A biológia középszintű és emeltszintű érettségi kidolgozott tételei, 2007

Általános tudnivalók Középszint
A szóbeli vizsga az általános, illetve részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott fejlesztési célok közül az alábbiak mérésére helyezi a hangsúlyt: - a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének kézsége, - az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége, - a helyi, illetve a regionális problémák ismerete, - a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb betegségek és megelőzési módjainak összefüggésében A középszintű szóbeli vizsgára a „hagyományoknak megfelelően” az iskolában kerül sor. A vizsga két altételből áll, egy gyakorlati és egy elmélet részből. A gyakorlati rész egy vizsgálat elvégzését jelenti, az elméleti rész a jelölt önálló előadásmódjának, véleményalkotásának próbája egy húzott tétellel kapcsolatosan, amelynek témája valamilyen egészségtani vagy környezetvédelmi probléma. A gyakorlati rész (vagy A tétel) témája vagy egy laboratóriumi vizsgálat tényleges elvégzéséből és elemzéséből, vagy egy növényfaj meghatározásából és ökológiai igényeinek jellemzéséből, (a Növényismeret tankönyv segítségével), vagy egy állatfaj azonosításából és életmódjának jellemzéséből áll (az Állatismeret könyv segítségével), vagy egy nemzeti park, természetvédelmi terület illetve az iskolához közeli védett vagy nem védett életközösség élővilágának jellemzéséből áll, megfelelő segédanyag (képanyag, video, dia, CD, fénykép stb.) alapján. A jelölt a felkészülési ideje alatt elvégzi a vizsgálatot vagy elemzést, majd röviden (kb. 5 perc alatt) értékeli az eredményeit. A felelete megkönnyítésére vázlatot készíthet és használhat. (Amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). A kifejtést önállóan végzi, a tanár a felelet végén segítő, kiegészítő kérdéseket tehet fel. Az értékelést a szaktanár az előre elkészített értékelési útmutató alapján pontozással értékeli. Az útmutató alapfelépítése a következő: A feladat megértése és helyes elvégzése 10 pont Az értékelés tartalmi helyessége 10 pont A felelet felépítése, nyelvi kritériumok 5 pont Összesen: 25 pont A nyelvi kritériumok értékelésének szempontjai: - 5 pont, ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és egész gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak megfelelően mondja el, - 4 pont, ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az elmondott állítások önmagukban helytállóak (például a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz), - 3 pont, ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári kérdésekre pótlólag sikeresen megválaszolta, - 2 pont, ha a tények felidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült,

- 1 pont, ha a tanári segítséggel felidézett tények között nem, vagy alig volt összefüggés, - 0 pont, ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához A gyakorlati altétel kiváltható önálló, úgynevezett projektmunkával. Ehhez az szükséges, hogy a jelölt előzetesen önálló terep – vagy más jellegű –kutatómunkát végezzen, és erről egy kis dolgozat keretében számoljon be. A dolgozatot előzetesen kell beadni és a szóbeli vizsgán kell rövid tájékoztatás keretében bemutatni. A projektmunkával az A tételhez hasonlóan, maximálisan 25 pont szerezhető. Ennek értékelési szempontjai: Az írásbeli munka értékelésénél: - 2 pont a felvetett probléma pontos megfogalmazása, - 3 pont az alkalmazott módszerek ismertetése, - 5 pont a vizsgálat eredményeinek megjelenítése (ábrák, grafikonok), - 2 pont az irodalmi hivatkozás, - 3 pont a dolgozat formai kivitele. A szóbeli bemutatás értékelésénél - 2 pont a témaválasztás indoklásának kifejtése, - 3 pont a tapasztalatokból levont következtetések megfogalmazása, - 5 pont az előadásmód, a logikus kifejtés, és igényes nyelvi megfogalmazás. Összesen: 25 pont Az elmélet rész (vagy B tétel) a jelölt véleményalkotásának, önálló előadásmódjának próbája a tételben fölvetett téma kapcsán felmerülő egészségtani, környezetvédelmi problémáról. Az értékelési szempontok az A-tétellel megegyezőek. A két tételre 25-25 pont adható, tehát a szóbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50 pont. A szóbeli vizsga A tételeiről a) A gyakorlati feladatokról Az érettségi követelményrendszer alapján megállapítható, hogy a szóbeli érettségi vizsgán 28 gyakorlati feladatból kerülhet be valahány az érettségi A tételek közé. A következőkben áttekintjük a 28 számba jöhető gyakorlat kivitelezését és elméleti vonatkozásait! 1.Plazmolízis Vizsgálat: Vöröshagyma húsos alleveléből készítsen két nyúzatot! Az egyiket vizes glicerinnel lecseppentve vizsgálja meg fénymikroszkóp alatt. A másikat öt percre helyezze 10 %-os KCl-oldatba, majd tegye tárgylemezre, cseppentse le a KCl-oldattal és vizsgálja meg fénymikroszkóp alatt! Végül az utóbbi nyúzatot öt percre helyezze desztillált vízbe, majd mikroszkóp alatt vizsgálja a változást ! Kérdések: 1.Hányszoros a nagyítás ? 2.Milyen különbséget látni a KCl-oldattal kezelt és a kezeletlen nyúzat sejtjei között? Tapasztalat és magyarázat: A vizsgálatot 60-100 szoros nagyítás alatt végezzük. A kezeletlen sejt sejtplazmája vízzel telt, nekifeszül a sejtfalnak. A KCl-oldattal kezelt sejtben plazmolízis figyelhető meg, azaz a sejtplazma összehúzódik és elválik a sejtfaltól. A jelenség oka, hogy a 10 %-os KCl-oldat töményebb mint a sejt plazmája, ezért ozmózis lép fel, azaz a víz kiáramlik a sejtplazmából a töményebb oldat irányába. Ugyanis a víz diffúziója lép fel, a nagyobb vízkoncentációjú helyről, (azaz a belső hígabb oldatból), a víz diffúzióval a kisebb vízkoncentrációjú hely felé (a töményebb oldat felé) diffundál. A sejtplazma vizet veszít és

elválik a sejtfaltól. A plazmolizált sejtet desztillált vízbe téve a folyamat fordított irányba megy végbe, a jelenség a deplazmolízis! 2.Orvosi szén felületi megkötőképességének vizsgálata Vizsgálat: Öntsön lombikba kb. 200 cm3 vörösbort vagy vizet, amit 5-6 csepp fukszinoldattal festett meg. 4 szem orvosi szenet törjön össze a dörzsmozsárban! Tegye a szenet a lombikba, és jól rázza össze! Szűrje le az oldatot, és figyelje meg a színét! Kérdések: 1.Milyen színű lett a szűrlet? 2.Mivel magyarázza az oldat színváltozását? 3.Említse meg a jelenség néhány biológiai előfordulását! Tapasztalat és magyarázat: A kiinduláskor vörös oldat az aktív szénnel történt összekeverést követően elveszítette a színét, ezért a szűrés során színtelen oldat csepeg le a tölcsérből. A jelenség oka az adszorpció, amely felületen történő anyagmegkötést jelent. Az aktív szénpor összfelülete rendkívül nagy, ezért képes a festékanyag maradéktalan megkötésére. Az adszorpció gyakori folyamat a talajban, a humusz és az agyag kolloidális méretű anyagok, amelyek felületükön igen jelentős vízmennyiséget, vagy egyéb anyagot képesek megkötni. Az adszorbeálódott víz és egyéb anyagok mértéke jelentős a talaj tulajdonságainak kialakításában. Az emberi tüdő is nagy belső felületű, jelentős mértékű gázadszorpció jellemző rá. 3.Enzimes bontás kémcsőben Vizsgálat: Két kémcsőbe öntsön 1-1 cm3 keményítő-oldatot. Egyikbe tegyen 2 cm3 nyálat, (vagy a gyógyszertárakban kapható keményítőbontó enzimet), a másikba 2 cm3 vizet! Helyezze mindkettőt 37oC-os vízfürdőbe! Kb. 15 perc múlva cseppentsen mindkét mintából egy-egy cseppet fehér csempelapra, cseppentsen hozzájuk egy-egy csepp Lugol-oldatot! Később ismételje meg a próbát! Kérdések: 1.Mit tapasztal a Lugol-próbák során? 2.Miért helyeztük a mintákat 37oC-os vízfürdőbe? 3.Mit mutat ki a Lugol-oldat? Milyen színváltozással? 4.Melyik kémcsőben kapott pozitív próbát? Miért abban? 5.Hol termelődik az emberi szervezetben az amiláz enzim és mi a működése ? Tapasztalat és magyarázat: Az amiláz keményítőbontó enzim, a nyál és a hasnyál is tartalmazza. Az amilázt is tartalmazó kémcsőből vett minta a Lugol-oldat hozzáadását követően sárgásbarna színűvé válik, ez a Lugol-oldat színe, mivel az amiláz a keményítőt elbontotta. A másik minta kékeslilás lesz, mert a keményítőbontás amiláz hiányában nem következik be. A keményítő ugyanis jóddal liláskék színreakciót ad, a Lugol-oldat pedig KIos I2 oldat. A 37oC-os vízfürdőre azért volt szükség, mert ez ember testhőmérséklete, ez optimális az enzimek számára. 4.Szén-dioxid kimutatás meszes vízzel Vizsgálat: Pipettán keresztül fújjon meszes vízbe fél percen keresztül. Kérdések: 1.Milyen változást tapasztalt a kémcsőben? 2.Milyen anyag jelenlétére utal a változás? 3.Milyen biokémiai folyamat során keletkezett az anyag ? 4.Mi ennek a folyamatnak a lényege? 5.Melyik sejtalkotóhoz kötődik? 6.Hogyan kerül ez az anyag a sejtekből a kilélegzett levegőbe? Tapasztalat és magyarázat: A fújás következtében a meszes víz megzavarosodott, mert a kilégzés során szén-dioxidot fújunk ki, amely a kalcium-hidroxiddal vízben nem oldódó kalcium-karbonátot képez: Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O A szén-dioxid a sejtlégzés során a citrát-ciklusban keletkezik. A folyamat a mitokondriumokhoz kapcsolódik. A keletkezett szén-dioxidot a sejtekből a vér szállítja a

7. rázza össze azokat és várjon néhány percig. a molekula egyik vége poláris. a másik zavaros marad. Az epe ugyanis amfipatikus molekulákból áll.Mekkora volt a nagyítás? 2. ezért segíti az olaj micellákká alakulását. ott fejti ki a hatását! 6.Keményítőszemcsék vizsgálata mikroszkóp alatt Vizsgálat: Készítsen kaparékot burgonyagumó. A változás magyarázata. vízcseppben lefedve vizsgálja meg ezeket mikroszkóp alatt.Mi a változás neve? . Kérdések: 1.Keményítő kimutatása: Vizsgálat: Cseppentsen KI-I2-oldatot 2 cm3 keményítő oldathoz! Cseppentsen KI-I2oldatot burgonyagumó vágott felszínére! A kémcsőben keletkezett rendszert melegítse meg! Kérdések: 1.és kukoricamag felszínéről! Tárgylemezen. az olaj és az epe? 4. Fehérje kicsapódása Vizsgálat: Öntsön kémcsövekbe 2-2 cm3 tojásfehérje oldatot.Rajzolja le a mikroszkópban látott kép jellemző részletét! 3. A keményítő tartalék tápanyag a növényekben. mindkettőre rétegezzen 1-1 ujjnyi olajat.Milyen szerkezeti változás magyarázza a látott változást? 3. mert a keményítő növényi tartalék tápanyag és fajonként eltérő szemcsék formájában található a raktározó alapszövet vagy a tápszövet sejtjeiben.Mi a keményítő élettani szerepe? Tapasztalat és magyarázat: A KI-I2-oldat a keményítőt liláskékre festi.Milyen változást tapasztalt a kémcsövekben? 2. hogy a keményítő a jóddal kékeslilás színreakciót ad.Mi a keményítő élettani szerepe? Tapasztalat és magyarázat: A lecseppentést követően a kémcsőben lévő oldat és a burgonya felszíne is kékesfekete színű lesz. A tüdő léghólyagocskáinak falán keresztül diffúzióval jut a tüdő terébe (külső légzés) majd a légcserével hagyja el azt. 8. Az egyikbe öntsön egy ujjnyi epét! Gumidugóval zárja le a két kémcsövet. A poláris vízben az apoláris olajat emulzióvá alakította és az oldatban tartja az epe. bab.Az epe vizsgálata Vizsgálat: Két kémcsőbe öntsön 3-3 ujjnyi vizet. Egyikhez adjon rézszulfát kristályt! A másikat enyhén melegítse meg! Kérdések: 1.Mi okozza a különbséget a két rendszerben? 5. Melegítés hatására a keményítőoldat visszaváltozik a KI-I2-oldat sárgára színére.Indokolja a különbségeket a látott keményítőszemcsékben! 4. mert kolloid rendszer keletkezett.Milyen különbséget észlelt a két kémcsőben? 2. 5.tüdőbe elsősorban hidrogénkarbonát-ion formájában. hol hat az epe és mi a biológiai működése? Tapasztalat és magyarázat: Az epét nem tartalmazó kémcső a rázás befejeztével nyomban két fázisra válik szét. A mikroszkóp mikrocsavarját finoman ingatva figyelje meg a különbségeket! Kérdések: 1. az epehólyag raktározza és az epevezetéken keresztül jut a patkóbélbe.Milyen színváltozást tapasztalt a cseppentés után a kémcsőben és a gumó felszínén? 2. ugyanis a jód a közölt energia hatására kilép a laza kötődésből.Milyen polaritású és oldódási tulajdonságú anyag a víz. A kaparékokban különböző alakú keményítőszemcséket látunk. ugyanis a spirális szerkezetű keményítő spiráljába a gyengén poláris jód-molelulák bekötnek és megváltozik a rendszer fényelnyelése. a másik vége apoláris.Mi okozza a színváltozást melegítéskor? 5.Milyen kémiai természetű anyag az epe? 3.Hol termelődik. Az epét a máj termeli.Mit tapasztalt a keményítőoldat megmelegítésekor? 4.

Színük zöld a bennük lévő klorofill miatt. vízcseppben lefedve vizsgálja meg mikroszkóp alatt! Rajzolja le a látott sejtfalat és sejtplazmát! Kérdések: 1. vízben lefedve vizsgálja mikroszkóp alatt! Rajzolja le a látott zöld színtesteket! Mi a biológiai működése a színtestek festékanyagainak? Kérdések: 1. A Vallisneria színtestei korong alakúak.Hányszoros volt a nagyítás? 2.Milyen élőlényekre jellemző sejtalkotó a zöld színtest? Tapasztalat és magyarázat: A vizsgálat közepes nagyításon (15 × 10) jól elvégezhető.Milyen anyag építi fel a növényi sejtfalat? 4.Hol találunk hasonló sejtszervecskét az emberi szervezetben? 5. A nehéz-fémsó (réz-szulfát) és a melegítés hatására is a kicsapódás (koaguláció) irreverzibilis. 15 × 20) –jól láthatókká válnak. 11. a sejtplazmát és a sejtmagot! 3. de nem cellulóz. hogy cellulóz építi fel. és figyeljük meg mikroszkóp alatt az állatok mozgását! Kérdések: 1.Rajzolja le a mikroszkópban látott kép jellemző részletét! 3.Mit fest meg a metilénkék oldat? Tapasztalat és magyarázat: A sejtek a festés hatására – közepes nagyításon is .Zöld színtestek vizsgálata Vizsgálat: Vallisneria levelét és Spirogyra zöldmoszat néhány fonalát tárgylemezre téve .Milyen élőlények jellemző sejtalkotója a sejtfal? Tapasztalat és magyarázat: A növényi sejtfalról annyit kell tudni. mert a fehérjék térszerkezete maradandó változást szenvedett.Rajzolja le a mikroszkópban látott képet.Mi okozza a zöld színtestek színét? 5. ezek anyaga azonban nem cellulóz.Hogyan mozog az amőba? Mi ennek a mozgásnak a lényege? . a Spyrogiráé szalag alakúak.3.Mi a változás szerkezeti oka? Tapasztalat és magyarázat: Az oldatok megzavarosodtak. kb. 10.Rajzolja le a mikroszkópban látott kép jellemző részletét! Jelölje a rajzon a sejtfalat. a fényabszorpcióban van. karotinoidok) hasonlóan. mert ezeket a metilénkék sötétkékre festi. Különösen szembetűnő a sejtfal és a sejtmag.Miért szükséges a zselatinoldat a papucsállatka mozgásának megfigyeléséhez? 3.Sejtfal és sejtplazma vizsgálata Vizsgálat: Átokhínár levelét tárgylemezen. jelölje rajta a sejtfalat és a sejtplazmát! 3. mert a fehérjék kicsapódtak.Hányszoros volt a nagyítás? 2.Sejtmag vizsgálata Vizsgálat: Készítsen bőrszöveti nyúzatot vöröshagyma húsos alleveléből! Öt percig fesse meg metilénkék oldatban! Vizes glicerinnel lecseppentve figyelje meg mikroszkóp alatt! Kérdések: 1. a kivett papucsállatkákat tartalmazó mintához tegyünk egy csepp zselatinoldatot.Mekkora volt a nagyítás? 2.Megfigyelése szerint milyen pályát tesz meg a papucsállatka mozgás közben ? 6.Milyen sejtszervecskével mozog a papucsállatka? 4.Hányszoros volt a nagyítás? 2. A gombáké főleg kitin. sejtfal még a gombasejteknek és a baktériumsejteknek van. 9. a baktériumoké pedig elsősorban egy murein nevű fehérje és szénhidrátok. Működésük a fotoszintézisben.Hasonlítsa össze a két faj színtestjeit! 4. más fotoszintetikus pigmentekhez (pl.Papucsállatka és amőba mozgásának megfigyelése Vizsgálat: Amőba vagy papucsállatka tenyészetből egy cseppet tegyünk tárgylemezre. 12.

A felépítő anyagcseréjük fotoautotróf. illetve a speciális sejteket! 3. sejtjeikben? 4.Mi a fejespenész ( vagy ecsetpenész) fajok gyakorlati jelentősége? Tapasztalat és magyarázat: A fejespenész moszatgomba. levélkék. sütéshez használják. Fonalas zöldmoszat kis darabkáját is vizsgálja hasonlóképpen. A sörélesztő heterotróf anyagcserét folytat. a fonalas zöldmoszat növény.7. Csillók találhatók például az emberi légcső hámján. a sejtfal. A glicerines oldat sűrűbb. ezért jobban tanulmányozható a működésük.Rajzolja le a megfigyelt élőlényeket! 2.Rajzolja le a mohanövényt és nevezze meg a részeit! 2. Mindhármójuk teste fonalakból áll.Milyen felépítő anyagcserét folytat a zöld szemesostoros? 7.Hol találunk hasonló mozgást az emberi szervezetben? Tapasztalat és magyarázat: A vizsgálat közepes nagyításon ( 4 × 10) jól elvégezhető.Az élőlények mely csoportjába tartozik az ecsetpenész és a zöldmoszat? 2.Miért nem nőnek a mohák magasabbra? Tapasztalatok és magyarázat: A mohanövény részei: gyökérszerű fonalak. a moszat fototróf szervezet. ez lefékezi a csillók mozgását. mikroszkóp alatt vizsgálja meg azokat! Kérdések: 1. az ecsetpenészből antibiotikumok vonhatók ki. keletkezésük a sejtplazma viszkozitásának a megváltozásán alapszik.Rajzolja le a fejespenész illetve a zöldmoszat kis részletét! Jelölje a sejtek határait. és lefedve. A gyökérszerű fonalak rögzítik a növényt a . mozgása ostorral történik. Az amőbák állábakkal mozognak.Mekkora volt a nagyítás? 3. A sütőélesztő a tömlősgombák közé tartozik.Mi a sütőélesztő gyakorlati jelentősége? Tapasztalat és magyarázat: A vizsgálat közepes nagyításon ( 15 × 10) jól elvégezhető. A mozgás állandósult plazmanyúlványokkal.Lombosmoha vizsgálata Vizsgálat: Kézinagyító segítségével vizsgálja meg a kapott mohanövényt! Kérdések: 1. esetleg a sejtmag illetve a fényérzékelő szemfolt. a jellemző. Az fejespenészek fontos lebontók. 13.Zöld szemesostoros és sütőélesztő megfigyelése Vizsgálat: A zöld szemesostoros tenyészetből és az élesztő-szuszpenzióból tegyen egy-egy cseppet tárgylemezre. ugyanis lebontó tevékenysége során szén-dioxid keletkezik.Milyen szerveződésű a mohanövény? 4. spóratartó toknyél és tok.Mivel mozog a zöld szemesostoros? 5. ez fújja fel a kelt tésztát. Állábakkal mozognak például az emberi szervezetben a neutrofil granulociták.Milyen sejtszervecskéit tudta még azonosítani? 6. Kérdések: 1. 14.Nevezze meg röviden a részek funkcióját! 3. A zöld szemesostorosokban már közepes nagyításon is jól látszanak a színtestek és a sejtmag.Az élővilág melyik csoportjába sorolható a szemesostoros. Mozgás közben a papucsállatka a hossztengelye mentén forog. a moszaté soksejtű fonál. amelyek időleges plazmanyúlványok. a gombáké azonban gombafonál (hifa). illetve a sütőélesztő? 4.Mi a hasonlóság illetve a különbség a két szervezet szerveződésében.Miben különböznek a mohanövény levélkéi a hajtásos növény leveleitől? 5.Mi a különbség a felépítő anyagcseréjükben? 5. Fejespenész (vagy ecsetpenész) és fonalas zöldmoszat megfigyelése Vizsgálat: fejespenész tenyészetből kis darabot mosson ki 70 %-os etanollal és vizes glicerinoldatban lefedve vizsgálja mikroszkópban. A gombák heterotrófok. A zöld szemesostoros az ostorosok törzsébe tartozik. csillókkal történik. 15. szárszerű képlet. látható sejtalkotókat. az ecsetpenész tömlősgomba.

Anyaguk kalcium-oxalát. és vizsgálja mikroszkópban! Kérdések: 1.Rajzolja le a látott kép jellemző részletét! 3.Mekkora nagyításon vizsgálta? 2.A víz útja a zárvatermő növényben Vizsgálat: Tanára tegnap egy fehér virágú növényt tintával megszínezett vízbe állított! Vizsgálja meg a szár keresztmetszetét különböző magasságokban.Milyen szövet alkotja a levél fő tömegét? 5. A gázcserenyílások legfőbb működése a gázcsere és a párologtatás megfelelő mértékének a biztosítása. 16.Milyen szövet borítja a levél színét és fonákát? 3. Vizsgálja meg a virágját is. A növény növekedésének korlátot szab a telepes volta (nincsenek szövetei). A virágban hol jelentkezik a festék? Tapasztalat és magyarázat: A tinta a szállítószövet-rendszer farészét festette meg. mint a burgonyagumó keményítőzárványai.Miben különböznek a gázcserenyílás zárósejtjei a bőrszövet többi sejtjétől? 5. ugyanis ez szállítsa a talaj felől a vizet és az ionokat a levelek irányába. A spóratartó tok érleli a spórákat. vagy tartalék tápanyagok. a szárszerű képlet a növény tengelye.Milyen anyagú zárvány figyelhető meg a sejtekben? 3.A szárnak melyik részét (milyen szövetrendszer melyik szövetét) festette meg a tinta? 2. A zárósejtekben zöld színtestek találhatók. Vizes glicerinoldattal lefedve vizsgálja.Mi jellemzi ennek a szövetnek a sejtjeit? Mi a funkciója? 4. A levélkék egysejtrétegűek. 18. A gázcserenyílások zárósejtjei babszem alakúak. cseppentse le vízzel. Telepes növény.Rajzolja le a mikroszkópban látott sejteket! 2.Lomblevél szöveteinek vizsgálata Vizsgálat: Mikroszkópi metszeten vizsgálja lomblevél keresztmetszetét. szövetei nincsenek.Mi a funkciója? .Jellemezze ezt a szövetet is! 6. eltérően a bőrszövet többi sejtjétől. Kérdések: 1.talajban.Kristályzárvány vizsgálata vöröshagymában Vizsgálat: Vöröshagyma hártyás allevelének darabkáját tegye tárgylemezre. fedje le. Tapasztalat és magyarázat: Kérdések: 1. és feleljen a kérdésekre! Kérdések: 1.A gázcserenyílásnak milyen részei ismerhetők fel a készítményen? 4. és a levélkékkel együtt vizet vesz fel és fotoszintetizál.Mi lyen folyamatokban játszik szerepet a gázcserenyílások működése a növények életében? Tapasztalatok és magyarázat: Közepes nagyításon ( 10 × 10) már jól tanulmányozhatók.A gázcserenyílás vizsgálata Vizsgálat: Készítsen bőrszöveti nyúzatot szobai ciklámen levelének fonákjáról vagy nőszirom leveléről. 17. A zárványok vízben nem oldódó anyagcsere végtermékek. 19.Készítsen vázlatrajzot a látottakról! Jelölje a rajzon a különböző szövetféleségeket! 2. amelyekkel a növény szaporodik. hiszen azok a szállítószövet elemei a lomblevélben. amelyeket a sejtek ilyen formában közömbösítenek. közöttük látszik a légrés. A sziromlevelekben a festék a levélerekben jelent meg.Milyen sejtalkotók a zárványok?: Tapasztalatok és magyarázat: A kristályok oszlopok vagy bipiramisok.

7.Esik-e levélér a látótérbe? Milyen szövet alkotja a levéleret? Milyen részei figyelhetők meg? Mik ezeknek a funkciója? Tapasztalat és magyarázat: A levél színét és fonákát is bőrszövet borítja. Egysejtrétegű szövet, sejtjei szorosan záródnak, zöld színtesteket nem tartalmaznak. Védi a növényt a külső hatásoktól, a kiszáradástól, és szabályozza a gázcserenyílások révén a párologtatást és a gázcserét. A levél fő tömegét táplálékkészítő alapszövet alkotja. Oszlopos és szivacsos szerkezetű rétegekből áll, ezek sejtjei zöld színtestekben gazdagok, laza elhelyezkedésűek, közöttük sok sejtközötti járattal. Működésük a fotoszintézis. A levélerezet a szár szállítónyalábjainak a levélben való folytatódása, a tápanyagok szállítását végzi, háncsrésze a kész szerves oldatokat, a farésze a vizet és ionokat szállítja. 20.Növényi szövetek vizsgálata fás szár keresztmetszetén Vizsgálat: Mikroszkópban vizsgáljon meg egy fás szár keresztmetszet preparátumot, és feleljen a kérdésekre! Kérdések: 1.Milyen nagyítás mellett figyelte meg a preparátumot? 2.Készítsen vázlatrajzot a látottakról! 3.Jelölje a rajzon a működő háncs- és a működő farészt! 4.Mi ezeknek a részeknek a funkciója? 5.Jelölje az elhalt farészt! 6.Hol talál osztódó szövetet a metszeten? Mi ennek a neve? Milyen irányban gyarapítja a fás szárat? 7.Jelölje a héjkérget! 8.Milyen szövet figyelhető meg még a metszeten? Tapasztalat és magyarázat: A metszet már közepes (15 × 20) nagyítás mellett jól tanulmányozható. A háncselemek a kész szerves tápanyagot szállítják, a faelemek a vízet és az ásványi sókat. A szárban osztódószövet a farész és a háncsrész között van, ez a kambium, amely a szárat vastagítja. A fás szárat kívülről héjkéreg borítja, a szállítószöveten kívüli szöveti elemek mind alapszövetek. 21.Többrétegű elszarusodó laphám vizsgálata Vizsgálat: Mikroszkópi metszeten vizsgáljon emberi bőrt, majd válaszoljon a kérdésekre! Kérdések: 1.Mekkora volt a nagyítás? 2.Milyen rétegek különíthetők el? 3.Milyen szövet építi fel a legfelső réteget? 4.Jellemezze ezt a szövetet! Hogyan helyezkednek el benne a sejtek? Hol keletkeznek, merre vándorolnak életük során? 5. Milyen anyag halmozódik fel bennük? 6.Mi ennek az anyagnak a szerepe? 7.Hol futnak azok az erek, amelyek ezt a réteget táplálják? 8.Hogyan kapcsolódik a látott szövet az alatta lévő réteggel? 9.Mi a megfigyelt szövet funkciója a bőrben? Tapasztalat és magyarázat: A bőr metszete közepes nagyításon (kb. 15 × 10) vizsgálható. A bőr metszetén három réteg különíthető el, a hám, az irha és a bőralja. A legfelső réteg többrétegű elszarusodó laphám. A hámra a szorosan kapcsolódó sejtek jellemzőek, több rétegben, a legalsó réteg állandóan osztódik. A sejtek felfelé vándorolnak, eközben szaruanyag halmozódik fel bennük, felül elhalnak és leválnak. Sejt közötti állomány nem jellemző, és erek és idegek sincsenek benne. A szaruanyag keratin.a kiszáradás és a mechanikus hatások ellen véd. Az erek és az idegek a hám alatti irhában találhatók, a hám az alatta lévő kötőszövethez hullámos felszínnel kapcsolódik. A bőr véd a bakteriális fertőzésektől, mechanikai védelmet is nyújt, megóvja a szervezetet a kiszáradástól és pigment tartalma révén az UV sugárzásoktól is.

22.Harántcsíkolt izomszövet vizsgálata Vizsgálat: Kész preparátumon vizsgáljon harántcsíkolt izomszövet- hossz és keresztmetszete, és jellemezze az alábbi kérdések segítségével! Kérdések: 1.Mekkora a nagyítás? 2.Milyen egységek építik fel a szövetet? Hol helyezkednek el a sejtmagok? 3.A mikrocsavar finom mozgatása mellett a hosszmetszeten harántcsíkolat figyelhető meg. 4.Hol fordul elő ez a szövetféleség? Tapasztalat és magyarázat: A harántcsíkolt izomszövet metszete közepes nagyításon (kb. 15 × 10) vizsgálható. A szövetet izomrostok építik fel, amelyek sokmagvúak, mert izomsejtek egyesüléséből származnak. A sejtmagok az izomrostok felületén, az izomrosthártya alatt figyelhetők meg. Az izomrostokat alkotó izomfonalak eltérő fénytörésű elemekből állnak. Az izomfonalakat kétféle fehérje, aktin és miozin építi fel, ezek eltérő fénytörésűek, szabályosan ismétlődve helyezkednek el, ez eredményezi a harántcsíkolatot. A harántcsíkolt izomszövet a vázizomzat alkotója. 23.Csontszövet vizsgálata Vizsgálat: Vizsgálja meg a csontszövet metszetét mikroszkópban. Kérdések: 1.Rajzolja le a mikroszkópban látott kép jellemző részletét! 2.Jellemezze a szövetet az alábbi szempontok alapján: a sejtek anyaga, a sejt közötti állomány anyaga, a sejtek elhelyezkedése, erek helye Tapasztalat és magyarázat: A csontszövet metszete közepes nagyításon (kb. 15 × 10) vizsgálható. A sejtek nyúlványosak, szilvamag alakúak, a sejt közötti állomány szilárd, szervetlen kalcium- és magnézium-karbonát valamint foszfát valamint fehérjék. A sejtek koncentrikusan helyezkednek el a Havers-féle csatorna körül, az erek abban futnak. 24.Idegszövet vizsgálata gerincvelő keresztmetszetében Vizsgálat: Vizsgálja a gerincvelő kereszmetszetét mikroszkópban és kérdések segítségével elemezze a látottakat! Kérdések: 1.Készítsen rajzot, jelölje rajta a szürke- és a fehérállományt! 2.Mi alkotja a fehér- és mi a szürkeállományt? 3.Keressen sejttestet nagyobb nagyításon! Rajzolja le! 4.Keressen és rajzolja le az idegsejt nyúlványokat is! 5.Az idegsejteken kívül milyen sejtek alkotják az idegszövetet? Mi ezeknek a működése? Tapasztalat és magyarázat: A gerincvelő szürkeállományát idegsejt testek, a fehérállományt velőshüvelyes idegrostok alkotják. Az idegsejteken kívül az idegszövetben gliasejtek vannak, ezek funkciója az idegsejtek tápanyagellátása, és egymástól való elszigetelése valamint védelme. 25. Emberi vér és békavér összehasonlítása Vizsgálat: Vizsgáljon emberi vér és béka vérkenetet mikroszkóp alatt! Kérdések: 1.Rajzolja le mikroszkópban a látott kép jellemző részletét! 2.Milyen vérsejttípusokat lát a mikroszkópban? 3.Mi a különbség az embervér látott két vérsejtje között? 4.Mi a különbség a békavér és az emberi vér között? 5.Miért lát csak igen kevés vérlemezkét a készítményben? Tapasztalat és magyarázat: A vér alakos elemeit jól lehet látni, sok vörös vérsejtet, néhány fehérvérsejtet és szerencsés esetben néhány vérlemezkét. A vörösvértestek fánk alakúak, sejtmagjuk nincs, a fehérvérsejtekből sokkal kevesebbet látunk, gömbölydedek, sejtmagjuk van. Az ember és a béka vére között alapvető az a különbség, hogy a béka

vérének vörös vérsejtjei éretten is tartalmaznak sejtmagot. A vérlemezkéből azért látunk igen keveset, ha egyáltalán találunk egyet-kettőt, mert kisebb méretűek a látott sejteknél. 26.A gyomornedv hatását bemutató kísérlet elemzése Vizsgálat: Három kémcsőbe előző nap az alábbi oldatokat töltöttük: A kémcső: 1 cm3 0,2 %-os pepszinoldat és 14 cm3 0,2 %-os sósavoldat. B) kémcső: 14 cm3 víz, 1 cm3 pepszinoldat, C) kémcső: 0,2-os nátrium-hidroxid-oldat 14 cm3 és 1 cm3 pepszinoldat. Mindháromba egy hártyavékony, keményre főtt tojásfehérje szeletkét tettünk, majd 37 oC-.os vízfürdőbe állítottuk a kémcsöveket. Kérdések: 1.Milyen változás történt az A kémcsőben? 2.Mi volt az alapvető különbség az A, a B és a C kémcső tartalma között? 3.Miért nem láttunk változást a B és a C kémcsövekben? 4.Mi termeli az ember szervezetében a pepszint és mi a szerepe az emésztésben? 5.Hol hat a pepszin, és milyen kémhatású közegben? Tapasztalatok és magyarázat: A fehérjeszeletke megemésztődik, mert a pepszin megemészti. A különbség a két kémcső tartalmában az volt, hogy az A kémcső tartalmának kémhatása savas, a B kémcső tartalmának kémhatása semleges, a C kémcső tartalmának kémhatása lúgos volt. Azért emésztett csak az A kémcső, mert a pepszin savas közegben hat. A pepszin a gyomorban termelődik és a polipeptideket kisebb darabokra hasítja. A gyomorban, savas közegben hat. 27. A vakfolt vizsgálata Vizsgálat: Bal szemével fókuszáljon a keresztre, és az ábrát mozgassa addig, amíg a kerek folt eltűnik! Kérdések: 1.Hová esik retináján a kereszt képe, ha rá fókuszál ? 2.Hová esik a kerek folt képe, amikor eltűnik? 3.Mivel magyarázza a látottakat? 4.Miért nem zavar a vakfolt a hétköznapi látásban? 5.Miért van vakfolt a retinán? Tapasztalat és magyarázat: A kereszt képe a sárgafoltra esik fókuszáláskor, és a vakfoltra esik amikor eltűnik. A jelenség magyarázata, az, hogy ha egy szemmel nézünk valamire és a szemben keletkezett kép a vakfoltra esik akkor az eltűnik. A hétköznapi látásban két szemmel nézünk és az agykéreg működése is segít. 28.Térdreflex Vizsgálat: Üljön le, és egyik lábát lazán vesse keresztbe a másikon! Egyik keze összezárt ujjaival mérjen ütést a felül lévő lábának térkalácsa alatti inára! Figyelje meg a reflexválaszt! Kérdések: 1.Milyen reflexválaszt tapasztalt? 2.Mi volt a reflex ingere, milyen receptor érzékelte azt? 3.Hol van a reflex központja? Mi a reflex neve? 4.Ismertesse a reflex ívét! 5.Mi ennek a reflexnek az élettani funkciója? Tapasztalat és magyarázat: Az ütés hatására a lábszár előrelendül. A comb feszítőizma összehúzódott, miközben a hajlítóizom egyidejűleg elernyedt. Az inger az izom megnyúlása volt, a receptora pedig az izomorsó. A reflex központja a gerincvelőben van, ez egy izomeredetű reflex, a térdreflex. A reflexív az izomorsó, gerincvelő csigolyaközötti érződúca, asszociációs idegsejt, gerincvelő mellső szarvának mozgató idegsejtje, comb feszítő izma pályán fut. Az élettani működése az izom megfelelő feszességének beállítása. b) A növényhatározási (vagy növényismereti ) gyakorlatokról

old. A feladat során egy élő növényt kell a határozó kulcsok segítségével azonosítani.) Mivel a pásztortáska meglehetősen változékony növény.old.a A növény nem zöld színű…………………………………………….a Vízi növények.old.5 Mivel a pásztortáska száras leveles növény. a jobb oldalon szereplő oldalszámon vagy sorszámon kell tovább folytatni. kertekben sokfelé virító gyomnövény. fák vagy cserjék…………………………………3.vagy lágyszárú növények. hogy bármelyik irányba is indulunk a továbbiakban.csoport (84.) b A növény zöld színű………………………………………………………………………3 Mivel a pásztortáska mint növény zöld színű (csak a sziromlevelei fehérek) a 3. szeldelt vagy több levélkéből összetett…………………. Tűlevelű fák vagy cserjék…………………………………………………………………. csoportban folytatjuk a határozást.a Nem száras leveles. hogy az azonosítandó növény az árokszéleken. eljutunk a keresztesvirágúakhoz. a 4. Az első választási lehetőség (az első határozókulcs) a következő: 1. és azzal együtt a legfontosabb abiotikus környezeti igényeit ismertetni.. a széle lehet ép vagy bemetszett (legfeljebb a lemez külső harmadáig érően fogazott).. Virágtakaró és termő nincs.oldalon kell elkezdeni. ezért a 93. A virágok kétivarúak. 7..Nyitvatermők 82. A termőlevelek megfásodnak.b Száras leveles növények………………………………………………………………. az 5. A tőlevelei azonban mindig tagoltak. úszó vagy alámerült levelekkel………………………1.oldalon folytatjuk a határozást. (porzósak vagy termősek).…2. 8. magvas növények……………………………………………………………. legalábbis a külső harmadáig vagy annál mélyebben osztott: lehet karéjos.csoport: lágyszárúak tagolt vagy összetett levelekkel 1. hogy kézbe vett növényt alaposan áttanulmányozzuk. 5. tobozt. a 8.pontban folytatjuk. 3.csoport (85. 1. hasadt.kulcshoz ugrunk.old. majd a legelső határozókulccsal megkezdjük az azonosítást.7 Mivel a pásztortáska virágos magvas növény. Mivel a pásztortáska zárvatermő a 84.a Spóratartó tokban keletkező spórákkal szaporodó virágtalan növények………………. 2.b A magvak az egy vagy több termőlevél összenövéséből alakult zárt magházban fejlődnek.old. és a határozást a kiválasztott tulajdonság mellett. de akkor a fenéken gyökereznek és a száruk és a levelük kiemelkedik a vízből…………………………………………………………………2 Mivel a pásztortáska ez utóbbi.6 5. csoport (93. A határozókulcsok mindig két alternatív tulajdonságot kínálnak fel. ezúttal a hetedik kulcsra lépünk tovább: 7.) b Lágyszárú növények……………………………………………………………………….pontban folytatjuk 4. hogy a két választási lehetőség közül melyik igaz a növényünkre. amelyek egymást kizárják. gyakran kerülhet a kezünkbe olyan példány. tobozbogyót alkotnak.a Fásszárú növények.) b Szárazföldi növények vagy víziek. hanem egysejtű ill. a 2. levélnyéllel vagy kacsokkal)………………31 b A növény nem ilyen ………………………………………………………………………2 . és ott folytatjuk a határozás menetét. A határozásnak az az elve.A növényhatározási feladat a Növényismeret című tankönyv segítségével oldható meg. A határozókulcsok azonban úgy vannak megszerkesztve. fűrészes vagy csipkés szélű………………………………………5 b A levéllemez tagolt.a A növény csavarodva kapaszkodó (szárral. A határozáshoz a könyvben lévő határozókulcsokat kell használni.a A levéllemez ép (osztatlan).b Virágos.csoport (85. Rendszerint lapos levéllemezű fás. A határozás során minden lépésnél el kell dönteni. telepes növények (lehetnek fonalasak vagy teleptestűek)…………………………………………………………………………………2 1. a pásztortáska. ritkábban egyivarúak. A mi növényünk tő és szárlevelei is tagoltak. Például tételezzük fel. A határozást a 64. amelynek a szárlevelei teljesen épek. oldalon.8.a A magvak össze nem nőtt termőlevelek között szabadon állnak.Zárvatermők84.. A virágtakaró többnyire megvan.4 Mivel a pásztortáska lágyszárú növény.old.pontban folytatjuk.

a pásztortáskához.9 Mivel a pásztortáska virágai kocsányosak a 9. pontban folytatjuk a határozást 11. Mivel a pásztortáska sziromleveleinek a száma négy a 154. 7.libatopfélék (176. a 2.) b A virágzat nem ilyen……………………………………………………………………….b A virágtakaró öt sziromlevélből nőtt össze.8 Mivel a pásztortáska virágtakarója fehér színű. Végül eljutunk a kívánt fajhoz. lépésről lépésre kell tovább haladnunk a keresztesvirágúak családján belül.a A levél. négy hosszabb és két rövidebb.a A szirmok illetve a pártacimpák nem egyforma alakúak………………………………. a 246-247 oldalpáron találjuk meg.a A porzók száma sok (12 –) …………………………………………………………….old) Végre helyben vagyunk. pontban folytatjuk a határozást 5. . A továbbiakban. A faj azonosítását a határozókulcsok mellett a színes fénykép is segíti. teljesen elkülönült levélke van.oldalon.. ezek portokjai csővé nőttek össze…………………………………………………………….ernyősök (126. a virágok a levéltelen tőhajtás csúcsán fészekvirágzatot képeznek.. illetve négy cimpájú. A portokok csővé nőttek össze……………………………………………………………fészekvirágzatúak (162..fészekvirágzatúak (162.6 Mivel a pásztortáska virágzata nem összetett ernyő a 6 pontban folytatjuk a határozást 6.Mivel a pásztortáska szára nem kapaszkodó.old. A porzók száma hat..old) …b A szár leveles……………………………………………………………………………7 Mivel a keresztesvirágúak szára leveles.a A levelek ujjasak ( a levélnyél csúcsán 3-9. öt cimpájú………burgonyafélék ( 146. ahol újra kezdődik a határozókulcsok számázása.pontban folytatjuk a határozást 3. a 11.a A levelek tőállóak.) …b A virágtakaró más színű…………………………………………………………………..4 Mivel a pásztortáska levelei nem ujjasak a 4. most már a fent megismert módon.old) b Az egyes virágoknak jól látható (bár néha igen rövid) kocsánya van…………………….a A virágtakaró négy sziromlevélből áll. pontban folytatjuk a határozást.pontban folytatjuk a határozást 2.keresztesvirágúak (154.20 b A levélállás szórt. a 8 pontban folytatjuk a határozást.a Az ülő virágok a kiszélesedett vackon tömött fejecskét alkotnak.11 Mivel a pásztortáska porzóinak száma hat.10 Mivel a pásztortáska virágjai nem sarkantyúsak a 10.. a termés becő vagy becőke…………. A mutatószámok értelmezését egy oldallal előbb...a A levélállás átellenes……………………………………………………………………. 8. a virágzat tüskés vagy tövises……………………………………………28 b A növény nem ilyen……………………………………………………………………….old.. pontban folytatjuk a határozást.pontban folytatjuk a határozást 12.13 b A szirmok illetve a pártacimpák alakja egyforma (csak kivételesen eltérő nagyságúak)12 Mivel a pásztortáska sziromlevelei egyforma alakúak a 12.a A virágzat összetett ernyő ……………………………………………. a szár. Az ülő virágok csomókban helyezkednek el……………………………………………………………………….a A virág sarkantyús ……………………………………………………………………….5 Mivel a pásztortáska levelei szórtak és tőállóak az 5. 4-5 levelű. amelyek a kéz újjához hasonlóan rendeződtek)………………………………………………………………23 …b a levelek nem ujjasak…………………………………………………………………….14 b A porzók száma legfeljebb 10 …………………………………………………………. a határozást a 7 pontban folytatjuk.a A virágtakaró zöldes. de a levelek lehetnek tőállóak is……………………………………….18 b A virágnak nincs sarkantyúja …………………………………………………………. A meghatározást követően ki kell gyűjtenünk a faj ökológiai igényeinek mutatóit is.. 9. 10.old) …. pontban folytatjuk a határozást 4..oldaltól találjuk meg táblázatba foglalva. a keresztesvirágúak között kell tovább folytatnunk a határozást. Egy virágban 5 porzó van.3 Mivel a pásztortáska nem tövises vagy tüskés a 3. Ezeket a 248. amelyet zöldes fészekpikkelylevelek vesznek körül. amelyet fészekpikkelyek vesznek körül.

hiszen a tanár személyisége mindenütt rányomja azokra bélyegét. A . egészségtan életvitel. Ki kell emelni a fogazatát. Őshonos. kép. nitrogénigénye közepes. Szubmediterrán melegkedvelő. amely egy-két ivadékát meglehetősen fejletten hozza világra. Jól tűri a zavarást. stb. N= 3-4. A vizsgabizottság maximálisan 20 pontra értékelheti a véleményalkotás képességét. állásfoglalásra késztetnek. vadászható vadfajunk. amely az ember szempontjából esetenként káros is lehet. segítségével. a felelt felépítése további 5 pontot jelenthet. Növényevő. Z = 5 .A rendszeres de mértéktartó mozgás. edzés. míg a nyelvi kritériumok. amely a rágcsálókéra emlékeztet. vagy csak egyszerű kérdéssorok. amelyre szóban kell válaszolnod. hátul zománc nélküliek. R 0. degradációt kedvelő faj. A feladat megoldáshoz írásban segítő kérdéseket is kapsz. Mintaként álljon itt egy tétel és a kidolgozott válasz: B) tétel: Mozgás és egészség 1. videó stb. Gy. c) Az állatismereti feladatról Ha állatismereti feladatot húzol. nappali életmódot folytató állat. W = 5. A „B” tételekről A középszintű érettségi vizsga B tételei valamilyen életközeli biológiai probléma felvetéseiből állnak. korábban hangsúlyozott területek kiemelése vagy elvetése. gyom-t. mivel a metszőfogai állandóan nőnek. stb. sporttevékenység sokoldalúan fejleszti az ember szervezetét. hogy önálló véleményformálásra.Hogyan függ össze egy edzett és egy edzetlen ember teljesítménye? 3. vagy inkább a nitrogénben gazdag élőhelyeket kedveli. az egészséges életmód.Járhat-e káros következményekkel testünk edzése? 1. A feladatok olyan szerkezetűek. cikkek. a kérdések megválasztása stb. ezekre kell válaszolnod. majd el kell róla mondanod fontosabb anatómiai jellemzőit és az életmódjával kapcsolatos tudnivalókat.Hogyan függ össze a keringési rendszer működése a mozgással? 6. Th-TH.Hogyan hat a rendszeres mozgás a szervezetünkre? 2.Ennek megfelelően a pásztortáskáról a következő adatokat találjuk: kozm. Mivel a tételek összeállítása a tanár feladata.Hogyan függ össze a testmozgás az aktív sportolással és a szabadidősporttal? 7. az érvelés alapjául szolgáló tények ismeretét. Ez azt jelenti. ezért gyorsabban kopnak.Hogyan függ össze egy edzett és egy edzetlen ember szervezetének működése? 4. üde élőhelyeken él. A pH-ra nézve tágtűrésű faj. gyomtársulások összetevője. egyéves vagy kétéves egyedfejlődésű.Hogyan függ össze egy edzett és egy edzetlen szervezet működése a szervezet gazdaságossága szempontjából? 5. A mozgástevékenység hatására fejlődik mozgási szervrendszerünk. Tőle függ egyes. d) Egy közelben lévő természetvédelmi terület ismertetése Ennek az altételnek a húzása esetén egy természetvédelmi területet kell ismertetned a kapott illusztrációs anyag. Az állatismeret könyv segítségével azonosítanod kell. majd elmondani a jellemzőit. így a fog véső alakú. csak bizonyos tételtípusokat mutathatunk be. hogy a pásztortáska kozmopolita flóraelem. T= 6. valamint környezetvédelem területéről származhat.. az Állatismeret című segédkönyv segítségével kell az állatot azonosítanod. Például a kihúzott tételhez tartozó állatpreparátum egy kitömött mezei nyúl. Formájukat tekintve szemelvények. Az életközeli probléma felvetése két területről.

majd megvastagodik a szív. hogy intenzív sportolásra csak teljesen egészséges ember alkalmas. az egészség fenntartásához szükséges mozgás mennyiségig. akkor percenkénti pulzusszáma és légzésszáma lényegesen emelkedik. ha egy sportoló befejezi sporttevékenységét. Az edzés egyik legfontosabb hatása az. hogy az edzett ember sokkal könnyebben és gyorsabban áll át a nyugodt működésről a fokozott teljesítményre. 6. egyre csökkenő intenzitású. Elsősorban a pulzustérfogat és a légzési levegő mennyisége növekedik. Ez jön létre például szívbillentyűhiba esetén is.A rendszeres mozgás alapvetően befolyásolja a test anyagcseréjét. mint az edzetlen emberé. Az edzett ember szervezete gazdaságosabban is dolgozik. Sokáig azt gondolták. mint az edzetlen emberben. Az edzett ember vérkeringése és légzése pontosan fordítva változik. hanem a szabadidősport lehet az eszköze. majdnem duplájára növekedhet az izmokban raktározott glikogén mennyisége. Megnyúlnak a szívizom sejtjei. A fokozott erőkifejtéshez alkalmazkodik a csont. Az edzett ember szíve jól láthatóan megnagyobbodik. 3. hogy a pulzustérfogat már nyugalomban is nagyobb. Ebből ered az. 5. Növekedik a vérkeringés és a légzés teljesítménye is. mint egy edzetlen.rendszeres mozgás hatékonyan fejleszti az izomzatot. .Az emberek többségénél az egészség megtartásának nem az élsport. Kevéssé képes viszont megnövelni a pulzustérfogatot és a légzési levegő mennyiségét.és a légzésszám. Általános szabály . „levezető” edzéseket kell végezni. edzett szív nem betegség. és vissza. de a rendszeres mozgástevékenység növelheti. hogy az edzett ember lényegesen tovább képes tartós munkára. 4. Az edzett szív terhelése viszont ciklusos. egy alacsonyabb szintű. hogy az edzés hatására megnagyobbodott szív beteg. Légzési rendszerünk teljesítménye nem csak az igénybevétel függvénye. Helyesebb tehát előbb felmérni egészségi állapotunkat. Főleg felnőttkorban veszélyes az. különösen a bal kamra fala. több gyorsan felhasználható tápanyag halmozódik fel bennük. Az aktív sporttevékenység megkezdésében és abbahagyásában egyaránt fokozatosságra kell törekedni. Megfelelő ideig. aki aktív sporttevékenységét befejezi. és csak kevésbé fokozódik a pulzus. fokozatosan növekvő intenzitású edzésbe szabad fogni. Ebben az esetben a 160–200-as pulzusszám 20–24 literes keringési perctérfogatot eredményez. növekedik az izomerő. Ha például egy edzetlen ember futásra kényszerül. hiszen többféle szívbetegségben észleltek szívnagyobbodást. A két maximális perctérfogat között tehát igen nagy különbség van. Az edzett emberben ezek a szervrendszerek nagyobb teljesítményt képesek kifejteni. 2. akkor szívnagyobbodása fokozatosan visszafejlődik. mint az edzetlen ember. Ezekben a szívbetegségekben azonban a túlterhelés folyamatos. Növekedik az intenzitása. Az izmok erőteljesebbek lesznek. A megnagyobbodott. Az edzett ember pulzustérfogata viszont akár 160–180 cm3is lehet. így nagyobb felületen több táplálék és oxigén jut az izomsejtekhez. Hasonlóképpen óvatosan kell eljárni annak is. Az is fontos különbség. hiszen az edzést pihenés követi. és csak az annak megfelelő. 7. itt ezért nagyobbodik meg a szív. A vérkeringési rendszerben erősebb mozgás hatására a pulzusszám és a pulzustérfogat egyaránt fokozódik. hiszen. az edzett ember vázizmaiban több lesz a hajszálér. Edzetlen embernél a pulzustérfogat maximuma 120cm3 körül van. ha minden átmenet nélkül nagy teljesítményre késztetjük a szervezetünket.és izületi rendszer is. A tüdő vitálkapacitása elsősorban a testalkattól függ. Ha rendszeresen mozgunk. A mozgás teljes abbahagyása helytelen. így a 160– 200-as pulzusszám esetén a keringési perctérfogat 32–35 litert is elérhet.

a biogén elemek Melyek a biogén elemek? Hogyan csoportosíthatók? Miért éppen ezek az elemek játszanak fontos szerepet az élő anyag felépítésében? Milyen anatómiai szerepük van. és miért nem szilícium alapú lett az élet a Földön? A földünket felépítő természetes kémiai elemek száma mintegy száz. ezek hozzák létre a legerősebb . Ennek ellenére nélkülözhetetlenek.Emelt szint Az emelt szintű érettségi szóbeli vizsgára valamelyik vizsgacentrumban. könnyen érthető. a hidrogén valamint az oxigén a legkisebb atomtömegűek azok közül amelyek kovalens kötések kialakítására képesek. A vizsgára 30 perces felkészülési idő után kerül sor. és milyen élettani működésekben játszanak szerepet? Miért szénalapú. A szóbeli vizsgát 0 és 50 pont között értékelik. Ez lehet egy adott problémakör részletes elemzése. a tételek azonban nem. Mivel ezeknek a kötéseknek az erőssége az atomtömeggel fordítottan arányos. amelyek esszenciálisak. a szelén (Se). A tétel: Az élőt felépítő anyagok. Zn stb.). bizottság előtt kerül sor. Hiányuk esetén a sejt képtelen felépíteni néhány fontos vegyületét. molibdén (Mo). A következőben 20 eltérő típusú A és hozzájuk csatoltan 20 B tételt ismertetünk részletesen kidolgozva. Ezek a foszfor (P).egészként való ismerete és alkalmazása szükséges. A B) altétel egy biológiai problémát közlő cikk. a magnézium (Mg). F stb. tehát a tananyag számos területéről kell összeszednek a válaszok megadáshoz szükséges ismereteket. inkább azonban olyan feladat. Tehát a jelölt idegen vizsgabizottság előtt. a szén. A biogénné vált elemek közül 21 a periódusos rendszer első 34 eleme közé tartozik. a klór (Cl) . a nátrium (Na). Közülük nyolcvan felett van azoknak a száma. azaz más elemekkel nem helyettesíthető módon vesznek részt a sejtek felépítésében vagy a sejtek működését megvalósító vegyületek anyagai. Mindkét tételt irányító kérdések segítik. Biogén elemeknek azonban csak azok tekinthetők. a kalcium (Ca). a bór (B). Si . de az speciális biológia tantervekben általában szereplő. Ezek a kiemelkedő fontosságú elsődleges biogén elemek a szén (C). ) 1. hiszen legtöbbjük az életfolyamatokhoz szükséges makromolekulák egy-egy alkotója. kiderül. a hidrogén (H). A jelölt két tételt húz. Mintegy 1. Közülük legfontosabbak a szilícium (Si). szemelvény elemzése. Az A) altétel egy biológia kérdés kifejtése. A vizsga témakörei nyilvánosak. és ismerhető információkkal is. a kálium (K).). A kémiai evolúció folyamán az egyes elemek atomszerkezete döntő módon meghatározta. a vas (Fe). az oxigén (O) és a nitrogén (N). a króm (Cr). a fluor (F). Egyesek minden élőlény számára pótolhatatlanok (például a Fe. amelyhez a tananyag komplex. Cu. Ha a biogén elemek mennyiségi megoszlását vizsgáljuk egy sejtben. a középiskolai anyagban nem szereplő. B. Néhány ezrelékben fordulnak elő a sejtekben a mikroelemek vagy nyomelemek. a nitrogén. a vanádium (V). a kobalt (Co) a jód (I). amelyek az élő szervezetekből kimutathatók. a szénhidrátok. a cink (Zn). hogy a sejt anyagainak mintegy 97-98 %-át mindössze négy elem építi fel. Co. a kén (S). Mg. ideje 20 perc. idegen helyen tesz szóbeli vizsgát. amelyek a szerves alapvegyületek. a réz (Cu).5-2 %-os mennyiségben képezik a sejtek anyagait a másodlagos biogén elemek. míg mások csak az élőlények egy-egy csoportjának fontosak (Mo. hogy szerephez jutottak-e az élő szervezetek kialakulásához szükséges vegyületek létrehozásában. a mangán (Mn).( Sok esetben a válaszokat kiegészítjük. a lipidek és a fehérjék építőelemei.

maguk körül elrendezték az egyszerűbb molekulákat és elősegítették azok polimerizációját vagy polikondenzációját. a hajtásnövekedés gyenge.). Az egyetlen kémiai elem. ezért nagy volt a valószínűsége. ezért felmerülhet az a kérdés.(citokrómok stb. és oxidjai polimerek és vízben nem oldódnak. Fontos szerepet tölt be a transzport. A növények esetében elégtelen cinkellátottság esetén tavasszal késik a rügyfakadás. Mindezek a sajátosságok rendkívül sokféle szénvegyület kialakulását eredményezték. különböző oxidációs állapotukban is stabilisak voltak. így háromdimenziós szerkezetük van. nehezen felbontható kötésekkel. A kémiai evolúció során fontos sajátosság volt. Fontos szerepet tölt be mint a légzési. A víz alkotójaként ott van a sejtek alapállományában. A szén azért jutott kitüntetett szerephez a kémiai evolúció során.kovalens kötéseket. mioglobin). Végül vannak olyan fémek is. hosszú láncokat képesek létrehozni. Mindez nagy változatosságú funkciós csoportok kialakulását eredményezhette. a levelek idő előtt lehullanak. molekuláris formában is fel tudnak venni. mert oxidjaikból és szilikátjaikból a különböző komplexképzők nem képesek kivonni őket erős kötődésük miatt. A vas (Fe). valamint. zavar keletkezik a kloroplasztisz gránumok . a réz (Cu) stb. alkotójaként. a magnézium (Mg). a mangán (Mn). azonban redoxfolyamatokban való viselkedése igen változatos. hogy a Si-Si atomok közötti kapcsolódással csak rövid láncok tudnak létrejönni. A lebontó folyamatok legfontosabb elektronakceptora. a kalcium (Ca). Ilyen például a vas (Fe). Hozzá hasonlóan a cink (Zn) a legtöbb élő szervezet számára létfontosságú. Valóban.(peroxidázok) és anyagcsereenzimek valamint oxigénhordozók (hemoglobin. és a legkülönbözőbb működéseket végző és irányító molekulákban egyaránt. ilyen például a kitin. a lipidek közül a foszfatidok és nitrogéntartalmú szénhidrátszármazékokat is ismerünk. gyűrűs formák kialakítására egyáltalán nem képesek. peroxidbontó. mert a szénatomok négy kovalens kötés kialakítására képesek (2s13p1 hibridállapot). amely a molekulák stabilitása miatt lényeges. A nitrogén (N) a biológiailag jelentős makromolekulák felépítéséhez nélkülözhetetlen. Ennek következtében a szénhez kapcsolódó atomok egyenletes térkitöltése is elősegíti a molekula stabilitását. A négy elem egymással is nagyon stabilan képes kapcsolódni és kettős. amelyek elágazhatnak. Az élet kialakulásának alapfeltétele a szerves szénvegyületek kialakulása volt. sőt hármas kötések létrehozására is alkalmasak. a nátrium (Na). ezek a vegyértékszögeknek megfelelően egy tetraéder csúcsai felé mutatnak. amelyek nagy gyakorisággal fordultak elő. Nitrogént tartalmaznak a fehérjék és a nukleinsavak. A szén tehát valamennyi élő szervezet számára nélkülözhetetlen biogén elem. Ilyen például a kálium (K). Az elsődleges biogén elemek közül a legnagyobb mennyiségben a hidrogén (H) fordul elő. hogy a szén oxidjai gázok. Ennek az a magyarázata. amely meglehetősen ritka és nem rendelkezik jó komplexképző sajátosságokkal sem. hogy biogén szempontból miért nem tudott nagyjelentőségűvé válni. A fémek közül részben azok váltak biogén elemmé. illetve önmagukba visszatérve gyűrűkké záródhatnak. de ionos állapotban mint koordinációs centrumok. mint például a molibdén (Mo). a közöttük kialakuló kötések nem olyan erősek mint a szénatomok közöttiek. A hidrogénhez hasonló szerepű az oxigén is. Valamennyi életfontosságú szerves molekula. valamennyi élőlény számára nélkülözhetetlen másodlagos biogén elem elem. A szénatomok más szénatomokhoz kapcsolódva is. Szabad ionként (H+) a sejteken belül és a sejteken kívüli terekben szintén jelen van.és energiaforgalom folyamataiban és a megfelelő belső környezet biztosításában. amelyet a sejtek a környezetükből közvetlenül. A szénatomok között kettős vagy hármas kötés is kialakulhat. Másrészt azok a fémek jutottak biológia szerephez. a szénhez hasonló elektronszerkezettel rendelkezik a szilícium is. amelyek ritkábbak voltak ugyan. hogy különböző kölcsönhatásokba lépnek az egyszerű szerves vegyületekkel. valamennyi alapvető szerves molekula építőelemeként a kémiai anyagokban. valamint az élet minden megjelenési formája számára nélkülözhetetlen víz is oxigéntartalmú. közülük a szén-dioxid (CO2) vízben jól oldódik fizikai és kémiai oldódással egyaránt. Az egyébként nagy mennyiségben jelenlévő alumínium és titán azért nem vált meghatározó biogén elemmé.

A mangán (Mn) és a cink (Zn)valamennyi élő szervezet számára nélkülözhetetlen nyomelem. mint aminosav felépítő elem fontos. a szövetfejlődéshez. az izom ingerlékenységi folyamataiban. számos anyagcsereenzim aktivátora. A kobalt (Co) a B12 vitamin komponenseként valamennyi élőlény számára nélkülözhetetlen mikroelem. kalciummal és magnéziummal együtt a negatív ionként fellépő fehérjemolekulák töltéseinek kompenzálásában. a vérplazmában és a sejteken kívüli terekben egyaránt a káliumhoz hasonlóan jelentős. A verejték és a könny nátrium-ion koncentrációja magas. a mag érési folyamataira. a fotoszintetikus és a légzési folyamatokat. Az állatvilágban és az emberi szervezetben a csont építője. szerepe van a sejtfalfejlődésben és a vízforgalomban is. a cisztein. elősegíti a sejtosztódást. Az emlősök és az ember pajzsmirigye által termelt hormonok egyik csoportja (tiroxin. Segíti a sejtek differenciálódását. Szabad Ca2+ formában a vér fontos kationja. szerepet játszik a véralvadásban. a sejtfalképzést. hiánya esetén a kambium háncs-illetve faelemekké történő átalakulása elmarad. Szerepe van az érhártya és az ideghártya összekapcsolásában valamint a látási folyamatok egyik enzimének. főképpen azonban a virág. a termésképzéshez. A réz (Cu). A szénhidrátokkal alkotott bórsavészterek a sejtfal építői. szükséges a növények esetében a sejtfal egészséges épüléséhez. Az állatvilág és az ember számára létfontosságú másodlagos elem. AMP). kémiai formában raktározott energia is nagyobbrészt különböző foszforvegyületek formájában raktározódik (ATP. A magnézium (Mg) valamennyi szervezet számára fontos. trijód-tironin) is tartalmaz jódot. hatásukra a sejfal stabilitása fokozódik. fontos szerepe van a sejtek ingerlékenységi folyamataiban. a növények számára . Az állati és emberi szövetek egyik legfontosabb szabad kationja. Hatással van a növények növekedésére és fejlődésére. a fogzománc alkotója. Szerepet játszik az ingerlékenységi folyamatokban. ezért számukra nélkülözhetetlen. a cisztin és a metionin. Szabad kationként a sejtekben. A fluor (F). Jelentős a látási folyamatokban. A molibdén (Mo) valamennyi élőlény számára létfontosságú redoxireakciókat katalizáló enzimek alkotórésze. Ezen kívül egyes koenzimeknek is fontos alkotórésze (például a koenzim-A). Az élővilág egyes csoportjai számára fontos nyomelem. A kén (S). A klór (Cl). Az állatok közül számos egysejtű és puhatestű faj külső vázának legfontosabb alkotója szénsavas mész (CaCO3) formájában. csak az állati és az emberi szervezet számára fontos mikroelem. A gerincesek vázrendszerében szénsavas sója a kalcium-karbonáthoz hasonlóan csontalkotó. A kalcium (Ca). A kálium (K) a növényi anyagcsere egyik kulcsfontosságú kationja.és termésképzésre. így a megfelelő kálium-ellátottságú talajban élő növény jobban ki tudja használni a talaj víztartalmát. Az alacsonyabbrendű növények közül a barnamoszatok légzését fokozza.a magas sókoncentrációt igénylő (halofiton) fajoktól eltekintve . redoxi folyamatokban szerepet játszó enzimek . Ennek következtében a sejt több vizet tud felvenni. ADP. és a vörös vértestek szén-dioxid transzportfolyamatainak csere anionja. A nukleinsavak és a foszfatidok nélkülözhetetlen alkotója. a magasabbrendű növények számára növekedést stimuláló hatású. A jód (I).bioszintézisében. Nagymértékű szelektív felvehetősége befolyásolja a növény vízháztartását. számos enzim aktivátora. illetve a felvett vizet jobban meg tudja őrizni. a húszféle aminosavból három is kéntartalmú. amely elsősorban az állatvilágban és az emberi szervezet számára fontos.(Ugyanis a nagyarányú kálium-felvétel nagy ozmotikus értéket teremt a sejtben. A növényeknél a klorofill alkotóeleme. az aktivátora. az érhártya cink koncentrációja magas. A gerincesekben a csont összetevője és néhány enzim aktivátora. Szerepet játszik az idegsejtek ingerületi folyamatainak keletkezésében valamint a káliummal. A nyomelemek közül bór (B) a növények számára rendkívül fontos.nincs jelentősége. A sejtekben a lebontó folyamatok során keletkező. A foszfor (P) ugyancsak valamennyi élőlény számára pótolhatatlan másodlagos biogén elem. Sok növény kalciumkarbonát vagy kalcium-oxalát formájában különíti el és raktározza a feleslegessé vált szerves savakat. a sejtek számára könnyen hozzáférhető. A nátrium (Na). Az állati és emberi szervezetben elsősorban mint enzimaktivátor jelentős. A cianobaktériumok és más nitrogéngyüjtő prokarioták (így a pillangósvirágúak gyökérgümőiben élő fajok számára ) a nitrogén megkötéséhez is szükséges.) Számos enzim aktivátora.

mint rendszernek a fennmaradási záloga. vagy arra. Réztartalmú fehérje a puhatestűek oxigénszállító molekulája. hogy a természetes populációk zöme milyen ijesztő keverék. Azaz egy faj. mert nem tudnak alkalmazkodni adott esetben a megváltozó körülményekhez. és adjon választ az utána következő kérdésekre! Mi a populáció és mi a társulás? Milyen viszonyban vannak egymással az ökológiai rendszerekben? Mondjon példát arra. amilyen a madárkeserűfű. Pilisszetiván térségében található meg.” (Juhász-Nagy Pál: Beszélgetések az ökológiáról) Kifejtés: A populáció egyed feletti szerveződési szint. de több mint több populáció együtt. A megvalósuló anyag. Egymással hierarchikus kapcsolatban állnak. a bioszférának. A növények közül a kovamoszatok és a zsurlók sok szilíciumot építenek be sejtjeik falába. a társulás populációkból szerveződik. . amelyek szaporodási kapcsolatba kerülhetnek egymással. a kellő fokú heterogenitás biztosítja ezeknek a fajoknak a nagy alkalmazkodóképességét.és energiaáramlási folyamatok a társulások működtetői. akkor nemcsak azt képzelheted el könnyen. Ilyen például a pilisi len. A társulás egy további. az egynyári perje – a fajok sok lokális mikrorasszból állnak.és Nagy-Szénáson. Éppen ez a sajátosság. mi az ökológiai szerepe…. illetve társulásról van szó. ami a világon csupán – nem is messze innen – a Kis. Evolúciós jelentősége a heterogén genomu populációknak van. hogy sokféle különböző értékű populációról. mert a populációk között bonyolult kölcsönhatások lépnek fel egy társulásban. A genetikailag homogén populációk sokkal sérülékenyebbek mind a nagy genetikai diverzitást mutató populációk. egyszerre és egy időben ugyanott élő egyedi. Vannak növények. hanem azt is. Más növényeknél viszont – így több fafaj vagy az olyan nagyon gyakori kozmopolita gyomok esetében. amely a populációkból szerveződik. a hazai flóra ritkasága. B tétel: Az élőlények sokféleségéről Olvassa el figyelmesen az alábbi idézetet. egy tényleges szaporodási közösség. Az állatok közül a kovavázas egysejtű eukarioták és szivacsok életműködéseihez szükséges. hogy annyiféle élőhelyen előfordulhatnak. azt. amelyeknél magát a fajt csak egyetlen lokális populáció képviseli. a hemocianin is. mennyire hibrid jellegű.alkotója. A szilicium (Si) egyes növény és állatcsoportok számára nélkülözhetetlen. például növényi szövettenyészetekkel és genetikai úton is. mesterséges populációkra gondolsz. állatok. hogy hogyan állíthatók elő mesterségesen homogén populációk? A genetikai heterogenitás milyen evolúciós és ökológiai szerepére utal a szerző ? „ Nagyon lényeges azonban látnod. újabb egyed feletti szerveződési szint. Homogén populációk állíthatók elő. hogy ennek a genetikai heterogenitásnak mi az evolúciós. hogy milyen nehéz ezeket előállítani és fenntartani. Ha a laboratóriumi tiszta tenyészetekre – a genetikailag többé-kevésbé homogén.

és lehet pálcika. ez a spirillum forma. A baktériumok első leírójuk Antony van Leewenhoek holland posztókereskedő volt. Az ostorok mozgásuk során a hossztengelyük körül forognak. Ennek felépítése a fejlettebb élőlények sejtmembránjához nagyon hasonló. Tőle származnak a ma is használatos elnevezések: a pálcika alakot bacillusnak. A baktériumok egy részének jellemző mozgásszervei a csillók . A murein mellett még más típusú fehérjék és lipidek is szerepet játszanak a sejtfal felépítésében. ezt a plazmarészt nukleoplazmának is nevezik. Mikronos nagyságrendűek. tömör fonalak. ezek a bacillusok. Kémiai felépítését tekintve mindig DNS. flagellin nevű fehérjéből állnak. az eukarióta sejtektől eltérően. Vannak olyan feltételezések. Alakjuk lehet gömb. melyek ATP energiájának a felhasználásával húzódnak össze. A baktériumsejtet kívülről sejtfal határolja. Ma ezek egyben baktériumnemzetségek nevei is. valamint a csavarodott pálcika formát vibrionak nevezte el. csupán a sejtet a külvilágtól elhatároló sejthártyájuk alakult ki. vagy a szinte valamennyi baktérium anyagfelvételében szerepet játszó transzportfehérjék. Valójában egy gyűrű alakban záródott DNS fonál. örökítőanyaguk a sejt plazmájában szabadon található. amely szorosan összegyűrött állapotban van. A sejtfal kémiai összetételele és szerkezete csak a baktériumsejtekre jellemző. A dán Otto Frierdich Müller 1786-ban elsőként csoportosította a baktériumokat. A sejtplazmát közvetlenül a sejtfal alatt. hozzá hasonló vegyület váltotta fel az élővilág fejlődése során. amelyek szerint az ősi mureinszármazék jellegű sejtfalat később a két egyszerűbb. A tétel: A prokarióták Jellemezze felépítésüket. ezek a kokkuszok.2. sőt mozgásukat is nagyon pontosan megfigyelte és feljegyezte. A kékbaktériumokat régebben kékmoszatoknak nevezték. A baktériumsejtek lehetnek magányosak. Anyagának jelentős része ugyanis egy mureinszármazék. gyakran a sejtbe mélyen begyűrődő sejthártya borítja. életmódjuk sajátosságait! Mondjon példákat az ember szempontjából hasznos és káros baktériumokra. amelyek egész felületét beborítják. A citoplazmában található a baktériumsejtek örökítőanyaga. A pálcika forma meggörbülhet. amely magas poliszacharid tartalmú fehérje. például egyeseknél citokrómok. fehérje nem kapcsolódik. bonyolult összetételű vegyület. a baktériumok és a kékbaktériumok törzseire. A baktériumokat a fogáról lekapart lepedékben mutatta ki. A baktériumcsillók hosszú. Csoportosításának szempontja az alakjuk volt. a spirálisan tekeredettet spirillumnak. és mivel a plazmában szabadon található. A sejtfalat a baktériumok egy részénél további külső réteg. vékony. Leírta és lerajzolta legtipikusabb formáikat. Mutasson rá Pasteur és Koch bakteriális kutatómunkájának kiemelkedő eredményeire! A prokarióták a legegyszerűbb felépítésű sejtes szerveződést mutató élőlények. ez a vibrió. A ma elfogadott rendszerek többsége a prokariótákat két törzsre osztja fel. tehát baktériumkromoszómának tekinthető. . Ettől eltérő felépítésű sejtfal jellemzi a kékbaktériumokat. A sejtben riboszómák is megfigyelhetők. A membránfehérjék között sok az enzim. vagy az osztódást követve csoportokban együtt maradhatnak. A sejtplazmában a kromoszómán kívül is előfordulhatnak kisebb DNS darabok. plazmidok is. A kémiailag tiszta murein részben cellulózra. kocsonyás burok. ismertesse rendszerüket. Számuk egyetlen sejten lehet egy vagy több is. részben kitinre emlékeztető szerkezetű. ezért már fénymikroszkópban vizsgálhatók. Olyan baktériumsejteket is ismerünk. Az ő nevéhez fűződik az első komolyabb fénymikroszkóp megalkotása is. tok is borítja. Hiányoznak a membránokból felépülő sejtalkotóik és nincs elkülönült sejtmagjuk sem. vagy spirálisan felcsavarodhat. Építőanyaga ugyanis a magasabbrendű növényekhez hasonlóan főképpen cellulóz. A kromoszómához. Belső membránrendszereik hiányoznak. A baktériumsejt alapállományát a sejtpalzma képezi.

szemben a csak oxigénben gazdag környezetben élő aerobokkal. Ilyen fajok élnek az örök hó határa felett a magashegységekben. ugyanúgy mint a növényi szervezeteknek. A baktériumok gyors osztódással. Ezeket korábban – egyebek között – éppen a magasabbrendű növényekre jellemző fotoszintézisük miatt tartották a legősibb algacsoportnak. A kemoautotróf baktériumok közül a talajban élő nitrifikáló baktériumok oxigén jelenlétében a talajban lévő ammóniát (NH3) előbb nitrit sókká (NO2-). az acidofilok savas pH-n érzik jól magukat. Élnek a mélytengerekben is. a talajban. A kékbaktériumok fotoszintézise vízbontással. A denitrifikáló baktériumok oxidálóanyagként nitrátokat használnak fel. amelyek 90oC-os termálvizekben élnek. szerves anyagokkal szennyezett vizekben. A fotortóf baktériumok egyik csoportját a kékbaktériumok képezik. . A talajlakó anaerob baktériumok oxigénben gazdag talajban elpusztulnak. Vannak közöttük olyanok. mert feltételezhető. Az autotrófok számára szénforrásként az energiában szegény szén-dioxid gáz szene szolgál. úgy. ezért nincs szükségük légköri oxigénre. majd nitrát-sókká (NO3-) oxidálják. A baktériumok ilyen inaktív állapotban életképességüket hosszú ideig megőrzik. A basofilok lúgos pH-jú közegben. Ekkor a sejtplazma elveszti víztartalmának nagy részét és a sejtfalon belül kis térfogatba húzódik vissza. a sarkvidékeken. és a talajt a növények számára felvehető nitrogénformákban teszik gazdaggá. Rendkívül széleskörű elterjedésüket annak köszönhetik. A heterotrófok viszont az állatokhoz és a gombákhoz hasonlóan energiában gazdag szerves szénvegyületek szenét használják szénforrásként. Az autotróf baktériumok energiaforrásuk szerint fototrófok vagy kemotrófokok lehetnek.Kedvezőtlen körülmények között a baktériumok többsége spórát képez. A fotortófok a testanyagaik felépítéséhez szükséges energiát a Nap sugárzó energiájából nyerik. Jelenlétük a mezőgazdaságilag művelt termőtalajokban kifejezetten káros. hasadással szaporodnak. A heterotróf baktériumok szaprofita vagy parazita életmódot folytatnak. sárga xantofillt és narancsvörös karotint is. Ismerünk olyan kékbaktériumokat. ezért a baktériumok rendkívül gyorsan el tudnak szaporodni. ezáltal a talaj nitrogéntartalmát csökkentik. A fotoróf baktériumok evolúciós szempontból jelentősek. a kemoautotrófok különböző szervetlen vegyületeket alakítanak át és az átalakítás során keletkező kémiai energiát hasznosítják. hogy a mai zöld növények hasonló életmódú ősi baktériumokból indulhattak fejlődésnek. amelyek 70-80oC között tenyésznek a legjobban. hogy szerves anyagot vesznek fel környezetükből. Anyagcseréjük autotróf és heterotróf egyaránt lehet. A hasadás 20-30 percenként megismétlődhet. Ezek a baktériumok fontos szerepet játszanak a természetben a nitrogén körforgalomban. Optimális pH igényük tág határok között mozoghat. Emellett mindig tartalmaznak zöld színű klorofill-a-t. A halofil baktériumok számára a magas sókoncentráció a fontos. A nitriteket előbb ammóniává. és a közben felszabaduló energiát hasznosítják. Ebben az állapotban az anyagcserefolyamatok nagyon lassúak. Nagy számban fordulnak elő a levegőben. Ha az életkörülmények ismét kedvezőre fordulnak. A baktériumspóra nagyon ellenálló és szélsőséges körülményeket is elvisel. Baktériumok a környezetünkben mindenütt élnek. a spóra baktériumsejtté alakul vissza és folytatja aktív életmódját. amely egyben energiaforrás is számukra. Más fajok számára a 20oCnál magasabb hőmérséklet már nem kedvező. hogy evolúciójuk során igen változatos életkörülményekhez is képesek voltak alkalmazkodni. anaerobok. Az anaerob baktériumok oxigénmentes környezetben élnek. azaz vízből történő hidrogénnyeréssel és ennek megfelelően oxigéntermeléssel történik. A a lépfene baktériumspórája például 130o C-t is tartósan kibír. majd a keletkező ammóniát légköri nitrogénné redukálják. Ezért a denitrifikáló baktériumok ellen a talaj lazításával védekezhetünk. Fotoszintetikus pigmentjeik közül legjelentősebbek a kék fikocián és a pirosas fikoeritrin. Tevékenységük a mezőgazdaság szempontjából rendkívül hasznos.

. Olvassa el az idézetet! „Két ellentétes irányzat az öröklődés tanulmányozásában. hogy élő anyag csak élő anyagból keletkezhet. Szerepet játszanak egyes tápanyagok feltárásában és vitamintermelők is vannak közöttük. Közülük cellulózbontók. a modern bakteriológia megteremtőjének tekinthető. B tétel: Az öröklődésről Az alábbi idézet N. A lépfene kórokozója a Bacillus anthracis nevű baktérium. A pestis valójában egy rágcsálóbetegség. A baktériumok között akadnak olyanos is. Ezek a szimbionta baktériumok. az öröklöttséget és ennek változékonyságát tanulmányozó tudomány. és a fehérjebontók jelentősek.A Shigella fajok felelősek az ember bakteriális eredetű vérhasfertőzéseiért. Louis Pasteur (1822-1895) 1862-ben híres kísérletével egyértelműem bebizonyította. és terjesztésében a rágcsálók egyik külső élősködője. a diftériát.Szaprofiták például a talajban előforduló szervesanyag lebontást végző fajok. Az örökléstan a szervezet fejlődését. Az ember szájában és bélcsatornájában is élnek szimbionta baktériumok. Súlyos megbetegedéseket eredményez néhány Salmonella faj is. Ezek az anyagok a toxinok. Számuk egy cm3 mezőgazdasági talajban 10 milliót is elérheti. a paratifuszt. Toxinok okozzák a legsúlyosabb húsmérgezéseket. amelyek a gazdaszervezetre nézve mérgezőek. A pestis évszázadokon keresztül az emberiség egyik legrettegettebb megbetegedése volt. és a tetanuszt is. tok nélküli enyhén hajlott pálcika szerű baktérium. valamint az ember bakteriális megbetegedéseit okozzák. A hasonlóan nagy járványokkal jelentkező kolerát egy meghajlott pálcika alakú baktérium okozza. A paraziták a növények. Kórokozója egy gömb alakú baktérium. 1884-ben pedig a kolera kórokozóját. a tökéletesen sterilen végrehajtott. joghurt. A nálunk századunk első felében népbetegségként számon tartott és napjainkban újra erőteljesen jelentkező tüdő gümőkór vagy tüdőbaj okozója egy mozdulatlan . 1882-ben felfedezte a tüdőbaj. húslevesből főzött táptalaj készítményeiben nem tudtak a baktériumok megjelenni. Felismerte a baktériumoknak a különböző erjesztési folyamatokban (tejsavas. a kitinbontók. amelyek kölcsönösen előnyös módon élnek együtt a gazdaszervezetekkel. ecet ) Bakteriológiai kutatásai révén szerzett tudományos érdemeket Louis Pateur francia és Robert Koch német kutató. a Treponéma pallidum. ecetsavas. az állatok. a Mycobacter tuberculosis. Robert Koch (1843-1910) német orvos. A tuberkulózissal kapcsolatos kutatási eredményeiért 1905-ben orvosi Nobel-díjat kapott. A baktériumok közül számosat az élelmiszeripar hasznosít különböző élelmiszerek előállításánál (savanyúkáposzta. Elsőként állított elő oltóanyagot a lépfene és a veszettség ellen. Turbin : Az örökléstan és a nemesítés alapjai című egyetemi tankönyvből való. vajsavas) játszott szerepét. Vizsgálta a lépfene kórokozóját. V. Salmonella okozza a hastifuszt. A fertőzés ezért csak közvetlenül. A környezet hatásainak változásaira nagyon érzékeny. Baktérium felelős a leprás megbetegedésekért is. ezért a gazdaszervezeten kívül igen rövid ideig életképes. Tevékenységével elévülhetetlen érdemeket szerzett a gyógyászatban is. Nevéhez fűződik a sterilitási eljárás tökéletesítése. A fertőzés káros következményeit sok esetben a baktériumok olyan anyagcseretermékei eredményezik. a pestisbolha főszerepet játszott. spórát nem képző. . A vérbaj – szifilisz vagy másnéven luesz – kórokozója egy spirálisan csavarodott baktérium. Ilyenek például a pillangósvirágú növények gyökerein fejlesztett gyökérgümőkben élő nitrogéngyüjtő baktériumok. A kérődzők bendőjében szimbionta cellulózbontó baktériumok élnek. nemi érintkezéssel következhet be. amely 1952-ben a Földművelésügyi Minisztérium rendeletére jelent meg Magyarországon.

ez főleg Liszenko (1898-1976) agrobiológus nevéhez fűződik. Ebből az az ostoba következtetés adódik. az ivari és szomatikus sejtek kromoszómáiban lokalizált részecskékből. E szerint az elmélet szerint tehát a tyúktojást sem a tyúk hozza létre. a valódi genetika képviselői 1936-tól háttérbe szorultak. . A magasabb rendűek sejtjeiben a sejtosztódás során kromoszómákba szerveződnek. A szerző szomatikus sejteken a testi sejteket érti. mely a mendel-morgani irányzat ellen lépett fel. Ennek alapján a mendelmorgani örökléstan az öröklöttséget és ennek változékonyságát a génekkel magyarázza. Nézeteit osztotta Micsurin is. Az öröklődés eszerint örökléstanilag megszakítatlan folyamat és független a szervezet testétől. Micsurin és T. magfehérjékből és kromatinból álló testecskék. aki egy gyakorlati szakember. hogy a szülők nem szülői. A gének változékonysága viszont független az élő testtől. Weismann és Morgan dolgozta ki. A kapitalista országokban uralkodó reakciós örökléstan áltudományos tételeit Mendel. A gének olyan dezoxi-ribonukleinsav szakaszok. Dubinyin. A tudományos genetika XX. A genetikusokra gulág várt. amelyek egy-egy meghatározott fehérjemolekula aminosavsorrendjének a kódját tartalmazzák. A szervezet testi sajátságainak és tulajdonságainak fejlődése a génektől függ. A vita ideológiai és politikai síkra terelődött. azok magukhoz hasonló génektől származnak. A mendel-morgani örökléstan a szervezetben az élő testtől teljesen független átörökítő anyagot feltételez. a gének megváltozásával megváltoznak a test sajátságai és tulajdonságai is. V. A Szovjetunió történetének első évtizedeiben számos kiváló genetikus dolgozott. Azt vallja. ezért Dubinyin is külföldre szökött. úgynevezett génekből áll. A liszenkoizmus a hatvanas évekig erősen visszavetette a genetikai kutatásokat a Szovjetunióban… Ma már teljesen komolytalan az idézet érvelése. Az ivarsejteket – amelyeknek közvetítésével a gének átadása a szülőkből az utódokba végbemegy – és a beléjük zárt géneket szintén nem a szervezet teste képezi. Ez az átörökítő anyag különálló. hiszen a kromoszómák fénymikroszkópban is tanulmányozhatók. Közben azonban 1925-től Liszenko nézeteiből kialakult a liszenkoizmus tana. hanem az is közvetlenül az előző nemzedék tojásából keletkezik.D. hanem azok közvetlenül az előző nemzedék ivarsejtjeitől származnak. századi eltorzítása a Szovjetunióban kialakult neolamarckista irányzatot követők tevékenysége volt. Liszenko szovjet tudós. hanem csak testvérei saját gyermekeiknek…” Mi a kromoszóma ? Mit ért a szerző szomatikus sejteken? Határozza meg a gén fogalmát! Mondjon véleményt az olvasottakról! Tanulmányai alapján erősítse meg vagy cáfolja az idézetet! Kifejtés: A kromoszómák a sejtmag kromatinállományából osztódáskor keletkező. pl.A haladó micsurini örökléstan megalapozója I. kész az emberi géntérkép stb. mivel a géneket nem az élő test képezi. és a lamarckizmus idejétmúlt irányzatát újította fel. hogy a szervezet tulajdonságát a szülők a gének útján örökítik át az utódokba. kertész volt.

membránzsákocskák. A belső membránrendszer mindkét formája és valamennyi rétege kapcsolatban áll egymással és egy egységes belső teret zár közre. számuk azonban átlagosan 10-20 közötti. és a növények egy évnél fiatalabb hajtásainak szára. amelyekben csak egyetlen nagy színtest van. A tilakoidokban zajlik a fotoszintézis fényreakciója. Tekintse át biokémiai folyamatának legfontosabb lépéseit! Mutasson rá a folyamat jelentőségére a növényi szervezetek és az egész bioszféra szempontjából! Fotoszintézisen azoknak a folyamatoknak az összességét értjük. A karotinoidok. fénymikroszkópban is jól tanulmányozható sejtalkotók. például a egyes trópusi Monstera fajoknál a járulékos szárból fejlődő gyökerek is megzöldülnek és fotoszintetizálnak. azaz a látható fény energiája is elegendő ahhoz. Kivételes esetekben. amelynek közepén egy Mg-atom van. Alakjuk legtöbbször lapos. Az összes többi életfolyamat energiaszükségletét az ilymódon keletkezett szerves vegyületekben konzervált napenergia biztosítja. A konjugált rendszerekkel rendelkező molekulákban olyan szénlánc található. A fotoszintézis helyei ezeken a szerveken belül a sejtekben lévő zöld kloroplasztiszokban van. A klorofillok porfirinszármazékok. ezen belül találjuk a belső membrán hálózatos rendszerét. A kloroplasztiszokat két membrán határolja. a szén-dioxid megkötése pedig a gránumokat körülvevő sztrómában megy végbe.. amelyeket egy-egy CH csoport zár egy újabb gyűrűvé. a fényenergiát a szén-dioxidnak szerves vegyületekké történő redukciójához használják fel. A fotoszintetikus pigmentek közül legjelentősebbek a klorofillok. lencseszerű. Átlagos hosszuk 5-10 mikron. a karotinok és a xantofill. tilakoidok találhatók. Az egyes klorofillváltozatok az alapváz szubsztituenseiben különböznek egymástól. vastagságuk 2-5 mikron. elsősorban azonban a lomblevél. A magasabb energiaállapotba jutva azonban energiájukat fény formájában kisugározzák. A tilakoidok helyenként pénztekercsszerűen egymás fölé rendeződve. A fotoszintetikus pigmentek közös sajátossága. Az ilyen rendszerek elektronjai delokalizálódnak és szabadon elmozdulhatnak a szénatomok atomtörzsei mentén. A fényenergia kémiai energiává való alakításának első lépéseit a fotoszintetikus pigmentek végzik. ezért színesek ezek a vegyületek. A belső membránok által határolt teret alapállomány. hogy kettős kötésű konjugált rendszereket tartalmaznak. a -B pirrolgyűrűjéhez egy metilcsoport és egy etilcsoport kapcsolódik. ismerünk olyanokat is. hogy magasabb energiaállapotú elektronhéjakra kerüljenek. A kloroplasztiszokváltozatos méretű. a gránumokat alkotják. A külső membrán feszes. Számuk is változó a sejtekben. A porfirin váz négy pirrolgyűrűből áll. A delokalizált elektronok könnyen gerjeszthetők. amelyek révén egyes baktériumok és a zöld növények. melyek a belső membrán betűrődéseivel jönnek létre.3. közéjük tartozik a xantofill is. A fotoszintézis helye valamennyi zöld növényi szerv amely táplálékkészítő alapszövetet tartalmaz. A zöld színtestek legfontosabb működése a fotoszintézis. széles szalag alakú). A tétel: A fotoszintézis Ismertesse a fotoszintézissel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat! Helyét a növényi szervezetekben és végbemenetelének feltételeit. Így például aklorofill-A pirrolgyűrűjéhez egy vinilcsoport. azonban ennél jóval nagyobb színtestek is ismertek (például a Spyrogira moszat szinteste jóval hosszabb. nyolc izoprén egységből állnak. A sztrómában párhuzamos falú. melyek minden második szene között kettős kötés van. sztróma tölti ki. ám ennél jóval több is lehet. . A fényen kívül szükséges anyagok még a szén-dioxid és a víz.

→ 2 OH + 2e2 OH → H2O + O Összegezve: 4 H2O → 2 H2O + 4 H+ + 4 e. pigmenteknek. fotorendszer A-klorofilljáról gerjesztett elektron szakad le. A NADPH-ról lekerülő hidrogének. A II. fotorendszer leadott elektronja vízből pótlódik. A sejtekben két különböző abszorpciós maximumu fotorendszer működik. miközben egy hat szénatomos átmeneti vegyület keletkezik. azok még tovább a tényleges fotokémiai reakciókban résztvevő. fotorendszer a rövidebb (680 nm) hullámhosszúságú fényt nyeli el. azonban az energiát átadják az alattuk lévő. széles tartományt felölelve gyűjtik össze a pigmentek a fotonokat. A II. Eközben az elektron energiaszegény állapotba kerül. fotorendszerből történik. A fotoszintézis során az I. a tilakoid membránban elhelyezkedő enzim és egy Mn tartalmú elektrontranszport fehérje segítségével a vizet elbontja és az így szabaddá váló elektronokkal redukálódik és válik újra alkalmassá a fényenergia abszorpciójára.A fotoszintetikus pigmentek fényelnyelése a pigmentek elektronjainak gerjesztése révén. pótolva ezzel az onnan eltávozott elektront. fotorendszer a hosszabb (700 nm). A fotoszintézis eddig megismert lépéseit. a rendszer csúcsán lévő molekulának. ez a fotolízis folyamata.+ O2 A fotolízis során keletkező oxigén a gázcserenyílásokon keresztül a levegőbe kerül. úgy hogy azok egy elektront átadnak egy fogadó molekulának. akárcsak a légzési láncban. fotorendszerekben valósul meg. A karotinoidok és a xantofillok szerepe éppen ez. redukált állapotba jut. A végső elektronfelvevő a NADP+. Az I. mert energiája. A koncentrációkülönbség (elektrokémiai potenciálkülönbség) kiegyenlítődésének munkavégző képessége (energiatartalma) ATPszintetáz enzim segítségével ATP molekulák képzésében hasznosul A fotoszintézis során keletkező ATP molekulák energiája a szén-dioxid redukciójára fordítódik. mivel lezajlásuk csak fényben következik be. Adott koncentáció felett azonban hirtelen ioncsatornák nyílnak meg a membránban és a protonok passzív módón kiáramlanak a sztrómába. a fotoszintetikus foszforiláció során keletkezett ATP molekulák energiatartalmának . fotorendszer az I. A redukciós ciklusba itt kapcsolódnak be a fényszakaszban keletkezett. A mai légkör teljes oxigéntartalma a növényi fotoszintézis eredménye. erősen oxidáló hatásúvá vált A-klorofill egy. fotorendszer eltávozott elektronja hasonló elektronszállító rendszerre kerül. amely ezáltal energiában gazdagabb. A vízbontás reakciósora: 2 H2O = 2 H+ + 2 OH2 OH. A víz bontása a fény hatására következik be. fotorendszerbe. maga pedig az elvesztett elektront egy másik rendszerből pótolja. Mindkettő a zöld szintestek tilakoid membránjában található és egy elektronszállító enzimrendszer révén kapcsolatban áll egymással. Az elektronját vesztett. Az eltávozott elektron pótlása a II. A fotorendszerek valóságos fénycsapdaként működnek. A fotolízis során keletkező protonok a gránumok belső terében halmozódnak fel. Ennek elbomlása két glicerinsav-foszfát molekulát eredményez. ATP szintézisre fordítódik Az I. A kilépő elektront citokróm fehérjék veszik át és továbbítják az I. ők veszik fel a fényenergia jelentős részét. melyeket egy fordított piramisként képzelhetünk el. A széndioxid megkötése és szénhidrátmolekulába történő beépítése egy körfolymat. Alégköri szén-dioxidot egy pentóz-difoszfát molekula veszi fel. a fotoszintézis fényszakaszának is nevezik. ezért az autotróf növények tevékenysége biztosítja valamennyi autotróf és heterotróf szervezet számára a légzéshez szükséges oxigént. redukált NADPH molekulák. a redukciós ciklus. a II. rendszerhez hasonlóan fotoszintetrikus pigmentrendszere révén fényenergia abszorpciójára képes és egy elektron gerjesztett állapotban innen is kilép. Kiszélesedő tetejükön.

tűzliliom (Lilium bulbiferum) .) a növényfajok veszélyeztetettségének okait foglalja össze. nem kímélnek értékes. A redukciós ciklus egyes lépéseire Melvin Calvin amerikai biokémikus derített fényt. A folyamatsor ezért Calvin-ciklusnak is nevezik. A muflonállomány felszaporodásának tudható be a husáng kipusztulás a Pilisről. amelyekből később keményítő épül fel. Az erdélyi hérics (Adonis × hybrida) mint állatgyógyászati növény ("tályoggyökér") az állandó gyűjtés miatt jutott az eltűnés szélére.pentózfoszfáttá rendeződik vissza és újra szén-dioxid megkötésére lesz alkalmas. hogy a virágaiktól megfosztott tövek nem érlelnek magot. 1 nyitvatermő és 572 zárvatermő törvényes oltalmáról rendelkezik. szép vagy érdekes megjelenésű ("csokorvirágok") növényeket fenyegetik. valamint az egyes populációk egyedszámát fenyegetik. A keletkezett glükóz a későbbiekben keményítő formájában raktározódik a növényi sejtekben. A korábban gyomnövénynek számítók közül a hatvanas- . Ez egyben azt is jelenti. bennszülött magyarföldi husáng (Ferula sadleriana). A veszély elsősorban abban rejlik. A muflon kedvelt csemegéje például a fokozottan védett. A következő szövegrészlet (Fazekas Szerényi: Biológia I-II. ami az egyedszám csökkenésével jár. majd fejtse ki. és egyéb látványos fajok. a gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium). és még hosszan lehetne folytatni sort a piacok tövestől árult kedvelt növényei voltak. A glicerinaldehid-molekulák egy része . A felszaporodó vadállomány főként a legelés és a taposás következtében válhat veszélyeztető tényezővé. A gyomirtás legkülönbözőbb módszerei nem szelektívek. tavaszi tőzike (Leucojum vernum).több köztesterméken keresztül . Olvassa el figyelmesen. Ebből 63 fokozottan védett. A glicerin-aldehid-molekulák másik része kilép körfolyamatból. A növénygyűjtés elsősorban a gyógynövények és a kertekben is kedvelt növények kiásása révén veszélyeztető tényező. Az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens). A fotoszintézisnek az egész bioszférára nézve a legnagyobb jelentősége egyrészt abban rejlik hogy eltekintve a jóval kisebb jelentőségű kemoautotróf szervezetektől. A viszonylag magas számot hazánk rendkívül változatos növényföldrajzi viszonyai és vegetációjának sokszínű fejlődéstörténete indokolja. véleménye szerint milyen módon lehetne – az alapvetően emberi tevékenységekre visszavezethető – veszélyeztetettségi okok számát vagy ezek mértékét csökkenteni. azáltal közvetett hatásúak. a fotoszintézissel képes a bioszféra a Nap sugárzó energiáját kémiai energiává konvertálva hasznosítani. a turbánliliom (Lilium martagon).felhasználásával aldehiddé redukálják a szerves savat. (V. hat szénatomos glükózmolekulákká egyesül. vagy természeti jelenséget. hogy a 2150 fajt számláló hajtásos flóránk 26. amelyre a lebontó energiahasznosító anyagcserefolyamatok épülnek a földi életben.9) KöM rendelet 78 mohafaj. A Budai-hegyekben a hóvirág (Galanthus nivalis) átlagos virágmérete jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben. B tétel: A védett növényekről A 13/2001. 43 harasztfaj. amely a növénypopulációk számát. A levegőből felvett szén-dioxid molekulák tehát nagy energiatartalmú glükóz molekulákká redukálódnak. „ A növényvilágot veszélyeztető tényezőnek tekintünk minden olyan emberi tevékenységet. továbbá ebben a folyamatban szabadul fel a légköri oxigén. ehhez az energiát a kémiai energiává átalakított napenergia szolgáltatja. A folyamat nagy energiaigényű. Ezek hathatnak közvetlenül a növényekre vagy veszélyeztethetik az élőhelyeiket. mert a tavaszi csokorszedők a nagy lepellevelű virágokat tépve. A növényeket közvetlenül veszélyeztető tényezők: A virágszedés elsősorban a feltűnő külsejű. szinte mesterségesen szelektáltak.5 %-a védelem alatt áll. védendő vagy védett fajokat sem. a hidrogének pedig a NADP+ közvetítésével vízből származnak. Közülük tartozik például a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis).

„ Kifejtés: A virágszedés egyfelől egy érthető emberi magatartás. Nem tudjuk melyik a védett. közgazdáz. A Bélkő megsemmisülése. A felszaporodó vadállomány okozta kár megelőzése az erdőgazdaság. A gyógynövények mértéktelen irtása üzemszerű termesztésükkel lehetne megelőzhető. erősen megritkult a nagy gombafű (Androsace maxima). ezért csokorba kötve percek alatt elhervad) nem lehet vagy nem érdemes leszedni. Az erdők tarvágásos hasznosítása. emellett fontos esztétikai szerepük is lehet. Ide sorolhatjuk a bányák – elsősorban a külszíni fejtéssel működő szénbányák és bauxitbányák. (gondoljunk a virágcsokor csendéletekre. és jogász generáció amelynek fogalma sincs napjaink ökológiai veszélyeiről és a természetvédelem igazi szükségességéről. amellyel együtt kipusztult hazánkból a hosszúlevelű harmatfű (Drosera longifolia) . Veszélyeztető tényezővé válhat azonban a fokozott turizmussal járó taposás. hiszen hazánkban évtizedek óta tízezrek szereznek úgy érettségi vizsgát. A gyomirtás kérdésében egyrészt jobban figyelembe lehetne venni az allelopátiakutatás eredményeit. az intenzív gyephasznosítás (többszöri kaszálás) a mű. valamint a természetvédelem összehangolásával lehet eredményes. a vizek lecsapolása. a "zöldmezős beruházások" gyarapodása következtében fokozatosan szüntet meg természetes élőhelyeket. a vadászat és a vadvédelem. melyek azok. a gyilkos csomorika (Cicuta virosa). erre számos faj esetében már vannak kísérletek. Az idegen fajokkal való telepítés – például a feketefenyő (Pinus nigra) – azzal járhat. hogy a kiszorulnak vagy megritkulnak az őshonos fajok és a növényzet diverzitása jelentősen lecsökken. valójában közös érdekek összeegyeztetése. a túlzott mértékű legeltetés. Ennek ellenére ebben a kérdésben gyökeres szemléletformálásra lenne szükség. . (lásd Zengő kontra HM ügy). A kialakult helyzetért sajnos ludas az oktatásügy is. Az „ember terjeszkedésének”. a megfelelő műveléstechnikák alkalmazásával visszaszorítani az agresszív gyomnövényeket.és szervestrágyázás mind-mind az élőhelyeket veszélyeztethetik. hiszen a leszedett és csokorba kötött virágok a lakásban is a természettel való kapcsolattartás szimbólumai. Ugyanakkor számos olyan vadvirág is van. a Naszály és a Szársomlyó bányászata számos ritkaság élőhelyét – például a Bükkben az osztrák sárkányfű (Dracocephalum austriacum) – számolta fel. A mértéktelen és nem szelektív vegyszerhasználat nem megoldás. valamint a kőbányák tevékenységének veszélyeztető hatásait. amelyek jó „vázanövények.hetvenes évek nagy táblákra kiterjedő vegyszerezések következtében szinte eltűnt a konkoly (Agrostemma githago). A termőhelyeket veszélyeztető tényezők: A területi igénybevétel. Hasonló hatásúak az ősgyepek feltörése és mezőgazdasági hasznosítása. A termőhelyi viszonyok megváltozása. külterjes állattartás (például libák).” tömegesek. amelyeket egyéb okok miatt (például nagy vízigényű és erősen párologtat. Ide sorolhatjuk a csatornázás. Fontos lenne tehát a sokkal jobb fajismeret…. illetve eredmények. hogy egyetlen természettudományból sem érettségiznek. azokat hamarosan pótolják. Sajnos ma már aktív az a mérnök. a szőlő és a gyümölcstelepítés is. és ha leszedjük a virágzó hajtásaikat. hogy nem ismerjük eléggé a virágfajokat. amely a városok terjeszkedése.) Az alapvető probléma. a moto-crossozás és a terepkerékpározás is. a tőzegkitermelés élőhely befolyásoló hatásait A vízszintcsökkentésnek esett áldozatul például az uzsai láp. Rendkívül fontos a látszólag eltérő. kötelező a természetvédelmi hatástanulmányok készítése. a zöldmezős beruházások kivitelezésének szerencsére már hazánkban is eukomfort előírásai vannak.

a hírvivő (messenger) vagy mRNS. purin bázisok esetében pedig a 9. bázisösszetétel. valamint guanint illetve citozint tartalmazó molekularészletek azonban képesek egyegy rövidebb szakaszon önmagukkal bázispárokat képezve összekapcsolódni. és az uracil lehet A nukleinsav monomerjei a nukleozidok. valamint a riboszómális vagy rRNS a sejtek. A legkisebbek relatív molekulatömege 10 000 körüli. valamint két pirimidinbázis. A tétel: A ribonukleinsavak szerepe a sejtek életében Milyen vegyületcsoportba tartoznak a ribonukleinsavak? Mi jellemző a felépítésükre? Milyen típusaikat ismerjük? Hol találjuk ezeket? Az egyes ribonukleinsavaknak mi a működése a sejtek életében? A ribonukleinsavak nukleotid típusú vegyületek. ennek megfelelően vizes oldatuk viszkozitása nagy. ugyancsak makromolekuláris közvetítő. hogy foszforsavból (pontosabban ortofoszforsavból). a szállító (transzfer) vagy tRNS. Az eukarióta sejtek esetében ez az idő több óra is lehet. Elnevezésük arra utal. Mindhárom típus a sejtek örökítő folyamataiban nagyjelentőségűek. vékony többnyire egyszálas fonalmolekulák. mint nukleotidok fordulnak elő. alig néhány percig funkcionál. A hírvivő RNS a DNS működő génjének a komplementereként jön létre. Az egyes csoportokba tartozó RNSekre sajátos molekulaméret. Végül Jacob és Monod bizonyította be. valamint háromdimenziós térszerkezet a jellemző. egy molekula víz kilépése közben kapcsolódik valamelyik nukleinbázis megfelelő nitrogénjéhez. a fehérje bioszintézisének a helye pedig a citoplazma. A ribonukleinsavak ribonukleotidokból felépülő makromolekulák. A ribóz első szénatomja ugyanis egy glikozidos kötéssel. Általában egy vagy több foszforsavval észteresített formában. Szabad nukleozidok a sejtekben csak igen kis mennyiségben találhatók.4. Ez pirimidin bázisok esetében a 3. A szerves bázis két purinbázis. Ebből következik. Így lehetnek adenozinok. A már elkészült hírvivő RNS leválik a DNS mintáról és a citoplazmába kerül. A prokarióta sejtek mRNS-e általában nagyon rövid ideig működőképes. A fehérjék bioszintézisében sokáig a DNS közvetlen szerepét tételezték fel. hogy a fehérjékhez képest sokkal kevesebb összetevőből álló DNS-ről hogyan kerülhet át a bonyolult szerkezetű fehérjékre vonatkozó információ. helyzetű nitrogénatom. hogy a legnagyobb mennyiségben a sejtmagvacskában találhatók. Ma már tudjuk. természetesen az eredeti láncban szereplő adeninnel szember timin helyett uracil épül a láncba. de mindig a legkisebb mennyiségben előforduló RNS-típus. Egyszálú polinukleotidok. A hírvivő RNS biológiai funkciója a kódolt genetikai információ „fehérjeszintézis nyelvre” történő fordítása. Az RNS ugyan rendszerint egyszálas nukleinsav. és a sejtmag görögül nukleus. hogy első típusaikat a sejtmagból mutatták ki. Bennük egy ribóz molekulához mindig egy szerves bázis kapcsolódik C-N kötésen keresztül egymáshoz. Kémiai összetételükre jellemző. uridinek illetve citidinek. valamint a riboszómák felépítésében vesznek részt. hogy a genetikai információnak valamilyen formában ki kell jutnia a fehérjeszintézis helyére. a nagyobbaké ezek többszöröse. Hosszú. A ribonukleozidokat azokról a szerves bázisokról nevezik el. a citozin. A sejtekben nagyon sokfélék lehetnek. ribózból és heterociklusos gyűrűt tartalmazó szerves bázisokból állnak. Enzimek . hogy a két makromolekula között van még egy harmadik. A genetikai információ tárolásának a helye a sejtmag. az egymást kiegészítő bázisokat adenint illetve uracilt. További három csoportba tartozó RNS-ek. A ribonukleinsavakat biológiai funkciójuknak megfelelően szokták csoportosítani. az adenin és a guanin. A DNS molekuláról leváló elsődleges termék működésének megkezdése előtt még módosul. guanozinok.. A közvetítő funkciót a hírvivő RNS látja el. amelyek a felépítésükben részt vesznek. A vírus-RNS-ek – bár a vírusokat nem tekintjük élő szervezeteknek – jelentősek a vírusok működésében. ezért az volt a fő kérdés.

a kódszótár A kodonszótár összeállításában Hard Gobind Khorana indiai származású amerikai biokémikus.végét jelentik. Az összes tRNS közös jellemzője. adenin tartalmú nukleotidjában lévő ribóz 2. hogy soha nem fonálszerűek. Minden sejtben előfordul ez a fehérje felépítés folyamatában fontos szerepet játszó ribonukleinsav. B. ahány kodon megfelelőjük van a kodonszótárban. Az aminosav karboxilcsoportja a tRNS molekula terminális. de ez inkább a fordító mechanizmus. hogy minden fehérje bioszintézise metionin aminosavval kezdődik. Az egyes aminosavakat tehát annyiféle szállító RNS szállítja a riboszómákhoz.a gén . Szerkezeti jellegzetességük. A fehérje felépítéshez szükséges aktivált aminosavak ugyanis a szállító RNS molekulákhoz kapcsoltan kerülnek a fehérjeszintézis helyére. timin helyett azonban uracilt tartalmaz. nem pedig a kodonszótár különbségein alapulnak. összetételét és szerkezetét ma már szinte valamennyinek ismerjük. ez a kodon .vagy ahogyan felületes megfogalmazásban használni szokták. bizonyos bázisszekvenciák kihasadhatnak. Mivel viszonylag kisméretű molekulákról van szó. Alig több mint egy fél évtized alatt mind a 64 triplet jelentése ismertté lett. szabadon vagy aminosavhoz kapcsolt állapotban. hanem a visszahajló szálak önmagukkal komplementer bázisok találkozási helyein három hurokszerű formát hoznak létre bennük Biológiai funkciójuk a sejtekben zajló fehérjeszintézis során a folyamathoz szükséges aminosavak helyszínre szállítása. Minden aminosavat jelentő kódnak saját antikodonnal rendelkező szállító ribonukleinsava van. hogy a fehérjeszintézis során melyik helyre kell a szállított aminosavat a polipeptidlánchoz kapcsolni. Az elmúlt évtizedekben sokan vizsgálták a szállító RNS molekulákat. Nierenberg amerikai biokémikus az ezen a téren elért eredményeikért 1968-ban orvosi Nobel-díjat kaptak. így válik érett. amelyeknek egyáltalán nincs aminosav jelentésük. A sejtmag elhagyása előtt az mRNS molekulák többször is átalakulhatnak. az utolsó három bázis sorrendje citozin. Ezek a stopjelek. és Nirenberg értek el komoly eredményeket. sikerült bebizonyítani.. Az információ kivitel a sejtmagból ugyanis az eukariótáknál a fentebb ismertetett általános érvényű sémánál azért bonyolultabb. A kodon szótár általános érvényességét számos élőlényben. Khorana indiai származású amerikai. amelyek végül is a fehérjeszintézist irányítják. citozin majd adenin.30 000 közötti. ez azonban később leválik a molekuláról. Az egyes kodonok aminosavjelentését ma már ismerjük. Az antikodon bázishármasa a kodon komplementere.amelyek a kódok negatív lenyomatainak tekinthetők . Ennek megfelelően a sejtekben két alakban fordulhatnak elő. -OH csoportjához kapcsolódik észterkötéssel. Az első szállító RNS felfedezése 1957-ben M. amelyek a fehérje felépítés . Hoagland nevéhez fűződik. működőképes hírvivő RNS-é. A felépült hírvivő RNS molekulák nukleotidhármasai . a valint és a prolint négy kodon is kódolja. Van három olyan kodon is. A szállító RNS működése egészen más. A kodonszótárból látható. míg másik végükön is azonos a bázisszekvencia. Jellegzetes molekularészletük a három nukleotidból álló antikodon. mások enzimatikusan hozzáadódnak. ennek megfelelően molekulatömegük is 23 000 . W Holley végezte el 1965-ben. Mindössze 75-90 nukleotidegységből épülnek fel. a riboszómákhoz. Ugyanakkor az AUG kódon . Kisebb eltérések természetesen mutatkoznak. Az első szerkezetének és bázissorrendjének megállapítását pedig R. vagy 3.ellenőrzik. hogy például a szerint és a leucint hat.a kodonok. Ez „ismeri fel”. A sejtmagban keletkező RNS-ek általában nem egyeznek meg azzal. Ez azt jelenti.egyben folyamatkezdő startjel is.amely a metioninnak felel meg . Ennek megfelelően a szállító ribonukleinsavnak mintegy hatvan fajtája ismert. Holley amerikai. . a prokariótáktól az emberig. hogy a polinukleotidlánc egyik végén mindig guanin a nukleinbázis. bázissorrendjében tehát a genetikai kóddal megegyezik.

visszeres csomók alakulhatnak ki. Egyrészt a simaizomszövet tulajdonságai teszik lehetővé az anyaméhet a terhesség alatti változások elviselésére. hogy a méh izomzata nagymértékben megvastagodik. Az alsó végtag területén a gyűjtőerek fala kitágulhat. a has és az arc megduzzadhat. mert nagyobb a hasüreg. számos új izomsejt is képződik. ezen található meg az a bázisszekvencia. ez a riboszóma felismerő hely. a sejtekben legnagyobb mennyiségben előforduló ribonukleinsav. A szívre mind nagyobb feladat hárul. A terhesség alatt az eredetileg 10-12 cm hosszú méh 30-53 cm-re növekszik. fokozott méregtelenítés és kiválasztás jár ezért a terhességgel. hogy sok kötőszöveti elemet tartalmaz. Több víz halmozódik fel a kötőszövetes állományokban. A gyűjtőerek falának szöveti felépítésére jellemző. Ezért a vénák ( a „visszerek”) tágulékonyak ugyan. alkalmazkodóképessége. A harmadik hurok rendszerint hét nukleotidból áll. Általában lineárisak. ezért a végtagok. belégzéskor összehúzódik és ellapul. simaizomszöveti elemekből azonban kevesebb van benne.Ma már a három „lóhere szerű” hurok funkciója is ismert. ami a belégzés nehézségével jár. . egyszálúak. A fehérjeszintézisben nagyjelentőségűek. A molekula 5. A máj és a vese sokáig a magzati működést is helyettesíti.” Milyen izomszövet építi fel az anyaméhet? Mi jellemző a működésére? Miért alakulhatnak ki a gyűjtőerek falában tágulatok. mert a magzat csontfejlődéséhez mind több kalciumot von el az anyai szervezetbe…. B tétel: A terhességről A terhesség nem betegség. helyenként kettős felcsavarodott szakaszokat is tartalmaznak. A második hurok a t-RNS specifikusságát biztosítja. de kevéssé rugalmasak. a légzés nehezebbé válik. A méhen átáramló vér mennyisége is megnő – terhesség hiányában a menstruációs ciklussal összefüggő ingadozást mutat –. A rekeszizom fontos a légzésben. A sejtek teljes ribonukleinsavkészletének mintegy négyötöde ebből az RNS-ből áll. Fokozottan romolhatnak a fogak. és a terhesség második felében a magzat növekedése miatt addigi helyzetéből kimozdul. A gyarapodó magzat és a növekedő méh helyet keres magának a hasüregben és feljebb nyomja a rekeszizmot. Székrekedés is kialakulhat. amely biztosítja. amely biztosítja a riboszómához való kapcsolódást a fehérjeszintézis menetében. de megfelelő életmódot és meghatározott időszakonként orvosi ellenőrzést kíván. A riboszómális RNS vagy (rRNS). kilégzéskor elernyed és a mellüreg felé benyomódik. Négy válfaját ismerjük. mert a növekvő magzat feljebb nyomja az anya rekeszizmát. ezért „igyekszik” a rekeszizmot a szervezet ebben a helyzetben tartani. Térfogata 520-szorosára gyarapodik a terhesség alatt. Mindezek a változások főleg arra vezethetők vissza. A legnagyobb mértékben a méh változik meg. a kéz. másrészt nagyfokú képlékenysége. az egyes izomsejtek többszörösükre nőnek. Olvassa el figyelmesen az alábbi részletet (Fazekas –Szerényi: Biológia I-II) majd oldja meg a hozzá kapcsolódó feladatokat! „ A terhesség megváltoztatja a nő szervezetét. és a vérben több lesz a vörös vérsejtek száma is. csomók ? Hogyan függ össze a légzés nehezebbé válása és a rekeszizom helyzetének megváltozása? Miért működik a máj és a vese is fokozottabban a terhesség alatt ? Milyen hormonok játszanak szerepet a szervezet kalcium-forgalmának szabályozásában? Hogyan lehet megakadályozni a terhesség alatt az anya fogának romlását? Kifejtés: Az anyaméhet simaizomszövet építi fel. Megnövekedhetnek az addigi aranyeres csomók is. végétől számított az első hurok. a riboszómák alkotója. hogy megfelelő aminosav épülhessen be a fehérjeláncba. A keringés megváltozása miatt a visszerek fokozott terhelése maradandó tágulásokkal jár. Az utóbbiak nagy része a szülés után elsorvad vagy felszívódik. tömege 50 g-ról 1000 g-ra nő. Terhesség esetén a rekeszizom ilyen helyzete kedvezőbb. a t-RNS aminosavval való rekcióbalépését katalizáló enzim felismerését szolgálja. mint a verőerek esetében. amely érszakaszok kötőszöveti elemeinek felhalmozódása eredményezi a csomókat. Fokozottabban működik a máj és a vese is.

A parathormon a vér kalcium-ion szintjét emeli. A kalcitonin hatása más. főzelékek. mert fokozza a csontokból a kalcium kilépését. főleg a fog kalciumtartalma csökken. a parathormon és a kalcitonin. ami a fogromlásokat eredményezi. utóbbit a pajzsmirigy illetve a mellékpajzsmirigy termeli. és fokozza a vesecsatornácskákban a kalcium-ionok visszaszívását is.A szervezet kalciumforgalmáért két hormona felelős. fokozza a belekben a kalcium felszívódását. a belekre és a vesére ugyan nem hat. Előbbit a mellékpajzsmirigy. . tej stb. Ezért fontos a terhesség alatt a magas kalcium tartalmú tápanyagok (pl. elégtelen fogyasztás esetén a csontok .) fogyasztása. Mivel a magzat csontfejlődéséhez sok kalciumra van szükség. de a csontokba történő kalcium-ion belépést fokozza.

azaz mérhető potenciálkülönbség van a sejtek külső és belső tere között. azaz olyan fehérjék. és oldatba lépésük következtében a koncentrációjuk a membrán két oldalán nem lesz azonos. a feszültség pedig a sejt belső tere és a sejten kívüli tér között van. Ezek általában apoláros részeikkel stabilan illeszkednek a kettősréteg apoláris csoportjai közé. Fontos szerkezeti építőelemek a membránfehérjék is. Alapszerkezete egy foszfatid-kettősréteg . Az egyik részbe töltsünk egy liter 1 mólos nátrium-klorid. "pórusain" nem tudnak keresztüldiffundálni.5. poláris molekulák és ionok számára átjárást biztosítanak a membrán két tere. Ugyanakkor disszociábilis molekulák. ugyanakkor poláros részeik egymás felé fordulva szabályos "csatornákat" képeznek a membránon keresztül. a membrán csatornáin. valamennyi iont egyenlő koncentrációban fogjuk benne találni. míg poláros. hogy van egy üvegkádunk. A biológiai membránok főképpen foszfatidszármazékokból és különböző fehérjékből állnak. oldalirányú mozgásuk azonban jelentős. Ezért diffúzióval megindulnak a membrán túloldala felé. A fehérjék nagyméretű molekulák. A kettősréteg molekulái nem képesek kilépni a membránból. A membránpotenciál kialakulásának megértéséhez a membrán szerkezetéből és a membránon keresztül megvalósuló transzportfolyamatokból kell kiindulnunk. Ha az üvegkád egyik oldalába ezután valamilyen fehérjeoldatot öntünk. A jelenség megértéséhez a fehérjék viselkedéséből kell kiindulni. hidrofil molekularészletük a membrán felszínét alkotja. Sok közöttük a glükoproteid. hogy az ionok megoszlása a membrán két oldalán nem marad egyforma.a membráncsatorna nem átjárható A sejthártya tehát féligáteresztő. amelynek következtében az ionkoncentrációk eltérőek lesznek a két edényrészben. bárhonnan is veszünk mintát az üvegkád két feléből. Ezzel egyidejűen azonban elektrosztatikai okok miatt (a fehérje negatív töltésű) kationok is megindulnak a sejt . a többségük sok disszociábilis hidrogént tartalmaz. amelyet egy biológiai membránnal tökéletesen elválasztva két félre osztunk.és mit a hiperpolarizációján? Mi az akciós potenciák. Természetesen a membránra is érvényesek a fizika és a fizikai-kémia törvényszerűségei. A membránon keresztül ugyanis diffúzió zajlott le. a külső tere és a sejten belüli belső tér között. A szabaddá váló protonok kicsik. szemipermeábilis tulajdonságú. amelyek teljesen átérnek a kettős foszfolipid rétegen. Mit értünk membránpotenciálon ? A membránpotenciál ionmegoszlási különbségeken alapuló feszültség a membrán két oldalán. A fehérjék túlnyomó többsége apoláros és poláros molekularészletet egyaránt tartalmaz. A fehérjék között találni olyanokat is. Ha a membrán két oldala között valamilyen oknál fogva ionmegoszlás különbség lép fel a fizikai. Tételezzük fel. amelynek során az ionok koncentrációi kiegyenlítődtek. és melyek a legfontosabb jellemzői? 1. amelyek könnyen le is disszociálnak. Ezek a csatornák a kisméretű. Nyugalmi membránpotenciált minden élő sejt mutat.tétel A tétel: A membránpotenciál Mit értünk membránpotenciálon? Mi a magyarázata a kialakulásának? Mennyiben különbözik egy élő sejt a sejtmodell fizikai rendszerétől? Hogyan mérhető a membránpotenciál? Mit értünk a hipo. melyben a foszfatidmolekulák hidrofób részükkel egymás felé fordulva apoláros középső réteget képeznek.értjük.kémia törvényszerűségeiből következő jelenségek fognak lejátszódni. Ilyen összetétel jellemzi természetes körülmények között a sejtek belsejét. Ez az úgynevezett nyugalmi potenciál tehát a növényi sejtekre is jellemző. a másik felébe egy liter 1 mólos kálium-bromid oldatot. azaz a membrán két oldala között potenciálkülönbség lesz észlelhető. miközben a fehérjemolekula egy óriási anionná válik. amelyek nem fehérjetermészetű molekularészlete szénhidrát. Rövid idő elteltével. azt tapasztaljuk. Induljunk ki egy egyszerű kísérletből.sejtmembránt . Ugyanakkor a nagyobb méretű poláris molekulák számára – már csak méretüknél fogva is . egy olyan új egyensúly áll be. Biológiai értelemben a membrán alatt a sejthártyát .

békaidegrostban -71 mV.és a kálium-ionok koncentrációja mint a klorid. A növényi sejtek nyugalmi potenciálja -50 és .belső tere felé. dc/dx a koncentrációgrádiens (azaz a diffúziót kiváltó ok.és J = (1/A)(dn/dt). A hipopolarizáció a sejt ingerküszöb értékének csökkenését is jelenti. úgynevezett extracelluláris térbe helyezzük.és a bromid koncentráció. Eszerint Jioncsat = P(dc/dx) ahol P a membrán áteresztőképessége az adott anyagra nézve. Igy a tintahalak óriás idegrostjában -62 mV.) A nyugalmi potenciál mérésekor a vizsgált sejt belsejébe. békaizomszövetben -92 mV. Egyensúlyi állapotban Jnettó= 0.azaz polarizáltsága . Mikroszkóp alatt. a minden sejtre jellemző káliumnátrium ionpumpák a legjelentősebbek. A membrápotenciál kialakítása szempontjából egy nagyon lényeges dologban. A másik elektródot a sejt melletti külső. amelyet Donnan-egyensúlynak nevezünk. hogy egy mól ATP hidrolízise során 3 mól nátrium-iont távolít el a sejtből és 2 mól kálium-iont hoz be a sejtbe.idegen szóval ez a fluxus . A két elektród között a membránpotenciál mértéke mérhető. A kálium-nátrium pumpa egy speciális ATP-áz enzim. A mérhető feszültség a membrán két oldala között a nyugalmi potenciál. Az élő sejtek membránjaiban ionpumpák működnek. Ezért a fehérje-aniont tartalmazó oldatban nagyobb lesz a nátrium . Ez csak következmény. amely akkor hasítja a sejten belüli ATP-t miközben saját fehérjéjét foszforilálja. és akkor defoszforilálódik. n az átjutott mólok száma és t az idő. Közülük. amelyeket elektrolittal töltenek meg. akkor Jnettó =Jpumpa + J "Nyugalmi állapotban" azért van koncentrációkülönbség az egyes ionokra nézve a külső és a belső tér között a meebrán két oldalán. A Na-K pumpa tehát Na+ illetve K+ által aktivált ATP-áz enzim. valamint a fehérjetartalmú oldatrészben nagyobb lesz a diffuzibilis ionok koncentrációjának összege. amelynek nagysága a koncentrációkülönbség függvénye.200 mV közötti érték.és a kálium-ion koncentráció és kisebb a klorid. ahol A a felület nagysága .és a bromid-koncentráció mint a fehérjementes térfélben. amikor a sejt citoplazmájában nátrium-iont köt meg. x a membrán vastagsága. A pumpa működésének eredményeképpen végül is egységnyi idő alatt pozitív töltésű ionokat veszít és a folyamat jelentősen hozzájárul a membránpotenciál kialakuláshoz. hogy az egyes diffuzibilis (és a membránon is átférő) ionok nem azonos sebességgel mozognak.valamilyen oknál fogva csökken.(A mikroelektródák hajszálnál is vékonyabbra kihúzott üvegkapillárisok. ezzel a saját diffúziós egyensúlyukat megbontják. A sejt ezzel a folyamattal ellensúlyozza a sejtből kijutni nem képes nagyobb méretű molekuláinak ozmotikus hatását. patkány vázizomban -90 mV stb. Hiányában a sejtek vizet vennének fel és kidurrannának. (A sejt a folyamatot "nem azért csinálja" . A helyzetet bonyolítja. A nyugalmi potenciál értéke különböző szövetekben jelentősen eltérhet egymástól. Mindezek eredményeképpen egy szüntelen ionmozgáson alapuló. (Kiegészítő anyag: Ha J-vel jelöljük az egységnyi membránfelületen át zajló anyagszállítás sebességét . ezért c1-c2 = ( x Jpumpa)/P) Ha a membrán nyugalmi potenciálja . vannak gyorsabbak és vannak lassabbak is közöttük. A sejtek többségében úgy működik. hogy membránpotenciál alakuljon ki. amely a legegyszerűbb esetben = (c1-c2)x.intracelluláris terébe . Az átlagértékek -60 és -100 mV között mozognak. mert a J ioncsat -áramlás diffúzió. azaz vízszívó erejét. mikromanipulátor segítségével lehet a mikroelektródát a sejtmembránt átszúrva a sejt belsejébe juttatni) A feszültségmérő műszer helyére oszcilloszkópot kapcsolva a nyugalmi potenciál más formában is regisztrálható illetve tanulmányozható. dinamikus egyensúlyi állapot jön létre a membrán két oldala között.egy mikorelektródát szúrunk és azt érzékeny feszültségmérő műszerrel kötjük össze. macska mozgató idegrostokban -70 mV. amikor a sejtmembrán külső felszínén kálium-ion kapcsolódik hozzá. A Donnan-egyensúly állapotában a diffuzibilis ionok koncentrációinak szorzata azonos. a fehérjetartalmú térfélben nagyobb lesz a nátrium. mint a fehérjementes oldatrészben. . hipopolarizációról beszélünk.

hatására jön létre. és gyors alkalmazkodóképessége a magyarázata nagy elterjedésének és gyors elszaporodásának a földi viszonyok közepette. amely a populációk önpusztításhoz vezet. ezért oszcilloszkópon nyomonkövetve a folyamatot az akciós potenciál tüskeszerű lefutást mutat.-II. hogy egy élőlénycsoport rövid idő alatt óriási mértékben elszaporodik. depolarizáció következik be. Számos kutató komoly evolúciós veszélyt lát az emberi faj túlspecializálódásában is. Ezt követően lassabban bár. káros géneket. majd hirtelen kipusztul. Megint mások a Homo sapiens genetikai leromlását hangsúlyozzák. mások éppen azt hangoztatják. Patkányoknál gyakran megfigyelt jelenség. Az egyes tényezők igen eltérő jellegűek lehetnek. egyben ingerküszöbe nő. Az ilyen fajok számára a kedvező élőhelyi adottságok gyors elszaporodást eredményeznek. amely a nyugalmi állapotban jellemezte. . az adottságok kedvezőtlenné válásának következménye azonban a faj kipusztulása. Ezért az elektromos kisülést csúcspotenciálnak is nevezik. ezért csak erősebb inger hatására kerülnek ingerületi állapotba. B tétel: Az emberiség jövőjéről Olvassa el az alábbi idézetet (Fazekas-Szerényi: Biológia I. Ezt követően azonban a membrán gyorsan repolarizálódik. Hiperpolarizáltság esetén a membrán nyugalmi potenciálja. Ellenérvként a génsebészet gyorsan fejlődő lehetőségeit hozzák fel. azaz visszatér polarizáltsága. de még nincsenek nyitható állapotban. Ezt a jelenséget az ember esetében a rendkívül sűrűn lakott ipartelepek alacsony születésszáma példázza. Borúlátó prognózisuk további alapja.) az emberiség jövőjének prognosztizálásáról. Hiperpolarizáltak a gátlás alatt lévő idegsejtek vagy receptorsejtek is. hogy a földtörténet során nem az első eset lenne. hogy a túlszaporodás a közösségi kapcsolatrendszerek megváltozását eredményezi. Többségük véleménye szerint soha nem lesz képes felfogni. akkor az itt található Na+ -csatornák kinyílnak és a beáramló nátrium-ionok megszüntetik a membrán polarizációját. amely emiatt kisebb erősségű inger hatására is ingerületi állapotba kerül.Hipopolarizáció jellemzi a serkentő szinapszisokban a fogadó membrán állapotát. hogy az ember egyáltalán nem specializálódott. hogy szükségtelen a saját életterét túlnépesedéssel és a természet erőforrásainak kiuzsorázásával tönkretenni. A hipopolarizáció kémiai anyagok -serkentő hatású transzmitterek -. Életben tart. Ha az axondomb membránján az ingerek hatására bekövetkező hipopolarizáció elér egy kritikus küszöbértéket. Ebben a folyamatban jelentős szerepet játszik számos különböző. Az élőhelyek túl sűrű benépesítése következményeként a faj szaporodásképtelenné válhat. úgynevezett refrakter stádiumban van. egyetértését vagy elvetését biológiai tanulmányai során szerzett érvekkel (is) támassza alá! „Az ember sorsát illetően — önpusztító atomháború nélkül is — a tudósok nagy többsége meglehetősen pesszimistán ítéli meg. a túlnépesedés következtében bekövetkező magatartásbiológiai változás. Például alváskor a fülünk receptorsejtjei hiperpolarizált állapotba kerülnek. vagy bezárultak. Az akciós potenciál. ilyen például az adrenalin és az acetilkolin. amelynek eredményei a káros genetikai felhalmozódás ellen hatékonyak lehetnek. A modern orvostudomány a természetes szelekció ellen dolgozik. amelyek természetes körülmények között életképtelenek lennének és csak minimális mértékben lennének jelen a populációban. Igaz. Fejtse ki véleményét az idézettel kapcsolatban. A változássorozat néhány ezredmásodperc alatt lezajlik. ám tartósabban kinyílnak a membrán kálium-ion csatornái és a káliumionok lassúbb kiáramlása időben hosszabb repolarizációt eredményez. A gátló szinapszisokban kémiai anyagok hatására (például gamma-aminos-vajsav) a fogadó membrán hiperpolarizált állapotban van. vagy helyesebben akcióspotenciál-hullám az axondombon keletkező elektromos kisülés. ezáltal szaporodóképessé tesz olyan allélkombinációkat. A kisülés ideje alatt a membrán ingerelhetetlenségi. A kisülés csúcsának idejére már a nátrium-ioncsatornák újra zárva vannak. mert a nátriumioncsatornák vagy éppen nyitva vannak. Ennek analógiái a polgárháborúk.

amely tudatosan képes kontrollálni magatartásmegnyilvánulásainak jó részét. Az embernek a természettel való harmonikus együttélése valóban egy szükségszerűség. nő a letális kombinációk kialakulásának veszélye. amely társadalmi lénnyé is vált. ami az alkalmazkodóképesség beszűkülésével jár. ha egy faj túlspecializálódott? Mondjon példát? Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár ez? Mit jelent a genetikai leromlás? Egyetért-e azzal. hogy az ember az egyetlen faj. Gyakran azt is jelenti. lényegét tekintve egy heterotróf állat maradt. vagy lekaszálják egy-egy élőhelyen stb. tehát tanulni képes. Ugyanakkor a körülmények előbb utóbb változnak. recesszív gének. hiszen a kompetíció csak a populáción belüli egyedekre korlátozódik. A genetikai leromlás egy populációban az egyes gének allélváltozatainak lecsökkenését jelenti. mert jobban ki tudja használni a természet erőforrásait. Állandó környezetben egy specializált típus igen előnyös lehet. hiszen evolúciós szempontból az ember egy fejlett állat. amely társadalmi lénnyé vált. hogy felszaporodnak a kedvezőtlen hatású.A kérdés vizsgálatánál azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ez előnyös. azonban nem szabad az ember kapcsán csupán a földtörténet korábbi példáiból kiindulnunk. Szélsőséges specializációnak tekinthető például azoknak a rovaroknak a táplálékszerzése. energiafelvétele csak a termelői láncszemen keresztül valósulhat meg. hogy az ember számára a természettel való harmonikus együttélés szükségszerűség? Kifejtés: Bizonyos kérdésekben igen.” Lehet-e párhuzamot vonni az emberi magatartás és az etológia állati megfigyelésekből levont tapasztalatai közé? Mit jelent. Ugyanis az ember az egyetlen olyan lény. tevékenységével nemcsak károsan. és nem irányítója. . Ugyanis akármennyire is társadalmi lénnyé vált az ember. Viselkedésében alapvetően a nyílt genetikai programok a meghatározók. Ilyen értelemben csak közvetve van befolyása a természetes folyamatokra. mint egy kevésbé specializált. Valóban nem lehet előre látni szellemi-lelki továbbfejlődésünket. ha a növényfaj valamilyen oknál fogva egy évben tömegesen nem jut el a virágzásig. kedvezően is befolyásolni képes környezetét. Egy adott specializációs fok kedvező vagy kedvezőtlen megítélése körülményektől függ. más faj viszont nem fér a virághoz a virág felépítése miatt. amelyek egy-egy meghatározott növényfajon képesek csak táplálkozni. mert ezek alkalmazkodóképessége jobb. A természettel való harmonikus együttélés szükségszerűség. fogyaszó az ökológiai rendszerben. Ugyanakkor csak az állati etológiai megfigyelések hibás következtetésekhez vezetnének. de ha a körülmények rákényszerítik. ilyenkor szelekciós előnybe részesülnek a kevésbé specializálódott formák. A természet része. ugyanakkor hátránnyá válik.

Vegetatív érzőrostokat tartalmaznak a gerincvelői idegek.. hanem előtte egy szinapszis van. valamint az agyidegek közül a III. Egyes esetekben nincsenek interoceptorok. stresszhatáskor. a VII. A centrális nyúlvány ugyanúgy a hátsó gerincvelői gyökéren lép be a központi idegrendszerbe és a vegetatív központi sejteken végződik. A gerincvelő mellső mozgatószarvából kilépő vegetatív mozgatórostok ugyanis nem futnak közvetlenül a belső szervhez. választ továbbító idegek elhelyezkedésében és működésében van. a szomatikus szabályozáshoz hasonlóan reflexívek segítségével valósul meg. a paraszimpatikus hatás a szervezet erőinek a tartalékolása irányába hat. Átlagos körülmények között a két hatás egyensúlyban tartja egymást. de lehet közvetlenül a szervnél vagy a szerv falában is. központból. A nyúltvelői légzőközpont vegetatív központi sejtjei például a rajtuk keresztüláramló vér szén-dioxid tartalmának növekedése esetén váltják ki a belégzést.. . azaz minden esetben átkapcsolnak. ingerválaszt a központból kijuttató efferentációból és a végrehajtó szervből áll. A reflexív receptorból. A reflexív felépítésében a szomatikus reflexívekkel összehasonlítva különbség az efferentációban.hatására létrejövő akciós potenciálok a vegetatív érzőrostokon keresztül jutnak be a vegetatív központokba. és a X. bevezető afferentációból (befelé futó információkat szállító szakasz). agyideg. A vegetatív működésekben változásokat eredményező mozgatórostok szervekre gyakorolt hatásukat tekintve két csoportba sorolható: szimpatikus és paraszimpatikus hatású idegek. jóllakott állapotban paraszimpatikus túlsúlyba kerül. hanem a vegetatív központok közvetlenül a vér kémiai összetételéből szereznek információkat a belső környezet pillanatnyi állapotáról.tétel A vegetatív szabályozás Milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív szabályozás ? Hogyan valósulnak meg a vegetatív szabályozási folyamatok ? Mi jellemzi a vegetatív mozgatórostok hatását ? Milyen anatómiai különbségek jellemzik a szimpatikus és paraszimpatikus rostok központból való kilépését és lefutását ? Hogyan jelentkezik egy szervezeten a szimpatikus túlsúly hatása ? Miben nyilvánulnak meg egy szervezetben a paraszimpatikus túlsúly hatásai ? Melyek a vegetatív központok és milyen szerveződés jellemzi őket ? Hogyan valósul meg a légzés szabályozása ? Hogyan valósul meg a táplálkozás szabályozása ? Hogyan valósul meg a keringési szervrendszer szabályozása ? Mi jellemzi a kiválasztás szabályozását ? A vegetatív szabályozás a zsigeri szervek összehangolt működését és a belső környezet viszonylagos állandóságát biztosítja. Az interoceptorokban az ingerek . a táplálkozás és a kiválasztás szervrendszereit felépítő szerveket. a légzés. nyugodt. a IX. Valamennyi belső szervünk kettős beidegzésű. Ezeknek a folyamatoknak a szabályozása is. A bipoláris neuronok a szomatikus érzőidegsejttel együtt a gerincvelői idegek hátsó gyökerében lévő érződúcokban találhatók. a kilépő. a szimpatikus hatás mozgósítja a szervezet működését. A szabályozás jellemzője. ez határozza meg a szervezet pillanatnyi állapotát. A szinapszis lehet a szervtől távolabb a gerincvelő közelében. nagy fizikai megterhelés esetén a szervezet állapota szimpatikus túlsúlyba. hogy a folyamatok során szükségessé váló ingerválaszok végrehajtását az akaratunkkal nem tudjuk befolyásolni. Ez a belégzési kényszer. Veszélyes helyzetben. A belső szervekben lévő receptorok az interoceptorok.6. békés.belső állapotváltozások . szimpatikus és paraszimpatikus rostok egyaránt futnak hozzá. Az interoceptorból egy bipoláris neuron perifériás nyúlványai hozzák el az ingerületet és centrális nyúlványaikkal pedig továbbítják azt a vegetatív központ irányába. A vegetatív reflexív befelé futó szakasza a szomatikus reflexpályák afferentációjával megegyező felépítést mutat. A zsigeri szervek alatt értjük a vérkeringés. ezt az akaratunkkal csak rövid ideig vagyunk képesek megakadályozni.. A kétféle élettani hatás ellentétes.

A szimpatikus és a paraszimpatikus hatású idegrostok a központi idegrendszert egymástól jól elkülönülő területeken hagyják el és lefutásukban is különbségek mutatkoznak. a tüdőben a hörgőcskék szintén tágulnak. Ezek mellett az íz és szagingerek is szerepet játszanak az éhségérzet kialakításában. agyideg paraszimpatikus rostjain . másrészt a gerincvelő utolsó. úgynevezett fali dúcban történik. a vérkeringés valamint a táplálkozással kapcsolatos központ. ugyanakkor az emésztés fokozódik. és a IX. a tüdő hörgőcskéi is szűkülnek. részben az üres gyomor ellazulása következtében. A gyomornedv termelése akkor kezdődik amikor a falat a szájüregbe kerül. tüsszentés. A következő szint a köztiagy hipotalamusznak nevezett agyterülete. Ezt részben a vércukorszint csökkenése.). hogy majd kidurran. agyideg közvetítésével a nyálmirigyek is megkezdik működésüket. (Ha például a éhségközpontot elektromosan ingereljük az állat annak ellenére táplálkozni fog. a szervezet anyagcserefolyamatai az építő folyamatok irányába mozdulnak el. összetett reflex. a szervezet anyagcseréje a lebontó folyamatok irányába mozdul. a vázizmok erei összeszűkülnek. Paraszimpatikus hatásra a szív működése lassul. Ilyenek a légzési. (Ebben a folyamatban is szerepet játszhatnak feltételes reflexek): A nyálelválasztás reflexívének érző szára az ízlelőbimbókból indul. Vannak olyan vegetatív reflexek. részben reflexesen. A táplálkozás szabályozása több szakaszból áll: táplálékfelvétel. A kétféle hatású rost lefutásában levő eltérés a mozgatórostok átkapcsolási helyében mutatkozik meg. a pupilla is összeszűkül. a paraszimpatikus hatású rostok átkapcsolása legtöbbször a zsigeri szerv falában lévő. ugyanakkor az emésztési folyamatok és a bélperisztaltika lassulnak. A szájba került táplálékot rágással aprítjuk össze. miközben a VII. A legalacsonyabb szintű vegetatív központ a gerincvelő. Itt több életfontosságú vegetatív reflex központja van. A vegetatív központok hierarchikus szerveződésűek. A táplálékfelvételt az éhségérzet előzi meg. A garattól egészen a végbélig a teljes bélcső szabályozás akaratunktól független vegetatív szabályozású. a vázizmok erei kitágulnak és az izmok vérellátása megnő. a vérnyomás csökken. A nyelés egy bonyolult. a falában lévő mechanoreceptorok ingerületbe kerülése eredményezi. nyelés stb.X. ugyancsak a X. a vérnyomás emelkedik. A szimpatikus rostok átkapcsolása mindig a gerincvelő két oldalán sorakozó szimpatikus dúcokban van. amely a X. A második szint s vegetatív központos rendszerében a nyúltvelő.).)A vékonybél szabályozása idegi úton a X. A folyamat részben hormonális hatásra. agyideg működése következtében megy végbe. A paraszimpatikus rostok egyrészt az agyidegben találhatók (III. A nyelőcsőbe került táplálék mozgása a nyelőcső perisztaltikája révén valósul meg. a salakanyagok kiürítése.) A legfelsőbb vegetatív központnak az előagy limbikus kéreg nevű ősi területe. Szimpatikus hatásra a szív működése gyorsul. ha az éhhalál szélén áll stb. felszívódás. amelyek befutó információi nem kerülnek magasabb szintre. a nyálkahártyareflexekkel kapcsolatos (köhögés. majd a gyomorba kerülése tovább fokozza a nedvtermelést. a fűtő és a hűtő valamint ozmoregulációs központ van. a szimpatikus és a paraszimpatikus hatások egymással ellentétesek. (A hormonhatásért a gyomorfal sejtjei által termelt gasztrin a felelős. a belek perisztaltikája is növekedik.. keresztcsonti szakaszából lépnek ki. Mint látható. Hasonlóan a jóllakottsági központ mesterséges ingerlésékor az állat akkor sem fog táplálékot felvenni. a pupilla ugyancsak kitágul. Ezek a folyamatok elsősorban különböző idegek útján a központi idegrendszer vegetatív központjainak szabályozása alatt állnak.VII. A gasztrin serkenti a máj epetermelését és ürítését és serkenti a hasnyál termelését és fokozza vékonybél perisztaltikáját is. Ebben az éhségi és a jóllakottsági. tekinthető. Ilyen például a húgyhólyag telődésének hatására bekövetkező összehúzódása. A szimpatikus hatású rostok a háti és az ágyéki csigolyatájaknak megfelelő szakaszokból kilépve hagyják el a gerincvelőt. ezért akaratlagos tevékenység. emésztés. Első fázisa még szomatikus beidegzésű.. a válasz a gerincvelői vegetatív központokból indul ki. agyideg vegetatív beidegzése alatt áll.

-II. illetve a kisebb artériák szűkítésével vagy tágításával biztosítják az állandó vérnyomást. amely a vér kémiai összetételének megváltozásakor következik be. Ugyanezeken a területeken a vér kémiai összetételét érzékelő kémiai receptorok is találhatók. A nátrium-ionok fokozott megőrzését a mellékvesekéreg által termelt aldoszteronszint növekedése biztosítja. Az aortaív és a nyaki verőér elágazásban mechanoreceptorok találhatók. majd oldja meg a hozzájuk kapcsolódó feladatokat „ A Brundtland-jelentés …Az ENSZ közgyűlése 1983-ban hozta létre a Környezet és Fejlődés Világbizottságát.. agyideg a vesearteriolák vérnyomásának változásán keresztül képes befolyásolni a vizelet mennyiségét. amelyek a szükségleteknek megfelelően befolyásolják a szívműködést. Innen erednek azok a vegetatív végrehajtó rostok.és a gerincvelő mellkasi tájékának szimpatikus rostjain keresztül történik. és nézett szembe a szegénységgel és a környezetromlás globális problémáival. A keringési szervrendszer részben idegi.). Légzési központok a hídban és a nyúltvelőben vannak. kutatta az energiaellátás megoldásának lehetőségeit és a nagyvárosok kihívásait. amelyet a léghólygocskák levegővel való megtelése következtében fellépő feszülésük okoz. akkor a nyúltvelőben lévő légzőközpontok aktivitása következtében a légzésszám növekedni fog. Elnöke Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök-asszony lett. mások nyomáscsökkentő hatásúak. B tétel: A Brundtland-jelentés Olvassa el az alábbi két idézetet (Fazekas-Szerényi: Biológia I. a fejlett és a fejlődő országok számára egyaránt. Ha növekedik a vér szén-dioxid koncentrációja vagy a vér oxigénhiányos. amely agykérgi befolyás alatt áll. A légzést a központ receptorfunkciójú sejtjeinek ingerületi állapota indítja meg. A huszonkét bizottsági tag közül tizennégyen fejlődő országokból érkeztek. A székletürítés paraszimpatikus reflexes folyamat. mozgató szára a mellkasfal és a rekeszizom mozgását befolyásolja a gerincvelői mozgatórostokon keresztül. A reflexív kimenő. közös megoldásában az azóta eltelt két évtizedben nem hozott… … A Riói Csúcstalálkozó a diverzitás védelméről 1992-ben Rio de Janeiróban tartották a Riói Csúcs néven ismertté vált konferenciát. részben hormonális szabályozás alatt áll. Bár a jelentés jól diagnosztizált. ezek a vér oxigénkoncentrációját "mérik". Ez került be a köztudatba Brundtland jelentés címen. a gazdasági fejlődés és a társadalmi jólét közötti kapcsolat vizsgálata volt. Bizottsági tag volt Láng István (1931 –) akadémikus is. Nem született . melynek témája a környezet és a fenntartható fejlődés kérdése volt. nyugodt ritmusú légzés létrejöttéhez a nyúltagyi és a hídban lévő be. a terápiára tett javaslatai megszívlelendők. de sajátos módon komoly áttörést a problémák világméretű. és ennek következtében a vesecsatornácskákban fokozódik a vízvisszaszívás. Az ezekből eredő vegetatív érzőrostok a nyúlvelőben lévő keringésszabályozó központba jutnak. A légzés szabályozása reflexes folyamat.a hipotalamusz nagysejtes idegmagja által termelt vazopresszin mennyisége a vérben növekedik. Ajánlásokat fogalmazott meg az ENSZ. A X.és kilégző központok összehangolt működése szükséges. A kiválasztás szabályozása hormonális úton valósul meg.hiperozmotikussá válik . Feladata a környezet rohamos romlása. és nemigen közeledett a szegényebb és a gazdagabb országok álláspontja egymáshoz. valamint műholdas közvetítés révén mintegy nyolcezer nem kormányzati szervezet vett részt ezen a nagyszabású fórumon. A viták lezárását követően a résztvevők sokkal inkább elvekben. A normális. Munkájuk végeredményét 1987-ben hozták nyilvánosságra Közös jövőnk címmel. amelyben egyes neuronok nyomásfokozó. Kilégzést vált ki a tüdő léghólyagocskák falában lévő mechanoreceptorok ingerületi állapotba kerülése is. A vese idegi szabályozása alárendelt jelentőségű. amelyek a vérnyomás mértékét érzékelik. A jelentés foglalkozott a népesedés és az élelmezés kérdéseivel. mintsem konkrét lépésekben egyeztek meg. Százhetvennyolc ország kormányzati szintű delegáltja. Ha a szervezet víztereinek ozmotikus koncentrációja nő .

tehát egyetlen populációnak a kiesése a teljes társulás eltűnésével jár. Az alapvető kérdések problematikája azonban azonos: összességében nő a Föld népessége. Ennek ellenére sokan fontos lépésként értékelték azokat a döntéseket. a táplálkozási lánc legalsó szemének. Igazi ellentmondást nincs. megóvja a Föld élőlény együtteseit……” Fejtse ki miért lehet az. populációkban stb. egyénekben. például jóval igazságosabb elosztási rendszerek révén. A diverzitás sokféleséget jelent. egy elsődleges fogyasztó. minél nagyobb a diverzitásuk. mert a kialakult diverzitás a bioszféra fennmaradásának záloga. azaz kis diverzitású. és csökkentenék a további környezetpusztítást……… Ezek a nem kötelező érvényű elvek az egyes országok számára körvonalazták azt a politikát. Az ökológiában a vizsgálatát a társulások szintjére szűkítjük le. hogy ellentmondás a két konferencia törekvése között nincs. Nagyobb diverzitású populációkban sokkal összetettebb táplálkozási láncok alakulhatnak ki. nő az energiaigény és nő a helyigény is. A Brundtland-jelentés mögött álló csoport vizsgálódásának megközelítési módja az ember oldaláról közelíti meg a fenntartható fejlődés kérdését. hogy vannak. megnyilvánuló diverzitás. egy másodlagos fogyasztó és egy csúcsragadozó populációból áll. annál inkább ellent tudnak állni a kedvezőtlen környezeti hatásoknak.határozat ellenőrzésekről. akik feloldhatatlan ellentmondást látnak a Brundtland jelentés törekvései és a Riói csúcstalálkozó törekvései között? Mit értünk diverzitáson? Miért fontos a diverzitás megőrzése? Valóban van ilyen ellentét? Ha van azt feloldhatatlannak látja? Véleményét támassza alá érvekkel! Kifejtés: Az egyik vélemény az lehet. A megőrzése globális szinten azért fontos. Ez megvalósítható lenne össztársadalmi szinten. amelyek a felzárkózást segítenék. amely az evolúció során kialakult allélkombinációk variációs lehetőségein alapszik. legfeljebb hangsúlyeltolódásokról lehet beszélni. Ugyanakkor a bioszféra fennmaradásának záloga a három és fél milliárd év alatt kialakult genetikai. ezért prognosztizálhatók a jelenlegi folyamatok következményei. a riói konferencia megközelítési módja pedig a természet oldaláról történik. amely megvédheti a környezetet. . szinkronba kell(ene) tudni hozni a bioszféra működési igényeit a társadalmi igényekkel. mint legmagasabb egyed feletti szerveződési szint működéseinek alapvető ökológiai törvényszerűségeit ma már ismerjük. ezért a társulás is stabilabb. nő a táplálékigény. Például ha egy társulás egy termelő. A társulások szintjén a már kialakul és működő társulások annál stabilabbak. A bioszféra. és pénzügyi támogatásokról sem.

A mutációkat alapvetően két szempont szerint szoktuk vizsgálni. valamint a génben meglévő nukleotidok át is rendeződhetnek. Más esetekben bizonyos enzimek működésében áll be zavar. ez azonban csupán a már meglévő genetikai anyag átcsoportosulása következtében lép fel. A mutáció szűkebben értelmezve génen belüli változást jelent. Másképpen: a genetikai anyag maradandó megváltozása. kromoszómális szintű megváltozások. A génmutációk egy része morfológiai változással jár. Az elnevezés Hugo de Vries-től származik. Ezek egy része súlyos ártalmakat. A másik csoportosítási szempont a mutáció keletkezésének oka. Ha a mutáció valamilyen jól definiálható külső okra vezethető vissza. spontán vagy véletlenszerű mutációról beszélünk. ebben az esetben a mutáció hatása azonnal látható. Ezek általában súlyos következményekkel járnak. a kóros anyagcsere végtermékek felszaporodása megakadályozható. Más részük az adott környezeti feltételek között közömbös. de be is épülhet egy vagy néhány bázispár az eredeti nukleotidláncba. és egy vagy több biokémiai reakció egyáltalán nem megy végbe vagy nem úgy megy végbe. A mutációk következtében enzimmüködési zavarok is kialakulhatnak. A mutációk a természetben állandóan keletkeznek. eszerint pontmutációt és kromoszómamutációt különböztetünk meg. majd a darabok helytelenül . sem a rekombináció. A jelenség alapja az. amely a pajzsmirigy tiroxin nevű hormonjának enzimológiai okokra visszavezethető termelési zavarára vezethető vissza. ahogyan kellene. mert alkalmazkodást tehet lehetővé. amelyeknek mutációs hatása van. és természetesen hasznos is lehet az egyed számára. de ha a beteg kezdettől fogva olyan diétát kap. vagy az átkereszteződések során következhetnek be szintén "javítatlanul maradt" hibák. Alapvetően két okuk lehet: vagy a DNS szál duplikációja során következik be valamilyen hiba (amelyet az egyébként mindig működő reparációs enzimek nem javítanak ki). újonnan megjelenő öröklődő genetikai változás. A pontmutáció vagy génmutáció egy génen belül bekövetkező megváltozás. Hasonló a golyvás kreténizmus. hogy sejtosztódás során valamilyen oknál fogva kromoszómatörés bekövetkezik be. amelyben csak a fehérjeszintézisekhez nélkülözhetetlenül szükséges mennyiségű fenilalanin van.7. Ha ez valamilyen általunk nem ismert belső ok. Nem számít mutációnak azonban sem a genetikai hasadás. A pontmutációt eredményező szerkezeti változások visszavezethetők egy nukleotidpár véletlen kicserélődésére. A vizeletben már a születést követően kimutatható a fenilpiroszőlősav. a századfordulón ő alkalmazta először a jelenség elnevezésére. egy nukeotidpár véletlen kiesésére a nukleotidok sorából. A kromoszómamutációk fénymikroszkópban is jól látható. ebben az esetben a melanin bőrfesték nem termelődik Az enzim működési hibái általában recesszíven öröklődnek. esetleg halált okoz. Az egyik a mutációs változást szenvedett génszakasz nagyságára vonatkozik. a gén bázishármasainak sorrendje kisebb vagy nagyobb mértékben megváltozik. amelyek során ugyan új tulajdonságok jelennek meg. tágabb értelemben azonban ide soroljuk a kromoszómális szinten bekövetkezett megváltozásokat is. Egy enzim működésének hiánya okozza a fenilketonuriát is. Az albinizmus oka is hasonló. A betegség nem gyógyítható. Ez a génmutáció következtében kialakuló megbetegedés a tirozin és a fenilalanin aminosavak anyagcseréjének zavarára vezethető vissza.A tétel: A mutáció Mi a mutáció ? Hogyan lehet csoportosítani a mutációkat ? Mit értünk pontmutáción ? Mondjon példát mutáció hatására bekövetkező enzimműködési zavarokra! Mit értünk kromoszómamutáción és milyen típusait ismerjük ? Mi az aneuplodia ? Mi a poliploidia ? Mit fejez ki a mutációs ráta ? Milyen következményei vannak az ivari kromoszómák triszómiájának ? Milyen hatásokat nevezünk mutagéneknek? A mutáció hirtelen. indukált a mutáció. Bizonyos génmutációk következtében egyes enzimek nem megfelelően (vagy egyáltalán nem) működnek.

A tünetegyüttest mutatók minden sejtjéből hiányzik egy szexkromoszóma.(Sőt utódaik között ritkán találni újra XXX triszómiás beteget). akiknek petefészkeik nem fejlődtek ki.A deléciót a meiózisbeli képe alapján könnyű felismerni. Az aneuploidia legismertebb esetei a monoszómia. Az áthelyeződés (transzlokáció) ugyancsak a kromoszómamutációk közé tartozik. Ilyenkor az egyik ivarsejtbe az adott kromoszómából nem kerül. Az ember 21. lehet akár az egyik teljes kar. A XXY kromoszómarendellenesség a Klinefelter-szindrómával jár. emlőik fejlettebbek a normális férfiakénál. kromoszómájának triszómiája az oka a Down-kór néven ismert tünetegyüttes egyik típusának is. amely magasnak mondható. A triszómiás sejtekben valamelyik kromoszóma nem diploid. kromoszóma triszómiája eredményezi a Patau-féle megbetegedést. a triszómia és a tetraszómia. A mikroszkópi képben a kromoszómák méretbeli különbsége lesz szembetűnő. menstruációs és az emlőik fejlődési zavaraival küzdő betegek nem meddők. ivari genotípusuk X0. Ilyen oka van az embernél a Turner-szindrómának. Ez a süketséggel és rendszerint többújjúsággal járó tünetcsoport további jellemzője rendszerint a nyúlajak és a farkastorok is.és veseelégtelenséggel járó veleszületett betegség halálozási arányszáma csecsemőkórban a Patau-féle kórt is meghaladja. széles. A rendellenes kromoszómaszámú férfiak az átlagosnál magasabbak. ezért hurkolódik. Előfordulhat például. nőies külleműek. de bekövetkezhet egy középső darab kiesése is (deléció). Az alacsony szellemi szintű. (A betegség elnevezése az egyik jellemző tünetre. A szája általában nyitva van. Ez lehet végdarab (deficiencia). A kromoszómamutációk közül a kiesés olyan változás. Lábaik vaskosak. Ilyenkor a letört kromoszómadarab idegen kromoszómához kapcsolódik és ahhoz stabilan rögzül. szív. A betegek alacsony termetű nők. amelynek során egy kromoszómaszakasz áthelyeződik. arcszőrzetük csekély. néha többszörösen fordulnak elő ugyanabban a kromoszómában.)A beteg alapanyagcseréje csökkentett mértékű ugyanakkor elhízott. Az aneuploidia esetében egy kromoszómából rendellenes számú van a sejtben. A fülcimpái aprók lenőttek. hanem három van belőle. amelynek eredményeképpen a sejt egy vagy néhány vagy az összes kromoszómájából a kelleténél több van . Egyes esetekben egy kromoszómán belül több kromoszómaszakasz is duplikálódhat. . Rendszerint a meiózis rendellenes végbemenetelére vezethető vissza. a fogsora görbe és szabálytalan. A kettőződés (duplikáció) esetén egyes kromoszómaszakaszok kétszeresen. ) Az ivari kromoszómák triszómiája nőkben az XXX. amely során a kromoszóma egyik darabja letörik és elvész. férfiakban az XXY vagy az XYY kromoszómaképpel írható le. a belső elválasztású mirigyek rendellenes működése következtében. a mongolvágású szemre utal. A mikroszkópi képben a kromoszóma meghosszabodása látható.A kromoszómadarab megfordulásáról (inverzió) akkor beszélünk. a nyelve sokszor nem fér a szájába. (Kiegészítő anyag: A monoszómiás diploid sejtben az egyik kromoszómából csak egy van a normális kettő helyett. (Egy jóval hosszabb és egy sokkal rövidebb).újra egyesülnek. a másikba viszont kettő lesz. hogy a meiózis második osztódási szakaszában az egyik hosszában már kettéhasadt kromoszóma utódkromoszómái nem válnak el egymástól. Heréik csökevényesek és férfi ivari . A 13. A 18. A kiesésnek megfelelő homológbeli kromoszómaszakasz ugyanis nem vehet részt a párok egymásmellé kerülésében. A mongoloid idiotizmusnak is nevezett veleszületett kóros állapot súlyos szellemi visszamaradottsággal jár. Tágabban értelmezve kromoszómamutációknak tekinthetők a fajra jellemző kromoszómaszám megváltozásával járó folyamatok is. A súlyos szellemi fogyatékossággal. kromoszóma triszómiája az oka az Edwards-kórnak. Az XXX ivari kromoszómaszám (a triplo X-szindróma) előfordulási gyakorisága nőkben mintegy 1 ezreléknyi. a nyaka rövid. ha a letört kromatídarész 180o-os fordulatot tesz és ilyen helyzetben épül vissza a saját helyére. A Patau-kóros újszülöttek 90 %-a még csecsemőkorban meghal.

hormontermelésük is alacsony. Ugyanakkor szellemi képességeik gyakran kiemelkedőek Előfordulási arányuk kb. 2 ezrelék. Az XYY ivari kromoszómájú férfiak ugyancsak magas növésűek, nemi szerveik kevéssé fejlettek, de fertilisek. Jellemző kísérőtünet a szellemi visszamaradottság és a társadalmi deviancia. Születési gyakoriságuk mintegy fél ezrelék, a börtönök férfi bűnözői között azonban az 5 ezreléket is eléri a számuk. A poliploidia a fajra jellemző diploid kromoszómaszám egész számú többszöröződése egy sejtben. Rendszerint a kromoszómaszerelvény replikációjával, majd a sejtosztódás elmaradásával jön létre. Ismerünk triploid, tetraploid, hexaploid mutánsokat is. Két típusa ismert, az autopoliploida és az allapoliploidia. Az autopoliploid sejt ugyanazt az alapkromoszómaszerelvényt tartalmazza több sorozatban, és a homológ kromoszómák meiózisban multivalenseket képeznek. Az allapoliploid sejt sejtmagja két vagy több különböző genomot tartalmaz. A poliploidia elsődleges tünete a sejt méretének megnagyobbodása. A belőle fejlődő poliploid növényi szervezet vegetatív szervei is nagyobbak lesznek, de fejlődésük a diploidokéhoz képest lassúbb. A poliploidiának nagy jelentősége van a növények evolúciójában , új fajok és új nemzetségek létrejöttében. A mutációs ráta az egy generáció alatt genomonként felismerhető mutációs események gyakorisága. Ezt nagyszámú vizsgálatok alapján lehet megállapítani. A mutációs rátát nem szabad összetéveszteni a mutánsok gyakoriságával, ami a a populációban lévő mutánsok arányát mutatja meg. (Ugyanakkor nem veszi figyelembe a ténylegesen bekövetkezett mutációk számát!) Mutagénnek nevezünk minden olyan hatást és anyagot, amely egy sejtben mutációt eredményezhet. A mutagánek hatására bekövetkező mutációk az indukált mutációk . A mutagének közül a fizikai ágensek közé soroljuk a különböző ionizáló sugárfajtákat, ilyen a röntgen-, a neutron-, és a gammasugárzás. A nem ionizáló hatású sugarak közül az ultraibolya sugárzás is mutációs hatású. Ezek a sugarak a DNS-molekula egyes kötéseinek felszakadását idézik elő, amely a kromoszóma eltöréséhez és kromoszómamutációhoz vezethet. Az is lehet, hogy nem közvetlenül a sugárzás, hanem a sugárzás hatására ionizálódó gyökök eredményeznek a kromoszóma finomszerkezetében változást és pontmutáció következik be. A mutagének másik nagy csoportját a kémiai ágensek képezik. Ma már több száz anyagról bizonyítottan tudjuk, hogy mutációs hatású. Valószínűnek látszik, hogy minden olyan mérgező anyag, amely nem bomlik le a sejtben és kapcsolatba kerülhet a sejtmaggal mutációs hatású. A vegyi mutagének közül különösen veszélyesek az úgynevezett alkilező égensek. Ezek a DNS molekulába különböző szénatomszámú alkilgyököket léptetnek be, megváltoztatva ezzel a molekula szerkezetét. Veszélyes mutagének a fenolszármazékok, a bázikus festékek, a különböző permetezőszerek stb. Mutagén hatású számos alkaloid is. Az alkaloidok mutagén hatását a növénynemesítés régóta felhasználja. A magas cukortartalmú cukorrépafajták mind különböző kromoszómaszámú poliploidok. Ezek előállítására ismert hatóanyag az őszi kikericsből kivont erősen mérgező alkaloid, a kolhicin. A kémiai mutagének kísérleti célokra való felhasználása azért előnyös, mert könnyen, jól kezelhetők. Elég például a magokat megfelelő ideig megfelelő koncentrációjú oldatba áztatni, a fiatal növénykét cseppentéssel kezelni stb. B tétel : Földünk globális problémái: az élelem kérdése Olvassa el figyelmesen az alábbi idézetet (Fazekas-Szerényi: Biológia I.-II.), majd oldja meg a feladatokat! „ A statisztikák szerint a világ gabonatermelésének növekedési üteme meghaladja a népesség növekedési ütemét, ennek ellenére évről évre nő az elégtelenül táplált, sőt

éhínségben szenvedők száma. Az élelmiszer ellátás biztosítása megköveteli az ENSZ számára a felvásárlás-elosztás rendszerének revízióját. A fokozódó táplálékszükséglet egyre nagyobb hozamú mezőgazdaságot igényel. Mind több területet vonnak művelés alá, ami erdőirtásokkal és az ősgyepek feltörésével jár. Ez egyben azt is jelenti, hogy fokozódik a talajerózió, és mind több nagy diverzitású természetes társulás helyét foglalja el monokultúra. A fokozott termésigény fokozott gépesítést igényel, mindez az energiaigény növekedését eredményezi. A nagyobb terméshozam nemesített, intenzív fajták termesztésével érhető csak el, ezek viszont kényesek, kizárólag műtrágyázással, növényvédő és talajfertőtlenítő szerek alkalmazásával váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Mindez tovább növeli az energiaszükségletet, és szennyezi a környezetet, hosszabb távon a talaj minőségének romlását eredményezi. A népesség gyarapodásával a városiasodás (urbanizáció) egyre nagyobb méreteket ölt. Ma már több nagyváros lélekszáma haladja meg a tízmilliót (pl. Mexikóváros 20 millió, New York 18 millió, Sao Paulo 15 millió, Tokio 12 millió). Bennük a zöldterület minimális, az itt élők számára az energiát, a vizet és a táplálékot csak nagy távolságokról odaszállítva lehet biztosítani. A kommunális szemét és szennyvíz kezelése is mind nagyobb problémát jelent. A közlekedés rendkívül környezetszennyező (kipufogógázok, gumiabroncsok, fáradt olaj, utak sózása), energiaigényes, és a tűréshatás fölé emeli a zajszennyezés mértékét. Tegyen javaslatot, véleménye szerint melyek azok a területek, amelyeken tett változások rövid távon belül is kézzelfogható eredményekre vezethetnének! Miért veszélyes az erdőirtások növekedése és az ősgyepek feltörése? Milyen veszélyekkel jár az intenzív fajták termesztése? Hogyan akadályozható meg a „vízfej” városok további növekedése? Kifejtés: A bioszféra globális válságának egyik alapkérdése a társadalmi igazságosság, a társadalmi fejlődés során kialakult elosztási rendszerek nyilvánvaló hibái, erre utalnak az idézet első sorai. Ezek orvoslása kizárólag össztársadalmi összefogással más ökológia szemlélettel oldható csak meg. A földi információáramlás felgyorsulásával (tv, filmek) a szegény országok népessége is igényt formál a gazdag országok energia, táplálék, tiszta víz, stb. ellátottsági szintjére – okkal. Egyszerűbben fogalmazva, addig nem lehet meggyőzni egy szegény pásztort arról, hogy ne írtsa ki a szahel övezetben a csenevész bokrokat, mert terjeszkedni fog a sivatag, amíg nem kap helyette más tüzelőt. Az erdőirtások, az ősgyepek feltörése egyrészt csökkenti a fotoszintézist (is) végző társulások élőhelyeit, ha városok, üzemek, utak stb. épülnek a helyükön. Másrészt, ha a nagydiverzitású és nagyproduktivitású természetes társulások helyére mezőgazdasági kultúra lép, akkor is az egy kisdiverzitású monokultúra lesz, amely csak állandó műtrágyázással, permetezéssel stb. tartható fenn. A nagyvárosok növekedésének megállítása nem biológiai, kifejezetten társadalmi kérdés. A „vidék” létbiztonságának növelésével lehet csak megváltoztatni a jelenlegi tendenciákat.

8 tétel A tétel: Az emberi vér Ismertesse a vér összetétel, a vérplazma anyagait. Mutassa be röviden a vér sejtes elemeit, típusaikat, keletkezésüket és működésüket. Ismertesse a véralvadás menetét. Mondjon néhány példát arra, hogy hogyan használhatók fel a vér tulajdonságainak megváltozásai az orvosi diagnosztikában! Az ember vére piros színű, folyékony sejtközötti állományt tartalmazó kötőszövet. Alakos elemekből azaz vérsejtekből, és a folyékony vérplazmából áll. Egy felnőtt férfi vére 5 liter és 6 liter közötti, a nőké általában kicsivel kevesebb. A vér zárt érrendszerben kering, mintegy fél liternyi mennyisége azonban a tartalék. Ez az utóbbi leginkább a lépben, a májban, a vörös csontvelőben, található, de szükség esetén növeli a keringő vér mennyiségét. A keringő vér mennyisége még ugyanabban az emberben sem mindig azonos. Pihenés közben csökken, fizikai munkavégzésekor, sportoláskor vagy erős izgalom hatására rövid időn belül jelentősen megnövekedik. Ilyenkor a vérraktárakból vér az erekbe kerül. A sejtes elemek és a vérplazma arányát a hematokrit érték fejezi ki. A sejtes elemek aránya a férfiakban 44–48, a nőkben 42–46 %. Mivel a vér sejtjei egyes fehérvérsejtektől eltekintve nem osztódnak, és élettartamuk is rövid, folyamatos termelésükre van szükség. Ennek helyszíne a vörös csontvelő, gyermekkorban azonban a még a lép és a máj is termel vérsejteket. A vérben található valamennyi sejt egy őssejt típusból képződik. A sejtképzési faktorok hatására az őssejtekből három sejttípus jön létre: a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék előalakjai. A vörösvérsejt képződése során először sejtmaggal rendelkező alak jön létre, az érett vörösvérsejtek azonban már nem tartalmaznak sejtmagot. Korong alakú, középen horpadt sejtek. A képzés hormonja az eritropoetin, amellyel mesterségesen is fokozni lehet a vörösvérsejt-termelést. A vörösvérsejtképzéshez számos ásványi anyag szükséges. Ezek közül a vas a legfontosabb, amelyik a vérfesték, a hemoglobin alkotórésze. Számuk egy mm 3 vérben a férfiakban átlagosan 5,4 millió, a nőkben 4,8 millió vörösvérsejt van. Átmérőjük mintegy 7-8 , vastagságuk pedig 2 mikron. Több mint 60 %-a víz, a szárazanyag-tartalom 90 %-a hemoglobin. Az érett vörösvérsejtek mintegy 120 napig élnek, majd elsősorban a lépben, elpusztulnak. A szétesett vörösvérsejtek hemoglobinjából több átalakulás után bilirubin keletkezik, ami az epe festékanyaga, ennek jelentős része további átalakulások után a vizeletben távozik. Ha a légköri nyomás állandóan alacsony, akkor a vörösvérsejtek száma megnő. Ez történik például akkor, ha huzamos ideig magas hegységben tartózkodunk. Ennek az az oka, hogy a magas hegységben ritkább a levegő, kevesebb az oxigén mennyisége, így csak több vörösvérsejttel lehet felvenni a szervezet számára szükséges mennyiséget. A fehérvérsejtek, más néven a szervezet belső védekezésének sejtjei. Hemoglobint nem tartalmazónak, színtelenek éretten is van sejtmagjuk. Egy mm3 vérben átlagosan 6–9 ezer fehérvérsejt van. Három fő csoportjuk a granulociták, a limfociták vagy nyiroksejtek és a monociták. A granulocitáknak is több típusa van. Élettartamuk és méretük változatos. Néhány naptól néhány hónapig működnek, sőt egyes típusaik évekig is megmaradnak. Általában nagyobbak a vörösvérsejteknél .Legnagyobb számban a mikroszkópban semleges kémhatású festékekkel festődő neutrofil granulociták találhatók a vérben, ezek sejtmagja az érés során karéjozottá válik. Fő működésük a szervezetbe jutott idegen sejtek bekebelezése, ezért falósajteknek is szokták nevezni őket. Ugyancsak bekebelezésre képesek a legnagyobb méretű vérsejtek a monociták is. Ezek a 25 mikronos átmérőt is elérhetik sejtmagjuk vese alakú. A gyulladások szövettörmelékeit, a nyiroksejtek által elpusztított kórokozókat és az elpusztult saját garnulocitákat is bekebelezik. A fehérvérsejtek 4-8 %-át teszik ki.

hogy a vér megalvadjon az erekben. molekulárisan oldott anyagokat és kolloidális méretű fehérjéket találunk. A vérplazma a vér folyékony alapállománya. nagyobb részük pedig a nyirokcsomókban. A vörösvérsejtekben a vas két vegyértékű vasként (Fe2+) van jelen és reverzíbilis oxigenálódásra képes. Vörösvérsejtjeink 24 óra alatt több mint 700 liter oxigént képesek szállítani. a vörös csontvelőben keletkező óriási méretű átmeneti sejtek szétesésével jönnek létre. A sejtes elemek harmadik típusát a vérlemezkék. akkor a láncreakció eredményeképpen a vérplazma egyik fehérjéje. A véralvadás valójában egy láncreakció. másika gátolja az erek elmeszesedését. Az emberi vér folyamatosan áramlik. A vérplazma ozmotikus koncentrációja azonos a 0. relatív molekulatömege 400 000. az anionok közül a klorid. Ezen anyagok némelyike serkenti. akkor meg kell akadályozni azt. Egy másik fehérjecsoportot képeznek a globulinok. bomlástermékeket. A szén-dioxid szállításában a hemoglobin alig vesz részt. A véralvadás nélkülözhetetlen tényezői.valamint a kalcium-ion mint kation. A véralvadáshoz nélkülözhetetlen.. Mindössze 7–10 napig működnek. ha viszont nincs sérülés. Ha a véralvadás minden faktora jelen van. gamma-típusuk fontos immunfehérje. Innen ered a fiziológiás (élettani) konyhasó-oldat elnevezés.9 %-os nátrium-klorid-oldat koncentrációjával. a szervezet védelmét szolgálják.és kálium. csekély mennyisége pedig a vérplazmában van oldva. Fő működésük immunológiai. kisebb részük a csontvelőben. a csecsemőmirigyben és a lépben képződik olyan elősejtekből. Mindig van a vérplazmában oldott oxigén. ami azt jelenti. kisebb mennyiségben pedig gáz alakban oldódik a vérplazmában. amelyből vérlemezkék jelenlétében az alvadást megindító fehérjeszálak képződnek. Bekebelezni nem tudnak. A hemoglobin mintegy 10 ezer atomot magában foglaló összetett fehérje. szállítja a benne oldott tápanyagokat. A vérben tehát két ellentétes feladatot kell megoldani a szervezetek Egyrészt sérülés esetén biztosítani kell a véralvadást. mint az oxigén. Az oxigén ideiglenesen kötődik a hemoglobin vasatomjaihoz. amely 4 hemből és egy globinból épül fel. Mindegyik hem vasat tartalmazó porfiringyűrűből áll. Nyiroksejtek teszik ki az emberi vér fehérvérsejtjeinek 20–40 %-át. Fő működésük a vérplazma állandó kolloid-ozmotikus nyomásának a biztosítása. Végül a globulinok globuláris fehérjék.. hogy oxidációs szám változása nélkül képes felvenni. amelynek több mint 10 faktora van. Átlagos számuk 1 mm3 vérben 400 ezer. két fontos csoportját a koleszterinek és a trigliceridek képezik.és a hidrogénkarbonát-anion. A szén-monoxid erősebben kötődik a hemoglobinhoz. Ilyen anyagok például a máj és a bazikusan festődő granulociták által termelt heparin. Egyetlen őssejtből akár 3000 vérlemezke is létrejöhet. szén-dioxid és nitrogén is. az idegen sejtek ellen ellenanyagot termelnek vagy hozzájuk kapcsolódva közömbösítik őket. . antitest A vérplazmában zsírok is előfordulnak. valamint a fehérjék bomlástermékeként a karbamidot és a nukleinvagyületek bomlástermékeként a húgysavat. Ezt a vérplazma alvadásgátló anyagai végzik el. Mintegy 90 %-a víz. légzési gázokat. A kolloidális méretű vérfehérjék közül a fibrinogén egy lineáris molekula. a vér alvadása elmarad. A globin 4 polipeptidláncból áll. Bármelyik faktor hiányzik a vérből. Benne ionokat. a májban keletkező inaktív protrombin trombinná alakul.A nyiroksejtek átmérője 6–9 mikrométer. főleg szállítómolekulák. ezért belégzése halálos veszélyt jelent. részben hidrogén-karbonát-ion alakjában szállítódik. vagy más néven trombociták jelentik. amelyek a csontvelői őssejtekből származnak. 2–4 mikrométer átmérőjű sejttörmelékek. hormonokat és a sejtes alkotókat. amely a fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja át. majd leadni az oxigént. Az ionok közül legjelentősebb a nátrium. ami a nyirokkeringés fenntartásában jelentős. A vörösvérsejtek legfontosabb működése az oxigén szállítása. Molekulárisan találjuk oldva benne a sejtek táplálékául szolgáló glükózt. Mindkét reakcióhoz kalciumionok is szükségesek. amelyet a sejtek hemoglobin tartalma tesz lehetővé. Ennek túlnyomó része a hemoglobinhoz kötődik. hormonokat és lipideket szállítanak.

ami jelentős szelekciós előny volt. ember készítette kőeszközök például csak mintegy 2. majd a társas kapcsolatok fejlődését tartották a legfontosabb hatásnak. ligeterdők. A körülmények változása hozhatta létre az alkalmazkodás során a két lábon járás kialakulását. és az elmúlt évszázadban hol az egyik. a gyűjtögetés a nők tevékenysége lehetett. Ez felszabadította a mellső végtagot. 7 mm/óra. majd mondjon véleményt az olvasottakról. Hordákban éltek. A két lábon járás az emberfélékben nem volt azonos jellegű. Régebben erdő borította a kontinenst. amelyek laza hálózatából alakulhatott ki később a közös nyelv létrehozta törzs. Az 1960-as években már a gyűjtögető-vadászó életmódban vélték megtalálni a fejlődés okát. Feltehető.5 millió évesek. majd az eszközkészítés már a legelső Hominina fajnál megvolt. hogy a fejlett agy. A két lábon járás kialakulását sokáig az emberelődök erdőkből a szavannára költözéséhez kötötték. A nyugati csapadékosabb részen az ősi emberszabású majmok. Az újabb kutatások szerint azonban a szavannák csak mintegy 3 millió éve jelentek meg Afrikában. Az utóbbi évtizedekben ez már nem látszik elfogadhatónak. gyorsan ülepednek. Ha például a neutrofil granulociták száma magas. hogy egy 1 mm 2 átmérőjű üvegkapillárisban a levett vér sejtes elemei egy óra alatt a gravitáció hatására ennyi milliméter ülepednek. A kedvezőtlenebb körülmények között számos ősi emberszabású majomfaj kipusztult. a táplálék megosztását bonyolult szertartás előzi . hol a másik tényező elsődlegességét vallották. mert lesüllyedtek a sejtes elemek. csökkent a belső területek csapadéka. Erre lehet következtetni a vérsejtsüllyedés értékéből is. amelyet a falósejtek próbálnak megakadályozni. Egy súlyosabb gyulladás (mondjuk szívbelhárty agyulladás esetén) a vérsejtsüllyedés az óránkélnt 60-120 mm-t is elérheti. mint az ősi emberszabású majmok négy lábon járó mozgása. Ez egészséges ember esetén kb.) Krónikus fertőzés esetén a limfociták által termelt immunfehérjék mennyisége jelentősen megnő. A kéz kialakulása jobb táplálékgyűjtést. Ez azt jelenti. hirtelen fellépett. hogy ezeknek az emberféléknek a helyváltoztatási sebessége még mérsékelt volt. javuló táplálkozást jelentett. Az ember kialakulását létrehozó tényezők sokfélék. A jelek szerint a korai Homo fajok már aktív gyűjtögető-vadászó életmódot folytattak. mintegy nyomják maguk alatt a sejtes elemeket lefelé. (Ennyi vérplazma tisztul ki az üvegcső tetején. keleten pedig az ember felé vezető fejlődési vonal élőlényei jöttek létre. század elején az agy fejlődésének primátusát vallották. „nehéz” molekulák. Ezek nagy relatív molekulatömegű. Charles Darwin a kőeszközök használatát tartotta a leglényegesebb fejlesztő tényezőnek. E felfogások mindegyike feltételezte. A mai természeti népek vizsgálata sok szokást is feltárt. Az Australopithecusok csontmaradványainak vizsgálatából feltételezik.A vér összetételének megváltozását az orvosi diagnosztika fel tudja használni. ezek közül talán a legelfogadhatóbb az. Létrejött az afrikai szakadékvölgy és ez elvágta a keleti és a nyugati területeket egymástól. A két lábon járás kialakulásának okát ma több hipotézis is magyarázni próbálja. ami egyre többféle új tevékenységre lett képes. A nyiroksejtek számának növekedése krónikus gyulladásokra utal. ma már csak a törpe és a fehérarcú csimpánz valamint a gorilla él Afrikában. áttételesen növelhette az utódszámot. a két lábon járás és az eszközhasználat. A legősibb. A XX. B tétel: Az emberi evolúció mozgatórugóiról Olvassa el figyelmesen. amely szerint a két lábon járás hatékonyabb helyzetváltoztatást jelentett. a táplálék szétosztása pedig fejleszthette a társas kapcsolatokat. de nem krónikus fertőzésre lehet következtetni. a Homo fajok viszont már sokkal intenzívebben mozogtak. megváltozott a légáramlás. Később keleten észak-déli törésvonal keletkezett. majd cserjés területek alakultak ki. hogy a fejlődést mintegy 7 millió éve beindító legfőbb hatás a két lábon járás kialakulása lehetett. például: a vadászat a férfiak. a kontinens keleti széle megemelkedett. majd az eszközkészítést vélték a legfontosabb fejlesztő tényezőnek.

Ez vezethetett a tudat kialakulására. hogy a korai Homo egyedekben már megkezdődött egy emberszerű primitív gyűjtögető-vadászó életmód kialakulása. Az emberelődök viszont kövek pattintgatásával már 2. mint a mai természeti népeké. a képzőművészet megjelenése. A nyelv kialakulásának időpontja ma még vitatott. mintegy 2 millió év kellett. Csak feltételezni lehet. Így a húsfogyasztás a korai Homo fajok számára döntő jelentőségű fejlesztő tényezővé vált. A korai Homo apró szilánkoktól kezdve nagyobbakig készített és használt hasításra. sem művészi tevékenységnek. Bár a kőeszközkészítés kutatásában még sok az eltérő vélemény. A természetes szelekció hatékonyan fejleszthette a tudatot. de erre ma nincs bizonyíték. az emberszabású majmokat nem. A jobbkezesség túlsúlya csak az embert jellemzi. vagy csak dögevők voltak (állatok zsákmányainak maradványait ették). ami a beszédhez szükséges fejlett gégefő alapfeltétele. A tudat ezt megelőzően is kialakulhatott már. Ezen megfigyelések alapján már Darwin munkásságától kezdve a vadászat különleges jelentőségéről beszéltek a kutatók. Az emberelődök fejlődő társas tevékenysége során természetes szelekcióval fejlődhetett tovább. mint a talán ritkább vadászat.5 millió évvel ezelőtt is készítettek Megállapították. hogy a korai Homo egyedek tényleg vadásztak-e. Az emberi ősmaradványok vizsgálata inkább az utóbbi elképzelést látszik igazolni. egyetlen állatot sem. de valószínűbb a korai kialakulás és a fokozatos nyelvi fejlődés. Valószínű. visszavetítve a természeti népek szokásait a korai Homo egyedek életmódjára. A nyelv kialakulásának hipotézise kétféle. hogy a nyelv kialakulása hatékony agyfejlesztő hatást is jelenthetett. Egyes kutatók szerint a tagolt nyelv csak ezelőtt 100 ezer és 35 ezer év között jelenhetett meg. A tudat kialakulásában nagy szerepe lehetett s főemlősök társas tevékenységének. mint például a csimpánzok hasonló tevékenysége. sőt mintegy előrejelzését is igénylik. valószínű. Ma már úgy tudják. az eszközkultúra fejlődése. az egyik szerint hirtelen és viszonylag későn alakult ki. legfeljebb köveket használnak eszközként. Még a csontleleteket is ennek a felfogásnak megfelelően értékelték. hogy a korai Homo egyedek vadászata egészen más lehetett. mert az állatcsontokon a feldolgozás nyomán keletkezhetett bevágódásokat találtak. A vita ma még nem dönthető el egyértelműen. Az emberszabású majmok sohasem készítenek kőeszközöket. hogy a fejlettebb agy szükséges volt az eszközkészítési kultúra kialakulásához. akiknek e tevékenysége legfeljebb 35–45 ezer évvel ezelőtt alakulhatott ki a mai formájában. a társadalmi tagozódás kialakulása stb. olyan kulturális és gazdasági tevékenységekkel párhuzamosan. Kérdésessé vált az is.meg. kaparásra alkalmas kőeszközöket. A tagolt beszéd és a nyelv csak az embert jellemzi. A legrégibb ilyen tevékenység mintegy 100 ezer éves. Ezen időpont előtt nincs nyoma sem temetésnek. mint a technológia. hogy a korai ember vadászott is. a gyűjtögető-vadászó életmód követelményeinek megfelelően. A társas viselkedés megváltozását a hústáplálék elterjedése is elősegíthette. ami. hiszen az agy aszimmetriája meglehetősen korán kialakulhatott. már fejlettebb lehetett. Az Australopithecusoknál ez még teljesen hiányzik. Ezen kívül a Homo erectus leletein megfigyelhető a koponyaalap görbületeinek kezdeti kialakulása. hogy . hogy a kőeszközök túlnyomó részét jobbkezesek készítették. mint ahogy marokkövei is voltak. a másik szerint viszont régebben és fokozatosan jött létre. mint ahogy ez az agy fejlődésének is fontos faktora lehetett. Az 1980-as évek elején fokozatosan megváltozott a felfogás. mint ahogy a jobbkezesség túlsúlya is. Az eszközkultúra és a művészeti tevékenység késői kialakulása mindenesetre a tagolt nyelv és beszéd kései kialakulását valószínűsíti Más kutatók viszont a nyelv kialakulásához hosszabb időszak. Így a dögevés ugyanúgy szóba jöhetett. tartózkodni kezdtek a nem bizonyítható következtetések levonásától. Az egyre bonyolultabb társas kapcsolatok a többiek viselkedésének folyamatos szemmel tartását. ha nem is érte el az emberre jellemző szintet. Igaz találtak rajtuk állatfajok okozta nyomokat is. Néhány újabb csontmaradványvizsgálat azonban igazolta azt. A tudat meglétének legegyértelműbb bizonyítéka feltehetően a halottak eltemetése. Végül a 80-as évek közepén már arról beszéltek.

A mai értelemben vett tudat azonban aligha lehet régebbi.már a Homo erectus fejlettebb tudattal rendelkezett. Az ember törzse egyenletes vastagságú. gerincoszlopa kettős S alakban görbült. Az ember medencéje tál alakúan kiszélesedett. vékonyabbá vált az állkapocs. Az emberszabású majmok testtartása előrehajló. az emberé teljesen felegyenesedett.és szemfogak. míg az emberszabású majmoké lefelé szélesedik. az alsó végtagok hosszabbak. A fenti idézet az emberi evolúció néhány alapkérdését feszegeti. mint a ma élő csimpánzok. mint 400 cm3. különösen a hüvelykujj vált mozgékonyabbá. Az emberi kéz lényegesen precízebb működésre képes. Az életmód változása következtében kisebbek lettek a metsző. A tétel második része egyéni mérlegelés kérdése. A legszembetűnőbb a különbség az agy méretében. Sejtjeik kromoszómaszáma csak egyetlen párral több. mint az emberé és a kromoszómák alakja is nagyon hasonló. Foglaljon állást érvekkel egyik vagy másik evolúciós hipotézis mellett! Kifejtés: Az emberszabású majmok nem csak külsőleg hasonlítanak az emberhez. mint 35 ezer év. A két lábon járás következtében az öreglyuk előre tolódott. míg az emberszabású majmoké ívelt. Ennek következtében az ember lábai jelentősen megerősödtek. Az érveket természetesen a szövegből lehet kiválasztani! . Mutassa be az emberszabású majmok és az ember néhány eltérő anatómiai vonását. Az emberi agyvelő átlagos térfogata 1350 cm3. míg a csimpánzoké alig több.

Az emberi szemben mintegy 6 millió csap és 120 millió pálcika van. Az érhártya hátsó kétharmadát az ideghártya fedi. Ezt a folyamatot nevezzük alkalmazkodásnak vagy akkomodációnak. váladékuk a könnyvezetéken át az orrüregbe ürül. A sárgafoltban nincs pálcika. többesével kapcsolódnak a bipoláris sejtekre. A szemgolyót kívül az ínhártya védi. ezért a lencsefüggesztő rostok ellazulnak. A fény csak a rajta lévő.9. és itt minden egyes csapot egyetlen bipoláris sejt kapcsol össze egy dúcsejttel. A sárgafolt és környékének szemtükrözéses vizsgálatával számos betegség felismerhető. Elsősorban az éjszakai látás receptorai. A szemgolyóból és járulékos szervekből áll. a könnymirigyek nedvesen tartják a szaruhártyát. A csapok ingerküszöbe 5-7 foton. Közelre nézéskor a sugárizom összehúzódik. A szaruhártya folyamatos nedvesen tartását a pislogás segíti. amelyet még élesen lehet látni. A retina receptorokban leggazdagabb felülete a sárgafolt. A pálcikák és a csapok egy külső és egy belső egységre különülnek. és a lencse rugalmassága miatt domborúbbá válik. Legbelül a dúcsejtek találhatók. Páros szerv. hogy a 6 méternél közelebbi tárgyakról érkező sugarak a retinára kerüljenek. ezért a közelre nézés fárasztó. legkülső rétegét pigmentsejtek képezik. Az emberi szem számára látható fény hullámhossztartománya mintegy 397–723 nm. közeledik a szemlencséhez. a nagyon közeli tárgyakról származó fénysugarakat nem lehet az ideghártyára gyűjteni. A szemgolyót három pár szemmozgatóizom mozgatja. nem érzékel színeket sem. itt a legnagyobb a látásélesség. Azt a szemhez legközelebb eső pontot. ennek érhálózata táplálja a szemgolyót. már 1 foton mennyiségű fény hatására ingerületbe kerülnek. a csapok felelnek a világosságban látásért és a színlátásért. ennek elülső folytatása a szaruhártya vagy kornea. valamint a szemlencse elülső és hátulsó felszínén megtörnek. amelynek pigmenttartalma adja a szem színét. amely az érhártyából kialakuló sugártest hajszálerein keresztül kiszűrődő ultrafiltrátum. A csaprendszer éleslátása lényegesen jobb. ezek axonjai képezik a látóideget. A kétszer domború szemlencse – normális felépítésű szem esetén – az ideghártyára gyűjti össze a szaruhártyára érkező fénysugarakat. A sérülések ellen a szemet a szemhéjak védik. Ahhoz. A pálcikák rendkívül fényérzékenyek. Az érhártya elülső folytatása a szivárványhártya . Az ideghártya receptorai a pálcikák és a csapok. növelni kell a szemlencse fénytörését.A szemcsarnokokat csarnokvíz tölti ki. Távolranézéskor a sugárizom elernyedt állapotban van. A külső egység egy korongtekercsszerűen felgyűrődött membránrendszer. A tétel: Az emberi szem Ismertesse az emberi szem felépítését. Az ínhártyán belül az érhártya borítja. a szemüregekben helyezkedik el. a szivárványhártya és az üvegtest között a hátulsó szemcsarnok . A retina többrétegű. Az akkomodáció aktív izommunkát igényel. különösen gazdag mitokondriumokban. mert a találkozó közegek fénytörés mutatója eltérő. amelyeket három agyideg működtet. Az ideghártya többi területén a pálcikák vannak túlsúlyban. amelyek bipoláris neuronoknak adják át a bennük keletkező ingerületet. A szaruhártya alatt található az elülső. a látás . változtatható méretű pupillán keresztül jut a szemgolyóba. ahol csapok sokasága zsúfolódik össze. Mivel a lencse domborodásának mértéke korlátozott. Ebben vannak a receptorok. amelyet lencsefüggesztő rostok tartanak. A fény a dúcsejtek és a bipoláris neuronokon keresztülhaladva jut el az érzékelést végző receptorsejtekig. ezután találhatók a receptorsejtek. A pupilla mögött található a szemlencse. és a szemlencse a párhuzamosan beeső fénysugarakat a retinára gyűjti össze. az ingerület keletkezését és vezetését! Ismertesse a szem alkalmazkodási folyamatait! A látás érzékszerve a szem. amely fényérzékeny pigmentet tartalmaznak. Ez a látás nem képes a tárgyak részleteit és körvonalait jól megkülönböztetni. A lencse mögött a szemgolyó nagy részét az üvegtest tölti ki. A fénysugarak a levegő és a szaruhártya között. A rostokat a sugártest körkörös izomrostjai mozgatják. A belső egység vastagabb.

sőt a vészreakciós helyzetnek is pupillatágító hatása van. a zöld (575–492 nm) és a kék (492–450 nm) az alapszínek. A csapok festékanyaga különböző. A táblák úgy készülnek. amely már csecsemőkorban kialakul. A térlátásban azonban fontos szerepet játszik a tárgyak viszonylagos nagysága.-II. Az emberi szem másodpercenként 45–55 különálló fényingert már folyamatos ingerként érzékel. kissé eltérő kép alakul ki. a zöld. Csak a majmokban és az emberekben van háromféle pigment. B tétel: Az őshüllők kihalásáról Az alábbi szövegrészlet (Fazekas–Szerényi: kipusztulásának egyik hipotézisét ismerteti. A fenti folyamat a látásélesség egyik tényezője. hogy a térlátáshoz a binokuláris látás is hozzájárul.közelpontjának nevezik. A belső részletek a másodlagos látókéregben jönnek létre. és minden színnek van komplementer színe. A térlátás annak következtében jön létre. Kétségtelen. más néven látóbíbor egy opszin nevű fehérjére és az A1-vitamin aldehidjére bomlik. A talamuszban és az agykéreg elsődleges látókérgi területén a látóidegrostok pontszerű képviselete valósul meg. A látásélességet a közismert Snellenféle betűtáblával. mint az ember. Biológia I. ezek keveréséből a spektrum bármelyik színe előállítható. Az újabb kutatási eredmények szerint a színlátásban a retina és a látókéreg működése egyaránt fontos. a 10 éves kori 9 cm-ről 60 éves korra mintegy 83 cm-ig távolodik. intenzitásuk és telítettségük van. ez a binokuláris látótér. amely az elsődleges kéreg közelében található. Az elsődleges látókéreg az agykéreg nyakszirtlebenyében található. A szemgolyóban – a képalkotás fizikai törvényeinek megfelelően – valódi. Általában 40-45 éves kor körül éri el a romlás azt a mértéket. amelyek a bipoláris sejteken keresztül a dúcsejtek akciós potenciálját hozzák létre. A színlátás receptorai a csapok. kicsinyített és fordított állású kép keletkezik. tehát így emiatt a különálló fényingerek sokkal nagyobb mértékű megkülönböztetésére képesek. A közeli tárgyak nézésekor a két szem optikai tengelye szöget zár be egymással. árnyékai. Az emberben a rodopszin. A látóideg rostjai a talamuszba való belépés előtt részben kereszteződnek. Az érzékelt hullámhossznak megfelelően rövidhullámú.) az őshüllők . A pupilla működését azonban a fény mennyisége is befolyásolja. illetve a kék színre legérzékenyebb csapok. Az ideghártyák orr felőli oldaláról származó látóidegrostok a túlsó oldalra futnak. középhullámú és hosszúhullámú pigmentnek is nevezik a kékre. Az egyenes állású képlátás az agy működésének eredménye. vannak a vörös. Az agykéregben ugyanarról a tárgyról két. A két szem látóterének központja egybeesik. ami a térlátás alapja. itt a látott kép alapvonásai alakulnak ki. Az életkorral a közelpont egyre távolabb kerül a szemtől. A vörös (723–647 nm hullámhossz). Ennek következtében a receptorokban helyi potenciálok alakulnak ki. A fény hatására keletkező akciós potenciálokat a csapok és a pálcikák fényérzékeny vegyületeinek bomlása okozza. hogy a látótérben milyen színű más tárgyak vannak. A színeknek tónusuk. vagyis minden látóidegrostnak megvan a megfelelő központi idegrendszeri sejtje. mozgó tárgyak esetében az egymáshoz viszonyított mozgás. illetve a vörösre érzékeny csapok fényérzékeny anyagát. ami olvasáshoz már szemüveget igényel. A közelpont távolodását a lencse rugalmasságának csökkenése okozza. amellyel összekeverve fehér színérzet jön létre. hogy a legkisebb betűk normális látású ember számára 5 méter távolságból éppen olvashatóak legyenek. hogy a külvilág tárgyait a két szem nem ugyanolyan szög alatt látja. és a pupillák is szűkülnek. 5 méter távolságból való olvasással vizsgálják. a zöldre. A látott színérzet azonban attól is függ. a halánték felőli ideghártyából származó idegrostok pedig nem. A határ a legyekben vagy a méhekben 200–300 fényinger.

amely kémiai folyamatok útján ritkíthatta az ózonréteget. Az első emlősök kistermetű. . Sajnos a 65-70 millió évvel ezelőtti kipusztulásnak ez az elmélete sem magyaráz meg mindent. hogy 65 millió éves kőzetekben szerte a Földön különleges réteget mutattak ki. hozzávetőleg 10 km átmérőjű aszteroida vagy üstökösszerű égitest ütközhetett a Földbe. a sekély vízi korallok. amelyben az emlősök adottságai szelekciós előnyt jelenthetett. alatta és felette viszont megvannak a leletek. amely adottság függetlenítette őket a környezet hőmérsékleti ingadozásaitól. hogy a becsapódást követően olyan mérgező anyagok (ozmium. a sárkánygyíkok és minden 25 kg-nál nagyobb tömegű szárazföldi állat. Azt is feltételezik. A rezgéshullám kidönthette az erdőket. és megölhette a 25 kilogrammnál nagyobb állatokat. akkor 8 km magas szökőárat okozhatott. Szinte teljesen kipusztultak a plankton állati egysejtűi. mint az alatta és felette lévő rétegekben. majd gyorsan szétterjedő élőlénycsoportok életmódjával. vagy. Nehezen magyarázható módon viszont csak kisebb károsodás érte a fenyőket. Egy aszteroidával való feltételezett ütközés éppen olyan körülményeket teremthetett. csak feltűnő különbséget mutatnak. ha a tengerbe csapódott az égitest. s ezt nem tudták elviselni. Hasonló a helyzet az emlősök térhódításával is. élettani és életmódbeli adottságaik révén váltak az emlősök az őshüllőknél rátermettebbeknek az adott ökológiai viszonyok között ? Kifejtés: Mai ismereteink szerint reális a krétakori nagy kihalási hullámot egy csillagközi katasztrófával magyarázni. amely a számítások szerint 100–150 km átmérőjű kráterszerű mélyedés kellett legyen.) juthattak az óceánba. és ez az anatómiai illetve fiziológiai adottságuk döntő lehetett: állandó testhőmérsékletűek voltak. és összecseng a túlélő. az úszó puhatestűek. amely 10 km magasban szétoszlott az egész bolygó körül és évekig alig-alig engedett át napfényt. éjszakai életmódot folytató ragadozó. Ráadásul az irídiumban dús rétegben nincs fosszilis élőlénymaradvány. Néhány cm-es rétegről van szó. amelyek sok faj számára végzetesnek bizonyultak. Kétségkívül igaz az. kagylók. Ez az összetétel ma inkább Földön kívüli eredettel magyarázható. Nehéz például arra a kérdésre válaszolni. hogy az őshüllők kipusztulásnak földön kívüli oka lehetett. Ennek következtében legalábbis lecsökkenhetett. A számítások szerint mintegy 500 milliárd tonna bolygón kívüli anyag juthatott az égitesttel a Földre. illetve nem szorultak rá a direkt napsugárzásra. Emellett. a mai cickányok állnak hozzájuk a legközelebb. Sokáig keresték a feltételezett égitest becsapódásának helyét. hogy a kihalás miért volt sok vonatkozásban szelektív jellegű. a krokodilokat. így növekedhetett az élőlények számára gyilkos hatású UVsugárzás is. ami fokozhatta az üvegházhatást és melegedést okozhatott. Más élőlények viszont azért pusztulhattak ki. a tengeri moszatok. Végül az 1990-es évek elején a Yucatan-félsziget körzetében megtalálták azt a helyet.„Van olyan tudományos elképzelés . amely a kérdéses égitest becsapódása lehetett.” Természettudományos ismeretei alapján foglaljon állást a kihalási hipotézis kérdésében! Mivel magyarázható a zárvatermők szelekciós előnye ? Milyen anatómiai. A becsapódás következtében nagy mennyiségű apró törmelék juthatott a légkörbe. A becsapódás közvetlenül is hatalmas pusztítást okozhatott. Az égitest becsapódását egy speciális kőzetréteg alapján valószínűsítik. A számítások szerint a levegőben lökéshullám jöhetett létre. illetve dögevő lények voltak. amelyben 30-szor több az irídium. Az elképzelés szerint a Naprendszerből származó. Másodlagos hatásként a csökkenő fotoszintézis miatt megnövekedhetett a levegő szén-dioxid-tartalma. Az érvek meggyőzőek. Áldozattá vált a szárazföldi nyitvatermő növények jelentős része is. A zárvatermők térhódítása a magház megjelenésével érthető és belátható. arzén stb. mert a napfényhiány következtében lehűlhetett a légkör és a vizek is. a kígyókat és az emlősöket. de időlegesen akár teljesen meg is szűnhetett a fotoszintézis. Az égitest légkörbe hatolása nagy mértékben felmelegíthette a légkört. ami sok növény és ennél fogva sok állat kipusztulását is okozhatta.

erősen mérgező hatású alkaloid. A karéjos magvú leukocitákban (granulociták) a sejtmaghoz kapcsolódó "dobverő" formájában találhatók meg. A kromoszómák alakja pálcikaszerű. ezt keresik meg a sportolók sexvizsgálata során A minőségi tulajdonságok közül autoszomálisan. A tétel: Humángenetika Mi a kromoszóma ? Mit kell tudnunk az emberi kromoszómákról ? Hogyan tanulmányozzák az emberi kromoszómaszerelvényeket? Mi a szexkromatin? Hogyan öröklődnek egyes emberi tulajdonságok? A magnedvben nyugalmi állapotban található kromatinok osztódáskor kromoszómákká alakulnak. A dobverőt és a Barr-testet szexkromatinnak is szokták nevezni. ennek megfelelően 46 kromoszómánk van valamennyi testi sejtünkben. A testi sejtek diploidok.autoszómáktól . A férfiakban 22 pár autoszóma (testi kromoszóma) valamint egy nagyobb méretű X és egy kisebb Y kromoszóma. Ez a szelekció a további sejtosztódások során is fennmarad. mai ismereteink szerint. Ezek az X illetve Y kromoszómák. nem sokkal a zigóta sejtosztódását követően. hogy egy sejtben melyik X kromoszóma inaktiválódik. Ezek a homológ kromoszómák. egyetlen gén által (monohibrid öröklődés) domináns-recesszív módon öröklődik az emberi tulajdonságok közül például az . Az inaktív kromoszóma kondenzálódik és a különböző sejtekben rendszerint a sejtmembrán közelében található. a másik anyai eredetű. arginint és hisztidint tartalmaznak. A másodlagosan lefűződött kromoszómadarabka a szatellit. A befűződés helyétől függően beszélhetünk egyenlő karú. amelyben ecetsavas kármin. amely a sejtmagvacska működését irányitja. akkor XX kromoszóma összetétel alakul ki és az egyed genetikusan nő lesz. egyenlőtlen karú és csökevényes karú kromoszómákról. Minden női sejtben tehát egy-egy Barr-test található.10. a nők szomatikus sejtjeiben a két X kromoszóma közül az egyik funkcionálisan inaktívvá válik. Az egyes kromoszómákat általában méretük alapján sorrendbe állítják Az egyes autoszóma párok alaktani sajátosságaik alapján egytől huszonkettőig sorszámot kapnak. A preparátumból tárgylemezre kenetet készítenek. továbbá még két egyforma méretű (és a férfiak X kromoszómájával is megegyező nagyságú) X kromoszóma van. A férfiaknál mind a Barr-test mind a dobverő természetesen hiányzik. A kolhicin hatására a mitózis folyamata a metafázisban leáll. A huszonharmadik pár az ivari kromoszómap pár. amelyek sok bázikus jellegű aminosavat. fényképfelvétel készülhet róluk. A kolhicin az őszi kikericsből kivonható. tanulmányozhatók. egymással teljesen megegyező DNS-állománnyal rendelkező kromatídából állnak. A kromoszómák száma faja jellemző érték. Az ember haploid kromoszómaszáma 23. Ezeket a szomatikus kromoszómáktól . Egy befűződés. Az. A kromatinok elsősorban DNS-ből valamint fehérjéből állnak.való megkülönböztetés céljából ivari kromoszómáknak nevezzük. Az ivarsejtképzés során minden petesejtbe egy X kromoszóma kerül. és a zigóta genetikusan férfi irányba fejlődik. a másik felében az anyai eredetű. fluorescens vagy más megfelelő mikroszkópi festékkel a kromoszómák megfesthetők. Amikor viszont a megtermékenyítés X tartalmú spermium révén következik be. amelyek két. a centromer két karra osztja a kromoszómákat. A sejtmag fehérjéi a hisztonok. Az emberi (és állati) ivarsejtek haploidok. Az emberi kromoszómák részletes vizsgálata céljából a sejteket szövettenyészetekben tenyésztik és kolhicinnel kezelik. a véletlenen múlik. Egyes kromoszómákon még egy másodlagos befűződés is megtalálható. Az embrió fejlődése során. mire a kromoszómák megduzzadnak és elválnak egymástól. Az egyed nemét genetikusan két kromoszóma határozza meg. ezzel szemben normális esetben a hímivarsejtekbe felerészben X. felerészben pedig Y kromoszóma. Ezután a sejteket hipotóniás oldatba helyezik. A sejtek mintegy a felében a apai eredetű. Ez a Barr-test. Amikor a petesejtet Y kromoszómával rendelkező hímivarsejt termékenyíti meg XY kromoszóma összetétel jön létre. a nőkben szintén 22 pár autoszóma. azaz két teljes kromoszómaszerelvény található bennük. amelyek közül az egyik apai.

Ebből az is következik.barna . két Rh pozitív szülőnek viszont lehet Rh-negatív. a piros-zöld színtévesztés. a BB és B0 genotípusú egyének vércsoportja B. Ez egyben ezt is jelenti. Y kromoszómához kapcsoltan csak kevés tulajdonság öröklődik. míg a csak 0-t hordozó . hogy a vércsoportrendszer összesen hatféle genotípussal és négyféle fenotípussal öröklődik: Az AA és A0 genotípusu egyének vércsoportja A. hogy az Rh-negatív vércsoportú emberek mind homozigóta recesszívek. korai felismerése esetén. amelyre a normális testarányok mellett a nagyon rövid végtagok jellemzőek. A kék. Hasonlóan öröklődik a Pelger-anomália. mert a recesszív tulajdonság a recesszív allél . vagy az izomsorvadás bizonyos típusának recesszív allélje. fenilalanin szegény diétával zavartalan életet élhet a beteg. (polidaktilia) is. hogy mindkét allél. X kromoszómához kapcsoltan. a syndaktilia. Az öröklődő betegségek közül dominánsan öröklődik az ektodaktilia (homárolló) nevű megbetegedés. a másiktól függetlenül jelenléte esetén érvényre jut. az egyszerűség kedvéért A és B valamint 0 allél jelölést használunk A három allél közül csak kettőnek van helye a vércsoportot örökítő kromoszómapárban. Intermedier öröklésmenettel. i allél esetén antigén szintézis nincs.Rh-összeférhetetlenség. Autoszomálisan. ha mindketten heterozigóták. A továbbiakban. egyes allergiás megbetegedések. Öröklődésében egy dominálási fokozatsor nyilvánul meg. Az emberi AB0 vércsoportrendszer kodomináns módon öröklődik.kromoszómához kapcsolódó tulajdonságok közül a recesszív módon öröklődő sajátosságok öröklésmenete azért érdekes. Ilyen például a láb második és harmadik újjának összenövése. amely az immunrendszer gyengesége a fehérvérsejtek funkciós zavara miatt. a fülkagyló szélének túlszőrözöttsége és a kopaszság is. Ezek a tulajdonságok az ivari kromoszómákhoz kapcsoltan öröklődnek. abban az esetben. az ilyen vér Rh-negatív. A színek dominálási sora: fekete . A lakosság maradék 15 %-ának vére nem tartalmazza a Dantigént. de domináns módon öröklődik az angolkór egyik formája. a szürke és a zöldes szemszínek egymás között intermedier módon öröklődnek.albínó Autoszomálisan. az A és B allélt egyaránt tartalmazó egyének vércsoportja AB. Ma. az IB és az i A két domináns allél egy-egy.A három allél az IA. Az Rh-pozitív vércsoportú vér. A szemszínt a szivárványhártya melanin tartalmának mennyisége és a melanint tartalmazó sejteknek a hártyában való elhelyezkedése eredményezi. a vörösvértestek membránjához kötődő antigén termeléséért felelős. de több gén által öröklődik domináns-recesszív öröklésmenettel az ember szemszíne. recesszíven öröklődik a genetikai ártalmak többsége. a fogzománc megfeketedése stb. a skizofrénia. Így a fenilketonuria . Az ember minőségi tulajdonságai közül X kromoszómához kötötten öröklődik a vérzékenység. A beteg végtagjai közül egyen vagy többön is csak két újj képződik. A feketével szemben mindegyik másik szín recesszív. Az ivari kromoszómákon számos tulajdonság génjei is elhelyezkednek.vércsoportja 0 lesz. A fenilketonuria a fenil-alanin és a tirozin aminosavak anyagcserezavarával kapcsolatos. A D-antigént tartalmazó vér Rh-pozitív. autoszomálisan öröklódnek . Ebből következik.szürke . amelyek a rákok ollójához hasonlítanak. valamint a többújjúság. A betegség során az agy fejlődése súlyos zavart szenved. Az albínó szemének szivárványhártyája nem tartalmaz melanint. mint tulajdonság dominánsan öröklődik. Hazánkban a lakosság mintegy 85 %-ának vörösvérsejt membránjához kötődve megtalálható egy fehérje. az öröklődő süketnémaság. Az AB0 vércsoportrendszert háromféle allél örökíti. a törpenövés.00 genotípusú egyének . a gyíkbőrűség egyik formája stb. A sötétebb szemszín a világosabbakkal szemben mindig domináns tulajdonság. Ez azt jelenti. az úgynevezett D-antigén. Az X. hogy két Rh-negatív vércsoportú szülőnek nem lehet Rh-pozitív gyermeke.mint fentebb említettük bizonyos szemszínek.

kialakulását. az egyik az ikerkutatás a másik pedig a családfaelemzés. Ez azt jelenti. vérnyomás stb. Az emberrel nem lehet kísérletezni. hogy a kezdetben kialakuló sejtek egy ideig még kölcsönösen helyettesíthetik egymást. stb. a férfiakban az egyetlen X kromoszóma miatt mindenképpen érvényre jut. vagy ivarérettség előtti halál (abortusz) esetén. a rejtettheréjűség. ha a vizsgált tulajdonsággal valaki fenotípusosoan rendelkezik. hogy sok kishatású gén együttesen alakít ki bizonyos tulajdonságokat. a kétpetéjúek viszont különböznek. Ezért mindkét utódsejt zigótaként viselkedve barázdálódni tud.azon belül dominánsan vagy recesszíven intermedier módon. A két vagy többpetéjű ikrek esetében több petesejt termékenyül meg.rendellenes módon . Két olyan módszer jöhet szóba. Az emberi tulajdonságok öröklődése nehezen tanulmányozható. Ha egyszerre két sajátosság öröklődését vizsgáljuk a mindkét fenotípusos sajátossággal rendelkezők szimbólumán mindkét jelleget fel kell egyszerre tüntetni. arra merőleges vonalakkal ábrázoljuk. ha az anya legalább egy X kromoszómájában jelen van az adott gén. esetleg kodominanciával öröklődik-e.) szintén poligénesen öröklődnek. Az ikrek megfigyelése során megállapítható melyek az öröklődő és melyek a nem öröklődő emberi tulajdonságok. Ha a vizsgált tulajdonság tekintetében statisztikailag is kimutathatóan az egypetéjű ikrek megegyeznek. Az ikrek egypetéjű és kétpetéjű ikrek lehetnek. Ezért például a vérzékenység nőkben csak elvétve fordul elő. egy emberöltő alig egy-két nemzedék tanulmányozására elegendő. Ha a családtag neme ismeretlen a jel rombusz alakú( ∇ ). A házassági vonalat és az utódok vonalát középen egy mindkettőre merőleges vonallal kötjük .el is válik egymástól. (testméret. a kétpetéjű ikrek valójában testvérek.(Az egypetéjű ikrek egyetlen megtermékenyített petesejtből származnak úgy. a szívkamrai sövénydefektus. A környezeti tényezők is befolyásolhatják a szívinfarktus.Magzati. Nem lehet szó tiszta származéksorú beltenyészetek vizsgálatáról sem. Megfelelő számú nemzedék adott tulajdonságra való elemzéséből megállapítható. a gyomorkapu-szűkület. hogy autoszómás vagy nemhez kapcsolt-e a sajátosság és más tulajdonságokkal való kapcsoltságra is fény deríthető. a férfi pedig rendelkezik az adott sajátossággal. az úgynevezett rizikófaktorok is befolyásolhatják. Mindezek következtében az emberre nem alkalmazható a kombinációs öröklődés számos kutatási módszere. A családfa a család több nemzedékre kivetített rokonsági kapcsolatrendszerének az ábrázolása. a férfiakat pedig négyzettel ( ) jelölik. mert az ezzel foglalkozó humángenetikusok számos olyan eljárást és vizsgálati módszert nem alkalmazhatnak. a jel kisebb. Közülük egyesek megjelenését a környezeti tényezők. A házastársakat vízszintes vonallal kapcsoljuk össze. hogy a zigóta az első osztódásakor a két utódsejt valamilyen ok miatt . A veleszületett megbetegedések közül poligénesen öröklődik a nyúlajak-farkastorok. A nőket egyezményesen körrel (o). amely sikeresen alkalmazható.jelenléte esetén. mint a növények vagy állatok tulajdonságainak öröklődésével foglalkozó kutatók. hogy a tulajdonság domináns-recesszív módon . a csipőficam. Az ember minőségi tulajdonságai között nagyon sok poligénesen öröklődik. a tulajdonság öröklődik. amely a recesszív allélt hordozza. míg a férfiakban az előfordulása lényegesen gyakoribb. Családfaelemzéssel a vizsgált tulajdonság öröklődésmódjára is választ kapunk. X kromoszómához kötött recesszív sajátosság csak akkor jelenhet meg nőkben. epilepszia. testtömeg. a gyomorfekély. utódainak az egyedfejlődése hosszú. Az utódok szimbólumait egy másik ezzel párhuzamosan futó szakaszról. a depresszió stb. Azt a nőt. a jelét sötétre satírozzuk. de fenotípusosan a tulajdonsággal nem rendelkezik (heterozigóta) hordozónak nevezzük. Az ember petéje úgynevezett regulációs pete. Ráadásul az utódok száma kevés és ezek is különböző terhességekből származnak. El lehet dönteni. Az ember mennyiségi tulajdonságai. ez azt jelenti. a velőcsőzáródási rendellenességek.). Az egypetéjű ikrek genotípusa mindig teljesen azonos.

A repülőkutyák kipusztulása ezért potenciálisan megsemmisítő hatású a tőlük függő fajokra nézve. Széles körben elterjedtek az Óvilág trópusain. Egyik legismertebb csoportjuk a Pteropodidae család közel 200 fajt számlál. Az utódvonalon a születési sorrendnek megfelelően bal szélen a legidősebb. nappal tevékenykednek. melyek meggátolják a többi lehetséges megporzót abban. A repülőkutyák mai rendszertani besorolása erősen vitatható. Guam szigetén. ha azok eltűnnek. semmiben sem hasonlítanak a denevérekre. kiválóan látnak vele. milyen szerepe lehet egyes fajok védelmének a biodiverzitás megőrzésében! A repülőkutyák szeme nagy. Egy Szamoán készült tanulmány szerint a száraz évszak során a magok 80-100 %-át a repülőkutyák juttatják a talajra. A csendes-óceáni szigeteken a repülőkutyák a növényi diverzitás fenntartásában betöltött szerepét nem lehet túlbecsülni. amelyeknek körülbelül negyede a Pteropus nemhez tartozik. gyümölcsevő állatok. E nemzetség fajai a déli Csendesóceán szigetein koncentrálódnak. Néhánynak olyan koevolúciós sajátosságai is vannak. A helyesen felrajzolt családfa a tulajdonságok öröklődéséről egyértelmű tájékoztatást nyújt. illetve a legtöbb termés nem terjed messze az anyanövénytől. ami a denevérekre általánosan jellemző. repülőkutyák által beporzott és terjesztett növénynek van jelentős gazdasági értéke a helyi és a nemzetközi kereskedelemben egyaránt. amely ugyancsak – legalább is tágan értelmezve – minden egymással valamilyen kölcsönhatásban lévő populációra hat. Az ikreket egy fordított állású V betűvel kapcsoljuk össze. beleértve az olyan értékes faanyagot szolgáltató fajokat. a termést hozó fajoknak pedig kevesebb termésük van. és valamennyi kapcsolat valamilyen szinten valamelyik populáció javára szolgál egyes populációk védelme gyakran nem oldható meg más populációk védelme nélkül. gyümölcsevők. a kutatók érdekes jelenségeket figyeltek meg: bizonyos növényfajok nem hoznak termést. ahol két bennszülött Pteropus –faj már kipusztult vagy gyakorlatilag kipusztult. így a csemetéket gyakran elnyomják a felnőtt egyedek. Az egyes nemzedékeket a bal szélre írt római számmal. Sok növényfaj megporzása és magterjesztése teljes mértékben a denevérektől függ. ahol trópusi növények százainak a legfontosabb. jobb szélen a legfiatalabb gyermek található. Szemeik nagyok. nappali életmódot folytatnak. . Gyakori volt az evolúció során a koevolúció. mint az ében és a mahagóni…” Mutassa be. szemeik nagyok. Arcorruk hegyes. Egyes kutatók ma már nem is sorolják őket a denevérek közé. Legalább 186. mint amilyenek az éjszaka nyíló virágok. ezért nevezik őket repülő rókáknak is. amelyek ugyancsak eljutottak a repülés képességéig. Mivel ezek kölcsönhatások. Ez derül ki a szemelvényből is. gyakran az egyedüli megporzói és magterjesztői. ennek megfelelően fogazatuk sem emlékeztet a rovarevő fogazatra. növényevők.össze. Ugyanis azon túlmenően. az együttes evolúció. – a kulcsfajok eltűnése nagyarányú kipusztuláshoz vezethet Olvassa el figyelmesen az alábbi idézetet (Standovár-Primack: A természetvédelmi biológia alapjai) ! …” A repülőkutyák nappali életmódot folytató. További fontos különbség. A térségben sok. hanem a denevérekkel párhuzamosan fejlődő félmajmok közé sorolják őket. ultrahangos tájékozódóberendezésük nincs. B tétel: Repülő kutyák. hogy ultrahangos radarrendszerük sincs. Reálisnak tűnik-e ez az új besorolás? Érvekkel foglaljon állást mellette vagy ellen! Kifejtés: A populációs kölcsönhatások rendkívül sokféle kapcsolatot eredményeznek populációk között. denevérektől függő növényfaj hoz létre egy sor emberek által felhasznált terméket. hogy átvegyék a denevérek szerepét. a nemzedékek tagjait pedig balról jobb felé haladva arab számmal jelölik. hogy repülő emlősök. Fejük más formájú.

Ezekben az esetekben egy egyedben többféle génváltozat is lehet. Ha viszont a két homológ lókuszon más-más génváltozat van. és figyelik a tulajdonságok öröklődését. F3 stb. A teljes öröklöttség neve genom. mutációval jöttek létre. Vezesse le az egygénes. ami megjelenési formát jelent. A felépítésbeli és működésbeli sajátosságok kialakulása az élőlények öröklöttségének. A keresztezés jele a leírásokban “ × ”. Az egymást követő nemzedékeket az F betű indexe jelenti (F1. két allél esetén például egy nagy (A) és egy kicsi (a) használatos. ez azonos a sejtmag DNS-molekuláinak összességével A genom azonban számos olyan részt is tartalmaz. de egy egyedben általában egyvagy legfeljebb kétféle génváltozat fordulhat csak elő. Az utóbbiak a gén változatai. A fenotípus és a genotípus kifejezéseket egy-egy tulajdonságra nézve is használjuk. Az élőlények tulajdonságainak összességét fenotípusnak nevezzük. A keresztezés kísérletekben a szülők általában homozigóták. működő része a genotípus. ha mindkét lókuszon ilyen génváltozat van. öröklésmenetét ! Az élőlényeknek számtalan tulajdonságuk van. Vannak olyan tulajdonságok amelyeket több gén is örökít. Az utóbbi esetben az egyik génváltozat működése során teljesen vagy részlegesen elnyomhatja a másik hatását Az ilyen génváltozatot dominánsnak (uralkodónak). Hozzon pékdát recesszíven öröklődő emberi betegségekre. Ebben az esetben a fenotípus magát a tulajdonságot jelenti. az egyed erre a génre (tulajdonságra) nézve homozigóta. tehát nem vesz részt a fenotípus kialakulásában. A kromoszómák gének sorából állnak. amely az egyed életében sohasem működik. ez a génhely a lókusz. allél. A genomnak a fenotípust kialakító. A gén a kromoszóma meghatározott pontján helyezkedik el. Rh. néha sok változata is lehet. de lehet kétféle is. a recesszív viszont csak akkor. két eltérő tulajdonságú egyedet ivarosan szaporítanak. hiszen csak két homológ kromoszóma van egy sejtben. Általában ugyanarra a tulajdonságra nézve. A diploid szervezetekben a homológ kromoszómákon a lókusz mindig ugyanazon a ponton van. Az örökítőanyag a sejtmag kromoszómáiban található. az elnyomottat pedig recesszívnek (lappangónak) nevezzük. az utódnemzedékeket pedig F betűvel (a latin filialis generatio = utódnemzedék szó kezdőbetűje). Nagybetűvel a domináns. amelyek egy-egy tulajdonság létrehozásában fontosak. A keresztezések leírásában a szülői nemzedéket P-vel jelölik (a latin parentes = szülők szó kezdőbetűje alapján). amelynek során a létrejövő ivarsejtekbe (utódsejtekbe) szabályos osztódás esetén a homológ kromoszómapároknak csakis az egyik tagja kerülhet be. A domináns génváltozat hatását akkor is kifejti. kisbetűvel pedig a recesszív allélt jelöljük. Ha a homológ kromoszómák homológ lókuszán azonos génváltozat van. csak mindkettő más-más tulajdonságváltozatra nézve az. A tulajdonságok öröklődését keresztezési vizsgálatokkal tanulmányozzák. a genotípus pedig az őt létrehozó örökítőanyag részletet. Az utódokat több nemzedéken keresztül egymás között szaporítják. F2. Ismertesse az emberi vércsoportrendszerek (AB0.11. Az alléleket azonos betűkkel jelöljük. A génváltozatok vagy allélek az örökítőanyag megváltozásával. Az itt található két homológ gén lehet teljesen azonos. A tétel: A mendeli genetika Határozza meg a gén. kétallélos rendszerben dominánsan.). . Adja meg milyen keresztezésekkel dönthető el egy domináns fenotípusú egyed genotípusa. A keresztezési kísérletekben tapasztalható eredmények mögött a meiózis folyamata áll. Egy-egy génnek nemcsak két hanem több. akkor az egyed erre a génre (tulajdonságra) nézve heterozigóta. a DNS-állomány felépítésének és működésének következménye. ha csak az egyik lókuszon van meg. illetve recesszíven öröklődő jelleg előfordulásait az első és a második utódnemzedékben. a heterozigótáé pedig Aa. Ennek megfelelően egy homozigóta egyed allélösszetétele egy génpár esetén AA vagy aa. genotípus és fenotípus fogalmakat.

majd amikor ezeket egymás között keresztezte. (Egyetlen utód esetén 25 % az AA. A tábla az utódok kialakulásának valószínűségére ad felvilágosítást. A keresztezési kísérletekben a kétféle tulajdonságváltozatú. 50 % a Aa és 25 % a aa kombináció megjelenésének a valószínűsége) A szülők allélössztétele a vizsgált tulajdonságra nézve. . 2 heterozigóta Aa és 1 a másik génre homozigóta aa egyed keletkezhet. 50 % a Aa és 25 % a aa kombináció megjelenésének a valószínűsége) Mendel egyik kísérletében gömbölyű (G) és szögletes(g) magvú borsókat keresztezett. feltételezve azt. A monohibrid keresztezésekben csak egyetlen tulajdonság változatainak öröklődését vizsgáljuk. 2 heterozigóta Aa és 1 a másik génre homozigóta aa egyed keletkezhet. az utódok allélösszetétele a kombinációs tábla segítségével: F1 ivarsejtek A A a Aa Aa a Aa Aa minden egyed Aa genotípusú A második nemzedékben pedig az F1 egyedeit egymás között keresztezve: Aa × Aa ivarsejtek A a és A a F2 Ivarsejtek A a A AA Aa A Aa aa Látható. az utódok allélösszetétele a kombinációs tábla segítségével: ivarsejtek A A a Aa Aa a Aa Aa minden egyed Aa genotípusú A második nemzedékben pedig az F1 egyedeit egymás között keresztezve: Aa × Aa ivarsejtek A a és A a F2 ivarsejtek A a A AA Aa A Aa Aa F1 Látható. A tábla az utódok kialakulásának valószínűségére ad felvilágosítást.kettő sohasem. (Egyetlen utód esetén 25 % az AA. hogy 1 egyik génre homozigóta AA. hogy 1 egyik génre homozigóta AA. más néven hibridek jönnek létre. Általános alakban a keresztezés leírása ekkor: A szülők allélössztétele. a másik homozigóta recesszív volt a vizsgált tulajdonságra nézve: AA × aa A szülők ivarsejtei a vizsgált génre nézve: A A a a Mivel elméletben akármelyik hímivarsejt bármelyik petesejtet megtermékenyítheti. hogy az egyik homozigóta domináns. hogy az egyik homozigóta domináns. feltételezve azt. A szülők homozigóták voltak. a másik homozigóta recesszív volt a vizsgált tulajdonságra nézve: AA × aa A szülők ivarsejtei a vizsgált génre nézve: A A a a Mivel elméletben akármelyik hímivarsejt bármelyik petesejtet megtermékenyítheti. akkor a második utódnemzedékben 3:1 arányban gömbölyű illetve szögletes magvú utódok jöttek létre. homozigóta szülők utódaként az F1 nemzedékben heterozigóták. Az első utódnemzedékben csupa gömbölyű magvú borsókat kapott.

g G Gg Gg G Gg Gg A kialakuló kombinációk: F1 ivarsejtek g g Az F2 gömbölyű magvú utódok egyharmada (a domináns homozigóták) egymás között keresztezve csakis gömbölyű magvú utódokat hoztak létre. ebben az esetben egyúttal visszakeresztezés az eljárás neve. e kettő viszonya határozza meg a vércsoportot. és 0. B. ha viszont 1:1 arányban domináns illetve recesszív fenotípusú egyedek is létrejönnek. a két tulajdonságváltozatot nem lehetett keresztezéssel tartósan egyesíteni. Ez a két allél egymással szemben kodomináns jellegű. A testi jellegek közül az emberi vércsoportok öröklődése fontos kérdés. akkor heterozigóta volt a vizsgálandó domináns tulajdonságú egyed. Ezek az egyedek ugyanis heterozigóta dominánsok voltak. az AB vércsoportú emberben viszont az A. A három allél: A. akkor újra 3:1 lett a gömbölyű és szögletes magvú utódok aránya. A Dantigén kimutatásával határozzák meg ezt a vércsoportot. a gömbölyű magvú egyedek kétharmada viszont egymással keresztezve újra a 3:1 hasadási arányt mutatta. Ennek során homozigóta-recesszív egyeddel keresztezik a vizsgálandó domináns tulajdonságú egyedet. Miután számos más keresztezésben is ugyanezt az eredményt kapta. Az A.. Tehát nemzedékről nemzedékre mindig a felére csökken a heterozigóták aránya. a gömbölyű illetve szögletes magvúakra nézve. Például az apasági perekben a vércsoport-öröklődés szabályszerűségeit is figyelembe veszik a szakvélemény elkészítésekor. Így a következő genotípusok alakulhatnak ki: fenotípus A B AB 0 genotípus AA vagy A0 BB vagy B0 AB 00 Gyakorlati szempontból nagyon fontos az Rh-vércsoportrendszer öröklődése is. ha nincs meg. Közülük mindig kettő számára van hely a homológ kromoszómapár két lókuszán. akkor a vér Rh-pozitív. Ha az F3 heterozigóta egyedeket továbbra is egymás között keresztezte. A tesztelő keresztezést elvégezhetik a (homozigóta recesszív) szülővel is. vagyis a tulajdonságok hasadásának mértéke .G g…. Az Rh+ .és a B-allél viszont a 0-alléllel szemben domináns. akkor a kérdéses egyed homozigóta domináns volt.Az ivarsejtek: GG… × …gg G…. A homozigótákban ugyanannak az allélnek két példánya fordul elő. amelyeket a később róla elnevezett szabályokban foglalt össze. Ha az utódok mind domináns tulajdonságúak lesznek. Az AB0-vércsoportrendszerben egy gén három alléljével a Mendel-szabályoknak megfelelően öröklődik. Az F2 szögletes magvú borsók egymással való keresztezése mindig kizárólag szögletes magvú utódokat eredményezett. felismerte a keresztezésekben tapasztalható szabályszerűségeket.és a B-allél egyaránt megvan. akkor Rh-negatív. Domináns-recesszív öröklődés esetén a domináns tulajdonságú egyed ismeretlen genotípusát tesztelő keresztezéssel lehet megállapítani. Ha ez a vércsoportantigén megvan a vértestekhez kötődve..

hogy szétdarabolták az élőhelyeket és az ökológiai folyosókat. amelyek súlyos agyi károsodást okoznak. Ha dominánsan öröklődő betegségben szenvedő emberek utóda egészséges lesz (ez csak akkor lehetséges. Így heterozigóta állapotban a betegséget okozó. akkor az utód már nem örökíti tovább a hibás allélt. A tejcukormérgezésben szenvedő csecsemő nem tudja feldolgozni az anyatej vagy a tehéntej tejcukortartalmát.vércsoport dominál az Rh vércsoporttal szemben. Ezeket a csecsemőket csak tejmentes diéta mentheti meg.majd válaszoljon a kérdésekre! „Az emberi tevékenység térnyerése előtt Magyarország jelenlegi területének több mint 70 %-át borították erdők. de többségük rendkívül ritkán fordul elő. Mérgező végtermékek halmozódnak fel vérükben. a kötőszöveti rendszert és az izomzatot érintik. a “tejcukormérgezés” és a súlyos szellemi fogyatékosságot okozó fenilketonuria nevű anyagcserezavar. a süketnémaság bizonyos formái. mert a másik. ez ma alig éri el a 20 %-ot. így kialakul a betegség. hogy a hibás allél nem működik. hibátlan allél a szükséges működést ellátja.). A vízkészletgazdálkodás szintén negatív hatást gyakorolt a biológiai sokféleségre. A recesszíven öröklődő emberi betegségek megfigyelése lényegesen nehezebb feladat. hogy a hibátlan allél csak többé-kevésbé képes pótolni hibás párjának működését. hiszen a heterozigótákban is kialakulnak. A recesszíven öröklődő betegségek csak homozigóta formában alakulnak ki. Az ilyen betegségek száma több száz. Pontosabb biokémiai vizsgálattal azonban jó néhány esetben kimutatható. Ez elsősorban a gyorsan növő fafajok és fajták telepítésének következménye (ezek most az összes erdőterület 10 %-át adják). ha mindkét szülő heterozigóta a betegségre nézve). és puhafaültetvények. Teljesen egészséges szülőktől is származhatnak recesszív betegségben szenvedő gyermekek ha mindkét szülő hordozza a hibás allélt. Magyarországon a lakosság 85 %-ában megtalálható az Rh-faktor D-antigénje. Így öröklődik például a sokujjúság. és jelenleg eléri az 1. B tétel: Az emberi tevékenység hatásai Olvassa el az alábbi idézetet (Magyarország környezeti mutatói 2000. Az utak és autópályák bővítése szerte az országban akadályokat állított a vándorló fajok elé azáltal. recesszív allél nem jelent problémát. Elsősorban a csontvázat. Az őshonos fafajokból álló természetközeli elegyes erdőállomány még mindig az összes terület felét teszi csak ki. amely gyakran unikális. illetve mezőgazdasági területek kerültek a helyükre… „ Milyen erdőtársulások borították hazánk területét az emberiség térnyerése előtt? Mi a közös a feketefenyőben és az akácban ? Miért erőltették telepítésüket ötven évvel ezelőtt. és miért harcolunk ellenük napjainkban? Milyen fajokból állnak a puhafaligetek. A fenilketonuriás betegek nem képesek a fenil-alanin aminosav normális anyagcseréjére. A recesszív allél ezekben a betegségekben sokszor azt jelenti. a vázrendszer elváltozását okozzák. A dominánsan öröklődő emberi betegségek öröklődése könnyen követhető. összenőtt ujjak. Recesszív módon öröklődő emberi betegség a teljes fehérbőrűség (albinizmus). Az erdőterület kiterjedése az elmúlt 50 évben 600 000 hektárral nőtt (1980 óta 100 000 hektárral). A fő vízfolyások szabályozásával a legtöbb ártéri tölgy-kőrisszil erdő eltűnt. különösen a vizes területeknek a művelhetőség érdekében végzett intenzív lecsapolása és a folyószabályozás járt ilyen következményekkel. Homozigóta recesszív állapotban egyik allél sem fejti ki a szükséges hatást. és miért telepítették őket a keményfaligetek helyére? Mit gondol miért okozott olyan óriási pusztítást a Magas Tátrában az elmúlt évi orkán? Milyen erdőtelepítési politikával lehetett volna elejét venni a katasztrófának? . Csak fenil-alanin-hiányos táplálkozással lehet védekezni a hatás ellen.8 millió hektárt. füves ökoszisztémák kárára történt (fekete fenyő a dolomit sziklagyep. fenyők és akácosok a homokos területek esetében). mert hiányzik szervezetéből egy lebontó enzim. vagy a törpeség egyik formája.

A hegyvidéken a klímazonális erdőtársulások: a cseres-tölgyesek. égeres láperdőket. löszborította területeken az alföldön és a dombvidéken lösztölgyesek voltak. Telepítésük következtében azonban az élőhelyeken a nagy diverzitású eredeti ősgyepek eltűnnek. tájidegen fajok. a bükkösök követték egymást a magassági övek szerint. és helyüket „fenyősivatag” vagy „akácsivatag” váltja fel. Sajnos a nemesnyárasok is jelentősen csökkentik a természetes diverzitást a gyepszintben. Ráadásul a gyökérsarjakról vegetatíven is kiválóan szaporodó akác tolakodó gyomfává vált. A puhafaligetek favorizálása a keményfaligetek helyén kizárólagosan gazdaságossági kérdés. a gyertyános-tölgyesek. hiszen az akác jó mézelő. A sokkal értékesebb keményfák azonban csak 80-100 év múlva vágásérettek. Az óriási fenyőpusztítást a mintegy 100 évvel ezelőtti homogén lucfenyvesítés okozta. A feketefenyő és az akác sem őshonos hazánkban. a szárazabb. majd a lecsapolások írták át a táj arculatát. eltűnt. azok jobban ellenálltak volna az orkán pusztításának. Ha akkor az eredeti vegetációnak megfelelő kevert erdőállományokat telepítették volna. kemény fája pedig ipari célokra sokoldalúan felhasználható. tehát gyorsan megtérülő befektetés a telepítésük. Ökológiai hátrányaik miatt ma már hivatalból üldözendők. Telepítésük látszólagos gazdasági hasznosságuk miatt történt. . A gyorsan növő „papírnyárasok” mintegy 15 év alatt vágásérettek. főleg az Alföldön. Az alföld ártéri területein tölgy-kőris-szil keményfa ligeteket. Az őshonos erdőállományok jelentős hányada.Kifejtés: Hazánk területét az emberiség térnyerése előtt – az utolsó jégkorszakot követő időkre gondolva – klímazonális és intrazonális erdők és erdőspuszta borította. Az ember megjelenését követően előbb a földművelés és a legeltető állattartás.

Másodlagos fogyasztó például a karvaly. Első láncszemét azonban minden esetben az autotróf szervezetek. de őt már nem fogyasztják. A táplálékláncok révén a társulásokban anyagkörforgalom és energiaáramlás valósul meg. ezt rendszerint különböző állatok végzik.12. az oxigén. A többi élőlény csak a már kész szerves anyagot képes különböző módon másodlagosan hasznosítani. A másodikot csoportot a fogyasztók képezik. Tevékenységüket aprózással kezdik. valamennyi populációt érintik. Mivel a gyapjaslepke hernyóját vagy a mezei pockot stb. A növényevők az elsődleges fogyasztók. és a foszfor körforgásának útját! Ismertessen emberi tevékenységeket. táplálkozási lánc. Mivel őket is fogyasztják. növények vagy állatok szerves anyagaival táplálkoznak. Elméletben 6-7 tagú táplálkozási láncok is összerakhatók. míg a szervetlen anyagokká való átalakítás a mikroorganizmusok feladata. számos bogárfaj stb. energiában szegény elemek vagy vegyületek kerülnek vissza a légkörbe és a talajba miközben a termelők számára újra felvehetőkké válnak. A harmadik csoportot az elpusztult szervezetek anyagait hasznosító lebontók alkotják. általában 3-4 tagbél állnak. amelyek kívülről kapják a működésükhöz szükséges energiát. számos más ragadozó is elfogyaszthatja. A nyagforgalom és energiaáramlás az ökoszisztémákban Értelmezze és példák segítségével mutassa be a termelők. A populációk között az egy irányú fogyasztott-fogyasztó kapcsolatok alkotják a táplálékláncokat. Az energia beépül a zöld növények fotoszintézise során . ők a termelő szervezetek. rovarlárvákat fogyasztó kishalakkal táplálkozó ragadozó hal. A növények testanyagaik formájában raktározzák a kémiai energiává átalakított napenergiát. a táplálékláncok a természetben a táplálkozási hálózatok bonyolult rendszerét képezik A táplálékhálózatok szerkezete különböző lehet. A társulások nyílt anyagi rendszerek. az esetek túlnyomó többségében a fotoszintetizáló növények képezik. amelyek befolyásolják ezen anyagok körforgását! Ismertesse a lehetséges következményeket és teendőket! Az ökoszisztémákban a populációs kölcsönhatások közül a táplálkozási kapcsolatok valamilyen formában. Ilyen például a kocsányos tölgy-gyapjaslepke hernyó. ez azonban napjainkban nem jelentős a bioszféra egésze szempontjából). amely csak fogyaszt. A lebontó szervezetek a bontott anyag egy részét saját testükbe építik be. A táplálékláncoknak három alapvető típusát különböztetjük meg. a ragadozók másodlagos. A lebontók lehetnek állatok (például a keselyűk. vagy a zabmezei pocok. amely ilyen formában biztosítja a fogyasztók testfelépítéséhez és életműködéseihez szükséges energiát. A táplálkozási hálózatok utolsó láncszeme mindig egy ragadozó. Az elsődleges energiaforrás alapvetően a Nap sugárzó energiája ( a kemoautotróf prokarióták esetében kémiai energia. ha a zsákmánya a vízben más apróbb. harmadlagos fogyasztó a csuka. A különböző szerepű élőlények a társulások táplálkozási szintjeit képezik. gombák és baktériumok. fogyasztók és lebontók szerepét az ökoszisztémák anyag és energiaforgalmában! Határozza meg az elvi különbséget az anyagforgalom és az energiaáramlás között! Ismertesse a szén. negyedleges ragadozó például a növényi plankton-állati plankton-apró ragadozó rákok-kisebb tengeri halak-lánc végét lezáró tonhal. akár mint préda. Ők más élőlények. harmadlagos vagy akár negyedleges fogyasztók is lehetnek.).karvaly. a csúcsragadozó. ezért fogyasztók. amely rovarevő énekesmadarakat zsákmányol. Ezért a lebontókat visszamentőknek is szokták nevezni. a valóságban azonban sokkal rövidebbek. akár mint predátor. A növények által felvett szervetlen anyagokból a Nap fényenergiájának segítségével növényi szervesanyag lesz. Mivel a Nap energiájának segítségével szervetlen anyagból is képesek szerves vegyületek felépítésére.egerész ölyv. testanyagaikon keresztül azt visszajuttatják a táplálkozási hálózatokba. Az élőlények pusztulásával a lebontó szervezetek tevékenységének következtében az anyagok mint kis molekulájú.

Az első főtétel az energia megmaradását mondja ki. ez a planktontömeg 100 kg planktonfogyasztó kishalak testtömeg gyarapodásához elegendő. a többit ürülék formájában leadják. nem növekedhet a mennyisége. hogy ürülék szerves anyag tartalmának formájában. Ezt a Nap sugárzó energiája biztosítja. Vizsgálati adatok szerint a növényevő állatok az elfogyasztott tápláléktömeg 38 %-át hasznosítják csupán. A növények a rendelkezésükre álló sugárzó energiának azonban alig 0. Az energia vándorlása során azonban minden táplálkozási szinten jelentős veszteséggel kell számolni. Az ökológiai rendszerek élőlényei termodinamikai szempontból a rendszerbe belépő energiával munkát végeznek és hőt termelnek. Ebből következik. Az egyik lehetőség. hogy a termodinamika törvényszerűségei alapján a különböző energiaformák egymásba történő átalakulása során az energia egy meghatározott hányada szükségszerűen hőenergiává alakul át és elhagyja a rendszert. Az energia útja egyirányú áramlás a társulásokban. a kémiai energia átalakulhat munkává és hővé. a másik pedig az. majd a lebontó szervezetek zárják a sort. de nem is csökken. Ezért a biocönózisokban minden egyes táplálkozási szinten a kilépő hő formájában energiaveszteséggel kell számolni amit kívülről pótolni kell. A termelők által megkötött napenergia tehát szerves vegyületek formájában. A termelőktől indul ki és a táplálkozási szinteken keresztül a csúcsragadozó felé halad. A társulásokban az anyagforgalom az energiaáramlástól elválaszthatatlan. Ebből 10 kg ragadozó haltömeg épülhet fel. Pontosabban annyi sem. A fogyasztó szervezetek a szerves vegyületek felvételével jutnak a kémiai energiához. 10 000 tonna növényi planktonból 1000 tonna állati plankton lesz. hogy a minden biocönózisban a rendelkezésre álló kémiai energia mennyisége a megkötött fényenergia mennyiségétől és hasznosulásának mértékétől függ. Egyetlen egyedben a táplálékkal felvett energia útja háromféle lehet. kémiai energiává alakítva áll a társulás rendelkezésére. A társulások energiamozgásának állomásai a termelőktől az elsődleges. ami persze megfelelő energiatartalomra számolható át. tehát energiaveszteséggel kell számolni. a többi anyag energiatartalma az életműködéseik fenntartásához szükséges. Így csak a fennmaradó egyre csökkenő hányad jut préda formájában a tápláléklánc következő szintjére. fogyasztókon keresztül a csúcsragadozók felé halad. a rövidebb táplálkozási láncok jobb hatásfokúak. minél hosszabb egy tápláléklánc. Ennek egyik oka. Az adott rendszerben ennél több nem termelődhet. de az energiafajták összege a kiindulási energiánál nem lehet több.5 %-át képesek a szervezetükbe építeni. amely emberi fogyasztás esetén mindössze 1kg testtömeg gyarapodáshoz vezet. Az elfogyasztott szervesanyagnak pedig alig 4 %-a épül be a szervezetükbe. másfelől pedig a termodinamika második főtétele szerint az energetikai folyamatok során termelt hő nem tud teljes egészében munkává alakulni. egy másik. Hasonló utakra kerülhet az energia a társulások szintjén is. Az anyag ugyanis energiában szegény. miszerint egy elszigetelt rendszerben az energia mennyisége változatlan marad. mert egyfelől a társulások nyílt rendszerek. másodlagos stb. Az egyes szinteken fellépő energiaveszteség miatt a társulások energiaellátása állandó utánpótlás révén biztosítható csak. amelyek nyíltak. annál nagyobb az energiaveszteség. ezeket a vegyületeket a fotoszintézis során történi átalakításuk közben "töltik fel" az autotróf szervezetek kémiai energiával miközben testanyagaikká alakítják őket. hogy a szervezet önfenntartásához elhasználódik. Ez az ökológiai rendszerek szempontjából. Az egyes . alacsony energiatartalmú vegyületek formájában lép be a társulásokba. mint kémiailag kötött energia elhagyja a szervezetet. A ragadozó táplálékláncok energiahasznosítása ugyancsak rossz hatásfokú. Általában egy nagyságrendnyi a tömegcsökkenés szintről szintre haladva. hogy beépül a szervezetbe. azt jelenti. hogy az energia egy hányada szintenként az életfunkciók működtetésére elhasználódik vagy ürülékkel leadásra kerül. Természetesen a társulások működésére is érvényesek a termodinamika törvényei. a harmadik irány pedig az a lehetőség.keletkező szerves vegyületekbe. egy része hő formájában szükségszerűen a környezetben távozik.

A foszfor egy része mint a guano (madárürülék) alkotóeleme is visszakerül a szárazföldre. A leadott anyagok nem vesznek el a társulásból. zsírokat. A szén a bioszféra légkörében szén-dioxid gáz. az anyagokra a társulásokban a körforgalom a jellemző. hiszen a légzés során nagymolekulájú. A Föld felszínére visszahullott csapadék vagy a talajba szivárog. A molekulárisan a levegőbe került oxigén a szervezetek légzése során vízzé alakul és visszakerül a vízciklusba. Ennek negatív következményei . a vízben mint oldott szén-dioxid gáz és hidrogén-karbonát illetve karbonát-anion. kőolaj. részben mint a szén-dioxid összetevője vesz részt a biológiai ciklusban. Az ember például a fosszilis tüzelőanyagoknak a körforgásba történő gyors visszahozásával szól bele a biogeokémiai körforgalomba. A bioszférában a foszfor legnagyobb része különböző kőzetekben és a tengerek mélyén üledékekben van jelen. Az oxigén részben mint a víz-. A kismolekulájú anyagok a fotoszintézis során újra feldúsulhatnak energiában és nagymolekulájú szerves vegyületekké redukálódhatnak. Az állatok ivóvízzel is foszfát-ionokhoz juthatnak. A talajba szivárgó víz jelentős része a növények számára felvehető állapotban marad a talajban. A kőzetek kémiai mállása során a víz kioldja a foszfátokat a kőzetekből és ezek a növények számára felvehetővé válnak és bekerülnek a táplálékláncba. és nukleinvegyületket állítanak elő belőlük. A növényzetre kerülő csapadék zöme lefolyik és szintén a talajba kerül. földgáz) illetve a élő szervezetekben különböző szerves vegyületek formájában. Ezzel együtt és egy időben anyagvándorlás is folyik. amelyek energianyerés céljából a légzés során a levegőből felvett oxigénnek újra széndioxiddá oxidálják vissza. hogy az ökoszisztémákba az autotróf szervezeten keresztül belépő energia végigvándorol az egyes táplálkozási szinteken. így egyirányú folyamat. Végeredményben a lehullott csapadéknak csak igen kis hányada épül be a fotoszintézis során kötött hidrogén formájában a társulások élő szervezeteibe. majd eltávozik belőle. Az ökoszisztéma növényei adott mennyiségű felszívott vizet párologtatással a levegőbe juttatnak. amelyet műtrágyaként hasznosítanak. Nagy mennyiség raktározódik a fosszilis energiahordozókban (szén.szinteken bekövetkező energiaveszteség anyagveszteséget is jelent. Az elpusztult élőlények foszforvegyületit baktériumok tárják fel és teszik újra felvehetővé. Az elpusztult élőlények testanyagaiban lévő szén a lebontó szervezetek tevékenységének következtében ugyancsak szén-dioxiddá alakul vissza. amely egyirányú folyamat. részben közvetlenül a csapadékból kerül a víz. majd fehérjéket. Például Peru part menti halban gazdag vizei rengeteg halászmadarat tartanak el. és a folyamat kezdődik előről. A víz körforgása során a Föld felszínéről elpárolog és gőz formájában a légkörbe kerül. Mindezekből kiderül. vagy a felszínen elfolyik és végső soron újra a nyílt vizekbe kerül. hogy az ökoszisztémákban az energiaáramlás és az anyagforgalom egymástól elválaszthatatlanul zajlik. többé kevésbé újra rendelkezésre állnak. Ekkora madártömeg fészkelőhelyeinek környékén óriási mennyiségben keletkezik guanó. A szén körforgásánal legfőbb mozgatója az autotróf szervezetek működése. a társulások anyagai azonban állandó körforgalomban vannak. A populációk táplálkozási kapcsolatai révén megvalósuló anyagforgalmi folyamat az anyagok biológiai ciklusa. újra beépülhetek a fotoautotróf szervezetek testébe. Számuk a hatvan évek végén mintegy 25 millió volt. A társulásokba tehát részben a talajból. a fotoszintézis vagy kemoszintézis során a légköri szén-dioxidot szénhidrátokba beépítve szerves vegyületekké alakítják. Ezek a szerves anyagok az autotrófokból a heterotróf fogyasztókba kerülnek. az üledékes kőzetekben mint karbonátsók van jelen. energiában gazdag vegyületek bomlanak le miközben energiatartalmuk az életműködésekre fordítódik. Az energiaforgalommal szemben. a keletkező kismolekulájú energiában szegény vegyületeket pedig a sejtek leadják. ahol a felhők lehűlése kicsapódáshoz vezet. onnan újra átvándorolhatnak a fogyasztók testanyagaivá. A két folyamat között azonban lényeges különbség.

A magyar lakosság több mint harmada dohányos. A függőség miatt a dohányzásról csak nagy akaraterővel és hosszú idő alatt lehet leszokni. nyugtalanság. A dohányosok túlnyomó többségében függőség alakul ki a dohányzással kapcsolatban.ábra !! „ A dohányzás sajnos társadalmilag elfogadott szokás. A függőség kettős: elsősorban nikotinfüggő a dohányos. az agyvérzés. Fontos lenne a nemzetközi szerződések megkötése és ezek betartása a gazdag és a szegény országok között. alvászavarok. de belül rendkívül nagy felületű zsák. ingerültség.) valamint a grafikon összevetésével fejtse ki a véleményét a dohányzásról! Ábra: Biol II. különböző rákkeltő anyagokat is. Magyarországon a férfiak 45. majd az ásványi anyagok berakódását. Ha nincs lehetősége rágyújtani. A cigaretta megvonása. hogy a dohányos ember bizonyos helyzetekben. ami azt jelenti. 95. 102. rosszul érzi magát. . alkalmakkor rágyújtási kényszert érez. Dohányzáskor a tüdőbe jutó füstből a nagy felületen a tüdő számos egészségkárosító anyagot megköt. fejfájás. A nikotin okozta ártalmakat szinte fel sem lehet sorolni. azaz az érelmeszesedést.például az üvegházhatás fokozódása a nagymennyiségű szén-dioxid légkörbe juttatása révén Negatív emberi hatás egyes nagydiverzitású. egy vakon végződő. másodsorban pszichés függőség is kialakul. amelyek meggyorsítják az érfal lipid megkötését. ideges lesz. A megvastagodott. hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felé adatokat közlő országok közül a népesség számához viszonyítva Magyarországon hal meg a legtöbb ember tüdőrákban…” Hogyan függ össze a tüdőrák kialakulása a dohányzással? Milyen összefüggés van a dohányzás és az érelmeszesedés között? Hogyan függ össze az érelmeszesedés a szívinfarktus vagy az agyvérzés kialakulásával? Kifejtés: A dohányzás rendkívül egészségkárosító szokás. mégis törékenyebbé vált érfal könnyebben eredményez agyvérzést vagy infarktust illetve érszűkületet. Romboló hatása nem látszik olyan egyértelműen. például a trópusi esőerdőké. és ezért nagy produktivitású ökoszisztémák írtása is. Ez az oka annak. a legveszélyesebbek az érelmeszesedés.old. a nők 35 %-a. a koncentráló képesség romlása. sajnos ezek nagyobb része egyúttal erős dohányos is.-II. B tétel: A dohányzás ártalmairól Olvassa el az alábbi szöveget és az idézet (Fazekas-Szerény: Biológia I. A tüdőrák és a dohányzás közötti egyértelmű összefüggés egyrészt a tüdő anatómiájával. kínzó vágy a cigaretta után és még sorolhatnánk. a dohányzás abbahagyása kellemetlen tünetekkel jár: fáradékonyság. A vérbe is jutnak olyan égéstermékek és kémiai anyagok. Napjainkban a fejlett országok 15 év feletti lakosainak 25-34 %-a dohányzik. másrészt a dohányzási égéstermékek rákkeltő voltával magyarázható. mint az alkoholé. A tüdő fejlődéstanilag a bélcső kitüremkedésének fogható fel. a szívinfarktus és a tüdőrák. elhízás.

annál nagyobb a genetikai sokfélesége is. A populációkban beszélhetünk a genetikai anyag. ha minden egyed egy másik faj képviselője. (Kiegészítő anyag: A Simpson-index alapján számolva a diverzitás értéke annak a valószínűsége. Általában minél nagyobb a populáció egyedszáma. a termőtalaj pedig előbb utóbb kimerül. az egyes gének alléljeinek sokféleségéről. és a realizálódó génváltozatok következtében alakul ki. . Mindezek figyelembevételével a diverzitás különböző matematikai függvényekkel fejezhető ki. A fenotípusos diverzitás az élőlények megjelenő tulajdonságaiban mutatkozik meg. ez a genetikai sokféleség. Állati populációt feltételezve. A tétel: A diverzitás Mi a diverzitás ? Milyen módon fejezhetjük ki objektíven egy társulás diverzitását? Milyen egy természetes társulás diverzitása? Milyen szerepet játszik a genetikai diverzitás a populációk fennmaradásában? Hogyan függ össze a társulások szervesanyag termelése – produktivitása–és a diverzitás? Hogyan függ össze a társulások stabilitása és diverzitásuk? Hogyan változik a társulások diverzitása a természetes szukcessziós folyamatok során? Meddig növelhető a társulások diverzitása? Hogyan befolyásolta az ember megjelenése a bioszféra diverzitását? Mivel magyarázható a kis diverzitású szántóföldi monokultúrák nagy produktivitása? Miért fontos a Földünkön kialakult biodiverzitás megőrzése? Hogyan lehet az évmilliárdok alatt kialakult biodiverzitást megőrizni? Hogyan szolgálhatják ezt a természetvédelmi területek? A diverzitás latin eredetű szó. hogy a vizsgált társulás két véletlenszerűen kiválasztott eleme különböző legyen. Ezek bonyolultságukban – és ezért pontosságukban – térnek el egymástól.13. sokféleséget jelent. (Társulás diverzitásának elemzésekor két véletlenszerűen kiválasztott egyed másik fajhoz tartozzon). illetve. mert túl sok információt próbál belesűríteni egyetlen adatba. Ehhez legalább két szempontot kell figyelembe venniük. amely az adott élőhelyen pusztulásra van ítélve. A diverzitás értéke egyszerre veszi figyelembe a fajok számát és a különböző populációkhoz tartozó egyedek számát is. azaz a megkülönböztetett "féleségek" számát (azaz a diverzitás ökológiai értelmezésében azt. A társulások sokféleségének két szélsőséges esete elméletileg. nincs anyagkörforgás. A biológiában populációs szinten. ha egy társulásban minden egyed azonos fajhoz tartozik. A diverzitási mutatóknak valamely rendszer változatosságát kell kifejezniük. E két szélsőséges állapot nyilvánvalóan csak elméletben létezik. Növénypopuláció hosszabb ideig élhet. akkor nem társulás hanem egy populáció. de a lebontó populációk hiánya miatt az elpusztult szervezetek szerves anyag tartalma nem kerül soha vissza a talajba. A Shannon-Wiener féle entrópiafüggvény bonyolultabb matematikai formula. hogy hányféle populáció építi fel a társulást) és figyelembe kell vennie azok egymáshoz viszonyított gyakoriságát is. amíg egy elemnek (a mi esetünkben egy fajnak) egy csoporthoz ( a mi esetünkben a társulást felépítő populációhoz) való tartozását meg nem állapítjuk. az nem felel meg a társulás kritériumainak. ) A diverzitás fogalmának általános alkalmazhatósága éppen azért nehéz. Figyelembe kell venni az egymástól eltérő. Társulástani fogalomként a társulások jellemzésére szolgál. hiszen a rendelkezésére álló erőforrások végesek. ezt az általános bizonytalanságot becsli. csak kannibalizmus esetén marad fenn ideig-óráig a populáció. Ugyanis ha a "társulás" csak egyetlen fajból áll. ameddig az utolsó egyed egyedül nem marad. ami addig áll fenn. addig. és társulási szinten is értelmezhető fogalom. A társulás fajokban való gazdagságát és a fajok egymáshoz viszonyított gyakoriságát fejezi ki.

Ebben a kapcsolatrendszerben a fogyasztott mindig lépéselőnyben van. Ezt a koevolúciós (együttes evolúciós. ha valamilyen kedvezőtlen hatás következtében az elsődleges fogyasztó a négy populációból álló társulásban elpusztul. az egyes fajok kölcsönhatásaikkal egymás evolúcióját "serkentve" alakítják a társulás összetételét. amelyek mindketten a másodlagos fogyasztó számára zsákmányt jelentenek. Ezek közül a kapcsolatrendszerek közül legalapvetőbbek a táplálkozási viszonyok. A populációs kapcsolatok között a vetélkedés jelentős. Ugyanis. rovarokat. Ha egy társulás alacsony diverzitású. tízszer annyi növényevő állat tud eltartani egy ragadozót. Egy társulásban a nagy szerves anyag tömeg magasfokú szerkezeti bonyolultságot tesz lehetővé. Ennek a magyarázata a társulások működésében. Egy populáció genetikai diverzitása a populáció egy adott élőhelyen való megtelepedésekor adott. annál kisebb diverzitású a társulás. mert ezek akár mint fogyasztó. a tűlevelű erdők és a tajga biomja mind egyre kisebb diverzitást és egyben alacsonyabb produktivitást mutat. ez viszont a ragadozót szelektálja egyre gyorsabbá. Az eltartó testtömegek nagyobb egyedszámot jelentenek (legalacsonyabb egyedszáma egy tásulásban mindig a csúcsragadozóknak van !). tízszer annyi termelői testtömeg tud eltartani egy elsődleges fogyasztót. valamennyi populációt érintik. amelyek Földünk legnagyobb diverzitású élőlényegyüttesei. Ezt jól példázzák a nagy társulásegyüttesek. akkor az egész társulás összeomlik. amely a genetikai diverzitásnak függvénye. A nagyobb populációméret viszont nagyobb genetikai diverzitás lehetőségét biztosítja. minél nagyobb a diverzitásuk. létezésük. majd folyamatosan változó genetikai diverzitás a kapcsolatot a legváltozatosabb módon képes befolyásolni. mert az ökológiai piramisok elmélete alapján össz testtömegét tekintve kb. A táplálkozási szintekbe való beilleszkedés legalább ennyire fontos. Spontán mutációkkal a genetikai diverzitás csak nagy késéssel "követi" a populáció terjeszkedését. például hazai társulásaink közül a nádasok kis diverzitású társulások. Általánosságban a társulások szervesanyag termelő képessége annál nagyobb. a füves puszták és a lomberdők. ravaszabbá stb. Az ezt követő elszaporodás azonban épp ezért egy adott genetikai állománnyal is indul. a biomok szervesanyag termelései.A természetben a sokféleség értéke mindig valahol a két lehetőség között helyezkedik el. Mivel a populáció egy adott társulásba lép be. emellett biztosítja számtalan specializálódott fogyasztó számára is az életlehetőségeket. Az öt fajból álló példánk esetében azonban az . Az azonos táplálkozási szinten álló fajok között a vetélkedés a meghatározó. annál több faj építi fel. kipusztul a másodlagos fogyasztó és a csúcsragadozó is. gombákat stb. egymás evolúciójára hatással lévő kapcsolat) kapcsolatot legtöbben a ragadozó és a zsákmányállat kapcsolatában elemezték. amelyben meghatározott biotikus kölcsönhatások állnak fenn. diverzebb egy közösség. A szavannák. stb. egy olyan rendszerbe. lesz a ragadozó szelekciós nyomása következtében. rátermettsége. A társulások fennmaradásának alapja az őket felépítő populációk között kialakuló kapcsolatrendszerek bonyolult hierarchiája. akár mint fogyasztott. majd a sivatagok. fennmaradásuk törvényszerűségeiben keresendő. a társulás kevésbé stabil. A nagy tömegben keletkező elpusztult szerves anyag gazdag lebontó – detritofág – élővilágot (atkákat. határozza meg a továbbiakban a működő rendszerbe való beilleszkedését. és az alkotó fajok egyedszáma minél jelentősebb mértékben tér el. Legnagyobb produktivitást a trópusi esőerdők mutatnak. például mindössze négy populációból áll és egyetlen tápláléklánccal jellemezhető a társulást felépítő populációk fogyasztó-fogyasztott viszonya. egyre terepszínűbb stb. A fogyasztó-fogyasztott kapcsolatrendszerben a meglévő. Ennek a legegyszerűbb modelljében a zsákmányállat egyre gyorsabb.) tart el. kb. Egy társulás annál stabilabb minél nagyobb a sokfélesége. Ugyanakkor akadnak a szabályt megerősítő kivételek is. mintha öt faj képezné két elsődleges fogyasztó populációval. ezzel nagyobb az adaptabilitás – az alkalmazkodóképesség – lehetősége is. térhódítását vagy visszaszorulását. az új populáció genetikai adottságai. Minél sokfélébb. produktivitásuk azonban igen nagy. de nemcsak egyedüli meghatározó viszony.

amely alkalmazkodóképességük leromlásával járna. hogy hiába jutott el a probléma megoldásának felismeréséig. A természetes szukcessziós folyamatok a társulások hosszabb távon végbemenő megváltozásai. de az egyes fajok egyedszáma nagy. A szukcesszió végpontját jelentő társulás a zárótársulás vagy klímaxtársulás. századi "humán bomba" robbanásáig. Sajnos mire ennek a felismeréséig az emberiség eljutott. ha megvalósításának . Az emberi kultúra fejlődése azonban már két-három évezreddel ezelőtt komoly következményekkel járt a bioszféra sokféleségére nézve. A biotikus szukcesszió változatlan éghajlati körülmények között zajlik. Egy társulás diverzitása nem növekedhet korlátlanul. ilyen területek alig maradtak. Ennek szerkezeti és működési sajátosságai megállapodottak. nagyüzemi monokultúrák váltották fel. A klímaxtársulást a fajgazdagság. a nagy diverzitás jellemzi. hanem a trágyázás révén komoly anyag és energia utánpótlás történik. amelynek jól elkülöníthető fázisai vannak. hogy legyen. A megoldás egyetlen útja. Az ember negatív hatása az ipari forradalomtól felgyorsulva fokozódott a XX. stabil társulások fajdiverzitása a közel optimális érték körül mozog. Ekkor semmisült meg – és azóta sem regenerálódott a mediterrán medence egykori erdővegetációja Európában. Mára a bioszféra az emberi tevékenység következtében jelentősen átalakult. egyensúlyban vannak a környezeti tényezők – elsősorban az éghajlat – nyújtotta lehetőségekkel. azok egyedszám csökkenésével valósulhatna meg. a populációs kölcsönhatások sokfélesége. Ennek az a magyarázata. Nem beszélve arról. Ez a populációk genetikai diverzitásának csökkenését eredményezné. optimális nagyságú területek érintetlen állapotban való megőrzésére lenne szükség. ott ahol több száz növény. A fogyasztó-fogyasztott kapcsolatrendszeren túl az összes többi populációs kapcsolat is szerepet játszik a társulások stabilitásában. amely együtt jár az őket felépítő populációk kicserélődésével és egy másik társulás kialakulásával. hanem komoly kiegészítést kapnak az ember közvetítése révén (Nem a természetes körülmények között termelt szerves anyag mennyiség forog. amely elsősorban a hajókészítésnek esett áldozatul. . de még egyes országok szintjén sem.) A bioszféra három és fél milliárd éves fennmaradásának és működésének alapja az evolúció során kialakult nagyfokú diverzitás volt. A populációkban realizálódó sokféleség egy nagyon nagy alkalmazkodóképességet hordozó genetikai sokféleséget jelent az egész bioszféra szintjén is. stabil társulásokat hatalmas. Ez minden ország és az egész emberiség közös feladata kell. A környezetükkel egyensúlyban lévő.A szántóföldi monokultúrák produktivitása sok esetben megközelíti vagy meg is haladja az ott eredetileg tenyésző természetes élővilág produktivitását. Így. bizonyos diverzitás-növekedés adott konkrét térben és időben csak a már meglévő populációk kárára. A bioszféra az evolúciója során feltehetően egy olyan optimális diverzitás szintjéhez jutott el. Az egyes fajok védelme nem segít a probléma megoldásában. hogy a mezőgazdasági kultúrák nemcsak a Nap energiájának felhasználásával termelnek. A mezőgazdasági művelés következtében a nagy diverzitású és nagy produktivitású. A rendelkezésre álló erőforrások (és a tér is) végesek.és több ezer állatfaj élt együtt. fajszegények. Ezek általában alacsony diverzitásúak. amely fennmaradásának további záloga is. Az ember megjelenése a bioszférában kezdetben nem volt hatással a 3 és fél milliárd év alatt kialakult élővilág diverzitására. közel azonos genotípusu egyedei tenyésznek.egyik elsődleges fogyasztó populáció pusztulása nem eredményezi a társulás teljes megsemmisülését. fennmaradása veszélybe kerülne. A folyamat első társulásai az úgynevezett pionír tásulások. A természet fajdiverzitásának megőrzése nem valósítható meg kis közösségek. A szimbiotikus kapcsolatok sokszínűsége a stabilitáson túlmenően növeli a társulások evolúcióképességét is. minél nagyobb területeken meg kell őrizni a természetes ökoszisztémákat. egy kiindulási állapotból egy végállapot felé haladó folyamat. A társulás diverzitásának egy optimális érték fölé emelkedése az egész társulást sérülékennyé tenné. egyetlen faj.

Széleskörű adatok szerint a vegetáriánusokban 30–70 %-kal kisebb a szívinfarktus előfordulása és a koszorúerek megbetegedésének kockázata.. és kevesebb köztük a magas vérnyomásos beteg…” Fejtse ki a véleményét az olvasottakról. . hogy ez a táplálkozási mód ne okozzon hiánybetegségeket. még a vajról és a mézről is lemondanak. hogy a vegetáriánusok között lényegesen kevesebb az elhízott ember. sőt olyan vegetáriánusok is vannak. „Régóta ismert és ma már egyre jobban terjed a vegetáriánus táplálkozás. Csak így kerülhető el az. amely az állati eredetű ételekben van. A többség azonban csak a húst.gazdasági és társadalmi korlátai vannak. ezt bizonyítja a fogazata is. vagy éppen húsfogyasztás egyaránt káros lehet. Védje meg egy vegetariánus vagy egy a vegetarináus táplálkozási mód ellen agitáló álláspontját! Kifejtés: Központba kell állítani. akik húst is fogyasztanak. Természetes következmény az is. de tojást. Az adatok szerint 50–75 %-kal kevesebb közöttük a rákos halálozás. a tojást és a tejet kerüli el. Fontos a megfelelő mennyiségű és főleg minőségű fehérjebevitel. A túlzottan egyoldalú növényi. A vegetáriánusoknak pontosan ismerni kell az általuk fogyasztott élelmiszerek tápanyag.elsősorban fehérjetartalmát. tejet és tejterméket fogyasztanak. ugyanakkor legalább ilyen fontos a rostokban gazdag. akik csak a húst nem eszik meg. Kisebb arányban alakulnak ki bennük gyomor-bél megbetegedések és veseműködési zavarok is. ásványi anyagokat is kellő mennyiségben tartalmazó. A legszigorúbb vegetáriánusok semmilyen állati eredetű élelmiszert nem fogyasztanak. A növekvő szervezet számára elsősorban ez az utóbbi megoldás fogadható el. mint azoké. növényi eredetű tápanyagok fogyasztása is. vitamindús. alacsonyabb az ilyen táplálkozású emberek vérében a zsírszint. B tétel: A vegetariánus táplálkozásról Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget. A vegetáriánusok táplálkozása egyes vizsgálatok szerint egészségesebb. hogy az ember mindenevő.

néha azonban nagy és színes. és fennállt az előtelep kiszáradásának a veszélye is. A heterospórás harasztok azonban fejlődőképesnek bizonyultak. nem volt szükség a víz közvetítő szerepére. A tétel: A virág kialakulása és felépítése. ilyenkor a sziromleveleket pótolja. Ha a csésze és a párta levelei egyneműek (teljesen azonos megjelenésűek). A virágot hordozó hajtás utolsó szárrésze a virág kocsánya. például a pirosló hunyor virága ilyen felépítésű. A mikrospórát termő leveleken nagyon sok mikrospóra érett be egyszerre. beszéljen a típusairól. amelyek előtelepe mellett közvetlenül egy mikroelőtelep is kifejlődött. hanem a spóratartó tokban fejlődésnek indult. Rendszerint zöld. A mikroelőtelepen jöttek létre a hímivarszervek. amely hímivarsejteket termelt. Ha a csészelevelek összenőttek. és szelekciós előnyükre szolgált. A virágot kívülről takarólevelek borítják. azaz a részeit képező módosult lomblevelek egymáshoz közel erednek a virág tengelyén. A kocsány kiszélesedő része a vacok. hiszen részei lomblevelekből származnak. Ez tette lehetővé a növények szárazföldi körülmények közötti. A szimmetriaviszonyok alapján megkülönböztetünk sugaras szimmetriájú virágot. Módosult levelekből áll. A takarólevelek a csészére és a pártára különülnek. a mikrospórát termelő levelek porzókká váltak. a nyitvatermő és a zárvatermő virág közötti különbséget! A virág képzés biotikus és abiotikus tényezőit! Az első szárazföldi növények. A lepel a lepellevelekből áll. Az ősi harasztok kezdetben egyféle spórát termeltek. korlátolt növekedésű. az előtelepen az előtelepen néhány sejtből álló hímivarszerv alakult ki. Ott megakadt. szaporító hajtás. mivel óriási minőségi előrelépést jelentett az a változás. a makroelőtelepen pedig a női ivarszervek. a szárazföldön való teljes térhódításukat korlátozta. gyors fejlődésnek indult. Így a hímivarsejt közvetlenül a petesejthez juthatott. Ha akadtak közöttük szárazabb körülményeket is elviselő csoportok. hogy ivaros szaporodásuk folyamata vízhez kötött. Szaporító hajtás. A mikrospórából mikroelőtelep. Ezeknél a harasztoknál a makrospóra nem hullott le a spórát termő levélről. amely az ősi magvaspáfrányoknál jelent meg. A magvaspáfrányok legfejlettebb formái is 100 millió évvel ezelőtt kihaltak. amelyen . így ez a csoport heterospórás (hetero = különböző) haraszttá vált. Mindkettőből önálló előtelep fejlődött. rövidszártagú. mert csak azok a petesejtek tudtak megtermékenyülni. Ha mindkét takaró levélkör hiányzik. Ez azt jelentette. a párta sziromlevelekből áll. hogy kétféle spórát. Az ősi harasztok egy csoportjában később megjelent a heterospóra. széles körben való elterjedését. a hímivarsejtek egy csepp vízben jutottak el a petesejthez. Apró előtelepet fejlesztett. és utóbbi a virág védelmén túlmenően a megporzást végző rovarok odacsalogatásában is szerepet játszik. a makrospórából makroelőtelep. és egy vízcseppben a megtermékenyülés bekövetkezhetett. A párta a virágtakaró levelek belső köre. a párhuzamosan fejlődő mohák és harasztok többsége még nedves környezetben élt. Az egyedfejlődésnek a víztől történő teljes elszakadása a virág kialakulásával valósult meg. de lehet szabadszirmú is. és kevés sejtből álló mikroelőtelepet fejlesztett. mert a növény szaporodását szolgálja. Korlátolt növekedésű. A csésze mindig a legkülső levélkör. Ismertesse a virág evolúcióját! Mutassa be egy mai virág általános felépítését. a csésze forrt. lepelről beszélünk. kisebb mikrospórákat és nagyobb makrospórákat termeltek. és a szél segítségével jutott a makroelőtelepre. Ezekből az izospórákból (izo = azonos) alakult ki az előtelep és ment végbe a rájuk jellemző egyedfejlődés. A csésze csészelevelekből. mert csak meghatározott. és néhány sejtből álló női ivarszervében petesejtet érlelt. fajra jellemző méretet érhet el. A párta is lehet forrt. A makrospórát termelő levelek termőlevelekké. továbbfejlődött utódaikban a spórát termelő levelek átalakultak. Az előtelepek és az ivarszervek egyre kevesebb sejtből álló képződményekké redukálódtak. Kialakult a virág. ezen helyezkednek el a virág részei.14. a virág csupasz. Ez a szaporodási forma látszólag kedvezőtlenebbnek tűnik mint az izospórás harasztok szaporodása. A virág módosult levelekből álló. Rövid szártagú.

Apró. A név latin eredetű. hogy virágozzanak. Ez a magyarázata számos pollen allergén hatásának is. kétoldalian részarányos az akác vagy a borsó virága. Ha a magház a vackon ül a virág felső állású. A belégzéssel az orrnyálkahártyára kerülő virágporszemek felülete irritálja a felhámot és erre a szervezet válaszreakciója a fokozott váladéktermelés.kettőnél több szimmetriasík fektethető át. hanem különböző módon mintázott. Ilyen például a kukorica. eltűnt a virágból. bordás. A virágban a porzók és a termők az ivarlevelek. ha teljesen a vacokba süllyed csak a bibeszál emelkedik ki. Ilyen például a gazdasági növényeink közül a rozs. alsó állású. és kétoldalian részarányos virágot. Ha a virágban csak az egyik ivar található meg. A meddő virágokból mind a porzó. A nektáriumok fontos szerepet játszanak a megporzást végző rovarok csalogatásában. Ha az egyivarú virágok külön női. és a portokokat összekapcsoló csatlóból állnak. amely azonban megálláskor megszűnik. A pollenszemek gömbölyded vagy ovális alakúak. A virágzáshoz szükséges fénymennyiség-igényt figyelembe kell venni a gazdasági növényeink termesztésekor. a növény kétlaki. Sugarasan szimmetrikus például a réti boglárka. A betegség neve angina pectoris. a kapor összetett ernyő virágzata stb. A virágok járulékos részei a mézfejtők. rácsos. Egyivarú virágai vannak például a kukoricának. A hideg és a mérsékelt övezet növényei hosszúnappalosak. hiszen ez a kedvezőbb a megporzás szempontjából. Az evolúció során a virágzatok mindig fejlettebbek típust jelentenek a magányos virágnál. A termőleveleken a magkezdemények vagy szabadon fejlődnek mint a nyitvatermőknél. egyetlen szimmetriatengellyel. Ha egy virágzati tengelyen több virág is kialakul. A növények virágképzéséhez meghatározott mennyiségű fény szükséges. portokokból. ami robbanóanyag összetevőként is . tanulmányozza át a grafikont! „A koszorúerek elmeszesedésének hatását már az 1700-as évek második felében leírták. másnéven virágporszemek vagy pollenek. Ilyen például a napraforgó fészkesvirágzata. a virág egyivarú. vannak rajta . Az ilyen virág hiányos. virágzatok jönnek létre. de hiányozhatnak ivarlevelek is. Termesztett növényeink közül például ilyen a kender. mint a zárvatermőknél. amelyekből valamelyik virágrész az evolúció során visszafejlődött. A trópusi tájak nappalai rövidebbek. mind pedig a termő hiányzik. mert mindkét jellegű egyivarú virága ugyanazon a növényegyeden megvan. A portokokban vannak a pollenzsákok. azt magányos virágnak nevezzük. mellkasi szorongattatást jelent. amelyeknek 8-12 óra napi megvilágítás is elegendő. a porzós virágok a címerben. amelyek a sziromleveleken. vagy a termőlevelek szélein összenőve zárt magházat hoznak létre. mindenféle kitüremkedések. A porzók – azaz a mikrospórát termő módosult levelek – egy porzó porzószálból. Ismerünk olyan virágokat is. Hiányozhat valamelyik takarólevélkör. mert legalább napi 12-16 órás folyamatos megvilágítás kell ahhoz. középső állású. A bibe részei a bibeszál és a bibepárna. fogacskák stb. A görcsös rohamon nitroglicerin tartalmú spray-vel vagy tablettával azonnal segíteni lehet. Ha a hajtáson csak egy virág van. B tétel: A szívizom infarktusról Olvassa el az alábbi szöveget. A pollenzsákokban képződnek a mikrospórák.illetve külön hím egyedeken találhatók. felszínük nem sima. innen származnak a rövidnappalos növények. ha félig a vacokba süllyed. A termők magházból és bibéből állnak. azok tövén vagy a vackon alakulnak ki és a háncsrész szállítóelemeiből származó magas cukortartalmú édes nedvet választanak ki. különböző alakú képződmények. A betegség mozgás közben fojtó és fájdalmas szorítást okoz a mellkasban. szemben a mindkét ivarlevelet tartalmazó kétivarú virággal. A kukorica egylaki növény. Ezt az anyagot. a termős virágok pedig a cső torzsavirágzatában találhatóak.

milyen lépéseket kellene össztársadalmi szinten tenni a kedvezőtlen tendencia megállításáért és megfordításáért! Kifejtés: A koszorúerek az aortából kilépő verőerek. már közel egy évszázada alkalmazzák a betegség kezelésében. akkor műtéti beavatkozásra van szükség. Ha viszont túlélik az első 4–6 órát. ami az érintett szívizomterület elhalását okozza. akkor reményük lehet a felgyógyulásra. Az elnevezésük arra utal. Rá kell venni az embereket a rizikófaktorok csökkentésére. . hogy az ér koszorúszerűen futja körbe a szívet úgy látja el a szívizomrostokat. egy kis alvadt vérrög keletkezése a vérben. Már 1971ben évente mintegy 25–30 ezer szívizominfarktus lépett fel. hogy a szív saját ingerületkeltő rendszerének kezdete. a színusz csomó működése áll le az előbbi okok miatt. és csak egy későbbi vizsgálatból. és ezért a szív működése leáll. Ehelyett több időt kellene tölteni aktív pihenéssel.” Mely erek a koszorúerek? Mi a trombózis és miért eredményezheti a szívizomzat egy részének elhalását? Tegyen javaslatokat arra nézve. hogy infarktusa volt. kellő testmozgással. a dohányzás. Ha a gyógyszeres kezelés nem hatásos. sportolással. Mindenekelőtt azonban nyugodt. fejleszteni a rehabilitációt. ezért a szív is megáll. A koszorúerekben is bekövetkezhet trombózis. véletlenül derül ki. Ez a szívizominfarktus. A bekövetkezett infarktusok egy része „néma”. hogy. A szívizominfarktusos esetek számának csökkenését mindenekelőtt életmódbeli változásokkal lehetne elérni. A szívizominfarktusok többsége minden előjel nélkül következik be. A leállás oka lehet az is. A trombózis oka egy trombus. a túlhajszolt életmód. Hazánkban 1992-ben minden tizedik ember szívizominfarktusban halt meg.használatos. Ez a gyakran mikroszkópikus méretű rögöcske. optimista társadalmi környezetet kellene teremteni. illetve tápanyaghiányt eredményez. amelyek a szív saját vérellátását biztosítják. az adatok azóta sem mutatnak semmiféle javulást. a beteg észre sem veszi. Az életmódbeli szemléletváltáson túlmenően javítani kell az orvosi diagnosztikát. elsajáttíttatni már az iskolában az újra élesztés szabályait. a vértől elzárt szívizomterületen oxigén. Tilos az alkoholizálás. A betegek egy része az első félórában meghal. ha a szív saját érrendszerének a hajszálereibe kerül és azt elzárja.

amely szinte minden sejthez közvetlenül el képes juttatni a szükséges anyagokat. Az anyagszállítás béledényrendszer révén is megvalósulhat. A nyílt keringési rendszer szállítófolyadéka mindig vérnyirok. és biztosítja. A csalánozókra. Legegyszerűbben az egyik sejtből a másik sejtbe történő közvetlen anyagátadással zajlik. fontos szerepe van a sejtekben keletkező sokszor mérgező anyagcseretermékeknek a kiválasztás helyére történő elszállításában. és a zárt keringési rendszer a fejlettebb. részben pedig a raktározás helyszínére. A testüregfolyadék a bélcső és a test fala között szabadon található. légzési gázokat nem szállít. a fejlettebb szervezetekben nélkülözhetetlen a légzési gázok szállításában. . A vérnyirok áramlása lényegesen lassúbb. Működése következtében jutnak el a felszívott tápanyagok a felszívás helyéről részben a felhasználás. a hozott anyagot leadják. Az esetek többségében a légzési gázok szállítását is a közvetítő anyag végzi. a szervezeten belül a különböző anyagok szállítását valósítja meg. A vándorsejtek a szervezet egy pontján felveszik az anyagokat majd elvándorolnak. amelyben az áramló folyadék visszatér kiindulási helyére. faágszerűen dúsan szétágazó bélcsatornából áll. Ugyanakkor például a puhatestűek nyílt keringési rendszere légzési gázokat is szállít. hogy a szervezetben a belső szabályozó anyagok eljussanak a termelés helyéről a felhasználás területeire. mégsem jelenthető ki egyértelműen. A vérnyirok és a vér áramlása mindig határozott irányú körfolyamat. A tétel: Anyagszállítás az állatvilágban Milyen működést lát ez az anyagszállítás az állatvilágban? Hogyan valósul meg az egyes állattörzsekben? Milyen evolúciós változásokon ment keresztül? Mi a vér és mi a vérnyirok? Az anyagszállítás szervrendszere. Alapvetően tápanyagszállítást végez.15. keringési rendszerük a légzési gázok szállításában nem vesz részt. a célszervekhez. később azon a helyen. A béledényrendszer vakon végződő. ezért a szövetek ellátása gyenge hatásfokú. és ezeken a szakaszokon a vérnyirok a szövetek közötti résekbe kerül. Az anyagszállítás egy másik formája az aktív helyváltoztató mozgásra képes amőbaszerű vándorsejtek közvetítése révén megy végbe. Noha a zárt keringési rendszer fejlettebb mint a nyílt. Részben a gyorsabb és irányultabb mozgást segítő erekben mozog. A testfal és a bélcső mozgása által a testüregfolyadék áramlásba jön. mint a zárt keringési rendszerben a vér mozgása. míg az ízeltlábúaké nyitott. hogy viszonylag hatékonyan részt vegyen a belső szervek közötti anyagszállításban. ezért keringési rendszer alakul ki. Tápanyagot és bomlástermékeket egyaránt szállítanak. hogy az ízeltlábúak légzési rendszere fejlett. Az ízeltlábúak például fejlettebbek mint a gyűrűsférgek. és ez teszi lehetővé. Evolúciós szempontból nyitott keringési rendszer az ősibb. Legfejlettebb formájában valamilyen közvetítő anyag. ahol szükség van rá. a kevésbé fejletteknek pedig nyílt keringési rendszere van. Ilyen például a hengeresférgek anyagszállító rendszere. hogy a fejlettebb állatoknak zárt. a laposférgek közül az örvényférgekre és a szívóférgekre jellemző . a szövetek tápanyagellátására pedig a nyílt keringési rendszer teljesítménye is elegendő. részben azonban megszakad az erek folytonossága. Ez a folyamat lehet passzív. Ennek az a magyarázata. A keringési rendszer lehet nyitott és lehet zárt. és lehet aktív anyagátadás illetve átvétel is két sejt között. Ilyen anyagszállítás jellemzi például a szivacsokat. testüregfolyadék. egyszerű diffúzió. Az állatokban – fejlettségi szintjüktől függően – az anyagszállítás többféle módon is megvalósulhat. vérnyirok vagy vér és nyirok együtt végzi az anyagtranszportot. a gyűrűsférgek keringési rendszere azonban zárt.

Nyitott vagy zárt állapotban lehetnek a szervek vérszükségletének megfelelően. amely egy önmagába visszatérő csőrendszerben. amely lehet egy egyszerű. például a veséhez friss vért szállító verőér a veseartéria. Másoké viszont igen intenzív anyagcserét folytat. Az artériás vénás kapillárisok nagyobb átmérőjűek és a legrövidebb utat jelentik a kisartériák és a kisvénák között. Ha egyszerre mindig minden valódi kapilláris nyitva lenne a keringő vér mennyisége nem lenne elegendő. szabadon lévő sejtek vagy nagyobb . a vérfestékek is a plazmában oldva találhatók. amelyeken keresztül a vér elhagyja a szívet. Annyiban mégis közös. Az artériák kisebb verőerekre. hogy az aorta a szív felfüggesztésére való. Na+. A hajszálerek fala rendkívül vékony. A zárt keringési rendszer közvetítő folyadéka mindig vér. Utóbbiak a vér alvadásában. vesznek részt. A fejlett állatokban az a kapillárisoknak két típusa van. Központi része a szív. hogy ez az élő szervezetekben is így van.). amelyen keresztül az anyagleadás és felvételkönnyen megvalósul. Az alakos elemek különböző vérsejtek. Számos olyan állati szerv van. az érrendszerben kering. Ilyen például a külső fül sejtjei stb. kisartériákra. A kapillárisok kisvénákká vagy venulákká szedődnek össze. A szívből sok esetben egyetlen verőér lép ki amely később ágazik csak szét. az artériás-vénás kapillárisok és a valódi kapillárisok. „függve tartót” jelent. Ezek az erek ugyanis a hullákban nem tartalmaznak vért. összetétele azonban állatcsoportonként eltérő. húgysav stb. mint például a puhatestűeknél. Az artériák izmosfalúak. A véna elnevezés a latin vinni igéből származik. gerinceseknek stb. A szív kitágulásakor nagyobb mennyiségű vért képes magába fogadni. A vér összetétele A vér színe haemoglobin tartalma miatt mindig piros. Elnevezésük aszerint történik. különböző anyagok szállításában stb. Cl. Ez a főverőér vagy aorta vagy az aortákra szétágazó aortatörzs. ezért állandóan friss vérre van szüksége. a fejlettebb állatokban azonban üregekből álló bonyolultabb felépítésű szerv. molekulárisan oldott anyagok (szőlőcukor. kis molekulájú szerves anyagokat és fehérjéket tartalmaz oldott állapotban. hogy mindig vérplazmából és alakos elemekből áll. amelyet összehúzódásakor kiprésel magából. Zárt keringési rendszere van például a gyűrűsférgeknek. a tüdőből érkező a tüdővéna stb. majd még vékonyabb hajszálerekre vagy kapillárisokra bomlanak. levegőt tartalmazó eret jelent. a verőerek vagy artériák. általában fontos összetevői a különböző oldott ionok (K+. hogy melyik szervhez futnak. rugalmasak. amelyek észrevétlenül vénás kapillárisokba mennek át. ezáltal a testfolyadékot mozgásba hozza. Az artéria görög eredetű szó. Az aorta is görög eredetű elnevezés. amelyek között a szervezet immunfolyamataiban és alvadási folyamataiban szerepet játszó sejttípusok mindig vannak. Ha légzési gázokat is szállít.A vérnyirok általában magas víztartalmú – gyakran 90 %-ot is kitevő – plazmából és alakos elemekből áll. amelyek végül is a nagyobb gyűjtőerekbe egyesülnek. Az alakos elemek önálló. A szövetek felé tápanyagot és oxigént szállító kapillárisok az artériás kapillárisok. aki úgy gondolta. a fővéna. Ennek a szervek szükséges vérellása szempontjából van jelentősége. hogy melyik szervtől jön az adott gyűjtőér. A legnagyobb gyűjtőér.stb. gyakran csak egyetlen sejtrétegű. például a vesétől elvezető a vesevéna. a májhoz futó a májartéria stb. amelyeknek a sejtjei meglehetősen lassú anyagcseréjűek. A plazma ionokat. és korábban azt hitték. A vérplazma magas víztartalmú.) és a kolloidális méretű fehérjék. Arisztotelésztől származik. a szívbe visszavezető erek a gyűjtőerek vagy vénák. A szívből kilépő erek. karbamid. a szívbe vagy a szívet körülvevő szívburok üregbe vezet vissza. megvastagodott falú ér. arteriolákra ágaznak szét. ugyanakkor a vér egy része feleslegesen folyna keresztül a lassabb anyagcseréjű szerveken. A vénák elnevezése aszerint történik. A valódi kapillárisok kisebb átmérőjűek és dús hálózatokat képeznek.

kijelentvén. Keringő anyaga a nyirok. esetleg kisebb molekulákat tartalmazó. Az alakos elemek közül a vörös vérsejtek az oxigén (és részben a szén-dioxid) szállításában nélkülözhetetlenek. B tétel: A szelekcióról Olvassa el az alábbi idézetet. végül a szív közelében a legnagyobb nyirokér egy alacsony vérnyomású vénába torkollik. a nyirokkapillárisok.szakaszok. a szövetek között vakon végződő csövecskék formájában kezdődnek. (Gould. Fentről akkor. A haemoglobin lehet oldott állapotban a vérplazmában.WynneEdwards skót biológus azzal a nézetével borzolta fel az ortodox darwinisták kedélyét. vagy lehet a vörös vérsejtekben kötött formában. Mind nagyobb és nagyobb nyirokerekbe gyűjtik össze tartalmukat. A nyirok egy részét szedik össze és juttatják vissza a gyüjtőérrendszerbe a nyirokerek. Igen. a különböző fehérvérsejt-típusok a szervezet védekezési reakciói fontosak. Elsősorban azt jelenti. A nyirokban előfordulnak alakos elemek is. Azonban mindig marad a szövetek között egy többé-kevésbé állandó koncentrációjú. így található például a gyűrűsférgek vérében. főleg ionokat. Az utóbbi tizenöt évben fentről és lentről egyaránt sok támadás érte az egyedet mint a darwini elvek fókuszpontját. ezek azonban aktív mozgással odajutó fehérvérsejtek. a „létért folyó küzdelemben” is az egyedek vesznek részt. . és az egyedek pusztán a gének ideiglenes tárházai…” Mi a szelekció ? Milyen szerveződési szintet ért Edwards az egyedek csoportjain? Mi a véleménye Edwards állításáról? Határozza meg a gén fogalmát! Véleménye szerint van-e reális alapja Dawkins kijelentésének? Indokolja meg válaszát! Kifejtés: A szelekció az evolúciós változások egyik leghatékonyabb előidézője. Hiszen az előnyös vagy hátrányos tulajdonságok valójában gének formájában lokalizáltak a sejtekben. A folyadék kiszűrődése következtében a vér sűrűsége nő. nem pedig kiszűrődéssel odakerült sejtek. Dawkins megállapítása a gének szintjén zajló szelekcióról realitás. S. hogy a populáció egyedei nem azonos mértékben adnak utódokat a következő nemzedékbe.C. hanem az egyedek csoportjai. egyet lehet érteni ezzel a kijelentéssel. Sejjtörmelékek például a gerincesek vérlemezkéi. amikor Richard Dawkins angol biológus az én kedélyemet borzolta fel. a gerincesek vörös.és fehérvérsejtjei. ezért a hajszálerek későbbi szakaszain a vér növekvő ozmotikus nyomása miatt a kiszűrt nedv egy részét visszaszívják.J. Valóban ma már tarthatatlan a darwini nézet. amikor tizenöt évvel ezelőtt W. és a sejtek között szabadon mozgó szövetnedv. a vérlemezkék a véralvadás nélkülözhetetlen kellékei. nyirok formájában található. hogy a szelekció egységei nem az egyedek. a vérplazmából származik. hogy a szelekció egysége maga az egyed. Sejtek például a gerinctelenek különböző haemocítái. hogy a szelekció egységei maguk a gének. A gének egy-egy tulajdonság kialakításában meghatározó szerepet játszó DNS. 1977: Caring groups and selfish).sejttörmelékek. hiszen a szelekció valóban a populációk szintjén zajlik. …A szelekció egységei tehát az egyedek. Edwards az egyedek csoportjai alatt a populációkat érti. így van például a gerinceseknél. Ugyanis a kapillárisok vékony falán a vér nyomásának hatására a plazma egy része átszűrődik. majd válaszoljon a kérdésekre! „A darwini gondolat egyik központi eleme. A nyirokkeringés a zárt vérkeringési rendszerrel rendelkező gerincesek nyílt keringési rendszere. Alulról pedig a közelmúltban. fehérjementes nyirokmennyiség. A nyirokerek legkisebb átmérőjű szakaszai.

Gyakran szarupikkelyekké vagy szarupajzsokká alakul. hát hasi irányban lapított. Ez kapcsolja a hasonló felépítésű végtagokat a törzs vázához. A kétéltűeknél jelenik meg először a szárazföldi állatokra jellemző ötsugarú végtagtípus. végtagjaik előnyösebb elhelyezkedése. sőt a teknősöknél és a krokodíloknál a szarulemezek alatt a kötőszövet elcsontosodása révén létrejövő bőrcsontokat is találni. amelyeknél hiányzik. az életmódtól függő különbségekre! A kétéltűek – képletesen szólva – két tartózkodási közeg határán élnek. a törzs. Ezek elsősorban feromonokat termelnek. A bőr a mechanikai védelmen kívül fontos szerepet játszik az állat vízfelvételében és a gázcseréjében is. fokozott oltalmat biztosít a környezet mechanikai hatásaival szemben. A pigmentsejtek eredményezik az állatok színét. A hüllőknél jelentik meg a gerincoszlop csigolyatájakra való differenciálódása. a mellső és a hátulsó pár láb. szaporodásuk pedig vízhez kötött. A kétéltűekhez hasonlóan változó testhőmérsékletűek. Változó testhőmérsékletű állatok. és ezzel együtt a bőrlégzésük redukálódása. A vázrendszer három fő egysége a koponya. a bordákkal együtt a zárt mellkast hozza létre. amely a kigyóktól eltekintve. hogy a kopoltyúfedő váz megszűnt és kialakultak a belső fülben a hallás feltételei. és a végtagok. Eltérés. Ennek belső vázrendszere az emberig bezárólag lényegileg azonos. Ezt a réteget a hüllők egy része időnként leveti. A szárazföldi életmódot kültakarójuk elszarusodása. és vízhez való kötődésüket. hanem az ősi típusú elődök koponyájából vezethető le. Az alatta lévő irharétegben pigmentsejtek és kisebb-nagyobb bogyós végkamrájú mirigyek találhatók nagy számban. A kétéltűek koponyája sok jelenlegi csontos hal koponyájánál egyszerűbb felépítésű. A kétéltűek teste zömök. valamint lehetővé tette szaporodásuk víztől való elszakadását. A mirigyek közül egyesek nyálkát mások mérgező váladékot termelnek. A csigolyák száma változó. de mindig visszavezethető erre az alapvázra. testhőmérsékletük a környezet függvénye. a felhám gyengén elszarusodó laphám. Hozzon példákat a hüllőkön belüli. Ezzel szemben a hüllők az első igazi szárazföldi gerinces állatok. amely biztosította a test felemelését és ezáltal a gyorsabb mozgást. Mindkét csoport mozgásrendszere vázrendszerből és izomrendszerből áll. hogy a kétéltűek koponyája nem a mai halak. háti. Elöl a porcos szegycsont fekszik. A törzshöz kapcsolódik a két pár végtag. A bőr mirigyeket alig tartalmaz. A törzs váza a mindkét csoportnál a gerincoszlop. ágyéki.és a haspáncél találkozásánál stb. Módosulhat ugyan a különböző csoportoknál. a gerincoszlop és a végtagok váza. a combok belső felszínén vagy a teknősök egy részének a hát. A túlzott lehűlés elől a napra húzódnak. és a helyzetük megváltozása révén magasabbra emelik a testet. nyakuk nincs. támasztólábak. nedves helyeket keresnek Kültakarójuk jól tükrözi élőhelyeiket.. nyaki. ahol felmelegszenek. Ennek az a magyarázata. A farkos kétéltűek alosztályában további testtáj a farok is. A koponya agykoponyából és arckoponyából áll. A mellső végtag függesztőöve a vállöv. egyben megakadályozza a gyors lehűlést. amely tökéletes védelmet nyújt a kiszáradás ellen. kereszt és farokcsigolyákra. Izomrendszerük kiegyénült izmokból áll. a tüdőlégzés hatékonyságának a növekedése.16. Fejük elől lekerekített. A szájüreg mirigysejteket gazdagon tartalmazó nyálkahártyával bélelt. Bőrük háromrétegű. Fontos evolúciós változás. Törzsük széles. Ezt tükrözi testfelépítésük és életműködéseik is. Emésztőrendszerük kezdeti szakaszába. A tétel: A kétéltűek és a hüllők Ismertesse a kétéltűek és a hüllők minden gerincesre jellemző tulajdonságait! Ismertesse testfelépítésük és életműködéseik különbségeit! Hozza kapcsolatba testfelépítésüket élőhelyükkel. a hátulsó végtag függesztőöve a medenceöv. a hüllőkké fejlettek. a termelt váladék azonban nem . míg a hüllők lábai tolólábakká fejlődtek. A kétéltűek bordáik csökevényesek. a szájüregbe a szájnyílás vezet. A hüllők kültakarójának legkülső rétege viszont vastag szaruréteg. Mirigyek találhatók például a gyíkok egy részének kloakanyílása körül. testtájaik a fej. a túlzott felmelegedés elől hűvös. hogy a kétéltűek lábai még alig emelik fel a testet. életmódjukkal.

a gyíkoké és a kaméleonoké messzire kiölthető. másrészt a fejlődő porontyok táplálását szolgálja. Az utóbél kloakába nyílik. A kígyóké. A jobb pitvar-jobb kamrában haladó vénás. Légzőfelületük azonban a madarak vagy az emlősök belső légzőfületét nem érik el. ahol megkezdődik a fehérjék lebontása. így a kisvérkör és nagyvérkör elkülönül. a vízi teknősöknél lágyak. Mindkét csoport életfolyamataik szabályozását fejlett idegrendszer és hormonális rendszer biztosítja. ahol befejeződik a fehérjék és végbemegy a zsírok és a szénhidrátok. a gégefő közvetlenül a zsákszerű tüdők üregébe megy át. Szaglószervük tökéletesebb mint a kétéltűeké. A hüllők ermésztőrendszere a kétéltűekhez hasonló felépítésű. garatra. Rendszerint egész életen át. A kétéltűek érzékeszervei közül kiemelhető a lárvaállapotban jellemző oldalvonal. és a bal pitvar-bal kamrában haladó artériás vér a kamrák kismértékben keveredik egymással. alkotja. A kétéltűek zsákmányukat főleg mozgékony nyelvükkel kapják el. hogy szívük háromüregű.emésztőnedv. A hüllők lágyhéjú tojásokkal szaporodnak. Tapintást szinte kizárólag a nyelv végez. a gerincoszlop két oldalán fekszenek. A hüllők légzőrendszere fejlettebb mint a kétéltűeké. A légútjaik fejletlenek. azonban további differenciálódást mutat. változatos megjelenésű és működésű. ezért nyelik a levegőt. valamint a hajszálerekkel ugyancsak dúsan behálózott bőrnek is. Ez összefüggésben van a szárazföldön való zsákmányszerzés sokszínűvé való válásával. A kigyók egy részére a méregfog jellemző. gyűrű alakú. a tüdő hajszálerekben gazdag belső felszínének. A kétéltűek vérkeringésének legjellemzőbb vonásai. A hüllők keringési rendszerében a szív a két pitvaron kívül két kamrára is tagolódik. Vastagbelük is rövid. folyamatosan cserélődnek. légcsőre tagolódnak. az ajkak a szárazföldi teknősöknél teljesen hiányzanak. fogaik. A kétéltűek kiválasztószervei páros ősvesék. egyébként kémiai érzékelést is végez. kifejletten tüdő és a bőr. a garat és a légcső találkozásánál kialakult a felső gégefő. ezek vezetnek a megnagyobbodott belső felületű. egyformák. Ezen túlmenően a fejen lehetnek még tapintószőrök. azok már fogmederben ülnek. A gázcserében szerepe van a szájüreg nyálkahártyájának. A kétéltűek megtermékenyítése még külső. Bélcsatornájuk tagolt. A méregfog méregváladékát módosult nyálmirigy termeli. a farkatlan kétéltűek lárvái az ebihalak. Szájuk kétoldalt mélyen hasított. Belső felszínük sima vagy felületnagyobbító redők húzódnak rajta. A hüllők kiválasztószerve mát a legfejlettebb vesetípus. míg a többi csoportnál szarupajzsok borítják. A kamrák válaszfala túlnyomó többségüknél azonban nem tökéletes. Ide vezetnek az orrnyílások és a farkatlan kétéltűeknél már megtalálható az Eustach-féle fülkürt is. amely egy vízi életmódra utaló érzékszerv. A hüllők érzékszervei közül a tapintó. A garatból a nyelőcsövön keresztül a táplálék a gyomorba jut. a máj és a hasnyálmirigy mindegyik csoportban megvan. A felső légutak orrüregre. nem differenciáltak. azonban így is csak az erősebb szagingerek . szagló és ízlelő szervek fejletlenek. a gyíkoknál és a kígyóknál villás. kanyargós. Ez utóbbiaknál zsákmányoló szerv. Onnan a középbélbe kerül. Kloakájuk van. redős-kamrás szerkezetű tüdőbe. két vérkörük van. Bőrlégzésük nincs. a hüllőké már belső. ezeket a földbe rakják és a Nap melege költi ki őket. A szájüreg folyamatosan megy át a garatba. A fogak a zsákmány megragadására és fogvatartására szolgálnak. Az alsó légutakat az alsó gégefő után két hörgő. A kétéltűek és a hüllők is váltivarúak. és a szív egyetlen kamrájában az artériás és a vénás vér keveredik Egyebek mellett ez az adottság is felelős a változó testhőmérsékletükért. utóvese. A belőlük kiinduló húgyvezetők. Vékonybelük rövid. Nyelvük fejlett. Mivel bordáik nincsenek vagy csökevényesek zárt mellkasuk sincs. azaz légzésük a szájfenék mozgatásával történik. Garatjuk a szájüregtől jól elkülönül. A burok egyrészt a védelmet. Egyedfejlődésük átalakulás. A kétéltűek légzési szerve lárvaállapotban kopoltyú. A kétéltűek lerakott petéit kocsonyás burok veszi körül. enzimeket nem tartalmaz. ha vannak. valamint a nukleinsavak emésztése. ránőtt fogak. Ez alól csupán a krokodílok fogai kivételek.

Az utóbbiak azonban nem lettek betegek. erosen szarusodik. Szervezetünk nem képes eloállítani vitaminokat. Orrnyílásaikban lévő termoreceptoraikkal érzékelik a zsákmányállat testéből kisugárzó hőt. Zsírban oldódó vitamimok: Az A-vitamin a látóbíbor alkotórésze. akkor egyszerű módon lehet táplálni őket. szénhidrátok és ásványi sók vannak. hogy ha ezeket az anyagokat tabletták formájában adagolják az állatoknak.) majd válaszoljon a kérdésekre! „A XIX. . Vitaminhiány esetén avitaminózisról beszélünk. Egyes kígyók hőérzékelése rendkívül fejlett. nemsokára mérgezési tünetek közepette elpusztultak.. Kiderült. 1874-ben megváltoztatta a bennszülött hajómunkások táplálékát. Chritiaan Eijkman (1858-1930) holland fogházi orvos figyelt fel arra. vaj.iránt fogékonyak. Ezeket az ismeretlen anyagokat elnevezték vitaminoknak…” Hogyan csoportosíthatók a vitaminok? Milyen vegyületcsoportokba tartoznak? Mi a biológiai szerepük? Mi az avitaminózis ?Mondjon példákat egyes vitaminok hiánya esetén fellépő megbetegedésekre! Kifejtés: A vitaminok olyan. Szemeik nagyok. Zsírban és fehérjében gazdagabb ételt adott nekik. ami az élethez feltétlenül szükséges. fekélyesedhet. mely addig kizárólag hántolt rizsből állt. . Hiányában látászavar (szürkületi vakság) léphet fel. hogy a rizsszem külső héja valami olyan anyagot tartalmaz. külső hallójáratuk nincs. a fellépo betegségek az avitaminózis hiánytünetei. Megfigyelték. Eijkmann rájött. amelyekből kis mennyiség szükséges. A hüllők rendkívül érzékenyek a föld rezgéseire. a vízben oldódókat a szervezet nem tudja raktározni. Indiában és Japánban tömegesen fordult elő a beriberi nevű betegség. hogy az állatok és az ember táplálékában fehérjék.3 mg. a bor kiszárad. Amikor kiderült. A szaruhártya is elszarusodhat. Hiányzott tehát a táplálékukból valami. ezeket egyrészt belső fülükkel. valósággal „hőlátók.Hallószervük középső és belső fülből áll. sokat tartalmaz a tej. Különleges érzékszervük a Jacobson-féle szerv.” B tétel: A vitaminokról Olvassa el az idézetet (Fazekas-Szerényi: Biológia I. A vitaminok elsosorban az intermedier anyagcserében fontosak. Sajnos Eijkman megfigyelését nem értékelték kellőképpen. jól fejlett hólyagszemek. emellett a hámképzéshez is szükséges. A történtek ellenére még sokáig fertőző betegségnek tartották a berinberit. A zsírban oldódók a szervezetben hosszabb-rövidebb ideig raktározásra kerülhetnek. Ez látszólag a fertőzéses elméletet igazolta. Fontos az ivarok egymásra találásában is. Azonban a tyúkok egyszer csak meggyógyultak. hogy a gyógyulást megelőzően megváltoztatták a táplálék összetételét: a konyhai maradék és a hántolt rizs mellett szemes takarmányt is adtak nekik. ami megakadályozza a betegség kialakulását. és ami ezek szerint a természetes táplálékokban benne van. mire a beteg emberek száma tizedére csökkent. ahová a fehér ember betette a lábát. csukamájolaj. A vitaminokat zsírban oldódó és vízben oldódó csoportokba soroljuk. században a maláj államokban. Ezekben az országokban éppen ebben az időben növekedett meg az európai befolyás. zsírok. Hiába etették azonban a kísérleti állatokat a fenti tiszta anyagokkal és vízzel. hogy ez a betegség a táplálkozással lehet kapcsolatban. másrészt a földfelszínt érintő bordáikkal érzékelik. felrepedezik. csak utólag ismerték fel a jelentőségét. hogy csak ott betegedtek meg a helybéli emberek. a szervezet számára elengedhetetlenül fontos szerves vegyületek.-II. Mindezt látva egy holland hajóorvos arra gondolt. hogy a tyúkok is megkapják a beriberit. stb. úgy gondolták. Szinte valamennyi egy-egy fontos enzim alkotórésze. sárgarépa. ehhez azonban a nyelv szállítja a környezetből az ingereket. Napi szükséglete 1. Eloanyaga a karotin. Benne szaglósejtekeket találni.

Napi szükséglete 30 mg. Hiányában meddoség. A B12-vitamin vagy kobalamin Co-tartalmú anyagcserefolyamatenzim alkotó. bélfekéllyel. A bélflóra B6-vitamint is termel. Gyakran az érzékelés is zavart szenved. emellett a máj. a hús tartalmaz sok B12-vitamint. Napi mennyisége 75 mg.01 mg. borsó. napi mennyisége 3 mg. angolkór lép fel. amely gyengeséggel. . vérzékenység lép fel. amelyek esszenciálisak. A B1-vitamin kémiailag a tiamin nevu vegyülettel egyezik meg.A D-vitamin szteroidszármazék. amely borgyulladással. Hiánytünetei a B2-vitamin hiánytüneteivel egyeznek meg. deformálódnak. Hiányában lassú véralvadás. az ellenállóképesség csökkenése lép fel. bab. Hiányában fáradékonyság. Hiányában a csontosodás lelassul. Jellegzetes hiánybetegsége a beri-beri. szemgyulladás (árpa) lépe fel. A hús. Emberben bélbaktériumok termelik. napi szükséglete 0. a csukamájolaj és az állati zsiradékok is. a csontok lágyak lesznek. a zöldpaprika. a csontok és a fogak képzését. Napi szükséglete 1. Emberben bélbaktériumok is termelik. a söréleszto. Tartós hiánya esetén lép fel a vészes vérszegénységnek nevezett megbetegedés. amely súlyos esetben bénulásokkal jár. káposztafélék tartalmaznak riboflavint. ezáltal fontos véralvadást segíto tényezo. Hiányában növekedési zavarok. gyomorsavhiány. Ugyancsak sokat tartalmaz az emlosök mája. fertozésre való hajlam erosödésével jár. amely a vörös vértestek számának drasztikus csökkenésével jár. Napi szükséglete 0. Lényegében a központi és a perifériás idegrendszer megbetegedése. levertség. hüvelyesek. A B6-vitamin vagy pyridoxin is fontos anyagcserefolyamat-enzim összetevo. a gabonamagvak. azaz az emberi máj nem képes a bioszintézisükre. a savanyú káposzta. A zöld növényi részek valamint a máj tartalmaz nagyobb mennyiséget belole. borgyulladás. az íny vérzésével. stb. Hiányában szívelégtelenség. a sajt. A nikotinsav a NAD+ és a NADP+ alkotója. zöldségek. Az E-vitamin (kémiai nevén alfa-tokoferol) a nemi hormonok termelésére van hatással. abortusz. A B2-vitamin vagy riboflavin ugyancsak fontos anyagcsereenzimek alkotórésze. a tej. a hímivarsejtképzés zavarai léphetnek fel. így egészséges bélflóra esetén hiánytünetei nem lépnek fel. Súlyosabb esetben a skorbut nevu megbetegedés dönti le a lábáról a beteget. Legsúlyosabb hiánytünete a pellagra néven ismert betegség. A búzacsíra.8 mg. a citrom. Hiányában borelváltozás (ekcéma) alakul ki. hús. növényi olajok. Növényi olajok tartalmazzák. Elsosorban a nukleinsav anyagcseréhez szükséges. Hiányában vérképzési zavarok és idegrendszeri ártalmak lépnek fel. Vízben oldódó vitaminok: A B1-vitamin anyagcsere-folyamatok enzimeinek alkotórésze.8 mg. Az F-vitamin csoport valójában olyan többszörösen telítetlen kötéseket tartalmazó zsírsavakból áll. A K-vitamin a protrombin szintézis egyik segédanyaga. A C-vitamin ugyancsak enzimalkotó.5 mg. a tápanyagok felszívódási zavarai lépnek fel. Sokat tartalmaz belole az állati máj és vese. a fogak kihullásával. Napi szükséglete ugyancsak 1. Különösen sokat tartalmaz a narancs. sok E-vitamint tartalmaznak. segíti a Ca2+-ionok felszívódását. a csipkebogyó. a tojás. Szükséglete 1 mg naponta.

Fő funkciója a csont képzése. Az emberben lévő kalcium 99%-a a csontokban van. A hús. hogyan történik a csont Ca-ion tartalmának szabályozása! Ismertesse a hosszú csöves csontok felépítését. A kétféle csatonában hajszálerek gondoskodnak a szövet táplálásáról. Legerősebben a nagyobb csontok középső darabjaiban fejlett. valamennyi csont felszíni rétegét képezi. a parathormon és a kalcitonin együttműködése alakítja ki. A csontszövet rugalmasságáért a szerves. a csontváz tömege úgy megnőne. A tétel: A csont Ismertesse a csontszövet felépítését! Ismertesse a csont kémiai összetételét! Mutassa be. A benne található idegvégződések révén érzékelést is végez. A szervezet kalciumforgalmának szabályozása nagyjelentőségű a csontszövet kalcium ellátottsága szempontjából. Működésével emeli a vér kalciumszintjét. (Ha a csontok tömörek lennének. amely erekben és idegekben gazdag kötőszövet. jellegzetes elrendeződést mutatnak. A csontlemezek egymással párhuzamosan futva képezik a csontok tömött állományát. A szerves anyagok (gyűjtőnevén osszein) legnagyobb tömegükben fehérjék és különböző glükoproteidek. a vese tartalmaz nagyobb mennyiséget belole. nyúlványaik révén kapcsolatban állnak egymással. rugalmas szövet. A sejtek közé rakódik be a sejtközötti állomány ásványi só és kollagén rost anyaga. 17. A kalciumforgalmat a két hormon. Emellett a lényegesen kisebb mennyiségben előforduló kationok közül a kálium.és magnézium-karbonát valamint a kalcium. a csontsejtek táplálása. ezzel csökkenti a vér és a szövetek közötti folyadék kalciumszintjét. E két hormon termelődését a vér kalciumszintje szabályozza.hasmenéssel és súlyos idegrendszeri károsodásokkal jár. hogyan szolgálja ez a szerkezet a funkciót! Mutassa be a csontok összeköttetésének típusait! A csontszövet az egyik támasztószövet típus. a máj. A csontok csontszövetből állnak. . mutassa meg. amely a sejtekkel együtt csontlemezeket hoz létre. A sejtközötti állomány szerves anyagokból és szervetlen sókból áll. tömör. az oszteon. A csontok belsejét a általában a szivacsos állomány tölti ki. az anionok közül a fluorid érdemel említést. de még az emlősök sem lennének képesek a járásra). hogy a madarak nem tudnának repülni. a legnagyobb teherbírást érjék el. A tömött csontállomány nagyon kemény. A Havers csatornákat keresztben Volkmann csatornák kötik össze. amely a térben hengerpalástnak felel meg. A gerincesek vázát legnagyobb tömegben csontszövet építi fel. Napi szükséglete 25 mg. A parathormont a mellékpajzsmirigy. A csontok felületét a csonthártya burkolja. keménységért és szilárdságáért pedig a szervetlen összetevők a felelősek. de állandó kalciumforgalom van a szövetek közötti folyadék és a vér. elősegíti a kalcium visszaszívódását a szűrletből és segíti a bélből való felszívást is. A lemezek és a gerendácskák . különösen a nagy megterhelésnek kitett részek. de termel kalcitonint a mellékpajzsmirigy is. A csontszövet a csontokban tömött csontállományt vagy szivacsos csontállományt képez . A kalcitotnin hatása ezzel ellentétes. Felnőtt egészséges emberben ez a folyamat egyensúlyban van. A szivacsos állomány csontlemezkék és csontgerendácskák hálózatából áll. A csontsejtek kihegyesedők nyúlványosak. illetve a csontszövet kalciumtartalma között. ez a hormon fokozza a kalcium beépülését a csontokba. A statika szabályai szerint helyezkednek el úgy. Egy-egy ilyen henger a csontszövet működési egysége. A szervetlen sók közül a legfontosabbak a kalcium. a kalcitonint a pajzsmirigy termeli elsősorban.és magnéziumortofoszfát. Külső felszíne sok kollagén rostot tartalmaz. A parathormon fokozza a csontok kalciumleadását. belső felszínét csontképző sejtek alkotják. Csontsejtekből és sejtközötti állományból álló kemény. hogy a lehető legkevesebb anyagfelhasználással. A csontsejtek térbeli elrendeződése szabályos. Egy-egy központi csatorna (Haverscsatorna) körül a mikroszkópi képben koncentrikus körökben helyezkednek el.

Ilyenek például a lapocka. Ilyen a gömbizület. varratos kapcsolódásról. Belül szivacsos állomány tölti ki őket. ezt nyeregizületnek (vagy ellipszoid izületnek) nevezzük. Két formája található a csontokban: a vörös csontvelő és a sárga csontvelő. a koponyacsontok stb. ez az izületi árok. tömött csontállomány képezi. A vörös csontvelőben történik a vér alakos elemeinek termelése. amelyeket vékony kötőszöveti réteg szegélyez Idősebb korra a varratok fokozatosan elcsontosodnak. Az izesülő csontfelszínek alakja egymásba illő. elmozdulás nem jöhet létre. ahol nagyfokú stabilitásra. A koponyacsontok egy részére jellemző. Kívülről az izületi tok burkolja be. a szalagok valamint a tok közötti szabad teret. és rövid csontok ilyenek például az ember ujjpercei. Kialakulásuk és alakjuk megszabja az illeszkedő csontok mozgási irányait. amelynek a csontok nekifeszülnek. Kétirányú mozgást biztosít például a majmok kéztő és alkarcsont izülete. A lapos csontok nagyfelületűek. belül üregesek. A magzati életben. . például a gerincesek combcsontizülete. A csontok összekapcsolódása teszi lehetővé a vázrendszer mozgatását. Belső rétege izületi folyadékot termel. A koponya egyes lapos csontjaiban levegő van. Az ízületes kapcsolódás izülettel megszakított összeköttetés két csont között. A varratos kapcsolódás ugyancsak nagyon stabil kapcsolódási mód. amelynek felszíni rétege folyamatosan megy át a csonthártyába. Legjellemzőbb az emlősök gerincoszlopában.A csontok üregrendszereit csontvelő tölti ki. ez az izületi fej. amely nagyfokú mozgékonyságot biztosít a két csont számára. az egyik domború. azok üregrendszerében pedig vörös csontvelő található. Az illeszkedő csontvégeket üvegporc borítja és tömöttrostos kötőszövetből álló izületi szalagok kapcsolják egymáshoz. ez feszes izület. A sárga csontvelő nagyobb része zsírszövetből áll. Középső szakaszaik falát vastag. ez tölti ki a csontok . például az emlősök keresztcsont és csípőcsont izülete. amelyben vörös csontvelő található. az izületi üreget. Porcos kapcsolódás esetén a két csont nincs közvetlen kapcsolatban egymással. ahol a csigolyák között lapos porckorongok biztosítják az illeszkedést. Az evolúció során ott jön létre. A hengerizület csak egyirányú mozgást biztosít. ilyenek például a lábszárcsontok. A csöves csontok henger alakúak. például az emlősöknél. majd az újszülött állatokban csak vörös csontvelő van. amelyek az illeszkedő csontok számára bármilyen irányú mozgást biztosítanak szabad ízületeknek nevezzük. A madarak vázrendszerében a repülés miatt számos csontkapcsolat összenövéssel válik igen stabillá. Kapcsolódási módjuk alapján beszélhetünk a csontok összenövéséről. Az összekacsolódó csontok szélei fűrészfogszerűen illeszkednek egymásba. A varrat kötőszövetes összeköttetés két csont között. A lapos izületek esetén . szilárdságra van szükség. A két csont egymáshoz képest egyáltalán nem tud elmozdulni. például a majmok ujjperceinek kapcsolódása. A csöves csontok méretük szerint lehetnek hosszú csontok. a másik homorú. Két csont között a legstabilabb összekapcsolódási mód a csontok összenövése. gyakran szabálytalan alakúak. Közöttük porcszövetből álló képződmény található. ezek a vastag felszíni rétegtől eltekintve szivacsos állományból állnak. Típusaik szerint lapos csontokat és csöves csontokat különböztetünk meg. viszonylag kis keresztmetszetűek. Azokat az izületeket. Végeik jellegzetesen kiszélesednek. ezekben sárga csontvelő van. Adott esetben képes vörös csontvelővé visszaalakulni. porcos kapcsolódásról és izületes kapcsolódásról. Összenőnek például a kereszt és ágyékcsigolyák és a lábtőcsontok és a lábközépcsontok összenövéséből alakul ki az egységes csűdcsont. a szegycsont. ez alakul át egyes csontokban sárga csontvelővé.

amelynek koenzime a koenzim-A. Gyökerei az anyagcserekutatásokhoz kapcsolódnak. a tripszint és a kimotripszint.” Határozza meg az enzim fogalmát! Határozza meg a vitaminok fogalmát! Bizonyítsa példákon az enzimek és a vitaminok működésének kapcsolatát! Mondjon példát egyszerű és összetett fehérjékből álló enzimekre! Milyen életműködésekben játszik szerepet a pepszin. És éppen ezért elégséges rendszerint igen kevés. Biológia I.B tétel: Az enzimekről Olvassa el az alábbi részletet (Fazekas-Szerényi. és ezáltal csak meghatározott anyag vagy anyagcsoport átalakulását segíti elő. egymástól szerkezetében eltérő enzim katalizálja. James Batcheller Sumner (1887-1955) amerikai biokémikus a babból előállított „ureáz” enzimet. a nikotinsav a B-vitaminok családjába tartozik.nagyfokú specifikusság jellemző. Számos enzim képes arra.Egyszerű fehérje például a pepszin.Mindhárom enzim peptidkötéseket hidrolizál. Az összetett enzimfehérjék nem fehérjetermészetű alkotórészei gyakran vitaminok. amelyekből kis mennyiség szükséges. század új tudományága volt. illetve megállítson. A vitaminok olyan. a kisebb peptideket bontja tovább lúgos közegben.) és válaszoljon a kérdésekre! „A molekuláris biológia a XX. hogy a fehérjékre jellemző sajátosságok az enzimekre mind érvényesek. amelynek alapvegyülete. Valamennyi enzim katalitikus hatású fehérje. ilymódon bizonyos folyamatokat elindítson. amelynek alapján kiderült . A XIX. a tripszin és a kimotripszin? Kifejtés: Az enzimek a sejtek biokémiai folyamatai katalizálják. Az enzimkatalízisre a szabályozottság a jellemző. . század 20-as. rendszerint összetett fehérje. hogy az enzimek fehérjék.szemben a legtöbb szervetlen katalizátorral . proteid. John Howard Northrop (1891-1987) amerikai biokémikus a harmincas évek elején azonosította a pepszint.-II. Minden enzim csak meghatározott folyamatot katalizál. összetett fehérje az acetilcsoportot szállító enzim. A pepszin a gyomorban savas közegben a polipeptideket kisebb peptidekre hasítja szét. Végül a hasnyál erepszinje fejezi be ugyancsak gyengén lúgos közegben a fehérjebontást aminosavakká. hogy környezeti hatásokra szerkezeti változással reagáljon. Fehérjetermészetükből következik. amelyek szintén fehérjének bizonyultak. A tripszin és a kimotripszin a hasnyál fehérjebontó enzime. kiderült a vitaminok és az enzimek kapcsolata is. Már 1904-ben kimutatták az enzimek szerepét az anyagcserefolyamatokban. a szervezet számára elengedhetetlenül fontos szerves vegyületek. 30-as éveiben már többféle enzim felépítését is megismerték. ezért biokatalizátorok. Az enzimekre . Ennek megfelelően a sejtekben a sokféle folyamatot igen nagyszámú. Enzimalkotórész például NAD+ koenzim.

Alját a nyelv és a mozgatóizmai. A koronát zománc fedi. A fogbél erekben gazdag és benne van a fog idege is. a nyelésben. Részt vesz a nyelv a táplálék nyállal való összekeverésében. A két nyelv alatti mirigy az állkapocs belső oldalához simulva. a foggyökeret kívülről cementállomány borítja. működését és szabályozását! Mit tud az egészséges táplálkozásról? Az ember előbelének szakaszai a szájüreg. a garat. a mellkasban a légcső mögött halad. a torokban találhatók a torokmandulák. A felső harmadában harántcsíkolt izmok. a rágóizmokkal. ide önti a váladékát a három pár nyálmirigy is. Az állkapocs alatti mirigyek. Az említetteken kívül kismértékben részt vesz még a légzés. Működésük a táplálék megragadása. hogy a tápcsatorna kezdeti részében vannak. Itt találhatók a garatmandulák is. a nyelőcső és a fülkürt. agyidegeken keresztül érkezik a nyálmirigyekhez. A falat nyelőcsőbe irányítását és a légcső védelmét biztosítja a nyeléskor záródó. A garatba torkollanak az orrüreg. ahonnan a végrehajtási utasítás a VII. fognyakra. A nyelőcső körülbelül 25 cm hosszú. A nyelés központja (mint valamennyi nyálkahártya reflexé) a nyúltagyban van. ezen belül a fogbél található. ezen helyezkednek el az ízérző fonál alakú. A garatból indul ki. A garat és a nyelőcső elülső részének harántcsíkolt izmai akaratlagosan összehúzódva továbbítják az ételt. és a táplálékkal bekerült baktériumok fertőzése ellen védik a szervezetet. gyökérre osztható. A fogak a felső állcsontba és az állkapocs fogmedreibe ékelődnek. elkezdi az összetett szénhidrátok bontását. innen indul a légcső.18. A nyelés során a falattá formált élelem a nyelőcsőbe kerül. a nyálkahártyát. A külső réteg alatt a különleges csontszövetből felépülő dentinállomány következik. A tétel: Az ember előbele Ismertesse az előbél szakaszait. egymást keresztező szakasza. 4 szemfog. tehát a garat a tápcsatorna és a légzőrendszer közös átmeneti. Felszínét nyelvhátnak is nevezik. A három pár nyálmirigyünk a szájüregen kívül helyezkedik el. A nyelv részt vesz a rágásban. melynek tetejét az elől kemény. A fog koronára.5 liternyi nyál. a keményítőt maltózra bontja. csupán annyiban. A tápcsatorna kezdeti szakaszának működése tehát igen sokrétű. mint a nevük is mutatja. A nyelőcső alsó felében a falat már akaratunktól függetlenül perisztaltikus mozgással jut a gyomorba. Működésük reflexes. így megkönnyíti a rágást és a nyelést. az állkapocs mögött. de kivezető csövük a szájüregbe nyílik. hátul a lágy. de befolyásolják a beszédképzésben a hang egyéni színezetét is. A szájüreg az ajkaktól a torokig terjedő üreg. gomba alakú. a falatot akaratlagos nyelvmozgással juttatjuk a garatba. . légzéskor felnyíló gégefedő porc. a nyelőcső és a gyomor. A fognyak a korona és a gyökér találkozásánál található. A nyálmirigyek váladéka a napi mintegy 1. ebből 8 metszőfog. csontos szájpadlás. a nyelv ízlelőbimbóiban keletkezett ingerület a nyúltagy nyálelválasztási központjába kerül. Az egyes szakaszok makroszkópos és mikroszkópos felépítését. levél alakú vagy körülárkolt ízlelőszemölcsök. amelyek nyirokszervek. A mandulák működése nem függ szorosan össze a táplálkozással. felaprózása. A nyelv a főleg a nyelvcsontról eredő harántcsíkolt izomszövetből álló izmokból tevődik össze. A maradandó fogazat 32 fogból áll. a nyelv alatt helyezkedik el. Ez egy bonyolult reflexfolyamat. csak izmokból felépülő szájpadlás képezi. amely megnedvesíti a táplálékot. az állkapocs alatt találhatók. oldalait a pofák határolják. Eközben a gyomorszájnál lévő izomgyűrű elernyed. az ízérzésben és nem utolsósorban a beszédben is. a fogakkal és az arcizmokkal együtt. A szájüregben találhatók a fogak és a nyelv. 8 előzápfog és 12 utózápfog. az alsó harmadában sima izomszövet veszi körül. majd a rekeszizmot átfúrva a gyomor szájánál torkollik a gyomorba. hüvelykújjnyi vastagságú izmos falú cső. A nyelés összetett reflex. a szájüreg. Közülük a fültőmirigyek a fülek alatt helyezkednek el. Emésztőenzimje a nyálamiláz. és a hőszabályozás (lihegés) folyamataiban is. és a IX. A szájüreg összeszűkülő része a torok. A perisztaltikus mozgást és az izomgyűrű megnyílását a bolygóideg paraszimpatikus hatású rostjai serkentik.

Ha tele van.). amelyet kívülről hosszanti.). gasztrint termel. de viszonylag magas a fehérjetartalmuk. mert elsősorban a telített zsírsavak nagy mértékű fogyasztása kedvezőtlen hatású. alkotórészeik nem kerülnek felszívódásra. A gyomor falának izomzata perisztaltikusan mozog. mint az állati zsíroké. A gyomor működésére a vércukorszint csökkenése is serkentőleg hat. percenként átlagosan ötször.3–10 %-ban biztosíthatja a természetes ivóvíz. hüvelyesek. mert ez oltja leginkább a szomjúságot. A tápcsatorna kelőbele a gyomorvégnél fejeződik be. tojás stb. Ha üres a perisztaltika éhségérzetet vált ki. de ezek a képezik azt a „ballaszt anyagot”. akkor még ennél is többet. A nyelőcső betorkollásánál van a gyomorszáj. amikor a táplálék a szájba kerül. Emellett a gyomor nyálkahártya vastag nyákréteget is termel. amely bevonja a nyálkahártyát és megvédi a gyomor belső falát a sósav ártalmas hatásától. hogy az étrendben . különösen a hagyományos konyhatechnikában.A gyomor egy horog alakú. 60% növényi eredetű fehérjét (burgonya. sok felesleges zsírt juttathat az emberi szervezetbe. az állati zsírt növényi olajjal kell helyettesíteni. páratlan szerv.minél több legyen a növényi rostot. Zöldséget és gyümölcsöt naponta kell fogyasztani. A gyomornedv elválasztása feltétlen reflexes folyamat. kenyér stb. A harag és a gyűlölködés a gyomornyálkahártya vérbőségét fokozza. Az izommozgást és a mirigyek tevékenységét a bolygóideg paraszimpatikus rostjai serkentik. Ezeket a rostokat az emberi emésztőenzimek ugyan nem tudják felbontani. A felsorolt táplálékok természetesen nem csak fehérjét tartalmaznak. Ehhez testtömegkilogrammonként 4–5 gramm szénhidrát felvétele szükséges. A gyomor szöveti hormont. tej. 40% állati (hús. A vízpótlás legegészségesebb formája a tiszta édesvíz fogyasztása. Ezzel szemben a félelem és a szorongás csökkenti a gyomor működését. A hasüreg felső részén. Amit lehet nem olajban. Központja a nyúlvelőben van. pepszint tartalmaz. A főzés és a sütés. Fehérjéből kell fedezni a napi energiaszükséglet mintegy 12 %-át. Fogyasztásuk ezért előnyös Az ember napi mikroelem szükségletét 0. a fehérjékből. A természetes vizek élettani értékét a bennük feloldódott ásványi anyagok határozzák meg. a zsírokból és a szénhidrátokból megfelelő arányban kell fogyasztani. A pszichés állapot is hatással van a gyomor működésére. középső nagy öblének alja a gyomorfenék. A gyomornyálkahártya termeli a napi mintegy 1 liternyi gyomornedvet. Ez azt jelenti. A napi energiaszükséglet 50–60 %-át szénhidrátok fogyasztásával kell biztosítani. Az egészséges táplálkozáshoz az energiát is szolgáltató szerves tápanyagokból. amelyre az embernél is feltételes reflexek épülnek. körkörösen futó és ferde lefutású simaizomszövetből álló izomzat borit be. rizs. Ezért az ételek elkészítéséhez minél kevesebb zsiradékot kell felhasználni.a megfelelő mennyiségű és egészséges összetételű gabonaféléken kívül . amely serkentőleg hat a következő bélszakaszok működésére. Ez testtömeg-kilogrammonként legfeljebb 1 gramm zsír fogyasztását engedi meg. és fokozza a váladéktermelést is. ha nagyobb a szervezet vízvesztése. és éhségérzetet vált ki. amelyek jelenléte – főleg a vastagbél egészséges működése szempontjából – nélkülözhetetlen. főleg . amely felerésznyi sósavat és fehérjebontó enzimet. majd bizonyos idő után adagonként a vékonybélbe juttatja tovább. A kellő mennyiségű növényi rost elfogyasztása a bélcsatorna egészséges működésének alapfeltétele. margarin) egészségesebb. Az egészséges táplálkozás alapvető feltétele az is. A kemény vizekben viszonylag sok a feloldott kalcium és magnézium. A növényi zsírok fogyasztása (olaj. A gyomornedv elválasztása akkor kezdődi meg. hogy testtömeg-kilogrammonként legalább 1 gramm fehérjét kell elfogyasztani naponta. meg-megkeveri a táplálékot. Ugyanakkor a vékonybél szöveti hormonja a gyomor működésére gátlólag hatnak. enyhén balra tolódva helyezkedik el. vitamint és ásványi sót tartalmazó ételek aránya. Naponta átlagosan 2–3 liter vizet kell fogyasztanunk. a rekeszizom és a máj alatt. A napi energiaszükséglet legfeljebb 30 %-át fedezhetik a táplálékban elfogyasztott zsírok. Belső felszínét mirigyeket tartalmazó nyálkahártya borítja.

prokarióta és a már sejtmaggal rendelkező . Ezek a korszerű konyhatechnikai eljárások jelentősen csökkenthetik a szervezetbe kerülő lipidek mennyiségét. A ma használt fejlődéstörténeti rendszerek az egyes csoportok . hogy a még sejtmag nélküli. ám azok egyre kevesebb közös tulajdonsággal rendelkeznek. de másban nem hasonlítottak egymásra. a megszokott ritmus betartása. Az étkezésben rendkívül fontos a rendszeresség.).nem zsírban kell kisütni. részleteiben jelentősen eltérő rendszerek mellett törnek lándzsát megalkotóik. mert aktív helyváltoztató mozgásra általában nem képesek. Eszerint egy fajba tartoznak azok az élőlények. abban a kérdésben nincs vita. könnyen el lehetett igazodni benne. az osztályokat törzsekbe rendezte. …. Linné valamennyi addig ismert fajt ellátott latin névvel. Végül merev sejtfaluk alapján a növények közé kerültek. kulturált körülmények megteremtése. amelyek segítségével a fajok áttekinthetőkké váltak. valóban csupán növények vagy állatok kerültek a rendszerezők elé. hiszen színanyagaik nincsenek. két főcsoportos felosztással. A mikroszkópos vizsgálódások megindulását követően az egysejtű szervezetek felfedezése tovább bonyolította a helyzetet. a családokat rendekbe. Bevezette a faj fogalmát. amelyek a porzók vagy a bibék számát tekintve megegyeztek ugyan. és megfogalmazta elnevezésük szabályait is. Felfelé haladva mind több fajt tartalmaznak. Az egészséges táplálkozáshoz az is hozzátartozik. a rendeket osztályokba. egy kategóriába kerültek azonban olyan növények is. mivel aktív helyváltoztató mozgásra nem képesek. végül is. mert nem voltak rokonok Rendszere ezért mesterséges rendszer volt. Az ízléses terítés. majd válaszoljon a kérdésekre! „Az élővilágot hosszú időn keresztül két nagy „országba” . Bár a gombák csoportja kezdettől fogva nem kis nehézséget jelentett. a növények és az állatok országába sorolták. családokba. hanem inkább mikrohullámú sütőben vagy grillező készülékben elkészíteni. Végül a törzsek a növények vagy az állatok országába kerültek. Ez érthető. a nyugodt. viszonylag keveset kell enni. a rendszerezés alapegységét. Az étkezések közötti. hiszen szabad szemmel történő vizsgálódás során. mert rengeteg felesleges kalóriát juttat a szervezetbe. A növényeket a virágokban található a porzók és a bibék száma szerint csoportosította. mint az eukarióta egysejtű és az eukarióta soksejtű szervezetek között. eukarióta sejtek között sokkal jelentősebb különbségek vannak. Linné megalkotta a rendszertani kategóriákat is. hogy a fotoszintetizáló egysejtűeket a növények. Ez egyenletessé teszi a bélcsatorna működését. ugyanakkor az állatok közé sem lehetett sorolni őket. Bár nagyon sokféle . a növények közé kerültek. Olvassa el az idézetet (Fazekas-Szerényi: Biológia I. hogy naponta többször. Rendszere egyszerű volt. a nemzetségeket magasabb rendszertani kategóriákba. magas energiatartalmú ételek rágcsálása viszont a lehető legártalmasabb.” Ki rakta le a rendszerezés tudományos alapjait? Miért tekinthetők az első rendszerek mesterséges rendszereknek? Mi a különbség egy mesterséges és egy természetes rendszer? Mit értünk fejlődéstörténeti rendszeren ? Ismertesse a korszerű rendszerek fő csoportjainak osztályozási szempontjait! Kifejtés: Az élővilág áttekintésére szolgáló rendszerezés ma is használatos alapjait Karl Linné svéd természettudós rakta le az 1735-ben megjelent meg „A természet rendszere” című munkájában. Eszerint a rendszerezés szerint valamennyi magasabb kategória magába foglalja az alatta lévő kisebb rendszertani egységeket. mint „hasadó gombák” A mai korszerű rendszerek szakítottak a hagyományos. a nyugodt és alapos rágás a jó étvágy és az egészséges emésztés elengedhetetlen feltétele. és egymás között párosodva termékeny utódok létrehozására képesek. a vonzó tálalás. a kérdés megoldódni látszott. Meghatározott szempontok szerint nemzetségekbe sorolta őket.-II. a fotoszintézisre nem képes szervezeteket pedig az állatok közé sorolták. B tétel:Az élővilág rendszerezéséről. A baktériumok azonban a gombákhoz hasonlóan nem illettek egyik csoportba sem. amelyek lényeges külső tulajdonságaikban és belső felépítésükben megegyeznek. Azzal.

vagy a zöld szemesostoros. elkülönült sejtmagjuk még nincs. A rendszerezési alapelv az. Ilyenek a baktériumok. A fejlettebbek eukarióták már sok sejtből állnak. A fentiek alapján a mai korszerű rendszerek az élőlényeket három nagy körbe és azon belül öt országba sorolják : Sejtmag nélküli szervezetek: Prokarióta egysejtűek országa Sejtmagvas szervezetek: Egysejtű eukarióták Eukarióta egysejtűek országa Soksejtű eukarióták Növények országa Gombák országa Állatok országa . az egysejtű eukarióták és a soksejtű eukarióták egy-egy fő csoportot képeznek. a prokarióták. A korszerű rendszerek szakítottak ezzel a „két országra” történő felosztással. Az eukariótáknak már van sejtmagjuk.feltételezett rokonsági kapcsolatai alapján készülnek. például az óriás amőba. A prokarióták a legegyszerűbb felépítésű egysejtű szervezetek. hiszen energianyerés céljából növényeket vagy más állatokat fogyasztanak. az ősibb típusaik még egysejtűek. Valamennyi élőlényt hosszú időn keresztül vagy a növények vagy az állatok közé sorolták. ezért a fejlődéstörténeti rendszerek természetesek. hogy a három nagy fejlettségi szint. Felosztásuk a táplálkozás módja szerint történik: az autotróf növények a szerves anyag termelői. . Az elfoglalt helyük a feltételezett származási kapcsolataikat is tükrözi. és a rendelkezésre álló legtöbb ismeretet próbálják a rendszerezéshez felhasználni. a heterotróf állatok a fogyasztók. Az ugyancsak heterotróf anyagcseréjű gombák pedig lebomló anyagokkal táplálkoznak.

Hasonló viszony van az orrszarvúak és a vízilovak valamint az őket a külső élősködőktől megszabadító pásztorgémek között. Az előbbi a fenyőfélékre és a lombos fákra jellemző. Közvetlen hatás például. hogy az egyes populációk hogyan hathatnak egymásra! Hogyan ismerhető fel a szimbiózis és a parazitizmus. parazita és kommenzalista élőlényekre. gombák. csigák (például nálunk a kapotnyak). mert az algabevonat miatt a sekély parti vízben felismerhetetlenné válik. a talajban. A honi növények közül ilyenek a lucernák. Ugyancsak alliancia a „rejtegető mutualizmus is”. vagy akár mind a két vizsgált populáció számára is. kölcsönösség. Hasonlóan alkalomszerű. A zebrák kiválóan hallanak. növények és állatok között. a vízben egyaránt. „Tisztogató mutualizmus” hazai viszonyok közepette is megfigyelhető. Az evolúció során ez a viszony akkor vált szorossá. A . Jellegében. ha egy zsákmánypopuláció egyedszáma lecsökken az hatással van a zsákmányoló populációra is. közvetett. sőt denevérek általi megporzást is. madarak (például a golgotavirágok. hogy egy kapcsolat szimbiózis-e vagy kommenzalizmus? Hozzon példát az emberi szervezeten belül szimbionta. A tétel: Populációs kölcsönhatások Mondjon példákat arra. Tipikus példája az együtt legelő struccok és zebrák vagy antilopok kapcsolata. főleg méhek és poszméhek végzik. A mindkét populáció számára előnyös kapcsolatok gyűjtőneve mutualizmus. Kialakulhat mikroorganizmusok. az ektotróf és az endotróf mikorrhiza. amikor egy-egy fajra szűkült le a megporzó állatok köre. amelyeket csak néhány poszméh faj képes megporozni. hiszen nehezebben tudja megszerezni a táplálékát. hogy két faj egyedei kerülik-e egymást vagy éppen vonzódnak a másikhoz ? Eldönthető-e megfigyelés vagy kísérlet útján. a hátrányos hatást — jellel jelöljük. Egyik ilyen kapcsolaz az allaiancia. ha egy populáció egy másik populációval táplálkozik. alkalomszerű mutualizmus. az elfogyasztott populáció számára viszont a viszony egyértelműen hátrányos. kolibrik). a mikorrhiza. a fényszegény gyepszintben élő faj elszívhatja az őt árnyékoló populáció elől a vizet stb. A populációs kölcsönhatások előnyösek is és hátrányosak is lehetnek az egyik. gyakran kutatnak élősködők után a legelő szarvasmarhákon seregélyek. Olykor a gombák növényi hormonokat vagy hormonhatású anyagokat is termelnek. Két formája ismeretes. akár a struccok őrszeme riaszt. de az egyik populáció számára nélkülözhetetlen mutualista kapcsolat az állatok általi virágmegporzás valamennyi formája. hogy a zsákmányoló populáció számára előnyös a másik populáció elfogyasztása. tartalmában és mélységében igen árnyalt és nagyon sokféle lehet. mind a két csapat azonnal menekül. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének biotikus faktorait. Az is nyilvánvaló. A mutualizmus a legkülönbözőbb élőlénycsoportok között létrejöhet. ám ismerünk legyek (például a konytvirágok esetében). A megporzást általában rovarok. a viszony jele 0. vagy az orchideák közül a bangók. a másik. cserébe pedig kész szerves anyagot kap. A zebrák és a struccok is őrszemet állítanak. A gomba általában vizet vesz fel és ionokat juttat a növényeknek. Ezek figyelembevételével szoktuk a kapcsolatokat csoportosítani. mi mutatja a különbséget ? Milyen megfigyelés vagy kísérlet igazolhatja. számos tengeri rák kültakaróján telepszenek meg zöldmoszatok. közvetlenül vagy közvetve hatnak egymásra.19. ha például elfogja a másik elől a fényt stb. a szárazföldön. amelyektől a rák nem is akar megszabadulni. Az előnyös hatást +. Ha a kapcsolat az egyik fél számára teljesen közömbös. amelyet magyarul gombagyökérnek is szoktak nevezni. Ugyanakkor ezekben a példákban is jól tükröződik a kölcsönhatás jelleg: például. amely két populáció közötti laza. Akár a zebrák. a struccoknak viszont a szemük jobb. s ezek egészségünkre gyakorolt hatására! Az egy élőhelyen együtt élő populációk kölcsönhatásban vannak egymással. Gombafonalak és magasabbrendű növények tartós viszonya.

A szimbiózis meglehetősen szoros mutualizmus két populáció között. bőrmaradványokkal. fogyasztják el. sőt ellátást is nyújt. amelyek fontos táplálékul szolgálnak a hófajdok számára is.és sakálfajok. mert az élettevékenységek szinte minden körében megfigyelhetők az ilyen jellegű kölcsönhatások.költő-. Gyüjtőnéven kommenzalizmusnak nevezzük a + . A hangyák vendégei között azonban sok bogárfaj is akad. helyül más fajok által készített építményeket használ. A gombafonalak sűrű tömegben borítják be a gyökereket. Az endotróf mikorrhiza esetén a gombafonalak a növények gyökereinek a sejtjeibe is belenőnek. Ebben az esetben egy populáció lakó-. azok táplálkozási maradékait fogyasztó populációk. A több ezer méter mély tengeri árkok mentén kén-hidrogénben gazdag forró források törnek fel. Némely gomba esetében fajspecifikus a kapcsolat. hogy a járomspórás gombák vagy a fejepenészek gombafonálzata nélkül a kicsírázott növény nem tud továbbfejlődni. szünókia. de a sejtekbe nem nőnek bele. A magányosan költő pehelyrécék fészkeiket rendszerint a csértelepek közvetlen közelébe rakják. — kölcsönhatásokat. Az együttlakó populáció úgy húzódik egy másik populáció közvetlen közelébe. A hófajdok azonban nagy hó alól a zuzmók kikaparására nem képesek. . A kommenzalizmus magyarul asztalközösséget jelent. peterakó stb. A tollal. helyenként a sejt közötti járatokba is behatolnak. amikor az egyik populáció a másik testváladékát fogyasztja és cserébe menedéket. A kommenzalizmus egy másik formája az együttlakás. Például. A tengerekben számos apró rák és halfaj keresi szívesen a helytülő csalánozók védelmet nyújtó közelségét. ezért csapatostul kísérik a tarándszarvasokat és az ott hagyott maradékok jelentenek táplálékot számukra. ezért ezeket a gombafonalak bocsájtják rendelkezésre. Ide sorolható a gólyafészkek oldalában költő verebek példája is. az rendszerint tudomást sem vesz róla. Tipikus kommenzalista kapcsolat a nagyobb ragadozók és a körülöttük élő. és ott hólyagszerűen kiszélesedve nagy felületet hoznak létre a gombafonal és a növényi sejt között. például a barna gyűrűstinorú csak az európai vörösfenyővel él együtt. A baktériumok a kagylók kopoltyúiban élnek és a kénvegyületek oxidációjával nyert energiájukat megosztják a gazdasejtekkel. hogy a hangyák rendszeresen felkeresik a tápnövényükön táplálkozó. például holyvák (az Atemeles nemzetség fajai) és hangyabogarak. A pillangós virágúak gyökérzetében Rhizobium baktériumfajok élnek a növényi sejtekkel szoros együttélésben. 0 kapcsolatok legtipikusabb példáit a táplálékszerzésben találni. Ezért üresen álló odvakat foglal el és azokban neveli fel a fiókáit. Állatpopulációk között kialakuló szimbiotikus kapcsolat a szimfilia. vagy a bolyukba hurcolják azokat és gondoskodnak róluk. parőkia. hanem költésre a vetési varjak elhagyott fészkeit használják. A kék galamb faodvakba fészkel. Ezek mentén kénbaktériumok és mélytengeri kagylók élnek szimbiózisban. mert védelmet remélnek az éber és harcos madaraktól. marabu stb.gombafonalakkal kapcsolatba kerülő gyökerek rövidebbek és vastagabbak lesznek. Ugyanakkor hiba lenne csupán erre a területre leszűkíteni. Orchideáink nagy többségére az jellemző. Kalapos gombáink többségére ez jellemző. Az ilyen típusú együttélés klasszikus példái a zuzmók . amelyekből oxigénhez jutnak. száradó csontok inas maradványaival táplálkozó Trox-bogarak csak madárfészkekből kerülnek elő. hogy közben a másikat a legkisebb mértékben sem károsítja. Jól ismert. ugyanis a csíraszervezet önmagában nem képes vizet és tápanyagot felvenni. hogy a +. A kékvércsék például nem építenek fészket. A növényevőknek is meglehetnek a maguk kommenzalista kísérői. ám odú készítésére a csőre alkalmatlan. Afrikában például az oroszlánok zsákmánymaradványait különböző keselyű. Például a tarándszarvasok egyik fő táplálékát a tundrán a különböző zuzmófajok jelentik. Az elnevezés arra utal. (Kiegészítő anyag:Sajátos kommenzalista kapcsolat a beköltözés. a foltos hiéna. sok rövid oldalgyökeret fejlesztenek. A nagyobb madárfészkek például szinte nyüzsögnek a különböző rovaroktól. édes váladékot termelő levéltetveket.

sőt kisebb halak. ragadozásról beszélünk. a másik populációnak ebből azonban semmiféle előnye nem származik. Gyakori. Ebben az értelemben forézis az emlősök szőrzetébe beleakadó termés. azzal táplálkozik. A mi éghajlati körülményeink között különböző kéreglakó (kortikol) moha. A +. például a bujkálóhalak (Fierasfer-fajok) stb. Ezek az obligát paraziták. számos típusa ismert. . amely során egy populáció — a predátor — részben vagy egészben egy másik populációt — a prédát — fogyasztja. Az élősködő szervezet egy másik szervezet — a gazdaszervezet — testanyagaival táplálkozik. A növényevés és a ragadozás között lényeges különbség. amelyben egy populáció egy másikat valamilyen formában szállít. A ragadozás prédája a zsákmány. ha egy populáció puszta létével egy másik populáció számára biztosítja az életfeltételeket. növényevésről.és zuzmófajok állnak hasonló viszonyban az aljzatul szolgáló szervezetekkel. A trópusi esőerdőkben önálló szintet képeznek a rátelepedett életmódot folytató epifiton fajok. — kölcsönhatások a populációk közötti alapvető viszony. A tengerek életközösségeiben a helytülő életmódot folytató állatok gyakran használják aljzatul egyes . szívógyökereiket a gazdaszervezet faelemeibe növesztik és a vizet valamint a szervetlen ionokat szívják el. hosszabb ideig nélkülük életképtelenek. A madarak tollazatában élő rágótetvek. a parazitizmus is. A élősködés egy sajátos formája a növényvilágban előforduló félparazitizmus. csupán károsodik.) A kommenzalista viszony legtágabban értelmezett kapcsolata. Ektoparazita a gerincesek vérével táplálkozó marhabögöly. melynek során a gombapopuláció anyagcsereterméke a baktériumok szaporodását . A 0. amelyek az egyik fél számára hátrányos. Például a szagos mügés bükkösökben a bükk árnyékoló hatása teremti meg a szagos müge számára a létezés feltételeit. Egy ragadozó populáció saját fajtársainak fogyasztása a kannibalizmus. A hiperparaziták lárvái egyes parazitaként élő rovarlárvákban — fürkészlegyek vagy fürkészdarazsak lárváiban — fejlődnek. a denevérlegyek a gazdaszervezetet nem hagyják el. a vajvirág fajok stb. amely bizonyos mikroorganizmus populációk. tengeri uborkák belsejében tartózkodnak vagy oda menekülnek veszély esetén. hogy a növényevés során a préda rendszerint nem pusztul el.Valamilyen formában szinte minden populációt érint a predáció. A kommenzalizmus növényvilágban és állatvilágban egyaránt elterjedt formája a rátelepedés. ha állat. Egyes rákok. Ilyenek az élősködő taplógombák. lényegesen gyorsabb mozgású fajokra kapaszkodva vitetik magukat. az elszívott nyersanyagokat már maguk alakítják át szerves vegyületekké. A rovarfogó növényeket ragadozónak tekintjük. hogy táplálkozás után elhagyják a gazdaszervezetet.is. a gyötrőszúnyog vagy a közönséges kullancs. Mikroroganizmusok között. a lázállatkának terjedése a foltos maláriaszúnyog által stb. baktériumok és gombák között lép fel. Az élősködés különleges esete a hiperparazitizmus. Fotoszintetizálnak. Tágabban értelmezve ez olyan populációs kapcsolat. például a sárga fagyöngy. a denevérek élősködői. A rátelepedés sajátos formája a vitetés. Tágabban értelmezve vitetés minden olyan kapcsolat. endoparazitizmus esetén a gazdaszervezet belsejében él.Előfordul. Ektoparazitizmus esetén a parazita külső testfelületen él. állat. Ha a préda növény. A félparazita szervezetek. hosszabb ideig is képesek a gazdaszervezet nélkül élni. epőkia. hogy például a tengerek gályatartó halai más. — kölcsönhatások olyan populációs kapcsolatok. ezért fakultatív parazitáknak tekintjük őket. Hasonló populációs kölcsönhatás az élősködés. a fürkészdarazsak lárvái. Közülük legismertebbek a broméliák és a különböző páfrányfajok. Ez az entőkia.és növénypopulációk között egyaránt előfordul. hogy egy egyed egy másik faj testének belsejében talál menedéket.rendszerint lényegesen nagyobb testű állatok kültakaróját vagy külső vázát. Ilyen az antibiózis. Közös sajátosságuk. A zsákmányul szolgáló populáció és a ragadozó populáció egyedszámának alakulása között összefüggés mutatható ki. a malária kórokozójának. a forézis is.

Kompetítorok a ragadozó madarak is. Az egyik növénypopuláció lehullott leveleinek.). hogy az ősi kaukazoidok köréhez állt közel. vízért. Ugyanakkor a növények között is számos olyan akad. Ismerünk olyan mikroorganizmusok által termelt anyagokat is. Sivatagos. sőt el is pusztulhatnak. mely már a modern mongolidok és europidok kialakulása előtti időben is élt. tápanyagokért stb. Az egyedszám. ezek a marazminok. Magasabbrendű növényekre jellemző kölcsönhatás az allelopátia. vagy a növény olyan vegyületeket ad le a környezetébe. (Kiegészítő anyag: Az antibiózis és az allelopátia nem választható el élesen egymástól. ezért "osztják fel" egymás között a rendelkezésre álló teret. Például az ecsetpenészekhez tartozó Penicillum és Aspergillus fajok olyan anyagcseretermékeket — antibiotikumokat — adnak le.meggátolja. az ausztralidok (az ausztrál őslakók) kevés ma élő tagja egy ősi típust képvisel. hogy vízszükségletüket biztosítsák. például a fokhagyma.. negridok. a vadászterületért. kizárólag elhalt hámot fogyasztó atkák is. –) és kompromisszumra kényszeríti őket. a szaporodóképesség. a szem alakja és színe. Ember esetében szimbionta kapcsolat például a vastagbélben élő vitamintermelő baktériumokkal való viszony. Más az arc felépítése. B tétel: Az emberfajtákról Olvassa el az idézetet (Fazekas-Szerényi: I. melyek kissé eltérő szelekciót okoztak. amely baktériumőlő hatású kémiai anyagokat. mert csak így tudnak elég nagy gyökérzetet fejleszteni ahhoz. Ez a neutralizmus. Feltehető. és a lombkoronaszintben repkedő tarkaszövő lepke populációs kapcsolata.-II. A természetben . A nagyrasszok testfelépítése elsősorban a csontváz és a koponya tulajdonságaiban tér el egymástól. Az emberfajták kialakulásában elsősorban az eltérő mutációk és a különböző környezeti hatások voltak meghatározó tényezők. életműködéseire stb. Régóta megfigyelt tapasztalati tény. Ez a versengés. Ilyen viszonynak tekinthető például egy nyíres talajszintjén élő erdei ganéjtúró bogár. a bőr. amely más populációk szaporodására. kedvezőtlen hatású. változásának megfigyelésével következtetni lehet a közöttük lévő kapcsolatra. de az is előfordulhat. majd oldja meg az utána következő feladatokat! „Az emberfajták kialakulása a szelekcióval végbement alkalmazkodás legfeltűnőbb következménye. az orr alakja. kompetíció valamennyi populációra nézve hátrányos ( –. de kommenzalisták az ember szőrtüszőiben megtelelepedő. A mikrorganizmusok egy része viszont kommenzalista. úgynevezett fitoncidokat tartalmaz. A zeller által a talajba leadott anyagok gátolják a karalábé és a dohány fejlődését stb. vagy a baktériumokat elpusztítja. Ez igaz a szimbiózisra és a kommenzalizmusra is. parazita számos megbetegedést okozó baktérium. Fontos tényező volt az elszigetelődés is. növények esetében a fényért. Például a dió komposztálódó lombjából felszabaduló juglin nevű anyag sok növény magja számára csírázásgátló hatású. az ivari partnerérét stb. a „komfortérzés” stb.) Élőhelyeiken a populációk szüntelen harcot folytatnak egymással a korlátozott mértékben rendelkezésükre álló erőforrásokért. mongolidok. a haj színe és jellege. sőt a növekedés ritmusa is…” . Két populáció egymáshoz való viszonyát a populációk vizsgálatával el lehet dönteni. A ma élő emberek túlnyomó többsége három nagyrasszba sorolható: europidok (kaukazoidok). hogy bizonyos növények más növényekkel együtt ültetve nem fejlődnek megfelelően. A negyedik nagyrassz. maradványainak bomlástermékei között olyan vegyületek vannak. hogy két együtt élő populáció semmiféle hatással nincs egymásra. félsivatagos területeken a korlátozott vízkészlet következtében helyezkednek el egymástól meghatározott távolságra a szárazságtűrő cserjék.igaz nagyon ritkán -. a fej-vagy a lapostetű. amelyek a baktériumok nagy többsége számára mérgezőek. amelyek a magasabbrendű növényekre hatnak gátlólag. állatok esetében a táplálékért.

A különböző rasszokhoz tartozó emberek házasságából született gyerekek (is) bizonyítják. Egy populáció a mutációk következtében sohasem egyforma egyedekből áll. Az emberi populációk szabad keveredése a történelem során nagyfokúvá vált. A populáció egyedei közül a fennmaradásra és a továbbszaporodásra is a legtöbb esélyük a kedvező tulajdonságokkal rendelkező egyedeknek van. mert alkalmazkodnak a környezetükhöz. hogy az emberfajták testileg és szellemileg tökéletesen egyenértékűek. és a fejlettségbeli eltérések az egyenlőtlen ütemű és különböző irányú társadalmi fejlődésből erednek. Az egyedek változatossága az evolúció szempontjából nagyon fontos.Mit értünk mutáción? Mi a szelekció? Mit értünk a populációk elszigeteltségén? Mutassa be a ma élő emberi nagyrasszok jellemző tulajdonságait! Kifejtés: A mutáció hirtelen fellépő. majd később az egyes populációik között megszűnhet a kapcsolat. hanem a legrátermettebbek fennmaradásbeli és szaporodásbeli előnyét is. a bőr és haj színében. ugrásszerűen jelentkező öröklődő tulajdonságváltozás. a mongolid. napjainkra az emberfajták földrajzi elkülönülése kismértékű. A rátermettség tehát elsősorban nagyobb továbbszaporodási képességet jelent. A mai embernek négy földrajzi alfaja vagy rassza (szokták a fajta kifejezést is használni) él a Földön. ezért az egyes populációk egymástól eltérővé válnak. . az orr alakjában. Az egyes populációk elfoglalva a számukra kedvező élettereket előbb elterjednek. Az egyes rasszok az arc felépítésében. Az elszigetelt populációk változó környezetében később más és más adottságok jelenthetnek szelekciós előnyt. A természetes szelekció nemcsak a kevésbé életképesek kipusztulását jelenti. a negrid és az ausztralid. Alapja a genetikai állomány megváltozása. Ezek az europid. a szem alakjában és a növekedés ritmusában különböznek egymástól. azaz elszigetelődnek egymástól.

Az információközlés mindaddig egyirányú. az állatok által termelt többnyire illékony vegyületek szolgálnak. annak továbbítása. Különösen fejlett rovarok és az emlősök kémiai kommunikációja. Ennek során az információt útjára bocsátó élőlény a közlemény tartalmát jelekké alakítja át. az információs csatornán keresztül jut el az üzenetet felfogó. A mirigyek egy része a testfelületre torkollik.) A feromonok a viselkedési választ tekintve több csoportba sorolhatók. aldehidek és ketonok vannak. ahol feromontermelő mirigyek nyílásai vezetnek ki. Mivel az élőlények nemcsak kapnak. A mézelő méh dolgozójának kültakarójában 17 olyan pontot azonosítottak. Ilyen például a nyolc szénatomszámú propil-izobutil-keton vagy a hét szénatomos heptanon. de territórium jelző funkciójuk is van. poloskák – adott áttelelő helyen való összegyűlése ilyen hatású feromonok nyomán következik be. a fullánkcsatornába stb. Az egyébként fejlett kommunikációjú madarak esetében eddig csupán egy fajnál (villás viharfecske) sikerült a feromonok kommunikációs szerepét kimutatni. termikus és elektromos kommunikációról beszélhetünk. vizuális. A gyülekezési feromonok hatására mindkét ivar tömörülése. A kémiai kommunikáció alapjául különböző kémiai információhordozók . A leadott kommunikációs jelzések alapján kémiai. hanem szinte folyamatosan adnak is információt a környezetüknek. Az információadás. Ezeket gyűjtőnéven feromonoknak nevezzük. illetve az érkező információ vételének általános szabályai az élőlények kommunikációjára is érvényes. A diszperziós feromonok éppen ellenkezőleg. (A feromon két görög eredetű szó. Az akusztikus kommunikáció hangjelzések leadása és azok felfogása és „értelmezése” révén történik. A vizuális kommunikáció látható jelek segítségével valósul meg. és a hormon = serkenteni kifejezésekből származik. de ürül feromon a nyállal és a vizelettel is. Az egyik állat helyvagy helyzetváltoztató mozgása információt szolgáltat egy másik egyed számára.20. amely adott közegen. a pherein = vinni. mások a szájüregbe. Már az egysejtűeknél is bizonyított feromonszerű anyagok jelenléte. A riasztóferomonok a fajtársakra nézve menekülésre késztető hatásúak. Feromonok az állatok legkülönbözőbb testtájain termelődnek. A nyomjelző feromonok az emlősöknél például ivarok egymásra találását segítik. arra nem reagál. jogos kölcsönös információcseréről beszélni. Ilyen riasztóferomonokat számos hal . az egyedek szétszóródását eredményezik. A selyemlepke ivari feromonja például a bombykol egy alkohol. Számos együtt áttelelő rovar – például katicabogárfélék. érintési. Az emlősök feromonjainak egy része is közvetlenül a kültakaróra kerül. Kémai kommunikáció a madarak kivételével valamennyi állatcsoportra jellemzőek. A tétel: Az állatok kommunikációja Mit értünk kommunikáción ? Hogyan csoportosíthatók az állatvilág kommunikációs formái? Milyen állatcsoportokra jellemző a kémiai kommunikáció? Hol termelődnek a feromonok? Milyen kémiai összetételűek a feromonok? Hogyan csoportosíthatók kommunikációs tartalmuk alapján? Melyik állatcsoportra jellemző a vizuális kommunikáció? Melyek a vizuális kommunikáció típusai? Mit nevezünk az etológiában darwini antitézis elvnek nevezni? Mi jellemzi az akusztikus kommunikációt ? Hogyan képezik a leadott hangot az egyes állatcsoportok ? Mely állatcsoportok képesek ultrahanggal kommunikálni? Mit értünk érintési kommunikáción? Melyek a leglényegesebb tulajdonságok az állati és az emberi kommunikáció között ? A két vagy több állat között megvalósuló kölcsönös információcserét az állatok kommunikációjának nevezzük. Az erdei vöröshangya feromonjai között oxovegyületek.) A feromonok kémiai „dekódolására” a kémiai érzékelés szolgál . (Kiegészítő anyag: Az eddig megismert feromonok többsége egyszerű szerkezetű vegyület. csoportosulása figyelhető meg. Észlelésében a fényérzékelő receptorok játszanak fontos szerepet. míg azt az információt fogadó másik egyed nem észleli. a jeleket értő és azt a saját számára „dekódoló” élőlényhez.

A szentjánosbogarak hímjei repülés közben fényt bocsájtanak ki. Valójában ez a táncnyelv is kombinált információközlés.és időbeli sajátosságai egyaránt nagyon fontosak. számos állat képes az infrahang és az ultrahang érzékelésére is. másrészt vonzza a nőstényeket. és kabócák különböző mozgó testrészek kitines felületének összedörzsölésével képeznek hangot. A . A dürgés esetében például rendszerint a hím a színes dísztollait szétteríti stb. mozgásának középső szakasza. hogy a fajon belüli társas kapcsolatokban szereplő kommunikációs jelzéseknél az ellentétes jelentést ellenkező mozdulatok teszik egyértelművé. ennek megfelelően zárt genetikai programon alapuló mozgássorozat. A vizuális kommunikáció más eseteiben magának a mozgás tényének van jelentéstartalma. kirepülnek és megkeresik a táplálékforrást. A hangokkal való kommunikáció igen elterjedt információátviteli forma az állatvilágban. Hasonlóan a szexuális viselkedésforma kommunikációs eleme a dürgés is információs tartalommal rendelkező. Az állat a nagy olló integető mozgásával egyrészt távol tartja magától a többi hímet. amelyek két állkapcsukat dörzsölik egymáshoz. Az emberi érzékelhető hangtartományhoz (1620 000 Hz) képest. azaz a látás útján szerzett információ sok gerinctelen állatnál is. csökevényes. míg az alárendelt leereszti. A vizuális kommunikáció egyik legmagasabb szintű formája a méhek táncnyelve. A kommunikáló állatnak olyan különleges jeleket kell kibocsájtania. Ezeket általában a nőstény termeli és a hímek segítségükkel nagy távolságból is képesek rájuk találni. de akadnak olyan fajok is közöttük. A hím integetőrák első lábpárjának csak egyik ollója fejlett. Az egyes vizuális kommunikációs formákat nem lehet élesen elválasztani egymástól. amelyek egyértelműen elkülönülnek a háttérzajoktól. Például a domináns kutya a farkát és a fejét magasra emeli. és olyan speciális hallóreceptorokkal kell rendelkeznie. A kétéltűektől kezdődően alapvetően a tüdőből kiáramló levegő kelt hangot. A felderítő útról visszaérkező dolgozók a kaptár belsejében táncba kezdenek. sáskák. de más fajbelieknek is. megízlelik a hozott mintát. A társak esetében segítheti a nemek egymásratalálását. majd. másik faj számára lehet riasztó jellegű stb. (A csörgőkígyók csörgésének biológiai jelentősége ma mér tisztázatlan. valamint a függőleges által bezárt szög megegyezik a táplálékforrás és a Nap által bezárt szöggel. Hasonlóan egyes csontoshalak is vázrendszerük két szomszédos elemének összedörzsölésével képesek akusztikus kommunikációra. ereje. A tücskök. ugyanis a csörgőkígyók gyakorlatilag süketek). hangszíne. ezzel hívják fel magukra a figyelmet a fűben üldögélő röpképtelen nőstények előtt. Közeli lelőhelyet a körtánc. Ezt a növényvédelem részben kártevő előrejelzések formájában. A szexferomonok a partner szexuális viselkedésére vannak hatással. a sáskák egy része a lábukat dörzsöli össze vagy a szárnyuk pereméhez. távolabbit a rezgőtánc jelez. ha a csónakból nem túl messzire dobva úszóval horgászunk!). A tücskök szárnyaik kitinléceit dörzsölik egymáshoz. Már Darwin is felfigyelt arra. a másik kicsi. mivel irányjelzést nem kaptak. Az integetőrákok számos faja ismert. megtapogatják a táncolót. Az állati kommunikáció szempontjából a hang hullámhossza. ezek „integető” mozgásában különbségek vannak. a legtöbb esetben ezek kombinációi fordulnak elő. de különösen a gerinces állatoknál a legfontosabb az egyedek és a fajok kölcsönös kapcsolatában. A vizuális kommunikáció. A rezgőtáncban a nyolcashoz hasonló vonal mentén táncol a méh. A körtánc közben a kaptárban lévő méhek körülveszik . részben a hímek szexcsapdákkal történő összefogására ki is használja.bőrsérülését követően sikerült igazolni. Az állatok színe és rajzolata gyakran nyújt optikai információt a fajtársaknak. szöcskék. hiszen a kaptár belsejében meglehetősen sötét van. amely ezeknek a hangoknak a felfogását is lehetővé teszi számára. A fényjelzésekre a nőstények ugyancsak fényfelvillantásokkal válaszolnak. Fény kibocsájtása ugyancsak információs tartalommal bír. a hangképzésüknek tehát biológiai funkciója van. és a méhek tapintással és hallással egészítik ki az információ átvételét. (Ezért horgászati szempontból nem igazán jó ötlet a már zsákmányul ejtett halat haltartó szákban a csónak mellett a vízben tartanunk. frekvenciája tér.

amely elsősorban a táplálékkeresést és a térbeli tájékozódást szolgálja. és önmagukban szaporodni sem tudnak.madárhang képzési helye az alsó gégefő. mennyi mindent fejezhet ki az emberi kommunikációban is! Az állatok kommunikációja az ember beszédéhez hasonlítva attól jelentős különbségekben tér el. Az érintési kommunikáció az állatok közvetlen érintkezésén alapszik. Az ultrahang érzékelésére egyes bagolylepke-fajok is képesek. Feltehetően több száz millió évvel ezelőtt sejtekből kiszakadt. Gondoljuk csak el. hogy egy sejtbe bejutó vírus örökítőanyaga kiszabadul a fehérjeburkából és a sejtet arra készteti. és bizonyos mértékű önállóságra szert tett.” Miért nem találhatta meg Pasteur a veszettség kórokozóját? Határozza meg a vírus fogalmát! Milyen felépítés jellemző a vírusokra? Hogyan terjednek el? Említsen meg néhány növényi. hanem egyre többet. A sejt nem (vagy csak későn) ismeri fel az idegen örökítő anyagot. csupán örökítőanyagból. A kórokozásuk alapja az. hogy valamilyen kórokozó szervezetnek feltétlenül jelen kell lennie. aki felállította a betegség baktériumelméletét. Ezért nem tekinthetők a prokarióták őseinek. állati és emberi vírusbetegséget! A vírusokat sokáig csak valamilyen betegségeket okozó anyagoknak tekintették. ugyanis nem mutatnak életjelenségeket. A jelek rendszerint analógok. Így felépítésük és működésük sajátosságai miatt nem illeszthetők be az élővilág fejlődéstörténeti rendszerébeA vírusok nem érik el a sejtes szerveződés szintjét. hogy a mikroszkópban látni lehessen!. egy simogatás. egy érintés. mivel nanométeres nagyságúak. Ugyanakkor a szavak digitálisak. és nemcsak egy új vírust épít fel annak alapján. de ez mint ahogy ő mondotta. a szóképzés kombinációs lehetőségei végtelen számúak. vagyis jelentésük a hangerőtől nem függ. de akkor hol vannak a kórokozók? Pasteur biztos volt abban. A lényeges eltérések ellenére az emberi és az állati kommunikációban számos közös elem is fellelhető. alighanem valamilyen ultramikroszkópos lény lehet. Ennek során a sejt legyengül. Életünk és a mikróbák) majd válaszoljon a kérdésekre! …”Pasteur újra egy életmentő adománnyal ajándékozta meg az emberiséget! De egyvalami elmaradt ezúttal. Az állati kommunikáció jelei vagy jelsorozatai mindig zártak. hogy fertőző betegséggel állunk szemben. . aktív mozgásra nem képesek. ezért fénymikroszkópban nem tanulmányozhatók. vagyis túlságosan kicsiny ahhoz. B tétel: A vírusokról Olvassa el figyelmesen az idézetet (Schneider. hanem sokszorosítás. képtelen volt megtalálni a veszettség baktériumát! Nem lehetett semmi kétsége afelől. csak az adott fajra jellemző jelkészletet tartalmazzák. A vírus „elszaporodása” tehát valójában nem szaporodás. míg az emlősök hangja a felső gégefőben keletkezik. és az azt körülvevő fehérjeburokból állnak.. hogy nem felelnek meg az élő anyaggal szemben támasztott követelményeknek. ez teszi lehetővé számukra a denevérek előli elmenekülést. szerves óriásmolekulákból álló rendszerek. A testek kontaktusa információk átadására és átvételére is lehetőséget nyújt. mert az információ közvetlenül jut el egyik egyedtől a másikig. Ezzel szemben az emberi nyelv nyílt. viszont az élettelen anyagokra jellemző módon kikristályosíthatók. vagy egy erőteljes markolás. az elektronmikroszkóp megalkotása után került sor. Ezért nem találhatta meg Pasteur a veszettség kórokozóját! A vírusokról kiderült. Az információátadás ennél a formájánál nincs szükség közvetítő közegre. Az emberi fül számára már hallhatatlan ultrahangok kibocsájtására és érzékelésére a denevérek és a delfinek képesek. Önálló anyagcseréjük nincs. Tüzetesebb vizsgálatukra azonban csak a felfedezésüket követően mintegy fél évszázaddal később. Az az ember. azaz annak intenzitása fontos az információ tartalmát illetően. hogy annak alapján a rá jellemző örökítő anyagot és fehérjéket állítsa elő.

fajra jellemző fágjait ismerjük. Számos növényi megbetegedés okozója vírus. a fertőző májgyulladást.) Kórokozója a HIV-vírus az emberi immunrendszer egyik féle sejtjeit. Sok csonthéjas gyümölcsfa (szilva. A prokarióták vírusai a fágok. mások csak növényi -. Ezért a vírusok kórokozó képessége.egészséges működését nem tudja ellátni és akár el is pusztulhat. hozzá kell kapcsolódnia a sejt felületéhez.és körömfájás valamint a veszettség. a kanyarót és a himlőt is. A növényi vírusfertőzések ellen hatékony permetezési eljárások nincsenek. a T-limfocitáit támadja meg. Közülük legismertebbek a különböző bakteriofágok. A sejtből kiszabaduló vírusok azután újabb sejteket fertőznek meg. virulenciája nem általános érvényű. egyes vírusok csak prokarióta sejtekben. cseresznye) idő előtti kipusztulását okozza vírusfertőzés. az influenzát. Ahhoz. . megint mások csak állati sejtekben képesek az elszaporodásra. ondó. (Elnevezése egy betűszó. és hüvelyváladék.) és közvetlenül a vérbe jutva képes fertőzésre. az angol Acquired Immune Deficiency Syndrome. A vírusbetegségek közül a hetvenes évek elejétől lépett fel az AIDS. A még egyelőre gyógyíthatatlan betegség halál oka rendszerint valamilyen – gyakran egyébként teljesen veszélytelen – fertőzés. hogy a vírus be tudjon jutni egy sejtbe. Az állatok ismert vírusbetegsége a száj. Az emberi megbetegedések közül vírus okozza a náthát. A különböző prokarióta fajoknak külön-külön saját. Ez a képesség a vírus fehérjeburkának összetételétől és szerkezetétől függ. azaz a szerzett immunhiányos megbetegedés rövidítése. A vírus csak testnedvek útján (elsősorban vér.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful