Tartalom

Bevezetés ............................................... 7 Szophoklész: Antigoné (O. Sz.) ............................. 9 Shakespeare: Hamlet (K. L. Z.) ............................. 13 Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (K. L. Z.)................... 19 Moliére: Tartuffe (T. M.) ................................... 23 Moliére: A fösvény (T. M.) ................................. 29 Racine: Phaedra (T. M.) .................................... 33 Swift: Gulliver utazásai (K. L. Z.) ............................ 39 Voltaire: Candide (O. Sz.) ................................. 44 Kleist: Kohlhaas Mihály (K. L. Z.) ........................... 47 (2) Katona József: Bánk bán (K. L. Z.) .......................... 50 Puskin: Jevgenyij Anyegin (O. Sz.) ........................... 56 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (K. L. Z.) .............. 60 Stendhal: Vörös és fekete (T. M.) ............................ 64 Balzac: Goriot apó (T. M.) ................................. 69 Eötvös József: Afalu jegyzője (K. L. Z.) ...................... 75 Bronte: üvöltő szelek (K. L. Z.) ............................. 80 Arany János: Toldi-trilógia (O. Sz.) .......................... 85 (3) Arany János: Buda halála (O. Sz.) ........................... 89 Flaubert: Bovaryné (T. M.) ................................ 95 Kemény Zsigmond: A rajongók (K. L. Z.) ...................... 101 Madách Imre: Az ember tragédiája (K. L. Z.) ................... 106 Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (T. M.) ...................... 110 Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (O. Sz.) ...................... 118 Jókai Mór: Az arany ember (O. Sz.) .......................... 122 Ibsen: A vadkacsa (T.M.) ................................... 127 (4) Ibsen: Solness építőmester (T. M.) ............................ 133 Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (K. L. Z.) ......... 138 Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (K. L. Z.).... 142 Csehov: Sirály (T. M.) ..................................... 146 Csehov: Három nővér (T. M.)............................... 151

Gorkij: éjjeli menedékhely (T. M.) ........................... Thomas Mann: Tonio Kröger (K. L. Z.) ....................... Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (K. L. Z.) ............... Móricz Zsigmond: úri muri (K. L. Z.) ........................ (5) Kafka: A per (K. L. Z.) .................................... 175 Kosztolányi Dezső: Édes Anna (O. Sz.) ..................... Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (T. M.) ................... Bulgakov: A Mester és Margarita (K. L. Z.) ................... Németh László: Iszony (T. M.) ............................. Camus: A pestis (T. M.) .................................... (6) Beckett: Godot-ra várva (T.M.) ............................. Golding: A legyek ura (K. L. Z.) ............................ 215 Ottlik Géza: Iskola a határon (T. M.) ........................ Semprun: Anagy utazás (T. M.) ............................. Mroz˙ek: Tangó (K. L. Z.) .................................. 232 örkény István: Tóték (K. L. Z.) ............................ 237 Bibliográfa ............................................. 241 Bevezetés

157 162 166 171 180 185 190 196 203 209 220 227

A „kötelező" vagy másképpen szólva „házi olvasmányok" elolvasása a felső tagozatos és főleg a középiskolai alapfeladatok közé tartozik. Leszögezzük: ez a könyv semmiképpen nem azoknak készült, akik a műveket nem veszik a kezükbe, azoknak viszont feltétlenül és jó szívvel ajánljuk, akik az olvasmányélmény értelmezéséhez, tudatosításához, újragondolásához keresnek támpontokat. Regények és drámák tartoznak a kötelező olvasmányok sorába, a magyar és a világirodalom kivételes jelentőségű alkotásai. Az irodalmi tankönyvekben olykor találhatók róluk részletes, esszé vagy tanulmány jellegű elemzések-értelmezések, de mivel a tankönyveknek sok funkciót kell ellátniuk, a kötelező olvasmányokról szóló fejezetek csak ritkán kerekedhetnek ki önálló, kerek szöveggé. Olyanná, amely a más művekről, önállóan készítendő műelemzéshez is mintául szolgálhat. E könyv írói mindhárman gyakorló iskolai vezető tanárok, azonos

tantestület tagjai. A műelemzések közismert szempontrendszere alapján, de abból mindig az adott mű sajátossága szerint válogatva dolgozták fel az egyes regényeket, drámákat. általában véve ezek az ismérvek: az adott mű helye a szerző életművében; a téma; a cselekmény (történet) felépítése és tagolódása; a hős törekvései, képességei, konfliktusa; a szereplők csoportjai; a tér és idő sajátosságai, szerepe; a mű világának elemei, motívumai; az író nézőpontja, ábrázolásmódja, stílusa; a műben kifejeződő világlátás, mondanivaló, művészi szándék, értékrend; a műfaji sajátosságok. A regények esetében ez az alaplista főként az elbeszélői magatartással bővül, a drámák elemzésekor pedig értelemszerűen a konfliktus, a drámai alaphelyzet és a színpadszerűség eszközrendszere kerülhet szóba a maga helyén. Az elemzések tömörek, lényegre törőek és átfogó jellegűek, de szándékunk szerint az egyéni olvasói élményeket, gondolatokat is mozgósítják. Könyvünkben mindazok az alkotások sorra kerülnek, amelyek a kötelező olvasmányok listáin minden iskolatípusban szerepelnek, a választható művek közül pedig azok, amelyek a kötetbe - a terjedelmi korlátok ellenére - még befértek. Reméljük, hogy a kötelező olvasmányokat elemzéseink segítségével feldolgozó diákok, tanulócsoportok nem csupán az egyes alkotásokat látják egy-egy lehetséges megvilágításban, hanem általában a műelemzés területén is otthonosabbak lesznek. A Középiskolai kötelező olvasmányok elemzése a Corvina Kiadónak abba a tankönyvcsaládjába tartozik, amelyben pl. az érettségi témakörök, tételek című sorozat tagjai és a Középiskolai irodalmi lexikon is megjelent. E kiadványok egymáshoz illeszkednek, egyenként és együtt is haszonnal forgatható kézikönyvek. A szerzők SZOPHOKLÉSZ Antigoné (Kr. e. 442) Mit is keresnénk árva-ketten, hol égig ér a gyűlölet? én gyűlöletre nem születtem és itt szeretni nem lehet; s az ősöm átka, haj, suhogva végigsüvölt a sorsomon Sötét az Acheron homokja: itt meg kell halni Haimonom. (ÁPRILY LAJOS: ANTIGONÉ)

A görög tragédiák fönnmaradt másolataiban a művek előtt olvasható a hüpotészisz, egy hosszabb-rövidebb feljegyzés, mely ismerteti a drámák tartalmát és utal a megírás idejére és körülményeire. Az Antigoné előtt arról olvashatunk, hogy bemutatása anynyira föllelkesítette a nézőket, hogy a szerzőt megválasztották a Szamosz ellen küldött hajóhad egyik vezérének. Szamosz Kr. e. 440ben akart elszakadni Athéntől, így a kivonat értelmében az Antigoné bemutatásának az ezt közvetlenül megelőző időre, 441-re vagy 442-re kell esnie. Szophoklész Antigoné című tragédiájának tárgyát a thébai mondakörből vette. A Labdakidák tragikus sorsát feldolgozta az Oidipusz király és az Oidipusz Kolonoszban című műveiben is. A három alkotás azonban a közös témakör és az egyes szereplők azonossága ellenére sem nevezhető trilógiának. Mindhárom tragédiának önálló problémaköre, konfliktusrendszere van, s megírásuk időben is messze esik egymástól. Arisztotelész Poétika című művében a tragédia kezdetéről azt írja, hogy olyan pontról van szó, „mely nem következik szükségszerűen valamiből, de ami után más következik". Az Antigonénak tehát nem tárgya a teljes mondakör, nem motiválja a konfliktust annak megítélése, hogy a két fivér, Eteoklész és Polüneikész apjuk halála után hogyan egyezett meg az uralkodás módjában, s ki szegte meg a szerződést. Az Antigoné 1353 sorból álló tragédia, melyet prologosz (a kar első bevonulását megelőző rész), parodosz (a kar bevonuló éneke), 5 epeiszodion (a teljes kardalok közti párbeszédes rész), 5 sztaszimon (álló helyzetben előadott kardal) és exodosz (a kivonulás, ami után már nincs teljes kardal) tagol. A dráma hagyományos szerkezeti elemeit használva Szophoklész műve a következőképpen épül fel: Expozíció (prologosz 1-99. sor és parodosz, 100-161. sor): Antigoné elmondja húgának, Iszménének Kreón döntését, mely szerint testvérüket, a városra támadó és a harc során elesett Polüneikészt nem szabad eltemetni. Kéri Iszménét, hogy a parancs ellenére adják meg a végtisztességet bátyjuknak. Iszméné elutasítja a kérést. A kar a háború végét, a győzelem napját üdvözli. Bonyodalom (1-3. epeiszodion és 1-3. sztaszimon, 162-780. sor): Kreón megerősíti törvényét. Az őr elővezeti Antigonét, aki nem tagadja tettét. Kreón fia, Haimón hiába próbálja jobb belátásra bírni apját, az ragaszkodik a büntetéshez. Iszméné is vállalná a tettet, de Antigoné ridegen elutasítja. Tetőpont (3. sztaszimon a hozzá kapcsolódó gyászénekkel, 781-882. sor): Antigoné saját sorsán kesereg. Válság (4. epeiszodion, 4. sztaszimon, 883-987. sor): Kreón döntése végleges, a hősnő búcsúzik életétől, a kar példákat említ a

mitológiából Antigoné sorsára. Késleltetés (5. epeiszodion, 5. sztaszimon, 988-1154. sor): Teiresziász hatására Kreón engedélyezi a temetést és visszavonja a halálos ítéletet. Katasztrófa (exodosz a hozzá kapcsolódó gyászénekekkel, 1155-1353. sor): Hírmondó számol be a sírnál történtekről: Antigoné öngyilkos lett, Haimón előbb rátámadt apjára, majd leszúrta magát. A hír hallatán Eurüdiké, Kreón felesége öngyilkos lesz. Théba uralkodója a csapások súlya alatt összeomlik. Az Antigoné kiemelt helyét Szophoklész életművében és a világ drámairodalmában az mutatja, hogy egyike a legtöbbet értelmezett tragédiáknak. A továbbiakban a legelterjedtebb, legismertebb értelmezési lehetőségeket mutatjuk be. Az Antigoné mint két törvény összeütközésének tragédiája Hegel német filozófus értelmezése szerint a műben kétféle törvény, elv ütközik össze. Kreón írott törvénye a város, a nagyobb közösség érdekeit védi, hiszen nem lehet ugyanazzal a mércével mérni azt, aki védte, illetve aki támadta a várost: „Így tartom én helyesnek, s míg én itt vagyok, / A jók jutalma bűnös kézre nem kerül" (207-208.). Antigoné az istenek íratlan törvényét vallja, a család, a kisebb közösség érdekében: „Parancsaidban nem hiszem, hogy oly erő / Lehet, mely engem istenek nem változó / íratlan törvényét áthágni kényszerít. / Mert nem ma vagy tegnap lépett életbe az, / De nincs ember, ki tudná, hogy mióta áll" (453-457.). Hegel Esztétika című művében kifejtett álláspontja értelmében mindkét szereplőnek igaza van a maga által képviselt erkölcsi és világnézeti szemszögből. Közös a két főszereplőben az elvekhez való makacs ragaszkodás, a saját igazába vetett vak hit, a gőg, a hübrisz. A tragédia azért következik be, mert elveinek megsértése nélkül egyik sem képes a másik igazát elfogadni. A német filozófus jól látja, hogy az eszményi állapot a két törvény egybeesése lenne, de az Antigoné nem igazolja az álláspontját, mely szerint a hősnő és Kreón igazsága azonos érvényű és érdekű lenne. Hegel a dialektikát erőlteti rá a tragédiára, s ezért jut a mű világától idegen következtetésre. A görögség hitvilága és erkölcsi elvei alapján a holtakat el kell temetni. A halott lelke Hadész tulajdona. A hantolatlan test Teiresziász szerint fertőzést okoz („A város ezt a bajt miattad szenvedi, / Mert avval (ti. fertőzéssel) vannak telve mind a szent helyek", 1015-1016.). A temetetlen ember bolyongásra ítélt lelke árt az élőknek, az §r szerint „úgy látszik, volt, ki ezt megvonni tőle félt" (256.). A szereplők közül „Kreón egyetlen szempontból sem tartja érvényesnek a temetésre vonatkozó kötelezettséget. A Kar csak érzékeli, hogy az istenek akarják a temetést [É] Az §r csak homályosan sejti az istenek szándékát [É] Iszméné csak a parancs mindenekfelettiségét nem érzi át [É]

). hogy az érdek vezérli tetteikben. a sértett férfi gőgje szól belőle: „§ lenne férfi. mégis.. / A férfiakkal nem tudunk megküzdeni" (6162. az érdek. akit nem személyesen érint a kötelezettség. hogy a nők nem szállhatnak szembe a férfiak akaratával: „Meg kell. / Ha ily kemény dacot hagynék büntetlenül" (484-485. Az Antigoné mint kétféle emberkép. szeretni csak" (523. hogy a város rendjét asszonykéz bontotta meg: „Ha meg kell lenni. / Saját vesztébe is rohan sok vakmerő" (221-222. és nem lennék férfi én. mert attól hasznot remélt" (10451046. Első megszólalásakor a Karvezetőnek már arról szól. Az Antigoné által hirdetett. a pénz irányítja.).). A testvérháború után létrejövő békét akár a jogok . győzzenek le férfiak. 331.Teiresziász. cselekedeteit a haszon. hogy miért kívánják az istenek.). hol nyerni van remény. hogy a szertartás megtörténjék" (Bolonyai Gábor). érnyalja Antigoné és Kreón ellentétét a nemek különbözősége is. Kreón is természetesnek veszi. hiszen a Szophoklész korabeli Athénban a nők nem voltak teljes jogú állampolgárok: „Mit mondasz? Férfi hát akadt ily vakmerő?" (248. Az emberek a legfőbb értéknek a meggazdagodást tekintik: „Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb / GonoszÉ" (295-296. hogy az ember a halál lehetőségét is vállalja. Kreón válasza a férfi és nő közötti társadalmi különbségre utal: „De míg én élek. hanem a jós Teiresziászt is: „De sok hatalmas ember elbukott.) Az Antigoné mint politikai dráma Szophoklész tragédiájában hatalom és erkölcs összeütközését is ábrázolja. hogy ezt is értsd: mi gyönge nők vagyunk. aki eltemette Polüneikészt. hogy Antigoné volt. A két felfogás kibékíthetetlen ellentétben áll egymással. Iszméné a prologoszban azzal menti gyávaságát. nem lesz asszony itt az úr" (525.).). öreg. önmagának vallott emberkép az önzetlenséget és szeretetet állítja a középpontba: „Gyűlölni nem születtem én. értékrend tragédiája Kreón azt vallja. hogy az ember tetteit. az eszével tudja . Kreón nemcsak Antigonét.). s ezzel megteremti a mindenkori politikai dráma modelljét. hogy csak férfi lehetett. / De asz-szony rabjának ne mondjanak soha!" (679-680.). Haimónnal folytatott vitájában a legnagyobb bűnnek azt tartja. s a kapzsiság csak bajt okoz (326.) Amikor megtudja. Kreón a városlakók érdekében korlátozza a közösség tagjainak szabadságát. Amikor Antigoné a szeretetre hivatkozik. Iszménét és a Kart vádolja azzal. aki megszegte parancsát. ha csöppnyi esélye van az anyagi nyereségre: „Az várna rá.Antigonénál is pontosabban -. / Csúfos bukással. A pénzért az ember eladja saját lelkét is.

kik ellenem lázítanak" (289-290.csorbításával is védeni kell. amikor értékeli Antigoné tettét: „Bátorságod messze ment.). A Karnak számot vet mindazzal. ezzel indokolja a címszereplő sorsát.. § mutat rá először arra." 504505. halálával mit veszthet az?" (463-464. Ezt ismeri föl a Kar. / Ismersz-e bajt.) Antigoné tehát el nem követett bűnökért vezekel és szenved: „Hiszen. Teiresziász már csak megerősíti mindezt: az igazsága mellett eltökélten kiálló Kreón a város bizalmát elvesztve zsarnokká vált. A Kreón parancsa elleni lázadás tehát csak lehetőség minderre. magára marad. ki annyit szenvedett.régóta vannak itt / Oly férfiak. mint teszi azt Iszméné. miután teljesítette küldetését.. vagy elébe megy tragikus sorsának. / Ha félelem nem volna nyelvükön lakat. Az idézeteket TrencsényiWaldapfel munkájából vettük. testvér. miként magam. gyermekem. mi egy ember tulajdona" (737. bukása mindannyiunk számára átélhető és katartikus élménnyé válik. hogy a nép Antigoné mellé állt. Antigoné pedig csak halálával tudja felmutatni az önkény előtt meg nem hódoló szabadság eszméjét. Szophoklész Antigoné című tragédiáját Mészöly Dezső és TrencsényiWaldapfel Imre fordításaiban olvashatjuk. A sziklasírba zárva. Különösen akkor. nem halmozna Zeusz?" (1-3.). így mutatva föl a világot. emberi életeket irányító isteni törvények embertelenségét. A hősnő már első szavaival megmagyarázhatatlanul tragikus sorsára utal: „Iszméné. akik az új király ellen lázítanak („. mit Oidipusz atyánk után / Kettőnkre.) Haimón már azzal érvel. E törekvést a közvéleményt jelképező Kar is támogatja. hogy a polgárok csupán félelmükben nem emelik föl szavukat Kreón ellen: („Itt is dicsérnének szivük szerint ezek. egy szív.) A kar a második sztaszimonban a Labdakidák végzetét idézi fel. / S most atyád sorsában osztozol" (853-857. az isteni végzettel és emberi törvényekkel is szembeszálló Antigoné. amit fájdalmas itthagynia: a szerelemmel. a fájdalom és szenvedés elől a halálba menekül. az élet szépségeivel. Antigoné előtt két lehetőség áll: elviseli. ha Thébában még mindig vannak olyan emberek. Antigoné száll szembe csupán a paranccsal. az anyasággal. és „siratja már a város ezt a lányt" (593. illetve állandóan menekül végzete elől.). egy lélek velem. kik még élünk. (Diké az igazság istenasszonya. § vágja apja szemébe a zsarnokság igaz vádját: „Nem város az. Emberi gyengeségében magasztosul fel.) A kitartó. / Amíg csak élt. / Diké büszke orma ellen / Mertél törni. . hiszen az sérti az emberi lelkiismeret és szabadság jogát.). Az Antigoné mint sorsdráma George Steiner amerikai irodalomtörténész szerint a mű konfliktusa nem Antigoné és Kreón között húzódik.

végső soron. az érzelmek tilosak. szívem. .akkor is csupán Polonius alattomos mesterkedéséből következően. elfojtódnak. hogy valóban felnőjön feladatához. Azért néz másokba és önmagába. anyja pedig máris (a korabeli felfogás szerint) vérfertőző házasságban él az elhunyt király testvéröccsével . A trónteremben határozott. aki újra és újra fel. Az első felvonásban a felszín még nyugodt. a tragédia főhőse? Korántsem csupán a testvérgyilkos trónbitorlóval. mert nem szólhat a száj"). de különösen beszédesek a viselkedések.és elismeri mások erkölcsi fölényét. de „nyájas" szavak állnak szemben a főhős szűkszavú válaszaival. A főkamarás családjában nagy veszélyről árulkodó.mellesleg szólva a korona egyenes ágon a királyfit illetné. A lépésről lépésre feltáruló helyzetkép szerint. csak a mű derekán találkoznak . Kivel áll szemben Hamlet.ó. Hamlet helyzete már a tragédia elején különösen drámai: apja mintegy két hónapja halott. Igazán lenni akar és nem látszani. csak monológjában körvonalazódó vádjaival („Étörj meg. a kezdeti feszültséget az emberi viszonyok megváltozásának szükségszerűsége kelti (Bécsy Tamás). Mindezt döbbenetessé súlyosbítja a szellemjelenetben sugallt felismerés: orvul elkövetett testvérgyilkosság történt. magába fojtott indulataival. rendkívüli óvatosságra oktató intelmek hangzanak el. (HELLER éGNES) A drámai alapszituációban már minden későbbi fejlemény csírája megjelenik. az egész világ tornyosul ellenségesen a főhős fölé: „Kizökkent az idő. kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt. A királyi családban anya és fia (Gertrud és Hamlet) kerülik az őszinte beszélgetést. a titokzatos szellem sejtelmes hallgatása.SHAKESPEARE Hamlet (1600-1601) Hamlet az egyetlen nagy shakespeare-i hős." Utóbb a kezdő jelenetek jelentéktelennek látszó mozzanatai is fenyegetéssel telítődnek: a fegyveresek katonás őrségváltása. A magatartásokra már az első jelenetektől . óriási feszültségével. Az emberi kapcsolatok alapjaikban fertőzöttek. Elsősorban Horatióét.

A főhős őrültséget színlel. rejtőzködés és fortélyos félelem nyomja rá a bélyegét. de az országhatárokon túl is jelen van: a norvég nemzeti hadsereg . ahogy most jár a világ." Az idő „kizökkent". de már ez a kötelesség is csaknem teljesíthetetlennek látszik: a király alattomos. ha nincs is. A szereplők az erkölcsös viselkedés pózait játsszák (mert hiszen azok „játszhatók"). jóllehet ennek még az elképzelése is „valaha paradox volt" (Hamlet mondja Opheliának). „ájtatos arccal. reneszánsz szellemű ifjú.jelentéktelen földterületekért vonul háborúba. Elsődleges feladata. mint egynek kétezerből lenni kiszemelve. pont őÉ). Ťme „a béke s nagy vagyon fekélye" (Hamlet vélekedik így). a . pedig „valóban" lennie kellene . és szerepet játszik mindenki. atyja szellemének bosszúparancsa („boszúld meg rút. A felszín alatt erkölcsi válság feszül.a dán belviszályban a nevető harmadik . Mély kiábrándultságot sejtet Hamletnek Opheliához intézett szemrehányása: „Isten megáldott egy arccal." (Szállóigévé válva. A hős a bosszúval egyidejűleg az igazság és a becsület érvényének helyreállítására is felszólítást kapott („ne engedd Dánia királyi ágyát Vérbujaságnak átkos fekhelyűl"). Claudius udvarában. Kegyes gyakorlattal becúkorozzuk Magát az ördögöt" (Polonius fogalmaz így.csak azt ismételgeti: „hamis a világ". gátlástalan és kegyetlen ellenfél." Hamletnek ezt a mondatát hallva emlékezetünkbe idéződhet: őröket láttunk legelőször a színpadon.") „Dánia börtön." A becsületet a szépség itt „elváltoztatja". szerelmese megőrül és vízbe fullad. Hamlet ugyanis Wittenbergben tanult. Az etikai alapérték. Alapszinten tehát a Hamlet bosszúdráma. erőszakos halálát") Claudiusszal állítja szembe. „cukrozott nyelv" jelenik meg a felszínen. annyi. a világrend eltorzult. Ezzel szemben „a farkcsóválás hasznot terem". Hamlet irtóztatóan keserű szemrehányása saját anyjának: „Mutass erényt. sőt belső ellentmondásokkal is meg kell vívnia harcát.újabb vétségek elkövetése vagy előidézése nélkül? Ez a konfliktuscsoport emeli ki Shakespeare művét a bosszúdráma műfajából. A válság ugyan Dániában tetőzik. Ophelia legutolsó szavaival Horatio tudósít róla ." A kulcsmondatot a mellékszereplő Marcellus mondja ki: „Rohadt az államgépben valami. Ez a feladat viszont azonnal éles ellentétbe kerül az elsővel: hogyan lehetne véres tettel helyreállítani az erkölcsös világrendet? Elkerülhető-e az újabb morális vétség az apai parancs teljesítésekor? Milyen módon oldható meg a bűnös megbüntetése . anyjához szólva Hamlet. egymásra lesés. „Kizökkent az idő"É A főhős tehát számos külső konfliktus kereszttüzében áll.kezdve gyanakvás. A világ csak „látszik".panaszolja első szavaival. önállósulva így közismert: „Valami bűzlik Dániában. csináltok egy másikat. maga a becsület elvesztette jelentését: „becsületes lenni.

„én vagyok a világ első bohóca" stb. Horatiót sem szándékozik beavatni („Több dolgok vannak földön és egen.a vállalt feladat érdekében is. végtére is az ő számára a szellem szavai nem lehetnek mérvadóak. sőt időnként alig fékezi önmagát („szörnyü tettet bírnék elkövetni [É] de csitt! anyámhoz"). Mindezek ellenére azonnal vállalja a szellemtől kapott feladatot („ha mi oly szegény egy Embertől. Rosencrantz és Guildenstern esete. magába zárkózik. az egész világgal áll szemben. . úgy érzi. pedig a színészek érkezéséig valóban meg van kötve a keze. hogy mennyire jogos volt a félelme. Utóbb látjuk. „állati feledség". ki kell kerülnie Claudiusék újabb és újabb cselvetéseit. Az igazságos és becsületes tetthez először is meg kell bizonyosodnia Claudius (vagy mások) bűnösségéről. aminő Hamlet telik [É]. álarcot ölt. az egyetlen alkalmat megragadva Rosencrantzék ellen fordítja Claudius gyilkos fondorlatát. hogy még a tiszta lelkű Opheliát is kijátsszák ellene . azonnal a kárpit mögé döf (eltalálva Poloniust).eltépi hát a hozzá fűző kötelékeket (kiszakítva szíve egy darabját). de aztán azt is kíméletlenül megtagadja („én nem szerettelek") . valamint Laertes ellene fordítása igazolja utólag. Miközben az igazság és a megoldás felé vezető lépéseken tépelődik. Azonnal dönt a feladat elvállalásáról („csak parancsod éljen egyedűl Agyam könyvében").helsingőri királyi udvar pedig alapvetően etikátlan. mozdulata mily kifejező és bámulatos!" Maga körül azonban eszményeinek megcsúfolását látja: édesapja halott („ő volt az ember"). meglesz"). Még utoljára őszinte vallomást tesz levelében („téged." Tettvágya kezdettől nem hiányzik.gyávaság. Horatio. hogy hiába. azonnal megtalálja az egyetlen helyes taktikát (az őrültség álarcát: „én csak fölszéllel vagyok bolond").szól rögtön a szellemhez. Lágyszívü bárgyu gaz. ó legjobb! legjobban szeretlek"). gátlástalanul törtető „parázna vérnősző barom" bitorolja. Hősünk tudni vágyása már az első felvonásban elemi erővel tör fel: „Ne hagyj tudatlanságban szétrepednem!" . mintsem bölcselmetek élmodni képes"). Helyzetének pontos felmérése azonban lehetetlen: nem láthatja át a rá leselkedő konkrét veszélyeket. a „Hercules"hez fogható fizikai képességek és a szellemi-erkölcsi értékek harmóniáját elsősorban önmagától igényli. bujkálok egyre". de nagyon is sejti létüket. rákényszerül a halogatás taktikája: „nincs abba mód. Kezdeti tehetetlensége saját magát nyomasztja a legjobban. számtalan esetben.ellenbizonyítékul épp ő szolgál. Hogy én galambepéjü ne legyek. . a helyét egy satnya külsejű. A reneszánsz embereszmény folytonosan jelen van Hamlet tudatában. Nem mer bízni senkiben. és hogy szerelmesét a veszélyektől mentse. Azt is rögtön sejti. és csak konkrét tervei megfoganásakor épít rá. § pontosan ismeri a reneszánsz embereszményt: „mily remekmű az ember! Mily nemes az értelme! Mily határtalanok tehetségei! Alakja. a humanizmust megcsúfoló közeg. Valamennyi vádpontjára . Keményen vádolja tehát önmagát: „én. indokolatlan tétlenség.

[É] ki szenvedélye rabja nem lett soha". „A reneszánsz ember [É] át is éli. Egy eszményképhez úgy hozzátöri Lelkét [É] s mind semmiért!" „De én. ami fennforog". Lágyszívü." „én nem gyönyörködöm az emberben. Midőn becsűlet. bárgyu gaz.„Cinkos gazemberek vagyunk mindnyájan: egynek se higgy közülünk"É) az életvereség fájdalmas beismerését jelzik: már csak ezt az egyetlen kiutat képes javasolni szerelmesének. Belátja: „Az valódi nagy. mérlegeli a feladatát és a saját lehetőségeit. Sokáig szerepválsággal viaskodik. a sírokból előkerülő koponyák kapcsán is: „Nagy Sándoré is ilyenné lett a földben?" A Hamlet egyben az identitás drámája is. a szerepválság . Ki fel nem indul. ha nagy oka nincs. akit a tudat meg is béníthat („én nem tudom. Az ember „előre-hátra tekintő okos ésszel" rendelkező „barom". Béla).A zárójelenetben már kiváló harci erényeket is felvonultat. naiv optimizmusát: „Egy tű fokát nem ér az életem. se rossz. A hatalmas belső küzdelmek során azonban mégis sikerül kialakítania a gondolat és indulat.ott azonban már érvényre jut reneszánsz szemlélete. szembenéz korlátaival és feloldhatatlan ellentmondásokat talál. miért élek"). A tudatválság állapotában a személyiség kívülről látja önmagát. Mihály). a feladat és a valódi emberi nagyság összefüggésein töpreng a temetőben. Az emberi léptéket messze meghaladó feladatai miatt már első megjelenésekor az öngyilkosságot fontolgatja („Nyomasztó nékem e világi űzlet!"). a gondolkodó ember felelőssége épp ezért mérhetetlen. gyarlóságai leküzdésével. mely visszatükrözi önmagát" (Szegedy-M. bujkálok egyreÉ" Az egyéniség és a szerep. gondolat!"). Ezt a magatartást kell idővel elsajátítania Hamletnek. gondolkodás teszi azzá")." „Bánj mindenkivel érdeme szerint: melyikünk kerüli el az akasztófát?" és a legsajgóbb kiábrándulás oka a szülőanya vétke. felvonás nagymonológjában fogja előttünk teljesen végiggondolni . Opheliához az utolsó szavai („Eredj kolostorba" . A Hamlet „egy tudat tragédiája. vért kivánj Hát. A Hamlet a meghasonlott ember tragédiája. „örömest megválna" az életétől (Poloniusnak mondja). tett és erkölcs egységét („•. A „sok rémes gondolat [É] túlhaladja értelmünk körét". csak ne volnának rossz álmaim"). Horatio sztoikus magatartása erőt adó példa: „férfi vagy. Hamlet királyfi a dráma kezdetére már elvesztette eredendő hitét. Az öntudattal élő modern ember még azt is tudja. de nagyon sokáig nem léphet fel nyíltan. Egyetlen porcikája sem kívánja a hősszerepet („Egy csigaházban ellaknám s végtelen birodalom királyának vélném magamat. főleg pedig át is szenvedi társadalma változó világképének erkölcsiszemléleti zűrzavarát" (Németh G. ki a Sors öklözését vagy jutalmait Egyképp fogadtad. ezt a lehetőséget a III. De szalmaszálért is küzd nagyszerűen. de a színész ellenpéldája is felrázza: „álom-indulatban. Az „öntudat" (a szándék és a tett közé állva) „Belőlünk mind gyávát csinál". hogy a világ tényei tőle függetlenül léteznek („nincs a világon se jó.

bocsánatot: Atyám halála s az enyém ne szálljon Fejedre. az udvar tisztviselői ranglétrájának alján állnak. Mindenben a király. A következő pillanatok azonban azt példázzák. jutalmakat és tekintélyt" igyekeznek nyerni. Hősünk fájdalmas szemrehányása („síp" gyanánt „játszani akarnátok rajtam. a minden hájjal megkent főkamarás ifjúkorában színészkedett („jó színésznek tartottak"). a tömegek indulatát sem. A király első szavára vállalják a besúgói megbízatást. az ármányos cselszövésekben lehet a jobbkeze. gerinctelen figurák. egyben erkölcsi nemességét és egyenességét is újra bizonyítja. hanem épp az erkölcsös világrend felülkerekedéséből következik. Laertes egyenes. Pályájuk korábbi szakaszában Hamletnek voltak társai. egy hitem van. Utolsó szavaival azonban felmagasodik. Rosencrantz jellemének szimbóluma a „szivacs". se az enyimre a tied!" Polonius. az igazság híve és az író szócsöve lesz. Apja halála utáni harcias fellépése Claudius ellen („Alávaló király! Add vissza atyámat!" -öSzembekötősdit nem játszunk velem!") egy pillanatra hősszerepben tünteti fel. „önnön csuszásmászásuk" miatt . annak jogosságát.a király visszaengedi az egyetemre. A tragikus hősi szerepet Hamlet királyfi végül is elvállalja és betölti. mire hasonlít a felhő: tevére? . tiszta jellem. [É] A király az ok. Ophelia elvesztésekor érzett mély gyásza „dagályos indulatban" tör ki. bár intelligenciája nem mérhető a főhősével. Most ő a király „becsűletes. Laertes nem veszi észre az országos elégedetlenséget. hű embere" („Egy lelkem. Franciaországba. jelentős karrier várományosaiként. a „látszat" világában? Rosencrantz és Guildenstern elvtelen szolgalelkek. féltő bátyja.jellegzetesen elvakult figura. hogy mi lesz az egyenes tett és nyílt lázadás következménye Helsingőrben: a körmönfont Claudius játszva megzabolázza és a saját szolgálatába állítja a fiatalember vak indulatait. nekik nincs gondjuk a szerepükkel. amelyre feltehetőleg sikerrel támaszkodhatna . Milyen szerep adódik a többi figura számára Claudius udvarában. Bukásuk nem a balszerencséből. A kiindulóponton szintén Hamlet párhuzama és egyben ellenpontja: őt Hamlettel ellentétben . kitépni rejtelmem szívét") lepereg Guildensternről. [É] Váltsunk. „a királytól pártfogást. Hamlet gúnyt is űz belőle (pl. nemes Hamlet. A bajvívásban becstelen eljárásra is rábírható (Párizs és Wittenberg különbsége ez?). A mű számos főmotívuma közül a szerepjátszás a szereplők rendszeréhez is kulcsot szolgáltat.tragédiája. ismerni billentyűimet. leleplezi Claudiust. jóhiszemű fiatalember .ő a naiv balek szerepét kényszerül eljátszani. beismeri saját vereségét.megérdemlik azt. de csak a becstelenségben lehet hű hozzá. Opheliának őszinte. mindenik Az Istené s kegyes királyomé"). de röviddel később Hamlet könnyűszerrel kiszedi belőlük a titkukat. most a másik oldalon. és Hamletet is tisztázza: „En-árulásomért méltán halok. A mindenkori hatalom engedelmes kiszolgálói ők. A mű derekáig ő buzgólkodik a legjobban Hamlettel szemben.

érdekérvényesítő reálpolitikája. Halála mélyen megrendítő. Pragmatikus életvezetése. A női szereplőknek ebben a késő középkori udvarban kicsi a mozgásterük. amelyet erkölcsi fenntartások nélkül. Zokszó nélkül engedelmeskedik („Elútasítám levelit. száz aranyat megád egy-egy arcképéért kicsiben"). Szánalmas.maga a világtorzulás. Gátlástalan célratörése és politikusi-taktikusi sikerei egy darabig a csúcsra emelik és magason tartják. rút az én bűnöm [É].fordítja Arany János. saját dicsvágyam. és bűntudat tör fel belőle: „•. akaratgyenge nő. nem tud nem „mesterkedni". Személyes tragédiáját ő látja a legkevésbé: lelkiismeretes apa kíván lenni .Claudius leghívebb szolgálatában. A szerelmi mámorban tulajdon fiáról. csupán „egy váz király". Azt is engedelmesen elfogadja és visszhangozza. saját kelepcéjében. és királyném". gyarlóságot mondhatunk). Végül elveszti a harcot a hőssel szemben. ötven. Szolgalelkekben korlátlan a kínálat a zsarnok király udvarában. Polonius halála után a simulékonyságban vele is vetekedő Osrick tölti be a vakbuzgó udvaronc szerepét (aki „tán még anyja emlőjével is udvariaskodott [É]. Locsogó. . uralkodás zsebtolvaja". anyai ösztöne eltompulván nem is sejti a fiára leselkedő halálos veszélyt. végtelenül jóindulatú és jóhiszemű lény. így saját apja mesterkedéseinek is. akit már Claudius bűvkörének rabjaként ismerünk meg. vérgyilkolás!" A mozgató rugók: „koronám. Hamlet kardjától. negyven. Megölt testvérével összehasonlítva. Ophelia tiszta. szószátyár kisember („éltében [É] gaz. halála elkerülhetetlen. Előbb ő hal meg csúfosan. „ország. Hamlet királyfi szemében . de Hamlet iránti szerelméhez is mindvégig hű marad. s magát El nem fogadtam"). gátlástalanságának megszemélyesítője. locska. Laertesszel pedig a Claudius kiagyalta mérgezés végez. okkal sodorják el a végkifejlet történései. § ugyan a felborult világrendre hivatkozik: „e veszett világban [É] gonoszság félretol jogot". A megpróbáltatásokat nem képes elviselni. vakon szolgál. Az a mechanizmus sodorja el őt. Meg sem fordul a fejében. mai szóval hívságot. aztán a lánya tébolyodottan vízbefúl. de felmentést nem kaphat. anyai kötelességeiről is megfeledkezik. elvesztése Hamlet számára a világhoz fűző legfontosabb kötelék elszakadását jelenti. A sógora könnyűszerrel elhódíthatta a férjétől („Hiúság. Amikor meglátja Hamlet személyében a veszélyes ellenfelet. teljesen ki van szolgáltatva környezete kényének-kedvének.menyétre? cethalra?). a világ gonoszságának. Claudius az alapbűn elkövetője. a humanizmus megcsúfolása. nyílt önzése . húsz. Gertrudis idősödő asszony. asszony a neved!" . pusztítja el gyermekeit. mielőtt megszopta volna"). balgatag"). hogy fiának Angliába kell mennie („úgy határozák"). Még a nép rokonszenvét is képes elnyerni („ki száját vonogatta rá atyám éltében.fizikai és erkölcsi tekintetben egyaránt összehasonlíthatatlanul silányabb. hogy szót emeljen fia trónutódlási jogáért. így döntő lökést ad a feladat teljesítésére. szinte azonnal összeroppan.

" Shakespeare tömör. E rész utolsó jelenetében jut a felszínre az elsődleges konfliktus. a kastély előtti térre és a temetőkertre is kiterjednek. de a konfliktus többi eleme még visszatartja a kardját. a színészekkel való kötetlen beszélgetésben stb. Az angliai kelepcét elkerülő Hamlet a tetőponton sem magával Claudiusszal kerül közvetlenül szembe. két hónapnyi idő is eltelik. majd a negyedik felvonásban Ophelia halála már a tragikus végkifejlet szerves része. Hogy elmondhasd esetem. Sztoikus nyugalommal. törekvések és emberi viszonyok hálóját ismerhetjük meg (de a körülményekre és az előzményekre vonatkozó információkat a későbbi felvonások is tartalmaznak). Hatott például Katona Bánk bánjára. A színészek érkezése szolgál előre lendítő mozzanatként. önálló tragédia kerekedik ki a mellékszereplők sorsából Tom Stoppard . Hamlet sem kerülheti el ugyan sorsát. bízik a világrend visszaállítható voltában. a Rosencrantzot és Guildensternt leleplező párbeszédben.A Hamlet szerkezete nem igazodik a klasszikus művekből megállapított (elsőként a spanyol drámairodalomban normaként ható) ún. Maguk a felvonások a párhuzamok és ellentétek bonyolult játékára épülnek. „epikus színház" felé mozdítja el. metaforákban és szójátékokban bővelkedő stílusa ebben a drámában különös jelentőséghez jut: a szándékok és gondolatok gyakran bújnak a szavak mögé. motívumai tovább élnek Dürrenmatt A fizikusok és Mroz«ek Tangó c. ez egyszersmind a bonyodalom kezdete. A második és harmadik felvonás Hamlet és Claudius álcázott lépéseiből. A tragikus hős magasrendű szellemi értékek védelmében és szolgálatában dacol a kívüle álló világgal. hármas egység szabályához. Shakespeare-nek ez a műve a világirodalom számtalan alkotásában él tovább. az alsó társadalmi rétegek. manővereiből szövődik. Polonius megölése. Helytállásának tanúsítását kéri csupán Horatiótól: „Szídd még e rossz világ kínos lehét. saját esendőségével is számolva lép fel a vívópástra. A tragikus véletlenek sorozatában azonban a megtorlásra is sor kerül. hanem a fortélyosan ellene állított Laertesszel. szó"). de a zárszóra érkező Fortinbras megadja neki az erkölcsi elégtételt. de köztük kb. mert Shakespeare célja ebben a művében sem csupán egyetlen központi konfliktus sarkított ábrázolása. A jelenetek a helsingőri vár számos színhelyén játszódnak. darabjában. Szerzőnk szabadon bánik térrel és idővel. az „egérfogó" jelenettel mindketten lelepleződnek ellenfelük szemében. A „blank verse" jambikus ritmusát időnként próza váltja fel (pl.). a sírásók jelenetében. szó. a gondviselésben (hisz „egy verébfi sem eshetik le a gondviselés akaratja nélkül"). Hamlet szembenéz a sorssal. Az első felvonásban a magatartások. a dráma műfaját az ún. Az imajelenetben teljesülhetne Hamlet bosszúfeladata. a szöveg voltaképp sejtetések és utalások hálója („szó. A Hamlet cselekménye mintegy 7-8 nap eseményeit öleli fel.

A szerepvállalás és szerepjátszások tragédiájában Shakespeare magáról a színjátékról is szól: ennek „föladata most és eleitől fogva az volt és az marad. Közeledik a támadó sereg.) és barokk vonások egymást erősítve magasztalják a szigetvári hős kapitánynak és a vár többi védőjének 1566-os hősi helytállását. a barokk korban is legmagasabb rendűnek tartott műfajban. hogy tükröt tartson mintegy a természetnek. nevezetesen a Szigeti veszedelem c. Ovidius követése stb." ZRÍNYI MIKLÓS Szigeti veszedelem (1645-1646) Éaz eposzi történést indító isteni akarat Magyarország bűneinek ostorául küldi a törököt. a szerző kimondottan ragaszkodik az epikai hitelhez. majd a második énekben olvasható: „igazat kell írnom". (KOVÁCS SÁNDOR IVÁN) Zrínyi Miklós (1620-1664) elsősorban „bajvívó szablyájával" vívta ki tekintélyét a XVI. „Adj pennámnak erőt. rövidebb költemények társaságában.Rosencrantz és Guildenstern halott című művében. a század testének tulajdon alakját és lenyomatát. eposzával dédapjának. Gyulán Kerecseni László árulása és csúfos bűnhődése . hogy felmutassa az erénynek önábrázatát. mint volt" . ének). századi függetlenségi küzdelmekben. és maga az idő. seregszemlét olvashatunk a török hadakról (1. költői igazságát. Antik jegyek (a cím: Obsidio Szigetiana. hogy a cselekmény bonyolításában eltér a magyar történeti forrásoktól. Vergilius. amelyen belül a jelenre jellemző megosztottság ismeretlen. s erre az erőre csapást mérni. Mégsem véletlen. az azonos nevű szigetvári hősnek állított emléket. és horvát. úgy írhassak. valamint olasz krónikákat követve a főhős kezének tulajdonította Szulimán halálát. Ez a variáció szolgálta mondanivalóját. Az eposzi követelményekhez igazodó első hat strófa után kezdődik a cselekmény. Szulimán szultán . mégpedig történelmi perspektívájú csapást mérni csak az a jövő-értékű hős és az a közösség képes.Allecto fúria által felbujtva . a gúnynak önnön képét. „Pennájával". Palotán Turi György hősies helytállása.a magyarok ellen indul.szól a segélykérés a mű elején. Bécsben megjelenő verseskötetében bocsátotta közre művét 1651-ben. A költő az Adriai tengernek Syrenaia című.

Második tetőpont: az utolsó ostrom. A magyar diadal tetőpontja: a díván elhatározza a visszavonulást. A pokol lakói is beavatkoznak. tökéletes fegyelmezettséggel. összefogással állítja meg a hatalmas túlerejű pogány hadat. Urunkért. sem okos tanácsok". Zendülés a török táborban.mutatja a választási lehetőségeket. Most katolikus fogantatású eposz épül rá. azaz nincs megfelelő vezetés. Deli Videt felesége. hősi halálukat okozza (9. Zrínyi előkészületei: lelkesítő beszéd.). A keresztény hitért tudatosan vállalják a mártírhalált.).). „nincs köztök hadtudó. Deli Vid és Demirhám egymás kezétől halnak meg (14. nincs „eggyesség" és „nincs szeretet köztök. török ármánnyal.). Heves ostrom. Meghal a siklósi hős.). az „olajbéget" fogságba ejti (3. a válasz az almási ütközet. Az ostromlók haditanácsában széthúzás uralkodik Rusztán. a várvédők seregszemléje. Farkasics Péter. pl. ha volna is. hogy császári segítséget hoznak. három oldalról (10. A Mindenható a magyarok vallási tévelygése (protestáns hitre térése stb." Ezzel a vélekedéssel szemben a szigetvári sereg „JÉZUSNAK megszentelt hadnagya" vezetésével.). Páros viadal a seregek nevében Deli Vid és Demirhám között. Zrínyi imában fordul Istenhez (2. a hazavonuló sereg szemléje következik (4). Megoldás: Zrínyi ötszáz vitézzel kirohan. lelkük a mennybe emelkedik (15. A bűneinket Allecto kritikus szavai részletezik: „fej nélkül vannak". előbb Zrínyi ajánlja fel saját életét a feszület előtt. Deli Vid dicsőségével (6. Delimán és Cumilla szerelmi epizódja után Delimán visszatér.eredetileg bibliai motívum -: a magyar irodalomban már Rogerius mester siraloméneke is tartalmazza (a tatárjárást követően). a postagalamb (a harmadik segélykérés) elfogása azonban végső támadásra biztatja Szulimánt (13. feleségünkért. a törökre kicsapó sereg nagy pusztítást végez (7.). de az angyalok elűzik az ördögöket. Szigetvár elesik. a várvédők megdicsőülnek. a reformáció korában felelevenedik. Cumilla meghal (12. férfiként harcolva. széthúzása és egyéb bűnei miatt küldte büntetésül az idegen sereget. eskütétel. A siklósi ütközetben Zrínyi sikert arat.). megöli Delimánt és Szulimánt. Zrínyi György útnak indul a királyhoz (5).). mint ebek".). Magunk tisztességéért és életünkért" vállaljuk. Delimán és Demirhám között (8). Zrínyi első kirohanása (11. Borbála menti ki a török kezéből. a nagy hatású Magyari István (Pázmány Péter ellenlábasa) is történetfilozófiája alaptételének állítja. gyermekinkért. Diadal és gyász a siklósi ütközet után. a magyarok a „leghenyélőbb népek". majd az eskütételkor az egész sereg egy emberként követi. „egyik az másikat gyűlölik. Juranics és Radivoj vállalkozása. a lovasparancsnokot. Zrínyi lelkesítő szózata szerint a harcot „keresztény szerelmes hazánkért. A magyarok hőstette túlmutat az országhatáron: „Mindenfelől ránk néz . ezek Az tisztviselőnek soha nem engednek. Szolimán követe Zrínyinél jár. Ismerős ez a mozzanat .).). Epizód: Delimán megöli Rusztánt és elmenekül.

Az invokáció a görög múzsák helyében a „szűz Anyát". A magyarok ábrázolásában mindvégig az eszményítés uralkodik. Szulimánt. amikor a második ének végén a feszület előtt fohászkodik. hogy az ellenfelet is felmagasztalja. A hódító sereget az óriási létszám és az „erő" jellemzi („evvel győztük mi meg keresztény világot" . Deli Vid megálmodja a heroikus feladatra vállalkozó Juranics és Radivoj halálát. a XVII. Zrínyi Szulimánhoz az utolsó szablyavágás előtt már így szól: „Vérszopó szelendek. valamint „hadbéli szorgosság" tekintetében a legnagyobb. versszak).mondja a szultán). hogy segétse senki magyarokat. mert jól esmerem én bolond kaurokat. Máriát szólítja meg. egy bizonyos pontig. A propozíció Zrínyi személyét körülírja. a cselekmény végkifejletét. hiszen a kereszténység mártírjáról szól a mű. A főhős sorsának előre jelzése (anticipáció) először az 5. Ugyanakkor a török érvelés („Bizol-é németben. a költő egyik reflexiója pedig pontosan kimondja: „Esztelen. nevezetesen Vergilius Aeneis c. és felajánlja földi életét Istennek. halálát is csak egy távolról kilőtt „jancsár-golyóbis" okozhatja. Hitszegő voltukat azonban már a gyulai epizód is előre jelzi. világnak tolvaja"É A szigetvári hőssel ekkor már egyetlen török sem állhat egy magaslaton. Ezzel a heroikus feladatvállalással az is szemben áll. Mert az én nevemért fogsz bátran meghalni." A Bécsbe irányított segélykérések valóban rendre válasz nélkül maradnak. egyetlen hibája: a szívében lakozó „kegyetlenség". hogy a széthúzás korántsem csupán magyar sajátosság. a törökök viszont fokozatosan elvesztik dicsőségüket. Maga Szulimán („az kinek Európa rettegte szablyáját") „vitézség és okosság"." Szulimán „vitéz kezeid miát fog meghalni". Maga Zrínyi is szembenéz saját sorsával. Juranics és Radivoj az önfeláldozó segítségnyújtás ékes példáit adják. strófájában tetőzik: Szulimán „visszamenéséről immár gondolkodik". feltehetően Ovidius 15 részes Metamorphoses c. ki hiszen az török hitinek". ének 85. szakaszban jelentkezik. Az eposz 15 énekből áll. A felépítés mindenképpen barokk sajátosságokat mutat: ellentétes erők bonyolult harcából (két tetőpont után) jön létre végezetül a harmónia. Eposzi elemek tekintetében az első strófák közvetlenül az antik hagyományokhoz igazodnak. eposza szolgál közvetlen mintául (1-2. Allecto az egész keresztény világról mondja: „Ne félj. .az nagy kereszténység". az olvasó előre látja Zrínyi sorsát. alkotása is példaként állhatott előtte. Hogy hamar segitséget küld néked talán?") . A költő Zrínyi szakított a hagyományos 24 vagy 12 énekes (szimmetrikus) kompozícióval. A várvédő Zrínyi nagyságát azzal is növeli a költő. Ezzel szemben Borbála.a szerző. századi politikusköltő-hadvezér saját keserű véleményét is magában hordozza. az ellenfelet megnevezi és feldicséri. te okos horvát bán. így figyelme a hős magatartására irányulhat. Ugyanakkor a Mindenható közli Zrínyivel sorsát és helytállását: „Martyromságot fogsz pogántul szenvedni. Az erkölcsi diadal a 13.

). Az egyéni tulajdonságok néhol egyensúlyt teremtenek a két sereg között (Demirhám és Deli Vid esetében). Vergilius hősére. a bokorrímeket legtöbbször ragrímek alkotják. a végső ostrom barokkos kavalkádjához nagy mértékben hozzájárulnak az istenek és a héroszok (Styx. hogy a végső ostromba a pokol erői is bekapcsolódnak a támadók oldalán. Az eseménysor tehát a reális emberi világban. Hasonlóképpen példaértékű Juranics és Radivoj elvszerű kitartása. Delimán. Látnunk kell ugyanis. Az enumeráció több helyen is megjelenik. Tantalus. Borbálának a példája. a magyarokat a negyedik és az ötödik ének mutatja be részletesen. Rusztán bég és Cumilla szerelmi háromszöge a törökök széthúzását. de a mennyei seregek is színre lépnek. éllandósult jelzős szerkezet (epitheton ornans) ritka. Az isteni beavatkozás mintegy közrefogja a történteket. a sorsot fonó párkák alakja). máskor eleve a magyarok erkölcsi fölényét jelképezik. Stílusában néhol feltűnik Homérosz hatása (pl. sőt kényszeríti ki a szigetvári hős a várostromot. énekben). hanem inkább a históriás énekek hagyományait viszi tovább. Hárpiák. helyette alapos és (a mű egyharmadát kitevő) terjedelmes expozíció olvasható. együttes hősi halála. viszályait illusztrálja. (Emlékeztet a „kegyes". ezzel a saját vértanúságát. Briareusok. párviadalaiból épülnek fel. a kevés példák egyike a „jó Zrínyi" kifejezés. A pokol. Külső formai eszközök tekintetében a Szigeti veszedelem kevésbé igazodik az eposz hagyományaihoz. Mitologikus elemek is felbukkannak (pl. a keresztény . A szerkezetben Zrínyi nem alkalmazza a szokásos in medias res kezdést. de a kezdő és végponton a pokol és a menny is szerepet kap. azaz istenfélő „pius Aeneas"-ra. a földön alakul. és a dicső halált vállaló magyar hősöket az égbe emelik. Az eseményeket az indítja el. amely olykor nem is szimmetrikusan oszlik két félsorra (délszláv hatás miatt?).) A hexametert a költő a hangsúlyos felező 12-esre cserélte. A siklósi kalandban Farkasics személyes vitézsége emelkedik ki. hogy milyen körülmények között vállalja. a nagy csaták mindig megnevezett hősök személyes tetteiből. A főcselekményt epizódok sora alkotja. Licaon stb. Furiák. és látnunk kell előre a két sereg nagysága. hogy a Mindenható a magyarok ellen küldi a török sereget. a „rózsásujjú hajnal" képével indít a 8. felszereltsége. A rímelés is egyszerű. Zeneiség terén a Szigeti veszedelem nem igazodik a barokk stíluseszményhez.Az írói reflexiók számos helyen értelmezik a cselekmény fordulatait. addig a magyaroknak önerejükből kell bizonyítaniuk. monumentális keretet alkotva a földi történet köré. pl. Atreus. főként pedig tudatossága és szellemisége közti különbséget. és az zárja. A magyarok közt ellenpontjuk a vitéz Deli Vidnek és hozzá méltó feleségének.és mennybéli erők harca csak a legutolsó összecsapásban társulhat az emberek küzdelméhez. a Szulejmánnal érkező többszázezres hadsereget az első.

19. hogy Zrínyi teljesíteni fogja feladatát („Jól esmerte Isten. A kitérő költői hasonlatok („Mint mikor az fölszél"É. Az eposz a jövőbe mutató mozzanatokat is tartalmaz. forgó szerencse. a hetedik és a tizennegyedik énekben). veritékezned". Cumilla halálát tragikusan balszerencsés véletlen okozza. a „jó hir-név". Az utolsó (ötsorosra bővített) strófában már nem a főhős.mélyen megőrződött a magyarság tudatában. De kész szüvel várja szerencse forgását". Sokat járnod s fáradnod. nihil aliud" (ČJó sors. MOLIéRE Tartuffe (1664) . a szerencsét meg kell becsülni. a hős várkapitány pedig kötelessége tudatában tette dolgát. A hős várkapitány helyébe fia. A hősi helytállás méltatása soha nem marad el (pl. „Mint fölyhő szél előtt"É „Mint magas hegyekből leszállott kőszikla"É „Mint fene leopárt. semmi másÇ). ha elveszti kölykét"É) a barokk körmondat jellegzetes szerkezetében jelennek meg: a mellérendelt hasonlító tagmondatok emelkedő ívű költői sorozata után következik a késleltetett főmondat. A sorsot el kell fogadni.a dédunoka eposzának is köszönhetően . Ami az ember szemében „szerencse". Zsoltáros-biblikus hang is jelentkezik ("Kiáltnak én hozzám. Avagy madár gyomra mi koporsóhelyünk". előre vállalja a hősi halált. hanem a költő-hadvezér fordul imával a „Vitézek Istenéhez". a becsületes helytállás. versszak). A várvédő Zrínyi Miklós eszmei végrendelkezése: „Mert kell tenéked is követned engemet. hogy hű szolgája volt"). Zrínyi jelmondata: „Sors bona. Sztoikus bölcsesség ez. Isten látja előre. „Szerencse énvelem is gyakorta mulat". Farkasics Péter halálát lírai sorok siratják: „O. elődei hős lelkének kegyelméért esdekelve. az voltaképpen Isten rendelése (tizenötödik ének. Zrínyi beszédében Balassi kifejezései visszhangzanak: „Ez a' hely s ez a vár légyen dicsőségünk. az ki jóban el nem bízza magát.mitológiával keveredve (Luciper). jelen van a negyedik. Szulimán mondataiban is megjelenik ez az elv: „az vitéz embernek Kell valamit engedni a szerencsének".szól a költői reflexió a siklósi kaland után. s nem hallom meg üket"). Zrínyi György fog lépni. Jóllehet a „nemzeti eposz" rangot Vörösmarty Zalán futása c. A várvédő Zrínyi Miklósnak és katonáinak hőstette .a szerző itt önmagáról is szól. Zrínyi viszont előre tudja. műve elhódította a Szigeti veszedelemtől. majd „JéZUSNAK megszentelt hadnagya". kegyetlen!" A halandósága miatt „nyomorult ember" egyetlen lehetősége: a „vitéz név". átkozott. Zrínyi az utolsó énekben lesz „Szigetnek Hectora". „Boldog.

a „valóság és a látszat". mint tragédiaíró kortársai. hogy nevetségesek legyünkÉ (MOLIéRE: ELŐSZÓ A TARTUFFE-HÖZ) Moliére a Tartuffe-öt 1664-ben. ha „mesterség a hit és árucikk a vallás".nemcsak belső tulajdonságai. „a tetszés a fő szabály" alapelvet követi Moliére is. (Párizs érsekének kiátkozó végzése szerint a Tartuffe „fölöttébb veszedelmes komédia. Az első változatban a címszereplő még szerzetesi ruhát hordott. s ily módon kiteszi őket a szabadgondolkodók csúfolódásainak és rágalmainak. ezt „levetették vele". de azt nem. nemcsak az Udvarnak és az esztétáknak akar tetszeni: „a színházban a józan észnek nincs külön kijelölt helye. ha kigúnyolnak. s a jó ízlés szempontjából egyre megy a fél arany és a tizenöt sou [É] nyugodtan . Moliére hisz az emberek.mindazokat. hanem megjelenése. végleges változatában. Lajos betiltotta a darab előadását. akik a legszilárdabb hitről tesznek tanúságot. az Udvar előtt mutatta be.). A klasszicista elméletet.) A Tartuffe.Moliére csak azt veti el. a Tartuffe alapvetően mégis jellemkomédia. amely [É] az álszentség kipellengérezésének ürügyén módot ad arra. A szemrehányásokat könnyen vesszük. l669-től játszhatták újra.miatt válik nevetségessé. rögeszme) kártékony hatású. beszédmódja. hogy ami szívedre hat. A hiba a „vallás és a vakbuzgalom". nem bírjuk elviselni." Az átdolgozott műben a rezonőr Cléante világossá teszi a valódi és a látszatvallásosság közti különbségét is: „Neked egykutya. hogy az emberek hibáit megjavítsa".és helyzetvígjátéki elemeket. 5 felvonásos.így verses formájú (páros rímű alexandrinusokban íródott) . A mértéktartás. de ő plebejusabb. Versailles-ban. „a rend" korában bármily mértéktelenség (szenvedély. / Képmutatás-e vagy igazi áhitat?" (I. és csak hosszú csatározások után. s ezek ostorozása. ha nevetségessé tesszük őket a világ szemében. „az igaz és a talmi" összekeverése . tehát a hős saját vonásai .komédia. a klasszicista szabályoknak és követelményeknek mindenben megfelelő .Nagy csapás a bűnökre. viselkedése . hogy rossz hírünk legyen. Még felfedezhető a farce és a commedia dell'arte hatása. Moliére felhasznál csel. de érseki követelésre XIV. erkölcsök javíthatóságában: szerinte a komédia-műfajnak „az a hivatása.5. leleplezése a műfajt is elfogadhatóvá teszi. azt azonban. eltűrjük.megkülönböztetés nélkül . hogy általánosabb legyen a figura. és mindenfajta képmutató magára vehesse az író vádjait. hogy hasonlóval vádolják .

ha nem ismerni rá benne korának embereire. bizonytalan Tartuffe származása stb.ha nem. egyenes vonalát. a válságban levő család viszonyait." A kitűnő megfigyelő és gazdag élettapasztalattal rendelkező Moliére „alapanyaga" az emberi természet. (Nem ismert pl. Moliére a valóságból csak azokat a részleteket emeli ki. hogy gyakran már lelepleződésétől megoldódhatnak a konfliktusok . hogy a zavargások idején Orgon a király oldalán állt. A főalak bemutatása után annak leleplezése válik fontossá.rá mernék hagyatkozni a földszint javallására. (a komédiában nem szükségszerű) okozatiságát. anyós-meny-ellentétet tovább mélyíti Tartuffe-ről kialakított ellentétes véleményük (Pernellené dicsőíti. de valójában ezek csak eleve hibás jellemük illusztrálását szolgálják. amelyek céljához . A többi szereplő viszont éppen az erőszakos szándékok megvalósítását szeretné megakadályozni (ezért lesz igyekezetük rokonszenves a befogadóknak). A Tartuffe zárt rendszerű mű: a színhely végig Orgon párizsi polgár háza. A meglevő apa-gyerek-. A moliére-i séma-változatban a központi figuráknak vannak ugyan drámai szándékaik (ilyen pl. A nyitó nagyjelenetből megismerjük az alapszituációt.) Az eseménysor a célra irányuló helyzetek láncolatából áll. aki embereket fest. így a bűnök leleplezéséhez szükségesek. 2. amit akar [É] de annak. Moliére persze élettel tölti meg a hagyományos sémát. hogy felismerjük ezeket a típusokat. ez adja a szűk időkeretek között pergő cselekmény egységét. mert [É] nincs bennük [É] nevetséges finomkodás. Orgon foglalkozása. társadalmi) helyzete olyan. akkor még deus ex machina-szerű megoldásokra is szükség van a szerencsés fordulathoz. de át is alakítja azt: legfőbb célja egy komikus vagy veszélyes embertípus bemutatása főként azért." Az író átveszi ugyan a farce-sablont . ugyanis a középponti szereplő (családi. szereplői egy polgári család tagjai. mint [É] megragadni azt. a gyermekek zsarnoki kiházasítása). valószínűleg Tartuffe . járjon közben apjánál Mariane és Valér házasságának ügyében. azt csinálja. az időtartam egy nap (reggeltől estig). természet után kell festenie [É] és munkája semmit sem ér. A felvonás további jeleneteiben egyre több információt kapunk: a komorna Cléante-nak elemzi. egyéni tulajdonságokkal is felruházott hősei egyszerre korának jellegzetes figurái és örök emberi típusok. mert Orgon .). Damis mostohaanyja bátyját (!) kéri. mennyire elvakult a ház ura (közben egy utalásban arról is szó esik. Dorine és a gyerekek gyűlölik).a haloványan ábrázolt fiatal szerelmesek a cserfes szolgálók segítségével egymáséi lehetnek az akadékoskodó öregek ellenére -. családi előélete. ami az emberekben nevetséges [É] aki hősöket fest. Alkotásmódjában a természetesség vezeti: „sokkal könnyebb nagy érzelmekre csigázni magunkat.ígérete ellenére.a főszereplők.

rá sem hederítve.).).). Ťgy az asztal alá bújtatott Orgon . s szeretné végre leleplezni őt Orgon előtt is. az esküvőről nem nyilatkozik (5. mégis hajlandó próbát tenni (4.húzza az időt (3. és Orgon mindenét rögtön a csalóra íratja (7. megátkozza (6.).aki abban bízik. Végre a színen is megjelenik („szent emberként") Tartuffe. hogy saját szemével győződjön meg védence álnokságáról (3. Orgon elmeséli megismerkedésüket és tovább dicsőíti pártfogoltját.).).).tehát Orgon.és a botrány elkerülésére törekvő. Orgon homályos említést tesz feleségének egy kazettáról. az uralkodó ellenségével is barátságban volt. hogy Tartuffe-höz adja feleségül (II.befolyásolására . de apja elkergeti.).).elbújtatja (III.1.).). A már úgyis feszült légkörbe berobban a fordulat: Orgon közli lányával.). Az események tovább gyorsulnak: Dorine közli Cléante-tal. aminek elvesztése még a házénál is jobban aggasztja (7. újra együtt a család: a saját fiára sem hallgató Pernelle-né biztos az álszent ártatlanságában (3. az apa megbékítéséért még Tartuffe segítségéhez is folyamodik. amikor a hallgatózásból dühöngve előrontó Damis Tartuffe-re támad (4. Az apja döntése miatt felbőszült Damist Dorine .1. hajdani királyhűsége ellenére. s bár az nem hisz felesége tervében. aki szóvá teszi esztelen rajongását Tartuffe-ért.). hevesen ostromolni kezdi a ház asszonyát. Ezt már az eddig visszafogott Elmira sem nézheti tétlenül: elvakult férjét rábeszéli. (a nyugalmát megőrző) Cléante bölcselkedik.). a fél négyes ájtatosságra siet (IV. hogy Elmira segíteni tud Mariane-on . Miután megfeddi (dekoltázsa miatt) szemérmetlenségéért a komornát (2. A kétnapos vidéki útról hazatérő Orgon kizárólag védence hogylétéről érdeklődik (4. és Damis leleplezési kísérlete olyannyira balul üt ki. Tartuffe fenyegeti meg őt . csendben távozó Elmira magatartása félrevezeti Orgont (5.a figyelmeztető jelzések ellenére . aki a veszélyről azonnal értesült Valért .).).). s így bűnpártolással vádolható (V.). Amikor (feldühödve) végre kidobná a házából a képmutatót. de az elkeseredett lány inkább kolostorba vonulna.).). hogy este meglesz Mariane és Tartuffe esküvője (2. majd Cléante-ot részletesebben tájékoztatja is: egy politikai menekült iratait tartalmazza a Tartuffe kezébe juttatott kazetta . A szerelmesek majdnem szakítanak.a ház már az övé (6. majd Dorine leszidja a tehetetlen.félreérthető viselkedésével . s csak a másnapi kilakoltatási parancsot hozó . Damis heveskedik. Elmira visszautasítja Tartuffe-öt s éppen egyezkedni kezdene vele Mariane-ról (3.). hogy a családfői tekintélyére hivatkozó apa még aznap este meg akarja tartani lánya esküvőjét Tartuffe-fel. de Dorine kibékíti őket (4. „butuska" leányzót (3.). ém a magát (mellét verve) bűnösnek valló hipokrita . fia (bot hiányában) a botozást megússza ugyan.). de az.).1. de mindenki tehetetlen (2. a botrányra hivatkozva.megtéveszti.az utolsó pillanatig hallgatja Tartuffe vallomását saját feleségéhez (5.1. Damis kitagadásának hírére Cléante. A félénk Mariane helyett komornája próbálja jobb belátásra bírni az apát (2. majd vitába száll sógorával.

) A „kettőztetés" komikumát használja ki Tartuffe vallomásának helyzetismétlése: mindkétszer kihallgatják Elmirához intézett szavait. Dorine addig vág Orgon szavába. a helyzetkomikum egyik nagyjelenete Orgon asztal alá bújtatása (IV.) azonnali lépéseket tesz szükségessé. aki megtudta. („Micsoda expozíció! Egyedülálló a világon.) és közeli időpontjának kijelölése (III. aki hatalmában tartja és félrevezeti a családfőt. s felségsértés címén elfogatóparancsot adnak ki a család feje ellen.) válnak ismertté az új. kezdettől fogva minden roppant jelentős.). hogy Tartuffe feljelentette Orgont a királynál. amíg az „pofon akarja vágni. Orgonnak a király megkegyelmezett (7. A reménytelenség tetőpontja (V. de nem sikerül" (II. Goethe.5. majd rögtön ostromolni kezdi Elmirát. ami e téren létezik. Ekkor a tiszt nem várt.6.) Ennek az expozíciónak is következménye a címszereplő késleltetett belépése: csak akkor (III. és valami elkövetkező még fontosabbra enged következtetni". sokkal nagyobb akadályok: ezek leküzdéséhez már a család összefogása sem elég. hogy . Ekkor még az esküvő megakadályozása a feladat. mozgalmas jelenettel.). hogy elfogatási parancsot a régóta keresett gonosztevőnek. friss ötletek. ezért Orgon szemét kell felnyitni. A jellemkomikum fokozását szolgálja bizonyos jelenetek egymásutánisága is (pl.) jelenik meg a színen személyesen az.).2.5. ennek farcegesztusos folytatása: „Miközben Tartuffe kitárt karral előrelép. Valér.) győzi meg az ellenkezőjéről (5. a kidolgozott részletek. de már késő: a rendőrhadnaggyal érkező Tartuffe megalázza az összeomlott családot. helyzetek tovább gyorsítják a tempót: a bonyodalmat indító házassági terv (II. s csak ezután (IV.6. Tartuffe-nek hozott.).1. A banális cselekmény eléggé érdektelen lenne a különböző formákban és szinteken megjelenő komikum. (új elem a megszokott vígjátéki konfliktus-sémában a kívülről jött betolakodó „áttételesen működő" cselekménymozgató szerepe.a kor dramaturgiai szokásaitól eltérően .) Elmira „egérfogó" (cselvígjátéki) jelenetén kívül bohózati hatásokat tükröznek a helyzetkomikumra épülő szituációk: Flipote-on csattan Pernelle-né dühe (I.: Dorinet szemérmetlenséggel vádolja Tartuffe. szerencsés fordulatként közli az összesereglettekkel. A komédia .sokszereplős. és a nagyszerű szerkesztési megoldások nélkül. menekülésre nógatja (6. ill.). A lendületes kezdés után az újabb események.1. de itt már csak deus ex machinával következhet be a szerencsés vég. in medias res kezdődik: a hősök veszekedés közben mutatják be egymást és a már kialakult viszonyokat. ez a legjobb és legnagyobb. amikor az író már sok nézőpontból bemutatta. [É] Nyomban. akiről állandóan szó van. de másodszorra a jelenet ellentétes hatást vált ki.) után Valér még segíteni próbál.).2.„lojális" végrehajtó megjelenése (4.

6. Bergson szerint „ilyenkor két elem van együtt. s ez minduntalan félbeszakítja. Damis dühös kitöréseket. irtózik a botránytól. ha a szobalány nem volna ott.a vígjátéki jellemek megismételhetők. egoista. amely azzal szórakozik. hogy Dorine hallja a szavait. hogy Tartuffe egészsége iránt érdeklődjék.a darab . amely rugóként felpattan. A farce inkább szimbolikusan érezhető abban a tragikomikus jelenetben. hogy megint elnyomja ezt az érzést. a folyton ismétlődő kérdés: Čés Tartuffe?Ç egy felpattanó rugó nagyon is érzékelhető képét kelti bennünk. s az engedelmes Mariane is megváltozik kétségbeesésében). a vitákat „elméleti szintre" vivő testvére . miközben ő maga félrevezethető. alázatoskodva) megjelenő kapzsi. átöleli a csalót. gátlástalan. de [É] akkor sem szólna másként. egyrészt a vallás álarcában (jámboran. tehát még később. hol elérzékenyülten engeszteli „testvérét" (III. mindig újra kezdve Elmira betegségének történetét. gesztusai teszik komikussá. másrészt a zsarnok apáról. Amikor Dorine beszámol Orgonnak felesége betegségéről. Dorine meg. a törvényszolga személyében . §k ketten . Orgon jellemkomikumi kettőztetése az anyja.).) A szóismétlés komikus hatására épül Dorine beszélgetése a hazaérkező Tartuffe-fel. mert szerinte Elmira „sokkal hevesebb volna ilyen esetben". Pedig az asszony valóban tartózkodó. („Emlékezzünk csak. az hátralép. és csak külső. egy elnyomott érzés. számára ismeretlen a higgadt magatartás: Tartuffe első vallomása után (többek között) azért nem hisz Damisnak. érzéki Tartuffe-ről. amikor a magát vádoló Tartuffe mellé Orgon is letérdel. és csakis így válhatik komikussá".7.egy náluk is „ájtatosabb" csodálata miatt . cinikus. tettei alapján inkább tragédiába illő jellem. „hivatalos" szereplővel győzhető meg. hogy már [É] őszintén játssza. Ťgy. aki csak a saját akaratát érvényesítené a családban. Bergson. aki még fiánál is hiszékenyebb és elvakultabb. hogy viszszaszorítsa ezt a rugót). naiv." A szerkezetből következően a darabban kettős leleplezés játszódik le.megölelje Elmirát. rászedhető. az író „több példányt" is bemutathat egy típus variációiból.).(valós!) vallásosságukat eltúlozva válhatnak az álszentség áldozataivá. Annyira beleélte magát képmutató szerepébe. hogyan lép színpadra: ČLőrinc. álszentsége miatt eleve kártékony figurája a kezébe kerülő hatalomtól egyre félelmetesebbé válik. és egy gondolat.) Dramaturgiai funkciójuknak megfelelően más „rokon" vonások is megfigyelhetők a szereplők között: Orgon családja szangvinikus természetű (Pernelle-né harsány jelenetet rendez. s közben (ide-oda fordulva) hol ordítozva szapulja a fiát. Tartuffe összetett. azzal szórakozik. Tudja. rakd vissza az ostort és a szőrcsuhámatÇ. (Tartuffe is „megkettőződik" a képmutató Lojális úr. Orgon „mindig túloz szélsőségesen". és Tartuffe észreveszi Orgont" (IV.

feleségem. és az író . de a család érdekében állít csapdát. csak a véletlenen múlik Tartuffe bűnhődése. aminek híre kel". amikor nem játssza álszent szerepét (tehát amikor kettesben hiszi magát szenvedélyének tárgyával). / Nem törődnék veleÉ". „bűn csak az. (Jellemző. gyors reagálóképességét. a kazetta-ügyet is sógorának meséli el . a vak Orgon meg majdnem hagyja.) Elmira nem is családbeli helyzetéért. Tartuffe erkölcsi tételei . rendnek kell uralkodnia. emberismeretét a szerelmi vallomása utáni helyzetben (III. A meglevő feszültségeket (életfelfogás-különbségek stb. intelligens. elrendezi az ügyetlen fiatalok szerelmi félreértését). hogy a másokra figyelő.„szive hevülése". ártalmas bűn. húgáért. önbizalmát. s szervezi meg Tartuffe leleplezési jelenetét. Moliére sokat emlegetett pesszimizmusa (emberismerete?) a családot a tragikus összeomlás szélére juttatja.rezonőreként . „ki titkon vétkezik.még Damis is Cléante közbenjárását kéri apjánál. „előzékeny vele". hanem dramaturgiai funkciójáért válik fontos szereplővé: Orgon elvakultsága már nem leplezhető le (hagyományos vígjátéki) komornai cselvetésekkel.bár valóban „személyes lekötelezettje" XIV. először Elmirára (és eszközeire) van szükség. Dorine csak eddig fontos szereplő (minősíti a főszereplőket. Ahogy egyre válságosabbra fordul a helyzet. királyi döntéssel . sőt felesége is.6. annak már nincs is .) Elmira alkata ellenére. A képmutató Tartuffe csak saját gyenge pontján . A kor hierarchiáját tükrözik a családi viszonyok: az apa bármily esztelen lépését „engedelmesen" és „szófogadóan" kötelesek fogadni gyerekei. aki nyilván észrevette Tartuffe érdeklődését. majd esztelen túlzással téveszti meg Orgont). majd az egész (kisemmizett és fenyegetett) család ügyét már csak „csodával" legfelülről. taktikus ellenfél (l. az eseménysort eleve az ő hibás elhatározása indítja. „vágya". merészségét. akkor. józan Dorine az első jelenettől célozgat Tartuffe Elmira iránti vonzalmára . magabiztosan kezdeményezhet vele megbeszélést.„alkudozni az Istennel is lehet". gyermekem.lehet rendezni. és a kommunikációt is lehetetlenné teszi. Ťgy Elmira. „érzékei" miatt . hogy a saját szeme előtt csábítsák el a feleségét. józanság. nem szükségszerűség. Tartuffe túlságosan jó helyzetfelismerő. de nem is informálja az eseményekről.) Moliére elítéli korának erkölcsi világát. Az álszentség negatív érték.) válsággá mélyíti.nyilván hiszi is.„féltékeny az úrnőre". mértékletesség. „tán eped is utána" -. éles szemű és nyelvű. hogy igazságos királynak.leplezhető le. s csak „kissé" lepődik meg a vallomáson is. és rossz döntéseinek sora juttatja mélypontra a családot. azonnal önostorozásba kezd.pedig a megtestesült nyugalom. hogy Orgon elsajátítja Tartuffe „etikáját": „ mégha itt előttem / Halna is meg anyám.): kockáztat. (Nemcsak Elmira hogylétéről nem érdeklődik. (A mű valószerűtlen befejezése vígjátéki konvenció. Lajosnak .

és megfordítva a dolgot. de prózai formájú . minden hasonlatosság egy típushoz komikumot is rejt magában [É] Jellemeket. amiben ismételjük magunkat. „az író által a műbe táplált értékrend s az értékek jelzése vezérlik tehát az olvasó véleményét" (Bécsy T. szinte észrevétlenül.). a Don Juanban: „a képmutatás mestersége a legelőnyösebb [É] akinek van esze. nem azoknak az érdekeit képviseli.jellem-(szenvedély) komédia. dönthet mások sorsáról. ha úgy tetszik.így saját korában kevésbé sikeres és befejezetlennek tekintett . autokrata apák . azon túlmenően. hogy a jellemen azt értjük. amiben mások ismételhetnek bennünket. ill. éppen ezért műveinek állandó céltáblái az önkényeskedő. Vas Istvánéból valók..közveszélyesek.) Ťrói értékrendjének csúcsán a családi összetartás pozitív értéke áll. az alkalmazkodik korának bűneihez" . de emberileg nem alkalmas a feladatra. hogy általános típusokat mutat be.a szerző az őszinte érzéseken alapuló házasságot. ha valaki. vagyis általános típusokat ábrázolni. feltéve. ami személyünkben máris kész. hogy minden jellem komikus. helyzeténél fogva. (BERGSON) A fösvény. ez tehát minden vígjáték célja [É] a vígjáték.vétke" . MOLIéRE A fösvény (1668) Bizonyos értelemben azt lehetne mondani. amely az általánosra irányul. rögtön gyanús (és ellenszenves) lesz. Az idézetek a legismertebb magyar fordításból.mondja a címszereplő. . és követőleg az is. Az általános emberi értékítéletet és saját emberismeretét Moliére dramaturgiailag is kihasználja: ha valaki mindenkit ócsárol környezetében. mint Pernelle-né. mindaz. a „bennünk levő értékrendszerre épít a mű". vagyis ami automatikus működésre kész mechanizmus állapotában van. akkor azt negatív alaknak tartjuk stb. (Szinte a Tartuffe-öt kommentálja az alkotó következő művében. így. akikért felelős (mint Orgon). a klasszicizmus szabályainak megfelelő. Ez pedig. Moliére egyik legérettebb alkotása. az érzelmi szabadság (kialakulóban levő) értékét hirdeti a feudális családjoggal szemben. Minden komikus személy típus. az egyetlen valamennyi művészet közül.

) A mű (a hármas egység klasszicista követelményének megfelelően) egy helyen. A mű expozíciója a már kialakult. úrhatnám polgár. ott a lányt már elcsábították. csak: pénzt. Tudós nők.Moliére más műveiben is megjelenik. konfliktusrendszere (természetesen) zárt. pénzt! [É] Ezzel feküsznek. és adósa adja a pénzt (kor-típus is!). gyanakvás. álmukból is ezzel riadnak: pénzt!" (Harpagon. független létét. Azt mondhatjuk: egy ČtartuffeÇ É" (Bergson) Moliére nem törődött a dráma részleteinek eredetiségével. ha a jellemvígjátéknak tulajdonnév a címe. amelynek a színpadon mozgó. Csokonai: Zsugori uram). Harpagonnal. nevetségessé tétele a mű célja (Kényeskedők. de „mértékletes" kora jó ízlésének (és saját dramaturgiai céljainak) megfelelően változtatta is az anyagot (Euclio véletlenül találja meg a pénzzel teli bögrét. A vígjátékíró művészete abban áll.szorongás. tartalmának súlya csakhamar a köznevek sodrába viszi. Harpagonnak már foglalkozása az uzsorásság.ábrázolt kórképe minden korban (és más műfajokban is) foglalkoztatta az alkotókat (vö. A fösvénység motívumának azonos tünetekkel . torzulásra irányítja a figyelmet. ezzel kelnek. „Bármilyen szorosan egyesül is a komikus fogyatékosság a személyekkel. [É] Típusokat visz a színpadra [É]. a fösvény-monológ. A cselekmény egységét a középponti jellem. Teljes jeleneteket is átvett (ilyen pl.itt Eliz titokban férjhez ment. láthatatlan és mindig jelenlevő személy. amilyenekkel már találkoztunk. de Eliz iránti szerelme miatt Harpagon . közismert.gyakori köznévi cím eleve arra a hibára. pénzt. Theophrasztosz: Jellemrajzok. Harpagon párizsi polgár házában. A tragédia egyéniségkeresésével szemben a komédia „olyan jellemeket ábrázol.középpontjában a világirodalom egyik legismertebb (merész torzításokkal megrajzolt) tragikomikus figurájával. Horatius: Első szatíra. főleg a Pantalone-típusokban (pl.Moliére-nél különösen . ettől egységesebb a cselekmény stb. mert a problematika örökké aktuális: „Mindig csak a pénz! Mintha mást nem is tudnának mondani. pl. gyereket vár .). Botcsinálta doktor. melynek leleplezése. egyetlen család tagjai (és a személyzet) között bonyolódik. a farce-hagyományokra is építve .sok más forrás felhasználásával. a végkifejlethez szükséges néhány előzmény-információval. III.Plautus Aulularia (A bögre) c.). ő lesz a központi.) A téma . Valér eltűnt családja után nyomoz. hogy megismerteti velünk ezt a fogyatékosságot. elmagányosodás . Harpagon pedig egyben „öreg kérő"-típus. Scapin furfangjai). s életünk során még találkozni fogunk. a bögre (ládika)-szerelmes félreértett azonosítása stb. mégis megőrzi a maga egyszerű. s akkor is. A vígjátékirodalomban . húsból és vérből való személyek csak függvényei".a pénz imádatának torzító hatása. a komédiairodalomban ez az egyik leggyakrabban kipellengérezett hiba. darabját dolgozta fel. fennálló szituációt mutatja be. egyetlen nap alatt játszódik. okozatiságát a házassági intrika adja. vagyonféltés. hogy . ennek bírálata .1. Képzelt beteg stb.

kiderül. de Fruzsina bókol helyette (5. hogy mindkettőt kiházasítja (egy pénzes özvegyaszszonnyal. s az inas feltevése igazolódik (4. Jakab „ítélkezik" apa s fia összetűzésében. Az ügyben döntőbírónak felkért. Közben Fecske ellopja a fösvény féltve őrzött pénzét (6. hogy szereti Marianne-t (3.1. Fruzsinával megérkezik Marianne (3.). meglett nemesúrral) még aznap(!) este.beismeri (3.). ha lemond Marianne-ról. s amikor a pénzközvetítővel véletlenül találkoznak otthon.). ám váratlanul kiderül. majd Valér botozza meg őszinte véleményéért (2. monológ).). (Zabszár jelent .). végletekig torzított.). de a dolgokat tisztázva újra összakapnak a lányért (5. lépre csalja fiát. A ház ura összehívja az egész személyzetet.1.) Amíg Harpagon intézkedik. ill. így apa és fia leleplezik egymást (2.bejelenti. Ugyanezt mondja saját helyzetéről húgának Cléante is: szegény lányt szeret.). Harpagon kikutatja Cléante szolgáját (3. konfliktusok rendszerében a mániákus. 9.akik terveikről beszélnének vele . Cléante. A csendbiztos nyomozása eredménytelen (V.). A hétköznapi események. aki meglátja választottja és fia meghitt jelenetét (2.).). A lány első látásra meg is retten az „utálatos" fösvénytől. kénytelen pénzt kölcsönözni egy kíméletlen uzsorástól (II.) . házasságkötésüknek csak a zsarnok apa fösvénysége az akadálya (I. Fruzsina cselt eszel ki (IV. szerepet játszó Valér Harpagonnak ad igazat Elizzel szemben (5. aki szegény. aki így magára haragítja Jakabot. Harpagon ezért a törvény kezére akarja adni (4.).amit ő a lányra ért . Amíg a fösvény ellenőrzi kertben eldugott pénzét.1.1. közben pedig fellöki gazdáját. Valér.).): Harpagonból még az agyafúrt.).). Ebben Valér támogatja (III.). egy gazdag. mert este „díszlakomát" készül adni. először Fecske a gyanúsított (2.).). Cléante újra felbőszíti apját: uzsonnát hozat (Harpagon számlájára). pedig mást szeret (4. lehetőleg pénzkiadás nélkül. ő maga meg elvesz egy szegény.) és Harpagon siratja életének egyetlen (elveszett) értelmét (7. a szakácsot előbb Harpagon. özvegy anyja helyzetének javításáért kész Harpagonhoz feleségül menni. félreérti a helyzetet: „lopását" . házasságközvetítője Fecskével az ő fukarságáról beszélget (3.. Fecske segédletével.). hogy ellopják a pénzét. mindkettőjüket rászedi: így kiengesztelődnek (4. s Cléante bevallja.valaki pénzt hozott (8.). aki titokban feleségül vette Elizt. Cléante felajánlja: apja visszakapja eltűnt pénzét.nemrégiben ugyanis tízezer tallérhoz jutott egyik adósától. s retteg.titkárának állt. hogy Marianne és Valér az Elizhez érkező Anzelm gyermeke (5.). így a fiatalok boldogságának nincs több akadálya (7.). hízelgő Fruzsina sem tud pénzt kicsikarni (5.). fiatal lányt (4. Marianne bemutatkozik Eliznek (6. ő bosszúból a titkárra tereli a figyelmet. majd meglepetten ismeri fel Cléante-ban szerelmét.1. hogy maga Harpagon az uzsorás.).). aki „apja nevében" rögtön vallomást is tesz neki.).). a fösvény viszont.). és apja gyűrűjét Marianne-ra erőszakolja (7. Gyermekeit megelőzve . de a hierarchia csúcsán álló figura önző . így apja úgysem egyezik bele az esküvőbe (2.

mely szorosan kapcsolódik monomániájához is. stb. ez nemcsak közvetlen jellemzésüket szolgálja. szakítja minduntalan félbe Harpagon fösvénysége.3. váratlanul.. felmerül tehát a cselvígjáték lehetősége. pl.2.).alantas .7. szándékait minősíti. a szókomikum hatását. már elpusztította apai érzéseit. sokszorosan véletlenül következik be. Mivel minden (polgári és népi) szereplő beszédmódjával is egyénített. akit ez nem szeret. A nagy jellemkomédiákhoz képest (l.6. III. Harpagon elsősorban fösvény. így a cselvetéses intrika felesleges: a házasságközvetítő (a bizalmas szerepkörében) cselt tervez a fiatalok megmentésére (IV. Valér Brighella -. (Amikor Valér Harpagont igyekszik meggyőzni (I. a fordulat (I.) . Meghatározza a szerkezetet.) közé. túlzásokkal.. Jakab Arlecchino-típus). Jakab. IV.2. de az író nemcsak nem folytatja ezt a szálat.. Anzelm a zárlatban a fiatalok érzelmeit. az csak hozzá méltó .).1.). Variálódnak a félrevezetések (III. a jellemet egy-egy vonással árnyaló komikus helyzet (I.. III.). 2.elhatározása indítja a szerelmi-esküvői bonyodalmat.) A boldog vég deus ex machina-szerűen. zannikat szerepeltet (pl.2. Jakab „őszinteségi-próbáján" (III.minél több oldalról történő nevetségessé tételét szolgálják.1. de ezen kívül humorforrás is lehet (l. melyek Harpagon . A főhős változatlan és változtathatatlan jellem.5.1.. össze is foglalja „a közvéleményt"). hogy két szerelmes (testvér)pár és két apa házassági szándékai kereszteződnek: Harpagon többször konfrontálódik Cléante-tal a pénz és Marianne dolgában is. helyzetét.).szülő.) és a tetőpont (IV.7. ettől zártabb. ill. A megtalált apa. hogy Moliére csak azokat a részleteket emeli ki (nagyítja fel). Ezért laza a jelenetek oksági láncolata: néhány. legsebezhetőbb pontján leckéztethető meg.1. de a többiben is ő a középpont (róla beszélnek. szándékait tiszteletben tartó. Fokozó hatású bohózati elem az ismételt botozás (III.2. (a „rugóra járó ördög"-effektust) ebben a művében is kihasználja az író.4. a 32 jelenetből 22-ben a színen is megjelenik.) bárhová beépíthető lenne az expozíció (I. Igazából minden mozzanat Harpagon jellemét.4.eszközzel.). Tartuffe) A fösvényben Moliére több népi szereplőt.). összeszövöttebb a mű. V.1.).) és a fellökés (III. természetességet képviselő Harpagonnal ellentétes jellemű . hanem a várt.a pénzimádat legyőzi szerelmi. tehát a józanságot. „Hozomány nélkül!".anagnóriszmosz (V.1. új elem a hagyományos vígjátéki sémában. „és az . és halmozza a helyzetkomikumi jeleneteket. a túlzások (II. szokásos fordulatokkal ellentétben éppen az apja ejti Cléante-ot csapdájába.. hogy aki ennyire monomániás. (Egyre nyilvánvalóbbá válik. aki rezonőrként Moliére negatív értékítéletét is közölheti az érdekházasságról.9. A mechanikus viselkedési formák nevetségességét. 5. hogy ne adja lányát olyan emberhez. II. másodsorban özvegy és csak legvégül apa: a mű szerkezetében is ilyen alárendeltségben jelennek meg a motívumok .1. őt jellemzik.

és visszalépések következnek be.: a már eleve szatirikus indítás (1. kapzsiságáról. Bergson. Tehát a világhoz való viszonyában igazán nem egyéb. amiben él. jelenet tematikus párhuzamával ellentétes a farce-jelenet (3. a csúcspont az éles összeütközés az apa és gyermekei között (4. minél inkább a maga világának törvényeit példázza" (Illyés Gy. hogy apa és fiú áll szemben egymással.. rögeszmés gyanakvásáról. Amikor megint látja a fiát. a feszültségkeltés és oldás állandó hullámzása jellemzi a szerkesztést (I. alighogy visszaszorítják. ha a fösvénység és az apai vonzalom ütközése az érzéseknek valami új s többé-kevésbé eredeti keveredését teremtené meg Harpagon lelkében. ill. ezt bohózati tónusban ellenpontozza a 3-5. akár az aranyában. 4.automatikusan visszatérő szavak mögött szinte látjuk a körben forgó gépezetet. ezt fejezi ki a gépies ismétlés". [É] kiderül. érintetlenül" (Bergson).a Tartuffe-ben a „javítható" Orgon még „érzi. A tragikomikumot is Harpagon monomániája teremti: „Van a Fösvényben egy jelenet. gyermekeivel való bánásmódját nézve valóban szörnyeteg.) Az író a komikum-változatokat gyakran a tragikum-lehetőség ellenpontozására is alkalmazza. minden egyes szereplővel konfliktusba kerül. hogy nyolc hónap leforgása előtt apja nem lesz az élők sorában" stb. amely szinte drámai: az. mint cérnán rángatott báb. épp hogy említést tesz e komoly találkozásukról [É] a fösvénység elsiklott egy másik érzés mellett. a IV. .: az 1-2. tragikomikus jelenete a „tragikus kétségbeesés és bukás dimenzióit villantja fel" (Poszler Gy. felvonásban még gyorsabb előre.). II. valóban az arany igazgatja. az apa máris mindent elfelejtett.). Moliére nem ad felmentést a pénzével végérvényesen magára maradó Harpagonnak. de az eltúlzott. Harpagon azonban kegyetlen..).). A mű során egyre rétegzettebb képet kapunk Harpagon fösvénységéből kinövő. cinikus gazember („adja isten" . hogy túlélje gyerekeit. Valóban drámai volna a feszültség.). Alig ér véget a találkozás. 6. kártékony társadalmi típusának.).). hogy ellágyul" lánya könyörgésére. A pénzszerzés realitásán túl idegen a világban: saját szerelmi ügyében naivitása válik komikussá. De egyáltalán nincs így.) után tragikus összeütközés zajlik az apa és fia között (2. „Egyéni viselkedését. Viszont azt a világrendet. jelenet. amelyben az adós szembekerül az uzsorással. A nyelvi jellemzés remekeként számontartott nagymonológjában magából teljesen kivetkőzve mutatja meg visszafordíthatatlanul deformált személyiségét (még „akció" is jelzi elborulását: saját magát kapja elÉ). érzelem éppúgy nincsen benne. ezt Valér ironikus szövege oldja (5. végletes önzéséről . a fösvénység máris felpattan automatikusan. annak ad kölcsönt.mondja.). amelyet egy rögeszme mozgat. 5. Annál nevetségesebb. aki „vállalja. és a „rugós ördög"-mechanizmus működteti minden rezdülését.

mint a szórakoztatásukkal". Racine-t is a nevelő szándék vezeti műve megírásakor („egy tragédiát sem írtam. ha ismerjük azokat. hasznos. ijesztő rögeszme nem csak az harpagonoknak figyelmeztetés. Racine. Párizs ízlése azonosnak bizonyult Athénével. melyet színpadunkon mindaz tett. „a szenvedély és a lelkifurdalás drámája". sok feldolgozásból ismert mitológiai történetet. Szabó László . szerinte a szerzőknek legalább annyit kellene foglalkozniuk „közönségük nevelésével. ha ezt a jelenetemet színpadon látná?" (Cs. Jellegzetes klasszicista sajátosság a tanulmányjellegű előszó és a kötelező verses forma. ha nem is tud meggyógyítani kétségbeejtő betegségeket. hogy A fösvény sohasem javított meg egyetlen fösvényt sem [É] elég az egészségeseket megerősíteni egészségükben. ahol az erény annyira kitűnnék. mintája a mérce számára: „[É] folyton azt kell kérdeznünk önmagunktól: Mit mondana Homérosz és Vergilius. hogy a józan gondolkodás és az értelem minden időkben változatlan. e művéhez is antik tárgyat választ. nézőimet ugyanazok a dolgok hatották meg. akikkel összeütközésbe kerülhetünk. Mindig az antik mesterek példája. mint a nevetés" (Lessing). amiben Homéroszt és Euripidészt követtem. A konfliktusok természete szerint jellem-. RACINE Phaedra (1677) Abból a hatásból. A fösvény a bőkezűnek is tanulságos [É] hasznos. A mű magyar fordításai közül Illyés Gyuláé a legnépszerűbb. ha védekezünk a példa minden hatása ellen. („Minden komikai hiba veszélyes. aki „Szophoklészen és Euripidészen nevelődött" (Boileau).") „Még ha feltesszük is. zárt szerkesztésmódja alapján analitikus dráma. amelyek egykor könnyekre indították Görögország legműveltebb népétÉ (RACINE: EL§SZ• AZ IPHIGéNIéHOZ) A Phaedra. mint éppen ebben"). és az erkölcsnek nincsen erőteljesebb. amíg hatását nem ártalmatlanítja a világ. ha verseimet olvasná? Mit mondana Szophoklész. örömmel jöttem rá. 5 felvonásos klasszicista tragédia. hatásosabb gyógyszere. A betegségmegelőzés is értékes gyógymód.működésében ábrázolt.

Minden helyzet.és jellemmódosítások. Már a cselekmény kezdete előtt fennáll a tragikus végkifejletet is magában foglaló teljes viszonyrendszer .") Racine ismerte ugyan francia elődei feldolgozásait. és megilletődve az iránta való bámulattól .ismeri be nevelőjének . végül Theseusszal száműzette. a jelenetek belső logikája megbonthatatlan. tragédiája volt. akinek Vénusz nem bocsátott meg. ill. és magukra hagyta őket. (Az előszóban rajtuk kívül Vergiliusra és Plutarchosra hivatkozik. már felnőtt fia viszont Antiopé amazonkirálynőtől született. kész a racine-i érzelmi modell: valaki szeret valakit.). ezért minden leszármazottját. de fő forrása Seneca Phaedra s főként Euripidész Hippolütosz c. a hősök jelleme. az időtartam egyetlen nap. éppen a fia gondjaira bízta. Ariadnénak elhagyása után ennek testvérét. A színhely Theseus athéni király tengerparti palotája Troizénban. kapcsolataik. Aztán az újabb kalandokra induló király Phaedrát is Troizénbe vitte. Theseus sok kalandja és első feleségének. Hippolytos eltűnt apja keresésére akar indulni. hogy ezt leplezze. amelyeket Racine saját céljának és a klasszicista dramaturgiának megfelelően alakított. öngyilkosságra készülő Phaedra pedig hajdani dajkájának vallja be.talán elnyeri a nehéz természetű Euripidész barátságát is. főszereplői a királyi család tagjai. feszült alaphelyzetből robban ki a tragédia. kitérő nélküli. a cselekményvezetés egyenes vonalú.szerint Racine három ógörög tragédiája közül „legalább egy bizonyosan első díjat nyert volna a dionüszoszi drámaversenyeken. aki mást szeret. beteg. akibe . aki beleszeretett mostohafiába. az istenek akarata -. Phaedrát vette feleségül. régi ellensége családjának egyetlen életben maradt tagját. ellenség). az athéni hercegnőt. hogy az ésszerűség és valószerűség jegyében létrejött francia klasszicista esztétika szabályainak mindenben megfeleljen a mű: zárt rendszerű. hogy távol legyen Ariciától. A levert. minden motivált. akibe pedig Hippolytos szeretett bele. és a szerelmek külső akadályokba. Az expozíció az alapszituáció megismerése és a két szerelem (külső szereplők által kikényszerített) bevallása. Racine eleve úgy választja tárgyát. minden mozzanat ezt a szituációt bontja tovább a műben.) érdekesek azok a cselekmény. évekig küzdött szenvedélye ellen. tilalmakba is ütköznek (vérfertőzés. Az expozíció indításakor Theseus már fél éve távol van. Minotaurus) és Phaedrát is üldözi).jel. Pasziphaé pedig annak az Apollónak a lánya. de tisztában van szerelme bűnös . Itt nevelteti a király Ariciát. amely eleve meghatározza az alapszituációt (Phaedra „Minos és Pasziphaé lánya": Minos krétai király az Alvilág bírája. A dráma alapszituációja: Phaedra. hogy „megismerte Venust és rettentő hatalmát".a mitológiai elemek. üldözte a fiút. így Pasziphaét (l. Ebből az érzelmileg túlfűtött.beleszeretett (1.

). aki hiába védekezik.). hogy ily szégyent ne érjek. hogy Theseust „legyőzte a halál". Ťgy Phaedra sorsa „új arcot ölt". bizakodik. így (az újra öngyilkosságra készülő királynénak) felveti. zaklatottan vall bizalmasának. felvonás a két szerelmi vallomás előkészítése és megtétele. A megdöbbent.). „hisz ártatlanul nincs mitől tartani" (6. érvel / "Egyetlen nap alatt a szép erény soha / Nem lesz vérfertező s apjának gyilkosa"/. felvonásban Hippolytos Ariciát kéri.). Hippolytos oltalmát kérve.). száműzi. amit nyert (3.). Hippolytos. és figyelmezteti Phaedrát. s mivel Phaedra életéért dajkájának „semmi se drága". mindent reád hagyok.). de Theseus egy elejtett megjegyzéséből („Ariciáé szívének vágya mind" ) .).). hanem csak őt utasítja vissza. hogy „nem a birodalom a legbecsesebb".erre Phaedra rátámad.)."-3. de fél alvilági atyja ítéletétől. s bár végül sejteti. Phaedra hiába kéri tőle. a vétkes szenvedély pedig „egyszerre bűntelen lett". hogy „Athénben a trónért már áll a párharc". amit csak akarsz. a kormányzás lehetősége is csak azért érdekli. vonakodó lánynak házasságot . Hippolytos és Aricia között (4. De Panopé (hírnökként) közli. hogy próbálja meg elviselni sorsát . hogy ölje meg őt.). s a jó hírére hivatkozó. és elmondja „dadogó vallomását"(2. újra öngyilkosságra gondol. Theseus megátkozza. Venushoz könyörög céljának eléréséért (2. Az V. hogy visszaadja neki Athén trónját. A „nép szeszélye" dönt Phaedra gyermeke.Phaedra megtudja.). őt okolja végzetéért és elkergeti (6. De Oinone Theseus partraszállásának hírét hozza. Aricia is beismeri. felvonásban Theseus . A II."-3. és távozik (5. s a városban felröppen a hír. a kompromisszumkész Oinone kérleli. A királyfi közli Ariciával azt a szándékát. / Feldúlt lelkemmel én tehetetlen vagyok. hogy felajánlhassa Hippolytosnak az athéni trónt (1. Phaedra nem ellenkezik („Tégy. nem tud és nem is akar így élni („Azért halok meg épp. Oinone meggyőzi. majd féltékenységéről szenvedélyesen. A III. Phaedra szól férjének Hippolytos érdekében. felvonásban Phaedra saját szerelmi vallomásának hatásával foglalkozik. hogy Theseus trónját „el kell foglalni". Villámcsapásként éri a hír (5. aztán félreértést színlelő fiú visszautasítja mostohaanyját. majd. Phaedra szintén beszélni akar a fiúval: a férje halálhírére megkönnyebbült királyné először apátlanná vált kisfia érdekéről beszél.fiára támad. kísérje el száműzetésébe. (Oinone vádaskodása a színen nem hangzik el!) A IV. és Neptunus azonnali bosszúját kéri (2.voltával. megvallja szerelmét. hogy bevádolja Theseusnak Hippolytost.). hogy „tisztázza. Phaedra már mitől ilyen zavart" (5. A hazatért király értetlenül elindul. hogy „vérfertőzéssel" Phaedra „inkább terhelve van".) . végül megragadja Hippolytos tőrét. Közben az athéni szavazás Phaedra fia javára dől el. hogy Hippolytos nem általában a szerelmet. nem tudván tovább uralkodni magán.a király persze fia „fortélyos ravaszságának" minősíti szerelmének bevallását (4. rossz sejtelmei ellenére. hogy a király nem is halt meg (6.). bevallja Aricia iránti szerelmét is.a tőrt bizonyítékként elfogadva .

majd Phaedra Hippolytost (II. Racine ennek illúzióját teremtette meg. a sűrítettségélmény olyan fokú. A bevett méregtől már haldokló Phaedra a még mindig bizonytalan Theseusnak végre egyértelműen adja tudtára: „ártatlan volt fia". hogy szerelmes.1. megvadult lovai roncsolták szét. vérfertőző szemet / Vetni fiadra. és elbeszéli a részleteket: a tengeri szörnnyel apja méltó fiaként harcoló királyfi testét a kocsiját elragadó. Ťgy könnyen teljesíthetővé vált a boileau-i hármas egység követelménye is. helyette Panopé hozza a hírt: a „szégyenszemre elűzött" dajka „magát a mély habok örvényébe vetette" (5. és .). de hiába hivatja Oinonét. Racine szembefordult a cselekménydrámával: „A legfőbb lelemény a semmiből valamit csinálni.az „áruló család pártütését feledve" .Ariciát lányává fogadja. 4. A király bűnhődik átkáért. ill. akik tehetségükben nem éreznek elég bőséget [É] arra. cselekménye a katasztrófa köré sűrűsödik.7. az „egy hely".. és üzenetében Ariciát apja gondjaira bízta (6. fordulatos cselekmény helyett a benső világból. merevséggel. hogy öt felvonáson keresztül lekössék a nézők figyelmét olyan egyszerű cselekménnyel.2..). Theraménes már csak Hippolytos pusztulásának tényét tudathatja. Racine-i bravúr a szerkezetben az első két felvonás párhuzamos felépítése: Theraménes addig vallatja Hippolytost.). Valójában mindegy. Amikor pedig a király a fiát hívatja. Phaedra pedig Oinone hosszas faggatózása után vall (I. majd Hippolytos haláláról (V. hogy az „egy nap" inkább az előadás néhány órájának tűnik (holott nyilvánvaló.5. ezeket követi (a színen!) Phaedra halála (V.). Hippolytos jelenete mindkétszer előkészíti Phaedráét.). (Aricia szerepeltetése. s az események nagy száma mindig azoknak a költőknek volt menedéke. ill.ígér (1. jelenetben Theseus halálhírére aztán mindkét tiltott.). melyet csupán a szenvedélyek hevessége. egyrészt ezt a szerkesztést. 3. Szakítva a corneille-i formalizmussal. hogy milyen a konkrét tér. kit gáncs nem illethetett" (7.a híradások előbb Oinone. másrészt Hippolytos jellemének módosítását. a valóságtól elszakadt szenvedély (és analízise) egyetlen tragikus pillanatba zárt. az érzelmek szépsége és a kifejezés előkelősége erősítÉ" (Előszó a Bérénice-hez) A Phaedra analitikus dráma a szó 'elemző' értelmében. Utolsó pillanataiban bevallja: „én merészeltem.gyorsan egymás után . amíg az beismeri. A 6. a drámai forrásoktól eltérően. bűnös vonzalom látszólag tisztultan beteljesülhetne. A gyötrődő Theseus tudni szeretné végre az igazságot (2. Ezért először Hippolytos keresi fel Ariciát.). hogy ennyi külső esemény nem játszódhatna le 24 vagy 36 óra alatt sem). amely a múltbeli események kiderülésén alapul . 6. hogy megvallja szerelmét. főként pedig Phaedra féltékenységének lehetőségét szolgálja.) A katasztrófa fokozó hatású párhuzamos jelenetei . de Racine nem alkalmazza azt az analitikus szerkesztési módszert. a fiú utolsó szavaival ártatlanságát hangsúlyozta.).. Racine a pszichológiai mélység irányába fordult: mozgalmas. én.). az érzelmek mozgásából írt drámát.

megszállottsága. A főhős számára nincs alternatíva. Ťgy akciók helyett részletező dikciók zajlanak. összetettsége áll. ő követi el a „tragikus vétséget". állandóan menekül (ahogy színre lép. A magánéleti válságban háttérbe szorulnak a közéleti konfliktusok. de nemeslelkűségében tehetetlen. A mű középpontjában Phaedra alakja..4. gyengévé válik. Euripidész szőtte össze a Theseus-mítosszal). Oinone pedig a bizalmas és az intrikus szerepkörét tölti be. Venus „rejtőzködő isten". s olyan hiba folytán bukjanak balsorsukba. Ugyanakkor Phaedra passzív hős. [É] legyen bennük közepes jóság. lelki gazdagsága).6. az Oidipusz király vagy Ibsen drámái. 5. váratlan megjelenése (III.Phaedrában is a királynét és apja feleségét látja (nem érti szenvedélyét. l. de mindez Hippolytost is. Az írónak nincs szüksége szerzői instrukciókra sem. IV. l. akinek a hős feltárhatja legbensőbb titkait.3. örök emberi tragédiák zajlanak. kevés a műben a monológ (III..) mozgatja az eseményeket. Bár felmerül Theseus utódlásának kérdése.Neptunus is azonnal „intézkedik" Hippolytos elpusztításáról. Vakon bízik az . Bellerophontész történetét. híradásokban).. Ismené a bizalmas.). mert Racine-nál „a benső világ apró rezdülései még a dialógusokba épített cselekvések" (Bécsy T. amely miatt sajnáljuk. (Eltér antik elődeitől: „emberi gyarlóságként"(!) az Aricia iránti tiltott szerelmet kapja Racine-tól.). A vadkacsa). vagyis gyöngeségre képes erény. de a mitologikus és királyi udvari keretek között itt általános érvényű. később Phaedrától fut). hogy megutálnánk őket" (Racine: Első előszó az Andromaque-hoz). Aricia elől. A szimbolikus istenek nem adnak tanácsot. igazából ez a „cselekmény". 6. ebben a műben Theseus halálhíre (I. a gloire-t kell kifejezni a klasszicizmusban -.6.). pl.) Apjához való viszonyának alapja a mély tisztelet . jelleme (tévhite. a trónviszály lehetősége (rövid „átkötő" jelenetekben.5. csak a vétség vagy a halál. ill. (A tragédiát okozó főszereplő.(mint pl. (A „Putifárné-mítosz" vándormotívumát. Az író jellemábrázolási elveit is Arisztotelész véleménye határozza meg: „a tragikus alakok [É] ne legyenek se egészen jók.. újabb párhuzamként mindketten szerelmüket szeretnék trónra juttatni.a méltóságot. bűntelen. A kevés szereplőből Panopé udvarhölgy a hírnök. démonisága. az ártatlan áldozat tiszta. Phaedrát is csak saját szenvedélyének viszonylatában érdekli. reagálásai csak válaszok külső történésekre. V. se egészen rosszak. végzetként sújtanak le . § a megtestesült jó szándékú engedelmesség. Királyi családtagok . isteni törvényekre hivatkozik). Theraménes a bizalmas és a hírnök.). könyörtelenek. Iliász.) Phaedra mellett a többiek súlytalanabb figurák: Hippolytos. pedig korábban a fiú „nagylelkűnek" minősítette (II.2. anélkül. Mivel a francia klasszicisták kitalálják a 'bizalmas' figuráját.

a tisztaságot és a tiltott szerelmet igazából csak a képzeletében élő. A mű értékrendje Racine janzenista szemléletét tükrözi.).istenek. sértettség. Theseus. majd őrjöngő féltékenység lesz úrrá rajta. és azt is. Később Schiller és Hebbel ezt a pszichológiai hátteret még jobban elmélyíti. őrült féltékenységében egy másik ártatlan pusztulását is kívánja .). hagyja (egyre lejjebb zuhanva). Ilyen ellentmondásokkal nem lehet élni: megzavarta a világ rendjét. kiadja magát.1. „Racine-nál jelentkezik először az a pszichológiai atmoszféra. magyarázza. Ugyanakkor végig megőrzi fenségét is. mérték megtartása lenne királyné. az ártatlanok szükségszerű győzelmében.) a katasztrófa és a felejtés után a (majdani) béke megtalálásába tart. lelkifurdalás. Egész pályáját és világnézetét a Port-Royal kolostor és a Versailles között feszülő . Goldmann szerint e tragikus hősnő pontos definíciója az. befolyásolja. ismeri. zsarnoki atya. hogy a „tőr vall ellene" (IV. hogy szerelme mást szeret (és egyáltalán: képes szeretni!). végletes állapotok között háborog: a szenvedély őrületének megvallása után szégyenérzet.ekkor még győzhetne tisztaságvágya. Totalitás-igényében egyesíteni akarja a méltóságot és a szenvedélyt. mely minden szereplőjét körülveszi. bemocskolta a napot („a nap alatt". tisztában van saját belső folyamataival. Lelke szélsőséges. Előbb felfedi titkát valakinek.IV.). Belülről támadó vad indulatai külső okokra is visszavezetnek: származása a meghatározója paradox lelkének. Apollo Phaedra őse). harmónia. majd Ibsen és a naturalizmus ebből teremti meg a drámai miliő technikáját.) Ahogy belép. „ami az égben bűn. majd visszautasítják vallomását. hogy ártatlan bűnhődjön. bírálja magát. halálra szánja magát . (L.2. érzékiségét (a testi vágyat) is. Csehov világa is erre a miliőtechnikára épít. szánalom. a gyengeségek (és apja hibái) nélküli Hippolytosba lesz szerelmes. a hős mitológiai király erős. elég neki. vétsége. hogy „Minos és Phasziphaé lánya". elítéli saját gyarlóságát. a pokolban pedig igazság".ez állapotának mélypontja („vesszen Aricia". de a műben az ő útja már a megtalált megnyugvásból (I. azaz a világban játszódik a mű. anya és feleség -. ehelyett az újabb helyzetek újabb bűnt (és újabb érzelmi állapotokat) váltanak ki belőle. mert „egy személyben egyesíti a poklot és az eget". s O'Neill nagy lélegzetű darabjai is" (Almási M.6. amikor pedig megtudja. az igazságérzetet is örökölte. egyetlen nyugodt pillanata sem lehet. Lelkét a múltból véres kalandok terhelték. Phaedra kötelessége a rend. analizálja. hogy ő vakon elhiszi a hazugságot. szenvedélye eluralkodásának pillanatától harcol végzete ellen. a világ igazságosságában. Gondolkodás nélkül átkozza meg fiát. a zárlatban ő fogalmazza meg a fennálló világ erkölcsét. azért távozik (a világból). bűntudat. hogy helyreálljon a (kozmikus és társadalmi) rend. Ez az uralkodó atmoszféra lesz aztán az egyik legfontosabb stílusjegye a franciás drámának.

: a Hippolytost elpusztító. a metaforikusak: út. gyáva. megvalósítandó cél (a pozitív érték) a nyugalom.. SWIFT Gulliver utazásai (1726) Éminden újabb műtét után világosan megállapítottam. „vért. ill. A kegyelem nélküli világban az elérendő. A páros rímű alexandrinusokat (hagyományosan) 13-as. Az eleve elrendelés hitelve. az egyre több jelentéssel gazdagodó képek rendszere hálózza be. a piros (pirulás) az egyetlen jelzett szín. Mindebből méltán vontam le magamnak azt a következtetést. füstöt. Lajos udvarának világi szelleme jelentette számára. elárul. gyűlölet. menekül. A dráma a végén mégis avval az ízzel hagy. „a rendben sorakozó versek mögött örvények rémlenek. szégyen. a konvencionális szavak titkos gondolatokat asszociálnak. A Phaedra hatását nyelvi megformáltságának is köszönheti: választékos. ártatlan. halál. mintha a szerelem mély poklaiba ereszkedtünk volna. erény. sokkal nagyobb szolgálatot tesz az emberiségnek és . de világos szövegét . füst. vér.a mitológiai jelképek mellett . szörny. (A leggyakoribbak: dicsőség. 12-es jambikus sorokban fordítják magyarra. szerelem. végzet.ellentétes életfelfogás alakította: a beléoltott janzenista szemlélet ellenpéldáját XIV. tűz stb. a pusztulást okozó szenvedély csak negatív érték lehet. minden rész-kép visszautal korábbi. vétkes.az ismétlődő kulcsfogalmak. a műben a szerelem pedig eleve a „végzetes tűz". aki a természetben jelentkező repedéseket és szakadásokat össze tudja forrasztani és fércelni. sors. A részleteket Somlyó György fordításából közöltük. ég. isten(ek). rejtőzik. az emberi szabad akarat hiánya a végzetszerűség érzését adja. hogy mennél tovább haladunk. a hibák számban és terjedelemben annál inkább növekszenek. s boldogságát csak a kegyelem és a kiválasztottság állapotában találhatná meg. bűnének perszonifikációja. az ember egyedül áll a sorssal (Istennel) szemben. nap. rá vonatkozó képekre. Racine-nál minden a szerelem" (Babits). tüzet" okádó szörny Phaedra vágyának. járom.) „Racine varázsa: ahogy az elnyomott költészet keresztülizzik a hideg és konvencionális formákon". pl. hogy az a bölcselő vagy feltaláló.

illetve milyen személyek. ezekben elsősorban a különböző társadalmi rendszerek megítélésére van módunk. illetve az óriások országa. Fogalmaink. ítéleteink csupán a saját megszokott nézőpontunkból látszanak egyértelműnek és logikusnak. de idegenben eleinte még lelkesen dicsőíti Angliát (és Európát). az utolsó részben pedig már maga az ember lesz a mind élesebb kritika tárgya. s aki feltép és leleplez minden hibát. hanem sokkal inkább a belőlük és általuk megfogalmazódó. Ťgy hát időnként tengerre száll. Swift ezzel arra figyelmeztet. paródiája is. hogy a kicsi fél a nagytól. Gulliver szenvedélyes utazó. aki ma köztiszteletnek örvend. melyek a nagy felfedezések korától rendkívül népszerűek voltak. megfogalmazható tanulság. a tágabb valóságban azonban a nézőpontok sokfélesége lehetséges. idővel azonban egyre inkább meghasonlik vele. A méretbeli kicsinység-nagyság egyben azt is felveti. illetve nagyobb az emberi világ normájához képest. Lilliputba. minden királyok fölött király". képtelen hosszabb időn keresztül otthon maradni. egy új dimenzióból való szemlélés minden ítéletünket módosíthatja. ŤRéSéB•L) A mű az utaztató regények sorába illeszkedik. azaz Brobdingnagba (az előszó helyesbítése szerint: Brogdingragba) vezérli Gullivert. továbbá viszolygása az orvoskollégák kétes jövedelemszerzési módjaitól. Gulliver első két útja A regény első két könyve a törpék országába. mi a valóban nagyszerű. képességeinek tolakodó fitogtatásával. Az aránykülönbségek tanulsága. hogy minden viszonylagos. A harmadik könyvben az emberi szellem tévelygéseit teszi nevetségessé az író. de azoknak egyúttal torzított tükre. Olyan képzelt világokat alkot tehát Swift. illetve az óriások szigetére. de ezúttal nem a kalandok érdekessége adja a mű magvát. türelmes. esetleg csupán akarnak nagynak látszani. a hozzájuk képest óriási Gulliver viszont jámbor. jelenségek látszanak nagynak.hasznosabb tudományra tanít bennünket. a kalandvágyó hajóorvosnak négy fantasztikus útját írja le ebben a regényben Jonathan Swift (16671745). de félelmét pózolással. Lilliput császára „a világ legvégső határain is túl uralkodik. mi a jelentéktelen. amelyekben minden méret kisebb. mint az. fellengzős gesztusokkal leplezi." (SWIFT: HORD•MESE C. Gullivernek. Hazájából egyre erősebben elkívánkozik. Az első két utazás végpontja a törpék. akárha valaki a bonctant tartaná az orvostudomány végső céljának. Világjárási vágyát nagy mértékben az otthoni szűkös megélhetés ébreszti. „kinek lábai alatt a föld legmélyebb mélye a zsámoly". és végül nem . A viszonylagosság hangsúlyozásával és a kicsi-nagy dimenzió középpontba állításával a komikus helyzetek sokasága jön létre. A törpe lilliputiak agresszívek.

az ennek elnyomásában élő alsó tartományban (Balnibarbiban. szatirikus módon. avagy csupán megvakítsák és halálra éheztessék). a tudomány hatja át. az erőszakosság és az önelégültség megnyilvánulásaira sorol fel számos példát. a racionalizmus egyértelműen a középpontba kerül. Lilliput urai a belső ellenzék támogatása miatt tekintik ellenségüknek a szomszédos Blefuscut. az Emberhegy fejadagját. A józan ész. Gulliver harmadik útján a felvilágosodás vezéreszméje. de az emberi önzést és lelketlenséget nem tudják kiküszöbölni (pl. A harmadik és a negyedik utazás Brobdingnagban. felvilágosult abszolutizmus államában a királyi bölcsesség már jelentős szerepet játszik. alattomban ott munkálkodik a kegyetlenség (kivégezzék-e óriás vendégüket. A valódi nagyság nem szorul minduntalan bizonygatásra. Az állam létének elengedhetetlen tartozéka az erőszak. A tudományoskodó butaság különféle változatait látjuk a repülő szigeten (Laputában). az igazságosság és megértés uralmát. a két ország egyébként békében élne egymás mellett. Látszatra Lilliputban is a józan gyakorlatiasság és az erkölcsösség uralkodik (pontosan kiszámítják pl. Brobdingnagban viszont Gulliver a törpe. és íjjal-nyíllal felfegyverkezve hatalmaskodnak hősünk fölött. Ez a tudomány azonban nem az ember kiteljesedését és szabadságát szolgálja. A törpék. Blefuscu („a világmindenség másik óriása") földig rombolásában. az ún. annak visszásságait mutatja be Swift. a nép pedig a szabadságért).lesz hajlandó részt venni az ellenlábas ország. mégis fenn kell tartania hadsereget (a közelmúlt zavargásai miatt). másrészt elszakad a gyakorlattól. hanem egyrészt a hatalom szolgálójává silányul. Gulliver első gazdája a végsőkig kiszipolyozza a parányi emberkét). egyszerűen létezik. de sajátos. A több kis utazásból összeálló harmadik úton a tudományosság uralkodik egyénen és társadalmon egyaránt. Brobdingnagban visszaszorítják ugyan a korrupciót. nem véve észre a király leplezetlen megdöbbenését. a király az egyeduralom fenntartásáért. ő ajánlja fel lelkesen a bölcs királynak „technikai tudását". a tiszta értelem. illetve az óriások politikai élete és államszervezete is számos tanulsággal szolgál. A törpe lilliputiak azonnal megkötözik a tengerparton alvó Emberhegyet. Brobdingnagnak nincs szomszédja. a puskaport. mert még ebben a harmonikus társadalomban is szükség van a rend fenntartására (az arisztokrácia folyamatosan küzd a hatalomért. ennek Lagadó nevű fővárosában) és a . Az első két kötet a kicsinyesség. az önzés. az ármánykodást és a csalást szigorúan büntetik). Brobdingnag életét mégis a bölcsesség. Lilliputban ezzel szemben angliai típusú parlamentáris királyság működik. de a felszín mögött. a gyors és célratörő ügyintézést a bölcs király mellett tanácsadó tudósok biztosítják.

Luggnagg szigetén „struldbrugok". az ebben a világban csodabogár. Már a házaspárok sem figyelnek egymásra. „fáradhatatlanul figyelmeztetve és felvilágosítva az emberiséget [É] az emberi természet állandó elfajulásának" növekvő veszélyeiről. de mindez csak azt a célt szolgálja. A bámulatunkra méltó fizikai és matematikai tudás révén készített repülő sziget (a mágnesességet hasznosítva) képes a levegőben úszni. Az emberi kultúrtörténet legdicsőbb személyiségeinek felsorakoztatása üde színfoltot jelent a kegyetlen iróniájú műben. A sokféle groteszk „tudományos munkálkodás" (pl. Gulliver szemlélődése Glubbdubrib szigetén. a gyártmányok mindig félresikerülnek.két szomszédos szigeten (Glubbdubrib és Luggnagg területén). szellemi. Az elméletben (a matematikában és zenetudományban. másrészt gyakran feltűnően emlékeztet „normális emberi" világunkra (pl. az emberi beszéd egyszerűsítésére. A legteljesebb kiábrándultsággal pedig a modern történettudományról szól az író. Az emberi kapcsolat és a kommunikáció ellehetetlenül ebben a torzult világban. hogy a király és tisztviselői az alsó tartományt féken tartsák. Ezzel a nemes célkitűzéssel szemben azonban az öregség Luggnaggban a halálnál is nagyobb katasztrófa. Aki virágzó gazdálkodást vezet. hogy az örök élet ajándékát mire használná fel: minél nagyobb tudást felhalmozva „a tudás és bölcsesség eleven kincsesbányája" szeretne lenni. Rendkívül figyelemre méltó. azaz halhatatlanok is élnek. hogy az ókori nagyságok mellé Swift az azóta eltelt századokból egyedül Sir Thomas More-t állítja. valamint a csillagászatban) lenyűgözőek az eredmények. A világjáró hajóorvos elsősorban az ókor jeles személyiségeit idézteti maga elé. Ebben a részben már közvetlenül a felvilágosodás kritikusaként ítélkezik Swift. hogy a tömegvonzás elve (Newton tana) és a matematikai alapú világkép (Descartes elmélete) nem lesz hosszú életű. amelyet korábban még buzgó naivitással dicsőített. a „boszorkánymesterek vagy mágusok" társadalmában folytatódik. a besúgókról szóló részben). Arisztotelész szájából azt halljuk. sőt erkölcsi . az Utópia szerzőjének. észre kell vennünk. Hősünk ekkorra már kiábrándult a keresztény civilizációból. a műfaj atyjának és a szellemi elődnek adózik ezzel a Gulliver utazásai írója. sőt kiiktatására pedig máris vannak elképzelések és módszerek. hiszen az emberek fizikai. de gyakorlatban a termékek. hogy Gulliver ezeket az élményeket már meglehetős egykedvűséggel éli át. A lagadói Királyi Kitalátorok Akadémiájában pedig végül még ő is gunyoros javaslatokkal toldja meg az ott látott és hallott idétlenségeket. Gulliver a felvilágosodás eszmerendszerének alapján lelkesen kifejti. ők mentesek az „emberi természet egyetemes tragédiája" alól. sőt közellenség. a napfény kivonása az uborkából) egyfelől a gúnyolódó Swift kegyetlen fantáziájának terméke. jótékonykodna és közösségi életet élne.

a valódi felebaráti szeretetet és az őszinte jóakaratot tapasztalja.Swift véleménye a világról és az emberről . a miniszterek viselt dolgait. Megjegyezzük. részletezi az igazságszolgáltatás visszaéléseit. azaz: Anglia. Az utolsó keserű fintor: a meglátogatott országok hollétét a főhősnek el kell titkolnia az angol hatóságok elől. hogy megmentse őket a „civilizáció" „gyarmatosításaitól". A nyughatatlan hajóorvos útjainak tanulsága . hogy maga az ember a földi világ legkicsinyesebb. legalantasabb. Az emberiségnek az ész és az értelem összhangját nem sikerül megvalósítani. az orvosok kuruzslásait. Az ostobaság és erkölcstelenség. a keresztény európai kultúra és az egyetemes emberiség védőjének szerepét. az aljasság és kapzsiság megannyi példájára emlékezik Gulliver. hogy Swift már ezzel az 1726-ban megjelenő szatirikus regényével a kultúrpesszimizmus alapelvét mondja ki. leküzdetni megszokásainkat és előítéleteinket. Gulliver itt már arra kényszerül. emberszerű jehu csőcselékkel pedig képtelen azonosságot vállalni. ugyanakkor legkérkedőbb és legártalmasabb lénye. gazdasági és kulturális életének visszásságait. felébreszteni. és hogy „minden oka megvan az elkeseredésre". a mértékletesség és a szorgalom diadalát. a nyihahák társadalmában viszont a tiszta szellem uralmára talál. A regény elején olvasható bevezető levelek a mű kulcsmozzanatait értelmezik. Ebben a részben mesél a legtöbbet hazája társadalmáról Gulliver a vendéglátójának . Az emberi faj menthetetlen. Ezért nevezhető joggal a könyv „a világ legkeserűbb szatírájának" (Szerb Antal).valóban kegyetlenül keserű. és nehezen fogadható el. Az undorító. A negyedik könyv parabolája azt sugallja. ahonnan azonban ő mint jehu végül is kirekesztődik. A címszereplő Gulliver a kiadóhoz (barátjához és egyben rokonához) szólva többek közt arról ír. hogy mélységesen kiábrándulva bocsátja közre művét. hogy az ember „jehu"-vá. hogy feladja kilátástalanná váló törekvését. Thackeray is tiltakozott ellene: „Swift sárba rántja az emberiséget. A XIX. Az utazás a „nyihahák" országában ér véget.és itt hull le a hályog a szeméről. rávilágítani emberközpontú világképünk torzulásaira." Gulliver kiábrándító. Az optimális társadalmi formát kereső Gulliver eljut tehát a bölcs lovak valódi bölcsességgel vezérelt parlamenti demokráciájába. megelőzve Rousseau 1750-es híres írását (értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól). sőt kétségbe ejtő tapasztalataival azonban Swift nem kiábrándítani szándékozott. Részletesen ecseteli az emberek politikai. a háborúk okait. . kijózanítani az önelégültségből. A bölcs lovak emberségében(!) és életrendjének harmóniájában nem lel hibát (sőt maga is ellenállhatatlanul közéjük kívánkozik).leépülésének nem vet gátat a halál. hanem sokkal inkább felrázni. azaz ösztönlénnyé korcsosul. század kritikus szemléletű írója. Megfogalmazza azt a végletesen keserű tételt.

a bevezetőben szintén közölt válaszlevélben). mindent a címszereplő beszél el. Groteszk hatást kelt az értékek keveredése pl. a törpekirálynő palotájának tűzoltásakor: Gullivernek ez a tette a gyakorlatiasság és ésszerűség diadala. Swiftnek ez a regénye a szatirikus. hogy egy minden eddiginél teljesebb megértés volna szükséges ember és ember között ahhoz. A regényben különös hangsúlyt kap az állandó értékelés és újraértékelés. ahol a hős véleményének torzulását sejti meg az olvasó (pl. az emberi méltóságot (életveszélyben hajlandó e magasrendű eszmék feladására). A Gulliver utazásaiban a következő pozitív értékek állnak az értékrend csúcsán: ésszerűség. A kalandvágyó hajóorvos mindenütt hamar megtanulja vendéglátóinak nyelvét. illetve . közvetett formájával pedig Gullivernek az óriáspatkánnyal folytatott „hősies" küzdelme leírásakor. s a legutolsó útja után már otthon érzi leginkább idegenül magát. Jóllehet a kalandok a tapasztalati valóság határain túl játszódnak. hogy a leírtak valóságos. Anglia elvakult magasztalásakor). hanem arról is. de életének görcsös védelme ővele is olykor elfeledteti pl. hogy az emberiség ne járjon tévúton. Ezért is tesz Gulliver minden útjáról hazatérőben rendkívüli erőfeszítéseket arra. emberi méltóság. Gulliver azonban nemcsak arról panaszkodik a bevezető levelében. hogy a londoni látogatóval „képtelenek voltunk gondolatainkat egymás számára érthető módon közölni". A közvetett jellemzésnél gyakrabban folyamodik Swift a nyíltabb gúny eszközeihez. A kor vezető publicisztikai műfaja a pamflet. de a benne élők részéről észre nem vett torzulásokra felhívja a figyelmet. Swift is több gúnyiratot ír a Gulliver utazásai mellett (pl. A regény azt is sugallja. erkölcsi tisztaság. hogy kalandjait elhitesse honfitársaival. A fantasztikum és az abszurdig fokozódó túlzás szerepe ebben a regényben éppen az. hogy a fiatal tengerészek nyelvét már nem érti. a szereplők esetleges (monológszerű) szövegei függő beszédként illeszkednek Gulliver mondataiba. megtörtént voltát bárki kétségbe vonja. A regény közlésmódja csaknem mindvégig a hagyományos epika keretén belül marad: párbeszédek nem kerekednek ki. címmel). A könyvek csatája stb. hazatérte után azonban egyre kevésbé tud szót érteni embertársaival. Hordómese. Gulliver életrevalósága (maga az élet) is hangsúlyos szerepet kap. és az is könnyen belátható. hogy az emberi valóságban meglévő. Ennek direkt (nyersen gúnyos) formájával a lilliputiak politikai kötéltánc-gyakorlatának leírásakor találkozunk.A bevezető levél az ellen is tiltakozik. sérti azonban az illendőséget és a törpekirálynő gőgjét. Ez a közlésmód ott kap különös jelentőséget. A regény legfőbb sajátossága épp a valósághoz való sajátos viszonya. hogy a torzítások és túlzások ellenére „az egész művet az igazság szelleme hatja át" (olvashatjuk a kiadónak tulajdonított. utópisztikus. mégis mindvégig emlékeztetnek a „normális" emberi világra. igaz emberség.

Az idézeteket Szentkuthy Miklós fordításában közöltük. csak groteszkül felnagyított változatai a kor valóságos vagy lehetséges . illetve hatodik utazásaként). amelyeket Candide átél. A cselekmény ideje alatt a szereplők életkora nem változik. illetve lazán összefüggő kalandok sorozata áll.Gulliver ötödik. meg kellett adni a valóság illúzióját. A magyar irodalomban a legkiválóbb követői Karinthy Frigyes kisregényei (Capillária. amelyeket a doktor úr zsebében találtak. A regény elején a főhőst kimozdítják nyugalmi helyzetéből. elkergetik a kastélyból. Kunigundának. a végén megjavul vagy felkötik. Ezt szolgálja a Candide második kiadásának alcíme: „Fordítás Ralph doktor úr eredeti német könyvéből. közte egymással felcserélhető. A ház cselédei gyanítják. s ezáltal a műfajt a történetíráshoz kellett közelíteni. vissza kellett vezetni eredetét a hellenisztikus korig (Héliodorosz: Boldogtalan szerelmesek). Amikor Pangloss mester tanítását . Ahhoz. a világirodalomban Huxley Szép új világ c. könyve. A köztes kalandokat két részre oszthatjuk. hogy a báró úr húgának a fia. amikor meghalt. A Candide műfaját tekintve leginkább a próbatételes kalandregény sajátosságait idézi: a történet kezdő és végpontja adott. megpróbáltatásainak. ill.szeretné bebizonyítani a báró tizenhét éves lányának.) A regény elfogadtatásának feltétele volt a bölcseleti jelleg is.nincs okozat ok nélkül . A regény zárópontja a Rodostó melletti farm. Az ifjú Candide Thunder-ten-Tronckh báró vesztfáliai kastélyában él. mindazokkal a kiegészítésekkel. ez után pedig . ahol összegyűlnek az életben maradt szereplők.ellenutópiaszerű művek hosszú sorát nyitotta meg. (RéZ PéL) A klasszicizmus Arisztotelészig visszanyúló értékítélete az eposzt tartotta a legmagasabb rangú műfajnak. (Hasonló megoldást választ Defoe is a Robinson esetében. Mindenben az úr 1759. hogy a Voltaire által is frivolnak tartott regény szalonképessé váljék. Utazás Faremidóba . VOLTAIRE Candide vagy az optimizmus (1759) A rendkívüli kalandok.jelenségeinek. Az Eldorádó-fejezetig a főhőst a körülmények irányítják. voltaképpen nem is rendkívüliek. esztendejében".

Előbb Avacenába. a nemzetek fölöttiséget a szereplők hovatartozása is jelzi: Candide német. A pikareszk vagy kalandregény-forma. A Candide utaztató regény is. A jámbor Candide a vita hevében leszúrja leendő sógorát. Az egyetemességet. Sokszínű voltában. A kastélyból kiebrudalt címszereplő előbb a bolgár-avar háborúba keveredik. tizenhét éves ifjú hölgy. a francia kikötőbe. Cacambóval. Az ember ebben a világban bárkivel és bárhol szót érthet. A szerencsés fordulatok után együtt a kompánia: Candide. s itt élnek ezentúl mindahányan. Pocurante olasz. Lisszabonban Panglosst felkötik. szolgájával Paraguayba mennek. Candide új útitársat vesz maga mellé. Találkozik Kunigundával. ahol feltűnik Kunigunda halottnak hitt öccse is. Mivel Candide leszúrja a bankárt. az öregasszony. A kiképzést. s egyre fogyó kincseivel indul Bordeaux-ba. A tenger partján bérelnek egy tanyát. a vallási türelmetlenségről. melynek később jó hasznát veszi. sőt bárhol élhet is. és a kibogozhatatlan hatalmi és politikai összefonódások biztosítják. A régi inka birodalom kincseit őrző eszményi országban egy hónapot töltenek. a civilizálatlan törzsekről. az öreg tudóst. Szó esik a regényben a kor háborúiról. a mindenhol jelenlévő jezsuiták. ahol megismerkedik az anabaptista Jacques-kal. Pangloss. a különböző társadalmi berendezkedések és vallási ellentétek ellenére is egységes világ ez. melynek nemzetek fölöttiségét a keresztény vallás. Buenos Airesben Candide anyagi okokból kénytelen megválni Kunigundától és az öregasszonytól. a háborúnak álcázott tömegmészárlásból már elmenekül. ahol az imádott hölgyet Rákóczi fejedelemtől kiváltják. az utaztató művek sajátosságai információgazdag szöveggel társulnak. A próbatételes művek dramaturgiáját Voltaire csupán Kunigunda esetében nem követi. A következő állomás Hollandia. érte . Cacambo. hogy mégsem halt meg. A Párizsban töltött idő után Dieppe-ből Portsmouthba utaznak. még végigszenvedi. Az út az olasz városból Konstantinápolyba vezet. a nyitottá váló világot tárja elénk. aki a jezsuita főinkvizítor és a zsidó bankár kitartottja. Itt feljutnak a Dél-Amerikába induló hajóra. hogy hősünk végre viszontláthassa Kunigundát. Itt szemtanúi és szenvedő alanyai a földrengésnek. Jacques-ot kísérve jutnak el Portugáliába. akiről kiderül. Mikor megismerjük. század nagy élményét. majd Cádizba érnek. innen Rodostóba. menekülniük kell. aki éppen katonai parancsnok. Itt a kivégzéstől csupán Cacambo ékesszólása menti meg őket. a XVIII. s így a Fülesek törzséhez menekülnek. a regény végén pedig Candide megdöbben szerelme látványától. melyet zsidó bankárok jelképeznek. Candide-ot egy öregasszony menti meg. Martin holland. s újra találkozik Pangloss mesterrel. a pénz uralma. a gyarmatosításról. Martint. majd két nap múlva tovább Velencébe. Voltaire az ősi regényformát sokfelé ágaztatja el. a holland gyarmatra érnek. útjuk Eldorádóba vezet. Vele.Candide szándéka szerint alakulnak az események. Martin. majd kincsekkel gazdagon megrakodva Szurinamba. a kulturális és tudományos élet eseményeiről.

viselte el a szenvedéseket. ha hiányzik a személyes boldogság: „. Candide mégis elvágyik innen. hogy egyike az emberi gondolkodás legfénylőbb szellemeinek. a tudományok és a művészet támogatása. tudománytörténeti elemzések (Simonyi Károly) egyöntetűen állapítják meg.. a „lex optimi" már a Candide címében visszaköszön. Pangloss mester látszólag mindvégig ragaszkodik elveihez. században válik kétségessé. A legtökéletesebb államforma sem adja meg az ember számára a kiteljesedést és a megnyugvást. amelyek körülveszik. Itt az emberek csak olyanok lehetnek. a gondviselés és célszerűség középkori bölcselőkig visszavezethető elve a XVIII. A két . Voltaire viszonylag könnyű módszert választott. mire birtokunkba kerül.és emberidegen hely." A tétel és egyéb filozófiai megállapítások Leibniz Theodicea és a Monadológia című műveiből valók. a józan belátáson alapuló vallás és egyistenhit. A voltaire-i állameszményből jelen van a felvilágosult uralkodó. a nélkülözés hiánya. mely irányítja életünket.. szerinte a világot „Isten átengedte egy gonosztevőnek". Az Aranyország vajon az eszményi társadalmi berendezkedés-e. melyért küzdünk. Leibniz híres-hírhedt törvénye." Az ellenkezőjéről akarja meggyőzni Candide-ot Martin. ha nincs itt Kunigunda?" Másrészt Eldorádó a maga tökéletességével világ. Egyszerű megoldás lenne. de mivel egyszer azt állította. s a probléma újragondolását a lisszaboni tragikus földrengés is sürgetővé tette. mire hozzájutunk. századi regénnyel szemben támasztott bölcseleti követelményeknek is. „mint a többiek".. de mi haszna. Kunigunda a kulcsa a regény egyik legvitatottabb részének. ha a regényt a filozófiai tétel cáfolatának tekintenénk. érnyaltabb képet kapunk. vagy Platón éllamának megvalósulása. Kunigunda metamorfózisával Voltaire az eszmény és a valóság filozófiai problémáját vetíti elénk: mi lesz az eszményből. századra újraéledő eszméit vallja. bár réges-rég nem hitt már benne. Ezért újabb műfaji meghatározással tézisregénynek is nevezhetjük a Candide-ot. azaz Voltaire számára negatív utópia? Vélhetően egyik sem. Nincs meg benne az élet eleven lüktetése és sokszínűsége. Voltaire eleget tesz a XVIII. A regény végén azonban kétségeiről is hallunk: „. hogy minden jól van ezen a földön. az Eldorádó-jelenetnek. A manicheusok XVIII. amikor a német bölcselő műveiből. iszonyúan szenvedett. Leibnizről mértékadó filozófiatörténeti munkák (Bertrand Russel). a szerencsétlen sorsú holland tudós. a szövegösszefüggésből kiragadott néhány passzust. ezentúl sem állíthatott mást. Az egyéniség és különbözőség liberális elvét valló Voltaire elviszi innen hőseit. Az isteni kegyelem. A filozófiai kiindulópont Pangloss mester szájából hangzik el: „az adott világ a lehetséges világok legjobbika. Ezt jelzik a tízezer méter magas hegyek.járta végig a fél világot. ám a végső egymásra találás kínos pillanatokat okoz hősünknek.. ha a történet szintje helyett a szereplőknek az optimizmus törvényéhez való viszonyát vizsgáljuk.

Martinnak ad igazat.. „hogy legyen min mérgelődnünk"? A történet szintjén jogosan kiált föl Candide: „Micsoda világ a miénk?" ém a főhős. leegyszerűsíti azt. Ez a furcsa gyengeség talán leggyászosabb hajlandóságunk: mert hát van-e butább dolog. (RéSZLET A MB§L) Heinrich von Kleist (1777-1811) romantikus drámáinak és kisepikai . merre vagy legeslegjobb világ?". Pangloss tanításával szemben sokasodnak a kételyek: „Ha ilyen a legeslegjobb világ. KLEIST Kohlhaas Mihály (1810) Jogérzete [.kissé kényszeredetten . de egy kisebb részét a magunk törvényei szerint is irányíthatjuk. a bűnt. A szorgalom. a kitartás polgári erényeivel ugyan a világ kaotikus voltán nem tudunk úrrá lenni. Amikor nem. Voltaire az élet és a filozófia problémájában az eleven és lüktető élet elsődlegességét hirdeti. hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat.Pangloss elfogadja: „a munka pedig arra jó. hogy megragadhassa az életet.. de hát szeretem az életet." Az elbeszélő a tevékeny élet fontosságát hangsúlyozza. ha az okoskodás helyett a munkát választjuk. a záró fejezet a paradicsomkertbe való visszajutás szatirikus képe.. amelyet bármikor eldobhatnánk?" A regény utolsó fejezetében az öreg török tanácsát mind Martin. aki szerint a világot azért teremtették.] rablóvá és gyilkossá tette. mind pedig . de nem is a pokol. amikor az okok és okozatok láncolata számára kedvezően alakul. még talán boldogok is lehetünk. Minden merev filozófia. a szükséget.. melyet az öregasszony fejt ki Candide-nak: „. Ha nem megmagyarázni. Pangloss véleményén van. Ezzel az egyszerű és alapvető tanítással fejeződik be Voltaire Candide című regénye. Martin nem számol ugyanis az ember megmagyarázhatatlan tulajdonságával. A műből vett idézeteket Gyergyai Albert fordításában közöltük. egyre hordoznunk azt a terhet. Nincs igaza egyértelműen Pangloss mesternek.szélsőséges véglet között hányódik a címszereplő. Ha az első fejezet a paradicsomból való kiűzetés ironikus felidézése volt. hanem élni akarjuk életünket. milyenek a többiek?" De vajon igaza van-e Martinnak. Földünk nem az édenkert. de Martin kiábrándultságának sem. Már a negyedik fejezetben megkérdezi: „•.

. de a szerencsétlen asszonyt az ajtónálló őrség durván megveri. A köznép rokonszenvét a lócsiszár ugyan már hadjárata kezdetén elnyeri. de messze tŁllépi személyes lehetőségei határát. sérüléseibe belehal. hogy a hozzá hasonlóan kiszolgáltatottak százai. az emberi méltóság érvényesítéséért. embereket öl meg. majd veszteségek hatására. a fejedelemségek és tartományok tisztségeiért folyó csatározások szövevényeibe. elbeszélés címszereplője valós történelmi személy: egy XVI. Az ő közbenjárására aztán Kohlhaas elbocsátja seregét. de minduntalan kudarcot vall. mert nem is akarja kihasználni. A szélmalomharcban akad olykor egy-egy pártfogója. Drezdában. Hősies feladatot vállal. a sértett hős eközben kirabolta a brandenburgi fejedelemség ezüstszállítmányát. elveszti sorsa irányításának utolsó esélyét is. hogy egy ifjŁ földesŁrnak. Kleist elbeszélése csak a kezdetekben igazodik a történelmi tényekhez. és végül a politikai manőverek áldozatává válik. ezrei (ha nem is az övéhez hasonló erkölcsi tisztasággal) lázadnak. a tronkai várkastély urának önkényeskedéseit kell elszenvednie. le akar számolni a bűnös földesŁrral. az igazságeszme megszállottjává válik az őt ért méltánytalanságok. századi német polgár. sértett önérzetének elégtételt szerezni. a Kohlhaasbrücke nevű kis település büszke és megbecsült lókereskedője. hogy elégtételt nyerjen. majd szabályos háborŁja a feudális Szászország ellen mintegy 8 éven át (1532-től 1540-ig) tartott. Az események azonban tŁlnőnek rajta. Kohlhaas Mihály fájdalma mérhetetlen. A lócsiszár először peres Łton kíván igazságának érvényt. akik azonban . Kohlhaas ügye eleve politikai tartalmŁ. Igazságának érvényesítése azonban Łjfent beleütközik a tartományi. a Kohlhaast vádoló nyílt levele vet véget. Ezt csak a kamarások és tisztségviselők látják világosan. Célja csupán személyes jogainak az elismertetése s az. a birodalmi (sőt a lengyel-szász ellentét révén a nemzetközi) érdekekbe.hamarosan magára hagyják az igazság keresésében. noha ő maga nem ismeri fel. Eszeveszett ámokfutásának Luther Márton személyes állásfoglalása. Kohlhaas tragikus hős. Felesége is megpróbál közbenjárni a schwerini tartományŁrnál.felmérve a tartományi urak érdekeinek összefonódását . A bonyodalmat az idézi elő. A Kohlhaas Mihály c. Az egyre nekivadultabb férfi hű szolgáival. és elvakultságában tragikus vétségeket követ el. a személyiség jogaiért. illetve a folyamatosan hozzájuk csatlakozókkal városokat éget fel. és az indulatokat ellene is fordítják. Felesége halálával fájdalma elviselhetetlenné fokozódik. Pere. vagy készek a lázadásra. Kohlhaas a cselekmény kiindulópontján tehetős és jogtisztelő polgár a brandenburgi fejedelemségben.műveinek hősei rendszerint a kiismerhetetlen világrenddel szemben próbálnak megküzdeni nemes eszményeikért. népszerűségét végül nem tudja. a sikertelen igazságkeresés bosszŁhadjárattá fajul. végül elfogták és kivégezték. és perét személyesen terjeszti elő Szászország fővárosában.

Ekkor már szinte nem is kell. hogy megbocsásson az ellenségeinek.a sztoikus nyugalom. Az erkölcsi diadalt . megalázott lócsiszár még arra is hajlandó. amikor elfelejti a rajta esett sérelmeket. épp az erkölcs védelmében ekkor még képtelen arra. a misztikus dolgok iránti érdeklődés . rádöbben tetteinek sŁlyosságára. a felebaráti. Az igazságért és az erkölcsért harcol. E jogok érvényesítése azonban a gyakorlatban szinte lehetetlen. A birodalmi törvényszék szerint vétkes volt „a császári közbéke megszegésében". a gyengének bizonyuló szász választófejedelmet . hogy a világi hatalmak cselszövései ellen hiába küzd. és ezért vérpadra jut. megszerezheti magának és elhunyt felesége emlékének: a politikai érdekek közrejátszása folytán kétfajta ítélet születik Kohlhaas Mihály ügyében. de a világi törvénykezés ítéleténél fontosabb számára a saját erkölcsi és lelkiismereti tisztasága. . és amikor csak gyermekeivel és szerettei emlékének megtisztításával törődik. A valláserkölcs tanítását. rettegett bandavezér Kohlhaas Luther első szavára megretten. Magatartása a mű utolsó epizódjaiban . vagyis az „irgalom". Vesztőhelyre kell jutnia. századi feudális rendszer. rokonai). A Szászországot végigpusztító.de ezt is hiába kísérli meg. Nem lesz tehát a számára megoldás. és leghőbb vágya a lelki feloldozás elnyerése. feltétel nélküli „megbocsátás" megoldását Kohlhaas Mihály eleinte nem fogadja el. és a lázadót elhallgattassa. hogy utolsó perceiben lenyeli az uralkodó sorsát jövendölő cédulát. Megbünteti ugyan egyik ellenfelét. ahol a nem nemesi származásŁ személyeknek is vannak már törvényes jogaik. seregeket felkoncoló. abban a Német-római Császárságban.Kohlhaas személyes ellenfele Vencel. hogy maga is érzi elkerülhetetlen sorsát. lovagtársai. Csak akkor jut lelki békéhez. az önbíráskodás vétsége terheli (azt a törvényt szegte meg. akkor „a világ [É] iszonyatos rendetlensége" miatt lép fel. azaz maga a XVI.jelzi. hogy fegyveresek őrizzék. A jogaiban sértett. és jogosnak ítélik Kohlhaas Mihály követeléseit az elégtételt illetően.de csak azzal. Aztán belenyugvással lép a vérpadra. de igazságtalanságok és morális vétkek sorát követi el. Ugyanakkor épp a feudális anarchia főbűne. Kohlhaas polgár. a tronkai vár ifjŁ ura. A hatalom birtokosainak létérdeke. de eközben a brandenburgi fejedelemség bírói ítélete szerint a tronkai Vencel várŁrfi bűnösnek nyilváníttatik. amelyet 1495-ben Miksa császár hozott a wormsi országgyűlésen). hogy meghunyászkodva „tartományŁri oltalomért" folyamodjék . hogy a nép hősünk iránti rokonszenvét valamilyen módon leszerelje. a lócsiszár békés kiegyensŁlyozottsággal várja a halált. Nem hagyhatja annyiban a neki mindennél fontosabb igazság megcsŁfolását. amikor belátja. de tágabb értelemben a tartományi és birodalmi tisztségviselők érdekösszefonódásokkal teli csoportja. valamint az Łrfi közvetlen környezete (szolgái.ha felemás módon is -. Hiszen ő éppen szilárd erkölcsi meggyőződése miatt lázad. és jogainak erőszakkal próbál érvényt szerezni. Amikor tragikus vétségét elköveti.

Kohlhaas ivadékai pedig a következő századokban is közmegbecsülésnek örvendenek. A felhasznált fordítás Kardos László munkája. Az abszolutisztikus rendszer azzal tetézi az alattvalók feletti uralmát. izzó indulatait is csak a tetteiből érezzük meg. és igazságot szolgáltat számára. Fiairól a brandenburgi választófejedelem lelkiismeretesen gondoskodik. a szász választófejedelem a lelkifurdalás büntetését kapja. és ez azért kelt drámai hatást. A feloldás eszközeihez tartozik a misztikus-romantikus „amulett"-történet is. Az apácakolostorba való betörést az eső. és ez a módosulás két részre osztja a szöveget. Amikor azonban az író Drezdába helyezi át a cselekmény. sárba tiporja az emberi méltóságot. cizelláltan körmondatos. Külső nézőpont érvényesül. továbbá Kohlhaas eredeti kivégzési módjának megváltoztatása (a hős kerékbe törése helyett „csak" lefejezésre kerül sor). Kohlhaas és a felesége fordulatot hozó dialógusánál. és Kohlhaas rendes temetésen nyeri el a végtisztességet. A hős tŁlfűtött érzelmi igazsága és a közönyös magatartást tanŁsító „igazságszolgáltatás" ellentéte állandó feszültséget tart fenn. századi eseménysor kapcsán a XIX. Sütő András: A lócsiszár virágvasárnapja. stílusa megváltozik: mesterkélten tekervényes. illetve Kohlhaas és Luther találkozásakor. . Kohlhaas és Herse tényfeltáró beszélgetésekor. gunyoros lesz. kulcsfontosságŁ jelenetben olvashatunk párbeszédet. a vihar képei kísérik. A tényközlő elbeszélő objektív közlésmódjából csak néha lép ki az író. Kohlhaas Mihály kálváriájának és harcainak elbeszélésére rendkívüli tömörség jellemző. romantikus színezettel ellensŁlyozza. A stílusbeli kettősség az író valóságszemléletének összetettségét érzékelteti: Kleist egyrészt az eredeti történet krónikása. Az elbeszélés stílusa a mű során változik. Doctorow: Ragtime). Kohlhaas Mihály élettörténete további irodalmi feldolgozásokban is megjelenik (pl. mert a főszereplő belső folyamatait. pl. másrészt feltárja hőse lelki válságát. A Kohlhaas Mihály c.A lócsiszár történetének hátterében tehát a politikai és az erkölcsi értékek válsága. és mindezt cinikus szemforgatással. elbeszélés (kisregény) egészében véve tiltakozik. A mű befejező részében Kohlhaas részleges diadala is csak az író elégtétele. a jogállamiságra való hivatkozással teszi. Az első egységre. és bizonyos iróniával. feloldja tragédiáját. elfogadtatja a szereplőkkel. hogy belegázol a személyiség legbelsőbb szféráiba. szembekerülése áll. másrészt a tényeket mint megváltoztathatatlan jelenségeket tudomásul veszi. század eleji zsarnokság erkölcsromboló mechanizmusára mutat be példázatot Kohlhaas Mihály történetében. illetve a berlini és bécsi jogszolgáltatás bonyodalmait ecseteli. villámcsapás érkezik az égből az eszeveszett követelés kimondásakor. a XVI. Kleist a totális diktatŁrát kiépítő Łjkori hatalom természetét is elemzi.

II. melyben az idegenek és a magyarok harmonikusan élnek egymás mellett. felrajzolódnak az emberi jellemek és törekvések. századi tragikus eseménysora kapcsán. történelmünk egy XIII. a nádor Bánk (a királynő utasítására) az országot járja. megjelennek az alapmotívumok. és hallja azt is. a dráma jelentős átdolgozás után. vele szemben felsorakoznak a lehetséges magatartásformák. Nyomtatásban 1821-ben jelent meg. Az első felvonásban (mint hagyományos expozícióban) kibontakozik a drámai szituáció. és mindez (elsősorban az ötödik felvonásban) a főszereplők becsületének és önbecsülésének dimenziójában is tükröződik. a jobbágyok (azaz alattvalók) pedig anyagi és jogi biztonságban élnek. Ottó herceg el akarja csábítani Bánk feleségét. A jogaikban sértett magyar főurak félrehŁzódnak. és ugyanakkor a lélek tragédiája is. A színpadi történések középpontjában az élősködő idegen hatalom áll. ősbemutatója Kassán volt 1833-ban. politikai és magánéleti konfliktusokat fon össze. Endre király galíciai hadjáratot vezet. lelkiismereti válságokat jelenít meg. A titokban hazatérő Bánk (itt indul a bonyodalom) Melindát Ottó társaságában találja. folyóirat 1814-ben meghirdetett drámapályázatára készítette Katona József (1791-1830)." (S§TéR ISTVŹN) A mű első változatát a kolozsvári Erdélyi MŁzeum c.KATONA JÓZSEF Bánk bán (1815. megjelennek a válságos helyzetből következő személyes tragédiák. kettejük távollétében a királyi palota féktelen mulatozás színtere (a hatalmat birtokló merániak és a királyhű magyarok részvételével). máig fennálló érvénnyel. Petur bán összeesküvést szervez. A politikai eszménykép a megoldásban világosul meg: a válságot csak a nemzeti király által vezetett önálló állam oldja meg. négy évvel később nyerte el végleges szövegét. Témaköre rendkívül sokrétű. 1819) A Bánk bán a „nemzeti harc és a szerelem drámája. hogy Gertrudis kétszínűen . a főnemesség szerepet kap az országvezetésben. Nemzeti drámánk a magyarság létének a reformkor hajnalán aktuális alapkérdéseit taglalja.

Bánk így magasztalja: „égi s földi mindenem javát szorossan egybefoglaló erős lánc". Bánk az első felvonás végi monológjában végiggondolja feladatait. majd a királyi udvarban. Melinda személye. A haza és még hangsŁlyosabban a becsület ügyét akarja tisztázni. Világosan látja a veszélyeket („Itten Melindám. szerelmi rivális stb. ami fenn forog játékon: a haza és Melinda". Petur a nevet csupán jelszónak használja. a hűséges alattvaló (Tiborc) viszont nyomorban tengődik. de az ezután érkező (és kétkulacsosan taktikázó) Biberachtól rémülten értesül a . A hazafiságot illetően a külföldiek körében Katona háromféle típust különböztet meg. neve is az alaphelyzet középpontjában áll (féltett testvér. saját eddigi elvakultságára.). Melinda testvérei viszont már hazájuknak tekintik Magyarországot.nyilatkozik Ottó udvarlásáról. Gertrudis számára pedig Melinda csak eszköz Ottó szórakoztatására. amelyet isteni sugalmazásnak tekint. Bánk Petur házában sikerrel csillapítja le az elégedetlen nemesek indulatait. Petur megnyilatkozásait az idegengyűlölet és nacionalista elfogultság fűti. Elfogultságaitól (királyához és családjához fűződő kötelmeitől) most már meg akar szabadulni. és talán Bánk kezének megkötésére is. az államrendet eltökélten őrzi. hatalmukkal visszaélve dőzsölnek. fokozódik a drámai feszültség. A magyarokat is háromféle magatartás jellemzi: a király köréhez tartozó nemesség feltétlen lojalitással a meráni származású királynőnek is híve. végső kilátástalanságában fordul urához. A spanyol származásŁ Simon és Mikhál. Az ország valódi állapotát Bánk. a hatalomból kiszorult magyar nemes. miután megdöbbentő tapasztalatokat szerzett „hazánk külön-külön vidékein". Biberach porokat ad Ottónak terve végrehajtására. akivel egykor patriarkális viszonyban élt. Az egész nemzet érdekét akarja szolgálni (az „elfáradt paraszt" is látószögében van). akár a személyes mártírsors árán is („Egy ménkőcsapás ugyan letépheti rólam halandóságom köntösét. a világban „lézengő" lovag pedig a hazátlan haszonelvűséget vallja: „ott van a haza.és Petur házába indul. a nádor csak az első felvonás idején ismeri meg. ottan a hazám"). epekedő szerelmi vágyakozás tárgya. minthogy (ez Katona romantikus tŁlzása) „itt nem aljasul el a spanyol". Gertrudis „fertelmes" magatartására. Intő párhuzam: szülőhazájuk már teljesen idegen elnyomás alá került. A második és a harmadik felvonásban a közéleti és a magánéleti motívumok váltakozásával növekszik a bonyodalom. Rádöbben Melinda helyzetére. leghitványabb közöttük a kéjenc és döntésképtelen Ottó. hogy csak a lelkiismeret szavát kövesse. Mint a király helyettese mindenáron meg akar felelni az alattvalók bizalmának. A megnevezetlen származású Biberach. A két főmotívum Petur szavaiban jelenik meg először: „Nagy-nagy. hitves. hol a haszon". ill. de jóhíremet ki nem törölheti") . A merániak elnyomó idegenek. de még nem látja a megoldást. érlelődik a tragikus végkifejlet.

Gertrudis erre Bánk házasságát és gyermekét átkozza. A hazasiető Bánk zavaros helyzetet talál.a király távollétében . A második tőrdöfés: Myska bán „orozva gyilkolónak" nevezi a tettest. A zendülők és a palotaőrség összecsapása közben megérkeznek a királyi seregek. Megátkozza Melindát és gyermekét („elszakítja láncait". az erre rátámadó Gertrudist leszŁrja. Ottó tehetetlen dühében és szorultságában megöli a cinikus Biberachot. minthogy a lovag szerint a . és az agg nemesembert börtönbe vetteti. Ekkor már meghallja Tiborc szavait. és testvéri indulatból egy szennytelen nyoszolyának eltörése végett. Gyanítja a királyné bűnrészességét („épülj fel! Izmosodj meg. akinek panaszáradata még inkább a merániak bűneire irányítja a figyelmét. Gertrudis a női mivoltára hivatkozva követel tiszteletet. az immár beszennyeződött családhoz fűződő kötelékeit). de a hírt gőgösen semmibe veszi. Ottó felbukkanásakor Bánk megátkozza Merániát. a tébollyal küszködő asszony azonban kristálytiszta szavakkal a „koronák bemocskolójának" a fejére olvassa összes bűnét: „megloptad királyi férjedet . a haza érdekére hivatkozik („felért az égre a sanyargatott nép jajgatása"). a keresztre megesküdve tett vallomása alapján. Bánk most még utoljára Melinda becsületének visszaadásáért könyörög. Endre megrendülten viaskodik gyászával és elfogultságával. Bánk a letartóztatott Mikhál gondjaira bízza kisfiát. Bánk magabiztosan és önérzetesen vállalja tettét. majd a saját családi becsületének a megtiprására („ő jónevét ölé meg nemzetemnek rŁt öccse által"). magatehetetlen Melindát. Gertrudis ravatalánál II. királyházban bordélyt nyitottál. gondolat!"). de gŁnyos visszautasítás a felelet.Melindát fenyegető közvetlen veszélyről.kitépted kezéből a jobbágyi szíveket. Az ötödik felvonásban már a becsület. Bánk az Endre bizalmára való méltatlanságot veti a királyné szemére („lábat ad a bujálkodónak"). a törvények megcsŁfolását tárja fel. a királyi trón végzetes tekintélyvesztésével vádol.„ura és bírája". önkéntes jószolgálati küldetését már elvakult dölyffel játssza ki a királyné. Gertrudis értesül ugyan az országos elégedetlenségről. megtudva Gertrudisnak a magyar hazát sértő tetteit. Tiborcéra pedig a megtört. A nagyjelenetben Gertrudis gőgös. árŁba tetted a törvényt [É] mártírrá tetted az erkölcsöt. A királyné itt még az „Európa harmada" fölötti hatalomról ábrándozik. Először az országos „elbŁsulást"." Mikhál békítő. ez Bánk becsületének első elvitatása. a tisztesség áll a középpontban. A király becsületét tovább csorbítja. pökhendi kérdéseire Bánk kemény vádakkal válaszol: ő most nem alattvalója a királynénak. hanem . A negyedik felvonásban érkezik el a dráma tetőpontja. és Gertrudist ártatlannak mondja (Biberach utolsó. féltékenysége az őrület határára sodorja. Petur utolsó szavával viszont megátkozza az „alattomos gyilkost". hogy a merániak az ő nevét kiáltozva hurcolják lófarokhoz kötve Peturt (Endre hű emberét) és háza népét. Melindát kimérten eltanácsolja az udvartól.

Gertrudis pedig megdühödik Ottóra. részint abszolŁt kategóriaként mint az ember morális erényeinek összessége. itt megyen GertrŁd. A hitvesi és hazafiŁi becsületét egyaránt egy általános. mert ellenkező esetben végzetes tekintélycsorbulást szenvedne.királyné „semmit sem is tudott Ottónak ízetlenkedésiről"). átérzi Bánk veszteségét. a szavak elevenébe vágnak. a kötelességek és a felelősségek több szinten ütköznek. a politika és az etika törvényei állnak egymással szemben. a lovagé. de mint Isten földi helytartójával szemben fejet hajt. Bánk viszont azért kényes rendkívüli mértékben a saját jó hírére („a becsület fanatikusa" Barta János szerint). mert annak elvesztése hiteltelenné és ezáltal cselekvésképtelenné tesz. a becsület elvesztése Bánk számára is a legnagyobb csapás. Erre Solom is átokkal fordul el az „alattomos gyilkos"-tól. Bánk „oszlop módra áll". a hazafié és államférfié stb. A néző előtt Melinda megvédi tisztességét. mert neki nyomasztó . hogy még az apai-férji vagy politikai-hazafias elfogultság vétkétől is tiszta maradjon. II. Endre királyban csak a végső felismeréskor. az öccse kinek kontár vala Melinda elszédítésében"). A királyával mint gyarló emberrel szemben dacol és védi igazát. mert őt rossz hírbe hozta („ni. a hazafiság változatai szembesülnek. Bánkban kezdettől viaskodik a „szerelemféltés" és az államférfi kötelessége. ezért éri Isten büntetése . Kiteljesedett szintjén egyedül Bánk kívánja érvényesíteni: ő más személyek és népek becsületének csorbulása nélkül igyekszik saját kötelezettségeit teljesíteni. de mégiscsak ő sérti meg az isteni világrendet. Isten szavát kívánja meghallani és érvényre juttatni.). Endre király ekkor saját apja egykori utolsó szavaira emlékezik („emberi uralkodásra" intette). A személyes tisztesség azért a mű egyik sarkköve. II. Petur viszont csak szűk nacionalista elfogultsággal kényes a magyarok becsületére. Melinda holttestének behozatalakor pedig összeroppan. Endre király makacsul ragaszkodik felesége ártatlanságának hiedelméhez. mert az szégyent hozott „Berthold nemzeté"-re. Mint középkori magyar főŁrnak és mint autonóm erkölcsi személyiségnek. részint mint az embertársakkal kapcsolatos erkölcsi kötelességtudás (a hitvesé és szülőé. A Bánk bán értékvilágának csŁcsán a becsület áll. A mű konfliktusrendszerében a magyarság szabadságvágya a meráni hatalmi érdekekkel ütközik. fiŁ. meg is átkozza őt („Źtok reád. és Bánkot nem bünteti.ő Łgy érzi: jogosan. belátja. ki örök mocsok közé keverted hazádat!"). Istentől eredeztetett lelkiismeret síkjára emeli. hogy Gertrudis „méltán" bűnhődött a magyar haza elleni vétkeiért. A becsület látszata Gertrudisnak is fontos: azért taszítja el magától unokaöccsét. Bánk azonban bűnösnek hiszi. ez az ő sorstragédiája. a dráma megoldásaként a megbékélést szorgalmazza.

de nem használja (csak az orgyilkosságra vetemedő Gertrudis tőrét). és ő a legkritikusabb helyzetekben is helyt kíván állni. Ezzel kapcsolatos Bánk „hamleti" problémája: nem bizonyosodhat meg ellenfele (Gertrudis) valódi vétkéről. Bánk sejti: a „királyos asszony" az ő jó hírére tör a Melinda körüli cselszövésekkel. Pacifizmusa nem csupán jelleméből. törekvéseit artikulálja és közös nevezőre hozza. Magasrendű. Nála van a fegyvere a IV. felvonásban is. hanem országvezetői kötelességéből is következik: az államrendet mindenáron fenn akarja tartani. elveivel ellentétes feladatokra kell vállalkoznia" (Barta János). Megátkozza a gyanŁba keveredő Melindát. mert feltámad benne a jogos önvád: felelős volt Melinda meghurcolásáért és haláláért. nem láthatja megfelelő időben a saját konkrét tennivalóit. nem láthatja tisztán Gertrudisnak és körének szándékait és tetteit. hogy „saját alkatával. függetlenül attól. A jellemek rendszerét Arany János megállapítása szerint három csoport alkotja: Bánk. lehetőségeit. Mindegyre visszaretten a nyílt erőszaktól. azzal a hatalmi rendszerrel. hogy mi történt valójában az ominózus éjszakán Ottó és Melinda között. jóllehet gyöngéden és rajongással szereti. Bánk köréhez tartozik mindenekelőtt Melinda: férjének biztos támasza. Az utolsó felvonásban pedig elsősorban azért omlik össze. amikor Melinda asszonyi tisztessége beszennyeződik.vagy már csak megbosszulásával? közvetve a saját becsületét védi meg. Csupán jóhiszeműségéből és az adott korban a nőket sŁjtó . további rendkívüli feladataihoz biztosítja a cselekvési lehetőséget és szabadságot. Ezért veszti el teljesen a fejét (rajongva szeretett feleségének és gyermekének megátkozására vetemedik). Az első percekben beleütközik az Istenhez kapcsolt erkölcsi kötelesség és a saját tökéletlensége. Bánk világnézete ellentmondásos. A „bánki sértődést" az őt erkölcsileg megsemmisítő támadás váltja ki. a reformkori politikai törekvések felé is mutató. gazdag eszményvilágot igyekszik szolgálni Bánk. illetve a király köré csoportosult szereplők. Melinda és a haza becsületének megmentésével .feladatokkal kell megvívnia. Messze a legösszetettebb. Azaz: nádorként a szabadság és a becsület védelmében szembe kell fordulnia a királynéval is. esendősége közti konfliktusba („Mennyben lakó szentséges atyám! Ide mindentudásod égi cseppeit!"). de ugyanakkor felvilágosult filantrópia is munkál benne. a királyné. a legárnyaltabban jellemzett alak a főhős. amelynek fenntartása a királytól kapott feladata. Feudális jogaira kényes főŁr. Bánk személyes konfliktusainak az az alapvonása. amelyet a távollevő király emberi-politikai hibái okoztak. hogy a király helyetteseként azokra a problémákra kell megoldást találnia. bár összetett és messze előremutató eszményei sokszor őt is gátolják a reális helyzetértékelésben. A társadalmi rétegek szándékait. Gertrudis szabad kezet kapott férjétől a meráni dinasztia érdekérvényesítéséhez. Bánk terheit az is tetézi.

™nérzetesen lép fel Gertrudis előtt. a Szentföldre nem . Helyzetét az érdekegyesítő politika oldaná meg . hátulról gyilkolja meg Biberachot. jobbára csupán sodródnak a történelem viharaiban. de az intrikus Biberach gátlástalan mesterkedései bajba sodorják. hogy az egykori patriarkális viszonyt a főnemesség és a jobbágyi rétegek között az idegen jogbitorlók szétzilálták. Nemcsak Melinda becsületének beszennyezése és Bánk családi életének szétzŁzása terheli lelkét. származására büszke („Bendeleiben Egenolf vére foly ereimben"). de csak epekedik. de passzív szereplők. Amikor Gertrudis meghal. mert válaszŁt elé kerülve rendre Melindát mellőzte a haza ügyével szemben (Barta János). a magyarság széles tömegeit személyesíti meg a színpadon. feudális kiváltságaival hivalkodik („NagyŁr! királynénak barátja a nevem"). Az ősi virtus híve: „üsd az orrát. a dinasztiaérdek gátlástalan érvényesítője. Simon és Mikhál talpig becsületes. asszonyi becsületének elvesztése pedig a megsemmisülését jelenti. Tiborcnak dramaturgiai funkciója van. Gertrudisnak már az I. Félárva lovag. egész világa megsemmisül. felvonás ideje közti éjszakán Ottó és Melinda együttlétének (így kulcsfigura lehetne). Szánalmasan tehetetlen szerelmes. továbbá az alattomos Biberach.és lerontatád az ősi szép várakat. Ottóval szemben óriási a fölénye (az a kisujjáig sem ér fel).ezzel Katona a reformkori gondolatkörnek megy elébe. önérzetes feudális Łr („egy asszonynak engedelmeskedni nem fogunk") és idegengyűlölő („Meráni asszony nem kell itt soha"). a magyarság eltökélt ellenfele. nem sikerül Melindát kiszorítania a herceg szívéből. megalázkodva (letérdepelve) udvarol. aki visszaél helyzetével és a hatalmával. A IV. Végül a bölcs Endre király döntése háttérbe szorítja. és ez a gyanŁ csak erősödik. felesége halálával minden támaszát elveszti. Nyomorgása azt is jelzi. Bánk az életegyensŁlyt keresi Melindában. Cselekvési lehetősége azonban nincs. jelleme így Melinda szemében eltörpül Bánk előtt. Orozva. Gertrudis köréhez Ottó és Izidóra tartozik. ki bántja a tied!" Gertrudis a tragédia negatív főszereplője. magyar. Bánk mégis okkal érez felelősséget.kiszolgáltatottságából következik. engesztelhetetlenül bosszŁszomjas. hogy az események áldozatává válik. hanem a rajongva kívánt asszony halála is. Ottó bűnlajstroma előéletével kezdődik: „Fülöp király ölettetése végett gyanŁba jővén" kerül Magyarországra. Bánknak mégsem ad felvilágosítást. Izidóra tanŁja a II-III. felvonásban pedig szívbemarkoló (mert személyesen megszenvedett) vádakat olvas Gertrudis fejére. Ottónál Melinda vetélytársa. Izidóra „csinos fő". felvonásban méltó ellenfele. Mikhál vádjai pontosak: „ok nélkül bocsájtád el hívataljaikból a magyar alattvalóidat. de „a velő hibáz belőle". s od'adtad a tulajdon felekezetednek". Petur nőgyűlölő. tisztaságában és önérzetében már ekkor a királynő fölé kerekedik. Biberach vázlatosan motivált alak. s tiéidet tevéd helyekbe . Melinda hűségét és ezzel magát az asszonyt is lenézi („Melinda is csak asszony").

indult el, saját hasznát elvtelenül bárhol megkeresi. Halálának ténye az igazság bizonyos győzelmét jelenti, de utolsó tanŁskodásával Bánk helyzetét sŁlyosbítja. A király, II. Endre liberális beállítottságŁ. Szerepe az ötödik felvonásban nő meg, de minthogy Bánk főképp az ő nevében, az ő döntéseinek következtében viaskodik konfliktusaival, addig is jelen van. Endre körében Solom mester és Myska bán szerepel, fenntartás nélküli királyhűségük elvakítja őket, nem látják Gertrudisék vétkeit. Katona József nem kérdőjelezi meg jóhiszeműségüket. A szerkezet, a felvonások egymásra épülése klasszicista rendet és arányosságot tükröz. Az előjáték révén az egész mű in medias res jelleggel indul, a felvonások nemkülönben, és hangsŁlyos jelenettel záródnak. Fontos szerepet kapnak a felvonásközi időben (II-III., ill. IVV.) lezajló cselekmények. Az akció és dikció ebben a drámában különösen szerves kapcsolatban áll. „A nyelv a helyzethez, a személyek indulatához alkalmazkodik, azt festi, fejezi ki" (Arany János). Meghatározó Bánk, a főhős stílusa: az ő nyomasztó felelőssége és mély belső válságai folyamatos zaklatottságot okoznak, innen mondatainak feszültsége, emelkedettsége. Katona ugyan érzelmi válságokat jelenít meg a színpadon, de tŁllép a szentimentalizmuson, és már a romantika formanyelvét alakítja. A reformkor eszmevilágának egyik legelső megfogalmazója, nemzeti létproblémák Łttörő felvetője.

PUSKIN Jevgenyij Anyegin (1831)

Vajon micsoda ebben a munkában a nagy, a bámulatraméltó és halhatatlan? Az, hogy az elröppenő életet megrögzíti, örökkévalóvá teszi. (KOSZTOLŹNYI DEZS§) Puskin száműzetése idején, 1823. május 3-án, Kisinyovban kezdte írni a Jevgenyij Anyegint, s 1830. szeptember 25-én fejezte be Bolgyinóban. Egy évvel később illesztette művéhez a címszereplő levelét. Az Anyegin verses regény. Puskin Byron hatására fordult a műfajhoz, de ide vezette az életmű belső logikája is. A poémát már szűknek

érezte mondanivalója kifejezésére, a romantika esztétikája pedig tudatosan törekedett a műnemi határok elmosására. Az Anyegin története a romantika mesebonyolításához képest hétköznapi és egyszerű. A nagyvilági élettől megcsömörlött címszereplőt egy váratlan örökség falura szólítja. Itt megismerkedik Lenszkijjel, az álmodozó fiatal költővel, s általa a Larin-családdal. Az idősebb Larin-lány, Tatjana beleszeret Anyeginbe, levelet is ír hozzá. A férfi udvariasan, de határozottan visszautasítja a közeledést. Tatjana névnapján Anyegin pillanatnyi ötlettől vezérelve udvarolni kezd Olgának, a fiatalabb lánytestvérnek, akibe Lenszkij szerelmes. Az ifjŁ vőlegény párbajra hívja Anyegint. Lenszkij meghal. Anyegin elutazik a faluból. évek mŁlva Moszkvában, egy fogadáson találkozik Łjra Tatjanával. Beleszeret a már férjezett és előkelő asszonyba, de most Tatjana utasítja el. A vékony szálŁ mesét tartalmazó művet Belinszkij, 19. századi kritikus „az orosz élet enciklopédiájának" nevezte. Első hallásra meglepő a kijelentés, ám a történethez kapcsolódó rendkívül információgazdag szöveg hitelesíti az állítást. A 19. század első harmadának orosz valóságáról páratlanul gazdag kép tárul elénk. Megismerjük a nagyvárosi és falusi életet, az öltözködési és étkezési szokásokat, a mindennapokat és az ünnepeket. Szociografikus hűséggel jellemzi az író az egyes társadalmi rétegeket. Szót ejt az orosz oktatás és nevelés helyzetéről, beszámol az orosz színházi életről és a korabeli irodalmi vitákról. Kitér az orosz nyelv fejlesztésének lehetőségeire is. A verses regény középpontjában a szereplők, elsősorban Anyegin önkeresése áll. Alakjában Puskin az orosz irodalom egyik alapvető típusát - Turgenyev elnevezését használva -, a felesleges embert teremtette meg. Herzen, 19. századi esztéta és író szerint „Anyegin olyan ember, aki henyeségre, haszontalanságra ítéltetett, idegen mind családjában, mind hazájában, aki nem akar rosszat tenni, de képtelen jót tenni, így hát végül is nem csinál semmit, bár mindent megpróbál." Źrnyaltabb képet kaphatunk, ha Anyegin és a többi szereplő személyiségét a 20. században megjelenő szerepelmélet felől közelítjük meg. E felfogás szerint a személyiség kiteljesedését az énSzerep-Világ hármassága határozza meg. A kiteljesedés feltétele, hogy az én legbelső lényegéből fakadó Szerep-igény találkozzon a Világ által felkínált Szerep-lehetőséggel. A szerep meghatározó fogalom a műben, erre Puskin is utal: „S milyen szerepbe öltözik? / Harold vagy Melmoth lett a kóta? / Világpolgár vagy patrióta? / Quaker vagy álszenteskedő?" (VIII./8.) Az első és második fejezet mutatja be azokat a szerepeket, amelyeket a nagykorŁvá lett Anyeginnek kínál a korabeli Oroszország. A tizennyolc éves főhős mint dandy, arszlán lép elénk, napirendjének pontos ismertetésével mutat rá Puskin a választott életforma tartalmatlanságára és ürességére. Ezt követően Anyegin rövid ideig költő szeretne lenni, de önkritikusan belátja, hogy az íráshoz nincs tehetsége. Majd a könyvtárszoba magánya, a tudomány vonzza, ám ez

sem bizonyul járható Łtnak. A vidékre költözés rövid időre Łj lehetőséget kínál: az orosz irodalomból jól ismert reformer földbirtokos szerepét. A hiábavaló küzdelembe hamar belefárad. Marad a spleen, az életuntság és világfájdalom, végső soron a semmi. A regény tehát egyszerre mutatja föl Anyegin önkeresésének belső emberi gyengeségéből is fakadó meddő kísérleteit, s a 19. század első harmada orosz világának szűkös szereplehetőségeit. Ezt bizonyítja a mű erős irodalmisága is, hiszen a főszereplők kapcsán az elbeszélő mindig utal magatartásuk irodalmi mintáira. Ha nincs valódi szerep, az ember az irodalom által felkínált szerepbe menekül. Anyegin példaképe Byron; a romantikus angol költő portréja lóg szobája falán, s Childe Haroldtól veszi át a világuntságot. A felesleges ember veszélyessége nemcsak abban áll, hogy szétrombolja saját sorsát, hanem tönkreteszi környezetét is; a semmi felé haladó hős önkéntelenül magával rántja társait is. Lenszkij is irodalmi szerepet játszik. Schiller, Goethe, Kant az eszményképei. Larin sírjánál Sterne szentimentális Hamletjének pózában tetszeleg. A fiatalember költő. Puskin kétségek között hagyja olvasóját, vajon valóban tehetséges-e. Lelkesültsége, tisztasága, az eszményekért való rajongása révén rokonszenvessé válik Anyegin számára: romlatlan fiatal énjét látja benne, akinek lángoló életigenlése az élet nem ismeréséből, paradox módon életidegenségéből fakad. Ezt jelzi párválasztása, Olga iránt érzett szerelme is. Egyszer szembesül csupán a valósággal, mikor a párbaj előestéjén fölkeresi a lányt. Olga ugyanŁgy folytatja kapcsolatukat, mint előtte, s erre Lenszkij Łjra az idealizált szerelembe menekül. Szükségszerűen vetődik föl a kérdés: Anyegin miért vállalja a párbajt? A történet szintjén azért, mert nem akarja, hogy Zareckij, a cinikus párbajmester a szájára vegye, nem akar magyarázkodni. A Lenszkij halálát követő elbeszélői reflexiók, a mű világképének iránya más megvilágításba helyezik az eseményt. Párbaj csak egyenlő felek között jöhet létre. Ha Anyegin elutasítja barátja kihívását, az azt jelentené, hogy Lenszkijt még gyereknek tekinti, aki még nem szembesült az élettel. De ami rá vár - az anyegini életfelfogás logikájából következően -, az a szükségszerű kiábrándultság. Az Anyegin tehát egyfelől a byroni szabadságeszmény és cinizmus kritikája, másfelől azonban a romantikus illŁziókat, a naiv álmodozást is elveti. Az Anyegin szinte minden értelmezője egyetért azzal, hogy Tatjana az első igazi orosz nőtípus az irodalomban. Pedig talányos, nehezen megfejthető alak. Szerepet játszik ő is, kedvenc olvasmányai a szentimentalizmus alapművei. Richardsonért, Rousseau-ért, Goethe Wertherjéért rajong. Amikor Anyegint meglátja, azt találgatja, vajon a könyvekből megismert férfitípusokból melyikre hasonlít.

Legszemélyesebb tetteiben is mintákat követ. Híres levele nagy részét Rousseau —j Helo•se című művéből veszi. Anyegin ezt a szerepjátszást veszi észre, s tapasztalatai alapján, mindkettőjük érdekében elutasítja a lány szerelmét. Amit nem vesz, mert nem vehet észre, az Tatjana személyiségének másik oldala. Kötődik a falusi élet patriarkális egyszerűségéhez, vonzódik a természethez, szereti öreg dajkáját. Az irodalmi szerep eltakarja a férfi elől a harmóniateremtő Tatjanát. Ahhoz azonban, hogy a lány önmaga lehessen, le kell vetnie a szentimentalizmus álarcát. Az élet és irodalom szerepkínálataiból az életet kell választania. Asszonyként a méltóság lesz legfőbb tulajdonsága, s bár szereti Anyegint, elutasítja közeledését. Fölénye Anyeginnel szemben a világ elfogadásából fakad: az élet nem irodalom, és legfőképpen nem romantikus regény. A döntés felelősségét vállalni kell. Az Anyegin nemcsak a szereplők verses regénye, hanem az elbeszélőé is. A személyesség, a lirizáltság a romantika sajátja. Bár az egyes szám első személyű elbeszélő poétikai szempontból nem azonosítható a szerzővel, hiszen éppŁgy megalkotott alak, mint a többi szereplő, az egyszerűség kedvéért mi is - mint a szakirodalom - Puskint tételezzük fel mögötte. A műben található életrajzi utalások is erre engednek következtetni. Az elbeszélő - Puskin - számára a szabadság kérdése a legfontosabb probléma. Hol ironikusan utal száműzetésére („De észak rossz nekem, csak árt" I./2.), hol elégikus hangon hívja a szabadságot („Várlak, szabadság drága napja! / Jössz-e? Mikor jössz? - kérdezem" I./50.). A személyesség hatja át a hősökhöz való viszonyát is. Különbséget tesz Byron és saját művészete között. Míg az angol költő mindenkiben önmagát rajzolja meg, addig „Mindig megörvendek, ha látom, / hogy hősömtől különbözöm" (I./56.). Anyeginhez bonyolult érzelmi viszony fűzi. A fikció szerint személyesen is ismeri („Źlmodva Łgy lebegtük át / A zsenge ifjŁság korát" I./47.), aztán Anyegin vidékre utazása elválasztja őket egymástól. Anyegin és Tatjana viszonyában az elbeszélő egyértelműen a lány oldalán áll, s elítéli a férfit („Kedves Tatjana, szánva szánlak!" III./15.). Máskor nyíltan megvallja érzelmét („Tatjanát nagyon szeretem" IV./24.). Lenszkij lobogása is rokonszenves neki, de éppen az elbeszélő hívja fel a figyelmet ennek terméketlenségére. A valóság illŁzióját kelti, hogy az elbeszélő birtokában van Tatjana levele, melyet a lány franciául írt. Hosszas vívódás után a prózát versben fordítja le Puskin oroszra. De közvetlen kapcsolat teremtődik az olvasóval is. Az elbeszélő ironikus, önironikus csevegő hangnemben kommentálja az eseményeket, megszívlelendő tanácsokat ad, néhol mentegetőzik. Az Anyegin végül az Anyegin című verses regény regénye is. A mű olvasása közben állandóan arról értesülünk, hol tart Puskin regénye írásában („S már itt is van, leírva készen / Az első regényfejezet." I./60.). Visszautal művére („Regényem ezzel kezdtem el" I./52.), az írást néha megszakítja („Mi történt, most nem mondom el" III./41.),

máskor előre jelzi szándékát: „Most ötödik fejezetem / Kitérés nélkül vezetem." (V./40.). De tanŁi lehetünk annak is, hogyan változik, módosul az Anyegin műfaja, a lírai és epikus elemek viszonya. A byroni erősen lirizált verses epikai formától fokozatosan távolodik el Puskin, s célja a romantikus tŁlzásoktól megfosztott regény („Nem gaz bűnt festek szörnyű hűen / S nem mondok nektek rémmesét: / Orosz családok életét / S múltját festem le egyszerűen." III./13.). Az epikum felé való elmozdulást jelzi az ironikus invokáció is (VII./55.). A végső műfaji meghatározást az utolsó előtti strófában olvashatjuk: „szabad regény". A fogalom elsősorban alkotáslélektani szempontból érdekes. Arra utal, hogy hiába volt meg Puskin előzetes terve, vázlata alkotásáról, a regény - a modern esztétika kifejezését használva - írja önmagát. Viszonylag egyszerűen belátható, hogy a tizennégy soros Anyegin-strófa megköveteli adott helyen a rímeket („Az ősz csikorgó fagyba fordul, A dér ezüstös takaró É / (Most azt várod rímemre: zordul: / Itt van, ni, kapd el, olvasó!)" IV./42.). De egy idő után az alkotói szándéktól függetlenül önálló életet élnek a szereplők is. Egy anekdota szerint Puskin így fakadt ki barátjának: „Képzeld, milyen tréfát űzött velem az én Tatjanám! Férjhez ment! Ezt semmiképp sem vártam volna tőle." Puskin a személyesség és a szereplőkhöz fűződő viszonya ellenére is kívülálló: a szereplők sorsát nem alakítja, hanem rögzíti. A mű töredékessége kapcsán Puskin is utal a cenzúrára. De nem hanyagolható el a romantika esztétikájának töredékkultusza sem, mely éppen a tökéletesség iránti igényből és annak elérhetetlenségéből fakad. éppen a töredékesség tükrözi a mű alkotásának bonyolult folyamatát. Vannak részek, melyekkel elégedetlen az alkotó (erre utalnak a megírt, de kihagyott strófák), s vannak részek, melyek megírhatatlanok, tŁl vannak a művészet lehetőségein. Az Anyegin jellegzetesen orosz mű, hőseivel együtt azonban része már a magyar kultŁrának és közgondolkodásnak is. Ezt jelzi három, szinte egyenértékű kiváló fordítása: Bérczy Károlyé (1866.), Źprily Lajosé (1953.), Galgóczy Źrpádé (1992.). Az idézeteket Źprily munkájából vettük.

V™R™SMARTY MIHŹLY Csongor és Tünde (1830)

műve volt. hogy Tünde az (igaz. noha csupán egynapos körutat jár be. klasszikus értékűnek bizonyult.jöttem vagy csak álmodám? (CSONGOR MONDATA A MB§L) Romantikus mesedráma vagy tündérjáték? Źlomképekből szerkesztett színdarab. de Csongor elalszik. ld. Ledér csábításának nem enged. aki a boldogságot korábban hiába kereste szerte a világon. (Mitologikus téma. Ez a műve még a legelsők egyike. a világ urától Tünde megkapja a lehetőséget: ha lemond a halhatatlanságról. de Csongor csupán esendő és gyarló földi ember. Tünde. a szülei kertjében viszont egy aranyalmát termő fát talál . Délben a Tündének szóló engedély szerint egy órát eltölthetnének együtt. hűséges szeretők nyerhetik el a boldogságot. hogy ártó erők gördítenek minduntalan akadályt a szerelmük elé. a boszorkány altatóporának hatására). de a történet egyik tanulsága szerint csak az állhatatos. századi széphistóriánk színpadi változata? A Csongor és Tünde különös színmű a boldogságkeresésről. A főhős Vörösmartynál már nem királyfi. Egyik forrása Gyergyai Albertnek a História egy Źrgirus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról c. Végül az utolsó jelenetekben már feladja a harcot. A hős a hozzá szegődő Balga társaságában egy kalandos. Hősünknek Tünde az álmai netovábbja.. de ekkor Csongor ismét bűbájos álomba esik (Mirigy. bölcseleti dráma vagy egy XVI. de a jóskŁtból előlebegő leányalakot (varázserő hatására) megintcsak követnie kell. de gyanŁtlanul hisznek egy jóskŁt jövendőmondásának (ami szintén Mirigy ármánya). Szerzőnk a reformkori nemzeti kultŁra vezéregyénisége volt. Gilgames. Csongor és Tünde az első perctől kezdve szereti egymást. Az éj asszonyától. percekkel később megbizonyosodik róla). és csak reggel válthatnak néhány szót: eszerint Tünde Tündérhonban lelhető fel. éjszaka megjelenik a fa ültetője.. Akhilleusz történetében. ill. A szerelmesek kezdik sejteni. Csongor hűséget fogad Tündének. de boldog életet élhet.ezzel indul a mű. A fiataloknak próbatételek során kell keresztüljutniuk. Mirigy kertjében délben a harmadikban). A hűség próbáját sem állja ki tökéletesen: a lefátyolozott nőalaknak szerelmi vallomást tesz. hogy szerelmük beteljesedjék. hanem Csongor Łrfi. akkor földi asszonyként rövid. a Hajnal birodalmában (Ilmával . Tünde és annak Ilma nevű szolgálója (Balga földi felesége) után. A férfiak a Hajnal birodalmában találkoznak a lefátyolozott hölgyekkel.. Tünde odaadóan szereti Csongort. Többször virrasztania kellene (vö. bár nem tudja. de azok nem szólhatnak őhozzájuk. teljesen reményvesztve érkezik vissza a szülői kertbe. ismét: Gilgames-eposz!). sok drámát írt a felpezsdülőben lévő magyar színházi élet számára. de tehetetlen a varázslattal szemben (Tünde érkezésekor az első felvonásban.) Végül a szerelem révbe ér.

Csak akkor lehet boldog. tán ez.a mű Łjabb fontos tanulságaként. tehetetlenséget okoz. A kopárnak bámulandó Dísze"). Ehhez viszont .Csongor földi szerelméért cserébe . csalfa cél!"). ez a mű egyik fő tanítása. és az eszményeit a földi realitásokhoz kell közelítenie. Csongor „Tündérhonban üdlakig" szeretne eljutni. elvont célokat keresett. csillagon ™ssze-vissza nyargalóztál. Addig én kordélyomon Jöttem itt a vert uton. Elérhetetlen. hogy Tünde az égben született. A légies eszményvilág és a kézzelfogható valóság szembenállásával kapcsolatos az egyik leggyakoribb motívumcsoport: a látszat.ő lesz végül is a drámában győztes hős. a káprázat. a „beteg szív régi bŁja" vesz erőt rajta („Elérhetetlen vágy az emberé. mint említettük. „rejtékeny álom." A két pár sorspárhuzama nem az idealizmus és a gyakorlatiasság szembenállását. tünde. Csongornak már csak a vallomást kell megtennie a legutolsó jelenetben. Csongor légies szerelemvágya Tündére találva lobban fel. csalfa . hogy fel kell adnia „kór eszének álmait". tündér. Balga viszont így szól: „Böske nyomdokát csapászom. a varázslat jelenségsora. Ilma mondja. § közli Csongorral mindig a következő lehetőséget („még egy delem van". Csongor a „dicsőt. A tetőponton ennek az egyoldalŁ idealizmusnak és szentimentalizmusnak az áldozataként bŁsong reményt vesztve.tündérvolta miatt .). egy lehetséges értelmezés szerint Tünde épp Csongor tündéri képzeteinek megtestesülése. ha észrevesszük: a drámaiság alaptényezője. A Csongor és Tünde fő forrása. a természetfeletti (pokolbeli) erők méltó ellenfele. A sokáig jóformán csak ábrándokat kergető Csongorral (és Tündével) szemben Balga (és Ilma) már kezdettől a földön jár. és ezek az ideák testesülnek majd meg Tündében („Ah. az égi szépet" kutatta mindezidáig. ő ülteti az almafát („šltetém a szerelemnek A gyönyörfa sarjadékát")." Az egész kétszintű cselekménysorra érvényes Balga mondata: „Míg te égen. Vörösmarty azonban drámát formál a történetből. a konfliktus fogja össze a Vörösmarty-mű motívumait. Az eszményi szerelem azonban a valóságban csak szenvelgést. nevezetesen az eszmények és a valóság éles szembenállása. amikor belátja. épp Tünde teszi az első konkrét lépéseket Csongor felé. „olthatatlan szomj" vezérli. játszi kép" után fut. és átveszi sorsuk irányítását. Kettejük közül . aki (minthogy Csongor gyarló földi emberként immár tehetetlen) tündéri hatalmát még utoljára felhasználva elébe fog menni a záró felvonásban a reményt vesztett Csongornak („Źlljon Łjlag e helyen. ezekből következően a bizonytalanság állapota.áldozatot kell hoznia. Ennek oka belátható. kit szívdobogva Vártam annyi hajnalon?"). Csongor csaknem mindig „csalfa. hanem épp ezek egymásra utaltságát sugalmazza .együtt) kiállja a hallgatás próbáját. Végül is ő lesz az. Mirigy legyőzője. epikai mű. de „Csongor Łrfi keblén virradott meg". „még ma láthatsz" holdkelte után stb.

hogy a boldogságot nem másutt. A józan gyakorlatiasság. modern filozófiai elemeket is tartalmazó betétköltemény. A jóskŁttól egy „lebegő leányalak" vezeti el Csongort egészen a záróképig. de a világon az éj bŁs asszonya uralkodik. a látszatokból összeálló világban csak a hűség. amely szerint a fejlődés csak látszólagos. mert a Csongor és Tünde világképe. A visszatérés. hogy a káprázatnak és csalárdságnak ez a sokasága a helyzetkomikum megannyi lehetőségét nyŁjtja a színpadon. komor.„ne higyj az ál sugárnak"). Csongornak (és a többi szerelmesnek is) a hűség próbáit kell kiállnia. a mű értékrendjének megtalálásához is elvezet. az V. a vígjátéki jelleg ellenére. az élet tényeivel való szembenézés. hogy az ifjŁ minden korábbi mulasztása egyedül Mirigynek. ez a tanítás felismerhetően A merengőhöz c. a kezdőképhez tér vissza a zárójelenet stb. Maga Csongor is becsapja a manókat a varázsszerekért. Az éj királynőjének monológja azonban egyértelműen reménytelenséget sugároz. a bizalom lehet az ember támasza. de értelmezhető Łgy is. Az előrejutást egyébként a mű eseménysora is tagadja: a vándorok is visszatérnek. a 2666. de a jövendőmondást Mirigy meghamisítja. a megesett lányt Mirigy szende teremtésnek maszkírozza. későbbi (1843-as) Vörösmarty-vers csírája. így felismerhetetlenek szerelmeseik számára.jóslat" mutat neki tévutat. Ledért. felvonás idején. az ártó boszorkánynak a mesterkedése. ugyanakkor pedig eszményeink megőrzése azért is szükséges. felvonás elején. Tünde és Ilma fátyol mögé rejtőzik. Fantasztikus és mesebeli motívumok keverednek komikus mozzanatokkal.azaz mindkettőjüket a legfőbb álmuk szimbóluma. Kurrah Balga képét veszi fel. Tündéék és Csongor jóslatot kérnek a kŁtnál. hogy a manók hajlandók legyenek őt a kordélyban hŁzni. nem a tündérmesékben vagy a romantikus kalandsorozatban kell keresnünk. darabjával). a körforgás ily módon a pesszimisztikus világkép jele. Az ember szerepének kijelölésében . Körforgásszerű történelemképet ad. illetve elkomoruló. Tünde bölcsen szól a kŁtjelenet után Ilmának („Mondd. Továbbá arról is. A sors labirintusában.2721. Monológszerű szövege (Tünde és Ilma jelenlétében. sorban) kozmogónikus mítosz. és Ilmához is így közeledik (itt a legközvetlenebb a kapcsolat Shakespeare Szentivánéji álom c. Balgát pedig „egy palack bor és sült galamb" . Balga betegnek tetteti magát. aki viszont egy rozzant karosszéket öleltet meg Balgával. Balgát oszlopnak nézik az ördögfiak. így egy időre félrevezeti a szerelmeseket. a legfontosabb érték. hanem önmagunkban. ezek az eszközök ugyanakkor az emberi korlátok varázslatos átlépéséhez kellenek neki (hogy a „gyors gondolat" módján közlekedhessék). Valamennyien a saját csalóka képzeteink áldozatai vagyunk? TŁl azon. Mirigy kővé változik. és Tünde is csak akkor vállalja szerelmese mellett a földi életet. hová vesz nézeted?" . Mirigy „tiszta özvegy képiben" él egy kis házban a IV. amikor meggyőződik Csongor állhatatosságáról.

Csongor és Balga eltérő stílusára már láttunk példákat. Férjhez adandó lánya van. ébren maga van csak az egy szerelem.2782. Csongornak ez a mondata is: „jöttem vagy csak álmodám"? Tündérjáték nézői (vagy olvasói) vagyunk csupán. sok forrásból táplálkozik tehát Vörösmarty stílusa. a fejedelem és a tudós figuráját) is Vörösmarty emelte a mesébe: a követhetetlen élettörekvéseket jelképezi velük. de élénkségük. (1846os) Vörösmarty-költemény. pajkosságuk sokhelyütt ellensŁlyozza a szerelmi álmodozást vagy a komor bölcselkedést. rövid felbukkanása humoros színfoltot jelent. ártó negatív hőssé válik. de a főszálhoz. sortól: „Ah. kétütemű trochaikus lejtéstől). Csongorral. a dráma világa csak a játékos költői fantázia terméke. világképének egésze pedig csaknem annyira leverő. A nemtők a lég kicsiny szellemei. Csongor boldogságkereséséhez is párhuzamot és ellenpontot szolgáltatnak. örülni az éjbe velem. Sokrétűen színes figura Mirigy. Böske-Ilma modora is kedvesen bárdolatlan. hol a szerelmeseket. míg Tünde eleinte sokszor szenveleg. A szövegben a szerző tudatosan törekszik a figurák karakteres megszólaltatására. Csongor egy mondata („Forrás után a szarvasnő eped" . Visszatérésük és csődjük növeli az egész cselekménysor fejlődést tagadó. a szív is Łgy nyílik meg. A mű szerkezete látszólagos bonyolultsága ellenére rendkívül .csaknem olyan szélsőségesen pesszimista. az l850-es Előszóé. a földön ők elpusztulnak .). akinek a vígjáték törvényei szerint el kell buknia. csupán menedék lehet: „Jőj. Betétverse népdal." Mindezek a sötét tónusok sokszor eltűnnek a mű igen gazdag motívumvilágában. gonosz boszorkány lesz belőle. finoman lírai pl. Vörösmarty a három ördögfiókát is mesefiguraként iktatja a drámává formált széphistóriába: hol Mirigyet segítik. kedves. A már említett betétszövegeket ritmikai váltás is kiemeli (eltérés a bimetrikus. A három allegorikus epizódszereplőt (a kalmár. Amikor a lányát elveszti (az ördögfiókák megeszik). Rendkívül gazdag. önmagába visszatérő jellegét. Ledér élettörténete is a vígjáték realista mozzanataihoz tartozik. a fő ellenlábas. a szem hasonlatánál (a 2626.Mirigy tevékenységének köre az ő számukra elviselhetetlen. Mellettük (a gazdagság. össze szeretné hozni őt a birtok Łrfijával. Zsoltárszövegre épül pl. Dimitri boltos zsáneralak. mint Az emberek c. Mint sötétben a szemek" stb. A hangnem is gyakorta változik.). ezért illeszti a költő a befejező sorokat a szerelmesek vallomásához: „éjfél van. mint pl. az éj rideg és szomorŁ [É]" A szerelem. a „fő kincs" így már sokat veszít jelentőségéből. a hatalom és az öncélŁ tudóskodás képviselői mellett) látjuk negyedik tévŁtként az ábrándozó szerelem hiábavalóságát. Ezt a távlattalanságot a Csongor és Tünde záróképének happy endjében már hajlamosak vagyunk elfelejteni. EllensŁlyozó lehet pl.

A mű motívumai között azonban pl. felvonás színhelye) is ismétlődik (az V./2. dramatizált népmesének vagy vígjátéknak is. A színhely Mirigy lakóhelye. felvonás áll a mű cselekményidejének tengelyében (ez a délben történtek időszaka). a szimmetrikus középpontban épp „Mirigy kertje" áll. jelenet és a II. azaz Vörösmarty szóhasználatát értelmezve a régi magyar kor. STENDHAL Vörös és fekete (1830) [Stendhal] minden figyelmét alakjainak lelkére fordította.tervszerű. A szerelmi boldogság szimbólumaként szereplő „almafa" pl. sőt romantikusÉ De Stendhal nem a téma lírai oldalát fogja meg.). a magyar hiedelemvilág és népmesekincs. A mű cselekményének ideje az eredeti címlap tanŁsága szerint „a pogány kunok ideje". az ősi. sor). ebből kilépve egy teljes napnyi idő telik el. Vörösmarty forrásai: Gyergyai Albert már említett széphistórája. A kezdő és a zárójelenet színhelye a „kert". bölcseleti tartalma révén a Fausthoz kapcsolható drámai költemény. elvadult kert" fogadja (V. Az ezeken belül közrefogott jelenetpár „a Hajnal palotájában" (III. Shakespeare-től elsősorban a Szentivánéji álom./3. Korjelző Csongor nemesi büszkesége is: a hős méltatlankodva tiltakozik az ellen. A középen elhelyezkedő teljes IV. honfoglalás előtti magyar kultŁra néhány eleme is felbukkan. Balga . Témája a nagyravágyás. kapcsolatot tart az ősi magyar hiedelemvilág „világfájával". Műfaja pontosan és kizárólagos érvénnyel megadhatatlan.telkes jobbágy volt. amely így Csongorék kertjének./1. A „kert" motívuma elsősorban biblikus tartalmakat hordoz. Ez korszerű téma.). nem csupán a szerelmespárok jellemében. az antik mitológia stb. amely a világ szintjeit kapcsolja össze. A párhuzamos és ellentétező szerkesztés tehát a színhelyek kialakításában és sorrendjében is megfigyelhető. felvonás második jelenetében). A „sík mező" és „a hármas Łt vidéke" (az I. nevezhető mesejátéknak. sőt szimmetrikus. Goethe Faustja (mint műfaji előkép). a német kultŁra több más alkotása.mielőtt Csongor szolgálatába lépett . jeleneteik beállításában. illetve „az éj birodalmában" (V. hogy „pór kezek kötözzék meg" (3411. sőt a rituális misztériumjátékokhoz is hasonlatos.) játszódik. § hidegen elemzi a betegséget és . a kiinduló jelenet helyszínének is az ellenpontja. az Ezeregyéjszaka mesevilága. a visszatérő Csongort „szabad tér.

("Ha nem téveszt meg annyira a külső ragyogás. miközben mindenekelőtt egy „szegény jurai ács" fiának története. oly józansággal. (BABITS) Stendhal kései remekművének. aki elindul meghódítani a világotÉ Bizonyos. aki elítélte. amilyenek ezek a fegyencek [É] . aki. becsvágyó fiatalemberek . vagy olyan ügyes gazemberek. a főrendi társaság tagjainak szalonéletét.Julien Sorel analitikus karrierregényében a francia restauráció utolsó éveit is ábrázolja. A katonai érvényesülés lehetősége odalett. nála „százszor ártalmasabb a társadalomra". hogy Párizs szalonjaiban vagy olyan becsületes emberek mozognak. Az író Łgy fest tipikus rajzot egy szerencsétlen korszakban induló ifjŁság életéről. hogy a realista regény egyik őse lett a francia irodalomban. II. mint az apám. kiszélesíti: társadalmi és pszichológiai magyarázatot ad a gyilkossági kísérlet elkövetésére. az egyházi karrier Łtja maradt. a színlelés elsajátítása éppŁgy szükséges. aki okos számítással választotta ki az egyetlen pályát. a Vörös és feketének ötletét több Łjsághírből meríti.a színlelés problematikájának felhasználásával . a feketét magára ölteni".maga Stendhal is „egyetlen embert tart tiszteletben: Napóleont" (Friedell). A kicsinyes. Nála jelenik meg először az ifjŁ törtető mindig érdekes alakja. polgári világban. Ez a sápadt és nagyralátó kispap. és Stendhal pontosan ennek a társadalomnak és nem Julien Sorelnek a perét folytatja le előttünk" (Aragon). A forradalom utáni első nemzedék fiataljait Napóleon alakja. miután nem lehetett tábornok a csatamezőkön. bukása után az alulról felemelkedni szándékozó. illŁzióikat vesztik. Julien. kénytelen a „század öltözékét. hogy bemutatja az arisztokrácia-egyház-polgárság köreinek lezüllését (az igazságszolgáltatás gépezetét.következményeit. aki „már nem felelős a tetteiért. Ťgy a mű.). alcíme ezért „krónika 1830-ból". legfontosabb nyersanyagát. unalmas században" a hősiességre vágyó hősök kiábrándulnak a fényes karrier helyett csak intrikát és gáláns kalandokat kínáló korszakból („Mi lenne ma Dantonból a Valenod-k és a de Rénalok századában? Még főügyészhelyettes sem!". egyben olyan Tartuffe sorsa is. hogy Balzac Rastignacjának Julien Sorel az őse. a vidéki polgárság nagyzási mániáját). Az igazság elérésére szenvedélyesen törekvő író (l. csak a papi pálya. A Napóleon-mítosz nemcsak a karrierista fiatalokra hatott .vagyon és összeköttetések híján . a szeminaristák képmutatását. a kinevezések menetét. a divatos öltözködésé. mint a jó modoré. Julien végső ítélete szerint Valenod.reményeiket. a mű mottóját) . a „korcs. egy falusi nevelő bosszŁtörténetét. észrevehettem volna.9. mely az ő osztályabeli sarjnak magas polcokat ígérhetÉ Az ő szemináriumának falai közül indul Łtjára az Łj Regény is. szerencséje kápráztatta el. aki egy adott társadalom gyümölcse. a törtető középszerűségben az érvényesüléshez a hazugság.

(Amikor de Rénalékhoz szegődik. hogy „még csak 22 éves". kivégzéséről és a vérnek tűnő szenteltvíz jósjele. házitanító lesz egy Franche-Comté-i nemesnél. hogy karriert csinálhasson.") Próbatételek elé állítják . de aki tŁlságosan későn jött. aki [É] lopott. VerriŹres-ből BesanŤonba. de Rénalnál. „Mindegyik fejezet olyan parancsoló szükségszerűséggel következik. J. a mű végén pedig: ő „is 23 évesen" hal meg. adott jelen történelmi idejéhez kötött. „Betölti a vad vágyakozás". miután végigjárja a társadalom különböző rétegeit. és elcsábítja ennek feleségét. 14 hónapot tölt a besanŤoni szemináriumban. aki feleségül akar menni hozzá. felismeri a felemelkedés egyetlen Łtját: „Papnak kell lennem és képmutatóskodnom kell!" (Zola szerint Julien „rendkívüli képességekkel megáldott fiatalember. mint amiket ez a két fegyenc az ebédért követett el".VerriŹres világának bemutatása .5. II. választásainak sora alakítja a cselekményt. fiatalkori „alvó"-bŁvóhelye. Taine tömör cselekmény-összefoglalása szerint: „Julien szegény. akit vérmérséklete fényes pályára szólítana. kedvenc barlangja lesz végső nyughelye. a dühöngő márkinak odaveti.35.44. várakoztató feszültségkeltő elemektől mentesen. Julien. de miközben Stendhal végig 1830-ról beszél.) helyszíne . kitérők. elhagyja a házat.) Julien Sorel franciaországi körŁtja során jut ezekre a végkövetkeztetésekre.). az események majdnem öt évet fognak át Julien Sorel életéből.) H. I. Hamarosan nagyvilági emberré válik és szeretőjévé teszi de la Mole kisasszonyt. hogy Napóleon marsallja lehessen és elhatározza." A lineáris cselekmény a központi hős egy szálon futó sorsát követi. „feltörni" akar.Julien „egész élete előkészület volt egy szerencsétlenségre. paraszti származásŁ fiŁ. A cselekményidő a konkrét. leírások nélkül. a halál gondolatát" (II.). és sohasem próbálta elhessegetni magától a legnagyobb szerencsétlenséget. még nincs 19 éves.Ha esküdtek.44. halálra ítélik és kivégzik. gőgösen elítélik a tolvajt. Szimmetrikus kerethelyszín a verriŹres-i templom is: a sejtető előjelek (a baljós Łjságcikk-foszlány L. Az expozíció . mert már-már összeroskadt az éhségtől.36. hogy a sekrestyén keresztül tör magának utat. a végzetes lövés eldördülésének (II. II. majd Párizsba kerül.ilyenek a . De ha valami nagy dologról van szó. egy miniszteri tárca megszerzéséről vagy elvesztéséről. a szalonok becsületes lovagjai rögtön ugyanazokra a bűnökre vetemednek.-A. De Rénalnénak egy levele cselszövő hipokritának festi le. Julien dühében kétszer rálő pisztolyával. epizódok. A képzeletbeli „költött" kisvárosból. ill. a plébános latinra tanítja. Amikor kitudódik a dolog. aztán életŁtját szülővárosában fejezi be. és még a legfontosabb jelenetekben sem ad mindenre magyarázatot az író. hogy mindegyiket az elsőnek érezzük" (Charles du Bos). de nem teljesen zárt az eseménysor láncolata. Az igazgató titkári állást szerez neki de la Mole márkinál Párizsban.után Julien életŁtja. és papnövendéknek megy.

ekkor egészen felgyorsul a mű tempója. a tárgyalás. de (de Rénalné leleplező levele után) már hagyja. mint bármikor életében". de a papi pályát nem tudja összeegyeztetni sem a napóleoni mítosszal. küldetés az összeesküvők megbízásából -. Chélan abbé Pirard-hoz ajánlja. azután ítélkezik saját maga felett. Pártfogói ajánlásokkal még kudarchelyzeteiből is egyre feljebb jut: Elisa árulása után. ő is válaszŁtra került.szerepei helyett . sikerek és veszélyhelyzetek. ez egyrészt fontos eleme a pszichológiai kibontakozásnak is . cselekednie. hanem a jómóddal járó középszerűség és ifjŁsága hősi álmai között kellett választania"). később tudatos harcot folytat a társadalom ellen. irtózattal beszél Napóleonról is. mert erről hirtelen Korasoff tanácsaira tér át az író . a kivégzés gyors egymásutániságban következik. ismerősei között összesen két embert talál. de nem a bűn és az erény. majd (a kifejtetlen mozzanatok után) Łjra lelassul a ritmus a börtönben. mert „nem zavarja többé a nagyravágyás".Julien egyik példaképe éppen a („fellépésének" gyakorlása közben ironikusan megjelenített) fiatal agde-i püspök -. a visszahozhatatlan . Már nyugodtan gondolkodhat: nem kell állandó készenlétben döntenie.) A kirekesztettség érzése végre nyugalmat hoz: a börtöncellában Julien tisztázza magában kapcsolatait.„memoriterek": Biblia-mondás. De Rénalné levele után Julien. „A halál árnyékában becsületesebb lett. mélypontok és tetőpontok váltakoznak sorsában. de Stendhal két Orgont is ad mellé: de Rénalt és de la Mole-t. utolsó képmutató példaképként. ha kell. lépten-nyomon döntenie kell („mint Herkules. még egyetlen barátjának is hazudik papi elhivatottságáról). aki őt magát szerette: Fouquét és de Rénalnét . hogy .és ezután de Fervaques marsallné megkísértése. Mathilde már terhére van. akit társadalmi helyzete kényszerít szerepére (de Rénal eszén azért könnyen tŁljár). A papi szeminárium lenne a felemelkedés. idegesíti. büntetése tŁlzott és igazságtalan. a házasság kitűzése.valódi személyisége nyilatkozzék meg. a besanŤoni összeütközésekből pedig éppen Pirard menekíti de la Mole titkárának. mint ők.az elmŁlás és a halálközelség tudatosítja benne a valódi értékeket: az igazi szerelmet. Julien eleve (szándékosan) Tartuffe-ként lép színre (önbüntetésül két hónapig felkötött karral jár. Mathilde terhessége. még Jágót idézi Mathilde-nak. hogy az olvasó Julien pártjára álljon. a börtön. amikor el kell tűnnie. Mégis beteljesülhetne karrier-története („Mindent magamnak köszönhetek!"). és valójában nem ő. VerriŹresben még öntudatlan. mert nemes jellem. hanem a társadalom lepleződik le. a valós karrier Łtja . ekkor fordul meg a regény" (Aragon). ki tudom választani a század egyenruháját" . Majdnem négy fejezet az összeesküvés története. sem magánéleti vágyaival. (Stendhal eléri.ekkor Julien idéz is MoliŹre Tartuffe-jéből. a de la Mole családba már így kerül be („sátáni vigyorral biztatta magát: okosabb vagyok. másrészt „csukló a mű két szárnya között.Julien tehetségével nyerte el de la Mole bizalmát -.

hogy de Rénalné mindennél fontosabb számára. („Itt fekszik a gőgös a lábam előtt".) „A legizzóbb pillanatokban is csak saját magukra képesek gondolni. Kalandos lelkű. Rettegnek a visszautasítástól. epizodikusan bukkannak elő. A fontos szereplők elemzik saját cselekedeteiket. részletes jellemzés fontosabb a mozgalmas cselekménynél. Julien elleni levél). A mellékszereplők látszólag alkalomszerűen. azok a részletek. de őszintén. az önmegvalósítás vágya és az erkölcsi szenvedélyesség hajtja őt magát és figuráit is. nem szerelmet. hogy lássa. érzelmeiben következetlen jellem. amilyennek ehhez a szakmához lennie kell" (Friedell). Julien egyetlen barátja. § is a vágyott mŁltat ütközteti az unalmas jelennel . hová juthatott volna Julien a kisvárosi körülmények között. azaz „legyőzése" is csak a . de Rénalné. Mathilde féktelen. A megjelenő két típus közül az „egyszerű. Mathilde-nak pedig csak saját álmai és szeszélyei megvalósulását jelentette. Szerelmi kapcsolataiban Julien célja a kezdetben fennálló hierarchikus viszony megszüntetése. Találkozásaik összecsapások. mit érez a másik.vergy-i . Stendhal „egyike a lélekelemzés legfinomabb és legérettebb mestereinek. az Łrhatnámság példázata. milyen szikrák csapnak ki belőlük" (Ch. a szerelemtől leleményessé váló asszony (l. Innen a csodálatos. zseniális élve-boncnok. A szelíd. hogy folyvást ütköztesse hőseit. ahol Stendhal azt mondja: ČMathilde éppolyan lelkiállapotba került. (keményen. amilyenben Julien volt néhány nappal ezelőttÇ és fordítva. a gyóntatója sugalmazására írt. de a szegényház-igazgató felfelé ívelő pályája azt is mutatja. hogy a szerelem még legteljesebb önzetlensége óráiban is csak tovább mélyíti s egy árnyalattal még jobban érezhetővé teszi a lélek magányosságát" (Ch. imádatuk leghevesebb pillanataiban sem gondolnak arra. gŁnyosan) bírálják magukat . a segítőkész fakereskedő a zárlatra szinte hőssé emelkedik. egymás iránti érdeklődésük alapja éppen lázadó hajlamuk. visszatérő motívumok. mert vonzódnak a másikhoz.neki a cinquecento az eszménye -. Stendhal csodálja az erős egyéniségeket.19. önmagáért szereti a fiŁt.energikus. inkább diadalt éreznek. az aprólékos. du Bos). olyan hideg és olyan kegyetlen is.„büszkeségének állandóan szüksége volt közönségre" .a stendhali lélektani regényforma egyik meghatározó közlésformája ezért a belső monológ. érzelmi mechanizmusok analízise. romantikus jellemeit valós körülmények között szembesíti a realitással. II. „kedvét leli abban. du Bos). mint ahogyan két kovakövet üt össze egymással valaki. szenvedélyes . érzékeny. „nem volt képmutató". dacosak. a névtelen levél) befolyásolható és vakbuzgó lesz (l. Fouqué. Mathilde teljes meghódítása. verriŹres-i napokat. Julien. tiszta lélek". A Valenod-de Rénal vetélkedés nemcsak a látszatoknak élő. gyűlölik magukat is. reakcióikat. kisszerű vidéki féltékenykedés és a sznobéria. A stendhali hősöknek olyan mélysége van. Rájön. Számára a tudati.

féltékennyé-tevés klasszikus módszerével (a de Fervaques marsallnénak másolt levelek segítségével) történhet meg. Bonapartista és jakobinus eszmények lelkesítik. „ami sérti a közönségeseket". Más perspektívában gondolkodik. „Megvetette azokat az embereket. sőt már-már zseniálisÉ de lappang benne valami. Céltudatosságát.). Pirard abbé Łgy fogalmaz. II. de félelmetes alak: Chélan plébános Julien jellemében „sötét erőt" lát.26. mint verriŹres-i környezete. hogy van benne valami. párbaj. ami lejátszódik benne. „örökösen színlel". stb. Ebben az állandó szerepkényszerben . hogy apjához fűződő viszonya nem változhat. visszafojtja érzéseit. létra). szerinte a fiŁ „nem ismeri a mérsékletet". Mindhárom pártfogója („apahelyettese") tudja. gyöngéd természet. állandóan számot ad arról. egy gazdag moszkvai örökösnőnek a kezét (II. bizalmatlan és betegesen gyanakvó (Mathilde levelének másolatát a biztonság kedvéért elküldi Fouquénak. a képmutatásba és a legbonyolultabb cselszövésekbe veti magát" (Zola). akarja az eszközöket is!") „Majdnem mindennap vihar tombol benne".„Makacsul ragaszkodott Don Juan szerepéhez". „komplikált és paradox" jellem. de a de la Mole-ok által is felvetett) ötlete. keresi a kiélezett szituációkat. „részletes haditervet dolgozott ki". „naplót kell vezetnem az ostromról" stb. eszményeit leplezi hipokrízisével. „a lenézés ellen fellázad" (de la Mole). aki. mert nyíltan már nem elégítheti ki becsvágyát. Mivel Stendhal Julien gondolatainak mindig két oldalát láttatja (a képmutatás mellett őszinte vívódását). meg is tetszik neki törvénytelen származásának (de Beauvoisis lovagtól származó. taktikázását. becsvágyó és „érzékeny.). ellentétük kibékíthetetlen. tehetséges.az önfeledtségre képtelen. („Aki akarja a célt. „életének döntő lépéseit mindig okosan kiszámította.24). „fegyverre!". elutasítja a kompromisszumokat (Elisát is.). és beleegyezik a mésalliance-ba (így de Croisenois márki helyett a parasztfiŁ vehetné feleségül a gőgös Mathilde-ot. a kockázatot (l. Fouqué ajánlatát is). hősi feladatot". tetteinek megtervezettségét a katonai élet kifejezéseinek sokasága jelzi: „feladatot teljesített. Sértődötten szenved kisebbségi érzéseitől. így nem teljesen váratlan a fordulat: Julien szabad akar maradni. de la Mole márki szerint „különlegesen tehetséges fiatalemberÉ vakmerő.33. hogy különleges. emberi méltóságát a szinte önként vállalt halállal szerzi . valódi énjét.). Keretként ismétlődő jelenet jelzi. de Fervaques-né püspöki helynökséget szán neki (II. akik között élt". „megnyertem egy csatát". de sohasem vigyázott a részletekre" (I. félénk és gőgös.29. Julien Sorel lélekrajza kivételesen árnyalt. a márki (kényszerhelyzetében) viszont nemessé (de la Vernaye) és huszárhadnaggyá teszi. machiavellisztikus jelszavakat hangoztat. ami ijesztő!" Minden elképzelést tŁlteljesíthetne felmerülő érvényesülési lehetőségeivel: Korasoff herceg felajánlja unokatestvérének. „jól játszottam a szerepemet" .

dísztelen. De hiába szeretné elhitetni. II. BALZAC Goriot apó (1834-1835) Csak egy ilyen ember írhatta meg a modern epopeiát.Chélan jóslatával ellentétben („a hatalmasoknak fogsz udvarolni") . Stendhal részletező leírásoktól mentes stílusa legendásan száraz.). II.vissza. Stendhal . . katonai egyenruhája. hogy megismerje az élet nyomorŁságait. mert ő „senki". így azért ítélik halálra. hogy Julien életének erről a szakaszáról csak kevés világos és pontos részletet mondunk el"). Źt kellett mennie a csődbejutáson [É] kellett félretaposott cipőben járnia Párizs kövezetén.szinte közönyösen lemond fényesnek ígérkező karrierjéről. 'a vörös' a végig kísértő. „Źllandóan tudatában van plebejus voltának.19.44. és lábra állíthassa .„és maguk erkölcstelenséggel vádolják azt az embert. minden vereségét megaláztatásnak" (Hauser). A szöveg egészét ismétlődő szimbolikus motívumok hatják át: a lennfönn társadalmi ellentét képileg is gyakran megjelenik (sokszor elemzett jelenet Julien első feltűnése a magasban. és maguk a tükröt vádolják! Vádolják inkább a pocsolyás utatÉ". bírálja a valóságot. néha közvetlenül az olvasóhoz fordul („Megvalljuk. ez realizmus"(Aragon). minden sikerét az Łri osztály fölött aratott diadalnak érzi. magyarázza.„kritikai realistaként" áll a romantika kellős közepén. „Az olvasó elnézését kérjük. hogy a valóságot Łgy adja vissza. a visszatérő „létra" pedig hódításainak tárgyiasult szimbóluma: gyanakvását és félelmeit legyőzve egy szintre kerülhet a társadalmilag felette álló nőkkel). amint éppen olvasÉ. baljós (elő)jel. mint a tükör . -. A színszimbolikát is tŁlzott egyszerűsítés volna csak a katonai és papi pályára vonatkoztatni: mindkét szín a végzetet sejteti. melyet meg kell változtatni. ő is válogat. A bíróság előtt vádbeszédet mond a romlott társadalomról. aki a tükröt viszi? a tükör pocsolyát mutat. előadásmódja szinte rögtönzésszerű. „az öngyilkosság valamiféle változatát választja" (Frilair abbé. A Vörös és fekete „támadás egy olyan társadalmi környezettel szemben.romantikus jellemeivel és hatáseszközeivel is . szeretjük Mathilde-ot". viszont a fekete öltözéket Julien gyakran kékre cseréli (l. Łj öltözete a márkinál). A művet Illés Endre fordította. politikai vádbeszéde a „gyökértelen zendülő vallomása".

Az író kijelöli a tárgyköröket: beosztása szerint az Emberi színjáték erkölcsi. Balzac meghatározott történelmi idő „írnoka": az 1816 és 1848 közötti francia társadalom körképét. nekem csak az a dolgom./csak tervben/: Vautrin utolsó színeváltozása). „az irodalom gályarabja" (Lamartine). a Napóleon utáni idők illŁzióvesztését mutatja be. talán sikerül megírnom azt a történelmet. hogy az írnoka legyek. melyről a historikusok általában megfeledkeztek: az erkölcsök történetét" . s jellemeket rajzolok. Az „erkölcsi tanulmányok" alciklusokra osztott elrendezése is jellemző: Jelenetek a magánéletből (26.a Goriot-k [É] a Rastignacok örökkévaló típusaitÉ szereplője volt a pénz drámájának [É] analizálta a szenvedélyeket. A bő valóságanyag hiteles . ezeket a hely és az ábrázolt történet jellege szerint osztja „jelenetekre". aki más művében is visszatér. Jelenetek a párizsi életből (59.egy nagyobb történelmi folyamat részeseiként . a romantizmus és a naturalizmus között. így lesz a regényciklus egymáshoz kapcsolódó. illŁziótlan szemléletével fiktív eseménysorokba sűrítette korának valóságát.így fogalmazta meg nagyszabásŁ vállalkozásának célját az Emberi színjáték előszavában Balzac. a 60. csokorba gyűjtöm a szenvedélyek fő tüneteit. aki típusaival. de önállóan is teljes művek rendszere. ami a különben mérhetetlenül hosszŁ elbeszélés jelentős lerövidítésének eszköze" (Michel Butor). ami a század lángelméjévé teszi. A korabeli társadalom lefestését a szereplők visszatérése teszi lehetővé: ennek a technikának az az előnye. hogy általa ellipszis jön létre a regényben. kiválasztva a Társadalom legjelentősebb eseményeit. Ha leltárba szedem a bűnöket és erényeket. Az Emberi színjátékkal megteremtette a totalitásra törő (realistának nevezett) regényciklust.: Elveszett illŁziók).: a Goriot apó). az Elveszett illŁziókban 116. mozgásában ábrázolni. éppen a Goriot apó írása közben merült föl a ciklikus szerkesztés gondolata az íróban: a hősök .viszszatérnek más művekben. típusokat alkotva több egynemű jellem vonásainak egyesítésével. a tények józan. melyek a jelenkori komédia alakjait mozgatják [É] ide-oda lebegett az összes szélsőségek. filozófiai és elemző „tanulmányokból" áll.: Kurtizánok tündöklése és nyomorŁsága. „Fölfedezi azt. Vidékiek Párizsban (49. § hangoztatta elsőnek a környezet döntő hatását az egyénre. Ez az. (ZOLA) „A történetíró a francia társadalom lesz. A Goriot apóban 35. Elemző módon. a hit és a tudomány. a Kurtizánokban már 135 olyan figura szerepel. belevitte a regénybe a megfigyelés és a kísérletezés módszereit. ezt az egymásutániságot egymásmellettiséggé változtatja. erkölcsrajzával az egész társadalmat akarta folyamatában. hogy az egymásra következő történelmi korszakokat a kalandjaik révén egymással kapcsolatban álló szereplők sora képviselheti.

melyeket az emberi természetről valaha is készítettek". a tehetséges fiatalok életlehetősége. a „sárgakesztyűs kalózok" (de Marsay. váltók.tájékoztatást nyŁjt. a társadalmi hullámzás fenn és lenn között. Innen ered az élet meghódításának szimbólumává váló Párizs „Łj Babilon-mítosza" is. műveiben alig akad olyan fejezet. csak a pénz. Rastignac 14 regény. Rastignac és Rubempré sorsalakítása). a siker és kudarc váltakozása.) A szereplők hangoztatják is értékrendjüket: „Egyetlen materiális dolog van. Nucingenék családi életének alakulását is.Vautrin-Herrera az Elveszett illŁziókban ugyanezt oktatja Luciennek: „az erkölcs ma már ismeretlen". amelynek értéke eléggé biztos ahhoz. „a társadalom nem az igaz istent imádja. mítosza hajtja a feltörekvő fiatalokat . Hauser.is: a kor híres „krakélerei" (Ajuda-Pinto).egységes értékrendű . az uzsorás Gobseck a (szereplők által) legtöbbet emlegetett és leggyakrabban látogatott Balzac-hős. hanem az aranyborjŁt". ezért foglalkoztatja az írót pl.a „kalandorszellem" megjelenését . ellenállhatatlan városban természetesen a városnegyedek is a társadalmi helyzetet tipizálják . a vidék és Párizs szembeállítása.vagy főszereplője. örökségek.a Goriot apóban pl. Semmi más nem érdekli a kor emberét. elbeszélés mellék. ez határozza meg az erkölcsöt . jellegzetes pl. pusztán érdekkapcsolatokat tételez fel. önmegvalósítása. de nyomon követhetjük Bianchon tekintélyes orvossá válását. (A csábító.Babits írja a záróképben megjelenő Rastignacról: „Ahogy a PŹre-Lachaise magasáról az alatta elterülő Párizsnak lekiáltja: A nous deux maintenant! •da Napóleon szelleméhez". ahol ne szerepelnének árak. hogy érdemes legyen törődni vele [É] az arany magában hordja az összes emberi erőket" (Gobseck).ciklust átszövi az azonos motívumhálózat.a . Balzac a párhuzamok és ellentétek módszerével ábrázolja a változó folyamatokat. („A számok. feldŁlja a családi életet. a panzió Neuve-Sainte-GeneviŹve utcája és a Beauséant-palota Saint-Germain negyede között áthidalhatatlan a szakadék. Maxime de Trailles) általában „elkorcsosult nemesek". az érvényesülés. a felemelkedésért másmás árat kell fizetniük az ambiciózus (vidéki) fiatalembereknek (l. vagyoni egyenlegek egy Łj mitológia. előrejutása. Napóleon példája. „Istenben is meg a pénzben is egyszerre nem lehet hinni .) A közelmŁltba helyezett történetekkel Balzac saját jelenének erkölcsi világát tükrözi. egy Łj csodavilág varázsigéi és orákulumai". pl.Shakespeare és Saint Simon művei mellett . az egész . A pusztító hatásŁ arany megmérgezi az emberi viszonyokat. Vautrin nagy trilógiáját a ciklus karrierista főalakjainak regényei alkotják (Goriot apó-Elveszett illŁziókKurtizánok). Taine véleménye szerint információgazdagságával „az Emberi színjáték . A középponti értékkategória a siker. de variációsorozatban rajzolja meg a modern élet „kóborlovagjait" . így az író a „pénz hatalmának himnuszát és homéroszi eposzát énekli meg".a legnagyobb tárháza a dokumentumoknak.

Mivel a pénzmozgást Balzac zárt rendszerűnek mutatja be. mint egy kutya. ezért születik a sok mésalliance. „a látható ok nélkül keletkezett nagy vagyonok titka olyan bűn.de feltételezi a legfőbbet. —gy hal meg. mint az egy fazékba zárt pókoknak.) Vautrin (élettapasztalata alapján) állítja. Középpontjában EugŹne de Rastignac alakja áll." A kalandregényre épülő társadalmi regény valós térben. de a nemesek is pénzt akarnak . David Séchard és annak gyermekei az örökösök. akinek öngyilkossága után sógora. Még Goriot apó is tisztában van azzal. A lány nem is tud erről . akitől Esther. ez a társadalom másik mozgatórugója . még az is. a Vauquer-panziót és a Beauséant-palota világát . Két lánya viszonyát a féltékenykedés határozza meg. ötletét Balzac először feljegyzésben rögzítette: „Egy derék ember.karrier-kezdeti helyzetbe kerülése . a divatot meg a „legelegánsabb hölgyek" (Langeais hercegasszony. valós időben játszódik. sajátja egyben az a tendencia is.fogja össze a két irányban elágazó cselekményt: a Vautrin-féle bűnügyi történetet és Goriot szenvedélyregényét. Bár az író személy szerint sajnálja a „jó társaság" hanyatlását. a kurtizán örökli. A Goriot apó „jelenet a magánéletből" (bár a „párizsi élet" ciklusba is tartozhatna). Lányai tették tönkre.„az aranyos szalonokba bebocsáttatást nyerni fölért egy főnemesi pátenssel" -. spekulációval szerzett vagyonát két lánya között szétosztja. hogy öncéllá nőjön [É] a credo kreditté. és éppen ezért: mert valóságfeletti princípium. a Grandlieu dámák). mert ügyesen követték el": Beauséant-né véleménye szerint „a hatalom kulcsa a siker". bármi áron. . de bekerülni a hatalomba -. tőlük szeretőikhez kerül. (Goriot az élelmiszerhiány kihasználásával. hogy „minden a pénztől függ. az arany Łtja ugyanŁgy vizsgálható a művek során keresztül. mert vallásnak a tárgya. d'Espard márkiné. tudja. és szerelmi ügyekben a „kékvérűek" vetélytársai. életüket pedig a szeretőikért (és a házasságtörő kapcsolataikhoz szükséges pénz előteremtéséért) zajló küzdelem tölti ki. polgári panzióban él. a pénzt. mint az alakoké. a hiszekegy hitelezz-zé lőn" (Friedell). hogy az arisztokrácia felett eljárt az idő. akinek 600 frank évjáradéka van. Az érvényesülés feltételeit az előkelő társaság diktálja ugyan . majd Gobseckhez.) „A gyors meggazdagodás problémáját e pillanatban ötvenezer fiatalember igyekszik megoldaniÉ fel kell falniuk egymást. hogy leányaink vannak". akiket 50-50 ezer frankos évjáradékkal adott férjhez. térben pedig a város két pontját. hogy nincs ötvenezer jó állás" (Vautrin). hogy „aki gazdag.így nemcsak a város. erényes".l. Elveszett illŁziók-Kurtizánok tündöklése. „a vagyonokban rejlik az ultima ratio mundi".mindenét Lucien de Rubempréra hagyja. Gyergyai Albert óta sok elemző követte nyomon Goriot vagyonának „kerengését". (A parvenük lenézett feleségei is operapáholyt tartanak fenn . az ő karrierregénye . Delphine -.a (spekuláción meggazdagodott) vagyonosok meg.pénz így Isten pótszerévé válik. mely feledésbe ment. tekintve.

és Łgy sározza be magát. minden összefügg. A cselekmény 1819 novemberében indul . ez a „drámai események kirobbanásának ideje": Rastignac ekkor találkozik a „másik világgal". az expozícióban Balzac ironikusan az olvasóhoz fordul „Goriot titkolt balsorsának történetével". Bár a mellékszereplők előéletét nem ismerteti a szerző. „mindentudó" előadás elsősorban a fiatalember nézőpontjából mondja el a történéseket. De „még vérében volt a családi kötelességek tudata" . bálok és a nyomor kiáltó ellentétét (Beauséant-nénál a panzióra gondol. A mű lassŁ. harmadik személyű. a többiek majd regények sorozatában szerepelnek még. a teljes erkölcsi válságról szóló (hasonló metaforikus képekkel is megjelenített) felismerések átszövik az egész művet: a társadalom „posvány. így a mű feszültségét a jó és rossz közötti ingadozás teremti meg (megöli-e Rastignac a mandarint?). aki kocsin jár benne. és Beauséant-né estélye „megsokszorozza érvényesülési vágyát".az anyagi helyzetüknek megfelelő (a második emelettől felfelé többnyire sanyarŁ) körülmények között élő .Goriot ekkor már hat éve a panzió lakója és elszegényedett -. előreutalásokkal meghatározza a főszereplők sorsának alakulását. az azonos erkölcsi elvekről.hanem a társadalom két pólusát is: a nyomor és a fényűzés miliőjét. Goriot lecsŁszásával. vívódásait két oldalról „billentgeti" Goriot és Vautrin. A szerkezet kitűnően konstruált. elhallgat.) Részletesen leírja a panziót. zálogba teszi az óráját a temetési költségekért. mert az ő „bemutatása" zajlik addig.lelkifurdalást érzett a hŁgaitól és anyjától kizsarolt pénz miatt is -. (A műben a szerzői jelenlét is érvényesül: az író sejtet. A mindkét miliőben otthonos főszereplők sajátos kapcsolatrendszerben állnak egymással. A tárgyilagos. A csattanós befejezéssel csak Goriot apónak . s mélységes undor fogta el"). de a sok szerzett tapasztalat hatására. jellemzi . és az író határozottan vezeti a történet összeszövődő szálait. Ehhez Rastignacnak csupán néhány hónapra van szüksége. a végső tanulság eredményeként. kirekesztődésével párhuzamosan emelkedik a társaságba bekerülő Rastignac státusa. az operában Goriot „odŁjára". az .a műben teljes egészében feltárt .a fényűző szalonok.. kihívja maga ellen a társadalmat. még képes a megbotránkozásra elképed a Goriot-lányok magatartásán és azon.. a kispolgárság köreiben és az alvilágban ugyanazok a törvényszerűségek érvényesülnek. „gondolatban egy pillanatra visszacsöppent a polgári panzióba. amíg levonja a konzekvenciákat. hosszŁ az expozíció. részletező leírással kezdődik. A regénykonstrukció alapja a főszereplő-hármasság: Rastignac lelki tusáját.életŁtja zárul le. így a regényidő novembertől februárig tart.bennlakókat és a külső kosztosokat. mivel „ebédidőben tizennyolcan vették körül az asztalt". Az előkelő társaságban. EugŹne a cselekmény során egyre gyakrabban szembesíti a látottakat . hogy Vauquer-né eltulajdonítja a médaillont -.

[. hogy Rastignac elindulhasson az „Łtvesztőben". jogot tanul. aki gyalog. igyekezzünk megmaradni a magaslatokon (Langeais hercegné). Vagyis Balzacnál még a kapus is zseniális. akkor az erény hőseként ünneplik a szalonokban" (Vautrin).") Rastignac életrajzát Balzac meg is fogalmazza az éva lánya előszavában (1839): „Rastignac (EugŹne Louis).. Az érvényesülés. „érdekes jellemek".tisztességes ember. de jó képességű (tanulékony!) nemesifjŁ AngoulŹme környékéről. R. de karrierje szempontjából ez sem bizonyul rossz döntésnek: Balzac (a ciklusban) végigviszi az érvényesülés Łtján.Szamárbőrben már másokat beavató életművész-dandy: „én Łgy találtam. mint a való élet színjátékában bárki. Rastignac is „sártengernek látta a nagyŁri világot: aki a lábát belemártja. hogy nincsen a világon jobb módszer. . „Minden szereplőjének ugyanŁgy a szenvedélyesség az alapvető vonása. Beauséant-né „elvonul a világtól". A viszonylag „tiszta lelkek" nem is „maradhatnak meg sokáig ebben a világban": Goriot meghal. Rastignac. a karrierista fiatalok ambiciózus nemzedékének jellegzetes figurája „igazi délvidéki". Mindenki „elveszti illŁzióit". hogy bármi csekélységet eltulajdonít.] mohóbb az élvezetekben. melyeket otthagy az állomáson"). annál biztosabban jut előre". mint nekiÉ A legelőkelőbb arisztokratáktól a plebejusok legszegényebb rétegeiig minden szereplője jobban habzsolja az életet. felboncolja a szenvedélyt" (Victor Hugo). belátja. és a márkiné „Ariadné-fonalként" a nevét is adja. Beauséant-né is ellátja tanácsokkal („minél hidegebben számít. A Balzac-figurák kivételes egyéniségek. nyakig elmerül benne". a vezérmotívum az ő megkísértése. A Goriot-rejtélyt bogozgatja. elszegényedett. „ne tekintse másnak a férfiakat és a nőket közönséges postalovaknál. igazi karriertörténete a többi mű hátteréből figyelhető meg. ujjal mutogatnak rá a törvényszék előtt. gyanŁtlanul baklövéseket követ el. A társadalom két szélső pólusáról kapott tanácsok után EugŹne (a milliomos Victorine helyett) Delphine-t választja.korábban keletkezett! . örökre nyomoroghat. A mű az ő válaszŁt-regénye: konfliktushelyzetében döntenie kell. így inkább feladja erkölcsi fenntartásait.-ban született 1799-ben. ha egymilliót lop. (A . és származása. monumentálisra felnagyított hősök. hanem a másik rezonőr. mint nekiesni mohón a gyönyörűségeknek. közben Nucingenné szeretője lesz. „a világ pocsolya. beavatása. báró és báróné elsőszülött fia a Charente megyei R. Minden lélek egy-egy fegyver. tevékenyebb és ravaszabb a harcban. a felemelkedés vágya keríti hatalmába. az író „mindenkit megfoszt valamitől [É] kikutatja a bűnt. az gazember.. Kezdetben még járatlan a társasági életben. de érvényesüléséhez nemcsak Vautrin. Ha valakit rajtakapnak. melynek minden porcikája akarattal van töltve" (Flaubert). párizsi arisztokrata rokoni kapcsolatai miatt viszonylag könnyen be is kerül az előkelő társaságba. ha tisztességes marad. 1819-ben Párizsba jön.

„Tyűha. szeretem . a Vasfejű.). Az öreg . elszegényedése után pedig teljesen feleslegessé válik. haláltusájában ki is fakad önzésük ellen.") Monomániás alakjában „Shakespeare-i szenvedélyek" tárulnak fel: ő a modernkori Lear király . már sohasem feledkezhet meg arról.csakhogy ebben a társadalomban nincs „legkisebb gyerek".a bérgyilkosság ajánlatának elfogadása .„akárcsak Don Quijote. önzetlen szeretetének példája akadályozza meg EugŹne-t. ™ccsét. az „apaság mániákusa". Goriot Łr. de végül megbocsát -. hogy eladja magát Vautrinnek. Gróf lesz és Franciaország pairje. aki Vautrin néven rejtőzik. leányai az utcasarkon hagyták a citromhéjat. s így benne is. További sorsáról A Nucingen-házban olvashatunk: férjhez adja mindkét hŁgát (egyiket A családi béke egyik szereplőjéhez.„megannyi bűnügyi regény hősének ősalakja" (Babits) . 1832-ben püspöknek nevezik ki. akinek temetését Rastignac fizeti. A küzdelemben elveszti önértékét. de „ha el is fogadja a világot. ha él is Vautrin tanácsaival. s szeretője lányát később feleségül veszi. a másikat egy miniszterhez).a Vauquer panzióban lakik. Vejei kompromittálónak találják származását.nélkül is érvényesül. Vautrin segítsége . a limoges-i püspök magántitkára). Gabrielt (aki. hogy Rastignacot összehozza kisebbik lányával. egy jobb rész. a híres orvossal. majd Carlos Herrera) . A „kérlelhetetlen logika embere". Messze tŁlszárnyalja Maxime de Trailles-t és de Marsay-t (és a bosszŁt is megízlelheti: de Trailles gróf hozzá megy majd kéregetniÉ). Goriot. („Mikor a citrom jól ki volt facsarva.) Az „örök Atya" végzetét tehetetlensége okozza: a férjeiknek kiszolgáltatott lányokon már nem segíthet -.szökött fegyenc. majd a fiatalember fokozódó csodálattal szemléli szobaszomszédja önfeláldozását. így szerzi meg az elzászi báró millióit. hogy van az emberben. háromszor miniszter. micsoda ember az"É „nem hülye és nem is gyenge"É „élete rejtelmesebbnek látszikÉ" -. és ugyanitt barátkozik meg Horace Bianchonnal.„önzésből" . Rastignac (Nucingenné révén) karriert csinál. „sakkozik az emberekkel" . válogat (eltapos és kiemel) tetszése szerint. sorsa példázza Balzac egyik tanítását: „kincseskamra az emberi szív. itt megismerkedik Jacques Collinnel. de aki egyszerre kiüríti. Beleszeret Delphine de Nucingenbe akkor. szoros kapcsolatban áll a kor fiataljaival. A nagyvilági élet arszlánjainak egyike. a társaság parancsainak engedelmeskedő. s hogy azzal is együtt kell élnie" (Szávai J. fényes pályát fut be. Vautrin (Jacques Collin. utolsó anyagi lehetőségeinek felhasználásával egy lakást is berendez nekik. A „szenvedélyre predesztinált ember". Balzac nem teremthet CordéliákatÉ Az expozícióban még ellenszenvesnek tűnő figura Rastignac nézőpontjából egyre rokonszenvesebbé válik . amikor az asszonyt elhagyja de Marsay gróf.maga is mesterkedik azon. Nucingenné apja egy volt tésztagyáros. mint az az 1828-ban játszódó Falusi plébánosban olvasható. (Lemondó. tönkrejut". érzelmeiket elfojtó lányai mindenétől gátlástalanul megfosztják.

de Balzac Łgy vélte. harsány stílusa miatt és tŁlrészletező leírásaiért is. (a nála gyengébb) Lucien de Rubempré megkísértését „Herrera spanyol kanonok" könnyebben végzi: tananyaga az Elveszett illŁziókban is ugyanaz: „el kell titkolni a cél elérésének eszközeit". Rastignac) a romantika eszköztárából valók.) A „lélekidomár" (Elveszett illŁziók). hanem olyan regényekkel. de „a Goriot [É] már azok jöttét jelzi. a lelepleződések (Vautrin) és a felismerések (Goriot. hogy egyes írók. hontalanságuk és kiábrándultságuk alig változik Julien Soreltől és Lucien de Rubemprétól Charles Swannig és a tulajdonságok nélküli emberig" (Hauser A. „a tetteket eszközöknek tekintem. pl. mint akárki más. de azért Vautrin gondolatai megfogannak benne. mint a Vörös és fekete és a Goriot apó. aktuális művek és a régiek között. hogy a végzet. A regényt Lányi Viktor fordította. Sajátos filozófiai rendszere szerint ő sem erkölcstelenebb. [É] A modern irodalom olyan emberek történetével indul. Romanticizmusán kívül sokat támadták dagályos.megvédeni a gyengéket az erősekkel szemben". a véletlenek mutatják be leghívebben a társadalom ellentmondásait. A szélsőséges. akik kortársaink: romantikus jellemük. akkor megengedheti magának a becsület fényűzését" . (Könnyedén „olvasott a diák lelkében" is. szenvedélyes jellemek. a váratlan fordulatok. amikor a feltörekvő fiatalember habozik: Rastignac ugyan még nemet mond kegyetlen ötletére. E™TV™S J•ZSEF A falu jegyzője (1845) . csak a célt látom magam előtt". [É] romantika és realizmus között annyira elmosódik a cezŁra. a „beavató" azt az időpontot választja a kísértésre. Mégsem az első romantikus versekkel kezdődik számunkra a modern irodalom. „majd ha gazdag lesz. Balzac „a művészet fejlődésének átmeneti szakaszát képviseli. Stendhal esetében szinte lehetetlen eldönteni. a „diabolikus kísértő". akik a valóságot tudós pontossággal törekedtek rekonstruálni. Balzac. melyik irányzathoz sorolandók.).és majd rendőrfőnökként nyugdíjazzák.cinikus álláspontja jó lehetőség a társadalom bűneinek teljes leleplezésére. itt hŁzódik a határ a bennünket közvetlenül érintő. az Emberi színjátéktól vezet az Łt a Rougon-Macquard ciklusigÉ aztán jön Maupassant" (Maudron). a Kurtizánokban már a vizsgálóbíró munkatársaÉ Előismereteivel épp ő a megfelelő ember a rendőrségnek .

Merész kézzel föltárják a társadalom legundokabb sebeit. az Alföld „valamelyik megyéjében". báró Eötvös József (18131871) egy évvel korábban A falu jegyzőjét. A „végtelenül unalmas" magyar róna ellenpontjai a regényben a német városok: Heidelberg (ahol ifjŁkorában Réty és Tengelyi is tanult) és Göttinga (Vándory előéletének színtere).. „tiszta udvarral" . Az utolsó fejezetben. vallomásregénye a szentimentalizmus és a romantika jegyében született. „nevezzük Taksony megyének". a Tiszarét melletti Törökdombon kezdődik és ér véget a konkrét eseménysor. Eötvös 1844-től a centralista Pesti Hírlap munkatársa (később Kemény Zsigmond és Madách Imre is követi a példáját). Tájkép is keretbe zárja tehát a művet. ha jótékony kézzel a szenvedők segítségére sietne. Nagy írók érzik ezt. É (AZ ŤR• MONDATAI A REGéNYBEN) Az 1840-es évek közepén a magyar társadalomban a maradiság gócpontja a nemesi vármegye. de a befejezésben Petőfire emlékeztető ódai hitvallással fordul hozzá: „virulni fogsz!"É Fiktív.. A karthausi c. a Tisza látványa. NyŁzó Pál főbíró. Arany János 1846-ban írja e tárgyról Az elveszett alkotmány című szatirikus eposzát. Ez a mozzanat a főcselekmények allegóriájának bizonyul. A legszebb ház a jegyzőé.. A karakterek közti eligazodást a beszélő nevekkel könynyíti az író: a szójelentést lágy. Vándory Boldizsár és Völgyesy nevében. A szereplők könnyen csoportosíthatók. de részletes háttérábrázolása révén egyben az „első igényesen alkotott társadalmi regényünk" is volt (Fenyő István). az ingadozók és bizonytalanok a cselekménysor végén zömmel a pozitívakhoz csatlakoznak. Előző nagyepikai alkotása. zenei hangzás (daktilikus lejtés) is aláfesti Tengelyi Jónás. A regény egy hajtóvadászat leírásával kezdődik.üde színfolt a sivárságban.anyagi érdekeinek kielégítése után lázasan rohanó korunk részvétlenül elfordul a szenvedésektől. a pozitív és a negatív szerepkör világosan megkülönbözteti őket. „zöld venyigével befont. melyeket szociális viszonyai okoztak. . szerény" lak. valamint Viola ezzel párhuzamos üldözésének előképére ismerhetünk benne. a címszereplő Tengelyi Jónás meghurcolásának. Tiszarét szintén tipikus alföldi település. Viola kézrekerítésekor a színhely is ismétlődik. Tengelyi Jónás faluja. Székhelye Porvár. amely mindenekelőtt éles vádirat a megyerendszer és a feudalizmus ellen. A másik oldalon található Macskaházy ügyvéd. amelyet a bevezetésben az író az „egyhangŁság" szimbólumaként mutat be. tipikus színhelyen játszódik a cselekmény. s amelyeket enyhíthetne legalább. e lap hasábjain közli folytatásokban Łjabb epikai művét. emlékeztetnek emberi természetünk nemesebb vonásaira. ez a név tökéletesen illik a településre.

szerelmi boldogságukat is megtalálják: Réty Źkos Tengelyi Vilma mellett. gaztettek elkövetésére is vetemednek. politikus-jelölt. félreállítják. Peti cigány és Liptákné. mindenütt (a falusi jegyzőségben is) világjobbító szándék vezérli. A pozitív figurák kezdetben kevesen vannak. Vezéralak a két főhős. . az élen Rétyné. Az ellentábor: a nemesi vármegye egész intézményrendszere és tisztviselői kara. Segítőik kezdettől Vándory lelkész. Tengelyi Jónás jellemének kialakulását a 2. A főhős. Tengelyi Jónás maga az elvi szilárdság és a „makulátlan erényesség". a korrupció és a kegyetlenség megszemélyesítői. Kislaky Kálmán Réty Etelka oldalán. Macskaházy és NyŁzó Pál található.Kenyházy Bandi esküdt. A jellemekről általában elmondható. könyv) antik hőseinek példája. az igazságért harcoló Tengelyi és a szabadságért küzdő Viola. Politikai és személyes érdekek motiválják őket. heidelbergi) tanulás és pesti joggyakorlat után kezdődik hősies-tragikus pályafutása: a szegények ügyvédje. Romantikus alkat. ő a becsület megszállottja. hogy még a főszereplők is kevés. gazdatiszt lesz belőle. Pruzsinszky Józsefnek a vonásait is megjelenítette. Sáskay Tamás adószedő stb. a gyermek tudatvilágát Plutarkhosz (a Párhuzamos életrajzok c. de mindenütt kijátsszák. a romlott vármegyerendszernek. aki kimagaslik és épp ezért végzetesen elkülönül embertársaitól.Eötvös típusokban gondolkodott. Ehhez a körhöz csatlakoznak a fiatalok. nem törekedett bonyolult belső lélekállapotok teremtésére és rajzolására. a „nagyszerű tett vonzása" is formálta. Viselkedésüket. de jellegzetes vonással bíró figurák. mígnem jegyző lesz Tiszaréten. Don Quijotéhoz hasonlóan fáziseltolódás áldozata. hogy Magyarországon a nemes és a jobbágy egyaránt kiszolgáltatott áldozata a feudalizmusnak. Németországi (pl. §k a hatalommal való visszaélés. magatartásukat elsősorban társadalmi helyzetük határozza meg . tőle ismerte meg a felvilágosodás és a francia forradalom eszmevilágát. ahol „történetünk kezdetén már hŁsz éve hivataloskodott". de közönséges bűnök. Puritán jellem. de épp ezért a jelenben tragikus sorsŁ. de szigorŁ valláserkölcsi nevelésben részesítette. Karvaly Źgoston várnagy. Viola jómódŁ telkes jobbágy volt. Szentimentális-romantikus beállítottság fejlődött ki benne. fejezetben részletesen elbeszéli az író. „Magyarországon sehová sem való" (gróf Marosvölgyi főispán szerint). akik értékrendszerük tisztulásával életcéljukat is. Tengelyi és Viola sorsa együtt azt példázza. betyár lesz. megelőzi korát („gondolataival [É] fél századdal a többiek előtt jár"). nevelő. de a tisztviselők visszaélései (NyŁzó főbíró erkölcstelensége) törvényen kívüli helyzetbe sodorja. Akárhová kerül. Alakjában Eötvös József saját egykori nevelőjének. Lelkész édesapja a szeretet légkörében. ilyenformán az alvilággal is kapcsolatba kerülnek (személy szerint Cifra Jancsival és šveges Jancsival).

Źlnéven él. Van külföldet járt nemesember. a tradíciók képviselője. családszeretete egyaránt rendkívüli). törekvéseiből a korabeli magyar társadalom „enciklopédikus" képe rajzolódik ki (Sőtér István). tehetsége. Eközben az alispánné kihasználja a megyei gépezetet. Céljának eléréséhez nem válogat az eszközökben. Rétyné és a vele szemben álló Tengelyi Jónás törekvései teszik nyilvánvalóvá: a regény alapkonfliktusa az erkölcs és az érdek között feszül.családi okokból. ők ketten külön csatát vívnak egymás kijátszására is. semmilyen bűntettre való felbujtástól nem riad vissza. és így jelentős szerepet játszik féltestvére magára találásában. Jellemének alapmotívuma a rangkórság: egykori szerelmeséről lemondott (mert a fiatalember szegény volt). az idősebb Kislaky stb. Jelleme és sorsa egyaránt romantikus. aki „megőrizte [É] az ősök műveletlenségét". de ő csak karikírozott mása pl. A nemesség lecsŁszó elemei (Szentvilmosi János) a legsötétebb bűnök elkövetőivé züllenek. Rétyt választotta férjének. élete ekkor kisiklott. Az ellentábor háttérben meghŁzódó. Tengelyiék ügyének válságosra fordulása átmenetileg kimozdítja semlegességéből. valamint Göttinga szelleméből következően .kívül áll a politikai csatározásokon. Macskaházy hozzá illően erkölcstelen és gátlástalan. sztoikus bölcsességgel: tudni kell „élni mindazzal. hivatástudattal segíti az elesetteket. A falu jegyzője az etikai értékeket szolgálja. a valóságos Széchenyi Istvánnak: az angliai kultŁrának csak egyes elemeit veszi át.a politikában a „szélirányt" követve. amit a végzeted adományozott neked". igazi „filantrópiával" (emberszeretettel). nemes indulatai. „a hajdankor jószívű egyszerűsége" mellett. a kastély Łrnője a saját érvényesülését hajszolja. mindkét pártban ott van. amíg . mint aminek született". nemzetét sem tudja szolgálni. sőt a társadalom ellen kényszerül fordulni.). Terveinek kivitelezője. hogy többnek lássák.csupán „abban fáradozott. a családjában a felesége bábjaként . Tengelyi szembekerül vele. elvégre „mindenáron szolgálni akarta a hazáját". aki felekezeti és faji különbségtétel nélkül. de megmaradnak a vármegye híveinek (Cifra . „született báró Andorházy kisasszony". kiegyensŁlyozottan és szerényen. Réty alispán. az ő anyagi helyzetére alapozva kívánja visszaszerezni a főnemesi rangot. a világi hívságokról (pénzről. a volt alispán „áldott jó ember". Kislaky. addig tartalmatlan életet élt. Bántornyi „James". nincs igazi kisugárzása. Vándory Boldizsár . Krivér főjegyző kétkulacsos politikát folytat. A főbb szereplők és a számos mellékalak vonásaiból. rangról) lemondva. A nemesség alaptulajdonsága a gyengeség (Réty Źkos. Kettejük manővereihez a vármegyei jogrend és intézményrendszer tökéletes terepet nyŁjt. munkabírása. jellegzetesen félművelt. alattomos vezéralakja Rétyné. semmilyen visszaéléstől. de saját boldogságát nem tudja megőrizni. családja is szétzilálódott.Kivételes képességekkel bír (szorgalma. Református lelkész.

társra lelve értelmessé tehetik saját életüket. A fiatal nemesekre a regény kezdetén még a parlagi nemessé. Eötvös társadalomképében a kívülrekesztettek. a cigányok és a zsidók is megjelennek. . a jogrend kiterjesztése elodázhatatlan. (A zsidók emancipációjáról tanulmányokat is készített. és igen közel kerül pl. ő belülről változtatja meg a feudális intézményrendszert. mindenfajta elnyomást és megkülönböztetést meg kell szüntetni. Eötvös József az 1840-es évek közepén a demokratikus fejlődés szószólója lesz. A megoldás ellentmondásos. pl. betyárból immár pandŁrként. šveges Jancsi vallomása és ennek következtében Rétyné öngyilkossága (36-37.) Źltalános tanulság: az érdekek kölcsönös elismerése és érvényesülése a nemzet egészének érdeke. ha . a tisztŁjító megyegyűlés és az iratlopás egymás mellé helyezésével teremti az első csomópontot (14-15.) és legvégül János huszár közreműködésével Viola önkéntes visszatérése (38-39). a fordulatokat pontosan illeszti egymásba. a 30. részben a jegyző gyanŁba keveredésekor. A szereplők egy részének sorsa beteljesedik. tékozló életmódot folytat). illetve érdemeik szerint elrendeződik. az áldozatok tragédiája viszont megrázó. Mégis a jövő letéteményesei lehetnek ők. —jabb szakasz végén elfogják Violát. de egyszerűbb eszközökkel is gyakran él (sok a rejtőzködés. Kezdetben kevés hatással.anyai örökségére támaszkodva . aki .a cselekmény bonyolítása közben mutatja be a többi szereplőt és a körülményeket (a 14. de ezután ő marad az előtérben. fejpénzért. a „rögtönítélő" bíróság ülése a mű egyik tetőpontja (22. fejezet). Példát mutat Réty Źkos. erős a véletlen szerepe). hallgatózás vagy kihallgatás. Ez a politikai program már tŁllép a centralisták célkitűzésein. A reakció eleinte háttérbe szorítja. Az expozícióban . A végső fordulatot több mozzanat segíti elő: Vándory színrelépése (34. az önfeláldozó Violát). a dzsentrivé csŁszás veszélye fenyeget (Kislaky Kálmán duhajkodásra hajlamos. de következetessége és szívós helytállása mégis egyre nagyobb szerephez juttatja. az ő sorstragédiája olvasható.a kezdőjelenet és a közbeékelt TengelyiéletŁt után . és így a nemzetnek is javára válhatnak. Tengelyit felmentik. tablókép az igazságszolgáltatásról. A végső tetőponton mindkét főhős sorsa megfordul: Viola meghal. de tiszta elvszerűséggel lép fel Völgyesy alügyész. hogy kommentálja a jelenségeket. A felépítést tekintve a regény több párhuzamos szál bonyolult szövedéke. részig). Gyakran megragadja az alkalmat. Petőfi Sándor szellemiségéhez. Kölcsey Ferenc regénybeli mása (Eötvös József példaképe volt ő is). Viola és Tengelyi sorsa ezután is több ponton találkozik. A falu jegyzője nem nyeri vissza teljesen életerejét. de helyére mások lépnek Eötvös József biztos kézzel épít.Kármán József egykori programjára ismerhetünk itt a nők nemes lelkületével kapcsolatot találnak.szembefordul apjával és mostohájával. rész). „félelmet nem ismerő lélek". fejezet).Jancsi lövi le.

s az nem mindig mulatságos. Az író személyes megnyilatkozásai között a legjelentősebbekben saját ars poeticáját fogalmazza meg.illetve összképet fessen (pl. Eötvös József személyesen. Az elmélyült. Regényének több eleme Mikszáth műveiben (pl. alig néhány évtizedes mŁlttal bír. és nem a létező hibák orvoslására. az „egzekŁcióról". Könnyedebb részek. az igazságszolgáltatásról. saját nézeteit adja Tengelyi Jónás szájába: „A nemesség megyei rendszerével sáncokat épített maga köré. A műfaj összetett." A stílusban érződik: epikánk csak Eötvös korában bontakozik ki. E műfaj célkitűzéseit az író pontosan rögzíti: „A költészet kedves játékká aljasul. művészi célzatát tekintve pedig Łn. irányregény. csattanóra kihegyezett szófordulatok („gyöngéd asszonyi hangjának fortisszimójával"). nem az érzelmek nemesítésére törekszik. szentenciaszerű. lírai betétek ritkán jelentkeznek: „regényem csak az élet képe akar lenni.megyének a főispánja)." A kortárs írók közül Victor Hugo volt szerzőnk példaképe. Az élő nyelvi fordulatokat majd Jókai emeli be a magyar epikába.) Egyes körülményes mondatok az iróniát szolgálják. a vallási-felekezeti és a nemzetiségi kérdésekről). a hídfelbontás. a nemesi előjogokról szóló rigmus). Eötvös József a magyar realista regény első nagy mestere. árnyalt lélekrajzot Kemény Zsigmond fogja megteremteni. A szókincsben megjelennek a latinitás elemei is. A hangvétel legtöbbször a szatíra maró gŁnya. de az író (Kölcsey Parainesisének hatására is) eleve vonzódik a körmondatos. a bürokráciáról. a kortesgyűlésről és egyéb politikai rendezvényekről. moralizáló előadáshoz. amelyek mögött kiváltságait évszázadokon keresztül védelmezni tudta a törvények ellen is. A Noszty fiŁban) is megjelenik majd: a tarokkozás. Cselekménye szerint ez a mű a legelső bűnügyi regényünk. eszményítés. apja akkor ennek a . Regénye ábrázolásmódjának összetevői: didaktikus célzat. pamfletszerű elemek (pl. hogy Majtényi Zoltán „stilizálás és rövidítés" elvégzésével „átdolgozott szöveg"-et bocsátott közre 1992ben. (Indokolt." és felteszi a kérdést: „miért nem vesszük be a népet is a sáncok mögé?" Bront‘: švöltő szelek (1847) . típusalkotás. megyei hivatalnokként ismerte meg közállapotainkat (1837-ben Eperjesen ülnök volt. idézeteinket is onnan vettük. börtönállapotokról.Sáros . ha különválik a kor nagy kérdéseitől. aki a politikai célzatŁ irodalom programhirdetője volt. mind a karakterek megformálásában. a tévesen felhasznált köszöntő szónoklat. tablóképek. életképek. szatirikusan élezett beállítások. olykor szelídebb malícia. irányzatosság mind a jelenetezésben. karikatŁraszerű jelenségek és portrék.

A cím eredetileg azonos volt a fő színhely nevével (ez szó szerint Čsüvöltő magaslatokÇ. szélviharoktól gyakorta pusztított vidéken. ír származásŁ falusi papnak három lánya volt. majd háromévnyi rejtélyes távollét után visszatér. szeretet iránti igényéről szól. és kártyán minden vagyonát elnyeri. de szereplőtársai is sajátos karakterek. az ihlet csodálatos rátalálása legtitkosabb mondanivalóira.É (S§TéR ISTVŹN) Az angliai Yorkshire-ban a XIX. de kegyetlen bosszŁtervekkel. az emberi kapcsolatok sajnálatos elvadulásáról. de . Az švöltő szelek az ember társ utáni vágyáról. Miért lesz valaki embergyűlölővé? Milyen mértékben vagyunk felelősek embertársunk sorsáért. vagyonosan. megemberesedve. és jóllehet egykönyvű író maradt. a közeli barátságos völgyben (Thrushcross Grange-ben) pedig Lintonék. hogy mi motiválja egy adott személyiség kialakulását. Catherine változatlanul melegen szereti Heathcliffet. Az švöltő szelek (Wuthering Heights) a XIX. Főhőse különös. Romantikus és egyszersmind modern lélekelemző regény. Sőtér Istvánnál „Szelesdomb"). de egyŁttal szabadságának is.Ritka. de egyetlen regénye világsiker lett. a magyar cím expresszív szókapcsolata előrevetíti az érzelmek és természeti erők együttes tombolását. elemi erejű szenvedélyekről. század első felében egy korán megözvegyült. Az írónő a rendkívüli egyéniségek és a különös magatartások mögötti titkokat tárja fel. a kísérteties „gothic novel" hagyományaira építve az emberi szenvedély viharait mutatja be. a Catherine nevű kislány viszont testi-lelki jó pajtása lesz a jövevénynek. különc figura. Heathcliff így minden szeretetből kiszorul. Eltűnik. Catherine pedig az elegáns és udvarias Edgar Linton felesége lesz. Odaköltözik a közben (felesége korai halála után) elzüllött Hindley Earnshawhoz. Saját fia. boldogságáért? Mi alakítja ki a jellemet? Milyen szerepet kap a személyiség formálódásában az öröklődés és a környezet? Kitörhet-e az ember a korlátai közül a saját erejéből? Hogyan lehet megtörni a szeretetlenség és kegyetlen gyűlölködés láncolatát? Sivár. Sorsuk egy talált gyerek megjelenésétől kezdve fonódik össze és fordul mindinkább tragikusra: Earnshaw Łr a városból egy sötét bőrű kisfiŁt visz haza. a „Szelesdombon" él a regénybeli Earnshaw család. a tomboló bosz-szŁról. Emily Bront‘ (18181848) volt a középső nővér. mindhárman megpróbálkoztak az irodalommal. Az apa idővel meghal. váratlan alkalma az ábrázolás teljességének. azt elemzi. századi angol irodalom „legdémonibb műve" . Hindley kezdettől gyűlöli Heathcliffet.a fordító Sőtér István szavaival.

és így nem vállalja a mellette való életet. hogy normális emberi kapcsolatokat építsen ki. Megpróbáltatásainak Earnshaw Łr gondoskodása vet egy időre véget. ő elveszít barátságot. „spanyol vagy amerikai fajzat". hogy Catherine saját akaratából a másé lett. eltávolodva Heathclifftől. Agresszív ösztönei. mígnem a gyűlölködés megszakad. Szelesdomb feudális rendjében a gyerek megaláztatásokat él át. és annak elmaradására csak dacos lázadással tudott válaszolni. és csak ájtatoskodó. Monomániás gyűlölködővé vadul. brutális gyűlölködése elvakítja.Edgarnak hű felesége akar maradni. Amikor Szelesdombra kerül. Szíve minden szeretete Heathcliffé. Azt tudjuk csupán. A titokzatos három év alatt Heathcliff megteremti saját egzisztenciáját. Egész életére kiható vereséget szenved. embertelen büntetésekben részesül. nem látja meg Edgar Linton humanizmusának értékeit. Nem tudja tisztázni . Heathcliff kegyetlen bosszŁsorozata következik félreértésekkel és végzetszerű fordulatokkal. de annál hevesebben áhította a szeretetet. hogy Earnshaw Łr az éhhaláltól menti meg a kisgyereket Liverpoolban. Catherine-nek azonban megmaradt a lehetősége (szépségénél. A kisfiŁ korán megedződött a megpróbáltatásokkal szemben. mással él. a „kakukkfióka" jelleme áll a mű középpontjában." Képtelennek bizonyul elviselni azt. családias melegsége. Származása és addigi (feltehetően megpróbáltatásokkal terhes) előélete azonban ismeretlen. amikor Łgy látja. tanultságánál és főképp családja rangjánál fogva). épp hogy járni és beszélni tud. hogy fel kell adnia a Catherine-ért. hamis valláserkölcsöt ismer (ennek ellenpontja Thrushcross Grange valódi otthonossága. hisz a szeretetlenség sorsközösségében egymásra találtak. Pontosan látja Ellen Dean: „Azon a napon. szerelmet. amikor a lány Edgar Linton vonzáskörébe kerül. míg Heathcliff mindent elveszít. akaratos és gőgös" lesz. még alig 2-3 éves. mikor magából Lintonné lesz. de a szeretet már ebben a családi közegben is gyűlölettel együtt jut osztályrészéül. a vele való lépéstartásért folyó versenyt. ahhoz. de megfékezett kegyetlenség bujkált. elveszti a jogát és a lehetőségét a boldogságra. és a két megmaradt fiatal az Earnshaw és a Linton családból egymásba szeret. de pajtását Hindley." Heathcliff összeomlásáért Catherine is felelős. egészében humánus világa). Heathcliff és Catherine önfeledt összemelegedése cinkos elvadulással (a lápban való csatangolással) járt együtt. Catherine. Heathcliff. eszelős bosszŁvágytól hevítve tér vissza: „Ésötét tüzű szemében félig vadállati. hogy kilépjen ebből a körből. Heathcliff meghal.Ellen Deannel folytatott beszélgetése során sem -. a bátyja „lealacsonyította". mindent. valamiképpen kiemelkedik a „vaskos tudatlanságból". „fennhéjázó. „kétszínű életet él". művelt légköre. tragikusan torz céltól. Catherine kedvessége mentsvár lett a számára. csak a legázolandó ellenfelet látja benne. talán cigány. talán valamilyen keverék. hogy ki mellé kell állnia. . de már alapjaiban sérült személyiséggel.

lényegtelen kérdés az író szerint.ez is embertelen bosszŁja része volt.hiába próbálja a szerelmet kedvességgel pótolni. Cathyben már mint kisgyerekben kifejlődött a mély és gyengéd vonzalom képessége. ebből az állapotából azonban képesnek bizonyul kiemelkedni. nem csupán azzal. a saját társadalmi-társasági frusztrációja következtében). völgy és láp. a társadalmi helyzetek és kapcsolatok csupán másodlagos jelentőségűek. a külvilágból legfeljebb emberkerülők tévednek ide (pl. A lelket közvetlenül a természeti környezet alakítja ki és tartja rabságában. nem tiltották el semmi rossztól. de visszautasító modor . Az embert alakító és egyszersmind fogságban tartó természeti környezet az švöltő szelekben hármas tagolásŁ: szirt. a felszín mögött sejthető szelídség.és kisváros csak hátteret jelent. Heathcliffhez képest csenevész. bácsikám?" „[É] bármennyire tönkretett bennünket. nem csupán a lelkek. de érzékeny". bár gyenge szervezetét a betegség legyőzi. Mert maga szerencsétlen. „Sohasem tanították írni vagy olvasni [É]. Hideg szépség. hisz alig találkoznak idegennel. tanítja és magához emeli. ragaszkodó lélek tanŁbizonyságát adta: bízott Istenben. hogy kegyetlenségének egy. Az embergyűlölet közegében vagyunk. majd legvégül szerelmét. Isabelle fel tud lázadni. ugye?" Hareton Earnshaw félárván nevelkedik. meggazdagodásának módja rejtély marad." „Faragatlan. és a lélek belső törvényei-örvényei jutnak hatalomra. maga kegyetlen ember. hogy Heathcliff elevenére tapint: „Heathcliff Łr. hanem azzal is. Cathy (az ifjabbik Catherine) örökölni fogja.így ismeri meg Lockwood. A társadalmi tér csak közvetve van jelen. „sokkal mélyebben élnek". Liverpool és Gimmerton. a műben megjelenő nagy. Lockwood Łr. ebben a világban a társadalmon kívüliség dominál. „Ha már leromboltad a palotámat. A családok is mérföldekre élnek egymástól. és megtalálja saját életcélját gyermekének féltő nevelésében. mindig megmarad elégtételül a gondolat. amit ő élt meg Hindley Earnshaw mellett . Heathcliff pedig „vadócnak nevelte. és ő lesz a végső győztes. és elnyeri Cathy rokonszenvét. A szelesdombiak keveset beszélnek. ki tud szabadulni Heathcliff hatalmából (bár ez óriási erőfeszítésébe kerül). pipogya fiatalember. és Isten megvigasztalta őt" (Ellen Dean). apja gyűlölte. A mű végére megtalálja saját énjét és feladatát. de nem a megtestesült ördög [É] Soha senkit sem szeretett életében. A . Heathcliff származása. évek mŁltán Łrrá tud lenni személyes fájdalmán is. Erről a mélypontról emelkedik fel. Edgar Linton kezdetben csupán naiv szerelmes. A világ azonban itt befelé tágul. ne építs helyette kunyhót [É]" . sokáig szunnyadó igényessége bátorításra talál. az „igazi bátorság és hűséges. hogy megsejti Hareton értékeit és közeledik hozzá.tör ki a vád Heathcliffből." Azt a sorsot szánta neki. felerősítve ősi ösztöneit. a mienkénél is nagyobb nyomorŁság az oka. Megerősödő nemes erkölcsiségét és lelkierejét lánya.

A dombvidék lakói (pl. ha ki tudja magában alakítani az erő. és ez a mű megoldása. de intenzív lelki életet élnek. az ember akkor lesz Łrrá a külső és belső természeten. de azt végül nem kerülheti el. a széthasadt kultŁra megnyomorító rabságából. a keresztény vallás és mágikus-pogány hitvilág valamiféle sajátos keverékében élnek (Heathcliff özvegye pl. A Lintonok csaknem valamennyien örökletes betegségben. Ez a támasz lehet Bront‘ tanítása szerint a vallásos hit. Nem tud dacolni a rejtélyes természeti erőkkel Earnshaw Łr sem. A völgy az érzelem és a humánum bensőséges közege. rideg körülményei megedzik a testet. és bodros felhővel szegte be az ég alját"). az öreg szolga) állhatatossággal. de szikárrá. ők birtokba vették és uralták ezt a tájat. életképtelen alkatokat formál. mely ellenállhatatlanul ragadta őket a halál felé"). Otthonos életkörülményeket nyŁjt. Edgar Linton hősiesen küzd sorsával. Az ifjabbik Catherine-nek ez végül sikerül. Joseph. lelki életében gazdagodó ember számára mindenekelőtt kapaszkodó szükséges: olyan külső támasz. századi meghasonlásából. akkor jelenik meg (Cathy keze nyomán) virág Szelesdombon. lelki fogékonyságot alakít ki. fiatalon sorvadnak el („lassŁ és gyógyíthatatlan lázban. érzéketlenné keményítik a lelket. olykor látomásoktól szenvednek. Egyik szféra sem teremt tehát önmagában kiegyensŁlyozott személyiséget. •riási emberi tragédiák emlékétől terhes a szelesdombi légkör. A valóság és az álom összemosódik Lockwood Łr tudatában is. Heathcliff folytonosan Catherine szellemének megjelenéséért esdekel. számukra is életveszélyes. Ez a tomboló természet és a társadalmon kívüliség világa. csodálatos szépségű vidék („könnyű pára szállt fel. élesebb és szárazabb". és csak amikor mindinkább magára marad. és bosszŁvágya is kifárad. zaklatott lelkiállapotában ő is kísértetjárást érzékel a halott Catherine egykori hálófülkéjében. lelki nyugalmáért. leginkább azonban a másik emberi lélek. Szelesdombon ennél „egészségesebb [É] a levegő. Az itt lakók sem ismerik valamennyi titkát. korán hal meg felesége és menye is. . az ösztönvilág és a humánum közös harmóniáját. Heathcliff sorsa már gyerekkorában megpecsételődik. Az érzékennyé váló. Az ember csak akkor szabadulhat ki a XIX. amelyhez kapcsolódva az önazonossága is megragadható. A láp az ösztönélettel kapcsolatos. rendíthetetlenséggel viselik sorsukat. a könyv. de a gyermek Heathcliff és Catherine önfeledt együttlétének ez volt a színhelye. titokzatos és egyben rendkívül veszedelmes terület. magányosak.szirt („Szelesdomb") az erő és a magány világa. Az öröklött és a környezettől meghatározott lelki-fizikai alkat korlátaiból azonban sokáig lehetetlennek látszik a kitörés. fekete mágiával foglalkozik). de puhány.

mondja a befejező jelenetek egyikében Cathynek Lockwood. s Łgy különbözik a Lintonétól. A napló (Catherine Earnshaw aprólékos feljegyzései) és a levél (Isabella hosszŁ beszámolója Ellen Deannek) beiktatása is ehhez a lírikus kifejezésmódhoz illeszkedik. A regény időszerkezete közvetlenül a művészi célt szolgálva alakul. Elbeszélő szereplőket alkalmaz tehát a szerző (elsősorban Deanné. a regény végén Lockwood visszatalál az emberek közé. amikor megbarátkozik a betűkkel. Epika. Lockwood és Heathcliff között párhuzam fedezhető fel. mert a házikönyvtár minden elolvasható darabját ismeri. Ez a párhuzam végül is oldja a „démoni" sötétséget. Egy kívülről érkező idegen. vagy a hősök bizalmasai. [É] kell még lennie valakinek rajtad kívül. saját élményeik előadói. benyomásai során kezd feltárulni előttünk az „embergyűlölők paradicsoma". Bármiből van is a lelkünk. az Łj bérlő személyes élményei. az epikus narrációt jellegzetesen reflexív közegbe ágyazza. (Mindebben a nagyvilágtól elzártan élő. mindig a lelkemben él[É]" A cselekményt az írónő közvetett módon tárja elénk. a mélyponton nyerünk először betekintést Heathcliff és társai sorsába. ezért jön északra.) Az ideális Łt és cél azonban: szeretetben találkozni az embertárssal. ezért lett emberkerülő. Cathy kisasszony személyében). Catherine mondja (Nellynek) Heathcliffről: „[É] ő sokkal inkább én. fordulatos cselekménysor szubjektív előadásban jelenik meg az olvasó előtt. az in medias res kezdés szintén előre megadja az életutak végét. akiben te is benne vagy még. Az elbeszélő szereplő (főként Deanné) többször előre jelzi valamely hős sorsát. Lockwood.ezzel együtt Cathy szíve.„Könyvek nélkül gyötrelem volna az életem" . mint a holdsugár a villámfénytől vagy a jég a tűztől. amikor lehagyja őt a tanulásban (talán öröklött képességeik különbsége miatt). élete a bosszŁállással célját vesztette. mint jómagam. és megnyílik számára az írott világ . én Heathcliff vagyok! Mindig. Deanné azért tudja megőrizni lelki rugalmasságát. Az ifjŁ Hareton csak akkor léphet ki primitív létállapotából. Az olvasó figyelme . jóllehet a véglegesen eltorzult személyiségű Heathcliff számára nincs visszaŁt. mellette még Isabelle. az övé s az enyém egy. A drámai sodrásŁ. Zillah. hanem az egykori történtek cselekvő részesei. mindegyikből tanult valamilyen bölcsességet. [É] Nelly. lépett ki a társadalomból. líra és dráma fonódik tehát össze ebben a romantikus regényben. A végkifejlet előtti epizódban. A szerző ezzel megŁjítja a hagyományos epikát. az Łj bérlő is képtelen a szeretet kifejezésére. Catherine akkor kezd elszakadni Heathclifftől. akik nemcsak szemtanŁk. az irodalomban életlehetőségre találó Bront‘-lányok szemlélete és sorsa is erőteljesen tükröződik. majd a főszerepet a neki elmondott visszaemlékezések veszik át. majd több nézőpontból visszaemlékezések derítik fel fokozatosan az előzményeket.

novemberétől l803. a tavasz kezdete pedig az érzelemviharok enyhülését szimbolizálja. hiány formájában). A szenvedélyek gyökerei azonban az emberi tudat mágikus-mitikus őskoráig nyŁlnak vissza. Az írónő többféleképpen is alkalmazza az időszimbolikát: tél elején indul a cselekmény. Heathcliff a középrészben gŁnyosan utasítja vissza a kötelesség. az írói szándéknak megfelelően a lelki motivációra összpontosul. áprilisáig tart. Háttérbe kell szoruljon a birtoklás („ő az enyém"). az irgalom és a jótékonyság erkölcsi parancsait (szemben a gyűlölködő bosszŁvággyal). a családi előtörténetben pedig mintegy háromszáz évre. 1854. végül azonban fejet kell hajtania előttük. 1879) A Toldit készen várta helye. az emberi kapcsolatokat is szétziláló anyagi érdek. amiről a kor álmodik. s mégis van megszületésében valami elképesztő váratlanság. A betét családtörténetben mintegy négy évtizedre tekintünk vissza. az emberség. a késő középkori gótikus várkastélyok idejére. Szelesdombon a záróképben viola és petŁnia illatát hozza a szél. lehetővé teszi.így a történtek okaira koncentrálódhat. amely az összetartozást és az emberi szabadságot egyaránt kifejezi. sugárzó valóságú. ARANY JáNOS Toldi-trilógia (1847. a kölcsönös megbecsülésnek kell uralkodnia. (KERESZTURY DEZSő) A Kisfaludy Társaság 1846. A kerettörténet időszaka l801. február 4-én megjutalmazta Arany János Az . a halottak pedig immár békésen nyugosznak a földben. aki az ihlet meglepetésszerű bizonyosságával találkozik a történelmi pillanattal. áradó és sodró életszeretetet hirdeti végül is az švöltő szelek című Bront‘-regény. Olyan szeretet csendesíti csak le az üvöltő szeleket. az enyém-tied mindent meghatározó joga helyett a szeretetnek és az együttérzésnek. Az életörömöt. a hosszŁ tél nyomja rá bélyegét a történetsorra. sugalló erejű műbe foglalja azt. de legalább ennyire a géniusz varázslata. a lelkiismeret. Lockwood ezalatt ismerkedik meg a hősökkel és az előzményekkel. A változásokat feldajkáló s a legfontosabb erőket egy-egy döntő történelmi pillanatra összpontosító fejlődés logikája hozta létre. A regény értékcsŁcsán a megbékítő szeretet áll (sokáig csupán igény. s aminek elemei hosszú századokon át alakultak ki a hazai és az európai irodalomban.

amelyek nem fértek össze elképzelésével. péld. megszaporítani. A történeti Toldi Miklós Nagy Lajos idejében több megyében viselt főispáni hivatalt." Az elbeszélő költemény sikere az irodalom első vonalába emelte Aranyt." Arany. a Társaság titkárának a levelét. Kádár vitéz stb. A kézirat tanúsága szerint "Vége oct. a második énekben pedig György szavai. A lelki tusakodást erősítik Laczfi nádor hadának megjelenése. és Olaszországban zsoldoscsapat hadvezéreként tevékenykedett. noha ezt Arany még nem tudta bizonyítani. A főhős bujdosása kettős természetű: jelzi a még nem tisztázott életcél okozta bizonytalanságot. Szalonta vidékén . melynek sorsa éppen a mai ülésen döntetett el. oly kedvezőleg.elveszett alkotmány című komikus eposzát. A középkorban Toldi személyével kapcsolatban számos monda keletkezett. Miklósnak anyja iránt érzett szeretete elodázza a szerepzavarból való kitörést. hogy a vitézek közé kerüljön. s hogy a parasztlegények virtuskodó fogásaival rémíti meg a cseh vitézt. Az Arany János számára oly fontos "epikai hitelt" sokféle forrás biztosította. mint pályanyertest újra Toldi-jával. Toldi Miklós. Valószínűleg a helyi történettel hozható kapcsolatba. A történet szintjén a Toldi a főhős önmagára találásának. a nép ajkán élő történeti személy. Származásánál fogva nem tartozik a cselédek közé. bár csak hivatalán kívül s a családi elfoglaltságok mellett dolgozhatott.Arany még föllelte a hős nevével is összefüggő mondatöredékeket. Forma és szellem népies legyen. a bátyja által rákényszerített szerep nem teszi lehetővé. Vahot Imre a Pesti Divatlap munkatársául kérte. s ugyanezen az ülésen olyan költői beszélyre hirdetett pályázatot. hogy a díjt méltányosnak lelé az ülés a kihirdetettnél magasabbra tenni. ezért Arany elemeire szedte a történetet. mely szerint "van szerencsém üdvözölni önt. A farkaskaland a testvéri viszony tárgyiasítása. a jótettért járó büntetés analógiája. másrészt a bűnhődés folyamatának a színtere. Toldi Miklós valóban élt. hogy Toldi átrúgja az egyik csónakot a Dunán.mely maga is Toldi-birtok volt . például a malomkő asztalokat Toldi asztalának nevezték. Arany birtokában volt Ilosvai Selymes Péter Az híres nevezetes Tholdi Miklósnak jeles cselekedetéről és bajnokságáról való história című műve. eszmei koncepciójával. A Toldi 1847-ben jelent meg nyomtatásban. Mátyás király. még februárban megérkezett Petőfi köszöntőverse és levele. 23-án. 1846". Ilosvai históriájából egyelőre két mozzanatot emelt ki és olvasztott be saját kompozíciójába: a bujdosást és a győztes párbajt. 1847 januárjában kapta kézhez Erdélyi Jánosnak. de életmódja. Miklóst határhelyzetben ismerjük meg: az önazonosság zavarával küszködik. A verses históriában megőrzött változat igen zavaros sorrendű. jó fél esztendő múlva elkészült a művel. a gyilkosság azonban már rákényszeríti erre. a lelkifurdalás kivetítése. Gondosan kihagyta a készen kapott anyagból azokat a jeleneteket. a kiteljesedés útjának a műve. Miklós megvédi a . "melynek hőse valamely.

a testvérek veszekedésekor Miklós "szörnyű gyermekként" viselkedik (Első ének). ki lerázza a viszonyok jármát. Vörösmarty élt a Zalán futásában hasonló megoldással. "Nagyon nehéz bizonyítani. Az identitás hiánya számkivetetté teszi a főhőst. mire rátámadnak a farkasok." A szerkezet is az antik eposzok mintáját követi. Az elbeszélő költemény egyensúlyra és harmóniára építkező koncepciója nem engedi érvényesülni a gyermeki természetből fakadó konfliktusokat. fölfelé tör. hanem életkori és mentalitásbeli is.viharban az állatkölyköket. azaz a hazátlanság meg az új haza keresése motívumában a magyar nép jelképévé emelt Toldi léthelyzetét láthatjuk. a vitézek közé. mégis úgy tűnik. mint ahogy elsimul a magatartásforma következménye: a hirtelen harag. Toldi határhelyzete nem csupán szociológiai-társadalmi. A vadállatok elpusztítása a bátyja iránt táplált gyilkos indulat megfelelője. vagy a korabeli meghatározást használva "költői beszély". oda kerül. Szörényi László szerint Arany az egész kompozíció alapjául az Aeneist vette: mint ahogyan Vergilius eposzának első fele a római Odüsszeia. A főhőst végigkíséri a "gyermek" kifejezés és minősítés. hogy elég legyen egy hajszálnyi hangsúlyeltolódás. mintha Arany a "daliás gyermek" Toldi vonásait már most úgy alakította volna ki. A nemzeti identitás igényét kifejező klasszicista eposz merevségét. és a hirtelen haragú. a mulatozás után karjára borulva "úgy aludt el. Gyulai Pál szerint "S vajon Toldi. A Toldi politikai üzenetét azonnal fölismerték a kortársak. A mű befejezésében az elbeszélő újfent csak "daliás gyermeknek" nevezi Toldit. a magára talált nép fölemelkedését a nemzetbe. a bika megfékezése és az érte kapott jutalom. György anyja szemére veti. Az előhangban a látomásként érzékeltetett tárgymegjelölés és a segélykérés a romantikus eposzt idézi. A cseh vitézzel vívott párbaj révén Miklós elfoglalhatja az őt megillető helyet és szerepet. az önellenőrzés és önfegyelem hiánya. ezt jelzi magányos budai bolyongása. A klasszikus eposz értékrendjének csúcsán álló hírnév hangsúlyozásával fejeződik be a mű: "Dicső híre-neve fennmaradt örökre. ahonnan már nincs menekvés" (Szörényi László). érzelmeitől végletesen befolyásolt figura olyan helyzetbe sodródjék. mindenütt népünk eszményi oldalait tüntetvén föl. ahová vágyott. hogy dédelgeti kisebbik fiát. a temetőben talált szállás. egyben az érzelem levezetése. a bűnt a haza becsületének megmentése mint legmagasabb érték és erény semmissé teszi. A Toldi műfaja elbeszélő költemény. A gyilkosságot. a történetiség szerepét a népiesség programja oldja. fölmagasztalásában pedig Arany politikai programjának lényegét. a második fele pedig . a világ érzelmi alapú megközelítése. A király is észreveszi jellemző vonását: "Ne légy olyan gyermek" (Tizenkettedik ének). úgy hált a hatalmas gyerek" (Tizedik ének). nem hangzott-e össze az 1846-47-i évek vágyai s élményeivel?" A bujdosás.

Arany számára a választás már nem egyértelmű. Az ország. Az ünneplés azonban már nem egyértelmű: az apródok énekén felháborodva újra gyilkosságot követ el. az epikus hasonlat már a népiesség nyelvi programjával érintkezik. Csak 1854-ben jelenik meg a Toldi estéje. a nép nyelvét megközelítő s ennek virágaival ékes . mint ahogy azt alig egykét évvel ezelőtt hitte. az erkölcsi normákhoz és az eszményekhez való ragaszkodás jelképe. az ütemhangsúly és a trocheusok lüktetése egyszerre jellemzi a verselést. Az eposz jellemzője. Halálos ágyán Lajos király meglátogatja. s ezt neked akartam dedikálni. s a kötelesség érzése erősebb benne a megbántottságnál. Az öreg Toldi három éve hagyta ott az udvart. a bizakodás és remény rendkívül hamar a múlté lett. és legyen a költészet általános." 1848ban az első művel együtt szeretné kinyomtatni. Az udvar pedig az európai fejlődés kifejezője. mert nem értett egyet a nemzeti szokásokról idegen életvitellel és erkölcsiséggel. a néppé emelt nemzet politikai programja a stílus szintjén is jelentkezik: a leírások. a hangvétel és a koncepció kidolgozásában és módosulásában szerepet játszottak Arany személyes és történelmi tapasztalatai. ugyanúgy Arany Toldijában az első hat ének tartalmazza Miklós bujdosását. A Toldiban a főhős az elbeszélő eszmei-ideológiai koncepciójának kifejezője volt. és elnyeri a király kegyét. a nemzet két út előtt áll. de erre nem kerül sor. Rövid idő alatt nyilvánvalóvá vált. Az irodalmi életbe való bekerülése korántsem volt olyan zökkenőmentes. hogy a nép nemzetbe emelése nem olyan problémátlan. A hangnem.szóval döntessék le a közfal a népi s ma úgynevezett fennköltészet között. s az uralkodó kiegyezésre biztató szavai képviselik immár Arany álláspontját. amelyben visszaszerzi becsületét. s az otthonosság. a párbeszédek tökéletességében. A megtalált és ábrázolt harmónia. Toldy Ferenc is. Feltehetően a felező tizenkettes időmértékbe való átjátszásáról van szó. Erre biztatta Petőfi. Most újra hívják. Arany népiesség-koncepciója szerint a műalkotás "legyen egyszerűen nemes. A Toldi sikere folytatásra kötelezte Aranyt. a második hat ének a diadalmas harcot. bensőségesség hangulatát sugározza. erőteljes. Legyőzi párviadalban az olasz vitézt. Toldi estéjét. az integrációé.a római Iliász. . A Toldi verselése vitatott." Arany harmonikus egységbe olvasztja az archaikus kifejezéseket a tájnyelv fordulataival. kétféle fejlődési lehetőség kínálkozik. A főhős a nemzeti hagyományok védelmezője. 1847-ben ezt írta Petőfinek: "Egy Toldit akarok még írni. nemzeti. amely részben a nemzeti sajátosságok feladását is jelenti. a megváltozott politikai helyzet pedig a Toldiban tükröződő naiv optimizmust kérdőjelezte meg. a Toldi estéjében már csak az alternatíva egyik ága. s a végső változat kiadásakor Arany figyelembe vette Kemély Zsigmond kritikáját is. mint ahogy azt a Toldi sikere ígérte.

Arany az agg Toldi alakjában a XIX. századi irodalom egyik kedvenc témáját, az időből kiesett embert ábrázolja. Toldi a harcban, az egyértelmű erkölcsi viszonyok világában találja meg szerepét, idegen tőle az olasz módi, a viszonylagosság, a polgári élet. Budára történő bevonulásakor az elbeszélő rá is játszik Don Quijote és Sancho Panza kettősségére. A főhős értékelése egyszerre ironikus és elégikus. Az irónia a megkésett embernek szól, aki idegenül mozog az új világban, az elégikus hang pedig annak a magatartásformának és erkölcsiségnek, mely nem az időhöz kötött. Hiszen a tisztesség, a bátorság, a hazaszeretet nem függvénye a változásnak. Lajos király szavai viszont arra figyelmeztetnek, hogy az értékőrzés és haladás nem egymást kizáró ellentétek és csak a kettő együtt képes megtartani a nemzetet. Toldi újbóli gyilkossága már nem bocsánatos bűn, a hős nem kap egyértelmű feloldozást. A két Toldi-művet ismétlődő toposzok kötik össze. Az öreg Bence helyett most a fiát látjuk, mindketten a patriarchális viszonyok között létrejövő emberi hűség jelképei. A zárókép a hóesésben a sírnál az ásóra támaszkodó Bencével nemcsak Toldinak, hanem a hű cselédnek is emléket állít. Mindkét mű középpontjában a párviadal áll, s a két jelenet között logikai összefüggés is található. A cseh vitéz orvul támad legyőzőjére, az öreg Toldi már meg sem várja a király kegyelmet biztosító intését, végez az olasz lovaggal. Mikola még a Herder nyomán elterjedő szláv veszélyt jelképezi, az olasz lovag a nemzeti sajátosságokat bekebelező európai út szimbóluma. Mindkét műben Toldi párviadalát két fiú küzdelme előzi meg. A Toldiban az özvegy meséli el fiai halálát, a Toldi estéjében a Gyulafi-ikrek vívnak meg az olasszal, eldönthetetlen szerelmi konfliktusuktól is indíttatva. Bertalan halálával a sebesült Lóránt nyeri el Kende Rózsa kezét. Lajos király alakjában némi következetlenség figyelhető meg. A Toldi estéjében az első műhöz képest kissé megfiatalította Arany. A természeti képek, a környezetrajz is jelzi a két mű különbségét. A Toldi erőt, kiegyensúlyozottságot sugalló nyári képpel indul, a Toldi estéje az elmúlást idéző ősz megrajzolásával kezdődik, s annak véglegességét kifejező tél képével zárul. A hóesés azonban a kegyelem és megbékélés hirdetője is, a lelki megtisztulás ősi toposza. Ťgy búcsúztatja el Arany az életmű egyik legfontosabb hősét, Toldi Miklóst. A trilógia befejező részét, a Toldi szerelmét 1879-ben zárta le Arany. Az életműben Toldi problémahordozó hősként jelenik meg, s mindig az alkotói pálya egy-egy fontos szakaszán fordul hozzá a költő. A Toldi szerelme már nem elsősorban a nemzeti problémák kifejezője, hanem a kései Arany világképének hirdetője. A sokszálú, bonyolult történetű verses regény középpontjában a félig leélt élet, az eljátszott boldogság kérdése áll. Most válik végzetesen tragikussá a "gyermek Toldi" alakja, aki játékként fogta föl az életet, aki társa helyett vívott meg Piroska

kezéért. Meggondolatlansága jóvátehetetlen vétek: amikor győz a lovagi tornán, éppen társa helyett aratott diadalával vet véget személyes boldogságának. Minél messzebb akar menekülni Rozgonyi Piroska iránt fellobbant szerelmétől, a távolság azonban nem csökkenti, inkább növeli érzelmeit. Hazatérve a messzi csatákból megöli a feleségét bántalmazó Tar Lőrincet, s ezzel végképp eltaszítja magától szerelmét. A mű az őszikék rezignált hangján szól az emberi boldogság paradoxonáról, a nem teljes élet gyötrő kínjáról. ARANY JáNOS Buda halála (1863)

[É] elnyomhatatlan az olvasóban az a kimondani is alig mert sejtelem, hogy ennek a műnek minden részlete, versszaka, sora remekmű, az egész azonban valahogy mégis hiányérzést hagy. (NéMETH G. BéLA) Arany János az Akadémia Nádasdy-pályázatára küldte el a Buda halálát. Nádasdy Ferenc gróf 1857-ben ötezer forintos alapítványt tett, hogy annak kamataiból másodévenként száz arannyal jutalmazzák a legjobb magyar tárgyú elbeszélő költeményt. A bíráló bizottság (Jókai, Gyulai, Kemény) értékelése szerint: "nem csak viszonyosan tartják becsesnek, hanem magában is oly kitűnő műnek, mely epikai költészetünk elsőrangú művei között foglal helyet [É]. E rendkívüli mű egy nagyszerű eposz tervét sejteti a bírálókkal. A szerző nem kevesebbet céloz, mint amennyire lehetséges, a műköltészet terén visszateremteni azt, mit népköltészetünkben elvesztettünk, ősi naiv eposzunkat." A Buda halála a kéziraton található feljegyzés szerint - "1862. február végén - május 6-án 1863." - gyorsan elkészült. A terv, a magyar őstörténet megírása, a naiv nemzeti eposz megteremtése azonban régóta foglalkoztatta a költőt. 1847-ben Petőfihez írt levelében így fogalmaz: "Festenék szabad hazát, közös hazát; megtanítanám a népet, mikép szeresse a hont, melyért előde vére folyt. Mert bizony nem a mai nemesség vére volt az, mely visszaszerezte Etele birodalmát: az a vér részint a csatatéren folyt el, részint a magvetők igénytelen gubája alatt rejlik." Kezdetben, Vörösmarty és a reformkori romantika példája nyomán a honfoglalási harcokat akarta megrajzolni.

A forradalom és a szabadságharc bukása, a megváltozott történelmi helyzet fordítja figyelmét a hunok históriájára. Arany László szerint: "Az Attiláról szóló eposz tervével talán mindjárt a forradalom után kezdett atyám foglalkozni." Arany rendkívül gondosan készült műve megírására. A korabeli történettudomány általában elfogadta a hunok és a magyarok azonosságát, a költő pedig biztosítani akarta az "epikai hitelt", hiszen "Monda nélkül pedig - vagyis legkisebb támasz nélkül a hagyomány vagy história részéről - egész epikai költeményt csak mintegy az ujjamból szopni, ha tudtam volna is, nem akartam." Tanulmányozta Anonymust, Kézait, Thuróczi őstörténetét, Ipolyi Magyar mitológiáját, a francia történetíró Amadé Thierry Attiláról készült tanulmányát. Megihlette Aranyt a perzsa Firdauszi Sáhnáme című eposza, amely kiemelkedő személyek helyett két nemzet egymást követő generációkon át folytatott élethalálharcát állította a középpontba. Irán és Turán világtörténelmi csatájának magyar megfelelőjét a hun-német ellentétben látta. Hatott Aranyra a Lönnrot által rekonstruált monumentális finn eposz, a Kalevala, valamint merített a Nibelung-énekből is. Arany a hun eposzt trilógiaként képzelte el, s több tervet is készített. Az első rész Etele (Attila) és Buda összecsapásáról, a második az Etele világhatalmának végét előrejelző jóslatokról és Csaba neveltetéséről, a harmadik Etele haláláról, a hunok és a leigázott népek összecsapásáról, Csaba elbujdosásáról és jövőbeli visszatéréséről szólt volna. Az egészet Attila testvérgyilkossága és az érte járó büntetés foglalta volna egységbe, illetve Detre intrikája, mely az eseményeket a háttérből mozgatja. A magyarok voltaképpeni honfoglalása mint Csaba magyarjainak visszatérése szerepelt volna a trilógia végén. 1853-ban a harmadik rész, a Csaba királyfi két énekben maradt töredéke készült el, valamint a hatodik ének egy része, amelybe beledolgozta a Keveházát. A második dolgozat (1855-56) megpendítette az első rész témáját, és elkészített néhány részt a harmadikból is. 1855-ben írta a trilógia lírai előhangját. Nem készült el a trilógia idillikusnak szánt, a jövő ígéretét jelképező, Csaba neveléséről szóló második részéből semmi sem; Attila halálát több változatban is megírta, de a harmadik rész is csonka maradt; csak az első rész, a végső változatban a Buda halála címet viselő alkotás született meg. Buda király megosztja hatalmát öccsével, Etelével: "Légy te, öcsém, a kard; én leszek a pálca; / Isten a jó tettet jóval koronázza!" (Első ének). A hatalomról való lemondás azonban nem békét, hanem viszálykodást teremt a testvérek és a nép között. Etele van hívatva a világ fölötti uralomra, ennek szimbóluma a hunok Istenének, Hadúrnak csodálatos kardja, amelyet egy pásztor talál meg, és ad át Etelének. De az Isten ahhoz a feltételhez köti védencének és vele az egész hun népnek a jövendő sorsát, ha az képes lesz önmagát legyőzni. Detre ármánykodása s a két király feleségeinek viszálya fokozatosan olyan

helyzetbe juttatja Budát, hogy félteni kezdi életét, pártütést szervez öccse ellen, sőt az isteni kiválasztottságot jelentő kardot is ellopatja. Etele, aki egy vadászaton a gonosz ármány kísértését legyőzve egyszer már megmentette bátyja életét, a kard ellopásán annyira felindul, hogy párbajban megöli Budát. Etele megrendül, de ismét kezében tartván az Isten kardját, vállalja végzetét. A Buda halála műfaja vitatott. Arany, aki szándéka szerint a naiv nemzeti eposzt akarta létrehozni, hun regének nevezte művét. Poétikai értelemben csupán a betét, a hatodik énekben szereplő Rege a csodaszarvasról nevezhető regének, mely a rekonstruált múlton belül is újabb múltbeli perspektívát nyit, a népvándorlás korát idéző naiv hangvételen belül újjáteremti a magyar ősköltészetet. Arany fölismerte, hogy tárgyához nem illenek a klasszikus eposz hangütése és kellékei: "Mi az elbeszélés ószerűen naiv formáját illeti, az nem affectatio. Szerző annyira s oly kizárólag jelen tárgyához tartozónak véli ezt, hogy részéről képtelen vakmerőségnek gondolna egy olyan eposzt, melyben Attila szerepel, így kezdeni: "Férfiát énekelek"É stb., míg a krónikák egyszerű nyelvén sok mindent el lehet mondani." A homéroszi-vergiliusi hagyománytól való eltávolodás, a mű lélektani alapozottsága a verses regénnyel is rokonítja a Buda halálát. Az irodalomtörténeti hagyomány azonban - a vitatott jelleg ellenére is - az eposz meghatározással illeti e művet. A továbbiakban mi is ezt használjuk. A mű jelentésrétegei közül az aktuálpolitikait, a nemzet sorsát érintőt szokták kiemelni az értelmezők. Arany a szabadságharc bukása után szembenéz a magyar történelemmel, s a kezdetekig visszamenve szól a tragikus nemzeti sorsról. A hun birodalom hatalmas történelmi viharban omlott össze, s ennek víziója megegyezett azzal a rettegett nemzethalállal, amelynek Arany nemzedéke a szabadságharc katasztrófáját fölfogta. Az allegorikus történetben az örök belső ellentétet, a nemzeti megosztottságot jelképezi Buda és Etele testvérviszálya. Ezt érzi át Buda a várfalak közt ődöngve: "Hogy mily nagy az ország, s kicsiny az ő fészki" (Tizenkettedik ének). A hunok és a germán törzsek ellentéte az évszázados magyar-német szembenállást példázza, Detre ármánykodása a nemzet gyanútlanságát jelzi a legnagyobb ellenséggel, a germánsággal szemben. Az eposz szinte minden mozzanata jelképessé válik: Buda felépülő városa (a majdani magyar főváros), melynek köveit testvérgyilkosság vére öntözi meg, Gyöngyvér átka, mely annyiszor betelik még e falak között. A Buda halála történelemértelmezésében némi zavart okoz, hogy a trilógia egésze nem készült el. A koncepció teljességgel akkor bontakozhatott volna ki, ha Etele vétke bele is torkollik népe pusztulásába. Arany nem csupán azért hagyta töredékben a nagyszabású tervet, mert a sértő kritikák elvették a kedvét, hanem mert az anyag, a téma ellenállt a koncepciónak. Ha végigviszi eredeti trilógiatervét, akkor

állást kellett volna foglalnia arról a csapdáról, amelybe a magyarság jutott a bukott szabadságharccal, az önkényuralommal, majd a kiegyezési kísérletekkel. Azaz, a hun birodalom fölemelkedésében és bukásában, majd jövendő újraépülésében olyan - Arany számára megoldhatatlannak látszó - kérdésekről kellett volna számot adnia, mint az Ausztriához való viszony, vagy a nemzetiségek kérdésköre, vagy akár a Kossuth-emigráció győztes hazatérése. "A Schmerlingkorszakban s még később a kiegyezés után ezt az egész kérdéskört már nem lehetett abban a szellemben tárgyalni, ahogyan azt az ötvenes évek derekán fölvázolta. Annyit írt meg nagy tervéből, amennyit becsülettel vállalhatott: a végzet fölismerését és a végzettel való sztoikus dacolást" (Szörényi László). A korhoz és politikához kötött jelentésréteg történetfilozófiai síkon is meghosszabbítható: minden közösség csak egyetértésben, összetartásban állhatja meg helyét, tarthatja fönn létét a történelem nehéz pillanataiban. Az alakok, szereplők vizsgálata további jelentésrétegeket fejthet fel a műben. A Buda halála központi figurája, legárnyaltabban megrajzolt szereplője Buda. Uralkodása alatt békében, elégedetten, gazdagságukban egyre gyarapodva élnek a hunok. Kinek-kinek megvan ebben a világban a maga tevékenysége, feladata, hivatása: Onnan Buda nyáját őrzi vala békén, Szelíden országol húnok erős népén, Lát egyenes törvényt, mint apa, mindennek; šl lakomát vígan; áldozik Istennek. (Első ének) Buda tragikus vétke, hogy ezt a harmóniát felrúgja: félreértve az "egyenes törvényt", megosztja hatalmát Etelével. "A hatalom azonban, természetéből folyóan, egy bizonyos fokon, minőségen és formán túl már oszthatatlan. Megosztásával addigi viselője, elvesztve önazonosságát, megzavarja a közösség minden tagjában a hozzá való viszony tudatát, kialakult mértékét s megzökkenti egyensúlyát. Elindítja a mértékvesztés, az önvesztés láncreakcióját; s rajta is, majd Etelén és népükön is "betelik", ami "betelendő", bizonyítván, "hogy örök-állandó amaz erős törvény" (Németh G. Béla). Buda tettére már kezdetben árnyékot vet a Hadúrnak szánt áldozatból kicsapó füst és "vészharagos láng". Nem Detre az, aki ellentétet szít, éket ver a két testvér közé, ő csak mint jó emberismerő, észreveszi a hatalommegosztás következményét. Buda már másnap reggel bűntudattal ébred: Benn pedig elméjét friss gond veri, hajtja, Marcona józanság hidegen csúsz rajta, Vád neki, a mit tett, bántja ha mit nem tett:

"Ki fogóznék. Etele tragikumának egyik kritériuma. hogy amiért a vadászaton . A tragikus vétség egyenes következménye a személyiség elvesztése után az erkölcsi megsemmisülés. a követek nem őt látogatják. az elszáradt növény képei is ("Mi vagy te? É aszott fű pelyhe az út mellett". ez azonban nem öncélú. ha a végzet állította feltételt betartja: "úr az egész földön. Arany azonban Detre ábrázolásában túllép ezen. Nem töri a járom. a nép elfordul tőle. A "ravasz". minden dolga bűntett. Etelének önmagát kell megfékeznie. Ettől kezdve Arany kivételes lélektani megfigyelőképességgel és tapasztalattal ábrázolja a címszereplő énvesztését. töveszakadt ághoz?") Buda fokozatosan szorul ki a hatalomból. Etele alakja kevésbé árnyalt. méltóvá vált isten kardjára. hanem népe szabadulását szolgálja. Szárnyad alatt békén gyarapodva élnek. ugyanezt az állapotot jelzik a fű. kliséiből. régi szabad gótok No hisz« az is megvan. az ág. az elvesztett szerep személyiségtorzító hatását. melyet a . Etele elérhetné az általa annyira áhított nagyságot. no hisz« az is boldog. hogy a Hadúr feltételének megfeleljen. majd a halál. jól vannak szegények. "önlelkében" kell felismernie. hogy a feltételt csak bűne elkövetése után. "álnok eszű" szász a két fivér lelkében dúló vihart és kétségeket erősíti föl és fogalmazza meg. mint reggeli árnyék". addig Etele nem ismeri e feltételt. hogy isten kardját mivel érdemelte ki. úgymond. és diadalmaskodott ármány csábításán. "magát alázó". többet megőriz az eposzi hősök elnagyoltságából. (Második ének) Detre szerepének kétértelműsége jelzi azt a problémát. Az eposz egyik bravúros jelenetében büszkeséggel vegyített fájdalmas iróniával beszél Budának népéről: S honja-vesztett nép. Detre egyben a megalázott gót nép képviselője is. Amíg a Szigeti veszedelem Zrínyije előre tudja. Az intrikus hagyományos szerepében szítja a viszályt a testvérek között. Megtesz mindent elnyomói romlására. hogy ezt a feltételt Etelének nem kell ismernie.fölvillanó kétségét legyőzve . hogy milyen feltételnek kell megfelelnie. (Második ének) Detre csupán a meglévő "vékony repedésbe feszíti az éket". A Hadúr nem közli vele. Nem is tudja meg soha. tudatosítva előbb Budában. Arany erkölcsi szemlélete arról tanúskodik. Detre alakjának egyik rétege a germán veszélyt jelképezi. Buda jellemzésére az "árnyék" metaforát használja leggyakrabban Arany ("Látni magam« fogytát.Buda életét megmentette. hiába próbálja Detre tanácsára megvásárolni az embereket. majd Etelében is az új helyzetet.úgy rémlik előtte. "Csak üres árnyékát taposom a porban"). ha ez egy hibáján".

amire Arany is sokkal nagyobb hangsúlyt vet: nem lehet többé rejteni Buda királyi rangjával sem önmaga.műfaj. fia. érzékiségével vonzza magához Etelét. fiatalságával. Nincs nemesebb tetted. taszítja ki az asszonyokat is megszokott szerepükből. szeretem még ott is"). Buda tette. / Ha sírba lezárnak. Szigfrid halálának megbosszulását reméli. Gyöngyvér madarának pusztulása. Krimhilda (Ildikó. férfiatlan férfi. alakját. hogy zörömböl utána"). s most egy virágjában állóval kell osztoznia. ihol én pörölyje világnak!") azzal a néhány strófával ezután következő jelenettel. De szíve mélyén továbbra is Szigfridet szereti ("Szeretem holtan is. mikor Krimhilda a kicsi Aladár derekára köti a kardot ("Csatolta fiának kicsi derekára. hogy a férfi. S ami ezeknél sokkal fontosabb. most az azzá emelkedettel kell osztoznia. egész teste-lelkét. Született királyi vér. Arany értékrendjében a gyermek. Ilda). mint Etel. Gyöngyvér. (™tödik ének) Az asszonyok közti vetélkedés kimenetelét képi szinten jelzi a sólymok párviadala. "Eddig első asszony volt. egymás erejét. Hidegen egymásnak azalatt benyelték Ruháit. / ™rült Aladár. gyenge ember. Béla). Etele felemelkedésétől élete értelmének megvalósulását. Arany remekül érezteti a két feleség első találkozását. akihez életét kötötte. Tested az én testem. nincs igazabb ennél. valójában csak elfogadja új férje szerelmét. a Nibelung-hősnő. a család az összetartó erő. De csak amíg ember frissen egyet pillant. a meddőséget. Az új. a hatalom megosztása láncreakciót kiváltva élezi ki a konfliktusokat. a koncepció. a gyermek hiányát. Buda felesége szerepvesztése többszörös. most egyik a két nő között. a jövő reménye. szeretem még most is. Aladár révén: Közelébb vagy hozzám. szereplehetőségeit mérik föl egy pillantással: Hamar a két asszony szeme összevillant. megváltozott szituáció nagy erővel veti föl a Buda-Gyöngyvér kapcsolat terméketlenségét. a majdani új uralkodó. sem mások előtt. aki Szigfrid meggyilkolása után lett Etele "első asszonya". . hivatásához elégtelen formátum" (Németh G. a feldolgozott anyag és a lélektani hitelességre törekvő ábrázolás közt feszül a Buda halálában. Túl van nőiessége igazi évein. Hilda. (Kilencedik ének) Arany tragikus iróniával ellenpontozza az isten kardját meglelő Etele világhódító vízióját ("Ihol én. a férjem. véred az én vérem: Bosszút az anyádért bár iszonyút vennél.

anyám. (Hatodik ének) Buda tettének. a jószándékkal megbontott harmóniának talán legtragikusabb következménye a szervezetten. A tömeg ahhoz húz. "az örök úttévesztésről" is szól a ballada sejtelmességével: Szóla Magyar: hej! ki tudja Merre van a hazánk útja? Kerek az ég mindenfelé Anyám. s vált e terület. Sátoruk lőn szép otthonná. vagy akitől némi előnyt remélhet. meghalsz belé! (Hatodik ének) FLAUBERT Bovaryné (1857) A Bovarynéban semmi sincs. túl a politikai-társadalmi üzeneten. akitől tart. nyugtalanság csak a gyermekek születésével szűnt meg. ami ČigazÇ lenne: teljességgel kitalált történet: sem az érzelmeimből. a magyarság örök útkereséséről. közösségben élő nép tömeggé válása. Arany a tizenkilencedik század fájdalmas tanulságát. az elfoglalt föld hazává: Engesztelni fiat szültek. ahogy Isten van jelen a teremtésben: . éppen a személytelensége kelt illúziót (ha egyáltalán kelt). A Rege a csodaszarvasról tanúsága szerint a vándorlás. Tó szigetje édes honná. a polgári világban felbomlott közösségek élményét is beleszőtte a Buda halálába. A művésznek úgy kell jelen lennie a művében. sem az életemből nem tettem bele semmit. Egyik elvem ez: nem szabad magunkat megírni. ágyok áldott nyúgalommá: Nincs egyéb mi őket vonná. Arany műve. A megtartó erkölcs és értékrend hiánya jellemzi a Buda halálában a népet.a nemzet fennmaradásának záloga. Ady Endre a legnagyobb magyar balladának nevezte a Buda halálát. a lélektani remeklésen.

tizennégy hónapig tart első házassága özvegy Dubucnével. Charles biográfiájának megfelelően pontosan követhető az idő múlása (négy évig lakik Tostes-ban. amellyel Hivert postakocsija. legalább "húsz francia faluban szenvedett és sírt egy-egy szegény Bovaryné". a Bovarynét. A mű "voltaképp házasságtörési regény. Az egyhangú. (FLAUBERT LEVELE LEROYER DE CHANTEPIE KISASSZONYNAK. majd Yonville . ™tvenöt hónapi megfeszített munka után. középszerűség 19. az unalom. aki "egyetlen sort sem írt le soha művészi meggyőződése ellen.hiteles környezetrajzával maga a vidéki Franciaország. akinek hamis a költészete. Már az alcím . érezni mindenütt érezzék. "mozgalmasságát" a belső történések ábrázolásának gazdagsága adja (az író szerint ugyanis "azok a legszebb könyvek.) A cselekmény az 1830-40-es években játszódik. 1852). és amikor műve megjelent. szürke hétköznapokat mutatja be a cselekmény. 1856 őszén kezdte folytatásokban közölni .és Itáliáról. Rodolphe-ot szintén három év elteltével La Huchette-ben). század" (Flaubert) . egyetlen lépéssel sem hátrált. Vidéki erkölcsök . a mozdulatlanság ábrázolásának nagy regényírója" (Jean Rousset).) A valószerű.az írói pályájának kezdetét jelentő .krónikájává tágul. Svájcról ábrándozik. Léont Rouenban három évi távollét után látja viszont. részletező leírásokban bővelkedő regény cselekménye . amelyekben a legkevesebb az anyag". Nemhiába vívja harcát a szerző a tökéletes formáért: a szerkezet zárt. mely a kor jellemző vonásait sűríti: az író által megvetett kispolgárok típusokká válnak."Moeurs de province".társadalmi-lélektani regényét. de látni sehol se lássák.pontosan elhelyezhető térben és időben. alaptémája az emberi butaság.és erkölcsgyalázás vádjával pert indított Flaubert ellen. amilyenből nemsokára műfaj lesz. hogy a regény nem pusztán egy romantikus asszony története. . a Fecske köti össze napi járattal . sőt legfőbb és szinte egyetlen műfaj" (Babits).a realista hagyományoknak megfelelően .sejteti. Bovaryné életrajza az egész Lajos Fülöp-i polgárosodó kor . (Emma csak Rouenig jut el. 1857) Gustave Flaubert az 1848 utáni illúzióvesztett korszak "az eseménytelenség. aktuális történetei adták. amilyet lépten nyomon láthatni". amikor törvény elé állították" (Gyergyai Albert).a "csupa aljasság. Az ötletet (a cselekmény magját) saját körében ismert emberek hétköznapi. műve írásakor a nyárspolgárok és a romantika iránt érzett gyűlölete hajtotta. Emma negyvenhárom napig fekszik ideglázban. ha írói elveiről volt szó. hamisak az érzelmeiÉ olyan nő. még akkor sem. Az államügyészség vallás. Rouenra és környékére szűkített a regénytér: (a kitalált) Tostes. (Az író szerint Bovaryné "olyan nő. hanem a vidéki élet monotóniájának rajza. bár Párizsról .láthatatlanul és mindenhatóan. Meghatározó élménye az általános kiábrándultság."afféle mezőváros nyolc mérföldnyire" a megyeszékhelytől.

önálló fejezetek (ilyen mindhárom részben a nyolcadik): a vaubeyssard-i bál (I.) . egy teremtett világban él nem teljesen valóságos életet ("női Don Quijote") . (Unalmában "különböző katasztrófákat és véletleneket képzel el".2). átlagos. de csak időközönként törnek ki. keserű gyűlölettel" (II. Rodolphe-tól kizárólagos szenvedélyt (és szöktetést).tele "dühös vággyal. akit tehetséges orvosnak vél. kronologikus. nem az egyenletes folyamatosság.halál (megvalósul az írói célkitűzés: "semmi részlet a tárgyon kívül. irigyli a "viharos" életűeket.kettős házasságtörés . és mindez csak a cselekmény előkészítése. a tenyészvásár napja (II. akiben "fölsülése" után végképp minden bántja.11. temetése és utána a férj keservei: mindez legalább 60 lap lesz. lineárisan előrehaladó vonalát Charles és Emma életútjának állomásai adják: házasság . ruhájaÉ léte" (II.). (Flaubert részletezi lelkiállapot.csiszolt. A regény (9.) Mindig rosszul választ: Bovaryból. rögtön házasságkötésük után kiábrándul. Bovaryné életének fordulópontjai részletesen kidolgozott. "emelkedés". mint következetesen végigvitt bonyodalom [É] úgy látom."miért is mentem férjhez?" -.) A "kettőztetés" eszközével is él a szerző: Charles kétszer nősül. Marad magának a cselekménynek a törzsére legföljebb 120-160 lapom [É] ez a könyv inkább életrajz. az asszonykám halála. "hogyan szabadulhatna meg tőle" (III. A konklúzió. jellemek exponálása (bár kellő fokozatossággal).) és Emma agóniája (III. 11 fejezetre bontottan) hármas tagolású. mint környezete ("még a megyeszékhelyen is megállná a helyét". Nincs fejlődés. "arca. Emma Rouault hétköznapi figura. mindig egyenes vonal.csak az "újra feltűnő dolgok kitágították" Emma létét (II. ezért vergődik álmai-vágyai és kisszerű környezete között. A megjelenített magatartásformák is mélységes illúzióvesztést tükröznek. rengetegszer. maga az élet is valahogy ilyen: egy-egy esemény egyetlen percig tart és hónapokig várjuk! Szenvedélyeink olyanok. csak rövid ideig jelentenek újdonságot. 15. az egész életét végtelen álommá tágító Emma paradox lelkivilágú naiv utánzó. tájak. csúcspont . végül . Léontól könnyedebb kalandot vár. 1853). Bovaryék folyamatos süllyedésével párhuzamosan ellentétes az Homais család felemelkedése.5. ahol épp a Lammermoori Luciát nézik . két városba költöznek. de mindkettőjükben csalódik: szeretői alig különböznek férjétől. Az álmodozás módszereit gyerekkorától fejlesztő (I. a bál. Homais).és érzelemváltozásait: "elhidegülését" Charles-tól . helyek fölvázolása.). a fogadó." Ezért a "csomópontos" szerkesztés (és a tempóváltás gyakori alkalmazása) a jellemző. 1853-ban írta a szerző: a mű "alapjában eléggé feszes [É] 260 lapom van készen. állandóan nagy eseményre vár. életmintául szolgáló olvasmányai alapján regényes szerelemre és nagyvilági életre vágyakozik.).).a színházban. mint a vulkánok: állandóan morajlanak. (Kéziratainak tanúsága szerint az író az esküvő.5. Könyvfaló kékharisnya.).már az foglalkoztatja.15. de több. a vásár és az agónia jeleneteit dolgozta át különös gonddal.

"valóságos szakadékot": megérezheti a "nagyvilági élet illúzióját". végül. majd bármire képes. mindig valaki másnak hiszi magát. s eltávolodik a kispolgári élettől. s ennek következményeként végül is tönkreteszik azok a realitások. Gyorsuló tempóban látjuk erkölcstelenségének fokozatait: "szinte kéjjel élvezte a győzelmes házasságtörés minden gonosz iróniáját" (II. s később a "bálra való emlékezés állandó foglalkozásává vált" (I. "egész élete a hazugságok szövedéke lett."mégsem volt boldog. Wilson).11. egyre mélyebbre süllyed. s azelőtt sem volt az soha".8. Goriot apó lánya. hogy elkerüljön Bertauxból. nagy hasadást okoz életében. "Nem hajlandó szembenézni tényleges helyzetével. Yonville-t nézi Párizsnak. egy másik világ légkörében". De nemcsak a bál emléke élteti: Léoné ("átkozta magát.6. Gazdagabb és ragyogóbb élet utáni sóvárgásának az a végeredménye.) . pénzt kérve. hóbort és élvezet volt ez egyszerre" (III.egész élete folyamatos emlék. s "az élettől futva így óhajtott elrepülni ő is egy ölelésben" (II.Anna Karenina (1877). hanem csalódása romantikus eszményeiben. egyre alárendeltebb szerepet játszik.5. Házasságtörő asszonyok történeteinek sora kezdődik Emmáéval az irodalomban . melyeket megpróbált semmibe venni. a tanyáról. hogy fenntarthassa viszonyát Léonnal. Effie Briest (1895) -. Scott kellős közepén. Emma egyszerűen "eltévesztette a teret. Bovary felesége. ő pedig. sorra látogatja Rodolphe-ot. Mindig valami más környezetben látja.a költözés.). s a pénzzel annyit se törődött. Meghatározó élménye. Először még "erényesnek és elérhetetlennek" látszik Léon számára.). egészségi állapota bírja arra Charlest. aztán egyre kevésbé tud úrrá lenni az eseményeken. "egyedül a maga szenvedélyei foglalkoztatták. végül Justin beviszi Homais "capharnaumjába". hogy megszabadul tőle".15). félelmetes-pompás nősténytigris. majd Rodolphe-é is (ezt "bezárta szíve legmélyebb rejtekébe") . komikus-megható férfipréda (Poszler Gy. ami nem fog többé letörlődni". Yonvilleben 'csak' Flaubert-hősnő. "ingerlékeny lett. miért is nem szerette"). Aztán a Rodolphe-kapcsolatba veti bele magát. Szabadulási kísérletei valójában nem igazi kitörések . egy pamutfonógyárba küldik munkásnőnek" (E. Párizsban Balzac-hősnő lehetne. valóságos szükséglet. aki [É] árván maradt. Guillaumint (akinek még elutasítja közeledését) és Binet-t (neki már felajánlkozik). férjhez megy. hogy kislányát. hogy hagyják el Tostes-ot .meg.). és megjelennek . Lheureux zsarolására férje betegeitől hiteleket szerez. mint egy főhercegnő" (III. a gyerekszülés a következő kísérlet. torkos és kéjvágyó". Amikor unatkozik. "a jóléthez való dörgölőzés valami olyat rakott rá. a bál.csak az eléje kerülő lehetőségekkel foglalkozik: apja "örül. a kifizethetetlen adósság.). ™ngyilkosságának oka nemcsak a lelepleződéstől való félelem.és múltidézés lesz. "egyszerre otthon volt lánykora olvasmányai között. első próbálkozásként. W. Léont sikkasztásra biztatja.

"Rastignac is Rodolphe-fá zsugorodna Yonville-ben".gátlástalan női karrieristák (Becky Sharp. megdicséri ("Milyen jó vagy!") .).). Pályája felfelé ível. a durva vászoning alatt" (II. s a "ridiculus sum" büntetés egész életét jellemzi. állandó vitája a bőbeszédű Bournisien plébánossal is ostobaságának bizonyítéka . állandóan "alszik és horkol". Homais. 1848) és önmegvalósítók (Nóra. majd amikor felesége "tanácsért" megy Léonhoz. Lheureux. Miközben felszarvazzák. torzképek jelennek meg . a nyárspolgár patikus "megtestesíti a kor progresszív és természettudományos világnézetének minden laposságát és ostobaságát" (Babits).5. "hétköznapi sátán" (Balassa P. Charles középszerű egészségügyi tiszt (orvosi vizsgáit nem tette le. Emma kísértője. 15. A figurák nem "hősök" a romantika (és a rendkívüli alakokat teremtő Balzac és Stendhal) felfogásának értelmében. "szánalmas figura" (Emma).). Rodolphe. "csak bizonyos alkalmakkor csókolta meg a feleségét.ekkor tölti Emma a fiúval a "mézesheteknek beillő" három napotÉ A "lapos társalgó" Charles földhözragadt. Charles halála után minden orvos elmenekül Yonville-ből. mint akármelyik más szokása. mindkét szeretőnek szinte felajánlja hitvesét: ír Rodolphe-nak. Bovary lecsúszása után eltiltja gyerekeit). ő beszéli rá Emmát.14. aki "nagyon érzelgőssé" válik .). "a halandók legboldogabbjának érzi magát" (III.7.9. Szorgalmas. 1879) is.). ő pedig megkapja a hőn áhított becsületrendet.).7. aki már nem tud cselekedni. s mint unalmas vacsora után egy előre sejtett utóétel" (I. fogadósné. hogy maradjon Rouenban (II. éppolyan szokássá lett ez nála. Léon pedig "szomorú Werther-fattyú" (Poszler Gy.). A mellékszereplők sorából társadalmi körkép rajzolódik ki: a polgárság képviselőin (közjegyző. hanem a materialista és idealista filozófia paródiája is a szkeptikus Flaubert-től. A fontoskodó tényszajkózó.kapcsolatuk a férfi szemszögéből a (majd) "hogyan szabaduljak meg tőle?" cinikus kérdéstől a "jó kis szerető volt" flegmatikus zárásig tart. "polgári józanságával" egyre inkább megveti Emma rajongását. Az alattomos "csúszó-mászó féreg" uzsorás kereskedő. "Rastignac vidéki énje". hogy "a szerelem itt remeg a közelében.).már senki nem lehet igazi hős. hogy a "felesége a rendelkezésére áll" (II. és "magát is többre kezdte becsülni azért. akinek "sejtelme sincs" arról. komikus első házassága után felszabadultan rajong Emmáért. kizárólag karikatúrák.Hippolyte pedig "eleven szemrehányás az ő gyógyíthatatlan butaságával szemben"). hogy ilyen feleségre tett szert" (I. de igazi áldozat sem. az öngyilkosságát is lehetővé tevő Justin viszont őszintén szereti az asszonyt. ostoba kollégistaként jelenik meg. Alkalmazkodik minden körülményhez és helyzethez (a kis Berthe-től pl. . adószedő.ez persze nemcsak a két figura. szakértelmének teljes hiányát ortopédiai műtétje és Emma haláltusája teszi nyilvánvalóvá: mindkétszer igazi orvosokat kell hívatni .

Emmáé lesz. hanem a szélsőséges. Rodolphe-nak "helyes aszszonyka". Lheureux ("heureux") boldog. a mű éppen olyan szatírája a romantikának.) kívül az író a nemességen is ironizál (lóverseny. "amely ne volna tökéletes . Homais ("homme". Az író úgy irtja ki (magából is) a romantikát. helyszíni szemlékkel dolgozik.). Balzac. Flaubert. majd: Sue. ironikusan. majd a narrátor szól. boeuf") ökör. csalódássorozata a romantikus illúziók kudarcának ironikus képe. megváltozik a narratív funkció: az író nem interpretálja az eseményeket. elalszik a szakmai hetilapon. Emma portréjával azt a tapasztalatát igazolja az író. mikrokozmikus" ábrázolásával. pedig "a sajtó az elbutulás iskolája. az ábrándozás meg "hitvány szörnyetegÉ a lelkek szirénje: dalol. holott csak az élhető. Az iskolatársként megszólaló szereplői elbeszélő. és az olvasmányok is: Emma mást és mást forgat különböző életszakaszaiban (a zárdában: Chateaubriand-. a romanticizmust (Rodolphe csábító közhelyeire a vásárból felhangzik a "válasz": "trágyázásért". majd retrospekció utal neveltetésére. Justin ("juste") igaz. A közvélemény szemlélete is tükröződik ("legalábbis így mondták a Yonville-i polgárok"). Léonnak kezdetben "minden dráma hősnője" stb. Flaubert egyik vívmánya az elbeszéléstechnika megújítása. Vele kapcsolatosan Flaubert sokszorozza a nézőpontokat: ideál Charles-nak. mert fölment a gondolkodástól". Homais pedig kívülről fújja az újságot. Charles fel sem vágja az orvosi lexikont. "realista lesz. Emma halála után újra Charles. Scott-. Sand következik.: LefranŤois-né mutatja be Yonville-t). odamegyünk hozzá. végül: erotikus regények). és nem térünk vissza soha többé" (1846). "egy merinó fajtájú kosért". a nézőpontok áttűnnek egymásba. (A beszélő nevek is jellemeznek . de egyetlen olyan sincs.Bovary ("bovin. Az írói lelkiismeretesség példájává lett Flaubert rendkívüli műgonddal. hívogat. mint annak idején a Don Quijote a lovagregények divatjának.). "hogy az ember a túlságos. 1871). akit először Charles lát. dokumentumok gyűjtésével. mindent többféle nézőpontból látunk (pl. hogy "művének tárgyává teszi".) és változatos jellemű szolgafigurákat is megjelenít. a láthatatlan narrátor nézőpontja a Bovary-szülők szemszöge után Charles-éba megy át. mindig valamelyik figura szemével látunk. Lavardiáre gróf stb. stb.zongoratanárnő stb. a márki szerint "igen formás a termete és nem is köszön parasztosan". romantikus regényformát is megszünteti a hétköznapiság "feszes szerkezetű. Lamartineműveket. Eltűnik a mindentudó regényíró. a közlésmódok közül nagy szerephez jut a szabad függő beszéd. a kizárólagos érzelmeket keresi. "homéopathie") ember vagy homeopátia -. rengeteg vonással és színnel. hogy leleplezze ezeknek az álmoknak hazug és egészségtelen voltát" (Hauser A. Nemcsak e magatartást. és a szövegben is megtöri. Bovaryné életvitele. ami sokrétű és szürke" (1859). a fő szólam .a narrátoron kívül .

hajtincsek.). ezért "egyebet se tesz. Lassítják a tempót a részletező leírások (Yonville.) Az igeidők. a figurákat is jellemzi ("nem szóltak többet egymáshoz". el kell rejtenie saját érzelmeit. de Emma sovány marad. a színházban látottakról saját esküvőjére gondol. tanyasi nyomorát. a fő toposz pedig az ablak. és "mint a tetvek. Homais locsolgatja Emma muskátlijait és ez Charles-ban emlékfolyamot indít. módszere a számtalan apró. a sétát is" (II. Sainte-Beuve). (A kép Bovaryné léthasonlatában is megjelenik: élete "olyan hideg. a ló-képek (a volt feleség "rozzant gebe". úgy marják a hasonlatok". így az utazásvágy és a prózai valóság egyszerre hat). mint irtja őket. karonfogva. hemzsegnek tőlük a mondatai". nyugodtan aludt a kastélyában. annyira [É] átéreztem. a horkoló Charles és a bölcsős gyerek mellé. "mint a robotoló lovak". mint egy padlás. Emma bezártságának és korlátozottságának szimbóluma: vágyakozik. e csendes pók szövi hálóját" (I. igemódok kezelésének nagymestere . "csak mennek-mennek. rajtam is kitör a roham". de a szomszédok szintén kémlelődnek. Bár az író azt vallotta. A legjelentéktelenebb dolgok is túlmutatnak saját közvetlen szerepükön és jelképessé válnak (Charles sapkája. mint mások a bonckést". a mű elemzői megállapították. amin az asszonykám átment. érzetek előhívják a múltat.7. hogy "feszélyezi a metaforikus érzéke". az álomleírásokban ("négylovas hintók viszik EmmátÉ": az ábránd beépül a jelenbe. még a parasztok is lesik a bált a kastélyban . Charles úgy tanul."vidéken az ablak pótolja a színházat. Alkotói magatartása a sokat emlegetett impassibilité. megteremtik a kapcsolatot az idősíkok között (ez lesz majd a prousti technika alapja is): a bál után talált hímzett szivartárca valóságos talizmán. hagyott még költői képeket a regényben. mert "semmit sem fogad be igazán").). Megszállottan keresi a pontos kifejezéseket ("a szó pontossága a gondolat pontosságából következik"). de még a cukor is fehérebb). A mű meghatározó tónusa az irónia: Emma temetésekor "Rodolphe. de jellemző tény ("úgy kezeli tollát. Rodolphe vanília-parfümje felidézi a vicomte emlékét.). hogy a domináns motívum az evés (rengeteget esznek. mint azok a lovak. Léon is aludt Rouenban".mása a valóságnak" (Babits). A tárgyak. várja a jelzést (a homokdobást) vagy jelez (kitett ronggyal). ez nemcsak az írót. s homályában az unalom. a szemlélődés gesztusa is. Emma "úgy tett. a kastélyban nemcsak gránátalma és ananász van. némán" stb.7. melynek ablaka északra néz. hogy attól féltem. Léon házasságának hírére Bovary levélben . amiknek nagyon is szorosra fogják a zabláját"). 1853. az esküvői torta) és a csöndek. nem érzelemmentes: csak le kell győznie. ("Amikor leírtam az idegroham szót. nem vált időt pl.nála ezek nem törik meg a stílus egyneműségét -. leskelődik. de valójában nem is szenvtelen. állandóan visszatérő trópusok pl. aki egész nap vadászattal szórakozott. menyasszonyi csokrok. a bálban leskelődő parasztok arca felidézi Emmának leánykori.

a kitüntetett vén cseléd . másoló. építve és rombolva alakítják az életpályát.közli: "szegény feleségem is mennyire örülne. de az emberi butaság határtalan" (1880). Homais és Bournisien. de Flaubert-nek a butaságról szóló látomásában az a legmeghökkentőbb. legbotrányosabb. A kulcsjelenet. utánzó hajlamán végig ironizál (l. majd a patikus vallásellenes reagálása következik. a technika. mely fölött két félelmetes agélaste (Čhumorérzék nélküliÇ). KEMéNY ZSIGMOND A rajongók (1855-1859) É az embersorsokat valami különös. a haladás. végül a tűzijáték leírása és Homais cikkének rezüméje. M. hanem "az ostobaságnak azt a fajtáját. a tenyészvásár napja. Regényeiben a butaság az emberi léttől elválaszthatatlan dimenzió. sokhangnemű fejezet: a bevezető leírás után párhuzamosan zajlik lenn a ceremónia. hogy az ostobaság korántsem enyészik el a tudomány. Párizs térképe. Kundera véleménye szerint "Flaubert a butaságot fedezte felÉ ez a legnagyobb felfedezése annak a századnak. Egyik utolsó. melyet leggyakrabban közöttük fedezett fel". Berthe névadása). . hosszasan fejtegeti sületlenségeit. mintegy gyászbeszédként. sokszólamú. de önzetlenül adakozó) Catherine Leroux. maga is együtt halad a haladással!" A művet Gyergyai Albert fordította. a modernség hatására.) Flaubert "gyűlöli a silány módon gondolkodást": nem is a polgári osztályt. egyre gyorsabb váltások után jelenik meg (a legszegényebb. ha élne".alakjával kapcsolatban hangzik el az író egyetlen direkt közbeszólása: ő "a pirospozsgás polgárok között a félszázados szolgaság" -. ironikus a romantikus csábításé. amely oly büszke volt tudományos szellemére. immanens törvény vagy dinamizmus irányítja. a hős sorsa ott alakul előttünk. (A szegénységalaptéma mellett komikus. de reális a vásár szólama. Az embersorsot formáló erők valami egyén fölötti szövevénybe összefonódva. épp ellenkezőleg. Szegény Emmát elkíséri szeretkezéseinek ágyától halálos ágyáig. a szenilis herceg. Emma nagyravágyásán. Maupassant-nak írt levelében fogalmazta meg (szállóigévé vált) gondolatát: "a földnek határai vannak. fenn (az ablakban!) Emma elcsábítása.

szereplőinek jelleme és sorsa izzó szenvedélyek harcában bontakozik ki. a két nagyhatalom között egyensúlyozó és nemzetiségi-vallási ellentéteket is magában hordozó fejedelemségben. valamint az előteret alkotó személyes sorsokban. A pályája csúcsán megjelenő történelmi regények Erdélyben játszódnak. Ez a rendkívül viharos időszak a történelmet eszményekkel álcázott. Rákóczi György fejedelemsége . amikor "még sötétebb és kétségbeejtőbb" a "vallásszabadságért" vívott háború. A mű első oldalain részletes korrajz olvasható.(BARTA JáNOS) A magyar regényírás báró Kemény Zsigmond (1814-1875) műveivel közelítette meg először a kortárs európai nagyepika szintjét. Bethlen Gábor egykori kancellárja. Szabó Dezső "a magyar fátum alá rekesztett" személyiségek közé sorolta. Vele szemben áll a jelen politikai életének meghatározó személyisége. A vallásháborúk zűrzavarának "derekán". A hősök a történelmi folyamatok sodrában. a fejedelem tanácsadója. Erdély társadalmi csoportjai. Ebben a közegben vívják meg saját létharcukat a regény második szintjének tényezői. Berzsenyi Dániel. Politikus és publicista is volt. Egyikük Pécsi Simon. 1638 végén indul a cselekmény.a regény különleges szerkezeti vonásaként ők személyesen soha nem találkoznak.a mű harmadik rétegében személyes erények és vétségek.egyfelől az evangélikusok védelmezőjeként lép fel a császári és katolikus Magyarországgal szemben. Németh László és Móricz Zsigmond őt tartotta a múlt század legnagyobb magyar regényírójának. A vallási célzatok mögött nyilvánvalóan politikai szándékok. Kassai István "címnélküli kancellár". Első irodalmi alkotásainak jelentőségét az árnyalt. politikai és vallási erői. valójában kíméletlen hatalmi harcok végtelen sorozatának mutatja. az író végigtekint a harmincéves vallásháború. A rajongók c. Az események középpontjában két főszereplő áll . azok mögött is . a közvetlen (társadalmi) környezetben. az európai békét minduntalan feldúló "szeszélyes vagy tragikai fordulatok" sorozatán. regény története is e három szinten zajlik.kétarcú politikával . aprólékos lélekábrázolás adja. szélsőséges indulatok (a "rajongás" válfajai) húzódnak meg. Katona József és Madách Imre mellé. Ellentétük fő oka Kassai "szertelen . a politika és a közélet porondjáról immár visszavonultan élő tekintélyes férfiú. II. a magyar nemzeti önismeret és emlékezet céltudatos formálója. a szerző szűkebb hazájában. a társadalmi ellentétek kereszttüzében kísérlik meg személyes céljaik megvalósítását. ugyanakkor a saját felekezeti kisebbségeit kész kíméletlenül elfojtani. A nagyregények ilyenformán három egymásra épülő szférában ábrázolják az emberi küzdelmeket: a totális (történelmi) háttérben.

Folyamatosan élesedik Kassai István és Pécsi Simon ellentéte is. Pécsi Simon azonban átlátott ellenlábasa szándékain. A bonyodalom kezdete után Elemér . (A rajongók "kompozíciós remeklés" . és . és megpróbálja helyrehozni végzetes hibáját. és zsarolással kémkedésre kényszeríti. Az események irányításának eszközéül Kassai István behálóz egy szombatos papot.Báthory Zsófia hercegkisasszony és ifjabb Rákóczi György készül az esküvőre. A válság éleződésével újból megjelennek a nagypolitika erői: külpolitikai fejlemények következtében küszöbön áll a magyar király . elhagyja a gyulafehérvári udvart. Laczkó István a bűntudattól összeroppan. csupán elszenvedik a történéseket. Pécsi Simon és Deborah csöndesen élik napjaikat. hiszen ellenfele közismerten kapcsolatot tart ezzel a szektával. Elemér és Deborah kedélyhullámai. Ťgy váltakoznak Laczkó István. minden jelentős szereplő nézőpontját és motivációját egyenként és részletesen megvilágítja. E lépés nyilvánvaló okát a közvélemény is gyanítja: "a szombatosok ügyét [É] Pécsi megrontására hozta szőnyegre" a körmönfontan ügyeskedő kancellár. időbeli előre. Kettejük párbeszéde a regény eszmei csúcspontja. Az "ítélőmester" több úton próbálkozik. Pécsi Simon eltökélt szándéka. tépelődései. Bodó Klára hősiesen és sikeresen dacol a sorssal.és jószágvesztéséről" szóló rendeletet (1638. a fejedelmi udvarban is. Kassai István ellenben az indulatok előzetes felkorbácsolásán munkálkodik. közben pedig levélben tájékoztatja az erdélyi főbírót a "veszedelmes" készülődésről.vagyonszomja" (mindenáron meg akarja kaparintani Pécsi Simon birtokait) és elhatalmasodó gyűlölködése: riválisa politikai súlyát és személyes tekintélyét is meg akarja semmisíteni. és betölti barátja helyét a Pécsi-házban is. a mezei hadak kapitánya lesz a Pécsi-birtokok körzetében.szerelméről lemondani kényszerülve . Felesége. Klára. csupán mert az Pécsi Deborah szerelmese volt. vívódásai a sorsfordulatok előzményeiként. A háttérben . és nemkívánatos személynek tekintette Elemért. Kassai második . Korábban örökbe fogadta Kassai Elemért.) A tetőpont a szombatosok andrásfalvi találkozója.és visszalépésekkel.a megoldásban végső fordulatot hozó epizódsorként . hogy ezen lecsillapítja a szélsőséges indulatokat. és így tekintélyes hozomány várományosa.manővereként kieszközli az erdélyi fejedelemtől a szombatosok "fő. a fejedelmi udvarba kerül. december 21-én). A regény középső szakaszában az író az eseményszálak váltott szövésével halad előre. nem kívánnak harcolni sorsuk ellenében.vélekedik Németh László. mértékletességre inti a "rajongókat".megnyerve Lórántffy Zsuzsanna személyes pártfogását kevés híján a férjét is kimenti Kassai István körmei közül. vállalja a jobbágysorsot. illetve következményeiként. Laczkó Istvánt.félreáll. Ennek formája leggyakrabban a belső monológ. Az ő visszavonulásával párhuzamosan egyre inkább előtérbe kerül Gyulai Ferenc.és a regényünk főcselekményét kitevő . unokaöccsét.

A szombatosok elvakultsága és a tragikus véletlenek sorozata tömeghisztériát robbant ki. A magyar viszonyok . mint a legsilányabbak. a machiavellista intrikus. amelynek első áldozata az a Kassai Elemér lesz. a lelkiismeret nélküli alattomos figura is a véletlen játékszerévé válik. Kérlelhetetlen törvények bonyolult erőrendszere áll fölöttünk.jóllehet ő Bodó Klára iránt vonzódik. A végzetes eseményen a balsors Pécsi Simon ellen fordul. a "hübrisz" Kemény Zsigmond világában különös jelentőséghez jut. férje utolsó tartózkodási helyén. amelyhez alkalmazkodni vagy amelyet befolyásolni nem lehet. Laczkó István is életét veszti. a "rajongók"-at. Kassai manőverei beválni látszanak. aki pedig a béke szolgálatában érkezik a gyűlésre. A kiszolgáltatottság ugyanakkor az ellenpéldára is érvényes: a morált a saját önös céljaira eszközül felhasználó Kassai István.az ítélőmester "nem soká élte túl" a végső fordulatokat. kegyvesztetté válik. Laczkó István özvegye azonban a szegények és betegek istápolásában lelte meg életcélját Rápolton.elleni támadás. és ez fékezi a felekezetek elleni belső fellépést Erdélyben. A mű elsődleges tanulsága: az emberi sors kifürkészhetetlen és befolyásolhatatlan. Elemér felkoncolása Kassai István számára a legfájdalmasabb veszteség. Zsófia nászajándékul elhangzó kérésére Gyulai Ferenc lesz az értékes Pécsi-birtok ura. mint Kemény . hogy Balázsfalván zavargás törjön ki. A sors kiváltképp a megmerevedett társadalmi rendben tragikus.és sorsszemléletét a szabadságharc előre látott tragikus bukása döntően befolyásolta. (Ennek a világlátásnak a gyökere 1849 tanulságában rejlik. Pécsi Simon ellenben visszanyeri a fejedelem jóindulatát . egyúttal Deborah kezét is megkapja . sőt épp a lelki nemesség és jóság sodorja őket végveszélybe (Eleméren ez be is teljesedik). most már csak a kapzsisága elégülhet ki. Minthogy pedig időközben a török szultán hozzájárult "a magyarországi evangélikus rendek sérelmeinek orvoslásáért indítandó hadviselet"hez. mégis mindkettőjüket elsöprik a törvények. ezúttal a házasuló fejedelmi pár szeszélye képében. Kemény Zsigmond történelem. épp azokat söpri el a legnagyobb erővel. Kassai Elemér talpig becsületes fiatalember. ha megkapja a szombatosokkal együtt bukó Pécsi vagyonát. jóllehet a végső fordulatokig fölényes biztonsággal és célravezetően kormányozza hajóját. A megoldásban azonban ismét közbeszól a sors. elsősorban az andrásfalvi uradalmat. A tragikus vétség klasszikus eleme. akik a legjobban küzdenek ellene. elsősorban a fanatikusokat. Kassai István kiszorul a politikából. Kassai érdekei tehát azt követelik. Pécsi Simon önzetlen és nagylelkű férfiú. elhivatottság és elbizakodottság a sors kihívásának minősül. a szenvedélyek és vágyak megszállottjait.) Az erkölcs szolgálata sem szolgáltat jogalapot a kiemelkedésre: a legkiválóbbak éppúgy elszenvedik a csapásokat. Mindenfajta szélsőség.a történelmi időben éppúgy.

kiadja szerelmese útját. A fejedelemasszony magasságát megközelíti Bodó Klára. és helytáll a kritikus helyzetekben ("érzem. élete azért fut zátonyra. rangot és gyönyörű feleséget is kap . "szent énekeket" szerez és énekel. Mégis ő az egyetlen szereplő. aki saját tiszta erkölcsisége szerint tud élni. aki magára maradva gyermekeiről is gondoskodni tud. méltán lesz Kassai bábfigurája. hogy erélyemnek a szükség csak újabb meg újabb tért nyitna"). Rákóczi Györgyöt is. Akad. de nem is érik el vágyaik teljesedését. a "gyermekkedélyek" osztálya. akit hidegen hagy "Sáron Rózsájának" varázsa. megütközik . a berontó nemesek és hajdúk egyszerűen lemészárolják. Nem ura érzéseinek. Kivonulása a társadalomból (lemondása a világi boldogságról.engedve imádott apja kérésének . nem kerül az események fővonalába. Az igaz érzelem elfojtása "az önmagukat elvesztők" bűne. férje tragédiája őt is sújtja. ™nérzetre ébredésekor azonban előre lép .a tragikus sorsúak táborába. Messze kimagaslik kortársai közül . koldusból lett módos lelkész. Hősies fellépése a szombatosok gyűlésén hatástalan. ezért nem ütköznek össze semmilyen törvénnyel. ezzel szemben Bodó Klárához vonzódik egyre erősebben. Pécsi Deborah az "önsorsrontók" közé tartozik. Szilárd életelvek szerint él. tudományokban jártas "csillagjós". valamint "ábrándos és előítéletes ember". Gyulai Pált a szerencsés véletlen sodorja előre. reménytelenül. hisz megkísérli helyzetének megváltoztatását. A regény eszmevilága szerint származásának megtagadása volt az ő eredendő bűne. a szegények és betegek gyámolítása) már bizonyos fokú életvereség. szíves vendéglátója minden idegen utazónak. Nekik nincs határozott törekvésük. nevezetesen Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony. Pécsi Simon "szűcsmester fiából lett mágnás" Bethlen Gábor idejében ez a mozzanat politikai ellenfeleinek gőgjét és irigységét váltja ki (Kassai szerint "a nagyok közé tolakodott"). A rajongók szereplői tehát csaknem valamennyien tragikus hősökké válnak. őt a tiszta gyermeki szeretet ítéli tragikus sorsra. mert . épp ezért kell belátnia: "el volt tévesztve egész életünk". "szilárd jellem" (Barta János kategóriáit alkalmazzuk. Megemlíthetjük mellette a fejedelmet. és így a sors büntetését. Laczkó István gyenge jellemű figura. A többieknek még ez a részsiker sem jut osztályrészül. ő "a legcsekélyebb akaraterejű" szombatos. A származás kijelölte útról való letérés végzetes bűnnek számít Szőke Pista részéről éppúgy. A végzet szeszélyeit elkerülő másik típus a sodródó figuráké. aki "a sors fölött áll". ezzel váltotta ki maga ellen a végzet haragját.Zsigmond jelenében .ez is vétségnek számít -: tudatosan él.bár ő az egyetlen fiatalember. de ő kevésbé jelentős szereplő. a továbbiakban is). két típus kivételével. "Dúsgazdag Epicur". ő azonban csak a saját életútját illetően győzi le a mostoha körülményeket. pártfogója a szombatos szektának. mint Pécsi Simon esetében. csak magának teremt "külön világot".rendkívül merevek.

A magyar irodalmi és tudományos nyelv csak az 1830-as években kezdett erőre kapni.pl. befolyásolható. kincsére nem vágytam. az író elsődleges célja az egyén és a világ közti kapcsolat feltárása. hogy Pécsinek halálos ellensége. nem volt szívem visszautasítani a gyűlölt öreget. annak gazdag és fordulatos eszköztárát. A nép . de bűntelen embertársak halála is szárad lelkükön. önhittség. vesztét a nagybátyjával való kapcsolata okozza. "érzéseit szeszélye gyakran elvitatta. A cselekmény mozgatói a harag és a szeretet hullámai. Pécsi Simon pénzszóratására . hogy amint az ember Istentől . Elbeszélői magatartásában a tényszerű tárgyilagosság. a reflexió és a boncoló jellemzés váltakozik. Epikájában nagyfokú líraiság uralkodik. illetve a sorsa hatóköréből. és belelovalja magát az utána való sóvárgásba.rendkívül ingatag. és Kemény Zsigmond beemelte stílusába a romantikus poézis elemeit. Bűne: irígység. ő az író jellemtipológiájában az "önmagukat szétzúzók" körébe tartozik. Különleges szókapcsolatokkal. Boldogtalanságra rendeltetett. Nagy súlyt helyezett a plasztikus láttatásra. A költészet a prózánál előbbre járt. "Jellemétől idegenkedtem. fejezett ki erkölcsi-gondolati-indulati reflexiókat. MADÁCH IMRE Az ember tragédiája (1859-1860) Egész művem alapeszméje az akar lenni. de a szeszély és e büszkeség álérzéseket is hamar iktatott a valódiak helyébe". elvakult "rajongó". Előadásmódja is változatos: narráció. elsősorban az újabb nyelvújítási mozgalomtól támogatva. Kassai István a negatív főszereplő. Kádár és a legtöbb szombatos megszállott. újszerű asszociációkkal éreztette a lélek rebbenéseit. de sikertelenül.Gyulai Ferenc hidegségén. a hősök énjébe való beleélés. Kassai felbujtására. büszkesége legyőzte. s bár hallám. kapzsiság. monológ és párbeszéd. ezután megkísérli kivonni magát nagybátyja. másrészt a népnyelvből merítve. átképzelés és jelenetezés egyaránt megjelenik regényében. Kassai Elemér az erkölcs és kötelességtudás áldozata. ők "az erény szörnyetegei" (Németh László)." Tudomásul veszi sorsának csapását (Deborah elfordulását). a hangulati tartalmak jelentős szerepet kapnak. önnön bukásuk előidézői. bárki ellen vagy mellé hangolható.

azért mégis fejlődése mindig előbbre s előbbre ment. Az ember tragédiája filozofikus síkra emeli az egyetemes. Az ellentétes erők összecsapása után egy újabb idea merül fel. de terhes" önálló életet. a műfaji határokat átlépő alkotásai is fémjeleznek. Műfaja drámai költemény. egymás hatását felerősítő körülmény késztette főműve megírására (Európa társadalmi. számos tudományos.) Madách Imrét számos. IX. A konfliktus egyik pólusán (de a mű egészében is.a korlátlan egyéni hatalmat próbálja ki. 1862. más szóval bölcseleti-lírai dráma. Madách műve tagja annak a sornak.fáraóként . mi az emberi természet legbensőbb lényegében rejlik. A mű eszmei háttere is rendkívül sokrétű. gazdasági és tudományos élete forradalmi átalakulásokon ment át. lépjen ki az isteni "gondviselet" védelméből.13. az egyes színeken belül is) egy-egy elvont eszme megvalósításának igénye jelenik meg. Lucifer a továbbiakban (a történelmi színekben) álomképek sorozatával tárja fel ádám előtt az emberi szellem egyfajta fejlődéstörténetét. az utópista szocializmus. Magyarországon a tíz éve elvesztett szabadságharc után ismét kiéleződött a politikai helyzet. a liberalizmus. Byron. Milton. valamint az első színben megjelenő (Lucifer által képviselt) autonóm létforma ellentéte alkotja. de egy "ismeretlen érzés" (a "milliók" iránti együttérzéssel társult szeretetvágy) a szolganép felszabadítására ösztökéli. nemzeti és individuális létkérdéseket. hogy eddig tett minden kísérlet erőfogyasztás volt. a deizmus és a panteizmus. ádám Egyiptomban . Először a szabadság kétféle változatáról látunk példázatot. s megbuktatója mindenütt egy gyönge. hogy ő is dacoljon az úrral. A dráma alapkonfliktusát a függőség. a pozitivizmus. Lucifer a paradicsomi boldogságban élő ádámot a második színben arra bírja rá. és nem utolsó sorban saját személyes válsága is motiválta). szellemi irányzat kap benne valamilyen szerepet. A kompozíció az ellentétes erők harcának elvére épül. A bűnbeesés után ádám (évával együtt. Igaz ugyan. az évezredekre szóló személyes dicsőségbe kóstol bele. amely egyben a következő szín kiindulópontja is. (MADáCH LEVELE ERDéLYI JáNOSHOZ. a biológiai és statisztikai determinizmus. de bár kétségbeesve azt tartja. A "szabad állam"-ban. immár "a paradicsomon kívül") büszke önérzet és szorongás közt ingadozva éli önálló földi életét. pl. vállalja a "nemes. az örökléstan. míg a másik pólust az anyagitársadalmi tényezők alkotják. amelyet Dante nyomában pl.elszakad s önerejére támaszkodva cselekedni kezd: az emberiség legnagyobb s legszentebb eszméin végig egymásután cselekszi ezt. hogy mindenütt megbukik. Athénban azonban a . és az ígért mindentudást kéri számon a csábító szellemtől. Shelley. melyet levetni nem bír (ez volna csekély nézetem szerint tragikum). Goethe és Vörösmarty nagyszabású.

a tudós felesége pedig udvaroncokkal flörtöl. feladná "a hasztalan harcot": a szabad akarat végső. elhagyja az emberi kultúrát és az embertársakat. tilos az anyai szeretet és a szerelem is. akkor mégis lelkesített. az elvont eszmények eltűnnek.felcsendül "a jövő dala". de diadalra jutnak a legnemesebb eszmék: az "egyenlőség. Emelt. Mégis. A londoni szín záróképe: vízió a kor áldozatainak haláltáncáról. Prágában a tudományt szolgálja (Kepler személyében). amelyet már a római színben a kereszténység új eszméje győz le. hogy "az ember célja a küzdés maga. ádám. mint "álom az álomban" (Sőtér István) . Az ember döntési lehetősége csupán abban áll. ha ellentmondásosan is." Ez a jelenet a mű egyik eszmei csúcspontja. aki ismét csalódott eszményeiben.a szellemi értékekhez ragaszkodván . ádám tehát visszafordulni kényszerül. Konstantinápolyban ez is hitelét veszti: az emberi szeretet elvét megcsúfolja a vallásháború. de a jövőt jelképező falanszterben a rideg célszerűség uralkodik. Az eszmények hiánya azonban a pusztulást hozza magával. szabadság". tudomány vezérelte világot áhít most már ádám. éva azonban átszellemült boldogsággal a tudomására hozza: "biztosítva áll már: a jövő". és keresse a kéjt". a záró keretszínben fellázadna ("Ne lássam többé ádáz sorsomat"). kereszt vagy tudomány." Kimondja. az ő szolgálatát vállaló nagy egyéniséget pedig elveszejti. Hősünk . testvériség. Egy "védő" és "buzdító". Előre vitte az embernemet. és a . a szeretni vágyó embereket a zárda ajtaja elválasztja egymástól. A magasztos eszményeiben csalódott egyén most azt a célt tűzi ki. az igazi tudásra viszont a császári udvar nem tart igényt. szabadság Vagy nagyravágy formájában hatott-e. hogy szabadon választhat a "bűn és erény" között. és Kepler tanítványának lelkes figyelme a jövő ígéretével kecsegteti ádámot.az űrbe repül. Az utolsó részben. szellemi és erkölcsi leépülést tapasztalja. Az "új világban". de torz megnyilvánulásával önmagát áldozná fel az emberiség megmentésére. Mindegy. a "döghalál"-t. hiányzik pl. hogy "éljen magának. Végképp elszakítana minden köteléket. a demagógia prédájaként) nem tud élni szabadságával. mégis alapigazságok fogalmazódnak meg benne: "bármi hitvány Volt eszmém. A szabadosság életelve a császárkori Rómába vezet. a nagy francia forradalomban. A Lucifer által felvázolt történelmet így mindenképpen vállalni kell. lelke azonban (a "Földszellem" uralmából) nem szabadulhat a testtől. a "kegyelet". funkcióját vesztette a tudomány és a művészet.nép (a nyomor miatt. hisz "Szerelem és küzdés nélkül mit ér A lét". London "szabad verseny"-ében (ahol "az élet korlátozza önmagát") viszont csak az érdekek diktálnak. ádám az eszkimó színben a teljes fizikai. újra Prágában (a tizedik színben) éva visszatér férjéhez. a kihűlőben lévő földre visszatérve. és így nagy és szent eszme volt. Párizsban mégis átmenetileg. a szeretetre "bűnbélyeg" kerül. megszűnt "a haza fogalma". "mely a földhöz csatol"'.

Lucifer és éva) hasonló hármasságot képvisel: az eszméket. hogy a tagadás szelleme próbára tegye az első emberpárt. A három főangyal által dicsőített és egyben képviselt fogalmak is ("Eszme". a szellem és a lélek szabadságának keresője dacolni próbál vele. a földi világ bármely szegletében megmutatkozik a megfelelő (nyitott) lélekállapot előtt. Amíg Lucifer a személyes szabadság szószólója. panteisztikus isteni lény. aki a "végtelent és időt alkotta". maga az abszolútum. "gúnnyal" adja neki a két fát. az anyagi szférát. ember: küzdj és bízva bízzál!" A részek dialektikus egysége nem csupán a Tragédia felépítésének. Tagadásúl. amíg a feltétel nélkül hódoló angyali karral szemben a szabad véleménynyilvánítás jogának követelője. az ember vele mindenütt találkozhat . őbenne a szintézis is megtestesül." ádám. így az emberi életút a fenyegetés és a bizalom között vezethet tovább. de egyoldalúan torzít is. tudhatod."Elrészletezve vízben. de ugyanakkor az isteni irgalomba vetett "hit" is megadatik a számára. hanem világképének is az alapja.az egyre kilátástalanabb álomsorozaton. ádám nem léphet ki a Föld köréből. mindenhatóságát egyértelműen kinyilvánítva lép közbe: "A porba. a teremtett világ: egymással küzdő erők egysége. cinikus szkepticizmusát csak az úr szavai ellensúlyozzák. fellegekben. valamint az erkölcsiséget. "Erő". Az úr maga: az idők és a világ teljessége. aki egyrészt a tényekkel való szembenézésre kényszerít (lásd neve: «fényhozó«). szállóigévé vált mondattal zárul a mű: "Mondottam."végtelen tér"-ben vállalhatja a "tettdús élet"-et. A lélek azonban a test nélkül nem létezhet (vö. "Csak én lélekzem benned. mentsvára pedig az isteni kegyelem védőpajzsa. addig ádám harcostársa. Segítsége az iránymutató isteni "szózat" lehet (csak meg kell hallania). "Jóság") együtt a világ teljességét szimbolizálják: a szellemi. és a végkifejletet előre látva engedi. tovább kell vállalnia az esetleg "hasztalan" küzdelmet. Mindaddig áll az én hatalmam is. . amikor a földi életet kilátástalannak látja. hová benéz Erős vágyakkal és emelt kebellel" -. A három főszereplő (ádám. mindenütt. Hárman együttesen alkotják az emberi teljességet. az úr viszont ekkor már hatalma teljében. mely véle harcban áll"). Ligetben.egyoldalúan és célzatosan . a "hideg számító értelem" megszemélyesítője. Sokat sejtető." Lucifer a tagadás képviselője ("Míg létez az anyag. Ez a történetív . szellem! Előttem nincsen nagyság. Az eszkimó szín után Lucifer győztesnek érzi magát. és ezért nem juthat soha teljes diadalra. A befejezett "nagy mű". a rációt és az ösztönöket. A Földszellem a földi lét (az "anyagvilág") törvényeinek megszemélyesítője. az ellentétek egysége. József Attila: Költőnk és kora !). Lucifernek az elsőbbséget és az isteni tökéletességet megkérdőjelező szavai után az úrnak módjában állna az "önhitt" szellem megsemmisítése. Mint a földi élet tökéletes ismerője kalauzolja végig ádámot .a földi világ tökéletlenségét hivatott illusztrálni. ádámnak el kell fogadnia a Lucifer által feltárt "vég" fenyegetését.

a saját lábára kíván állni. de könnyen felcsigázható tudásvágy vezérli ("szomjúzom") . Az ember tragédiájában végső soron a küzdéseszménynek jut a főszerep. a tizenharmadik színig az egyéni és a közérdekek felváltva kapnak szerepet." A Tragédia jelentős témaköre az egyén és a közösség viszonya. "e nyugtalan erő" a folytonos kudarcok ellenére sem hagyja pihenni. a természetesség érvényesítője.pihenni akarok. hogy a főhős . Míg bűne a koré.és kötelességtudó. tudom. A férfival szemben ő otthonteremtő lény. érezem. Lucifer a "dőre tagadás"-sal csak élesztője a fejlődésnek. Számára minden mélypont után "újra felmerűl Az eszme.éva rendkívül összetett figura." ádám a "büszke férfinem" képviselője. és ebben rejlik hivatása a férfi mellett: "E gyönge nő tisztább lelkűlete. ádámot Egyiptomban és Párizsban is a "rokonszenv" teszi fogékonnyá a másféle igazságok megsejtésére (mindannyiszor a nő vonzása is szerepet játszik). a hiúság. Szelleme."Minő csodás kevercse rossz s nemesnek A nő. méregből s mézből összeszűrve [É] a jó sajátja. és a kíváncsiság is. ádám "hő vágya" hozta létre. az úr "szózatát". Törvény. hogy illyen népnek kell szabadság") Madách személyes politikai élményeivel is kapcsolatos. A hatalom vagy a nép szolgálata a történelmi színek első nagy dilemmája. egyben a korerkölcsök képviselője is. Az eszmény minden bukás ellenére mégiscsak "fog dacolni. benne a férfi élete "szebb létre" tesz szert." ő egyúttal az eszmék fanatikus híve. mely éltet lehel" a földre. Mindent összevéve ő az ösztönök képviselője. Sokrétű arculatának további jellemzői az életélvezet." A nép-fogalom a politikában kiüresedhet: Párizsban Danton és Saint-Just egyaránt a "nép"-re hivatkozik. Az egyén-közösség téma végső tanulságát jelentős mértékben alakíthatja a testvériségeszme és a szeretet-elv is: az egyént önmaga kiteljesítésében az embertárs iránti vonzalom és felelősség is köti.folyamatosan mind passzívabbá válik. Ezt a kérdéskört is érinti az a tény. melynek lezárása ("Csak egyedül én voltam a bolond. Az érdekek mocskától távolabb." A legfőbb szerepét éva a tizenötödik színben nyeri el: az ő "tisztább lelkűlete" mindenkor képes meghallani az isteni iránymutatást. . és szíverén keresztűl Költészetté fog és dallá szürődni. de a hetedik színben már megnyilvánul emberi gyarlósága és végessége: "Kifáradtam . Legelső szavaival jelzi célját: "úrnak lenni" a teremtett világban. továbbá a hálaérzet. Hivén. a szolgalét és az önfeledt boldogság képessége. és a tömeg "minden rendnek malmán húzni fog. A tömeg és a kiemelkedő egyéniség kapcsolata a továbbiakban is az egyik főmotívum marad. [É] Majd istenűl oltárra helyezi" . mint Isten". sőt isteni (abszolút) teljességre is: "Legyünk tudók. megvalósításuk harcosa. mely szülte őt.egyre kevésbé találva cselekvési lehetőséget . aki "lugost" csinál a sivár környezetben a "vesztett éden" pótlására. Lucifer az emberi "fajzat" nőfelfogásáról is kemény ítéletet mond: "Majd állati vágyának eszközéül Tekinti a nőt. Büszke. Meghallja azt. Teljességre és hatalomra tör. Lucifer szerint "Minden ember uralomra vágy".

Ez a lényegbeli vonás nemcsak olyan figurák problematikáját magyarázza meg. mint amilyeneket a valóság tálal fel nekünk naponta ezerszámra. de jelentésüket korábbi szövegrészekre emlékezve szűkíthetjük és pontosíthatjuk. nemcsak ezeknek az íróknak a szeretet-hitvallását és hitét." ádám végső kételyeit tovább oszlathatja Péter apostolnak már a hatodik színben elhangzó útmutatása: "Legyen hát célod: Istennek dicsőség. Az egyén szabad érvényre hozni mind. amelyek az egyént a világtól és a közösségtől elkülönítik. "mely munkára hív". Az űrjelenetben elhangzott: "A cél halál. hanem az egész orosz irodalom messianizmusát is" (Hauser A. 1876) A múlt században. Az alapvető sorskérdést. a művészethez. mint Dosztojevszkij Raszkolnyikovja és Ivan Karamazovja vagy Tolsztoj Pierre Bezuhovja és Levinje. a képzelethez fordulnak. a szó legnemesebb értelmében. hogy a valóság unalmas. mert az emberi lélek teljes mélységét ábrázolom. ha szórakozni akarnak. Magadnak munka. 1880-1881. S az ember célja e küzdés maga. A zárókép utolsó szavai ("Mondottam. Csak egy parancs kötvén le: szeretet.) Mindig azt mondják. mint a valóság? Mi volna olykor hihetetlenebb nála? Egy regényíró sohasem tud olyan képtelenségeket ábrázolni. a modern ember .). (DOSZTOJEVSZKIJ: NAPLóJEGYZETEK. a legközönségesebb dolgok alakjában. csak realista vagyok. amikor "a nyugati regény a társadalomtól elidegenedett. az orosz kezdettől azon démonok elleni harcot ábrázolja.ádám előtt azonban "Végtelen a tér". egyhangú. ember: küzdj és bízva bízzál!") sokféleképpen értelmezhetők. s az emberek. a magány súlya alatt összeroppanó egyén ábrázolásába torkollik. (DOSZTOJEVSZKIJ: DON CARLOS éS SIR WADKIN." DOSZTOJEVSZKIJ Bűn és bűnhődés (1866) A teljes realizmusban megtalálni az emberben az embertÉ Pszichológusnak neveznek: nem igaz. Szerintem épp fordítva áll a dolog: mi volna fantasztikusabb és váratlanabb. mi benne van. az élet küzdelem. regényeket olvasnak. az egyén elidegenedését.

nem nemesi származású és nagy nyomorban él -.elmagányosodását az oroszok a szabadság problémájaként fogalmazzák meg. az elképzelhető valódi boldogság forrása viszont: a szenvedés vállalása. Aktuális tárcaregényét. de mértéktelen uzsorakamatot szed. ő maga pedig befejezi tanulmányait. a . 1866-ban pedig a teljes Bűn és bűnhődést. amit elkövetett.] egy véletlen körülmény folytán sikerült gyorsan és eredményesen végrehajtani elhatározását. a bűnözéstől." Dosztojevszkij. kiforratlan. Hőseik mind ezzel a problémával viaskodnak. könynyelműségből. megszabadítja húgát. Egy fiatalember. aztán egészen más elképzeléséről tájékoztatja kiadóját: a készülő új mű "lélektani beszámoló lesz egy bűncselekményről". A magány feloldásának posztulátuma. lebegő. Az öregasszony ostoba. hogy egy hónap múlva úgyis meghalt volna. s lehet. akit kizártak az egyetemről . intenzívebben. ČMiért is él?Ç. gonosz és nem kíméli mások életét. kínozza a nála szolgálóként élő húgát.) Sehol sem élik át ezt a kérdést mélyebben. Ki tudja ma. tartanak az anarchiától. "A cselekmény napjainkban játszódik. külföldre megy. erős és megdönthetetlen Čaz emberiség iránti humánus kötelezettségeinekÇ teljesítésében. "a szabadságkeresés katasztrófájának regényét. bűnbe és magányba sodorja az embert. amely. gonosz és beteg öregasszony maga sem tudta. ostoba. furcsa ČéretlenÇ nézetek hatására elhatározza. De itt bontakozik ki a bűncselekmény lélektani folyamata. részvétel a közös emberi sorsban" (Török E. ("Beteg társadalmunkban felbomlik a jóról és a rosszról alkotott fogalom. az erkölcsi relativizmus veszélyétől. ČHoz-e ő hasznot valakinek is a világon?Ç és így tovább. s így boldoggá teszi vidéken élő anyját. [. A túlzott individualizmus és a (napóleoni) hatalomeszme megszüntetésére irányuló két nagyregény egyidőben jelent meg a Russzkij Vesztnyik hasábjain: 1865-66-ban Tolsztoj Háború és békéjének első fejezeteit közölték folytatásokban. úgy dönt. mi a ČjóÇ és mi a ČrosszÇ? Mindenki maga szerint tanítja. aki különben pénzt szokott kölcsönözni kamatra. az író szerint. miért él a világon. és egész további életében becsületes lesz. beteg. úgy dönt. hogy megöli egy címzetes tanácsos özvegyét. aki társalkodónő egy földesúri családban. Ezek a kérdések kisiklatják a vágányról a fiatalembert. ahol kéjvágyával üldözi és már-már vesztébe kergeti a családfő. azaz természetesen Čjóvá teszi bűnétÇ. hiszen ez a süket. hogy egycsapásra javít nyomorúságos helyzetén. mint Tolsztoj és Dosztojevszkij. A gyilkos .Részegeskedőket' pétervári nyomorleírásnak szánta (hőse valószínűleg Marmeladov lett volna). Čéletének semmi értelmeÇ. ha egyáltalán bűnnek lehet nevezni azt. pontosan ebben az évben... [É] Semmi gyanút nem támasztanak és nem is támaszthatnak ellene. süket. és senki sem érzi a megoldásával együtt járó felelősséget kínzóbban.). hogy megöli az öregasszonyt. kifosztja. Dosztojevszkij két tervezetének cselekményét egyesítette művében.

műfajok keveredéséből is . részben azért. Nevezték többek közt regénytragédiának. Még a rabság vagy akár a halál árán is kész visszatérni az emberek közé. "egyszerre több elbeszélés és kisregény zsúfolódik egybe". váratlan érzések kínozzák a szívét. nehezen meghatározható regényformát hozott létre. Ezt azonban nem szabad úgy értelmeznünk. eszmélésregénynek. a kocsmák.a "discordia consors" (összhangzó különbözőség) hatásával. sokféle különnemű elemből . ill. [É] lebilincselő olvasmány lesz [É] tűzzel a lelkemben írtam. szept. az anekdota. [É] a bűncselekmény elkövetése miatt kirótt jogerős büntetés sokkal kevésbé félemlíti meg a bűnöst. társadalmi-filozófiai.így a pszichológiai-filozófiai szólam sűríti a szociálisat is. bonyolult. hogy Dosztojevszkij É irányzatos elbeszéléseket írt és tendenciózus művész volt [É] ahogy más regényírók számára a centrális tárgy szerepét a kaland. B. "félőrültek" világáról csak keretül szolgál. saját megállapítása szerint is.6. anyja nincs az embernek". Háttérbe szorul a társadalombírálat. és ettől nem kell elállni egy percre sem". Bahtyin szerint az író eleve különféle nézőpontokban. álom és valóság keverésével. ("Elbeszélés harmadik személyben. de mindentudó lény van jelen. az "eszmehordozóvá" vált főhős hatalomeszméje kerül előtérbe . Az isteni igazság. és ő a végén belső kényszer sugallatára feljelenti magát. az eredeti elképzelés válságleírása a romlott nagyváros nyomorító hatásáról ("ahol csak apja.) Az író ezt a változatot még két további tervezetben pontosítja. ítélkező . Az igazság és az emberi természet törvényei kerekednek fölül. a pszichológiai típus. 1865. amely mindjárt a bűncselekmény elkövetése után született meg benne. tudatokban gondolkodott. elidegenedés érzése. II. mert végleg kimeríti az emberiségtől való elszakadás. ellenpontozásokkal. a földi törvény követeli a maga jogát.) Dosztojevszkij műveiben. mert ő maga is követeli azt erkölcsileg. (Az író analitikus eljárása: "az emberben az emberrel együtt a világot is elemeire bontó módszer". szubjektív részigazságok hangzanak egyidejűleg. öngyilkosok. az ő számára efféle objektumként az 'eszme' szolgált.és ritmusváltásokkal . intellektuális-lélektani regénynek.én'-ek egymás közti kölcsönviszonyának . a mindennapi vagy történelmi tabló töltötte be. mivel szerinte az értelmiségi társadalom meghatározó tényezője az eszme. sokáig habozik. Török E. a szerző nevében. nem is sejtett. a két legelterjedtebb meghatározás: művei ideologikus regények (Engelgardt) és polifonikus regények (Bahtyin).). aki mint láthatatlan. hogyan él az eszme az egyéni és társadalmi tudatban.megoldhatatlan problémák elé kerül. különböző megismerő. Engelgardt magyarázata: "Dosztojevszkij azt ábrázolta." (Levél Katkovnak. hangnem.) és csak hosszú kísérletezés után mond le az eredetileg kiválasztott nézőpontról: az első személyű vallomásformáról. mint azt a törvényhozók gondolják. prostituáltak." Az író művei zenei felépítésűek: önálló szólamok.új. hogy hőse kövessen-e el öngyilkosságot.

A Bűn és bűnhődés középpontjában a napóleoni hatalomeszme és hatásának bemutatása áll. ("Regényeinek legalapvetőbb vonása az önálló.4.áthallható. ("A nem közönséges embernek joga van lelkiismeret-furdalás nélkül átlépni bizonyos akadályokon. az egyént rubrikákba soroló "tárgyilagos" beállítottságán - . ha eszméjét. . Szvidrigajlov. szerinte "legalább felerészben ez a szoba az oka. objektív világban. Goriot apó -. a rossz társadalmi berendezkedés ellen? Le tud-e számolni Raszkolnyikov az erkölcsi szabályokkal. a zugomba. a kiszolgáltatottság. el meri-e követni tettét.). de . de "ki nem tarthatja magát ma Napóleonnak nálunk.problémáját helyezte világa középpontjába. aki szintén lát összefüggést: "abban a lyukban. hogy az alacsony és szűk szoba szűkíti az agyat és a lelket? ó. valamely egységes szerzői tudat fényében.. hajófülke stb. vállalja-e a szenvedést? A regény a megírás jelenének Pétervárján játszódik. talán az egész emberiség számára üdvös eszméjét másképpen megvalósítani nem tudja" (Raszkolnyikov).egész problematikáját meghatározó és feszültségét fenntartó alapkérdései: átléphetők-e a társadalmi-erkölcsi normák? Melyek egy torz eszme hatására cselekvő ember sorslehetőségei? Mit tehet az egyén a nyomor. ("Minden embernek levegő kell". átjáró bérszobákban. hogy gyűlöltem azt az odút!" (V. l. a Néva és a Katalin-csatorna partján bolyong. abban a gyűlöletes koporsóban érlelődött mindez" ( I. VI.az Engelgardttal vitázó . ketrec. hogy ilyen búskomor" lett a fia (III.pusztán gondolatjátékként . "Behúzódtam.). és tudod-e.5. utcákon. Porfirij is megállapítja.édesanyja is koporsóhoz hasonlítja. de csak abban az esetben.3. egészen szűk terekben . mint a pók.aztán elküldi a szibériai sztyeppékre. Ha fuldoklik.") A szerző által mindig meg is határozott alapeszme kivételesen fontos elem.Bahtyin szerint nem maga az eszme a főhős. egymástól elváló szólamok és tudatok sokasága. cselekménymozzanatként. miért is gyilkol. hanem az eszme embere. III. Rastignacnak megölné-e a mandarint?. zug. Raszkolnyikov odúját . hogy Raszkolnyikovnak "itt most nincs elég levegője". Műveiben nem jellemek és sorsok sokasága bomlik ki egy egységes.5. akiből az eszme hozza felszínre a benne lakozó rejtett tartalmakat. Raszkolnyikov viszont a gyakorlatban is kipróbáljaÉ A mű . sokféle következménnyel. hanem éppen egyenrangú tudatok és világlátások sokasága kapcsolódik itt össze valamilyen esemény egységében.). dialogikus viszonyban más eszmékkel. gazdag polifóniája.2.) Dosztojevszkij ironizál a korabeli pozitivizmus. Oroszhonban?" (Porfirij. bűntettben realizáltan. VI.) Az alapkérdést . a teljes értékű szólamok igazi.változatos szinonímasora: lyuk. szekrény. leküzdhető-e bűntudata. .feltette már Bianchon is egy másik szegény joghallgatónak. rendőrségi irodákban.1. (vulgár)materializmus statisztizáló. kocsmákban keresi az emberek társaságát.

. pusztán intellektuális (eszmekialakító) korszaka.matematika'. a dinamikus cselekménymenet is fokozza a végig szinte hipnotikus feszültséget (bár. semmittevése.Luzsin és Szvidrigajlov Dunyának szóló írása . a történelmi szerepek összefüggéséről . hogy "minden szereplő saját nyelvén és saját fogalmaival beszél" (Dosztojevszkij). ČSzázalékÇ . "ma már a tudomány egyenesen tiltja a részvétet. csak a róla szóló vitában szerepel (amikorra már szerzője véleménye is módosul). az uzsorásnő oroszul . tettét az elkövetéstől számítva kb. Az epilógusban Raszkolnyikov már kilenc hónapja raboskodik a fegyházban "a gyilkosság napja óta csaknem másfél év telt el". Angliában eszerint is járnak el. a fordítók lassították a ritmust: a hirtelen(ében).).-tól IV.2. Az első fejezet a gyilkosság közvetlen előkészítésének és elkövetésének. a közvetlen családi előzményeket édesanyja levele ismerteti. (A többi levél tartalma .a . Hajnády Zoltán észrevétele szerint. ironikus a Kristálypalotának (az 1861-es angliai világkiállítás szenzációjának) kocsmanévkénti felhasználása -. viszont állandóak a replikák. az egész cselekményt "elvitázzák" úgy. A cselekményidő előtti provokatív tanulmány . a további öt és az epilógus a következményeknek a . egy-egy soktalálkozós nap aprólékosan részletezett (pl. A pergő tempó. és mindig fontos fordulatot bevezető . nappali alvása. milyen tudományosak" (I.csak reagáló mozzanatokból válik ismertté.igazán remekül kitalálták ezeket a szócskákat: milyen megnyugtatóak. vagy akárhová. mert az egész mű a közbülső.az epilógus a (konvencionális) szerzői monológforma miatt is elkülönül -. aztán konfrontálódik. míg a konkrét helyzet lehetőségei tisztázódnak. a személyiség szabadságáról.A bűnről'. lázálmai. cselekvő és vívódó stádiumra irányul. 2. ill. váratlan(ul) feleannyiszor szerepel. mint az eredetiben 560-szor előforduló.vdrug'). "évente ennyi meg ennyi százalék csak menjen a pokolba.4.logika' gúnyos értelmű.) Ťgy Raszkolnyikov korábbi. a tényleges cselekmény pedig csak addig tart. így van jól.amit Porfirij véletlenül olvasottÉ monologikus leírásban nem. de Rogya azzal is "négyszemközt" akar maradni. Ugyanígy "drámai" a művet meghatározó dialogikus és belső monologikus közlésforma. nincs epikus életrajz és előtörténet-ismertetés. 4. majd etikai (új lehetőséget teremtő) életszakasza is kívülmarad a cselekményen . két hét: a harmadik napon gyilkol. ott virul a politikai gazdaságtan" (I. a cselekményidő viszont mindössze kb. Ezzel könnyítenek a többin. mert "önkéntes vallomása után öt hónappal kimondták felette az ítéletet" -.-ig). A mű egész felépítése drámai: a cselekmény kezdetére már kialakult eszme próbájaként elkövetett tett fordulatot hoz az alapszituációba. a "különös napok sűrű ködje" miatt nem követhető pontosan az objektív idő. hogy hosszú belső monológban reagáljon rá. III.procentscsina'.). a tizenegyediken vallja be.

itt azonban az elbeszélő szerint egy új regény kezdődhetne" (Király Gyula).).6.ettől kezdve elindul egy új fejlődési szakasz.bűn' (. hogy Szvidrigajlov főbe lőtte magát stb. és a szereplők is párokat alkotnak.).bemutatása .6. amit Raszkolnyikov vallomástétele követ. tragikus mozzanatokkal zárulnak: a kettős gyilkosság (I.törvény' szó. párhuzamos ellentétek (Szvidrigajlov és Raszkolnyikov gyilkosságai. végül Szvidrigajlov öngyilkossága (VI.6. Marmeladov lekvár. [É] Raszkolnyikov távol tartja magát a bűnözőktől . származékaival. karikatúrákkal.) után ilyen Marmeladov elgázolása (II.presztuplenyije') az eredetiben a törvény áthágásával áll kapcsolatban (a . Lebezjatnyikov. raszkolnyikok) az emberektől való elszakadására utal.).közeledik a kátorgabeliekhez. K. Porfirijé (gör. az öntörvényűség relativizmusát tragikusan képviselő Szvidrigajlov és a komikusan megjelenítő Luzsin).majd az ápolja őt . Luzsin tócsa. húga hasonlít rá Razumihin és anyja szerint is stb. a hatalom jelképére. .). Hajnády Z. hogy az analízis a vélemények szembesítésére és a bűnhődésre irányul.).porphüreosz') a bíborszínre. az ismeretlen vádló bocsánatkérése is félelmetessé válik az így ismét egérutat nyerő Raszkolnyikov öngúnyos mosolyától. mindenki maga is választási kényszerbe. Porfirij az eszét. a cím a tárgyat határozza meg: a . Szofja görögül bölcsességet jelent. (Razumihin: ész. és minden szólam új oldalról mutatja be az eszmét. A hősök szerepét. döntéshelyzetbe kerül. értelem. a motívumrendszer jellegzetessége a "hasonmás-jelenség" .) A fejezetek az író világára jellemző feszült jelenetekkel. óhitű szakadárok. majd értesül arról. a morálisan degradáltak (Marmeladov.) Saját torzított eszméit képviselik negatív hasonmásai. mint negyvenszer fordul elő". Szonya a lelkét gondozza. a "föld alóli" ember és Szvidrigajlov feltűnése (III. (Az egyetlen. cselekménymozzanatilag eltérő zárójelenet (IV. Rogya majdnem a kerekek alá kerül .Marmeladov aztán ott végzi. hogy a társadalmi rossz ellen hiábavaló.7. semmit meg nem bán .7. "több.). amit a cselekmény további építésének nevezhetnénk. először durva Szonyához . (Világossá válik. Minden szereplő reagál Raszkolnyikov eszméjére és tetteire. segítői viszont "ápolják": Razumihin a testét. értelmetlen nemcsak a voluntarista lázadás.végül elkéri a Bibliát. Ivanovna őrjöngése és tüdővérzése (V.mintha a belső ellentmondásokat dramatizálná az író az alteregókkal. A hős tudatával az író szembesíti a többiekét.a szerkezeti arányok is azt tükrözik. . A cselekményszálak között is fennállnak párhuzamok.) Az epilógusban már "semmi sem történik. de az altruista szeretet is.5. domináns jellemvonását már beszélő neveik meghatározzák: Raszkolnyikové (l. a maga is öngyilkosságra gondoló főhős előbb egy nő vízbeugrását nézi végig.). titokzatos.beteg lesz .álmot lát . minden egyenrangúan dialogizáló szereplő főhős. pozitív és negatív transzformációkkal (Szonya és Dunya közeledik egymáshoz.

) nem szokványos nyomozati kihallgatás. amit a főhősnél a logika.2. Háromszori összecsapásuk (III. ("Az eszmék. mellébeszélve elterel. V. Raszkolnyikovra irányuló erkölcsi befolyásoló szándékával ellenkező hatást vált ki (megzavarja ugyan. hogy mennyire átértelmezhetők az elvek.Lebezjatnyikov csúszómászó. kártékony egoista: "ma viszont a tudomány azt hirdeti: szeresd mindenekelőtt önmagadat. A polgári származású törtető. célozgat. és az emberi degradálódás. meggyőződés és evidenciák nélkül álló. felismerése. (Nála a pszichológia tölti be . élesen lecsap -. hanem polifon dialógus. deklasszálódott személyiség.5. ugyanakkor tudatosan gondolkodó. halálra kínozza inasát. a főhős parodisztikus hasonmása. megmérgezi feleségét . aki irtózva utasítja el ajánlatait is). de feldühíti a tőle undorodó fiút. szkeptikus Porfirij. a társadalmi deklasszálódás útjára sodródik. közlékeny. ("Minden nemes. a rend. megerőszakolása után. "életrevaló". a személyiséget egybefogó hit.étellel. hogy mi játszódik le barátjában.segíti). ."kétvégű botként" . a kishivatalnok Lebezjatnyikov hozzá méltó.) Razumihin derűs világképű. a törvény tradicionális.I.. Fejér ádám.). értelem nélküli hasznosságelvű szörnyszülött. "hasonszőrűek vagyunk" stb. meggyőzése a fontos számára. de "testi" gondjaiban . elvi vitákba nem bocsátkozó. talál közös pontokat ( "maga is elég nagy cinikus".) . az intuícióira támaszkodó. mivel a világon mindennek az alapja a magánérdek" (II. csapdaállító. Ez a veszély fenyegeti Raszkolnyikovot. szereplési kényszerében családi nyomorával szinte kérkedő mazochista. kissé felszínes figura (azt nem veszi észre.. VI.5. az öngyilkosságba kerget. minden erkölcsi parancs megtagadója. ami az emberiségnek hasznos". a lányát feláldozó alkoholista szánalmas. önmagát felmentő. tapasztalt vizsgálóbíró a józan ész képviselője. és ennek esik áldozatul Szvidrigajlov is". Luzsin (az orosz karrierista hős) ostoba.azt a szerepet. s ezért a hagyomány. Gyámfia. konvencionális. gyenge. IV. gátlástalanul kiéli vágyait (egy 14 éves süketnéma lányt. könnyen kapcsolatokat teremtő. Pedig racionálisan próbálja megközelíteni. számító jövendőbelijét megalázó házassági koncepciója alapján akarja megvásárolni -.) Az önkényeskedő amorális földesúr. Egész lényét ösztönlétének rendelte alá: kiszámíthatatlanul szeszélyes. ruhával . autonómiáját vesztett.semmi emberi nem idegen tőle').csak Dunyán könyörül meg).5. Szvidrigajlov. ironizál. a pozitív eszmék gúnyolója (.Rogya mélyen megdöbben. aki megzavarja ellenfelét hunyorog. az alapeszme éles ütköztetése.) Marmeladov. provokatív taktikus. de emberséges: Raszkolnyikov önmagára találása. Az eszme nélküli. azaz tudattalan tiszteletét elfogadni már nem képes intellektuel erkölcsi-szellemi űrbe kerül.) óvatos. A hajdani szebb napjait idézgetve a közönségességig züllött.

új típusú orosz hős. Uralkodni akar. saját erkölcsi meggyőződése ellenére.) Raszkolnyikov intellektuális és erkölcsi dilemmákon töprengő.) ébrenléte gyakran a valóságtól el sem határolódó álmok folytatása.) Felsőbbrendűség-tudatú alakjában "kifejezésre jut a végtelen önhittség és a gőg. Szonya is önmagát áldozza fel . Minél hamarabb . ill. IV. Dosztojevszkijnél az álom a művészi sűrítés eszköze is. csak amolyan szektás".). apja. Razumihin.) Raszkolnyikov "már az egérlyukból kitörni akaró. és ennek a társadalomnak a megvetése. Raszkolnyikové is feláldozná lányát a fiáért .aki "nem raszkolnyik. következetlen racionalista egoista. Ivanovna neveltlányát a bárca kiváltására kényszeríti. és az öregasszony gúnyosan kineveti. és hisz az újjászületés lehetőségében. erős. a "töméntelen emberi szenvedés" megjelenítőjeként Raszkolnyikovot szimbolikus gesztusokra készteti (leborulás. A festőinas. Célja: hatalmába keríteni a társadalmat. Mikolka . Egyedül vele folytat szerepjátszás helyett .4. ő a középponti tudat monologikusan is. földcsókolás) és önfeladásra kényszeríti. A szeretettanítás megvalósítójaként felkelti a lelkiismeretet. A sorscsapásokat alázattal viseli.5. a választás szabadságában élő autentikus ember. önmarcangoló. becstelenségben élni". mintha két egészen ellentétes karakter váltogatná egymást benne". 2. (Egyik rémálmában újra elköveti a gyilkosságot. "Hát nem ugyanazt tetted te is: Te is áthágtadÉ át merted hágniÉ magadra emeltél kezet. ő is "törvényszegő".és Dunya kész is férjhez menni Luzsinhoz. sokszor szaknyelvi fogalmazásban. ("Micsoda irtózatos gyötrelem ennek a lánynak már régen gyalázatban. ő a művet mozgató eszme képviselője.keresztény hitével szemben. nevelőanyja) másokért. életet oltottál kiÉ a magad életét". . az epilógusban leírt álom pedig az önzés egész világot fertőző ragályos kórjának víziója. A "tiszta prostituált". ellentmondásos. megbánó bűnössel azonosulásra kész. adott életszakasza fordított karriertörténet.hisztérikus K.meg fegyházbüntetést vállalna ártatlanul magára más helyett.. test-szellem-lélek küzdelmét vetíti előre közvetlenül a gyilkosság előtt. VI. a cselekmény két kiemelt pontján életfordulatait egy-egy "borzalmas" látomás előzi meg: a szerencsétlen ló agyonveréséről szóló rémálma az egység megbomlását.őszinte dialógust a főhős. minden szenvedővel. élesek és rendkívül hasonlatosak a valósághoz". ("Olyan.2. és nincs rá lehetősége. Elgyötört állapotának következtében rendszeresen álmodik.tanulmányait megszakító 23 éves joghallgató . dialogikusan is. ("Beteges lelkiállapotban álmaink sokszor hihetetlenül plasztikusak. cselekvő polgári értelmiségiként . III. értelmével lázadó egyéniség" (Török E. Jellemvonása a despotizmus. menjünk együtt!". minden ésszerűséget meghaladva (l. I. éppen ezért -. "átkozottak vagyunk mind a ketten. de még a másik anya.

visszamegy a tett színhelyére. felháborodik.5. kockázatosak összetűzései a vizsgálóbíróval. előkészül (hurok. szenvedjen. hipotézise alapján kétféle mércével méri az embereket."csak" 730 lépés. ha elismeri. de egyhavi vívódás után . át tudja-e lépni az erkölcsi normákat. hogy vétett. ("Akinek van lelkiismerete. Nincs abszolút indítéka. nemes célja érdekében. elmélete "kétélű fegyver". (Rögtön fölmerül. ha más önjelölt világmegváltó. boldogtalan leszel.türelmetlen. hogy Lizaveta nem lesz otthon. ájulásos.rá később nem is gondol.6. . ami így "egy csapásra eldőlt". és hibák csúsznak az elméletbe: helyzetkényszerben meg kell ölnie a szemtanút is. de már az elkövetés előtt összeomlik lelkileg. képtelen a fáradságos napi munkára (óraadás.".) Nem teheti ki sokáig magát a bűnélménynek.) Erőszakelkövetése gépies. véletlenül kihallgatott kocsmai beszélgetés . hirtelen szinte belehajszolja magát a gyilkosságba. Ez még ráadás a kényszermunka tetejébe. mert teljes gyűlölete a minden tragédia okának szimbólumává vált uzsorásnőre irányult. IV. felhívja magára a figyelmet . számára elviselhetetlen a szerepjátszás. I. III.fokozza dilemmáját. állandósul önkívületi. vágyat a közlésre. tudatosul elkövetési szándéka .2. III. . labilis állapota ("talán igazán őrült vagyok". mélyítik belső drámáját -. mire képes ("csak merni akartam").siettető és késleltető mozzanatok fokozzák a feszültséget. álzálogtárgy). Tanulmányozza a terepet (l. Dunya választási kényszere hatására társadalmi indítékokat talál."A véletleneknek ezt a találkozását később is mindig nagyon különösnek érezte". ("Ha elérsz egy határig. rémálom.meghallja.ismét véletlenül . és tudatosan provokálja is a gyanút. belső egyensúlyát vesztett személyiség. a szándék kivitelezését számonkérő. meggazdagodni" (az író kézirata) . nem tud kikapcsolni. amikor .nem bírja a "bizonytalanságot". anyja levele. forróláz gyötri. talán még boldogtalanabb lennél". mert mi van. (Kihívóan lép fel Zamjotovval.elméleti föltevéséhez (a fojtogató környezeten és körülményeken kívül is) gyors motivációsorozatban kapja az indítékokat. folyton ingert érez a feladásra. és minden megoldódik. de ha átlépnéd."Micsoda aljasság ez" stb.) Csak az üggyel kapcsolatos hírek foglalkoztatják. fordítás).hatalomra tenni szert.) Abszurd koncepciója."Hogy is férkőzhetett a fejembe ilyen ocsmányság?! Mennyi mocskot rejt mégis a szívem!" .) Bűnhődési életszakasza önmegismerési és a világra eszmélési . balta. Saját nyomora és Marmeladovék sorsa felkelti szociális igazságérzetét. és nem léped át. harmadik találkozásukon Porfirij megállapítja: "™n már nem hisz az elméletében". "hogy lehet megkülönböztetni azokat a bizonyos nem közönségeseket a közönségesektől" (Porfirij). Ambivalens viselkedésű.3. (Akkor tör ki rajta a tett-kényszer. családi ezüstóra). őt nézi tetűnek?) Ťgy pusztán eszmei indíttatásból akarja önmagát próbára tenni: fel kell mérnie. 13 lépcsőfok. (Lizaveta a gyilkosának azonnal megbocsátó.) . védekezésre is képtelen ártatlan áldozat .

hanem rászolgál a boldogságra. a "tátongó szakadék". III. aki emiatt hitványnak mondja"." A formateremtő. s mindig szenvedéssel. úgy tette tönkre önmagát. támogatja Marmeladovékat. de élni! [É] Hitvány az emberÉ és hitvány. . Megkezdődik lelki átalakulási folyamata. csak magát okolhatja ügyetlenségéért. II. Miller. hisz az "új Jeruzsálem" eljövetelében. és ezzel megváltani magad"). a szenvedés a boldogság ára. hanem együtt kell élni) . amely megéri.). l. Végül Szvidrigajlov zsarolásától is tartva. Az epilógusig nem bánja meg tettét. Az "újdivatú hitetlenség" nem éri el: keresi Istent. Faulkner stb. hogy bűne újabb bűnöket szült (segíteni akart családján. erős benne az élni vágyás. s közben a katasztrófát ösztönösen megsejtő anyja félőrülten meghal). század szinte valamennyi alkotója .és irányzata valamilyen vonatkozásban elődjének tartja. akkor mostÉ boldog volnék"). akkor én nem megyek vissza hozzájuk. képtelen az öngyilkosságra ("Csak élniÉ élniÉ Akárhogyan is. Felismeri.7. Mauriac.Kafka. mintha megválthatná magát ("véres lettemÉ csupa vér vagyok!". végül az értelménél is erősebb erők legyőzik logikáját. egy elvet öltem meg" ."az ördög ölte meg" . Malraux. a tett nevetségessége. akkor ők nem fogadnak be engem" kézirat).)."ha azért öltem volna.6. . Erkölcsi érzéke . Hesse. Huxley. nem csak önmagunkért vagy csak másokért. ™nbecsülését nem veszti el teljesen. szakít családjával ("Ha én nem mondom meg nekik. magánya. az utcán megmenti az ittas úrilányt).3. Ez a mi földgolyónk törvénye: az élet folyamatának közvetlen érzékelése olyan hatalmas öröm. hogy "mélységes hazugság rejlik benne és gondolkodásában". úgy véli. reménytelen helyzetét felismerve enged Szonya könyörgésének ("vállalni kell a szenvedést.így marad nyitva a kibontakozás lehetősége. ha pedig mindent bevallok nekik. nem az anyókát" .az ismétlődő "betániai Lázár"történet a test feltámadásának parabolája is -. mert éhes vagyok. Az ember nem születik.még működik (felháborodva utasítja el húga kerítőit. hogy évekig tartó szenvedéssel fizessünk meg érte.erőszakos tettén kívüli esetekben .folyamat. társkeresése.). II. Intellektuálisan nem látja be bűnét ("nem embert öltem. és megteszi vallomását. pedig a feloldáshoz bűnbánat kell.)."magamat öltem meg. megfogadja Porfirij tanácsát ("ne vesse meg az életet [É] szenvedni nem utolsó dolog. "a lélek mégis vétót kiált. felismeri a kivezető utat (tartozni kell valakihez. s a regény határozott feleletet ad a problémára az evangéliumi szellemben: 'Ne ítélj!' és 'ne ölj!'" (Babits). Szenvedjen") egyébként is motivált a szenvedésvállalásra. hajdani menyasszonya -."csak egy férget öltem meg" . Legnagyobb büntetése elszigetelődése. Mert Dosztojevszkij szerint "nincs boldogság a kényelemben. a meghasonlott embert felfedező Dosztojevszkij radikális fordulatot hoz a regény történetébe.5. az általános igazságszolgáltatásban (III. hisz a csodákban . hibái bosszantják. ami elválasztja az emberektől ("soha semmiről nem beszélhet többé senkivel a világon". A XX.

hogy a mű elején lezajló nagyváradi megyegyűlés mintájául az 1845. mely A kőszívű ember fiainak is meghatározó eszmei és poétikai elve lesz: "Ťrjunk mitológiát. nagyszerűt. tied. Ťgy a nyitófejezet . emberfölöttit. A művet Görög Imre és G. a történelemben jártas olvasó azonban tudja. Gide az "action gratuite"-elmélet felállításában indul ki belőle. Címe: Anya örökké. már a végleges címmel: A kőszívű ember fiai. A kötet egyik novellájában. Az ércleányban fogalmazta meg azt a szemléletmódot. Sorsfordító korszakokban összetorlódik az idő. Valójában azonban legkevesebb négy évet ölel át a regény." A beharangozott alkotást a következő év január 1-jétől A Hon közölte folytatásokban. A forradalom idején játszik. minden csodálatost. Már a világosi napokat követő országos gyász és levertség idején fölidézte a függetlenségért folytatott küzdelmet a Csataképekben (1850). mindent. amit tapasztalánk." A történelem mitikus értelmezése tükröződik A kőszívű ember fiai időtechnikájában. A 1848-49-es forradalom és szabadságharc témáját az író több nagyterjedelmű regényben is földolgozta (Politikai divatok. Ťrjuk le az év eseményeit híven. A mi lengyelünk). Enyim. és aztán egy egészen más műfaj szerint ledorongolni (BENEDEK MARCELL) Jókai új művének előkészületeiről a Fővárosi Lapok számolt be 1868ban: "Jókai Mór ismét egy nagy regényen dolgozik. JóKAI MóR A kőszívű ember fiai (1869) Nem szabad mesemondónak nevezni Jókait."beépül a nyugati kultúrába". ami megtörtént. aminek szemtanúi voltunk. rokonának vallja Nietzsche: "nem ismerek értékesebb pszichológiai adatokat azoknál. A tengerszemű hölgy. valóan. amiket tőle kaptam". s a nagy események végig vannak szőve benne. december 15-i bihari közgyűlés szolgált. amit láttunk. Az olvasó számára folyamatos cselekményláncnak hat a Baradlay Kazimir halálától a szabadságharc bukásáig és a megtorlásokig tartó történet. Beke Margit fordította. Szellemi előfutáruknak mondják az egzisztencialisták (főként Camus). A kiskirályok. Jókai csak ritkán nyújt fogódzót. mely a befogadó logikája szerint 1848 kora telétől 1849 késő őszéig tart. övé. az emlékezet és a képzelet összesűríti az eseményeket. Egy az Isten. Akik kétszer halnak meg.

a magyar parlamenti küldöttség március 15-i bécsi látogatása. hogy mindenben az ellenkezőjét cselekszi majd. A nyitó jelenetben a halálos ágyán fekvő Baradlay Kazimir végrendeletet diktál feleségének. Henczi. A Baradlay fiúk megrajzolásához sokan szolgáltak mintául. Mészáros Lázár. Richárdéban pedig Lenkey századosé és Desseffy Lajosé. A mitikus szemléletmód következménye. hogy valóság és fikció szervesen egybeolvad A kőszívű ember fiaiban. ahonnan nehéz időkben is erőt lehet meríteni. Az olvasó azonban mindezt nem érzékeli.időpontját ugyanezen év elejére tehetjük. az életképek sokaságából álló regény egybefüggő freskót alkot. Irányi Dániel élettörténete és jellemvonásai figyelhetők meg. milyen szellemben nevelje fiait. 1848. Az író élclapjaiból került át a regénybe Tallérossy Zebulon és Mindenváró ádám. de a hősszívű anya gyakran feltűnt az egykori tudósításokban is. A mellékalakok közül Boksa Gergő Rózsa Sándorral mutat rokonságot. melyben az Oroszországból hazatért ™dön elfoglalja a főispáni széket. Pedig Az első lépcső "ama" magaslathoz című fejezet. A szereplők között találunk történelmi alakokat. hanem alakítja is a középpontban álló Baradlay család és a velük kapcsolatba kerülő személyek sorsát. április 6-i isaszegi csata. Ettől kezdve. bár az egyes történésekre fordított terjedelem különböző. Jenő felvette az író egyes jellemvonásait. Meghagyja számára. a kudarc belső okainak feltárását. értelmetlen számon kérni tőle a kritikai szembenézést és elemzést. Három napba sűríti viszont a Bécsből a Kárpátokon át hazatérő Richárd kalandjait az író. Ezért a forradalomról és szabadságharcról emlékezve arról szól. egy-egy epizódban feltűnik Görgey. hogy ™dön gyermeke a szabadságharc bukásakor már három éves. a december 11-i kassai vereség. Abba a mítoszvilágba tartozik. többek között Arany János és Kemény Zsigmond végezték el. március 13-tól viszonylag összefüggően követik egymást az események. Kleinheincz. a bécsi munkáslázadás leverése. ™zvegy Baradlay Kazimirnét főként édesanyjáról mintázta Jókai. áldozatok. ™dön figurájában Beöthy ™dön. Az évek múlására utal az is. A történeti események közül szerepel A kőszívű ember fiaiban az 1848. majd április 21-én Budavár visszafoglalása. Ezt a feladatot a magyar irodalomban mások. Budavár ostroma mint a regény egyik csúcspontja négy fejezetet fog át. hogy azok a monarchia hű támaszai legyenek. március 13-i bécsi forradalom. Jókai számára 1848-49 olyan szellemi és erkölcsi tőkéje a nemzetnek. ami benne felemelő. az 1849. hogy a gyászidő letelte után új házasságot kössön. de alakjának megrajzolásában a könyvélmények és Szacsvay Imre sorsa is szerepet játszott. mint amit . ahol megpróbáltatások vannak. amelynek évszázadokra be kell vonulnia a magyar történelmi mitológiába. Kmetty. A história nemcsak hátteréül szolgál. Sőt felesége életét is szabályozni akarja: arra kényszeríti. ahol hősök. és a rákövetkező Tavaszi napok között legalább két és fél esztendő telik el. Férje halálának pillanatában azonban Baradlayné megfogadja.

A függetlenségért vívott küzdelemkor az anya személyesen megy el érte. a polgárerények elsődlegessége a magánemberével szemben. hogy tiszták. testvére helyett vállalt halála a tragikus vétség felismerése. sodródik az eseményekkel.a végrendelet előír. lelkében gyötrődéssel és bizonytalansággal. Az értékrend meghatározza a női szereplők karakterét is. Jókai tehát beleavatkozik hősei életébe. majd a szabadságharc idején kormánybiztos lesz. s ezért megadatik számukra a családi boldogság is. vajon Jenő siralomházi levele nem bújtatott. a lélektani vagy kalandregény műfaján. ™dönt. A fiúk sorsának alakulása jelzi Jókai értékrendjét és utal az író hőseihez való viszonyára. megkésett szerelmi vallomás-e?) A félszeg legkisebb fiú vonzódása az érett. s küzd egymással a felülkerekedésért" (Az a harmadik). Anyja hívására visszatér Bécsből hazájába. (A mű koncepciója nem engedi kibontakozni azt a rejtett vonzalmat. a haza sorsa nem érinti meg. A fejezeteket felvezető monumentális képek a természeti erők beavatkozásáról tudósítanak: "A nap nyugovóra járt. A történelemértelmezés azonban túlemeli A kőszívű ember fiait a család-. A kezdetben személyesnek és lélektaninak tűnő ellenkezés hamarosan politikai felhangot kap: a Habsburg-hű férjjel szemben a nemzetéhez hűséges anya irányítja és befolyásolja fiai életét. az állandó hitegetésbe és színjátékba. amit a regény végén Jenő és Aranka érez egymás iránt. a gyermeket nem vállalja. A legkisebb fiú. Jenő hivatalnoki pályán dolgozik. hanem a regény végén még bonyolult örökösödési harcot is feltár. s a mítoszt leginkább kifejezni képes eposz felé közelíti. szerények és hűségesek szerelmükhöz. hazahívja. Tragikus tévedéséért bűnhődnie kell. aki Szentpéterváron diplomata. Lánghy Aranka és Lindenwall Edit .™dön és Richárd menyasszonyai-feleségei közös jellemvonása. s Richárd csapatával hazatér. Jenő Alphonsine-ba szerelmes. éli tiszttársai bohém életét. de egyúttal a jóvátétel felemelő gesztusa is. Jókai kétségek között hagyja az olvasót. A bukott nőként ábrázolt Alphonsine-t a kényszer hajtja a kapcsolatba. ™dön és Richárd némi belső tusakodás után erre teszi fel életét. Jenő iránti tettetett vonzalmához a másik két Baradlay fiúval szemben táplált elvakult gyűlölete társul. ez az érzés tartja fogva. ő Palvicz Ottót szereti. nagyvilági Alphonsine-hoz lélektanilag hiteles. A legfontosabb érték a haza iránti cselekvő hűség. büntet vagy felmagasztal. ám "bűnös viszonyuk" gyümölcsét. A magyar szabadságharc a jó és a gonosz egyetemes vetélkedése: "Az egész világ két táborra oszlott. Az eposz mindig egy egész nép életére kiható nagyjelentőségű eseményt dolgoz fel. Mintha egy óceán hömpölyögne odafönn . De szereti a legkisebb fiút is: Jenő önként. Richárd katona. s a fiú elfoglalja a császárpárti Rideghváry Bence helyett a főispáni széket. előtte a vérvörös felhőkkel borított ég. Sajnos Jókai nem elégszik meg ennek politikai és lélektani okaival. mely a túlvilági elemek bekapcsolásával kozmikus méretűvé válik. Távoltartja magát a politikától.

Nem is az ellentábor. felhasználva azt a körülményt.az volt minekünk Budavár" (Párharc mennykövekkel). az Izraelnek Jeruzsálem. az olasznak Róma . A haza hívó szavára nemre. társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki védte az országot. hogy voltaképpen ezzel mentette meg a Baradlay fiú életét az üldöző osztrákoktól. S csak később derül ki. hanem az isteni ítélet dönti el a küzdelmet. Az egyes "lépcsőfokoknál" az anya vagy ™dön visszaemlékezik a próféciára. A holt ember átkának bosszúistennőként formált képviselői a Plankenhorst família hölgyei. és hirtelen bekövetkező halála úgy oldja meg az istenítéletté . mint Alphonsine két szép szemének mélysége volt" (Sötétség). Az eposzi formába öntött mitikus történelemszemlélet eredménye. Az egyértelmű színszimbolika is érzékelteti a természet és az emberi világ egybeolvadását. "Ez a Perhélia című fejezet. a végén a megszálló hadsereg tisztjeként tartóztatja le ™dönt. életkorra. A skarlát felhők tűzszegélyei között csak egy darabka folton látszik ki az ég. és főleg leánya. Egy darab világoszöld ég" (A vérveres alkony). Budavár ostroma nem a szabadságharc vitatott eseménye. az anya. az orosznak Moszkva. fajra. honnan vette "ez a nemzet az ősmondabeli erőt az újabb kornak a Nibelungen énekéhez". hiszen: "Ami volt a púni népnek Carthago. a keresztyén világnak a szent föld. A regényt mintegy keretbe foglalja Leonin és ™dön találkozása. A legidősebb testvért farkasok kergetik és kerítik be. A történet kezdetén a fiatal orosz tiszt menti ki magyar barátját a befagyott Dnyeper jege alól. A küzdőtéren nem is győzheti le "az elszigetelt országnak rokontalan nemzetét" a "kilenc oldalról rárohanó támadás". követendő példa. A regény állandóan ismétlődő jelenete a férje portréjával vitatkozó Baradlayné alakja. a franciának Párizs. Alphonsine: "a pokol örvénye nem lehetett sötétebb. Richárdot az osztrák csapatok üldözik. Lánghy tiszteletes fanatizálja a népet a Tisza partján. A végzetszerűséget jelzi Rideghváry jóslata: "Ez az út is elvezet egy magaslatra: annak a magaslatnak a neve vérpad" (A kézfogó napja). ™dön és Richárd Magyarország felé tartva az ellenséges erőkkel vív kegyetlen harcot. hogy a múlt. A 1848-49-es események legfőbb tanulsága és értéke a nemzeti összefogás. A hősi műfajra utal a két nemes ellenfél.és átszövik az ismétlődő motívumok és toposzok. Az "Egy nemzeti hadsereg" című fejezet meséli el ódai szárnyalással. Richárd és Palvicz Ottó háromszori párbaja. az elbeszélés tárgya mindig eszmény. A regényt át. a "lélekcserélő időkben" egy emberként álltak a nemzet mellé. ™dön apósa. Heroikus küzdelmük az Odüsszeia hőseinek hányattatásait idézi. hanem besorolódik a világtörténelem legfontosabb mozzanatai közé. amely az 1849 nyarán Magyarországon valóban látható különleges légköri tüneményt teszi meg az istenítélet szimbólumául.izzó lávától. hogy Kossuth a bukás előtti végső percben keresztes hadjáratban szólította föl a föld népét végső küzdelemre.

Valószínű. A végszóban a budai várkert "harcáztatta földjén" a gyermek trónörökös a zöld füvön fehér báránykával játszik. A világosi fegyverletételt követően a héroszok visszavedlenek átlagemberekké. és regényeiben legkedvesebb hősei számára a menekvést teremti meg egy-egy sziget fölrajzolásával. (SZ™RéNYI LáSZLó) A regény közlését A Hon című napilap 1872. hogy ekkor a mű nagy része. Sajátos színt képviselnek a mellékalakok megnyilatkozásai. Palvicz Ottó fiának elzüllése öröklött tulajdonságainak következménye. Az első értelmében a modern polgári világ. Edit a kosztpénzről beszélget a mérnöki pályára készülő Richárddal. Az örökség váratlan és motiválatlan jóvátétel. részben politikai és történelmi. Az eposz műfajának sajátossága. hogy vége a hőseposz és mítosz korszakának. a "feledés útját" jelképezik. Jenő önfeláldozása megteremti a családi békét. és azt is. a dialektus érzékeltetése. a kapitalista civilizáció egyre nagyobb iszonnyal tölti el. A regényt sokféle stílus és beszédmód jellemzi. A kőszívű ember fiait Jókai Keresd a szívet címmel dramatizálta. Baradlayné megbékél férje szellemével Richárd amnesztiája után. s egyúttal nyitva hagyja az utat a jóvátételre" (Szörényi László). Csak az istenítéletként értelmezett kudarc magyarázhatja a bukás utáni harmóniát. Az anekdotázóadomázó közvetlenséget a klasszikus retorika szabályai szerint felépített szónoklatok váltják. Az idill és a színek a megbékélést. esetleg már az egész készen . Az arany ember. Ennek a társadalmi utópia-törekvésnek legnagyszerűbb alkotása egyúttal Jókai legjobb regénye.emelt konfliktust. A filmváltozatot Várkonyi Zoltán rendezte 1965-ben. JóKAI MóR Az arany ember (1872) Jókai utópiája részben erkölcsi és társadalmi. hogy a bukást felsőbb végzetnek tulajdonítja. január 1-jén kezdte meg. a romantikus pátosszal áthatott leírások keverednek az antik utalásokkal tűzdelt meditációkkal. "kék és fehér mezővirágokból" fon koszorút a báránynak. hogy mindig viszállyal kezdődik és megbékéléssel fejeződik be.

hogy "egy regénye sem készült olyan gyorsan. mely az 1870-es évek elején Jókai és gyámleánya. Mikszáth szerint: "A kisasszony is ábrándos.válaszolt Jókai. A Bach-korszak egyik leghíresebb korrupciós botrányát szintén feldolgozta Jókai. a másik nagy titokbanÉ" A mű egyik helyszíne Komárom. "Nem tudom leírni. az egyik a világ számára. majd Balatonfüredre. november 8-i országgyűlési beszédében hivatkozik is a brazil exportra. a Politikai divatok. támpontul kínálkozó dátumok . S Balatonfüreden készült el az egész alig pár hónap alatt. Könyvalakban is ugyanebben az évben jelent meg. felkérték számoljon be élményeiről.és fakereskedelme. a mű keletkezésekor. hogy "Az arany ember legjobban fog tetszeni a német közönségnek a többi regényem között. A regényben elszórtan felbukkanó. (Amikor később az író utazást tett az AlDunán. valamint feldolgozó ipara jólétet és folyamatos gazdagodást biztosított polgárainak. Noémi harmóniát sugalló alakját az a szerelem ihlette. a gőzmalmok tömeges elterjedése után azonban a magyar liszt magas sikértartalma miatt keresett cikk lett a világpiacon. hogy a Duna fenekéből kimentett nedves. Kacsuka hadnagy A jó tanács című fejezetben azt javasolta Tímárnak.állt. hogy Jókai saját gyermekkorának világát idézi fel. Komárom éppen Az arany ember története időpontjában élte fénykorát. a Vaskapu a képzelet szülötte. arcban Az arany ember Noémijének. a Balatont a hatvanas évek végén ismeri meg alaposabban az író. A regény létrejöttében életrajzi mozzanatok is szerepet játszottak. valóságos képmása hajban. azt este a költő beleöntötte Az arany emberbe. A másik fontos helyszínt. természetben. A környezetrajz elevensége és plaszticitása onnan adódik. az író szülővárosa. Lukanics Ottilia között szövődött. Amiről nappal beszéltek. Rokonai többször is meghívják Tihanyba. Az 1859-es francia-olasz-osztrák háborúban elkövetett hasonló ügyek miatt a felelősségrevonás elől több magasrangú tisztviselő öngyilkosságba is menekült. Ťgy készült a regény. A tengerszemű hölgy és A mi lengyelünk cselekménye is. mert csupa regényesség lesz. Mikszáth és Eötvös Károly egybehangzóan állítják. A regény cselekményének idején erről még nem lehetett szó." A korabeli közélet eseményei is jelen vannak a történetben. amit elgondoltak. Jókai 1869. Jókai 1871-ben itt építi fel villáját. Jókai alkotásai közül részben vagy egészben itt játszódik Az elátkozott család. romlott gabonából készíttessen kenyeret a Komáromban gyakorlatozó katonák számára. Timár Mihály legnagyobb sikerét a Brazíliába való magyar lisztkivitel megszervezésével éri el.) Jókai nem határozza meg egyértelműen a cselekmény időpontját. A felvidéki és alföldi kereskedelem fő víziútjainak kereszteződésénél fekvő város virágzó gabona. minden politika nélkül. mint Az arany ember." A német kiadás kapcsán Jókai arról ír. költői természetű lény volt. A regény legfestőibb leírása. mert láttam" . Jókai két életrajzírója.

ellentmondanak egymásnak. e. mások boldogságának elősegítője. A hajóírnokból a legmagasabb körökben is szívesen látott nagyvállalkozó lesz. A legendás fríg király azt kérte Dionűszosztól jutalmul. amihez csak hozzáér.). aki nem tud veszíteni. Az elázott búza és a török kincs révén megalapozza szerencséjét. században Szamosz uralkodójaként nagy politikai és katonai sikereket ért el. Athalia gyilkossági kísérletéig mintegy kilenc-tíz év telik el. A gyűrű azonban egy kifogott hal gyomrából újra előkerül. Annyi bizonyos. 1884. s végre rettegni kezd nagy szerencséjétől" (Az első veszteség). Másoknak kitüntetést szerez. ezt a mítoszt idézi föl: "Eszébe jutott Polycrates. Az "arany ember" kifejezést a Szent Borbála továbbhaladási engedélyét megadó inspiciens használja először Kacsuka úrnak írt levelében: "Ez egy arany ember" (A szigorú vizsgálat). A regény fő szervező elve két antik eredetű mítosz. az üzleti szerencsét és rátermettséget jelenti.az isteneknek szánt áldozatként . Rousseau értelmezésében az ember értéke önmagában . az mind arannyá változik a kezében" (Az aranybánya). vagy a boldogság gyilkosa Timár? Beavatkozhat-e az ember mások életébe? A megoldhatatlan erkölcsi problémák az öngyilkossági kísérletig sodorják a főhőst. hogy említené Midász nevét: "és akármihez kezd. az egység végérvényes megbomlását.a témát Schiller Polycrates gyűrűje című balladája is feldolgozta . Ettől kezdve a frázis mint állandó jelző végigkíséri a főhőst. sikerei csúcsán. Paradox módon a polgári világot uralomra juttató felvilágosodás vetette fel nagy erővel a civilizáció és a természet szembenállását. A Kr.rendkívüli szerencséjét maga is megsokallta. A másik mítosz Polükratészt idézi. Tímár. A dilemma a szándékok. vagyona és szövetségeseinek száma egyre nőtt. hogy a történet az 1820as évek végén. vagy polgárként a társadalomé. anélkül. tettek mögöttes tartalmára vonatkoznak: jótevő vagy tolvaj. A végkifejletig. Tímár Mihály története e két mítoszt példázza. vagy az 1830-as évek elején kezdődik.egy nagy értékű gyűrűjét a tengerbe dobta. VI. hogy minden változzék arannyá. A felemelkedéssel azonban együtt jár a kétség is. a családfőt öngyilkosságba kergeti. a hűséges Fabula Jánost gazdaggá teszi. s ezzel akaratlanul is meggátolja Athalie és Kacsuka házasságát. Jókai többször is utal Tímár kapcsán a mondára. A kérdést leghatásosabban Rousseau fogalmazta meg. elviszi Tíméát a Brazovics-házba. ezért . A főszereplő teljesíti Ali Csorbadzsi végakaratát. Felfogásában az egyén válaszút előtt áll: vagy mint ember a természet része lesz. Pénzügyi hatalmával Timár mások sorsát is irányítja: a Tíméát megalázó Brazovics-házat tönkreteszi. A hagyomány szerint . Az arany ember bölcseleti alapját az ember és polgár ellentéte adja. Timár belső monológ formájában megjelenített vívódásai ritmikusan tagolják a regényt. A külső szemlélő számára az elnevezés egyértelműen a gazdagságot. Midász király történetére már a regény első amerikai kiadásának címe is utal (Modern Midas.

hogy őtet most talán izraelitának keresztelték meg" (Az alabástrom szobor mennyegzője). Az itt lakók cserekereskedelemre rendezkedtek be. melyeket a világ megtagad vagy üldöz" (Szörényi László). de elképzelhető a szárazföldön. Noémi mohamedán. Az egyén nem lehet mindkettőnek a tagja. a bécsi minisztériumban jó pénzért kitüntetéshez lehet jutni.[É] Ez a sziget a színhelye a hősök társadalommal dacoló vállalkozásainak. miért énekli a kántor az "óh. Brazovicsék katolikusok. Ez a sziget lehet a Föld valamelyik óceánján. A polgári világban a pénz a legfőbb érték. "Boldog volt itthon. azt kiveti magából a társadalom. De ugyanezt kérdezi az önmagával és sorsával meghasonlott Athalie is anyjától: "Miért szültél a világra!" (A védördög). Teréza retorikusan felépített nagymonológja sorra veszi a polgári világ tartópilléreit a vallástól a törvényen át az adminisztrációig. ez adja a társadalom megbecsülését. tört szám.mint abszolút egész számban van. az a paradicsom volt" (A "Senki" szigete). a harmóniát a pénz és a fegyverek kiiktatása hozta el. A "Szent Borbála" továbbhaladását az arany biztosítja. Timár sorsa ezt példázza. az egység megbomlását jelzi a vallási sokszínűség is. a Senki szigetét. A tételes vallás dogmái helyett deista-panteista istenfelfogást hisznek. mert természet és civilizáció kizárja egymást. és szerette volna tudni. Amikor a Senki szigetén tartózkodik. "amit maga előtt látott. Timár a két világ között ingadozik és ingázik. Területenkívüliségét a török porta és a bécsi udvar ötven évre biztosította. Napjaik nem tétlenségben. Minden megvásárolható. Izraelnek Istene" kezdetű zsoltárt. Majd fölteszi a végső kérdést: "Mire való az egész világ?" (A szigetlakók története). a polgár pedig a társadalom függvénye. A természet részeként önmaguk lehetnek. vonzalmaikat a szív döntése irányítja. kapcsolataikat. Jókai ironikusan mutatja be az átkeresztelkedésre kényszerített Tíméa bolyongását a keresztény hitelvek között. A Senki szigete ugyan a világtól elzárt hely. A haszonelvűség világával szemben Jókai megteremti az eszményi életforma színterét. teremtőként a környezettel vívott küzdelemben teljesítik a rájuk bízott isteni parancsot. Timár protestáns. Komáromból pedig Noémihez vágyik. mégis állandó kapcsolatban áll a külvilággal. hanem állandó és nyugodt munkálkodásban telnek. mi . Aki híján van a pénznek. Amikor a főhős először lép a partra. "amitől Timéának az a gyenge kétsége támadt. Timéa és az üzleti ügyek izgatják. vagy az Al-Dunán vagy valamely más folyón (például a Tiszán vagy Körösön). Nem érti. az idillt. mindent átsző a korrupció. Muzulmán vallásához közel áll a katolicizmus pompája. amelyben megkísérlik boldogságukat létrehozni Istennek a természetbe rejtett parancsai szerint. "A Sziget mítosza: legtalálóbban így jelölhetjük meg műveinek tematikus magvát. miközben teremtményként ráhagyatkoznak a Gondviselőre. és kijózanítólag hat a protestáns puritanizmus a keresztelőkor és esküvőkor. A polgári világ megosztottságát.

talán ha márványból volna. valami rokonszenves sugárzat derengi körül. Az írói megoldás. ™nnek fogadtam ezt. nem találnánk szépnek. tiszteli férjét.történik otthon" (Az édes otthon). Az egyes motívumok felbukkanása sajátos lüktetést ad a műnek. Amilyen váratlanul viszi be a történetbe a kisgyereket Jókai. csak értük vállalhat felelősséget. mely első tekintetre megigéz. A dilemma szinte feloldhatatlan Timár számára. mikor Kacsuka vonzáskörébe kerül. Pedig a "szobor" képes lenne a teljes életre is. annál jobban megnyer" (Almira és Narcissza). Noémi harmóniateremtő személyiség. Timár a regény elején háromszor merül alá a Dunába. de az egész főt és alakot. Timéa tökéletes és hideg szépségével áll szemben Noémi életteli alakja. de szerelmével föl is szabadítja. mint az alabástrom test birtoklásának a vágya. Timéát az "alabástrom szobor" kifejezés kíséri végig a regényben. hogy egész életem önnek van lekötve" (Az alabástrom szobor mennyegzője). Az első esetben Dódika. s Timár csak saját gyerekeivel népesítheti be a Senki szigetét. engedelmes neje leszek önnek. ™n velem annyi jót tett. s milyen kimódolt s hihetetlen Athalie bosszúmanővere. Az író nagyon erős motívumhálót szőtt a cselekmény köré. A szerelmi szenvedély hiánya azonban felőrli a kapcsolatot. Jókai már az első bemutatáskor hangsúlyozza ellentétét a török leánnyal: "Talán az egyes vonások külön nem volnának a szobrász ideáljai. a regény művészi színvonala nem egyenletes. aki nem csupán magához köti a férfit. úgy ahogy van. Kapcsolatukban az egymás iránti kötelesség a szeretetben olvad föl. Nehezíti a főhős döntését a kétféle szerelem is. Timár vonzalma Timéa iránt kettős természetű. A bűntudat és a kötelességteljesítés éppúgy munkál kapcsolatukban. A fehér cica kétszeri bemutatása funkciótlan. helytáll az üzleti életben. s milyen erőszakolt s . Két esetben is a "cserehalál" Jókainál gyakran előforduló motívuma téríti vissza az életbe. Már csak azért is. másodszor Krisztyán Tódor Balatonból kibukkanó holtteste. hogy kimentse a török lányt. Timéát a hála érzése viszi a házasságba. s Istennek megesküdtem rá. olyan hirtelen ki is emeli onnan. Bár az értékelések Az arany embert a legjobb Jókai-alkotásnak nevezik. felizzik. elvégzi a rábízott feladatot.az eposz műfaját idézi. mely magába sűríti a két világ jellemzőit. Hűséges. hogy mi vagyok: önnek a neje. milyen telt és feledhetetlen a Senki szigetének egy-egy munkanapja. az állandó jelző . A regény koncepcióját tekintve kétséges az első Dódi szerepeltetése. s ezt meg is vallja a nászéjszakán: "én tudom. A legszerencsésebb művészi megoldások az életkép-jelleggel függnek össze: "Milyen élő s meleg tónusú rajz a komáromi kereskedővilágé. mert emberképében fontos szerepet játszik az átörökléstan. és mentől tovább nézik.éppúgy mint Timár esetében az "arany ember" . fogadott fia halála. Ez a sorsom. A "vörös félhold" kissé külsődlegesen jelzi az emberi sors végzetszerűségét. Timéa tökéletes feleség.

A látogató. 1962-ben pedig Gertler Viktor filmesítette meg Az arany embert. hogy a virágos kert. Ily módon lehetséges. a hajlék. túlburjánzó ornamentika. A regényt Jókai 1884-ben dramatizálta. IBSEN A vadkacsa (1884) Ibsenben. Az arany ember határhelyzetet foglal a magyar széppróza történetében: a romantikus regény betetőzője és a magyar szecessziós próza első megnyilvánulása. a harmadik a kép középpontja és egyszersmind a háttere. a gyümölcsösnek eleinte hátterül szolgál. a polgári világból való menekülés vágyára. mégsem mozdulatlan. De akármilyen festményszerű a kép. a rendező Korda Sándor volt. "A festmény három síkra tagolódik: az első. A stílus. a regény főhőse és vele együtt az olvasó mozog. Tömegboldogító anarchista és hívő nihilista. Az olvasóközönségnél is ez van legjobban elterjedve. festményt idéző bemutatása. [É] Ami hősi. mely az első síknak. a második a virágos kert. mint változik a szín. és hasonlóképpen a hajlék a háttérből középponttá léphet elő" (Bárczy Géza). a gyümölcsös. azt mindennapi.kedvszegő Krisztyán Tódor brazíliai kalandja" (Németh G. szürke jelképek mögé bújtatja. az édenkertbe való visszatérésre.és ízlésirányzat jelenlétét mutatja a gazdag. Béla). halad benne. és élteti a regényt napjainkban is az ember örök vágya az elveszett paradicsom visszaszerzésére. Izgalmas tragédiái csöndes szobákban játszódnak." Mi volt Az arany ember sikerének titka? Bizonyára nem a történet gyakran kimódolt fordulatai. mintegy a premier plan. mintegy a közeledő ember szemével érzékeljük. mint egy átmeneti korszak jellegzetes kifejezőjében. számos ellentmondás és ellentét lakozik. bizonyos fokig mégis történéssé alakul. második síkjává szélesül. statikus leírás. Másodjára 1936-ban vitte vászonra Gaál Béla. ahol vajaskenyeret majszolnak és csip-csup dolgokról beszélgetnek. maga a kép lényeges alkatrészévé. Jókai az Utóhangokban írja: "Be kell vallanom. Bár a képet egységben látjuk. az otthontalanságra. az életösztön mellett jelentkező halálvágy. Jókai ráérzett a korhangulatra. hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem. s drámái közül ez aratta a legnagyobb színpadi sikert. Ťrói bravúr a Senki szigetének első. (KOSZTOLáNYI DEZSő) . 1918-ban némafilm készült belőle. a fojtott erotika. álló kép.

ennek a "gondolatélménynek a kifejezésére" alkotja A vadkacsa drámai világát. Hedvig halála az egyetlen új motívum. a befogadónak is új információkat jelent a sejtetések. egyetlen tragikomédiájával. kettős motívumsor adja.) Ez a technika lehetővé teszi. A szereplőknek is. hogy "aki annyira összemocskolta a kályhát. a morális hagyományokkal. szalondrámák (a "jól megcsinált színdarabok") ügyes fogásaival.a Nórával (1879) kezdett.ennek okait a norvég történelmi-társadalmi fejlődéssel. Dumas-féle) dramaturgiától származtatható az alakok közötti bonyolult viszonyrendszer kialakítása. szimbolista felhangú korszakának nyitányaként) öt felvonásos. hogy évekkel korábbi . a párhuzamok és ellentétek sora. így ez.és hátravezető motívumokkal még fokozza is a szerző. hogy: "otthon [É] jó itt lenni" . nem pedig feleletet adni. Alkotói meggyőződése. az önjelölt megváltókról is.eseményeket hoz felszínre.a katasztrófa . ugyanis az alapszituációhoz képest nem történik lényeges változás. Ettől a (Scribe-Sardou-ifj. A szerző alapproblémája az egyéniség önmegvalósítása és önámítása. társadalomkritikusként kegyetlen tisztánlátásáról ismert . ne beszéljen semmiféle bűzről". "formaidramaturgiai szempontból tökéletes műremeket" alkotott A vadkacsával. hogy az átlagos emberek hétköznapi életéből drámai konfliktus alakulhasson. Gina az ifjabb Werlének mondja. Az Ekdal-család életének fordulópontja . hogy a múltban történtek mozgásba hozhassák a jelenre már kialakult . Ehhez a módszerhez egyrészt: olyan szituációt kell teremteni. és ötvözte a francia tézis. kiderülések sora. hazugsággal leplezett (vagy elhallgatott) . a tudatos részletszerkesztés. ill. Ibsen érzékeny. a Kísértetek (1881) óta alkalmazott analitikus szerkesztést. Hjalmar alig ejti ki. az analízis maga válik cselekménnyé. Ibsen. és a feltárás folyamata állandó véleményváltozást hozzon létre (szereplőben és befogadóban egyaránt). "az ideális követelések" lehetetlensége a megválthatatlan társadalomban . felismerések.máris bekopogtat Gregers. Az analitikus szerkesztési módszerrel Ibsen múltbeli (epikus) anyagát úgy formálhatja meg." Moralistaként. és ezt az előre. kevés szereplővel) drámai szituációt teremtsen. "társadalmi színműveinek" utolsó darabjaként (vagy már öregkori.köré szerveződő cselekmény sűrítettség-érzését a kettős időtechnika. a megfelelő pillanatban történő félbeszakítás. irányelve. s erre éppen a nagykereskedő érkezik meg stb. (A múlt feltárásának fokozatai és a reagálások teremtik a feszültséget.azóta látszatokkal."Az új típusú polgári dráma" megteremtője. az Ibsen korában "már felbomlóban levő morális alappal" szokták magyarázni. problémafelvető drámaíró. hogy egy családi történetből (zárt rendszerben. Ibsen tovább tökéletesítette az általa felújított szophoklészi (oidipuszi) módszert . ill. lesújtó képet festve az eszmények nélküli valóságról is. belépés (pl. hogy feladata "kérdezni.).és iránydrámák.

). majd Gregers dialógusait követhetjük: ő a kívülről jövő. időpontkijelölés is a miliődráma jellegzetes kelléke.a részletes színiutasítás. csodálkozva (át)értékeli apja régi tetteit. aki éppen az ő révén ismerkedett meg jövendőbelijével is. (Ez a bonyodalom-indító szituáció is többszörösen motivált: épp most kell Gregersnek érkezni. A megismertetési folyamatot a cselédek pletykája indítja. külső mozzanat szükséges az események beindításához. apja levelei hiányosak voltak. mert az öreg Werle megtudta. Werle régi házvezetőnőjét Hjalmar feleségül vette stb. az öreg Werlénél (I. számára ekkor még ez a legfontosabb.). Hjarmal Ekdal (kispolgári) padlásszobai fényképészműtermében játszódik.). Sörbynével házasságra készül. a fiúnak ő rendezte be a műtermét. Retardáló mozzanat. állást ajánl neki. szűk időkeretben (első nap déltől harmadnap reggelig). és a kapcsolatrendszer dinamikussá váljék (így a két család között eleve szoros a kapcsolat: az apák hajdan üzlettársak. (Az öreg Werlét a befogadó is fia torzító szemüvegén keresztül ismeri meg. megszakadt kapcsolatuk stb. második expozíció) Gregers elhatározása és elköltözése. a megoldás pedig a változatlanság. A múlt a két főhős előtt nagyrészt ismeretlen. a bonyodalom kezdetétől már egyetlen helyszínen játszódik a mű cselekménye. hogy Hedvig változtatni próbál a helyzeten. tehát Gregers tizenhét év után lejön a "hegyről". A látszat az.). úgy tűnik. majd az apjával lezajlott feszült nagyjelenet után .statikus viszonyokat. a fiúk barátok voltak. Hjalmarral félreértették egymást.) Itt. a Werle-házban kezdi meg Gregers összerakni a múlt-kockákat. ill. Sörbyné és Gina véleménye később nem egészen ezt a jellemzést támasztja alá. Gregers folyamatosan. egy fényképészeti újításon. egy nagypolgári ház "fényűzően és kényelmesen berendezett" dolgozószobájában. kiegyensúlyozottan élnek. a helyzet megismerését.) Ťgy a mű cselekménye szűk térben. és persze meg akarja ismerni a hiányzó elemeket (időpontokat. Höjdal-telepi magányából. tisztázni akarja családi kapcsolatait: fiával békülni akar. Ekdalék. Hjalmar nyugodtan dolgozhat a találmányán. eseményeket). segíti munkáját. hogy hamarosan megvakul. a változást előidéző. A jelen síkján a hagyományos drámai szerkesztés érvényesül: Gregers megérkezése motiválja az expozíciót. hogy az öreg gyáros rendszeres másolási munkával és egyéb juttatásokkal támogatja tönkrement volt üzlettársát és családját. a krízis az ő öngyilkossága. melynek menetét a valóság megismerésének állomásai alkotják egészen Hjalmar összeomlásáig. mert felesége és lánya kényezteti. az öreg hadnagy meg jól elvan az állattartással a padlásonÉ Gregers először Hjalmarral beszél. így (dramaturgiailag motivált) érdeklődése kapcsán informálódik vele a befogadó is (kevés hír jutott fel hozzá. másrészt: helyzetteremtő. a tetőpontig (IV. A környezet meghatározó a jellemábrázolásban . a fordulat (egyben új.

helyzetkomikumi jelenetsora kispolgár-paródia. "fel kell nyitnia" barátja szemét. részletesen jellemzett. majd kimagyarázkodik. A drámai világ alakjai apró gesztusokkal. Ekdalék elégedetten. majd Relling (többször is) "csak" őt félti a kialakult konfliktusban. mivel érdeklődése és egyetlen célja immár Hjalmarra irányul (utolsó emberi kapcsolatán próbálja meg a . egy mondatnyi őszinteségében leleplezi (Gregersnek) még találmányhazugságát is. de tisztességesen élő átlagemberek. majd Gregers pontosítja az időpontokat (esküvő. az adománylevél széttépésével próbál megfelelni barátja várakozásának. először Werléék dialógusában történik célzás. hogy apjának viszonya volt hajdani házvezetőnőjükkel."ideális követelések" teljesíttetését). de már Hjalmar tájékoztatására is. Elvben elfogadja Gregers követeléseit. hogy minden mútbeli és jövőbeli tényt előbb előrejelző-sejtető motívumok vezetnek be: Gina régi kapcsolatára pl. de az "igazság" megismerésének csapására kizökken. szűkösen. önáltató kispolgár. kitűnően formált figurák.A Halál és a lány'). a naiv Ekdal hadnagy elbukott. Nemcsak flótázik "érzelmesen és szentimentálisan". de "erkölcsi megújhodás" helyett zülleni megy. (az idegen szavak torzításával) hangsúlyozott műveletlensége mellett gyakorlatias. Szövegeket "deklamáló" és az eseményeket is "retusáló" figura. hogy az majd új alapokra helyezhesse házasságát. aztán megismétlődik a vakság-motívum. Látszólag szakítana ugyan családjával. pózoló.Werle . majd a kiadó szobába be is költözik Ekdalékhoz. később Hjalmar figyelmezteti a gyereket. Csak teatrális gesztussal. aztán Gina megismételt elhatárolódása lesz gyanús ("semmi közünk a nagykereskedőhöz").elutasítja apja békülési kísérletét.tisztázta magát. hogy egy töltény még van a pisztolyban.így "minden csodálatosan egybevág"). családfői pozíciójában ő a hierarchia csúcsa. a két férfi "illúzióihoz" . és a tényeket átköltve henceg (ezt Ibsen ismétlődő gesztusokkal. ugyanakkor torkos. és rájön arra is. hogy a hajdani üzlettársi csalást közösen követték el az atyák. végül Gregers rábeszéli az áldozatra. Látogatóba megy. Gregers még anyjától tudja. tunya semmittevő (minden tette "majd holnap" realizálódik). nehogy az összetartozás látszatát keltve még ő legalizálja apja új házasságát. életét. hogy apja csak Gina terhessége miatt segítette Hjalmart műteremhez . így is él. hullámzó kedélyállapotú. de míg az ügyesebb . Hedvig születése). gyenge. a terheket magára vállaló (és férje előtt leplező). Elnézőbben (humorral) ábrázolt jellem Gina. Hedvig (a padláson található) képeskönyv allegorikus ábrázolásáról beszél (. amikor letagadja apját. Elhagyja a házat. józan. Hjalmar jellemének kisszerű és komikus volta attól a pillanattól kezdve világos. könnyen lekenyerezhető . (Az ifjabb Werle ugyanis sejti a valóságot. Az ibseni szerkesztési technika sajátossága. szavai és tettei állandó inkongruenciájával mélyíti).Relling információi szerint eddig mindig kudarccal végződött .

kétbalkezes. Ibsen nem az elfogadott etikai értékeket: őszinteség. hogy saját példája helyett mással próbálja meg ideáljait végrehajtatni. Gyerekkorából valók tetteinek pszichológiai motivációi . morális kísérletezésre.és emberismerete. így Gregerset folyamatosan félreérti . Apja szerint viszont anyja alkata. kicsapongó. Erkölcsi maximalizmusának azon illúziójával. Hjalmart akarja megmenteni. hogy lehetősége van ideális követelésekre.bűnösségének tudatában a jóvátétel szándéka hajtja családjával és Ekdalékkal szemben is.a Gregers emlékeiben élő. tapintatlan alak (a mocsok-mosdóvíz. ködös fellengzősködésen. primer jelentéseket fogja fel.Hjalmarnak pedig (belső indíttatás nélküli) külső kényszer.akinek magatartását nagyhatalmú gyáros-mivolta. cinikus. halála igazolja is. Relling a mű másik rezonőr-figurája. köznapi. (A két öreg párhuzamosellentétes sorsa lezárult. hogy kölcsönösen szükségük volt erre a házasságra). az élettől is elidegenedik. betegsége a pszichikai determináltság oka. állítja a középpontba és járatja le. cáfolja is Gregers követeléseit. ezért (éppen születésnapján) feláldozza magát. hiú (l. őszinte figura . hanem Gregers direkt beavatkozását. a pozitív eszmény.magatartásformája kivételes ebben a környezetben. bűntudata nincs (tudja. természetközeli.) Az "akut tisztesség-lázban szenvedő" reformátor. illúzióiban élő. (ő megérti a gregersi metaforikát is: a padlást a "tenger mélységének" érzi . Csak a lapos. éltetője előbb csak eszmék iránti rajongása.asszisztáló feleség. Gregers Werle a mű rezonőr figurája.élete szinte freudi séma: szülei rossz házasságában meggyűlölte apját .tőle még felnőtten is fél.) Az öreg Ekdal . Csak a tüneti kezelések eredményességében hisz. Hiába az eredeti nemes szándék. tapintatos gyerek. társadalmi helyzete is meghatározza . Vétke. véglegesnek veszi. erőszakos módszereit. Különc. híres vadász helyett .ebből fakad tragédiája: komolyan. érzékeny. idealizált. hogy Hjalmar "ellöki magától". az elvi igazság.Ibsen egyszerre ironizál rajta és a túlzó. Az ő öncsalása: azt hiszi. valamiképpen mindketten menthetetlenek már. az öncsalás tisztázása után az emberek boldogok lesznek. megbocsátás. számára ez pusztán pótcselekvés . hogy az igazság felfedése. Tizenhét évet magányban. becsület stb. az egyetlen tiszta. bűntudatban tölt (nemcsak apjától. Hedvig ártatlan. hiányos a valóság. majd a próba-lehetőség (a megtalált életcél) hajdani barátjának idealizált alakján. majd Hedvig halálával végérvényesen igazolódik kártékony hatása. alkoholista öregember. Vele ellentétben Werle nagykereskedőt . szenilis. .lecsúszott.és a bűz-motívumok önmagukban is jelképesek). de másokkal törődő (néha aggódó) "diagnosztizáló". önutálatban. egyenruha-viselés). ha intrikájával szándékai ellenkezőjét éri el: előbb boldog megbocsátás helyett veszekedést talál. apja elvakultnak minősíti). megalkuvó (erdő helyett padlással "öncsaló").

csak beismeri azok korlátozott érvényesíthetőségét.a fennmaradás feltételének az illúziót tartja. hogy élhessünk. de Hedvig . monológ. akinek "szerencsétlensége. gátlástalan figurák (l. csak megerősíti az alapkoncepciót: a valóság egyeztethetetlen az eszményekkel. [É] Hogy a hazugság az élet szükségszerűsége.apja iránti szeretetének bizonyítására elkövetett . összefoglaló-helyettesítő jelkép (az illúzióvilág központja). ha öncsalásából kizökkentjük".paradox módon . a "bálványimádó delíriumot". Az ibseni dikció drámatörténeti vívmánya a reális. a sokat tapasztalt. de módszereivel egyeztethetetlen célja ugyanakkor tragikumot eredményez . Gregers. Az általa betegnek tartott Gregersszel folyamatosan ellenpontozzák egymást . másrészt önmagán túlmutató.a doktor cinizmussal átbillenti a "rajongást". (A kapcsolódó helyszín.áldozata nem katartikus hatású a környezetre. intellektuális vitájuk a mű gondolati magja. gesztus fontos.) Az író eltávolít. Relling kiábrándult állásfoglalása látszólag egyezik Nietzsche gondolataival: "Szükségünk van a hazugságokra. illuzórikus valóság-imitáció. hogy "az átlagember boldogtalanná válik. hangulati tényező.épp Werle nagykereskedőék. értéktelensége lelepleződik. de féltve aggódik Hedvigért. Alaptétele. az "illúziók mocsara". hogy saját körében mindig lángésznek számított". a szereplők életéhez).) A vadkacsa dramaturgiai újítása a középponti. Relling cinikusan leleplezi). a két Ekdal elrejtőzésének színtere: úgy idéz egy vágyott . elidegenít hőseitől: Hjalmar komikus jellem. Halála pusztán újabb öncsalásokat eredményez (Hjalmar pózolását Gregers fennköltnek találja. hogy Ekdal egyéniség . hogy a vadkacsa egyszerre része a drámai világ valóságának (így szorosan kapcsolódik a cselekményhez.igazság' felett.nélküli átlagember. többértelmű szimbólum alkalmazása úgy. A komikum csúcsa. ezen . hogy . hogy kép és jelkép volta állandóan változik. és fordítva -. Gregers ambivalens magatartása fokozza a komikumot. Pontosan tudja. (Relling például "végzetesnek" tartja. Hjalmar. hétköznapi nyelv. hogy Gregers "nem szegte nyakát a Höjdal-telep valamelyik bányájában". szükségünk van a hazugságokra. Gina.azaz Relling szerint: abnormitás . hogy győzedelmeskedjünk a valóság felett. a padlás.a majdnem-komédia tragikomédiába csap át. de Ibsen nem veti el a hagyományos értékeket. Sörbyné előző házassága) valósíthatják meg az őszinteségen alapuló "ideális házasságot". Az egyetlen rokonszenves szereplő tragikus halála kétségtelen értékpusztulás. a dialógustechnika a közvetlen jellemzést szolgálja (l. a hazugságok megjelenített vezérmotívuma . az maga is része a lét elborzasztó és kérdéses jellegének" (A hatalom akarása) -. minden szó. nincs "félreszólás". fontos szimbolikus tér is.úgy hatja át az egész művet.

sőt az amerikai dráma nagyjai is [É] vitát provokáló. akik egy-két szem söréttől is lemerülnek". ifjúkori reményeinek. Almási M. századi realista regény módszerének drámában való alkalmazására. bezárt madár egyszerre a hazugságok. A vadkacsa Werle nagykereskedő "sebzett szárnyú vadászzsákmánya" (és ezzel Gina sorspárhuzama is). Csehov és Strindberg. a tisztaság szimbóluma is. illúziók. és elpusztítása helyett önmagát lövi szíven. —j műfaj a "modern tragikomédia": a komikus helyzetek nem komédiát eredményeznek." A drámából vett idézetek Hajdu Henrik fordításából valók. véleménye szerint "mindnyájan tőle tanultak: Shaw és Hauptmann. a mű végére pedig azonosul vele "hiszen a vadkacsát is ajándékba kaptuk. az elégikus atmoszférát komikus dialógusok robbantják szét. "másfelől viszont befejezés. akváriumvilágítású.(szabad. ám művészi inspirációt adó egyéniségével [É] nem tud meghalni. Csak újra és újra feltámadni". a váltakozó hangnemek (szentimentalizmus. Tőle kerül a madár Ekdalékhoz (mint minden. mert feloldatlanok az értékellentétek: a látszat szembesül a valósággal. az értékváltások sora. ahol "láthatna"). Vajda Gy. szintézis: [É] az egyetlen sikerült kísérlet a XIX. a bűnösök új életet kezdenek).). a költői szimbólumalkotás és az analitikus társadalomkritika együtt hat. pedig úgy véli. Gregers meg "szívesen lenne vadászkutya". beleértve Hedviget is) így még a hazugságokhoz is ő juttatja a családot (az öreg Ekdalhoz hasonlóan a vadkacsa is "egészen elfelejtette már a régi vad életét"). sánta. "Atmoszféra és miliő egységének megteremtése". lezárás. minőségek. nincs ok-okozatiság bűn és bűnhődés között . A vadkacsa Hedvignek áldozat. "a miliő aktív drámai technikája" Ibsen egyik legtovább ható vívmánya. Mellőle bukott le Ekdal hadnagy. IBSEN . a tragikum katartikus hatás nélküli (az ártatlan bűnhődik. és mégis olyan végtelenül szeretem" -. mesterséges. pátosz. ugyanakkor a szépség. a jellemek ambivalensek. Az egész műre jellemző az irónia. hogy Ibsen életműve egyfelől máig ható érvényű kiindulás és kezdet. szélsőséges vélemények ütköznek. természetes) teret. az ábrázolt magatartástípusok. A vadkacsából (és az ibseni drámatípusról) Karinthy paródiát készített ("A kenguru". Ez az új műfaj. Haakon Werle beszél legelőször "némely szerencsétlenekről. Ťgy írtok ti).a műben a tragikomikum. az összetett értékábrázolás az író világnézeti (át)formálódását. illúzióinak összeomlását is tükrözi. hogy közben önmaga zárt. M. A sebesült. aki lenn is maradt. komikum stb. imádkozik érte. hogy felhozhassa a "lemerült és megragadt" Hjalmart. öncsalás. akiben "sok van a vadkacsából" (nem akar a világosságba felbukkanni. irónia.

megváltozott világkép alapján . Solness "fejlődésével" . sokféleképpen (gyakran egymásnak ellentmondva) értelmezték. siker-áldozat. a nemzedékváltás nehézségei. három felvonásos lélektani dráma.térnek vissza fiatalkori témái. és emlékezteti Solnesst. századi fejlődésének útját a romantikától a realista (naturalista) társadalomkritikán keresztül a szimbólumalkotásig. Műveinek alapkérdése minden korszakában az eszmény és valóság. melyet a szimbólum uralkodó szerepe jellemez. Megjelenésekor maga az író figyelmeztette az olvasókat. mert megtisztul. aki hideg. Szeretjük a dráma magasságát.más látásmód. (ön)csalás ellen.párhuzamba állítható Ibsené. "mely az epikus daraboktól a realista prózai műveken át késői korszaka szimbolikus. kései szerelmi fellángolásainak hatását. Egész életében küzdött a hazugságok és mindenféle megalkuvás. elbékül. egész pályáját meghatározó alapkérdései (az önmegvalósítás lehetősége. A Solness építőmester esetében a számvetést. hogy bonyolult formában. az isten-ember és (lázadás) kapcsolat . mint légvárakat. realitás és illúzió összeütközése. Bukása dicsőség. hogy az építőmester sem építhet szebbet. élet és művészet összeegyeztethetősége. nagyobbat és maradandóbbat." (R. Ezt a légi . Csődje diadal. hogy gondolkozzanak el a darabról. (KOSZTOLáNYI DEZSő) A Solness építőmester Ibsen késői műveinek egyik legjelentősebb. ambíció-bűn viszonyulások. Szeretjük a mélységét É Szeretjük az építőmestert is. a téma messianisztikus voltát stb. Ibsen műveivel végigjárta az európai irodalom XIX. Halála pedig új élet. mely a múltban összekötötte a kis iskolás lányt és a diadalmas művészt. Brustein) A művet sokan. A mű befogadását egyrészt az nehezíti. a darab önéletrajzi jellegét is szokás hangsúlyozni: Ibsen félelmének tükröződését az ifjabb generációtól. összetett problematikában . Szeretjük azt a leányt. s mostan megérteti vele. a hős. egészséges kacajjal jön a magas hegyekről. ugyanakkor legproblematikusabb darabja.aki "építőmesterként magas tornyú templomoktól az emberi otthonokon keresztül a tornyos házak építéséig jut el" .nem légies szerelmet szeretjük. költői realizmusa felé tart.Solness építőmester (1892) A líráját szeretjük. a művészsors kétségei: alkotás és élet. mielőtt elhamarkodottan véleményt formálnának róla. és újra megfiatalodik. hogy egykor ő is kopogtatott öregedő mesterek ajtaján.

ill. hanem emlékek felidézéséről. Solness nem eltitkolni akarja. valamint egy háziorvos-barát jelenik meg csupán. illetve reagál mindenre. "ellágyultan". "meghökkenve". A múltból egy külső. Nem az egyébként is sokféleképpen értelmezett "tények" számítanak. a múltbeli és jelenbeli lázadás jelentőségének felnagyítása) és a szimbólumtechnika együttes alkalmazásával új módszereket. és ehhez kapcsolódva Solness felemelkedése. ebben a műben is alkalmazza.stb. "mély izgalommal" stb. a realitást átható szimbólumokkal mutatja be a szerző. összekapcsoltan az üzleti-művészeti tevékenység tere (az alapszituáció konfliktusaihoz. kevés szereplővel: egy házaspár (Solnessék). de főleg a lelkiállapotra: Solness az expozícióban "nyugtalanul". A sokjelentésű drámai világ zárt rendszerben. hírneve) és a két hangsúlyos eseménysor szálai határozzák meg a drámai helyzetet. csak elfelejtette a tíz évvel korábban történteket). "ingerülten. Az egyikről. A másikról. a fordulatot hozó Hilda-kapcsolatról végig megmarad a (dramaturgiailag szükséges) bizonytalanság: a rajongó gyerek emlékei adottak csak. nem a külső eseménysor. a semmire sem emlékező Solness az ő felidézését fogadja majd el. "kurtán". Hilda megérkezése után viszont "fölvidultan". veranda) . három alkalmazott-munkatárs (Kaja és a két Brovik). a családi tragédiáról (a tűzvészről. egy "harmadik" (Hilda). Múltbeli események feltárása tesz tehát lehetővé változásokat. hatásáról. de nem múltbeli eseménysor okozatiságáról. hogy a jelentéktelen. "indulatosan". az analitikus szerkesztési technikát. mellékes körülmény (az öreg Brovik legyőzése.ez tehát egyszerre. melyek nem feltétlenül befolyásolják a jelent. amely Solness és környezete jelenét meghatározza. A cselekmény ideje egyetlen nap. másrészt az. hogy mindezt sajátos lírai tónusban. belső történés . a jelenre tett determináló hatásáról van szó ebben a műben (kevés konkrétumot ismerünk meg. de ez a szál is főként Solness bűntudatának analíziséhez szükséges. szalon. a kialakult viszonyok hátterének megismeréséhez egyre több és pontosabb információt kapunk.) Az író a túlzás (pl.ez a meghatározó. viselkedik. módosított formában. A helyszínleírásoknak és az alakok külső megjelenésének a részletezésén kívül megsokasodtak a benső történésekre utaló szerzői instrukciók: Ibsen szinte minden megszólalás előtt pontosító utasításokat ad a fizikai cselekvésre is. a gyerekek haláláról) az alapszituációhoz. hanem ezek értékelése. eszközöket is felhasznál. az emlegetett három üres gyerekszobával. színhelye az építőmester háza (dolgozószoba. magánéleti keretben játszódik. A címszereplő először . a valószerűséghez szükséges elemekkel) és a magánéleté (belső szobákkal. a háttérhez. "szigorúan" stb." "elfojtott keserűséggel". fagyos atmoszféra árad. a változás pedig lelki átalakulás. "meghatva". drámaiatlan polgári hétköznapokból drámai szituációt teremtsen.). Már az expozícióból az a hideg. hétköznapi. és az emberi "benső" újfajta ábrázolása kerül előtérbe.

a megjelenő "garabonciás" felébreszti a másikban a "garabonciásságot". hogy újra "megkísérli a lehetetlent": öregen.] jólesett volna" neki minden. nyilván "kötelességből". melynek végső következménye. másrészt feltétlen hite saját akaraterejében . hogy "bizonyosan [. aztán végül elfogadja (Hilda szemszögéből) a múltidézést.ezt a Kajára tett.Hildának persze nincs szüksége racionális indokokra: "fölösleges volt meghívnia". szinte hipnotikus hatásának feltárása készíti elő. meghívta a lányt. magánéleti csődje. hanem a pergő dialógusok mögött zajló érzelmekakaratok mozgása adja a műbeli változásokat. egyre újabb aspektusokból láthatjuk átalakulását . hogy a két nő ismeri egymást "egy szanatóriumból".ellenszenvessé válik: fél Ragnar Brovik tehetségétől. náluk) az őt megcsókoló Solness megígérte. Az igazi változás tehát Solness belső világában játszódik le. őrültség-közelisége (és ettől való félelme) adja. amire nem emlékszik.) Ibsen műveiben gyakran indít változássorozatot kívülről jövő beavatkozó szereplő. szédülősen. ugyanazzal az erkölcsi tartalommal (Hilda megerősíti: "mindig is tudta".aljasságokra is képes (embertelen a nagybeteg apával. de lélekben megfiatalodva maga vállalkozik a koszorú felvitelére (a dráma jelenére éppen befejezett) új házának tornyára. aki mellesleg "egy hegyi állomáson" még Herdal doktorral is találkozott . érzelmi) kapcsolat is felújul . ahova maga be nem nyit" -. és a jelen viszonyait felforgató lány szövegeinek elfogadására egyrészt bizonytalan lelkiállapota. Az . A régi élmény felelevenítésével a köztük levő (titkos. hazudik a fiúról. istenkísértő hőssé nagyítja a hétköznapi figurát. Eljött tehát beváltani követeléseit. aztán később (otthon. mégiscsak "éltes ember" már-.. az pedig saját magát akarja rávenni erre az akcióra így nem tettek. amikor Hilda Wangel személyében kopogtat "az ifjúság" (a "sors"). Módosulnak viszonyai környezetéhez (l. Az építőmesternek lelki-érzelmi nyitottságát a berobbanó.) Ennek az egyetlen tettnek az elkövetésére irányul mindkettőjük célja: Hilda Solnesst. ezért . hogy Solness nős). Ragnar tervei).. mert "a határidő letelt". kihasználja és áltatással magánál tartja Kaját).a különbség pusztán az eltelt tíz év: bár Solness "egészséges és erős". Solness előbb feltételezi. erőltetett áldialógusban házastársi viszonyukat leplezi le. s tehetetlenül bámultam bele a világba"). (Hilda lélektani magyarázata váratlan betoppanásáról kiegészül "valószerűsítésként" azzal. hogy tíz év múlva megszökteti. és "királyságot ad" neki. alkotói válsága ("egyedül voltam. (Ibsen ezzel a tettel kiemeli és lázadó. akit a csúcson hárfák zengtek körül. és Aline."idestova egy zug sem lesz bennem. Hilda felidézi az éppen tíz évvel korábbi eseményeket ("legalább tizenkét-tizenhárom éves" volt akkor!): megcsodálta a koszorúfelvivőt. a feleségével folytatott felszínes.önzésében . Az orvossal kezdett (önelemző) beszélgetésben éppen az új generáció megjelenésétől való félelméről vall.

felszólítások előbb Solnesst jellemzik ("akarom. a lány felkelti vágyát az önkipróbálásra. diadalérzését tönkretette boldogtalan magánélete." Hilda megjelenésekor ebből az állapotból billen ki. hogy leköthessem" /Kaját/). A két Brovik . hogy úgy legyen". hogy változatlanok maradjanak a körülmények. ill. amelyek a főalakhoz kapcsolják őket. Nem pénzzel. ill. de sokféleképpen értelmezhető. életének továbbvitele lehetetlen. A feltárulkozás során aztán a rideg egoistáról kiderül. hogy számára továbbra is irrealitás a boldogság elérése (ugyanakkor ez a szerinte eddig is miatta szenvedő Aline megcsalása és egyben Isten elleni lázadás is).a legyőzött és a leendő vetélytárs . hazug főnöknek. Maga határozza el. felesége "élőhalott" . mondja "vadul"). a gyanakvó ember kényszerképzeteinek meghallgatója).akarom. hogy sikereit. . A doktor megjelenésére . kihívta a sorsot. Ugyanakkor önmagával szemben is bűntudatot érez. önző.szinte csak dramaturgiai okokból van szükség (egyenrangú figura az önanalizáláshoz. másokon átgázoló. ™nkínzását fokozza feleségével szembeni bűntudata. ezért győzi le szorongásait. de szükségszerű bukásában felmagasztosul. végül felülmúlja önmagát. Mindenért fizetnem kell. de nem őrült. az "istenkísértésre".az ő szemszögükből. amit elgondoltam. csak egzaltált. beteg(es) figura. a haláltól). nyughatatlan: "mindenért.szerepeltetése a reális hátteret teremti meg. a beletörődés és a lázadás között (ambivalens érzéseinek szimbóluma tornyos új otthona). kiábrándult öregkorára eljut az üldözési mániáig. mert elfojtotta vágyódását a "csúcsok felé": nem választott végleg a művészi sikerek és a magánélet.ellentétben más ibseni orvos-figurákkal . hogy hősies. építettem és alkottam [É] mindenért kárpótlással tartozom. a mű rétegeinek megfelelően: szükségszerű vég a lehetetlen helyzetben. a "várkastély"-terv jelzi.akaraterőt és az elhatározást jelző kijelentések. hiszen ő maga tette tönkre a tragédia utáni újrakezdés lehetőségét is: a parcellázások utáni építkezésekbe fogva csak ambícióinak szentelte életét. Hanem boldogsággal. . hogy megfelel Hilda elvárásainak: ekkor már nem akar(hat)ja. "görcsösen kívántam. döntések. Alkalmazottai kiszolgáltatottak az érzéketlen. S nemcsak a magam boldogságával. apoteózis stb. megváltó halál. aki csak eszköznek tekinti őket saját céljaihoz. Csalódott. öregkorára pedig már tart Isten büntetésétől is. súlyos megrázkódtatások érték.kétségtelen viszont. de senki sem lett boldogabb: sem ő. A drámai világ középpontja Solness. majd a még erősebb Hilda irányítja az ő magatartását is ("akarom . fennkölt tett következménye. lázadó gesztus. A másokéval is. hogy elintézze". mely közvetve gyermekei halálát is okozta. fellázadt. félelmeit (a sikertelenségtől. (Halála a tragikum-érzetet fokozó értékpusztulás. méltó lezárás. de a légvár.) A többi szereplőről csak azokat a momentumokat tudjuk meg. sem az új otthonba költözők. kívülről nézve az építőmester kegyetlen. A tűzvész után.

mániákus kötelességérzetből végzi. hogy a róla alkotott külső képet . ahol nincs "soha egy napsugár"!) Hilda irracionális betoppanásától kell elfogadni a valószerű és valószerűtlen egyidejű jelenlétét. félelmeinek. szakmai féltékenységének szolgáltat alapot a fiatal tehetsége.önző. a metaforikus nyelvet. mégcsak a tíz évvel korábbi valós istenkísértő-lázadó sem.) Hilda ambivalenciájának alapja. de légvárépítő kapcsolatuk teljesen irreális -. amennyit akarsz [É] nekem soha többé nem építesz igazi otthont". majd Hildára tett megjegyzéseiből úgy tűnik. A "talpig feketében" megjelenő. viking-példák) önzésében nincs lelkifurdalása. a képzelet és . a lehetetlen megvalósításának diadalát. de amorális-szabados (l. Solnessért ugyanúgy rajongó Hildával). de rezignált passzivitásában cselekvésképtelen. (Számára eddig tart a győzelem. a következménnyel nem is törődik alakja a zárlatban ironikussá válik. majd elhiteti-megerősíti akaraterejébe vetett hitét (ők "kiszemelt emberek. A mű szereplői közül egyedül ő látta a lysangeri tettet. az "ifjúság ellen ifjúság" . Előbb Kajára. A körülötte forgó három nőalak közül Kaja a kiszolgáltatott. Hilda valóság és jelkép: mintha Solness gondolatai (félelme és akarata) hívták volna elő a múltból. "ez nem otthon" . vágyaiban megjelenő bálvány. és nem is hiszik (Ragnar). életidegen Aline elemésztődött az önvádban. neki bálvány. ill. váratlanul. létének jelképei elvesztett (de megsiratható) babái. hanem a képzeletében. a teljes élet lehetőségét. Saját magának keresi a "csodálatosan izgató" élményeket.a "ragadozó madár". a felkelő nap" (abban a házban.mondja férjének. hogy végül okvetlenül elérik céljukat". A lány .módosítja Solness nézőpontja. "lentről fölnézve". alárendelt (viszonzatlanul) szerelmes (párhuzamba állítható a vele egy korosztályba tartozó. akinek vágyait testesíti meg. Romantikus emlékeinek távolából idealizált Solness-képében nem veszi tudomásul a jelent. felelőtlen . saját akarata diadalaként. vádként hangzó megszólalását is Hilda megjelenése váltja ki: "építhetsz annyit. aki egyetlen pillanatra ugyan meginog (megcsapja a Solnessnéból áradó "fagy")."tömör alapozású".az építőmester metaforáiban "a virradat. Nem beszél a múltról. bár érzékeli a hétköznapi kicsinyességet (a tehetséges fiatal vetélytárssal) és a gonoszságot (a haldokló ellenféllel szemben). hős kell . Maradék (gépies) tevékenységeit beteges. de az ő Solnesse nem ez.Solness ügyességének és kíméletlenségének bizonyítéka az öreg helyzete. Rajongó egoista. "segédek és szolgák segítségével"). a többiek legfeljebb hallottak róla (Aline). akikben különös erő és hatalom lakik". féltékenység-érzete talán felkelthető. óhajtani és akarni. akik "oly állhatatosan [É] tudnak kívánni.egyetlen. nem lázad . ő csak saját élményét akarja újraélni. Eszményei valóra váltását követelve felkelti az érdeklődést. behálózza a mestert.

hogy elbeszélésében mindig személyesen. újra meg újra előbukkanjon. szabadon és büszkén. "ez a nagyot merő művész utolsó férfias tettével megkoszorúzza az életét és művészetét. a mások számára tárgyszerű mozzanatok szimbolikus jelentést nyernek. megfelelésvágy. úgy. MIKSZáTH KáLMáN: Szent Péter esernyője (1895) [. lefelé repül. keresztény templomrész). aki bátran kihívja maga ellen a sorsot. már repül. Szimbolikusan maga a darab is olyan." A dráma részleteit Hajdu Henrik fordításából közöltük. földi megkötöttségekkel). művészi) tökéletesség. Bábel). elérhetetlen légvár. amilyenre ifjúkora óta nincs példa művészetében" (Brustein). "legyőzi magát és ebben az utolsó pózban fönségessé merevedik". "ez a komor óriás". . lázadó istenkísértés. "mint egy nagy székesegyház. az Istennek szenteltség jelképe) is sok asszociációs lehetőséggel bír (babér. A reális világ költői szintre emelkedik.hogy ugyanolyan hitelességgel és a legkisebb stílustörés nélkül tudja megszólaltatni egyszerű parasztjait. Kosztolányi szerint Solness. és nem válik kisszerű életfolyamatok áldozatává. teljesség (emberi. ég felé törés. mert mikor a toronyból lezuhan.torony' sokjelentésű ősi jelkép (l.]az észrevétlen glisszandókkal megoldott hangváltásokban érzem Mikszáth prózájának utolérhetetlen varázsát. de az ég hatalma ellen lázadó ember.valóság közötti folyamatos villódzást. közvetlen előadóként is jelen legyen. repül újra. helyzetei. leírásai mögött. a mű olyan emelkedett és magasztos. szimbolikus toposzként pedig a lélek. s ugyanakkor el tudjon tűnni alakjai.. sötét. menyegzői és halotti koszorú stb. mint az orgona sípjai. a hitre figyelmeztető összekötő kapocs ég és föld között. a szabadság (szemben a lenti. misztikus dallamai úgy zúgnak. Mivel Ibsen ismét olyan erős főhőst alkotott.. A koszorú (az éghez való tartozás. A . művelt embereit.). a koszorúzás (a konkrét építkezési ünnepségen kívül) próbák sikeres teljesítéséért jár. ez teszi lehetővé. mint egyszer fiatalságában. a szellem. a zuhanás (magasból mélybe vettetés) a büntetés (isteni büntetés) képzetét erősíti (l. de mégis repül. az "égbe törő vágyak" jelképe is (l. Itt a középponti torony-szimbólum sokféle érzést sűrít: egyszerre az ambíció. Lucifer). ókori toronytemplom-képzetek.

E főtéma alapján a cselekménysor így értelmezhető: az ágrólszakadt. Ťrásaiban a hangok. ereje. életformákat mutat be ez a Mikszáth-könyv is. fülbevalóval lehet meghódítani. sőt idegen nyelveken is kivételes és átütő sikert aratott. hogy mi volt a glogovai pap hagyatéka. a kétféle szegénység és gazdagság váltakozása áll mindenek hátterében. kér-e fizetséget Adameczné. a második a különc Gregorics Pál élettörténetét. Gregorics Pált hol a tékozlásáért. Valós történetbe oltott mesét olvashatunk ebben a kisregényben. Az ő világában a nemes lélek rendszerint felülemelkedik a hétköznapok sivárságán." Ebben a szembeállításban rejlik a mű konfliktusa: az élet csaknem minden területén az anyagiak és a lelki értékek küzdenek egymással. hogy mi maradt a halápi özvegy tanítóné után. (Gregorics Pál annak idején részt vett a szabadságharcban). a szegénység hatalmából? Meg lehet-e szabadulni a sorsokat eltorzító. "valahol a selmecbányai és besztercei hegyek között" is játszódnak epizódok. romantikus és egyben népies idillt a boldogság eléréséről. hangulatok tarka képet alkotnak. zömmel szlovákok lakta falucskákkal és kisvárosokkal. A cselekedeteket és magatartásokat alakító. Nekünk pedig van lelkünk. játéka. jellemeket romboló anyagiasságtól? Hiszen mindent behálóz a pénz.(NAGY PéTER) Mikszáth írásművészetének titka: stílusának kivételes hajlékonysága és gazdagsága. az író szűkebb pátriája. a képzelettel és a mesevilággal határosak: "messze Tótországba" kalauzol Mikszáth. a történetet formáló fő motívumokra első ízben Adameczné szavai mutatnak rá: "Szegény az ördög [É]. több a kortalan vonás.a történet Veronika hétvilágra szóló (még a bábaszéki intelligenciát is felsorakoztató) lakodalmával ér véget. az ötödik rész végén egymásra találnak. . Vajon kiléphet-e az ember a pénz. mit fizetnek a falubeliek a plébánosnak. kalárissal. hogy Gongolyné "kövér halott" volt. mert lelke nincs. A Szent Péter esernyője ezen értékek révén az ország határain túl is. évszázadokon át formálódott magatartásokat. de kevés az azonosító mozzanat. az emberi gyarlóságokon. a derűs szellemnek a szövegben kifejeződő. az elbeszélő nézőpontja és magatartása szinte nyomon követhetetlenül változik. A színhely itt is a Felvidék. életelveket. a fiatalok (Veronika és Wibra György) bonyodalmak után. A kisregény öt része közül az első Bélyi János csodás meggazdagodását meséli el. hol a fösvénységéért szólják meg. Wibra Annát aranygyűrűvel. emelkedettsége. Ennek a tájnak a határai a homályba vesznek. a tót és palóc tárgyú novellákra emlékeztetően. Történetünk ideje Mikszáth kora. A harmadikban a két cselekményszál összekapcsolódik. de lelkiekben gazdag glogovai pap feladatul kapja a kishúga gondviseletét . Szinte oldalanként olvashatjuk.

és a szeme elé tárul Veronika megejtő szépsége. Rendkívüli karakter Gregorics Pál. Veronika sorsa azt tanúsítja.. a kőművesnek a hallgatásért ötvenet.a Gregorics testvérek "kapzsiak" (pedig a nevük a háromkirályoktól való. a kényeskedő. ha elvész a hozomány. hogy . rövidebb-hosszabb regényei is a novella talajából nőnek ki. Gregorics Pál az orvosnak "egy szakajtó aranyat" ígér fia meggyógyításáért.valamiféle "csoda" folytán mégiscsak felébredhet a segítő szándék az emberekben. ha szertefoszlik a negyedmillió forintos vagyon vágyálma. Ancsura [É]. de "az a szerencsétlen legenda az örökségről" bénító súly. csak egy-egy életelv. Kivételes színfolt az épp említett figurák közül például "Nagy Mihály uram". részletesebben megrajzolt Gregorics Pált és Wibra Györgyöt kivéve . társadalmi-emberi viszonyokat is jelez.csupán zsánerfigurák. az új mítosz. "valóságos szerencsétlenség volt őrá nézve az eltűnt vagyon tudata".szemben az élet egyhangúságával. hadd érezzek még egyszer asszonyi kezet a testemen. az újszerűség alakítja tehát Mikszáth nagyepikáját.. A megnevezésekkel és megszólításokkal pedig azonnal jellemeket is vázol. a legteljesebb kilátástalanságból is van kiút. a halápi bíró (kurta kijelentésekkel. aki viszont "két ezüst forintot csúsztatott" a kapus markába a rózsáértÉ A példasor még folytatható volna. Ifjúvá érve megismeri a munka és a siker örömét. akkor annak elrejtése és megtalálása egyaránt súlyos terhet jelent. és legfőképpen a különösséget. Csak akkor éri el a boldogságot. A mű szereplői . Valamennyien megnevezve szerepelnek. esetleg különcök. körmönfont okoskodás megszólaltatói. még Veronika is "majdnem megkínálta már az öt forinttal" a gyűrűt megtaláló Wibra Gyurit. csak ritka pillanatokban élvezheti a szeretetet: "simogasd meg a homlokomat. Prepelicza a "ropogós tízforintos" felküldésére hajlandó azonnal lejönni az állványról (ilyesfajta "csodák" történnek "Mózes és Krisztus óta"É). a megkülönböztető sajátosságot. de a férfiakra leső Kriszbayné. de imádott kisfiát nem vállalhatja az emberek.rendkívüliek. az esernyő megtalálójának "száz forintot". sőt gyakoriak a nevek mellett a megszólítások is ("tiszteletes Rafanidesz Sámuel uram". A legmélyebb nyomorból. Bélyi Veronika és a bátyja így menekül meg. főként a hozományra éhes rokonok előtt. Gregorics alapvetően szeretetre vágyó ember. Azok a személyek jelennek meg ugyanis Mikszáth műveiben. Gregorics Pál és törvénytelen fia élete pedig azt példázza.az árnyaltabban. sivárságával ." Wibra György kisgyermekkora a rejtőzködés és a tisztázatlan kapcsolatok jegyében telik (egy idő után még "apabácsi"-nak sem szólíthatja édesapját). Az érdekesség. ha elhamvad az örökséget feltehetően magába rejtő esernyőnyél. hogy ha megvan a pénz. hogy azonnal bevonja az olvasót. akik . Mikszáth úgy mesél. "madame Kriszbay").). "isteni" hatalommal és bölcsességgel ítélkezik). közös ismerősként kezel mindenkit. akinek eleve megvan a bélyege . megszületik a szerelem.

a "tót" nyelv "csodálatos hangjairól" kedves derűvel szól az író. A legterjedelmesebb kitérő Mravucsánék vacsorája. hogy "röviden végez" vele mégis alaposan elidőzik.megtalálására már a mű derekán megvan a lehetőség (Wibra Bábaszéken Veronikáékba botlik). épp ő találja meg a fülbevalókat. de ezek értékként jelennek meg. az esernyő vagy Veronika . A mozaikdarabok közé elágazások. A szereplők javarészt szlovákok. kinyúlik". a szabadságharcban is "mindenáron tenni akart valamit". asszociációk. Végül tehát mégiscsak elkövetkezik a tetőpont. majd még Veronika vetkőzésének bájos epizódja is következik. A kifejletben végül jelentős szerepet kapnak a véletlen fordulatok. Gregorics apjának furfangja a kulacsnyi borral. Tudnunk kell: a Szent Péter esernyője Mikszáth jelentős állomása a novellistából regényíróvá válás útján. egy legenda képződését beszéli el az író. épp ő talál rá a "hasadékban" az életveszélyben lévő Bélyi Jánosra.("veres ember egy se jó"). (Tudnunk kell. Ezért akar görcsös erőfeszítéssel "jó" lenni. Ekkor lett "embergyűlölő". és a besztercei ifjú ügyvédnek döntenie kell. Továbbá Bábaszék "nem város". Milyen társadalomkép kerekedik ki a különös és különc emberekből? Regényünk színtere zárt. "teremt" és egyúttal "oszlat" (Kovács Kálmán). egy mellénykére való. Wibra Györgyöt Veronika felé terelve: épp a glogovai kocsi lovai vadulnak meg Bábaszéken. és posztóvégek lesznek belőle. a legveszélyesebb feladatot vállalta . hogy az 1880-as években Magyarországon már erős volt az antiszemitizmus: 1883-ban megalakult az Országos Antiszemita Párt. Müncz Jónás özvegye kivételes közmegbecsüléstől övezve játssza el ezt a szerepet. Müncz Móricz alkuja a tehénre stb. Léteznek itt is vallási-felekezeti és nemzetiségi különbségek. A kibontakozásra. a csekély szövet. mi a fontos a számára. Kevés ponton alakít ki jelenetet az író. aki már születésekor is "tapintatlan" volt. hogy "szeressék" az emberek. Mikszáth önironikusan . a két összefonódó ág számos epizódot fűz magába. ha "még zsidó sincs benne". inkább elbeszéli. amelyről úgy nyilatkozik az író.hiába. A Szent Péter esernyőjében egy "csoda" szemtanúi vagyunk.nem a mese a fontos. de ettől kezdve még erősebben érvényesül a mikszáthi "téma-dúsítás" módszere (Kovács Kálmán).így jellemzi elbeszélői módszerét: "csak a regényírók keze alatt támad némelykor hasonló csoda. A szerkezet. és ezt a legendát még a püspök is szentesíti. az éjszakai kártyapartit is leírja. Az olvasónak már azonnal jelzi (ismétlésekkel sejteti) az esernyő titkát.) . mégpedig egyre gyakrabban (pl. kitérők kerülnek. felsorolja és csak néhány vonással megrajzolja az életutak mozzanatait. Okmagyarázó mondatokkal is találkozunk a szövegben: "A titokzatosság köde voltaképp csak azt a . amelyet viszont Wibra Gyuri lassabban talál ki. hanem a mesélés.) Mikszáth fintora: a glogovai nép a zsidó Müncz Jónást véli Szent Péternek. az országos közélet és a politika alig szűrődik be. Az esernyő történetével Mikszáth "bemutatja és ezáltal leleplezi" a legendát (Nagy Péter).

jószándékot és nemes tetteket teremt. az esernyő]. és ettől kezdve a legenda valósággá válik. Mravucsánék vacsoráján a feldöntött poharak érzékeltetik a fiatalok összetartozását. Müncz Jónás véletlenszerű jótéteményét az utolsó útján. Hasonlóképp magatartásokat jellemez: az emberek azért fizetnek keveset a papnak. Mindenki fizesse a maga szolgáját. mert lelki erőket mozgósít. legfontosabb mozzanataként a népi kifejezésmód az irodalmiság rangjára emelkedik. A menyasszony meghatódását és elérzékenyülését a zárómondatokban a házsártos feleség. A falusiak nyelve képekben rendkívül gazdag ("már énbennem a gyanú meg nem botlik" ." Közvetlenség érződik az írói reflexióból: "A Jézus ösmerősöm. megcsinosodott". Egy sarkított mondat a magatartások humoros kontrasztjára világít rá: "a tudós akadémia elfogadta az összeget.) A megszülető hiedelmet újabb véletlen táplálja (a megbotlás Srankó János temetésén. Még a latin szavak is felbukkannak: "amabilis confusio" uralkodik el a vacsora végeztével. hogy miképpen került a kis Veronika kosara fölé [ti." A nézőpont váltására egy bravúros példa: "Ťgy néz ki egy tragédia a szomszéd szobából.körülményt takarta. Közmondás jellegű mondat épül a kezdősorokba: "Mikor tanító hal is meg. Szliminszkyné megszólalása ellenpontozza: "gombold be a kabátodat. a tetszhalott "feltámadásával"). a köd vonzza a babonát. másféle hatással ütközteti (Glogován "minden megszépült. Jelentésrétegek torlódnak össze néhány szóban: "a pléhre festett Istenfiú"." Ezen túlmenően azonban a legenda kialakulásának valamennyi okát és körülményét gondosan feltárja a szerző: Bélyi János tiszta hitét (Jézus neki "válaszol" isÉ). Szereplőiről a szeretet és az irónia változataival szól. (ők még a halott ember szakállát is csodával magyarázzák. A babona keresi a ködöt. "kivévén Adamecznét"). A valóság és a mese közti atmoszférát teremt (Kovács Kálmán). a hangulati keret részeként ismerjük meg. hogy Wibra György megszabaduljon lelki terhétől. szomjasak maradnak a sírásók. Veronika virágnyelven jelzi Gyurinak." Szólás járja Besztercén Gregorics Pálról: "No lám. Igazi "csoda" jön tehát létre. hogy elfogadja udvarlását. A legenda-babona-csoda motívumsor a mű egyéb részein is megjelenik: a Liskovina növényeihez fűződő hiedelmeket az ifjú pár utazása során. időnként . De ez elég volt. és a falubeliek misztikumra éhes fantáziáját. Mikszáth a hangulatot jellegzetesen színezi és lebegteti. Wladin!" A stílusban számos elem ötvöződik." Az író sokszor bújik el olvasója elől.mondja magáról Adameczné). megsegítik a Bélyi János gondjaira bízott kislányt. a Veronika szépsége iránti vakságától. végül a "három égő üszög" babonája kell ahhoz. Olykor felépít egy hangulatot. mert ő "az — risten szolgája. aztán hirtelen megtöri. pedig neki sem volt semminemű viszonya Gregoriccsal". a glogovaiak megszánják a bajba jutót. a vén kecske házi sót nyal".

"szinte még most is előttem van a kis tót falu az 1873-ik év óta"). hogy a magánéletben ütközteti meg azt a kétféle szemléletet. az ún. darabont-kormány uralma pedig nemesi ellenállási mozgalmat. élesen megformált jellegzetes alakokból és mellettük számos színes zsánerfigurából alakítja ki szereplőgárdáját. (FáBRI ANNA) A regény egyik fejezetében Malinka Kornél. A dzsentri és a vármegye ábrázolása azt mutatja. nagy művészi leleménye az. A hagyományokból élő."de hogy mit találtak az üstben.hangzik a válasz. MIKSZáTH KáLMáN A Noszty Ţú esete Tóth Marival (1906-1908) Mikszáth pontos társadalomképen alapuló. önmagáról fecseg ("megérdemelném. az új titkár megkérdezi a földesúrtól. "Ráfizetek" . hogy mennyi a birtok jövedelme. A történet magvát is a valóság szülte: 1901-ben "bácskai szenzáció" volt Ungár Lajos zsidó milliomos leányának és egy dzsentrifiúnak a hasonló végkifejletű története. "Hát akkor miből éljek?" Fonákjára fordult világnak. A dzsentrivel való kíméletlenül őszinte szembenézésre konkrét történelmi körülmények késztették Mikszáthot: az 1905-ös választáson megbukott az évtizedek óta kormányzó szabadelvű párt. erkölcsöt és magatartást. "Minek gazdálkodik akkor méltóságod?" . mintha nem épp ő bonyolítaná a sorsokat ("hát biz az igaz is lehet" .tudatlanságot színlel. azt egész bizonyossággal sohasem lehetett megállapítani"). amelyet egyfelől Noszty Pál. "úri földrengést" váltott ki. hogy A falu jegyzője (Eötvös Józsefnek az 1840-es évek közepén írott műve) óta a magyar társadalom képe jóformán változatlan. Máskor személyesen közbeszól. másfelől Tóth Mihály képvisel. ő a magyar elbeszélés legnagyobb klasszikusa. Mikszáth Kálmán az epika legősibb eszközeivel él. tékozló nemességet Mikszáth ebben a művében is a humor és a kritika kettős eszközével mutatja be.kérdezi csodálkozva Malinka. . fantomországnak mutatja ez a regény a kiegyezést követő évtizedek nemesi Magyarországát. hogy a nyelvemet kivágják" . az eseménysort a képzeletbeli Bontó vármegyébe helyezi.

A mű második felében összefonódnak a cselekményszálak. Homlódyak képezték a megye krémjét. A későbbi ismétlődések.Noszty Feri lelepleződése és kényszerű továbbállása. valamint befolyásának segítségével kezdődnek a széleskörű hadműveletek Tóth Mari behálózására.meghiúsul." A vármegye életét a személyes érdekek irányítják. amelyen mindnyájan kiúszhatunk a partra. gyorsabban peregnek az események: a somlyói szüret a kölcsönösen álruhás megismerkedéssel. köztük az elkülönülő Noszty família. "A Nosztyak. könyvalakban csak 1908-ban látott napvilágot.mivel váltót hamisít . A pénz és a hivatal megszerzésének egyik lehetséges eszköze az érdekházasság. amely a dzsentri akcióba lépésekor válik láthatóvá. a leánykérés. A szerkezet tehát több epizódcsoportból fonódik össze. majd végül . a tetőponton a házasságkötés kikényszerítése. Noszty Feriből szolgabírót csinál. Krisztina asszonyt és Velkovicsékat azonban visszahúzzák a beidegzések. de a főtéma minden lényeges mozzanata megjelenik benne. megfizethetetlen hitelekből él. visszatérések fogják össze a látszatra kötetlen mesélőkedvvel előadott történetfüzért. Az egymás mellé felsorakozó epizódok olyan hálót alkotnak. és az ő vagyonának. maga . Látszatvilágot épít magának. ezek alakítják az emberi és hivatali kapcsolatokat. de Noszty Feri utolsó szavai sejtetik: a dzsentri életvitele nem fog megváltozni. A háló azonban nem csupán konstrukciós eljárás. A dzsentri elve: a lehető legnagystílűbben "foltozni a szegénységet".Az expozícióul szolgáló trencséni kaland önmagában is kerek történet. Noszty Feri most még Velkovics Rozáliának. A szereplők két nagy tábora közül az első: Bontó vármegye vezetői.megoldásként . kanonok is van köztük. a körmönfont udvarlás. Ez részben a sajátos műfaj következménye: a mű 1906 októberétől tárcaregényként jelent meg a Vasárnapi —jság hasábjain folytatólagosan. híjával vannak a szilárd önérzetnek. Az úri família tehát megszégyenül. Tóth Mari pedig Noszty Pál szerint "olyan deszka. benősül a Noszty famíliába. Tóth Mari már "amerikai lány". terjedelmesebb szerkezeti egységben Kopereczky Izrael Izsák áll a középpontban. a jelen kiskirályai. Rágányosok. a kompromittálás. A leánynak több mint egy milliója lesz. A második. a törekvések középpontjában a pénz áll. szabad levegőn és szabad beszéden" nevelkedett." A dinasztia számos posztot ural: bécsi "excellenciás úr". A vagyonos polgár azonban kívül áll ezen a vonzáskörön. a hálót szövő pók a dzsentri életelvét jelképezi. A Noszty klikk Kopereczkyből főispánt. egyre súlyosabb. Tóth Mihály és Tóth Mari magatartását az anyagi biztonság erős alapokon tartja. a polgármester lányának a kezére (illetve vagyonára) pályázik. ezért védtelenek a lesüllyedt arisztokratákkal szemben. tisztségekbe és felbukkanó vagyonokba kapaszkodik. hanem alapmotívum is. főispánná teszik. Horthok. emberemlékezet óta ők uralkodnak a megyében. A gátlástalan hozományvadász. de ez a terve .

A sziklaszilárd erkölcsű Storm ezredes német. a dorbézolás. fűrészmalmot. a sörházbeli kuglizás. Ide tartozik a költekező udvarlás is. Nyersen realista. ő még ellenfelénél is aljasabb. az ellenfelet pontosan ismerő "üzletember". hogy azután ő pénzelje Feri hozományszerző akcióit. esetlen szégyenlősséggel párosult rámenősség. téglagyárat. Itthon földbirtokos lesz (a rekettyési uradalom tulajdonosa). az őt milliókhoz segítő Amerikából hazaköltözik. önzetlen. sőt ő is nemességet szerez. A dzsentri ellenlábasaként először Kozsehuba Tivadart. A Nosztyak közös vonása a gondtalan életélvezet: a kártya. hozzáadják Noszty Vilmát. ("Mutatósan tudott költeni". mint a nagyszabású vállalkozásokban. a lelkifurdalás olykor megingatja. a kézműves munkában éppoly tehetséges. a gyárost és vendéglő-tulajdonost ismerjük meg. rokonszenves hangja volt" stb. de akkor süllyed a legmélyebbre. mely egyúttal a megkaparintható vagyonok behálózására irányul. Noszty Feri "úri svihák" (a Beszterce ostromából a Behenczy bárók és más hasonló Mikszáth-figurák rokona). gőzmalmot.Noszty Pál pedig parlamenti képviselő. Eszményített figura.nem oly mértékben. "valóságos kis Paradicsomot") . de "most kukoricát morzsolnak otthon". Amerikában dollármilliókat szerez a sóspereccel és a köménymagos kiflivel. mert itt "százszor nagyobb boldogság az élet". és az élősködő életvitel fenntartását célozza. A történet elején már a tönk szélén áll. de hat rá a dzsentri vonzásköre (csak. egészségre ártalmas voltuk miatt beszünteti őket. A dinasztia érdekeinek. Velkovics Mihály a polgár jellegzetes átmeneti típusát személyesíti meg: becsületes. Az "őseinek valamikor pallosjoga volt".) A színlelés. amikor ennek ellenére végigjátssza az alattomos szerepet. a miniszterelnök barátja. gyakorlatiasság. és a huszárhadnagy ezzel indul el a lejtőn. mert a váltóhamisításra való rábírással átlöki Nosztyt egy erkölcsi gáton (nem kellett sokat erőlködnie).majd gyors döntéssel. és a befejezésben is kulcsfiguraként lép fel. ™nerejéből emelkedik fel. szeszgyárat. őt is megigézi Tóth Mari bája. Megvan a nemesi rátartisága ("Éegy Nosztyval beszélsz!" . Különc dzsentri Kopereczky báró. A szíve még fogékony. szellemének és erkölcsi világának megtestesítője. a trencséni kaland az ő korrekt eljárásával záródik.csattan fel Kozsehuba javaslatára). sikeresen gazdálkodik. Közhasznú. mint a feleségére). krapeci birtoka csupán "kétezer hold hozzáférhetetlen erdő" és egy veszteséges szántóterület. Kopereczky jellemvonásai: tanulatlanság. hogy a Noszty család utolsó szalmaszálként belekapaszkodjék. jótékony adományai megadják neki a társadalmilag . Gyárakat létesít ("kockagyárat". Annyi pénze azonban még van. Három ifjúkori jóbarát alkotja a dzsentrivel szemben álló pozitív erőket. szükség esetén "bámulatosan melegítő. Tóth Mihály viszont idealizált polgár: nemeslelkű. de megőrzi szellemi és gazdasági függetlenségét. az alakoskodás és a pózok nagymestere. neki magának már "le van foglalva a fizetése".

úri svihák és egyéb típusok.") Tóth Mari táncáról olvasva Noszty Feri lélekállapotát is átérezzük: "meglendíti piciny lábát. Allegorikus betét a rókacsalád epizódja is. tiszteletet parancsoló életismeret. szentenciaszerű mondatok. jogállamot és egyenlőséget ordít". zsánerrajz. Tóth Marit lesve). Bubenyik. Az egyik legnagyobb társadalmi problémára. ("Milyen szertelen a szerencse! Gyereke születik a Kopereczkynek. Gazdag élettapasztalat sűrűsödik a regényben. sokszínű világ . ahol hallották"). a szemembe"É). egy csomó hitelező pedig káromkodott. a magyarországi nemzetiségek (tótok. a csattanót ("Engem itt senki se ösmer. rózsám.Hiszen éppen az a jó. beiktatási ceremóniáról és megyegyűlésről kapunk (karikírozott) tablóképet." . Saját vasszorgalmából és tehetségéből megteremtett anyagi biztonsága. azaz szlovákok. még ha bunkóval vernék is vissza. igaz embersége. s azok szárnyakká válnak azon nyomban."). valamint németek és románok) helyzetére is felhívja a figyelmet. Mikszáth stílusának fontos részét képezik a tömörített. A főmotívum képi illusztrációja a hálóját szövő "pók". különc alak. többször előfordul (Kopereczky tőle tanulta a szövést. ahol nem látták. Költői színekkel fest tájképet pl. száll. sőt vészterhes. de mindjárt lehagyít az Isten egy nagy jövedelmet a prágai szeniorátussal. kijön a fű a földből. Az elbeszélő művészet és stílus alaprétege az anekdotázás. széles gesztusokkal ("Abban az időbenÉ"). a másik magára öltve "a közgyűlési atilláját" politizál. Koleszár Mária." A nemzeti sajátságokról: "Minden egyes magyar hazafi két emberből áll". Mikszáth kedveli a sarkítást. szüreti mulatságról életképet. A fiatalok szerelméről: "mikor annak az ideje van. A humorból kibomló szatíra mellett idill. máskor sejtető párhuzamként Noszty Feri látja meg. Somlyó hegyéhez érkezve. de a hang és a nyelv rendkívül változatos. romantikus cselekményszövés. a tizenkettedik fejezetben. száll. ismeretlen világokon át. A dzsentri mellett nagy szolgálatot tesz a minden hájjal megkent. az otthon pipázgató konzervatív "haragszik a zsidóra. A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth írásművészetének csúcspontján született meg. de azért nem tud ellenni nélküle". A színes karakterek egyike pl. a szerelmi hévtől elragadva ("Nézz. új költség. hogy Mikszáth nem kommentálja Noszty Feri vérlázítóan cinikus zárómondatait. "liberális és szangvinikus." Az író is közbeszól olykor: "hiszen a pénznek nincs esze (pedig dehogy nincs)". A végkicsengés viszont éppen attól lesz elgondolkodtató. a kedélyes mese.hasznos polgár öntudatát. hétpróbás komornyik. a párhuzamba állított ellentétet ("Velkovics Rozália sírt. a tót dajka (a folklór élő voltát illusztrálja vele Mikszáth). a társadalmi élet jellegzetes eseményei közül pl. Máskor népdalban szólal meg Noszty. A szabad függő beszéd is az író kedvelt eljárása: a szóbeszédet is így szövi be. körültekintő óvatossága és családapai felelőssége segíti hozzá a dzsentri legyőzéséhez.

jelenik meg az anekdotafüzérből kibomló szerves nagyregényben, oldott élőbeszédszerű előadással, hangulati árnyalatok váltakozásával, derűs és bájos epizódok sorát lezáró, komor kicsengésű csattanóval. CSEHOV Sirály (1896)

Az életben az emberek nem lövik agyon és nem akasztják fel magukat minden pillanatban, nem lesznek szerelmesek és nem mondanak örökké bölcseket. Idejük nagy részét evéssel, ivással, nők vagy férfiak utáni hajkurászással és ostoba fecsegéssel töltik. Ezért ezt kell bemutatni a színpadon. Olyan darabot kell írni, melyben az emberek nem azért jönnek, mennek, ebédelnek, időjárásról beszélgetnek vagy kártyáznak, mert a szerző úgy akarja, hanem mert ilyen az élet. A színpadi életnek is ilyennek kell lennie. (CSEHOV) Egyfelvonásosok és vázlatosabb többfelvonásos kísérletek (Platonov,1881; Ivanov,1887) után a Sirály nyitotta meg a nagy Csehov-drámák sorát. Az 1896-os pétervári ősbemutató "szörnyű sikertelenséggel" zárult, de a moszkvai Művész Színház társulata, amely "fellázadt a régi játékstílus, a teatralitás, a hazug pátosz, a deklamáció, a mesterkéltség, a sztárkultusz ellen" (Sztanyiszlavszkij), 1898-ban sikerre vitte a darabot. A Sirály tragikomikus művészdráma, "ripacsok és művészek sorstragédiája, ironikus-keserűen szomorú komédiája" (Almási M.). A tudatosan objektivitásra törekvő szerző egyetlen olyan műve, melyben szubjektív problémái is megjelennek; a Sirály Csehov legszemélyesebb vallomása. Az író tisztában volt azzal, hogy - a történet hagyományos elemei ellenére is - új korszakot nyit a dramaturgia történetében: "Elég szívesen írom, noha sokat vétek a színpad törvényeivel szemben. Komédia, három női, hat férfi szereplő, négy felvonás, tájkép (kilátás a tóra); sok beszélgetés az irodalomról, kevés cselekmény, öt pud szerelem." (1895. okt.); "Forte kezdtem, és pianissimóval végeztem, a színpadi művészet minden szabályával szemben. Kisregény lett belőle" (nov.). A cselekményességet a lélektani ábrázolás, a líraiság, az új atmoszféra, a megfoghatatlan hangulat, a "víz alatti áramlás" (Ny.Dancsenko) helyettesíti; az akciókat társalgás, a poénos dialógusokat a

szereplők szaggatott beszédmódja váltja fel. Ťgy Csehov a Sirálytól kezdve "a cselekvés műfajában kialakította a cselekvésképtelenség, egyszersmind a cselekvésképtelenséget a fájó bizonyosságig panaszolni, elemezni kész számadáskényszer, önelemzés drámai formáját, röviden szólva: az értelmiség ábrázolásának megdöbbentő drámafoglalatát" (Elbert J.). A műben egyetlen család köré csoportosuló kis közösség viszonyrendszere, szituáció- és beszélgetéssorozata tárul fel. Az életképszerű jelenetekből komponált mű helyszíne Szorin vidéki birtoka (tó, fasor (I.), virágok, krokettpálya (II.), ebédlő (III.), dolgozószobává alakított szalon IV.). Az első három felvonás keretét Arkagyina és Trigorin egyhetes nyaralása (és végül elutazása) adja. A (két évvel később játszódó) IV. felvonás néhány órás találkozójának apropója Szorin betegsége: miatta látogatnak le ősszel Arkagyináék a birtokra; ekkor tér vissza (a Polina ajánlata elől elmenekült) Dorn doktor is, és egy villámlátogatásra Nyina is. Hagyományos, információközlő expozíció nincs; az első jelenetben éppen a színpadot ácsolják, mely - a tóval együtt - fontos hangulati elem és szimbolikus jelzés (a záró felvonásban törött és lepusztult, "mint egy csontváz"). Az alaptónust már a nyitó dialógus "miért jár mindig feketében?" kérdése megadja, majd a beszélgetések megjegyzéseiből gyorsan tisztázódnak az alapszituáció viszonyai. Az első felvonás "darab a darabban" jelenetét feszült dialógus vezeti be: az egyébként is hamleti szituációban Arkagyina (fensőbbrendű színészi gesztusként) Shakespeare-t idézi, mire a fia "visszaidéz", s a Claudius-Gertrud viszonyt anyja kapcsolatára vonatkoztatja. Az előadást - a fegyelmezetlen közönség reagálásai és Arkagyina minősítése ("dekadens izé") miatt - Trepljov sértődötten leállítja, a kiélezett szituáció viszont alkalmas a művészetről vallott felfogások ütköztetésére és a kapcsolatok tisztázására, így a jelenet (mindkét szinten) fordulópont: Nyina Trigorint választja (és majd színésznőnek szökik), elhagyott szerelmese, Trepljov pedig az írásnak szenteli magát. A megváltozott viszonyok hatásai derülnek ki a a következő két felvonásban. Miközben együtt unatkoznak, pecáznak, beszélgetnek, Trepljov először lelő egy sirályt (II.), majd (a két felvonás között!) öngyilkosságot kísérel meg (III.); Mása eldönti, hogy férjhez megy a tanítóhoz; Arkagyina és az író kapcsolata meginog, majd a színésznő praktikái után újra megszilárdulni látszik, de Arkagyina féltékenysége miatt végül mégis elutaznak. Dorn "eltávolítása" dramaturgiai szükséglet: miután hazatérésekor észreveszi, hogy mennyire "megváltozott minden" - szinte második expozíciós helyzetben - őt kell informálni a (két felvonás közt eltelt) két év eseményeiről. Ťgy a záró felvonásban utalásokból értesülünk "a hazulról megszökött" Nyina

életének eseményeiről: kapcsolatáról Trigorinnal, gyermeke haláláról, küzdelmes vidéki színésznősködéséről - ez az epikus és naturalista anyag-lehetőség nem kerül színre, csak a társasjáték feszültségteremtő, sűrítő jelenete: a rendszeresen bemondott számok kopogása még szaggatottabbá teszi a társalgást; az üres csevegésben, szinte mellékesen, szó esik Trepljov íróvá válásáról is - aki éppen öngyilkosságra készül a szomszéd szobában. Minden felvonásban meghatározó egy-egy színpadi vagy színpadias jelenet: az előadás, Nyina első fellépése után (I.) Arkagyina bohózatos magamutogatással fiatalságát bizonygatja Másával szemben (II.); majd megkoreografált, hatásos, hízelgő szereplésével - Trigorin visszahódítására - mesterségbeli gyakorlatát is igazolja (III.), végül újra (a már színésznővé érett) Nyina kap nagyjelenet-lehetőséget: vallomásával tapasztalatait összegzi (IV.). Ugyanígy szerkezetalakítók a sejtetésekből, utalásokból kibomló, ismétlődéssel fokozó hatású akciók is: Arkagyina Maupassanttanácsokat olvas fel arról, hogyan kell "megtartani" az író-szeretőket, majd ezt a receptet követi (Trigorin meghódításakor) a kezdetben naivnak látszó Nyina előbb még ösztönös hízelgésével, később már céltudatos faggatózásával az író pályájáról, sikereiről (II.); a lány először félt az író jelenlétében színpadra lépni, aztán szinte lerohanja; (Nyina sikere után Arkagyina kénytelen "visszaszerző" jelenetet rendezni); Trepljov először csak felveti önsors-párhuzamát a lelőtt sirállyal (II.), majd eredménytelen öngyilkossági kísérletét (III.) végül halállal végződő követi (IV.). A drámai szituációt a Trepljov által szeretett és a Trigorinba szerető Nyina teremti meg, mert így alakul ki az elérhetetlen, viszonzatlan, sokféle tónusú szerelmek sora: Medvegyenkó Mását, aki Trepljovot, aki Nyinát, aki Trigorint szereti, aki viszont változékony, de elválaszthatatlan kapcsolatban marad (az őt úgysem engedő) Arkagyinával. Az öregek sorsában, mellékszálként, hasonló a végeredmény: a Samrajev-Polina-Dorn doktor lánc vége Arkagyina lehetne (mert a szabad, bohém orvost persze vonzza a vele is kacérkodó színésznő); a IV. felvonásban pedig még az öreg Szorin is bevallja, hogy ő is vonzódott Nyinához. Mivel azonban "az élet Csehov szerint nemcsak szenvedés, hanem könyörtelenség is, a szenvedő ember éppoly kegyetlen másokkal, mint önmagával szemben, minden szenvedés mások sorozatos szenvedéseit idézi elő" (Schöpflin A.), így a "ki kit szeret" lánc visszafelé haladva a "ki kit gyötör" sorozattá válik. "Cselekményhelyettesítővé" lesz a beteljesületlen szerelmek polifón rendszere, gyakran párhuzamos szerkesztéssel: pl. Mása anyjának, Polinának ironikus-komikus reménytelen vonzalma a doktorhoz, és érzelemmentes házassága (a nem hozzá való) Samrajevvel lánya életútjának előképe, sorspárhuzama - de Mása reménytelensége már inkább tragikus színezetű.

Mindenki szerelmével is és önmagával is küszködik: erre a "belső konfliktusrendszerre" épül a művészdráma: két író, két színésznő - két művészgeneráció és művészetfelfogás ütközik. Mesterségük életformájukat is meghatározza, a "profik" hétköznapi élete és szakmája (Arkagyina, Trigorin) már szétválaszthatatlan; ezt az utat járják majd később a pályakezdők (Trepljov, Nyina) is. A művészek (vendégek vidéken!) legalább önmegvalósítók; az itt élők viszont teljes zsákutcában vergődnek. Az értékvesztett lét az elmaradott vidéken szegénységben, mozdulatlanul - értelmetlen és kilátástalan: Mása nem dolgozik, Medvegyenkó kiszolgáltatott tanító, Szorin hosszas hivatalnokoskodás után nyugdíjazott beteg - nincs is lehetőségük a változtatásra, így még több idejük marad az önsajnálatra. A vidéken élő fiatalok (22, 23, 25 évesen) "öregebbek", mint a középkorú művészek. A szakmai és szerelmi összeütközéseken kívül a viszonyokat bonyolítják a háttérben is (Nyina-apja, Mása-apja), az előtérben is (Arkagyina-Trepljov) zajló szülő-gyerek konfliktusok. A Sirályban nincs főszereplő, egyformán lényeges minden alak bármelyikük életútja egy-egy kibontható, tragikus sors. Ismerik egymás kapcsolatait, mindenki részt vesz mindenki életében, "mindenki boldogtalan, mindenki vágyakozik, mindenki szeret, és mást szeret, mint aki őt szereti É félemberkék találkoznak egymással." (Kosztolányi). Az önmegvalósítást a művészi alkotás jelenti, magánéletükben viszont a művészhősök is kudarcot vallanak - a szerelem csak fájdalmak forrása. Az öregedés ellen keservesen küzdő, a színésznők és a hiú nők negatívumait sűrítő Arkagyina banális, közhelyes társalgó, hisztérikus túljátszó; minden szituáció egy-egy próbalehetőség számára. Felszínes egoista, csak saját sikerei érdeklik (önzésének része nevetséges fukarsága is). Környezetével lekezelő vagy túlzóan kedveskedő, fiával viszont elutasító, hideg, kegyetlen. (Végtelen kártyázás és "iddogálás" közben könnyedén jegyzi meg, hogy "nincs ideje" fia műveinek elolvasására.) Trigorin középszerű, de jó technikájának köszönhetően sikeres, ugyanakkor zárkózott, nehezen kommunikáló, hízelgéssel meghódítható, hiú író (csak saját művét olvasta a folyóiratban, a fiúét fel sem vágta). Minden életjelenség téma a számára, kapcsolatait is tapasztalatszerzésnek tekinti. Erkölcstelen, gátlástalan jellem; gyengesége, kényelmessége tartja Arkagyina mellett. állandóan robotoló, anyaggyűjtő íróként örökké elégedetlen saját magával vallomása (II.) csehovi önportré. A mindig szereplésre kész, "comme il faut" Arkagyina a színjátszást, a minden látványt, jellemet, helyzetet cédulázó író az irodalmat keveri az élettel. Trepljov állandó szeretethiánytól szenved; anyjához ambivalens a viszonya: gyűlöli és rajong érte. A két beérkezett, sikeres művész (a "rutinos iparosok") mellett kísérletező kezdő: menekül az elcsépelt "jólmegcsináltságtól"; újromantikus lázadó: "Nem olyannak kell

ábrázolni az életet, amilyen, [É] hanem olyannak, ahogy álmainkban megjelenik", de mindenáron "új formákban" (I.). Az évek során fejlődik, művészi válságából megtalálja a kiutat, gyökeresen átalakul művészetfelfogása: "nem az új vagy a régi forma a fontos, hanem az, hogy írjon az ember, ne törődjön semmiféle formával, csak írjon, mert szabadon árad lelkéből az írnivaló." (IV.) Magánéleti problémája viszont - a megjelenő Nyina végérvényes szakításával (aki még mindig Trigorint szereti "kétségbeesetten") és a lány azonnali elutazásával teljesen megoldhatatlan. (Nyina az első felvonásban a két férfi közül írót is választ: Trigorint csodálja, falja a műveit, Trepljov darabját nem érti, mert "nincsenek élő alakjai" - és "nincs benne szerelem".) Nyina az egyetlen szereplő, aki képes változtatni sorsán; (naiv, külsőséges, átlagos kispolgáriságából indulva) küzdelem és szenvedés árán lehetőséget teremt magának az önmegvalósításra. Utolsó feltűnésekor még bizonytalan, hogy megtalálja-e az igazi művészetet, de ekkor már hisz saját művészi igazságában. A művészdráma a Hamlet-párhuzamon kívül is "irodalmi" - Zolát, Turgenyevet, Tolsztojt emlegetik -, Nyina végül "tolsztoji" életfilozófiát talál magának: "nem a hírnév, nem a ragyogás a fő [É] hanem az, hogy tudjunk tűrni. Tudd viselni a keresztedet, és higgy! én hiszek és már nem fáj úgyÉ"; Trepljov kitörése - "megcsókolom a lába nyomát" pedig Dosztojevszkij-reminiszcencia (l. Bűn és bűnhődés). A középponti sirály-szimbólum képzettársítások során át teljesedik ki, és meghatározza az atmoszférát. Először a hazulról elszökdöső Nyina egyszerű hasonlatában jelenik meg a kép (őt "úgy vonzza valami a tóhoz, akár a sirályt") - s aztán hófehérben játszik a tavi színpadon. A madár lelőtten, tárgyként először Trepljov előreutaló (a lelövés gesztusában megnyilvánuló) szimbolikus önmegjelenítése - Nyina ekkori éretlenségének jele megjegyzése: ő "nem érti az ilyen szimbólumokat". Trigorin számára a madár is témalehetőség, de már a lányhoz hasonlítja és jelképesen kapcsolatukat vetíti előre: "egy tó partján gyermekkora óta él egy fiatal lány, olyan, mint maga, szereti a tavat, akár a sirály, és boldog és szabad, akár a sirály. De véletlenül jött egy ember, meglátta, és unalmában elpusztította" - viszonyuk ellentmondásosságát sejteti a kép. Az elutazás előtti búcsúzási jelenetükben - még kapcsolatuk moszkvai kibontakozása előtt! Trigorin már múltként, lezárult emlékként jeleníti meg, újra jelezve a tragikumot: "olyannak látom majd emlékezetemben, amilyen azon a verőfényes napon volt, egy héttel ezelőtt [É] beszélgettünk [É] a padon meg akkor ott feküdt a sirály".) Bukásai után Nyina, már tragikus önszimbólumként, ,Sirály' néven írja alá leveleit, és zavaros-felkavaró záró monológjában is így emlegeti magát. Az író hajdani cinikus megjegyzésének bekövetkezte addigra már megértette vele a szimbolikus jelentéseket - ekkor levelein Trepljov ironizál. A fiú öngyilkos pisztolylövése pedig éppen akkor hallatszik a háttérből, amikor Samrajev előhozza Trigorinnak az általa kitömetett, de már rég

holott sehol semmi kulcslyuk" (Peter Brook).). Mása tubákolása csak lázongó gesztus konyakozása."az elvonttól a konkrétig zuhanó drámai mozgást a konkréttól az elvontig emelkedő lírai ellenmozgás keresztezi" (Egri P. vallomásait ("Drágám!/ Csitt! Jönnek". a szimbolikus réteg gazdagítja a realista kifejezésmódot is. szövegek (pénz-motívum) is tragikus sorsokat rejtenek.).a birtokot mellesleg pusztulásba döntő Samrajev jószágigazgató nem kap felmentést. durva stílusa már teljes lesüllyedésének jele. végtelenül csalafinta.).)". CSEHOV . A mű részleteit Makai Imre fordításában közöljük. és nem fogom megtudni.") Csehov ironikus látásmódjának következtében az összetett minőségek sokféle formája működik a darab minden szintjén (szerkesztésmód. —jszerű a dialógustechnika: a szereplők elhallgatnak. pl. óvatosan fejtette le az életről annak ezernyi finom rétegét. az "ebben a tóban sok hal van" kijelentés nemcsak a témaváltással. de az orvos előbb tréfálkozni próbál. majd elmenekül előle. Még a tisztán komikus figurák (Polina. Az ismétlődő komikus gesztusok. de megformálatlanságával is leleplezi Trigorint. (A legapróbb részleteket megfigyelő szerző . Minden megszólalásuk leleplezi belső világukat. jellemek.általánosítgat is: "a nők sohasem bocsátják meg a kudarcot". kulcslyukon keresztül látunk mindent. Trepljovból még a halála előtti pillanatban is kiütközik anyakomplexusa ("ez biztosan elkeserítené a mamát"). elhárítják mások kitöréseit. "Viszonozni nem tudom. Az író a Sirályban is teljes sorsokat tár fel egy-egy gesztussal. másról beszélnek (pl. beszédmód stb. Arkagyina kínosan erőlködik. miért akarta főbe lőni magát Konsztantyin. hogy megőrizze megjelenésének fiatalos látszatát.) "Csehov soha nem egyszerűen az élet egy szeletéről beszél . nyíltan vall apjáról és Trepljov iránti szerelméről Dornnak . A sirály fizikai valóságában és egyre gazdagodó jelentéseivel egyszerre hat. egyedül a közhelypufogtató. Ezek a rétegek izgatták. de egy kicsit hagyja leleplezni saját magát is. jelenetek. hogy végül azt hisszük. amelyben az ügyesség olyan mesterien rejti szem elől a kiszámítottságot. színházi pletykákon csámcsogó . s kivételesen nemcsak a szereplőket leplezi le. (Csók)/ Milyen fa ez?". árnyalja a líraiságot is . tökéletesen kikalkulált és értelmes rendbe illesztette őket. még Szorinból is megszólal a tragikus öngúny (IV. (Arkagyina: "Most elutazom.orvos volt. pszichológiai analízist készít.) Az egyetlen őszinte figura. a nőknek csak "kisebb része iszik nyíltan. aki rendkívüli érzékenységgel.elfeledett madarat. a többiek zugban [É] és mindig vodkát vagy konyakot". Mása. "Nincs senki. Medvegyenko) is szánalmat ébresztenek elesettségükben.anyja (számára is rokonszenves) szeretőjének -. (Odanyújtja a szelencét.szereplőivel .

akkor csak ebédelnek. a csúcspontokat. lehetőségük van rá. hanem dráma. hogy "mindaz. de a végén mégsem mennek el". kártyázás közben szinte észrevétlenül változnak a sorsok (úgy. ami a színpadon végbemegy. de a nők dolgoznak. Csehov meghatározta. legrejtélyesebb darabjának tartják. Minden elmúlik. megöregszik". Ha ebédelnek. a Kosztolányi-variáció pedig a következő motívumokat emeli ki: "három moszkvai lány története. csak utalásokból álló" szövegnek tartották. vendégfogadásra berendezkedett Prozorov-házban az állandó jövés-menés.Három nővér (1901) Az élet is elmegy. a fiatalság. A szerző. láthatóan. — jszerűsége miatt bemutatásakor a moszkvai Művész Színházra nehéz feladat várt: az első változat a színészek szerint "nem darab. Elza Triolet szerint pl. kiábrándul. Külsőleg. vagy az életük éppen tönkremegy. melyet "dráma"-megjelöléssel látott el a szerző.és . aki vidékre kerül. de közben éppen megteremtődik a boldogságuk. [É] csupa jelképÉ a valóságot csak egy nagy költő hazudhatja ilyen tömörnek. Cselekmény nem mozgatja a darabot. ilyen összefüggőnek [É] a legnemesebb realizmus bűvös eszközével. hogy az "érdekesség" ne vonja el a figyelmet a rejtett tartalmakról. A darab cselekménytelenségének. és egyszersmind egyszerű is. és ők is boldogtalanok. mégse novella. hogy kettesben csak ritka pillanatokra maradhatnak a szereplők). szerepek nélküli. Mindenki boldogtalan. hétköznapiságának illusztrálására zanzák sora született." A nyitott. legyen ugyanolyan bonyolult. mint az életben. "eljátszhatatlan. de semmi sem oldódik meg. állandóan vitázott a színház vezetőivel. teázgatás. hogy "három tábornoklány Moszkvába akar utazni. ott csöndesen elszárad. a pénzük is megvan a vasúti jegyre. Csehov tudatosan kerüli a látványos akciókat. a mű arról szól.a cselekmény maga a társasági élet. a mű ironikus. miközben rövidítette a dialógusokat. a poénokat. (KOSZTOLáNYI DEZSő) A nagy Csehov-drámák között a Három nővér az egyetlen. kevés a történés . komikus tónusát hangsúlyozta a tragikus-szentimentális játékstílussal szemben. A férfiak nem dolgoznak. és boldogtalanok. pirogevés. az élet nem adhat mást. csak váz" volt. ezt "az értelmes élet utáni meddő sóvárgást" legkomorabb. mégse kisregény. A nyitó jelenetből kiindulóan egyetlen elkomoruló folyamatnak tűnik a négy felvonás hangulat.

de összemosódnak az idősíkok: a felvonások . sivár környezetet gyerekei szinte száműzetési helynek tekintik ("nincs egyetlen csak egy kicsit is jelentékeny ember [É] nehogy elpusztuljanak az unalomtól. halkuló katonazenéig tart. "egy kormányzósági városba" került. a felvonások között a család kisemmizésének folyamata zajlik.) keresztül a párbaj és a katonák áthelyezési napjának deléig (IV. évfordulóján kezdődik. a Moszkva-motívum. A családi ház nemcsak valós helyszín. az apa temetésén hallott búcsúztató katonazenére való emlékezéstől a búcsúzó barátokat kísérő. ábrándjaikban a szépséget. az életet jelenti a lehúzó környezet ellenpontjaként . (A mű. Irina albérletbe menekül ("legalább nem kell Protopopovval találkoznia". felvonás). majd a negyedik felvonásra már kikerülnek a kertbe. hanem elhatárolódásuknak. családjával vidékre. A mű kompozícióját meghatározza a többsíkú időszerkezet: a darab Irina névnapján. a színfalakon kívül. érkezés. a távoli háttérből. kártyával. a darab egyik vezérszólama.) az elrontott farsangi esten (II. ideköltözésük 11. mérges pletykával teszik változatossá az életüket. majd kisemmizésüknek szimbóluma is. "drámaiatlanul". egyben az apa halálának első. vágyak és a realitás ütközése az atmoszféra alapja. stílusukkal próbálnak védekezni. A közönséges. Olga a dadával állami lakásba. mélyen.Tuzenbach megölése .) A felszínen. —gy emlékeznek. életvitelükkel.a záró jelenetben a hadosztály elvonulása és a báró halála a Prozorov család magára maradását jelenti. Mása "sem teszi be többé a lábát" a házba. eseménytelenül csak a vegetálás látszik. A "lappangó" cselekményt. A mélycselekmény változásait az egyre szűkebb belső terek is jelzik: Natasa közös szobába költözteti Olgát és Irinát (így a szalon helyett ebben a zsúfolt zugban játszódik a III. Andrej).és távozás-motívumok adják a keretet: Natasa és Versinyin bekerül a társaságba: ez a változás (Andrej nősülése és Mása fellobbanó szerelme) teremti a drámai szituációt. mint Andrej kártyaveszteségeiről és eladósodásáról.) és a tűzvész éjszakáján (III. menekülésük csak vágyaikban fogalmazódik meg. a kultúrát. a rejtett tragédiát szimbolikusan jelzi a darab tere is: amikor tizenegy évvel korábban Prozorov tábornok "megkapta dandárját". erről szinte mellékes utalásokból értesülünk ugyanúgy. Szoljonij aktív tette . aki benn otthonosan zongorázik).a felforgató Natasa pedig már a kert átalakítását tervezi."mintha csak tegnap" hagyták volna el a fővárost.). hogy "meneküljön innen messzire" . Natasa tevékenysége döntő változást okozó. pálinkával.pillanatképekben megjelenített négy életút-állomása: a még derűsnek. a feleségek megcsalják a férjüket [É] ez a romlott levegő megnyomorítja a gyerekeketÉ". pereskedéssel. zenei kompozícióban.egyetlen pisztolylövés. . Andrejnek meg Csebutikin tanácsolja. tervszerű akciósorozat.a moszkvai álmok. vidámnak ható névnapi ebéd életképétől (I.

a szavak. vitákkal (l.az illúziók nyelvén lépésről lépésre minden egy életszelet teljes illúzióját teremti meg [É] minden egyes megszakítás apró provokáció. értékesek. hogy véletlen egybeesésekre épül. felhívás gondolkodásra" (Peter Brook). jelzik az idő múlását a szerzői utasításhoz képest: "negyed kilenc van". csehartma-cseramsa) töltik napjaikat. Szenvednek helyzetüktől. Filozofálgatásaik állandó tárgya az eszményített múlt és a távoli jövőbe vetett hit. ill. hajnal. Olga igazgató lesz. a közbeszólások. vágyaikról (elutazás). Csebutikin óratörése szimbolikus: akkor ejti ki a kezéből az orvos . végül egész életük feleslegessé válik. láthatjuk. banális beszélgetésekkel. A mozdulatlanságban ironikusnak hat az állandóan visszatérő óramotívum (emlékeznek: "akkor is így ütött". Irina váltogatja munkahelyeit. az valóságos kínszenvedés nekem" -. főszereplő és rezonőr nélkül. egy-egy pillanatnyi "őszinteségi roham" . Testi-lelki-szellemi leépülésük folyamatos értékvesztés. mintha egy magnetofont kapcsoltunk volna be.között csaknem öt év telik el (öregszenek. tanári. mint Feydeau drámái . párhuzamos sorsok villanásnyi képeiben jut el a katarzis nélküli lezárásig. Andrej hízik. ez minősíti az ő szándékait is. Irina olasztudását felejtette. .). vidéki középosztálybeli-értelmiségi csoportképet alkotnak. a lányok fogynak. amikor Irina először jelenti ki tényként. hogy hasznosnak érezheti magát. passzivitásban élnek. nincs céljuk. feladatuk. de már ott van előtte a fejfájós Olga és a komikus Kuligin pedagógiai pályájának eredménye s Mása véleménye: "Mikor tanárok közt kell lennem. a katonai. locsognak: "két percet siet". Lemondanak terveikről (Andrej az egyetemi tanárságról). hogy elutaznak. pótcselekvésekben.szimbolikusan tavasszal kezdődik és ősszel zárul a mű.a virágváza felborul.) Ugyanakkor egyetlen napba sűrítettnek tűnik a drámai jelen hangsúlyosak a felvonásidők (dél. A szereplők itt is. Csebutikin orvosi ismereteit. aztán gyorsan kiábrándul a sürgönyhivatalnokoskodásból. Mása kibontakozó szerelmének állomásait éli végig.emléktárgyat. sejtetnek: "fél egy van". Ha alaposabban szemügyre vesszük a drámát. A feleslegesség és a felejtés motívuma állandóan visszatér: Mása zongora-. oly mesterien. azaz a párbaj ideje. a tűzoltóautó a legjobb pillanatban süvít el a ház előtt. Az "intarziás" felépítésű mű hagyományos expozíció nélkül. mint Csehov minden érett művében.az éppen a mamától maradt . felejtenek. este. Szövegek és gesztusok ismétlődése. az uram kollégái közt. hivatalnoki munka nem elégíti ki a (csak saját benső világukban élő) figurákat. a belépés. Versinyin állandóan az óráját nézi a búcsújelenetben . a búcsú .gesztusa jellemét is minősíti. de csak álmokkal pótolják életük hiányait. dél). úgy bomlik ki előttünk ez az élet. "Minden oldal az élet benyomását kelti. a távoli muzsika. Műveltek. Natasának két gyereke születik. végül a tanítástól reméli. Irina (reggel kilencig ágyban heverészve) a munkában látja a boldogság megtalálásának lehetőségét.

a kiúttalanság atmoszféráját Ingmar Bergman a következő vízióval érzékelteti: "egy zöldszín világ tűnik elő. így végül (magányos tanárságában) már csak Olga életlehetőségei állnak előtte. és az évek során csak újságot olvasó. hogy rátukmálják az igazgatóságot. Olga rábeszélésére a magány (Olga) és a szerelem nélküli házasság (Mása) alternatívájából választva kényszeredetten beleegyezik esküvőjébe a báróval. A szereplők . amihez abszolút ellenpontként szerveződik Natasa élete. (Pedig Mása szerint a katonaság értékhordozó ebben a környezetben . groteszk figura: durvaságaival félénkségét leplezi (l. pusztuló sorsokat. legjobban nevelt" -. A magát lermontovinak valló. kellemetlen. végül csak a helyi elöljáróságon lett tisztviselő és "begyöpösödött" (Irina).asszony történetét mondja el". folytatja életét Kuligin mellett. de a kötekedő. maszkjaik mögötti valódi énjüket. elhamarkodott házasságából kiábrándultan veti bele magát a többéves Versinyin-kapcsolatba. tenyérizzadása). titokzatosnak látszó százados is szerencsétlen. A mű második felére elkártyázza a vagyonukat. [É] Vagyis: Csehov eljátszik azzal a formai-kompozicionális lehetőséggel.fiktíven megháromszorozódott . csak unatkozik. A színhely voltaképpen egy akvárium.) Az egymás mellett vergődő. neveletlen ember van". és a jelen lehetőségeit ragadja meg: férjéből. de utópisztikus filozofálgatásának bőbeszédű ismételgetésével leleplezi saját ürességét is. nihilista alkoholistává vált. Andrej egyetemi tanárnak készült. Versinyin öngyilkos hajlamú felesége elől menekül szerelmi kalandokba és a 2-300 év múlva beköszönő új élet illúziójába. ("A háromfajta magatartás az asszonyi élet három lehetősége: metaforikusan . hogy a darab egyetlen nap és egyetlen . végül visszaáll eredeti helyzete. és kialakított pózai.egyetlen asszonysors három variációja.a "legúribb.azért leleplezi szerepeik. Irina boldogan ábrándozik a jövőről. de reménytelen szerelme fokozza agreszszivitását. Vele ellentétes nézeteket és jellemet mutat a derűs Tuzenbach pesszimistább jövőképe.) Minden sors egy-egy . Mása feleség. a katonai semmittevésbe beleunt báró leszerel és dolgozni készül. féltékeny Szoljonij lelövi. A kék-fekete-fehér kompozícióban megjelenő nővérek sorsa is a teljes reménytelenségbe tart (bár még fiatalok: 20-28 évesek). aztán fokozatosan veszti el kedvét és reményeit. gesztusai kispolgáriasodását jelzik (nagyságos úrnak szólíttatja magát). Olga már az indításkor a múltba fordult. de ezt Szoljonij megakadályozza. a háttérben tanári pályájának alakulását látjuk: helyzete csak annyiban változik.a polifon szerkezetben egymás hatását fokozó tragikus "szál": a teljes élet megvalósítása lehetetlen a boldogtalanul vergődő hősök számára. mert a "civilek közt nagyon sok durva. nem is reménykedik házasságban (pedig "ő szeretné az urát"!). Almási M. Minden szoba zöld. Csebutikint még a mama iránti hajdani (szintén reménytelen) szerelem fűzte a családhoz. legfinomabb. nem dolgozik.

Olga asszisztálásával történik . A lények mind lassabban mozognak. Mindenki csak önmagára figyel. a Mása-Versinyin szerelem alakulása látszik. Fogy az oxigén. III. miután "meggyón" testvéreinek." Az egyetlen "felemelkedő". indulásra kész. a viszonyokról az egész társaság tud. de ekkor rögtön belépnek Irináék (II. lehetetlen a kommunikáció. szándékosan gonosz figurája.szinte halak. Mása búcsúcsókja tragikomikus szituációban.) A háttérben Natasa ügye bonyolódik.") A szerelmekről. majd a jövőről szóló filozofálgatás alatt . töredékes társalgásban nincsenek válaszok.) A következő állomás Versinyin nyílt vallomása a . el akarja kergetni a dadát. "úgy megy. ("Van benne valami.Csehov nem tűri az érzelgősség megjelenését. kapzsi Natasa. I. vissza kell fojtaniuk a kitöréseket. "felteszi a kalapját". (Az elnéző férjek. minek [É] szerettem valamikor". Mása "leveszi a kalapját" és marad ebédre. óráját néző Versinyin "hosszú lassú csókját" a végig jelen levő Olga állítja le ("elég márÉ"). Minden gesztus. Mása kalapja). takarékoskodása álcájában átveszi a házban az irányítást. de még a legkisebb mozzanatok is az ő hatalmának megerősödését jelzik (pl. Néhányuk meghal. majd éppen Kuligin lép be. mintha gyújtogatott volna". Elválásukkor (IV. aki kimondja őket" (P. Csehov legnegatívabb. valami állati.az egyetlen olyan akció a műben. ill. erre "szamárság" és "ugyan. Mása. Andrej és Kuligin. s elhagyja az akváriumot.) a türelmetlen. "derék. (A darabban az első csók ironikus helyzetben Andrej lánykérését zárta le. alacsonnyá és vakká teszi. s a már összeköltöztetett lányok elmenekülnek előle.) Csehov megújítja a dialógustechnikát: a szaggatott. Andrej.) Eleve ellenszenvesnek ábrázolt gyermek. Szondi). Hibás franciaságát kinevetik.). a ruhaöv-motívum szimbolikus ismétlésekor már ő minősíti Irinát "egyszerűen ízléstelennek. az előtérben az Irinának tett vallomások hangzanak el.) . becsületes" asszonynak mondogatják feleségüket. Nincs lehetőségük meghitt együttlétekre: az első találkozáskor csak Mása szinte észrevétlen gesztusai jelzik. az élet megáll. nem is ember [É] nem értem. de megismerkednek.finom rezdülésekből megkomponált . reagál egymásra. de ezek a szavak magányossá teszik azt. jelzés önmagán túlmutató jelentőségű (l. "a szavakat társaságban mondják ki.néhány kettesben töltött perc alatt. még a "hangkoreográfia" (Almási) is leleplező: Olga a Moszkvába vágyódásról beszél. amikor két ember kölcsönösen figyel. kérem" a hallható "reagálás".). Nem. Mása éppen indulni készül. a szereplők "nem engedik be a másikat saját zárt világukba" (Bécsy T.és rendszeretete. hogy az őrnagy felkeltette az érdeklődését (amikor a báró ironikusan bekonferálja a látogatót. szó. ami kicsinyessé. tevékeny szereplő a műveletlen. elküldi az álarcosokat.pont az őt aggódva kereső Kuligin elől. a kívülről felhangzó "tram-tam" hívására el is tűnik . Vonzalmuk kiteljesedésének jelzése a dúdolás (játékosnak tűnő) felelgető folytatása (III. és nem vehető könnyen észre ebben a párhuzamos monológ-rendszerben. s Mása.

Poétikusságát.). ennek lehetőségét a színen mindig megtöri egy-egy megjelenés. az később unaloműző ("Ha nincs tea. de ami először érdekes ("Minden szavát fel kellene írnunk". végül önironikus is ("Miről filozofáljak?".kéri. szinte süketen beszélgetnek el egymás mellett (Mása vallani akar nővéreinek. a tea készen van /É A szoptatós babák mindent nagyon jól értenekÉ / Ha az a gyerek az enyém volna. mondja.) értékítéletünk persze ellenkező irányban is változik: amikor az utolsó jelenetben az addig csak "klasszikus szarvasmarha" (Kosztolányi) Kuligin megérti és vigasztalja Mását. Szoljonij Lermontovot szaval . de azok "nem hallgatnak" rá.Mása Puskint. filozofáljunk. Moszkvába megyünk / nem.) Még a "kis fehér madárka". hány éves ön? / én? harminckettő / most majd más pasziánszt mutatok/ micsoda szél van! / már unom a telet / kijön a pasziánsz. IV. amikor mások a tüzet oltják . Szoljonij) és az irodalmi idézetek ismételgetése.Natasa előéletére célozgatva (I. Versinyin minden felvonásban elmondja kedvenc utópiáját. mert "egy báróval több vagy kevesebb". torkig.). kiderül nihilizmusa. megsütném és megenném / durva.látszik is a férfin a halálfélelem -. beleszólás. A tragikumot legfeljebb belül élhetik át. Kuligin boldogságérzését . hogy nyár van-e vagy télÉ / nemrég olvastam egy francia miniszter naplójátÉ / hol vannak a cukorkák?" (II. az atmoszférát. majd "elég. mint a drága zongora".). hogy soha "ne hívják meg" a neki ellenszenves Protopopovot. A mű második felére szinte valamennyien lelepleződnek: az atyai jóbarátnak tűnő Csebutikinból kitör dühöngő alkoholizmusa. aki nem veszi észre. Andrej pedig valóban csak a nagyothalló Feraponthoz szól: "valakivel csak beszélnem kell"). boldog. neveletlen fráter! / boldog az. torkig"). előre-hátra érvényes utalások is elvesznek a folyamatos polifóniában: Szoljonij minden felvonásban fenyegetőzik Tuzenbach lelövésével.).). Andrej hegedülése akkor is."II. hogy a báró párbajozni indul érte . összetett modalitást. boldog" önbiztatására rácsap Mása: "én pedig torkig.és szövegek (Tuzenbach jó pravoszlávságát bizonygatja. kegyetlen felelőtlensége (keze között hal meg egy asszony. Irina egoizmusa is megmutatkozik: a sok célozgatásból tudnia kell.míg egyszer aztán "boldog vagyok. nem jön kiÉ szóval nem mennek Moszkvába/ Cicikarban himlőjárvány dühöng / Mása. a . Mása . de Irina képtelen egyetlen biztató szót kiejteni. hogy a "lelke olyan. bevágása . ő viszi Andrejt kártyázni.ajándékok. A szerző iróniája egységbe fogja a kevert. (Elmondja. elég" kiabálásba kezd. betenném egy serpenyőbe. majd "altató"(III.csak fokozza a sokszor már groteszk hatást. I. Irina. A töltelékszavak (Csebutikin. bohóckodása már inkább pozitív gesztus. A szövegek egymásutánisága szinte az abszurd drámák technikáját előlegezi: "vettem egy zsebkést / doktor úr.mindegy neki. Még a lényeges. Nevetségesek az ismétlődő gesztusok .) ."Mása halkan nevet". még a zárlatban is. A mű "stílusa a líra zenéje" (Gorkij). segédkezik a párbajban.

amellyel az író teljesen szabadon bánik. egész életformánkat. mint becsületesen megmondani az embereknek: ČNézzétek meg magatokat. hiányérzeteinket is megfogalmazzák. s hogy a 19. állandóan figyelmeztetni fogom az embereket: Čértsétek meg. Gorkij szerint "Anton Pavlovics társaságában minden ember akaratlanul is arra vágyott. a közönségesség betörésétől (Olga nem akarja meghallgatni Mása vallomását. hogy a szereplők félnek az illetlenségtől.szövegek emelkedettségét . és lássátok. a vibrálást költőiség és hétköznapiság között .). Nem szabad elfelejtenünk. a csak magunkra figyelést. amire majd felkerül a kép. lebegése kitűnően érzékelhető (a "Csehov-motívumok felhasználásával") a Platonov alapján készült. hogy az emberek ráébredjenek. életérzéseinket. rossz pillanataikban legfeljebb egy-egy elejtett célzást tesznek Andrej kártyaveszteségeiről stb. A művet átható kérdések . szokásokat. hogy rossz és sivár az életetek!Ç" A mű részleteit Kosztolányi Dezső fordításából idéztük. milyen rossz és sivár az életetek!Ç Az a legfontosabb. de én ezt nem bírom elviselniÉ minket talán furcsán neveltekÉ az ilyen hang tönkretesz. hívebb önmagához". GORKIJ éjjeli menedékhely (1902) —gy gondolom.a mi elégedetlenségünket.ill. ha látom. hogy ha akarják."hová tűnt minden?". A Csehov-művek összetettsége. és részben anyagnak is. és ugyanezt erősíti meg Olga is Natasához szólva: "Az előbb nagyon durva voltál a dadával. iróniáját idéző Nyikita Mihalkov-filmből (Etűdök gépzongorára).Csehov azzal motiválja. sima és szeretetre méltó" . leverÉ egészen belebetegszemÉ" Csehov leleplezi az üres társalgást. Stílusuk is védekezés: "A durvaság fölizgat és sért.vallja Mása. hogy valaki nem eléggé finom. miért?" . de a későbbi művek atmoszféráját. hogy a "hétköznapit" alapozásnak kell tekinteni. az isten szerelmére. "csak tudnánk. szenvedek. "sehol semmi kárpótlás?". új és jobb életet tudnak maguknak teremteniÉ és amíg ez az új élet meg nem valósul. század hétköznapja ma már nem létezik . Bocsáss meg. hogy a hétköznapi egyre cseppfolyósabb. s Csehovnak ez is volt a célja: "Nem akarok mást. hogy egyszerűbb és igazabb legyen. a nevetséges gesztusokat.

). Minden felvonás kegyetlen mozzanattal végződik: az elsőt Natasa megverése.a töredezettség hatásával . drámáját az egy év alatt világhírűvé vált éjjeli menedékhely követte. A korszak egyik leghatásosabb színműve. a III. az ő időképzetükben ez maga az örökkévalóság.egy-egy pillanatkép az egymástól független.Mélyben' . század elején Maxim Gorkij érdeklődése a színház felé fordult. ivás a kocsmában és a menhelyen. életritmus adja: piacozás. Kispolgárok (1901) c. amelyek legjobban hasonlítottak a modern regényhez". az éjjeli menedékhelynek -. ajtócsapkodás) kísérik. de az író már az eredeti címmel .) A hátteret. "az elesettség. stb.az élet folyamatszerűségének élményét adja. Babits szerint a századforduló táján "a színpadon azoknak a műveknek volt legnagyobb sikere . sértegetések. de mintha hat esztendő lett volna". A szerkesztetlenség . csikorgás.az író számára.is kifejezi. Az atmoszférateremtésen kívül a csehovi dramaturgia számos más elemét is alkalmazza a szerző: feltűnő a hagyományos drámaszerkezeti elemek hiánya. (GORKIJ) A XX. De Gorkij művének rendkívüli hatását fokozta a robbanásig feszült oroszországi társadalmi helyzet is. A lassú tempó a változatlanságot sugallja. barlangszerű pincéjében.. ugyanakkor a szerzői utasítások szerint egyetlen napba sűrítettnek tűnhet a drámai jelen: kora reggeltől éjszakáig történnek az események. Az utolsó felvonásban az eredeti belső tér átalakításai jelzik a "szereplőváltozásokat". ("Fél éve élek itt. ő megteremti az igazságot. a harmadikat az . Az első két felvonás Kosztiljov menhelyének "festetlen és piszkos" tárgyakkal berendezett sötét. de azért kölcsönhatásban álló szereplőcsoportokról. párhuzamosan futó sorsok rajza. a felszínt a hétköznapi tevékenységek állandó ismétlődése. a kialakított szokásrend. ha csak nem éppen történeti regényt ír. kártyázás dámajáték. éneklés. A művész szemében nincs valamennyire is maradandó forma. életlehetőségei foglalkoztatják. felvonás tágabb teret igénylő történései ugyanennek (nem kevésbé nyomasztó) lomos. Valósághű miliőábrázolásával a századforduló naturalista színezetű társadalmi drámáját sejtetné a mű. A hajnaltól éjszakáig tartó jövés-menést állandóan ismétlődő hanghatások (üvöltözés. a környezet másodlagos. a művész nem "igazságot" keres. és ugyanakkor a konvenciók nélküli emberség iránti vágyódás darabja" (Szabolcsi.amely tagolásnak nincs nagy jelentősége . Klescs. hogy a mélybe zuhant emberek sorskérdései. fütyörészés. a mélyre zuhanás. Az éjjeli menedékhely kényszerűségből összezárt emberek lazán fűzött életképsorozata: minden felvonás . gazos udvarán játszódnak. A megjelenő szereplők számára csak a pillanatnyi jelen a létező idősík.így pl. a cselekményt helyettesítő. a másodikat Anna halála zárja.

levetkőznek. A nyitó jelenetekben tizennégy szereplő "vonul fel". a munkanélküliség. mert nemcsak nem enged Vasziliszának. de Gorkij nem ekkor. viszont így .a lajstrom bűnügyi krónika. Megoldás és katarzis nélküli a lezáratlan befejezés.) Minden megy tovább.valóban Szibériába kerülhet. Kiút. menekülés nincs. meghalnak. élnek. egymással is kegyetlenkedő szállásadó Kosztiljov-házaspár és a lakók között. Klescs büszke munkásember. A kezdeti "állóvízbe" hoz (gondolati) mozgást Luka betoppanása. kezdettől fennállnak a gátlástalan. a tempó gyorsulását hozza létre.hogy Pepel egy húron pendül Vasziliszával . közben pedig Vaszilisza intrikája. az egzisztenciális gondok "a mélyből" megoldhatatlanok.összetűzés. Natasa eltűnik. legfeljebb néhány percig ható halálesetek nem okoznak fordulatot: Anna természetes halála megváltás. hanem éppen annak húgával szeretne megszökni. a gazember Kosztiljov megölése Pepelnek ugyan tragédia. Pepel helyzete azért veszélyes.) A dialógusfoszlányokból felsejlenek az egyéni életutak. a Színész megöli magát. (Az első felvonástól kezdve sejtető előreutaló megjegyzések sora hangzik el: ölje meg Kosztiljovot és vegye el az asszonyt. A harmadik felvonás végére így a feszültség csúcspontra jut. férfi és nő bejön. (A "mezítlábasok" közötti. a Színész öngyilkosságának tragikum-lehetőségét pedig azonnal kioltja Szatyin cinikus megjegyzése: "elrontotta a nótát". de mindenki másnak megkönnyebbülés. aki változtatni akar helyzetén. belebukik: Pepel börtönbe kerül. Pepel "egy ilyen nyavalyás miatt" nem akarja elrontani az életét stb.ez az alaptónus a meghatározó. mire való ez a sajnálkozás?" . ("Mindig így van: születnek.) Natasa brutális bántalmazása után az indulatos Pepel akaratlanul okozza Kosztiljov halálát. egyéni sorstragédiát villant fel. a megüresedett helyekre azonnal új figurák költöznek. néhányuk múltjából. az utolsóban a Színész vet véget életének. megfogadja-e Luka tanácsait? A konfliktusok. hogy kifejtse alakjai életútját . mert egyedül ő kerül valós döntéshelyzetbe: ellenálljon-e Vaszilisza zsarolásának. beszélgetnek a (csak ábrándjaikban létező) jövőről. dühkitörése. zsugori.sok egymás mellett élő. a tulajdonos megölése és Natasa gyanúsítása . Gorkij nem törekszik arra. nem akar a "naplopók" . lefekszenek". középponti szereplő. az utolsó jelenetekben "a felvonás végéig még néhány alak. majd bosszúja okoz nyílt összeütközést: Pepel tettlegességig fajuló összecsapása a dinamika erősödését. a társadalmi válság. A felvonásonként bekövetkező. a helyzetből adódóan is. az események fő vonulata azért Vaszka Pepel menekülési kísérlete.a sors tragikus iróniájaként . hanem egy reflexiós felvonás csatolásával zárja a művet: a figurák értékelik Luka szerepét. hamar italba fojtott nézeteltérések megmaradnak az összeszólalkozások szintjén. csak nem saját választásából. Nincs főhős. tartsa távol magát.fejezi be. idekerülésének okairól is kapunk információkat .

még a kutyáknak is van nevük" (Színész). "ti csak rozsda vagytok" (Nasztya). Az egyetlen. az alkohol. "név nélkül nincs ember. az alkoholista Bubnov és Színész). kirekesztettek. mert "ha elkezdenek becsületesen élni. Szatyin). Céltalanságukat. "valójában mit lehet várni?"(Natasa). Kvasnya. a Színész. családi katasztrófája után eltűnik a kórházból. Mindegy. és nincs nekem semmim". Durvák. A múltidézés. s Anna temetési költségeire végül még szerszámai is rámennek. gázoljanak elÉ én semmit se akarok"(Aljoska). "nincs hová mennem" (Natasa). melyeknek segítségével a korabeli Oroszország helyzetének lényege" (Bécsy T. gorombák. kiábrándultságukat jelzik állandóan ismétlődő alapkérdéseik: "miért él ez az ember?". "ami maradt. "én semmire sem vagyok jó. az csak semmiség" (Bubnov). csupa szerencsétlen. Már az első szavak tónusa visszaadja az itteni érzelmi-gondolati szférát ("Te mit röfögsz? / NeemÉ / Hazudsz!"). a cinikus-kiábrándult közeg érvénytelenítette jelentésüket: "A lábukra csizma helyett nem húzhatnak se becsületet. nincsenek céljaik. A gondolatfoszlányok. Szellemeskednek. hamiskártya). a jellemek nem változnak. "itt nincs úr". és egy általános emberi léthelyzet jeleníthető meg. de a tagadás. A sor folytatható. a hiány a domináns elem: "a földön minden ember fölösleges". se lelkiismeretet" (Pepel). A vázolt esetek sokasága általános társadalmi válságot tükröz. megnyomorodott figura. ill. a gyilkos Szatyin. és a kimondott szövegeknél több az elhallgatás. Aljoska. ágrólszakadt. A szavak elvesztették jelentésüket ("meguntam én az összes emberi szavakat". a hazugság pillanatnyi enyhülést hozhat ugyan. kitaszítottságuk közös. kihagyás (a kipontozás a leggyakoribb írásjel). sikkasztásért ült Báró hajlandó négykézlábra állva ugatni már egy fél üveg italért.közé süllyedni. majd emlékezetét az egész "organizmusát" megmérgező alkoholtól. akik szándékuk ellenére kerültek ide: Klescs. Natasa. Rákényszerülnek a bűnre (lopás. nincs munkájuk. hogy áldozatok (akik itt születtek: Pepel. a hajdani hamleti sírásó. Az előkelő családfáját emlegető. ez az igazság" (Klescs)."hol az igazság? élni nem lehet.). önérzetüket már régen elvesztették. Tatár) vagy felelősek sorsukért (a sikkasztó Báró. befejezetlen mondatok között kevés a viszontválasz. az erkölcsi értékek feleslegessé és nevetségessé váltak. prostitúció. a tulajdon erejében"). A sapkakészítő műhelyétől megfosztott Bubnov vasdarabbal ütötte hűtlen feleségét. "kimegyek és lefekszem az utca közepére. tisztának megmaradt jellem. . az az ember hite önmagában. "csak a meztelen ember maradt". először a hitét vesztette (pedig szerinte a "tehetség. "a szereplők minden egyedi látszatuk ellenére absztrakciók. "miért éltek? minek?"(Színész). lenézi és lekezeli őket. a hagyományos dialógusalkotás helyett a sokhangú monológtechnika új változata alakul ki. De egész életében verte tüdőbajos feleségét. egyenlők a bajban. akkor három nap alatt éhen döglenek" (Ferdenyakú). az események már nem változtatnak rajtuk.

mert a legfontosabb a hit és a remény. aki a "Végzetes szerelem" c.vagy titokzatos "zarándok" . mint ahány hajszál a fején volt". még sikerül közbelépnie. hogy odébbáll.pedig a figura sokakat Tolsztojra emlékeztetett. így Lukát a szélhámos hamis prófétáktól a megváltókig sokféleképpen értelmezték. ahol ingyen kigyógyítják."). pusztán odafigyeléssel. nincsÉ" Saját szerepéről azt tartja. az alkoholista Színésznek egy kórházat ajánl. csöpögős ponyvaregény hősét saját szerelmének vallja. megérti az öreget. hogy "valakinek jónak is kell lennie. egyenesen Krisztust látta benneÉ Gorkij szerint "Luka csaló. "mit érez egy ember. az igazi szerelem a tied volt. aki a krízis pillanatában nemcsak tanúskodni lenne hajlandó. változást hozó szerepkörében önmagáról csak elejt egy-egy általános megjegyzést ("asszonyt többet ismert. felvonásban. így amikor az már "galléron ragadja Kosztiljovot". Az illúziók összeomlanak Luka eltávozásával. Az öreg a drámatörténet nagy élethazugság-hirdetőinek rokona (vö. A mű nem ad egyértelmű választ. ha nem hiszel. van. A többiek által kinevetett utcalányt. Ellenséges a rendőrrel és Kosztiljovval.jelenti ki Szatyin. közben figyeli és kiismeri a többieket. kihallgatja Pepel beszélgetését. A "kívülről jövő". hogy "Platon Karatajev paródiája. éppen akkor tűnik el nyomtalanul. de Gorkijt leginkább az érdekli. a Színésznek azt javasolja. de bűnrészességet is vállalna. Cselekszik is: felsöpör. hogy az adott körülmények között segítő vagy gátló-e az önámítás. "sokat verték"). látja szerepét ("erjedésbe hozta az egész . hogy menjen el Pepellel. és majd újra játszhat. végül a lány a Bárón csak azért. egyébként mindenkihez van emberi. Báró) utasítják vissza eleve közeledését. egyik aforizmájával csillapítja le: "Ha hiszed. Csak a teljesen kiábrándultak (Bubnov. meghallgatással könnyíteni tud helyzetükön. hogy elkerüljenek egy újabb veszekedést. és tanúskodni kellene Vaszilisza ellen. elfogadható lehet-e az illúziókeltés .ezt elemzi Szatyin a IV. átlát a veszélyes Vasziliszán ("mérges kígyó". hogy ezt nem veszik észre" . Az első felvonásban ebbe a társaságba toppan be "élesztőnek" a csavargó öregember . A záró felvonásban Luka csalónak minősítése ellen Szatyin tiltakozik: ő védi. amikor robban a válság.Luka. sohasem értéktelen"). hogy máris "tartsa vissza magát" az italtól. "akármilyen is az ember. sajnálni kell az embereket!.heccelődnek. Natasát rábeszéli. a tolvaj Pepelt a szibériai meggazdagodás lehetőségével biztatja a távozásra. haldokló Annát a túlvilági boldogság tudatával nyugtatja. "Ťgy tűnnek el a bűnösök a jó emberek elől" . támogatja Annát." Pepel Isten létezését firtató kérdésére egy másik bölcsességgel válaszol: "Ha hiszel benne. Gregers Werle). különös. s hajtogatja nekik életelveit ("az ember megtaníthat a jóra". Reinhardt pl. ha nem hisznek neki. A halálfélelemmel küzdő. hogy megtudja ő is." Bár már készülődött arra. M. egyszer azt nyilatkozta. biztató szava. gúnyolódnak (a Báró Nasztyán. "rosszabb a piócánál"). akit nem sikerült lelepleznie".

Ezt azonban Szatyinon kívül senki sem mondhatná el. hogy "másképp kell élni! Becsületesen kell élni! —gy kell élni. A naturalista színezetű éles tiltakozás az emberi méltóság megtiprása ellen viszont hatásosnak bizonyult: a mű azt sugallja. ő pedig tisztábban nem fejezheti ki magát. Abban a Vaszka Pepelben.társaságot"). különösen félelmet kell kelteniük ezeknek az embereknek. s vonhatja meg történetileg Luka magatartásának érvényességi körét. ("Az ember az igazság!". Már így is idegenül hangzik szájából ez a beszéd. de maga is beismerte. [É] így állíthat Szatyinban Lukával szembe az öreget megérteni és megítélni egyaránt képes ellenalakot. aki mind a két zsákutcát elkerüli s valamiféle megoldást talál." Szatyin megkülönbözteti a hazugságokat: "Vannak emberek. egyenruhában vagy frakkban. munkalehetőségre. szerelemre vágyakoznak. és nem könyörületet. "mint a sav a régi szennyes pénzdarabra. a másik emögé rejtőzikÉ" Szaggatott töredékekből hangzanak fel himnikus nagymonológjának tételei az emberről. aki maga már tolvajnak született (már kétszer lecsukták "Kosztiljov miatt"). akik hazudnak." A művet Gábor Andor fordította.annak kell a hazugság É Az egyiket fenntartja. melyet fel akart vetni: mi jobb. az igazság vagy a részvét? mi szükségesebb?". mint pl. hogy a társadalmi viszonyoktól megnyomorított. Gorkij szerint ugyanis "rongyokban méltóságteljesebb az ember. szerint "Gorkij plebejus pillantása" éles szögben lát rá "a jelen nyomorúságára s a jövő ígéretére. hogy az ember tisztelhesse önmagát". hanem tiszteletet és félelmet. "Tisztelni kell az embert! Nem sajnálniÉ") Gorkij Szatyin gondolataiban fogalmazta meg a "fő kérdést. nem részvétet. akinek apja egész életében börtönben ült. kibékítő hazugság É aki lélekben gyönge É és aki idegen nedvekből él . torzult lelkű." A mű Gorkij személyes dilemmáit tükrözi. mert megszánják felebarátjukat É van vigasztaló hazugság. durva figurákban is vannak felszínre hozható értékek: tisztességes életre. rá is úgy hatott. THOMAS MANN Tonio Kröger (1903) Tonio Kröger talán az egyetlen. fogalmazódik meg. éppen bevallott vonzódása a "szőkékhez és . "Egri P. hogy "Szatyin beszéde az igazság emberéről homályos.

" Thomas Mann a saját személyes életében is a kor legjellegzetesebb problémáit élte át. Tökéletes betagozódás. Elbeszélésünk a művész helykeresését mutatja be az adott polgári társadalomban. a normához idomulnak. az átlagember és a különleges tehetség viszonyát elemzi. egyikben sem vagyok otthon" . jó alakú fiú volt. ahol bonyolultakká és szomorúakká válnak"É) A normát tökéletesen képviseli Hans Hansen. Az ő közvetlen jellemzésével az író a polgári értékrend egészét is minősíti . minden jóságot és minden humort.fogalmazza meg fő dilemmáját Tonio Kröger a mű utolsó részében.külső jellegzetességeket és fizikai képességeket hangsúlyoz. Ez a vonzódás azonban még nem jelent beolvadást és nem is jelenthet. a társadalmat. engedelmes szerepvállalás és jellegzetesen szűk életvitel jellemzi. aki azonban már némiképp szembehelyezkedik a szokásokkal. ami . legmélyebbre látó és legnagyobb hatású íróegyénisége. menti meg a magábazárkózástól. A hős kettőssége már származásából következik. "Két világ között állok. aki lovagolt. Tonio apja a szokást megbontva nősül. Még a legtekintélyesebb nagypolgárok (a nagykereskedők. hiszen a "szőkék világa" nem akármilyen életet jelent. általánosítva a környezet és a személyiség. széles vállal. hogy csak magamról kell beszélnem és meg tudom szólaltatni a kort. a város vezető tisztségeinek viselői) is a "tisztes középszer"-hez. s az ebben való teljes feloldódás a kritikus ábrázolást tenné lehetetlenné. a közönséges dolgokhoz" való vonzódásából merít minden melegséget. a széthullástól. édesanyja pedig déli származású. mint egy hős" É "feltűnően csinos.Mann szavaival élve . . A polgári rend elsősorban a viselkedést.kékszeműekhez".képes egy irodalmárból költőt fejleszteni. későbbi követője a Halál Velencében című novella (1912). regény (1901). odáig. azaz a mindennapok életéhez. Jelen elbeszélésünk számos önéletrajzi elemet foglal magába. tornászott. és úgy úszott. ő századunk egyik legérzékenyebb. édesapja nagypolgár. (MéSZáROS VILMA) A Tonio Kröger középpontjában a művész-polgár ellentét áll. és ezért mindenki rajong érte. ("Nem nézett ő a dolgok mélyére. ennek okát az író egyik nyilatkozata világítja meg: "él bennem a hit. hanem a polgári létet. ("Milyen csodálatosan simult a selymes fekete szalonkabát Knaak úr telt csípőjéhez!") A polgár kifejezetten a felszínre tekint. ez a csekély különbözés a gyökere elbeszélésünk konfliktusának. Róluk akar írni. keskeny csípővel. katonás fiú. amellett edzett. a külsőségeket szabályozza. a szellemieket csak említi -: "kitűnő tanuló volt. csak a jelenségeket látja. Ebben a tekintetben a mű előzménye A Buddenbrook-ház c. A "polgár" ebben az elbeszélésben a társadalmi elvárásoknak maradéktalanul eleget tevő személy. akitől Tonio a fogékonyságot és művészi hajlamot örökölte. nyílt. "az emberi. az eleven.

Kröger konzul pedig "tűnődő kék szemű" férfi volt. Az önazonosság keresése a művészi program megtalálásával párhuzamosan megy végbe ebben az elbeszélésben. tüzes"). acélkék". az "égbolt"-tal). de alig tanul. szelíden árnyékolt. akik a maguk nemében hibátlanok. túlságosan súlyos pillájú szempár pillantott elő álmodozón és kissé félénkenÉ"). Hans Hansen szeme ezen az alaptípuson belül "nyílt. de megteszi első lépéseit saját útján. majd Ingéhez viharos erővel tör fel benne. középszer és eszmény között. félénk szeme csupa komolyság és rajongás". kilenc részre tagolódik. nem a csoporthoz. bár igen óvatosan. Mintegy ezt ellensúlyozandó. ő mégis tartozni akar társaihoz. összeegyeztethető-e a polgári lét a művészettel. Magdaléna "nagy. Felnőtté érlelődésében ideálok szolgálnak számára támaszul. Az elbeszélés szerkezete zárt. a norma tökéletes megszemélyesítőjéhez. és hagyja őket lecsengeni. Adottságai .személyisége alapvonásaként tökéletességre tör. kialakítható-e egy vállalható és eredményes művészi program. a változás és a személyes kibontakozás időszakában ismerjük meg. Lizaveta "apró. bizonytalanul és szégyenkezve. rész a kamaszkori epizódokkal az . ezek összesen négy egységet alkotnak. és a vágyakozást irántuk izzó szenvedéllyel éli át. Vonzódása Hanshoz. elemi erővel vonzódik Hanshoz. Nem mindenkihez. amivel a társ nem is tud mit kezdeni. A felesége a másik alaptípushoz tartozik: "fekete szemű" (ezzel összefüggésben "sötét bőrű. fekete. a főhőst kamaszkorában. külseje elkülönítik társaitól ("barnás és déliesen éles metszésű arcából [É] sötét. fényes szempár"-ral a dolgok és jelenségek mélyére pillant. mi az összefüggés norma. Az elbeszélés kifejező eszközei között kitüntetett szerepe van a "szem"nek: típusokat és azokon belül egyéni sajátosságokat is sugároz. acélkék szemmel. kivételes kifejezőkészsége. olaszos keresztneve is kívülállásra ítéli. a világhoz fűződő kapcsolatot érzékelteti. —gy jut túl ezen az időszakon. Az 1-2. Délies. éles pillantású. felhőtlen tekintet jele (párhuzamban a mű másik alapmotívumával. áthidalható-e az élet és a korabeli művészmagatartások közti távolság. sötét. Jóllehet megvan a társadalmi rangja ("tizennégy éves fiatalúr"). A hősnek kérdéseket kell megfogalmaznia és megválaszolnia: melyek az egyéniségét és életútját meghatározó gyökerek. hiszen ő .éles pillantású. Toniót." A jellemek rendszerét egy alapmotívum kapcsán tekinthetjük végig.érzékenysége. hogyan kapcsolódhat a számára fontos emberekhez. miben áll kapcsolata a polgársággal. hanem azon belül csak a kivételes egyénekhez. a költővé válásban. A "kék szem" a boldog. hogy átadja magát az érzelmeknek. Eközben. a főhőst szerelemre lobbantó Ingeborg Holmot viszont a "nevető kék szem" megint csak az északi típusba sorolja. Szeretetigénye is a rá jellemző legmagasabb hőfokon jelentkezik. kevés benne a betagozódás szándéka.

Az egyéb elemek között jelentős a szocializációt jelképező "iskola". a napsugarak "akadálytalanul" öntik el a falakat. A hős konfliktusainak megoldódása csak hosszú folyamat végén következik be. a müncheni beszélgetés alatt odakinn "kék égbolt. Knaak úr párhuzama a postamester. A tetőponton hősünk "élvezte [É] a mélységes révületet. Az "égbolt". A felépítés sajátossága az ismétlődés (1-2. a meglátást. Tonio a 4-5. párbeszédes keretbe ágyazva (4-5. A mű tetőpontját a legterjedelmesebb egység. Egy átvezető tétel után a középrészt a fiatalemberré lett művész fejtegetései." A Tonio Kröger kompozíciójában a motívumok jelentős szerepet kapnak. sós szél [É] szabadon és akadálytalanul" száll. ez a szerkezet megfelel egy A B A« C képletű szonátaformának. majd később Tonio belefeledkezik az elemek "fékevesztett tombolásába".). amelyben Tonio Kröger feloldódik. Ezt a jelentéskört "az élet édes triviális keringődallama" kifejezés foglalja össze a zárótételben. hogy "a napfény eláradt szülővárosa fölött". madárzene és napsugár derűje" uralkodik. és 6-8. Az egész elbeszélés kezdőmondatában "tompán" és "homályosan átszűrődve derengett a szűk város fölött a téli nap fénye". A hatodik fejezetben azonban arra ébred. A főtéma folyamatos alakulását refrénszerűen jelzi a "szíve ekkor élt" . ifjú lehellete [É] elvegyült a tágas műterem fixatív. rész képezi. a természettel. az "üvegajtó" viszont a fürdőhotel verandáján lehetővé teszi a rejtőzve szemlélődést. és az alapmotívumokat sorakoztatja fel. rész) és a hozzátoldás. A "zsalugáter" a tánciskolában elválasztotta Toniót a kortársaktól.egész mű témáját adja meg. a "szív" és a "szél" változatai (a szöveg mikrostruktúrájának elemei) egyaránt az alapellentét érzékeltetésére szolgálnak. Ekkor "megzendült benne egy dal a tengerhez" . "a tavasz édes. a "szem".megszületett a minden válságát megoldó harmónia az élet. megfogalmazását tartalmazzák.Tonio mindezt nem érzékeli. A . A megtalált emberi és művészi programot az epilógus jellegű. de még szemben áll az élettel. A hátralévő részek már csupán ennek a megérzett összhangnak és világrendnek a tudatosítását.és olajfesték-szagával" . a 6-8. a "tenger". [É] a szabad lebegést tér és idő felett". Thomas Mann írta: "A zene bizonyos mértékig minden művem alapelve. a művészet és az ember között. a mesterkélt kultúrát és a felszínes boldogságot jelképezve. melyben a szembenézés és a tisztázódás jelenetei olvashatók. fejezetben már tudatos művész. a természet. A tánczene ellenpontjának tekinthető a tenger szilaj tánca. önértékelési kísérletei alkotják. francia vezényszavakkal. az őszinte érzelmekkel. A negyedik részben. az önértékelést és tisztázást természeti képek festik alá. levél formájú rövid zárórészlet foglalja szavakba. A főtémát."szíve halott volt" mondatpár. a hetedikben az "erős. a "lovaglólecke" és legfőképpen a "tánciskola" a "francianégyes"-sel.

ezt a lefokozódást Tonio Kröger nem fogadhatja el. Művészetfelfogásának újjáalakításához emberi kapcsolatainak rendezése ad támaszt Toniónak. magas. fejezet) a fordulópont a főhős útján. Koppenhága légköre a szülőváros meghittségét is pótolja. a közönséges . Művészi útkeresését tovább kell folytatnia. Ez az attitűd lesz művészetének alapja. és azt tudatosítja. szélsőségekbe bonyolódó eszmefuttatásait a negyedik részben Lizaveta szűkszavúsága ellenpontozza. Az életből kiinduló. hogy a múlt lezárult Tonio Kröger mögött. A művésznek a maga teljességében kell látnia az életet. A 6. a tánczenét igénylik. packázása. Lizaveta személyisége már egyfajta kiútjelzés: az értelem és az érzelem összehangolásának lehetőségét villantja fel.Amikor Tonio Kröger mindezt végiggondolja előttünk (Lizavetához szólva). Tizennégy évesen a vágya arra irányult. polgárság és össztársadalom képzetei torlódnak benne össze. cigaretta". otthonosság érzetével érkezünk. a polgári rend nem fogadja őt vissza. A mű egyik alapkérdése: kié a művészet? Láthatjuk. légüres térben áll. Később azonban az egyoldalú szeretet méltósága és nemessége kerekedik felül benne. nem pedig különös lények (Cesare Borgiák) alakját ábrázolva. akkor kristályosodik ki a szándéka. A "tévútra jutott polgár" csapongó.és tömegkultúra. rész motívumai. a jelen tükrében újraélednek. felelevenednek és megvilágosulnak az egykori kamaszfiú vágyai. a felnőtt művész újjászületett szívvel. enerváltság és csömör uralkodik rajta. feléledt vágyódásokkal újrakezdheti életét és művészetét. emberfeletti artisztikum. akik életproblémákkal küzdenek. a "szenvedők és vágyakozók és szegények" fordulnak elsősorban a művészethez . a középszernek is bele kell férnie. önjelölt versírók sem szolgálhatnak a művészet programadóiként. fejezetben a szülői ház meglátogatásakor vegyes benyomások alakulnak ki hősünkben és az olvasóban. Az idegenség-érzetet a zárórészben felerősíti a "hatósági közeg" fontoskodása. az eleven. hogy a felszínes életet élők legfeljebb "az élet triviális keringődallamát". Megismétlődnek az 1-2. és az ideált ehhez kapcsolódva kell keresni és felmutatni. és így a művész egyedüllétre kárhoztatva. A műkedvelő. hogy Hans Hansent "saját létformájába" vonja be. "teáskanna".fegyelmező tudat gúzsba köti személyiségét. az önkifejezés igényét elfojtja egy személytelen. "tündéri világítás varázsában" éli át Tonio Kröger a szőkék és kékszeműek típusával való újratalálkozást. és nem egy konstruált szépségeszményhez viszonyítva. Tonio Kröger. "az emberi. Groteszk a "Népkönyvtár" jelenléte: otthonosság és idegenség. "mélységes révületben". hogy elinduljon identitásának tisztázására. hosszadalmas. Akik ebből a körből kiszorultak. irodalom és nép. A 8. valamint a szemünk elé kerülő konkrét tárgyak: "bádoglavór". A művész látószögébe a normának. "a hétköznapiság gyönyörei" iránt is fogékony. részbe már a magabiztosság. A természetben való feloldódás (7.

négyszögletű" épületével. Thomas Mann mindvégig "felülről és kívülről is" látja hősét (Rényi Péter). az expozícióban (1-3. történetünk végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti. mély beleéléssel szól róla. de az emberi kibontakozás irányába utat mutató alkotásokra van szükség. a jövőt szolgáló és alakító tevékenység az igazi művészet. "el kell varázsolnia" a jövendő Tonio Krögerének. tizenegy esztendős kisdiák áll szemben a debreceni kollégium "nagy. és övé Nyilas Misi jósága és emberséget hirdető elszántsága is. A segítségért folyamodókat is. hogy nem akar többé debreceni diák lenni. övé a regényt felhőző szomorúság és tanácstalanság. Jóllehet épp a felnőttek dúlják szét az ő bizalmát. a köznapi létet "a maga csábító banalitásában" megragadó. érzékeny lélekkel. a szülői ház emlékével. mert hazugok és rosszak. A mű drámaiságát még az is növeli. aki az emberek bizalmát meglopja"). M•RICZ ZSIGMOND Légy jó mindhalálig (1920) Nyilas Misi. a felnőttek jók és tiszták. A műben belső folyamatot követhetünk nyomon. de a legjellemzőbb tónusa a szellemes derű és a szelíd irónia. egymást váltó nézőpontokból. olykor együttérzéssel. Határtalan bizalma szertefoszlott.dolgok"-at elfogadó és szeretettel tekintő. Ezt a feladatot látja meg és tűzi ki maga elé zárszóként az elbeszélés főszereplője. és a maguk felszínes létében megelégedőket is "meg kell váltania". A művet Lányi Viktor fordította magyarra. becsület és tehetség. Fél tőle. világuknak még az alapja is hazug. de büszke is rá. A realitás talaján álló. Ez a nagy tévedése. Regényünk témája: ez a teljes és tragikus illúzióvesztés. naiv hitét. (CZINE MIHáLY) A regény kezdetén egy másodikos. Azt hiszi. fejezet) Nyilas Misi . A szerkezet első egységében. hogy kialakítson és elrendezzen "egy meg nem született világot". megsemmisült. A mélységből jön. hazugsággal. Alig egy hónap múlva. komor. a debreceni nagy kollégium kis diákja merő tisztaság. A kis Nyilas Misi csalódása a felnőtt Móricz Zsigmondé. hogy a talpig becsületes és tiszta gyermeket vádolják a felnőttek csalással. a mások bizalmával való visszaéléssel (ezt célozza Gyéres tanár úr példamondata: "Az is tolvaj.

ezért kezdi gondosan kiépíteni saját kis "önálló várát" (csúnya. amelybe nem enged bepillantást senkinek. a nagy vállalkozásokba fogó apa csődbe kerül. Még Gimesi előtt is titkolózik. A kamaszgyerek mélyen érző. anyjához forró érzelmi kapcsok fűzik. fejezet végén) nem találja a reskontót. A szerető édesanyától és a becsületességben példát mutató édesapától elválasztva. hogy (a 6. Lélekben azonban kezd megedződni. saját meghitt világát (főként a könyvek és a versek révén). s ekkor az idilli kisgyerekkor színhelyéről "elköltöztünk egy más faluba". fejezettől) abból adódik. hogy az igaz ember a sötét s buta emberek közt élni tudjon?É"). feladatok nehezednek rá. egyszerű szülők gyermeke. és másutt akarja szolgálni a legnemesebb eszméket. Egyre inkább megveti a lábát a nagyvilágban. nagybátyja. a tetőponton (a fegyelmi tárgyaláson) teljes értetlenséggel és rosszhiszeműséggel találkozik. megállja a helyét az életben. tiszta érzésű és gondolkodású. tanulótársaival és tanáraival ismerkedhetünk meg. máskor egyszer csak "elkezdett kimondhatatlanul zokogni". épp ezért érzelmileg kiegyensúlyozatlan. szemérmes.) Nyilas Misi sérelmei akkor lépik túl az elviselhetőség határát. egy évvel korábbi szállásadóit. Szellemi képességei az osztály legjobbjai közé emelik. személyiségével.körülményeivel. részekben) Misi mély válságon megy át. a kollégiumi élettel. poétikus alkat. de Nyilas Misi elhatározása már megmásíthatatlan: elmegy Debrecenből. A regény második felében (a 7-12. jóllehet tapasztalnia kell. és megfogalmazódik életideálja: költő és tanító akar lenni. néha túláradó boldogság tölti el. Magatartása azért ingatag. éles fordulatot jelent azonban sorsában. Iskolatársai között is egyre idegenebbnek érzi magát. mert hatalmas terhek. hogy a tanárok többségét a tanulók származása is befolyásolja az értékelésben.kisfiú létére . A főhős szegénysorsú. "neki mindjárt fájt a feje a legcsekélyebb érintésre is"). A bonyodalom (a 4. maga Móricz is épp 1892ben került a debreceni iskolából Patakra stb. házitanító lesz Doroghy Sanyi mellett. egyedül próbál meg . és egyre magabiztosabbá is válik. végtelenül jóhiszemű. és felkeresi Törökéket. pedig ő "az egyetlen jó társa". amikor a fekete szakállas professzor a fegyelmi tárgyaláson apját kezdi becsmérelni.felnőttként viselkedni. Csaknem minden felnőttben csalódik. (Móricz Zsigmond saját önéletrajzi vonásai: Misi édesanyja is "paplány". keserű tapasztalatai lassanként leülepednek benne ("hát lehetetlen. A megoldáshoz bátyja érkezése segíti hozzá: az ő közreműködésével tisztázódnak a félreértések. Isaák Géza Patakon tanár Móriczé Pozsonyban. hogy nem . Fizikailag gyenge ("utolsó volt" a tornaórán. hogy szorosabb kapcsolatba kerül a debreceni felnőtt világgal: felolvasást vállal a vak Pósalaky bácsinak (kulcsmozzanat a reskontó vásárlása). de különálló ágyat választ a coetusban). de önérzetében erős ("ha ő egyszer kimondta. mert a "tüzes gépünk [É] felrobbant". Nagyon egyedül érzi magát. félénk. akiket a kisfiú rajongva szeret: apjára tisztelettel felnéz.

Nem érti meg. bár azért megerősítést vár az igazgató úrtól ("azért jó fiúnak tetszik engem gondolni.más.a félreértéstől ("ilyen könnyű a hazugság. Bella szépsége megigézi a kisfiút. felette álló. bár a maga módján féltékeny Török Jánosra. anyagi érdekekkel telített lélek") magabiztosan visszautasítja ("én nem akarok debreceni diák lenni tovább!"). de megsejti Bella jogát a boldogságra. Szüleitől a becsületesség és a "jóság" parancsát hozza magával. mint a többi. a pedellus "szelíden s jósággal szólt hozzá". A színház is elvarázsolja. érdemes volna annyi bajt magára zúdítani. amikor István bácsi. és tart . Társas kapcsolatait tekintve tudja.Móricz pontosan dokumentálja a kulturális állapotokat . önvád gyötri (talán ő mégis "csakugyan rossz"). igazi. de kamasz-szégyene (pl. Erkölcsi tartása szemünk előtt formálódik: jóhiszeműségéért keservesen megfizet. és hálás. Olvashatatlannak bizonyuló. Erkölcsileg érett. a Rákóczi ültette bokorra.) Debrecen hagyománya lenyűgözi."ő nemcsak hogy nem tett. és így már "van egy saját vásárlású. Nyilas Misi is erre áhítozik. Külön vizsgálandó.ő is "Csittvári Krónikát" akar írni. vastag könyve. Sorsszimbólum az ő számára Zichy Mihály Tragédia-illusztrációja is: ádám a sziklán. csak egy szó az egész. jogosan . amire ráírta a nevét". sőt azt is érzékeli és kimondja. Magatartásának ellentmondásaival is tisztában van. népszínmű. A kulturális értékekhez elemi erővel vonzódik. Csokonai Vitéz Mihály a példaképe. csodálattal tekint fel a Csokonai-szoborra. idegen.kér. ő "nagy ember szeretne lenni: unja már ezt a hosszú gyerekeskedést". mikor csak ennyibe került a szabadulás?"). jóllehet a látott előadás úgyszintén felfoghatatlan a számára. a felülemelkedés és a varázserő megtestesítőjét fedezi fel benne. a legendás Hatvani professzor sírkövére. ugye?"). igaztalan támadást ("önző. de rendkívül vonzó lénynek érzi. (A Fenegyerekek c.látjuk.Csepreghytől A piros bugyelláris c. aki őt megértené"). Rendkívül megragadja Simonyi óbester alakja. . Lelki kibontakozásában nagy szerepet kap a könyv. Orczyné "finom néni volt". mégis könnyen hazugságba keveredik. Török néninek és Gimesi nagymamájának azonban kezet csókol. gazdag terület Nyilas Misi szellemi világa. de nem is gondolt rosszat senkiről és semmiről"). akkor nem kér"). mert a nagyratörés. egyenes ("ő úgy érezte. ruhája mintha "festve" lenne . hogy még mindig csak kisdiák". hogy ismerjék fel jóságát és tisztaságát ("senki sincs. egy füzetet is vesz a "Történelmi Arcképcsarnokból". de a durva. mégis kincset érő kötetet vásárol Csokonairól. hogy "ő különb a többi fiúnál". A lányok szépsége is megragadja Misit. Petőfi és Jókai példája hasonlóképpen a szeme előtt lebeg . darabot látja. pedig a korszak nagy sikere . követelő. mint Misi édesanyja. hogy kétféle viszony két ember közt nem lehet" . "unja már. hogy ő más. mégsem adja fel édesanyja tanításának szolgálatát. Orczyéknál) menekülésre ösztökéli. áhítja. mert szemérme még erősebb.

úgy képzeli.a családi háttér segítségével ellenpontja. hogy elveszett a reskontó). konkrétan a "coetus" (négy évfolyamtárssal és két végzőssel). növelik amúgy is nagyfokú szorongásait (pl. A legbecsesebb kincse . Orczynak ugyan már megjelent egy cikke a Kis Lapban "Nyári gyönyörűségek" címmel. szakaszok. azaz a főszereplő mindig a színen van. de egyes gesztusaikból és megnyilvánulásaikból már közvetlenül a magyar társadalmi valóságra pillanthatunk . bár jellemzően kevés velük a kapcsolata. hogy "valami magasabb cél volt előtte". Most még csak formálódnak a sorok. Misi legszűkebb környezetét a diáktársak alkotják. amit Debrecenből magával visz a pergamen kötésfedélbe köttetett 50 ív fehér papír. A diáktársak viselkedésének okait csak akkor ismeri fel.Misiben a kép csak az élmények leülepedése után áll össze. "valami ideges tűz gyúlt ki a vérében" . ahogy ő tekint mind messzebbre . Orczy pedig . Az emberiség tanítója. amikor képes meglátni a mélyebb összefüggéseket is: a társak családi hátterét. körülötte bonyolódnak az események.és az iskolai fogalmazására is csak 2-est kapott a fiatal segédtanártólÉ) A Légy jó mindhalálig . Első élményei éppen ezért eleinte csak megzavarják. amit nem tud. bár a lényeget sejtető benyomásokat kapunk ("három büdös gígerli"). Mindketten a maguk módján jó barátai Misinek. társadalmi helyzetét.10. részéből).az egyetlen. "ő mindent tudni akar. egyszerre tudni. és nagyobb jótétemény sem". amelyeknek középpontjában. abból kijön a tudomány"É Sanyika tanításakor. látogatásai révén . A város. inkább befelé fordul. amibe minden fontos dolgot be akar írni. mint valakit megtanítani valamire. de a bátyja "beleírt" . azt a folyamatot követve. hogy [É] akinek felnyílik a lelke. ő eleinte még rendkívül büszke a kollégiumra. annál nincs nagyobb öröm. a Jelenések könyvének 2. elsőként az olvasmányélményeit.ez már az ihlet. legbelül Nyilas Misi áll. a "jóság" apostola szeretne lenni. a magyar társadalom Misi külső kapcsolatai. a művészi alkotás izgalma. De ráadásul kezdettől fogva az önkifejezés vágya is sarkallja. fogadtatásakor Orczyéknál). tiszta. Bella előtt megnyitja a lelkét: "én azt hiszem. az édesanyjától kapott tanítást akarja továbbadni: "légy jó mindhalálig" (a Bibliából való idézet. A történteket is mindig az ő nézőpontjából látjuk. A tanárokról eleinte csak felszínes impressziókat. a Simonyi óbesterről költött vers talán majd bekerül. de egyelőre még teljesen üres.A tudás megszerzése és a tudás átadása lesz az egyik életcélja. (Ellenlábasának. A regény színterei ily módon egyre tágabb sugarú koncentrikus köröket alkotnak. Gimesi valóban társa lesz (megérzi.Móricz műveire általában jellemzően koncentrikus felépítésű. Bella közelségében úgy érezte. élete elsősorban az ő körükben telik. illetve a kollégium gimnáziumának második B osztálya.de minthogy ezúttal gyerekhősről van szó. az olvasó nála természetszerűleg többet láthat meg.

a jóságos földrajztanár őstörténeti előadása ad még nagyobb kultúrtörténeti távlatokat. a DV úgy is értelmezhető: "Dugdel.a többieknek nem. "Nincs itten semmi baj ebben az országban: csak a politika"É . Ennek nyelvi formája a szabad függő beszéd. A legtágabb szféra: a magyarság sorsa. a szegénységből egyetlen kiút kínálkozik számukra: az érdekházasság. nyugdíjas tanító (most is "bújja a könyveket". (Móricz mottója két évtizeddel a Légy jó mindhalálig írása után. mit csináljon. A regény alapkonfliktusában végső soron a lelki tisztaság áll szemben a pénzzel. a jobbágyok. belenyugvással éli életét. Kiemelkedni ezekből a süllyedő családokból legfeljebb a fiúgyermeknek volna esélye . ad a becsületre (megfizeti fia után a kárt). Sokatmondó a házak. Szikszay Lajos bácsi is makulátlan tisztességgel szolgált (számvevőként) évtizedeken át. építeni"! Misiben életre kelnek ezek a szavak . Török Ilonka és Doroghy Bella helyzete kilátástalan. az egyforintos küldemény Misi apjának és a kétszeres összeg a kisfiúnak. testvériség igazi hazáját". más szavakkal az átképzeléses előadásmód. A "pénz" motívuma sokszor jelenik meg sokféle jelentésben. Török néni és Gimesi nagymama jóságos zsörtölődéssel végzi a munkáját. az 50 forintos kártérítés Isaák Gézának stb.panamák sejthetők a háttérben. A nők. Kincset ér a 30 krajcáros könyv Misinek. a 10 forintos juttatás Török Jánosnak és Misinek. Török János és Doroghy Sanyika apja a felelőtlen. szabadság. A "lélek" tisztasága a cím bibliai idézetében összegeződik: "Légy jó mindhalálig". az ő stílusában íródik a mű. "olyan jól senkivel sem lehetett meglenni. pl. Nagy úr kezdi el felnyitni Nyilas Misi szemét népünk múltjára és jelenére. mely a boldogsághoz való jog és az erkölcs ellentmondására mutat rá. Török bácsi. mint a bácsival") már régóta szegénységben él.) A házasság Bellának mesés-romantikus fordulattal sikerül . a második világháború idején szerkesztett folyóiratán ez lesz: "Hagyd a politikát. építkezz!") A program azonban adott: Magyarország "Európa belső kertje lesz".tárul fel előttünk. (Bella kérdése. sokáig állt ott" . ugyanez a fegyelmi bizottság tagjainak. "dolgozni. a nyugalmazott tanácsos az elmúlt szép idők képviselője. a város köztiszteletben álló régi polgárainak egyike. Pósalaky úr. és az apja őseinek nagy szerencsétlensége. a becsületes. különösképpen azért. "meg kell építeni itt az egyenlőség. ha nincsen kilincse.véli Nagy úr. mérete. lakások elhelyezkedése. egy leltárhiány ürügyén mégis félreállították . Minthogy Misi szemével nézünk ebben a regényben. Debrecen város betűjele.ha tanulna (Sanyika). mert szülei sorsának okaira is rádöbben ("az édesapja élete is itt van az ő betegségében [É]. tanulni. különösen összekuszálja Misit. ezen nem lehet bemenni. a földesurak rajtuk feküdtek"). ("Most nem tudta. talajvesztett dzsentrit képviseli. mást jelent a 120 forint Török Jánosnak és Török bácsinak. Viddel".

Nem lett belőle célját érő hős. "brúgó" "prepa".) vagy a cselekmény előzetes értelmezését kapjuk meg ("amelyben a kisdiák átmegy a felnőttek minden gyötrelmén"). elbukott. Az írói eszköztár jellegzetes eleme a hagyományos epikából felelevenített. a "gyermeki szív" érzékeny rezdüléseivel jelezte saját életérzését. amely vagy a fabulát ("amelyben egy kisdiák elveszti a kalapját" stb.. melegebb a hangja. ez az elbeszélő objektivitását is kifejezi. kiégett belőle minden szennyező anyag. A hagyományos debreceni diáknyelv. (CZINE MIHáLY) Az 1920-as években Móricz Zsigmond a "történelmi osztály"-ban keresi az erőt a . MóRICZ ZSIGMOND úri muri (1927) Pedig az úri murit nem a dzsentri "eltemetésének" a szándékával írta. illetve az archaizmus is jellemző vonása Móricz nyelvének ("kápsálás". ha nem talál vissza a céltudatos építő munkához.a szöveg függetlenedik a felvezető főmondattól. "Bébuci"). hogy ebben az 1920-ban keletkezett regényében Móricz Zsigmond a nemzeti katasztrófák utáni mély válságát fejezte ki. Nyilas Misi életútját a Forr a bor c. Tudvalévő. az elmondottak hitelét is fokozza. teltebb zengésű. Arra akart figyelmeztetni.) Az egyes szám harmadik személyes forma mindvégig megmarad. A tájnyelvi kiejtés megjelenik a helyesírásban is: "hun voltál". hogy "a magyarság legmagasabb társadalmi rétege" elpusztul. prófétát.). a szavak egy részében a latinizmus is megőrződött ("gerundium". fejezetenkénti tartalmi előzetes. Viszszafogottabb. "szénior" stb. "semper"). Mintha stílusa is megolvadt volna a nagy szenvedésekben. egyenletesebb fényű. a belső monológokban is. Az ember és az író ebben a művében forr igazán egybe" (Czine Mihály). "meghíjt" stb. polgári gesztusokat egyaránt néhány szóval tudja jelezni az író ("elvárlak". regényében írta tovább Móricz Zsigmond. "A Légy jó mindhalálig a szenvedés tüzében tisztult alkotás. A közvetlen emberi kapcsolatokat és az úrias. aki visszavezeti a dzsentrit a kívánatos munkához. Szakhmáry Zoltánban hőst akart rajzolni. mélyebb.

vagy megszerezhető volt ugyan "sefteléssel". de nincs valódi cselekmény.nagyváros. Hősünk hatalmas vállalkozásba fogott: a háromszáznegyvenhét holdjához két éve még hatalmas földbérletet is váltott. a Körös és a Berettyó vidékén egy megnevezetlen tipikus . Négy nap történéseit sorakoztatja a mű. de a gazdálkodás mindenütt veszteséges. amely az elmaradottság és a kívülrekedtség megszüntetője lehetne. de regényünk szereplőiben ez a lehetőség nem tudatosodik. a földbirtok vagy összezsugorodott. megállt az idő. A cím azt sejteti: nincs. mégpedig a Szakhmáry Zoltánén (a terület a felesége révén az övé. Rhédey Ferenc váradi kapitány még Bethlen Gábor idején nagy uradalmat "szerzett össze a zavarosban"). Regényünk központi színtere a "poros Alföldön". Annyi élet fojtódik itt el s lesz kívülről egyszínűvéÉ" A városban és a környező tanyákon mindössze két változat jelenik meg: az általános tespedés (ennek példája "Nyomorlak". Egyetlen birtokon jelent meg modernizáció "az egész Hajdúságon a Tiszáig". Vajon mit jelent az a tény. a még esetleg adódó lehetőségek felelőtlen eltékozlása. Megjelenik a vasút is.magyar Ugar felszámolásához. az ezeréves nemesi Magyarországnak. hogy "itt vagyunk ezer esztendő óta"? A szereplők számára semmit. az ő ellenvetései és ellenpéldái teljesítik ki képünket az alföldi valóságról. és egymást váltják az anekdoták.a városban minden változatlan marad. A környezet nem sok jóval kecsegtet. elveszett (pl. A város egészét tekintve csupán a kocsmában (az expozícióban) és a kaszinóban (a tetőpontra érkezve) időzünk hosszabban . Joggal merül fel a kérdés (egy kívülről érkező idegen veti fel): "mért nem lehet ilyen akkor az egész Alföld?" A vidéket Lekenczey Muki szemével látjuk meg. Borbíró. mely "a maga mogorván primitív képével egy gazdag és csodálatos lápvilágot takar. tréfák . Még Zoltán is úgy érzi: "engedte elúszni a perceket s az órákat". vég nélküli mulatozás folyik ("egy jó murit akarunk csinálni"). a Herzog-uradalomé) és hivatali panamák miatt végül is a vasút majd "a Berettyó túlsó felin" fogja "elvágni a földeket" . korántsem csupán személyes sorskérdés. Futólag megismerhetünk még egy-két udvarházat. ügyeskedéssel (pl. A cselekmény ideje a millennium éve. történelmi regénye után azt kutatja. a félfeudalizmusból való kilábaláshoz. körülvezetése során ismerkedünk meg a körülményekkel.ezek a jellemző helyszínek. az ő körültekintése. "egész élete így folyt le". adomák. a Szakhmáryaké. A megélhetés évszázados alapja. Az életet kitölti a léha dorbézolás. A Tündérkert (1922) c. Sikere vagy bukása óriási jelentőségű. hogy van-e Bethlen Gáborhoz fogható vezéralakja a jelennek. Személyes érdekek (pl. a Csörgheő-tanya) és a néhány ritka kivétel (a grófi arborétum vagy Szakhmáry "valóságos kis kastélya"). részint a történelem viharaiban. részint mert "eladogatták"). Csörgheő esetében). és itt próbálkozik a belterjes gazdálkodás kialakításával.

szorul a hurok: a csugariakat kellene kifizetnie. nem lépi túl az expozíció szerepét. .) E párhuzamok zárásaként Csörgheő az elkeseredését még szilajabb mulatozásba fojtja. Zoltánnal már a végkifejletig nem történik semmi. Végül a Szakhmáry-tanyán egy minden addigit felülmúló tivornya alakul ki (a summáslányok "táncba" vitele Rozika sorsára is visszautal). a 8-15.és szereplőváltozással. elpusztítja tanyáját. (Csulinak a gazdálkodása fenyeget összeomlással. Az adomázás egyfelől szerkezeti forma. iskolai esetek.is. belső viharait "nótázása" és hegedűjátéka érezteti. feszültségektől terhes a légkör. a gyümölcsök sajátosságai stb. Szakhmáry részegsége dührohamba és eszméletvesztésbe torkollik. Férj és feleség központi és kulcsfontosságú jeleneteiből (21-23. sikertelenül. A zárójelenet elé még két közjáték illeszkedik: a természet hatalmát és szépségét példázó daruvadászat. A mű felépítésében a történetsor derekáig semmilyen előrehaladás nincs. majd eszeveszett hisztériája elűzi mellőle Zoltánt. Zoltán elveszti a fejét. Aztán egy felvillanó ötlettel az egész kompániát a tanyájára invitálja: "olyan muriban lesz részük az uraknak. és vigaszt a "vendéglőben vagy a kaszinóban vagy az utcán" keres (1617. de mindkettő elakad. A bonyodalom hirtelen robban ki. utolsó esélyként Rozika lelkéhez akar hozzáférkőzni. tyúkgané vásárlása. rögtön az a kérdés. újabb epizódsor kezdődik. a férfi számára a családi harmónia reménye végleg megsemmisül. az életcsődöt illusztrálja. amilyen még nem volt". A regény szerkezetét tehát maga az életanyag alakítja sajátossá: a laza kompozíciót drámai csomópontok tagolják. másrészt az eseménytelen. a tetőpontig folyamatosan forrósodó levegőjű. részekben).). az aszúbor készítése.) kiderül: mások a céljaik. a kábulatból ébredéskor Csuli "a családi élet reménytelenségére" döbben rá. és véget vet céltalannak érzett életének. Zoltánnak a magánélete. Hosszú. nem érthetik meg egymást. Zoltánt pedig pénztelenség fojtogatja. felizzó-elhamvadó szenvedélyek telítik feszültséggel. valamint a társadalmi élet romlottságát illusztráló vasútpanama. eseménytelenség és sodródás érződik. A folytatásban..). Megjelenik a tanyán a féltékeny feleség. a lezárás hirtelen lesz kivételesen drámai (a Hét krajcár-novellákra emlékeztetően). Zoltán tehát végleg talajvesztetté válik. kézzel eszi meg Csuli és Muki). a kaszinóban látjuk viszont (24. húsz tojásból készül rántotta. ill. Minden szóba kerül a fehér asztal mellett: vadászkaland. Ha valami rendkívüli mégis megesik (pl. harmadsorban az objektivitás eszköze (a szereplők beszéltetése révén). hogy "hogy fogják ezt elmondani". illetve Szakhmáry Zoltán körül (a 4-7. magába roskadva elmélkedik és társalog ("istálló az élet"). A felvezető kocsmai fejezetek (1-3. tartalmatlan élet tükre. egyetlen epizódsorozat fut némi színhely. Csaknem az egész város jelen van. rész) után elindul ugyan bizonyos cselekmény Csörgheő Csuli. életveresége már tény (a zsidó bankár ennek okaira is rámutat).

" Hasonlóan vélekedik a kaszinóbeli főorvos. még látni is csak ritkán látta. "soha egyetlenegy sem gondol arra. Gúnyos tréfa tárgya a könyv nincs rá szükség. amely a befejezésben pusztító külső elemmé tornyosul.A szerkezetet motívumok fogják össze." Tán mégis elérné a sikert. A főszereplő mélyen átélt. Itt is megjelenik a belső tűz. fokról fokra törnek le". Az öngyilkosság először Rozi emlékeiben jelentkezik. Sőt. a családi élet kis kalitkájába zárva. de ez a zászló oly távol volt.) Az eszményt kitűzi. a pásztordalok éneklése azt is sugározza. Rendkívüli energiái azonban szétforgácsolódnak és végül elégtelennek bizonyulnak.véli Lefkovits. A társaság (főként Csuli megalázó vicceivel) bolondot csinál "a kis Wagnerrel" is. kitartó és vad munkával lehet valamivel előbbre jutni". mit vár a feleségétől. A nő ellentmondásos helyzete magyar sajátosság . "a családba gubózzák magukat". Szakhmáry Zoltán küldetést teljesít. ("érezte. aki kegyetlen őszinteséggel bírálja önmagát: "Volt benne valami nagy vágy. kifejező "nótázása" egyrészt az úri társaság felszínes adomázgatásának is az ellenpontja (Vasy Géza). hogy az emberek lelkét megboszorkányozza. De tanulniÉ") Vívódó hős. hogy felfogja s felemelje az új idők zászlaját. aztán Zoltán tudatában is mind mélyebb gyökeret ver. "csak úgy beszélgetett a hegedűvel". magukra maradva. hogy volna benne képesség arra. hogy "kemény. "Boldogasszony"-ra vágyakozik. mint a megpiszkált pásztortűzben s úgy lobogott ki benne az érzés. van itt elég "filozófia". épp a családi élet fojtja meg a feltörekvő férfit. hogy milyennek érzi a pozícióját. (Társai közt "egyben sincs valami koncepció". Zoltán sem látja világosan. másrészt a népdalok. a zsidó bankár: "Minden nő feleség és hetéra egyszemélyben.mint ahogy Móricz hőseinél megszokhattuk. Móricz jellegzetes figurája. ahogy a tűz magasra csavarodó füstjéből a pusztai sellők repültek fel". de megragadni sohase lett volna képes. "szikrák villogtak benne. Hangszerével pedig úgy tudott játszani. a fátlan és porban fürdő városba. amikor szinte reménytelen vállalkozásba fog. hogy magával repítse. mert világosan látja. hogy valaki legyen belőle a hegedű által. hogy kezdjen valamit". hogy csak látta. A kaszinóbeli nagyjelenetben láthatjuk: a legrendezettebbnek látszó családokban is megvan ugyanez az ellentmondás. összetört ambícióval. hogy Zoltán sorsa általános magyar sors. elsősorban azért. és egy ideig tud is szívósan küzdeni. "nem kell". A tehetséges fiatalemberek "ahogy lekerülnek az Alföld porába. "mintha a hegedű a szíve hangja volna". Minden csak attól függ. és nem csupán Zoltánt. a hozzá vezető úton azonban nem tud végigjárni. aki az élet küzdelmeiben mindig . Zoltánnak viszont a hegedűhöz és az énekléshez (mint minden magasrendű értékhez) különleges tehetsége van: a zene motívumában is megjelenik tehát a hős és a környezet konfliktusa. mert nincs meg a biztos családi háttere .

pedig az a férfi életharcának színtere. parlagi nemes. őt ékesíti. "Kövéren. és mivel felesége nem érti meg. Külső és belső nézőpont váltakozik. Móricz "benne él a hősben" (Czine Mihály). aki megteremti számára az otthon melegét. főként az adomázgatás és a tájnyelvi forma révén erőteljes realizmus érvényesül. ezért céltalanná válik életküzdelme. Sőt. kilenc budapesti házat") mulatott el. reá pazarolja érzelmeit és anyagi javait. csak ott bontakozhat ki. A családi élet melege helyett tehát egy kusza szerelmi háromszögben él Szakhmáry Zoltán. Az elpusztult malacok tetemét nem hajlandó szappannak kifőzetni ("nem babrálok vele").mellette áll. Csollán Berti Jókaitól (az és mégis mozog a föld szereplője). avagy az ún. ("Az . objektív bírálónak látszik. adja fel ábrándjait. róla is kiderül. a lelkét viszont nem látja meg. de csak elodázza a problémát. minden érték veszendőbe megy mellette. jellegzetes előadásmódja a szabad függő beszéd. taníttatja . a családja óriási vagyont ("ötezer holdat. életrevaló. az általános enerváltság. és regényünk cselekménye mindössze annyi: az ellentmondások a felszínre kerülnek. amire viszont Zoltán képtelen. a csugariakat is ő küldi el fortéllyal . Elődje Pató Pál úr (ő is mondja: "ráérünk"). Amikor Rozikát is már csak "cafra" bestiának látja. a többre vágyó keveseket tekintve pedig a tehetetlenség és kilátástalanság. hogy "mégis ő az első". piros arccal" jár-kel. Elvárja a férjétől. semmi sem szent előtte. hogy csak a családnak éljen. "frigid" volt. Ily módon egyfajta homogén stílus és világlátás fejeződik ki művében. de a "parancs" és a "tiltás" megfojtja.Zoltán erre nem képes -. Eszter viszont nem lehetett Zoltán eszményi társa: a szerelemben görcsös. a sorsok hasonlósága. hogy egyívású Csulival. mindkét nőt elveszti. pl. E regény stílusában immár alig érződik a naturalizmus. akkor már az egész világból kiábrándul: "Hát ez az egész világ csalás?" A többi szereplő lényegében nem különbözik egymástól. és vélhetően a kapcsolatuk zavarai miatt is hajlamos a féltékenységre. hogy a teste vagy a lelke kell-e neki. Rozikáról sem tudja azonban eldönteni Zoltán. Csörgheő Csuli (teljes nevén: "csörgövizi és berettyói Csörgheő") erőteljes vonalakkal jellemzett típus. a lételeme. széles látókörű. Lekenczey Muki világlátott. Hatalmas belső drámákat jelez egy-egy szóval. ő szárnyalni akar ("virágot tudott volna virágozni") . és jóllehet lényegre mutató megállapításokat tesz. a testéhez "áhítatos csodálattal" vonzódik. de ugyanakkor imádni való felsőrendű lény is tud lenni. Rozika felé fordul. ők sem érthetik meg egymást. együtt vívódik alakjaival. de idővel elmerül a mulatozó társaságban. megoldására nem gondol.a feleségére ezért a józanság követelménye hárul -. csak ott mutathatja meg. Eszter akadályozza őt a tanyai gazdálkodásában. Elve: "túl tudjál járni mások eszén". "nem engedte magát legyőzni". Rozika más világból való. "édent" akar varázsolni.légvárat épít. de a rántotta-epizód már azt is sejteti. kereken. velük együtt keresi a megoldást gondjaikra.

Ebből következik a jellegzetes kettősség: egyes részekben még felvillan a távlat. lidércnyomásos céltalanságáról vall. a jog világa. a tündéri harmónia. Az ábrázolásmódot didaktikus célzat hatja át.-nak hívják. nyugtalanság. zsidó származású író . hogy az író mondanivalóját és ítéletét tükrözze a magyar valóságról. ilyenformán közvetlenül és nap mint nap tapasztalhatta az ügyintézés. életútjában keresendő. A M FORDŤTóJA) "Valaki megrágalmazhatta Josef K.asszony megérezte. hogy megundorodott tőle az ura és elhalt. akkor jogos a feltételezés. sőt értelmetlenségéről. pl. az emberi akarat: rögtön zavar. a személytelenség stb. a meghatározhatatlan eredetű (és éppen ezért általános) fenyegetettség. 1925) Franz Kafka fájdalmas. Franz Kafka (1883-1924) a felbomló Monarchiában.-t" . ez a misztikus belemagyarázásokat is eltűrő." De aztán ez kerül az író tollára: "Csak ahol az ember beleszól. a történelem.") Az élő tájnyelvet emeli be az irodalomba. regénynek a főszereplőjét hasonlóképpen K. az egész intézményrendszer elszemélytelenedő és totálissá hatalmasodó . az elidegenedést. hogy a szerző másik főművének. és ez egyszersmind Kafka nevének is a kezdőbetűje.megannyi ok arra. a bűnösség-bűntelenség és az igazság-hazugság kérdésköre. hogy felerősítve érzékelhesse korunk jellegzetes tünetét. ha ehhez hozzátesszük. A kastély c. Hangjában ezért csendül meg néha a leleplező komikum és az idillikus szépség. e műnek elsősorban az a feladata. Polgári foglalkozása szerint hivatalnok volt a betegbiztosító intézetben." FRANZ KAFKA A per (1914-1924. döbbenetes világa. a kibontakozás lehetősége. Hősünk családneve csupán "K. a cseh Prágában volt németajkú. hogy e két ikerregény élményanyaga az író személyes sorsában. a szerző még nem mondott le teljesen a hőseiről. (SZABó EDE.már ezekből a kezdőszavakból kibontható az egész mű témahálózata: a létbizonytalanság érzete.". a hatodik részlet elején: "Zöld színek hamvában lebeg a világ. a jogrend és az igazságszolgáltatás mechanizmusát. jelképes világ az emberi lét. a társadalom érthetetlenségéről. az emberi kéz. a bürokráciát.

mások már hosszú évek óta vádlottjai. Ebben a regényben a törvény kapcsán bontakozik ki ez a tükörkép. milyen sértőek rám nézve az ajánlatai. Mi a valós oka. lelkiismereti folyamat. (Koestler Sötétség délben (1940) és Orwell 1984 (1948) c. merev viselkedés. a fantomszerű "bíróság". s minél inkább kapálózik. regénye ír le hasonló folyamatot a totális hatalom szorongatta emberről. hogy nem veszi észre. úgy csókolgatta Bürstner kisasszonyt. némelyeket pedig most (vagy bármikor a jövőben) ér a "letartóztatás". cirkalmas beszédstílusában is: "csodálom. és ekkor elindul egy belső. Egyesek az alkalmazottjai. amiért bűnhődnie kell? A választ a hős is keresi. mígnem megfojtja" (Rónay László). századunk létállapotáról alkotott összképnek. önmagában jelentéktelen esetre. éretlen és tisztázatlan vonzódások torlódnak (K. a festő). amikor. nem szólva persze a jó szándékáról. Bürstner kisasszony modoros. a feszélyezettség mögött és alatt viszont elfojtott és rendezetlen tudattartalmak húzódnak meg. A felszínes és merev udvariasság külsőségeihez járul a hivatal. "ahogy a szomjas állat ízlelgeti nyelvével a végre megtalált forrásvizet"). lázadozás nélkül.mondja a befejezés előtt az egyik mellékszereplő (Titorelli. egy bűntudatképző mechanizmus. minden vágyat és szándékot a kimért udvariasság szigorú szabályaihoz igazítva. aki "semmi rosszat nem tett". és ártatlanságunk vélelmét fokozatosan elnémítva előbb-utóbb felülkerekedik a bűnösség érzete. azt polipszerűen átfogó gépezet. azt elismerem". annál inkább ráfeszül. hogy ebben a világban az emberre kivételes terheket ró az illendő. Létezik emellett (ezzel érintkezve. nagyfokú elővigyázatossággal kell élni. Rendkívüli önfegyelemmel. Hozzátehetjük: Kosztolányi Dezső epikája ábrázol a magyar irodalomban hasonló élethelyzeteket. amelynek tételesen rögzített jogrendjéhez lehetséges az alkalmazkodás. "Minden a bírósághoz tartozik" . mi az alapja a bűntudatnak? Mi lehet a bűn? Megsértett-e valamiféle külső elvárást vagy belső parancsot Josef K.) A kínosan pontos magatartás. kevéssel letartóztatása után: "jól emlékezett egy-két. alkotó elemei vagyunk.) Kafkánál "a kisember hiába keresi a kiutat. Nem magukra a kilengésekre kell itt felfigyelnünk. amelynek rabja Josef K. (Kifejeződik ez pl. sőt ezt is magába foglalva) egy másfajta "törvény". az a munkakör. lassan teljesen köréje fonódik a háló. másfajta "igazságszolgáltatás" is. A törvénykezés konkrét ábrázolásán túlmenően azonban A per (és A kastély) Kafka egész "világképe foglalatának" tekinthető (Walkó György).gépezetét. barátaitól eltérően. Azt is. amelynek .erre is fokozatosan döbbenhetünk rá . a megváltó büntetés áhítása. Ez a "bíróság" csak "letartóztat" és vár. Ez a mindenek fölé magasodó "törvény" két síkon létezik: mint külső mechanizmus és mint belső lelki tényező. hanem arra. Ez a "bíróság" azonban nem azonos a formális igazságszolgáltatás hivatalos szervezetével. Működik tehát egyfelől egy a társadalom egészét behálózó. tudatosan vigyázatlanul viselkedett".valamennyien tagjai.. (naponta "kilenc .

s ráadásul nem is helyeselhető célból. céltalan.) Az utolsó fejezetben azonban belátja. Josef K. és így maga az élete minősült "bűn"-nek. hogy eddigi életét a társadalmi elvárások és a hivatal töltötték ki. az adekvát magatartást. Jellegzetes hangulata az érdektelenség. "Látod. A végső önkritika Josef K. hogy nem ismeri a törvényt. Letartóztatását például csaknem teljesen szenvtelenül." Hiába keresi Josef K. A dómbeli példázatban "a Törvény kapuján" most nem lehet bejutni - . mégis . teljes egyéniségét feláldozta. nincsenek tartalmas és tartós kapcsolatai. Másoktól is csak kétértelmű és tisztázhatatlan jelentésű útbaigazításokat kap. hogy a "mérlegelő értelem" bölcsességénél nem követelhet többet. Szerepzavarban szenved. és amelynek puszta létével szégyent hoz a rokonságra. Az ülésteremben nem az elvárható felháborodott tiltakozását fejezi ki. A festő a gyakorlat és a törvény ellentmondását fejtegeti: a nézőponttól függően másként fest a bírák megkörnyékezhetősége is és az ártatlanok felmentése is. hanem csak szerepet játszik (a "tetszést" akarja elnyerni).Schopenhauer filozófiája szerint. Nem kap pontos időre szóló idézést.mert nem bontakozhat ki . és nem fogadja el az "igazság" fogalmának térvesztését. mely csak boldogtalanságot szabadít ránk ." Ťme az emberi akarat mint bűn. Talajtalansága viselkedésére is visszahat. élete egészében véve üres. hogy "túlságosan makacs" (Leni tolmácsolja a "törvény"-beliek véleményét). Hol az a hibája. és tudomásul veszi a sorsot. a paradoxon.). végül elvakultan vagdalkozik ("korrupt banda!"). hogy passzivitásba süllyed ("elhanyagolja a pert"). (A pap szavai ellen "nem kell mindent igaznak tartanunk. csak szükségszerűnek" fellázad: "A hazugságot avatják világrenddé. amelyeket azonban elégtelenül szolgált. azonnali. egykedvű belenyugvással. amelyet olykor-olykor felcsattanó ingerültség szakít meg.egyénisége. Amikor szembenézésre kényszerül önmagával. s ugyanakkor az ártatlanságát hangoztatja. Willem. nincs igazán otthon a világban.óráig ült a hivatalban"). A per alapja a feloldhatatlan ellentét. a "bíró" ennek ellenére akkurátusan a fejére olvassa a késése tartamát.polgári-hivatalnoki beidegzéssel pontosan akar érkezni. Nincsenek közvetlen. némi értetlenséggel veszi tudomásul. ítélet vár rá. sivár. Egész életét. Felróható volt tehát (önmagának). a közöny. szájából: "Mindig húsz kézzel akartam belenyúlni a világba. A dómbeli példázat hősének is a "telhetetlenség" a vétke. mégis rágalom illeti. bevallja. akkor csak ezt a képet láthatja. egy darabig még tiltakozik az értékrend felborulása ellen. csak később tör fel belőle a csenevész méltatlankodás ("elvégre jogállamban élünk"). Nincs . A "letartóztatás"-tól kezdve élete fokozatosan a "per"-rel válik azonossá. amelyet szintén képtelen a "bíróság" elvárásai szerint kezelni (az ügy megvitatása helyett Lenivel tölti az időt stb. természetes indulatai." Nem vállal bűnrészességet a hazug világban. hol pedig az.

mert az maga volna a halál. a penzióval szomszédos házból átbámuló két öreget . A felszíni történések helyett az embernek az volna a feladata.). életünkben egyiket sem érhetjük el. gyámolításra szorul. A férfi őrá . modorosan viselkednek."Te Josef K. meghódíthatatlan és megtarthatatlan. Az emberi élet: maga a bizonytalanság. adatok nem bírnak jelentőséggel ("ön szobafestő" . "így szoktak beszélni a bűnösök" hangzik a pap válasza.a tapintat és a segítőkészség belőlük teljesen hiányzik. polgári foglalkozásuk idővel névlegessé válik és megszűnik.ámbár a szabadlábon maradásból ítélve "mégsem követhetett el olyan nagy bűnt". Franz és Willem már a "bíróság" gépezetének alkotó elemei. ezért az ő ügye hamar befejeződik. Josef K. A nő gyöngéd és segítségre. Akire a "bíróság" már kiterjesztette hatalmát. Bürstner kisasszony és a barátnője stb. A bíróság előtt mindenki egyforma. elragadják a feleségét: "nekem nem szabad védekeznem"). hol ő kezdeményez. szánnivalóan kiszolgáltatottak. Ebben áll létünk abszurditása. de rögtön megbűnhődnek érte. hogy "én nem vagyok bűnös"." A saját helyzetét sem tisztázhatja Josef K. a hozzá legközelebb élő és mégis elzárkózó nőtől nem kapja meg: "ha valakinek mindjárt egy vizsgáló bizottságot küldenek a nyakára. A letartóztatás után. Ilyen sorsra jut "gyáros". életük azonos lesz a "per" intézésével. és elbocsát. "kereskedő" és "festő" egyaránt. ha távozol. szürke egyhangúságban élnek. A még be nem idézettek nincsenek sokan. pedig kizárólag a várakozó számára nyílt meg a kapu. A regény szereplői közül néhányan még nem kerültek a "bíróság" elé. ez is korunk egyik jellemzője. de ezt pl. Bürstner kisasszonytól. viszont "makacs" figura. A perben a bírósági ügyintézéssel való kapcsolatot. érdektelenség vagy legfeljebb kéjes. A pap búcsúmondatai hasonlóképpen talányosak: "A bíróság semmit sem akar tőled. A két "őr". az teljesen ki van szolgáltatva (a "bírósági szolgának" használják a lakását. Az emberi vonások. az mégiscsak nagy gonosztevő lehet" . a megsemmisülés. kárörvendő érdeklődés jellemzi pl.végül már nem lehet bejutni. azért nincs személyiségük. ők engedelmesen betöltik a társadalmi ranglétrán nekik jutó helyet (Grubachné. A férfi számára sokszor magát az életet jelentik. mindenki bűnös. Megerősítést jelentene. Formálódásuk irányát jelzi a két "kivégző" férfi a tizedik részben. nem alkalmazkodik. ha jössz. ha a hős maga mellett tudhatná az embertársak bizalmát. A vádlottaknak viszont már testestől-lelkestől azonosulniuk kell az "üggyel".-nak. ebbe kellene belenyugodnia Josef K. E példázatban a bebocsátásra váró férfi is. vagy"). de az őr is áldozatnak tekinthető.: hiába tiltakozik azzal. Elkövetnek ugyan kisstílű emberi visszaéléseket. hol megközelíthetetlen. hogy "gondolkozzék inkább önmagán": "Hagyd a mellékes dolgokat"É Különleges szerepük van a nőknek. Befogad. a valódi felmentés és az ítélet végső pontjai között lebegünk.

"a per" beférkőzött a magánszférába is. Ebbe a zárt és sivár világba is betörhetnek és a személyes holmiban turkálhatnak a "bíróság" képviselői. A magánszféra erre a bútordarabra szorul vissza.). ahol alig lehet felegyenesedni (így tárgyiasulnak a szűkös és fojtó életkörülmények a mű világában). Az idő is részint a reális. szorongások szintjére lépéssel. A mindennapi élet színterei szűk. az emberi életrendet felrúgva hívathatja az ügyfelet.a "bíróság" mint transzcendens hatalom mindent lát. de aztán szinte a végtelenségig tágulnak (a kétablakos szoba zsúfolásig telt karzatos teremmé válik). Titorelli az ágyára ülteti az ott kényelmetlenül feszengő Josef K. a dómbeli pap a börtönkáplán). hősünk minden lépéséről és gondolatáról tud. A lépcsőházakat.ún. a gazdátlan és rendetlen dolgok jutnak uralomra az ember felett. majd az olasz vendéget keresi a dómban . az eldologiasodás írói jelzése talán ez. szürke bérházak lepusztult vidéke. erotikus fülledtség érződik ezen a szinten is (szecessziós jelenség). részint az irreális szféra eleme.-nak "elfelejtették megmondani. . A "bíróság" szférájában a konkrét időnek már nincs jelentősége. Csak egy ülőbútor van K. Nincs otthonosság: Josef K.-t a "letartóztatás" harmincévesen éri . a vegetatív létezés minimális színterére. és társai "penzióban" laknak. az ügyvéd is az ágyában fekve az ügyfeleit. hanem fordítva. krisztusi korban. Az "ágy" motívuma többször szerepel: Elza "napközben ágyában fogadja látogatóit". A per folyamán már az évek sem számítanak. Szürrealisztikus átminősülés ez is. jelenlétük átmeneti. "Lanz asztalos" után érdeklődik. A tér legfőbb sajátossága: nincs magánszféra. minél tovább fenntartani a perét. azaz egy bizonyos tudatállapot-váltással.in medias res -. Végül elhangzik: "bírósági irodák csaknem minden padláson vannak". Az ügyvéd éjjel-nappal. akinél ráadásul az ablak nyithatatlan. A regény az "egy reggel" időmeghatározással kezdődik .-nál (Titorellinél is. A "tárgyalás" színtere a hét végén tanácsterem. A mű eddig leírt jellemzői alapján is mondható: nem az álmok világából való felébredéssel.sem támaszkodhat. a realitásból a lidércnyomások. félelmei tárgyiasulnak. Maguk a szobák az egyes jelenetekben kezdetben kicsinek látszanak. alacsony.-t. fülledt helyiségek. A vádlott egyetlen cselekvési lehetősége: minél tovább halogatni. Az ülésterem közönsége társadalmi tagozódást mutat. "lomtárban") van jelen. Josef K. egy-egy lakóhelyiséget bérelnek. hány órakor" kell megjelennie. amelyben a valós társadalmi lét szorongásai. a "törvény" fölénk magasodik és mindent beborít. az időkeret zárt. az ágyon keresztüljárnak stb. udvarokat viháncoló és leskelődő lányok népesítik be. a hétköznapokon lakás . Egy olyan irreális szintre. a beidézéskor Josef K. Josef K. "Pere" kereken (szimbolikusan) egy évig tart. A "bíróság" ebben a mocskos. rendetlen világban (pl. levegőtlen. A tágabb tér: "félreeső külvárosi utcák". akárcsak a személyek változása (pl.

valóságelemek. az álomképek és érzékletek egymásba tűnéseit teszi lehetővé. hangja a torzulások leírásában is szenvtelen. Kafka műve "az élet csodálatos és groteszk humorral megjelenített árnyjátéka" (Thomas Mann). sorsának és példázatának tragikomikuma is: képességei ugyan elégtelennek bizonyultak. hanem a műben kifejeződő világkép jelzésének is eszköze. metaforáknak foghat fel. A folyamatos közlésmód a szürrealista asszociációknak is teret nyújt. a tárgyiasság nem csupán az elbeszélő szenvtelenségével kapcsolatos. a dolgok maguk (ismét Schopenhauert idézhetjük) az ember számára mindig megközelíthetetlenek maradnak. a létezés célját. feladja a cselekvés lehetőségét. Ebből a görcsös törekvésből. a jelentést. a nemlétbe. jelentéktelen mozzanatokból áll világunk. A triviális és az eszményi olykor helyet cserél (a vizsgálóbíró "törvénykönyve": füzet. Josef K." (E jellegzetes mondat stílusbeli sajátosságai: laza mellérendelő. érzékleteket és bizonytalan vélekedéseket soroló tagmondatlánc. egy ponton túl azonban nevetséges is. a nyílt gázláng okozhatta. de a . Ez a világ szorongást keltő.azaz az életét. A leírt jelenségek. Kafka stílusa metaforákban. sőt félelmetes. hol monumentálisnak tűnnek az olvasó előtt (Fried István). de csak a konkrét jelenségeket érzékeli. a hős feladja a kilátástalannak látott küzdelmet. tárgyszerű és egyben szatirikus. ebből a léthelyzetből következik a tárgyszerű leírások és érzékletek túlsúlya: "Ismét megjelent a szempár. hozzá akar férni a dolgok lényegéhez. A lényegi szféra. csak képek és nevek ragadhatók meg. kurtán. de csak kevés fényt adott. szimbólumokban is gazdag. valóságelemek hol köznapinak. amelyeket az olvasó képes jelentésűnek. a padlásajtón a bírósági helyiségek felirata: gyerekes ákombákom).) Kafka nézőpontja váltakozik. és így talán elkerülhetőek. a hős világba vetettségét és kilátástalanságát jelzi. szabályosan" hangzanak. Mindössze ennyi. A szöveg külső formája homogén. Kafka előadásmódja puritán. az író a párbeszédeket sem tagolja a beszélők váltakozása szerint. A hős fogódzót keres. Hevenyészett. amely erősen sisteregve égett a fejük fölött. de ezek mögött is keresni kell a lényeget. A tagolatlanság elsősorban a világkép torlódásait. hiszen lelepleződik a teljes értelmetlenség. kezdetleges. és így egy tartalmában rendkívül sokrétű szövedéket hoz létre. a regény szavai is "erősen. most szinte szomorúnak látszott. a regény utolsó sorai szerint a "szégyen" érzetével átlép az élet határán a halálba. de ez talán csak érzékcsalódás volt. A jelenkor ijesztő távlatai leírhatóak. Vajon együtt érez-e vele az olvasó? A mű végkicsengése abszurd. Az objektivitás. Akár az egyik jelenetben a kopogás az ajtón. azaz a szellem játékával értelmezhető. De érezhető Josef K. megbotránkoztató ábrákkal.

értelmezési lehetőséget foglal magába. 1919. a baloldali értelmiség a múlt megtagadásáért bírálta. de aki tudja ezt."harsányan és elfúlva. úgy látja Kosztolányi. 1919. szeretet és szolidaritás. olykor-olykor a zokogással küzdve". mely az írót a húszas években körülvette. BéLA) A regényt a Nyugat közölte 1926. Az édes Anna . A jobboldali sajtó támadta Kosztolányit az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején vállalt (egyébként csekély) szerepe miatt. amit csak lehetÉ (NéMETH G. méghozzá .mint minden nagy formátumú műalkotás . Horthy bevonulása. a hallgatók pedig "szótlanul és meghatottan várták" a felolvasás folytatását. KOSZTOLáNYI DEZSő édes Anna (1926) Tragikus az ember. július 31-én kezdődik a történet és 1921 őszén zárul. amiért az új Nemzedék című újság Pardon rovatában utólag ironikusan írt a kommünről. A regénnyel kapcsolatos legfőbb olvasói dilemmát Németh László fogalmazta meg: "de szabad-e ennyire [É] elhallgatni az összeadást s egyszerre az összeggel robbanni ki?" Vajon eléggé motivált és indokolt-e Anna . tragikusságra ítélt társai iránt a részvét. Az édes Anna egyértelmű kritikai és közönségsikere oldotta azt a feszült és ellenséges légkört. augusztus 14-én lép szolgálatba édes Anna Vizyéknél. A címszereplő késleltetve jelenik meg a műben. Anna és a Vizy család sorsának hátterében a huszadik századi magyar történelem tragikus fordulatai állnak: a Tanácsköztársaság utolsó napja. az segíthet e véges létezésen belül kibontakoztatni önmagából s minden emberből. s akiben ezért él szenvedő és véges életidejű. a trianoni békeszerződés aláírása.sokféle jelentésréteget.mint Gellért Oszkár írja visszaemlékezéseiben . július 1-jétől folytatásokban. ki-kifutva a szobából.maga szűkös lehetőségei között megpróbált tiltakozni a teljes értelmetlenség ellen. Budapest román megszállása. A regény több mint két év eseményeit öleli föl. Osvát Ernőnek és Gellért Oszkárnak egy napon reggeltől estig tartó felolvasás után bemutatta. s a kettős gyilkosságot a következő év május 28-ról 29-re virradó éjszaka követi el. miután Kosztolányi Dezső a szerkesztőknek. hogy lecsillapodjék.

Fölmutatja. mint bármelyik cselédje mellett.és emberképének legfontosabb jellemzője. Vizyné állandóan attól retteg. a regény fejezetcímeként is szereplő kérdést feltéve: "Miért" következik be a gyilkosság? Kosztolányi világ. nemcsak a lelketlen bánásmódra utal. A regényben az elbeszélőtől az összes szereplőig mindenkinek nyilatkozni kell édes Anna gyilkosságáról. hogy Anna elhagyja. hogy nem csak Anna kiszolgáltatottja a méltóságos úréknak. Moviszter jellemzése. Anna valóban megfelel az elvárásoknak: tökéletes cseléd. Vizyné tartalmatlan és üres életét a cselédlány tölti ki. amelyik leegyszerűsítő magyarázatra törekszik. hogy most inkább rab volt. belebetegszik abba a lehetőségbe. Ahogy Vizyné körbevezeti Annát a lakásban és kiosztja a napi feladatokat. mint a társadalmi igazságtalanság témáját és jelképét a naturalizmus hozta be az irodalomba. "Az tagadhatatlan. a teljes életével. nem szabad emberek döntésén és választásán alapul. hogy elvesztették gyermeküket. a konyhai fekhely. az elvétetett gyerek az orvos szavait igazolják. Fölerősíti a szociális ellentétet az is. az ember megismételhetetlen egyediségét vallja." (A tünemény) A kettejük közti kapcsolat és kötődés. A Balaton vidékéről a fővárosba felkerült lány szerény fizetésért dolgozik Vizyéknél. miszerint gépként bántak vele. Moviszter doktor a bírósági tárgyaláson arról beszél.szörnyű tette. Egyelőre nem mozdulhatott mellőle. Az értelmezési lehetőségek felmutatása talán közelebb visz a rejtély megfejtéséhez. amelyik egyetlen okkal magyarázza a sokszínű világot és az emberi életet. a cselédkönyv szenvtelen adatai (termete. hogy egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal. édes Anna tettével kapcsolatban a bíróság elnöke fejt ki hasonló gondolatot: "Tudta. különös ismertetőjele) a rabszolgavásárra emlékeztetnek. A függésben elvesztik szabadságukat. s az értelmezés és válasz felelőssége alól az olvasó sem vonhatja ki magát. hogy az élet megfejthetetlenül titokzatos sokszínűségét. fogai. hogy Annával gépként bántak. hanem minden tett mögött ott az egész ember. se többel. s ez mindkettőjük személyiségét eltorzítja. Az első találkozáskor lezajló párbeszéd. Az író minden olyan eszmét és gondolatot elvet. nem tekintették embernek. hogy a kommün torz egyenlőségelve után újra a merev társadalmi hierarchia és berendezkedés kerül előtérbe. Az elnyomó és elnyomott hagyományos szerepéhez többnyire erkölcsi tulajdonságok is társulnak: megalázottságában a cseléd a tisztaság és jóság megtestesítője. Az úr-cseléd viszonyt. Kosztolányi azonban túl is lép a hagyományos úr-cseléd viszony ábrázolásán. hogy elveszíti Annát. hanem a függés kölcsönös. melyet a gyilkossági jelenet is példáz (Vizyné a halála pillanatában szinte magához öleli Annát). A közös vonást hangsúlyozza az a tény is. A szociális-társadalmi háttér és motiváció az édes Annában is jelen van. hanem a . mellyel megalázták a lányt. a külön vacsora. melyet az igazságszolgáltatás nem fejthet föl" (MiértÉ?).

ottmarad Vizyéknél. mely keretbe foglalja a regényt. A probléma fontosságát jelzi. . az állás. mely szerint a tudat határa a nyelv határával azonos. artikulációra való képtelenségével áll szemben a többi szereplő locsogása. Patikárius Jancsival való kapcsolatában is természetesnek veszi. a "vörösből" a "fehérbe" való átmenetkor. a boltos újra köszön a vevőknek. melyben a kommün idején szokott kijárni az utcára. Ficsor házmester újra szolgálatkész lesz. gondolták. Anna nyelvi szegénységével. barna félcipőjét" (Anna). és határozott hátteret rajzol a történet mögé. nem bírt uralkodni magán. Az emberi lényegen a társadalmi rendszer megváltoztatása nem módosít. s a szavak tengerében elvész a lényeg. s Anna az. mint egy gép. mint a többi: jó is meg rossz is" (Anyag. az emberi minőséget a társadalmi fordulatok nem érintik. tökéletesen dolgozott. Hallott már róla. Anna képtelen önmagát kifejezni. agyát hirtelenül elborította a vér. Legyen olyan. nem tökéletes. s nem érti Jancsi tétovázását." (Vita a piskótáról. Kosztolányi azonban túl is lép e tanításon. A Vizyéknél történő bemutatkozáskor Ficsor közvetíti érzéseit. lila pongyoláját. hogy ez természetes. hogy proletárasszonynak tekintsék". bosszút akart állni" (MiértÉ?). Az emberi személyiség sokszínűségére és a végletesség veszélyére Moviszter doktor figyelmeztet: "Higgye el: nem is olyan jó az a nagyon jó cseléd. Viatorisz. érzéseit a kettős gyilkosságig szinte kikapcsolta. Mint egy gép. Anna ábrázolásánál Kosztolányi nyelvszemlélete Wittgenstein és Heidegger nyelvfilozófiai tételével mutat rokonságot. szellem. a modor cserélődnek. és éppen a nyelv segítségével ábrázolja a nyelvi képesség beszűkülését. hogy az úrfi el akarja csábítani. Az emberi kapcsolatok természetrajzát. és "a szekrénye előtt magára kapta fehér pongyoláját. a bírósági tárgyaláson az elnök fordítja le emberi beszédre Anna hallgatását: "Azt érezte. ám a gyilkosság egyik közvetlen indítéka éppen Jancsi és Moviszterné flörtje. A szegénység-gazdagság ellentéte nem csupán szociális jellegű. pezsgőszín harisnyáját. "Mint valami halk automata mozgott ide-oda. hogy egyszer az asszony megszidta. a megfejthetetlent beszélik szét. az irgalomról és az egyenlőségről) Az emberi természet azonban nem végletes. azt példázza. lélek). Szó nélkül veszi be a magzatelhajtó porokat. Kettejük közül a fiatalember a megilletődöttebb. aki végül is magához vonja az úrfit. a ruha. hogy haragszik rájuk. Anna lemond a választás és változtatás jogáról és lehetőségéről.címszereplő viselkedésére is. hanem az állandó változások között formálódik. A lány tisztában van a cselédszereppel. eszébe jutott talán. hogy az emberi élet titkát. hanem nyelvi is. A szegény-gazdag ellentét bár motiválja édes Anna tettét. Legfeljebb a szerepek. A regény kurzusváltás időszakában játszódik. Vizyné Anna megjelenésekor leveti "régi. hogy az első és utolsó fejezet. nem teljes válasz a "miért?" kérdésére. a beosztás. a szó erejével fejezi ki a kimondhatatlant.

hogy az édes Annát a pszichoanalízis példaregényének tartsuk. melyből hiányzik a harmónia és a humánum. Az édes Annában a történelem. hogy azt hitte. azonnal összerogy. a brutalitás. Az elbeszélő . Sőt. De mindez csak időleges. Reggel felébredve nem lát semmit. meg hogy a porcukorszelencén a legyek dőzsöltek. de jelen van elfojtva vagy felszínre törve az erőszak. A címszereplő sorsa a huszadik századot jelképezi. Szeretett volna egy kis rendet teremteni" (Anna). kikerülhetetlenné téve ezzel a lány gyilkosságba torkolló lázadását is. mely egyre jobban facsarta az orrát. A Vizy-ház káosza csupán jelképezi a világ emberidegenségét: így kap jelképes értelmet Anna születésének dátuma: 1900. csak végtelen keserű ízt érzett: "és csak azután lett igazán keserű.olvashatjuk Kun Béla menekülésével kapcsolatban. De éppen a sokszínű személyiségről vallott nézete mond ellent annak. Az áttekinthetetlen zűrzavar leírásával indul a regény. a társadalom és az emberi viszonyok kuszáltsága a tárgyak szintjén is jelentkezik. mely éles volt. Marta szájpadlását. hogy "Mikor ide belépett. kavarta belét" (Anna). A köznapi kommunikáció értelmetlenségét jelzi az a visszatérő motívum is. "köröskörül fekete volt a világ: megvakult" (Valami nagyon keserű). úrrá is lesz a káoszon. olyan rosszullét fogta el. az embertelenség. a gyomra egyszerre fölémelyedett. nem bírta megszokni ezt a helyet. Amikor bevette Patikárius Jancsi porait. tiltakozott ellene" (Anna). Nyelvi kifejezőképesség híján Anna elsősorban érzékszerveire hagyatkozik. "De amit mondott.bántotta. azt már nem lehetett hallani" (Párbeszéd egy zöldkerítéses ház előtt)."Legalább a Krisztinában ezt beszélték" . A fogadást követően a rendetlenség. Valami kimondhatatlan büdösséget érzett. édes Anna alakja. az ételmaradékok "futurista" látványa a meghatározó. de mégis marad. hogy gyakran valami külső zaj nyomja el a beszélgetést: zajforrássá silányul az emberi szó. A világtól való idegenségét jelzi. A tárgyak újra föllázadnak Anna ellen. hogy "zsíros tányérok még ott maradtak a középen a rízsfelfújt mellett. tettének motivációja rokonságot mutat a freudi mélylélektan elfojtás-kitörés tanával. mikor már bement és ledőlt az ágyára.Annát várva . Vizynét . éles hideg szagot. Csak a méreg lehet ilyen keserű" (Valami nagyon keserű). Szaglása. E szerint a sok apró és észrevehetetlen megaláztatás robban ki látszólag értelmetlenül a bál éjszakáján. égette nyeldeklőjét az a büdös keserűség. mint a patikában. a címszereplő "részeg kimerültségében". Az idegenkedés miatt föl is akar mondani. Kosztolányi ábrázolásmódja sokban azonosítható a freudi felfogással. mint a kutyáé. és "Akármit csinált. Anna úgy érezte. a nagytakarítás révén úgy tűnik. ellenséges tárgyak veszik körül: "Maguk a bútorok is valami mérhetetlen rémülettel töltötték meg" (Anna). a zárófejezetben pedig Druma és két kortese ad "egyértelmű" választ a Koszlolányi-jelenségre. Nem tudott enni.

Csak Moviszter áll ki Anna mellett. egy párt tagja sem. mint akármelyik páciense". hogy az eszmény. hogy Kosztolányi latin nyelvű halotti szöveget illesztett a regény elé mottóként. "Betegebb volt. hogy tulajdonképpen maga se tudja. Az orvos különös figura. hogy a világ nem a tökéletesség színtere. a tettes pedig . hogy mi vitte rá a tett elkövetésére. a személyiség ellentmondásain. Tudja. A külső körülmények a tettet igen sokszor egyáltalán nem indokolják. a szereplőkért. Ha mélylélektanról beszélhetünk. eleveneket és holtakat" (MiértÉ?). az irgalom a legfőbb érték az édes Annában. Ezt jelzi az is. Anna helyett is. s a bűntett politikai hátterét hangsúlyozza.ha őszinte . a szeretet. melyek szentesítik a bűnt. miért kellett annak az egyénnek az adott helyzetben azt a cselekedetet elkövetnie. az emberi kapcsolatok zűrzavarán? Moviszter az irgalom. felfogása alapvető vonásokban Kosztolányi kései verseinek világképét tükrözi. vagyis racionalizálja azt. mert nem volt se burzsoá. a történelem káoszán. a keresztény szeretet és alázat fontosságát hirdeti.maga is ironikusan szól az ambiciózus védőügyvédről. aki Pierre Janet lélektani tanulmányából citál idézeteket Anna tettének indoklására. Bár véleménye egy az Anna tettét megítélő sokféle vélemény közül. az erkölcstelenséget és brutalitást. aki él és élt valaha. Moviszter központi szerepet játszik a műben. Krisztus országa a lélekben van. Ficsor szerint már régóta készülődött a tettre. Lelkében azonban ott élt a részvét minden megalázott és megszomorított embertársa iránt: "Nem tartozott se hozzájuk. őrizni függetlenségét. Elveti a nagy és fellengzős eszméket. se kommunista. Az egyetemes nyelven megfogalmazott ima könyörgés a cselédlányért. s vallja. Ezért szokták az író szócsövének is tekinteni. de tagja annak az emberi közösségnek." Ezt a racionalizálási feladatot végzik el. mely magában foglalja az egész világot. felesége állandóan megcsalta. se másokhoz. Druma Szilárd szerint a lány egész éjjel a kést kereste. legtöbbször azonban nem őszinte még önmagával szemben sem és utólagosan keres és talál magyarázatokat alapjában értelmetlen és lelkileg indokolatlannak látszó viselkedésére. ami irracionális. Sztoikus nyugalommal igyekezett távol tartani magától a világot. fiatalon Berlinben az egyetemen tanársegéd és szívspecialista volt. az áldozatokért. A könyörület. minden lelket.be kell hogy vallja. Ficsorné szerint rossz lány volt. itthon a közkórházakban és a munkásbiztosítóknál dolgozott. . akkor inkább Ferenczi Sándor a kriminológia és a pszichoanalízis kapcsolatát vizsgáló műve áll közel Kosztolányi felfogásához: "A bűntettesek tudatos bemondása és a bűncselekmények ténykörülményének még oly beható megállapítása sem fogja soha kielégítő magyarázatát adni annak. a tanúk a bírósági tárgyaláson. Hogyan lehetünk úrrá a világ. valamennyiünkért.

a náci Németországra is érvényesen. A . 4. morális érzékenysége vezeti. vagyis nem a pillanatnyilag uralkodó morálból indul ki. aki a háborúban üzleteket akar kötni és mindenét elveszti. az író azonban a háború zűrzavarát a maga javára kihasználni próbáló kisember típusával az örök kispolgári elvakultságot célozta meg. a mű az emberek többségének jelenlegi tudatával számol. amint rablóháborúkat folytat. Az írót személyes állásfoglalása. másokat és önmagát megsemmisítve. "a darabot újra meg újra pacifistának mondták" (Brecht).A kalandos Simplicissimus' (1. Anna szerepét Törőcsik Mari játszotta. se magaslatokat. melynek harmadik része . se üzletet. ha felismerik és figyelembe veszik őket. 12. a szereplők cselekedeteit olyan indítékokkal magyarázza. századi. BRECHT Kurázsi mama és gyermekei (1938-1939) miért realista mű a kurázsi? a nép számára szembeállítja a realista álláspontot az ideológiákkal: a háborúk katasztrófát jelentenek a nép számára. 1. 53. melyek. "A darab 1938-ban keletkezett.Kurázsinak / Courasche / .) A Kurázsi mama forrása Grimmelshausen 17. melyet skandináviai emigrációja idején. 22. [É] az egyedin túlmenően sorsa szimbolikus jelentőséget kap: németország képe bukkan fel. nem foglal el morális álláspontot. köztük a Kurázsi mamát.). Mahagonny). mikor a drámaíró egy nagy háborút látott maga előtt: nem volt arról meggyőződve.magának és magáért' való emberek tanulni fognak szerencsétlenségükbőlÉ" (Brecht)." (Munkanapló.) Az epikus színház elméleti alapjainak megfogalmazása és néhány sikeres darab (Koldusopera. hogy a . mit sem tanulva az egymást követő katasztrófákból. "történelmi szempontból a darab egy kiskereskedőnő élményeit mutatja be. de erényes. A mű történelmi háttérideje a harmincéves háború egy szakasza.a csaló csavargónak élettörténete'). (BRECHT: MUNKANAPLó. megkönnyítik az emberek számára a cselekvést. 41.A regényt 1958-ban Fábri Zoltán filmesítette meg. semmi egyebet. tíz részből álló kópéregénye (. közvetlenül a második világháború kitörése előtt fejezett be. majd kísérletező tandrámák után írta meg Bertolt Brecht legjobbnak tartott alkotásait.

a darab is kalandsorozat-szerkezetű. a hitért vívják. a nézőpontválasztás. ahol sarcolnak. az értékpusztítás és az értékrendváltozások hatása a kisemberre. hogy "az üzleteket a háborúban nem a kisemberek csinálják. a háború és a bűn kapcsolata. Kurázsi mama maga is picaro jellegű. Békében a nép elvadul. öldökölnek. A vándorlás-motívum a jelenetek állandó eleme. rend csak a háborúban van. az egymáshoz lazán kapcsolódó jelenetekben egyetlen szituáció variálódik: a középponti hős alkalmazkodik a háborúhoz. Brechtet megihlette a téma. Brecht nem lezárt. okozati akciósort alkot. a hétköznapi kisember tevékenységére. ezért hangsúlyozott az antiheroikus nézőpont is. úgy látszik. A célirányos montázsolás a jelen állapotának és a jövő lehetőségeinek vizsgálatára irányul. és minden döntésével saját vakságát teremti újra. hogy "a béke az disznóól. az (ország)út . amely az üzletek folytatása más módszerekkel. a szakács. ezért harcolni kell ellene" (Brecht). egy egyszerű közkatona szemszögéből. Brecht nem a valóság látszatát akarja kelteni. Már az alcím ("krónika") műfajmegjelölése epikus cselekményt sejtet. ellentmondva. A svéd király hadjáratainak gúnyos jellemzése után (3.regény az eredeti tőkefelhalmozás korának valóságát plebejus szemléletű. halálossá teszi az emberi erényeket viselőik számára is. a tanulságból indul ki. szatirikus elbeszélő stílusban ábrázolja. a háború és haszonélvezőjének viszonya." A tábori pap kezdeti állásfoglalása szerint "ez vallásháború. a kapitalizmus. ennek rendeli alá. a mű egészét ebből építi. az ironizáló tónus. Minden mozzanat igazolja az alaptételt: "A háborút megfeji / Hát adózzék is neki" (1. Nem közönséges. a mondandó szabja meg az eseménysor menetét. minden jelenetből levonható következtetésként az a tanulság. Brecht célja didaktikus ("[É] mert ha Kurázsi mama semmit sem tanult is. egy kis megbecstelenítés se árt". a túlélési ösztön hajtotta leleményes figura (de a züllött perszónát Brecht háromgyerekes anyává alakította). Hogy a háború. hanem vizsgálódik: "az ember a vizsgálat tárgya". A tizenkét önálló jelenetegységes (és songokkal szabdalt) tagolás mozaikszerűvé teszi a művet.) levonják a következtetést: "Ha az ember a nagyfejűek szavát hallgatja. az általános igazságból. A szereplők többször "politizálnak". a vezetőkről. összetett mondanivalójú tézisdrámaműfaj és az új típusú parabolatechnika. hanem különleges háború. (Az író gondolataiban a pusztulás és a politika összekapcsolódik: "a rothadás foglalkoztatja a leginkább: a kapitalizmusból csak tréfát űz" /Max Frisch/. a közönség [É] mégis tanulhat az ő sorsából").valóságosan és szimbolikusan is .).meghatározó színhely. fosztogatnak. ironikus hangú véleményeket és szólamokat ütköztetnek a háborúról. hogy ők csak istenfélelemből . s ezért Istennek tetsző". Az író objektív látásmódjának és kiteljesedő világképének következménye a modernizált. kemény. Az őrmester azt állítja. általánosít: "háború az. kritikusan.

mint mondják. jelenet hosszabb. az ellentmondásosságnak [É] konkréttá kell válnia.). ha fordul a kocka. Tilly temetésekor (1632) .). A tomboló nyomor és az erkölcsnélküliség romlásba dönt: amikor "egy zacskó sóért az ekéjüket" adják oda és "apácákat érnek rabláson" (9. ott. de egyéb semmi" (3. (Kivételes a 9. a hazafiság érvénytelenített fogalommá válik. Ezek a "kivonatok" a gondolatokra. előrekeveredett.már csak négy viharlámpás van hátra.") A Kurázsi mama-féle nézőpontból sajátságosan köznapiak a világesemények: "nekem az a történelmi pillanat. "felszabadításért". (Az író szerint "a feliratoknak kritikus minőséget kell tartalmazniuk. pontos háttérrajza a háború 16.). harangozni meg nem lehet: épp az elesett .). a kurvává váló lányok. s bár ez a bevezető is indoklássá. ami szép. hogy így a fűbe harapott. ami jó.). a helyszínváltásokat a jeleneteket bevezető.a háborút a haszonért vezetik. kiderül. az volt a hibás [É] eltévesztette az irányt. hogy milyen köntösben (a protestáns svédek. A túlélés reményében zászlót-hitet változtatnak (ahol "mindenki derék lutheránus". ruhaneműért. hogy nem olyan tökfilkók . mindenki részese a háborúnak: az elembertelenedett katonák.szerencsés kappaneladás" (2. [É] a dialektikának." (6. de a birtoklásért. vetített vagy táblára írt. baleset érte. amennyiben ironikus összefüggésbe hozható a kisszerű üzleti ügyekkel. s mindenért." A komikumot fokozza. az értékek. Az időmúlást. 3. a lényegesre hívják fel a figyelmet: követhetők ugyan a történelmi idő tizenkét évének eseményei is 1624től 1636-ig. az epikus jelleget is erősítő feliratok közlik. "Wallhof erődje előtt viszontlátja fiát . a tisztesség. Különben a magamfajta kicsiny ember nem is segítene nekik" (Kurázsi mama.. leigázásért. a katolikus németek látszólag vallási eszményekért harcolnak). erények "eladása" kerül a legkevesebbe: "a becsület elveszett. mert előre megkapták zsoldjukat. évéből: "Németország elvesztette lakosságának több mint felétÉ" stb. hogy a "tízparancsolatnak haszna nem volt még sosem" (Salamon-dal). az árulóvá lett parasztok.a markotányosnő leltározik és anekdotázgat: "Bizony kár a zsoldoskapitányért huszonkét pár harisnya -. De ha az ember jobban odakukucskál.) A többi feliraton a "nagy" fordulópontok lecsapódásának ironikus volta a meghatározó: "Tilly magdeburgi győzelme Kurázsi mamának négy tiszti ingbe kerül" (5. mindez azonban csak annyiban érdekes. "lenn" élelemért. "mindenki derék katolikus"). hogy a katonák "elszelelnek" a temetésről. ellentmondást kell tudtul adniuk. és a csata kellős közepén bekapott egy golyót . elfogadott "morális alap". a harácsolásért folyik a küzdelem: "fenn" hódításért.) A "nagyfejűek" halála is többszörös gúnyolódási alkalom ebből a perspektívából. A mezőben köd volt. amennyire a külső események a seftelési lehetőségeket befolyásolják.a tábori pap által kommentált távoli dobszó és gyászzene közben . itt a stílus tárgyilagos marad. Mindegy. a koldulás magyarázatává válik. hogy a lányomat fejbe vágták.vezetik a háborút.

Ironikusan ellenpontozó szerkesztési elvek érvényesülnek Eilif két jelenetében (2. aki kalmárkodása közben egymás után veszíti el három gyermekét . aki vitte valamire a háborúban". átvészelő alakja. s állatot az emberből" / "a háború kielégít minden szükségletet [É] ellövik a fél lábadat.. [É] és mi gátol. végül másokért feláldozza önmagát (11. A songok közül a groteszk "kínálgató nóta" keretezi a művet. 3. megtudja. de azok békében is elvesznének"(7. egy katona betömte a száját"). Ugyanígy újra megjelenik a Lamb Péterré nevesedett szakács is (2. a háború véget is érhetne. akik háborút csinálnak. és 8. 8.). mintha valami nagy eset történt volna.). A két kulcsfontosságú song (a Nagy Kapituláció. az üres kocsiját egyedül húzó Kurázsi záródalaként tragikus ironikus fokozás: "aki még nincs föld alatt / Kapcát cserél és talpra áll". s amikor a "felszedett" hajdani óbester bátyjának özvegyeként előkerül. majd a hősnő első megszólalása: "Nem engedem.. de aztán megnyugszol vagy pálinkát kapsz. végül megint csak ugrabugrálsz. megverik és végleg elcsúfítják (6. megállapíthatják róla. megjavultam. 9.). a békés (10. 8. "morálisan süllyedő". erre csap rá a (rögtön ezután) bevágott felirat: "Kurázsi mama kalmárpályafutásának magaslatán". aki saját magát árulva átvergődik mindenen. és akkor "a béke Kurázsi mama üzletét tönkremenéssel fenyegeti" (8. a szabadulás lehetőségét is felajánlja az asszonynak (hollandiai kocsmároskodás formájában).főkapitány "parancsára lőtték szét a templomokat" (6. de Kattrin magára hagyása árán. aki. hogy anyja rá hivatkozva . a felvezetés és a fokozásos tendencia szabja meg: a háború okozza némaságát ("mikor kicsi volt. ill. hogy elvegyétek a kedvem a háborútól [É] lekaszálja a gyöngéket.). Visszatérő figura Yvette (3. "a svéd király elesik a lützeni csatában" (1632). Nem tudok többet katonáknak prédikálni". A darab szerkesztésében a tanulságnak rendelődik alá az ellentételező jelenetsorrend: a mű felezőpontján Kurázsi mama megátkozza a háborút (mintha tanult volna már szerencsétlenségéből).. akármilyen mészárlás folyik [É] s akkor a háború megkapja a te ivadékaidat is.).).) és a feldúlt parasztházak képében (11..)."nem hagyom itt a lányomat" . erre irdatlan ordítozásba csapsz. 11.. ill. a zárlatban. s velük masírozhat tovább" / "mióta elzüllöttem. hogy van "legalább egyvalaki. Megértő és vádló egyszerre: "azok a bűnösök. miután összeáll Kurázsi mamával.).. ezért szökni próbál (9. Amikor Gusztáv Adolf.nem változtatja meg életmódját.).). Az események fő vonulatát a markotányosnő üzletmenete adja. Kattrin sorsának bemutatását az előkészítés.így alakul ki a mű hármas tagolása (3. 8. hogy ne sokasítsd a fajtádat. a Salamon-dal) a . A név nélküli elvi figurák közül a leggyakoribb útitárs (és hivatásának ironizálási lehetőségei miatt legfontosabb is) a véleményváltogató.). önellentmondásos tábori pap gúnyosan rajzolt.

és "sor kerül egy akcióra is a háború ellen (a néma Kattrin)" (Brecht). haszonleső-alkalmazkodó központi szereplőnek "nem jut eszébe. de egy francia "nevelte". élettapasztalatán alapul a Nagy Kapituláció dalában megfogalmazott meggyőződése: "nyelni kell. "A csatamezők hiénájának". mert az életükbe kerül. A lételemévé vált szerzési vágy és a túlélés ösztöne hajtja. Kattrin holttestét anyja a parasztokra hagyja. melynek gúnynevét köszönheti ("a rigai tüzérségi tűzön" kelt át.. majd mozgalmas életútját reprezentálja "finom kis famíliája" (Fierlingné Eilif fia ' Nojocki'.két fiú halálát követő jelenetekben (4. hogy találkoznak . anyai érzései és seftelő kapzsisága között kell döntenie.). üzletelni megy.). Kattrin Haupt pedig félnémet). hogy mindhárom gyerekét eléri a háborúban a halál. az éles nyelvű.). 9. Yvette).s a fiú már rég halott). Stüsszi 'Kovács' apja svájci pallér volt. hogy nagyon nagy olló kell ahhoz.gyerekei nem tanultak meg alkalmazkodni. az ezeket előkészítő jelenetekben is) üzleteléssel foglalkozik. haszonélvező és eszköz.) hangzik fel. szakács. így a fiú "dögtemetőbe" kerül. saját gyerekeit megóvhatja. hogy eladhasson ötven. az ekhós . így nem tudja megmenteni Eilifet (8. Különben elveszett [É] és hogy pápát. a városból menekülőktől olcsón akar portékához jutni. az ő pálinkáján lerészegedett katona veri meg az áruért járó Kattrint (6." összetett figurájában a falstaffi cinikus morál egyesül Niobé saját gyermekeit is elvesztő keménységével. nincs más oltalom". akárcsak később Eilif (az ő esetében fokozott a tragikomikum: koldusbotra jutott anyjának utolsó reménye. ha a háborúból ki akarja vágni a maga részét" (Brecht). császárt tűrnek. Kocsija szinte a negyedik gyereke ("Lánya megmenekül. sokáig egyezkedik a váltságdíjról. másrészt a markotányosnő mindhárom halál bekövetkeztekor (sőt.).). már penészedésnek indult cipót). de egész életmenete a rossz választások sora. életben marad (Kurázsi. hanem elvi magatartásformák: aki képes felismerni a helyzeteket és alkalmazkodik. Gyerekeinek életével is üzletel. Tragikus ismétléssor büntetése is: el sem temetheti őket. pap. A háborúból él. A kisember hétköznapi bátorságának megtestesítője: "A szegény ember nem élhet kurázsi nélkül. az szükségszerűen meghal (a két fiú). mert gyorsan odébb kell állnia. ezért nem akadályozhatja meg lánya végzetes dobolását (11. pedig elvesztésükért kétszeresen is ő okolható: egyrészt . mert Stüsszit önvédelemből nem ismerheti fel. A nyitó jelenet a család ironikus bemutatása: informál Kurázsi bátor akciójáról. nevét magyar nevelőapja miatt kapta. Eilif katonának áll (2. így vétkes is. áldozat is egyszerre. Ezen az ismétléssorozaton alapul a mű tanulsága: amíg ő alkudozik. Azt hiszi. A bemutatkozó szituáció orákulum-jelenetbe vált át: Kurázsi mama cetlihúzásos jóslásából már ekkor tudható. az meg éppen félelmetes bátorság. A figurák nem egyénített jellemek. ezalatt Stüsszit kivégzik (3.épp az ő elveivel ellentétben . ezért "adóznia kell" neki. egy lengyeltől. aki nem.

ne fuss fejjel a falnak. fogd be a pofád"). de tartalmilag és formailag elkülönülve fokozzák a kizökkentő hatást. hogy ilyen legyen". aki nem ismeri fel a változó értékrendet: a háborús erény a békében bűn lehet. de árulásra is hajlandók.) A normális életre vágyó.az uralkodó tulajdonságok kicsiket és nagyokat egyaránt tönkretesznek. emberséges. mert "az ökör mindennél fontosabb nekik" (11. pedig nem kéne. Kattrin viszont tiszta. de válasz Shakespeare V. módosított Salamon-dal az erények. a záróképben az üres szekér leplezi le teljes magára maradtságát. anyja pedig nem változik. Tanulságként felfedi magatartásának hátterét: ő is öntudatos. de becsületes fia meghal"). a szerzői jegyzetek szerint kifejezetten beleélést elváró jelenetek is vannak . értékek viszonylagosságát ironizálja. a dob Kattrin. összekapcsolnak idősíkokat. Más. A felfordult világban általában is eltorzult a tárgy-ember kapcsolat: a parasztok életüket.a Brechtnél ritka .így még élesebbek a kontrasztok. . Szokatlannak tűnhet az érzelmi hatáskeltés. együttérzése a nézőkét is kiváltja. Szókratész jelleme Stüsszi becsületességét idézi. A Kurázsi mama és gyermekei "Brecht válasza Schiller Wallensteinjére. Corneille Cidjére [É] azaz minden olyan műre. Előreutalnak. embersége. díszes övre alkudozik. megszállottan gyermekszerető (jelképesen néma) hős. de becsületes" Stüsszi nem szolgáltatja ki a lutheránusok zsoldját a katolikusok fogságában. egy-egy strófa a főszereplők sorspárhuzama: Salamon bölcsessége Kurázsi leleményét. Az "ostoba. de minden reményét vesztett lány egyre elszántabb városmentő dobolása . csak a komiszság. családjukat nem féltik.és közmondássor ("kéz kezet mos. brutális katona. (Kegyetlen meggyilkolásakor jelenik meg a színen nyíltan a háború. céltalan. Henrikjére. ilyen a világ. bár Brecht szerint "az epikus színház semmiképpen sem mellőzheti az emóciókat".szekér is. Caesar bátorsága Eilif hősiességét. Eilif dala a lányról és a huszárról saját pusztulását jelzi előre). A lírai betétek. A Nagy Kapituláció dalát Stüsszi halála után egy fiatal katonának énekli Kurázsi.) Kattrin hőstette túlmutat az elidegenítésen. prófétálnak (pl. addig nyújtózzÉ. A Koldusoperából ismerős. vagy a nemzeti eszményeket magasztalja" (Brustein). önérzetes fiatalból vált (szükségszerűen) megalkuvóvá.katartikus pillanat. amely a hősiességet dicsőíti. Miközben az egész művet áthatja az elidegenítés és az irónia.). stratégia nélküli útnak indulását. kisemmizettségét. szinte fetisizált tárgyak is szimbolikus szerepűvé válnak: Kurázsi dühöng az áldozatok kötözésére használt tiszta ingek miatt. "mert az erény nem fizetődik ki. (Ezt azonnal meg is semmisíti az irónia: a pusztítás még évekig tart. Az "okos" Eilif a hőst játszó gátlástalan. Szent Márton irgalma Kattrin jóságát . élettapasztalatának ironikus foglalata a halmozott bölcsesség. a songok a gondolati szálhoz kapcsolódva. amikor Eilifet elviszik. az eldugott zsoldpénz Stüsszi vesztét okozza.

az értelmiség helyzete és szerepköre. rendkívül összetett. különös világú alkotás. BULGAKOV A Mester és Margarita (1928-1940) Bulgakov látomása szerint a modern Krisztusok a művészek. A művészet az igazság felmutatásának legtökéletesebb módja. (SPIRA VERONIKA) Mihail Bulgakov (1891-1940) írásművészetének legjellegzetesebb vonása az álomképek. Tragikummal fenyegető jeleneteiben is gyakran ragyog fel líraiság vagy komikum. utolsó regényét a sztálini diktatúra idején mintegy 12 éven át.A mű részleteit Nemes Nagy ágnes fordításában idézzük. az örök emberi értékeket szembesíti a mulandó sikerekkel. Ezért foglalja a Mester (és maga Bulgakov is) üzenetét a legmaradandóbb közegbe. a művészetbe. továbbá egy remekműnek és alkotójának története is. hogy míg vallások és tudományos igazságok elavulnak. A Mester és Margarita sokrétegű. Bulgakov értékrendszerében a művészet a vallás és a tudomány fölött áll már abban is. Alaptémája kezdettől a felelőségvállalás. Az életművét megkoronázó. a realitás és a fantasztikum sajátos ötvözése. 1966-ban láthatott napvilágot. idővel műveinek középpontjába kerül az ember és a totális hatalom konfliktusa. A művész új evangélista is. a regény így a mindennapi élet és a tudatformák viszonyát tárja fel. szellemes szatírája. a művész feladata és lehetősége . az ideológiával. A könyv csak 26 esztendő elteltével. a remekművek örökéletűek.Bulgakov saját élethelyzetéből következően. a vallással. valamint a művészettel való összefüggéseire vet fényt. Alapszinten a szovjetrendszer metsző élességű. nevezetesen a valóságnak a hiedelemvilággal. főképp a kulturális élet leleplezése és kipellengérezése. a politikával. a szatíra. de akkor egycsapásra világsikert aratott. amikor rekonstruálni akarja a krisztusi igazságot. Ebbe illeszkedik bele Jézus keresztre feszítésének parafrázisa. aki a tökéletlen apostolok hamis feljegyzéseit (Lévi Máté) hitelesekkel helyettesíti. A regény első része zömében a harmincas évek Moszkvája elé tart . a kicsinyes gyarlóságokkal és bűnökkel. ezért lesz a Mester történészből művésszé. haláláig írta. Alapkonfliktusa a humánum és a hatalom között feszül.

A politikát kiszolgáló irodalmárok és a szórakoztatóipar tisztségviselői kivételezett helyzetben vannak. A létbizonytalanság általános. vagy feldereng "egy gyanús beszélgetés emléke [É]. a hős "egy másik helyet is megjárt".és mellékszereplőkkel. becstelenek (pl. "az illetékes helyen". A rendszer támasza a besúgás és a belügyi szervek háttérben folyó. tehát főként a szabadon gondolkodók) villámgyorsan a "pszichiátriai" intézetbe kerülnek: a szovjetrendszer jellegzetes gyűjtőfogházába. A moszkvai kisemberek arctalan figurák. [É] eléggé ostoba cikk volt". továbbá a kistisztviselők már név szerint szerepelnek. ásványvíz" felirattal - . dőzsölnek (pl. A manipuláció jellemző eljárása: a dolgok másként nevezése. és csak kivételes szerencsével. opportunista. Berlioz. A Berlioz ajtaján függő pecsétről Sztyopa Lihogyejev rögtön arra gondol: "egy cikket adott át. A különös idegent Ivan és Berlioz reflexszerűen "emigráns kém"-nek vélik. Berlioz!" A Varietészínház előadásának kritikus pontján egyszer csak "két fiatalember derűs.ez lesz az ő konkrét bűne a regény expozíciójában . de még mennyire!" . és pénzért mindenre hajlandók. ők egyaránt korruptak. és szolgálataiért cserébe megkapja annak pincelakását. Az abnormális viselkedésűek (a normával szembenállók vagy szembeszegülők. A taxisofőr a bennfentesek fölényével dicsekszik: "én tudom az utat! Vittem már utast a pszichiátriára!" Sztravinszkij doktor intézete regényünk cselekményének végére megtelik a fő. azzal felállt. A társadalom középszintű vezetői." Idővel megtudjuk: Meigel báró (egy arisztokrata) a vezetője a külföldiek után nyomozó osztálynak. sokatmondó pillantást váltott. Lakáshoz például elsősorban Alojzij Mogarics módszerével lehet jutni: feljelenti a "Mester"-t ("illegális irodalmat őriz a lakásán"). a Gribojedovról elnevezett székház luxuséttermében. és Berlioz . A legfelső hatalmat itt megnevezetlen személyek és titokzatos intézmények birtokolják: "egy moszkvai közhivatal"."Hát mégis bekasztliztak" -. onnan bármikor és bárkire lecsapó tevékenysége.görbe tükröt (Gogolra emlékeztető szatírával). intrikus. hanem egy klinikán. "de megfordítva is történhet. piszok fráter"). A rendszer hazug voltát és valódi játékszabályait az olvasó Hontalan Ivan esetéből ismerheti meg: "ön nincs a diliházban.azonnal állampolgári kötelessége teljesítésére indul: feljelenteni. sorsjátéknyereménnyel jut átmeneti létbiztonsághoz. és egyenesen a büfébe sietett. Hajjaj. és Ivan feladja a kilátástalan küzdelmet. Valamennyien egy ördögien kiagyalt mechanizmus fogaskerekei. ha erre nincs szükség. a nagy mű megírásának lehetőségéhez. az igazi művész viszont alagsori lakásban tengődik. ahol senki sem fogja tartóztatni. jaltai és egyéb üdülőkben). Bárki hirtelen "hivatalos személy" lehet." Az ablak azonban törhetetlen .mondja sokat sejtetően Korovjov Boszojnak. a "leleplezett" Husztov: "talpnyaló. hajjaj. "azon a bizonyos helyen megpróbáltak vele szót érteni" stb. A moszkvai kezdőképben egy bódét látunk "Sör.

mégpedig éppen abban a szovjetrendszerben. és mondanunk sem kell . de vissza már nem hozott senkit. a szereplők . meghamisító minősítése Wolandnak az "artista" (a varieté programján).szakkörök szervezésében merül ki. Bulgakov leleménye: ezt a hiedelemvilágot jeleníti meg regényében. csak meleg kajszibarackszörp. vagy a párhuzamos cselekményszálon. új és új szerepeket. a repülő pénzek után kapdosva. Az autó az illetőt "el is vitte. amelynek ideológiai alapja és támasza a mindenfajta misztika tűzzel-vassal történő irtása a társadalmi tudatból. nézőpontokat vesz fel. és elsősorban a groteszk képzetek számára teremtenek talajt.tudatának tartalmaként vagy játékaként. A tömegmanipuláció mechanizmusát Bengalszkij személyesíti meg: "Mi persze valamennyien jól tudjuk. mesével. tömegpszichózissal. ugyanilyen módon álságos és a lényeget elfedő. Egy másik személy " sürgősen kiutazott dácsájára. Az elbeszélő mintha bújócskát játszana az olvasóval ("Utánam.onnan nem jött vissza többé!" A rendőr csengetésére Anfisza így szól: "ez bizony boszorkányság". folyamatosan változtatja hangját és közlésmódját is. . Ezek a hibák. Bulgakov fő művészi célja korántsem csupán a konkrét történések. Moszkva: fonákságok és álságok összessége. a hamis ideológia és a leplezett diktatúra nem csupán általános létbizonytalanságot és szorongást okoznak. hanem a köztudatot is alakítják. "Forduljon csak hozzám. Jellegzetes fonákság a "másodlagos frissességű tokhal" kifejezés is. Ezen a ponton ragadhatjuk meg az egész regény magvát. Mágikus-babonás képzelgések terjednek. együtt). de a szocialista öntudatot ugyancsak meghazudtolva tolong egymás hegyén-hátán. olvasó!"). A népképzelet a számára felfoghatatlan eseményt így veszi tudomásul: "ördög tudja. Jeruzsálemben Jézus-Jesua "vándorfilozófus"-kénti emlegetése. más képzetekkel elválaszthatatlanul összefonódva (hallucinációkkal. Ilyen értelemben nevezzük tudatregénynek. A Városi Albizottság vezetőinek tevékenysége a megfelelő ügyintézés helyett .sör és ásványvíz viszont nem kapható. mi lehet emögött". sőt az autó maga sem jött vissza többé". A legfantasztikusabb és leggroteszkebb fordulatok után nevezi a szerző a művét "hiteles és igaz elbeszélés"-nek. mégpedig abban a világhegemóniára törő birodalomban.vagy épp a szerző . fantasztikummal. vallásos mítosszal stb. csalárdságok és bűnök. [É] hogy feketemágia nem létezik. hogy az előadásmód is folyamatosan változik. Ebben a műben az objektív tények is szubjektív tükörképként jelennek meg. és a Sátánt Woland néven (Goethe Faustjából vett elnevezéssel) Moszkvába hozza. A szinte áttekinthetetlen sokrétűséget még az is tetézi. hanem maguknak a tudatképződményeknek a megjelenítése." A közönség egykedvűen tűri ezt az agymosást. társadalmi torzulások szatirikus ábrázolása. babonával. amely a terror elsőszámú eszközeként a társadalmi tudat direkt alakításával próbálkozik.

figyelmezteti Jesua az önhitten nyilatkozó Pilátust. aki felfüggesztette" . A szovjet ideológia másik sarkpontja: a primitív. Századunk embere azonban erre egyelőre képtelen. hol kezdődött az álom? Lehet. A földi ember viszont csak akkor lehet ura saját sorsának. "Csak az vághatja el a hajszálat. az ember és kiváltképp a művész nem tűri a megalázó korlátozást. hogy "maga az ember" irányítja a földi eseményeket. ha a világrendhez alkalmazkodva él.játszik el a gondolattal Bulgakov -. például a Sátán. Világfeletti hatalmat azonban csak természetfölötti lény gyakorolhatna . Máskor önellentmondással vagy cáfolással bizonytalanítja el a befogadót: "Mégis azt kell azonban hinnünk. Ezt a szólamot részletesebben a párhuzamként szerepeltetett Jerusalaimban (azaz a római birodalomban) fejti ki a regény: Ponczius Pilátus helytartó nyilatkozik úgy. hogy a professzor beszélte el a dolgot"É . sem a köznapok világában. Ivan. alázattal. akkor alakíthatja saját jövőjét. hogy egyik személyleírás sem ér egy hajítófát sem. megmutatom az utat. belső békével.megadom a címet. a törvényei kikerülhetetlenül érvényesek: "A tégla magától sose esik senkinek a fejére". E megfoghatatlanság. A szatirikus fejezetekből kiderül. csak képzeli magáról. A regény két főszereplője."Némelyek éppenséggel azt állítják [É] A magunk részéről hozzá kell fűznünk. Ez az átminősülés viszont egészében megkérdőjelezheti az addig elbeszélt történetet. "Mindig úgy van. majd a Mester ezen a ponton kerül szembe a rendszerrel. hogy álomkép-sorozatot olvastunk. változékonyság és sokféleség szerves összefüggésben áll az egész mű legfontosabb művészi mondanivalójával: a világ végtelenül gazdag. nem valósítható meg sem a nagypolitikában. A bértollnok kritikusok írásai engedelmesen visszhangozzák és ismételgetik. A világrend az ember fölött létezik. és legfőképpen embertársai iránti szeretettel. szűklátókörű. A szovjetrendszer egyik ideológiai alaptételét már az első epizódban megismerhetjük: Hontalan elvtárs erősítgeti az idegennek. A lélek belső . ahogy lennie kell: erre épül a világ!" A sztálini (és a császári) rendszer azt hirdeti: az ember kiterjesztheti uralmát a világ felett. Az emberek sorsáról önkényesen rendelkező korlátlan hatalom azonban csupán fantazmagória. hogy az egész történetsor csupán Ivan megmozdult lelkiismeretének és képzeletének szüleménye? Lehet. a ház ma is épségben áll" szól hirtelen közvetlenül az olvasóhoz. milyen sivárrá formálja a brutális és kíméletlen vulgármaterializmus a társadalmi tudatot. görcsös és könyörtelen ateizmus. hogy pontosan látja egy elkövetkező esemény valamennyi előidéző okát. de az ő jósképessége is mindössze annyi. hogy az egész regény azonos a Mester művével? Mindegyik értelmezés mellett és ellen is számos körülmény szól. hogy Jesua élete az ő döntésétől függ. hogy a jövő irányítása az ő kezében van. hogy tűrhetetlen a vallás becsempészése a sajtóba és a köztudatba." A tizenötödik fejezet egészéről csak utóbb derül ki.

szerkezet stb. A jelenlegi lakosoknak. legprimitívebb alak Marcus. Meigel báró és Afranius az eszméket pusztító politikai hatalom kiszolgálói. Kajafás az "óhit" főpapja. de a gyújtópontja a "Szadovaja 302/b épület 50-es lakása" (csak a "Gyanús jelenségek egy moszkvai lakásban" c. néni? . Az alakok nagy többsége a diktatúra engedelmes kiszolgálója. A regény szereplői vagy a lelkeket elsivárosító rendszer szolgái. Lévi Máté árulást követett el. a fantázia. de belső dilemmával küzdve tagadja meg a meglátott igazságot. Gyávaságáért meg kell fizetnie. . ajtaját hivatalos pecsét zárta". Többkevesebb tudatossággal haszonelvű életet élnek. a képtelennek tűnő események elfogadása testesíthet meg. Sztyopa Lihogyejevnek és Berlioznak a bűne-bűnhődése szolgál példázatul (párhuzamos jellemekkel és sorsokkal kísérve) a regény első felében. hogy hogyan reagálnak a "hihetetlen dolgokra". a keresztény mítosz parafrázisaként) játszódnak. A legszélsőségesebb. nevezetesen a jelenben (Moszkvában) és ezzel párhuzamosan az ókorban (Jerusalaimban. az értékek árulói. Aszerint méretnek meg tehát.én nem vagyok felelte Margarita. vagy megvan bennük a szellemi-lelki rugalmasság. ő Jesua fellépését ideológiai fellazításnak. de keservesen megbánta. A cselekménynek nem a kezdő színhelye. megtisztul.Hát te hol vagy. Berlioz halála pedig a különös cselekménysor kiindulópontja. a Patkányölő. Ebből a bérleményből "két esztendeje [É] rendre nyomtalanul eltűntek a lakók [É]. Pilátus hasonlóképp politikai megfontolásokból (Tiberius hű alattvalójaként). E két konkrét színtér felett húzódik. a jelenben a Woland-csoport tetteinek. ezen keresztül a népe (még inkább a saját hatalma) elleni támadásnak tekinti. akik meglátták a magasszintű eszméket. A Mester és Margarita regénytere különleges szerkezetű. Berlioz). a művészet igazságának). illetve áldozatai. akik részesei vagy tanúi lehettek a csodának (az ókorban Jesua tanításának. hogy meglátják-e a magasabb értékeket. hűséges tanítvánnyá lesz. ezért szorgalmazza Jesua kivégeztetését. brutalitásának lelki motivációját is meglátja. a képtelennek látszó jelenségekre. alkalmazkodnak (Mogarics. s csupán az a kérdés. akiknek nincs kapcsolatuk a metafizikai szinttel.Csak álmodol engem. hetedik fejezetben érkezünk el ide). . amelyet a hit. a szereplők világa.Mindjárt gondoltam mondta a gyerek. és ha igen. Jelentékenyebbek azok a szereplők. bár Jesua az ő érzéketlenségének. amelynek legfőbb részei: a vallás és a művészet síkja. azokat egyszersmind összeköti a metafizikai szféra. Júdás és Mogarics feljelentők. az idő. . hogyan cselekszenek." Mindezek végiggondolása után többet mondanak számunkra a hagyományos regényelemek: a színhely. A valóságos vagy képzelt cselekvések mindvégig két síkon. Valóság és álom összetartozását a gyermeki lélek még természetesnek látja: ".gazdagságához kellene visszatalálnia a modern kor emberének.

Kivételes lehetősége adódván "nekiült regényt írni Ponczius Pilátusról". Veresége (Ivanhoz hasonlóan) depressziós állapotba juttatja. elfogatás és az "idegklinika" lesznek a Mester kálváriájának állomásai. "Az asszony azt mondta. lírai. amikor szerelmese már emberi képességei határáig eljutva a klinika lakójaként szenved. nem létező várost látott. Megvan benne a változás. Ennek a jogát próbatétellel szerzi meg: a Sátán bálján mindenkit egyformán . az egész mű címszereplője. mintha az eszményi művészsors megvalósulása volna. ő az egyik betétregény főhőse. a művész. "nem írok többet" . a Mester múzsája. Költőnk Berlioz halála után meghasonlik. regénye pontosan így ér véget. feljelentés.emlékszik vissza a Mester -. hogy rosszak a versei. eszerint a "Mester" (és vele együtt tán Ivan is) Bulgakov alteregója. hogy ebben a regényben az ő élete van megírva". aki meglátja az örök értékeket és szolgálatukba lép. hogy a Mester remekművének utolsó szavai: "Ponczius Pilátus lovag. amikor még nem is ismertük. A Mester pályája ott kezdődik. "mi már réges régen szerettük egymást. "egymás vágyaiban születtek meg".alakjuk a befejezésben tehát még szorosabban fonódik egybe. de azonnal örök életet nyer). a szerelme nem hagyja elveszni. Többször olvashatjuk. Bulgakovnak A Mester és Margarita c. A Mester és Margarita egymásnak rendeltettek. sőt éppen Jerusalaim kel benne életre ("látomások.Az íróknak három típusa jelenik meg: az irodalmár (Berlioz). a "költőcske" Ivan Hontalan. átveszi szerepét. másrészt eszményi nőalak (falernumi bor mérgezi meg. romantikus. A szerkesztő által kevéssel korábban "rendelt" "vallásellenes költemény" írásakor szelleme (művészi tehetsége) már tiltakozni kezd. méltó társa és támasza. Sajtókritikák. a költő. szívroham végez egy asszonnyal moszkvai lakásában). legnagyobb veszélye pedig az igaz műalkotás. azért indult el aznap a sárga virágcsokorral a karjában. A kultúrpolitika őrá (regénye miatt) hisztérikusan támad: a rendszer legnagyobb ellenfele a művész. finom oszlopcsarnokokkalÉ"). amellyel Hontalan meghasonlik. de őt Margarita. A Mester pedig búcsúzásakor megígérteti vele. Sorsa egy és azonos a Mester művészetével: "Váltig állította. belső válságba kerül (belátja. kiegészítője. hogy "megírja a folytatást" . A második részben. és kiharcolja számára a megdicsőülést. képek sora vonult el előtte. végül a Mester.fogadkozik). ahol Ivan Hontalané elakad. Furcsa. bonyolult. az igazzá válás képessége. A Mester ellenfele ugyanaz a korrupt és korlátolt rendszer. majd a másként gondolkodóknak kijáró büntetésen keresztül eljut az igaz és örök értékek meglátásáig. Margarita egyrészt valóságos földi asszony (amikor meghal. Judea ötödik helytartója". hogy én végre rátaláljak" . aki megírja igaz alkotását. márványépületekkel. Története légies. Az első rész főszereplője Ivan Hontalan. aki vakon szolgálja a rendszert." összetartozásukat nevük alliterációja poétikusan is jelzi.

Furcsa. fejezetben kilépnek térből és időből. A valóság olyannyira fonák. sőt Moszkvában." Woland. vagy pinceodúban kuksol. hogy az expozíció részei csak a mű derekán állnak össze. A szerkezet mozaikszerűen épül fel. de kizárólag a művész közbenjárására.elhozza a szabadulás lehetőségét. de mivel őt a bűne (gyávasága) juttatta ide.szeretettel tud fogadni. A zömében szatirikus első rész után Margarita uralja a második részt. A megoldás. Az egész regény alapértéke a humánum. mely apoteózissal zárul. a sátáni gonoszság birodalmában egyoldalúan az igazságteremtő énje szerepel. hogy az ördög uralma csak jó lehet. ha eltűnne róla az árnyék?"). A főszereplők a 32. büntethet és igazságot szolgáltathat. (Az abszolút rossz és az abszolút jó az abszolútumban azonosak. (". kinevettethet vagy megdicsőíthet. aki "maga formálta alakjá"-hoz így szólhat: "Szabad vagy!" A művészet hatalmas erő: az alkotó általa felülemelkedhet a zsarnokságon. a művész megszabadítása a fantasztikum szintjén következik be. ahol a zseni kórházi ingben.mennyei utasításra . ez az "érdemtelen hírnév" mindörökre szóló szenvedést okoz számára. végül mégiscsak belátja. Ponczius Pilátust is a halhatatlanság birodalmában látjuk viszont. eltitkolva saját gondjait és fájdalmait. és az öröklétbe jutnak. A Sátán (a vallás tanítása szerint) jóllehet Jézus ellentéte és ellenfele. mintegy önmagához is szólva. Megtisztulása mégis lehetséges.korholja a Mester Ivant. másrészt a bonyodalmak megoldódása már az első fejezetekben elkezdődik. és Margarita ennek a felebaráti kötelességnek eleget tud tenni. A vallásos hit magába foglalja a .) Woland tehát korántsem csupán a gonoszság szellemeként látogat a földre ("hogyan festene a föld. beemelheti művébe az álom. és kimondja: "Soha többé nem leszek kishitű". a Sátán . értelmezheti a valóságot. a fantázia és a hit teremtményeit. hogy vállalnia kell "az álmot". aztán arról papol.Itt kuksol az elmeklinikán. mondhatom!" . Ez egyrészt azzal jár. leleplezhet. Bár a fásult Mester visszavonulna a magánélet (a szerelmi boldogság) menedékébe.) Nem élet az. de egymás kiegészítőinek is tekinthetők. a képzelet. a szeretet. kitágíthatja határait. gatyában rostokol. "Amikor az ember úgy ki van fosztva mindenéből. A Mester sapkájára hímzett "M" betű és Woland cigarettatárcáján a "W" monogram hasonlósága jelentheti azt is: ők ketten egyszerre ellentétei és párhuzamai egymásnak. "céljuk felé" vezető útjukon "eltűnt minden csalás". [É] akkor mi sem természetesebb: az alvilági erőkhöz fordul segítségért. a regény végső szakaszában a szerepkörük öszszemosódik. A Mester Jézus földi mártírsorsát éli újra a humánum és az abszolút igazság szolgálatában. hogy nincsen ördög.

lélektani tételek irodalmi illusztrálása .humánum értékeit és parancsait. a pénz (Lévi Máté eldobja. Az íróelődök közt Menipposzt. ezek a mű sokrétűségét és rejtélyességét növelik. A teljességet a műfaj összetettsége is szolgálja: az emberiségköltemény. a Revizort. torzulás. amit a többi nem: létét épp ez igazolja. a fejfájás és az álmatlanság. A szerkezetet összekapcsoló elemek az ismétlődő motívumok is: a hőség és a zivatar. a Chartreuse de Parme . amelyet a szerző közvetlen mintájának tekint. helyesebben lélekteremtő regények. A világirodalom legnagyobb regényei . az a befogadó számára is valóság.csak csökevény." NéMETH LáSZLó ISZONY (1942-1947) Minden műfaj tud valamit. [É] A szabadság éppen abban van. de ide sorolható Berlioz és Fagót neve is stb.Anna Karenina. a végtelenre törő főhős. A művészet az emberi szabadság legteljesebb megnyilvánulása. a boszorkányszombat. amit a társadalom mélyéből és a . Feltűnő a zenei utalások nagy száma ebben a regényben (a zseniális pszichiátert Sztravinszkijnak hívják. [É] hosszadalmasságának épp az a nagy eredménye. Margarita neve. A regény realizmusa is ebből következik. Amit a művész valóságként mutat be. Cím szerint szerepelteti az író a Don Quijotét. Gogolt és Dosztojevszkijt kell megemlíteni. valamint a Sátán alakja. Bűn és bűnhődés. az eszmeregény és a parabola műfaja áll Bulgakov alkotása mögött. Amit lélektani regénynek szokás nevezni . a Bovaryné. a Holt lelkeket és legfőképpen a Faustot. az időmeghatározás formulája ("a tavaszi Niszán É-dik napján"). a moszkvaiak egymást tapossák érte). a művészet új életre keltheti és diadalra juttathatja őket. Goethét.mind lélektani.). Hozzájuk adhatja magát s mindazt. a nap és a hold. a Margarita báli ékszerén látható fekete uszkár stb. és legfőképpen a sokszor előre jelzett. Judea ötödik helytartója. a boszorkányszombat zenekarának karmestere Johann Strauss. hogy az író nem halássza. a kettős és a polifonikus regény. A regény emberi lelkeket tud teremteni. A művészi igazság kifejezéséhez és érvényesítéséhez az alkotó tetszése szerint lépheti át a köznapi élet törvényeit. hanem teremti az emberi lelkeket. hogy a lélek minden redőjét ki tudja bontani. a szálakat összekötő és végül valóban megjelenő kifejezés: "Ponczius Pilátus lovag. Goethe művét idézi a mottó.

alkotásai születésével és problematikájával: gondolataira. [É] Az ember regénye meséjét tudja. egy szobor benyomását. hogy hősnőm körül az egész világ egy hangulatát idézzem föl. Ezért van a főhősnek nálam nagyobb jelentősége. mint az ő tudatában. a regényformát "kell választania" . (NéMETH LáSZLó: REGéNYŤRáS KöZBEN) "Az Iszonyt Móricz Zsigmond parancsára kezdtem el. ahogy a görögség Artemisz körül. az érzékeimbe. sokrétűségében is megmutatkozik. Az. az az olvasóval megéletett tudat. mint az emberi bensőé . a pszichológiai analízis összeszövődik a korrajzzal. ha nem egy tudat vonalakra. elemzéseire támaszkodhatunk művei értelmezésekor. Az író alapvető célkitűzése egy tudat kialakítása: "amit én egy regényben elő próbálok állítani. hogy kicsit több dereng át a görög meséből. egyetlen alak. hogy az író megvizsgálhassa. mint más regényíróknál. "milyen tudat felel meg a mai Dianáknak". A történet vége) . Ebből a pillanatnyi iszonyból. azzal fenyegetett. Ez volt az egyetlen munkám. ezért kelti több regényem is. az elképzeléséből nőtt ki az Iszony. körülfogottan. Egyrészt.csak emberek maradjanak. és vívódnia kell". naplóban. Mert mi más az igazi szobor is."monumentálisra nőtt novellára" is emlékeztető lélekteremtő regény "burkolt tragédia".csillagok magasából hozzájuk szít É . a miliőábrázolás éppoly hiteles.kompozíciós értelemben .az író rendkívüli érzékenységgel. akkor rémlett föl. Egyetlen nőalakra irányultan e műve is "monódia" . elégedetten babrált a másikon." Németh László több kötetnyi anyagban vall életéről.így születik meg az Iszony. melynek befejezésére műértő barátok bíztattak. A családomnak kellett eladnia. másrészt e művének tudatos formaépítő törekvése is a tragédia-műfajhoz való közelítés: megvan a katarzissal záruló három felvonás." A sokdimenziós műben egybeolvadnak a különféle rétegek. távolodóban. Hogy Artemisz szét is tépett valakit. Kárász Nelli tudatregénye "egy mozdulatból bomlott ki [É] Két házastárs ült egymás mellett [É] s az egyik kényelmesen. a hátam mögött. mint ami kellene. amikor a magam Akteonját már széttépettem [É] s még így is azt éreztem. (A három fejezet: Az esküvőig. jegyzetben foglalkozik írói módszereivel. megszorultságukban. orvosi precizitással elemzi a sajátos női érzésvilágot és lélekállapotot. amelyben éppúgy ott van mindennek a helye. a társadalmi. sok műhelytanulmányban. A házasság története. anatómiáira lefordítva". Ahhoz. már csak írás közben jutott nem az eszembe.tudomást azonban még akkor sem szabad vennie róla. öt évig vártam vele. de mítoszát írás közben kell kapnia . mert az író felfogása szerint az ember a tragédia léthelyzetében van "zsákutcában. hogy beszünteti a Kelet Népét. A . a lélektani és a mitológiai sík.az író intellektusa a problémák természetében. A derekán meghalt. a nemesebbiken.

ellenkezése. tán én is azt gondolom: nem is járt olyan rosszul az a Nellike ezzel a Sanyival. végig meghatározza Nelli szembenállása. hogy mit érnek. Sanyi ostroma nem érv volt. a gyűlölet "árnyalja". Ťgy azonban. De "a rossz házasság . néhány kosztossal (a "kifőzdével-panzióval") foglalatoskodik. a vendégeskedésbe "Itt éltem egy ember kenyerén. sőt kedvesnek tűntek volna fel."mi lesz belőlem Sanyi nélkül [É] mi lesz belőlem vele" . [É] Valamiben mindketten egyenlők voltunk: ugyanaz a férfi . keresi az álmegoldásokat. [É] édesapa halála. utolsó cseppként. Ha mint bizalmasának. feszültséggel teli. az összecsapások .") Kárász Nelli és Takaró Sanyi házasságtörténete a mű lélekelemző.kapcsolatuk nem az idők folyamán romlott meg: ismeretségük (első pusztai találkozásuktól kezdve) eleve diszharmonikus. hanem Terusba vagy másvalakibe szeret bele: később elviselhetetlennek érzett tulajdonságai [É] megbocsáthatónak. édesanya gyámoltalansága. ami megroppantott. édesapja halála döntési helyzetbe kényszeríti: "kétféle rémület közt" választva . nekem gyónja meg azokat az érzéseket. amelyeket egy más pusztán lakó Nellike iránt érez. Terus. ("A magányos kószálások a kutyákkal. szívszorítótÉ") A Takaró-fiúk (nevezetessé vált) krumplispalacsintás újévköszöntő látogatása után összesen kétszer találkoznak személyesen (közben Sanyi csak a leveleit küldözgeti óvárról). a szégyen is: "Ennek a lánynak dolga volt Sándorral. a düh. a "megnyert nyugalom". hanem hogy mit akarnak egymás életében. s a barátait csak azért szíveltem.gyalázatossá is tesz": az egyre erősebb testi-lelki undort csak az irtózat. mert az ellenségeivé sikerült tennem" -. amiben boldog voltam. s ez a csendes egymás melletti munka: ez volt az én titkom.") Az esküvő (és a teljes kiszolgáltatottságát tudatosító pesti nászút) után minden esemény konfliktusaikat szaporítja: egymást követik a viták. húzza az időt: gondoskodó anya lesz hirtelen. zárt szerkezetű alkotás: a huszárpusztai magány csendjéből Nelli a cenci erdők csendjébe. végül. nekem kellett a testemet-lelkemet egy életre összekevernem vele: még a jó óráinkban is ott éreztem valami sötétet. Az emberek viszonyát nem az szabja meg. a megtalált részvét gyógyító állapotába tér vissza. Sanyi eladósodása után. de Nelli ellenérzései erősödnek.Az Iszony fegyelmezett formájú. ("Az ágaskodás állapotából átjutottam a megadáséba. hogy Sanyi énrám emelt igényt. mert szülei és barátnője. Amikor már egyértelműen tiltakozna. hanem erő.már nem tudja irányítani az eseményeket. biológiai-pszichológiai síkja. majd Cencre menekül. Sanyi rosszul választ . "betört lóként" veszi tudomásul házasságuk "hallgatag megállapodását". "alattomosan segédkeznek" a fiúnak összeboronálásukban. a pótcselekvést. sőt. amit be lehet látni. [É] Ha ő nem belém. csak ne akart volna az uram lenni. majd vadul támad is -.védekezik. amit az életben kerestem. beleveti magát a munkába. ("[É]én is meg tudtam volna szeretni őt.

az a szilveszteri bál jegyezte el a halállal. ("Az ilyen embert nem szabadna arra kényszeríteni. leginkább azért támad. minden elemével. "engem vitt a fúriám". a csend a lételeme . még ezen is osztoznom kell [É] ha már hozzá vagyok kötve. de az iszonyfolyamat maga is viszonyfogalom . hogy a párna túlsó felén nincs ellenállásÉ Sanyi nem játszott. "magának való". a féreg. "pontosan tudtam. bizonyos távolságon túl békésen megfér az emberekkel. nem is lehet féltékeny: nem egészen igaz [É] ó. Az a lány. hogy ami házasságában számára iszonyatos. hogy egy ilyen lélekbe akadt bele. nemcsak a maga piszkát hozza. elhatalmasodása. Kárász Nelli büszke. (Ugyanez fordítva is igaz: "Szegény Sanyinak az volt a szerencsétlensége. (Beismeri azt is. akit kidobtam? Vagy már előbbre: Zsófi is?") Megszűnik minden más érzésfajtája az elhatalmasodó irtózáson kívül . mozdulatlanul feküdt az ágyában. az másnál "nyeremény" is lehetÉ) Tiltakozik szegénységük takargatása és mindenféle alakoskodás. amitől riadozik. hogy leplezze tehetetlen kiszolgáltatottságát.de csak a beteg Sanyi gyengesége teszi lehetővé a végkifejletet. s a lábammal is rúgtam őt magamtól. az eleve meglevő iszony erősödése. "fölösleges és szégyenletes dolgokat mondok". tudnom kellett az utait is. kitörései egyre közönségesebbek lesznek ("nem tudtam megállni". Imrén gondolkodva). megőrizné tisztaságát. a magány. Az arcába nyomtam a párnát. majd sógorán. a ("kurrogás" helyett) általa vágyott "páros magányban" képes lehetne a házasságra. hogy pont ő kellett Sanyinak. Cselekvési szabadságában korlátozzák a társadalom és családja .kizárólag Nelli és Sanyi kapcsolatának terméke. Amit ő az ő jó szeme nagy leletének tartott. Végigvilágítottam arctól arcig a múltat: ki lehetett az első.egyszerűen undor? Hogy ugyanaz a test. ráerőszakolás ellen. nem eleve képtelen a kapcsolatteremtésre: fel is merül benne a választás lehetősége (először Ernő. a tolnai "kis újdonsült tanító" személyében. [É] Félig nyílt szemmel. A puszta. értékrendjét. hallgatnom kellett éjjel a szuszogását. ("A borzalom megduplázta az erőmet. ("Amit akkor mondtam."én beszélni is úgy szeretek a legjobban. a bensőmet bepiszkítja. ". hogy megyek és hallgatok" -. úgy is az emberszenny. hogy gonosz és ostoba vagyok").") Az egész folyamat. A szégyenemet. önmagába zárt egyéniség. elönt". a poklomat nyomoztam benne. Mivel Sanyi nem képes elfogadni az ő normáit. [É] Egyszerre csak azt éreztem. a világpiszok.használt bennünket". Ťgy is. értékeit: végzete. hogy aki nem szeret.") Idegenkedése (férjére hasonlító) gyerekétől és a magára kényszerített falusi társasági élet csak tovább deformálja bezártságában. konvenció. komplexussá növekedése. öntörvényű. ami belém csap. amely az én magányom fölhasítja.. A békés egymásmellettiségben.") Csak az adott relációban idegen. de a szukáét is.

tiszti kantinból. ehhez társul "brácsázása". A megszépítő távolság nem az időben van. barna szeme van [É] a rektorné [É] is azt mondta. Sőt. amire más asszonyé. gyönyörű.helyzetének adott viszonyai (szegénységük.") összeférhetetlenségük tehát teljes: alkati. ilyenek vagyunk. Fehérváron. bár előfordulnak előre. diónyi. cigány. A hősnő értékel.ugyanakkor. ("Az én büntetésem .") A falu szemében bűne: mássága alkata. egyes képeket kiemel. önelemző monológja: retrospekció (nyitó mondata: "Még emlékszem a délelőttre. önkontrollal élje újra az eseményeket: "Az én emlékeim. én nem voltam ilyen. nem is mérték. duhaj csárdásában magukra ismertek. hogy az emberek a postán. mint rosszabb a többinél. "kacsmargása". hogy tárgyilagosan. diákkonviktusból. meglátja értékeit. kitárulkozó szájhős-volta. és saját biológiai. melyen a Takaró fiúk újévet köszönteni kijöttek hozzánk"). és egész jelleme: kérkedő. kommentál . A testem alkalmas volt mindarra. a riadalom. Németh László kihasználja az első személy hatáslehetőségeit: Nelli egyszerre átélő és önmagát távolból figyelő-megítélő énjének kettősségét. barna lében forgó szemét . Az én távolságom ez az emberi dolgoktól".előbb kezdődött. igazságkerülő. úgy folyt össze egy csomó Bodolai Ferkóból. pusztaiságuk és egyáltalán: női mivolta). vonzóbb voltam a legtöbbnél.") Nelli viszolygásában fontos szerepet kap antropológiai eltérésük is: saját szoborszerűségével szemben részletezve leírja a "húsember" Sanyi tömzsi. azért választja. Visszapillantása életének bő négy évnyi szakaszára maga a történetmondás.és hátrautalások ("Később is sokszor voltam így veleÉ"). "szubjektív igazságának objektív előadójaként" képes arra. pszichikai adottságai. a holdfény. "dámvadsága". intellektuális és szexuális. a fényképész előtt: de hisz akkor én nem vagyok normális. mert "áhítatot ébreszt" benne. (Viszont Sanyi értékeli Nelliben a másságot.az író csak ábrázol . ha hihetek Sanyi összehasonlításának. a tudatos viszszanézésben a múlt képeit Nelli szelektálja ugyan. ízléstelensége. de mindez fegyelmezetten. Sanyi "a legcsinosabb fiú a faluban. mint a bűnöm. ahogy sötétben fölgomolyognak: pontosak. [É] Az apám magányos sétái. A büszkesége is az volt. és nem is a térben. inkább jobb. ("Az emberekben van egy mérték. kronologikus rendbe zártan történik.természetem idegensége . amelyik azt mondja: mi. s közben analizálja is saját lelkét. s tart. Terus szerint. a Szeréna néni aggszűz lelke: két oldalról is gyűlt bennem a csönd. inkább valami langy. emberek. magányvágya. Annak a riadalomnak volt igaza. ("É hiú. Szinte nem is volt Sanyi. pamatos hátát. Az időtávlatban. kényelmes. lelki. A lelkem nem tudott elegyedni a világgal. ameddig élek. hogy nem lehet a nézését elállni" -. szőrös hátú kezét. "búgó hangja". az apja sírjánál. megpróbál megváltozni miattaÉ) A középponti hős énregény formájú vallomása. sok testből összefűlt meleg.

Németh László értelmezésében: a minőség és a minőségnélküliség . pózoló. egyre biztosabban tudom. szegény emberiségért". amely idedobta és harcra kényszerítette. Diana legyőzi Akteont: ez Németh László "optimista. és megfogalmazza nemcsak a két tett.harca.") Házasságkötésével elvesztett szabadságát .") Nelli visszaszerzi magányát.("született ápolóként") az emberekért való szolgálatot vállalja (édesanyjáért. sorsképek.Sanyi halála után visszanyeri. irgalmas és elnéző . értelmezi a vele történteket. hogy . ahogy távolodunk. ("én magam viszont. mércéi szerint. de tragikumra hajló" gondolkodása. Teréz néniért.az elidegenedés tragikumát feloldó életfilozófia .ebből az alkatához már illő életformából tekinti át házassága történetét -.(de néhány kijelentés Nellinek nem. ha nem élhet saját elképzelései. hanem a két alkat közti különbséget is: "Kizárt. vagy elpusztulok" . a kórházi betegekért). a határozott jellem és az önmagának is hazudozó. A két típus örök szembenállása a növényi és a ragadozó természet.) "Amikor az Iszonyhoz hozzákezdtem. hanem hogy ő maga hogy maradhat meg önmagának. "Mert a tragikum nem azt mondja: 'úgyis elbukom'. Magányában részvétteli. az egyéniség és átlagember . csak Németh Lászlónak tulajdonítható). Viszont a hiteles jellemtörténethez az írónak "akaratlanul is meg kell szőnie a társadalmat. társasági üresség. éppen mert . minden tekintetben eltérő embertípus modelljei. Az voltam kívánságomban az egész betegsége alatt". hogy az emberek mit tartanak normálisnak. Az író szerint a befejezés . eszem ágában sem volt. két. ("Az ember ne azt nézze. hogy csak akkor válik szörnyeteggé.") Nelli és Sanyi jelleme túlmutat egyedi önmagán. úgy nyeri vissza szabadságát. hanem azt mondja: 'ha el is kell buknom'. "Minden jó regényből kiolvasztható egy társadalomkép. az intellektus és túlzott ösztönélet. N. de bajos társadalmi tételeket regényben illusztrálni" (N.Jókúti doktor eltávolítása után . a tartózkodás és a mohóság. hogy regényeimből inkább a tragikum hallatszik. ("A nemi élettől csak vadabbá váló szüzességről s ezen át a világgal elegyedni nem tudó tisztaságról aligha készült hasonló írás"."én szabadon akarok lélegezni. De ha már agyonütöttem volna. mint az optimizmus". hogy én egy öregasszonyt a pénzéért agyonüssek. ("Elismerem. mindez igazolja. Az epilógusban Nelli megmagyarázza. L. utal Raszkolnyikov gyilkosságára. az egyedi és a mítosztörténetet összefonják a metaforikus utalások. L.). de a regény megfeleltethető a konkrét mítosznak. hogy Diana és Akteon történetét írjam meg" (N. Zsuzsikáért.a kiút megtalálása. A tragikus ember hisz végül a világban is. az "egy darab rá bízott. és nem bánnám meg. A társadalomnak ez az önkéntelen szőttese.). és kifejti életfilozófiáját. L. akkor az a természetemből következnék. de a tragikum nem pesszimizmus. hogy Sanyi gyilkosa én vagyok.

de ez a társadalomkép pontos. ami a mű"."Nem tökélhetem el.az ő (főiskolát végzett) fiuk már valóban kiemelkedhet (a másik fiú. "a valóság-érzék nem program. mint a mi férjeink közül akármelyik. másrészt a gazdag. Piri tanítókisasszony). a gazdasági válság hatásai tükröződnek . a feleségek is kiszolgáltatottak.).pillanatnyi ítéletekből. (Jókúti. a bizonytalan előéletű nőgyógyász. sokkal hitelesebb. koraősz" Katinka (Slenkainé) tanácsokat is oszt: "Sanyi egyszerű. a (rokonszenvesebb) "finom.a kb. Dányi.édesapjának "benne volt a csontjában. hanem háttere az ábrázolt világ. valamint Kardos főjegyző és az "adóügyis" Lajoska." .) Nelli és Sanyi összekerülése társadalmilag is nehezen egyeztethető: adott egyrészt az elszegényedett nemesi család. csak egy újabb lehetőség lenne. mintha előre tudom s erőszakolom [É] Ahol szinte belebódultam egy lélek. egy sors követésébe.a dunántúli Huszárpusztán. (A csak kereskedelmi tanfolyamot végzett Nelli pl. szinte reflexekből alakul. naiv ember. annak kell bizonyulnom abban a mondatról mondatra folyó választásban. mint életforma és társadalmi helyzet adja.nem a témája. sokkal jobb szociológus voltam. a sváb állatorvos. az ángyádi takarék elnöke. Meg kell becsülnöd őt. a szociológus számára is sokkal értékesebb. a Kárász-Otrubai família (bár a grófi jószágigazgatásból a pusztai bérletbe csúsztak. Reális a két háború közti vidéki társadalom.L. Te nem ismered az asszonyok megaláztatását. leleplezése . Fáncson és Cencen. Molnár. 4-5 évnyi időtartamot felölelő emlékezésben .) A házasságra vágyó nők is (Terus. Az Iszonyban a külvilág is Nelli tudatából rajzolt. az építésszé lett Imre Pestre nősül. vissza sem tér a faluba). hogy minden őse a magáén volt úr"). akiknél "mindenütt zsírosat. A regény célja nem a társadalom kritikája. Bodolaiban férje "tanítómesterét" látja Nelli (akinek Sanyi "csak rossz utánzata"). urizáló parasztcsalád. de anyósával csak annak halálos ágyánál békül kiÉ A többiek leginkább a főhősök kontrasztjai vagy analógiái: a Sanyival együtt "kutyálkodó" hajdani katonatársban. aki vállalja Nelliért a börtön kockázatát is. néha egy kicsit szószátyár. tömöttet fogott a szem" . magyarázatát azonban a puszta. Takaróék. hogy realista leszek. mint ahol tudatosan szociologizáltam" (N. szokásaikban még őriznek valamit . azt nézd. Ne azt nézd: mit okoz. a lecsúszott dzsentrik és a gazdag parasztok 1920-as évekbeli helyzetének megjelenítése . A Kárász-büszkeség (Nelli és apja szótlan zártsága) látszólag alkati tulajdonság. Marcsa (Dányiné) féltékeny és kétszínű. a körülötte sündörgő fáncsi férfitársadalom jellegzetes. de még mindig derekabb. hogy mitől kímél meg. hogy valaki megint "rávasalja magát". hanem képesség" (Regényírás közben) -. nem talál magának munkát. de ízlésükben.mindenki mással szemben felmerülnek legalább ellenérzéseiÉ) Sanyi szüleiben Nelli végül felfedezi a rokonvonás-lehetőségeket is. akit Nelli elfogad és szeret . (édesapja az egyetlen ember. hiteles figurája a dohányszagú Slenkai doktor.

Ismétlődő motívumként kulcsfontosságúak a halálesetek Nelli életében: édesapjáé kényszeríti a házasságba. hazug kocsonya.s egy magasabb belső valóság érdekében az emberekhez szóló nyelv gyanánt használja."az élet nagyobb fele: a tehetetlenség.már nemcsak magával. Az író és modelljei. abban a "sűrített életben" . hanem aki tudja a valóságot is ."édesanya ijedt jérceként fordult meg ennek a hangnak ragadozó árnyéka alatt". a Sanyi világábaÉ" -. de voltaképpen érinthetetlen nőiességükbe is beszivárog a remény . de másokkal is törődve új képességeinek kibontakozását .) "Regényeimben semmit sem ábrázoltam akkora gyöngédséggel. regényeim ahhoz kész forgatókönyvet szolgáltatnának. Kárász Nellibe a sógorán át . indulat rabságába esett nőket."A falu. "Sanyi csak a sötéttel jött meg. jól elrendezett karácsonnyal a szemében". Sanyi apjának halála után költöznek be a faluba . sárga cipő . pótlékát) az élet. a Takaróné portájára. S én lemenjek közébük? Innen.végül Sanyi halála hozza számára a szabadulást. kezemre sírt csókok. krémesbaba-feleség).és mellékmondatok szintagmákba sűrítésével (sunyító ösztön. (Maga is ír műveinek filmszerűségéről: "Ha volnának a régi kínai dráma mintájára húszharminc órán át tartó filmek is. akinek nincs más célja. a váramból. "Sanyit én olyan gépezetnek tartottam.is funkcionális szerepűek. az az ő eleme. pünkösd. de annak valami derengését. egyetlen mozzanat sem hagyható ki: még a másodlagosnak tűnő események is fontossá válnak a műben (l. karácsonyok. Az ünnepekhez és a mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódnak a legfontosabb események (újév.fréz szalonbútor. amikor az ő. "a dobozból kicsapó fagy nem csalt meg".Kárász Nelli a kórházi munkában "enged fel". és a tárgyak . kötelesség.hogy talán neki is tartogat még valamit (ó. Sándor-nap. mint ezeket a kemény. kifejező képek tökéletesen beleolvadnak az élőbeszédbe.Kurátor Zsófiba a sofőrön. s megmeredt lényük fellazul. anyósa haldoklásának hírére hajlandó visszatérni Cencről .). Az elbeszélés ritmusa az elszabaduló érzelmek. Az egész egy zsíros. asszonyivá enged" (A Nagy család története) . távolibb a közölnivalója. Németh László képekben gondolkodik. virágvasárnap. a kiszolgáltatottság. nem azt a bizonyos szerelmet. a kín: az van benne összesűrítve" . Szeréna nénié meg azt. ("A realista író nem az. melynek minden íze énrám van fölhúzva" .Minden részlet célratörően komponált. annál görcsösebben vigyáz e nyelv hitelességére és szabatosságára". Bodolaiék és Imréék látogatása). indulatok egyre gyorsuló ütemét követi. S minél elvontabb. csak a valóság ábrázolása.") A trópusokkal tömörít: különösen gyakran metaforikus kifejezésmóddal . de a hatásos. ahogy együtt bőgtek és rázkódtak. hogy Nelli postáskisasszony sem lehet. Béla bácsi halála az Otrubai lányok összeköltözését eredményezi. páncélba zárt. húsvét. Meglátszott a sírnál. az esküvőt "még a nyári munkák előtt" kell megtartani stb. sors.

fedezi fel, és tapasztalja, hogy "aki az életből kiért, annak hatalma van az életen. A megnyert nyugalom volt, ami gyógyított". CAMUS A pestis (1947)

[É]az embereknek, akik [É] húszévesek voltak, amikor a hitleri uralom berendezkedettÉ ma egy atomháború által fenyegetett világban kell fölnevelniük gyermekeiket. [É] Azt gondolom, senki sem várhatja el tőlük, hogy optimisták legyenekÉ Biztosan minden generáció azt gondolja magáról, hogy a világ újjáteremtésére hivatott. De az én generációm tudja, hogy nem fogja újjáteremteni ezt a világot. Feladata talán még ennél is nagyobb: meg kell akadályoznia, hogy a világ széthulljon. [É] Mindezek után ki várhatna el az írótól kész megoldásokat, szép erkölcsi tanokat? Az igazság titokzatos, megfoghatatlan, meghódíthatatlan. A szabadság veszélyes, és ugyanolyan nehéz, mint amilyen mámorító élni vele. E két cél felé kell haladnunk, kínok közepette, de határozottan. (RéSZLETEK CAMUS STOCKHOLMI, A NOBEL-DíJKIOSZTó üNNEPSéG UTáNI BESZéDéBőL, 1957. DEC. 10.) A negyvenes években a történelmi események Camus figyelmét a közösségi problémák felé fordították. A pestis keletkezésének élményi háttere az embereket elválasztó, a száműzetés érzését keltő háború és megszállás; ill. a közös harc és a szolidaritás érzésének átélése az ellenállásban. Camus személyes tapasztalata, hogy a már elidegenedett, 20. századi ember sem élhet idegenként, közönyösen a másik ember mellett csapások idején. A "Defoe-követő" Camus számára természetes, hogy "valamilyen bebörtönzést másfajta bebörtönzéssel" ábrázoljon, a háborút a pestissel. (A regény alcíme: "avagy a Kaland"; eredetileg tervezett címe pedig a Foglyok volt.) Az író először konkrét történelmi eseményhez kötötte művét - "A pestis, amely szándékom szerint több szinten értelmezendőÉ nyilvánvalóan az európai ellenállási mozgalomról is szól a nácizmus ellen. Ennek bizonyítéka, hogy anélkül, hogy név szerint is szerepelne, mindenki ráismert az ellenségre, Európa összes országában" -, de aztán "kizárta a történelmet", "ahistorizált": "A pestissel azt a légkört szeretném érzékeltetni, amely mindannyiunkra nehezedett, s a veszélynek és száműzetésnek

atmoszféráját, melyben mindannyian éltünk. Ugyanakkor ezt az érzést az egész létre kívánom vonatkoztatni." 1939-től 43-ig gyűjtötte az anyagot az író - irodalmi példaképeit és az orvosi szakirodalmat (a pestis tüneteinek leírásait) tanulmányozta -, és hét éven keresztül dolgozott regényén, melyben visszatérnek "állandó témái": a börtön, a száműzetés, ill. a küzdés és az ellenállás. Camus feleletet keres a Közöny és a Sziszüphosz mítosza által felvetett problémákra - milyen viselkedési lehetőségei maradnak az embernek az abszurd világban -; ugyanakkor etikai szempontból a (megelőző műveinél regényszerűbb) Pestissel az író maga is előrelépést lát saját gondolkodásában: az ember és a világ viszonyát teljesen uraló abszurdum felismerésétől (Sziszüphosz, Közöny, Caligula) eljut az abszurd elleni tiltakozásig. ("A Közöny az ember meztelenségét írja le az abszurddal szemben. A pestis az egyéni szempontok alapvető azonosságát ugyanazzal az abszurddal szemben. Ez egyfajta fejlődés, mely a többi műben még jobban megnyilvánul majd. De A pestis ezenkívül azt is megmutatja, hogy az abszurd semmire sem tanít meg bennünket", Camus.) Az egységes, zárt szerkezetű alkotás szűken vett tárgya egy fiktív, de reálisan megjelenített orani pestisjárvány, tehát egy egyetlen városban dúló epidémia részletes orvosi-klinikai leírása (és erkölcsi, társadalmi hatásainak vizsgálata) egy képzelt eset ürügyén. Az általánosító mozzanatok a tér- és időviszonyok meghatározásában nyitottá, többjelentésűvé teszik a művet: a színtelen, semleges, "múlt nélküli", kétszázezer lakosú algériai városban a kialakított szokásrendben unatkozó (viszont gazdagságra vágyó) lakók számára a járvány teszi nyilvánvalóvá (bűnös) gyanútlanságukat: akár veszélybe is kerülhetnek egy "zárt város" csapdájában. A napok, hónapok pontosan követhetők a csaknem egy évig tartó eseménysorban (áprilistól februárig), de az év meghatározatlan marad (194É); az emberek, "emlékezet és remény híján", a jelenben "ütnek tanyát"; "valójában jelenné vált számukra minden". ("A pestis mindenkit megfosztott a szerelem [É] képességétől. A szerelem ugyanis egy csepp jövőt kíván, de a mi számunkra már csak a pillanat volt.") A gondosan felépített öt fejezet a járvány periódusait, fokozatait követi. Az alaptónust a kafkai indítás határozza meg: a hétköznapi környezet mindennapos szürkeségében szokatlan, megmagyarázhatatlan jelek tűnnek fel. A patkányok megjelenésének "fura esete" elszaporodásuk után "kicsit aggasztóvá" teszi a helyzetet, a lakosok kezdenek "nyugtalankodni", aztán "már százával ömlesztik a patkányhullákat", s az emberek is titokzatos betegséget kapnak, hasonló tünetekkel (daganatok, tályog, láz, helyi gyulladások, nyirokcsomó-duzzadás, gennyesedés, szörnyű szag stb.). Az (először még elszórt) esetek halálos kimenetelűek - az első halott éppen Michel, Rieux házmestere április végén -, aztán ijesztő gyorsan "sokszorozódnak". Az emberek reagálása a kitörő pánikra kezdetben a

feledés-keresés (a vallásban vagy a testi örömökben), a hivatalos szerveké pedig a járvány tényeinek leplezése (tehetetlenül tanácskoznak-vitáznak az orvosok, félnek kimondani a felismert kórt, habozik a prefektus, félremagyaráz-eltitkol a városi és a megyei hivatal, a sajtó pedig, "mely folyton fecsegett, most már egy szót sem írt semmiről"). Fertőtlenítést rendelnek el "kis fehér plakátokon", kisegítő kórházak létesülnek, s - mivel menthetetlenül pusztulnak a beteg emberek tömegei, mert a "bolhák tízezreit terjesztették el a patkányok" - végül megérkezik a hivatalos sürgöny: "Pestisállapotot kihirdetni. Várost lezárni." A lakosok, "akik a csapást valószínűtlen dolognak tartották, amelytől ők mentesek", kénytelenek végigélni a bizonytalan ideig tartó rettegés, elszakadás, száműzetés "börtönérzését"; "krónikussá válik a rosszkedv", a megzavart életmódban összeomlik a "bátorság, az akarat, a türelem." Sokakban kitör a menekülési vágy, és (többnyire hiábavaló) mesterkedéssel, szervezkedéssel próbálják elhagyni a vesztegzárat. A tavasz és a nyár folyamán számolatlanul ismétlődnek a halálesetek (kísérteties az "éjszaka, utas nélküli, különös villamosmenetek" látványa, mely a halottakat szállítja a "végállomásra"); a tomboló vész minden családot és városrészt elér. Az általános képtelenségben "közös, mély" a szenvedés - és a "jövőtlen, konok várakozásban" a pestis egyhangúsága (tovább nem fokozható) monoton kétségbeesést eredményez. A crescendo a rövid, harmadik fejezet után a negyedikben ér a csúcsig - a tetőpontra viszont nem a rémségek halmozásával jut el az író, hanem egy megrázó egyéni eset kiemelésével és középpontba állításával: az Othon-fiú halálának leírásával -, aztán decrescendo következik: a vész "maga fúj takarodót önmagának", és mozgásának ritmusát követve fordított sorrendben halad a mű visszafelé. (Egy ember meggyógyul, élő patkányok tűnnek elő - a kezdetet és a véget a patkányok sorsa jelzi -, aztán a macskák és kutyák is.) A pestis váratlanul vonul vissza, helyreáll a régi "rend", az emberek megint biztonságban érzik magukat, de nem tanultak: úgy élnek, mintha nem jöhetne többé újabb csapás. A járvány hullámzásának részletező követése lehetőséget ad a különféle emberi magatartásformák (és változásaik) vizsgálatára. A készületlenül ért emberek általános reakciója (még az orvosoké is) az, hogy a félelemtől néven sem nevezik, nem akarják fel- és elismerni a pestist, ill. járvány-voltát. Aztán a kétségbevonhatatlan jelek (szimptómák, bacilus-vizsgálat és ijesztő számadatok) hatására kihirdetett ostromállapotban a megszokás és a száműzetés válik kollektív élménnyé, és az egyébként elzárkózó, magányos emberek áttérnek a többes szám első személy használatára. A kiszolgáltatottságban az együttérzésnek sokféle változata mutatkozik meg, mert bár tudják, hogy illúzióik sem lehetnek, csak a véletlenben reménykedhetnek, felismerik a tisztességes harc, az összetartás, a

közösségvállalás lehetőségét. A szolidaritás-érzés, hangsúlyozottan nem egy, már a vesztegzár előtt is létezett közösségen belül alakul ki hiszen Tarrou is, Rambert is idegen -, és csak a veszély idején létezik; "a szkepszis teljesen nem tűnik el. A Közönyben, amely Camus leginkább egzisztencialista ihletésű írása, a negáció uralkodik. A pestisben, ezzel szemben, az emberiséggel szolidaritást vállaló magatartás lehetőségét bizonyítja. Ott az ösztönélet volt az alapvető és az irracionalitás; itt nagyobb jelentősége van a gondolkodásnak és az értelemnek" (Köpeczi). ("A pestis kétségkívül az egyéni lázadástól a közösségi harc felismeréséig vezető utat jelenti. Ha van fejlődés a Közönytől A pestisig, az a szolidaritás, a közösség irányában keresendő", Camus.) A városban maradt lakosok (és az ott rekedt utazók) kénytelenek szembenézni a csapással; az író a határhelyzetre való reagálásokat vizsgálja: hogyan viselkedik hívő és hitetlen, látogató és helybéli, orvos és hivatalnok, szerelmes és magányos. "A pestis sújtotta város valamennyi lakója egy-egy Meursault volt kezdetben" (R. de Luppé), de többségük mozgósítható és segítőkész lett. A "krónikás" nem akar főszereplőket kiemelni - és véleménye nem azonosítható kizárólagosan egyetlen szereplőével sem -, csak egy-egy olyan lehetséges magatartás (absztrahált, jelképesnek is szánt) képviselőjét mutatja be, aki - bármilyen egyéni indítékból - felveszi a harcot, a küzdelmet választja. A cselekvő és szenvedő szemtanú, hivatásának megszállottja, Rieux doktor felismer, szembeszegül, mozgósít, nem adja meg magát. Elutasít mindenféle igazságtalanságot, nem ítélkezik, hanem segít, még a menekülni próbálókat is megérti (l. Rambert). Két dolgot gyűlöl: a betegséget és a halált; tudja, hogy küzdelme "véget nem érő vereség". ("ČSzívtelenÇ - mondta neki valaki egy alkalommal. Dehogyis, egy szíve neki is van. De az arra szolgál, hogy napi húsz órán át kibírja, hogy embereket lát meghalni, akik életre teremtettek. Arra szolgál, hogy mindennap újrakezdje.") A mű egyik fő szólama, "témája: az orvostudomány és a vallás harca; a viszonylagosság és az abszolútum képviselőinek konfliktusa. A viszonylagos győzedelmeskedik, pontosabban: ez nem veszít" (Camus). Paneloux, a "nagy becsben álló", "művelt és harcos jezsuita" nem tarthatja abszurdnak a létet, hisz a gondviselésben, de elismeri értelemfölöttiségét. Első beszéde szónoki műremek ("több benne a metafora, mint az egész műben együttvéve"): a bűntudat felébresztésével először a vallás javára akarja felhasználja a járványt. Részt vesz az egészségügyi alakulat munkájában, és hite, egész erkölcsrendje megrendül a kisfiú halála láttán; második prédikációjában a megjelenő félelmetes isten már megérthetetlen az ember számára, a - végül belenyugvást, "felebaráti szeretetet" hirdető - atya eljut "az eretnekség határára". Bizonytalan tünetekkel járó

(szótlan) halálakor - nem tudni, pestises volt-e, vagy a hitével együtt omlott össze ő maga is - "kétes esetnek" minősítik: ez nyilvánvalóan megváltozott világfelfogására is vonatkoztatható már. A szentté válni (ateistán) akaró, sztoikus Tarrou ugyanúgy kötelességteljesítés közben hal meg, az utolsók között, mint az atya, mert a már óvatlan ápolók is "sebezhetővé váltak a pestis számára", és mert Camus szerint minden "eszme" - legyen az bár vallás(osság) vagy forradalmiság -, minden absztrakció: bűn. Tarrou, aki halálos ítéletet hozó apja miatt hagyja el a szülői házat, lázadó forradalmárrá lesz egészen addig, amíg egy kivégzést nem lát - épp Magyarországon -; és rádöbben, hogy ő csak a gyilkolás egy másik formáját választotta: "pestises volt, amíg azt hitte, hogy a pestis ellen küzd"; "fertőzése a múltja". (Camus értékrendje szerint a "halálos ítélet": az abszurdum csúcsa.) A jóhiszeműen tévedő, kiábrándult "ártatlan gyilkos" Tarrou ezért "száműzetésbe vonul" - "a történelmet majd a többiek fogják csinálni" -, és "a lehető legkevesebbet akar ártani"; nem ítélkezik, mert az ítélet szükségképpen elítélés is. "Valaha a pestis végleges megsemmisítésére vágyott"- de felfedezi, hogy "kizárólag az a miénk, ami nem tartós", minden győzelem ideiglenes. Mivel "a reményt sohasem ismerte", nem is bízhat végső győzelemben, de az áldozatok mellé áll, a cselekvést választja: megszervezi az önkéntes alakulatokat. Ez a békességre vágyó humanista kerül legközelebb Rieux-höz; kiegészítik egymást; barátságukban - a tengerben megmártózva - egy pillanatnyi szabadságot is teremtenek maguknak. A másik idegen, az újságíró Rambert fejlődése is Tarrouéhoz hasonló: marad a városban, vállalja a közös sorsot. Először szökni próbál, szervezkedik, mindent megmozgat, hogy visszatérhessen feleségéhez Párizsba, aztán beáll az alakulatba - mélyen megdöbben, amikor Rieux feleségéről hall -, s amikor menekülhetne, már "köze van a városhoz" és tovább segít. (Az ő döntését is múltja indokolja: a spanyol polgárháborúban küzdött a "legyőzöttek oldalán".) Az orvosokkal szimbolikusan ellentétes pályájú - mert "ítélkező" - bíró, Othon, az először ellenszenves "bölcs bagoly" is "lelepleződik": stílusa, magatartása félrevezető, de kiderül, mennyire szereti kisfiát; kötelességérzete is, egyéni gyásza is az önkéntesek közé viszi. A háttérből rajzolódik ki Rieux anyjának egyszerű, együttérző, "földönjáró" alakja (aki, mindenféle absztrakció ellentéteként: elpusztíthatatlan), és a szérumkészítő öreg Castel doktor rokonszenves, segítő figurája - akivel, kivételes esetként, megtörtént, hogy az "emberi érzések erősebbnek bizonyultak" a halálfélelemnél: idős felesége rádöbbent, hogy "nem tudnak egymás nélkül élni", és visszatért hozzá Oranba. A "jegyzetírók" kiemelik azokat a különc (abszurd) jellemeket, akiknek valamilyen gépies tevékenység, mánia ad erőt a túléléshez: Tarrou kedvence az öregember, aki meghatározott időben kimegy erkélyére, hogy leköpdösse a macskákat; Rieux látogatja az asztmás rőfös

az önzőket. de megrázó. aki valamilyen büntetéstől. Paneloux. hatósági intézkedések . Rieux egyéni tragédiáját fokozza.nem ismert.aprólékosan kidolgozott gesztussor az egész jelenet: Tarrou "súlyos kezével" letörli a verejtéket. bizonytalan előéletű Cottard. és amint a szereplők áttérnek a "mi"-re. aki ágyban fekszik és borsószemeket rakosgat egyik edényből a másikba (ironikus értékelése a mű végén megegyezik az orvoséval: "Már hallom is. s azzal az emberrel. egy arab gyilkosával" (akinek perében a Közöny története fedezhető fel). hogy mit követett el . és mindemellett az abszurd fölötti győzelem csak ideiglenes lehet. a kisfiú haláltusájakor szinte minden szereplő együtt van. A szolidaritás különféle formáit képviselőkkel szemben Camus elítéli a harácsolókat. hogy közben a szanatóriumban. A mű vázát Rieux krónikája adja. hogy saját magát is bemutassa. fegyelmezett. Marcel. Rieux "összeszorítja a fogát". hideg.). Mindig azokkal érez együtt. és a doktor egyre nagyobb figyelmet szentel Grand-nak. Camus objektív tónust teremt a két (szereplői elbeszélői) szál egyesítésével. orvosi leletek. hozzá hasonlóan. leleplezéstől rettegve .aztán mennek lakomázni"). Rieux egyetlen pillanatra elveszti önuralmát. árnyaltan.és pátoszmentes hangnemben. sem el nem tűnik. Raoul. és (egyetlen kiemelt szereplőként) az egyre elszigetelődőbb. Othon és a kisfia elpusztul. majd megőrül).a járvány terjedésének részletező adatsorai szinte puszta tények. hogy "ez az öröm mindig veszélyben van [É] a pestis bacilusa sohasem pusztul el. Rieux tudja."életművészt".ami nem segít. a megcsalt-elhagyott kishivatalnoknak. saját anyagát Tarrou jegyzeteivel (naplójával) és vallomásával egészíti ki.az etikus elvontság és az epikus részletesség váltakozik ebben a "szimbolikus realizmusban". ("ilyen hosszasan sohasem néztek szembe egy ártatlan haldoklásával")." Szenvtelenül. meghal a felesége). de [É] harmadik személyben beszél önmagáról" -. a pap letérdel. mielőtt tudott volna róla (akiben viszont "A per Joseph K. Mészáros V. hogy láthassák az új szérum hatékonyságát . a veszélyből hasznot húzókat. magára hagyottan. amint: 'Halottaink!' . tiszta nyelven törekszik az író a hitelességre . A tetőponton. akinek letartóztatását elrendelték. még a többi beteg is "elhallgat" .érzelgés -.ját kell látnunk". Garcia."A mesélő nem tudta elkerülni. ő is a közösségi nézőpontot választja (a . "Az érzelmek.sokféle magatartással kísérletezik (a mű végén menekül. de egyes szám harmadik személyben. félelemben élnek: "a fiatal hivatalnokkal. hiába akarnak az emberek felejteni. Louis). Paneloux megrendül. fáradhatatlanul. Ilyen a szöktetéssel foglalkozók csoportja (Gonzales. aki egy "irodalmi mű" kezdő mondatát csiszolgatja rögeszmésen. a képek megtízszerezik a filozófiát" (Camus) . mert a téma miatt szerinte csak ez alkalmazható . A veszteségek pótolhatatlanok (Tarrou. szánalom. számok. apró vonásokból összeálló leírásokban. akik. az öreg Castel "görcsösen mosolyog".

a "morált". rész). a szenvedés) örök jelenlétét hirdeti. Az író Thuküdidész (A peloponnészoszi háború története) tárgyilagosságát. a titokzatos. és az ember tudatában is pusztító vészt is szimbolizálja. A mű végén Camus ugyanúgy levonja a tanulságot. sosem biztos. . A mű végén a fiktív narrátor elárulja. a rossz. A regény az író szerint "krónika". de azért van enyhítő-vigasztaló tanulság: "most már tudták. és felélesztette Kafka szuggesztivitását (A mű eleve A perhez hasonló helyzetet ábrázol: Oran polgárai számára a pestis jelenti a kiszolgáltatottságot egy ismeretlen hatalom önkényének. tankölteménynek is nevezik.) Felidéződik a kolera pusztította Velence (Halál Velencében). netán a kétségbeesése arra tanítja mindnyájukat. "hogy az emberek inkább jók. Camus képzeletét megragadták a középkori pestis-misztériumok. mint a megvetnivaló" (5. ellenséges erők szimbóluma." A mű fordítója Győry János. amennyiben a német megszállást jelképezi . Az író a csapás (a rossz. de ezen túl az egész. és Thomas Mann másik művének (A varázshegy) betegei is hasonlíthatók az oraniakhoz. hosszas pestistörténeti betét-fejtegetésében felidézi az athéni járványt is. az elemzők modern misztériumnak. mind az általa kiváltott reakciók magukon viselik az abszurd bélyegét. ami az emberiséget sújthatja. mint rosszak" (3. mint Faust. kipusztíthatatlan pestist. "a műnek társadalmi és metafizikai jelentése van" (Camus). hogy győzelmük ideiglenes. a más példája. és mind az elnyomó hatalom. rész). veszendő embertársaik irányában a kötelesség. A pestis azonosul a fasizmussal is. a halál ellen. Lakoma a pestis idején c. Camus valószínűleg ismerte Puskin 1830-as. Capek: "fehér kór") -.a fasizmust a járványok képével mások is összekötötték (vö. De szerinte éppen és csak a csapások idején fedezhető fel. abszurdumokkal körülvett emberi sorsot. [É] az értelmetlenség. hogy ha van valami. a szenvedés is. hogy ő Rieux. Rieux. az nem más. ezért ekkor az író kénytelen bevezetni egy újabb elbeszélőt. és "az emberben több a csodálnivaló. mint Madách ádámja. mint a fabulákban szokás (vö. hogy a baj sose hal ki egészen" (Gyergyai). tudatosan vállalt elődje pedig Defoe: A londoni pestise. mint az emberi szeretet. az értelem vagy a szeretet (Camus-nél: "gyengédség"). Rieux doktor és társai is az ember örökké ismétlődő. a mű felidézi a haláltánc-műfajt is. de a mások nyomora vagy a saját szenvedésük. hosszasan tanulmányozta Melville regénytechnikáját. mint Prométheusz. A pestis minden csapás. munkáját. "Mint Sziszüphosz. a remény is értelmetlen. La Fontaine: A pestis az állatok között). se veszélytelen s mégsem hiábavaló harcát vívják a földi lét.második résztől). kiemelik példázatosságát. a mindig újrakezdődő harc pusztán átmeneti eredményeit magunkban hordozzuk a legyőzhetelen. Tudják. amit mindig kívánni és néha elnyerni lehet. hitelességét tartja szem előtt.

amire nem következik semmi. a kifejezés vágya. két vándor érkezik. eszegetnek. az író szembesít az emberi lét alapkérdéseivel. beszélgetnek. A szerzőt hiába faggatták arról. hogy kit vagy mit ért Godot-n. csak a kifejezés kötelessége". Az abszurd drámák dramaturgiájának megfelelően nem ábrázol életfolyamatokat. A második részben majdnem ugyanez ugyanígy megismétlődik. "végjáték". formája a várakozás közben elvégzett cselekvések sora" (Bécsy) . majd egy fiú Godot üzenetével. Beckettnek első színpadi sikere. és egyben a cselekmény maga is. Waiting for Godot). . viszont az értelmezések egész sorát vetette el. nemcsak cselekmény. Beckett. vegetálás a lét perifériáján. végül egy fiatal fiú közli Godot üzenetét: holnap biztos eljön. ("Többre becsülöm annak kifejezését. olyan helyzet. hogy nem létezik a kifejezés ereje. Hauser). A mű "tartalma a várakozás. Olyan művészetről álmodom. ma már az antidrámák klasszikusa. de (hagyományos értelmű) jellem és kommunikáció sincsen: két csavargó vár egy bizonyos Godot-ra egy országúti fa alatt. nincs mivel és nincs miből kifejezni. az egyik lator üdvözült. (SAMUEL BECKETT) Az abszurd irányzat egyik vezéregyéniségének.Ne essetek kétségbe nagyon. Alaptémája. Van egy csodálatos mondat ágostonnál: .' Csodálatos a formája ennek a mondatnak.) A művet először franciául írta meg . mely nem lázad saját fenséges jelentéktelensége ellen. ill. A gondolatok formái érdekelnek. társadalmon.BECKETT Godot-ra várva (1953) Nem állok semelyik oldalon.). a Godot-ra várva a drámatörténet egyik legtalányosabb alkotása. sosem válaszolt rá egyértelműen. vezérmotívuma a visszatérő kijelentés: "Godot-ra várunk. hogy nincs mit kifejezni.így ez az alapszituáció is. értelmetlenségével. ne örvendezzetek nagyon: a másik lator elkárhozott. "az új irodalomnak mintegy paradigmája" (A." A Godot "négy alkat és egy szituáció végzetének drámája" (Réz P."a tanult nyelv nagyobb művészi fegyelemre késztet" -. "egy komplex költői képmás" (Esslin). érkezik egy páros. majd angolul (En attendant Godot. történelmi időn kívüli banalitások mögött az ember és a világ kapcsolatának végső feltárása történik. A felszínen észlelhető.

) Az ismétlődések ritmusa .ciklikus időszemléletet tükröz. ürességben itt nincs hiány. de képtelen .a napszakok váltakozásában. hol vannak: ott-e.. ugyanakkor rejtélyes. (éjjelente elválnak egymástól. a természet megújulásában. dimenziótlan közegből. a félhomály." Estragon menekülne az időtlen. mint a többi. A helyszín (a színpadkép) is az elidegenült világ azonosíthatatlan tája. Estragont ilyenkor megverik ismeretlen emberek. / Vladimir: és szerinted hol voltunk tegnap este? / Nem tudom.mivel "elindulni. nyomasztó emlékeik vannak millió halottról. az nehéz". hogy egyetlen éjszaka telt el a két felvonás között. üzenet-várakozás) és a szövegekben . érkezéstávozás. s már éjszaka van. Máshol. lovaglóülésben. és azt "el kell határozni" -. a visszatérő helyzetekben (várakozás. hatórányi járásra emberektől. egy nap megnémult. / Estragon: De az éjszaka nem köszönt be. egy nap megvakultam. de ez nem határozza meg jelenüket. közel valamilyen szakadékhoz. ugyanabban a percben. Vladimirék kiemelnek múltbeli mozzanatokat ötven éves ismeretségükből. emlegetik az Eiffel-tornyot és egy dél-franciaországi szüretet "egy bizonyos Bonellynél" . a nap egy percig csillog. Nem tudják. hogy csak várakoznak. hogy megtöltsük cselekvésekkel" -. Egyszerre funkcionális és jelképes: egyben a létezés elvont tere is (a misztériumok világszínpadához hasonlóan). az időhármasság. hogy valamelyik nap történt. hogy tegnap este nem voltunk itt. akkor tudják igazán. "Vladimir: Mindig az éjszaka beköszönte előtt jövünk.") Az is látszat csupán. nádashoz várakoznak. álmodtad az egészet. az ábrázolt világ eseménytelen monotóniája jelen idejű. ha megállnak. Ez érvényes az idő és a tér kategóriáira is. az alkony. egy nap megsüketülünk. mozzanat egyszerre konkrét. egy nap megszületünk. Sehonnan sehová sem vezető országút mellett. a senki (vagy Pozzo?) földjén.Vladimir: "azon igyekszünk.Reális részletekből irreálissá áll össze a mű egésze: minden elem. Csak az éjjelek és nappalok váltakozása érzékelhető. Az időről hallani sem akaró Pozzo dühödten értelmezi az időkategóriát Vladimirnak: "Mikor! Mikor! Hát nem elég önnek. lényeges változások. Az elvont időtlenségben megszűnt a linearitás. Az alapritmust megszakítja egy-egy emléktöredék: Vladimir kihalászta Estragont a Szajnából. így (kívül a naptári. utalnak egy "istentelen" iskolára. ugyanazon a napon. ez nem elég önnek? (Nyugodtabban) Az asszonyok a sír fölött szülnek. Pusztán az időt kell tölteniük . ahol tegnap. Ki figyel ilyenkor az árnyalatokra?") Máshol (valahol) élnek azért emberek (meg is verik . egy fennsíkon. ("Egy pillanat. kézzelfogható. A háttérben felkél a hold". és egyáltalán jó helyen várnak-e? ("Estragon: Mondtam már. aztán ismét az éjszaka következik. olyan napon. egy nap meghalunk.de Didi felidézéseire Gogo rendszerint nem emlékszik. fordulatok nem tagolják a történéseket. bizonytalan. az átélt időn) a pillanatok azonosulnak az örökkévalósággal. Vladimir: Nem ismerős a környék? / E: Mi legyen ismerős? Ebben a sivárságban töltöttem az egész kurva életet.

") A körforgásban a fiú feltűnése először fenntartja a várakozást. Az első felvonásban olyan kijelentések hangzanak el.) "Ugyanazoknak az archetipikus helyzeteknek. kellékeik eszközök a bohóctréfákhoz: a cipő szorít. és a művészet a magány apoteózisa". Čmégegyszer utoljáraÇ felidézve mindig ugyanaz az üres eredmény jön ki" (Balassa P. amikor a kisfiú elmegy. Magányra vágynak. A tárgyi világ is a figurák teljes kifosztottságát. de a második rész süllyed. a mű figurái is várakozók . még a hiábavalóságokat is. Az út-toposz eleve jelzi "köztes" állapotukat: kívül. Gogo és Didi számára nincs menekülés. Gogóék azt állítják Pozzóék távozásakor. kiszámíthatatlan. de azt sem tudják elviselni ("Vladimir: Még egy pillanat. mint az első egy meg nem írtnak. kosár stb. reménytelenségét jelzi: az utolsó répát. három pedig sok". melyek egy korábbi. lefelé halad ugyanúgy zárul. egyformán jelentéktelen.). a maradás állapota határozza meg. a kalap nagy. Beckett). távol téblábolnak az emberi világtól. hogy mi fog történni a következő pillanatban. a testvére juhnyájat őriz. hogy "minden elölről kezdődik"). (Az arányeltolás a hagyományos cselekmény paródiája is egyben. a kisfiú kecskepásztor.a kiszáradt "váz" a második felvonásra feléled (a franciában még "kilombosodik". ill. meg nem írt felvonásra utalnak (pl. ugyanígy Pozzo és Lucky is hurcolja magával tárgyait (bőrönd. hogy bármikor újra lehet kezdeni. minden eloszlik. Estragon öve lesz a kötél az akasztáshoz. A két felvonást tökéletesen végiggondolt szimmetria tartja össze ("Egy felvonás kevés lett volna.). de nem mennek. Nincs előrehaladás. mint az első. minden egyformán fontos. elválaszthatatlanul magányosak. hanem a szűkülés. Az író felcseréli a mű záróformuláját Estragon és Vladimir között. ("A művészi tendencia nem a tágulás. s mi ismét egyedül leszünk a magány végtelenségében. a második felvonás ugyanúgy tükörképe az elsőnek. másodszor viszont már az ő előkerülése is a szituáció értelmetlen voltát erősíti.Estragont). A fa is sokjelentésű. kijelentik. Felvonás közben állandó a mozgás. szimbolikus toposz . hagyománytípusoknak.") . hangsúlyozza a kölcsönösséget. ("Vladimir: Mindennek egyre kevesebb a jelentősége / Estragon: Még mindig nem eléggé kevés. a felvonásvégeket azonban a nyugalom.) A bizonytalan világban átutazók az emberek. este távozhatnának. mondja Beckett. szereplőknek a végtelen ismételgetése maga a visszavonás: más-más aspektusból újra lejátszva.) "A mű cirkulárisan szerkesztett".így együtt. néha "valakik járnak" a közelükben. de végleg bizonyossá válik a reménytelenség. értékrend híján játék az öngyilkosság. hogy "nagyon megváltoztak". az angolban "négy vagy öt levél" jelenik meg rajta). retket eszik. (Vladimir kutyáról szóló dala azt példázza. kiemelt jelentőségű viszont a várakozás. a helyzetek majdnem ugyanolyan sorrendben térnek vissza.

a fizikai-szellemi leépülés felé mutatnak: az embert már csak a biológiai életvágy mozgatja. ha nincsenek jelen mások. többször elhangzik. Széthullanak az értékek. nincs kötél. ("én is kerülhettem volna az ő helyébe" mondja Pozzo Luckyról. tornáznak. A névjátékok állandóan visszatérnek: Estargon hol ábel. becsvágy nélküli Vladimir és Estragon képviseli az egymás mellé rendeltséget. Ha jelen vannak "utazók". Unatkozunk. amit mi. ("Milyen gyorsan múlik az idő.biztatják magukat. mindig akad valami. hogy emberek legyenek. ami elhiteti velünk. a fiú Didit Albert úrnak. (Vladimir: "Mi . hogy az emberiséget is képviselik.") A társadalmon kívüli. Didi. a Pozzo olasz.dire'-t is rejti). beszélő névként is: Estragon neve francia (de benne az angol . moralitásokhoz hasonlóan). ha már szerencsétlen sorsunk közéjük vetett. a létnek csak illúzióját teremtik meg.és utazók. de mindig folytatják. ("Ha utánagondolok. erőlködnek. (Estragon: "Látod. Sajátos. Gogo magát találomra Catullusnak. Nem. nincs vita."Várakozunk. magányának feltárását szolgálják. állatian unatkozunk. a Lucky angol eredetű. nem lehetnek meg egymás nélkül. cselekedeteik "eleinte ésszerűnek hatnak.) Bár az ismétlődő öngyilkosság-próba mindig kudarcba fullad (visszariadnak. tettpótlék. [É] De ebben a pillanatban ezen a helyen az emberiség mi vagyunkÉ Legalább egyszer legyünk méltó képviselői ennek a fajzatnak. ne tiltakozz.a figurák alapvető elvi magatartásformák (a misztériumokhoz. helyettesíthetők a nevek. elválaszthatatan párokat alkotnak. aztán szokássá válnak" . elszakad).").) Nincs hős. ("Folytassuk" . hogy élünk. kapcsolatok. bensőjük ürességének kitöltésén is fáradoznak. személyek. akkor magukra. ha nem jobban. ha az ember jól szórakozik!" .és minden tevékenységük egyenértékű kényszercselekvés. hogy "nem bírom folytatni" -. nincs központi konfliktus .) Próbálják összpontosítani figyelmüket . Vladimiré nyilván szláv (de a francia .") állandóan tesznek-vesznek. a fiú és a bátyja is felcserélhető .a mű az emberi személyek identitását és valóságosságát is megkérdőjelezi. tulajdonképpen nincs is szükség ránk. hol Kain néven szólítja Pozzót . párhuzamos és ellentétes vonásokkal. Nemcsak az idő eltöltésén. hanem lényük.Vladimir: "Nem a gondolkodás a legrosszabb" -. Változatos eredetű neveik szintén az "emberiséget" idézik. mások éppúgy megtennék.go'-t vélik felfedezni). Szigorúan szerkesztett komplementer alakok. egymást Didinek és Gogónak hívják. a kultúra megsemmisül. változásaik a pusztulás. tudatosítják. Csak a szerzői utasításokban szerepel a Vladimir-Estragon elnevezés. a bizonytalan Estragon számára akár Pozzo is lehet Godot (mindkét felvonásban annak hiszi). (Kapcsolataik az egyén elszigeteltségének.akiben így "az egész emberiség benne van" -. "egyetlen személyiség két része" (Esslin) a tudatos (Vladimir) és a tudattalan (Estragon) alak. járkálnak. akkor azokra figyelnek. de egymásrautaltságuk ellentmondásos.

gyakran idézi műveltsége maradványait. "a bőrünkből nem bújhatunk ki" stb. csak a reáliákra tekintő. Wittgenstein/. már megnémultan. Benne még maradt némi felelősség-érzet is. "Hordj le!". szerepe az űr kitöltése. az alá-fölérendelt hatalmi viszony (és a szadista-mazochista típusok) megjelenítése. hiányos mondatok hangzanak el. Kétséges a megértés lehetősége. "lírai hangú" szövege alatt csattogtatja ostorát és a választékos tirádát trágárul fejezi be. a szentföld térképére való emlékezéstől Gogo meg szomjas leszÉ ) Az általuk képviselt tengelyre merőleges a másik kétpólusú tengely. egymással azonos és mégsem azonos.). Anyagias. ("A szöveg tiltakozás a nyelv. latinizmusok. a racionalista. "az absztrakciókra hajlamos. a beszéd is csak pótcselekvés. egymással egybecsengő és mégis disszonáns mondatok hosszú sorával [É] darabjainak nyelvi-költői varázsát is megteremti" (Hankiss E. Estragon "a földhözragadt. A második felvonásban. komikusan ismétlődnek az udvariassági formulák. visszatérő szavak láncolatával.). Hérakleitosz-torzítás). reménykedő idealista. Nem figyelnek. naturalista "haladásmítoszok paródiája" (Mihályi G. szinte csak vegetatív kérdések foglalkoztatják. mint adekvát kifejezőeszköz ellen" (Hauser A.boldog'. de felejtenek emlékezetkihagyásuk a szövegformálásban is érvényesül. Szatirikus rajzuk a testiszellemi degeneráció bemutatása. nemcsak ösztöneire. szűklátókörű átlagember". a Biblia emlegetése. "A pesszimizmus itt költői képekké komposztálódott. Műveltek voltak mindnyájan (l. "Most pedig béküljünk ki!") A kiüresedés végső fokára jutottak: a teljes értelmetlenséget ironikusan tükrözi Lucky monológja is. ha bűnbánatot tartanánk?") Vladimir az eszményekért még lelkesedő. a gondolkodó. monologikusan filozofálgatnak. Pozzo és Lucky kettőse. közhelyek . kétkedő materialista (állítólag költő volt!). Pozzóé is. a kariatidák. aki fennkölt. pl. ő rángatja kötélen maga után a megvakult Pozzót. századi filozófia is eljut ilyen következtetésekre: "Az oksági kapcsolatba vetett hit a tévhit". a csend beálltának megakadályozása.lenne. a szokás ."mindenkinek megvan a maga kis keresztje". akinek a nyakán látszik a kötélvágta seb. hanem eszére is hallgató ember" (Réz P. Pozzo pórázon vezeti a kiszolgáltatott Luckyt. a Bibliáról. keresik a szavakat. sablonok. -. és a beszédmódjuk is töredékes személyiségük jelzése. elidegenült a beszéd is. ("Csak nem fogunk udvariaskodni?". (Már a hozzájuk kapcsolódó kellékek (a kalap és a cipő) jelzik intellektuális különbségüket.). de . az ember alatti ember a maga tiszta költészetében a mítosz színeibe öltözött.) Ugyanakkor Beckett az "állandó paralelizmusokkal. Nem tudják kifejezni magukat. Didi elmélkedik a latrokról.). a veszekedés-kibékülés sémái. és ezt erősíti Beckett gyors síkváltásokkal is. és a nyelv elleni támadás a logika elleni támadás is: lemondás az oksági összefüggésekről / a XX.

célt az életüknek . és különféle szavakkal megnevezni próbáltak: Fehl Gottes (isten-hiány) . groteszk helyzet bohóc-bábjai. Pozzo "knokknak" (azaz az állandóan ütött bohócfigurának) nevezi Luckyt. A figurák az abszurd. (Nem mozdulnak. az ütlegelés). a hiú Pozzo szereplését a többiek közönségként minősítik is.szólott NietzscheZarathustra.létük egyetlen értelme (abszurd rítusként) a mitikussá növesztett várakozás . /szimbolikusan/ foglakozásuk is ezt a magyarázatot erősíti.mondta Hölderlin.és az isten nem nyilatkozik meg. Beckett Szent ágostonra utal. a clown-játékok (a kalap-nadrág-." (Balotaů) Hankiss Elemér szerint a darab azt példázza. vagy megváltást (jogaikat vesztett kérvényezők? Godot munkaadó? . Godot is azonosíthatatlan: a központi hiány. akire azért várnak. az ember(iség) beteljesületlen vágyainak szimbóluma. (A hírhozók biblikus jelentést sejtetnek. Vladimir a latrok sorsán. aki nem jön. de a beszélt ír nyelvben maga a 'Godo' hangalak istent jelent. Azzal az üres transzcendenciával azonosíthatjuk. Elemzésében kimutatja.")."kérelemmel járultunk elé". A szó szoros értelmében váltunk itt ide-oda az ellentétes pólusok között: 1. "akkor megmenekültek". mert munkát adhat. akkor az alakok megváltásra várnak . az evangélium ellentmondásosságán töpreng . "A világ iszonyatos zűrzavarában egyetlen tény világos: várjuk. a szokásszer viselkedés képtelenségeit a varieté tréfáinak gépszer jellege itatja át. s így kiváltják a bergsoni nevetést" (F. hogy az ellentétes pólusok közötti vibrálásra bontás meddig. melyet az európai szellem vallomástevői: Hölderlintől Nietzschén és Dosztojevszkijen át Beckettig fölismertek.) Tágabb értelmezésben Godot többértelmű alak. Megélhetést remélnek "Meglehet. Ismétlődnek a gagek. a mozgás és a mozdulatlanság között ("Estragon: Menjünk? / Vladimir: Menjünk. amire az ember várhat. viszont ha eljön. értelmet. aki nélkül értelmetlen a világ.) Ha Godot tehát isten-allegória.god' francia kicsinyítő képzővel. isten halott . hogy megérkezzék Godot" . Pozzo és Lucky magánszámokat ad elő. Egy valamikori megbeszélés alapján várakoznak Godot-ra Estragon persze nem is emlékszik -. 2. Estragon: . hagyományos zanni-típusok. (Egyes találgatások szerint "God-ot" az angol . ki nem mondottan pedig: ők maguk a latrok.miért csak Máté tudja? -. bőrönd-kosár-játékok. bármi.de bárki. "elbaltáztuk jogainkat"). hogy Beckett "teljes következetességgel és tudatossággal bontja ellentétpárokra a valóság és az emberi tudat szinte minden alapvető kategóriáját. "Godot kétségkívül nem a várakozás vagy a semmi puszta neve csupán. hogy ma este nála alszunk. küldönc-próféták. Lucky tudálékos-zagyva értekezését és a hálótáncot.egyetlen pillanatra sem hagyják abba. Kermode). milyen végletekig mehet el egy műben.banalitásai a költészet ritmusát veszik fel. a tér és az idő meghatározottsága és meg nem határozottsága között ("Vladimir: Hol? / Estragon: (nem mutatja meg) Valahol arra. teli hassal a száraz meleg szalmán" -.

hogy nekünk? / Nem értem. az idő. amely megdöbbentően emlékeztet a Godot-ra: "Az első három felvonás során a szereplők a hős életéről beszélgetnek."). a frivol és a lényeges között ("Estragon: Te mindig az utolsó pillanatig vársz (azzal. Nincs kiút. (Egyébként Csehov tervezett egy olyan darabot. az emberi kapcsolat és a kapcsolat hiánya között ("Estragon: ™lelj meg (Vladimir megmerevedik. hogy jöjjön.a mű legismertebb Shakespeare-parafrázisa a Lear király bolondját idézi ("Estragon: őrültnek születünk mindannyian. hogy megöleljelek! (Vladimir elérzékenyül. sokan egyenesen a Három nővér parafrázisának vélik a művet: a soha be nem következő Moszkvábaköltözéstől úgy várják Prozorovék a megváltást. Az állandó síkváltásnak ezt a tudatosan alkalmazott technikáját. 3. / Nekünk mi a szerepünk az egészben? / A szerepünk?"). a személyek és tárgyak azonossága és nem-azonossága között ("Vladimir: Szóval itt vagy? / Estragon: Azt hiszed?"). Brook). mert tényleg nincs kiútÉ A mi szakadatlan optimizmus iránti vágyunk a lehető legrosszabb mentségünk. mutat rá. Ha a pesszimizmusa miatt elutasítjuk Beckettet. jelentés. érték kategóriáinak felbontását egyre kevésbé érezni öncélú formabontásnak. [É] a valóság alapvető viszonylatainak. hogy anyagi ügyeiket rendbe hozza. és izgatottan várják. a jelentés és a jelentés hiánya között ("Estragon: és nekünk? / Vladimir: Tessék? / Kérdem. miközben a nézőnek az a benyomása. hogy begombolja a nadrágját) / Vladimir: (tűnődve) Az utolsó pillanatÉ(a halálra gondol").) Hagyd. fiú? / Bolond: Minden egyéb címed elajándékoztad. mint Estragonék Godot-tól. A darab érdekes párhuzam-lehetősége (forrása?) Balzac kevéssé ismert Mercadet c. tér. mert az ellentétek állandó vibrálásából lassanként egy új formaélmény bontakozik ki. vagy a Prédikátor könyvének verseihez: minden hiábavalóság!" (Balotaů) általában a mű teljes reményvesztettségét hangsúlyozzák a Godot-ra várva értelmezői. 6. mert "amit Beckett bemutat. s egyre inkább: forma-teremtésnek. mint . ám az utolsó felvonásban táviratot kapnak a haláláról". valódi Beckett-figurák leszünk magunk is egy Beckettszínpadon" (P. idézi Brustein).és melyik szombatot mondta? és szombat van-e ma?"). Ugyanakkor "egyben komikus is. Természetesen a szerző állásfoglalása. Néhányan végig őrültek maradnak". "írásaiban a fölbomlást úgy követi nyomon Beckett. ez veled született. Estragon hátrahőköl) Fokhagyma-szagod vanÉ). és ez persze bosszantó. 5. azonosság. melyben a szereplők az évekkel azelőtt eltűnt Godeau nevű hőst hiába várják vissza. 4. Jan Kott Shakespeare és Beckett között egy új Teatrum Mundi (Világszínház) vonatkozásában lát analógiát. ™sszeölelkeznek. hogy minden megállt. A Godot felidézi a csehovi technikát is: telik az idő. az ijesztő". "Lear: Te bolondnak hívsz engem. mintha szüntelenül a Jelenések könyvéhez készítene kommentárt." Beckett bohócfiguráinak abszurditása emlékeztet Shakespeare bolondjainak játékára . drámája.

megvan-e a kicsikben a jövő záloga. A nevelési célzatú. Lelkesítő példázatok ezek az alkotások a gyerekek helytállásáról. Jules Verne művei stb. hogy embereim mégis makacsul követik útjukatÉ darabjaim kulcsszava a talán" (Beckett). Nem állíthatom. a természeti erőkön. mely arra figyelmeztet. A gyermekszereplős szigetregények témaköre többnyire azonos: milyen magatartás és kapcsolatrendszer alakul ki a gyermekcsoportban. hogy művem pesszimista. avagy eleve az emberben rejlenek a barbár . az ősi. Gyerekhősök a XIX. a civilizáció kiterjedéséről és újjászületéséről (Ballantyne: Korallsziget. milyen közösségek jönnek létre. jelképi szférája. hogyan sikerül rajtuk úrrá lenni? Milyen tudatformák vezérlik magatartásukat? A századforduló körül. melyben minden a helyén van a szó robinsoni értelmében is . beidegzéseket hoznak magukkal. műve nyitotta meg. tapasztalatot. az emberi képességekről és lehetőségekről. hogy a modern polgári társadalom embertelen káoszából és küzdelmeiből az ember lesüllyedhet a ténylegesen vademberi állapotba. hogy az eseménysornak van egy mélyebb. vad környezeten.). milyen törvényekkel? Milyen eszközöket. 1857. romantikus kalandregényekben a felnőttektől elszakadt fiatalok fényes diadalt aratnak a civilizálatlan világon. szigetregények sorát a világirodalomban Defoe Robinson Crusoe c. de inkább tudást. melyeken lépnek túl? Milyen természeti-társadalmi jelenségekkel találják szemben magukat. talányos: "Nem hiszem. 1883. A művet Kolozsvári Grandpierre Emil fordította.a szemüveggel való tűzgyújtástól a hajítógép megszerkesztéséig -. hogy szereplőim kétségbeesése optimizmust sugallna. majd az első világháború megrázó élménye után új kérdéscsoport fogalmazódik meg az előzőek mellett: megmenthetike a válságba jutott modern kultúrát a legifjabb generációk. (KRISTó NAGY ISTVáN) Az ún. GOLDING A legyek ura (1954) Ahogy a realisztikus eszközökkel megformált szigettörténetet olvassuk.mindig. század közepétől jelentkeznek világsikerű alkotásokban. De azt igen. Stevenson: A kincses sziget. egyre erősebben érezzük. melyekre támaszkodnak.

Kérdése ("Remélem. Néhány jelzésből megtudhatjuk. őrjítő" izgalom keríti hatalmába. kevéssel utóbb atomtámadás vagy más katasztrófa áldozata lett.az otthon elvesztése miatt. revolverrel magasodik a földön fekvő Ralph fölé. A születő demokrácia gyengesége. a legidősebbek egyike. a demokratikus rend alapjait igénylik és kezdik alakítani. neveltetésük nyomaként. hogy űzőbe vegyen valamit. félretereli az erkölcsi önkontroll: "elképzelhetetlenül szörnyű dolog lett volna lesújtani a késsel [É]." A brutalitás első kitöréseit még megfékezi. most az alig néhány évvel idősebb nagyfiúk képtelenek pótolni. és most alig viseli el a hegemónia elvesztését. valamint a szorongás együttes következményeként .a fordítás Göncz árpád munkája).némi tudatossággal. az előkerülő kést a fiú ekkor még "belevágta egy fatörzsbe". A kicsikben . a legvégső pillanatban érkező megmentő felnőtt egyenruhában. amit az elhagyott otthonban mindig maguk fölött tudtak. A demokratikus renddel szemben. mely arra késztette. hogy körülöttük. Nincs a biztonságot adó felettes tényező.erők? A legyek ura gyerekcsoportja (6-12 esztendős fiúké) is egy lakatlan szigetre kerül (amely "valami korallszirt a tengeren" . amelyekhez a talajt a hatalomvágy teremti. Az a repülőtér. határozott és céltudatos egyéniség. eluralkodik a félelem. Először még ő maga is megdöbbenve fedezi fel magában "a különös. senkit sem öltetek megÉ") sok élettapasztalatot sűrít. álmukban "beszélnek és sikítoznak. "a vér látványa" még egyelőre visszariaszt. Jack Merridew korábban kórusvezető volt. beidegzésekkel és . ők vasfegyelmet hoznak magukkal (még a rekkenő hőségben sem vetik le köpenyüket). jó kiállású.a legérettebbek részéről . a növekvő agresszivitás és hatalomvágy. a kiszolgáltatottság érzete következtében "megnevezhetetlen ijedelmek" lépnek fel. ellenpólusként agresszív ösztönök lépnek fel. Külön kasztot alkot a kórus. A harmadik meghatározó tényező a szorongás. és megölje.rémítő látványa a gyermeki hiedelemvilág alakulásában is szerepet játszik. hangulatokat és érzelmeket kordában tartsa. "a hús ígérete". A cselekmény során egy halott ejtőernyősre bukkannak a kisfiúk . A mű végén. ellenállhatatlan indulatot. Milyen világot építhettek fel ezek a fiúk? Az új környezetben a gyerekek eleinte magától értetődő természetességgel. amely a belső indulatokat. fizikailag is kiemelkedik. ™sztönei hamar jelentkeznek: "vérpezsdítő. a hátrahagyott felnőttvilágban a második világháború tombol. Röfi gyakorlatiassága és szellemi érettsége az első időszakban aranyat ér. kövérsége azonban hamarosan a közös gúny céltáblájává teszi. A háttérben egy matróz "a csónak tatján géppisztolyt tartott". természetes vezető. öntevékeny közösségnek Ralph lesz a vezéralakja. elsősorban éjszaka." Azt az erőt. kezdettől felelősséget érez és vállal az egész csoportért. alvás közben tör rájuk. ahonnan az ő gépük felszállt. A formálódó.

kívülről is fenyegető agresszivitás ölt testet ebben a kollektív képzetben. és értékelő.bár a fiúk alig beszélnek róla -. érzékeny és fogékony a természeti szépségek iránt. Képzelete gazdag. Jack alvezérévé züllik." "Mi jobb: kifestett. A kicsik naphosszat a homokban játszanak. Az elvadulási folyamat később is Roger magatartásában jelentkezik a legélesebben. "gyertyabimbókat" lát. és ő indítja útjára a végzetes szikladarabot. vagy értelmesnek lenni. Kórustag. Olykor kevés szóval is a legmélyebbre mutat: "nincs mitől félni. a rendőrök s a törvény erős védelmező kört vontak. az iskola. Röfi ezzel szemben a ráció. amelyben vallás. Az apróságok megmagyarázhatatlan rettegése konkrét célpontot keres magának. Roger és Maurice pedig átlépnek egy rendkívül jelentős határt: szétdúlják a homokvárat. Testalkata és sorsa különccé. ostoba vadakat játszani. most is gyorsan átlátja. Szemüvegétől megfosztva már a biztos haláltudatban él. nem véletlenül Jack szájából. valamint a vele szemben jelentkező erőszak. baljós előérzetté és rettegéssé súlyosbodik. A demokráciát belülről gyengítő erőnek bizonyul a nacionalizmus: "Elvégre is nem vagyunk vadak. A humánum és a demokrácia mártírjává válik Simon is. Gyerekes stílusban megjegyzi: "az élet ma tudományos". A csoport tudatában egy valóságfölötti lény alakja körvonalazódik . amely mit sem tudott róla. brutális meggyilkolása a mű folyamatosan növekvő feszültségének tetőpontját jelenti. ha önhittséggel. amely aztán halálra zúzza Röfit. amelynek két szélső változata a céltalanság és a gátlások levetkőzése. a gyakorlatiasság és a humánum szószólója. A mű kulcsmondata: "van itt valami szörny". A kiszolgáltatottság állapota. nemzeti gőggel párosul. most megszakítja az objektív közlésmódot." A gát átszakadt. Roger dobálni kezdi a kis Henryt. és a kis Phil úgy látja: "valami mozog a fák között. hogy mikor uralkodik el a nyílt erőszak. Roger karját egy civilizáció fegyelmezte. A humánum képviselőjének nincs fegyvere a gátlástalanná váló erőszakkal szemben.anarchia üti fel a fejét. értelmező mondatokkal figyelmeztet: "A guggoló gyerek köré a szülők. koraéretté tette. A fantáziája kígyónak láttatja a fákon élő kúszónövényeket (vagy talán az ejtőernyőt?). és csak idő kérdése. mint Ralph?" Azonnal fellépő idegenkedése Jacktől idővel beigazolódik. "illatuk kifröccsent az . de külön utakon jár. valami óriási". [É] hacsak az emberektől nem. s maga is már romokban hevert. animizmus. az angol meg mindenben az első. hogy csak helyes és jó dolgokat csináljunk" . hogy nem játszhat vezérszerepet. A konfliktus (a demokratikus rend. tehát vigyáznunk kell arra. akinek elbeszélői alapmagatartása az egész műben a tárgyilagosság. Az író. de tanácsadóként Ralph jobbkeze marad. mágia és totemizmus elemei jelentkeznek. Angolok vagyunk. a hatalomvágy és a rendet belülről is megbontó félelmek ellentéte) hátterében szellemi-ideológiai motívumok is felbukkannak. Kedves lenézéssel szól társairól: "mint a gyerekek". a szorongás érzete és a belülről is felszabaduló. A felelősségtudat is visszájára fordul.hangzik el.

és ez előrevetíti a tragikus végkifejletet. a kultúra leépülése. a "hús". de a szépségé és a tökéletességé is. ősidőktől létező természet jelképe. a felelősségtudás jele . a modern civilizációból a történelem előtti idők irányába. mint egyfajta visszafejlődési folyamat. A konfliktus a felelősségérzet. mindezeken túl a gyerekek a közösségi élet eszközévé és szimbólumává választják. Röfi szemüvege segítségével jutnak a gyerekek az életfenntartáshoz elengedhetetlen "tűz"-höz is. A cselekménysor így voltaképpen nem más.szemben a másik oldal "kő"-várával (az őskor megidézőjével). az értelem és az emberiesség. a végtelen gazdagságot. ez is alapmotívum. Simont lenyűgözi a természet gazdagsága." Metaforikus szemléletmódja az egész regény stílusának kulcsa. az állatok elejtésének kényszere hozza magával a brutalitást. Az "állat" egyrészt célpont. ugyanakkor a próbatétel színhelyét és a bezártságot is. maga az elejtendő vad. hogy a létfenntartáshoz elengedhetetlenül fontos az étel. a hatalmaskodás oldalára. A "szemüveg" ellentéte a vadak oldalán a "kifestett arc" (ijeszt.egy apróság eltűnik -. a személytelenségben a gyarlóságok is lepleződnek). Ekkor már Ralph van egyedül . a természet pusztítása.aztán a sziget teljes pusztulásáé. Hasonlóképpen gazdag többletjelentésekben a "szemüveg" motívuma. de aztán átbillen a mérleg nyelve az állat és az ember leigázása. azonos az íróéval (erről később még szólunk). Maga a "sziget": a civilizálatlan természetet jelenti. A tetőponton az indulatok elhatalmasodásának külső párhuzamaként az egész sziget lángba borul. a mélyen átélt élmény önkívületi állapotba juttatja. A "füst" eleinte a hazatérési szándék. rajta keresztül a kulturális hagyományok egészére. A "tenger" . A gyerekek a törvényes rend kiépítése és a hazatérés lehetőségének állandó fenntartása irányába indulnak el (Jack akkor még egyedül marad anarchisztikus törekvéseivel). ő is alapvető tanulságokat fogalmaz meg: "lehet. itt egy állat [É]. csodálatos hangja mintha varázserővel bírna. A "kagyló": az élő. de ugyanakkor a félelem tárgyiasulása is. talán bennünk van".éjszakába. a vágyak nyers kiélése között fokozatosan éleződik. a bezártságnak is szimbóluma. valamint az ösztönvilág. de főként a saját ijedtséget takarja. sőt fokozatosan totemisztikus képzetek kapcsolódnak hozzá. hogy azért mégis él. Már az első órákban tűzvészt okoz a gondatlanság . de pl. A civilizáció és a demokrácia szintjéről ezért indul el kivédhetetlenül egy elvadulási folyamat. amely a józan észt és a felelősségérzetet egyszerűen elsöpri. amely elsősorban a könyvkultúrára utal. A regény tárgyi világában többletjelentéssel bíró elemek egész sorával találkozunk. a "lándzsa". A "kunyhó" bensőséges létformát jelez . a "kés" és végül a kihegyezett bot. A küzdelmet az billenti a vadászok oldalára. A csoport gyorsan kialakított munkamegosztása néhány napon belül felborul. valamint a "bicska".közvetlen és halálos fenyegetésben. Az éhség parancsa ellenállhatatlan erőket szabadít fel.

. Pedig Simon kulcsfontosságú felismeréssel rohant le a társai közé a hegyről. a sötétséget. hogy egy társukat mészárolják le. valamint az ejtőernyőst). hanem ez teremti meg a kapcsolatot ember és természet között. Az értékeket legtovább megtartó. Később. sem a pozitív tényezők egymást segítő összefogása nem képes megállítani a civilizáció válságát. Az első versváltozat elhangzásakor. metaforikus vázát alkotja. elválaszt a külvilágtól és magába fogadja az áldozatokat (Simont és Röfit. de mindketten kevésbé életképes szereplők . A legyek ura érezhetően magán viseli az alig egy évtizeddel korábban véget ért világháború okozta döbbenetet. Több alapvető felismerést másoktól vesz át. világos . Röfi a szemüveggel és a "malac"-cal. A szinonimák is jelentéstöbbletet hordoznak: Ralph "vezér" lesz a gyerekek élén. Golding itt a csoport nézőpontjából szól: "Az állat a kör közepén térdeltÉ" A mágikus tudat mindent magába gyűjt és legyőz: a félelmet. a racionalitás fokozatos eltűnését. határozott kiállás. őbenne is jelentkeznek az agresszív ösztönök. A negatív jellemek kevésbé összetettek. (Ilyen kölcsönös összefüggésben áll Ralph a kagylóval és az őrtűzzel. de a vészjósló pillanatoknak véget vet a mégiscsak felülemelkedő józanság.) Az elvadulás fokozatait a vadászének változatai is szemléltetik. A tárgyi elemek egy-egy szereplő jellemét is tükrözik és kifejezik. A "törvény" kulcsszó (Ralph: "Nincs egyebünk. keserű. Simon a "pillangó"-val stb. a kísérteties időjárás rendkívüli élményét.betegek (Röfi asztmás. A megmenekülés ebben a regényben csak "deus ex machina" jellegű megoldással lehetséges.S. előretekintő. hősiesen harcoló fiú Ralph sem hiba nélküli jellem. Babb megállapítása. felkavaró. A képsor nem csupán költőiséget kölcsönöz a műnek. "Egy iszonyatos. a viselkedések és magatartások rugóit mindegyikük esetében megismerhetjük. Jack a késsel és a kihegyezett bottal. személytelen hatalom" veszi át az uralmat a szigeten.Jack: "Fütyülök a törvényekre! Erősek vagyunkÉ vadászok vagyunk"). és így az egész regény belső. Simon bekerítésekor a mágikus pszichózis már elbódítja az egyéni tudatot.H.közrefog és óv. Simon epilepsziás). Sem a lelkiismeretes. a hordaszellem felülkerekedését is mutatja. A folyamat azonban ekkor már megfordíthatatlan. Golding könyve "nagy művészi fegyelemmel rendezett. A szereplők motivációja aprólékos. csak a törvényeink!" . a legfogékonyabbak. csak a hordatudat és az agresszív ösztönök működnek. a vadászélmény elmondása mágikus rítussá fejlődik. a tánc és ének extázisát stb. a mű végső kicsengése pesszimisztikus. Jack "főnök". amikor Robert játssza az állat szerepét. sem a humánus magatartás. a "vadászok" közül senki nem veszi észre. sem a lelki gazdagság. ők ketten a legérzékenyebbek. elsősorban Röfitől és Simontól. Ez a szertartássorozat a mágikus látásmód eluralkodását. ő is gúnyolja (elárulja) Röfit. a másik oldalon viszont egyértelműen pozitív hőst nem találunk.

A mű kétségkívül önéletrajzi vonatkozású. már majdnem a nyomdából.tudjuk'. Próza). Medvéé pedig az "eszményeihez öntudatlanul hű" ™rley István. hogy teljes életműve kerek egésszé váljon: "A modern regényíró [É] behatol a lírikusok tartományába. mi az. Túl vázlatos volt. különleges szituációba került hősök viszontagságai kapcsán. de míg a köztudat szerint az író alteregója Both. az ördög bibliai nevéé. . amit fontosnak tartott életében. Az emberiség története a rossz szellem hatalomra jutásával fenyeget. A címadó "legyek ura" kifejezés a héber "Belzebub" név fordítása. hanem még a lelkünk legtitkosabb szerkezetét is meg kell őrizni hozzá sértetlenülÉ (ESTERHáZY PéTER) "Az Iskola a határon-nak egy első változatát megírtam 1948-49-ben. titkos kis láza bujtogat. Egy nagy költő életműve összefüggő egész . A színhely. Tíz év múlva aztán kénytelen voltam összesűríteni egy regénybe. Semmi. tehermentességről. Próza) Az írónak . mert többről van szó: kötetlenségről. mégis visszavettem. a testvérgyilkosság.felépítésű" alkotás (Trócsányi Miklós). művilága mögött allegorikus-szimbolikus utalások.és motívum-analógiák posztumusz regényéig." (Hosszú beszélgetésÉ. talán a szabadság sem helyénvaló kifejezés itt. hogy száz meg száz lehetőség közt szabadon választhatunk. hogy az utcán járva-kelve még mindig a boldogság finom. William Golding (1911-1993) Nobel-díjas angol író többi regényében is az ösztönvilág és az intellektus konfliktusát tárja fel. Ottlik ennek ellentmond a Prózában: "semmi hasonlóság nincs köztük. a bűn. a Budáig (1993) mutatják: Ottlik arra törekedett. ehhez nem elég annyi. egy-két megtévesztő külső körülményen kívül. hogy ne tartsanak számon.önéletrajzi jellegű: végül is azt mondja el. létezésében. keresztény és mitológiai vonatkozások sora húzódik. amit egyébként talán négy-öt kötetben írtam volna meg. nem jó. amit nem tudok folytatni. áttetsző cselekménye. hogy birtokba vehessük a világot. és ne tartsanak semmilyen módon rabságban. egyén és közösség kapcsolatrendszerét elemzi. győzhet az elátkozottság.így az Iskola a határon előtt megjelent .novellásköteteiben már olvashatók a mű kulcsjelenetei. Amellett nem láttam volna sok értelmét elkezdeni egy hosszabb publikációs tervet egy ilyen első kötettel. OTTLIK GÉZA Iskola a határon (1959) Az ő nyomán ." (BeszélgetésÉ. az érzékelés szabadságáról.

súlyozni is: "Nem tudom biztonsággal kiválasztani.") és lehetetlen különbségeket tenni. véleménye szerint "kevésbé életrecept.és ezzel az eltávolító módszerrel eleve általánosítva fogalmaz. többféleképpen magyarázható." Az "összesűrítés" következményeként többértelmű.Medve pontos "idézése" viszont mindössze négy fejezet -. soksíkú regény született. annál jobban sűrűsödik az igazság. s a háború végén bujkált. Viszont Both Benedeknek adtam kölcsön ™rley tulajdonságaiból: a Medve Gáborénál nagyobb realitásérzékéből. csak abba fér bele. egész létüket . "A kétféle nézőpont nem kiegészíti. szó szerint idézett első személyű vallomása az 1942-ből származó összegzés az utolsó fejezetben. de Medve belső világát is analizálja. Műfaji változatát minősítették (önéletrajzi emlékidéző) kamasz. közös múltjuk felidézésével a mű azt is vizsgálja: hogyan jutottak el a mögöttes érzelmi tartalmak szavak nélküli megértéséig. mert egyetlen. sőt: történetmesélés sem lehet maradéktalanul pontos. (halála után kézbesített) alkotása megformált és lezárt. Both ehhez fűzött kiegészítése.-nek nevezve).). kívülről . egyértelműbben fogalmaz.) Az ő szólama hangsúlyozottan "szépírói". ("Jóformán minden szavam hamis és pontatlan lesz. Tandori D. de ő maga is átéli a pontos kifejezés lehetetlenségét. Medve egyes szám harmadik személyben (magát M. a hazugság meggyűlöléséig. Bébé ugyan első személyben ír.™rley szintén leszerelt. hogy melyik a döntően szükséges részlet. Kezdetben váltakozva. pontosítása eredményezi. s a végső lényeg a hallgatás táján van. mint inkább érzékenység-iskola ez a líraiságában is markáns prózának megmaradó. az események megismertetésének gondja maga is a mű egyik alaprétege. példázatszerű nevelési regénynek. a múltat a jelenből értelmezve "Ezt sem felejtettem el a mai napig" -. a kommunikáció problematikussága pedig kulcsmotívum . alighogy kimondom"." Az összetett elbeszélői helyzetet Medve fiktív kézirat formájú önelemző visszatekintése. még tudatosan hitelességre törekvő múltidézés. aztán Bébé nemcsak átveszi a narrációt. nyitottan. mint Medve. bölcsebb lényéből egy adagot. a környezetbe való jobb beilleszkedő képességéből. így a külső-belső nézőpontok is folyamatosan váltakoznak."néma gyereknek anyja sem értiÉ" . ám semmiképpen sem nevelődési regény.és egyben kiindulási pont. Mivel a volt cőgerek foszlányokból. "Minél jobban ritkulnak a szavak. szinte párbeszédszerűen "vitáznak" . és az elsődleges narrátor. (Egyetlen." A történetmondás technikai nehézsége. s ők maguk is több nézőpontból látnak ("tízezer lelkük" van). hanem hitelteleníti egymást". világosabban. már egy-egy mordulásból (jelentésrétegek sorát megkülönböztetve) értik egymást.vagy fejlődésregénynek. szóval István józanabb. polemizálása volt diáktársával ("Valami célja volt ezzel a ferdítéssel"). Ottlik "szembeállítja az elbeszélőket" (SzegedyMaszák M. és melyik az elhagyható.

a hét újonc katonaiskolába kerülésének napján. az emlékezés (és az értelmező elemzés) mechanizmusa.találkozása 1957-ben. szeptember 3-án. hogy aztán az elbeszélő visszanyúljon minden későbbi történés kiindulási pontjáig: mert minden akkor. s talán éppen a lényeget sikkasztja el: a rendezetlen dolgok még ismeretlen." Az iskolában megélt idő maga is az átélt tartam: "[É] a természetes időérzékünk eléggé felmondta a szolgálatot. kikerülhetetlenül hamis hangsúlyok. az elbeszélés menete. tempóját is meghatározza. amely amúgy is hajlamos önkényes értelmezések felé terelődni. Az apropó Szeredy és Both . A . Schulze-nap és Bognár-nap.bár mindezt nehéz "megmagyarázni egy idegennek. Sok mindent. innen következik egy rövid visszapillantás az 1944-es kémtörténet kezdetére. "Mint meghódított birodalmat. ("Mégiscsak egy erkölcsi magaslatféle volt az a végső menedék. "csak rakódnak . egyoldalú szempontok. s hol úgy éreztük. körkörössége működik. A mű tematikus szerkezetében az idő maga is témává válik: "Nem tudom kifogástalan időrendbe szedni az eseményeket [É] mindez s még sok más is.keret' nem tér vissza a befejezésre (csak a víz-motívum): a történet az alreálos éveiket lezáró mohácsi hajóúton fejeződik be a csillagos ég alatt.") Nemcsak a nézőpontok és a megközelítési módok váltakoznak.mint az utalásokból kiderül: Kőszegen . Az életet nem folyamatában ábrázolja. torz. A világ hülye valószínűtlenségét". Talán hetekkel később. amit megtanultunk valaha együtt. váltakoznak és egymásra rakódnak a síkok. ahová visszaszorított bennünket a neveltetésünk.meghatározó életfelfogásuk kialakulásáig . egyszerre volt érvényes. Vakon tántorogtunk a halmazállapotát vesztett időben. utolsó cigarettájuk közös elszívásával. hogy ez nem aznap volt. annak végig kellene élnie velünk együtt tízéves korunktól fogva az egész katonaiskolai életünket. de az elbeszélés ritmusát. mert valamilyen [É] rend mindig ráerőszakolja magát a rendezetlen dolgokra. egy időben [É] mégis. A dolgok fontosságát s egyben a fontosság lényegtelenségét.látszólag a mű keretének induló . ha nem az időrend egymásutánjában mondom el a történteket. ahogy Medve kézirata": 1923. amit majd el kell mondanom. Vagy egy másik évben". valódibb rendjét. hol pedig mérhetetlen messzeségben láttuk magunk mögött a nemrég múlt eseményeketÉ Tulajdonképpen csak kétféle napunk volt. önállósuló belső tartam nemcsak az időrendet. esetleges. a határszéli kisvárosban . [É] ámbár lehet. ott és "úgy kezdődött. [É] Akivel ezt meg akarnám értetni. A létezésnek ezt a tovább már alig leegyszerűsíthető ütemét néha megzökkentette a vasárnapi és ünnepi szolgálatnak a hétköznapitól független beosztása". hogy egy helyben állunk. az időszerkezet is bonyolult. nyeglén járom széltében-hosszában a letelt időt"). Ottlik a retrospekcióban sem követi az időrendet. Az átélt. részleges nézőszögek belekeverésével rendezi el az anyagot. ("Történhetett jóval előbb is.

"amíg múlt velünk. miért fontos egyáltalán új bakancs szerzése. másrészt támpontot adhatnak későbbi tetteik.) Bonyolítja a szerkezetet és a lassúság képzetét erősíti Ottlik jellemző módszere: ugyanazokat a mozzanatokat. belső nézőpontból. s csak 3 fejezettel később fejtegeti a körülményeket. Az eszményített gyerekkorból. kiegészíti. melyek egyrészt meghatározók akkori helyzetük kiismerésében. életük alakulásában. a gyakran szimbólumértékű képek használata. valamint. [É] melyek persze egymást feltételezve alkotnak kozmoszt: a köd. okokat és következményeket: a panasztételt és a kiközösítés eseménysorát. egyben kegyelmi hóesés". új elemekkel bővítve) ismét nekikezd a mozzanatnak. első rétege a katonaiskolai gépezet működésének bemutatása. apró "műhibaként" először Marcell főhadnagy ejti ki ™ttevényi nevét. kibírhatatlannak tűnő világba. amiről Jaks Kálmán 1944-es szerepe és még akkor is tartó némasága (majd ezer más) idéződik fel. ami történt [É] hanem kell hozzá az előttevaló gyerekkorból tíz naptári esztendőnek a körülbelül negyvenezer felnőttkori év tartalmával felérő anyaga". 9 fejezettel később részletezi a jelenetet.) A mű külső. zárt. "innen. a szél meg a sár.) Jellegzetes a visszatérő motívumok. az eső. hogy szinte önkínzás volt számon tartani a napokat" .a következő évekből csak néhány mozzanat elevenedik fel. már-már eposzi. a kiemelten fontos első három (kiképzési) hónap elbeszélése mellett . ("Akkor . hogy mégis minden csodálatosan jól van. aztán (szó szerinti ismétléssel vagy variáltan. a percek: nincs más cselekménye az életünknek." A teljes részletességgel visszaidéződő első három nap.ez első találkozásuk Merényivel. Az életükre döntő hatású "katonaiskolai három év" együtt pedig "egyáltalán nem telt el. Ilyen a csillag-toposz és a "híres. az órák.és hátrautalások rendszerében olyan események köré szerveződik a mű. a rendezettnek elfogadott külvilágból ("a kényeztető és elfogult anyai szeretet után") egy pillanat alatt egy idegen. a legmélyebb bugyrokból ČszokottÇ aztán Ottlik a nagy epikusokhoz méltó ívet bejárni a csillagos égigÉ" (Balassa P. Formes cipőjének leparancsolási esete harmadszorra kerekedik ki . a félelem atmoszférájába. Először röviden említi. hogy Medve egyszer meg merte húzni a vészféket . többször visszatérve többféleképpen jeleníti meg. majd az ezekről eszébe jutottakkal folytatva halad tovább. és később az is megvilágosodik. részletesebben kifejti. ami van: ehhez nem elég. [É] ezek mindig az időrend megbomlásával társulnak".bennünk a napok.maga az "elkövető". magatartásformáik megértéséhez. gyakran külső és belső nézőpontból is. ennek "ellenpárjai. hanem van. minden pillanata áll egy helyben. durva környezetbe kerülnek a "nebulók". kivetítve a mindenség ernyőjére. olyan nehezen múlt. (Bébé említi. ill. Buda." ("Hogy a mohácsi hajóúton miért éreztem azt a szívem mélyén. majd az erről felidéződötteket beszéli el. Az előre.

panaszra jelentkezőt mindenféle ürüggyel leckéztetik (pokrócozzák. kilógatják) maguk a gyerekek is. kétbalkezes. betegség) teljesen kitölti mindennapjaikat."Ezzel kezdődött életünk igazi zűrzavara [É] most aztán olyan sűrű köd szállt le . hogy ilyen derűs. ügyefogyott. hanem a szó valódi értelme. csukló. gyakorlat. A kialakuló "háborgó. hogy ettől fogva minden összezavarodott. később neveket társít a jelzőkhöz . "önálló érvényű.") A látszólagos eseménytelenség (napi. mit kívánnak tőlem. és őrzik az iskola tekintélyét. s csak a vakációk "világítótornyai" fénylenek: "A szabadság nem nagy kezdőbetűvel írott fennkölt eszme volt nekünk.csak része a mechanizmusnak: ezt igazolják a levélfelbontások. mert "más neve volt a legközönségesebb tárgyaknak is". A működtetők összetartoznak . Figyeli a többieket. —jak a társak: Medve szemének barnasága bizalommal tölti el Bébét. parttalan szürkeségben" mindig minden kezdődik elölről. feljelentőt. Az itt használatos nyelv szintén ismeretlen (és civilek számára lefordíthatatlan). és értettem az egész életet.és hetirend. hírnevét. feltétlen engedelmességet követelő viselkedésmódja . szinte boldog hangulata lehet a tanóráknak" -.rengeteg érzelmi árnyalattal. főneveketÉ". kommunikáció is működik: vigyorgás. lökés. én sem voltam már önmagam. bár a figyelmetlenség ekkor is okozhat bajt (l. mint szakadatlan szűkölésből és görcsös figyelemből. így aztán az esetleges árulkodót. mert bármi veszélyforrás lehet. . s a tetejében állandóan figyelni kell minden rezzenésre.a sűrű szemöldökű fiú lesz Formes. a Medve zsíros tanszerládájára tenyerelő Ernst alezredes esetét). hogy megértsem. mással nem helyettesíthető kifejezésmód". bamba tökfilkók" . ("Nem álltam egyébből.a kiképzőktől a tanárokon keresztül a parancsnokig -.igaza van Medvének -.akik "olyan hangon s olyan hangsúllyal beszélnek. ülepen rúgás . így alakulnak ki az epitheton ornansok. később az elsajátított új szókincs.") A felettesek megfélemlítő. hálótermi tömpe orrú szomszédja jóindulatú gyereknek látszik (ő a "csöndes. mintha a világ hülyéi lennénk. tilalmak. zárt rendben menetelés.az egész társaságot büntetik. hogy megtaláljam a saját orromat. s napokba. mivé kell válnom. hetekbe telt. amíg annyira tájékozódni tudtam. a szeplős.reggel még tudtam a világ rendjét. a jelentések előtti főpróbák. De ez már nem az én orrom volt. béketűrő" Szeredy). puha: Orbán Elemér. "a nemi élet és az emésztés köréből vett fél tucatnyi trágárság mindegyike rugalmasan tudta pótolni a legkülönbözőbb igéket. a jól bejáratott kihallgatási módszerek. (A tanórák nyújtják leginkább a nyugalom pillanatait . a választási lehetőségek nagy bősége s a rabság. a baltafejű: Homola -.Bognár "néha-néha neki is ment valamelyikünknekÉ" . csak estefelé kezdtem először nem érteni" . Sajátságos."Civil iskolás koromban igazán nem hittem volna. A fegyelemszilárdító tiszthelyettesek .

(Egyébként . tevékenységét megakadályozza (rádiózás. az újoncokat is beleértve. gyűjtések. inkább struccpolitikával eltemetkeznek. "összeesküvést szimatolnak" mindenütt. rabló maffia mindenki más kezdeményezését. írás). ("Engem is megvertek. Semmiféle írott vagy élőszóval kimondott törvény. az anya grófnő) állapítja meg Bébé. nem állnak ki a másik mellett. félelemből ezen a szinten is elárulják a barátjukat (l. hogy a vereséget .Medve pl.a rettegett Schulze "kegyencei" .") A magukat alulértékelőkkel szemben . mint Merényiék".a származás.) Pedig "egyenrangúak voltak mindnyájan. Mikulás-műsor. de még annyira sem vette tudomásul senki." Az eseménysor fő vonulata a felszínen a vezető klikk . kezdetben "a világon a leggyávábbnak és legnyomorultabbnak". A félelmüket kimutatók. Amikor ugyanis a többszörös alárendeltség és kiszolgáltatottság már kezd megszokottá válni. A lassú változások alig vehetők észre: a Merényiék "talpnyaló külső körén" is kívülrekedtek lassacskán megerősödnek. Egytől egyig beletörtünk az engedelmességbe". a focizásból kirekesztettek atletizálni kezdenek és eredményességük aztán újabb lehetőségeket is biztosít). Both "újszerűen gyávának" minősíti magát . Mindez az élmény. Colalto is gróf volt. az őket lekenyerezni próbálók kiszolgáltatják magukat.legyenek bár dzsentri. szabályzat nem adott semmiféle hatalmat Merényi vagy a Varjú kezébe". anyagi helyzet nem számít közöttük. hogy "az ilyesminek semmiféle jelentősége nem volt. katonatiszti csemeték vagy árvák . egyre fontosabbá válik a belső élet. észrevesznek apróbb örömöket (közös éneklés.ők hihetetlenül magabiztosak: "szentül hitt önmagában. Halász Petár és Bébé esete) . Szeredyt is. és az adott lehetőségek között kiépítik saját világukat (kockás füzet.hatalmának és bukásának bemutatása. az árulót "saját bajtársai vetik ki" (™ttevényit önfertőzőnek minősítik). Jaks és ™ttevényi. védekezési taktikákhoz folyamodnak.) A többiek nem tudnak összetartani. hogy emiatt különösebben gúnyolták volna őket. az alakuló kapcsolatokat nem tűrik. s a bántalmazottaknak is célszerű megtanulni nevetni saját magukon. "aki mellesleg még pimaszabb önbizalommal hitt saját nagyszerűségében. közelebb kerülnek egymáshoz.kialakul a látszatmorál. ez volt a Varjú titka". a mások előtti (barát. óvatos társkeresés indul. Czakóéknál (ahol az apa tábornok.kényszerek nagymérvű ritkulása. (Békén hagyják Czakót. amikor Schulze búcsúajándékára gyűjtenek. Borsa Lőrinc pedig báró. tapasztalat és megfigyelés egy életre meghatározó valamenynyiük számára: "Talán azt is megszoktuk. együtt a többiekkel. aki "bátor gyereknek született" és az állandóan sírva fakadó Tóthot. A csomagokat fosztó.és önmegtagadó) viselkedésmód. első hó). a pénztelen Jaks "legfeljebb" eladja "hat napi uzsonnakenyerét". Kényszerből.

az igazság nehézágyúit sem lehet bevonszolni olyan törékeny szerkezetekbe.egyébként művészhajlamú . tengerre épült hajók tőkesúlya. ™ttevényi ügyéről arra a felismerésre jut. ha le is lassítja nagyon a vitorlánkat. a szimbolikus senki földjéről . mint ez a mai civil életünk. Tóth. Ottlik nemcsak a módszereket. bombázott. csökönyös. A külső események belső következményeinek bemutatása a regény legfontosabb rétege. Drágh). hanem azok hatását is vizsgálja: hogyan változik jellemük. a minden képmutatástól irtózó (így eleve életképtelennek tűnő) "érthetetlen. hogyan alakulnak a kapcsolatok a felszínen és rejtetten. társaikat és "a világ szerkezetét". Bébé Júlia-nagynéniről. hogy bár annak kétségtelenül "igaza volt. "Erős és szilárd tartalom ez az emberben [É] a külsőbb rétegek. hanem csak zsebre vágom a kezem. a mindenkinél sokkal érzékenyebb Medve a szembeszegülő . de "mindenből hiányzott a régi keserűség éles. és nyomban romlani kezdett a látásom". A Bébével közös titkokat őrző. Hármuk alakulása áll az előtérben: alkatilag Szeredy a tudomásul vevő. Ahogy megismerik önmagukat. de építik is személyiségüket. tiszta íze. hogy felborítjuk a sakktáblát. sűrűbb anyagból való dolognak tartsuk a győzelemnél mindenesetre igazibb tulajdonunknak". és nyugodtan ácsorgok egy helyben"). főleg Medve példájának hatására. de szilárdságot ad". dölyfös. Bébé "megfigyelni és megismerni" akarja az "itteni szokásokat". reakciók variálódnak. de miként a matt-fenyegetés ellen sem lehet úgy védekezni."valamennyien éreztük a kiszolgáltatottság gyalázatát. Medve). ideges. az otthon realitása is álommá válik a drillel szembesítve). Mindhárom . felfelé ívelő pályáján egészen közel kerül a negatív morális pólushoz. Both az alkalmazkodó. de Medve valósággal merevgörcsöt kapott ettől az egésztől. a teljes értetlenségtől (a "bundás" Apagyi) a tökéletes azonosulással próbálkozókig (Czakó. mint az emberi társadalmak. miként az erős. leküzdik félelemérzésüket ("[É] azóta soha nem érzek pánikot sűrű ködökben. nemcsak rombolják. S míg az évek folyamán az ő passzivitásuk megszűnik.izgalmasabb. és utána teljesen megnémult". milyen taktikák. hízeleg. Aztán az így már-már elvesző erkölcsi érzékét nyeri visz-sza. majd szembeszáll: teljesen szokatlan módon kiáll Bébé mellett. már könnyű és csak játék". lassú". Szeredy Barikáról álmodozik. sötét városokban és vesztes háborúkban. "A sok nehéz tudás ólma már régen jól megülepedett a szívünk vagy inkább valahol a gyomrunk alján. de már a külvilág. Az ellenállás és az alkalmazkodás lehetséges variációit mutatják a magatartásformáik a nyílt lázadás változataitól (™ttevényi. világfelfordulások idején. általános zűrzavarban. [É] Eloszlott a köd. komplexusossá váló." Saját szökése után. lázadozó Medve önvizsgálatokat tart (erre különösen alkalmas a háromszori fogda). udvarol. s a világnak ez a keserű ismerete.főhős az álmok világába menekül (Medve a Trieszti ™bölről és a lovasról. béketűrő Szeredy aktivizálódik.

kulcs a mű jelentésének meghatározásához: a kegyelmi állapotra.Medve és Bébé majdnem egyformán fogalmaz (II. előadásmódjára jellemző az aprólékos hitelesség. ami kitermelődött. a szemléletesség. Próbálkozik az alkalmazkodással. sem azé. III. Pál. 11. [É] de "fájdalmasan érezte. durva jelekből. hanem bizonyos művészi-emberi erkölcs is" (Rónay György). elnagyolt. törekvésekből. valami. tejsav vagy gyanta. Róm. a pontosság. A látszatokból." Erkölcsi érzékük megőrzésével kialakul és erősödik biztonságérzetük (l. neque currentis. ügyetlenül is (l. és lehetővé tette. ami talán kevesebb a barátságnál. Bébé zaklatott önvizsgálata éppúgy a Bibliára utal. A kettős nézőpont. melyben a szavak. a regény végső fejezetei azonban arról tudósítanak. Szt. végül szinte mindenkit "a tehetetlen összetartozásnak időtlen időkre szóló köteléke bogozott össze" .. [É] A világ nem ért másból. É A kőszegi védők példája ugyan közös nevezőt teremt Medve és Both között. hogy a "kiszolgáltatottságot a belső függetlenséggel ellensúlyozhatják.visszatérve már tudja.ez egyben az 1. fejezet címe is . akinek arra akaratja vagyon. a sebekből. "Aligha lehet tagadni. mely a történet előrehaladtával közeledni látszott egymáshoz.). Edelényi százados. még néha "elveszti a fejét" (kihívja Merényit párbajra). "már késő". M. valamint a felnagyítás. és a 3. Tóth). Magyarázkodás nélkül. hogy nem tud többé tudomást nem venni erről a világról." Ottlik "mindent rendkívülivé tud tenni" (Tandori). aki fut. hogy Ottlik regényében az erkölcsi érzék a keresztény hagyomány jegyében válik közösségformáló erővé. kötetlen modor mögött a szigorúan tudatos művészi fegyelem és takarékosság fogja meg az olvasót. "Olyan világban szeretett volna élni. medvesapó). tettek tökéletlen látszata uralkodikÉ" Bébével a kórházban arra is rádöbbennek.) "valami. ahol mindenki érti még a néma gyereket is. "A példázat valóban ellenszenvesnek tünteti föl a törekvő önzést és a türelmetlen sietést. Bébé esetében a keresztény távlat lehetősége ahhoz a meggyőződéshez . az eleve elrendeltségre utal.-M. amelynek érvényesülési köre a regény szereplői fölött helyezkedik el. hogy éljünk. . míg a könyörületes megbocsátást egyértelműen értékké emeli. sed miserentis Dei. fájdalomból. és több a szerelemnél. mint Medve Gábor végső töprengésének ez a mondata: ČA kenyér nem elégÇ" (Sz. 9:15-16) . hogy "mennyire szeretik egymást". ahonnan nem fordulhat vissza . az utolsó lapokon ismét különválik. a pátosz és a szépítgetés teljes hiánya. hogy átlépett egy "határt" (a gyerekkorét). "Nemcsak az előadás fölényes biztonsága meg a látszólag laza.és nem megy haza az édesanyjával. izomlázból. Medve kéziratának talányos jeligéje (Non est volentis. felismerik. a sorsszerűségre. hogy magatartásuk ismét távolodott egymástól. 25. józanabb. hanem a könyörülő Istené'. mint a hangos. de egyszersmind olyan eszményként fogalmazza meg. de egyre megfontoltabb.Nem azé.

-M. Húszéves vagyok." SEMPRUN A nagy utazás (1963) Húszéves vagyok. Medve viszont sokkal kevésbé szemlélődő. hogyan alakulnak a fiúk régi frontharcosokká. amit lehet. hogy eljuss az emberekhez. én majdani frontharcos . majd a buchenwaldi koncentrációs táborba . az ellenállás. amit elhajítok. baloldali szellemiségű forradalmár-politikus író alapkönyve. tudomásul venni vagy föllázadni: e két magatartás a könyv végén újból felesel egymással.mégis minden csodálatosan jól van. noha kétségkívül átlényegülten. akkor talán el tudom majd mondani. és van." Bár az író nem akar emlékismételgető "hajdani frontharcossá" válni "már látom. beletörődő életeszményt fogalmaz meg: 'a világhoz nem alkalmazkodni kell. M. amikor megírom ennek az utazásnak a történetét. [É] A dolgoknak nemcsak a mi életünkben lesz súlyuk. Tizenöt év múlva. "Mindenképpen be kell fejeznem majd a könyvem. s azt. Bármivel gazdagítanak is. hogy kiválasszam az életemből azt. de ezeket az alkukat is méltósággal kell kötni. és ha nem lehet méltósággal alkut kötni.). A nagy utazást már 1945-ben írni kezdi. hogy van. magasabb szinten. súlyuk lesz önmagukban is. hogy . ami már megvan benne. [É] én nem akarok [É] Nem vagyok régi frontharcos. az néhány ember. Elfogadni vagy cselekedni.műveinek állandó témája lett a háború. franciául alkotó. A könyvek. hanem csinálni. hogy az élet olyan. akkor nem szabad alkut kötni! Azt mondja. hogy fabatkát sem ér. Most még nem tudom elmondani ennek az utazásnak a történetét. nem tehetem már ezt. rengeteg mindent kitörölhetek az életemből.vezet. még megengedhetem magamnak a fényűzést. antifasiszta önéletrajzi történet. akit ismertél. amit nem lehet. Mert lehet. mert be kell fejezni. a deportálás. a zene. A nagy utazás. pedig tudom már. ahogy van'. az megint egészen más. előbb el kell felejtenem az utazást. nem újrarendezgetni azt. de tizenhat évet vár a megjelentetéssel. hanem hozzáadni mindig'. hogy alkukat kell kötni benne. [É] De aminek legnagyobb súlya van életedben. A szerzőt (maquisard-ként) 1943-ban fogta el a Gestapo. várnom kell még. az erkölcsi érzéknek kétféle lehetséges megnyilvánulásaként" (Sz. amit vállalok. csupán eszközök. a lágervilág. így került a compiágnei gyűjtőtáborba. Esterházy Péter szerint: "Ottlik valamiféle méltóságot ajánl vagy kínál nekünk. első (és azóta túl nem szárnyalt) sikerregénye. (RÉSZLET A MŰBŐL) A spanyol származású.

teljes kimerültségben szubjektivizálódott. többszörös áttételekkel.vagyok" -. mint a többi síkról ("két évvel később. a francia misszió lányainak látogatása. az előtér. hogy a két kezdőbetű. a beszűkült teret ellenpontozza az időbeli tágítás. eszembe jutottÉ".a szabad asszociációkon alapuló. "te magad is halott leszel" stb. szimultán technikával. csakúgy. A középpont. feledni nem. A negyedik szint.és idősíkváltáshoz az indokot. (filozófiai) tanulmányai .és hátramozgások történnek. ezt pedig motiválja a helyzet. a fizikai és lelkiállapot. (rövid) második fejezetben. a hazatelepítési központ Eisenachban. a folyamatok bonyolultságának érzékeltetésére Semprun .). mérhetetlen idő adja ("hány nap telt el?". éles fordulatként.holott maga is "lehetne akár Haas doktor lánya is". a magyarázatot a lehető legszűkebb mozgástér (a százhúsz emberrel zsúfolt.és idősíkváltásokból építkező technikát. későbbi tapasztalatok)."mert túlságosan könnyű semmit sem tudni". másrészt a záró. a K. Az állandó tér. A történet alapján a mű keletkezésének kiváltó oka. "vagy úgy tenni. de annyira megdöbbenti a csak jelennek-élés . hogy a mindenkori jelen a múlt szükségszerű következménye. "még nem tudom. A harmadik szint az utazáshoz képest későbbi események előrevetítése a (váratlanul. a lidérces elcsigázottságban. minden egységes múltként jelenhet meg a főcselekmény perspektivikus képeiben (út és visszaút. A regény a megírás pillanatából visszatekintő emlékezésfolyam: a többrétegűségnek. "az alagút vége": a megérkezés). "nem tudja.a múlt így mindig beépül a relatív jelenbe -. harmadik idősíkot is emlékként írhatja le . mintha semmit sem tudna az ember" -. a spanyol polgárháború. előzmények. A . megütközés bujkáló SS-ekkel. a compiágne-i gyűjtőből Buchenwaldba induló. "egyelőre nem mondom el". kivételesen) egészségesen átvészelt két év után: a tábor kívülről. jelenként átélt. ill. a csak az adott pillanatnak élő német lánnyal. "századok múltak el azótaÉ"). "aki semmit sem akar vállalni a múlt súlyából". lezárt vagon) keretében szabadon működő tudatmozgás. felszabadulás.ez a második idősík igazolja. pihenés az asconai tó partján. Erről (az utazáshoz képest) relatív jövőszintről is előre. nézőpontváltást alkalmaz. hogy végül mégis megírt könyvének ajánlásában a háború óta felnőtt új nemzedékhez fordul. motivikus szerkezetben egyrészt tér. Ebben a keretben a főhős korábbi élete is felidéződik: felvillan néhány jelenetben a hágai gyerekkor. indíttatása Gérard találkozása Asconában Sigriddel. vagyis a megírás ideje pedig a főcselekmény jelenéhez képest jövőbeli. és a Z. "befejezem majd a könyvem". hogy meg fog halni". hazájának koncentrációs táborait jelenti" . Asconában. A cselekmény négy fő idősíkon bontakozik ki. megérteni viszont csak a múlt helyes értékelésével lehet. Gérard-Manuel menekülése Franciaországba. négy napig tartó vonatút utolsó huszonnégy órájának története a leendő holttestekkel zsúfolt marhavagonban (adott a "végállomás".

mintha önnön elmúlt életemet helyezném oda. annak keretéből a gyermek. Egyszerű lenne "visszaállítani" a kronológiát. "Vége. s akkor a kissé savanyú. fekete kenyeret. itt kell hagyni semuri bajtársamat. A második fejezetben. persze ellenkező előjellel. s én egészen egyedül maradtam. Swann/.") Nemcsak az időkezelés idézi Proustot: a műben több közvetlen reminiszcencia is szerepel: Gérard hol a Swann cselekményét próbálja rekonstruálni a vagonban ("absztrakciós gyakorlatként"). dundi formája mintha csak egy rovátkás kagylóhéjba lenne kisütve. és (a filozófiai megalapozottsághoz is szükséges) példasort ad.mindaz. Mindaz. ajkamhoz emeltem egy kanál teát. nyers erővel hívta életre a csodálatos perceket. és éppen ezzel tagadjuk.. ill. fizikai szenvedése ugyanakkor már az öntudatlanságig fokozódott. A "réteges idődimenziós" technika jól jellemzett típusok. s az. de nem ez . megremegtemÉ" /Proust: Az eltűnt idő nyomában I. az egyre gyakoribb síkváltások is fokozzák a feszültséget. a fiú. a fekete kenyérszeletekkel. szinte gépiesen. Lefektetem holttestét a vagon padlójára. minthogy ő már nincs itt. akit az othe-i erdőben fogtak el . jellemvariációk megrajzolását és folyamatos értékelését teszi lehetővé. ezzel semmisítjük meg. fáradtan az egyhangú naptól s egy szomorú holnap távlatától. ahogy lassan rágtam a ragacsos. A cím metaforikus: a konkrét utazáson kívül a kétszer tizenhat éves távlatban időutazás is: lélekben visszatérés a vonatútra. Asconában ("anyám [É] süteményt hozatott. a megérkezéskor. minden emléket. az Hortieux-fivérek története. amelynek kicsi. Akárcsak Proustnál. amelybe előtte beáztattam egy darabka süteményt. az auxerre-i börtönélet. Nijhoff hágai könyvkereskedése gyerekkori emléket idéz). ("A bajtársak halálával meghalunk mi is. A semuri fiú meghalt. De abban a pillanatban. "Catherine asztalhoz hívta a társaságot. a kertajtó-csengő hangja ugyanúgy gyerekkori emlékeket idéz fel benne is. S mindjárt. már a semuri fiú halála után harmadik személybe vált át az egyes szám első személyű előadásmód: Gérard társa pusztulásával elvesztette az összetartozás-érzést. bajtársunk halálát életünk értelmévé alakítjuk".és ifjúkorba. Oroszos vacsorát adott [É] gépiesen beleharaptam a fekete kenyérbe. vége az utazásnak.egészen egyedül maradtam. ami a hajdani világhoz kapcsol. amikor [É] odaért az ínyemhez. Michel meg Hans. amikorÉ". elenyészik. hol azonosítja magát Marcellel. ami az életem volt. a híres madeleine-sütemény motívumra (és Proust képzettársításos előhívó módszerére) utal. Semprunnél is fontosak (és sokféle szerepűek) az álmok (Gérard vagonbeli zuhanás-rémálma közös a semuri fiúéval. Azazhogy ő hagyott el .gyorsuló ritmus. /Gérard/). fekete kenyér íze. amit a véget nem érő nappalokon és éjszakákon elmondtam neki.

utolsó lélegzetét is. aki képes utolsó csikkjét. mert ők "lágy és tiszta szívvel kerülnek ki a háborúból". "a rács két oldalán" állók. A tábor csupán végleges helyzeteket teremtÉ" értékrendjének legalján a magukból. az ösztönösen vagy gépiesen cselekvők vannak . los'-t üvöltöző. brutális. ("Azért vagyok letartóztatva. Vagyis nem a táborban lesz legyőzhetetlen állattá az ember. mint az "aranyfogas" Haas doktor. vagy éppen ellentétessége hívja elő. Az önkéntelenül felötlő emlékeket a helyzetek. A szabadságfogalom egyre pontosabb tisztázásához kulcsfigura a német börtönőr: alakjával kézzelfoghatóvá válik az idebent-odakint relativitása.los. mi segítette az embertelenségek átvészelésében. a párhuzamok és ellentétek rendszere. választási és döntési lehetősége. reagálások. "hogy a két fiatal partizán elkövette ezt az ostobaságot". valamint az árulók. a gátlástalan önzők: Vacheron.ilyen a . Valójában ők az igazi foglyok. már akkor is az.) Semprun "selejtez". lopva eszi. Amikor odakerül. A kiélezett szituációkban megmutatkozó magatartásformáik alapján csoportosítja és értékeli az embereket. (és Gérard örül annak. akiket 1943 folyamán letartóztattak. tizenhét évesen. valamint az identitás és a hovatartozás. hogy segítsen bajtársán. kegyetlenkedő SS-ek.köp' a fogságban. magatartások hasonlósága. A trieri elvadított kődobáló "kis náci" például egyrészt barátját. akik képtelenek kivégezni a sebesült SS-t. a determináltság. az állandó összehasonlítás lehetősége teszi érzékletessé a központi gondolatnak. De egyben legyőzhetetlen lénnyé is lesz az ember a táborban. mert "nem azért harcoltak önként. képes ellopni társa kenyerét."A mi történelmileg közös lényegünk. jellemeket. a látszólag csapongó gondolattársítások ismétlődő visszatérése. a "letartóztatók" csoportja (köztük néhány kiemelt figurával. a "letartóztatók és letartóztatottak" szabadsága. a választás. a szabadság" -. hogy ne kelljen megosztania cellatársaival. tetteket emel ki. aki csomagjai tartalmát éjjel. Ramaillet. a Gestapo tartományi főnöke). a kegyetlenség és az ostobaság képviselői. mert "a táborban állattá lesz az ember. mert szükségét . "rendet csinál a világ dolgaiban". aki . és mindenféle más . utolsó kenyérdarabját is megosztani. a szabadságfogalomnak sokoldalú megvilágítását . és sorsok sokaságának felidézése után tisztázza a valódi értékeket. öröktől fogva jelen.menthetetlenek valamennyien.a mű rendezőelve: a motivikus szerkezet. mindannyiunké. a "bebörtönzöttek" . Hansot juttatja a főhős eszébe. Szelektálva emlékező homo moralis: élethelyzeteket. önvizsgálattal kutatja. az önmegvalósítás lehetőségeinek problematikáját.boche'-ok -. másrészt annak a két fiatal francia partizánnak a (fiúéval épp ellentétes) magatartását. embervoltukból kivetkőzöttek. hogy kivégezzenek egy sebesültet". képes a sír felé taszítani a társát. mert szabad ember vagyok. Társadalmi természetében már jelen van a lehetőség.

a választók. (Jellegzetes megjelenítésük a compiágne-i menet csoportképe: "és Gérard az ismeretlen férfitól kölcsönzött tekintetével megfigyelte. Gérard mindig talál társat. felidézi pl. hiszen "a józan ész az a dolog. maquisardok. Mert "nincs egyenlő súlya a holttesteknek". "neki mindig segítenek": Hansszal és Michellel kötött barátsága után . szabadon döntők. hanem győztesek serege menetelt az úton [É] s már az sem számított. s hogy ezek a fiatalok. hogy emelt fővel haljon meg"). s megmondja. mely nem lehet más. hanem harcos ellenállók. emberekét. az értetlenül szenvedők sem. bélelt bundájukból. A vagonban elsőként elpusztuló öregember tanácstalan kérdése . Gérard sorsa fő vonásokban egyezik Semprunével (életútjának . a vagonban a semuri fiú van mellette.mottóként ismétlődik. tragikusan felemelő esete. de azt kívánja. Iráne. a francia ellenállót és a vörös spanyol fiút a történelmi események választják szét . mindig akad egy hang.ManuelGérard a börtönben az othe-i erdei sráccal kerül össze. és ilyen jelenet a kutyákkal széttépetett lengyel zsidó gyerekek brutális elpusztításának drámai. kiszolgáltatott szerepét felfogva. mint a halálÉ"."elég nagy gyakorlatunk van a halálban" -. hogy a német börtönőr. aki a krematóriumot látta-nézhette a háború alatt ("gemütlich"-nek nevezett) szobájából. amikor már minden tarthatatlan. hogy legtöbbjük győzelmes menetelése valószínűleg olyan sors felé vezet.a német zsidót. hogy éljek a szabadságommal. utat mutatÉ". Elpusztulnak a legjobb társak is (Hans. a sorsvállalók is. A főhős "reméli"."Hát értik ezt?" . hogy mit kell csinálni.saját gyerekei halálhírével mentegetőző . mint vastag cipőjükből. akit "kötél általi halálra ítéltek".nőnek a fiai. Gérard. A menetoszlop tehát az erő benyomását keltette. aki a vállán tartja mindennek a súlyát. a láger fertőtlenítőjében társalgó belga szenátor és miniszter teljes értetlenségét is. hogy a menetoszlop túlnyomó többsége fiatalokból áll. úgy lehetett kiolvasni belőle az emberi sorsok tömör és bonyolult igazságát.éreztem. akik szabadon vállalták az egyenlőtlen harcot [É] nem egy széthulló. ami a legjobban oszlik meg az emberek között". a semuri fiú) . megvert hadsereg.) Nem lehetnek szabadok a passzív "elviselők". mint nyitott könyvből. a helyes döntés is sokféle. mely feltör a névtelen hangok tömegéből.) A bajtársak változatos jellemek. aki. Sokfélék a tudatosan. a húszéves oroszé. hogy meghaltak annak a . akiket egy városi razzia során véletlenül elfogtak. mert "Émindig akad valaki. ússza meg a háborút. a múltat sem értőknek (szükségszerűen) felfoghatatlan a jelen borzalma. Nem akármilyen szürke emberek. tüske szaggatta nadrágjukból megállapítható. bőrzekéjükből vagy rövid. reménytelen helyzetében elindul a frontra. a kivégzések patetikus pillanatokat okoznak: René Hortieux-é ("aki a legteljesebben élt a lehetőséggel. mert vállaltam ezt a szükségességet".

nem árulja el "felsőbb kapcsolatát" .az életbe. stílusa. a barátok (tragikus. szerkezete. Amikor visszatérése után nem kap a közigazgatási hivatalban hazatelepítési segélyt. de "helyes véleménye van az élet fontos kérdéseiről". Hága. hogy "neki sohasem segített senki". Semprun . Gyakorlatias ("fogpépet" hoz. A "tehetős parasztok fia" a kötelező munkaszolgálat helyett maquisard lett. ("De ha elfelejtette. levonja a következtetést: "Egy idegen országból egy másik idegen országba érkeztem. miután saját apja adta fel a Gestapónak. hogy épp a vagonbeli utolsó napon értesül a Tabu-csoport pusztulásáról. a megjelenített élethelyzetek és magatartásformák továbbra is népszerű olvasmánnyá teszik A nagy utazást. aki "mást se tesz. Csaknem örülök neki. fejlett etikai érzékkel rendelkező harcos humanista."Ne hagyj el. hogy az elviselhetetlenség csak bajtársiassággal élhető túl.akit kizárt a spanyol kommunista párt . így a megérkezés (átvitten) a másik ember megtalálását is jelenti. Szerinte a Vaugirard utcai zsidó nő maga is felelős kiúttalan.de megoldásai. intellektuális forradalmár. így nem értheti Gérard iróniáját." A "németek ellen a németekért is harcolva" végül legyőzhetetlen lesz. megért és megértet.politikai nézeteit az 1968-as események és a gulagok hírére megváltoztatta. aki. (Felismeri a Moselle völgyét. A semuri fiú. Párizs. hogy egy csapásra visszaszereztem idegen voltomat. büszkén vallja "hazafinak" magát. pajtás!" . Egész életét meghatározzák a társak. "egyszerű világképű". elutasító bezárkózásában ("befalazva magányának börtönébe") nem veszi észre maga körül a lehetőségeket . még fizikailag is. mert .) ™nhibáján kívül kerül viszont megdöbbentően reménytelen. ellenállás.) Utolsó mondata . Azazhogy én vagyok idegen. de neki Trier neve nem jelent semmit. abszurd helyzetbe az a fiú. jövőtlen sorsáért. A művet Réz Pál fordította. Spanyol forradalmárként Franciaországban is idegen. táborok). ezért főleg az embereket hívja elő az emlékekkel. cselekvő. MROZ˙EK Tangó . akkor csakugyan nem is találkoztunk". ő már itt is táborokba kerül. mint ért. nem eszi meg a "sós moslékot").nem is emlékszik az őt elkalauzoló Gérard-ra. Tudja. a háború után nyomoznak is Michellel Hans Freiberg után). mert "nemzeti alapon osztogatnak". de önérzetes. hogy áruló. az ablakhoz áll. így meg tudom őrizni majd a kellő távolságot".és a másik emberbe kapaszkodás kifejeződése.állomásai: Spanyolország.miután megjárja a koncentrációs tábort is úgy vélekedik. a vagonbeli társ az alaptörténet legfontosabb szereplője. Helyesen ítélő. kemény és hajthatatlan.ez utóbbiról aztán megtudja. kiszolgáltatottnak érezhetné magát. későbbi műveivel "túllép" ezen a "modern realista" regényen .

a morál és a nemiség összefüggéseire mutat rá. a művészek teóriáit a köznapi élet törvényeivel szembesíti. és ezzel mégiscsak kibontakozik egy fonákjára fordult konfliktus. ennek jegyében állásfoglalásra és tettre sarkallni . A szereplők logikáját. A szülők . az elidegenedés és önazonosság-vesztés. ki akarnak bújni a formulák és sztereotípiák korlátai közül. A II-III. modelleket állít színpadra.: 1930) műveinek központi témaköre korunk személyiségválsága. Groteszk vagy abszurd helyzeteket. Ennek következtében azonban a jelenkori ifjúság légüres térbe kerül.(1964) A kelet-európai szerzők az abszurdban a valóságot mutatják fel. (ARTUR: "én már csak maguk ellen lázadhatok. így tehát groteszk szereposztásként Artur lép fel a hagyomány harcosaként .a szülőkkel és nagyszülőkkel mint a korlátlan szabadság védelmezőivel szemben. (P. és nem hajlandók átállni a hagyományőrző szerepkörre. Programjuk a teljes szabadosság ("azt csinálja mindenki. a hagyományos kultúra életképtelenségére esik éles reflektorfény. amihez kedve van"). A dráma alaphelyzetében . megakadt ugyanis a nemzedéki konfliktusok örökletes folyamata. nyugati társaik a valóságban az abszurditást. Hősies gesztusaik. Az író az értékrendszer félreállításának következményeit boncolgatja szatirikus jelenetsorokon át.maga a drámaiság hiányzik. a különbségek élezésére. nagyratörő próbálkozásaik rendre komikus felsülésekbe torkollnak. térvesztésére. de a végkifejlet Mroz˙ek csaknem minden művében komor. Alakjai szerepválsággal küzdenek. a hatalom. a maguk zabolátlansága ellen. egyéniségük megtalálására és érvényesítésére törekszenek. a kegyetlenség.úgy vélik . felvonásban tehát hősünk egyre elkeseredettebb kísérleteket tesz a szembenállások kiprovokálására. hát megtiltom én neked?") Az új nemzedéknek ilyenformán két lehetősége marad: "Vagy újabb konvenciókat kell teremteni. A Tangó című dráma alapkonfliktusa a kulturális hagyomány és modernség szembenállása.annak idején végérvényesen szétzúzták a normarendszert." SLOMIL: "Kérlek.abszurd vonásként . és végül az értelmiség félreszorulására. MüLLER PéTER) S`lawomir Mroz˙ek (sz. amelyekben azonban a realitás is jelen van. parancsolj. Először is az etikai normát akarja érvényesíteni. ezáltal saját szerepének megtalálására. vagy helyreállítani a régieket." Ez utóbbi út látszik előtte járhatónak.

hiszen most már minden kicsúszott a kezei közül (az erkölcs. a forma és az eszme is. a műveltség egészével szemben viszont elsöprő erővel fellép a gátlástalan műveletlenség. Eleinte tisztes távolról nézi. Ala közlése azonban ("én megcsaltalak Edekkel") teljesen összeroppantja. és ő veszi át a teljhatalmat. eszmék (a "halál" és a "hatalom") megszállottjaként zavarosan szónokol.ami ellen lázadni próbált.megoldásként . amikor a gyermeküket a szemük láttára ütik agyon és szinte észre sem veszik. hiszen csak eszközül szolgálnak öncélú lázongásához. Slomil a modern. lerészegedik.a felszabadult ember joga és kötelessége") jegyében él és e jegyben szarvazza fel őt felesége.felszarvazott apját. Eugeniusz bácsi pedig azonnal behódol az új hatalomnak is.a saját unokahúgát. a hagyomány őrzésének vagy elutasításának a kérdését. nihilizmus keríti hatalmába . —j konfliktus jelenik meg tehát . immár teljesen elvesztette értelmező és irányító szerepkörét. de egészüket mégiscsak a bornírt dilettantizmus.a befejezésben. Az emberi értelem fogódzó nélkül. Eszeveszett dühöngéssel a pribékjére rontana. (Artur orvosegyetemre jár. konkrétan: tradicionális külsőségek közepette feleségül venni .) A mellékszereplők elvtelensége vagy hóbortos életfilozófiája. E házaspár "elvének" és magatartásának abszurditása akkor a legnyilvánvalóbb. Hangzatos elmélete ("boldognak lenni . unokatestvére szerepzavaraira pedig joggal fakad ki: "tudományos disznó". Kísérletezgetése: az ő élethazugsága. —jabb éles váltással valamiféle fanatizmusba igyekszik belekapaszkodni. szereplőtársai elnézőlen statisztálnak hozzá. Az ő kijelentéseiben felsejlenek ugyan lényegre tapintó. megsemmisítve és félretolva az alapellentétet. reális meglátások. de Edek két csapással agyonüti. egy kis áhítattal is (önfeledten . és Edek brutális erejére támaszkodva diktatúrát jelent be. és együttesen vezetnek az önpusztításhoz. Az eredmény: komikus csattanó. némely szituációkban pedig csupán egyszerűen nevetséges. az összekuszálódott társadalmi állapotok és emberi viszonyok előtt. A Tangó a fentiek értelmében a kultúra tragikomédiája. Eleonora. A fiatalember másik próbálkozása: a formákat szándékozik feleleveníteni. század valóságában. avantgárd művész és esztéta karikatúrája. Ez a kultúra nevetséges belügyévé süllyed. tehetetlenül áll a XX. a valóságtól való elrugaszkodás uralja. Vele szemben a kultúra nem is vállalja az ellenállást: Eleonora szerint "talán nem is lesz olyan rossz dolgunk". a főhős sikertelen nekiveselkedései és téblábolása egyaránt az értelem zsákutcáját jelzik. Slomil "semmi különöset" nem tud mondani. A hagyomány azonban (a "legénybúcsú") épp őt. Eleonora szerint ezzel "szégyent hoz a családra". Ala eleve távol áll az értelmiségi szemlélettől ("unom a filozófiát"). Különös és végső soron kulcsfontosságú a kapcsolata a kultúrával Edeknek. "rossz a világ"). Artur elméletei gyorsan cserélődnek. a "vőlegényt" zökkenti ki a szerepéből. a katasztrófához. csupán sodródni tud az eseményekkel.

az értéktelenség következményeit: madárkalitkát rakhat a nagybácsi fejére. a primitívséggel szemben az erkölcsi normarend is katasztrofális vereséget szenved ebben a műben. nincsenek viszonyítási pontok. Kulcsszerepüket azzal is megvilágítja a darab. de te alszol"). elérhető ideák. egy "haverja" noteszéből. Képtelen az elvont gondolkodásra . Minden közömbös. nem látva előre. a "tangó" jelentésváltozása fogja össze a történéseket. akarata ellenére. hogy mi az etikai nihilizmus és anarchia következménye. Még "büszke" is arra.groteszk módon . és jut az elvont eszmék légüres terébe. A civilizált ember azonban nem élhet erkölcsi normák nélkül. amelyet apjának Edekre haragításában akart a második felvonásban felhasználni . Edeket természetesen semmiféle szégyenérzet nem feszélyezi: beleiszik bárki poharába. konkrét törekvések adhatnák meg. mások hibájából sodródik előre. A szülők nemzedékének fiatalkorában ez a tánc az akkori hagyomány elleni lázadás jelképe volt (a szoros összefogódzkodás. majd . nincsenek.bámulja az egyetemi tankönyv képeit. hibátlanul alakít akár lakájt is. Artur saját korlátlan szabadsága is példázza . A nyers erővel. a testi érintkezés megbotránkoztatta az idősebbeket: "Tudod. bármit tilthat . hogy felrúgták a magatartást szabályozó törvényeket (Slomil többször felhangzó kulcsszava: "Minek?"). mekkora . Ez a "bölcsesség" azonban nem lépi túl a primitív konkrétumok szintjét ("én szeretlek. "™nmagában semmi sem komoly. A végső fordulatban pedig azonnal cselekszik. Ha mi magunk nem adunk jelleget a dolgoknak. Mellette jövője csak az elvtelen köpönyegforgatónak (Eugeniusznak) van. lefekteti a megkívánt nőt akár feleséget. pl.ebben rejlik életképességének titka. akár menyasszonyt. Artur morális-szociális igazságokról szónokol. hogy Artur a menyasszonya közlésétől veszíti el végleg maga alatt a talajt: a hűség-hűtlenség értékek megsemmisülése miatt szakad el hősünk végleg a valóságtól. ezek azonban úgy tűnik. ami kell". A Slomil-nemzedék ad absurdum vitt "forradalma" következtében az egész értékrend összeomlik. Slomil fellengzős stílusban fogalmazva "az autentikus élet egészséges fuvallata".ráveti magát unokahúgára. és betölti a hatalmi vákuumot. belefulladunk a semmilyenségbe. Eugeniusz bácsinál szellemesebb rímet (ez a költészet karikatúrája?!) tud gyártani. Ugyanaz a mozzanat siklatja ki.teljes a káosz. de felismeri és kihasználja a lehetőséget. A szülők büszkék arra. aki "moziban dolgozik". "elvet" másolt ki). a "szükségszerűség"." Az értékrend alapját azonban csak szilárd elvek. hogy ő nem talál ki semmit: "én így is tudom. Jóllehet csupán önvédelemből.ebből a szerepéből is kiesve . Tökéletes alkalmazkodó képességét. A címadó motívum. a többiek viszont minduntalan kizökkennek szerepükből. pontos helyzetértékeléssel.a saját taktikája fordult a visszájára. rugalmasságát már az első perctől folyamatosan bizonyítja. semleges. célratörően. a ravatalra küldheti a nagymamát. A mesterkélt és életképtelen civilizációval szemben ő maga a természetesség.

groteszk vagy abszurd minőséget . kiüresedtek ebben a műben: Slomil és Eleonora együttélése a házasság zsákutcája. Mroz˙ek műve a tragédia paródiája. Egy emberöltő elteltével már a tangózás számít a fiatalok részéről megtagadni való hagyománynak. a férj és a feleség békés egyetértésben együtt kártyázik. Artur görcsös igyekezettel össze-összehoz tragikus szituációkat.) fűződő viszony egyes változatait képviselik. további bűnöket.az apa korholása Artur szájából: "mellényzsebben csücsülő Agamemnón". Camus Közönyével (Mersault figurájával) teremt párhuzamot. Mroz˙ek ugyanis a klasszikus tragédiák jónéhány ismert mozzanatát emeli be groteszk művilágába. gondolatai és ösztönei is egyaránt csaponganak. a házassági ajánlatra adott válasz ("tőlem lehet így is. vagy teljesen hiányoznak . Artur indulatai. Poloniusra emlékezve Eugeniusz bácsi magatartása is mélyebben elemezhető. bűnhődéseket stb. egymás ellen fordulnak Az emberi kapcsolatok is végletesen eltorzultak. Mindebből az is nyilvánvalónak látszik. úgy is") századunk egyik klasszikusával. erkölcshöz stb. mert ez az egyetlen "nagyon erős forma". Artur ilyenformán Oresztész vagy Hamlet elkorcsosult leszármazottja. hogy a Tangó szereplői nem jellemek. A viszonyváltozatok. A mükénéi mondakört idézi fel . Ophelia megragadó tisztaságával. de maga a tragikum mindig kicsorbul. amelyet a szülők anarchiája eredményezett. a legárnyaltabban ábrázolt hős. "a rendíthetetlen fogalmak világának legteljesebb kifejezése évszázadok óta" . művészethez. ha összevetjük Elektra szenvedélyes igazságszeretetével és etikus tartásával. mégpedig a kultúrához (műveltséghez. magatartástípusok értékeléséhez a szövegben található irodalmi utalások is támpontot szolgáltathatnak. a Hamletet pl. itt viszont a szerető. A személyiség szétesett.bátorság kellett ahhoz. Ala pedig már abból a zilált "családi" háttérből bukkan elő a színpadon. A mű utolsó mozzanataként azonban Edeknek támad kedve tangózni. és degenerált utódok születésével fenyeget. hogy tangót táncoljon az ember?"). hanem egy-egy magatartás megtestesítői. A műfaj elavulásáról magáról a műben is szó esik.ezúttal a szerző szócsöveként . tudományhoz. Ala butuska naivitása is árnyaltabban jelenik meg. Artur "tragédiát akar".főképp Szophoklész tragédiáit . Az unokatestvéri házasság az emberi kapcsolatok teljes összekuszálódását példázza. A dráma alapelemei vagy elcsökevényesedett formában vannak jelen.a férfipáros tánca a kultúra ijesztő deformálódásával fenyeget. vonna maga után. Eugenia szavai Arturhoz "Mért nem vonulsz kolostorba?" A világirodalom hagyományai szerint a házasságtörés bűne gyilkosságot. alkalmasint Eugeniusszal .kőbe véshető választ ad: "ma már csak bohózat lehetséges". sorsválságok és tragédiák végeláthatatlan sorozatát. Egy másik szövegrészlet. a bosszú kötelességét.de hova tűntek ezek a fogalmak az életből és az irodalomból? Slomil .

Edus!") A drámai tett helyét pedig a kártyázás tölti be (mindegy. nincs karaktere. minden össze van torlódva: a tíz éve halott nagypapa ravatala. a tér egyaránt jellegtelen. és a partnerre sem biztosanÉ Senkinek és semminek nincs tartása. "az már nem reám tartozik"É Az idő. Az első felvonás dialógusa szerint sem Eleonora. valamint az irodalmi műfaj ezt is tükröző gyökeres átalakulását a műfaji sajátosságok átminősülése is tükrözi. Ionesco: A kopasz énekesnő c. de Artur sikere csak időleges és látszólagos. "a múlt rekvizitumai". Slomil teóriája forradalmiságot. az eseménysort mindössze néhány motívum tagolja három felvonásra. a negyven éve nem lovagoló Eugeniusz lovaglónadrágja látható egymás mellett a színpadon. a cselekvéssor célját veszti.harmadszor már a vesztére. A beszéd és a tett is. a csúcspontok ellenére nincs kibontakozás. az idő múlatására.minden értelmetlenné. felvonásban "káosz". tisztán látó és kivételes képességű hős. a zárórészben magától mászik fel oda. járni. A kommunikációt tekintve átmenetet látunk az egymás melletti elbeszélés (Csehov műveinek sajátossága) és a teljes közlésképtelenség (pl. mire Artur (Eugeniusz segédkezésével). A "revolver" háromszor jut szerephez: látjuk. Az általános értékválságot. azaz az idő jelképe is a színpadon. és nincs katartikus hatás. darabjának alapjelensége) között.eredményezve. a huszonöt éves Artur gyerekkocsija. "családi kultúránk fölhalmozódott rétegei". hogy most már nem Artur. csak a nyíltszíni szeretkezésük botrányára emlékeznek. de helyette ő sem tud valóban pozitív célt kitűzni: Eugeniusz bácsit az emlékiratok összeállítására noszogatja. az egységek végén veszti el a fejét és kezd dühöngeni . Artur törekvéseinek nincs kibontakozása . hogy póker vagy bridzs). Már a színpadi utasítás is hangsúlyozza: nem tudhatjuk. jellegzetes pótcselekvés. hogy mire használja Slomil. Groteszk hatást kelt a "ravatal" motívuma: Eugenia a darab elején "büntetésből" kerül fel rá. Az idő azonban szétfolyik. megfoghatatlan. de hogy az milyen lehet. ezt a harmadikban ugyan rendezett polgári miliő váltja fel. hanem Edek kezében van a hatalom. amelynek végén az alaphelyzet változatát látjuk viszont a befejezésben azzal a különbséggel. A cselekménysor önmagába visszatérő kört alkot. a színpadkép az I-II. Nincs nemes eszménytől vezérelt. és végül mire Edek. élni!" ELEONORA: "Milyen szépen iszol. de cinikus felelőtlenséget is tartalmaz: "utat törtünk a jövőnek". de a színhelyre már nem. (ARTUR: "Itt nem lehet lélegzeni. A tér. nem ad viszonyítási pontot a szereplőknek. Saját magát tekintve . Artur eredménytelenül hadakozik ellene. A "ravatal" az "örökkévalóság". a végkifejletig ellenfél sem látszik a színpadon. sem Slomil nem tudja a házasságkötésük dátumát. hogy "költözés előtt vagy után vagyunk". A szerkezet csaknem teljesen lineáris. Artur három ízben. abszurddá válik. Jellemző történés a nagy horderejű bejelentések komikumba fojtódása.

Amikor a világban uralkodó szabályok ellentmondanak a józan emberi észnek. a rendhez. s így önmagát is elemészteni" . Camus Caligulájára emlékeztetően. Eger közelébe telepíti az író.de a fenyőillatot már pótolni kell. hebegő" postás csupán mellékszereplő. akkor éppen az ún. A Tóték c. [É] mely a bartalosi völgyre ráterül") . de ez már nem felelne meg a mű valóságának. úgy fogalmazható.és ellenszenve függvényében manipulál a faluba érkező levelekkel. az egri moziból kölcsönkért "vaporizatőrrel".pedig feladatvállalása végképp nincs összhangban a képességeivel és a lehetőségeivel. annak értelmetlensége csak utólag válik nyilvánvalóvá (P. művi eljárások . Slomil szájából még torzabb a szintén groteszk bejelentés: "Adjátok ide az Istent. hogy a háború és a béke világa. kisregényben két színtér áll egymással szemben: Mátraszentanna hegyvidéki falucskája. Az idill és a köznapi valóság is keveredik a műben: a környék maga a tökéletes természeti szépség ("napfényes kert". Beckettnél például már eleve tétlenség és céltalan vegetáció uralkodik. de konkrét térbe. félkegyelmű. ha átteszem groteszk közegbe. "kilátás a Bábonyra". Mulatságos emberi gyarlóságai vannak. abnormális viselkedés és észjárás volna követendő. ha a cselekvés már értelmetlen. a jelenségek összefonódnak és kölcsönhatásba lépnek egymással. aki az igazi nagyságot tiszteli. ő az egyetlen ebben a felfordult világban. hogy cselekedni kell még akkor is. de kulcsfigura. Ez. valamint a front. "finom fenyőillat. és ezáltal sorsokat alakít. mert itt nincsenek egyértelmű minőségek. hogy az abszurd helyzetbe kerülő hős még megkísérli a cselekvést. (ÖRKÉNY ISTVÁN) Gyuri atyus. ÖRKÉNY ISTVÁN Tóték (1964) Az az alapvető meggyőződésem[É].írja Camus. de abszolút (isteni) céllal kacérkodik: "újrateremtem magukat". Mondanánk. hogy az embernek a cselekvés az utolsó és egyetlen reménye. de tiltakozik a meghunyászkodás ellen. A természet ősállapotában mesterkélt emberi csinálmányok. aki ragaszkodik a szimmetriához. "Az abszurd ember egyetlen dolgot tud: mindent fölemészteni. A kelet-európai dráma sajátossága. Nem csak azért. és a maga torz módján ugyan. A falu fiktív helység. céltalan. Müller Péter). a "púpos. és én kísérletet csinálok belőle!" Az abszolútumnak ez a görcsösnevetséges hajszolása juttatja el Arturt a tébolyig. Mroz˙ek darabját Kerényi Grácia magyar nyelvű fordításában ismerhettük meg. mert rokon.

hogy az aggregátor gépésze miért ugorja át a képzelt árkot Gizi Gézáné kerítése előtt ("eszébe jutván a közeli nyugdíjaztatása. Tótné hasonlóképpen: napi kismosást végez a professzoréknál. hogy ez a magatartás végső soron mihez vezet.az "ember" .azt is kölcsön kell kérni. a "doktor úr" jobban fizető állással keresi a kenyerét. századi Magyarországét.ez a falu nem a hagyományos (pl. Például a szíves vendéglátás színlelésével. Kérdés. az egyéni érdekek egymás mellett. de a lakosság zöme "kisember" a maga egyszerű. az egyetlen fiúgyermek életéről van is szó. A másik: az életstratégia. Szabóék és Tóték. amely a kisregény konfliktusában igen jelentős szerepet játszik. nem valódi közösségi életben szerveződik. Nagyon fontos annak indoklása. . A lakosság összetétele is vegyes. A kisember élettapasztalata azt sugallja. meddig csorbulhat az emberi szuverenitás? Elpusztíthatja-e egy külső hatalom az embert? Elpusztíthatja-e önmagát az ember? Vajon mi a dolgok. hogy a sors hányattatásaival. csapásaival szemben csak a maga ügyeskedésére van utalva. egy bizonyos társadalmilag elfogadott és eljátszott udvariassággal. kispénzű fizetővendégeket fogadnak. A falu társadalma nem a közérdek együttes szolgálatában. hanem a XX. modellje. egymástól függetlenül. azok csak az illetékesek lekenyerezésével. valamint egy régi idézés. a legékesebb és legtekintélyesebb dísztárgy itt már a "kínai mintás ágyterítő" . padlót kefél a plébánosnál stb. olykor egymással szemben léteznek. most tűzoltóparancsnok. van "rossz hírű nő" is. mégpedig a fárasztó napi munka utáni jellegzetes tétlenség. egyéb napi teendői: favágás a plébánosnál. vannak pl. a fogalmak . mikszáthi) atmoszférát árasztja. Az alapszituációból még két olyan tényezőt kell előre megvilágítanunk. de van Kasztriner és Cipriani is . meddig játszhatók a felvett szerepek.jelennek meg. Annak egy jellegzetes szelete. tartalmatlan életével.ellentéte? Mi a semmi? Van-e az embernek különleges szerepe a földön? Van-e határa az emberi szuverenitásnak. a fronton harcoló unokaöccse. A jogvégzett ember. mégpedig "buditisztítással". a teniszpálya meszelése és a tulipánok öntözése Cipriani professzornál (élénken emlékeztetnek az évszázados robotkötelezettségekre). amelyben az államellenes felforgatás vádját emelték ellene"). a népi hagyományokat. "szívességekkel" védhetők ki. Az egyik az életforma. Az önzetlen jóindulat mímelésével. A falusi emberek életében hiába keressük a folklórt. Van itt villa. Mihez vezet például a háborúval szemben? Mi történik. Ezek az emberek főként a még meglévő természeti értékekből élnek: pihenni vágyó. A megélhetés alapja itt nem a mezőgazdaság: Tót Lajos régebben vasutas volt.és autótulajdonos is (idegen származású). a különleges eseményre felizzó érdeklődésével ("Szabóék kicipelték béna nagyapjukat az udvarra"). ha "a massza megbolydul"? Még ha a legféltettebb kincsről.

Ebből az állapotból kell kilépnie. hanem a családé is. törődött alak száll le a buszról. az emberhez méltatlan körülmények elszenvedésével ("Istenem. a hátteret alkotó front. alacsony. mert ő a családfő. A tűzoltóparancsnok édesapa és az őrnagy viszonyváltozásai. A másik színtér. űzött. ütközései . áldozatai Tomaji plébánosnál is megjelennek. Tót Lajosra különleges teher nehezedik: ő viseli a közös terhet. majd értelmetlen "hősi" halálával (ide emelhetjük a "hálókocsikalauz" emlékkönyvi bejegyzését: "a nemzet élethalálharcát vívja a vörös bolsevik rémmel"). Cipriani professzor és a többiek. Az a határtalan rajongás. (Bár nem kizárólagosan. Persze nemcsak a háborút akartam benne megírni. A mű szereplői közvetve vagy közvetlenül. ami meg is történik . de mindig igazodik a feleség és a lánygyermek elvárásaihoz. Az ott dúló háború: világállapot.kezdetben még szánjuk. aki a fronton szolgált.alkotják a mű cselekményét. tekintetéből árad. A címszereplő: Tóték.van-e korlátja a hatalomnak? E kérdések feltevésével egyszersmind a Tóték c.és a mögöttes tudati folyamatok . hadviselésüknek az a lényege. De egy másik folyamat is elindul benne a Tótékkal való interakcióban. hanem annyi. végül már dermesztőek." Felbolydult az emberiség. az "európai hírű ideggyógyász" is mintha elmebeteg lenne ("érdekes [É]. Bármelyikük tette és magatartása hármójuk együttműködésében formálódik.ennyiben ez a család még őrzi a hagyományos modellt -. "mintha meghőbörödtek volna az emberek". . Varró őrnagy életét felborította a partizánokkal folytatott egyenlőtlen küzdelem. élete már-már maga az abszurditás.személyisége eltorzult. hogy a legvalószínűtlenebb módon és helyen támadnak.éles a kontraszthatás. megfürödhetek!"). ő a reális őrnagy. kisregény témavilágát is körüljártuk. az ideális csak tévedésből szállt le Mátraszentannán . Ugyan Tót Lajos a cselekvő. A háborúban "megrongált idegállapota" miatt szorul szánalomra és gyámolításra. Varró őrnagynak a valószínűtlen jelenségekhez kellett hozzáedződnie . későbbi gesztusai zömmel nevetségesek. Cipriani. Magánál hasmenést okoz. átérezhetjük emberi szenvedéseit. beteg. a férfi . rettenetes a világégés. idegei megroppantak. ™rkény István nyilatkozata: a háborút "ebben a regényben írtam meg igazán. akárcsak Tomaji plébános. valamilyen fokon a front áldozatai. amenynyi. Szimbiózisban élnek. "Az ember nem annyi. ő nem csupán a háború áldozata. a család. ami Mariska és ágika szavaiból. ha szájába vesz egy zseblámpát?"). amely a hegyektől körbezárt Mátraszentannán is érezteti hatalmát: "a háború harmadik nyarán [É] a családok 60 %-ának volt olyan hozzátartozója. A legképtelenebb viselkedés is "kortünet". egyúttal gúzsba köt. A nők inkább csak stilizált (néhány találó vonással megrajzolt) figurák.") áldozat mindenekelőtt Tót Gyula. áldozat Varró őrnagy is.

Az őrnagy és Tóték viselkedése kölcsönösen feltételezi egymást. ezért hallják félre az őrnagy szavait). béke. ahogy Tót Lajos tűrőképessége fogy. A tetőpont felé haladva. sőt összeomlással fenyegető ütközések keletkeznek. a hallucinációk oka minden alkalommal valamely pszichikai törvény. Elméletei magukon viselik a háború megnyomorító hatását. kisiklások. "Kisember" ő. Az őrnagy sem képes kiküszöbölni a keletkező feszültségeket. álmossága. nincs köztük valódi együttműködés. A lelkifurdalás átformálja a szavakat (pl. tudata kizárja a kellemetlen emlékképet (Viktor Emmanuel olasz király fogadtatását letolt nadrággal). Nem tud mértéket tartani. a tetőpontig Tót Lajos válik azzá. A folyamat. Egy másik pszichikai jelenség: Tót Lajos a nem kívánt eseményre." Tót Lajos és Varró őrnagy magatartása és helyzete egymással ellentétes irányban változik. Helyzetérzékelési képessége csekély. nem sokkal műveltebb. elemlámpát vesz a szájába. nincs érdekközösségük. Hiányzik belőle a valódi érdeklődés az embertársak iránt. "a szolgálati pisztoly" és leginkább "egy bekeretezett fénykép [É]. teljhatalomhoz jut. az udvariaskodással csak egyszer-egyszer kísérletezik. A felszínes. Szinte felkínálják a lehetőséget az őrnagynak. Tóték szolgalelkűsége. olykor-olykor nagy nehezen kialakított összhangot bármilyen jelentéktelen ügy. lealacsonyodik. A legfontosabb törvény pedig: Tóték (és esetleg az őrnagy) minden igyekezete ellenére sem jöhet létre tartós és harmonikus viszony köztük. nem sokkal lát többet a házigazdáknál. melyen ő volt látható [É] egy porosnak látszó műpálmának dőlve". akár a saját tettére sem emlékezik. aki nem szól kétszer. A zavarok. bármilyen nevetséges véletlen megzavarhatja. az elhallások. a lelkiismeret bünteti Tótékat a budi bűzének elleplezése miatt. a totális hatalom tébolya is megérinti ("Egyszer talán eljön az az idő. sőt Tót fölé magasodik. éjszaka nem alszik. A dobozolás mindegyiküknek mást jelent. "egy doboz féregirtó por". Kezdetben az őrnagy volt szánalmas figura. köztiszteletnek örvendő Tót Lajos (maga a megtestesült rend. mert nincsenek azonos helyzetben. .amennyi tőle kitelik. nem hős. katonaember. de minden erőfeszítése ellenére zavarok. működni kezdenek normális emberi reakciói: menekülési ösztöne. Jóllehet magasabb társadalmi rétegből érkezett. életének tartalmát. amelyben fokozatosan feladja egyéniségét: a szemére húzza a sisakját. Ebben a kölcsönfolyamatban a szép szál. minőségét illusztrálják a fiókjából előhozott tárgyak: "egy Kodak fényképezőgép". visszafogja az ásítást és a nyújtózkodást. férfiúi önérzetét feladva beáll dobozolni. hogy hatalmaskodni kezdjen. harmónia) fokozatosan megalázkodik. Az udvariaskodás csak a viselkedés csapdája lehet. Szerény képességeihez mérten görcsösen igyekszik. eleve hibás életstratégiája és életformája szinte rákényszeríti az idegent. amikor rávehető lesz az egész emberiség a dobozolásra"). hogy zsarnokuk legyen. rogyasztott térddel jár. az őrnagy pedig erőre kap.

hanem rálátással.) A párhuzamos szerkesztésmód révén a kiélezett ellentétek (pl. felcsillantva a reményt. a kórházi leltár szertefoszlatja azt. ("Ha az ember Tót Lajost egy éles késsel kettészelte volna". Az eposzi hagyományok maradványának tekinthető az "édes. Bibliográfia . Végül egyetlen mentsvára marad Tótnak: a kiszabott idő. amely ezúttal (szintén groteszk módon) emberi szükségletet. most már a lelkiismerete miatt. Az időbe kapaszkodik. állásfoglalásra kényszerítik az olvasót. a korszak jellegzetes magyar epikai műfajában írta meg. majd rátalál a "budi"-ra. A befejezésben. A kezdőmotívum visszatérése szerkezeti lezáródást is jelez. a sokasodó méltatlanságok csak egy bizonyos határnapig tartanak. Az elbeszélő a hagyományos epika eszközével. sőt meghittséget is jelképez. mint maga a mű. mert testi-lelki tartalékai végképp kimerültek. A benne rejlő drámaiság a színpadi átdolgozásra is alkalmassá tette." Az olvasó azonban a döbbenet hatása alatt áll. hogy hátha mégsem halt meg Tót Gyula zászlós. a szenvedések meghosszabbodását hősünk végül már azért is képtelen elviselni. "pengéje egy borjút kettévágott volna". de előrehaladását nem. feszültségoldó tettet. a fordulóponttól kezdődően már nem beleéléssel. úgy látszik. Ettől a ponttól kezdve két szál fut egymás mellett a műben: a mátraszentannai eseménylánc és a frontról érkező levelek. amelyet hirtelen megtör a megdöbbentő sürgöny. újraéleszti a feszültséget. ™rkény István (1912-1979) ezt a művét először kisregényként. nyugalomvágyat. mit hogyan kell csinálni. az 1967-ben megszülető Tóték c. a tragikus és mégis felemelő. külső szemlélőként olvassuk a történetet. és mi is keressük az értelmes cselekvés módját. értesítések sora. aminek ciklikus rendjét ugyan a vendég összezavarta. helyreáll a rend: "Négy egyforma darabba vágtamÉ" "Te mindig tudod. —gy is fogalmazhatunk: az epizódokat dokumentumok ellenpontozzák. "ittak az ő zászlós fia egészségére") értelmezésre. és Tót Lajos továbbra sem alhat nyugodtan. "Ennek nem lesz jó vége. A történet lezárása éppoly groteszk. jó Lajosom" .Először elszökik. az anticipációval élve többször is előre jelzi a végső groteszk fordulatot. ha gyilkosság árán is. ™rkény István célja: nézzünk szembe magatartásunk ellentmondásaival. életünk groteszk jelenségeivel. Az őrnagy visszatértét.). (A sorban negyediknek érkező küldemény újabb fordulat lehetőségével kecsegtet. A visszatérő motívumok (pl. A szerkezet első egysége.állandó jelzős szerkezet is. Mariskám" stb. az expozíció gyorsan felfuttatja a várakozás feszültségét. dráma a második világháború utáni magyar irodalom első jelentős nemzetközi sikerének bizonyult. de a legvégső. az őrnagy elleni fellázadással. illat-szag-bűz) ugyancsak a szerkezet erősítését szolgálják.

Szépirodalmi. In: Szophoklész: Antigoné. Bukarest. Dosztojevszkij. Bergson. 1970. Fjodor: A művészetről. 1983. Barta János: Klasszikusok nyomában. Forum. Vál. 1974. Egri Péter: álom. látomás. Akadémiai. Flaubert levelei. Fábri Anna: Mikszáth Kálmán. Balassa Péter: Ottlik és a hó. In: Figures.Szépirodalmi. . Johann Peter: Beszélgetések Goethével. 1971. Genette. Tankönyvkiadó. 1993. Camus. Akadémiai. Brecht. valóság. 1985. Szépirodami. 1989-1993. Európa. 1989. 1984. Cs. Anton Pavlovics? Magvető. Akadémiai. 1966. Kriterion. 1991. Bolonyai Gábor: Jegyzetek az Antigonéhoz. 1982. 1985. Bahtyin. Gondolat. Akadémiai. Gondolat. 1972. Nicolae: Abszurd irodalom. Bécsy Tamás: Mi a dráma? Akadémiai. 1968. 1983. Bécsy Tamás: A drámamodellek és a mai dráma. Csúry Károly: Die Makrostruktur der Erzahlung. Barta János: A pálya végén. Almási Miklós: A drámafejlődés útjai. Eckermann. Gondolat. Czine Mihály: Móricz Zsigmond. 1976. Louis: Stendhal fénye. Pol: La peste. Balota. Camus. Európa. Gondolat. Babits Mihály: Az európai irodalom története. Gaillard. Bertolt: Munkanapló 1938-1955. 1968. a szatirikus és a tervező. 1986. Bori Imre: Kosztolányi Dezső. Almási Miklós: Mi lesz velünk. Brustein. Profil d'une oeuvre. Ikon. 1990. Hatier. Európa. Aragon. 1983. 1979. Géher István: Tükörképünk 37 darabban. 1973. 1969. Kézirat. 1987. Bethlen. 1968. Bakcsi György: Dosztojevszkij világa. 1969. In: Ima az Akropoliszon. Du Bos.: Gyergyai Albert. Friedell. In: észjárások és formák. Robert: A lázadás színháza I-II. Albert: Noteszlapok I. Vál. Szabó László: Görögökről. Bécsy Tamás: A dráma lételméletréről. —jvidék. Magvető. 1976. Fejér ádám: Raszkolnyikov. Gérard: Silences de Flaubert. éditions du Seuil. Szépirodalmi. 1986. 1979. 1987. Európa. Európa. Gondolat. In: A költő és a valóság.: GYERGYAI ALBERT. Henri: A nevetés. Gondolat. Holnap. A francia esszé klasszikusai. Egri Péter: Törésvonalak. Gondolat. 1994. Albert: Sziszüphosz mítosza. Mihail: A szó esztétikája. Akadémiai. 1994. Cserépfalvi .Abádi Nagy Zoltán: Swift. Magyar Helikon. 1977. Gondolat. Charles: A "Vörös és fekete" olvasása közben. 1973. 1980. Egon: Az újkori kultúra története I-VI. a humanista eszme áldozata. Tankönyvkiadó.

E. Gondolat. 1973. Béla: Századutóról . 1986. 1986. 1981. Paris. Luppé. 1974. Magvető. Szépirodalmi. Magvető. Milan: A regény művészete. Akadémiai. Mészáros Vilma: A mai francia regény. 1943. Kiss Ferenc: Az érett Kosztolányi. G. 1965. éd. 1985. 1991. 1992. Mészáros Vilma: Camus. 1981. Kosztolányi Dezső: ércnél maradandóbb. Gondolat. 1969. Gondolat. Maupassant. Szépirodalmi. Magvető. Beckett. Csehov. Akadémiai. Kocsis Rózsa: Minőségeszmény Németh László szépírói műveiben. Németh G. In: Mi a modern? Európa. Gondolat. Magvető.n. Paris. 1963. 1977. 1979. Universitaires. 1984. é. 1980. Robert de: Camus. 1970. Hajnády Zoltán: Az orosz regény. Gyergyai Albert: Kortársak. . Hauser Arnold: A művészet és irodalom társadalomtörténete I-II. 1971. Mész Lászlóné: Ibsen. Mihályi Gábor: Samuel Beckett. Béla: A románcostól a tragikusig. 1982. 1985. 1979. Horváth Károly: Madách Imre. Köpeczi Béla: Albert Camus. Gondolat. Tankönyvkiadó. 1970. Béla: Türelmetlen és késlekedő félszázad. Németh László: Az én katedrám. é. Németh G.századelőről. Európa. Gondolat. Szépirodalmi. 1974. In: Az élő Jókai. Király Gyula: Dosztojevszkij és az orosz próza. Gondolat. Kermode. Guy de: Gustave Flaubert. Tankönyvkiadó. Tankönyvkiadó. Mészáros Vilma: Jorge Semprun. Kott. Gondolat. In: Az angol irodalom a huszadik században. Magyar Miklós: A francia regény tegnap és ma. 1966.: Hamburgi dramaturgia. Hankiss Elemér: Az irodalmi mű mint komplex modell. Kundera.Goldmann. Népművelési Propaganda Iroda. Lessing. Gondolat. 1969. 1975. Hauser Arnold: A művészet szociológiája. Németh G. Drámaértelmezések. Keresztury Dezső: Mindvégig. Jan: Kortársunk Shakespeare. Akadémiai. Kultúra. Szépirodalmi. Seghers. Frank: Beckett. 1990. Lucien: A rejtőzködő isten. Németh G. Melese. In: A francia irodalom a huszadik században. Magvető. In: A francia irodalom a huszadik században. 1960. Herczeg Gyula: Móricz Zsigmond stílusa. Hegel: Esztétika. Béla: életképforma és regény. 1982. In: Küllő és kerék. Akadémiai. Németh László: Móricz Zsigmond.n. 1984. Pierre: Beckett. 1983. Gondolat.

Világtudat és levélforma. 1970. 1982. Szilárd Léna: A karnevál-elmélet. Török Endre: Orosz irodalom a XIX. 1980. Steiner. században. amint írja önmagát". Vajda György Mihály: Modernség. é. Sipos Lajos (szerk. Akadémiai. Akadémiai. Gondolat. Nagykőrös.n. Tankönyvkiadó. 1978. Wilson. Sipos Lajos (szerk. Kossuth. Akadémiai.): Műelemzés-műértés. Larousse. 1974.): Irodalomtanítás I-II. Pándi Pál: Bánk bán-kommentárok. 1977. Thomka Beáta: Esszéterek. Akadémiai. Ottlik Géza: Iskola a határon. Szörényi László: Epika és líra Arany életművében. Ikon. In: Arany János tanulmányok. é. Rónay György (szerk. 1981. Párizs.n. Trócsányi Miklós: William Golding regényeinek képi valósága. In: "Multaddal valamit kezdeni". Szegedy-Maszák Mihály: "A regény. 1965. Peter: A modern dráma elmélete 1880-1950. Bp. Török Endre: Lev Tolsztoj. Tankönyvkiadó. 1989. 1980. Gondolat. Európa. Poszler György: A regény válaszútjai. Gondolat. Sport. Európa. Szávai János: Nagy francia regények. Brecht. George: ™rök Antigoné. 1990. 1980. . regényterek.): A klasszicizmus. 1979. Szondi. Szabó Ede: Otthonunk a művekben. 1965. Sükösd Mihály: Franz Kafka. 1994. Pauz Kiadó. 1994. 1979. Tóth István: Arany János irodalmi hitvallása és a Buda halála. In: Kosztolányi: édes Anna. Magvető. Tankönyvkiadó. Szegedy-Maszák Mihály: Példázat a belső függetlenségről. In: Az élet jelei.. Edmund: Flaubert és a politika. Európa. Újvidék. 1989. 1988. 1990. dráma. In: Sipos Lajos. Sőtér István: Nemzet és haladás. 1981.Nouveaux Classiques. Veres András: Jegyzetek az édes Annához. Szépirodalmi. Réz Pál: Voltaire világa. Mítosz és utópia Jókainál. 1989. 1992.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful