Óvodai tevékenységek

tervezése

- a szervezett tanulási tevékenység lehetőségeinek

tervezetei

az ELTE TÓK oktatóinak és hallgatóinak

anyagait szerkesztette: Dr. Szarka Júlia

2009

1
Tartalom

2
MAGYAR NYELVI ÉS IRODALMI TANSZÉK

Tervezetminta I. (Bereczkiné Z. Anna)gyedülálló, hanem bonyolult

kapcsolatban van.
·
A tevékenység megnevezése: irodalmi nevelés
A tevékenység helye, ideje: bárhol téli időszakban
A tevékenység irányítója: xy
Korcsoport: vegyes életkorú
Tevékenységi forma: mese-vers
A tevékenységi tartalma:
• Új vers: Weöres Sándor: Száncsengő
/Lelőhely: Bóbita kötet: Móra Könyvkiadó, 1991. 71. o./
• Ismert mondókák: Ferkó és a Pejkó, Évszakdicsérő
/Lelőhely: Murayné Szy Éva: Játékos beszédnevelés. Múzsák
Közművelődési Kiadó Budapest, 1988. 50. o. és 111. o./

Az irodalmi tevékenység előzményei:

Az új vers esztétikumának befogadásához megfelelő hangulati elemek felelevenítése. Pl.:
• Az óvoda környékén tett séta során a téli táj megfigyelése
• A természetből gyűjtött termésekből, ágakból „kincses sarok” kialakítása
• Néhány részlet felidézése Móra Ferenc „A didergő király” című meséjéből.
(A ritmikusan, refrénszerűen visszatérő szakaszzáró mondatok ismétlése.)
• A beszédszervi mozgás ügyesítésére beszédhallást és figyelmet serkentő feladatok
(fonéma-differenciálás: toppan – koppan,
hanggyakorlatok: a természetben előforduló magas - mély hangok.)
• Az előző hetekben megismert mondókák, versek:
SZÉLFÚJÓ JÁTÉKOK – ÉVSZAK TÉLSUSOGÓ
KITALÁLÓ
A szélúrfi sziszegve fújt, Havas esőt hord a szél,
fi-fu, fi-fu jegesen fújt, mesét mond a téli éj.
fi-fu, fi-fu havat sepert, Mesét mesél, útra kél,
hó fújta be a hegyeket. bekopog a fagyos szél.
Susog, susog, itt a tél,
A szélúrfi sziszegve fújt, süvít, süvölt már a szél
fi-fu, fi-fu jegesen fújt, ember, állat fázik, fél
fi-fu, fi-fu jeget lehelt,
jégcsapos lett minden eresz.
/Lelőhely: Murayné Szy Éva: Játékos
A szélúrfi sziszegve fújt, beszédnevelés. Múzsák Közművelődési
fi-fu, fi-fu jegesen fújt, Kiadó 1988. 49. és 74. o./
fi-fu, fi-fu hóbuckát fújt,
minden gyermek hóembert gyúrt. (Tél)

Az irodalmi alkotásból adódó nevelési lehetőségek - fejlesztési tartalmak:

3
A gyermekvers az esztétikai hatások segítségével biztosítja a gyermeki személyiség
sokoldalú formálását.
1. Esztétikai nevelés
A valóság esztétikumának felismertetése az irodalom sajátos eszközeivel.
A szép iránti fogékonyság felébresztése, a gyermekek esztétikai érzelmeinek gazdagítása a
gyermekvers művészi hatásaival.
2. Anyanyelvi nevelés, beszéd- és kommunikációs képességének fejlesztése
A vers nyelvezetével, zenei hatású kifejezőeszközökkel, szókincsbővítéssel a gyermeki
kifejezőkészség, a nyelvtanilag helyes beszéd fejlesztése.
A vers hangutánzó szavaival, különleges szóösszetételeivel, mozgásképzetet keltő igéivel,
melléknévi igeneveivel a gyermeki szókincs fejlődésének elősegítése.
A találós kérdésekben, szólásokban, anyanyelv-fejlesztő játékokban előforduló népies-régies
kifejezések, humoros elemek érzékeltetése.
A mondókák és versek mondogatásakor a tiszta hangképzésre, a helyes artikulációra, a
magyar nyelvi hangsúlyviszonyok pontos használatára való ösztönzés.
A gyermekek élmény- és tapasztalat gazdagságának biztosítása változatos beszédszituációk
megvalósításával.
3. Érzelmi nevelés
A helyes hangsúlyozással, a vers ritmusának megfelelő érzékeltetésével, a rímvárás örömével
a gyermekek érzelmeit gazdagító versélmény nyújtása.
A közös mondókázással, versmondással az irodalom szeretetének elmélyítése.
A kapcsolatteremtő képesség igényének ösztönzése.
4. Erkölcsi nevelés
A vers bemutatásakor a gyermekekben keletkezett élmények nyomán létrejött esztétikai
hatásokkal erkölcsi érzelmek, példaértékű magatartásformák elősegítése.
5. Értelmi nevelés
A szinkretikus sémák, a szóingerek aktivizálásával az előzően szerzett ismeretek, emlékképek
és képzetek előhívása.
Az igény szerinti versismétléssel a gyermekek figyelmének, emlékezetének, képzeletének
fejlesztése. /A bemutatott vers érzékelése folyamán az esztétikai hatásokat befogadó
gyermek a szókapcsolatokra, érzékletes nyelvi formákra, kifejező mozzanatokra,
összefüggésekre figyel fel./
A megfelelő motivációval a gyermek önkéntelen figyelmének megragadása.
A vers ritmusának, képanyagának szuggesztív bemutatása révén a szándékos figyelem
elmélyítése.
A vers segítségével az eddig elraktározott képzetek új képbe történő szintetizálása.
A mondókák felidézése során az emlékezés tartósságának a reproduktív és kiegészítő fantázia
mozgósításával történő fejlesztése.

A tevékenység folyamatában alkalmazott módszerek: beszélgetés, magyarázat, bemutatás,

szemléltetés, ismétlés

A tevékenység során alkalmazott eszközök:

Termények, szalag, rajzlapok, színes papírok, könyvek, színezős lapok

A versélményhez kapcsolódó, integritást biztosító tevékenységek:

Anyanyelvi nevelés szókincsbővítéssel: odú: „természetes úton keletkezett üreg"
Anyanyelvi játék: „Mondd ugyanazt másképpen!" Pl. paci - ló, stb.
Találós kérdés „Kocsit, hintót, ekét húzok, hátamra ülsz és vágtatok”
Szólások: „illa berek, nádak erek", „köd előtte köd utána", „köddé vált, ködbe vész".

4
Vizuális nevelés: a téli évszak jellemző színei
Természettudományos ismeretek: az állatok tulajdonságai, gondozási feladatok
Ének - zene: Mozart: Téli utazás.

Az irodalmi tevékenység során várható szervezési feladatok:

• Az irodalmi élmények befogadásához megfelelő helyszín biztosítása /pl.: a könyvespolc
előtti szabad területen/
Munkaforma: frontális, mikrocsoportos, egyéni

A kezdeményezés lehetőségei:
A gyermekek kíváncsiságára, figyelmére, az átélt tapasztalatokra, valamint a
tevékenységvágyra építünk. Pl.:
 Építő játéktevékenység:
A téli időszakra odú, menedék készítése az állatoknak /Kérdések: Ha nagyon hideg van,
hová bújnak az állatok? Milyen menedéket építenek maguknak? Az emberek hogyan
gondoskodhatnak róluk?/
 Állat-kitalálók:
1. Hangutánzásról, mozgásról, tartózkodási helyről kell az állatot kitalálni. A megfejtő lesz a
következő kérdező.
Egy, kettő, három, négy, kedves Pajtás, hogy beszélsz? (hangutánzás) Egy, kettő, három, négy,
kedves Pajtás, hogyan mégy? (mozgásutánzás) Egy, kettő, három, négy, kedves Pajtás, hová
mégy? (az állatra jellemző hely megnevezése)
2. Az állatot, állatcsoportot valamilyen jellemző tulajdonságáról kell megnevezni vagy
különböző állatok azonos tulajdonságát felismerni.
Mi siklik, tekeredik? Mi megy nesztelenül? Mi fut, vágtat, trappol?
 A téli tájat megjelenítő régebbi gyermekrajzok könyvvé való rendezgetése,
összefűzése.
 Beszélgetés a téli élményekről (Kérdések: Miért szeretjük a telet? Miért nem? Milyen
a téli időjárás? stb.)
 Képeskönyveket nézegető csoporttal a hónapsoroló óriáskifestő – december – lapjának
kiszínezése. Beszélgetés a tél örömeiről.

A tartalom feldolgozásának várható menete

I. Az új vers óvodapedagógus általi bemutatása: Weöres Sándor: Száncsengő

A beszéd-, előadástechnikai, metakommunikációs eszközök megfelelő alkalmazásával az
érdeklődésnek megfelelően kétszer, háromszor. A gyermekek ráérezve a ritmusra és a rímekre
helyenként bekapcsolódhatnak a versmondásba. /Folyamatos értékelés, dicséret, biztatás/
SZÁNCSENGŐ
Éj-mélyből fölzengő 3 II 3 a A költő pillanatnyi élménye megegyezik
a gyermeki téli alapélménnyel. A
váratlan metaforák meseszerűek: lágy
hangindítás, sejtelmes hangszín.
Csing-ling-ling száncsengő, 3 II 3 a A magas magánhangzók puha, lágy
hangzásúak. Az „ng” nazális
hangkapcsolatok zeneisége.
Száncsengő csing-ling-ling, 3 II 3 b Fülbemászó, játékos zenei ritmus, a
témavariálás játéka, a folyamatos páros
rímek békéje, a beszédtempó variálása,
gyorsítás-lassítás.

5
Tél öblén halkan ring. 3 II 3 b Szimultán vers: ütemező hangsúlyos,
verslábazó időmértékes: a molosszusok
nyugalmának érzékeltetése / - - - /

Földobban két nagy ló 3 II 3 c A hangfestő, hangutánzó szavak

Kop-kop-kop nyolc patkó,
Nyolc patkó kop-kop-kop,
Csönd zsákból hangot lop.
mozgásképzete: hangerőtöbblet
alkalmazása
3 II 3 c 21 szótag mély magánhangzója,
komolyabb hangulat hordozója
3 II 3 d Erős akusztikai elemek a folyamatosság
érzékeltetésére: lópaták zörejszerű
hangjai, hangerőváltás
3 II 3 d Verssorok: 12 sorfelező hatos
kiegyensúlyozottsága, békéje

Szétmálló hangerdő 3 II 3 e Lebegő, siklást érzékeltető ritmus. A

Csing-ling-ling száncsengő,
Száncsengő csing-ling-ling,
Tél öblén távol ring.
közelgő képsor távolodóra vált, a
hangerő csökkentése, szünetpárok
alkalmazása
3 II 3 e A felcserélt szókapcsolatok logikailag
zárt szerkezetet hoznak létre. A zenei
indítású variánsok arányos eloszlása.
3 II 3 f A reális elemek tömörré préselt
meseszerű kompozíciójának játékos
megjelenítése
3 II 3 f Az elfutó élmény, az egyes távolodó
szán, a múló idő képzete: hangerő és
tempóváltás

II. Az új vers hangulatához kapcsolható, ismert mondókák felidézése a gyermekek

önkéntes jelentkezése alapján. /Folyamatos értékelés, dicséret, biztatás/
• Kiscsoportban, párban, egyénileg történő versmondás
• Differenciálási lehetőség: az otthon tanult téli versek önkéntes elmondása

FERKÓ ÉS PEJKÓ ÉVSZAKDÍCSÉRŐ

Pejparipán Ferike Hóbundában fázik a tél,
meg a félős Petike. didereg a száraz levél,
Fut-szalad a Pejkó-pejló, csúszik az út és fut a szán,
fő a fejed Peti, Ferkó, mindenki új tavaszra vár.
hogy fékezd meg a Pejkót,
ne borítsa föl a Ferkót,
a Petikét meg a Pejkót!

III. A tevékenység hangulati lezárása:

Zenehallgatás: Mozart: Téli utazás. A tél jelének elkészítése. Beszélgetés a téli évszakra
jellemző színekről.
A további szabad játéktevékenység biztosítása.

IV. Ajánlás az irodalmi tevékenységhez kapcsolódó további élményekhez, fejleszési

lehetőségekhez: Pl:

6
  Vershallgatás: A „Téli mese-ház" című CD-ről az új vers meghallgatása
 Csanádi Imre „Csilingelő” című versének óvodapedagógus általi bemutatása:

CSILINGELŐ
Csing — láng — ling - láng -
az uccán
csilingel a rakott szán,
kocog vele két ló,
szikrázik a szép hó,
fiúk labdát gyúrhatnak
piros lányok jujgatnak.
Csing - láng - ling - láng -
az uccán
csilingel a rakott szán.
/Lelőhelye: Kergetőző négy testvér. Bp. Móra Kiadó. 1975./

 Ritmusgyakorlatok:
a versszöveg pontosan kimért azonos szakaszokra bontható, szabályosan ismétlődő, hosszú és
rövid szótagok váltakozásával felidézzük az ügető, lépegető, poroszkáló ló patáinak
hangutánzó szavakkal elért hanghatását.
Az óvónői bemutatás után gyorsítással, lassítással tetszőleges ideig ismételhető a vers /da
capo - ismétlés/

TAMKÓ SIRATÓ KÁROLY: KÉT LÓ A BETONON TRAPPOLÓ

Trepp - Trapp - Trepp - Trapp Ton - Ló - Ta – Ta - Trapp-trapp-trapp,
Trepp - Trapp - Trepp - Trapp Ton - Ló - Ta - Ta - lovam trappolgat.
Ton - Ló - Ta - Tó – Ton - Ló - Ta - Tó - Hegyen-völgyön-alagúton,
Ton - Ló - Ta - Tó - T on-L o-T a-T ó- nem tévedünk el az úton.
Ton-Lo-Ta-Ta- Trepp -Trapp -Trepp - Trapp - Trapp-trapp-trapp-trapp-trapp,
Ton-Lo-Ta-Ta- Trepp-Trapp-Trepp -Trapp lovam trappolgat.
Da capo ál fine

Folytathatjuk a trappolást a
szöveg nélkül tovább!

 A téli örömteli ünnepek fennkölt hangulatát emelő díszítő tárgyak készítése: pl.
dekoráció, üdvözlőlap, apró ajándékok.
 A jeles napok néphagyományainak megelevenítése
Tátrai Zsuzsa: Jeles napok, ünnepi szokások. /Jelenlévő múlt. Planétás K. 1997./

7
 Tervezetminta II. (Gönczöl Andrea)

A tevékenység megnevezése: irodalmi nevelés (5-6-7 évesek)

A tevékenység helye, ideje: bármikor, bárhol
A tevékenység irányítója: xy
A fejlesztés tartalma: A só (Benedek Elek)
A fejlesztés feladatai:
1. Esztétikai feladatok:
 az esztétikai minőségek tartalmi tisztázásának elősegítése a mese mondanivalójának
szemléletes megjelenítésével (mondat- és szövegfonetikai eszközök, valamint a
metakommunikációs elemek megfelelő, változatos alkalmazásával);
 esztétikai élmény nyújtása a nyelvjárási ejtésmóddal; az archaikus elemek helyes
kiejtésével és hangsúlyozásával; a mesében rejlő szóképek, sztereotípiák és egyéb nyelvi
kifejezések (körülírás, szóhalmozás, részletezés, "nyelvi arckép" stb.), gondos kiejtésével,
hangulatának érzékeltetésével és a metakommunikatív eszközök alkalmazásával;
 a mesei elemek (bevezető és befejező formula, a hármas szám varázslatossága)
ismétlődésének érzékeltetése a színes előadásmóddal.
2. Anyanyelvi nevelési feladatok:
 a mesében szereplő párbeszédek jellegzetes ritmusának érzékeltetése a szövegfonetikai
eszközök (hangsúly, hanglejtés, hangfekvés, beszédtempó stb.) változatos használatával;
 nyelvünk tömörségének bemutatása a lényegretörő, színes nyelvi fordulatok által;
 az élénkítés eszközeinek (pl: ám, no. hát, haj, istenem stb.) és az indulatszóknak
nyomatékos, a mese tartalmához illeszkedő (tréfás, csodálkozó, figyelemfelhívó)
hangsúlyozásával a gyermeki nyelv szókincsének és szóhasználatának fejlesztése;
 szómagyarázattal szókincsbővítés:
szellő: gyenge szél
lélek: itt: ember
rengeteg erdő: hatalmas, óriási erdő
szállást ver: ott száll meg, ahol az éjszaka érte
inas: itt: szolgáló
kellemetes: kellemes
délebéd: ebéd (népiesen)
pecsenye: sült hús
felséges: nagy .hatalmú, tisztelt személy
kigyelmed: kegyelmed; udvarias megszólítás
firtatni: kíváncsiskodni, érdeklődni.
3. Érzelmi nevelési feladatok:
a mese tartalmához kapcsolódó szeretet érzelmének felismertetésével a megbocsátás, a
megértés érzelmeinek kiváltása a gyermeki lélekben.
4. Erkölcsi nevelési feladatok:
 a mese mondanivalójának közvetítésével az egymás iránti megértésre, megbecsülésre,
türelemre nevelés,
 a közös mesehallgatással, a közös átéléssel együttes élmény nyújtása, a közösségi érzés
fejlesztése.
Szervezeti forma: kötetlen
A fejlesztés típusa: ismétlő
A tervezett módszerek: beszélgetés, bemutatás, magyarázat
A felhasználni kívánt eszközök: fűszerek, családi fényképek

8
Kidolgozás /a tevékenység várható menete/

I. Motivációs lehetőségek:
 Családi fényképek nézegetése, beszélgetés a családtagokról, testvérekről, családi
eseményekről, a családban betöltött szerepekről, a konfliktushelyzetekről, s azok
megoldási módjairól.
 Érzékszervfejlesztő játékok: látás, hallás, tapintás, ízlelés játékai (ld. Gabnai Katalin:
Drámajátékok) pl.: az ízlelés játékai: különböző ízek felismerése csukott szemmel,
körmese (édes mese), ízskála, szinesztéziás játékok (pl. szín-íz, hang-íz
összekapcsolása), asszociációs játékok (mi savanyú, édes, keserű? stb.)
 A mesemondás szokására való utalással invitálok mesehallgatásra (pl. mesetarisznya
elővétele, mesepárnák elhelyezése, furulyaszó).
 Bejelentés: "Gyerekek, mesélni szeretnék."

II. A tartalom feldolgozásának várható menete:

A mese szerkezete, esztétikai sajátosságai Az előadás módja

1. A király hívatja 3 lányát:

Ki érdemli meg legszebb országát?

A só A címet hangosan közlöm.

„Volt egyszer…” A bevezető formula első szava

főhangsúlyos

„három lánya, három országa, három egyforma A bűvös szám (három) kiemelése érthető,
alma nyomatékos tagolással.

„legszebbik… legjobban… legidősebbikem” A felsőfok érzékelteti a fokozást, egyre

nyomatékosabban, változó hangszínnel
adom elő.

2. A király kérdése:

a legkisebb lány válasza – a király haragja

„kezdette a legidősebbikem” A kettőzés időtartamát, az állandósult

szókapcsolatot (az archaikus időalakot)
egy levegővétel alatt ejtem ki.

„leányom” Tagoltan és kedvesen, lágyan ejtem ki –

választékosabb, archaikusabb, mint a
„lányom”.

„Hát te édes leányom?” Helyes hanglejtése: emelkedő –

9
 ereszkedő dallamvonal.

„… mint galamb a tiszta búzát… Szóképek, hasonlatok és ezek fokozása

érthető előadásmóddal, elkülönítetten,
… ahogy az emberek a sót…”
tagoltan hangsúlyozom – képi látásmód
fejlesztése.

„édesapám” Megszólítás (nyomatékos ejtés)

„haszontalan lélek” Érintkezési társulás: színekdoché,
amelyben a részeket helyettesítjük az
egésszel (ti.: az embert). Ügyelek a
szövegek gondos ejtésére.

„förmedt” Hangulatfestő elem, fontos az „r”

hallható pörgetése.

„kitakarodj…!” Emelkedő – eső hanglejtéssel,

hangsúlyosan adom elő ezt a
nyomatékos, durva felszólítást.

3. Sorsforduló a legkisebbik királykisasszony életében

„világgá kellett, hogy menjen” Mesékre jellemző mondatszerkesztés,

kényszert fejez ki.

„elindult keserves sírás közt…” Lassú beszédtempóban; a szomorúság

átélését pedig hangszínemmel és
metakommunikációval fejezem ki.

4. A királykisasszony bolyongása az erdőben

"onnan" A hosszú ejtésre ügyelek.

„szállást vert” Elavult szószerkezet – nyomatékos,

tagolt kifejezés.

„éldegélt” A gyakorítóképzős igealak kicsinyítést

fejez ki, és kifejezi a leány lelkiállapotát
is - szomorú, lemondó.

„eltelt volt” Összetett múlt idő, archaikus alak, "lt"

tiszta ejtésére ügyelek.

5. A királykisasszony és a királyfi találkozása

„ki van itt” Hanglejtése emelkedő – eső, a kérdőszó

főhangsúlyos.

10
„… meghúzódott az odúban…” A félelem, az ijedtség állapotát halkabb
hangerővel, lassabb beszédtempóval
érzékeltetem.

„esztendő” Nyomatékos archaikus alak.

„megpillantotta” Finom árnyalatú, akusztikus hatása

könnyedséget, bájt fejez ki.

„nagy ijedelem” Nyomatékosan hangsúlyosan ejtem.

„hé… hej…” Hirtelen meglepődés, ijedtség,

csodálkozás kifejezője, a nyomatékos
ejtést mimikai eszközökkel erősítem.

„egy szó nem sok, annyit sem szólt” Az elemek összetartozását, a tagolást
érzékeltetem.

„Ember-e vagy ördög?” Tréfás kérdés, a kötőszó „vagy”

hangsúlyos.

„megijedt szörnyen” Szomorú hangulatot áraszt, halk

hangerőt alkalmazok.

„keserves könnyhullatások közt” Az alliteráció szintén szomorúságot

tükröz, lassabb a beszédtempó.

6. Lakodalom

„drága aranyos-gyémántos ruhában” Melléknévhalmozás a tartalmi erősítést

fejez ki, a zöngés hangzókat játékosan
ejtem, ezzel a zeneiséget növelem. Az
első szótagok főhangsúlyosak.

„két hetet nem várt, de még egyet sem…” Erősítés, fokozás történik
szóismétléssel, kötőszóismétléssel.
Hármas gondolatritmus:
sem, de, még,
sem, hogy, még,
sem, de, még,
sem.
Tartalmi, zenei ritmusát fejezi ki

„azt gondolom” Megkülönböztető hangszínnel ejtem ki,

mert „kiszól” a mesélő, ezzel a
kontaktust tartja fenn a hallgatósággal.

7. Készülődés a vendégségre

11
 „tiszta valóság” A minőségjelző nyomatékos ejtése.

„lelkem uram… Hangsúlyos, a tisztelet és közvetlenség

kifejezése.
„bátyám uram…”

„visszafordul édesapád szíve” A megbocsátás szemléletes kifejezése

nyomatékos, tagolt, képszerűségre törekvő
előadással történik.

8. Az öreg király megérkezése a palotába

„fölvezette” Szemléletes kifejezése a tartalomnak, tagolt,

hangsúlyos ejtéssel.

„de hogy szavamat össze ne keverjem” A gyermekek felé fordulok, más hangszínnel és
hangerővel ejtem ki.

„No ez volt csak az ebéd!” Ereszkedő dallamvonalú. Érzelmi állapota,

hangulata sajátos, megformálása egyedi.

„megnyalintotta” Mozzanatos ige, pattogó ritmusú.

„cudar sótalan” Sótalan-sótlan, a fosztóképző a stílust

változatosabbá teszi, érzelmi, hangulati
árnyalatot mutat.

9. A király és a királykisasszony találkozása, kibékülése, jutalom

„nem álhatta szó nélkül” Tömörséget fejez ki, a kettőzés hangsúlyos.

„megbánta volt szívéből” A korfestés eszköze, tagoltan adom elő.

„süt-főz” Ikerszó, mindkét tag hangsúlyos.

„hej, istenem” Felkiáltást, örömteli állapotot fejez ki, fokozott

hangerőt igényel.

„legkisebbiknek…” Az ellentét, fokozást fejez ki.

a legnagyobbikat…” feszültségfeloldás, a mese cselekménye a
„megoldáshoz” érkezik.

Hatásszünet

III. Befejezés (más tevékenységek ajánlása igény szerint):

- érzékszervfejlesztő játékok
- szoborjáték (király, királylány, erdő, odvas fa szobra)
- asszociációs játék (szólánc)
- lazító játék (zenehallgatás, milyen illatokat, színeket, hangokat gyűjtöttél?)

12
 Tervezetminta III. (Dr. Daróczi Gabriella)

Lázár Ervin: Virágszemű

A tevékenységi forma neve: Irodalmi nevelés

A tevékenységi forma helye, ideje:
A tevékenység vezetője: név
A tevékenységben részt vevők kor szerinti összetétele: vegyes
A tevékenység anyaga: Lázár Ervin: Virágszemű
A tevékenység során alkalmazott módszer: bemutatás
A választott irodalmi anyagon alapuló komplex készség-, képességfejlesztést célzó
tevékenységre motiváló lehetőségek (mint a fejlesztés előzményei):
Az irodalom foglalkozást megelőző napokban
1. Vizuális nevelés keretein belül: Ezerszínű világ —a színek világa. Ismerkedés színekkel,
árnyalatokkal (Integrációs lehetőség: anyanyelvi képességfejlesztés, amennyiben a szavak
szintjén a színnevekkel bővítjük a gyerekek szókincsét)
2. Környezetismeretei nevelés keretein belül látogatás egy virágkertészetben vagy a
Margitszigeten, gyönyörködés a virágok színében, formájában; kedvenc virág választása -
indoklással.
Fejlesztési feladatok:
1. Esztétikai nevelési feladat:
a) A meseformát érzékletessé tevő eljárásokkal esztétikai élmény nyújtása:
- kezdő, és záró formula;
- a hallgatót a történethallgatásba bevonó és ott megtartani igyekvő eljárások: „Mert
Varga Julcsát, ha netán nem tudná valaki", Virágszeműnek nevezik."
„senki szemének nem válna szégyenére, ha rá hasonlítana."
„Hát, mondhatom nektek, nincs annál csúnyább, mini amikor a
virágok veszekednek."
„Gondolhatjátok, ki tett itt igazságot.”

b) a történetmondás „építkező" jellegét érzékletessé tevő eljárások:

ok-okozati viszonyokat (a történetszövést) jelölő nyelvi megoldások:
„ Na, lett érre riadalom, zenebona."
„Erre aztán előpattant a Búzavirág is." '

13
/Megjegyzés: a kis-és középsős korú gyerekek elsősorban a fenti eljárásokhoz szorosan
hozzátartozó intonációs minták alapján tájékozódnak, élményt is: ez jelent nekik, ebben
élik meg a mindennapi nyelvhasználattól eltérő „mást", a formalizáltat, az esztétikait,
elsősorban tehát nem fogalmi szinten./
c) A különféle virágszereplők fellépését jelölő hangutánzó (felcsattant, rikoltozott)
szavak és cselekvő, mozzanatos igék megemelésével, a történő jelleg
hangsúlyozásával jelenetekre, képekre tagolom a történetet. Ekként a szereplők
egyénítését Is segítem. .
/Megjegyzés: A tagolás a kisebbek számára éppen a történet folyamatosságát teszi
könnyebben érzékelhetővé, átélhetővé; a nagyobbakat segíti az elaborálásban, a belső kép
kidolgozásában, ami az élménygondolkodás szakaszában álló gyerekek befogadó
munkájára jellemző elsősorban./
d) A fordulatokkal kapcsolatos személyes állásfoglaláson túl a mesélő alakja az egyenes
és függő beszéd jól érzékelhető elkülönítésével tehető még érzékletesebbé.
A szemléletesség eszközei közül a hasonlat alakzata különféle de egy bizonyos
szempontból mégis közel álló jelenségeket rendel egymáshoz. A történet központi, az
események során a meséi bonyodalmat is keltő hasonlata a következő: „Semmi kétség.
Varga Julcsa szeme olyan, mint én!" Ennek pármondata: „Még hogy olyan, mint te!
Olyan, mint én- mondja a Fürtös Gyöngyike. Mindkét felkiáltást megemelem hangszínnel,
erősítem nyomatékkal azért, hogy
- így tegyem érzékletessé a kicsik számára a hasonlító szerkezetet,
- a nagyobbak(a fogalmi gondolkodás szintjéhez közel állók) számára pedig így adok
lehetőséget a metafora mint kép kimetszésére (Karcsú Sisakvirág ill. Fürtös Gyöngyike
szemű Varga Julcsa) és végeredményben annak az érzékletessé tételére, hogy a szín nem
csali színélmény lehet, hanem viselkedést, tulajdonságot is jelölhet.

Anyanyelvi nevelési feladat:

a) A nyelvtanilag jól formált egységek létrehozásával a nyelvi tudás, végső soron a
nyelvi kompetencia fejlesztése
b) Anyanyelvi képességfejlesztés a szavak szintjén: szín nevek, virág nevek, a napok
nevei > szókincsfejlesztés
c) Minthogy a mesemondás kommunikációs helyzetként is felfogható, a mondatfonetikai
eszközök és más nonverbális kifejező eszközök harmonikus együtt használatával adok

14
mintát a szöveg/ a mesebeszéd szintjén a mesemondásnak mint kommunikációs helyzetnek
a megfelelő betöltésére.
d) Mintát nyújtok a mesebemutatással arra, hogyan lehet elképzelt helyzetek, események
szereplőkhöz, szerepkörökhöz kapcsolódó megnyilatkozásait adekvátan, mások
számára is élményszerűen megformálni. .;

Gondolkodási képességfejlesztési feladat:

a) Az élményszerű bemutatással a figyelem terjedelmének növelése
b) A tagolt, ok-okozati viszonyokat kiemelő szövegmondással a logikus
gondolkodás
működését - gondolkodási folyamatok — segítő előadással a meséi történet
alapmetaforájában rejlő tapasztalat felismertetése; szín = hangulat, viselkedés.
c) A képzeleti tevékenység fenntartása a bemutatás különféle eljárásaival

Megjegyzés: A kidolgozás kéthasábos formában történik. A bal oldali oszlopban tüntetjük fel
a szöveget vagy annak bizonyos részeit; a jobb oldali oszlopban pedig azt tüntetjük fel, hogy
pl. a bemutatás során milyen előadástechnikai eszközökkel élünk és miért tesszük ezt. A
miértre adott válaszokban kell maradéktalanul megjelenniük a fentebb megfogalmazott
fejlesztési feladatoknak, mely feladatok pedig szoros összefüggésben állnak a gyermekek
készségeivel, képességeivel.

15
VIZUÁLIS NEVELÉSI TANSZÉK

Tervezetminta I. (Dienes Erika)

Tevékenységet vezető neve:

Tevékenység ideje:
Tevékenység helye:
Korcsoport: vegyes életkorú/3-6-7 évesig/
Tevékenységi forma: vizuális nevelés /rajzolás-mintázás-kézi munka/
Tevékenység előzményei:
élmény: babaszoba-játék
óvodai csoportszoba berendezésének megnevezése
a lakásban /otthon/ lévő bútorokról, elhelyezkedésükről beszélgetés
könyvek/diavetítés nézegetése/nézése mai bútorokról, s néhány szemléletes példa
arról, milyenek voltak ugyanezek régebben – „egy királyé”, egy „gazdag emberé”,
„egy parasztemberé” /néhány példa teljes szobabelsőről is/

technikai: (a bútorokon kívül mit használunk még, mi díszíti-melegíti a lakást, mint téma) –
„függönyök, szőnyegek, párnák”, ezek kialakítása üres síkformákon színes
papírkivágatok –csíkok - pöttyök felragasztásával
vagy: egyszerű karakteres üres síkformák papírból, mai bútorokra-lámpákra, ezek
színessé, láthatóvá tétele az előző technikával

Nevelési célok, feladatok:

formaérzék fejlesztése: a bútorok, tárgyak formai különbségének megfigyelése,
részletek megfigyelése (fiók, polc, fogantyú, lábak), a tapasztalatok
megfogalmazása, összehasonlítás
színek megfigyelése, megnevezés, színkomponálás, összhatásuk a ragasztott
felületek együttesében
esetleges szín – vagy formaritmus létrehozás
technikai fejlesztés

Tevékenység TÉMÁJA: díszletek készítése az „Egyszer egy királyfi” c. népköltés bábos

játékához
Műfaja: tárgyalakítás
Technikája: ragasztás, vágás,illesztés
Típusa: gyakorló-alkalmazó
Eszközei: 20-20-20 db gyűjtögetett skatulya, dobozka, háromféle méretben körülbelül
(gyufás, teás, gyógyszeres, stb.). Kivágott keménypapírlapok, csíkok /támlák, lábak/, kisebb-
nagyobb téglalapokra, négyzetekre, csíkokra vágott textilanyagok (vászon, zsákszövet, barnás
kordok, szövetek, kismintás kartonok, mintás brokát, bársony maradékok), valamennyi karton
és anyag nagyobb darabokban is, ollók, ragasztók. (Egyben ez a manuális előkészületek egy
része.)

Szervezeti forma: kötetlen

Munkaforma: mikrocsoportos
Módszerei: szemléltetés, bemutatás, magyarázat, beszélgetés, megfigyeltetés, értékelés,
buzdítás, eligazítás, ellenőrzés

16
17
Nevelési célok, feladatok
Célok
formaérzék fejlesztése
arányérzék fejlesztése
karakterérzék fejlesztése
színérzék fejlesztése
térérzékelés fejlesztése
kreativitás fejlesztése
esztétikai érzékenység fejlesztése
taktilis érzékenység fejlesztése
finommotorika, kézizomzat
fejlesztése
gondolkodás fejlesztése
szociális viselkedésre nevelés
testi fejlesztés
Értékelési szempontok
• megfelelő eszközhasználat, helyes technikai megvalósítás (nagyobbaknál a doboz több
oldalának bevonása, kicsiktől ez nem „elvárás”, de függ az egyéni képességektől)
• karakteres bútordarabok létrehozása
• egyéni ötletek kivitelezése
• a bútorok arányossága (melyik dobozkából – papírtámlából melyik bútor jön létre)
Integráció más területekkel
• matematika
Különbségek Feladatok
mindenkinél egy kanapé, lóca, ágy, asztal, stb.
legelemibb megjelenésének
konstruálása
nagyobbaknál a rendelkezésükre álló dobozkák
között találják meg a bútorhoz
megfelelőt, a támlákhoz és
lábakhoz való papír-
kiegészítésekből is
nagyobbaknál a részelemek formája, a választott
textilanyag színe, textúrája is
illeszkedik a karakterhez
kicsiknél szín és forma kapcsolódása,
különböző színek felismerése,
látványa az anyagokon
nagyobbaknál gazdag színhasználat, a bútor mesei
karakterének megfelelő mintás
anyaggal is, több színnel is
mindenkinél a dobozok különböző oldalain való
munkálkodás;
a szobadíszletbe való későbbi
elhelyezés
nagyobbaknál a külső terek – belső terek
különbözősége
mindenkinél egyéni megoldások, ötletek
maga a berendezés elképzelése,
létrehozása
mindenkinél a színek és anyagminőségek, a
bútorformák együttes hatása,
együttes látványa a díszletben
a gondosan megmunkált tárgyak
élvezete
mindenkinél különböző felületű textilek
tapintása, lesimítása
mindenkinél munkafogások által (nagyobbak
ollóhasználat által is)
mindenkinél analízis-szintézis, rész-egész
összekapcsolása a bútorrészek
illesztésével
mindenkinél egymás iránti türelem, bíztatás,
egymás munkájának tisztelete
mindenkinél helyes testtartás, megfelelő ülés,
helyes szemtávolság
18
 a felhasznált dobozkák, papírelemek közötti méretkülönbségek megfigyelése (kisebb,
nagyobb, legnagyobb, hosszabb, rövidebb)
számosság (mennyi szék, mennyi asztal stb. készül el végül)
bútorformákban négyzet, téglalap megfigyelése
• külső valóság tevékeny megismerése
lakókörnyezetünk részei (bútorok)
hagyományok (régi világ - mostani világ különbségei)
anyagnevek, - fajták
• anyanyelv, irodalom
Előzetes irodalmi foglalkozásaink alkalmával már megismerkedtünk e népköltéssel
(Egyszer egy királyfi), beszélgettünk a kocsislegény, bíró, kanapé fogalmáról, a
szegény lány, a gazdagabb lány viselkedéséről, stb. – mostani tevékenységünk pedig
ehhez az irodalmi anyaghoz kötődik.
• ének-zene
Az alkotótevékenység vége felé −mikor már sok munka elkészült− hallgathatunk a
témához köthető zenét vagy énekelhetünk dalt (esetleg éppen a népköltés énekelt
változatát). Énekelhetünk úgy is, ha spontán egy gyerek elkezdi valamelyiket, de
javasolhatunk is.

Gondozási feladatok
A ruhák óvása (ruhaujj feltűrés vagy munkapóló), kibomló hajak rendezése, kézmosás, stb..

A tevékenység várható folyamata

I. Kezdő szakasz

Motiváció

Beszélgetés, képválogatás a gyerekekkel, emlékezés az előző foglalkozáson látott

bútorképekre. Most képválogatás, csoportosítás képeslapokkal (pl. múzeumi képeslapok,
megfelelő könyvekből lefotózott, újságokból kivett képek), melyek egy-egy bútort mutatnak.
Melyik lehet a parasztházikóban, melyik a gazdag emberek házában? (Nem baj, ha
nehezebben megy még nekik, fő, hogy lássák a példákat, formákat, s természetesen a népi
bútorok közt is látnak szemrevaló darabokat, nem csupa szegényes bútort.)
„Beszéltünk már arról, hogy el fogjuk játszani az Egyszer egy királyfi történetét
bábszínházban, amiben mindent magunk készítünk el. Nagyon érdekes bábszínház lesz, kicsit
hasonlít a berendezése egy babaszobához, de ez mégis más lesz, meg fogjuk csinálni a gazdag
bíró lányának szobáját és a szegény lányét is. Nézzétek, itt már előkészítettem a színpadokat,
de még üresek. Készítsünk bútorokat a szobába, ahol a szegény lány fogadja az álruhás
királyfit, és a gazdag lányét is rendezzük be!”

Megmutatom a paravánt, amelynek felületén most kis távolságban egymástól két szépen
redőzött „színházas” függöny van, előttük pedig kis távolságban két asztalka. Az egyik egy
lenvászon terítővel földig takart – a szegény lány szobája–, a másik egy díszesebb, színesebb,
de nem cicomás anyaggal földig takart –a bíró lányának helye (Ez is a manuális előkészület
része.) Ún.”asztali bábjáték”történik majd, a bútorok „díszletezik” a két helyszínt, s a
rakosgatós bábok valamely megoldásával lehet majd benne, az asztalkák mögött állva,
bábozni, amit először majd megmutatok nekik.

19
Könnyen előfordulhat, hogy többen majd letérdelve, vagy kucorodva, mégis az asztal takarásában fognak
bábozni,az asztallap széléhez emelve-mozgatva a bábot, de ez sem baj.

Szervezés

A csoportszokásnak megfelelően összetolunk asztalokat, letakarjuk munkaterítővel vagy

kerek asztal köré gyűlnek, stb.. Felidézzük, milyen bútort említett a népköltés (selyemkanapé,
lóca, kanapé) és hogy milyen bútort lehetne csinálni még, hogy szoba legyen. Megmutatom a
skatulyákat, papírformákat, összehasonlítjuk a méreteket. Néhány kérdést felteszek,
melyikből milyen bútort lehetne csinálni, egy-két papírtámlát oda is tartok a dobozkákhoz.

Célkitűzés, feladat megértetése

Megbeszéljük, hogy az elkészült munkákat a bábszínpadra lehet helyezni, s azt is, hogy
mindegyikük bútora szerepelhet majd a játékban, mert többször is be lehet rendezni a
szobákat, lehet cserélgetni, többször is el lehet majd játszani.
Az anyagok már csoportosítva vannak kis, lapos kosarakban. Mielőtt kivennék belőlük,
kérdezem, hogy melyik kosárból vennénk anyagot a szegény lány bútoraihoz, és melyikből a
gazdagabb, cifrább lány szobájához. (Saját munkájuknál nem gátolom majd, ha valaki
mégsem a karakternek megfelelő anyaghoz nyúl, legfeljebb kérdéseket teszek fel neki.)
Bemutatom, hogy a textilcsíkokat, -darabokat hogyan ragasszák a dobozokra. Először egy
„támlát” veszek ki, beragasztózom, rá a textilt, aztán bevonom a kanapénak való dobozt (nem
az egészet, de hangsúlyozom, hogy minden oldalát fedjék be, csak az alját és a hátát nem. Az
aljára majd rárajzoljuk a jelüket, a hátához ragasztjuk majd a támlát. Mutatom, hogy jól
simítsák rá az anyagot). Ezután összeragasztom a két részt. Azt is megmutatom, hogy a
dobozról lelógó textilrészt hogy vágjuk le, vagy hajtjuk át a másik oldalra, illetve ebben majd
igény szerint segítek nekik. Figyelmeztetem őket a helyes ollóhasználatra és az óvatosságra.

„Találjátok ki, hogy ki milyen bútort szeretne csinálni: asztalt, széket, lócát, ládát, kanapét,
ágyat?Talán szekrényt is? Találjátok ki, hogy a gazdag bíróékhoz vagy a szegény emberék
szobájába tesszük majd, aszerint válasszátok ki hozzá az anyagot. Akkor lesz jó az ötlet, ha
tényleg illik majd a bábozáskor a szegény lány vagy a gazdag lány szobájába!”

II. Az alkotó munka szakasza

Az eszközöket, melyek már a közelben vannak, odaadom, illetve segítenek a nagyok a

kiosztásban. Gondozási feladatok. Folyamatosan motiválok (dicséret, beszélgetés, bíztatás,
énekelhetünk is, amennyiben nem zavarja az alkotási folyamatot). Nagyobbaknak,
ügyesebbeknek javasolhatom, hogy maguk is vághatnak ki olyan széktámlát vagy ágytámlát,
amilyet elképzeltek és vághatnak maguk is darabokat a nagyobb méretben hagyott textilekből.
Az „asztalhoz” javasolhatom, hogy földig érő terítőt lehet rá ragasztani, de ha valaki lábakat
képzel hozzá, előveszem a keménypapír csíkokat és megmutatom az összeillesztést.
Szúrhatunk bele hurkapálca vagy náddarabokat is, főleg a szegény lány szobája esetén. Ha
előkerülnek egyéni ötletek – pl. valaki mégis egy baldachinos ágyat szeretne vagy egy kályhát
vagy egy televíziót vagy mégis modern bútort, vagy kerek asztalt –, akkor igyekszünk közös
erővel, de csak az általa igényelt segítséggel megoldani ezt. A tévé vagy mai bútor esetén
megbeszéljük, hogy ez nem igazán jó a mesedíszlethez, de más játékhoz használható.
(Alternatíva: a kicsik csak a bútor egy nagyobb felületére ragasztanak anyagot, a többit festik
a kicsik temperafestéssel oldják meg a bútorok színezését.)
Aki elkészült, a bútor aljára tesszük a jelét és kiviheti a színpad asztalkára.

20
III. Befejezés

Folyamatos tisztálkodás, rendrakás (zenehallgatás). Gyönyörködés a már összeálló, színpadra

helyezett „díszletekben”. Megmutatjuk a most nem alkotó gyerekeknek is. Esetleg egy bábot
már meg is jelenítek benne, hogy ilyen báb készítésével folytatjuk majd legközelebb.
Javaslat egyéb játéktevékenységekre.

Megjegyzés: a folytatásra többféle alternatíva kínálkozik, a csoport egyéniségeinek,

kitartásának, lelkesültségének stb. ismeretében: vagy egy hosszasabb alkotási folyamatban
valóban elkészíti mindenki azt a szereplőt, akihez kedve van, s pl., a nagyobbak, bemutatják a
játékot, mint bábszínházat, a nézőknek – a kisebbeknek /aztán persze ha kedvük van, a kicsik
is kipróbálhatják a játék mozzanatait/ - vagy csak én játszom el az általam hozott
kézibábokkal s mindenki eljátszhatja, kipróbálhatja akinek kedve van. Vagy, egy
hagyományosabb megoldásban, egy tevékenység alkalmával, a kisebbek pl. sík díszleten
munkálkodnak festéssel, ragasztással /díszesebb ház, szegényesebb házikó, esetleg mégis
belső tér, néhány sík bútorral jelezve,falat is mutatva ha igénylik/, míg a nagyobbak a
szereplő karaktereken gondolkodnak, s készítik el, akár egyszerűen kialakított
fakanálbábként, takarásos paravános játékhoz. Kitalálhatunk egy széthúzott függönyt mutató
„paravánkere-
tet” is,amennyiben az asztali játék kipróbálásánál maradunk s meg tudjuk oldani – e keret
mögött látszanak az asztalkák a szobákkal-játszókkal, a nézőktől mégjobban elkülönített
„színpadtérben”.

21
 Tervezetminta II. (Vastagh Ágnes)

ÓVODAI VIZUÁLIS NEVELÉS TERVEZETÉNEK BEMUTATÁSA EGY FIKTÍV

PÉLDÁN KERESZTŰL

Ez egy maximált tervezetminta, oktatói szándékkal készült.

Foglalkozó neve: Vastag Ágnes

Helyettes neve: Szoboszlay Gergely

Korcsoport: vegyes

A foglalkozás ideje: 2007 október 13.

A foglalkozás helye: 1038 Bp. Virág utcai óvoda

A fejlesztés területe: Vizuálisnevelés

A fejlesztés előzményei: ● Kirándulás a közeli erdőbe. ● Új dal tanulás. ● Fakéreg és levél

frottázs készítés.

A fejlesztés műfaja: Képalakítás (plasztikai munka, építés, kézművesség;

ezeken belül: ábrázolás, díszítés, tárgyalakítás, eszközkészítés)

A fejlesztés témája: Az őszi erdő.

A fejlesztési feladat differenciált bemutatása: Kerekerdő festése temperával. Kicsiknek:

A/3 méretű félfamentes lapra fa festése és levelek nyomtatása. Nagyoknak: kerekerdő festése
temperával, színkeveréssel. Íves műszaki kartonon közös munkát végeznek. A lap közepére
felrajzolt körívre festik az erdő hulló lombú fáit. Az érdeklődő kicsik a saját festés-
próbálkozásaik után nyomtathatnak leveleket a fatörzsek alá, azaz a körívre.

Egy témához számos feladat és technika tartozhat! Vegyes korcsoportnál szétbontva

tervezzük

A fejlesztés technikái: Festés (tépés, vágás, ragasztás, nyomtatás, mintázás, viaszolás,

szövés, fonás, stb.).

Vegyes csoportnál szétbontva korcsoport szerint! Egy tevékenységnek lehet több, egymásra
épülő technikája, technikai fogása, ezek részletes leírása.

Nevelési és fejlesztési célok és feladatok: Az itt differenciáltan bemutatott célok és

feladatok összefüggéseit egy fiktív téma alapján dolgoztam ki! A konkrét tervezetünk része az
ütemtervnek, amely egy évet ölel át, és az óvoda saját nevelési programja alapján készül el. A
nevelési és fejlesztési célok egymásra épülnek, egymásból következnek. Ezekhez, a pedagógiai
céljainkhoz keresünk témát, amely az ünnepekhez, hagyományokhoz és évszakokhoz
kapcsolódik gyakran. Egy témára számos manuális feladat készíthető, és minden feladat több
technikával kivitelezhető. Az egy témára készíthető variációk szinte megszámlálhatatlanok!

22
CÉLOK KÜLÖNBSÉGEK NEVELÉSI-FEJLESZTÉSI
FELADATOK

Komponáló készség fejlesztése Kicsiknél Szabad elrendezés

Nagyoknál Szimmetria és térirányok

Színérzék fejlesztése
Rajzi sémák fejlesztése
Finommotorika fejlesztése
tudatosítás alkalmazása
Valamennyi gyereknél A meleg színek összegyűjtése,
árnyalatok keverése megadott
színekből. Az őszi színpaletta
megismerése.
Mindenkinél Mindegyik korosztálynál a
belsőképek és a rajzi ábrázolás
fejlesztése szóbeli
motivációval, közös munkával.
Kicsiknél Helyes eszköztartás,
nagyfelület befestése

Az ecset hegyének és tövének

Kreativitásra nevelés
Kitartásra nevelés
Nagyoknál megkülönböztetett használata a
kis formák és a háttér esetében.
Mindenkinél Az egyéni ötletek és
megoldások, sajátos
hangulatok, kiemelt
támogatása.
Valamennyi gyereknél Az életkor szerint elvárható és
a személyes motiváltságot
figyelembe véve ösztönözzünk
a kitűzött munka elvégzésére.

A fejlesztés típusa: új tapasztalatot szerző (jelen esetben), gyakorló; alkalmazó, ismétlő;

rendszerező, kombinált.

A fejlesztés módszerei: beszélgetés, elbeszélés, magyarázat, bemutatás, közös tevékenység,

szemléltetés, megfigyeltetés, gyakorlás, javítás, ellenőrzés, értékelés.

A vizuális fejlesztés alatt pedagógiai módszerek sokaságával élünk,

melyek a fejlesztés egész időtartama alatt szükségszerűen
alkalmazhatók. Itt felsoroljuk a tervezett módszereket és hogy
mikor,hogyan alkalmazzuk azokat. A „Kidolgozás„ fejezetben ezeket
részletezve írjuk le!,

A fejlesztés eszközei: Tartós eszközök, pl.: olló, ecset, viaszos vászon, stb.

Fogyó eszközök, pl.: papír, festék, agyag, textília, stb.

Közösen gyűjtött eszközök: kavics, szirmok, magok, stb.

23
 Otthonról hozott eszközök

● A/3-as félfamentes rajzlap, A/1-es műszaki karton, tempera: sárga,

piros, kék, vékony és vastag ecsetek, nyomdázó szivacs, olló

Az óvópedagógus feladatai az előkészület során (általában) Illusztrációs anyag gyűjtése, a

demonstrációs tárgy elkészítése, korcsoporttól függően előkészített gyermeki munka, speciális
anyagok beszerzése és szükség szerinti megmunkálása, természetben gyűjthető szerves és
szervetlen anyagok pl.: termések, levelek, fakérgek, szárított virágok és szirmok, szárított
gyümölcsök, kagylóhéjak és csigák, kavicsok. Audiovizuális bejátszások kiválasztása és
előkészítése.

A gondos és előrelátó felkészülés a szemléltetés eredményességét és a tevékenység sikerét

segíti.

A foglalkozás szervezeti formája: kötött vagy kötetlen

A foglalkozás munkaformája: frontális, mikrocsoportos, páros, egyénre szabott, alternatív

Integráció más területekkel: pl.:● A környező valóság tevékeny megismerése: Az erdei séta
felidézése, a látott fák megnevezése, karakter jegyeik összegyűjtése.

● Zenei nevelés: „Erdő, erdő de magas a teteje” című népdal éneklése.

● Anyanyelvi-irodalmi nevelés: Az őszi színek metaforái: rozsdás barna, aranyló sárga, stb.
összegyűjtése.

Az óvópedagógus értékelési szempontjai,amivel a vizuális fejlesztésének sikerességét és

tanulságait figyeli: A célok és a feladatok határozzák meg, jelen esetben pl.:● a
színárnyalatok kifejező és gazdag alkalmazása,

● a fa vizuális képének megjelenítése,

● az egyéni megoldások kiemelése,

● a toleráns közös munka.

Érdemes a tervezetben itt helyet hagyni, hogy lejegyezhető legyen: részsikerek, további
feladatok, esetleges ismétlés-gyakoroltatás, a vegyes csoport szintjeinek fejlesztésbeli
haladása.

KIDOLGOZÁS - A TEVÉKENYSÉG VÁRHATÓ MENETE

A két oszlopos kidolgozás segíti az elmélet és a gyakorlat összekapcsolását.

A tevékenység (fejlesztés) várható menete A tevékenység (fejlesztés) vezetése

„gyermeknyelven”

24
 I. KEZDŐ SZAKASZ
A vizuális tevékenység feltételeinek
megteremtése:
„Reggeli után megfestjük a mi kerekerdőnket!
● Szervezés: asztalok, szőnyeg, paraván stb., Ki lesz az az ügyes, aki tud nekem segíteni?”
elhelyezése, a manuális munka területének
kialakítása.

● A szükséges anyagok kikészítése. Anyag- „Nézzétek mennyi ecset! Na, és ezt hogy
eszközismeretre lehetőség. hívják?...”

● A gyerekek folyamatos fogadása. „Szép jó reggelt, gyere gyorsan, már vártunk!

Teli a pocak?”
● A folyamatos reggeliztetés befejezése.

A motivációs lehetőségek pszichés feltételeinek

megteremtése. „Gyertek, bújjunk össze, mint az erdőben a fák,
és hallgassuk meg, mit mesél az öreg tölgy!”
● Beszélgetéskezdeményezés, élmények
felidézése.

● Mesélés
II. ALKOTÓ MUNKA SZAKASZA
Integrációs lehetőségek

● Könyvnézegetés (reprodukció, műalkotás, „Ezt a mesét én is sokáig tudnám hallgatni, de

meseillusztráció stb.) nézzétek, a kosárban vannak tölgy levelek és
kérgek. Simítsátok csak meg!”
● Zenehallgatás és/vagy éneklés.

● Az erdőben gyűjtött kérgek, levelek és

termések vizsgálata. Énekeljük el az –Erdő, erdő de magas a teteje-
népdalt, és közben, aki jön velem kerekerdőt
Gondozási feladatok festeni, belebújik a festőköténybe.”

● Munkapóló vagy kötény felvétele.

● Ruhaujjak ellenőrzése. „Magányosan álldogálni nem szeretnek a fák,

főleg, ha még a lombjuk is lassan lehullik!
● Hosszúhaj összefogása. Fessünk erdőt erre a hatalmas papírra! Itt ez a
kör a nagy lap közepén, körbe-körbe fákat
Szemléltetés festünk rá. Hatalmasak lesznek, hajladoznak a
szélben! Álljatok fel, nyújtózzatok jó magasra!
Célkitűzés Magasabbra!! Hajladozzanak azok a faágak!”

A feladat bemutatással kísért megértetése „A mi erdőnkbe is beköszöntött már az ősz,

megcsipkedte a hajnali hideg a leveleket.
Emlékeztek, a kiserdőben milyen színben

25
A munkaeszközök kiosztása.
● Papírok: kicsiknek önálló munkához
nagyméretű; nagyoknak közös munkára akár
íves.
● Ecsetek: kicsiknek 8-10-es; nagyoknak
vegyesen vékony és vastag
● Tempera: kicsiknek 3-4 kikevert őszi árnyalat;pöttynyi pirosat! Neked melyik tetszik? Ez az
nagyokkal közös színkeverés.
A demonstrációs tárgy közös megnézegetése
(ha szükséges.)
pompáztak a fák? Sárga, narancs, rozsda, vörös
, okker, barna. Ezeket a tüzes meleg színeket
fogjuk kikeverni, és adunk a kikevert
festékeinkből a kisebbeknek. A nagyok az őszi
lombokat festik meg velük a nagy papíron, a
kicsik nyomtatni fogják a faleveleket a saját
képükön.”
„Jól keverjük, úgy! Ebbe még rakhatunk egy
ecset pont jó lesz. Nézd csak, most először
bevizezzük, belekavargatunk a festékbe, és már
lehet is festeni, a hegyével finom vékony
vonallal, az oldalával a törzset, a nagy
felületeket.”

A tevékenység technikai menete ( itt a festésé) „Micsoda jól megfigyelted…, pompás hatalmas
erdőnk lesz! Ha ilyen ügyesek vagytok, holnap
● A szakmai fogások gyakorlatban történő költöztetünk az erdőbe harkályt, mókust,
bemutatása. nyulakat..”

●Javítás, korrigálás. „Jókor érkeztél, ez a rész téged vár, pont idefér

még a fád! Ott a helyén a köntös, így, már
Motiválás jöhetsz is!!”

● Kiemelés, dicséret, bíztatás, megerősítés,

folyamatos ötletadás.

A szóbeli értékelés legyen személyre szóló,

őszinte, de mindig lelkesítő! Emeljük ki és
mutassuk is be a csoportnak a kreatív
megoldásokat. Igyekezzünk minden munkában
vagy hozzáállásban, eszközhasználatban
megtalálni a személyes előrelépést. Vegyük
figyelemben a kisgyermek ábrázolás-fejlődési
szintjét és legyünk empatikusak!

● Utánzással követhetik, másolhatják a mi

munkatevékenységünket, evvel „kézmintát”
adhatunk, de a kisgyermek festményébe ne
javítsunk bele! Figyeljük meg kialakul-e „séma
átadás-átvétel” a csoportban egymás között. Ez
a közös és gyors fejlődést segíti, ne tekintsük
egyszerű másolásnak! „Ez az erdő gyönyörű, sűrű lombos, susogós.
De már nem fér több fa bele. Hű milyen
● A játszó gyerekek érdeklődésének felkeltése. szerencse, hoztam egy tartalék óriási papírt.
Fessük meg a kerekerdőnket éjszaka is!

26
● Az későn érkezők fogadása, és munkába
invitálása.

A vizuális nyelv elmélyítése

● Beszélgetés egymás festményeiről.

● Színek, formák, irányok megnevezése.

● A belsőképek és a fantázia erősítése a

képekhez fűzött mesék figyelmes
meghallgatásával, és játékos együtt
folytatásával.

Állandó kitekintés és aktív jelenlét a

csoportszoba más területein is.

Folyamatos segítségnyújtás.

A spontán kialakuló helyzeteket rugalmasan

fogadjuk be a tevékenység menetébe.

● A különböző korcsoportok egymás feladatait

kipróbálhassák, ha akarják.

● Több vagy más variációk is elkészülhessenek.

● Legyen tartalék feladatunk, vagy a feladat

több alternatívájával készüljünk.
III. BEFEJEZŐ SZAKASZ
Az elkészült munkák „Nagyot dolgoztatok, két erdőt is festettetek!

● jellel ellátása, Gyertek hozzám, megfogjuk egymás kezét és

● biztonságos helyre rakása,
● megvitatással értékelés.
A művek további élete:● folytatás,
● kiállítás,
körbejárjuk az erdőinket. Vannak itt piros és
tömzsi fák, ez meg milyen nyurga! Nézzétek
csak, hogy ragyognak azok a narancsok!
„Holnap állatokat rajzolunk, kivágjuk őket, és
beköltöztetjük .az erdőinkbe.

● ajándék,

● játék stb.
Gondozási feladatok elvégzése Na, most már minden zegét-zugát megnéztük az
erdőinknek, futás a mosdóba kezet mosni!
Közös rendrakás „Ügyesen mindent a helyére teszünk, de előtte

27
 még kimossa mindenki a saját ecsetét.”

Minden szakaszhoz tervezzünk időtartamot, ettől el lehet térni, de segít kézben tartani a

foglalkozást. A tervezetminta segítséget nyújt az átgondolt és okosan felépített vizuális

tevékenység megtervezéséhez. A jó tervezet rugalmas, kreatív, helyet ad az egyéni ötleteknek,
stílusnak és gondolatoknak. A tervezet struktúráját használjuk saját céljaink megvalósítására.
Mellékletben a fejlesztési feladat vagy annak fotóját, makettjét csatolni kell!

Javaslom, hogy a tervezet vázlatát követően készítsék el a manuális munkát. Közben

jegyzeteljék a sorrendiséget, munkafogásokat, technikákat, időtartamot, a születő ötleteket-
variációkat; hiszen ez lehet a kiindulópontja a megfelelő gyermeki fejlesztésnek.

28
ÉNEK-ZENEI TANSZÉK
Tervezetminta I. (Szarka Júlia)

A tevékenység megnevezése: Ének-zene, énekes játék

A tevékenység helye: bárhol az ország óvodáiban

(de a helyi gyűjtéseknek, szokásoknak megfelelően alakítható a zenei anyag!)

Időpont: olyan (nem létező!) dátum, amikor nem készülődünk semmire

A tevékenység irányítója: xy

Korcsoport: vegyes (3-7 év)

(de a feladatok bonthatók és kiegészíthetők homogén csoportokra!)

Fejlesztési tartalom:
Ismert mondókák és dalok gyakorlása
(Angyal, kangyal… ÉNÓ-4, Madarak voltunk…ÉNÓ-46,
Szita, szita szolgáló…ÉNÓ-135, Tekereg a szél…ÉNÓ-220)
Új dal megismerése
(Bársony ibolyácska…ÉNÓ-149)
Zenehallgatás
(Reggeli harmat…ÉNÓ-232, Duda megnyikkan…ZH-153,
Ugyan édes…ZH-75)

Fejlesztési feladatok:
Zenei szempontok:
• Akusztikus hallás: a magasabb-mélyebb fogalmának tudatosítása, gyakorlása a
mondókák és dalok megszólaltatásával (a kiemelt zenei feladat is egyben!);
• Belső hallás: a mondóka ritmusáról vagy a dal dallammotívumáról való felismertetése
(pl. a „Tekereg a szél…” dallamilag, vagy a „Madarak voltunk…” ritmikailag
jellegzetes kezdőmotívumai)
• Tiszta éneklési képesség: a dalok megfelelő magasságú kezdése (lehetőleg a gyermeki
hangmagasságához illő Á-ról), szükség esetén a dallamvonal „javításának” játékos-
mozgásos lehetősége, a „morgó” gyermekkel való egyéni bánásmód, stb.;
• Ritmikai képesség: az egyenletes lüktetés folyamatos gyakorlása, ill. a ritmus
kiemelése a mondókák és dalok hangoztatása során játékos mozdulatokkal;
• Zenei alkotókedv alakítása: mozdulatok kitalálása a mondókákhoz, dalokhoz, dallam
komponálása mondókához, az énekes beszédre biztatás, stb.;
• Zenehallgatóvá nevelés: az óvónő éneke és hangszerjátéka.
Általános - az Alapprogram szerinti - nevelési szempontok:
• Az egészséges életmódra neveléshez a testi- és mozgásfejlesztés a dalosjátékokban (a
nagymozgástól a finommotorikáig), a hangképzés, légzéstechnika, helyes tartás, stb.
járul hozzá;
• Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosításához a körjátékok közösségi jellege, a
társadalmi szokások megismerése, a baráti érzések, az óvónő és gyermek kapcsolat, a

29
 szabálytudat és alkalmazkodó képesség alakulása, a gátlások feloldása, a zenei másság
elfogadása járul hozzá;
• Az értelmi fejlesztéshez a zenei anyagban rejlő anyanyelvi fejlesztés (szókincsbővítés,
ritmikus szótagolás), a figyelem koncentrációja (magasabb-mélyebb), az analizáló
emlékezet és gondolkodás a kiemelt motívum felismerésével, majd a teljes dal -
mondóka szintetizáló hangoztatásával járul hozzá.

A tevékenység előzménye:
- az ismétlendő játékok és mondókák ismeretének felmérése;
- a kiemelt zenei feladat (magasabb-mélyebb) gyakorlása más játékokkal, esetleg más
tevékenységi formákban (testnevelés, környező világ megismerése, stb.)
- vizuális tevékenységen bábok készítése (pl. kövér és sovány asszony fakanálbáb)

A tevékenység típusa: vegyes (gyakorló és új ismeretet közlő)

A tevékenység módszerei: szemléltetés, magyarázat, megbeszélés

A tevékenység szervezési módjai (munkaformái): frontális, egyéni, páros, csoportos

A tevékenység eszközei: fejdíszek, hangszerek, bábok, auditív eszközök (lejátszó, óvónői

ének)

A tevékenység várható menete

I. Kezdő szakasz
1. Motivációs lehetőségek:
• Babakonyhai játékban a sütés-főzés kapcsán előkerül a „Szita, szita szolgáló…” dal;
• Memória-játékban vagy mesekönyvek, képek nézegetése során előkerülő madár
kapcsán a „Madarak voltunk…” mondóka;
• Építő játékban - „óvónői ajánlásra”- olyan kuckó készítése, ahová a szél elől érdemes
bebújni, majd a „Tekereg a szél…” dallal tevékenységbe invitálás;
• Egy szomorúan érkező gyermek vigasztalása a „Reggeli harmat…” dal segítségével,
amikor az óvónő ölelése várja úgy a gyermeket, ahogy a lepkét a virágkehely, akár a
reggelit is érdemes felajánlani reggeli harmatként.
Megjegyzés: az egész fogadás - reggeliztetés - játék időszakot átható zenéléssel is jelezhetjük
az aznapi énekes tevékenységet!
A szokásokhoz alkalmazkodva beénekléssel, légző gyakorlattal (lufi-fújás, tollpihe levegőben
tartása, stb.), játékba hívogató dalainkkal (Ki játszik ilyet…, Kör, kör… stb.) hívja fel a
figyelmet a zenei tevékenységre, és megpróbál minél több gyermeket bevonni, különös
tekintettel az „idősebb fiúkra”!
2. Szervezési feladatok, hely és eszközök biztosítása:
• A motivációban tervezett zenei anyag hangoztatása mellett olyan helyszín keresése,
ahol a tervezett játékok megvalósíthatók;
• Az óvónő előkészíti a szükséges eszközöket, hogy ezek hiánya ne szakítsa meg a
folyamatot.
Megjegyzés: alkalmazkodva az óvoda szokásaihoz az ún. hagyományos L vagy U-alakban
ültetett gyerekeknek is lehet tervezni zenei tevékenységet (ha ők ebben a formában képesek
hatékonyabb munkára). Csak a gyerekek a többsége ne unatkozzon hosszú perceken át, amíg
a „vezérénekesek” mindent megoldanak helyettük. A cél, hogy minél több gyermek
tevékenységét átlássa, ellenőrizze és dicsérje az óvónő. Könnyebb a szervezés, ha csak
átvonulunk a ’zeneszobába’, azt is pótolhatja egy zenélésre rendszeresített helyszín.

30
II. Az alkotó munka szakasza
Megjegyzés: a sorrendet a motiváció is meghatározhatja, ill. gyakorta valamilyen
kerettörténetbe ágyazódik a zenélés (pl. kirándulás képzeletbeli helyekre, az állomásokon
különböző zenei feladatok megoldása a feladat). Nagyon hatásos lehet a zenei varázsdoboz,
amiből mindig előkerülhet nem csak egy konkrét eszköz (fejdísz, hangszer, stb.), hanem egy
dal, mondóka, óvónői ének is.

1. Ismert dalosjáték gyakorlása: Szita, szita szolgáló…/5 perc/

(a kisebbeknek kiválóan alkalmas az egyenletes lüktetés érzékeltetésére, de a „nagyokra is
ráfér”, amikor a sütést utánzó mozdulatokkal kísérik az éneket)
• célszerű a dal felelevenítése közös énekkel (hibák esetén határozott óvónői bemutatás)
• a játékszabály megbeszélése (a csoportszokásnak megfelelően rugalmasan alakíthatók
az ÉNÓ játékleírásai)
• gazdaasszony-gazdaember kiválasztása, aki a körben áll és kitalálja sütés-mozdulatot
(pl. a szép éneklés dicséreteként)
• a dal éneklése játékos utánzó mozgással (szitálás, dagasztás, gyúrás, kenés, vágás, stb.),
a szereplők egymást választhatják 3-4-szer
• vállalkozó esetén egyéni énekeltetés nagyobbaknál, bátrabb kicsiknél

2. Ismert mondóka gyakorlása: Angyal, kangyal…/3 perc/

(kiszámolás egyenletes lüktetéssel, csoportos és egyéni szövegmondással, miközben a
gyerekek tapssal, válluk ütögetésével kísérik a szövegmondást)
• szereplőválasztáshoz mondóka ajánlása, felismertetése találós kérdéssel (pl. melyik
mondókában van nyolc dob, egy pikula, stb.)
• az előző játék folytatása úgy, hogy a szereplőket a szöveg sorsszerűsége választja ki
• a dalosjáték és a mondóka váltakozó megvalósítása kb. 4-szer, ill. a résztvevők
számához és igényéhez igazítva

3. Zenehallgatás: Ugyan édes komámasszony…/2 perc/

(nyugodtan tervezhetünk többször és bármikor zenehallgatást egy „foglakozáson”, de, ha
időben másképpen alakulnak a feladatok, akkor ezt kezeljük rugalmasan)
• a mozgásos feladat után a gyerekek ülő helyzetben fogadhatják a vendégségbe érkező
kövér és sovány gazdasszony bábokat, akik egyenletes kopogással táncolva éneklik el
bánatukat a testsúlyukról
• az ügyesebb, a magasabb-mélyebb fogalmát már ismerő gyerekekkel az esetleges
második éneklés előtt érdemes megfigyeltetni, hogy a kérdező asszony magasabban, a
válaszoló mindig mélyebben énekel, de ennek felismerése és megnevezése nem
követelmény, dicsérni kell bármilyen érkező választ (pl. vékonyabb-vastagabb,
vidámabb-szomorúbb, stb.)

4. Hallásfejlesztés: magasabb-mélyebb fogalmának érzékeltetése, megnevezése /5 perc/

(a kisebbek az utánzó mozdulatok segítségével is érzékelik a különbségeket, a nagyobbaknál
már a középmagasság megfogalmazása és térbeli jelzése mellmagasságban előkerülhet)
• az Angyal, kangyal… mondóka hangoztatása magasabban és mélyebben (nagy -
oktávnyi, C’-C’’ - különbséggel), nyújtózó és guggoló mozgással kísérve
• először a teljes mondóka hangozzék magasan és mélyen, a mondókán belüli váltásokat
csak fokozatosan vezessük be, (ne fajuljon értelmetlen ugrándozássá)

31
• az ügyesebb gyerekek az átlagos beszédhangon, kb. F’-G’-Á’ magasságon mondott
szöveget megnevezik „közepes”-nek

5. Új dal megismerése: Bársony ibolyácska…/5 perc/

• az óvónő bemutató éneke a szöveget utánzó mozdulatok kíséretében
• esetleg szövegi és játékbéli hasonlóság észrevétetése a Fehér liliomszál…dalhoz
• többszöri bemutatás, a bekapcsolódó éneklők biztatása
• közös éneklés, még álló helyzetben végzett mozgással
• szereplő(k) választása után énekes játék 3-4szer, igény szerint

6. Ismert mondóka gyakorlása: Madarak voltunk…/5 perc/

(esetleg az ibolya-szereplő választásához egy „nagycsoportos” kiszámoló javasolt, hogy a 16-
od érték, és a belső szünet gyakorlása lehetővé váljon a foglakozáson, vagy a későbbiekben)
• a kiszámoló hangoztatása közösen, szereplő választása
• az ügyes gyerekek megpróbálhatják 1-2szer a ritmusát tapsolni (érdemes a figyelmet
felhívni, hogy úgy tapsoljuk, ahogy mondjuk, a nehezebb ritmika miatt a tempót vegyük
lassabbra, ill. kialakulhat bizonyos kétszólamú zenekar, ha a kisebbek az egyenletest
mérőzik hozzá)

7. Ismert dal gyakorlása: Tekereg a szél…/5 perc/

(a tevékenységben még remélhetőleg jelen lévő, idősebb gyerekeknek érdemes még egy dalon
is felismertetni a magasabb-mélyebb fogalmát, választva a következő lehetőségekből)
• a teljes dal óvónői éneklése magasan, majd mélyen, ill. középmagasságon, amit a
gyerekek nyújtott - leengedett - mellmagasságban tartott karral jeleznek
• a dallam furulyázása jól hallható különbséggel (mi-ré-dó = É’-D’-C” ill. D”-C”- B’),
amit szintén mozgással jeleznek
• a dal éneklése az óvónő vagy a gyerekek által kitalált játékkal (pl. tekergés, kígyózás az
asztalok körül, visszavezetés a játszóhelyekre, stb.)

III. Befejező szakasz

1. Zenehallgatás: Duda megnyikkan…/3 perc/
Az óvónő tiszta, kifejező éneke a dallamvonalon belüli nagy ugrásokkal is érzékeltetheti a
magasabb-mélyebb különbséget, egyben a szövegben felsorolt hangszerek hangszínét is
imitálja (hangszínhallás).
2. Az új dal rögzítése, visszavezetés egyéb tevékenységekbe
Eljátszhatjuk hangszeren az új dalt, hallgathatunk igényes gépzenét (pl. természetről, virágról
szóló népzenei anyagot, a korábban énekelt Gryllus-dalt, rövid klasszikus zenét, stb.).

32
 Tervezetminta II. (Hegedűsné Tóth Zsuzsanna)

A tevékenység megnevezése: ének-zene, dalos játék

A tevékenység helye, ideje: budapesti óvoda
Korcsoport: középsős csoport
A tevékenység irányítója: hallgató

Fejlesztési feladatok:
1) Általános nevelési szempontok:
 együttesség öröme, közösségi nevelés
 esztétikai fejlesztés, ízlésformálás: a zenehallgatási anyag megválasztásakor és
előadásakor, szép tiszta énekléssel élménynyújtás
 erkölcsi fejlesztés: együttes játékban az alkalmazkodás, türelem, kitartás, szabályok
betartása
2) Zenei szempontok:
 hallás fejlesztése: halkabb-hangosabb gyakorlása
 tiszta éneklési készség fejlesztése: ismert dalok játékos gyakorlása a megfelelő
hangmagasságon
 egyenletes lüktetés érzékeltetése a játékok során változatos mozgásformákkal
 mozgásfejlesztés
 zenei emlékezet fejlesztése
 zenehallgatóvá nevelés
Fejlesztési tartalom:
 Hárman estünk egy gödörbe… ismétlő mondóka In: Ákom, bákom, berkenye 30.o./3.
 Kőkút körül út… ismétlő mondóka In: Kiss Áron Magyar gyermekjáték-gyűjtemény
49.o./XL.
 Komatálat hoztam…- új dalos játék In: Forrai Katalin: Ének az óvodában
(továbbiakban ÉNO) 149.o./ 99.sz.
hangkészlet: s f m r d
kezdőhang (abszolút magasságban): szó=Á’
 Ajtó ablak nyitva van… dalos játék megszilárdító ismétlése, játékismétlés céllal In:
Aranyalma 120.o./124.sz.
hangkészlet: l s f m r d
kezdőhang (abszolút magasságban): szó=Á’
 Hold, hold fényes lánc…dalos játék rendszerező ismétlése In: ÉNO 140.o./83.sz.
hangkészlet: (l) s m d
kezdőhang (abszolút magasságban): szó=Á’
 Borsót főztem…dalos játék rendszerező ismétlése, képességfejlesztés céllal In: ÉNO
149.o./99.sz.
hangkészlet: l s m
kezdőhang (abszolút magasságban): szó=Á’
 A Győri Györgynek… dalos játék rendszerező ismétlése (kedvelt dal, esetlegesen
beépítve) In: ÉNO 139.o.80.sz.
hangkészlet: s m (r) d
kezdőhang (abszolút magasságban): szó=Á’
 Gryllus Vilmos: Gólyahír zenehallgatáshoz In: Dalok I. 6.o.
hangkészlet: l s m r d
kezdőhang (abszolút magasságban): mi=É’

33
A tervezett módszerek: bemutatás, szemléltetés, gyakorlás, magyarázat, ellenőrzés, értékelés,
dicséret
Szervezeti forma: kötetlen
A foglalkozás munkaformája: frontális
A fejlesztés típusa: kombinált (vegyes) típusú
A foglalkozás eszközei:
 fazék, fakanál
 só-liszt gyurma vagy zöld selyempapír/krepp papír
 dob, cintányér, triangulum, ritmusbot
 furulya/gitár
A fejlesztés előzményei:
 az egyenletes lüktetés gyakorlása az ismétlődő dalos játékok, mondókák során
 hallásfejlesztés - halkabb-hangosabb megéreztetése, magasabb-mélyebb
megkülönböztetése
A foglalkozás kiemelt zenei feladata:
 halkabb és hangosabb különbségének gyakorlása
 teraszos hangerőváltás három fokozaton
 új fejlesztő játék: mondóka bújtatása akusztikus jelre

I. Kezdő szakasz (kb. 5-8 perc)

Foglalkozás felépítése Foglalkozás vezetése

Szervezés: Szükség esetén a terem átrendezése, akadálymentesítés,
szellőztetés, a kezdeményezés eszközeinek
előkészítése, „hívójel”, amennyiben van kialakult
szokás a foglalkozáskezdés jelzésére

A kezdeményezés módja, motivációs -Egy új fazekat és fakanalat hoztam a főzőcskézéshez.

lehetőségek: Mit főzzünk?
1.) A babakonyhában játszóknak egy új -Én szívesen ennék borsófőzeléket.
-Megsózzuk, megpaprikázzuk, kevergetjük, és mindjárt
fazekat viszek, és borsófőzeléket
készen is van.
készítünk, amit majd körbe kínálunk a
csoportban

2.) Zöld papírcsíkokat tépünk, majd
borsószemeket sodorgatunk, vagy só-liszt
gyurmából készítünk borsószemeket,
amit egy díszes tálban gyűjtünk, néha
megkevergetünk, ízesítjük, kóstolgatjuk.
3.) Az újonnan érkezőket kínálom a
babakonyhában készült ételekkel, vagy a
fakanálbábok kíváncsiskodnak a
tevékenykedők között.
-Nézzétek, hoztam nektek színes papírokat, hogy
zöldségféléket készítsünk belőle! Készítsünk zsenge
zöldborsólevest! Milyen más zöldség kerüljön bele a
borsón kívül?
Nézzétek, milyen sok borsószemet készítettünk, hoztam
nektek egy nagy lábost, tegyük bele, hogy
megfőzhessük. Hogy ízesítsük?
Hogyan tálaljuk a vendégeknek?
Kíváncsiskodó bábok: -Mit csináltok? De finom az
illata? Megkóstolhatom?

A játéktevékenység alatt a Borsót

főztem… kezdetű dalt elénekeljük úgy, Figyelek az egyenletes mozgásra, hogy helyes mintát
hogy játékos mozdulatokkal kísérjük. adjak.

34
Kezdőhang: szó = A’
II. Alkotó, munka szakasza (kb. 15-20 perc)
1. Komatálat hoztam… kezdetű dalt
énekelem
A dal bemutatása 3-4x, majd közösen 2x,
végül játékával legalább 6-8x
Kezdőhang: szó = Á’
kiszámoló: Kőkút körül út…
2. Ajtó ablak nyitva van…
Kezdőhang: szó = Á’
legalább 6-8x, ha igénylik többször, illetve
felajánlom, hogy a végén ismét játszhatjuk
3. Hárman estünk egy gödörbe…-kiszámoló
mondóka
(szükség szerint ismételve kb. 15x)
halkabb-hangosabb gyakorlása
nehezítve: három hangerőfokozattal is
belső hallás fejlesztése
4. Hold, hold fényes lánc… - ismétlő dalos
játék
Kezdőhang: szó = Á’
Az elkészült étellel kínálom a távolabb
tevékenykedő gyerekeket, átadom egy-egy
gyermeknek is a tálat, közösen kínáljuk, majd a
szőnyeg közepére helyezem. Ekkor közösen is
elénekeljük az új dalt, majd elmondom a
játékmódját.
Egy rövid kiszámolóval kiválasztom az első
kínálót.
Megdicsérem azt, aki az egyenletes lüktetéshez
igazodva kínálta társait.
Finomat ettek, akik kaptak belőle? Én is
megkóstolom.
-Nekem kevés benne a répa. –Úgy teszek, mintha
kimennék a kertbe répáért.
Hol vannak a répáim, valaki ellopta!
Váratlanul körbe fogunk egy gyermeket, és a
jól ismert, egyik legkedveltebb dalt kezdjük
énekelni. Tudják, hogy az első szakasz alatt ki
kell találni, ki válasszanak a második
szakaszban.
A második szakaszban tudatosan halkabban
énekelek, illetve kérem erre a gyerekeket is,
hogy jobban halljam a középen álló éneklését.
A következő játékhoz két gyerek kellene.
Az éppen kiválasztott gyermek segít nekem
kiszámolni a kör közepe felé tartott öklöket
egyenletesen érintve. Akinek kiesik a keze, az
kérheti a következő kiszámolás hangerejét:
halkabban-hangosabban.
Ha már jól megy, az átlagos hangerőt felmérve
javasolhatom, hogy legyen nagyon halk, vagy
nagyon hangos lehetőség is.
Felhívom a figyelmet a változatosságra, és arra,
milyen nehéz nagy különbségeket csinálni.
Ha sokan vagyunk, és ügyes a kiszámoló,
magunkban mondva is kiszámolhatjuk a
következő kiesőt. Ekkor én halkan, de hallhatóan
hangoztatom a mérőütést.
Differenciálás: Segítségadás, dicséret.
Amikor már csak két ököl marad, őket megkérem,
tartsanak kaput.
Ebből már valószínűleg tudni fogják a gyerekek,
35

vagy
A Győri Györgynek…- ismétlő dalos játék
Kezdőhang: dó = D’
5. Ütőhangszerek kipróbálása: ritmusbot,
cintányér, triangulum…
Játék a hangszerekkel.
(Komatálat hoztam…- ismétlése)
Ismert mondóka halkabb-hangosabb
hangoztatása, egyenletes lüktetéssel kísérve.
Belső hallás fejlesztése
Komatálat hoztam…- ismétlése közösen)
hogy melyik dal következik.
De ezt támogathatom dúdolással is, arról is
felismerhetik.
Adaptivitás: Ha úgy érzem, jobban lekötné őket az
A Győri Györgynek…, akkor azt választom.
- Hoztam nektek valamit: Egy kosárból „kínálom”
hangszerekkel őket.
Közben a Komatálat hoztam…- kezdetű dalt
énekelem ismét.
-Üljetek le, úgy, hogy mindenki lásson, mert most
zenekart fogunk alkotni.
Egyenként: Próbáld megszólaltatni? Hogy szól?
Hangosan? Meg tudod szólaltatni halkabban is?
Differenciálás: Aki nem tudja megszólaltatni,
annak segítek. Javítom a hangszerhasználati
technikákat is.
-Ma még csak egyszer mondtuk el a Kőkút körül
út… mondókánkat, ismételjük el és kísérjük
egyenletesen!
Mondjuk el úgy, hogy a hangszerek legyenek
halkabbak. Fordítva is, a beszédhangunk legyen
hangosabb, a hangszerek hangja halkabb.
Ügyelek az esztétikusságra, a pontos zenei
megvalósításra. (Ne legyen zaj, ne kiabálva
mondják.)
Ha jól megy, magunkban is elmondjuk a
mondókát, de közben hangoztatjuk a mérőt.
-Most rejtsétek el a hátatok mögé a
hangszereteket, megtréfáljuk őket!
Ha jelt adok a ritmusbotommal, utána magatokban
folytassátok a szöveget addig, amíg újra nem adok
jelt.
Közben a combunkon hangoztatjuk az egyenletes
lüktetést. Figyelek arra, hogy a bújtatás előtti
negyeden adjam a jelt. Az artikulációmmal
segítem őket a bújtatott rész követésében.
Előveszem a hangszeres kosarat, és megkérek egy
gyereket, hogy hangtalanul gyűjtse bele a
gyerekek háta mögül a hangszereket.
Közben énekeljük neki a Komatálat hoztam…
kezdetű új dalunkat.
36
III. Befejező rész (kb. 3-5 perc)
Zenehallgatás:
Gryllus Vilmos: Gólyahír
(Mi szél hozott kisfutár?...)
gitárkísérettel / furulyázva, majd énekelve.
Kezdőhang: mi=É’
Visszavezetés a játéktevékenységekbe.
-Annyira ügyesek voltatok, hogy szeretnélek
megajándékozni Titeket egy dallal!
Először elfurulyázom, aztán megtudjátok azt is,
hogy miről szól.
Figyelek arra, hogy érzékeljék a gyerekek a
párbeszédes jelleget és kimondatlanul is még egy
példát halljanak a halkabb-hangosabb zenei
játékra.
A zenehallgatás hangulatát, áhítatát biztosítom
számukra. Utána tartok egy kis hatásszünetet.
Halkan, visszafogott beszédtempóban teszek
javaslatot a további játéklehetőségekre.
-Aki szeretne, az belefőzhet egy kis répát vagy
hagymát még a borsólevesünkbe.
-A kis asztaloknál gyurmából borsószemeket vagy
csipetkét gyúrhatunk a leveshez, de akár tálat is
csinálhat aki szeretne.
-Fiúk, örültem, hogy Ti is jöttetek velünk játszani,
énekelni. Szívesen segítek nektek újraépíteni az
autópályát.
37
 Tervezetminta III. (Szarka Júlia)

ZENEI „PROJEKTEK”, melyek beépíthetők az óvodai élet bármely mozzanatába

Az óvodai projekt jellemzői:

• nincs központi tartalmi elvárás,
• az óvodás „sajátos önállóságához” abszolút tervezési szabadsága van az
óvópedagógusnak,
• a felnőtt együttműködő, reflektív attitűdje remélhetőleg egyre több kollega sajátja,
• a kötetlenség a gyermek egyéni toleranciájának függvényében az óvodák erénye,
• abszolút kiaknázhatóak a spontán lehetőségek,
• az eszközhasználat korlátozottsága és
• az értékelés különböző lehetőségei
A projekt segítheti:
• a másság sokaságának sajátos fejlődését,
• a tanulás-tapasztalatszerzés sokféle lehetőségének nyújtását,
• a tanulás sajátosságaiból a problémahelyzetek, a valós élet problémáinak megoldására
való felkészítést.

Őszi gyümölcsök
Egy kerettörténetbe ágyazott zenei kezdeményezésre (ld. almás-szőlős őszi dalok és
mondókák egy gyümölcsszedő-kiránduló történetbe ágyazva, amelyben a képzeletbeli
túránkon
• sétálunk, kapálunk, gyomlálunk, ültetünk akár egyenletesen, akár ritmus-kiemeléssel,
• jelzünk egymásnak, keressük egymást halkabban-hangosabban,
• nyújtózunk a gyümölcsökért magasabbra-mélyebbre (ott énekelve ab kisebb
hangterjedelmű dalokat is!),
• felismerjük az őszi hangszíneket (gesztenye, dió zörgésének különbségei), és
• bármikor megpihenve zenehallgatóvá nevelhetjük a pedagógus őszi énekeinek
hallgatásával.

Mackók
A projektnek, mint egy sajátos tanulási egységnek, témának a feldolgozásánál, akkor azt most
hívjuk MACKÓ-nak. Szerencsére nem csak az évszakokhoz, ünnepekhez kötődő egy-egy
dalcsokorral lehet találkozni. A projekt szinte minden nap „spontán” is felmerülhet az
óvodában, hiszen mindig van olyan gyermek, aki a kedvenc játékát hozza magával. Így
kijelölhetünk egy olyan napot, amikor arra biztatjuk őket, hozzák be a számukra kedves
mackót, mert velük sokféle programunk lesz.
Az óvó néni „kedvenc macija” lehet egy olyan báb, amellyel elkezdi a mondókázást, pl. a
csoportszoba egyik zugában:
Dirmeg-dörmög a medve (ÉNÓ-13)
• egyenletes lüktetéssel mozgatva-táncoltatva, amelyet a gyerekek kezükben lévő
mackóval utánoznak, ameddig a gyerekek igénylik (mondóka játéka legalább 5-6szor);
• a saját mackók bemutatkozásával esetleg egyéni teljesítmények megfigyelésére,
értékelésére, az egyenletes mozgás meglétének ’felmérésére’ nyílik lehetőség;
• ügyesebb gyerekek mozgathatják a mackót a mondóka ritmusára is.
Mackó-mackó ugorjál (ÉNÓ-203)

38
 • a játékok „nyugalomba helyezése” után (mivel a legegyszerűbb játékváltozatot is
akadályozná) mozgásos tevékenység ajánlása „találós kérdéssel”: milyen dalosjátékot
ismerünk, amelynek főszereplője a mackó? Felismertetés dallammotívumról, játékról,
fejdíszről, stb.;
• a dalosjáték megvalósítása a csoport által ismert játékkal (az ÉNÓ bonyolult játékát
ésszerűen leegyszerűsíthetjük a csoport fejlettségéhez, bár még így is érdemes
megbeszélni, hogy mikor és hányat ugrunk, ill. tapsolunk);
• az énekesjáték igény szerinti számú játéka (min. 5-ször), miközben a szép éneklésre,
mozgásra hívjuk fel a figyelmet, leginkább az óvónői modellel;
• ügyesebb csoporttal és megfelelő létszám esetén próbálkozhatunk az „előírt” játékkal
is, a kettős körben a nagyobb ugrások, bonyolultabb szabályok esetében sokféle
fejlesztésre van mód;
• ha úgyis többféle „tapsikálás” valósul meg a csoportban, akkor érdemes felajánlani a
játék közepén – „pihenésképp” – a dal ritmusának kiemelését tapsolással, ujj-
botocskákkal, ökölütögetéssel, stb.;
Mackó brummog: irgum-burgum (ÉNÓ-276) című, gyakorta feledésbe merült dalunk is jó
lehetőség a mackós-dalok bővítésére: a gyerekek addig „énekeltetik zenehallgatásként az
óvónőkkel”, hogy maguk is megtanulják, sőt kitalálnak mozdulatsort a komponált dallamra:
• morgós hangszínnel, szomorú-lassú egyenletes járással ballagnak a szabóhoz, az 1-2.
versszakban;
• pl. mézet kennek a szájukra, vagy képzeletbeli kenyérre a 3.-ban;
• fejcsóváló, didergést utánzó mozdulatok a 4.-ben;
• a kevésbé használt hangkészlet (dó – alsó lá – alsó szó) bonyolultabb dallamfordulatai
miatt célszerű a tiszta éneklésre vigyázni, szoktatni a gyermekeket ilyen dalokhoz is!
A következő dalok az évszaktól, programtól függően kerülhetnek terítékre, de hasonlóan
érdekes fordulataik miatt jó lenne nem megfeledkezni róluk:
Brumm-brumm, Brúnó (ÉNÓ-305) farsangi invitálás
Jön a tavasz, megy a tél (ÉNÓ-287) tavaszvárás

Zenehallgatáshoz:
A bundám szőrös… (ZH-190)
• az óvónő nyugalmi helyzetet teremt, akár a saját mackók újra kézbevételével;
• zenehallgatás a svájci népdal felhasználásával, az óvó átélt, különböző hangszíneket
imitáló énekével varázsolja el a hallgatóságot.

A projektben mindezeket követheti

• Mackó-család játéka: először az óvónő, majd választott gyermekek vállalják a mama-
szerepet, és brummogással hívogatják magukhoz az „erdőben eltévedt”, csukott
szemmel sétálgató bocsokat. A hangirányok megfigyelését nehezíthetjük a mélyebb
hangú mamának magasabb hangon történő válaszadással;
• egy témába vágó, rövidebb mese, vers;
• kapcsolódó vizuális tevékenység ajánlása, mackó-báb készítése, mézescsupor
agyagozása, stb.;
• elkezdhetjük megvalósítani a mackó-kiállítás szervezését, amelyre szülőket, más
csoport gyerekeit is meghívhatunk.

39
TESTNEVELÉSI TANSZÉK

Tervezetminta I. (Gergely Ildikó)

A FOGLALKOZÓ NEVE:
A FOGLALKOZÁS IDEJE:
HELYE: csoportszoba
KORCSOPORT: 3-4 évesek (létszám: 20)
A FEJLESZTÉS TERÜLETE: testnevelés
MOZGÁSANYAG: Mászás és négykézláb járás talajon
FOGLALKOZÁS ELŐZMÉNYEI: Az előző héten hallott A kismalac és a farkasok c. mese,
ill. a héten lezajlott szabadjátékok (szelíd kutyák)
INTEGRÁCIÓ MÁS FEJLESZTÉSI TERÜLETEKKEL:
• környezeti nevelés: farkasok szokásai, tápláléka,
tápláléklánc
• mese, vers

BEVEZETŐ RÉSZ

Cél Foglalkozás feladatai, anyaga Feldolgozás módszere, vezényszavak, Id

utasítások ő
1.Szervezési feladatok:
Gyors a.) A csoportszobát Gyerekek menjetek a mosdóba, majd aki
szervezések előkészítem. készen van, üljön le az öltözőben. /Akinek
elősegítése. Kikészítem a HOLD és NAP nem kényelmes a ruhája a testneveléshez,
formáimat. azon segítek./
Eszközöket elhelyezem a terem
szélén: 6 asztal, 10 szék, 2 Addig rendezem a bútorokat, hogy a
alagút, kosárban babzsákok és csoportszoba közepén elegendő hely legyen
kisebb plüss állatok (60 db), számunkra, dadus néni feltöröl,
Nap és Hold. Csengő. A többi kiszellőztetünk.
asztalt, maradék székeket a
terem egyik felében félre
teszem. Szőnyeg maradhat. A
Motiváció Dadus néni segítségét kérem.
megteremtés
e. b.) A gyerekeket mosdóba és az -Sokatokkal játszottunk a héten szelíd
öltözőbe irányítom. kutyásat. Tudjátok-e, hogy lett a kutya az
Kommunikác ember legjobb barátja?
iós kép. -Nagyon-nagyon régen, amikor anyukátok,
Együttműköd Motiválás. sőt a nagymamátok sem élt még, az ember
ő képesség megszelídítette a farkast, hogy segítsen
fejlesztése neki a vadászatban és társa legyen a hosszú,
hideg téli estéken. Így lettek jó barátok,
ezekből a farkasokból lett a kutya. Ezek a
farkasok nagy csapatban éltek és vadásztak
együtt. Ezeket a csapatokat falkának hívják,
farkas falka. A falka vezetője a falkavezér,

40
 neki engedelmeskedik a többi farkas. Aki
nem fogad szót, kizárják a falkából, és nem
vadászhat együtt a többiekkel.
-Csinálok egy nagy-nagy varázslatot, a
csoportszobát átvarázsolom egy hatalmas
erdővé, titeket pedig farkasokká. Ti lesztek
a farkas falka, én pedig a falkavezér.
Vérkeringés 2. Előkészítő gyakorlatok: (varázslat, megszólaltatom a csengőmet) 3’
fokozása. a.) „Nappal és éjszaka” játék: -Gyertek, menjünk be a csoportszobába,
Figyelem, Amikor a Holdat mutatom fel, vagyis az erdőbe!
reagálás akkor a gyerekek mászással
gyorsaság, futkároznak a teremben. -Nappal van, ilyenkor a kisfarkasok
egyensúlyérz Amikor a Napot, akkor összegömbölyödve alszanak a
ék lefekszenek, és imitálják az barlangjukban. Feküdjetek le a földre, és
fejlesztése. alvást. húzzátok össze magatokat! /Mindent
Hát, kar, csinálok a gyerekekkel, mutatom, mire
vállöv gondolok!/
erősítés. -Amikor lemegy a Nap, és meglátjátok
Holdat akkor ébredjetek, és futkározzatok
mint ahogy a farkasok szoktak, négykézláb 3’
menjetek! Így!

b.) Szabadgyakorlatok: Figyeljétek, hogy mit mutatok!

gerinc mobilizáló gyakorlat:

-Sötétedik. Most óvatosan kukucskáljatok

ki a barlangból, nézzetek körül, hogy nincs-
Szervezet e valami veszély! Erre is nézzetek, arra is!
felkészítése a kar- és vállizom nyújtó Hibajavításra utalás (HVU): Jól fordítsátok
terhelésre, gyakorlat: el a fejeteket!
főleg a kar és
vállöv -Ha nincs veszély, kimászhattok a
nyújtása barlangból, jól nyújtózkodjatok ki!
Izomegyensú -Üljetek a sarkatokra! Nyújtsátok ki a
ly karotokat jó magasra, próbáljátok meg
kialakítása. elérni a csillagokat!
1, +2 Balesetvédelem: Udvariasan vigyázzatok
egymásra!
Hasizom erősítő gyakorlat

-Jaj! Túl messze van az a csillag, fel fogunk

Törzsizom, vállizom nyújtó
gyakorlat
borulni! Jaj! Felborultam veletek együtt.
Kalimpáljatok kezetekkel (mellső
lábatokkal), lábatokkal, és a fejeteket is
emeljétek fel!
HVU: Jó nagyokat kalimpáljatok!
Balesetvédelem: -Egymást meg ne rúgjátok!
Nagyon vigyázzatok egymásra, aki úgy érzi
nem fér el, menjen arrébb kis barátjától!

41
 -Végre sikerült felkelni. Még csúsztassátok 2’
c.) „Futó „ játék változat: előre a tappancsaitokat, így nyújtózzatok
Négykézláb futás, megállások, meg! Mutatom!
és térdemelés oldalra. HVU: emeljétek fel a fejeteket közben!

Térbeli
tájékozó-
dóképesség
fejlesztése,
egyensúlyérz -Most már jól kinyújtóztunk, vadászat előtt
ék még jelöljük meg a lakhelyünket, hogy
fejlesztése. visszataláljunk hajnalban! Így! 2’
Kar, vállöv, Szervezési feladatok: Futkározzatok, és a térdeteket megemelve
törzsizom - gyerekek összegyűjtése az jelöljétek meg a sarkokat.
erősítése. egyik sarokban
- szerek elhelyezése, Közben leteszem leborítva a székeket, az
akadálypálya megépítése alagutakat.

-Itt egy rét! Gyertek ide körém

mindannyian!
-Pihenjetek meg ezen a réten, mert nehéz
feladatotok lesz!

Közben kiteszem az asztalokat mindenféle

alakzatban, felborítva, oldalára fordítva,
ugyanígy a székeket.

FŐ RÉSZ

Cél Foglalkozás feladatai, anyaga Feldolgozás módszere, vezényszavak, Idő

utasítások
Mászás gyakoroltatása - Ahhoz, hogy vadászni tudjatok, át kell 6’
különböző körülmények között. mennetek a sűrű, sötét erdőn.
(Átkelés akadálypályán.): (Az útvonalat mutatom a gyerekeknek.)

Vállöv - Mászás két oldalára borított - Nagyon vigyázzatok, hogy csak a farkas
izmainak asztal lapja között, mászás a ösvényen menjetek! Ha erről letértek,
erősítése. felborított székek adta szűk szakadékba zuhantok.
Figyelem, átjárón
önfegyelem, - Az ösvény veszélyes úton vezet, a szikla
-kommuniká - Mászás az asztalok alatt alatt kell átmásznotok.
ciós
képesség, - Itt a medve barlangján menjetek át nagyon
együttműköd - Mászás az alagútban csöndben, mert ha felébred a medve,
ő-képesség megesz minket vacsorára, mint mi a nyulat.

42
fejlesztése.
Téritájékozó- - Vigyázzatok ezzel a tüskebokorral,
dóképesség, - Mászás a felborított nehogy megszaggassa a bundátokat!
egyensúlyérz asztalok lábai között
ék - Erre a sziklára másszatok fel és óvatosan
fejlesztése. -Mászás az álló asztalokra fel, másszatok le!
Udvarias át, és le
viselkedés -Itt egy újabb szikla, újabb akadályok,
kialakítása. alatta, felette kell átmásznotok. Mindenki
választhat magának útvonalat, arra
mehettek át az erdőn, amerre csak akartok,
vigyázzatok, egymást nehogy zavarjátok,
vagy veszélyeztessétek. Udvariasak
legyetek, ha szemben találkoznátok!

Segítségadás módja: tevőleges, vagy

szóbeli. Ha szükséges, az asztalokra
felmászáshoz egy széket biztosítok.
Játék: Vadászó farkas falka A vége felé babzsákokat helyezek el az 5’
Szervezési feladatok: akadályokon, azok alatt.
- gyerekek egy helyre gyűjtése
- Mindenki átjutott a sűrű sötét erdőn?
A korábban eldugott babzsákok Gyertek ide körém, hadd számoljam meg a
Téritájékozo keresése mászással, majd falkát, hogy mindenki sikeresen átjutott-e?
dó képesség négykézláb járással a megtalált - Látom, mindenki megvan!
fejlesztés. babzsákokat áll alá szorítva - Mit eszik a farkas? Milyen állatot kell
Has, hát hordják a megadott helyre keresnetek vacsorára? Gyűjtsétek össze itt a
karizom (RÉT-re) a gyerekek. réten az ennivalót, mert a falka tagjai az
erősítés. elejtett zsákmányt megosztják egymással!
Egymásra -Ha körbe néztek, láttok, találtok erre, arra
odafigyelés, babzsákokat = ezek lesznek a zsákmányok!
tolerancia - Ki tud zsákmányt ejteni? Én már találtam
fejlesztés. is egyet, ti is keressetek! Így vigyétek a
rétre (mutatom), idegyűjtsük össze mindet!
(mutatom)
De időközben nagyra nőttek a farkasok!
Nézzétek, ha megemelitek a térdeteket,
akkor így tudjátok utánozni a nagyokat!
(mutatom)
- Rajta, induljatok vadászni!

Ha találtál egy egeret, gyere, hozd ide a

többihez, ne hagyd ott a keselyűknek!
-Menj vissza, keress még!

43
 BEFEJEZŐ RÉSZ

Cél Foglalkozás feladatai, anyaga Feldolgozás módszere, vezényszavak, Idő

utasítások

Eszközök elpakolása középre - Már elegendő élelmet gyűjtöttetek össze, 2’

annyira, hogy a teremben körbe gyertek ide vacsorázni! Minden éhes
tudjanak futni a gyerekek. farkasnak jó étvágyat!

Elpakolom az eszközöket: az asztalokat a

terem belsejébe, székeket a falhoz, alagutat
összekötve a székekre.

- Minden farkas jól lakott?

- Keressétek meg a barlangotokat!
- Itt van a barlangunk, húzódjatok be! Ilyen
Motiváció.
fárasztó éjszaka után jól fog esni az alvás.
Játék:
Állóképesség
„Szobros” játék: Futás közben
fejlesztése,
jelre négykézláb futás, jelre
lábboltozat - Egy új varázslattal alvó farkasokból újra
újból rendes futás.
erősítése. óvódás kisgyerekekké változtatlak titeket. 3’
Figyelem, -De van egy kis baj! Legyengült a
reagálás varázserőm!
gyorsaság A varázs csengőm magától is megszólal
fejlesztése. néha, így egyszer gyerekek lesztek, utána
Egyensúly- egyszer csak újból farkaskölykökké
érzék változtok majd át! Amikor gyerekek
fejlesztése. vagytok, fussatok körben a teremben! Ha
Egymásra farkasok lesztek, négykézláb fussatok
odafigyelés. tovább körbe!

-Csiribú csiribá! (csengő) Legyetek

Tartalék játék:
kisgyerekek!....
„Tűz Víz Repülő” mintájára,
…. (Csengő) legyetek kisfarkasok!....
Barlang és Víz! Körben futnak
Állóképesség Balesetvédelem: -Egymást ügyesen
a gyerekek, „Barlang”
, kerüljétek!
kiáltásra bebújnak az asztal
reagálásgyors 3’
alá. „Víz” kiáltásra felülnek az
aság, -Állj! Nagyon figyeltetek, megdicsérlek
asztalra!
egyensúlyérz benneteket!
ék,
lábboltozat -Sikerült az átváltoztatás! Most már
erejének maradjatok gyerekek!
erősítése.
Amennyiben látom, hogy a gyerekek még
szíves játszanának egyet, akkor:
Játsszunk még egy játékot! Víz és Barlang a
játék neve. Amikor azt kiáltom barlang, 3’
Foglalkozás befejezése:
bújjatok az asztalok alá! Amikor azt
a.) A gyerekek munkájának

44
 értékelése.
A gyerekek az öltözőben trikót
cserélnek.
b.) A terem visszarendezése.
Felhasznált irodalom: Bihari Dóra tervezete
kiáltom Víz, üljetek fel az asztalra! Közben
pedig fussatok az asztalok körül, mintha
egy hegyet futnátok körbe körbe!
Megint ügyeljetek egymásra!
Futás Indulj! Rajta! ……. Víz!.......stb.
S=29
Utolsó Víznél, amikor ülnek az asztalon, ’
akkor értékelem a foglalkozást: (32’)
-Forduljatok felém!
Örülök, hogy végig ügyesen tornáztatok!
Remélem, jól éreztétek magatokat! A
farkasokról is sok mindent megtudtatok!
Most mindenki menjen ki az öltözőbe,
cseréljen trikót, és mossa meg a kezét.
Aztán gyertek be, segítsetek visszarendezni
a termet!
45
 Tervezetminta II. (Gergely Ildikó)

A FOGLALKOZÓ NEVE:
A HELYETTES NEVE:
A FOGLALKOZÁS IDEJE: (bármikor az év során)
HELYE: udvar
KORCSOPORT: 5-6-7 évesek (létszám: 26fő)
A FEJLESZTÉS TERÜLETE: testnevelés
FOGLALKOZÁS CÉLJA: tolerancia, együttműködő képesség, mozgáskoordináció
fejlesztése
MOZGÁSANYAG: páros, csoportos futó és fogó játékok
FOGLALKOZÁS ELŐZMÉNYEI: a gyerekek piszkálják, nem tisztelik egymást.

BEVEZETŐ RÉSZ

Cél Foglalkozás feladatai, anyaga Feldolgozás módszere, vezényszavak, Id

utasítások ő
1.Szervezési feladatok:
a.) A gyerekeket az A gyerekek szabadjáték során kijátszották
udvarrészünkön összehívom. magukat az udvaron. Most összehívom
Kijelölöm az játékterületet. őket: „Gyertek ide hozzám!”
Két hosszú vastag kötéllel
kijelölök egy 5m széles sávot.
Négy kendőt készítek a
nyakamba.

Motiváció Manókká varázsollak benneteket. 1’

megteremtés Egy erdei házikóban lakik egy Boszorka.
e. Az ő kertjében hancúroznak az erdei
Manók, most nincs otthon és nagyon jó
b.) Motiválás. játékok vannak a kertjében. Ez itt a kert!
Reagálás Innen,……. Idáig terjed (kijelölöm a 5’
gyorsaság foglalkozás helyét)
fejl. Van egy macskája és ő vigyáz a házára.
Téritájékozó 2. Előkészítő gyakorlatok: De nagyon lusta egy macska! Mindig
dás kép. fejl. a.) „Fecskék a drótra játék” alszik, így nyugodtan lehet szaladgálni a
variáiója: „Felébredt a kertben. Amikor felébred gyorsan ide kell
macska!”címmel: futni ebbe a sávba. (látjátok?) Azt, hogy
Amikor nyávog a macska(én), felébredt onnan tudjátok, hogy hangosan
akkor a gyerekek a kijelölt nyávogok!
területre futnak. Ismétlés többször.
Együttműköd HVU: Egymásra ügyeljetek, nehogy
ő kép. fejl. ütközzetek egymással. Le ne maradjatok, 5’
Reagálásgyor mert elkap a Cica benneteket! (Én vagyok a
saság fejl., cica.)
téritájékozód

46
ó kép. fejl. Huncut Manó legyen, akinek nincs párja!
Oldaliság b.) „Cica legyen akinek nincs Mindenki keressen gyorsan magának egy
fejl. párja „játék variációja: „Huncut párt! (Hogy páratlan kisgyerek is legyen, én
Testséma manó legyen akinek nincs is beállok a játékba, és mutatom, hogy
fejl. párja” hogyan kell igyekezni.)
Egyensúlyérz Először futva, majd szökdelve Amikor találkoztok, jobb kézzel fogjatok
ék fejl. játszanak, a találkozáskor jobb kezet, és rázzátok meg a társatok kezét,
Lábboltozat kézzel fogjanak kezet, majd mintha üdvözölnétek őt. ÍGY! A páratlan
erősítés, jobb tenyerük érjen össze majd manó kiálthatja, hogy „huncut legyen,
vérkeringés a jobb válluk, … jobb akinek nincs párja!”
fokozás könyökük, …..jobb térdük… Most már csak páros lábon szökdeléssel
Matematikai közlekedhettek! Akit pedig párnak
fogalom (pár, Pár fogalmának erősítése. választotok, azzal a jobb tenyeretekkel
páratlan) érintsétek meg. Így! …stb. ……
erősítése Most két kézzel fogjátok meg egymást! (Én
kiállok oldalra, hogy biztosan minden
gyereknek legyen párja.)
A játék közben időt szentelek arra, hogy a
pár, páratlan fogalmak tartalmára
felhívjam a figyelmet: Ha ketten vagytok,
azt mondjuk, hogy az : egy pár. Ha egyedül 3’
van valaki, azt mondjuk ő páratlan. Nincs
párja. A cipődnek is van párja. Minek lehet
még párja? (kesztyű, zokni……)
Ritmusérzék
fejlesztés, b.) Párosgyakorlatok: A Manók, -ha már ilyen jól
izomnyújtáso Kar-, váll-, törzsizom nyújtó összetalálkoztak, és összebarátkoztak,
k-kal a gyakorlat: akkor- tornáznak egyet, hogy erősek
tartáshoz legyenek és ne tudja a Boszorka elkapni
szükséges őket.
izomegyensú A kézfogás elengedése nélkül forduljatok
lyt alakítom, egyik irányba, majd a másik irányba is!
Alkalmazkod 3-4 1-2 + Amerre fordultok arra emeljétek meg a
ó képesség Lábizom erősítő, ritmusérzéket karjaitokat, majd a másikat is! Így!
fejl. fejlesztő gyakorlat: Nézzétek meg Zoliékat! (Mellettük állok, és
tevőlegesen segítem a fordulatot.)
Elég!
Maradjon a kézfogásotok, de egyikőtök
guggoljon le! Amikor az, aki most áll
leguggol, akkor az, aki guggol, álljon fel!
2 1 Megmutatjuk Sárával! Mintha
mérleghintáznátok! Figyeljetek, mert
Láb és hátizom nyújtó ütemezni fogom! Egyszerre kell leguggolni,
gyakorlat: illetve felállni! Elkészülni!
Kiindulóhelyzet! Rajta! Egy! Kettő!....
(Tempót váltva számolok!)
HVU: Igyekezzetek egyszerre mozogni! De
persze másik irányba! Le és fel!
1, +2 Elég!
Engedjétek el a kézfogást! Nézzetek ide!

47
 Zsoltival mutatom a gyakorlatot!
Fordítsatok majd hátat egymásnak! Álljatok
terpeszállásba! Hajlítsatok előre, és
fogjátok meg a terpesz alatt a kezeteket!
Egyikőtök emelje meg a törzsét, és közben
húzza meg társát előre! Most szerepcsere
van! A társ húzzon!
Ti is készüljetek el a kiindulóhelyzetbe!
Hátra arc! Terpeszállás! Törzshajlítás előre,
és fogjátok meg egymás kezét! Akik felém
állnak, húzzák meg ÓVATOSAN a
társukat! Most szerepcsere! Tovább!
(Ahol kell segítek!) Állj!

FŐ RÉSZ

Cél Foglalkozás feladatai, anyaga Feldolgozás módszere, vezényszavak, Idő

utasítások
Alkalmazkodó képesség
fejlesztés futó, fogó játékokkal

Egymásra a.)„Felébredt a Most már nagyon jól tudtok 5’

odafigyelés, macska!”párban: együttműködni, és kellően erősek is
tolerancia Amikor nyávog a macska(én), vagytok. Egyik kezetekkel fogjátok csak
fejlesztés. akkor a párban kézfogással meg egymást, ÍGY! Megint eljátsszuk azt a
Vérkeringés haladó gyerekek, a kijelölt játékot, amit legelőször játszottunk! A
további területre futnak. Boszorkány udvarában futkározhattok a
fokozása. játékok között, amikor halljátok, hogy
Figyelem, felébredt a Macska (nyávogok), akkor
reagálás mindannyian fussatok ide a kötelek közé, itt
gyorsaság, biztonságban lesztek!
téritájékozod HVU: Közben a kis Manó barátotokat ne
ó képesség, hagyjátok el, ne rángassátok, vigyázzatok
egyensúlyérz egymásra, segítsétek egymást!
ék fejlesztés. (Amikor mindenki bent van a „házban”,
. akkor mondom a további játékot.)
6’

b.) „Udvaros fogó” variáció: Felébredt a Macska, és nagyon őrködik,

„Macska bosszantó” fogó
észrevette, hogy mennyi Manó jár erre! Ide
áll a két kötél közé, ez jelzi az ő területét!
(Közben a köteleket egymástól távolabbra
10m teszem.) Igen ám, de a sok Huncut
Manó incselkedik vele! Át és átfutnak a
Macska területén! ÍGY! De ha a Macska
elkap valakit, akkor azzal szerepet kell
cserélnie! Lehet, hogy valamikor ő is Manó
volt? Csak a Boszorkány varázsolta el?!
(Folyamatosan irányítom, buzdítom,
értékelem a gyerekeket.) HVU: A párotokra

48
 nagyon vigyázzatok!
Elég! Álljatok meg! Új játékot játszunk!

BEFEJEZŐ RÉSZ

Cél Foglalkozás feladatai, anyaga Feldolgozás módszere, vezényszavak, Idő

utasítások
Egymásra Segítőkészség, egymás iránti (Elteszem a köteleket.)
odafigyelés, kedvesség kimutatásának Elengedhetitek a kézfogást! Eddig nagyon
tolerancia képességének fejlesztése, vigyáztatok egymásra, most viszont a
fejlesztés. alakítása: segítségetekre, kedvességetekre lesz 8’
Vérkeringés szükség!
további a.) Terpeszfogó variáció: A Boszorkány hazajött! A kertjét nagyon
fokozása. Boszorkányfogó: őrzi! Ha valakit a kertjében megérint, az
Figyelem, Egy gyermek a Boszorkány, ő a azonnal Békává változik! ÍGY kell annak
reagálás fogó. A gyerekek (Manók) mennie, akit megfogott a Boszorkány
gyorsaság, egyénileg futhatnak tetszés (mutatom). Szegény Manót vissza lehet
téritájékozod szerinti irányban. Akit megérint változtatni, ha odaszaladtok hozzá (ÍGY,
ó képesség, a kendőjével a Boszorkány, az mutatom az egyik gyermeken) és
egyensúlyérz Békává változik. megsimogatjátok az arcocskáját! A
ék fejlesztés, Békaügetésben (guggoló Boszorkány kap egy varázskendőt, azzal
lábizom állásban szökdelve) halad előre. suhinthatja meg áldozatait! Kati lesz az első
erősítés. A Manótársak arcának Boszorkány, ugyanis az előző játékban ő
megsimogatásával menthetik maradt fogónak. Tessék, itt a kendőd!
meg társukat, aki ezután tovább HVU: Nagyon vigyázzatok egymásra,
menekülhet. nehogy összeütközzetek! Nézem ám, hogy
ki menti meg sok sok Manótársát!
K.b. percenként fogót cserélek. Egyszerre
Tudatosítás. több fogót is kijelölök, ha jól megy már a 2’
Munkáraneve játék.
lés Értékelés.
Eszközök elpakolása. A végén értékelem a mentéseket, és
Bevonulás az udvarról. felhívom a figyelmet arra, hogy milyen jók,
figyelmesek voltak egymáshoz a játék
Lábboltozat (foglalkozás) során. Megkérem a
erősítés. gyerekeket, hogy hozzák be a köteleket,
Szervezet és szalagokat.
a S=30
kedélyállapot Kis Manók! Keressetek magatoknak egy ’
lecsillapítása. párt. Emelkedjetek lábujjra, és így
sétáljatok be az oviba! Így biztosan nem
vesz észre bennünket egyetlen Boszorkány
sem! Egészségetekre!

Készült: Mészáros Réka motivációs ötletének felhasználásával.

49
 Tervezetminta III. (Vörös Vera)

Ld. a tanszék honlapján

50
MATEMATIKA TANSZÉK
Tevékenység:
A tevékenységet vezeti:
A tevékenység helye: (óvoda,
csoport, korcsoport)
A tevékenység ideje: (év,
hónap, nap, napirendi időszak)
Fejlesztési feladatok: (egyes
gyermekekre, csoportokra, vagy
az egész csoportra
megfogalmazott célok,
feladatok)
Fejlesztési tartalom:
Szervezeti forma:
A tervezett módszerek:
Tervezet I.
A külső világ tevékeny megismerése; matematika
... óvoda; ... csoport
4-7 év (vegyes életkor)
A tükörkép és eredetijének összehasonlítása: a
tükörkép lemásolása mozgással, mozdulatokkal,
építéssel: távolság, helyzet, állás és irány
megfigyelése és utánzása;
Az érzékelés, érzékszervi kiemelés képességének
fejlesztése; változás, összehasonlítás;
A megfigyelés tudatosabbá tevése; azonosítás,
megkülönböztetés;
A testséma építés segítése;
A szem-kéz koordináció fejlesztése;
Az önellenőrzés képességének és szokásának kezdeti
formálása, az önellenőrzés igényének felkeltése és
módszerének formálása;
Kommunikációs képesség fejlesztése;
Motiváltság erősítése a közös matematikai
tevékenységben.
Ismerkedés a tükörrel, tükörképpel; mozgások és
tükörképük: közeledés, távolodás, fordulás, forgás,
helyzet, állás
Differenciáltan „kötelező” (az 5-7 évesek részvételét
feltétlenül szorgalmazom: esetleg nem azonos időben
mindenkinek, hanem két-három részletben, a
kisebbek bekapcsolódása fakultatív).
Egyéni, páros és frontális tevékenykedés óvónői
irányítással és öntevékenyen
Közös (páros), egész csoportos és egyéni
tevékenykedtetés (nagytesti mozgások, kézzel való
mozgatások)
Beszélgetés
Gyakorlás, önellenőrzés
Folyamatos ellenőrzés, (szükség szerinti egyéni
51

A felhasználni kívánt eszközök:
értékelés)
Több nagyméretű tükör; egy fürdőszoba tükör
A csoportszoba berendezési tárgyai (székek,
egyforma babák, egyforma bábuk, egyforma macik,
egyforma autók, egyforma nagyobb építő elemek)
A gyerekek által készített forgók

A tevékenység tartalmának a testséma megismerésének tevékenységével integrált

megjelenési módja:
A tevékenység előzményei:
A tevékenység helye a gyermeki
élmény-körben:
1. Építések, alkotások térben: dobozokból,
faépítőkből szabadon, és egyszerű építmények
másolása. (Megfigyeltük, hogy van-e olyan
kisgyerek, aki másolás során változtatja az
építmény körüljárási irányát valamilyen módon.)
2. Mozgások nagytükör előtt, a saját tükörkép
figyelése; képek, foltok nézegetése kis zsebtükör
mozgatása közben.
3. Forgó készítése
Saját testünk és mozgásunk megismerése

Kidolgozás

A tevékenység tervezett menete A tevékenység vezetése

I. A tevékenység feltételeinek
megteremtése
1. Szervezés:
A gyerekek érkezése előtt elrendezem a
termet a mellékelt alaprajz szerint.
Előkészítem a tükröket és a forgókat, amiket
a gyerekekkel készítettünk.
2. Pszichés feltételek biztosítása:
a) A terembe belépő gyerekek szabadon
nézegethetik magukat a felállított nagy
tükörben, de bekapcsolhatják egyéb
játékaikba is a tükröket.
b) Elmesélem Kormos István: Kevély Ha te találnál egy szép, fényes
kiskakas c. verses meséjét, amelyben a gyöngyöcskét, mit csinálnál vele? Mi
tükörképnek van nagy szerepe. lenne, ha valaki elkérné tőled, hogy

52
Beszélgetünk is róla.
Megmutatom a gyerekeknek a tükörképüket Láttad már, hogy a vízben is lehet látni a
egy sötét edénybe öntött vízben.
játsszon vele? Kinek adnád oda? Van
olyan ember, akinek nem adnád oda? A
kiskakas miért nem akarta senkinek
odaadni? És ha valakinél látnál egy
ugyanolyan gyöngyöt, amilyen a tied, mit
gondolnál? Örülnél, vagy szeretnéd, ha az
is a tied lenne? Miért ejtette bele a kakas a
gyöngyöt a vízbe?
tükörképedet? Nézzük meg!

II. A tevékenység tartalmi

feldolgozása1
1. A saját tükörképpel való kötetlen
ismerkedés
A nagy tükrök elé álló gyerekekkel együtt a
tükörbe nézve beszélgetek arról, amit a
tükörben láthatnak. Ráirányítom
figyelmüket egyes testrészeikre.
Testrészeik (fej, nyak, kar, kéz, váll, láb,
comb, törzs, szem, orr, fül, száj, haj)
megérintése, miközben a tükörképet nézik.
2. Mozgások a tükör előtt; közeledés,
távolodás, fordulás – és a mozgások
tükörképe
A tükör előtt mozgó gyerekek mozdulataira
irányítom a figyelmet. A gyerek és a
tükörképe mozgásában megfigyeljük a
hasonlóságot és az eltérést (összképben,
elemzés nélkül); a tudatosítást az utánzás
szolgálja.
(A tükörrel párhuzamos haladó mozgás
azonos irányú; amikor tükörhöz közeledünk,
vagy tőle távolodunk, akkor a tükörkép is
közeledik, illetve távolodik, de ez a térben
• „Milyen hosszú a hajad!”,
• „Nézd csak! Hogy beüthetted a
térdedet! Hogy történt?”
• „Jó, hogy ilyen hosszú zoknit húztál,
az egész lábszáradat befödi!”
• „Kinek van hosszú nyaka?”
• „Ha csak a tükörbe nézel, akkor is
megtalálod a válladat? És a másik
válladat?” ...
– Lehetőleg bevonom a beszélgetésbe is a
gyerekeket; esetenként nevezzék meg ők a
testrészeiket is, és mutassák, miközben
csak a tükörképüket nézhetik.
„Kata! Észrevetted, hogy amikor te mutatod
a válladat, akkor Tükör-Kata is a vállát
mutatja? Legyen a te párod Tükör-Kata!
Neked ki lesz a párod, Panka? Hát neked,
Janika? ...” Mindenki megnevezi a párját (a
tükörképét).
„Táncolni fogunk. Mindenki menjen oda a
párjához, és fogjátok meg a párotok kezét!
Ti hogy táncoltok, Dóri? Mutassatok be
valamilyen lépést a tükör-Dórival!” (Indítás
után hagyom, hogy saját elképzelések
szerint táncoljanak. Akinek szüksége van
rá, annak adok egy-egy ötletet, pl. kar

1
A matematikai tartalom vastag betűkkel, a megvalósítását szolgáló tevékenység normál betűkkel szerepel.

53
ellentétes irányú mozgás.)
Annak tudatosítása, hogy a tükörképpel
együtt nem lehet elkanyarodni a tükörtől,
mert ez ellentétes irányú mozgás.
Szeretném, ha átélnék a gyerekek, hogy ezt
nem lehet megoldani, ezért kiélezem a
kérést:
3. A helyzetek, állások, mozgások,
irányok tudatosabb megfigyelése,
másolása
A tudatosítást a tükörmozgás utánzásával
történik (nem szavakkal).
4. Tárgy és tükörképe; ellenőrzés a
két kar mozgásával.
Egy széket állítok a gyerekek elé úgy, hogy „Ez a szék is szeretné látni magát a
oldalával álljon a tükör felé:, és testem tükörben. Segítsetek!”
tükörsíkját mutatva jelzem, hogy ide
képzeljük a tükröt. A szék tükörképét
képzeljük el, és egy másik széket kell a
tükörkép helyére állítani.
Amikor valahogyan beállította egy
vállalkozó gyerek a tükörképet, akkor a két
kezemmel látványosan tükrös mozgással
végigsimítom a két széket (csukott
szemmel), így ellenőrzöm, hogy jól sikerült-
e.
fölemelése, hátralépés, oldalt-ugrás, lassú
fordulás.)
„Szeretném, ha most egymás mellett menne
szép lassan mindenki a párjával, kézen
fogva! Aztán együtt kanyarodjatok el a
tükörtől a székek felé!”
„Flóri! ti nem együtt mentetek! Mért
engedted a párodat másfelé kanyarodni?
Tükör-Gabi! Te meg mért nem mész
Gabival együtt? ... Hagyom, hogy a
gyerekek magyarázzák el nekem: a
tükörképük éppen ellenkező irányba fordul,
mint ők.)
Kicsit üljünk le; biztosan nagyon
elfáradtatok! (Félkörben a földre tett
ülőpárnákra ültetem le a gyerekeket.
„Zsuzsi és Dani! Olyan szépen táncoltatok a
tükör-párotokkal! Mutassatok be most ti
ketten egy táncot. Ide varázsolok most
kettőtök közé egy tükröt. Zsuzsi áll a tükör
előtt, és Dani lesz Tükör-Zsuzsi. Lássuk,
milyen ügyes ez a pár!” (A legügyesebb
gyerekkel mutatunk be egy-két mozdulatot
és a tükörképét.)
„Ki szeretne még a láthatatlan varázstükör
elé állni? Ki lesz a tükör-párod?”
(Még két bemutatás, aztán párokba
rendezve a többi gyerek is mozog: egyszer
az egyikük áll a tükör előtt, aztán szerepet
cserélnek.)
54
5. A tükrözés gyakorlása; Újabb széket teszek más helyzetben a
önellenőrzés tükörrel, karmozgással, „tükör” elé,
szemmel
5.1 Először a szék több helyzetben való
tükrözését végezzük, és a két kéz tükrös
mozgásával ellenőrizzük, sikerült-e
és várom, hogy annak is állítsák be a
tükörképét. „Ellenőrizd a két kezeddel,
hogy jól van-e!”
„Mi lenne, ha a székekkel meg más
5.2 Ez után „tükörváros” építését építőkkel tükörvárost építenénk?” (A tükör
kezdeményezem, ha nem fáradtak el nagyon helyét leragasztott papírcsík jelzi.)
a gyerekek, hogy gyakorolhassák a tükörkép Ilyen ötleteket adok szükség szerint: „Babák
előállítását. Az ellenőrzéshez egy és tükörbabák, macik és tükörmacik is
fürdőszoba-tükröt viszek; nagyobb éljenek ebben a városban!” „Az utcákon
tárgyaknál pedig a végigsimítást járhatnak autók és tükörautók!” „Lehet a
szorgalmazom. házakat díszíteni a forgókkal, amiket
készítettetek! Vigyázzatok, hogy merre
forog a forgó és a tükörképe!”
Az építés kötetlen játékba mehet át igény
szerint.
A terem képe:
tükrök

leragasztott papírcsík
székek és
asztalok
székek

ülőpárnák

55

Tevékenység:
A tevékenységet vezeti:
A tevékenység helye: (óvoda,
csoport, korcsoport)
A tevékenység ideje: (év,
hónap, nap, napirendi időszak)
Fejlesztési feladatok: (egyes
gyermekekre, csoportokra, vagy
az egész csoportra
megfogalmazott célok,
feladatok)
Fejlesztési tartalom:
Szervezeti forma:
Tervezet II.
A külső világ tevékeny megismerése - matematika
... óvoda; ... csoport
4-7 év (vegyes életkor)
ősz
Az érzékelés, érzékszervi kiemelés képességének
fejlesztése; összehasonlítás;
A megfigyelés tudatosabbá tevése; ismerkedés a
méréssel mint a környezet megismerési módszerével;
Az önellenőrzés képességének és szokásának kezdeti
formálása;
Egymás tevékenységének segítése, az együttműködés
élményének átélése és szokásának alakítása;
A vásárlás szokásainak alakítása; viselkedési minták
követése;
Kommunikációs képesség fejlesztése;.
Motiváltság erősítése a közös matematikai
tevékenységben.
1. A 4 éves gyerekek saját tapasztalatból
ismerkedjenek a könnyebb-nehezebb érzékelhető
kapcsolattal; éljék át, hogy a nehezebb felé billen a
mérleg.
2. Az összemérés gyakorlása: a mérlegről leolvassuk,
melyik a nehezebb, melyik a könnyebb;
felismerjük, ha a két oldalon ugyanolyan nehéz
tárgy van.
3. Az egységgel való mérés technikájának
megismerése, mérőszám megállapítása.
4. Árak kifejezése pöttyös árcédulákkal.
5. Fizetés koronggal és pöttyözött koronggal: a kér
összeg összeállítása több részlettel
Vásárlási szokások; mérés, fizetés;
A természetes szám fogalmának előkészítése:
a mérőszám alapozása; tömegmérés egységgel
a darabszám alapozása: számlálás, egy-egy szám
többféle bontott alakjának megjelenése; a
pénzhasználat előkészítése
Szabadon választható, játékba ágyazott.
Funkciók szerint megosztott csoportos; egyéni, és
56

A tervezett módszerek:
A felhasználni kívánt eszközök:
A tevékenység tartalmának
megjelenési módja:
A tevékenység előzményei:
A tevékenység helye a gyermeki
élmény-körben:
páros tevékenykedés óvónői irányítással és
öntevékenyen.
Közös (páros), egész csoportos és egyéni
tevékenykedtetés;
Beszélgetés;
Gyakorlás, önellenőrzés;
Folyamatos ellenőrzés, (szükség szerinti egyéni
értékelés).
A piacon közösen vásárolt gyümölcs és zöldség;
néhány olyan áru, amelyet nem tömege szerint
vásárolunk (csomag petrezselyem, tojás, csokor
virág);
Az áru kínálására alkalmas papírládák;
Kétoldalú piaci mérleg, piaci asztalon;
4-5 egyszerű vállfa-mérleg állványon;
A gyűjtött, jó közelítésben azonos tömegű
vadgesztenyék;
Árcédulának való üres lapok; ceruza vagy filctoll;
Kosarak;
Pénztárcák, korongok, pöttyözött korongok
Piaci vásárlás; összemérés, mérés kétoldalú
mérleggel; fizetés darabszám szerint és pénzzel
A tömeg többféle érzékelése:
• megemeléssel, ellökéssel, guruló nagy labda
megállításával;
• a könnyebb, nehezebb érzékelése két kézben;
• (5-7 éveseknél:) A kétoldalú mérleg
működésének megfigyelése próbálgatással
(mindig a nehezebb felé billen le).
(5-7 éveseknél:) Tömegek összemérése: a mérleg
állása fejezi ki, melyik a nehezebb, melyik a
könnyebb.
Számlálás egyesével: megszámlálás, (tárgyak
számának megállapítása), leszámlálás, (adott számú
tárgy összekészítése)
Szűkebb emberi környezet megismerése; a piac, a
piacon vásárolható gyümölcsök és zöldségek, a piaci
mérleg és használata. A pénz használata.
57
 Kidolgozás

A tevékenység tervezett menete A tevékenység vezetése

I. A tevékenység feltételeinek
megteremtése
1. Szervezés:
Előkészítem a hét folyamán többször
használt vállfa-mérlegeket külön-külön
asztalokra. Néhány nagyon eltérő tömegű
tárgyat is melléteszek. Akinek kedve van,
játszhat vele.
A piacot jelképező „standra” kikészítem a
piaci mérleget; mögötte még letakarva
elhelyezem a vadgesztenyét, és külön nagy
kosárba a piacon vásárolt árut.
2. Pszichés feltételek biztosítása:
a) A reggelizés után néhány gyerekkel – Sok mindent láttunk tegnap a piacon.
beszélgetést kezdek a piaci élményekről. Emlékeztek-e arra, hogy miket árusítanak
b) Felvetem, hogy játsszunk piacost, ott?
segítsenek berendezni a piaci asztalt. – Néhány dolgot mi is vásároltunk.
c) Megválasztjuk a szerepeket; (szükség (Miközben megnevezik a vásárolt
szerint beosztjuk a sorrendet). dolgokat, kérem, hogy tegyék külön
ládákba.)
– Van-e kedvetek piacosat játszani?
– Kik szeretnének elárusítók lenni? Kik
legyenek a vásárlók? (Ha sokan akarnak
eladók lenni, akkor megbeszéljük, hogy
egyszerre ketten lehetnek, aztán cserélünk.)

II. A tevékenység tartalmi

feldolgozása2
1. Az eladó és vásárló tevékenység
elkezdése; amely során kiderül, hogy
még néhány eszközt pótolni kell. Az
egységgel való mérés technikájának
megismerése.
A vásárlás elkezdése során először az derül – Jöhetnek a vásárlók!
ki, hogy nem tudunk mivel mérni. Ha nincs hamar önként vállalkozó, akkor
Megválasztjuk egységnek a vadgesztenyét, én lépek oda kosárral a kezemben az
amiből egész nagy kosárra való áll a asztalhoz, és eljátszom az első vevő
rendelkezésünkre. szerepét:
2
A matematikai tartalom vastag betűkkel, a megvalósítását szolgáló tevékenység normál betűkkel szerepel.

58
Az egység megválasztása; kiegyensúlyozás – Jó napot kívánok! Szeretnék almát
megfelelő számú vadgesztenyével. (Ebben vásárolni! Abból a szép pirosból kérek
szükség szerint segítséget adok.) egyet! Tessék lemérni, hogy milyen nehéz!
A tanácstalanság láttán közös gondolkozást
javaslok, hogy mivel kellene mérni:
– Mivel mérhetnénk? Adjatok tanácsot!
– A múlt héten sok vadgesztenyét
gyűjtöttünk; jó lenne azzal mérni. Hány
gesztenyével lehet megmérni ezt az almát?
Folytatom a vásárló szerepét: előveszem a
pénztárcámat, benne az iskolai piros-kék
korongokkal.
– Mennyit kell fizetnem?
Annyi korongot adok, ahány forintot mond
az eladó, illetve (ha ezt elfogadják a
gyerekek), annyit, ahány gesztenyével
kiegyensúlyozták az almát.
2. Az egységgel való mérés és az egységgel
való fizetés gyakorlása a minta szerint
Az egyes áruk kiegyensúlyozása – Ki lesz a következő vásárló? (kosarat
gesztenyékkel; a tömeg leolvasása vehet magának; pénztárcát és benne
vadgesztenye-tömegegységgel. korongokat adok neki is).
A kézbe vett tárgyak tömegének – Te pedig segíts az eladónak a mérésben!
érzékelése; annak megtippelése előre, – Mit gondolsz, ezt több, vagy kevesebb
hogy ezt több vagy kevesebb gesztenye gesztenyével tudjátok megmérni? –
egyensúlyozza-e ki. Arra az kérdezem egy lényegesen könnyebb, vagy
összefüggésre kezdünk felfigyelni, hogy lényegesen nehezebb darabnál? Miből
a nehezebb tárgyat több ugyanolyan gondolod, hogy több (kevesebb) gesztenye
egység egyensúlyozza ki, a könnyebbet kell hozzá?
kevesebb. Az előre tippelést több esetben is
szorgalmazom; mérés után pedig
megállapítjuk, hogy jól gondoltuk-e.
Kínálkozó alkalommal megbeszéljük, (Esetleg magam kérek „ügyetlenül”, vagy
hogy a tojást nem szokták lemérni; azt kérem a tojás megmérését, várva, hogy a
szoktuk megmondani, hogy hány darabot gyerekek igazítsanak ki. Ha nem figyelnek
kérünk. A petrezselymet csomónként, a fel a rossz fogalmazásra, akkor közlöm,
virágot szálanként vagy csokronként hogy nem szoktuk lemérni, hanem
kérjük. valahány darabot vagy egy doboz tojást
szoktunk inkább kérni.)
Árcédulák készítése. Amikor egy vásárló megkérdezi, hogy
valamelyik – nem tömeg szerint vásárolt –
áruért mennyit kell fizetnie, akkor
javaslom, hogy az eladók írjanak
árcédulákat.

59
 – Az eladók ki szokták írni az árakat, azt,
hogy mi mennyibe kerül. Annyi pöttyöt
rajzolj az árcéduládra, amennyibe kerül az
áru.
Most már könnyű lesz a vásárlók dolga:
megnézik, hogy mennyibe kerül, amit venni
akarnak, és fizethetnek.
3. A pénzekre rajzolt pöttyök száma Nagyobb, fejlettebb gondolkodású
jelenti az értéket gyerekeknek felvetem, hogy olyan pénzeket
A fizetés során a pöttyöket számolják is készíthetnek, amelyekre rá van rajzolva,
össze, de ezzel egy-egy szám különféle hány forintot érnek. Megmutatom:
összegalakjaival ismerkednek a gyerekek.

2-forintos, 3-forintos, 5-forintos, 8-forintos

érmék.
– Most még több árut meg tudtok venni!
A játék öntevékenyen folytatható,
miközben a „megvásárolt” gyümölcsöt
megmossuk, és feldarabolva kínáljuk a
gyerekeknek, felnőtteknek.

60

Tevékenység:
A tevékenységet vezeti:
A tevékenység helye: (óvoda,
csoport, korcsoport)
A tevékenység ideje: (év,
hónap, nap)
Fejlesztési feladatok:
(a fejlettségi szinteknek
megfelelő módon és mértékben
az egyes gyerekekre vagy
csoportokra megfogalmazva)
Fejlesztési tartalom:
Szervezeti forma:
A tervezett módszerek:
A felhasználni kívánt eszközök:
Tervezet III.
A külső világ tevékeny megismerése – matematika
... óvoda; ... csoport
4-7 év (vegyes életkor)
A tudatos megfigyelés képességének fejlesztése az
irányok összehasonlításával,
Az emlékezet fejlesztése a sorrendek újraalkotásával,
A síkbeli tájékozódás fejlesztése a „vonatok” haladási
irányának meghatározásával, a jellel adott irányok
követésével, az útvonalak megtervezésével;
A vonalon való tájékozódás fejlesztése a kialakuló
útvonalak mentén elhelyezkedő objektumok és az egy
sorban ülő gyerekek egymáshoz viszonyított
helyzetének megfigyelésével, felidézésével,
Problémaérzékelés, a probléma-megoldási képesség
fejlesztése;
Az alkotó, divergens gondolkodás kezdeteinek
alapozása a különböző útvonalak tervezésével;
Kommunikációs képességek fejlesztése a
tapasztalatok verbális közlésével; szókincsbővítés a
várhatóan kevesek által ismert kifejezések –
menetirány, nyíl, … - értelmezésével konkrét
helyzetekhez kapcsolva.
Tájékozódás a síkon; irányok követése közlés, jelzés
alapján; sorrend
Játékba ágyazott, kezdeményezett
Egyéni, mikrocsoportos és frontális tevékenykedés
pedagógusi irányítással és öntevékenyen
Tevékenykedtetés; bemutatás, bemutattatás,
beszélgetés; gyakorlás; ellenőrzés; szükség szerinti
értékelés.
Könyvek, képek vonatokról;
A csoportszoba berendezési tárgyai (székek, asztalok,
a sarkokban elhelyezett jól látható nagyobb tárgyak);
4 db A4-es lap, rajtuk középen egy-egy nyíl (piros,
kék, zöld és sárga);
61

A tevékenység előzményei:
A tevékenység helye a gyermeki
élmény-körben:
Kártyák nyilakkal és színes körökkel, amiket a
gyerekek választanak (mindegyikből legalább a
létszám negyede);
Babzsákok;
Nagy képek (vasútállomás/ház, facsoport, tó,
lovarda/több ló, vár);
4 nagy csomagolópapír, kisebb képek (4 ház, 4 vár, 4
facsoport, 4 ló, 4 tó), 4 kisautó, színes zsírkréta.
1. Az óvoda és környezetének bejárása; útvonalak
megbeszélése.
2. Téri viszonyok tapasztaltatása; mozgásos játék az
udvaron.
3. Gyöngyfűzések; sorrendek megfigyelése.
Közlekedés, kirándulás
62
 Kidolgozás

A tevékenység tervezett menete A tevékenység vezetése

I. A tevékenység feltételeinek
megteremtése
1. Szervezés:
A gyerekek érkezése előtt előkészítem a
vonatokról szóló könyveket, az ilyeneket
ábrázoló képeket.
Kialakítok a szobában ( vagy máshol) 6-7
m oldalhosszúságú négyzet alakban egy
bútor nélküli részt a tervezet végén látható
rajz szerint.
Kikészítem a többi, később használandó
eszközt is.

2. Pszichés feltételek biztosítása:

a) Az érkező gyerekek figyelmét a könyvekre
próbálom irányítani; lapozgatás közben
beszélgetést kezdeményezek arról, hogy ki
utazott már vonaton, milyen a kocsi belseje.
b) Elmondom (ha ismerik, a gyerekekkel
együtt ) Weöres Sándor: Kocsi és vonat
című versét:
Jön a kocsi, fut a kocsi:
patkó-dobogás.
Jön a vonat, fut a vonat:
zúgó robogás.
Vajon hova fut a kocsi?
Három falun át!
Vajon hova fut a vonat?
Völgyön-hegyen át!

Zim, zim, megy a gép, megy a gép,

fut a sínen a kerék,
forog a kerék.
Zum, zum, nagy az út, nagy az út,
fekete az alagút,
A masina fut.

Beszélgetünk arról, hogy a lovaskocsin

hányan utazhattak és milyen távolságra,
milyen utakon…

63
c) Felvetem, hogy játsszunk el együtt egy „Van kedvetek hozzá, hogy játékból
vonatutazást. Arra kérem a gyerekeket, hogy vonaton utazzunk?”
messziről figyeljék, mit csinálok.
Az üresen hagyott szobarészben székeket (4-5) „Figyeljétek meg, hogy mit csinálok!
helyezek el egy sorban egymás mögött, Gyertek ide, hogy jól lássátok!”
elmondom, hogy ezek ülések egy vasúti
kocsiban.

II. Tartalmi feldolgozás –

tevékenységek leírása a
matematikai tartalom kiemelésével
1. Adott darabszámnál nem nagyobbak
keresése tapasztalati úton; a több
lehetőség felismertetése; több jó válasz „Mit gondoltok, hányan utazhatnak ebben a
keresésének szorgalmazása kocsiban?”
Megbeszéljük, hogy ez egy különleges Ha 5 szék esetén azt mondják, hogy öten,
vonat, mert csak egy kocsija van. akkor megkérdezem: „4 utas nem lehet
ebben a kocsiban? És 3?”
2. Az állások összehasonlítása, a kétféle „Merre mehet ez a vonat? Ki tudja
lehetséges irány felismertetése, a megmutatni úgy, hogy arra lépeget, amerre a
menetirány kiválasztása vonatsín vezet?”
Ha a gyerek mozgásából nem látszik
egyértelműen, hogy az elképzelt sín mentén
halad, akkor a vállát fogva mögéje állok, „Mutasd meg azt is, hogyan mehet
irányítom. visszafelé!” (Lehet, hogy a gyerek elsőre
hátraarcot csinál és úgy megy az ellenkező
Megbeszéljük, hogy aki a széken ül, az irányba, de az is lehet, hogy nem fordul meg,
mikor ül menetirányban. (Még egy széket csak hátrafelé lépeget.) Mindkettőt
elhelyezek olyan helyzetbe, ahogyan a bemutatjuk.
vonat székei állnak. Egy fejlettebb,
érdeklődő gyerek a székre ülve és azt előre
és hátra mozgatva bemutatja az
elmozdulásokat.)
Leszögezem, hogy ezen a vonaton
mindenki menetirányban ül.
3. Az irányok tudatosabb megfigyelése, „Mi felé megy most ez a vonat?” (Kilépve a
megkülönböztetése, megnevezése képzelt utazásból, mondhatják, hogy az
Azt fogalmazzuk meg, hogy merre, mi ablak felé vagy a … felé.)
felé megy a vonat.
Újabb irányok bemutatása, megnevezése. „Mi felé mehetne innét egy másik sínen a
Beállok a széksor mögé. vonat? Képzeljétek el! Mutasd meg …, te
hogyan gondold!”
4. Jel (nyíl) értelmezése, viszonyítás „Mit mutathat ez a nyíl? Hol láttatok már ilyet?”
Leteszem a széksor mellé a földre a haladási Azt a választ erősítem meg, amelyben
irányt mutató színes (piros) nyilat megfogalmazódik a haladási irány. (Mozgással,

64
 közlekedéssel kapcsolatban: ≈ arra kell/lehet
menni) Elmondom a nyíl hegyére mutatva, hogy
arra megyünk, amerre a nyíl hegye mutat.
Sorban, egymás után – időt adva a „Ezek a nyilak is egy- egy vonatkocsi mellett
megfigyelésre - leteszem a másik három (kék, állnak.”
zöld, sárga), nyilat ábrázoló lapot a rajznak „Kérem, hogy segítsetek” Helyezzünk el
megfelelően a földre. székeket egymás mögött ezekben a kocsikban is!
A kisebbek segítőkészségét is dícsérem, ha Minden utas előre, a menetirányba nézzen!”
valaki nem a feltételnek megfelelően helyez
el széket, azt szó nélkül javítom.
Megbeszéljük, hogy hány szék legyen egy-egy
kocsiban (lehetőleg mindegyikben ugyanannyi,
a létszámtól függően 4 - 6)

Elfoglalják a helyeket. „Ki akar velünk utazni? Az megkapja az

Két vállalkozó gyerek kiosztja a babzsákokat, úticsomagját.”
minden utazónak egyet. „Az utasok csak beszállókártyával/jeggyel
szállhatnak fel. „
Bemutatom, hogy milyen egy beszállókártya.

Elmondom, hogy a színes kör a lap alján van. „Z. mutasd meg, hogyan tartsuk a kártyát, hogy
Fejlettebb gyereket (Z)választok a jelentkezők jó helyre szálljunk!”
közül. Elforgatott helyzetben adok egy kártyát
a kezébe.

Kiterítem képpel felfelé a padlóra az összes „Minden utazó választhat majd magának kártyát
lapot. és beülhet abba a kocsiba, amelyikbe az szól. De
előbb megfigyeljük, hogyan száll be az első
utas”„Ki lesz az első beszálló? Barnus, te
Megfigyeljük, mit választ Barnus.
szeretnél választani először?”
Közben őt is és a többieket is arra kérem –
„Figyeljük meg, mit választott!”
magam is megmutatom, hogyan - , hogy
álljanak a rajzon A-val jelölt részre úgy, hogy „Álljatok ide mellém, hogy mindenki ugyanúgy
lássák az összes vonatot egyszerre. lássa a képet és a vonatokat!”
„Barnus, tedd a földre magad elé a kártyádat! A
színes kör legyen azon a szélen, amelyik a
legközelebb van hozzád!
„Melyik kocsiban lesz a helyed?”
(A kártyákon lévő körök és a nagy lapon „Válasszon kártyát magának mindenki, aki
látható nyilak színe segítheti a kisebbeket az utazni szeretne! Üljetek be abba a kocsiba,
irányok azonosításában. Ha egy kisgyerek csak amelyikbe a kártya szól!”
ezt az összehasonlítást használta a vonat
kiválasztásához, a későbbi megbeszélésben
megértheti az irányok egyeztetésén alapuló
válogatást is.)
Választunk 4 kalauzt, aki segít ellenőrizni, „Úgy helyezkedjetek el, hogy ne legyen
hogy az utas jó kocsira ült-e, ill. miért nem előttetek üres szék!”
tudott leülni. Ha probléma adódik, együtt
keressük a megoldást. Pl. ha már minden hely
foglalt azon a kocsin, amire a jegy szól, „Megvan-e a csomagod?”

65
választhatnak együtt egy másik jegyet, előre
kinézve, hogy milyet érdemes.
5. (el is hagyható)
Téri viszonyok és irányok megadására
szolgáló kifejezések helyes értelmezésének
ellenőrzése
A babzsákokat elhelyezik egymás után az
utasításokban mondott helyre.
6. Sorrendek, sorszámok- tájékozódás a
vonalon
(A tevékenységekből a gyerekek
érdeklődésétől, elfáradásától függően
végeznék el valamennyit.)
Ha egy sorban a gyerekek sorendje pl. Marci,
Tomi, Liza, Ági, Juli, és
Marci megnevezi Tomit, aki közvetlenül
mögötte ül, akkor, megkérdezem, hogy Liza
mögötte ül-e vagy sem.
„Hová tegyük a csomagot?”
„Tedd a széked mellé a földre! Most emeld a
fejed fölé a csomagtartóba! Helyezd el a
széked előtt a földön! Legyen a széked
mögött a földön!” Utoljára: „Tedd a széked
alá és hagyd is a széked alatt!”
„Keresem minden kocsiban az első ülés utasát.
Állj fel! Honnan tudod, hogy te vagy az első
helyen? Mondd meg, ki ül mögötted!”
„Kik ülnek még Marci mögött?”
„Ki ül az utolsó helyen? Álljon fel! Biztos, hogy
te vagy az utolsó helyen a sorban?”
„Álljon fel mindegyik sorban a 3. helyen ülő
kisgyerek! Nézzük meg, helyesen döntöttek-e!
Cseréljen helyet az előtte ülővel! Most hányadik
helyen ül? Most cseréljenek helyet a 3. helyen
ülő gyerek sorbeli szomszédjai!
Mindenki üljön egy hellyel előrébb! Ki nem
tudja ezt megtenni? Aki az első ülésen ült, az
menjen az utolsó helyére!

7. Tájékozódás a síkon; útvonalak tervezése, „Megérkeztünk a célunkhoz, véget ért az utazás.

bejárása; a sorrend megfordítása Szálljatok ki a vonatból!
A kocsik most továbbmennek. Mi itt maradunk.”
Elkezdem elrakni az átlós sor székeit az
asztalokhoz. Segítségüket kérem, hogy a többi
széket is helyezzék vissza az asztalokhoz, „Gyertek ide körém! Megmutatom, hogy miként
amiket közben úgy rendezek el, hogy később le folytatódik az utazás.”
tudjanak ülni köréjük a gyerekek.
A földre helyezek kivágott képeket a tervezet
végén látható elrendezésben.
Megneveztetem, amit látnak, elmondom,
hogy itt szálltunk le, úticélunk a vár, de
meg akarunk látogatni az állomásról „Ki mutatja be, hogy ő merre menne?” Egy
gyerek lépeget. „Mondd el, amit sorban
indulva több helyet is.
meglátogatsz! (Pl. állomás, erdő, tó, vár) „Ki tud
más útvonalon elmenni a várba?”
Nem kívánom magyarázni, hogy mit jelent az
„ugyanaz az útvonal” kifejezés, de bemutatunk Az érintett helyek nevét sorolhatja a
közösen azonos és nem azonos útvonalakat is. lépegető, de mondhatják mások is. Indulhat
egyszerre 2 gyerek, és kérhetjük őket, hogy
ne menjenek ugyanazon az útvonalon.

66
Ha a csoport összetétele, érdeklődése és az „Most indulj vissza a várból az állomásra
előzetes tapasztalataim ezt lehetővé teszik, több ugyanazon az útvonalon, amin jöttél! Mondjátok
feltételt is megszabok (pl. Érintsen minden el, hogyan következnek egymás után a visszaút
látnivalót az úton), kérdéseket teszek fel (pl. állomásai!”
Igaz-e, hogy a tónál előbb jártál, mint az
erdőben), elképzelt útvonal állomásait
soroltatom oda és visszafelé is…
Mikrocsoportban folytathatják, ha kedvük van. „Ha van kedvetek, folytassátok az asztalnál az
4 asztalra leterítek egy-egy nagy papírlapot, útvonalak tervezését, bejárását, elmondást. Le is
amin ugyanolyan képek vannak, mint előbb a rajzolhatjátok, hogy ki merre menne.”
földön, és elhelyezek egy-egy játékautót,
zsírkrétákat.

A vonatozáshoz tervezett szobarész képe:

Pl.
polc
székek
Pl.
ablak

Pl. gyerekek
ajtó
csoportban
Pl.
A szekrény

Az útvonalak lehetséges állomásai:

67
TERMÉSZETTUDOMÁNYI TANSZÉK
Tervezetminta I.

A tevékenység megnevezése: A külső világ tevékeny megismerése – környezeti nevelés

A tevékenység helye: Nevesincs Óvoda – Bp.0000 Kincs u 5. Zöld csoport

A tevékenység ideje: 2009. március 20.

A tevékenység irányítója: Harmadéves Óvodapedagógus

Fejlesztés előzményei:

- A téli-tavaszi időjárási elemek közül a csapadék különböző formáinak, azok változásainak

megfigyeltetése (hó, jég, azok olvadása, hóesés, havas eső, zúzmara, dér)

- Megfigyelések, vizsgálódások, összehasonlítások a természetsarokban: hóolvadás,

csíráztatás, hajtatás feltételei

Tevékenységek:

hólé szűrése

jégdíszek készítése

Közvetlen előzmény:

víz párolgása, zárt és fedetlen edényből

akvárium tisztítása

Tevékenységek:

jégkocka készítése

képválogatás tablókészítéshez

tablókészítés – környezetvédelem, vizivilág – csodavilág

Egyéni: Képes gyűjtése: élettelen és élő elemek a vízben (kőzetek, növénye, állatok)

Víz gyűjtése otthon egy csöpögő csapból (1 óra)

Fejlesztési feladatok:

1. Környezeti feladatok:

68
 a víz jellemző jegyeinek megfigyelése: színe, illata, íze, alakja, tapintása,
hangja, hőmérséklete, halmazállapota, annak változásainak megfigyelése,
értelmezése

a víz mint élettér megismertetése, értelmezése

a víz védelme fontosságának tudatosítása

a Víz világnapja ünnepének megismertetése

2. Képességfejlesztés

Kognitív képességek: emlékezet: a vízzel kapcsolatos előzetes tapasztalatok

felidézése

megfigyelőképesség: a vizsgálódások során bekövetkező

változásokkal

gondolkodás: az ok-okozat összefüggések

megállapításával-a hideg ill. a meleg hatása,
következtetések levonása- víz nélkülözhetetlen az
élőlények számára
Mozgásképességek: finommotorika a megfigyelt, megtapasztalt jelenségek
vizuális megjelenítésével

ügyesség fejlesztése a töltögetéssel, a florárium

berendezésével

Verbális képességek: az előzetes élmények felidézésével

az ok-okozati összefüggések megfogalmazásával

3. Differenciált feladatok:

3-4 évesek: bekapcsolódás a versmondásba

érdeklődés szerinti bekapcsolódás a játékos tevékenységekbe
(töltögetés, hőmérséklet-érzékelés)

4-5 évesek: tapasztalatszerzés a víz, mint élettelen környezeti tényező

érzékelhető tulajdonságairól, az élővilágban betöltött nélkülözhetetlen
szerepéről

5-6-7 évesek: a megfigyelések, vizsgálódások során fedeznek fel ok-okozati

összefüggéseket a különböző élettelen és élő környezeti tényezők
között (pl. hőmérséklet-víz, az emberi tevékenység és a víz
szennyezettsége között)

69
 érzékeléssel, cselekedtetéssel szerezzenek tapasztalatokat a vízzel
kapcsolatban.

tudatosodjon bennük, hogy életünk egyik fő eleme: a víz.

verbálisan fogalmazzák meg megfigyeléseiket, következtetéseiket.

legyenek tisztában alapvető környezetvédő feladatokkal a vízzel

kapcsolatban (tisztán tartás, spórolás)

figyeljék meg a florárium telepítését, működését

4. Személyiségfejlesztési feladatok:

közösségi nevelés a feladatok közös megoldásával

türelem, tolerancia képességének fejlesztése egymás mondanivalójának

meghallgatásával

felelősségérzet alakítása a florárium gondozásával

pozitív érzelmek alakítása a kép készítésével, a növények ültetésével

a negatív érzelmek megfogalmazása a környezetszennyezés elítélésével

5. Integráció más tevékenységi területekkel

anyanyelvi: új kifejezések megismertetése a kép készítése során

(kopoltyú,uszony),a víz hangjainak
megnevezésével( csurran,cseppen,csobog,ömlik), a megfigyelt
jelenségek verbális leírásával

irodalmi: Szalai Borbála: Csodakút (A természet ünnepei 137.)

vizuális: tablókészítés-vízivilág = csodavilág

matematikai tapasztalatok: több-kevesebb-ugyanannyi, űrtartalmak

ének-zenei: Essél eső essél (ÉNÓ 27.)

Nád alól (ÉNÓ 277.)
Tavaszi szél (Törzsök 10.)

Fejlesztési tartalom: A víz: a víz, mint élettelen környezeti tényező, a Víz világnapja (március
22.)

Fejlesztés típusa: vegyes

Munkaforma: egyéni, esetleg feladattól függően frontális

Szervezeti forma: kötetlen

70
A tervezett módszerek:
pedagógiai módszerek: beszélgetés, szemléltetés, bemutatás, gyakorlás,
ellenőrzés, értékelés
természettudományos módszerek: megfigyelés, leírás, összehasonlítás,
vizsgálódás

A felhasználni kívánt eszközök: gyermekenként 1 db tálca

kisebb műanyag áttetsző pohár
nagyobb műanyag áttetsző pohár
jégkocka
3 db különböző formájú és nagyságú lombik illetve üvegváza
florárium kellékei: 1 db befőttesüveg, kavics, föld, növények
törölközők, felmosóruha, vízhatlan terítő

Fejlesztés típusa: vegyes

Korcsoport: 3-6 évesek
Munkaforma: csoportos, egyéni

I. Kezdő szakasz
Játékidőben:
- saját nevelésű palánták öntözése
- hajtatott gyümölcsfaágak vizsgálata
- képeskönyv nézegetése (E.B.-M.R.: A titokzatos
természet, Barangolás a természetben, Barangolás az
óceánok világában)
- vízivilág-csodavilág tablókészítés
Szervezés:
- folyamatos reggeliztetés
- hely biztosítása, eszközök előkészítése
Motiváció:
- versmondás: - Áprily Lajos: Fellegek (Cini-cini muzsika 132. o.)
- Zelk Zoltán: Gólya, gólya (Cini-cini muzsika 30. o.)
- éneklés: - Tó vize (ÉNÓ 316.)
- öntözés, „búvárkodás” a természetsarokban
- képek válogatása, tabló nézegetése a víz természetben megjelenő
formáiról, vízszennyezésről
- találós kérdések a vízről (ld. Melléklet)

71
 II. A tartalom feldolgozásának várható menete
1. Feladat: Közeledik a Víz Világnapja.
A víz jellemző jegyeinek észlelése, megfigyelése Ma a vízzel fogunk játszani.
Részfeladat: színe, illata, szaga, íze, alakja, halmazállapota Mindenki kap egy pohár
Szervezés: a pohár víz kiosztása vizet, azt fogjuk
Tevékenység: a poharakban lévő víz elemzése különböző megvizsgálni!
érzékszervekkel; Milyen a színe?
áttöltése kisebb pohárba, majd vissza Milyen az illata?
Képességfejlesztés: megfigyelő, leíró, azonosító és Milyen az íze?
megkülönböztető, analizáló, türelem, figyelem, önfegyelem Milyen az alakja?
Módszer: megfigyelés, összehasonlítás, beszélgetés, ellenőrzés, Mi történik, ha a nagyobb
értékelés pohárból áttöltjük a kisebbe?
Eszköz: minden gyermeknek egy tálca, két pohár (egy kisebb és
egy nagyobb), víz
2. Feladat:
A víz halmazállapotának tudatosítása: folyékony Hoztam 3 db üvegvázát. Az a
Részfeladat: űrtartalom összehasonlítása, formafelvétellel nevük, hogy lombik. Az
(öblösebb, szűkebb magasabb, alacsonyabb, stb.) egyiket teletöltöm. Milyen
Tevékenység: óvodapedagógus: azonos mennyiségű víz lett a víz alakja? Most
töltögetése 3 különböző formájú lombikba. áttöltöm. Figyeljétek meg, mi
gyermekek: azonos mennyiségű víz töltögetése történik!
kisebb-nagyobb poharakba Hol lett több víz? Hiszen ez
Képességfejlesztés: megfigyelőképesség, leíróképesség, csak félig lett tele. Mi
azonosító- és megkülönböztető képesség, gondolkodás, türelem, történik, ha ebbe a hosszú
figyelem, önfegyelem nyakúba töltöm! Miért folyt
Módszer: megfigyelés, vizsgálódás-kísérlet, beszélgetés, ki?
ellenőrzés, értékelés töltsétek a kisebb pohárból a
Eszköz: 3 különböző formájú, űrtartalmú lombik vizet a nagyobba!
a gyermekeknél a tálcán lévő poharak, víz Öntök vizet a kisebb
3. Feladat: pohárba. Láttok különbséget?
Hőmérsékleti fokozatok különbségeinek érzékeltetése: hideg-
meleg víz érzékeltetése, halmazállapot változás Mártsátok egyik ujjatokat a
megfigyeltetése kisebb pohárba, a másikat a

72
 Szervezés: hideg és meleg víz, valamint a jégkocka kiosztása nagyobb pohárba! Mi a
Tevékenység: hideg és meleg víz eltérő hőmérsékletének különbség? Most mindenki
érzékeltetése tapintással, jégkocka felolvasztása zárt kap egy jégkockát. Mit
tenyérben éreztek? Szorítsátok a
Képességfejlesztés: érzékelés, észlelés, azonosító- és tenyeretekbe! Mi történik?
megkülönböztető képesség, logikus gondolkodás, ítéletalkotás, Miért?
ok-okozati összefüggések meglátása, türelem, figyelem,
önfegyelem
Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, beszélgetés,
gyakorlás, ellenőrzés, értékelés
Eszköz: gyermekenként 2 pohár különböző hőmérsékletű víz,
jégkocka, tálca
4. Feladat:
A víz hangjainak érzékeltetése (csepeg, csorog, zubog, loccsan,
folyik) Figyeljétek és próbáljátok
Részfeladat: víz megjelenési formái a természetben megmondani, hogy milyen
Szervezés: egy nagy tál elhelyezése az asztalon hangja van a víznek! Mit
Tevékenység: víz öntögetése egy nagyobb tálba hallotok?
Víz megjelenési formái a természetben: Miért volt mindig másmilyen
csepeg-jégcsap a hangja?
csorog-patak Ha kint lennénk a
folyik-folyó természetben, mi az, ami
zubog-vízesés ott csepeg?
loccsan-tó Mi csorog?
Képességfejlesztés: megfigyelőképesség, leíróképesség, Mi folyik?
azonosító-és megkülönböztető képesség, emlékezet fejlesztése, Mi zubog?
gondolkodás fejlesztése, türelem, figyelem, önfegyelem Mi loccsan?
Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, bemutatás,
ellenőrzés, értékelés
Eszköz: 1 db nagy tál, a gyermekek tálcáján lévő, vízzel teli
poharak, víz
5. Feladat: Hozd ide B. azt a két üveget
A párolgás jelenségének tudatosítása a természetsarokból, amelyet
Részfeladat: lezárt, ill. fedetlen üvegben lévő víz öt napja tettünk oda!

73
 mennyiségének megfigyelése Figyeljétek meg mindkét
Szervezés: a természetsarokban lévő, vízzel töltött üvegek üvegben a víz mennyiségét!
asztalra helyezése Mit vesztek észre?
Tevékenység: A lezárt, valamint a fedetlen üveg egymás Mi történt a vízzel?
mellé állítása, a bennük lévő víz mennyiségének Mi történt a zárt üvegben
összehasonlítása lévő vízzel?
Képességfejlesztés: megfigyelőképesség, leíróképesség, Most, hogy megfigyeltük,
azonosító- és megkülönböztető képesség, érzékelés, észlelés, hogy a zárt edényből a víz
emlékezet, gondolkodás, türelem, figyelem, önfegyelem tényleg nem tud elpárologni,
Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, szemléltetés, készítünk egy érdekességet.
beszélgetés, ellenőrzés, értékelés Florárium a neve.
Eszköz: 2 üveg víz: 1 zárt, 1 fedetlen
Florárium kellékei: 1 db üveg, kavics, talaj, növények
6. Feladat:
A víz körforgásának érzékeltetésének előkészítése Látott már valaki
Részfeladat: florárium készítése,működésének ismertetése. floráriumot?
Szervezés: a szükséges anyagok elővétele,jól látható helyen Ebben az üvegdobozban
történő, balesetmentes elhelyezése fogjuk berendezni!
2-3 gyermek vesz részt egy-egy mozzanatban Teszünk bele: kavicsot,.
Az üvegdoboz ill. az elkészült florárium mozgatása az termőföldet-talajt,
óvodapedagógus feladata! növényeket, a tetejét pedig
Tevékenység: a florárium berendezése a gyermekek letakarjuk! Mit gondoltok, mi
közreműködésével lesz sorrend? Miért?
üvegdoboz előkészítése Először kavicsot teszünk
kavicsréteg elhelyezése bele, ahol összegyűlik majd a
talaj elhelyezése víz!
növények beültetése Utána talajt.
locsolás Azután ültetjük bele a
az üvegdoboz befedése növényeket.
Képességfejlesztés: megfigyelő, leíró, gondolkodás, türelem, Megöntözzük a növényeket
figyelem, önfegyelem és a talajt.
Módszer: beszélgetés, magyarázat, bemutatás, megfigyelés, leírás Utoljára tesszük rá a tetejét.
Eszköz: florárium kellékei: 1 db üveg, kavics, talaj, növények Mit gondoltok, mi fog
történni?

74
 Holnap reggel megnézzük!

7. Feladat:
A víz élővilágra gyakorolt hatásának tudatosításával a
természetóvó-védő szemlélet alakítása Mit gondoltok, kinek fontos a
Részfeladat: növények, állatok, emberek szükségleteinek víz? Miért?
kielégítése természetes és mesterséges módon Honnan jutnak vízhez a
 a vizek tisztaságának jelentősége növények?
 a víz megőrzésének fontossága – takarékoskodás És az állatok?

Képességfejlesztés: gondolkodás, emlékezet, türelem, önfegyelem És mi emberek?

Módszerek: beszélgetés, magyarázat,ellenőrzés, értékelés Mi történne, ha nem jutnánk

Eszközök: - vízhez? Miért?

Hogyan vigyázhatunk a vizek
tisztaságára?
Hogyan takarékoskodhatunk
a vízzel?

III. Befejező szakasz

A florárium elhelyezése Ezen a napsütötte polcon jó

helyen lesz. Most gyertek,
Az eszközök helyretétele
segítsetek nekem rendet tenni!
Utána mehettek játszani!

75
 Tervezetminta II.

A tevékenység megnevezése: A külső világ tevékeny megismerése – környezeti nevelés

A tevékenység helye: Nevesincs óvoda –Bp.0000 Kincs u 5. Zöld csoport

Ideje: 2009. tavasz, április

A tevékenység irányítója: Harmadéves Óvodapedagógus

Előzmények:
• magvak, termések (borsó, bab) vásárlása a piacon
• burgonya, hagyma vásárlása a zöldségesnél
• „tavaszváró” csíráztatás, hajtatás
Fejlesztési feladatok:
1. Környezeti tartalom:
a tavaszi időjárás jellemzőinek felidézése (hőmérséklet emelkedése, eső, meleg
szél)
tavaszi virágzó növények felismerése, megnevezése
az ültetésre szánt magvak, termések felismertetése, megneveztetése, jellemzőinek
megbeszélése
a „tavaszváró” csíráztatás, hajtatás tapasztalatainak felidézése
a csírázás feltételeinek tudatosítása
a hajtatás feltételeinek tudatosítása
a vetés, a hajtatás gyakorlati megvalósítása
2. Képességfejlesztés:
- kognitív képesség: megfigyelőképesség fejlesztése a vetés munkafázisainak a
megfigyelésével
emlékezet fejlesztése a „tavaszváró” csíráztatás, hajtatás
tapasztalatainak felidézésével
gondolkodás fejlesztése az ok-okozati összefüggések
felismerésével

- mozgásképesség: finommotorika, szem-kéz koordináció fejlesztése a tavaszi kép

készítése, valamint a vetés során

76
 - verbális képesség: az eddigi tapasztalatok felidézésével
a vetés, ültetés munkafázisainak megbeszélésével
az ok-okozati összefüggések megfogalmazásával
3. Személyiségformálás:
közösségi nevelés a közös tavaszi kép készítésével, a közös munkával
türelemre nevelés: a magvak vetésekor a társak élményeinek meghallgatásával
4. Integráció más tevékenységi területekkel:
anyanyelvi nevelés: szókincsbővítés: mag, termés, virág, csíráztatás, hajtatás,
vetés, ültetés
kommunikációs képesség fejlesztése a munkafázisok
megnevezésével a közös munka során
irodalmi: Ágh István: Életfa (Törpetánc 49. o.)
Nézsi Zsuzsa: Hóvirág (Ünnepek és hétköznapok az óvodában 214. o.)
vizuális nevelés: montázskép készítése tavaszi virágokkal
tavaszi virágok festése
ének-zene: Tavaszi szél (Törzsök 10.)
Mi szél hozott (ÉNÓ 253.)
Fecskét látok (ÉNÓ 188.)
játék: társasjáték készítése tavaszi virágokkal
memóriajáték készítése zöldségekkel (bab, borsó, burgonya, sárgarépa)

Fejlesztési tartalom: Tavasz: vetés, ültetés különböző környezeti feltételek biztosításával

Szervezeti forma: kötetlen

A tervezett módszerek:

Pedagógiai: beszélgetés, magyarázat, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés

Természettudományos: megfigyelés, leírás, összehasonlítás,

vizsgálódás

A felhasználni kívánt eszközök: csomagolópapír, amelyen egy fa rajza van, különböző

évszakokra jellemző képek
Fejlesztés típusa: ismétlő, rendszerező
Korcsoport: 6 évesek

77
Munkaforma: csoportos,egyéni
Helyszín: csoportszoba

I. Kezdő szakasz
Szervezés:
Előkészületi szakaszban:
• a vetéshez, ültetéshez szükséges növényi részek, eszközök beszerzése,
előkészítése
• a csoportszoba kialakítása a foglalkozáshoz
Játékvezetés, a gyermekek folyamatos fogadása
Reggeliztetés
Gondozási feladatok ellátása
Helyszínrajz
Motiváció:
• Társasjáték – tavaszi virágok
• Játék a memóriakártyákkal – magvak, termések
• Eszközök előkészítése
• Óvónői ének: Tavaszi szél (Törzsök 10.)
• Versmondás: Ágh István: Életfa (Törpetánc 49. o.)
Nézsi Zsuzsa: Hóvirág (Ünnepek és hétköznapok az óvodában. 214. o.)

II. A tevékenység várható menete

1. feladat: A tavasz mint évszak jellemzőinek Ki tudja, melyik évszak van
felidézése: most?
• időjárás Mi jellemző az időjárásra?
• növények, állatok jellemzői Milyenek a növények?

• öltözködés Miért?

Szervezés: a tavaszi kép készítéséhez szükséges Mit csinálnak az állatok?

anyagok elhelyezése a szőnyegen Miért?

Tevékenység: Miben jöttetek ma reggel

- Az időjárástáblán a megfigyelt időjárási elemek óvodába? Mért?

bejelölése.
- Tavaszi kép készítése: Az előre megrajzolt zöld Egy közös tavaszi képet

78
 füvön egy fa áll – a tálcán lévő képeken ábrázolt fogunk készíteni.
őszi és tavaszi jelenségeket, leveleket, terméseket, Figyeljétek meg ezeket a
növényeket ábrázoló képek közül a tavaszi képeket! Tegyétek a fa köré
jellemzőket ábrázoló képek kiválogatása, azokat, amiktől tavaszi kép
elhelyezése a fa körül illetve a fán. lesz!
Képességfejlesztés: megfigyelő, leíró, azonosító,
megkülönböztető, kommunikációs, türelem,
figyelem, önfegyelem, finommotorika
Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás,
beszélgetés, szemléltetés, gyakorlás, ellenőrzés,
értékelés
Eszköz: időjárástábla, csomagolópapír, amelyen
egy fa rajza van, különböző évszakokra jellemző
képek, tálca

2. feladat: A „tavaszváró” csíráztatás Emlékeztek, hogy mely

felidézése: magvakat és terméseket
Részfeladat: csíráztattuk?
• csíráztatott magvak megnevezése Milyen feltételeket
• a csíráztatás feltételeinek felsorolása biztosítottunk hozzá?

• a csíranövény részeinek megnevezése Figyeljétek meg ezeket a

képeket!
• a kicsírázott bab magról készített
Próbáljátok sorba rakni őket!
óvónői rajzok fejlődési sorba rendezése
Az első kép a bab magot
Szervezés: a rajzok elhelyezése a szőnyegen
ábrázolja. Mi történt vele? És
Tevékenység: különböző színű és nagyságú
utána?
babmagok kiválogatása, a rajzok sorba rendezése a
megadott szempont alapján
Képességfejlesztés: megfigyelő, leíró, azonosító,
megkülönböztető, analizáló, szintetizáló,
gondolkodás, emlékezet, türelem, figyelem,
önfegyelem
Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás,
beszélgetés, szemléltetés, becslés, ellenőrzés,
értékelés

79
 Eszköz: bab, borsó, lencse, az óvodapedagógus
rajza a babmag fejlődéséről

3. feladat: A „tavaszváró” hajtatás felidézése Emlékeztek, hogy mely

Részfeladat: növényi részeket hajtattunk?
• a hajtatott növényi részek (ágak, Milyen feltételeket
vöröshagyma, burgonya) megnevezése biztosítottunk hozzá?
• a hajtatás feltételeinek felsorolása Figyeljétek meg ezeket a

• a kihajtott vöröshagyma, burgonyagumó képeket!

részeinek megfigyelése és megnevezése Próbáljátok sorba rakni őket!

• a kihajtott és Az első kép a vöröshagymát

vöröshagymáról
burgonyagumóról készített óvónői rajzok ábrázolja. Mi történt vele? És
fejlődési sorba rendezése utána?

Szervezés: a rajzok elhelyezése a szőnyegen

Tevékenység: a rajzok sorba rendezése a megadott
szempont alapján
Képességfejlesztés: megfigyelő, leíró, azonosító,
megkülönböztető, analizáló, szintetizáló,
gondolkodás, emlékezet, türelem, figyelem,
önfegyelem
Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás,
beszélgetés, szemléltetés, becslés, ellenőrzés,
értékelés
Eszköz: vöröshagyma, burgonyagumó, a kihajtott
vöröshagymáról és burgonyagumóról készített
óvónői rajzok

4. feladat: Magvak vetése, hagymák, gumók A tálban lévő magvakat

ültetése fogjuk elvetni, a kosárban
Részfeladat: lévő hagymákat pedig
• a cserepek előkészítése, a termőföld és elültetni. Aki vetni szeretne,
a magvak, hagymák elhelyezése álljon a piros asztalhoz, aki
Tevékenység: vetés, ültetés pedig hagymát szeretne
Képességfejlesztés: megfigyelő, leíró, azonosító, ültetni, álljon a kék

80
 megkülönböztető, analizáló, szintetizáló, asztalhoz!
gondolkodás, emlékezet, türelem, figyelem, A vetés ill. az ültetés menete:
önfegyelem Először vegyetek el egy
Módszer: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, cserepet! Tegyetek bele egy
beszélgetés, ellenőrzés, értékelés marék földet! Utána tegyétek
Eszköz: bab, vöröshagyma, cserép, tálca, bele a babot vagy a hagymát!
termőföld Tegyetek rá földet, úgy, hogy
a cserép ne legyen egészen
tele! Az ujjatokkal jól
nyomkodjátok le a földet!

5. feladat: A növekedés, fejlődés feltételeinek Mit kell tennünk, hogy

felidézése fejlődjenek a növények?
• víz Hova tegyük a cserepeket?
• megfelelő hőmérséklet a talajból előbújó Miért?
hajtásnak fény
Tevékenység: a cserepek tálcára helyezése
Képességfejlesztés: leíró, azonosító,
megkülönböztető, analizáló, szintetizáló,
gondolkodás, emlékezet, türelem, figyelem,
önfegyelem
Módszer: leírás, összehasonlítás, beszélgetés,
ellenőrzés, értékelés
Eszköz: tálca, beültetett cserepek

81
6. feladat: Az elvetett magvak különböző Most „kísérletezni” fogunk!
környezeti feltételek közé helyezése Ültettem én is három
Részfeladat: cserépbe babot. Tegyünk egy
• víz nélkül cserepet a szekrénybe, egyet
• fény nélkül a hűtőbe, egyet pedig a polc

• hidegre (hűtőszekrény) tetejére, de azt nem fogjuk

Tevékenység: az óvodapedagógus által elvetett locsolni. Mit gondoltok,

magvakat tartalmazó cserepek elhelyezése a melyikből lesz a legszebb
különböző környezeti feltételek közé babunk?

Képességfejlesztés: leíró, gondolkodás, emlékezet, Meg fogjuk figyelni!

türelem, figyelem, önfegyelem
Módszer: leírás, beszélgetés
Eszköz: 3 magvakat tartalmazó cserép

III. Befejező szakasz Kérlek, segítsetek rendet

tenni, utána mehettek
Az eszközök helyrerakása játszani.
A játékok folytatása

82
 Tervezetminta III.

A tevékenység megnevezése: A külső világ tevékeny megismerése – környezeti nevelés

A tevékenység helye, ideje: Nevesincs óvoda –Bp.0000 Kincs u 5. Zöld csoport 2009. ősz

A tevékenység irányítója: Harmadéves Óvodapedagógus

Előzmények: Az időjárási jelenségek folyamatos figyelemmel kísérése az időjárási tábla

alapján – az időjárási jelenségek jellemzése
Az őszi levelek megfigyelése az udvaron (mennyiségük a fán, a földön, színük)
Az óvoda udvarán élő madarak felismerése, megnevezése, jellemzése
Őszi versek, dalok megismerése, gyakorlása

Fejlesztési feladatok:

Feladatok:
1. Környezeti nevelés:
az őszi évszak jellemző jegyeinek érzékeltetése
az ősz színeinek felfedeztetése
játék a színekkel
az őszi fák megfigyeltetése
a park madárvilágának észrevétetése
pozitív érzelmi kötődés kialakítása a közvetlen környezet megismertetésével

2. Képességfejlesztés:
Kognitív: megfigyelőképesség fejlesztése a színek, a fafajok, a madárfajok
keresése során
azonosító- és megkülönböztető képesség fejlesztése a színek, a
fafajok, a madárfajok keresése során
érzékelő-észlelő képesség fejlesztése a feladatok végrehajtásakor
a gondolkodás fejlesztése, az ok-okozati összefüggések feltárásával:
időjárás- növények, állatok, ember viselkedése
Mozgásfejlesztés: finommotorika fejlesztése a levelekkel, termésekkel való
játék során
nagymozgások fejlesztése séta során

83
 Verbális fejlesztés: színek megnevezésével
madarak hangjának utánzásával
kommunikáció fejlesztése a közös játékok során
az időjárás, lombszíneződés és lombhullatás
összefüggésének megfogalmazásával

3. Differenciált feladatok:
3-4 évesek: az őszi időjárás megfigyelése
színek felismerése és megnevezése
madarak megkeresése
levelek és termések gyűjtése
4-5 évesek: az időjárás hatásának megfigyelése az élőlényekre
néhány madárfaj felismerése
az adott fafaj levelének illetve termésének felismerése
5-6-7 évesek: az időjárás, lombszíneződés és lombhullatás összefüggésének
felismerése és verbális megfogalmazása
a Gesztenyéskertben élő madarak felismerése és hangjának
utánzása
a fafajok felismerése levele és termése alapján

4. Személyiségfejlesztés
esztétikai érzékük fejlesztése az ősz színeinek megfigyeltetésével,
megneveztetésével,
türelem, önfegyelem, tolerancia fejlesztése egymás munkájának a
megtekintése során

5. Integráció más tevékenységi területekkel:

- Irodalmi: Kányádi Sándor: Jön az ősz (Törpetánc 29. o.)
- Vizuális: őszi fa készítése tenyérlenyomattal
- Ének-zene: Ősz szele (ÉNÓ 319.)
Lipem-lopom ( ÉNÓ 202.)
- Mozgásfejlesztés: színes levelek gyűjtésével
- Matematikai: levelek mennyiségének, formájának, nagyságának
összehasonlítása

84
Fejlesztési tartalom: Séta a Gesztenyés kertben/parkban

Szervezeti forma: kötött

A tervezett módszerek:

Pedagógiai: magyarázat, bemutatás, beszélgetés, szemléltetés,

ellenőrzés, értékelés

Természettudományi: megfigyelés, leírás, összahasonlítás, vizsgálódás

A felhasználni kívánt eszközök:

1 db fehér legalább 2 m2 nagyságú textil, gyermeklétszámnak megfelelő kézi nagyító

Fejlesztés típusa: vegyes

Korcsoport: 3-6 évesek
Munkaforma: frontális, csoportos, egyéni
Helyszín: Gesztenyés kert
Útvonalterv
Helyszínrajz

I. Kezdő szakasz
Szervezés
Reggeliztetés
A séta helyszínének és céljának, a tapasztalatgyűjtés lehetőségének ismertetése,
csoportok alakítása színek segítségével, az egy csoportba tartozó gyermekek a
csuklójukra kötött szalaggal történő megjelölése.
Öltözködés
Motiváció: a séta bejelentése

II. A tevékenység várható menete

1. feladat: Az őszi időjárás jellemző
jegyeinek megfigyeltetése:
Részfeladat:
- kevesebb, gyengébb napsütés,
hűvösebb idő
- színes levelű fák, kopasz fák,
lehulló levelek, avar
Milyennek érzitek a levegőt?
Miért kellett jobban felöltöznünk?
Mi változott meg a fákon?
Milyen színűek lettek a levelek?
Vegyetek a kezetekbe egy levelet, figyeljétek

85
 - egész évben nálunk lévő
madarak megfigyeltetése
(galamb, veréb, vetési varjú)
Tevékenység: séta a parkban
Képességfejlesztés:
megfigyelőképesség, leíróképesség,
azonosító- és megkülönböztető
képesség, finommotorika, figyelem,
önfegyelem, kommunikáció
Módszer: megfigyelés, leírás,
összehasonlítás
Munkaforma:
meg a színeit!
Milyen színű a leveletek?
Mi zizeg a talpunk alatt?
Minek nevezzük a sok levelet a földön?
Hallgassuk meg a madarak hangját!
Ki tudná megnevezni azt a madarat, ami ott
van a földön?... fán?
Miért nem vándoroltak el ezek a madarak?
Nevezzetek meg vándorló madarakat!

2. feladat: A már ismert fafajok Melyik fának a levelét és termését

azonosítása, megnevezése levelük, gyűjtöttétek össze?
termésük alapján (platán, Mit gondoltok, melyikből van több?
vadgesztenye, hárs) Párosítsátok a levelekhez a terméseket!
Szervezés: a gyűjtött anyag Mindegyiknek lett párja?
elhelyezésére, alkalmas hely Miért?
megteremtésével, egy világos kb. 2 Miből lett több?
nm-es, textil terítő leterítése
Tevékenység: levelek, termések
gyűjtése, majd a termés, levél
szétválogatása a terítőn, fajok szerinti
párosítás
Képességfejlesztés:
megfigyelőképesség, leíróképesség,
azonosító- és megkülönböztető
képesség, finommotorika, szem-kéz
koordináció, figyelem, türelem,
önfegyelem, kommunikáció
Eszköz: világos terítő
Módszer: megfigyelés, leírás,
összehasonlítás

86
 Munkaforma: egyéni

3. feladat: Az ismert fafajok

megkeresése leveleik alapján. Tudja-e valaki, hogy ezek a levelek, melyik
(vadgesztenye, platán, hárs) fa levelei?
Részfeladat Milyen színűek?
- Többszínű illetve Kik találták meg a vadgesztenyefát?
színárnyalatú levél Kik találták meg a platánfát?
segítségével Kik találták meg a hársfát?
- Szervezés: a csoportok
színeivel ellátott borítékok, a
csoportok színeivel azonos
színű szalagok elővétele
Tevékenység: a gyermekek csoportokat Válasszatok egy borítékot!
alkotnak a csuklójukon lévő szalagok Nézzétek meg, melyik falevele vagy termése
színe alapján, majd elveszik a van benne?
megfelelő színű borítékot; a borítékban Keressetek ugyanolyat itt a parkban a földön!
lévő levelek alapján történik a keresés,
majd az adott fafaj kiválasztása;
megtalált fa törzsét körbekötik a náluk Mindenki kap egy ragasztós lapot.
lévő színes szalaggal Milyen színű a lap?
Képességfejlesztés: megfigyelő, Keressetek ilyen színű levelet és ragasszátok
összehasonlító rá a lapra!
Módszer: megfigyelés, összehasonlítás, Ki talált zöld levelet?
leírás, beszélgetés, ellenőrzés, értékelés Ki talált sárgát?
Eszköz: színes falevelek, színes Ki talált barnát?
borítékok, a boríték színével Ki talált pirosat?
megegyező színes szalagok
Most mindenki keressen egy olyan levelet,
ami neki a legjobban tetszik, utána gyertek
vissza!
4. feladat: Különböző fafajok Hasonlítsátok össze!
leveleinek, terméseinek megkeresni a Kié a legnagyobb?
párját a földön Kié a legkisebb?

87
 Részfeladat:
- nagyság
- forma
- szín
Tevékenység: A letakart kosárból
mindenki kihúz egy borítékot, a
benne lévő levél vagy termés
párját keresi meg.
Képességfejlesztés:
megfigyelőképesség,
leíróképesség, azonosító- és
megkülönböztető képesség,
finommotorika, türelem,
figyelem, önfegyelem,
kommunikáció
Eszköz: levelek, termések borítékban
Módszer: megfigyelés, leírás,
összehasonlítás
Munkaforma: egyéni
5. feladat: Meghatározott színű levelek
gyűjtése
Részfeladat: zöld, piros, barna, sárga
Szervezés: ragasztós lapok kiosztása
Tevékenység: A ragasztós lapra
megadott színű levelek gyűjtése, a
fehér textilen mandala készítése.
Képességfejlesztés:
megfigyelőképesség, leíróképesség,
azonosító- és megkülönböztető
képesség, finommotorika, szem-kéz
korrdináció, vizuális memória,
figyelem, önfegyelem, kommunikáció Válogassuk szét a képeket madárfajok
Kinek a levele egyszínű?
Kinek a levelén van több szín?
Miben hasonlítanak?
Miben különböznek?
Tartsátok a Nap felé!
Mit vesztek észre?
Csendben sétáljunk, figyeljük meg, milyen
madarat látunk?
Ki tudja, mi a neve?
Milyen színű?
Hány madarat láttunk?
Soroljátok fel a nevüket!
Melyik madár volt a legkisebb?
Melyik madár volt a legnagyobb?
Melyik volt egyszínű?
Melyik volt színes?
Minden pár figyelje meg a választott
madarát, keressétek meg itt körülöttünk a
parkban a képen látható madarak képeit!
Ha megtaláltátok, a párjával együtt tegyétek
le a fehér terítőre!
88
 Eszköz: ragasztós lap, 2 m2 nagyságú szerint!
fehér textil
Módszer: megfigyelés, leírás,
összehasonlítás
Munkaforma: csoportos

6. feladat: A gyermekeknek tetsző színű

és formájú levelek gyűjtése
Részfeladat: szín, nagyság, forma
Tevékenység: néhány percig szabad
gyűjtögetés, az összegyűjtött levelek
közös szempontok szerinti
megfigyelése: szín, nagyság, erezet.
Képességfejlesztés: szín és forma
érzékelése, észlelése, finommotorika,
figyelem, önfegyelem, kommunikáció
Eszköz: -
Módszer: megfigyelés, leírás,
összehasonlítás
Munkaforma: egyéni

7. feladat: A parkban élő madarak

felismerése, megnevezése
Részfeladat:
- galamb, veréb, feketerigó,
szarka
- nagyságuk, színük
Tevékenység: séta, keresés
Képességfejlesztés:
megfigyelőképesség, leíróképesség,
azonosító- és megkülönböztető
képesség, figyelem, önfegyelem,
kommunikáció
Eszköz: -

89
 Módszer: megfigyelés, leírás,
összehasonlítás
Munkaforma: frontális

8. feladat: A parkban élő madárfajok

képei alapján megkeresni „elrejtett”
párjukat
Részfeladat:
- ga
lamb, veréb, szarka, feketerigó
Szervezés: 5 m sugarú kör jól látható
kijelölése (pl. színes vastag zsinórral)
Tevékenység: párt alkotva kivesznek
a kosárból egy madárképet, amelynek
a párját keresi egy 5 m sugarú körön
belül.
Képességfejlesztés:
megfigyelőképesség, leíróképesség,
azonosító- és megkülönböztető
képesség
Eszköz: színes, vastag zsinór
Módszer: megfigyelés, leírás,
összehasonlítás,
figyelem, önfegyelem,
kommunikáció
Munkaforma: csoportos

III. Befejező rész

Eszközök összegyűjtése
A létszám ellenőrzése

90
IDEGEN NYELVI ÉS IRODALMI TANSZÉK

Tervezetminta I.

Beschäftigungsentwurf

Name: Ágnes Szeibert

Ort: Terézvárosi Óvoda Fasori Kicsinyek Óvodája
Budapest, VI. Városligeti fasor 28.
Datum: 20. März 2009.
Gruppe: Gruppe Kastanienbaum
Fach: Sachkunde
Art der Beschäftigung: neue Kenntnisse vermittelnde Beschäftigung
Ziele, Aufgaben:
• Den Wortschatz und den Wortgebrauch der Kinder fördern
• Die Festigung des passenden Wortschatzes zum Thema
• Mit einer passenden Motivation die Aufmerksamkeit der
• Kinder wecken
• Die Aufmerksamkeit und die Konzentration der Kinder
• fördern
• Die Förderung der Toleranz gegenüber den anderen
• Kindern
• Die Förderung der Beobachtungsgabe
• Die Entwicklung der Feinmotorik
• Sachwissen vermitteln
• Die Pflanzen als Lebewesen betrachten
• Freude an einer Tätigkeit entwickeln
• emotionalisieren
• die Beobachtungsfähigkeit fördern
• Vergleichen, Erkennen, Unterscheiden kennen lernen
• Farbkenntnisse vertiefen durch
• Vergleichen

Zei Ablauf der Beschäftigungseinheit Medien/Die Anweisungen der Erzieherin

t

5’ 1. Einstiegsphase
ich bereite alles bei einem leeren Tisch Medien:
vor
Gießkanne, Weckgläser mit Blumenzwiebeln,
2’ 2. Motivationsphase Steine, Bildkarten, Farbe, Pinsel, Blumentopf,

91
 ich versuche mit mehreren Kindern
Augenkontakt aufzunehmen Erde, Schaufel

dann singe ich ein Lied (Ich bin ein

kleiner Esel; Wir wollen heut’)
ich spaziere mit einem bedeckten Korb
rundherum

3. Erarbeitungsphase

Wortschatz:
Die Tulpe
Der Krokus
4’ Die Narzisse
Die Hyazinthe
Der Samen
Die Zwiebel Was ist in dem Korb drin? Was ist versteckt? Was
Die Wurzel denkt ihr?
Das Blatt
Die Schaufel
Das Wasser
Die Erde

Reim gemeinsam sagen

Sim sala bim, sim sala bum,

5’ alle Kinder drehen sich um.
Augen zu und hört fein hin,
Was ist in der Kiste drin?
Über die Bilder erzählen
Zaubern wir das hervor!

Welche Blumen sind diese?

(ich benenne sie zuerst) Das ist die Tulpe, das ist
rezeptive Aufgaben zur Festigung des die Narzisse, das ist die Hyazinthe, das ist der
Wortschatzes Krokus.

Zeig mir bitte die Tulpe! Zeig mirbitte ... usw.

die Dinge benennen und darüber
6’ diskutieren
Über die Blumenzwiebeln reden,
beobachten, Hypothesen stellen,
unseren Blumenkalender beobachten
Was für eine Farbe hat die Narzisse? Und die
Tulpe?
Hier sind unsere Zwiebeln. Könnt ihr mir die
Narzissenzwiebel zeigen? Usw.
Einige sind viel gewachsen. Diese nicht. Warum?
Was brauchen sie? Sonne, Wasser, Erde, Luft.
(ich zeige Bilder)
Kann man diese Zwiebel essen? Nein, die ist
giftig. Was für eine Zwiebel ist das? Von dieser
wachsen Blumen!

92

Diskutieren, wie die Blumen wachsen
Mitmachgeschichte zur Festigung des
Wortschatzes - Bewegung,
Blumengymnastik
Auf Vorkenntnisse bauen
5’
Blumen pflanzen
(während der Arbeit singe ich ein
Lied=> wir wollen heut’)
Lied singen (Sonne, Sonne)
4. Ruhephase
andere Tätigkeiten anbieten
- Steine bemalen
- Malblätter anbieten
Was ist hier oben? Der Stengel.
Welche Farbe hat er? Was ist hier unten? Die
Wurzel. Welche Farbe hat sie?
Wie sah das früher aus? (mit Bildern erklären).
Zuerst waren nur die Zwiebeln, dann kamen die
Blätter hervor. Jetzt kommt noch die Blüte.
Steh auf! Stell dich hinter deinen Stuhl! Spielen
wir, wie die Blumen wachsen!
In der Erde liegen Krokuswiebeln. Zwei schmale
Blätter brechen aus der Zwiebel. Zwischen ihnen
wachsen der Stengel und die Blüte hoch. Der
Krokus wird immer größer und größer.
Setzt euch!
Hier ist ein grosser Blumentopf. Was brauchen
wir noch? (Wir brauchen noch Steine und Erde.)
Legt bitte die Steine in den Topf. Hier sind
Schaufel, gebt bitte Erde rein.
Jetzt machen wir kleine Löcher, da kommen die
Zwiebeln. Bedeckt sie mit Erde. Was kommt
noch? Wasser! Jeder gießt seine Blume!
Und was brauchen die Blumen noch?
Sonne! Singen wir zusammen unser Sonnen-Lied!
Geht Hände waschen!
Hast du Lust zum Malen? Komm, hier ist ein
Stein, mal etwas darauf! Sonne, Marienkäfer,
Schmetterling, was du möchtest!
Hier sind auch Malblätter, du kannst auch
unseren Blumentopf zeichnen.
93
 Tervezetminta II.

Beschäftigungsplan

Erzieherin: Rita Tóth

Ort: Terézvárosi Óvoda Fasori Kicsinyek Óvodája

Budapest, VI. Városligeti fasor 28.
Datum: 20. März 2009.
Gruppe: Platanengruppe
Alter: 5-6 Jahre alte Kinder
Fach: Sport
Thema: Übungen mit Bohnensäckchen
Ziele, Aufgaben: *Die Aufmerksamkeit und die Konzentration der Kinder
fördern
*Die Förderung der Toleranz gegenüber den anderen
Kindern
*Die Förderung der Beobachtungsgabe
*beim Aufwärmen den Blutdruck erhöhen, den Kreislauf in
Schwung bringen
*Verletzungen vorbeugen
*aerobe Ausdauerleistungsfähigkeit der Kindern fördern
* Muskeln aufwärmen und kräftigen
*das Verbessern der Bewegungsqualität
*Gleichgewichtsschulung durch Balancieren auf schmaler Fläche
*Förderung des Selbstvertrauens, des Mutes
*Haltungsschulung
*Koordinationsschulung
*Kontakte zur Gruppe und zum Partner verstärken
*Spielfreude erleben
*Rücksichtnahme auf andere
*die Förderung der Orientierungsfähigkeit, der
Reaktionsfähigkeit
*durch Nachahmen lernen

94
Zei Ablauf der Die Anweisungen der Erzieherin Medien Sozialfo
t Beschäftigungseinheit rmen

95
1’ I. Motivationsphase
wir gehen zusammen in die
Sporthalle
3’ Organisation:
Alle Kinder aus der mittleren
und der älteren Gruppe gehen
in den Waschraum.
5’ Unten, vor der Sporthalle,
ziehen sich alle um.
II. Erarbeitungsphase
3’ 1. Aufwärmen: Laufspiel
Vögel in das Nest
Regel:
Ich lege ein paar
Bohnensäckchen im Kreis hin,
das wird das Nest sein. Die
Kinder laufen frei in der
Turnhalle herum und ahmen
die Vögel nach. Ich bin die
Vogelmama, und wenn ich
meine Kinder rufe, kommen
sie in das Nest. Das Ziel ist,
den Anweisungen am
schnellsten zu folgen.
8’ 2. Aufwärmen: Gehen mit dem
Bohnensack
Alle Kinder nehmen von dem
Boden einen Bohnensack.
• Riesengang- Arme
hoch strecken, Bohnensack
in der Hand halten
• Zwergengang-
Bohnensack vor dem
Bauch halten
Wir gehen turnen! Gruppen
tätigkeit
Alle Kinder aus der mittleren und
der älteren Gruppe gehen in den
Waschraum! Geht auf die Toilette,
wascht euch die Hände! Nehmt bitte
eure Turnsäcke mit! Zieht euch den Turnsack
Pullover an! Wir können gehen.
Zieht euch bitte um. Alles sollen wir
wechseln, T-Shirt, Turnschuhe, kurze
Hose.
Gruppen
Hier ist das Nest, Kinder! Ich bin die Bohnensäcke tätigkeit
Vogelmama, ihr seid meine
Vögelchen. Geht jetzt spielen, oder
sucht nach fetten Raupen! Aber
wenn ich euch rufe, kommt sofort
nach Hause! Vögelchen kommt, es
ist schon zu spät!/ Vögelchen kommt,
Gefahr! Ein Adler kommt!
Bohnensäckchen Gruppen
tätigkeit
Wir gehen im Kreis herum! Hände
hoch! Wir gehen, wie die Riesen!
Wir gehen in die Hocke! Gruppen
Bohnensäckchen vor dem Bauch! tätigkeit
Wir gehen wie die Zwerge!
96
• Bohnensack auf dem Wir gehen im Kreis!
Kopf balancieren Bohnensäckchen auf dem Kopf! Gruppen
tätigkeit

• Bohnensack auf der Jetzt legen wir das Bohnensäckchen Gruppen

Schulter balancieren auf die Schulter! tätigkeit

• Storchengang-
Bohnensack auf dem Bohnensäckchen auf dem Kopf! Wir Gruppen
Kopf balancieren, gehen wie die Storche! tätigkeit
Armbewegungen
machen, wie der Storch
seinen Schnabel
bewegt, die Knie hoch
ziehen

• Laufen- auf Zeichen Wir laufen! Wenn ich klatsche, Gruppen

(klatschen) den nehmen wir das Bohnensäckchen tätigkeit
Bohnensack zwischen zwischen die Knie und hüpfen, wie
die Knie nehmen und die Häschen!
bis zum nächsten
Zeichen hüpfen

• das Knie hoch heben Wir gehen weiter und heben das Gruppen
und unter dem Bein Knie hoch! Wir geben das tätigkeit
den Bohnensack Bohnensäckchen unter dem Bein
durchgeben durch!

97
 • Laufen- auf Zeichen Wir laufen! Wenn ich klatsche, Gruppen
(klatschen) den lassen wir das Bohnensäckchen tätigkeit
Bohnensack auf den fallen und setzen uns darauf hin.
Boden legen und sich
darauf hinsetzen

2
• Schlittschuh laufen- Kommt, ich gebe euch je noch ein Bohnensäckchen
zwei Bohnensäcke Bohnensäckchen! Wir legen es auf
unter die Füße legen den Boden. Wir laufen darauf, wie
und auf dem Boden auf Schlittschuhe.
schieben

3. Gymnastik
• Gerade stehen im Bohnensäckchen
5’ Halbkreis, Hände auf Schaut gut zu! Ich zeige zuerst, was Gruppen
die Hüfte legen, wir machen. Wir stehen gerade. tätigkeit
Bohnensack auf den Bohnensäckchen auf dem Kopf,
Kopf legen, in die Hände auf die Hüfte! Wir gehen in
Hocke gehen, dann die Hocke! Jetzt stehen wir auf.
aufstehen-5-6 mal Noch einmal.
wiederholen

• Armübung:
Quergrätschstellung, Wir stehen so, das Bohnensäckchen Gruppen
den linken Arm mit ist in einerHand. Zweimal hoch, tätigkeit
dem Bohnensack zweimal nach unten! Sehr gut! Noch
hochhalten, Arme einmal!
zweimal nach hinten
ziehen, dann
Armhaltung wechseln;
5-6 mal wiederholen

98
 • Quergrätschstellung,
die Arme hoch mit
Bohnensack, mit dem
Oberkörper zu dem
linken Fuß zweimal
beugen, dann zu dem
rechten Fuß zweimal,
dann mit dem
Oberkörper nach hinten
zweimal beugen
III. Hauptteil
10’
Stationenarbeit
Organisation: die Stationen
aufbauen, die Kinder setzen
sich auf die Bank
Vorstellen der Stationen
1.Auf der Langbank
balancieren - Bohnensack auf
dem Kopf, Arme zur Seite
2. Zielwurf
Den Bohnensack in einen
Kasten werfen
3. Spinnengang- Bohnensack
auf dem Bauch
4. Sumpfgang
Den Bohnensack neben die
anderen Bohnensäcke legen,
auf allen Vieren durch den
Sumpf kriechen, dann am Ende
einen Bohnensack zur nächsten
Station mitnehmen
Wiederholen 3-5 mal
Arme hoch! Wir beugen uns Gruppen
zweimal hierhin, zweimal dorthin tätigkeit
und zweimal hoch! Noch mal! Sehr
schön gemacht!
Langbank, ein
Setzt euch bitte auf diese Bank! Kasten, Kleingru
Adél, kannst du mir helfen? Wir Bohnensäcke ppen
drehen diese Bank um! Danke
schön!
Dalma, zeig bitte den anderen, was Kleingru
wir machen! ppen
Bohnensäckchen auf dem Kopf! Geh
auf der Bank bis zum Ende!
Wirf das Bohnensäckchen in den
Kasten! Sehr gut!
Leg das Bohnensäckchen auf den
Bauch, und geh wie eine Spinne!
Leg das Bohnensäckchen in den
Sumpf! Jetzt kannst du
durchkriechen. Am Ende nimm ein
Bohnensäckchen und du kannst auf
der Bank weitergehen. Danke schön!
Kommt! Schön nach einander!
99
 Aufräumen Könnt ihr mir helfen? Dalma und Gruppen
Adél bitte bringt die Bank zurück! tätigkeit
Máté, komm bitte, wir bringen das
zurück. Danke schön!

IV. Ruhe-Phase
Maus, Maus raus aus dem Nehmt alle ein Bohnensäckchen, wir Gruppen
3’ Haus! spielen etwas! Legt sie auf den tätigkeit
Die Regel kennen die Kinder Boden!
schon :
Die Bohnensäcke sind die Maus, Maus rein in das Haus!
Häuser. Es gibt einen Maus, Maus raus aus dem Haus!
Bohnensack weniger, als die Maus, Maus rein in das Haus!
Kinderanzahl ist. Die Kinder
laufen frei in der Sporthalle Komm, Emma, wir sagen das
herum. Wenn die Erzieherin zusammen! Maus, Maus raus aus
„ Maus, Maus rein in das dem Haus!
Haus!“ ruft, dann sollen die
Kinder sich auf einen
Bohnensack hinsetzen. Wenn
die Erzieherin „Maus, Maus
raus aus dem Haus!“ ruft,
sollen die Kinder weiter
laufen. Wer kein Haus
gefunden hat, sagt den Spruch
mit der Erzieherin zusammen,
5’ dann kann er weiterspielen.

2. Die Kinder stellen sich auf Stellt euch bitte auf die schwarze
die schwarze Linie. Linie! Mir hat es Spaß gemacht,
Dann gehen wir uns umziehen. euch auch? Kommt, wir ziehen uns
1’ um!

3. Wir gehen in das Gruppen

Gruppenzimmer zurück. Jetzt gehen wir in das tätigkeit
Gruppenzimmer zurück.

10
 Megfigyelési szempontok az elemzéshez

Irodalmi nevelés

Szervezés: Hogyan oldotta meg az óvodapedagógus a szervezési feladatokat a foglalkozás

alatt? (óvodapedagógus elhelyezkedése, gyerekek leültetése, szemkontataktus lehetősége, a
bábszínház berendezése, a dramatizálás helyszínének kijelölése, a mesemondás rituális
helyszínének megteremtése, színházi szokások elmélyítése stb.)
A foglalkozás nyugodt körülményeinek megteremtése hogyan, milyen módszerekkel történt?

Gondozási feladatok. Hogyan oldotta meg az óvodapedagógus a felmerülő gondozási

feladatokat (érkező gyermekek fogadása, reggelizés, szellőztetés stb.)?

Irodalmi nevelés

• A motiváció időpontja, helyszíne, típusa.

• Mennyiben kapcsolódott a motiváció témája az irodalom foglalkozás anyagához?
• Az óvodapedagógus előadásmódja a vers-, és mesemondás alatt. A mondat- és
szövegfonetikai eszközök használata, a metakommunikációs elemek alkalmazása.
Kongruens volt –e a verbális közlés a metakommunikációval? Az egyenes és függő
beszéd elkülönítése milyen eszközökkel történt?
• A versben, verses mesében, mesében rejlő stilisztikai eszközök, zenei elemek, rímek,
költői képek, nyelvi humor stb. érvényesítése. A mesében előforduló sztereotípiák,
formulák, archaikus és népies kifejezések, idegen szavak stb. megjelenítése hogyan,
milyen szövegfonetikai elemek alkalmazásával történt?
• A mondókák típusai, a kapcsolatteremtés módjai, az egyéni bánásmód érvényesítése
(pl. 3 éveseknél ennek fontossága!) A mozgás és szöveg kapcsolata a mondókázás
alatt. A mondókákban rejlő ritmikai és zenei elemek, rímek érvényesítése.
• Milyen esztétikai és anyanyelvi nevelési feladatok kapcsolódhattak a látott irodalom
foglalkozás anyagához? Milyen egyéb nevelési-fejlesztési területek kaptak hangsúlyt a
foglalkozáson?
• Milyen módszerekkel ösztönözte az óvodapedagógus a gyermekeket a közös/egyéni
versmondásra?
• Biztosítva volt –e a sikerélmény a gyermekek számára? Igazolja példákkal!
• Hogyan tartotta fenn a gyermekek érdeklődését az óvodapedagógus a foglalkozás
alatt?
• Mennyiben alkalmazkodott a fejlesztés tartalma (az irodalom foglakozás anyaga) a
gyermekek életkori sajátosságaihoz? (ld. olvasáslélektani korszakok…)
• Vegyes életkorú csoport esetén: hogyan sikerült összehangolni a különböző életkorú
gyermekek fejlesztési tervét az óvodapedagógusnak?
• A gyermekek viselkedése a mesemondás alatt, az óvodapedagógus
figyelemmegosztása. Hogyan reagált az óvodapedagógus a mesemondás alatt
felmerülő esetleges zavaró tényezőkre, konfliktusokra, kérdésekre…stb. (pl. a
„kiszólás problémái”)?
• Hogyan biztosította az óvodapedagógus az egyes versek közötti átmenetet? A
versfoglalkozás felépítése (az új és az ismert vers viszonya, sorrendje…)
• A verses mese: sikerült –e az óvodapedagógusnak előadásában érzékeltetni az
ismétlődő szerkezeti egységeket, az összetartozó elemeket, a rímeket, a verses mese
ritmusát stb.? Hogyan?

10
 • Az irodalom-foglalkozás integrációs lehetőségei más fejlesztési területekkel. Volt-e
példa integrációra? Ha igen, mely területekkel? Milyen kapcsolódási pontokat fedezett
fel az egyes fejlesztési területek között?

Dramatizálás, bábozás, árnyjáték:

• Szervezési feladatok, a dramaturgiai elemek megtervezése és megvalósítása, hang- és

fényeffektek, a bábfajták megnevezése, kiválasztásuk indoklása, bábszínházi szokások
elmélyítése, a jelmezek, fejdíszek kiosztása, a szerepek kiosztása, a helyszín
kijelölése, az óvodapedagógus szerepe a gyermeki bábjáték, dramatizálás közben (az
irányítás lehetőségei, a mesereprodukció formái, lehetőségei, a mesefeldolgozás
módjai).
• Hogyan érvényesült a komplex esztétikai nevelés a foglalkozáson? Mondjon konkrét
példákat az irodalmi/esztétikai nevelésre a látott irodalom foglalkozás alapján!
• Dialogizált szöveget hallhattak-e a gyerekek? Indokolja meg, ha nem tartotta
szükségesnek a szöveg átdolgozását!
• A mozgás (bábjáték, dramatizálás) és a verbális közlések viszonya harmonikus,
kongruens volt-e?
• A szólások, közmondások és találós kérdések beépítése az irodalom foglalkozás
menetébe (stilisztikai szempontú elemzések).
• A hatásszünet és a befejezés:
• Szükség volt –e más tevékenységek ajánlására a foglalkozás befejezése után? Milyen
tevékenységeket kínált az óvodapedagógus a gyermekeknek?
• Milyen hangulati lezárást kapcsolt az óvodapedagógus az irodalom foglalkozáshoz?

Vizuális nevelés

• Szervezési – gondozási feladatok megoldása

• Figyelem megosztás (játék, feladatvégzés, gondozás összhangja)
• A szemléltetés és bemutatás eszközeinek és megoldásának sokoldalúsága,
igényessége
• Integrációs megoldások (figyeljük ezek természetességét, változatosságát)
• Ötletesség és a váratlan helyzetek megoldása
• Nevelési problémák megoldása
• A gyermekek munkáinak értékelése (stílus, kreativitás)
• Általános kép a foglalkozóról (mozgás, személyiség, kapcsolatteremtés – tartás)
• Motivációs és fejlesztési módszerek
• Vegyes korcsoport témamegosztása
• A foglalkozás erőssége
• A foglalkozás légköre
• A technikai ismeretek átadása
• Pedagógiai tudatosság
• A kitűzött célok megvalósítása és annak sikeressége
• Az elkészült munkák minősége, sokszínűsége
• A vizuális nyelv elmélyítése

10
Ének-zenei nevelés

1. Milyen volt a zenei tevékenység/ek/ légköre? Segítette-e a spontán, illetve tervezett énekes
szituációk, zenei tevékenységek hangulata az óvodapedagógus – gyermek kapcsolat
alakulását? Élményszerű, zenei szempontból is játékos volt-e a látott/ megfigyelt időszak?
2. Milyen motivációs lehetőségekkel élt az óvodapedagógus-jelölt a megfigyelt időszak során?
Megvalósult-e a zenei érdeklődés felkeltése és fenntartása, az együtténeklés örömének
megéreztetése? Illeszkedtek-e az alkalmazott motivációs ötletek a gyermekek életkorához?
3. Milyen módon valósult meg a gyermekek legfontosabb lelki szükségleteinek kielégítése a
látott/ megfigyelt ének-zenei tevékenységek során? Milyen példákat láthattunk a gyermeki
személyiségfejlesztés zenei lehetőségeire a megfigyelt időszakban?
4. Megfelelően szervezte-e meg a zenei tevékenység/ek/ helyét, lehetőségeit, eszközök
biztosítását, illetve kézbeadását? Készített-e önmaga is eszközöket? Megfeleltek-e esztétikai
és zenei szempontból is az eszközök?
5. Megfelelő volt-e a tervezett tevékenységsor felépítése, a zenei anyag elrendezése, a nyugodt,
statikus helyzetben végzett mozgásos feladatok aránya a délelőtt során? Hogyan gazdálkodott
a rendelkezésre álló idővel?
6. Mennyire alkalmazkodott a foglalkozás anyagának megválasztásakor a gyermekek életkori
sajátosságaihoz és tényleges aktuális fejlettségi szintjükhöz? Mennyire voltak összhangban a
választott mondókák, dalosjátékok/ komponált gyermekdalok a legfőbb zenei feladattal,
illetve a látott zenei tevékenység előzményeivel?
7. Hogyan/ milyen módon készítette elő az adott zenei feladatot? Végigvonult-e a kitűzött zenei
feladat a tervezett zenei tevékenységek egészén? Figyelt-e az óvodapedagógus-jelölt a
differenciált feladatadás szükségességére, zenei lehetőségeire? Ellenőrizte-e a feladatok
elvégzését? Megfelelően értékelte-e azokat?
8. Figyelembe vette-e a gyermekek ötleteit, javaslatait? Ösztönözte-e a zenei alkotókedvüket
akár a felnőtt modell segítségével, akár javaslataival? Hatott-e ily módon éneklési készségük,
ritmikai érzékük, zenei formaérzékük, zenei hallásuk…. fejlődésére?
9. Modellértékű volt-e az óvodapedagógus hallgató beszéd- és énektechnikája, artikulációja, az
intonáció, a szövegformálás, szövegejtés, valamint testtartása, koordinált mozgása…. a látott/
megfigyelt időszak során?
10. Helyesen választotta-e meg az abszolut hangmagasságot a megtanításra szánt dalok,
énekesjátékok sikeres énekléséhez: összhangban volt-e a gyermekek számára optimális
hangmagasság megválasztása és a dalok hangkészlete?
11. Tisztán énekelt-e az óvodapedagógus-jelölt? Jellemezzük daltudását, előadásmódját! Igényes
volt-e a gyermekcsoport tiszta éneklési képességének fejlesztését és daltudását illetően?
Ellenőrizte-e, javította-e énekük milyenségét? Folyamatosan végig énekelt-e a
gyermekcsoporttal?
12. A ritmusérzék fejlesztés során mind mozgásban, mind ritmushangszerek kezelése során helyes
mintát nyújtott-e a gyermekcsoport számára? Hogyan ellenőrizte a ritmikai feladatok
megoldását? Egymásra épültek-e a ritmusérzék fejlesztés fokozatos feladatai/ részfeladatai?
13. Tervezett-e zenehallgatásra szánt zenei anyagot/ zenei szemelvényeket? Ennek előadása
hogyan valósult meg?
14. Logikusan követték-e egymást a zenei hallásfejlesztést célzó feladatok/ részfeladatok? Pl:
E téren is tudta-e vezető szerepét érvényre juttatni pl. énekes tevékenysége, illetve a feladatok
pontos megfogalmazása során?
15. Sikeres volt-e az új zenei anyag bemutatása, a kapcsolódó játékkal együtt való elsajátíttatása,
rögzítése?
16. A választott módszerek logikusan illeszkedtek-e a megfigyelt időszak zenei fejlesztését
szolgáló anyagához, lehetőségeihez, a zenei feladatok megvalósításához? A fejlesztés
feladatai milyen munkaformák biztosításával valósultak meg?
17. Milyen pedagógiai lehetőségeket használt ki más terület/ek/ kapcsolására?

10
Mozgás – testnevelés (testi nevelés, testnevelés, mindennapos
testnevelés)
1. Az anyag témaköre, kapcsolódása további témakörökhöz
2. A fejlesztési- nevelési feladatokat megvalósítása
3. A gimnasztikai gyakorlatsor és a fő rész előkészítése
4. Gyakorlatvezetési módok alkalmazása
5. A fejlesztett képességek
6. A célok elérésének mértéke
7. A játék során fejlesztett képességek
8. Eszközök használata, azok hatékonysága
9. Szervezési feladatok megoldása
10. Módszerek alkalmazása, differenciálás lehetőségei
11. Bánásmód, légkör, motiválás (hallgatói magatartás,
felkészültség, domináns személyiségjegyek)
12. A balesetveszély elhárítása
13. A segítségadás lehetőségei
14. A folyamatos ellenőrzés és értékelés lehetőségei és módszerei
15. Önelemzés és önértékelés

A külső világ tevékeny megismerése – Matematika

1. Megfelelő-e a motiváció?
2. Épít-az óvodapedagógus a gyerekek meglévő ismereteire?
3. Kellő számú és mélységű-e a problémahelyzet teremtés?
4. Biztosítja-e a cselekvő gondolkodást?
5. Van-e elég idő a megoldásra?
6. Érvényesülnek-e a gyerekek egyéni ötletei,sajátos megoldásai?
7. Biztosított-e az egyéni képességfejlesztés?
8. A témának megfelelnek-e az eszközök?
9. Helyesen választja-e meg a tevékenység helyszínét?
10. Megfelelőek-e a módszerek?
11. Mennyire gondolkodtatóak a kérdések?
12. Milyen módon valósul meg a folyamatos motiváció?
13. Hogyan valósul meg a gyerekek téves ismereteinek korrigálása?
14. Hogyan értékel az óvodapedagógus?

A külső világ tevékeny megismerése – Környezeti nevelés

1. A motivációs lehetőségek felhasználása (tervezett, spontán,
egyszeri, folyamatos)
2. Fejlesztési feladatok a környezeti nevelés tevékenységinek tükrében
3. Korábbi ismeretek felhasználása, gyűjtőmunka
4. Az alkalmazott módszerek hatékonysága, az alkalmazott eszközök
célszerűsége
5. A tevékenység időbeosztása
6. Az alapelvek érvényesülése (mikor, hogyan, miért)
7. Koncentrációs lehetőségek más tevékenységi formákkal
8. Az adott téma sajátosságaiból fakadó nevelési lehetőségek
kihasználása (környezetvédelem, egészséges táplálkozás, általános
emberi értékek, esztétikum stb.)
9. A téma összefüggése a matematikai neveléssel, az érintett
matematikai témakörök

10
10. A matematikai ismeretek és a mindennapi élet dolgainak
összekapcsolása
11. Fejlesztett matematika képességek
12. Az óvónő beszéde, megfogalmazása, kérdéskultúrája
13. Eszközök, szervezési formák, differenciálás

10