A biológia középszintű és emeltszintű érettségi kidolgozott tételei, 2007

Általános tudnivalók Középszint
A szóbeli vizsga az általános, illetve részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott fejlesztési célok közül az alábbiak mérésére helyezi a hangsúlyt: - a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének kézsége, - az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége, - a helyi, illetve a regionális problémák ismerete, - a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb betegségek és megelőzési módjainak összefüggésében A középszintű szóbeli vizsgára a „hagyományoknak megfelelően” az iskolában kerül sor. A vizsga két altételből áll, egy gyakorlati és egy elmélet részből. A gyakorlati rész egy vizsgálat elvégzését jelenti, az elméleti rész a jelölt önálló előadásmódjának, véleményalkotásának próbája egy húzott tétellel kapcsolatosan, amelynek témája valamilyen egészségtani vagy környezetvédelmi probléma. A gyakorlati rész (vagy A tétel) témája vagy egy laboratóriumi vizsgálat tényleges elvégzéséből és elemzéséből, vagy egy növényfaj meghatározásából és ökológiai igényeinek jellemzéséből, (a Növényismeret tankönyv segítségével), vagy egy állatfaj azonosításából és életmódjának jellemzéséből áll (az Állatismeret könyv segítségével), vagy egy nemzeti park, természetvédelmi terület illetve az iskolához közeli védett vagy nem védett életközösség élővilágának jellemzéséből áll, megfelelő segédanyag (képanyag, video, dia, CD, fénykép stb.) alapján. A jelölt a felkészülési ideje alatt elvégzi a vizsgálatot vagy elemzést, majd röviden (kb. 5 perc alatt) értékeli az eredményeit. A felelete megkönnyítésére vázlatot készíthet és használhat. (Amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). A kifejtést önállóan végzi, a tanár a felelet végén segítő, kiegészítő kérdéseket tehet fel. Az értékelést a szaktanár az előre elkészített értékelési útmutató alapján pontozással értékeli. Az útmutató alapfelépítése a következő: A feladat megértése és helyes elvégzése 10 pont Az értékelés tartalmi helyessége 10 pont A felelet felépítése, nyelvi kritériumok 5 pont Összesen: 25 pont A nyelvi kritériumok értékelésének szempontjai: - 5 pont, ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és egész gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak megfelelően mondja el, - 4 pont, ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az elmondott állítások önmagukban helytállóak (például a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz), - 3 pont, ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári kérdésekre pótlólag sikeresen megválaszolta, - 2 pont, ha a tények felidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült,

- 1 pont, ha a tanári segítséggel felidézett tények között nem, vagy alig volt összefüggés, - 0 pont, ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához A gyakorlati altétel kiváltható önálló, úgynevezett projektmunkával. Ehhez az szükséges, hogy a jelölt előzetesen önálló terep – vagy más jellegű –kutatómunkát végezzen, és erről egy kis dolgozat keretében számoljon be. A dolgozatot előzetesen kell beadni és a szóbeli vizsgán kell rövid tájékoztatás keretében bemutatni. A projektmunkával az A tételhez hasonlóan, maximálisan 25 pont szerezhető. Ennek értékelési szempontjai: Az írásbeli munka értékelésénél: - 2 pont a felvetett probléma pontos megfogalmazása, - 3 pont az alkalmazott módszerek ismertetése, - 5 pont a vizsgálat eredményeinek megjelenítése (ábrák, grafikonok), - 2 pont az irodalmi hivatkozás, - 3 pont a dolgozat formai kivitele. A szóbeli bemutatás értékelésénél - 2 pont a témaválasztás indoklásának kifejtése, - 3 pont a tapasztalatokból levont következtetések megfogalmazása, - 5 pont az előadásmód, a logikus kifejtés, és igényes nyelvi megfogalmazás. Összesen: 25 pont Az elmélet rész (vagy B tétel) a jelölt véleményalkotásának, önálló előadásmódjának próbája a tételben fölvetett téma kapcsán felmerülő egészségtani, környezetvédelmi problémáról. Az értékelési szempontok az A-tétellel megegyezőek. A két tételre 25-25 pont adható, tehát a szóbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50 pont. A szóbeli vizsga A tételeiről a) A gyakorlati feladatokról Az érettségi követelményrendszer alapján megállapítható, hogy a szóbeli érettségi vizsgán 28 gyakorlati feladatból kerülhet be valahány az érettségi A tételek közé. A következőkben áttekintjük a 28 számba jöhető gyakorlat kivitelezését és elméleti vonatkozásait! 1.Plazmolízis Vizsgálat: Vöröshagyma húsos alleveléből készítsen két nyúzatot! Az egyiket vizes glicerinnel lecseppentve vizsgálja meg fénymikroszkóp alatt. A másikat öt percre helyezze 10 %-os KCl-oldatba, majd tegye tárgylemezre, cseppentse le a KCl-oldattal és vizsgálja meg fénymikroszkóp alatt! Végül az utóbbi nyúzatot öt percre helyezze desztillált vízbe, majd mikroszkóp alatt vizsgálja a változást ! Kérdések: 1.Hányszoros a nagyítás ? 2.Milyen különbséget látni a KCl-oldattal kezelt és a kezeletlen nyúzat sejtjei között? Tapasztalat és magyarázat: A vizsgálatot 60-100 szoros nagyítás alatt végezzük. A kezeletlen sejt sejtplazmája vízzel telt, nekifeszül a sejtfalnak. A KCl-oldattal kezelt sejtben plazmolízis figyelhető meg, azaz a sejtplazma összehúzódik és elválik a sejtfaltól. A jelenség oka, hogy a 10 %-os KCl-oldat töményebb mint a sejt plazmája, ezért ozmózis lép fel, azaz a víz kiáramlik a sejtplazmából a töményebb oldat irányába. Ugyanis a víz diffúziója lép fel, a nagyobb vízkoncentációjú helyről, (azaz a belső hígabb oldatból), a víz diffúzióval a kisebb vízkoncentrációjú hely felé (a töményebb oldat felé) diffundál. A sejtplazma vizet veszít és

elválik a sejtfaltól. A plazmolizált sejtet desztillált vízbe téve a folyamat fordított irányba megy végbe, a jelenség a deplazmolízis! 2.Orvosi szén felületi megkötőképességének vizsgálata Vizsgálat: Öntsön lombikba kb. 200 cm3 vörösbort vagy vizet, amit 5-6 csepp fukszinoldattal festett meg. 4 szem orvosi szenet törjön össze a dörzsmozsárban! Tegye a szenet a lombikba, és jól rázza össze! Szűrje le az oldatot, és figyelje meg a színét! Kérdések: 1.Milyen színű lett a szűrlet? 2.Mivel magyarázza az oldat színváltozását? 3.Említse meg a jelenség néhány biológiai előfordulását! Tapasztalat és magyarázat: A kiinduláskor vörös oldat az aktív szénnel történt összekeverést követően elveszítette a színét, ezért a szűrés során színtelen oldat csepeg le a tölcsérből. A jelenség oka az adszorpció, amely felületen történő anyagmegkötést jelent. Az aktív szénpor összfelülete rendkívül nagy, ezért képes a festékanyag maradéktalan megkötésére. Az adszorpció gyakori folyamat a talajban, a humusz és az agyag kolloidális méretű anyagok, amelyek felületükön igen jelentős vízmennyiséget, vagy egyéb anyagot képesek megkötni. Az adszorbeálódott víz és egyéb anyagok mértéke jelentős a talaj tulajdonságainak kialakításában. Az emberi tüdő is nagy belső felületű, jelentős mértékű gázadszorpció jellemző rá. 3.Enzimes bontás kémcsőben Vizsgálat: Két kémcsőbe öntsön 1-1 cm3 keményítő-oldatot. Egyikbe tegyen 2 cm3 nyálat, (vagy a gyógyszertárakban kapható keményítőbontó enzimet), a másikba 2 cm3 vizet! Helyezze mindkettőt 37oC-os vízfürdőbe! Kb. 15 perc múlva cseppentsen mindkét mintából egy-egy cseppet fehér csempelapra, cseppentsen hozzájuk egy-egy csepp Lugol-oldatot! Később ismételje meg a próbát! Kérdések: 1.Mit tapasztal a Lugol-próbák során? 2.Miért helyeztük a mintákat 37oC-os vízfürdőbe? 3.Mit mutat ki a Lugol-oldat? Milyen színváltozással? 4.Melyik kémcsőben kapott pozitív próbát? Miért abban? 5.Hol termelődik az emberi szervezetben az amiláz enzim és mi a működése ? Tapasztalat és magyarázat: Az amiláz keményítőbontó enzim, a nyál és a hasnyál is tartalmazza. Az amilázt is tartalmazó kémcsőből vett minta a Lugol-oldat hozzáadását követően sárgásbarna színűvé válik, ez a Lugol-oldat színe, mivel az amiláz a keményítőt elbontotta. A másik minta kékeslilás lesz, mert a keményítőbontás amiláz hiányában nem következik be. A keményítő ugyanis jóddal liláskék színreakciót ad, a Lugol-oldat pedig KIos I2 oldat. A 37oC-os vízfürdőre azért volt szükség, mert ez ember testhőmérséklete, ez optimális az enzimek számára. 4.Szén-dioxid kimutatás meszes vízzel Vizsgálat: Pipettán keresztül fújjon meszes vízbe fél percen keresztül. Kérdések: 1.Milyen változást tapasztalt a kémcsőben? 2.Milyen anyag jelenlétére utal a változás? 3.Milyen biokémiai folyamat során keletkezett az anyag ? 4.Mi ennek a folyamatnak a lényege? 5.Melyik sejtalkotóhoz kötődik? 6.Hogyan kerül ez az anyag a sejtekből a kilélegzett levegőbe? Tapasztalat és magyarázat: A fújás következtében a meszes víz megzavarosodott, mert a kilégzés során szén-dioxidot fújunk ki, amely a kalcium-hidroxiddal vízben nem oldódó kalcium-karbonátot képez: Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O A szén-dioxid a sejtlégzés során a citrát-ciklusban keletkezik. A folyamat a mitokondriumokhoz kapcsolódik. A keletkezett szén-dioxidot a sejtekből a vér szállítja a

a másik vége apoláris.Milyen változást tapasztalt a kémcsövekben? 2. a másik zavaros marad. Az epe ugyanis amfipatikus molekulákból áll.Rajzolja le a mikroszkópban látott kép jellemző részletét! 3. mindkettőre rétegezzen 1-1 ujjnyi olajat. ugyanis a spirális szerkezetű keményítő spiráljába a gyengén poláris jód-molelulák bekötnek és megváltozik a rendszer fényelnyelése.Mekkora volt a nagyítás? 2.és kukoricamag felszínéről! Tárgylemezen. Az epét a máj termeli.Mit tapasztalt a keményítőoldat megmelegítésekor? 4.Milyen különbséget észlelt a két kémcsőben? 2.Milyen kémiai természetű anyag az epe? 3. 8. Egyikhez adjon rézszulfát kristályt! A másikat enyhén melegítse meg! Kérdések: 1. A mikroszkóp mikrocsavarját finoman ingatva figyelje meg a különbségeket! Kérdések: 1. rázza össze azokat és várjon néhány percig.Mi a keményítő élettani szerepe? Tapasztalat és magyarázat: A lecseppentést követően a kémcsőben lévő oldat és a burgonya felszíne is kékesfekete színű lesz. hol hat az epe és mi a biológiai működése? Tapasztalat és magyarázat: Az epét nem tartalmazó kémcső a rázás befejeztével nyomban két fázisra válik szét. vízcseppben lefedve vizsgálja meg ezeket mikroszkóp alatt. 7.Keményítő kimutatása: Vizsgálat: Cseppentsen KI-I2-oldatot 2 cm3 keményítő oldathoz! Cseppentsen KI-I2oldatot burgonyagumó vágott felszínére! A kémcsőben keletkezett rendszert melegítse meg! Kérdések: 1. mert a keményítő növényi tartalék tápanyag és fajonként eltérő szemcsék formájában található a raktározó alapszövet vagy a tápszövet sejtjeiben. az epehólyag raktározza és az epevezetéken keresztül jut a patkóbélbe. ott fejti ki a hatását! 6. A poláris vízben az apoláris olajat emulzióvá alakította és az oldatban tartja az epe.Mi a keményítő élettani szerepe? Tapasztalat és magyarázat: A KI-I2-oldat a keményítőt liláskékre festi. 5. bab.Indokolja a különbségeket a látott keményítőszemcsékben! 4.Keményítőszemcsék vizsgálata mikroszkóp alatt Vizsgálat: Készítsen kaparékot burgonyagumó. Az egyikbe öntsön egy ujjnyi epét! Gumidugóval zárja le a két kémcsövet. A tüdő léghólyagocskáinak falán keresztül diffúzióval jut a tüdő terébe (külső légzés) majd a légcserével hagyja el azt.tüdőbe elsősorban hidrogénkarbonát-ion formájában. A keményítő tartalék tápanyag a növényekben. Fehérje kicsapódása Vizsgálat: Öntsön kémcsövekbe 2-2 cm3 tojásfehérje oldatot.Milyen színváltozást tapasztalt a cseppentés után a kémcsőben és a gumó felszínén? 2. mert kolloid rendszer keletkezett.Hol termelődik.Mi a változás neve? . az olaj és az epe? 4.Mi okozza a különbséget a két rendszerben? 5. hogy a keményítő a jóddal kékeslilás színreakciót ad.Mi okozza a színváltozást melegítéskor? 5. ezért segíti az olaj micellákká alakulását. a molekula egyik vége poláris. A kaparékokban különböző alakú keményítőszemcséket látunk. Melegítés hatására a keményítőoldat visszaváltozik a KI-I2-oldat sárgára színére. A változás magyarázata.Milyen polaritású és oldódási tulajdonságú anyag a víz. Kérdések: 1.Milyen szerkezeti változás magyarázza a látott változást? 3. ugyanis a jód a közölt energia hatására kilép a laza kötődésből.Az epe vizsgálata Vizsgálat: Két kémcsőbe öntsön 3-3 ujjnyi vizet.

Mekkora volt a nagyítás? 2. de nem cellulóz. a sejtplazmát és a sejtmagot! 3. A Vallisneria színtestei korong alakúak. más fotoszintetikus pigmentekhez (pl.Sejtmag vizsgálata Vizsgálat: Készítsen bőrszöveti nyúzatot vöröshagyma húsos alleveléből! Öt percig fesse meg metilénkék oldatban! Vizes glicerinnel lecseppentve figyelje meg mikroszkóp alatt! Kérdések: 1. ezek anyaga azonban nem cellulóz. A gombáké főleg kitin. 11. jelölje rajta a sejtfalat és a sejtplazmát! 3.Megfigyelése szerint milyen pályát tesz meg a papucsállatka mozgás közben ? 6. hogy cellulóz építi fel. Különösen szembetűnő a sejtfal és a sejtmag. 9. kb. vízcseppben lefedve vizsgálja meg mikroszkóp alatt! Rajzolja le a látott sejtfalat és sejtplazmát! Kérdések: 1.Rajzolja le a mikroszkópban látott képet. mert ezeket a metilénkék sötétkékre festi.Milyen élőlények jellemző sejtalkotója a sejtfal? Tapasztalat és magyarázat: A növényi sejtfalról annyit kell tudni. 12.Hányszoros volt a nagyítás? 2.Milyen élőlényekre jellemző sejtalkotó a zöld színtest? Tapasztalat és magyarázat: A vizsgálat közepes nagyításon (15 × 10) jól elvégezhető. sejtfal még a gombasejteknek és a baktériumsejteknek van.Sejtfal és sejtplazma vizsgálata Vizsgálat: Átokhínár levelét tárgylemezen.Hányszoros volt a nagyítás? 2. karotinoidok) hasonlóan. és figyeljük meg mikroszkóp alatt az állatok mozgását! Kérdések: 1.Milyen sejtszervecskével mozog a papucsállatka? 4.Mi a változás szerkezeti oka? Tapasztalat és magyarázat: Az oldatok megzavarosodtak. vízben lefedve vizsgálja mikroszkóp alatt! Rajzolja le a látott zöld színtesteket! Mi a biológiai működése a színtestek festékanyagainak? Kérdések: 1.Rajzolja le a mikroszkópban látott kép jellemző részletét! 3.Mit fest meg a metilénkék oldat? Tapasztalat és magyarázat: A sejtek a festés hatására – közepes nagyításon is .Hol találunk hasonló sejtszervecskét az emberi szervezetben? 5.Miért szükséges a zselatinoldat a papucsállatka mozgásának megfigyeléséhez? 3.Mi okozza a zöld színtestek színét? 5. A nehéz-fémsó (réz-szulfát) és a melegítés hatására is a kicsapódás (koaguláció) irreverzibilis.Rajzolja le a mikroszkópban látott kép jellemző részletét! Jelölje a rajzon a sejtfalat. 10.3. 15 × 20) –jól láthatókká válnak.Zöld színtestek vizsgálata Vizsgálat: Vallisneria levelét és Spirogyra zöldmoszat néhány fonalát tárgylemezre téve . Működésük a fotoszintézisben. mert a fehérjék kicsapódtak.Papucsállatka és amőba mozgásának megfigyelése Vizsgálat: Amőba vagy papucsállatka tenyészetből egy cseppet tegyünk tárgylemezre. mert a fehérjék térszerkezete maradandó változást szenvedett.Hányszoros volt a nagyítás? 2. Színük zöld a bennük lévő klorofill miatt.Hogyan mozog az amőba? Mi ennek a mozgásnak a lényege? .Hasonlítsa össze a két faj színtestjeit! 4. a Spyrogiráé szalag alakúak. a kivett papucsállatkákat tartalmazó mintához tegyünk egy csepp zselatinoldatot.Milyen anyag építi fel a növényi sejtfalat? 4. a fényabszorpcióban van. a baktériumoké pedig elsősorban egy murein nevű fehérje és szénhidrátok.

Az amőbák állábakkal mozognak.Mivel mozog a zöld szemesostoros? 5. ezért jobban tanulmányozható a működésük. Az fejespenészek fontos lebontók. A zöld szemesostorosokban már közepes nagyításon is jól látszanak a színtestek és a sejtmag.Nevezze meg röviden a részek funkcióját! 3.Milyen felépítő anyagcserét folytat a zöld szemesostoros? 7. A gombák heterotrófok. látható sejtalkotókat. 14.Mi a fejespenész ( vagy ecsetpenész) fajok gyakorlati jelentősége? Tapasztalat és magyarázat: A fejespenész moszatgomba. A felépítő anyagcseréjük fotoautotróf. keletkezésük a sejtplazma viszkozitásának a megváltozásán alapszik. a moszaté soksejtű fonál.Lombosmoha vizsgálata Vizsgálat: Kézinagyító segítségével vizsgálja meg a kapott mohanövényt! Kérdések: 1. illetve a sütőélesztő? 4. mozgása ostorral történik. az ecsetpenészből antibiotikumok vonhatók ki. sütéshez használják. Kérdések: 1.Mekkora volt a nagyítás? 3.Mi a hasonlóság illetve a különbség a két szervezet szerveződésében.Hol találunk hasonló mozgást az emberi szervezetben? Tapasztalat és magyarázat: A vizsgálat közepes nagyításon ( 4 × 10) jól elvégezhető.7.Mi a különbség a felépítő anyagcseréjükben? 5. A sütőélesztő a tömlősgombák közé tartozik. A gyökérszerű fonalak rögzítik a növényt a . amelyek időleges plazmanyúlványok. szárszerű képlet.Rajzolja le a mohanövényt és nevezze meg a részeit! 2. A mozgás állandósult plazmanyúlványokkal. spóratartó toknyél és tok. A glicerines oldat sűrűbb. mikroszkóp alatt vizsgálja meg azokat! Kérdések: 1. Fejespenész (vagy ecsetpenész) és fonalas zöldmoszat megfigyelése Vizsgálat: fejespenész tenyészetből kis darabot mosson ki 70 %-os etanollal és vizes glicerinoldatban lefedve vizsgálja mikroszkópban.Zöld szemesostoros és sütőélesztő megfigyelése Vizsgálat: A zöld szemesostoros tenyészetből és az élesztő-szuszpenzióból tegyen egy-egy cseppet tárgylemezre.Miért nem nőnek a mohák magasabbra? Tapasztalatok és magyarázat: A mohanövény részei: gyökérszerű fonalak. sejtjeikben? 4. és lefedve.Rajzolja le a fejespenész illetve a zöldmoszat kis részletét! Jelölje a sejtek határait.Rajzolja le a megfigyelt élőlényeket! 2. a fonalas zöldmoszat növény. ez fújja fel a kelt tésztát. a jellemző. Csillók találhatók például az emberi légcső hámján.Milyen szerveződésű a mohanövény? 4. a gombáké azonban gombafonál (hifa). Fonalas zöldmoszat kis darabkáját is vizsgálja hasonlóképpen. csillókkal történik. A sörélesztő heterotróf anyagcserét folytat. a moszat fototróf szervezet. Mozgás közben a papucsállatka a hossztengelye mentén forog. Állábakkal mozognak például az emberi szervezetben a neutrofil granulociták. esetleg a sejtmag illetve a fényérzékelő szemfolt.Mi a sütőélesztő gyakorlati jelentősége? Tapasztalat és magyarázat: A vizsgálat közepes nagyításon ( 15 × 10) jól elvégezhető. Mindhármójuk teste fonalakból áll.Az élővilág melyik csoportjába sorolható a szemesostoros. levélkék. 13. ez lefékezi a csillók mozgását. A zöld szemesostoros az ostorosok törzsébe tartozik. az ecsetpenész tömlősgomba. ugyanis lebontó tevékenysége során szén-dioxid keletkezik.Az élőlények mely csoportjába tartozik az ecsetpenész és a zöldmoszat? 2. a sejtfal.Milyen sejtszervecskéit tudta még azonosítani? 6.Miben különböznek a mohanövény levélkéi a hajtásos növény leveleitől? 5. 15. illetve a speciális sejteket! 3.

Készítsen vázlatrajzot a látottakról! Jelölje a rajzon a különböző szövetféleségeket! 2. hiszen azok a szállítószövet elemei a lomblevélben. A gázcserenyílások zárósejtjei babszem alakúak.Mi lyen folyamatokban játszik szerepet a gázcserenyílások működése a növények életében? Tapasztalatok és magyarázat: Közepes nagyításon ( 10 × 10) már jól tanulmányozhatók.Mekkora nagyításon vizsgálta? 2. eltérően a bőrszövet többi sejtjétől. Vizes glicerinoldattal lefedve vizsgálja.Jellemezze ezt a szövetet is! 6. Tapasztalat és magyarázat: Kérdések: 1.A gázcserenyílásnak milyen részei ismerhetők fel a készítményen? 4.talajban.Rajzolja le a látott kép jellemző részletét! 3. amelyekkel a növény szaporodik. Anyaguk kalcium-oxalát. Telepes növény.A szárnak melyik részét (milyen szövetrendszer melyik szövetét) festette meg a tinta? 2.Lomblevél szöveteinek vizsgálata Vizsgálat: Mikroszkópi metszeten vizsgálja lomblevél keresztmetszetét. 19. A spóratartó tok érleli a spórákat.Milyen sejtalkotók a zárványok?: Tapasztalatok és magyarázat: A kristályok oszlopok vagy bipiramisok.Milyen szövet alkotja a levél fő tömegét? 5.Milyen szövet borítja a levél színét és fonákát? 3. Vizsgálja meg a virágját is. A sziromlevelekben a festék a levélerekben jelent meg. A zárványok vízben nem oldódó anyagcsere végtermékek. és a levélkékkel együtt vizet vesz fel és fotoszintetizál. 18. és feleljen a kérdésekre! Kérdések: 1. mint a burgonyagumó keményítőzárványai. A gázcserenyílások legfőbb működése a gázcsere és a párologtatás megfelelő mértékének a biztosítása. Kérdések: 1.Miben különböznek a gázcserenyílás zárósejtjei a bőrszövet többi sejtjétől? 5.A víz útja a zárvatermő növényben Vizsgálat: Tanára tegnap egy fehér virágú növényt tintával megszínezett vízbe állított! Vizsgálja meg a szár keresztmetszetét különböző magasságokban. A virágban hol jelentkezik a festék? Tapasztalat és magyarázat: A tinta a szállítószövet-rendszer farészét festette meg. cseppentse le vízzel. fedje le.Mi a funkciója? .A gázcserenyílás vizsgálata Vizsgálat: Készítsen bőrszöveti nyúzatot szobai ciklámen levelének fonákjáról vagy nőszirom leveléről. amelyeket a sejtek ilyen formában közömbösítenek. a szárszerű képlet a növény tengelye. A zárósejtekben zöld színtestek találhatók. közöttük látszik a légrés. A levélkék egysejtrétegűek. 17. ugyanis ez szállítsa a talaj felől a vizet és az ionokat a levelek irányába.Milyen anyagú zárvány figyelhető meg a sejtekben? 3. 16. szövetei nincsenek.Rajzolja le a mikroszkópban látott sejteket! 2. és vizsgálja mikroszkópban! Kérdések: 1.Kristályzárvány vizsgálata vöröshagymában Vizsgálat: Vöröshagyma hártyás allevelének darabkáját tegye tárgylemezre. A növény növekedésének korlátot szab a telepes volta (nincsenek szövetei). vagy tartalék tápanyagok.Mi jellemzi ennek a szövetnek a sejtjeit? Mi a funkciója? 4.

7.Esik-e levélér a látótérbe? Milyen szövet alkotja a levéleret? Milyen részei figyelhetők meg? Mik ezeknek a funkciója? Tapasztalat és magyarázat: A levél színét és fonákát is bőrszövet borítja. Egysejtrétegű szövet, sejtjei szorosan záródnak, zöld színtesteket nem tartalmaznak. Védi a növényt a külső hatásoktól, a kiszáradástól, és szabályozza a gázcserenyílások révén a párologtatást és a gázcserét. A levél fő tömegét táplálékkészítő alapszövet alkotja. Oszlopos és szivacsos szerkezetű rétegekből áll, ezek sejtjei zöld színtestekben gazdagok, laza elhelyezkedésűek, közöttük sok sejtközötti járattal. Működésük a fotoszintézis. A levélerezet a szár szállítónyalábjainak a levélben való folytatódása, a tápanyagok szállítását végzi, háncsrésze a kész szerves oldatokat, a farésze a vizet és ionokat szállítja. 20.Növényi szövetek vizsgálata fás szár keresztmetszetén Vizsgálat: Mikroszkópban vizsgáljon meg egy fás szár keresztmetszet preparátumot, és feleljen a kérdésekre! Kérdések: 1.Milyen nagyítás mellett figyelte meg a preparátumot? 2.Készítsen vázlatrajzot a látottakról! 3.Jelölje a rajzon a működő háncs- és a működő farészt! 4.Mi ezeknek a részeknek a funkciója? 5.Jelölje az elhalt farészt! 6.Hol talál osztódó szövetet a metszeten? Mi ennek a neve? Milyen irányban gyarapítja a fás szárat? 7.Jelölje a héjkérget! 8.Milyen szövet figyelhető meg még a metszeten? Tapasztalat és magyarázat: A metszet már közepes (15 × 20) nagyítás mellett jól tanulmányozható. A háncselemek a kész szerves tápanyagot szállítják, a faelemek a vízet és az ásványi sókat. A szárban osztódószövet a farész és a háncsrész között van, ez a kambium, amely a szárat vastagítja. A fás szárat kívülről héjkéreg borítja, a szállítószöveten kívüli szöveti elemek mind alapszövetek. 21.Többrétegű elszarusodó laphám vizsgálata Vizsgálat: Mikroszkópi metszeten vizsgáljon emberi bőrt, majd válaszoljon a kérdésekre! Kérdések: 1.Mekkora volt a nagyítás? 2.Milyen rétegek különíthetők el? 3.Milyen szövet építi fel a legfelső réteget? 4.Jellemezze ezt a szövetet! Hogyan helyezkednek el benne a sejtek? Hol keletkeznek, merre vándorolnak életük során? 5. Milyen anyag halmozódik fel bennük? 6.Mi ennek az anyagnak a szerepe? 7.Hol futnak azok az erek, amelyek ezt a réteget táplálják? 8.Hogyan kapcsolódik a látott szövet az alatta lévő réteggel? 9.Mi a megfigyelt szövet funkciója a bőrben? Tapasztalat és magyarázat: A bőr metszete közepes nagyításon (kb. 15 × 10) vizsgálható. A bőr metszetén három réteg különíthető el, a hám, az irha és a bőralja. A legfelső réteg többrétegű elszarusodó laphám. A hámra a szorosan kapcsolódó sejtek jellemzőek, több rétegben, a legalsó réteg állandóan osztódik. A sejtek felfelé vándorolnak, eközben szaruanyag halmozódik fel bennük, felül elhalnak és leválnak. Sejt közötti állomány nem jellemző, és erek és idegek sincsenek benne. A szaruanyag keratin.a kiszáradás és a mechanikus hatások ellen véd. Az erek és az idegek a hám alatti irhában találhatók, a hám az alatta lévő kötőszövethez hullámos felszínnel kapcsolódik. A bőr véd a bakteriális fertőzésektől, mechanikai védelmet is nyújt, megóvja a szervezetet a kiszáradástól és pigment tartalma révén az UV sugárzásoktól is.

22.Harántcsíkolt izomszövet vizsgálata Vizsgálat: Kész preparátumon vizsgáljon harántcsíkolt izomszövet- hossz és keresztmetszete, és jellemezze az alábbi kérdések segítségével! Kérdések: 1.Mekkora a nagyítás? 2.Milyen egységek építik fel a szövetet? Hol helyezkednek el a sejtmagok? 3.A mikrocsavar finom mozgatása mellett a hosszmetszeten harántcsíkolat figyelhető meg. 4.Hol fordul elő ez a szövetféleség? Tapasztalat és magyarázat: A harántcsíkolt izomszövet metszete közepes nagyításon (kb. 15 × 10) vizsgálható. A szövetet izomrostok építik fel, amelyek sokmagvúak, mert izomsejtek egyesüléséből származnak. A sejtmagok az izomrostok felületén, az izomrosthártya alatt figyelhetők meg. Az izomrostokat alkotó izomfonalak eltérő fénytörésű elemekből állnak. Az izomfonalakat kétféle fehérje, aktin és miozin építi fel, ezek eltérő fénytörésűek, szabályosan ismétlődve helyezkednek el, ez eredményezi a harántcsíkolatot. A harántcsíkolt izomszövet a vázizomzat alkotója. 23.Csontszövet vizsgálata Vizsgálat: Vizsgálja meg a csontszövet metszetét mikroszkópban. Kérdések: 1.Rajzolja le a mikroszkópban látott kép jellemző részletét! 2.Jellemezze a szövetet az alábbi szempontok alapján: a sejtek anyaga, a sejt közötti állomány anyaga, a sejtek elhelyezkedése, erek helye Tapasztalat és magyarázat: A csontszövet metszete közepes nagyításon (kb. 15 × 10) vizsgálható. A sejtek nyúlványosak, szilvamag alakúak, a sejt közötti állomány szilárd, szervetlen kalcium- és magnézium-karbonát valamint foszfát valamint fehérjék. A sejtek koncentrikusan helyezkednek el a Havers-féle csatorna körül, az erek abban futnak. 24.Idegszövet vizsgálata gerincvelő keresztmetszetében Vizsgálat: Vizsgálja a gerincvelő kereszmetszetét mikroszkópban és kérdések segítségével elemezze a látottakat! Kérdések: 1.Készítsen rajzot, jelölje rajta a szürke- és a fehérállományt! 2.Mi alkotja a fehér- és mi a szürkeállományt? 3.Keressen sejttestet nagyobb nagyításon! Rajzolja le! 4.Keressen és rajzolja le az idegsejt nyúlványokat is! 5.Az idegsejteken kívül milyen sejtek alkotják az idegszövetet? Mi ezeknek a működése? Tapasztalat és magyarázat: A gerincvelő szürkeállományát idegsejt testek, a fehérállományt velőshüvelyes idegrostok alkotják. Az idegsejteken kívül az idegszövetben gliasejtek vannak, ezek funkciója az idegsejtek tápanyagellátása, és egymástól való elszigetelése valamint védelme. 25. Emberi vér és békavér összehasonlítása Vizsgálat: Vizsgáljon emberi vér és béka vérkenetet mikroszkóp alatt! Kérdések: 1.Rajzolja le mikroszkópban a látott kép jellemző részletét! 2.Milyen vérsejttípusokat lát a mikroszkópban? 3.Mi a különbség az embervér látott két vérsejtje között? 4.Mi a különbség a békavér és az emberi vér között? 5.Miért lát csak igen kevés vérlemezkét a készítményben? Tapasztalat és magyarázat: A vér alakos elemeit jól lehet látni, sok vörös vérsejtet, néhány fehérvérsejtet és szerencsés esetben néhány vérlemezkét. A vörösvértestek fánk alakúak, sejtmagjuk nincs, a fehérvérsejtekből sokkal kevesebbet látunk, gömbölydedek, sejtmagjuk van. Az ember és a béka vére között alapvető az a különbség, hogy a béka

vérének vörös vérsejtjei éretten is tartalmaznak sejtmagot. A vérlemezkéből azért látunk igen keveset, ha egyáltalán találunk egyet-kettőt, mert kisebb méretűek a látott sejteknél. 26.A gyomornedv hatását bemutató kísérlet elemzése Vizsgálat: Három kémcsőbe előző nap az alábbi oldatokat töltöttük: A kémcső: 1 cm3 0,2 %-os pepszinoldat és 14 cm3 0,2 %-os sósavoldat. B) kémcső: 14 cm3 víz, 1 cm3 pepszinoldat, C) kémcső: 0,2-os nátrium-hidroxid-oldat 14 cm3 és 1 cm3 pepszinoldat. Mindháromba egy hártyavékony, keményre főtt tojásfehérje szeletkét tettünk, majd 37 oC-.os vízfürdőbe állítottuk a kémcsöveket. Kérdések: 1.Milyen változás történt az A kémcsőben? 2.Mi volt az alapvető különbség az A, a B és a C kémcső tartalma között? 3.Miért nem láttunk változást a B és a C kémcsövekben? 4.Mi termeli az ember szervezetében a pepszint és mi a szerepe az emésztésben? 5.Hol hat a pepszin, és milyen kémhatású közegben? Tapasztalatok és magyarázat: A fehérjeszeletke megemésztődik, mert a pepszin megemészti. A különbség a két kémcső tartalmában az volt, hogy az A kémcső tartalmának kémhatása savas, a B kémcső tartalmának kémhatása semleges, a C kémcső tartalmának kémhatása lúgos volt. Azért emésztett csak az A kémcső, mert a pepszin savas közegben hat. A pepszin a gyomorban termelődik és a polipeptideket kisebb darabokra hasítja. A gyomorban, savas közegben hat. 27. A vakfolt vizsgálata Vizsgálat: Bal szemével fókuszáljon a keresztre, és az ábrát mozgassa addig, amíg a kerek folt eltűnik! Kérdések: 1.Hová esik retináján a kereszt képe, ha rá fókuszál ? 2.Hová esik a kerek folt képe, amikor eltűnik? 3.Mivel magyarázza a látottakat? 4.Miért nem zavar a vakfolt a hétköznapi látásban? 5.Miért van vakfolt a retinán? Tapasztalat és magyarázat: A kereszt képe a sárgafoltra esik fókuszáláskor, és a vakfoltra esik amikor eltűnik. A jelenség magyarázata, az, hogy ha egy szemmel nézünk valamire és a szemben keletkezett kép a vakfoltra esik akkor az eltűnik. A hétköznapi látásban két szemmel nézünk és az agykéreg működése is segít. 28.Térdreflex Vizsgálat: Üljön le, és egyik lábát lazán vesse keresztbe a másikon! Egyik keze összezárt ujjaival mérjen ütést a felül lévő lábának térkalácsa alatti inára! Figyelje meg a reflexválaszt! Kérdések: 1.Milyen reflexválaszt tapasztalt? 2.Mi volt a reflex ingere, milyen receptor érzékelte azt? 3.Hol van a reflex központja? Mi a reflex neve? 4.Ismertesse a reflex ívét! 5.Mi ennek a reflexnek az élettani funkciója? Tapasztalat és magyarázat: Az ütés hatására a lábszár előrelendül. A comb feszítőizma összehúzódott, miközben a hajlítóizom egyidejűleg elernyedt. Az inger az izom megnyúlása volt, a receptora pedig az izomorsó. A reflex központja a gerincvelőben van, ez egy izomeredetű reflex, a térdreflex. A reflexív az izomorsó, gerincvelő csigolyaközötti érződúca, asszociációs idegsejt, gerincvelő mellső szarvának mozgató idegsejtje, comb feszítő izma pályán fut. Az élettani működése az izom megfelelő feszességének beállítása. b) A növényhatározási (vagy növényismereti ) gyakorlatokról

tobozt.) b Lágyszárú növények………………………………………………………………………. 7. fák vagy cserjék…………………………………3.a Nem száras leveles. hogy az azonosítandó növény az árokszéleken. és ott folytatjuk a határozás menetét. Rendszerint lapos levéllemezű fás.6 5. legalábbis a külső harmadáig vagy annál mélyebben osztott: lehet karéjos.b Száras leveles növények………………………………………………………………. Az első választási lehetőség (az első határozókulcs) a következő: 1.old. amelyek egymást kizárják.Nyitvatermők 82.a Spóratartó tokban keletkező spórákkal szaporodó virágtalan növények………………. ezúttal a hetedik kulcsra lépünk tovább: 7.pontban folytatjuk. telepes növények (lehetnek fonalasak vagy teleptestűek)…………………………………………………………………………………2 1.4 Mivel a pásztortáska lágyszárú növény. Például tételezzük fel. magvas növények…………………………………………………………….vagy lágyszárú növények. A tőlevelei azonban mindig tagoltak. 2.8.csoport: lágyszárúak tagolt vagy összetett levelekkel 1. A határozásnak az az elve. levélnyéllel vagy kacsokkal)………………31 b A növény nem ilyen ………………………………………………………………………2 .old.csoport (85.oldalon kell elkezdeni. hogy a két választási lehetőség közül melyik igaz a növényünkre. szeldelt vagy több levélkéből összetett………………….kulcshoz ugrunk. a pásztortáska. csoport (93. 8.A növényhatározási feladat a Növényismeret című tankönyv segítségével oldható meg. gyakran kerülhet a kezünkbe olyan példány. 3.. (porzósak vagy termősek). az 5. Mivel a pásztortáska zárvatermő a 84.a Vízi növények. fűrészes vagy csipkés szélű………………………………………5 b A levéllemez tagolt. A határozókulcsok mindig két alternatív tulajdonságot kínálnak fel.csoport (84.7 Mivel a pásztortáska virágos magvas növény. a jobb oldalon szereplő oldalszámon vagy sorszámon kell tovább folytatni.oldalon folytatjuk a határozást. amelynek a szárlevelei teljesen épek.csoport (85.b Virágos. hanem egysejtű ill. A virágtakaró többnyire megvan.b A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek. hogy kézbe vett növényt alaposan áttanulmányozzuk.) b Szárazföldi növények vagy víziek.old. de akkor a fenéken gyökereznek és a száruk és a levelük kiemelkedik a vízből…………………………………………………………………2 Mivel a pásztortáska ez utóbbi. 1. a 8. hasadt. A határozókulcsok azonban úgy vannak megszerkesztve. A határozást a 64. és a határozást a kiválasztott tulajdonság mellett. és azzal együtt a legfontosabb abiotikus környezeti igényeit ismertetni..…2. A virágok kétivarúak. a 2.a A növény nem zöld színű……………………………………………. A mi növényünk tő és szárlevelei is tagoltak. A termőlevelek megfásodnak.. a 4.a A levéllemez ép (osztatlan). Tűlevelű fák vagy cserjék…………………………………………………………………. tobozbogyót alkotnak.old. ritkábban egyivarúak.5 Mivel a pásztortáska száras leveles növény.pontban folytatjuk.Zárvatermők84.) b A növény zöld színű………………………………………………………………………3 Mivel a pásztortáska mint növény zöld színű (csak a sziromlevelei fehérek) a 3.pontban folytatjuk 4. eljutunk a keresztesvirágúakhoz.a A növény csavarodva kapaszkodó (szárral. kertekben sokfelé virító gyomnövény. Virágtakaró és termő nincs.a Fásszárú növények. a széle lehet ép vagy bemetszett (legfeljebb a lemez külső harmadáig érően fogazott). A feladat során egy élő növényt kell a határozó kulcsok segítségével azonosítani. oldalon. 5. ezért a 93. majd a legelső határozókulccsal megkezdjük az azonosítást. A határozáshoz a könyvben lévő határozókulcsokat kell használni.) Mivel a pásztortáska meglehetősen változékony növény. A határozás során minden lépésnél el kell dönteni.. hogy bármelyik irányba is indulunk a továbbiakban.old. úszó vagy alámerült levelekkel………………………1. csoportban folytatjuk a határozást.a A magvak össze nem nőtt termőlevelek között szabadon állnak.old.

6 Mivel a pásztortáska virágzata nem összetett ernyő a 6 pontban folytatjuk a határozást 6.9 Mivel a pásztortáska virágai kocsányosak a 9.old) b Az egyes virágoknak jól látható (bár néha igen rövid) kocsánya van……………………. amelyet zöldes fészekpikkelylevelek vesznek körül.a A virág sarkantyús ……………………………………………………………………….3 Mivel a pásztortáska nem tövises vagy tüskés a 3. A mutatószámok értelmezését egy oldallal előbb.. pontban folytatjuk a határozást 5. a szár. .old.a A levelek tőállóak.8 Mivel a pásztortáska virágtakarója fehér színű. pontban folytatjuk a határozást.. pontban folytatjuk a határozást 4.4 Mivel a pásztortáska levelei nem ujjasak a 4. 9. A továbbiakban.pontban folytatjuk a határozást 3. A porzók száma hat. a pásztortáskához.fészekvirágzatúak (162.13 b A szirmok illetve a pártacimpák alakja egyforma (csak kivételesen eltérő nagyságúak)12 Mivel a pásztortáska sziromlevelei egyforma alakúak a 12. de a levelek lehetnek tőállóak is………………………………………. a 11.a A szirmok illetve a pártacimpák nem egyforma alakúak………………………………. a virágzat tüskés vagy tövises……………………………………………28 b A növény nem ilyen……………………………………………………………………….a A levelek ujjasak ( a levélnyél csúcsán 3-9.11 Mivel a pásztortáska porzóinak száma hat.18 b A virágnak nincs sarkantyúja ………………………………………………………….old. a 2.a A levél.5 Mivel a pásztortáska levelei szórtak és tőállóak az 5.old) Végre helyben vagyunk. 7.. 8.20 b A levélállás szórt. amelyet fészekpikkelyek vesznek körül.a A porzók száma sok (12 –) ……………………………………………………………. Végül eljutunk a kívánt fajhoz. teljesen elkülönült levélke van.. illetve négy cimpájú. Ezeket a 248. amelyek a kéz újjához hasonlóan rendeződtek)………………………………………………………………23 …b a levelek nem ujjasak……………………………………………………………………. Az ülő virágok csomókban helyezkednek el……………………………………………………………………….10 Mivel a pásztortáska virágjai nem sarkantyúsak a 10.pontban folytatjuk a határozást 2. pontban folytatjuk a határozást.a A levélállás átellenes…………………………………………………………………….old) …b A szár leveles……………………………………………………………………………7 Mivel a keresztesvirágúak szára leveles. 10.) …b A virágtakaró más színű………………………………………………………………….a A virágtakaró zöldes.14 b A porzók száma legfeljebb 10 …………………………………………………………. öt cimpájú………burgonyafélék ( 146. ahol újra kezdődik a határozókulcsok számázása.oldalon.ernyősök (126. a termés becő vagy becőke………….keresztesvirágúak (154.. a keresztesvirágúak között kell tovább folytatnunk a határozást.a A virágzat összetett ernyő ……………………………………………. a 8 pontban folytatjuk a határozást.Mivel a pásztortáska szára nem kapaszkodó. a 246-247 oldalpáron találjuk meg. a virágok a levéltelen tőhajtás csúcsán fészekvirágzatot képeznek.. Mivel a pásztortáska sziromleveleinek a száma négy a 154.a Az ülő virágok a kiszélesedett vackon tömött fejecskét alkotnak. ezek portokjai csővé nőttek össze…………………………………………………………….a A virágtakaró négy sziromlevélből áll.pontban folytatjuk a határozást 12.) b A virágzat nem ilyen………………………………………………………………………. 4-5 levelű. a határozást a 7 pontban folytatjuk.oldaltól találjuk meg táblázatba foglalva. Egy virágban 5 porzó van. pontban folytatjuk a határozást 11. A meghatározást követően ki kell gyűjtenünk a faj ökológiai igényeinek mutatóit is.libatopfélék (176. lépésről lépésre kell tovább haladnunk a keresztesvirágúak családján belül. A portokok csővé nőttek össze……………………………………………………………fészekvirágzatúak (162. most már a fent megismert módon.. A faj azonosítását a határozókulcsok mellett a színes fénykép is segíti. négy hosszabb és két rövidebb...b A virágtakaró öt sziromlevélből nőtt össze..old) …..

nitrogénigénye közepes. míg a nyelvi kritériumok. Th-TH. egészségtan életvitel. hiszen a tanár személyisége mindenütt rányomja azokra bélyegét. Tőle függ egyes. hátul zománc nélküliek. Mintaként álljon itt egy tétel és a kidolgozott válasz: B) tétel: Mozgás és egészség 1. ezekre kell válaszolnod.. korábban hangsúlyozott területek kiemelése vagy elvetése. vagy inkább a nitrogénben gazdag élőhelyeket kedveli. majd el kell róla mondanod fontosabb anatómiai jellemzőit és az életmódjával kapcsolatos tudnivalókat. hogy önálló véleményformálásra.Hogyan függ össze a keringési rendszer működése a mozgással? 6. segítségével. Ez azt jelenti.Hogyan függ össze egy edzett és egy edzetlen ember szervezetének működése? 4. amely az ember szempontjából esetenként káros is lehet. N= 3-4. cikkek. csak bizonyos tételtípusokat mutathatunk be. A feladatok olyan szerkezetűek. A „B” tételekről A középszintű érettségi vizsga B tételei valamilyen életközeli biológiai probléma felvetéseiből állnak. vadászható vadfajunk.A rendszeres de mértéktartó mozgás. állásfoglalásra késztetnek. c) Az állatismereti feladatról Ha állatismereti feladatot húzol. Őshonos. Mivel a tételek összeállítása a tanár feladata. gyom-t. az egészséges életmód. így a fog véső alakú. degradációt kedvelő faj.Ennek megfelelően a pásztortáskáról a következő adatokat találjuk: kozm. Például a kihúzott tételhez tartozó állatpreparátum egy kitömött mezei nyúl. üde élőhelyeken él. kép. Szubmediterrán melegkedvelő.Járhat-e káros következményekkel testünk edzése? 1. A feladat megoldáshoz írásban segítő kérdéseket is kapsz. T= 6. vagy csak egyszerű kérdéssorok. Az életközeli probléma felvetése két területről.Hogyan függ össze egy edzett és egy edzetlen ember teljesítménye? 3. Jól tűri a zavarást. W = 5.Hogyan hat a rendszeres mozgás a szervezetünkre? 2. A vizsgabizottság maximálisan 20 pontra értékelheti a véleményalkotás képességét. stb. nappali életmódot folytató állat. Az állatismeret könyv segítségével azonosítanod kell. egyéves vagy kétéves egyedfejlődésű. d) Egy közelben lévő természetvédelmi terület ismertetése Ennek az altételnek a húzása esetén egy természetvédelmi területet kell ismertetned a kapott illusztrációs anyag. a felelt felépítése további 5 pontot jelenthet. a kérdések megválasztása stb. Ki kell emelni a fogazatát.Hogyan függ össze egy edzett és egy edzetlen szervezet működése a szervezet gazdaságossága szempontjából? 5. stb. majd elmondani a jellemzőit. ezért gyorsabban kopnak. A mozgástevékenység hatására fejlődik mozgási szervrendszerünk. amelyre szóban kell válaszolnod. Növényevő. Z = 5 . amely egy-két ivadékát meglehetősen fejletten hozza világra. sporttevékenység sokoldalúan fejleszti az ember szervezetét. A . videó stb. A pH-ra nézve tágtűrésű faj. R 0. Gy. Formájukat tekintve szemelvények.Hogyan függ össze a testmozgás az aktív sportolással és a szabadidősporttal? 7. hogy a pásztortáska kozmopolita flóraelem. valamint környezetvédelem területéről származhat. amely a rágcsálókéra emlékeztet. mivel a metszőfogai állandóan nőnek. gyomtársulások összetevője. az Állatismeret című segédkönyv segítségével kell az állatot azonosítanod. az érvelés alapjául szolgáló tények ismeretét. edzés.

Növekedik a vérkeringés és a légzés teljesítménye is. hogy intenzív sportolásra csak teljesen egészséges ember alkalmas. egyre csökkenő intenzitású. mint egy edzetlen. akkor percenkénti pulzusszáma és légzésszáma lényegesen emelkedik.és izületi rendszer is. Ezekben a szívbetegségekben azonban a túlterhelés folyamatos. ha minden átmenet nélkül nagy teljesítményre késztetjük a szervezetünket. A két maximális perctérfogat között tehát igen nagy különbség van. A vérkeringési rendszerben erősebb mozgás hatására a pulzusszám és a pulzustérfogat egyaránt fokozódik. ha egy sportoló befejezi sporttevékenységét. Helyesebb tehát előbb felmérni egészségi állapotunkat. majd megvastagodik a szív.rendszeres mozgás hatékonyan fejleszti az izomzatot. Elsősorban a pulzustérfogat és a légzési levegő mennyisége növekedik. Az aktív sporttevékenység megkezdésében és abbahagyásában egyaránt fokozatosságra kell törekedni. Ebben az esetben a 160–200-as pulzusszám 20–24 literes keringési perctérfogatot eredményez. A tüdő vitálkapacitása elsősorban a testalkattól függ.és a légzésszám. „levezető” edzéseket kell végezni. itt ezért nagyobbodik meg a szív. Kevéssé képes viszont megnövelni a pulzustérfogatot és a légzési levegő mennyiségét. hogy az edzés hatására megnagyobbodott szív beteg. így a 160– 200-as pulzusszám esetén a keringési perctérfogat 32–35 litert is elérhet. Növekedik az intenzitása. az edzett ember vázizmaiban több lesz a hajszálér. hiszen az edzést pihenés követi. hogy a pulzustérfogat már nyugalomban is nagyobb. Ebből ered az. 3. Sokáig azt gondolták. Az edzett ember szíve jól láthatóan megnagyobbodik. 2. hogy az edzett ember lényegesen tovább képes tartós munkára. egy alacsonyabb szintű. Főleg felnőttkorban veszélyes az. Az is fontos különbség. Ha például egy edzetlen ember futásra kényszerül. A megnagyobbodott. A mozgás teljes abbahagyása helytelen. 5. Az edzett ember pulzustérfogata viszont akár 160–180 cm3is lehet. 6. Az edzett szív terhelése viszont ciklusos. 4. és csak az annak megfelelő. növekedik az izomerő. Az edzett ember vérkeringése és légzése pontosan fordítva változik. edzett szív nem betegség. akkor szívnagyobbodása fokozatosan visszafejlődik. Hasonlóképpen óvatosan kell eljárni annak is.Az emberek többségénél az egészség megtartásának nem az élsport. és csak kevésbé fokozódik a pulzus. de a rendszeres mozgástevékenység növelheti. majdnem duplájára növekedhet az izmokban raktározott glikogén mennyisége. Megfelelő ideig. Az edzett ember szervezete gazdaságosabban is dolgozik. fokozatosan növekvő intenzitású edzésbe szabad fogni. Az edzés egyik legfontosabb hatása az. A fokozott erőkifejtéshez alkalmazkodik a csont. hiszen többféle szívbetegségben észleltek szívnagyobbodást. több gyorsan felhasználható tápanyag halmozódik fel bennük. mint az edzetlen emberé. és vissza. Az edzett emberben ezek a szervrendszerek nagyobb teljesítményt képesek kifejteni. hanem a szabadidősport lehet az eszköze. mint az edzetlen emberben. aki aktív sporttevékenységét befejezi. Az izmok erőteljesebbek lesznek. hiszen. Légzési rendszerünk teljesítménye nem csak az igénybevétel függvénye.A rendszeres mozgás alapvetően befolyásolja a test anyagcseréjét. mint az edzetlen ember. Ha rendszeresen mozgunk. Edzetlen embernél a pulzustérfogat maximuma 120cm3 körül van. 7. Általános szabály . különösen a bal kamra fala. Megnyúlnak a szívizom sejtjei. . Ez jön létre például szívbillentyűhiba esetén is. hogy az edzett ember sokkal könnyebben és gyorsabban áll át a nyugodt működésről a fokozott teljesítményre. így nagyobb felületen több táplálék és oxigén jut az izomsejtekhez. az egészség fenntartásához szükséges mozgás mennyiségig.

Mindkét tételt irányító kérdések segítik. a magnézium (Mg). a vanádium (V). B. A vizsga témakörei nyilvánosak. Közülük nyolcvan felett van azoknak a száma. Ez lehet egy adott problémakör részletes elemzése. Egyesek minden élőlény számára pótolhatatlanok (például a Fe. Mintegy 1. a hidrogén valamint az oxigén a legkisebb atomtömegűek azok közül amelyek kovalens kötések kialakítására képesek. a szén. A B) altétel egy biológiai problémát közlő cikk. amelyek a szerves alapvegyületek. amelyek az élő szervezetekből kimutathatók. a bór (B). bizottság előtt kerül sor. tehát a tananyag számos területéről kell összeszednek a válaszok megadáshoz szükséges ismereteket. azaz más elemekkel nem helyettesíthető módon vesznek részt a sejtek felépítésében vagy a sejtek működését megvalósító vegyületek anyagai. Ennek ellenére nélkülözhetetlenek. a kálium (K). ideje 20 perc. a kalcium (Ca). Ezek a foszfor (P). Biogén elemeknek azonban csak azok tekinthetők. a középiskolai anyagban nem szereplő. A kémiai evolúció folyamán az egyes elemek atomszerkezete döntő módon meghatározta. a nitrogén.Emelt szint Az emelt szintű érettségi szóbeli vizsgára valamelyik vizsgacentrumban. a biogén elemek Melyek a biogén elemek? Hogyan csoportosíthatók? Miért éppen ezek az elemek játszanak fontos szerepet az élő anyag felépítésében? Milyen anatómiai szerepük van. Mg. hiszen legtöbbjük az életfolyamatokhoz szükséges makromolekulák egy-egy alkotója. a szelén (Se).egészként való ismerete és alkalmazása szükséges. F stb. amelyek esszenciálisak. Tehát a jelölt idegen vizsgabizottság előtt. a cink (Zn). Ezek a kiemelkedő fontosságú elsődleges biogén elemek a szén (C). a kén (S). A szóbeli vizsgát 0 és 50 pont között értékelik. Közülük legfontosabbak a szilícium (Si).). míg mások csak az élőlények egy-egy csoportjának fontosak (Mo.( Sok esetben a válaszokat kiegészítjük. A jelölt két tételt húz. a mangán (Mn). és miért nem szilícium alapú lett az élet a Földön? A földünket felépítő természetes kémiai elemek száma mintegy száz. Cu. Co. az oxigén (O) és a nitrogén (N). ) 1. molibdén (Mo). A tétel: Az élőt felépítő anyagok. a szénhidrátok. kiderül. de az speciális biológia tantervekben általában szereplő. Ha a biogén elemek mennyiségi megoszlását vizsgáljuk egy sejtben. szemelvény elemzése. idegen helyen tesz szóbeli vizsgát. Az A) altétel egy biológia kérdés kifejtése. A következőben 20 eltérő típusú A és hozzájuk csatoltan 20 B tételt ismertetünk részletesen kidolgozva. A biogénné vált elemek közül 21 a periódusos rendszer első 34 eleme közé tartozik. a vas (Fe).5-2 %-os mennyiségben képezik a sejtek anyagait a másodlagos biogén elemek. a klór (Cl) . inkább azonban olyan feladat. ezek hozzák létre a legerősebb . Si . a lipidek és a fehérjék építőelemei. a fluor (F). a króm (Cr).). a kobalt (Co) a jód (I). A vizsgára 30 perces felkészülési idő után kerül sor. a nátrium (Na). Zn stb. Néhány ezrelékben fordulnak elő a sejtekben a mikroelemek vagy nyomelemek. és ismerhető információkkal is. Mivel ezeknek a kötéseknek az erőssége az atomtömeggel fordítottan arányos. hogy szerephez jutottak-e az élő szervezetek kialakulásához szükséges vegyületek létrehozásában. amelyhez a tananyag komplex. és milyen élettani működésekben játszanak szerepet? Miért szénalapú. a réz (Cu). hogy a sejt anyagainak mintegy 97-98 %-át mindössze négy elem építi fel. a hidrogén (H). könnyen érthető. Hiányuk esetén a sejt képtelen felépíteni néhány fontos vegyületét. a tételek azonban nem.

(peroxidázok) és anyagcsereenzimek valamint oxigénhordozók (hemoglobin. A szén tehát valamennyi élő szervezet számára nélkülözhetetlen biogén elem. Ilyen például a kálium (K). Az egyetlen kémiai elem. A szénatomok más szénatomokhoz kapcsolódva is. Valamennyi életfontosságú szerves molekula. hogy biogén szempontból miért nem tudott nagyjelentőségűvé válni. ezért nagy volt a valószínűsége. Ilyen például a vas (Fe). sőt hármas kötések létrehozására is alkalmasak. a levelek idő előtt lehullanak. a kalcium (Ca). Az elsődleges biogén elemek közül a legnagyobb mennyiségben a hidrogén (H) fordul elő. amelyek nagy gyakorisággal fordultak elő. különböző oxidációs állapotukban is stabilisak voltak. Ennek következtében a szénhez kapcsolódó atomok egyenletes térkitöltése is elősegíti a molekula stabilitását. a nátrium (Na). valamennyi élőlény számára nélkülözhetetlen másodlagos biogén elem elem. Nitrogént tartalmaznak a fehérjék és a nukleinsavak. alkotójaként. a magnézium (Mg). valamint. Mindezek a sajátosságok rendkívül sokféle szénvegyület kialakulását eredményezték. A növények esetében elégtelen cinkellátottság esetén tavasszal késik a rügyfakadás. A négy elem egymással is nagyon stabilan képes kapcsolódni és kettős. nehezen felbontható kötésekkel. peroxidbontó. és a legkülönbözőbb működéseket végző és irányító molekulákban egyaránt. A víz alkotójaként ott van a sejtek alapállományában. zavar keletkezik a kloroplasztisz gránumok . A nitrogén (N) a biológiailag jelentős makromolekulák felépítéséhez nélkülözhetetlen. illetve önmagukba visszatérve gyűrűkké záródhatnak. A fémek közül részben azok váltak biogén elemmé. Fontos szerepet tölt be a transzport. de ionos állapotban mint koordinációs centrumok. a réz (Cu) stb. amelyek ritkábbak voltak ugyan. hogy a szén oxidjai gázok. Másrészt azok a fémek jutottak biológia szerephez. Ennek az a magyarázata.és energiaforgalom folyamataiban és a megfelelő belső környezet biztosításában. Valóban. A szén azért jutott kitüntetett szerephez a kémiai evolúció során.). Végül vannak olyan fémek is. mert a szénatomok négy kovalens kötés kialakítására képesek (2s13p1 hibridállapot). A vas (Fe). Szabad ionként (H+) a sejteken belül és a sejteken kívüli terekben szintén jelen van. mert oxidjaikból és szilikátjaikból a különböző komplexképzők nem képesek kivonni őket erős kötődésük miatt. mioglobin). amelyek elágazhatnak. hosszú láncokat képesek létrehozni. hogy a Si-Si atomok közötti kapcsolódással csak rövid láncok tudnak létrejönni. Mindez nagy változatosságú funkciós csoportok kialakulását eredményezhette. hogy különböző kölcsönhatásokba lépnek az egyszerű szerves vegyületekkel. mint például a molibdén (Mo). amelyet a sejtek a környezetükből közvetlenül. ezért felmerülhet az a kérdés. ezek a vegyértékszögeknek megfelelően egy tetraéder csúcsai felé mutatnak. gyűrűs formák kialakítására egyáltalán nem képesek. közülük a szén-dioxid (CO2) vízben jól oldódik fizikai és kémiai oldódással egyaránt. A hidrogénhez hasonló szerepű az oxigén is. A szénatomok között kettős vagy hármas kötés is kialakulhat.kovalens kötéseket. Az élet kialakulásának alapfeltétele a szerves szénvegyületek kialakulása volt. amely meglehetősen ritka és nem rendelkezik jó komplexképző sajátosságokkal sem. amely a molekulák stabilitása miatt lényeges. valamennyi alapvető szerves molekula építőelemeként a kémiai anyagokban. valamint az élet minden megjelenési formája számára nélkülözhetetlen víz is oxigéntartalmú. és oxidjai polimerek és vízben nem oldódnak. a közöttük kialakuló kötések nem olyan erősek mint a szénatomok közöttiek. molekuláris formában is fel tudnak venni. Fontos szerepet tölt be mint a légzési. a szénhez hasonló elektronszerkezettel rendelkezik a szilícium is. A lebontó folyamatok legfontosabb elektronakceptora. Az egyébként nagy mennyiségben jelenlévő alumínium és titán azért nem vált meghatározó biogén elemmé. Hozzá hasonlóan a cink (Zn) a legtöbb élő szervezet számára létfontosságú. a mangán (Mn). A kémiai evolúció során fontos sajátosság volt. azonban redoxfolyamatokban való viselkedése igen változatos. így háromdimenziós szerkezetük van. a lipidek közül a foszfatidok és nitrogéntartalmú szénhidrátszármazékokat is ismerünk. ilyen például a kitin. a hajtásnövekedés gyenge. maguk körül elrendezték az egyszerűbb molekulákat és elősegítették azok polimerizációját vagy polikondenzációját.(citokrómok stb.

Segíti a sejtek differenciálódását. a cisztein. A cianobaktériumok és más nitrogéngyüjtő prokarioták (így a pillangósvirágúak gyökérgümőiben élő fajok számára ) a nitrogén megkötéséhez is szükséges. AMP). A jód (I). szerepet játszik a véralvadásban. a szövetfejlődéshez. Az emlősök és az ember pajzsmirigye által termelt hormonok egyik csoportja (tiroxin.nincs jelentősége. szükséges a növények esetében a sejtfal egészséges épüléséhez. Hatással van a növények növekedésére és fejlődésére. így a megfelelő kálium-ellátottságú talajban élő növény jobban ki tudja használni a talaj víztartalmát. A foszfor (P) ugyancsak valamennyi élőlény számára pótolhatatlan másodlagos biogén elem. A kén (S). Szerepe van az érhártya és az ideghártya összekapcsolásában valamint a látási folyamatok egyik enzimének. Nagymértékű szelektív felvehetősége befolyásolja a növény vízháztartását. Sok növény kalciumkarbonát vagy kalcium-oxalát formájában különíti el és raktározza a feleslegessé vált szerves savakat. amely elsősorban az állatvilágban és az emberi szervezet számára fontos.) Számos enzim aktivátora. Ezen kívül egyes koenzimeknek is fontos alkotórésze (például a koenzim-A). főképpen azonban a virág. A mangán (Mn) és a cink (Zn)valamennyi élő szervezet számára nélkülözhetetlen nyomelem. számos anyagcsereenzim aktivátora. hatásukra a sejfal stabilitása fokozódik. fontos szerepe van a sejtek ingerlékenységi folyamataiban.(Ugyanis a nagyarányú kálium-felvétel nagy ozmotikus értéket teremt a sejtben. A nukleinsavak és a foszfatidok nélkülözhetetlen alkotója. ADP. Jelentős a látási folyamatokban. Az élővilág egyes csoportjai számára fontos nyomelem. Az állatok közül számos egysejtű és puhatestű faj külső vázának legfontosabb alkotója szénsavas mész (CaCO3) formájában. a cisztin és a metionin.és termésképzésre. a fogzománc alkotója. A magnézium (Mg) valamennyi szervezet számára fontos. A klór (Cl). A gerincesekben a csont összetevője és néhány enzim aktivátora. Az állatvilág és az ember számára létfontosságú másodlagos elem. trijód-tironin) is tartalmaz jódot. Szerepet játszik az ingerlékenységi folyamatokban. Az állati és emberi szervezetben elsősorban mint enzimaktivátor jelentős. elősegíti a sejtosztódást. redoxi folyamatokban szerepet játszó enzimek . a növények számára . A réz (Cu). Szerepet játszik az idegsejtek ingerületi folyamatainak keletkezésében valamint a káliummal. A sejtekben a lebontó folyamatok során keletkező. a sejtek számára könnyen hozzáférhető. A kalcium (Ca). hiánya esetén a kambium háncs-illetve faelemekké történő átalakulása elmarad. A fluor (F). Ennek következtében a sejt több vizet tud felvenni. A szénhidrátokkal alkotott bórsavészterek a sejtfal építői. ezért számukra nélkülözhetetlen. Az alacsonyabbrendű növények közül a barnamoszatok légzését fokozza.a magas sókoncentrációt igénylő (halofiton) fajoktól eltekintve . A molibdén (Mo) valamennyi élőlény számára létfontosságú redoxireakciókat katalizáló enzimek alkotórésze. az izom ingerlékenységi folyamataiban. kalciummal és magnéziummal együtt a negatív ionként fellépő fehérjemolekulák töltéseinek kompenzálásában. a vérplazmában és a sejteken kívüli terekben egyaránt a káliumhoz hasonlóan jelentős. a mag érési folyamataira. A nátrium (Na). a sejtfalképzést. A nyomelemek közül bór (B) a növények számára rendkívül fontos. kémiai formában raktározott energia is nagyobbrészt különböző foszforvegyületek formájában raktározódik (ATP. és a vörös vértestek szén-dioxid transzportfolyamatainak csere anionja. Szabad Ca2+ formában a vér fontos kationja. számos enzim aktivátora. szerepe van a sejtfalfejlődésben és a vízforgalomban is. illetve a felvett vizet jobban meg tudja őrizni. A növényeknél a klorofill alkotóeleme.bioszintézisében. Az állatvilágban és az emberi szervezetben a csont építője. Szabad kationként a sejtekben. az aktivátora. a magasabbrendű növények számára növekedést stimuláló hatású. A kálium (K) a növényi anyagcsere egyik kulcsfontosságú kationja. az érhártya cink koncentrációja magas. A kobalt (Co) a B12 vitamin komponenseként valamennyi élőlény számára nélkülözhetetlen mikroelem. a fotoszintetikus és a légzési folyamatokat. mint aminosav felépítő elem fontos. csak az állati és az emberi szervezet számára fontos mikroelem. a húszféle aminosavból három is kéntartalmú. Az állati és emberi szövetek egyik legfontosabb szabad kationja. a termésképzéshez. A verejték és a könny nátrium-ion koncentrációja magas. A gerincesek vázrendszerében szénsavas sója a kalcium-karbonáthoz hasonlóan csontalkotó.

a hemocianin is. hogy hogyan állíthatók elő mesterségesen homogén populációk? A genetikai heterogenitás milyen evolúciós és ökológiai szerepére utal a szerző ? „ Nagyon lényeges azonban látnod.és energiaáramlási folyamatok a társulások működtetői. A genetikailag homogén populációk sokkal sérülékenyebbek mind a nagy genetikai diverzitást mutató populációk. Azaz egy faj. állatok. amely a populációkból szerveződik. hogy annyiféle élőhelyen előfordulhatnak. Vannak növények. ami a világon csupán – nem is messze innen – a Kis. Az állatok közül a kovavázas egysejtű eukarioták és szivacsok életműködéseihez szükséges. Ha a laboratóriumi tiszta tenyészetekre – a genetikailag többé-kevésbé homogén.és Nagy-Szénáson. egy tényleges szaporodási közösség. egyszerre és egy időben ugyanott élő egyedi. mint rendszernek a fennmaradási záloga. Homogén populációk állíthatók elő. Evolúciós jelentősége a heterogén genomu populációknak van. újabb egyed feletti szerveződési szint. amilyen a madárkeserűfű. hanem azt is. hogy a természetes populációk zöme milyen ijesztő keverék. mennyire hibrid jellegű. vagy arra. Egymással hierarchikus kapcsolatban állnak. Más növényeknél viszont – így több fafaj vagy az olyan nagyon gyakori kozmopolita gyomok esetében. . amelyeknél magát a fajt csak egyetlen lokális populáció képviseli. A megvalósuló anyag. de több mint több populáció együtt. hogy milyen nehéz ezeket előállítani és fenntartani. illetve társulásról van szó. akkor nemcsak azt képzelheted el könnyen. mesterséges populációkra gondolsz. hogy sokféle különböző értékű populációról.alkotója. Ilyen például a pilisi len. A növények közül a kovamoszatok és a zsurlók sok szilíciumot építenek be sejtjeik falába. amelyek szaporodási kapcsolatba kerülhetnek egymással. a társulás populációkból szerveződik. az egynyári perje – a fajok sok lokális mikrorasszból állnak. azt. például növényi szövettenyészetekkel és genetikai úton is. mert a populációk között bonyolult kölcsönhatások lépnek fel egy társulásban. Pilisszetiván térségében található meg. Réztartalmú fehérje a puhatestűek oxigénszállító molekulája. B tétel: Az élőlények sokféleségéről Olvassa el figyelmesen az alábbi idézetet.” (Juhász-Nagy Pál: Beszélgetések az ökológiáról) Kifejtés: A populáció egyed feletti szerveződési szint. A szilicium (Si) egyes növény és állatcsoportok számára nélkülözhetetlen. és adjon választ az utána következő kérdésekre! Mi a populáció és mi a társulás? Milyen viszonyban vannak egymással az ökológiai rendszerekben? Mondjon példát arra. hogy ennek a genetikai heterogenitásnak mi az evolúciós. a kellő fokú heterogenitás biztosítja ezeknek a fajoknak a nagy alkalmazkodóképességét. A társulás egy további. mi az ökológiai szerepe…. mert nem tudnak alkalmazkodni adott esetben a megváltozó körülményekhez. Éppen ez a sajátosság. a bioszférának. a hazai flóra ritkasága.

Számuk egyetlen sejten lehet egy vagy több is. bonyolult összetételű vegyület. és lehet pálcika. tok is borítja. A kémiailag tiszta murein részben cellulózra. A kékbaktériumokat régebben kékmoszatoknak nevezték. részben kitinre emlékeztető szerkezetű. Ennek felépítése a fejlettebb élőlények sejtmembránjához nagyon hasonló. hozzá hasonló vegyület váltotta fel az élővilág fejlődése során. Vannak olyan feltételezések. kocsonyás burok. A baktériumsejt alapállományát a sejtpalzma képezi. ezt a plazmarészt nukleoplazmának is nevezik. Olyan baktériumsejteket is ismerünk. tehát baktériumkromoszómának tekinthető. A sejtplazmát közvetlenül a sejtfal alatt. ez a vibrió. Valójában egy gyűrű alakban záródott DNS fonál. valamint a csavarodott pálcika formát vibrionak nevezte el. A baktériumok egy részének jellemző mozgásszervei a csillók . melyek ATP energiájának a felhasználásával húzódnak össze. ezért már fénymikroszkópban vizsgálhatók. A sejtben riboszómák is megfigyelhetők. sőt mozgásukat is nagyon pontosan megfigyelte és feljegyezte. Ettől eltérő felépítésű sejtfal jellemzi a kékbaktériumokat. amely szorosan összegyűrött állapotban van. Alakjuk lehet gömb. Ma ezek egyben baktériumnemzetségek nevei is. Az ő nevéhez fűződik az első komolyabb fénymikroszkóp megalkotása is. A baktériumsejtek lehetnek magányosak. a baktériumok és a kékbaktériumok törzseire. Csoportosításának szempontja az alakjuk volt. vagy az osztódást követve csoportokban együtt maradhatnak. ezek a bacillusok. Kémiai felépítését tekintve mindig DNS. Hiányoznak a membránokból felépülő sejtalkotóik és nincs elkülönült sejtmagjuk sem. A membránfehérjék között sok az enzim. A kromoszómához. tömör fonalak. például egyeseknél citokrómok. életmódjuk sajátosságait! Mondjon példákat az ember szempontjából hasznos és káros baktériumokra. csupán a sejtet a külvilágtól elhatároló sejthártyájuk alakult ki. A sejtplazmában a kromoszómán kívül is előfordulhatnak kisebb DNS darabok. amelyek szerint az ősi mureinszármazék jellegű sejtfalat később a két egyszerűbb. flagellin nevű fehérjéből állnak. . A sejtfalat a baktériumok egy részénél további külső réteg. A dán Otto Frierdich Müller 1786-ban elsőként csoportosította a baktériumokat. ez a spirillum forma. A baktériumok első leírójuk Antony van Leewenhoek holland posztókereskedő volt. vagy a szinte valamennyi baktérium anyagfelvételében szerepet játszó transzportfehérjék. Mutasson rá Pasteur és Koch bakteriális kutatómunkájának kiemelkedő eredményeire! A prokarióták a legegyszerűbb felépítésű sejtes szerveződést mutató élőlények. amelyek egész felületét beborítják. az eukarióta sejtektől eltérően. plazmidok is. A baktériumokat a fogáról lekapart lepedékben mutatta ki. Anyagának jelentős része ugyanis egy mureinszármazék. A tétel: A prokarióták Jellemezze felépítésüket. a spirálisan tekeredettet spirillumnak. Mikronos nagyságrendűek. Tőle származnak a ma is használatos elnevezések: a pálcika alakot bacillusnak. és mivel a plazmában szabadon található. A ma elfogadott rendszerek többsége a prokariótákat két törzsre osztja fel. Az ostorok mozgásuk során a hossztengelyük körül forognak. A baktériumcsillók hosszú. Leírta és lerajzolta legtipikusabb formáikat. gyakran a sejtbe mélyen begyűrődő sejthártya borítja. ezek a kokkuszok. A sejtfal kémiai összetételele és szerkezete csak a baktériumsejtekre jellemző. vékony. A pálcika forma meggörbülhet.2. A citoplazmában található a baktériumsejtek örökítőanyaga. Belső membránrendszereik hiányoznak. ismertesse rendszerüket. amely magas poliszacharid tartalmú fehérje. örökítőanyaguk a sejt plazmájában szabadon található. A murein mellett még más típusú fehérjék és lipidek is szerepet játszanak a sejtfal felépítésében. A baktériumsejtet kívülről sejtfal határolja. fehérje nem kapcsolódik. Építőanyaga ugyanis a magasabbrendű növényekhez hasonlóan főképpen cellulóz. vagy spirálisan felcsavarodhat.

A basofilok lúgos pH-jú közegben. Élnek a mélytengerekben is. A halofil baktériumok számára a magas sókoncentráció a fontos. Ezért a denitrifikáló baktériumok ellen a talaj lazításával védekezhetünk. Rendkívül széleskörű elterjedésüket annak köszönhetik. A fotortófok a testanyagaik felépítéséhez szükséges energiát a Nap sugárzó energiájából nyerik. Az autotróf baktériumok energiaforrásuk szerint fototrófok vagy kemotrófokok lehetnek. Ismerünk olyan kékbaktériumokat. amelyek 90oC-os termálvizekben élnek. hasadással szaporodnak. úgy. Emellett mindig tartalmaznak zöld színű klorofill-a-t. ezáltal a talaj nitrogéntartalmát csökkentik. A heterotrófok viszont az állatokhoz és a gombákhoz hasonlóan energiában gazdag szerves szénvegyületek szenét használják szénforrásként. A kemoautotróf baktériumok közül a talajban élő nitrifikáló baktériumok oxigén jelenlétében a talajban lévő ammóniát (NH3) előbb nitrit sókká (NO2-). Jelenlétük a mezőgazdaságilag művelt termőtalajokban kifejezetten káros. a spóra baktériumsejtté alakul vissza és folytatja aktív életmódját. Ebben az állapotban az anyagcserefolyamatok nagyon lassúak. amely egyben energiaforrás is számukra. Anyagcseréjük autotróf és heterotróf egyaránt lehet. A baktériumok ilyen inaktív állapotban életképességüket hosszú ideig megőrzik. A fotoróf baktériumok evolúciós szempontból jelentősek. hogy szerves anyagot vesznek fel környezetükből. a sarkvidékeken. Vannak közöttük olyanok. Fotoszintetikus pigmentjeik közül legjelentősebbek a kék fikocián és a pirosas fikoeritrin. a kemoautotrófok különböző szervetlen vegyületeket alakítanak át és az átalakítás során keletkező kémiai energiát hasznosítják. és a talajt a növények számára felvehető nitrogénformákban teszik gazdaggá. majd nitrát-sókká (NO3-) oxidálják. Tevékenységük a mezőgazdaság szempontjából rendkívül hasznos. . Optimális pH igényük tág határok között mozoghat. a talajban. anaerobok. szerves anyagokkal szennyezett vizekben. és a közben felszabaduló energiát hasznosítják. majd a keletkező ammóniát légköri nitrogénné redukálják. Ezeket korábban – egyebek között – éppen a magasabbrendű növényekre jellemző fotoszintézisük miatt tartották a legősibb algacsoportnak. A kékbaktériumok fotoszintézise vízbontással. az acidofilok savas pH-n érzik jól magukat. A nitriteket előbb ammóniává. A denitrifikáló baktériumok oxidálóanyagként nitrátokat használnak fel. A talajlakó anaerob baktériumok oxigénben gazdag talajban elpusztulnak. mert feltételezhető.Kedvezőtlen körülmények között a baktériumok többsége spórát képez. Nagy számban fordulnak elő a levegőben. hogy a mai zöld növények hasonló életmódú ősi baktériumokból indulhattak fejlődésnek. Más fajok számára a 20oCnál magasabb hőmérséklet már nem kedvező. A hasadás 20-30 percenként megismétlődhet. A heterotróf baktériumok szaprofita vagy parazita életmódot folytatnak. A baktériumspóra nagyon ellenálló és szélsőséges körülményeket is elvisel. A a lépfene baktériumspórája például 130o C-t is tartósan kibír. Az anaerob baktériumok oxigénmentes környezetben élnek. Ekkor a sejtplazma elveszti víztartalmának nagy részét és a sejtfalon belül kis térfogatba húzódik vissza. Ha az életkörülmények ismét kedvezőre fordulnak. ezért a baktériumok rendkívül gyorsan el tudnak szaporodni. A fotortóf baktériumok egyik csoportját a kékbaktériumok képezik. Az autotrófok számára szénforrásként az energiában szegény szén-dioxid gáz szene szolgál. szemben a csak oxigénben gazdag környezetben élő aerobokkal. Ilyen fajok élnek az örök hó határa felett a magashegységekben. amelyek 70-80oC között tenyésznek a legjobban. ezért nincs szükségük légköri oxigénre. sárga xantofillt és narancsvörös karotint is. azaz vízből történő hidrogénnyeréssel és ennek megfelelően oxigéntermeléssel történik. A baktériumok gyors osztódással. hogy evolúciójuk során igen változatos életkörülményekhez is képesek voltak alkalmazkodni. ugyanúgy mint a növényi szervezeteknek. Ezek a baktériumok fontos szerepet játszanak a természetben a nitrogén körforgalomban. Baktériumok a környezetünkben mindenütt élnek.

a modern bakteriológia megteremtőjének tekinthető. és terjesztésében a rágcsálók egyik külső élősködője. V. Szerepet játszanak egyes tápanyagok feltárásában és vitamintermelők is vannak közöttük. A nálunk századunk első felében népbetegségként számon tartott és napjainkban újra erőteljesen jelentkező tüdő gümőkór vagy tüdőbaj okozója egy mozdulatlan . A fertőzés ezért csak közvetlenül. húslevesből főzött táptalaj készítményeiben nem tudtak a baktériumok megjelenni. A tuberkulózissal kapcsolatos kutatási eredményeiért 1905-ben orvosi Nobel-díjat kapott. a Mycobacter tuberculosis.A Shigella fajok felelősek az ember bakteriális eredetű vérhasfertőzéseiért. Ezek a szimbionta baktériumok. Súlyos megbetegedéseket eredményez néhány Salmonella faj is. ezért a gazdaszervezeten kívül igen rövid ideig életképes. 1884-ben pedig a kolera kórokozóját. vajsavas) játszott szerepét. B tétel: Az öröklődésről Az alábbi idézet N. a Treponéma pallidum. . tok nélküli enyhén hajlott pálcika szerű baktérium. Az örökléstan a szervezet fejlődését. Salmonella okozza a hastifuszt. Robert Koch (1843-1910) német orvos. A fertőzés káros következményeit sok esetben a baktériumok olyan anyagcseretermékei eredményezik. Ilyenek például a pillangósvirágú növények gyökerein fejlesztett gyökérgümőkben élő nitrogéngyüjtő baktériumok. Louis Pasteur (1822-1895) 1862-ben híres kísérletével egyértelműem bebizonyította. és a fehérjebontók jelentősek. 1882-ben felfedezte a tüdőbaj. amelyek a gazdaszervezetre nézve mérgezőek. a diftériát. Számuk egy cm3 mezőgazdasági talajban 10 milliót is elérheti. valamint az ember bakteriális megbetegedéseit okozzák. A baktériumok közül számosat az élelmiszeripar hasznosít különböző élelmiszerek előállításánál (savanyúkáposzta. A baktériumok között akadnak olyanos is. Baktérium felelős a leprás megbetegedésekért is. Nevéhez fűződik a sterilitási eljárás tökéletesítése. A kérődzők bendőjében szimbionta cellulózbontó baktériumok élnek. Felismerte a baktériumoknak a különböző erjesztési folyamatokban (tejsavas. A pestis évszázadokon keresztül az emberiség egyik legrettegettebb megbetegedése volt. spórát nem képző. A hasonlóan nagy járványokkal jelentkező kolerát egy meghajlott pálcika alakú baktérium okozza. Toxinok okozzák a legsúlyosabb húsmérgezéseket. ecet ) Bakteriológiai kutatásai révén szerzett tudományos érdemeket Louis Pateur francia és Robert Koch német kutató. és a tetanuszt is. hogy élő anyag csak élő anyagból keletkezhet. Elsőként állított elő oltóanyagot a lépfene és a veszettség ellen. Olvassa el az idézetet! „Két ellentétes irányzat az öröklődés tanulmányozásában. Tevékenységével elévülhetetlen érdemeket szerzett a gyógyászatban is. Az ember szájában és bélcsatornájában is élnek szimbionta baktériumok. ecetsavas. Közülük cellulózbontók. az öröklöttséget és ennek változékonyságát tanulmányozó tudomány. a pestisbolha főszerepet játszott. Kórokozója egy gömb alakú baktérium. Turbin : Az örökléstan és a nemesítés alapjai című egyetemi tankönyvből való.. az állatok. nemi érintkezéssel következhet be.Szaprofiták például a talajban előforduló szervesanyag lebontást végző fajok. Ezek az anyagok a toxinok. amely 1952-ben a Földművelésügyi Minisztérium rendeletére jelent meg Magyarországon. A lépfene kórokozója a Bacillus anthracis nevű baktérium. amelyek kölcsönösen előnyös módon élnek együtt a gazdaszervezetekkel. joghurt. A környezet hatásainak változásaira nagyon érzékeny. a paratifuszt. a tökéletesen sterilen végrehajtott. Vizsgálta a lépfene kórokozóját. A pestis valójában egy rágcsálóbetegség. A vérbaj – szifilisz vagy másnéven luesz – kórokozója egy spirálisan csavarodott baktérium. A paraziták a növények. a kitinbontók.

Ennek alapján a mendelmorgani örökléstan az öröklöttséget és ennek változékonyságát a génekkel magyarázza. úgynevezett génekből áll. mivel a géneket nem az élő test képezi. magfehérjékből és kromatinból álló testecskék. Azt vallja. Ez az átörökítő anyag különálló. Az ivarsejteket – amelyeknek közvetítésével a gének átadása a szülőkből az utódokba végbemegy – és a beléjük zárt géneket szintén nem a szervezet teste képezi. A magasabb rendűek sejtjeiben a sejtosztódás során kromoszómákba szerveződnek.D. hiszen a kromoszómák fénymikroszkópban is tanulmányozhatók. századi eltorzítása a Szovjetunióban kialakult neolamarckista irányzatot követők tevékenysége volt. a valódi genetika képviselői 1936-tól háttérbe szorultak. Az öröklődés eszerint örökléstanilag megszakítatlan folyamat és független a szervezet testétől. A szerző szomatikus sejteken a testi sejteket érti. V. A Szovjetunió történetének első évtizedeiben számos kiváló genetikus dolgozott. Weismann és Morgan dolgozta ki. A vita ideológiai és politikai síkra terelődött. A szervezet testi sajátságainak és tulajdonságainak fejlődése a génektől függ.A haladó micsurini örökléstan megalapozója I. hogy a szervezet tulajdonságát a szülők a gének útján örökítik át az utódokba. hanem azok közvetlenül az előző nemzedék ivarsejtjeitől származnak. mely a mendel-morgani irányzat ellen lépett fel. A tudományos genetika XX. azok magukhoz hasonló génektől származnak. ez főleg Liszenko (1898-1976) agrobiológus nevéhez fűződik. hanem az is közvetlenül az előző nemzedék tojásából keletkezik. Dubinyin. E szerint az elmélet szerint tehát a tyúktojást sem a tyúk hozza létre. az ivari és szomatikus sejtek kromoszómáiban lokalizált részecskékből. Micsurin és T. A mendel-morgani örökléstan a szervezetben az élő testtől teljesen független átörökítő anyagot feltételez. A genetikusokra gulág várt. hanem csak testvérei saját gyermekeiknek…” Mi a kromoszóma ? Mit ért a szerző szomatikus sejteken? Határozza meg a gén fogalmát! Mondjon véleményt az olvasottakról! Tanulmányai alapján erősítse meg vagy cáfolja az idézetet! Kifejtés: A kromoszómák a sejtmag kromatinállományából osztódáskor keletkező. Közben azonban 1925-től Liszenko nézeteiből kialakult a liszenkoizmus tana. A liszenkoizmus a hatvanas évekig erősen visszavetette a genetikai kutatásokat a Szovjetunióban… Ma már teljesen komolytalan az idézet érvelése. kertész volt. ezért Dubinyin is külföldre szökött. Ebből az az ostoba következtetés adódik. kész az emberi géntérkép stb. . A kapitalista országokban uralkodó reakciós örökléstan áltudományos tételeit Mendel. A gének változékonysága viszont független az élő testtől. aki egy gyakorlati szakember. hogy a szülők nem szülői. Nézeteit osztotta Micsurin is. és a lamarckizmus idejétmúlt irányzatát újította fel. A gének olyan dezoxi-ribonukleinsav szakaszok. a gének megváltozásával megváltoznak a test sajátságai és tulajdonságai is. pl. Liszenko szovjet tudós. amelyek egy-egy meghatározott fehérjemolekula aminosavsorrendjének a kódját tartalmazzák.

A karotinoidok. A belső membránok által határolt teret alapállomány. fénymikroszkópban is jól tanulmányozható sejtalkotók. Átlagos hosszuk 5-10 mikron. amelyeket egy-egy CH csoport zár egy újabb gyűrűvé. Az összes többi életfolyamat energiaszükségletét az ilymódon keletkezett szerves vegyületekben konzervált napenergia biztosítja. A fotoszintézis helye valamennyi zöld növényi szerv amely táplálékkészítő alapszövetet tartalmaz. ám ennél jóval több is lehet. ezen belül találjuk a belső membrán hálózatos rendszerét. Így például aklorofill-A pirrolgyűrűjéhez egy vinilcsoport. amelyek révén egyes baktériumok és a zöld növények. Számuk is változó a sejtekben. a fényenergiát a szén-dioxidnak szerves vegyületekké történő redukciójához használják fel. A sztrómában párhuzamos falú. A fotoszintetikus pigmentek közös sajátossága. A zöld színtestek legfontosabb működése a fotoszintézis. lencseszerű. ezért színesek ezek a vegyületek. A magasabb energiaállapotba jutva azonban energiájukat fény formájában kisugározzák. melyek a belső membrán betűrődéseivel jönnek létre. Alakjuk legtöbbször lapos. A konjugált rendszerekkel rendelkező molekulákban olyan szénlánc található. a szén-dioxid megkötése pedig a gránumokat körülvevő sztrómában megy végbe. hogy magasabb energiaállapotú elektronhéjakra kerüljenek. amelyekben csak egyetlen nagy színtest van. széles szalag alakú). A tétel: A fotoszintézis Ismertesse a fotoszintézissel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat! Helyét a növényi szervezetekben és végbemenetelének feltételeit. vastagságuk 2-5 mikron. A fotoszintetikus pigmentek közül legjelentősebbek a klorofillok. azaz a látható fény energiája is elegendő ahhoz. a -B pirrolgyűrűjéhez egy metilcsoport és egy etilcsoport kapcsolódik. amelynek közepén egy Mg-atom van. membránzsákocskák. melyek minden második szene között kettős kötés van. A kloroplasztiszokat két membrán határolja.. és a növények egy évnél fiatalabb hajtásainak szára. A tilakoidokban zajlik a fotoszintézis fényreakciója. Tekintse át biokémiai folyamatának legfontosabb lépéseit! Mutasson rá a folyamat jelentőségére a növényi szervezetek és az egész bioszféra szempontjából! Fotoszintézisen azoknak a folyamatoknak az összességét értjük. nyolc izoprén egységből állnak.3. A delokalizált elektronok könnyen gerjeszthetők. Kivételes esetekben. A belső membránrendszer mindkét formája és valamennyi rétege kapcsolatban áll egymással és egy egységes belső teret zár közre. a gránumokat alkotják. . közéjük tartozik a xantofill is. ismerünk olyanokat is. hogy kettős kötésű konjugált rendszereket tartalmaznak. sztróma tölti ki. Az egyes klorofillváltozatok az alapváz szubsztituenseiben különböznek egymástól. A klorofillok porfirinszármazékok. elsősorban azonban a lomblevél. A kloroplasztiszokváltozatos méretű. A tilakoidok helyenként pénztekercsszerűen egymás fölé rendeződve. Az ilyen rendszerek elektronjai delokalizálódnak és szabadon elmozdulhatnak a szénatomok atomtörzsei mentén. például a egyes trópusi Monstera fajoknál a járulékos szárból fejlődő gyökerek is megzöldülnek és fotoszintetizálnak. A fényen kívül szükséges anyagok még a szén-dioxid és a víz. a karotinok és a xantofill. A fotoszintézis helyei ezeken a szerveken belül a sejtekben lévő zöld kloroplasztiszokban van. A fényenergia kémiai energiává való alakításának első lépéseit a fotoszintetikus pigmentek végzik. azonban ennél jóval nagyobb színtestek is ismertek (például a Spyrogira moszat szinteste jóval hosszabb. A porfirin váz négy pirrolgyűrűből áll. számuk azonban átlagosan 10-20 közötti. A külső membrán feszes. tilakoidok találhatók.

→ 2 OH + 2e2 OH → H2O + O Összegezve: 4 H2O → 2 H2O + 4 H+ + 4 e. Az I. fotorendszer leadott elektronja vízből pótlódik. A II. melyeket egy fordított piramisként képzelhetünk el. Kiszélesedő tetejükön. ők veszik fel a fényenergia jelentős részét. A NADPH-ról lekerülő hidrogének. mert energiája. pigmenteknek. Az eltávozott elektron pótlása a II. A II. rendszerhez hasonlóan fotoszintetrikus pigmentrendszere révén fényenergia abszorpciójára képes és egy elektron gerjesztett állapotban innen is kilép. Mindkettő a zöld szintestek tilakoid membránjában található és egy elektronszállító enzimrendszer révén kapcsolatban áll egymással. a fotoszintetikus foszforiláció során keletkezett ATP molekulák energiatartalmának . Az elektronját vesztett. akárcsak a légzési láncban. A redukciós ciklusba itt kapcsolódnak be a fényszakaszban keletkezett. ez a fotolízis folyamata. A fotorendszerek valóságos fénycsapdaként működnek. pótolva ezzel az onnan eltávozott elektront. fotorendszer eltávozott elektronja hasonló elektronszállító rendszerre kerül. széles tartományt felölelve gyűjtik össze a pigmentek a fotonokat. A koncentrációkülönbség (elektrokémiai potenciálkülönbség) kiegyenlítődésének munkavégző képessége (energiatartalma) ATPszintetáz enzim segítségével ATP molekulák képzésében hasznosul A fotoszintézis során keletkező ATP molekulák energiája a szén-dioxid redukciójára fordítódik. A fotolízis során keletkező protonok a gránumok belső terében halmozódnak fel. miközben egy hat szénatomos átmeneti vegyület keletkezik. maga pedig az elvesztett elektront egy másik rendszerből pótolja. ATP szintézisre fordítódik Az I. fotorendszer a hosszabb (700 nm). azonban az energiát átadják az alattuk lévő. A fotoszintézis során az I.+ O2 A fotolízis során keletkező oxigén a gázcserenyílásokon keresztül a levegőbe kerül. A széndioxid megkötése és szénhidrátmolekulába történő beépítése egy körfolymat.A fotoszintetikus pigmentek fényelnyelése a pigmentek elektronjainak gerjesztése révén. A vízbontás reakciósora: 2 H2O = 2 H+ + 2 OH2 OH. fotorendszerekben valósul meg. a rendszer csúcsán lévő molekulának. A fotoszintézis eddig megismert lépéseit. A karotinoidok és a xantofillok szerepe éppen ez. A kilépő elektront citokróm fehérjék veszik át és továbbítják az I. A végső elektronfelvevő a NADP+. mivel lezajlásuk csak fényben következik be. fotorendszerből történik. Alégköri szén-dioxidot egy pentóz-difoszfát molekula veszi fel. A mai légkör teljes oxigéntartalma a növényi fotoszintézis eredménye. redukált állapotba jut. ezért az autotróf növények tevékenysége biztosítja valamennyi autotróf és heterotróf szervezet számára a légzéshez szükséges oxigént. a tilakoid membránban elhelyezkedő enzim és egy Mn tartalmú elektrontranszport fehérje segítségével a vizet elbontja és az így szabaddá váló elektronokkal redukálódik és válik újra alkalmassá a fényenergia abszorpciójára. A víz bontása a fény hatására következik be. erősen oxidáló hatásúvá vált A-klorofill egy. fotorendszer az I. redukált NADPH molekulák. fotorendszerbe. a II. Adott koncentáció felett azonban hirtelen ioncsatornák nyílnak meg a membránban és a protonok passzív módón kiáramlanak a sztrómába. A sejtekben két különböző abszorpciós maximumu fotorendszer működik. Eközben az elektron energiaszegény állapotba kerül. fotorendszer A-klorofilljáról gerjesztett elektron szakad le. amely ezáltal energiában gazdagabb. Ennek elbomlása két glicerinsav-foszfát molekulát eredményez. fotorendszer a rövidebb (680 nm) hullámhosszúságú fényt nyeli el. úgy hogy azok egy elektront átadnak egy fogadó molekulának. a fotoszintézis fényszakaszának is nevezik. a redukciós ciklus. azok még tovább a tényleges fotokémiai reakciókban résztvevő.

amelyre a lebontó energiahasznosító anyagcserefolyamatok épülnek a földi életben. mert a tavaszi csokorszedők a nagy lepellevelű virágokat tépve. A folyamatsor ezért Calvin-ciklusnak is nevezik. ami az egyedszám csökkenésével jár. A fotoszintézisnek az egész bioszférára nézve a legnagyobb jelentősége egyrészt abban rejlik hogy eltekintve a jóval kisebb jelentőségű kemoautotróf szervezetektől. továbbá ebben a folyamatban szabadul fel a légköri oxigén. Olvassa el figyelmesen. B tétel: A védett növényekről A 13/2001. A növényeket közvetlenül veszélyeztető tényezők: A virágszedés elsősorban a feltűnő külsejű. nem kímélnek értékes. hogy a virágaiktól megfosztott tövek nem érlelnek magot. Ez egyben azt is jelenti. A felszaporodó vadállomány főként a legelés és a taposás következtében válhat veszélyeztető tényezővé. A folyamat nagy energiaigényű. Az erdélyi hérics (Adonis × hybrida) mint állatgyógyászati növény ("tályoggyökér") az állandó gyűjtés miatt jutott az eltűnés szélére. A növénygyűjtés elsősorban a gyógynövények és a kertekben is kedvelt növények kiásása révén veszélyeztető tényező. szép vagy érdekes megjelenésű ("csokorvirágok") növényeket fenyegetik. vagy természeti jelenséget.felhasználásával aldehiddé redukálják a szerves savat. tavaszi tőzike (Leucojum vernum). A levegőből felvett szén-dioxid molekulák tehát nagy energiatartalmú glükóz molekulákká redukálódnak. a turbánliliom (Lilium martagon). majd fejtse ki. A keletkezett glükóz a későbbiekben keményítő formájában raktározódik a növényi sejtekben. bennszülött magyarföldi husáng (Ferula sadleriana). tűzliliom (Lilium bulbiferum) .pentózfoszfáttá rendeződik vissza és újra szén-dioxid megkötésére lesz alkalmas.9) KöM rendelet 78 mohafaj. (V. A korábban gyomnövénynek számítók közül a hatvanas- . amelyekből később keményítő épül fel. a gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium). védendő vagy védett fajokat sem. A következő szövegrészlet (Fazekas Szerényi: Biológia I-II. A veszély elsősorban abban rejlik. Ebből 63 fokozottan védett.több köztesterméken keresztül . véleménye szerint milyen módon lehetne – az alapvetően emberi tevékenységekre visszavezethető – veszélyeztetettségi okok számát vagy ezek mértékét csökkenteni. azáltal közvetett hatásúak. a fotoszintézissel képes a bioszféra a Nap sugárzó energiáját kémiai energiává konvertálva hasznosítani. 43 harasztfaj. „ A növényvilágot veszélyeztető tényezőnek tekintünk minden olyan emberi tevékenységet. A redukciós ciklus egyes lépéseire Melvin Calvin amerikai biokémikus derített fényt. hat szénatomos glükózmolekulákká egyesül. szinte mesterségesen szelektáltak. A glicerinaldehid-molekulák egy része . Közülük tartozik például a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis). és egyéb látványos fajok. A muflonállomány felszaporodásának tudható be a husáng kipusztulás a Pilisről.) a növényfajok veszélyeztetettségének okait foglalja össze.5 %-a védelem alatt áll. A gyomirtás legkülönbözőbb módszerei nem szelektívek. A Budai-hegyekben a hóvirág (Galanthus nivalis) átlagos virágmérete jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben. Ezek hathatnak közvetlenül a növényekre vagy veszélyeztethetik az élőhelyeiket. A glicerin-aldehid-molekulák másik része kilép körfolyamatból. A muflon kedvelt csemegéje például a fokozottan védett. ehhez az energiát a kémiai energiává átalakított napenergia szolgáltatja. Az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens). A viszonylag magas számot hazánk rendkívül változatos növényföldrajzi viszonyai és vegetációjának sokszínű fejlődéstörténete indokolja. amely a növénypopulációk számát. és még hosszan lehetne folytatni sort a piacok tövestől árult kedvelt növényei voltak. valamint az egyes populációk egyedszámát fenyegetik. 1 nyitvatermő és 572 zárvatermő törvényes oltalmáról rendelkezik. hogy a 2150 fajt számláló hajtásos flóránk 26. a hidrogének pedig a NADP+ közvetítésével vízből származnak.

és ha leszedjük a virágzó hajtásaikat. Fontos lenne tehát a sokkal jobb fajismeret…. a vizek lecsapolása. Hasonló hatásúak az ősgyepek feltörése és mezőgazdasági hasznosítása. a tőzegkitermelés élőhely befolyásoló hatásait A vízszintcsökkentésnek esett áldozatul például az uzsai láp. amellyel együtt kipusztult hazánkból a hosszúlevelű harmatfű (Drosera longifolia) . ezért csokorba kötve percek alatt elhervad) nem lehet vagy nem érdemes leszedni. a zöldmezős beruházások kivitelezésének szerencsére már hazánkban is eukomfort előírásai vannak. amelyek jó „vázanövények. . külterjes állattartás (például libák). hogy egyetlen természettudományból sem érettségiznek. Az idegen fajokkal való telepítés – például a feketefenyő (Pinus nigra) – azzal járhat. a szőlő és a gyümölcstelepítés is. A felszaporodó vadállomány okozta kár megelőzése az erdőgazdaság. „ Kifejtés: A virágszedés egyfelől egy érthető emberi magatartás. a gyilkos csomorika (Cicuta virosa). hiszen a leszedett és csokorba kötött virágok a lakásban is a természettel való kapcsolattartás szimbólumai.) Az alapvető probléma. és jogász generáció amelynek fogalma sincs napjaink ökológiai veszélyeiről és a természetvédelem igazi szükségességéről. a vadászat és a vadvédelem. (lásd Zengő kontra HM ügy). Ide sorolhatjuk a csatornázás. Veszélyeztető tényezővé válhat azonban a fokozott turizmussal járó taposás. illetve eredmények. A termőhelyi viszonyok megváltozása. kötelező a természetvédelmi hatástanulmányok készítése. A kialakult helyzetért sajnos ludas az oktatásügy is. erősen megritkult a nagy gombafű (Androsace maxima). A mértéktelen és nem szelektív vegyszerhasználat nem megoldás. a megfelelő műveléstechnikák alkalmazásával visszaszorítani az agresszív gyomnövényeket. a "zöldmezős beruházások" gyarapodása következtében fokozatosan szüntet meg természetes élőhelyeket.” tömegesek. A termőhelyeket veszélyeztető tényezők: A területi igénybevétel. valójában közös érdekek összeegyeztetése. az intenzív gyephasznosítás (többszöri kaszálás) a mű. Rendkívül fontos a látszólag eltérő. emellett fontos esztétikai szerepük is lehet. Az erdők tarvágásos hasznosítása. erre számos faj esetében már vannak kísérletek. a túlzott mértékű legeltetés. A gyógynövények mértéktelen irtása üzemszerű termesztésükkel lehetne megelőzhető. Nem tudjuk melyik a védett. A Bélkő megsemmisülése. melyek azok. hogy a kiszorulnak vagy megritkulnak az őshonos fajok és a növényzet diverzitása jelentősen lecsökken. amely a városok terjeszkedése. azokat hamarosan pótolják. A gyomirtás kérdésében egyrészt jobban figyelembe lehetne venni az allelopátiakutatás eredményeit. Ennek ellenére ebben a kérdésben gyökeres szemléletformálásra lenne szükség. hiszen hazánkban évtizedek óta tízezrek szereznek úgy érettségi vizsgát. a moto-crossozás és a terepkerékpározás is. hogy nem ismerjük eléggé a virágfajokat. Ugyanakkor számos olyan vadvirág is van. Az „ember terjeszkedésének”. valamint a kőbányák tevékenységének veszélyeztető hatásait. Sajnos ma már aktív az a mérnök.hetvenes évek nagy táblákra kiterjedő vegyszerezések következtében szinte eltűnt a konkoly (Agrostemma githago). Ide sorolhatjuk a bányák – elsősorban a külszíni fejtéssel működő szénbányák és bauxitbányák.és szervestrágyázás mind-mind az élőhelyeket veszélyeztethetik. (gondoljunk a virágcsokor csendéletekre. közgazdáz. valamint a természetvédelem összehangolásával lehet eredményes. a Naszály és a Szársomlyó bányászata számos ritkaság élőhelyét – például a Bükkben az osztrák sárkányfű (Dracocephalum austriacum) – számolta fel. amelyeket egyéb okok miatt (például nagy vízigényű és erősen párologtat.

mint nukleotidok fordulnak elő. bázisösszetétel. valamint a riboszómák felépítésében vesznek részt. Végül Jacob és Monod bizonyította be. a fehérje bioszintézisének a helye pedig a citoplazma. ugyancsak makromolekuláris közvetítő. A DNS molekuláról leváló elsődleges termék működésének megkezdése előtt még módosul. ennek megfelelően vizes oldatuk viszkozitása nagy. egy molekula víz kilépése közben kapcsolódik valamelyik nukleinbázis megfelelő nitrogénjéhez. Az egyes csoportokba tartozó RNSekre sajátos molekulaméret. Ebből következik. ezért az volt a fő kérdés. amelyek a felépítésükben részt vesznek. A tétel: A ribonukleinsavak szerepe a sejtek életében Milyen vegyületcsoportba tartoznak a ribonukleinsavak? Mi jellemző a felépítésükre? Milyen típusaikat ismerjük? Hol találjuk ezeket? Az egyes ribonukleinsavaknak mi a működése a sejtek életében? A ribonukleinsavak nukleotid típusú vegyületek. A genetikai információ tárolásának a helye a sejtmag.4. purin bázisok esetében pedig a 9. A prokarióta sejtek mRNS-e általában nagyon rövid ideig működőképes. ribózból és heterociklusos gyűrűt tartalmazó szerves bázisokból állnak. A legkisebbek relatív molekulatömege 10 000 körüli. a szállító (transzfer) vagy tRNS. Bennük egy ribóz molekulához mindig egy szerves bázis kapcsolódik C-N kötésen keresztül egymáshoz. hogy a fehérjékhez képest sokkal kevesebb összetevőből álló DNS-ről hogyan kerülhet át a bonyolult szerkezetű fehérjékre vonatkozó információ. a citozin. az adenin és a guanin. és a sejtmag görögül nukleus. Kémiai összetételükre jellemző. A hírvivő RNS biológiai funkciója a kódolt genetikai információ „fehérjeszintézis nyelvre” történő fordítása. A ribonukleozidokat azokról a szerves bázisokról nevezik el. A hírvivő RNS a DNS működő génjének a komplementereként jön létre. A ribonukleinsavak ribonukleotidokból felépülő makromolekulák. A ribóz első szénatomja ugyanis egy glikozidos kötéssel. A már elkészült hírvivő RNS leválik a DNS mintáról és a citoplazmába kerül. hogy a legnagyobb mennyiségben a sejtmagvacskában találhatók. Ma már tudjuk. valamint két pirimidinbázis. A közvetítő funkciót a hírvivő RNS látja el. Enzimek . Így lehetnek adenozinok. és az uracil lehet A nukleinsav monomerjei a nukleozidok.. az egymást kiegészítő bázisokat adenint illetve uracilt. valamint háromdimenziós térszerkezet a jellemző. alig néhány percig funkcionál. A vírus-RNS-ek – bár a vírusokat nem tekintjük élő szervezeteknek – jelentősek a vírusok működésében. a nagyobbaké ezek többszöröse. hogy a két makromolekula között van még egy harmadik. valamint a riboszómális vagy rRNS a sejtek. Ez pirimidin bázisok esetében a 3. hogy a genetikai információnak valamilyen formában ki kell jutnia a fehérjeszintézis helyére. vékony többnyire egyszálas fonalmolekulák. valamint guanint illetve citozint tartalmazó molekularészletek azonban képesek egyegy rövidebb szakaszon önmagukkal bázispárokat képezve összekapcsolódni. Mindhárom típus a sejtek örökítő folyamataiban nagyjelentőségűek. természetesen az eredeti láncban szereplő adeninnel szember timin helyett uracil épül a láncba. További három csoportba tartozó RNS-ek. de mindig a legkisebb mennyiségben előforduló RNS-típus. Elnevezésük arra utal. A fehérjék bioszintézisében sokáig a DNS közvetlen szerepét tételezték fel. Egyszálú polinukleotidok. Hosszú. Az RNS ugyan rendszerint egyszálas nukleinsav. A ribonukleinsavakat biológiai funkciójuknak megfelelően szokták csoportosítani. A sejtekben nagyon sokfélék lehetnek. helyzetű nitrogénatom. hogy foszforsavból (pontosabban ortofoszforsavból). A szerves bázis két purinbázis. uridinek illetve citidinek. a hírvivő (messenger) vagy mRNS. Általában egy vagy több foszforsavval észteresített formában. guanozinok. hogy első típusaikat a sejtmagból mutatták ki. Az eukarióta sejtek esetében ez az idő több óra is lehet. Szabad nukleozidok a sejtekben csak igen kis mennyiségben találhatók.

a kódszótár A kodonszótár összeállításában Hard Gobind Khorana indiai származású amerikai biokémikus. A fehérje felépítéshez szükséges aktivált aminosavak ugyanis a szállító RNS molekulákhoz kapcsoltan kerülnek a fehérjeszintézis helyére. Minden aminosavat jelentő kódnak saját antikodonnal rendelkező szállító ribonukleinsava van. Az elmúlt évtizedekben sokan vizsgálták a szállító RNS molekulákat. adenin tartalmú nukleotidjában lévő ribóz 2. W Holley végezte el 1965-ben. timin helyett azonban uracilt tartalmaz.30 000 közötti. nem pedig a kodonszótár különbségein alapulnak. ennek megfelelően molekulatömegük is 23 000 . amelyek végül is a fehérjeszintézist irányítják. ahány kodon megfelelőjük van a kodonszótárban. A sejtmag elhagyása előtt az mRNS molekulák többször is átalakulhatnak. Ezek a stopjelek.. az utolsó három bázis sorrendje citozin. hogy például a szerint és a leucint hat. míg másik végükön is azonos a bázisszekvencia. Nierenberg amerikai biokémikus az ezen a téren elért eredményeikért 1968-ban orvosi Nobel-díjat kaptak. hogy a polinukleotidlánc egyik végén mindig guanin a nukleinbázis. amelyeknek egyáltalán nincs aminosav jelentésük. a valint és a prolint négy kodon is kódolja. A szállító RNS működése egészen más. Jellegzetes molekularészletük a három nukleotidból álló antikodon. a riboszómákhoz. Ugyanakkor az AUG kódon . . vagy 3. Az egyes aminosavakat tehát annyiféle szállító RNS szállítja a riboszómákhoz. Van három olyan kodon is. Az információ kivitel a sejtmagból ugyanis az eukariótáknál a fentebb ismertetett általános érvényű sémánál azért bonyolultabb. A sejtmagban keletkező RNS-ek általában nem egyeznek meg azzal. -OH csoportjához kapcsolódik észterkötéssel. bázissorrendjében tehát a genetikai kóddal megegyezik.egyben folyamatkezdő startjel is. Ennek megfelelően a szállító ribonukleinsavnak mintegy hatvan fajtája ismert. hanem a visszahajló szálak önmagukkal komplementer bázisok találkozási helyein három hurokszerű formát hoznak létre bennük Biológiai funkciójuk a sejtekben zajló fehérjeszintézis során a folyamathoz szükséges aminosavak helyszínre szállítása. amelyek a fehérje felépítés . A kodonszótárból látható. Minden sejtben előfordul ez a fehérje felépítés folyamatában fontos szerepet játszó ribonukleinsav. A felépült hírvivő RNS molekulák nukleotidhármasai . Az első szállító RNS felfedezése 1957-ben M. Ez „ismeri fel”.amely a metioninnak felel meg .a gén . Holley amerikai. ez azonban később leválik a molekuláról. hogy minden fehérje bioszintézise metionin aminosavval kezdődik. szabadon vagy aminosavhoz kapcsolt állapotban. B. Az aminosav karboxilcsoportja a tRNS molekula terminális.vagy ahogyan felületes megfogalmazásban használni szokták. hogy soha nem fonálszerűek. sikerült bebizonyítani.amelyek a kódok negatív lenyomatainak tekinthetők . a prokariótáktól az emberig. Mindössze 75-90 nukleotidegységből épülnek fel. de ez inkább a fordító mechanizmus. Az összes tRNS közös jellemzője. Hoagland nevéhez fűződik. mások enzimatikusan hozzáadódnak. Az antikodon bázishármasa a kodon komplementere. citozin majd adenin. Ennek megfelelően a sejtekben két alakban fordulhatnak elő. Szerkezeti jellegzetességük. működőképes hírvivő RNS-é. hogy a fehérjeszintézis során melyik helyre kell a szállított aminosavat a polipeptidlánchoz kapcsolni. Khorana indiai származású amerikai. összetételét és szerkezetét ma már szinte valamennyinek ismerjük.ellenőrzik. és Nirenberg értek el komoly eredményeket.végét jelentik. ez a kodon . A kodon szótár általános érvényességét számos élőlényben. így válik érett. Az első szerkezetének és bázissorrendjének megállapítását pedig R.a kodonok. Mivel viszonylag kisméretű molekulákról van szó. bizonyos bázisszekvenciák kihasadhatnak. Kisebb eltérések természetesen mutatkoznak. Az egyes kodonok aminosavjelentését ma már ismerjük. Alig több mint egy fél évtized alatt mind a 64 triplet jelentése ismertté lett. Ez azt jelenti.

Négy válfaját ismerjük.” Milyen izomszövet építi fel az anyaméhet? Mi jellemző a működésére? Miért alakulhatnak ki a gyűjtőerek falában tágulatok. hogy a méh izomzata nagymértékben megvastagodik. A legnagyobb mértékben a méh változik meg. a légzés nehezebbé válik. de megfelelő életmódot és meghatározott időszakonként orvosi ellenőrzést kíván. A rekeszizom fontos a légzésben. A fehérjeszintézisben nagyjelentőségűek. Mindezek a változások főleg arra vezethetők vissza. kilégzéskor elernyed és a mellüreg felé benyomódik. Általában lineárisak. A harmadik hurok rendszerint hét nukleotidból áll. A terhesség alatt az eredetileg 10-12 cm hosszú méh 30-53 cm-re növekszik. Terhesség esetén a rekeszizom ilyen helyzete kedvezőbb. a sejtekben legnagyobb mennyiségben előforduló ribonukleinsav. de kevéssé rugalmasak. amely biztosítja. Fokozottan romolhatnak a fogak. Ezért a vénák ( a „visszerek”) tágulékonyak ugyan. mert a magzat csontfejlődéséhez mind több kalciumot von el az anyai szervezetbe…. a t-RNS aminosavval való rekcióbalépését katalizáló enzim felismerését szolgálja. a kéz. simaizomszöveti elemekből azonban kevesebb van benne. ez a riboszóma felismerő hely. a has és az arc megduzzadhat. A sejtek teljes ribonukleinsavkészletének mintegy négyötöde ebből az RNS-ből áll. A keringés megváltozása miatt a visszerek fokozott terhelése maradandó tágulásokkal jár. Az alsó végtag területén a gyűjtőerek fala kitágulhat. B tétel: A terhességről A terhesség nem betegség. ezért a végtagok. A gyűjtőerek falának szöveti felépítésére jellemző. Székrekedés is kialakulhat. a riboszómák alkotója. Megnövekedhetnek az addigi aranyeres csomók is. helyenként kettős felcsavarodott szakaszokat is tartalmaznak. Több víz halmozódik fel a kötőszövetes állományokban. Olvassa el figyelmesen az alábbi részletet (Fazekas –Szerényi: Biológia I-II) majd oldja meg a hozzá kapcsolódó feladatokat! „ A terhesség megváltoztatja a nő szervezetét. mert nagyobb a hasüreg. visszeres csomók alakulhatnak ki. mint a verőerek esetében. hogy megfelelő aminosav épülhessen be a fehérjeláncba. Egyrészt a simaizomszövet tulajdonságai teszik lehetővé az anyaméhet a terhesség alatti változások elviselésére. A gyarapodó magzat és a növekedő méh helyet keres magának a hasüregben és feljebb nyomja a rekeszizmot. A riboszómális RNS vagy (rRNS). ezen található meg az a bázisszekvencia. egyszálúak. Az utóbbiak nagy része a szülés után elsorvad vagy felszívódik. számos új izomsejt is képződik. amely biztosítja a riboszómához való kapcsolódást a fehérjeszintézis menetében. . A máj és a vese sokáig a magzati működést is helyettesíti. mert a növekvő magzat feljebb nyomja az anya rekeszizmát. A szívre mind nagyobb feladat hárul. és a terhesség második felében a magzat növekedése miatt addigi helyzetéből kimozdul. A méhen átáramló vér mennyisége is megnő – terhesség hiányában a menstruációs ciklussal összefüggő ingadozást mutat –. és a vérben több lesz a vörös vérsejtek száma is. A második hurok a t-RNS specifikusságát biztosítja. másrészt nagyfokú képlékenysége. amely érszakaszok kötőszöveti elemeinek felhalmozódása eredményezi a csomókat. ami a belégzés nehézségével jár. tömege 50 g-ról 1000 g-ra nő.Ma már a három „lóhere szerű” hurok funkciója is ismert. A molekula 5. csomók ? Hogyan függ össze a légzés nehezebbé válása és a rekeszizom helyzetének megváltozása? Miért működik a máj és a vese is fokozottabban a terhesség alatt ? Milyen hormonok játszanak szerepet a szervezet kalcium-forgalmának szabályozásában? Hogyan lehet megakadályozni a terhesség alatt az anya fogának romlását? Kifejtés: Az anyaméhet simaizomszövet építi fel. hogy sok kötőszöveti elemet tartalmaz. az egyes izomsejtek többszörösükre nőnek. fokozott méregtelenítés és kiválasztás jár ezért a terhességgel. Fokozottabban működik a máj és a vese is. végétől számított az első hurok. ezért „igyekszik” a rekeszizmot a szervezet ebben a helyzetben tartani. alkalmazkodóképessége. belégzéskor összehúzódik és ellapul. Térfogata 520-szorosára gyarapodik a terhesség alatt.

mert fokozza a csontokból a kalcium kilépését. A kalcitonin hatása más. tej stb. ami a fogromlásokat eredményezi. és fokozza a vesecsatornácskákban a kalcium-ionok visszaszívását is. főleg a fog kalciumtartalma csökken.) fogyasztása. főzelékek.A szervezet kalciumforgalmáért két hormona felelős. Mivel a magzat csontfejlődéséhez sok kalciumra van szükség. utóbbit a pajzsmirigy illetve a mellékpajzsmirigy termeli. fokozza a belekben a kalcium felszívódását. . A parathormon a vér kalcium-ion szintjét emeli. de a csontokba történő kalcium-ion belépést fokozza. elégtelen fogyasztás esetén a csontok . a parathormon és a kalcitonin. Előbbit a mellékpajzsmirigy. a belekre és a vesére ugyan nem hat. Ezért fontos a terhesség alatt a magas kalcium tartalmú tápanyagok (pl.

A fehérjék nagyméretű molekulák. egy olyan új egyensúly áll be. hidrofil molekularészletük a membrán felszínét alkotja. A jelenség megértéséhez a fehérjék viselkedéséből kell kiindulni.értjük. a membrán csatornáin. miközben a fehérjemolekula egy óriási anionná válik. amelyek nem fehérjetermészetű molekularészlete szénhidrát. Természetesen a membránra is érvényesek a fizika és a fizikai-kémia törvényszerűségei. Ilyen összetétel jellemzi természetes körülmények között a sejtek belsejét. míg poláros.5. Ezzel egyidejűen azonban elektrosztatikai okok miatt (a fehérje negatív töltésű) kationok is megindulnak a sejt . Ezért diffúzióval megindulnak a membrán túloldala felé. a feszültség pedig a sejt belső tere és a sejten kívüli tér között van. A fehérjék között találni olyanokat is. A biológiai membránok főképpen foszfatidszármazékokból és különböző fehérjékből állnak. szemipermeábilis tulajdonságú. a többségük sok disszociábilis hidrogént tartalmaz. Mit értünk membránpotenciálon ? A membránpotenciál ionmegoszlási különbségeken alapuló feszültség a membrán két oldalán. ugyanakkor poláros részeik egymás felé fordulva szabályos "csatornákat" képeznek a membránon keresztül. Ugyanakkor a nagyobb méretű poláris molekulák számára – már csak méretüknél fogva is . amelynek következtében az ionkoncentrációk eltérőek lesznek a két edényrészben. azaz olyan fehérjék. Ha az üvegkád egyik oldalába ezután valamilyen fehérjeoldatot öntünk. hogy az ionok megoszlása a membrán két oldalán nem marad egyforma. "pórusain" nem tudnak keresztüldiffundálni. amelyek könnyen le is disszociálnak. Ez az úgynevezett nyugalmi potenciál tehát a növényi sejtekre is jellemző. Alapszerkezete egy foszfatid-kettősréteg . oldalirányú mozgásuk azonban jelentős. Nyugalmi membránpotenciált minden élő sejt mutat. A fehérjék túlnyomó többsége apoláros és poláros molekularészletet egyaránt tartalmaz. és melyek a legfontosabb jellemzői? 1. Ezek általában apoláros részeikkel stabilan illeszkednek a kettősréteg apoláris csoportjai közé. és oldatba lépésük következtében a koncentrációjuk a membrán két oldalán nem lesz azonos. azaz mérhető potenciálkülönbség van a sejtek külső és belső tere között. bárhonnan is veszünk mintát az üvegkád két feléből. A membránpotenciál kialakulásának megértéséhez a membrán szerkezetéből és a membránon keresztül megvalósuló transzportfolyamatokból kell kiindulnunk.sejtmembránt . amelyet egy biológiai membránnal tökéletesen elválasztva két félre osztunk. amelyek teljesen átérnek a kettős foszfolipid rétegen.kémia törvényszerűségeiből következő jelenségek fognak lejátszódni. hogy van egy üvegkádunk.tétel A tétel: A membránpotenciál Mit értünk membránpotenciálon? Mi a magyarázata a kialakulásának? Mennyiben különbözik egy élő sejt a sejtmodell fizikai rendszerétől? Hogyan mérhető a membránpotenciál? Mit értünk a hipo. a másik felébe egy liter 1 mólos kálium-bromid oldatot. amelynek során az ionok koncentrációi kiegyenlítődtek. Az egyik részbe töltsünk egy liter 1 mólos nátrium-klorid. Ezek a csatornák a kisméretű. poláris molekulák és ionok számára átjárást biztosítanak a membrán két tere. Biológiai értelemben a membrán alatt a sejthártyát . valamennyi iont egyenlő koncentrációban fogjuk benne találni. Induljunk ki egy egyszerű kísérletből.a membráncsatorna nem átjárható A sejthártya tehát féligáteresztő. A membránon keresztül ugyanis diffúzió zajlott le. Ugyanakkor disszociábilis molekulák. Fontos szerkezeti építőelemek a membránfehérjék is.és mit a hiperpolarizációján? Mi az akciós potenciák. Tételezzük fel. A szabaddá váló protonok kicsik. Sok közöttük a glükoproteid. A kettősréteg molekulái nem képesek kilépni a membránból. azt tapasztaljuk. melyben a foszfatidmolekulák hidrofób részükkel egymás felé fordulva apoláros középső réteget képeznek. a külső tere és a sejten belüli belső tér között. Ha a membrán két oldala között valamilyen oknál fogva ionmegoszlás különbség lép fel a fizikai. azaz a membrán két oldala között potenciálkülönbség lesz észlelhető. Rövid idő elteltével.

Közülük. n az átjutott mólok száma és t az idő. A kálium-nátrium pumpa egy speciális ATP-áz enzim. ezzel a saját diffúziós egyensúlyukat megbontják. amelynek nagysága a koncentrációkülönbség függvénye. mint a fehérjementes oldatrészben. Hiányában a sejtek vizet vennének fel és kidurrannának. hogy az egyes diffuzibilis (és a membránon is átférő) ionok nem azonos sebességgel mozognak. (Kiegészítő anyag: Ha J-vel jelöljük az egységnyi membránfelületen át zajló anyagszállítás sebességét . A sejtek többségében úgy működik. A mérhető feszültség a membrán két oldala között a nyugalmi potenciál. ahol A a felület nagysága . Az élő sejtek membránjaiban ionpumpák működnek. Eszerint Jioncsat = P(dc/dx) ahol P a membrán áteresztőképessége az adott anyagra nézve. amelyeket elektrolittal töltenek meg.egy mikorelektródát szúrunk és azt érzékeny feszültségmérő műszerrel kötjük össze. (A sejt a folyamatot "nem azért csinálja" . A nyugalmi potenciál értéke különböző szövetekben jelentősen eltérhet egymástól.200 mV közötti érték. amely akkor hasítja a sejten belüli ATP-t miközben saját fehérjéjét foszforilálja. A membrápotenciál kialakítása szempontjából egy nagyon lényeges dologban. ezért c1-c2 = ( x Jpumpa)/P) Ha a membrán nyugalmi potenciálja . Igy a tintahalak óriás idegrostjában -62 mV. patkány vázizomban -90 mV stb. Az átlagértékek -60 és -100 mV között mozognak. és akkor defoszforilálódik.) A nyugalmi potenciál mérésekor a vizsgált sejt belsejébe.és a kálium-ionok koncentrációja mint a klorid. amelyet Donnan-egyensúlynak nevezünk. dinamikus egyensúlyi állapot jön létre a membrán két oldala között. A helyzetet bonyolítja.idegen szóval ez a fluxus . akkor Jnettó =Jpumpa + J "Nyugalmi állapotban" azért van koncentrációkülönbség az egyes ionokra nézve a külső és a belső tér között a meebrán két oldalán. x a membrán vastagsága. Mindezek eredményeképpen egy szüntelen ionmozgáson alapuló. A sejt ezzel a folyamattal ellensúlyozza a sejtből kijutni nem képes nagyobb méretű molekuláinak ozmotikus hatását.belső tere felé. A másik elektródot a sejt melletti külső.azaz polarizáltsága . azaz vízszívó erejét. úgynevezett extracelluláris térbe helyezzük. . a fehérjetartalmú térfélben nagyobb lesz a nátrium.és a bromid-koncentráció mint a fehérjementes térfélben. amely a legegyszerűbb esetben = (c1-c2)x.(A mikroelektródák hajszálnál is vékonyabbra kihúzott üvegkapillárisok. Mikroszkóp alatt.és J = (1/A)(dn/dt). mikromanipulátor segítségével lehet a mikroelektródát a sejtmembránt átszúrva a sejt belsejébe juttatni) A feszültségmérő műszer helyére oszcilloszkópot kapcsolva a nyugalmi potenciál más formában is regisztrálható illetve tanulmányozható. A két elektród között a membránpotenciál mértéke mérhető. A hipopolarizáció a sejt ingerküszöb értékének csökkenését is jelenti. macska mozgató idegrostokban -70 mV. hogy egy mól ATP hidrolízise során 3 mól nátrium-iont távolít el a sejtből és 2 mól kálium-iont hoz be a sejtbe. Ezért a fehérje-aniont tartalmazó oldatban nagyobb lesz a nátrium . mert a J ioncsat -áramlás diffúzió.és a bromid koncentráció. amikor a sejtmembrán külső felszínén kálium-ion kapcsolódik hozzá. békaidegrostban -71 mV. békaizomszövetben -92 mV.intracelluláris terébe . amikor a sejt citoplazmájában nátrium-iont köt meg. A növényi sejtek nyugalmi potenciálja -50 és . vannak gyorsabbak és vannak lassabbak is közöttük. hipopolarizációról beszélünk.valamilyen oknál fogva csökken. A Donnan-egyensúly állapotában a diffuzibilis ionok koncentrációinak szorzata azonos. A pumpa működésének eredményeképpen végül is egységnyi idő alatt pozitív töltésű ionokat veszít és a folyamat jelentősen hozzájárul a membránpotenciál kialakuláshoz. a minden sejtre jellemző káliumnátrium ionpumpák a legjelentősebbek. A Na-K pumpa tehát Na+ illetve K+ által aktivált ATP-áz enzim. Egyensúlyi állapotban Jnettó= 0. valamint a fehérjetartalmú oldatrészben nagyobb lesz a diffuzibilis ionok koncentrációjának összege. hogy membránpotenciál alakuljon ki.és a kálium-ion koncentráció és kisebb a klorid. dc/dx a koncentrációgrádiens (azaz a diffúziót kiváltó ok. Ez csak következmény.

Ezt követően azonban a membrán gyorsan repolarizálódik. Ennek analógiái a polgárháborúk.-II. hogy a földtörténet során nem az első eset lenne. egyben ingerküszöbe nő. A változássorozat néhány ezredmásodperc alatt lezajlik. a túlnépesedés következtében bekövetkező magatartásbiológiai változás. Többségük véleménye szerint soha nem lesz képes felfogni. majd hirtelen kipusztul. Számos kutató komoly evolúciós veszélyt lát az emberi faj túlspecializálódásában is. A modern orvostudomány a természetes szelekció ellen dolgozik. ilyen például az adrenalin és az acetilkolin. Az élőhelyek túl sűrű benépesítése következményeként a faj szaporodásképtelenné válhat. ezért oszcilloszkópon nyomonkövetve a folyamatot az akciós potenciál tüskeszerű lefutást mutat. amelyek természetes körülmények között életképtelenek lennének és csak minimális mértékben lennének jelen a populációban. B tétel: Az emberiség jövőjéről Olvassa el az alábbi idézetet (Fazekas-Szerényi: Biológia I. úgynevezett refrakter stádiumban van. Ha az axondomb membránján az ingerek hatására bekövetkező hipopolarizáció elér egy kritikus küszöbértéket. azaz visszatér polarizáltsága. mert a nátriumioncsatornák vagy éppen nyitva vannak. Ezt követően lassabban bár. Az egyes tényezők igen eltérő jellegűek lehetnek. akkor az itt található Na+ -csatornák kinyílnak és a beáramló nátrium-ionok megszüntetik a membrán polarizációját. Hiperpolarizáltság esetén a membrán nyugalmi potenciálja. vagy helyesebben akcióspotenciál-hullám az axondombon keletkező elektromos kisülés. Fejtse ki véleményét az idézettel kapcsolatban. káros géneket. egyetértését vagy elvetését biológiai tanulmányai során szerzett érvekkel (is) támassza alá! „Az ember sorsát illetően — önpusztító atomháború nélkül is — a tudósok nagy többsége meglehetősen pesszimistán ítéli meg. amely a populációk önpusztításhoz vezet. amelynek eredményei a káros genetikai felhalmozódás ellen hatékonyak lehetnek. Hiperpolarizáltak a gátlás alatt lévő idegsejtek vagy receptorsejtek is. A gátló szinapszisokban kémiai anyagok hatására (például gamma-aminos-vajsav) a fogadó membrán hiperpolarizált állapotban van. de még nincsenek nyitható állapotban. ezért csak erősebb inger hatására kerülnek ingerületi állapotba. amely a nyugalmi állapotban jellemezte. Az ilyen fajok számára a kedvező élőhelyi adottságok gyors elszaporodást eredményeznek. A kisülés csúcsának idejére már a nátrium-ioncsatornák újra zárva vannak. Borúlátó prognózisuk további alapja. hogy a túlszaporodás a közösségi kapcsolatrendszerek megváltozását eredményezi. ám tartósabban kinyílnak a membrán kálium-ion csatornái és a káliumionok lassúbb kiáramlása időben hosszabb repolarizációt eredményez. az adottságok kedvezőtlenné válásának következménye azonban a faj kipusztulása. amely emiatt kisebb erősségű inger hatására is ingerületi állapotba kerül. mások éppen azt hangoztatják.) az emberiség jövőjének prognosztizálásáról. Ezért az elektromos kisülést csúcspotenciálnak is nevezik. A kisülés ideje alatt a membrán ingerelhetetlenségi. Patkányoknál gyakran megfigyelt jelenség. Ellenérvként a génsebészet gyorsan fejlődő lehetőségeit hozzák fel. Igaz. Életben tart. hogy egy élőlénycsoport rövid idő alatt óriási mértékben elszaporodik. Például alváskor a fülünk receptorsejtjei hiperpolarizált állapotba kerülnek. depolarizáció következik be. . és gyors alkalmazkodóképessége a magyarázata nagy elterjedésének és gyors elszaporodásának a földi viszonyok közepette. Ebben a folyamatban jelentős szerepet játszik számos különböző. vagy bezárultak. hatására jön létre.Hipopolarizáció jellemzi a serkentő szinapszisokban a fogadó membrán állapotát. Ezt a jelenséget az ember esetében a rendkívül sűrűn lakott ipartelepek alacsony születésszáma példázza. ezáltal szaporodóképessé tesz olyan allélkombinációkat. Megint mások a Homo sapiens genetikai leromlását hangsúlyozzák. hogy az ember egyáltalán nem specializálódott. A hipopolarizáció kémiai anyagok -serkentő hatású transzmitterek -. hogy szükségtelen a saját életterét túlnépesedéssel és a természet erőforrásainak kiuzsorázásával tönkretenni. Az akciós potenciál.

ugyanakkor hátránnyá válik. vagy lekaszálják egy-egy élőhelyen stb. hogy felszaporodnak a kedvezőtlen hatású. A genetikai leromlás egy populációban az egyes gének allélváltozatainak lecsökkenését jelenti. ami az alkalmazkodóképesség beszűkülésével jár. Ugyanis akármennyire is társadalmi lénnyé vált az ember. Szélsőséges specializációnak tekinthető például azoknak a rovaroknak a táplálékszerzése. más faj viszont nem fér a virághoz a virág felépítése miatt. amely tudatosan képes kontrollálni magatartásmegnyilvánulásainak jó részét. A természet része. amely társadalmi lénnyé vált. energiafelvétele csak a termelői láncszemen keresztül valósulhat meg. Ugyanakkor a körülmények előbb utóbb változnak. tevékenységével nemcsak károsan. de ha a körülmények rákényszerítik. kedvezően is befolyásolni képes környezetét. hiszen evolúciós szempontból az ember egy fejlett állat. ha egy faj túlspecializálódott? Mondjon példát? Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár ez? Mit jelent a genetikai leromlás? Egyetért-e azzal. Viselkedésében alapvetően a nyílt genetikai programok a meghatározók. ilyenkor szelekciós előnybe részesülnek a kevésbé specializálódott formák. mert jobban ki tudja használni a természet erőforrásait. ha a növényfaj valamilyen oknál fogva egy évben tömegesen nem jut el a virágzásig. Ilyen értelemben csak közvetve van befolyása a természetes folyamatokra. Egy adott specializációs fok kedvező vagy kedvezőtlen megítélése körülményektől függ. Valóban nem lehet előre látni szellemi-lelki továbbfejlődésünket. Gyakran azt is jelenti. mert ezek alkalmazkodóképessége jobb. lényegét tekintve egy heterotróf állat maradt. Ugyanis az ember az egyetlen olyan lény. amelyek egy-egy meghatározott növényfajon képesek csak táplálkozni. Állandó környezetben egy specializált típus igen előnyös lehet. hogy az ember az egyetlen faj. Az embernek a természettel való harmonikus együttélése valóban egy szükségszerűség. fogyaszó az ökológiai rendszerben. Ugyanakkor csak az állati etológiai megfigyelések hibás következtetésekhez vezetnének.A kérdés vizsgálatánál azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni. A természettel való harmonikus együttélés szükségszerűség. azonban nem szabad az ember kapcsán csupán a földtörténet korábbi példáiból kiindulnunk. recesszív gének. hogy az ember számára a természettel való harmonikus együttélés szükségszerűség? Kifejtés: Bizonyos kérdésekben igen. nő a letális kombinációk kialakulásának veszélye.” Lehet-e párhuzamot vonni az emberi magatartás és az etológia állati megfigyelésekből levont tapasztalatai közé? Mit jelent. amely társadalmi lénnyé is vált. hiszen a kompetíció csak a populáción belüli egyedekre korlátozódik. és nem irányítója. . Ez előnyös. mint egy kevésbé specializált. tehát tanulni képes.

a táplálkozás és a kiválasztás szervrendszereit felépítő szerveket.belső állapotváltozások . Valamennyi belső szervünk kettős beidegzésű. hogy a folyamatok során szükségessé váló ingerválaszok végrehajtását az akaratunkkal nem tudjuk befolyásolni. bevezető afferentációból (befelé futó információkat szállító szakasz).6. A zsigeri szervek alatt értjük a vérkeringés. A nyúltvelői légzőközpont vegetatív központi sejtjei például a rajtuk keresztüláramló vér szén-dioxid tartalmának növekedése esetén váltják ki a belégzést. és a X. stresszhatáskor. nagy fizikai megterhelés esetén a szervezet állapota szimpatikus túlsúlyba. Vegetatív érzőrostokat tartalmaznak a gerincvelői idegek. hanem a vegetatív központok közvetlenül a vér kémiai összetételéből szereznek információkat a belső környezet pillanatnyi állapotáról. a VII. a paraszimpatikus hatás a szervezet erőinek a tartalékolása irányába hat. A reflexív felépítésében a szomatikus reflexívekkel összehasonlítva különbség az efferentációban. a szomatikus szabályozáshoz hasonlóan reflexívek segítségével valósul meg. A belső szervekben lévő receptorok az interoceptorok. A szinapszis lehet a szervtől távolabb a gerincvelő közelében. Az interoceptorból egy bipoláris neuron perifériás nyúlványai hozzák el az ingerületet és centrális nyúlványaikkal pedig továbbítják azt a vegetatív központ irányába. azaz minden esetben átkapcsolnak. ingerválaszt a központból kijuttató efferentációból és a végrehajtó szervből áll. ezt az akaratunkkal csak rövid ideig vagyunk képesek megakadályozni. A szabályozás jellemzője. nyugodt. Egyes esetekben nincsenek interoceptorok. de lehet közvetlenül a szervnél vagy a szerv falában is. valamint az agyidegek közül a III. A gerincvelő mellső mozgatószarvából kilépő vegetatív mozgatórostok ugyanis nem futnak közvetlenül a belső szervhez. Ez a belégzési kényszer.hatására létrejövő akciós potenciálok a vegetatív érzőrostokon keresztül jutnak be a vegetatív központokba. a IX.. Átlagos körülmények között a két hatás egyensúlyban tartja egymást. Ezeknek a folyamatoknak a szabályozása is. központból. A kétféle élettani hatás ellentétes. Az interoceptorokban az ingerek . békés. ez határozza meg a szervezet pillanatnyi állapotát..tétel A vegetatív szabályozás Milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív szabályozás ? Hogyan valósulnak meg a vegetatív szabályozási folyamatok ? Mi jellemzi a vegetatív mozgatórostok hatását ? Milyen anatómiai különbségek jellemzik a szimpatikus és paraszimpatikus rostok központból való kilépését és lefutását ? Hogyan jelentkezik egy szervezeten a szimpatikus túlsúly hatása ? Miben nyilvánulnak meg egy szervezetben a paraszimpatikus túlsúly hatásai ? Melyek a vegetatív központok és milyen szerveződés jellemzi őket ? Hogyan valósul meg a légzés szabályozása ? Hogyan valósul meg a táplálkozás szabályozása ? Hogyan valósul meg a keringési szervrendszer szabályozása ? Mi jellemzi a kiválasztás szabályozását ? A vegetatív szabályozás a zsigeri szervek összehangolt működését és a belső környezet viszonylagos állandóságát biztosítja. A vegetatív működésekben változásokat eredményező mozgatórostok szervekre gyakorolt hatásukat tekintve két csoportba sorolható: szimpatikus és paraszimpatikus hatású idegek. a légzés. A bipoláris neuronok a szomatikus érzőidegsejttel együtt a gerincvelői idegek hátsó gyökerében lévő érződúcokban találhatók. a kilépő. választ továbbító idegek elhelyezkedésében és működésében van. jóllakott állapotban paraszimpatikus túlsúlyba kerül. A centrális nyúlvány ugyanúgy a hátsó gerincvelői gyökéren lép be a központi idegrendszerbe és a vegetatív központi sejteken végződik. a szimpatikus hatás mozgósítja a szervezet működését.. agyideg. . Veszélyes helyzetben. szimpatikus és paraszimpatikus rostok egyaránt futnak hozzá. A reflexív receptorból. hanem előtte egy szinapszis van. A vegetatív reflexív befelé futó szakasza a szomatikus reflexpályák afferentációjával megegyező felépítést mutat.

agyideg működése következtében megy végbe. Mint látható. A vegetatív központok hierarchikus szerveződésűek. A garattól egészen a végbélig a teljes bélcső szabályozás akaratunktól független vegetatív szabályozású. (Ha például a éhségközpontot elektromosan ingereljük az állat annak ellenére táplálkozni fog.VII. Ilyen például a húgyhólyag telődésének hatására bekövetkező összehúzódása. Ebben az éhségi és a jóllakottsági. A legalacsonyabb szintű vegetatív központ a gerincvelő. a vázizmok erei kitágulnak és az izmok vérellátása megnő. tüsszentés. ezért akaratlagos tevékenység. Ezek mellett az íz és szagingerek is szerepet játszanak az éhségérzet kialakításában. a fűtő és a hűtő valamint ozmoregulációs központ van. agyideg paraszimpatikus rostjain . részben reflexesen. Paraszimpatikus hatásra a szív működése lassul. A szimpatikus hatású rostok a háti és az ágyéki csigolyatájaknak megfelelő szakaszokból kilépve hagyják el a gerincvelőt. a vérnyomás emelkedik. majd a gyomorba kerülése tovább fokozza a nedvtermelést. a salakanyagok kiürítése. úgynevezett fali dúcban történik. Itt több életfontosságú vegetatív reflex központja van. a paraszimpatikus hatású rostok átkapcsolása legtöbbször a zsigeri szerv falában lévő. A nyelés egy bonyolult.) A legfelsőbb vegetatív központnak az előagy limbikus kéreg nevű ősi területe. ugyanakkor az emésztés fokozódik. és a IX. a vérkeringés valamint a táplálkozással kapcsolatos központ. Szimpatikus hatásra a szív működése gyorsul. A folyamat részben hormonális hatásra. (A hormonhatásért a gyomorfal sejtjei által termelt gasztrin a felelős. a szervezet anyagcserefolyamatai az építő folyamatok irányába mozdulnak el. tekinthető. A kétféle hatású rost lefutásában levő eltérés a mozgatórostok átkapcsolási helyében mutatkozik meg. Első fázisa még szomatikus beidegzésű. ha az éhhalál szélén áll stb. a pupilla is összeszűkül. részben az üres gyomor ellazulása következtében. agyideg vegetatív beidegzése alatt áll. a tüdőben a hörgőcskék szintén tágulnak. a pupilla ugyancsak kitágul. A szimpatikus rostok átkapcsolása mindig a gerincvelő két oldalán sorakozó szimpatikus dúcokban van. agyideg közvetítésével a nyálmirigyek is megkezdik működésüket. A második szint s vegetatív központos rendszerében a nyúltvelő. a nyálkahártyareflexekkel kapcsolatos (köhögés. a vázizmok erei összeszűkülnek. Ezek a folyamatok elsősorban különböző idegek útján a központi idegrendszer vegetatív központjainak szabályozása alatt állnak. nyelés stb. a tüdő hörgőcskéi is szűkülnek. ugyancsak a X. a szervezet anyagcseréje a lebontó folyamatok irányába mozdul. hogy majd kidurran. A táplálkozás szabályozása több szakaszból áll: táplálékfelvétel. emésztés.. Vannak olyan vegetatív reflexek.X. A gyomornedv termelése akkor kezdődik amikor a falat a szájüregbe kerül. Hasonlóan a jóllakottsági központ mesterséges ingerlésékor az állat akkor sem fog táplálékot felvenni. a vérnyomás csökken. A következő szint a köztiagy hipotalamusznak nevezett agyterülete. a válasz a gerincvelői vegetatív központokból indul ki. amelyek befutó információi nem kerülnek magasabb szintre.)A vékonybél szabályozása idegi úton a X. ugyanakkor az emésztési folyamatok és a bélperisztaltika lassulnak. felszívódás. (Ebben a folyamatban is szerepet játszhatnak feltételes reflexek): A nyálelválasztás reflexívének érző szára az ízlelőbimbókból indul.). Ezt részben a vércukorszint csökkenése. a belek perisztaltikája is növekedik.A szimpatikus és a paraszimpatikus hatású idegrostok a központi idegrendszert egymástól jól elkülönülő területeken hagyják el és lefutásukban is különbségek mutatkoznak.). összetett reflex. A szájba került táplálékot rágással aprítjuk össze. másrészt a gerincvelő utolsó. a szimpatikus és a paraszimpatikus hatások egymással ellentétesek. a falában lévő mechanoreceptorok ingerületbe kerülése eredményezi. A nyelőcsőbe került táplálék mozgása a nyelőcső perisztaltikája révén valósul meg. keresztcsonti szakaszából lépnek ki. miközben a VII.. A gasztrin serkenti a máj epetermelését és ürítését és serkenti a hasnyál termelését és fokozza vékonybél perisztaltikáját is. Ilyenek a légzési. amely a X. A paraszimpatikus rostok egyrészt az agyidegben találhatók (III. A táplálékfelvételt az éhségérzet előzi meg.

valamint műholdas közvetítés révén mintegy nyolcezer nem kormányzati szervezet vett részt ezen a nagyszabású fórumon. A légzés szabályozása reflexes folyamat. de sajátos módon komoly áttörést a problémák világméretű. Nem született . B tétel: A Brundtland-jelentés Olvassa el az alábbi két idézetet (Fazekas-Szerényi: Biológia I. Bizottsági tag volt Láng István (1931 –) akadémikus is. ezek a vér oxigénkoncentrációját "mérik". amelyben egyes neuronok nyomásfokozó. Ajánlásokat fogalmazott meg az ENSZ. amelyet a léghólygocskák levegővel való megtelése következtében fellépő feszülésük okoz. amely a vér kémiai összetételének megváltozásakor következik be. akkor a nyúltvelőben lévő légzőközpontok aktivitása következtében a légzésszám növekedni fog.a hipotalamusz nagysejtes idegmagja által termelt vazopresszin mennyisége a vérben növekedik. Kilégzést vált ki a tüdő léghólyagocskák falában lévő mechanoreceptorok ingerületi állapotba kerülése is.hiperozmotikussá válik . mozgató szára a mellkasfal és a rekeszizom mozgását befolyásolja a gerincvelői mozgatórostokon keresztül. mintsem konkrét lépésekben egyeztek meg. Ha a szervezet víztereinek ozmotikus koncentrációja nő . melynek témája a környezet és a fenntartható fejlődés kérdése volt. nyugodt ritmusú légzés létrejöttéhez a nyúltagyi és a hídban lévő be. A légzést a központ receptorfunkciójú sejtjeinek ingerületi állapota indítja meg. és nemigen közeledett a szegényebb és a gazdagabb országok álláspontja egymáshoz. részben hormonális szabályozás alatt áll. A vese idegi szabályozása alárendelt jelentőségű. Ha növekedik a vér szén-dioxid koncentrációja vagy a vér oxigénhiányos. A keringési szervrendszer részben idegi. A huszonkét bizottsági tag közül tizennégyen fejlődő országokból érkeztek. A normális.és a gerincvelő mellkasi tájékának szimpatikus rostjain keresztül történik.). és ennek következtében a vesecsatornácskákban fokozódik a vízvisszaszívás. Bár a jelentés jól diagnosztizált. mások nyomáscsökkentő hatásúak. amely agykérgi befolyás alatt áll. a fejlett és a fejlődő országok számára egyaránt. Innen erednek azok a vegetatív végrehajtó rostok. Az ezekből eredő vegetatív érzőrostok a nyúlvelőben lévő keringésszabályozó központba jutnak. A jelentés foglalkozott a népesedés és az élelmezés kérdéseivel. amelyek a vérnyomás mértékét érzékelik. A kiválasztás szabályozása hormonális úton valósul meg. Feladata a környezet rohamos romlása. Az aortaív és a nyaki verőér elágazásban mechanoreceptorok találhatók.-II. A X. kutatta az energiaellátás megoldásának lehetőségeit és a nagyvárosok kihívásait. Százhetvennyolc ország kormányzati szintű delegáltja. Munkájuk végeredményét 1987-ben hozták nyilvánosságra Közös jövőnk címmel.és kilégző központok összehangolt működése szükséges. A viták lezárását követően a résztvevők sokkal inkább elvekben. közös megoldásában az azóta eltelt két évtizedben nem hozott… … A Riói Csúcstalálkozó a diverzitás védelméről 1992-ben Rio de Janeiróban tartották a Riói Csúcs néven ismertté vált konferenciát. a terápiára tett javaslatai megszívlelendők. agyideg a vesearteriolák vérnyomásának változásán keresztül képes befolyásolni a vizelet mennyiségét. Ez került be a köztudatba Brundtland jelentés címen. és nézett szembe a szegénységgel és a környezetromlás globális problémáival. A székletürítés paraszimpatikus reflexes folyamat. majd oldja meg a hozzájuk kapcsolódó feladatokat „ A Brundtland-jelentés …Az ENSZ közgyűlése 1983-ban hozta létre a Környezet és Fejlődés Világbizottságát. a gazdasági fejlődés és a társadalmi jólét közötti kapcsolat vizsgálata volt. A reflexív kimenő. Ugyanezeken a területeken a vér kémiai összetételét érzékelő kémiai receptorok is találhatók.. Elnöke Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök-asszony lett. illetve a kisebb artériák szűkítésével vagy tágításával biztosítják az állandó vérnyomást. A nátrium-ionok fokozott megőrzését a mellékvesekéreg által termelt aldoszteronszint növekedése biztosítja. Légzési központok a hídban és a nyúltvelőben vannak. amelyek a szükségleteknek megfelelően befolyásolják a szívműködést.

amely megvédheti a környezetet. . mint legmagasabb egyed feletti szerveződési szint működéseinek alapvető ökológiai törvényszerűségeit ma már ismerjük. Ennek ellenére sokan fontos lépésként értékelték azokat a döntéseket. amelyek a felzárkózást segítenék. Nagyobb diverzitású populációkban sokkal összetettebb táplálkozási láncok alakulhatnak ki. tehát egyetlen populációnak a kiesése a teljes társulás eltűnésével jár. nő a táplálékigény. egyénekben. a riói konferencia megközelítési módja pedig a természet oldaláról történik. hogy ellentmondás a két konferencia törekvése között nincs. és csökkentenék a további környezetpusztítást……… Ezek a nem kötelező érvényű elvek az egyes országok számára körvonalazták azt a politikát. A bioszféra. megnyilvánuló diverzitás. amely az evolúció során kialakult allélkombinációk variációs lehetőségein alapszik. ezért a társulás is stabilabb. azaz kis diverzitású. nő az energiaigény és nő a helyigény is. minél nagyobb a diverzitásuk. egy elsődleges fogyasztó. egy másodlagos fogyasztó és egy csúcsragadozó populációból áll. mert a kialakult diverzitás a bioszféra fennmaradásának záloga. annál inkább ellent tudnak állni a kedvezőtlen környezeti hatásoknak. A Brundtland-jelentés mögött álló csoport vizsgálódásának megközelítési módja az ember oldaláról közelíti meg a fenntartható fejlődés kérdését. A diverzitás sokféleséget jelent. Ez megvalósítható lenne össztársadalmi szinten. Az ökológiában a vizsgálatát a társulások szintjére szűkítjük le.határozat ellenőrzésekről. például jóval igazságosabb elosztási rendszerek révén. Például ha egy társulás egy termelő. hogy vannak. a táplálkozási lánc legalsó szemének. Az alapvető kérdések problematikája azonban azonos: összességében nő a Föld népessége. legfeljebb hangsúlyeltolódásokról lehet beszélni. A társulások szintjén a már kialakul és működő társulások annál stabilabbak. akik feloldhatatlan ellentmondást látnak a Brundtland jelentés törekvései és a Riói csúcstalálkozó törekvései között? Mit értünk diverzitáson? Miért fontos a diverzitás megőrzése? Valóban van ilyen ellentét? Ha van azt feloldhatatlannak látja? Véleményét támassza alá érvekkel! Kifejtés: Az egyik vélemény az lehet. és pénzügyi támogatásokról sem. szinkronba kell(ene) tudni hozni a bioszféra működési igényeit a társadalmi igényekkel. populációkban stb. megóvja a Föld élőlény együtteseit……” Fejtse ki miért lehet az. ezért prognosztizálhatók a jelenlegi folyamatok következményei. A megőrzése globális szinten azért fontos. Ugyanakkor a bioszféra fennmaradásának záloga a három és fél milliárd év alatt kialakult genetikai. Igazi ellentmondást nincs.

Ha a mutáció valamilyen jól definiálható külső okra vezethető vissza. de ha a beteg kezdettől fogva olyan diétát kap. esetleg halált okoz. A vizeletben már a születést követően kimutatható a fenilpiroszőlősav. és természetesen hasznos is lehet az egyed számára. a századfordulón ő alkalmazta először a jelenség elnevezésére. majd a darabok helytelenül . A betegség nem gyógyítható. Ezek általában súlyos következményekkel járnak. ebben az esetben a mutáció hatása azonnal látható. Ez a génmutáció következtében kialakuló megbetegedés a tirozin és a fenilalanin aminosavak anyagcseréjének zavarára vezethető vissza. Másképpen: a genetikai anyag maradandó megváltozása. a gén bázishármasainak sorrendje kisebb vagy nagyobb mértékben megváltozik. Ezek egy része súlyos ártalmakat. A mutációk a természetben állandóan keletkeznek. hogy sejtosztódás során valamilyen oknál fogva kromoszómatörés bekövetkezik be. A mutációkat alapvetően két szempont szerint szoktuk vizsgálni. amelyek során ugyan új tulajdonságok jelennek meg. A kromoszómamutációk fénymikroszkópban is jól látható. Az albinizmus oka is hasonló. Egy enzim működésének hiánya okozza a fenilketonuriát is. Nem számít mutációnak azonban sem a genetikai hasadás. mert alkalmazkodást tehet lehetővé. kromoszómális szintű megváltozások. spontán vagy véletlenszerű mutációról beszélünk. Az egyik a mutációs változást szenvedett génszakasz nagyságára vonatkozik. amelyeknek mutációs hatása van. Bizonyos génmutációk következtében egyes enzimek nem megfelelően (vagy egyáltalán nem) működnek. A pontmutáció vagy génmutáció egy génen belül bekövetkező megváltozás. Az elnevezés Hugo de Vries-től származik. A mutáció szűkebben értelmezve génen belüli változást jelent. A mutációk következtében enzimmüködési zavarok is kialakulhatnak. ez azonban csupán a már meglévő genetikai anyag átcsoportosulása következtében lép fel. A génmutációk egy része morfológiai változással jár.7. Hasonló a golyvás kreténizmus. Alapvetően két okuk lehet: vagy a DNS szál duplikációja során következik be valamilyen hiba (amelyet az egyébként mindig működő reparációs enzimek nem javítanak ki). a kóros anyagcsere végtermékek felszaporodása megakadályozható. amely a pajzsmirigy tiroxin nevű hormonjának enzimológiai okokra visszavezethető termelési zavarára vezethető vissza. Más esetekben bizonyos enzimek működésében áll be zavar. amelyben csak a fehérjeszintézisekhez nélkülözhetetlenül szükséges mennyiségű fenilalanin van. valamint a génben meglévő nukleotidok át is rendeződhetnek. egy nukeotidpár véletlen kiesésére a nukleotidok sorából. Ha ez valamilyen általunk nem ismert belső ok. sem a rekombináció. és egy vagy több biokémiai reakció egyáltalán nem megy végbe vagy nem úgy megy végbe. tágabb értelemben azonban ide soroljuk a kromoszómális szinten bekövetkezett megváltozásokat is. Más részük az adott környezeti feltételek között közömbös. A pontmutációt eredményező szerkezeti változások visszavezethetők egy nukleotidpár véletlen kicserélődésére. de be is épülhet egy vagy néhány bázispár az eredeti nukleotidláncba.A tétel: A mutáció Mi a mutáció ? Hogyan lehet csoportosítani a mutációkat ? Mit értünk pontmutáción ? Mondjon példát mutáció hatására bekövetkező enzimműködési zavarokra! Mit értünk kromoszómamutáción és milyen típusait ismerjük ? Mi az aneuplodia ? Mi a poliploidia ? Mit fejez ki a mutációs ráta ? Milyen következményei vannak az ivari kromoszómák triszómiájának ? Milyen hatásokat nevezünk mutagéneknek? A mutáció hirtelen. indukált a mutáció. eszerint pontmutációt és kromoszómamutációt különböztetünk meg. A másik csoportosítási szempont a mutáció keletkezésének oka. vagy az átkereszteződések során következhetnek be szintén "javítatlanul maradt" hibák. ahogyan kellene. ebben az esetben a melanin bőrfesték nem termelődik Az enzim működési hibái általában recesszíven öröklődnek. újonnan megjelenő öröklődő genetikai változás. A jelenség alapja az.

Heréik csökevényesek és férfi ivari . (A betegség elnevezése az egyik jellemző tünetre. A kromoszómamutációk közül a kiesés olyan változás. A tünetegyüttest mutatók minden sejtjéből hiányzik egy szexkromoszóma. a nyaka rövid. kromoszóma triszómiája eredményezi a Patau-féle megbetegedést. szív. Ez a süketséggel és rendszerint többújjúsággal járó tünetcsoport további jellemzője rendszerint a nyúlajak és a farkastorok is. Ilyenkor a letört kromoszómadarab idegen kromoszómához kapcsolódik és ahhoz stabilan rögzül. A 18. (Egy jóval hosszabb és egy sokkal rövidebb). Az ember 21. amelynek eredményeképpen a sejt egy vagy néhány vagy az összes kromoszómájából a kelleténél több van . ha a letört kromatídarész 180o-os fordulatot tesz és ilyen helyzetben épül vissza a saját helyére. Ilyenkor az egyik ivarsejtbe az adott kromoszómából nem kerül. Ilyen oka van az embernél a Turner-szindrómának. A mongoloid idiotizmusnak is nevezett veleszületett kóros állapot súlyos szellemi visszamaradottsággal jár. ezért hurkolódik. A fülcimpái aprók lenőttek. a belső elválasztású mirigyek rendellenes működése következtében. A triszómiás sejtekben valamelyik kromoszóma nem diploid. A rendellenes kromoszómaszámú férfiak az átlagosnál magasabbak.A deléciót a meiózisbeli képe alapján könnyű felismerni. lehet akár az egyik teljes kar. emlőik fejlettebbek a normális férfiakénál. Lábaik vaskosak. Tágabban értelmezve kromoszómamutációknak tekinthetők a fajra jellemző kromoszómaszám megváltozásával járó folyamatok is. . férfiakban az XXY vagy az XYY kromoszómaképpel írható le. A Patau-kóros újszülöttek 90 %-a még csecsemőkorban meghal. Egyes esetekben egy kromoszómán belül több kromoszómaszakasz is duplikálódhat. A kettőződés (duplikáció) esetén egyes kromoszómaszakaszok kétszeresen. A szája általában nyitva van. A XXY kromoszómarendellenesség a Klinefelter-szindrómával jár. Ez lehet végdarab (deficiencia). a fogsora görbe és szabálytalan. A betegek alacsony termetű nők. hogy a meiózis második osztódási szakaszában az egyik hosszában már kettéhasadt kromoszóma utódkromoszómái nem válnak el egymástól. széles. Előfordulhat például.A kromoszómadarab megfordulásáról (inverzió) akkor beszélünk.)A beteg alapanyagcseréje csökkentett mértékű ugyanakkor elhízott. amely magasnak mondható. ivari genotípusuk X0. nőies külleműek. amelynek során egy kromoszómaszakasz áthelyeződik. a nyelve sokszor nem fér a szájába. Az alacsony szellemi szintű. hanem három van belőle. A mikroszkópi képben a kromoszómák méretbeli különbsége lesz szembetűnő. Az aneuploidia legismertebb esetei a monoszómia. néha többszörösen fordulnak elő ugyanabban a kromoszómában. A mikroszkópi képben a kromoszóma meghosszabodása látható. Az áthelyeződés (transzlokáció) ugyancsak a kromoszómamutációk közé tartozik. a triszómia és a tetraszómia.újra egyesülnek. A súlyos szellemi fogyatékossággal. kromoszóma triszómiája az oka az Edwards-kórnak. de bekövetkezhet egy középső darab kiesése is (deléció). Az XXX ivari kromoszómaszám (a triplo X-szindróma) előfordulási gyakorisága nőkben mintegy 1 ezreléknyi. amely során a kromoszóma egyik darabja letörik és elvész. A 13. Az aneuploidia esetében egy kromoszómából rendellenes számú van a sejtben. (Kiegészítő anyag: A monoszómiás diploid sejtben az egyik kromoszómából csak egy van a normális kettő helyett. arcszőrzetük csekély. menstruációs és az emlőik fejlődési zavaraival küzdő betegek nem meddők. Rendszerint a meiózis rendellenes végbemenetelére vezethető vissza. kromoszómájának triszómiája az oka a Down-kór néven ismert tünetegyüttes egyik típusának is.és veseelégtelenséggel járó veleszületett betegség halálozási arányszáma csecsemőkórban a Patau-féle kórt is meghaladja. a másikba viszont kettő lesz.(Sőt utódaik között ritkán találni újra XXX triszómiás beteget). a mongolvágású szemre utal. ) Az ivari kromoszómák triszómiája nőkben az XXX. A kiesésnek megfelelő homológbeli kromoszómaszakasz ugyanis nem vehet részt a párok egymásmellé kerülésében. akiknek petefészkeik nem fejlődtek ki.

hormontermelésük is alacsony. Ugyanakkor szellemi képességeik gyakran kiemelkedőek Előfordulási arányuk kb. 2 ezrelék. Az XYY ivari kromoszómájú férfiak ugyancsak magas növésűek, nemi szerveik kevéssé fejlettek, de fertilisek. Jellemző kísérőtünet a szellemi visszamaradottság és a társadalmi deviancia. Születési gyakoriságuk mintegy fél ezrelék, a börtönök férfi bűnözői között azonban az 5 ezreléket is eléri a számuk. A poliploidia a fajra jellemző diploid kromoszómaszám egész számú többszöröződése egy sejtben. Rendszerint a kromoszómaszerelvény replikációjával, majd a sejtosztódás elmaradásával jön létre. Ismerünk triploid, tetraploid, hexaploid mutánsokat is. Két típusa ismert, az autopoliploida és az allapoliploidia. Az autopoliploid sejt ugyanazt az alapkromoszómaszerelvényt tartalmazza több sorozatban, és a homológ kromoszómák meiózisban multivalenseket képeznek. Az allapoliploid sejt sejtmagja két vagy több különböző genomot tartalmaz. A poliploidia elsődleges tünete a sejt méretének megnagyobbodása. A belőle fejlődő poliploid növényi szervezet vegetatív szervei is nagyobbak lesznek, de fejlődésük a diploidokéhoz képest lassúbb. A poliploidiának nagy jelentősége van a növények evolúciójában , új fajok és új nemzetségek létrejöttében. A mutációs ráta az egy generáció alatt genomonként felismerhető mutációs események gyakorisága. Ezt nagyszámú vizsgálatok alapján lehet megállapítani. A mutációs rátát nem szabad összetéveszteni a mutánsok gyakoriságával, ami a a populációban lévő mutánsok arányát mutatja meg. (Ugyanakkor nem veszi figyelembe a ténylegesen bekövetkezett mutációk számát!) Mutagénnek nevezünk minden olyan hatást és anyagot, amely egy sejtben mutációt eredményezhet. A mutagánek hatására bekövetkező mutációk az indukált mutációk . A mutagének közül a fizikai ágensek közé soroljuk a különböző ionizáló sugárfajtákat, ilyen a röntgen-, a neutron-, és a gammasugárzás. A nem ionizáló hatású sugarak közül az ultraibolya sugárzás is mutációs hatású. Ezek a sugarak a DNS-molekula egyes kötéseinek felszakadását idézik elő, amely a kromoszóma eltöréséhez és kromoszómamutációhoz vezethet. Az is lehet, hogy nem közvetlenül a sugárzás, hanem a sugárzás hatására ionizálódó gyökök eredményeznek a kromoszóma finomszerkezetében változást és pontmutáció következik be. A mutagének másik nagy csoportját a kémiai ágensek képezik. Ma már több száz anyagról bizonyítottan tudjuk, hogy mutációs hatású. Valószínűnek látszik, hogy minden olyan mérgező anyag, amely nem bomlik le a sejtben és kapcsolatba kerülhet a sejtmaggal mutációs hatású. A vegyi mutagének közül különösen veszélyesek az úgynevezett alkilező égensek. Ezek a DNS molekulába különböző szénatomszámú alkilgyököket léptetnek be, megváltoztatva ezzel a molekula szerkezetét. Veszélyes mutagének a fenolszármazékok, a bázikus festékek, a különböző permetezőszerek stb. Mutagén hatású számos alkaloid is. Az alkaloidok mutagén hatását a növénynemesítés régóta felhasználja. A magas cukortartalmú cukorrépafajták mind különböző kromoszómaszámú poliploidok. Ezek előállítására ismert hatóanyag az őszi kikericsből kivont erősen mérgező alkaloid, a kolhicin. A kémiai mutagének kísérleti célokra való felhasználása azért előnyös, mert könnyen, jól kezelhetők. Elég például a magokat megfelelő ideig megfelelő koncentrációjú oldatba áztatni, a fiatal növénykét cseppentéssel kezelni stb. B tétel : Földünk globális problémái: az élelem kérdése Olvassa el figyelmesen az alábbi idézetet (Fazekas-Szerényi: Biológia I.-II.), majd oldja meg a feladatokat! „ A statisztikák szerint a világ gabonatermelésének növekedési üteme meghaladja a népesség növekedési ütemét, ennek ellenére évről évre nő az elégtelenül táplált, sőt

éhínségben szenvedők száma. Az élelmiszer ellátás biztosítása megköveteli az ENSZ számára a felvásárlás-elosztás rendszerének revízióját. A fokozódó táplálékszükséglet egyre nagyobb hozamú mezőgazdaságot igényel. Mind több területet vonnak művelés alá, ami erdőirtásokkal és az ősgyepek feltörésével jár. Ez egyben azt is jelenti, hogy fokozódik a talajerózió, és mind több nagy diverzitású természetes társulás helyét foglalja el monokultúra. A fokozott termésigény fokozott gépesítést igényel, mindez az energiaigény növekedését eredményezi. A nagyobb terméshozam nemesített, intenzív fajták termesztésével érhető csak el, ezek viszont kényesek, kizárólag műtrágyázással, növényvédő és talajfertőtlenítő szerek alkalmazásával váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Mindez tovább növeli az energiaszükségletet, és szennyezi a környezetet, hosszabb távon a talaj minőségének romlását eredményezi. A népesség gyarapodásával a városiasodás (urbanizáció) egyre nagyobb méreteket ölt. Ma már több nagyváros lélekszáma haladja meg a tízmilliót (pl. Mexikóváros 20 millió, New York 18 millió, Sao Paulo 15 millió, Tokio 12 millió). Bennük a zöldterület minimális, az itt élők számára az energiát, a vizet és a táplálékot csak nagy távolságokról odaszállítva lehet biztosítani. A kommunális szemét és szennyvíz kezelése is mind nagyobb problémát jelent. A közlekedés rendkívül környezetszennyező (kipufogógázok, gumiabroncsok, fáradt olaj, utak sózása), energiaigényes, és a tűréshatás fölé emeli a zajszennyezés mértékét. Tegyen javaslatot, véleménye szerint melyek azok a területek, amelyeken tett változások rövid távon belül is kézzelfogható eredményekre vezethetnének! Miért veszélyes az erdőirtások növekedése és az ősgyepek feltörése? Milyen veszélyekkel jár az intenzív fajták termesztése? Hogyan akadályozható meg a „vízfej” városok további növekedése? Kifejtés: A bioszféra globális válságának egyik alapkérdése a társadalmi igazságosság, a társadalmi fejlődés során kialakult elosztási rendszerek nyilvánvaló hibái, erre utalnak az idézet első sorai. Ezek orvoslása kizárólag össztársadalmi összefogással más ökológia szemlélettel oldható csak meg. A földi információáramlás felgyorsulásával (tv, filmek) a szegény országok népessége is igényt formál a gazdag országok energia, táplálék, tiszta víz, stb. ellátottsági szintjére – okkal. Egyszerűbben fogalmazva, addig nem lehet meggyőzni egy szegény pásztort arról, hogy ne írtsa ki a szahel övezetben a csenevész bokrokat, mert terjeszkedni fog a sivatag, amíg nem kap helyette más tüzelőt. Az erdőirtások, az ősgyepek feltörése egyrészt csökkenti a fotoszintézist (is) végző társulások élőhelyeit, ha városok, üzemek, utak stb. épülnek a helyükön. Másrészt, ha a nagydiverzitású és nagyproduktivitású természetes társulások helyére mezőgazdasági kultúra lép, akkor is az egy kisdiverzitású monokultúra lesz, amely csak állandó műtrágyázással, permetezéssel stb. tartható fenn. A nagyvárosok növekedésének megállítása nem biológiai, kifejezetten társadalmi kérdés. A „vidék” létbiztonságának növelésével lehet csak megváltoztatni a jelenlegi tendenciákat.

8 tétel A tétel: Az emberi vér Ismertesse a vér összetétel, a vérplazma anyagait. Mutassa be röviden a vér sejtes elemeit, típusaikat, keletkezésüket és működésüket. Ismertesse a véralvadás menetét. Mondjon néhány példát arra, hogy hogyan használhatók fel a vér tulajdonságainak megváltozásai az orvosi diagnosztikában! Az ember vére piros színű, folyékony sejtközötti állományt tartalmazó kötőszövet. Alakos elemekből azaz vérsejtekből, és a folyékony vérplazmából áll. Egy felnőtt férfi vére 5 liter és 6 liter közötti, a nőké általában kicsivel kevesebb. A vér zárt érrendszerben kering, mintegy fél liternyi mennyisége azonban a tartalék. Ez az utóbbi leginkább a lépben, a májban, a vörös csontvelőben, található, de szükség esetén növeli a keringő vér mennyiségét. A keringő vér mennyisége még ugyanabban az emberben sem mindig azonos. Pihenés közben csökken, fizikai munkavégzésekor, sportoláskor vagy erős izgalom hatására rövid időn belül jelentősen megnövekedik. Ilyenkor a vérraktárakból vér az erekbe kerül. A sejtes elemek és a vérplazma arányát a hematokrit érték fejezi ki. A sejtes elemek aránya a férfiakban 44–48, a nőkben 42–46 %. Mivel a vér sejtjei egyes fehérvérsejtektől eltekintve nem osztódnak, és élettartamuk is rövid, folyamatos termelésükre van szükség. Ennek helyszíne a vörös csontvelő, gyermekkorban azonban a még a lép és a máj is termel vérsejteket. A vérben található valamennyi sejt egy őssejt típusból képződik. A sejtképzési faktorok hatására az őssejtekből három sejttípus jön létre: a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék előalakjai. A vörösvérsejt képződése során először sejtmaggal rendelkező alak jön létre, az érett vörösvérsejtek azonban már nem tartalmaznak sejtmagot. Korong alakú, középen horpadt sejtek. A képzés hormonja az eritropoetin, amellyel mesterségesen is fokozni lehet a vörösvérsejt-termelést. A vörösvérsejtképzéshez számos ásványi anyag szükséges. Ezek közül a vas a legfontosabb, amelyik a vérfesték, a hemoglobin alkotórésze. Számuk egy mm 3 vérben a férfiakban átlagosan 5,4 millió, a nőkben 4,8 millió vörösvérsejt van. Átmérőjük mintegy 7-8 , vastagságuk pedig 2 mikron. Több mint 60 %-a víz, a szárazanyag-tartalom 90 %-a hemoglobin. Az érett vörösvérsejtek mintegy 120 napig élnek, majd elsősorban a lépben, elpusztulnak. A szétesett vörösvérsejtek hemoglobinjából több átalakulás után bilirubin keletkezik, ami az epe festékanyaga, ennek jelentős része további átalakulások után a vizeletben távozik. Ha a légköri nyomás állandóan alacsony, akkor a vörösvérsejtek száma megnő. Ez történik például akkor, ha huzamos ideig magas hegységben tartózkodunk. Ennek az az oka, hogy a magas hegységben ritkább a levegő, kevesebb az oxigén mennyisége, így csak több vörösvérsejttel lehet felvenni a szervezet számára szükséges mennyiséget. A fehérvérsejtek, más néven a szervezet belső védekezésének sejtjei. Hemoglobint nem tartalmazónak, színtelenek éretten is van sejtmagjuk. Egy mm3 vérben átlagosan 6–9 ezer fehérvérsejt van. Három fő csoportjuk a granulociták, a limfociták vagy nyiroksejtek és a monociták. A granulocitáknak is több típusa van. Élettartamuk és méretük változatos. Néhány naptól néhány hónapig működnek, sőt egyes típusaik évekig is megmaradnak. Általában nagyobbak a vörösvérsejteknél .Legnagyobb számban a mikroszkópban semleges kémhatású festékekkel festődő neutrofil granulociták találhatók a vérben, ezek sejtmagja az érés során karéjozottá válik. Fő működésük a szervezetbe jutott idegen sejtek bekebelezése, ezért falósajteknek is szokták nevezni őket. Ugyancsak bekebelezésre képesek a legnagyobb méretű vérsejtek a monociták is. Ezek a 25 mikronos átmérőt is elérhetik sejtmagjuk vese alakú. A gyulladások szövettörmelékeit, a nyiroksejtek által elpusztított kórokozókat és az elpusztult saját garnulocitákat is bekebelezik. A fehérvérsejtek 4-8 %-át teszik ki.

Egy másik fehérjecsoportot képeznek a globulinok. a csecsemőmirigyben és a lépben képződik olyan elősejtekből. két fontos csoportját a koleszterinek és a trigliceridek képezik. gamma-típusuk fontos immunfehérje. Átlagos számuk 1 mm3 vérben 400 ezer. főleg szállítómolekulák. A szén-monoxid erősebben kötődik a hemoglobinhoz. Fő működésük a vérplazma állandó kolloid-ozmotikus nyomásának a biztosítása. légzési gázokat. amely a fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja át. Egyetlen őssejtből akár 3000 vérlemezke is létrejöhet. A vérplazma ozmotikus koncentrációja azonos a 0. Bármelyik faktor hiányzik a vérből. csekély mennyisége pedig a vérplazmában van oldva. valamint a fehérjék bomlástermékeként a karbamidot és a nukleinvagyületek bomlástermékeként a húgysavat.9 %-os nátrium-klorid-oldat koncentrációjával. A véralvadás nélkülözhetetlen tényezői. kisebb mennyiségben pedig gáz alakban oldódik a vérplazmában. részben hidrogén-karbonát-ion alakjában szállítódik. A szén-dioxid szállításában a hemoglobin alig vesz részt. Ha a véralvadás minden faktora jelen van. szállítja a benne oldott tápanyagokat. Nyiroksejtek teszik ki az emberi vér fehérvérsejtjeinek 20–40 %-át. ami azt jelenti. Bekebelezni nem tudnak. mint az oxigén. Ilyen anyagok például a máj és a bazikusan festődő granulociták által termelt heparin. hormonokat és lipideket szállítanak. ami a nyirokkeringés fenntartásában jelentős. A vérben tehát két ellentétes feladatot kell megoldani a szervezetek Egyrészt sérülés esetén biztosítani kell a véralvadást. 2–4 mikrométer átmérőjű sejttörmelékek. Mindkét reakcióhoz kalciumionok is szükségesek. relatív molekulatömege 400 000. A kolloidális méretű vérfehérjék közül a fibrinogén egy lineáris molekula. a szervezet védelmét szolgálják. molekulárisan oldott anyagokat és kolloidális méretű fehérjéket találunk. amely 4 hemből és egy globinból épül fel. Ezen anyagok némelyike serkenti. A sejtes elemek harmadik típusát a vérlemezkék. kisebb részük a csontvelőben. Mintegy 90 %-a víz. Mindegyik hem vasat tartalmazó porfiringyűrűből áll. amelyet a sejtek hemoglobin tartalma tesz lehetővé. Az oxigén ideiglenesen kötődik a hemoglobin vasatomjaihoz.. majd leadni az oxigént. Vörösvérsejtjeink 24 óra alatt több mint 700 liter oxigént képesek szállítani. A véralvadáshoz nélkülözhetetlen.valamint a kalcium-ion mint kation. Mindig van a vérplazmában oldott oxigén. Az emberi vér folyamatosan áramlik. A globin 4 polipeptidláncból áll. ezért belégzése halálos veszélyt jelent. A vérplazma a vér folyékony alapállománya. Az ionok közül legjelentősebb a nátrium.és a hidrogénkarbonát-anion. nagyobb részük pedig a nyirokcsomókban. hormonokat és a sejtes alkotókat. az idegen sejtek ellen ellenanyagot termelnek vagy hozzájuk kapcsolódva közömbösítik őket. másika gátolja az erek elmeszesedését. Innen ered a fiziológiás (élettani) konyhasó-oldat elnevezés. A hemoglobin mintegy 10 ezer atomot magában foglaló összetett fehérje. a vér alvadása elmarad. vagy más néven trombociták jelentik.és kálium. amelynek több mint 10 faktora van. Ezt a vérplazma alvadásgátló anyagai végzik el. A vörösvérsejtekben a vas két vegyértékű vasként (Fe2+) van jelen és reverzíbilis oxigenálódásra képes. .A nyiroksejtek átmérője 6–9 mikrométer. Mindössze 7–10 napig működnek. Ennek túlnyomó része a hemoglobinhoz kötődik. hogy oxidációs szám változása nélkül képes felvenni. akkor meg kell akadályozni azt. A vörösvérsejtek legfontosabb működése az oxigén szállítása. Fő működésük immunológiai. a májban keletkező inaktív protrombin trombinná alakul. Benne ionokat. amelyből vérlemezkék jelenlétében az alvadást megindító fehérjeszálak képződnek. A véralvadás valójában egy láncreakció. szén-dioxid és nitrogén is. amelyek a csontvelői őssejtekből származnak.. antitest A vérplazmában zsírok is előfordulnak. a vörös csontvelőben keletkező óriási méretű átmeneti sejtek szétesésével jönnek létre. akkor a láncreakció eredményeképpen a vérplazma egyik fehérjéje. bomlástermékeket. Végül a globulinok globuláris fehérjék. hogy a vér megalvadjon az erekben. Molekulárisan találjuk oldva benne a sejtek táplálékául szolgáló glükózt. ha viszont nincs sérülés. az anionok közül a klorid.

a két lábon járás és az eszközhasználat. A két lábon járás kialakulását sokáig az emberelődök erdőkből a szavannára költözéséhez kötötték. hogy a fejlett agy. 7 mm/óra. mintegy nyomják maguk alatt a sejtes elemeket lefelé. A legősibb. A két lábon járás az emberfélékben nem volt azonos jellegű. majd a társas kapcsolatok fejlődését tartották a legfontosabb hatásnak. majd az eszközkészítés már a legelső Hominina fajnál megvolt. csökkent a belső területek csapadéka. de nem krónikus fertőzésre lehet következtetni. gyorsan ülepednek. a kontinens keleti széle megemelkedett. A nyugati csapadékosabb részen az ősi emberszabású majmok. Az utóbbi évtizedekben ez már nem látszik elfogadhatónak. mint az ősi emberszabású majmok négy lábon járó mozgása. javuló táplálkozást jelentett. Az 1960-as években már a gyűjtögető-vadászó életmódban vélték megtalálni a fejlődés okát. Egy súlyosabb gyulladás (mondjuk szívbelhárty agyulladás esetén) a vérsejtsüllyedés az óránkélnt 60-120 mm-t is elérheti. a Homo fajok viszont már sokkal intenzívebben mozogtak.5 millió évesek. Létrejött az afrikai szakadékvölgy és ez elvágta a keleti és a nyugati területeket egymástól. Hordákban éltek. A kedvezőtlenebb körülmények között számos ősi emberszabású majomfaj kipusztult. amelyet a falósejtek próbálnak megakadályozni. Erre lehet következtetni a vérsejtsüllyedés értékéből is. Charles Darwin a kőeszközök használatát tartotta a leglényegesebb fejlesztő tényezőnek. ma már csak a törpe és a fehérarcú csimpánz valamint a gorilla él Afrikában. Ez azt jelenti. hogy a fejlődést mintegy 7 millió éve beindító legfőbb hatás a két lábon járás kialakulása lehetett. a táplálék megosztását bonyolult szertartás előzi . A nyiroksejtek számának növekedése krónikus gyulladásokra utal. A körülmények változása hozhatta létre az alkalmazkodás során a két lábon járás kialakulását. mert lesüllyedtek a sejtes elemek. Feltehető. és az elmúlt évszázadban hol az egyik. A kéz kialakulása jobb táplálékgyűjtést. (Ennyi vérplazma tisztul ki az üvegcső tetején. majd az eszközkészítést vélték a legfontosabb fejlesztő tényezőnek. A XX. ligeterdők. majd mondjon véleményt az olvasottakról. A jelek szerint a korai Homo fajok már aktív gyűjtögető-vadászó életmódot folytattak. hogy ezeknek az emberféléknek a helyváltoztatási sebessége még mérsékelt volt. Az újabb kutatások szerint azonban a szavannák csak mintegy 3 millió éve jelentek meg Afrikában. A mai természeti népek vizsgálata sok szokást is feltárt. hirtelen fellépett. század elején az agy fejlődésének primátusát vallották. B tétel: Az emberi evolúció mozgatórugóiról Olvassa el figyelmesen.A vér összetételének megváltozását az orvosi diagnosztika fel tudja használni. ember készítette kőeszközök például csak mintegy 2. Ez egészséges ember esetén kb. majd cserjés területek alakultak ki. megváltozott a légáramlás. keleten pedig az ember felé vezető fejlődési vonal élőlényei jöttek létre. ami egyre többféle új tevékenységre lett képes. A két lábon járás kialakulásának okát ma több hipotézis is magyarázni próbálja. Az Australopithecusok csontmaradványainak vizsgálatából feltételezik. Ezek nagy relatív molekulatömegű. a gyűjtögetés a nők tevékenysége lehetett. Régebben erdő borította a kontinenst. E felfogások mindegyike feltételezte. ami jelentős szelekciós előny volt. hogy egy 1 mm 2 átmérőjű üvegkapillárisban a levett vér sejtes elemei egy óra alatt a gravitáció hatására ennyi milliméter ülepednek. amelyek laza hálózatából alakulhatott ki később a közös nyelv létrehozta törzs. amely szerint a két lábon járás hatékonyabb helyzetváltoztatást jelentett.) Krónikus fertőzés esetén a limfociták által termelt immunfehérjék mennyisége jelentősen megnő. áttételesen növelhette az utódszámot. Ez felszabadította a mellső végtagot. ezek közül talán a legelfogadhatóbb az. hol a másik tényező elsődlegességét vallották. a táplálék szétosztása pedig fejleszthette a társas kapcsolatokat. Később keleten észak-déli törésvonal keletkezett. például: a vadászat a férfiak. Ha például a neutrofil granulociták száma magas. Az ember kialakulását létrehozó tényezők sokfélék. „nehéz” molekulák.

A tudat meglétének legegyértelműbb bizonyítéka feltehetően a halottak eltemetése. az egyik szerint hirtelen és viszonylag későn alakult ki. kaparásra alkalmas kőeszközöket. Az egyre bonyolultabb társas kapcsolatok a többiek viselkedésének folyamatos szemmel tartását.5 millió évvel ezelőtt is készítettek Megállapították. Ez vezethetett a tudat kialakulására. de valószínűbb a korai kialakulás és a fokozatos nyelvi fejlődés. A természetes szelekció hatékonyan fejleszthette a tudatot. mint a talán ritkább vadászat. A jobbkezesség túlsúlya csak az embert jellemzi. mintegy 2 millió év kellett. A tudat ezt megelőzően is kialakulhatott már. A vita ma még nem dönthető el egyértelműen. Igaz találtak rajtuk állatfajok okozta nyomokat is. Az emberi ősmaradványok vizsgálata inkább az utóbbi elképzelést látszik igazolni. hogy . hogy a nyelv kialakulása hatékony agyfejlesztő hatást is jelenthetett. egyetlen állatot sem. az eszközkultúra fejlődése. A korai Homo apró szilánkoktól kezdve nagyobbakig készített és használt hasításra. Ezen megfigyelések alapján már Darwin munkásságától kezdve a vadászat különleges jelentőségéről beszéltek a kutatók. Így a dögevés ugyanúgy szóba jöhetett. sőt mintegy előrejelzését is igénylik. de erre ma nincs bizonyíték. A társas viselkedés megváltozását a hústáplálék elterjedése is elősegíthette. mint ahogy a jobbkezesség túlsúlya is. a gyűjtögető-vadászó életmód követelményeinek megfelelően. tartózkodni kezdtek a nem bizonyítható következtetések levonásától. Az emberelődök fejlődő társas tevékenysége során természetes szelekcióval fejlődhetett tovább. A legrégibb ilyen tevékenység mintegy 100 ezer éves. A nyelv kialakulásának hipotézise kétféle. Az eszközkultúra és a művészeti tevékenység késői kialakulása mindenesetre a tagolt nyelv és beszéd kései kialakulását valószínűsíti Más kutatók viszont a nyelv kialakulásához hosszabb időszak. olyan kulturális és gazdasági tevékenységekkel párhuzamosan. hogy a korai Homo egyedek tényleg vadásztak-e. Csak feltételezni lehet.meg. Az emberelődök viszont kövek pattintgatásával már 2. Ezen kívül a Homo erectus leletein megfigyelhető a koponyaalap görbületeinek kezdeti kialakulása. A tagolt beszéd és a nyelv csak az embert jellemzi. Kérdésessé vált az is. A nyelv kialakulásának időpontja ma még vitatott. akiknek e tevékenysége legfeljebb 35–45 ezer évvel ezelőtt alakulhatott ki a mai formájában. hogy a korai ember vadászott is. ami. már fejlettebb lehetett. hogy a fejlettebb agy szükséges volt az eszközkészítési kultúra kialakulásához. Az Australopithecusoknál ez még teljesen hiányzik. Egyes kutatók szerint a tagolt nyelv csak ezelőtt 100 ezer és 35 ezer év között jelenhetett meg. mert az állatcsontokon a feldolgozás nyomán keletkezhetett bevágódásokat találtak. vagy csak dögevők voltak (állatok zsákmányainak maradványait ették). a másik szerint viszont régebben és fokozatosan jött létre. Ezen időpont előtt nincs nyoma sem temetésnek. hogy a korai Homo egyedekben már megkezdődött egy emberszerű primitív gyűjtögető-vadászó életmód kialakulása. sem művészi tevékenységnek. Az 1980-as évek elején fokozatosan megváltozott a felfogás. valószínű. ha nem is érte el az emberre jellemző szintet. Az emberszabású majmok sohasem készítenek kőeszközöket. a társadalmi tagozódás kialakulása stb. legfeljebb köveket használnak eszközként. az emberszabású majmokat nem. hogy a kőeszközök túlnyomó részét jobbkezesek készítették. Néhány újabb csontmaradványvizsgálat azonban igazolta azt. mint például a csimpánzok hasonló tevékenysége. hiszen az agy aszimmetriája meglehetősen korán kialakulhatott. visszavetítve a természeti népek szokásait a korai Homo egyedek életmódjára. Így a húsfogyasztás a korai Homo fajok számára döntő jelentőségű fejlesztő tényezővé vált. ami a beszédhez szükséges fejlett gégefő alapfeltétele. mint a technológia. Ma már úgy tudják. Még a csontleleteket is ennek a felfogásnak megfelelően értékelték. A tudat kialakulásában nagy szerepe lehetett s főemlősök társas tevékenységének. a képzőművészet megjelenése. Valószínű. hogy a korai Homo egyedek vadászata egészen más lehetett. mint a mai természeti népeké. mint ahogy marokkövei is voltak. mint ahogy ez az agy fejlődésének is fontos faktora lehetett. Végül a 80-as évek közepén már arról beszéltek. Bár a kőeszközkészítés kutatásában még sok az eltérő vélemény.

Az emberi agyvelő átlagos térfogata 1350 cm3. A fenti idézet az emberi evolúció néhány alapkérdését feszegeti. Az emberi kéz lényegesen precízebb működésre képes. A mai értelemben vett tudat azonban aligha lehet régebbi. Sejtjeik kromoszómaszáma csak egyetlen párral több. Mutassa be az emberszabású majmok és az ember néhány eltérő anatómiai vonását. míg az emberszabású majmoké ívelt.már a Homo erectus fejlettebb tudattal rendelkezett. Ennek következtében az ember lábai jelentősen megerősödtek. míg a csimpánzoké alig több. mint a ma élő csimpánzok. mint 400 cm3. vékonyabbá vált az állkapocs. míg az emberszabású majmoké lefelé szélesedik. Foglaljon állást érvekkel egyik vagy másik evolúciós hipotézis mellett! Kifejtés: Az emberszabású majmok nem csak külsőleg hasonlítanak az emberhez. az alsó végtagok hosszabbak. Az érveket természetesen a szövegből lehet kiválasztani! . Az ember medencéje tál alakúan kiszélesedett.és szemfogak. mint az emberé és a kromoszómák alakja is nagyon hasonló. gerincoszlopa kettős S alakban görbült. A tétel második része egyéni mérlegelés kérdése. A két lábon járás következtében az öreglyuk előre tolódott. A legszembetűnőbb a különbség az agy méretében. Az emberszabású majmok testtartása előrehajló. Az életmód változása következtében kisebbek lettek a metsző. az emberé teljesen felegyenesedett. Az ember törzse egyenletes vastagságú. különösen a hüvelykujj vált mozgékonyabbá. mint 35 ezer év.

A csaprendszer éleslátása lényegesen jobb. a szemüregekben helyezkedik el. ezért a közelre nézés fárasztó. A pálcikák rendkívül fényérzékenyek. A csapok ingerküszöbe 5-7 foton. ezért a lencsefüggesztő rostok ellazulnak. A pálcikák és a csapok egy külső és egy belső egységre különülnek. a nagyon közeli tárgyakról származó fénysugarakat nem lehet az ideghártyára gyűjteni. Legbelül a dúcsejtek találhatók. Az emberi szem számára látható fény hullámhossztartománya mintegy 397–723 nm.A szemcsarnokokat csarnokvíz tölti ki. és a szemlencse a párhuzamosan beeső fénysugarakat a retinára gyűjti össze. A szemgolyót kívül az ínhártya védi. növelni kell a szemlencse fénytörését. ezután találhatók a receptorsejtek. A lencse mögött a szemgolyó nagy részét az üvegtest tölti ki. Az érhártya hátsó kétharmadát az ideghártya fedi. A sárgafoltban nincs pálcika. Azt a szemhez legközelebb eső pontot. változtatható méretű pupillán keresztül jut a szemgolyóba. Közelre nézéskor a sugárizom összehúzódik. A fény csak a rajta lévő. valamint a szemlencse elülső és hátulsó felszínén megtörnek. már 1 foton mennyiségű fény hatására ingerületbe kerülnek. A külső egység egy korongtekercsszerűen felgyűrődött membránrendszer. legkülső rétegét pigmentsejtek képezik.9. Páros szerv. hogy a 6 méternél közelebbi tárgyakról érkező sugarak a retinára kerüljenek. az ingerület keletkezését és vezetését! Ismertesse a szem alkalmazkodási folyamatait! A látás érzékszerve a szem. Az érhártya elülső folytatása a szivárványhártya . Távolranézéskor a sugárizom elernyedt állapotban van. Ebben vannak a receptorok. közeledik a szemlencséhez. A fénysugarak a levegő és a szaruhártya között. Ez a látás nem képes a tárgyak részleteit és körvonalait jól megkülönböztetni. Ezt a folyamatot nevezzük alkalmazkodásnak vagy akkomodációnak. nem érzékel színeket sem. amelyet még élesen lehet látni. A fény a dúcsejtek és a bipoláris neuronokon keresztülhaladva jut el az érzékelést végző receptorsejtekig. Az emberi szemben mintegy 6 millió csap és 120 millió pálcika van. és itt minden egyes csapot egyetlen bipoláris sejt kapcsol össze egy dúcsejttel. ahol csapok sokasága zsúfolódik össze. amelyeket három agyideg működtet. A pupilla mögött található a szemlencse. Az ínhártyán belül az érhártya borítja. A rostokat a sugártest körkörös izomrostjai mozgatják. és a lencse rugalmassága miatt domborúbbá válik. A retina többrétegű. amelyet lencsefüggesztő rostok tartanak. amely az érhártyából kialakuló sugártest hajszálerein keresztül kiszűrődő ultrafiltrátum. A retina receptorokban leggazdagabb felülete a sárgafolt. amelyek bipoláris neuronoknak adják át a bennük keletkező ingerületet. különösen gazdag mitokondriumokban. Az ideghártya többi területén a pálcikák vannak túlsúlyban. itt a legnagyobb a látásélesség. többesével kapcsolódnak a bipoláris sejtekre. A szemgolyót három pár szemmozgatóizom mozgatja. Az ideghártya receptorai a pálcikák és a csapok. A szemgolyóból és járulékos szervekből áll. A sérülések ellen a szemet a szemhéjak védik. a szivárványhártya és az üvegtest között a hátulsó szemcsarnok . Ahhoz. A tétel: Az emberi szem Ismertesse az emberi szem felépítését. Elsősorban az éjszakai látás receptorai. a csapok felelnek a világosságban látásért és a színlátásért. a könnymirigyek nedvesen tartják a szaruhártyát. A szaruhártya folyamatos nedvesen tartását a pislogás segíti. Mivel a lencse domborodásának mértéke korlátozott. Az akkomodáció aktív izommunkát igényel. amelynek pigmenttartalma adja a szem színét. váladékuk a könnyvezetéken át az orrüregbe ürül. ennek elülső folytatása a szaruhártya vagy kornea. A sárgafolt és környékének szemtükrözéses vizsgálatával számos betegség felismerhető. A belső egység vastagabb. a látás . A kétszer domború szemlencse – normális felépítésű szem esetén – az ideghártyára gyűjti össze a szaruhártyára érkező fénysugarakat. ennek érhálózata táplálja a szemgolyót. mert a találkozó közegek fénytörés mutatója eltérő. amely fényérzékeny pigmentet tartalmaznak. A szaruhártya alatt található az elülső. ezek axonjai képezik a látóideget.

Az emberben a rodopszin. Ennek következtében a receptorokban helyi potenciálok alakulnak ki. A színeknek tónusuk. Csak a majmokban és az emberekben van háromféle pigment. árnyékai. A látóideg rostjai a talamuszba való belépés előtt részben kereszteződnek. és minden színnek van komplementer színe. amellyel összekeverve fehér színérzet jön létre. Az agykéregben ugyanarról a tárgyról két. Az újabb kutatási eredmények szerint a színlátásban a retina és a látókéreg működése egyaránt fontos. A pupilla működését azonban a fény mennyisége is befolyásolja. a halánték felőli ideghártyából származó idegrostok pedig nem. Az érzékelt hullámhossznak megfelelően rövidhullámú. tehát így emiatt a különálló fényingerek sokkal nagyobb mértékű megkülönböztetésére képesek. A térlátásban azonban fontos szerepet játszik a tárgyak viszonylagos nagysága. Az életkorral a közelpont egyre távolabb kerül a szemtől.-II. A szemgolyóban – a képalkotás fizikai törvényeinek megfelelően – valódi. a 10 éves kori 9 cm-ről 60 éves korra mintegy 83 cm-ig távolodik. A fenti folyamat a látásélesség egyik tényezője. amelyek a bipoláris sejteken keresztül a dúcsejtek akciós potenciálját hozzák létre. A látásélességet a közismert Snellenféle betűtáblával. Az egyenes állású képlátás az agy működésének eredménye. más néven látóbíbor egy opszin nevű fehérjére és az A1-vitamin aldehidjére bomlik. Kétségtelen. A fény hatására keletkező akciós potenciálokat a csapok és a pálcikák fényérzékeny vegyületeinek bomlása okozza.közelpontjának nevezik. kissé eltérő kép alakul ki. ez a binokuláris látótér. ami a térlátás alapja. A térlátás annak következtében jön létre. hogy a látótérben milyen színű más tárgyak vannak. A csapok festékanyaga különböző. illetve a vörösre érzékeny csapok fényérzékeny anyagát. illetve a kék színre legérzékenyebb csapok. mint az ember. vagyis minden látóidegrostnak megvan a megfelelő központi idegrendszeri sejtje. hogy a térlátáshoz a binokuláris látás is hozzájárul. kicsinyített és fordított állású kép keletkezik. Biológia I. a zöld. vannak a vörös. A két szem látóterének központja egybeesik. A színlátás receptorai a csapok. a zöldre. A belső részletek a másodlagos látókéregben jönnek létre. ezek keveréséből a spektrum bármelyik színe előállítható. 5 méter távolságból való olvasással vizsgálják. hogy a legkisebb betűk normális látású ember számára 5 méter távolságból éppen olvashatóak legyenek. amely már csecsemőkorban kialakul. ami olvasáshoz már szemüveget igényel. és a pupillák is szűkülnek. A határ a legyekben vagy a méhekben 200–300 fényinger. A látott színérzet azonban attól is függ. A közelpont távolodását a lencse rugalmasságának csökkenése okozza. középhullámú és hosszúhullámú pigmentnek is nevezik a kékre. Általában 40-45 éves kor körül éri el a romlás azt a mértéket. a zöld (575–492 nm) és a kék (492–450 nm) az alapszínek. itt a látott kép alapvonásai alakulnak ki. Az emberi szem másodpercenként 45–55 különálló fényingert már folyamatos ingerként érzékel. Az ideghártyák orr felőli oldaláról származó látóidegrostok a túlsó oldalra futnak. Az elsődleges látókéreg az agykéreg nyakszirtlebenyében található. A közeli tárgyak nézésekor a két szem optikai tengelye szöget zár be egymással. hogy a külvilág tárgyait a két szem nem ugyanolyan szög alatt látja. amely az elsődleges kéreg közelében található. mozgó tárgyak esetében az egymáshoz viszonyított mozgás. A talamuszban és az agykéreg elsődleges látókérgi területén a látóidegrostok pontszerű képviselete valósul meg. B tétel: Az őshüllők kihalásáról Az alábbi szövegrészlet (Fazekas–Szerényi: kipusztulásának egyik hipotézisét ismerteti. A vörös (723–647 nm hullámhossz). sőt a vészreakciós helyzetnek is pupillatágító hatása van.) az őshüllők . A táblák úgy készülnek. intenzitásuk és telítettségük van.

a kígyókat és az emlősöket. ha a tengerbe csapódott az égitest. ami sok növény és ennél fogva sok állat kipusztulását is okozhatta.) juthattak az óceánba. mint az alatta és felette lévő rétegekben. hogy 65 millió éves kőzetekben szerte a Földön különleges réteget mutattak ki. a mai cickányok állnak hozzájuk a legközelebb. Ennek következtében legalábbis lecsökkenhetett. mert a napfényhiány következtében lehűlhetett a légkör és a vizek is. majd gyorsan szétterjedő élőlénycsoportok életmódjával. Az első emlősök kistermetű. Ez az összetétel ma inkább Földön kívüli eredettel magyarázható. amelyben az emlősök adottságai szelekciós előnyt jelenthetett. Nehéz például arra a kérdésre válaszolni. A becsapódás közvetlenül is hatalmas pusztítást okozhatott. éjszakai életmódot folytató ragadozó. Kétségkívül igaz az. Az érvek meggyőzőek. ami fokozhatta az üvegházhatást és melegedést okozhatott. Azt is feltételezik. hozzávetőleg 10 km átmérőjű aszteroida vagy üstökösszerű égitest ütközhetett a Földbe. amelyben 30-szor több az irídium. és megölhette a 25 kilogrammnál nagyobb állatokat. Ráadásul az irídiumban dús rétegben nincs fosszilis élőlénymaradvány. az úszó puhatestűek. Nehezen magyarázható módon viszont csak kisebb károsodás érte a fenyőket. kagylók. hogy a becsapódást követően olyan mérgező anyagok (ozmium. amely a számítások szerint 100–150 km átmérőjű kráterszerű mélyedés kellett legyen. s ezt nem tudták elviselni.” Természettudományos ismeretei alapján foglaljon állást a kihalási hipotézis kérdésében! Mivel magyarázható a zárvatermők szelekciós előnye ? Milyen anatómiai. Egy aszteroidával való feltételezett ütközés éppen olyan körülményeket teremthetett. A számítások szerint a levegőben lökéshullám jöhetett létre. és ez az anatómiai illetve fiziológiai adottságuk döntő lehetett: állandó testhőmérsékletűek voltak. élettani és életmódbeli adottságaik révén váltak az emlősök az őshüllőknél rátermettebbeknek az adott ökológiai viszonyok között ? Kifejtés: Mai ismereteink szerint reális a krétakori nagy kihalási hullámot egy csillagközi katasztrófával magyarázni. Emellett. Néhány cm-es rétegről van szó. csak feltűnő különbséget mutatnak. alatta és felette viszont megvannak a leletek. A becsapódás következtében nagy mennyiségű apró törmelék juthatott a légkörbe. akkor 8 km magas szökőárat okozhatott. amely 10 km magasban szétoszlott az egész bolygó körül és évekig alig-alig engedett át napfényt. de időlegesen akár teljesen meg is szűnhetett a fotoszintézis. amely a kérdéses égitest becsapódása lehetett. a sárkánygyíkok és minden 25 kg-nál nagyobb tömegű szárazföldi állat. Áldozattá vált a szárazföldi nyitvatermő növények jelentős része is. illetve dögevő lények voltak. Az elképzelés szerint a Naprendszerből származó. Sokáig keresték a feltételezett égitest becsapódásának helyét. A zárvatermők térhódítása a magház megjelenésével érthető és belátható. illetve nem szorultak rá a direkt napsugárzásra. és összecseng a túlélő. a krokodilokat. a sekély vízi korallok. A rezgéshullám kidönthette az erdőket. a tengeri moszatok. Az égitest becsapódását egy speciális kőzetréteg alapján valószínűsítik. Sajnos a 65-70 millió évvel ezelőtti kipusztulásnak ez az elmélete sem magyaráz meg mindent. arzén stb. . vagy. Szinte teljesen kipusztultak a plankton állati egysejtűi. hogy a kihalás miért volt sok vonatkozásban szelektív jellegű. így növekedhetett az élőlények számára gyilkos hatású UVsugárzás is. Más élőlények viszont azért pusztulhattak ki. Hasonló a helyzet az emlősök térhódításával is. amelyek sok faj számára végzetesnek bizonyultak. hogy az őshüllők kipusztulásnak földön kívüli oka lehetett. Az égitest légkörbe hatolása nagy mértékben felmelegíthette a légkört. amely adottság függetlenítette őket a környezet hőmérsékleti ingadozásaitól. amely kémiai folyamatok útján ritkíthatta az ózonréteget. Végül az 1990-es évek elején a Yucatan-félsziget körzetében megtalálták azt a helyet.„Van olyan tudományos elképzelés . Másodlagos hatásként a csökkenő fotoszintézis miatt megnövekedhetett a levegő szén-dioxid-tartalma. A számítások szerint mintegy 500 milliárd tonna bolygón kívüli anyag juthatott az égitesttel a Földre.

Az ember haploid kromoszómaszáma 23. Ezeket a szomatikus kromoszómáktól . ezzel szemben normális esetben a hímivarsejtekbe felerészben X. a centromer két karra osztja a kromoszómákat. akkor XX kromoszóma összetétel alakul ki és az egyed genetikusan nő lesz. Amikor viszont a megtermékenyítés X tartalmú spermium révén következik be. amelyek sok bázikus jellegű aminosavat. A testi sejtek diploidok. A karéjos magvú leukocitákban (granulociták) a sejtmaghoz kapcsolódó "dobverő" formájában találhatók meg. továbbá még két egyforma méretű (és a férfiak X kromoszómájával is megegyező nagyságú) X kromoszóma van. amelyek közül az egyik apai. egymással teljesen megegyező DNS-állománnyal rendelkező kromatídából állnak. Az egyed nemét genetikusan két kromoszóma határozza meg. A kromoszómák száma faja jellemző érték. a nőkben szintén 22 pár autoszóma. amely a sejtmagvacska működését irányitja. A preparátumból tárgylemezre kenetet készítenek. Az inaktív kromoszóma kondenzálódik és a különböző sejtekben rendszerint a sejtmembrán közelében található. amelyek két. a véletlenen múlik. A huszonharmadik pár az ivari kromoszómap pár. és a zigóta genetikusan férfi irányba fejlődik. A sejtek mintegy a felében a apai eredetű. Amikor a petesejtet Y kromoszómával rendelkező hímivarsejt termékenyíti meg XY kromoszóma összetétel jön létre. erősen mérgező hatású alkaloid. Ezek az X illetve Y kromoszómák. Az embrió fejlődése során. A férfiakban 22 pár autoszóma (testi kromoszóma) valamint egy nagyobb méretű X és egy kisebb Y kromoszóma. a másik anyai eredetű. A kromatinok elsősorban DNS-ből valamint fehérjéből állnak. a másik felében az anyai eredetű. A sejtmag fehérjéi a hisztonok. Ez a szelekció a további sejtosztódások során is fennmarad. amelyben ecetsavas kármin. A kromoszómák alakja pálcikaszerű.autoszómáktól . Minden női sejtben tehát egy-egy Barr-test található. A kolhicin hatására a mitózis folyamata a metafázisban leáll. Az ivarsejtképzés során minden petesejtbe egy X kromoszóma kerül. egyenlőtlen karú és csökevényes karú kromoszómákról. A férfiaknál mind a Barr-test mind a dobverő természetesen hiányzik. Az emberi (és állati) ivarsejtek haploidok. tanulmányozhatók. Ezután a sejteket hipotóniás oldatba helyezik. mire a kromoszómák megduzzadnak és elválnak egymástól. Ezek a homológ kromoszómák. Az emberi kromoszómák részletes vizsgálata céljából a sejteket szövettenyészetekben tenyésztik és kolhicinnel kezelik. A tétel: Humángenetika Mi a kromoszóma ? Mit kell tudnunk az emberi kromoszómákról ? Hogyan tanulmányozzák az emberi kromoszómaszerelvényeket? Mi a szexkromatin? Hogyan öröklődnek egyes emberi tulajdonságok? A magnedvben nyugalmi állapotban található kromatinok osztódáskor kromoszómákká alakulnak. A dobverőt és a Barr-testet szexkromatinnak is szokták nevezni.való megkülönböztetés céljából ivari kromoszómáknak nevezzük. nem sokkal a zigóta sejtosztódását követően. ennek megfelelően 46 kromoszómánk van valamennyi testi sejtünkben. azaz két teljes kromoszómaszerelvény található bennük. Egy befűződés. A másodlagosan lefűződött kromoszómadarabka a szatellit. hogy egy sejtben melyik X kromoszóma inaktiválódik. a nők szomatikus sejtjeiben a két X kromoszóma közül az egyik funkcionálisan inaktívvá válik. fényképfelvétel készülhet róluk. fluorescens vagy más megfelelő mikroszkópi festékkel a kromoszómák megfesthetők. ezt keresik meg a sportolók sexvizsgálata során A minőségi tulajdonságok közül autoszomálisan.10. egyetlen gén által (monohibrid öröklődés) domináns-recesszív módon öröklődik az emberi tulajdonságok közül például az . Ez a Barr-test. arginint és hisztidint tartalmaznak. Egyes kromoszómákon még egy másodlagos befűződés is megtalálható. mai ismereteink szerint. A befűződés helyétől függően beszélhetünk egyenlő karú. A kolhicin az őszi kikericsből kivonható. Az. felerészben pedig Y kromoszóma. Az egyes kromoszómákat általában méretük alapján sorrendbe állítják Az egyes autoszóma párok alaktani sajátosságaik alapján egytől huszonkettőig sorszámot kapnak.

valamint a többújjúság. Hazánkban a lakosság mintegy 85 %-ának vörösvérsejt membránjához kötődve megtalálható egy fehérje. korai felismerése esetén. fenilalanin szegény diétával zavartalan életet élhet a beteg. az ilyen vér Rh-negatív. A lakosság maradék 15 %-ának vére nem tartalmazza a Dantigént. A színek dominálási sora: fekete . X kromoszómához kapcsoltan.szürke . hogy mindkét allél. Az öröklődő betegségek közül dominánsan öröklődik az ektodaktilia (homárolló) nevű megbetegedés. A továbbiakban. az öröklődő süketnémaság. a skizofrénia. Autoszomálisan. A feketével szemben mindegyik másik szín recesszív. Ezek a tulajdonságok az ivari kromoszómákhoz kapcsoltan öröklődnek. Az emberi AB0 vércsoportrendszer kodomináns módon öröklődik.mint fentebb említettük bizonyos szemszínek. Az AB0 vércsoportrendszert háromféle allél örökíti. A D-antigént tartalmazó vér Rh-pozitív. Ez egyben ezt is jelenti. i allél esetén antigén szintézis nincs. recesszíven öröklődik a genetikai ártalmak többsége. A beteg végtagjai közül egyen vagy többön is csak két újj képződik. mert a recesszív tulajdonság a recesszív allél . vagy az izomsorvadás bizonyos típusának recesszív allélje. a piros-zöld színtévesztés. de domináns módon öröklődik az angolkór egyik formája. hogy a vércsoportrendszer összesen hatféle genotípussal és négyféle fenotípussal öröklődik: Az AA és A0 genotípusu egyének vércsoportja A. hogy az Rh-negatív vércsoportú emberek mind homozigóta recesszívek.00 genotípusú egyének .A három allél az IA. a szürke és a zöldes szemszínek egymás között intermedier módon öröklődnek. A fenilketonuria a fenil-alanin és a tirozin aminosavak anyagcserezavarával kapcsolatos. autoszomálisan öröklódnek . hogy két Rh-negatív vércsoportú szülőnek nem lehet Rh-pozitív gyermeke. Az ivari kromoszómákon számos tulajdonság génjei is elhelyezkednek. a másiktól függetlenül jelenléte esetén érvényre jut. amelyre a normális testarányok mellett a nagyon rövid végtagok jellemzőek. ha mindketten heterozigóták. A betegség során az agy fejlődése súlyos zavart szenved. Ez azt jelenti. abban az esetben. Y kromoszómához kapcsoltan csak kevés tulajdonság öröklődik. a fogzománc megfeketedése stb. amelyek a rákok ollójához hasonlítanak. Ebből következik. Így a fenilketonuria . A sötétebb szemszín a világosabbakkal szemben mindig domináns tulajdonság. egyes allergiás megbetegedések. az úgynevezett D-antigén.barna . Hasonlóan öröklődik a Pelger-anomália. két Rh pozitív szülőnek viszont lehet Rh-negatív.Rh-összeférhetetlenség. az A és B allélt egyaránt tartalmazó egyének vércsoportja AB. Ilyen például a láb második és harmadik újjának összenövése. a vörösvértestek membránjához kötődő antigén termeléséért felelős. Az albínó szemének szivárványhártyája nem tartalmaz melanint.vércsoportja 0 lesz. a törpenövés. Az Rh-pozitív vércsoportú vér. Öröklődésében egy dominálási fokozatsor nyilvánul meg.kromoszómához kapcsolódó tulajdonságok közül a recesszív módon öröklődő sajátosságok öröklésmenete azért érdekes. amely az immunrendszer gyengesége a fehérvérsejtek funkciós zavara miatt. Ebből az is következik. a gyíkbőrűség egyik formája stb. az IB és az i A két domináns allél egy-egy. (polidaktilia) is. Ma. a fülkagyló szélének túlszőrözöttsége és a kopaszság is. Intermedier öröklésmenettel. a syndaktilia. a BB és B0 genotípusú egyének vércsoportja B. míg a csak 0-t hordozó . de több gén által öröklődik domináns-recesszív öröklésmenettel az ember szemszíne. Az ember minőségi tulajdonságai közül X kromoszómához kötötten öröklődik a vérzékenység. A kék. Az X. az egyszerűség kedvéért A és B valamint 0 allél jelölést használunk A három allél közül csak kettőnek van helye a vércsoportot örökítő kromoszómapárban.albínó Autoszomálisan. mint tulajdonság dominánsan öröklődik. A szemszínt a szivárványhártya melanin tartalmának mennyisége és a melanint tartalmazó sejteknek a hártyában való elhelyezkedése eredményezi.

stb. Ezért például a vérzékenység nőkben csak elvétve fordul elő. A környezeti tényezők is befolyásolhatják a szívinfarktus. amely sikeresen alkalmazható. Az emberrel nem lehet kísérletezni. a kétpetéjúek viszont különböznek.). a férfi pedig rendelkezik az adott sajátossággal. kialakulását. Az ikrek egypetéjű és kétpetéjű ikrek lehetnek. a csipőficam. hogy a zigóta az első osztódásakor a két utódsejt valamilyen ok miatt .el is válik egymástól. a depresszió stb. a velőcsőzáródási rendellenességek.(Az egypetéjű ikrek egyetlen megtermékenyített petesejtből származnak úgy. ha a vizsgált tulajdonsággal valaki fenotípusosoan rendelkezik.Magzati. Nem lehet szó tiszta származéksorú beltenyészetek vizsgálatáról sem. amely a recesszív allélt hordozza. esetleg kodominanciával öröklődik-e.rendellenes módon . arra merőleges vonalakkal ábrázoljuk. hogy autoszómás vagy nemhez kapcsolt-e a sajátosság és más tulajdonságokkal való kapcsoltságra is fény deríthető. Az ember mennyiségi tulajdonságai. Ha a vizsgált tulajdonság tekintetében statisztikailag is kimutathatóan az egypetéjű ikrek megegyeznek. de fenotípusosan a tulajdonsággal nem rendelkezik (heterozigóta) hordozónak nevezzük. Az ember minőségi tulajdonságai között nagyon sok poligénesen öröklődik. az egyik az ikerkutatás a másik pedig a családfaelemzés. a gyomorfekély. Az emberi tulajdonságok öröklődése nehezen tanulmányozható. a gyomorkapu-szűkület. ha az anya legalább egy X kromoszómájában jelen van az adott gén. a férfiakat pedig négyzettel ( ) jelölik. Ráadásul az utódok száma kevés és ezek is különböző terhességekből származnak. a jelét sötétre satírozzuk. hogy a tulajdonság domináns-recesszív módon . Mindezek következtében az emberre nem alkalmazható a kombinációs öröklődés számos kutatási módszere. A nőket egyezményesen körrel (o). vagy ivarérettség előtti halál (abortusz) esetén. A családfa a család több nemzedékre kivetített rokonsági kapcsolatrendszerének az ábrázolása. X kromoszómához kötött recesszív sajátosság csak akkor jelenhet meg nőkben. ez azt jelenti. A házastársakat vízszintes vonallal kapcsoljuk össze. vérnyomás stb.) szintén poligénesen öröklődnek. az úgynevezett rizikófaktorok is befolyásolhatják. Közülük egyesek megjelenését a környezeti tényezők.jelenléte esetén. Ha a családtag neme ismeretlen a jel rombusz alakú( ∇ ). Ez azt jelenti. hogy a kezdetben kialakuló sejtek egy ideig még kölcsönösen helyettesíthetik egymást. a férfiakban az egyetlen X kromoszóma miatt mindenképpen érvényre jut. míg a férfiakban az előfordulása lényegesen gyakoribb. Ha egyszerre két sajátosság öröklődését vizsgáljuk a mindkét fenotípusos sajátossággal rendelkezők szimbólumán mindkét jelleget fel kell egyszerre tüntetni. hogy sok kishatású gén együttesen alakít ki bizonyos tulajdonságokat. Azt a nőt. A veleszületett megbetegedések közül poligénesen öröklődik a nyúlajak-farkastorok. Megfelelő számú nemzedék adott tulajdonságra való elemzéséből megállapítható. Az ikrek megfigyelése során megállapítható melyek az öröklődő és melyek a nem öröklődő emberi tulajdonságok. Az ember petéje úgynevezett regulációs pete. Az egypetéjű ikrek genotípusa mindig teljesen azonos. El lehet dönteni. egy emberöltő alig egy-két nemzedék tanulmányozására elegendő. utódainak az egyedfejlődése hosszú. testtömeg. A házassági vonalat és az utódok vonalát középen egy mindkettőre merőleges vonallal kötjük . mint a növények vagy állatok tulajdonságainak öröklődésével foglalkozó kutatók. a jel kisebb. a szívkamrai sövénydefektus. a rejtettheréjűség. Ezért mindkét utódsejt zigótaként viselkedve barázdálódni tud. mert az ezzel foglalkozó humángenetikusok számos olyan eljárást és vizsgálati módszert nem alkalmazhatnak. (testméret.azon belül dominánsan vagy recesszíven intermedier módon. a tulajdonság öröklődik. a kétpetéjű ikrek valójában testvérek. Családfaelemzéssel a vizsgált tulajdonság öröklődésmódjára is választ kapunk. A két vagy többpetéjű ikrek esetében több petesejt termékenyül meg. Két olyan módszer jöhet szóba. Az utódok szimbólumait egy másik ezzel párhuzamosan futó szakaszról. epilepszia.

E nemzetség fajai a déli Csendesóceán szigetein koncentrálódnak. ha azok eltűnnek. Ez derül ki a szemelvényből is. repülőkutyák által beporzott és terjesztett növénynek van jelentős gazdasági értéke a helyi és a nemzetközi kereskedelemben egyaránt. jobb szélen a legfiatalabb gyermek található. A helyesen felrajzolt családfa a tulajdonságok öröklődéséről egyértelmű tájékoztatást nyújt. A repülőkutyák kipusztulása ezért potenciálisan megsemmisítő hatású a tőlük függő fajokra nézve. semmiben sem hasonlítanak a denevérekre. növényevők. mint amilyenek az éjszaka nyíló virágok. kiválóan látnak vele. milyen szerepe lehet egyes fajok védelmének a biodiverzitás megőrzésében! A repülőkutyák szeme nagy. hanem a denevérekkel párhuzamosan fejlődő félmajmok közé sorolják őket. Guam szigetén. Az utódvonalon a születési sorrendnek megfelelően bal szélen a legidősebb. a nemzedékek tagjait pedig balról jobb felé haladva arab számmal jelölik.össze. Gyakori volt az evolúció során a koevolúció. Egyik legismertebb csoportjuk a Pteropodidae család közel 200 fajt számlál. így a csemetéket gyakran elnyomják a felnőtt egyedek. Az ikreket egy fordított állású V betűvel kapcsoljuk össze. Széles körben elterjedtek az Óvilág trópusain. illetve a legtöbb termés nem terjed messze az anyanövénytől. nappali életmódot folytatnak. Reálisnak tűnik-e ez az új besorolás? Érvekkel foglaljon állást mellette vagy ellen! Kifejtés: A populációs kölcsönhatások rendkívül sokféle kapcsolatot eredményeznek populációk között. – a kulcsfajok eltűnése nagyarányú kipusztuláshoz vezethet Olvassa el figyelmesen az alábbi idézetet (Standovár-Primack: A természetvédelmi biológia alapjai) ! …” A repülőkutyák nappali életmódot folytató. . melyek meggátolják a többi lehetséges megporzót abban. ultrahangos tájékozódóberendezésük nincs. a kutatók érdekes jelenségeket figyeltek meg: bizonyos növényfajok nem hoznak termést. Legalább 186. mint az ében és a mahagóni…” Mutassa be. hogy repülő emlősök. a termést hozó fajoknak pedig kevesebb termésük van. ezért nevezik őket repülő rókáknak is. Az egyes nemzedékeket a bal szélre írt római számmal. ahol két bennszülött Pteropus –faj már kipusztult vagy gyakorlatilag kipusztult. Arcorruk hegyes. beleértve az olyan értékes faanyagot szolgáltató fajokat. hogy átvegyék a denevérek szerepét. nappal tevékenykednek. amelyeknek körülbelül negyede a Pteropus nemhez tartozik. Sok növényfaj megporzása és magterjesztése teljes mértékben a denevérektől függ. További fontos különbség. A repülőkutyák mai rendszertani besorolása erősen vitatható. gyakran az egyedüli megporzói és magterjesztői. Mivel ezek kölcsönhatások. Egy Szamoán készült tanulmány szerint a száraz évszak során a magok 80-100 %-át a repülőkutyák juttatják a talajra. Egyes kutatók ma már nem is sorolják őket a denevérek közé. Ugyanis azon túlmenően. A csendes-óceáni szigeteken a repülőkutyák a növényi diverzitás fenntartásában betöltött szerepét nem lehet túlbecsülni. amelyek ugyancsak eljutottak a repülés képességéig. denevérektől függő növényfaj hoz létre egy sor emberek által felhasznált terméket. és valamennyi kapcsolat valamilyen szinten valamelyik populáció javára szolgál egyes populációk védelme gyakran nem oldható meg más populációk védelme nélkül. hogy ultrahangos radarrendszerük sincs. ami a denevérekre általánosan jellemző. ennek megfelelően fogazatuk sem emlékeztet a rovarevő fogazatra. gyümölcsevő állatok. Szemeik nagyok. szemeik nagyok. az együttes evolúció. B tétel: Repülő kutyák. Fejük más formájú. A térségben sok. Néhánynak olyan koevolúciós sajátosságai is vannak. ahol trópusi növények százainak a legfontosabb. amely ugyancsak – legalább is tágan értelmezve – minden egymással valamilyen kölcsönhatásban lévő populációra hat. gyümölcsevők.

a DNS-állomány felépítésének és működésének következménye. allél. a genotípus pedig az őt létrehozó örökítőanyag részletet. Az utóbbiak a gén változatai. az elnyomottat pedig recesszívnek (lappangónak) nevezzük. Egy-egy génnek nemcsak két hanem több. Ezekben az esetekben egy egyedben többféle génváltozat is lehet. . mutációval jöttek létre. amely az egyed életében sohasem működik. amelynek során a létrejövő ivarsejtekbe (utódsejtekbe) szabályos osztódás esetén a homológ kromoszómapároknak csakis az egyik tagja kerülhet be. működő része a genotípus. néha sok változata is lehet. A génváltozatok vagy allélek az örökítőanyag megváltozásával. az utódnemzedékeket pedig F betűvel (a latin filialis generatio = utódnemzedék szó kezdőbetűje). Rh. A keresztezés jele a leírásokban “ × ”. genotípus és fenotípus fogalmakat. Adja meg milyen keresztezésekkel dönthető el egy domináns fenotípusú egyed genotípusa. csak mindkettő más-más tulajdonságváltozatra nézve az. a recesszív viszont csak akkor. Ebben az esetben a fenotípus magát a tulajdonságot jelenti. F2. A tulajdonságok öröklődését keresztezési vizsgálatokkal tanulmányozzák. Az örökítőanyag a sejtmag kromoszómáiban található. A keresztezés kísérletekben a szülők általában homozigóták. amelyek egy-egy tulajdonság létrehozásában fontosak. Az itt található két homológ gén lehet teljesen azonos. kétallélos rendszerben dominánsan. A domináns génváltozat hatását akkor is kifejti. Ismertesse az emberi vércsoportrendszerek (AB0. A genomnak a fenotípust kialakító. hiszen csak két homológ kromoszóma van egy sejtben. A keresztezések leírásában a szülői nemzedéket P-vel jelölik (a latin parentes = szülők szó kezdőbetűje alapján).11. kisbetűvel pedig a recesszív allélt jelöljük. Általában ugyanarra a tulajdonságra nézve. két eltérő tulajdonságú egyedet ivarosan szaporítanak. A keresztezési kísérletekben tapasztalható eredmények mögött a meiózis folyamata áll. illetve recesszíven öröklődő jelleg előfordulásait az első és a második utódnemzedékben. A diploid szervezetekben a homológ kromoszómákon a lókusz mindig ugyanazon a ponton van. Vezesse le az egygénes. Ennek megfelelően egy homozigóta egyed allélösszetétele egy génpár esetén AA vagy aa. A tétel: A mendeli genetika Határozza meg a gén. Ha a homológ kromoszómák homológ lókuszán azonos génváltozat van. Ha viszont a két homológ lókuszon más-más génváltozat van. ez azonos a sejtmag DNS-molekuláinak összességével A genom azonban számos olyan részt is tartalmaz. tehát nem vesz részt a fenotípus kialakulásában. Az alléleket azonos betűkkel jelöljük. A gén a kromoszóma meghatározott pontján helyezkedik el. ha csak az egyik lókuszon van meg. A fenotípus és a genotípus kifejezéseket egy-egy tulajdonságra nézve is használjuk. Az egymást követő nemzedékeket az F betű indexe jelenti (F1. A felépítésbeli és működésbeli sajátosságok kialakulása az élőlények öröklöttségének. és figyelik a tulajdonságok öröklődését. de egy egyedben általában egyvagy legfeljebb kétféle génváltozat fordulhat csak elő. Az utódokat több nemzedéken keresztül egymás között szaporítják. akkor az egyed erre a génre (tulajdonságra) nézve heterozigóta. A teljes öröklöttség neve genom. ha mindkét lókuszon ilyen génváltozat van. ez a génhely a lókusz.). A kromoszómák gének sorából állnak. Vannak olyan tulajdonságok amelyeket több gén is örökít. Hozzon pékdát recesszíven öröklődő emberi betegségekre. az egyed erre a génre (tulajdonságra) nézve homozigóta. de lehet kétféle is. két allél esetén például egy nagy (A) és egy kicsi (a) használatos. Nagybetűvel a domináns. öröklésmenetét ! Az élőlényeknek számtalan tulajdonságuk van. Az élőlények tulajdonságainak összességét fenotípusnak nevezzük. a heterozigótáé pedig Aa. F3 stb. Az utóbbi esetben az egyik génváltozat működése során teljesen vagy részlegesen elnyomhatja a másik hatását Az ilyen génváltozatot dominánsnak (uralkodónak). ami megjelenési formát jelent.

2 heterozigóta Aa és 1 a másik génre homozigóta aa egyed keletkezhet. homozigóta szülők utódaként az F1 nemzedékben heterozigóták. más néven hibridek jönnek létre. az utódok allélösszetétele a kombinációs tábla segítségével: F1 ivarsejtek A A a Aa Aa a Aa Aa minden egyed Aa genotípusú A második nemzedékben pedig az F1 egyedeit egymás között keresztezve: Aa × Aa ivarsejtek A a és A a F2 Ivarsejtek A a A AA Aa A Aa aa Látható. 50 % a Aa és 25 % a aa kombináció megjelenésének a valószínűsége) A szülők allélössztétele a vizsgált tulajdonságra nézve. a másik homozigóta recesszív volt a vizsgált tulajdonságra nézve: AA × aa A szülők ivarsejtei a vizsgált génre nézve: A A a a Mivel elméletben akármelyik hímivarsejt bármelyik petesejtet megtermékenyítheti. A tábla az utódok kialakulásának valószínűségére ad felvilágosítást. . (Egyetlen utód esetén 25 % az AA. majd amikor ezeket egymás között keresztezte. (Egyetlen utód esetén 25 % az AA. az utódok allélösszetétele a kombinációs tábla segítségével: ivarsejtek A A a Aa Aa a Aa Aa minden egyed Aa genotípusú A második nemzedékben pedig az F1 egyedeit egymás között keresztezve: Aa × Aa ivarsejtek A a és A a F2 ivarsejtek A a A AA Aa A Aa Aa F1 Látható. a másik homozigóta recesszív volt a vizsgált tulajdonságra nézve: AA × aa A szülők ivarsejtei a vizsgált génre nézve: A A a a Mivel elméletben akármelyik hímivarsejt bármelyik petesejtet megtermékenyítheti. feltételezve azt. hogy 1 egyik génre homozigóta AA.kettő sohasem. akkor a második utódnemzedékben 3:1 arányban gömbölyű illetve szögletes magvú utódok jöttek létre. hogy az egyik homozigóta domináns. A tábla az utódok kialakulásának valószínűségére ad felvilágosítást. Általános alakban a keresztezés leírása ekkor: A szülők allélössztétele. hogy 1 egyik génre homozigóta AA. 50 % a Aa és 25 % a aa kombináció megjelenésének a valószínűsége) Mendel egyik kísérletében gömbölyű (G) és szögletes(g) magvú borsókat keresztezett. A keresztezési kísérletekben a kétféle tulajdonságváltozatú. A monohibrid keresztezésekben csak egyetlen tulajdonság változatainak öröklődését vizsgáljuk. 2 heterozigóta Aa és 1 a másik génre homozigóta aa egyed keletkezhet. A szülők homozigóták voltak. Az első utódnemzedékben csupa gömbölyű magvú borsókat kapott. hogy az egyik homozigóta domináns. feltételezve azt.

Domináns-recesszív öröklődés esetén a domináns tulajdonságú egyed ismeretlen genotípusát tesztelő keresztezéssel lehet megállapítani. vagyis a tulajdonságok hasadásának mértéke . Ezek az egyedek ugyanis heterozigóta dominánsok voltak. a gömbölyű magvú egyedek kétharmada viszont egymással keresztezve újra a 3:1 hasadási arányt mutatta. akkor a kérdéses egyed homozigóta domináns volt. Az A. A tesztelő keresztezést elvégezhetik a (homozigóta recesszív) szülővel is. Miután számos más keresztezésben is ugyanezt az eredményt kapta. A testi jellegek közül az emberi vércsoportok öröklődése fontos kérdés.g G Gg Gg G Gg Gg A kialakuló kombinációk: F1 ivarsejtek g g Az F2 gömbölyű magvú utódok egyharmada (a domináns homozigóták) egymás között keresztezve csakis gömbölyű magvú utódokat hoztak létre.. Az Rh+ . Tehát nemzedékről nemzedékre mindig a felére csökken a heterozigóták aránya. A homozigótákban ugyanannak az allélnek két példánya fordul elő.G g…. az AB vércsoportú emberben viszont az A. Ez a két allél egymással szemben kodomináns jellegű.és a B-allél viszont a 0-alléllel szemben domináns. amelyeket a később róla elnevezett szabályokban foglalt össze. Az AB0-vércsoportrendszerben egy gén három alléljével a Mendel-szabályoknak megfelelően öröklődik. A három allél: A. felismerte a keresztezésekben tapasztalható szabályszerűségeket. Például az apasági perekben a vércsoport-öröklődés szabályszerűségeit is figyelembe veszik a szakvélemény elkészítésekor. akkor Rh-negatív.. és 0. Ennek során homozigóta-recesszív egyeddel keresztezik a vizsgálandó domináns tulajdonságú egyedet.és a B-allél egyaránt megvan. Ha ez a vércsoportantigén megvan a vértestekhez kötődve. Így a következő genotípusok alakulhatnak ki: fenotípus A B AB 0 genotípus AA vagy A0 BB vagy B0 AB 00 Gyakorlati szempontból nagyon fontos az Rh-vércsoportrendszer öröklődése is. Ha az F3 heterozigóta egyedeket továbbra is egymás között keresztezte. a két tulajdonságváltozatot nem lehetett keresztezéssel tartósan egyesíteni. a gömbölyű illetve szögletes magvúakra nézve. akkor újra 3:1 lett a gömbölyű és szögletes magvú utódok aránya. ebben az esetben egyúttal visszakeresztezés az eljárás neve. Közülük mindig kettő számára van hely a homológ kromoszómapár két lókuszán. ha viszont 1:1 arányban domináns illetve recesszív fenotípusú egyedek is létrejönnek. akkor a vér Rh-pozitív. ha nincs meg. Ha az utódok mind domináns tulajdonságúak lesznek. A Dantigén kimutatásával határozzák meg ezt a vércsoportot.Az ivarsejtek: GG… × …gg G…. e kettő viszonya határozza meg a vércsoportot. Az F2 szögletes magvú borsók egymással való keresztezése mindig kizárólag szögletes magvú utódokat eredményezett. B. akkor heterozigóta volt a vizsgálandó domináns tulajdonságú egyed.

Az erdőterület kiterjedése az elmúlt 50 évben 600 000 hektárral nőtt (1980 óta 100 000 hektárral). Pontosabb biokémiai vizsgálattal azonban jó néhány esetben kimutatható. A tejcukormérgezésben szenvedő csecsemő nem tudja feldolgozni az anyatej vagy a tehéntej tejcukortartalmát. és miért telepítették őket a keményfaligetek helyére? Mit gondol miért okozott olyan óriási pusztítást a Magas Tátrában az elmúlt évi orkán? Milyen erdőtelepítési politikával lehetett volna elejét venni a katasztrófának? . A recesszíven öröklődő betegségek csak homozigóta formában alakulnak ki. Teljesen egészséges szülőktől is származhatnak recesszív betegségben szenvedő gyermekek ha mindkét szülő hordozza a hibás allélt.vércsoport dominál az Rh vércsoporttal szemben. B tétel: Az emberi tevékenység hatásai Olvassa el az alábbi idézetet (Magyarország környezeti mutatói 2000. Csak fenil-alanin-hiányos táplálkozással lehet védekezni a hatás ellen.). és puhafaültetvények. Mérgező végtermékek halmozódnak fel vérükben. A dominánsan öröklődő emberi betegségek öröklődése könnyen követhető. hiszen a heterozigótákban is kialakulnak. ez ma alig éri el a 20 %-ot. Így heterozigóta állapotban a betegséget okozó. A recesszív allél ezekben a betegségekben sokszor azt jelenti. fenyők és akácosok a homokos területek esetében). Elsősorban a csontvázat. Ez elsősorban a gyorsan növő fafajok és fajták telepítésének következménye (ezek most az összes erdőterület 10 %-át adják). Így öröklődik például a sokujjúság. és miért harcolunk ellenük napjainkban? Milyen fajokból állnak a puhafaligetek. füves ökoszisztémák kárára történt (fekete fenyő a dolomit sziklagyep. Az őshonos fafajokból álló természetközeli elegyes erdőállomány még mindig az összes terület felét teszi csak ki. A fenilketonuriás betegek nem képesek a fenil-alanin aminosav normális anyagcseréjére. Ha dominánsan öröklődő betegségben szenvedő emberek utóda egészséges lesz (ez csak akkor lehetséges. Homozigóta recesszív állapotban egyik allél sem fejti ki a szükséges hatást. hogy szétdarabolták az élőhelyeket és az ökológiai folyosókat.8 millió hektárt. hogy a hibás allél nem működik. hogy a hibátlan allél csak többé-kevésbé képes pótolni hibás párjának működését. A fő vízfolyások szabályozásával a legtöbb ártéri tölgy-kőrisszil erdő eltűnt. ha mindkét szülő heterozigóta a betegségre nézve). akkor az utód már nem örökíti tovább a hibás allélt. mert hiányzik szervezetéből egy lebontó enzim. a süketnémaság bizonyos formái. összenőtt ujjak. A recesszíven öröklődő emberi betegségek megfigyelése lényegesen nehezebb feladat. recesszív allél nem jelent problémát. amelyek súlyos agyi károsodást okoznak. A vízkészletgazdálkodás szintén negatív hatást gyakorolt a biológiai sokféleségre. a “tejcukormérgezés” és a súlyos szellemi fogyatékosságot okozó fenilketonuria nevű anyagcserezavar. vagy a törpeség egyik formája. Magyarországon a lakosság 85 %-ában megtalálható az Rh-faktor D-antigénje. a vázrendszer elváltozását okozzák. illetve mezőgazdasági területek kerültek a helyükre… „ Milyen erdőtársulások borították hazánk területét az emberiség térnyerése előtt? Mi a közös a feketefenyőben és az akácban ? Miért erőltették telepítésüket ötven évvel ezelőtt. mert a másik. Ezeket a csecsemőket csak tejmentes diéta mentheti meg. Recesszív módon öröklődő emberi betegség a teljes fehérbőrűség (albinizmus). de többségük rendkívül ritkán fordul elő. a kötőszöveti rendszert és az izomzatot érintik. amely gyakran unikális.majd válaszoljon a kérdésekre! „Az emberi tevékenység térnyerése előtt Magyarország jelenlegi területének több mint 70 %-át borították erdők. hibátlan allél a szükséges működést ellátja. így kialakul a betegség. különösen a vizes területeknek a művelhetőség érdekében végzett intenzív lecsapolása és a folyószabályozás járt ilyen következményekkel. Az utak és autópályák bővítése szerte az országban akadályokat állított a vándorló fajok elé azáltal. Az ilyen betegségek száma több száz. és jelenleg eléri az 1.

A gyorsan növő „papírnyárasok” mintegy 15 év alatt vágásérettek. A feketefenyő és az akác sem őshonos hazánkban. Sajnos a nemesnyárasok is jelentősen csökkentik a természetes diverzitást a gyepszintben. a szárazabb. majd a lecsapolások írták át a táj arculatát. A sokkal értékesebb keményfák azonban csak 80-100 év múlva vágásérettek. kemény fája pedig ipari célokra sokoldalúan felhasználható.Kifejtés: Hazánk területét az emberiség térnyerése előtt – az utolsó jégkorszakot követő időkre gondolva – klímazonális és intrazonális erdők és erdőspuszta borította. Ráadásul a gyökérsarjakról vegetatíven is kiválóan szaporodó akác tolakodó gyomfává vált. égeres láperdőket. Az alföld ártéri területein tölgy-kőris-szil keményfa ligeteket. hiszen az akác jó mézelő. Az ember megjelenését követően előbb a földművelés és a legeltető állattartás. tehát gyorsan megtérülő befektetés a telepítésük. tájidegen fajok. löszborította területeken az alföldön és a dombvidéken lösztölgyesek voltak. Telepítésük látszólagos gazdasági hasznosságuk miatt történt. A puhafaligetek favorizálása a keményfaligetek helyén kizárólagosan gazdaságossági kérdés. és helyüket „fenyősivatag” vagy „akácsivatag” váltja fel. Az őshonos erdőállományok jelentős hányada. Az óriási fenyőpusztítást a mintegy 100 évvel ezelőtti homogén lucfenyvesítés okozta. Telepítésük következtében azonban az élőhelyeken a nagy diverzitású eredeti ősgyepek eltűnnek. . azok jobban ellenálltak volna az orkán pusztításának. Ha akkor az eredeti vegetációnak megfelelő kevert erdőállományokat telepítették volna. A hegyvidéken a klímazonális erdőtársulások: a cseres-tölgyesek. Ökológiai hátrányaik miatt ma már hivatalból üldözendők. főleg az Alföldön. a gyertyános-tölgyesek. eltűnt. a bükkösök követték egymást a magassági övek szerint.

akár mint predátor. A növényevők az elsődleges fogyasztók. növények vagy állatok szerves anyagaival táplálkoznak. A táplálékláncoknak három alapvető típusát különböztetjük meg. Az energia beépül a zöld növények fotoszintézise során . általában 3-4 tagbél állnak. Ők más élőlények. energiában szegény elemek vagy vegyületek kerülnek vissza a légkörbe és a talajba miközben a termelők számára újra felvehetőkké válnak. akár mint préda. Az élőlények pusztulásával a lebontó szervezetek tevékenységének következtében az anyagok mint kis molekulájú. A populációk között az egy irányú fogyasztott-fogyasztó kapcsolatok alkotják a táplálékláncokat. harmadlagos fogyasztó a csuka. a valóságban azonban sokkal rövidebbek. fogyasztók és lebontók szerepét az ökoszisztémák anyag és energiaforgalmában! Határozza meg az elvi különbséget az anyagforgalom és az energiaáramlás között! Ismertesse a szén. A lebontók lehetnek állatok (például a keselyűk. számos bogárfaj stb.egerész ölyv. A növények testanyagaik formájában raktározzák a kémiai energiává átalakított napenergiát. ők a termelő szervezetek. A lebontó szervezetek a bontott anyag egy részét saját testükbe építik be. gombák és baktériumok. Mivel a gyapjaslepke hernyóját vagy a mezei pockot stb. A többi élőlény csak a már kész szerves anyagot képes különböző módon másodlagosan hasznosítani.12. Ezért a lebontókat visszamentőknek is szokták nevezni. ezt rendszerint különböző állatok végzik. ha a zsákmánya a vízben más apróbb. A nyagforgalom és energiaáramlás az ökoszisztémákban Értelmezze és példák segítségével mutassa be a termelők. Elméletben 6-7 tagú táplálkozási láncok is összerakhatók. táplálkozási lánc. Mivel a Nap energiájának segítségével szervetlen anyagból is képesek szerves vegyületek felépítésére. Másodlagos fogyasztó például a karvaly. amelyek befolyásolják ezen anyagok körforgását! Ismertesse a lehetséges következményeket és teendőket! Az ökoszisztémákban a populációs kölcsönhatások közül a táplálkozási kapcsolatok valamilyen formában. A másodikot csoportot a fogyasztók képezik. Első láncszemét azonban minden esetben az autotróf szervezetek. a ragadozók másodlagos. A táplálkozási hálózatok utolsó láncszeme mindig egy ragadozó. ez azonban napjainkban nem jelentős a bioszféra egésze szempontjából). a csúcsragadozó.). A növények által felvett szervetlen anyagokból a Nap fényenergiájának segítségével növényi szervesanyag lesz. A társulások nyílt anyagi rendszerek. Tevékenységüket aprózással kezdik. számos más ragadozó is elfogyaszthatja. amely ilyen formában biztosítja a fogyasztók testfelépítéséhez és életműködéseihez szükséges energiát. amely rovarevő énekesmadarakat zsákmányol. negyedleges ragadozó például a növényi plankton-állati plankton-apró ragadozó rákok-kisebb tengeri halak-lánc végét lezáró tonhal. amelyek kívülről kapják a működésükhöz szükséges energiát. amely csak fogyaszt. A különböző szerepű élőlények a társulások táplálkozási szintjeit képezik.karvaly. Mivel őket is fogyasztják. Ilyen például a kocsányos tölgy-gyapjaslepke hernyó. ezért fogyasztók. míg a szervetlen anyagokká való átalakítás a mikroorganizmusok feladata. harmadlagos vagy akár negyedleges fogyasztók is lehetnek. rovarlárvákat fogyasztó kishalakkal táplálkozó ragadozó hal. az oxigén. A harmadik csoportot az elpusztult szervezetek anyagait hasznosító lebontók alkotják. Az elsődleges energiaforrás alapvetően a Nap sugárzó energiája ( a kemoautotróf prokarióták esetében kémiai energia. A táplálékláncok révén a társulásokban anyagkörforgalom és energiaáramlás valósul meg. az esetek túlnyomó többségében a fotoszintetizáló növények képezik. a táplálékláncok a természetben a táplálkozási hálózatok bonyolult rendszerét képezik A táplálékhálózatok szerkezete különböző lehet. testanyagaikon keresztül azt visszajuttatják a táplálkozási hálózatokba. vagy a zabmezei pocok. valamennyi populációt érintik. és a foszfor körforgásának útját! Ismertessen emberi tevékenységeket. de őt már nem fogyasztják.

A társulások energiamozgásának állomásai a termelőktől az elsődleges. Az energia vándorlása során azonban minden táplálkozási szinten jelentős veszteséggel kell számolni. mert egyfelől a társulások nyílt rendszerek. Vizsgálati adatok szerint a növényevő állatok az elfogyasztott tápláléktömeg 38 %-át hasznosítják csupán. Az egyes szinteken fellépő energiaveszteség miatt a társulások energiaellátása állandó utánpótlás révén biztosítható csak. A termelőktől indul ki és a táplálkozási szinteken keresztül a csúcsragadozó felé halad. a másik pedig az. Az elfogyasztott szervesanyagnak pedig alig 4 %-a épül be a szervezetükbe. minél hosszabb egy tápláléklánc. Az energia útja egyirányú áramlás a társulásokban. Így csak a fennmaradó egyre csökkenő hányad jut préda formájában a tápláléklánc következő szintjére. A növények a rendelkezésükre álló sugárzó energiának azonban alig 0. hogy beépül a szervezetbe. hogy ürülék szerves anyag tartalmának formájában. Ezt a Nap sugárzó energiája biztosítja. Az első főtétel az energia megmaradását mondja ki. A fogyasztó szervezetek a szerves vegyületek felvételével jutnak a kémiai energiához. azt jelenti. ami persze megfelelő energiatartalomra számolható át.keletkező szerves vegyületekbe.5 %-át képesek a szervezetükbe építeni. tehát energiaveszteséggel kell számolni. Ebből 10 kg ragadozó haltömeg épülhet fel. nem növekedhet a mennyisége. a kémiai energia átalakulhat munkává és hővé. Hasonló utakra kerülhet az energia a társulások szintjén is. annál nagyobb az energiaveszteség. hogy az energia egy hányada szintenként az életfunkciók működtetésére elhasználódik vagy ürülékkel leadásra kerül. másodlagos stb. a harmadik irány pedig az a lehetőség. egy része hő formájában szükségszerűen a környezetben távozik. Ezért a biocönózisokban minden egyes táplálkozási szinten a kilépő hő formájában energiaveszteséggel kell számolni amit kívülről pótolni kell. hogy a minden biocönózisban a rendelkezésre álló kémiai energia mennyisége a megkötött fényenergia mennyiségétől és hasznosulásának mértékétől függ. majd a lebontó szervezetek zárják a sort. a többit ürülék formájában leadják. de nem is csökken. Ez az ökológiai rendszerek szempontjából. alacsony energiatartalmú vegyületek formájában lép be a társulásokba. Az adott rendszerben ennél több nem termelődhet. 10 000 tonna növényi planktonból 1000 tonna állati plankton lesz. Az ökológiai rendszerek élőlényei termodinamikai szempontból a rendszerbe belépő energiával munkát végeznek és hőt termelnek. egy másik. Az egyes . A társulásokban az anyagforgalom az energiaáramlástól elválaszthatatlan. Pontosabban annyi sem. ez a planktontömeg 100 kg planktonfogyasztó kishalak testtömeg gyarapodásához elegendő. Az egyik lehetőség. Természetesen a társulások működésére is érvényesek a termodinamika törvényei. miszerint egy elszigetelt rendszerben az energia mennyisége változatlan marad. mint kémiailag kötött energia elhagyja a szervezetet. Az anyag ugyanis energiában szegény. ezeket a vegyületeket a fotoszintézis során történi átalakításuk közben "töltik fel" az autotróf szervezetek kémiai energiával miközben testanyagaikká alakítják őket. amelyek nyíltak. másfelől pedig a termodinamika második főtétele szerint az energetikai folyamatok során termelt hő nem tud teljes egészében munkává alakulni. kémiai energiává alakítva áll a társulás rendelkezésére. amely emberi fogyasztás esetén mindössze 1kg testtömeg gyarapodáshoz vezet. a többi anyag energiatartalma az életműködéseik fenntartásához szükséges. A termelők által megkötött napenergia tehát szerves vegyületek formájában. Egyetlen egyedben a táplálékkal felvett energia útja háromféle lehet. Ebből következik. hogy a termodinamika törvényszerűségei alapján a különböző energiaformák egymásba történő átalakulása során az energia egy meghatározott hányada szükségszerűen hőenergiává alakul át és elhagyja a rendszert. a rövidebb táplálkozási láncok jobb hatásfokúak. Ennek egyik oka. A ragadozó táplálékláncok energiahasznosítása ugyancsak rossz hatásfokú. de az energiafajták összege a kiindulási energiánál nem lehet több. Általában egy nagyságrendnyi a tömegcsökkenés szintről szintre haladva. hogy a szervezet önfenntartásához elhasználódik. fogyasztókon keresztül a csúcsragadozók felé halad.

majd fehérjéket. amelyet műtrágyaként hasznosítanak. A szén a bioszféra légkörében szén-dioxid gáz. Ekkora madártömeg fészkelőhelyeinek környékén óriási mennyiségben keletkezik guanó. Az oxigén részben mint a víz-. újra beépülhetek a fotoautotróf szervezetek testébe. részben közvetlenül a csapadékból kerül a víz. A kőzetek kémiai mállása során a víz kioldja a foszfátokat a kőzetekből és ezek a növények számára felvehetővé válnak és bekerülnek a táplálékláncba. Számuk a hatvan évek végén mintegy 25 millió volt. A Föld felszínére visszahullott csapadék vagy a talajba szivárog. Az állatok ivóvízzel is foszfát-ionokhoz juthatnak. Az ökoszisztéma növényei adott mennyiségű felszívott vizet párologtatással a levegőbe juttatnak. Például Peru part menti halban gazdag vizei rengeteg halászmadarat tartanak el. a vízben mint oldott szén-dioxid gáz és hidrogén-karbonát illetve karbonát-anion. hogy az ökoszisztémákba az autotróf szervezeten keresztül belépő energia végigvándorol az egyes táplálkozási szinteken. A társulásokba tehát részben a talajból.szinteken bekövetkező energiaveszteség anyagveszteséget is jelent. A növényzetre kerülő csapadék zöme lefolyik és szintén a talajba kerül. részben mint a szén-dioxid összetevője vesz részt a biológiai ciklusban. A molekulárisan a levegőbe került oxigén a szervezetek légzése során vízzé alakul és visszakerül a vízciklusba. a társulások anyagai azonban állandó körforgalomban vannak. Az elpusztult élőlények testanyagaiban lévő szén a lebontó szervezetek tevékenységének következtében ugyancsak szén-dioxiddá alakul vissza. A bioszférában a foszfor legnagyobb része különböző kőzetekben és a tengerek mélyén üledékekben van jelen. Az energiaforgalommal szemben. A kismolekulájú anyagok a fotoszintézis során újra feldúsulhatnak energiában és nagymolekulájú szerves vegyületekké redukálódhatnak. onnan újra átvándorolhatnak a fogyasztók testanyagaivá. majd eltávozik belőle. így egyirányú folyamat. többé kevésbé újra rendelkezésre állnak. amely egyirányú folyamat. az anyagokra a társulásokban a körforgalom a jellemző. a fotoszintézis vagy kemoszintézis során a légköri szén-dioxidot szénhidrátokba beépítve szerves vegyületekké alakítják. Végeredményben a lehullott csapadéknak csak igen kis hányada épül be a fotoszintézis során kötött hidrogén formájában a társulások élő szervezeteibe. Az elpusztult élőlények foszforvegyületit baktériumok tárják fel és teszik újra felvehetővé. A víz körforgása során a Föld felszínéről elpárolog és gőz formájában a légkörbe kerül. A szén körforgásánal legfőbb mozgatója az autotróf szervezetek működése. A foszfor egy része mint a guano (madárürülék) alkotóeleme is visszakerül a szárazföldre. az üledékes kőzetekben mint karbonátsók van jelen. Mindezekből kiderül. amelyek energianyerés céljából a légzés során a levegőből felvett oxigénnek újra széndioxiddá oxidálják vissza. a keletkező kismolekulájú energiában szegény vegyületeket pedig a sejtek leadják. kőolaj. Ezek a szerves anyagok az autotrófokból a heterotróf fogyasztókba kerülnek. Ezzel együtt és egy időben anyagvándorlás is folyik. hiszen a légzés során nagymolekulájú. A populációk táplálkozási kapcsolatai révén megvalósuló anyagforgalmi folyamat az anyagok biológiai ciklusa. földgáz) illetve a élő szervezetekben különböző szerves vegyületek formájában. és nukleinvegyületket állítanak elő belőlük. zsírokat. vagy a felszínen elfolyik és végső soron újra a nyílt vizekbe kerül. hogy az ökoszisztémákban az energiaáramlás és az anyagforgalom egymástól elválaszthatatlanul zajlik. Az ember például a fosszilis tüzelőanyagoknak a körforgásba történő gyors visszahozásával szól bele a biogeokémiai körforgalomba. ahol a felhők lehűlése kicsapódáshoz vezet. A leadott anyagok nem vesznek el a társulásból. A talajba szivárgó víz jelentős része a növények számára felvehető állapotban marad a talajban. energiában gazdag vegyületek bomlanak le miközben energiatartalmuk az életműködésekre fordítódik. Ennek negatív következményei . Nagy mennyiség raktározódik a fosszilis energiahordozókban (szén. A két folyamat között azonban lényeges különbség. és a folyamat kezdődik előről.

amelyek meggyorsítják az érfal lipid megkötését. Ez az oka annak. azaz az érelmeszesedést. A függőség miatt a dohányzásról csak nagy akaraterővel és hosszú idő alatt lehet leszokni. alvászavarok. a legveszélyesebbek az érelmeszesedés. Napjainkban a fejlett országok 15 év feletti lakosainak 25-34 %-a dohányzik. Magyarországon a férfiak 45. például a trópusi esőerdőké. ami azt jelenti. A cigaretta megvonása. mégis törékenyebbé vált érfal könnyebben eredményez agyvérzést vagy infarktust illetve érszűkületet. 95. az agyvérzés. Dohányzáskor a tüdőbe jutó füstből a nagy felületen a tüdő számos egészségkárosító anyagot megköt. nyugtalanság. B tétel: A dohányzás ártalmairól Olvassa el az alábbi szöveget és az idézet (Fazekas-Szerény: Biológia I. A magyar lakosság több mint harmada dohányos.például az üvegházhatás fokozódása a nagymennyiségű szén-dioxid légkörbe juttatása révén Negatív emberi hatás egyes nagydiverzitású. A tüdő fejlődéstanilag a bélcső kitüremkedésének fogható fel. de belül rendkívül nagy felületű zsák. elhízás. a szívinfarktus és a tüdőrák. A vérbe is jutnak olyan égéstermékek és kémiai anyagok.old. Fontos lenne a nemzetközi szerződések megkötése és ezek betartása a gazdag és a szegény országok között. hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felé adatokat közlő országok közül a népesség számához viszonyítva Magyarországon hal meg a legtöbb ember tüdőrákban…” Hogyan függ össze a tüdőrák kialakulása a dohányzással? Milyen összefüggés van a dohányzás és az érelmeszesedés között? Hogyan függ össze az érelmeszesedés a szívinfarktus vagy az agyvérzés kialakulásával? Kifejtés: A dohányzás rendkívül egészségkárosító szokás. A megvastagodott. A dohányosok túlnyomó többségében függőség alakul ki a dohányzással kapcsolatban. másrészt a dohányzási égéstermékek rákkeltő voltával magyarázható. rosszul érzi magát. Ha nincs lehetősége rágyújtani. majd az ásványi anyagok berakódását. Romboló hatása nem látszik olyan egyértelműen. és ezért nagy produktivitású ökoszisztémák írtása is. alkalmakkor rágyújtási kényszert érez. sajnos ezek nagyobb része egyúttal erős dohányos is. . másodsorban pszichés függőség is kialakul. kínzó vágy a cigaretta után és még sorolhatnánk. A nikotin okozta ártalmakat szinte fel sem lehet sorolni. A függőség kettős: elsősorban nikotinfüggő a dohányos. fejfájás.ábra !! „ A dohányzás sajnos társadalmilag elfogadott szokás. mint az alkoholé. egy vakon végződő. hogy a dohányos ember bizonyos helyzetekben. különböző rákkeltő anyagokat is.) valamint a grafikon összevetésével fejtse ki a véleményét a dohányzásról! Ábra: Biol II. 102. a dohányzás abbahagyása kellemetlen tünetekkel jár: fáradékonyság.-II. a koncentráló képesség romlása. a nők 35 %-a. A tüdőrák és a dohányzás közötti egyértelmű összefüggés egyrészt a tüdő anatómiájával. ingerültség. ideges lesz.

ha minden egyed egy másik faj képviselője. Általában minél nagyobb a populáció egyedszáma. ) A diverzitás fogalmának általános alkalmazhatósága éppen azért nehéz. amíg egy elemnek (a mi esetünkben egy fajnak) egy csoporthoz ( a mi esetünkben a társulást felépítő populációhoz) való tartozását meg nem állapítjuk. A populációkban beszélhetünk a genetikai anyag. (Kiegészítő anyag: A Simpson-index alapján számolva a diverzitás értéke annak a valószínűsége. ezt az általános bizonytalanságot becsli. ami addig áll fenn. mert túl sok információt próbál belesűríteni egyetlen adatba. ha egy társulásban minden egyed azonos fajhoz tartozik. A Shannon-Wiener féle entrópiafüggvény bonyolultabb matematikai formula. Figyelembe kell venni az egymástól eltérő. A diverzitás értéke egyszerre veszi figyelembe a fajok számát és a különböző populációkhoz tartozó egyedek számát is. hogy a vizsgált társulás két véletlenszerűen kiválasztott eleme különböző legyen. Ezek bonyolultságukban – és ezért pontosságukban – térnek el egymástól. amely az adott élőhelyen pusztulásra van ítélve. A társulás fajokban való gazdagságát és a fajok egymáshoz viszonyított gyakoriságát fejezi ki. E két szélsőséges állapot nyilvánvalóan csak elméletben létezik. Növénypopuláció hosszabb ideig élhet. A fenotípusos diverzitás az élőlények megjelenő tulajdonságaiban mutatkozik meg. hogy hányféle populáció építi fel a társulást) és figyelembe kell vennie azok egymáshoz viszonyított gyakoriságát is. addig. akkor nem társulás hanem egy populáció. Ehhez legalább két szempontot kell figyelembe venniük.13. Mindezek figyelembevételével a diverzitás különböző matematikai függvényekkel fejezhető ki. hiszen a rendelkezésére álló erőforrások végesek. A tétel: A diverzitás Mi a diverzitás ? Milyen módon fejezhetjük ki objektíven egy társulás diverzitását? Milyen egy természetes társulás diverzitása? Milyen szerepet játszik a genetikai diverzitás a populációk fennmaradásában? Hogyan függ össze a társulások szervesanyag termelése – produktivitása–és a diverzitás? Hogyan függ össze a társulások stabilitása és diverzitásuk? Hogyan változik a társulások diverzitása a természetes szukcessziós folyamatok során? Meddig növelhető a társulások diverzitása? Hogyan befolyásolta az ember megjelenése a bioszféra diverzitását? Mivel magyarázható a kis diverzitású szántóföldi monokultúrák nagy produktivitása? Miért fontos a Földünkön kialakult biodiverzitás megőrzése? Hogyan lehet az évmilliárdok alatt kialakult biodiverzitást megőrizni? Hogyan szolgálhatják ezt a természetvédelmi területek? A diverzitás latin eredetű szó. annál nagyobb a genetikai sokfélesége is. A biológiában populációs szinten. az egyes gének alléljeinek sokféleségéről. és társulási szinten is értelmezhető fogalom. sokféleséget jelent. de a lebontó populációk hiánya miatt az elpusztult szervezetek szerves anyag tartalma nem kerül soha vissza a talajba. nincs anyagkörforgás. és a realizálódó génváltozatok következtében alakul ki. a termőtalaj pedig előbb utóbb kimerül. csak kannibalizmus esetén marad fenn ideig-óráig a populáció. Társulástani fogalomként a társulások jellemzésére szolgál. Állati populációt feltételezve. Ugyanis ha a "társulás" csak egyetlen fajból áll. A társulások sokféleségének két szélsőséges esete elméletileg. ameddig az utolsó egyed egyedül nem marad. azaz a megkülönböztetett "féleségek" számát (azaz a diverzitás ökológiai értelmezésében azt. . az nem felel meg a társulás kritériumainak. illetve. A diverzitási mutatóknak valamely rendszer változatosságát kell kifejezniük. (Társulás diverzitásának elemzésekor két véletlenszerűen kiválasztott egyed másik fajhoz tartozzon). ez a genetikai sokféleség.

a füves puszták és a lomberdők. például hazai társulásaink közül a nádasok kis diverzitású társulások. rátermettsége. mintha öt faj képezné két elsődleges fogyasztó populációval. létezésük. Egy populáció genetikai diverzitása a populáció egy adott élőhelyen való megtelepedésekor adott. Ebben a kapcsolatrendszerben a fogyasztott mindig lépéselőnyben van. ravaszabbá stb. mert ezek akár mint fogyasztó. diverzebb egy közösség. A szavannák. tízszer annyi termelői testtömeg tud eltartani egy elsődleges fogyasztót. minél nagyobb a diverzitásuk. majd folyamatosan változó genetikai diverzitás a kapcsolatot a legváltozatosabb módon képes befolyásolni. emellett biztosítja számtalan specializálódott fogyasztó számára is az életlehetőségeket. Egy társulásban a nagy szerves anyag tömeg magasfokú szerkezeti bonyolultságot tesz lehetővé. egymás evolúciójára hatással lévő kapcsolat) kapcsolatot legtöbben a ragadozó és a zsákmányállat kapcsolatában elemezték. Mivel a populáció egy adott társulásba lép be.A természetben a sokféleség értéke mindig valahol a két lehetőség között helyezkedik el. fennmaradásuk törvényszerűségeiben keresendő. Ennek a legegyszerűbb modelljében a zsákmányállat egyre gyorsabb. Ennek a magyarázata a társulások működésében. A populációs kapcsolatok között a vetélkedés jelentős. de nemcsak egyedüli meghatározó viszony. kb.) tart el. térhódítását vagy visszaszorulását. a tűlevelű erdők és a tajga biomja mind egyre kisebb diverzitást és egyben alacsonyabb produktivitást mutat. produktivitásuk azonban igen nagy. Az eltartó testtömegek nagyobb egyedszámot jelentenek (legalacsonyabb egyedszáma egy tásulásban mindig a csúcsragadozóknak van !). A társulások fennmaradásának alapja az őket felépítő populációk között kialakuló kapcsolatrendszerek bonyolult hierarchiája. Ezek közül a kapcsolatrendszerek közül legalapvetőbbek a táplálkozási viszonyok. egyre terepszínűbb stb. például mindössze négy populációból áll és egyetlen tápláléklánccal jellemezhető a társulást felépítő populációk fogyasztó-fogyasztott viszonya. egy olyan rendszerbe. Ugyanakkor akadnak a szabályt megerősítő kivételek is. Minél sokfélébb. Ezt a koevolúciós (együttes evolúciós. A nagy tömegben keletkező elpusztult szerves anyag gazdag lebontó – detritofág – élővilágot (atkákat. kipusztul a másodlagos fogyasztó és a csúcsragadozó is. amelyek mindketten a másodlagos fogyasztó számára zsákmányt jelentenek. A táplálkozási szintekbe való beilleszkedés legalább ennyire fontos. Általánosságban a társulások szervesanyag termelő képessége annál nagyobb. majd a sivatagok. lesz a ragadozó szelekciós nyomása következtében. gombákat stb. Az ezt követő elszaporodás azonban épp ezért egy adott genetikai állománnyal is indul. valamennyi populációt érintik. a társulás kevésbé stabil. Ha egy társulás alacsony diverzitású. akár mint fogyasztott. amelyben meghatározott biotikus kölcsönhatások állnak fenn. határozza meg a továbbiakban a működő rendszerbe való beilleszkedését. Spontán mutációkkal a genetikai diverzitás csak nagy késéssel "követi" a populáció terjeszkedését. amely a genetikai diverzitásnak függvénye. a biomok szervesanyag termelései. Ezt jól példázzák a nagy társulásegyüttesek. Az öt fajból álló példánk esetében azonban az . rovarokat. Az azonos táplálkozási szinten álló fajok között a vetélkedés a meghatározó. A nagyobb populációméret viszont nagyobb genetikai diverzitás lehetőségét biztosítja. akkor az egész társulás összeomlik. Egy társulás annál stabilabb minél nagyobb a sokfélesége. és az alkotó fajok egyedszáma minél jelentősebb mértékben tér el. mert az ökológiai piramisok elmélete alapján össz testtömegét tekintve kb. Ugyanis. annál kisebb diverzitású a társulás. az egyes fajok kölcsönhatásaikkal egymás evolúcióját "serkentve" alakítják a társulás összetételét. ez viszont a ragadozót szelektálja egyre gyorsabbá. tízszer annyi növényevő állat tud eltartani egy ragadozót. az új populáció genetikai adottságai. A fogyasztó-fogyasztott kapcsolatrendszerben a meglévő. ha valamilyen kedvezőtlen hatás következtében az elsődleges fogyasztó a négy populációból álló társulásban elpusztul. annál több faj építi fel. Legnagyobb produktivitást a trópusi esőerdők mutatnak. stb. ezzel nagyobb az adaptabilitás – az alkalmazkodóképesség – lehetősége is. amelyek Földünk legnagyobb diverzitású élőlényegyüttesei.

hogy legyen. hogy a mezőgazdasági kultúrák nemcsak a Nap energiájának felhasználásával termelnek. amely együtt jár az őket felépítő populációk kicserélődésével és egy másik társulás kialakulásával. egyetlen faj. Sajnos mire ennek a felismeréséig az emberiség eljutott. Ezek általában alacsony diverzitásúak. Így. A rendelkezésre álló erőforrások (és a tér is) végesek.és több ezer állatfaj élt együtt. Az ember megjelenése a bioszférában kezdetben nem volt hatással a 3 és fél milliárd év alatt kialakult élővilág diverzitására. stabil társulások fajdiverzitása a közel optimális érték körül mozog. Nem beszélve arról. de még egyes országok szintjén sem. nagyüzemi monokultúrák váltották fel. stabil társulásokat hatalmas. Mára a bioszféra az emberi tevékenység következtében jelentősen átalakult. A természetes szukcessziós folyamatok a társulások hosszabb távon végbemenő megváltozásai. hanem komoly kiegészítést kapnak az ember közvetítése révén (Nem a természetes körülmények között termelt szerves anyag mennyiség forog. ott ahol több száz növény. de az egyes fajok egyedszáma nagy. amely elsősorban a hajókészítésnek esett áldozatul. A mezőgazdasági művelés következtében a nagy diverzitású és nagy produktivitású. A folyamat első társulásai az úgynevezett pionír tásulások. A szimbiotikus kapcsolatok sokszínűsége a stabilitáson túlmenően növeli a társulások evolúcióképességét is. A szukcesszió végpontját jelentő társulás a zárótársulás vagy klímaxtársulás. Ennek az a magyarázata. A populációkban realizálódó sokféleség egy nagyon nagy alkalmazkodóképességet hordozó genetikai sokféleséget jelent az egész bioszféra szintjén is.A szántóföldi monokultúrák produktivitása sok esetben megközelíti vagy meg is haladja az ott eredetileg tenyésző természetes élővilág produktivitását. ilyen területek alig maradtak. amely alkalmazkodóképességük leromlásával járna. századi "humán bomba" robbanásáig. bizonyos diverzitás-növekedés adott konkrét térben és időben csak a már meglévő populációk kárára. Egy társulás diverzitása nem növekedhet korlátlanul. A természet fajdiverzitásának megőrzése nem valósítható meg kis közösségek. ha megvalósításának . A fogyasztó-fogyasztott kapcsolatrendszeren túl az összes többi populációs kapcsolat is szerepet játszik a társulások stabilitásában.) A bioszféra három és fél milliárd éves fennmaradásának és működésének alapja az evolúció során kialakult nagyfokú diverzitás volt. a nagy diverzitás jellemzi. A klímaxtársulást a fajgazdagság. Az ember negatív hatása az ipari forradalomtól felgyorsulva fokozódott a XX. hanem a trágyázás révén komoly anyag és energia utánpótlás történik. azok egyedszám csökkenésével valósulhatna meg. A biotikus szukcesszió változatlan éghajlati körülmények között zajlik. A társulás diverzitásának egy optimális érték fölé emelkedése az egész társulást sérülékennyé tenné. a populációs kölcsönhatások sokfélesége. . Ez minden ország és az egész emberiség közös feladata kell. A környezetükkel egyensúlyban lévő. A bioszféra az evolúciója során feltehetően egy olyan optimális diverzitás szintjéhez jutott el. egyensúlyban vannak a környezeti tényezők – elsősorban az éghajlat – nyújtotta lehetőségekkel. egy kiindulási állapotból egy végállapot felé haladó folyamat. Ez a populációk genetikai diverzitásának csökkenését eredményezné. fajszegények. Az egyes fajok védelme nem segít a probléma megoldásában. Ennek szerkezeti és működési sajátosságai megállapodottak. amely fennmaradásának további záloga is. Az emberi kultúra fejlődése azonban már két-három évezreddel ezelőtt komoly következményekkel járt a bioszféra sokféleségére nézve. fennmaradása veszélybe kerülne. közel azonos genotípusu egyedei tenyésznek. optimális nagyságú területek érintetlen állapotban való megőrzésére lenne szükség. minél nagyobb területeken meg kell őrizni a természetes ökoszisztémákat.egyik elsődleges fogyasztó populáció pusztulása nem eredményezi a társulás teljes megsemmisülését. hogy hiába jutott el a probléma megoldásának felismeréséig. Ekkor semmisült meg – és azóta sem regenerálódott a mediterrán medence egykori erdővegetációja Európában. A megoldás egyetlen útja. amelynek jól elkülöníthető fázisai vannak.

akik húst is fogyasztanak. A növekvő szervezet számára elsősorban ez az utóbbi megoldás fogadható el. Fontos a megfelelő mennyiségű és főleg minőségű fehérjebevitel. tejet és tejterméket fogyasztanak. sőt olyan vegetáriánusok is vannak. Csak így kerülhető el az. A vegetáriánusoknak pontosan ismerni kell az általuk fogyasztott élelmiszerek tápanyag. B tétel: A vegetariánus táplálkozásról Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget. még a vajról és a mézről is lemondanak. Védje meg egy vegetariánus vagy egy a vegetarináus táplálkozási mód ellen agitáló álláspontját! Kifejtés: Központba kell állítani. A többség azonban csak a húst. vagy éppen húsfogyasztás egyaránt káros lehet. hogy az ember mindenevő.. alacsonyabb az ilyen táplálkozású emberek vérében a zsírszint. A legszigorúbb vegetáriánusok semmilyen állati eredetű élelmiszert nem fogyasztanak. hogy a vegetáriánusok között lényegesen kevesebb az elhízott ember.gazdasági és társadalmi korlátai vannak. ugyanakkor legalább ilyen fontos a rostokban gazdag. Az adatok szerint 50–75 %-kal kevesebb közöttük a rákos halálozás. amely az állati eredetű ételekben van. ásványi anyagokat is kellő mennyiségben tartalmazó. A vegetáriánusok táplálkozása egyes vizsgálatok szerint egészségesebb. Természetes következmény az is. akik csak a húst nem eszik meg. a tojást és a tejet kerüli el. A túlzottan egyoldalú növényi. ezt bizonyítja a fogazata is. növényi eredetű tápanyagok fogyasztása is.elsősorban fehérjetartalmát. de tojást. mint azoké. . hogy ez a táplálkozási mód ne okozzon hiánybetegségeket. vitamindús. Széleskörű adatok szerint a vegetáriánusokban 30–70 %-kal kisebb a szívinfarktus előfordulása és a koszorúerek megbetegedésének kockázata. Kisebb arányban alakulnak ki bennük gyomor-bél megbetegedések és veseműködési zavarok is. és kevesebb köztük a magas vérnyomásos beteg…” Fejtse ki a véleményét az olvasottakról. „Régóta ismert és ma már egyre jobban terjed a vegetáriánus táplálkozás.

Rendszerint zöld. nem volt szükség a víz közvetítő szerepére. amely hímivarsejteket termelt. A lepel a lepellevelekből áll. a makroelőtelepen pedig a női ivarszervek. A párta is lehet forrt. gyors fejlődésnek indult. amelyen . Mindkettőből önálló előtelep fejlődött. mert csak meghatározott. hiszen részei lomblevelekből származnak. az előtelepen az előtelepen néhány sejtből álló hímivarszerv alakult ki. A virág módosult levelekből álló. Ez tette lehetővé a növények szárazföldi körülmények közötti. fajra jellemző méretet érhet el. A takarólevelek a csészére és a pártára különülnek. amely az ősi magvaspáfrányoknál jelent meg. Módosult levelekből áll. ezen helyezkednek el a virág részei. a makrospórából makroelőtelep. a virág csupasz. a párhuzamosan fejlődő mohák és harasztok többsége még nedves környezetben élt. néha azonban nagy és színes. A heterospórás harasztok azonban fejlődőképesnek bizonyultak. Korlátolt növekedésű. A tétel: A virág kialakulása és felépítése. A mikrospórából mikroelőtelep. mert csak azok a petesejtek tudtak megtermékenyülni. a szárazföldön való teljes térhódításukat korlátozta. és kevés sejtből álló mikroelőtelepet fejlesztett. Az egyedfejlődésnek a víztől történő teljes elszakadása a virág kialakulásával valósult meg. Ismertesse a virág evolúcióját! Mutassa be egy mai virág általános felépítését. Az ősi harasztok egy csoportjában később megjelent a heterospóra. amelyek előtelepe mellett közvetlenül egy mikroelőtelep is kifejlődött. mivel óriási minőségi előrelépést jelentett az a változás. A párta a virágtakaró levelek belső köre. hanem a spóratartó tokban fejlődésnek indult. és fennállt az előtelep kiszáradásának a veszélye is. A mikrospórát termő leveleken nagyon sok mikrospóra érett be egyszerre. például a pirosló hunyor virága ilyen felépítésű. Ezeknél a harasztoknál a makrospóra nem hullott le a spórát termő levélről. A magvaspáfrányok legfejlettebb formái is 100 millió évvel ezelőtt kihaltak.14. Rövid szártagú. mert a növény szaporodását szolgálja. a csésze forrt. hogy kétféle spórát. Ez a szaporodási forma látszólag kedvezőtlenebbnek tűnik mint az izospórás harasztok szaporodása. a hímivarsejtek egy csepp vízben jutottak el a petesejthez. és egy vízcseppben a megtermékenyülés bekövetkezhetett. rövidszártagú. és a szél segítségével jutott a makroelőtelepre. A virágot hordozó hajtás utolsó szárrésze a virág kocsánya. a mikrospórát termelő levelek porzókká váltak. Ott megakadt. Kialakult a virág. A mikroelőtelepen jöttek létre a hímivarszervek. A kocsány kiszélesedő része a vacok. a párta sziromlevelekből áll. Ha a csésze és a párta levelei egyneműek (teljesen azonos megjelenésűek). Ha akadtak közöttük szárazabb körülményeket is elviselő csoportok. azaz a részeit képező módosult lomblevelek egymáshoz közel erednek a virág tengelyén. A makrospórát termelő levelek termőlevelekké. beszéljen a típusairól. és néhány sejtből álló női ivarszervében petesejtet érlelt. ilyenkor a sziromleveleket pótolja. de lehet szabadszirmú is. továbbfejlődött utódaikban a spórát termelő levelek átalakultak. a nyitvatermő és a zárvatermő virág közötti különbséget! A virág képzés biotikus és abiotikus tényezőit! Az első szárazföldi növények. korlátolt növekedésű. A csésze csészelevelekből. Az ősi harasztok kezdetben egyféle spórát termeltek. Ha mindkét takaró levélkör hiányzik. kisebb mikrospórákat és nagyobb makrospórákat termeltek. széles körben való elterjedését. így ez a csoport heterospórás (hetero = különböző) haraszttá vált. Ez azt jelentette. A szimmetriaviszonyok alapján megkülönböztetünk sugaras szimmetriájú virágot. A virágot kívülről takarólevelek borítják. Szaporító hajtás. Az előtelepek és az ivarszervek egyre kevesebb sejtből álló képződményekké redukálódtak. Apró előtelepet fejlesztett. és utóbbi a virág védelmén túlmenően a megporzást végző rovarok odacsalogatásában is szerepet játszik. szaporító hajtás. Így a hímivarsejt közvetlenül a petesejthez juthatott. lepelről beszélünk. A csésze mindig a legkülső levélkör. hogy ivaros szaporodásuk folyamata vízhez kötött. és szelekciós előnyükre szolgált. Ezekből az izospórákból (izo = azonos) alakult ki az előtelep és ment végbe a rájuk jellemző egyedfejlődés. Ha a csészelevelek összenőttek.

A nektáriumok fontos szerepet játszanak a megporzást végző rovarok csalogatásában. Ezt az anyagot. mert mindkét jellegű egyivarú virága ugyanazon a növényegyeden megvan. Ilyen például a gazdasági növényeink közül a rozs. Az ilyen virág hiányos. portokokból. azt magányos virágnak nevezzük. amelyeknek 8-12 óra napi megvilágítás is elegendő. A görcsös rohamon nitroglicerin tartalmú spray-vel vagy tablettával azonnal segíteni lehet. hanem különböző módon mintázott. A trópusi tájak nappalai rövidebbek. mind pedig a termő hiányzik. A hideg és a mérsékelt övezet növényei hosszúnappalosak. azok tövén vagy a vackon alakulnak ki és a háncsrész szállítóelemeiből származó magas cukortartalmú édes nedvet választanak ki. A meddő virágokból mind a porzó. Termesztett növényeink közül például ilyen a kender. szemben a mindkét ivarlevelet tartalmazó kétivarú virággal. eltűnt a virágból. hogy virágozzanak. A név latin eredetű. innen származnak a rövidnappalos növények. felszínük nem sima.illetve külön hím egyedeken találhatók. Ha az egyivarú virágok külön női. Sugarasan szimmetrikus például a réti boglárka. mindenféle kitüremkedések. a virág egyivarú. Apró. Ha a virágban csak az egyik ivar található meg. A pollenzsákokban képződnek a mikrospórák. tanulmányozza át a grafikont! „A koszorúerek elmeszesedésének hatását már az 1700-as évek második felében leírták. Ez a magyarázata számos pollen allergén hatásának is. de hiányozhatnak ivarlevelek is. alsó állású. B tétel: A szívizom infarktusról Olvassa el az alábbi szöveget. A virágok járulékos részei a mézfejtők. vagy a termőlevelek szélein összenőve zárt magházat hoznak létre. A portokokban vannak a pollenzsákok. ami robbanóanyag összetevőként is . bordás. kétoldalian részarányos az akác vagy a borsó virága. ha teljesen a vacokba süllyed csak a bibeszál emelkedik ki. A virágban a porzók és a termők az ivarlevelek. fogacskák stb. A virágzáshoz szükséges fénymennyiség-igényt figyelembe kell venni a gazdasági növényeink termesztésekor. rácsos. Ilyen például a kukorica. A betegség neve angina pectoris. hiszen ez a kedvezőbb a megporzás szempontjából. és a portokokat összekapcsoló csatlóból állnak. amelyek a sziromleveleken. Hiányozhat valamelyik takarólevélkör. különböző alakú képződmények. Ha egy virágzati tengelyen több virág is kialakul. a termős virágok pedig a cső torzsavirágzatában találhatóak. A kukorica egylaki növény. középső állású. a porzós virágok a címerben. Ismerünk olyan virágokat is. Ha a magház a vackon ül a virág felső állású. Ha a hajtáson csak egy virág van. mert legalább napi 12-16 órás folyamatos megvilágítás kell ahhoz. és kétoldalian részarányos virágot. amely azonban megálláskor megszűnik. A növények virágképzéséhez meghatározott mennyiségű fény szükséges. másnéven virágporszemek vagy pollenek. ha félig a vacokba süllyed. mint a zárvatermőknél. A belégzéssel az orrnyálkahártyára kerülő virágporszemek felülete irritálja a felhámot és erre a szervezet válaszreakciója a fokozott váladéktermelés. Az evolúció során a virágzatok mindig fejlettebbek típust jelentenek a magányos virágnál. egyetlen szimmetriatengellyel. a kapor összetett ernyő virágzata stb. Egyivarú virágai vannak például a kukoricának. A pollenszemek gömbölyded vagy ovális alakúak. A termőleveleken a magkezdemények vagy szabadon fejlődnek mint a nyitvatermőknél. A bibe részei a bibeszál és a bibepárna. mellkasi szorongattatást jelent. A termők magházból és bibéből állnak.kettőnél több szimmetriasík fektethető át. a növény kétlaki. amelyekből valamelyik virágrész az evolúció során visszafejlődött. Ilyen például a napraforgó fészkesvirágzata. A betegség mozgás közben fojtó és fájdalmas szorítást okoz a mellkasban. vannak rajta . virágzatok jönnek létre. A porzók – azaz a mikrospórát termő módosult levelek – egy porzó porzószálból.

a dohányzás. A leállás oka lehet az is. a túlhajszolt életmód. hogy infarktusa volt. véletlenül derül ki. A betegek egy része az első félórában meghal. Rá kell venni az embereket a rizikófaktorok csökkentésére. Az elnevezésük arra utal. Mindenekelőtt azonban nyugodt. ha a szív saját érrendszerének a hajszálereibe kerül és azt elzárja. amelyek a szív saját vérellátását biztosítják. már közel egy évszázada alkalmazzák a betegség kezelésében. milyen lépéseket kellene össztársadalmi szinten tenni a kedvezőtlen tendencia megállításáért és megfordításáért! Kifejtés: A koszorúerek az aortából kilépő verőerek. kellő testmozgással. Az életmódbeli szemléletváltáson túlmenően javítani kell az orvosi diagnosztikát. a vértől elzárt szívizomterületen oxigén. az adatok azóta sem mutatnak semmiféle javulást. Hazánkban 1992-ben minden tizedik ember szívizominfarktusban halt meg. akkor műtéti beavatkozásra van szükség. és ezért a szív működése leáll. hogy a szív saját ingerületkeltő rendszerének kezdete. sportolással. A bekövetkezett infarktusok egy része „néma”. A trombózis oka egy trombus. a színusz csomó működése áll le az előbbi okok miatt. Ha viszont túlélik az első 4–6 órát. Ha a gyógyszeres kezelés nem hatásos. illetve tápanyaghiányt eredményez. optimista társadalmi környezetet kellene teremteni.használatos. Tilos az alkoholizálás.” Mely erek a koszorúerek? Mi a trombózis és miért eredményezheti a szívizomzat egy részének elhalását? Tegyen javaslatokat arra nézve. hogy az ér koszorúszerűen futja körbe a szívet úgy látja el a szívizomrostokat. Ez a gyakran mikroszkópikus méretű rögöcske. Ez a szívizominfarktus. . Már 1971ben évente mintegy 25–30 ezer szívizominfarktus lépett fel. akkor reményük lehet a felgyógyulásra. egy kis alvadt vérrög keletkezése a vérben. A koszorúerekben is bekövetkezhet trombózis. a beteg észre sem veszi. fejleszteni a rehabilitációt. ezért a szív is megáll. ami az érintett szívizomterület elhalását okozza. A szívizominfarktusos esetek számának csökkenését mindenekelőtt életmódbeli változásokkal lehetne elérni. hogy. és csak egy későbbi vizsgálatból. Ehelyett több időt kellene tölteni aktív pihenéssel. elsajáttíttatni már az iskolában az újra élesztés szabályait. A szívizominfarktusok többsége minden előjel nélkül következik be.

míg az ízeltlábúaké nyitott. A keringési rendszer lehet nyitott és lehet zárt. Az anyagszállítás béledényrendszer révén is megvalósulhat. a szövetek tápanyagellátására pedig a nyílt keringési rendszer teljesítménye is elegendő. mégsem jelenthető ki egyértelműen. hogy viszonylag hatékonyan részt vegyen a belső szervek közötti anyagszállításban. Ennek az a magyarázata. a gyűrűsférgek keringési rendszere azonban zárt. Ez a folyamat lehet passzív. faágszerűen dúsan szétágazó bélcsatornából áll. és a zárt keringési rendszer a fejlettebb. Ilyen például a hengeresférgek anyagszállító rendszere. részben azonban megszakad az erek folytonossága. mint a zárt keringési rendszerben a vér mozgása. A vérnyirok és a vér áramlása mindig határozott irányú körfolyamat. testüregfolyadék. Alapvetően tápanyagszállítást végez. egyszerű diffúzió. ezért a szövetek ellátása gyenge hatásfokú. Az állatokban – fejlettségi szintjüktől függően – az anyagszállítás többféle módon is megvalósulhat. Az anyagszállítás egy másik formája az aktív helyváltoztató mozgásra képes amőbaszerű vándorsejtek közvetítése révén megy végbe. A nyílt keringési rendszer szállítófolyadéka mindig vérnyirok. Legegyszerűbben az egyik sejtből a másik sejtbe történő közvetlen anyagátadással zajlik. ahol szükség van rá. Működése következtében jutnak el a felszívott tápanyagok a felszívás helyéről részben a felhasználás. A vérnyirok áramlása lényegesen lassúbb. . hogy az ízeltlábúak légzési rendszere fejlett. A vándorsejtek a szervezet egy pontján felveszik az anyagokat majd elvándorolnak. A testüregfolyadék a bélcső és a test fala között szabadon található. Részben a gyorsabb és irányultabb mozgást segítő erekben mozog. a szervezeten belül a különböző anyagok szállítását valósítja meg. és lehet aktív anyagátadás illetve átvétel is két sejt között. Legfejlettebb formájában valamilyen közvetítő anyag. fontos szerepe van a sejtekben keletkező sokszor mérgező anyagcseretermékeknek a kiválasztás helyére történő elszállításában. a célszervekhez. a laposférgek közül az örvényférgekre és a szívóférgekre jellemző . részben pedig a raktározás helyszínére. Az ízeltlábúak például fejlettebbek mint a gyűrűsférgek. Ugyanakkor például a puhatestűek nyílt keringési rendszere légzési gázokat is szállít. keringési rendszerük a légzési gázok szállításában nem vesz részt. amelyben az áramló folyadék visszatér kiindulási helyére. Az esetek többségében a légzési gázok szállítását is a közvetítő anyag végzi. A béledényrendszer vakon végződő. hogy a szervezetben a belső szabályozó anyagok eljussanak a termelés helyéről a felhasználás területeire. A tétel: Anyagszállítás az állatvilágban Milyen működést lát ez az anyagszállítás az állatvilágban? Hogyan valósul meg az egyes állattörzsekben? Milyen evolúciós változásokon ment keresztül? Mi a vér és mi a vérnyirok? Az anyagszállítás szervrendszere. és ez teszi lehetővé. vérnyirok vagy vér és nyirok együtt végzi az anyagtranszportot. Tápanyagot és bomlástermékeket egyaránt szállítanak. hogy a fejlettebb állatoknak zárt. és biztosítja. Noha a zárt keringési rendszer fejlettebb mint a nyílt. később azon a helyen. A testfal és a bélcső mozgása által a testüregfolyadék áramlásba jön. ezért keringési rendszer alakul ki.15. Evolúciós szempontból nyitott keringési rendszer az ősibb. A csalánozókra. és ezeken a szakaszokon a vérnyirok a szövetek közötti résekbe kerül. amely szinte minden sejthez közvetlenül el képes juttatni a szükséges anyagokat. a hozott anyagot leadják. légzési gázokat nem szállít. Ilyen anyagszállítás jellemzi például a szivacsokat. a fejlettebb szervezetekben nélkülözhetetlen a légzési gázok szállításában. a kevésbé fejletteknek pedig nyílt keringési rendszere van.

a vérfestékek is a plazmában oldva találhatók. Az artériák kisebb verőerekre. Az artériák izmosfalúak. amelyen keresztül az anyagleadás és felvételkönnyen megvalósul. levegőt tartalmazó eret jelent. kis molekulájú szerves anyagokat és fehérjéket tartalmaz oldott állapotban. általában fontos összetevői a különböző oldott ionok (K+. Ezek az erek ugyanis a hullákban nem tartalmaznak vért. karbamid. Na+. Annyiban mégis közös. Számos olyan állati szerv van. majd még vékonyabb hajszálerekre vagy kapillárisokra bomlanak. A szívből kilépő erek. A zárt keringési rendszer közvetítő folyadéka mindig vér. rugalmasak. A véna elnevezés a latin vinni igéből származik. és korábban azt hitték.). a szívbe vagy a szívet körülvevő szívburok üregbe vezet vissza. amely lehet egy egyszerű. Központi része a szív. szabadon lévő sejtek vagy nagyobb . amelyek között a szervezet immunfolyamataiban és alvadási folyamataiban szerepet játszó sejttípusok mindig vannak. amely egy önmagába visszatérő csőrendszerben. kisartériákra. például a vesétől elvezető a vesevéna.A vérnyirok általában magas víztartalmú – gyakran 90 %-ot is kitevő – plazmából és alakos elemekből áll. Cl. Ha légzési gázokat is szállít. Az artéria görög eredetű szó. Arisztotelésztől származik. Utóbbiak a vér alvadásában. ezáltal a testfolyadékot mozgásba hozza. A szív kitágulásakor nagyobb mennyiségű vért képes magába fogadni. a fővéna. amelyek észrevétlenül vénás kapillárisokba mennek át.stb. A hajszálerek fala rendkívül vékony. A vérplazma magas víztartalmú. amelyek végül is a nagyobb gyűjtőerekbe egyesülnek. aki úgy gondolta. A szövetek felé tápanyagot és oxigént szállító kapillárisok az artériás kapillárisok. hogy melyik szervhez futnak. A vér összetétele A vér színe haemoglobin tartalma miatt mindig piros. Az aorta is görög eredetű elnevezés. Ha egyszerre mindig minden valódi kapilláris nyitva lenne a keringő vér mennyisége nem lenne elegendő. Ennek a szervek szükséges vérellása szempontjából van jelentősége. összetétele azonban állatcsoportonként eltérő. A plazma ionokat. A vénák elnevezése aszerint történik. például a veséhez friss vért szállító verőér a veseartéria. A valódi kapillárisok kisebb átmérőjűek és dús hálózatokat képeznek. A kapillárisok kisvénákká vagy venulákká szedődnek össze. arteriolákra ágaznak szét. az artériás-vénás kapillárisok és a valódi kapillárisok. Az alakos elemek önálló. különböző anyagok szállításában stb. Ez a főverőér vagy aorta vagy az aortákra szétágazó aortatörzs. mint például a puhatestűeknél. Másoké viszont igen intenzív anyagcserét folytat. molekulárisan oldott anyagok (szőlőcukor. hogy melyik szervtől jön az adott gyűjtőér. gyakran csak egyetlen sejtrétegű. a szívbe visszavezető erek a gyűjtőerek vagy vénák. a tüdőből érkező a tüdővéna stb. a fejlettebb állatokban azonban üregekből álló bonyolultabb felépítésű szerv. Zárt keringési rendszere van például a gyűrűsférgeknek. a májhoz futó a májartéria stb. hogy mindig vérplazmából és alakos elemekből áll. amelyeknek a sejtjei meglehetősen lassú anyagcseréjűek. A szívből sok esetben egyetlen verőér lép ki amely később ágazik csak szét. A fejlett állatokban az a kapillárisoknak két típusa van. Az alakos elemek különböző vérsejtek. húgysav stb. a verőerek vagy artériák. hogy az aorta a szív felfüggesztésére való. Az artériás vénás kapillárisok nagyobb átmérőjűek és a legrövidebb utat jelentik a kisartériák és a kisvénák között. az érrendszerben kering. hogy ez az élő szervezetekben is így van. vesznek részt. „függve tartót” jelent. A legnagyobb gyűjtőér. Nyitott vagy zárt állapotban lehetnek a szervek vérszükségletének megfelelően. gerinceseknek stb.) és a kolloidális méretű fehérjék. megvastagodott falú ér. Elnevezésük aszerint történik. Ilyen például a külső fül sejtjei stb. ezért állandóan friss vérre van szüksége. ugyanakkor a vér egy része feleslegesen folyna keresztül a lassabb anyagcseréjű szerveken. amelyet összehúzódásakor kiprésel magából. amelyeken keresztül a vér elhagyja a szívet.

a vérplazmából származik. hogy a szelekció egysége maga az egyed.C.szakaszok.WynneEdwards skót biológus azzal a nézetével borzolta fel az ortodox darwinisták kedélyét. Mind nagyobb és nagyobb nyirokerekbe gyűjtik össze tartalmukat. (Gould. Alulról pedig a közelmúltban. Az alakos elemek közül a vörös vérsejtek az oxigén (és részben a szén-dioxid) szállításában nélkülözhetetlenek. A folyadék kiszűrődése következtében a vér sűrűsége nő. hogy a szelekció egységei nem az egyedek. végül a szív közelében a legnagyobb nyirokér egy alacsony vérnyomású vénába torkollik. ezek azonban aktív mozgással odajutó fehérvérsejtek. Azonban mindig marad a szövetek között egy többé-kevésbé állandó koncentrációjú. Edwards az egyedek csoportjai alatt a populációkat érti. amikor Richard Dawkins angol biológus az én kedélyemet borzolta fel. Dawkins megállapítása a gének szintjén zajló szelekcióról realitás. hogy a populáció egyedei nem azonos mértékben adnak utódokat a következő nemzedékbe.J. Elsősorban azt jelenti. és a sejtek között szabadon mozgó szövetnedv. majd válaszoljon a kérdésekre! „A darwini gondolat egyik központi eleme. a nyirokkapillárisok.sejttörmelékek. Sejjtörmelékek például a gerincesek vérlemezkéi. Keringő anyaga a nyirok. és az egyedek pusztán a gének ideiglenes tárházai…” Mi a szelekció ? Milyen szerveződési szintet ért Edwards az egyedek csoportjain? Mi a véleménye Edwards állításáról? Határozza meg a gén fogalmát! Véleménye szerint van-e reális alapja Dawkins kijelentésének? Indokolja meg válaszát! Kifejtés: A szelekció az evolúciós változások egyik leghatékonyabb előidézője. A nyirokkeringés a zárt vérkeringési rendszerrel rendelkező gerincesek nyílt keringési rendszere. A haemoglobin lehet oldott állapotban a vérplazmában. A nyirokerek legkisebb átmérőjű szakaszai. nyirok formájában található. Ugyanis a kapillárisok vékony falán a vér nyomásának hatására a plazma egy része átszűrődik. hogy a szelekció egységei maguk a gének. a vérlemezkék a véralvadás nélkülözhetetlen kellékei. A gének egy-egy tulajdonság kialakításában meghatározó szerepet játszó DNS. fehérjementes nyirokmennyiség. így található például a gyűrűsférgek vérében. egyet lehet érteni ezzel a kijelentéssel. a „létért folyó küzdelemben” is az egyedek vesznek részt. …A szelekció egységei tehát az egyedek.és fehérvérsejtjei. Valóban ma már tarthatatlan a darwini nézet. hanem az egyedek csoportjai. Az utóbbi tizenöt évben fentről és lentről egyaránt sok támadás érte az egyedet mint a darwini elvek fókuszpontját. hiszen a szelekció valóban a populációk szintjén zajlik. Hiszen az előnyös vagy hátrányos tulajdonságok valójában gének formájában lokalizáltak a sejtekben. . főleg ionokat. 1977: Caring groups and selfish). a gerincesek vörös. kijelentvén. esetleg kisebb molekulákat tartalmazó. a különböző fehérvérsejt-típusok a szervezet védekezési reakciói fontosak. nem pedig kiszűrődéssel odakerült sejtek. S. vagy lehet a vörös vérsejtekben kötött formában. A nyirokban előfordulnak alakos elemek is. Fentről akkor. így van például a gerinceseknél. B tétel: A szelekcióról Olvassa el az alábbi idézetet. amikor tizenöt évvel ezelőtt W. ezért a hajszálerek későbbi szakaszain a vér növekvő ozmotikus nyomása miatt a kiszűrt nedv egy részét visszaszívják. Sejtek például a gerinctelenek különböző haemocítái. Igen. A nyirok egy részét szedik össze és juttatják vissza a gyüjtőérrendszerbe a nyirokerek. a szövetek között vakon végződő csövecskék formájában kezdődnek.

nyakuk nincs. a túlzott felmelegedés elől hűvös. A kétéltűeknél jelenik meg először a szárazföldi állatokra jellemző ötsugarú végtagtípus. szaporodásuk pedig vízhez kötött. A hüllők kültakarójának legkülső rétege viszont vastag szaruréteg. Ezzel szemben a hüllők az első igazi szárazföldi gerinces állatok. testtájaik a fej. A törzs váza a mindkét csoportnál a gerincoszlop. Fejük elől lekerekített. Emésztőrendszerük kezdeti szakaszába. A törzshöz kapcsolódik a két pár végtag.. A kétéltűekhez hasonlóan változó testhőmérsékletűek. és ezzel együtt a bőrlégzésük redukálódása. Ezek elsősorban feromonokat termelnek. és a helyzetük megváltozása révén magasabbra emelik a testet. Izomrendszerük kiegyénült izmokból áll. a bordákkal együtt a zárt mellkast hozza létre. Mindkét csoport mozgásrendszere vázrendszerből és izomrendszerből áll. Elöl a porcos szegycsont fekszik. Eltérés. Ezt tükrözi testfelépítésük és életműködéseik is. a szájüregbe a szájnyílás vezet. A bőr a mechanikai védelmen kívül fontos szerepet játszik az állat vízfelvételében és a gázcseréjében is.és a haspáncél találkozásánál stb. hogy a kétéltűek lábai még alig emelik fel a testet. nyaki. a tüdőlégzés hatékonyságának a növekedése. és vízhez való kötődésüket. A kétéltűek koponyája sok jelenlegi csontos hal koponyájánál egyszerűbb felépítésű. amely biztosította a test felemelését és ezáltal a gyorsabb mozgást. a felhám gyengén elszarusodó laphám.16. egyben megakadályozza a gyors lehűlést. testhőmérsékletük a környezet függvénye. amelyeknél hiányzik. Gyakran szarupikkelyekké vagy szarupajzsokká alakul. nedves helyeket keresnek Kültakarójuk jól tükrözi élőhelyeiket. Ezt a réteget a hüllők egy része időnként leveti. A csigolyák száma változó. Hozzon példákat a hüllőkön belüli. hát hasi irányban lapított. Törzsük széles. a hüllőkké fejlettek. a hátulsó végtag függesztőöve a medenceöv. amely a kigyóktól eltekintve. A szájüreg mirigysejteket gazdagon tartalmazó nyálkahártyával bélelt. ahol felmelegszenek. A farkos kétéltűek alosztályában további testtáj a farok is. de mindig visszavezethető erre az alapvázra. Módosulhat ugyan a különböző csoportoknál. Ez kapcsolja a hasonló felépítésű végtagokat a törzs vázához. ágyéki. kereszt és farokcsigolyákra. A túlzott lehűlés elől a napra húzódnak. A koponya agykoponyából és arckoponyából áll. a törzs. támasztólábak. A mellső végtag függesztőöve a vállöv. a gerincoszlop és a végtagok váza. amely tökéletes védelmet nyújt a kiszáradás ellen. és a végtagok. míg a hüllők lábai tolólábakká fejlődtek. Ennek belső vázrendszere az emberig bezárólag lényegileg azonos. Változó testhőmérsékletű állatok. Bőrük háromrétegű. Mirigyek találhatók például a gyíkok egy részének kloakanyílása körül. háti. hanem az ősi típusú elődök koponyájából vezethető le. A szárazföldi életmódot kültakarójuk elszarusodása. Az alatta lévő irharétegben pigmentsejtek és kisebb-nagyobb bogyós végkamrájú mirigyek találhatók nagy számban. A kétéltűek teste zömök. a termelt váladék azonban nem . A tétel: A kétéltűek és a hüllők Ismertesse a kétéltűek és a hüllők minden gerincesre jellemző tulajdonságait! Ismertesse testfelépítésük és életműködéseik különbségeit! Hozza kapcsolatba testfelépítésüket élőhelyükkel. A pigmentsejtek eredményezik az állatok színét. valamint lehetővé tette szaporodásuk víztől való elszakadását. az életmódtól függő különbségekre! A kétéltűek – képletesen szólva – két tartózkodási közeg határán élnek. A kétéltűek bordáik csökevényesek. sőt a teknősöknél és a krokodíloknál a szarulemezek alatt a kötőszövet elcsontosodása révén létrejövő bőrcsontokat is találni. fokozott oltalmat biztosít a környezet mechanikai hatásaival szemben. A bőr mirigyeket alig tartalmaz. végtagjaik előnyösebb elhelyezkedése. A mirigyek közül egyesek nyálkát mások mérgező váladékot termelnek. Ennek az a magyarázata. a mellső és a hátulsó pár láb. hogy a kopoltyúfedő váz megszűnt és kialakultak a belső fülben a hallás feltételei. A vázrendszer három fő egysége a koponya. a combok belső felszínén vagy a teknősök egy részének a hát. A hüllőknél jelentik meg a gerincoszlop csigolyatájakra való differenciálódása. hogy a kétéltűek koponyája nem a mai halak. Fontos evolúciós változás. életmódjukkal.

Ez utóbbiaknál zsákmányoló szerv. egyformák. a garat és a légcső találkozásánál kialakult a felső gégefő. A kétéltűek megtermékenyítése még külső. a gyíkoké és a kaméleonoké messzire kiölthető. A fogak a zsákmány megragadására és fogvatartására szolgálnak. Bélcsatornájuk tagolt.emésztőnedv. Ez összefüggésben van a szárazföldön való zsákmányszerzés sokszínűvé való válásával. kifejletten tüdő és a bőr. A kétéltűek vérkeringésének legjellemzőbb vonásai. míg a többi csoportnál szarupajzsok borítják. Rendszerint egész életen át. Mindkét csoport életfolyamataik szabályozását fejlett idegrendszer és hormonális rendszer biztosítja. A kétéltűek légzési szerve lárvaállapotban kopoltyú. Nyelvük fejlett. A légútjaik fejletlenek. a gégefő közvetlenül a zsákszerű tüdők üregébe megy át. A kétéltűek kiválasztószervei páros ősvesék. Vékonybelük rövid. A hüllők kiválasztószerve mát a legfejlettebb vesetípus. egyébként kémiai érzékelést is végez. a tüdő hajszálerekben gazdag belső felszínének. légcsőre tagolódnak. Ezen túlmenően a fejen lehetnek még tapintószőrök. Ide vezetnek az orrnyílások és a farkatlan kétéltűeknél már megtalálható az Eustach-féle fülkürt is. A hüllők érzékszervei közül a tapintó. Vastagbelük is rövid. Mivel bordáik nincsenek vagy csökevényesek zárt mellkasuk sincs. ránőtt fogak. A hüllők lágyhéjú tojásokkal szaporodnak. azaz légzésük a szájfenék mozgatásával történik. hogy szívük háromüregű. Kloakájuk van. Ez alól csupán a krokodílok fogai kivételek. fogaik. A kétéltűek és a hüllők is váltivarúak. A kétéltűek lerakott petéit kocsonyás burok veszi körül. Belső felszínük sima vagy felületnagyobbító redők húzódnak rajta. A kigyók egy részére a méregfog jellemző. Egyedfejlődésük átalakulás. és a bal pitvar-bal kamrában haladó artériás vér a kamrák kismértékben keveredik egymással. ahol megkezdődik a fehérjék lebontása. A méregfog méregváladékát módosult nyálmirigy termeli. Szaglószervük tökéletesebb mint a kétéltűeké. Tapintást szinte kizárólag a nyelv végez. A felső légutak orrüregre. A garatból a nyelőcsövön keresztül a táplálék a gyomorba jut. ezért nyelik a levegőt. Az alsó légutakat az alsó gégefő után két hörgő. változatos megjelenésű és működésű. A burok egyrészt a védelmet. A hüllők légzőrendszere fejlettebb mint a kétéltűeké. az ajkak a szárazföldi teknősöknél teljesen hiányzanak. A kétéltűek érzékeszervei közül kiemelhető a lárvaállapotban jellemző oldalvonal. A jobb pitvar-jobb kamrában haladó vénás. amely egy vízi életmódra utaló érzékszerv. a hüllőké már belső. és a szív egyetlen kamrájában az artériás és a vénás vér keveredik Egyebek mellett ez az adottság is felelős a változó testhőmérsékletükért. ezek vezetnek a megnagyobbodott belső felületű. A belőlük kiinduló húgyvezetők. nem differenciáltak. a gyíkoknál és a kígyóknál villás. Szájuk kétoldalt mélyen hasított. valamint a hajszálerekkel ugyancsak dúsan behálózott bőrnek is. Bőrlégzésük nincs. utóvese. ahol befejeződik a fehérjék és végbemegy a zsírok és a szénhidrátok. garatra. azonban így is csak az erősebb szagingerek . A szájüreg folyamatosan megy át a garatba. A kamrák válaszfala túlnyomó többségüknél azonban nem tökéletes. redős-kamrás szerkezetű tüdőbe. a gerincoszlop két oldalán fekszenek. Légzőfelületük azonban a madarak vagy az emlősök belső légzőfületét nem érik el. Garatjuk a szájüregtől jól elkülönül. így a kisvérkör és nagyvérkör elkülönül. A kígyóké. a vízi teknősöknél lágyak. másrészt a fejlődő porontyok táplálását szolgálja. szagló és ízlelő szervek fejletlenek. ezeket a földbe rakják és a Nap melege költi ki őket. A gázcserében szerepe van a szájüreg nyálkahártyájának. azonban további differenciálódást mutat. Onnan a középbélbe kerül. két vérkörük van. A hüllők ermésztőrendszere a kétéltűekhez hasonló felépítésű. A hüllők keringési rendszerében a szív a két pitvaron kívül két kamrára is tagolódik. Az utóbél kloakába nyílik. enzimeket nem tartalmaz. gyűrű alakú. alkotja. ha vannak. A kétéltűek zsákmányukat főleg mozgékony nyelvükkel kapják el. folyamatosan cserélődnek. kanyargós. a farkatlan kétéltűek lárvái az ebihalak. a máj és a hasnyálmirigy mindegyik csoportban megvan. valamint a nukleinsavak emésztése. azok már fogmederben ülnek.

valósággal „hőlátók. Chritiaan Eijkman (1858-1930) holland fogházi orvos figyelt fel arra. stb. csukamájolaj. a vízben oldódókat a szervezet nem tudja raktározni. Szinte valamennyi egy-egy fontos enzim alkotórésze. A vitaminokat zsírban oldódó és vízben oldódó csoportokba soroljuk. sokat tartalmaz a tej.iránt fogékonyak. felrepedezik. és ami ezek szerint a természetes táplálékokban benne van. Ez látszólag a fertőzéses elméletet igazolta. Hiába etették azonban a kísérleti állatokat a fenti tiszta anyagokkal és vízzel. Egyes kígyók hőérzékelése rendkívül fejlett. Azonban a tyúkok egyszer csak meggyógyultak. hogy ez a betegség a táplálkozással lehet kapcsolatban. A történtek ellenére még sokáig fertőző betegségnek tartották a berinberit. A zsírban oldódók a szervezetben hosszabb-rövidebb ideig raktározásra kerülhetnek. Hiányában látászavar (szürkületi vakság) léphet fel. mire a beteg emberek száma tizedére csökkent. A vitaminok elsosorban az intermedier anyagcserében fontosak. Eloanyaga a karotin. Az utóbbiak azonban nem lettek betegek. Eijkmann rájött. ami megakadályozza a betegség kialakulását. ezeket egyrészt belső fülükkel. zsírok.) majd válaszoljon a kérdésekre! „A XIX. erosen szarusodik. hogy ha ezeket az anyagokat tabletták formájában adagolják az állatoknak. Megfigyelték. csak utólag ismerték fel a jelentőségét. Indiában és Japánban tömegesen fordult elő a beriberi nevű betegség. Ezekben az országokban éppen ebben az időben növekedett meg az európai befolyás. a fellépo betegségek az avitaminózis hiánytünetei. Zsírban oldódó vitamimok: Az A-vitamin a látóbíbor alkotórésze. Sajnos Eijkman megfigyelését nem értékelték kellőképpen. ahová a fehér ember betette a lábát.-II. emellett a hámképzéshez is szükséges. Amikor kiderült. Mindezt látva egy holland hajóorvos arra gondolt. . Különleges érzékszervük a Jacobson-féle szerv. Szervezetünk nem képes eloállítani vitaminokat. másrészt a földfelszínt érintő bordáikkal érzékelik. Kiderült. a szervezet számára elengedhetetlenül fontos szerves vegyületek.. . Napi szükséglete 1. a bor kiszárad. hogy a gyógyulást megelőzően megváltoztatták a táplálék összetételét: a konyhai maradék és a hántolt rizs mellett szemes takarmányt is adtak nekik. században a maláj államokban. Vitaminhiány esetén avitaminózisról beszélünk. ehhez azonban a nyelv szállítja a környezetből az ingereket. jól fejlett hólyagszemek. hogy a tyúkok is megkapják a beriberit. sárgarépa. hogy csak ott betegedtek meg a helybéli emberek. fekélyesedhet.3 mg. nemsokára mérgezési tünetek közepette elpusztultak. akkor egyszerű módon lehet táplálni őket. A hüllők rendkívül érzékenyek a föld rezgéseire. hogy az állatok és az ember táplálékában fehérjék. Zsírban és fehérjében gazdagabb ételt adott nekik. mely addig kizárólag hántolt rizsből állt. hogy a rizsszem külső héja valami olyan anyagot tartalmaz. úgy gondolták.Hallószervük középső és belső fülből áll.” B tétel: A vitaminokról Olvassa el az idézetet (Fazekas-Szerényi: Biológia I. Orrnyílásaikban lévő termoreceptoraikkal érzékelik a zsákmányállat testéből kisugárzó hőt. 1874-ben megváltoztatta a bennszülött hajómunkások táplálékát. A szaruhártya is elszarusodhat. amelyekből kis mennyiség szükséges. Ezeket az ismeretlen anyagokat elnevezték vitaminoknak…” Hogyan csoportosíthatók a vitaminok? Milyen vegyületcsoportokba tartoznak? Mi a biológiai szerepük? Mi az avitaminózis ?Mondjon példákat egyes vitaminok hiánya esetén fellépő megbetegedésekre! Kifejtés: A vitaminok olyan. külső hallójáratuk nincs. Hiányzott tehát a táplálékukból valami. Benne szaglósejtekeket találni. szénhidrátok és ásványi sók vannak. Szemeik nagyok. ami az élethez feltétlenül szükséges. Fontos az ivarok egymásra találásában is. vaj.

Hiányában lassú véralvadás. káposztafélék tartalmaznak riboflavint. Hiányában borelváltozás (ekcéma) alakul ki. az íny vérzésével. így egészséges bélflóra esetén hiánytünetei nem lépnek fel. Hiányában növekedési zavarok. Gyakran az érzékelés is zavart szenved. a sajt.8 mg. Ugyancsak sokat tartalmaz az emlosök mája. A B12-vitamin vagy kobalamin Co-tartalmú anyagcserefolyamatenzim alkotó. napi mennyisége 3 mg. Sokat tartalmaz belole az állati máj és vese. vérzékenység lép fel. a zöldpaprika.8 mg. Elsosorban a nukleinsav anyagcseréhez szükséges. a gabonamagvak. Napi szükséglete 30 mg. Legsúlyosabb hiánytünete a pellagra néven ismert betegség. A B1-vitamin kémiailag a tiamin nevu vegyülettel egyezik meg. a csontok lágyak lesznek. Vízben oldódó vitaminok: A B1-vitamin anyagcsere-folyamatok enzimeinek alkotórésze. amely a vörös vértestek számának drasztikus csökkenésével jár. Lényegében a központi és a perifériás idegrendszer megbetegedése. Hiánytünetei a B2-vitamin hiánytüneteivel egyeznek meg.5 mg. levertség. Emberben bélbaktériumok is termelik. azaz az emberi máj nem képes a bioszintézisükre. deformálódnak. Tartós hiánya esetén lép fel a vészes vérszegénységnek nevezett megbetegedés. a söréleszto. Súlyosabb esetben a skorbut nevu megbetegedés dönti le a lábáról a beteget. borsó. Napi szükséglete ugyancsak 1. gyomorsavhiány. amely gyengeséggel. az ellenállóképesség csökkenése lép fel. Emberben bélbaktériumok termelik. a fogak kihullásával. Az F-vitamin csoport valójában olyan többszörösen telítetlen kötéseket tartalmazó zsírsavakból áll. növényi olajok. segíti a Ca2+-ionok felszívódását. .A D-vitamin szteroidszármazék. A C-vitamin ugyancsak enzimalkotó. amely borgyulladással. a hímivarsejtképzés zavarai léphetnek fel. zöldségek. a csontok és a fogak képzését. Az E-vitamin (kémiai nevén alfa-tokoferol) a nemi hormonok termelésére van hatással. fertozésre való hajlam erosödésével jár. Napi szükséglete 1. a tápanyagok felszívódási zavarai lépnek fel. A K-vitamin a protrombin szintézis egyik segédanyaga. amely súlyos esetben bénulásokkal jár. sok E-vitamint tartalmaznak. a hús tartalmaz sok B12-vitamint. A nikotinsav a NAD+ és a NADP+ alkotója. ezáltal fontos véralvadást segíto tényezo. Különösen sokat tartalmaz a narancs. Növényi olajok tartalmazzák. Hiányában szívelégtelenség. Hiányában vérképzési zavarok és idegrendszeri ártalmak lépnek fel. angolkór lép fel. Napi szükséglete 0. a tej. emellett a máj. A hús. bélfekéllyel. hüvelyesek. stb. A B6-vitamin vagy pyridoxin is fontos anyagcserefolyamat-enzim összetevo. abortusz.01 mg. a csipkebogyó. A zöld növényi részek valamint a máj tartalmaz nagyobb mennyiséget belole. a tojás. a savanyú káposzta. a citrom. a csukamájolaj és az állati zsiradékok is. szemgyulladás (árpa) lépe fel. Hiányában fáradékonyság. Hiányában a csontosodás lelassul. Napi mennyisége 75 mg. A B2-vitamin vagy riboflavin ugyancsak fontos anyagcsereenzimek alkotórésze. napi szükséglete 0. Hiányában meddoség. A búzacsíra. borgyulladás. amelyek esszenciálisak. bab. Jellegzetes hiánybetegsége a beri-beri. A bélflóra B6-vitamint is termel. Szükséglete 1 mg naponta. hús.

amely erekben és idegekben gazdag kötőszövet. A kétféle csatonában hajszálerek gondoskodnak a szövet táplálásáról. hogyan szolgálja ez a szerkezet a funkciót! Mutassa be a csontok összeköttetésének típusait! A csontszövet az egyik támasztószövet típus. Egy-egy központi csatorna (Haverscsatorna) körül a mikroszkópi képben koncentrikus körökben helyezkednek el. Fő funkciója a csont képzése. (Ha a csontok tömörek lennének. de állandó kalciumforgalom van a szövetek közötti folyadék és a vér. A kalciumforgalmat a két hormon. A sejtközötti állomány szerves anyagokból és szervetlen sókból áll. hogy a lehető legkevesebb anyagfelhasználással. a parathormon és a kalcitonin együttműködése alakítja ki. nyúlványaik révén kapcsolatban állnak egymással. A csontsejtek térbeli elrendeződése szabályos. hogy a madarak nem tudnának repülni. a legnagyobb teherbírást érjék el. különösen a nagy megterhelésnek kitett részek. Külső felszíne sok kollagén rostot tartalmaz. A csontszövet a csontokban tömött csontállományt vagy szivacsos csontállományt képez . Működésével emeli a vér kalciumszintjét. A statika szabályai szerint helyezkednek el úgy. Az emberben lévő kalcium 99%-a a csontokban van. keménységért és szilárdságáért pedig a szervetlen összetevők a felelősek. az oszteon. de termel kalcitonint a mellékpajzsmirigy is. mutassa meg. Napi szükséglete 25 mg. A szervetlen sók közül a legfontosabbak a kalcium. A szivacsos állomány csontlemezkék és csontgerendácskák hálózatából áll. Egy-egy ilyen henger a csontszövet működési egysége. A sejtek közé rakódik be a sejtközötti állomány ásványi só és kollagén rost anyaga. A csontok felületét a csonthártya burkolja. az anionok közül a fluorid érdemel említést. E két hormon termelődését a vér kalciumszintje szabályozza. tömör. ez a hormon fokozza a kalcium beépülését a csontokba. a kalcitonint a pajzsmirigy termeli elsősorban. valamennyi csont felszíni rétegét képezi. . A Havers csatornákat keresztben Volkmann csatornák kötik össze. A gerincesek vázát legnagyobb tömegben csontszövet építi fel. Legerősebben a nagyobb csontok középső darabjaiban fejlett. de még az emlősök sem lennének képesek a járásra). A parathormon fokozza a csontok kalciumleadását. A parathormont a mellékpajzsmirigy. A csontszövet rugalmasságáért a szerves. illetve a csontszövet kalciumtartalma között. A szerves anyagok (gyűjtőnevén osszein) legnagyobb tömegükben fehérjék és különböző glükoproteidek. Felnőtt egészséges emberben ez a folyamat egyensúlyban van. A benne található idegvégződések révén érzékelést is végez. amely a térben hengerpalástnak felel meg. rugalmas szövet. A lemezek és a gerendácskák .hasmenéssel és súlyos idegrendszeri károsodásokkal jár. Emellett a lényegesen kisebb mennyiségben előforduló kationok közül a kálium. A csontlemezek egymással párhuzamosan futva képezik a csontok tömött állományát. A tömött csontállomány nagyon kemény. belső felszínét csontképző sejtek alkotják. A tétel: A csont Ismertesse a csontszövet felépítését! Ismertesse a csont kémiai összetételét! Mutassa be. hogyan történik a csont Ca-ion tartalmának szabályozása! Ismertesse a hosszú csöves csontok felépítését. A csontok belsejét a általában a szivacsos állomány tölti ki. ezzel csökkenti a vér és a szövetek közötti folyadék kalciumszintjét. A kalcitotnin hatása ezzel ellentétes. a vese tartalmaz nagyobb mennyiséget belole. A hús. amely a sejtekkel együtt csontlemezeket hoz létre. A csontok csontszövetből állnak. elősegíti a kalcium visszaszívódását a szűrletből és segíti a bélből való felszívást is. A szervezet kalciumforgalmának szabályozása nagyjelentőségű a csontszövet kalcium ellátottsága szempontjából. a csontváz tömege úgy megnőne. Csontsejtekből és sejtközötti állományból álló kemény. a csontsejtek táplálása. jellegzetes elrendeződést mutatnak. A csontsejtek kihegyesedők nyúlványosak. 17.és magnéziumortofoszfát.és magnézium-karbonát valamint a kalcium. a máj.

amelynek felszíni rétege folyamatosan megy át a csonthártyába. Kétirányú mozgást biztosít például a majmok kéztő és alkarcsont izülete. ezekben sárga csontvelő van. ilyenek például a lábszárcsontok. ez az izületi fej. amelyben vörös csontvelő található. Ilyen a gömbizület. amelyeket vékony kötőszöveti réteg szegélyez Idősebb korra a varratok fokozatosan elcsontosodnak. A vörös csontvelőben történik a vér alakos elemeinek termelése. a szalagok valamint a tok közötti szabad teret. a szegycsont. A koponya egyes lapos csontjaiban levegő van. Belső rétege izületi folyadékot termel. ez az izületi árok. a koponyacsontok stb. A két csont egymáshoz képest egyáltalán nem tud elmozdulni. Közöttük porcszövetből álló képződmény található. Kapcsolódási módjuk alapján beszélhetünk a csontok összenövéséről.A csontok üregrendszereit csontvelő tölti ki. Ilyenek például a lapocka. Típusaik szerint lapos csontokat és csöves csontokat különböztetünk meg. A lapos izületek esetén . A magzati életben. ez tölti ki a csontok . A csöves csontok henger alakúak. gyakran szabálytalan alakúak. tömött csontállomány képezi. belül üregesek. ez alakul át egyes csontokban sárga csontvelővé. Az összekacsolódó csontok szélei fűrészfogszerűen illeszkednek egymásba. Legjellemzőbb az emlősök gerincoszlopában. majd az újszülött állatokban csak vörös csontvelő van. Végeik jellegzetesen kiszélesednek. ahol nagyfokú stabilitásra. elmozdulás nem jöhet létre. A koponyacsontok egy részére jellemző. Középső szakaszaik falát vastag. Belül szivacsos állomány tölti ki őket. ezt nyeregizületnek (vagy ellipszoid izületnek) nevezzük. és rövid csontok ilyenek például az ember ujjpercei. ezek a vastag felszíni rétegtől eltekintve szivacsos állományból állnak. . ahol a csigolyák között lapos porckorongok biztosítják az illeszkedést. Adott esetben képes vörös csontvelővé visszaalakulni. szilárdságra van szükség. például az emlősök keresztcsont és csípőcsont izülete. az izületi üreget. Kialakulásuk és alakjuk megszabja az illeszkedő csontok mozgási irányait. amelyek az illeszkedő csontok számára bármilyen irányú mozgást biztosítanak szabad ízületeknek nevezzük. A varratos kapcsolódás ugyancsak nagyon stabil kapcsolódási mód. Két formája található a csontokban: a vörös csontvelő és a sárga csontvelő. A csontok összekapcsolódása teszi lehetővé a vázrendszer mozgatását. például a majmok ujjperceinek kapcsolódása. amelynek a csontok nekifeszülnek. amely nagyfokú mozgékonyságot biztosít a két csont számára. A lapos csontok nagyfelületűek. A varrat kötőszövetes összeköttetés két csont között. Az ízületes kapcsolódás izülettel megszakított összeköttetés két csont között. A sárga csontvelő nagyobb része zsírszövetből áll. Az illeszkedő csontvégeket üvegporc borítja és tömöttrostos kötőszövetből álló izületi szalagok kapcsolják egymáshoz. A hengerizület csak egyirányú mozgást biztosít. Két csont között a legstabilabb összekapcsolódási mód a csontok összenövése. Kívülről az izületi tok burkolja be. ez feszes izület. A madarak vázrendszerében a repülés miatt számos csontkapcsolat összenövéssel válik igen stabillá. az egyik domború. varratos kapcsolódásról. azok üregrendszerében pedig vörös csontvelő található. A csöves csontok méretük szerint lehetnek hosszú csontok. Az evolúció során ott jön létre. például az emlősöknél. Porcos kapcsolódás esetén a két csont nincs közvetlen kapcsolatban egymással. porcos kapcsolódásról és izületes kapcsolódásról. viszonylag kis keresztmetszetűek. a másik homorú. Azokat az izületeket. Összenőnek például a kereszt és ágyékcsigolyák és a lábtőcsontok és a lábközépcsontok összenövéséből alakul ki az egységes csűdcsont. Az izesülő csontfelszínek alakja egymásba illő. például a gerincesek combcsontizülete.

összetett fehérje az acetilcsoportot szállító enzim. ilymódon bizonyos folyamatokat elindítson. Az enzimkatalízisre a szabályozottság a jellemző. És éppen ezért elégséges rendszerint igen kevés. hogy a fehérjékre jellemző sajátosságok az enzimekre mind érvényesek. illetve megállítson. A vitaminok olyan. a nikotinsav a B-vitaminok családjába tartozik.” Határozza meg az enzim fogalmát! Határozza meg a vitaminok fogalmát! Bizonyítsa példákon az enzimek és a vitaminok működésének kapcsolatát! Mondjon példát egyszerű és összetett fehérjékből álló enzimekre! Milyen életműködésekben játszik szerepet a pepszin. kiderült a vitaminok és az enzimek kapcsolata is.B tétel: Az enzimekről Olvassa el az alábbi részletet (Fazekas-Szerényi.szemben a legtöbb szervetlen katalizátorral . hogy környezeti hatásokra szerkezeti változással reagáljon.-II. Biológia I.Mindhárom enzim peptidkötéseket hidrolizál. James Batcheller Sumner (1887-1955) amerikai biokémikus a babból előállított „ureáz” enzimet. Gyökerei az anyagcserekutatásokhoz kapcsolódnak. John Howard Northrop (1891-1987) amerikai biokémikus a harmincas évek elején azonosította a pepszint. Enzimalkotórész például NAD+ koenzim. . a tripszint és a kimotripszint. a kisebb peptideket bontja tovább lúgos közegben. egymástól szerkezetében eltérő enzim katalizálja. rendszerint összetett fehérje. A pepszin a gyomorban savas közegben a polipeptideket kisebb peptidekre hasítja szét.Egyszerű fehérje például a pepszin. század új tudományága volt. Végül a hasnyál erepszinje fejezi be ugyancsak gyengén lúgos közegben a fehérjebontást aminosavakká. amelyek szintén fehérjének bizonyultak. Az enzimekre . a szervezet számára elengedhetetlenül fontos szerves vegyületek. század 20-as.) és válaszoljon a kérdésekre! „A molekuláris biológia a XX. A tripszin és a kimotripszin a hasnyál fehérjebontó enzime. Minden enzim csak meghatározott folyamatot katalizál. A XIX. 30-as éveiben már többféle enzim felépítését is megismerték. Valamennyi enzim katalitikus hatású fehérje. amelyekből kis mennyiség szükséges. Már 1904-ben kimutatták az enzimek szerepét az anyagcserefolyamatokban. Fehérjetermészetükből következik. amelynek koenzime a koenzim-A.nagyfokú specifikusság jellemző. Számos enzim képes arra. Ennek megfelelően a sejtekben a sokféle folyamatot igen nagyszámú. proteid. amelynek alapvegyülete. Az összetett enzimfehérjék nem fehérjetermészetű alkotórészei gyakran vitaminok. amelynek alapján kiderült . hogy az enzimek fehérjék. és ezáltal csak meghatározott anyag vagy anyagcsoport átalakulását segíti elő. a tripszin és a kimotripszin? Kifejtés: Az enzimek a sejtek biokémiai folyamatai katalizálják. ezért biokatalizátorok.

hátul a lágy. az alsó harmadában sima izomszövet veszi körül. Részt vesz a nyelv a táplálék nyállal való összekeverésében. A három pár nyálmirigyünk a szájüregen kívül helyezkedik el. A mandulák működése nem függ szorosan össze a táplálkozással. melynek tetejét az elől kemény. a keményítőt maltózra bontja. A fog koronára. A tétel: Az ember előbele Ismertesse az előbél szakaszait. 4 szemfog. de befolyásolják a beszédképzésben a hang egyéni színezetét is. a rágóizmokkal. a nyelőcső és a gyomor. fognyakra. A fogbél erekben gazdag és benne van a fog idege is. Alját a nyelv és a mozgatóizmai. csontos szájpadlás. a nyelv alatt helyezkedik el. a nyálkahártyát. a foggyökeret kívülről cementállomány borítja. A külső réteg alatt a különleges csontszövetből felépülő dentinállomány következik. a fogakkal és az arcizmokkal együtt. gomba alakú. a nyelőcső és a fülkürt. egymást keresztező szakasza. A nyelőcső körülbelül 25 cm hosszú. A maradandó fogazat 32 fogból áll. A koronát zománc fedi. ezen helyezkednek el az ízérző fonál alakú. innen indul a légcső. ide önti a váladékát a három pár nyálmirigy is.5 liternyi nyál. a nyelésben. Működésük a táplálék megragadása. A falat nyelőcsőbe irányítását és a légcső védelmét biztosítja a nyeléskor záródó. a mellkasban a légcső mögött halad. hogy a tápcsatorna kezdeti részében vannak. az ízérzésben és nem utolsósorban a beszédben is. Közülük a fültőmirigyek a fülek alatt helyezkednek el. Az egyes szakaszok makroszkópos és mikroszkópos felépítését. a szájüreg. A garatból indul ki. A szájüreg összeszűkülő része a torok. A szájüregben találhatók a fogak és a nyelv. A nyelés központja (mint valamennyi nyálkahártya reflexé) a nyúltagyban van. felaprózása. Itt találhatók a garatmandulák is. A felső harmadában harántcsíkolt izmok. a falatot akaratlagos nyelvmozgással juttatjuk a garatba. és a IX. Az említetteken kívül kismértékben részt vesz még a légzés. A nyelv részt vesz a rágásban. hüvelykújjnyi vastagságú izmos falú cső. ezen belül a fogbél található. Az állkapocs alatti mirigyek. mint a nevük is mutatja. A nyelés során a falattá formált élelem a nyelőcsőbe kerül. A nyálmirigyek váladéka a napi mintegy 1. A nyelv a főleg a nyelvcsontról eredő harántcsíkolt izomszövetből álló izmokból tevődik össze. A fognyak a korona és a gyökér találkozásánál található. A fogak a felső állcsontba és az állkapocs fogmedreibe ékelődnek. az állkapocs mögött. Felszínét nyelvhátnak is nevezik. A két nyelv alatti mirigy az állkapocs belső oldalához simulva. agyidegeken keresztül érkezik a nyálmirigyekhez. és a hőszabályozás (lihegés) folyamataiban is. a garat. Működésük reflexes. . légzéskor felnyíló gégefedő porc. A garat és a nyelőcső elülső részének harántcsíkolt izmai akaratlagosan összehúzódva továbbítják az ételt. és a táplálékkal bekerült baktériumok fertőzése ellen védik a szervezetet. ahonnan a végrehajtási utasítás a VII. amely megnedvesíti a táplálékot. A nyelőcső alsó felében a falat már akaratunktól függetlenül perisztaltikus mozgással jut a gyomorba. az állkapocs alatt találhatók. a nyelv ízlelőbimbóiban keletkezett ingerület a nyúltagy nyálelválasztási központjába kerül. A perisztaltikus mozgást és az izomgyűrű megnyílását a bolygóideg paraszimpatikus hatású rostjai serkentik. a torokban találhatók a torokmandulák. levél alakú vagy körülárkolt ízlelőszemölcsök.18. ebből 8 metszőfog. majd a rekeszizmot átfúrva a gyomor szájánál torkollik a gyomorba. elkezdi az összetett szénhidrátok bontását. Emésztőenzimje a nyálamiláz. A nyelés összetett reflex. Ez egy bonyolult reflexfolyamat. tehát a garat a tápcsatorna és a légzőrendszer közös átmeneti. Eközben a gyomorszájnál lévő izomgyűrű elernyed. A szájüreg az ajkaktól a torokig terjedő üreg. de kivezető csövük a szájüregbe nyílik. így megkönnyíti a rágást és a nyelést. A garatba torkollanak az orrüreg. oldalait a pofák határolják. csak izmokból felépülő szájpadlás képezi. amelyek nyirokszervek. működését és szabályozását! Mit tud az egészséges táplálkozásról? Az ember előbelének szakaszai a szájüreg. 8 előzápfog és 12 utózápfog. A tápcsatorna kezdeti szakaszának működése tehát igen sokrétű. csupán annyiban. gyökérre osztható.

a zsírokból és a szénhidrátokból megfelelő arányban kell fogyasztani. kenyér stb.A gyomor egy horog alakú. A természetes vizek élettani értékét a bennük feloldódott ásványi anyagok határozzák meg. margarin) egészségesebb. A pszichés állapot is hatással van a gyomor működésére. A főzés és a sütés. Ezeket a rostokat az emberi emésztőenzimek ugyan nem tudják felbontani.a megfelelő mennyiségű és egészséges összetételű gabonaféléken kívül . A harag és a gyűlölködés a gyomornyálkahártya vérbőségét fokozza. amely bevonja a nyálkahártyát és megvédi a gyomor belső falát a sósav ártalmas hatásától. amely felerésznyi sósavat és fehérjebontó enzimet. Ez azt jelenti. amelyet kívülről hosszanti. meg-megkeveri a táplálékot. A gyomornedv elválasztása feltétlen reflexes folyamat. főleg . A növényi zsírok fogyasztása (olaj. különösen a hagyományos konyhatechnikában. 60% növényi eredetű fehérjét (burgonya. mint az állati zsíroké. Fehérjéből kell fedezni a napi energiaszükséglet mintegy 12 %-át. az állati zsírt növényi olajjal kell helyettesíteni. Ha üres a perisztaltika éhségérzetet vált ki. Fogyasztásuk ezért előnyös Az ember napi mikroelem szükségletét 0. ha nagyobb a szervezet vízvesztése. hüvelyesek. Amit lehet nem olajban. Ezzel szemben a félelem és a szorongás csökkenti a gyomor működését. sok felesleges zsírt juttathat az emberi szervezetbe. alkotórészeik nem kerülnek felszívódásra. A vízpótlás legegészségesebb formája a tiszta édesvíz fogyasztása. a fehérjékből. tojás stb. páratlan szerv.). hogy az étrendben . amikor a táplálék a szájba kerül. hogy testtömeg-kilogrammonként legalább 1 gramm fehérjét kell elfogyasztani naponta. Ehhez testtömegkilogrammonként 4–5 gramm szénhidrát felvétele szükséges. majd bizonyos idő után adagonként a vékonybélbe juttatja tovább. A gyomor falának izomzata perisztaltikusan mozog. rizs. A tápcsatorna kelőbele a gyomorvégnél fejeződik be. A kemény vizekben viszonylag sok a feloldott kalcium és magnézium. Naponta átlagosan 2–3 liter vizet kell fogyasztanunk. Emellett a gyomor nyálkahártya vastag nyákréteget is termel. enyhén balra tolódva helyezkedik el. amelyre az embernél is feltételes reflexek épülnek. Az izommozgást és a mirigyek tevékenységét a bolygóideg paraszimpatikus rostjai serkentik. a rekeszizom és a máj alatt. körkörösen futó és ferde lefutású simaizomszövetből álló izomzat borit be. A napi energiaszükséglet legfeljebb 30 %-át fedezhetik a táplálékban elfogyasztott zsírok. akkor még ennél is többet. Belső felszínét mirigyeket tartalmazó nyálkahártya borítja. tej. amely serkentőleg hat a következő bélszakaszok működésére. Az egészséges táplálkozáshoz az energiát is szolgáltató szerves tápanyagokból. Az egészséges táplálkozás alapvető feltétele az is. A gyomor szöveti hormont. de ezek a képezik azt a „ballaszt anyagot”. percenként átlagosan ötször.). A napi energiaszükséglet 50–60 %-át szénhidrátok fogyasztásával kell biztosítani. középső nagy öblének alja a gyomorfenék. 40% állati (hús. mert ez oltja leginkább a szomjúságot. mert elsősorban a telített zsírsavak nagy mértékű fogyasztása kedvezőtlen hatású. pepszint tartalmaz. és fokozza a váladéktermelést is. A felsorolt táplálékok természetesen nem csak fehérjét tartalmaznak.minél több legyen a növényi rostot. vitamint és ásványi sót tartalmazó ételek aránya. A hasüreg felső részén. Ez testtömeg-kilogrammonként legfeljebb 1 gramm zsír fogyasztását engedi meg. Ezért az ételek elkészítéséhez minél kevesebb zsiradékot kell felhasználni. Központja a nyúlvelőben van. Ha tele van. A gyomornedv elválasztása akkor kezdődi meg. A kellő mennyiségű növényi rost elfogyasztása a bélcsatorna egészséges működésének alapfeltétele. Ugyanakkor a vékonybél szöveti hormonja a gyomor működésére gátlólag hatnak. gasztrint termel. de viszonylag magas a fehérjetartalmuk. A gyomor működésére a vércukorszint csökkenése is serkentőleg hat. A nyelőcső betorkollásánál van a gyomorszáj.3–10 %-ban biztosíthatja a természetes ivóvíz. A gyomornyálkahártya termeli a napi mintegy 1 liternyi gyomornedvet. Zöldséget és gyümölcsöt naponta kell fogyasztani. amelyek jelenléte – főleg a vastagbél egészséges működése szempontjából – nélkülözhetetlen. és éhségérzetet vált ki.

B tétel:Az élővilág rendszerezéséről. Az étkezésben rendkívül fontos a rendszeresség. mint az eukarióta egysejtű és az eukarióta soksejtű szervezetek között. a megszokott ritmus betartása. a rendeket osztályokba. valóban csupán növények vagy állatok kerültek a rendszerezők elé. ugyanakkor az állatok közé sem lehetett sorolni őket.-II. mert aktív helyváltoztató mozgásra általában nem képesek. Ezek a korszerű konyhatechnikai eljárások jelentősen csökkenthetik a szervezetbe kerülő lipidek mennyiségét. Eszerint a rendszerezés szerint valamennyi magasabb kategória magába foglalja az alatta lévő kisebb rendszertani egységeket. amelyek lényeges külső tulajdonságaikban és belső felépítésükben megegyeznek. Az ízléses terítés. az osztályokat törzsekbe rendezte. Végül a törzsek a növények vagy az állatok országába kerültek. hiszen színanyagaik nincsenek. kulturált körülmények megteremtése. Az étkezések közötti. Végül merev sejtfaluk alapján a növények közé kerültek. A növényeket a virágokban található a porzók és a bibék száma szerint csoportosította. a családokat rendekbe. hiszen szabad szemmel történő vizsgálódás során. a kérdés megoldódni látszott. prokarióta és a már sejtmaggal rendelkező . végül is. A ma használt fejlődéstörténeti rendszerek az egyes csoportok . Bár nagyon sokféle . Ez egyenletessé teszi a bélcsatorna működését.). Eszerint egy fajba tartoznak azok az élőlények. a vonzó tálalás. könnyen el lehetett igazodni benne. Azzal. viszonylag keveset kell enni. mivel aktív helyváltoztató mozgásra nem képesek. hogy a még sejtmag nélküli. hogy naponta többször. a nyugodt és alapos rágás a jó étvágy és az egészséges emésztés elengedhetetlen feltétele. amelyek a porzók vagy a bibék számát tekintve megegyeztek ugyan. a növények és az állatok országába sorolták. a rendszerezés alapegységét. egy kategóriába kerültek azonban olyan növények is. Meghatározott szempontok szerint nemzetségekbe sorolta őket. eukarióta sejtek között sokkal jelentősebb különbségek vannak. mint „hasadó gombák” A mai korszerű rendszerek szakítottak a hagyományos. és egymás között párosodva termékeny utódok létrehozására képesek. Rendszere egyszerű volt. abban a kérdésben nincs vita. A baktériumok azonban a gombákhoz hasonlóan nem illettek egyik csoportba sem. a fotoszintézisre nem képes szervezeteket pedig az állatok közé sorolták. Ez érthető. Linné megalkotta a rendszertani kategóriákat is. hogy a fotoszintetizáló egysejtűeket a növények. Az egészséges táplálkozáshoz az is hozzátartozik. Bevezette a faj fogalmát. mert nem voltak rokonok Rendszere ezért mesterséges rendszer volt. A mikroszkópos vizsgálódások megindulását követően az egysejtű szervezetek felfedezése tovább bonyolította a helyzetet. magas energiatartalmú ételek rágcsálása viszont a lehető legártalmasabb. a növények közé kerültek.nem zsírban kell kisütni. Linné valamennyi addig ismert fajt ellátott latin névvel. de másban nem hasonlítottak egymásra. családokba. mert rengeteg felesleges kalóriát juttat a szervezetbe. Felfelé haladva mind több fajt tartalmaznak. hanem inkább mikrohullámú sütőben vagy grillező készülékben elkészíteni. részleteiben jelentősen eltérő rendszerek mellett törnek lándzsát megalkotóik. majd válaszoljon a kérdésekre! „Az élővilágot hosszú időn keresztül két nagy „országba” . a nyugodt. és megfogalmazta elnevezésük szabályait is. Olvassa el az idézetet (Fazekas-Szerényi: Biológia I. amelyek segítségével a fajok áttekinthetőkké váltak. Bár a gombák csoportja kezdettől fogva nem kis nehézséget jelentett. a nemzetségeket magasabb rendszertani kategóriákba. ….” Ki rakta le a rendszerezés tudományos alapjait? Miért tekinthetők az első rendszerek mesterséges rendszereknek? Mi a különbség egy mesterséges és egy természetes rendszer? Mit értünk fejlődéstörténeti rendszeren ? Ismertesse a korszerű rendszerek fő csoportjainak osztályozási szempontjait! Kifejtés: Az élővilág áttekintésére szolgáló rendszerezés ma is használatos alapjait Karl Linné svéd természettudós rakta le az 1735-ben megjelent meg „A természet rendszere” című munkájában. ám azok egyre kevesebb közös tulajdonsággal rendelkeznek. két főcsoportos felosztással.

elkülönült sejtmagjuk még nincs. A korszerű rendszerek szakítottak ezzel a „két országra” történő felosztással. A prokarióták a legegyszerűbb felépítésű egysejtű szervezetek. a heterotróf állatok a fogyasztók. Valamennyi élőlényt hosszú időn keresztül vagy a növények vagy az állatok közé sorolták. a prokarióták. Felosztásuk a táplálkozás módja szerint történik: az autotróf növények a szerves anyag termelői. az ősibb típusaik még egysejtűek. Az elfoglalt helyük a feltételezett származási kapcsolataikat is tükrözi. A fejlettebbek eukarióták már sok sejtből állnak. Az eukariótáknak már van sejtmagjuk. vagy a zöld szemesostoros. A fentiek alapján a mai korszerű rendszerek az élőlényeket három nagy körbe és azon belül öt országba sorolják : Sejtmag nélküli szervezetek: Prokarióta egysejtűek országa Sejtmagvas szervezetek: Egysejtű eukarióták Eukarióta egysejtűek országa Soksejtű eukarióták Növények országa Gombák országa Állatok országa . . az egysejtű eukarióták és a soksejtű eukarióták egy-egy fő csoportot képeznek. például az óriás amőba. és a rendelkezésre álló legtöbb ismeretet próbálják a rendszerezéshez felhasználni. hiszen energianyerés céljából növényeket vagy más állatokat fogyasztanak.feltételezett rokonsági kapcsolatai alapján készülnek. A rendszerezési alapelv az. Ilyenek a baktériumok. Az ugyancsak heterotróf anyagcseréjű gombák pedig lebomló anyagokkal táplálkoznak. hogy a három nagy fejlettségi szint. ezért a fejlődéstörténeti rendszerek természetesek.

Gombafonalak és magasabbrendű növények tartós viszonya. mind a két csapat azonnal menekül. Az előnyös hatást +. Hasonlóan alkalomszerű. parazita és kommenzalista élőlényekre. a struccoknak viszont a szemük jobb. amelyet magyarul gombagyökérnek is szoktak nevezni. amely két populáció közötti laza. vagy akár mind a két vizsgált populáció számára is. madarak (például a golgotavirágok. Közvetlen hatás például. A zebrák és a struccok is őrszemet állítanak. Két formája ismeretes. A populációs kölcsönhatások előnyösek is és hátrányosak is lehetnek az egyik. közvetlenül vagy közvetve hatnak egymásra. A megporzást általában rovarok. amelyeket csak néhány poszméh faj képes megporozni. hogy egy kapcsolat szimbiózis-e vagy kommenzalizmus? Hozzon példát az emberi szervezeten belül szimbionta. Akár a zebrák. kolibrik). cserébe pedig kész szerves anyagot kap. alkalomszerű mutualizmus. főleg méhek és poszméhek végzik. Az is nyilvánvaló. közvetett. Tipikus példája az együtt legelő struccok és zebrák vagy antilopok kapcsolata. Ugyanakkor ezekben a példákban is jól tükröződik a kölcsönhatás jelleg: például. akár a struccok őrszeme riaszt. Kialakulhat mikroorganizmusok. hiszen nehezebben tudja megszerezni a táplálékát. mert az algabevonat miatt a sekély parti vízben felismerhetetlenné válik. A mutualizmus a legkülönbözőbb élőlénycsoportok között létrejöhet. amikor egy-egy fajra szűkült le a megporzó állatok köre. Jellegében. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének biotikus faktorait. Olykor a gombák növényi hormonokat vagy hormonhatású anyagokat is termelnek. az ektotróf és az endotróf mikorrhiza. „Tisztogató mutualizmus” hazai viszonyok közepette is megfigyelhető. amelyektől a rák nem is akar megszabadulni. Az előbbi a fenyőfélékre és a lombos fákra jellemző. vagy az orchideák közül a bangók. Ezek figyelembevételével szoktuk a kapcsolatokat csoportosítani. hogy a zsákmányoló populáció számára előnyös a másik populáció elfogyasztása. növények és állatok között. a talajban. Hasonló viszony van az orrszarvúak és a vízilovak valamint az őket a külső élősködőktől megszabadító pásztorgémek között. a mikorrhiza. ha egy zsákmánypopuláció egyedszáma lecsökken az hatással van a zsákmányoló populációra is. a fényszegény gyepszintben élő faj elszívhatja az őt árnyékoló populáció elől a vizet stb. hogy az egyes populációk hogyan hathatnak egymásra! Hogyan ismerhető fel a szimbiózis és a parazitizmus. A mindkét populáció számára előnyös kapcsolatok gyűjtőneve mutualizmus. a hátrányos hatást — jellel jelöljük. az elfogyasztott populáció számára viszont a viszony egyértelműen hátrányos. A gomba általában vizet vesz fel és ionokat juttat a növényeknek. A . a másik. ám ismerünk legyek (például a konytvirágok esetében). a viszony jele 0. gyakran kutatnak élősködők után a legelő szarvasmarhákon seregélyek. a vízben egyaránt. gombák. számos tengeri rák kültakaróján telepszenek meg zöldmoszatok. kölcsönösség. Az evolúció során ez a viszony akkor vált szorossá. hogy két faj egyedei kerülik-e egymást vagy éppen vonzódnak a másikhoz ? Eldönthető-e megfigyelés vagy kísérlet útján. A honi növények közül ilyenek a lucernák. Ugyancsak alliancia a „rejtegető mutualizmus is”. Ha a kapcsolat az egyik fél számára teljesen közömbös. sőt denevérek általi megporzást is. Egyik ilyen kapcsolaz az allaiancia. ha egy populáció egy másik populációval táplálkozik. tartalmában és mélységében igen árnyalt és nagyon sokféle lehet. s ezek egészségünkre gyakorolt hatására! Az egy élőhelyen együtt élő populációk kölcsönhatásban vannak egymással. A zebrák kiválóan hallanak. ha például elfogja a másik elől a fényt stb. mi mutatja a különbséget ? Milyen megfigyelés vagy kísérlet igazolhatja. csigák (például nálunk a kapotnyak). a szárazföldön. A tétel: Populációs kölcsönhatások Mondjon példákat arra.19. de az egyik populáció számára nélkülözhetetlen mutualista kapcsolat az állatok általi virágmegporzás valamennyi formája.

és sakálfajok. ezért csapatostul kísérik a tarándszarvasokat és az ott hagyott maradékok jelentenek táplálékot számukra. amelyekből oxigénhez jutnak. Például. Kalapos gombáink többségére ez jellemző. — kölcsönhatásokat. Állatpopulációk között kialakuló szimbiotikus kapcsolat a szimfilia. mert az élettevékenységek szinte minden körében megfigyelhetők az ilyen jellegű kölcsönhatások. például holyvák (az Atemeles nemzetség fajai) és hangyabogarak.gombafonalakkal kapcsolatba kerülő gyökerek rövidebbek és vastagabbak lesznek. sőt ellátást is nyújt. A hangyák vendégei között azonban sok bogárfaj is akad. Az ilyen típusú együttélés klasszikus példái a zuzmók . A kommenzalizmus egy másik formája az együttlakás. de a sejtekbe nem nőnek bele. A tengerekben számos apró rák és halfaj keresi szívesen a helytülő csalánozók védelmet nyújtó közelségét. (Kiegészítő anyag:Sajátos kommenzalista kapcsolat a beköltözés. helyül más fajok által készített építményeket használ. hanem költésre a vetési varjak elhagyott fészkeit használják. Ezért üresen álló odvakat foglal el és azokban neveli fel a fiókáit. Tipikus kommenzalista kapcsolat a nagyobb ragadozók és a körülöttük élő. Ide sorolható a gólyafészkek oldalában költő verebek példája is. A növényevőknek is meglehetnek a maguk kommenzalista kísérői. parőkia. 0 kapcsolatok legtipikusabb példáit a táplálékszerzésben találni. száradó csontok inas maradványaival táplálkozó Trox-bogarak csak madárfészkekből kerülnek elő. . Az elnevezés arra utal. fogyasztják el. bőrmaradványokkal. amelyek fontos táplálékul szolgálnak a hófajdok számára is. A kékvércsék például nem építenek fészket. az rendszerint tudomást sem vesz róla. A több ezer méter mély tengeri árkok mentén kén-hidrogénben gazdag forró források törnek fel. A baktériumok a kagylók kopoltyúiban élnek és a kénvegyületek oxidációjával nyert energiájukat megosztják a gazdasejtekkel. sok rövid oldalgyökeret fejlesztenek. Például a tarándszarvasok egyik fő táplálékát a tundrán a különböző zuzmófajok jelentik. hogy a hangyák rendszeresen felkeresik a tápnövényükön táplálkozó. mert védelmet remélnek az éber és harcos madaraktól. azok táplálkozási maradékait fogyasztó populációk. Afrikában például az oroszlánok zsákmánymaradványait különböző keselyű. A kék galamb faodvakba fészkel. hogy közben a másikat a legkisebb mértékben sem károsítja. A magányosan költő pehelyrécék fészkeiket rendszerint a csértelepek közvetlen közelébe rakják. hogy a járomspórás gombák vagy a fejepenészek gombafonálzata nélkül a kicsírázott növény nem tud továbbfejlődni. A szimbiózis meglehetősen szoros mutualizmus két populáció között. a foltos hiéna. például a barna gyűrűstinorú csak az európai vörösfenyővel él együtt. ugyanis a csíraszervezet önmagában nem képes vizet és tápanyagot felvenni.költő-. Gyüjtőnéven kommenzalizmusnak nevezzük a + . szünókia. A pillangós virágúak gyökérzetében Rhizobium baktériumfajok élnek a növényi sejtekkel szoros együttélésben. helyenként a sejt közötti járatokba is behatolnak. hogy a +. és ott hólyagszerűen kiszélesedve nagy felületet hoznak létre a gombafonal és a növényi sejt között. Ugyanakkor hiba lenne csupán erre a területre leszűkíteni. ám odú készítésére a csőre alkalmatlan. Némely gomba esetében fajspecifikus a kapcsolat. Az együttlakó populáció úgy húzódik egy másik populáció közvetlen közelébe. ezért ezeket a gombafonalak bocsájtják rendelkezésre. A gombafonalak sűrű tömegben borítják be a gyökereket. amikor az egyik populáció a másik testváladékát fogyasztja és cserébe menedéket. Ezek mentén kénbaktériumok és mélytengeri kagylók élnek szimbiózisban. A kommenzalizmus magyarul asztalközösséget jelent. Ebben az esetben egy populáció lakó-. Az endotróf mikorrhiza esetén a gombafonalak a növények gyökereinek a sejtjeibe is belenőnek. peterakó stb. A nagyobb madárfészkek például szinte nyüzsögnek a különböző rovaroktól. édes váladékot termelő levéltetveket. Orchideáink nagy többségére az jellemző. A hófajdok azonban nagy hó alól a zuzmók kikaparására nem képesek. A tollal. marabu stb. Jól ismert. vagy a bolyukba hurcolják azokat és gondoskodnak róluk.

Közülük legismertebbek a broméliák és a különböző páfrányfajok. amelyben egy populáció egy másikat valamilyen formában szállít. Például a szagos mügés bükkösökben a bükk árnyékoló hatása teremti meg a szagos müge számára a létezés feltételeit. Ilyenek az élősködő taplógombák. Egy ragadozó populáció saját fajtársainak fogyasztása a kannibalizmus. endoparazitizmus esetén a gazdaszervezet belsejében él. Ilyen az antibiózis. sőt kisebb halak. A növényevés és a ragadozás között lényeges különbség.és zuzmófajok állnak hasonló viszonyban az aljzatul szolgáló szervezetekkel. hogy egy egyed egy másik faj testének belsejében talál menedéket. — kölcsönhatások a populációk közötti alapvető viszony. a fürkészdarazsak lárvái. a malária kórokozójának. szívógyökereiket a gazdaszervezet faelemeibe növesztik és a vizet valamint a szervetlen ionokat szívják el. . ezért fakultatív parazitáknak tekintjük őket. azzal táplálkozik. Mikroroganizmusok között. Ektoparazita a gerincesek vérével táplálkozó marhabögöly. hogy táplálkozás után elhagyják a gazdaszervezetet. amely bizonyos mikroorganizmus populációk. amelyek az egyik fél számára hátrányos. hosszabb ideig is képesek a gazdaszervezet nélkül élni. Az élősködő szervezet egy másik szervezet — a gazdaszervezet — testanyagaival táplálkozik.Előfordul. Hasonló populációs kölcsönhatás az élősködés. hogy például a tengerek gályatartó halai más. A élősködés egy sajátos formája a növényvilágban előforduló félparazitizmus. számos típusa ismert. — kölcsönhatások olyan populációs kapcsolatok. A rátelepedés sajátos formája a vitetés. állat. csupán károsodik. epőkia.és növénypopulációk között egyaránt előfordul. Ezek az obligát paraziták. Gyakori. A kommenzalizmus növényvilágban és állatvilágban egyaránt elterjedt formája a rátelepedés. Ebben az értelemben forézis az emlősök szőrzetébe beleakadó termés. a forézis is. A trópusi esőerdőkben önálló szintet képeznek a rátelepedett életmódot folytató epifiton fajok. lényegesen gyorsabb mozgású fajokra kapaszkodva vitetik magukat. baktériumok és gombák között lép fel. A félparazita szervezetek. A +. Ektoparazitizmus esetén a parazita külső testfelületen él. a gyötrőszúnyog vagy a közönséges kullancs. tengeri uborkák belsejében tartózkodnak vagy oda menekülnek veszély esetén. Egyes rákok. a denevérek élősködői. melynek során a gombapopuláció anyagcsereterméke a baktériumok szaporodását . A rovarfogó növényeket ragadozónak tekintjük.) A kommenzalista viszony legtágabban értelmezett kapcsolata. például a sárga fagyöngy. A mi éghajlati körülményeink között különböző kéreglakó (kortikol) moha. hogy a növényevés során a préda rendszerint nem pusztul el. növényevésről. Az élősködés különleges esete a hiperparazitizmus. hosszabb ideig nélkülük életképtelenek. A zsákmányul szolgáló populáció és a ragadozó populáció egyedszámának alakulása között összefüggés mutatható ki. a denevérlegyek a gazdaszervezetet nem hagyják el. A tengerek életközösségeiben a helytülő életmódot folytató állatok gyakran használják aljzatul egyes . A hiperparaziták lárvái egyes parazitaként élő rovarlárvákban — fürkészlegyek vagy fürkészdarazsak lárváiban — fejlődnek.rendszerint lényegesen nagyobb testű állatok kültakaróját vagy külső vázát. Fotoszintetizálnak. A ragadozás prédája a zsákmány. a parazitizmus is. A 0. Tágabban értelmezve vitetés minden olyan kapcsolat. amely során egy populáció — a predátor — részben vagy egészben egy másik populációt — a prédát — fogyasztja. ha állat.is. a vajvirág fajok stb. ha egy populáció puszta létével egy másik populáció számára biztosítja az életfeltételeket. az elszívott nyersanyagokat már maguk alakítják át szerves vegyületekké. a lázállatkának terjedése a foltos maláriaszúnyog által stb. ragadozásról beszélünk. a másik populációnak ebből azonban semmiféle előnye nem származik.Valamilyen formában szinte minden populációt érint a predáció. például a bujkálóhalak (Fierasfer-fajok) stb. A madarak tollazatában élő rágótetvek. Ha a préda növény. Közös sajátosságuk. Ez az entőkia. Tágabban értelmezve ez olyan populációs kapcsolat.

A természetben . változásának megfigyelésével következtetni lehet a közöttük lévő kapcsolatra. Az egyik növénypopuláció lehullott leveleinek. amely baktériumőlő hatású kémiai anyagokat. mongolidok. A negyedik nagyrassz. állatok esetében a táplálékért. amely más populációk szaporodására. vagy a baktériumokat elpusztítja. Az emberfajták kialakulásában elsősorban az eltérő mutációk és a különböző környezeti hatások voltak meghatározó tényezők. félsivatagos területeken a korlátozott vízkészlet következtében helyezkednek el egymástól meghatározott távolságra a szárazságtűrő cserjék. (Kiegészítő anyag: Az antibiózis és az allelopátia nem választható el élesen egymástól. Például a dió komposztálódó lombjából felszabaduló juglin nevű anyag sok növény magja számára csírázásgátló hatású. Két populáció egymáshoz való viszonyát a populációk vizsgálatával el lehet dönteni. Magasabbrendű növényekre jellemző kölcsönhatás az allelopátia. Ugyanakkor a növények között is számos olyan akad. kedvezőtlen hatású. melyek kissé eltérő szelekciót okoztak. életműködéseire stb. Például az ecsetpenészekhez tartozó Penicillum és Aspergillus fajok olyan anyagcseretermékeket — antibiotikumokat — adnak le. sőt el is pusztulhatnak. az orr alakja. amelyek a baktériumok nagy többsége számára mérgezőek.-II. növények esetében a fényért. a haj színe és jellege. a „komfortérzés” stb. tápanyagokért stb. kompetíció valamennyi populációra nézve hátrányos ( –. a szem alakja és színe. –) és kompromisszumra kényszeríti őket. az ausztralidok (az ausztrál őslakók) kevés ma élő tagja egy ősi típust képvisel.. maradványainak bomlástermékei között olyan vegyületek vannak. Más az arc felépítése. Az egyedszám. Régóta megfigyelt tapasztalati tény. Ez igaz a szimbiózisra és a kommenzalizmusra is. Feltehető. és a lombkoronaszintben repkedő tarkaszövő lepke populációs kapcsolata. hogy az ősi kaukazoidok köréhez állt közel. Ember esetében szimbionta kapcsolat például a vastagbélben élő vitamintermelő baktériumokkal való viszony. Sivatagos. ezek a marazminok. sőt a növekedés ritmusa is…” . Ismerünk olyan mikroorganizmusok által termelt anyagokat is. Ilyen viszonynak tekinthető például egy nyíres talajszintjén élő erdei ganéjtúró bogár. mert csak így tudnak elég nagy gyökérzetet fejleszteni ahhoz. vagy a növény olyan vegyületeket ad le a környezetébe.) Élőhelyeiken a populációk szüntelen harcot folytatnak egymással a korlátozott mértékben rendelkezésükre álló erőforrásokért. az ivari partnerérét stb. hogy két együtt élő populáció semmiféle hatással nincs egymásra.). vízért. de az is előfordulhat. például a fokhagyma. de kommenzalisták az ember szőrtüszőiben megtelelepedő. Ez a neutralizmus. a vadászterületért. A mikrorganizmusok egy része viszont kommenzalista. úgynevezett fitoncidokat tartalmaz. Fontos tényező volt az elszigetelődés is. hogy vízszükségletüket biztosítsák. hogy bizonyos növények más növényekkel együtt ültetve nem fejlődnek megfelelően. Ez a versengés. kizárólag elhalt hámot fogyasztó atkák is. A zeller által a talajba leadott anyagok gátolják a karalábé és a dohány fejlődését stb.meggátolja. negridok. parazita számos megbetegedést okozó baktérium.igaz nagyon ritkán -. majd oldja meg az utána következő feladatokat! „Az emberfajták kialakulása a szelekcióval végbement alkalmazkodás legfeltűnőbb következménye. a fej-vagy a lapostetű. a bőr. A nagyrasszok testfelépítése elsősorban a csontváz és a koponya tulajdonságaiban tér el egymástól. Kompetítorok a ragadozó madarak is. ezért "osztják fel" egymás között a rendelkezésre álló teret. A ma élő emberek túlnyomó többsége három nagyrasszba sorolható: europidok (kaukazoidok). mely már a modern mongolidok és europidok kialakulása előtti időben is élt. amelyek a magasabbrendű növényekre hatnak gátlólag. B tétel: Az emberfajtákról Olvassa el az idézetet (Fazekas-Szerényi: I. a szaporodóképesség.

a negrid és az ausztralid. napjainkra az emberfajták földrajzi elkülönülése kismértékű. majd később az egyes populációik között megszűnhet a kapcsolat. Alapja a genetikai állomány megváltozása. Ezek az europid. mert alkalmazkodnak a környezetükhöz. a mongolid. ezért az egyes populációk egymástól eltérővé válnak. ugrásszerűen jelentkező öröklődő tulajdonságváltozás. A különböző rasszokhoz tartozó emberek házasságából született gyerekek (is) bizonyítják.Mit értünk mutáción? Mi a szelekció? Mit értünk a populációk elszigeteltségén? Mutassa be a ma élő emberi nagyrasszok jellemző tulajdonságait! Kifejtés: A mutáció hirtelen fellépő. A természetes szelekció nemcsak a kevésbé életképesek kipusztulását jelenti. Az emberi populációk szabad keveredése a történelem során nagyfokúvá vált. azaz elszigetelődnek egymástól. Az elszigetelt populációk változó környezetében később más és más adottságok jelenthetnek szelekciós előnyt. Az egyedek változatossága az evolúció szempontjából nagyon fontos. az orr alakjában. Az egyes rasszok az arc felépítésében. és a fejlettségbeli eltérések az egyenlőtlen ütemű és különböző irányú társadalmi fejlődésből erednek. hogy az emberfajták testileg és szellemileg tökéletesen egyenértékűek. a bőr és haj színében. A rátermettség tehát elsősorban nagyobb továbbszaporodási képességet jelent. A populáció egyedei közül a fennmaradásra és a továbbszaporodásra is a legtöbb esélyük a kedvező tulajdonságokkal rendelkező egyedeknek van. Az egyes populációk elfoglalva a számukra kedvező élettereket előbb elterjednek. hanem a legrátermettebbek fennmaradásbeli és szaporodásbeli előnyét is. a szem alakjában és a növekedés ritmusában különböznek egymástól. A mai embernek négy földrajzi alfaja vagy rassza (szokták a fajta kifejezést is használni) él a Földön. . Egy populáció a mutációk következtében sohasem egyforma egyedekből áll.

A tétel: Az állatok kommunikációja Mit értünk kommunikáción ? Hogyan csoportosíthatók az állatvilág kommunikációs formái? Milyen állatcsoportokra jellemző a kémiai kommunikáció? Hol termelődnek a feromonok? Milyen kémiai összetételűek a feromonok? Hogyan csoportosíthatók kommunikációs tartalmuk alapján? Melyik állatcsoportra jellemző a vizuális kommunikáció? Melyek a vizuális kommunikáció típusai? Mit nevezünk az etológiában darwini antitézis elvnek nevezni? Mi jellemzi az akusztikus kommunikációt ? Hogyan képezik a leadott hangot az egyes állatcsoportok ? Mely állatcsoportok képesek ultrahanggal kommunikálni? Mit értünk érintési kommunikáción? Melyek a leglényegesebb tulajdonságok az állati és az emberi kommunikáció között ? A két vagy több állat között megvalósuló kölcsönös információcserét az állatok kommunikációjának nevezzük. a pherein = vinni. míg azt az információt fogadó másik egyed nem észleli. poloskák – adott áttelelő helyen való összegyűlése ilyen hatású feromonok nyomán következik be. a fullánkcsatornába stb. az egyedek szétszóródását eredményezik. hanem szinte folyamatosan adnak is információt a környezetüknek. Feromonok az állatok legkülönbözőbb testtájain termelődnek. termikus és elektromos kommunikációról beszélhetünk. Az egyik állat helyvagy helyzetváltoztató mozgása információt szolgáltat egy másik egyed számára. és a hormon = serkenteni kifejezésekből származik. a jeleket értő és azt a saját számára „dekódoló” élőlényhez. amely adott közegen. A riasztóferomonok a fajtársakra nézve menekülésre késztető hatásúak. annak továbbítása.20. (Kiegészítő anyag: Az eddig megismert feromonok többsége egyszerű szerkezetű vegyület. A gyülekezési feromonok hatására mindkét ivar tömörülése.) A feromonok kémiai „dekódolására” a kémiai érzékelés szolgál . A mézelő méh dolgozójának kültakarójában 17 olyan pontot azonosítottak. arra nem reagál. mások a szájüregbe.) A feromonok a viselkedési választ tekintve több csoportba sorolhatók. Ilyen például a nyolc szénatomszámú propil-izobutil-keton vagy a hét szénatomos heptanon. A kémiai kommunikáció alapjául különböző kémiai információhordozók . Észlelésében a fényérzékelő receptorok játszanak fontos szerepet. csoportosulása figyelhető meg. Az emlősök feromonjainak egy része is közvetlenül a kültakaróra kerül. A selyemlepke ivari feromonja például a bombykol egy alkohol. Ezeket gyűjtőnéven feromonoknak nevezzük. Ennek során az információt útjára bocsátó élőlény a közlemény tartalmát jelekké alakítja át. Mivel az élőlények nemcsak kapnak. ahol feromontermelő mirigyek nyílásai vezetnek ki. vizuális. Az akusztikus kommunikáció hangjelzések leadása és azok felfogása és „értelmezése” révén történik. az állatok által termelt többnyire illékony vegyületek szolgálnak. Az erdei vöröshangya feromonjai között oxovegyületek. Különösen fejlett rovarok és az emlősök kémiai kommunikációja. de ürül feromon a nyállal és a vizelettel is. A diszperziós feromonok éppen ellenkezőleg. Az egyébként fejlett kommunikációjú madarak esetében eddig csupán egy fajnál (villás viharfecske) sikerült a feromonok kommunikációs szerepét kimutatni. (A feromon két görög eredetű szó. Kémai kommunikáció a madarak kivételével valamennyi állatcsoportra jellemzőek. Ilyen riasztóferomonokat számos hal . de territórium jelző funkciójuk is van. Már az egysejtűeknél is bizonyított feromonszerű anyagok jelenléte. az információs csatornán keresztül jut el az üzenetet felfogó. A leadott kommunikációs jelzések alapján kémiai. érintési. illetve az érkező információ vételének általános szabályai az élőlények kommunikációjára is érvényes. Az információközlés mindaddig egyirányú. A nyomjelző feromonok az emlősöknél például ivarok egymásra találását segítik. aldehidek és ketonok vannak. A vizuális kommunikáció látható jelek segítségével valósul meg. Az információadás. jogos kölcsönös információcseréről beszélni. A mirigyek egy része a testfelületre torkollik. Számos együtt áttelelő rovar – például katicabogárfélék.

A kétéltűektől kezdődően alapvetően a tüdőből kiáramló levegő kelt hangot. A fényjelzésekre a nőstények ugyancsak fényfelvillantásokkal válaszolnak. Az egyes vizuális kommunikációs formákat nem lehet élesen elválasztani egymástól. de más fajbelieknek is. ezek „integető” mozgásában különbségek vannak. Az integetőrákok számos faja ismert. ezzel hívják fel magukra a figyelmet a fűben üldögélő röpképtelen nőstények előtt. Fény kibocsájtása ugyancsak információs tartalommal bír. hogy a fajon belüli társas kapcsolatokban szereplő kommunikációs jelzéseknél az ellentétes jelentést ellenkező mozdulatok teszik egyértelművé. azaz a látás útján szerzett információ sok gerinctelen állatnál is. A rezgőtáncban a nyolcashoz hasonló vonal mentén táncol a méh. ereje. és olyan speciális hallóreceptorokkal kell rendelkeznie. Ezeket általában a nőstény termeli és a hímek segítségükkel nagy távolságból is képesek rájuk találni. a hangképzésüknek tehát biológiai funkciója van. de akadnak olyan fajok is közöttük. Valójában ez a táncnyelv is kombinált információközlés. Az állat a nagy olló integető mozgásával egyrészt távol tartja magától a többi hímet. A vizuális kommunikáció. Az állati kommunikáció szempontjából a hang hullámhossza. másik faj számára lehet riasztó jellegű stb. részben a hímek szexcsapdákkal történő összefogására ki is használja. A körtánc közben a kaptárban lévő méhek körülveszik . Az emberi érzékelhető hangtartományhoz (1620 000 Hz) képest. és kabócák különböző mozgó testrészek kitines felületének összedörzsölésével képeznek hangot. másrészt vonzza a nőstényeket. A szentjánosbogarak hímjei repülés közben fényt bocsájtanak ki. a legtöbb esetben ezek kombinációi fordulnak elő. majd. (Ezért horgászati szempontból nem igazán jó ötlet a már zsákmányul ejtett halat haltartó szákban a csónak mellett a vízben tartanunk. megtapogatják a táncolót. A szexferomonok a partner szexuális viselkedésére vannak hatással. A tücskök szárnyaik kitinléceit dörzsölik egymáshoz. A hangokkal való kommunikáció igen elterjedt információátviteli forma az állatvilágban. amelyek két állkapcsukat dörzsölik egymáshoz. megízlelik a hozott mintát. valamint a függőleges által bezárt szög megegyezik a táplálékforrás és a Nap által bezárt szöggel. Hasonlóan egyes csontoshalak is vázrendszerük két szomszédos elemének összedörzsölésével képesek akusztikus kommunikációra. mozgásának középső szakasza. ha a csónakból nem túl messzire dobva úszóval horgászunk!). A dürgés esetében például rendszerint a hím a színes dísztollait szétteríti stb. A társak esetében segítheti a nemek egymásratalálását. Hasonlóan a szexuális viselkedésforma kommunikációs eleme a dürgés is információs tartalommal rendelkező. Már Darwin is felfigyelt arra. sáskák. de különösen a gerinces állatoknál a legfontosabb az egyedek és a fajok kölcsönös kapcsolatában. kirepülnek és megkeresik a táplálékforrást. ugyanis a csörgőkígyók gyakorlatilag süketek). A vizuális kommunikáció egyik legmagasabb szintű formája a méhek táncnyelve. Például a domináns kutya a farkát és a fejét magasra emeli. hiszen a kaptár belsejében meglehetősen sötét van. és a méhek tapintással és hallással egészítik ki az információ átvételét. amely ezeknek a hangoknak a felfogását is lehetővé teszi számára. távolabbit a rezgőtánc jelez. mivel irányjelzést nem kaptak. A tücskök. számos állat képes az infrahang és az ultrahang érzékelésére is. Az állatok színe és rajzolata gyakran nyújt optikai információt a fajtársaknak.és időbeli sajátosságai egyaránt nagyon fontosak. A felderítő útról visszaérkező dolgozók a kaptár belsejében táncba kezdenek. a másik kicsi. A vizuális kommunikáció más eseteiben magának a mozgás tényének van jelentéstartalma. hangszíne. ennek megfelelően zárt genetikai programon alapuló mozgássorozat. szöcskék. Közeli lelőhelyet a körtánc. A . a sáskák egy része a lábukat dörzsöli össze vagy a szárnyuk pereméhez. csökevényes. A kommunikáló állatnak olyan különleges jeleket kell kibocsájtania. (A csörgőkígyók csörgésének biológiai jelentősége ma mér tisztázatlan. A hím integetőrák első lábpárjának csak egyik ollója fejlett. amelyek egyértelműen elkülönülnek a háttérzajoktól.bőrsérülését követően sikerült igazolni. frekvenciája tér. Ezt a növényvédelem részben kártevő előrejelzések formájában. míg az alárendelt leereszti.

amely elsősorban a táplálékkeresést és a térbeli tájékozódást szolgálja. hogy a mikroszkópban látni lehessen!. azaz annak intenzitása fontos az információ tartalmát illetően. és az azt körülvevő fehérjeburokból állnak. de akkor hol vannak a kórokozók? Pasteur biztos volt abban. hanem egyre többet. aki felállította a betegség baktériumelméletét. de ez mint ahogy ő mondotta. A testek kontaktusa információk átadására és átvételére is lehetőséget nyújt. hogy annak alapján a rá jellemző örökítő anyagot és fehérjéket állítsa elő.. Így felépítésük és működésük sajátosságai miatt nem illeszthetők be az élővilág fejlődéstörténeti rendszerébeA vírusok nem érik el a sejtes szerveződés szintjét. aktív mozgásra nem képesek. Az információátadás ennél a formájánál nincs szükség közvetítő közegre. Ezért nem találhatta meg Pasteur a veszettség kórokozóját! A vírusokról kiderült. szerves óriásmolekulákból álló rendszerek. vagyis túlságosan kicsiny ahhoz. ugyanis nem mutatnak életjelenségeket. A lényeges eltérések ellenére az emberi és az állati kommunikációban számos közös elem is fellelhető. és önmagukban szaporodni sem tudnak. A jelek rendszerint analógok. képtelen volt megtalálni a veszettség baktériumát! Nem lehetett semmi kétsége afelől.madárhang képzési helye az alsó gégefő. hogy nem felelnek meg az élő anyaggal szemben támasztott követelményeknek. egy érintés. mivel nanométeres nagyságúak. a szóképzés kombinációs lehetőségei végtelen számúak. vagy egy erőteljes markolás. az elektronmikroszkóp megalkotása után került sor. viszont az élettelen anyagokra jellemző módon kikristályosíthatók. Tüzetesebb vizsgálatukra azonban csak a felfedezésüket követően mintegy fél évszázaddal később. Önálló anyagcseréjük nincs. egy simogatás. Ugyanakkor a szavak digitálisak.” Miért nem találhatta meg Pasteur a veszettség kórokozóját? Határozza meg a vírus fogalmát! Milyen felépítés jellemző a vírusokra? Hogyan terjednek el? Említsen meg néhány növényi. míg az emlősök hangja a felső gégefőben keletkezik. A vírus „elszaporodása” tehát valójában nem szaporodás. Az emberi fül számára már hallhatatlan ultrahangok kibocsájtására és érzékelésére a denevérek és a delfinek képesek. ez teszi lehetővé számukra a denevérek előli elmenekülést. vagyis jelentésük a hangerőtől nem függ. csupán örökítőanyagból. hogy fertőző betegséggel állunk szemben. alighanem valamilyen ultramikroszkópos lény lehet. Az érintési kommunikáció az állatok közvetlen érintkezésén alapszik. Az állati kommunikáció jelei vagy jelsorozatai mindig zártak. A kórokozásuk alapja az. mert az információ közvetlenül jut el egyik egyedtől a másikig. hanem sokszorosítás. és bizonyos mértékű önállóságra szert tett. és nemcsak egy új vírust épít fel annak alapján. Gondoljuk csak el. ezért fénymikroszkópban nem tanulmányozhatók. mennyi mindent fejezhet ki az emberi kommunikációban is! Az állatok kommunikációja az ember beszédéhez hasonlítva attól jelentős különbségekben tér el. csak az adott fajra jellemző jelkészletet tartalmazzák. Ennek során a sejt legyengül. Ezért nem tekinthetők a prokarióták őseinek. Az ultrahang érzékelésére egyes bagolylepke-fajok is képesek. hogy valamilyen kórokozó szervezetnek feltétlenül jelen kell lennie. Feltehetően több száz millió évvel ezelőtt sejtekből kiszakadt. Életünk és a mikróbák) majd válaszoljon a kérdésekre! …”Pasteur újra egy életmentő adománnyal ajándékozta meg az emberiséget! De egyvalami elmaradt ezúttal. hogy egy sejtbe bejutó vírus örökítőanyaga kiszabadul a fehérjeburkából és a sejtet arra készteti. A sejt nem (vagy csak későn) ismeri fel az idegen örökítő anyagot. Ezzel szemben az emberi nyelv nyílt. B tétel: A vírusokról Olvassa el figyelmesen az idézetet (Schneider. . állati és emberi vírusbetegséget! A vírusokat sokáig csak valamilyen betegségeket okozó anyagoknak tekintették. Az az ember.

A prokarióták vírusai a fágok. Ez a képesség a vírus fehérjeburkának összetételétől és szerkezetétől függ.) Kórokozója a HIV-vírus az emberi immunrendszer egyik féle sejtjeit. A növényi vírusfertőzések ellen hatékony permetezési eljárások nincsenek. Ahhoz. hozzá kell kapcsolódnia a sejt felületéhez. (Elnevezése egy betűszó. fajra jellemző fágjait ismerjük. A vírusbetegségek közül a hetvenes évek elejétől lépett fel az AIDS. Az állatok ismert vírusbetegsége a száj. A még egyelőre gyógyíthatatlan betegség halál oka rendszerint valamilyen – gyakran egyébként teljesen veszélytelen – fertőzés. Számos növényi megbetegedés okozója vírus. azaz a szerzett immunhiányos megbetegedés rövidítése. és hüvelyváladék. a kanyarót és a himlőt is. Ezért a vírusok kórokozó képessége. Az emberi megbetegedések közül vírus okozza a náthát. mások csak növényi -.és körömfájás valamint a veszettség.) és közvetlenül a vérbe jutva képes fertőzésre. Sok csonthéjas gyümölcsfa (szilva. .egészséges működését nem tudja ellátni és akár el is pusztulhat. A sejtből kiszabaduló vírusok azután újabb sejteket fertőznek meg. egyes vírusok csak prokarióta sejtekben. A vírus csak testnedvek útján (elsősorban vér. Közülük legismertebbek a különböző bakteriofágok. az influenzát. a T-limfocitáit támadja meg. az angol Acquired Immune Deficiency Syndrome. cseresznye) idő előtti kipusztulását okozza vírusfertőzés. virulenciája nem általános érvényű. hogy a vírus be tudjon jutni egy sejtbe. A különböző prokarióta fajoknak külön-külön saját. megint mások csak állati sejtekben képesek az elszaporodásra. ondó. a fertőző májgyulladást.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful