A biológia középszintű és emeltszintű érettségi kidolgozott tételei, 2007

Általános tudnivalók Középszint
A szóbeli vizsga az általános, illetve részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott fejlesztési célok közül az alábbiak mérésére helyezi a hangsúlyt: - a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének kézsége, - az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége, - a helyi, illetve a regionális problémák ismerete, - a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb betegségek és megelőzési módjainak összefüggésében A középszintű szóbeli vizsgára a „hagyományoknak megfelelően” az iskolában kerül sor. A vizsga két altételből áll, egy gyakorlati és egy elmélet részből. A gyakorlati rész egy vizsgálat elvégzését jelenti, az elméleti rész a jelölt önálló előadásmódjának, véleményalkotásának próbája egy húzott tétellel kapcsolatosan, amelynek témája valamilyen egészségtani vagy környezetvédelmi probléma. A gyakorlati rész (vagy A tétel) témája vagy egy laboratóriumi vizsgálat tényleges elvégzéséből és elemzéséből, vagy egy növényfaj meghatározásából és ökológiai igényeinek jellemzéséből, (a Növényismeret tankönyv segítségével), vagy egy állatfaj azonosításából és életmódjának jellemzéséből áll (az Állatismeret könyv segítségével), vagy egy nemzeti park, természetvédelmi terület illetve az iskolához közeli védett vagy nem védett életközösség élővilágának jellemzéséből áll, megfelelő segédanyag (képanyag, video, dia, CD, fénykép stb.) alapján. A jelölt a felkészülési ideje alatt elvégzi a vizsgálatot vagy elemzést, majd röviden (kb. 5 perc alatt) értékeli az eredményeit. A felelete megkönnyítésére vázlatot készíthet és használhat. (Amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). A kifejtést önállóan végzi, a tanár a felelet végén segítő, kiegészítő kérdéseket tehet fel. Az értékelést a szaktanár az előre elkészített értékelési útmutató alapján pontozással értékeli. Az útmutató alapfelépítése a következő: A feladat megértése és helyes elvégzése 10 pont Az értékelés tartalmi helyessége 10 pont A felelet felépítése, nyelvi kritériumok 5 pont Összesen: 25 pont A nyelvi kritériumok értékelésének szempontjai: - 5 pont, ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és egész gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak megfelelően mondja el, - 4 pont, ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az elmondott állítások önmagukban helytállóak (például a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz), - 3 pont, ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári kérdésekre pótlólag sikeresen megválaszolta, - 2 pont, ha a tények felidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült,

- 1 pont, ha a tanári segítséggel felidézett tények között nem, vagy alig volt összefüggés, - 0 pont, ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához A gyakorlati altétel kiváltható önálló, úgynevezett projektmunkával. Ehhez az szükséges, hogy a jelölt előzetesen önálló terep – vagy más jellegű –kutatómunkát végezzen, és erről egy kis dolgozat keretében számoljon be. A dolgozatot előzetesen kell beadni és a szóbeli vizsgán kell rövid tájékoztatás keretében bemutatni. A projektmunkával az A tételhez hasonlóan, maximálisan 25 pont szerezhető. Ennek értékelési szempontjai: Az írásbeli munka értékelésénél: - 2 pont a felvetett probléma pontos megfogalmazása, - 3 pont az alkalmazott módszerek ismertetése, - 5 pont a vizsgálat eredményeinek megjelenítése (ábrák, grafikonok), - 2 pont az irodalmi hivatkozás, - 3 pont a dolgozat formai kivitele. A szóbeli bemutatás értékelésénél - 2 pont a témaválasztás indoklásának kifejtése, - 3 pont a tapasztalatokból levont következtetések megfogalmazása, - 5 pont az előadásmód, a logikus kifejtés, és igényes nyelvi megfogalmazás. Összesen: 25 pont Az elmélet rész (vagy B tétel) a jelölt véleményalkotásának, önálló előadásmódjának próbája a tételben fölvetett téma kapcsán felmerülő egészségtani, környezetvédelmi problémáról. Az értékelési szempontok az A-tétellel megegyezőek. A két tételre 25-25 pont adható, tehát a szóbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50 pont. A szóbeli vizsga A tételeiről a) A gyakorlati feladatokról Az érettségi követelményrendszer alapján megállapítható, hogy a szóbeli érettségi vizsgán 28 gyakorlati feladatból kerülhet be valahány az érettségi A tételek közé. A következőkben áttekintjük a 28 számba jöhető gyakorlat kivitelezését és elméleti vonatkozásait! 1.Plazmolízis Vizsgálat: Vöröshagyma húsos alleveléből készítsen két nyúzatot! Az egyiket vizes glicerinnel lecseppentve vizsgálja meg fénymikroszkóp alatt. A másikat öt percre helyezze 10 %-os KCl-oldatba, majd tegye tárgylemezre, cseppentse le a KCl-oldattal és vizsgálja meg fénymikroszkóp alatt! Végül az utóbbi nyúzatot öt percre helyezze desztillált vízbe, majd mikroszkóp alatt vizsgálja a változást ! Kérdések: 1.Hányszoros a nagyítás ? 2.Milyen különbséget látni a KCl-oldattal kezelt és a kezeletlen nyúzat sejtjei között? Tapasztalat és magyarázat: A vizsgálatot 60-100 szoros nagyítás alatt végezzük. A kezeletlen sejt sejtplazmája vízzel telt, nekifeszül a sejtfalnak. A KCl-oldattal kezelt sejtben plazmolízis figyelhető meg, azaz a sejtplazma összehúzódik és elválik a sejtfaltól. A jelenség oka, hogy a 10 %-os KCl-oldat töményebb mint a sejt plazmája, ezért ozmózis lép fel, azaz a víz kiáramlik a sejtplazmából a töményebb oldat irányába. Ugyanis a víz diffúziója lép fel, a nagyobb vízkoncentációjú helyről, (azaz a belső hígabb oldatból), a víz diffúzióval a kisebb vízkoncentrációjú hely felé (a töményebb oldat felé) diffundál. A sejtplazma vizet veszít és

elválik a sejtfaltól. A plazmolizált sejtet desztillált vízbe téve a folyamat fordított irányba megy végbe, a jelenség a deplazmolízis! 2.Orvosi szén felületi megkötőképességének vizsgálata Vizsgálat: Öntsön lombikba kb. 200 cm3 vörösbort vagy vizet, amit 5-6 csepp fukszinoldattal festett meg. 4 szem orvosi szenet törjön össze a dörzsmozsárban! Tegye a szenet a lombikba, és jól rázza össze! Szűrje le az oldatot, és figyelje meg a színét! Kérdések: 1.Milyen színű lett a szűrlet? 2.Mivel magyarázza az oldat színváltozását? 3.Említse meg a jelenség néhány biológiai előfordulását! Tapasztalat és magyarázat: A kiinduláskor vörös oldat az aktív szénnel történt összekeverést követően elveszítette a színét, ezért a szűrés során színtelen oldat csepeg le a tölcsérből. A jelenség oka az adszorpció, amely felületen történő anyagmegkötést jelent. Az aktív szénpor összfelülete rendkívül nagy, ezért képes a festékanyag maradéktalan megkötésére. Az adszorpció gyakori folyamat a talajban, a humusz és az agyag kolloidális méretű anyagok, amelyek felületükön igen jelentős vízmennyiséget, vagy egyéb anyagot képesek megkötni. Az adszorbeálódott víz és egyéb anyagok mértéke jelentős a talaj tulajdonságainak kialakításában. Az emberi tüdő is nagy belső felületű, jelentős mértékű gázadszorpció jellemző rá. 3.Enzimes bontás kémcsőben Vizsgálat: Két kémcsőbe öntsön 1-1 cm3 keményítő-oldatot. Egyikbe tegyen 2 cm3 nyálat, (vagy a gyógyszertárakban kapható keményítőbontó enzimet), a másikba 2 cm3 vizet! Helyezze mindkettőt 37oC-os vízfürdőbe! Kb. 15 perc múlva cseppentsen mindkét mintából egy-egy cseppet fehér csempelapra, cseppentsen hozzájuk egy-egy csepp Lugol-oldatot! Később ismételje meg a próbát! Kérdések: 1.Mit tapasztal a Lugol-próbák során? 2.Miért helyeztük a mintákat 37oC-os vízfürdőbe? 3.Mit mutat ki a Lugol-oldat? Milyen színváltozással? 4.Melyik kémcsőben kapott pozitív próbát? Miért abban? 5.Hol termelődik az emberi szervezetben az amiláz enzim és mi a működése ? Tapasztalat és magyarázat: Az amiláz keményítőbontó enzim, a nyál és a hasnyál is tartalmazza. Az amilázt is tartalmazó kémcsőből vett minta a Lugol-oldat hozzáadását követően sárgásbarna színűvé válik, ez a Lugol-oldat színe, mivel az amiláz a keményítőt elbontotta. A másik minta kékeslilás lesz, mert a keményítőbontás amiláz hiányában nem következik be. A keményítő ugyanis jóddal liláskék színreakciót ad, a Lugol-oldat pedig KIos I2 oldat. A 37oC-os vízfürdőre azért volt szükség, mert ez ember testhőmérséklete, ez optimális az enzimek számára. 4.Szén-dioxid kimutatás meszes vízzel Vizsgálat: Pipettán keresztül fújjon meszes vízbe fél percen keresztül. Kérdések: 1.Milyen változást tapasztalt a kémcsőben? 2.Milyen anyag jelenlétére utal a változás? 3.Milyen biokémiai folyamat során keletkezett az anyag ? 4.Mi ennek a folyamatnak a lényege? 5.Melyik sejtalkotóhoz kötődik? 6.Hogyan kerül ez az anyag a sejtekből a kilélegzett levegőbe? Tapasztalat és magyarázat: A fújás következtében a meszes víz megzavarosodott, mert a kilégzés során szén-dioxidot fújunk ki, amely a kalcium-hidroxiddal vízben nem oldódó kalcium-karbonátot képez: Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O A szén-dioxid a sejtlégzés során a citrát-ciklusban keletkezik. A folyamat a mitokondriumokhoz kapcsolódik. A keletkezett szén-dioxidot a sejtekből a vér szállítja a

tüdőbe elsősorban hidrogénkarbonát-ion formájában.Mi a keményítő élettani szerepe? Tapasztalat és magyarázat: A lecseppentést követően a kémcsőben lévő oldat és a burgonya felszíne is kékesfekete színű lesz.Indokolja a különbségeket a látott keményítőszemcsékben! 4. ugyanis a jód a közölt energia hatására kilép a laza kötődésből. 8.Milyen polaritású és oldódási tulajdonságú anyag a víz. Az epét a máj termeli. Egyikhez adjon rézszulfát kristályt! A másikat enyhén melegítse meg! Kérdések: 1.és kukoricamag felszínéről! Tárgylemezen.Mi okozza a színváltozást melegítéskor? 5. 5. A mikroszkóp mikrocsavarját finoman ingatva figyelje meg a különbségeket! Kérdések: 1. rázza össze azokat és várjon néhány percig. A poláris vízben az apoláris olajat emulzióvá alakította és az oldatban tartja az epe.Rajzolja le a mikroszkópban látott kép jellemző részletét! 3. vízcseppben lefedve vizsgálja meg ezeket mikroszkóp alatt. A keményítő tartalék tápanyag a növényekben.Milyen változást tapasztalt a kémcsövekben? 2. mert kolloid rendszer keletkezett. Kérdések: 1. A kaparékokban különböző alakú keményítőszemcséket látunk.Milyen szerkezeti változás magyarázza a látott változást? 3. mert a keményítő növényi tartalék tápanyag és fajonként eltérő szemcsék formájában található a raktározó alapszövet vagy a tápszövet sejtjeiben. a másik zavaros marad.Mi a változás neve? . bab. az epehólyag raktározza és az epevezetéken keresztül jut a patkóbélbe.Keményítőszemcsék vizsgálata mikroszkóp alatt Vizsgálat: Készítsen kaparékot burgonyagumó.Milyen színváltozást tapasztalt a cseppentés után a kémcsőben és a gumó felszínén? 2. ugyanis a spirális szerkezetű keményítő spiráljába a gyengén poláris jód-molelulák bekötnek és megváltozik a rendszer fényelnyelése. az olaj és az epe? 4.Mi okozza a különbséget a két rendszerben? 5. a másik vége apoláris. ott fejti ki a hatását! 6. Fehérje kicsapódása Vizsgálat: Öntsön kémcsövekbe 2-2 cm3 tojásfehérje oldatot. A változás magyarázata.Az epe vizsgálata Vizsgálat: Két kémcsőbe öntsön 3-3 ujjnyi vizet.Mekkora volt a nagyítás? 2. mindkettőre rétegezzen 1-1 ujjnyi olajat. a molekula egyik vége poláris. A tüdő léghólyagocskáinak falán keresztül diffúzióval jut a tüdő terébe (külső légzés) majd a légcserével hagyja el azt. hogy a keményítő a jóddal kékeslilás színreakciót ad.Milyen különbséget észlelt a két kémcsőben? 2.Hol termelődik.Mi a keményítő élettani szerepe? Tapasztalat és magyarázat: A KI-I2-oldat a keményítőt liláskékre festi. ezért segíti az olaj micellákká alakulását. Melegítés hatására a keményítőoldat visszaváltozik a KI-I2-oldat sárgára színére. Az egyikbe öntsön egy ujjnyi epét! Gumidugóval zárja le a két kémcsövet. hol hat az epe és mi a biológiai működése? Tapasztalat és magyarázat: Az epét nem tartalmazó kémcső a rázás befejeztével nyomban két fázisra válik szét.Keményítő kimutatása: Vizsgálat: Cseppentsen KI-I2-oldatot 2 cm3 keményítő oldathoz! Cseppentsen KI-I2oldatot burgonyagumó vágott felszínére! A kémcsőben keletkezett rendszert melegítse meg! Kérdések: 1.Milyen kémiai természetű anyag az epe? 3. Az epe ugyanis amfipatikus molekulákból áll. 7.Mit tapasztalt a keményítőoldat megmelegítésekor? 4.

jelölje rajta a sejtfalat és a sejtplazmát! 3. karotinoidok) hasonlóan.Rajzolja le a mikroszkópban látott kép jellemző részletét! Jelölje a rajzon a sejtfalat. vízcseppben lefedve vizsgálja meg mikroszkóp alatt! Rajzolja le a látott sejtfalat és sejtplazmát! Kérdések: 1. A nehéz-fémsó (réz-szulfát) és a melegítés hatására is a kicsapódás (koaguláció) irreverzibilis. mert a fehérjék kicsapódtak. a baktériumoké pedig elsősorban egy murein nevű fehérje és szénhidrátok. sejtfal még a gombasejteknek és a baktériumsejteknek van.Milyen élőlényekre jellemző sejtalkotó a zöld színtest? Tapasztalat és magyarázat: A vizsgálat közepes nagyításon (15 × 10) jól elvégezhető. a sejtplazmát és a sejtmagot! 3. de nem cellulóz. más fotoszintetikus pigmentekhez (pl.Hányszoros volt a nagyítás? 2.Mekkora volt a nagyítás? 2. ezek anyaga azonban nem cellulóz. 9. a Spyrogiráé szalag alakúak. 11.Papucsállatka és amőba mozgásának megfigyelése Vizsgálat: Amőba vagy papucsállatka tenyészetből egy cseppet tegyünk tárgylemezre. 12.Sejtfal és sejtplazma vizsgálata Vizsgálat: Átokhínár levelét tárgylemezen.Hányszoros volt a nagyítás? 2.Mi okozza a zöld színtestek színét? 5.Rajzolja le a mikroszkópban látott kép jellemző részletét! 3. vízben lefedve vizsgálja mikroszkóp alatt! Rajzolja le a látott zöld színtesteket! Mi a biológiai működése a színtestek festékanyagainak? Kérdések: 1.Hogyan mozog az amőba? Mi ennek a mozgásnak a lényege? .Hasonlítsa össze a két faj színtestjeit! 4.Hol találunk hasonló sejtszervecskét az emberi szervezetben? 5.Megfigyelése szerint milyen pályát tesz meg a papucsállatka mozgás közben ? 6. A gombáké főleg kitin.Sejtmag vizsgálata Vizsgálat: Készítsen bőrszöveti nyúzatot vöröshagyma húsos alleveléből! Öt percig fesse meg metilénkék oldatban! Vizes glicerinnel lecseppentve figyelje meg mikroszkóp alatt! Kérdések: 1.Mi a változás szerkezeti oka? Tapasztalat és magyarázat: Az oldatok megzavarosodtak. kb.Mit fest meg a metilénkék oldat? Tapasztalat és magyarázat: A sejtek a festés hatására – közepes nagyításon is .Hányszoros volt a nagyítás? 2. Működésük a fotoszintézisben. mert a fehérjék térszerkezete maradandó változást szenvedett. hogy cellulóz építi fel.Zöld színtestek vizsgálata Vizsgálat: Vallisneria levelét és Spirogyra zöldmoszat néhány fonalát tárgylemezre téve .Milyen anyag építi fel a növényi sejtfalat? 4. mert ezeket a metilénkék sötétkékre festi.Rajzolja le a mikroszkópban látott képet.Miért szükséges a zselatinoldat a papucsállatka mozgásának megfigyeléséhez? 3. és figyeljük meg mikroszkóp alatt az állatok mozgását! Kérdések: 1. A Vallisneria színtestei korong alakúak. 15 × 20) –jól láthatókká válnak.Milyen sejtszervecskével mozog a papucsállatka? 4.Milyen élőlények jellemző sejtalkotója a sejtfal? Tapasztalat és magyarázat: A növényi sejtfalról annyit kell tudni. Különösen szembetűnő a sejtfal és a sejtmag. 10. a kivett papucsállatkákat tartalmazó mintához tegyünk egy csepp zselatinoldatot. Színük zöld a bennük lévő klorofill miatt. a fényabszorpcióban van.3.

sejtjeikben? 4. ezért jobban tanulmányozható a működésük. spóratartó toknyél és tok.Az élőlények mely csoportjába tartozik az ecsetpenész és a zöldmoszat? 2. A felépítő anyagcseréjük fotoautotróf. levélkék.Milyen felépítő anyagcserét folytat a zöld szemesostoros? 7. a moszaté soksejtű fonál. az ecsetpenészből antibiotikumok vonhatók ki.Mi a különbség a felépítő anyagcseréjükben? 5. A glicerines oldat sűrűbb.Mekkora volt a nagyítás? 3.Mi a hasonlóság illetve a különbség a két szervezet szerveződésében. A mozgás állandósult plazmanyúlványokkal.Miben különböznek a mohanövény levélkéi a hajtásos növény leveleitől? 5.Rajzolja le a mohanövényt és nevezze meg a részeit! 2.Lombosmoha vizsgálata Vizsgálat: Kézinagyító segítségével vizsgálja meg a kapott mohanövényt! Kérdések: 1. amelyek időleges plazmanyúlványok.Mivel mozog a zöld szemesostoros? 5. A gombák heterotrófok. Fonalas zöldmoszat kis darabkáját is vizsgálja hasonlóképpen.Miért nem nőnek a mohák magasabbra? Tapasztalatok és magyarázat: A mohanövény részei: gyökérszerű fonalak.Hol találunk hasonló mozgást az emberi szervezetben? Tapasztalat és magyarázat: A vizsgálat közepes nagyításon ( 4 × 10) jól elvégezhető. a jellemző. szárszerű képlet. 13. mikroszkóp alatt vizsgálja meg azokat! Kérdések: 1. a gombáké azonban gombafonál (hifa).Mi a fejespenész ( vagy ecsetpenész) fajok gyakorlati jelentősége? Tapasztalat és magyarázat: A fejespenész moszatgomba. A sörélesztő heterotróf anyagcserét folytat. A zöld szemesostorosokban már közepes nagyításon is jól látszanak a színtestek és a sejtmag. a moszat fototróf szervezet. az ecsetpenész tömlősgomba. mozgása ostorral történik. ez fújja fel a kelt tésztát. csillókkal történik. a sejtfal. 15. keletkezésük a sejtplazma viszkozitásának a megváltozásán alapszik. és lefedve. sütéshez használják.Milyen szerveződésű a mohanövény? 4. A gyökérszerű fonalak rögzítik a növényt a . illetve a sütőélesztő? 4. illetve a speciális sejteket! 3. Csillók találhatók például az emberi légcső hámján.7. Állábakkal mozognak például az emberi szervezetben a neutrofil granulociták.Mi a sütőélesztő gyakorlati jelentősége? Tapasztalat és magyarázat: A vizsgálat közepes nagyításon ( 15 × 10) jól elvégezhető. A sütőélesztő a tömlősgombák közé tartozik. esetleg a sejtmag illetve a fényérzékelő szemfolt.Rajzolja le a megfigyelt élőlényeket! 2. Az amőbák állábakkal mozognak. ez lefékezi a csillók mozgását. Mindhármójuk teste fonalakból áll. Mozgás közben a papucsállatka a hossztengelye mentén forog. A zöld szemesostoros az ostorosok törzsébe tartozik. Fejespenész (vagy ecsetpenész) és fonalas zöldmoszat megfigyelése Vizsgálat: fejespenész tenyészetből kis darabot mosson ki 70 %-os etanollal és vizes glicerinoldatban lefedve vizsgálja mikroszkópban.Rajzolja le a fejespenész illetve a zöldmoszat kis részletét! Jelölje a sejtek határait.Milyen sejtszervecskéit tudta még azonosítani? 6. ugyanis lebontó tevékenysége során szén-dioxid keletkezik. a fonalas zöldmoszat növény.Az élővilág melyik csoportjába sorolható a szemesostoros. Kérdések: 1. látható sejtalkotókat.Zöld szemesostoros és sütőélesztő megfigyelése Vizsgálat: A zöld szemesostoros tenyészetből és az élesztő-szuszpenzióból tegyen egy-egy cseppet tárgylemezre.Nevezze meg röviden a részek funkcióját! 3. Az fejespenészek fontos lebontók. 14.

Miben különböznek a gázcserenyílás zárósejtjei a bőrszövet többi sejtjétől? 5.talajban.Lomblevél szöveteinek vizsgálata Vizsgálat: Mikroszkópi metszeten vizsgálja lomblevél keresztmetszetét. 17. és feleljen a kérdésekre! Kérdések: 1. A zárósejtekben zöld színtestek találhatók. Vizsgálja meg a virágját is.Jellemezze ezt a szövetet is! 6.Rajzolja le a mikroszkópban látott sejteket! 2. A gázcserenyílások legfőbb működése a gázcsere és a párologtatás megfelelő mértékének a biztosítása. A gázcserenyílások zárósejtjei babszem alakúak.Mi a funkciója? .Mekkora nagyításon vizsgálta? 2. A levélkék egysejtrétegűek. szövetei nincsenek.Milyen szövet borítja a levél színét és fonákát? 3. cseppentse le vízzel. Vizes glicerinoldattal lefedve vizsgálja.Milyen szövet alkotja a levél fő tömegét? 5.Milyen anyagú zárvány figyelhető meg a sejtekben? 3.A víz útja a zárvatermő növényben Vizsgálat: Tanára tegnap egy fehér virágú növényt tintával megszínezett vízbe állított! Vizsgálja meg a szár keresztmetszetét különböző magasságokban. amelyeket a sejtek ilyen formában közömbösítenek. 18. és a levélkékkel együtt vizet vesz fel és fotoszintetizál. 19. fedje le.Rajzolja le a látott kép jellemző részletét! 3.Milyen sejtalkotók a zárványok?: Tapasztalatok és magyarázat: A kristályok oszlopok vagy bipiramisok. közöttük látszik a légrés. vagy tartalék tápanyagok. Telepes növény. ugyanis ez szállítsa a talaj felől a vizet és az ionokat a levelek irányába. Anyaguk kalcium-oxalát.A gázcserenyílás vizsgálata Vizsgálat: Készítsen bőrszöveti nyúzatot szobai ciklámen levelének fonákjáról vagy nőszirom leveléről. A zárványok vízben nem oldódó anyagcsere végtermékek. A növény növekedésének korlátot szab a telepes volta (nincsenek szövetei). mint a burgonyagumó keményítőzárványai. eltérően a bőrszövet többi sejtjétől. a szárszerű képlet a növény tengelye. A virágban hol jelentkezik a festék? Tapasztalat és magyarázat: A tinta a szállítószövet-rendszer farészét festette meg. A sziromlevelekben a festék a levélerekben jelent meg. hiszen azok a szállítószövet elemei a lomblevélben.Készítsen vázlatrajzot a látottakról! Jelölje a rajzon a különböző szövetféleségeket! 2.Mi jellemzi ennek a szövetnek a sejtjeit? Mi a funkciója? 4. 16. Kérdések: 1.Kristályzárvány vizsgálata vöröshagymában Vizsgálat: Vöröshagyma hártyás allevelének darabkáját tegye tárgylemezre.A gázcserenyílásnak milyen részei ismerhetők fel a készítményen? 4. A spóratartó tok érleli a spórákat. és vizsgálja mikroszkópban! Kérdések: 1. amelyekkel a növény szaporodik. Tapasztalat és magyarázat: Kérdések: 1.A szárnak melyik részét (milyen szövetrendszer melyik szövetét) festette meg a tinta? 2.Mi lyen folyamatokban játszik szerepet a gázcserenyílások működése a növények életében? Tapasztalatok és magyarázat: Közepes nagyításon ( 10 × 10) már jól tanulmányozhatók.

7.Esik-e levélér a látótérbe? Milyen szövet alkotja a levéleret? Milyen részei figyelhetők meg? Mik ezeknek a funkciója? Tapasztalat és magyarázat: A levél színét és fonákát is bőrszövet borítja. Egysejtrétegű szövet, sejtjei szorosan záródnak, zöld színtesteket nem tartalmaznak. Védi a növényt a külső hatásoktól, a kiszáradástól, és szabályozza a gázcserenyílások révén a párologtatást és a gázcserét. A levél fő tömegét táplálékkészítő alapszövet alkotja. Oszlopos és szivacsos szerkezetű rétegekből áll, ezek sejtjei zöld színtestekben gazdagok, laza elhelyezkedésűek, közöttük sok sejtközötti járattal. Működésük a fotoszintézis. A levélerezet a szár szállítónyalábjainak a levélben való folytatódása, a tápanyagok szállítását végzi, háncsrésze a kész szerves oldatokat, a farésze a vizet és ionokat szállítja. 20.Növényi szövetek vizsgálata fás szár keresztmetszetén Vizsgálat: Mikroszkópban vizsgáljon meg egy fás szár keresztmetszet preparátumot, és feleljen a kérdésekre! Kérdések: 1.Milyen nagyítás mellett figyelte meg a preparátumot? 2.Készítsen vázlatrajzot a látottakról! 3.Jelölje a rajzon a működő háncs- és a működő farészt! 4.Mi ezeknek a részeknek a funkciója? 5.Jelölje az elhalt farészt! 6.Hol talál osztódó szövetet a metszeten? Mi ennek a neve? Milyen irányban gyarapítja a fás szárat? 7.Jelölje a héjkérget! 8.Milyen szövet figyelhető meg még a metszeten? Tapasztalat és magyarázat: A metszet már közepes (15 × 20) nagyítás mellett jól tanulmányozható. A háncselemek a kész szerves tápanyagot szállítják, a faelemek a vízet és az ásványi sókat. A szárban osztódószövet a farész és a háncsrész között van, ez a kambium, amely a szárat vastagítja. A fás szárat kívülről héjkéreg borítja, a szállítószöveten kívüli szöveti elemek mind alapszövetek. 21.Többrétegű elszarusodó laphám vizsgálata Vizsgálat: Mikroszkópi metszeten vizsgáljon emberi bőrt, majd válaszoljon a kérdésekre! Kérdések: 1.Mekkora volt a nagyítás? 2.Milyen rétegek különíthetők el? 3.Milyen szövet építi fel a legfelső réteget? 4.Jellemezze ezt a szövetet! Hogyan helyezkednek el benne a sejtek? Hol keletkeznek, merre vándorolnak életük során? 5. Milyen anyag halmozódik fel bennük? 6.Mi ennek az anyagnak a szerepe? 7.Hol futnak azok az erek, amelyek ezt a réteget táplálják? 8.Hogyan kapcsolódik a látott szövet az alatta lévő réteggel? 9.Mi a megfigyelt szövet funkciója a bőrben? Tapasztalat és magyarázat: A bőr metszete közepes nagyításon (kb. 15 × 10) vizsgálható. A bőr metszetén három réteg különíthető el, a hám, az irha és a bőralja. A legfelső réteg többrétegű elszarusodó laphám. A hámra a szorosan kapcsolódó sejtek jellemzőek, több rétegben, a legalsó réteg állandóan osztódik. A sejtek felfelé vándorolnak, eközben szaruanyag halmozódik fel bennük, felül elhalnak és leválnak. Sejt közötti állomány nem jellemző, és erek és idegek sincsenek benne. A szaruanyag keratin.a kiszáradás és a mechanikus hatások ellen véd. Az erek és az idegek a hám alatti irhában találhatók, a hám az alatta lévő kötőszövethez hullámos felszínnel kapcsolódik. A bőr véd a bakteriális fertőzésektől, mechanikai védelmet is nyújt, megóvja a szervezetet a kiszáradástól és pigment tartalma révén az UV sugárzásoktól is.

22.Harántcsíkolt izomszövet vizsgálata Vizsgálat: Kész preparátumon vizsgáljon harántcsíkolt izomszövet- hossz és keresztmetszete, és jellemezze az alábbi kérdések segítségével! Kérdések: 1.Mekkora a nagyítás? 2.Milyen egységek építik fel a szövetet? Hol helyezkednek el a sejtmagok? 3.A mikrocsavar finom mozgatása mellett a hosszmetszeten harántcsíkolat figyelhető meg. 4.Hol fordul elő ez a szövetféleség? Tapasztalat és magyarázat: A harántcsíkolt izomszövet metszete közepes nagyításon (kb. 15 × 10) vizsgálható. A szövetet izomrostok építik fel, amelyek sokmagvúak, mert izomsejtek egyesüléséből származnak. A sejtmagok az izomrostok felületén, az izomrosthártya alatt figyelhetők meg. Az izomrostokat alkotó izomfonalak eltérő fénytörésű elemekből állnak. Az izomfonalakat kétféle fehérje, aktin és miozin építi fel, ezek eltérő fénytörésűek, szabályosan ismétlődve helyezkednek el, ez eredményezi a harántcsíkolatot. A harántcsíkolt izomszövet a vázizomzat alkotója. 23.Csontszövet vizsgálata Vizsgálat: Vizsgálja meg a csontszövet metszetét mikroszkópban. Kérdések: 1.Rajzolja le a mikroszkópban látott kép jellemző részletét! 2.Jellemezze a szövetet az alábbi szempontok alapján: a sejtek anyaga, a sejt közötti állomány anyaga, a sejtek elhelyezkedése, erek helye Tapasztalat és magyarázat: A csontszövet metszete közepes nagyításon (kb. 15 × 10) vizsgálható. A sejtek nyúlványosak, szilvamag alakúak, a sejt közötti állomány szilárd, szervetlen kalcium- és magnézium-karbonát valamint foszfát valamint fehérjék. A sejtek koncentrikusan helyezkednek el a Havers-féle csatorna körül, az erek abban futnak. 24.Idegszövet vizsgálata gerincvelő keresztmetszetében Vizsgálat: Vizsgálja a gerincvelő kereszmetszetét mikroszkópban és kérdések segítségével elemezze a látottakat! Kérdések: 1.Készítsen rajzot, jelölje rajta a szürke- és a fehérállományt! 2.Mi alkotja a fehér- és mi a szürkeállományt? 3.Keressen sejttestet nagyobb nagyításon! Rajzolja le! 4.Keressen és rajzolja le az idegsejt nyúlványokat is! 5.Az idegsejteken kívül milyen sejtek alkotják az idegszövetet? Mi ezeknek a működése? Tapasztalat és magyarázat: A gerincvelő szürkeállományát idegsejt testek, a fehérállományt velőshüvelyes idegrostok alkotják. Az idegsejteken kívül az idegszövetben gliasejtek vannak, ezek funkciója az idegsejtek tápanyagellátása, és egymástól való elszigetelése valamint védelme. 25. Emberi vér és békavér összehasonlítása Vizsgálat: Vizsgáljon emberi vér és béka vérkenetet mikroszkóp alatt! Kérdések: 1.Rajzolja le mikroszkópban a látott kép jellemző részletét! 2.Milyen vérsejttípusokat lát a mikroszkópban? 3.Mi a különbség az embervér látott két vérsejtje között? 4.Mi a különbség a békavér és az emberi vér között? 5.Miért lát csak igen kevés vérlemezkét a készítményben? Tapasztalat és magyarázat: A vér alakos elemeit jól lehet látni, sok vörös vérsejtet, néhány fehérvérsejtet és szerencsés esetben néhány vérlemezkét. A vörösvértestek fánk alakúak, sejtmagjuk nincs, a fehérvérsejtekből sokkal kevesebbet látunk, gömbölydedek, sejtmagjuk van. Az ember és a béka vére között alapvető az a különbség, hogy a béka

vérének vörös vérsejtjei éretten is tartalmaznak sejtmagot. A vérlemezkéből azért látunk igen keveset, ha egyáltalán találunk egyet-kettőt, mert kisebb méretűek a látott sejteknél. 26.A gyomornedv hatását bemutató kísérlet elemzése Vizsgálat: Három kémcsőbe előző nap az alábbi oldatokat töltöttük: A kémcső: 1 cm3 0,2 %-os pepszinoldat és 14 cm3 0,2 %-os sósavoldat. B) kémcső: 14 cm3 víz, 1 cm3 pepszinoldat, C) kémcső: 0,2-os nátrium-hidroxid-oldat 14 cm3 és 1 cm3 pepszinoldat. Mindháromba egy hártyavékony, keményre főtt tojásfehérje szeletkét tettünk, majd 37 oC-.os vízfürdőbe állítottuk a kémcsöveket. Kérdések: 1.Milyen változás történt az A kémcsőben? 2.Mi volt az alapvető különbség az A, a B és a C kémcső tartalma között? 3.Miért nem láttunk változást a B és a C kémcsövekben? 4.Mi termeli az ember szervezetében a pepszint és mi a szerepe az emésztésben? 5.Hol hat a pepszin, és milyen kémhatású közegben? Tapasztalatok és magyarázat: A fehérjeszeletke megemésztődik, mert a pepszin megemészti. A különbség a két kémcső tartalmában az volt, hogy az A kémcső tartalmának kémhatása savas, a B kémcső tartalmának kémhatása semleges, a C kémcső tartalmának kémhatása lúgos volt. Azért emésztett csak az A kémcső, mert a pepszin savas közegben hat. A pepszin a gyomorban termelődik és a polipeptideket kisebb darabokra hasítja. A gyomorban, savas közegben hat. 27. A vakfolt vizsgálata Vizsgálat: Bal szemével fókuszáljon a keresztre, és az ábrát mozgassa addig, amíg a kerek folt eltűnik! Kérdések: 1.Hová esik retináján a kereszt képe, ha rá fókuszál ? 2.Hová esik a kerek folt képe, amikor eltűnik? 3.Mivel magyarázza a látottakat? 4.Miért nem zavar a vakfolt a hétköznapi látásban? 5.Miért van vakfolt a retinán? Tapasztalat és magyarázat: A kereszt képe a sárgafoltra esik fókuszáláskor, és a vakfoltra esik amikor eltűnik. A jelenség magyarázata, az, hogy ha egy szemmel nézünk valamire és a szemben keletkezett kép a vakfoltra esik akkor az eltűnik. A hétköznapi látásban két szemmel nézünk és az agykéreg működése is segít. 28.Térdreflex Vizsgálat: Üljön le, és egyik lábát lazán vesse keresztbe a másikon! Egyik keze összezárt ujjaival mérjen ütést a felül lévő lábának térkalácsa alatti inára! Figyelje meg a reflexválaszt! Kérdések: 1.Milyen reflexválaszt tapasztalt? 2.Mi volt a reflex ingere, milyen receptor érzékelte azt? 3.Hol van a reflex központja? Mi a reflex neve? 4.Ismertesse a reflex ívét! 5.Mi ennek a reflexnek az élettani funkciója? Tapasztalat és magyarázat: Az ütés hatására a lábszár előrelendül. A comb feszítőizma összehúzódott, miközben a hajlítóizom egyidejűleg elernyedt. Az inger az izom megnyúlása volt, a receptora pedig az izomorsó. A reflex központja a gerincvelőben van, ez egy izomeredetű reflex, a térdreflex. A reflexív az izomorsó, gerincvelő csigolyaközötti érződúca, asszociációs idegsejt, gerincvelő mellső szarvának mozgató idegsejtje, comb feszítő izma pályán fut. Az élettani működése az izom megfelelő feszességének beállítása. b) A növényhatározási (vagy növényismereti ) gyakorlatokról

az 5.a A levéllemez ép (osztatlan). a jobb oldalon szereplő oldalszámon vagy sorszámon kell tovább folytatni. hogy bármelyik irányba is indulunk a továbbiakban.. hogy kézbe vett növényt alaposan áttanulmányozzuk. A határozókulcsok azonban úgy vannak megszerkesztve.old. A határozás során minden lépésnél el kell dönteni. (porzósak vagy termősek).6 5. hanem egysejtű ill.…2. Tűlevelű fák vagy cserjék…………………………………………………………………. a 2.old.a A növény csavarodva kapaszkodó (szárral.a Fásszárú növények. A határozást a 64. Mivel a pásztortáska zárvatermő a 84.csoport (85. A határozáshoz a könyvben lévő határozókulcsokat kell használni.csoport: lágyszárúak tagolt vagy összetett levelekkel 1..kulcshoz ugrunk. gyakran kerülhet a kezünkbe olyan példány. Az első választási lehetőség (az első határozókulcs) a következő: 1.b Virágos. fák vagy cserjék…………………………………3.oldalon kell elkezdeni. amelynek a szárlevelei teljesen épek. de akkor a fenéken gyökereznek és a száruk és a levelük kiemelkedik a vízből…………………………………………………………………2 Mivel a pásztortáska ez utóbbi.old.oldalon folytatjuk a határozást. 8.. csoport (93. tobozt. csoportban folytatjuk a határozást.csoport (84. fűrészes vagy csipkés szélű………………………………………5 b A levéllemez tagolt.) b Lágyszárú növények………………………………………………………………………. 2. oldalon.4 Mivel a pásztortáska lágyszárú növény. és azzal együtt a legfontosabb abiotikus környezeti igényeit ismertetni. 5. Például tételezzük fel. A feladat során egy élő növényt kell a határozó kulcsok segítségével azonosítani. A határozókulcsok mindig két alternatív tulajdonságot kínálnak fel. ezúttal a hetedik kulcsra lépünk tovább: 7.a Vízi növények. telepes növények (lehetnek fonalasak vagy teleptestűek)…………………………………………………………………………………2 1. a széle lehet ép vagy bemetszett (legfeljebb a lemez külső harmadáig érően fogazott). A virágtakaró többnyire megvan.) b A növény zöld színű………………………………………………………………………3 Mivel a pásztortáska mint növény zöld színű (csak a sziromlevelei fehérek) a 3. magvas növények……………………………………………………………. A határozásnak az az elve. Virágtakaró és termő nincs.b Száras leveles növények………………………………………………………………. legalábbis a külső harmadáig vagy annál mélyebben osztott: lehet karéjos. 1.old. amelyek egymást kizárják. 3.pontban folytatjuk. és ott folytatjuk a határozás menetét. A virágok kétivarúak. hogy az azonosítandó növény az árokszéleken.old.pontban folytatjuk.csoport (85. eljutunk a keresztesvirágúakhoz. levélnyéllel vagy kacsokkal)………………31 b A növény nem ilyen ………………………………………………………………………2 . A termőlevelek megfásodnak.old. A mi növényünk tő és szárlevelei is tagoltak.5 Mivel a pásztortáska száras leveles növény.a A magvak össze nem nőtt termőlevelek között szabadon állnak.) b Szárazföldi növények vagy víziek. és a határozást a kiválasztott tulajdonság mellett. kertekben sokfelé virító gyomnövény. szeldelt vagy több levélkéből összetett…………………. a 8.. a 4.a A növény nem zöld színű……………………………………………. úszó vagy alámerült levelekkel………………………1. majd a legelső határozókulccsal megkezdjük az azonosítást.a Spóratartó tokban keletkező spórákkal szaporodó virágtalan növények……………….Zárvatermők84.pontban folytatjuk 4.a Nem száras leveles.vagy lágyszárú növények. ritkábban egyivarúak. A tőlevelei azonban mindig tagoltak. 7.Nyitvatermők 82. tobozbogyót alkotnak. ezért a 93. a pásztortáska.b A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek.8.) Mivel a pásztortáska meglehetősen változékony növény. hasadt.7 Mivel a pásztortáska virágos magvas növény. hogy a két választási lehetőség közül melyik igaz a növényünkre.A növényhatározási feladat a Növényismeret című tankönyv segítségével oldható meg. Rendszerint lapos levéllemezű fás.

teljesen elkülönült levélke van.20 b A levélállás szórt. öt cimpájú………burgonyafélék ( 146. A meghatározást követően ki kell gyűjtenünk a faj ökológiai igényeinek mutatóit is.b A virágtakaró öt sziromlevélből nőtt össze.oldalon.pontban folytatjuk a határozást 2.5 Mivel a pásztortáska levelei szórtak és tőállóak az 5.9 Mivel a pásztortáska virágai kocsányosak a 9.a A levelek ujjasak ( a levélnyél csúcsán 3-9. A mutatószámok értelmezését egy oldallal előbb. 7.a A levelek tőállóak. ahol újra kezdődik a határozókulcsok számázása.3 Mivel a pásztortáska nem tövises vagy tüskés a 3. a termés becő vagy becőke…………. Ezeket a 248. pontban folytatjuk a határozást. most már a fent megismert módon.8 Mivel a pásztortáska virágtakarója fehér színű.keresztesvirágúak (154.old.6 Mivel a pásztortáska virágzata nem összetett ernyő a 6 pontban folytatjuk a határozást 6.10 Mivel a pásztortáska virágjai nem sarkantyúsak a 10. .old.a A virágtakaró zöldes.) …b A virágtakaró más színű………………………………………………………………….a A porzók száma sok (12 –) …………………………………………………………….. amelyet zöldes fészekpikkelylevelek vesznek körül. 4-5 levelű.oldaltól találjuk meg táblázatba foglalva. a pásztortáskához. amelyek a kéz újjához hasonlóan rendeződtek)………………………………………………………………23 …b a levelek nem ujjasak…………………………………………………………………….old) …. a 8 pontban folytatjuk a határozást. pontban folytatjuk a határozást 4..14 b A porzók száma legfeljebb 10 …………………………………………………………. de a levelek lehetnek tőállóak is……………………………………….a A szirmok illetve a pártacimpák nem egyforma alakúak………………………………..Mivel a pásztortáska szára nem kapaszkodó.a A virágzat összetett ernyő ……………………………………………. pontban folytatjuk a határozást 5. pontban folytatjuk a határozást 11. A portokok csővé nőttek össze……………………………………………………………fészekvirágzatúak (162.old) b Az egyes virágoknak jól látható (bár néha igen rövid) kocsánya van……………………. a 11. 8.libatopfélék (176. Végül eljutunk a kívánt fajhoz.pontban folytatjuk a határozást 3.old) …b A szár leveles……………………………………………………………………………7 Mivel a keresztesvirágúak szára leveles.4 Mivel a pásztortáska levelei nem ujjasak a 4. 9.old) Végre helyben vagyunk..11 Mivel a pásztortáska porzóinak száma hat.13 b A szirmok illetve a pártacimpák alakja egyforma (csak kivételesen eltérő nagyságúak)12 Mivel a pásztortáska sziromlevelei egyforma alakúak a 12. a virágok a levéltelen tőhajtás csúcsán fészekvirágzatot képeznek. pontban folytatjuk a határozást. a szár.) b A virágzat nem ilyen……………………………………………………………………….. 10.fészekvirágzatúak (162. lépésről lépésre kell tovább haladnunk a keresztesvirágúak családján belül. a 2. ezek portokjai csővé nőttek össze……………………………………………………………. Egy virágban 5 porzó van. a határozást a 7 pontban folytatjuk..pontban folytatjuk a határozást 12. Az ülő virágok csomókban helyezkednek el………………………………………………………………………. A porzók száma hat. a virágzat tüskés vagy tövises……………………………………………28 b A növény nem ilyen………………………………………………………………………..ernyősök (126. A faj azonosítását a határozókulcsok mellett a színes fénykép is segíti.a A levélállás átellenes…………………………………………………………………….. A továbbiakban.a A virágtakaró négy sziromlevélből áll.a A virág sarkantyús ……………………………………………………………………….18 b A virágnak nincs sarkantyúja …………………………………………………………. illetve négy cimpájú. amelyet fészekpikkelyek vesznek körül.. Mivel a pásztortáska sziromleveleinek a száma négy a 154. a keresztesvirágúak között kell tovább folytatnunk a határozást...a Az ülő virágok a kiszélesedett vackon tömött fejecskét alkotnak.a A levél. négy hosszabb és két rövidebb. a 246-247 oldalpáron találjuk meg.

Ki kell emelni a fogazatát. majd elmondani a jellemzőit. A pH-ra nézve tágtűrésű faj. ezekre kell válaszolnod.. vagy csak egyszerű kérdéssorok. egyéves vagy kétéves egyedfejlődésű.A rendszeres de mértéktartó mozgás. nitrogénigénye közepes. csak bizonyos tételtípusokat mutathatunk be. hátul zománc nélküliek. Formájukat tekintve szemelvények. vagy inkább a nitrogénben gazdag élőhelyeket kedveli. vadászható vadfajunk. degradációt kedvelő faj. az egészséges életmód. mivel a metszőfogai állandóan nőnek. Mivel a tételek összeállítása a tanár feladata. A . hogy önálló véleményformálásra. stb. Gy. Th-TH. gyom-t. Mintaként álljon itt egy tétel és a kidolgozott válasz: B) tétel: Mozgás és egészség 1. Az állatismeret könyv segítségével azonosítanod kell. stb. A mozgástevékenység hatására fejlődik mozgási szervrendszerünk. egészségtan életvitel. korábban hangsúlyozott területek kiemelése vagy elvetése.Hogyan függ össze egy edzett és egy edzetlen ember szervezetének működése? 4.Járhat-e káros következményekkel testünk edzése? 1. Szubmediterrán melegkedvelő.Hogyan függ össze a testmozgás az aktív sportolással és a szabadidősporttal? 7. Jól tűri a zavarást. W = 5. Tőle függ egyes. nappali életmódot folytató állat. N= 3-4. c) Az állatismereti feladatról Ha állatismereti feladatot húzol. Például a kihúzott tételhez tartozó állatpreparátum egy kitömött mezei nyúl.Hogyan függ össze egy edzett és egy edzetlen ember teljesítménye? 3.Hogyan függ össze egy edzett és egy edzetlen szervezet működése a szervezet gazdaságossága szempontjából? 5.Hogyan hat a rendszeres mozgás a szervezetünkre? 2. ezért gyorsabban kopnak. segítségével. hogy a pásztortáska kozmopolita flóraelem.Ennek megfelelően a pásztortáskáról a következő adatokat találjuk: kozm. valamint környezetvédelem területéről származhat. a kérdések megválasztása stb. amelyre szóban kell válaszolnod. majd el kell róla mondanod fontosabb anatómiai jellemzőit és az életmódjával kapcsolatos tudnivalókat. A feladatok olyan szerkezetűek. míg a nyelvi kritériumok. Növényevő. így a fog véső alakú. üde élőhelyeken él. gyomtársulások összetevője. az Állatismeret című segédkönyv segítségével kell az állatot azonosítanod. A „B” tételekről A középszintű érettségi vizsga B tételei valamilyen életközeli biológiai probléma felvetéseiből állnak. d) Egy közelben lévő természetvédelmi terület ismertetése Ennek az altételnek a húzása esetén egy természetvédelmi területet kell ismertetned a kapott illusztrációs anyag. amely egy-két ivadékát meglehetősen fejletten hozza világra. R 0. T= 6. hiszen a tanár személyisége mindenütt rányomja azokra bélyegét. amely az ember szempontjából esetenként káros is lehet. videó stb. kép. edzés.Hogyan függ össze a keringési rendszer működése a mozgással? 6. állásfoglalásra késztetnek. amely a rágcsálókéra emlékeztet. cikkek. A vizsgabizottság maximálisan 20 pontra értékelheti a véleményalkotás képességét. sporttevékenység sokoldalúan fejleszti az ember szervezetét. A feladat megoldáshoz írásban segítő kérdéseket is kapsz. Ez azt jelenti. Z = 5 . a felelt felépítése további 5 pontot jelenthet. az érvelés alapjául szolgáló tények ismeretét. Az életközeli probléma felvetése két területről. Őshonos.

A fokozott erőkifejtéshez alkalmazkodik a csont. Az edzett ember szíve jól láthatóan megnagyobbodik. az edzett ember vázizmaiban több lesz a hajszálér. mint egy edzetlen. de a rendszeres mozgástevékenység növelheti. hogy az edzett ember lényegesen tovább képes tartós munkára. mint az edzetlen emberben.A rendszeres mozgás alapvetően befolyásolja a test anyagcseréjét. Ebből ered az. hogy intenzív sportolásra csak teljesen egészséges ember alkalmas. több gyorsan felhasználható tápanyag halmozódik fel bennük. A tüdő vitálkapacitása elsősorban a testalkattól függ. A megnagyobbodott. 3. 5. Megfelelő ideig. hogy az edzett ember sokkal könnyebben és gyorsabban áll át a nyugodt működésről a fokozott teljesítményre. és csak kevésbé fokozódik a pulzus. Elsősorban a pulzustérfogat és a légzési levegő mennyisége növekedik. egyre csökkenő intenzitású. hiszen az edzést pihenés követi. hanem a szabadidősport lehet az eszköze. fokozatosan növekvő intenzitású edzésbe szabad fogni. Ez jön létre például szívbillentyűhiba esetén is. és csak az annak megfelelő. és vissza. 4. hiszen többféle szívbetegségben észleltek szívnagyobbodást. akkor szívnagyobbodása fokozatosan visszafejlődik. így nagyobb felületen több táplálék és oxigén jut az izomsejtekhez. A két maximális perctérfogat között tehát igen nagy különbség van. különösen a bal kamra fala. Megnyúlnak a szívizom sejtjei. aki aktív sporttevékenységét befejezi. Sokáig azt gondolták. hogy az edzés hatására megnagyobbodott szív beteg.Az emberek többségénél az egészség megtartásának nem az élsport. Az izmok erőteljesebbek lesznek. az egészség fenntartásához szükséges mozgás mennyiségig. 6. akkor percenkénti pulzusszáma és légzésszáma lényegesen emelkedik. Az edzés egyik legfontosabb hatása az. Ha rendszeresen mozgunk. hogy a pulzustérfogat már nyugalomban is nagyobb. Növekedik a vérkeringés és a légzés teljesítménye is. hiszen.és a légzésszám. edzett szív nem betegség. Általános szabály . ha minden átmenet nélkül nagy teljesítményre késztetjük a szervezetünket. Az edzett szív terhelése viszont ciklusos. Ezekben a szívbetegségekben azonban a túlterhelés folyamatos. Az aktív sporttevékenység megkezdésében és abbahagyásában egyaránt fokozatosságra kell törekedni. Főleg felnőttkorban veszélyes az. Kevéssé képes viszont megnövelni a pulzustérfogatot és a légzési levegő mennyiségét. Helyesebb tehát előbb felmérni egészségi állapotunkat. itt ezért nagyobbodik meg a szív.rendszeres mozgás hatékonyan fejleszti az izomzatot. „levezető” edzéseket kell végezni. ha egy sportoló befejezi sporttevékenységét. A vérkeringési rendszerben erősebb mozgás hatására a pulzusszám és a pulzustérfogat egyaránt fokozódik. Növekedik az intenzitása. Az edzett ember vérkeringése és légzése pontosan fordítva változik. Az edzett emberben ezek a szervrendszerek nagyobb teljesítményt képesek kifejteni. egy alacsonyabb szintű. mint az edzetlen emberé. Edzetlen embernél a pulzustérfogat maximuma 120cm3 körül van. növekedik az izomerő. mint az edzetlen ember. majdnem duplájára növekedhet az izmokban raktározott glikogén mennyisége. . Légzési rendszerünk teljesítménye nem csak az igénybevétel függvénye. Az is fontos különbség. Hasonlóképpen óvatosan kell eljárni annak is. 7. így a 160– 200-as pulzusszám esetén a keringési perctérfogat 32–35 litert is elérhet.és izületi rendszer is. 2. Ha például egy edzetlen ember futásra kényszerül. Ebben az esetben a 160–200-as pulzusszám 20–24 literes keringési perctérfogatot eredményez. Az edzett ember szervezete gazdaságosabban is dolgozik. majd megvastagodik a szív. A mozgás teljes abbahagyása helytelen. Az edzett ember pulzustérfogata viszont akár 160–180 cm3is lehet.

Mintegy 1. F stb. Cu. Si . amelyek a szerves alapvegyületek. amelyek az élő szervezetekből kimutathatók. A szóbeli vizsgát 0 és 50 pont között értékelik. A B) altétel egy biológiai problémát közlő cikk. a kálium (K). tehát a tananyag számos területéről kell összeszednek a válaszok megadáshoz szükséges ismereteket. A következőben 20 eltérő típusú A és hozzájuk csatoltan 20 B tételt ismertetünk részletesen kidolgozva. kiderül. Ennek ellenére nélkülözhetetlenek. a biogén elemek Melyek a biogén elemek? Hogyan csoportosíthatók? Miért éppen ezek az elemek játszanak fontos szerepet az élő anyag felépítésében? Milyen anatómiai szerepük van. hiszen legtöbbjük az életfolyamatokhoz szükséges makromolekulák egy-egy alkotója. molibdén (Mo). A biogénné vált elemek közül 21 a periódusos rendszer első 34 eleme közé tartozik. a szelén (Se). Co. hogy a sejt anyagainak mintegy 97-98 %-át mindössze négy elem építi fel.). B. idegen helyen tesz szóbeli vizsgát. a fluor (F). a klór (Cl) . a kobalt (Co) a jód (I). Mg. amelyhez a tananyag komplex. Ezek a foszfor (P). Ezek a kiemelkedő fontosságú elsődleges biogén elemek a szén (C). a középiskolai anyagban nem szereplő. de az speciális biológia tantervekben általában szereplő. a szénhidrátok. Hiányuk esetén a sejt képtelen felépíteni néhány fontos vegyületét. Ez lehet egy adott problémakör részletes elemzése. a mangán (Mn). a magnézium (Mg). a cink (Zn). Az A) altétel egy biológia kérdés kifejtése. az oxigén (O) és a nitrogén (N). a nátrium (Na). Közülük nyolcvan felett van azoknak a száma. Néhány ezrelékben fordulnak elő a sejtekben a mikroelemek vagy nyomelemek. a tételek azonban nem.). a lipidek és a fehérjék építőelemei. ) 1. a króm (Cr). szemelvény elemzése. A tétel: Az élőt felépítő anyagok. Tehát a jelölt idegen vizsgabizottság előtt. könnyen érthető. inkább azonban olyan feladat. Ha a biogén elemek mennyiségi megoszlását vizsgáljuk egy sejtben. a szén. A vizsgára 30 perces felkészülési idő után kerül sor. Mindkét tételt irányító kérdések segítik.egészként való ismerete és alkalmazása szükséges. a hidrogén valamint az oxigén a legkisebb atomtömegűek azok közül amelyek kovalens kötések kialakítására képesek. Egyesek minden élőlény számára pótolhatatlanok (például a Fe. a réz (Cu). a kén (S). és milyen élettani működésekben játszanak szerepet? Miért szénalapú. bizottság előtt kerül sor. míg mások csak az élőlények egy-egy csoportjának fontosak (Mo. Mivel ezeknek a kötéseknek az erőssége az atomtömeggel fordítottan arányos. A jelölt két tételt húz. ideje 20 perc. Zn stb. A kémiai evolúció folyamán az egyes elemek atomszerkezete döntő módon meghatározta. Biogén elemeknek azonban csak azok tekinthetők. hogy szerephez jutottak-e az élő szervezetek kialakulásához szükséges vegyületek létrehozásában. a vanádium (V). a bór (B). a hidrogén (H). a kalcium (Ca).5-2 %-os mennyiségben képezik a sejtek anyagait a másodlagos biogén elemek. a vas (Fe). a nitrogén. A vizsga témakörei nyilvánosak. amelyek esszenciálisak. Közülük legfontosabbak a szilícium (Si). azaz más elemekkel nem helyettesíthető módon vesznek részt a sejtek felépítésében vagy a sejtek működését megvalósító vegyületek anyagai. és miért nem szilícium alapú lett az élet a Földön? A földünket felépítő természetes kémiai elemek száma mintegy száz. és ismerhető információkkal is.Emelt szint Az emelt szintű érettségi szóbeli vizsgára valamelyik vizsgacentrumban.( Sok esetben a válaszokat kiegészítjük. ezek hozzák létre a legerősebb .

hogy különböző kölcsönhatásokba lépnek az egyszerű szerves vegyületekkel. a lipidek közül a foszfatidok és nitrogéntartalmú szénhidrátszármazékokat is ismerünk. Az élet kialakulásának alapfeltétele a szerves szénvegyületek kialakulása volt.(peroxidázok) és anyagcsereenzimek valamint oxigénhordozók (hemoglobin.és energiaforgalom folyamataiban és a megfelelő belső környezet biztosításában. A szén azért jutott kitüntetett szerephez a kémiai evolúció során. Mindez nagy változatosságú funkciós csoportok kialakulását eredményezhette. hogy a szén oxidjai gázok. mert a szénatomok négy kovalens kötés kialakítására képesek (2s13p1 hibridállapot). A vas (Fe). sőt hármas kötések létrehozására is alkalmasak. illetve önmagukba visszatérve gyűrűkké záródhatnak. a szénhez hasonló elektronszerkezettel rendelkezik a szilícium is. A víz alkotójaként ott van a sejtek alapállományában. mert oxidjaikból és szilikátjaikból a különböző komplexképzők nem képesek kivonni őket erős kötődésük miatt.(citokrómok stb. a mangán (Mn). A négy elem egymással is nagyon stabilan képes kapcsolódni és kettős. zavar keletkezik a kloroplasztisz gránumok . Ilyen például a vas (Fe). Fontos szerepet tölt be mint a légzési. amelyet a sejtek a környezetükből közvetlenül. Szabad ionként (H+) a sejteken belül és a sejteken kívüli terekben szintén jelen van. hogy biogén szempontból miért nem tudott nagyjelentőségűvé válni. a hajtásnövekedés gyenge. ezek a vegyértékszögeknek megfelelően egy tetraéder csúcsai felé mutatnak. Nitrogént tartalmaznak a fehérjék és a nukleinsavak. A hidrogénhez hasonló szerepű az oxigén is. alkotójaként. A kémiai evolúció során fontos sajátosság volt. Az egyébként nagy mennyiségben jelenlévő alumínium és titán azért nem vált meghatározó biogén elemmé. Mindezek a sajátosságok rendkívül sokféle szénvegyület kialakulását eredményezték. de ionos állapotban mint koordinációs centrumok. a közöttük kialakuló kötések nem olyan erősek mint a szénatomok közöttiek. amelyek nagy gyakorisággal fordultak elő. a magnézium (Mg). Az elsődleges biogén elemek közül a legnagyobb mennyiségben a hidrogén (H) fordul elő. Másrészt azok a fémek jutottak biológia szerephez. A szén tehát valamennyi élő szervezet számára nélkülözhetetlen biogén elem. Végül vannak olyan fémek is. nehezen felbontható kötésekkel. amelyek elágazhatnak. valamennyi alapvető szerves molekula építőelemeként a kémiai anyagokban. gyűrűs formák kialakítására egyáltalán nem képesek. Valóban. amely meglehetősen ritka és nem rendelkezik jó komplexképző sajátosságokkal sem. amely a molekulák stabilitása miatt lényeges. a kalcium (Ca). mioglobin). amelyek ritkábbak voltak ugyan. a levelek idő előtt lehullanak. így háromdimenziós szerkezetük van. a nátrium (Na). ilyen például a kitin. peroxidbontó. ezért nagy volt a valószínűsége. a réz (Cu) stb. azonban redoxfolyamatokban való viselkedése igen változatos. valamint. közülük a szén-dioxid (CO2) vízben jól oldódik fizikai és kémiai oldódással egyaránt. Fontos szerepet tölt be a transzport. A szénatomok más szénatomokhoz kapcsolódva is. és oxidjai polimerek és vízben nem oldódnak. hogy a Si-Si atomok közötti kapcsolódással csak rövid láncok tudnak létrejönni. Ennek következtében a szénhez kapcsolódó atomok egyenletes térkitöltése is elősegíti a molekula stabilitását. hosszú láncokat képesek létrehozni. A nitrogén (N) a biológiailag jelentős makromolekulák felépítéséhez nélkülözhetetlen. valamennyi élőlény számára nélkülözhetetlen másodlagos biogén elem elem. Ilyen például a kálium (K). Hozzá hasonlóan a cink (Zn) a legtöbb élő szervezet számára létfontosságú. A lebontó folyamatok legfontosabb elektronakceptora. maguk körül elrendezték az egyszerűbb molekulákat és elősegítették azok polimerizációját vagy polikondenzációját. valamint az élet minden megjelenési formája számára nélkülözhetetlen víz is oxigéntartalmú. mint például a molibdén (Mo). A fémek közül részben azok váltak biogén elemmé. és a legkülönbözőbb működéseket végző és irányító molekulákban egyaránt. Az egyetlen kémiai elem. Ennek az a magyarázata. A szénatomok között kettős vagy hármas kötés is kialakulhat.kovalens kötéseket. Valamennyi életfontosságú szerves molekula. molekuláris formában is fel tudnak venni. ezért felmerülhet az a kérdés. A növények esetében elégtelen cinkellátottság esetén tavasszal késik a rügyfakadás. különböző oxidációs állapotukban is stabilisak voltak.).

számos enzim aktivátora. Az állatvilág és az ember számára létfontosságú másodlagos elem. A réz (Cu). illetve a felvett vizet jobban meg tudja őrizni. Jelentős a látási folyamatokban. Az állatok közül számos egysejtű és puhatestű faj külső vázának legfontosabb alkotója szénsavas mész (CaCO3) formájában. szerepe van a sejtfalfejlődésben és a vízforgalomban is. A klór (Cl). és a vörös vértestek szén-dioxid transzportfolyamatainak csere anionja. redoxi folyamatokban szerepet játszó enzimek . így a megfelelő kálium-ellátottságú talajban élő növény jobban ki tudja használni a talaj víztartalmát. A nyomelemek közül bór (B) a növények számára rendkívül fontos. Segíti a sejtek differenciálódását. Az alacsonyabbrendű növények közül a barnamoszatok légzését fokozza. A jód (I). Az emlősök és az ember pajzsmirigye által termelt hormonok egyik csoportja (tiroxin. a szövetfejlődéshez. a vérplazmában és a sejteken kívüli terekben egyaránt a káliumhoz hasonlóan jelentős. A magnézium (Mg) valamennyi szervezet számára fontos. a mag érési folyamataira. Ezen kívül egyes koenzimeknek is fontos alkotórésze (például a koenzim-A). Hatással van a növények növekedésére és fejlődésére. Ennek következtében a sejt több vizet tud felvenni. a növények számára . a sejtek számára könnyen hozzáférhető. A nukleinsavak és a foszfatidok nélkülözhetetlen alkotója. fontos szerepe van a sejtek ingerlékenységi folyamataiban. hatásukra a sejfal stabilitása fokozódik. a fogzománc alkotója.) Számos enzim aktivátora. A mangán (Mn) és a cink (Zn)valamennyi élő szervezet számára nélkülözhetetlen nyomelem. számos anyagcsereenzim aktivátora. Szerepet játszik az ingerlékenységi folyamatokban. ezért számukra nélkülözhetetlen. A nátrium (Na). Szerepe van az érhártya és az ideghártya összekapcsolásában valamint a látási folyamatok egyik enzimének. a sejtfalképzést. Nagymértékű szelektív felvehetősége befolyásolja a növény vízháztartását. Az élővilág egyes csoportjai számára fontos nyomelem. A foszfor (P) ugyancsak valamennyi élőlény számára pótolhatatlan másodlagos biogén elem. elősegíti a sejtosztódást. A sejtekben a lebontó folyamatok során keletkező. az aktivátora. a cisztein. A gerincesek vázrendszerében szénsavas sója a kalcium-karbonáthoz hasonlóan csontalkotó. AMP). A növényeknél a klorofill alkotóeleme. A kalcium (Ca). Az állatvilágban és az emberi szervezetben a csont építője. A molibdén (Mo) valamennyi élőlény számára létfontosságú redoxireakciókat katalizáló enzimek alkotórésze. Szerepet játszik az idegsejtek ingerületi folyamatainak keletkezésében valamint a káliummal. hiánya esetén a kambium háncs-illetve faelemekké történő átalakulása elmarad. a termésképzéshez. A cianobaktériumok és más nitrogéngyüjtő prokarioták (így a pillangósvirágúak gyökérgümőiben élő fajok számára ) a nitrogén megkötéséhez is szükséges. mint aminosav felépítő elem fontos. a húszféle aminosavból három is kéntartalmú.(Ugyanis a nagyarányú kálium-felvétel nagy ozmotikus értéket teremt a sejtben.bioszintézisében.és termésképzésre. Szabad Ca2+ formában a vér fontos kationja. amely elsősorban az állatvilágban és az emberi szervezet számára fontos.nincs jelentősége. a fotoszintetikus és a légzési folyamatokat. Az állati és emberi szervezetben elsősorban mint enzimaktivátor jelentős. az érhártya cink koncentrációja magas. főképpen azonban a virág. kalciummal és magnéziummal együtt a negatív ionként fellépő fehérjemolekulák töltéseinek kompenzálásában. A kobalt (Co) a B12 vitamin komponenseként valamennyi élőlény számára nélkülözhetetlen mikroelem. A kén (S). csak az állati és az emberi szervezet számára fontos mikroelem. Az állati és emberi szövetek egyik legfontosabb szabad kationja. szerepet játszik a véralvadásban. a magasabbrendű növények számára növekedést stimuláló hatású.a magas sókoncentrációt igénylő (halofiton) fajoktól eltekintve . trijód-tironin) is tartalmaz jódot. ADP. kémiai formában raktározott energia is nagyobbrészt különböző foszforvegyületek formájában raktározódik (ATP. A verejték és a könny nátrium-ion koncentrációja magas. A kálium (K) a növényi anyagcsere egyik kulcsfontosságú kationja. az izom ingerlékenységi folyamataiban. Szabad kationként a sejtekben. a cisztin és a metionin. A gerincesekben a csont összetevője és néhány enzim aktivátora. A fluor (F). Sok növény kalciumkarbonát vagy kalcium-oxalát formájában különíti el és raktározza a feleslegessé vált szerves savakat. A szénhidrátokkal alkotott bórsavészterek a sejtfal építői. szükséges a növények esetében a sejtfal egészséges épüléséhez.

állatok. Ha a laboratóriumi tiszta tenyészetekre – a genetikailag többé-kevésbé homogén. a kellő fokú heterogenitás biztosítja ezeknek a fajoknak a nagy alkalmazkodóképességét. Evolúciós jelentősége a heterogén genomu populációknak van. hogy milyen nehéz ezeket előállítani és fenntartani. a társulás populációkból szerveződik. A szilicium (Si) egyes növény és állatcsoportok számára nélkülözhetetlen. az egynyári perje – a fajok sok lokális mikrorasszból állnak. hanem azt is. egyszerre és egy időben ugyanott élő egyedi.és Nagy-Szénáson. mert a populációk között bonyolult kölcsönhatások lépnek fel egy társulásban.” (Juhász-Nagy Pál: Beszélgetések az ökológiáról) Kifejtés: A populáció egyed feletti szerveződési szint. akkor nemcsak azt képzelheted el könnyen. A növények közül a kovamoszatok és a zsurlók sok szilíciumot építenek be sejtjeik falába. Ilyen például a pilisi len. a hazai flóra ritkasága.alkotója. mert nem tudnak alkalmazkodni adott esetben a megváltozó körülményekhez. Homogén populációk állíthatók elő. mi az ökológiai szerepe…. B tétel: Az élőlények sokféleségéről Olvassa el figyelmesen az alábbi idézetet. amilyen a madárkeserűfű. mennyire hibrid jellegű. hogy annyiféle élőhelyen előfordulhatnak. hogy a természetes populációk zöme milyen ijesztő keverék. Az állatok közül a kovavázas egysejtű eukarioták és szivacsok életműködéseihez szükséges. . hogy sokféle különböző értékű populációról. illetve társulásról van szó. de több mint több populáció együtt. amelyek szaporodási kapcsolatba kerülhetnek egymással. Pilisszetiván térségében található meg. Éppen ez a sajátosság. azt. A megvalósuló anyag. A társulás egy további.és energiaáramlási folyamatok a társulások működtetői. Réztartalmú fehérje a puhatestűek oxigénszállító molekulája. Más növényeknél viszont – így több fafaj vagy az olyan nagyon gyakori kozmopolita gyomok esetében. egy tényleges szaporodási közösség. például növényi szövettenyészetekkel és genetikai úton is. hogy ennek a genetikai heterogenitásnak mi az evolúciós. amely a populációkból szerveződik. hogy hogyan állíthatók elő mesterségesen homogén populációk? A genetikai heterogenitás milyen evolúciós és ökológiai szerepére utal a szerző ? „ Nagyon lényeges azonban látnod. ami a világon csupán – nem is messze innen – a Kis. mint rendszernek a fennmaradási záloga. amelyeknél magát a fajt csak egyetlen lokális populáció képviseli. a hemocianin is. A genetikailag homogén populációk sokkal sérülékenyebbek mind a nagy genetikai diverzitást mutató populációk. mesterséges populációkra gondolsz. vagy arra. Vannak növények. Egymással hierarchikus kapcsolatban állnak. a bioszférának. újabb egyed feletti szerveződési szint. és adjon választ az utána következő kérdésekre! Mi a populáció és mi a társulás? Milyen viszonyban vannak egymással az ökológiai rendszerekben? Mondjon példát arra. Azaz egy faj.

fehérje nem kapcsolódik. vagy a szinte valamennyi baktérium anyagfelvételében szerepet játszó transzportfehérjék. ezek a bacillusok. A sejtfal kémiai összetételele és szerkezete csak a baktériumsejtekre jellemző. A kékbaktériumokat régebben kékmoszatoknak nevezték. A kémiailag tiszta murein részben cellulózra. bonyolult összetételű vegyület. ez a spirillum forma. A dán Otto Frierdich Müller 1786-ban elsőként csoportosította a baktériumokat. Ennek felépítése a fejlettebb élőlények sejtmembránjához nagyon hasonló. kocsonyás burok. A sejtplazmában a kromoszómán kívül is előfordulhatnak kisebb DNS darabok. és lehet pálcika. Mikronos nagyságrendűek. Tőle származnak a ma is használatos elnevezések: a pálcika alakot bacillusnak. Olyan baktériumsejteket is ismerünk. például egyeseknél citokrómok. örökítőanyaguk a sejt plazmájában szabadon található. Hiányoznak a membránokból felépülő sejtalkotóik és nincs elkülönült sejtmagjuk sem. Az ő nevéhez fűződik az első komolyabb fénymikroszkóp megalkotása is. ez a vibrió. Leírta és lerajzolta legtipikusabb formáikat. csupán a sejtet a külvilágtól elhatároló sejthártyájuk alakult ki. A membránfehérjék között sok az enzim. az eukarióta sejtektől eltérően. A sejtplazmát közvetlenül a sejtfal alatt. ismertesse rendszerüket.2. és mivel a plazmában szabadon található. Valójában egy gyűrű alakban záródott DNS fonál. A baktériumsejtet kívülről sejtfal határolja. A baktériumok egy részének jellemző mozgásszervei a csillók . amely szorosan összegyűrött állapotban van. gyakran a sejtbe mélyen begyűrődő sejthártya borítja. Az ostorok mozgásuk során a hossztengelyük körül forognak. A kromoszómához. a baktériumok és a kékbaktériumok törzseire. részben kitinre emlékeztető szerkezetű. Vannak olyan feltételezések. tömör fonalak. A ma elfogadott rendszerek többsége a prokariótákat két törzsre osztja fel. . plazmidok is. Ettől eltérő felépítésű sejtfal jellemzi a kékbaktériumokat. Csoportosításának szempontja az alakjuk volt. vagy az osztódást követve csoportokban együtt maradhatnak. vagy spirálisan felcsavarodhat. A pálcika forma meggörbülhet. A baktériumsejt alapállományát a sejtpalzma képezi. A murein mellett még más típusú fehérjék és lipidek is szerepet játszanak a sejtfal felépítésében. amely magas poliszacharid tartalmú fehérje. amelyek szerint az ősi mureinszármazék jellegű sejtfalat később a két egyszerűbb. a spirálisan tekeredettet spirillumnak. A baktériumsejtek lehetnek magányosak. A sejtfalat a baktériumok egy részénél további külső réteg. ezt a plazmarészt nukleoplazmának is nevezik. hozzá hasonló vegyület váltotta fel az élővilág fejlődése során. tehát baktériumkromoszómának tekinthető. Számuk egyetlen sejten lehet egy vagy több is. A citoplazmában található a baktériumsejtek örökítőanyaga. életmódjuk sajátosságait! Mondjon példákat az ember szempontjából hasznos és káros baktériumokra. Építőanyaga ugyanis a magasabbrendű növényekhez hasonlóan főképpen cellulóz. A sejtben riboszómák is megfigyelhetők. melyek ATP energiájának a felhasználásával húzódnak össze. A tétel: A prokarióták Jellemezze felépítésüket. A baktériumok első leírójuk Antony van Leewenhoek holland posztókereskedő volt. ezért már fénymikroszkópban vizsgálhatók. sőt mozgásukat is nagyon pontosan megfigyelte és feljegyezte. vékony. A baktériumcsillók hosszú. amelyek egész felületét beborítják. Mutasson rá Pasteur és Koch bakteriális kutatómunkájának kiemelkedő eredményeire! A prokarióták a legegyszerűbb felépítésű sejtes szerveződést mutató élőlények. Ma ezek egyben baktériumnemzetségek nevei is. Anyagának jelentős része ugyanis egy mureinszármazék. Kémiai felépítését tekintve mindig DNS. flagellin nevű fehérjéből állnak. tok is borítja. ezek a kokkuszok. valamint a csavarodott pálcika formát vibrionak nevezte el. Belső membránrendszereik hiányoznak. A baktériumokat a fogáról lekapart lepedékben mutatta ki. Alakjuk lehet gömb.

A a lépfene baktériumspórája például 130o C-t is tartósan kibír. azaz vízből történő hidrogénnyeréssel és ennek megfelelően oxigéntermeléssel történik. majd a keletkező ammóniát légköri nitrogénné redukálják. Anyagcseréjük autotróf és heterotróf egyaránt lehet. Élnek a mélytengerekben is. Tevékenységük a mezőgazdaság szempontjából rendkívül hasznos. A fotortóf baktériumok egyik csoportját a kékbaktériumok képezik. amelyek 90oC-os termálvizekben élnek. A denitrifikáló baktériumok oxidálóanyagként nitrátokat használnak fel. és a közben felszabaduló energiát hasznosítják. az acidofilok savas pH-n érzik jól magukat. A talajlakó anaerob baktériumok oxigénben gazdag talajban elpusztulnak. Ebben az állapotban az anyagcserefolyamatok nagyon lassúak. Ezek a baktériumok fontos szerepet játszanak a természetben a nitrogén körforgalomban. amely egyben energiaforrás is számukra. ezáltal a talaj nitrogéntartalmát csökkentik. A baktériumok gyors osztódással. A kékbaktériumok fotoszintézise vízbontással. Ekkor a sejtplazma elveszti víztartalmának nagy részét és a sejtfalon belül kis térfogatba húzódik vissza. anaerobok. Jelenlétük a mezőgazdaságilag művelt termőtalajokban kifejezetten káros. Az anaerob baktériumok oxigénmentes környezetben élnek. mert feltételezhető. hasadással szaporodnak. A hasadás 20-30 percenként megismétlődhet. a kemoautotrófok különböző szervetlen vegyületeket alakítanak át és az átalakítás során keletkező kémiai energiát hasznosítják. A heterotróf baktériumok szaprofita vagy parazita életmódot folytatnak. sárga xantofillt és narancsvörös karotint is. Ha az életkörülmények ismét kedvezőre fordulnak. A basofilok lúgos pH-jú közegben. Ilyen fajok élnek az örök hó határa felett a magashegységekben. ezért a baktériumok rendkívül gyorsan el tudnak szaporodni. amelyek 70-80oC között tenyésznek a legjobban. Baktériumok a környezetünkben mindenütt élnek.Kedvezőtlen körülmények között a baktériumok többsége spórát képez. Optimális pH igényük tág határok között mozoghat. hogy evolúciójuk során igen változatos életkörülményekhez is képesek voltak alkalmazkodni. A fotoróf baktériumok evolúciós szempontból jelentősek. a talajban. Ezeket korábban – egyebek között – éppen a magasabbrendű növényekre jellemző fotoszintézisük miatt tartották a legősibb algacsoportnak. majd nitrát-sókká (NO3-) oxidálják. úgy. szerves anyagokkal szennyezett vizekben. és a talajt a növények számára felvehető nitrogénformákban teszik gazdaggá. A heterotrófok viszont az állatokhoz és a gombákhoz hasonlóan energiában gazdag szerves szénvegyületek szenét használják szénforrásként. A baktériumok ilyen inaktív állapotban életképességüket hosszú ideig megőrzik. Nagy számban fordulnak elő a levegőben. Fotoszintetikus pigmentjeik közül legjelentősebbek a kék fikocián és a pirosas fikoeritrin. Vannak közöttük olyanok. A halofil baktériumok számára a magas sókoncentráció a fontos. A fotortófok a testanyagaik felépítéséhez szükséges energiát a Nap sugárzó energiájából nyerik. ugyanúgy mint a növényi szervezeteknek. a sarkvidékeken. Az autotróf baktériumok energiaforrásuk szerint fototrófok vagy kemotrófokok lehetnek. Ismerünk olyan kékbaktériumokat. hogy szerves anyagot vesznek fel környezetükből. Más fajok számára a 20oCnál magasabb hőmérséklet már nem kedvező. ezért nincs szükségük légköri oxigénre. a spóra baktériumsejtté alakul vissza és folytatja aktív életmódját. Az autotrófok számára szénforrásként az energiában szegény szén-dioxid gáz szene szolgál. A kemoautotróf baktériumok közül a talajban élő nitrifikáló baktériumok oxigén jelenlétében a talajban lévő ammóniát (NH3) előbb nitrit sókká (NO2-). A nitriteket előbb ammóniává. Ezért a denitrifikáló baktériumok ellen a talaj lazításával védekezhetünk. Emellett mindig tartalmaznak zöld színű klorofill-a-t. szemben a csak oxigénben gazdag környezetben élő aerobokkal. . A baktériumspóra nagyon ellenálló és szélsőséges körülményeket is elvisel. hogy a mai zöld növények hasonló életmódú ősi baktériumokból indulhattak fejlődésnek. Rendkívül széleskörű elterjedésüket annak köszönhetik.

vajsavas) játszott szerepét. Közülük cellulózbontók. az állatok. Robert Koch (1843-1910) német orvos. ecetsavas. A pestis valójában egy rágcsálóbetegség. és a tetanuszt is. az öröklöttséget és ennek változékonyságát tanulmányozó tudomány. Nevéhez fűződik a sterilitási eljárás tökéletesítése. és terjesztésében a rágcsálók egyik külső élősködője. Toxinok okozzák a legsúlyosabb húsmérgezéseket. A tuberkulózissal kapcsolatos kutatási eredményeiért 1905-ben orvosi Nobel-díjat kapott. A környezet hatásainak változásaira nagyon érzékeny. A baktériumok között akadnak olyanos is. nemi érintkezéssel következhet be. spórát nem képző. a kitinbontók. a tökéletesen sterilen végrehajtott. Számuk egy cm3 mezőgazdasági talajban 10 milliót is elérheti. amelyek kölcsönösen előnyös módon élnek együtt a gazdaszervezetekkel. Kórokozója egy gömb alakú baktérium. Louis Pasteur (1822-1895) 1862-ben híres kísérletével egyértelműem bebizonyította. A vérbaj – szifilisz vagy másnéven luesz – kórokozója egy spirálisan csavarodott baktérium. A hasonlóan nagy járványokkal jelentkező kolerát egy meghajlott pálcika alakú baktérium okozza. Salmonella okozza a hastifuszt. amely 1952-ben a Földművelésügyi Minisztérium rendeletére jelent meg Magyarországon. Felismerte a baktériumoknak a különböző erjesztési folyamatokban (tejsavas. a pestisbolha főszerepet játszott. Tevékenységével elévülhetetlen érdemeket szerzett a gyógyászatban is. és a fehérjebontók jelentősek. a modern bakteriológia megteremtőjének tekinthető.Szaprofiták például a talajban előforduló szervesanyag lebontást végző fajok. joghurt. Ezek az anyagok a toxinok. ezért a gazdaszervezeten kívül igen rövid ideig életképes. Baktérium felelős a leprás megbetegedésekért is. Olvassa el az idézetet! „Két ellentétes irányzat az öröklődés tanulmányozásában. a Treponéma pallidum. valamint az ember bakteriális megbetegedéseit okozzák. A pestis évszázadokon keresztül az emberiség egyik legrettegettebb megbetegedése volt. A paraziták a növények. hogy élő anyag csak élő anyagból keletkezhet. A nálunk századunk első felében népbetegségként számon tartott és napjainkban újra erőteljesen jelentkező tüdő gümőkór vagy tüdőbaj okozója egy mozdulatlan . A fertőzés ezért csak közvetlenül.. a Mycobacter tuberculosis. ecet ) Bakteriológiai kutatásai révén szerzett tudományos érdemeket Louis Pateur francia és Robert Koch német kutató. A fertőzés káros következményeit sok esetben a baktériumok olyan anyagcseretermékei eredményezik. . A lépfene kórokozója a Bacillus anthracis nevű baktérium. A baktériumok közül számosat az élelmiszeripar hasznosít különböző élelmiszerek előállításánál (savanyúkáposzta. Az örökléstan a szervezet fejlődését. Súlyos megbetegedéseket eredményez néhány Salmonella faj is. Ilyenek például a pillangósvirágú növények gyökerein fejlesztett gyökérgümőkben élő nitrogéngyüjtő baktériumok. V. Az ember szájában és bélcsatornájában is élnek szimbionta baktériumok. B tétel: Az öröklődésről Az alábbi idézet N. húslevesből főzött táptalaj készítményeiben nem tudtak a baktériumok megjelenni. amelyek a gazdaszervezetre nézve mérgezőek. Vizsgálta a lépfene kórokozóját. Ezek a szimbionta baktériumok. a paratifuszt.A Shigella fajok felelősek az ember bakteriális eredetű vérhasfertőzéseiért. a diftériát. Elsőként állított elő oltóanyagot a lépfene és a veszettség ellen. 1884-ben pedig a kolera kórokozóját. Turbin : Az örökléstan és a nemesítés alapjai című egyetemi tankönyvből való. A kérődzők bendőjében szimbionta cellulózbontó baktériumok élnek. 1882-ben felfedezte a tüdőbaj. Szerepet játszanak egyes tápanyagok feltárásában és vitamintermelők is vannak közöttük. tok nélküli enyhén hajlott pálcika szerű baktérium.

A szervezet testi sajátságainak és tulajdonságainak fejlődése a génektől függ. A mendel-morgani örökléstan a szervezetben az élő testtől teljesen független átörökítő anyagot feltételez. A tudományos genetika XX. hogy a szervezet tulajdonságát a szülők a gének útján örökítik át az utódokba. pl. . kész az emberi géntérkép stb. magfehérjékből és kromatinból álló testecskék. ez főleg Liszenko (1898-1976) agrobiológus nevéhez fűződik. A magasabb rendűek sejtjeiben a sejtosztódás során kromoszómákba szerveződnek. amelyek egy-egy meghatározott fehérjemolekula aminosavsorrendjének a kódját tartalmazzák. hanem csak testvérei saját gyermekeiknek…” Mi a kromoszóma ? Mit ért a szerző szomatikus sejteken? Határozza meg a gén fogalmát! Mondjon véleményt az olvasottakról! Tanulmányai alapján erősítse meg vagy cáfolja az idézetet! Kifejtés: A kromoszómák a sejtmag kromatinállományából osztódáskor keletkező. Ennek alapján a mendelmorgani örökléstan az öröklöttséget és ennek változékonyságát a génekkel magyarázza. és a lamarckizmus idejétmúlt irányzatát újította fel.A haladó micsurini örökléstan megalapozója I. hanem az is közvetlenül az előző nemzedék tojásából keletkezik. az ivari és szomatikus sejtek kromoszómáiban lokalizált részecskékből. Micsurin és T. aki egy gyakorlati szakember. Közben azonban 1925-től Liszenko nézeteiből kialakult a liszenkoizmus tana. Azt vallja. A Szovjetunió történetének első évtizedeiben számos kiváló genetikus dolgozott. a gének megváltozásával megváltoznak a test sajátságai és tulajdonságai is. azok magukhoz hasonló génektől származnak. A kapitalista országokban uralkodó reakciós örökléstan áltudományos tételeit Mendel. úgynevezett génekből áll. E szerint az elmélet szerint tehát a tyúktojást sem a tyúk hozza létre. hanem azok közvetlenül az előző nemzedék ivarsejtjeitől származnak. Az ivarsejteket – amelyeknek közvetítésével a gének átadása a szülőkből az utódokba végbemegy – és a beléjük zárt géneket szintén nem a szervezet teste képezi. A liszenkoizmus a hatvanas évekig erősen visszavetette a genetikai kutatásokat a Szovjetunióban… Ma már teljesen komolytalan az idézet érvelése. A vita ideológiai és politikai síkra terelődött. Ez az átörökítő anyag különálló. A gének olyan dezoxi-ribonukleinsav szakaszok. Liszenko szovjet tudós. Ebből az az ostoba következtetés adódik. Nézeteit osztotta Micsurin is. Dubinyin. ezért Dubinyin is külföldre szökött. A gének változékonysága viszont független az élő testtől. A szerző szomatikus sejteken a testi sejteket érti. kertész volt. a valódi genetika képviselői 1936-tól háttérbe szorultak. mivel a géneket nem az élő test képezi. hiszen a kromoszómák fénymikroszkópban is tanulmányozhatók. Az öröklődés eszerint örökléstanilag megszakítatlan folyamat és független a szervezet testétől. A genetikusokra gulág várt.D. hogy a szülők nem szülői. V. mely a mendel-morgani irányzat ellen lépett fel. századi eltorzítása a Szovjetunióban kialakult neolamarckista irányzatot követők tevékenysége volt. Weismann és Morgan dolgozta ki.

Tekintse át biokémiai folyamatának legfontosabb lépéseit! Mutasson rá a folyamat jelentőségére a növényi szervezetek és az egész bioszféra szempontjából! Fotoszintézisen azoknak a folyamatoknak az összességét értjük. amelyekben csak egyetlen nagy színtest van. A konjugált rendszerekkel rendelkező molekulákban olyan szénlánc található. ezért színesek ezek a vegyületek. Az egyes klorofillváltozatok az alapváz szubsztituenseiben különböznek egymástól. Kivételes esetekben. tilakoidok találhatók. sztróma tölti ki. nyolc izoprén egységből állnak. hogy kettős kötésű konjugált rendszereket tartalmaznak. A fotoszintézis helye valamennyi zöld növényi szerv amely táplálékkészítő alapszövetet tartalmaz. fénymikroszkópban is jól tanulmányozható sejtalkotók. A tilakoidok helyenként pénztekercsszerűen egymás fölé rendeződve. közéjük tartozik a xantofill is. A sztrómában párhuzamos falú. amelyeket egy-egy CH csoport zár egy újabb gyűrűvé. A belső membránok által határolt teret alapállomány. A fotoszintetikus pigmentek közös sajátossága. A zöld színtestek legfontosabb működése a fotoszintézis. a szén-dioxid megkötése pedig a gránumokat körülvevő sztrómában megy végbe. A belső membránrendszer mindkét formája és valamennyi rétege kapcsolatban áll egymással és egy egységes belső teret zár közre. A fotoszintetikus pigmentek közül legjelentősebbek a klorofillok. Átlagos hosszuk 5-10 mikron. Az összes többi életfolyamat energiaszükségletét az ilymódon keletkezett szerves vegyületekben konzervált napenergia biztosítja.3. A külső membrán feszes. A porfirin váz négy pirrolgyűrűből áll. Így például aklorofill-A pirrolgyűrűjéhez egy vinilcsoport. széles szalag alakú). A delokalizált elektronok könnyen gerjeszthetők. A kloroplasztiszokváltozatos méretű. és a növények egy évnél fiatalabb hajtásainak szára. ismerünk olyanokat is.. a gránumokat alkotják. Alakjuk legtöbbször lapos. például a egyes trópusi Monstera fajoknál a járulékos szárból fejlődő gyökerek is megzöldülnek és fotoszintetizálnak. számuk azonban átlagosan 10-20 közötti. melyek minden második szene között kettős kötés van. azaz a látható fény energiája is elegendő ahhoz. . A fényen kívül szükséges anyagok még a szén-dioxid és a víz. Az ilyen rendszerek elektronjai delokalizálódnak és szabadon elmozdulhatnak a szénatomok atomtörzsei mentén. A fotoszintézis helyei ezeken a szerveken belül a sejtekben lévő zöld kloroplasztiszokban van. Számuk is változó a sejtekben. vastagságuk 2-5 mikron. A fényenergia kémiai energiává való alakításának első lépéseit a fotoszintetikus pigmentek végzik. a karotinok és a xantofill. A klorofillok porfirinszármazékok. azonban ennél jóval nagyobb színtestek is ismertek (például a Spyrogira moszat szinteste jóval hosszabb. membránzsákocskák. A tilakoidokban zajlik a fotoszintézis fényreakciója. ám ennél jóval több is lehet. A karotinoidok. A magasabb energiaállapotba jutva azonban energiájukat fény formájában kisugározzák. melyek a belső membrán betűrődéseivel jönnek létre. lencseszerű. hogy magasabb energiaállapotú elektronhéjakra kerüljenek. A kloroplasztiszokat két membrán határolja. amelyek révén egyes baktériumok és a zöld növények. a fényenergiát a szén-dioxidnak szerves vegyületekké történő redukciójához használják fel. a -B pirrolgyűrűjéhez egy metilcsoport és egy etilcsoport kapcsolódik. ezen belül találjuk a belső membrán hálózatos rendszerét. amelynek közepén egy Mg-atom van. A tétel: A fotoszintézis Ismertesse a fotoszintézissel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat! Helyét a növényi szervezetekben és végbemenetelének feltételeit. elsősorban azonban a lomblevél.

Az elektronját vesztett. erősen oxidáló hatásúvá vált A-klorofill egy. pótolva ezzel az onnan eltávozott elektront. a rendszer csúcsán lévő molekulának. A II. a fotoszintézis fényszakaszának is nevezik. A II. mivel lezajlásuk csak fényben következik be. A vízbontás reakciósora: 2 H2O = 2 H+ + 2 OH2 OH. Az eltávozott elektron pótlása a II. Adott koncentáció felett azonban hirtelen ioncsatornák nyílnak meg a membránban és a protonok passzív módón kiáramlanak a sztrómába. Eközben az elektron energiaszegény állapotba kerül. A fotolízis során keletkező protonok a gránumok belső terében halmozódnak fel. A kilépő elektront citokróm fehérjék veszik át és továbbítják az I. A víz bontása a fény hatására következik be. redukált állapotba jut. fotorendszerből történik. melyeket egy fordított piramisként képzelhetünk el. fotorendszer eltávozott elektronja hasonló elektronszállító rendszerre kerül. széles tartományt felölelve gyűjtik össze a pigmentek a fotonokat. fotorendszer leadott elektronja vízből pótlódik.+ O2 A fotolízis során keletkező oxigén a gázcserenyílásokon keresztül a levegőbe kerül. Az I. Ennek elbomlása két glicerinsav-foszfát molekulát eredményez. Mindkettő a zöld szintestek tilakoid membránjában található és egy elektronszállító enzimrendszer révén kapcsolatban áll egymással. ez a fotolízis folyamata. a II. úgy hogy azok egy elektront átadnak egy fogadó molekulának. azok még tovább a tényleges fotokémiai reakciókban résztvevő. A redukciós ciklusba itt kapcsolódnak be a fényszakaszban keletkezett. miközben egy hat szénatomos átmeneti vegyület keletkezik. Alégköri szén-dioxidot egy pentóz-difoszfát molekula veszi fel. fotorendszer A-klorofilljáról gerjesztett elektron szakad le. A széndioxid megkötése és szénhidrátmolekulába történő beépítése egy körfolymat. fotorendszerekben valósul meg. ezért az autotróf növények tevékenysége biztosítja valamennyi autotróf és heterotróf szervezet számára a légzéshez szükséges oxigént.A fotoszintetikus pigmentek fényelnyelése a pigmentek elektronjainak gerjesztése révén. fotorendszer a hosszabb (700 nm). A koncentrációkülönbség (elektrokémiai potenciálkülönbség) kiegyenlítődésének munkavégző képessége (energiatartalma) ATPszintetáz enzim segítségével ATP molekulák képzésében hasznosul A fotoszintézis során keletkező ATP molekulák energiája a szén-dioxid redukciójára fordítódik. A karotinoidok és a xantofillok szerepe éppen ez. a tilakoid membránban elhelyezkedő enzim és egy Mn tartalmú elektrontranszport fehérje segítségével a vizet elbontja és az így szabaddá váló elektronokkal redukálódik és válik újra alkalmassá a fényenergia abszorpciójára. akárcsak a légzési láncban. ATP szintézisre fordítódik Az I. a redukciós ciklus. amely ezáltal energiában gazdagabb. mert energiája. pigmenteknek. redukált NADPH molekulák.→ 2 OH + 2e2 OH → H2O + O Összegezve: 4 H2O → 2 H2O + 4 H+ + 4 e. Kiszélesedő tetejükön. fotorendszerbe. A fotoszintézis során az I. A fotoszintézis eddig megismert lépéseit. maga pedig az elvesztett elektront egy másik rendszerből pótolja. fotorendszer a rövidebb (680 nm) hullámhosszúságú fényt nyeli el. a fotoszintetikus foszforiláció során keletkezett ATP molekulák energiatartalmának . azonban az energiát átadják az alattuk lévő. A mai légkör teljes oxigéntartalma a növényi fotoszintézis eredménye. A NADPH-ról lekerülő hidrogének. A sejtekben két különböző abszorpciós maximumu fotorendszer működik. ők veszik fel a fényenergia jelentős részét. A végső elektronfelvevő a NADP+. A fotorendszerek valóságos fénycsapdaként működnek. rendszerhez hasonlóan fotoszintetrikus pigmentrendszere révén fényenergia abszorpciójára képes és egy elektron gerjesztett állapotban innen is kilép. fotorendszer az I.

43 harasztfaj. A növénygyűjtés elsősorban a gyógynövények és a kertekben is kedvelt növények kiásása révén veszélyeztető tényező. A gyomirtás legkülönbözőbb módszerei nem szelektívek. és egyéb látványos fajok. A Budai-hegyekben a hóvirág (Galanthus nivalis) átlagos virágmérete jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben. Közülük tartozik például a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis). Az erdélyi hérics (Adonis × hybrida) mint állatgyógyászati növény ("tályoggyökér") az állandó gyűjtés miatt jutott az eltűnés szélére. hogy a virágaiktól megfosztott tövek nem érlelnek magot. amelyekből később keményítő épül fel. szinte mesterségesen szelektáltak. A glicerinaldehid-molekulák egy része . amely a növénypopulációk számát.) a növényfajok veszélyeztetettségének okait foglalja össze. tűzliliom (Lilium bulbiferum) .több köztesterméken keresztül . hogy a 2150 fajt számláló hajtásos flóránk 26.9) KöM rendelet 78 mohafaj. A viszonylag magas számot hazánk rendkívül változatos növényföldrajzi viszonyai és vegetációjának sokszínű fejlődéstörténete indokolja. vagy természeti jelenséget. A redukciós ciklus egyes lépéseire Melvin Calvin amerikai biokémikus derített fényt. A következő szövegrészlet (Fazekas Szerényi: Biológia I-II. bennszülött magyarföldi husáng (Ferula sadleriana). A fotoszintézisnek az egész bioszférára nézve a legnagyobb jelentősége egyrészt abban rejlik hogy eltekintve a jóval kisebb jelentőségű kemoautotróf szervezetektől. A veszély elsősorban abban rejlik. ami az egyedszám csökkenésével jár. ehhez az energiát a kémiai energiává átalakított napenergia szolgáltatja. 1 nyitvatermő és 572 zárvatermő törvényes oltalmáról rendelkezik. és még hosszan lehetne folytatni sort a piacok tövestől árult kedvelt növényei voltak. szép vagy érdekes megjelenésű ("csokorvirágok") növényeket fenyegetik. Ezek hathatnak közvetlenül a növényekre vagy veszélyeztethetik az élőhelyeiket. véleménye szerint milyen módon lehetne – az alapvetően emberi tevékenységekre visszavezethető – veszélyeztetettségi okok számát vagy ezek mértékét csökkenteni. a turbánliliom (Lilium martagon). A növényeket közvetlenül veszélyeztető tényezők: A virágszedés elsősorban a feltűnő külsejű. A levegőből felvett szén-dioxid molekulák tehát nagy energiatartalmú glükóz molekulákká redukálódnak. amelyre a lebontó energiahasznosító anyagcserefolyamatok épülnek a földi életben. a gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium). A muflonállomány felszaporodásának tudható be a husáng kipusztulás a Pilisről. majd fejtse ki. azáltal közvetett hatásúak. Ez egyben azt is jelenti. A felszaporodó vadállomány főként a legelés és a taposás következtében válhat veszélyeztető tényezővé. Ebből 63 fokozottan védett. A keletkezett glükóz a későbbiekben keményítő formájában raktározódik a növényi sejtekben. A folyamat nagy energiaigényű. Olvassa el figyelmesen. Az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens). A muflon kedvelt csemegéje például a fokozottan védett. tavaszi tőzike (Leucojum vernum). hat szénatomos glükózmolekulákká egyesül. nem kímélnek értékes. a hidrogének pedig a NADP+ közvetítésével vízből származnak. A folyamatsor ezért Calvin-ciklusnak is nevezik. mert a tavaszi csokorszedők a nagy lepellevelű virágokat tépve.pentózfoszfáttá rendeződik vissza és újra szén-dioxid megkötésére lesz alkalmas. valamint az egyes populációk egyedszámát fenyegetik. B tétel: A védett növényekről A 13/2001.felhasználásával aldehiddé redukálják a szerves savat. a fotoszintézissel képes a bioszféra a Nap sugárzó energiáját kémiai energiává konvertálva hasznosítani. (V. „ A növényvilágot veszélyeztető tényezőnek tekintünk minden olyan emberi tevékenységet.5 %-a védelem alatt áll. A korábban gyomnövénynek számítók közül a hatvanas- . A glicerin-aldehid-molekulák másik része kilép körfolyamatból. továbbá ebben a folyamatban szabadul fel a légköri oxigén. védendő vagy védett fajokat sem.

ezért csokorba kötve percek alatt elhervad) nem lehet vagy nem érdemes leszedni. a zöldmezős beruházások kivitelezésének szerencsére már hazánkban is eukomfort előírásai vannak. a moto-crossozás és a terepkerékpározás is. az intenzív gyephasznosítás (többszöri kaszálás) a mű. Fontos lenne tehát a sokkal jobb fajismeret…. . emellett fontos esztétikai szerepük is lehet. a túlzott mértékű legeltetés. A felszaporodó vadállomány okozta kár megelőzése az erdőgazdaság. melyek azok. amelyek jó „vázanövények. és ha leszedjük a virágzó hajtásaikat. külterjes állattartás (például libák). közgazdáz. A termőhelyi viszonyok megváltozása. Nem tudjuk melyik a védett. azokat hamarosan pótolják.) Az alapvető probléma. Az idegen fajokkal való telepítés – például a feketefenyő (Pinus nigra) – azzal járhat. a megfelelő műveléstechnikák alkalmazásával visszaszorítani az agresszív gyomnövényeket. hogy a kiszorulnak vagy megritkulnak az őshonos fajok és a növényzet diverzitása jelentősen lecsökken. a szőlő és a gyümölcstelepítés is. A gyomirtás kérdésében egyrészt jobban figyelembe lehetne venni az allelopátiakutatás eredményeit. „ Kifejtés: A virágszedés egyfelől egy érthető emberi magatartás. A gyógynövények mértéktelen irtása üzemszerű termesztésükkel lehetne megelőzhető. valójában közös érdekek összeegyeztetése. a gyilkos csomorika (Cicuta virosa). hiszen hazánkban évtizedek óta tízezrek szereznek úgy érettségi vizsgát. Hasonló hatásúak az ősgyepek feltörése és mezőgazdasági hasznosítása. Ennek ellenére ebben a kérdésben gyökeres szemléletformálásra lenne szükség. hogy egyetlen természettudományból sem érettségiznek.” tömegesek. valamint a kőbányák tevékenységének veszélyeztető hatásait. A Bélkő megsemmisülése. Az „ember terjeszkedésének”. (lásd Zengő kontra HM ügy). Ide sorolhatjuk a csatornázás. illetve eredmények. a Naszály és a Szársomlyó bányászata számos ritkaság élőhelyét – például a Bükkben az osztrák sárkányfű (Dracocephalum austriacum) – számolta fel. amellyel együtt kipusztult hazánkból a hosszúlevelű harmatfű (Drosera longifolia) . A termőhelyeket veszélyeztető tényezők: A területi igénybevétel. Az erdők tarvágásos hasznosítása. Rendkívül fontos a látszólag eltérő. erősen megritkult a nagy gombafű (Androsace maxima). amelyeket egyéb okok miatt (például nagy vízigényű és erősen párologtat. a vizek lecsapolása. hiszen a leszedett és csokorba kötött virágok a lakásban is a természettel való kapcsolattartás szimbólumai. valamint a természetvédelem összehangolásával lehet eredményes. A kialakult helyzetért sajnos ludas az oktatásügy is. a vadászat és a vadvédelem. kötelező a természetvédelmi hatástanulmányok készítése. (gondoljunk a virágcsokor csendéletekre. Ugyanakkor számos olyan vadvirág is van. Ide sorolhatjuk a bányák – elsősorban a külszíni fejtéssel működő szénbányák és bauxitbányák. a "zöldmezős beruházások" gyarapodása következtében fokozatosan szüntet meg természetes élőhelyeket. hogy nem ismerjük eléggé a virágfajokat. és jogász generáció amelynek fogalma sincs napjaink ökológiai veszélyeiről és a természetvédelem igazi szükségességéről. a tőzegkitermelés élőhely befolyásoló hatásait A vízszintcsökkentésnek esett áldozatul például az uzsai láp. amely a városok terjeszkedése. erre számos faj esetében már vannak kísérletek. A mértéktelen és nem szelektív vegyszerhasználat nem megoldás.hetvenes évek nagy táblákra kiterjedő vegyszerezések következtében szinte eltűnt a konkoly (Agrostemma githago). Veszélyeztető tényezővé válhat azonban a fokozott turizmussal járó taposás.és szervestrágyázás mind-mind az élőhelyeket veszélyeztethetik. Sajnos ma már aktív az a mérnök.

a hírvivő (messenger) vagy mRNS. természetesen az eredeti láncban szereplő adeninnel szember timin helyett uracil épül a láncba. hogy foszforsavból (pontosabban ortofoszforsavból). Szabad nukleozidok a sejtekben csak igen kis mennyiségben találhatók. Ebből következik.. Bennük egy ribóz molekulához mindig egy szerves bázis kapcsolódik C-N kötésen keresztül egymáshoz. valamint guanint illetve citozint tartalmazó molekularészletek azonban képesek egyegy rövidebb szakaszon önmagukkal bázispárokat képezve összekapcsolódni. a fehérje bioszintézisének a helye pedig a citoplazma. A legkisebbek relatív molekulatömege 10 000 körüli. Így lehetnek adenozinok. és a sejtmag görögül nukleus. Az egyes csoportokba tartozó RNSekre sajátos molekulaméret. A ribonukleinsavak ribonukleotidokból felépülő makromolekulák. valamint háromdimenziós térszerkezet a jellemző. Ez pirimidin bázisok esetében a 3. A közvetítő funkciót a hírvivő RNS látja el. Enzimek . Hosszú. a nagyobbaké ezek többszöröse. de mindig a legkisebb mennyiségben előforduló RNS-típus. hogy a legnagyobb mennyiségben a sejtmagvacskában találhatók. alig néhány percig funkcionál. ennek megfelelően vizes oldatuk viszkozitása nagy. Általában egy vagy több foszforsavval észteresített formában. hogy a két makromolekula között van még egy harmadik. A vírus-RNS-ek – bár a vírusokat nem tekintjük élő szervezeteknek – jelentősek a vírusok működésében. ugyancsak makromolekuláris közvetítő. és az uracil lehet A nukleinsav monomerjei a nukleozidok. hogy a genetikai információnak valamilyen formában ki kell jutnia a fehérjeszintézis helyére. A szerves bázis két purinbázis. Az eukarióta sejtek esetében ez az idő több óra is lehet. egy molekula víz kilépése közben kapcsolódik valamelyik nukleinbázis megfelelő nitrogénjéhez. A ribonukleozidokat azokról a szerves bázisokról nevezik el. A fehérjék bioszintézisében sokáig a DNS közvetlen szerepét tételezték fel. ezért az volt a fő kérdés. a szállító (transzfer) vagy tRNS. A ribóz első szénatomja ugyanis egy glikozidos kötéssel. A genetikai információ tárolásának a helye a sejtmag. ribózból és heterociklusos gyűrűt tartalmazó szerves bázisokból állnak. Végül Jacob és Monod bizonyította be. amelyek a felépítésükben részt vesznek. A tétel: A ribonukleinsavak szerepe a sejtek életében Milyen vegyületcsoportba tartoznak a ribonukleinsavak? Mi jellemző a felépítésükre? Milyen típusaikat ismerjük? Hol találjuk ezeket? Az egyes ribonukleinsavaknak mi a működése a sejtek életében? A ribonukleinsavak nukleotid típusú vegyületek. Kémiai összetételükre jellemző. A hírvivő RNS a DNS működő génjének a komplementereként jön létre. bázisösszetétel. A prokarióta sejtek mRNS-e általában nagyon rövid ideig működőképes. mint nukleotidok fordulnak elő. vékony többnyire egyszálas fonalmolekulák. A ribonukleinsavakat biológiai funkciójuknak megfelelően szokták csoportosítani. a citozin. További három csoportba tartozó RNS-ek. purin bázisok esetében pedig a 9. valamint a riboszómák felépítésében vesznek részt. hogy a fehérjékhez képest sokkal kevesebb összetevőből álló DNS-ről hogyan kerülhet át a bonyolult szerkezetű fehérjékre vonatkozó információ. hogy első típusaikat a sejtmagból mutatták ki. A már elkészült hírvivő RNS leválik a DNS mintáról és a citoplazmába kerül.4. A sejtekben nagyon sokfélék lehetnek. Elnevezésük arra utal. A hírvivő RNS biológiai funkciója a kódolt genetikai információ „fehérjeszintézis nyelvre” történő fordítása. uridinek illetve citidinek. Az RNS ugyan rendszerint egyszálas nukleinsav. Mindhárom típus a sejtek örökítő folyamataiban nagyjelentőségűek. guanozinok. Egyszálú polinukleotidok. valamint két pirimidinbázis. A DNS molekuláról leváló elsődleges termék működésének megkezdése előtt még módosul. helyzetű nitrogénatom. valamint a riboszómális vagy rRNS a sejtek. Ma már tudjuk. az egymást kiegészítő bázisokat adenint illetve uracilt. az adenin és a guanin.

Jellegzetes molekularészletük a három nukleotidból álló antikodon. a valint és a prolint négy kodon is kódolja. ez a kodon .a gén . Az első szerkezetének és bázissorrendjének megállapítását pedig R.. A kodonszótárból látható. Ez azt jelenti. .egyben folyamatkezdő startjel is.végét jelentik. az utolsó három bázis sorrendje citozin. vagy 3. de ez inkább a fordító mechanizmus. Az összes tRNS közös jellemzője. szabadon vagy aminosavhoz kapcsolt állapotban.a kódszótár A kodonszótár összeállításában Hard Gobind Khorana indiai származású amerikai biokémikus. összetételét és szerkezetét ma már szinte valamennyinek ismerjük. amelyek végül is a fehérjeszintézist irányítják. sikerült bebizonyítani. hogy soha nem fonálszerűek. Minden sejtben előfordul ez a fehérje felépítés folyamatában fontos szerepet játszó ribonukleinsav. B. Ugyanakkor az AUG kódon . Ennek megfelelően a szállító ribonukleinsavnak mintegy hatvan fajtája ismert. hogy a polinukleotidlánc egyik végén mindig guanin a nukleinbázis. Az egyes kodonok aminosavjelentését ma már ismerjük. A szállító RNS működése egészen más. Nierenberg amerikai biokémikus az ezen a téren elért eredményeikért 1968-ban orvosi Nobel-díjat kaptak. ez azonban később leválik a molekuláról. ahány kodon megfelelőjük van a kodonszótárban. adenin tartalmú nukleotidjában lévő ribóz 2. és Nirenberg értek el komoly eredményeket. Van három olyan kodon is. amelyek a fehérje felépítés . Az első szállító RNS felfedezése 1957-ben M. Az antikodon bázishármasa a kodon komplementere. A kodon szótár általános érvényességét számos élőlényben.amelyek a kódok negatív lenyomatainak tekinthetők . mások enzimatikusan hozzáadódnak. Kisebb eltérések természetesen mutatkoznak. Minden aminosavat jelentő kódnak saját antikodonnal rendelkező szállító ribonukleinsava van. míg másik végükön is azonos a bázisszekvencia. hanem a visszahajló szálak önmagukkal komplementer bázisok találkozási helyein három hurokszerű formát hoznak létre bennük Biológiai funkciójuk a sejtekben zajló fehérjeszintézis során a folyamathoz szükséges aminosavak helyszínre szállítása. a prokariótáktól az emberig. a riboszómákhoz. Mindössze 75-90 nukleotidegységből épülnek fel. Ez „ismeri fel”.30 000 közötti. A sejtmagban keletkező RNS-ek általában nem egyeznek meg azzal. működőképes hírvivő RNS-é. A felépült hírvivő RNS molekulák nukleotidhármasai . hogy például a szerint és a leucint hat. Holley amerikai. timin helyett azonban uracilt tartalmaz.a kodonok. bizonyos bázisszekvenciák kihasadhatnak. Alig több mint egy fél évtized alatt mind a 64 triplet jelentése ismertté lett.vagy ahogyan felületes megfogalmazásban használni szokták. W Holley végezte el 1965-ben. Az aminosav karboxilcsoportja a tRNS molekula terminális. ennek megfelelően molekulatömegük is 23 000 . Ezek a stopjelek. Khorana indiai származású amerikai. hogy minden fehérje bioszintézise metionin aminosavval kezdődik. amelyeknek egyáltalán nincs aminosav jelentésük.ellenőrzik. citozin majd adenin. Ennek megfelelően a sejtekben két alakban fordulhatnak elő. Az egyes aminosavakat tehát annyiféle szállító RNS szállítja a riboszómákhoz. hogy a fehérjeszintézis során melyik helyre kell a szállított aminosavat a polipeptidlánchoz kapcsolni. A sejtmag elhagyása előtt az mRNS molekulák többször is átalakulhatnak. így válik érett. Hoagland nevéhez fűződik. Az elmúlt évtizedekben sokan vizsgálták a szállító RNS molekulákat.amely a metioninnak felel meg . -OH csoportjához kapcsolódik észterkötéssel. nem pedig a kodonszótár különbségein alapulnak. Mivel viszonylag kisméretű molekulákról van szó. Szerkezeti jellegzetességük. Az információ kivitel a sejtmagból ugyanis az eukariótáknál a fentebb ismertetett általános érvényű sémánál azért bonyolultabb. A fehérje felépítéshez szükséges aktivált aminosavak ugyanis a szállító RNS molekulákhoz kapcsoltan kerülnek a fehérjeszintézis helyére. bázissorrendjében tehát a genetikai kóddal megegyezik.

Megnövekedhetnek az addigi aranyeres csomók is. Térfogata 520-szorosára gyarapodik a terhesség alatt. végétől számított az első hurok. A harmadik hurok rendszerint hét nukleotidból áll. Négy válfaját ismerjük. Az alsó végtag területén a gyűjtőerek fala kitágulhat. Olvassa el figyelmesen az alábbi részletet (Fazekas –Szerényi: Biológia I-II) majd oldja meg a hozzá kapcsolódó feladatokat! „ A terhesség megváltoztatja a nő szervezetét.” Milyen izomszövet építi fel az anyaméhet? Mi jellemző a működésére? Miért alakulhatnak ki a gyűjtőerek falában tágulatok. amely érszakaszok kötőszöveti elemeinek felhalmozódása eredményezi a csomókat. de megfelelő életmódot és meghatározott időszakonként orvosi ellenőrzést kíván. a has és az arc megduzzadhat. tömege 50 g-ról 1000 g-ra nő. a légzés nehezebbé válik. A keringés megváltozása miatt a visszerek fokozott terhelése maradandó tágulásokkal jár. A legnagyobb mértékben a méh változik meg. helyenként kettős felcsavarodott szakaszokat is tartalmaznak. B tétel: A terhességről A terhesség nem betegség. csomók ? Hogyan függ össze a légzés nehezebbé válása és a rekeszizom helyzetének megváltozása? Miért működik a máj és a vese is fokozottabban a terhesség alatt ? Milyen hormonok játszanak szerepet a szervezet kalcium-forgalmának szabályozásában? Hogyan lehet megakadályozni a terhesség alatt az anya fogának romlását? Kifejtés: Az anyaméhet simaizomszövet építi fel. Több víz halmozódik fel a kötőszövetes állományokban. hogy a méh izomzata nagymértékben megvastagodik. Ezért a vénák ( a „visszerek”) tágulékonyak ugyan. A terhesség alatt az eredetileg 10-12 cm hosszú méh 30-53 cm-re növekszik. amely biztosítja a riboszómához való kapcsolódást a fehérjeszintézis menetében. mint a verőerek esetében. . Az utóbbiak nagy része a szülés után elsorvad vagy felszívódik. mert a magzat csontfejlődéséhez mind több kalciumot von el az anyai szervezetbe…. alkalmazkodóképessége. a sejtekben legnagyobb mennyiségben előforduló ribonukleinsav. A szívre mind nagyobb feladat hárul. A gyarapodó magzat és a növekedő méh helyet keres magának a hasüregben és feljebb nyomja a rekeszizmot. A riboszómális RNS vagy (rRNS). Fokozottabban működik a máj és a vese is. Terhesség esetén a rekeszizom ilyen helyzete kedvezőbb. Fokozottan romolhatnak a fogak. kilégzéskor elernyed és a mellüreg felé benyomódik. A méhen átáramló vér mennyisége is megnő – terhesség hiányában a menstruációs ciklussal összefüggő ingadozást mutat –. belégzéskor összehúzódik és ellapul.Ma már a három „lóhere szerű” hurok funkciója is ismert. másrészt nagyfokú képlékenysége. fokozott méregtelenítés és kiválasztás jár ezért a terhességgel. A molekula 5. de kevéssé rugalmasak. a riboszómák alkotója. számos új izomsejt is képződik. ez a riboszóma felismerő hely. ezért a végtagok. és a vérben több lesz a vörös vérsejtek száma is. ezért „igyekszik” a rekeszizmot a szervezet ebben a helyzetben tartani. a t-RNS aminosavval való rekcióbalépését katalizáló enzim felismerését szolgálja. mert a növekvő magzat feljebb nyomja az anya rekeszizmát. A második hurok a t-RNS specifikusságát biztosítja. A gyűjtőerek falának szöveti felépítésére jellemző. amely biztosítja. visszeres csomók alakulhatnak ki. Székrekedés is kialakulhat. Egyrészt a simaizomszövet tulajdonságai teszik lehetővé az anyaméhet a terhesség alatti változások elviselésére. az egyes izomsejtek többszörösükre nőnek. A sejtek teljes ribonukleinsavkészletének mintegy négyötöde ebből az RNS-ből áll. ami a belégzés nehézségével jár. és a terhesség második felében a magzat növekedése miatt addigi helyzetéből kimozdul. simaizomszöveti elemekből azonban kevesebb van benne. Általában lineárisak. Mindezek a változások főleg arra vezethetők vissza. a kéz. hogy sok kötőszöveti elemet tartalmaz. mert nagyobb a hasüreg. A máj és a vese sokáig a magzati működést is helyettesíti. egyszálúak. A rekeszizom fontos a légzésben. A fehérjeszintézisben nagyjelentőségűek. ezen található meg az a bázisszekvencia. hogy megfelelő aminosav épülhessen be a fehérjeláncba.

főzelékek. A kalcitonin hatása más. de a csontokba történő kalcium-ion belépést fokozza. elégtelen fogyasztás esetén a csontok . A parathormon a vér kalcium-ion szintjét emeli. a parathormon és a kalcitonin.A szervezet kalciumforgalmáért két hormona felelős. főleg a fog kalciumtartalma csökken.) fogyasztása. . a belekre és a vesére ugyan nem hat. Mivel a magzat csontfejlődéséhez sok kalciumra van szükség. és fokozza a vesecsatornácskákban a kalcium-ionok visszaszívását is. fokozza a belekben a kalcium felszívódását. mert fokozza a csontokból a kalcium kilépését. tej stb. utóbbit a pajzsmirigy illetve a mellékpajzsmirigy termeli. ami a fogromlásokat eredményezi. Ezért fontos a terhesség alatt a magas kalcium tartalmú tápanyagok (pl. Előbbit a mellékpajzsmirigy.

a membrán csatornáin. Ez az úgynevezett nyugalmi potenciál tehát a növényi sejtekre is jellemző. A fehérjék között találni olyanokat is. Ilyen összetétel jellemzi természetes körülmények között a sejtek belsejét. A biológiai membránok főképpen foszfatidszármazékokból és különböző fehérjékből állnak. Ha a membrán két oldala között valamilyen oknál fogva ionmegoszlás különbség lép fel a fizikai.és mit a hiperpolarizációján? Mi az akciós potenciák. "pórusain" nem tudnak keresztüldiffundálni. Az egyik részbe töltsünk egy liter 1 mólos nátrium-klorid. a többségük sok disszociábilis hidrogént tartalmaz. A fehérjék nagyméretű molekulák.értjük.tétel A tétel: A membránpotenciál Mit értünk membránpotenciálon? Mi a magyarázata a kialakulásának? Mennyiben különbözik egy élő sejt a sejtmodell fizikai rendszerétől? Hogyan mérhető a membránpotenciál? Mit értünk a hipo. amelyek könnyen le is disszociálnak. A kettősréteg molekulái nem képesek kilépni a membránból.5. amelyet egy biológiai membránnal tökéletesen elválasztva két félre osztunk. hidrofil molekularészletük a membrán felszínét alkotja. és oldatba lépésük következtében a koncentrációjuk a membrán két oldalán nem lesz azonos. Ezzel egyidejűen azonban elektrosztatikai okok miatt (a fehérje negatív töltésű) kationok is megindulnak a sejt . valamennyi iont egyenlő koncentrációban fogjuk benne találni. melyben a foszfatidmolekulák hidrofób részükkel egymás felé fordulva apoláros középső réteget képeznek. Ezek általában apoláros részeikkel stabilan illeszkednek a kettősréteg apoláris csoportjai közé. amelyek teljesen átérnek a kettős foszfolipid rétegen.a membráncsatorna nem átjárható A sejthártya tehát féligáteresztő. Ugyanakkor a nagyobb méretű poláris molekulák számára – már csak méretüknél fogva is . Biológiai értelemben a membrán alatt a sejthártyát . Induljunk ki egy egyszerű kísérletből. A membránon keresztül ugyanis diffúzió zajlott le. Rövid idő elteltével. A jelenség megértéséhez a fehérjék viselkedéséből kell kiindulni. A fehérjék túlnyomó többsége apoláros és poláros molekularészletet egyaránt tartalmaz. Ha az üvegkád egyik oldalába ezután valamilyen fehérjeoldatot öntünk. amelyek nem fehérjetermészetű molekularészlete szénhidrát. bárhonnan is veszünk mintát az üvegkád két feléből. a másik felébe egy liter 1 mólos kálium-bromid oldatot. hogy van egy üvegkádunk. Nyugalmi membránpotenciált minden élő sejt mutat. és melyek a legfontosabb jellemzői? 1. Mit értünk membránpotenciálon ? A membránpotenciál ionmegoszlási különbségeken alapuló feszültség a membrán két oldalán. Ugyanakkor disszociábilis molekulák. míg poláros.kémia törvényszerűségeiből következő jelenségek fognak lejátszódni. a feszültség pedig a sejt belső tere és a sejten kívüli tér között van. miközben a fehérjemolekula egy óriási anionná válik. azaz mérhető potenciálkülönbség van a sejtek külső és belső tere között.sejtmembránt . azaz a membrán két oldala között potenciálkülönbség lesz észlelhető. oldalirányú mozgásuk azonban jelentős. a külső tere és a sejten belüli belső tér között. hogy az ionok megoszlása a membrán két oldalán nem marad egyforma. Sok közöttük a glükoproteid. Ezek a csatornák a kisméretű. Alapszerkezete egy foszfatid-kettősréteg . szemipermeábilis tulajdonságú. azaz olyan fehérjék. azt tapasztaljuk. poláris molekulák és ionok számára átjárást biztosítanak a membrán két tere. A szabaddá váló protonok kicsik. ugyanakkor poláros részeik egymás felé fordulva szabályos "csatornákat" képeznek a membránon keresztül. Természetesen a membránra is érvényesek a fizika és a fizikai-kémia törvényszerűségei. Ezért diffúzióval megindulnak a membrán túloldala felé. A membránpotenciál kialakulásának megértéséhez a membrán szerkezetéből és a membránon keresztül megvalósuló transzportfolyamatokból kell kiindulnunk. amelynek következtében az ionkoncentrációk eltérőek lesznek a két edényrészben. Tételezzük fel. amelynek során az ionok koncentrációi kiegyenlítődtek. Fontos szerkezeti építőelemek a membránfehérjék is. egy olyan új egyensúly áll be.

amelynek nagysága a koncentrációkülönbség függvénye.egy mikorelektródát szúrunk és azt érzékeny feszültségmérő műszerrel kötjük össze.és J = (1/A)(dn/dt). akkor Jnettó =Jpumpa + J "Nyugalmi állapotban" azért van koncentrációkülönbség az egyes ionokra nézve a külső és a belső tér között a meebrán két oldalán. A Donnan-egyensúly állapotában a diffuzibilis ionok koncentrációinak szorzata azonos. A növényi sejtek nyugalmi potenciálja -50 és . A nyugalmi potenciál értéke különböző szövetekben jelentősen eltérhet egymástól. dc/dx a koncentrációgrádiens (azaz a diffúziót kiváltó ok. patkány vázizomban -90 mV stb. amelyet Donnan-egyensúlynak nevezünk. békaidegrostban -71 mV. hogy membránpotenciál alakuljon ki.azaz polarizáltsága . azaz vízszívó erejét. A hipopolarizáció a sejt ingerküszöb értékének csökkenését is jelenti. (A sejt a folyamatot "nem azért csinálja" . a fehérjetartalmú térfélben nagyobb lesz a nátrium. n az átjutott mólok száma és t az idő. macska mozgató idegrostokban -70 mV. valamint a fehérjetartalmú oldatrészben nagyobb lesz a diffuzibilis ionok koncentrációjának összege. A sejt ezzel a folyamattal ellensúlyozza a sejtből kijutni nem képes nagyobb méretű molekuláinak ozmotikus hatását.200 mV közötti érték. amelyeket elektrolittal töltenek meg. A membrápotenciál kialakítása szempontjából egy nagyon lényeges dologban. Az élő sejtek membránjaiban ionpumpák működnek. ezért c1-c2 = ( x Jpumpa)/P) Ha a membrán nyugalmi potenciálja . mert a J ioncsat -áramlás diffúzió. Hiányában a sejtek vizet vennének fel és kidurrannának. A mérhető feszültség a membrán két oldala között a nyugalmi potenciál. hipopolarizációról beszélünk. A két elektród között a membránpotenciál mértéke mérhető. vannak gyorsabbak és vannak lassabbak is közöttük. mikromanipulátor segítségével lehet a mikroelektródát a sejtmembránt átszúrva a sejt belsejébe juttatni) A feszültségmérő műszer helyére oszcilloszkópot kapcsolva a nyugalmi potenciál más formában is regisztrálható illetve tanulmányozható. Eszerint Jioncsat = P(dc/dx) ahol P a membrán áteresztőképessége az adott anyagra nézve.idegen szóval ez a fluxus . békaizomszövetben -92 mV. A másik elektródot a sejt melletti külső.és a kálium-ionok koncentrációja mint a klorid. A helyzetet bonyolítja. .és a kálium-ion koncentráció és kisebb a klorid. Ez csak következmény. A Na-K pumpa tehát Na+ illetve K+ által aktivált ATP-áz enzim. x a membrán vastagsága. Ezért a fehérje-aniont tartalmazó oldatban nagyobb lesz a nátrium .) A nyugalmi potenciál mérésekor a vizsgált sejt belsejébe.valamilyen oknál fogva csökken.belső tere felé.és a bromid-koncentráció mint a fehérjementes térfélben. amikor a sejtmembrán külső felszínén kálium-ion kapcsolódik hozzá. mint a fehérjementes oldatrészben. amely a legegyszerűbb esetben = (c1-c2)x. Mikroszkóp alatt. hogy egy mól ATP hidrolízise során 3 mól nátrium-iont távolít el a sejtből és 2 mól kálium-iont hoz be a sejtbe. A kálium-nátrium pumpa egy speciális ATP-áz enzim.(A mikroelektródák hajszálnál is vékonyabbra kihúzott üvegkapillárisok. Az átlagértékek -60 és -100 mV között mozognak. ahol A a felület nagysága . amikor a sejt citoplazmájában nátrium-iont köt meg. Igy a tintahalak óriás idegrostjában -62 mV. A sejtek többségében úgy működik. (Kiegészítő anyag: Ha J-vel jelöljük az egységnyi membránfelületen át zajló anyagszállítás sebességét . és akkor defoszforilálódik.intracelluláris terébe .és a bromid koncentráció. ezzel a saját diffúziós egyensúlyukat megbontják. dinamikus egyensúlyi állapot jön létre a membrán két oldala között. úgynevezett extracelluláris térbe helyezzük. Egyensúlyi állapotban Jnettó= 0. Mindezek eredményeképpen egy szüntelen ionmozgáson alapuló. A pumpa működésének eredményeképpen végül is egységnyi idő alatt pozitív töltésű ionokat veszít és a folyamat jelentősen hozzájárul a membránpotenciál kialakuláshoz. hogy az egyes diffuzibilis (és a membránon is átférő) ionok nem azonos sebességgel mozognak. amely akkor hasítja a sejten belüli ATP-t miközben saját fehérjéjét foszforilálja. a minden sejtre jellemző káliumnátrium ionpumpák a legjelentősebbek. Közülük.

Ezt követően lassabban bár. ilyen például az adrenalin és az acetilkolin. vagy helyesebben akcióspotenciál-hullám az axondombon keletkező elektromos kisülés. hatására jön létre. Ennek analógiái a polgárháborúk.Hipopolarizáció jellemzi a serkentő szinapszisokban a fogadó membrán állapotát. az adottságok kedvezőtlenné válásának következménye azonban a faj kipusztulása. hogy szükségtelen a saját életterét túlnépesedéssel és a természet erőforrásainak kiuzsorázásával tönkretenni. Ha az axondomb membránján az ingerek hatására bekövetkező hipopolarizáció elér egy kritikus küszöbértéket. ezáltal szaporodóképessé tesz olyan allélkombinációkat. Megint mások a Homo sapiens genetikai leromlását hangsúlyozzák. A kisülés ideje alatt a membrán ingerelhetetlenségi. úgynevezett refrakter stádiumban van. Borúlátó prognózisuk további alapja. amelyek természetes körülmények között életképtelenek lennének és csak minimális mértékben lennének jelen a populációban. A kisülés csúcsának idejére már a nátrium-ioncsatornák újra zárva vannak. amelynek eredményei a káros genetikai felhalmozódás ellen hatékonyak lehetnek. Például alváskor a fülünk receptorsejtjei hiperpolarizált állapotba kerülnek. azaz visszatér polarizáltsága. depolarizáció következik be. amely emiatt kisebb erősségű inger hatására is ingerületi állapotba kerül.-II. Ezt követően azonban a membrán gyorsan repolarizálódik. A hipopolarizáció kémiai anyagok -serkentő hatású transzmitterek -. A gátló szinapszisokban kémiai anyagok hatására (például gamma-aminos-vajsav) a fogadó membrán hiperpolarizált állapotban van. Ezt a jelenséget az ember esetében a rendkívül sűrűn lakott ipartelepek alacsony születésszáma példázza. Ellenérvként a génsebészet gyorsan fejlődő lehetőségeit hozzák fel. egyben ingerküszöbe nő. és gyors alkalmazkodóképessége a magyarázata nagy elterjedésének és gyors elszaporodásának a földi viszonyok közepette. Igaz. Az egyes tényezők igen eltérő jellegűek lehetnek. mások éppen azt hangoztatják. A modern orvostudomány a természetes szelekció ellen dolgozik. mert a nátriumioncsatornák vagy éppen nyitva vannak. a túlnépesedés következtében bekövetkező magatartásbiológiai változás. hogy a túlszaporodás a közösségi kapcsolatrendszerek megváltozását eredményezi. Az akciós potenciál. . Számos kutató komoly evolúciós veszélyt lát az emberi faj túlspecializálódásában is. káros géneket. vagy bezárultak. ezért csak erősebb inger hatására kerülnek ingerületi állapotba. amely a populációk önpusztításhoz vezet. amely a nyugalmi állapotban jellemezte. Ezért az elektromos kisülést csúcspotenciálnak is nevezik. Fejtse ki véleményét az idézettel kapcsolatban. A változássorozat néhány ezredmásodperc alatt lezajlik. hogy az ember egyáltalán nem specializálódott. ám tartósabban kinyílnak a membrán kálium-ion csatornái és a káliumionok lassúbb kiáramlása időben hosszabb repolarizációt eredményez. Hiperpolarizáltak a gátlás alatt lévő idegsejtek vagy receptorsejtek is. hogy egy élőlénycsoport rövid idő alatt óriási mértékben elszaporodik. de még nincsenek nyitható állapotban. B tétel: Az emberiség jövőjéről Olvassa el az alábbi idézetet (Fazekas-Szerényi: Biológia I. Többségük véleménye szerint soha nem lesz képes felfogni.) az emberiség jövőjének prognosztizálásáról. egyetértését vagy elvetését biológiai tanulmányai során szerzett érvekkel (is) támassza alá! „Az ember sorsát illetően — önpusztító atomháború nélkül is — a tudósok nagy többsége meglehetősen pesszimistán ítéli meg. Az ilyen fajok számára a kedvező élőhelyi adottságok gyors elszaporodást eredményeznek. Ebben a folyamatban jelentős szerepet játszik számos különböző. ezért oszcilloszkópon nyomonkövetve a folyamatot az akciós potenciál tüskeszerű lefutást mutat. Az élőhelyek túl sűrű benépesítése következményeként a faj szaporodásképtelenné válhat. Életben tart. Hiperpolarizáltság esetén a membrán nyugalmi potenciálja. majd hirtelen kipusztul. hogy a földtörténet során nem az első eset lenne. Patkányoknál gyakran megfigyelt jelenség. akkor az itt található Na+ -csatornák kinyílnak és a beáramló nátrium-ionok megszüntetik a membrán polarizációját.

más faj viszont nem fér a virághoz a virág felépítése miatt. mert ezek alkalmazkodóképessége jobb. Ugyanis akármennyire is társadalmi lénnyé vált az ember. ugyanakkor hátránnyá válik.A kérdés vizsgálatánál azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni. amely tudatosan képes kontrollálni magatartásmegnyilvánulásainak jó részét. Egy adott specializációs fok kedvező vagy kedvezőtlen megítélése körülményektől függ. azonban nem szabad az ember kapcsán csupán a földtörténet korábbi példáiból kiindulnunk. kedvezően is befolyásolni képes környezetét. Gyakran azt is jelenti. ilyenkor szelekciós előnybe részesülnek a kevésbé specializálódott formák. mert jobban ki tudja használni a természet erőforrásait. amely társadalmi lénnyé is vált. Ugyanakkor a körülmények előbb utóbb változnak. hiszen evolúciós szempontból az ember egy fejlett állat. Ugyanakkor csak az állati etológiai megfigyelések hibás következtetésekhez vezetnének. . Állandó környezetben egy specializált típus igen előnyös lehet. Ilyen értelemben csak közvetve van befolyása a természetes folyamatokra. Valóban nem lehet előre látni szellemi-lelki továbbfejlődésünket. tevékenységével nemcsak károsan. nő a letális kombinációk kialakulásának veszélye. hogy felszaporodnak a kedvezőtlen hatású. A természet része. de ha a körülmények rákényszerítik. vagy lekaszálják egy-egy élőhelyen stb. Ez előnyös. Az embernek a természettel való harmonikus együttélése valóban egy szükségszerűség. hiszen a kompetíció csak a populáción belüli egyedekre korlátozódik. mint egy kevésbé specializált. amely társadalmi lénnyé vált. energiafelvétele csak a termelői láncszemen keresztül valósulhat meg. ha a növényfaj valamilyen oknál fogva egy évben tömegesen nem jut el a virágzásig. fogyaszó az ökológiai rendszerben. A természettel való harmonikus együttélés szükségszerűség. ha egy faj túlspecializálódott? Mondjon példát? Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár ez? Mit jelent a genetikai leromlás? Egyetért-e azzal. hogy az ember számára a természettel való harmonikus együttélés szükségszerűség? Kifejtés: Bizonyos kérdésekben igen. Viselkedésében alapvetően a nyílt genetikai programok a meghatározók.” Lehet-e párhuzamot vonni az emberi magatartás és az etológia állati megfigyelésekből levont tapasztalatai közé? Mit jelent. hogy az ember az egyetlen faj. és nem irányítója. Ugyanis az ember az egyetlen olyan lény. A genetikai leromlás egy populációban az egyes gének allélváltozatainak lecsökkenését jelenti. lényegét tekintve egy heterotróf állat maradt. Szélsőséges specializációnak tekinthető például azoknak a rovaroknak a táplálékszerzése. ami az alkalmazkodóképesség beszűkülésével jár. amelyek egy-egy meghatározott növényfajon képesek csak táplálkozni. tehát tanulni képes. recesszív gének.

bevezető afferentációból (befelé futó információkat szállító szakasz). ez határozza meg a szervezet pillanatnyi állapotát. szimpatikus és paraszimpatikus rostok egyaránt futnak hozzá. hanem a vegetatív központok közvetlenül a vér kémiai összetételéből szereznek információkat a belső környezet pillanatnyi állapotáról. Az interoceptorokban az ingerek . a IX. stresszhatáskor. A szinapszis lehet a szervtől távolabb a gerincvelő közelében. A szabályozás jellemzője. A zsigeri szervek alatt értjük a vérkeringés. Vegetatív érzőrostokat tartalmaznak a gerincvelői idegek. A gerincvelő mellső mozgatószarvából kilépő vegetatív mozgatórostok ugyanis nem futnak közvetlenül a belső szervhez. A centrális nyúlvány ugyanúgy a hátsó gerincvelői gyökéren lép be a központi idegrendszerbe és a vegetatív központi sejteken végződik. de lehet közvetlenül a szervnél vagy a szerv falában is. és a X. valamint az agyidegek közül a III. A kétféle élettani hatás ellentétes. A nyúltvelői légzőközpont vegetatív központi sejtjei például a rajtuk keresztüláramló vér szén-dioxid tartalmának növekedése esetén váltják ki a belégzést. agyideg.belső állapotváltozások . nagy fizikai megterhelés esetén a szervezet állapota szimpatikus túlsúlyba. A reflexív receptorból. A vegetatív reflexív befelé futó szakasza a szomatikus reflexpályák afferentációjával megegyező felépítést mutat. Ez a belégzési kényszer. A belső szervekben lévő receptorok az interoceptorok. Egyes esetekben nincsenek interoceptorok. központból. választ továbbító idegek elhelyezkedésében és működésében van. Veszélyes helyzetben. A bipoláris neuronok a szomatikus érzőidegsejttel együtt a gerincvelői idegek hátsó gyökerében lévő érződúcokban találhatók. ezt az akaratunkkal csak rövid ideig vagyunk képesek megakadályozni. azaz minden esetben átkapcsolnak. Valamennyi belső szervünk kettős beidegzésű. Az interoceptorból egy bipoláris neuron perifériás nyúlványai hozzák el az ingerületet és centrális nyúlványaikkal pedig továbbítják azt a vegetatív központ irányába. a szimpatikus hatás mozgósítja a szervezet működését. békés. Átlagos körülmények között a két hatás egyensúlyban tartja egymást. Ezeknek a folyamatoknak a szabályozása is..hatására létrejövő akciós potenciálok a vegetatív érzőrostokon keresztül jutnak be a vegetatív központokba. ingerválaszt a központból kijuttató efferentációból és a végrehajtó szervből áll. jóllakott állapotban paraszimpatikus túlsúlyba kerül. a kilépő. a paraszimpatikus hatás a szervezet erőinek a tartalékolása irányába hat. . a VII. a táplálkozás és a kiválasztás szervrendszereit felépítő szerveket. a szomatikus szabályozáshoz hasonlóan reflexívek segítségével valósul meg. A reflexív felépítésében a szomatikus reflexívekkel összehasonlítva különbség az efferentációban.. nyugodt. a légzés.6. A vegetatív működésekben változásokat eredményező mozgatórostok szervekre gyakorolt hatásukat tekintve két csoportba sorolható: szimpatikus és paraszimpatikus hatású idegek.. hogy a folyamatok során szükségessé váló ingerválaszok végrehajtását az akaratunkkal nem tudjuk befolyásolni.tétel A vegetatív szabályozás Milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív szabályozás ? Hogyan valósulnak meg a vegetatív szabályozási folyamatok ? Mi jellemzi a vegetatív mozgatórostok hatását ? Milyen anatómiai különbségek jellemzik a szimpatikus és paraszimpatikus rostok központból való kilépését és lefutását ? Hogyan jelentkezik egy szervezeten a szimpatikus túlsúly hatása ? Miben nyilvánulnak meg egy szervezetben a paraszimpatikus túlsúly hatásai ? Melyek a vegetatív központok és milyen szerveződés jellemzi őket ? Hogyan valósul meg a légzés szabályozása ? Hogyan valósul meg a táplálkozás szabályozása ? Hogyan valósul meg a keringési szervrendszer szabályozása ? Mi jellemzi a kiválasztás szabályozását ? A vegetatív szabályozás a zsigeri szervek összehangolt működését és a belső környezet viszonylagos állandóságát biztosítja. hanem előtte egy szinapszis van.

a vérkeringés valamint a táplálkozással kapcsolatos központ. Ezek a folyamatok elsősorban különböző idegek útján a központi idegrendszer vegetatív központjainak szabályozása alatt állnak. ha az éhhalál szélén áll stb.. a nyálkahártyareflexekkel kapcsolatos (köhögés.). A gyomornedv termelése akkor kezdődik amikor a falat a szájüregbe kerül. A paraszimpatikus rostok egyrészt az agyidegben találhatók (III. ugyanakkor az emésztési folyamatok és a bélperisztaltika lassulnak. részben reflexesen. A táplálkozás szabályozása több szakaszból áll: táplálékfelvétel. a salakanyagok kiürítése. A következő szint a köztiagy hipotalamusznak nevezett agyterülete. a szervezet anyagcserefolyamatai az építő folyamatok irányába mozdulnak el. Itt több életfontosságú vegetatív reflex központja van. a tüdőben a hörgőcskék szintén tágulnak. A gasztrin serkenti a máj epetermelését és ürítését és serkenti a hasnyál termelését és fokozza vékonybél perisztaltikáját is. Vannak olyan vegetatív reflexek. ezért akaratlagos tevékenység. Szimpatikus hatásra a szív működése gyorsul. A második szint s vegetatív központos rendszerében a nyúltvelő. a pupilla ugyancsak kitágul. A nyelés egy bonyolult. a válasz a gerincvelői vegetatív központokból indul ki. A garattól egészen a végbélig a teljes bélcső szabályozás akaratunktól független vegetatív szabályozású.) A legfelsőbb vegetatív központnak az előagy limbikus kéreg nevű ősi területe. agyideg paraszimpatikus rostjain . A táplálékfelvételt az éhségérzet előzi meg. Ilyen például a húgyhólyag telődésének hatására bekövetkező összehúzódása. a vázizmok erei kitágulnak és az izmok vérellátása megnő. A vegetatív központok hierarchikus szerveződésűek. nyelés stb. ugyanakkor az emésztés fokozódik. ugyancsak a X. a vérnyomás emelkedik. Ebben az éhségi és a jóllakottsági. úgynevezett fali dúcban történik. Hasonlóan a jóllakottsági központ mesterséges ingerlésékor az állat akkor sem fog táplálékot felvenni.). hogy majd kidurran. agyideg működése következtében megy végbe. keresztcsonti szakaszából lépnek ki. Első fázisa még szomatikus beidegzésű. amely a X. agyideg közvetítésével a nyálmirigyek is megkezdik működésüket. Ezt részben a vércukorszint csökkenése. tekinthető. a vérnyomás csökken.VII. a fűtő és a hűtő valamint ozmoregulációs központ van. Mint látható. összetett reflex. a belek perisztaltikája is növekedik. a pupilla is összeszűkül. miközben a VII. Ilyenek a légzési. felszívódás. A folyamat részben hormonális hatásra. a tüdő hörgőcskéi is szűkülnek. Paraszimpatikus hatásra a szív működése lassul. tüsszentés. majd a gyomorba kerülése tovább fokozza a nedvtermelést. A kétféle hatású rost lefutásában levő eltérés a mozgatórostok átkapcsolási helyében mutatkozik meg. (A hormonhatásért a gyomorfal sejtjei által termelt gasztrin a felelős. agyideg vegetatív beidegzése alatt áll. másrészt a gerincvelő utolsó.. (Ha például a éhségközpontot elektromosan ingereljük az állat annak ellenére táplálkozni fog.)A vékonybél szabályozása idegi úton a X. a szimpatikus és a paraszimpatikus hatások egymással ellentétesek. részben az üres gyomor ellazulása következtében. Ezek mellett az íz és szagingerek is szerepet játszanak az éhségérzet kialakításában. és a IX. A szimpatikus hatású rostok a háti és az ágyéki csigolyatájaknak megfelelő szakaszokból kilépve hagyják el a gerincvelőt. emésztés. a falában lévő mechanoreceptorok ingerületbe kerülése eredményezi.A szimpatikus és a paraszimpatikus hatású idegrostok a központi idegrendszert egymástól jól elkülönülő területeken hagyják el és lefutásukban is különbségek mutatkoznak. (Ebben a folyamatban is szerepet játszhatnak feltételes reflexek): A nyálelválasztás reflexívének érző szára az ízlelőbimbókból indul. A legalacsonyabb szintű vegetatív központ a gerincvelő. amelyek befutó információi nem kerülnek magasabb szintre. A nyelőcsőbe került táplálék mozgása a nyelőcső perisztaltikája révén valósul meg. A szájba került táplálékot rágással aprítjuk össze. a szervezet anyagcseréje a lebontó folyamatok irányába mozdul. A szimpatikus rostok átkapcsolása mindig a gerincvelő két oldalán sorakozó szimpatikus dúcokban van. a vázizmok erei összeszűkülnek. a paraszimpatikus hatású rostok átkapcsolása legtöbbször a zsigeri szerv falában lévő.X.

de sajátos módon komoly áttörést a problémák világméretű. amely agykérgi befolyás alatt áll. kutatta az energiaellátás megoldásának lehetőségeit és a nagyvárosok kihívásait. A nátrium-ionok fokozott megőrzését a mellékvesekéreg által termelt aldoszteronszint növekedése biztosítja. A X. amely a vér kémiai összetételének megváltozásakor következik be. ezek a vér oxigénkoncentrációját "mérik". A székletürítés paraszimpatikus reflexes folyamat. A reflexív kimenő. valamint műholdas közvetítés révén mintegy nyolcezer nem kormányzati szervezet vett részt ezen a nagyszabású fórumon. Ha növekedik a vér szén-dioxid koncentrációja vagy a vér oxigénhiányos. A légzés szabályozása reflexes folyamat. amelyek a szükségleteknek megfelelően befolyásolják a szívműködést. majd oldja meg a hozzájuk kapcsolódó feladatokat „ A Brundtland-jelentés …Az ENSZ közgyűlése 1983-ban hozta létre a Környezet és Fejlődés Világbizottságát. agyideg a vesearteriolák vérnyomásának változásán keresztül képes befolyásolni a vizelet mennyiségét. Elnöke Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök-asszony lett.-II. részben hormonális szabályozás alatt áll. A keringési szervrendszer részben idegi. Bár a jelentés jól diagnosztizált. Kilégzést vált ki a tüdő léghólyagocskák falában lévő mechanoreceptorok ingerületi állapotba kerülése is. A kiválasztás szabályozása hormonális úton valósul meg. A viták lezárását követően a résztvevők sokkal inkább elvekben. a gazdasági fejlődés és a társadalmi jólét közötti kapcsolat vizsgálata volt. Ez került be a köztudatba Brundtland jelentés címen. és nézett szembe a szegénységgel és a környezetromlás globális problémáival. Százhetvennyolc ország kormányzati szintű delegáltja. Ha a szervezet víztereinek ozmotikus koncentrációja nő .a hipotalamusz nagysejtes idegmagja által termelt vazopresszin mennyisége a vérben növekedik. mintsem konkrét lépésekben egyeztek meg.és a gerincvelő mellkasi tájékának szimpatikus rostjain keresztül történik. közös megoldásában az azóta eltelt két évtizedben nem hozott… … A Riói Csúcstalálkozó a diverzitás védelméről 1992-ben Rio de Janeiróban tartották a Riói Csúcs néven ismertté vált konferenciát. Bizottsági tag volt Láng István (1931 –) akadémikus is. B tétel: A Brundtland-jelentés Olvassa el az alábbi két idézetet (Fazekas-Szerényi: Biológia I. a terápiára tett javaslatai megszívlelendők.és kilégző központok összehangolt működése szükséges.). és nemigen közeledett a szegényebb és a gazdagabb országok álláspontja egymáshoz. A légzést a központ receptorfunkciójú sejtjeinek ingerületi állapota indítja meg. Ajánlásokat fogalmazott meg az ENSZ. Légzési központok a hídban és a nyúltvelőben vannak. Ugyanezeken a területeken a vér kémiai összetételét érzékelő kémiai receptorok is találhatók. akkor a nyúltvelőben lévő légzőközpontok aktivitása következtében a légzésszám növekedni fog. amelyek a vérnyomás mértékét érzékelik. melynek témája a környezet és a fenntartható fejlődés kérdése volt. nyugodt ritmusú légzés létrejöttéhez a nyúltagyi és a hídban lévő be. és ennek következtében a vesecsatornácskákban fokozódik a vízvisszaszívás. A vese idegi szabályozása alárendelt jelentőségű. A huszonkét bizottsági tag közül tizennégyen fejlődő országokból érkeztek. Munkájuk végeredményét 1987-ben hozták nyilvánosságra Közös jövőnk címmel. Az aortaív és a nyaki verőér elágazásban mechanoreceptorok találhatók. mozgató szára a mellkasfal és a rekeszizom mozgását befolyásolja a gerincvelői mozgatórostokon keresztül. Innen erednek azok a vegetatív végrehajtó rostok.hiperozmotikussá válik . Az ezekből eredő vegetatív érzőrostok a nyúlvelőben lévő keringésszabályozó központba jutnak. a fejlett és a fejlődő országok számára egyaránt.. amelyben egyes neuronok nyomásfokozó. A jelentés foglalkozott a népesedés és az élelmezés kérdéseivel. Feladata a környezet rohamos romlása. Nem született . illetve a kisebb artériák szűkítésével vagy tágításával biztosítják az állandó vérnyomást. A normális. mások nyomáscsökkentő hatásúak. amelyet a léghólygocskák levegővel való megtelése következtében fellépő feszülésük okoz.

ezért a társulás is stabilabb. nő az energiaigény és nő a helyigény is. és pénzügyi támogatásokról sem. például jóval igazságosabb elosztási rendszerek révén. ezért prognosztizálhatók a jelenlegi folyamatok következményei. a táplálkozási lánc legalsó szemének. Ez megvalósítható lenne össztársadalmi szinten. amely az evolúció során kialakult allélkombinációk variációs lehetőségein alapszik. Az ökológiában a vizsgálatát a társulások szintjére szűkítjük le. Ugyanakkor a bioszféra fennmaradásának záloga a három és fél milliárd év alatt kialakult genetikai. A Brundtland-jelentés mögött álló csoport vizsgálódásának megközelítési módja az ember oldaláról közelíti meg a fenntartható fejlődés kérdését. tehát egyetlen populációnak a kiesése a teljes társulás eltűnésével jár. annál inkább ellent tudnak állni a kedvezőtlen környezeti hatásoknak. Ennek ellenére sokan fontos lépésként értékelték azokat a döntéseket. szinkronba kell(ene) tudni hozni a bioszféra működési igényeit a társadalmi igényekkel. hogy ellentmondás a két konferencia törekvése között nincs. egy másodlagos fogyasztó és egy csúcsragadozó populációból áll. . A társulások szintjén a már kialakul és működő társulások annál stabilabbak. hogy vannak. A megőrzése globális szinten azért fontos. Például ha egy társulás egy termelő. megóvja a Föld élőlény együtteseit……” Fejtse ki miért lehet az. azaz kis diverzitású. Nagyobb diverzitású populációkban sokkal összetettebb táplálkozási láncok alakulhatnak ki. a riói konferencia megközelítési módja pedig a természet oldaláról történik. akik feloldhatatlan ellentmondást látnak a Brundtland jelentés törekvései és a Riói csúcstalálkozó törekvései között? Mit értünk diverzitáson? Miért fontos a diverzitás megőrzése? Valóban van ilyen ellentét? Ha van azt feloldhatatlannak látja? Véleményét támassza alá érvekkel! Kifejtés: Az egyik vélemény az lehet.határozat ellenőrzésekről. megnyilvánuló diverzitás. A diverzitás sokféleséget jelent. minél nagyobb a diverzitásuk. nő a táplálékigény. és csökkentenék a további környezetpusztítást……… Ezek a nem kötelező érvényű elvek az egyes országok számára körvonalazták azt a politikát. mint legmagasabb egyed feletti szerveződési szint működéseinek alapvető ökológiai törvényszerűségeit ma már ismerjük. populációkban stb. A bioszféra. amelyek a felzárkózást segítenék. egyénekben. egy elsődleges fogyasztó. amely megvédheti a környezetet. legfeljebb hangsúlyeltolódásokról lehet beszélni. Az alapvető kérdések problematikája azonban azonos: összességében nő a Föld népessége. mert a kialakult diverzitás a bioszféra fennmaradásának záloga. Igazi ellentmondást nincs.

tágabb értelemben azonban ide soroljuk a kromoszómális szinten bekövetkezett megváltozásokat is. A betegség nem gyógyítható. A mutációk következtében enzimmüködési zavarok is kialakulhatnak. majd a darabok helytelenül . A pontmutáció vagy génmutáció egy génen belül bekövetkező megváltozás. és természetesen hasznos is lehet az egyed számára. A mutációk a természetben állandóan keletkeznek. esetleg halált okoz. spontán vagy véletlenszerű mutációról beszélünk. Ezek egy része súlyos ártalmakat. Ezek általában súlyos következményekkel járnak. Ez a génmutáció következtében kialakuló megbetegedés a tirozin és a fenilalanin aminosavak anyagcseréjének zavarára vezethető vissza. A mutációkat alapvetően két szempont szerint szoktuk vizsgálni. indukált a mutáció. vagy az átkereszteződések során következhetnek be szintén "javítatlanul maradt" hibák. Egy enzim működésének hiánya okozza a fenilketonuriát is. ahogyan kellene. Az albinizmus oka is hasonló. amelyeknek mutációs hatása van. a századfordulón ő alkalmazta először a jelenség elnevezésére. ebben az esetben a mutáció hatása azonnal látható. Ha ez valamilyen általunk nem ismert belső ok. Másképpen: a genetikai anyag maradandó megváltozása. amelyben csak a fehérjeszintézisekhez nélkülözhetetlenül szükséges mennyiségű fenilalanin van. Nem számít mutációnak azonban sem a genetikai hasadás. ez azonban csupán a már meglévő genetikai anyag átcsoportosulása következtében lép fel. Az elnevezés Hugo de Vries-től származik. hogy sejtosztódás során valamilyen oknál fogva kromoszómatörés bekövetkezik be. A pontmutációt eredményező szerkezeti változások visszavezethetők egy nukleotidpár véletlen kicserélődésére.7. A mutáció szűkebben értelmezve génen belüli változást jelent. mert alkalmazkodást tehet lehetővé.A tétel: A mutáció Mi a mutáció ? Hogyan lehet csoportosítani a mutációkat ? Mit értünk pontmutáción ? Mondjon példát mutáció hatására bekövetkező enzimműködési zavarokra! Mit értünk kromoszómamutáción és milyen típusait ismerjük ? Mi az aneuplodia ? Mi a poliploidia ? Mit fejez ki a mutációs ráta ? Milyen következményei vannak az ivari kromoszómák triszómiájának ? Milyen hatásokat nevezünk mutagéneknek? A mutáció hirtelen. A vizeletben már a születést követően kimutatható a fenilpiroszőlősav. amely a pajzsmirigy tiroxin nevű hormonjának enzimológiai okokra visszavezethető termelési zavarára vezethető vissza. Az egyik a mutációs változást szenvedett génszakasz nagyságára vonatkozik. Alapvetően két okuk lehet: vagy a DNS szál duplikációja során következik be valamilyen hiba (amelyet az egyébként mindig működő reparációs enzimek nem javítanak ki). A jelenség alapja az. amelyek során ugyan új tulajdonságok jelennek meg. valamint a génben meglévő nukleotidok át is rendeződhetnek. ebben az esetben a melanin bőrfesték nem termelődik Az enzim működési hibái általában recesszíven öröklődnek. egy nukeotidpár véletlen kiesésére a nukleotidok sorából. Bizonyos génmutációk következtében egyes enzimek nem megfelelően (vagy egyáltalán nem) működnek. de be is épülhet egy vagy néhány bázispár az eredeti nukleotidláncba. A másik csoportosítási szempont a mutáció keletkezésének oka. sem a rekombináció. Ha a mutáció valamilyen jól definiálható külső okra vezethető vissza. A génmutációk egy része morfológiai változással jár. újonnan megjelenő öröklődő genetikai változás. kromoszómális szintű megváltozások. Más részük az adott környezeti feltételek között közömbös. de ha a beteg kezdettől fogva olyan diétát kap. Más esetekben bizonyos enzimek működésében áll be zavar. és egy vagy több biokémiai reakció egyáltalán nem megy végbe vagy nem úgy megy végbe. eszerint pontmutációt és kromoszómamutációt különböztetünk meg. a gén bázishármasainak sorrendje kisebb vagy nagyobb mértékben megváltozik. A kromoszómamutációk fénymikroszkópban is jól látható. Hasonló a golyvás kreténizmus. a kóros anyagcsere végtermékek felszaporodása megakadályozható.

Rendszerint a meiózis rendellenes végbemenetelére vezethető vissza. férfiakban az XXY vagy az XYY kromoszómaképpel írható le. Ilyenkor az egyik ivarsejtbe az adott kromoszómából nem kerül. kromoszóma triszómiája az oka az Edwards-kórnak. Ilyenkor a letört kromoszómadarab idegen kromoszómához kapcsolódik és ahhoz stabilan rögzül. Heréik csökevényesek és férfi ivari . Ilyen oka van az embernél a Turner-szindrómának. a triszómia és a tetraszómia. a fogsora görbe és szabálytalan. (Kiegészítő anyag: A monoszómiás diploid sejtben az egyik kromoszómából csak egy van a normális kettő helyett. amely magasnak mondható. menstruációs és az emlőik fejlődési zavaraival küzdő betegek nem meddők.A deléciót a meiózisbeli képe alapján könnyű felismerni. A kiesésnek megfelelő homológbeli kromoszómaszakasz ugyanis nem vehet részt a párok egymásmellé kerülésében. A triszómiás sejtekben valamelyik kromoszóma nem diploid. .és veseelégtelenséggel járó veleszületett betegség halálozási arányszáma csecsemőkórban a Patau-féle kórt is meghaladja. A kettőződés (duplikáció) esetén egyes kromoszómaszakaszok kétszeresen. Előfordulhat például. A betegek alacsony termetű nők. A szája általában nyitva van.)A beteg alapanyagcseréje csökkentett mértékű ugyanakkor elhízott. amely során a kromoszóma egyik darabja letörik és elvész. amelynek eredményeképpen a sejt egy vagy néhány vagy az összes kromoszómájából a kelleténél több van . A 18. lehet akár az egyik teljes kar. Az XXX ivari kromoszómaszám (a triplo X-szindróma) előfordulási gyakorisága nőkben mintegy 1 ezreléknyi. hogy a meiózis második osztódási szakaszában az egyik hosszában már kettéhasadt kromoszóma utódkromoszómái nem válnak el egymástól. Az aneuploidia legismertebb esetei a monoszómia. a mongolvágású szemre utal. Ez a süketséggel és rendszerint többújjúsággal járó tünetcsoport további jellemzője rendszerint a nyúlajak és a farkastorok is. A kromoszómamutációk közül a kiesés olyan változás. kromoszómájának triszómiája az oka a Down-kór néven ismert tünetegyüttes egyik típusának is. A mikroszkópi képben a kromoszómák méretbeli különbsége lesz szembetűnő. Az alacsony szellemi szintű. akiknek petefészkeik nem fejlődtek ki. ivari genotípusuk X0. a belső elválasztású mirigyek rendellenes működése következtében. Az aneuploidia esetében egy kromoszómából rendellenes számú van a sejtben. A Patau-kóros újszülöttek 90 %-a még csecsemőkorban meghal. A mikroszkópi képben a kromoszóma meghosszabodása látható. a másikba viszont kettő lesz. Tágabban értelmezve kromoszómamutációknak tekinthetők a fajra jellemző kromoszómaszám megváltozásával járó folyamatok is. amelynek során egy kromoszómaszakasz áthelyeződik. A fülcimpái aprók lenőttek. hanem három van belőle.(Sőt utódaik között ritkán találni újra XXX triszómiás beteget). ) Az ivari kromoszómák triszómiája nőkben az XXX. ezért hurkolódik.újra egyesülnek. A súlyos szellemi fogyatékossággal. de bekövetkezhet egy középső darab kiesése is (deléció). Lábaik vaskosak. A 13.A kromoszómadarab megfordulásáról (inverzió) akkor beszélünk. a nyelve sokszor nem fér a szájába. Egyes esetekben egy kromoszómán belül több kromoszómaszakasz is duplikálódhat. Az ember 21. (Egy jóval hosszabb és egy sokkal rövidebb). Ez lehet végdarab (deficiencia). A XXY kromoszómarendellenesség a Klinefelter-szindrómával jár. ha a letört kromatídarész 180o-os fordulatot tesz és ilyen helyzetben épül vissza a saját helyére. Az áthelyeződés (transzlokáció) ugyancsak a kromoszómamutációk közé tartozik. szív. nőies külleműek. A tünetegyüttest mutatók minden sejtjéből hiányzik egy szexkromoszóma. A mongoloid idiotizmusnak is nevezett veleszületett kóros állapot súlyos szellemi visszamaradottsággal jár. néha többszörösen fordulnak elő ugyanabban a kromoszómában. (A betegség elnevezése az egyik jellemző tünetre. arcszőrzetük csekély. a nyaka rövid. széles. emlőik fejlettebbek a normális férfiakénál. A rendellenes kromoszómaszámú férfiak az átlagosnál magasabbak. kromoszóma triszómiája eredményezi a Patau-féle megbetegedést.

hormontermelésük is alacsony. Ugyanakkor szellemi képességeik gyakran kiemelkedőek Előfordulási arányuk kb. 2 ezrelék. Az XYY ivari kromoszómájú férfiak ugyancsak magas növésűek, nemi szerveik kevéssé fejlettek, de fertilisek. Jellemző kísérőtünet a szellemi visszamaradottság és a társadalmi deviancia. Születési gyakoriságuk mintegy fél ezrelék, a börtönök férfi bűnözői között azonban az 5 ezreléket is eléri a számuk. A poliploidia a fajra jellemző diploid kromoszómaszám egész számú többszöröződése egy sejtben. Rendszerint a kromoszómaszerelvény replikációjával, majd a sejtosztódás elmaradásával jön létre. Ismerünk triploid, tetraploid, hexaploid mutánsokat is. Két típusa ismert, az autopoliploida és az allapoliploidia. Az autopoliploid sejt ugyanazt az alapkromoszómaszerelvényt tartalmazza több sorozatban, és a homológ kromoszómák meiózisban multivalenseket képeznek. Az allapoliploid sejt sejtmagja két vagy több különböző genomot tartalmaz. A poliploidia elsődleges tünete a sejt méretének megnagyobbodása. A belőle fejlődő poliploid növényi szervezet vegetatív szervei is nagyobbak lesznek, de fejlődésük a diploidokéhoz képest lassúbb. A poliploidiának nagy jelentősége van a növények evolúciójában , új fajok és új nemzetségek létrejöttében. A mutációs ráta az egy generáció alatt genomonként felismerhető mutációs események gyakorisága. Ezt nagyszámú vizsgálatok alapján lehet megállapítani. A mutációs rátát nem szabad összetéveszteni a mutánsok gyakoriságával, ami a a populációban lévő mutánsok arányát mutatja meg. (Ugyanakkor nem veszi figyelembe a ténylegesen bekövetkezett mutációk számát!) Mutagénnek nevezünk minden olyan hatást és anyagot, amely egy sejtben mutációt eredményezhet. A mutagánek hatására bekövetkező mutációk az indukált mutációk . A mutagének közül a fizikai ágensek közé soroljuk a különböző ionizáló sugárfajtákat, ilyen a röntgen-, a neutron-, és a gammasugárzás. A nem ionizáló hatású sugarak közül az ultraibolya sugárzás is mutációs hatású. Ezek a sugarak a DNS-molekula egyes kötéseinek felszakadását idézik elő, amely a kromoszóma eltöréséhez és kromoszómamutációhoz vezethet. Az is lehet, hogy nem közvetlenül a sugárzás, hanem a sugárzás hatására ionizálódó gyökök eredményeznek a kromoszóma finomszerkezetében változást és pontmutáció következik be. A mutagének másik nagy csoportját a kémiai ágensek képezik. Ma már több száz anyagról bizonyítottan tudjuk, hogy mutációs hatású. Valószínűnek látszik, hogy minden olyan mérgező anyag, amely nem bomlik le a sejtben és kapcsolatba kerülhet a sejtmaggal mutációs hatású. A vegyi mutagének közül különösen veszélyesek az úgynevezett alkilező égensek. Ezek a DNS molekulába különböző szénatomszámú alkilgyököket léptetnek be, megváltoztatva ezzel a molekula szerkezetét. Veszélyes mutagének a fenolszármazékok, a bázikus festékek, a különböző permetezőszerek stb. Mutagén hatású számos alkaloid is. Az alkaloidok mutagén hatását a növénynemesítés régóta felhasználja. A magas cukortartalmú cukorrépafajták mind különböző kromoszómaszámú poliploidok. Ezek előállítására ismert hatóanyag az őszi kikericsből kivont erősen mérgező alkaloid, a kolhicin. A kémiai mutagének kísérleti célokra való felhasználása azért előnyös, mert könnyen, jól kezelhetők. Elég például a magokat megfelelő ideig megfelelő koncentrációjú oldatba áztatni, a fiatal növénykét cseppentéssel kezelni stb. B tétel : Földünk globális problémái: az élelem kérdése Olvassa el figyelmesen az alábbi idézetet (Fazekas-Szerényi: Biológia I.-II.), majd oldja meg a feladatokat! „ A statisztikák szerint a világ gabonatermelésének növekedési üteme meghaladja a népesség növekedési ütemét, ennek ellenére évről évre nő az elégtelenül táplált, sőt

éhínségben szenvedők száma. Az élelmiszer ellátás biztosítása megköveteli az ENSZ számára a felvásárlás-elosztás rendszerének revízióját. A fokozódó táplálékszükséglet egyre nagyobb hozamú mezőgazdaságot igényel. Mind több területet vonnak művelés alá, ami erdőirtásokkal és az ősgyepek feltörésével jár. Ez egyben azt is jelenti, hogy fokozódik a talajerózió, és mind több nagy diverzitású természetes társulás helyét foglalja el monokultúra. A fokozott termésigény fokozott gépesítést igényel, mindez az energiaigény növekedését eredményezi. A nagyobb terméshozam nemesített, intenzív fajták termesztésével érhető csak el, ezek viszont kényesek, kizárólag műtrágyázással, növényvédő és talajfertőtlenítő szerek alkalmazásával váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Mindez tovább növeli az energiaszükségletet, és szennyezi a környezetet, hosszabb távon a talaj minőségének romlását eredményezi. A népesség gyarapodásával a városiasodás (urbanizáció) egyre nagyobb méreteket ölt. Ma már több nagyváros lélekszáma haladja meg a tízmilliót (pl. Mexikóváros 20 millió, New York 18 millió, Sao Paulo 15 millió, Tokio 12 millió). Bennük a zöldterület minimális, az itt élők számára az energiát, a vizet és a táplálékot csak nagy távolságokról odaszállítva lehet biztosítani. A kommunális szemét és szennyvíz kezelése is mind nagyobb problémát jelent. A közlekedés rendkívül környezetszennyező (kipufogógázok, gumiabroncsok, fáradt olaj, utak sózása), energiaigényes, és a tűréshatás fölé emeli a zajszennyezés mértékét. Tegyen javaslatot, véleménye szerint melyek azok a területek, amelyeken tett változások rövid távon belül is kézzelfogható eredményekre vezethetnének! Miért veszélyes az erdőirtások növekedése és az ősgyepek feltörése? Milyen veszélyekkel jár az intenzív fajták termesztése? Hogyan akadályozható meg a „vízfej” városok további növekedése? Kifejtés: A bioszféra globális válságának egyik alapkérdése a társadalmi igazságosság, a társadalmi fejlődés során kialakult elosztási rendszerek nyilvánvaló hibái, erre utalnak az idézet első sorai. Ezek orvoslása kizárólag össztársadalmi összefogással más ökológia szemlélettel oldható csak meg. A földi információáramlás felgyorsulásával (tv, filmek) a szegény országok népessége is igényt formál a gazdag országok energia, táplálék, tiszta víz, stb. ellátottsági szintjére – okkal. Egyszerűbben fogalmazva, addig nem lehet meggyőzni egy szegény pásztort arról, hogy ne írtsa ki a szahel övezetben a csenevész bokrokat, mert terjeszkedni fog a sivatag, amíg nem kap helyette más tüzelőt. Az erdőirtások, az ősgyepek feltörése egyrészt csökkenti a fotoszintézist (is) végző társulások élőhelyeit, ha városok, üzemek, utak stb. épülnek a helyükön. Másrészt, ha a nagydiverzitású és nagyproduktivitású természetes társulások helyére mezőgazdasági kultúra lép, akkor is az egy kisdiverzitású monokultúra lesz, amely csak állandó műtrágyázással, permetezéssel stb. tartható fenn. A nagyvárosok növekedésének megállítása nem biológiai, kifejezetten társadalmi kérdés. A „vidék” létbiztonságának növelésével lehet csak megváltoztatni a jelenlegi tendenciákat.

8 tétel A tétel: Az emberi vér Ismertesse a vér összetétel, a vérplazma anyagait. Mutassa be röviden a vér sejtes elemeit, típusaikat, keletkezésüket és működésüket. Ismertesse a véralvadás menetét. Mondjon néhány példát arra, hogy hogyan használhatók fel a vér tulajdonságainak megváltozásai az orvosi diagnosztikában! Az ember vére piros színű, folyékony sejtközötti állományt tartalmazó kötőszövet. Alakos elemekből azaz vérsejtekből, és a folyékony vérplazmából áll. Egy felnőtt férfi vére 5 liter és 6 liter közötti, a nőké általában kicsivel kevesebb. A vér zárt érrendszerben kering, mintegy fél liternyi mennyisége azonban a tartalék. Ez az utóbbi leginkább a lépben, a májban, a vörös csontvelőben, található, de szükség esetén növeli a keringő vér mennyiségét. A keringő vér mennyisége még ugyanabban az emberben sem mindig azonos. Pihenés közben csökken, fizikai munkavégzésekor, sportoláskor vagy erős izgalom hatására rövid időn belül jelentősen megnövekedik. Ilyenkor a vérraktárakból vér az erekbe kerül. A sejtes elemek és a vérplazma arányát a hematokrit érték fejezi ki. A sejtes elemek aránya a férfiakban 44–48, a nőkben 42–46 %. Mivel a vér sejtjei egyes fehérvérsejtektől eltekintve nem osztódnak, és élettartamuk is rövid, folyamatos termelésükre van szükség. Ennek helyszíne a vörös csontvelő, gyermekkorban azonban a még a lép és a máj is termel vérsejteket. A vérben található valamennyi sejt egy őssejt típusból képződik. A sejtképzési faktorok hatására az őssejtekből három sejttípus jön létre: a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék előalakjai. A vörösvérsejt képződése során először sejtmaggal rendelkező alak jön létre, az érett vörösvérsejtek azonban már nem tartalmaznak sejtmagot. Korong alakú, középen horpadt sejtek. A képzés hormonja az eritropoetin, amellyel mesterségesen is fokozni lehet a vörösvérsejt-termelést. A vörösvérsejtképzéshez számos ásványi anyag szükséges. Ezek közül a vas a legfontosabb, amelyik a vérfesték, a hemoglobin alkotórésze. Számuk egy mm 3 vérben a férfiakban átlagosan 5,4 millió, a nőkben 4,8 millió vörösvérsejt van. Átmérőjük mintegy 7-8 , vastagságuk pedig 2 mikron. Több mint 60 %-a víz, a szárazanyag-tartalom 90 %-a hemoglobin. Az érett vörösvérsejtek mintegy 120 napig élnek, majd elsősorban a lépben, elpusztulnak. A szétesett vörösvérsejtek hemoglobinjából több átalakulás után bilirubin keletkezik, ami az epe festékanyaga, ennek jelentős része további átalakulások után a vizeletben távozik. Ha a légköri nyomás állandóan alacsony, akkor a vörösvérsejtek száma megnő. Ez történik például akkor, ha huzamos ideig magas hegységben tartózkodunk. Ennek az az oka, hogy a magas hegységben ritkább a levegő, kevesebb az oxigén mennyisége, így csak több vörösvérsejttel lehet felvenni a szervezet számára szükséges mennyiséget. A fehérvérsejtek, más néven a szervezet belső védekezésének sejtjei. Hemoglobint nem tartalmazónak, színtelenek éretten is van sejtmagjuk. Egy mm3 vérben átlagosan 6–9 ezer fehérvérsejt van. Három fő csoportjuk a granulociták, a limfociták vagy nyiroksejtek és a monociták. A granulocitáknak is több típusa van. Élettartamuk és méretük változatos. Néhány naptól néhány hónapig működnek, sőt egyes típusaik évekig is megmaradnak. Általában nagyobbak a vörösvérsejteknél .Legnagyobb számban a mikroszkópban semleges kémhatású festékekkel festődő neutrofil granulociták találhatók a vérben, ezek sejtmagja az érés során karéjozottá válik. Fő működésük a szervezetbe jutott idegen sejtek bekebelezése, ezért falósajteknek is szokták nevezni őket. Ugyancsak bekebelezésre képesek a legnagyobb méretű vérsejtek a monociták is. Ezek a 25 mikronos átmérőt is elérhetik sejtmagjuk vese alakú. A gyulladások szövettörmelékeit, a nyiroksejtek által elpusztított kórokozókat és az elpusztult saját garnulocitákat is bekebelezik. A fehérvérsejtek 4-8 %-át teszik ki.

a vörös csontvelőben keletkező óriási méretű átmeneti sejtek szétesésével jönnek létre. Molekulárisan találjuk oldva benne a sejtek táplálékául szolgáló glükózt. A globin 4 polipeptidláncból áll. akkor a láncreakció eredményeképpen a vérplazma egyik fehérjéje. majd leadni az oxigént. a májban keletkező inaktív protrombin trombinná alakul. Mindegyik hem vasat tartalmazó porfiringyűrűből áll.. Ezen anyagok némelyike serkenti. hogy oxidációs szám változása nélkül képes felvenni. A vérplazma a vér folyékony alapállománya. Fő működésük immunológiai. Fő működésük a vérplazma állandó kolloid-ozmotikus nyomásának a biztosítása.és a hidrogénkarbonát-anion. Ezt a vérplazma alvadásgátló anyagai végzik el. Az oxigén ideiglenesen kötődik a hemoglobin vasatomjaihoz. Vörösvérsejtjeink 24 óra alatt több mint 700 liter oxigént képesek szállítani. kisebb részük a csontvelőben. hormonokat és a sejtes alkotókat. a csecsemőmirigyben és a lépben képződik olyan elősejtekből. hormonokat és lipideket szállítanak. amelynek több mint 10 faktora van. Végül a globulinok globuláris fehérjék. Ilyen anyagok például a máj és a bazikusan festődő granulociták által termelt heparin. Az ionok közül legjelentősebb a nátrium. amely a fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja át. A véralvadás nélkülözhetetlen tényezői. nagyobb részük pedig a nyirokcsomókban. két fontos csoportját a koleszterinek és a trigliceridek képezik. Mintegy 90 %-a víz. az anionok közül a klorid. hogy a vér megalvadjon az erekben. részben hidrogén-karbonát-ion alakjában szállítódik. valamint a fehérjék bomlástermékeként a karbamidot és a nukleinvagyületek bomlástermékeként a húgysavat.9 %-os nátrium-klorid-oldat koncentrációjával. Benne ionokat. A szén-dioxid szállításában a hemoglobin alig vesz részt. A vérben tehát két ellentétes feladatot kell megoldani a szervezetek Egyrészt sérülés esetén biztosítani kell a véralvadást. Egyetlen őssejtből akár 3000 vérlemezke is létrejöhet. gamma-típusuk fontos immunfehérje.valamint a kalcium-ion mint kation. Bekebelezni nem tudnak. akkor meg kell akadályozni azt. a szervezet védelmét szolgálják. Átlagos számuk 1 mm3 vérben 400 ezer. A véralvadás valójában egy láncreakció.és kálium. az idegen sejtek ellen ellenanyagot termelnek vagy hozzájuk kapcsolódva közömbösítik őket. relatív molekulatömege 400 000. Innen ered a fiziológiás (élettani) konyhasó-oldat elnevezés. Egy másik fehérjecsoportot képeznek a globulinok. vagy más néven trombociták jelentik. kisebb mennyiségben pedig gáz alakban oldódik a vérplazmában. főleg szállítómolekulák. A sejtes elemek harmadik típusát a vérlemezkék. bomlástermékeket. Mindig van a vérplazmában oldott oxigén. mint az oxigén. Mindkét reakcióhoz kalciumionok is szükségesek. A hemoglobin mintegy 10 ezer atomot magában foglaló összetett fehérje. ami azt jelenti. Bármelyik faktor hiányzik a vérből. Az emberi vér folyamatosan áramlik. 2–4 mikrométer átmérőjű sejttörmelékek. ami a nyirokkeringés fenntartásában jelentős. A véralvadáshoz nélkülözhetetlen. ezért belégzése halálos veszélyt jelent. amelyek a csontvelői őssejtekből származnak. A vérplazma ozmotikus koncentrációja azonos a 0. amelyet a sejtek hemoglobin tartalma tesz lehetővé. A vörösvérsejtekben a vas két vegyértékű vasként (Fe2+) van jelen és reverzíbilis oxigenálódásra képes. A vörösvérsejtek legfontosabb működése az oxigén szállítása. légzési gázokat. molekulárisan oldott anyagokat és kolloidális méretű fehérjéket találunk. csekély mennyisége pedig a vérplazmában van oldva. A kolloidális méretű vérfehérjék közül a fibrinogén egy lineáris molekula.A nyiroksejtek átmérője 6–9 mikrométer. szállítja a benne oldott tápanyagokat. másika gátolja az erek elmeszesedését. amelyből vérlemezkék jelenlétében az alvadást megindító fehérjeszálak képződnek. antitest A vérplazmában zsírok is előfordulnak. ha viszont nincs sérülés. Ha a véralvadás minden faktora jelen van.. Ennek túlnyomó része a hemoglobinhoz kötődik. A szén-monoxid erősebben kötődik a hemoglobinhoz. Nyiroksejtek teszik ki az emberi vér fehérvérsejtjeinek 20–40 %-át. szén-dioxid és nitrogén is. amely 4 hemből és egy globinból épül fel. a vér alvadása elmarad. Mindössze 7–10 napig működnek. .

majd mondjon véleményt az olvasottakról. Később keleten észak-déli törésvonal keletkezett. A XX. 7 mm/óra. hogy a fejlett agy. (Ennyi vérplazma tisztul ki az üvegcső tetején. A legősibb. A kedvezőtlenebb körülmények között számos ősi emberszabású majomfaj kipusztult. mert lesüllyedtek a sejtes elemek. áttételesen növelhette az utódszámot. B tétel: Az emberi evolúció mozgatórugóiról Olvassa el figyelmesen. Régebben erdő borította a kontinenst.) Krónikus fertőzés esetén a limfociták által termelt immunfehérjék mennyisége jelentősen megnő. javuló táplálkozást jelentett. Erre lehet következtetni a vérsejtsüllyedés értékéből is. a Homo fajok viszont már sokkal intenzívebben mozogtak. keleten pedig az ember felé vezető fejlődési vonal élőlényei jöttek létre. csökkent a belső területek csapadéka. majd az eszközkészítés már a legelső Hominina fajnál megvolt. Az ember kialakulását létrehozó tényezők sokfélék. század elején az agy fejlődésének primátusát vallották. A körülmények változása hozhatta létre az alkalmazkodás során a két lábon járás kialakulását. ami jelentős szelekciós előny volt. Feltehető.5 millió évesek. Ez felszabadította a mellső végtagot. A kéz kialakulása jobb táplálékgyűjtést. Létrejött az afrikai szakadékvölgy és ez elvágta a keleti és a nyugati területeket egymástól. ember készítette kőeszközök például csak mintegy 2. majd a társas kapcsolatok fejlődését tartották a legfontosabb hatásnak. amelyek laza hálózatából alakulhatott ki később a közös nyelv létrehozta törzs. amelyet a falósejtek próbálnak megakadályozni. megváltozott a légáramlás. majd az eszközkészítést vélték a legfontosabb fejlesztő tényezőnek. Ez azt jelenti. amely szerint a két lábon járás hatékonyabb helyzetváltoztatást jelentett. Hordákban éltek. a táplálék megosztását bonyolult szertartás előzi . gyorsan ülepednek. Ha például a neutrofil granulociták száma magas. de nem krónikus fertőzésre lehet következtetni. ami egyre többféle új tevékenységre lett képes. A jelek szerint a korai Homo fajok már aktív gyűjtögető-vadászó életmódot folytattak. Egy súlyosabb gyulladás (mondjuk szívbelhárty agyulladás esetén) a vérsejtsüllyedés az óránkélnt 60-120 mm-t is elérheti. „nehéz” molekulák. hirtelen fellépett. Az utóbbi évtizedekben ez már nem látszik elfogadhatónak. a táplálék szétosztása pedig fejleszthette a társas kapcsolatokat. ezek közül talán a legelfogadhatóbb az. A két lábon járás kialakulását sokáig az emberelődök erdőkből a szavannára költözéséhez kötötték. E felfogások mindegyike feltételezte. például: a vadászat a férfiak. Ez egészséges ember esetén kb. a gyűjtögetés a nők tevékenysége lehetett. A nyiroksejtek számának növekedése krónikus gyulladásokra utal. ligeterdők. mint az ősi emberszabású majmok négy lábon járó mozgása. A mai természeti népek vizsgálata sok szokást is feltárt. mintegy nyomják maguk alatt a sejtes elemeket lefelé. a kontinens keleti széle megemelkedett. majd cserjés területek alakultak ki. és az elmúlt évszázadban hol az egyik. Az Australopithecusok csontmaradványainak vizsgálatából feltételezik. hogy ezeknek az emberféléknek a helyváltoztatási sebessége még mérsékelt volt. hogy egy 1 mm 2 átmérőjű üvegkapillárisban a levett vér sejtes elemei egy óra alatt a gravitáció hatására ennyi milliméter ülepednek. a két lábon járás és az eszközhasználat. A nyugati csapadékosabb részen az ősi emberszabású majmok. A két lábon járás kialakulásának okát ma több hipotézis is magyarázni próbálja. ma már csak a törpe és a fehérarcú csimpánz valamint a gorilla él Afrikában. A két lábon járás az emberfélékben nem volt azonos jellegű. Charles Darwin a kőeszközök használatát tartotta a leglényegesebb fejlesztő tényezőnek. Az 1960-as években már a gyűjtögető-vadászó életmódban vélték megtalálni a fejlődés okát. hol a másik tényező elsődlegességét vallották. hogy a fejlődést mintegy 7 millió éve beindító legfőbb hatás a két lábon járás kialakulása lehetett. Ezek nagy relatív molekulatömegű. Az újabb kutatások szerint azonban a szavannák csak mintegy 3 millió éve jelentek meg Afrikában.A vér összetételének megváltozását az orvosi diagnosztika fel tudja használni.

ami. az egyik szerint hirtelen és viszonylag későn alakult ki. Az emberelődök fejlődő társas tevékenysége során természetes szelekcióval fejlődhetett tovább. hogy a fejlettebb agy szükséges volt az eszközkészítési kultúra kialakulásához. de erre ma nincs bizonyíték. A korai Homo apró szilánkoktól kezdve nagyobbakig készített és használt hasításra. Ma már úgy tudják. A tudat kialakulásában nagy szerepe lehetett s főemlősök társas tevékenységének. A vita ma még nem dönthető el egyértelműen. tartózkodni kezdtek a nem bizonyítható következtetések levonásától. Az emberszabású majmok sohasem készítenek kőeszközöket.meg. egyetlen állatot sem. hogy a nyelv kialakulása hatékony agyfejlesztő hatást is jelenthetett. Az eszközkultúra és a művészeti tevékenység késői kialakulása mindenesetre a tagolt nyelv és beszéd kései kialakulását valószínűsíti Más kutatók viszont a nyelv kialakulásához hosszabb időszak. hogy a korai Homo egyedek tényleg vadásztak-e. Bár a kőeszközkészítés kutatásában még sok az eltérő vélemény. A nyelv kialakulásának hipotézise kétféle. valószínű. Igaz találtak rajtuk állatfajok okozta nyomokat is. a társadalmi tagozódás kialakulása stb. Így a húsfogyasztás a korai Homo fajok számára döntő jelentőségű fejlesztő tényezővé vált. A legrégibb ilyen tevékenység mintegy 100 ezer éves. mert az állatcsontokon a feldolgozás nyomán keletkezhetett bevágódásokat találtak. sőt mintegy előrejelzését is igénylik. hogy a kőeszközök túlnyomó részét jobbkezesek készítették. mintegy 2 millió év kellett. Egyes kutatók szerint a tagolt nyelv csak ezelőtt 100 ezer és 35 ezer év között jelenhetett meg. vagy csak dögevők voltak (állatok zsákmányainak maradványait ették). Az 1980-as évek elején fokozatosan megváltozott a felfogás. mint ahogy a jobbkezesség túlsúlya is. A nyelv kialakulásának időpontja ma még vitatott. hogy . sem művészi tevékenységnek. az emberszabású majmokat nem. Az egyre bonyolultabb társas kapcsolatok a többiek viselkedésének folyamatos szemmel tartását. Ezen kívül a Homo erectus leletein megfigyelhető a koponyaalap görbületeinek kezdeti kialakulása. kaparásra alkalmas kőeszközöket. az eszközkultúra fejlődése. A tudat ezt megelőzően is kialakulhatott már. mint például a csimpánzok hasonló tevékenysége. mint a technológia. mint a talán ritkább vadászat. Néhány újabb csontmaradványvizsgálat azonban igazolta azt. Az Australopithecusoknál ez még teljesen hiányzik. Így a dögevés ugyanúgy szóba jöhetett. ha nem is érte el az emberre jellemző szintet. a képzőművészet megjelenése. Végül a 80-as évek közepén már arról beszéltek. A tudat meglétének legegyértelműbb bizonyítéka feltehetően a halottak eltemetése. ami a beszédhez szükséges fejlett gégefő alapfeltétele. Az emberelődök viszont kövek pattintgatásával már 2. Az emberi ősmaradványok vizsgálata inkább az utóbbi elképzelést látszik igazolni. hogy a korai Homo egyedek vadászata egészen más lehetett. A jobbkezesség túlsúlya csak az embert jellemzi. olyan kulturális és gazdasági tevékenységekkel párhuzamosan. Még a csontleleteket is ennek a felfogásnak megfelelően értékelték. A társas viselkedés megváltozását a hústáplálék elterjedése is elősegíthette. hiszen az agy aszimmetriája meglehetősen korán kialakulhatott.5 millió évvel ezelőtt is készítettek Megállapították. mint ahogy ez az agy fejlődésének is fontos faktora lehetett. legfeljebb köveket használnak eszközként. a másik szerint viszont régebben és fokozatosan jött létre. Kérdésessé vált az is. Ezen megfigyelések alapján már Darwin munkásságától kezdve a vadászat különleges jelentőségéről beszéltek a kutatók. A természetes szelekció hatékonyan fejleszthette a tudatot. a gyűjtögető-vadászó életmód követelményeinek megfelelően. Ezen időpont előtt nincs nyoma sem temetésnek. de valószínűbb a korai kialakulás és a fokozatos nyelvi fejlődés. visszavetítve a természeti népek szokásait a korai Homo egyedek életmódjára. már fejlettebb lehetett. Csak feltételezni lehet. mint ahogy marokkövei is voltak. A tagolt beszéd és a nyelv csak az embert jellemzi. Ez vezethetett a tudat kialakulására. hogy a korai Homo egyedekben már megkezdődött egy emberszerű primitív gyűjtögető-vadászó életmód kialakulása. hogy a korai ember vadászott is. akiknek e tevékenysége legfeljebb 35–45 ezer évvel ezelőtt alakulhatott ki a mai formájában. Valószínű. mint a mai természeti népeké.

Sejtjeik kromoszómaszáma csak egyetlen párral több. Az érveket természetesen a szövegből lehet kiválasztani! . Az ember törzse egyenletes vastagságú.már a Homo erectus fejlettebb tudattal rendelkezett. mint a ma élő csimpánzok. A fenti idézet az emberi evolúció néhány alapkérdését feszegeti. Mutassa be az emberszabású majmok és az ember néhány eltérő anatómiai vonását. gerincoszlopa kettős S alakban görbült. míg a csimpánzoké alig több. A két lábon járás következtében az öreglyuk előre tolódott. Az emberi agyvelő átlagos térfogata 1350 cm3. míg az emberszabású majmoké lefelé szélesedik. mint 400 cm3. Az életmód változása következtében kisebbek lettek a metsző. mint az emberé és a kromoszómák alakja is nagyon hasonló. Az ember medencéje tál alakúan kiszélesedett. mint 35 ezer év. Az emberi kéz lényegesen precízebb működésre képes.és szemfogak. Foglaljon állást érvekkel egyik vagy másik evolúciós hipotézis mellett! Kifejtés: Az emberszabású majmok nem csak külsőleg hasonlítanak az emberhez. A mai értelemben vett tudat azonban aligha lehet régebbi. Az emberszabású majmok testtartása előrehajló. Ennek következtében az ember lábai jelentősen megerősödtek. az alsó végtagok hosszabbak. vékonyabbá vált az állkapocs. az emberé teljesen felegyenesedett. különösen a hüvelykujj vált mozgékonyabbá. A legszembetűnőbb a különbség az agy méretében. míg az emberszabású majmoké ívelt. A tétel második része egyéni mérlegelés kérdése.

Távolranézéskor a sugárizom elernyedt állapotban van. A fény csak a rajta lévő.A szemcsarnokokat csarnokvíz tölti ki. amely fényérzékeny pigmentet tartalmaznak. A fénysugarak a levegő és a szaruhártya között. Legbelül a dúcsejtek találhatók. Az ínhártyán belül az érhártya borítja. A szemgolyót három pár szemmozgatóizom mozgatja. amelyeket három agyideg működtet. A szaruhártya alatt található az elülső. valamint a szemlencse elülső és hátulsó felszínén megtörnek. Az érhártya elülső folytatása a szivárványhártya . és itt minden egyes csapot egyetlen bipoláris sejt kapcsol össze egy dúcsejttel. és a lencse rugalmassága miatt domborúbbá válik. a könnymirigyek nedvesen tartják a szaruhártyát. változtatható méretű pupillán keresztül jut a szemgolyóba. legkülső rétegét pigmentsejtek képezik. ezek axonjai képezik a látóideget. már 1 foton mennyiségű fény hatására ingerületbe kerülnek. és a szemlencse a párhuzamosan beeső fénysugarakat a retinára gyűjti össze. Az akkomodáció aktív izommunkát igényel. a csapok felelnek a világosságban látásért és a színlátásért. Ebben vannak a receptorok. Elsősorban az éjszakai látás receptorai. Azt a szemhez legközelebb eső pontot. amelyet még élesen lehet látni. A retina többrétegű. A pálcikák és a csapok egy külső és egy belső egységre különülnek. Páros szerv. A belső egység vastagabb. A retina receptorokban leggazdagabb felülete a sárgafolt. váladékuk a könnyvezetéken át az orrüregbe ürül. A sárgafolt és környékének szemtükrözéses vizsgálatával számos betegség felismerhető. ezért a közelre nézés fárasztó. a szemüregekben helyezkedik el. Közelre nézéskor a sugárizom összehúzódik. Az érhártya hátsó kétharmadát az ideghártya fedi. amely az érhártyából kialakuló sugártest hajszálerein keresztül kiszűrődő ultrafiltrátum. Az emberi szem számára látható fény hullámhossztartománya mintegy 397–723 nm. többesével kapcsolódnak a bipoláris sejtekre. A sérülések ellen a szemet a szemhéjak védik. A kétszer domború szemlencse – normális felépítésű szem esetén – az ideghártyára gyűjti össze a szaruhártyára érkező fénysugarakat. ennek érhálózata táplálja a szemgolyót. a szivárványhártya és az üvegtest között a hátulsó szemcsarnok . Ez a látás nem képes a tárgyak részleteit és körvonalait jól megkülönböztetni. különösen gazdag mitokondriumokban. A csaprendszer éleslátása lényegesen jobb. ezért a lencsefüggesztő rostok ellazulnak. A tétel: Az emberi szem Ismertesse az emberi szem felépítését. Ezt a folyamatot nevezzük alkalmazkodásnak vagy akkomodációnak. itt a legnagyobb a látásélesség. A szemgolyóból és járulékos szervekből áll. növelni kell a szemlencse fénytörését. amelyet lencsefüggesztő rostok tartanak. Mivel a lencse domborodásának mértéke korlátozott. a nagyon közeli tárgyakról származó fénysugarakat nem lehet az ideghártyára gyűjteni. A fény a dúcsejtek és a bipoláris neuronokon keresztülhaladva jut el az érzékelést végző receptorsejtekig. A csapok ingerküszöbe 5-7 foton. amelynek pigmenttartalma adja a szem színét. a látás . A rostokat a sugártest körkörös izomrostjai mozgatják. Az ideghártya receptorai a pálcikák és a csapok. Ahhoz. A pálcikák rendkívül fényérzékenyek. ezután találhatók a receptorsejtek.9. A külső egység egy korongtekercsszerűen felgyűrődött membránrendszer. A lencse mögött a szemgolyó nagy részét az üvegtest tölti ki. nem érzékel színeket sem. mert a találkozó közegek fénytörés mutatója eltérő. amelyek bipoláris neuronoknak adják át a bennük keletkező ingerületet. Az ideghártya többi területén a pálcikák vannak túlsúlyban. A szaruhártya folyamatos nedvesen tartását a pislogás segíti. ennek elülső folytatása a szaruhártya vagy kornea. Az emberi szemben mintegy 6 millió csap és 120 millió pálcika van. ahol csapok sokasága zsúfolódik össze. az ingerület keletkezését és vezetését! Ismertesse a szem alkalmazkodási folyamatait! A látás érzékszerve a szem. A sárgafoltban nincs pálcika. A szemgolyót kívül az ínhártya védi. közeledik a szemlencséhez. hogy a 6 méternél közelebbi tárgyakról érkező sugarak a retinára kerüljenek. A pupilla mögött található a szemlencse.

-II. ami a térlátás alapja. illetve a vörösre érzékeny csapok fényérzékeny anyagát. hogy a külvilág tárgyait a két szem nem ugyanolyan szög alatt látja. A térlátás annak következtében jön létre. Az újabb kutatási eredmények szerint a színlátásban a retina és a látókéreg működése egyaránt fontos. kissé eltérő kép alakul ki. amely az elsődleges kéreg közelében található. A látott színérzet azonban attól is függ. Az egyenes állású képlátás az agy működésének eredménye. Az elsődleges látókéreg az agykéreg nyakszirtlebenyében található. Általában 40-45 éves kor körül éri el a romlás azt a mértéket. A pupilla működését azonban a fény mennyisége is befolyásolja.közelpontjának nevezik. Biológia I. hogy a látótérben milyen színű más tárgyak vannak. Az emberben a rodopszin. A csapok festékanyaga különböző. a zöld (575–492 nm) és a kék (492–450 nm) az alapszínek.) az őshüllők . B tétel: Az őshüllők kihalásáról Az alábbi szövegrészlet (Fazekas–Szerényi: kipusztulásának egyik hipotézisét ismerteti. A határ a legyekben vagy a méhekben 200–300 fényinger. sőt a vészreakciós helyzetnek is pupillatágító hatása van. Az emberi szem másodpercenként 45–55 különálló fényingert már folyamatos ingerként érzékel. A talamuszban és az agykéreg elsődleges látókérgi területén a látóidegrostok pontszerű képviselete valósul meg. Az ideghártyák orr felőli oldaláról származó látóidegrostok a túlsó oldalra futnak. mint az ember. A látóideg rostjai a talamuszba való belépés előtt részben kereszteződnek. ami olvasáshoz már szemüveget igényel. a zöldre. 5 méter távolságból való olvasással vizsgálják. A fenti folyamat a látásélesség egyik tényezője. ez a binokuláris látótér. a zöld. A közeli tárgyak nézésekor a két szem optikai tengelye szöget zár be egymással. hogy a térlátáshoz a binokuláris látás is hozzájárul. A színeknek tónusuk. és a pupillák is szűkülnek. illetve a kék színre legérzékenyebb csapok. mozgó tárgyak esetében az egymáshoz viszonyított mozgás. amellyel összekeverve fehér színérzet jön létre. vannak a vörös. A látásélességet a közismert Snellenféle betűtáblával. intenzitásuk és telítettségük van. A táblák úgy készülnek. A közelpont távolodását a lencse rugalmasságának csökkenése okozza. A szemgolyóban – a képalkotás fizikai törvényeinek megfelelően – valódi. A két szem látóterének központja egybeesik. Ennek következtében a receptorokban helyi potenciálok alakulnak ki. árnyékai. amelyek a bipoláris sejteken keresztül a dúcsejtek akciós potenciálját hozzák létre. középhullámú és hosszúhullámú pigmentnek is nevezik a kékre. itt a látott kép alapvonásai alakulnak ki. a halánték felőli ideghártyából származó idegrostok pedig nem. Az érzékelt hullámhossznak megfelelően rövidhullámú. Kétségtelen. A fény hatására keletkező akciós potenciálokat a csapok és a pálcikák fényérzékeny vegyületeinek bomlása okozza. Az agykéregben ugyanarról a tárgyról két. A belső részletek a másodlagos látókéregben jönnek létre. és minden színnek van komplementer színe. A színlátás receptorai a csapok. Csak a majmokban és az emberekben van háromféle pigment. a 10 éves kori 9 cm-ről 60 éves korra mintegy 83 cm-ig távolodik. tehát így emiatt a különálló fényingerek sokkal nagyobb mértékű megkülönböztetésére képesek. Az életkorral a közelpont egyre távolabb kerül a szemtől. kicsinyített és fordított állású kép keletkezik. A vörös (723–647 nm hullámhossz). A térlátásban azonban fontos szerepet játszik a tárgyak viszonylagos nagysága. más néven látóbíbor egy opszin nevű fehérjére és az A1-vitamin aldehidjére bomlik. hogy a legkisebb betűk normális látású ember számára 5 méter távolságból éppen olvashatóak legyenek. ezek keveréséből a spektrum bármelyik színe előállítható. amely már csecsemőkorban kialakul. vagyis minden látóidegrostnak megvan a megfelelő központi idegrendszeri sejtje.

amelyek sok faj számára végzetesnek bizonyultak. a tengeri moszatok. A becsapódás közvetlenül is hatalmas pusztítást okozhatott. Az égitest becsapódását egy speciális kőzetréteg alapján valószínűsítik. de időlegesen akár teljesen meg is szűnhetett a fotoszintézis. vagy. hogy a becsapódást követően olyan mérgező anyagok (ozmium. Más élőlények viszont azért pusztulhattak ki. Az égitest légkörbe hatolása nagy mértékben felmelegíthette a légkört. Az első emlősök kistermetű. Nehezen magyarázható módon viszont csak kisebb károsodás érte a fenyőket. hogy a kihalás miért volt sok vonatkozásban szelektív jellegű. A becsapódás következtében nagy mennyiségű apró törmelék juthatott a légkörbe. arzén stb. ami fokozhatta az üvegházhatást és melegedést okozhatott. . Ez az összetétel ma inkább Földön kívüli eredettel magyarázható.) juthattak az óceánba. Emellett. A számítások szerint a levegőben lökéshullám jöhetett létre. illetve nem szorultak rá a direkt napsugárzásra. Nehéz például arra a kérdésre válaszolni. a mai cickányok állnak hozzájuk a legközelebb. amelyben az emlősök adottságai szelekciós előnyt jelenthetett. mert a napfényhiány következtében lehűlhetett a légkör és a vizek is. Kétségkívül igaz az. kagylók. éjszakai életmódot folytató ragadozó. így növekedhetett az élőlények számára gyilkos hatású UVsugárzás is. Másodlagos hatásként a csökkenő fotoszintézis miatt megnövekedhetett a levegő szén-dioxid-tartalma. hogy 65 millió éves kőzetekben szerte a Földön különleges réteget mutattak ki. A rezgéshullám kidönthette az erdőket. és ez az anatómiai illetve fiziológiai adottságuk döntő lehetett: állandó testhőmérsékletűek voltak. Az érvek meggyőzőek. akkor 8 km magas szökőárat okozhatott. ha a tengerbe csapódott az égitest. Végül az 1990-es évek elején a Yucatan-félsziget körzetében megtalálták azt a helyet. és megölhette a 25 kilogrammnál nagyobb állatokat. A zárvatermők térhódítása a magház megjelenésével érthető és belátható. hogy az őshüllők kipusztulásnak földön kívüli oka lehetett. Az elképzelés szerint a Naprendszerből származó. amely 10 km magasban szétoszlott az egész bolygó körül és évekig alig-alig engedett át napfényt.„Van olyan tudományos elképzelés . amely a számítások szerint 100–150 km átmérőjű kráterszerű mélyedés kellett legyen. hozzávetőleg 10 km átmérőjű aszteroida vagy üstökösszerű égitest ütközhetett a Földbe. csak feltűnő különbséget mutatnak. a sekély vízi korallok. Ráadásul az irídiumban dús rétegben nincs fosszilis élőlénymaradvány. alatta és felette viszont megvannak a leletek.” Természettudományos ismeretei alapján foglaljon állást a kihalási hipotézis kérdésében! Mivel magyarázható a zárvatermők szelekciós előnye ? Milyen anatómiai. és összecseng a túlélő. ami sok növény és ennél fogva sok állat kipusztulását is okozhatta. mint az alatta és felette lévő rétegekben. Áldozattá vált a szárazföldi nyitvatermő növények jelentős része is. Néhány cm-es rétegről van szó. illetve dögevő lények voltak. Hasonló a helyzet az emlősök térhódításával is. amely adottság függetlenítette őket a környezet hőmérsékleti ingadozásaitól. Egy aszteroidával való feltételezett ütközés éppen olyan körülményeket teremthetett. majd gyorsan szétterjedő élőlénycsoportok életmódjával. élettani és életmódbeli adottságaik révén váltak az emlősök az őshüllőknél rátermettebbeknek az adott ökológiai viszonyok között ? Kifejtés: Mai ismereteink szerint reális a krétakori nagy kihalási hullámot egy csillagközi katasztrófával magyarázni. s ezt nem tudták elviselni. az úszó puhatestűek. Sajnos a 65-70 millió évvel ezelőtti kipusztulásnak ez az elmélete sem magyaráz meg mindent. Azt is feltételezik. a krokodilokat. amelyben 30-szor több az irídium. a kígyókat és az emlősöket. Sokáig keresték a feltételezett égitest becsapódásának helyét. Ennek következtében legalábbis lecsökkenhetett. A számítások szerint mintegy 500 milliárd tonna bolygón kívüli anyag juthatott az égitesttel a Földre. amely kémiai folyamatok útján ritkíthatta az ózonréteget. amely a kérdéses égitest becsapódása lehetett. a sárkánygyíkok és minden 25 kg-nál nagyobb tömegű szárazföldi állat. Szinte teljesen kipusztultak a plankton állati egysejtűi.

amelyben ecetsavas kármin. azaz két teljes kromoszómaszerelvény található bennük. akkor XX kromoszóma összetétel alakul ki és az egyed genetikusan nő lesz. A sejtek mintegy a felében a apai eredetű. Minden női sejtben tehát egy-egy Barr-test található. A kromoszómák száma faja jellemző érték. arginint és hisztidint tartalmaznak. ezzel szemben normális esetben a hímivarsejtekbe felerészben X. A sejtmag fehérjéi a hisztonok. a centromer két karra osztja a kromoszómákat. Amikor a petesejtet Y kromoszómával rendelkező hímivarsejt termékenyíti meg XY kromoszóma összetétel jön létre. Az embrió fejlődése során. A kolhicin hatására a mitózis folyamata a metafázisban leáll. A huszonharmadik pár az ivari kromoszómap pár. a véletlenen múlik. egyenlőtlen karú és csökevényes karú kromoszómákról. és a zigóta genetikusan férfi irányba fejlődik. amelyek közül az egyik apai. A férfiaknál mind a Barr-test mind a dobverő természetesen hiányzik.való megkülönböztetés céljából ivari kromoszómáknak nevezzük. A dobverőt és a Barr-testet szexkromatinnak is szokták nevezni. Egyes kromoszómákon még egy másodlagos befűződés is megtalálható. amely a sejtmagvacska működését irányitja. A tétel: Humángenetika Mi a kromoszóma ? Mit kell tudnunk az emberi kromoszómákról ? Hogyan tanulmányozzák az emberi kromoszómaszerelvényeket? Mi a szexkromatin? Hogyan öröklődnek egyes emberi tulajdonságok? A magnedvben nyugalmi állapotban található kromatinok osztódáskor kromoszómákká alakulnak. Ezeket a szomatikus kromoszómáktól . a másik felében az anyai eredetű. amelyek két. Az ember haploid kromoszómaszáma 23. A befűződés helyétől függően beszélhetünk egyenlő karú. fényképfelvétel készülhet róluk. Az inaktív kromoszóma kondenzálódik és a különböző sejtekben rendszerint a sejtmembrán közelében található. Ez a Barr-test. ennek megfelelően 46 kromoszómánk van valamennyi testi sejtünkben. erősen mérgező hatású alkaloid. Ezután a sejteket hipotóniás oldatba helyezik. egyetlen gén által (monohibrid öröklődés) domináns-recesszív módon öröklődik az emberi tulajdonságok közül például az . Amikor viszont a megtermékenyítés X tartalmú spermium révén következik be. A kromatinok elsősorban DNS-ből valamint fehérjéből állnak. Az emberi (és állati) ivarsejtek haploidok. hogy egy sejtben melyik X kromoszóma inaktiválódik. egymással teljesen megegyező DNS-állománnyal rendelkező kromatídából állnak. a másik anyai eredetű. Egy befűződés. a nők szomatikus sejtjeiben a két X kromoszóma közül az egyik funkcionálisan inaktívvá válik. A férfiakban 22 pár autoszóma (testi kromoszóma) valamint egy nagyobb méretű X és egy kisebb Y kromoszóma. A testi sejtek diploidok. felerészben pedig Y kromoszóma. mai ismereteink szerint. fluorescens vagy más megfelelő mikroszkópi festékkel a kromoszómák megfesthetők. nem sokkal a zigóta sejtosztódását követően. A kromoszómák alakja pálcikaszerű.10.autoszómáktól . Az egyed nemét genetikusan két kromoszóma határozza meg. Ezek a homológ kromoszómák. Ez a szelekció a további sejtosztódások során is fennmarad. Ezek az X illetve Y kromoszómák. A kolhicin az őszi kikericsből kivonható. A karéjos magvú leukocitákban (granulociták) a sejtmaghoz kapcsolódó "dobverő" formájában találhatók meg. A preparátumból tárgylemezre kenetet készítenek. ezt keresik meg a sportolók sexvizsgálata során A minőségi tulajdonságok közül autoszomálisan. továbbá még két egyforma méretű (és a férfiak X kromoszómájával is megegyező nagyságú) X kromoszóma van. Az ivarsejtképzés során minden petesejtbe egy X kromoszóma kerül. a nőkben szintén 22 pár autoszóma. amelyek sok bázikus jellegű aminosavat. tanulmányozhatók. Az egyes kromoszómákat általában méretük alapján sorrendbe állítják Az egyes autoszóma párok alaktani sajátosságaik alapján egytől huszonkettőig sorszámot kapnak. Az emberi kromoszómák részletes vizsgálata céljából a sejteket szövettenyészetekben tenyésztik és kolhicinnel kezelik. A másodlagosan lefűződött kromoszómadarabka a szatellit. mire a kromoszómák megduzzadnak és elválnak egymástól. Az.

kromoszómához kapcsolódó tulajdonságok közül a recesszív módon öröklődő sajátosságok öröklésmenete azért érdekes. valamint a többújjúság. mint tulajdonság dominánsan öröklődik. Ma. A színek dominálási sora: fekete . hogy két Rh-negatív vércsoportú szülőnek nem lehet Rh-pozitív gyermeke. az öröklődő süketnémaság.Rh-összeférhetetlenség. az IB és az i A két domináns allél egy-egy. Ilyen például a láb második és harmadik újjának összenövése. i allél esetén antigén szintézis nincs.00 genotípusú egyének . Öröklődésében egy dominálási fokozatsor nyilvánul meg. Az AB0 vércsoportrendszert háromféle allél örökíti. az ilyen vér Rh-negatív. egyes allergiás megbetegedések. amelyek a rákok ollójához hasonlítanak. Az emberi AB0 vércsoportrendszer kodomináns módon öröklődik. Ez egyben ezt is jelenti. a törpenövés. de több gén által öröklődik domináns-recesszív öröklésmenettel az ember szemszíne. Intermedier öröklésmenettel. két Rh pozitív szülőnek viszont lehet Rh-negatív. az egyszerűség kedvéért A és B valamint 0 allél jelölést használunk A három allél közül csak kettőnek van helye a vércsoportot örökítő kromoszómapárban. A továbbiakban. A szemszínt a szivárványhártya melanin tartalmának mennyisége és a melanint tartalmazó sejteknek a hártyában való elhelyezkedése eredményezi. A beteg végtagjai közül egyen vagy többön is csak két újj képződik. hogy az Rh-negatív vércsoportú emberek mind homozigóta recesszívek. míg a csak 0-t hordozó . (polidaktilia) is. a másiktól függetlenül jelenléte esetén érvényre jut. Ebből következik. recesszíven öröklődik a genetikai ártalmak többsége. Az öröklődő betegségek közül dominánsan öröklődik az ektodaktilia (homárolló) nevű megbetegedés. A betegség során az agy fejlődése súlyos zavart szenved. Az ember minőségi tulajdonságai közül X kromoszómához kötötten öröklődik a vérzékenység. korai felismerése esetén. Y kromoszómához kapcsoltan csak kevés tulajdonság öröklődik. Ebből az is következik. X kromoszómához kapcsoltan. Ez azt jelenti. a fogzománc megfeketedése stb. de domináns módon öröklődik az angolkór egyik formája. a BB és B0 genotípusú egyének vércsoportja B. Az ivari kromoszómákon számos tulajdonság génjei is elhelyezkednek. ha mindketten heterozigóták. A feketével szemben mindegyik másik szín recesszív. Ezek a tulajdonságok az ivari kromoszómákhoz kapcsoltan öröklődnek. a vörösvértestek membránjához kötődő antigén termeléséért felelős. A lakosság maradék 15 %-ának vére nem tartalmazza a Dantigént. vagy az izomsorvadás bizonyos típusának recesszív allélje.szürke . a skizofrénia. Autoszomálisan. fenilalanin szegény diétával zavartalan életet élhet a beteg. hogy a vércsoportrendszer összesen hatféle genotípussal és négyféle fenotípussal öröklődik: Az AA és A0 genotípusu egyének vércsoportja A. A sötétebb szemszín a világosabbakkal szemben mindig domináns tulajdonság. a syndaktilia. a szürke és a zöldes szemszínek egymás között intermedier módon öröklődnek. autoszomálisan öröklódnek .mint fentebb említettük bizonyos szemszínek. mert a recesszív tulajdonság a recesszív allél . Így a fenilketonuria . hogy mindkét allél. az úgynevezett D-antigén.barna .vércsoportja 0 lesz.A három allél az IA. a piros-zöld színtévesztés. Hazánkban a lakosság mintegy 85 %-ának vörösvérsejt membránjához kötődve megtalálható egy fehérje. A fenilketonuria a fenil-alanin és a tirozin aminosavak anyagcserezavarával kapcsolatos. Az albínó szemének szivárványhártyája nem tartalmaz melanint. amely az immunrendszer gyengesége a fehérvérsejtek funkciós zavara miatt. az A és B allélt egyaránt tartalmazó egyének vércsoportja AB. Az X. Az Rh-pozitív vércsoportú vér. Hasonlóan öröklődik a Pelger-anomália. abban az esetben. amelyre a normális testarányok mellett a nagyon rövid végtagok jellemzőek. A kék. a fülkagyló szélének túlszőrözöttsége és a kopaszság is.albínó Autoszomálisan. a gyíkbőrűség egyik formája stb. A D-antigént tartalmazó vér Rh-pozitív.

amely sikeresen alkalmazható. a csipőficam.el is válik egymástól. ha az anya legalább egy X kromoszómájában jelen van az adott gén. stb.). a kétpetéjúek viszont különböznek. ez azt jelenti. X kromoszómához kötött recesszív sajátosság csak akkor jelenhet meg nőkben.(Az egypetéjű ikrek egyetlen megtermékenyített petesejtből származnak úgy. a velőcsőzáródási rendellenességek. a tulajdonság öröklődik. Családfaelemzéssel a vizsgált tulajdonság öröklődésmódjára is választ kapunk. testtömeg. a jel kisebb. utódainak az egyedfejlődése hosszú. hogy sok kishatású gén együttesen alakít ki bizonyos tulajdonságokat.jelenléte esetén. A nőket egyezményesen körrel (o). a férfi pedig rendelkezik az adott sajátossággal. vagy ivarérettség előtti halál (abortusz) esetén. hogy autoszómás vagy nemhez kapcsolt-e a sajátosság és más tulajdonságokkal való kapcsoltságra is fény deríthető. Két olyan módszer jöhet szóba. míg a férfiakban az előfordulása lényegesen gyakoribb. Ha a vizsgált tulajdonság tekintetében statisztikailag is kimutathatóan az egypetéjű ikrek megegyeznek. A környezeti tényezők is befolyásolhatják a szívinfarktus. Az ikrek megfigyelése során megállapítható melyek az öröklődő és melyek a nem öröklődő emberi tulajdonságok. Az utódok szimbólumait egy másik ezzel párhuzamosan futó szakaszról. A házastársakat vízszintes vonallal kapcsoljuk össze. A családfa a család több nemzedékre kivetített rokonsági kapcsolatrendszerének az ábrázolása. az úgynevezett rizikófaktorok is befolyásolhatják. a gyomorfekély. hogy a tulajdonság domináns-recesszív módon . Ezért például a vérzékenység nőkben csak elvétve fordul elő. Az ember mennyiségi tulajdonságai. esetleg kodominanciával öröklődik-e. Az emberrel nem lehet kísérletezni. A két vagy többpetéjű ikrek esetében több petesejt termékenyül meg. a kétpetéjű ikrek valójában testvérek. vérnyomás stb. Mindezek következtében az emberre nem alkalmazható a kombinációs öröklődés számos kutatási módszere. Ha egyszerre két sajátosság öröklődését vizsgáljuk a mindkét fenotípusos sajátossággal rendelkezők szimbólumán mindkét jelleget fel kell egyszerre tüntetni. Az egypetéjű ikrek genotípusa mindig teljesen azonos. arra merőleges vonalakkal ábrázoljuk. Ezért mindkét utódsejt zigótaként viselkedve barázdálódni tud. a férfiakban az egyetlen X kromoszóma miatt mindenképpen érvényre jut. Ha a családtag neme ismeretlen a jel rombusz alakú( ∇ ). A veleszületett megbetegedések közül poligénesen öröklődik a nyúlajak-farkastorok. Ez azt jelenti. a szívkamrai sövénydefektus. de fenotípusosan a tulajdonsággal nem rendelkezik (heterozigóta) hordozónak nevezzük. ha a vizsgált tulajdonsággal valaki fenotípusosoan rendelkezik. Nem lehet szó tiszta származéksorú beltenyészetek vizsgálatáról sem. a jelét sötétre satírozzuk. hogy a zigóta az első osztódásakor a két utódsejt valamilyen ok miatt . Megfelelő számú nemzedék adott tulajdonságra való elemzéséből megállapítható.rendellenes módon . amely a recesszív allélt hordozza. kialakulását. Az emberi tulajdonságok öröklődése nehezen tanulmányozható. a gyomorkapu-szűkület.Magzati. Az ikrek egypetéjű és kétpetéjű ikrek lehetnek. mert az ezzel foglalkozó humángenetikusok számos olyan eljárást és vizsgálati módszert nem alkalmazhatnak. a rejtettheréjűség. A házassági vonalat és az utódok vonalát középen egy mindkettőre merőleges vonallal kötjük . Az ember minőségi tulajdonságai között nagyon sok poligénesen öröklődik. Azt a nőt. Ráadásul az utódok száma kevés és ezek is különböző terhességekből származnak. Közülük egyesek megjelenését a környezeti tényezők. El lehet dönteni. egy emberöltő alig egy-két nemzedék tanulmányozására elegendő. az egyik az ikerkutatás a másik pedig a családfaelemzés. (testméret. epilepszia.azon belül dominánsan vagy recesszíven intermedier módon. hogy a kezdetben kialakuló sejtek egy ideig még kölcsönösen helyettesíthetik egymást.) szintén poligénesen öröklődnek. a depresszió stb. Az ember petéje úgynevezett regulációs pete. a férfiakat pedig négyzettel ( ) jelölik. mint a növények vagy állatok tulajdonságainak öröklődésével foglalkozó kutatók.

B tétel: Repülő kutyák. ezért nevezik őket repülő rókáknak is. mint amilyenek az éjszaka nyíló virágok. amelyek ugyancsak eljutottak a repülés képességéig. a kutatók érdekes jelenségeket figyeltek meg: bizonyos növényfajok nem hoznak termést. E nemzetség fajai a déli Csendesóceán szigetein koncentrálódnak. kiválóan látnak vele. hanem a denevérekkel párhuzamosan fejlődő félmajmok közé sorolják őket. hogy repülő emlősök. nappali életmódot folytatnak. Egyik legismertebb csoportjuk a Pteropodidae család közel 200 fajt számlál. Ez derül ki a szemelvényből is. melyek meggátolják a többi lehetséges megporzót abban. gyümölcsevők. beleértve az olyan értékes faanyagot szolgáltató fajokat. Egy Szamoán készült tanulmány szerint a száraz évszak során a magok 80-100 %-át a repülőkutyák juttatják a talajra. növényevők. Fejük más formájú. Az utódvonalon a születési sorrendnek megfelelően bal szélen a legidősebb. Ugyanis azon túlmenően. – a kulcsfajok eltűnése nagyarányú kipusztuláshoz vezethet Olvassa el figyelmesen az alábbi idézetet (Standovár-Primack: A természetvédelmi biológia alapjai) ! …” A repülőkutyák nappali életmódot folytató. a termést hozó fajoknak pedig kevesebb termésük van. repülőkutyák által beporzott és terjesztett növénynek van jelentős gazdasági értéke a helyi és a nemzetközi kereskedelemben egyaránt. amelyeknek körülbelül negyede a Pteropus nemhez tartozik. További fontos különbség. amely ugyancsak – legalább is tágan értelmezve – minden egymással valamilyen kölcsönhatásban lévő populációra hat. A csendes-óceáni szigeteken a repülőkutyák a növényi diverzitás fenntartásában betöltött szerepét nem lehet túlbecsülni. gyakran az egyedüli megporzói és magterjesztői. szemeik nagyok. A repülőkutyák mai rendszertani besorolása erősen vitatható. A repülőkutyák kipusztulása ezért potenciálisan megsemmisítő hatású a tőlük függő fajokra nézve. . ha azok eltűnnek. ahol két bennszülött Pteropus –faj már kipusztult vagy gyakorlatilag kipusztult. ahol trópusi növények százainak a legfontosabb. Reálisnak tűnik-e ez az új besorolás? Érvekkel foglaljon állást mellette vagy ellen! Kifejtés: A populációs kölcsönhatások rendkívül sokféle kapcsolatot eredményeznek populációk között. Gyakori volt az evolúció során a koevolúció. a nemzedékek tagjait pedig balról jobb felé haladva arab számmal jelölik. Néhánynak olyan koevolúciós sajátosságai is vannak. Arcorruk hegyes. A helyesen felrajzolt családfa a tulajdonságok öröklődéséről egyértelmű tájékoztatást nyújt. az együttes evolúció. hogy átvegyék a denevérek szerepét. jobb szélen a legfiatalabb gyermek található. mint az ében és a mahagóni…” Mutassa be. és valamennyi kapcsolat valamilyen szinten valamelyik populáció javára szolgál egyes populációk védelme gyakran nem oldható meg más populációk védelme nélkül. denevérektől függő növényfaj hoz létre egy sor emberek által felhasznált terméket. így a csemetéket gyakran elnyomják a felnőtt egyedek. Legalább 186. Széles körben elterjedtek az Óvilág trópusain. ami a denevérekre általánosan jellemző. milyen szerepe lehet egyes fajok védelmének a biodiverzitás megőrzésében! A repülőkutyák szeme nagy. gyümölcsevő állatok. Az ikreket egy fordított állású V betűvel kapcsoljuk össze. Guam szigetén. Mivel ezek kölcsönhatások. Az egyes nemzedékeket a bal szélre írt római számmal. hogy ultrahangos radarrendszerük sincs. illetve a legtöbb termés nem terjed messze az anyanövénytől. Sok növényfaj megporzása és magterjesztése teljes mértékben a denevérektől függ.össze. ultrahangos tájékozódóberendezésük nincs. ennek megfelelően fogazatuk sem emlékeztet a rovarevő fogazatra. A térségben sok. nappal tevékenykednek. semmiben sem hasonlítanak a denevérekre. Szemeik nagyok. Egyes kutatók ma már nem is sorolják őket a denevérek közé.

Adja meg milyen keresztezésekkel dönthető el egy domináns fenotípusú egyed genotípusa. Az utóbbiak a gén változatai. amelynek során a létrejövő ivarsejtekbe (utódsejtekbe) szabályos osztódás esetén a homológ kromoszómapároknak csakis az egyik tagja kerülhet be. kisbetűvel pedig a recesszív allélt jelöljük. F2. ami megjelenési formát jelent. mutációval jöttek létre. A genomnak a fenotípust kialakító. az utódnemzedékeket pedig F betűvel (a latin filialis generatio = utódnemzedék szó kezdőbetűje). Az itt található két homológ gén lehet teljesen azonos. öröklésmenetét ! Az élőlényeknek számtalan tulajdonságuk van. működő része a genotípus. de lehet kétféle is. A tétel: A mendeli genetika Határozza meg a gén. két allél esetén például egy nagy (A) és egy kicsi (a) használatos. allél. A keresztezések leírásában a szülői nemzedéket P-vel jelölik (a latin parentes = szülők szó kezdőbetűje alapján). Vannak olyan tulajdonságok amelyeket több gén is örökít. Ismertesse az emberi vércsoportrendszerek (AB0. F3 stb. illetve recesszíven öröklődő jelleg előfordulásait az első és a második utódnemzedékben. . hiszen csak két homológ kromoszóma van egy sejtben. és figyelik a tulajdonságok öröklődését. A fenotípus és a genotípus kifejezéseket egy-egy tulajdonságra nézve is használjuk. az egyed erre a génre (tulajdonságra) nézve homozigóta. Az utódokat több nemzedéken keresztül egymás között szaporítják. Rh. akkor az egyed erre a génre (tulajdonságra) nézve heterozigóta. Ebben az esetben a fenotípus magát a tulajdonságot jelenti. A génváltozatok vagy allélek az örökítőanyag megváltozásával. ha mindkét lókuszon ilyen génváltozat van. ez a génhely a lókusz. A diploid szervezetekben a homológ kromoszómákon a lókusz mindig ugyanazon a ponton van. az elnyomottat pedig recesszívnek (lappangónak) nevezzük. Hozzon pékdát recesszíven öröklődő emberi betegségekre. Az örökítőanyag a sejtmag kromoszómáiban található. Nagybetűvel a domináns.11. Ezekben az esetekben egy egyedben többféle génváltozat is lehet. A domináns génváltozat hatását akkor is kifejti. A keresztezés kísérletekben a szülők általában homozigóták. Általában ugyanarra a tulajdonságra nézve. amelyek egy-egy tulajdonság létrehozásában fontosak. a recesszív viszont csak akkor. A keresztezés jele a leírásokban “ × ”. két eltérő tulajdonságú egyedet ivarosan szaporítanak. amely az egyed életében sohasem működik. A tulajdonságok öröklődését keresztezési vizsgálatokkal tanulmányozzák. A kromoszómák gének sorából állnak. genotípus és fenotípus fogalmakat. Egy-egy génnek nemcsak két hanem több. A keresztezési kísérletekben tapasztalható eredmények mögött a meiózis folyamata áll. Az alléleket azonos betűkkel jelöljük. Ha a homológ kromoszómák homológ lókuszán azonos génváltozat van. ha csak az egyik lókuszon van meg. a DNS-állomány felépítésének és működésének következménye. Az élőlények tulajdonságainak összességét fenotípusnak nevezzük. Ha viszont a két homológ lókuszon más-más génváltozat van. ez azonos a sejtmag DNS-molekuláinak összességével A genom azonban számos olyan részt is tartalmaz. a genotípus pedig az őt létrehozó örökítőanyag részletet.). Vezesse le az egygénes. Az utóbbi esetben az egyik génváltozat működése során teljesen vagy részlegesen elnyomhatja a másik hatását Az ilyen génváltozatot dominánsnak (uralkodónak). A teljes öröklöttség neve genom. csak mindkettő más-más tulajdonságváltozatra nézve az. A gén a kromoszóma meghatározott pontján helyezkedik el. Ennek megfelelően egy homozigóta egyed allélösszetétele egy génpár esetén AA vagy aa. A felépítésbeli és működésbeli sajátosságok kialakulása az élőlények öröklöttségének. a heterozigótáé pedig Aa. de egy egyedben általában egyvagy legfeljebb kétféle génváltozat fordulhat csak elő. néha sok változata is lehet. Az egymást követő nemzedékeket az F betű indexe jelenti (F1. tehát nem vesz részt a fenotípus kialakulásában. kétallélos rendszerben dominánsan.

feltételezve azt. majd amikor ezeket egymás között keresztezte. 2 heterozigóta Aa és 1 a másik génre homozigóta aa egyed keletkezhet. az utódok allélösszetétele a kombinációs tábla segítségével: F1 ivarsejtek A A a Aa Aa a Aa Aa minden egyed Aa genotípusú A második nemzedékben pedig az F1 egyedeit egymás között keresztezve: Aa × Aa ivarsejtek A a és A a F2 Ivarsejtek A a A AA Aa A Aa aa Látható. A keresztezési kísérletekben a kétféle tulajdonságváltozatú. A szülők homozigóták voltak.kettő sohasem. feltételezve azt. . hogy 1 egyik génre homozigóta AA. (Egyetlen utód esetén 25 % az AA. (Egyetlen utód esetén 25 % az AA. hogy az egyik homozigóta domináns. hogy 1 egyik génre homozigóta AA. a másik homozigóta recesszív volt a vizsgált tulajdonságra nézve: AA × aa A szülők ivarsejtei a vizsgált génre nézve: A A a a Mivel elméletben akármelyik hímivarsejt bármelyik petesejtet megtermékenyítheti. hogy az egyik homozigóta domináns. a másik homozigóta recesszív volt a vizsgált tulajdonságra nézve: AA × aa A szülők ivarsejtei a vizsgált génre nézve: A A a a Mivel elméletben akármelyik hímivarsejt bármelyik petesejtet megtermékenyítheti. akkor a második utódnemzedékben 3:1 arányban gömbölyű illetve szögletes magvú utódok jöttek létre. 2 heterozigóta Aa és 1 a másik génre homozigóta aa egyed keletkezhet. 50 % a Aa és 25 % a aa kombináció megjelenésének a valószínűsége) A szülők allélössztétele a vizsgált tulajdonságra nézve. Az első utódnemzedékben csupa gömbölyű magvú borsókat kapott. A tábla az utódok kialakulásának valószínűségére ad felvilágosítást. A monohibrid keresztezésekben csak egyetlen tulajdonság változatainak öröklődését vizsgáljuk. más néven hibridek jönnek létre. az utódok allélösszetétele a kombinációs tábla segítségével: ivarsejtek A A a Aa Aa a Aa Aa minden egyed Aa genotípusú A második nemzedékben pedig az F1 egyedeit egymás között keresztezve: Aa × Aa ivarsejtek A a és A a F2 ivarsejtek A a A AA Aa A Aa Aa F1 Látható. homozigóta szülők utódaként az F1 nemzedékben heterozigóták. Általános alakban a keresztezés leírása ekkor: A szülők allélössztétele. 50 % a Aa és 25 % a aa kombináció megjelenésének a valószínűsége) Mendel egyik kísérletében gömbölyű (G) és szögletes(g) magvú borsókat keresztezett. A tábla az utódok kialakulásának valószínűségére ad felvilágosítást.

akkor Rh-negatív. akkor újra 3:1 lett a gömbölyű és szögletes magvú utódok aránya. a két tulajdonságváltozatot nem lehetett keresztezéssel tartósan egyesíteni. vagyis a tulajdonságok hasadásának mértéke .g G Gg Gg G Gg Gg A kialakuló kombinációk: F1 ivarsejtek g g Az F2 gömbölyű magvú utódok egyharmada (a domináns homozigóták) egymás között keresztezve csakis gömbölyű magvú utódokat hoztak létre. Közülük mindig kettő számára van hely a homológ kromoszómapár két lókuszán. akkor a kérdéses egyed homozigóta domináns volt. amelyeket a később róla elnevezett szabályokban foglalt össze. Az A. Ennek során homozigóta-recesszív egyeddel keresztezik a vizsgálandó domináns tulajdonságú egyedet. Miután számos más keresztezésben is ugyanezt az eredményt kapta. Ha ez a vércsoportantigén megvan a vértestekhez kötődve. Így a következő genotípusok alakulhatnak ki: fenotípus A B AB 0 genotípus AA vagy A0 BB vagy B0 AB 00 Gyakorlati szempontból nagyon fontos az Rh-vércsoportrendszer öröklődése is. a gömbölyű illetve szögletes magvúakra nézve. B. ebben az esetben egyúttal visszakeresztezés az eljárás neve. felismerte a keresztezésekben tapasztalható szabályszerűségeket. Az Rh+ . a gömbölyű magvú egyedek kétharmada viszont egymással keresztezve újra a 3:1 hasadási arányt mutatta. Ha az F3 heterozigóta egyedeket továbbra is egymás között keresztezte. A három allél: A. Ha az utódok mind domináns tulajdonságúak lesznek. ha viszont 1:1 arányban domináns illetve recesszív fenotípusú egyedek is létrejönnek.és a B-allél egyaránt megvan.G g…. Domináns-recesszív öröklődés esetén a domináns tulajdonságú egyed ismeretlen genotípusát tesztelő keresztezéssel lehet megállapítani. A homozigótákban ugyanannak az allélnek két példánya fordul elő.és a B-allél viszont a 0-alléllel szemben domináns.Az ivarsejtek: GG… × …gg G….. Ezek az egyedek ugyanis heterozigóta dominánsok voltak. és 0. e kettő viszonya határozza meg a vércsoportot. A tesztelő keresztezést elvégezhetik a (homozigóta recesszív) szülővel is. Az F2 szögletes magvú borsók egymással való keresztezése mindig kizárólag szögletes magvú utódokat eredményezett. Például az apasági perekben a vércsoport-öröklődés szabályszerűségeit is figyelembe veszik a szakvélemény elkészítésekor. Ez a két allél egymással szemben kodomináns jellegű. akkor heterozigóta volt a vizsgálandó domináns tulajdonságú egyed. ha nincs meg. A Dantigén kimutatásával határozzák meg ezt a vércsoportot. akkor a vér Rh-pozitív.. Az AB0-vércsoportrendszerben egy gén három alléljével a Mendel-szabályoknak megfelelően öröklődik. A testi jellegek közül az emberi vércsoportok öröklődése fontos kérdés. Tehát nemzedékről nemzedékre mindig a felére csökken a heterozigóták aránya. az AB vércsoportú emberben viszont az A.

Elsősorban a csontvázat. Teljesen egészséges szülőktől is származhatnak recesszív betegségben szenvedő gyermekek ha mindkét szülő hordozza a hibás allélt. A fő vízfolyások szabályozásával a legtöbb ártéri tölgy-kőrisszil erdő eltűnt. összenőtt ujjak. Csak fenil-alanin-hiányos táplálkozással lehet védekezni a hatás ellen. hiszen a heterozigótákban is kialakulnak. és puhafaültetvények. A vízkészletgazdálkodás szintén negatív hatást gyakorolt a biológiai sokféleségre. füves ökoszisztémák kárára történt (fekete fenyő a dolomit sziklagyep. és jelenleg eléri az 1.majd válaszoljon a kérdésekre! „Az emberi tevékenység térnyerése előtt Magyarország jelenlegi területének több mint 70 %-át borították erdők. a kötőszöveti rendszert és az izomzatot érintik. Az erdőterület kiterjedése az elmúlt 50 évben 600 000 hektárral nőtt (1980 óta 100 000 hektárral). amelyek súlyos agyi károsodást okoznak. hogy szétdarabolták az élőhelyeket és az ökológiai folyosókat. Így öröklődik például a sokujjúság. a vázrendszer elváltozását okozzák. Pontosabb biokémiai vizsgálattal azonban jó néhány esetben kimutatható. Ez elsősorban a gyorsan növő fafajok és fajták telepítésének következménye (ezek most az összes erdőterület 10 %-át adják). Magyarországon a lakosság 85 %-ában megtalálható az Rh-faktor D-antigénje.vércsoport dominál az Rh vércsoporttal szemben. mert hiányzik szervezetéből egy lebontó enzim. ha mindkét szülő heterozigóta a betegségre nézve). amely gyakran unikális. és miért harcolunk ellenük napjainkban? Milyen fajokból állnak a puhafaligetek. mert a másik. Az ilyen betegségek száma több száz. Az utak és autópályák bővítése szerte az országban akadályokat állított a vándorló fajok elé azáltal. ez ma alig éri el a 20 %-ot. A recesszív allél ezekben a betegségekben sokszor azt jelenti. A recesszíven öröklődő betegségek csak homozigóta formában alakulnak ki. fenyők és akácosok a homokos területek esetében). akkor az utód már nem örökíti tovább a hibás allélt. a “tejcukormérgezés” és a súlyos szellemi fogyatékosságot okozó fenilketonuria nevű anyagcserezavar. de többségük rendkívül ritkán fordul elő. és miért telepítették őket a keményfaligetek helyére? Mit gondol miért okozott olyan óriási pusztítást a Magas Tátrában az elmúlt évi orkán? Milyen erdőtelepítési politikával lehetett volna elejét venni a katasztrófának? . a süketnémaság bizonyos formái. hogy a hibátlan allél csak többé-kevésbé képes pótolni hibás párjának működését. így kialakul a betegség. A tejcukormérgezésben szenvedő csecsemő nem tudja feldolgozni az anyatej vagy a tehéntej tejcukortartalmát. B tétel: Az emberi tevékenység hatásai Olvassa el az alábbi idézetet (Magyarország környezeti mutatói 2000. Az őshonos fafajokból álló természetközeli elegyes erdőállomány még mindig az összes terület felét teszi csak ki. Ezeket a csecsemőket csak tejmentes diéta mentheti meg. A fenilketonuriás betegek nem képesek a fenil-alanin aminosav normális anyagcseréjére. Ha dominánsan öröklődő betegségben szenvedő emberek utóda egészséges lesz (ez csak akkor lehetséges. Mérgező végtermékek halmozódnak fel vérükben. különösen a vizes területeknek a művelhetőség érdekében végzett intenzív lecsapolása és a folyószabályozás járt ilyen következményekkel. illetve mezőgazdasági területek kerültek a helyükre… „ Milyen erdőtársulások borították hazánk területét az emberiség térnyerése előtt? Mi a közös a feketefenyőben és az akácban ? Miért erőltették telepítésüket ötven évvel ezelőtt. A dominánsan öröklődő emberi betegségek öröklődése könnyen követhető. recesszív allél nem jelent problémát. A recesszíven öröklődő emberi betegségek megfigyelése lényegesen nehezebb feladat. Így heterozigóta állapotban a betegséget okozó. Recesszív módon öröklődő emberi betegség a teljes fehérbőrűség (albinizmus). vagy a törpeség egyik formája.). hogy a hibás allél nem működik. Homozigóta recesszív állapotban egyik allél sem fejti ki a szükséges hatást. hibátlan allél a szükséges működést ellátja.8 millió hektárt.

Az alföld ártéri területein tölgy-kőris-szil keményfa ligeteket. A gyorsan növő „papírnyárasok” mintegy 15 év alatt vágásérettek. Ökológiai hátrányaik miatt ma már hivatalból üldözendők. Sajnos a nemesnyárasok is jelentősen csökkentik a természetes diverzitást a gyepszintben. tájidegen fajok. Ráadásul a gyökérsarjakról vegetatíven is kiválóan szaporodó akác tolakodó gyomfává vált. azok jobban ellenálltak volna az orkán pusztításának. a bükkösök követték egymást a magassági övek szerint. a gyertyános-tölgyesek. a szárazabb. A puhafaligetek favorizálása a keményfaligetek helyén kizárólagosan gazdaságossági kérdés. A feketefenyő és az akác sem őshonos hazánkban. löszborította területeken az alföldön és a dombvidéken lösztölgyesek voltak. eltűnt. kemény fája pedig ipari célokra sokoldalúan felhasználható. égeres láperdőket. Telepítésük következtében azonban az élőhelyeken a nagy diverzitású eredeti ősgyepek eltűnnek. tehát gyorsan megtérülő befektetés a telepítésük.Kifejtés: Hazánk területét az emberiség térnyerése előtt – az utolsó jégkorszakot követő időkre gondolva – klímazonális és intrazonális erdők és erdőspuszta borította. és helyüket „fenyősivatag” vagy „akácsivatag” váltja fel. Az ember megjelenését követően előbb a földművelés és a legeltető állattartás. Ha akkor az eredeti vegetációnak megfelelő kevert erdőállományokat telepítették volna. hiszen az akác jó mézelő. A sokkal értékesebb keményfák azonban csak 80-100 év múlva vágásérettek. majd a lecsapolások írták át a táj arculatát. A hegyvidéken a klímazonális erdőtársulások: a cseres-tölgyesek. Az óriási fenyőpusztítást a mintegy 100 évvel ezelőtti homogén lucfenyvesítés okozta. főleg az Alföldön. Telepítésük látszólagos gazdasági hasznosságuk miatt történt. . Az őshonos erdőállományok jelentős hányada.

testanyagaikon keresztül azt visszajuttatják a táplálkozási hálózatokba.12. az esetek túlnyomó többségében a fotoszintetizáló növények képezik. amely ilyen formában biztosítja a fogyasztók testfelépítéséhez és életműködéseihez szükséges energiát. ha a zsákmánya a vízben más apróbb. ők a termelő szervezetek. A növények által felvett szervetlen anyagokból a Nap fényenergiájának segítségével növényi szervesanyag lesz. akár mint predátor. Mivel a gyapjaslepke hernyóját vagy a mezei pockot stb. harmadlagos fogyasztó a csuka. számos bogárfaj stb.). gombák és baktériumok. Mivel őket is fogyasztják. ezt rendszerint különböző állatok végzik. A harmadik csoportot az elpusztult szervezetek anyagait hasznosító lebontók alkotják. növények vagy állatok szerves anyagaival táplálkoznak. A nyagforgalom és energiaáramlás az ökoszisztémákban Értelmezze és példák segítségével mutassa be a termelők. valamennyi populációt érintik.egerész ölyv. Ők más élőlények. Elméletben 6-7 tagú táplálkozási láncok is összerakhatók. A lebontók lehetnek állatok (például a keselyűk. amelyek kívülről kapják a működésükhöz szükséges energiát. ezért fogyasztók. és a foszfor körforgásának útját! Ismertessen emberi tevékenységeket. A többi élőlény csak a már kész szerves anyagot képes különböző módon másodlagosan hasznosítani. míg a szervetlen anyagokká való átalakítás a mikroorganizmusok feladata. rovarlárvákat fogyasztó kishalakkal táplálkozó ragadozó hal. a valóságban azonban sokkal rövidebbek. A táplálékláncok révén a társulásokban anyagkörforgalom és energiaáramlás valósul meg. általában 3-4 tagbél állnak. A különböző szerepű élőlények a társulások táplálkozási szintjeit képezik.karvaly. amelyek befolyásolják ezen anyagok körforgását! Ismertesse a lehetséges következményeket és teendőket! Az ökoszisztémákban a populációs kölcsönhatások közül a táplálkozási kapcsolatok valamilyen formában. A populációk között az egy irányú fogyasztott-fogyasztó kapcsolatok alkotják a táplálékláncokat. harmadlagos vagy akár negyedleges fogyasztók is lehetnek. Mivel a Nap energiájának segítségével szervetlen anyagból is képesek szerves vegyületek felépítésére. Az elsődleges energiaforrás alapvetően a Nap sugárzó energiája ( a kemoautotróf prokarióták esetében kémiai energia. Ezért a lebontókat visszamentőknek is szokták nevezni. de őt már nem fogyasztják. fogyasztók és lebontók szerepét az ökoszisztémák anyag és energiaforgalmában! Határozza meg az elvi különbséget az anyagforgalom és az energiaáramlás között! Ismertesse a szén. A táplálékláncoknak három alapvető típusát különböztetjük meg. A társulások nyílt anyagi rendszerek. Ilyen például a kocsányos tölgy-gyapjaslepke hernyó. Tevékenységüket aprózással kezdik. a csúcsragadozó. A lebontó szervezetek a bontott anyag egy részét saját testükbe építik be. a ragadozók másodlagos. energiában szegény elemek vagy vegyületek kerülnek vissza a légkörbe és a talajba miközben a termelők számára újra felvehetőkké válnak. negyedleges ragadozó például a növényi plankton-állati plankton-apró ragadozó rákok-kisebb tengeri halak-lánc végét lezáró tonhal. A másodikot csoportot a fogyasztók képezik. táplálkozási lánc. amely csak fogyaszt. a táplálékláncok a természetben a táplálkozási hálózatok bonyolult rendszerét képezik A táplálékhálózatok szerkezete különböző lehet. Másodlagos fogyasztó például a karvaly. akár mint préda. A növényevők az elsődleges fogyasztók. ez azonban napjainkban nem jelentős a bioszféra egésze szempontjából). vagy a zabmezei pocok. Az energia beépül a zöld növények fotoszintézise során . számos más ragadozó is elfogyaszthatja. Első láncszemét azonban minden esetben az autotróf szervezetek. amely rovarevő énekesmadarakat zsákmányol. az oxigén. A növények testanyagaik formájában raktározzák a kémiai energiává átalakított napenergiát. A táplálkozási hálózatok utolsó láncszeme mindig egy ragadozó. Az élőlények pusztulásával a lebontó szervezetek tevékenységének következtében az anyagok mint kis molekulájú.

Ez az ökológiai rendszerek szempontjából. de nem is csökken. Az egyes . a kémiai energia átalakulhat munkává és hővé. egy része hő formájában szükségszerűen a környezetben távozik. a harmadik irány pedig az a lehetőség. Az egyes szinteken fellépő energiaveszteség miatt a társulások energiaellátása állandó utánpótlás révén biztosítható csak. hogy a minden biocönózisban a rendelkezésre álló kémiai energia mennyisége a megkötött fényenergia mennyiségétől és hasznosulásának mértékétől függ. Az elfogyasztott szervesanyagnak pedig alig 4 %-a épül be a szervezetükbe. ezeket a vegyületeket a fotoszintézis során történi átalakításuk közben "töltik fel" az autotróf szervezetek kémiai energiával miközben testanyagaikká alakítják őket. Az ökológiai rendszerek élőlényei termodinamikai szempontból a rendszerbe belépő energiával munkát végeznek és hőt termelnek. amely emberi fogyasztás esetén mindössze 1kg testtömeg gyarapodáshoz vezet. Ebből következik. hogy a termodinamika törvényszerűségei alapján a különböző energiaformák egymásba történő átalakulása során az energia egy meghatározott hányada szükségszerűen hőenergiává alakul át és elhagyja a rendszert.5 %-át képesek a szervezetükbe építeni. másfelől pedig a termodinamika második főtétele szerint az energetikai folyamatok során termelt hő nem tud teljes egészében munkává alakulni. ami persze megfelelő energiatartalomra számolható át. a többit ürülék formájában leadják. Általában egy nagyságrendnyi a tömegcsökkenés szintről szintre haladva. alacsony energiatartalmú vegyületek formájában lép be a társulásokba. egy másik. minél hosszabb egy tápláléklánc. Így csak a fennmaradó egyre csökkenő hányad jut préda formájában a tápláléklánc következő szintjére. Az egyik lehetőség. hogy a szervezet önfenntartásához elhasználódik. Ennek egyik oka. mert egyfelől a társulások nyílt rendszerek. Ezért a biocönózisokban minden egyes táplálkozási szinten a kilépő hő formájában energiaveszteséggel kell számolni amit kívülről pótolni kell. hogy beépül a szervezetbe. Természetesen a társulások működésére is érvényesek a termodinamika törvényei. kémiai energiává alakítva áll a társulás rendelkezésére. annál nagyobb az energiaveszteség. miszerint egy elszigetelt rendszerben az energia mennyisége változatlan marad.keletkező szerves vegyületekbe. a másik pedig az. Az első főtétel az energia megmaradását mondja ki. Egyetlen egyedben a táplálékkal felvett energia útja háromféle lehet. A termelőktől indul ki és a táplálkozási szinteken keresztül a csúcsragadozó felé halad. 10 000 tonna növényi planktonból 1000 tonna állati plankton lesz. Pontosabban annyi sem. nem növekedhet a mennyisége. mint kémiailag kötött energia elhagyja a szervezetet. Az energia vándorlása során azonban minden táplálkozási szinten jelentős veszteséggel kell számolni. de az energiafajták összege a kiindulási energiánál nem lehet több. Az energia útja egyirányú áramlás a társulásokban. Vizsgálati adatok szerint a növényevő állatok az elfogyasztott tápláléktömeg 38 %-át hasznosítják csupán. másodlagos stb. A növények a rendelkezésükre álló sugárzó energiának azonban alig 0. A társulásokban az anyagforgalom az energiaáramlástól elválaszthatatlan. Az adott rendszerben ennél több nem termelődhet. a többi anyag energiatartalma az életműködéseik fenntartásához szükséges. Ezt a Nap sugárzó energiája biztosítja. Ebből 10 kg ragadozó haltömeg épülhet fel. azt jelenti. hogy az energia egy hányada szintenként az életfunkciók működtetésére elhasználódik vagy ürülékkel leadásra kerül. amelyek nyíltak. A termelők által megkötött napenergia tehát szerves vegyületek formájában. Az anyag ugyanis energiában szegény. ez a planktontömeg 100 kg planktonfogyasztó kishalak testtömeg gyarapodásához elegendő. tehát energiaveszteséggel kell számolni. majd a lebontó szervezetek zárják a sort. A társulások energiamozgásának állomásai a termelőktől az elsődleges. fogyasztókon keresztül a csúcsragadozók felé halad. hogy ürülék szerves anyag tartalmának formájában. Hasonló utakra kerülhet az energia a társulások szintjén is. A fogyasztó szervezetek a szerves vegyületek felvételével jutnak a kémiai energiához. a rövidebb táplálkozási láncok jobb hatásfokúak. A ragadozó táplálékláncok energiahasznosítása ugyancsak rossz hatásfokú.

A bioszférában a foszfor legnagyobb része különböző kőzetekben és a tengerek mélyén üledékekben van jelen. Végeredményben a lehullott csapadéknak csak igen kis hányada épül be a fotoszintézis során kötött hidrogén formájában a társulások élő szervezeteibe. Nagy mennyiség raktározódik a fosszilis energiahordozókban (szén. Az ökoszisztéma növényei adott mennyiségű felszívott vizet párologtatással a levegőbe juttatnak. A két folyamat között azonban lényeges különbség. A növényzetre kerülő csapadék zöme lefolyik és szintén a talajba kerül. Mindezekből kiderül. hogy az ökoszisztémákban az energiaáramlás és az anyagforgalom egymástól elválaszthatatlanul zajlik. és a folyamat kezdődik előről. újra beépülhetek a fotoautotróf szervezetek testébe. a fotoszintézis vagy kemoszintézis során a légköri szén-dioxidot szénhidrátokba beépítve szerves vegyületekké alakítják. vagy a felszínen elfolyik és végső soron újra a nyílt vizekbe kerül. A kismolekulájú anyagok a fotoszintézis során újra feldúsulhatnak energiában és nagymolekulájú szerves vegyületekké redukálódhatnak. onnan újra átvándorolhatnak a fogyasztók testanyagaivá. energiában gazdag vegyületek bomlanak le miközben energiatartalmuk az életműködésekre fordítódik. hogy az ökoszisztémákba az autotróf szervezeten keresztül belépő energia végigvándorol az egyes táplálkozási szinteken. többé kevésbé újra rendelkezésre állnak. majd fehérjéket. Számuk a hatvan évek végén mintegy 25 millió volt. A foszfor egy része mint a guano (madárürülék) alkotóeleme is visszakerül a szárazföldre. A molekulárisan a levegőbe került oxigén a szervezetek légzése során vízzé alakul és visszakerül a vízciklusba. zsírokat. Az energiaforgalommal szemben. Az állatok ivóvízzel is foszfát-ionokhoz juthatnak. Ezek a szerves anyagok az autotrófokból a heterotróf fogyasztókba kerülnek. A szén körforgásánal legfőbb mozgatója az autotróf szervezetek működése. A populációk táplálkozási kapcsolatai révén megvalósuló anyagforgalmi folyamat az anyagok biológiai ciklusa. az anyagokra a társulásokban a körforgalom a jellemző. a keletkező kismolekulájú energiában szegény vegyületeket pedig a sejtek leadják. kőolaj. és nukleinvegyületket állítanak elő belőlük. amelyek energianyerés céljából a légzés során a levegőből felvett oxigénnek újra széndioxiddá oxidálják vissza. A talajba szivárgó víz jelentős része a növények számára felvehető állapotban marad a talajban. majd eltávozik belőle. ahol a felhők lehűlése kicsapódáshoz vezet. A Föld felszínére visszahullott csapadék vagy a talajba szivárog. A víz körforgása során a Föld felszínéről elpárolog és gőz formájában a légkörbe kerül. Például Peru part menti halban gazdag vizei rengeteg halászmadarat tartanak el. részben közvetlenül a csapadékból kerül a víz. Ennek negatív következményei . hiszen a légzés során nagymolekulájú. A szén a bioszféra légkörében szén-dioxid gáz. Ekkora madártömeg fészkelőhelyeinek környékén óriási mennyiségben keletkezik guanó.szinteken bekövetkező energiaveszteség anyagveszteséget is jelent. A társulásokba tehát részben a talajból. amelyet műtrágyaként hasznosítanak. A leadott anyagok nem vesznek el a társulásból. Az elpusztult élőlények testanyagaiban lévő szén a lebontó szervezetek tevékenységének következtében ugyancsak szén-dioxiddá alakul vissza. A kőzetek kémiai mállása során a víz kioldja a foszfátokat a kőzetekből és ezek a növények számára felvehetővé válnak és bekerülnek a táplálékláncba. így egyirányú folyamat. amely egyirányú folyamat. Az elpusztult élőlények foszforvegyületit baktériumok tárják fel és teszik újra felvehetővé. a vízben mint oldott szén-dioxid gáz és hidrogén-karbonát illetve karbonát-anion. az üledékes kőzetekben mint karbonátsók van jelen. a társulások anyagai azonban állandó körforgalomban vannak. földgáz) illetve a élő szervezetekben különböző szerves vegyületek formájában. Ezzel együtt és egy időben anyagvándorlás is folyik. Az ember például a fosszilis tüzelőanyagoknak a körforgásba történő gyors visszahozásával szól bele a biogeokémiai körforgalomba. Az oxigén részben mint a víz-. részben mint a szén-dioxid összetevője vesz részt a biológiai ciklusban.

mint az alkoholé. azaz az érelmeszesedést.-II. fejfájás. A magyar lakosság több mint harmada dohányos. a koncentráló képesség romlása.old. de belül rendkívül nagy felületű zsák. nyugtalanság. A nikotin okozta ártalmakat szinte fel sem lehet sorolni. másrészt a dohányzási égéstermékek rákkeltő voltával magyarázható. rosszul érzi magát. majd az ásványi anyagok berakódását. Napjainkban a fejlett országok 15 év feletti lakosainak 25-34 %-a dohányzik. például a trópusi esőerdőké. A függőség miatt a dohányzásról csak nagy akaraterővel és hosszú idő alatt lehet leszokni. kínzó vágy a cigaretta után és még sorolhatnánk. a nők 35 %-a. A vérbe is jutnak olyan égéstermékek és kémiai anyagok. Dohányzáskor a tüdőbe jutó füstből a nagy felületen a tüdő számos egészségkárosító anyagot megköt. A cigaretta megvonása. 102. és ezért nagy produktivitású ökoszisztémák írtása is. A tüdő fejlődéstanilag a bélcső kitüremkedésének fogható fel. az agyvérzés. ami azt jelenti. A dohányosok túlnyomó többségében függőség alakul ki a dohányzással kapcsolatban. a legveszélyesebbek az érelmeszesedés. sajnos ezek nagyobb része egyúttal erős dohányos is. Romboló hatása nem látszik olyan egyértelműen. a szívinfarktus és a tüdőrák. Ez az oka annak. . Magyarországon a férfiak 45. egy vakon végződő. amelyek meggyorsítják az érfal lipid megkötését. különböző rákkeltő anyagokat is. a dohányzás abbahagyása kellemetlen tünetekkel jár: fáradékonyság. mégis törékenyebbé vált érfal könnyebben eredményez agyvérzést vagy infarktust illetve érszűkületet. ingerültség. A függőség kettős: elsősorban nikotinfüggő a dohányos. hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felé adatokat közlő országok közül a népesség számához viszonyítva Magyarországon hal meg a legtöbb ember tüdőrákban…” Hogyan függ össze a tüdőrák kialakulása a dohányzással? Milyen összefüggés van a dohányzás és az érelmeszesedés között? Hogyan függ össze az érelmeszesedés a szívinfarktus vagy az agyvérzés kialakulásával? Kifejtés: A dohányzás rendkívül egészségkárosító szokás. alvászavarok.ábra !! „ A dohányzás sajnos társadalmilag elfogadott szokás. 95. másodsorban pszichés függőség is kialakul.) valamint a grafikon összevetésével fejtse ki a véleményét a dohányzásról! Ábra: Biol II. alkalmakkor rágyújtási kényszert érez. B tétel: A dohányzás ártalmairól Olvassa el az alábbi szöveget és az idézet (Fazekas-Szerény: Biológia I. Ha nincs lehetősége rágyújtani.például az üvegházhatás fokozódása a nagymennyiségű szén-dioxid légkörbe juttatása révén Negatív emberi hatás egyes nagydiverzitású. A megvastagodott. ideges lesz. elhízás. hogy a dohányos ember bizonyos helyzetekben. Fontos lenne a nemzetközi szerződések megkötése és ezek betartása a gazdag és a szegény országok között. A tüdőrák és a dohányzás közötti egyértelmű összefüggés egyrészt a tüdő anatómiájával.

és társulási szinten is értelmezhető fogalom. A társulások sokféleségének két szélsőséges esete elméletileg. az egyes gének alléljeinek sokféleségéről. A társulás fajokban való gazdagságát és a fajok egymáshoz viszonyított gyakoriságát fejezi ki. A biológiában populációs szinten. (Kiegészítő anyag: A Simpson-index alapján számolva a diverzitás értéke annak a valószínűsége. E két szélsőséges állapot nyilvánvalóan csak elméletben létezik. Állati populációt feltételezve. hogy a vizsgált társulás két véletlenszerűen kiválasztott eleme különböző legyen. annál nagyobb a genetikai sokfélesége is. A tétel: A diverzitás Mi a diverzitás ? Milyen módon fejezhetjük ki objektíven egy társulás diverzitását? Milyen egy természetes társulás diverzitása? Milyen szerepet játszik a genetikai diverzitás a populációk fennmaradásában? Hogyan függ össze a társulások szervesanyag termelése – produktivitása–és a diverzitás? Hogyan függ össze a társulások stabilitása és diverzitásuk? Hogyan változik a társulások diverzitása a természetes szukcessziós folyamatok során? Meddig növelhető a társulások diverzitása? Hogyan befolyásolta az ember megjelenése a bioszféra diverzitását? Mivel magyarázható a kis diverzitású szántóföldi monokultúrák nagy produktivitása? Miért fontos a Földünkön kialakult biodiverzitás megőrzése? Hogyan lehet az évmilliárdok alatt kialakult biodiverzitást megőrizni? Hogyan szolgálhatják ezt a természetvédelmi területek? A diverzitás latin eredetű szó.13. A populációkban beszélhetünk a genetikai anyag. ezt az általános bizonytalanságot becsli. a termőtalaj pedig előbb utóbb kimerül. amely az adott élőhelyen pusztulásra van ítélve. addig. sokféleséget jelent. A Shannon-Wiener féle entrópiafüggvény bonyolultabb matematikai formula. A diverzitási mutatóknak valamely rendszer változatosságát kell kifejezniük. ha egy társulásban minden egyed azonos fajhoz tartozik. csak kannibalizmus esetén marad fenn ideig-óráig a populáció. nincs anyagkörforgás. amíg egy elemnek (a mi esetünkben egy fajnak) egy csoporthoz ( a mi esetünkben a társulást felépítő populációhoz) való tartozását meg nem állapítjuk. (Társulás diverzitásának elemzésekor két véletlenszerűen kiválasztott egyed másik fajhoz tartozzon). de a lebontó populációk hiánya miatt az elpusztult szervezetek szerves anyag tartalma nem kerül soha vissza a talajba. az nem felel meg a társulás kritériumainak. A fenotípusos diverzitás az élőlények megjelenő tulajdonságaiban mutatkozik meg. Társulástani fogalomként a társulások jellemzésére szolgál. Ezek bonyolultságukban – és ezért pontosságukban – térnek el egymástól. és a realizálódó génváltozatok következtében alakul ki. Általában minél nagyobb a populáció egyedszáma. . akkor nem társulás hanem egy populáció. Ugyanis ha a "társulás" csak egyetlen fajból áll. Ehhez legalább két szempontot kell figyelembe venniük. ami addig áll fenn. mert túl sok információt próbál belesűríteni egyetlen adatba. ha minden egyed egy másik faj képviselője. Figyelembe kell venni az egymástól eltérő. hogy hányféle populáció építi fel a társulást) és figyelembe kell vennie azok egymáshoz viszonyított gyakoriságát is. ez a genetikai sokféleség. A diverzitás értéke egyszerre veszi figyelembe a fajok számát és a különböző populációkhoz tartozó egyedek számát is. azaz a megkülönböztetett "féleségek" számát (azaz a diverzitás ökológiai értelmezésében azt. ameddig az utolsó egyed egyedül nem marad. Növénypopuláció hosszabb ideig élhet. ) A diverzitás fogalmának általános alkalmazhatósága éppen azért nehéz. illetve. Mindezek figyelembevételével a diverzitás különböző matematikai függvényekkel fejezhető ki. hiszen a rendelkezésére álló erőforrások végesek.

Spontán mutációkkal a genetikai diverzitás csak nagy késéssel "követi" a populáció terjeszkedését.A természetben a sokféleség értéke mindig valahol a két lehetőség között helyezkedik el. amelyek Földünk legnagyobb diverzitású élőlényegyüttesei. az egyes fajok kölcsönhatásaikkal egymás evolúcióját "serkentve" alakítják a társulás összetételét. Legnagyobb produktivitást a trópusi esőerdők mutatnak. például mindössze négy populációból áll és egyetlen tápláléklánccal jellemezhető a társulást felépítő populációk fogyasztó-fogyasztott viszonya. rátermettsége. Ha egy társulás alacsony diverzitású. egy olyan rendszerbe. akár mint fogyasztott. A szavannák. majd folyamatosan változó genetikai diverzitás a kapcsolatot a legváltozatosabb módon képes befolyásolni. produktivitásuk azonban igen nagy. ha valamilyen kedvezőtlen hatás következtében az elsődleges fogyasztó a négy populációból álló társulásban elpusztul. például hazai társulásaink közül a nádasok kis diverzitású társulások. A fogyasztó-fogyasztott kapcsolatrendszerben a meglévő. Minél sokfélébb. A táplálkozási szintekbe való beilleszkedés legalább ennyire fontos. Az ezt követő elszaporodás azonban épp ezért egy adott genetikai állománnyal is indul. Az öt fajból álló példánk esetében azonban az . a tűlevelű erdők és a tajga biomja mind egyre kisebb diverzitást és egyben alacsonyabb produktivitást mutat. tízszer annyi növényevő állat tud eltartani egy ragadozót. Ezt a koevolúciós (együttes evolúciós. Egy populáció genetikai diverzitása a populáció egy adott élőhelyen való megtelepedésekor adott. Ezt jól példázzák a nagy társulásegyüttesek. kb. Ennek a magyarázata a társulások működésében. létezésük. annál kisebb diverzitású a társulás. mintha öt faj képezné két elsődleges fogyasztó populációval. mert ezek akár mint fogyasztó. mert az ökológiai piramisok elmélete alapján össz testtömegét tekintve kb. amely a genetikai diverzitásnak függvénye. lesz a ragadozó szelekciós nyomása következtében. ez viszont a ragadozót szelektálja egyre gyorsabbá. Ugyanakkor akadnak a szabályt megerősítő kivételek is. A nagy tömegben keletkező elpusztult szerves anyag gazdag lebontó – detritofág – élővilágot (atkákat. emellett biztosítja számtalan specializálódott fogyasztó számára is az életlehetőségeket. határozza meg a továbbiakban a működő rendszerbe való beilleszkedését. A nagyobb populációméret viszont nagyobb genetikai diverzitás lehetőségét biztosítja. akkor az egész társulás összeomlik. a biomok szervesanyag termelései. A populációs kapcsolatok között a vetélkedés jelentős. Ezek közül a kapcsolatrendszerek közül legalapvetőbbek a táplálkozási viszonyok. egymás evolúciójára hatással lévő kapcsolat) kapcsolatot legtöbben a ragadozó és a zsákmányállat kapcsolatában elemezték. stb. Egy társulás annál stabilabb minél nagyobb a sokfélesége. a társulás kevésbé stabil. az új populáció genetikai adottságai. Mivel a populáció egy adott társulásba lép be. egyre terepszínűbb stb. Az eltartó testtömegek nagyobb egyedszámot jelentenek (legalacsonyabb egyedszáma egy tásulásban mindig a csúcsragadozóknak van !). A társulások fennmaradásának alapja az őket felépítő populációk között kialakuló kapcsolatrendszerek bonyolult hierarchiája. Ebben a kapcsolatrendszerben a fogyasztott mindig lépéselőnyben van. Ugyanis. gombákat stb. diverzebb egy közösség. amelyek mindketten a másodlagos fogyasztó számára zsákmányt jelentenek. rovarokat. valamennyi populációt érintik. minél nagyobb a diverzitásuk. amelyben meghatározott biotikus kölcsönhatások állnak fenn. Általánosságban a társulások szervesanyag termelő képessége annál nagyobb. fennmaradásuk törvényszerűségeiben keresendő. Egy társulásban a nagy szerves anyag tömeg magasfokú szerkezeti bonyolultságot tesz lehetővé. térhódítását vagy visszaszorulását. de nemcsak egyedüli meghatározó viszony. ravaszabbá stb. Ennek a legegyszerűbb modelljében a zsákmányállat egyre gyorsabb.) tart el. tízszer annyi termelői testtömeg tud eltartani egy elsődleges fogyasztót. Az azonos táplálkozási szinten álló fajok között a vetélkedés a meghatározó. kipusztul a másodlagos fogyasztó és a csúcsragadozó is. a füves puszták és a lomberdők. annál több faj építi fel. majd a sivatagok. ezzel nagyobb az adaptabilitás – az alkalmazkodóképesség – lehetősége is. és az alkotó fajok egyedszáma minél jelentősebb mértékben tér el.

ilyen területek alig maradtak. Ekkor semmisült meg – és azóta sem regenerálódott a mediterrán medence egykori erdővegetációja Európában. Sajnos mire ennek a felismeréséig az emberiség eljutott. Mára a bioszféra az emberi tevékenység következtében jelentősen átalakult. Ennek szerkezeti és működési sajátosságai megállapodottak. de még egyes országok szintjén sem. Az ember megjelenése a bioszférában kezdetben nem volt hatással a 3 és fél milliárd év alatt kialakult élővilág diverzitására. A társulás diverzitásának egy optimális érték fölé emelkedése az egész társulást sérülékennyé tenné. egyensúlyban vannak a környezeti tényezők – elsősorban az éghajlat – nyújtotta lehetőségekkel. amely együtt jár az őket felépítő populációk kicserélődésével és egy másik társulás kialakulásával. Így. Ez a populációk genetikai diverzitásának csökkenését eredményezné. A környezetükkel egyensúlyban lévő. Ennek az a magyarázata. minél nagyobb területeken meg kell őrizni a természetes ökoszisztémákat. A rendelkezésre álló erőforrások (és a tér is) végesek. Nem beszélve arról. hogy hiába jutott el a probléma megoldásának felismeréséig. egy kiindulási állapotból egy végállapot felé haladó folyamat. stabil társulások fajdiverzitása a közel optimális érték körül mozog. fennmaradása veszélybe kerülne. egyetlen faj. A fogyasztó-fogyasztott kapcsolatrendszeren túl az összes többi populációs kapcsolat is szerepet játszik a társulások stabilitásában. Az egyes fajok védelme nem segít a probléma megoldásában. fajszegények. amely elsősorban a hajókészítésnek esett áldozatul. A szimbiotikus kapcsolatok sokszínűsége a stabilitáson túlmenően növeli a társulások evolúcióképességét is. A szukcesszió végpontját jelentő társulás a zárótársulás vagy klímaxtársulás. századi "humán bomba" robbanásáig. hogy legyen. Ezek általában alacsony diverzitásúak. A megoldás egyetlen útja. a nagy diverzitás jellemzi. stabil társulásokat hatalmas. amely fennmaradásának további záloga is. de az egyes fajok egyedszáma nagy. Az ember negatív hatása az ipari forradalomtól felgyorsulva fokozódott a XX.A szántóföldi monokultúrák produktivitása sok esetben megközelíti vagy meg is haladja az ott eredetileg tenyésző természetes élővilág produktivitását. Ez minden ország és az egész emberiség közös feladata kell.egyik elsődleges fogyasztó populáció pusztulása nem eredményezi a társulás teljes megsemmisülését. A természet fajdiverzitásának megőrzése nem valósítható meg kis közösségek. amely alkalmazkodóképességük leromlásával járna.és több ezer állatfaj élt együtt. amelynek jól elkülöníthető fázisai vannak. A biotikus szukcesszió változatlan éghajlati körülmények között zajlik. a populációs kölcsönhatások sokfélesége. A folyamat első társulásai az úgynevezett pionír tásulások. A klímaxtársulást a fajgazdagság. bizonyos diverzitás-növekedés adott konkrét térben és időben csak a már meglévő populációk kárára. . optimális nagyságú területek érintetlen állapotban való megőrzésére lenne szükség. A mezőgazdasági művelés következtében a nagy diverzitású és nagy produktivitású. Az emberi kultúra fejlődése azonban már két-három évezreddel ezelőtt komoly következményekkel járt a bioszféra sokféleségére nézve. A természetes szukcessziós folyamatok a társulások hosszabb távon végbemenő megváltozásai. azok egyedszám csökkenésével valósulhatna meg. nagyüzemi monokultúrák váltották fel. ott ahol több száz növény. A bioszféra az evolúciója során feltehetően egy olyan optimális diverzitás szintjéhez jutott el. ha megvalósításának . hanem a trágyázás révén komoly anyag és energia utánpótlás történik. Egy társulás diverzitása nem növekedhet korlátlanul. közel azonos genotípusu egyedei tenyésznek. hogy a mezőgazdasági kultúrák nemcsak a Nap energiájának felhasználásával termelnek. hanem komoly kiegészítést kapnak az ember közvetítése révén (Nem a természetes körülmények között termelt szerves anyag mennyiség forog. A populációkban realizálódó sokféleség egy nagyon nagy alkalmazkodóképességet hordozó genetikai sokféleséget jelent az egész bioszféra szintjén is.) A bioszféra három és fél milliárd éves fennmaradásának és működésének alapja az evolúció során kialakult nagyfokú diverzitás volt.

tejet és tejterméket fogyasztanak. akik csak a húst nem eszik meg. . A legszigorúbb vegetáriánusok semmilyen állati eredetű élelmiszert nem fogyasztanak. A vegetáriánusoknak pontosan ismerni kell az általuk fogyasztott élelmiszerek tápanyag. A növekvő szervezet számára elsősorban ez az utóbbi megoldás fogadható el. Fontos a megfelelő mennyiségű és főleg minőségű fehérjebevitel.elsősorban fehérjetartalmát. sőt olyan vegetáriánusok is vannak. Csak így kerülhető el az. de tojást. és kevesebb köztük a magas vérnyomásos beteg…” Fejtse ki a véleményét az olvasottakról. A többség azonban csak a húst. A vegetáriánusok táplálkozása egyes vizsgálatok szerint egészségesebb. mint azoké.. B tétel: A vegetariánus táplálkozásról Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget. Védje meg egy vegetariánus vagy egy a vegetarináus táplálkozási mód ellen agitáló álláspontját! Kifejtés: Központba kell állítani. amely az állati eredetű ételekben van. hogy ez a táplálkozási mód ne okozzon hiánybetegségeket. vagy éppen húsfogyasztás egyaránt káros lehet. növényi eredetű tápanyagok fogyasztása is. a tojást és a tejet kerüli el.gazdasági és társadalmi korlátai vannak. Az adatok szerint 50–75 %-kal kevesebb közöttük a rákos halálozás. Széleskörű adatok szerint a vegetáriánusokban 30–70 %-kal kisebb a szívinfarktus előfordulása és a koszorúerek megbetegedésének kockázata. hogy a vegetáriánusok között lényegesen kevesebb az elhízott ember. hogy az ember mindenevő. Természetes következmény az is. még a vajról és a mézről is lemondanak. Kisebb arányban alakulnak ki bennük gyomor-bél megbetegedések és veseműködési zavarok is. alacsonyabb az ilyen táplálkozású emberek vérében a zsírszint. ásványi anyagokat is kellő mennyiségben tartalmazó. ezt bizonyítja a fogazata is. A túlzottan egyoldalú növényi. vitamindús. akik húst is fogyasztanak. ugyanakkor legalább ilyen fontos a rostokban gazdag. „Régóta ismert és ma már egyre jobban terjed a vegetáriánus táplálkozás.

az előtelepen az előtelepen néhány sejtből álló hímivarszerv alakult ki. és szelekciós előnyükre szolgált. amely az ősi magvaspáfrányoknál jelent meg. a makrospórából makroelőtelep. Ez azt jelentette. a nyitvatermő és a zárvatermő virág közötti különbséget! A virág képzés biotikus és abiotikus tényezőit! Az első szárazföldi növények. A mikrospórát termő leveleken nagyon sok mikrospóra érett be egyszerre. mert csak meghatározott. Ha a csészelevelek összenőttek. Ott megakadt. Ezekből az izospórákból (izo = azonos) alakult ki az előtelep és ment végbe a rájuk jellemző egyedfejlődés. azaz a részeit képező módosult lomblevelek egymáshoz közel erednek a virág tengelyén. hanem a spóratartó tokban fejlődésnek indult. A virágot hordozó hajtás utolsó szárrésze a virág kocsánya. A makrospórát termelő levelek termőlevelekké. A lepel a lepellevelekből áll. de lehet szabadszirmú is. Ismertesse a virág evolúcióját! Mutassa be egy mai virág általános felépítését. kisebb mikrospórákat és nagyobb makrospórákat termeltek. ezen helyezkednek el a virág részei. Rendszerint zöld. Szaporító hajtás. továbbfejlődött utódaikban a spórát termelő levelek átalakultak. Az ősi harasztok kezdetben egyféle spórát termeltek. A kocsány kiszélesedő része a vacok. A mikroelőtelepen jöttek létre a hímivarszervek. korlátolt növekedésű. Az egyedfejlődésnek a víztől történő teljes elszakadása a virág kialakulásával valósult meg. és kevés sejtből álló mikroelőtelepet fejlesztett. A csésze mindig a legkülső levélkör. Ez a szaporodási forma látszólag kedvezőtlenebbnek tűnik mint az izospórás harasztok szaporodása. a szárazföldön való teljes térhódításukat korlátozta. a csésze forrt. így ez a csoport heterospórás (hetero = különböző) haraszttá vált. A csésze csészelevelekből. A virág módosult levelekből álló. Ez tette lehetővé a növények szárazföldi körülmények közötti. A mikrospórából mikroelőtelep. A tétel: A virág kialakulása és felépítése. Ezeknél a harasztoknál a makrospóra nem hullott le a spórát termő levélről. a makroelőtelepen pedig a női ivarszervek. mert csak azok a petesejtek tudtak megtermékenyülni. gyors fejlődésnek indult. Kialakult a virág. a virág csupasz. széles körben való elterjedését. Mindkettőből önálló előtelep fejlődött. a párta sziromlevelekből áll. Módosult levelekből áll. mert a növény szaporodását szolgálja. hogy ivaros szaporodásuk folyamata vízhez kötött. rövidszártagú. hiszen részei lomblevelekből származnak. lepelről beszélünk. mivel óriási minőségi előrelépést jelentett az a változás. hogy kétféle spórát. ilyenkor a sziromleveleket pótolja. néha azonban nagy és színes. A virágot kívülről takarólevelek borítják. Ha mindkét takaró levélkör hiányzik. szaporító hajtás. Korlátolt növekedésű. Apró előtelepet fejlesztett. Az ősi harasztok egy csoportjában később megjelent a heterospóra. amelyen . Ha akadtak közöttük szárazabb körülményeket is elviselő csoportok. és utóbbi a virág védelmén túlmenően a megporzást végző rovarok odacsalogatásában is szerepet játszik. a hímivarsejtek egy csepp vízben jutottak el a petesejthez. A takarólevelek a csészére és a pártára különülnek. és fennállt az előtelep kiszáradásának a veszélye is. A szimmetriaviszonyok alapján megkülönböztetünk sugaras szimmetriájú virágot. beszéljen a típusairól. és egy vízcseppben a megtermékenyülés bekövetkezhetett. a mikrospórát termelő levelek porzókká váltak. Rövid szártagú. Így a hímivarsejt közvetlenül a petesejthez juthatott. A párta a virágtakaró levelek belső köre. A magvaspáfrányok legfejlettebb formái is 100 millió évvel ezelőtt kihaltak. A párta is lehet forrt.14. nem volt szükség a víz közvetítő szerepére. például a pirosló hunyor virága ilyen felépítésű. a párhuzamosan fejlődő mohák és harasztok többsége még nedves környezetben élt. Ha a csésze és a párta levelei egyneműek (teljesen azonos megjelenésűek). A heterospórás harasztok azonban fejlődőképesnek bizonyultak. és néhány sejtből álló női ivarszervében petesejtet érlelt. amelyek előtelepe mellett közvetlenül egy mikroelőtelep is kifejlődött. és a szél segítségével jutott a makroelőtelepre. amely hímivarsejteket termelt. Az előtelepek és az ivarszervek egyre kevesebb sejtből álló képződményekké redukálódtak. fajra jellemző méretet érhet el.

tanulmányozza át a grafikont! „A koszorúerek elmeszesedésének hatását már az 1700-as évek második felében leírták. portokokból. A növények virágképzéséhez meghatározott mennyiségű fény szükséges. Termesztett növényeink közül például ilyen a kender. A betegség mozgás közben fojtó és fájdalmas szorítást okoz a mellkasban.illetve külön hím egyedeken találhatók. mindenféle kitüremkedések. Ilyen például a gazdasági növényeink közül a rozs. Ez a magyarázata számos pollen allergén hatásának is. a kapor összetett ernyő virágzata stb. Ha a virágban csak az egyik ivar található meg. A pollenszemek gömbölyded vagy ovális alakúak. és kétoldalian részarányos virágot. A virágzáshoz szükséges fénymennyiség-igényt figyelembe kell venni a gazdasági növényeink termesztésekor. a növény kétlaki. amelyek a sziromleveleken. Az ilyen virág hiányos. bordás. a porzós virágok a címerben. egyetlen szimmetriatengellyel. A meddő virágokból mind a porzó. A hideg és a mérsékelt övezet növényei hosszúnappalosak. A kukorica egylaki növény. azok tövén vagy a vackon alakulnak ki és a háncsrész szállítóelemeiből származó magas cukortartalmú édes nedvet választanak ki. Ilyen például a napraforgó fészkesvirágzata. rácsos. mert legalább napi 12-16 órás folyamatos megvilágítás kell ahhoz. alsó állású. A belégzéssel az orrnyálkahártyára kerülő virágporszemek felülete irritálja a felhámot és erre a szervezet válaszreakciója a fokozott váladéktermelés. vagy a termőlevelek szélein összenőve zárt magházat hoznak létre. amely azonban megálláskor megszűnik. mind pedig a termő hiányzik. és a portokokat összekapcsoló csatlóból állnak. de hiányozhatnak ivarlevelek is. Hiányozhat valamelyik takarólevélkör. A bibe részei a bibeszál és a bibepárna. különböző alakú képződmények. Ezt az anyagot. azt magányos virágnak nevezzük. fogacskák stb. felszínük nem sima. A pollenzsákokban képződnek a mikrospórák. A betegség neve angina pectoris. A trópusi tájak nappalai rövidebbek. vannak rajta . mint a zárvatermőknél. A nektáriumok fontos szerepet játszanak a megporzást végző rovarok csalogatásában. Ha egy virágzati tengelyen több virág is kialakul. A porzók – azaz a mikrospórát termő módosult levelek – egy porzó porzószálból. Sugarasan szimmetrikus például a réti boglárka. A portokokban vannak a pollenzsákok. virágzatok jönnek létre. másnéven virágporszemek vagy pollenek. ha félig a vacokba süllyed. amelyekből valamelyik virágrész az evolúció során visszafejlődött. Ismerünk olyan virágokat is. a virág egyivarú. Apró. A görcsös rohamon nitroglicerin tartalmú spray-vel vagy tablettával azonnal segíteni lehet. A virágban a porzók és a termők az ivarlevelek. hiszen ez a kedvezőbb a megporzás szempontjából. Egyivarú virágai vannak például a kukoricának. A név latin eredetű. szemben a mindkét ivarlevelet tartalmazó kétivarú virággal. mellkasi szorongattatást jelent. középső állású. Ilyen például a kukorica. a termős virágok pedig a cső torzsavirágzatában találhatóak. B tétel: A szívizom infarktusról Olvassa el az alábbi szöveget. ha teljesen a vacokba süllyed csak a bibeszál emelkedik ki. amelyeknek 8-12 óra napi megvilágítás is elegendő. ami robbanóanyag összetevőként is . Ha az egyivarú virágok külön női. Az evolúció során a virágzatok mindig fejlettebbek típust jelentenek a magányos virágnál.kettőnél több szimmetriasík fektethető át. innen származnak a rövidnappalos növények. eltűnt a virágból. Ha a hajtáson csak egy virág van. hanem különböző módon mintázott. Ha a magház a vackon ül a virág felső állású. A termők magházból és bibéből állnak. hogy virágozzanak. A virágok járulékos részei a mézfejtők. A termőleveleken a magkezdemények vagy szabadon fejlődnek mint a nyitvatermőknél. mert mindkét jellegű egyivarú virága ugyanazon a növényegyeden megvan. kétoldalian részarányos az akác vagy a borsó virága.

Ehelyett több időt kellene tölteni aktív pihenéssel. a dohányzás. a túlhajszolt életmód. a vértől elzárt szívizomterületen oxigén. ami az érintett szívizomterület elhalását okozza. Rá kell venni az embereket a rizikófaktorok csökkentésére. illetve tápanyaghiányt eredményez.” Mely erek a koszorúerek? Mi a trombózis és miért eredményezheti a szívizomzat egy részének elhalását? Tegyen javaslatokat arra nézve. Ez a gyakran mikroszkópikus méretű rögöcske. ha a szív saját érrendszerének a hajszálereibe kerül és azt elzárja. elsajáttíttatni már az iskolában az újra élesztés szabályait. véletlenül derül ki. amelyek a szív saját vérellátását biztosítják. Ha a gyógyszeres kezelés nem hatásos. Már 1971ben évente mintegy 25–30 ezer szívizominfarktus lépett fel. A trombózis oka egy trombus. egy kis alvadt vérrög keletkezése a vérben. optimista társadalmi környezetet kellene teremteni.használatos. ezért a szív is megáll. kellő testmozgással. már közel egy évszázada alkalmazzák a betegség kezelésében. Ez a szívizominfarktus. A koszorúerekben is bekövetkezhet trombózis. A betegek egy része az első félórában meghal. sportolással. . az adatok azóta sem mutatnak semmiféle javulást. hogy. milyen lépéseket kellene össztársadalmi szinten tenni a kedvezőtlen tendencia megállításáért és megfordításáért! Kifejtés: A koszorúerek az aortából kilépő verőerek. fejleszteni a rehabilitációt. és csak egy későbbi vizsgálatból. a színusz csomó működése áll le az előbbi okok miatt. hogy a szív saját ingerületkeltő rendszerének kezdete. a beteg észre sem veszi. A bekövetkezett infarktusok egy része „néma”. hogy az ér koszorúszerűen futja körbe a szívet úgy látja el a szívizomrostokat. Hazánkban 1992-ben minden tizedik ember szívizominfarktusban halt meg. akkor műtéti beavatkozásra van szükség. Az életmódbeli szemléletváltáson túlmenően javítani kell az orvosi diagnosztikát. Az elnevezésük arra utal. és ezért a szív működése leáll. akkor reményük lehet a felgyógyulásra. Ha viszont túlélik az első 4–6 órát. Tilos az alkoholizálás. A leállás oka lehet az is. hogy infarktusa volt. A szívizominfarktusok többsége minden előjel nélkül következik be. Mindenekelőtt azonban nyugodt. A szívizominfarktusos esetek számának csökkenését mindenekelőtt életmódbeli változásokkal lehetne elérni.

vérnyirok vagy vér és nyirok együtt végzi az anyagtranszportot. A vérnyirok és a vér áramlása mindig határozott irányú körfolyamat. Legfejlettebb formájában valamilyen közvetítő anyag. részben azonban megszakad az erek folytonossága. a szervezeten belül a különböző anyagok szállítását valósítja meg. Evolúciós szempontból nyitott keringési rendszer az ősibb. ahol szükség van rá. Alapvetően tápanyagszállítást végez. A csalánozókra. Az ízeltlábúak például fejlettebbek mint a gyűrűsférgek. és a zárt keringési rendszer a fejlettebb. és ez teszi lehetővé. és ezeken a szakaszokon a vérnyirok a szövetek közötti résekbe kerül. hogy a fejlettebb állatoknak zárt. a célszervekhez. Az anyagszállítás egy másik formája az aktív helyváltoztató mozgásra képes amőbaszerű vándorsejtek közvetítése révén megy végbe. a gyűrűsférgek keringési rendszere azonban zárt. A vérnyirok áramlása lényegesen lassúbb. Ennek az a magyarázata. Ilyen anyagszállítás jellemzi például a szivacsokat. a kevésbé fejletteknek pedig nyílt keringési rendszere van. ezért keringési rendszer alakul ki. a fejlettebb szervezetekben nélkülözhetetlen a légzési gázok szállításában. légzési gázokat nem szállít. Részben a gyorsabb és irányultabb mozgást segítő erekben mozog. és lehet aktív anyagátadás illetve átvétel is két sejt között. Ilyen például a hengeresférgek anyagszállító rendszere. fontos szerepe van a sejtekben keletkező sokszor mérgező anyagcseretermékeknek a kiválasztás helyére történő elszállításában. hogy viszonylag hatékonyan részt vegyen a belső szervek közötti anyagszállításban. Legegyszerűbben az egyik sejtből a másik sejtbe történő közvetlen anyagátadással zajlik. részben pedig a raktározás helyszínére. később azon a helyen. keringési rendszerük a légzési gázok szállításában nem vesz részt. A tétel: Anyagszállítás az állatvilágban Milyen működést lát ez az anyagszállítás az állatvilágban? Hogyan valósul meg az egyes állattörzsekben? Milyen evolúciós változásokon ment keresztül? Mi a vér és mi a vérnyirok? Az anyagszállítás szervrendszere. Ez a folyamat lehet passzív. . Az anyagszállítás béledényrendszer révén is megvalósulhat. Az esetek többségében a légzési gázok szállítását is a közvetítő anyag végzi. faágszerűen dúsan szétágazó bélcsatornából áll. hogy a szervezetben a belső szabályozó anyagok eljussanak a termelés helyéről a felhasználás területeire. hogy az ízeltlábúak légzési rendszere fejlett. a hozott anyagot leadják. Noha a zárt keringési rendszer fejlettebb mint a nyílt. a laposférgek közül az örvényférgekre és a szívóférgekre jellemző . Ugyanakkor például a puhatestűek nyílt keringési rendszere légzési gázokat is szállít. A béledényrendszer vakon végződő. és biztosítja. amelyben az áramló folyadék visszatér kiindulási helyére. Tápanyagot és bomlástermékeket egyaránt szállítanak.15. A testfal és a bélcső mozgása által a testüregfolyadék áramlásba jön. mégsem jelenthető ki egyértelműen. amely szinte minden sejthez közvetlenül el képes juttatni a szükséges anyagokat. a szövetek tápanyagellátására pedig a nyílt keringési rendszer teljesítménye is elegendő. mint a zárt keringési rendszerben a vér mozgása. míg az ízeltlábúaké nyitott. A keringési rendszer lehet nyitott és lehet zárt. testüregfolyadék. A nyílt keringési rendszer szállítófolyadéka mindig vérnyirok. A vándorsejtek a szervezet egy pontján felveszik az anyagokat majd elvándorolnak. A testüregfolyadék a bélcső és a test fala között szabadon található. egyszerű diffúzió. ezért a szövetek ellátása gyenge hatásfokú. Az állatokban – fejlettségi szintjüktől függően – az anyagszállítás többféle módon is megvalósulhat. Működése következtében jutnak el a felszívott tápanyagok a felszívás helyéről részben a felhasználás.

a verőerek vagy artériák. a májhoz futó a májartéria stb. Ha légzési gázokat is szállít. a fejlettebb állatokban azonban üregekből álló bonyolultabb felépítésű szerv. rugalmasak.stb. ezáltal a testfolyadékot mozgásba hozza. mint például a puhatestűeknél. „függve tartót” jelent. hogy melyik szervhez futnak. hogy ez az élő szervezetekben is így van.A vérnyirok általában magas víztartalmú – gyakran 90 %-ot is kitevő – plazmából és alakos elemekből áll. összetétele azonban állatcsoportonként eltérő. gerinceseknek stb. amelyeken keresztül a vér elhagyja a szívet. amely egy önmagába visszatérő csőrendszerben. a szívbe visszavezető erek a gyűjtőerek vagy vénák. A vérplazma magas víztartalmú. A vénák elnevezése aszerint történik. például a veséhez friss vért szállító verőér a veseartéria. hogy az aorta a szív felfüggesztésére való. Az artériás vénás kapillárisok nagyobb átmérőjűek és a legrövidebb utat jelentik a kisartériák és a kisvénák között.). ezért állandóan friss vérre van szüksége. Na+. karbamid. Ezek az erek ugyanis a hullákban nem tartalmaznak vért. az érrendszerben kering. majd még vékonyabb hajszálerekre vagy kapillárisokra bomlanak. A fejlett állatokban az a kapillárisoknak két típusa van. amelyeknek a sejtjei meglehetősen lassú anyagcseréjűek. Arisztotelésztől származik. A hajszálerek fala rendkívül vékony. A valódi kapillárisok kisebb átmérőjűek és dús hálózatokat képeznek. amelyet összehúzódásakor kiprésel magából. Az aorta is görög eredetű elnevezés. A kapillárisok kisvénákká vagy venulákká szedődnek össze. aki úgy gondolta. az artériás-vénás kapillárisok és a valódi kapillárisok. Ha egyszerre mindig minden valódi kapilláris nyitva lenne a keringő vér mennyisége nem lenne elegendő. Számos olyan állati szerv van. molekulárisan oldott anyagok (szőlőcukor. A zárt keringési rendszer közvetítő folyadéka mindig vér. amelyek között a szervezet immunfolyamataiban és alvadási folyamataiban szerepet játszó sejttípusok mindig vannak. gyakran csak egyetlen sejtrétegű. megvastagodott falú ér. amelyek észrevétlenül vénás kapillárisokba mennek át. húgysav stb. Ennek a szervek szükséges vérellása szempontjából van jelentősége. hogy melyik szervtől jön az adott gyűjtőér. általában fontos összetevői a különböző oldott ionok (K+. A legnagyobb gyűjtőér. Annyiban mégis közös. Nyitott vagy zárt állapotban lehetnek a szervek vérszükségletének megfelelően. amelyen keresztül az anyagleadás és felvételkönnyen megvalósul. Ez a főverőér vagy aorta vagy az aortákra szétágazó aortatörzs. Az artériák kisebb verőerekre. Az alakos elemek különböző vérsejtek. A szív kitágulásakor nagyobb mennyiségű vért képes magába fogadni. Másoké viszont igen intenzív anyagcserét folytat. amely lehet egy egyszerű. A szívből kilépő erek. kisartériákra. A vér összetétele A vér színe haemoglobin tartalma miatt mindig piros. Az alakos elemek önálló. szabadon lévő sejtek vagy nagyobb . hogy mindig vérplazmából és alakos elemekből áll. a szívbe vagy a szívet körülvevő szívburok üregbe vezet vissza. vesznek részt.) és a kolloidális méretű fehérjék. levegőt tartalmazó eret jelent. különböző anyagok szállításában stb. a tüdőből érkező a tüdővéna stb. amelyek végül is a nagyobb gyűjtőerekbe egyesülnek. ugyanakkor a vér egy része feleslegesen folyna keresztül a lassabb anyagcseréjű szerveken. A szövetek felé tápanyagot és oxigént szállító kapillárisok az artériás kapillárisok. A plazma ionokat. Cl. arteriolákra ágaznak szét. Az artériák izmosfalúak. Utóbbiak a vér alvadásában. Elnevezésük aszerint történik. Központi része a szív. Az artéria görög eredetű szó. A véna elnevezés a latin vinni igéből származik. kis molekulájú szerves anyagokat és fehérjéket tartalmaz oldott állapotban. A szívből sok esetben egyetlen verőér lép ki amely később ágazik csak szét. és korábban azt hitték. például a vesétől elvezető a vesevéna. Ilyen például a külső fül sejtjei stb. a fővéna. Zárt keringési rendszere van például a gyűrűsférgeknek. a vérfestékek is a plazmában oldva találhatók.

S. nem pedig kiszűrődéssel odakerült sejtek. és a sejtek között szabadon mozgó szövetnedv. Mind nagyobb és nagyobb nyirokerekbe gyűjtik össze tartalmukat. A folyadék kiszűrődése következtében a vér sűrűsége nő. esetleg kisebb molekulákat tartalmazó. Keringő anyaga a nyirok. A nyirok egy részét szedik össze és juttatják vissza a gyüjtőérrendszerbe a nyirokerek. a nyirokkapillárisok. hogy a populáció egyedei nem azonos mértékben adnak utódokat a következő nemzedékbe. a vérlemezkék a véralvadás nélkülözhetetlen kellékei. . nyirok formájában található. Sejtek például a gerinctelenek különböző haemocítái. Edwards az egyedek csoportjai alatt a populációkat érti.J.szakaszok.WynneEdwards skót biológus azzal a nézetével borzolta fel az ortodox darwinisták kedélyét. hogy a szelekció egysége maga az egyed. hanem az egyedek csoportjai. hogy a szelekció egységei nem az egyedek. Elsősorban azt jelenti. Ugyanis a kapillárisok vékony falán a vér nyomásának hatására a plazma egy része átszűrődik. …A szelekció egységei tehát az egyedek. fehérjementes nyirokmennyiség. amikor tizenöt évvel ezelőtt W. főleg ionokat. majd válaszoljon a kérdésekre! „A darwini gondolat egyik központi eleme. 1977: Caring groups and selfish). hogy a szelekció egységei maguk a gének. a gerincesek vörös. Sejjtörmelékek például a gerincesek vérlemezkéi. Hiszen az előnyös vagy hátrányos tulajdonságok valójában gének formájában lokalizáltak a sejtekben. a szövetek között vakon végződő csövecskék formájában kezdődnek. kijelentvén. a „létért folyó küzdelemben” is az egyedek vesznek részt. végül a szív közelében a legnagyobb nyirokér egy alacsony vérnyomású vénába torkollik. Valóban ma már tarthatatlan a darwini nézet. Az utóbbi tizenöt évben fentről és lentről egyaránt sok támadás érte az egyedet mint a darwini elvek fókuszpontját. A nyirokkeringés a zárt vérkeringési rendszerrel rendelkező gerincesek nyílt keringési rendszere. Dawkins megállapítása a gének szintjén zajló szelekcióról realitás. Az alakos elemek közül a vörös vérsejtek az oxigén (és részben a szén-dioxid) szállításában nélkülözhetetlenek. a különböző fehérvérsejt-típusok a szervezet védekezési reakciói fontosak. A gének egy-egy tulajdonság kialakításában meghatározó szerepet játszó DNS. B tétel: A szelekcióról Olvassa el az alábbi idézetet. hiszen a szelekció valóban a populációk szintjén zajlik. vagy lehet a vörös vérsejtekben kötött formában. amikor Richard Dawkins angol biológus az én kedélyemet borzolta fel. így van például a gerinceseknél. egyet lehet érteni ezzel a kijelentéssel.C. Alulról pedig a közelmúltban. és az egyedek pusztán a gének ideiglenes tárházai…” Mi a szelekció ? Milyen szerveződési szintet ért Edwards az egyedek csoportjain? Mi a véleménye Edwards állításáról? Határozza meg a gén fogalmát! Véleménye szerint van-e reális alapja Dawkins kijelentésének? Indokolja meg válaszát! Kifejtés: A szelekció az evolúciós változások egyik leghatékonyabb előidézője. a vérplazmából származik. Igen.sejttörmelékek. A nyirokerek legkisebb átmérőjű szakaszai. ezért a hajszálerek későbbi szakaszain a vér növekvő ozmotikus nyomása miatt a kiszűrt nedv egy részét visszaszívják. A haemoglobin lehet oldott állapotban a vérplazmában.és fehérvérsejtjei. így található például a gyűrűsférgek vérében. A nyirokban előfordulnak alakos elemek is. Azonban mindig marad a szövetek között egy többé-kevésbé állandó koncentrációjú. Fentről akkor. (Gould. ezek azonban aktív mozgással odajutó fehérvérsejtek.

valamint lehetővé tette szaporodásuk víztől való elszakadását. és a végtagok. az életmódtól függő különbségekre! A kétéltűek – képletesen szólva – két tartózkodási közeg határán élnek. sőt a teknősöknél és a krokodíloknál a szarulemezek alatt a kötőszövet elcsontosodása révén létrejövő bőrcsontokat is találni. a túlzott felmelegedés elől hűvös. a termelt váladék azonban nem . ágyéki. amely biztosította a test felemelését és ezáltal a gyorsabb mozgást. amely tökéletes védelmet nyújt a kiszáradás ellen. szaporodásuk pedig vízhez kötött. amelyeknél hiányzik. A tétel: A kétéltűek és a hüllők Ismertesse a kétéltűek és a hüllők minden gerincesre jellemző tulajdonságait! Ismertesse testfelépítésük és életműködéseik különbségeit! Hozza kapcsolatba testfelépítésüket élőhelyükkel. és vízhez való kötődésüket. Mirigyek találhatók például a gyíkok egy részének kloakanyílása körül. A kétéltűek koponyája sok jelenlegi csontos hal koponyájánál egyszerűbb felépítésű. A kétéltűeknél jelenik meg először a szárazföldi állatokra jellemző ötsugarú végtagtípus. a felhám gyengén elszarusodó laphám. de mindig visszavezethető erre az alapvázra. A hüllők kültakarójának legkülső rétege viszont vastag szaruréteg. a szájüregbe a szájnyílás vezet. Mindkét csoport mozgásrendszere vázrendszerből és izomrendszerből áll. hanem az ősi típusú elődök koponyájából vezethető le. Változó testhőmérsékletű állatok. Izomrendszerük kiegyénült izmokból áll. a gerincoszlop és a végtagok váza. Ezek elsősorban feromonokat termelnek. háti. kereszt és farokcsigolyákra. nedves helyeket keresnek Kültakarójuk jól tükrözi élőhelyeiket. A mellső végtag függesztőöve a vállöv. Ennek belső vázrendszere az emberig bezárólag lényegileg azonos. Ezt tükrözi testfelépítésük és életműködéseik is. a combok belső felszínén vagy a teknősök egy részének a hát. Gyakran szarupikkelyekké vagy szarupajzsokká alakul.16. a tüdőlégzés hatékonyságának a növekedése. a hüllőkké fejlettek. Bőrük háromrétegű. A pigmentsejtek eredményezik az állatok színét. Emésztőrendszerük kezdeti szakaszába. Fejük elől lekerekített. A kétéltűek teste zömök. Eltérés. a hátulsó végtag függesztőöve a medenceöv. míg a hüllők lábai tolólábakká fejlődtek. a törzs. Az alatta lévő irharétegben pigmentsejtek és kisebb-nagyobb bogyós végkamrájú mirigyek találhatók nagy számban. a mellső és a hátulsó pár láb. A kétéltűekhez hasonlóan változó testhőmérsékletűek. A szárazföldi életmódot kültakarójuk elszarusodása. egyben megakadályozza a gyors lehűlést. ahol felmelegszenek. A koponya agykoponyából és arckoponyából áll. Fontos evolúciós változás.és a haspáncél találkozásánál stb. hogy a kétéltűek lábai még alig emelik fel a testet. A farkos kétéltűek alosztályában további testtáj a farok is. hogy a kopoltyúfedő váz megszűnt és kialakultak a belső fülben a hallás feltételei. Elöl a porcos szegycsont fekszik. A törzs váza a mindkét csoportnál a gerincoszlop. Ezzel szemben a hüllők az első igazi szárazföldi gerinces állatok. a bordákkal együtt a zárt mellkast hozza létre. és a helyzetük megváltozása révén magasabbra emelik a testet. fokozott oltalmat biztosít a környezet mechanikai hatásaival szemben. Törzsük széles. amely a kigyóktól eltekintve. Módosulhat ugyan a különböző csoportoknál. támasztólábak. testtájaik a fej. Ez kapcsolja a hasonló felépítésű végtagokat a törzs vázához. A szájüreg mirigysejteket gazdagon tartalmazó nyálkahártyával bélelt. A csigolyák száma változó. nyaki.. testhőmérsékletük a környezet függvénye. hát hasi irányban lapított. nyakuk nincs. A bőr mirigyeket alig tartalmaz. A vázrendszer három fő egysége a koponya. Hozzon példákat a hüllőkön belüli. A törzshöz kapcsolódik a két pár végtag. A túlzott lehűlés elől a napra húzódnak. Ezt a réteget a hüllők egy része időnként leveti. és ezzel együtt a bőrlégzésük redukálódása. A kétéltűek bordáik csökevényesek. Ennek az a magyarázata. A bőr a mechanikai védelmen kívül fontos szerepet játszik az állat vízfelvételében és a gázcseréjében is. A hüllőknél jelentik meg a gerincoszlop csigolyatájakra való differenciálódása. végtagjaik előnyösebb elhelyezkedése. életmódjukkal. hogy a kétéltűek koponyája nem a mai halak. A mirigyek közül egyesek nyálkát mások mérgező váladékot termelnek.

az ajkak a szárazföldi teknősöknél teljesen hiányzanak. A kétéltűek érzékeszervei közül kiemelhető a lárvaállapotban jellemző oldalvonal. A kétéltűek megtermékenyítése még külső. A hüllők légzőrendszere fejlettebb mint a kétéltűeké. A szájüreg folyamatosan megy át a garatba. míg a többi csoportnál szarupajzsok borítják. fogaik. A méregfog méregváladékát módosult nyálmirigy termeli. a gyíkoknál és a kígyóknál villás. Légzőfelületük azonban a madarak vagy az emlősök belső légzőfületét nem érik el. A hüllők keringési rendszerében a szív a két pitvaron kívül két kamrára is tagolódik. A kétéltűek kiválasztószervei páros ősvesék. A hüllők lágyhéjú tojásokkal szaporodnak. a máj és a hasnyálmirigy mindegyik csoportban megvan. Az utóbél kloakába nyílik. a tüdő hajszálerekben gazdag belső felszínének. valamint a hajszálerekkel ugyancsak dúsan behálózott bőrnek is. valamint a nukleinsavak emésztése. alkotja. ezeket a földbe rakják és a Nap melege költi ki őket. a garat és a légcső találkozásánál kialakult a felső gégefő. A garatból a nyelőcsövön keresztül a táplálék a gyomorba jut. garatra. A burok egyrészt a védelmet. a hüllőké már belső. a gégefő közvetlenül a zsákszerű tüdők üregébe megy át. A gázcserében szerepe van a szájüreg nyálkahártyájának. Nyelvük fejlett. azonban további differenciálódást mutat. A kétéltűek légzési szerve lárvaállapotban kopoltyú. egyébként kémiai érzékelést is végez. hogy szívük háromüregű. A hüllők ermésztőrendszere a kétéltűekhez hasonló felépítésű. Garatjuk a szájüregtől jól elkülönül. kanyargós. azonban így is csak az erősebb szagingerek . Bélcsatornájuk tagolt. Az alsó légutakat az alsó gégefő után két hörgő. A hüllők érzékszervei közül a tapintó. Mindkét csoport életfolyamataik szabályozását fejlett idegrendszer és hormonális rendszer biztosítja. ezek vezetnek a megnagyobbodott belső felületű. enzimeket nem tartalmaz. A kétéltűek lerakott petéit kocsonyás burok veszi körül. A felső légutak orrüregre. így a kisvérkör és nagyvérkör elkülönül. Vékonybelük rövid. A kígyóké. egyformák. A kétéltűek és a hüllők is váltivarúak. Ez alól csupán a krokodílok fogai kivételek. Vastagbelük is rövid.emésztőnedv. Bőrlégzésük nincs. változatos megjelenésű és működésű. A légútjaik fejletlenek. gyűrű alakú. Belső felszínük sima vagy felületnagyobbító redők húzódnak rajta. Kloakájuk van. Onnan a középbélbe kerül. Ide vezetnek az orrnyílások és a farkatlan kétéltűeknél már megtalálható az Eustach-féle fülkürt is. másrészt a fejlődő porontyok táplálását szolgálja. ha vannak. kifejletten tüdő és a bőr. Ez összefüggésben van a szárazföldön való zsákmányszerzés sokszínűvé való válásával. redős-kamrás szerkezetű tüdőbe. azaz légzésük a szájfenék mozgatásával történik. a gyíkoké és a kaméleonoké messzire kiölthető. azok már fogmederben ülnek. és a bal pitvar-bal kamrában haladó artériás vér a kamrák kismértékben keveredik egymással. A kétéltűek zsákmányukat főleg mozgékony nyelvükkel kapják el. ezért nyelik a levegőt. két vérkörük van. nem differenciáltak. Szájuk kétoldalt mélyen hasított. ahol befejeződik a fehérjék és végbemegy a zsírok és a szénhidrátok. A kigyók egy részére a méregfog jellemző. Tapintást szinte kizárólag a nyelv végez. légcsőre tagolódnak. A kétéltűek vérkeringésének legjellemzőbb vonásai. és a szív egyetlen kamrájában az artériás és a vénás vér keveredik Egyebek mellett ez az adottság is felelős a változó testhőmérsékletükért. A belőlük kiinduló húgyvezetők. folyamatosan cserélődnek. Ezen túlmenően a fejen lehetnek még tapintószőrök. A fogak a zsákmány megragadására és fogvatartására szolgálnak. Szaglószervük tökéletesebb mint a kétéltűeké. Egyedfejlődésük átalakulás. ahol megkezdődik a fehérjék lebontása. Ez utóbbiaknál zsákmányoló szerv. A jobb pitvar-jobb kamrában haladó vénás. A hüllők kiválasztószerve mát a legfejlettebb vesetípus. utóvese. a gerincoszlop két oldalán fekszenek. A kamrák válaszfala túlnyomó többségüknél azonban nem tökéletes. ránőtt fogak. szagló és ízlelő szervek fejletlenek. a vízi teknősöknél lágyak. a farkatlan kétéltűek lárvái az ebihalak. Mivel bordáik nincsenek vagy csökevényesek zárt mellkasuk sincs. amely egy vízi életmódra utaló érzékszerv. Rendszerint egész életen át.

Az utóbbiak azonban nem lettek betegek. stb. A vitaminokat zsírban oldódó és vízben oldódó csoportokba soroljuk. ami az élethez feltétlenül szükséges. felrepedezik. Mindezt látva egy holland hajóorvos arra gondolt. külső hallójáratuk nincs. szénhidrátok és ásványi sók vannak. valósággal „hőlátók. Indiában és Japánban tömegesen fordult elő a beriberi nevű betegség. jól fejlett hólyagszemek. Orrnyílásaikban lévő termoreceptoraikkal érzékelik a zsákmányállat testéből kisugárzó hőt. A történtek ellenére még sokáig fertőző betegségnek tartották a berinberit. a vízben oldódókat a szervezet nem tudja raktározni. fekélyesedhet. Benne szaglósejtekeket találni. A hüllők rendkívül érzékenyek a föld rezgéseire. ami megakadályozza a betegség kialakulását. Zsírban oldódó vitamimok: Az A-vitamin a látóbíbor alkotórésze. században a maláj államokban. hogy csak ott betegedtek meg a helybéli emberek. a fellépo betegségek az avitaminózis hiánytünetei. és ami ezek szerint a természetes táplálékokban benne van. hogy ez a betegség a táplálkozással lehet kapcsolatban. Hiányában látászavar (szürkületi vakság) léphet fel. Napi szükséglete 1. csukamájolaj. úgy gondolták. hogy a rizsszem külső héja valami olyan anyagot tartalmaz. zsírok. . Amikor kiderült. hogy ha ezeket az anyagokat tabletták formájában adagolják az állatoknak. Ezeket az ismeretlen anyagokat elnevezték vitaminoknak…” Hogyan csoportosíthatók a vitaminok? Milyen vegyületcsoportokba tartoznak? Mi a biológiai szerepük? Mi az avitaminózis ?Mondjon példákat egyes vitaminok hiánya esetén fellépő megbetegedésekre! Kifejtés: A vitaminok olyan. Megfigyelték. 1874-ben megváltoztatta a bennszülött hajómunkások táplálékát. hogy az állatok és az ember táplálékában fehérjék. A vitaminok elsosorban az intermedier anyagcserében fontosak. hogy a tyúkok is megkapják a beriberit. Ez látszólag a fertőzéses elméletet igazolta. Fontos az ivarok egymásra találásában is. sárgarépa. másrészt a földfelszínt érintő bordáikkal érzékelik. Különleges érzékszervük a Jacobson-féle szerv. a szervezet számára elengedhetetlenül fontos szerves vegyületek. ezeket egyrészt belső fülükkel. akkor egyszerű módon lehet táplálni őket. ahová a fehér ember betette a lábát. erosen szarusodik. Hiányzott tehát a táplálékukból valami.) majd válaszoljon a kérdésekre! „A XIX. . A szaruhártya is elszarusodhat. nemsokára mérgezési tünetek közepette elpusztultak. A zsírban oldódók a szervezetben hosszabb-rövidebb ideig raktározásra kerülhetnek. Szemeik nagyok. Ezekben az országokban éppen ebben az időben növekedett meg az európai befolyás.iránt fogékonyak. csak utólag ismerték fel a jelentőségét.3 mg. Hiába etették azonban a kísérleti állatokat a fenti tiszta anyagokkal és vízzel.-II. a bor kiszárad. Kiderült. Vitaminhiány esetén avitaminózisról beszélünk.” B tétel: A vitaminokról Olvassa el az idézetet (Fazekas-Szerényi: Biológia I. Szervezetünk nem képes eloállítani vitaminokat. emellett a hámképzéshez is szükséges. Zsírban és fehérjében gazdagabb ételt adott nekik. Eijkmann rájött. Eloanyaga a karotin.Hallószervük középső és belső fülből áll. Azonban a tyúkok egyszer csak meggyógyultak. vaj. Sajnos Eijkman megfigyelését nem értékelték kellőképpen. hogy a gyógyulást megelőzően megváltoztatták a táplálék összetételét: a konyhai maradék és a hántolt rizs mellett szemes takarmányt is adtak nekik. Szinte valamennyi egy-egy fontos enzim alkotórésze. ehhez azonban a nyelv szállítja a környezetből az ingereket. Chritiaan Eijkman (1858-1930) holland fogházi orvos figyelt fel arra. Egyes kígyók hőérzékelése rendkívül fejlett. amelyekből kis mennyiség szükséges. mire a beteg emberek száma tizedére csökkent.. mely addig kizárólag hántolt rizsből állt. sokat tartalmaz a tej.

Napi szükséglete ugyancsak 1. A K-vitamin a protrombin szintézis egyik segédanyaga. Lényegében a központi és a perifériás idegrendszer megbetegedése. emellett a máj. vérzékenység lép fel. A B6-vitamin vagy pyridoxin is fontos anyagcserefolyamat-enzim összetevo. Vízben oldódó vitaminok: A B1-vitamin anyagcsere-folyamatok enzimeinek alkotórésze. stb. az íny vérzésével. Hiányában fáradékonyság. Különösen sokat tartalmaz a narancs. a zöldpaprika. Hiányában meddoség. a tej.01 mg. Növényi olajok tartalmazzák. bélfekéllyel. deformálódnak. . a csipkebogyó. Jellegzetes hiánybetegsége a beri-beri. A B1-vitamin kémiailag a tiamin nevu vegyülettel egyezik meg. sok E-vitamint tartalmaznak.8 mg. a hús tartalmaz sok B12-vitamint. ezáltal fontos véralvadást segíto tényezo. Hiányában vérképzési zavarok és idegrendszeri ártalmak lépnek fel. Emberben bélbaktériumok termelik. segíti a Ca2+-ionok felszívódását. a fogak kihullásával. napi mennyisége 3 mg. a citrom. A zöld növényi részek valamint a máj tartalmaz nagyobb mennyiséget belole. a söréleszto. levertség. Napi szükséglete 30 mg. Hiányában szívelégtelenség. a csukamájolaj és az állati zsiradékok is. növényi olajok. gyomorsavhiány. amelyek esszenciálisak. Az E-vitamin (kémiai nevén alfa-tokoferol) a nemi hormonok termelésére van hatással. Napi szükséglete 0. Sokat tartalmaz belole az állati máj és vese. angolkór lép fel. Hiányában borelváltozás (ekcéma) alakul ki. az ellenállóképesség csökkenése lép fel. hús. a tojás. A bélflóra B6-vitamint is termel.A D-vitamin szteroidszármazék. Szükséglete 1 mg naponta. Hiányában lassú véralvadás. fertozésre való hajlam erosödésével jár. amely súlyos esetben bénulásokkal jár. A hús. Hiányában növekedési zavarok. Hiánytünetei a B2-vitamin hiánytüneteivel egyeznek meg. a savanyú káposzta. A búzacsíra. amely a vörös vértestek számának drasztikus csökkenésével jár. azaz az emberi máj nem képes a bioszintézisükre. Tartós hiánya esetén lép fel a vészes vérszegénységnek nevezett megbetegedés. a sajt. a gabonamagvak. Elsosorban a nukleinsav anyagcseréhez szükséges. káposztafélék tartalmaznak riboflavint. zöldségek. a tápanyagok felszívódási zavarai lépnek fel. a csontok lágyak lesznek. amely gyengeséggel. napi szükséglete 0. Napi szükséglete 1. borgyulladás. A B2-vitamin vagy riboflavin ugyancsak fontos anyagcsereenzimek alkotórésze.8 mg. Súlyosabb esetben a skorbut nevu megbetegedés dönti le a lábáról a beteget. hüvelyesek. Gyakran az érzékelés is zavart szenved. amely borgyulladással. így egészséges bélflóra esetén hiánytünetei nem lépnek fel. bab. szemgyulladás (árpa) lépe fel. Legsúlyosabb hiánytünete a pellagra néven ismert betegség. Napi mennyisége 75 mg. Emberben bélbaktériumok is termelik. a hímivarsejtképzés zavarai léphetnek fel. A B12-vitamin vagy kobalamin Co-tartalmú anyagcserefolyamatenzim alkotó. Hiányában a csontosodás lelassul. A nikotinsav a NAD+ és a NADP+ alkotója. A C-vitamin ugyancsak enzimalkotó. a csontok és a fogak képzését. borsó. abortusz. Ugyancsak sokat tartalmaz az emlosök mája. Az F-vitamin csoport valójában olyan többszörösen telítetlen kötéseket tartalmazó zsírsavakból áll.5 mg.

a máj. hogy a lehető legkevesebb anyagfelhasználással. hogyan történik a csont Ca-ion tartalmának szabályozása! Ismertesse a hosszú csöves csontok felépítését. Csontsejtekből és sejtközötti állományból álló kemény.és magnézium-karbonát valamint a kalcium. A szerves anyagok (gyűjtőnevén osszein) legnagyobb tömegükben fehérjék és különböző glükoproteidek. illetve a csontszövet kalciumtartalma között. de állandó kalciumforgalom van a szövetek közötti folyadék és a vér. Működésével emeli a vér kalciumszintjét. amely erekben és idegekben gazdag kötőszövet. keménységért és szilárdságáért pedig a szervetlen összetevők a felelősek. A tömött csontállomány nagyon kemény. de még az emlősök sem lennének képesek a járásra). a vese tartalmaz nagyobb mennyiséget belole. belső felszínét csontképző sejtek alkotják. A parathormon fokozza a csontok kalciumleadását.hasmenéssel és súlyos idegrendszeri károsodásokkal jár. a kalcitonint a pajzsmirigy termeli elsősorban. A benne található idegvégződések révén érzékelést is végez. valamennyi csont felszíni rétegét képezi. Az emberben lévő kalcium 99%-a a csontokban van. A statika szabályai szerint helyezkednek el úgy. a legnagyobb teherbírást érjék el. A kalcitotnin hatása ezzel ellentétes. tömör. A csontok belsejét a általában a szivacsos állomány tölti ki. E két hormon termelődését a vér kalciumszintje szabályozza. Külső felszíne sok kollagén rostot tartalmaz. ez a hormon fokozza a kalcium beépülését a csontokba. a csontsejtek táplálása. jellegzetes elrendeződést mutatnak. ezzel csökkenti a vér és a szövetek közötti folyadék kalciumszintjét. A kalciumforgalmat a két hormon. Napi szükséglete 25 mg. nyúlványaik révén kapcsolatban állnak egymással. A gerincesek vázát legnagyobb tömegben csontszövet építi fel. A szervezet kalciumforgalmának szabályozása nagyjelentőségű a csontszövet kalcium ellátottsága szempontjából. különösen a nagy megterhelésnek kitett részek. A csontszövet a csontokban tömött csontállományt vagy szivacsos csontállományt képez . hogy a madarak nem tudnának repülni. A csontsejtek kihegyesedők nyúlványosak. amely a térben hengerpalástnak felel meg. az anionok közül a fluorid érdemel említést. a csontváz tömege úgy megnőne. A parathormont a mellékpajzsmirigy. Egy-egy központi csatorna (Haverscsatorna) körül a mikroszkópi képben koncentrikus körökben helyezkednek el. 17. mutassa meg. A lemezek és a gerendácskák . az oszteon. A csontszövet rugalmasságáért a szerves. A szivacsos állomány csontlemezkék és csontgerendácskák hálózatából áll. Emellett a lényegesen kisebb mennyiségben előforduló kationok közül a kálium. Fő funkciója a csont képzése. elősegíti a kalcium visszaszívódását a szűrletből és segíti a bélből való felszívást is. rugalmas szövet. Egy-egy ilyen henger a csontszövet működési egysége. (Ha a csontok tömörek lennének. A szervetlen sók közül a legfontosabbak a kalcium. A csontlemezek egymással párhuzamosan futva képezik a csontok tömött állományát. A csontsejtek térbeli elrendeződése szabályos. A kétféle csatonában hajszálerek gondoskodnak a szövet táplálásáról. a parathormon és a kalcitonin együttműködése alakítja ki. amely a sejtekkel együtt csontlemezeket hoz létre. A sejtközötti állomány szerves anyagokból és szervetlen sókból áll. Legerősebben a nagyobb csontok középső darabjaiban fejlett. Felnőtt egészséges emberben ez a folyamat egyensúlyban van. A csontok csontszövetből állnak. hogyan szolgálja ez a szerkezet a funkciót! Mutassa be a csontok összeköttetésének típusait! A csontszövet az egyik támasztószövet típus. A Havers csatornákat keresztben Volkmann csatornák kötik össze. A tétel: A csont Ismertesse a csontszövet felépítését! Ismertesse a csont kémiai összetételét! Mutassa be. A hús. de termel kalcitonint a mellékpajzsmirigy is. A csontok felületét a csonthártya burkolja. A sejtek közé rakódik be a sejtközötti állomány ásványi só és kollagén rost anyaga.és magnéziumortofoszfát. .

amelyeket vékony kötőszöveti réteg szegélyez Idősebb korra a varratok fokozatosan elcsontosodnak. A lapos izületek esetén . viszonylag kis keresztmetszetűek.A csontok üregrendszereit csontvelő tölti ki. belül üregesek. Kívülről az izületi tok burkolja be. ez az izületi fej. . Adott esetben képes vörös csontvelővé visszaalakulni. A magzati életben. Típusaik szerint lapos csontokat és csöves csontokat különböztetünk meg. A csontok összekapcsolódása teszi lehetővé a vázrendszer mozgatását. Az ízületes kapcsolódás izülettel megszakított összeköttetés két csont között. amelyben vörös csontvelő található. ez tölti ki a csontok . Azokat az izületeket. például az emlősök keresztcsont és csípőcsont izülete. ez alakul át egyes csontokban sárga csontvelővé. A koponya egyes lapos csontjaiban levegő van. porcos kapcsolódásról és izületes kapcsolódásról. ez az izületi árok. A hengerizület csak egyirányú mozgást biztosít. ezt nyeregizületnek (vagy ellipszoid izületnek) nevezzük. amelynek a csontok nekifeszülnek. például a gerincesek combcsontizülete. például az emlősöknél. A varratos kapcsolódás ugyancsak nagyon stabil kapcsolódási mód. az izületi üreget. ezek a vastag felszíni rétegtől eltekintve szivacsos állományból állnak. elmozdulás nem jöhet létre. Két csont között a legstabilabb összekapcsolódási mód a csontok összenövése. Belső rétege izületi folyadékot termel. A csöves csontok méretük szerint lehetnek hosszú csontok. ez feszes izület. Belül szivacsos állomány tölti ki őket. Kapcsolódási módjuk alapján beszélhetünk a csontok összenövéséről. Összenőnek például a kereszt és ágyékcsigolyák és a lábtőcsontok és a lábközépcsontok összenövéséből alakul ki az egységes csűdcsont. ahol a csigolyák között lapos porckorongok biztosítják az illeszkedést. ilyenek például a lábszárcsontok. amely nagyfokú mozgékonyságot biztosít a két csont számára. A sárga csontvelő nagyobb része zsírszövetből áll. A varrat kötőszövetes összeköttetés két csont között. például a majmok ujjperceinek kapcsolódása. Ilyenek például a lapocka. ahol nagyfokú stabilitásra. Középső szakaszaik falát vastag. Végeik jellegzetesen kiszélesednek. Porcos kapcsolódás esetén a két csont nincs közvetlen kapcsolatban egymással. A két csont egymáshoz képest egyáltalán nem tud elmozdulni. és rövid csontok ilyenek például az ember ujjpercei. ezekben sárga csontvelő van. azok üregrendszerében pedig vörös csontvelő található. tömött csontállomány képezi. Ilyen a gömbizület. varratos kapcsolódásról. A lapos csontok nagyfelületűek. A vörös csontvelőben történik a vér alakos elemeinek termelése. a szegycsont. Az összekacsolódó csontok szélei fűrészfogszerűen illeszkednek egymásba. amelynek felszíni rétege folyamatosan megy át a csonthártyába. a koponyacsontok stb. a szalagok valamint a tok közötti szabad teret. Közöttük porcszövetből álló képződmény található. Az illeszkedő csontvégeket üvegporc borítja és tömöttrostos kötőszövetből álló izületi szalagok kapcsolják egymáshoz. a másik homorú. A madarak vázrendszerében a repülés miatt számos csontkapcsolat összenövéssel válik igen stabillá. szilárdságra van szükség. Két formája található a csontokban: a vörös csontvelő és a sárga csontvelő. Az izesülő csontfelszínek alakja egymásba illő. Kétirányú mozgást biztosít például a majmok kéztő és alkarcsont izülete. A koponyacsontok egy részére jellemző. majd az újszülött állatokban csak vörös csontvelő van. Legjellemzőbb az emlősök gerincoszlopában. Az evolúció során ott jön létre. A csöves csontok henger alakúak. gyakran szabálytalan alakúak. Kialakulásuk és alakjuk megszabja az illeszkedő csontok mozgási irányait. amelyek az illeszkedő csontok számára bármilyen irányú mozgást biztosítanak szabad ízületeknek nevezzük. az egyik domború.

Egyszerű fehérje például a pepszin. a tripszint és a kimotripszint.nagyfokú specifikusság jellemző. amelynek alapján kiderült . A tripszin és a kimotripszin a hasnyál fehérjebontó enzime. amelynek alapvegyülete. James Batcheller Sumner (1887-1955) amerikai biokémikus a babból előállított „ureáz” enzimet.Mindhárom enzim peptidkötéseket hidrolizál. a tripszin és a kimotripszin? Kifejtés: Az enzimek a sejtek biokémiai folyamatai katalizálják.-II. Gyökerei az anyagcserekutatásokhoz kapcsolódnak. rendszerint összetett fehérje. A pepszin a gyomorban savas közegben a polipeptideket kisebb peptidekre hasítja szét. Az enzimkatalízisre a szabályozottság a jellemző. hogy környezeti hatásokra szerkezeti változással reagáljon.szemben a legtöbb szervetlen katalizátorral .” Határozza meg az enzim fogalmát! Határozza meg a vitaminok fogalmát! Bizonyítsa példákon az enzimek és a vitaminok működésének kapcsolatát! Mondjon példát egyszerű és összetett fehérjékből álló enzimekre! Milyen életműködésekben játszik szerepet a pepszin. Ennek megfelelően a sejtekben a sokféle folyamatot igen nagyszámú. kiderült a vitaminok és az enzimek kapcsolata is. és ezáltal csak meghatározott anyag vagy anyagcsoport átalakulását segíti elő. összetett fehérje az acetilcsoportot szállító enzim. Számos enzim képes arra. Valamennyi enzim katalitikus hatású fehérje. proteid. Biológia I. amelynek koenzime a koenzim-A.B tétel: Az enzimekről Olvassa el az alábbi részletet (Fazekas-Szerényi. század 20-as. Az összetett enzimfehérjék nem fehérjetermészetű alkotórészei gyakran vitaminok. illetve megállítson. John Howard Northrop (1891-1987) amerikai biokémikus a harmincas évek elején azonosította a pepszint. a kisebb peptideket bontja tovább lúgos közegben. ilymódon bizonyos folyamatokat elindítson. A vitaminok olyan. amelyekből kis mennyiség szükséges. ezért biokatalizátorok. Fehérjetermészetükből következik. A XIX. század új tudományága volt. a szervezet számára elengedhetetlenül fontos szerves vegyületek. . hogy a fehérjékre jellemző sajátosságok az enzimekre mind érvényesek. És éppen ezért elégséges rendszerint igen kevés. hogy az enzimek fehérjék. 30-as éveiben már többféle enzim felépítését is megismerték. Az enzimekre . amelyek szintén fehérjének bizonyultak. Minden enzim csak meghatározott folyamatot katalizál. Végül a hasnyál erepszinje fejezi be ugyancsak gyengén lúgos közegben a fehérjebontást aminosavakká.) és válaszoljon a kérdésekre! „A molekuláris biológia a XX. Már 1904-ben kimutatták az enzimek szerepét az anyagcserefolyamatokban. Enzimalkotórész például NAD+ koenzim. egymástól szerkezetében eltérő enzim katalizálja. a nikotinsav a B-vitaminok családjába tartozik.

a foggyökeret kívülről cementállomány borítja. a nyelv ízlelőbimbóiban keletkezett ingerület a nyúltagy nyálelválasztási központjába kerül. az alsó harmadában sima izomszövet veszi körül. oldalait a pofák határolják. de kivezető csövük a szájüregbe nyílik. így megkönnyíti a rágást és a nyelést. a szájüreg. de befolyásolják a beszédképzésben a hang egyéni színezetét is. az állkapocs alatt találhatók. Emésztőenzimje a nyálamiláz. Az állkapocs alatti mirigyek. Működésük a táplálék megragadása. A nyelv a főleg a nyelvcsontról eredő harántcsíkolt izomszövetből álló izmokból tevődik össze. csak izmokból felépülő szájpadlás képezi. A nyálmirigyek váladéka a napi mintegy 1. A fog koronára. A koronát zománc fedi. működését és szabályozását! Mit tud az egészséges táplálkozásról? Az ember előbelének szakaszai a szájüreg. A maradandó fogazat 32 fogból áll. A két nyelv alatti mirigy az állkapocs belső oldalához simulva. A tápcsatorna kezdeti szakaszának működése tehát igen sokrétű. ebből 8 metszőfog. A nyelés során a falattá formált élelem a nyelőcsőbe kerül. Itt találhatók a garatmandulák is. A perisztaltikus mozgást és az izomgyűrű megnyílását a bolygóideg paraszimpatikus hatású rostjai serkentik. és a IX. 4 szemfog. a nyálkahártyát. A szájüreg az ajkaktól a torokig terjedő üreg. .5 liternyi nyál. egymást keresztező szakasza. A három pár nyálmirigyünk a szájüregen kívül helyezkedik el. levél alakú vagy körülárkolt ízlelőszemölcsök. hüvelykújjnyi vastagságú izmos falú cső. Az említetteken kívül kismértékben részt vesz még a légzés. a nyelv alatt helyezkedik el. fognyakra. hátul a lágy. csontos szájpadlás. melynek tetejét az elől kemény. agyidegeken keresztül érkezik a nyálmirigyekhez. Működésük reflexes. A nyelés összetett reflex. a torokban találhatók a torokmandulák. az állkapocs mögött. a nyelésben. Az egyes szakaszok makroszkópos és mikroszkópos felépítését. majd a rekeszizmot átfúrva a gyomor szájánál torkollik a gyomorba. A szájüregben találhatók a fogak és a nyelv. A nyelv részt vesz a rágásban. csupán annyiban. A garat és a nyelőcső elülső részének harántcsíkolt izmai akaratlagosan összehúzódva továbbítják az ételt. A külső réteg alatt a különleges csontszövetből felépülő dentinállomány következik. ezen belül a fogbél található. az ízérzésben és nem utolsósorban a beszédben is. 8 előzápfog és 12 utózápfog. a rágóizmokkal. légzéskor felnyíló gégefedő porc. A mandulák működése nem függ szorosan össze a táplálkozással. Közülük a fültőmirigyek a fülek alatt helyezkednek el. tehát a garat a tápcsatorna és a légzőrendszer közös átmeneti. A fogbél erekben gazdag és benne van a fog idege is. amelyek nyirokszervek. Alját a nyelv és a mozgatóizmai. amely megnedvesíti a táplálékot. A garatba torkollanak az orrüreg. és a hőszabályozás (lihegés) folyamataiban is. gyökérre osztható. felaprózása. a nyelőcső és a gyomor. a fogakkal és az arcizmokkal együtt. hogy a tápcsatorna kezdeti részében vannak.18. A nyelés központja (mint valamennyi nyálkahártya reflexé) a nyúltagyban van. ide önti a váladékát a három pár nyálmirigy is. Ez egy bonyolult reflexfolyamat. A szájüreg összeszűkülő része a torok. a falatot akaratlagos nyelvmozgással juttatjuk a garatba. A fognyak a korona és a gyökér találkozásánál található. Részt vesz a nyelv a táplálék nyállal való összekeverésében. ezen helyezkednek el az ízérző fonál alakú. A tétel: Az ember előbele Ismertesse az előbél szakaszait. a mellkasban a légcső mögött halad. A falat nyelőcsőbe irányítását és a légcső védelmét biztosítja a nyeléskor záródó. A felső harmadában harántcsíkolt izmok. ahonnan a végrehajtási utasítás a VII. és a táplálékkal bekerült baktériumok fertőzése ellen védik a szervezetet. A fogak a felső állcsontba és az állkapocs fogmedreibe ékelődnek. elkezdi az összetett szénhidrátok bontását. a nyelőcső és a fülkürt. a garat. A nyelőcső alsó felében a falat már akaratunktól függetlenül perisztaltikus mozgással jut a gyomorba. A garatból indul ki. innen indul a légcső. a keményítőt maltózra bontja. Eközben a gyomorszájnál lévő izomgyűrű elernyed. A nyelőcső körülbelül 25 cm hosszú. Felszínét nyelvhátnak is nevezik. mint a nevük is mutatja. gomba alakú.

mert elsősorban a telített zsírsavak nagy mértékű fogyasztása kedvezőtlen hatású. tojás stb. Ha üres a perisztaltika éhségérzetet vált ki. mert ez oltja leginkább a szomjúságot. Emellett a gyomor nyálkahártya vastag nyákréteget is termel. Fehérjéből kell fedezni a napi energiaszükséglet mintegy 12 %-át. Központja a nyúlvelőben van. A gyomornedv elválasztása akkor kezdődi meg. gasztrint termel. akkor még ennél is többet. amelyek jelenléte – főleg a vastagbél egészséges működése szempontjából – nélkülözhetetlen. Ehhez testtömegkilogrammonként 4–5 gramm szénhidrát felvétele szükséges. a zsírokból és a szénhidrátokból megfelelő arányban kell fogyasztani. vitamint és ásványi sót tartalmazó ételek aránya. amelyre az embernél is feltételes reflexek épülnek. A kemény vizekben viszonylag sok a feloldott kalcium és magnézium. percenként átlagosan ötször. Ez azt jelenti. Naponta átlagosan 2–3 liter vizet kell fogyasztanunk. körkörösen futó és ferde lefutású simaizomszövetből álló izomzat borit be.minél több legyen a növényi rostot. 40% állati (hús.a megfelelő mennyiségű és egészséges összetételű gabonaféléken kívül . majd bizonyos idő után adagonként a vékonybélbe juttatja tovább. főleg . rizs. meg-megkeveri a táplálékot. A felsorolt táplálékok természetesen nem csak fehérjét tartalmaznak. Amit lehet nem olajban. Az egészséges táplálkozás alapvető feltétele az is. A gyomor működésére a vércukorszint csökkenése is serkentőleg hat. Az izommozgást és a mirigyek tevékenységét a bolygóideg paraszimpatikus rostjai serkentik. A természetes vizek élettani értékét a bennük feloldódott ásványi anyagok határozzák meg. A kellő mennyiségű növényi rost elfogyasztása a bélcsatorna egészséges működésének alapfeltétele. az állati zsírt növényi olajjal kell helyettesíteni.3–10 %-ban biztosíthatja a természetes ivóvíz. mint az állati zsíroké. Ez testtömeg-kilogrammonként legfeljebb 1 gramm zsír fogyasztását engedi meg.). hogy az étrendben . alkotórészeik nem kerülnek felszívódásra. kenyér stb. A gyomornyálkahártya termeli a napi mintegy 1 liternyi gyomornedvet. A nyelőcső betorkollásánál van a gyomorszáj. margarin) egészségesebb. Az egészséges táplálkozáshoz az energiát is szolgáltató szerves tápanyagokból. amely felerésznyi sósavat és fehérjebontó enzimet. a fehérjékből. hüvelyesek. A hasüreg felső részén.A gyomor egy horog alakú. Ugyanakkor a vékonybél szöveti hormonja a gyomor működésére gátlólag hatnak. A vízpótlás legegészségesebb formája a tiszta édesvíz fogyasztása. A harag és a gyűlölködés a gyomornyálkahártya vérbőségét fokozza. páratlan szerv. sok felesleges zsírt juttathat az emberi szervezetbe. Zöldséget és gyümölcsöt naponta kell fogyasztani. hogy testtömeg-kilogrammonként legalább 1 gramm fehérjét kell elfogyasztani naponta. A pszichés állapot is hatással van a gyomor működésére. Belső felszínét mirigyeket tartalmazó nyálkahártya borítja. de viszonylag magas a fehérjetartalmuk. Ezért az ételek elkészítéséhez minél kevesebb zsiradékot kell felhasználni. és fokozza a váladéktermelést is. amely serkentőleg hat a következő bélszakaszok működésére. Ha tele van. tej. amikor a táplálék a szájba kerül. A napi energiaszükséglet 50–60 %-át szénhidrátok fogyasztásával kell biztosítani. A gyomor szöveti hormont. különösen a hagyományos konyhatechnikában. A főzés és a sütés. amelyet kívülről hosszanti. ha nagyobb a szervezet vízvesztése. a rekeszizom és a máj alatt. de ezek a képezik azt a „ballaszt anyagot”. és éhségérzetet vált ki. Ezeket a rostokat az emberi emésztőenzimek ugyan nem tudják felbontani. 60% növényi eredetű fehérjét (burgonya. amely bevonja a nyálkahártyát és megvédi a gyomor belső falát a sósav ártalmas hatásától. A tápcsatorna kelőbele a gyomorvégnél fejeződik be. pepszint tartalmaz.). A gyomor falának izomzata perisztaltikusan mozog. Ezzel szemben a félelem és a szorongás csökkenti a gyomor működését. A napi energiaszükséglet legfeljebb 30 %-át fedezhetik a táplálékban elfogyasztott zsírok. enyhén balra tolódva helyezkedik el. Fogyasztásuk ezért előnyös Az ember napi mikroelem szükségletét 0. középső nagy öblének alja a gyomorfenék. A növényi zsírok fogyasztása (olaj. A gyomornedv elválasztása feltétlen reflexes folyamat.

kulturált körülmények megteremtése. Az egészséges táplálkozáshoz az is hozzátartozik. a növények közé kerültek. részleteiben jelentősen eltérő rendszerek mellett törnek lándzsát megalkotóik. Eszerint a rendszerezés szerint valamennyi magasabb kategória magába foglalja az alatta lévő kisebb rendszertani egységeket. Végül a törzsek a növények vagy az állatok országába kerültek. Felfelé haladva mind több fajt tartalmaznak. Meghatározott szempontok szerint nemzetségekbe sorolta őket. amelyek lényeges külső tulajdonságaikban és belső felépítésükben megegyeznek. mert rengeteg felesleges kalóriát juttat a szervezetbe. Bár a gombák csoportja kezdettől fogva nem kis nehézséget jelentett. könnyen el lehetett igazodni benne. valóban csupán növények vagy állatok kerültek a rendszerezők elé. abban a kérdésben nincs vita. A mikroszkópos vizsgálódások megindulását követően az egysejtű szervezetek felfedezése tovább bonyolította a helyzetet. hogy a fotoszintetizáló egysejtűeket a növények. majd válaszoljon a kérdésekre! „Az élővilágot hosszú időn keresztül két nagy „országba” . Eszerint egy fajba tartoznak azok az élőlények. Bár nagyon sokféle . amelyek a porzók vagy a bibék számát tekintve megegyeztek ugyan. hogy a még sejtmag nélküli. hanem inkább mikrohullámú sütőben vagy grillező készülékben elkészíteni.-II. mivel aktív helyváltoztató mozgásra nem képesek. Linné megalkotta a rendszertani kategóriákat is. a fotoszintézisre nem képes szervezeteket pedig az állatok közé sorolták. magas energiatartalmú ételek rágcsálása viszont a lehető legártalmasabb. a megszokott ritmus betartása. Az ízléses terítés. két főcsoportos felosztással. a rendszerezés alapegységét. a nyugodt és alapos rágás a jó étvágy és az egészséges emésztés elengedhetetlen feltétele. és megfogalmazta elnevezésük szabályait is. prokarióta és a már sejtmaggal rendelkező . A növényeket a virágokban található a porzók és a bibék száma szerint csoportosította. viszonylag keveset kell enni. családokba. …. a vonzó tálalás. az osztályokat törzsekbe rendezte. a rendeket osztályokba.” Ki rakta le a rendszerezés tudományos alapjait? Miért tekinthetők az első rendszerek mesterséges rendszereknek? Mi a különbség egy mesterséges és egy természetes rendszer? Mit értünk fejlődéstörténeti rendszeren ? Ismertesse a korszerű rendszerek fő csoportjainak osztályozási szempontjait! Kifejtés: Az élővilág áttekintésére szolgáló rendszerezés ma is használatos alapjait Karl Linné svéd természettudós rakta le az 1735-ben megjelent meg „A természet rendszere” című munkájában. ám azok egyre kevesebb közös tulajdonsággal rendelkeznek. hogy naponta többször. mert nem voltak rokonok Rendszere ezért mesterséges rendszer volt. a növények és az állatok országába sorolták.nem zsírban kell kisütni. Ez egyenletessé teszi a bélcsatorna működését. Bevezette a faj fogalmát. amelyek segítségével a fajok áttekinthetőkké váltak. B tétel:Az élővilág rendszerezéséről. mint az eukarióta egysejtű és az eukarióta soksejtű szervezetek között. A ma használt fejlődéstörténeti rendszerek az egyes csoportok . A baktériumok azonban a gombákhoz hasonlóan nem illettek egyik csoportba sem. a kérdés megoldódni látszott. Azzal. de másban nem hasonlítottak egymásra. a családokat rendekbe. hiszen színanyagaik nincsenek. végül is. Az étkezések közötti. mint „hasadó gombák” A mai korszerű rendszerek szakítottak a hagyományos. ugyanakkor az állatok közé sem lehetett sorolni őket. Olvassa el az idézetet (Fazekas-Szerényi: Biológia I. Rendszere egyszerű volt. mert aktív helyváltoztató mozgásra általában nem képesek.). Ez érthető. Ezek a korszerű konyhatechnikai eljárások jelentősen csökkenthetik a szervezetbe kerülő lipidek mennyiségét. egy kategóriába kerültek azonban olyan növények is. a nyugodt. Az étkezésben rendkívül fontos a rendszeresség. eukarióta sejtek között sokkal jelentősebb különbségek vannak. a nemzetségeket magasabb rendszertani kategóriákba. és egymás között párosodva termékeny utódok létrehozására képesek. Linné valamennyi addig ismert fajt ellátott latin névvel. hiszen szabad szemmel történő vizsgálódás során. Végül merev sejtfaluk alapján a növények közé kerültek.

Az elfoglalt helyük a feltételezett származási kapcsolataikat is tükrözi. Valamennyi élőlényt hosszú időn keresztül vagy a növények vagy az állatok közé sorolták. hogy a három nagy fejlettségi szint. Az ugyancsak heterotróf anyagcseréjű gombák pedig lebomló anyagokkal táplálkoznak. az ősibb típusaik még egysejtűek. a heterotróf állatok a fogyasztók. ezért a fejlődéstörténeti rendszerek természetesek. az egysejtű eukarióták és a soksejtű eukarióták egy-egy fő csoportot képeznek. Felosztásuk a táplálkozás módja szerint történik: az autotróf növények a szerves anyag termelői. Az eukariótáknak már van sejtmagjuk. elkülönült sejtmagjuk még nincs. A prokarióták a legegyszerűbb felépítésű egysejtű szervezetek. . Ilyenek a baktériumok. például az óriás amőba. hiszen energianyerés céljából növényeket vagy más állatokat fogyasztanak. A korszerű rendszerek szakítottak ezzel a „két országra” történő felosztással. A rendszerezési alapelv az. vagy a zöld szemesostoros. és a rendelkezésre álló legtöbb ismeretet próbálják a rendszerezéshez felhasználni. A fejlettebbek eukarióták már sok sejtből állnak.feltételezett rokonsági kapcsolatai alapján készülnek. A fentiek alapján a mai korszerű rendszerek az élőlényeket három nagy körbe és azon belül öt országba sorolják : Sejtmag nélküli szervezetek: Prokarióta egysejtűek országa Sejtmagvas szervezetek: Egysejtű eukarióták Eukarióta egysejtűek országa Soksejtű eukarióták Növények országa Gombák országa Állatok országa . a prokarióták.

kölcsönösség. de az egyik populáció számára nélkülözhetetlen mutualista kapcsolat az állatok általi virágmegporzás valamennyi formája. a fényszegény gyepszintben élő faj elszívhatja az őt árnyékoló populáció elől a vizet stb. közvetett. A honi növények közül ilyenek a lucernák. A megporzást általában rovarok. Ugyanakkor ezekben a példákban is jól tükröződik a kölcsönhatás jelleg: például. az elfogyasztott populáció számára viszont a viszony egyértelműen hátrányos. Egyik ilyen kapcsolaz az allaiancia.19. a vízben egyaránt. A . ha egy zsákmánypopuláció egyedszáma lecsökken az hatással van a zsákmányoló populációra is. számos tengeri rák kültakaróján telepszenek meg zöldmoszatok. mi mutatja a különbséget ? Milyen megfigyelés vagy kísérlet igazolhatja. Jellegében. parazita és kommenzalista élőlényekre. Az is nyilvánvaló. Ezek figyelembevételével szoktuk a kapcsolatokat csoportosítani. cserébe pedig kész szerves anyagot kap. a másik. főleg méhek és poszméhek végzik. amelyet magyarul gombagyökérnek is szoktak nevezni. hogy két faj egyedei kerülik-e egymást vagy éppen vonzódnak a másikhoz ? Eldönthető-e megfigyelés vagy kísérlet útján. vagy akár mind a két vizsgált populáció számára is. ha egy populáció egy másik populációval táplálkozik. a talajban. gyakran kutatnak élősködők után a legelő szarvasmarhákon seregélyek. közvetlenül vagy közvetve hatnak egymásra. az ektotróf és az endotróf mikorrhiza. A mindkét populáció számára előnyös kapcsolatok gyűjtőneve mutualizmus. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének biotikus faktorait. Közvetlen hatás például. sőt denevérek általi megporzást is. alkalomszerű mutualizmus. Ugyancsak alliancia a „rejtegető mutualizmus is”. s ezek egészségünkre gyakorolt hatására! Az egy élőhelyen együtt élő populációk kölcsönhatásban vannak egymással. csigák (például nálunk a kapotnyak). A zebrák kiválóan hallanak. hogy egy kapcsolat szimbiózis-e vagy kommenzalizmus? Hozzon példát az emberi szervezeten belül szimbionta. növények és állatok között. a viszony jele 0. madarak (például a golgotavirágok. ám ismerünk legyek (például a konytvirágok esetében). mind a két csapat azonnal menekül. hiszen nehezebben tudja megszerezni a táplálékát. A tétel: Populációs kölcsönhatások Mondjon példákat arra. Két formája ismeretes. Kialakulhat mikroorganizmusok. A populációs kölcsönhatások előnyösek is és hátrányosak is lehetnek az egyik. Hasonlóan alkalomszerű. a hátrányos hatást — jellel jelöljük. amelyeket csak néhány poszméh faj képes megporozni. Ha a kapcsolat az egyik fél számára teljesen közömbös. „Tisztogató mutualizmus” hazai viszonyok közepette is megfigyelhető. akár a struccok őrszeme riaszt. amikor egy-egy fajra szűkült le a megporzó állatok köre. Akár a zebrák. amely két populáció közötti laza. Az előnyös hatást +. Gombafonalak és magasabbrendű növények tartós viszonya. hogy a zsákmányoló populáció számára előnyös a másik populáció elfogyasztása. ha például elfogja a másik elől a fényt stb. A mutualizmus a legkülönbözőbb élőlénycsoportok között létrejöhet. a szárazföldön. vagy az orchideák közül a bangók. Tipikus példája az együtt legelő struccok és zebrák vagy antilopok kapcsolata. mert az algabevonat miatt a sekély parti vízben felismerhetetlenné válik. Az előbbi a fenyőfélékre és a lombos fákra jellemző. A gomba általában vizet vesz fel és ionokat juttat a növényeknek. hogy az egyes populációk hogyan hathatnak egymásra! Hogyan ismerhető fel a szimbiózis és a parazitizmus. a struccoknak viszont a szemük jobb. tartalmában és mélységében igen árnyalt és nagyon sokféle lehet. Az evolúció során ez a viszony akkor vált szorossá. gombák. a mikorrhiza. Olykor a gombák növényi hormonokat vagy hormonhatású anyagokat is termelnek. Hasonló viszony van az orrszarvúak és a vízilovak valamint az őket a külső élősködőktől megszabadító pásztorgémek között. amelyektől a rák nem is akar megszabadulni. A zebrák és a struccok is őrszemet állítanak. kolibrik).

A baktériumok a kagylók kopoltyúiban élnek és a kénvegyületek oxidációjával nyert energiájukat megosztják a gazdasejtekkel. marabu stb. hogy a járomspórás gombák vagy a fejepenészek gombafonálzata nélkül a kicsírázott növény nem tud továbbfejlődni. Az endotróf mikorrhiza esetén a gombafonalak a növények gyökereinek a sejtjeibe is belenőnek. Az együttlakó populáció úgy húzódik egy másik populáció közvetlen közelébe. például a barna gyűrűstinorú csak az európai vörösfenyővel él együtt. Például a tarándszarvasok egyik fő táplálékát a tundrán a különböző zuzmófajok jelentik. bőrmaradványokkal. száradó csontok inas maradványaival táplálkozó Trox-bogarak csak madárfészkekből kerülnek elő. hogy a hangyák rendszeresen felkeresik a tápnövényükön táplálkozó. fogyasztják el. A több ezer méter mély tengeri árkok mentén kén-hidrogénben gazdag forró források törnek fel. helyül más fajok által készített építményeket használ. A hófajdok azonban nagy hó alól a zuzmók kikaparására nem képesek. vagy a bolyukba hurcolják azokat és gondoskodnak róluk. peterakó stb. az rendszerint tudomást sem vesz róla. A kommenzalizmus egy másik formája az együttlakás. A növényevőknek is meglehetnek a maguk kommenzalista kísérői. Gyüjtőnéven kommenzalizmusnak nevezzük a + . A pillangós virágúak gyökérzetében Rhizobium baktériumfajok élnek a növényi sejtekkel szoros együttélésben. — kölcsönhatásokat. hogy a +. Ide sorolható a gólyafészkek oldalában költő verebek példája is. A tengerekben számos apró rák és halfaj keresi szívesen a helytülő csalánozók védelmet nyújtó közelségét. Ebben az esetben egy populáció lakó-. A kommenzalizmus magyarul asztalközösséget jelent. hanem költésre a vetési varjak elhagyott fészkeit használják. A nagyobb madárfészkek például szinte nyüzsögnek a különböző rovaroktól. .és sakálfajok. A kékvércsék például nem építenek fészket. Afrikában például az oroszlánok zsákmánymaradványait különböző keselyű. 0 kapcsolatok legtipikusabb példáit a táplálékszerzésben találni. amelyek fontos táplálékul szolgálnak a hófajdok számára is. Az ilyen típusú együttélés klasszikus példái a zuzmók . Ezért üresen álló odvakat foglal el és azokban neveli fel a fiókáit. Az elnevezés arra utal. Orchideáink nagy többségére az jellemző. Jól ismert. mert védelmet remélnek az éber és harcos madaraktól. A kék galamb faodvakba fészkel. ezért ezeket a gombafonalak bocsájtják rendelkezésre. a foltos hiéna. (Kiegészítő anyag:Sajátos kommenzalista kapcsolat a beköltözés. helyenként a sejt közötti járatokba is behatolnak. ám odú készítésére a csőre alkalmatlan. Ezek mentén kénbaktériumok és mélytengeri kagylók élnek szimbiózisban. sőt ellátást is nyújt. amikor az egyik populáció a másik testváladékát fogyasztja és cserébe menedéket. Némely gomba esetében fajspecifikus a kapcsolat. A magányosan költő pehelyrécék fészkeiket rendszerint a csértelepek közvetlen közelébe rakják. Például. A tollal. parőkia. A szimbiózis meglehetősen szoros mutualizmus két populáció között. szünókia. Tipikus kommenzalista kapcsolat a nagyobb ragadozók és a körülöttük élő. Kalapos gombáink többségére ez jellemző.gombafonalakkal kapcsolatba kerülő gyökerek rövidebbek és vastagabbak lesznek. hogy közben a másikat a legkisebb mértékben sem károsítja. Ugyanakkor hiba lenne csupán erre a területre leszűkíteni. A gombafonalak sűrű tömegben borítják be a gyökereket. édes váladékot termelő levéltetveket. például holyvák (az Atemeles nemzetség fajai) és hangyabogarak. mert az élettevékenységek szinte minden körében megfigyelhetők az ilyen jellegű kölcsönhatások. A hangyák vendégei között azonban sok bogárfaj is akad. Állatpopulációk között kialakuló szimbiotikus kapcsolat a szimfilia.költő-. de a sejtekbe nem nőnek bele. ezért csapatostul kísérik a tarándszarvasokat és az ott hagyott maradékok jelentenek táplálékot számukra. azok táplálkozási maradékait fogyasztó populációk. ugyanis a csíraszervezet önmagában nem képes vizet és tápanyagot felvenni. amelyekből oxigénhez jutnak. és ott hólyagszerűen kiszélesedve nagy felületet hoznak létre a gombafonal és a növényi sejt között. sok rövid oldalgyökeret fejlesztenek.

a forézis is. Fotoszintetizálnak. Egy ragadozó populáció saját fajtársainak fogyasztása a kannibalizmus.is. a fürkészdarazsak lárvái. epőkia. amely során egy populáció — a predátor — részben vagy egészben egy másik populációt — a prédát — fogyasztja. Ezek az obligát paraziták. Tágabban értelmezve ez olyan populációs kapcsolat. Az élősködés különleges esete a hiperparazitizmus. amelyben egy populáció egy másikat valamilyen formában szállít. A madarak tollazatában élő rágótetvek. A 0. hosszabb ideig nélkülük életképtelenek. lényegesen gyorsabb mozgású fajokra kapaszkodva vitetik magukat.rendszerint lényegesen nagyobb testű állatok kültakaróját vagy külső vázát. A növényevés és a ragadozás között lényeges különbség. például a bujkálóhalak (Fierasfer-fajok) stb. tengeri uborkák belsejében tartózkodnak vagy oda menekülnek veszély esetén. ezért fakultatív parazitáknak tekintjük őket. Ez az entőkia. a denevérek élősködői. A rovarfogó növényeket ragadozónak tekintjük. — kölcsönhatások a populációk közötti alapvető viszony. Az élősködő szervezet egy másik szervezet — a gazdaszervezet — testanyagaival táplálkozik.Valamilyen formában szinte minden populációt érint a predáció. Ebben az értelemben forézis az emlősök szőrzetébe beleakadó termés. A trópusi esőerdőkben önálló szintet képeznek a rátelepedett életmódot folytató epifiton fajok. amelyek az egyik fél számára hátrányos. hogy táplálkozás után elhagyják a gazdaszervezetet.és növénypopulációk között egyaránt előfordul. a lázállatkának terjedése a foltos maláriaszúnyog által stb. A kommenzalizmus növényvilágban és állatvilágban egyaránt elterjedt formája a rátelepedés. ha állat. a másik populációnak ebből azonban semmiféle előnye nem származik. A tengerek életközösségeiben a helytülő életmódot folytató állatok gyakran használják aljzatul egyes . Egyes rákok. amely bizonyos mikroorganizmus populációk.) A kommenzalista viszony legtágabban értelmezett kapcsolata.Előfordul. A zsákmányul szolgáló populáció és a ragadozó populáció egyedszámának alakulása között összefüggés mutatható ki. hogy a növényevés során a préda rendszerint nem pusztul el. Mikroroganizmusok között. Ilyen az antibiózis. csupán károsodik. a denevérlegyek a gazdaszervezetet nem hagyják el. állat. A ragadozás prédája a zsákmány. A hiperparaziták lárvái egyes parazitaként élő rovarlárvákban — fürkészlegyek vagy fürkészdarazsak lárváiban — fejlődnek. A mi éghajlati körülményeink között különböző kéreglakó (kortikol) moha. Ektoparazita a gerincesek vérével táplálkozó marhabögöly. baktériumok és gombák között lép fel. szívógyökereiket a gazdaszervezet faelemeibe növesztik és a vizet valamint a szervetlen ionokat szívják el. a malária kórokozójának. . Közös sajátosságuk. az elszívott nyersanyagokat már maguk alakítják át szerves vegyületekké. a vajvirág fajok stb. sőt kisebb halak. Például a szagos mügés bükkösökben a bükk árnyékoló hatása teremti meg a szagos müge számára a létezés feltételeit. hogy például a tengerek gályatartó halai más. a parazitizmus is. A rátelepedés sajátos formája a vitetés. a gyötrőszúnyog vagy a közönséges kullancs. ragadozásról beszélünk. — kölcsönhatások olyan populációs kapcsolatok. Tágabban értelmezve vitetés minden olyan kapcsolat. hosszabb ideig is képesek a gazdaszervezet nélkül élni. Gyakori. például a sárga fagyöngy. hogy egy egyed egy másik faj testének belsejében talál menedéket.és zuzmófajok állnak hasonló viszonyban az aljzatul szolgáló szervezetekkel. számos típusa ismert. Ektoparazitizmus esetén a parazita külső testfelületen él. növényevésről. endoparazitizmus esetén a gazdaszervezet belsejében él. azzal táplálkozik. A félparazita szervezetek. Közülük legismertebbek a broméliák és a különböző páfrányfajok. Ilyenek az élősködő taplógombák. Ha a préda növény. A +. melynek során a gombapopuláció anyagcsereterméke a baktériumok szaporodását . ha egy populáció puszta létével egy másik populáció számára biztosítja az életfeltételeket. Hasonló populációs kölcsönhatás az élősködés. A élősködés egy sajátos formája a növényvilágban előforduló félparazitizmus.

mely már a modern mongolidok és europidok kialakulása előtti időben is élt. hogy vízszükségletüket biztosítsák. a szaporodóképesség. B tétel: Az emberfajtákról Olvassa el az idézetet (Fazekas-Szerényi: I. sőt a növekedés ritmusa is…” . Ez a neutralizmus.-II.. a fej-vagy a lapostetű. (Kiegészítő anyag: Az antibiózis és az allelopátia nem választható el élesen egymástól.igaz nagyon ritkán -. Más az arc felépítése. Ugyanakkor a növények között is számos olyan akad. amelyek a magasabbrendű növényekre hatnak gátlólag. például a fokhagyma. A zeller által a talajba leadott anyagok gátolják a karalábé és a dohány fejlődését stb. kedvezőtlen hatású. a vadászterületért. mongolidok. növények esetében a fényért. és a lombkoronaszintben repkedő tarkaszövő lepke populációs kapcsolata. Ismerünk olyan mikroorganizmusok által termelt anyagokat is. Ez igaz a szimbiózisra és a kommenzalizmusra is. melyek kissé eltérő szelekciót okoztak. A ma élő emberek túlnyomó többsége három nagyrasszba sorolható: europidok (kaukazoidok). az ivari partnerérét stb. Kompetítorok a ragadozó madarak is. ezért "osztják fel" egymás között a rendelkezésre álló teret. úgynevezett fitoncidokat tartalmaz. a szem alakja és színe. amely más populációk szaporodására. vagy a baktériumokat elpusztítja. változásának megfigyelésével következtetni lehet a közöttük lévő kapcsolatra. kompetíció valamennyi populációra nézve hátrányos ( –. ezek a marazminok. Például az ecsetpenészekhez tartozó Penicillum és Aspergillus fajok olyan anyagcseretermékeket — antibiotikumokat — adnak le.) Élőhelyeiken a populációk szüntelen harcot folytatnak egymással a korlátozott mértékben rendelkezésükre álló erőforrásokért. A nagyrasszok testfelépítése elsősorban a csontváz és a koponya tulajdonságaiban tér el egymástól. Ez a versengés. az orr alakja. Az egyedszám.). –) és kompromisszumra kényszeríti őket. A mikrorganizmusok egy része viszont kommenzalista. amely baktériumőlő hatású kémiai anyagokat. amelyek a baktériumok nagy többsége számára mérgezőek. hogy bizonyos növények más növényekkel együtt ültetve nem fejlődnek megfelelően. a „komfortérzés” stb. állatok esetében a táplálékért. de az is előfordulhat. félsivatagos területeken a korlátozott vízkészlet következtében helyezkednek el egymástól meghatározott távolságra a szárazságtűrő cserjék. Két populáció egymáshoz való viszonyát a populációk vizsgálatával el lehet dönteni. vízért. mert csak így tudnak elég nagy gyökérzetet fejleszteni ahhoz. Például a dió komposztálódó lombjából felszabaduló juglin nevű anyag sok növény magja számára csírázásgátló hatású. Régóta megfigyelt tapasztalati tény. Ember esetében szimbionta kapcsolat például a vastagbélben élő vitamintermelő baktériumokkal való viszony.meggátolja. A természetben . Magasabbrendű növényekre jellemző kölcsönhatás az allelopátia. tápanyagokért stb. negridok. a bőr. Az emberfajták kialakulásában elsősorban az eltérő mutációk és a különböző környezeti hatások voltak meghatározó tényezők. hogy az ősi kaukazoidok köréhez állt közel. hogy két együtt élő populáció semmiféle hatással nincs egymásra. életműködéseire stb. maradványainak bomlástermékei között olyan vegyületek vannak. kizárólag elhalt hámot fogyasztó atkák is. majd oldja meg az utána következő feladatokat! „Az emberfajták kialakulása a szelekcióval végbement alkalmazkodás legfeltűnőbb következménye. Feltehető. Sivatagos. Fontos tényező volt az elszigetelődés is. A negyedik nagyrassz. az ausztralidok (az ausztrál őslakók) kevés ma élő tagja egy ősi típust képvisel. sőt el is pusztulhatnak. Az egyik növénypopuláció lehullott leveleinek. parazita számos megbetegedést okozó baktérium. vagy a növény olyan vegyületeket ad le a környezetébe. de kommenzalisták az ember szőrtüszőiben megtelelepedő. a haj színe és jellege. Ilyen viszonynak tekinthető például egy nyíres talajszintjén élő erdei ganéjtúró bogár.

az orr alakjában. A különböző rasszokhoz tartozó emberek házasságából született gyerekek (is) bizonyítják. . azaz elszigetelődnek egymástól. ezért az egyes populációk egymástól eltérővé válnak. Ezek az europid. A természetes szelekció nemcsak a kevésbé életképesek kipusztulását jelenti. ugrásszerűen jelentkező öröklődő tulajdonságváltozás. hogy az emberfajták testileg és szellemileg tökéletesen egyenértékűek. és a fejlettségbeli eltérések az egyenlőtlen ütemű és különböző irányú társadalmi fejlődésből erednek. a negrid és az ausztralid. A rátermettség tehát elsősorban nagyobb továbbszaporodási képességet jelent. a bőr és haj színében. Egy populáció a mutációk következtében sohasem egyforma egyedekből áll. Az elszigetelt populációk változó környezetében később más és más adottságok jelenthetnek szelekciós előnyt. majd később az egyes populációik között megszűnhet a kapcsolat. Az emberi populációk szabad keveredése a történelem során nagyfokúvá vált. Alapja a genetikai állomány megváltozása. a mongolid. Az egyes populációk elfoglalva a számukra kedvező élettereket előbb elterjednek. hanem a legrátermettebbek fennmaradásbeli és szaporodásbeli előnyét is. Az egyes rasszok az arc felépítésében.Mit értünk mutáción? Mi a szelekció? Mit értünk a populációk elszigeteltségén? Mutassa be a ma élő emberi nagyrasszok jellemző tulajdonságait! Kifejtés: A mutáció hirtelen fellépő. Az egyedek változatossága az evolúció szempontjából nagyon fontos. A mai embernek négy földrajzi alfaja vagy rassza (szokták a fajta kifejezést is használni) él a Földön. napjainkra az emberfajták földrajzi elkülönülése kismértékű. a szem alakjában és a növekedés ritmusában különböznek egymástól. A populáció egyedei közül a fennmaradásra és a továbbszaporodásra is a legtöbb esélyük a kedvező tulajdonságokkal rendelkező egyedeknek van. mert alkalmazkodnak a környezetükhöz.

Már az egysejtűeknél is bizonyított feromonszerű anyagok jelenléte. termikus és elektromos kommunikációról beszélhetünk. az állatok által termelt többnyire illékony vegyületek szolgálnak.20. A diszperziós feromonok éppen ellenkezőleg. Az információadás. A tétel: Az állatok kommunikációja Mit értünk kommunikáción ? Hogyan csoportosíthatók az állatvilág kommunikációs formái? Milyen állatcsoportokra jellemző a kémiai kommunikáció? Hol termelődnek a feromonok? Milyen kémiai összetételűek a feromonok? Hogyan csoportosíthatók kommunikációs tartalmuk alapján? Melyik állatcsoportra jellemző a vizuális kommunikáció? Melyek a vizuális kommunikáció típusai? Mit nevezünk az etológiában darwini antitézis elvnek nevezni? Mi jellemzi az akusztikus kommunikációt ? Hogyan képezik a leadott hangot az egyes állatcsoportok ? Mely állatcsoportok képesek ultrahanggal kommunikálni? Mit értünk érintési kommunikáción? Melyek a leglényegesebb tulajdonságok az állati és az emberi kommunikáció között ? A két vagy több állat között megvalósuló kölcsönös információcserét az állatok kommunikációjának nevezzük. érintési. de territórium jelző funkciójuk is van. Ennek során az információt útjára bocsátó élőlény a közlemény tartalmát jelekké alakítja át. Ilyen riasztóferomonokat számos hal . míg azt az információt fogadó másik egyed nem észleli. A vizuális kommunikáció látható jelek segítségével valósul meg. Az emlősök feromonjainak egy része is közvetlenül a kültakaróra kerül. amely adott közegen. mások a szájüregbe. A kémiai kommunikáció alapjául különböző kémiai információhordozók . illetve az érkező információ vételének általános szabályai az élőlények kommunikációjára is érvényes. Számos együtt áttelelő rovar – például katicabogárfélék. a pherein = vinni.) A feromonok a viselkedési választ tekintve több csoportba sorolhatók. Feromonok az állatok legkülönbözőbb testtájain termelődnek.) A feromonok kémiai „dekódolására” a kémiai érzékelés szolgál . (A feromon két görög eredetű szó. A leadott kommunikációs jelzések alapján kémiai. A selyemlepke ivari feromonja például a bombykol egy alkohol. A riasztóferomonok a fajtársakra nézve menekülésre késztető hatásúak. a fullánkcsatornába stb. annak továbbítása. Mivel az élőlények nemcsak kapnak. de ürül feromon a nyállal és a vizelettel is. és a hormon = serkenteni kifejezésekből származik. Az információközlés mindaddig egyirányú. az információs csatornán keresztül jut el az üzenetet felfogó. hanem szinte folyamatosan adnak is információt a környezetüknek. csoportosulása figyelhető meg. Ilyen például a nyolc szénatomszámú propil-izobutil-keton vagy a hét szénatomos heptanon. A gyülekezési feromonok hatására mindkét ivar tömörülése. vizuális. Észlelésében a fényérzékelő receptorok játszanak fontos szerepet. A mirigyek egy része a testfelületre torkollik. poloskák – adott áttelelő helyen való összegyűlése ilyen hatású feromonok nyomán következik be. az egyedek szétszóródását eredményezik. Az egyik állat helyvagy helyzetváltoztató mozgása információt szolgáltat egy másik egyed számára. A nyomjelző feromonok az emlősöknél például ivarok egymásra találását segítik. Különösen fejlett rovarok és az emlősök kémiai kommunikációja. Ezeket gyűjtőnéven feromonoknak nevezzük. Az erdei vöröshangya feromonjai között oxovegyületek. jogos kölcsönös információcseréről beszélni. aldehidek és ketonok vannak. arra nem reagál. Az egyébként fejlett kommunikációjú madarak esetében eddig csupán egy fajnál (villás viharfecske) sikerült a feromonok kommunikációs szerepét kimutatni. a jeleket értő és azt a saját számára „dekódoló” élőlényhez. Kémai kommunikáció a madarak kivételével valamennyi állatcsoportra jellemzőek. ahol feromontermelő mirigyek nyílásai vezetnek ki. Az akusztikus kommunikáció hangjelzések leadása és azok felfogása és „értelmezése” révén történik. A mézelő méh dolgozójának kültakarójában 17 olyan pontot azonosítottak. (Kiegészítő anyag: Az eddig megismert feromonok többsége egyszerű szerkezetű vegyület.

megízlelik a hozott mintát.bőrsérülését követően sikerült igazolni. ha a csónakból nem túl messzire dobva úszóval horgászunk!). (A csörgőkígyók csörgésének biológiai jelentősége ma mér tisztázatlan. Valójában ez a táncnyelv is kombinált információközlés. A vizuális kommunikáció más eseteiben magának a mozgás tényének van jelentéstartalma. Hasonlóan a szexuális viselkedésforma kommunikációs eleme a dürgés is információs tartalommal rendelkező. számos állat képes az infrahang és az ultrahang érzékelésére is. szöcskék. és a méhek tapintással és hallással egészítik ki az információ átvételét. a legtöbb esetben ezek kombinációi fordulnak elő. sáskák. távolabbit a rezgőtánc jelez. és olyan speciális hallóreceptorokkal kell rendelkeznie. Az emberi érzékelhető hangtartományhoz (1620 000 Hz) képest. A kommunikáló állatnak olyan különleges jeleket kell kibocsájtania. (Ezért horgászati szempontból nem igazán jó ötlet a már zsákmányul ejtett halat haltartó szákban a csónak mellett a vízben tartanunk. A hím integetőrák első lábpárjának csak egyik ollója fejlett. Hasonlóan egyes csontoshalak is vázrendszerük két szomszédos elemének összedörzsölésével képesek akusztikus kommunikációra. de különösen a gerinces állatoknál a legfontosabb az egyedek és a fajok kölcsönös kapcsolatában. A kétéltűektől kezdődően alapvetően a tüdőből kiáramló levegő kelt hangot. a hangképzésüknek tehát biológiai funkciója van. Ezt a növényvédelem részben kártevő előrejelzések formájában. A fényjelzésekre a nőstények ugyancsak fényfelvillantásokkal válaszolnak. A szexferomonok a partner szexuális viselkedésére vannak hatással. Az állat a nagy olló integető mozgásával egyrészt távol tartja magától a többi hímet. hangszíne. mozgásának középső szakasza. míg az alárendelt leereszti. azaz a látás útján szerzett információ sok gerinctelen állatnál is. másrészt vonzza a nőstényeket. Az integetőrákok számos faja ismert. Az állati kommunikáció szempontjából a hang hullámhossza. a sáskák egy része a lábukat dörzsöli össze vagy a szárnyuk pereméhez. ereje. amelyek két állkapcsukat dörzsölik egymáshoz. A vizuális kommunikáció egyik legmagasabb szintű formája a méhek táncnyelve. részben a hímek szexcsapdákkal történő összefogására ki is használja. és kabócák különböző mozgó testrészek kitines felületének összedörzsölésével képeznek hangot. A szentjánosbogarak hímjei repülés közben fényt bocsájtanak ki. hogy a fajon belüli társas kapcsolatokban szereplő kommunikációs jelzéseknél az ellentétes jelentést ellenkező mozdulatok teszik egyértelművé. A rezgőtáncban a nyolcashoz hasonló vonal mentén táncol a méh. ugyanis a csörgőkígyók gyakorlatilag süketek). A tücskök szárnyaik kitinléceit dörzsölik egymáshoz. ezzel hívják fel magukra a figyelmet a fűben üldögélő röpképtelen nőstények előtt. Például a domináns kutya a farkát és a fejét magasra emeli. másik faj számára lehet riasztó jellegű stb. A felderítő útról visszaérkező dolgozók a kaptár belsejében táncba kezdenek. A tücskök. A vizuális kommunikáció. A . de más fajbelieknek is. megtapogatják a táncolót. mivel irányjelzést nem kaptak. Az állatok színe és rajzolata gyakran nyújt optikai információt a fajtársaknak. amelyek egyértelműen elkülönülnek a háttérzajoktól. kirepülnek és megkeresik a táplálékforrást. frekvenciája tér. majd. A dürgés esetében például rendszerint a hím a színes dísztollait szétteríti stb.és időbeli sajátosságai egyaránt nagyon fontosak. Már Darwin is felfigyelt arra. hiszen a kaptár belsejében meglehetősen sötét van. ezek „integető” mozgásában különbségek vannak. de akadnak olyan fajok is közöttük. Közeli lelőhelyet a körtánc. A hangokkal való kommunikáció igen elterjedt információátviteli forma az állatvilágban. csökevényes. Fény kibocsájtása ugyancsak információs tartalommal bír. A társak esetében segítheti a nemek egymásratalálását. Ezeket általában a nőstény termeli és a hímek segítségükkel nagy távolságból is képesek rájuk találni. Az egyes vizuális kommunikációs formákat nem lehet élesen elválasztani egymástól. A körtánc közben a kaptárban lévő méhek körülveszik . amely ezeknek a hangoknak a felfogását is lehetővé teszi számára. a másik kicsi. ennek megfelelően zárt genetikai programon alapuló mozgássorozat. valamint a függőleges által bezárt szög megegyezik a táplálékforrás és a Nap által bezárt szöggel.

A vírus „elszaporodása” tehát valójában nem szaporodás. hogy fertőző betegséggel állunk szemben. és az azt körülvevő fehérjeburokból állnak. A jelek rendszerint analógok. Ennek során a sejt legyengül. B tétel: A vírusokról Olvassa el figyelmesen az idézetet (Schneider.madárhang képzési helye az alsó gégefő. ezért fénymikroszkópban nem tanulmányozhatók. mivel nanométeres nagyságúak. Az érintési kommunikáció az állatok közvetlen érintkezésén alapszik. hogy annak alapján a rá jellemző örökítő anyagot és fehérjéket állítsa elő. csupán örökítőanyagból. azaz annak intenzitása fontos az információ tartalmát illetően. hogy nem felelnek meg az élő anyaggal szemben támasztott követelményeknek. alighanem valamilyen ultramikroszkópos lény lehet. A sejt nem (vagy csak későn) ismeri fel az idegen örökítő anyagot. hanem sokszorosítás. mennyi mindent fejezhet ki az emberi kommunikációban is! Az állatok kommunikációja az ember beszédéhez hasonlítva attól jelentős különbségekben tér el. Életünk és a mikróbák) majd válaszoljon a kérdésekre! …”Pasteur újra egy életmentő adománnyal ajándékozta meg az emberiséget! De egyvalami elmaradt ezúttal. és nemcsak egy új vírust épít fel annak alapján. Feltehetően több száz millió évvel ezelőtt sejtekből kiszakadt. Az az ember. amely elsősorban a táplálékkeresést és a térbeli tájékozódást szolgálja. Ezért nem találhatta meg Pasteur a veszettség kórokozóját! A vírusokról kiderült. de akkor hol vannak a kórokozók? Pasteur biztos volt abban. állati és emberi vírusbetegséget! A vírusokat sokáig csak valamilyen betegségeket okozó anyagoknak tekintették. csak az adott fajra jellemző jelkészletet tartalmazzák. A lényeges eltérések ellenére az emberi és az állati kommunikációban számos közös elem is fellelhető. . A testek kontaktusa információk átadására és átvételére is lehetőséget nyújt.. vagy egy erőteljes markolás. Ezzel szemben az emberi nyelv nyílt. Így felépítésük és működésük sajátosságai miatt nem illeszthetők be az élővilág fejlődéstörténeti rendszerébeA vírusok nem érik el a sejtes szerveződés szintjét. Gondoljuk csak el. A kórokozásuk alapja az. míg az emlősök hangja a felső gégefőben keletkezik. vagyis jelentésük a hangerőtől nem függ. szerves óriásmolekulákból álló rendszerek. hogy a mikroszkópban látni lehessen!. az elektronmikroszkóp megalkotása után került sor. hanem egyre többet. Az információátadás ennél a formájánál nincs szükség közvetítő közegre. aki felállította a betegség baktériumelméletét.” Miért nem találhatta meg Pasteur a veszettség kórokozóját? Határozza meg a vírus fogalmát! Milyen felépítés jellemző a vírusokra? Hogyan terjednek el? Említsen meg néhány növényi. de ez mint ahogy ő mondotta. aktív mozgásra nem képesek. ugyanis nem mutatnak életjelenségeket. Ugyanakkor a szavak digitálisak. mert az információ közvetlenül jut el egyik egyedtől a másikig. és bizonyos mértékű önállóságra szert tett. Önálló anyagcseréjük nincs. Ezért nem tekinthetők a prokarióták őseinek. Az emberi fül számára már hallhatatlan ultrahangok kibocsájtására és érzékelésére a denevérek és a delfinek képesek. és önmagukban szaporodni sem tudnak. Az ultrahang érzékelésére egyes bagolylepke-fajok is képesek. képtelen volt megtalálni a veszettség baktériumát! Nem lehetett semmi kétsége afelől. hogy egy sejtbe bejutó vírus örökítőanyaga kiszabadul a fehérjeburkából és a sejtet arra készteti. egy simogatás. Az állati kommunikáció jelei vagy jelsorozatai mindig zártak. Tüzetesebb vizsgálatukra azonban csak a felfedezésüket követően mintegy fél évszázaddal később. viszont az élettelen anyagokra jellemző módon kikristályosíthatók. hogy valamilyen kórokozó szervezetnek feltétlenül jelen kell lennie. egy érintés. a szóképzés kombinációs lehetőségei végtelen számúak. vagyis túlságosan kicsiny ahhoz. ez teszi lehetővé számukra a denevérek előli elmenekülést.

az angol Acquired Immune Deficiency Syndrome. a T-limfocitáit támadja meg. Sok csonthéjas gyümölcsfa (szilva. a kanyarót és a himlőt is. (Elnevezése egy betűszó. Az emberi megbetegedések közül vírus okozza a náthát. mások csak növényi -. . Ez a képesség a vírus fehérjeburkának összetételétől és szerkezetétől függ. ondó. fajra jellemző fágjait ismerjük. hogy a vírus be tudjon jutni egy sejtbe. hozzá kell kapcsolódnia a sejt felületéhez. Számos növényi megbetegedés okozója vírus. A prokarióták vírusai a fágok. Közülük legismertebbek a különböző bakteriofágok. a fertőző májgyulladást. virulenciája nem általános érvényű. megint mások csak állati sejtekben képesek az elszaporodásra. A vírus csak testnedvek útján (elsősorban vér. A még egyelőre gyógyíthatatlan betegség halál oka rendszerint valamilyen – gyakran egyébként teljesen veszélytelen – fertőzés. azaz a szerzett immunhiányos megbetegedés rövidítése. egyes vírusok csak prokarióta sejtekben. A növényi vírusfertőzések ellen hatékony permetezési eljárások nincsenek.egészséges működését nem tudja ellátni és akár el is pusztulhat. A vírusbetegségek közül a hetvenes évek elejétől lépett fel az AIDS.) és közvetlenül a vérbe jutva képes fertőzésre. és hüvelyváladék. cseresznye) idő előtti kipusztulását okozza vírusfertőzés. A sejtből kiszabaduló vírusok azután újabb sejteket fertőznek meg.és körömfájás valamint a veszettség. Ahhoz.) Kórokozója a HIV-vírus az emberi immunrendszer egyik féle sejtjeit. A különböző prokarióta fajoknak külön-külön saját. az influenzát. Ezért a vírusok kórokozó képessége. Az állatok ismert vírusbetegsége a száj.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful