáltatnának.

fedezi fel, és tapasztalja, hogy "aki az életből kiért, annak hatalma van az életen. A megnyert nyugalom volt, ami gyógyított". CAMUS A pestis (1947)

[É]az embereknek, akik [É] húszévesek voltak, amikor a hitleri uralom berendezkedettÉ ma egy atomháború által fenyegetett világban kell fölnevelniük gyermekeiket. [É] Azt gondolom, senki sem várhatja el tőlük, hogy optimisták legyenekÉ Biztosan minden generáció azt gondolja magáról, hogy a világ újjáteremtésére hivatott. De az én generációm tudja, hogy nem fogja újjáteremteni ezt a világot. Feladata talán még ennél is nagyobb: meg kell akadályoznia, hogy a világ széthulljon. [É] Mindezek után ki várhatna el az írótól kész megoldásokat, szép erkölcsi tanokat? Az igazság titokzatos, megfoghatatlan, meghódíthatatlan. A szabadság veszélyes, és ugyanolyan nehéz, mint amilyen mámorító élni vele. E két cél felé kell haladnunk, kínok közepette, de határozottan. (RéSZLETEK CAMUS STOCKHOLMI, A NOBEL-DíJKIOSZTó üNNEPSéG UTáNI BESZéDéBőL, 1957. DEC. 10.) A negyvenes években a történelmi események Camus figyelmét a közösségi problémák felé fordították. A pestis keletkezésének élményi háttere az embereket elválasztó, a száműzetés érzését keltő háború és megszállás; ill. a közös harc és a szolidaritás érzésének átélése az ellenállásban. Camus személyes tapasztalata, hogy a már elidegenedett, 20. századi ember sem élhet idegenként, közönyösen a másik ember mellett csapások idején. A "Defoe-követő" Camus számára természetes, hogy "valamilyen bebörtönzést másfajta bebörtönzéssel" ábrázoljon, a háborút a pestissel. (A regény alcíme: "avagy a Kaland"; eredetileg tervezett címe pedig a Foglyok volt.) Az író először konkrét történelmi eseményhez kötötte művét - "A pestis, amely szándékom szerint több szinten értelmezendőÉ nyilvánvalóan az európai ellenállási mozgalomról is szól a nácizmus ellen. Ennek bizonyítéka, hogy anélkül, hogy név szerint is szerepelne, mindenki ráismert az ellenségre, Európa összes országában" -, de aztán "kizárta a történelmet", "ahistorizált": "A pestissel azt a légkört szeretném érzékeltetni, amely mindannyiunkra nehezedett, s a veszélynek és száműzetésnek

atmoszféráját, melyben mindannyian éltünk. Ugyanakkor ezt az érzést az egész létre kívánom vonatkoztatni." 1939-től 43-ig gyűjtötte az anyagot az író - irodalmi példaképeit és az orvosi szakirodalmat (a pestis tüneteinek leírásait) tanulmányozta -, és hét éven keresztül dolgozott regényén, melyben visszatérnek "állandó témái": a börtön, a száműzetés, ill. a küzdés és az ellenállás. Camus feleletet keres a Közöny és a Sziszüphosz mítosza által felvetett problémákra - milyen viselkedési lehetőségei maradnak az embernek az abszurd világban -; ugyanakkor etikai szempontból a (megelőző műveinél regényszerűbb) Pestissel az író maga is előrelépést lát saját gondolkodásában: az ember és a világ viszonyát teljesen uraló abszurdum felismerésétől (Sziszüphosz, Közöny, Caligula) eljut az abszurd elleni tiltakozásig. ("A Közöny az ember meztelenségét írja le az abszurddal szemben. A pestis az egyéni szempontok alapvető azonosságát ugyanazzal az abszurddal szemben. Ez egyfajta fejlődés, mely a többi műben még jobban megnyilvánul majd. De A pestis ezenkívül azt is megmutatja, hogy az abszurd semmire sem tanít meg bennünket", Camus.) Az egységes, zárt szerkezetű alkotás szűken vett tárgya egy fiktív, de reálisan megjelenített orani pestisjárvány, tehát egy egyetlen városban dúló epidémia részletes orvosi-klinikai leírása (és erkölcsi, társadalmi hatásainak vizsgálata) egy képzelt eset ürügyén. Az általánosító mozzanatok a tér- és időviszonyok meghatározásában nyitottá, többjelentésűvé teszik a művet: a színtelen, semleges, "múlt nélküli", kétszázezer lakosú algériai városban a kialakított szokásrendben unatkozó (viszont gazdagságra vágyó) lakók számára a járvány teszi nyilvánvalóvá (bűnös) gyanútlanságukat: akár veszélybe is kerülhetnek egy "zárt város" csapdájában. A napok, hónapok pontosan követhetők a csaknem egy évig tartó eseménysorban (áprilistól februárig), de az év meghatározatlan marad (194É); az emberek, "emlékezet és remény híján", a jelenben "ütnek tanyát"; "valójában jelenné vált számukra minden". ("A pestis mindenkit megfosztott a szerelem [É] képességétől. A szerelem ugyanis egy csepp jövőt kíván, de a mi számunkra már csak a pillanat volt.") A gondosan felépített öt fejezet a járvány periódusait, fokozatait követi. Az alaptónust a kafkai indítás határozza meg: a hétköznapi környezet mindennapos szürkeségében szokatlan, megmagyarázhatatlan jelek tűnnek fel. A patkányok megjelenésének "fura esete" elszaporodásuk után "kicsit aggasztóvá" teszi a helyzetet, a lakosok kezdenek "nyugtalankodni", aztán "már százával ömlesztik a patkányhullákat", s az emberek is titokzatos betegséget kapnak, hasonló tünetekkel (daganatok, tályog, láz, helyi gyulladások, nyirokcsomó-duzzadás, gennyesedés, szörnyű szag stb.). Az (először még elszórt) esetek halálos kimenetelűek - az első halott éppen Michel, Rieux házmestere április végén -, aztán ijesztő gyorsan "sokszorozódnak". Az emberek reagálása a kitörő pánikra kezdetben a

feledés-keresés (a vallásban vagy a testi örömökben), a hivatalos szerveké pedig a járvány tényeinek leplezése (tehetetlenül tanácskoznak-vitáznak az orvosok, félnek kimondani a felismert kórt, habozik a prefektus, félremagyaráz-eltitkol a városi és a megyei hivatal, a sajtó pedig, "mely folyton fecsegett, most már egy szót sem írt semmiről"). Fertőtlenítést rendelnek el "kis fehér plakátokon", kisegítő kórházak létesülnek, s - mivel menthetetlenül pusztulnak a beteg emberek tömegei, mert a "bolhák tízezreit terjesztették el a patkányok" - végül megérkezik a hivatalos sürgöny: "Pestisállapotot kihirdetni. Várost lezárni." A lakosok, "akik a csapást valószínűtlen dolognak tartották, amelytől ők mentesek", kénytelenek végigélni a bizonytalan ideig tartó rettegés, elszakadás, száműzetés "börtönérzését"; "krónikussá válik a rosszkedv", a megzavart életmódban összeomlik a "bátorság, az akarat, a türelem." Sokakban kitör a menekülési vágy, és (többnyire hiábavaló) mesterkedéssel, szervezkedéssel próbálják elhagyni a vesztegzárat. A tavasz és a nyár folyamán számolatlanul ismétlődnek a halálesetek (kísérteties az "éjszaka, utas nélküli, különös villamosmenetek" látványa, mely a halottakat szállítja a "végállomásra"); a tomboló vész minden családot és városrészt elér. Az általános képtelenségben "közös, mély" a szenvedés - és a "jövőtlen, konok várakozásban" a pestis egyhangúsága (tovább nem fokozható) monoton kétségbeesést eredményez. A crescendo a rövid, harmadik fejezet után a negyedikben ér a csúcsig - a tetőpontra viszont nem a rémségek halmozásával jut el az író, hanem egy megrázó egyéni eset kiemelésével és középpontba állításával: az Othon-fiú halálának leírásával -, aztán decrescendo következik: a vész "maga fúj takarodót önmagának", és mozgásának ritmusát követve fordított sorrendben halad a mű visszafelé. (Egy ember meggyógyul, élő patkányok tűnnek elő - a kezdetet és a véget a patkányok sorsa jelzi -, aztán a macskák és kutyák is.) A pestis váratlanul vonul vissza, helyreáll a régi "rend", az emberek megint biztonságban érzik magukat, de nem tanultak: úgy élnek, mintha nem jöhetne többé újabb csapás. A járvány hullámzásának részletező követése lehetőséget ad a különféle emberi magatartásformák (és változásaik) vizsgálatára. A készületlenül ért emberek általános reakciója (még az orvosoké is) az, hogy a félelemtől néven sem nevezik, nem akarják fel- és elismerni a pestist, ill. járvány-voltát. Aztán a kétségbevonhatatlan jelek (szimptómák, bacilus-vizsgálat és ijesztő számadatok) hatására kihirdetett ostromállapotban a megszokás és a száműzetés válik kollektív élménnyé, és az egyébként elzárkózó, magányos emberek áttérnek a többes szám első személy használatára. A kiszolgáltatottságban az együttérzésnek sokféle változata mutatkozik meg, mert bár tudják, hogy illúzióik sem lehetnek, csak a véletlenben reménykedhetnek, felismerik a tisztességes harc, az összetartás, a

közösségvállalás lehetőségét. A szolidaritás-érzés, hangsúlyozottan nem egy, már a vesztegzár előtt is létezett közösségen belül alakul ki hiszen Tarrou is, Rambert is idegen -, és csak a veszély idején létezik; "a szkepszis teljesen nem tűnik el. A Közönyben, amely Camus leginkább egzisztencialista ihletésű írása, a negáció uralkodik. A pestisben, ezzel szemben, az emberiséggel szolidaritást vállaló magatartás lehetőségét bizonyítja. Ott az ösztönélet volt az alapvető és az irracionalitás; itt nagyobb jelentősége van a gondolkodásnak és az értelemnek" (Köpeczi). ("A pestis kétségkívül az egyéni lázadástól a közösségi harc felismeréséig vezető utat jelenti. Ha van fejlődés a Közönytől A pestisig, az a szolidaritás, a közösség irányában keresendő", Camus.) A városban maradt lakosok (és az ott rekedt utazók) kénytelenek szembenézni a csapással; az író a határhelyzetre való reagálásokat vizsgálja: hogyan viselkedik hívő és hitetlen, látogató és helybéli, orvos és hivatalnok, szerelmes és magányos. "A pestis sújtotta város valamennyi lakója egy-egy Meursault volt kezdetben" (R. de Luppé), de többségük mozgósítható és segítőkész lett. A "krónikás" nem akar főszereplőket kiemelni - és véleménye nem azonosítható kizárólagosan egyetlen szereplőével sem -, csak egy-egy olyan lehetséges magatartás (absztrahált, jelképesnek is szánt) képviselőjét mutatja be, aki - bármilyen egyéni indítékból - felveszi a harcot, a küzdelmet választja. A cselekvő és szenvedő szemtanú, hivatásának megszállottja, Rieux doktor felismer, szembeszegül, mozgósít, nem adja meg magát. Elutasít mindenféle igazságtalanságot, nem ítélkezik, hanem segít, még a menekülni próbálókat is megérti (l. Rambert). Két dolgot gyűlöl: a betegséget és a halált; tudja, hogy küzdelme "véget nem érő vereség". ("ČSzívtelenÇ - mondta neki valaki egy alkalommal. Dehogyis, egy szíve neki is van. De az arra szolgál, hogy napi húsz órán át kibírja, hogy embereket lát meghalni, akik életre teremtettek. Arra szolgál, hogy mindennap újrakezdje.") A mű egyik fő szólama, "témája: az orvostudomány és a vallás harca; a viszonylagosság és az abszolútum képviselőinek konfliktusa. A viszonylagos győzedelmeskedik, pontosabban: ez nem veszít" (Camus). Paneloux, a "nagy becsben álló", "művelt és harcos jezsuita" nem tarthatja abszurdnak a létet, hisz a gondviselésben, de elismeri értelemfölöttiségét. Első beszéde szónoki műremek ("több benne a metafora, mint az egész műben együttvéve"): a bűntudat felébresztésével először a vallás javára akarja felhasználja a járványt. Részt vesz az egészségügyi alakulat munkájában, és hite, egész erkölcsrendje megrendül a kisfiú halála láttán; második prédikációjában a megjelenő félelmetes isten már megérthetetlen az ember számára, a - végül belenyugvást, "felebaráti szeretetet" hirdető - atya eljut "az eretnekség határára". Bizonytalan tünetekkel járó

(szótlan) halálakor - nem tudni, pestises volt-e, vagy a hitével együtt omlott össze ő maga is - "kétes esetnek" minősítik: ez nyilvánvalóan megváltozott világfelfogására is vonatkoztatható már. A szentté válni (ateistán) akaró, sztoikus Tarrou ugyanúgy kötelességteljesítés közben hal meg, az utolsók között, mint az atya, mert a már óvatlan ápolók is "sebezhetővé váltak a pestis számára", és mert Camus szerint minden "eszme" - legyen az bár vallás(osság) vagy forradalmiság -, minden absztrakció: bűn. Tarrou, aki halálos ítéletet hozó apja miatt hagyja el a szülői házat, lázadó forradalmárrá lesz egészen addig, amíg egy kivégzést nem lát - épp Magyarországon -; és rádöbben, hogy ő csak a gyilkolás egy másik formáját választotta: "pestises volt, amíg azt hitte, hogy a pestis ellen küzd"; "fertőzése a múltja". (Camus értékrendje szerint a "halálos ítélet": az abszurdum csúcsa.) A jóhiszeműen tévedő, kiábrándult "ártatlan gyilkos" Tarrou ezért "száműzetésbe vonul" - "a történelmet majd a többiek fogják csinálni" -, és "a lehető legkevesebbet akar ártani"; nem ítélkezik, mert az ítélet szükségképpen elítélés is. "Valaha a pestis végleges megsemmisítésére vágyott"- de felfedezi, hogy "kizárólag az a miénk, ami nem tartós", minden győzelem ideiglenes. Mivel "a reményt sohasem ismerte", nem is bízhat végső győzelemben, de az áldozatok mellé áll, a cselekvést választja: megszervezi az önkéntes alakulatokat. Ez a békességre vágyó humanista kerül legközelebb Rieux-höz; kiegészítik egymást; barátságukban - a tengerben megmártózva - egy pillanatnyi szabadságot is teremtenek maguknak. A másik idegen, az újságíró Rambert fejlődése is Tarrouéhoz hasonló: marad a városban, vállalja a közös sorsot. Először szökni próbál, szervezkedik, mindent megmozgat, hogy visszatérhessen feleségéhez Párizsba, aztán beáll az alakulatba - mélyen megdöbben, amikor Rieux feleségéről hall -, s amikor menekülhetne, már "köze van a városhoz" és tovább segít. (Az ő döntését is múltja indokolja: a spanyol polgárháborúban küzdött a "legyőzöttek oldalán".) Az orvosokkal szimbolikusan ellentétes pályájú - mert "ítélkező" - bíró, Othon, az először ellenszenves "bölcs bagoly" is "lelepleződik": stílusa, magatartása félrevezető, de kiderül, mennyire szereti kisfiát; kötelességérzete is, egyéni gyásza is az önkéntesek közé viszi. A háttérből rajzolódik ki Rieux anyjának egyszerű, együttérző, "földönjáró" alakja (aki, mindenféle absztrakció ellentéteként: elpusztíthatatlan), és a szérumkészítő öreg Castel doktor rokonszenves, segítő figurája - akivel, kivételes esetként, megtörtént, hogy az "emberi érzések erősebbnek bizonyultak" a halálfélelemnél: idős felesége rádöbbent, hogy "nem tudnak egymás nélkül élni", és visszatért hozzá Oranba. A "jegyzetírók" kiemelik azokat a különc (abszurd) jellemeket, akiknek valamilyen gépies tevékenység, mánia ad erőt a túléléshez: Tarrou kedvence az öregember, aki meghatározott időben kimegy erkélyére, hogy leköpdösse a macskákat; Rieux látogatja az asztmás rőfös

árnyaltan. de megrázó. Paneloux. Marcel. egy arab gyilkosával" (akinek perében a Közöny története fedezhető fel). és (egyetlen kiemelt szereplőként) az egyre elszigetelődőbb. leleplezéstől rettegve . bizonytalan előéletű Cottard. Mészáros V. fáradhatatlanul.sokféle magatartással kísérletezik (a mű végén menekül. Garcia. a pap letérdel. A veszteségek pótolhatatlanok (Tarrou. s azzal az emberrel." Szenvtelenül. de egyes szám harmadik személyben.ami nem segít. hideg.és pátoszmentes hangnemben. Mindig azokkal érez együtt. a kisfiú haláltusájakor szinte minden szereplő együtt van.nem ismert. hozzá hasonlóan. és amint a szereplők áttérnek a "mi"-re. a képek megtízszerezik a filozófiát" (Camus) . Ilyen a szöktetéssel foglalkozók csoportja (Gonzales. félelemben élnek: "a fiatal hivatalnokkal. amint: 'Halottaink!' . akik. Rieux tudja. Raoul. sem el nem tűnik. orvosi leletek. majd megőrül).érzelgés -. az önzőket. az öreg Castel "görcsösen mosolyog". Rieux egyetlen pillanatra elveszti önuralmát. hogy láthassák az új szérum hatékonyságát . Othon és a kisfia elpusztul. Paneloux megrendül.ját kell látnunk". hatósági intézkedések . hiába akarnak az emberek felejteni. A tetőponton. aki egy "irodalmi mű" kezdő mondatát csiszolgatja rögeszmésen.). ő is a közösségi nézőpontot választja (a . meghal a felesége). Louis). ("ilyen hosszasan sohasem néztek szembe egy ártatlan haldoklásával"). saját anyagát Tarrou jegyzeteivel (naplójával) és vallomásával egészíti ki. Camus objektív tónust teremt a két (szereplői elbeszélői) szál egyesítésével.aztán mennek lakomázni"). mielőtt tudott volna róla (akiben viszont "A per Joseph K. a veszélyből hasznot húzókat. magára hagyottan. apró vonásokból összeálló leírásokban. A mű vázát Rieux krónikája adja. Rieux egyéni tragédiáját fokozza. szánalom. fegyelmezett. hogy mit követett el . A szolidaritás különféle formáit képviselőkkel szemben Camus elítéli a harácsolókat.az etikus elvontság és az epikus részletesség váltakozik ebben a "szimbolikus realizmusban". hogy saját magát is bemutassa.aprólékosan kidolgozott gesztussor az egész jelenet: Tarrou "súlyos kezével" letörli a verejtéket. még a többi beteg is "elhallgat" ."A mesélő nem tudta elkerülni. Rieux "összeszorítja a fogát". és a doktor egyre nagyobb figyelmet szentel Grand-nak. számok. "Az érzelmek. mert a téma miatt szerinte csak ez alkalmazható . hogy közben a szanatóriumban. akinek letartóztatását elrendelték. és mindemellett az abszurd fölötti győzelem csak ideiglenes lehet."életművészt". a megcsalt-elhagyott kishivatalnoknak. hogy "ez az öröm mindig veszélyben van [É] a pestis bacilusa sohasem pusztul el.a járvány terjedésének részletező adatsorai szinte puszta tények. de [É] harmadik személyben beszél önmagáról" -. aki valamilyen büntetéstől. aki ágyban fekszik és borsószemeket rakosgat egyik edényből a másikba (ironikus értékelése a mű végén megegyezik az orvoséval: "Már hallom is. tiszta nyelven törekszik az író a hitelességre .

a fasizmust a járványok képével mások is összekötötték (vö. hogy a baj sose hal ki egészen" (Gyergyai). La Fontaine: A pestis az állatok között). mint Faust. Rieux doktor és társai is az ember örökké ismétlődő. és mind az elnyomó hatalom. A mű végén a fiktív narrátor elárulja. ellenséges erők szimbóluma. A mű végén Camus ugyanúgy levonja a tanulságot. se veszélytelen s mégsem hiábavaló harcát vívják a földi lét." A mű fordítója Győry János. tankölteménynek is nevezik. de a mások nyomora vagy a saját szenvedésük. tudatosan vállalt elődje pedig Defoe: A londoni pestise. Camus képzeletét megragadták a középkori pestis-misztériumok. Rieux. és "az emberben több a csodálnivaló. Capek: "fehér kór") -. a "morált". hogy győzelmük ideiglenes. az nem más. és az ember tudatában is pusztító vészt is szimbolizálja. hogy ha van valami. rész). az értelem vagy a szeretet (Camus-nél: "gyengédség"). de ezen túl az egész. [É] az értelmetlenség. kipusztíthatatlan pestist. ezért ekkor az író kénytelen bevezetni egy újabb elbeszélőt. munkáját. az elemzők modern misztériumnak.) Felidéződik a kolera pusztította Velence (Halál Velencében). . a szenvedés is. hitelességét tartja szem előtt. De szerinte éppen és csak a csapások idején fedezhető fel. A pestis azonosul a fasizmussal is. mint rosszak" (3. netán a kétségbeesése arra tanítja mindnyájukat. Az író a csapás (a rossz. a más példája. Lakoma a pestis idején c. de azért van enyhítő-vigasztaló tanulság: "most már tudták. Tudják. és Thomas Mann másik művének (A varázshegy) betegei is hasonlíthatók az oraniakhoz. mint az emberi szeretet. "a műnek társadalmi és metafizikai jelentése van" (Camus). hosszasan tanulmányozta Melville regénytechnikáját. mind az általa kiváltott reakciók magukon viselik az abszurd bélyegét. amennyiben a német megszállást jelképezi . a titokzatos. ami az emberiséget sújthatja.második résztől). mint Madách ádámja. hogy ő Rieux. Az író Thuküdidész (A peloponnészoszi háború története) tárgyilagosságát. mint Prométheusz. sosem biztos. Camus valószínűleg ismerte Puskin 1830-as. a mindig újrakezdődő harc pusztán átmeneti eredményeit magunkban hordozzuk a legyőzhetelen. a szenvedés) örök jelenlétét hirdeti. A regény az író szerint "krónika". hosszas pestistörténeti betét-fejtegetésében felidézi az athéni járványt is. a halál ellen. és felélesztette Kafka szuggesztivitását (A mű eleve A perhez hasonló helyzetet ábrázol: Oran polgárai számára a pestis jelenti a kiszolgáltatottságot egy ismeretlen hatalom önkényének. a rossz. a mű felidézi a haláltánc-műfajt is. mint a fabulákban szokás (vö. mint a megvetnivaló" (5. rész). "Mint Sziszüphosz. amit mindig kívánni és néha elnyerni lehet. "hogy az emberek inkább jók. a remény is értelmetlen. abszurdumokkal körülvett emberi sorsot. veszendő embertársaik irányában a kötelesség. kiemelik példázatosságát. A pestis minden csapás.

amire nem következik semmi. hogy nem létezik a kifejezés ereje." A Godot "négy alkat és egy szituáció végzetének drámája" (Réz P. Olyan művészetről álmodom. Az abszurd drámák dramaturgiájának megfelelően nem ábrázol életfolyamatokat. . történelmi időn kívüli banalitások mögött az ember és a világ kapcsolatának végső feltárása történik. beszélgetnek."a tanult nyelv nagyobb művészi fegyelemre késztet" -. a kifejezés vágya. hogy kit vagy mit ért Godot-n. mely nem lázad saját fenséges jelentéktelensége ellen. majd angolul (En attendant Godot. a Godot-ra várva a drámatörténet egyik legtalányosabb alkotása.így ez az alapszituáció is.' Csodálatos a formája ennek a mondatnak. az író szembesít az emberi lét alapkérdéseivel. az egyik lator üdvözült. érkezik egy páros. A gondolatok formái érdekelnek. Waiting for Godot). Hauser). végül egy fiatal fiú közli Godot üzenetét: holnap biztos eljön. majd egy fiú Godot üzenetével. A felszínen észlelhető. "végjáték". eszegetnek. olyan helyzet. vezérmotívuma a visszatérő kijelentés: "Godot-ra várunk. Beckettnek első színpadi sikere. "egy komplex költői képmás" (Esslin). A második részben majdnem ugyanez ugyanígy megismétlődik.Ne essetek kétségbe nagyon. ma már az antidrámák klasszikusa. és egyben a cselekmény maga is. Van egy csodálatos mondat ágostonnál: . ("Többre becsülöm annak kifejezését. társadalmon. vegetálás a lét perifériáján. sosem válaszolt rá egyértelműen. A szerzőt hiába faggatták arról. csak a kifejezés kötelessége". nincs mivel és nincs miből kifejezni. de (hagyományos értelmű) jellem és kommunikáció sincsen: két csavargó vár egy bizonyos Godot-ra egy országúti fa alatt. formája a várakozás közben elvégzett cselekvések sora" (Bécsy) . Beckett. A mű "tartalma a várakozás.). hogy nincs mit kifejezni. viszont az értelmezések egész sorát vetette el.) A művet először franciául írta meg . "az új irodalomnak mintegy paradigmája" (A. ill. ne örvendezzetek nagyon: a másik lator elkárhozott. nemcsak cselekmény.BECKETT Godot-ra várva (1953) Nem állok semelyik oldalon. két vándor érkezik. Alaptémája. értelmetlenségével. (SAMUEL BECKETT) Az abszurd irányzat egyik vezéregyéniségének.

az időhármasság. a természet megújulásában. / Vladimir: és szerinted hol voltunk tegnap este? / Nem tudom. mozzanat egyszerre konkrét. A helyszín (a színpadkép) is az elidegenült világ azonosíthatatlan tája. Egyszerre funkcionális és jelképes: egyben a létezés elvont tere is (a misztériumok világszínpadához hasonlóan). Csak az éjjelek és nappalok váltakozása érzékelhető. olyan napon." Estragon menekülne az időtlen. nádashoz várakoznak. az ábrázolt világ eseménytelen monotóniája jelen idejű. a visszatérő helyzetekben (várakozás. egy nap megnémult. üzenet-várakozás) és a szövegekben .mivel "elindulni. közel valamilyen szakadékhoz. ugyanabban a percben. hogy megtöltsük cselekvésekkel" -. Az alapritmust megszakítja egy-egy emléktöredék: Vladimir kihalászta Estragont a Szajnából. és azt "el kell határozni" -.) Az ismétlődések ritmusa . fordulatok nem tagolják a történéseket. akkor tudják igazán. Sehonnan sehová sem vezető országút mellett. egy nap megvakultam. Máshol. de ez nem határozza meg jelenüket. érkezéstávozás.Reális részletekből irreálissá áll össze a mű egésze: minden elem. hogy valamelyik nap történt. Pusztán az időt kell tölteniük . hatórányi járásra emberektől. lényeges változások. hol vannak: ott-e. s már éjszaka van. lovaglóülésben. nyomasztó emlékeik vannak millió halottról. ez nem elég önnek? (Nyugodtabban) Az asszonyok a sír fölött szülnek.. kézzelfogható. Vladimir: Nem ismerős a környék? / E: Mi legyen ismerős? Ebben a sivárságban töltöttem az egész kurva életet. Estragont ilyenkor megverik ismeretlen emberek. utalnak egy "istentelen" iskolára. a nap egy percig csillog. Az elvont időtlenségben megszűnt a linearitás. egy fennsíkon. ("Egy pillanat. mint a többi. (éjjelente elválnak egymástól. a félhomály. dimenziótlan közegből. a senki (vagy Pozzo?) földjén. ugyanakkor rejtélyes. az nehéz". Ez érvényes az idő és a tér kategóriáira is. egy nap megszületünk.ciklikus időszemléletet tükröz. hogy csak várakoznak. ahol tegnap. A háttérben felkél a hold". ürességben itt nincs hiány. az alkony.a napszakok váltakozásában. emlegetik az Eiffel-tornyot és egy dél-franciaországi szüretet "egy bizonyos Bonellynél" . Nem tudják. ugyanazon a napon. így (kívül a naptári. hogy tegnap este nem voltunk itt. egy nap megsüketülünk.Vladimir: "azon igyekszünk.de Didi felidézéseire Gogo rendszerint nem emlékszik. álmodtad az egészet. de képtelen . és egyáltalán jó helyen várnak-e? ("Estragon: Mondtam már. hogy egyetlen éjszaka telt el a két felvonás között. ha megállnak. "Vladimir: Mindig az éjszaka beköszönte előtt jövünk.") Az is látszat csupán. az átélt időn) a pillanatok azonosulnak az örökkévalósággal. bizonytalan. Ki figyel ilyenkor az árnyalatokra?") Máshol (valahol) élnek azért emberek (meg is verik . aztán ismét az éjszaka következik. egy nap meghalunk. Vladimirék kiemelnek múltbeli mozzanatokat ötven éves ismeretségükből. / Estragon: De az éjszaka nem köszönt be. Az időről hallani sem akaró Pozzo dühödten értelmezi az időkategóriát Vladimirnak: "Mikor! Mikor! Hát nem elég önnek.

minden egyformán fontos. Gogo és Didi számára nincs menekülés. meg nem írt felvonásra utalnak (pl. a felvonásvégeket azonban a nyugalom. kosár stb. még a hiábavalóságokat is.így együtt. mondja Beckett. de nem mennek. hanem a szűkülés. mint az első egy meg nem írtnak. három pedig sok". értékrend híján játék az öngyilkosság.) A bizonytalan világban átutazók az emberek. egyformán jelentéktelen. lefelé halad ugyanúgy zárul. szereplőknek a végtelen ismételgetése maga a visszavonás: más-más aspektusból újra lejátszva. Magányra vágynak. mint az első. de a második rész süllyed. hogy "minden elölről kezdődik"). Az első felvonásban olyan kijelentések hangzanak el. másodszor viszont már az ő előkerülése is a szituáció értelmetlen voltát erősíti. a maradás állapota határozza meg. ugyanígy Pozzo és Lucky is hurcolja magával tárgyait (bőrönd. ("Vladimir: Mindennek egyre kevesebb a jelentősége / Estragon: Még mindig nem eléggé kevés.a kiszáradt "váz" a második felvonásra feléled (a franciában még "kilombosodik".) "A mű cirkulárisan szerkesztett". (Az arányeltolás a hagyományos cselekmény paródiája is egyben. Estragon öve lesz a kötél az akasztáshoz. az angolban "négy vagy öt levél" jelenik meg rajta). de azt sem tudják elviselni ("Vladimir: Még egy pillanat. Felvonás közben állandó a mozgás. amikor a kisfiú elmegy. a testvére juhnyájat őriz.Estragont). a mű figurái is várakozók . hogy "nagyon megváltoztak". a kalap nagy. hogy bármikor újra lehet kezdeni.) "Ugyanazoknak az archetipikus helyzeteknek. a második felvonás ugyanúgy tükörképe az elsőnek. a kisfiú kecskepásztor. hagyománytípusoknak. kijelentik. Čmégegyszer utoljáraÇ felidézve mindig ugyanaz az üres eredmény jön ki" (Balassa P. néha "valakik járnak" a közelükben. minden eloszlik. hogy mi fog történni a következő pillanatban. Az út-toposz eleve jelzi "köztes" állapotukat: kívül. este távozhatnának. reménytelenségét jelzi: az utolsó répát. kiemelt jelentőségű viszont a várakozás. kiszámíthatatlan. kellékeik eszközök a bohóctréfákhoz: a cipő szorít. elválaszthatatlanul magányosak. Az író felcseréli a mű záróformuláját Estragon és Vladimir között.). retket eszik. (Vladimir kutyáról szóló dala azt példázza. és a művészet a magány apoteózisa". Nincs előrehaladás.). ill. ("A művészi tendencia nem a tágulás. távol téblábolnak az emberi világtól. Gogóék azt állítják Pozzóék távozásakor. szimbolikus toposz . melyek egy korábbi. de végleg bizonyossá válik a reménytelenség. Beckett). a helyzetek majdnem ugyanolyan sorrendben térnek vissza. s mi ismét egyedül leszünk a magány végtelenségében. A tárgyi világ is a figurák teljes kifosztottságát. hangsúlyozza a kölcsönösséget.") A körforgásban a fiú feltűnése először fenntartja a várakozást. A fa is sokjelentésű. A két felvonást tökéletesen végiggondolt szimmetria tartja össze ("Egy felvonás kevés lett volna.") .

dire'-t is rejti). ("Ha utánagondolok. tettpótlék. párhuzamos és ellentétes vonásokkal.Vladimir: "Nem a gondolkodás a legrosszabb" -. tornáznak. a fiú és a bátyja is felcserélhető . többször elhangzik. hol Kain néven szólítja Pozzót . Sajátos. bensőjük ürességének kitöltésén is fáradoznak. hogy élünk. ha már szerencsétlen sorsunk közéjük vetett. hogy az emberiséget is képviselik. a Pozzo olasz. aztán szokássá válnak" .a mű az emberi személyek identitását és valóságosságát is megkérdőjelezi."). akkor magukra. a fiú Didit Albert úrnak. becsvágy nélküli Vladimir és Estragon képviseli az egymás mellé rendeltséget. tudatosítják. a fizikai-szellemi leépülés felé mutatnak: az embert már csak a biológiai életvágy mozgatja. hogy "nem bírom folytatni" -. egymást Didinek és Gogónak hívják. Széthullanak az értékek. ("én is kerülhettem volna az ő helyébe" mondja Pozzo Luckyról. ami elhiteti velünk. nem lehetnek meg egymás nélkül. a bizonytalan Estragon számára akár Pozzo is lehet Godot (mindkét felvonásban annak hiszi).és utazók.") állandóan tesznek-vesznek. ("Folytassuk" . Gogo magát találomra Catullusnak. (Estragon: "Látod. ha az ember jól szórakozik!" . mások éppúgy megtennék.és minden tevékenységük egyenértékű kényszercselekvés. ne tiltakozz. de egymásrautaltságuk ellentmondásos. ha nem jobban. A névjátékok állandóan visszatérnek: Estargon hol ábel. hanem lényük. kapcsolatok. tulajdonképpen nincs is szükség ránk. (Kapcsolataik az egyén elszigeteltségének. Szigorúan szerkesztett komplementer alakok. magányának feltárását szolgálják. Nem. (Vladimir: "Mi . Unatkozunk. állatian unatkozunk.) Bár az ismétlődő öngyilkosság-próba mindig kudarcba fullad (visszariadnak. nincs vita.akiben így "az egész emberiség benne van" -.") A társadalmon kívüli.) Nincs hős. ("Milyen gyorsan múlik az idő.go'-t vélik felfedezni). nincs kötél. Nemcsak az idő eltöltésén. Csak a szerzői utasításokban szerepel a Vladimir-Estragon elnevezés."Várakozunk. ha nincsenek jelen mások. elszakad). Didi. Változatos eredetű neveik szintén az "emberiséget" idézik. de mindig folytatják. helyettesíthetők a nevek. a Lucky angol eredetű. [É] De ebben a pillanatban ezen a helyen az emberiség mi vagyunkÉ Legalább egyszer legyünk méltó képviselői ennek a fajzatnak. nincs központi konfliktus .a figurák alapvető elvi magatartásformák (a misztériumokhoz. hogy emberek legyenek. a kultúra megsemmisül. "egyetlen személyiség két része" (Esslin) a tudatos (Vladimir) és a tudattalan (Estragon) alak. változásaik a pusztulás. járkálnak.biztatják magukat. akkor azokra figyelnek. Vladimiré nyilván szláv (de a francia . Ha jelen vannak "utazók". cselekedeteik "eleinte ésszerűnek hatnak. erőlködnek. beszélő névként is: Estragon neve francia (de benne az angol . mindig akad valami. moralitásokhoz hasonlóan). amit mi. személyek. a létnek csak illúzióját teremtik meg.) Próbálják összpontosítani figyelmüket . elválaszthatatan párokat alkotnak.

századi filozófia is eljut ilyen következtetésekre: "Az oksági kapcsolatba vetett hit a tévhit". Szatirikus rajzuk a testiszellemi degeneráció bemutatása. kétkedő materialista (állítólag költő volt!). hiányos mondatok hangzanak el. keresik a szavakat. a gondolkodó. latinizmusok. és a nyelv elleni támadás a logika elleni támadás is: lemondás az oksági összefüggésekről / a XX. az alá-fölérendelt hatalmi viszony (és a szadista-mazochista típusok) megjelenítése.lenne.). és a beszédmódjuk is töredékes személyiségük jelzése. "a bőrünkből nem bújhatunk ki" stb. a racionalista. közhelyek . Anyagias. ha bűnbánatot tartanánk?") Vladimir az eszményekért még lelkesedő. elidegenült a beszéd is. "A pesszimizmus itt költői képekké komposztálódott. Didi elmélkedik a latrokról. a veszekedés-kibékülés sémái. a beszéd is csak pótcselekvés. gyakran idézi műveltsége maradványait. de felejtenek emlékezetkihagyásuk a szövegformálásban is érvényesül. Pozzo pórázon vezeti a kiszolgáltatott Luckyt. Hérakleitosz-torzítás). szerepe az űr kitöltése. sablonok. akinek a nyakán látszik a kötélvágta seb. Nem tudják kifejezni magukat. már megnémultan. visszatérő szavak láncolatával. egymással egybecsengő és mégis disszonáns mondatok hosszú sorával [É] darabjainak nyelvi-költői varázsát is megteremti" (Hankiss E. de . szinte csak vegetatív kérdések foglalkoztatják. és ezt erősíti Beckett gyors síkváltásokkal is.) Ugyanakkor Beckett az "állandó paralelizmusokkal. (Már a hozzájuk kapcsolódó kellékek (a kalap és a cipő) jelzik intellektuális különbségüket. a csend beálltának megakadályozása. az ember alatti ember a maga tiszta költészetében a mítosz színeibe öltözött. a kariatidák. ő rángatja kötélen maga után a megvakult Pozzót. Nem figyelnek."mindenkinek megvan a maga kis keresztje". "Most pedig béküljünk ki!") A kiüresedés végső fokára jutottak: a teljes értelmetlenséget ironikusan tükrözi Lucky monológja is. "lírai hangú" szövege alatt csattogtatja ostorát és a választékos tirádát trágárul fejezi be.). "Hordj le!". a Bibliáról. mint adekvát kifejezőeszköz ellen" (Hauser A. Benne még maradt némi felelősség-érzet is.). ("Csak nem fogunk udvariaskodni?". a szentföld térképére való emlékezéstől Gogo meg szomjas leszÉ ) Az általuk képviselt tengelyre merőleges a másik kétpólusú tengely. komikusan ismétlődnek az udvariassági formulák. aki fennkölt.). szűklátókörű átlagember".boldog'. Pozzóé is. egymással azonos és mégsem azonos. "az absztrakciókra hajlamos. -. A második felvonásban. a Biblia emlegetése. pl. reménykedő idealista. Estragon "a földhözragadt. a szokás . naturalista "haladásmítoszok paródiája" (Mihályi G. Pozzo és Lucky kettőse. Műveltek voltak mindnyájan (l. monologikusan filozofálgatnak. ("A szöveg tiltakozás a nyelv. hanem eszére is hallgató ember" (Réz P. Wittgenstein/. csak a reáliákra tekintő. nemcsak ösztöneire. Kétséges a megértés lehetősége.

Lucky tudálékos-zagyva értekezését és a hálótáncot. a clown-játékok (a kalap-nadrág-. isten halott . mert munkát adhat. (A hírhozók biblikus jelentést sejtetnek. viszont ha eljön. "akkor megmenekültek". A szó szoros értelmében váltunk itt ide-oda az ellentétes pólusok között: 1. Godot is azonosíthatatlan: a központi hiány." (Balotaů) Hankiss Elemér szerint a darab azt példázza. hogy Beckett "teljes következetességgel és tudatossággal bontja ellentétpárokra a valóság és az emberi tudat szinte minden alapvető kategóriáját. Egy valamikori megbeszélés alapján várakoznak Godot-ra Estragon persze nem is emlékszik -. bőrönd-kosár-játékok. Vladimir a latrok sorsán. melyet az európai szellem vallomástevői: Hölderlintől Nietzschén és Dosztojevszkijen át Beckettig fölismertek. Pozzo "knokknak" (azaz az állandóan ütött bohócfigurának) nevezi Luckyt.és az isten nem nyilatkozik meg. s így kiváltják a bergsoni nevetést" (F. célt az életüknek . az ütlegelés). (Egyes találgatások szerint "God-ot" az angol . "Godot kétségkívül nem a várakozás vagy a semmi puszta neve csupán. vagy megváltást (jogaikat vesztett kérvényezők? Godot munkaadó? .miért csak Máté tudja? -.de bárki. értelmet. Kermode).) Ha Godot tehát isten-allegória.szólott NietzscheZarathustra.banalitásai a költészet ritmusát veszik fel. Beckett Szent ágostonra utal. bármi. a szokásszer viselkedés képtelenségeit a varieté tréfáinak gépszer jellege itatja át. akkor az alakok megváltásra várnak .god' francia kicsinyítő képzővel. hogy ma este nála alszunk. az ember(iség) beteljesületlen vágyainak szimbóluma. Ismétlődnek a gagek. milyen végletekig mehet el egy műben. ki nem mondottan pedig: ők maguk a latrok."). aki nélkül értelmetlen a világ. de a beszélt ír nyelvben maga a 'Godo' hangalak istent jelent. hogy megérkezzék Godot" . az evangélium ellentmondásosságán töpreng . a tér és az idő meghatározottsága és meg nem határozottsága között ("Vladimir: Hol? / Estragon: (nem mutatja meg) Valahol arra. hagyományos zanni-típusok. teli hassal a száraz meleg szalmán" -. a mozgás és a mozdulatlanság között ("Estragon: Menjünk? / Vladimir: Menjünk. Estragon: . hogy az ellentétes pólusok közötti vibrálásra bontás meddig. Pozzo és Lucky magánszámokat ad elő.egyetlen pillanatra sem hagyják abba. akire azért várnak. Elemzésében kimutatja.) Tágabb értelmezésben Godot többértelmű alak. "A világ iszonyatos zűrzavarában egyetlen tény világos: várjuk. Megélhetést remélnek "Meglehet. amire az ember várhat. a hiú Pozzo szereplését a többiek közönségként minősítik is. és különféle szavakkal megnevezni próbáltak: Fehl Gottes (isten-hiány) . A figurák az abszurd. 2.mondta Hölderlin. groteszk helyzet bohóc-bábjai. (Nem mozdulnak. Azzal az üres transzcendenciával azonosíthatjuk. küldönc-próféták.létük egyetlen értelme (abszurd rítusként) a mitikussá növesztett várakozás ."kérelemmel járultunk elé". aki nem jön. "elbaltáztuk jogainkat"). /szimbolikusan/ foglakozásuk is ezt a magyarázatot erősíti.

A Godot felidézi a csehovi technikát is: telik az idő. mutat rá. az ijesztő". Brook). érték kategóriáinak felbontását egyre kevésbé érezni öncélú formabontásnak. hogy begombolja a nadrágját) / Vladimir: (tűnődve) Az utolsó pillanatÉ(a halálra gondol"). mint Estragonék Godot-tól. (Egyébként Csehov tervezett egy olyan darabot. jelentés." Beckett bohócfiguráinak abszurditása emlékeztet Shakespeare bolondjainak játékára . hogy anyagi ügyeiket rendbe hozza. A darab érdekes párhuzam-lehetősége (forrása?) Balzac kevéssé ismert Mercadet c. "Lear: Te bolondnak hívsz engem. 4. miközben a nézőnek az a benyomása. "írásaiban a fölbomlást úgy követi nyomon Beckett. az emberi kapcsolat és a kapcsolat hiánya között ("Estragon: ™lelj meg (Vladimir megmerevedik. Néhányan végig őrültek maradnak". Nincs kiút. azonosság. Az állandó síkváltásnak ezt a tudatosan alkalmazott technikáját. 5. és ez persze bosszantó. ám az utolsó felvonásban táviratot kapnak a haláláról". Estragon hátrahőköl) Fokhagyma-szagod vanÉ). mert "amit Beckett bemutat. mint .és melyik szombatot mondta? és szombat van-e ma?"). drámája. a személyek és tárgyak azonossága és nem-azonossága között ("Vladimir: Szóval itt vagy? / Estragon: Azt hiszed?"). valódi Beckett-figurák leszünk magunk is egy Beckettszínpadon" (P. az idő. idézi Brustein). ™sszeölelkeznek. vagy a Prédikátor könyvének verseihez: minden hiábavalóság!" (Balotaů) általában a mű teljes reményvesztettségét hangsúlyozzák a Godot-ra várva értelmezői. 6. sokan egyenesen a Három nővér parafrázisának vélik a művet: a soha be nem következő Moszkvábaköltözéstől úgy várják Prozorovék a megváltást.a mű legismertebb Shakespeare-parafrázisa a Lear király bolondját idézi ("Estragon: őrültnek születünk mindannyian. hogy nekünk? / Nem értem. Ugyanakkor "egyben komikus is. amely megdöbbentően emlékeztet a Godot-ra: "Az első három felvonás során a szereplők a hős életéről beszélgetnek.) Hagyd. Jan Kott Shakespeare és Beckett között egy új Teatrum Mundi (Világszínház) vonatkozásában lát analógiát. mintha szüntelenül a Jelenések könyvéhez készítene kommentárt. Ha a pesszimizmusa miatt elutasítjuk Beckettet. fiú? / Bolond: Minden egyéb címed elajándékoztad. a frivol és a lényeges között ("Estragon: Te mindig az utolsó pillanatig vársz (azzal. mert tényleg nincs kiútÉ A mi szakadatlan optimizmus iránti vágyunk a lehető legrosszabb mentségünk."). és izgatottan várják. a jelentés és a jelentés hiánya között ("Estragon: és nekünk? / Vladimir: Tessék? / Kérdem. hogy minden megállt. mert az ellentétek állandó vibrálásából lassanként egy új formaélmény bontakozik ki. tér. 3. / Nekünk mi a szerepünk az egészben? / A szerepünk?"). [É] a valóság alapvető viszonylatainak. hogy megöleljelek! (Vladimir elérzékenyül. melyben a szereplők az évekkel azelőtt eltűnt Godeau nevű hőst hiába várják vissza. Természetesen a szerző állásfoglalása. s egyre inkább: forma-teremtésnek. hogy jöjjön. ez veled született.

). hogyan sikerül rajtuk úrrá lenni? Milyen tudatformák vezérlik magatartásukat? A századforduló körül.a szemüveggel való tűzgyújtástól a hajítógép megszerkesztéséig -. hogy az eseménysornak van egy mélyebb. (KRISTó NAGY ISTVáN) Az ún. hogy művem pesszimista. szigetregények sorát a világirodalomban Defoe Robinson Crusoe c. műve nyitotta meg. talányos: "Nem hiszem. az ősi. Nem állíthatom. de inkább tudást. avagy eleve az emberben rejlenek a barbár . a természeti erőkön. GOLDING A legyek ura (1954) Ahogy a realisztikus eszközökkel megformált szigettörténetet olvassuk. romantikus kalandregényekben a felnőttektől elszakadt fiatalok fényes diadalt aratnak a civilizálatlan világon. milyen közösségek jönnek létre. a civilizáció kiterjedéséről és újjászületéséről (Ballantyne: Korallsziget. melyeken lépnek túl? Milyen természeti-társadalmi jelenségekkel találják szemben magukat.mindig. beidegzéseket hoznak magukkal. melyekre támaszkodnak. De azt igen. század közepétől jelentkeznek világsikerű alkotásokban. 1883. jelképi szférája. Stevenson: A kincses sziget. A nevelési célzatú. hogy embereim mégis makacsul követik útjukatÉ darabjaim kulcsszava a talán" (Beckett). az emberi képességekről és lehetőségekről. Lelkesítő példázatok ezek az alkotások a gyerekek helytállásáról. megvan-e a kicsikben a jövő záloga. hogy a modern polgári társadalom embertelen káoszából és küzdelmeiből az ember lesüllyedhet a ténylegesen vademberi állapotba. tapasztalatot. Jules Verne művei stb. mely arra figyelmeztet. majd az első világháború megrázó élménye után új kérdéscsoport fogalmazódik meg az előzőek mellett: megmenthetike a válságba jutott modern kultúrát a legifjabb generációk. hogy szereplőim kétségbeesése optimizmust sugallna. milyen törvényekkel? Milyen eszközöket. melyben minden a helyén van a szó robinsoni értelmében is . 1857. vad környezeten. Gyerekhősök a XIX. A gyermekszereplős szigetregények témaköre többnyire azonos: milyen magatartás és kapcsolatrendszer alakul ki a gyermekcsoportban. A művet Kolozsvári Grandpierre Emil fordította. egyre erősebben érezzük.

az otthon elvesztése miatt. Néhány jelzésből megtudhatjuk. Az a repülőtér. most az alig néhány évvel idősebb nagyfiúk képtelenek pótolni." A brutalitás első kitöréseit még megfékezi. A háttérben egy matróz "a csónak tatján géppisztolyt tartott". a demokratikus rend alapjait igénylik és kezdik alakítani. az előkerülő kést a fiú ekkor még "belevágta egy fatörzsbe". ahonnan az ő gépük felszállt. ellenállhatatlan indulatot. "a hús ígérete". Külön kasztot alkot a kórus. kezdettől felelősséget érez és vállal az egész csoportért. beidegzésekkel és . a kiszolgáltatottság érzete következtében "megnevezhetetlen ijedelmek" lépnek fel. a legidősebbek egyike. jó kiállású. A kicsikben . hogy űzőbe vegyen valamit. ellenpólusként agresszív ösztönök lépnek fel.erők? A legyek ura gyerekcsoportja (6-12 esztendős fiúké) is egy lakatlan szigetre kerül (amely "valami korallszirt a tengeren" . A harmadik meghatározó tényező a szorongás. fizikailag is kiemelkedik. ők vasfegyelmet hoznak magukkal (még a rekkenő hőségben sem vetik le köpenyüket). öntevékeny közösségnek Ralph lesz a vezéralakja. őrjítő" izgalom keríti hatalmába. Jack Merridew korábban kórusvezető volt." Azt az erőt. Milyen világot építhettek fel ezek a fiúk? Az új környezetben a gyerekek eleinte magától értetődő természetességgel. senkit sem öltetek megÉ") sok élettapasztalatot sűrít. Röfi gyakorlatiassága és szellemi érettsége az első időszakban aranyat ér.rémítő látványa a gyermeki hiedelemvilág alakulásában is szerepet játszik. neveltetésük nyomaként. "a vér látványa" még egyelőre visszariaszt. A demokratikus renddel szemben. és megölje. revolverrel magasodik a földön fekvő Ralph fölé. kövérsége azonban hamarosan a közös gúny céltáblájává teszi. A cselekmény során egy halott ejtőernyősre bukkannak a kisfiúk . alvás közben tör rájuk. valamint a szorongás együttes következményeként . a legvégső pillanatban érkező megmentő felnőtt egyenruhában. hangulatokat és érzelmeket kordában tartsa. Először még ő maga is megdöbbenve fedezi fel magában "a különös.a fordítás Göncz árpád munkája). kevéssel utóbb atomtámadás vagy más katasztrófa áldozata lett. A születő demokrácia gyengesége. ™sztönei hamar jelentkeznek: "vérpezsdítő. a növekvő agresszivitás és hatalomvágy. mely arra késztette.a legérettebbek részéről . természetes vezető. A mű végén. Kérdése ("Remélem. álmukban "beszélnek és sikítoznak. a hátrahagyott felnőttvilágban a második világháború tombol. elsősorban éjszaka. eluralkodik a félelem. hogy körülöttük. A formálódó. amelyekhez a talajt a hatalomvágy teremti. félretereli az erkölcsi önkontroll: "elképzelhetetlenül szörnyű dolog lett volna lesújtani a késsel [É].némi tudatossággal. amit az elhagyott otthonban mindig maguk fölött tudtak. és most alig viseli el a hegemónia elvesztését. Nincs a biztonságot adó felettes tényező. határozott és céltudatos egyéniség. amely a belső indulatokat.

A humánum képviselőjének nincs fegyvere a gátlástalanná váló erőszakkal szemben. Az apróságok megmagyarázhatatlan rettegése konkrét célpontot keres magának. s maga is már romokban hevert. animizmus. A kiszolgáltatottság állapota. az iskola. vagy értelmesnek lenni. amely mit sem tudott róla. Roger karját egy civilizáció fegyelmezte. Az elvadulási folyamat később is Roger magatartásában jelentkezik a legélesebben. hogy csak helyes és jó dolgokat csináljunk" . nemzeti gőggel párosul. Angolok vagyunk. Szemüvegétől megfosztva már a biztos haláltudatban él. tehát vigyáznunk kell arra. de külön utakon jár. brutális meggyilkolása a mű folyamatosan növekvő feszültségének tetőpontját jelenti. A felelősségtudat is visszájára fordul. A csoport tudatában egy valóságfölötti lény alakja körvonalazódik . A konfliktus (a demokratikus rend.anarchia üti fel a fejét. Kórustag. Képzelete gazdag. "illatuk kifröccsent az . Roger dobálni kezdi a kis Henryt. mint Ralph?" Azonnal fellépő idegenkedése Jacktől idővel beigazolódik. [É] hacsak az emberektől nem. és ő indítja útjára a végzetes szikladarabot. Röfi ezzel szemben a ráció. Testalkata és sorsa különccé. valamint a vele szemben jelentkező erőszak. a gyakorlatiasság és a humánum szószólója. nem véletlenül Jack szájából. A humánum és a demokrácia mártírjává válik Simon is. baljós előérzetté és rettegéssé súlyosbodik. az angol meg mindenben az első.hangzik el. a rendőrök s a törvény erős védelmező kört vontak. és csak idő kérdése. most megszakítja az objektív közlésmódot." A gát átszakadt. hogy nem játszhat vezérszerepet. "gyertyabimbókat" lát.bár a fiúk alig beszélnek róla -. hogy mikor uralkodik el a nyílt erőszak. a szorongás érzete és a belülről is felszabaduló. és a kis Phil úgy látja: "valami mozog a fák között. A mű kulcsmondata: "van itt valami szörny". akinek elbeszélői alapmagatartása az egész műben a tárgyilagosság. ha önhittséggel. amely aztán halálra zúzza Röfit. Az író. Gyerekes stílusban megjegyzi: "az élet ma tudományos". most is gyorsan átlátja. a hatalomvágy és a rendet belülről is megbontó félelmek ellentéte) hátterében szellemi-ideológiai motívumok is felbukkannak. mágia és totemizmus elemei jelentkeznek. ostoba vadakat játszani. érzékeny és fogékony a természeti szépségek iránt." "Mi jobb: kifestett. Jack alvezérévé züllik. Kedves lenézéssel szól társairól: "mint a gyerekek". értelmező mondatokkal figyelmeztet: "A guggoló gyerek köré a szülők. kívülről is fenyegető agresszivitás ölt testet ebben a kollektív képzetben. Olykor kevés szóval is a legmélyebbre mutat: "nincs mitől félni. koraéretté tette. amelynek két szélső változata a céltalanság és a gátlások levetkőzése. de tanácsadóként Ralph jobbkeze marad. amelyben vallás. Roger és Maurice pedig átlépnek egy rendkívül jelentős határt: szétdúlják a homokvárat. és értékelő. A demokráciát belülről gyengítő erőnek bizonyul a nacionalizmus: "Elvégre is nem vagyunk vadak. valami óriási". A kicsik naphosszat a homokban játszanak. A fantáziája kígyónak láttatja a fákon élő kúszónövényeket (vagy talán az ejtőernyőt?).

szemben a másik oldal "kő"-várával (az őskor megidézőjével).aztán a sziget teljes pusztulásáé. Az "állat" egyrészt célpont.egy apróság eltűnik -. valamint az ösztönvilág. A "tenger" . Már az első órákban tűzvészt okoz a gondatlanság . A konfliktus a felelősségérzet. A "kagyló": az élő. a "lándzsa"." Metaforikus szemléletmódja az egész regény stílusának kulcsa. A gyerekek a törvényes rend kiépítése és a hazatérés lehetőségének állandó fenntartása irányába indulnak el (Jack akkor még egyedül marad anarchisztikus törekvéseivel). a vágyak nyers kiélése között fokozatosan éleződik. az állatok elejtésének kényszere hozza magával a brutalitást. A "füst" eleinte a hazatérési szándék. a kultúra leépülése. ez is alapmotívum. a "hús". A küzdelmet az billenti a vadászok oldalára. Az éhség parancsa ellenállhatatlan erőket szabadít fel. Ekkor már Ralph van egyedül . A cselekménysor így voltaképpen nem más. a "kés" és végül a kihegyezett bot. de főként a saját ijedtséget takarja. A regény tárgyi világában többletjelentéssel bíró elemek egész sorával találkozunk. de a szépségé és a tökéletességé is. azonos az íróéval (erről később még szólunk). a személytelenségben a gyarlóságok is lepleződnek). valamint a "bicska". maga az elejtendő vad. ő is alapvető tanulságokat fogalmaz meg: "lehet. hogy azért mégis él. de aztán átbillen a mérleg nyelve az állat és az ember leigázása. a hatalmaskodás oldalára. hogy a létfenntartáshoz elengedhetetlenül fontos az étel. a felelősségtudás jele .közvetlen és halálos fenyegetésben. A csoport gyorsan kialakított munkamegosztása néhány napon belül felborul. itt egy állat [É]. a természet pusztítása. amely a józan észt és a felelősségérzetet egyszerűen elsöpri. Simont lenyűgözi a természet gazdagsága. sőt fokozatosan totemisztikus képzetek kapcsolódnak hozzá. rajta keresztül a kulturális hagyományok egészére. Maga a "sziget": a civilizálatlan természetet jelenti. az értelem és az emberiesség. A "kunyhó" bensőséges létformát jelez . ősidőktől létező természet jelképe. a végtelen gazdagságot. mint egyfajta visszafejlődési folyamat. A "szemüveg" ellentéte a vadak oldalán a "kifestett arc" (ijeszt. a mélyen átélt élmény önkívületi állapotba juttatja. csodálatos hangja mintha varázserővel bírna. és ez előrevetíti a tragikus végkifejletet. de pl. amely elsősorban a könyvkultúrára utal. A civilizáció és a demokrácia szintjéről ezért indul el kivédhetetlenül egy elvadulási folyamat.éjszakába. mindezeken túl a gyerekek a közösségi élet eszközévé és szimbólumává választják. A tetőponton az indulatok elhatalmasodásának külső párhuzamaként az egész sziget lángba borul. a bezártságnak is szimbóluma. a modern civilizációból a történelem előtti idők irányába. de ugyanakkor a félelem tárgyiasulása is. Hasonlóképpen gazdag többletjelentésekben a "szemüveg" motívuma. Röfi szemüvege segítségével jutnak a gyerekek az életfenntartáshoz elengedhetetlen "tűz"-höz is. ugyanakkor a próbatétel színhelyét és a bezártságot is. talán bennünk van".

Golding itt a csoport nézőpontjából szól: "Az állat a kör közepén térdeltÉ" A mágikus tudat mindent magába gyűjt és legyőz: a félelmet. őbenne is jelentkeznek az agresszív ösztönök. A negatív jellemek kevésbé összetettek. felkavaró.közrefog és óv. világos . Az első versváltozat elhangzásakor. sem a pozitív tényezők egymást segítő összefogása nem képes megállítani a civilizáció válságát. a "vadászok" közül senki nem veszi észre. a sötétséget. Golding könyve "nagy művészi fegyelemmel rendezett. a hordaszellem felülkerekedését is mutatja. Pedig Simon kulcsfontosságú felismeréssel rohant le a társai közé a hegyről. Több alapvető felismerést másoktól vesz át. és így az egész regény belső. a kísérteties időjárás rendkívüli élményét. a legfogékonyabbak. ők ketten a legérzékenyebbek. Simon bekerítésekor a mágikus pszichózis már elbódítja az egyéni tudatot. metaforikus vázát alkotja. Jack "főnök". A megmenekülés ebben a regényben csak "deus ex machina" jellegű megoldással lehetséges. amikor Robert játssza az állat szerepét. A képsor nem csupán költőiséget kölcsönöz a műnek. A szereplők motivációja aprólékos. elválaszt a külvilágtól és magába fogadja az áldozatokat (Simont és Röfit. a mű végső kicsengése pesszimisztikus. elsősorban Röfitől és Simontól. . hanem ez teremti meg a kapcsolatot ember és természet között. határozott kiállás. a tánc és ének extázisát stb. a viselkedések és magatartások rugóit mindegyikük esetében megismerhetjük. A "törvény" kulcsszó (Ralph: "Nincs egyebünk.) Az elvadulás fokozatait a vadászének változatai is szemléltetik. A szinonimák is jelentéstöbbletet hordoznak: Ralph "vezér" lesz a gyerekek élén. a vadászélmény elmondása mágikus rítussá fejlődik. csak a hordatudat és az agresszív ösztönök működnek. a másik oldalon viszont egyértelműen pozitív hőst nem találunk.Jack: "Fütyülök a törvényekre! Erősek vagyunkÉ vadászok vagyunk").S. Sem a lelkiismeretes. Később. A tárgyi elemek egy-egy szereplő jellemét is tükrözik és kifejezik. Röfi a szemüveggel és a "malac"-cal. sem a lelki gazdagság. Az értékeket legtovább megtartó. "Egy iszonyatos. valamint az ejtőernyőst). személytelen hatalom" veszi át az uralmat a szigeten. Babb megállapítása. A legyek ura érezhetően magán viseli az alig egy évtizeddel korábban véget ért világháború okozta döbbenetet. hogy egy társukat mészárolják le. ő is gúnyolja (elárulja) Röfit. előretekintő.betegek (Röfi asztmás. sem a humánus magatartás. Ez a szertartássorozat a mágikus látásmód eluralkodását.H. hősiesen harcoló fiú Ralph sem hiba nélküli jellem. csak a törvényeink!" . A folyamat azonban ekkor már megfordíthatatlan. keserű. Jack a késsel és a kihegyezett bottal. de mindketten kevésbé életképes szereplők . Simon epilepsziás). Simon a "pillangó"-val stb. (Ilyen kölcsönös összefüggésben áll Ralph a kagylóval és az őrtűzzel. de a vészjósló pillanatoknak véget vet a mégiscsak felülemelkedő józanság. a racionalitás fokozatos eltűnését.

novellásköteteiben már olvashatók a mű kulcsjelenetei. Próza)." (Hosszú beszélgetésÉ.és motívum-analógiák posztumusz regényéig. de míg a köztudat szerint az író alteregója Both.így az Iskola a határon előtt megjelent . tehermentességről. hogy ne tartsanak számon. nem jó. az érzékelés szabadságáról.önéletrajzi jellegű: végül is azt mondja el. és ne tartsanak semmilyen módon rabságban. a Budáig (1993) mutatják: Ottlik arra törekedett. amit nem tudok folytatni. A színhely. Tíz év múlva aztán kénytelen voltam összesűríteni egy regénybe. már majdnem a nyomdából. Semmi. hogy teljes életműve kerek egésszé váljon: "A modern regényíró [É] behatol a lírikusok tartományába. amit fontosnak tartott életében. keresztény és mitológiai vonatkozások sora húzódik. Próza) Az írónak .felépítésű" alkotás (Trócsányi Miklós). az ördög bibliai nevéé. Amellett nem láttam volna sok értelmét elkezdeni egy hosszabb publikációs tervet egy ilyen első kötettel. létezésében. hogy az utcán járva-kelve még mindig a boldogság finom. hanem még a lelkünk legtitkosabb szerkezetét is meg kell őrizni hozzá sértetlenülÉ (ESTERHáZY PéTER) "Az Iskola a határon-nak egy első változatát megírtam 1948-49-ben. Egy nagy költő életműve összefüggő egész . A mű kétségkívül önéletrajzi vonatkozású. hogy száz meg száz lehetőség közt szabadon választhatunk. titkos kis láza bujtogat. ehhez nem elég annyi. mégis visszavettem. mi az.tudjuk'. Túl vázlatos volt. győzhet az elátkozottság. egy-két megtévesztő külső körülményen kívül." (BeszélgetésÉ. . egyén és közösség kapcsolatrendszerét elemzi. OTTLIK GÉZA Iskola a határon (1959) Az ő nyomán . mert többről van szó: kötetlenségről. különleges szituációba került hősök viszontagságai kapcsán. William Golding (1911-1993) Nobel-díjas angol író többi regényében is az ösztönvilág és az intellektus konfliktusát tárja fel. a testvérgyilkosság. talán a szabadság sem helyénvaló kifejezés itt. Ottlik ennek ellentmond a Prózában: "semmi hasonlóság nincs köztük. a bűn. hogy birtokba vehessük a világot. amit egyébként talán négy-öt kötetben írtam volna meg. A címadó "legyek ura" kifejezés a héber "Belzebub" név fordítása. művilága mögött allegorikus-szimbolikus utalások. Az emberiség története a rossz szellem hatalomra jutásával fenyeget. Medvéé pedig az "eszményeihez öntudatlanul hű" ™rley István. áttetsző cselekménye.

Kezdetben váltakozva. Műfaji változatát minősítették (önéletrajzi emlékidéző) kamasz.)." Az összetett elbeszélői helyzetet Medve fiktív kézirat formájú önelemző visszatekintése.Medve pontos "idézése" viszont mindössze négy fejezet -. alighogy kimondom". kívülről . Tandori D. Ottlik "szembeállítja az elbeszélőket" (SzegedyMaszák M. Mivel a volt cőgerek foszlányokból. a hazugság meggyűlöléséig. egész létüket . csak abba fér bele. Both ehhez fűzött kiegészítése. a környezetbe való jobb beilleszkedő képességéből. "A kétféle nézőpont nem kiegészíti. világosabban.™rley szintén leszerelt. Bébé ugyan első személyben ír." Az "összesűrítés" következményeként többértelmű. ám semmiképpen sem nevelődési regény.vagy fejlődésregénynek. hogy melyik a döntően szükséges részlet. Viszont Both Benedeknek adtam kölcsön ™rley tulajdonságaiból: a Medve Gáborénál nagyobb realitásérzékéből.-nek nevezve). közös múltjuk felidézésével a mű azt is vizsgálja: hogyan jutottak el a mögöttes érzelmi tartalmak szavak nélküli megértéséig."néma gyereknek anyja sem értiÉ" . már egy-egy mordulásból (jelentésrétegek sorát megkülönböztetve) értik egymást. és melyik az elhagyható.és egyben kiindulási pont. mint inkább érzékenység-iskola ez a líraiságában is markáns prózának megmaradó. egyértelműbben fogalmaz. szó szerint idézett első személyű vallomása az 1942-ből származó összegzés az utolsó fejezetben. ("Jóformán minden szavam hamis és pontatlan lesz. véleménye szerint "kevésbé életrecept. Medve egyes szám harmadik személyben (magát M.) Az ő szólama hangsúlyozottan "szépírói". aztán Bébé nemcsak átveszi a narrációt. annál jobban sűrűsödik az igazság. hanem hitelteleníti egymást". s a háború végén bujkált. többféleképpen magyarázható. szinte párbeszédszerűen "vitáznak" . nyitottan." A történetmondás technikai nehézsége. a kommunikáció problematikussága pedig kulcsmotívum . és az elsődleges narrátor. (halála után kézbesített) alkotása megformált és lezárt. az események megismertetésének gondja maga is a mű egyik alaprétege. "Minél jobban ritkulnak a szavak. de ő maga is átéli a pontos kifejezés lehetetlenségét. soksíkú regény született. polemizálása volt diáktársával ("Valami célja volt ezzel a ferdítéssel"). pontosítása eredményezi.és ezzel az eltávolító módszerrel eleve általánosítva fogalmaz. s a végső lényeg a hallgatás táján van. s ők maguk is több nézőpontból látnak ("tízezer lelkük" van). sőt: történetmesélés sem lehet maradéktalanul pontos. még tudatosan hitelességre törekvő múltidézés. példázatszerű nevelési regénynek. de Medve belső világát is analizálja.") és lehetetlen különbségeket tenni. bölcsebb lényéből egy adagot. súlyozni is: "Nem tudom biztonsággal kiválasztani. így a külső-belső nézőpontok is folyamatosan váltakoznak. a múltat a jelenből értelmezve "Ezt sem felejtettem el a mai napig" -. (Egyetlen. mert egyetlen. szóval István józanabb. mint Medve.

"csak rakódnak . amely amúgy is hajlamos önkényes értelmezések felé terelődni. utolsó cigarettájuk közös elszívásával. "Mint meghódított birodalmat.") Nemcsak a nézőpontok és a megközelítési módok váltakoznak. Az átélt. nyeglén járom széltében-hosszában a letelt időt"). Vakon tántorogtunk a halmazállapotát vesztett időben. amit megtanultunk valaha együtt. az elbeszélés menete. torz. Schulze-nap és Bognár-nap.mint az utalásokból kiderül: Kőszegen . A létezésnek ezt a tovább már alig leegyszerűsíthető ütemét néha megzökkentette a vasárnapi és ünnepi szolgálatnak a hétköznapitól független beosztása".keret' nem tér vissza a befejezésre (csak a víz-motívum): a történet az alreálos éveiket lezáró mohácsi hajóúton fejeződik be a csillagos ég alatt. hogy aztán az elbeszélő visszanyúljon minden későbbi történés kiindulási pontjáig: mert minden akkor. A dolgok fontosságát s egyben a fontosság lényegtelenségét. ott és "úgy kezdődött. valódibb rendjét. a határszéli kisvárosban . [É] ámbár lehet. A világ hülye valószínűtlenségét"." Az iskolában megélt idő maga is az átélt tartam: "[É] a természetes időérzékünk eléggé felmondta a szolgálatot. Talán hetekkel később. egyoldalú szempontok.találkozása 1957-ben.látszólag a mű keretének induló . Ottlik a retrospekcióban sem követi az időrendet. önállósuló belső tartam nemcsak az időrendet. ahová visszaszorított bennünket a neveltetésünk. körkörössége működik. mert valamilyen [É] rend mindig ráerőszakolja magát a rendezetlen dolgokra. kikerülhetetlenül hamis hangsúlyok. annak végig kellene élnie velünk együtt tízéves korunktól fogva az egész katonaiskolai életünket. egyszerre volt érvényes. ("Mégiscsak egy erkölcsi magaslatféle volt az a végső menedék. esetleges. hogy egy helyben állunk. ha nem az időrend egymásutánjában mondom el a történteket. az emlékezés (és az értelmező elemzés) mechanizmusa. [É] Akivel ezt meg akarnám értetni. s talán éppen a lényeget sikkasztja el: a rendezetlen dolgok még ismeretlen. s hol úgy éreztük.bár mindezt nehéz "megmagyarázni egy idegennek. egy időben [É] mégis. váltakoznak és egymásra rakódnak a síkok. ("Történhetett jóval előbb is. hogy ez nem aznap volt. de az elbeszélés ritmusát. tempóját is meghatározza. amit majd el kell mondanom. innen következik egy rövid visszapillantás az 1944-es kémtörténet kezdetére. Sok mindent. hol pedig mérhetetlen messzeségben láttuk magunk mögött a nemrég múlt eseményeketÉ Tulajdonképpen csak kétféle napunk volt.meghatározó életfelfogásuk kialakulásáig . részleges nézőszögek belekeverésével rendezi el az anyagot. szeptember 3-án. Az életet nem folyamatában ábrázolja. Vagy egy másik évben".a hét újonc katonaiskolába kerülésének napján. Az apropó Szeredy és Both . az időszerkezet is bonyolult. A . A mű tematikus szerkezetében az idő maga is témává válik: "Nem tudom kifogástalan időrendbe szedni az eseményeket [É] mindez s még sok más is. ahogy Medve kézirata": 1923.

hogy Medve egyszer meg merte húzni a vészféket . többször visszatérve többféleképpen jeleníti meg. a rendezettnek elfogadott külvilágból ("a kényeztető és elfogult anyai szeretet után") egy pillanat alatt egy idegen. Ilyen a csillag-toposz és a "híres. melyek egyrészt meghatározók akkori helyzetük kiismerésében. majd az ezekről eszébe jutottakkal folytatva halad tovább. durva környezetbe kerülnek a "nebulók". Az előre.) A mű külső. ami történt [É] hanem kell hozzá az előttevaló gyerekkorból tíz naptári esztendőnek a körülbelül negyvenezer felnőttkori év tartalmával felérő anyaga".maga az "elkövető". a kiemelten fontos első három (kiképzési) hónap elbeszélése mellett . ill. az eső. ("Akkor .) Jellegzetes a visszatérő motívumok. apró "műhibaként" először Marcell főhadnagy ejti ki ™ttevényi nevét. a percek: nincs más cselekménye az életünknek. majd az erről felidéződötteket beszéli el. "innen. olyan nehezen múlt. aztán (szó szerinti ismétléssel vagy variáltan.a következő évekből csak néhány mozzanat elevenedik fel. az órák. zárt. amiről Jaks Kálmán 1944-es szerepe és még akkor is tartó némasága (majd ezer más) idéződik fel. s csak 3 fejezettel később fejtegeti a körülményeket. hanem van. Először röviden említi. hogy szinte önkínzás volt számon tartani a napokat" ." ("Hogy a mohácsi hajóúton miért éreztem azt a szívem mélyén." A teljes részletességgel visszaidéződő első három nap. minden pillanata áll egy helyben. ennek "ellenpárjai. ami van: ehhez nem elég. egyben kegyelmi hóesés". a gyakran szimbólumértékű képek használata.és hátrautalások rendszerében olyan események köré szerveződik a mű. valamint. gyakran külső és belső nézőpontból is. a szél meg a sár."amíg múlt velünk. új elemekkel bővítve) ismét nekikezd a mozzanatnak. [É] ezek mindig az időrend megbomlásával társulnak". a legmélyebb bugyrokból ČszokottÇ aztán Ottlik a nagy epikusokhoz méltó ívet bejárni a csillagos égigÉ" (Balassa P. magatartásformáik megértéséhez. Formes cipőjének leparancsolási esete harmadszorra kerekedik ki . Buda. már-már eposzi. 9 fejezettel később részletezi a jelenetet. miért fontos egyáltalán új bakancs szerzése. másrészt támpontot adhatnak későbbi tetteik. (Bébé említi.ez első találkozásuk Merényivel. [É] melyek persze egymást feltételezve alkotnak kozmoszt: a köd. Az életükre döntő hatású "katonaiskolai három év" együtt pedig "egyáltalán nem telt el. első rétege a katonaiskolai gépezet működésének bemutatása. és később az is megvilágosodik. a félelem atmoszférájába. Az eszményített gyerekkorból. belső nézőpontból.bennünk a napok. okokat és következményeket: a panasztételt és a kiközösítés eseménysorát. hogy mégis minden csodálatosan jól van. részletesebben kifejti. kibírhatatlannak tűnő világba.) Bonyolítja a szerkezetet és a lassúság képzetét erősíti Ottlik jellemző módszere: ugyanazokat a mozzanatokat. kivetítve a mindenség ernyőjére. életük alakulásában. kiegészíti.

feljelentőt.igaza van Medvének -. parttalan szürkeségben" mindig minden kezdődik elölről. tilalmak.a kiképzőktől a tanárokon keresztül a parancsnokig -. "önálló érvényű. Figyeli a többieket. így aztán az esetleges árulkodót. hogy megtaláljam a saját orromat. később az elsajátított új szókincs. a baltafejű: Homola -.az egész társaságot büntetik. lökés. hálótermi tömpe orrú szomszédja jóindulatú gyereknek látszik (ő a "csöndes. bár a figyelmetlenség ekkor is okozhat bajt (l. főneveketÉ". kommunikáció is működik: vigyorgás. (A tanórák nyújtják leginkább a nyugalom pillanatait . s csak a vakációk "világítótornyai" fénylenek: "A szabadság nem nagy kezdőbetűvel írott fennkölt eszme volt nekünk. A kialakuló "háborgó. a választási lehetőségek nagy bősége s a rabság. csak estefelé kezdtem először nem érteni" . . hogy megértsem. ülepen rúgás . A működtetők összetartoznak . mintha a világ hülyéi lennénk. és értettem az egész életet. ("Nem álltam egyébből.Bognár "néha-néha neki is ment valamelyikünknekÉ" . s napokba. puha: Orbán Elemér. a jelentések előtti főpróbák. mint szakadatlan szűkölésből és görcsös figyelemből. amíg annyira tájékozódni tudtam. s a tetejében állandóan figyelni kell minden rezzenésre. a Medve zsíros tanszerládájára tenyerelő Ernst alezredes esetét). később neveket társít a jelzőkhöz . a jól bejáratott kihallgatási módszerek. feltétlen engedelmességet követelő viselkedésmódja . hírnevét. béketűrő" Szeredy).a sűrű szemöldökű fiú lesz Formes.") A felettesek megfélemlítő. hanem a szó valódi értelme. —jak a társak: Medve szemének barnasága bizalommal tölti el Bébét."Civil iskolás koromban igazán nem hittem volna.csak része a mechanizmusnak: ezt igazolják a levélfelbontások. kilógatják) maguk a gyerekek is. De ez már nem az én orrom volt. "a nemi élet és az emésztés köréből vett fél tucatnyi trágárság mindegyike rugalmasan tudta pótolni a legkülönbözőbb igéket. mással nem helyettesíthető kifejezésmód". zárt rendben menetelés. mert "más neve volt a legközönségesebb tárgyaknak is". betegség) teljesen kitölti mindennapjaikat. mivé kell válnom.reggel még tudtam a világ rendjét. hetekbe telt. hogy ettől fogva minden összezavarodott. mit kívánnak tőlem. szinte boldog hangulata lehet a tanóráknak" -. bamba tökfilkók" . ügyefogyott. A fegyelemszilárdító tiszthelyettesek . a szeplős. Az itt használatos nyelv szintén ismeretlen (és civilek számára lefordíthatatlan).és hetirend. kétbalkezes. gyakorlat. csukló. mert bármi veszélyforrás lehet. Sajátságos. hogy ilyen derűs. panaszra jelentkezőt mindenféle ürüggyel leckéztetik (pokrócozzák. én sem voltam már önmagam. így alakulnak ki az epitheton ornansok.akik "olyan hangon s olyan hangsúllyal beszélnek. és őrzik az iskola tekintélyét.rengeteg érzelmi árnyalattal.") A látszólagos eseménytelenség (napi."Ezzel kezdődött életünk igazi zűrzavara [É] most aztán olyan sűrű köd szállt le .

félelemből ezen a szinten is elárulják a barátjukat (l.a származás. s a bántalmazottaknak is célszerű megtanulni nevetni saját magukon. Halász Petár és Bébé esete) . nem állnak ki a másik mellett. Kényszerből.és önmegtagadó) viselkedésmód. A csomagokat fosztó. észrevesznek apróbb örömöket (közös éneklés.ők hihetetlenül magabiztosak: "szentül hitt önmagában. inkább struccpolitikával eltemetkeznek. hogy "az ilyesminek semmiféle jelentősége nem volt.") A magukat alulértékelőkkel szemben .) Pedig "egyenrangúak voltak mindnyájan. az újoncokat is beleértve.a rettegett Schulze "kegyencei" . A lassú változások alig vehetők észre: a Merényiék "talpnyaló külső körén" is kívülrekedtek lassacskán megerősödnek. közelebb kerülnek egymáshoz.kényszerek nagymérvű ritkulása. gyűjtések. a focizásból kirekesztettek atletizálni kezdenek és eredményességük aztán újabb lehetőségeket is biztosít). egyre fontosabbá válik a belső élet. (Egyébként . a pénztelen Jaks "legfeljebb" eladja "hat napi uzsonnakenyerét". kezdetben "a világon a leggyávábbnak és legnyomorultabbnak". amikor Schulze búcsúajándékára gyűjtenek. tevékenységét megakadályozza (rádiózás. Amikor ugyanis a többszörös alárendeltség és kiszolgáltatottság már kezd megszokottá válni. Mindez az élmény. rabló maffia mindenki más kezdeményezését. és az adott lehetőségek között kiépítik saját világukat (kockás füzet. hogy emiatt különösebben gúnyolták volna őket. írás). a mások előtti (barát. Mikulás-műsor.legyenek bár dzsentri.) A többiek nem tudnak összetartani.kialakul a látszatmorál. ez volt a Varjú titka". Jaks és ™ttevényi." Az eseménysor fő vonulata a felszínen a vezető klikk . együtt a többiekkel. Semmiféle írott vagy élőszóval kimondott törvény. tapasztalat és megfigyelés egy életre meghatározó valamenynyiük számára: "Talán azt is megszoktuk.hatalmának és bukásának bemutatása. Borsa Lőrinc pedig báró. aki "bátor gyereknek született" és az állandóan sírva fakadó Tóthot. ("Engem is megvertek. az alakuló kapcsolatokat nem tűrik. hogy a vereséget . Szeredyt is. az anya grófnő) állapítja meg Bébé. az árulót "saját bajtársai vetik ki" (™ttevényit önfertőzőnek minősítik). (Békén hagyják Czakót. A félelmüket kimutatók. katonatiszti csemeték vagy árvák . anyagi helyzet nem számít közöttük. óvatos társkeresés indul. az őket lekenyerezni próbálók kiszolgáltatják magukat. első hó). Czakóéknál (ahol az apa tábornok. Both "újszerűen gyávának" minősíti magát . szabályzat nem adott semmiféle hatalmat Merényi vagy a Varjú kezébe". Egytől egyig beletörtünk az engedelmességbe". mint Merényiék".Medve pl. Colalto is gróf volt. védekezési taktikákhoz folyamodnak. "összeesküvést szimatolnak" mindenütt. de még annyira sem vette tudomásul senki. "aki mellesleg még pimaszabb önbizalommal hitt saját nagyszerűségében.

sötét városokban és vesztes háborúkban. ™ttevényi ügyéről arra a felismerésre jut. bombázott. udvarol. miként az erős. és nyomban romlani kezdett a látásom". ideges. mint ez a mai civil életünk.izgalmasabb. dölyfös. reakciók variálódnak. a minden képmutatástól irtózó (így eleve életképtelennek tűnő) "érthetetlen. hogy felborítjuk a sakktáblát. a mindenkinél sokkal érzékenyebb Medve a szembeszegülő . Az ellenállás és az alkalmazkodás lehetséges variációit mutatják a magatartásformáik a nyílt lázadás változataitól (™ttevényi. már könnyű és csak játék". lázadozó Medve önvizsgálatokat tart (erre különösen alkalmas a háromszori fogda). Hármuk alakulása áll az előtérben: alkatilag Szeredy a tudomásul vevő. ha le is lassítja nagyon a vitorlánkat. a teljes értetlenségtől (a "bundás" Apagyi) a tökéletes azonosulással próbálkozókig (Czakó. de miként a matt-fenyegetés ellen sem lehet úgy védekezni."valamennyien éreztük a kiszolgáltatottság gyalázatát. lassú". hanem csak zsebre vágom a kezem. béketűrő Szeredy aktivizálódik. hogy bár annak kétségtelenül "igaza volt. főleg Medve példájának hatására. az otthon realitása is álommá válik a drillel szembesítve). majd szembeszáll: teljesen szokatlan módon kiáll Bébé mellett. "A sok nehéz tudás ólma már régen jól megülepedett a szívünk vagy inkább valahol a gyomrunk alján. Bébé "megfigyelni és megismerni" akarja az "itteni szokásokat". "Erős és szilárd tartalom ez az emberben [É] a külsőbb rétegek. tengerre épült hajók tőkesúlya. milyen taktikák. Both az alkalmazkodó. A külső események belső következményeinek bemutatása a regény legfontosabb rétege. társaikat és "a világ szerkezetét". de építik is személyiségüket." Saját szökése után. hanem azok hatását is vizsgálja: hogyan változik jellemük. komplexusossá váló. [É] Eloszlott a köd. Mindhárom . de "mindenből hiányzott a régi keserűség éles. Ottlik nemcsak a módszereket. világfelfordulások idején. Bébé Júlia-nagynéniről. sűrűbb anyagból való dolognak tartsuk a győzelemnél mindenesetre igazibb tulajdonunknak". az igazság nehézágyúit sem lehet bevonszolni olyan törékeny szerkezetekbe. hízeleg. leküzdik félelemérzésüket ("[É] azóta soha nem érzek pánikot sűrű ködökben. Medve). de már a külvilág. de szilárdságot ad". Drágh). és utána teljesen megnémult".főhős az álmok világába menekül (Medve a Trieszti ™bölről és a lovasról.egyébként művészhajlamú . a szimbolikus senki földjéről . általános zűrzavarban. de Medve valósággal merevgörcsöt kapott ettől az egésztől. s a világnak ez a keserű ismerete. Ahogy megismerik önmagukat. tiszta íze. S míg az évek folyamán az ő passzivitásuk megszűnik. nemcsak rombolják. hogyan alakulnak a kapcsolatok a felszínen és rejtetten. csökönyös. mint az emberi társadalmak. Szeredy Barikáról álmodozik. Tóth. A Bébével közös titkokat őrző. felfelé ívelő pályáján egészen közel kerül a negatív morális pólushoz. Aztán az így már-már elvesző erkölcsi érzékét nyeri visz-sza. és nyugodtan ácsorgok egy helyben").

Róm.kulcs a mű jelentésének meghatározásához: a kegyelmi állapotra. ügyetlenül is (l. III. mint Medve Gábor végső töprengésének ez a mondata: ČA kenyér nem elégÇ" (Sz. valamint a felnagyítás. de egyre megfontoltabb. Tóth). Bébé esetében a keresztény távlat lehetősége ahhoz a meggyőződéshez . felismerik. mely a történet előrehaladtával közeledni látszott egymáshoz. józanabb. a szemléletesség. 9:15-16) . Pál. hogy magatartásuk ismét távolodott egymástól. hanem bizonyos művészi-emberi erkölcs is" (Rónay György). "A példázat valóban ellenszenvesnek tünteti föl a törekvő önzést és a türelmetlen sietést. ami kitermelődött. neque currentis. törekvésekből. . a pontosság. durva jelekből. és a 3. mint a hangos. Magyarázkodás nélkül. de egyszersmind olyan eszményként fogalmazza meg. Próbálkozik az alkalmazkodással. amelynek érvényesülési köre a regény szereplői fölött helyezkedik el.).visszatérve már tudja. hogy "mennyire szeretik egymást". hogy a "kiszolgáltatottságot a belső függetlenséggel ellensúlyozhatják..) "valami. "már késő".ez egyben az 1. végül szinte mindenkit "a tehetetlen összetartozásnak időtlen időkre szóló köteléke bogozott össze" . a pátosz és a szépítgetés teljes hiánya. akinek arra akaratja vagyon. előadásmódjára jellemző az aprólékos hitelesség. [É] de "fájdalmasan érezte. ahol mindenki érti még a néma gyereket is. hanem a könyörülő Istené'. sem azé. "Aligha lehet tagadni.-M. melyben a szavak. az utolsó lapokon ismét különválik. Medve kéziratának talányos jeligéje (Non est volentis. a sebekből. hogy éljünk.Medve és Bébé majdnem egyformán fogalmaz (II. és több a szerelemnél. "Olyan világban szeretett volna élni. M. Bébé zaklatott önvizsgálata éppúgy a Bibliára utal. hogy átlépett egy "határt" (a gyerekkorét). és lehetővé tette. fájdalomból. az eleve elrendeltségre utal. a sorsszerűségre. Edelényi százados." Erkölcsi érzékük megőrzésével kialakul és erősödik biztonságérzetük (l. É A kőszegi védők példája ugyan közös nevezőt teremt Medve és Both között. "Nemcsak az előadás fölényes biztonsága meg a látszólag laza.és nem megy haza az édesanyjával. kötetlen modor mögött a szigorúan tudatos művészi fegyelem és takarékosság fogja meg az olvasót. sed miserentis Dei. ami talán kevesebb a barátságnál. elnagyolt. aki fut. ahonnan nem fordulhat vissza . valami.Nem azé. hogy nem tud többé tudomást nem venni erről a világról. A kettős nézőpont." Ottlik "mindent rendkívülivé tud tenni" (Tandori). medvesapó). még néha "elveszti a fejét" (kihívja Merényit párbajra). 11. 25. A látszatokból. a regény végső fejezetei azonban arról tudósítanak. Szt. tejsav vagy gyanta. fejezet címe is . míg a könyörületes megbocsátást egyértelműen értékké emeli. tettek tökéletlen látszata uralkodikÉ" Bébével a kórházban arra is rádöbbennek. [É] A világ nem ért másból. izomlázból. hogy Ottlik regényében az erkölcsi érzék a keresztény hagyomány jegyében válik közösségformáló erővé.

" Bár az író nem akar emlékismételgető "hajdani frontharcossá" válni "már látom. előbb el kell felejtenem az utazást. ahogy van'. hogy van. első (és azóta túl nem szárnyalt) sikerregénye.műveinek állandó témája lett a háború. [É] én nem akarok [É] Nem vagyok régi frontharcos. antifasiszta önéletrajzi történet. akkor talán el tudom majd mondani. beletörődő életeszményt fogalmaz meg: 'a világhoz nem alkalmazkodni kell. az ellenállás. és ha nem lehet méltósággal alkut kötni. hogy alkukat kell kötni benne. hogy kiválasszam az életemből azt. hogy fabatkát sem ér." SEMPRUN A nagy utazás (1963) Húszéves vagyok. Medve viszont sokkal kevésbé szemlélődő. noha kétségkívül átlényegülten. csupán eszközök. pedig tudom már. nem újrarendezgetni azt. hogy . tudomásul venni vagy föllázadni: e két magatartás a könyv végén újból felesel egymással. és van. én majdani frontharcos . Most még nem tudom elmondani ennek az utazásnak a történetét. amit nem lehet. Húszéves vagyok. nem tehetem már ezt. de tizenhat évet vár a megjelentetéssel. az megint egészen más.). baloldali szellemiségű forradalmár-politikus író alapkönyve. ami már megvan benne. Bármivel gazdagítanak is. s azt. még megengedhetem magamnak a fényűzést. mert be kell fejezni. Elfogadni vagy cselekedni.-M. A könyvek. hanem csinálni. akkor nem szabad alkut kötni! Azt mondja. A nagy utazást már 1945-ben írni kezdi. A szerzőt (maquisard-ként) 1943-ban fogta el a Gestapo. amit lehet. a lágervilág. [É] A dolgoknak nemcsak a mi életünkben lesz súlyuk. M. a zene. A nagy utazás. amikor megírom ennek az utazásnak a történetét. de ezeket az alkukat is méltósággal kell kötni. hogyan alakulnak a fiúk régi frontharcosokká. Esterházy Péter szerint: "Ottlik valamiféle méltóságot ajánl vagy kínál nekünk. Mert lehet. Tizenöt év múlva. hogy eljuss az emberekhez. amit elhajítok. [É] De aminek legnagyobb súlya van életedben. magasabb szinten. "Mindenképpen be kell fejeznem majd a könyvem. franciául alkotó. hogy az élet olyan. az néhány ember. az erkölcsi érzéknek kétféle lehetséges megnyilvánulásaként" (Sz.vezet. súlyuk lesz önmagukban is.mégis minden csodálatosan jól van. várnom kell még. hanem hozzáadni mindig'. a deportálás. így került a compiágnei gyűjtőtáborba. akit ismertél. rengeteg mindent kitörölhetek az életemből. (RÉSZLET A MŰBŐL) A spanyol származású. amit vállalok. majd a buchenwaldi koncentrációs táborba .

"még nem tudom. eszembe jutottÉ". mintha semmit sem tudna az ember" -. a folyamatok bonyolultságának érzékeltetésére Semprun . "nem tudja.ez a második idősík igazolja. a beszűkült teret ellenpontozza az időbeli tágítás. lezárt vagon) keretében szabadon működő tudatmozgás. a fizikai és lelkiállapot. A negyedik szint. (rövid) második fejezetben. A harmadik szint az utazáshoz képest későbbi események előrevetítése a (váratlanul."mert túlságosan könnyű semmit sem tudni". Gérard-Manuel menekülése Franciaországba. hogy a mindenkori jelen a múlt szükségszerű következménye. ill. hogy végül mégis megírt könyvének ajánlásában a háború óta felnőtt új nemzedékhez fordul. A . megütközés bujkáló SS-ekkel. és a Z. a spanyol polgárháború. A cselekmény négy fő idősíkon bontakozik ki. a K. megérteni viszont csak a múlt helyes értékelésével lehet. Ebben a keretben a főhős korábbi élete is felidéződik: felvillan néhány jelenetben a hágai gyerekkor. harmadik idősíkot is emlékként írhatja le .). "aki semmit sem akar vállalni a múlt súlyából".és idősíkváltáshoz az indokot. az előtér. "az alagút vége": a megérkezés).és hátramozgások történnek.holott maga is "lehetne akár Haas doktor lánya is". motivikus szerkezetben egyrészt tér. "századok múltak el azótaÉ"). felszabadulás. Asconában. de annyira megdöbbenti a csak jelennek-élés . "te magad is halott leszel" stb. feledni nem. csakúgy. a compiágne-i gyűjtőből Buchenwaldba induló. vagyis a megírás ideje pedig a főcselekmény jelenéhez képest jövőbeli. "vagy úgy tenni. ezt pedig motiválja a helyzet. előzmények. nézőpontváltást alkalmaz. Az állandó tér. a hazatelepítési központ Eisenachban. mérhetetlen idő adja ("hány nap telt el?". indíttatása Gérard találkozása Asconában Sigriddel. A történet alapján a mű keletkezésének kiváltó oka. a magyarázatot a lehető legszűkebb mozgástér (a százhúsz emberrel zsúfolt.a múlt így mindig beépül a relatív jelenbe -. négy napig tartó vonatút utolsó huszonnégy órájának története a leendő holttestekkel zsúfolt marhavagonban (adott a "végállomás". (filozófiai) tanulmányai .vagyok" -. A középpont. minden egységes múltként jelenhet meg a főcselekmény perspektivikus képeiben (út és visszaút. kivételesen) egészségesen átvészelt két év után: a tábor kívülről. "egyelőre nem mondom el". A regény a megírás pillanatából visszatekintő emlékezésfolyam: a többrétegűségnek. mint a többi síkról ("két évvel később. szimultán technikával. a francia misszió lányainak látogatása. későbbi tapasztalatok). többszörös áttételekkel. a csak az adott pillanatnak élő német lánnyal. másrészt a záró. hogy meg fog halni". jelenként átélt. a lidérces elcsigázottságban. hogy a két kezdőbetű. éles fordulatként. pihenés az asconai tó partján. teljes kimerültségben szubjektivizálódott.és idősíkváltásokból építkező technikát. hazájának koncentrációs táborait jelenti" . Erről (az utazáshoz képest) relatív jövőszintről is előre. "befejezem majd a könyvem".a szabad asszociációkon alapuló.

a fekete kenyérszeletekkel. A cím metaforikus: a konkrét utazáson kívül a kétszer tizenhat éves távlatban időutazás is: lélekben visszatérés a vonatútra. de nem ez . ajkamhoz emeltem egy kanál teát. a fiú. Nijhoff hágai könyvkereskedése gyerekkori emléket idéz). már a semuri fiú halála után harmadik személybe vált át az egyes szám első személyű előadásmód: Gérard társa pusztulásával elvesztette az összetartozás-érzést. jellemvariációk megrajzolását és folyamatos értékelését teszi lehetővé.mindaz. nyers erővel hívta életre a csodálatos perceket. fekete kenyér íze. az auxerre-i börtönélet. fáradtan az egyhangú naptól s egy szomorú holnap távlatától. Egyszerű lenne "visszaállítani" a kronológiát.. s az. elenyészik. akit az othe-i erdőben fogtak el . s én egészen egyedül maradtam. s akkor a kissé savanyú. ahogy lassan rágtam a ragacsos. annak keretéből a gyermek. ami az életem volt. A "réteges idődimenziós" technika jól jellemzett típusok. és éppen ezzel tagadjuk. "Catherine asztalhoz hívta a társaságot. minden emléket. Swann/. Azazhogy ő hagyott el . és (a filozófiai megalapozottsághoz is szükséges) példasort ad. S mindjárt. ("A bajtársak halálával meghalunk mi is. A semuri fiú meghalt. megremegtemÉ" /Proust: Az eltűnt idő nyomában I. Asconában ("anyám [É] süteményt hozatott. szinte gépiesen. /Gérard/). Michel meg Hans. "Vége. hol azonosítja magát Marcellel. a megérkezéskor. persze ellenkező előjellel. amikor [É] odaért az ínyemhez. az egyre gyakoribb síkváltások is fokozzák a feszültséget. Oroszos vacsorát adott [É] gépiesen beleharaptam a fekete kenyérbe. fizikai szenvedése ugyanakkor már az öntudatlanságig fokozódott. Mindaz.egészen egyedül maradtam. az Hortieux-fivérek története. amelybe előtte beáztattam egy darabka süteményt.gyorsuló ritmus. ami a hajdani világhoz kapcsol. Lefektetem holttestét a vagon padlójára. a híres madeleine-sütemény motívumra (és Proust képzettársításos előhívó módszerére) utal.") Nemcsak az időkezelés idézi Proustot: a műben több közvetlen reminiszcencia is szerepel: Gérard hol a Swann cselekményét próbálja rekonstruálni a vagonban ("absztrakciós gyakorlatként"). A második fejezetben. ezzel semmisítjük meg. itt kell hagyni semuri bajtársamat. mintha önnön elmúlt életemet helyezném oda. Akárcsak Proustnál. Semprunnél is fontosak (és sokféle szerepűek) az álmok (Gérard vagonbeli zuhanás-rémálma közös a semuri fiúéval. a kertajtó-csengő hangja ugyanúgy gyerekkori emlékeket idéz fel benne is. amelynek kicsi.és ifjúkorba. minthogy ő már nincs itt. De abban a pillanatban. bajtársunk halálát életünk értelmévé alakítjuk". dundi formája mintha csak egy rovátkás kagylóhéjba lenne kisütve. ill. vége az utazásnak. fekete kenyeret. amikorÉ". amit a véget nem érő nappalokon és éjszakákon elmondtam neki.

öröktől fogva jelen. önvizsgálattal kutatja. a "bebörtönzöttek" . Társadalmi természetében már jelen van a lehetőség. a kegyetlenség és az ostobaság képviselői. mert szabad ember vagyok. a determináltság. másrészt annak a két fiatal francia partizánnak a (fiúéval épp ellentétes) magatartását.) Semprun "selejtez".menthetetlenek valamennyien. vagy éppen ellentétessége hívja elő. a "letartóztatók és letartóztatottak" szabadsága. mert ők "lágy és tiszta szívvel kerülnek ki a háborúból". hogy segítsen bajtársán. reagálások. Valójában ők az igazi foglyok. az ösztönösen vagy gépiesen cselekvők vannak . a párhuzamok és ellentétek rendszere. mert szükségét . "hogy a két fiatal partizán elkövette ezt az ostobaságot". a látszólag csapongó gondolattársítások ismétlődő visszatérése. tetteket emel ki. utolsó kenyérdarabját is megosztani. már akkor is az. Szelektálva emlékező homo moralis: élethelyzeteket.a mű rendezőelve: a motivikus szerkezet. A szabadságfogalom egyre pontosabb tisztázásához kulcsfigura a német börtönőr: alakjával kézzelfoghatóvá válik az idebent-odakint relativitása. mert "nem azért harcoltak önként. és mindenféle más . akiket 1943 folyamán letartóztattak. embervoltukból kivetkőzöttek. az állandó összehasonlítás lehetősége teszi érzékletessé a központi gondolatnak. akik képtelenek kivégezni a sebesült SS-t. A kiélezett szituációkban megmutatkozó magatartásformáik alapján csoportosítja és értékeli az embereket. (és Gérard örül annak. választási és döntési lehetősége. képes ellopni társa kenyerét. jellemeket.boche'-ok -. Ramaillet. a választás.ilyen a . A trieri elvadított kődobáló "kis náci" például egyrészt barátját. és sorsok sokaságának felidézése után tisztázza a valódi értékeket. Hansot juttatja a főhős eszébe. a Gestapo tartományi főnöke). "rendet csinál a világ dolgaiban". aki . az önmegvalósítás lehetőségeinek problematikáját."A mi történelmileg közös lényegünk. magatartások hasonlósága. Vagyis nem a táborban lesz legyőzhetetlen állattá az ember.köp' a fogságban. mert "a táborban állattá lesz az ember. ("Azért vagyok letartóztatva. lopva eszi. a gátlástalan önzők: Vacheron. képes a sír felé taszítani a társát. Az önkéntelenül felötlő emlékeket a helyzetek. De egyben legyőzhetetlen lénnyé is lesz az ember a táborban. a "letartóztatók" csoportja (köztük néhány kiemelt figurával. Amikor odakerül. a szabadság" -. kegyetlenkedő SS-ek. "a rács két oldalán" állók. hogy kivégezzenek egy sebesültet". a szabadságfogalomnak sokoldalú megvilágítását . mi segítette az embertelenségek átvészelésében. A tábor csupán végleges helyzeteket teremtÉ" értékrendjének legalján a magukból. valamint az árulók. aki képes utolsó csikkjét.los. aki csomagjai tartalmát éjjel. tizenhét évesen. los'-t üvöltöző. brutális. mindannyiunké. utolsó lélegzetét is. hogy ne kelljen megosztania cellatársaival. mint az "aranyfogas" Haas doktor. valamint az identitás és a hovatartozás.

az értetlenül szenvedők sem. a helyes döntés is sokféle. kiszolgáltatott szerepét felfogva. akik szabadon vállalták az egyenlőtlen harcot [É] nem egy széthulló. A főhős "reméli". a kivégzések patetikus pillanatokat okoznak: René Hortieux-é ("aki a legteljesebben élt a lehetőséggel. A vagonban elsőként elpusztuló öregember tanácstalan kérdése . hanem győztesek serege menetelt az úton [É] s már az sem számított. reménytelen helyzetében elindul a frontra. mert vállaltam ezt a szükségességet". tragikusan felemelő esete. akiket egy városi razzia során véletlenül elfogtak. ami a legjobban oszlik meg az emberek között". hanem harcos ellenállók. s hogy ezek a fiatalok. hogy mit kell csinálni. aki. a sorsvállalók is. Elpusztulnak a legjobb társak is (Hans. hogy a menetoszlop túlnyomó többsége fiatalokból áll. ússza meg a háborút. és ilyen jelenet a kutyákkal széttépetett lengyel zsidó gyerekek brutális elpusztításának drámai. a láger fertőtlenítőjében társalgó belga szenátor és miniszter teljes értetlenségét is.saját gyerekei halálhírével mentegetőző .éreztem. "neki mindig segítenek": Hansszal és Michellel kötött barátsága után .a német zsidót. úgy lehetett kiolvasni belőle az emberi sorsok tömör és bonyolult igazságát. a választók. hiszen "a józan ész az a dolog. megvert hadsereg.) A bajtársak változatos jellemek. (Jellegzetes megjelenítésük a compiágne-i menet csoportképe: "és Gérard az ismeretlen férfitól kölcsönzött tekintetével megfigyelte. Gérard. szabadon döntők. akit "kötél általi halálra ítéltek". Gérard sorsa fő vonásokban egyezik Semprunével (életútjának .ManuelGérard a börtönben az othe-i erdei sráccal kerül össze. de azt kívánja. aki a vállán tartja mindennek a súlyát. bélelt bundájukból. A menetoszlop tehát az erő benyomását keltette. mely nem lehet más. bőrzekéjükből vagy rövid. tüske szaggatta nadrágjukból megállapítható. hogy emelt fővel haljon meg").nőnek a fiai. a vagonban a semuri fiú van mellette. felidézi pl. aki a krematóriumot látta-nézhette a háború alatt ("gemütlich"-nek nevezett) szobájából. a húszéves oroszé.mottóként ismétlődik. Mert "nincs egyenlő súlya a holttesteknek"."elég nagy gyakorlatunk van a halálban" -. Nem akármilyen szürke emberek. mert "Émindig akad valaki. mindig akad egy hang. hogy legtöbbjük győzelmes menetelése valószínűleg olyan sors felé vezet. a semuri fiú) . mely feltör a névtelen hangok tömegéből. a múltat sem értőknek (szükségszerűen) felfoghatatlan a jelen borzalma. maquisardok.) Nem lehetnek szabadok a passzív "elviselők". Sokfélék a tudatosan. amikor már minden tarthatatlan. hogy a német börtönőr. hogy meghaltak annak a . emberekét. mint a halálÉ". mint nyitott könyvből. s megmondja. hogy éljek a szabadságommal. utat mutatÉ". Gérard mindig talál társat. mint vastag cipőjükből."Hát értik ezt?" . Iráne. a francia ellenállót és a vörös spanyol fiút a történelmi események választják szét .

az ablakhoz áll. miután saját apja adta fel a Gestapónak. A "tehetős parasztok fia" a kötelező munkaszolgálat helyett maquisard lett. a háború után nyomoznak is Michellel Hans Freiberg után). Gyakorlatias ("fogpépet" hoz. hogy "neki sohasem segített senki". jövőtlen sorsáért. a barátok (tragikus. hogy épp a vagonbeli utolsó napon értesül a Tabu-csoport pusztulásáról. akkor csakugyan nem is találkoztunk". aki. elutasító bezárkózásában ("befalazva magányának börtönébe") nem veszi észre maga körül a lehetőségeket . aki "mást se tesz.állomásai: Spanyolország. még fizikailag is. ellenállás.az életbe. Amikor visszatérése után nem kap a közigazgatási hivatalban hazatelepítési segélyt. a megjelenített élethelyzetek és magatartásformák továbbra is népszerű olvasmánnyá teszik A nagy utazást. "egyszerű világképű". szerkezete. de önérzetes. a vagonbeli társ az alaptörténet legfontosabb szereplője. ő már itt is táborokba kerül. Szerinte a Vaugirard utcai zsidó nő maga is felelős kiúttalan. hogy az elviselhetetlenség csak bajtársiassággal élhető túl.ez utóbbiról aztán megtudja. cselekvő. így nem értheti Gérard iróniáját. pajtás!" . kiszolgáltatottnak érezhetné magát. hogy áruló. MROZ˙EK Tangó . de "helyes véleménye van az élet fontos kérdéseiről". Csaknem örülök neki."Ne hagyj el. abszurd helyzetbe az a fiú. A semuri fiú.miután megjárja a koncentrációs tábort is úgy vélekedik. levonja a következtetést: "Egy idegen országból egy másik idegen országba érkeztem. mert "nemzeti alapon osztogatnak"." A "németek ellen a németekért is harcolva" végül legyőzhetetlen lesz. így meg tudom őrizni majd a kellő távolságot". hogy egy csapásra visszaszereztem idegen voltomat. ezért főleg az embereket hívja elő az emlékekkel. ("De ha elfelejtette. Helyesen ítélő. fejlett etikai érzékkel rendelkező harcos humanista. A művet Réz Pál fordította. stílusa. Spanyol forradalmárként Franciaországban is idegen. nem árulja el "felsőbb kapcsolatát" .) Utolsó mondata . Azazhogy én vagyok idegen. (Felismeri a Moselle völgyét.) ™nhibáján kívül kerül viszont megdöbbentően reménytelen. Hága.nem is emlékszik az őt elkalauzoló Gérard-ra. Tudja. mint ért.de megoldásai. büszkén vallja "hazafinak" magát. intellektuális forradalmár. kemény és hajthatatlan. Párizs. későbbi műveivel "túllép" ezen a "modern realista" regényen . Semprun .politikai nézeteit az 1968-as események és a gulagok hírére megváltoztatta.akit kizárt a spanyol kommunista párt . mert . így a megérkezés (átvitten) a másik ember megtalálását is jelenti. nem eszi meg a "sós moslékot"). Egész életét meghatározzák a társak.és a másik emberbe kapaszkodás kifejeződése. megért és megértet. de neki Trier neve nem jelent semmit. táborok).

" Ez utóbbi út látszik előtte járhatónak. vagy helyreállítani a régieket. térvesztésére. Ennek következtében azonban a jelenkori ifjúság légüres térbe kerül. az elidegenedés és önazonosság-vesztés. a hagyományos kultúra életképtelenségére esik éles reflektorfény. A dráma alaphelyzetében . Alakjai szerepválsággal küzdenek.abszurd vonásként . A II-III. Programjuk a teljes szabadosság ("azt csinálja mindenki." SLOMIL: "Kérlek. a különbségek élezésére. a maguk zabolátlansága ellen. és ezzel mégiscsak kibontakozik egy fonákjára fordult konfliktus. a morál és a nemiség összefüggéseire mutat rá. hát megtiltom én neked?") Az új nemzedéknek ilyenformán két lehetősége marad: "Vagy újabb konvenciókat kell teremteni. Az író az értékrendszer félreállításának következményeit boncolgatja szatirikus jelenetsorokon át. Hősies gesztusaik. és nem hajlandók átállni a hagyományőrző szerepkörre. amihez kedve van"). A Tangó című dráma alapkonfliktusa a kulturális hagyomány és modernség szembenállása. a hatalom. ezáltal saját szerepének megtalálására. egyéniségük megtalálására és érvényesítésére törekszenek.annak idején végérvényesen szétzúzták a normarendszert. (P. amelyekben azonban a realitás is jelen van. (ARTUR: "én már csak maguk ellen lázadhatok. így tehát groteszk szereposztásként Artur lép fel a hagyomány harcosaként . A szülők . nyugati társaik a valóságban az abszurditást.maga a drámaiság hiányzik. megakadt ugyanis a nemzedéki konfliktusok örökletes folyamata. A szereplők logikáját. Groteszk vagy abszurd helyzeteket.a szülőkkel és nagyszülőkkel mint a korlátlan szabadság védelmezőivel szemben. Először is az etikai normát akarja érvényesíteni. MüLLER PéTER) S`lawomir Mroz˙ek (sz.úgy vélik . parancsolj.(1964) A kelet-európai szerzők az abszurdban a valóságot mutatják fel. ki akarnak bújni a formulák és sztereotípiák korlátai közül. ennek jegyében állásfoglalásra és tettre sarkallni . a művészek teóriáit a köznapi élet törvényeivel szembesíti. nagyratörő próbálkozásaik rendre komikus felsülésekbe torkollnak. a kegyetlenség. felvonásban tehát hősünk egyre elkeseredettebb kísérleteket tesz a szembenállások kiprovokálására. de a végkifejlet Mroz˙ek csaknem minden művében komor. és végül az értelmiség félreszorulására. modelleket állít színpadra.: 1930) műveinek központi témaköre korunk személyiségválsága.

és Edek brutális erejére támaszkodva diktatúrát jelent be. némely szituációkban pedig csupán egyszerűen nevetséges. az összekuszálódott társadalmi állapotok és emberi viszonyok előtt. konkrétan: tradicionális külsőségek közepette feleségül venni . Különös és végső soron kulcsfontosságú a kapcsolata a kultúrával Edeknek. megsemmisítve és félretolva az alapellentétet. Ala közlése azonban ("én megcsaltalak Edekkel") teljesen összeroppantja. Eleonora. A Tangó a fentiek értelmében a kultúra tragikomédiája. eszmék (a "halál" és a "hatalom") megszállottjaként zavarosan szónokol. avantgárd művész és esztéta karikatúrája. amikor a gyermeküket a szemük láttára ütik agyon és szinte észre sem veszik. Vele szemben a kultúra nem is vállalja az ellenállást: Eleonora szerint "talán nem is lesz olyan rossz dolgunk".a felszabadult ember joga és kötelessége") jegyében él és e jegyben szarvazza fel őt felesége. de Edek két csapással agyonüti. Ez a kultúra nevetséges belügyévé süllyed.a saját unokahúgát. tehetetlenül áll a XX. E házaspár "elvének" és magatartásának abszurditása akkor a legnyilvánvalóbb. Eugeniusz bácsi pedig azonnal behódol az új hatalomnak is. Slomil "semmi különöset" nem tud mondani. nihilizmus keríti hatalmába . szereplőtársai elnézőlen statisztálnak hozzá.megoldásként .felszarvazott apját. Ala eleve távol áll az értelmiségi szemlélettől ("unom a filozófiát"). Eszeveszett dühöngéssel a pribékjére rontana. Az eredmény: komikus csattanó. a "vőlegényt" zökkenti ki a szerepéből. reális meglátások. és együttesen vezetnek az önpusztításhoz. —j konfliktus jelenik meg tehát . Eleinte tisztes távolról nézi. Az emberi értelem fogódzó nélkül. hiszen csak eszközül szolgálnak öncélú lázongásához. (Artur orvosegyetemre jár. a valóságtól való elrugaszkodás uralja. immár teljesen elvesztette értelmező és irányító szerepkörét. század valóságában. A hagyomány azonban (a "legénybúcsú") épp őt. —jabb éles váltással valamiféle fanatizmusba igyekszik belekapaszkodni. a hagyomány őrzésének vagy elutasításának a kérdését. lerészegedik.ami ellen lázadni próbált. Artur elméletei gyorsan cserélődnek. a műveltség egészével szemben viszont elsöprő erővel fellép a gátlástalan műveletlenség. A fiatalember másik próbálkozása: a formákat szándékozik feleleveníteni. "rossz a világ"). és ő veszi át a teljhatalmat. Hangzatos elmélete ("boldognak lenni . de egészüket mégiscsak a bornírt dilettantizmus. Eleonora szerint ezzel "szégyent hoz a családra". csupán sodródni tud az eseményekkel. a katasztrófához.a befejezésben. egy kis áhítattal is (önfeledten . unokatestvére szerepzavaraira pedig joggal fakad ki: "tudományos disznó". Az ő kijelentéseiben felsejlenek ugyan lényegre tapintó.) A mellékszereplők elvtelensége vagy hóbortos életfilozófiája. a forma és az eszme is. Slomil a modern. a főhős sikertelen nekiveselkedései és téblábolása egyaránt az értelem zsákutcáját jelzik. hiszen most már minden kicsúszott a kezei közül (az erkölcs. Kísérletezgetése: az ő élethazugsága.

Slomil fellengzős stílusban fogalmazva "az autentikus élet egészséges fuvallata". akár menyasszonyt.groteszk módon . Mellette jövője csak az elvtelen köpönyegforgatónak (Eugeniusznak) van. hibátlanul alakít akár lakájt is. amelyet apjának Edekre haragításában akart a második felvonásban felhasználni . A szülők nemzedékének fiatalkorában ez a tánc az akkori hagyomány elleni lázadás jelképe volt (a szoros összefogódzkodás. célratörően. de te alszol"). egy "haverja" noteszéből. a "szükségszerűség". Ez a "bölcsesség" azonban nem lépi túl a primitív konkrétumok szintjét ("én szeretlek. hogy Artur a menyasszonya közlésétől veszíti el végleg maga alatt a talajt: a hűség-hűtlenség értékek megsemmisülése miatt szakad el hősünk végleg a valóságtól. mások hibájából sodródik előre.bámulja az egyetemi tankönyv képeit. semleges. elérhető ideák.ráveti magát unokahúgára. Ugyanaz a mozzanat siklatja ki.ebből a szerepéből is kiesve ." Az értékrend alapját azonban csak szilárd elvek. Minden közömbös. Tökéletes alkalmazkodó képességét. pl.a saját taktikája fordult a visszájára. A Slomil-nemzedék ad absurdum vitt "forradalma" következtében az egész értékrend összeomlik. ami kell". A címadó motívum. A civilizált ember azonban nem élhet erkölcsi normák nélkül. a ravatalra küldheti a nagymamát. nem látva előre. hogy mi az etikai nihilizmus és anarchia következménye. A nyers erővel. Artur saját korlátlan szabadsága is példázza . de felismeri és kihasználja a lehetőséget. a többiek viszont minduntalan kizökkennek szerepükből. Ha mi magunk nem adunk jelleget a dolgoknak. akarata ellenére. a testi érintkezés megbotránkoztatta az idősebbeket: "Tudod. pontos helyzetértékeléssel. és jut az elvont eszmék légüres terébe. Kulcsszerepüket azzal is megvilágítja a darab. "elvet" másolt ki). A szülők büszkék arra. nincsenek viszonyítási pontok. belefulladunk a semmilyenségbe. ezek azonban úgy tűnik. hogy ő nem talál ki semmit: "én így is tudom. a primitívséggel szemben az erkölcsi normarend is katasztrofális vereséget szenved ebben a műben. mekkora .teljes a káosz. Edeket természetesen semmiféle szégyenérzet nem feszélyezi: beleiszik bárki poharába. nincsenek. lefekteti a megkívánt nőt akár feleséget.ebben rejlik életképességének titka. Még "büszke" is arra.az értéktelenség következményeit: madárkalitkát rakhat a nagybácsi fejére. konkrét törekvések adhatnák meg. Jóllehet csupán önvédelemből. "™nmagában semmi sem komoly. Eugeniusz bácsinál szellemesebb rímet (ez a költészet karikatúrája?!) tud gyártani. A mesterkélt és életképtelen civilizációval szemben ő maga a természetesség. aki "moziban dolgozik". Artur morális-szociális igazságokról szónokol. a "tangó" jelentésváltozása fogja össze a történéseket. és betölti a hatalmi vákuumot. majd . bármit tilthat . rugalmasságát már az első perctől folyamatosan bizonyítja. A végső fordulatban pedig azonnal cselekszik. hogy felrúgták a magatartást szabályozó törvényeket (Slomil többször felhangzó kulcsszava: "Minek?"). Képtelen az elvont gondolkodásra .

Az unokatestvéri házasság az emberi kapcsolatok teljes összekuszálódását példázza. A viszonyváltozatok.az apa korholása Artur szájából: "mellényzsebben csücsülő Agamemnón". "a rendíthetetlen fogalmak világának legteljesebb kifejezése évszázadok óta" . Mroz˙ek műve a tragédia paródiája.a férfipáros tánca a kultúra ijesztő deformálódásával fenyeget. és degenerált utódok születésével fenyeget. ha összevetjük Elektra szenvedélyes igazságszeretetével és etikus tartásával. Mindebből az is nyilvánvalónak látszik. a házassági ajánlatra adott válasz ("tőlem lehet így is. A mükénéi mondakört idézi fel . hogy tangót táncoljon az ember?"). Artur "tragédiát akar". a férj és a feleség békés egyetértésben együtt kártyázik.de hova tűntek ezek a fogalmak az életből és az irodalomból? Slomil . alkalmasint Eugeniusszal . művészethez. bűnhődéseket stb. a bosszú kötelességét.ezúttal a szerző szócsöveként . itt viszont a szerető. Artur görcsös igyekezettel össze-összehoz tragikus szituációkat. tudományhoz. Ala butuska naivitása is árnyaltabban jelenik meg. A mű utolsó mozzanataként azonban Edeknek támad kedve tangózni. A műfaj elavulásáról magáról a műben is szó esik. Poloniusra emlékezve Eugeniusz bácsi magatartása is mélyebben elemezhető.kőbe véshető választ ad: "ma már csak bohózat lehetséges". úgy is") századunk egyik klasszikusával. hanem egy-egy magatartás megtestesítői.) fűződő viszony egyes változatait képviselik. A dráma alapelemei vagy elcsökevényesedett formában vannak jelen.főképp Szophoklész tragédiáit . mert ez az egyetlen "nagyon erős forma". vagy teljesen hiányoznak . erkölcshöz stb. a legárnyaltabban ábrázolt hős. kiüresedtek ebben a műben: Slomil és Eleonora együttélése a házasság zsákutcája. sorsválságok és tragédiák végeláthatatlan sorozatát. mégpedig a kultúrához (műveltséghez. egymás ellen fordulnak Az emberi kapcsolatok is végletesen eltorzultak. magatartástípusok értékeléséhez a szövegben található irodalmi utalások is támpontot szolgáltathatnak. Egy másik szövegrészlet. de maga a tragikum mindig kicsorbul. Artur ilyenformán Oresztész vagy Hamlet elkorcsosult leszármazottja. hogy a Tangó szereplői nem jellemek.groteszk vagy abszurd minőséget . vonna maga után. amelyet a szülők anarchiája eredményezett. Egy emberöltő elteltével már a tangózás számít a fiatalok részéről megtagadni való hagyománynak. Artur indulatai. Ophelia megragadó tisztaságával. Camus Közönyével (Mersault figurájával) teremt párhuzamot. Mroz˙ek ugyanis a klasszikus tragédiák jónéhány ismert mozzanatát emeli be groteszk művilágába. A személyiség szétesett.bátorság kellett ahhoz. Eugenia szavai Arturhoz "Mért nem vonulsz kolostorba?" A világirodalom hagyományai szerint a házasságtörés bűne gyilkosságot. a Hamletet pl. gondolatai és ösztönei is egyaránt csaponganak. további bűnöket. Ala pedig már abból a zilált "családi" háttérből bukkan elő a színpadon.

nem ad viszonyítási pontot a szereplőknek. az idő múlatására. A szerkezet csaknem teljesen lineáris. de hogy az milyen lehet. hogy most már nem Artur. darabjának alapjelensége) között. Artur eredménytelenül hadakozik ellene. a színpadkép az I-II. az egységek végén veszti el a fejét és kezd dühöngeni . a végkifejletig ellenfél sem látszik a színpadon. Slomil teóriája forradalmiságot. Nincs nemes eszménytől vezérelt. amelynek végén az alaphelyzet változatát látjuk viszont a befejezésben azzal a különbséggel. Az idő azonban szétfolyik. a cselekvéssor célját veszti.eredményezve. de Artur sikere csak időleges és látszólagos. a csúcspontok ellenére nincs kibontakozás. a huszonöt éves Artur gyerekkocsija. az eseménysort mindössze néhány motívum tagolja három felvonásra. és nincs katartikus hatás. de cinikus felelőtlenséget is tartalmaz: "utat törtünk a jövőnek". de helyette ő sem tud valóban pozitív célt kitűzni: Eugeniusz bácsit az emlékiratok összeállítására noszogatja. A kommunikációt tekintve átmenetet látunk az egymás melletti elbeszélés (Csehov műveinek sajátossága) és a teljes közlésképtelenség (pl. Már a színpadi utasítás is hangsúlyozza: nem tudhatjuk. a tér egyaránt jellegtelen. hanem Edek kezében van a hatalom. minden össze van torlódva: a tíz éve halott nagypapa ravatala. Artur törekvéseinek nincs kibontakozása . A "ravatal" az "örökkévalóság". és végül mire Edek. (ARTUR: "Itt nem lehet lélegzeni. Az általános értékválságot. jellegzetes pótcselekvés. csak a nyíltszíni szeretkezésük botrányára emlékeznek. Edus!") A drámai tett helyét pedig a kártyázás tölti be (mindegy. Jellemző történés a nagy horderejű bejelentések komikumba fojtódása. hogy póker vagy bridzs). ezt a harmadikban ugyan rendezett polgári miliő váltja fel. abszurddá válik. A tér. azaz az idő jelképe is a színpadon. valamint az irodalmi műfaj ezt is tükröző gyökeres átalakulását a műfaji sajátosságok átminősülése is tükrözi. hogy mire használja Slomil. járni. tisztán látó és kivételes képességű hős. a zárórészben magától mászik fel oda. a negyven éve nem lovagoló Eugeniusz lovaglónadrágja látható egymás mellett a színpadon. Az első felvonás dialógusa szerint sem Eleonora. megfoghatatlan. felvonásban "káosz". "a múlt rekvizitumai". de a színhelyre már nem. nincs karaktere. élni!" ELEONORA: "Milyen szépen iszol. hogy "költözés előtt vagy után vagyunk".minden értelmetlenné. A "revolver" háromszor jut szerephez: látjuk. "az már nem reám tartozik"É Az idő. Groteszk hatást kelt a "ravatal" motívuma: Eugenia a darab elején "büntetésből" kerül fel rá.harmadszor már a vesztére. A cselekménysor önmagába visszatérő kört alkot. Saját magát tekintve . "családi kultúránk fölhalmozódott rétegei". és a partnerre sem biztosanÉ Senkinek és semminek nincs tartása. sem Slomil nem tudja a házasságkötésük dátumát. mire Artur (Eugeniusz segédkezésével). Artur három ízben. A beszéd és a tett is. Ionesco: A kopasz énekesnő c.

Beckettnél például már eleve tétlenség és céltalan vegetáció uralkodik. de tiltakozik a meghunyászkodás ellen. Müller Péter).de a fenyőillatot már pótolni kell. Az idill és a köznapi valóság is keveredik a műben: a környék maga a tökéletes természeti szépség ("napfényes kert". Mondanánk. ÖRKÉNY ISTVÁN Tóték (1964) Az az alapvető meggyőződésem[É]. Eger közelébe telepíti az író. a "púpos. aki ragaszkodik a szimmetriához. Mulatságos emberi gyarlóságai vannak. mert itt nincsenek egyértelmű minőségek. úgy fogalmazható. hogy az abszurd helyzetbe kerülő hős még megkísérli a cselekvést. ha átteszem groteszk közegbe.pedig feladatvállalása végképp nincs összhangban a képességeivel és a lehetőségeivel. "finom fenyőillat. s így önmagát is elemészteni" . az egri moziból kölcsönkért "vaporizatőrrel". a jelenségek összefonódnak és kölcsönhatásba lépnek egymással. de kulcsfigura.írja Camus. mert rokon. Camus Caligulájára emlékeztetően. "Az abszurd ember egyetlen dolgot tud: mindent fölemészteni. A Tóték c. hogy a háború és a béke világa. "kilátás a Bábonyra". kisregényben két színtér áll egymással szemben: Mátraszentanna hegyvidéki falucskája. céltalan. abnormális viselkedés és észjárás volna követendő. A kelet-európai dráma sajátossága. A falu fiktív helység. de ez már nem felelne meg a mű valóságának. Amikor a világban uralkodó szabályok ellentmondanak a józan emberi észnek. a rendhez. annak értelmetlensége csak utólag válik nyilvánvalóvá (P. hebegő" postás csupán mellékszereplő. de abszolút (isteni) céllal kacérkodik: "újrateremtem magukat". Mroz˙ek darabját Kerényi Grácia magyar nyelvű fordításában ismerhettük meg. és ezáltal sorsokat alakít. valamint a front. aki az igazi nagyságot tiszteli. félkegyelmű. akkor éppen az ún. ha a cselekvés már értelmetlen. [É] mely a bartalosi völgyre ráterül") . (ÖRKÉNY ISTVÁN) Gyuri atyus. A természet ősállapotában mesterkélt emberi csinálmányok.és ellenszenve függvényében manipulál a faluba érkező levelekkel. de konkrét térbe. Nem csak azért. hogy az embernek a cselekvés az utolsó és egyetlen reménye. és én kísérletet csinálok belőle!" Az abszolútumnak ez a görcsösnevetséges hajszolása juttatja el Arturt a tébolyig. és a maga torz módján ugyan. hogy cselekedni kell még akkor is. művi eljárások . Slomil szájából még torzabb a szintén groteszk bejelentés: "Adjátok ide az Istent. Ez. ő az egyetlen ebben a felfordult világban.

vannak pl. meddig csorbulhat az emberi szuverenitás? Elpusztíthatja-e egy külső hatalom az embert? Elpusztíthatja-e önmagát az ember? Vajon mi a dolgok. Annak egy jellegzetes szelete. padlót kefél a plébánosnál stb. a teniszpálya meszelése és a tulipánok öntözése Cipriani professzornál (élénken emlékeztetnek az évszázados robotkötelezettségekre). egymástól függetlenül. meddig játszhatók a felvett szerepek. a legékesebb és legtekintélyesebb dísztárgy itt már a "kínai mintás ágyterítő" . tartalmatlan életével. . modellje. amely a kisregény konfliktusában igen jelentős szerepet játszik.és autótulajdonos is (idegen származású).ellentéte? Mi a semmi? Van-e az embernek különleges szerepe a földön? Van-e határa az emberi szuverenitásnak. van "rossz hírű nő" is. az egyéni érdekek egymás mellett. Például a szíves vendéglátás színlelésével. Szabóék és Tóték.jelennek meg. hanem a XX. hogy ez a magatartás végső soron mihez vezet. egy bizonyos társadalmilag elfogadott és eljátszott udvariassággal. Az egyik az életforma. A jogvégzett ember.azt is kölcsön kell kérni. olykor egymással szemben léteznek. egyéb napi teendői: favágás a plébánosnál. A falusi emberek életében hiába keressük a folklórt. A kisember élettapasztalata azt sugallja. Az alapszituációból még két olyan tényezőt kell előre megvilágítanunk. mégpedig a fárasztó napi munka utáni jellegzetes tétlenség. A megélhetés alapja itt nem a mezőgazdaság: Tót Lajos régebben vasutas volt. az egyetlen fiúgyermek életéről van is szó. csapásaival szemben csak a maga ügyeskedésére van utalva. most tűzoltóparancsnok. Kérdés. hogy a sors hányattatásaival. a népi hagyományokat. a fogalmak . mikszáthi) atmoszférát árasztja. Nagyon fontos annak indoklása. Mihez vezet például a háborúval szemben? Mi történik. de van Kasztriner és Cipriani is . Ezek az emberek főként a még meglévő természeti értékekből élnek: pihenni vágyó. azok csak az illetékesek lekenyerezésével. kispénzű fizetővendégeket fogadnak. A lakosság összetétele is vegyes. valamint egy régi idézés. a fronton harcoló unokaöccse. mégpedig "buditisztítással".ez a falu nem a hagyományos (pl. A falu társadalma nem a közérdek együttes szolgálatában. a "doktor úr" jobban fizető állással keresi a kenyerét. nem valódi közösségi életben szerveződik. Az önzetlen jóindulat mímelésével. hogy az aggregátor gépésze miért ugorja át a képzelt árkot Gizi Gézáné kerítése előtt ("eszébe jutván a közeli nyugdíjaztatása. ha "a massza megbolydul"? Még ha a legféltettebb kincsről. a különleges eseményre felizzó érdeklődésével ("Szabóék kicipelték béna nagyapjukat az udvarra"). amelyben az államellenes felforgatás vádját emelték ellene"). századi Magyarországét. Van itt villa. A másik: az életstratégia. de a lakosság zöme "kisember" a maga egyszerű.az "ember" . "szívességekkel" védhetők ki. Tótné hasonlóképpen: napi kismosást végez a professzoréknál.

van-e korlátja a hatalomnak? E kérdések feltevésével egyszersmind a Tóték c. amenynyi. Magánál hasmenést okoz. ő a reális őrnagy. hadviselésüknek az a lényege.éles a kontraszthatás. hanem annyi. a család. "mintha meghőbörödtek volna az emberek". A legképtelenebb viselkedés is "kortünet". megfürödhetek!"). Cipriani professzor és a többiek. de mindig igazodik a feleség és a lánygyermek elvárásaihoz. Szimbiózisban élnek. A nők inkább csak stilizált (néhány találó vonással megrajzolt) figurák. Az ott dúló háború: világállapot. űzött. Bármelyikük tette és magatartása hármójuk együttműködésében formálódik. majd értelmetlen "hősi" halálával (ide emelhetjük a "hálókocsikalauz" emlékkönyvi bejegyzését: "a nemzet élethalálharcát vívja a vörös bolsevik rémmel"). Cipriani. az "európai hírű ideggyógyász" is mintha elmebeteg lenne ("érdekes [É].ennyiben ez a család még őrzi a hagyományos modellt -. ami Mariska és ágika szavaiból. valamilyen fokon a front áldozatai. A mű szereplői közvetve vagy közvetlenül. Tót Lajosra különleges teher nehezedik: ő viseli a közös terhet. idegei megroppantak. aki a fronton szolgált. áldozatai Tomaji plébánosnál is megjelennek. hanem a családé is. . A háborúban "megrongált idegállapota" miatt szorul szánalomra és gyámolításra. Persze nemcsak a háborút akartam benne megírni. rettenetes a világégés.") áldozat mindenekelőtt Tót Gyula. egyúttal gúzsba köt. alacsony. ha szájába vesz egy zseblámpát?").alkotják a mű cselekményét. amely a hegyektől körbezárt Mátraszentannán is érezteti hatalmát: "a háború harmadik nyarán [É] a családok 60 %-ának volt olyan hozzátartozója. De egy másik folyamat is elindul benne a Tótékkal való interakcióban. ütközései . ami meg is történik . ™rkény István nyilatkozata: a háborút "ebben a regényben írtam meg igazán. végül már dermesztőek. A címszereplő: Tóték. beteg.és a mögöttes tudati folyamatok . áldozat Varró őrnagy is. Ebből az állapotból kell kilépnie. Varró őrnagy életét felborította a partizánokkal folytatott egyenlőtlen küzdelem. (Bár nem kizárólagosan." Felbolydult az emberiség. átérezhetjük emberi szenvedéseit. Ugyan Tót Lajos a cselekvő. kisregény témavilágát is körüljártuk. Varró őrnagynak a valószínűtlen jelenségekhez kellett hozzáedződnie . A tűzoltóparancsnok édesapa és az őrnagy viszonyváltozásai. A másik színtér. az emberhez méltatlan körülmények elszenvedésével ("Istenem. mert ő a családfő. ő nem csupán a háború áldozata. élete már-már maga az abszurditás. a férfi . a hátteret alkotó front. az ideális csak tévedésből szállt le Mátraszentannán .kezdetben még szánjuk. akárcsak Tomaji plébános. törődött alak száll le a buszról. hogy a legvalószínűtlenebb módon és helyen támadnak.személyisége eltorzult. tekintetéből árad. "Az ember nem annyi. későbbi gesztusai zömmel nevetségesek. Az a határtalan rajongás.

"egy doboz féregirtó por". harmónia) fokozatosan megalázkodik. A tetőpont felé haladva. Hiányzik belőle a valódi érdeklődés az embertársak iránt. béke. A folyamat. Az őrnagy sem képes kiküszöbölni a keletkező feszültségeket. életének tartalmát. elemlámpát vesz a szájába. rogyasztott térddel jár. nem sokkal műveltebb. A felszínes. "Kisember" ő. aki nem szól kétszer." Tót Lajos és Varró őrnagy magatartása és helyzete egymással ellentétes irányban változik. Ebben a kölcsönfolyamatban a szép szál. a hallucinációk oka minden alkalommal valamely pszichikai törvény. sőt Tót fölé magasodik. a lelkiismeret bünteti Tótékat a budi bűzének elleplezése miatt. nincs köztük valódi együttműködés. katonaember. A lelkifurdalás átformálja a szavakat (pl. Helyzetérzékelési képessége csekély. a tetőpontig Tót Lajos válik azzá. . A dobozolás mindegyiküknek mást jelent. Elméletei magukon viselik a háború megnyomorító hatását. Nem tud mértéket tartani. Szinte felkínálják a lehetőséget az őrnagynak. visszafogja az ásítást és a nyújtózkodást. olykor-olykor nagy nehezen kialakított összhangot bármilyen jelentéktelen ügy. az udvariaskodással csak egyszer-egyszer kísérletezik. köztiszteletnek örvendő Tót Lajos (maga a megtestesült rend. melyen ő volt látható [É] egy porosnak látszó műpálmának dőlve". A legfontosabb törvény pedig: Tóték (és esetleg az őrnagy) minden igyekezete ellenére sem jöhet létre tartós és harmonikus viszony köztük. Jóllehet magasabb társadalmi rétegből érkezett. álmossága. mert nincsenek azonos helyzetben. Egy másik pszichikai jelenség: Tót Lajos a nem kívánt eseményre. hogy hatalmaskodni kezdjen. az őrnagy pedig erőre kap. de minden erőfeszítése ellenére zavarok. lealacsonyodik. sőt összeomlással fenyegető ütközések keletkeznek. Tóték szolgalelkűsége. Kezdetben az őrnagy volt szánalmas figura. az elhallások. férfiúi önérzetét feladva beáll dobozolni. működni kezdenek normális emberi reakciói: menekülési ösztöne. ahogy Tót Lajos tűrőképessége fogy. éjszaka nem alszik. amikor rávehető lesz az egész emberiség a dobozolásra"). hogy zsarnokuk legyen. nincs érdekközösségük. bármilyen nevetséges véletlen megzavarhatja. nem hős. teljhatalomhoz jut. "a szolgálati pisztoly" és leginkább "egy bekeretezett fénykép [É]. A zavarok. amelyben fokozatosan feladja egyéniségét: a szemére húzza a sisakját. minőségét illusztrálják a fiókjából előhozott tárgyak: "egy Kodak fényképezőgép". Szerény képességeihez mérten görcsösen igyekszik. akár a saját tettére sem emlékezik.amennyi tőle kitelik. kisiklások. nem sokkal lát többet a házigazdáknál. Az őrnagy és Tóték viselkedése kölcsönösen feltételezi egymást. eleve hibás életstratégiája és életformája szinte rákényszeríti az idegent. Az udvariaskodás csak a viselkedés csapdája lehet. ezért hallják félre az őrnagy szavait). a totális hatalom tébolya is megérinti ("Egyszer talán eljön az az idő. tudata kizárja a kellemetlen emlékképet (Viktor Emmanuel olasz király fogadtatását letolt nadrággal).

értesítések sora. Ettől a ponttól kezdve két szál fut egymás mellett a műben: a mátraszentannai eseménylánc és a frontról érkező levelek. a kórházi leltár szertefoszlatja azt. a tragikus és mégis felemelő. a sokasodó méltatlanságok csak egy bizonyos határnapig tartanak." Az olvasó azonban a döbbenet hatása alatt áll. "ittak az ő zászlós fia egészségére") értelmezésre. illat-szag-bűz) ugyancsak a szerkezet erősítését szolgálják. nyugalomvágyat. ha gyilkosság árán is. amely ezúttal (szintén groteszk módon) emberi szükségletet. jó Lajosom" .). az 1967-ben megszülető Tóték c. helyreáll a rend: "Négy egyforma darabba vágtamÉ" "Te mindig tudod. felcsillantva a reményt. hanem rálátással. Az elbeszélő a hagyományos epika eszközével. amelyet hirtelen megtör a megdöbbentő sürgöny. most már a lelkiismerete miatt. ("Ha az ember Tót Lajost egy éles késsel kettészelte volna". külső szemlélőként olvassuk a történetet. a korszak jellegzetes magyar epikai műfajában írta meg. mint maga a mű. Mariskám" stb. A szerkezet első egysége. ™rkény István (1912-1979) ezt a művét először kisregényként. A kezdőmotívum visszatérése szerkezeti lezáródást is jelez.) A párhuzamos szerkesztésmód révén a kiélezett ellentétek (pl.Először elszökik. "pengéje egy borjút kettévágott volna". Az őrnagy visszatértét. a szenvedések meghosszabbodását hősünk végül már azért is képtelen elviselni. sőt meghittséget is jelképez. az anticipációval élve többször is előre jelzi a végső groteszk fordulatot. A visszatérő motívumok (pl. Az eposzi hagyományok maradványának tekinthető az "édes. Az időbe kapaszkodik. a fordulóponttól kezdődően már nem beleéléssel. Bibliográfia . de a legvégső. ™rkény István célja: nézzünk szembe magatartásunk ellentmondásaival. az őrnagy elleni fellázadással. úgy látszik. hogy hátha mégsem halt meg Tót Gyula zászlós. mit hogyan kell csinálni. aminek ciklikus rendjét ugyan a vendég összezavarta. A történet lezárása éppoly groteszk. újraéleszti a feszültséget. (A sorban negyediknek érkező küldemény újabb fordulat lehetőségével kecsegtet. de előrehaladását nem. A benne rejlő drámaiság a színpadi átdolgozásra is alkalmassá tette. mert testi-lelki tartalékai végképp kimerültek. és mi is keressük az értelmes cselekvés módját. az expozíció gyorsan felfuttatja a várakozás feszültségét. feszültségoldó tettet. "Ennek nem lesz jó vége. és Tót Lajos továbbra sem alhat nyugodtan. Végül egyetlen mentsvára marad Tótnak: a kiszabott idő. —gy is fogalmazhatunk: az epizódokat dokumentumok ellenpontozzák. A befejezésben. dráma a második világháború utáni magyar irodalom első jelentős nemzetközi sikerének bizonyult. majd rátalál a "budi"-ra. életünk groteszk jelenségeivel. állásfoglalásra kényszerítik az olvasót.állandó jelzős szerkezet is.

Gondolat. 1972. Profil d'une oeuvre. Bethlen. Gondolat. 1983. Tankönyvkiadó. valóság. 1987. Barta János: Klasszikusok nyomában. 1986. In: Figures. Bukarest. 1966. Charles: A "Vörös és fekete" olvasása közben. Akadémiai. Forum. Szépirodami. Flaubert levelei. a humanista eszme áldozata. éditions du Seuil. Fejér ádám: Raszkolnyikov. In: észjárások és formák. 1976. Bécsy Tamás: A dráma lételméletréről. 1989-1993. 1983. 1980. Gondolat. —jvidék. Magvető. Akadémiai. Brustein. 1969. 1970. 1984. Louis: Stendhal fénye. Holnap. Egri Péter: Törésvonalak. In: Szophoklész: Antigoné. Aragon. Gondolat. látomás. Bécsy Tamás: A drámamodellek és a mai dráma. Genette. Fábri Anna: Mikszáth Kálmán. Európa. a szatirikus és a tervező. Nicolae: Abszurd irodalom. 1968. Pol: La peste. Camus. Camus. Almási Miklós: Mi lesz velünk. Balassa Péter: Ottlik és a hó. Bolonyai Gábor: Jegyzetek az Antigonéhoz. Anton Pavlovics? Magvető. Cs.Abádi Nagy Zoltán: Swift. 1974. Bahtyin. Európa. Bori Imre: Kosztolányi Dezső. Czine Mihály: Móricz Zsigmond. 1982. Bertolt: Munkanapló 1938-1955. Kriterion. Kézirat. In: Ima az Akropoliszon. Fjodor: A művészetről. 1994. Balota. Géher István: Tükörképünk 37 darabban. 1985. Gondolat. Brecht. Vál. Gondolat. Gondolat. 1991. Tankönyvkiadó. Hatier. Európa. Szépirodalmi. 1994.: Gyergyai Albert. 1986. Mihail: A szó esztétikája. . Gaillard. Bakcsi György: Dosztojevszkij világa. 1973. 1979. Akadémiai. 1968.: GYERGYAI ALBERT.Szépirodalmi. Szépirodalmi. Akadémiai. 1990. Henri: A nevetés. Du Bos. Szabó László: Görögökről. Eckermann. Ikon. Magyar Helikon. In: A költő és a valóság. A francia esszé klasszikusai. Albert: Noteszlapok I. 1983. Európa. 1968. Csúry Károly: Die Makrostruktur der Erzahlung. Friedell. Almási Miklós: A drámafejlődés útjai. Cserépfalvi . 1979. 1973. Gondolat. Babits Mihály: Az európai irodalom története. 1976. Vál. Johann Peter: Beszélgetések Goethével. Akadémiai. 1969. 1977. Egri Péter: álom. 1971. Gérard: Silences de Flaubert. Egon: Az újkori kultúra története I-VI. Barta János: A pálya végén. Dosztojevszkij. 1987. 1985. Bergson. Robert: A lázadás színháza I-II. Bécsy Tamás: Mi a dráma? Akadémiai. 1989. 1993. Albert: Sziszüphosz mítosza. Európa.

Béla: Türelmetlen és késlekedő félszázad. Gyergyai Albert: Kortársak. Lucien: A rejtőzködő isten. Németh László: Az én katedrám. 1980. Akadémiai. Szépirodalmi. In: A francia irodalom a huszadik században. Gondolat. Magvető. Beckett.Goldmann. 1960. Hauser Arnold: A művészet szociológiája. Maupassant. Gondolat. Tankönyvkiadó. éd. Kiss Ferenc: Az érett Kosztolányi. Gondolat. Németh G. Magvető. 1974. é. Gondolat. Robert de: Camus. 1965. 1986. Guy de: Gustave Flaubert. 1966. Kundera.századelőről. 1970. Pierre: Beckett. Hauser Arnold: A művészet és irodalom társadalomtörténete I-II. Mészáros Vilma: Jorge Semprun. Németh G. 1975. Melese. Népművelési Propaganda Iroda. 1979. 1943. 1990. 1969. In: Küllő és kerék. Köpeczi Béla: Albert Camus. Keresztury Dezső: Mindvégig. Gondolat. Frank: Beckett. Mész Lászlóné: Ibsen. 1969.n. Hajnády Zoltán: Az orosz regény. Akadémiai. Kermode. Gondolat. 1986. Paris. Horváth Károly: Madách Imre. 1982. 1983. Németh László: Móricz Zsigmond. 1991. Gondolat. Tankönyvkiadó. 1992. Hankiss Elemér: Az irodalmi mű mint komplex modell. 1984. Magvető. Kott. 1981. 1973. Akadémiai. In: Az élő Jókai. Kosztolányi Dezső: ércnél maradandóbb.: Hamburgi dramaturgia. Gondolat. . Luppé. Lessing. Németh G. Akadémiai. Béla: Századutóról . Kultúra.n. Paris. G. Kocsis Rózsa: Minőségeszmény Németh László szépírói műveiben. Jan: Kortársunk Shakespeare. Seghers. 1985. 1984. Gondolat. Mészáros Vilma: A mai francia regény. Milan: A regény művészete. Szépirodalmi. 1974. Szépirodalmi. Németh G. In: Mi a modern? Európa. Európa. 1971. Gondolat. Király Gyula: Dosztojevszkij és az orosz próza. é. Tankönyvkiadó. 1979. E. Universitaires. Szépirodalmi. Magvető. 1982. Magyar Miklós: A francia regény tegnap és ma. Béla: életképforma és regény. In: A francia irodalom a huszadik században. Hegel: Esztétika. 1970. 1985. Magvető. 1963. 1981. Drámaértelmezések. In: Az angol irodalom a huszadik században. Mészáros Vilma: Camus. 1977. Herczeg Gyula: Móricz Zsigmond stílusa. Béla: A románcostól a tragikusig. Mihályi Gábor: Samuel Beckett. Csehov.

Tankönyvkiadó. George: ™rök Antigoné. Mítosz és utópia Jókainál. Veres András: Jegyzetek az édes Annához. Trócsányi Miklós: William Golding regényeinek képi valósága. 1974.. 1980. 1989. 1990. Wilson. 1989. Ikon. 1979. regényterek. 1979. Tankönyvkiadó. In: Kosztolányi: édes Anna. 1994. Pauz Kiadó. 1965. Tóth István: Arany János irodalmi hitvallása és a Buda halála. Sport. Poszler György: A regény válaszútjai.): A klasszicizmus. Pándi Pál: Bánk bán-kommentárok. Edmund: Flaubert és a politika. Szabó Ede: Otthonunk a művekben. Szondi. Török Endre: Orosz irodalom a XIX. Nagykőrös. Akadémiai. 1980. 1990. 1978. Szilárd Léna: A karnevál-elmélet. Magvető. Thomka Beáta: Esszéterek. Réz Pál: Voltaire világa. Sipos Lajos (szerk. In: Az élet jelei. Akadémiai. Peter: A modern dráma elmélete 1880-1950. 1981. amint írja önmagát". Szegedy-Maszák Mihály: "A regény. 1965. Szávai János: Nagy francia regények. Európa. 1977. In: "Multaddal valamit kezdeni". Európa. 1989. Európa. 1988. Újvidék. Kossuth. Bp. é. Gondolat. 1994. Sipos Lajos (szerk. Szegedy-Maszák Mihály: Példázat a belső függetlenségről. Török Endre: Lev Tolsztoj.n.n. Gondolat.): Műelemzés-műértés. Tankönyvkiadó. Sőtér István: Nemzet és haladás. Ottlik Géza: Iskola a határon. 1982. Brecht. Szörényi László: Epika és líra Arany életművében. Világtudat és levélforma. In: Sipos Lajos. Akadémiai. Párizs.): Irodalomtanítás I-II. 1970. In: Arany János tanulmányok. 1980. Sükösd Mihály: Franz Kafka. Rónay György (szerk. Vajda György Mihály: Modernség. 1992. században. dráma. . 1981. Gondolat. Akadémiai.Nouveaux Classiques. é. Szépirodalmi. Larousse. Steiner.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful