P. 1
Zoldsegtermesztok_kezikonyve

Zoldsegtermesztok_kezikonyve

|Views: 187|Likes:
Published by D3xt3r-

More info:

Published by: D3xt3r- on Nov 24, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/20/2013

pdf

text

original

ÁItaIános ismeretek

AckerI Iván
BaIázs Sándor
Bittsánszky János
Farkas József
Fehér BéIáné
FiIius István
Gyúrós János
Hodossi Sándor
Hódosy Sándor
KapeIIer KároIy
Nagy József
Szabó Istvány
SzaIay Ferenc
Tarjányi Ferenc
Terbe István
VeIich István
Zatykó Ferenc
Zatykó Lajos
ZöIdségtermesztõk kézikönyve
Ackerl Ivan
Balazs Sandor
Bittsanszky Janos
Farkas JozseI
Feher Belane
Filius Istvan
Gyuros Janos
Hodossi Sandor
Hodosy Sandor
Kapeller Karoly
Nagy JozseI
Szabo Istvany
Szalay Ferenc
Tarianyi Ferenc
Terbe Istvan
Velich Istvan
Zatyko Ferenc
Zatyko Laios
Copyright 2004 Mezógazda Kiado
Copyright 2004 dr. Balazs Sandor es munkatarsai
MGK-732 013
TartaIom
1.Altalanosismeretek................................................................................................................ 1
2. Azöldsegnövenyes a zöldsegtermesztes Iogalma ........................................................................ 3
3. Azöldsegnövenyekszarmazasaes csoportositasa ......................................................................... 7
4. AzöldsegIelekelelmezesi ielentósege........................................................................................ 9
4.1. AzöldsegIelekszerepeataplalkozasban ........................................................................... 9
4.2. AzöldsegIogyasztasalakulasa ........................................................................................ 11
4.3. AzöldsegIelektaplalkozasi erteke ................................................................................... 15
5. Amagyar zöldsegtermesztesiellemzese ..................................................................................... 19
5.1.Területielhelyezkedes ................................................................................................... 19
5.2.GazdasagiIeltetelek ...................................................................................................... 20
5.3. Azöldsegtermesztesalagazatai ........................................................................................ 26
6. Azöldsegtermeszteselettani alapiai ........................................................................................... 29
6.1. AIenyszerepe ............................................................................................................. 35
6.2. Ahómersekletszerepe ................................................................................................... 49
6.3. Avizszerepe ............................................................................................................... 65
6.4. Azöldsegnövenyektapanyagai ........................................................................................ 77
7. AzöldsegIelektalaiigenye ....................................................................................................... 103
8.Termesztestechnikaimunkak ................................................................................................... 117
8.1.Tragyazasiismeretek..................................................................................................... 117
8.2.Talaimúveles ...............................................................................................................127
8.3.Öntözes ......................................................................................................................135
8.4.VetesIorgo.növenyvaltas ............................................................................................... 142
8.5. Azöldsegnövenyekszaporitasa ....................................................................................... 149
8.6.Termesztóletesitmenyek.................................................................................................169
8.7.Apolasimunkak ........................................................................................................... 184
8.8.Betakaritas ..................................................................................................................195
8.9.Tarolas .......................................................................................................................202
9. Reszletestermesztesiismeretek ................................................................................................ 211
9.1...................................................................................................................................211
10.BurgonyaIelek.....................................................................................................................213
10.1.Paradicsom................................................................................................................213
10.2.Etkezesipaprika ......................................................................................................... 249
10.3.Fúszerpaprika.............................................................................................................288
10.4.Toiasgyümölcs ...........................................................................................................313
10.5.Koraiburgonya .......................................................................................................... 319
11.Kabakosok..........................................................................................................................327
11.1.Sargadinnye...............................................................................................................327
11.2.Görögdinnye..............................................................................................................347
11.3.Uborka......................................................................................................................364
11.4.Fózótök.....................................................................................................................398
11.5.Sütótök .....................................................................................................................409
12.Hüvelyesek.........................................................................................................................413
12.1.Borso........................................................................................................................413
12.2. Bokor-eskarosbab...................................................................................................... 432
12.3.Lobab.......................................................................................................................447
12.4.Földimogyoro ............................................................................................................453
13.Ernyósviraguak....................................................................................................................457
13.1.Sargarepa ..................................................................................................................457
v
13.2.Petrezselyem..............................................................................................................473
13.3.Zeller........................................................................................................................485
13.4. Gumos(edes-)kömeny ................................................................................................ 500
14.Feszkesviraguak ..................................................................................................................505
14.1.Feiessalata ................................................................................................................ 505
14.2.Kötözósalata ..............................................................................................................524
14.3.Tepósalata .................................................................................................................526
14.4.Endivia .....................................................................................................................527
14.5.Cikoria......................................................................................................................531
14.6.Articsoka...................................................................................................................536
14.7.Kardi ........................................................................................................................541
14.8.Feketegyöker .............................................................................................................544
15.Keresztesviraguak ................................................................................................................549
15.1.KaposztaIelek ............................................................................................................549
15.2.Feieskaposzta ............................................................................................................ 552
15.3.Kelkaposzta ...............................................................................................................568
15.4.Karalabe ...................................................................................................................575
15.5.KarIiol ......................................................................................................................586
15.6.Brokkoli....................................................................................................................596
15.7.Bimboskel .................................................................................................................601
15.8.Kinaikel ................................................................................................................... 606
15.9.Bordaskel(Pakchoy) ................................................................................................... 614
15.10.Leveleskel ...............................................................................................................616
15.11.Etkezesirepak .......................................................................................................... 617
15.12.Retek ......................................................................................................................622
15.13.Torma .....................................................................................................................639
15.14.Kertizsazsa.............................................................................................................. 646
16.SoskaIelek ..........................................................................................................................651
16.1.Soska........................................................................................................................651
16.2.Rebarbara..................................................................................................................654
17.LibatopIelek........................................................................................................................661
17.1.Spenot ......................................................................................................................661
17.2.Kertilaboda ............................................................................................................... 668
17.3.Cekla........................................................................................................................669
17.4.Mangold ...................................................................................................................678
18.PorcsinIele..........................................................................................................................683
18.1.Portulaka...................................................................................................................683
19.Kristalyvirag-Iele .................................................................................................................687
19.1.Ui-zelandispenot ........................................................................................................ 687
20.MalyvaIele..........................................................................................................................691
20.1.Okra(bamia).............................................................................................................. 691
21. AZEGYSZIKUEKOSZTALYABATARTOZOZÖLDSEGNÖVENYEK .................................... 699
22.HagymaIelek.......................................................................................................................701
22.1.Vöröshagyma.............................................................................................................701
22.2.Fokhagyma................................................................................................................721
22.3.Porehagyma...............................................................................................................726
22.4.Telisariadekhagyma.................................................................................................... 728
22.5.Metelóhagyma............................................................................................................731
22.6. Salotta-vagymogyorohagyma ...................................................................................... 733
23.Etkezesikukorica ................................................................................................................. 735
23.1.Csemegekukorica........................................................................................................735
23.2. Pattogatnivalokukorica ............................................................................................... 745
24.SPARGAFELE....................................................................................................................751
Altalanos ismeretek
vi
24.1.Sparga ......................................................................................................................751
25.TERMESZTETTGOMBAK.................................................................................................. 767
25.1. Agombakrolaltalaban ................................................................................................. 767
25.2.Csiperkegomba...........................................................................................................771
25.3.Laskagombak.............................................................................................................778
25.4.Harmatgomba ............................................................................................................783
25.5.Gyapiastintagomba..................................................................................................... 786
25.6.Bocskorosgomba ........................................................................................................789
25.7.Shii-take ...................................................................................................................795
25.8.Szarvasgomba ............................................................................................................797
25.9.Egyebgombak ........................................................................................................... 798
Irodalom .................................................................................................................................803
Altalanos ismeretek
vii
viii
Az ábrák Iistája
1. Anövenyianyag-termeles modellvazlata (TOOMINGnyoman1977) ............................................... 29
2. Alevelre iuto sugarzas energiamerlege (KLESNINnyoman 1960) .................................................. 30
3. Aviz .aramköre¨ a legkörnövenytalai rendszerben (LARCHERnyoman 1978) .............................. 31
4. Anövenyek szen-dioxid- es vizIorgalmanak modellvazlata (PENNINGDEVRIES nyoman 1977) ....... 32
5. Atalainövenyanyagcsere-kapcsolatvazlata ............................................................................... 33
6. Anövenyhazi termeles modellvazlata (KRUG-LIEBIGnyoman 1979) ............................................. 34
7. Alegkör Ielsó hatarara es a Föld Ielszinere erkezó sugarzas spektruma ............................................ 35
8. AIeny hullamhosszusaganak hatasa a Iotoszintezis relativ intenzitasara ........................................... 36
9. Anapsugarzas es a hómerseklet evi menete Budapesten ................................................................ 37
10. AIöldraizi szelesseg hatasa a IöldIelszinre erkezó besugarzasra .................................................... 39
11. Agazcsere Ienygörbeie (LARCHERnyoman1986) .................................................................... 40
12. Amegvilagitas intenzitasanak hatasa a paradicsomtömeggyarapodasara (GEISSLERnyoman 1981) ... 41
13. Aglobal sugarzas intenzitasanak atlagos napi menete az egyes honapokban Budapesten .................... 42
14. AIenyviszonyok hatasa a paprika tenyeszideiere (FILIUS1978) ................................................... 43
15. A napi besugarzas energiamennyisegenek hatasa a Ieies salata termeshozamara (GEISSLER nyoman
1981)......................................................................................................................................44
16. AlevelIelület-indexhatasa az allomanyokIenyelnyelesere ........................................................... 46
17. A 25 W/m2-nel intenzivebb telies napsugarzasbol elnyelt energiamennyiseg napi menete orankent a
levelIelület-indextól (LAI) Iüggóen(FILIUS1982) ......................................................................... 47
18. AlevelIelület-index hatasa a karalabe termesere (FILIUS1982) .................................................... 48
19. Asugarzasbol elnyelt hóenergia telies hóatadasahoz szükseges hómerseklet-különbseg alakulasa ........ 50
20. Alevel altal elnyelt sugarzo energia leadasahoz szükseges parologtatas intenzitasa ........................... 52
21. Aparadicsompalantak Iriss tömegenek alakulasa a Ieny es a hómerseklet hatasara (FILIUS 1982) ....... 54
22. A leghómerseklet napi menete Budapesten az egyes honapokban (sokevi atlagok) (BACSO nyoman
1966)......................................................................................................................................57
23. Atalaihómerseklet hatasa a porehagymara (WENDTnyoman 1980) .............................................. 59
24. Atalaihómerseklet hatasa a zöldbab növekedesere (WENDTnyoman 1980) ................................... 60
25. Atalaihómerseklet hatasa a zöldbabhüvelyek tapanyagtartalmara (WENDTnyoman 1980) ................ 61
26. Ahómerseklet hatasa a csirazas sebessegere (FILIUS1982) ......................................................... 63
27. 10 g tömegú paprikapalanta elóallitasahoz szükseges idótartam valtozasa a Ienytól es a hómerseklettól
Iüggóen(FILIUS1982) .............................................................................................................. 64
28. Alevel vizpotencialianak hatasa a növekedesre a Iotoszintezisre es a legzesre .................................. 67
29. Aközegviztartalmanakhatasa a vizpotencialiara ....................................................................... 68
30. Uborka transzspiracioia a Ienytól es a hómerseklettól Iüggóen ...................................................... 70
31. ÖsszeIügges a talai súrúsege es porozitasa között ....................................................................... 72
32. Budapesten atlagosan lehetseges sugarzaselnyeles es transzspiracio a levelIelület-indextól (LAI)
Iüggóen...................................................................................................................................73
33. Aleghómerseklet hatasa az uborkanöveny vizaramanak sebessegere (DREWS1979) ........................ 74
34. Budapest csapadek- es parolgasi adatainaksokeves atlaga ............................................................ 76
35. A karalabelevel vizellatasanak es Ieilettsegenek hatasa abszcizinsav (ABS-) tartalmara (NOGA-LENZ
1985)......................................................................................................................................78
36. Alegzónyilasokmúködese..................................................................................................... 79
37. Aparadicsomtermesnövekedeseneküteme ............................................................................... 81
38. Asugarzas intenzitasanak hatasa az uborka Iotoszintezisere es levelenek szenhidrattartalmara ............ 82
39. Egyes zöldsegIelek sokarosodasa a sokoncentraciotol Iüggóen (GEISSLERnyoman 1965) ................ 85
40. Anöveny tapanyagtartalmanak hatasa gyarapodasara (SMITHnyoman 1962) ................................. 87
41. AbabtapanyagIelveteleneküteme........................................................................................... 89
42. AIeies salata NO3-tartalmanak valtozasa az ev Iolyaman ............................................................ 90
43. AzöldsegIelekcsoportositasaNO3-tartalmukszerint .................................................................. 91
ix
44. AzöldsegIelektermeseneknitrogenIelvetele ............................................................................. 92
45. AzöldsegIelektermesenekIoszIorIelvetele ............................................................................... 94
46. AzöldsegIelektermesenekK2O-Ielvetele ................................................................................. 96
47. TapanyagIelvetel azöldtömegIüggvenyeben ............................................................................. 101
48. Konteneres paprikatermesztes (Ioto: KOVATSZOLTANNE) ...................................................... 114
49. AzNFTzöldsegtermesztesi modszer vazlata ............................................................................. 115
50. SPC-8vetógep(Ioto: SUTARSKI KONRAD) ........................................................................... 158
51. Túzdeles tapkockaba (Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) .................................................................. 163
52. Az utolso tavaszi Iagy Iellepesenek területi eloszlasa Magyarorszagon (BACSOnyoman 1959) .......... 168
53. EgysorostragyaIútesesmelegagykeresztmetszete ...................................................................... 170
54.Növenyhazakmeretei............................................................................................................ 171
55. A szel hatasara keletkezó nyomas es szivasviszonyok alakulasa a) nyeregtetós egyenes oldalIalu
letesitmenyeken. b) Ielkör alaku letesitmenyeken. c) szöget alkoto tetózetú letesitmenyeken .................... 174
56. Vaznelküli Ioliaagykeresztmetszete........................................................................................ 175
57.Foliaboritasualagut .............................................................................................................. 176
58.Foliaboritasuhaitatoagy ........................................................................................................ 177
59. AIesztavnövelese................................................................................................................ 178
60. AIoliaszüksegletmegallapitasa .............................................................................................. 178
61. 75mszeles Ioliasator ........................................................................................................... 179
62. VizIüggönyös Ioliasator metszeti kepe es múködesi elve .............................................................. 180
63. AHYDROSOL(vizIüggönyös) Ioliasator hóIorrasai es szigeteló retegei ........................................ 181
64. Összetett hószigetelesúHYDROSOLIoliasator ......................................................................... 182
65. Energiaernyós Ioliasator (Ioto: KOVATSZOLTANNE) .............................................................. 183
66. Avöröshagyma osztalyozasa (Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ........................................................ 200
67. Exportra elókeszitett vöröshagyma (Ioto. iIi. BALAZSSANDOR) ................................................ 201
68. Aparadicsomhaitasrendszerenektipusai .................................................................................. 217
69. Determinalt paradicsom(Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) .............................................................. 218
70. Aparadicsombogyo szerkezeti Ielepitese: a - keresztmetszet; b - hosszmetszet ................................. 219
71. AparadicsomIaitakkal szembeni követelmenyek ........................................................................ 223
72. ParadicsomIeldolgozogepsor (Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ....................................................... 238
73. Paradicsomhaitatas Ioliasatorban(Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) .................................................. 240
74. Asövenyes termesztes kialakitasanakmodia ............................................................................. 243
75. Rapidus F1(Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ............................................................................... 262
76. FeherözönSynthetic (Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ................................................................... 263
77. HRF(Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ........................................................................................ 264
78. B56(Ioto: SAGI ZSOLT) ..................................................................................................... 268
79. C1-39(Ioto: SAGI ZSOLT) .................................................................................................. 269
80. Azetkezesi paprikaP2O5-igenyeneknomogramia...................................................................... 273
81. Azetkezesi paprikaK2O-igenyeneknomogramia ....................................................................... 274
82. AIúszerpaprika-Iaitatipusokalaktani vazraiza ........................................................................... 291
83. AIúszerpaprika-termes hosszmetszete es a termes reszei ............................................................. 292
84. Apalantazott termóIelület aranya a szegedi es a kalocsai termótaiban 1900-tol ................................ 304
85.Növenyallomany-elrendezesimodellek .................................................................................... 306
86. A Iúszerpaprika-termes Iontosabb beltartalmi ertekeinek valtozasai a növenyen es az utoerleles ideie
alatt........................................................................................................................................311
87. Toiasgyümölcstótermessel (Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) .......................................................... 316
88. Burgonya gumokepzese (GILL es VEAR nyoman) ag - anyagumo; ug - ui gumok; rh - rhizoma; igy -
iarulekosgyöker .......................................................................................................................321
89. Javitott Zentai (Ioto: KOVACSZOLTANNE) ........................................................................... 333
90. Jol Ieilett sargadinnye-palantak kiültetes elótt (Ioto: NAGYJOZSEF) ............................................ 341
91. Erós metszeskor Iontos a tószamnövelese (Ioto: KOVATSZOLTANNE) ...................................... 346
92. Kecskemeti vöröshusu(Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ................................................................ 352
93. Agörögdinnye atlagos vizellatottsaga a tenyeszidóben (FILIUSnyoman) ....................................... 359
Altalanos ismeretek
x
94. Az uborka haromalapvetó szexualis tipusa a viragkepzesben ........................................................ 367
95. Perez F1konzervuborka (Ioto: SAGI ZSOLT) ........................................................................... 368
96. A zölden szedett (a) es a vetómag celra termelt (b) uborka vizIelvetelenek dinamikaia 1 - keles; 2 -
viragzas kezdete; 3 - viragzas 30. napia; 4 - a kiserlet lebontasa .......................................................... 369
103. Magtermóuborka-tabla(Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) .............................................................. 397
104. IndatlanIeher spargatök(Ioto: TUZASANDOR) ..................................................................... 401
105. Cukkini (Ioto: TUZASANDOR) ........................................................................................... 403
106. Ovari Ieher csillagtök(Ioto: TUZASANDOR) ........................................................................ 404
107. Teli zöldlaskatök(Ioto: TUZASANDOR) .............................................................................. 405
108. Nagydobosi sütótök(Ioto: TUZASANDOR) ........................................................................... 410
109. Zöldbabhüvely-tipusok a - lapos b - ovalis. c - kerek (hútó-. konzervipari). d - kerek (ceruza) ........... 438
110. Viragzolobabtó(Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ....................................................................... 451
111. Különbözó sargarepa-alaptipusok: hosszu szeles vallu. gömbölyú. hengeres. rövid. szeles vallu.
gömbölyödesrehailamos. hosszu. megnyult ................................................................................... 460
112. Elrendezes sortavolsages vetesi modok .................................................................................. 467
113. ASA-LIFTbetakaritogep(Ioto: TUZASANDOR) .................................................................... 469
114. Petrezselyemtipusok(Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ................................................................. 475
115. Halvanyitozeller (Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ....................................................................... 486
116. Zellergumo(Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ............................................................................. 488
117. Pasztinakgyöker (Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ....................................................................... 499
118. Gumos edeskömeny(Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) .................................................................. 503
119. Articsokanöveny(Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ...................................................................... 540
120. Tisztitott Ieketegyöker (Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) .............................................................. 546
121. KaposztaIelekszartipusai (SZALVAnyoman) ......................................................................... 550
122. KaposztaIelekleveltipusai (SZALVAnyoman) ........................................................................ 551
123. Szedesre erett Szentesi korai Ieies kaposzta (Ioto: TARJANYI FERENC) ..................................... 557
124. Vertus (Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) .................................................................................... 570
125. A valtakozo hómerseklet hatasa a karalabe magszarkepzesere (Budapest 1984. Soroksari haitato Iaita)
............................................................................................................................................... 577
126. KiIeilett karIiolrozsa (Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ................................................................. 589
127. Hordoalakukinaikel-IeiIorma (Ioto: BITTSANSZKYJANOS) .................................................. 608
128. Bordaskelnöveny(Ioto: BITTSANSZKYJANOS) .................................................................... 615
129. Retekgumo(Ioto: TUZASANDOR) ...................................................................................... 624
130. Repatest (Ioto: TUZASANDOR) .......................................................................................... 625
131. Aretek szabadIöldi termesztesi technologiai es a hozzaiuk tartozo Iogyasztasi idószakok ................. 630
132. Ültetesreelókeszitetttormadugvanyok.................................................................................... 643
133. Piaci ertekesitesre kötegelt I. osztalyutorma ............................................................................ 645
134. Talai nelkül nevelt kerti zsazsa (Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ................................................... 648
135.Rebarbaragyökertörzse ....................................................................................................... 656
136. Rebarbaralevelealevelnyellel .............................................................................................. 657
137. Eszkimo. Az egyik legregebben termesztett attelelesre is alkalmas spenotIaita ................................ 663
138. Ceklatipusok(Ioto. iIi. BALAZSSANDOR) ........................................................................... 672
139. Mangoldtó(Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) .............................................................................. 680
140. Kerti porcsin(Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ........................................................................... 685
141. Termóokra (Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ............................................................................. 693
142. Okratermes-tipusok(Ioto: MILOTAI PETER) ......................................................................... 695
143. A vöröshagyma metszete a - nyak; b - buroklevel; c - tapanyag-raktarozo husos levelek; d-e - Iórügy; I
tönk .....................................................................................................................................703
144. Makoi (Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) .................................................................................... 708
145. Pannonia(Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ................................................................................ 709
146. Vöröshagyma gepi szedese (Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ........................................................ 717
147. Hagymaszaritmanycsomagolasa (Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ................................................. 718
148. Maghozovöröshagyma (Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ............................................................. 720
Altalanos ismeretek
xi
149. Makoi tavaszi IokhagymaIaita (Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) .................................................... 723
150. K. SC430 csemegekukorica (Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ....................................................... 739
151. Kecskemeti gyöngySC(Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ............................................................. 747
152. Sparga a - gyökerzet; b - haitasrendszer; c - viragzo haitas; d-e termes ....................................... 754
153. AspargatapanyagIelvetele ................................................................................................... 756
154. Abakhatkeszitesvazlata ...................................................................................................... 763
155. Csiperkegomba(Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ........................................................................ 773
156. Laskagomba(Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ............................................................................ 779
157. Harmatgomba(Ioto: TOTHISTVAN) .................................................................................... 785
158. Tintagomba(Ioto: iIi. BALAZSSANDOR) ............................................................................. 788
159. Bocskorosgomba(Ioto: TOTHISTVAN) ................................................................................ 790
Altalanos ismeretek
xii
A tábIázatok Iistája
1. Az elelmiszer-Iogyasztas (elvezeti cikkek nelkül) összes Iogyasztason belüli aranya Magyarorszagon
(penzIogyasztas).......................................................................................................................11
2. A vilag zöldsegIogyasztasanak a gazdasagi Ieilettseg szintietól Iüggó alakulasa (Az 1974. evi
FAO-adatokalapian) .................................................................................................................12
3. AzöldsegIogyasztasszerkezeteMagyarorszagon* ....................................................................... 14
4. Amagyarorszagi zöldsegIogyasztastermekszerkezete .................................................................. 15
5. Nehany zöldsegIele taplalkozasi atlagerteke (ANV-ertek. 100 g Iogyaszthato reszre) (GRUBBEN. 1977)
............................................................................................................................................... 17
6. NehanyzöldsegIeletermesatlaga(t/ha) ...................................................................................... 22
7. Zöldsegtermóterület (1000ha) ................................................................................................. 22
8. ZöldsegIelekterülete(1000ha) ................................................................................................ 23
9. AzöldsegIelekmegoszlasa a Iolia alatti termelesben .................................................................... 24
10. AzöldsegtermesIelhasznalasa ................................................................................................ 25
11. AzöldsegIelek 1983-1985. evi Ielvasarlasi es Iogyasztoi ara ........................................................ 25
12. AzöldsegIelektalaianakoptimalis pH-tartomanya ...................................................................... 84
13. AzöldsegIaiokmikroelem-igenyessege .................................................................................... 98
14. Atapelemek megoszlasa az uborka (U) es a paradicsom(P) növenyreszei között (°) ........................ 100
15. Alevelekkielegitótapelemtartalma (a szarazanyagszazalekaban) ................................................. 102
16. Atalaioksotartalmanakmegitelese 3°-os szervesanyag-tartalomeseteben ..................................... 105
17. A Iolia alatti es az üveghazi talaiok sotartalmanak (°) megitelese a szervesanyag-tartalom
Iüggvenyeben...........................................................................................................................107
18. A zöldseghaitato közegek (talaiok) tapanyagertek-hatarai mg/100 g talai (GEISSLER. 1976 nyoman)
............................................................................................................................................... 112
19. Atragyaanyagokcsoportositasa .............................................................................................. 118
20. Aszerves tragyakvegyi összetetele ......................................................................................... 119
21. Azöldsegtermesztesbenhasznalt mútragyaktapelemtartalma ....................................................... 120
22. A talai humusztartalmanak hatarertekei (a nitrogenellatottsag megitelesehez) (A szantoIöldi
zöldsegnövenyekmútragyazasiiranyelvei. 1981) ............................................................................ 123
23. A talai AL-oldhato IoszIattartalmanak hatarertekei (a IelvehetóIoszIor-ellatottsag megitelesehez) (A
szantoIöldi zöldsegnövenyekmútragyazasi iranyelvei. 1981) ............................................................. 123
24. A talai AL-oldhato kaliumtartalmanak hatarertekei (a Ielvehetókalium-ellatottsag megitelesehez) (A
szantoIöldi zöldsegnövenyekmútragyazasi iranyelvei. 1981) ............................................................. 124
25. Atalaikötöttseg. a vizateresztó kepesseg es az öntözesintenzitas összeIüggese ................................. 139
26. AIelnevelhetópalantamennyisega vetesidóIüggvenyeben .......................................................... 160
27. Egyköbmeter Iöldkeverekból elóallithatotapkockakszama ......................................................... 164
28. Az üveghaztervezes termesztesi. múszaki es gazdasagossagi tenyezói ............................................ 171
29. Azöldsegtermesztestermesztesi modiai ................................................................................... 184
30.Ökotechnikaieliarasok .......................................................................................................... 185
31.Fitotechnikaieliarasok .......................................................................................................... 192
32. Atarolas környezeti tenyezói es a tarolasi idó ............................................................................ 205
33. Rövid ideig tarolhato zöldsegnövenyek es iavasolt környezeti tenyezóik ......................................... 206
34. Hosszu ideig tarolhato zöldsegIelek es iavasolt környezeti tenyezóik .............................................. 206
35. VadparadicsomIaiokarezisztencianemesitesben ....................................................................... 216
36. Hazai nemesitesú. Iorgalmazott paradicsomIaitak ....................................................................... 227
37. AparadicsomIailagos mútragyaigenye (hatoanyag. kg/t) ............................................................. 229
38. Aparadicsomvegyszeresgyomirtasa ....................................................................................... 233
39. AszantoIöldi korai paradicsomszaporitasanak ütemezese es az eres kezdete ................................... 234
40. Ipariparadicsomtermesztestechnologiai ................................................................................... 235
41. Atalaivizsgalati eredmenyek alapian iavasolt mútragyaadagok a haitatasban (g/m2) ......................... 240
xiii
42. Ahaitatasbanhasznalatos Ióbbültetesi idópontok ....................................................................... 242
43. Avibralas hatasa tavaszi üveghazi haitatasban ........................................................................... 244
44. Akedvezótlen hómerseklet hatasara kialakulo rendellenessegek okai a paradicsomhaitatasban ............ 245
45. Aparadicsom-hibridmagelóallitasabanIelhasznalhatoallelek ...................................................... 249
46. Azetkezesipaprika-termelesszerkezetvaltozasa ......................................................................... 251
47. PaprikaIaitakes -törzsektenyeszidó-komponensei (Budateteny. 1975-1984) ................................... 258
48. Apaprika hóigenye különbözóIeilettsegi stadiumban ................................................................. 259
49. Etkezesi paprikaIaitak leirasa. termesztesi adatai es Ielhasznalasi lehetósegei ................................... 267
50. Az etkezesi paprika Iailagos mútragyaigenye (hatoanyag. kg/t) ..................................................... 271
51. Akülönbözótermeshozamokeleresehez szükseges tapanyagmennyisegek ...................................... 272
52. Apaprikapalantaminósegi osztalyai ........................................................................................ 276
53. AszabadIöldi paprika osztalyozasa (meretekmm-ben) ................................................................ 280
54. Ahaitatott paprika osztalyozasa (meretekmm-ben) .................................................................... 280
55. Atapanyagigeny kalkulalasa Iolia alatti. hosszu tartalmu paprikatermeszteshez ................................ 283
56. Az etkezesi paprika apolasakor Iigyelembe veendó tenyezók ........................................................ 285
57.Fúszerpaprika-Iaitak .............................................................................................................296
58. AIúszerpaprika talaiigenye humusztartalomalapian(humuszszazalek) .......................................... 297
59. Atalaiokcsoportositasa kemhatas szerint (PENZES. 1967) .......................................................... 298
60. Talaitipusok iellemzó adatai Kalocsa es Szeged termelesi körzeteben ............................................. 298
61. AIúszerpaprika Iailagos mútragyaigenye (hatoanyag. kg/t) .......................................................... 299
62. Atalaiok csoportositasa a Ielvehetó tapanyag szerint (PENZES. 1967) ........................................... 300
63. Palantazott es allando helyre vetett allomanyban termesztett Iúszerpaprika-Iaitak Iailagos
tapanyagigenye(MECS. 1982- Szeged) ........................................................................................ 301
64. Allando helyre vetett allomanyban termesztett Kalocsai merevszaru 622 Iúszerpaprika-Iaita
tapanyagIelvetelenek alakulasa a maximalis ertekek szazalekaban kiIeiezve (2 ev atlaga) (MECS. 1982 -
Szeged)...................................................................................................................................301
65. Palantazott allomanyban termesztett Szegedi 47-25 Iúszerpaprika-Iaita tapanyagIelvetelenek alakulasa
a maximalis ertekek szazalekaban kiIeiezve (3 ev atlaga) (MECS. 1982 - Szeged) ................................. 301
66. Adatok a hektaronkenti növenyszam kialakitasahoz allando helyre veteskor
(KAPELLER-MARKUS-BERENYI-KAPITANY.1980) .................................................................307
67. Akezi szedes teliesitmenye(kg/munkanap) ............................................................................... 309
68. Atoiasgyümölcs termesenek taplaloanyag-tartalma(100 g erett. ehetó reszben) ................................ 315
69. Az elócsiraztatas es a gyökereztetes hatasa a burgonya termesere (t/ha) .......................................... 323
70. Avetógumonagysag es a tenyeszterület hatasa a korai burgonya termesere (Soroksar. 1952) .............. 324
71. A burgonya gyomirtasara Ielhasznalhato legIontosabb herbicidek es dozisok (kg/ha) (JOO JOZSEF
nyoman.1979) .........................................................................................................................325
72. Asargadinnye tapanyagtartalma (TARJANes LINDNERnyoman. 1981) ....................................... 328
73. A tapelemaranyok valtozasa a tenyeszidó Iolyaman (Javitott Zentai Iaita) (Soroksar 1982)
(NAGY-PANKOTAI.1985) .......................................................................................................331
74. A sargadinnye tapanyagIelvetele szabadIöldi termesztesben (Kantalup. Charentais Iaitak) (kg/ha)
(ROBIN1967)..........................................................................................................................332
75. Termesztett sargadinnyeIaitainkIontosabbiellemzói ................................................................... 335
76. AIöldkocka meretenek hatasa a termesre (Javitott Zentai Iaita) (Soroksar. 1975) ............................. 338
77. A tenyeszterület valtozasanak hatasa a sargadinnye termeseredmenyere. palantazott termesztesben
(NAGY.1967) .........................................................................................................................340
78. A kiültetes idópontianak hatasa a sargadinnye termesatlaganak alakulasara haitatasban (NAGY. 1973)
............................................................................................................................................... 344
79. Folia alatt haitatott sargadinnye-allomanysúrúsegi kiserlet termeseredmenyei (Muskotaly Iaita)
(NAGY.1978) .........................................................................................................................344
80. Agörögdinnye tapanyagtartalma (TARJANESLINDNER. 1984) ................................................. 348
81. Atermesztett görögdinnyeIaitainkIontosabbiellemzói ................................................................ 351
82. A görögdinnye N-. P-. K-tartalmanak alakulasa a tapkockameret. a szaporitasi mod. a növenyIeilettseg
Iüggvenyeben (NPKösszes ÷100°) (Szigetcsepi 51 F1 Iaita) (BANFALVI. 1977) ................................ 355
Altalanos ismeretek
xiv
83. Különbözó ideig tarolt görögdinnyemagvak ertekmeró tulaidonsagainak valtozasa (Dünnüi liszt Iaita)
(BELIK.1967) .........................................................................................................................357
84. A magelóaztatas ideienek es a hómerseklet valtozasanak hatasa a görögdinnyemag csirazasara
(MarsowszkyIaita)(NAGY. 1974) ............................................................................................... 358
85. 100 kg uborkatermessel a talaibol Ielvett tapanyag mennyisege ..................................................... 370
86. Termesztett uborkaIaitakes Ióbbiellemzóik .............................................................................. 375
87. Anitrogen-mútragyazas hatasa az uborka termeshozamara (Kecskemeti bótermó Iaita) ..................... 377
88. Javasolhato P2O5-mennyisegek a talai IoszIortartalmanak es a termesszintnek a Iüggvenyeben .......... 377
89. Javasolhato K2O-mennyisegek a talai kaliumtartalmanak es a termesszintnek a Iüggvenyeben ............ 378
90. AszantoIöldi uborka minósegi osztalyai (MSZ11 936-76) .......................................................... 384
91. Ahaitatott uborka minósegi osztalyai (MSZ3593-73) ................................................................. 393
92. Termelesi költsegekszazalekos megoszlasa az 1980-as evekben ................................................... 393
93. Az uborkatermesztes Iontosabbmutatoi az 1980-as evekben ......................................................... 394
94. A nagy legterú Ioliasatorban haitatott spargatök termeseredmenyei szakaszos ülteteskor (Indatlan Ieher
Iaita)(Soroksar.1980-81) ........................................................................................................... 407
95. A hazai zöldborsotermesztes Iontosabb iellemzói (Mezógazdasagi Statisztikai Zsebkönyv. Budapest.
1993)......................................................................................................................................414
96. Aborso taplalkozasi erteke (1000 g-onkent (TARJAN-LINDNERnyoman. 1984) ............................ 415
97. Termesztett borsoIaitainkIontosabbiellemzói ........................................................................... 421
98. ZöldborsoIaitak erescsoportiai. termókepessegük es aranyuk a termesztesben (SEDLAK nyoman. 1985)
............................................................................................................................................... 421
99. AzöldborsoIailagos mútragyaigenye (hatoanyag. kg/t) ............................................................... 423
100. Azöldborsovegyszeresgyomirtasa........................................................................................ 425
101. Az üzemi termesztesben iavasolt zöldborso-csiraszamalakulasa (millio csira/ha) ............................ 427
102. 100 kg borsovetómag-termes eleresehez tervezett taplaloelem-tartalom(GBBRalapian) .................. 430
103. Abokorbab(zöldhüvely- es szemtermes) makroelem-szükseglete ................................................ 435
104. Bokor-eskarosbabIaitak...................................................................................................... 436
105. AzöldbabIailagos mútragyaigenye (hatoanyag. kg/t) ................................................................ 441
106. Avetómagmennyisegkiszamitasa (kg/ha) (VELICH-CSIZMADIAnyoman. 1985) ........................ 442
107. A szarazanyag-tartalom. a szemmeret es a hüvelytermes összeIüggese (Valia Iaita)
(HARSANYI-BALINTnyoman.1981-82)..................................................................................... 444
108. A babnövenyek különbözó napszakokban mert nedvessegtartalmanak es szemvesztesegenek
összeIüggese(UNKnyoman. 1984) .............................................................................................. 444
109. Alobab tapanyagtartalma (100 g zsenge Iogyaszthato reszben) ................................................... 449
110.HaitatasiIaitak................................................................................................................... 461
111. SzabadIöldi termesztesrealkalmasIaitak................................................................................. 462
112. Asargarepa Iailagos mútragyaigenye (hatoanyag. kg/t) .............................................................. 464
113. Szaporitasi idópontok a Iaita es a betakaritasi idó Iüggvenyeben .................................................. 466
114.Gyökerpetrezselyem-Iaitak...................................................................................................477
115. ApetrezselyemIailagos mútragyaigenye (hatoanyag. kg/t) ......................................................... 479
116.ZellerIaitak .......................................................................................................................489
117. Azeller Iailagos mútragyaigenye (hatoanyag. kg/t) ................................................................... 491
118. Apasztinak taplaloanyag-tartalma (100 g zsenge. Iogyaszthato reszeben) ...................................... 497
119. Agumos edeskömeny taplaloanyag-tartalma (100 g Iogyaszthato reszben) .................................... 501
120. AIeies salata atlagos havi vizIelhasznalasa (GEISSLER. 1985) ................................................... 508
121. Tapanyagtartalom egeszseges es hianyt vagy mergezesi szimptomakat mutato salatanövenyek Ieienek
szarazanyagaban.......................................................................................................................510
122.Feiessalata-Iaitak................................................................................................................514
123. AIeies salata Iailagos mútragyaigenye (hatoanyag. /t) ............................................................... 516
124. A salatapalanta-neveles idótartama napokban az ültetes idópontiatol es a tapkockamerettól Iüggóen
(optimalispalantanevelesihómersekleten) ..................................................................................... 519
125. AIeies salata vetómag- es helyigenye a palantaneveleshez ......................................................... 520
126. Az evszaktol. napszaktol es az idóiarastol Iüggóen a Ieies salata haitatasahoz iavasolt hómerseklet a
Altalanos ismeretek
xv
Ieiesedeskezdeteig....................................................................................................................522
127. AIeies salata allomanysúrúsege magtermesztes eseten (db/ha) (ASZTALOS. 1979) ........................ 523
128. Az endivia taplaloanyag-tartalma (100 gehetóreszben) ............................................................. 529
129. Acikoria taplaloanyag-tartalma (100 g zsenge. Iogyaszthato reszben) ........................................... 533
130. Az articsoka taplaloanyag-tartalma (100 g Iogyasztasra erett. ehetó reszben) .................................. 538
131. Akardi Iogyaszthato reszenek (etiolalt levelnyelenek) taplaloanyag-tartalma (100 g ehetó reszben) .... 543
132. AkaposztaIelekvetesterülete(ha) (KSH-adatok) ...................................................................... 552
133. AIeieskaposzta-Iaitak iellemzó tulaidonsagai (AKertimag KIt. zöldsegkatalogusa) ........................ 558
134. AIeies. a vörös es a kelkaposzta Iailagos mútragyaigenye (hatoanyag. kg/t) .................................. 561
135. AkelkaposztaIaitak iellemzó tulaidonsagai (AKertimag KIt. zöldsegkatalogusa) ........................... 571
136. AkaralabeIaitak iellemzó tulaidonsagai (AKertimag KIt. zöldsegkatalogusa) ................................ 579
137. Akaralabe. a karIiol es a bimboskel mútragyaigenye (hatoanyag. kg/t) ......................................... 581
138. AkarIiolIaitak iellemzó tulaidonsagai (AKertimag KIt. zöldsegkatalogusa) .................................. 590
139. AbrokkoliIaitakiellemzótulaidonsagai .................................................................................. 598
140. Az etkezesi repak taplaloanyag-tartalma (100 g ehetó reszben) .................................................... 619
141.Honaposretek-Iaitak............................................................................................................629
142. Nyari esószi-teli retekIaitak ................................................................................................. 629
143. Ateli retek Iailagos mútragyaigenye (hatoanyag. kg/t termes) ..................................................... 631
144. AszabadIöldi termesztesúretekszaporitasi modianak iellemzói .................................................. 633
145. Atorma Iailagos mútragyaigenye (hatoanyag. kg/t termes) ......................................................... 642
146. Asoska Iailagos mútragyaigenye (hatoanyag. kg/t termes) ......................................................... 653
147.SpenotIaitak ......................................................................................................................665
148. Aspenot Iailagos mútragyaigenye (hatoanyag. kg/t termes) ........................................................ 666
149.CeklaIaitak........................................................................................................................673
150. Acekla Iailagos mútragyaigenye (hatoanyag. kg/t) ................................................................... 675
151. A portulaka Iogyaszthato reszenek (level. ill. zsenge haitas) taplaloanyag-tartalma (100 g ehetó
reszben) ..................................................................................................................................684
152. Az uizelandi spenot taplaloanyag-tartalma (100 g Iogyaszthato reszben) ....................................... 688
153. Az okra taplaloanyag-tartalma 100 g Iogyasztasra erett. ehetó reszben .......................................... 692
154. Avöröshagymataplalkozasi erteke ........................................................................................ 703
155. Adughagyma osztalyba sorolasa es hókezelese ........................................................................ 705
156. AhagymaIaiokszarazanyaganaktapelem-összetetele ................................................................ 707
157. Avöröshagyma Iailagos tapanyagigenye (kg/t termes) es a termessel kivont tapanyag (kg/ha) ........... 707
158.VöröshagymaIaitakiellemzói................................................................................................ 710
159. VöröshagymaIailagos mútragyaigenye(hatoanyagkg/t) ............................................................ 712
160. Amagveteses (egyeves) vöröshagyma-termesztesi technologiakiellemzó adatai ............................. 713
161. Adughagymas (keteves) vöröshagyma-termesztesi technologiakadatai ........................................ 714
162. Avöröshagymagyomirtasahozengedelyezett vegyszerek .......................................................... 715
163. Atartositoipar altal Ieldolgozott csemegekukorica mennyisege (1985-1986) .................................. 736
164. Acsemegekukorica-IaitakIontosabbiellemzótulaidonsagai ....................................................... 741
165. Csemegekukoricatapanyagellatasahozszüksegesmútragya-hatoanyag ......................................... 743
166. Acsemege- es a pattogatni valo kukorica vetómagianak minósegi hatarertekei ............................... 749
167. Aspargamagonc minósegi követelmenyei (MSZ11 646-62) ....................................................... 760
169. Agomba es nehanyelelmiszer összetetele ............................................................................... 771
170. KülönbözószalmaIelekszarazanyaganakösszetetele(°) ........................................................... 772
171. Alaskagombakhóigenyenekalakulasa a tenyeszidó alatt ........................................................... 780
172. AIenyerósseg hatasa a Pleurotus Ilorida termótestkepzesere ....................................................... 781
173. Alaskagombatenyeszideienekatlagos alakulasa ...................................................................... 783
174. Közvetlen napIeny hatasa a különbözó Ieilódesi stadiumban levó termótestekre ............................. 791
175. Akomposzt nedvessegtartalmanak hatasa a bocskorosgomba miceliumanak növekedesere (21 nap) ... 792
Altalanos ismeretek
xvi
1. fejezet - ÁItaIános ismeretek
1
2
2. fejezet - A zöIdségnövény és a
zöIdségtermesztés fogaIma
Vilagviszonylatban több mint 200 növenyIait tartanak zöldsegnövenykent szamon. Europaban valamivel több
mint 40 a termesztesben levó zöldsegIaiok szama. Magyarorszagon is 4042. A zöldsegnöveny Iogalmat nem
lehet pontosan körülhatarolni. A 4042 Iai biologiai saiatossaga. beltartalmi erteke elteró. Ielhasznalasuk is
nagyon valtozo. ennek következteben meghatarozasukkor a Ielhasznalhatosagukat celszerú alapul venni.
Egyesek e növenycsoportra a Iózeleknöveny megnevezest is hasznaliak. ez sem Iedi azonban teliesen a
valosagot. Ha szigoruan a Ielhasznalasuk alapian kategorizaliuk ezeket a Iaiokat. akkor a Iózeleknöveny a
zöldsegnövenyen belül azon növenyek csoportiat ielentheti. amelyeket Iótt etelnek elkeszitve Iogyasztunk. Ez a
meghatarozas tehat a Iogalmat nem Iedi telies mertekben. ezert ma mar a gyakorlatban nem is hasznaliak.
Regota ismert a konyhakerti növeny elnevezes is a zöldsegnövenyre. Ezt a ielzót akkor kaptak. amikor meg a
Iogyasztok iobbara a saiat kertiükben termesztettek óket. A taplalkozasra hasznalt növenyeknek egy nagy
csoportiat a kaloriat ado növenyek kepezik. ezek döntó hanyadat regen es ma is a szantoIöldön termesztettek. A
kertben tulaidonkeppen a kis mennyisegben. diszitesre hasznalt növenyeket vagy a gyogyitasra is alkalmas
Iaiokat. tovabba azon növenyeket termesztettek. melyekból viszonylag kis mennyiseget hasznaltak Iel. de azok
erzekenysegük. gyakori es intenziv apolasi igenyük következteben inkabb kerthez kötöttek voltak.
A termesztes mindenekelótt a technika korszerúsödesevel. tovabba a Iogyasztas növekedesevel a
konyhakerti növenyek egy resze is kikerült a kertból a szantoIöldre. Igy a konzervipar altal nagy tömegben
igenyelt borso. bab. vöröshagyma. sargarepa napiainkban szantoIöldi meretekben termesztett növenyekke
valtak. ezeket a gabonahoz hasonloan termesztik. Mindemellett valtozatlanul megmaradtak a hazikertben is. Igy
a konyhakerti növeny elnevezes sem Iedi ma mar a zöldsegnöveny Iogalmat.
Manapsag a zöldsegnöveny elnevezest nemcsak hazankban. hanem szerte a vilagon ugy hasznaliak. hogy
megiegyzik: a Iogalmat nehez egyertelmúen meghatarozni. DeIinialaskor azonban eleg egyertelmúen veszik
Iigyelembe e növenycsoport következó iellegzetessegeit.
Botanikailag többe-kevesbe elteróek. de valamennyien lagv szaruak. Egyarant lehetnek egy- (spenot. paprika.
uborka stb.) vagy ketevesek (sargarepa. petrezselyem. hagyma stb.). illetve evelók (torma. sparga stb.).
Kemiai òsszetetelùk. ilyen termeszetú tulaidonsagaik szerint iellegzetesen elternek a többi növenycsoporteitol (a
gyümölcsök es a szóló kivetelevel). A zöldsegnövenyeknek viszonylag nagv a vitamintartalmuk (A. B. C. D. K.
P. U stb.). B-vitamin-csoportba tartozo vitaminok sok mas elelmiszerben is ielentós mennyisegben Iordulnak
eló. az A-vitamin provitaminia. a karotin sok zöldsegnöveny iellemzó alkotoia. A C-vitaminbol a zöldsegIelek
igen ielentós mennyiseget tartalmaznak. noha nehany gyümölcsben hasonloan sok C-vitamin van (citromIelek).
Egyes zöldsegIaiokbol azonban olcsobban kielegithetó a szervezet C-vitamin-szükseglete. mint a
gyümölcsökból. pl. a Irissen Iogyasztott paprikabol. a Ieies salatabol stb.
Asvanyiso-szüksegletet telies mertekben kielegitheti szervezetünk a zöldsegnövenyekból. A mesz. a vas stb. az
un. levelzöldsegIelekben Iordul eló ielentós mennyisegben.
A zöldsegIelek egyik leglenyegesebb tulaidonsaga. hogy massal nem potolhato iz- es zamatanyagokat
tartalmaznak (hagymak. paprika. paradicsom. zeller stb.).
Külön elónyük a zöldsegnövenyeknek az is. hogy energiaban szegenvek. tehat a korszerú taplalkozas
nelkülözhetetlen elemei. A korszerú taplalkozas amelynek iellegzetes merceie a zöldsegIogyasztas volumene
az etkezesi szokasok valtozatlansaga miatt azonban meg a legIeilettebb orszagokban sem tudott teliesen tert
hoditani.
3
Figyelembe kell venni a Iogalom meghatarozasakor azt is. hogy a zöldsegIeleket altalaban nyersen vagy
egyszerú konyhai beavatkozassal. kizarolag taplalkozas celiara termesztiük. Az azonban mar nehezebben
tisztazhato. hogy hol a hatar a Iúszer- legalabbis egyes Iúszernövenyek es a zöldsegnövenyek között. Hiszen
a hagyma kitúnó Iúszernöveny is. de összetetele. a Iogyasztas volumene miatt iellegzetes. igen Iontos
zöldsegnövenyünk is. Vannak olyan Iúszernövenyek is. amelyek egyertelmúen nem tekinthetók
zöldsegnövenynek. noha Iogyasztasuk nagyon elteriedt. igy peldaul a kömeny. a kapor. maioranna stb.
A növenytermesztes Iogalomkörebe sorolt Iaioktol a zöldsegnövenyek termesztesi saiatsagaik alapian is
különböznek.
A leguiabb szakirodalomban a zöldsegnöveny Iogalma helyett a zöldsegIeleket inkabb mint termeket
deIinialiak. illetve iriak körül. Ezt teszi YAMAGUCHI (1983) is. aki megallapitia. hogy a zöldsegIele
(vegetable) olyan kerteszeti eredetú elelmiszer. amelyet altalaban egyeves kulturaban. ritkan evelókent allitanak
eló. Az ide tartozo növenyek nagy resze lagy szaru. elenyeszó hanyada Ias.
Fogyasztasra kerüló reszük lehet gyöker. haitas. level. eretlen viragresz. erett mag. eretlen es erett termes. Ehetó
reszük amelyet nyersen vagy Iózve Iogyasztanak sok vizet tartalmaz. ezert meg idealis körülmenyek között
is csak korlatozott ideig tarolhato.
Magyarorszag eghailati körülmenyei között io nehany zöldsegnövenyt palantaneveles közbeiktatasaval
szaporitunk. Ez fokent a melegigenves Iaiokra vonatkozik. de meg a hidegtúro kaposztafelek. sokszor a salata
termeszteseben is alkalmazzuk a palantazast. mert ezzel a vegetacios idót a vegleges termesztóhelyen
lerövidithetiük. igy lehetóseget nyerünk a kettós vagy többes termesztesre. A palantanevelest ma is altalanosan
alkalmazzak a paprika. a paradicsom. az uborka es a dinnye termeszteseben.
A zöldsegnövenyek tovabbi iellegzetessege. hogy azokat gvakran termesztiùk fedett terben. ahol a szamukra
kedvezótlen külsó körülmenyek idószakaban is elóallithatok. Ezt a termesztesi eliarast haitatasnak nevezzük.
Ezzel a termesztesi moddal a szabadfòldi termesztest egeszitiùk ki. tehat megnyuitiuk a zöldsegnövenyek
Iogyasztasi idenyet. A haitatas a szabadIöldi termesztes elótt a tel vegi. kora tavaszi idószakban es az ószi
idószakot követó honapokban egyarant elteriedt. nemcsak nalunk. hanem Del-Europaban is. Sót olyan
orszagokban is (pl. Egyiptom) haitatnak. ahol a paprika vagy a paradicsom szabadIöldön a leghúvösebb idóben
is biztonsaggal termeszthetó.
Jellemzó tulaidonsaga meg ma is az egyes zöldsegIaioknak. hogy szinte egvedi apolassal. kezelessel
termeszthetok biztonsagosan es gazdasagosan. Ilyen iellegzetes apolasi. kezelesi munka a kacsozas. a kötözes
stb. Sokszor a szabad Iöldön is. de a haitatasban altalaban kötözzük. karozzuk a paradicsomot vagy metsszük az
uborkat. Szedesük pedig pl. a dinnyee vagy a Iolyamatosan betakarithato többi zöldsegnövenye
gazdasagosan kizarolag kezzel törtenik. Ebben a vonatkozasban a zöldsegnövenyek teliesen elternek a
növenytermesztesben ismert növenyektól. mert azok szedese telies mertekben gepesitette valt. A
zöldsegnövenyek közül csak a borso. a bab. a hagyma es a gyökerIelek betakaritasa teliesen gepesitett.
Kiserleteket vegeztünk es reszeredmenyeket ertünk mar el a paradicsom. az etkezesi paprika. a Iúszerpaprika. az
uborka gepi betakaritasaban. de atütó siker itt meg nem született.
Az ertekesitesre valo elókeszites is specialis teendóket ielent a zöldsegtermesztesben. mert egyeseket az
ertekesites elótt mosni kell. masokat a mosas mellett csomozva hozunk Iorgalomba. pl. a nyari Iriss Iogyasztasra
termesztett gyökerzöldsegeket stb.
ÖsszeIoglalva: a zöldségfélék lágy szárú. intenzív muvelést kívánó. nyersen vagy feldolgozva emberi
táplálékul szolgáló. nagy biológiai értéku. sok vitamint. ásványi sót. íz- és zamatanyagot tartalmazó
növények.
Ezek ismereteben a zöldsegtermesztes Iogalma röviden a következókeppen hatarozhato meg. Az e fogalomkòrbe
tartozo nòvenvek nevelesevel foglalkozo termelesi tevekenvseg òsszessegeben a zòldsegtermesztes. Az erre
vonatkozo ismeretek összessege pedig a zöldsegtermesztestan.
4
A zöldsegnöveny Iogalmanak meghatarozasakor. alaposan merlegelve a különbözó Iaiok besorolasi lehetóseget.
meg kell allapitanunk. hogy io nehany hatareset is elóIordul. Több olyan Iai akad. amely legalabb ket csoportba
sorolhato. Ilyen peldaul a borso. amely zölden konzerv celra vagy közvetlen hazi Ielhasznalasra termesztve
termeszetesen zöldseg. Magnak termesztve mint szaraz borso vagy takarmanyborso mar a mezógazdasagi
növeny Iogalomkörbe sorolhato.
A zölden Ielhasznalasra kerüló bab egyertelmúen zöldsegnöveny. de a szaraz bab mar inkabb mezógazdasagi
növeny.
Ilyen hataresetnek szamit a burgonya is. amely elócsiraztatva. korai burgonyakent termesztve zöldseg. tarolasra.
nagy tömegben termesztve vagy ipari celra elóallitva a termesztes iellegzetessegei miatt mar mezógazdasagi
növeny. Ennek ellenere vannak orszagok. ahol a burgonyat egyertelmúen csak zöldsegnövenynek tekintik.
Hasonlokeppen ket helyre sorolhatok a tökIelek is. A spargatök. a cukkini es a patisszon Ielhasznalhatosaga.
tovabba termesztesmodia miatt zöldseg. Ugyanigy zöldsegnek minósül a sütótök is. A takarmanytök azonban
mezógazdasagi növeny. mert azt emberi Iogyasztasra nem hasznaliak.
A kukorica nagy altalanossagban takarmanynövenykent ismeretes. tehat a mezógazdasagi növeny
Iogalomkörebe tartozik. Egyes genetikailag is különbözó valtozatai. az emberi Iogyasztasra kerüló csemege-
es pattogatni valo kukorica azonban mar zöldsegnövenyek.
Különös hataresetet kepvisel a Iúszerpaprika. amely Ielhasznalasa alapian csak Iúszernövenynek tekinthetó. de
szaporitasa es egyeb iellegzetessegei miatt zöldsegIele. Ma szinte a vilagon mindenütt ebbe a kategoriaba
soroliak.
Vannak olyan orszagok. ahol a dinnyeket gyümölcsnek minósitik. holott azok minden vonatkozasukban a
zöldseg Iogalomkörebe sorolhatok.
A szamoca az ismertetett meghatarozasi szempontok alapian zöldseg. de a regról kialakult besorolasi szokas
alapian szinte mindenütt a vilagon gyümölcsnek minósül.
5
6
3. fejezet - A zöIdségnövények
származása és csoportosítása
A zöldsegnövenyek nemcsak rendszertanilag tartoznak különbözó csaladokhoz. hanem szarmazasi helyük
szerint is elteróek. Az egyes csaladokhoz tartozo. nagyiabol azonos környezeti igenyú növenyIaiok szarmazasa
megegyezó vagy közel allo lehet. A kulturnövenyek es vad alakiaik szarmazasi helye es iellemzó tulaidonsagai
között szoros összeIügges van. A hidegtúrók vagy magaslati helyekról. vagy a Földnek olyan reszeiról
szarmaznak. ahol a hómerseklet altalaban alacsony. A tropusi övezetból rendszerint nagyobb hóigenyú. sok
vizet Ielhasznalo es paras környezetet kedveló növenyIaiok szarmaznak. A szarmazasi hely megielölese
legtöbbször a geologiai kutatasokra alapozott. Az asatasok alkalmaval talalt leletek sokszor io taiekoztatast
adnak az ott talalhato növenyIaiokrol. Termeszetesen a Iaiok egy resze semmiIele nyomot nem hagyott maga
utan. ennek következteben szarmazasuk csak Ieltetelezeseken alapul.
A zöldsegIaiok es a termesztett növenyek szarmazasi helyenek ismerete nagyreszt VAVILOV. szoviet tudos
munkaian alapszik (SOMOS. 1983). Termeszetes. hogy valamennyi Iöldreszen talalhato több-kevesebb
zöldsegIai. VAVILOV a negy Iöldreszen nyolc olyan gencentrumot Ieltetelez. amelyek a zöldsegnövenyek
szarmazasi helyenek tekinthetók: a nyolc központbol Azsiaban negy talalhato. ennek alapian a zöldsegnövenyek
40°-a azsiai szarmazasunak mondhato. Megközelitóen ennyi Iai óshazaia Europa deli resze. zömmel a
Földközi-tenger környeke is. Jelentós zöldsegnöveny-gencentrum AIrika es Amerikaban ket terület.
I. Kòzep-Kina toiasgyümölcs. uborka. retek;
II. Indiai òvezet toiasgyümölcs. uborka. sütótök;
III. Kòzep-azsiai òvezet lobab. hagyma. sargarepa. sargadinnye. spenot;
IV. Nvugat-azsiai òvezet lobab. sütótök. sargarepa. salata. petrezselyem;
V. Fòldkòzi-tengeri òvezet cekla. kaposztaIelek. petrezselyem. sargarepa. pasztinak. zeller. salata. cikoria.
sparga. Ieketegyöker. soska. Iokhagyma. porehagyma. vöröshagyma. borso;
VI. Abessziniai òvezet borso. görögdinnye;
VII. Del-mexikoi òvezet bokor- es karosbab. paradicsom. paprika. uborka;
VIII. Del-amerikai òvezet paradicsom. burgonya. kukorica.
VAVILOV Ieltetelezese a Iormagazdasagon alapul. Eszerint ó egy növenyIai óshazaianak azt a területet tartotta.
ahol az illetó Iai a legnagyobb valtozatossagban Iordul eló. Azt viszonylag könnyú elkepzelni. hogy a ielenleg
nalunk termesztett zöldsegnövenyek közül a melegigenyesebbek a tropusi övezetból szarmaznak. igy a
Solanaceae csaladba tartozo Iaiok (paradicsom. paprika. burgonya. toiasgyümölcs). tovabba a kabakosok közül a
görögdinnye. az uborka es a tökök tropusi szarmazasuak. A szubtropusi övezetból szarmaznak a hidegtúró es
kevesbe vizigenyes zöldsegIaiok. igy a borso. a gyökerzöldsegek. a kaposztak. a hagymak. tovabba io nehany
levelzöldseg. VAVILOV velemenye szerint az is valoszinú. hogy több olyan zölsegIai van. amelyek Ieltetelezett
szarmazasa azonos. noha igen tavol Iordulnak eló egymastol. Ezek pontosabb meghatarozasahoz meg tovabbi
vizsgalatok szüksegesek.
A ket. eghailatilag erósen elteró övezetból szarmazo növenyek a mi körülmenyeink között az esztendó bizonyos
idószakaban termeszthetók. ezert termeszthetóseg szempontiabol nem tul nagy a különbseg közöttük. Ehhez
hozzaiarul az a teny is. hogy maguk a növenyek. óshazaiukbol kiemelve. valamelyest alkalmazkodni tudtak. Az
alkalmazkodokepesseg es a valtozas idótartama az ui környezetben szinten Iaira iellemzó. Igy a paprika
7
óshazaiaban. a tropusi Amerikaban rövidnappalos növeny. de a mi körülmenyeink között is kitúnóen diszlenek
hosszunappalos. illetve a megvilagitas idótartamaval szemben közömbös Iaitai. A szubtropusi övezetból
szarmazo növenyek valamivel rugalmasabbak a környezeti igenyekkel szemben. igy peldaul a hidegtúrónek
minósüló kaposztaIelek nagy resze a melegebb eghailatu deli orszagokban. sót a tropuson is egyarant szepen
diszlik.
A zöldsegIelek szarmazasi helye es a termeszthetóseg között nyilvan alapvetó összeIüggesek vannak. a
tulaidonsagok azonban Iaionkent elteró modon alakulhatnak. Vannak Iaiok. amelyek az eredeti szarmazasi
helytól elteró viszonyok között is egeszen iol termeszthetók. masok viszont eppen erzekenysegük miatt erre alig
alkalmasak. A termesztónek (különösen. ha ui. eddig meg nem termesztett Iaiok honositasarol van szo)
Ieltetlenül ismernie kell a növeny szarmazasi helyet. pontosabban a szarmazasi helyen meglevó tulaidonsagait.
Ma a korszerú nemesites lehetósegenek birtokaban talan kevesbe döntó a szarmazasi hely es az ott szerzett
tulaidonsagok. mint nehany evszazaddal vagy evtizeddel ezelótt.
A genetikai tulaidonsagok atültetese ma mar olyan lehetósegeket kinal a nemesitóknek. hogy a korabban
elkepzelhetetlennek hitt valtoztatasok is lehetsegesek a Iaiok. illetve Iaitak elóallitasaban vagy azok
Ielhasznalasanak a modositasaban.
*
A hazankban termesztett mintegy 40 zöldsegnöveny rendszertanilag 12 csaladba tartozik. a tizenharmadikba es a
tizennegyedikbe pedig a termesztett gombak.
A gombak az utobbi esztendók rendszertani vitai utan nem tekinthetók növenynek. hanem az elóvilag egy külön
csoportiat kepezik. Termesztesük leginkabb a zöldsegnövenyek termesztesehez hasonlithato. igy a gombak
termeszteset szerte a vilagon a zöldsegtermesztes Iogalomköreben oktatiak.
A zöldsegIeleket magukba Ioglalo csaladok es a hozzaiuk tartozo növenyek:
Solanaceae paprikak. paradicsom. burgonya. toiasgyümölcs.
Fabaceae (korabban Leguminosae) borso. bab. Iöldimogyoro.
Cucurbitaceae dinnyek. termesztett tökIaiok.
Cruciferae retek. torma. kaposztaIelek.
Apiaceae (korabban Umbelliferae) sargarepa. petrezselyem.
Asteraceae (korabban Compositae) termesztett salatak.
Liliaceae hagymak. sparga.
Chenopodiaceae spenot. mangold.
Polygonaceae soska. rebarbara.
Gramineae csemegekukorica.
Aizoaceae ui-zelandi spenot.
Valerianaceae madarsalata.
Hazankban a zöldsegIelek vetesterületenek mintegy 75°-at 7 zöldsegIai Ioglalia el. Ezek a vetesterület ielenlegi
nagysagi sorrendieben a zöldborso. a paradicsom. a paprikak (csemege- es Iúszer-). a vöröshagyma. a Ieies
kaposzta. a dinnyek (sarga- es görög-). az uborka.
8
4. fejezet - A zöIdségféIék éIeImezési
jeIentõsége
4.1. A zöIdségféIék szerepe a tápIáIkozásban
Az emberiseg egesz törtenelme Iolyaman központi szerepet iatszott es Ioglalia el ma is az egyes
tarsadalmak. illetve azok tagiainak viszonya az elet Ienntartasahoz szükseges tapanyagokhoz. Ez a magatartas
termeszetes. hiszen az ember is elóleny. A taplalek megszerzesenek lehetósege. annak rendelkezesre allo
mennyisege es minósege eppen ugy erdeklódesenek közeppontiaban all. mint az elóvilag barmely mas tagianak.
hiszen ez hatarozza meg letet. kevesbe szelsóseges esetben pedig egeszsegi allapotat es közerzetet. Ebben a
tekintetben a mennyisegnek. a minósegnek es a szerkezetnek együtt es egyszerre van ielentósege.
Nincs olyan elelmiszer. amelyben valamennyi szükseges tapanyag megtalalhato.
A sok szenhidratot tartalmazo cerealiak es a kemenyitóben gazdag gumos növenyek alapvetóen energia-. az
allati eredetú elelmiszerek pedig IeherieIorrasok. Az eletIunkciok normalis Ienntartasahoz nelkülözhetetlen. de
csak kisebb mennyisegben igenyelt vitaminok es asvanyi sok pedig elsósorban a különbözó gyümölcs- es
zöldsegIelekben talalhatok.
Az energiat ado. valamint az allatok etetesere Ielhasznalt takarmanynövenyeket az egesz vilagon nagyobb. a
gyümölcs- es zöldsegnövenyeket pedig azoknal lenyegesen kisebb Ielületen termesztik. A zöldsegIelek a vilag
összes szantoterületenek mindössze 1.1°-abol reszesednek (YAMAGUCHI. 1983). Ez az adat mar önmagaban
is ielzi. hogy nem nagy tömegben Iorgalmazott alapelelmiszerek.
A taplalkozasban betöltött szerepüket. valamennyi lenyeges szempont Iigyelembevetelevel GRUBBEN (1977)
összegezte. kiemelve. hogy ertekes tapanyagok Iorrasai. amelyek köretkent Ielhasznalva izesitik. elvezhetóbbe
teszik az alapelelmiszereket. elósegitik. illetve iavitiak az emesztest. közülük szamosnak kurativ (gyogyito)
hatasa is van. Vegül kiemelten hangsulyozta. hogy a zöldsegIelek tapanyagkent elsósorban vitamin- es
asvanyisoIorrasok.
Emlitesre erdemes. hogy a zöldsegnövenyek taplalkozasi ielentóseget meltatva lenyegeben ugyanezekert emelte
ki erzelmi oldalrol megközelitve es költóien Iogalmazva az indiai CHAUHAN (1977) is. amikor arra hivta
Iel a Iigyelmet. hogy azok nemcsak diszitik. ekesitik az asztalt. hanem az emberek egeszseget is megórzik. A
betegsegek elsósorban azokat tamadiak meg. akik keves zöldseget Iogyasztanak. A zöldsegIelekkel bóven eló
emberról viszont sugarzik a .himalaiai egeszseg. amely az elet. a derú es a io közerzet szimboluma.
A zöldsegIeleknek egyre nagyobb ielentóseget tulaidonitanak napiainkban mind a Ieilett. mind a Ieilódó
orszagokban. Elteró okok miatt ugyan. de mindket gazdasagi regioban a Iogyasztas növeleset szorgalmazzak.
Az elóbbiekben a tulzott energiaIogyasztas merseklese es a zöldsegIelekben levó rostanyagok. tovabba a lugos
kemhatasu asvanyisok emesztest elósegitó hatasa vegett. az utobbiakban az alul-. illetve egyoldaluan taplalt
lakossag vitaminnal es asvanyi soval valo ellatasa vegett.
A zöldsegIelek Iizetókepes keresletet meghatarozo Iogyasztasi szokasok. tovabba a Iogyasztast szemleltetó
statisztikai adatok attekintese elótt az egyertelmú es szakszerú ertelmezeshez magat a fogvasztas Iogalmat is
pontositani kell.
Valamennyi termekhez. illetve termekcsoporthoz hasonloan a zöldsegIelek Iogyasztasanak vizsgalata is
iranyulhat magara a Ielhasznalt termektömegre es a vasarlasara Iorditott kiadasok Ielmeresere. Az elóbbi
esetben kg/ev/Ió. illetve az ebból atszamitott g/nap/Ió dimenzioban megadott. tenylegesen elIogyasztott
9
termektömegról. az utobbi esetben pedig az adott orszag penznemeben kiIeiezett. vasarlasra Iorditott
penzeszközról van szo.
Mivel mindket esetben Iogyasztasrol beszelünk. a dimenziok Iel nem tüntetese Ielreertesekre adhat alkalmat.
A hazai statisztikai adatok ertelmezesekor tudni kell. hogy a zöldsegIelek penzben kiIeiezett vasarlasara
vonatkozo KSH-adatokban a görög- es sargadinnye nem szerepel. azokat a gyümölcsIogyasztasnal tüntetik Iel.
A termektömeg-Iogyasztasi adatok viszont e ket növenyt is magukban Ioglaliak.
A vilag zöldsegIogyasztasanak gyors. rövid idón belül bekövetkezó altalanos növekedesere a meglevó
szandekok ellenere sem lehet szamitani. Elsósorban azert nem. mert annak alakulasat nem veletlen ielensegek
(beleertve a növeles szüksegessegenek Ielismereset is). hanem obiektiv tenyezók es az altaluk meghatarozott
Iolyamatok iranyitiak. Ezek között meghatarozo a saiat termeles es a Iogyasztok anyagi lehetósegei.
Több orszagban az elelmiszer-Iogyasztas szerkezetenek elemzesere iranyult vizsgalatok hivtak Iel a Iigyelmet
arra. hogy a taplalkozasi szokasok szoros összeIüggesben vannak az elet- es munkakörülmenyek alakulasaval. E
Iolyamatban harom. egymast követó. de egymastol megis iol elvalo szakasz energia- (kaloria-). Ieherie- es
ertekIogyasztas különithetó el. Az egyes Iazisokban a zöldsegIogyasztas mind termektömegben. mind a
vasarlasra Iorditott penzeszközben kiIeiezett nagysagrendie es (ebból következóen) nepelelmezesben betöltött
szerepe is elteró.
Az energiafogvasztas a legszegenyebb. Ieilódó orszagokra iellemzó. ahol az etkezesben az energiaban gazdag.
növenyi eredetú tapanyagok (cerealiak. gumos növenyek) dominalnak. A lakossag nagy resze alul-. illetve
egyoldaluan taplalt. ZöldsegIeleket egyaltalan nem vagy csak minimalis mennyisegben Iogyasztanak.
A feheriefogvasztas a leggazdagabb Ieilódó es a közepes gazdasagi Ieilettseg also szintien levó orszagokban
bontakozik ki. A szükseges energia megteremteset követóen dinamikus kereslet alakul ki a Ieheriekben gazdag
allati eredetú elelmiszerek irant. Ezzel parhuzamosan a cerealiak (gabonaIelek) es a gumos növenyek
Iogyasztasa nemileg csökken. a zöldsegIeleke pedig nó.
Az ertekfogvasztas a közepes gazdasagi Ieilettseg közepszintien kezd kialakulni. ott. ahol az
elelmiszer-ellatottsag mar stabil. E Iazis legIóbb iellemzóie. hogy a penzben kiIeiezett lakossagi
összIogyasztason belül egyre csökken az elelmiszerekre Iorditott kiadasok aranya. miközben a Iogyasztas
(termektömegben kiIeiezett) volumene nó. Tovabb merseklódik a cerealiak. a burgonya es bizonyos
Iaziskesessel ugyan. de ugrasszerúen megnó a gyümölcsök es a zöldsegek Iogyasztasa. A taplalkozasban egyre
több a tudatos elem. A lakossag Iogyasztasi szokasai egyre inkabb megközelitik a taplalkozastudomanyi
szempontbol idealisnak tartottat (HODOSSI. 1986).
A Iogyasztasi szakaszok targyalasa soran röviden a hazai helyzetról es arrol is szolni kell. hogy hazank melyik
kategoriaba sorolhato. KADAS es VAGO (1974) elemzesei szerint a IeherieIogyasztasi szakaszba. Azota
azonban Iolyamatosan tovabb merseklódött az összIogyasztason belül az elelmiszerekre Iorditott kiadasok
aranya (1. tablazat). 1960 es 1985 között ennek a nagysaga 12.8°-ot tett ki. amely atlagosan evi 0.5°-os
csökkenest ielentett. Közben 14°-kal visszaesett a cerealiak es 24°-kal a burgonya Iogyasztasa. HOFFMAN
I.-NE (1986) elemzesei szerint elelmiszer-Iogyasztasunk tovabbi evi 0.20.3°-os csökkenese prognosztizalhato.
amennyiben araranyai valtozatlanok maradnak (1990-ig). ORBANNENAGY M. (1984) adatai szerint az elmult
idószakban gyorsabb ütemben nótt nalunk az elelmiszerek ara. mint az atlagos Iogyasztoi arindex (ezen belül a
zöldsegIelek aremelkedese az elelmiszerarak atlagat is meghaladta). Ennek következteben az 1990-ig teriedó
idószakra az elelmiszer-Iogyasztas ielzett evi 0.20.3°-os csökkenese nagyon ovatos becsles.
Ev Elelmiszer-Iogyasztas
aranya (°)
196040.6
A zöIdségféIék szerepe a
tápIáIkozásban
10
196537.7
197033.2
197530.4
198028.7
198527.8
1. táblázat - Az élelmiszer-fogyasztás (élvezeti cikkek nélkül) összes fogyasztáson belüli
aránya Magyarországon (pénzfogyasztás)
Ha a iövóben az elelmiszerarak növekedesere az atlagos Iogyasztoi arindexszel aranyos mertekben kerül sor.
ennel nagyobb aranyu összIogyasztason belüli elelmiszerIogyasztas-csökkenesre lehet szamitani. Mindez az
ertekIogyasztas iranyaba törtent elmozdulas egyertelmú iele.
Ez a Iolyamat az Amerikai Egyesült Allamokban az 1930-as es az 1950-es evek között zailott le. ami a
cerealiaIogyasztas 25°-os. a burgonyaIogyasztas 50°-os csökkenesevel iart együtt. miközben a gyümölcs- es
zöldsegIogyasztas csaknem 30°-kal növekedett (THOMPSON es KELLY. 1957).
Vegül a teliesseg kedveert szolni kell arrol is. hogy az emberiseg taplalkozasi saiatossagait a Iogyasztasra kerüló
alapvetó elelmiszer iellege alapian is kategorizaliuk.
Eszerint:
gabonat.
gyökereket es gumokat.
allati eredetú elelmiszereket
Iogyaszto tarsadalmakat különböztetnek meg.
Az emberiseg nagy resze gabonafogvaszto. Ebben az esetben az energia- mellett többe-kevesbe a Ieherieigeny is
Iedezve van. Vitaminokbol azonban hiany mutatkozhat. A gvòker- es gumofogvasztok energiaellatottsaga kb. a
gabonaIogyasztokeval megegyezó. de ebben az esetben nem csak vitamin-. hanem Ieheriehiany is elóIordulhat.
Az allati eredetú elelmiszerek Iogyasztasa elsósorban egyes sivatagi nomadokra es az eszkimokra iellemzó.
Ebben az esetben kielegitett az energia- es Ieherieszükseglet. de egyes vitaminok hianyozhatnak (Nicholson et
al.. 1975).
4.2. A zöIdségfogyasztás aIakuIása
A taplalkozasi szokasokat meghatarozo altalanos törvenyszerúsegek arra utalnak. hogy a zöldsegIogyasztas
merteke szoros összeIüggesben van az adott tarsadalomban kialakult eletszinvonallal. az egy Ióre iuto
iövedelemmel.
A vilag zöldsegIogyasztasanak a gazdasagi Ieilettseg szintietól Iüggó alakulasat szemleltetó 2. tablazatban
A zöIdségfogyasztás aIakuIása
11
közölt adatok e Ieltevest egyertelmúen igazoliak. A vilag zöldsegIogyasztasa 58 kg/ev/Ió. illetve 158 g/nap/Ió.
ezen belül a gazdasagilag Ieilett orszagoke 92 kg/ev/Ió. illetve 252 g/nap/Ió. a Ieilódóke pedig 46 kg/ev/Ió.
illetve 126 g/nap/Ió.
Feilettsegi szint A Iogyasztas
tömege
Arany
(°)
kg/ev/Ióg/nap/Ió
Vilagatlag 58 158 100
Feilódó orszagok atlagos
Iogyasztasa
46 126 79
Feilett orszagok atlagos
Iogyasztasa
92 252 158
2. táblázat - A világ zöldségfogyasztásának a gazdasági fejlettség szintjétõl függõ
alakulása (Az 1974. évi FAO-adatok alapján)
A Ieilett orszagok termektömegben kiIeiezett zöldsegIogyasztasa tehat pontosan ketszerese a Ieilódó
orszagokenak. es a vilagatlagot 58°-kal meghaladia. a Ieilódóke viszont attol 21°-kal elmarad.
A taplalkozastudomannyal Ioglalkozo szakemberek az egeszseg megórzese szempontiabol legalabb 150
g/nap/Ió zöldsegIogyasztast. azaz a vilagatlaggal csaknem pontosan megegyezó mennyiseget tartanak
szüksegesnek ugy. hogy annak egyharmadat zöld zöldsegIelek (levelzöldsegek. kaposztaIelek) alkossak
(GRUBBEN. 1977).
Feltetlenül szolni kell arrol is. hogy bar a zöldsegIogyasztas elsósorban az adott orszag gazdasagi Ieilettsegetól
Iügg. de ielentós modosito tenyezó meg a Iöldraizi Iekves es a kialakult etkezesi szokasok. Ebból következóen
mind a Ieilett. mind a Ieilódó orszagok Iogyasztasaban ielentósek a szorodasok es az emiatti atIedesek.
Az europai atlagIogyasztas (130 kg/ev/Ió. illetve 356 g/nap/Ió) is nagy szintkülönbsegeket takar. Megközelitó
pontossaggal harom kategoriat Ioglal magaban. A sok zöldseget Iogyaszto allamok (Olaszorszag.
Spanyolorszag. Franciaorszag) eves Ieienkenti Iogyasztasa 120170 kg körüli. A közepmezónyt a 7595
kg/ev/Ió Iogyasztasu orszagok alkotiak. ide tartozik Magyarorszag is Belgiummal. Svaiccal es Hollandiaval
együtt. Keves. evi 5070 kg/Ió zöldsegIelet Iogyasztanak Ausztriaban. a Nemet Szövetsegi Köztarsasagban es
Jugoszlaviaban (BALAZS. 1982).
Ez az attekintes is azt erósiti. hogy azonos gazdasagi region belül hiszen valamennyi europai orszag a Ieilett
kategoria valamelyik szintiebe tartozik mar nagyobb szerepe van a kialakult Iogyasztasi szokasoknak. mint az
egy Ióre esó iövedelemnek vagy a Iöldraizi Iekvesnek. E tekintetben a szóló- es gyümölcsIogyasztast sem lehet
Iigyelmen kivül hagyni. A zöldsegIogyasztas mertekenek szorodasara a Ieilódó orszagok eseteben is talalhatok
peldak. Kinaban 50 kg/ev/Ió körüli. a delkelet-azsiai orszagokban (Indonezia. Fülöp-szigetek. ThaiIöld. Vietnam
stb.) 2025 kg/ev/Ió. Braziliaban pedig ahol a legkisebb mintegy 10 kg/ev/Ió.
A zöldsegIogyasztast Iókent hazai termelesre alapozzak az egesz vilagon. minimalis a nemzetközi
kereskedelem. es az is lenyegeben csak egy-ket termekre korlatozodik.
A zöIdségfogyasztás aIakuIása
12
A Iriss es Ieldolgozott zöldseg együttes aranya meg az Amerikai Egyesült Allamok külkereskedelmi
Iorgalmaban is elenyeszó. az összes exportbol 2.2°-kal. az összes importbol 5.5°-kal reszesedik
(YAMAGUCHI. 1983).
Nemzetközi kereskedelmi Iorgalomba csak paradicsomkeszitmeny. paprikaórlemeny es vöröshagyma kerül
Iigyelmet erdemló mennyisegben. Mindebból egyertelmúen következik. hogy a Iogyasztas csak ott eri el a
megkivant szinvonalat. ahol azt a hazai termesztes kapacitasa ki tudia elegiteni.
A zöldsegIogyasztas elemzesekor Iontos szempont a Iriss Iogyasztasu es a tartositott zöldsegek aranyanak
vizsgalata is. különösen a mersekelt övi orszagokban. ahol a tartositas a kinalat es a Iogyasztas
egyenletessegenek Ió Ieltetele. E tekintetben is ielentós az elteres a Ieilett es a Ieilódó orszagok között; az
elóbbiekben egyre nagyobb hanyadot kepvisel a tartositott konzervalt. illetve gyorsIagyasztott zöldsegek
aranya. az utobbiak Iogyasztasa viszont lenyegeben napiainkban is a Iriss zöldsegek Iogyasztasat ielenti. A
Iogyasztas szerkezetenek a Ieilett orszagokban bekövetkezó valtozasara peldakent emlithetó az Amerikai
Egyesült Allamok. ahol a tartositott zöldsegek aranya az 1930-as evek eleien meg 30° körüli volt. az 1950-es
evek eleiere 40°-ra nótt. ielenleg pedig 54° Ieletti. Összehasonlitasul: a tartositott zöldseg összes Iogyasztason
belüli aranya a Nemetorszagban 35°. Csehorszagban es Szlovakiaban 28° körüli.
A saiat termesztesú zöldsegek Iogyasztasanak aranya is elteró a Ieilódó es a Ieilett orszagokban. GRUBBEN
(1977) becslese szerint az elóbbiekben az összes megtermelt zöldsegnek mintegy 53°-a. az utobbiakban pedig
körülbelül 13°-a hasznosul a termesztók haztartasaiban.
A zöldsegIogyasztas alakulasanak altalanos attekintese utan következzek a magyarorszagi helyzet reszletesebb
bemutatasa.
Az europai zöldsegIogyasztas targyalasakor mar emlitettük. hogy Magyarorszag a 7595 kg/ev/Ió Iogyasztasu
orszagok csoportiaba tartozik. Ez a Iogyasztasi szinvonal mar az 1960-as evek körül kialakult. es lenyegeben
azota sem valtozott. VIG P.-NE (1978) adatai szerint zöldsegIogyasztasunk 19611973 között evente atlagosan
0.44 kg-mal. a legtöbb europai orszage (a szomszedos szocialista orszagoke is!) pedig 12 kg-mal növekedett.
GUBA es VARGA (1980) a hazai zöldsegIogyasztas 19601978 evek közötti alakulasat vizsgalva
megallapitottak. hogy az 81.886.7 kg/ev/Ió között valtozo. es lenyegeben stagnal. A lakossag ez alatt az
idószak alatt netto iövedelmenek 2.3°-at Iorditotta Iriss es konzervalt zöldsegIelek vasarlasara. Mindezt ugy
ertekeltek. hogy zöldsegIogyasztasunk megközeliti a Ieilett termelesi es Iogyasztasi kulturaiu orszagoket.
Jelenlegi Iogyasztasunk (1985. evi KSH adatok szerint) 75.6 kg. amelyból 17.1 kg a Ieldolgozott. Ez utobbibol
14.2 kg a konzervalt es 2.9 kg a Iagyasztott. A tartositott zöldsegek aranya tehat az összes termektömeg
2223°-at teszi ki. Ezeket az adatokat a kereskedelmi Iorgalom alapian hataroztak meg es a tenyleges
önIogyasztast (saiat termelesú zöldsegek Iogyasztasat) nem tartalmazzak. Igy nem is adhatnak realis kepest
zöldsegIogyasztasunk helyzeteról. Ehhez meg az önIogyasztas becsült mennyiseget is hozza kell adni. E
korrekcio elvegzesehez GRUBBEN (1977) adatabol celszerú kiindulni. aki a Ieilett orszagok atlagaban az
önIogyasztas aranyat mintegy 13°-ban hatarozta meg. Ha esetünkben ezt az aranyt 10° körüli ertekre
becsüliük. es a KSH 75.6 kg/ev/Ió ertekú 1985. evi adatat az önIogyasztas Ieltetelezett aranyaval megnöveliük.
hazankban a tenvleges zòldsegfogvasztas 9394 kg/ev/fo ertekben allapithato meg.
A lakossag 1980 es 1983 között zöldsegIogyasztasra Iorditott kiadasairol es annak szerkezeteról a 3. tablazatban
közölt adatok adnak taiekoztatast. Ezek azt mutatiak. hogy a vizsgalt evekben a zöldsegIogyasztas evi
nagysagrendie 11.6 es 11.9 milliard Ft közötti volt. Szerkezetet tekintve ebból a frisszòldseg-fogvasztas aranva
7782º. a tartositotte pedig 14.118.5º volt. A tartositott zöldseg Iogyasztasan belül a gvorsfagvasztott aranva
3.43.8º kòzòtt alakult.
A zöIdségfogyasztás aIakuIása
13
Szerkezet 1980 1981 1982 1983
millio
Ft
aranymillio
Ft
aranymillio
Ft
aranymillio
Ft
arany
Friss 9 476 79.4 9 653 82.0 9 244 79.4 9 184 77.4
Tartositott 2 451 20.6 2 116 18.0 2 390 20.6 2 634 22.3

konzerv
2 011 16.9 1 653 14.1 1 991 17.2 2 178 18.5

Iagyasztott
440 3.7 463 3.9 399 3.4 456 3.8
Összesen 11
920
100 11
769
100 11
634
100 11
818
100
3. táblázat - A zöldségfogyasztás szerkezete Magyarországon`
* Korrigalt KSH-adatok. az ott gyümölcsnel Ieltüntetett görög- es sargadinnye a Irisszöldseg-Iogyasztashoz
sorolva.
A hazai zöldsegIogyasztas szinvonalat szemleltetó statisztikai adatokat attekintve lathato. hogy azok a
legIeilettebb orszagokehoz közelitó ielleget mutatnak. Az összes termektömeg-Iogyasztas 9394 kg/ev/Ió a
Ieilett orszagok atlagaval megegyezó. de az europai atlagtol elmarad. Abban a tartositott termekek 2223°-os
aranya gyenge közepes szinvonalnak Ielel meg.
ZöldsegIele Fogyasztas
(kg/ev/Ió)
Feies
kaposzta
12
Paradicsom 10
Etkezesi
paprika
9
Görögdinnye 9
Vöröshagyma8
Uborka 7
Sargarepa 6
A zöIdségfogyasztás aIakuIása
14
Petrezselyem4
Zöldborso 3
Zöldbab 3
Egyeb 23
Összesen 94
4. táblázat - A magyarországi zöldségfogyasztás termékszerkezete
Az elmondottak mellett zöldsegIogyasztasunk hianyossagairol is szolni kell. Elsósorban az egyenetlenseget es a
szerkezeti egysikusagot kell megemliteni. Az ellatas erosen szezonalis iellege miatt a Iogyasztasnak csaknem a
Iele a iunius közepetól szeptember közepeig tarto 3 honapra összpontosul. Az eves Iogyasztas 45°-a a harmadik
negyedevre. 60°-a pedig a maiustol oktoberig tarto Ieleves idószakra esik. A Ió szezonon kivüli Iogyasztas
lenyegeben ket szakaszra bonthato: a maiusi es az oktoberi közepes. november es aprilis között nagyon csekely.
Legkedvezótlenebb a helyzet ianuar es marcius között. Augusztusban a legnagyobb a Iogyasztas. 8.8 kg/Ió. es
Iebruarban a legkisebb 2.8 kg/Ió.
A zöldsegre Iorditott penzösszeg maximuma es minimuma nem esik egybe a termekIogyasztas maximumaval.
illetve minimumaval. A lakossag a legtöbb penzt iuniusban költi zöldsegre. Ieienkent 63.1 Ft-ot. a legkevesebbet
pedig ianuarban. Ieienkent 28.1 Ft-ot (BURGERNE GIMES A. ET AL.. 1979).
ZöldsegIogyasztasunk nagy hianyossaga meg összetetelenek szegenyessege. A 4. tablazatban közölt adatok
ennek szerkezetet szemleltetik a tiz legnagyobb mennyisegben Iorgalmazott zöldsegIele Iogyasztott tömegenek
Ieltüntetesevel. Az adatok azt mutatiak. hogy az összes Iogyasztas Ielet öt növeny: a Ieies kaposzta. a
paradicsom. a zöldpaprika. a görögdinnye es a vöröshagyma adia. Több mint haromnegyedet pedig a
Ielsoroltakon kivül meg az uborka. a sargarepa. a petrezselyem. a zöldborso es a zöldbab. A Iogyasztas
Iennmarado reszen 1012. kisebb mennyisegben Iorgalmazott zöldsegIele (karIiol. sparga. Ieies salata. retek.
toiasgyümölcs. csemegekukorica. spenot. soska. spargatök stb.) osztozik.
4.3. A zöIdségféIék tápIáIkozási értéke
A zöldsegIelek elsósorban vitamin- es asvanyiso-Iorrasok. Az utobbiakbol az emberi szervezetnek mintegy 10
elemre elengedhetetlenül szüksege van. közülük is legnagyobb mennyisegben kalciumra. foszforra es vasra.
Ezeket az elemeket a zöldsegIelek ielentós. bar növenyenkent elteró mennyisegben tartalmazzak. Különösen sok
vas es kalcium talalhato a zöld zöldsegIelekben (levelzöldsegek. kaposztaIelek).
BALAZS es FILIUS (1977) ezzek kapcsolatban kiemelik. hogy a zöldsegIelekben talalhato asvanyi anyagok
hamumaradvanya lugos kemhatasu. ami lehetóve teszi a savas hamumaradvanyt hatrahagyo alapelelmiszerek
(husok. cerealiak. egyes teitermekek) közömbösiteset az emesztes Iolyamataban. Megiegyzik tovabba. hogy az
egyes elemeket altalaban kalium. IoszIor. kalcium. magnezium. natrium es vas mennyisegi sorrendben
tartalmazzak.
A zöldsegIelek ielentós vitaminIorrasok is. A vitaminok szerepe közismert. Köztudomasu. hogy
nelkülözhetetlen alkotoelemei a különbözó biokemiai Iolyamatokat szabalyozo es vegsó soron az eletet is
Ienntarto enzimrendszereknek.
A zöIdségféIék tápIáIkozási
értéke
15
Csoportositasuk oldhatosaguk alapian törtenik. Vannak vizben oldodo es zsirban oldodo vitaminok. Az
utobbiakat nagyobb mennyisegben is kepes tarolni az emberi szervezet. az elóbbieket nem.
4.3.1.
4.3.1.1. Zsírban oIdódó vitaminok
Az A-vitamin. a retinol. növenyekben nem Iordul eló. Elóvitaminiai mint pl. a karotin azonban egyes
zöldsegIelekben Iigyelmet erdemló mennyisegben talalhatok.
Ezek az emberi szervezetben A-vitaminna alakulnak. Különösen sok (10 mg° körüli mennyisegú) karotin van a
sargarepaban. a petrezselyem leveleben es a biologiai eresben levó (piros szinú) paprikaban.
Az A-vitaminnak ket elóvitaminia ismeretes. az alfa-karotin es a beta-karotin. retinol csak az allati eredetú
elelmiszerekben talalhato. Az A-vitamin mennyiseget nemzetközi egysegben (I. U.) Ieiezik ki. Egy A-vitamin I.
U. egyseg egyenló 0.30 mikrogramm retinollal vagy 0.60 mikrogramm beta-karotinnal. illetve 1.20
mikrogramm alIa-karotinnal.
A D-vitamin növenyekben szinten nem Iordul eló. Kivetelt kepez azonban a kakaobab heia. A zöldsegIelek köze
sorolt gombakban viszont van D-vitamin.
E-vitamint (alIa-beta-gamma-tokoIerol) a zöldsegIelek elenyeszó mennyisegben tartalmaznak.
K-vitamin a Iriss zöldsegIelekben. elsósorban a spenotban es a kinai kelben Iordul eló nagyobb mennyisegben.
4.3.1.2. Vízben oIdódó vitaminok
A B-vitamin csoport tagiai valamennyi eló seitben megtalalhatok. A B1-vitamin (tiamin) a csiranövenyekben
Iordul eló a legnagyobb mennyisegben. de sok talalhato belóle a magvakban (zöldborso. zöldbab) is. tovabba a
bimbos kelben es a sargarepaban. B2-vitaminbol (riboIlavin) a zöldsegIelek az eló levelek. haitasok es egyes
magvak kivetelevel altalaban keveset tartalmaznak. Valamennyi zöldsegnövenyben nagy mennyisegú
B6-vitamin (piridoxin) talalhato.
C-vitamint (aszkorbinsav) a legtöbb zöldsegIele Iigyelemre melto mennyisegben tartalmaz. Különösen sok
talalhato a zöld zöldsegnövenyekben (levelzöldsegek. kaposztaIelek) es a paprikaban.
PP-vitamin (niacin vagy nikotinsav) kisebb mennyisegben valamennyi zöldsegIeleben elóIordul.
Regota Ioglalkoztatta a taplalkozastudomany múvelóit a különbözó zöldsegIelek taplalkozasi ertekenek egyetlen
szintetikus merószamban valo kiIeiezesi lehetósege. Ezert többen. többIele kepletet is kidolgoztak. Közülük a
RINNO (1965) altal kidolgozott keplet teriedt el. amely a nyugat-europai taplalkozasi szokasokat. illetve
szüksegleteket vette ugyan alapul. de alkalmazhatosaga vegül is altalanosnak bizonyult. Ez a Iormula a rost-. a
kalcium-. a vas-. a karotin- es a C-vitamin-tartalmat veszi Iigyelembe es ielentósegenek megIelelóen sulyozza.
Azt a merószamot. amelyik a keplet segitsegevel kiszamithato. RINNO hasznos taplalkozasi erteknek (angolul:
Essential Nutritive Value) nevezte el.
Kesóbb GRUBBEN (1977) ezt a Ieherievel is kiegeszitette. nevet taplalkozasi atlagertekre valtoztatta. es az
angol elnevezes (Average Nutritive Value) kezdóbetúi utan ANJ mutatokent ielölve vezette be a
szakirodalomba. A Iormula a következó:
16
A keplet alkalmazasakor nyers Iogyasztas. illetve nagy oxalsavtartalom eseten azonban korrekciot kell
vegrehaitani. Az elóbbi esetben a mg-ban kiIeiezett C-vitamin-tartalmat nem negyvennel. hanem husszal kell
osztani
. Nagy oxalsavtartalom eseten pedig a kalcium mennyiseget 100 helyett 200-zal
Nehany. nalunk nagyobb mennyisegben Iogyasztott zöldsegIele taplalkozasi atlagertekeról az 5. tablazatban
közölt adatok adnak taiekoztatast.
ZöldsegIele ANV-ertek
Paradicsom 2.39
Etkezesi
paprika
6.61
Uborka 1.69
Görögdinnye 0.90
Feies salata 5.35
Feies
kaposzta
3.52
Vöröshagyma2.05
Sargarepa 6.48
Kinai kel 6.99
Toiasgyümölcs 2.14
Okra
(bamia)
3.21
5. táblázat - Néhány zöldségféle táplálkozási átlagértéke (ANV-érték. 100 g fogyasztható
részre) (GRUBBEN. 1977)
Vízben oIdódó vitaminok
17
18
5. fejezet - A magyar
zöIdségtermesztés jeIIemzése
5.1. TerüIeti eIheIyezkedés
Magyarorszag adottsagai a zöldsegtermesztesre altalaban ionak mondhatok. Ez a megallapitas azonban csak
altalanossagban igaz. mert a nalunk termesztett 4042 Iai biologiai es környezeti igenyei nagyon különbözóek.
Emiatt a termeszthetóseg meg az eleg homogen magyarorszagi termesztesi adottsagok ellenere is elteró az
orszag körzeteiben.
Hazank klimaiaban az orszag kis területe ellenere is taiankent kisebb-nagyobb elteresek adodnak. A zordabb
evszakokban a 4042 zöldsegIainak kis resze termeszthetó vagy menthetó at a kedvezóbb tavaszi vagy ószi
evszakra. Nemely Iait csak iellegzetes termesztesi eliarassal lehet eredmenyesen es gazdasagosan termelni. A
tropuson vagy a del-europai orszagokban helyrevetessel is gazdasagosan termesztenek paprikat vagy
paradicsomot. Melegigenyük miatt nalunk csak palantanevelessel termeszthetók. A tenyeszidó leröviditesevel
viszont ugyanazt a termest erhetiük el. mint a iobb klimaadottsagu orszagokban helyrevetessel. Termeszetesen
vannak a Földnek olyan orszagai. ahol egy-egy Iai szabad Iöldön egesz evben Iolyamatosan termeszthetó. igy
Egyiptomban egy evben szakaszos vetessel harom paradicsomtermest takaritanak be szabad Iöldról.
Del-Europaban: Spanyolorszagban. Olaszorszagban vagy Görögorszagban a kettós termesztes a
zöldsegtermesztesben altalanos. Magyarorszagon a hidegtúróket allando helyere vetve egesz esztendóben egy
kulturaban termesztiük. A iobb területhasznositas es a koraibb ertekesites vegett azonban meg a korai
kaposztaIeleket vagy a salatat is túzdeliük. A melegigenyes növenyeket azonban mar csak palantanevelessel
tudiuk gazdasagosan elóallitani.
Hazankban a melegigenyes zöldsegIelek termesztesere a deli orszagreszek a legkedvezóbbek. Delen a
vegetacios idó 710 nappal rövidebb. mint az eszaki megyekben. Csongrad. Bekes. Bacs-Kiskun vagy Baranya
megyeben a korai növenyek es ez a hidegtúróekre is vonatkozik kb. ugyanennyi nappal korabban
takarithatok be. mint eszakabbra. Tehat zöldsegtermesztesre (bar az egesz orszag területe szamitasba iöhet)
elsósorban az orszag deli megyei alkalmasak. mert ott valamennyi zöldsegnöveny kora tavasszal vagy tavasszal
es kora nyari idószakban egyarant mintegy 710 nappal korabban szedhetó. A Iekvesbeli elteres miatt a deli
megyeknek behozhatatlan az elónyük mas orszagreszekhez kepest. kiveve az orszag közepsó es eszaki
megyeiben talalhato kisebb-nagyobb io Iekvesú területeket. ahol szinten lehetseges a korai termesztes. Pl. Heves
megye deli leitesú területein csaknem azonos idóben lehet a korai eresre szamitani. A termeles tervezesekor
tehat a gazdasagok vagy a gazdasagokon belül a területreszek kiielölesekor a klimaadottsagokat Ieltetlenül
Iigyelembe kell venni. Iókent a korai zöldsegIelek termesztesekor.
A klima mellett a termesztes masik Iontos tenyezóie a viz. A zöldsegnövenyeknek maidnem a Iele az atlagosnal
nagyobb vizigenyú. Igy a paprikak. az uborka. a bab. a kaposztaIelek a mi klimaviszonyaink között csak
öntözve ad biztonsagos es kielegitó termest. Ezert a termóhely kiielölesekor a hómerseklet
Iigyelembevetelevel döntó Iontossagu az öntözesi lehetóseg is. Magyarorszagon tehat a deli orszagreszben is
csak olyan területeket szabad zöldsegtermesztesre szamitasba vennünk. ahol az öntözóviz rendelkezesre all.
Bekesben es Csongradban a Iolyok közeleben levó területeken altalaban sikerrel lehet zöldsegtermesztest
Iolytatni. Baranyaban vagy Bacs-Kiskun megyeben viszont. ahol alig van mod az öntözesre. a korai
termesztesnek. de altalaban a zöldsegtermesztesnek mar rosszabbak a lehetósegei. Vannak olyan zöldsegIaiok.
amelyeknek a hóigenye kicsi. de sok vizet hasznalnak Iel a tenyeszidóben. Ezek termesztesere különösen. ha
nem korai termesztesról van szo a húvösebb es csapadekosabb eghailatu orszagreszek a kedvezóbbek. Igy
Szabolcs-Szatmar. Borsod-Abaui-Zemplen megye vagy a Dunantulon a Fertó-to környeke alkalmasabb a
hidegtúró es sok vizet kivano kaposztaIelek termesztesere. mint az öntözetlen. meleg. deli orszagreszek
19
területei.
Az elmondottakbol az is következik. hogy eppen a termeszeti adottsagok miatt a körzetek kialakulasaban a
piac. a Ieldolgozoipar lete is ielentós tenyezó. Az elmult evszazadokban iellegzetes termesztótaiak alakultak ki.
Ezeknek a körzeteknek a pontos meghatarozasa. a hataraik megvonasa. szamuk elteró lehet. Vannak olyan
körzetek. amelyek bizonyos idó elteltevel Ielszamolodtak. masok kesóbb iöttek letre. A körzetek kialakulasaban
nemcsak a talai es a klima iatszik szerepet. Nehany esetben a piac vagy a Ieldolgozo ipar is közreiatszott
egy-egy körzet vagy goc kialakulasaban.
A mezógazdasag atszervezeset követóen (a 60-as evekben) a körzetek hatarai modosultak. de eppen a területi
adottsagok miatt ielentósegük valtozatlan. Az orszag deli reszen Bacs-Kiskun. Csongrad es Bekes megye egy
iellegzetes korai zöldsegtermesztó körzet. Egyes szerzók külön-külön körzetnek tekintik a harom megyet. masok
egybevoniak. A lenyeg azonban az. hogy az orszagnak ez a resze korai termesztesre a legalkalmasabb. Nagy
mennyisegú zöldseget termesztenek az orszag közepsó reszen. Iókent Bacs-Kiskun megye területen. Budapest
környeke (pl. a Csepel-sziget) sem talaiadottsagait. sem eghailati viszonyait tekintve nem tul alkalmas
zöldsegtermesztesre. a piac közelsege es a Ieldolgozo ipar ielenlete azonban a Ióvaros körül is kiteriedt
zöldsegtermesztest hozott letre. Legkevesbe iöhet szamitasba zöldsegtermesztesre a Dunantul. bar a deli
reszeken a klimaviszonyok ezt lehetóve tennek. a domborzati viszonyok es az öntözóviz hianya miatt azonban
itt alig alakult ki ielentós zöldsegtermesztes. A Dunantulon. Feier es Gyór-Sopron megye kivetelevel. nincs
ielentósebb termesztes. Eszak-Magyarorszagon. eppen kedvezó Iekvese következteben. igen ielentós
zöldsegtermesztes Iolyik Heves megyeben es a keleti orszagreszekben. Szabolcs-Szatmar es a Haidusag
területen. A közep Tisza-videk termeszeti adottsagai kedvezóek ugyan a zöldsegtermesztesre. itt megsem alakult
ki korabban ielentósebb zöldsegtermesztes. Most. hogy a tiszai vizlepcsó lehetóseget kinal az öntözesre.
nagyobb Ielületen Ioglalkoznak a zöldsegtermesztessel az ebben az orszagreszben levó gazdasagok is.
5.2. Gazdasági feItéteIek
A magyar zöldsegtermesztes helyzetenek ertekelesekor celszerú a környezó es a ielentósebb Ielületen zöldseget
termesztó orszagok helyzetehez merni szinvonalunkat. A helyzet megitelesekor Iigyelembe kell vennünk a többi
orszaghoz viszonyitott ökologiai helyzetünket is. Magyarorszag eghailata a tólünk delebbre Iekvókenel
termeszetszerúleg húvösebb. legalabbis a kora tavaszi es a kesó ószi idószak hómerseklete kevesbe teszi
lehetóve a melegigenyes zöldsegnövenyek termeszteset. Igy peldaul a nagy del-europai zöldsegtermesztó
orszagok közül Olaszorszagban a melegigenyes paradicsom termeleset mar aprilis eleien meg lehet kezdeni
szabad Iöldön. Nalunk erre több mint egy honappal kesóbb kerülhet sor. Emiatt a kettós termesztes lehetósege is
lenyegesen kisebb. mint a tólünk delebbre Iekvó orszagokban. peldaul Bulgariaban. Görögorszagban vagy
Olaszorszagban. A tólünk eszakabbra Iekvó orszagokhoz kepest azonban hatarozottan elónyünk van a
tenyeszidó alakulasaban. A melegigenyes zöldsegIelek termeszthetósege szempontiabol hazank az eszaki hatart
ielenti. Igy a görög- es a sargadinnyet mar sem Csehorszagban. sem Nemetorszagban nem lehet szabad Iöldön
eredmenyesen es gazdasagosan termeszteni. különösen vonatkozik ez a meg eszakabbra Iekvó Lengyelorszagra.
Nemetorszag eszaki reszeire vagy a meg eszakabbra levó allamokra. Magyarorszagon. illetve Szlovakia deli
reszen van a paprika es Iúszerpaprika termesztesenek a hatara is. Ez a kedvezó ökologiai adottsag nagyon sok
elónyt ielent szamunkra. különösen az exportlehetósegek kihasznalasaban. A hidegtúró zöldsegIelek zömenek a
termesztese tekinteteben azonban nincsen lenyeges különbseg a deli es az eszakabbra Iekvó orszagok között. Igy
a vöröshagyma egesz Europaban termeszthetó. legIeliebb az eszaki orszagokban csak az egyeves es a rövidebb
tenyeszideiú Iaitakat erdemes termeszteni. s azok minósege gyengebb. szarazanyag-tartalmuk es eltarthatosaguk
kisebb. A hidegtúró borso is sikeresen termeszthetó egesz Europaban. az eghailati elteresek miatt azonban a
termesztesi idószak elteró. Tehat Del-Europaban a borsoszezon altalaban aprilis vegetól iunius vegeig tart.
Közep-Europaban maius közepetól iulius közepeig. az eszakabbra Iekvó allamokban pedig iunius es iulius a
borso betakaritasanak ideie.
A sikeres zöldsegtermesztes egyik Ió Ieltetele a viz. Magyarorszagon az eves csapadek atlagosan 600 mm
Gazdasági feItéteIek
20
körüli. Egyes orszagreszeken. ahol a zöldsegtermesztes nagyobb Ielületen Iolyik. a csapadek mennyisege ennel
altalaban 50100 mm-rel kevesebb. A termesztett Iaiok tekintelyes resze vizigenyes. igy sikeres termesztesük
öntözes nelkül alig kepzelhetó el. Az öntözóviz szempontiabol tehat a környezó orszagokhoz viszonyitva
meglehetósen rosszul allunk. Talaiaink többnyire alkalmasak a zöldsegtermesztesre. bar orszagosan elegge
heterogen a minósegük. A rendelkezesre allo öntözesi lehetóseg es a klimaadottsagok miatt azonban a magyar
talaiviszonyok nem szabnak gatat a zöldsegtermesztes eredmenyessegenek. vagyis a termesatlagok megIeleló
alakulasanak. Összessegeben tehat az orszag ökologiai adottsagai a nalunk termesztett 4042 zöldsegIai
gazdasagos termesztesehez az europai atlagnal valamivel iobbak. Ez elsósorban kedvezó hómersekleti
viszonyainknak köszönhetó.
A nemzetközi összehasonlitaskor altalaban nagyon rossznak minósitik hazank zöldsegtermesztesenek
szinvonalat. az egy hektarra vonatkoztatott termesatlagok ugyanis nalunk ioval kisebbek. mint az un. Ieilett
zöldsegtermesztó orszagokban. Olaszorszagban. Spanyolorszagban vagy Bulgariaban. Ebben a tekintetben
azonban mindenkeppen hangsulyozzuk. hogy a zöldsegtermesatlagok szamitasakor Iigyelembe kell venni a
hasonlitashoz alapul vett orszag vegetacios idószakat. Olaszorszagban a melegigenyes zöldsegnövenyek
szamara a vegetacios periodus ket honappal hosszabb. mint a mienk. igy a nalunk elert atlagos 30t/ha-os
paradicsomtermes nem rosszabb. mint az Olaszorszagban elert 50 t/ha atlag. Ketsegtelen. hogy az utobbi ket
evtizedben a nagyüzemeinkben elert termeseredmenyek ioval kisebbek. mint amennyi az adottsagaink alapian
elvarhato. De ha minden körülmenyt Iigyelembe veszünk. akkor a magyar termesatlagokat különösen a szabad
Iöldön elert atlagokat io közepesnek mondhatiuk. es azok csak keves orszag (pl. Hollandia. Franciaorszag)
termesatlaganal gyengebbek. A 6. tablazatban a Iontosabb zöldsegnövenyek 10 evi atlagtermesei lathatok. A
szamadatokbol peldaul kiderül. hogy a vöröshagyma termesatlaga 1975 es 1986 között 1975-höz viszonyitottan
megduplazodott. ez azonban kizarolag az 1975. evi nagyon kedvezótlen idóiarasi körülmenyeknek tudhato be.
Altalaban 20 t körüli kiegyenlitett termessel szamolhatunk. Igaz. ez az eredmeny a holland egyeves. öntözeses
hagymatermesnek meg a Ielet sem eri el. mi azonban öntözes nelkül. extenzivebb körülmenyek között
termesztiük a hagymat. ennek megIelelóen ezek a termesatlagok ma meg io közepes eredmenynek könyvelhetók
el. A zöldborso termesatlaga bizonyos mertekben emelkedik. ez reszben a Iaitaknak. reszben a iavulo
technologianak tudhato be. Az 1975. evhez viszonyitottan a paradicsom termesatlaga a következó evekben mar
egyenletes 30 t körüli. ami mint atlag io. de meg lenyegesen növelhetó. hiszen a ielenlegi Iaitak potencialis
termókepessege ennek legalabb a haromszorosa. Azt a tenyt Iigyelembe veve. hogy öntözes nelkül termesztiük a
paradicsomot. meg lehetóseg van arra. hogy a technologiai Iegyelem iavitasaval a termesatlagokat
megketszerezzük. Az etkezesi paprika termesatlaga szinte valtozatlan es meglehetósen kicsi. Amig a II.
vilaghaboru elótti evekben a paprikat csak kisüzemekben termesztettek es a paprika igenyeit minden
szempontbol kielegitettek. addig a termesek a ielenleginek maidnem a ketszereset is elertek. Az uborka
termesatlaga meglehetósen ingadozo. Ez elsósorban azzal van összeIüggesben. hogy az uborka nagyon erzekeny
a hómersekletre. de meg inkabb a csapadekra. annak eloszlasara es a paratartalomra. Hasonlo a helyzet a
kaposztaIelek termesatlagaival is. A hidegtúró es sok vizet kivano kaposztaIelek termesatlagaban sokszor 100°
az elteres az egyes esztendókben. Ennek okai elsósorban az idóiarassal magyarazhatok.
Megnevezes 1975198019811982198319841985
Vöröshagyma10.2 19.2 18.8 22.5 19.6 23.8 22.0
Zöldborso 5.9 6.4 6.3 7.9 7.4 7.7 7.5
Paradicsom 18.0 25.8 26.3 29.2 26.9 26.5 29.0
Etkezesi
paprika
13.0 9.4 12.0 13.0 13.2 8.0 13.4
Uborka 10.8 10.1 11.5 15.1 12.6 9.8 4.5
Gazdasági feItéteIek
21
Feies
kaposzta
18.4 18.8 20.1 20.1 19.2 24.5 25.0
6. táblázat - Néhány zöldségféle termésátlaga (t/ha)
Megiegyzendó meg. hogy a külIöldi termesatlagok a tenyeszidóbeni elteresen kivül azert is nagyobbak a
mieinknel. mert a termesztes szerkezete. gepesitettsege es technologiaia iobban szervezett es magasabb szintú.
A magyar zöldsegtermesztes elsósorban a hazai igenyeket hivatott kielegiteni. Ez reszben a lakossagi
Irisszöldseg-ellatasra iranyul. de ielentós mennyisegú zöldseget hasznalnak Iel a konzervgyarak. sót az utobbi
idóben a hútóipar is. A magyar zöldsegkivitel elegge szereny. Korabban konzervkent szallitottunk
zöldsegIeleket a volt Szovietunioba. s igen kis mennyisegben a nyugati orszagokba. Jelentós exportnöveny a
vöröshagyma. es viszonylag sok paradicsom alaku paprikat szallitunk nyersen vagy Ielig Ieldolgozva külIöldre.
Meglehetósen egyenletes mennyisegben szallitunk ki Iúszerpaprika-órlemenyt.
Az igenyek kielegitesehez az utobbi evtizedekben evenkent elteró nagysagu szabadIöldi területeket kellett a
termesztesbe vonni. A II. vilaghaboru utani evekben ioval több mint 100 ezer ha-on termeltünk
zöldsegnövenyeket. Jelenleg a zöldsegtermó terület nagysaga 5060 ezer ha (7. tablazat). 1945 utan a hazai
zöldsegtermesztes lenyeges valtozason ment keresztül. 1958-ig a zöldsegtermesztes kisüzemekben Ieilódött.
csupan az allami gazdasagok kiserleteztek a zöldsegtermesztes .nagyüzemesitesevel. A termesztes
korszerúsitese. telies gepesitese volt a cel. Ezt azokkal a zöldsegIelekkel. amelyek termeszetüknel Iogva a
vetestól a betakaritasig alkalmasak voltak a telies gepesitesre. sikerült is megvalositani. Igy a zöldborso. a
gyökerIelek. a hagyma meglehetósen gyorsan helyet kapott a nagyüzemi termesztesben. A munkaigenyes. sok
apolast kivano es többszöri szedessel betakarithato zöldsegIelek gepesitese mindmaig nem valt lehetóve. A
hazai mezógazdasagi atszervezesek idószakat követóen az allami gazdasagok. kesóbb a termelószövetkezetek is
uira megkisereltek a zöldsegIelek korszerú. nagyüzemi termesztesenek a bevezeteset. Kiderült. hogy a mar
emlitett harom Iai mellett csupan a zöldbab termeszteset lehetett meg nagyüzemi szinten megvalositani. a többi
Iontosabb zöldsegIele termesztese azonban nagyüzemi körülmenyek között nem valt be. Az azonban
beigazolodott. hogy megIeleló szervezessel. az erdekeltseg elóterbe helyezesevel nagyüzemekben is lehet
eredmenyes zöldsegtermesztest Iolytatni. Hosszu. evtizedes kiserletezgetes utan alakultak ki az üzemi
termesztes területi es szervezeti Iormai. 1990 utan. a keleti exportpiacok elvesztese miatt. a konzervgyarak
termelese is összessegeben kb. 50°-kal esett vissza. A nagyüzemekben a zöldsegtermesztes maidnem
megszúnt.
Megnevezes 197519801985
Nagyüzem 81.9 86.7 96.7
Haztaii es kisegitó
gazdasag
26.9 33.8 25.3
7. táblázat - Zöldségtermõ terület (1000 ha)
A Iontosabb zöldsegnövenyek termesztesterületenek megoszlasat a 8. tablazat mutatia. Az adatokbol
egyertelmúen kiolvashato. hogy a vöröshagyma vetesterülete valamelyest csökkent. Ez a csökkenes elsósorban a
termeseredmenyek növekedesevel Iügg össze. igy a bel- es külIöldi szüksegletet kisebb területról is ki tudiuk
Gazdasági feItéteIek
22
elegiteni. A zöldborso vetesterülete kisse növekedett. Ez annak köszönhetó. hogy a belIöldi igenyek es a
külIöldre szallitott borso mennyisege is növekedett. Az 1975. evihez kepest lenyegesen csökkent a paradicsom
vetesterülete. ami azzal magyarazhato. hogy 1975 taian a nagyüzemekben probalkoztunk a paradicsom gepi
betakaritasaval. Akkor a termesatlagok alig haladtak meg a 20 t-t. ezert növelni kellett a paradicsom
termóIelületet. Amikor a paradicsomtermesztes atkerült a koordinalt haztaiiba. vagyis a valtozatlanul nagyüzemi
területen termesztett paradicsom Iontosabb munkalatait es a betakaritast a nagyüzem dolgozoi egyeni alapon
vallaltak. a termesatlagok iavultak. es ma mar lenyegesen kisebb területen ugyanannyi paradicsomot termelnek.
Az etkezesi paprika területe lenyegesen nem valtozott. valamelyest csökkent. ami azzal Iügg össze. hogy a Iriss
etkezesi paprika iranti igenyt többnyire a Iolia alatt termesztett paprika elegiti ki. meg a nyar es az ósz Iolyaman
is. Ez a tendencia tovabb Iolytatodik. es szabad Iöldön elsósorban a konzervipar szamara termesztett etkezesi
paprika marad. kiegeszülve az exportra kerüló paradicsom alaku paprikaval. Az uborka vetesterülete lenyegesen
csökkent. mert a szantoIöldról egyreszt a Iolia ala került. masreszt a tamrendszeres múvelessel koncentraltan
termelhetó meg a konzervipar igenye. Az uborkaIelhasznalas (1990-ig) azonban inkabb növekedett. mint
csökkent. A kaposztaIelek vetesterülete egyertelmúen csökkent. Ez a csökkenes azzal magyarazhato. hogy
valtozatosabba valt az etkezesünk. es egyeb zöldsegIeleket is ielentós mennyisegben Iogyasztunk.
Megnevezes 1975198019811982198319841985
Vöröshagyma7.1 6.0 5.7 5.8 5.7 6.4 6.6
Zöldborso 28.5 27.0 27.3 24.2 24.3 28.2 30.7
Paradicsom 14.6 15.2 12.0 9.5 8.1 8.4 8.0
Etkezesi
paprika
8.6 7.6 7.2 6.3 5.2 4.5 5.4
Uborka 4.7 3.2 2.8 2.2 2.3 2.3 2.3
Feies
kaposzta
5.4 5.6 4.3 3.9 3.9 4.7 3.4
8. táblázat - Zöldségfélék területe (1000 ha)
Magyarorszagon ma becsleseink szerint több mint 3 ezer ha-on haitatnak vagy termesztenek zöldseget zart
területen. A haitatas legnagyobb Ielületen Iútes nelküli Iolia alatt Iolyik. Ez a termesztesi mod elsósorban arra
alkalmas. hogy a korai szabadIöldi termesztesból szarmazo zöldsegaru Iogyasztasi szezoniat par hettel elóbbre
hozzuk. A Iútött Iolia alol amelynek Ielülete az összIolia Ielületenek mintegy 10°-a mar honapokkal a
szabadIöldi zöldseg megielenese elótt tudunk arut szedni. Ez az arumennyiseg azonban a tömegIogyasztast nem
kepes telies mertekben kielegiteni. Igen kis mertekben növenyhazban is termesztünk zöldsegIeleket. A
növenyhazi termesztes az energiaIelhasznalas miatt rendkivül draga. Magyarorszagon csak a termalvizzel Iútött
növenyhazi haitatas lehet kiIizetódó. A szennel. olaiial vagy gazzal Iútött növenyhazak termesztesi költsegei
rendkivül nagyok. es az azokban termelt zöldsegIelek szinte csak veszteseggel allithatok eló. Ennek megIelelóen
a növenyhazi haitatas az utobbi esztendókben egyaltalan nem növekedett. legIeliebb szinten maradt.
A Iolia alatt termelt zöldsegnövenyek megoszlasat a 9. tablazat mutatia. A tablazat adatai szerint a legnagyobb
Ielületen etkezesi paprikat termelnek. kisebb Ielületen paradicsomot. es ezt követi a melegigenyes
zöldsegnövenyek közül az uborka.
Gazdasági feItéteIek
23
Megnevezes Terület
(°)
Etkezesi paprika 38.8
Paradicsom 15.8
Uborka 8.2
Retek 7.6
Feies salata 6.2
Karalabe 3.8
Egyeb (hagyma.
virag)
19.6
9. táblázat - A zöldségfélék megoszlása a fólia alatti termelésben
Ez a sorrendiseg erósen összeIügg a gazdasagossaggal. hiszen a haitatott növenyek közül a legkisebb
iövedelemmel az uborka. valamivel ielentósebb iövedelemmel a paradicsom termeszthetó. es a legnagyobb
hasznot a haitatott növenyek közül az etkezesi paprika hozza. A hidegtúró zöldsegnövenyeket reszben
elótermenykent termesztik. ezek közül a retek es a Ieies salata haitatasa szamottevó. a karalabee es a hagymae
kevesbe ielentós. a soskae es a spenote elenyeszó. Idónkent Iútetlen Iolia alol nagyobb mennyisegú haitatott
Ieies kaposztat szallitunk külIöldre. es Iellendült az utobbi evekben a kinai kel haitatasa is.
Zöldsegtermesztesünk tehat elegge sokretú. a 68 Ió zöldsegIai mellett csaknem 30 kisebb ielentósegú
zöldsegIele termesztesevel is Ioglalkozunk. Ezek az igenyek kielegitesehez Ieltetlenül szüksegesek. A
megtermelt aru mennyisege 1990-ig nem valtozott lenyegesen. megközelitóen 2 millio t zöldseget allitunk eló.
A statisztikai adatok szerint nemileg csökkent az egy Ióre iuto Iogyasztas. ezek az adatok azonban nem tükrözik
a növekvó mertekú .hobbi kerteszkedest atlagosan 100 m2-en. (Az ebból szarmazo zöldsegaru reszben saiat
Ielhasznalasra kerül. kis resze pedig ertekesitesre.) Az elóbbi mennyiseg nem szerepel a statisztikai adatokban.
Az 1990-ig teriedó idóben emelkedó tendenciat mutatott a tartositoipari Ielhasznalas. ami valamivel több mint
50°-a volt a megtermelt összes zöldsegmennyisegnek.
Erdekes a zöldsegIelek Ielvasarlasi es Iogyasztoi arainak az alakulasa is. Az arak altalaban emelkedó
tendenciaiuak. ami összeIügg az orszag gazdasagi helyzetevel. Egyes zöldnövenyek azonban irrealisan dragak.
mert egyes esztendókben Iókent idóiarasi okok. kisebb mertekben export-import szallitasok következteben a
szüksegesnel kisebb a mennyisegük.
Megnevezes Mertekegyseg 1960 1965 1970 1975 1980 1985
Összes termes 1000 t 1220.01441.41467.91632.01974.01946.0
Összes Ielvasarlas 1000 t 572.0 784.8 803.7 962.2 1031.0736.0
Gazdasági feItéteIek
24
1 Ióre iuto
Iogyasztas
kg 84.1 76.7 83.2 85.2 79.6 73.6
Frisszöldseg-export 1000 t 104.8 142.7 75.2 75.6 115.6 152.0
Tartositoipari
Ielhasznalas
1000 t 182.8 295.3 546.2 559.4 997.1 1038.0
10. táblázat - A zöldségtermés felhasználása
Megnevezes Felvasarlasi ar
(Ft/kg)
Fogyasztoi ar
(Ft/kg)
1983 1984 1985 1983 1984 1985
Sargarepa 5.15 3.58 3.39 12.3712.2825.21
Petrezselyem7.71 6.30 9.25 16.8516.0826.41
Vöröshagyma4.93 4.87 4.66 11.1412.6811.97
Fokhagyma 32.5123.2719.0053.7237.0757.03
Görögdinnye 3.44 3.80 3.66 7.47 9.17 10.97
Zöldbab 18.5322.529.29 25.8231.0828.22
Zöldborso 13.4711.9313.6920.2818.1423.70
Paradicsom 8.12 8.42 13.2011.7917.1823.00
Etkezesi
paprika
12.5216.3811.0916.5823.9130.50
KarIiol 12.5010.5519.8018.5316.6323.13
Uborka 9.75 11.359.56 22.3112.7225.90
Feies
kaposzta
4.61 2.79 4.85 9.54 6.99 11.10
11. táblázat - A zöldségfélék 1983-1985. évi felvásárlási és fogyasztói ára
A zöldsegtermesztes iövóiet illetóen a legnagyobb gondot most a termesztes technikai szinvonalanak az
elmaradottsaga okozza. Az üzemekben (bar a zöldsegtermesztó Ielület lenyegesen csökken). a koordinalt
Gazdasági feItéteIek
25
haztaiiban valo termeszteshez szükseges alapgepek többe-kevesbe rendelkezesre allnak. a specialis apolo- es
szedógepek azonban hianyoznak. Különösen szükseg lenne kis- es közepmeretú kerti gepekre. mert a 0.51 ha
Ielületú. egy tagra iuto területnek az apolasi es szedesi munkait hosszu tavon csak gepesitessel lehet megoldani.
Gondot ielent az utobbi idóben a termesztesben hasznalatos vegyszerek beszerzese is. A gyomirto vegyszerek a
zöldsegtermesztesben kisebb ielentósegúek. a vedekezószerek beszerzese azonban gyakran gondot ielent.
1985-ben peldaul egy varatlan bakteriumos Iertózes az egesz orszag uborkaallomanyat tönkretette. Ennek
elsósorban az volt az oka. hogy nem allt rendelkezesünkre megIeleló vegyszer.
A növenytermesztest. de különösen a zöldsegtermesztest az idóiaras-erzekenyseg iellemzi. A hazankban
termesztett mintegy 40 zöldsegIai szamara egyarant megIeleló idóiaras soha sincsen. Emiatt eleg ielentósek a
termesingadozasok. A húvös tavaszokon es ez altalaban 34 evenkent elóIordul io a borso. a kaposztaIelek.
a salata. a spenot hozama. de rossz a paprika. az uborka es a dinnye kezdeti Ieilódese es termeshozama.
Hagymabol a húvös tavaszt követó szaraz nyareló utan kedvezó a termes. A mi klimankban azonban sokszor
szaraz. meleg a tavasz es a nyar egyarant. Ilyenkor a keves vizzel is beeró dinnyek es az öntözve termesztett
kulturak közül a melegigenyesek (paprika. uborka) hoznak io termest.
Az idóiaras okozta termeshullamzast a piacon a tervezetthez kepest ielentós arelteres követi. Nagy termes eseten
a sok aru csak olcsobban ertekesithetó. A következó esztendóben emiatt csökken a vetesterület. ami együtt iar a
kinalathiannyal. igy magas lesz az ar. tehat a hullamzas szinte tervezhetó.
A zöldsegnövenyek (a haitatasban. a szabadIöldi termesztesben es a magtermesztesben szerepló kulturak)
területegysegenkenti termelesi erteke a gabonaIelekhez vagy a takarmanynövenyekehez hasonlitva nagyobb.
Termeszetesen ezzel a nagyobb termelesi ertekkel szinte parhuzamosan lenyegesen nagyobb a költsegigeny is.
Gazdasagossagi szempontbol azonban a zöldsegtermesztes nagy termelesi erteket kepvisel egysegnyi területre
vonatkoztatva.
Hosszu tavon a magyar zöldsegtermesztes a mezógazdasagon belül valtozatlanul Iontos szerepet tölt maid be.
Elsósorban a hazai ellatasrol kell gondoskodni. de minden lehetóseget ki kell hasznalni arra. hogy külIöldön
minel nagyobb mennyisegben ielenhessünk meg io minósegú es iol csomagolt aruval. Az etkezesi szokasok
rendkivül lassan valtoznak. tehat a belIöldi ellatasban es Ielhasznalasban lenyeges elteresre nem szamithatunk.
Ma nehez azt megmondani. hogy a közeliövóben külkereskedelmi lehetósegeink hogyan alakulnak. Jelenlegi
becslesek szerint az exportlehetósegek szereny növekedese varhato.
5.3. A zöIdségtermesztés aIágazatai
5.3.1. SzabadföIdi zöIdségtermesztés
Ebbe a Iogalomkörbe tartozik mindaz a termesztesi modszer. amely helyrevetessel vagy palantazassal. Iriss
arunak vagy konzervipari celra allit eló zöldsegIeleket. Elteróen a haitatastol. a szabadIöldi termesztesben nem
tudunk hatasosan es rendszeresen vedekezni az idóiaras viszontagsagai ellen.
A szabadIöldi zöldsegtermesztest korai es altalaban Iriss Iogyasztasra termelt zöldsegek csoportiara. tovabba
konzervipari nyersanyagtermesztesre osztiuk. A korai termesztes Iogalman a túzdelt vagy túzdeletlen (sima)
palantarol valo termesztest ertiük. Egyes növenyek eseteben pedig noha helyrevetessel szaporitiuk azokat
lenyegesen korabbi vetessel igyekszünk a termeseres idópontiat elóbbre hozni (pl. attelelóborso-termesztes.
attelelóhagyma-termesztes stb.).
A konzervipari nyersanyagnak szant Ióbb zöldsegnövenyek termesztese ma mar egyertelmúen különleges gepi
technologiat is ielent. Egyes növenyek konzervipari termesztese azonban nem különithetó el teliesen a Iriss.
A zöIdségtermesztés aIágazatai
26
közvetlen Ielhasznalasra valo termesztestól (pl. hagymatermesztes).
5.3.2. ZöIdséghajtatás
A Iedett területen valo termesztes azokban az orszagokban teriedt el. ahol a klima a mienkhez hasonlo vagy
azzal azonos. Itt a szabadIöldi termesztes altalaban kora tavasztol kesó ószig valosithato meg. kesó ósz es kora
tavasz között csak Iedett terben. Iolia alatt vagy üveg alatt termeszthetók a zöldsegnövenyek. Fedett területen
lehet termeszteni Iútött terben vagy Iútetlen berendezesekben.
5.3.3. ZöIdségmagtermesztés
A vetómagtermesztes a zöldsegtermesztes rendkivül Iontos reszterülete. A mi klimankon a legtöbb
zöldsegnöveny magia sikerrel termeszthetó. Egyes melegigenyes növenyek magtermesztese hazankban igen
gazdasagos. csupan nehany olyan zöldsegIaie kevesbe kiIizetódó. amelyik alacsony hómersekleten es nagy
paratartalomban kepes csak maghozasra (pl. a kaposztaIelek magiat inkabb a húvös. csapadekosabb eghailatu
orszagokban lehet eredmenyesen termeszteni). Hazank csapadekszegeny idóiarasa különösen kedvezó a paras.
csapadekos idóiarasban gyakran berothado Ieszkes viragu. apro magvu növenyek termesztesere.
ZöIdséghajtatás
27
28
6. fejezet - A zöIdségtermesztés
éIettani aIapjai
A zöldsegnövenyek. mint minden mas elóleny is. egy dinamikusan valtozo. bonyolult rendszer elemekent elnek
kölcsönhatasban környezetükkel. A zöldsegtermesztes vonatkozasaban termeszetesen minket inkabb a
környezetnek a növenyre gyakorolt hatasa erint. de környezetvedelmi okokbol es a bioszIera potenciaianak
megórzese. iavitasa vegett Iigyelemmel kell lennünk a masik iranyra is.
A zöldsegnöveny-allomany maga is egy nyilt rendszernek tekinthetó. amelyik anyagot es energiat Iogyaszt a
környezeteból. azokat a Iotoszintezis Iolyamataban megköti. es emberi taplalkozasra alkalmas Iormaban
Ielhalmozza. Ez a rendszer akkor múködik optimalisan. amikor maximalis a termesztesi celnak megIeleló anyag
es energia Ielhalmozasa. tovabba minimalis az eletIolyamattal kapcsolatos anyag- es energiaveszteseg. Az
allomany dinamikus önszabalyozo rendszerkent Ioghato Iel. amelyik valtozo környezeti hatasok között törekszik
belsó egyensulyi allapotanak Ienntartasara. a növenyIai öröklöttsegenek megIelelóen a celszerú Iolyamatok
megvalositasara. A környezeti hatasoknak legiobban megIeleló reakciokrol a különbözó szervezeti
mechanizmusok gondoskodnak.
A növenyi anyag termelesenek sokIele modellie közül az 1. abran TOOMING (1977) vazlatat mutatiuk be. A
modell elemeit harom csoportra oszthatiuk. megpedig Iiziologiai. meteorologiai es talaitani egysegekre.
1. ábra - A növényianyag-termelés modellvázlata (TOOMING nyomán 1977)
A modell kiindulasi alapiat a zöld levelek kepezik. amelyek az anyag- es energiacsere legIóbb múködó
központiai.
A növenyek energia- es anyagcsereienek attekintesere negy reszmodellt mutatunk be. melyek az egyes tenyezók
összeIüggeseit is erzekeltetik.
29
2. ábra - A levélre jutó sugárzás energiamérlege (KLESNIN nyomán 1960)
A növenyi level sugarzasienergia-merleget KLESNIN (1960) nyoman a 2. abran lathatiuk. Eszerint a level altal
elnyelt sugarzas hat reszre osztva kerül Ielhasznalasra. illetve leadasra. Ezek közül harom: a levelben levó viz
Iölmelegitesere. a levelnyelen at valo hóvezetesre Ielhasznalt mennyiseg. valamint a Ienyvisszaveresból adodo
veszteseg nem eri el a telies mennyiseg 1°-at sem. ami azt ielenti. hogy Iigyelmen kivül hagyhatok az
energiagazdalkodas vizsgalatakor. A level Ió termeló Iunkcioia. a Iotoszintezis celiara maximum 4°
hasznalodik Iel. A Iennmarado több mint 90° hóatadas es transzspiracio utian tavozik a környezetbe. Ez a ket
utobbi tetel hatarozza meg a növenyek hómersekletenek a környezettól Iüggó allapotat es annak valtozasat.
Termesztómunkank legIóbb celia. hogy az elerhetó legnagyobbra növeliük a Iotoszintezisben Ielhasznalt
reszaranyt. az ahhoz szükseges optimalis növenyhómerseklet es anyagcsere megközelitesevel.
30
3. ábra - A víz .áramköre¨ a légkör-növény-talaj rendszerben (LARCHER nyomán
1978)
A viz aramköret a legkörnövenytalai rendszerben LARCHER (1978) modellien tekinthetiük at (3. abra).
amely az elektromos aramkör közismert kepet mutatia. Ebben az ellenallasok szerepet a növenyek vizIorgalmat
gatlo tenyezók töltik be. Az aramkör energiaIorrasat pedig a talai es a legkör nedvessege (vizpotencialia) közötti
különbseg szolgaltatia. ami vizmozgast valt ki a növenyen keresztül. A növeny altal szabalyozhato
ellenallaskent a legzónyilasok szerepelnek. amelyek a növeny allapotatol. illetve a környezeti Ieltetelektól
Iüggóen szükseg szerint nyitodnak. zarodnak. növelve vagy csökkentve a viz aramlasat a legkörnövenytalai
vizaramkörben.
Ezzel teliesen analog modon modellezhetó a növeny CO2-aramlasi köre is. amelyben a level es a levegó
hatarIelülete. a legzónyilasok. a seit közötti iaratok. a seitIal es a protoplazma ateresztókepessege es a CO2
asszimilalasanak merteke kepezhetik az aramlas akadalyait. A CO2-aramlas mozgatoiakent pedig az utiaban
levó ellenallasokon Iellepó koncentraciokülönbseg múködik. Minel nagyobb a CO2-koncentracio különbsege a
31
levegó es a seit belseie között. adott körülmenyek között annal erósebb a CO2 aramlasa a seitbe.
PENNING DE VRIES (1977) mar összekapcsolva szemlelteti a növenyek CO2- es vizIorgalmat. ramutatva a
kettó közötti összeIüggesekre is (4. abra).
4. ábra - A növények szén-dioxid- és vízforgalmának modellvázlata (PENNING DE
VRIES nyomán 1977)
Az 5. abran a talai es a növeny kapcsolatrendszere lathato. különös tekintettel az asvanyianyag-taplalkozasra.
mutatva a talai szilard. Iolyekony es legnemú Iazisainak egymas közötti. valamint a legterrel es a növennyel
valo összeIüggeseit. egymas kölcsönhatasait. Reszletesebb targyalasa az asvanyi tapanyagIorgalommal
kapcsolatban kerül sorra.
32
5. ábra - A talaj-növényanyagcsere-kapcsolat vázlata
33
A Ieny. a hó. a viz es a tapanyagok. mint a növenyi elet egymassal komplex hatasban levó tenyezói. ielentik a
zöldsegtermesztes Iiziologiai Ieltetelrendszeret. Szabalyozasuk a termesztesi technologia kereteben törtenik.
amelynek rendszere kapcsolodik a klimatalai rendszerhez es egy ökonomiai rendszerhez. mivel a termeles Ió
mozgatoia annak iövedelmezósege lehet.
A 6. abran a legintenzivebb zöldsegtermesztes. a növenyhazi termesztes kapcsolatrendszeret lathatiuk
KRUGLIEBIG (1979) modellie alapian. Ez a klima. a technologiai es ökonomiai reszmodellek kapcsolatat
mutatia vazlatosan.
6. ábra - A növényházi termelés modellvázlata (KRUG-LIEBIG nyomán 1979)
Ebben a Ieiezetben a Ieny. a hómerseklet. a viz. a CO2 es az asvanyi taplalkozas alapiait targyaliuk. e tenyezók
termesztestechnologiai szabalyozasi modszereit a klimaszabalyozassal. az öntözessel. a tragyazassal kapcsolatos
Ieiezetek tartalmazzak. illetve az egyes zöldsegIaiok termeszteset leiro Ieiezetek targyaliak.
Az egyes elettenyezók optimalis ertekei egymagukban nem hatarozhatok meg. csak egymastol Iüggóen. Mindig
annak a tenyezónek a iavitasara kell Iorditani a legnagyobb Iigyelmet. amelyiknek hianya vagy bósege
leginkabb gatolia a növeny múködeset; illetve az egyes tenyezók szintiet mindig a leginkabb korlatozo tenyezó
szintiehez kell igazitani. allandoan a harmonikus optimumra törekedve. Az ettól valo elteres gyakran kart okoz.
es mindig pazarlassal iar.
Mikent a lanc is mindig a leggyengebb szemnel szakad el. ugy a zöldsegtermesztes sikere is mindig a legiobban
korlatozo tenyezó szintietól Iügg.
A Iaiok Iiziologiai (elettani) igenyeiben kialakulasuk. kivalasztodasuk környezeti Ieltetelei tükrözódnek. Csak
azok a Iaiok. Iaitak. egyedek kepesek Iennmaradni. amelyek kepesek az adott hely környezeti Ielteteleihez
alkalmazkodni. Ezert egy Iai szarmazasi helyenek eghailati ismerete ertekes inIormaciokat nyuithat igenyeiról.
A fény szerepe
34
6.1. A fény szerepe
Fenynek nevezzük az elektromagneses sugarzasnak egy bizonyos tartomanyat. amelyból a 400800 nm
hullamhosszusagu az ember szamara lathato a következó szinekben:
400420 nm ibolya
420490 nm kek.
490540 nm zöld.
540640 nm sarga.
640800 nm vörös.
Ugyanez a tartomany iatszik aktiv szerepet a növenyek Iotoszinteziseben. A Iöldre erkezó napsugarzas
hullamhossz szerinti intenzitasat vizsgalva megallapithatiuk. hogy ebben a tartomanyban van a legintenzivebb
sugarzas (7. abra). A növenyek tehat ugy alakultak ki. hogy a legintenzivebb tartomanyt legyenek kepesek
tömeggyarapodasukhoz hasznositani (8. abra). Ezt nevezzük fotoszintetikusan aktiv (FAR) hullamtartomanynak.
7. ábra - A légkör felsõ határára és a Föld felszínére érkezõ sugárzás spektruma
A fény szerepe
35
8. ábra - A fény hullámhosszúságának hatása a fotoszintézis relatív intenzitására
A fény szerepe
36
9. ábra - A napsugárzás és a hõmérséklet évi menete Budapesten
A 800 nm-nel hosszabb hullamu tartomany az inIravörös sugarzas. amelynek biologiai hatasa Ióleg abban
ielentkezik. hogy elnyelese utan emelkedik a növeny es környezetenek hómerseklete.
A Iotoszintetikusan aktiv tartomanybol a kek es a vörös Ienyból nyelnek el legtöbbet a növenyek.
A Ieny altal kivaltott Iiziologiai Iolyamatok sebessege Iügg a Ieny eróssegetól. intenzitasatol. Ez az
energiaaramlas súrúseget Ieiezi ki. az egysegnyi Ielületen. egysegnyi idó alatt ataramlo sugarzo Ieny-. illetve
hóenergia mertekszamat adia. es W/m2 egysegben Ieiezzük ki. 1 W/m2 ÷ 1 J/m2/s.
A fény szerepe
37
A szakirodalomban gyakran hasznaliak a Ienyviszonyok iellemzesere a megvilagitas erosseget. aminek egysege
a lux (lx). Napsugarzasban. derült idóben 1 W/m2 intenzitas kb. 100 lx megvilagitottsagot eredmenyez. 10 000
lx kb. 100 W/m2 intenzitasnak Ielel meg. Ezek a szamitasok modosulhatnak a Ieny szinkepi összeteteletól
Iüggóen. mivel a luxmerók erzekenysege Iügg a hullamhosszusagtol.
A zöldsegnövenyek termeszetes körülmenyek között a Nap. mesterseges Ienyviszonyok között pedig valamilyen
egyeb IenyIorras sugarzo energiaiat asszimilaliak. es azt szerves anyagban. kemiailag megkötve taroliak.
halmozzak Iel. Közben Ielhasznaliak a múködesükhöz szükseges energiamennyiseget. illetve leadiak
környezetükbe a Iölösleges hóenergiat. ami eredetileg szinten a Ienyenergiabol szarmazik.
A legtöbb zöld level maximalis Ienyelnyelese 670680 nm hullamhosszon van. A hullamhossz nemcsak a
Iotoszintezisre. hanem a Iormakepzó Iolyamatokra is hatassal van. A különbözó hullamhosszusagu sugarak
hatekonysagat a Iotoszintezisben hozzavetóleg a következó aranyszammal ( k) lehet kiIeiezni:
Minel közelebb van 1-hez a k erteke. annal hatekonyabb a sugarzas a Iotoszintezisben.
Azt pedig. hogy egy adott hómersekleten izzo test milyen hullamhosszon bocsatia ki a maximalis intenzitasu
sugarzast (F). a következó szamitassal hatarozhatiuk meg:
Ezek szerint egy 2800 K hómersekleten sugarzo izzolampa 1036 nm hullamhosszusagu sugarakat bocsat ki a
legnagyobb mertekben. ami mar meghaladia a Iotoszintetikusan aktiv sugarzas tartomanyat. ezek mar inkabb
csak melegitó hatasu inIravörös sugarak. amelyek hatekonysaga az elózó keplet szerint k ÷ 1.52. vagyis
ielentósen meghaladia az optimalis k ÷ 1 erteket.
E kepletek Ielhasznalasaval meg lehet allapitani. hogy egy kb. 4300 K hómersekleten izzo lampa Ielelne meg
legiobban a Iotoszintezis szamara; illetve segitsegükkel ertekelni lehet a különIele potvilagitasra hasznalando
IenyIorrasokat.
A Nap sugarzoenergiaianak spektrumabol kb. 55°-ot tesz ki a Iotoszintetikusan aktiv sugarzas (FAR). A
Iennmarado mintegy 45° sugarzoenergia tulnyomo resze az inIravörös tartomanyban helyet Ioglalo.
hosszhullamu hósugarzas (7. abra). Biologiailag aktiv az ibolyantuli sugarzas is.
A növenyre esó sugarzoenergia reszben direkt napsugar. masreszt szort sugarzas az egboltrol es a környezó
targyakrol (pl. a szomszedos növenyekról. a növenyhazi szerkezetról stb.).
A Földre erkezó kòzvetlen es szort sugarzas merteke Iügg a Nap magassagatol. a legkör atlatszosagatol. a
Ielhózettól. a sugarzas idótartamatol. Ezek a tenyezók evszakonkent. napszakonkent es Iöldraizi helyenkent
egyarant valtoznak. NapIenyenergia-ellatottsagunk alakulasat a Föld többi reszehez viszonyitva a 10. abran
lathatiuk GATES (1962) nyoman.
A fény szerepe
38
10. ábra - A földrajzi szélesség hatása a földfelszínre érkezõ besugárzásra
Ezek a tenyezók alapvetóen beIolyasoliak a növenyek növekedeset es Ieilódeset. amelyek nem passziv modon
viselkednek. hanem alkalmazkodokepesek. automatikusan modositiak elhelyezkedesüket. szerkezetüket.
múködesüket a Ienyviszonyok Iüggvenyeben. bizonyos hatarok között. Pl. WILHELM (1979) megallapitasa
szerint Ieies kaposztabol negyzetmeterenkent 6.2525 es 100 db-ot ültetve a növenyek telies kiIeilódese utan
alig volt elteres a különbözó súrúsegú allomanyok Ienyelnyelese es területegysegre iuto leveltömege között.
Nagy különbsegek mutatkoznak viszont az egyedek atlagtömege es szerkezeti Ielepitese között.
A levelek a különbözó hullamhosszusagu sugarakat elteró mertekben nyelik el: a FAR-nak 7080°-at. a
hósugaraknak pedig mintegy 2030°-at.
Ezek alapian megallapithato. hogy az egyretegú. vagyis a tenyeszterülettel azonos Ielületú levelzet a rea iuto
napIenynek kb. 55°-at nyeli el. a Iotoszintetikusan aktiv. elnyelt sugarzas pedig az összes napsugarzasnak kb.
44°-at teszi ki ilyen esetben.
A megvilagitas idotartama. illetve a nappal hosszusaga ket Ió iranyba Ieit ki hatasat: 1. a Iotoszintezishez
rendelkezesre allo idótartamtol Iügg a növeny tömeggyarapodasanak lehetósege; 2. a hosszu-. illetve a
rövidnappalos növenyIaiok egyes Ieilódesi Iazisainak bekövetkezese a nappal. illetve az eiszaka hosszusagatol
Iügg.
A 11. abra szerint a Iotoszintezis intenzitasa kezdetben a Ieny eróssegevel aranyosan valtozik. maid a maximum
elereseig lassabban növekszik. Az elnyelt Ieny es a netto Iotoszintezis viszonyanak abrazolasakor tehat egy
A fény szerepe
39
telitódesi iellegú görbet kapunk. amit a Iotoszintezis Ienygörbeienek nevezünk.
11. ábra - A gázcsere fénygörbéje (LARCHER nyomán 1986)
A Ienygörbe legIontosabb pontia az. amelytól kezdve emelkedesenek merteke kisebb lesz. Azt a sugarzasi
intenzitast. amelynel ez bekövetkezik. alkalmazkodasi intenzitasnak nevezzük. ami az illetó Iai
Ienykedvelesenek iellemzóie. Ennek erteke sok zöldsegIainal 50100 W/m2 FAR intenzitasnak Ielel meg. ami
kb. 10 00020 000 lux megvilagitottsaggal egyenertekú. A Iotoszintezis meg e Iölött is Iokozodik. erósebb
Ienyben nagyobb lesz az anyagIelhalmozas. de annak merteke mar nem all az elózóhöz hasonlo aranyban az
energiabeIektetessel. amit Iókent potvilagitas eseten hasznos Iigyelembe venni.
A Iotoszintezis altalanos Ienygörbeiehez hasonlot mutat a 12. abra. amelyen a paradicsom összes Iriss
tömegenek es termestömegenek alakulasat szemlelteti a megvilagitottsag Iüggvenyeben. mutatva. hogy 20 000
lux megvilagitottsag (kb. 200 W/m2 Ienyintenzitas) Iölött mar alig növekszik a tömeggyarapodas merteke. Az is
megallapithato. hogy a fenvintenzitas nòvelesekor csökken annak hatekonysaga. A megvilagitas eróssegenek
megketszerezese 1428 klux között csak mintegy 10°-kal növelte a tömeggyarapodast.
A fény szerepe
40
12. ábra - A megvilágítás intenzitásának hatása a paradicsom tömeggyarapodására
(GEISSLER nyomán 1981)
Budapest sokevi atlagaibol (13. abra) következtethetünk a hazankban varhato sugarzasintenzitas alakulasarol az
egyes honapokban. Ennek hatasat a paprika tenyeszideiere a 14. abra szemlelteti.
A fény szerepe
41
13. ábra - A globál sugárzás intenzitásának átlagos napi menete az egyes hónapokban
Budapesten
A fény szerepe
42
14. ábra - A fényviszonyok hatása a paprika tenyészidejére (FILIUS 1978)
Fontos szerepet tölt be a levelek szine is. ami Iügg a level kloroIilltartalmatol. Minel nagyobb a
kloroIillkoncentracio. annal iobb lehet a növeny Ienyhasznositasa.
A sargaszöld levelek 0.10.2 g. a közepzöldek 0.20.5 g. a sötetzöldek pedig 0.51.0 g kloroIillt tartalmaznak
negyzetmeterenkent. A kaposzta vizsgalatakor linearis összeIüggest allapitottak meg a kloroIillkoncentracio es a
Iotoszintezis maximalis intenzitasa között. Regi tapasztalat. hogy pl. a sötetzöld levelú paprikaIaitak Ienyben
szegeny idószakban iobban teremnek. mint a vilagoszöld levelú Iaitak. A levelek szine Iügg
tapanyag-ellatottsaguktol is. Iókent pedig N-tartalmuktol.
Bizonyos körülmenyek között Iókent a haitatas idószakaban. amikor nem kell tulzott besugarzasi intenzitassal
szamolni a tenyeszidó egy napiara iuto Ienyenergia-besugarzas összeIüggesbe hozhato a termeshozammal
(lasd a 15. abrat).
A fény szerepe
43
15. ábra - A napi besugárzás energiamennyiségének hatása a fejes saláta
terméshozamára (GEISSLER nyomán 1981)
A Iotoszintezis intenzitasanak napi menete egyeb szempontbol optimalis körülmenyek között a besugarzas
Iüggvenyeben alakul. es a deli orakban eri el a maximumat. Szarazsagban viszont a maximum attevódik a
delelótti es a delutani orakra. amikor a talai vizkeszlete kepes elegendó vizutanpotlasra.
A növenyallomanyok Ienyhasznositasa növelhetó az allomanysúrúseg valtoztatasaval (pl. túzdeles. palantak
atrakasa. Iölösleges also levelek eltavolitasa stb.).
Fotoszintezisre nemcsak a levelek. hanem egyeb kloroIilltartalmu növenyreszek is kepesek. Elóallitottak mar pl.
level nelküli zöldborsoIaitakat is. amelyek szara es hüvelyei asszimilalnak.
A növenyek altal az egysegnyi szarazanyagtömeg elóallitasara Ielhasznalt Ienyenergia mennyisege attol is Iügg.
hogy milyen növenyi termekról van szo. Peldaul a kaposztaIelek termesenek energiatartalma kb. 1.2. a
zöldborsoe 3.2. a Iokhagymae 4.8 kJ/g.
Az egyes Iaiok altal a tenyeszidó Iolyaman hasznosithato Ieny mennyisege nagyban Iügg a tenyeszidó hosszatol
is. Az egyes zöldsegIaiok a tenyeszidó egy napiara szamitva mintegy 50100 g/m2 Iriss tömeget kepesek
produkalni.
A fény szerepe
44
A palantarol termesztett allomanyban hatekonyan növelhetó a Iotoszintetikus potencial az optimalis
palantameret megvalasztasaval. valamint a palantak optimalis idóben valo ültetesevel.
A növenyek Ienyhasznositasanak legIontosabb szerve a levelzet. Ennek meretetól es elhelyezkedesetól Iügg.
hogy a Ienysugarzasbol mennyit kepes a növeny Ielvenni. A levelek meretet alapterületükkel (LA) Ieiezzük ki.
amire a levelIelület elnevezes alakult ki. bar ez a telies Ielületnek csak kb. a Ielet ielenti. Az egyedül allo
növenyek optimalis körülmenyek között annal több Ienyt kepesek hasznositani. minel nagyobb a levelIelületük.
Allomanyban viszont a levelIelület növelesevel csak bizonyos hatarig növekszik a Ienyhasznositas. addig. amig
a növenyek kölcsönös arnyekolasa nem gatolia azt.
Allomanyban a növenyzet levelIelületet nemcsak abszolut ertekben. hanem a tenveszterùlethez (At) viszonyitva
is meg kell allapitani. A kettó aranyat levelfelùlet-indexnek (LAI) nevezzük.
A LAI erteke egyuttal megIelel egy allomany összes levelIelülete es az allomany területe aranyanak.
A növenyek altal a Ienysugarzasbol elnyelt hanyadot (In) a következó keplet alapian lehet megallapitani:
ahol e ÷ a termeszetes logaritmus alapia (÷ 2.7183...).
k ÷ extinkcios együtthato (÷ 0.60.8).
LAI ÷ levelIelület-index.
A k erteke az allomany sugarzasgyengitó (elnyeló- es visszaveró) kepesseget Ieiezi ki. ami Iügg a level szinetól.
vastagsagatol. meretetól es terbeli elhelyezkedesetól egyarant.
A levelIelület-index hatasat az allomany Ienyelnyelesere a 16. abra mutatia. optimalis növenystruktura es 0.8
extinkcios együtthato (k) eseten.
A fény szerepe
45
16. ábra - A levélfelület-index hatása az állományok fényelnyelésére
A növenyallomany altal atengedett sugarzas összetetele Iügg a levelzet meretetól es a levelek minósegetól.
helyzetetól. Az elózóek alapian: minel súrúbb az allomany. annal kevesebb Iotoszintetikusan aktiv sugarzas
(FAR) eri az also leveleket. es annal nagyobb aranyban erik hósugarak. Az utobbiak a parologtatast es a legzest
Iokozzak a hómerseklet növelesevel. Egy allomany ötretegú levelzete altal atbocsatott sugarzasbol 8595°-ot a
hosszuhullamu hósugarzas tesz ki.
A levelek kölcsönös arnyekolasanak hatasara csökken azok kloroIilltartalma.
A növenyek egymastol valo tavolsaga növekedesük Iolyaman különbözó mertekben beIolyasolia
Ienyellatottsagukat es egyben CO2-anyagcsereiüket. Minel súrúbb az allomany es minel több szintben
helyezkednek el a levelek. annal több CO2-ot kepes asszimilalni a növenyzet egy bizonyos hatarig. Az allomany
súrúsege hatassal van annak szerkezeti összetetelere is. Nagyon súrú allomanyban pl. mar nem iut elegendó
Iotoszintezis-termek a nagyszamu termes kelló kiIeilesztesere. Amikor az allomanysúrúseg a nullahoz
közeledik. akkor a növenyek meretei maximalis ertekek Iele haladnak. ami a genetikai potencialt Ieiezi ki.
Amikor az allomanysúrúseg növekszik. akkor a növenyek meretei csökkennek. a területegysegre iuto hozam
pedig egy telitódesi iellegú Iüggvennyel abrazolhato. ami a kòrnvezet potencialiat Ieiezi ki.
A LAI optimalis erteke a növenyIai tulaidonsagaitol es a környezeti Ieltetelektól egyarant Iügg. A vizszintesen
elhelyezkedó levelek kisebb Ielülettel is iobban arnyekolnak. mint a Ielallo levelek. Szarazsagban vagy
tapanyaghiany eseten is kisebb LAI-ertek a iobb.
A levelIelület optimalis merete az allomanyok elrendezesi modiatol is Iügg. pl. ikersoros vagy egyeb szeles
A fény szerepe
46
szoros elrendezesben a Ieny ielentós resze nem a levelekre. hanem a talaira iut. Gyenge Ienyviszonyok között a
levelIelület növelese nem hatekony (17. abra).
17. ábra - A 25 W/m2-nél intenzívebb teljes napsugárzásból elnyelt energiamennyiség
napi menete óránként a levélfelület-indextõl (LAI) függõen (FILIUS 1982)
A fény szerepe
47
A tömeggyarapodas ütemenek Iontos tenyezóie. hogy az allomany levelIelülete a lehetó leggyorsabban erie el
optimalis meretet. es sokaig órizze meg aktiv allapotat. amelynek segitsegevel bósegesen el tudia latni szerves
anyagokkal a reproduktiv es a raktarozo szerveket. Ebben lenyeges szerepe van a szaporitasi idópontnak is.
Kesei szaporitaskor a növenyek kesón erik el optimalis levelIelületüket. csökken a termókepessegük.
Az optimalisnal nagyobb levelIelület hatranya többek között abban ielentkezik. hogy a levelek egy resze. Ióleg
az alsok. nem kapnak elegendó Ienyt. es legzesük sok szerves anyagot pazarol el. Hasonloan megnó
vizIelhasznalasuk is.
Tul súrú allomanyban megvaltozik az egyes növenyreszek aranya is; altalaban növekszik a gazdasagilag
kevesbe hasznos reszek hanyada (18. abra).
18. ábra - A levélfelület-index hatása a karalábé termésére (FILIUS 1982)
A korai Iaitak levele altalaban gyors növekedesú. ami az eresleIolyasban is ielentkezik.
Az allomanyok Iotoszintetikus kapacitasa attol Iügg. hogy mekkora levelIelület mennyi ideig múködik
egysegnyi területen. Ebben Iontos szerepe lehet a köztes termesztesnek is.
A hõmérsékIet szerepe
48
6.2. A hõmérsékIet szerepe
A növenyek anyagcsereie. növekedese es Ieilódese mind a hómerseklettól Iüggó Iolyamat. A növeny es
környezete között allando hócsere Iolyik sugarzas. hóvezetes. hóatadas vagy aramlas utian. ami annal erósebb.
minel nagyobb a hómersekleti különbseg. Hócsere azonos hómersekletú közegek között is van. de mindket
iranyba egyenló ertekú. Ilyen allapot a növeny es környezete között csak ritkan Iordul eló. es nagyon rövid ideig
tart. bar minden hóenergia-mozgas a kiegyenlitódes allapotara törekszik. A növenyek altal elnyelt Ieny
tulnyomo resze hóenergiava alakul. melegitó hatast Ieit ki.
Ahogy a Ieny. ugy a hómersekleti sugarzas is elektromagneses hullam. A sugarzas utian teriedó hó legIóbb
Iorrasa a Nap. de hósugarzast bocsat ki mindent test. A sugarzas hullamhossza a sugarzo test hómersekletetól
Iügg. Az 500 oC-nal alacsonyabb hómersekletú testek nem lathato inIravörös sugarakat bocsatanak ki. A
hómerseklet növekedesevel a kisugarzott energia minden hullamtartomanyban növekszik.
Minel szorosabb kapcsolatban vannak egy anyag molekulai egymassal. annal iobb a hóvezetese. Ezert a szilard
testek iobban vezetik a hót. mint a Iolyadekok vagy a legnemú anyagok. A kötött vagy tömörödött talai is
iobban vezeti a hót. mint a laza.
Hõáramlás eseten az aramlo Iolyadek vagy a legnemú reszecskek (pl. a levegó paratartalma) hordozzak
magukkal az energiat. A meleg Iolyadekok vagy levegó könnyebb. mint a hideg. kisebb súrúsege következteben
Ielszall. Az aramlo levegó a növennyel. a talaiial. a termesztóberendezesek alkatreszeivel erintkezve vezetes
utian vesz Iel es ad le hóenergiat. valtoztatia hómersekletet es relativ viztartalmat. A növenyek körül aramlo
levegó szellózteteskor nagy hómennyiseget kepes eltavolitani.
Hõátadáskor a Iolyadekok. a gazok. valamint a velük erintkezó Ielületek. pl. a növenyek es környezetük között
megy vegbe hócsere. A levelek hóatadasi együtthatoia kb. 10 W/m2/oC. tehat a hóatadas a
hómerseklet-különbseggel egyenes aranyban valtozik. A level a ket oldalan hóatadas utian szabadulhat meg az
elnyelt sugarzasbol szarmazo hóenergia-Iölöslegenek egy reszetól. A 19. abran lathato. hogy mekkora
hómerseklet-különbsegre lenne szükseg a növeny es a levegó között ahhoz. hogy a levelek az altaluk elnyelt
sugarzo energiat parologtatas nelkül leadhassak. Nyaron a deli orakban a megvilagitas intenzitasa meghaladhatia
a 100 klx erteket. Ilyenkor a levelnek parologtatas nelkül több mint 25 oC-kal kellene melegebbnek lennie a
levegónel. hogy hóatadas utian szabadulion meg a Iölösleges hótól. Ez Iölötte lenne a zöldsegIelek hótúró
kepessegenek. Ezert van nagyon ielentós szerepe a növenyek hógazdalkodasaban azok vizellatottsaganak. mert a
hóatadassal le nem adhato hótól parologtatas utian kepesek megszabadulni.
A hõmérsékIet szerepe
49
19. ábra - A sugárzásból elnyelt hõenergia teljes hõátadásához szükséges
hõmérséklet-különbség alakulása
Hõátbocsátásról akkor beszelünk. amikor a hóenergia melegebb közegból. Ialon keresztül iut at a hidegebb
közegbe. Az atbocsatott energia aranyos a hómersekleti különbseggel. a Ielület meretevel es a Ial hóatbocsatasi
tenyezóievel. A termesztóberendezesek hóatbocsatasi tenyezóie 610 W/m2/oC szamertek körül alakul.
viszonylag tag hatarok között.
A növenyekben a hómerseklet a Iizikai. kemiai es biologiai Iolyamatok sebessegenek valtoztatasaval Ieiti ki
hatasat. A növenyek eletmúködeset testük hómerseklete hatarozza meg. aminek merese a hagyomanyos
hómerókkel nehezkes. Ezert eletIolyamataikat többnyire a könnyebben merhetó leg- es talaihómerseklet
A hõmérsékIet szerepe
50
Iüggvenyeben vizsgaltak. ami torzitasokhoz vezethet.
A növeny hóhaztartasaban mintegy 95°-ot tesz ki a transzspiraciora es a hóatadasra Iorditott energia (lasd a 2.
abrat). Transzspiracio hianyaban a növeny nagyon Iölmelegedne. mert összes Iölösleges energiaiatol csak a
kevesbe hatekony hóatadassal tudna megszabadulni. A level es a levegó hómerseklete között eiszaka 12 oC
különbseg van. Ennyivel hidegebb a level eiszaka is Iolytatott parologtatasa miatt. Fenyben 4070 W/m2
sugarzasi intenzitas 1 oC-kal kepes a parologtato levelet melegebbe tenni a levegónel. A nyari honapokban a
napsugarzas naponta 56 oran at is meghaladhatia az 500 W/m2 erteket. aminek hatasara több mint 10 oC-kal
lehet melegebb a level a levegónel.
A level parologtatassal leadott energiaia (Qtr) LEWIS keplete alapian a következók szerint hatarozhato meg:
ahol k ÷ a level hóatadasi tenyezóie (W/m2/oC).
c ÷ a levegó Iaihóie (Wh/kg/oC).
Qt ÷ a viz parolgasi hóie (Wh/kg).
d1 ÷ telitesi paratartalom a level hómersekleten (g/kg).
d2 ÷ a viztartalom a levelet körülvevó levegóben (g/kg).
n ÷ a level transzspiracios ellenallasa. ami a legzónyilasok nyitottsagatol. a szel sebessegetól stb. Iügg.
A level es a levegó hómersekletenek összehasonlitasa Iontos inIormaciokat adhat a növeny
energia-haztartasarol. vizellatottsagarol stb. A levegónel sokkal melegebb level utalhat a gyenge vizellatottsagra.
a tulzott Iútesre. illetve a szellóztetes hianyara. betegsegre stb.
A viz parolgasi hóie 964 Wh/kg. ami azt ielenti. hogy 1000 g/m2 parologtatasi intenzitas 694 W/m2 besugarzasi
intenzitassal egyenertekú. vagyis 1 g/m2/h transzspiracio-intenzitas 0.7 W/m2 intenzitasu besugarzas
hómerseklet-növeló hatasat kepes kiegyenliteni. A 20. abran lathato. hogy csupan parologtatas utian mennyi viz
lenne kepes a levelek altal elnyelt hóenergiat elvonni. A nyari napok deli oraiban gyakori 100 klx megvilagitasi
eróssegben elnyelt energia elvonasahoz csak parologtatassal mintegy 800 g/h vizet kellene elparologtatni 1 m2
levelIelületen. Ez ioval meghaladia a zöldsegnövenyek transzspiralokepessegenek Ielsó hatarat. ami Iaioktol
Iüggóen 100200 g/m2/h körül alakul. Ez a vekony levelú Iaiokon közel van a level összes viztartalmahoz.
A hõmérsékIet szerepe
51
20. ábra - A levél által elnyelt sugárzó energia leadásához szükséges párologtatás
intenzitása
Egyebkent soha nincs szükseg arra. hogy az összes Iölösleges hómennyisegetól parologtatassal szabadulion meg
a növeny. hisz egyideiúleg a hómerseklet-különbsegtól Iüggó hóatadas is Iolyik. Amikor a kettó együtt nem
kepes ellensulyozni a besugarzott energiat. akkor növekszik a növeny es a levegó közötti
hómerseklet-különbseg. ami a legzónyilasok bezarodasakor meg nagyobb lesz.
A levelek Iaihóie (Iailagos hókapacitas) kb. 103 Wh/g/oC. Egy atlagos vastagsagu level Iailagos tömege 250
g/m2. aminek viztartalma kb. 90°. tehat mintegy 220 g viz talalhato 1 m2 levelben.
Minel vastagabb egy level. annal kisebb a tömegehez viszonyitott Ielület. annal nagyobb viztartaleka lehet a
parologtatashoz. Jo peldak erre a különIele pozsgas levelú. szarazsagtúró Iaiok. amelyek azonos besugarzasban
A hõmérsékIet szerepe
52
kevesbe is melegszenek Iel. a Ielületükhöz kepest nagy tömegük miatt.
Kicsi a relativ levelIelületük a hengeres levelú hagymaIeleknek is. ami növeli szarazsagtúró kepessegüket.
A növeny hómersekletenek emelkedese az illetó Iaira optimalis hómersekletig növeli a Iotoszintezis
intenzitasat. ha elegendó Ieny. viz. CO2 es asvanyi tapanyag is rendelkezesre all.
Közülük barmelyiknek az optimalis szinttól valo elterese is elegendó ahhoz. hogy csökkenien a hómerseklet
hatekonysaga. A Iotoszintezis intenzitasanak a hómerseklettól valo Iüggeset optimum iellegú görbevel
abrazolhatiuk. Az optimalis hómersekleti ertek Iókent a Ienyellatottsagtol Iüggóen valtozhat. Minel több Ieny all
rendelkezesre. annal iobban közelit a Iotoszintezis optimalis hómerseklete a Iaira iellemzó optimalis ertekhez.
Bar a level hómerseklete es a Iotoszintezis intenzitasa között szoros kapcsolat van. a növeny tömeggyarapodasa
nem mindig akkor a legnagyobb. amikor legerósebb a Iotoszintezis. WIEBE es LORENZ (1977) azt Iigyeltek
meg. hogy a Ieies salata Iotoszintezis-intenzitasa 710 ezer lux megvilagitasi tartomanyban 712 oC között volt
legnagyobb. A növenyek tömeggyarapodasa viszont 20 oC-ig Iokozodott. Ez azzal magyarazhato. hogy a
magasabb hómerseklet elósegiti a levelek gyorsabb növekedeset. es az igy keletkezó nagyobb levelIelület
összessegeben több produktumra kepes.
A zöldsegIelek szamara optimalis hómersekletek meghatarozasara elteriedten hasznaliak MARROVHAEV
következó kepletet:
ahol t ÷ optimalis hómerseklet a vegetativ es reproduktiv Iazisban. Ienyszegeny idóben.
A csirazas hómersekleti optimuma ÷ t ¹ 7 oC.
A szikleveles allapot hómersekleti optimuma ÷ t 7 oC.
WENT (1960) a tropusi szarmazasu növenyek szamara 36 oC. a mersekelt egövból szarmazoknak pedig 57
oC különbseget tart megIelelónek a nappali es az eiszakai hómerseklet között.
A nappali es az eiszakai hómerseklet között kivanatos különbseg Iügg a nappali Iotoszintezis-produkcio
merteketól. amelynek eiszakai elszallitasahoz kedvezótlen a tul alacsony hómerseklet. Altalaban karos a
nappalinal magasabb eiszakai hómerseklet is. ami tulzott legzeshez vezet.
A Iiatal növenyek hómersekleti optimuma nagyobb. mint az idóseke. mivel a növekedes hómersekleti igenye
nagyobb. mint a Iotoszintezise (21. abra).
A hõmérsékIet szerepe
53
21. ábra - A paradicsompalánták friss tömegének alakulása a fény és a hõmérséklet
hatására (FILIUS 1982)
A zöldsegIaiok csoportositasa optimalis hómersekleti igenyük alapian MARKOVHAEV szerint:
25 oC
A hõmérsékIet szerepe
54
sarga- es görögdinnye
uborka
spargatök
paprika (modositas SOMOS |1983| szerint)
22 oC
paradicsom
toiasgyümölcs
sütótök
bab
kukorica
19 oC
cekla
vöröshagyma
Iokhagyma
porehagyma
zeller
sparga
16 oC
sargarepa
petrezselyem
pasztinak
cikoria
az elózó csoportban nem szerepló hagymaIelek
burgonya
borso
Ieies salata
kötözósalata
spenot
rebarbara
soska
A hõmérsékIet szerepe
55
13 oC
kaposztaIelek
retek
torma
A növenyek az optimalis hómersekletüktól valo elterest +1014 oC-os tartomanyban viselik el karosodas nelkül.
A Magyarorszagon varhato hómersekleti ertekeket a 22. abra mutatia. amelynek alapian becsülhetó az egyes
zöldsegIaiok termeszthetósegnek idenye. illetve a termesztóberendezesek Iútesi igenye.
A hõmérsékIet szerepe
56
22. ábra - A léghõmérséklet napi menete Budapesten az egyes hónapokban (sokévi
átlagok) (BACSÓ nyomán 1966)
A hõmérsékIet szerepe
57
Jelentós szerepe van a hómersekletnek egyes zöldsegIaiok Ieilódesi szakaszainak kivaltasaban. a vernalizacio
vagy iarovizacio Iolyamataban. amikor meghatarozott idótartamu alacsony hómerseklet szükseges a generativ
szervek kiIeilódesehez. a magszarkepzódeshez (pl. kaposztaIelek. gyökerzöldsegIelek). Mas Iaiokban (pl. retek.
Ieies salata. spenot) a magas hómerseklet valtia ki a magszar kepzódeset. A hómersekletnek a Ieilódesi
szakaszra gyakorolt hatasa Iügg a nappal hosszusagatol is. Vannak olyan Iaiok. amelyek csirazo mag allapotban.
masok palanta allapotukban esnek at a vernalizacion. A vernalizacios Iolyamatok ellenkezó hómersekleti
kezelessel megallithatok. illetve egy bizonyos hatarig vissza is Iordithatok.
A hómerseklet hatassal van az egyes növenyreszek aranyara. Pl. honapos retek haitatasakor hómerseklettel
szabalyozhato a lombgumo arany. BeIolyasolia a Iormakepzó Iolyamatokat is: magas hómersekleten a salata
nem kepez tömör Ieiet. a karalabegumo pedig megnyulik.
A viragzo növenyek pollentömló-Ieilódese es ezen keresztül a megtermekenyüles is Iügg a hómerseklettól. pl. a
paradicsom pollentömlóinek növekedese 2025 oC-on negyszer gyorsabb. mint 10 oC-on. Alacsony
hómersekleten sok lehet a mag nelküli termes.
Az optimalisnal nehany Iokkal alacsonyabb hómersekleten nevelt növenyek tenyeszideie megnó. de nagyobb
termeshozamra kepesek. mint az optimalis hómerseklet Iölött nevelt növenyek.
Az egylaki valtivaru növenyeken a hómerseklet növelese a himviragok aranyanak növekedeset idezheti eló.
A hómerseklet hatassal van a korokozok es a kartevók Iellepesere. karosito hatasara is. A növenyek ellenallo
kepessege optimalis hómersekleten a legnagyobb. A virussal Iertózött növenyek megbetegedese szelsóseges
hómersekleten a leggyakoribb. A vetómag magas hómersekletú kezelese (pl. uborkanal 70 oC) inaktivalhatia a
virusokat.
A növenyek tapanyag- es vizIelvetelenek ütemet. valamint a gyökerek növekedeset beIolyasolia a talai
hómerseklete. ezert arra külön Iigyelmet kell Iorditani (23. abra). Különösen ielentós a talaihómerseklet a keles
ideien. mert meghatarozza annak sebesseget. A talai hómerseklete beIolyasolia a tenyeszidó hosszat es a
termeshozamot egyarant (24. abra). A talai hómersekletenek 10 oC-os növelese a növenyek vizIogyasztasat
megketszerezheti az optimum alatti tartomanyban. A kabakos növenyek 24 oC talaihómerseklet alatt mar alig
kepesek vizet Ielvenni. a paprika gyökerkepzódese 15 oC-nal hidegebb talaiban erósen korlatozott. Optimalis
hómersekletú talaibol a növenyek megIeleló mennyisegú tapanyagot kepesek Ielvenni (25. abra). Az alacsony
talaihómerseklet Ióleg a Iiatal növenyek IoszIorIelvetelet hatraltatia. Nemcsak a talai abszolut hómerseklete.
hanem a legterhez viszonyitott hómerseklete is Iontos. A levegónel sokkal hidegebb talaiban nem kepes a
növeny a transzspiraciohoz elegendó vizet Ielvenni.
A hõmérsékIet szerepe
58
23. ábra - A talajhõmérséklet hatása a póréhagymára (WENDT nyomán 1980)
A hõmérsékIet szerepe
59
24. ábra - A talajhõmérséklet hatása a zöldbab növekedésére (WENDT nyomán 1980)
A hõmérsékIet szerepe
60
25. ábra - A talajhõmérséklet hatása a zöldbabhüvelyek tápanyagtartalmára (WENDT
nyomán 1980)
Gyakran hasznalatos Iogalom a zöldsegtermesztesben a hómersekleti összeg. amely a következó keplet szerint
hatarozhato meg:
A hõmérsékIet szerepe
61
ahol S ÷ hómersekleti összeg (oC × nap).`
t ÷ napi hómerseklet (oC).
tmin ÷ hómersekleti küszöbertek (oC).
d ÷ napok szama.
A ttmin kiIeiezes azt ielenti. hogy az egyes napok tenyleges hómersekleteból le kell vonni a vizsgalt
Iolyamatok hómersekleti minimumat es csak a maradek erteket kell a napok szamaval megszorozni.
WAGENVOORT es BIRHUIZEN (1977) pl. az egyes zöldsegIaiok atlagos minimalis csirazasi hómersekletere
(tmin) es hómersekleti összegere (S) a következó ertekeket adtak meg:
tminS tminS
Ieies
salata
3.5 71 paprika 6.7 245
vöröskaposzta 1.3 104borso 3.2 80
spenot 0.1 111bab 7.7 130
porehagyma1.7 222retek 1.2 75
zeller 4.6 237Ieketegyöker 2.0 90
paradicsom8.7 88 cekla 2.1 119
toiasgyümölcs 12.193 sargarepa 1.3 170
uborka 12.769 vöröshagyma 1.4 219
sargadinye 12.2108
Faiokon belül az egyes Iaitak elterese ielentós lehet. Sót egy-egy Iaitan belül az egyes egyedeke is (26. abra).
A hõmérsékIet szerepe
62
26. ábra - A hõmérséklet hatása a csírázás sebességére (FILIUS 1982)
A hõmérsékIet szerepe
63
A hómersekleti összeget hasznaliak egyes zöldsegIaiok termeseresenek idózitesekor. de meg kell iegyezni. hogy
a többi környezeti tenyezó gyakran nagyon ielentósen modosithatia a hómerseklet hatasat (27. abra).
27. ábra - 10 g tömegu paprikapalánta elõállításához szükséges idõtartam változása a
fénytõl és a hõmérséklettõl függõen (FILIUS 1982)
Különös gondot ielenthetnek a zöldsegtermesztesben a szelsóseges hómersekletek. ezek közül is különösen a
fagv hatasa. Az egyes zöldsegIaiok Iagytúró kepessege nagy elterest mutat. Minel nagyobb egy zöldsegIai
optimalis hómersekleti igenye. annal nagyobb a Iagyerzekenysege. A Iagyerzekenyseg Iügg a seitnedv
ozmotikus erteketól. Minel több asvanyi so es szenhidrat van a seitekben. annal nagyobb a Iagytúró kepessegük.
A io kaliumellatottsagu es Iotoszintetikus termekben bóvelkedó. kis viztartalmu növenyek alacsonyabb
hómersekleten Iagynak meg. A talai megIagyasa nem teszi lehetóve a növenyek vizIelvetelet. az ilyenkor
ielentkezó pusztulast kifagvasnak nevezzük. A Iagy es az azt követó Iölmelegedes hatasara bekövetkezó
talaimozgas elszakithatia a gyökereket. ami a növenyek felfagvasat okozza. Lefagvasrol akkor beszelünk.
amikor csak valamely növenyresz hal el Iagyas következteben.
Tulzottan magas hómerseklet önmagaban csak Iútótestek. lampak stb. közeleben szokott karositani. Egyebkent a
viz hianyaban Iellepó tulzott Iölmelegedes okozhat karokat a növenyeken. ami perzsel.
A zöldsegIelek szamara optimalis vagy azt megközelitó hómerseklet egyreszt a tenyeszidó helyes
megvalasztasaval. masreszt a hómerseklet modositasaval erhetó el.
A termeszetes hómerseklet modositasat szolgaliak a különIele palantaneveló es haitatoletesitmenyek. amelyek a
A hõmérsékIet szerepe
64
Nap sugarzo energiaiabol a szabadIöldinel több hót kepesek adni a növenyek szamara. mert gatoliak a talai es a
növenyek energiakisugarzasat a legterbe. Tovabbi szabalyozast ielent e letesitmenyek Iútese. illetve hútese vagy
hószigetelese. ami akar 50°-kal is csökkentheti a hóveszteseget.
A talai viztartalmanak. tömöttsegenek. szinenek valtozasa modositia annak hógazdalkodasat. A levegó
paratartalmanak valtozasa a parolgas merteken keresztül modosithatia a növenyek hómersekletet. A növenyek
Ielületere iuttatott viz hútó hatasu. A talaiIelület domborzati viszonyai. egtaii kitettsege hatassal vannak
hómersekletere. A Iagyveszely öntözessel. takarassal es Iüstölessel mersekelhetó. A legmozgas Iokozodasa hútó
hatasu.
A kedvezótlen hómersekletek hatasa csökkenthetó a növenyek edzettsegi allapotanak iavitasaval. kihasznalva a
növenyek alkalmazkodasi kepesseget.
6.3. A víz szerepe
A zöldsegIelek Iriss tömegenek mintegy 90°-at a viz teszi ki. es minden eletIolyamatnak alapIeltetele a viz
ielenlete. A vizet tulnyomoreszt a gyökerek veszik Iel a talaibol. de mas növenyreszek is kepesek vizIelvetelre.
A növenyek vizellatottsagat környezetük Iüggvenyeben vizsgalhatiuk. mert az Iügg a levegó viztartalmatol es a
gyökerzona vizszolgaltato kepessegetól. Ezeket pedig beIolyasolia sok egyeb környezeti tenyezó is. különösen
pedig a Ieny es a hómerseklet.
A növenyt ugy tekinthetiük. mint egy vizIorgalmi rendszer reszet. A rendszer masik ket elemet. a legteret es a
talait a növeny köti össze. Ebben a rendszerben a viz mozgasat egy vizpotencial-lepcsó valtia ki. amiben a
legzónyilasok aktiv szerepet töltenek be.
Vízpotenciálon azt a negativ nyomaserteket (szivoerót) ertiük. amellyel valamely közegben kötódik a viz.
Potencialkülönbsegek eseten (mint az elektromossagban) a nagyobb vizpotencialu (kisebb negativ szamertekú)
helyról a kisebb Iele aramlik a viz. Potencialkülönbseg nelkül nincs aramlas. Minel nagyobb viszont ket hely
között a potencialkülönbseg adott ellenallas eseten. annal intenzivebb a vizaramlas.
A levegónövenytalai rendszeren belül a levegó es a talai között a legnagyobb a potencialkülönbseg. a növeny
vizpotencialia pedig a talaiehoz all közelebb. A vizpotencial napi ingadozasa a levegóben a legnagyobb. ezt
követi a növenye. maid a talaie. A növenyen belül is ielentós vizpotencial-különbsegek vannak.
A levegó vizpotencialia relativ paratartalmatol (Rp. °) Iüggóen a következók szerint valtozik:
Rp.
°.
Vizpotencial.
bar
100 0
95 69
90 141
80 301
70 481
A víz szerepe
65
60 687
50 933
0 ?
A zöldsegtermesztesben a levegó paratartalmat csak a termesztóletesitmenyekben tudiuk szabalyozni. ott is csak
öntözessel vagy szellóztetessel. A relativ paratartalom növelesevel csökkenthetiük a tulzott mertekú
transzspiraciot. amit a növeny hómersekletenek emelkedese es a levegó vizpotencialianak csökkenese idez eló.
Azonos paratartalom eseten a levegó hómersekletenek növekedese a relativ paratartalom csökkeneset es ezen
keresztül a vizpotencial csökkeneset okozza es viszont.
A level vizpotencialia a seitek ozmotikus potencialiabol es a turgornyomas potencial összegeból adodik ki.
A turgorpotenciál mindig pozitiv ertekú. mivel nyomast gyakorol a seitnedvre. az ozmotikus potenciál viszont
mindig negativ ertekú. mert szivoerót Ieit ki a vizre. Minel nagyobb a seitnedv koncentracioia. annal nagyobb
negativ szamertekú annak ozmotikus potencialia. A telies turgorban levó seitek ozmotikus potencialia minusz 10
bar körül van.
Szarazsag hatasara a levelek vizpotencialia sokkal nagyobb mertekben valtozik. mint az ozmotikus potencialiuk.
Reggeltól delig pl. a parologtatas hatasara az ozmotikus potencial 23 bar. a level vizpotencialia viszont több 10
bar ertekkel valtozhat. amit a turgor csökkenese valt ki. a levelek lankadasat okozva. A levelek vizpotencialia es
a legzónyilasuk ellenallasa között szoros összeIügges van. A legzónyilasok ellenallasa minusz 10 bar
level-vizpotencialnal hirtelen megnó.
Besugarzas hatasara a reggel turgeszcens allapotban levó level Iölmelegszik. vizet parologtat. a seitnedv
koncentralodik. ozmotikus szivoereie kelló vizutanpotlas nelkül mindaddig növekszik. amig a seitekben
plazmolizis nem következik be. Egyideiúleg csökken a turgornyomas erteke. es a kettó együttes hatasara
növekszik a seit szivoereie.
A bablevel viztartalmanak 1°-os csökkenese kb. 1 bar vizpotencial-valtozassal iar.
A level vizpotencialianak csökkenese a legtöbb zöldsegIainal gyorsan csökkenti a level növekedeset. maid a
Iotoszintezis intenzitasat es ezt követóen a legzest is (28. abra).
A víz szerepe
66
28. ábra - A levél vízpotenciáljának hatása a növekedésre a fotoszintézisre és a légzésre
A level növekedese minusz 6 bar vizpotencial körül mar minimalis. a Iotoszintezis intenzitasa minusz 10 barnal
kezd szamottevóen csökkeni.
A vizpotencial enyhe csökkenese (minusz 4 barig) a nap nehany oraiaban meg nem ielent nagy kart. mert a
bóseges nappali Iotoszintezist követó eiszakai turgornövekedes eredmenyekent potlodhat a növekedes. Ezert
gyakori az eiszakai levelnövekedes. mert nappal sokszor elóIordul a vizpotencial kisebb-nagyobb mertekú
csökkenese.
A víz szerepe
67
A növenyek napi Iotoszintezise es a napi minimalis levelpotencial között linearis összeIügges talalhato. A
Iotoszintezis napi összege kb. minusz 20 bar minimalis vizpotencialnal csökken le nullara.
A levegó paratartalmanak csökkenese mozgato szivoerót Ieit ki a parologtatasra. amelynek vizveszteseget a
talaiban levó gyökereken keresztül kell potolni. ez pedig a talai vizszolgaltato kepessegtól Iügg.
A talai vizpotencialianak viztartalomtol Iüggó valtozasat a 29. abra szemlelteti.
29. ábra - A közeg víztartalmának hatása a vízpotenciáljára
A növeny addig kepes az elparologtatott vizet a talaibol potolni. amig a növeny vizpotencialia el nem eri a talai
vizpotencialianak erteket. Kiszaradaskor a levegóehez hasonloan a talai szivoereie is gyorsan növekszik.
A növenyek hervadaspontia az egyes Iaiok szarazsagtúresetól Iüggóen. kb. minusz 15 bar vizpotencialon (azaz
szivoerón) van. de amint az elózóekben lattuk. Iontos elettani Iolyamatok sokkal elóbb kezdenek lassulni.
HARTMANNZENGERLE (1979) szerint a paradicsom vizIelhasznalasa csak minusz 0.12 bar vizpotencialig
aranyos a besugarzott energia mennyisegevel. DREWS (1979) szerint az uborka öntözeset minusz 0.04. a
paradicsomet minusz 0.07. a Ieies salataet pedig minusz 0.13 bar talaivizpotencial eleresekor kell megkezdeni.
KRIEGSEIFERT (1977) szerint a szarazsagtúrónek ismert vöröshagymat minusz 0.5 vizpotencialnal öntözve
20°-kal kevesebb termest kaptak. mint amikor mar minusz 0.4 barnal kezdtek az öntözest.
A talai-vizpotencial hatasa a növenyek vizellatottsagara Iügg a talai vizvezetó kepessegetól es a növenyek
A víz szerepe
68
gyökereinek elhelyezkedesetól is. Homokos talaiban nagyobb viztartalom szükseges a kötött talaieval azonos
vizellatottsaghoz. ahhoz. hogy a vizben leszegenyedett gyöker menti talairetegek uibol atnedvesedienek. A
melyebben elhelyezkedó es a talai nagy tömeget súrún behalozo gyökerzet több vizhez kepes iuttatni a növenyt.
A tömöritett talaiok. pl. a preselt tapkockak is kisebb szivoeróerteknel kezdik meg gatolni a vizIelvetelt. Ha a
talai minusz 1 baros vizpotencial-erteke gyakori. az 50°-nal nagyobb mertekben is csökkentheti a
termeshozamot.
A növenyek vizIorgalmat legiobban a transzspiracioval iellemezhetiük. Ennek intenzitasa a levegó relativ
paratartalmanak csökkenesekor mindaddig növekszik. amig a növeny a talaibol elegendó vizutanpotlashoz iut. A
transzspiracio mertekenek növekedesevel egy ideig nó a Iotoszintezis intenzitasa is. de az erósen nyitott
legzónyilasokon at tovabb növekszik a vizleadas. mint a CO2 Ielvetele.
A vizIelhasznalas hatekonysagat a gyakorlatban az elparologtatott viz es a keletkezett szarazanyag aranyat
kiIeiezó transzspirációs együtthatóval szoktuk iellemezni. Ez azt Ieiezi ki. hogy egysegnyi szarazanyag
elóallitasahoz hany egysegnyi viz került Ielhasznalasra. Ennek atlagos erteke a növeny tulaidonsagaitol es a
környezeti Ieltetelektól Iüggóen 300600 között van.
A gyorsan növekvó Iiatal növenyek transzspiracios együtthatoia az atlagosnal ioval kisebb (100200) is lehet. az
idósebb. rossz körülmenyek között elóke azonban az 1000-et is meghaladhatia.
Az egysegnyi tömegú termes kiIeilódeseig a növeny es a talai altal együttesen elparologtatott viz mennyisege a
vizIogyasztasi együtthato.
A növenyek nemcsak a legzónyilasokon keresztül parologtatnak. hanem egyeb Ielületen is. A legzónyilasok
transzspiracioia teliesen nyitott allapotban 6080 g/m2/h. az egyeb parologtatasuk viszont csak 110 g/m2/h
körül van. tehat a legzónyilasokon tavozo viz mennyisege a döntó.
A transzspiracio intenzitasat növeli a besugarzas es a hómerseklet növekedese. a levegó paratartalmanak
csökkenese. es ielentós szerepe van a legmozgasnak is (30. abra). Mivel azonban a transzspiracio intenzitasat a
legzónyilasok nyitasaval es zarasaval a növeny aktivan kepes szabalyozni. e Iizikai tenyezók hatasa nem
linearis.
A víz szerepe
69
30. ábra - Uborka transzspirációja a fénytõl és a hõmérséklettõl függõen
A viszonylagos vagy relativ transzspiracio intenzitasa azt Ieiezi ki. hogy milyen aranyban van a transzspiracio
azonos körülmenyek között a szabad vizIelületek parologtatasaval. E kettó aranya Iontos mutatoia lehet a
növeny vizellatottsaganak es potencialis termeshozamanak. Minel iobban kepes követni a növeny
transzspiracioval a szabad vizIelület parologtatasanak ütemet. annal nagyobb teliesitmenyre kepes. mert a
transzspiracio es a CO2 Ielvetele összeIüggó Iolyamatok. A CO2 Ielvetelehez a növenynek vizet kell leadnia. A
vizleadas csökkenese bizonyos hatarok között csökkenti a CO2 bearamlasat. de e ket Iolyamat kapcsolata nem
linearis. Erósödó Iölmelegedeskor es csökkenó paratartalomban a vizleadas gyorsabban nó. mint a CO2-Ielvetel.
Ennek oka többek között abban keresendó. hogy ilyenkor nagyobb mertekben növekszik a levegó es a növeny
vizpotencialia közötti különbseg. mint a levegó es a seit közötti iaratok CO2-tartalma közötti különbseg.
Tovabba szerepe van annak is. hogy a vizmolekulak kisebbek. mint a CO2-molekulak.
A víz szerepe
70
Elegendó viz ielenleteben a növenyek vizIelhasznalasanak evi menetet a transzspiracio intenzitasa es a
parologtato lombIelület merete együttesen hatarozzak meg. az durvan a kettó szorzatabol adodik.
A transzspiracio intenzitasanak növekedesekor csökkenni kezd a levelek viztartalma. vizpotencialia. növekszik
szivoereiük. amit a vizszallito szövetek közvetitenek a gyöker Iele. az pedig a talai Iele. a növekvó
vizpotencial-lepcsónek megIelelóen. A növenyek különbözó reszei elteró mertekú besugarzast kapnak. mas a
hómersekletük. mas a szivoereiük. A melegebb növenyreszek nagyobb szivoereiük reven nagyobb reszt kapnak
a vizellatasbol. A gyöker es a level közötti vizpotencial-különbseg meghaladhatia a 10 bar erteket is.
A talai io vizellatottsaga es a viz hozzaIerhetósege sem mindig teszi lehetóve a növeny optimalis vizellatasat.
mert a vizszallito szövetek vezetókepessege is korlatozo tenyezó lehet. Üveghazi uborkanal megallapitottak.
hogy a szarak vizvezetó kepessege csak kb. 100 g/m2 parologtatast tesz lehetóve orankent. Ilyenkor permetezó
öntözessel. a levegó paratartalmanak növelesevel. arnyekolassal stb. lehet eleiet venni a növenyek lankadasanak.
A növenyek vizellatottsaga beIolyasolia a termesek nappali es eiszakai tömeggyarapodasanak merteket is. Minel
erósebb nappal a besugarzas es minel nagyobb a levegó parahianya. annal nagyobb mertekú az eiszakai
növekedes. Ez is alapia lehet annak. hogy az eiszakai hómersekleti optimum erteke Iügg a nappali
hómerseklettól. ElóIordul. hogy az eiszakai növekedes többszöröse a nappalinak. Gyenge Ienyben es paradus
levegóben viszont a nappali gyarapodas meghaladia az eiszakait. ilyenkor az eiszakai hómerseklet alacsonyabb
is lehet.
A növeny vizIelvetele szempontiabol az volna kedvezó. ha a talai mindig vizkapacitasaig telitett lenne. A
gyökerek oxigenellatasa viszont vizzel telitett talaiban megnehezül. Ezert a gyökerzet oxigenellatasat is szem
elótt tartva meg kell talalni a Iaionkent szükseges aranyt. A talaiok kivalasztasakor. illetve múvelesekor arra kell
törekedni. hogy egyideiúleg nagy legyen a vizkapacitasuk es a levegótartalmuk is. ami nagy porusterIogattal
erhetó el. A gyökerek kielegitó oxigenellatasahoz az kell. hogy a talai porusterIogatanak legalabb 1015°-at
levegó töltse ki. de legiobb. ha eleri a 30°-ot.
MegIelelónek tekinthetó. ha a talai literenkent 0.91.0 kg/l súrúsegú. A haitatasban 0.40.6 kg/l ertekkel lehet
nagy hozamokat elerni (31. abra).
A víz szerepe
71
31. ábra - Összefüggés a talaj surusége és porozitása között
A zöldsegnövenyek legnagyobb termese homokon 0 es minusz 1 bar. kötöttebb talaion pedig minusz 0.3 bar
vizpotencial-ertekek körül varhato. ha egyideiúleg io a viz- es oxigenellatas is.
A talai vizpotencialia tenziometerrel merhetó. amelynek hasznalata nalunk meg alig teriedt el. Talaivizsgalattal
azonban megallapithato. hogy az adott talai bizonyos vizkapacitas-erteke milyen vizpotencialnak Ielel meg. es
ennek alapian Iolytathato a vizutanpotlas.
Egy allomany lehetseges napi vizIogyasztasa Iügg a környezet parologtatokepessegtól es a levelIelület
meretetól. Ennek összeIüggeseit a 32. abra mutatia. Lathato belóle. hogy öntözes nelküli körülmenyek között
mennyire Iontos a parologtato levelIelület meretet a talai vizszolgaltato kepessegehez igazitani. elsósorban az
allomanysúrúseg helyes megvalasztasaval. Különös ielentósege van ennek olyan Iaiok eseteben. mint pl. az
A víz szerepe
72
uborka. amelyiknek a lombIelülete az atlagosnal nagyobb mertekben haladia meg a gyökerzet vizIelvevó
Ielületet.
32. ábra - Budapesten átlagosan lehetséges sugárzáselnyelés és transzspiráció a
levélfelület-indextõl (LAI) függõen
A talaira iuto viz egy resze megkötódik a talaireszecskek Ielületen. mas resze gravitacios uton halad leIele. A
megkötódó viz reszaranya a talai telitettsegetól es annak porozitasatol Iügg. A talai vizkapacitasa (VK) az a
vizmennyiseg. amelyet a gravitacios eróvel szemben meg tud tartani. A talai viztartalmat többnyire a
vizkapacitas szazalekaban Ieiezzük ki.
A növenyek a gravitacios viz egy reszet is kepesek hasznositani. A leIele halado es közben a talaiban
megkötódó vizból pedig azt a reszt kepesek Ielvenni. amely kisebb eróvel kötódik a talaihoz. mint amekkora a
gyöker szivoereie.
A talaiban a vizet megkötik szivoereiükkel a talaikolloidok Ielületei es a porusok kapillarisai. A vizkötó
kepesseg a talaioldat sokoncentracioiatol Iüggóen is valtozik. A normalis talai ozmotikus szivoereie 5 bar alatt
van.
A vizzel teliesen telitett talai szivoereie (vizpotencialia) nullaval egyenló. A telitetlen talai szivoereie növekszik.
A szantofòldi vizkapacitasig telitett talai vizpotencialia minusz 0.15 bar. a hervadasi pontnal pedig minusz 15
bar körül van. Az eddig Ielvehetó vizet hasznos viznek nevezzük. a maradekot pedig holtviznek.
A talai hómerseklete hatassal van a gyöker szivoereiere es a talai vizIorgalmara egyarant. Meleg talaibol a
növenyek könnyebben veszik Iel a vizet. Alacsony hómersekleten csökken a növenyi szövetek vizvezetó
kepessege. es lassul a gyöker növekedese is. A talaihómerseklet es a vizIelvetel összeIüggese ielentós szerepet
A víz szerepe
73
iatszik a koraisagban. A melegigenyes zöldsegIaiok (pl. kabakosok. paprika. bab. paradicsom) vizIelvetele mar
¹5 oC-nal lelassul. A seitIalakon diIIuzio utian megy at a viz. ami szinten hómerseklettól Iüggó Iolyamat. A
növenyben a vizaramlas sebessege 50200 cm/h (33. abra).
33. ábra - A léghõmérséklet hatása az uborkanövény vízáramának sebességére
(DREWS 1979)
A növeny vizIorgalma szoros összeIüggesben van a hómersekletevel es a tapanyagIorgalmaval. Ezekról a
kapcsolodo Ieiezetekben szolunk reszletesebben.
Az egyes zöldsegIaiok szarazsagtúro kepessege. vizigenye között nagy különbsegek vannak attol Iüggetlenül.
hogy gyökereik vizIelszivo kepessege kisebb mertekben ter el egymastol. Nagy szerepe van ebben a parologtato
lombIelület es a vizIelvevó gyökerzet egymashoz viszonyitott aranya Iaionkenti különbsegenek. Hasonlitsuk
csak össze a hagyma es az uborka lombgyökerzet aranyat!
Nagy különbsegek vannak az egyes zöldsegIaiok gyökerzete altal atszótt talaitömegben. a gyökeresedes
melysegeben.
A magas leghómerseklettel parosulo alacsony talaihómerseklet a lomb- es a gyökernövekedes közötti
diszharmoniahoz vezet. mert a lomb növekedesi Ieltetelei ilyenkor kedvezóbbek. mint a gyökerei (ez pl. a csak
legIútessel ellatott termesztóberendezesek helytelen hómerseklet-szabalyozasakor Iordul eló). Tekintettel kell
lenni arra. hogy a gyöker növekedesenek es anyagcsereienek hómersekleti optimuma maidnem azonos a Iöld
Ieletti resz eiszakai hómersekleti optimumaval. Peldaul az uborka gyökernövekedesenek es -múködesenek
A víz szerepe
74
hómersekleti optimuma 2327 oC körül van.
A szarazsagtúrest az is beIolyasolia. hogy a parologtato levelIelület milyen messze van a gyökertól. ugyanis a
hosszu vizszallitasi ut gatolia a vizIorgalmat. A tamrendszer mellett haitatott uborka. paradicsom vagy dinnye
parologtato Ielülete magasan helyezkedik el es nagy kiteriedesú. ami növeli az atmeneti vizhianyra valo
erzekenyseget.
Azok a Iaiok. amelyeknek a levelIelületen parologtatast csökkentó kepletek vagy bevonat (mirigyszórök. viasz
stb.) van. iobban túrik a szarazsagot (pl. hagyma. paradicsom).
A szarazsagtúrest növeli a növeny io tapanyagellatasa. bóseges Iotoszintezise. ami Ieltetele a gyökerzet erótelies
növekedesenek.
A növenyek szarazsagtúreset a tenyeszidószak helyes megvalasztasaval segithetiük. Az optimalis hómersekletú
talaiba vetett vagy ültetett növeny gyökernövekedese gyors lesz. tehat a vetessel variuk meg a talai kelló
Iölmelegedeset. A szaporitas idópontianak helyes megvalasztasaval elkerülhetó. hogy a növeny Ió
tömeggyarapodasi idószaka amely egybeesik a maximalis vizIogyasztassal a legnagyobb szarazsag ideiere
essek. Ez Ióleg a rövid tenyeszideiú Iaioknal oldhato meg.
A talai optimalis szerkezetenek. vizgazdalkodasanak kialakitasa es Ienntartasa Iontos eszköze a növenyek
hatekony vizIelhasznalasanak.
Uiabban a talaitakaras is kezd teriedni. A múanyag Iolia csökkenti a gyomok vizIelhasznalasat es parologtatasat.
A rendszeres gyomirtas csökkenti a termesztett növenyek es a gyomok versengeset a talai korlatozott
vizkeszleteert.
Öntözött körülmenyek között a Iiatal növenyek bóseges vizellatasa arra vezethet. hogy sekelyen gyökereznek. es
kesóbb kevesbe lesznek kepesek hasznositani a talai melyebb retegeinek vizkeszletet. Öntözeskor hútiük is a
talait. ami hatraltatia a gyökerek növekedeset. A talai beöntözesenek melysege is beIolyasolia a gyökeresedes
melyseget. A sekely nedves reteg korlatozza a gyökerek leIele haladasat.
A csapadek evi eloszlasa egyenetlen es összessegeben is keves. A levegó parologtatokepessege marciustol
oktoberig meghaladia a csapadek mennyiseget. igy a tenyleges parolgas kisebb. mint a lehetseges (34. abra). Ez
arra utal. hogy öntözes nelkül a vizigenyes növenyek nem kepesek kiIeiteni potencialis termókepessegüket.
A víz szerepe
75
34. ábra - Budapest csapadék- és párolgási adatainak sokéves átlaga
A legtöbb nalunk termesztett zöldsegIai tömeggyarapodasanak maximuma akkor van. amikor legnagyobb a
levegó telitesi hianya. vagyis nagy intenzitasu a transzspiracios vizigeny a napi atlagos 1.52.0 mm csapadekkal
szemben.
Az evek tulnyomo reszeben a hazankban termesztett zöldsegIaiok mindegyike nagyobb hozamra kepes
öntözessel. mint öntözes nelkül.
Az öntözes megIeleló hatekonysaganak viszont Ieltetele az optimalis allomanysúrúseg es tapanyagellatas is.
amelynek a szintie öntözött körülmenyek között magasabb. mint öntözes nelkül.
A zöIdségnövények tápanyagai
76
6.4. A zöIdségnövények tápanyagai
6.4.1. A növények CO2-anyagcseréje
A Iriss zöldsegnövenyek összeteteleben altalaban 90° körüli a viztartalom es kb. 10° a szarazanyag. A
szarazanyagbol több mint 90°-ot tesz ki a szen. az oxigen es a hidrogen. amelyek zömmel a levegóból (C. O) es
a vizból (H) szarmaznak. A növeny szarazanyag-tartalmanak kb. 88°-at. tehat tömeget tekintve
szarazanyaganak tulnyomo reszet a levegóból. a levegó CO2-tartalmabol veszi Iel. A talaibol többIele. de sokkal
kisebb tömegú alkotoresz kerül ki. Ezeket a növenyek taplalkozasanak szemleleteben gyakran Iigyelmen kivül
hagyiak. a talait tekintve a növenyek taplalkozasanak szinte kizarolagos Iorrasakent. pedig az asvanyi anyagok
csak 310°-at teszik ki a szarazanyagnak.
A levegó termeszetes CO2-tartalma 0.03° körül ingadozik. tehat rendkivül kis koncentracioiu közegból kell a
növenyeknek a testük Ielepitesehez szükseges szenet .kibanyaszniuk biotechnologiai uton.
A CO2 a levegóból diIIundal a level legzónyilasain at a seit közötti iaratokba. maid elnyelódik a seitek
viztartalmaban. es HCO3-ionok alakiaban iut a kloroplasztokban a Iotoszintezissel valo Ielhasznalas helyere.
A CO2 bearamlasa Iügg a levegó CO2-tartalmatol. a legzónyilasok nyitottsagatol. a seit közötti ellenallasatol es
a Ielhasznalas merteketól is. Amikor egyeb Ieltetelek hianyaban a Ielvett CO2 nem hasznalodik Iel a
Iotoszintezisben. akkor a CO2 Ieltorlodasa miatt csökken a Ielvetel intenzitasa.
Kedvezótlen körülmenyek között. Iókent szarazsag hatasara. a levelekben abszcizinsav halmozodik Iel. ami
gatolia a legzónyilasok múködeset. es Iokozza a nagy CO2-koncentracio iranti erzekenyseget (35. abra).
Abszcizinsavas permetezessel eló is lehet idezni a legzónyilasok bezarodasat.
A növények CO2-anyagcseréje
77
35. ábra - A karalábélevél vízellátásának és fejlettségének hatása abszcizinsav (ABS-)
tartalmára (NOGA-LENZ 1985)
A zaroseitek ozmozisnyomasat beIolyasoliak azok cukorkemenyitó viszonyai. A legzónyilasok nyitodasa
K¹-ionok Ielhalmozasaval iar együtt.
A legzónyilasok nyugalmi allapotban teliesen zartak. nyitodasukhoz energia szükseges (36. abra). Fenyben.
kelló vizellatottsagban annal nyitottabbak a legzónyilasok egy bizonyos hatarig. minel erósebb a Ienysugarzas.
Ebben a tekintetben is lenyeges különbseg van az egyes zöldsegIaiok között. A legzónyilasok altalaban 140
W/m2 Ienyintenzitason veszitik el Ienytól Iüggó ellenallasukat a CO2 bearamlasaval szemben.
A növények CO2-anyagcseréje
78
36. ábra - A légzõnyílások muködése
A hómerseklet növelesekor a legresek gyorsabban nyilnak ki. mivel ilyenkor több energiaiuk van. Az illetó Iai
hóoptimumanal magasabb hómersekleten azonban mar nem nyilnak ki teliesen. A legzónyilasok nyitottsaga a
zaroseitek turgoratol Iüggóen is valtozik. A vizhianyban szenvedó zaroseitek turgora lecsökken. bezarodnak.
ami a CO2-Ielvetel megszúnesehez vezet.
A Iotoszintetizalo levelek menten lecsökken a levegó CO2-tartalma. aminek karos hatasa a legmozgas
növelesevel mersekelhetó. Termeszetes körülmenyek között a levegó atlagos aramlasi sebessege 60 m/h. ez a
növenyzet legtereben orankent 60 legcseret ielent.
A levegó termeszetes CO2-tartalmanak 0.10.2°-os koncentracioig valo növelesevel intenzivebb lesz a
Iotoszintezis. ami azonban Iügg a növenyIaitol es a környezeti Ieltetelektól. Az emlitettnel nagyobb ertekek
viszont mar karosak is lehetnek.
A levegó CO2-tartalmanak dusitasa különösen a talai nelküli termesztesben ielentós. ahol hianyzik a talai
termeszetes CO2-utanpotlasa. A CO2-tragyazas Iókent a teli es kora tavaszi idószakban hatasos. amikor meg
keveset kell szellóztetni a növenyhazakban.
Az optimalis CO2-koncentracio Iügg a Ienyviszonyoktol es a hómerseklettól. Minel közelebb allnak ezek az
optimalis ertekhez. annal több CO2-ot kepesek a növenyek Ielvenni. de alacsony hómersekleten es gyenge
Ienyben is hatasos lehet a CO2-tragyazas. mert a levegó es a seit közötti iaratok
CO2-koncentracio-különbsegenek növelese Iokozza a CO2-Ielvetelt mindaddig. amig az a Iotoszintezisben
A növények CO2-anyagcseréje
79
Ielhasznalasra is kerülhet.
Egyeb szempontbol is optimalis körülmenyek között 1 m2 levelIelület orankent 23 g CO2-ot kepes Ielvenni. A
io talaiok CO2-termelese atlagos körülmenyek között 25 g/m2 naponta. maximalis erteke pedig 1015 g lehet.
Ebból megallapithato. hogy zart termesztóletesitmenyekben nem lehet elegendó CO2 az optimalis mertekú
Iotoszintezishez. Iigyelembe veve azt is. hogy 1 m2 területen több negyzetmeter levelIelület is múködhet.
Termeszetes körülmenyek között 1 m3 levegóben 0.54 g CO2 talalhato. tehat a Iotoszintezis csucsidószakaban
45 m3/m2 levegó telies CO2-tartalmara lenne szükseg 1 m2 levelIelületre. Mivel azonban 1 m2 talai Ielett
kedvezó esetben kb. 5 m2 levelIelület helyezkedik el. 1 m2 talaiIelületre 2025 m3 levegó telies CO2-tartalmara
lenne szükseg. Ismeretes. hogy a levegó CO2-koncentracioianak csökkenese megneheziti Ielvetelet. ezert
orankent 5060 legcsere vagy CO2-adagolas elegitheti ki az igenyeket.
Szellóztetes nelkül a besugarzas maximumanak elerese utan kb. 1.5 oraval eri el a levegó CO2-koncentracioia
minimalis erteket.
A növenyek CO2-anyagcsereieben a CO2 Ielvetelen kivül CO2-leadas is törtenik. Amikor a CO2-Ielvetel van
tulsulyban. akkor a növeny gyarapodik. amikor pedig legzeskor a CO2-leadas nagyobb. mint a Ielvetel. akkor
csökken a növenyek szarazanyag-tömege.
A Iotoszintezis (P) es a legzes (R) különbözetet netto Iotoszintezisnek (Pn) nevezzük. A Iotoszintezis
intenzitasanak növekedese. illetve csökkenese soran adodik egy CO2-allapot. amikor P ÷ R. Ezt
CO2-kompenzacios pontnak hiviuk. Ez a kompenzacios pont kb. 0.005° CO2-tartalomnal következik be a
környezeti tenyezóktól Iüggóen.
A növenynek aktualis gyarapodasa nemcsak a pillanatnyi Ieltetelektól Iügg. hanem az elózmenyektól is. Vagyis
minel iobbak voltak az elózó idószak növekedesi. Ieilódesi Ieltetelei. annal nagyobb az aktualis
teliesitókepessege.
Optimalis körülmenyek között a zöldsegnövenyek a Ielvett CO2-nak kb. az egyharmadat hasznaliak Iel legzesre.
ami az anyagcsere kemiai energiaszüksegletet Iedezi. A környezeti Ieltetelek rosszabbodasa többszörösere is
növelheti ezt az aranyt. es az igy ellelegzett CO2 vesztesegkent ielentkezik.
Szaraz körülmenyek között a növenyek legzesi vesztesege a legresek zartsaga következteben kisebb lehet. mint
bóseges vizellataskor.
A gazcsere napi merlege egyenló a nappali netto CO2-Ielvetel es az eiszakai CO2-leadas különbözetevel. Ez
annal kedvezóbb. minel iobbak a Ieltetelek nappal a Iotoszintezishez. tovabba minel rövidebb es minel húvösebb
az eiszaka. Az eiszakai legzes intenzitasa linearisan valtozik a hómerseklettel mindaddig. amig azt nem
korlatozza az ellelegezhetó szerves anyag mennyisegenek csökkenese. A hómerseklet 10 oC-os növekedese
mintegy ketszeresere növeli a legzes intenzitasat.
Nem elónyös az eiszakai hómerseklet tulzott csökkentese sem. mert ilyenkor a levelekben nappal kepzódött
tapanyagok nem kepesek a növekedó reszekbe atvandorolni. ami mar gatolia a következó napi asszimilacio
merteket is.
Optimalis tartomanyon belül a Ieny intenzitasanak valtozasa nem a Iotoszintezis es a legzes aranyat modositia.
A környezeti Ieltetelek romlasakor azonban a Iotoszintezis nagyobb mertekben csökken. mint a legzes;
növekszik a legzesi veszteseg aranya.
A Iotoszintezissel letreiött termekeknek a növenyen belüli eloszlasa a tenyeszidó Iolyaman valtozik. A
reproduktiv szervek tömegenek növekedese csak azutan kezdódik meg. ha a vegetativ reszek tömege elert egy
kritikus erteket. Ez a kritikus tömeg Iaira es Iaitara iellemzó. Optimalis körülmenyek között egy növeny. illetve
növenyresz növekedesi rataia annal nagyobb. minel messzebb van vegleges meretenek eleresetól (37. abra).
A növények CO2-anyagcseréje
80
37. ábra - A paradicsom termésnövekedésének üteme
A CO2-asszimilacioval elóallitott cukrok közül legIontosabb a szacharoztartalom alakulasa. mert Ióleg ebben a
Iormaban törtenik a növenyen belül a cukrok szallitasa. A növenyreszek szacharoztartalmanak napi valtozasa
ertekes Ielvilagositassal szolgalhat a Iotoszintezis intenzitasara es hatekonysagara vonatkozoan. Peldaul a
paradicsomlevel szacharoztartalmat vizsgalva reggel 0.12. delben 0.72. este pedig 0.98°-ot talaltak a level
szarazanyagaban. ami azt is ielezte. hogy eiszaka nem volt eleg magas a hómerseklet az összes szacharoz
eltavozasahoz. A hideg eiszakakon Ielszaporodo szenhidratnak szerepe van pl. a kaposztaIelek korai
magszarkepzódeseben is. Az uborkalevelek Iotoszintezis-intenzitasanak es szenhidrattartalmanak valtozasat a
38. abra szemlelteti.
A növények CO2-anyagcseréje
81
38. ábra - A sugárzás intenzitásának hatása az uborka fotoszintézisére és levelének
szénhidráttartalmára
6.4.2. Az ásványi anyagok szerepe
A zöldsegIelek asvanyi taplalkozasa egyreszt a növenyek eletmúködese. masreszt mivel emberi Iogyasztasra
kerülnek az emberi szervezetre gyakorolt hatasuk tekinteteben ielentós. Azok az asvanyi tapelemek. amelyek
elósegitik a növenyek növekedeset. Ieilódeset es az ember eletmúködesehez szüksegesek. hasznosak. Masok
karosak lehetnek. mint pl. a nehezIemek. amelyek esetleg mergezest is okoznak. Ióleg nagyobb mennyisegben.
Az asvanyi anyagokat a növenyek a gvòkerùkòn at a talaibol vagy a tapoldatbol veszik Iel. de a leveleken. a
szarakon. sót a termeseken keresztül is Ielvehetók. A hüvelyesek a szimbiozisban eló bakteriumok es gombak
segitsegevel a levegó nitrogentartalmat is kepesek hasznositani.
Az egyes tapelemek nagyon különbözó aranyban vesznek reszt a zöldsegnövenyek Ielepiteseben.
eletIolyamataiban. A nagyobb mennyisegben Ielvetelre kerülóket makro-. a kisebb mennyisegben szüksegeseket
pedig mikrotapelemeknek vagy nyomelemeknek nevezzük.
A makrotápelemek közül a kalium (K). a kalcium (Ca) es a magnezium (Mg) Iemek. a nitrogen (N). a IoszIor
(P) es a ken (S) pedig nem Iemes elemek. A Iemek mint pozitiv ionok (K¹. Ca2¹. Mg2¹). a nem Iemes elemek
közül a nitrogen pozitiv (NH4¹) es negativ (NO3) ionkent egyarant. a ken (SO24¹) es a IoszIor (H2PO4-.
Az ásványi anyagok szerepe
82
illetve HPO24-) pedig negativ ionkent kerül Ielvetelre.
A mikrotápelemek közül pozitiv ionkent mozog a vas (Fe3¹ es Fe2¹). a mangan (Mn2¹ es Mn3¹). a cink
(Zn2¹). a rez (Cu2¹) es a nikkel (Ni2¹). negativ ionkent pedig a klor (Cl). a bor (BO33) es a molibden
(MoO24).
A növenyek gyökerei közvetlenül azokat a tapelemeket kepesek Ielvenni. amelyek oldott allapotban vannak. es
diIIuzioval vagy a talaioldat aramlasaval elerhetik a gyökerek Ielületet. maid athaladva a seitIalon. beiuthatunk a
seitek belseiebe.
A talaioldat mozgasa inkabb Iüggóleges iranyu. A kismertekú vizszintes talaioldalmozgas miatt a gyökerek
közvetlen közeleben leszegenyedhet a talai tapelemtartalma. Ezert Iontos. hogy a gyökerzet viszonylag nagy
tapanyagIelvevó Ielülettel. súrún halozza be a talait. ami nagymertekben Iügg a talai levegó- es
vizgazdalkodasatol es a gyökerzet szerves anyaggal valo ellatottsagatol is.
Annal nagyobb lehet a gyökerzet aktiv Ielvevó Ielülete. minel hosszabbak az egyes gyökerek. minel több a
múködó oldalgyökerek szama es minel több a tapanyagIelvetelre kepes gyökerszór. A Iiatal gyöker csucsatol a
gyökersüveget. a tenyeszókupot alkoto osztodo es a megnyulasi övet követóen helyezkedik el a gyökerszórös
zona. amely a Ielszivo övet kepezi. A gyökerszórök elettartama csak nehany nap. maid megIeleló körülmenyek
között. a gyöker csucsa Iele uiabbak kepzódnek. A gyökerek tapanyagIelvetelet mikorrhizak is iavithatiak. ami
azt ielenti. hogy egyes gombaIaiok Ionalai a gyöker külsó szöveteibe hatolva potolhatiak a gyökerszórök viz- es
tapanyagIelvetelet. amiert cserebe a gyökerektól szenhidratot kapnak.
A gyöker seitIalan akadalytalanul mehetnek at a tapionok. A beliebb levó seitmembranban elhelyezkedó zsirok
es Ieheriek mar szelektaliak az ionokat. A membrankapu múködese egy Iorgoaitohoz hasonlithato. amin
egyideiúleg lehetseges be- es kiiarat egyarant. Peldaul a gyöker a Ielvett NH3¹ helyett H3¹. az NO3 helyett
pedig HCO3 ionokat cserel. Az azonos mennyisegú kaliumot es natriumot tartalmazo oldatbol inkabb kaliumot
vesznek Iel a gyökerek. Igy a gyökerben a K-. a talaiban pedig a Na-koncentracio lesz nagyobb.
A tapanyagIelvetelhez szükseges energiat a levelból a szaron at a gyökerbe szallitott cukor ellegzesekor
Ielszabadulo energiabol Iedezi a növeny. amihez oxigen szükseges. Ezert is Iontos. hogy legyen elegendó
levegó a gyökerek közeleben.
A gyökerek tapanyagIelvetele es a talai viztartalmanak valtozasa következteben a talaioldat
tapelem-koncentracioia Iolyton valtozik. A valtozasban reszt vesznek a talai szilard alkotoreszein adszorbealt
ionok is. amelyek a talaioldat koncentracioianak csökkenesekor oldatba mehetnek. egy. az illetó talaira iellemzó
egyensulyi allapot körül ingadozva. Ebben szerepet iatszik a talai hómerseklete is. amelynek emelkedese növeli
a viz oldokepesseget es az ionok mozgekonysagat is.
A K-. Mg-. Ca-. Na-ionok szervetlen kötesból kerülhetnek a talaioldatba. az NO3- es az NH4-ionok pedig
szerves kötesból.
A IoszIor- es szentartalmu ionok. valamint az NH4¹ Iormaban levó nitrogen egy resze mindket Iaita kötesból
szarmazhat.
A szervetlen kötesból szarmazo ionok a talaikolloidokhoz kicserelhetóen kötött kationok es a vizben oldott
szabad ionok egyensulyi allapota körül ingadoznak. A szerves kötesból szarmazo ionok Ielszabadulasat. a
talaioldatba valo beiutasat a mikroorganizmusok lebonto tevekenysegenek intenzitasa szabia meg. ami Iügg
azok eletIelteteleitól (hó. viz. levegó stb.) is. A szerves kötesból szarmazo ionok egy resze szervetlen kötesbe
kerülhet a talaireszecskek Ielületen. igy a gyöker szamara ismet közvetlenül Iel nem vehetó Iormaba kerül.
A talaikolloidokon tulnyomoreszt kationok vannak adszorbealva. amelyek a gyöker altal leadasra kerüló
hidrogenionnal cserelódnek ki.
A talaj kémhatása a talairendszer múködeset es a növenyek tapanyagIorgalmat egyarant beIolyasolia. A
kemhatast a talai hidrogenion-koncentracioiat kiIeiezó pH-ertekkel hatarozzuk meg. ami annal kisebb
Az ásványi anyagok szerepe
83
szamertekú. minel több az oldatban a H¹. A talai tulzott hidrogenion-koncentracioia gatolia a
mikroorganizmusok tevekenyseget. csökkenti a talaikolloidok stabilitasat es pozitiv töltesú tapionok
megkötódeset. A tul nagy hidrogenion-koncentracio segiti a karos hatasu nehezIemionok beiutasat a
talaioldatba. A pozitiv töltesú tapionok ilyenkor bekövetkezó Iokozott oldodasa elósegiti azok kimosodasat.
A kis hidrogenion-koncentracio (nagy pH-ertek) elósegiti a nehezIemek megköteset. de ilyenkor egyuttal romlik
a növenyek Mn-. Fe-. Cu- es Zn-ellatasa is. Az egyes zöldsegIelek optimalis pH-tartomanya a 12. tablazatban
lathato.
Megnevezes pH Megnevezes pH
KarIiol 6.57.5Bab 5.87.0
Takarmanykaposzta 5.57.0Borso 6.07.0
Karalabe 5.57.0Lobab 6.08.0
Bimboskel 5.57.0Uborka 5.67.5
Vöröskaposzta 6.07.0Tök.
dinnye
5.67.5
Feies kaposzta 6.07.5Sargarepa 6.08.0
Kelkaposzta 6.07.5Petrezselyem6.08.0
Burgonya 5.07.0Torma 6.07.5
Paradicsom 5.07.0Retek 5.67.0
Paprika 5.07.0Rebarbara 5.57.0
Vöröshagyma 6.57.5Feketegyöker 6.07.5
Porehagyma 6.08.0Zeller 6.27.5
Spenot 5.57.0Feies
salata
5.67.5
Sparga 6.07.5Cekla 6.57.5
Mangold 6.08.0
12. táblázat - A zöldségfélék talajának optimális pH-tartománya
A növenyi nedvek pH-ia 4.04.5 között van.
A talajoldat sókoncentrációja is beIolyasolia a tapanyagIorgalmat. A sokoncentracio a talaioldat elektromos
Az ásványi anyagok szerepe
84
vezetókepessegevel is iellemezhetó (39. abra).
39. ábra - Egyes zöldségfélék sókárosodása a sókoncentrációtól függõen (GEISSLER
nyomán 1965)
A talai megengedhetó legnagyobb sotartalma kiIeiezhetó a talai szervesanyag-tartalmanak szazalekaban is. a
következó keplet szerint.
Az ásványi anyagok szerepe
85
ahol S ÷ a megengedhetó legnagyobb sotartalom (°).
B ÷ a talai szervesanyag-tartalma (°).
Ezen belül a megengedhetó legnagyobb NaCl-tartalom 2 B ¹ 15 mg/100 g talai.
KiIeiezhetó a sokoncentracio KCl/l egyenertekben is. amelynek megengedhetó Ielsó hatara 2 g.
A talai homerseklete hatassal van a talaiban levó tapanyagok mobilitasara. valamint a növenyek
tapanyagIelvevó kepessegere. 5 oC hómerseklet alatt szinte teliesen megszúnik a tapanyagIelvetel. A legtöbb
zöldsegIai tapanyagIelvetele 2530 oC-ig növekszik. Iókent a N es a K Ielvetele.
A levegó hómerseklete közvetett modon a növekedesi. Ieilódesi Iolyamatok intenzitasanak valtozasan
keresztül beIolyasolia a növenyek tapanyagIelvetelet. ugyanis megIeleló tapanyagellatas eseten a növenyek
tömeggyarapodasi üteme hat legnagyobb mertekben a tapanyagIelvetelre.
A talai nedvessegtartalma a tapanyagok oldodasat es a talaiban valo szallitasat beIolyasolia leginkabb. Minel
szarazabb a talai. annal nehezebben Iernek hozza a gyökerek a benne levó tapanyaghoz. A tul nedves talai
viszont levegó hianyaban gatolia a növenyek taplalkozasat. A rendelkezesre allo tapanyagot a gyökerek 6065
VK°-on kepesek legiobban hasznositani. A szelsóseges vizellatas hatasara csökken a növeny produktivitasa. de
a növenyben levó egyes tapelemek koncentracioia megnóhet ilyenkor is. Bóseges vizellataskor (80 VK° Ielett)
elóIordul. hogy az optimalis tapanyagszint 150200°-a sem karos. sót elónyös az ilyenkor kialakulo kedvezóbb
talaioldat-koncentracio következteben.
A talai viztartalmanak csökkenesekor növekszik a talaioldat koncentracioia. maid bizonyos hataron tul
megkezdódik egyes tapelemek. Iókent a P es a Ca kicsapodasa IoszIatok. illetve gipsz Iormaiaban.
A kiszaradaskor megnövekvó ionkoncentracio csökkenti a tapanyagIelvetelt. egyreszt a diIIuzio Ielteteleinek
romlasa. masreszt a talaioldat es a gyökerzet erintkezesi Ielületenek csökkenese miatt.
Az optimalis talaioldat-koncentracio Iügg a növenyek Ieilettsegi allapotatol. A Iiatal növenyek tapanyagIelveteli
intenzitasa kisebb. ezeknek a higabb talaioldat Ielel meg. Alacsony hómersekleten ugyancsak kisebb
talaioldat-koncentracio szükseges a kis intenzitasu Ielvetel miatt. Egyes tapelemek tulzott bósege gatolhatia
masok Ielvetelet. az esetleg tulzott koncentracioban ielen levó elemek karos hatasat viszont csökkenteni lehet
mas elemek koncentracioianak növelesevel.
A tapanyagok szallitasa a gyökerból a növeny Iöld Ieletti szerveibe egyreszt a transzspiracios arammal passziv
modon. masreszt pedig aktiv iontranszport utian törtenik. A viz allandoan aramolhat a talaibol a gyökerbe.
onnan a szarba. a levelbe es egyeb növenyreszekbe a vizszallito szöveteken keresztül. aminek sebessege
meghaladhatia az 50 m/h erteket is. de altalaban 50200 cm/h. A gyökerseitek altal szelektiven Ielvett tapelemek
a xylem vizaramaban haladhatnak a levelekbe es mas növenyreszekbe. A levelek kloroIilltartalmu seitieiben
vegbemegy a tapelemek asszimilacioia. A vizaramlast a transzspiracios aram haitia egy összeIüggó
csóhalozaton at IölIele. A gyökerek es mas növenyreszek cukorral valo ellatasa ezzel ellenkezó iranyba. a
hamszöveteken keresztül törtenik. Ennek atlagos sebessege 3070 cm/h.
Egyes tapelemek (pl. N. P. K) nagy mobilitasuak. többször is hasznosulhatnak a növenyben. Masok (pl. a Ca)
hamar beepülnek es nem hasznalhatok Iel többször. Igy pl. az elöregedó levelekból a K athelyezódik a Iiatalabb
reszekbe. a Ca pedig Ielszaporodik az idós levelekben. A mobil elemek elóbb az also levelekben hasznosulnak.
maid a Iiatalabbakban. tovabba a termesben es vegül a magban tölthetnek be szerepet. vagy a raktarozo
szervekbe iuthatnak. Ennek megIelelóen a mobil elemek hianya elóször az idós leveleken. a nem mozgekonyake
pedig a Iiatal leveleken túnik Iel.
Az ásványi anyagok szerepe
86
A tapanyagszallitas intenzitasa Iügg a transzspiracios aram eróssegetól. a talaioldat tapion-koncentracioiatol es a
növenyek tapanyag-Ielhasznalasatol is.
A talaioldat tapion-koncentracioiat pedig beIolyasolia a talaiban mobilizalhato tapanyagok mennyisege. a talai
tapanyag-szolgaltato kapacitasa.
A növeny növekedese es tapanyagIelvetele között szoros. de nem linearis összeIügges van. mint ahogy a növeny
növekedese. illetve termeshozama. valamint a növeny tapanyagtartalma között is. Ugyanis az optimalisnal
bósegesebb tapanyagellataskor a növenyek Iölöslegben is vesznek Iel tapanyagot. ami nem hasznosul. Ezt
nevezzük luxusellatasnak. ami pazarlast ielent. Azt a talaiban es a növenyben levó tapanyag-koncentraciot.
amely a maximalis termeshozamhoz elegendó. hatarkoncentracionak mondiuk (40. abra).
40. ábra - A növény tápanyagtartalmának hatása gyarapodására (SMITH nyomán
1962)
A növenyek altal Ielvett tapanyag mennyisege a talaioldat tapelem-koncentracioiaval nem linearisan növekszik.
hanem telitódesi ielleggörbe szerint.
A növenyek tapanyagIelvetele. tapanyagtartalma nem tükrözi pontosan a talai tapanyag-ellatottsagat. mert
különIele Iiziologiai tenyezók optimalis talai-tapanyagtartalom eseten is idezhetnek eló a növenyben
tapanyaghianyt. A Iöld Ieletti reszekben a tapanyagok eloszlasa Iügg az egyes növenyreszek
transzspiracio-intenzitasatol is. Elegtelen transzspiracio nagy relativ paratartalom miatt is okozhat elegtelen
tapanyagellatast.
Az ásványi anyagok szerepe
87
Mivel az ionok Ielvetele aktiv Iolyamat eredmenye. a transzspiracios aram masodlagos szerepet iatszik a
tapanyagszallitasban. A transzspiracios aram ionkoncentracioia a növenyek aktiv ionIelveteletól Iügg. A
xylemnedv elektromos potencialia negativabb. mint a talaioldate. A kettó közötti potencialkülönbseg kb. 50 mV.
A xylemnedv pH-erteke 56 körül alakul.
6.4.3. A tápeIemek szerepe a zöIdségnövényekben
Nitrogén. A talai asvanyi alkotoi nem tartalmaznak nitrogent. a levegónek viszont 78°-at alkotia ez az elem.
amit azonban nem kepesek közvetlenül Ielvenni a növenyek. csak olyan Iaiok hasznosithatiak. mint pl. a
hüvelyesek. amelyek szimbiozisban elnek a nitrogenmegkötó bakteriumokkal. A növenyek szamara a talaiban
levó szerves anyagok ielentenek nitrogenIorrast. melynek lebomlasakor karbamid (CO |NH2|2) szabadul Iel.
amiból a bakteriumok ammoniat (NH3) es szen-dioxidot (CO2) allitanak eló. ezek szensav (H2CO3) es
ammonium-hidroxid (NH4OH) keletkezese közben vizben oldodnak. Az ammonium-hidroxidban levó
ammoniumot (NH4¹) a nitriIikalo bakteriumok nitriten (NO2) keresztül nitratta (NO3) oxidaliak levegó
ielenleteben. Levegótlen talaiban Iorditott Iolyamat megy vegbe; az NO3 redukalodik NH4-ra. amit
denitriIikalasnak nevezünk. A növenyek gyökerei karbamidbol nem kepesek közvetlenül nitrogent Ielvenni. a
levelek viszont lombtragyakent iol tudiak hasznositani a Iotoszintezissel parhuzamosan Iolyo
aminosav-szintezisben. ahol NH2 csoport epül be. Egyebkent a gyökerek altal Ielvett NH4 es NO3 is a
növenyben NH2-va redukalva kerül Ielhasznalasra. A növenyben az NO3 Iorma szallitodik iol. a Ielvett NH4
ioreszt mar a gyökerben NO3-ta alakul. Ezert a növenyi nedvben Iókent nitratnitrogen talalhato.
Az ammonium a talaioldatban NH4-ionkent van ielen. amit a talai negativ töltesú kolloidiai a Ielületükön
megkötnek. Ezt Iókent az enyhen savanyu talait kedveló növenyek kepesek hasznositani. A
növenytaplalkozasban leghasznosabb Iorma a nitrat. mert a gyökerek könnyen Ielvehetik. es a növenyben
könnyen szallitodik. Hatranya. hogy nagy mobilitasa miatt gyorsan kimosodhat a talaibol.
A gümókepzó bakteriumok nem kedvelik az alacsony pH-t. igy a hüvelyesek nitrogenIelvetele ilyen
körülmenyek között gatolt. Alacsony pH-iu talaiban csökken a nitriIikacio is. Az NH4-tragyazas növeli a talai
hidrogenion-koncentracioiat. tehat csökkenti a pH-erteket. Az NO3 növeli a seit pH-erteket. A nitrogen könnyú
kimosodasa miatt gyakori. a növeny pillanatnyi igenyenek megIeleló mútragyazasra van szükseg. Ha a talaiba
kerüló szerves anyagban a C/N arany 20-nal nagyobb. pentozan hatas lep Iel. ami azt ielenti. hogy a növenyek
elól sok nitrogen kerül Ielhasznalasra a szerves anyagot lebonto mikroorganizmusok múködesehez.
A növenyek nitrogenigenye aranyos tömeggyarapodasukkal (41. abra). Fiatal korban veszelyesebb a
nitrogenhiany. mint kesóbb. amikor uirahasznositas utian az idósebb reszek kepesek azt potolni a növekvó
szervekben. A gyökerek gyenge Ienyellatottsagban es alacsony hómersekleten is kepesek a talaioldatbol nitratot
Ielvenni a transzspiracios vizarammal. megpedig annal többet. minel nagyobb a talaioldat NO3-koncentracioia.
Ilyenkor gyenge a Iotoszintezis. a nitrogen nem epül be szerves anyagokba. hanem NO3 Iormaiaban
Ielhalmozodik a vizszallito szervekben. mintegy keszenletben allva az asszimilacio megindulasahoz. ami
lecsökkenti az NO3-keszletet. Ebból adodik. hogy a Ienyszegeny vagy alacsony hómersekletú idószakot
követóen leszedett vegetativ iellegú zöldsegtermenyek NO3-tartalma nagy. ami karos az emberi szervezetre (42.
abra). Ezert aianlatosabb az ilyen termenyeket egy Iotoszintezisben intenziv napszak vegen betakaritani.
Különösen nagy lehet Ienyszegeny vagy hideg idószakban a haitatott növenyek NO3-tartalma.
A tápeIemek szerepe a
zöIdségnövényekben
88
41. ábra - A bab tápanyagfelvételének üteme
A tápeIemek szerepe a
zöIdségnövényekben
89
42. ábra - A fejes saláta NO3-tartalmának változása az év folyamán
Az ember szamara 5 mg NO3/testtömeg-kg a megengedhetó Ielsó hatar. Ennek tullepese Ióleg csecsemókre
veszelyes.
Mivel a talai asvanyi allapotu nitrogent nem kepes tarolni. a növenyek altal optimalisan Ielhasznalhato
mennyisegnel nagyobb adagu nitrogentragyazas nemcsak pazarlast ielent. hanem karos is az emberisegre.
reszben az elóbb emlitett taplalkozasi okok miatt. reszben azert. mert a talaibol a talaivizbe. Iolyo- es
allovizekbe lemosodo NO3 belekerül az ivovizbe. Ieldusitia a Iolyok. tavak. tengerek növenyvilagat. ezzel
csökkentve azok oxigentartalmat. A csökkenó oxigentartalom pedig rontia a vizben eló allatok eletIelteteleit.
sokszor pusztulasukat is elóidezve. A nitrogen lemosodasat elósegiti a tulzott mertekú öntözes is. 30 mm
csapadek valyogtalaion kb. 10 cm-rel. homokon pedig 2030 cm-rel mossa leiiebb a nitratot. Az ószi. teli es
tavaszi csapadek altal kimosott nitrogen mennyisege megközelitheti a 100 kg/ha erteket is.
Arra kell törekedni. hogy a talaiviz nitrattartalma ne haladia meg a 50 mg/l tömenyseget.
A nitratelmosodas ellen elsósorban a növenyek igenyenek megIeleló adagolassal vedekezhetünk. A tenyeszidó
utan talaiban marado nitrogen megköthetó zöldtragya-növenyekkel vagy nitrogenben szegeny szerves anyagok
talaiba dolgozasaval. A sekelyen gyökerezó zöldsegIelek utan melyen gyökerezóket termesztve szinten
csökkenthetó a nitrat lehatolasa. illetve iavithato a hasznositasa.
A tápeIemek szerepe a
zöIdségnövényekben
90
43. ábra - A zöldségfélék csoportosítása NO3-tartalmuk szerint
A tápeIemek szerepe a
zöIdségnövényekben
91
44. ábra - A zöldségfélék termésének nitrogénfelvétele
A zöldsegIelek nitrogenIelvetele es -hasznositasa Iaionkent es Iaitankent is elteró (44. abra). A Iaitak közötti
különbsegek arra utalnak. hogy celszerú Iaitakivalasztassal es nemesitessel is iavithato a nitrogengazdalkodas
hatekonysaga. es csökkenthetók a taplalkozasi es környezetszennyezesi karok.
A nitrogenhianv az elem nagy mobilitasa következteben elóször az idósebb leveleken mutatkozik. Ezek
sargulni kezdenek. merevek lesznek. gyakran vörös lesz a level szele. Ilyenkor a nitrogent keresó gyökerek
A tápeIemek szerepe a
zöIdségnövényekben
92
vekonyabbak es hosszabbak lesznek. Nitrogen hianyaban korai kenyszerviragzas es eres következhet be. gyakori
a szövetek Iasodasa is. A növenyben kloroIill- es Ieheriehiany lep Iel. csökken a seitosztodas. Iekezódik a
vegetativ növekedes. Azok az idósebb levelek. amelyekból a nitrogen a Iiatalabbakba epült at. gyakran
lehullanak.
Nitrogenfòlòsleg eseten a rendelkezesre allo szenhidrat tulnyomo resze a Ieheriekbe es a kloroIillba epül be. ami
csökkenti a növeny cukortartalmat es ezzel az izet is ronthatia. A seitIalak vekonyak lesznek. megnó a seitek
viztartalma es a seitnedv NO3-tartalma. Csökken a növenyek ellenallo kepessege a betegsegekkel. valamint a
szarazsaggal es a meleggel szemben. A tulzott nitrogenellatas hatasara a sötetzöld levelú növenyek buian
növekednek. viragzasuk megkesik vagy el is maradhat. A gyökerek növekedese csekely mertekú.
Foszfor. A talai IoszIortartalmanak mintegy Iele talalhato szerves kötesben. A szervetlen IoszIatok a kalcium-.
az aluminium- es a vasIoszIatok. A negativ töltesú IoszIationok (H2PO4 es HPO42) Ielületi kötódese a
talaihoz a pH-ertek csökkenesevel Iokozodik. tehat minel savanyubb a talai. annal nehezebben hozzaIerhetó a
talai IoszIortartalma a növenyek szamara. 5.3 pH alatt nehezen oldodo aluminium- es vasIoszIatok kepzódnek.
ami meszezessel iavithato 6-os. 7-es pH-ertek kialakitasaval. Meszben gazdag talaiokban viszont az ugyancsak
nehezen oldodo kalcium-IoszIatok csapodnak ki 7 pH Ielett. amelyeket a növeny nem kepes Ielvenni. A nehezen
oldhato IoszIatok Ielvehetóseget a mikroorganizmusok hidrogenion-termelese következteben iavitia a talai
szervesanyag-tartalmanak növelese. A növenyek gyökerszórei altal kibocsatott HCO3-ionok ugyancsak kepesek
a talaireszecskek Ielületen levó IoszIatot oldani.
Mivel a talaioldat altalaban keves IoszIatot tartalmaz. nagyon lenyeges. hogy a gyökerszórök minel nagyobb
Ielületen erintkezzenek a talaiial. A gyökerszórök hossza nem több 12 mm-nel. ezert a gyökerek csak a tólük
ilyen tavolsagban levó IoszIort erik el es vehetik Iel. Emiatt gyakori. hogy a talaivizsgalati eredmenyek bó
IoszIorkeszletet mutatnak ki. de a növenyben IoszIorhiany ielentkezik. A ielenlegi talaivizsgalati modszerek
nem kepesek húen tükrözni a gyöker közvetlen közeleben levó IoszIorellatottsagot. Az erótelies
gyökernövekedesnek lenyeges szerepe lehet a talai IoszIorkeszletenek hasznositasaban. Nedves talaion iavul a
IoszIor oldhatosaga es növekszik diIIuzios sebessege. ami iavitia a hozzaIerhetóseget. A talaioldat
IoszIatkoncentracioiat a szilard es az oldott IoszIatok közötti egyensuly hatarozza meg. A IoszIat
mozgekonysaga a talaiban csekely. ezert kicsi a kimosodas veszelye is. Semleges kemhatasu talaiokbol alig
mosodik ki a IoszIor.
A növeny eleteben a IoszIor a genetikai inIormaciot hordozo DNS egyik alapköve. tovabba lenyegi resze a
Iotoszintezis es a legzes energiaIorrasat kepezó ATP-nek. ami altal a növeny bioenergia-Iorgalmanak is alapiat
kepezi. Ezenkivül Iontos szerepet tölt be a seitmembranok es enzimek múködesen kivül a növeny szinte
valamennyi eletIolyamataban. Bóseges szenhidrattermeles csak io IoszIorellatottsag mellett lehetseges. FoszIor
hianyaban gyengül a Ieherieszintezis is.
A Ielvett IoszIor a növenyben mar könnyebben mozog. es Ióleg a növekedesben levó szervek Iele halad.
gyakran szerves molekulak Iormaiaban A növenyben levó IoszIor nagyobbik resze megis szervetlen IoszIatok
alakiaban talalhato. Savanyu közegben H2PO4. semleges közegben pedig HPO42- vagy PO43-ionok
Iormaiaban törtenik a Ielvetele. Ezek a Iormak könnyen mozognak a növekedesi pontok Iele.
Foszfor hianvaban az idósebb levelekben levó keszletek athelyezódnek a Iiatalabbakba. ezert hianytünetei
elóször az idósebb levelekben mutatkoznak. Hianyakor altalaban lelassul a növeny növekedese. a levelek elóbb
sötetzöldek. mereven Ielalloak lesznek. maid antocianos elszinezódes mutatkozik raituk. az idósebb levelek
vegül lehullanak. A IoszIorhianyos növenyek szara vekony. Tünetei gyakran hasonlitanak a
nitrogentuladagolasera. ugyanis IoszIor hianyaban relativ nitrogenbóseg alakul ki. Ennek oka a csökkenó
Ieherieszintezis miatt Ielszaporodo. nem Ieherie iellegú nitrogenvegyületekben reilik. FoszIor hianyaban kesik a
viragzas is.
Tuladagolasanak következmenyei rossz oldhatosaga es a talai nagy megkötókepessege miatt ritkan
ielentkeznek a növenyeken. Esetleg savanyu kemhatasu tózeges keverekeken vagy tapoldatokban Iordulhat eló.
A tápeIemek szerepe a
zöIdségnövényekben
93
45. ábra - A zöldségfélék termésének foszforfelvétele
Kálium. A kalium a talai asvanyi alkotoinak resze. es az agyagasvanyok Ielületein kötódik meg. Ezert annal
nagyobb a talai termeszetes kaliumtartalma. minel több agyagasvanyt tartalmaz. A kalium könnyen Iixalodik a
talaiban. es annal nagyobb mertekben. minel nagyobb a talai agyagtartalma. Felszabadulasat az alacsony pH.
tehat a talai savassaga segiti eló. Ezert a IoszIorhoz hasonloan kimosodasanak veszelye sokkal kisebb. mint a
nitrogene. A meszes talaiok gyakran ideznek eló kaliumhianyt. mivel a kalciumtartalom csökkenti a kalium
Ielvehetóseget. A kicserelhetó kalium mennyisege szervetlen talaiokon alig haladia meg az összes
kaliumtartalom 12°-at. Ennek is csak nehany szazaleka talalhato a talaioldatban.
A tápeIemek szerepe a
zöIdségnövényekben
94
A növenyek a kaliumot aktiv ioncsere kereteben veszik Iel K¹ Iormaiaban. a gyöker legzesekor Ielszabadulo H¹
leadasa elleneben. Minel nagyobb a talai kaliumkinalata es minel intenzivebb a gyöker múködese. annal
nagyobb mertekú lehet a Ielvetel. A talai io oxigenellatasa es a gyökerek nagy szenhidrattartalma elósegiti a
kalium Ielvetelet. ami a talaioldat koncentracioianak emelkedesevel egy telitódesi görbe szerint halad. A növeny
kaliumtartalmanak növekedese csökkenti a Ielvetel merteket. A csökkenó kaliumIelvetel Iokozza a kalcium
Ielvetelet. A kalium diIIuzioia a hómerseklet növekedesevel Iokozodik.
A növenyben a kaliumion mobilitasa nagy. alig epül be a szerves anyagokba. A növeny vizhaztartasanak egyik
Ió tenyezóie. A bóseges kaliumIelvetel növeli a seitek ozmotikus erteket. igy iavitia a vizIelvetelt es Iokozza a
vizmegtarto kepesseget. Fóleg az aktiv anyagcsereiú helyekre vandorol. ezert a Ió tömeggyarapodas ideien
szükseges belóle a legtöbb. Ezzel Iügg össze az is. hogy io Ienyellatottsag ideien növekszik a Ielvetele. es hogy
a io nitrogenellatottsag növeli a kaliumigenyt. Bósege serkenti a talaioldat szallitasat a xylembe. es igy növeli a
gyökernyomast. Mivel az optimalis Iotoszintezisnek es növekedesnek a io vizellatas a Ieltetele. a kalium szerepe
nagy a szenhidratkepzódesben es a tömeggyarapodasban egyarant. A sok tartalek tapanyagot Ielhalmozo
növenyek kaliumigenye nagy. Több mint 60 enzim múködeset aktivalia. es növeli a biologiai membranok
szallitokepesseget. Hatassal van az ATP-szintezisre is. ami a Iotoszintezis es a legzes Iolyamataiban ielentós.
A kalium csökkenti a Iagyveszelyt a seitnedv nagyobb koncentracioia következteben beallo
Iagyaspontcsökkenes reven.
Kaliumhianvra a növeny lankadassal. maid az idósebb levelek szelenek sargulasaval reagal. Kesóbb a levelek
hirtelen szaradni kezdenek. A levelszelek gyakran beIele sodrodnak. A kaliumhianyos növenyek levele kicsi.
Bóseges nitrogenellatasakor Iokozottabban ielentkezhet a kalium hianya.
A tulzott kaliumadagolas megnövelheti a talai sokoncentracioiat. Ez elóbb a gyökerek. maid az egesz növeny
lankadasat. szaradasat idezi eló. A ielenseg inkabb csak kolloidokat kis mennyisegben tartalmazo közegben
Iordul eló. ahol nem kötódik meg a kalium.
A tápeIemek szerepe a
zöIdségnövényekben
95
46. ábra - A zöldségfélék termésének K2O-felvétele
Kalcium. A kalcium nehezen oldhato alakban Iordul eló a talaiban. Oldhatosaga a pH csökkenesevel Iokozodik.
Elsósorban a talai CO2-tartalma segiti eló viz ielenleteben a talai CaCO3 tartalmanak oldodasat. A kalcium
segitsegevel alakul ki a talai tartosan morzsas szerkezete. Leköti a Iölösleges savat. ielenlete nelkülözhetetlen a
io minósegú humusz kialakulasahoz. Szensav ielenleteben puIIerolo hatasu. Minel kötöttebb a talai. annal több
kalciumot igenyel a io szerkezet kialakitasahoz. Savanyu talaiok optimalis pH-erteket helyes kalciumadagolassal
lehet beallitani. A kalcium diIIuzioia a hómerseklet növekedesevel csökken.
A tápeIemek szerepe a
zöIdségnövényekben
96
A növeny szamara a kolloidok Ielületen adszorbealt es a talaiban levó Ca2¹ hozzaIerhetó közvetlen ioncsere
utian. H¹ leadasaval. A növenyben csekely a mobilitasa. Iókent csak a transzspiracios aramlassal mozog.
UiraIelhasznalasa elhanyagolhato mertekú. A növeny Ióleg savak közömbösitesere hasznalia. A növeny idósebb
leveleiben halmozodik Iel. ahonnan mar nem helyezódik at. A kalium antagonistaiakent szerepet iatszik a
növeny vizgazdalkodasaban. Tulzott mennyisege a növenyben gatolia a növekedest. es csökkenti a seitmembran
atbocsatokepesseget.
Kalcium hianvaban Iiatal leveleken klorozis eszlelhetó. az idósebbek pedig sötetzöldde valnak. Hianya alacsony
pH-val tarsulva Al3¹-mergezest idezhet eló.
Tulzott bosege IoszIor-. vas-. bor-. kalium- es magneziumhianyt okozhat. es azok tüneteit mutatia.
Magnézium. A talaiok magneziumtartalma ielentósen Iügg kolloidtartalmuktol es a pH-tol. Szerves anyagban
es agyagkolloidokban szegeny homokban alig van magnezium. A savanyu talaiokban is keves talalhato. A talai
magneziumtartalmanak csak egy kis resze hozzaIerhetó a növeny szamara. A gyöker Iókent a szorpcios
komplexekben es a talaioldatban levó magneziumokat kepes Ielvenni. Ezek könnyen mozognak a talaiban. igy
gyakran ki is mosodhatnak. Az elegtelen magneziumellatas gatolia a IoszIor Ielvetelet is. A bóseges
kaliumellatas növeli a magneziumigenyt. A magnezium. mint a kloroIill alkotoresze. nelkülözhetetlen a
Iotoszintezishez. Alacsony pH-nal a hidrogen-. magas pH-nal pedig a kalciumionok gatoliak Ielvetelet.
DiIIuzios sebessege alig Iügg a hómerseklettól. A növenyben Iókent a transzspiracios arammal mozog. de
elegtelen ellatas eseten mobilizalodni is kepes.
A magnezium hianva Iókent savanyu homoktalaiokon gyakori. amit az idósebb levelekben az erek között egyre
növekvó vilagosodo. kesóbb elhalo Ioltok ieleznek. A magneziumhianyos növenyen a lankadas tünetei is
mutatkoznak. Homokon a nagy kationkoncentracio es az alacsony pH Iokozhatiak a magneziumhianyt.
Bósege elsósorban szikes es laptalaiokon Iordul eló a talai nagy holtviztartalmaval együtt. ami gyors kiszaradast
okozhat.
A mikroelemek szerepe az egyes zöldsegIelekben elteró (13. tablazat).
ZöldsegIaiok B Cu MnMoZn
KarIiol A B B A C
Takarmanykaposzta A B B B C
Karalabe A C C B C
Feies kaposzta A B B B C
Bimboskel A B B B C
Zöldbab C C A B A
Zöldborso C C A B C
Uborka C B A C C
Feies salata B A A A C
A tápeIemek szerepe a
zöIdségnövényekben
97
Spenot B A A A C
Paradicsom B B B B B
Zeller A B B C C
Sargarepa B A B C C
Petrezselyem C B C C C
Cekla A A A B B
Retek B B A B B
Hagyma C A A C B
13. táblázat - A zöldségfajok mikroelem-igényessége
A ÷ nagyon igenyes
B ÷ közepesen igenyes
C ÷ nem igenyes
Vas. Asvanyi talaiokban oxid vagy hidroxid Iormaiaban talalhato. A talai sarga. barna vagy vörös szine ielzi
ielenletet. Oldhatosaga. igy a növeny szamara valo hozzaIerhetósege erósen Iügg a talai pH-iatol; a nagy
pH-ertek vashianyt idezhet eló a vas kicsapodasa miatt. Az alacsony pH-iu tózegtalaiokban alig talalhato. A vas
nelkülözhetetlen katalizatora a kloroIillkepzódesnek. Jelentós szerepet tölt be a Iotoszintezis es a legzes
elektronszallitasaban.
A növenyek Iókent Fe3¹ es kelat Iormaban. ritkan Fe2¹-ionkent veszik Iel. Mobilitasa a növenyben csekely.
hianva ezert elóször a Iiatal leveleken mutatkozik. amelyek sargulva vagy teliesen kiIeheredve mutatiak a
vasklorozis ielenseget. Asvanyi talaiokon ritkabban lep Iel. mint a tózeges keverekekben vagy a tapoldatos
termesztesben.
A vaskelattartalmu szerekkel vegzett lombtragyazas hatasara hamar kizöldülnek a levelek. de a vas kis
mobilitasa miatt csak azok. amelyeket ert a permet.
Mangán. A mangan. akarcsak a vas. Iókent ket- vagy haromertekú kation Iormaiaban (Mn2¹. Mn3¹) mozog. de
talalkozni lehet az Mn4¹ alakkal is. A talaiban barna mangan-oxid-reszecskek. a talaioldatban manganionok
talalhatok. A talaiban az agyagkolloidok Ielületen adszorbealva is elóIordul. A talai-mikroorganizmusok
testeben megkötött mangan akkor szabadul Iel. amikor azok talaiIertótleniteskor elpusztulnak. ilyenkor Ieldusul
a talai hozzaIerhetó mangantartalma. A pH-növekedesekor csökken a Ielvehetósege. Antagonistai a Ca2¹-.
Fe2¹-ionok.
A növenyben a hormonok es az enzimek termelesenek Iontos tenyezóie. es beIolyasolia a kloroplasztokban
vegbemenó vizbontast.
Hianvaban az idósebb levelek vilagosabb szinúek lesznek. zöld Ioltokkal az erek menten. Sulyos esetben a Iiatal
haitasok szaradasat idezheti eló. Hianya Ióleg tózegben es humuszban gazdag talaion mutatkozik.
A tápeIemek szerepe a
zöIdségnövényekben
98
Tulzott bosege Iókent a Iakerget tartalmazo talaikeverekben gyakori. aminek karos hatasa a pH növelesevel es
bóseges vasellatassal csökkenthetó.
Bór. Mallas utian könnyen hozzaIerhetóve valik. es ki is mosodhat a talaibol. A talai nagy mesztartalma
megkötheti a bort. es igy hianyt idezhet eló. A növenyek BO43-ionokat vesznek Iel. amelyek mobilitasa a
növenyben kicsi.
Hianva akadalyozza a seitIalak kepzódeset. a cukorszallitast es a pollentömló növekedeset. Fókent a cekla. a
zeller es a karIiol erzekeny a hianyara. A hianytünet növekedesi pontokban ielentkezik. szivrothadas vagy
szaradas a következmenye. Hianyat Iokozza a bóseges nitrogenellatas.
Bosege kaliumhianykent hat. annak tüneteivel.
Molibdén. Annal erósebben kötódik a talaireszecskek Ielületen. minel alacsonyabb a pH; hianya ezert
meszezessel is enyhithetó. A növenyek molibdenat anionokat vesznek Iel. amelyek Iókent a nitratredukcioban
iatszanak szerepet. A bakteriumok nitrogenmegkötó tevekenysegehez is szükseges.
Hianva gatolia a NO3-redukciot. ezert a nitrat Ielszaporodasat is elóidezheti. A zöldsegnövenyek közül
elsósorban a karIiol. a bimboskel. a Ieies salata es a paradicsom szenvedhet molibdenyhianyt. Felvetelet a
szulIationok konkurenciaia is gatolhatia. Jelentós a kaposztaIelek molibdenIelvetele.
Réz. Fóleg tózeges es humuszban gazdag talaiban hianyozhat a szerves anyagokba epült rez. Felvetele Cu2¹
alakban törtenik. Mobilitasa a növenyben kicsi. Fókent enzimek. Ieheriek es a C-vitamin kepzódesehez
szükseges.
Hianva magas pH eseten a növekedó reszek lankadasaban. elhalasaban mutatkozik.
Bosege tapoldatos termesztesben gyakori. ahol rezcsöveket es rezedenyeket alkalmaznak.
Cink. Felvetele Zn2¹ Iormaban törtenik. Enzimek es hormonok aktivalasaban nelkülözhetetlen. Hianya ritkan
lep Iel. ugyanis a termesztesben hasznalt Iemtargyakrol elegendó oldodik a talaiba. sót gyakran Iölöslegbe is
kerül. Ióleg növenyhazak vapacsatornaia alatt. ahova a levegó szen-dioxidiaban oldva a csepegó vizzel iut.
Hianva klorotikus Ioltok kepeben mutatkozik. gyakran törpenövekedest idez eló. A IoszIor tuladagolasa is
kivalthat cinkhianyt. amire a bab. a burgonya es a paradicsom különösen erzekeny.
A kobalt ielenlete Iontos Ieltetele a nitrogengyúitó bakteriumok múködesenek.
A króm szerepe a növenyek oxigenhaztartasaban ielentós. Az alumínium savas pH eseten Iölöslegbe kerülve
toxikus hatasu lehet. A bróm Iölöslege Ióleg metil-bromidos talaiIertótlenites utan okozhat kart.
A Iemes elemek közül a kobalt. az aluminium es a vanadium. a nem Iemesek közül pedig a iod. a brom es a
Iluor mint az emberi taplalkozas Iontos elemei is szerepet iatszanak a zöldsegnövenyekben.
A nehezIemek az olom. a kadmium. a berillium. a nikkel. a tallium es a higany a növenyekre mergezó
anyagok. a talaiban nem kivanatosak.
6.4.4. A zöIdségnövények ásványitápanyag-igénye
A zöldsegnövenyek tapanyagigenyenek megallapitasahoz Ió kiindulasi alap. hogy milyen tapelemeket milyen
mennyisegben vesznek Iel. miból mennyi talalhato a növenyreszekben azok maximalis növekedese. Ieilódese.
illetve termeshozama eseten. Az egyes zöldsegIelek telies zöldtömegevel. illetve termesevel a talaibol kivont
tapanyagok mennyisege elegendó Ielvehetó tapanyag ielenleteben legnagyobb mertekben a termeshozamtol
Iügg. de ielentós modosito szerepe lehet a talai tapanyag-ellatottsaganak is. A luxusellatottsagu talaiokon
A zöIdségnövények
ásványitápanyag-igénye
99
megnövekszik a növenyreszek tapelemszintie. BeIolyasolo szerepe van a talai vizellatottsaganak es egyeb
tulaidonsagainak is. A zöldsegnövenyek tapanyagszintiere vonatkozo irodalmi adatok altalaban nagyobb
szamertekúek a szüksegesnel. mert a kiserleteket többnyire bóseges tapanyagellatassal Iolytatiak. Jelentós a
talaiban visszamarado növenyreszek es az elszallitasra kerüló növenyreszek tapanyagtartalmanak elkülönitese.
A növenyek zavartalan tapanyagellatasahoz a telies biomassza kepzódesehez szükseges tapelemeket
rendelkezesre kell bocsatani. ami Ióleg tapanyagban szegeny talaion ielent Iontos Ieladatot. Tapanyaggal iol
ellatott talaion a betakaritott termessel elszallitott tapanyag potlasa a Ieladat.
Az egyes zöldsegIaiok telies zöldtömegeból taplalkozasra Ielhasznalt reszarany igen elteró. Pl. 100°-nak veve a
Ielhasznalt növenyresz tömeget. a Ieies salata 20. a karalabe 30. a karIiol 50. a kelkaposzta 60. a Ieies kaposzta
5°-a maradhat vissza a talaion.
Az egyes növenyreszek tapanyagIelvetele is nagymertekben különbözik (14. tablazat). A tablazat alapian az
egyes tapelemek egymashoz viszonyitott aranya is összehasonlithato. A legnagyobb mennyisegben a N-t es a
K-ot veszi Iel a növeny. amelyekból atlagosan 23 g epül be 1 kg biomasszaba. A leszedett termesben ez az
arany az 50 g/kg szamerteket is meghaladhatia. pl. a sparga kaliumtartalmaban. Ezeket követi a Ca reszesedesi
aranya. a telies biomasszara vonatkoztatva 13 g/kg ertekkel. A P es a Mg reszesedese a zöld biomasszaban
0.20.5 g/kg körül alakul. vagyis durvan egy nagysagrenddel kisebb. mint az elózó harom tapelem reszaranya.
Megnevezes Level Szar Termes Gyöker
U P U P U P U P
Friss
tömeg
10.612.38.6 12.580.374.30.5 0.9
N 23.027.012.421.063.951.10.7 0.9
K 19.117.516.621.063.960.90.4 0.6
P 19.018.210.927.969.453.00.7 0.9
Ca 77.676.67.4 18.914.73.1 0.3 1.4
Mg 49.844.211.331.738.323.40.6 0.7
14. táblázat - A tápelemek megoszlása az uborka (U) és a paradicsom (P) növényrészei
között (º)
Megallapithato az is. hogy az egyes zöldsegIaiok 1 kg teies zöldtömegük elóallitasahoz az egyes tapelemekból
egymastol nem nagyon elteró mennyisegeket vesznek Iel. A talaibol kivont mennyiseg linearisan valtozik az
elóallitott zöldtömeggel (47. abra).
A zöIdségnövények
ásványitápanyag-igénye
100
47. ábra - Tápanyagfelvétel a zöldtömeg függvényében
A tapanyagigenyben sokkal nagyobb különbsegek mutatkoznak. ha azt területegysegre vagy a Ielhasznalasra
kerüló termesre vonatkoztatiuk. Ennek oka egyreszt az. hogy igen különbözóek a termesatlagok. masreszt. hogy
elteró növenyreszeket hasznalunk Iel es ezeknek ielentósen elter a tapelemtartalmuk. Pl. 1 kg uborkatermesben
12 g. a zöldborsoban pedig kb. 15 g nitrogen talalhato. Hasonlo arany mutatkozik a ket zöldsegIai
kaliumIelhasznalasaban is.
Ugyancsak nagy különbsegek mutatkoznak az egyes zöldsegIaiok termeshozamaban is. amit a termesztesi mod
is tovabb modosithat. A sparga vagy a zöldborso termeshozama pl. kevesebb mint 1 kg/m2. az uborkahaitasban
viszont több mint 30 kg/m2 erhetó el.
A zöIdségnövények
ásványitápanyag-igénye
101
Nagymertekben különbözik az egyes zöldsegIaiok gyökerzete altal behalozott talaitömeg is. ami a tapanyagok
hozzaIerhetóseget beIolyasolia.
A tapanyagok mennyisegen es aranyan kivül elteró azok Ielvetelenek üteme is. attol Iüggóen. hogy milyen
hosszu a tenyeszidó es milyenek a környezeti Ieltetelek.
A növenyek tapanyag-ellatottsagat a tenyeszidó Iolyaman a levelek tapelemtartalmaval lehet iellemezni (15.
tablazat). Figyelembe kell venni azonban azt is. hogy a növenyek tapanyagIelvetelet. igy a levelek
tapelemtartalmat is a talai tapanyagtartalman kivül azok Ielvehetósege is beIolyasolia.
TapelemUborkaSargarepa ParadicsomFeies
salata
Hagyma
N 3.04.03.04.0 2.03.0 3.04.0 2.03.0
P 0.40.70.30.4 0.20.6 0.40.6 0.30.4
K 2.55.42.03.0 2.54.9 1.52.5 2.02.6
Mg 0.61.3 0.60.9 0.50.7
15. táblázat - A levelek kielégítõ tápelemtartalma (a szárazanyag százalékában)
A zöIdségnövények
ásványitápanyag-igénye
102
7. fejezet - A zöIdségféIék taIajigénye
Regota ismert. hogy a zöldsegIelek a talaiok Iizikai es kemiai tulaidonsagaival szemben nagyobb igenyt
tamasztanak. mint pl. a mezógazdasagi növenyek. Ezt a termesztesi gyakorlatban igen sokszor hasznalt
megallapitast a köznyelv leröviditette. es csak ugy emliti. hogy a zöldsegIelek a talai irant igenyes növenyek. A
nagyon altalanosnak túnó Iogalmat nehez pontosan körülirni vagy szamokban meghatarozni. es helytelen a
mezógazdasagi növenyekkel szembeallitani a következók miatt.
A zöldsegIelek genetikailag nem alkotnak egyseges csoportot. ebból bizonyos mertekig az is következik. hogy a
környezeti ezen belül a talaiial szemben tamasztott igenyük elteró.
A gazdasagi ertelemben vett termes botanikailag lehet level. szar. levelnyel. bogyo. gyöker. viragkezdemeny
stb.. amelyek kedvezó Ieilódesehez elteró környezeti (talai-) viszonyok szüksegesek (pl. a gyökerzöldsegIelek
termesztesehez mely retegú. homogen talai a io. a levelzöldsegIelek szamara pedig sekelyebb. esetleg heterogen.
köves talai is megIelel).
A termesztes modia es körülmenyei is modosithatiak a talaiigenyt. Haitatasban elónyösebbek a gyorsan
melegedó talaiok. a kesei szabadIöldi termesztesben viszont ennek nincs gyakorlati ielentósege. Tovabbi peldat
emlitve öntözetlen körülmenyek között a vizet iobban megtarto talaiok a iok. ugyanennek öntözessel ha nem is
lenyegtelen tulaidonsag kisebb a ielentósege.
Esetenkent a termesztesi cel is valtoztathatia a talaiigenyt. illetve a talaiok megvalasztasat (pl. a Iriss
Iogyasztasra kerüló sargarepa iol nevelhetó szerves anyagban gazdag. szerves tragyaval bósegesen ellatott
talaiban. de tarolasra az ilyen repa mar kevesbe alkalmas. szövetallomanya laza. gyorsabban romlik; hasonlo
peldat lehetne emliteni a hagymaval kapcsolatban. es a paradicsomon is kimutathato. hogy a talai szerkezeti
tulaidonsagai hatassal vannak a bogyo beltartalmi ertekeire).
Bizonyos ertelemben a piaci es a gazdasagi Ieltetelek is beIolyasoliak a talaiok megvalasztasat. Alacsony piaci
arak eseten csak ott szabad termeszteni. ahol kis raIorditassal is kedvezó termeseredmenyek erhetók el. kedvezó
arak mellett erdemes a gyengebb minósegú talaiok iavitasara nagyobb összeget Iorditani. bizonyos Iaiok
termesztesere alkalmassa tenni.
Nem helytallo az a megallapitas. hogy a zöldsegnövenyek minden esetben iobb minósegú talaiokat igenyelnek.
A termesztett Iaiok egy resze bizonyos esetekben szantoIöldi. bizonyos esetekben kerteszeti növenyeknek
szamit (pl. borso. bab). tehat a talaiok iranti igenyük azonos.
Az elmondottakbol adodik. hogy ha valamennyi zöldsegIai szamara akariuk meghatarozni a talaiigenyt. az
nagyon altalanos lesz. az egy-egy zöldsegIelere vonatkozo meghatarozas pedig nem helytallo a többire.
A zöldsegIelek termesztesere a szerves anyagban gazdag. közepkötött (homokos valyog. valyogos homok).
megközelitóen semleges kemhatasu. gyorsan melegedó. io vizmegtarto kepessegú. cserepesedesre nem
hailamos. csekely sotartalmu. tapanyagokban gazdag. karos. mergezó anyagokat nem tartalmazo talaiok a
legiobbak. Az ettól elteró talaiok altalaban kisebb-nagyobb mertekú termescsökkenest vagy minósegromlast
ideznek eló.
Altalaban elmondhato. hogy a zöldsegIelek a talaiok minósegevel szemben igenyesek. de vannak Iaiok. amelyek
az ettól elteró. pl. valamivel gyengebb szerkezetú talaion is elIogadhatoan io termest kepesek adni. Ezeket a talai
irant kevesbe igenyes zöldsegIaioknak nevezzük. A talai minósegenek. szerkezetenek. romlasara szamottevó
minósegromlassal vagy termescsökkenessel reagalo zöldsegIeleket a talaiok irant nagyon igenyes
zöldsegIaioknak nevezzük.
A kerteszeti kulturak termeszteseben meg napiainkban is igen nagy ielentóseget tulaidonitanak a
humusztartalomnak. ennek alapian itelik ionak vagy rossznak a talait.
103
Okai a következók:
A szerves anyagok megkötik a tapanyagokat. esózesek utan nem engedik azokat kimosodni a gyökerzonabol.
viszont a növenyek szamara könnyen Ielvehetók maradnak.
Megórzik a talai nedvessegtartalmat.
Megakadalyozzak a talaiok összetömódeset. elósegitik a kedvezó levegó-nedvesseg arany kialakulasat.
amelyben a gyökerek a viz oldasa következteben könnyen hozzaIernek a tapanyagokhoz es a levegó hianyabol
es a tulöntözesból adodo Iulladas veszelye sem all Ient.
Maguk a szerves anyagok bomlasuk soran tapanyagokhoz iuttatiak a növenyeket.
EnergiaIorrasul szolgalnak a mikroorganizmusok szamara. A bakteriumtevekenyseg következteben olyan
anyagok termelódnek. amelyek a talaiszemcseket nagyobb aggregatumokka ragasztiak össze. iavitva vele a talai
szerkezetet.
Növelik a talaiok puIIerkepesseget. megkötik a növenyekre nezve veszelyes anyagokat es vegyületeket.
Csökkentik az erozios es deIlacios karokat.
Elósegitik a talaiok gyorsabb Iölmelegedeset.
A talaiok szervesanyag-tartalmanak növelese csak bizonyos hatarok között lehetseges. a szervesanyag-tartalom
adott talaitipusra. klimatikus viszonyokra iellemzó. A humusz bomlasat elósegiti a meleg es a nagy szarazsag.
Ezert pl. a homoktalaiokon rendszeres istallotragyazassal sem lehet ielentós humusztartalom-növekedest elerni.
Humuszban gazdag talaion celszerú haitatni. palantat nevelni. valamint a burgonyaIeleket. a kaposztaIeleket. a
kabakosokat termeszteni. Helyes az a törekves a gyakorlatban. hogy a többi növeny is humuszban minel
gazdagabb területre kerüliön. de ezek termesnövekedese a nagy humusztartalmu talaion a
humuszszegenyekhez kepest kisebb. mint pl. a paprikae. az uborkae vagy a karIiole.
A kémhatás (pH-igeny) tekinteteben nincsenek olyan szelsóseges esetek. mint a disznövenyeknel. Valamennyi
zöldsegIai a megközelitóen semleges talaiokon Ieilódik a legiobban. A 7 pH-ertektól lehet kisebb mertekú
elteres. igy pl. a burgonya. a cikoria. az endivia. a soska. a rebarbara. a Ieies salata az enyhen savanyu talaiokon
is iol Ieilódik. a cekla. a spenot. a mangold. a sparga. a vöröshagyma. az ui-zelandi spenot. a zeller. a pasztinak
szamara a kisse lugosabb talaiok a kedvezóek.
A zöldsegIelek mészigényét az 12°-os kalcium-karbonat-tartalom Iedezi. 5° Ieletti mesztartalom eseten
nehany Iaion taplalkozasi zavar (pl. vashiany) ielentkezhet.
A talaiok nagy sótartalma Ióleg a haitatasban. az üveghazi termesztesben okoz gondot. ritkan a szabadIöldi
zöldsegkulturak eseteben is tapasztalhato. Valamennyi zöldsegIai soerzekeny. a tulzott sotartalom (szikesedes)
minósegromlast (pl. paprika- es paradicsom-csucsrothadast) vagy termeskiesest. esetleg a növeny pusztulasat
okozza. Idealis zöldsegtermó talainak az mondhato. amelynek csekely a sotartalma. Termeszetesen a nagy
tapanyagtartalom (nitrogen. kalium) kizaria a nagyon csekely sotartalmat. A sora különösen erzekeny a Ieies
salata. a Ieher termesú paprika es a palantak. Viszonylag iol túri a sot a karalabe. a kelbimbo. az uborka. a tök. a
dinnye. A talaiok sotartalmanak megitelesekor Iigyelembe veszik a humusztartalmat. Ha nagyobb a
humusztartalom. nagyobb sotartalmat viselnek el a növenyek karosodas nelkül (16. tablazat).
SotartalomMinósites
0.05°
alatt
a zöldsegIelek termeszteset nem
beIolyasolia
104
0.050.22°nehany soerzekeny zöldsegIele
termeszteset megneheziti
0.220.31°csak viszonylag .sotúró¨ Iaiok
termesztese iavasolhato
0.31°
Ielett
zöldsegIelek termesztesere alkalmatlan
terület
16. táblázat - A talajok sótartalmának megítélése 3º-os szervesanyag-tartalom esetében
1981-tól miniszteri rendelet iria eló a zöldsegtermeló talaiok tápanyag-ellátottságának meghatarozasara
szolgalo talaivizsgalati modszereket es a mintavetelt. A korabbi kutatasi eredmenyek alapian egyseges iavaslat
keszült a szantoIöldi talai tipusatol es tapanyag-ellatottsagatol Iüggóen a tapanyag-utanpotlasra.
A zöldsegtermó talaiok csoportositasat es a tapanyag-utanpotlas modszeret a Termesztestechnikai munkak c.
Ieiezet tartalmazza.
A hajtatásban a talaiok termekenysegevel szemben nagyobb követelmenyeket tamasztanak. mint a szabadIöldi
zöldsegtermesztesben. Bizonyos talaitulaidonsagok elóterbe kerülnek. nagyobb ielentóseget kapnak. masok
szerepe pedig csökken vagy teliesen hatterbe szorul. A nagy termelesi ertek több olyan talaiiavito eliarast tesz
lehetóve. amelyik a szabadIöldi viszonyok között gazdasagtalan. A talaiok elteró megitelesenek több környezeti
es gazdasagi oka van. közülük a legIontosabbak a következók:
a talait egesz even at Iolyamatosan hasznositiak;
mas hómersekleti viszonyok hatnak a talaieletre es a tapanyagok oldasara;
elteróek a csapadekviszonyok. elvileg tapanyag-kimosodas nincs;
a kedvezóbb klimatikus tenyezók magasabb tapanyagszint kialakitasat indokoliak;
döntó a koraisag. igy a talai hómersekleti viszonyai is Iontos szerephez iutnak;
gazdasagi okokbol adodoan tagabb lehetóseg nyilik a talaiok termekenysegenek a növelesere.
A talaiok gyors Iölmelegedeset Ióleg ket talaitulaidonsag hatarozza meg: a kötöttseg es a humusztartalom. A
lazabb iellegú homoktalaiok ugyan gyorsan Ielmelegszenek. de egyeb szempontbol (vizmegtarto kepesseg.
humusztartalom stb.) kevesbe elónyösek. Ennek ellenere több Iolias körzet homokon vagy valyogos homokon
alakult ki. A kötött. nehez talaiok rossz szerkezetük. lassu Ielmelegedesük miatt kevesbe alkalmasak haitatasra.
A meg haitatasra alkalmas talaiok legIontosabb Iizikai tulaidonsagai a következók:
leiszapolhato
resz
·
60.
Arany-Iele
kötöttseg
·
45.
Hy ·
3.5.
105
5 oras vizemeles 250
·.
talaiellenallas
(kg/dm3)
·
40.
A talaiok Iizikai tulaidonsagait ielentós mertekben beIolyasolia a szervesanyag-tartalom es annak minósege. A
Iolialetesitmenyek eseteben 4.0°-ot. az üveghazaknal 6.5°-ot tekintünk a szervesanyag-tartalom also
hataranak. 6.57.5° közötti ertekeket közepesnek. 7.5°-nal nagyobbat szerves anyagban gazdag talaioknak
mondunk. A humuszanyagok minósegeból elsósorban a talaiszerkezet tartossagara. stabilitasara lehet
következtetni.
A haitatas szempontiabol idealisnak mondhato üveghaz vagy Ioliasator talaianak a következó Iontosabb
szerkezeti tulaidonsagai vannak VOGEL (1987) vizsgalatai alapian:
levegókapacitas
(LK)
3035 terIogatszazalek
vizkapacitas (VK) 4045 terIogatszazalek
porusterIogat (PT) 7080 terIogatszazalek
talaiterIogat-tömeg
(TTS)
kevesebb mint 0.8 g/ml
a legateresztes
gyorsasaga:
10 cm melyen több mint
350 ml/s
20 cm melyen több mint
280 ml/s
30 cm melyen több mint
200 ml/s
A talaiok sotartalmat a szabadIöldi viszonyokhoz hasonloan a humusztartalom Iüggvenyeben itelik meg. Ha
nagyobb a humusztartalom (szervesanyag-tartalom). nagyobb összesso-tartalom engedhetó meg a növeny
karosodasanak a veszelye nelkül (17. tablazat). A csekely sotartalom valamennyi haitathato zöldsegIai szamara
kedvezó. Közepesen kis sotartalom eseten ugyan valamennyi termeszthetó. de a soerzekenyek csak csökkentett
mútragyaadaggal es intenziv öntözessel. A közepes kategoriaban a soerzekenyek termesztese nem iavasolt. a
sora kevesbe erzekenyek kisebb mútragyaadaggal vagy nagyobb adagu tózegtragyazassal Iokozott mertekú
öntözessel termeszthetók. Közepesen nagy sotartalomnal sulyos Ieilódesi zavarok. termeskieses varhato. A
megengedett sotartalomnak legIeliebb 10°-a lehet a natrium.
Szerves
anyag (°)
CsekelyKözepesen
kicsi
Kicsi Közepesen
nagy
Nagy
106
5 0.12-ig0.130.25 0.260.370.380.50 0.51
Ielett
7 0.14-ig0.150.29 0.290.430.440.58 0.59
Ielett
10 0.17-ig0.180.35 0.350.520.530.70 0.71
Ielett
20 0.27-ig0.280.55 0.560.820.831.10 1.11
Ielett
30 0.37-ig0.380.75 0.761.121.131.50 1.51
Ielett
17. táblázat - A fólia alatti és az üvegházi talajok sótartalmának (º) megítélése a
szervesanyag-tartalom függvényében
A haitatasra alkalmas talaiok kalciumtartalmanak megitelese nem ter el lenyegesen a szabadIöldi talaioketol. a
hazai gyakorlatban 12° mesztartalom mindenkeppen kivanatos. az ennel nagyobb ertekek nehany Iontos
tapelem Ielvetelet zavarhatiak.
A talaiok tapanyag-ellatottsaganak megitelesehez szamos vizsgalati modszert alkalmaznak a különbözó
szaktanacsado laboratoriumok. Ezeknek a tragyazasi szaktanacsok keszitesehez valo alkalmassagat a következó
szempontok alapian itelik meg:
mennyire tükrözik a meresi eredmenyek a növenyek tapanyagIelvetelet adott körülmenyek között?
milyen pontossaguak a meresi eredmenyek. mekkora a hibaszazalek?
ne legyenek költsegesek;
a mintavetel egyszerú legyen.
A külIöldi elsósorban holland tapasztalatok alapian mind a palantanevelesben. mint a haitatasban a vizben
oldott tapelemtartalom alapian iteliük meg a talai tapanyag-ellatottsagat.
Szamos orszagban a palantaneveleshez hasznalt Iöldkeverekeket a kerteszek keszen vasaroliak. nalunk maguk
az üzemek allitiak eló a tapkockaIöldet es a szaporitoIöldet. Ez a szakemberektól különösen nagy hozzaertest es
Ielkeszültseget igenyel. Ismerni kell a palanta igenyet es az egyes Iöldnemek Iizikai es kemiai tulaidonsagait.
· A tápkockaföld legIontosabb Iizikai tulaidonsaga a porozitas. amely megteremti a növeny es a
mikroorganizmusok szamara kedvezó levegóviz aranyt. A redoxipotencialon keresztül a kemiai Iolyamatokra
is kihat. ugyanis a talai levegózöttsege az elemek kötódeset. illetve oldodasat is szabalyozza.
A porozitas. vagyis a szilard Iazis es az összes terIogat aranya Iügg a tapkocka anyagatol es a saitolas
merteketól. A tapkockaIöldhöz kevert tózeg a porozitast növeli. az agyag vagy a Iöldde erett komposztok pedig
csökkentik. kisebb lesz a hezagterIogat-arany. A tózeg es komposzt alapanyagu tapkockak porozitasa a tózeg es
a komposzt aranyatol Iügg. Uiabban a kerteszek a tapkockak keszitesehez tiszta tózeget hasznalnak. amelynek a
porozitasa io. A vizsgalatok szerint palantanevelesre a 30° szilard terIogatot es 70° hezagterIogatot tartalmazo
keverekek a legalkalmasabbak.
107
A szilard es a hezagterIogat aranya mellett nagy ielentósege van a hezagterIogat minósegenek. vagyis a
kapillaris es nem kapillaris reszek aranyanak. A legiobb az 50° kapillaris es 50° nem kapillaris hezagot
tartalmazo közeg. A nem kapillaris reszek a tapkocka levegózöttsegeról gondoskodnak. a kapillaris üregek pedig
a vizet taroliak (TERBE. 1982).
A tapkocka kedvezó szervesanyag-tartalma 30° Iölött van. amiból lathato. hogy a haitatasban hasznalatos kerti
Iöldek erre a celra nem mindig iöhetnek szamitasba. A csekely szervesanyag-tartalom növeli a tulöntözes es a
kiszaradas veszelyet. valamint a tulzott mútragyazasbol adodo sokartetelt.
A tózeg homogennek es sterilnek mondhat anyag. Iailagos tömege kicsi. szerkezete io. ezert kedvezó benne a
gyökerek Ieilódese. Nincs szükseg a komposztalas hosszu. munkaigenyes Iolyamatara. mert a banyaszas utan a
tózeg ültetesre rögtön alkalmas.
A mesz tul azon. hogy Iontos tapanyaga a növenyeknek a talai pH-erteket is szabalyozza. A
tapkockaIöldekben öt kategoriat különböztetünk meg a mesztartalmat tekintve: 0.5°-nal kevesebb (csekely)
meszet tartalmazo talaiokat; 0.5° es 1° közötti mesztartalmuakat (közepesen kicsi); 1° es 2° közötti
(közepes); 2° es 3° közötti (közepesen nagy) mesztartalmuakat. es 3°-nal több meszet tartalmazo (nagy)
mesztartalmu talaiokat. A csekely mesztartalmu talaiok kedvezótlenül savanyuak lehetnek. a tul sok mesz mas.
Iontos tapelem (kalium. magnezium) Ielvehetóseget akadalyozhatia.
20°-os szervesanyag-tartalom mellett 0.70.8°-os összesso-tartalom az a hatar. ahol meg nem karosodnak a
Iiatal növenyek. Ennel nagyobb soertek mar egyes Iaiokon (salata) gyökeregest es sokartetelre iellemzó
haragoszöld levelzetet eredmenyez. A palantak közül a salata a legerzekenyebb. maid sorrendben követi a
paprika. a paradicsom es a karalabe. Legkevesbe az uborka. a dinnye es a spargatök karosodik a nagy
sotartalomtol.
A nagy sotartalmat a szervesanyag-tartalom emelesevel es atmosatassal lehet csökkenteni. A veszelyes. de meg
nem karos sotartalmu tapkockakeverekek rendszeres öntözesere különös gondot kell Iorditani. mert egy
atmeneti kiszaradas a növenyek reszleges vagy telies pusztulasat okozhatia.
A konyhaso ielenlete nemkivanatos a tapkockaIöldben. mivel a sotartalmat különösen növeli. Ha a sotartalom a
karos hatar alatt van. de a NaCl-tartalma az összesso-tartalom 10°-at meghaladia. akkor a kevereket aianlatos a
termesztesból kizarni.
A gvakorlatban iavasolhato tapkockafòld-keverekek.
1. 1/3 terIogat tózeg (77.5 pH).
1/3 terIogat homok.
1/3 terIogat erett istallotragya vagy komposzttragya.
2 kg/m3 szuperIoszIat (18°).
2. 8085 terIogatszazalek tózeg.
1520 terIogatszazalek homok.
1.5 kg/m3 Plantosan 4D mútragya (vagy Buviplant A).
4.0 kg/m3 szuperIoszIat (18°) (salatanak. karalabenak eleg 2 kg/m3).
108
3. 8085 terIogatszazalek tózeg.
1520 terIogatszazalek homok.
2 kg/m3 Volldünger vagy BuviIer (14:7:21¹2).
4 kg/m3 szuperIoszIat (18°) (ez a keverek Ióleg rövid tenyeszideiú
palantak szamara aianlhato).
4. 80 terIogatszazalek tózeg (meszes).
20 terIogatszazalek Iahancstörmelek (komposztalt Ienyó).
1.5 kg/m3 Buviplant A vagy Plantosan 4D.
4.0 kg/m3 szuperIoszIat (18°).
5. tiszta tózeg (semleges pH).
1.5 kg/m3 Plantosan 4 D vagy Buviplant A.
4.0 kg/m3 szuperIoszIat (18°)
Növeny-egeszsegügyi okok miatt nem iavasolhatok a melegagyi Iöldet tartalmazo keverekek. Az erdei
lomIöldek közül azok iöhetnek szamitasba. amelyek nem tul tömódöttek. ezek az emlitett keverekekben a tózeg
helyett aianlhatok.
· Szaporítóföldek. Gyakran nem valasztiak külön a magveteshez hasznalt Iöldeket es a tapkockahoz. a
túzdeleshez alkalmazott keverekeket. Lenyegeben a kettó szamos vonatkozasaban megegyezik.
A tapkockaIölddel szemben tamasztott igeny. hogy io szerkezeti tulaidonsagu es tapanyagban gazdag legyen. A
szaporitoIöldek tapanyag-ellatottsaga nem döntó szempont. de Iontos a io szerkezet. ami a kiIogastalan
csirazasnak alapvetó Ieltetele. A korai. ket lombleveles korban túzdelt palantak minimalis tapanyagot vesznek
Iel a talaibol. elsósorban a magbol taplalkoznak. Azt a keves tapanyagot. amelyre szüksegük van (ennek
könnyen Ielvehetó Iormaban kell lennie). a keles utan 12 alkalommal adott tapoldattal kiiuttathatiuk. A
csirazast egyebkent a nagy tapanyag-koncentracio. a sokoncentracio emelkedese gatolia. vontatotta teszi. rontia
a csirazasi erelyt. Tulaidonkeppen ezert nem celszerú mútragyazni a magvetesre hasznalt tózeget
(szaporitoIöldet).
Izolált termesztés
Az elmult harom evtizedben. az üveghazakban es a Iolias letesitmenyekben az intenziv. monokulturas iellegú
termesztes miatt egyre nagyobb területen ielentett gondot a korokozok es kartevók Iellepese. valamint a talaiok
elsosodasa okozta talaiuntsag. Ez nehol olyan mereteket öltött. hogy a hagyomanyos talaion valo termesztes
lehetetlenne valt. A talaiIertótlenites (gózöles. vegyszerezes) megnövekedett költsegeit a haitatott zöldsegIelek
stagnalo vagy csökkenó ara következteben a termesztók nem tudtak atvallalni. Szüksegesse valt ui eliarasok
kialakitasa. amelyek a talait kikapcsoliak a termesztesi Iolyamatbol. megnövelik a termesztes biztonsagat meg
ha ez nagyobb költsegekkel iar is . csökkentik az emberi szervezet szamara veszelyes vegyszerek
Ielhasznalasat. esetleg lehetóve teszik a zöldseghaitatast olyan termeketlen talaiokon is. amelyek nagy
költsegraIorditassal sem alakithatok at a növenytermesztes szamara termekeny közegge. A nagy eróvel
megindult kutatas eredmenyeit a gyakorlat gyorsan atvette. es rövid idó alatt olyan Iontos zöldsegIaioknak. mint
109
az uborkanak vagy a paradicsomnak a mesterseges közegben valo haitatasa a 80-as evek eleiere több orszagban
is meghaladta a talaion törtenó termesztesük merteket.
Az izolalt termesztesnek lenyegeben ket valtozata alakult ki. a mesterseges közegeken es a termeszetes
anyagokon valo haitatas.
A talai nelküli termesztesnek szamtalan modia teriedt el a vilagon. Nemcsak a gyökerrögzitó közegek
tekinteteben van különbseg. több megoldas született a tapoldatok kiiuttatasanak modiaira es a növenyek
elhelyezesere is. Csoportositasuk es elnevezesük is ennek megIelelóen lehetseges.
I. A gvòkerrògzito anvag szerinti csoportositas
a) termeszetes anyagok:
termeszetes szerves anyagok (Iakereg. tózeg. szalma stb.).
termeszetes szervetlen anyagok (homok. perlit. keramzit. kohosalak. zeolit. kógyapot. kavics stb.).
b) mesterseges anyagok (polistirol golyok. hygromull. PVC-racsok stb.).
II. A nòvenvek elhelvezese szerinti csoportositas
Iüggóleges.
vizszintes.
lepcsózetes.
III. A kòzeget tarto edenv alakia szerinti csoportositas
konteneres: allo kontener. Iekvó kontener. agykontener. zsakkontener. oszlopkontener.
medences.
csatornaszerú (valyus).
talcas.
IV. A kòzeget tarto edenv anvaga szerinti csoportositas
lagy múanyag kontener (Ioliakontener).
kemeny múanyag kontener (cserep. dobozkontener).
beton.
üveg stb.
V. A tapanvagok kiiuttatasanak modia szerinti csoportositas
tapoldat.
tapIilm.
tapköd.
csepegtetó.
aramoltatasos.
110
arasztasos.
süllyeszteses.
esóztetó stb.
A vilagon ielenleg hasznalatos szamos megoldasnak több elónye. de bizonyos hatranyai is vannak a
hagyomanyos. talaion valo termesztessel szemben. ezek a következók (TARJANYINE. 1980):
Az izolalt talaion valo termesztes elonvei.
nem szükseges a termeszteshez io minósegú talai. olyan körzetekben is lehetóseg nyilik a termesztesre. ahol
rossz a talai minósege.
nem igenyli az egyre nehezebben es dragabban beszerezhetó szerves tragyat.
az automatizalas es gepesites következteben csökken a kezimunkaeró-igeny.
kizart vagy minimalis a talaibol adodo Iertózes veszelye.
a szervetlen es múanyag eredetú közegek szerkezetenek stabilitasa iobb. mint a talaioke. hosszabb idón
keresztül hasznalhatok.
az egyes környezeti tenyezók a növenyek igenyenek megIelelóen iobban szabalyozhatok.
a termekek a kevesebb növenyvedószer-Ielhasznalas következteben az emberi szervezet szamara kevesbe
karosak.
Az altalanos bevezeteset akadalvozo tenvezok es hatranvai.
nagyobb a beruhazasi igenye. mint a hagyomanyos termesztese.
Ieilett technikat. bonyolult múszaki megoldasokat igenyel. ami korszerú szervizhalozat múködeset Ieltetelezi.
igen nagy Ioku szakmai Ielkeszültseget vagy iol múködó szaktanacsado szolgalatot igenyel.
csak telies technologiai Iegyelemmel üzemeltethetók.
Az izolacios termesztes szamos technologiai valtozata közül harom megoldas teriedt el nagyobb Ielületen
Europaban. Meg kell iegyezni. hogy van nehany eliaras. amely atmenetet kepez a hagyomanyos talaion valo
haitatas es az izolacios termesztes között. Ezeknek iellemzóie a nagy adagu tózeg. komposzt. Iakereg hasznalata
(30100 l/m2). amely kiIogastalan szerkezetú közeget nyuit a gyökerek Ieilódesehez. de a talaibetegsegek es
kartevók vonatkozasaban az izolacio hianya miatt Iertózöttek. Az evenkent kiszort nagy mennyisegú komposzt
idóvel olyan vastag termóreteget kepez. hogy a gyökerzet az eredeti talaiba nem hatol le. a tapanyagot es a vizet
a komposztbol veszi Iel. Fóleg Eszak- es Közep-Europa egyes orszagaiban alkalmazzak ezt a modszert. ahol
olcsoak a tózegek. es az ipari komposztok beszerzese viszonylag egyszerú.
A) A konteneres termesztes elsósorban ott teriedt el. ahol a talaiok erósen elIertózódtek. de a szakmai es
technikai Ieltetelek nem voltak meg a múszakilag sokkal bonyolultabb vizkulturas eliarasok bevezetesere. Nagy
elónye a konteneres termesztesnek. hogy kisebb technologiai pontatlansagok nem okoznak szamottevó
termeskiesest vagy minósegromlast a haitatas soran. Varhato. hogy különbözó valtozatai a iövóben nalunk is
elteriednek nagyobb Ielületen. nemcsak a zöldseghaitatasban. hanem a Iaiskolai termesztesben es a
disznövenykulturakban is.
A kontenerközeg szerkezetevel es tapanyagtartalmaval szemben a következó minósegi Ielteteleket tamasztiuk.
1. A vizkapacitasa (VK) legalabb erie el a 40 terIogatszazalekot. de egyes növenyekhez (pl.: uborka. paprika.
111
dinnye) kivanatos az 5055°.
2. A levegokapacitas (LK) minimalisan 2025 terIogatszazalek legyen. dinnyehez. uborkahoz es paprikahoz
3040° a kivanatos.
3. A porusterfogat (PT) a paradicsom. a kaposztaIelek es a Ieies salata eseteben 6075 terIogatszazalek között
legyen. a talaiszerkezet irant igenyesebb növenyeknel közelitse meg a 8090°-ot.
4. A talaiterfogat-tòmeg (TTS) az elózó parameterekból adodoan 0.50.8 g/m3 között valtozzon.
5. A kòzeg kemhatasa (vizben merve) 6.57.5 pH legyen.
6. A tapanvagtartalom hatarertekeit a 18. tablazat tartalmazza (GÖHLER-Iele gyorsmodszer alapian
meghatarozva).
NövenyIai NO3 K2O P2O5
egesz
evben
MgO
egesz
evben
oktobertól
marciusig
aprilistol
szeptemberig
karositasi
hatas
ianuartol
decemberig
karositasi
hatas
Uborka. sargadinnve
Szerves anyagban
gazdag (10°
Ieletti
szervesanyag-tartalom)
közeg
175300 250400 800
Ielett
120015003000
Ielett
6901035290415
Gyengebb
minósegú
közegek (10°
alatti
szervesanyag-tartalom)
175300 250400 700
Ielett
7202000 2400
Ielett
6901035250332
Paprika. paradicsom. toiasgvùmòlcs. karfiol
Szerves anyagban
gazdag közeg
(10° Ieletti
szervesanyag-tartalom)
100175 100175 500
Ielett
450780 1800
Ielett
400570 166250
Gyengebb
minósegú közeg
(szervesanyag-tartalom
10° alatt)
100175 100175 400
Ielett
390600 1560
Ielett
400570 133216
Egveb
zòldsegfaiok
80150 80150 400
Ielett
360600 1200
Ielett
340460 133216
18. táblázat - A zöldséghajtató közegek (talajok) tápanyagérték-határai mg/100 g talaj
(GEISSLER. 1976 nyomán)
112
Szoros összeIügges mutathato ki a gyökerrögzitó közeg mennyisege es a termesztes biztonsaga között. Minel
kisebb közegben probaliuk a növenyeket megnevelni. annal nagyobb Iigyelmet kell Iorditani a Iolyamatos viz-
es tapanyagellatasra. Nagyobb Iöldtömeg iobban kepes toleralni a viz- es tapanyag-adagolas egyenlótlensegeit.
lassabban szarad ki. több tapanyagot tarol. A ielenleg hasznalt kontenerek uborka. dinnye es paradicsom
eseteben 500010 000 ml/növeny. a paprikanal 25005000 ml/növeny.
A kontener alakia. elhelyezesenek modia (allo kontener. Iekvó kontener. agykontener stb.) elsósorban technikai
es üzemszervezesi okoktol Iügg. A Kerteszeti es Elelmiszeripari Egyetem Zöldsegtermesztesi Tanszeken
eredmenyes kiserleteket Iolytattak Iekvó zsakkontenerekkel es kismeretú allo kontenerekkel. Az üzemi
termesztesben uborkanal bevalt a 1020 cm magas agykontener. paradicsomnal a 6070 cm szeles allo
zsakkontener.
B) A vizkulturas talai- es Iöldkeverek nelküli termesztes hosszu multra tekint vissza. sokaig mint
erdekesseget tartottak szamon. maid mint vizsgalati modszert alkalmaztak a tapanyagkutatasban. gyakorlati
ielentósege. üzemi alkalmazasa hosszu ideig nem volt. Az 1970-es evek közepetól Hollandiaban es Angliaban
kezdtek a kerteszetekben bevezetni. Napiainkban ielentektelen Ielületektól eltekintve az uborkat. a
paradicsomot. a paprikat es a toiasgyümölcsöt haitatiak igy a holland. a dan. a belga es az angol kerteszetekben.
A .hagyomanyosnak¨ szamito vizkulturas termesztes eseteben egy vastagabb gyökerrögzitó közeget alakitanak
ki. A közeget kepezó anyagok kemiailag teliesen neutralisak. kizarolag a gyökerek rögziteset es a tapoldat
vezeteset szolgaliak. Viz- es tapanyagmegkötó kepessegük nincs. Ilyen celra altalanosan elteriedt a kavics es a
kógyapot hasznalata. A 2030 cm vastag gyökerrögzitó közeget valamilyen modszerrel hosszabb-rövidebb
idóre. napiaban többször is Ieltöltik. igy gondoskodnak a növenyek viz- es tapanyagigenyeról. A gyökerekhez
iuttatott tapoldatot uibol összegyúitik. kemiai. Iizikai parametereit ellenórzik. illetve uibol beallitiak a növeny
szamara optimalis szintre. maid ismet a gyökerekhez vezetik.
C) Lenyegeben a vizkulturas termesztes egyik valtozata a napiainkban nagy Ielületen alkalmazott NFT-modszer
(nutrien Iilm technique ÷ tapanyagIilm-modszer). Annyiban különbözik a vizkulturatol. hogy a gyökerrögzitó
közeg alian allandoan vekony tapoldatreteg Iolyik. Ebból a növenyek viz- es tapanyagIelvetele Iolyamatos. es a
vekony tapoldatreteg lehetóve teszi a növeny gyökerzetenek az allando levegózöttseget is. A modszer a
hagyomanyos vizkulturahoz kepest keves tapoldatot igenyel. maganak a gyökerrögzitó közegnek a Ielhasznalasa
is minimalis. A kógyapotot ketevenkent cserelik es evente Iertótlenitik. altalaban gózzel. A tapoldat összetetelet
mikroprocesszorok segitsegevel Iolyamatosan ellenórzik. A mikroprocesszorok ha szükseges automatikusan
modositiak az összetetelt. a hó- es a Ienyviszonyoknak megIelelóen. programok segitsegevel beallitiak az oldat
tömenyseget. hómersekletet. pH-erteket stb. Az NFT-modszerrel (amely a komputerek iranyitasaval a növenyek
szamara a környezeti Ielteteleket optimalis szintre allitia be) a paradicsomhaitatasban egyes üzemeknek sikerült
elerniük a 45 kg/m2-es termesatlagot eves szinten. Ez a termesztesi modszer ioggal nevezhetó iparszerú
zöldseghaitatasnak. a kezi munkak a Iitotechnikai es a szedesi munkakra korlatozodnak. Igen magas szintú
technikai Ielkeszültseget. nagy szakertelmet. szervezett szaktanacsado halozatot es kiepitett szervizrendszert
igenyel.
113
48. ábra - Konténeres paprikatermesztés (fotó: KOVÁTS ZOLTÁNNÉ)
114
49. ábra - Az NFT zöldségtermesztési módszer vázlata
115
116
8. fejezet - Termesztéstechnikai
munkák
A növenyek io Ieilódese. nagy termesatlagok elerese csak eletIelteteleik optimalis kielegitese eseten varhato. A
termesztes soran azonban a tenyleges környezeti adottsagok es a növenyek igenyei lenyegesen különböznek. A
termesztestechnikai munkak elsódleges Ieladata. hogy a kedvezótlen környezeti adottsagokat megvaltoztassa es
a növenyek igenyeihez közelitó Ielteteleket hozzon letre.
A termesztestechnika mas neven agrotechnika sokIele múveletet Ioglal magaban. Azokat a múveleteket.
amelyek a növeny környezetet valtoztatiak. alakitiak. òkotechnikai eliarasoknak nevezzük. Ide tartozik a
tapanyagellatas. a talaimúveles. az öntözes es agrotechnikai hatasat tekintve a növenyvaltas vagy vetesIorgo is.
A termesztes soran olyan múveletek is szüksegesek lehetnek. amelyeket közvetlenül a növenyeken vegzünk (pl.
kötözes. honaliazas. metszes. levelek eltavolitasa stb.). Ezeket a múveleteket fitotechnikai eliarasoknak
nevezzük.
A teriesztestechnikai munkak eszköz- es munkaeró-igenyesek. ezert a termelesi költsegek nagy resze e
múveletek elvegzeseból adodik. Az agrotechnikai munkak alapos es sokoldalu ismerete a termesztes soran
nelkülözhetetlen.
8.1. Trágyázási ismeretek
8.1.1. Trágyázási aIapfogaImak
A tragva a növenyek tapanyagigenyenek kielegitesere hasznalt különbözó összetetelú es halmazallapotu
anyagok gyúitóneve.
Tragvazas Iogalman a szerves vagy szervetlen tragyaanyagok talaiba. a növenyek lombiara vagy a
termesztóhely legterebe valo iuttatasat ertiük.
A termesztes soran alkalmazott tragyazasi múveletek szakszerúen összeallitott rendszeret pedig tragvazasi
rendszernek nevezzük.
A tragyazasi rendszer elemei:
a tragya megvalasztasa;
a tragyamennyiseg (-adag) meghatarozasa;
az elosztas. kiszoras es talaiba iuttatas modia;
a tragyazas idópontia.
8.1.2. Trágyaanyagok
A zöldsegtermesztó üzemekben hasznalatos tragyak alapanyaguk szerint a következókepp csoportosithatok:
117
szerves tragyak.
szervtelen asvanyi vagy mútragyak.
bakteriumtragyak.
A csoportokba tartozo tragyaanyagok halmazallapotuk. eredetük. a mútragyak ezenkivül hatoanyag-tartalmuk
alapian is sokIelek (19.. 20. es 21. tablazat).
Megnevezes Szilard Folyekony Legnemú
Szerves tragyak istallotragya(almos)
komposzttragya
tózeges tragyak
zöldtragya
higtragya
(alom nelküli
istallotragya)
szen-dioxid-tragya
Asvanyi es
mútragyak
Nitrogenmútragyak
FoszIormútragyak
Kaliummútragyak
Mikroelemmútragyak
összetett
mútragyak
komplex
mútragyak
Nitrogenmútragyak
összetett
mútragyak
komplex
mútragyak
Bakteriumtragyak
19. táblázat - A trágyaanyagok csoportosítása
Megnevezes Viztartalom
(°)
Szerves
anyag
(°)
Tapelemtartalom
(°)
N P2O5K2O
BaromIitragya 56.0 26.0 1.631.54 0.85
Juhtragya 69.0 29.0 0.820.24 0.65
Lotragya 70.5 26.0 0.570.28 0.52
Nyultragya 73.0 25.0 0.800.20 0.70
Trágyaanyagok
118
Szarvasmarhatragya 77.0 20.0 0.430.24 0.48
Tózeges
sertestragya
72.4 25.0 0.450.19 0.60
Tózeges
Iekaltragya
62.5 31.0 0.910.73 0.37
Higtragya 92.0 7.3 0.460.14 0.55
Tragyale 96.0 1.7 0.190.01 0.40
Komposzttragya 61.3 28.5 0.380.25 0.42
Zöldtragya
csillagIürt 91.6 8.0 0.290.07 0.19
napraIorgo 89.9 9.7 0.240.03 0.31
20. táblázat - A szerves trágyák vegyi összetétele
Megnevezes Halmazallapot Makrotapelem-tartalom
(°)
MikrotapelemelóIordulas
N P2O5K2OMgO Fe Cu Zn MnB Mo
Ammonium-nitrat szilard 34.0
Petiso szilard 25.0
Agronit szilard 28.0
Karbamid szilard 46.0
Ammonium-szulIat szilard 20.5
SzuperIoszIat szilard 18.0
Kalium-klorid szilard 40.0
60.0
Kalium-szulIat szilard 50.0
Mikramid szilard 45.0 0.5 ¹ ¹ ¹ ¹ ¹ ¹
Trágyaanyagok
119
Plantosan 4 D szilard 20.0 10.0 15.0 6 ¹ ¹ ¹ ¹ ¹ ¹
Buviplant szilard 20.0 10.0 15.0 4 ¹ ¹ ¹ ¹ ¹
Volldünger szilard 14.0 7.0 21.0 1 ¹ ¹ ¹ ¹ ¹
Lomasol Iolyekony 5.0 20.0 10.0
Peretrix III. Iolyekony 5.0 8.0 10.0 ¹ ¹ ¹ ¹ ¹ ¹ ¹
Plantan Iolyekony 9.0 9.0 7.0 ¹ ¹ ¹ ¹ ¹ ¹
Wuxal Iolyekony 9.0 9.0 7.0 ¹ ¹ ¹ ¹ ¹ ¹
Fitohorm
Standard Z.
Iolyekony 1.5 2.5 1.0 ¹ ¹ ¹ ¹ ¹ ¹
21. táblázat - A zöldségtermesztésben használt mutrágyák tápelemtartalma
· A szerves trágyák hatasa sokoldalu es tartos. Szerves anyagaik taplalekaul szolgalnak a lebontast vegzó
talaielólenyek szamara. amelyek az eletmúködesük soran Iokozatosan tariak Iel es bocsatiak a növenyek
rendelkezesere a szerves anyagban megkötött tapelemeket. A szerves tragyak ezert Iolyamatos es egyenletes
tapanyagellatast tesznek lehetóve.
A lebontasuk soran keletkezó humuszkolloidok növelik a talaiviz- es tapelemmegkötó kepesseget. tehat iavitiak
a talai termekenyseget.
· Az asvanyi eredetú mutrágyákkal a növenyek szamara nelkülözhetetlen taplaloelemek iuttathatok a talaiba.
Hasznalatuk elsódleges celia a növenyek altal kivont tapanyagok vissszapotlasa.
Humuszszegeny talaiokon. öntözetlen körülmenyek között a mútragyak hatasa csökken. Ilyenkor a szerves es
mútragyak összehangolt hasznalataval a termesatlagok iobban növelhetók.
Talai nelküli zöldseghaitatasban (vizkultura. kemokultura) viszont a vizben oldott mútragyak (tapoldat)
hasznalata kizarolagos szerephez iut.
A mútragyak hatoanyag-tartalmuk. a tartalmazott tapelemek szama (összetetel) es halmazallapotuk alapian
csoportosithatok.
Hatoanvag-tartalmuk alapian nitrogen-. IoszIor-. kalium- es mikroelemtragyakat különböztetünk meg.
A mútragyak òsszetetelùk alapian egy hatoanyagot tartalmazo egvedi mútragyak. a ket vagy több hatoanyagot
tartalmazo összetett mútragyak. valamint a minden nelkülözhetetlen növenyi tapanyagot tartalmazo komplex
mútragyak csoportiaba sorolhatok.
Halmazallapotuk alapian szilard es Iolyekony mútragyakat különböztetünk meg. ami a kereskedelmi
Iorgalomban valo megielenesi Iormaiukat ielzi.
A mútragyak szallitasa es kiszorasa nagy hatoanyag-tartalmuk következteben könnyebb es olcsobb. A
mútragyak aranak rohamos növekedese. valamint a környezetvedelmi szempontok azonban a mútragyak
esszerúen takarekos hasznalatat indokoliak.
A trágya mennyiségének
meghatározása
120
8.1.3. A trágya mennyiségének meghatározása
A zöldsegtermesztó üzemekben alkalmazott tragvazasi rendszerek a tapanyag-visszapotlas szintie. a
tragyaadagok nagysaga alapian a következók lehetnek:
Ieltöltó.
tartalekolo.
visszapotlo.
talaizsarolo.
· Feltöltõ tragyazasi rendszer eseten a talait rendkivül nagy adagu szerves es mútragyakkal luxusellatas
szintiere töltik Iel. Hasznalata a maximalis termesatlag eleresere törekvó zöldseghaitatasban elteriedt.
· Tartalékoló tragyazasi rendszer alkalmazasakor egy-ket. a talaiban iol megkötódó tapelemból (pl. P es K) a
kivont mennyisegnel nagyobb adagot adunk a talaiba. Igy ebból az elemból lassu Ieltöltódes indul meg. vagy
adagolasa egy-egy evben szünetelhet. E rendszer alkalmazasa a tapelemek megkötesere kepes agyag- vagy
humuszkolloidokban gazdag. de tapelemekben szegeny talaion indokolt.
· Visszapótló tragyazasi rendszer eseten az evi tapanyag-visszapotlas merteke. a tervezett termelessel kivont
taplaloanyag mennyisegehez es a tragyahatoanyagok ertekesülesehez igazodik. A szantoIöldi üzemi
zöldsegtermesztesben ezt a tragyazasi rendszert hasznaliak altalanosan.
· Talajzsaroló tragyazasi rendszer eseten a tragyazassal visszapotolt tapanyagok mennyisege kisebb a növenyek
altal kivont tapelemek mennyisegenel. Ez a rendszer termeszettól Iogva gazdag es tragyaval tulsagosan Ieltöltött
talaiok eseteben tudatosan alkalmazhato. tragyabeszerzesi nehezsegek eseten pedig kenyszerú következmeny
lehet.
Az istallotragva-adagok nagvsaganak megallapitasakor több tenyezót kell Iigyelembe venni. A tenyezók közül a
termesztes intenzitasi Ioka. a rendelkezesre allo tragya mennyisege. tovabba a tragyaelosztas modia iranyado.
· SzabadIöldi zöldsegtermesztó üzemekben a 3540 t/ha istallotragya-adag a leggyakoribb. Ezt teljes adagú
tragyazasnak nevezzük.
· Gyenge tragyaellatas es mersekelten szervestragya-igenyes növeny termesztesekor fél adagú (1820 t/ha)
istallotragyazas vegezhetó.
· Kis adagú tragyazas Ieszek- es sortragyazaskor hasznalatos. Feszektragyazaskor 68 t/ha. sortragyazaskor
1015 t/ha az adag nagysaga.
· Nagy adagú istallotragyazas a zòldseghaitatasban szokasos. ahol 70150 t/ha (715 kg/m2) tragyat iuttatnak a
talaiba.
Fontos Ieladat a szükseges es gazdasagos mútragvaadag szakszerú meghatarozasa. Tulzott adagolasuk
növenykarosito es költsegnöveló hatasuk miatt ketszeresen is karos. A tapelemek helytelen (a szüksegestól
elteró) aranya a mútragyazast hatastalanna teszi. mivel az elert termes nagysaga a minimumban levó tapelemhez
igazodik (Liebig törvenye).
A mútragyaadag meghatarozasakor a korszerú zöldsegtermesztesben a talai tapanyagtartalmarol taiekoztato
laboratoriumi talaivizsgalat adataira tamaszkodunk. A nòvenvelemzes modszeret reszben hianybetegsegek
okainak Ielderitesere. reszben a tapanyagellatas tenyeszidó alatti ellenórzesere vegzik.
A szantoIöldi zöldsegtermesztesben a haromevenkenti talaivizsgalat az altalanos. a zöldseghaitatasban evenkent.
A trágya mennyiségének
meghatározása
121
a többes termesztes eseten minden növeny ültetese elótt vegeznek talaivizsgalatot.
A szantoIöldi zöldsegtermeszteshez hasznalhato mútragyazasi ismereteket a Növenyvedelmi es Agrokemiai
Központ (MEM-NAK) altal 1981-ben kiadott modszerkönyv tartalmazza. Ebben a mútragvaadagok
meghatarozasakor szamitasba veszik:
a termóhely talaptipusat. kötöttseget es mesztartalmat.
a talai tapanyagtartalmat.
a zöldsegIai Iailagos tapanyag-. illetve mútragyaigenyet.
a tervezett termes mennyiseget.
az elóvetemeny es szervestragyazas modosito hatasat.
A modszer tehat minden olyan tenyezót szamitasba vesz. amely a tudomany ielenlegi allasa szerint a
mútragyaadag nagysagat beIolyasolia.
A termóhely talaitipusa alapian a zöldsegtermó talaiok lehetnek:
I. csernoziom talaiok.
II. barna erdótalaiok.
III. kötött reti es gleies erdótalaiok.
IV. laza homoktalaiok.
Ezeket a termóhelyeket a nitrogen- es kaliumellatottsag megitelesekor kötöttseg alapian. a IoszIorellatottsag
megitelesekor pedig mesztartalom alapian meg ket-ket csoportra bontiak (22.. 23. es 24. tablazat). Igy az
atlagosnal kötöttebb (illetve meszesebb) es az atlagosnal lazabb (illetve meszhianyosabb) talaiokra mas-mas
tapanyag-hatarertekek ielentik a tapanyag-ellatottsag minóseget.
SzantoIöldi
termóhely
KA Humusz (°)
igen
gyenge
gyenge közepes io igen
io
I. ~42 2.00 2.012.402.413.003.014.004.01
·42 1.50 1.511.901.912.502.513.503.51
II. ~38 1.50 1.511.901.912.502.513.503.51
·38 1.20 1.211.501.512.002.013.003.01
III. ~50 2.00 2.012.502.513.303.314.504.51
·50 1.60 1.612.002.012.802.814.004.01
A trágya mennyiségének
meghatározása
122
IV. 30380.70 0.711.001.011.501.512.502.51
·30 0.40 0.410.700.711.201.212.002.01
22. táblázat - A talaj humusztartalmának határértékei (a nitrogénellátottság
megítéléséhez) (A szántóföldi zöldségnövények mutrágyázási irányelvei. 1981)
SzantoIöldi
termóhely
Karbonatossag
(CaCo3 °)
P2O5 ppm
igen
gyenge
gyengeközepesio igen io
I. ~1 50 5190 91150151250251450
·1 40 4180 81130131200201400
II. ~1 40 4170 71120121200201400
·1 30 3160 61100101160161360
III. ~1 40 4170 71110111180181380
·1 30 3160 61100101150151350
IV. ~1 50 5180 81130131250251450
·1 30 3160 61100101200201400
23. táblázat - A talaj AL-oldható foszfáttartalmának határértékei (a
felvehetõfoszfor-ellátottság megítéléséhez) (A szántóföldi zöldségnövények mutrágyázási
irányelvei. 1981)
SzantoIöldi
termóhely
KA K2O ppm
igen
gyenge
gyenge közepesio igen io
I. ~42 100 101160161240241350351550
·42 80 81130 131200201300301500
A trágya mennyiségének
meghatározása
123
II. ~38 90 91140 141210211300301500
·38 60 61100 101160161250251450
III. ~50 150 151250251380381500501700
·50 120 121200201330331450451650
IV. 303890 91120 121160161220221420
·30 50 5180 81120 121180181380
24. táblázat - A talaj AL-oldható káliumtartalmának határértékei (a
felvehetõkálium-ellátottság megítéléséhez) (A szántóföldi zöldségnövények mutrágyázási
irányelvei. 1981)
A tapanyag-ellatottsag megitelesekor a talaivizsgalati adatok alapian igen gvenge gvenge kòzepes io igen
io minósitest kaphat a talai. A mútragya ervenyesüleset. valamint a növeny altal kivont (egysegnyi termesben
Ielhalmozott) tapelemek mennyiseget a talai tapanyag-ellatottsaga lenyegesen beIolyasolia. Ezert a zöldsegIaiok
Iailagos mútragyaigenye (kg/t termes) a talai tapanyag-ellatottsaganak Ielsorolt Iokozatainal elteró ertekeket
mutat. Ezeket a Iailagos mútragyaigenyt kiIeiezó ertekeket a modszerkönyv zöldsegIaionkent külön tablazatban
közli.
Az egysegnyi területre (ha) szükseges mútragya mennyiseget (kg) a Iailagos mútragyaigeny (kg/t) es tervezett
termestömeg (t/ha) szorzata adia.
Ezt az erteket pillangos elóvetemeny es szervestragyazas eseten csökkenteni kell. Nagy tömegú. nitrogenben
szegeny szarmaradvany beszantasakor viszont a nitrogenmútragya adagiat növelni lehet.
Az ismertetett modszer a gyakorlatban iol alkalmazhato. ennek ellenere Iolyamatos Ieilesztese. Iinomitasa
indokolt.
A mútragyaadagok nagysaganak meghatarozasa a zöldseghaitatasban ugyancsak a laboratoriumi talaivizsgalat
adataira tamaszkodik. szamos vonatkozasban megis elter a szabadIöldi termesztesben alkalmazott modszertól.
Igy elteres van a talaivizsgalatok modszereben es ennek következteben a tapanyagellatast ielzó ertekekben is.
A modszerben tapasztalhato eltereseket az indokolia. hogy a zöldseghaitatasban hasznalt talaiok szerves
anyagban gazdagok. tapanyagokkal Ieltöltöttek. igy a kisebb különbsegek erzekelesere a szantoIöldi talaiok
minósitesere szabvanyositott talaivizsgalati modszerek nem Ielelnek meg.
8.1.4. A trágyaeIosztás és -bemunkáIás módja
A tragvaelosztas Iogalman a Ielületre iuttatas egyenletesseget ertiük. A tragyaelosztas modiai:
terites.
sortragyazas.
A trágyaeIosztás és
-bemunkáIás módja
124
Ieszektragyazas.
· A terítés a legaltalanosabb tragyaelosztasi modszer. Teriteskor a tragyat a talai (vagy lombtragyazas eseteben
a növeny) Ielületen egyenletesen osztatiak el. Nagyüzemekben a szerves tragya szervestragya-szoro geppel. a
szilard mútragya mútragyaszoro geppel. a tapoldat öntözórendszeren at. lombtragya pedig a permetezógeppel
terithetó el egyenletesen.
· Sortrágyázáskor a tragyaanyagot a növenysorok ala vagy a növenysorok melle helyezik el. Szeles sorközú
növenyeknel (pl. uborka) alkalmazhato. kisüzemi modszer. Szerves es asvanyi tragyak egyarant hasznalhatok
sortragyakent. A szerves tragyak soros elhelyezeset a tragyatakarekossag kenyszere indokolia. Szerves tragyabol
erett istallotragya vagy komposzttragya hasznalhato. amelyet ekevel nyitott barazdaba helyeznek. maid gepi
vagy kezi eróvel Iölddel takarnak. A mútragyak soros elhelyezesere a kombinalt vetógep alkalmas. amely a
mútragyat a magsorok melle. a magvetes melysegebe vagy annal kisse melyebbre iuttatia a talaiba.
· A fészektrágyázás nagy terallasu zöldsegnövenyek (dinnye. tök) ültetese elótt hasznalatos tragyazasi mod.
Jellegzetesen kisüzemi modszer. ugyanis a múvelet csak kezi eróvel vegezhetó. Utohatasa is kedvezótlen. mert a
következó evekben a Ieszkek helyere kerüló növenyek erósebben Ieilódnek. az allomany egyenetlen (un.
buiaIoltos) lesz.
A tragya soros es Ieszkes elosztasa eseten az egysegnyi tragyara iuto termesnöveló hatas növekszik. vagyis a
tragya hatekonyabban hasznosul.
A tragvabemunkalas csak a talaira teritett tragyak eseteben ielent gondot. A tragyaanyagok talaiba iuttatasanak
melyseg es eszköz tekinteteben is sokIele modia alakult ki.
Az istallotragya egyik alkalmazzasi modia a talaitakaras. Ilyenkor a Ielszinre teritett erett istallotragyat nem
múvelik be a talaiba. mert a szigeteles (a hó- es vizgazdalkodas egyenletesebbe tetele) es az esó vagy az
öntözóviz altali tapanyag-bemosodas reven a tapanyagellatas a Ieladata.
A tragyaanyagok sekelv bemunkalasa (515 cm) a növenyek vetese elótt. a kezdeti Ieilódes gyorsitasa celiabol
adott mútragyak talaiba múvelesekor altalanos. A bemunkalasra porhanyito talaimúveló eszközök (tarcsas
borona. kultivator. kombinator) hasznalhatok.
A tragya melv bemunkalasa (2050 cm) a szerves tragyak es az ósszel kiszort mútragyak bemúvelesekor
altalanos. A tragyaanyagokat a múvelt talaireteg vastagsagaval egyezó melysegig dolgozzak a talaiba. A
múveles melysege leggyakrabban 2035 cm. kiveteles esetben (pl. spargatelepites elótt) 4050 cm is lehet.
Eszköze üzemekben az eke. hazikertekben az aso.
A tragyabemunkalas különleges tipusa a tragya öntözóvizzel valo kiiuttatasa (tapoldatozas). A tapoldat a talaiba
szivarog. es tapanyagait a növeny a gyökerein at veszi Iel. Tapoldatozaskor a bemunkalas melysege a
beszivargas melysegevel azonos. es a vizgadag nagysagaval szabalyozhato.
8.1.5. A trágyázás idõpontja
A tragyazasi idópont meghatarozasakor a termesztett növeny szaporitasi idópontiahoz igazodunk.
Annak alapian. hogy a tragya milyen idószakban (a vetes elótt vagy a tenyeszidó Iolyaman) kerül a talaiban.
megkülönböztetünk:
alaptragyazast.
indito (starter) tragyazast es
A trágyázás idõpontja
125
Ieitragyazast.
· Az alaptrágyázás celia hosszabb ideig hato. nagy mennyisegú tapanyag beIorgatasa a múvelt talaireteg telies
melysegebe. A melyebb. ezert tartosan nedves talairetegbe dolgozott alaptragyat a növenyek öntözes nelküli
termesztesben es szarazsag ideien is iol hasznositiak. Az alaptragyazast a tenyeszidószakon kivül vegzik. ideie
az alapvetó talaimúvelesi munkakkal esik egybe. A legtöbb zöldsegnöveny eseteben az alaptragyazas idószaka
az ósz. de a nyari es az ószi vetesú növenyek tavaszi es nyari alaptragyazasa is indokolt lehet. Alaptragyazasra a
szerves es a mútragyak egyarant hasznalatosak. A szerves tragyak közül az istallotragyat. a zöldtragyat es a
tózeges tragyakat. a mútragyak közül elsósorban a talaiban iobban kötódó IoszIor- es kaliumtartalmu
mútragyakat kell alaptragyakent bemúvelni. A kimosodasra hailamos nitrogenmútragyak alaptragyakent valo
reszleges kiiuttatasa csak kötött talaiokon es a korai vetesú növenyek termesztesekor indokolt. Az alaptragyak
altalaban melyszantassal. az eveló zöldsegnövenyek szamara pedig melyIorgatassal múvelhetók a talaiba.
· Az indító (starter) trágyázás celia mint a neveból is kitúnik a keles utani kezdeti Ieilódes segitese.
palantak ültetese eseten ezenkivül a begyökerezes gyorsitasa. Aianlott idópontia közvetlenül a vetes elótt vagy a
vetessel egy idóben van. A tragyabemúveles melysege a vetes. illetve az ültetes melysegevel egyezik vagy azt
alig haladia meg.
Az indito tragyazasra hasznalt tragyakkal szemben alapkövetelmeny. hogy könnyen oldodo es gyorsan Ielvehetó
alakban tartalmazzak a növenyi tapanyagokat. A szerves tragyak közül a komposztalt istallotragya. a dusitott
komposzttragya. a mútragyak közül Iókent nitrogentartalmu mútragyak hasznalhatok indito tragyazasra.
Öntözeses termesztesben IoszIor- es kaliumtartalmu egyedi es összetett mútragyak is io hatasIokkal adhatok
indito tragyakent.
A talaiba múveles modia valtozatos. Legelteriedtebb a tragya Ielületi elteritese es a vetes elótti talai-elókeszitest
vegzó gepekkel (tarcsas borona. kultivator. kombinator stb.) valo sekely bemunkalasa.
Magvetes eseten az indito tragya kombinalt vetógeppel. a megvetessel egy idóben is kiiuttathato. A
zöldsegtermesztesben elteriedt modszer a palantaknak hig tapoldattal valo beöntözese. ami ugyancsak az indito
tragyazas Iogalomkörebe tartozik.
· A fejtrágyázás Iogalomkörebe a termesztett növenyek tenyeszideie alatt vegzett tragyazasi eliarasokat
soroliuk.
A Ieitragyazas celia a növenyek tapanyagigenyenek Iolyamatos es egyenletes kielegitese az egesz tenyeszidó
Iolyaman. Az idószakosan ielentkezó tapanyagszegenyseg megszüntetesere es az ebból adodo lassu Ieilódes
meggyorsitasara latvanyos hatas erhetó el Ieitragyazassal.
Feitragyazasra csak vizben oldhato. könnyen Ielvehetó hatoanyagot tartalmazo tragyaszerek hasznalhatok. A
zöldsegtermesztes gyakorlataban a Ieitragyazasnak sokIele modszere alakult ki. Ezek:
szilard mútragyazas.
tapoldatozas (oldattragyazas).
lomb- vagy permettragyazas.
CO2- (gaz-)tragyazas
szerves tragyaval valo talaitakaras
A CO2-tragyazas csak Iedett területen Iolyo zöldseghaitatasban alkalmazhato. A lombtragyazast minden
termesztesi Ieltetel (öntözetlen es öntözött szabadIöldi termesztes. zöldseghaitatas) eseten io hatasIokkal vegzik.
A többi Ieitragyazasi modszertól csak öntözeses viszonyok között varhato biztos eredmeny.
TaIajmûveIés
126
8.2. TaIajmûveIés
8.2.1. A taIajmûveIés fogaIma és céIja
A talaimúvelesen a talainak különIele eszközökkel valo mechanikai alakitasat. megmunkalasat ertiük.
A talaimúveles elsódleges Ieladata a talai levego- es vizgazdalkodasanak iavitasa. Az esó es az öntözóviz altal
eliszapolt talait talaimúvelessel tesszük levegósse. Hatasara a tenyeszidóben iobb lesz az oxigenellatas. a teli
idószakban lehetóve valik a hole beIogadasa. A nedves. tömött talai kapillaris vizvesztesege a Ielsó reteg
porhanyitasaval szüntethetó meg. a Ielig kiszaradt. rögös talai parolgassal. vizgózdiIIuzioval valo kiszaradasa
tömöritessel akadalyozhato meg.
A levegó- es viztartalom szabalyozasa közvetve a ho- es tapanvag-gazdalkodasra is kihat. A tulzottan nedves
talai mersekli a talai Iölmelegedeset es a szerves tragyak lebontasat. akadalyozva ezzel a növenyek növekedeset
is. A gyakori talaimúveles azonban tapanyagveszteseget is okozhat. gyorsul a szervesanyag-lebomlas. növekszik
a tapanyag-kimosodas veszelye. tovabba rontia a talai szerkezetet. es karosan beIolyasolia a talai eletet.
A mely talaimúveles elósegiti a gvòkerek könnyebb es melvebb lehatolasat. Nagyobb gyökerzet nagyobb Iöld
Ieletti szarat nevel. amely nagyobb termesre kepes.
A talai Ielszine a tenyeszidó alatti mechanikai hatasok következteben (Iókent a gepek kerekei nyoman)
összetömódik. elveszti morzsalekos szerkezetet. Forgato talaimúvelessel a leromlott szerkezetú Ieltalai
felcserelheto a io szerkezetú also szinttel.
A talaimúvelesnek kimagaslo szerepe van a gvomnòvenvek irtasaban. Szakszerú talaimúvelessel a szantoIöld
gyomossaga a minimumra csökkenthetó. Segitseget nyuit a talaimúveles a talailako allati kartevok ritkitasaban
is. A szantassal Ielszinre kerüló rovarok ielentós resze a madarak martalekava lesz.
A talaimúveles szolgal a tragyaanyagok talaiba iuttatasara. a tarlo- es szarmaradvanvok bemúvelesere es a
kiöregedó evelo pillangos nòvenvek feltòresere is.
A talaimúveles tehat sokoldaluan beIolyasolia a talai termekenyseget. a növenyek növekedeset es Ieilódeset.
8.2.2. TaIajmûveIési munkák és taIajmûveIõ eszközök
A Ieladatok sokretúsege a talaimúveló eszközök valtozatossagat alakitotta ki. amelyeknek mechanikai hatasa is
valtozatos. A mechanikai hatasok Ió tipusai a következók:
talaiIorgatas.
talailazitas. -porhanyitas es -keveres.
talaiegyengetes.
talaitömörites.
Ielszinalakitas.
· Talajforgatás. Forgataskor a Ielsó talaireteg a barazda aliara. az also talaireteg pedig a Ielszinre kerül. Fó
Ieladata a tragyaanyagok. a tarlomaradvanyok es a gyomnövenyek alatakarasa. valamint a talairetegek
Iölcserelese. A lemosodo talaikolloidok es tapanyagok Ielhozatalaval is hasznos Ieladatot tölt be. A Iorditassal
A taIajmûveIés fogaIma és céIja
127
nagyIoku lazitas es bizonyos mertekú porhanvitas es keveres is együtt iar. Az ószi melyszantas lazito hatasa a
teli csapadek beIogadasanak segitese miatt az öntözetlen zöldsegtermesztesben kimagaslo ielentósegú.
A talaiIorgato munkak közül altalanosan elteriedt a szantas. az asogep munkaia. a melvforgatas es az asas.
Szantasnak az eke munkaiat nevezzük. Az eke talaimúvelesben szerepet iatszo alkatreszei: az ekevas. a
kormanylemez. az eketalp. a csoroszlya es az elóhanto. Az ekeves vizszintes iranyban metszi le a
barazdaszeletet. Fó követelmeny. hogy eles legyen. A gyöker es viz altal nehezen athatolhato .karos
barazdaIenek¨ (eketalpbetegseg) kialakulasaert az eletlen ekevas okolhato. A kormanylemez alakia a Iorditas es
a porhanyitas merteket hatarozza meg. A csoroszlya metszi le Iüggóleges iranyban a barazdaszeletet. Jobb
metszó hatasa következteben a tarcsas csoroszlya teriedt el. Az elohanto az eketest ele szerelt. kicsinyitett
múvelószerszam. amelynek segitsegevel a barazdaszelet ket retegben kerül alaIorgatasra. Az elóhantoval
levagott keskenyebb es sekelyebb (10 cm-es) szelet a barazda aliara kerül. igy a növenymaradvanyok
leIorgatasa tökeletesebb. Eveló pillangos növenyek leszantasakor nelkülözhetetlen eszköz.
A szantas minosege a Iorgatas merteke. az alatakaras tökeletessege. a barazdaszelet porhanyulasi Ioka es a
vakbarazdak elóIordulasa alapian ertekelhetó. A Iorgatas Iokat a kormanylemez tipusa mellett a
barazdaszelet melysegenek es szelessegenek aranya hatarozza meg. A szantasi melyseg növelesevel a Iordulas
Ioka csökken. A porhanyulas Iügg a talai kötöttsegetól. nedvessegtartalmatol. valamint az eke haladasi
sebessegetól. Kötött. szaraz talaion a rögösödes. kötött. nedves talaion pedig a kenódes (szalonnas szantas)
veszelye növekszik. Gyors szantas eseten a barazdaszelet iobban porhanyul. az optimalisnal nagyobb haladasi
sebesseg eseten azonban romlik a tarlomaradvanyok takarasanak minósege.
Jakbarazdakon a szantott területen keletkezó. lathato vagy Iölddel takart. múveletlen talaiszeleteket ertiük.
Rossz ekebeallitas vagy gepvezetesi hiba (pl. szeleset Iog az eke) okozhatia.
A szantas melvsege alapian megkülönböztethetó:
hantas 10 cm melysegig
sekely szantas 1015 cm
közepmely
szantas
1520 cm
melyszantas 2040 cm-ig
melyitó
szantas
az addig múvelt
retegnel
melyebben vegzett
szantas
A szantasban elIogadott szabaly. hogy melyseget az eketalpreteg megszüntetese veget evenkent valtoztatni
kell.
A szantas iranvanak leitós területen a leites iranyara merólegesnek kell lennie (erozio ellen). sik videken pedig
valtoztatni celszerú.
Az eke tipusat tekintve hazankban az agveke teriedt el altalanosan. amelynek munkaiat agvszantasnak nevezzük.
Agyszantaskor Iorgasonkent ormok es osztobarazdak keletkeznek. melyek a gepi munkak egyenletesseget
veszelyeztetik. Elegyengetesükról gondoskodni kell.
TaIajmûveIési munkák és
taIajmûveIõ eszközök
128
Leitós területeken valtoeket hasznalnak. amelynek munkaia nyoman egyenletes Ielszinú sima vagy ronaszantas
keletkezik.
Melvforgatas a 4080 cm melyen vegzett Iorgatas neve. Eszköze a nagymeretú eketesttel Iölszerelt melyIorgato
(rigol-) eke. A zöldsegtermesztesben ilyen melysegú múvelesre eveló növenyek (sparga. torma) termesztese
soran kerül sor.
Haitato letesitmenyekben az orom- es barazdamentes melymúveles asogeppel vegezhetó. Az asogep hegyes
kapahoz hasonlo múvelótestei lassu Iorgo mozgassal vegzik a talai Iorgatasat. Melymúvelesre. erett istallotragya
bemúvelesere kivaloan megIelel.
A hazikertekben a talai Iorgatasos melymúvelesere kezi asot hasznalnak.
· Talajlazítás. porhanyítás. keverés. A talailazitas soran a talai szilard reszei egymastol tavolabb kerülnek. es
levegótartalma megnó. Ha a lazitaskor a múvelóeszköz a talairögöket Ielaprozza. porhanyitasrol beszelünk. Ha a
porhanyitott talaiban a talaireszek egymashoz valo helyzete is megvaltozik. akkor a talai kevereseról beszelünk.
Az emlitett Iizikai hatasok a talaimúveló eszközök munkaia soran legtöbbször együtt ielentkeznek. ezert az ilyen
múveletek vegzesere alkalmas eszközöket összeIoglalo neven porhanyitoeszközöknek nevezzük. munkaiukat
pedig porhanyitomunkaknak hiviuk. Ezek a következók:
boronalas.
kultivatorozas es kapalas.
tarcsazas.
talaimaras.
altalailazitas.
A sekelyen vegzett porhanyitomunkak a talaiban tarolt nedvesseg megórzeseben Iontos szerepet iatszanak.
ielentósegük az öntözetlen szabadIöldi zöldsegtermesztesben növekszik.
A boronalas Iogalomkörebe többIele porhanyitoeszköz munkaia sorolhato. Közülük legaltalanosabb a Iogas
borona (könnyú. közep- es nehez) hasznalata. de hasznaliak meg a körmös boronat. a lancboronat es a tövis-
(sepró-)boronat is.
Valamennyi boronatipus a talai Ielsó 310 cm-es reteget porhanyitia. Egyben a talaiIelszin egyenetlensegeit is
megszüntetik. Munkaiuk nyoman a Ielsó talaireteg levegócsereie növekszik. a porhanyos reteg szigeteló hatasa
következteben pedig csökkent az also talaireteg kiszaradasanak a veszelye.
A boronak io szolgalatot tesznek a vetóagy elókeszitesekor. magtakaraskor. a Iogas borona pedig egyes
növenyek (borso) kezdeti növenyapolo talaimúvelesere is hasznalhato.
A boronalas minóseget iavito szabalya. hogy 5060°-os talainedvessegnel a szantas iranyara Ierden es gyorsan
iarassuk. a Iogakra akado szerves anyagokat. a gyomnövenyek tarackiait pedig rendszeresen el kell tavolitani.
A kultivatorozas a gepi kultivatorokkal. a kapalas a kezi kapakkal vegzett talaiporhanyitas elnevezese.
Elsódleges celiuk a gyomnövenyek kivagasa. de kedvezó a hatasuk a talailevegózes segiteseben es az altalai
viztartalekainak megórzeseben is.
A kultivatorok múvelóteste es hasznalhatosaga valtozatos. Megkülönböztetünk szantofòldi es sorkòzmúvelo
kultivatorokat.
A szantoIöldi kultivatorokat vesó vagy ludtalp alaku múvelótestekkel szerelik Iel. Jol hasznalhatok a
tenyeszidón kivüli talaimúvelesre (tarlohantas apolasa. vetes elótti talai-elókeszites). Múvelesi melysegük 820
TaIajmûveIési munkák és
taIajmûveIõ eszközök
129
cm között valtoztathato.
A sorközmúveló kultivatorok mereven rögzitett szarnyas múvelótestekkel vannak Iölszerelve. A szeles sorközú
kapas növenyek sorközeinek múvelesere hasznalhatok. Múvelesi melysegük 510 cm között valtoztathatok.
Keles utan sekelyebb múvelest vegzünk. a tovabbi múvelesek melyithetók.
A valtozatos alaku es meretú kezi kapak a hazikerti növenyapolo talaimúveles legIontosabb eszközei. Üzemi
hasznalatuk a gyomirto vegyszerezes miatt visszaszorult. sorkapalashoz. vegyszerrezisztens gyomok irtasahoz
azonban ott is nelkülözhetetlenek.
A porhanyito talaimúveló eszközök csoportiaba soroliuk az un. küllós kapa munkaiat. Hosszu Iogakkal ellatott.
kerekszerú múvelótestei a növenyi gyökerek mozgatasa nelkül megszüntetik (szetszurkaliak) a talaiIelszinen
kepzódött. cserepesedett kerget. Gyomirto hatasa ielentektelen.
A tarcsazas a tarcsas boronak különbözó tipusainak (egysoros. ketsoros. egyiranyu tarcsa) munkaia. amelyre az
intenziv porhanyitas es keveró hatas iellemzó. Munkaia alapian e csoportba sorolhato az asoborona is. A tarcsak
az egyeves gyomnövenyeket iol irtiak. a tarackos gyomnövenyeket azonban tarackiaik Ielapritasaval
szaporitiak.
Jelentósegüket növeli. hogy munkaszelessegük es teliesitmenyük nagy. a múveles költsegessege mersekelt. A
tarcsas talaimúveló eszközök segitik a takarekos vizgazdalkodast. Tarlohantaskor. a tarlohantas apolasaban. a
vetes elótti talai-elókeszitesben vezetó szerepük van.
A talaimaro munkaiara a rendkivül erós porhanyitas. porositas iellemzó. Ezzel elósegiti a kötött talaiok
cserepesedeset. Intenziv keveró hatasa miatt iol megIelel a mútragyak es az erett istallotragya talaiba
múvelesere. A talaimaroval porhanyitott területen a tapkockas palantak ültetese lenyegesen könnyebb.
Hasznalata a Iedett területen Iolyo zöldseghaitatasban altalanos. ahol iol kiegesziti az asogep munkaiat.
SzantoIöldi termesztesben kedvezótlen Iizikai hatasa es a gyors Iorgas okozta Iokozott töresi veszely miatt
ritkan hasznaliak.
Altalailazitasnak a szantott reteg ala teriedó. specialis eszközökkel vegzett melymúvelest nevezzük. A
gyakorlatban ket tipusa ismert. Egyik esetben az eketestek möge ludtalp alaku múvelószerszamokat szerelnek. A
múvelótest a barazdaIenekbe melyedve 510 cm melyen lazitia azt anelkül. hogy a lazitott reteg összekeveredne
a szantott reteggel.
Nehez. melyben sos (szikes) talaiok 4060 cm melysegú altalailazitasara erós kivitelú. egv- vagv ketkeses
múvelóeszközt hasznalnak.
Az altalailazito az eketalpreteg megszüntetesevel. az altalai levegó- es vizellatasanak iavitasaval megkönnyiti a
gyökerek melyre hatolasat.
· Talajegyengetés. Az a Ieladata. hogy a sima talaiIelszin kialakitasaval segitse a tovabbi termesztesi munkakat.
A sima Ielszin egyik elónye. hogy csökken a parologtato Ielület. ezaltal a talai vizvesztesege is. Az ószi szantas
nyoman ormos Ielszin keletkezik. amelynek tavaszi elegyengetese simítóval vagy Iogasboronaval vegezhetó.
Laza szerkezetú talaion leces vagy szöges simito hasznalhato. kötött es rögös talaion deszkabol es vasrudakbol
keszült simito kepes io munkat vegezni. Összetömódött. kigyomosodott talaion a simito nem hasznalhato.
helyette Iogas boronat iaratunk.
Az ószi szantasok simitozasaval rögmentes. egyenletes Ielszinú vetóagy keszithetó a vetómag szamara. A simito
a szantas iranyara Ierden (3045o-os szögben) haladion.
A talaiegyengetó munkak csoportiaba sorolhato a barazdabehuzo munkaia. amely a melyszantas
osztobarazdaianak megszüntetesere szolgal. Ez a múvelet a korszerú. gepesitett szabadIöldi
zöldsegtermesztesben elengedhetetlen. es a vetó-. a növenyapolo es a betakaritogepek munkaminósegenek
iavitasa mellett az alkatresztöresek megakadalyozasara is szolgal.
TaIajmûveIési munkák és
taIajmûveIõ eszközök
130
· Talajtömörítés. A talaiszemcsek közeliteset elóidózó múveleteket tömöritesnek nevezzük. A tömörites soran a
talai levegótartalma csökken. viztartalma a levegóvel telt üregekhez viszonyitva megnó. A Ielsó talaireteg
tömöritesekor hengerezesról. az egesz szantott retegre kiteriedó tömöriteskor altalai-tömöritesról beszelünk.
Hengerezesre a munkavegzes celiatol Iüggóen különbözó tipusu hengerek szolgalnak. A kisebb rögökból allo
Ieltalai tömöritesere sima henger hasznalhato. Nagyobb rögök apritasara es kisse melyebb talaireteg
tömöritesere az egy- es ketsoros gyúrús henger alkalmas. Erósen kötött talaiokon a szaraz rögök apritasara es
tömöritesere rògtòro hengerek (Cambridge. Crosskill) hasznalhatok.
Jo minósegú hengerezó munka csak optimalis talaiviztartalom (6070°) es viszonylag lassu haladasi sebesseg
(4 km/h) eseten vegezhetó. A nedves talai a hengerre ragad. a talaiIelszin keregge gyúródik.
A hengerek hatasa a vizgazdalkodasra a talai nedvessegtartalmatol Iüggóen valtozik. Vizzel telitett talaion (pl.
kora tavasszal) a talai tömöritese elósegiti a kapillaris vizmozgast. ezert ilyenkor a henger munkaia vizpazarlo
hatasu. Szaraz. rögös talaion a henger vizmegórzó hatasa azon alapszik. hogy a talai összetömöritesevel. az
üregek eltömitesevel megakadalyozza a para alakban Ielszinre törekvó viz haladasat (a kiszellózódest).
A hengerezes a Irissen szantott talaiok mesterseges tömöritesere (a szantast követó masod- es ószi vetesek
eseten) es az apro vetómagvak vetese elótt nelkülözhetetlen múvelet. Az apromagvak es a vizet nehezen Ielvevó
egyeb magvak (pl. ceklagomoly) vetese utan is hengerrel tömöritik a talaiszemcseket a vetómaghoz. Ilyenkor a
vetógepre szerelt sorhengereket szoktak hasznalni.
Kiveteles esetben a növenyapolasban is hasznalhato a sima henger. Igy a tel Iolyaman IelIagyott ószi vetesek
(pl. atteleló salata) talaiba valo visszanyomasaval a növeny visszagyökerezese elósegithetó.
Az altalai tòmòritesere nagy tömegú szerves anyag (zöldtargya. tarlomaradvany) beszantasakor. valamint a
szantast gyorsan követó masodvetesek elótt lenne szükseg. a talai üregessegenek megszüntetese celiabol. A
zöldsegtermesztesben specialis altalai-tömöritót nem hasznalnak. a talai üregesedeset gyúrúshengerezessel
szüntetik meg.
· Talajfelszín-alakítás. A szabadIöldi zöldsegtermesztesben a talaiIelszin alakitasara több esetben is sor kerül.
Barazdas òntòzeshez es bakhatas múvelesi rendszer eseten a tabla egesz Ielületen 7080 cm tavolsagonkent
2025 cm magas bakhatakat keszitenek. A bakhatakat többtestú töltögetóekevel keszitik. tömöritesük es a
bakhatak Ielszinenek elegyengetese csonakos simitoval vegezhetó.
Vezetóbarazdas. agvasos múvelesi rendszerben a traktorkerek nyomtavolsaganak megIeleló (150160 cm)
tavolsagonkent vezetóbarazdat nyitnak. a barazdak közötti 90110 cm szeles agyasokat pedig asztal simasagura
egyengetik el. E telies múvelet vegzesere specialis geprendszert is kiIeilesztettek. Ezt a múvelesi rendszert a
szantoIöldi paradicsomtermesztesben korabban kiteriedten hasznaltak.
8.2.3. TaIajmûveIési rendszerek
A talaimúvelesi rendszer Iogalman az egy tabla területen hosszabb idószak alatt elvegzett talaimúvelo munkak
òsszesseget ertiük.
A szantoterületek legnagyobb reszet evente többször is meg kell múvelni. A talaimúveles költsegei a termelesi
költsegnek 1040°-at is kitehetik. A termesztes iövedelmezósege vegett törekedni kell az esszerúen takarekos.
de a növenyek igenyeit maximalisan szem elótt tarto talaimúvelesi rendszer kidolgozasara. Ehhez a következó
technologiai elemeket kell meghatarozni:
talaimúveló munka.
TaIajmûveIési rendszerek
131
talaimúveló eszköz.
talaimúveló idópont.
múvelesi melyseg szakszerú pontositasa.
A Ielsorolt elemek meghatarozasaval alakul ki a talaimúvelesi rendszerre iellemzó technologiai múveletsor.
A talaimúvelesi rendszereket a szakirodalom különIele elvek alapian csoportositia. Leggyakrabban hasznalt es
altalanosan elIogadott a tenyeszidóhöz viszonyitott idópont es a múveles Ieladata alapian valo csoportositas.
Eszerint megkülönböztetünk:
alap-talaimúvelest.
vetes elótti talai-elókeszitest.
növenyapolo talaimúvelest.
8.2.3.1. ALAP-TALAJMÛVELÉS
Feladata a termekeny. gyomban szegeny talaireteg kialakitasa a termesztes szamara. Az alap-talaimúveles
vegzesekor a minden növeny szamra egyarant Iontos talaitulaidonsagok (viz-. levegógazdalkodas.
gyomtalansag. io talaiszerkezet stb.) letrehozasat túzzük celul. Eszerint a következó alap-talaimúvelesi
munkakrol beszelünk:
tarlohantas.
tarlohantas apolasa.
ószi melyszantas es melyitó múveles.
gyeptöres.
tavaszi szantas es elmunkalas.
nyari szantas es elmunkalas.
· Tarlóhántásnak nevezzük az egyeves növenyek betakaritasa utan Ielszabadulo talai sekely megmúveleset. A
kalaszos gabonak learatasa utan altalanosan elvegzett múvelet. A nyari csapadek beIogadasa. a tarlogyomok
irtasa es a kartevó rovarok elleni küzdelem a legIontosabb Ieladata.
A tarlohantast a növeny lekerüleset követóen a legrövidebb idón belül el kell vegezni. hogy a talai tovabbi
kiszaradasat megakadalyozzuk. Altalanosan hasznalt múvelóeszköze a ketsoros tarcsa. erósen kötött talaiokon
pedig az egviranvu tarcsa. A múveles melysege 610 cm.
· A tarlóhántás ápolására a kikelt gyomnövenyek megsemmisitese. a gyommagvak beeresenek megelózese
vegett van szükseg. A múvelet porhanyitoeszközökkel ( tarcsa. kultivator. kombinator. asoborona) vegezhetó. a
tarlohantasnal nehany centimeterrel nagyobb melysegben.
A porhanyito múveles utan a talai lezarasa (szigetelese) celiabol Iogas boronat. szaraz es rögös talaion sima
hengert is kell iaratni.
· Az õszi mélyszántás a tavaszi vetesú növenyek ala. nyar vegetól a tel bealltaig vegezhetó Iontos múvelet.
Eszköze altalaban a közönseges melyszanto eke. de kiveteles esetben altalailazitoval is vegezhetó. Melysege
leggyakrabban az addig múvelt telies Ieltalaira kiteried (2035 cm). de ilyenkor vegezhetó a termóreteg
melyitese is.
ALAP-TALAJMÛVELÉS
132
Az ószi melyszantas a teli csapadek beIogadasanak elósegitesevel. az eveló gyomok irtasaval. az alaptragyak
talaiba múvelesevel potolhatatlan Ieladatokat lat el.
Az ószi melyszantas elmunkalasara kiveteles esetekben kerül sor. Igy a korai (szeptember vegi) ószi szantasokat
a kiszaradas megakadalyozasa (a hómerseklet meg magas). a nehez agyag- es a termó szikes talaiokat
(perctalaiok) az ósszel adodo. múvelesre alkalmas nedvessegi allapot kihasznalasa vegett meg az ósz Iolyaman
el kell egyengetni. Kora tavaszi vetesú növenyek ala az ószi szantas elmunkalasat az indokolia. hogy a kora
tavaszi elmúveleskor a múveló gepek kerekei a nedves talai szerkezetet erósen karositiak. Egyeb esetekben az
ószi szantast nem egyengetiük el. hogy a teli csapadek beIogadasara az ormos Ielszin miatt alkalmasabb
legyen.
· A gyeptörést üzemeink leggyakrabban az eveló pillangos takarmanynövenyek kiszantasakor vegzik. A
gyeptöreskor elónövenyek gyökerzete altal behalozott es összetartott. a múvelesnek rugalmasan ellenallo
barazdaszelet keletkezik. Legiobban elohantos ekevel vegezhetó. mert igy a növenyek Iölddel valo takarasa
tökeletesebb. Gyeptöreshez a viszonylag korai (oktober eleiei) idópont tekinthetó optimalisnak. hogy a lebomlas
meg ósz Iolyaman megindulhasson. Elmunkalasat a sok gyökermaradvany miatt ugyancsak tavaszra kell
halasztani.
· Tavaszi szántásra kiveteles esetekben kerül sor. Igy a kiIagyott ószi vetesek helyen. az ószi szantasbol a teli
Iagyok korai beköszöntese miatt kimaradt területeken. tovabba koran lekerüló. atteleló zöldsegnövenyek
(atteleló spenot. zöldhagyma) utan van szükseg tavaszi szantasra. Eszköze a közönseges eke. melysege pedig a
vizveszteseg csökkentese vegett csak közepmely (1520 cm) lehet. Fontos szabaly. hogy a tavaszi szantast
azonnal el kell múvelni (le kell zarni). ezert az ekevel egy munkamenetben Iogas boronat kell iaratni.
· Nyári szántásra a zöldsegtermesztó üzemekben kettós termesztes eseten kerül sor. Ez esetben az
elótermenyek (zöldborso. korai kaposztaIelek stb.) lekerülese utan a nyari vagy az ószi vetesú masodvetesek
alap-talaimúvelesekent vegzik.
A nyari szantas minóseget az idóiarasi viszonyok. illetve a talai nedvessegtartalma beIolyasolia. Szaraz talaion a
nyari szantas rögös lesz. A rögös nyari szantasokat a io magagy elókeszitesehez tarcsazni es hengerezni kell.
Öntözeses zöldsegtermesztó üzemekben a nyari szantashoz elóöntözessel kedvezó nedvessegi allapot hozhato
letre. Ilyenkor a szantas Iogas boronaval munkalhato el. A nyari szantas eszköze a közönseges eke. melysege
pedig nedvessegtakarekossagi szempontbol csak közepmely (1520 cm) legyen.
8.2.3.2. VETÉS ELÕTTI TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS
Celia a vetesre kerüló növeny különleges igenyeihez igazodo io vetoagv elóallitasa. A io vetóagy
talaimúvelessel letrehozhato iellemzói a következók:
apromorzsas szerkezet.
ülepedett vagy tömöritett talai.
sima talaiIelszin.
gyomnövenymentes terület.
Az apromorzsas es ülepedett talai a magvak levegó- es vizellatasanak Ieltetele. A sima talaiIelszin az egyenletes
vetesi melyseg szempontiabol szükseges. a gyomtalanitas pedig a keló növenyekre Ió veszelyt ielentó
karositoktol menetesiti a tablat.
A vetes elótti talai-elókeszites az alap-talaimúveló munkak szerves Iolytatasat ielenti. annak kiegeszitó reszekent
ertekelhetó.
VETÉS ELÕTTI
TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS
133
A vetes elótti talai-elókeszitó munkak a vetes idópontiatol Iüggóen különböznek. es kora tavaszi. kesó tavaszi.
nyari es ószi vetesú növenyek talai-elókeszitó munkainak csoportiaira bonthatok. E csoportokon belül tovabbi
különbseget ielent a kulturnöveny szaporitasi modia es magmerete. Ezen az alapon az apro magvu növenyek.
tovabba a nagy magvu es a palantazott növenyek talai-elókesziteset is megkülönböztetiük.
· A kora tavaszi vetésu (marcius ho) növenyek talai-elókeszitese az ószi szantas elegyengeteset vagy sekely
porhanyitasat kivania. Ez a Ieladat legtöbbször Iogas boronaval oldhato meg. Apro magvu növenyek szamara a
tömöritett magagy kialakitasa vegett hengerezni kell (sima hengerrel).
· A késõ tavaszi vetésu (aprilismaius) növenyek vetesideiere a talai kigyomosodik. ezert a gyomosodas
merteketól Iüggóen egyszer vagy ketszer porhanyito talaimúveló eszközt kell iaratni. Az utolso porhanyitas a
vetest megelózó napokra essek. Porhanyitasra a kombinator a legiobb. de Iogas boronaval kapcsolt tarcsa es
kultivator is megIeleló munkat vegez. Az ismetelt porhanyitasok melysege kismertekben valtozhat. Az utolsoe a
vetes. illetve a palantaültetes melysegevel egyezzek meg. Melyebb lazitas eseten a laza talaiba kerüló magvak
vizhiany miatt lassabban kelnek.
· A nyári vetésu növenyek talai-elókeszitese altalaban nyari szantashoz kapcsolodik. A talai-elókeszites modiat
a nyari szantas es a masodtermeny vetesideie között levó idótartam. valamint a talai nedvessegtartalma es
kötöttsege hatarozza meg. Szantast követó azonnali vetes eseten az alapmúveles elmunkalasa es a vetes elótti
talai-elókeszites egybeolvad. Hosszabb talaimúvelesi idószak eseten a porhanyitast es a gyomirtast a vetes elótt
meg kell ismetelni. Különösen nagy Ieladatot ielent a nyari vetóagy elókeszitese kötött talaion. öntözes nelküli
termesztesben. ahol megIelelóen tömöritett magagy csak a rögök több menetben valo Ielapritasaval. ismetelt
talaimúveló munkakkal (tarcsazas. rögtöró vagy gyúrús hengerezes) alakithato ki.
· Az õszi vetésu növenyek (atteleló zöldsegIaiok) vetes elótti talai-elókeszitesenek ket valtozata alakult ki.
Egyik esetben a vetes elótti talai-elókeszitó munkak a nyari szantas alapmúveletehez csatlakoznak. A nyari
szantason kikeló gyomnövenyeket porhanyito talaimúveló eszközökkel kell kimúvelni. a vetest megelózó
napokban pedig porhanyito-. egyengetóeszközökkel (tarcsa es Iogas borona) kell a magagyat elókesziteni.
Szaraz idóiarasban es apro magvak (pl. atteleló spenot) vetesekor simahengerezes is szüksegesseg valik.
Az ószi vetesú növenyek magagya nyari szantas nelkül. kizarolag tarcsas talaimúveló eszközökkel is
elókeszithetó. Ilyenkor a keves tarlomaradvanyt visszahagyo elóvetemeny (korai burgonya. kalaszos gabona)
utan 3-4-szer ismetelt es egy melyebbre hatolo tarcsazassal vagy asoboronaval erhetó el a kelló melysegú.
biologiailag is beerett vetóagy. A tarcsazasok utan a talai lezarasara itt is Iogas boronat vagy hengert kell iaratni
a talai nedvessegtartalmatol Iüggóen. A talaimúvelesnek ezt a valtozatat tarcsas talai-elokeszitesnek nevezzük.
8.2.3.3. NÖVÉNYÁPOLÓ TALAJMÛVELÉS
A növenyapolo talaimúveles a tenyeszidó Iolyaman vegzett munkakat Ioglalia magaban. Ezeknek iellemzese az
Apolasi munkak c. Ieiezet Ieladata.
A talaimúvelesi rendszereket az irodalom egyeb iellemzóik alapian is elnevezheti (vagy csoportosithatia). A
talaimúvelesi rendszerek elnevezhetók a megmunkalt talai tipusa szerint is. Eszerint ismeretes a homok-. a
tózeg-. a savanyu erdó- stb. talaiok talaimúvelesi rendszere.
Gyakran a termesztett nòvenvekrol nevezik el a talaimúvelesi rendszert (pl. paradicsom. sparga. torma stb.
talaimúvelesi rendszere).
A megmúvelt talaireteg vastagsaga alapian megkülönböztethetó a talai melymúvelesi es sekelymúvelesi
rendszere.
A hasznalt talaimúvelo eszkòzòk szerint eke nelküli es ekes talaimúvelesi rendszerról beszelünk. E csoportba
sorolhato a minimalis múveles (minimum tillage) rendszere is. Ebben az esetben a múveló gepek kapcsolasaval
NÖVÉNYÁPOLÓ
TALAJMÛVELÉS
134
vagy a múveletek csòkkentesevel igyekszünk a talaimúveles költsegeit mersekelni es a múvelesek karos
mechanikai es biologiai hatasait minimalisra szoritani.
A múveletek szamanak csökkentesehez a gyomirto vegyszerek hasznalata ad segitseget. a múveletek
összekapcsolasahoz azonban ui gepek bevezetesere van szükseg. A gyakorlatban e törekves elsó eredmenyekent
ielentek meg a kombinalt magagy-elókeszitó gepek (kombinatorok).
8.3. Öntözés
8.3.1. Az öntözés jeIentõsége és céIja
Öntözesnek azt az agrotechnikai eliarast nevezzük. amikor múszaki berendezesek segitsegevel különbözó
vizIorrasokbol szarmazo öntóvizet iuttatunk ki a termóterületre. a növenyek vizellatasanak iavitasa vegett.
Az öntözes a szabadfòldi zòldsegtermesztesben a termeshozamok es a termesbiztonsag növelesenek
alapIeltetele. Ennek ellenere a szantoIöldi zöldsegtermó területnek csak mintegy 45°-a helyezkedik el öntözesre
berendezett területen. ami 4045 ezer ha termóterületnek Ielel meg. A vizhianytol kevesbe szenvedó
zöldsegnövenyeket (zöldborso. sargarepa. dinnye. duggatott vöröshagyma stb.) tulnyomoreszt öntözhetetlen
területen termesztiük. A hazai szantoIöldi zöldsegtermesztesben tapasztalhato rendkivül nagy eviaratonkenti
termesatlag-ingadozasok oka eppen az öntözes hianyaval magyarazhato.
A zöldsegnövenyek egy reszenel (paprika. karIiol stb.) az optimalis vizellatas hatasara iavul a termes minósege.
Iogyasztasi erteke is. A tarolasra es ipari Ieldolgozasra kerüló zöldsegnövenyek (Iúszerpaprika. paradicsom stb.)
bóseges vizellatasa szarazanyag- es tarolhatosagcsökkentó hatasu. szakszerú öntözessel azonban a
termesmennyiseg es a minóseg közötti esszerú összhang megteremthetó.
A fedett terùleten Iolyo zöldseghaitatasban a termeszetes csapadek lenyegeben kikapcsolodik. ezert itt a
növenyek vizellatasa telies egeszben az öntözesre harul.
Az öntözes legIóbb celia tehat a viznek mint növenyi elettenyezónek potlasa es a termesztesi cellal egyeztetett
optimalizalasa.
A viz elettenyezó-potlasanak igenye a gyakorlati termesztesben többIele òntòzesi celkent Iogalmazhato meg.
Ezek:
vizpotlo öntözes.
kelesztó öntözes.
Irissitó öntözes.
parasito öntözes.
nedvessegtarolo öntözes.
talaimúvelest könnyitó elóöntözes.
Ezek mellett a viz Iizikai. mechanikai hatasat hasznosito öntözesi celok is ismeretesek. Ilyenek:
talaiatmoso öntözes.
tragyazo öntözes.
Öntözés
135
Iagy elleni öntözes.
beiszapolo öntözes.
· A talai vizhianyanak megszüntetesere a tenyeszidószak Iolyaman vegzett öntözeseket vízpótló öntözésnek
nevezzük. Feladata a gyökerzettel atszótt talaireteg letesitese. ezert a vizadagot a növenyek növekedesevel
aranyosan növelni kell (2040 mm).
· A magvetes utan kiszarado Ielsó talaireteg vizzel teliteset kelesztõ öntözésnek hiviuk. Fedett területeken Iolyo
palantaneveleskor a magveteseket rendszeresen öntözni kell. SzabadIöldi. allando helyre vetett növenyek
magveteseit csak rendkivüli esetekben (aszalyos. meleg idóiaras) szabad kelesztó öntözesben reszesiteni. Kötött
talaion az öntözes talaicserepesitó. eliszapolo hatasa a kelest akadalyozza. de a nagy intenzitasu öntözes a
sekelyen elhelyezkedó apro magvakat el is moshatia. Kelesztó öntözes csak kis intenzitasu szoroIeiekkel es kis
vizadagokkal (510 mm) vegezhetó.
· Frissítõ öntözéskor a növeny lankadasanak megszüntetese es a levelek hómersekletenek csökkentese a cel.
ehhez esószerú öntözessel kis öntözóvizadagokat (24 mm) iuttatunk a növenyekre (reszben a talai Ielszinere).
A növenyek a levelükre iuto vizet Ielveszik. es seitieik viztelitett allapotba kerülnek. A zöldseghaitatasban a
nagy vizIogyasztasu növenyek (pl. uborka) termesztesekor napIenyben gazdag es hosszabb nappalu haitatasi
idószakban rendszeresen vegeznek Irissitó öntözest. SzantoIöldi zöldsegtermesztesben az
öntözóberendezesek korlatozott volta miatt nem alkalmazzak.
· A párásító öntözést a levegó paratartalmaval szemben különösen igenyes zöldsegIaioknal (pl. csiperkegomba)
naponkent vegzik. Az öntözóvizet permetszerú elosztassal a gombatermó Ielületre. utakra. esetleg a
termesztóhely Ialara iuttatiak. a vizadag nagysaga 12 mm.
· A nedvességtároló öntözés idószaka a tenyeszidón kivül van. Aszalyos evekben amikor az ószi es a teli
csapadek is elmarad a talai viztartalekanak Ieltöltesere tavasz kezdeten. nagy adagu (100120 mm) öntözest
vegeznek. Ilyenkor az öntözóberendezesek kihasznalatlanok. ami io lehetóseget kinal a tarolo öntözeshez. Kesó
tavaszi szaporitasu. vizigenyes zöldsegnövenyek (kukorica. uborka. paprika) elótt alkalmazhato a
legsikeresebben.
· Talajmuvelést könnyítõ elóöntözesre leggyakrabban a zöldsegnövenyek kettós termesztesekor kerül sor.
Kötött. rögösödesre hailamos talaion különösen. ha az elóvetemeny Ieilódesenek utolso idószakaban öntözest
nem kivant csak rögös szantas vegezhetó. ezert a masodnöveny szamara szükseges io vetóagy sem keszithetó.
A múvelendó talaireteg ataztatasaval (20 mm öntözóviz) optimalis Ieltetelek között (6070°-os telitettsegnel)
vegezhetó el a nyari szantas.
· A talajátmosó öntözés a talai tulzott sotartalmanak a gyökerzonabol valo eltavolitasara szolgal.
Zöldseghaitatasban a nitrogen- es kaliumtartalmu mútragyakkal valo Ieltöltódes gyakran nagy sotartalomhoz
vezet. Soerzekeny növeny (pl. salata) szamara talaiatmosast kell vegezni. Talaiatmoso öntözes Iókent homokos
es szerves anyagban gazdag. laza talaiokon vegezhetó. A kimosashoz nagy vizadag (150200 mm) szükseges.
· A trágyázó öntözés Iogalman a vizben oldhato Ieitragyak öntözóvizzel valo kiiuttatasat es talaiba mosasat
ertiük. Tapoldatos öntözesnek is nevezik. Alkalmazasakor egyenletes a tapanyageloszlas. iobban hasznosul a
vizben oldott tapanyag. A gyökerzona ataztatasahoz szükseges vizadag nagysaga 2030 mm.
· A fagy elleni öntözésnek a Iútes nelküli Iolias haitatasban es a szabadIöldi korai termesztesben van nagy
ielentósege. E modszerrel a viz nagy Iaihóiet. illetve a nedves talai nagy hókapacitasat hasznositiuk. Kesó
tavaszi Iagyveszely ideien a beöntözött talai a napsütes hatasara Iölmelegszik. sok hót tarol. amelynek eiszakai
kisugarzasaval mersekli a levegó talai menti retegenek lehúleset. Ilyenkor a kiszaradt Ielsó talaireteg
atnedvesitese a cel. ami 810 mm vizadaggal erhetó el.
Folias termesztest vegzó kisüzemekben a Iagyponthoz közeli hómerseklet eleresekor a növenyek vizzel valo
permetezesenek modszeret is hasznaliak. A lehúló viz Iaihóienek. a iegge Iagyo viz pedig Iagyashóienek
Az öntözés jeIentõsége és céIja
136
atadasaval akadalyozza az erósebb Iagy kialakulasat a Ioliasator legtereben. Ehhez mar 12 mm viz
kipermetezese is elegendó.
· A beiszapoló öntözést a palantak kiültetesekor alkalmazzak. A talaiszemcseknek a gyökerekhez. illetve a
tapkockakhoz valo tapadasat segiti. ezzel iobb eredest es begyökerezest eredmenyez. Szaraz talai eseten a
vizpotlas Ieladatat is betölti. de a beiszapolasra nedves talaiba valo palantazaskor is szükseg van.
A beiszapolo öntözes a telies talaiIelületre is kiteriedhet. Ilyenkor esóztetó öntözóberendezesekkel 1015 mm-es
vizadagot iuttatnak ki. Melegigenyes növenyek (paprika) ültetesekor a talai lehúlesenek elkerülese vegett a
tövenkenti beöntözes az elónyösebb. A vizadag 15 dl/tó. A tövenkenti öntözes az ültetógepre szerelt tartalybol
tömlóvel. kisüzemben öntözókannaval vegezhetó.
8.3.2. Az öntözõvíz tuIajdonságai és forrásai
Termesztesi szempontbol az öntözóviznek a következók a legIontosabb tulaidonsagai:
asvanyiso-tartalma.
kemenysege.
hóIoka.
szennyezettsege.
Az öntözóviz sótartalmát Iókent eredete hatarozza meg. Egyes körzetekben közismerten nagy az asott es Iurt
kutak asvanyiso-tartalma. Az asvanyi sok közül a natriumsok ielenlete (ami a tiszantuli zöldsegtermesztó
körzetekben gyakori) különösen karos. A natriumsos vizzel valo öntözes a talait elszikesiti es termeketlenne
teszi. Nem alkalmas a viz öntözesre. ha szodatartalma 100 mg/l Ielett van. de összesso-tartalma sem haladhatia
meg a 2000 mg/l mennyiseget. A nagy sotartalmu öntözóviz karosito hatasa kötött talaiokon megnó. laza.
vizateresztó talaiokon kisebb.
A víz keménységét a benne levó kalcium- es magneziumsok okozzak. A kemeny viz oldokepessege kisebb. a
termenyeken pedig az elparolgo viz nyoman Ieher sokivalas keletkezik. ami tetszetósseget rontia. A keves Ca-
es Mg-sot tartalmazo viz a lagy viz. ami öntözesre kivalo.
Az öntözõvíz hõfoka akkor a legiobb. ha megegyezik a zöldsegIai hómersekleti optimumaval. Ez hidegtúró
növenyeknel 1320 oC. melegigenyes zöldsegIaioknal pedig 2025 oC között van. A növenyek növekedeset
csak az igenyüknel lenyegesen (810 oC-kal) hidegebb. illetve a 40 oC-nal melegebb viz gatolia. A 4550
oC-os öntözóviz (pl. kihúló termalviz) a növeny pusztulasat okozhatia.
Az öntözõvíz szennyezettségén a vegyszerekkel valo keveredest ertiük. Növenyeket karosito vegyszereket a
vegyi gyarak es a környezó. gyomirto szereket hasznalo mezógazdasagi üzemek iuttathatnak az
öntözóvizIorrasokba. A vegyszerekkel szennyezett öntözóvizek sok kart okozhatnak (torz növekedes.
termescsökkenes. kipusztulas).
A varosi eredetú szennyvizek zöldsegnövenyek öntözesere egeszsegügyi okok miatt nem hasznalhatok.
A zöldsegtermesztesben hasznalatos öntözóvizek szarmazasa valtozatos.
Fontosabb vizforrasok es azok iellemzói:
Folyóvíz. Lagy. legtöbbször iszapot is tartalmaz. HóIoka a tenyeszidó Iolyaman valtozik. kora tavasszal hideg.
Öntözesre io. de egyes Iolyoszakaszokon vegyi anyagokkal szennyezett lehet.
Az öntözõvíz tuIajdonságai és
forrásai
137
Patak- és forrásvíz. Összetetelet tekintve io. nem szennyezett. hómerseklete alacsony. Öntözesre különösen
viztaroloba gyúitve iol megIelel.
Tóvíz. Altalaban lagy vizú. Hómerseklete tavasszal hideg. Vegyszerekkel ritkan szennyezett. Öntözesre
megIelel.
Kútvíz. A kutviz Iogalomkörebe különIele vizIorrasok vize sorolhato. Vizminóseg alapian is elkülönithetó az
asott. az artezi es a csókut vize.
Az asott kut a talaivizból nyeri vizet. a hazikertek öntözesere altalanosan hasznalt vizIorras. Összetetele nagyon
valtozatos. Nitrattartalma gyakran nagy. ami növenyi tapanyagokrol leven szo az öntözesben hasznos.
Öntözesre csak a natriumsokban es az összesso-tartalomban gazdag kutviz nem hasznalhato.
Az artezi kutak mely Iurasuak. a melyben összegyúló retegvizból taplalkoznak. es a viz magatol a Ielszinre tör.
A viz hómerseklete meleg. ritkan a karos hómersekleti erteket is elerheti. Ilyenkor csak viztaroloba gyúitve.
lehúlve hasznalhato öntözesre.
A csokut sekelyebben elhelyezkedó retegvizból vagy talaivizból is nyerheti vizet. A 1050 m melyból
szivattyuval Ielhozott viz hideg. A Iolyok hordalekara települó csókutak vize altalaban iol hasznalhato. egyes
körzetekben azonban sotartalma nagy lehet.
Csapadékvíz. Lagy. meleg. sokat es vegyszerszennyezeseket nem tartalmaz. Öntözesre kivalo. Hazikertek es
kisüzemek tarolomedenceben összegyúitve gyakran hasznaliak.
8.3.3. Öntözési módok
A zöldsegtermesztesben alkalmazott öntözesi modok csoportositasaban a vizkiiuttatas modiat vesszük alapul.
Eszerint megkülönböztethetó:
esószerú.
Ielületi.
altalai-.
csepegtetó öntözes.
· Esõszeru öntözéskor a csóvezetekben nyomas alatt vezetett viz szoroIeieken at. a termeszetes esóhöz
hasonloan. cseppekben kerül az öntözött tablara. A szabadIöldi zöldsegtermesztesben es a zöldseghaitatasban
egyarant a legelteriedtebb modszer. Elteriedeset annak köszönheti. hogy megvalositasahoz tereprendezest
(egyengetest) nem igenyel. a vizvezetes rendszere a nagy tablak kialakitasat (gepi múvelest) nem akadalyozza.
es üzemelese keves kezi munkat igenyel. Növenyhazban az automatizalas lehetósege ielent nagy elónyt. Ezek az
elónyök hatterbe szoritiak a beruhazas költsegessegeben es nagyobb energiaigenyeben ielentkezó hatranyait. Az
esószerú öntözes vizelosztasa erós szelben egyenetlen lesz. Nyari melegben a vezetekból kipermetezett viz
2030°-a meg a levegóben elparolog. ezzel az öntözóviz mennyisegenek meghatarozasakor szamolni kell.
Az esószerú öntözesi modon belül szamos valtozat alakult ki. A csovezetek hordozhatosaga (stabilitasa) alapian
stabil. Ielstabil es hordozhato rendszer különböztethetó meg.
A stabil (nem mozgathato) csóhalozatu esóztetó öntözóberendezes beepitese a növenyhazakban altalanos.
A felstabil berendezes Ióvezeteket (azbesztcement nyomocsó) a Iöldbe. a Iagyhatar ala Iektetik le. amelyból
csatlakozok (hidransok) emelkednek a talai Ielszinere. A hozza csatlakozo szarnyvezetekek attelepithetók.
Öntözési módok
138
A hordozhato esóztetó berendezes csóhalozata telies egeszeben athelyezhetó.
Az esószerú öntözes beruhazasi költsegei a stabilitas Iokaval aranyosan növekednek.
A csóvezetek-halozat attelepitesi modszeret tekintve szetszedhetó. gördithetó es csevelhetó valtozatok talalhatok
a gyakorlatban. A 6 m hosszu csótagokbol (aluminium. múanyag) gyorskapcsolassal összeszerelhetó es csak
kezi eróvel attelepithetó csóvezetek hasznalata kezimunkaeró-hiany miatt megszúnóben van. Az összeszerelt
allapotban kerekeken tovabbgördüló motormeghaitasu Iem csóvezetek-rendszer. valamint a
motormeghaitassal dobra tekercselhetó múanyag vezetekrendszer a ielenleg alkalmazott legkorszerúbb esóztetó
öntözóberendezes. Ez utobbi a Ielcseveles sebessegenek pontos allithatosagaval a vizadag kiiuttatasanak
automatizalasat is megoldia.
A szantoIöldön hasznalt szoroIeiek az idóegyseg alatt kiszort viz mennvisege alapian kis. közepes es nagy
intenzitasuak lehetnek. A kis intenzitasu szoroIei 5 mm/h. a közepes intenzitasu 517 mm/h. a nagy intenzitasu
17 mm/h-nal nagyobb vizmennyiseg kiszorasara kepes.
A szoroIei intenzitasanak megvalasztasakor a talai viznyeló (vizvezetó) kepessegehez kell igazodni (25.
tablazat). A talai vizvezetó kepesseget meghalado öntözes eseten vizösszeIolyas keletkezik. ami eroziot es a
növenyek karosodasat (Ioltonkenti kipusztulasat) okozza.
TalaikötöttsegA talai
vizateresztó
kepessege
(mm/h)
Esószerú öntözes
megengedhetó
intenzitasa
(mm/h)
Homok 33 2024
Homokos
valyog
30 1220
Valyog 22 912
Agyagos
valyog
16 79
Agyag 14 67
Nehez agyag 12 56
25. táblázat - A talajkötöttség. a vízáteresztõ képesség és az öntözésintenzitás
összefüggése
Agrotechnikai hatasat tekintve a szoroIeieknek rendkivül Iontos tulaidonsaga a kepzett vizcseppek nagysaga. a
porlasztas foka. Az üveghazakban altalanosan hasznalt kismeretú. múanyag szoroIeiek apro cseppeket
kepeznek. ködszerúen porlasztanak.
A szantoIöldi termesztesben hasznalt szoroIeiek altal kepzett optimalis cseppnagysag 0.51.5 mm atmeróiú
Öntözési módok
139
lehet. A szükseges nyomas (200600 kPa ÷ kilopascal) hianya eseten a szoroIeiekból sugar alakban is ömölhet a
viz. A durva porlasztassal dolgozo szoroIeiekból nagy cseppekben alahullo viz a növenyeket karositia (kimossa.
beiszapolia. a leveleket töri). ezert a zöldsegtermesztesben nem hasznalhatok.
· Felületi öntözéskor a talai Ielszinen vezetik a vizet. es az a nehezsegi eró (gravitacio) hatasara a leites
iranyaba szabadon mozog.
A zöldsegtermesztes gyakorlataban ket valtozata ismert: a barazdas (aztato) öntözes es az araszto (bolgaragyas)
öntözes.
Barazdas òntòzeshez a talai Ielszinet talaimúveló eszközökkel ugy alakitiak ki. hogy azt barazdak es bakhatak
alkotiak. Az öntözóviz a barazdakban Iolyik. es szivargas utian teried a bakhatak talaiaba. A barazdak melysege
2025 cm. tavolsaga 7080 cm. hosszusaga pedig 3 m-tól (rövid vagy bolgar barazda) 50 m-ig (hosszu barazda)
teried. A növenyeket a bakhatakra ültetik.
Araszto òntòzeskor a bakhattal körülvett. nehany negyzetmeter nagysagu területeket amelyek egyben a
növenyek termóhelyeül is szolgalnak elarasztiak öntözóvizzel. ilyenkor a növenyek vizben allnak. Igy a talai
az arasztas hatasara eliszapolodik. levegótlen lesz. ezert az öntözesek utan lazito talaimúveles valik szüksegesse.
A bolgar rendszerú kisüzemi zöldsegtermesztes maradvanyakent ma is elóIordul.
Korabban a Ielületi öntözesi modokat a zöldsegtermesztesben altalanosan hasznaltak. napiainkra azonban ott is
teliesen hatterbe szorultak.
· Altalajöntözéshez az öntözóvizet a talaiban. a múvelesi hatar alatt vezetik. A vezetesre egetett agyagcsó vagy
lyuggatott múanyag csó szolgal. A csóból kiszivargo öntözóviz a talai kapillaris hezagaiban körkörösen. leIele
pedig gravitacios uton is szivarog (ezt ugy probaliak megakadalyozni. hogy a vezetek ala szeles Ioliacsikot
helyeznek).
Az egetett-agyagcsöves altalaiöntözes modszeret az üveghazi termesztesben korabban mar alkalmaztak. Az
öntözes egyenetlensege es a modszer talaiszikesitó hatasa miatt a gyakorlati termesztesben ez az öntözesi mod is
visszaszorult.
· Csepegtetõ (cseppenkenti) òntòzes. A modszer lenyege. hogy az öntözóvizet vekony múanyag csövekben
vezetik a növenysorok Iöle. amelyekból a viz kapillaris meretú hezagokon. csövecskeken kiszivarogva a
növenyek mellett a talai Ielszinere csepeg. Az öntözött talai egy-egy ponton tartosan es Iolyamatosan kapia az
öntözóvizet. Teriedesenek kedvez. hogy a vizIelhasznalas takarekos. a vizadagolas automatizalhato. es a
beruhazas költsegigenye mersekelt. A csöpögtetóhelyek gyakori eldugulasa azonban rontia az üzembiztonsagat.
Emiatt az eddig ismert csepegtetó öntözesi modszerekben csak szúrt. oldott sokban szegeny öntözóviz
hasznalhato.
A csepegtetó öntözesi modon belül szamos valtozat alakult ki a múszaki Ieilesztes Iolyaman. Közülük
ismertebbek: lyuggatott vezetócsó (varrott csó); a vizvezetó csó Iurataiba helyezett csepegtetótestek (kapillarcsó.
szivacsbaiusz. reteges Iolia) es a kettós Ialu csóvezetek (a belsó a viz vezetesere. a külsó a nyomas
kiegyenlitesere es a vizelosztasra szolgal) alkalmazasa. Ezek a valtozatok kiserleti meretekben a zöldseghaitato
üzemekben. de nemelyik a szantoIöldi zöldsegtermesztesben is megtalalhato.
8.3.4. Az öntözés idõpontja
Az öntözes szüksegesseget legiobban a termesztett nòvenvek ielzik leveleik vizhiany eseten lankadnak . de a
talai is mutatia idószerúseget. Ha a marokba vett talai nyomasra nem all össze. elerkezett az öntözes ideie.
Ezeket a modszereket az òntòzesi idopont erzekszervi meghatarozasa neven Ioglaliuk össze.
A gyakorlatban az öntözes idópontianak meghatarozasara ezenkivül meg szamos modszer kinalkozik:
Az öntözés idõpontja
140
a talai nedvessegtartalmanak merese.
a kritikus idószak meghatarozasa.
az öntözesi Iordulo szerinti öntözes.
a szamitogepes tervezes modszere.
· A talajnak a növenyek szamara meg elIogadhato. legkisebb viztartalma a szantoIöldi vizkapacitas
szazalekaban (VK°) Ieiezhetó ki. Ez az ertek a zöldsegIaira iellemzó vizigenyesseg Iüggvenyeben 5070°
között valtozik. Az öntözes ideie akkor erkezett el. amikor a talai viztartalma erre a VK°-ertekre csökkent.
Ebben a modszerben a talai viztartalma az öntözesek utani 100°-os telitettseg es a növenyIaira meghatarozott
minimalis ertek között Iolyamatosan ingadozik.
A talai viztartalma többIele modon merhetó. A szaritoszekrenves kiszaritas modszere lassusaga miatt csak
kutatasi modszerkent alkalmazhato. Gyors múszeres merest tesz lehetóve a talai elektromos ellenallasanak.
valamint a talai vizpotencialianak merese; a kapott ertekek a talai viztartalmanak Iüggvenyeben valtoznak. Ezek
a modszerek az öntözóberendezesek automatizalt üzemelesere is lehetóseget adnak. Múszakilag Ieilett külIöldi
haitatoüzemekben mar sikeresen hasznalt modszerek.
· A termesztett növenyeknel az öntözes vonatkozasaban kritikus idõszak altalaban abban a Ieilódesi szakaszban
következik be. amikor a növeny gazdasagilag hasznos termeset Ieileszti. es e szakasz tartosan meleg idoiarassal
esik egybe. Ilyenkor mar a növenyek lombia is maximalis meretet er el. ami a vizIogyasztast (transzspiracio)
eróteliesen megnöveli. Csemegekukorica es bab eseteben ez az idószak a viragzas kezdetevel. burgonyanal a
gumokepzes kezdetevel esik egybe. A kritikus idószakban vegzett öntözest (io vizellatast) a növenyek nagy
termessel halaliak meg. az òntòzes hatekonvsaga nagy lesz. A kritikus idószakon kivül az öntözesek ritkithatok.
esetleg kar nelkül el is hagyhatok.
· Az öntözési forduló Iogalman az egymast követó öntözesek közötti idótartamot ertiük. es hosszat napokban
Ieiezzük ki. Az öntözest tehat a tenyeszidó Iolyaman azonos idóközönkent ismetlik. igy a vizellatas
kiegyenlitett. Öntözött zöldsegtermesztesben altalaban 1014 napos öntözesi Iordulot terveznek. laza
homoktalaion azonban a Iordulo röviditese indokolt. Ez a modszer múszaki szemleletmodot tükröz. es az
öntözóberendezes maximalis kihasznalasat túzi celul. A területegysegre iuttatott viz mennyisege megnó. az
öntözóviz hatekonysaga viszont csekely.
· Uiabban az öntözes idópontianak meghatarozasara a szamitogepes tervezes modszeret is kialakitottak. A
modszer szerint a növenyIai vizigenyenek (Iailagos vizIogyasztas). a rendszeresen mert hómersekleti
ertekeknek. valamint a talai viztartalmat mutato ertekeknek a beprogramozasa alapian szamitogep ielzi a
viztartalomnak a növeny szamara minimalis ertekre csökkeneset. vagyis az öntözes szüksegesseget.
A szantoIöldi zöldsegtermesztesben az esóztetó öntözóberendezesek telies kihasznalasa vegett eiiel-nappal
Iolyamatosan öntöznek.
A zöldseghaitatasban ezzel szemben a reggeli es a delelótti orakban kell öntözni. hogy a növenyzet estig
Ielszaradhasson. Az eiszakai nedves környezet ugyanis kedvez a korokozok elszaporodasanak.
Az öntözesi Ióideny maius vegetól augusztus vegeig tart. A különleges celu (beiszapolo. tartalekolo) öntözesek
azonban az öntözesi idenyt marciustol oktoberig meghosszabbitiak. Ezzel a berendezesek kihasznaltsaga
növekszik. az öntözes üzemelesi költsege csökken.
8.3.5. Az öntözõvíz mennyisége
A Iogalom egyreszt az egyszeri öntözessel kiadott viz mennyiseget ielenti.
Az öntözõvíz mennyisége
141
Az egyszeri öntözeshez Ielhasznalt vizmennyiseget òntòzesi normanak nevezzük. A gyakorlatban az öntözesi
norma tag hatarertekek között valtozik. Az erteket leginkabb az öntözesi cel. a növenyIai gyökeresedesi
melysege es a talai vizkapacitasa hatarozza meg.
Az öntözesi celtol Iüggóen az öntözesi norma nagysaga 12 mm-tól (parasito öntözes) a 100120 mm-ig (tarolo
öntözes) teried.
Vizpotlo öntözeskor a talait a gvòkerzona melvsegeig nedvesitiük at. A gyökerzona a növenyek növekedesevel
egyre leiiebb teried. es ezzel növekszik a vizpotlo öntözes normaia (2040 mm).
A gyökerzona talaianak atnedvesitesehez szükseges viz mennyiseget a talai vizkapacitasa is modosithatia. ami a
kötöttseggel es a szervesanyag-tartalommal növekszik. Igy a homoktalai azonos melysegig valo
atnedvesitesehez az agyagtalaion szükseges viz 70°-a is elegendó.
Az idénynormát a tenyeszidószak alatt vegzett öntözesek együttes vizmennyisege adia. Az idenynorma
nagysaga tehat az öntözesi normaktol es az öntözesek szamatol Iügg. Legnagyobb idenynormak a hosszu
tenyeszideiú. nagy vizigenyú zöldsegIaioknal adodnak. A rövid tenyeszideiú. kora tavaszi zöldsegIaiok (pl.
salata. honapos retek. zöldhagyma) vizszüksegletüket a teli csapadekkal Ieltöltött talaibol tudiak Iedezni. ezert
idenynormaiuk minimalisra csökken.
Az idenynorma erteke szantoIöldi zöldsegtermesztesben 20350 mm között valtozhat. Iedett területen vegzett
zöldseghaitatasban azonban 900 mm-re is növekedhet (pl. üveghazi paprikahaitatasban).
8.4. Vetésforgó, növényváItás
8.4.1. A vetésforgó fogaIma, eIemei
A vetesIorgo kùlònleges agrotechnikai eliaras. Különlegessege abban van. hogy megvalositasahoz beruhazas es
kezi munka nem szükseges. csupan tervezesi es szervezesi munkat igenyel. Hatasaban azonban megegyezik a
többi agrotechnikai eliarassal. tehat alkalmas a növenyek növekedesenek. termesmennyisegenek ielentós
növelesere. Hianya viszont ielentós termeskiesest okozhat.
A növenytermesztók mar regen eszrevettek. hogy egyes növenyek termesmennyisege ugyanazon a területen
valo ismetelt termesztes eseten csökken. mas növenyeke viszont nem valtozik. Azt is tapasztaltak. hogy a
pillangos viragu növenyek iavitiak a talai termókepesseget. az utanuk vetett növeny iobban Ieilódik. nagyobb
termest ad.
Ezek a tapasztalatok kesztettek a növenytermesztóket arra. hogy a növenyIaiokat egy-egy területen evenkent
valtogatva termeliek.
A növenyvaltas lete es rendszeressege alapian napiainkban a növenytermesztesben különbözó rendszerek
valosithatok meg. Ezek:
vetesIorgo (növenyvaltasos termesztes).
monokulturas iellegú termesztes.
monokultura.
· Vetésforgóban a növenyeket rendszeres es szakszerú valtasban termesztik. Az önmaguk utan valo termesztes
hatasara termescsökkenest mutato növenyek csak vetesIorgoban termeszthetók.
Vetésforgó, növényváItás
142
· Monokultúrás jellegu termesztés az erósen szakositott növenytermesztó üzemben alakul ki. ahol a nagy
aranyban termesztett keves növeny (di-. trikultura) meg valtogatva termesztes eseten sem tudia megteremteni a
növenyvaltas szamos elónyet (pl. a korokozok elleni idóbeli izolaciot).
Monokulturas iellegú a termesztes akkor is. ha egy növenyt nehany evig önmaga utan termesztünk es csak
kesóbb valtiuk Iel a területen mas növenyIaiial (idószakos monokultura). Ez a növenytermesztesi rendszer az
önmaguk utani termesztesre kevesbe erzekeny növenyeknel es Iokozott Iigyelemmel vegzett vegyszeres
növenyvedelem eseten alkalmazhato (pl. zöldseghaitatasi vetesIorgoban).
· Monokultúrás termesztés Iogalman egy növenyIainak hosszu idón keresztül önmaga utani. valtas nelküli
termeszteset ertiük. Csak az ilyen termesztesre nem erzekeny növenyIaioknal (pl. kukorica) alkalmazhato.
Bar a vetesIorgo legiellemzóbb saiatossaga a növenyvaltas. ahhoz a vetesIorgo tervezesekor mas lenyeges
tervezesi Ieladatok is kapcsolodnak. Ezert helyesebb a vetesIorgo Iogalmanak olyan tagabb ertelmezeset
hasznalni. amely ezeket a kapcsolodo tervezesi Ieladatokat is magaban Ioglalia.
A vetesIorgo Iogalman ebben a tagabb ertelmezesben a termóterület termesztett növenyIaiokkal valo
szakszerú hasznositasi rendszeret ertiük. E meghatarozas szerint a vetesforgo elemei a következók:
a növenyIaiok kivalasztasa.
a területi aranyok meghatarozasa.
a valtasi sorrend es
a körIorgas megtervezese.
· A termesztett növenyIaiok es területi aranyuk meghatarozasat a gyakorlatban vetestervnek nevezzük.
A vetesIorgoban termeszteni kivant növenyIaiokat az üzem termeszeti es kòzgazdasagi adottsagainak sokoldalu
ismereteben valasztiuk ki. A növenyIaiok kivalasztasakor a termeszeti adottsagoknak van elsódlegesen
meghatarozo szerepük. mert a növeny szamara szükseges elettenyezók hianya eseten iövedelmezó termesztes
nem Iolytathato.
A termeszeti viszonvok közül az eghailat (hómerseklet. csapadek. napIenytartalom). a talai (kötöttseg. humusz-.
mesz- es tapanyagtartalom). a domborzat (leites. kitettseg) es a biologiai kòrnvezet (veszelyes kartevók es
gyomok elóIordulasa. magtermesztesben az izolacios tavolsag betartasanak lehetósege) egyarant meghatarozo
lehet. Zöldseghaitasi vetesIorgo tervezesekor termeszeti adottsagkent kell IelIogni a termesztóletesitmenyek
Iútesi szintiet is.
A kòzgazdasagi viszonvok bar csak a termeszeti viszonyok elemzese utan vehetók szamitasba napiainkban
ugyancsak döntó szerepet iatszanak a termesztendó növenyIaiok kivalasztasaban. A közgazdasagi adottsagok
közül kiemelkedik a iövedelmezóseg. az ertekesitesi lehetóseg. a gepesithetóseg es a kezi munkaeróvel valo
üzemi ellatottsag.
Kiveteles esetekben a talaitermekenvseg iavitasara valo igeny (pl. homoktalaion zöldtragyanöveny termesztese)
is ervenyesül a termesztendó növenyek kivalasztasaban.
· A termesztesre kivalasztott növenyIaiok altal elIoglalt területi aránynak. mas szoval a növenyek
vetesterületenek meghatarozasakor szinten szamos adottsag elemzese szükseges. Itt azonban az üzem
közgazdasagi adottsagainak (iövedelmezóseg. ertekesitesi lehetóseg. gepesitesi lehetóseg.
kezimunkaeró-ellatottsag stb.) van döntó szerepük.
· A növények váltási sorrendjének meghatarozasara csak a vetesterv ismereteben kerülhet sor. es csak a
vetestervben meghatarozott növenyek (valamint vetesterületi aranyok) szerinti legiobb növenyi sorrendet
ielentheti.
A vetésforgó fogaIma, eIemei
143
A nòvenvi sorrend meghatarozasaban a növenyIaiok elovetemenv-erteke mas szoval elovetemenv-hatasa kepezi
a kiindulasi alapot. A termesztes soran minden növenyIai elovetemenv. megpedig az utana következó növeny
elóvetemenye.
Az elóvetemeny-hatas egy tenyeszidóben (pl. zöldborso) vagy több even keresztül (pl. istallotragyazott kapas
növeny) is kiIeitheti hatasat. Az elóvetemenyek talaitermekenyseg-iavito vagy ronto hatasa intenziv tragyazas
utan es öntözeses termesztesben kisebb.
A növenyIaiok elóvetemeny-hatasa biologiai es agrotechnikai hatasukban reilik.
A növenyvaltasi sorrend megtervezesekor ezeket a hatasokat vesszük Iigyelembe.
Az elóvetemeny-erteket. valamint a valtasi sorrendet meghatarozo legIontosabb biologiai es agrotechnikai
tenvezok a következók:
az elóvetemeny lekerülesenek idópontia.
a betegsegek es a kartevók teriedesere valo hatas.
a gyomnövenyek szaporodasara valo hatas.
a talaiuntsag elleni vedekezes.
a talai szervesanyag-gazdalkodasara valo hatas.
a talai tapanyag- es vizgazdalkodasara valo hatas.
A io elóvetemenytól megkivaniuk. hogy idoben lekerùliòn a területról. Ezzel az alaptragyazas es a talaimúveló
munkak optimalis elvegzeset teszi lehetóve.
A növenyi sorrend összeallitasanak Iontos alapelve. hogy ugyanannak a korokozonak vagv kartevonek
gazdanövenyei se idóben. se terben ne kerülienek közel egymashoz. A növenyek csak annyi idó elteltevel
kerülhetnek önmaguk utan vagy mas gazdanövenyek utan (idóbeli izolacio). amig a kartevók es korokozok
szaporitoszervei elvesztik eletkepessegüket. Ez az idótartam altalaban 46 ev. de IonalIereg-Iertózes eseten
hosszabb is lehet.
A növenyek terbeli elhelyezesenek alapelve. hogy a kartevók gazdanövenyei az egymast követó evekben ne
kerülienek a szomszedos tablara se (terbeli izolacio).
A kemiai növenyvedelem tökeletesedesevel a növenyvaltas növenyvedelmi szerepe elvileg csökken. a kemiai
növenyvedelem költsegessege miatt azonban a gyakorlati termesztes nem mondhat le a növenyvaltassal elerhetó
eredmenyekról.
A gvomnòvenvek elleni vedekezesben a termesztett növenyeknek az elgyomosodasra valo hatasat kell
Iigyelembe venni. Eszerint gyomirto. gyomneveló es gyomosito zöldsegnövenyek különböztethetók meg.
Gvomirtok azok a növenyek. amelyeknek apolasa soran talaimúvelessel vagy gyomirto vegyszerekkel
megtisztitiuk a területet a gyomoktol. A gvomnevelo növenyek gyer lombozatot Ieilesztenek. közöttük a gyomok
iol Ieilódnek es elszaporodnak. Gvomosito növenynek azt a zöldsegnövenyt nevezzük. amely magvait elhullatva
vagy a talaiban maradt gyökerreszekból kihaitva (pl. torma) a következó evben gyomkent szerepelnek. A
növenyvaltas tervezesekor e csoportok celszerú valtakoztatasarol gondoskodni kell.
A vegyszeres gyomirtas terhoditasaval ui. a növenyi sorrend meghatarozasaban Iontos tenyezókent ielentkezett
a tartos hatasu. szuperszelektiv gyomirto szerek (triazinszarmazekok) utohatasa. Az utohatas megszúneseig csak
a szernek ellenallo növenyIai termeszthetó a vegyszerrel kezelt tablan.
Az önmaga utan termesztesre valo erzekenyseget a gyakorlati termesztesben talaiuntsagnak nevezik. Okara
A vetésforgó fogaIma, eIemei
144
többIele magyarazat született (toxikus vegyületek Ielhalmozodasa. mikrobiologiai karosodas. mikroelemhiany.
szerkezetromlas. IonalIereg-kartetel).
A talaiuntsag ielensege a zöldsegtermesztesben is közismert. A több even at ugyanazon a helyen. önmaguk utan
termesztett zöldsegnövenyek többsegenek Iokozatos termescsökkenese tapasztalhato. Ezek a növenyek
ugyanarra a területre 45 ev mulva kerülhetnek.
Mas zöldsegIaiok (pl. csemegekukorica. meszes talaion a Ieies kaposzta) kevesbe erzekenyek az önmaguk utani
termesztesre. ezek nehany evig önmaguk utan is termeszthetók a termeskieses veszelye nelkül.
A termesztett növenyek altal talaiba iuttatott szerves anvagok mennyisege rendkivül valtozo. Egyes növenyek
lombtömeget (pl. Ieies kaposzta. zöldtragyanövenyek). masok sok gyökeret (pl. lucerna) Ieilesztenek. ami a
tenyeszidó vegen a talaiba kerül. A zöldsegnövenyek egy csoportianal (hagymaIelek. gyökerzöldsegek) a
visszahagyott lomb es gyöker tömege ielentektelen. Ezek a növenycsoportok a vetesIorgoban valtva kövessek
egymast.
A szervesanyag-Ielhalmozo növenyek io elóvetemeny-hatasat pedig szervesanyag-igenyes növenyekkel kell
hasznositani.
A termesztett növenyeknek a talai tapelemtartalmat kihasznalo kepessegeben reiló ielentós különbsegek
korabban nagy szerepet kaptak a növenyi sorrend meghatarozasaban. A mútragya-Ielhasznalas napiainkra elert
magas szintie azonban minimalisra csökkenti ennek ielentóseget. Az a megallapitas. hogy a nitrogengyúitó.
pillangos viragu növenyeket (borso. bab). az altaluk Ielhalmozott nitrogen hasznositasa celiabol nitrogenigenyes
növeny kövesse a vetesIorgoban. tovabbra is Iontos alapelvnek tekinthetó.
A nòvenveknek a talai vizgazdalkodasara gyakorolt hatasa az öntözetlen termesztesben meghatarozo. öntözött
viszonyok között ennek nincs ielentósege.
Öntözes nelküli termesztesben alkalmazhato szabaly. hogy a talai vizkeszletet erósen kihasznalo növenyek ne
kövessek egymast a vetesIorgoban.
A talai vizgazdalkodasat beIolyasolia az elóvetemeny talaiarnvekolasa. A talait iol bearnyekolo elóvetemeny a
betakaritast követó talaimúveles szamara io Ielteteleket teremt. es a következó növeny (masodvetes) kezdeti
Ieilódeset elósegiti.
A vetesIorgo növenyvaltasi sorrendiet beIolyasolia az elóvetemeny gvòkerezesi melvsege is. A növeny a Ió
gyökerzona viztartalmat erósen kihasznalia. lecsökkenti. A különbözó gyökerezesi melysegú növenyek
valtasaval iobb vizgazdalkodas erhetó el.
Az emlitett növenyvaltasi elvek betartasaval reszben költsegmegtakaritas. reszben termesnövekedes erhetó el.
tehat a termesztes iövedelmezósege növelhetó. A növenyvaltas elveinek Iigyelmen kivül hagyasa a
növenyvaltasban reiló elónyökról valo lemondast ielenti. ami a szantoIöldi zöldsegtermesztesben indokolatlan es
esszerútlen. A növenyvaltas kedvezó hatasa ugyanis csak költseges agrotechnikai es növenyvedelmi
múveletekkel helyettesithetó.
A zöldseghaitatasban a területegysegre esó nagy ertektermeles monokulturas vagy monokulturas iellegú
termesztest indokol.
· A vetésforgó körforgásának (rotacio) Iogalmaval a vetesIorgonak azt a saiatossagat ielölik. hogy a
termesztett növenyek az elóre megtervezett sorrendben követve egymast a vetesforgo egesz terùleten
vegighaladnak. es ezt mindaddig automatikusan ismetlik. amig a vetesIorgo letezik. Azt az idótartamot. amig a
vetesIorgo valamennyi növenye vegighalad az egesz területen es visszater kiindulasi helyere. a kòrforgas
idotartamanak nevezzük. Eszerint megkülönböztetünk:
rövid (23 ev).
A vetésforgó fogaIma, eIemei
145
közephosszu (410 ev) es
hosszu (10 evnel hosszabb) vetesIorgot.
Ròvid vetesIorgoban a növenyek gyorsan visszakerülnek ugyanarra a helyre. ezert a korokozok elleni idóbeli
izolacio nem iöhet letre. Hosszu vetesIorgoban a terület szervezesi szempontbol Ielaprozodik. az attekinthetóseg
romlik. Az üzemekben ezert kòzephosszu vetesIorgok szervezesere kell törekedni.
Attol Iüggóen. hogy a targyalt elemek milyen mertekben ervenyesülnek. a vetesIorgonak harom valtozata
különböztethetó meg. Ezek:
kötött.
rugalmas es
szabad vetesIorgo.
Kòtòtt vetesforgo eseten mind a negy vetesIorgoelem megtalalhato. es azokat valtoztatas nelkül. hosszu ideig
megtartiak. A gyakorlati termesztesben a szigoru kötöttseg akadalyozoia lehet a vetesszerkezet esszerú
valtoztatasanak. a piaci igenyekhez valo gyors alkalmazkodasnak.
Rugalmas vetesforgoban a növenyIaiokat. azok vetesterületet es ennek következteben a növenyvaltasi sorrendet
is szükseg szerint (egyes evekben vagy szakaszokon) megvaltoztatiak. ezek a valtozasok azonban nem ielentik a
bevezetett vetesIorgo lenyeges atalakitasat.
A szabad vetesforgo Iogalomkörebe az olyan növenytermesztesi rendszer sorolhato. amelynek minden elemeben
(növenyIai. vetesterület. növenyvaltas) evról evre lenyeges valtozasok vannak. A növenyvaltasban reiló elónyök
hasznositasara azonban a növenyek evenkenti elhelyezesi tervenek keszitesekor ebben az esetben is gondot
Iorditanak. Szabad vetesIorgoban termeszetesen a Iormai elemnek tekinthetó körIorgas hianyzik.
A zöldsegtermesztó üzemekben a rugalmas es a szabad vetesIorgo-valtozatok megvalositasa indokolt.
8.4.2. A vetésforgó szerkezete
A vetesIorgot az üzem szantoterületen valositiak meg. A szantoterület alapegysege a tabla. amelyet legtöbbször
utak. esetleg mas tereptargyak (patak. Iasor stb.) hatarolnak. A tablak kialakitasanak Iolyamatat tablasitasnak
nevezzük.
A vetesIorgo megvalositasara a tablasitott szantoIöldön kerül sor. A vetesIorgo alapegyseget
vetesIorgoszakasznak nevezzük.
A vetésforgószakasz a vetesIorgo területenek egysegnyi resze. amelyen a vetesIorgo növenyeinek egysegnyi
reszet termesztik meg.
Kis területú vetesIorgo eseteben a vetesIorgoszakasz egy tablaval lehet azonos nagysagu. nagy területú
vetesIorgonal azonban egy vetesIorgoszakaszt több tabla alkot. Szervezesi szempontbol elónyös. ha az egy
szakaszt alkoto tablak egy tömbben helyezkednek el (tömbösites).
A vetesIorgoszakasz területet egy vagy több növenyIai Ioglalhatia el. Az elóbbi esetben egvszerú. az utobbi
esetben osztott szakaszrol beszelünk. Eveló növeny (pl. sparga) termesztesevel leIoglalt szakasz az eveles
idótartamara kikapcsolodik a körIorgasbol. ezert az ilyen területet forgon kivùli szakasznak nevezzük. Az eveló
növenyt kiöregedesekor kiszantiak. es a terület bekapcsolodik a körIorgasba. Helyette az ui telepitesú eveló
növeny területe valik Iorgon kivüli szakassza.
A vetésforgó szerkezete
146
A vetesIorgoszakaszokon megtermelt növenyek szama egy-egy tenyeszeti idón belül is elteró lehet. Ha a
vetesIorgoszakaszon egy tenyeszeti idószak alatt ket vagy több zöldsegIai Ieilódik es kerül betakaritasra. kettos
vagv tòbbes termesztesrol beszelünk. Ilyen esetben megnó a területhasznositas Ioka. A zöldsegtermesztó
vetesIorgokban a területhasznositas Ioka 120150°-ot is elerhet.
A zöldsegtermesztesben a többes termesztesnek többIele valtozata alakult ki. Ezekben a valtozatokban a
növenyIaiok egv idoben vagy egvmast kòvetve Ioglalhatiak el a területet.
Az egy idóben Iolyo többes termesztes legismertebb modia a kòztes termesztes. de nehany esetben az alaveteses
termesztesi mod is elóIordul. A soron belùli kòztes termesztesben a különbözó növenyIaiok azonos sorban
helyezkednek el (pl. kukoricasorban babbokrok). A sorkòzi kòztes termesztesben a különbözó növenyIaiok
önallo sorokat alkotva valtogatiak egymast (pl. zöldhagyma- es salatasorok). A savos kòztes termesztesben
(kulisszas vetes) a szelerzekeny vagy paraigenyes növenyek (pl. uborka. dinnye) tablain. nehany soros savokban
magasra növó növenyeket (pl. kukorica) vetnek.
Alaveteses termesztesben gyors es lassu Ieilódesú növenyIaiokat egy idóben vetnek el. de a lassu Ieilódesú
növeny csak a gyors Ieilódesú növeny betakaritasa utan indul rohamos Ieilódesnek (pl. haitatasban a retek es a
sargarepa. szantoIöldön a rozs es a somkoro zöldtragyanöveny).
Az egymas utani többes termesztesben a masodik növeny vetesere az elózó növeny lekerülese utan kerül sor.
ezert masodvetesnek vagv tarlonòvenvnek is nevezzük. Az egymast követó növenyIaiok pedig az elo-. a fo- es az
utotermenv (kettós termesztes eseten masodtermenv) nevet kapiak. Hazai viszonyok között biztonsagos
masodvetes csak öntözessel vegezhetó.
A köztes termesztes iellegzetesen kisüzemi es hazikerti modszer. a masodvetes azonban üzemmerettól
Iüggetlenül mindenhol vegezhetó.
8.4.3. A zöIdségtermesztõ üzemek vetésforgói
A vetesszerkezetet. mas szoval a termelesi iranyt az üzem termesztesi es közgazdasagi adottsagai hatarozzak
meg. Az adottsagokbol eredó rendkivül nagy különbsegek a vetesIorgotipusok valtozatossagat idezik eló. A
termeszeti adottsagok egy üzemen belül is valtozhatnak (berendezettseg az öntözesre. talaitipus stb.). ezert egy
üzemen belül több vetesIorgo megvalositasara is sor kerülhet.
A zöldsegtermesztesben a legnagyobb termelesi iranybeli különbseget a termesztes szinhelye idezheti eló. Igy a
szabadIöldi (szantoIöldi) zöldsegtermesztes es a termesztóletesitmenyek növenytermesztesi rendszere
(vetesIorgoia) lenyeges eltereseket mutat.
A szantofòldi vetesforgok a termesztett növenyek alapian. tovabba az öntözesi lehetósegtól Iüggóen
különböznek egymastol.
Ezek alapian a zòldsegtermesztesben hasznalt vetesforgotipusok a következókeppen csoportosithatok.
· SzantoIöldi zöldsegtermeló vetesIorgok:
öntözött zöldseges vetesIorgo.
bolgar rendszerú vetesIorgo.
kombinalt szantoIöldi-zöldseges vetesIorgo.
kombinalt magtermesztó vetesIorgo.
A zöIdségtermesztõ üzemek
vetésforgói
147
· Termesztóletesitmenyek vetesIorgoi:
zöldseghaitato (es palantaneveló) vetesIorgok.
kombinalt zöldseg- es disznövenytermesztó vetesIorgok.
8.4.3.1. ÖNTÖZÖTT ZÖLDSÉGES VETÉSFORGÓ
Növenyeit kizarolag az öntözest meghalalo. vizigenyes zöldsegnövenyek (etkezesi paprika. korai kaposztaIelek.
zeller. salata stb.) alkotiak. A kettós termesztes gyakori. ezert a területhasznositas Ioka nagy (120150°-os). A
kettós termesztesi modszerek közül csak a gepi múvelest nem akadalyozo egymas utani termesztes (masodvetes)
modszeret hasznalia.
Az öntözes es a kettós termesztes Iokozott tapanyag-kihasznalassal iar. ezert tragyazasi rendszeret a gyakori
telies adagu istallotragyazas es az intenziv mútragyazas iellemzi.
Öntözesi modia az esószerú öntözes. Az agrotechnikai munkakat geppel vegzik. a betakaritas azonban többnyire
kezzel törtenik.
8.4.3.2. BOLGÁR RENDSZERÛ ZÖLDSÉGES VETÉSFORGÓ
A kisüzemi zöldsegtermesztes vetesIorgoia volt. napiainkban mar csak kiveteles esetekben alkalmazzak. A
bolgar rendszerú zöldseges vetesIorgoban is kizarolag vizigenyes zöldsegnövenyeket termesztenek.
Öntözesi modia a ròvidbarazdas aztato es a bolgaragvas araszto öntözes. A területhasznositas Ioka
kiemelkedóen nagy. Altalanosan hasznaliak a köztes termesztes es az egymas utani többes termesztes
modszereit is.
A hasznalt ötözesi modok es a köztes termesztesi modszerek csak kezi eróvel vegzett növenyapolasi es
betakaritasi munkakat tesznek lehetóve.
Az intenziv termesztes miatt bóseges tapanyag-utanpotlasra van szükseg. amit rendszeres. nagy adagu
istallotragyazassal ernek el.
8.4.3.3. KOMBINÁLT ZÖLDSÉGES VETÉSFORGÓ
A vetesIorgo területenek nagyobb reszet mezógazdasagi növenyek (buza. kukorica) Ioglaliak le. A
zöldsegnövenyek vetesterülete 1020° között mozog. Gyakori növenye a lucerna is. amely ertektermeles es
talaiiavitas vonatkozasaban is Iontos növeny.
A kombinalt zöldseges vetesIorgok nagvobb resze òntòzetlen területen helyezkedik el. de az öntözesIeilesztes
hatasara egyes körzetekben az öntözött kombinalt szantoIöldi zöldseges vetesIorgok is egyre nagyobb szerepet
kapnak.
A vetesIorgoban termesztett zöldsegIaiok szama keves. es a körzetre iellemzó növenyIaiok alkotiak
(taitermesztes). A tartositoipari alapanyagul szolgalo zöldsegnövenyek többseget kombinalt vetesIorgoban
termesztik. Fontosabb növenyei a zöldborso. a vöröshagyma. a Iúszerpaprika. a paradicsom es a sargarepa.
Az egymas utani kettós termesztes aranya kicsi. a területhasznositas Ioka 110° alatt marad.
ÖNTÖZÖTT ZÖLDSÉGES
VETÉSFORGÓ
148
A tapanyag-visszapotlasra a ritkan (48 evenkent) vegzett istallotragyazas es az evenkenti mútragyazas a
iellemzó. Az istallotragyat leggyakrabban az azt meghalalo (igenyes) zöldsegIaiok ala adiak. a nem igenyes
zöldsegIaiokat pedig az istallotragyazast követó masodik. harmadik evben termesztik a területen. A
zöldsegnövenyek elóvetemenyeül altalaban a koran lekerüló es io talaimúvelesi Ielteteleket teremtó buza
szolgal.
Az òntòzòtt kombinalt vetesforgonak a vizigenyes etkezesi paprika. a zöldbab. az uborka es a magrol vetett
vöröshagyma is gyakori növenyeve valik.
8.4.3.4. KOMBINÁLT ZÖLDSÉGMAGTERMESZTÕ VETÉSFORGÓ
A zöldsegmagtermesztó üzemekben a magtermó növenyek aranya 1030° között mozog.
A magtermesztó vetesIorgok összeallitasakor a legIontosabb Ieladat az idegenbeporzo növenyek termesztesehez
szükseges terbeli izolacio (5001000 m) megteremtese. A szakaszok elhelyezesekor a Iaita mechanikai
keveredese es a maggal teriedó korokozok teriedesenek megakadalyozasa is elsódleges cel. Emiatt a keteves
zöldsegIaiok eseteben a dugvany- es magtermó növenyeket sem szabad egy szakaszon belül elhelyezni.
A növenyi sorrend meghatarozasanak alapelve. hogy a magtermó növenyek a legiobb termókepesseget ado es a
talait gyommentesen hatrahagyo elóvetemenyek utan kerülienek. A tapanyag-visszapotlasra es az öntözesre
vonatkozoan a kombinalt zöldseges vetesIorgonal leirt ismeretek itt is alkalmazhatok.
8.4.3.5. A ZÖLDSÉGHAJTATÁS (ÉS A PALÁNTANEVELÉS)
VETÉSFORGÓI
A haitatasi vetesIorgokban a nagy beruhazasi költseggel epüló es a klimaszabalyozas költsegessege miatt dragan
üzemeltethetó termesztóletesitmenyek maximalis kihasznalasat túzzük celul.
A haitatasi vetesIorgokban keves növenyIai szerepel. mert a gazdasagosan haitathato növenyek szama is keves.
A hidegtúró zöldsegIaiok közül a salata. a karalabe es a retek. a melegigenyes növenyIaiok közül pedig a
paprika. a paradicsom. az uborka haitatasa elteriedt. Egyes üzemekben a szabadIöldi zöldsegtermesztes szamara
szaporitoanyagot elóallito palantaneveles is helyet kap a haitatasi vetesIorgoban.
A zöldseghaitato üzemekben a szakositott termelesre es a leggazdasagosabb termesztesre valo törekves a
termesztett növenyek szamat tovabb szúkiti. igy a termesztes rendszere monokulturas iellegúve valik. A
monokulturas iellegú termesztes kedvez a korokozok es a kartevók elszaporodasanak. ezert rendszeres
talaiIertótlenitesre van szükseg.
Fedett területen valamennyi növenyi elettenyezó mestersegesen szabalyozhato. A hómerseklet es a Ieny
szabalyozasa azonban rendkivül költseges. ezert a haitatasi vetesIorgok összeallitasakor is alkalmazkodni kell a
termeszet adta Ieltetelekhez. A Ieny- es melegigenyes zöldsegIaiok haitatasat ezert a iobb Ielteteleket nyuito
idószakra kell idóziteni.
Haitatasi vetesIorgokban a növenyvaltasi sorrendet meghatarozo biologiai es agrotechnikai tenyezók szerepe
tulnyomoreszt kikapcsolodik. csupan az elóvetemenyek lekerülesi idópontiahoz valo alkalmazkodas kap
nagyobb szerepet.
8.5. A zöIdségnövények szaporítása
KOMBINÁLT
ZÖLDSÉGMAGTERMESZTÕ
149
A szaporitasrol szolo Ieiezetben nemcsak a növenyek megsokszorozodasaval kapcsolatos kerdeseket targyaliuk.
hanem minden olyan eliarast is. amelynek soran a nyugalomban levó generativ es vegetativ növenyi reszek
eletIolyamatait inditiuk meg. vagy a növeny egy-egy kis reszet (sokszor csak nehany seitiet) helyezzük .in
vitro¨ körülmenyek köze tarolas. tovabbneveles vagy gyors megsokszorozas celiabol. A Ieiezet anyaga a
mestersegesen kialakitott környezet technologiai es technikai Ieladatainak. Ieltetelrendszerenek targyalasa is.
Szaporitasnak nevezzük ezert gyúitóneven a termesztett növenyek eletIolyamatanak uirakezdesere iranyulo
tevekenyseget.
8.5.1. A zöIdségtermesztésben hasznáIt szaporítási
módok csoportosítása
Korabban itt a ket legIontosabb szaporitasi modrol. a generativ szervvel. a vetómaggal. illetve a különbözó
vegetativ szervekkel. növenyi reszekkel valo szaporitasrol beszeltünk. Nehany evtizede azonban egyre több szo
esik. sót a nemesitói es termesztói gyakorlatba is bevonultak a különbözó mikroszaporitasi eliarasok.
8.5.1.1. MAKROSZAPORÍTÁSI MÓDOK
· Szaporítás ivaros (generatív) szervekkel. E szaporitasmodhoz tartozik a magvetes. amely lehetseges:
szabadIöldön es
termesztóletesitmenyben.
A magvetes celia szerint megkülönböztethetünk:
vegleges helyre vetest.
vetest palantaneveles celiara es
vetest keteves. illetve eveló (nyugalmi allapotu) növenyek nevelesere (pl. dughagyma-elóallitas.
spargamagonc-neveles stb.).
A vegleges helvre vetes (helybevetes) a legelteriedtebb szaporitasi mod a zöldsegtermesztesben. Az uiabban
elóallitott rövid tenyeszideiú. egyöntetú eresú Iaitak azoknak a Iaioknak a vegleges helyre veteset is lehetóve
tettek. amelyeket regebben a mi eghailatunk alatt csak palantanevelessel vagy mas modon lehetett szaporitani.
A szabadIöldi tömegtermesztesben kizarolag allando helvre vetessel szaporitiuk a zöldborsot. a zöldbabot. a
Iöldimogyorot. a spenotot. a ceklat. a mangoldot. a sargarepat. a petrezselymet. a pasztinakot. a sütótököt. a
patisszont. a csemegekukoricat es a porehagymat. Foleg magvetessel szaporitiuk a soskat. a Ieies salatat. a
spargatököt. a cukkinit. a rebarbarat. a bimboskelt. a brokkolit. a dinnyeket. az uborkat. a vöröshagymat es a
metelóhagymat.
Mind nagyobb teret hodit a kaposztaIelek. a paprika (különösen a Iúszerpaprika) es a paradicsom vegleges
helyre vetese a szabadIöldi termesztesben. sót probalkoztak a zeller helyrevetesevel is.
Egyelóre kizarolag palantanevelessel szaporitiuk a toiasgyümölcsöt es a zellert.
A palantaneveles is az egyik legregebben hasznalt szaporitasi modszer.
A kaposztaIeleket. a Ieies salatat. a paprikat. a paradicsomot. a toiasgyümölcsöt. a kabakosokat es a zellert
A zöIdségtermesztésben
hasznáIt szaporítási módok
150
szaporitiuk igy. Elvetve különösen hazikertekben palantarol termesztik a metelóhagymat. a soskat. a
rebarbarat. sót egyes orszagokban a vöröshagymat es a porehagymat is.
A keteves. illetve evelo (nvugalmi allapotu) nòvenvek neveleset szolgalo magvetes a szaporitas különleges
modia. Ide sorolhato peldaul a vöröshagyma eseteben a dughagyma elóallitasat celzo vetes. a
magtermesztesüket tekintve keteves Iaiok elsó evben elóallitott dugvanyainak neveleset celzo vetes. a
gyökerzöldsegek (sargarepa. petrezselyem. pasztinak. zeller. cekla) es egyes kaposztaIaiok (Ieies es kelkaposzta.
bimboskel. karalabe) dugvanyneveleset szolgalo vetes.
Ebbe a csoportba tartozik meg a spargamagoncok elóallitasa es a cikoriadugvanyok elónevelese haitatasra.
· Szaporítás ivartalan (vegetatív) szervekkel. Lenyege. hogy többe-kevesbe kiIeilett növenyi reszeket
hasznalnak tovabbszaporitasra.
Leggyakoribb modia. amikor különbözó nòvenvi reszeket ùltetùnk el vegleges helyükre. Igy szaporitiuk
szargumoirol a burgonyat. sarihagymairol a Iokhagymat (gerezdiei Ielhasznalasaval). leghagymairol a csoportos
hagymat. gyökerdugvanyairol a tormat es tóosztassal a rebarbarat.
Ide tartozo szaporitasi eliaras a burgonyagumo elócsiraztatasa korai termesztes celiara vagy a gombak
szaporitasa miceliumok nevelesevel. steril körülmenyek között.
Különleges eliaras a szaporitasi munkakban az oltas. amelynek soran lenyegeben nem törtenik szaporitas. hiszen
egesz növenyt oltunk a masikra. nem pedig növenyi reszt. Az oltassal a különbözó betegsegekre vagy
kartevókre (pl. gyökerIonalIeregre) erzekeny Iaitakat vediük meg a karosodastol azaltal. hogy ellenallo
növenyre visszük azokat. Ezt az eliarast költsegessege miatt csak a haitatasban hasznaliak.
8.5.1.2. MIKROSZAPORÍTÁSI MÓDOK
A mikroszaporitas a biotechnologia Ieilódesevel került elóterbe. s eppen napiainkban valik a mindennapi
gyakorlat szamara is elerhetó szaporitasi modda.
· Szövettenyésztés. A zöldsegIaiokat ugy is szaporithatiuk. hogy a különbözó növenyi reszeket izolaliuk. es .in
vitro¨ körülmenyek között tenyesztiük tovabb. Kiindulasi alapul szolgalhatnak:
merisztematikus szòvetek.
csucsmerisztema (0.1 mm-nel kisebb. levelkezdemeny nelküli tenyeszókup).
haitascsucs (0.10.3 mm-es szövetresz).
honalirügy.
viragkezdemeny.
differencialtabb nòvenvi reszek.
levelnyel.
levellemez.
szar.
hipokotil stb.
Az izolalt reszeket taptalaion növenyi hormonok segitsegevel rügyek. maid haitaskepletek kepzesere
MIKROSZAPORÍTÁSI MÓDOK
151
kesztethetiük. a gyökerek kialakulasat auxinok segitsegevel erhetiük el.
A szövettenyesztó munkaval elerhetó. hogy pl. egy rügyból egy ev alatt több millio dugvanyt kapiunk. Az
eddigi probalkozasok a következó zöldsegIaioknal iartak eredmennyel: burgonya. kaposztaIelek. hagymaIelek.
sparga. zeller. torma. uborka. görögdinnye. rebarbara. paradicsom. toiasgyümölcs.
8.5.2. A vetõmag és tuIajdonságai
A mag ivaros (generativ) uton letreiött növenyi resz (szaporitokeplet). amely önalloan kepes ui generacio
letrehozasara.
A megIeleló Iaitatulaidonsagokkal es ertekmerókkel biro mag a vetómag.
Fajtatulajdonságokon az adott Iaita termesztesi ertekeit. biologiai teliesitókepesseget ertiük. amelyek
meghatarozzak Ielhasznalasi területeit. környezeti igenyet. betegseg-ellenallosagat stb. A Iaitaertek alapian valo
minósites az Orszagos Faitaminósitó Tanacs Ieladata. a tanacs a legiobb hazai nemesitesú Iaitakat allami
elismeresben reszesiti. a külIöldról szarmazo. de a Földmúvelesügyi Miniszterium Mezógazdasagi Minósitó
Intezete altal vizsgalt es ionak talalt Iaitakat Iorgalomba hozatali engedellyel latia el.
A nemesitók altal elóallitott vetómag szaporulati fok szerinti neve szuperelit.
A szuperelit mag szaporulata az elit. maid az I. Ioku. II. Ioku szaporulat következik.
Haitatasban legtöbbször csak elit vetómagot hasznalunk. szabadIöldi termesztesben a io szaporodasi hanyadosu
Iaioknal (paradicsom. uborka stb.) elit es I. Ioku. a gyenge szaporodasi hanyadosuaknal (pl. borso. bab) pedig II.
Ioku vetómagot hasznalunk.
Az értékmeghatározó tulajdonságok azok a Iaitatulaidonsagoktol Iüggetlen mutatoszammal iellemezhetó
ertekmerók. amelyek a vetómag hasznalati erteket nagymertekben meghatarozzak.
A vetómag-minósitesben a következó ertekmerók a legIontosabbak:
a Iai- es Iaitaazonossag.
tisztasag.
csirazokepesseg es csirazasi erely.
ezermagtömeg.
osztalyozottsag.
viztartalom.
egeszsegi allapot.
A Ielsorolt tulaidonsagokat a Iai- es Iaitatisztasagot kiveve laboratoriumban vizsgaliak a vetómagtetelból
vett szabvanymintakbol.
A fai- es faitaazonossagot (Iaitatisztasagot) meg a vetómagtermesztes soran tartott szantoIöldi szemlek
alkalmaval. illetve utolag. a kesz vetómag szantoIöldi kitermesztesevel ellenórzik. Nehany Iai egyes Iaitai
bizonyos kemiai es Iizikai modszerekkel vetómagmintabol is meghatarozhatok.
A vetomag tisztasagan az ep. Iaitaazonos magvak tömegszazalekat ertiük. A tisztasagi vizsgalat soran nemcsak
a tiszta anyag reszaranyat allapitiak meg. hanem az idegen kultur- es gyommagvakat. tovabba a hulladek (törött.
A vetõmag és tuIajdonságai
152
serült mag. Iöld stb.) mennyiseget is meghatarozzak. Az elóIordulo karanten gyommag (pl. arankamag) a
vetómagtetel uiratisztitasat. vagy ha az nem lehetseges. kizarasat vonia maga utan.
Csirazokepessegen a szabvanyban meghatarozott (laboratoriumi) körülmenyek között megadott idón belül
Ieilódött. normalis. egeszseges. ep csiranövenyek darabszazalekat ertiük. A vizsgalatkor el kel különiteni a
beteg. törött. abnormalis (pl. nincs gyököcskeie) csirakat. mert ezek csak latszolagos allapotot tükröznek. a
szantoIöldön nem Ieilódhet belólük egeszseges növeny. Van olyan vizsgalati eliaras (pl. a Cold-teszt). amelyben
a szantoIöldi körülmenyekhez hasonlo környezeti Ielteteleket teremtenek a csirazo vetómagmintanak. igy a
veteshez szükseges magmennyiseg meghatarozasahoz iobban hasznalhato erteket kapunk.
A csirazasi erelv a csirazas gyorsasaganak a merószama. a csirazokepesseg-vizsgalat hatarnapianal rövidebb idó
alatt (az erely napiaig) kiIeilódött csirak darabszazaleka. A iobb csirazasi erely eróteliesebb kezdeti Ieilódest es
nagyobb teliesitókepesseget iger.
Ezt a mutatot az uiabb szabvanyok a vetómagtetel minósitesekor nem hasznaliak.
Gyors. bar a csiraztatasi probat teliesen nem helyettesitó eliarasok a különIele eletkepessegi vizsgalatok.
amelyek soran az elóaztatott. kipreparalt embriot pl. 2.3.5-triIenil-tetrazolium-klorid-oldatba helyezik. Ez az eló
(lelegzó) reszeken pirosra szinezódik. s igy ielzi a csirazokepesseg elvi lehetóseget.
Mas eliarasok is ismeretesek a csirazokkepesseg meghatarozasara. pl. a CO2-termeles vagy az elektromos
vezetókepesseg merese alapian.
Az ezermagtòmeget grammban Ieiezzük ki. Sok Iainal tapasztalhato. hogy a nagyobb magvak nagyobb
teliesitmenyú növenyegyedeket eredmenyeznek. Az ezermagtömeg ismerete a vetómagmennyiseg-szamitashoz
elengedhetetlen.
Az osztalvozottsag azt mutatia meg. hogy a vetómagtetel hany tömegszazaleka esik a megadott hatarertekek
(vetómagatmeró vagy ezermagtömeg) köze. A legtöbb Iai azonos meretú magbol kelt növenyegyedeinek
Ieilódesi ideie. termesmennyisege kiegyenlitettebb. A vetómagtetel osztalyozottsaga. kalibraltsaga ezert
különösen ott Iontos. ahol követelmeny az egyszerre eres (pl. a vegetativ reszükert termesztett Iaiok haitatasaban
vagy szabad Iöldön. egymenetes betakaritas eseten).
A vetómag viztartalmanak ismerete ket ok miatt is Iontos:
a vetómag ertekesitesekor a legszaraz allapotra (1214° viztartalom) visszaszamolva szamolnak el;
raktarozasra ugyancsak legszaraz allapotban kerülhet sor.
Egy evnel hosszabb ideig csak a legszaraz allapotnal is kevesebb vizet tartalmazo vetómagtetel tarolhato. ehhez
különleges Ielszereles (expanso). illetve csomagolasi mod szükseges.
A viztartalom merószama a tömegszazalek kiszamitasakor a minta viztartalmat az eredeti tömeg szazalekaban
Ieiezi ki.
Az egeszsegi allapot rögzitesere legtöbbször növenyvedelmi vizsgalati modszerek szüksegesek.
A vetómag használati értéke a legIontosabb mutato. mert a veteskor szükseges tenyleges magmennyiseg
kiszamitasat teszi lehetóve. A hasznalati ertek azt mutatia meg. hogy egy vetómagtetelnek hany tömegszazaleka
a veteskor ertekes resz. amely tehat normalis. ep. egeszseges csirat Ieileszthet. Ebból a szambol es az
ezermagtömeg ertekeból ismerve az 1 ha-ra elóirt csiraszamot meghatarozhato a szükseges
vetómagmennyiseg. A hasznalati ertek ( He) kiszamitasa:
A vetõmag és tuIajdonságai
153
A Iorgalomba kerüló vetómagot ertekmeró tulaidonsagai alapian a következó minósegi osztalyokba soroliuk:
I. osztalyu.
II. osztalyu. illetve
Iorgalomba csak külön engedellyel hozhato.
8.5.3. Vetés eIõtti magkezeIési eIjárások
A vetómagot reszben a növeny kesóbbi Ieilódesenek serkentesere. reszben az egyenletes vetes es keles
elósegitesere különbözó kezelesekben reszesitik. Sokszor nemcsak a vetómagot. hanem a vegetativ
szaporitokepleteket is kezelik.
A legIontosabb vetes elótti magkezelesi modszerek:
csavazas.
elócsiraztatas (duzzasztas).
hókezeles.
kemiai stimulalas. besugarzas.
a magvak koptatasa.
meret szerinti osztalyozas.
az apro magvak keverese.
drazsirozas. tablettazas.
a magvak Ielragasztasa papirlapra vagy múanyag szalagra.
inkrusztalas.
Az elõcsíráztatás celia a tenyeszidó röviditese es a kelesi szazalek iavitasa. Elsósorban a hosszu csirazasi ideiú.
viz- es melegigenyes Iaiok elócsiraztatasanak van ielentósege. Lenyege. hogy a magot langyos vizben
duzzasztiak (412 oraig). maid hóigenyenek megIeleló hómersekletú helyen nyirkosan tartva megvariak. amig a
gyököcske megielenik (12 nap). Az igy kezelt magot azonnal vetni kell. vigyazva. hogy a gyököcske ne
serüliön. s a vetóagy kellókeppen nyirkos es meleg legyen. Gepi vetes eseten legIeliebb a maghei Iölrepedeset
kell megvarni.
A hõkezelés Iolyaman a hómerseklet es a vizelvonas (szaritas) hatasara biologiai valtozasok iatszodnak le a
magban. s ezaltal iavulhat a (Iriss vagy rosszul beerett) mag csirazokepessege. kedvezóbben alakulhat a növeny
kesóbbi Ieilódese (pl. a kabakosokon iavul a nóviragok aranya).
Itt emlithetó meg a dughagyma hókezelese is. mint a vegetativ szaporitoanyag kezelesi eliarasa. amelynek soran
a mar kialakult magszarkezdemenyek visszaIeilódnek a 28 hetig 3540 oC-on tartott dughagymakban.
A magvak UV- vagy gamma-sugarakkal. illetve kémiai anyagokkal valo kezelese a zöldsegtermesztesben
meg kezdeti szakaszban van. reszletesebben az egyes Iaioknal targyaliuk.
A magvak koptatása reszben a szórös vagy kis kapaszkodokkal boritott magvak (paradicsom. sargarepa)
Vetés eIõtti magkezeIési
eIjárások
154
könnyebb szemenkenti veteset segiti eló. reszben a kemeny heiu magvak vizIelvetelet teszi lehetóve vagy
könnyiti meg (ez utobbira a zöldsegnövenyek eseteben nincs szükseg).
A magvak nagyság szerinti osztályozását az elózóekben ertekeltük.
Az apromagvak egyenletes veteset a szemenkenti vetógepek terhoditasa elótt különIele anyagok
hozzakeveresevel segitettek eló. Keveresre csak a maggal azonos súrúsegú anyagot lehet hasznalni. hogy ne
retegezódiek a vetógepben. Jol bevalt keveróanyag a Iúreszpor. a dara. a szaritott repaszelet. de legiobb az eppen
vetett zöldsegIai mar csirazokeptelen vetómagia.
A drazsírozás (pillirozas) soran az apro magvakat olyan anyaggal voniak be. amelytól gömbölyú lesz. es
csirazasi tulaidonsagai nem valtoznak lenyegesen. Az igy elókeszitett vetómag ezermagtömege az eredeti
többszörösere nó (pl. a honapos reteke 34 szeres. a paprikae 912-szeres. a paradicsome 2530-szoros lesz). de
alakianal Iogva viszonylag egyszerúbb adagoloelemú geppel is szemenkent vethetó. Az uiabb precizios
vetógepek mar nem igenylik a drazsirozast.
A drazsirozassal barmilyen tökeletes recept szerint vegzik is megnó a csirazasi idó. s romlik a csirazasi
szazalek. Az uiabb megoldasok (pl. olyan bevonoanyag. amely a Ielszivott viz hatasara rövid idó alatt
kettereped) reszben kiküszöbölik a drazsirozas csirabanto hatasat.
A magvak felragasztása papírlapra vagy muanyag szalagra (vetószalag) az elózóekben emlitett okok miatt
egyre kisebb ielentósegú. A honapos retek hazikerti. hideghaitasakor a magvakat telen un. kalappapirra
ragasztiak. maid a vetes ideien ezeket a lapokat a talaira teritik es betakariak magtakaro Iölddel.
A vetómagvak inkrusztálásakor a mag Ielületet egeszen vekony. növenyvedó szerrel atitatott. szines bevonattal
latiak el. Az ui eliaras elónye. hogy nem nó lenyegesen az ezermagtömeg (max. 1015°-kal). nem gatolia a viz
Ielvetelet es a csirazokepesseget. a sima Ielület megkönnyiti a szemenkenti vetest. az elenk szin Ieltúnóbbe teszi
a magot. igy könnyebb az egyenletes vetes ellenórzese.
8.5.4. TenyészterüIet
A magvetes. illetve az ültetes elótt meg kell hatarozni a növenyek tenyeszterületet. A tenyeszterülettel
kapcsolattal több kiIeiezest is hasznalunk. amelyek pontos körülhatarolasa megkönnyiti az eligazodast.
Tenveszterùletnek nevezzük a sor- es tótavolsag szorzatat (cm2 vagy m2). tehat az egy növeny rendelkezesere
allo területet.
Az allomanvsúrúseg azt mutatia meg. hogy egysegnyi területen (m2. ha) hany növeny (tó. Ieszek. mag) van.
A toelrendezes a sor vagy sorok. illetve a tövek tavolsagat. egymashoz viszonyitott aranyat ielenti. rokon
Iogalom a terallassal. A tóelrendezes lehet szabalytalan (pl. szort vetes). negyzetes vagy soros (lenyegeben
teglalap alaku). a soros egyenletes sorelrendezesú vagy ikersoros.
A gepi múveles segitsegere de sokszor mas meggondolasbol is a sorok szalagos vagy múvelóutas
elrendezesben követik egymast.
Szalagos elrendezesben azonos sorszamonkent (35 sor) kihagynak egy sort vagy meg nagyobb területet a
múvelest vegzó traktor kereke szamara.
Múveloutas sorelrendezesre olyan növenyallomany eseteben kerül sor. amelyik magas. es a traktor hasa alatt
nem Ier el (pl. magtermó tabla). ilyenkor a munkagep múvelesi szelessegetól Iüggó tavolsagonkent (820 m)
közlekedóutat hagynak ki. Itt emlithetó meg. hogy az elózókben iellemzett sorelrendezes a sikmúvelesre
iellemzó. egyes technologiak eseteben celravezetó vezetóbarazdas. agyas múvelesi rendszer alkalmazasa. amely
a szalagos sorelrendezes egyik valtozata. a traktor kereke azonban az agyas sorainal 1015 cm-rel melyebb
TenyészterüIet
155
barazdaban halad.
A tenyeszterülettel kapcsolatosan io tudni nehany altalanosithato òsszefùggest.
1. Az allomanysúrúseg növelesevel a területegysegre vetitett termes viszonylag sokaig. bar egyre kisebb
mertekben növelhetó. az egy növenyre iuto termes es meg inkabb a minóseg azonban egyre nagyobb mertekben
csökken. Az idealis tenyeszterületet tehat a gazdasagossagi optimum hatarozza meg.
2. A tenyeszterület csökkenese a generativ reszükert termesztett növenyek termesenek koraisagat Iokozza. a
vegetativ reszükert termesztetteket egy bizonyos hatar utan rontia. Ezt a szabalyt különösen haitatasban es a
szabadIöldi korai termesztesben kell szem elótt tartani.
3. Azonos tenyeszterületen belül a sor- es tótavolsag viszonylag tag hatarok között valtoztathato anelkül. hogy
ezzel a termes mennyisege vagy minósege megvaltozna. Ez a Ielismeres a munkak gepesithetóseget könnyiti
meg.
8.5.5. ÁIIandó heIyre vetés
A zöldsegnövenyeket leggyakrabban allando. vegleges helyre vetessel szaporitiuk. A vetessel kapcsolatosan
elmondhato altalanos tudnivalok nagy resze azonban a palantanevelesi celu vetesekre is ervenyesek.
A magvetes legIontosabb mozzanatai a helyes vetesi idó. a megIeleló vetesmelyseg es a vetes modianak io
megvalasztasa.
8.5.5.1. A VETÉS IDÕPONTJA
A szabadIöldi magvetes idópontiat a talai szerkezete. az idóiarasi viszonyok es a piac igenye hatarozzak meg.
A talaj szerkezete elsósorban kora tavasszal modosithatia a vetesidót. pl. a hamarabb melegedó laza
homoktalaiokon korabban s a magvak kiszaradasa elleni vedekezesül kisse melyebbre vetünk.
Az idõjárási viszonyok nagymertekben meghatarozoi a vetes idópontianak. A csirazashoz szükseges
talaihómerseklet. az utolso tavaszi es az elsó ószi Iagyok varhato idópontia es valoszinúsege. a talai
nedvessegtartalmanak alakulasa. Iedett területen a nappalok hossza es a megvilagitas eróssege mind olyan
idóiarasi adottsagok. amelyek nem hagyhatok Iigyelmen kivül. illetve mesterseges potlasuk gazdasagossagi
megIontolas kerdese.
A piac igénye az elózóeken tulmenóen a legIontosabb vetesidópont-meghatarozo. hiszen hiaba allitunk eló
arut olyan idószakra. amikor azt a Iriss vagy a Ieldolgozoipari piac nem igenyli. A hazai es a külIöldi piaci
igenyek. a Ieldolgozoipar kapacitasanak Iolyamatos kielegitese a vetesek tervszerú idóziteset követelik meg.
Fontosabb vetési idõpontok a szabadIöldi zöldsegtermesztesben:
a) Marcius eleien. amint a talaira ra lehet menni. vetiük a hidegtúró zöldsegIaiok
a petrezselyen. a sargarepa-. a kiIeitóborso-Iaitak stb. magiat.
b) Marcius kòzepen 58 oC-os talaiba vethetó a cekla. a hagyma. a kaposztaIelek. a tovabbi borsoszakaszok.
maid ültethetó a burgonyagumo.
c) Aprilisban. amikor a talai 1012 oC-ra melegszik Iel. vetiük a paprika. a paradicsom. a dinnye. a
csemegekukorica magiat. az uborka. valamint a zöldbab elsó szakaszat es az ószi betakaritasu Ieies kaposztat.
ÁIIandó heIyre vetés
156
d) Nyaron. iuniusiuliusban kerül sor a szakaszosan vetett zöldbab. csemegekukorica. uborka stb. utolso
szakaszainak elvetesere. Augusztus a masodvetesek. pl. az ószi spenot. a kinai kel. az atteleló hagyma stb. vetesi
idószaka. A keleshez ebben az idószakban az öntözes elengedhetetlen.
c) Osszel (szeptemberoktoberben) vetiük az atteleló spenot. a Ieies salata stb. magiat.
I) A tel ala vetes idószaka a november vege. december eleie. ilyenkor vethetó a petrezselyem. nemelyik
kiIeitóborso-Iaita. A tel ala vetes akkor sikeres. ha a talai mar annyira lehúlt. hogy a mag megduzzad. de nem
kel ki.
g) Teli vetes. az orszag deli reszen pl. Villany környeken Iagy- es homentes ianuari napokon vetik a korai
borsot.
A tel ala vetes es a teli vetes ielentósege nagyon kicsi. csak kis üzemekben Iordul eló.
8.5.5.2. A VETÉS MÉLYSÉGE
A vetes melyseget meghatarozza:
a) a vetomag merete; pl. a zellert csak a talai Ielszinere vetiük es Ialappal lelapogatiuk. a sargarepa magiat 1.52
cm. a borso es a bab magiat 57 cm melyre helyezzük;
b) a csirazas idotartama, hosszabb csirazasi idó alatt a talai Ielsó retege többször is kiszaradhat. ezert kisse
melyebbre vetünk;
c) a talai szerkezete es nedvessegtartalma. ezert homokos területen melyebbre vetünk.
8.5.5.3. A MAGVETÉS MÓDJAI
A vetesre hasznalt eszköz alapian megkülönböztetünk kezi es gepi vetest.
Kezzel ma mar csak a kisüzemekben vetnek. a nagyüzemekben a haitatasban (pl. honapos retek) es a
palantanevelesben Iordul eló.
Gepi veteskor egyenletesebb a mag elosztasa es a vetes melysege. ezaltal a draga vetómag költsegeben ielentós
megtakaritas erhetó el.
A magvak talaifelùleti elhelvezese alapian megkülönböztethetünk szort. soros es negyzetes. illetve Ieszkes
vetest.
A szort vetes. egyenetlensege miatt. ma mar a palantanevelesben is egyre inkabb hatterbe szorul.
A soros vetesben az egyes es ikersoros elrendezesen belül is teried a savos vetes. amelynel a vetógep
csoroszlyai nem egy sorban. hanem 46 cm szeles savban helyezik el a magokat.
Kùlònleges vetesi mod a kevert. a kulisszas es a sorielzó vetes.
Kevert veteskor egyideiúleg ket növeny magiat vetiük ugyanarra a területre. pl. haitatasban sarparepat es
honapos retket. Ez azert lehetseges. mert amig a honapos retek szedesre erett lesz. a sargarepanak kicsi a
terigenye.
Kulisszas vetesben a kulisszanak hasznalt nagy növesú növeny (pl. csemegekukorica) vedi a Iónövenyt (pl.
uborkat) a szeltól. az erós napsütestól. es nagyobb paratartalmu levegót teremt szamara.
A VETÉS MÉLYSÉGE
157
A sorielzo nòvenv amelynek magiat a Iónöveny magiahoz keveriük hamarabb kikel. es igy elkezdhetó a
növenyapolo talaimúveles. Sorielzónek legtöbbször Ieiessalata- vagy honaposretek-magot hasznalnak.
A különleges vetesi modokat ma mar többnyire csak a kisüzemek alkalmazzak.
50. ábra - SPC-8 vetõgép (fotó: SUTARSKI KONRÁD)
8.5.6. A paIántaneveIés
Palantanevelesról akkor beszelünk. ha egy lagy szaru növeny magiat nem a vegleges helyere. hanem a
termesztes ideien szokasosnal rendszerint vedettebb helyre es lenyegesen súrúbben vetiük el.
A palantaneveles elonvei.
a) Palantaneveleskor kedvezó klimat tudunk teremteni a Iiatal növenyek szamara.
b) Elóbbre hozhato a szedeskezdet.
c) Lehetóve valik a kettós termesztes. igy területmegtakaritas erhetó el.
d) A legIontosabb elónye a költsegmegtakaritas. amely abbol ered. hogy a növenyek a kezdeti szakaszban
kisebb helyet Ioglalnak el.
e) Az a korabban emlegetett elóny. hogy palantaneveleskor kevesebb vetómag kell. ma mar nem szamottevó.
mert a szemenkent vetó gepek ezt megoldottak.
A paIántaneveIés
158
A palantaneveles hatranvai.
a) A túzdeleskor. Ielszedeskor es ülteteskor kezbe vett növenyeket betegsegekkel (Ióleg virusokkal)
Iertózhetiük.
b) A palantaneveles nagyon költseges.
8.5.6.1. TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS A PALÁNTANEVELÉSHEZ
Mint ahogy kesóbb a termesztesben. a palantanevelesben is elsórendú Iontossagu a io talai. A
termesztóletesitmenyekben legtöbbször mesterseges talaikeverekeken Iolyik a palantaneveles. de a Iolias
letesitmenyekben gyakran azt a talait hasznaliuk. amelyik a satrak Ielallitasa elótt volt a területen. Barhonnan
szarmazzon is a termesztóközeg. a legIontosabb elókeszitó munkank egyike a talaiIertótlenites (gózölessel.
vegyszerezessel).
A talai-elókeszites celia harmas:
1. A talai tapanyaggal valo Ieltöltese. ami a korszerú palantaneveló telepeken elózetes talaivizsgalati
eredmenyekre epül. Az evente bedolgozott 1015 kg/m2 erett istallotragyan es egyeb humusztartalmu
anyagokon kivül perlit. múanyag hab stb. szolgal a talai szerkezetenek iavitasara.
A Iöldkeverek összeallitasatol. illetve a talai elókeszitese soran bekevert mútragyak hatoanyaganak tipusatol
Iügg. hogy a palantaneveles soran kell-e meg tapoldatoznunk.
2. A talai Ieltöltese vizzel. hogy a magvak. illetve növenyek Ieilódese azonnal megindulhasson. Iolytatodhassek.
3. A vetó-. illetve ültetóagy kialakitasa.
A talai-elókeszites gepi eszkòzei mar nagyon sokIelek. es sok közülük a kisüzemek szamara is hozzaIerhetó.
8.5.6.2. MAGVETÉS A PALÁNTANEVELÉSHEZ
A szaporitoanyag vetes elótti kezelese megegyezik a szabadIöldi vetesnel ismertetettel.
A vetes idopontiat az ültetes tervezett idópontia es a palantaneveles idótartama hatarozza meg.
A palantaneveles idótartamat elsósorban a Iai (a Iaita). a környezeti tenyezók (Ieny. hó. viz. tapanyag) szintie es
a palantaneveles modia hatarozza meg. Mas oldalrol vizsgalva pedig pl. a Iölnevelhetó palanta mennyiseget
eppen a vetesidó szabia meg (26. tablazat).
Fai Vetesidó* Vetómag
(g/m2)
Felnevelhetó
palanta
(db/m2)
Paradicsom

legkorabbi
II. 25.
III. 5.
1.52.0 300400
TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS A
PALÁNTANEVELÉSHEZ
159
korai III. 615. 2.02.5 400500

közepkorai
III. 1625. 2.53.0 500600
kesei III. 26 3.04.0 600800
Paprika

legkorabbi
III. 515. 6.08.0 560650
korai III. 1625. 8.010.0650800

közepkorai
III.
26.IV. 5.
10.012.0800950
kesei IV. 6 12.0 950
Fúszerpaprika
korai III. 1525. 10.015.08001200

közepkorai
III.
26.IV. 5.
15.020.012001500
kesei IV. 6 20.0 1500
26. táblázat - A felnevelhetõ palántamennyiség a vetésidõ függvényében
* ÷ A megadott idó szaraz magra vonatkozik. elócsiraztatott maggal 34 nappal kesóbb vethetó
A termesztes pontos idozitese ma egyre sürgetóbb Ieladat. s ehhez szigoruan rögziteni kell a telies technologiat.
hogy a növeny minel kevesbe legyen kiteve a kiszamithatatlan tenyezóknek. A magvetes idópontianak helyes
megvalasztasa az idózites legIontosabb eleme.
· A vetes módja többIelekeppen is Ieloszthato:
a) magvak eloszlasa szerint szorva. sorba. negyzetesen.
b) az eszkòz alapian kezzel. illetve geppel.
· A magvetes helye szerint vethetünk:
a) a termesztóletesitmeny talaiaba.
b) szaporitoladaba vagy
c) Iöldlabdaba. amely nagyon valtozatos lehet (gyepkocka. tapkocka. kis kontener. cserep).
MAGVETÉS A
PALÁNTANEVELÉSHEZ
160
· A magvetes surusége szerint lehet:
a) ritka vetes (400700 db/m2); a szabadIöldi korai termeszteshez. szabadIöldi palantaagyban a
tömegtermesztes szamara vagy Iöldlabdaba vetve nevelünk igy palantat;
b) normal súrúsegú vetes (8001500 db/m2); a szabadIöldi tömegtermesztes szamara nevelt palanta súrúsege;
c) súrú vetes (20005000 db/m2). Ilyen súrún csak a túzdelesre szant magvakat vetiük.
8.5.6.3. PALÁNTANEVELÉSI MÓDOK
Aszerint. hogy a növenyeket a palantaneveles idótartama alatt atültetiük-e. beszelhetünk:
túzdeles nelküli es
túzdeleses palantanevelesról.
· A palantaneveles legregebbi es meg ma is legelteriedtebb Iormaia a tuzdelés nélküli palántanevelés. Az igy
elóallitott palantat szalas vagy sima palantanak is nevezik. kiveve. ha Iöldlabdaba vetettük. A túzdeles nelküli
palantaneveles törtenhet szaporitoladaban. a termesztóletesitmeny talaian vagy Iöldlabdaban.
· A tuzdeléses palántanevelés a növeny es a termesztó szamara is szükseges rossz. mert elónyei ellenere sok
minden szol ellene is.
A túzdeles elonvei.
a) Hely- es Iútóanyag-megtakaritas. (a növeny elete elsó idószakat a kesóbbihez viszonyitva 515°-nyi
területen tölti).
b) Túzdelessel egyenletesebb növenyallomany alakithato ki.
c) Túzdeles utan a növenyek boitosabb gyökerzetet Ieilesztenek. ami segiti az ültetes utani eredest.
A túzdeles hatranvai.
a) Nagyon nagy a kezimunka-igenye.
b) Terieszti a betegseget.
c) Egyes Iaiok (pl. kabakosok. kinai kel) nem túrik a túzdelest. mert gyökerserülesre erzekenyek.
Összegezve megallapithato. hogy a túzdeles ielentósege az olcsobb termesztóletesitmenyek es az
energiatakarekos Iútesi megoldasok teriedesevel egyre csökken. de szerepet meg hosszu ideig megtartia.
A túzdeles vegezheto. szaporitoladaba. a palantaagy talaiaba es Iöldlabdaba.
Szaporitoladaba csak az túzdel. aki a növenyt meg egyszer atülteti (palantaagyba. cserepbe. esetleg
tapkockaba). vagy igy viszi az ertekesites helyere.
A palantaagv talaiaba csak a iol gyökeresedó. szabadIöldbe ültethetó növenyek palantait túzdeliük. pl. a korai
szabadIöldi paradicsomot.
A fòldlabdaba túzdeles ma a legaltalanosabb. mert az igy elóallithato szep növeny a tapkocka tovabbi elónyeit
is kamatoztatia.
A túzdeles ideie a növeny szikleveles vagy ket lombleveles kora. altalaban a vetes utan 24 hettel. A növenynek
PALÁNTANEVELÉSI MÓDOK
161
az a io. minel hamarabb túzdeliük. mert könnyebben elviseli a gyökerserülest. A termesztó termeszetesen
szeretne a palantakat minel tovabb a kisebb helyen tartani. ez azonban elóbb-utobb a palantak megnyulasahoz
vezet. A növeny. illetve a raIorditasok erteke alapian kell kialakitani a gazdasagossagi optimumot.
Túzdelni legIeliebb egvszer szoktunk. a ketszeri túzdeles ma mar kisüzemben sem kiIizetódó. Helyette inkabb
nagyobb tavolsagra rakiuk szet a tapkockaba vagy a cserepbe túzdelt allomanyt. Korai haitatasban gazdasagos
lehet az egyszer tapkockaba túzdelt növenyt cserepbe ültetni.
A túzdelesi tavolsag 510 cm. a növeny meretetól es attol Iüggóen. hogy mennyi idó van meg az ültetesig.
Altalaban 45 cm-re túzdeliük a Ieies salatat es a kaposztaIeleket. 57 cm-re a paradicsomot es a paprikat. Ezen
belül. ha meg idóben vagyunk es helyünk is van. túzdelhetünk a nagyobb tavolsagra.
8.5.6.4. A TÁPKOCKÁS (FÖLDLABDÁS) PALÁNTANEVELÉS
A Iöldlabdas palantaneveles elónyei:
a) Kiülteteskor a gyöker ep marad.
b) A tapkockak meretenek megvalasztasa. a növenyek palantaneveles alatti szetrakasa lehetóseget teremt a
hosszu ideig tarto palantanevelesre. amely haitatasban ielentós csökkentest ielent a helyIoglalasban. a
Iútóenergia-Ielhasznalasban es az apolasi munkakban.
c) A Iöldlabda összetetele indito tragyaul is szolgal.
d) Könnyebben tarthato a szabalyos ültetesi melyseg.
A TÁPKOCKÁS
(FÖLDLABDÁS)
162
51. ábra - Tuzdelés tápkockába (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
A TÁPKOCKÁS
(FÖLDLABDÁS)
163
A Iöldlabdas palantaneveles hatranya. hogy nagyon megnöveli a palanta-elóallitas költseget. különösen a
tapkockagyartas (gep. Iöldkeverek. munkaber). a lenyegesen nagyobb helyigenyú szallitas es az ültetes
gepesitesevel ielentkezó nehezsegek miatt.
A Iöldlabdas palantaneveles letiogosultsagat mindig gazdasagossagi elemzessel kell eldönteni. Haitatasban es
vaz nelküli Iolias termesztesben szinte kivetel nelkül igy allitiak eló a palantaanyagot. de a korai szabadIöldi
termesztesben is elegge altalanos a hasznalata. Nehany Iai (pl. kabakosok. kinai kel) palantai csak Iöldlabdaban
nevelhetók.
A Iöldlabdas palantanevelesen belül ismert a gyepkockas. a tapkockas. a talcas. a cserepes es a kiskonteneres
nevelesi mod.
· A gyepkockás palantaneveles regebben altalanosan elteriedt volt. Ióleg a .dinnyesek¨ hasznaltak nagy
elószeretettel. A gyepkockat gyomirto vegyszerektól mentes területen nótt. a talai Ielsó reteget iol atszótt
termeszetes. neha (180200 kg/ha magmennyiseggel) mestersegesen telepitett gyepIelületból vagtak. es a
gyepes Ielületevel leIele raktak a palantaneveló agyba.
Ma mar keves helyen talalkozunk vele. mert nagy helyigenyú. nehezen gepesithetó. nehezen szabalyozhato
szerkezetú es tapanyagtartalmu. s erósen gyomosito Iöldlabdavaltozat.
· A tápkockás palantaneveles ma a leggyakrabban hasznalt Iöldlabdas palantanevelesi modszer. A tapkocka
olcsobb es geppel allithato eló. A különbözó kezi es labbal üzemeltethetó eszközök inkabb a haztaii üzemekben
hasznalatosak. a nagyüzemek vagy az arupalanta-nevelesre szakosodott termelók a nagy teliesitmenyú. s
különbözó mertekben automatizalt tapkockagyarto gepeket hasznaliak. A leguiabb gepek egyszerre ket szalagon
keszitik a tapkockakat. öniarok. s a maggal is bevetett kesz anyagot emberi kez erintese nelkül teszik a
palantaneveló agy talaiara. Egy köbmeter Iöldkeverekból a kockak meretetól Iüggóen 211 ezer tapkocka
keszülhet (27. tablazat).
Tapkocka
merete
(cm)
szama (db)
4 × 4 10 00011
000
4.5 × 4.5 8 5009
000
5 × 5 6 5007
000
6 × 6 4 0004
500
7 × 7 2 2002
700
8 × 8 1 6002
000
A TÁPKOCKÁS
(FÖLDLABDÁS)
164
27. táblázat - Egy köbméter földkeverékbõl elõállítható tápkockák száma
A tapkockak merete a Iaitol. a palantaneveles lehetseges idótartalmatol. a palantaneveló erteketól es a belólük
Ieilódó növeny ertektermelesetól is Iüggóen a következók szerint alakulhat:
Ieies salata.
karalabe
45
cm
karIiol. Ieies
kaposzta
56
cm
paprika 67
cm
uborka.
paradicsom
68
cm
dinnye. tök 79
cm
Korai haitatashoz meg nagyobb. szabad Iöldre sokszor pedig kisebb atmeróiú tapkockak is hasznalhatok. A kesz
tapkockat celszerú Ioliara rakni. hogy a növeny ne gyökeresediek le. a Ioliat azonban az esetlegesen tuladagolt
öntözóviz elvezetesere ki kell lyuggatni. A legyökeresedes megakadalyozasara es a mar emlitett elónyök miatt a
nevelesi idó Ielenel a kockakat nagyobb tavolsagra rakiak at. A tapkockaba vetest ma meg sok helyen kezzel
vegzik. a hosszabb palantanevelesi ideiú növenyeket (pl. a paprikat) pedig tapkockaba túzdelik.
· A tálcás palantaneveles uiabban rohamosan teried. mert szinte minden mozzanata teliesen automatizalhato.
Lenyege. hogy a növenyek egy kb. 0.180.25 m2 nagysagu múanyag talcaba preselt. különbözó atmeróiú
(1860 mm). henger alaku melyedesbe kerülnek. A melyedesek többnyire nincsenek szorosan egymas mellett. A
talcakat a legiobb szerkezetú es tapanyag-összetetelú közeggel (tózeg. kógyapot. múanyag szemcsek.
talaikeverek stb.) töltik meg. s ebbe vetik. illetve ültetik a növenyeket. A talcak atrakasa. maid a kesóbbi
szallitasuk is teliesen gepesithetó.
KiIeiezetten arupalanta-neveló telepek reszere Ieilesztettek ki az un. CULTOPLANT-rendszert. Itt a 20 mm
atmeróiú es 30130 mm melysegú lyukak között 28. illetve 32 mm tavolsag van. s ezekben a lyukakba helyezi a
cigarettatöltóhöz hasonlo gep a papirba sodort termesztóközeget. s veti be maggal. Teliesitmenye 5001000
db/perc. A palantaneveló üzemek vagy igy. vagy a mar kikelt növenykekkel. vagy ültetesre kesz allapotban
vehetik at az anyagot. A kismeretú. de teliesen atgyökeresedett taphengerrel a növenyek iol ültethetók a
szokasos palantaültetó geppel is. Az igy elóallitott Iöldlabdas palantak a nagy teliesitmeny. a kis helyigeny es a
kis anyagIelhasznalas következteben lenyegesen olcsobbak lehetnek a hagyomanyos modon elóallitottaknal. s
igy egeszen ui Ielhasznalasi területek nyilhatnak meg szamukra.
A CULTOPLANT-rendszerhez hasonlo mas modszerek is ismeretesek (pl. SUPER SEEDLING). ezekben nem
papirhenger tartia össze a kevereket. hanem a gep a lyukakba preseli azt.
· A cserepes palantaneveles a Iöldlabdas eliarasok közül a legdragabb. de hosszu ideiú palantaneveleshez a
legelteriedtebb. A cserepek ma mar nem egetett anyagbol. hanem múanyagbol. tózegból vagy papirbol
keszülnek. Az utobbi anyaganak összeallitasakor ügyelni kell. nehogy bomlasukkor pentozanhatas lepien Iel.
A TÁPKOCKÁS
(FÖLDLABDÁS)
165
A cserepes palantaneveles nagy elónye. hogy nagyobb meretú (1014 cm) cserepek is hasznalhatok. s ha
múanyagbol vannak szetrakaskor a közegük nem szarad ki olyan könnyen. Kisüzemekben nem erdemes
beszerezni tapkockagyartot. helyette az elelmiszer- es vendeglatoiparban szeles körben hasznalt olcso múanyag
poharak iöhetnek szamitasba. Nagyüzemekben a csereptöltes gepesithetó. Cserepben többnyire a haitatott
uborka. paradicsom es paprika palantait nevelik.
· A kiskonténeres palantanevelesben a különbözó. 510 cm atmeróiú múanyag zsakocskaban vegzett
palantanevelest ertiük. Elteriedtsegük az elózókenel kisebb. mert töltesük es kezelesük is nehezkesebb.
8.5.6.5. A PALÁNTÁK ÁPOLÁSI MUNKÁI
Palantaneveleskor is a növenyek környezeti igenyenek minel tökeletesebb kielegitese. a gyomirtasi es
növenyvedelmi munkak elvegzese. az idószak vegen a palantak edzese es ültetesre valo elókeszitese a
legIontosabb Ieladat.
A magvetéstõl a kelésig a ket legIontosabb teendó a talai hómersekletenek es nedvessegtartalmanak elóirt
szinten tartasa. A növenyek kelesig az egyebkent optimalisnal 7 oC-kal melegebbet kivannak. A lomblevelek
megieleneseig pedig 7 oC-kal alacsonyabb hómerseklettel akadalyozhato meg a palantak megnyulasa.
A keléstõl az edzésig tovabbra is a homerseklet szabalyozasa a legIontosabb teendó. Ez a Ienyellatottsaggal
összhangban oldhato meg iol. Ma mar a legtöbb zöldsegIai palantanevelesenek meghataroztak a pontos
hómersekleti programiat. amely megadia az eiszaka es nappal (napos. illetve borus idóben) a talaiban es a
legterben tartando hómersekleti ertekeket.
A fenvellatas szabalyozasara kevesebb a lehetóseg. bar a potmegvilagitas. illetve az arnyekolas reszletkerdesei
ismertek. A hazai energiaarak es -ellatottsag mellett altalaban nem Iizetódik ki a potmegvilagitas. de korai
idószakban. az ertekesebb haitatasi növenyanyag palantai eseteben neha meggondolando. Az arnyekolas
különösen túzdeles utan lehet hasznos.
A vizigenv vizpotlo. illetve Irissitó öntözessel. a levegó paratartalmanak szabalyozasaval elegithetó ki. A talaion
keresztül bekövetkezó vizveszteseg pedig talaitakarassal csökkenthetó.
A rendszeres öntözes a nagyobb aranyu szellóztetesek ideien indul meg. rendszerint heti 51020 mm viz
potlasara van szükseg. A palantaneveló telep vizigenye hektaronkent 100400 l/min körül valtozik aszerint.
hogy van-e lehetóseg a viztarozoban valo gyúitesere. Sokszor nagy melegben. különösen túzdeles utan csak kis
adagu Irissitó öntözesre van szükseg.
Nagyon Iontos a vizellatas egyenletessege. A tulöntözesnel is rosszabb. ha Ioltokban nem azik at a talai a
gyökeresedes melysegeig. illetve a Iöldlabda aliaig.
A tapanvagellatasi Ieladatok nagy reszet rendszerint a palantaagy talaianak összeallitasakor elvegzik. gyorsan
hato mútragyak hasznalata eseten azonban rendszeres tapoldatozast kell beiktatni 1 ezrelekes tapoldattal. Jol
hasznalhato erre a celra a 14721° hatoanyag-tartalmu komplex mútragya. Idószakosan vegzett
tapoldatozashoz az oldat tömenyseget 24 ezrelekesre kell beallitani.
Elvetve mar a palantaneveles idószakaban is adagolnak CO2-ot ugy. hogy a legterben 7001000 ppm-nyi
koncentracio alakulion ki (1.52 g/m2).
A gvomirtast a megelózó talaiIertótlenitesen tul a szantoIöldön is hasznalatos vegyszerek alkalmazasaval vagy
kezi gyomlalassal oldhatiuk meg.
Edzés. elõkészítés az ültetésre. A palantaneveles utolso 1012 napiaban kerül sor a növenyek edzesere. amely
az ui környezethez valo szoktatasbol all. Edzeni a szabadIöldre. s reszben a Iútes nelküli haitatasra kerüló
A PALÁNTÁK ÁPOLÁSI
MUNKÁI
166
növenyeket kell. Az edzes szükseges rossz. Kerülni kell tehat a növenyek tulzott sanyargatasat. es ügyelni kell
arra. hogy lehetóleg a növekedesük se allion le.
Az edzes Iolyamata Iaionkent valtozo. A melegigenyes növenyeket elsósorban vizelvonassal es az optimum
Ieletti hómersekleti ertekektól valo vedelemmel szoktatiuk a mostohabb körülmenyekhez. a vizigenyes
hidegtúróket pedig hóelvonassal edzik.
Az edzes egyik Iormaia a levegó szaritasa. es ebben az idószakban mar a nitrogenadagolastol is ovakodni kell.
Az a kedvezó. ha a növenyek az egesz palantanevelesi idószak alatt lendületesen de nem buian Ieilódnek.
mert akkor csak szoktatni. nem pedig edzeni kell óket.
A io palanta gyökere a Iöldlabdat teliesen atszótte. de meg nem kezd barnulni. szik alatti szara rövid. meg
sziklevelei is egeszsegesek. szara nem nyult meg. 56 Ieilett lomblevele. esetleg mar bimboia is van.
A palantakat 810 oraval az ültetes elótt 10 mm-es beöntözessel eló kell kesziteni a Ielszedesre. A beöntözeshez
neha 2 ezrelekes Volldünger vagy 5 ezrelekes Tomasol tapoldatot hasznalnak. az eredesi szazalek iavitasara
pedig parologtatast csökkentó anyagot (pl. 5° Folicote) iuttatnak a lombra (es nem a gyökerre!).
A palantaneveles idótartama a Iaitol. a palantaneveles modiatol es a környezeti tenyezóktól Iüggóen 412 het
között ingadozik.
Optimalis körülmenyek között a palantanevelesi idó a különbözó Iaioknal a következó:
Ieies salata. kaposztaIelek. kabakosok: 45 het.
paprika. paradicsom: 6 het.
zeller: 810 het.
Korabbi idószakban. túzdeles beiktatasaval vagy nagyobb Iöldlabdaban nevelve ez az idószak Iaitol Iüggóen
27 hettel is megnyulhat.
8.5.6.6. A PALÁNTÁK ÜLTETÉSE
Az ültetesi munkak szervezesehez es kivitelezesehez harom Ió kerdescsoport ismerete Iontos:
az ültetes ideie.
az ültetes modia es
az ültetes melysege
· Az ültetés idõpontját elsósorban az idóiarasi viszonyok hatarozzak meg. Haitatasban különösen a
Ienyellatottsagot. szabadIöldi termeszteskor pedig a hómerseklet alakulasat. az utolso tavaszi Iagyok idópontiat
(52. abra) kell Iigyelembe venni.
A PALÁNTÁK ÜLTETÉSE
167
52. ábra - Az utolsó tavaszi fagy fellépésének területi eloszlása Magyarországon
(BACSÓ nyomán 1959)
Termeszetesen a palantak Ieilettsegi allapota is Iontos. de az a cel. hogy a palanta Ieilettsege igazodiek a
tervezett ültetesi idóponthoz. es ne Iorditva.
Meghatarozo lehet ezen tulmenóen a termesztesi cel is. maskent idózitiük a Iriss Iogyasztasra. maskent az ipari
Ieldolgozasra vagy a tarolasra szant aru technologiaiat.
Hazankban a legIontosabb szabadIöldi ültetesi idópontok a következók:
marcius kòzepe aprilis eleie. kaposztaIelek. Ieies salata.
aprilis vege maius kòzepe. paradicsom.
maius kòzepe (tavaszi fagvok utan). paprika. toiasgyümölcs. kabakosok.
maius vege iunius eleie. zeller. Ieies kaposzta Iótermenykent.
iunius kòzepe iulius kòzepe. kaposztaIelek. masodnövenyek.
oktober kòzepe. atteleló kelkaposzta. atteleló Ieies salata.
· Az ültetés módja lehet kezi vagy gepi. Fedett területen ma meg többnyire kezzel ültetnek. annak ellenere.
hogy rendelkezesre allnak tapkockas palantakat ültetó gepek. SzabadIöldi termesztesben altalanossa valt a gepi
ültetes. kezzel csak a kisüzemekben ültetnek. Az ültetógepek teliesitmenye egysegnyi kezi munkaeróre
vonatkoztatva 45-szörös. munkaia iobb minósegú. mert iobban odatömöriti a talait a gyökerekhez. s
A PALÁNTÁK ÜLTETÉSE
168
könnyebben szervezhetó. Nagyüzemben. ahol keves a munkaeró. csak geppel ültethetók el a palantak az
ültetesre megIeleló nehany napos idószak alatt.
A tapkockas palantak gepi ültetese a nagyobb Ielszedesi. szallitasi es palantateritesi munkaigeny miatt ma meg
nem olyan lendületes. de a talcas. kis taphengeres eliarassal elóallitott alig 10 cm3-es Iöldlabdas palanta.
amely a hagyomanyos kocka terIogatanak mindössze 510°-a. nagyon megkönnyiti ezt a Iolyamatot is.
· Az ültetési mélység megvalasztasakor altalanos szabaly. hogy a növenyek sziklevelig. illetve a palantaagyban
megszokott melysegig kerülienek a Iöldbe.
A mely ültetes különösen a levelrozettat Ieilesztó Iaiok eseteben (pl. Ieies salata. zeller) karos. de a melyre
ültetett karalabe gumoiat is könnyebben karositia a kaposztalegy nyüve. A iarulekos gyökeret könnyen Ieilesztó
paradicsom pl. túri a melyebb ültetest. sót ha megnyulik a palanta. iobb is. ha a szar also resze is Iöldbe kerül. A
tapkockas növenyeket ugy ültessük. hogy a tapkocka Iöldienek Ielszine a talai szintievel essek egybe. vagy 12
cm-rel melyebben legyen. kiveve a Ieies salatat. itt a tapkocka Iele vagy harmada allion ki a Iöldból.
Az ületessel egy idóben vagy rövid idón belül esedekes a palantak beòntòzese. amelynek celia kettós: a talai
beiszapolasa a gyökerek köze es a vizpotlas.
8.6. TermesztõIétesítmények
A termesztóletesitmenyek olyan zart terek. amelyekben a környezeti tenyezók optimalizalhatok. Az igy kedvezó
Ieltetelek eredmenyekent csökkenhet vagy meg is szúnhet az elóallitott termesek idenyiellege. azaz
gyakorlatilag egesz evben hozzaiuthatunk Iriss zöldsegIelekhez. A szabadIöldihez viszonyitva tiz-huszszorosra
nóhet a termesatlag. s a minóseg ugrasszerúen iavul.
A zöldsegtermesztók. illetve zöldseghaitatok termesztetóberendezesei alapvetóen harom csoportra oszthatok.
Ezek idórendi Ielsorolasa egyben Ieilódestörteneti korszakoknak Ielel meg. Ezek a következók: melegagyak.
üveghazak es a múanyag boritasu letesitmenyek.
8.6.1. MeIegágy
Az 1960-as evekig hazankban maidnem kizarolagos termesztóletesitmenynek szamitott a 2530 cm-es
tragyareteggel vagy egyeb szerves anyaggal. esetleg technikai Iútóberendezessel Iútött melegagy. Jellemzó
kellekei voltak a melegagyi ablak takaro es a keret (53. abra).
TermesztõIétesítmények
169
53. ábra - Egysoros trágyafutéses melegágy keresztmetszete
Haitatasban a hidegtúró zöldsegIelek korai. a melegigenyesek közepkorai haitatasara hasznaltak. ezenkivül io
szolgalatot tett a korai kaposztaIelek. azt követóen pedig a melegigenyes zöldsegIaiok palantainak
elóallitasaban.
Munkaigenyessege. a szerves tragya hianya. az elóallitott aru gyengebb minósege miatt nem tudott versenyben
maradni az üveghazakkal es a múanyag boritasu letesitmenyekkel.
8.6.2. Üvegház
Az üveghazak epitese hazankban az 50-es evek masodik Ieleben kezdódött. Elóször a Iöldbe süllyesztett. un.
kettós hasznositasu (palantaneveló es haitato) hazakat epitettek. maid az 1960-as evekben született .gyulai
blokk¨-kal elkezdódött a nagy legterú üveghazak terhoditasa.
Leginkabb a Venlo tipusok teriedtek el. melyek iellemzóie a 3.2 m haioszelesseg (vagy ennek egesz szamu
többszöröse). Hasonlo rendszerúek a Prins es a Bolgar-Venlo tipusok is. kis szamban megtalaliuk a de Forshe es
az EG2 tipusokat is.
Az üveghazak kivalasztasahoz. valamint tervezesehez a következókben Ielsorolt tenyezóket kell Iigyelembe
venni. (A legIontosabbakat a 28. tablazatban Ioglaltuk össze.)
Termesztesi
tenyezók
Múszaki tenyezók Gazdasagossagi
tenyezók
szerkezet belsó
berendezes
Üvegház
170
klima

kitettseg
talai

vizellatas
tipus

alepitmeny
tartovaz

hószigeteles

szellózes

automatika
Iútes
hútes
arnyekolas
öntözes

megvilagitas

tapanyagellatas
agyak
utak
szallitas

ertekesites
beszerzes
munkaeró
28. táblázat - Az üvegháztervezés termesztési. muszaki és gazdaságossági tényezõi
Az üveghazak gerincmagassaga a Iesztavolsag növelesevel emelkedik (54. abra). Ezzel együtt iar a legter
növekedese is. A korszerú. nagy legterú hazakban 1 m2 alapterületre több mint 3 m3 legter iut.
54. ábra - Növényházak méretei
A tetó dólesszöge a napsugarak minel iobb hasznositasa es a ho biztonsagos. gyors lecsuszasa erdekeben
25o-nal nagyobb legyen.
Eszakdeli iranyba taioliuk az üveghazat. ha a terület alakia. Iekvese es az uralkodo szelirany mast nem indokol.
Az egyhaios letesitmenyt keletnyugati iranyba epitsük Iel. A Iútes hatasIoka. valamint az öntözes
Üvegház
171
egyenletessege miatt a haiok hossza 50 m körüli legyen. Az üveghaz közepen. a gerincvonalra merólegesen
2.53.0 m szeles betonut halad vegig. ennek menten celszerú elhelyezni az eloszto halozatot (Iútes. öntözóviz).
valamint a szabalyzo múszereket is.
Klimatikus viszonyaink között a melegigenyes zöldsegIaiok hóigenyenek kielegitesehez a Iútesi szintet legalabb
30 oC ?t teliesitmenyre kell tervezni. Lenyeges. hogy a IútóIelület minel nagyobb resze a növenyek közeleben
helyezkedien el (vegetacios Iútes). s bizonyos Ieladatokhoz (magvetes) elengedhetetlen a talaiIútes is.
A szellózóIelület haladia meg az alapIelület 20°-at. A tetószellózó lehetóleg legyen osztott. igy adott esetben
lehetóseg van a szelirannyal ellentetes oldalon szellóztetni.
A korszerú üveghazak iellemzóie a csepegtetó öntözesi rendszer. ennek kiegeszitesere szükseges a szoroIeies
öntözes is. Az elóbbiek Iontos tartozeka a megbizhato szúró. az utobbival kapcsolatos lenyeges tudnivalo:
50100 mikrometer közötti legyen a cseppek merete 23 bar nyomas mellett. tovabba a vezetekek also es Ielsó
allasban egyarant üzemeltethetók legyenek.
A telep kialakitasa tegye lehetóve a io minósegú esóviz összegyúiteset is. amely a kesóbbi öntözesekhez iol
Ielhasznalhato.
Tovabbi tartozeka az üveghaznak a tapoldatoldo. -keveró es -adagolo szerkezet is. ez celszerúen az öntözó
rendszerekhez csatlakoztathato.
Jol Ielszerelt kerteszetekben az üveghazhoz talaiIertótlenitó berendezes is tartozik (gózöles. metil-bromidozas).
Az üveghaz szerkezete tegye lehetóve belsó. hószigeteló Ioliareteg Ielszereleset. tovabba szükseg eseten az
energiaernyó Ielszereleset es zavartalan múködteteset.
Nelkülözhetetlen a telep aramellatasa is. a 230 V-os es 400 V-os aramIorras csatlakozasara az üveghaz több
pontian is legyen lehetóseg.
A Ieilett üveghazi kulturaval rendelkezó orszagokban altalanos az üvegboritas külsó mosasa is. (Bizonyitott
teny. hogy 1° Ienyveszteseg atlagosan 1° termesveszteseggel parosul.)
Magyarorszagon az üveghazak többsegenek Ieladata a kapcsolodo Ioliatelep palantaellatasa: az üveghaz es a
Iolia területenek szükseges aranya hozzavetóleg 1:10.
A telepszerú kialakitas veleiaroia az osztalyozo-csomagolo helyisegek kialakitasa. a hóközpont es a szocialis
letesitmenyek Ielepitese. az utak. valamint a kerites letesitese is.
Folytonosan Ielmerüló kerdes. hogy az üveghazakat vagy a múanyaggal boritott letesitmenyeket kell-e elónyben
reszesiteni? Az üveghazak minden tekintetben magas szinvonalra Ieilesztett. tökeletes letesitmenyek. bennük az
elettenyezók tetszes szerint szabalyozhatok. A múanyaggal Iedett (Iolias) letesitmenyek alatt termelt aru
önköltsege viszont kisebb. Ezzel magyarazhato vilagviszonylatban törtenó gyors terhoditasuk.
8.6.3. Mûanyag borítású Iétesítmények
Az 50-es evektól gyorsan Ieilódó múanyagipar eredmenyekent a zöldseghaitatasban lehetóseg nyilt a reszben.
esetleg telies egeszeben múanyagbol keszült termesztóletesitmenyek epitesere. A palantanevelesre es haitatasra
egyarant iol hasznalhato letesitmenyek Iontos iellemzóie összehasonlitva a melegagyakkal es az üveghazakkal
a viszonylag kis letesitesi es üzemeltetesi költseg.
Elsó lepeskent a Ioliasatrak alakiat hataroztak meg. A szelcsatornas meresek es a gyakorlati tapasztalatok
egyarant a Ielkörives Iorma megepitese mellett szolnak.
Mûanyag borítású
Iétesítmények
172
Az alak meghatarozasaval sikerült olyan letesitmenyt epiteni. amelynek vaszszerkezetehez. valamint a takaro
13 evente esedekes csereiehez lenyegesen kevesebb anyag szükseges. mint a szöget alkoto tetózetú
letesitmenyekehez.
Az alagutszerú vazszerkezetek a szelterheleseknek is iobban ellenallnak. A különbözó tipusok viselkedeset a
szel nyomo es szivo hatasaval szemben az 55. abra szemlelteti. Jol lathato. hogy a lekerekitett Iorman a
szelnyomas viszonylag kisebb. mig a szivas nagyobb Ielületen hat. Ióleg a Ioliasator Ielsó reszen. Tapasztalatok
szerint a szel nyomasa elsósorban a vazszerkezetet. a szivo hatas pedig a Ioliatakarot karositia. A szivo hatas
karositasa a takaro megIeleló kiIeszitesevel minimalisra csökkenthetó. A legnagyobb kar akkor keletkezik. ha a
szel a vazszerkezetet megnyomia. aminek következmenyekent a Ioliapalast meglazul. ezutan a szivas es nyomas
együttes eróvel Ieiti ki hatasat.
Mûanyag borítású
Iétesítmények
173
55. ábra - A szél hatására keletkezõ nyomás és szívásviszonyok alakulása a) nyeregtetõs
egyenes oldalfalú létesítményeken. b) félkör alakú létesítményeken. c) szöget alkotó
tetõzetu létesítményeken
Mûanyag borítású
Iétesítmények
174
A Ielköriv alaku letesitmenyek Ienyviszonyai a szöget bezaro tetózetú üveghazakehoz viszonyitva 1015°-kal
iobbak. Ez a teny a teli. kora tavaszi idószakban kedvezóbb megvilagitas mellett iobb hóviszonyokat is ielent.
8.6.3.1. KIS LÉGTERÛ LÉTESÍTMÉNYEK
· A váz nélküli fóliatakarás vagy vaz nelküli Ioliaagy leginkabb az ablakkal Iedett hidegagyra emlekeztet.
ahol az üveget 0.04 mm vastag. lyuggatott (m2-enkent 400600 db 1 cm atmeróiú lyuk) PE-Iolia helyettesiti
(56. abra).
56. ábra - Váz nélküli fóliaágy keresztmetszete
A legegyszerúbb Iolias letesitmeny lenyege az egymastol 120 cm-re es 2025 cm magasra huzott bakhat.
amelyet közvetlenül a vetes vagy palantazas utan (esetleg elótt) kell elkesziteni. A bakhatepites törtenhet kezzel
(kapaval) vagy az FF2 tipusu specialis agyaskeszitó-IoliaIektetó geppel.
A vaz nelküli Ioliatakaras atmenetnek tekinthetó a szabad Iöld es a termesztóletesitmenyek között. segitsegevel
atlagosan 714 napos koraisag erhetó el.
· A fóliaalagút 50150 cm szeles. 4060 cm magas es tetszóleges hosszusagu Ioliaval takart letesitmeny (57.
abra). amely elsósorban a korai burgonya- es a dinnyeIeleket termesztók köreben hasznalatos napiainkban is. A
bordak egyszerú vesszóból. vastagabb drotbol. esetleg erósebb múanyagbol keszülhetnek.
KIS LÉGTERÛ
LÉTESÍTMÉNYEK
175
57. ábra - Fóliaborítású alagút
· A fóliaágy 23 m szeles. 7080 cm magas. ugyancsak tetszóleges hosszusagu Ioliaboritasu letesitmeny.
Vazszerkezete P3-as nyomasIokozatu PVC-csóból. vekonyabb vascsóból es Iabol is keszülhet. Napiainkra
veszitett ielentósegeból (58. abra).
KIS LÉGTERÛ
LÉTESÍTMÉNYEK
176
58. ábra - Fóliaborítású hajtatóágy
8.6.3.2. NAGY LÉGTERÛ LÉTESÍTMÉNYEK
Amennyiben az egyhaios letesitmenyek 1 m2-nyi alapterületere 2 m3-nel több zart legter iut. nagy legterú
letesitmenyekról beszelünk. A blokkrendszerú letesitmenyeknel ez a hatar 3 m3/m2. tovabba a vapa
magassaganak legalabb 2 m-nek. vagy ennel magasabbnak kell lennie. A keresztiranyu közlekedest ez teszi
lehetóve.
A legter a következók szerint növelhetó:
a szelesseg (Iesztav) es a gerincmagassag együttes növelesnel (59. abra);
az oldalIal blokk eseten a vapamagassag emelesevel;
a hatarolo Ielület ellipszis vagy a Ielkört közelitó kikepzesevel.
NAGY LÉGTERÛ
LÉTESÍTMÉNYEK
177
59. ábra - A fesztáv növelése
A nagy legterú letesitmenyekben kisebb a hóingadozas. valamint a harmatkepzódes. ugyanis a talai es a
növenyek altal kibocsatott para nagyobb terben oszlik meg. A nagy legter több szen-dioxidot tartalmaz. igy
kevesebbet kell szellóztetni. Alattuk a magasra növó. tamberendezest igenyló növenyek is termeszthetók. kisebb
a szegelyhatas. Egysegnyi hasznos termóIelület takarasahoz kevesebb Ioliara van szükseg. A Ioliaszükseglet
megallapitasahoz a 60. abra nyuit segitseget.
60. ábra - A fóliaszükséglet megállapítása
A nagy legterú letesitmenyeket ugyanakkor a szel- es hokartetel megelózese miatt erósebb anyagbol kell epiteni.
mindez növeli a beruhazasi költsegeket.
NAGY LÉGTERÛ
LÉTESÍTMÉNYEK
178
· Fóliasátor. A nagy legterú Ioliasatrak 4.57.510 m szeles es 1.83.04.0 m magas. alagutszerú
letesitmenyek. Hosszusaguk ugyancsak tetszóleges. de leggyakrabban 50 m-esek.
A legkisebb Iesztavolsagu (4.5 m) satrak vazszerkezete keszülhet múanyagbol. a nagyobbake Iabol.
legelteriedtebb viszont a Iem. Ez lehet aluminium. Iekete vascsó vagy horganyzott acelcsó.
A 70-es evek eleien került kiIeilesztesre a .Soroksar70¨ tipusu. 7.5 m szeles Ioliasator. E tipus epitesekor 2 db.
kereskedelemben is kaphato. 6 m hosszu. 1 collos acelcsövet összehegesztve. maid meghailitva. egymastol 1.5
m tavolsagra olyan melyen helyezzük a talaiba. hogy a 61. abran lathato mereteket kapiuk. Az iveket harom
hosszanti merevitó köti össze. egy a gerincvonalon. kettó pedig 100150 cm-re iobbra. illetve balra. Ezek 1/2
collos acelcsövek. es a bordakhoz bilinccsel vagy hegesztessel kapcsolodnak. A 7.5 m szeles Ioliasator a 70-es.
80-as evekben szeles körben elteriedt. az utobbi idóben azonban a termesztók ennel is nagyobb (810 m szeles.
3.54 m magas) egyhaios letesitmenyeket epitenek.
61. ábra - 7 5 m széles fóliasátor
A nagy legterú Ioliasatrak takarasara 0.15 mm vastag polietilenIoliat hasznalnak Magyarorszagon. A 4.55 m-es
satrakhoz 8.5 m. a 7.5 m szelesekhez 12 m. a 9 m szelesekhez pedig 16 m szeles takaro szükseges.
· Fóliablokk. Az üveghazakhoz hasonloan a Ioliaboritasu letesitmenyek Ieilódese is elvezetett a blokkos
epitkezeshez. Itt is több haiot (egyseget) kapcsolnak egybe a vapacsatorna segitsegevel a nagyobb legter
kialakitasa vegett. A hasonlo legterú. egyhaios letesitmenyekhez kepest mintegy 1525°-os
Iútóenergia-megtakaritas erhetó el. A vazszerkezet beruhazasi költsege nagyobb ugyan. mint az egyhaios
letesitmenyeke. de a hasznos Ielületre vetitett különbseg nem ielentós.
Az utobbi evtizedben hazankban is egyre több. a Iolia saiatossagait Iigyelembe vevó Ioliablokk epült. A
beruhazoknak a következó szempontokat kellett Iigyelembe venni:
a vazszerkezet beruhazasi költsege ne legyen lenyegesen több. mint az egyhaios satrake;
a ho eltavolitasahoz ne kellien költseges Iútóberendezes;
a szükseges Iútóenergia ne kerüliön sokba.
A blokkepites kezdeti idószakaban a Ioliarögzites megoldasa. a vapacsatorna es a szellózónyilasok kialakitasa
ielentett gondot. Nagy elórelepesnek szamitott a specialis. un. Ioliarögzitó bilincs kiIeilesztese es elteriedese. a
vapacsatorna meretenek meghatarozasa. valamint a megbizhato. központilag iranyithato. esetleg automatikaval
vezerelt szellóztetók kialakitasa.
A legnagyobb gondot tovabbra is a hokartetel megakadalyozasa ielenti. Az energiaarak Iolyamatos emelkedese
miatt a nagy legterú. egyhaios letesitmenyeket is. a Ioliablokkokat is kettós Ioliatakarassal latiak el. Igy a ho
NAGY LÉGTERÛ
LÉTESÍTMÉNYEK
179
eltavolitasa nehezebbe valik. esetleg sokkal erósebben kell Iúteni. Ötletes megoldasnak bizonyult a ket
Ioliareteg köze iuttatott meleg levegó. de nem teriedt el.
8.6.3.3. HYDROSOL (VÍZFÜGGÖNYÖS) LÉTESÍTMÉNYEK
A nepelelmezesi cikknek szamito zöldsegIelek Iogyasztasi arat. ennek megIelelóen termesztesi költseget minel
alacsonyabb szinten kell tartani. A legdragabb zöldsegtermesztesi alagazatban. a haitatasban a primórök
elóallitasanak költsegtenyezói között aranyaiban is az egyik legnagyobb az energia költsege. Emiatt a korszerú.
de viszonylag draga energiahordozokat csak nagy körültekintessel szabad igenybe venni.
Eddig a letesitmenyek Iútesehez 5095 oC hómersekletú vizet hasznaltak Iel. Az alacsonyabb hóIoku viz csak
ielentósen megnövelt IútóIelület segitsegevel tud megIeleló hóenergiat leadni a környezet szamara. ennek
hasznalata tehat nem gazdasagos.
A 1030 oC-os .hulladek¨-vizekben es a csókutakbol nyerhetó 1015 oC-os vizben meg mindig oriasi tömegú
energia reilik. ennek kerteszeti celra törtenó Ielhasznalasara nyilt lehetóseg az un. HYDROSOL rendszer
kidolgozasaval. Az eliaras segitsegevel az egyszeri (beruhazasi) es a Iolyamatos (üzemeltetesi) költsegek
ielentósen csökkenthetók.
A vízfüggönyös fóliasátrak szerkezete és muködési elve. A vazszerkezet a talaiba erósitett külsó es belsó
csóvazbol all. mindket vazat Ioliapalast boritia. A külsó Ioliapalastot Iöldelessel vagy múanyag bilincsekkel. a
belsót múanyag bilincsekkel rögzitiük a vizgyúitó csatornaval parhuzamosan Iuto. attol 68 cm tavolsagra
elhelyezett csóhöz. A kettós Ioliatakaras közötti terben Ielül. a gerincvonal menten. a sator telies hosszaban
vizvezetó csó talalhato. egymastol adott tavolsagra beepitett szoroIeiekkel. Ez a Iagymentesitó vezetek. amely a
vizet szallito szivattyu nyomooldalaval van kapcsolatban. A szivattyu motoriat a külsó hómersekletet meró
hóerzekeló vezerelheti (62. abra).
62. ábra - Vízfüggönyös fóliasátor metszeti képe és muködési elve
HYDROSOL (VÍZFÜGGÖNYÖS)
LÉTESÍTMÉNYEK
180
A Iagymentesitó vezetekból a viz a belsó Iolia külsó oldalan vegigIolyva a ketoldalt elhelyezett vizvezetó
csatornaba kerül. Uibol nem hasznosithato. mert hótartalekat elvesztette. A külsó hómerseklet Iüggvenyeben a
belsó palastra permetezett viz mennyiseget valtoztatni kell.
A külsó Iolia belsó oldalan a hómerseklet csökkenesevel parhuzamosan megkezdódik a kondenzacios bevonat
kepzódese. A nagy paratartalmu levegóból elóször a viz csapodik ki. abbol pedig der kepzódik. vegül pedig (5.
7 oC-on) iegreteg alakul ki.
Minden halmazallapot-valtozasnal (a legnemútól a szilard Iele haladva) ielentós energiamennyiseg szabadul Iel.
igy minden liter kondenzalodott viz eseteben 2500 kJ. iegreteg kepzódesekor pedig tovabbi 2835 kJ a rendszer
nyeresege. A Ielszabadult hóenergiat tehat Iútóteliesitmenykent kell ertelmezni.
A viz a belsó Ioliaval erintkezik. a belóle kicsapodo különIele anyagok csak azt szennyezik. A takaro
rendszeresen tisztithato vagy ha nem tartos Ioliabol keszült. akkor evenkent cserelhetó. igy a napenergia iobban
hasznosul.
Hõgazdálkodás. A Iútesben. hótechnikaban iaratos szakemberek es a termesztók szamara is sokaig szokatlan
volt a vizIüggönyös Ioliasatrak kedvezó hógazdalkodasa. Nehezen erthetó. hogy pl. 20 oC külsó hómerseklet
mellett 1215 oC-os viz Ielhasznalasaval a belsó legter Iagymentesen tarthato. Ennek belatasahoz ismerni kell a
hóközles es a szigeteles harmonikus egyseget (63. abra).
63. ábra - A HYDROSOL (vízfüggönyös) fóliasátor hõforrásai és szigetelõ rétegei
A vizIüggönyös Ioliasatrak legterenek Iagymentesen tartasahoz elóször az alacsonv hofoku vizekbol nyerhetó.
olcso energiara szamithatunk. A csókutak vizenek hómerseklete altalaban 1113 oC. Ez a viz hideg idószakban
vizIüggönyös termesztóberendezesek szigetelesere Ielhasznalva 10 oC-ot is húlhet. igy minden literie 41.86 kJ-t
szabadit Iel. amit a környezet vesz Iel. Meresi eredmenyek es kiserleti tapasztalatok szerint percenkent 30 hl
HYDROSOL (VÍZFÜGGÖNYÖS)
LÉTESÍTMÉNYEK
181
vizzel 1 ha területú telep a legnagyobb hideg eseten is Iagymentesen tarthato. A teli napsùtes is ielentósen
besegit a hógazdalkodasban. s nem utolso sorban a talai nyarrol tarolt melege is megielenik pincehatas
Iormaiaban. Ez tehat a HYDROSOL satrak hóIorrasa.
A berendezes szigetelese több retegú. a külsó Ioliapalasttal kezdódik. Ennel is iobban szigetel a minusz 57
oC-on kepzódó der-. illetve iegreteg. Ezt követi a mintegy 25 cm vastag ket Iolia között levó levegóreteg.
melynek szigetelókepessege közismerten nagyon io. Szigetelóreteg a belsó Iolia. vegül pedig annak belsó Ielen
kicsapodo parareteg is.
A bemutatott hóIorrasok es szigetelóretegek a legkritikusabb eiszakakon is lehetóve teszik a HYDROSOL
satrak Iagymentesseget.
A vizIüggönyös Ioliasatorban termesztett növenyIai hóigenyetól. a termesztes idószakatol es a Ielhasznalt viz
hómersekletetól Iüggóen 50100°-os energiamegtakaritas erhetó el. (A Ielhasznalt viz es a szetpermetezesehez
hasznalt elektromos energia költsege nelkül.)
A HYDROSOL Ioliasatrak üzemeltetesekor megszúnik a hoeltavolitas gondia is. Alagut rendszerú satraknal a
Ielszabadulo hómennyiseg elegendó a ho lecsusztatasahoz. Foliablokk eseteben pedig a vapaba. pontosabban az
ott Iolyo vizbe csuszik a ho. s gyakorlatilag mindiart el is olvad.
A beruhazasi költsegek csökkentesere ad lehetóseget az egyvazas. vizIüggönyös Ioliasator megepitese. Lenyege.
hogy egyetlen vazszerkezetre 2 reteg Iolia kerül. Az also Ioliat lazan. a Ielsót viszont a szokasos modon. iol
kiIeszitve kell Ielrakni. Igy kialakul egy levegóreteg. s a Iagymentesitesre Ielhasznalt viz is akadalytalanul
Iolyik le az elvezetó csatornakba.
Tovabbi elónye a megoldasnak. hogy a Iagymentesitó vezeteket a sator belseieben. a gerinc alatt vezethetiük. A
vezetekból 5080 cm hosszu. 23 mm belsó atmeróiú múanyag csövek Ielhasznalasaval iuttathatiuk a vizet. a
belsó Iolia athuzasa utan. annak külsó Ielszinere. A viz itt nem kerül szetpermetezesre. kisebb Ielületen csorog
le. kevesebb lesz a leadott hómennyiseg. Az eredeti hatasIok eleresehez a kiiuttatott vizmennyiseget
2030°-kal növelni kell.
A fóliás létesítmények többszörös hõszigetelése. A Iolyamatosan emelkedó energiaarak hatasara a hazai es
külIöldi kutatasi eredmenyek alapian Ieilesztettek ki a többszörös hószigetelesú Iolias letesitmenyeket. Ezek
alapia az elózóekben ismertetett HYDROSOL Ioliasator. amely a vegetacios Iútessel es az energiaernyóvel
egeszül ki (64. abra).
64. ábra - Összetett hõszigetelésu HYDROSOL fóliasátor
HYDROSOL (VÍZFÜGGÖNYÖS)
LÉTESÍTMÉNYEK
182
A talaiba vagy a talai Iöle (510 cm-re). egymastol 4060100 cm-re. a növenyek közelebe helyezett. Iemból
vagy múanyag csövekból kialakitott Iútesi rendszert vegetacios (vagv nòvenv-) fútesnek nevezzük. A csövekben
celszerúen 3060 oC-os vizet keringetnek. amely különbözó hóIorrasbol (kazan. termalviz. ipari hulladekviz)
szarmazhat.
A vegetacios Iútes önmagaban is 2030°-os energiamegtakaritassal iar. mas Iútesi modokhoz viszonyitva
egyenletesebb hóeloszlast nyuit. A levelek Ionaki reszet Iolyamatosan szarazon tartia. segitsegevel az
alacsonyabb hóIoku vizek energiaia is gazdasagosan Ielhasznalhato.
Az energiaernvo lenyege. hogy a Iútócsövekról. a talairol. a növenyról összessegeben a letesitmenyból
kiIele iranyulo energia minel nagyobb reszet visszatartsa. Ezt a Ieladatot egy. a letesitmenyen belül kialakitott
uiabb takaras kepes hatasosan megvalositani (65. abra).
65. ábra - Energiaernyõs fóliasátor (fotó: KOVÁTS ZOLTÁNNÉ)
A különbözó tarto- es mozgatoszerkezetekkel keszült energiaernyón a hosszu hullamu hósugarak különbözó
mertekben visszaveródnek. elnyelódnek. illetve athaladnak. Mindez nagymertekben Iügg az ernyó anyagatol.
annak Iizikai tulaidonsagatol.
Egyszerúbb esetben az atlatszo PE-Ioliat hasznaliak. lenyegesen iobb hatasIoku azonban a Iekete Iolia
(hósugar-atbocsaito kepessege: 0). Energiamegtakaritas szempontiabol az elózóeket is Ielülmuliak a termeszetes
es szintetikus anyagbol gyartott textiliak. Ezek egyik oldalat Iemmel (pl. aluminium) is kasirozhatiak.
Az energiaernyó ket valtozata ismert: zart es osztott rendszerú. Az elózó esetben az ernyó anyaga egy darabbol
HYDROSOL (VÍZFÜGGÖNYÖS)
LÉTESÍTMÉNYEK
183
all. mig az osztottnal külön-külön keszül a vizszintes es a Iüggóleges Ielületeket zaro palast.
Ezzel a viszonylag egyszerú berendezessel mintegy 2530°-kal csökkenhet a Ielhasznalt energia.
8.7. ÁpoIási munkák
Az apolasi munkak Iogalomkörebe tartozik minden olyan múvelet. amelyet a tenyeszidóben a vetestól a
tenyeszidó vegeig vegzünk. Termeszetesen kivetel a betakaritas (szedes. aratas).
E munkak vegsó celia a termeshozamok növelese. a minóseg iavitasa es egyes esetekben a koraisag Iokozasa. a
tenyeszidó meghosszabbitasa. az eres idózitese stb.
Az apolasi munkak vegzesekor szem elótt tartando elvarasok:
a) a növenyek biologiai igenyenek optimalis vagy azt közelitó mertekú kielegitese;
b) az adott múszaki alapok maximalis kihasznalasa;
c) a szúkös kezi munka csökkentese;
d) az anyagok. az energia takarekos hasznalata.
Vegsó soron a cel a gazdasagossag allando iavitasa.
Az apolasi munkak ielleget. szamat több tenyezó hatarozza meg. Közülük a termesztett fai (esetleg Iaita). a
termesztesi mod es a technologiai valtozat a legIontosabb.
A zöldsegIaiok igenye. igenyessege nagyon elteró. A vöröshagyma. a paprika. a paradicsom rendszeres
növenyvedelmet igenyel. a retek. a sargarepa. a spenot növenyvedelmi munkaia viszont minimalis. A különbseg
többek között megmutatkozik a kezimunka-igenyben is. Az etkezesi paprika. a honapos retek
betakaritasahoz sok kezi munka szükseges. a zöldborso pedig geppel kezi munka nelkül betakarithato.
A termesztesi modok (29. tablazat) szinten meghatarozok. Valtoznak az apolasi munkak. valtozik összetetelük
attol Iüggóen. hogy a növenyIait szabad Iöldön termesztiük vagy haitatiuk. hogy a szabad Iöldön korai aru.
tömegaru vagy vetómag elóallitasa-e a cel. Masok az apolasi munkak. es szamuk is valtozik attol Iüggóen. hogy
üveghazban vagy Iolia alatt haitatunk. vagy egyszerúen vaz nelküli Iolias termesztest Iolytatunk.
SzabadIöldi Haitatas
Korai
szabadIöldi
Tömegaru
Vetómag
üveghazi
Iolia alatti
Iútes nelkül
vizIüggönyös
Iútessel
vaz nelküli Iolia
alatti
ÁpoIási munkák
184
29. táblázat - A zöldségtermesztés termesztési módjai
Vannak Ióleg haitatashoz kötódó apolasi munkak. Ilyenek a metszes. a kötözes. a levelezes. a teteiezes stb. E
múveleteket szabad Iöldön csak ritkan vegezzük.
Modosithatia az apolasi munkakat az alkalmazott technologia is. Ma a gyakorlatban meg együtt talalhato a
hagyomanyos (klasszikus) es a korszerú (iparszerú) technologia. Az ezeknel alkalmazott apolasi munkak
mennyisegben es minósegben is különböznek. A vegyszeres gyomirtas peldaul az iparszerú technologia apolasi
munkaia. A gepesitettseg szinten a korszerú technologia iellemzóie. A hagyomanyos technologiaban a munkak
zöme meg a kezi munkan alapszik. Termeszetesen atIedesek is talalhatok. amikor egy-egy apolasi munka mas
technologiaban is alkalmazasra kerül.
Mivel az apolasi munkak szama igen nagy. a könnyebb attekinthetóseg vegett csoportositiuk azokat. A
csoportositas alapia. hogy a munka hogyan iranyul a növenyre. közvetett vagy közvetlen modon. Ennek
megIelelóen az egyik csoportba az ökotechnikai. a masikba pedig a Iitotechnikai eliarasokat soroltuk.
8.7.1. Ökotechnikai eIjárások
Ebbe a csoportba azok a munkak tartoznak. amelyekkel a növenyek környezetet kivaniuk modositani.
pontosabban a növenyek környezeti igenyet optimalis szinten akariuk kielegiteni (30. tablazat).
Az eghailat. az idóiaras
kedvezótlen hatasaval
kapcsolatos eliarasok
A talaiial
kapcsolatos
eliarasok
NövenytaplalasNövenyvedelem
Sötetites (Ieny)
Arnyekolas (Ieny)
Potmegvilagitas (Ieny)
Fútes (hó)
Fagyvedelem (hó)
Öntözes (viz)
A levegó
összetetele.mozgasa
altal okozott karok
megelózese
növenyapolo
talaimúveles
töltögetes
talaitakaras
Ieitragyazas kartevók es
betegsegek
irtasa
gyomirtas
30. táblázat - Ökotechnikai eljárások
Ökotechnikai eIjárások
185
8.7.1.1. AZ ÉGHAJLAT, AZ IDÕJÁRÁS KEDVEZÕTLEN
HATÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK
Ide sorolhato a fenv. a homerseklet. a viz. a levego es a tapanvag szabalyozasa. (A Iútessel. az öntözessel es a
Ieitragyazassal itt nem Ioglalkozunk. azok mas Ieiezetekben kerülnek reszletesebb ismertetesre.)
· A fény az egyik legIontosabb elettenyezó. Ha keves. ha sok. egyarant karos. Szabalyozaskor ertekmeró
tulaidonsagait modositiuk. A modositas modszerei lehetnek közvetlenek es közvetettek. A potmegvilagitas. az
arnyekolas es a sötetites közvetlen modszerek.
Mesterseges megvilagitassal a hianyzo Ienyt potoliuk. Erre azonban csak haitato-. palantaneveló es
gombatermesztó letesitmenyekben van lehetóseg. Eszközei a különbözó elektromos izzok. a Ienycsövek es a
higanygóz lampak. Közülük az utobbiak a iobbak. mert Ienyük közelebb all a termeszetes Ienyhez. Mivel az
elektromos energia draga. hasznalatuk csak ott iavasolhato. ahol az gazdasagos. kiIizetódó. A leggyakrabban a
nemesitók hasznaliak. a termesztesben csak a teli palantaneveleshez erdemes alkalmazni.
Arnvekolassal a Ienyerósseget szabalyozzuk. A cel az erós besugarzas elleni vedelem. Sok növeny nem túri a
közvetlen erós Ienyt. ezert arnyekolni kell. A zöldsegtermesztesen belül csak a haitatasban. a palantanevelesben
es a gombatermesztesben arnyekolnak. Ez törtenhet Iestessel vagy különIele arnyekolo anyagok
Ielhasznalasaval.
A Iestek lehet egyszerú Iekete Iestek vagy kalyhaezüst. Mindig ugy kell Ielvinni a Ielületre. hogy az esó. a belsó
kicsapodo para le ne vigye. de szükseg eseten könnyen eltavolithato legyen. A Iekete Iestekhez teiet. a
kalyhaezüsthöz nitrohigitot celszerú hasznalni.
A nad- vagy szalmatakarok. a különbözó papirok. a múanyag halok es a Ioliak a gyakorlatban is hasznalt
arnyekolok. A nad- es szalmatakarok. valamint a különbözó papirok hagyomanyos anyagok. Az utobbiakat csak
rövid ideiú takarasra hasznaliak. sekelyen vetett apromagvakra. Iriss túzdelesekre es a gombak atszövetesi
idószakaban. A múanyag halok (pl. raschel halo) es a Ioliak a tartos arnyekolas anyagai. Foliak közül erre a
celra csak a homok- vagy Iüstszinúek hasznalhatok.
A sòtetites szinten Iontos Ienyszabalyozo modszer. Akkor hasznaliuk. ha egy rövidnappalos növenyt hosszu
nappalok mellett termesztünk. de viragzasat idóziteni akariuk. A cel tehat a megvilagitas idótartamanak a
szabalyozasa. A modszer lenyege a telies Ienyelvonas. Anyaga barmely Ienyt at nem eresztó anyag. legtöbbször
Iedett szinú Iolia. A zöldsegtermesztesben ritkan csak halvanyitasra hasznaliak. inkabb a disznövenyek
apolasi munkaia.
A Ienyszabalyozas kòzvetett modszerei szinten sokIelek. Ilyenek: az alavetes. a vetesi idópont. az
allomanysúrúseg. a sorok iranya stb.
Az alavetest akkor alkalmazzuk. ha a növeny (pl. eveló pillangos) keles utan gyenge. lassan Ieilódik. tehat a
megerósödeseig vedelemre van szüksege.
A vetesi idopont helyes megvalasztasa a haitatasban es a szabadIöldi termesztesben is eredmenyes modszer.
Ha ezzel a lehetóseggel elünk. nincs szükseg közvetlen Ienyszabalyozasra.
A súrú nòvenvallomanv karos hatasa közismert. Ilyen esetben a növenyek megnyulnak. szaruk etiolalodik.
elgyengül. Egyes növenyeknek (karalabe. retek) csak a lombia növekszik. Iogyaszthato reszeik Ieilódese
elmarad vagy vontatott lesz.
Egyes esetekben Iontos lehet a sorok iranva is. Az eszakdeli iranyu sorelrendezes segiti. a keletnyugati
csökkenti a növenyek Ienyellatasat.
Segithet a termohelv is. Deli leitókön mindig erósebb a besugarzas. mint az eszakiakon.
AZ ÉGHAJLAT, AZ IDÕJÁRÁS
KEDVEZÕTLEN HATÁSÁVAL
186
· A hõmérséklet talan a legIontosabb elettenyezó. Hatasara nó vagy csökken az eletIolyamatok intenzitasa.
amely meghatarozza a növenyek Ieilódeset es növekedeset. A sok es keves ho egvarant karos.
A keves hó következmenye mindig a lassu Ieilódes es a lassu növekedes. Szelsóseges hatasai a különbözó
Iagyasok.
A megfagvas altalaban tavaszi ielenseg. ósszel ritkan Iordul eló. Tavasszal a kesói. ósszel pedig a korai Iagyok
következmenye. ElóIordulhat egyszerú. Ióleg Iútes nelküli letesitmenyekben. de gyakoribb a szabad Iöldön.
Jellemzóie. hogy csak a növenyek egyes reszei (pl. level) Iagynak meg. es a karosodas olyan mervú. hogy lassu
kiengedes eseten a Iagyott növenyi reszek tovabb elnek.
A letesitmenyekben Iútessel (veszIútes). energianyeró hasznalataval es a szellózók napi korabbi bezarasaval
lehet megelózni. Az utobbi idóben az energiaernvot hasznaliak. Ez viszonylag egyszerú es olcso eliaras. A
modszer lenyege. hogy eiszakara valamilyen takaroanyaggal gatoliak a kisugarzast. A veszfútes inkabb haztaii
modszer. ahol egyszerú Iútóberendezest (különIele kalyhakat) es a legtöbbször olcso tüzelóanyagot hasznalnak.
A szellózók korabbi zarasa a legolcsobb modszer. Ezzel olyan mertekben lehet növelni a hótartalekot. hogy a
hainali orakban vedien a Iagyas ellen.
Szabad Iöldön szinten szamtalan modia van a Iagy elleni vedelemnek. Ezek: a Iagyvedelmi öntözes. a Iüstöles
es a takaras.
A fagvvedelmi òntòzes nagyüzemi modszer. Alkalmazasara csak ott van lehetóseg. ahol van esóztetó
öntözóberendezes. Ebben az esetben a vekony iegpancel es a viz altal leadott hó vedi az erzekeny növenyi
reszeket. Kis (57 mm-es) öntözesi norma es kis intenzitasu szoroIei szükseges hozza.
A fùstòles hagyomanyos modszer. a legtöbbször csak kis Ielületek vedelmere szolgal. A IüstIelhót korabban
nedves szerves anyagok (Ialomb. szalma. kukoricaszar stb.) elegetesevel. ma ködgyertyakkal allitiak eló.
Körülmenyes. nehezkes modszer. a zöldsegtermesztesben ritkan hasznaliak.
A fagvvedelmi takaras különbözó anyagokkal törtenhet. Legegyszerúbb. amikor Iölddel takarunk. E modszert
azonban csak olyan növenyekhez alkalmazzuk. amelyeknek apolasi munkaia a töltögetes. Ilyen a burgonya es
korabban a csemegekukorica.
Kisebb Ielületen a növenyek különIele anyagokbol keszült burakkal is vedhetók. A hazikertekben neha
üvegharangot. többnyire inkabb beIóttesüvegeket hasznalnak. A haztaii gazdasagokban kabakosok vedelmere
hasznaltak korabban a nadtakarot es a szalmaburat. Uiabb modszer a vekony Ioliaval (Ilies. hasogatott Iolia)
valo vedelem is.
Lehet csökkenteni meg a tavaszi Iagykarokat egyeb modszerekkel is. Fagyveszelyes idóben nem kapalunk.
mivel a lazitott talaion mindig nagyobb a Iagykar. Segithet az öntözes is. mert a viz több hót tarol. mint a talai.
A kifagvas teli Iagykar. Az atteleló növenyek karosodasa. Ebben az esetben a növeny pusztul el. Ellene csak
telalobb Iaitak nemesitesevel lehet vedekezni.
A felfagvas tel vegi. tavaszi ielenseg. A napi hómerseklet-ingadozas (lehúles. Iölmelegedes) következmenye. A
talai ebben az esetben mozog; kitagul. összehuzodik. Mozgasa közben a gyökerek egy resze elszakad. es a
növeny a talaibol kezd kiemelkedni. A tömeges pusztulast hengerezessel es helyes ültetesi moddal lehet
megakadalyozni. A hengerrel a talait tömöritiük es uira a gyökerekhez szoritiuk. Csak azokat a növenyeket
szabad hengerezni. amelyek azt biriak (pl. ószi kalaszosok).
Az atteleló zöldsegnövenyek IelIagyasa ellen vedelmet nyuithat. ha bakhatra. azok eszaki oldalara ültetiük óket.
Ezen az oldalon ugyanis kisebb a napi hómerseklet-ingadozas.
A sok hó. a magas hómerseklet szinten karosodast okozhat. Rosszabb lesz a kötódes. es egesi Ioltok
keletkezhetnek a szaron. a termesen. A magas hómersekleten rosszul termekenyüló növenyeket korabban kell
AZ ÉGHAJLAT, AZ IDÕJÁRÁS
KEDVEZÕTLEN HATÁSÁVAL
187
vetni. ültetni. hogy a nyari nagy meleget es az ezzel együtt iaro paraszegenyseget elkerüliek.
A napeges elkerülese a helyes Iaitakivalasztas Iüggvenye. Olyan videken. ahol erós a közvetlen sugarzas.
magasabb. dusabb lombu Iaitakat kell termeszteni (paprika. paradicsom). Eredmenyre vezethet az is. ha ilyen
helyeken a paprika csüngó termesú valtozatait termesztiük.
· A levegõ szinten Iontos elettenyezó. A termesztes soran gondot okozhat összetetelenek valtozasa es mozgasa.
Az összetetelenek nagy szerepe van a haitatasban. a gombatermesztesben es a tarolasban. de valtozasa gondot
okozhat a szabadIöldi termesztesben is.
Összetevói közül meghatarozo az oxigen mennyisege. Ha keves. az is bai. ha sok. az is. Hianya a haitatasban es
a gombatermesztesben (a gombak termó idószakaban) ielenthet nehezseget.
A sok vagy normal mennyisegú oxigen a tarolasban karos. A tarolt termeny a tarolas alatt is el. lelegzik. A
legzes tömegcsökkenest idez eló. ezert lassitani kell. Ennek egyik modszere. ha csökkentiük a levegó
oxigentartalmat. azaz növeliük annak CO2- vagy nitrogentartalmat.
A CO2-koncentracio növekedese hasznos a haitatasban. a gombatermesztesben (az atszövetesi idószakban) es a
tarolasban. a CO2-koncentracio a CO2-tragyazassal növelhetó.
Karos lehet a nagy CO2-koncentracio a gombak termó idószakaban es a növenyek talaiaban. ahol gatolia a
gyökerlegzest. Az elózó esetben szellóztetünk. az utobbiban pedig a talai Ielsó reteget porhanyitiuk. azaz itt is
szellóztetünk.
Sok gondot okozhat. ha növekszik a levegó ammonia- es ken-dioxid-tartalma. Az elózó 0.1°-os. az utobbi
pedig mar 0.0010.002°-os tömenysegben is karosit. Ovakodni kell tehat a tulzott szervesanyag-hasznalattol es
a karos Iüstgazoktol. A vedekezes megelózes vagy alapos szellóztetes.
Az elmondottakon kivül a levegó meg sok kormot es port is tartalmazhat. Ezek a növenyekre es a letesitmenyek
Ienyateresztó Ielületere rakodva közvetlen vagy közvetett modon csökkentik a Iotoszintezist. A kartetel az
ipartelek környeken gyakori (pl. DCM). Ilyen területekre tehat nem szabad haitato-. palantaneveló
letesitmenyeket telepiteni. vagy gyakrabban kell a Ienyateresztó Ielületeket tisztitani. A szabadban levó
növenyeken ebben az esetben csak a gyakori. kis mennyisegú (esószerú) öntözes segit.
A szel. a levego mozgasa szinten karos lehet. A karositas merteke Iügg a szel sebessegetól. Az enyhe szel (5
km/h) meg hasznos. Segiti a megporzast. a gaz- es hócseret.
A közepes eróssegú szel (540 km/h) mar karos. Fokozza a transzspiraciot. szaritia a talaiIelszint. es zavaria az
esóztetó öntözest. A 40 km/h vagy ennel nagyobb sebessegú szelek. viharok mar kimondottan karosak.
Kartetelük az erozio. a homokveres. a szelveres. de kart tehet a termesztóletesitmenyekben is.
Ellene szelIogokkal. mezóvedó erdósavokkal vedekezhetünk. Vedelmet ielent a kulisszas vetes is. A mezóvedó
erdósavok hasznosak. de arra vigyazni kell. hogy csak a szükseges területet Ioglaliak el. Többszintesek legyenek
(cserie. Ia) es ertekes IaIaiok alkossak.
A kulisszas vetes növenyei mindig magasabb növesúek. Ilyenek: a kukorica. a cirok. a rozs. esetleg a kender.
Ezek megIeleló vedelmet nyuitanak a homokveres. a szel szarito es bizonyos mertekig a növenyt mechanikailag
karosito hatasa ellen is.
Laza homokon segithet meg az öntözes. ugyanis a nedves homokot a szel nehezebben mozgatia.
8.7.1.2. A TALAJJAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK
E temakörbe sorolhato a nòvenvapolo talaimúveles. a tòltògetes es a talaitakaras.
A TALAJJAL KAPCSOLATOS
ELJÁRÁSOK
188
· A növényápoló talajmuvelés celia a talai lazitasa. a gyomok irtasa es kiveteles esetben a talai tömöritese. Ide
tartozik a boronalas. a kapalas vagy kultivatorozas es a hengerezes.
A boronalas sekely talaimúveles. A múvelesi melyseg a boronatipus Iüggvenye. altalaban 415 cm között
valtozhat. Inkabb talai-elókeszitó eliaras. a növenyapolasban csak ritkan alkalmazhato. A celia a lazitas mellett a
gyomirtas is. Azoknal a növenyeknel. amelyek biriak a boronalast (borso. csemegekukorica. burgonya). e
múveletet elsó .kapalasnak¨ szoktak nevezni. Fóleg a keló egy- es keteves gyomnövenyek ellen eredmenyes.
mert azok kiIordulva a talaibol elpusztulnak. Tipusai közül az emlitett esetekben a Iogas boronat kell hasznalni.
A kapalas vagy nagy Ielületen a kultivatorozas igen Iontos apolasi munkak. A cel a talai lazitasa es a gyomok
irtasa. Alkalmazasukra a tenyeszidó elsó Ieleben kerül sor addig. amig a növenyallomany nem zart. es igy a
sorközök a növenyek karosodasa nelkül múvelhetók. Eszközeik a huzo-vono. tolokapak (kezi kapak). a lokapak
(ekekapak) es a gepi kultivatorok. Az utobbiak közül az emlitett esetben csak a növenyapolo tipusokat szabad
hasznalni. A zöldsegtermesztesben meg mindig Iontos apolasi munkak. a zöldsegnövenyek ugyanis erzekenyek
a tömörödött. levegótlen talaira. es többsegüknel a vegyszeres gyomirtas meg nem alkalmazhato.
A hengerezes csak kiveteles esetekben növenyapolo eliaras. A legtöbbször vetes utan es a IelIagyasi karok
csökkentesere hasznaliak. Az apromag vetese utani tömörites igen Iontos. kelest segitó múvelet. Eszközei a
könnyú simahenger es nedves talaion a sorhenger. A IelIagyas az atteleló zöldsegnövenyeket karositia. A
kartetel csökkentesenek egyik eszköze a simahenger. Termeszetesen csak olyan növenyeknel szabad hasznalni.
amelyek biriak a hengerezest.
· A töltögetés a Ienytól valo elzaras egyik modszere. Nehany zöldsegnöveny Iogyaszthato resze csak akkor lesz
io minósegú. ha Ienytól elzartan. sötetben Ieilódik. Ilyen növeny a sparga (halvanyitott). amelynek apolasi
munkai tavasszal a bakhatkeszitessel kezdódnek. Szedesek utan a bakhatakat ismetelten ki kell iavitani.
Töltögetessel növelhetiük a burgonya es a porehagyma Iogyaszthato reszeinek mennyiseget (darabszamat.
hosszat stb.). A burgonya a Iöld alatti szaron hozza termeseit. Igy e szarresz hossza es zsengesege segiti a
sztolok. illetve a gumok kepzódeset. Hasonlo cellal alkalmazzuk a töltögetest a Iöldimogyoronal is. A töltögetes
elvegezhetó egy menetben. de egyszer-ketszer meg is ismetelhetó. Eszközei a töltögetóeke es a kapa.
· A talajtakarás komplex celu apolasi munka. Alkalmazasaval szabalyozni kivaniuk a talai hó-. viz-. levegó-.
valamint tapanyag-gazdalkodasat es ezen keresztül a talai eletet. Ezenkivül sok esetben cel a gyomok elleni
vedelem is.
A sokIele celhoz sokIele eliaras tartozik. Takarhatiuk a talait szerves anyaggal. papirral es Ioliaval. de
hasznalhatunk erre a celra különbözó asvanyolai-emulziokat is.
A szerves anvagokkal valo talaitakaras hagyomanyos modszer. Idegen neve mulcsozas. A takaroanyag e
modszernel lehet Ialomb. törek vagy szalma es szerves tragya. Kisüzemi modszer. es ma mar ott is csak a
szerves tragyat hasznaliak. Ebben az esetben az emlitett celok meg a tapanyagpotlassal is kiegeszülnek.
Ui es egyre inkabb teriedó modszer a folias talaitakaras. A Ielhasznalasra kerüló Iolia lehet atlatszo es Ienyt at
nem eresztó. Az atlatszoak közül csak a gyenge Ienyateresztó kepessegúeket a homok- es Iüstszinúeket
szabad hasznalni. mert a gyomosodast csak ezek tudiak meggatolni.
A Iedett szinúek lehetnek Ieherek. Ieketek. zöldek. kekek stb. Közülük mindig a celnak megIelelót kell
hasznalni. Leggyakoribb a Iekete Iolia hasznalata. A Ieheret akkor alkalmazzak. ha a visszaveródó Ienyre is
szükseg van.
A Ioliak alapanyaga a leggyakrabban polietilen. A vastagsaguk 0.030.04 mm. Ennel vastagabbat nem szabad
hasznalni. mert draga.
A Iolias talaitakaras hasznalhato a termesztóletesitmenyekben es a szabad Iöldön is. A haitatasban ma mar
elteriedt modszer. szinte minden szeles sortavu növenynel megtalalhato. A korabban mar emlitett elónyökön
kivül meg a parasodast is gatolia. es ezzel akadalyozza a betegsegek teriedeset. Hatranykent meg kell azonban
A TALAJJAL KAPCSOLATOS
ELJÁRÁSOK
189
emliteni. hogy a Iedett szinú Ioliak növelik a Iagyveszelyt.
Szabad Iöldön kisüzemi modszer. mert leteritesenek. eltavolitasanak es megsemmisitesenek egyszerú. gyors.
gepesitett modozatai hianyoznak. Erre az elbomlo Iolia lehet a megoldas.
A takarasnak többIele valtozata lehetseges. Takarhatok a sorok. a sorközök. de lehet takarni a telies területet is.
A sorok takarasa a nagy sortavu növenyek (görögdinnye stb.) termeszteseben ismert. Az 5060 cm szelessegben
a sorokba leteritett Iolian lyukakat keszitenek es ezekbe ültetik a növenyeket.
A sorközök takarasa a közepes sortavu növenyek takarasi modia. Itt csak az 5080 cm szeles sorközöket
takariak. A ket sorközt takaro Iolia annyira összeer. hogy alig keletkezik takaratlan csik. Ebben az esetben nehez
a rögzites. ezert ezt a modszert a haitatasban alkalmazzak.
A sorok es a sorközök telies takarasa kisüzemi modszer. Ilyenkor a takaras utan keszitett lyukakba ültetnek. A
szamoca es nehany kisebb tenyeszterületet igenyló zöldsegnöveny takarasi modia.
A papirt ritkan es kiveteles esetekben hasznaliak takarasra. A legtöbbször az apromagvak veteset. a Iriss
túzdeleseket es atszövetes ideien a gomba taptalaiat takariak vele. Celia a parolgas es parologtatas csökkentese.
a talai kiszaradasanak megakadalyozasa. A palantakat csak nagyon rövid ideig takariak (inkabb arnyekolasrol
van itt szo). es keleskor az apromagvakrol azonnal leszedik a takarot.
KülIöldön (Angliaban. Nemetorszagban) takarasra igen gyakran hasznaliak a különIele asvanviolai-emulziokat.
Ezek a talaira kipermetezve vekony. Iilmszerú reteget alkotnak. Vedenek az erozio es a homokveres ellen. A
csirazast. a növenyek keleset. kibuiasat nem gatoliak. Leggyakrabban az apro magvu es a lassan keló
növenyeknel alkalmazzak. Hatasa rövid idótartamu. altalaban a kelesig ervenyesül.
A talai festese nem tartozik ide közvetlenül. de mivel hatasa a takarassal csaknem azonos. itt emlitiük meg. E
modszerrel is a talai hógazdalkodasat es a Ieny iobb kihasznalasat lehet iavitani. illetve növelni. Draga modszer.
ezert a gyakorlatban nem teriedt el. Helyette inkabb a termóhely kivalasztasara kell gondot Iorditani. Korai
termesztest csak laza. vilagos szinú talaiokon erdemes Iolytatni.
8.7.1.3. A NÖVÉNYEK VÉDELME
Ide tartoznak a legIontosabb apolasi munkak. a betegsegek es a kartevók elleni vedekezes. valamint a
vegyszeres gyomirtas.
A rendszeres növenyvedelem (a betegsegek es kartevók elleni vedekezes) ma a zöldsegtermesztesben
nelkülözhetetlen. Elhagyasa vagy nem körültekintó alkalmazasa termeskiesest. tetemes karokat idezhet eló.
Jelenleg a növenyvedelem a termesztesi technologiak egyik legIontosabb eleme.
A kartevok es betegsegek ellen közvetett es közvetlen modon lehet vedekezni. Közvetett modszer a helyes
talaimúveles. a tragyazas es a vetesIorgo alkalmazasa. Közvetlen modszer a kemiai es biologiai növenyvedelem.
Közülük a kemiai az elteriedtebb. A biologiai eliarasok ma meg kisebb ielentósegúek. bar celszerú lenne minel
nagyobb aranyu kimunkalasuk es elteriesztesük.
A növenyvedelem költseges apolasi munka. Fontos. hogy megelózó legyen. Kezdódiek a talai Iertótlenitesevel
es Iolytatodiek a mag. valamint a növeny vedelmevel.
A növenyvedó szerek szama igen nagy. Vannak közöttük szerves es szervetlen hatoanyaguak. rovarirtok.
bakterium- es gombaölók. Közülük mindig csak a celnak megIelelót szabad hasznalni.
A vedekezeskor Iigyelembe kell venni a következóket:
a) a zöldsegnövenyek igen vegyszererzekenyek;
A NÖVÉNYEK VÉDELME
190
b) a vedelem szüksegesseget illetóen igen nagy közöttük a különbseg. a vöröshagyma. a paradicsom rendszeres
vedelmet igenyel. a spenotnak es a petrezselyemnek azonban alig van karositoia;
c) a növenyvedelmi elóirasokat mindig szigoruan be kell tartani (dozis. vedóeszközök. varakozasi idó stb.).
A zöldsegtermesztesben a legtöbb gondot a gvomok okozzak. A termesztes eredmenye. iövedelmezósege igen
gyakran attol Iügg. hogy mennyire sikerült az allomanyt gyommentesen tartani. Kartetelük sokIele. A
termesztett növenytól elvoniak a területet. a vizet. a Ienyt. a tapanyagot. es elósegitik a kartevók. betegsegek
elszaporodasat. Ezenkivül nehezitik a betakaritast es rontiak a termes minóseget is.
Vannak közöttük elnyomok (terparazitak) es elósködók. Az elósködók közül a zöldsegtermesztesben a legtöbb
gondot a dohanyIoito szador es az aranka okozzak. A szador a paradicsomot. az aranka pedig elsósorban a
palantakoru paprikat karositia.
A terparazitak szinten veszelyesek. Közülük a mezei acatot. a tarackot. a szulakot. a vadrepcet. a köver porcsint.
a muharokat. a kakaslabIüvet. a Ieher libatopot es a paraiIeleket kell kiemelni.
Irtasuk lehet mechanikai es kemiai. Ebben a reszben csak a kemiai modszer. a vegvszeres gvomirtas altalanos
iellemzesevel Ioglalkozunk. A reszletezest az egyes növenyeknel ismertetiük. mivel a gyomirtas a technologiak
egyik eleme.
A vegyszeres gyomirtas elónye. hogy alkalmazasaval ielentós az elómunka megtakaritasa. Hatranyos. hogy
draga. nagy szakertelmet igenyel. emellett veszelyeztetheti a környezetet es karosithatia az utotermenyt.
Költsegeit csökkenthetiük. hatasIokat iavithatiuk nehany gyomosodast akadalyozo. megelózó tevekenyseggel.
Ezek:
a korszerú vetesIorgo alkalmazasa.
a korszerú istallotragya-kezeles.
a korszerú talaimúveles.
a gyommentes vetómag hasznalata.
A gyakorlatban szamtalan vegyszer van Iorgalomban. Ezek sok mindenben különböznek. ezert kivalasztasukkor
nagyon körültekintónek kell lenni. Hasznalatuk eseten mindig keriük ki a növenyvedó szakember velemenyet.
Vannak kontakt es szintetikus szerek. Az elózók akkor hatnak. ha közvetlenül erintkeznek a gyomokkal. az
utobbiak pedig Ielszivodva az anyagcsere-Iolyamatokon keresztül Ieitik ki hatasukat.
Vannak totalis. szelektiv es szuperszelektiv herbicidek. Az elsó csoportba tartozok minden növenyt
elpusztitanak. A szelektivek hatasa bizonyos alaktani. mechanikai különbsegeken alapul. es igy a kulturnövenyt
mar nem karositiak. A szuperszelektivek hatasanak alapia pedig a biokemiai szelektivitas.
Talalhatok közöttük gvòker- es levelherbicidek. Az elózók a talaion. a gyökeren keresztül. az utobbiak a levelen
keresztül szivodnak Iel.
Tekintettel kell lenni a felhasznalasi idore is. Egyes szerek csak vetes (pre sowing) vagy ültetes elótt (pre
planting). masok vetes utan. de meg keles elótt (preemergens) hasznalhatok. Nemelyek allomanypermetezesre is
alkalmasak (postemergens). ugyanis a kulturnövenyt Ieilett allapotaban sem karositiak.
Tekintettel az elmondottakra. Ielhasznalasuk soran meg a következóket is Iigyelembe kell venni:
1. A zöldsegnövenyek vegyszererzekenysege nagyobb. mint a többi növenye.
2. Hasznalatuk a haitatasban meggondolando. Itt csak biztonsagos szereket szabad alkalmazni!
A NÖVÉNYEK VÉDELME
191
3. Egyes szerek hatasIokat es hatastartamat a szarazsag csökkenti. Az öntözes ebben az esetben segithet.
4. A nagy mennyisegú csapadek okozta lemosodas növelheti a karosito hatast.
5. Az elóirt technologiat mindig pontosan be kell tartani.
6. A tuladagolas mindig karos (nagyobb dozis vagy atIedesek).
7. A permetezógepek legyenek tisztak. hibatlanul múködók (pl. ne csepegienek meg a Iorgokban sem).
8. Ügyelni kell az utohatasra. a szermaradvanyra.
9. Fontos a talai humusztartalmanak ismerete is. Vannak olyan szerek. amely kis (1° alatti) humusztartalom
mellett karositanak.
8.7.2. Fitotechnikai eIjárások
Ebbe a csoportba azok az apolasi munkak tartoznak. amelyek közvetlenül a növenyre iranyulnak. es igy
alkalmazasuk együtt iar a növenyek egyedi kezelesevel (31. tablazat). Eppen ezert nevezzük ezeket Iitotechnikai
eliarasoknak.
Termekenyüles-
es
eresszabalyozas
Növenyi
reszek
eltavolitasa
Rögzites Halvanyitas
Termekenyüles.
kötes
elósegitese
Eresgyorsitas
metszes
kacsolas
teteiezes
levelezes
oldalgyökerezes
bördók
kitörese
Iattyazas
termesritkitas
kötözes
haitasrögzites
összekötözes
leveltöres
Ioliatakaras
talaiial valo
takaras
31. táblázat - Fitotechnikai eljárások
8.7.2.1. A TERMÉKENYÜLÉS ÉS AZ ÉRÉS SZABÁLYOZÁSA
A zöldsegtermesztesben igen Iontos szerepe van a viragok termékenyülésének. kötódesenek. A termes es a
hozam a legtöbbször ennek a Iüggvenye. Ez a haitatasban es a szabadIöldi termesztesben is Iontos. a
Fitotechnikai eIjárások
192
magtermesztesben pedig különösen nagy a ielentósege.
A termekenyülest gatolhatia a keves Ieny. az alacsony vagy tul magas hómerseklet. a tulzott nitrogenellatas es
napiainkban a megporzast segitó rovarokra karos kemiai szerek Iegyelmezetlen hasznalata.
A fenvszegenvseg a korai. elsósorban a paradicsom- es a paprikahaitatasban okoz gondot. E ket növeny
Ienyigenye nagy. A termekenyüleshez hosszan tarto es 5000 luxnal erósebb megvilagitast igenyel. A Ienyhianyt
potolhatiuk mesterseges megvilagitassal. de segithetünk a gondon azzal is. ha a növenyeket alacsonyabb
hómersekleten tartiuk vagy szomiaztatiuk.
Nagy ielentósege van a helyes faitamegvalasztasnak is. Korai haitatashoz kisebb Ienyigenyú Iaitakat valasszunk.
Bevalt termekenyitest segitó eliaras meg a trillerezes. a huzalok ütögetese es a növenyek erósebb legarammal
valo mozgatasa is. Mindharom modszer a paradicsomhaitatasban hasznalatos. A triller tulaidonkeppen az
elektromos csengó elven múködó vibrator. amely a Iürtök gyors razasaval segiti a megporzast.
A haitatasban a kabakosok. a vetómagtermesztesben pedig a rovarbeporzasu növenyek termekenyüleseben sokat
segithetnek a mehek is. A haszon kettós. a meztermeles mellett a termes is több lesz. A ,rezegtetes`. amely (a
levegó aramlasanak gyorsitasaval elóidezett növenymozgas) szinten termekenyülest elósegitó eliaras.
A termekenyülest segitó kemiai szerek hasznalata a zöldsegtermesztesben meg nem altalanos. A haitatasban a
paradicsomon es az uborkan kiserleteznek velük. A legtöbbször hormontartalmu szerek. amelyek a kivant hatas
mellett szamos külsó es belsó valtozast is elóideznek. A sima Ielületú bogyo pl. gerezdesedhet. vagy a bogyo
belseieben legüregek keletkeznek. Napiainkban közülük a Curbiset es az Uiotin nevú szerekkel probalkoznak.
Az érésszabályozás napiaink nagy kerdese. Alkalmazasara ösztönöznek az arviszonyok (piac) es az egyre
iobban teriedó iparszerú technologiak. A termesztó szamara nem mindegy. hogy milyen aron ertekesit. es az
sem. hogy egyszerre valo betakaritas eseten mennyi a Ielhasznalhato termes.
Az utobbi evekben egyre több eresgvorsito szer kerül a Iorgalomba. Hatasuk többIele. vannak. amelyek a lomb
eltavolitasan keresztül hatnak. de vannak olyanok is. amelyek elettanilag segitik az erest.
A kemiai szerek közül ilyen az etilen. Hasznalata a paradicsomhaitatasban teriedt el. ahol az erest vagy a
leszedett. vagy a meg szaron levó termesek kezelesevel gyorsitiak. Eredmenyesen csak Iedett terben
hasznalhato.
Hasonlo tipusu szer az Ethrel is. amelyet szinten a paradicsom eresgyorsitasara hasznalnak. elsósorban szabad
Iöldön. A szerek hatasa nagymertekben Iügg a bogyok Ieilettsegetól. Igazan csak az eres kezdeten levó
bogyoknal eredmenyesek.
Erest elósegitó modszer meg a lomb eltavolitasa is. Ez elsósorban a vetómagtermesztesben hasznalatos eliaras.
ahol könnyiti a cseplest. es tisztabb lesz a mag is. E celra leggyakrabban a Reglone-t hasznaliak.
Regi. hagyomanyos erest gyorsito apolasi munka meg a szar letaposasa. A vöröshagymanal hasznaliak. ma
azonban csak a hazikertekben.
8.7.2.2. AZ EGYES NÖVÉNYI RÉSZEK ELTÁVOLÍTÁSA
E múveletek celia elsósorban a termes mennyisegenek növelese. valamint a minóseg iavitasa. megpedig a
termóIelület szabalyozasa utian. Ezenkivül gyorsithatiak az erest es segithetik a szedes idóziteset. Ide
sorolhatok: a Iattyazas. a metszes. a kacsozas. a termesritkitas. a bördók kitörese. a teteiezes. a levelezes es az
oldalgyökerezes.
A fattyazás a csemegekukorican alkalmazott modszer. A sarihatasok eltavolitasanak celia a termes
minósegenek a iavitasa. Ma mar ritkan alkalmazzak. mivel az uiabb hazai es külIöldi Iaitak nem Iattyasodnak
AZ EGYES NÖVÉNYI RÉSZEK
ELTÁVOLÍTÁSA
193
vagy csak minimalis a hailamuk ra.
A metszés a kabakosok (sargadinnye. uborka) elteriedt apolasi munkaia. Celia minden esetben az aranyos
termóIelület kialakitasa. Mar a hagyomanyos viragtipusu (monoikus) Iaitaknal is hasznaltak. Ekkor a masod-.
illetve a harmadrendú haitasok kepzódeset kivantak elósegiteni. mert ezeken iavult a nó- es himviragok aranya.
vagyis növekedett a nó-. illetve termóviragok szama. Napiainkban. a tulnyomoan nóviragu es a nóviragu Iaitak
termesztesevel valtozott a cel. ezeknel egyenletes es Iolyamatos terhelest kivannak a metszessel letrehozni.
A Ió szaron csak annyi termest szabad meghagyni. hogy a vegetativ növekedes Iolyamatos maradion. Az ilyen
tipusu uborkaIaitak metszeset addig kell Iolytatni. amig a növenyen az önszabalyozas rendszere be nem all. A
metszes a haitatasban hasznalt apolasi munka. de szükseg lehet ra szabad Iöldön is. ha a mar emlitett növenyeket
tamrendszer mellett neveliük.
A kacsozás a haitatott es a tamrendszer mellett nevelt paradicsom apolasi munkaia. Celia a gyengen determinalt
es Iolyamatos növekedesú Iaitak növekedesenek szabalyozasa. E növenyeket többnyire egyszarasra nevelik.
ehhez a levelek honaliaban keletkezó haitasokat el kell tavolitani. Az eltavolitas idópontia Iügg az oldalhaitas
meretetól. s akkor a legmegIelelóbb. ha az 45 cm hosszu. A korai eltavolitas elósegiti az uirakepzódest. a kesei
pedig növeli a sebIelületet.
A tetejezés celia mar az eres gyorsitasa es a tenyeszidó vegenek meghatarozasa. A haitatott paradicsomon
alkalmazott eliaras. A növenyeket olyan magassagba kell visszavagni. hogy a teteiezes alatt levó Iürt meg
beerien a tervezett idóre. A tervezett idó legtöbbször a szabadIöldi paradicsom tömeges piacra kerülesi
idópontiaval azonos. Alkalmazhato meg az ószi haitatasban is.
A levelezés erest gyorsito eliaras. Haitatasban a paradicsomon es uborkan alkalmazzak elteriedten. Az öreg. mar
vilagosodo szinú leveleket Iokozatosan eltavolitiak. Ez egyszerúsiti a növenyvedelmet is. mert megszúnnek a
kartevók. de Ióleg a betegsegek szamara kedvezó körülmenyek.
Az oldalgyökerezés a tormanal alkalmazott. minóseget iavito apolasi munka. A tenyeszidóben. egyszer vagy
ketszer. a bakhatak kibontasa utan a dugvanyokrol ledörzsöltek az oldalgyökereket ugy. hogy azokon csak a
talpgyökerek maradtak epen. Mivel nagyon kezimunka-igenyes múvelet. ma mar csak hazikertben celszerú
alkalmazni.
A bördõk kitörése a vöröshagyma-termesztesben hasznalt kisüzemi modszer. Az eppen növekedesnek indult
magszar kitöresere ott van szükseg. ahol nagyobb meretú es hókezeletlen dughagymat hasznaltak. Hatasara a
hagyma eleri vagy megközeliti a Iózóhagyma meretet. Mivel kezimunka-igenyes. nagyüzemben meg a nyari
bördók eltavolitasa sem aianlott.
A termésritkítás nem iellegzetes zöldsegtermesztesi apolasi munka. Csak haitatasban. a kabakosok
termeszteseben hasznaliak. Elteriedt modszer azonban az egyeles. amelynek az allomanysúrúseg beallitasa a
celia. Ezzel növelhetó a termes mennyisege es iavithato a minósege is. Kisüzemi modszer. nagyüzemben inkabb
a ritka vagy szemenkenti vetest kell alkalmazni.
8.7.2.3. A NÖVÉNYEK RÖGZÍTÉSE
A zöldsegnövenyek nagy reszet rögzites nelkül termesztiük. A termes mennyisegenek es a hozamoknak a
növelese azonban egyes növenyek eseteben indokolia technologiaiuk korszerúsiteset. pontosabban tamrendszer
melletti nevelesüket. Ma mar tamrendszer mellett haitatiuk az uborkat. a paradicsomot. a sargadinnyet es
uiabban a paprikat is. Ezenkivül teried a tamrendszer hasznalata az uborka es a paradicsom szabadIöldi
termeszteseben is. Az utobbi esetekben azonban hazikerti. illetve haztaii modszer. Vannak olyan növenyek is.
amelyek nevelesehez nelkülözhetetlen a tamrendszer. Ilyen pl. a karosbab.
A modszer elónye. hogy növekszik a termóIelület. ezaltal nó a termesmennyiseg es iavul a minóseg is.
Ezenkivül könnyiti az apolasi munkakat es a szedest (pl. nó a szedesi teliesitmeny).
A NÖVÉNYEK RÖGZÍTÉSE
194
Hatranya viszont. hogy kezi munkan alapszik. es a tamrendszer növeli a költsegeket. de mindez az elóbb
emlitett elónyök következteben megterül. Ebból következik. hogy minden olyan területen alkalmazni kell. ahol
nagy hozamot kivanunk elerni. A hazikertekben pl. az emlitett növenyeken kivül meg a zöldborso tamrendszer
melletti termesztese is celszerú.
A tamrendszer vaza keszülhet Iabol. vasbetonbol es vasbol. Erre kerülnek a múanyag. a kender- es a Iemhuzal
halok. amelyekhez múanyag vagy kenderspargaval rögzitik a növenyeket. A sparga also vege rögzithetó a
növenyekhez (paradicsom. paprika) es a talaihoz. Sekelyen gyökerezó növenyeknel (sargadinnye. uborka) az
utobbit celszerú alkalmazni.
A hazikertekben az emlitetteken kivül karokat. lecrudakat es drotIonatot is lehet hasznalni.
Osi növenyrögzitesi mod meg a Iöldeles is. A dinnye szabadIöldi termesztesekor hasznalatos. ahol az indakat
egy-egy kapa Iöld vedi a szelkarteteltól.
8.7.2.4. HALVÁNYÍTÁS
Vannak olyan zöldsegnövenyek. amelyeknek Iogyaszthato resze közvetlenül a napIenyen Ieilódve keseredik.
elvezhetetlenne valik. Ilyenek: a sparga. a cikoriasalata. a karIiol.
Ezeket halvanyitassal termesztiük. Vannak olyan növenyek is. melyeknek a Iogyaszthato reszet halvanyitassal
növelni lehet. Ilyen pl. a porehagyma es a halvanyito zeller.
A múvelet a levelek összekötözesevel. betöresevel. valamint Iölddel. illetve Ioliaval valo takarassal vegezhetó.
A levelek òsszekòtòzese es betòrese a hagyomanyos karIiolIaitak termeszteseben alkalmazott eliaras. Az uiabb
nagyobb es zartabb lombu Iaitaknal nincs szükseg ezekre a modszerekre.
Fòldtakarassal halvanyitiak az egyes spargaIaitakat. a cikoriasalatat. a porehagymat es a havanyito zellert. A
sparganak 2530 cm magas bakhatat keszitenek. es akkor szedik a termest. amikor a spargasipok (haitasok)
emelgetni kezdik a bakhatat.
A cikoriasalata hagyomanyos apolasi munkaia volt a Iölddel valo takaras. A beültetett gyökerekre 25 cm vastag
talaireteg került. es akkor szedtek a levelrozettakat. amikor azok kezdtek a Ielszinre törni.
Ma mar erre a celra Iekete Ioliat hasznalnak. Ez iobb es egyszerúbb modszer.
A porehagyma es a halvanyito zeller Iölddel valo takarasa nem telies. Ezeket a növenyeket csak töltögetik. A
töltögetesnek a Iogyaszthato resz (hagyma. gumo) növelese a celia.
A sokIele apolasi munka ielentósen növeli a költsegeket. ezert arra kell törekedni. hogy szamukat csökkentsük
vagy korszerúbben es olcsobban vegezzük azokat.
8.8. Betakarítás
A betakaritas a termesztesi Iolyamat beIeiezó resze. A termeny ezutan valik aruva. es közvetlenül vagy
közvetitessel a Ielhasznalohoz kerül. Összetett Iogalom. amely magaban Ioglalia a szedest es az aratast. valamint
a termenyek ertekesitesre valo elókesziteset.
A zöldsegIelek iellemzóit Iigyelembe veve. betakaritasuk több vonatkozasban különbözik a mezógazdasagi
növenyeketól. Ezek a iellemzók amelyek nehezitik a betakaritast a következók:
HALVÁNYÍTÁS
195
a) gyorsan romlanak. hasznalati ertekük a szedes utan rohamosan csökken;
b) szedes utan az esetek többsegeben közvetlen Ielhasznalasra kerülnek;
c) nem egyszerre ernek. igy több növenynel a szedes ismetlódik;
d) serülekenyek. ezert szedesük mindig nagyobb Iigyelmet igenyel;
e) szedesük nehezen gepesithetó. ezert a legtöbb esetben meg kezi eróvel takaritiak be óket;
f) az egyes Iaiok termese a Iogyasztasi celnak megIelelóen különbözó erettsegi allapotban takarithato be.
Ahhoz. hogy a termeny megIeleló minósegben kerüliön a Ielhasznalohoz. a betakaritas soran mindezeket
Iigyelembe kell venni. A Ielhasznalokkal szorosan együtt kell múködni. hiszen a nagyobb Ielhasznalok
(kereskedelem. Ieldolgozo ipar). valamint a termesztók munkaianak eredmenyessege is a leggyakrabban ettól
Iügg.
8.8.1. Szedés, aratás
A szedes. aratas a Ielhasznalasra alkalmas növenyi reszek (termenyek) talaibol valo kiemelese. vagy a Iöld
Ieletti haitasokrol valo levalasztasa.
Aratasrol beszelünk. ha a betakaritast egyszerre. egy menetben akkor vegezzük. amikor mar nemcsak a
termesek. hanem a növeny is erette valik. Ezert az aratas a vetómagtermesztesben hasznalt Iogalom.
A szedes mas. ebben az esetben a növeny meg nem. csak a Iogyaszthato resze erett. Ebból következik. hogy a
szedes ismetlódó. sok zöldsegnövenynel többször is meg kell ismetelni.
8.8.1.1. AZ ÉRETTSÉG FOGALMA
A zöldsegIeleket eppen ugy. mint mas növenyeket erett allapotban takaritiuk be. csak ezeknel az erettseg
mas mas Ieilettsegi allapotot ielent. E növenyeknel tehat biologiai es gazdasagi (Ielhasznalasi) erettsegi
allapotrol beszelünk.
Egy termes biológiailag akkor erett. ha a benne talalhato magvak mar tovabbszaporitasra alkalmasak. Ilyen
erettsegi allapotban takaritiuk be a vetómagot termó növenyeket. a paradicsomot. a dinnyeket. a paradicsom
alaku es Iúszerpaprikat. valamint a sütótököt. Vetómagot termó növenyek erettseget a szar elszaradasa is ielzi. a
többinel nem.
A gazdasági (Ielhasznalasi) erettseget a Ielhasznalasi cel hatarozza meg. Ebben az esetben a termeny akkor
szedhetó. ha Iogyasztasra kerüló resze elerte a Ielhasznalasi meretet. E meret lehet Iaitara iellemzó. de annal
kisebb is. Egy-egy növenyIai termese tehat a Ielhasznalastol Iüggóen különbözó erettsegi allapotban is
betakarithato. Az uborka peldaul szedhetó 36 cm. 69 cm vagy ennel nagyobb merettel. de biologiailag eretten
is betakarithato. Ugyanigy a vöröshagymat szedhetiük zöld- vagy Iózóhagymakent. etkezesi hagymakent es
biologiai eretten is betakarithatiuk (vetómagtermesztes).
8.8.1.2. A BETAKARÍTÁS IDEJÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZÕK
A betakaritas idópontia Iügg:
Szedés, aratás
196
a termeny Ielhasznalasi helyetól. a szallitasi tavolsagtol.
a Ielhasznalasi celtol es
az idóiarastol.
· A felhasználási hely tavolsaga csak nehany növenynel meghatarozo tenyezó. Ilyen a paradicsom. amelyet 12
napos szallitashoz 80°-os. 34 napos utra pedig 70°-os erettsegi allapotban szedünk. A termes az elsó esetben
gyengen piros. a masodikban szinesedó. Ilyen korabbi szedesre azonban csak olyan növenyek alkalmasak.
amelyek utoeresre kepesek.
· A felhasználási mód szinten szedesi idópontot meghatarozo tenyezó. Ebben az esetben a Ielhasznalo igenye a
döntó. Csemegeuborkat pl. 36. 69 cm-es merettel kell szedni. salatauborkanal a Iaitara iellemzó nagysag a
meghatarozo. A Ielhasznalasi celt minden esetben komolyan kell venni. hiszen ilyenkor a minóseg napokon
mulik. Nemelyik növeny minósegromlasahoz 1 napi tuleres is elegendó.
· A harmadik igen Iontos tenyezó az idõjárás. Elemei közül a hómersekletet es a csapadekot kell kiemelni. A
meleg es a hideg egyarant karos. A magas hómerseklet sietteti az erest. A zöldborso betakaritasanak ütemezeset
pl. nehany hósegnap megzavaria. Ezenkivül azt is Iigyelembe kell venni. hogy nagy melegben a leszedett
termeny (levelzöldsegek) gyorsan Ionnyad. Szedesre a reggeli es a delutani orak a legalkalmasabbak.
Termeszetesen ezt nem tudiuk minden esetben Iigyelembe venni.
A hideg. a Iagy szinten meghatarozo tenyezó. Melegigenyes zöldsegnövenyeinket mar a korai Iagyok elótt be
kell takaritani (paprikat. paradicsomot stb.). Erzekeny a Iagyra a sargarepa. a zeller. a karIiol is. de alig van
olyan zöldsegIai. amelynek betakaritasaval megvarhatiuk a tavaszt.
A csapadek is sok gondot okoz. Esós idóben nem tudunk szedni. Szennyezódik a termeny. kisebb a teliesitmeny.
es igen nagy a taposasi kar. A harmat azonban hasznos is lehet. pl. a vetómagtermesztesben csökkentheti a
pergesi veszteseget.
8.8.1.3. A TERMÉS MENNYISÉGE, MINÕSÉGE ÉS A
BETAKARÍTÁS IDÕPONTJÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE
A szedes idópontianak helyes meghatarozasa. a betakaritas ütemezese igen Iontos. mert szoros összeIüggesben
van a termes mennyisegevel es minósegevel.
A korabbi szedesú termes mennyisege mindig kisebb. a termeny kevesbe szallithato. rövidebb ideig tarolhato. es
nagyobb a tarolasi veszteseg. Ezenkivül kisebb a szedesi teliesitmeny is. Következmenye a gyengebb minóseg.
A koran leszedett termeny kevesebb szarazanyagot es több vizet tartalmaz. Sok esetben az iz- es zamatanyagok
is hianyoznak. vagy legalabbis kisebb a mennyisegük.
A kesei szedes szinten karos. A mennyiseg ugyan maidnem minden esetben nó (pl. zöldborso). de csökkenhet is
(gomba). A minóseg azonban minden esetben romlik.
A termeny elvenül. A retek pudvasodik. a karalabe Iasodik. az etkezesi paprika szinesedik. a paradicsom. a
dinnyek ize romlik. a gombak ragossa valnak. a szemek (zöldborso. zöldbab. csemegekukorica) kemenyednek
es izetlenne valnak. de meg a kesei szedesú levelzöldsegek is elvesztik zsengesegüket. leveleik elöregednek.
8.8.1.4. A SZEDÉSEK GYAKORISÁGA
A betakaritas vegezhetó egvszerre. egyetlen szedessel vagy ismetelve. többszöri szedessel. A Iai. a Iaita. a
A TERMÉS MENNYISÉGE,
MINÕSÉGE ÉS A
197
termesztesi cel es mod hatarozza meg. hogy melyiket alkalmazzuk.
A hagymaIeleket. a gyökerIeleket egyszeri szedessel. a Iolyamatosan eró paradicsomot. a paprikat. a
kabakosokat pedig többszöri szedessel takaritiuk be. Vannak olyan zöldsegIelek. amelyek ugyan nem
Iolyamatosan ernek. megis 23 szedessel takarithatok csak be. mert eresük meg nehezen idózithetó (retek.
zöldhagyma stb.). ElóIordulhat. hogy a gepi szedes megvaltoztatia a korabban kialakult gyakorlatot. es
Iolyamatosan eró növenyeket (paradicsom. uborka stb.) is egyszeri szedessel takaritunk be.
Ismetlódó szedessel valo betakaritaskor igen Iontos a szedesek gyakorisaganak meghatarozasa. Ennek
megIelelóen a szedesek szama lehet 23. de lehet 20 is. Vannak olyan növenyek. amelyeket hetenkent ketszer
(konzervuborka). hetenkent egyszer (salatauborka. haitatott paradicsom. haitatott paprika stb.). kethetenkent
vagy (termeshullam ideien a gombat) naponkent kell szedni. A gyakorisag meghatarozasahoz mindig a termeny
minóseget kell Iigyelembe venni.
8.8.1.5. BETAKARÍTÁSI MÓDOK
A betakaritasnak ma meg szamtalan modia van. Ezek a következók:
kezi szedes. kezi termekgyúites.
kezi szedes. gepi gyúites.
gepi szedes (kiemeles). kezi gyúites.
gepi betakaritas egy menetben.
gepi betakaritas ket menetben.
· A kezi szedes es kezi termenvgvúites meg mindig gyakori. Hazikerti. haztaii modszer. de ezt alkalmazzak meg
a haitatasban is. Elónye a iobb minóseg. hatranya a nagy elómunkaigeny. Eszközei egyszerúek: kesek. asok es
egyeb kezi eszközök.
· Az utobbi evekben külIöldön. de hazankban is teried a kezi szedes es a gepi termenvgvúites. A gyúiteshez
ebben az esetben szedókocsikat. szallitoszalagos. valamint rakodoplatos gyúitóeszközöket hasznalnak. Elónyük.
hogy a minóseg io es mar kisebb az elómunka-Ielhasznalas. Növekszik a szedesi teliesitmeny is. mert a
gyúitóberendezesek mozgasa a dolgozot a gyorsabb. ütemesebb munkara kenyszeriti.
· A gepi szedes (kiemeles) es a kezi gvúites azon növenyek betakaritasi modia. amelyek Iogyaszthato reszei a
talaiban helyezkednek el (gyökerIelek. burgonya stb.). Hazikerti. haztaii modszer. nagyüzemekben mar ritkan
alkalmazzak.
· A gepi betakaritas az utobbi evtizedekben bevezetett. alkalmazott modszer. Nehezen teried. pedig a
munkaeróhiany indokolna teriedeset. A betakaritogepek alkalmazasat akadalyozza. hogy dragak. es munkaiuk
minósege sem minden esetben kielegitó.
Gatolia teriedesüket az is. hogy a legtöbb zöldsegIaibol nem volt gepi betakaritasra alkalmas Iaitank.
Hagyomanyos Iaitaink zöme nagy lombu vagy gyenge lombu. nem egyszerre eró. termesük nehezen levalo. es
mechanikai serülesre erzekenyek.
A iövó modszere azonban a gepi betakaritas. Ezt segithetik a nemesitók ui. gepi betakaritasra alkalmas Iaitakkal.
a gepeszek egyszerú. olcso. embert es növenyt kimeló gepekkel. a termesztók pedig a gepek alkalmazasat
lehetóve tevó technologiak kidolgozasaval. ElóIordulhat ugyanis. hogy meg kell valtoztatni a múvelesi modot.
az elrendezest. Modositani kell a szaporitast (palantaneveles. helybevetes) es lehetóve tenni a technologiai
Iegyelmet.
BETAKARÍTÁSI MÓDOK
198
Ma mar vannak io peldak is. A zöldborso es a zöldbab betakaritasa megoldodott. Szepen Ieilódött a
vöröshagyma es a sargarepa gepi betakaritasa is. Tovabb kell iavitani ezt a munkat a paradicsom. a Iúszer- es az
etkezesi paprika eseteben is.
8.8.2. A termények eIõkészítése értékesítésre
A zöldsegIeleket nem elegendó megtermelni. azokat ertekesiteni is kell. Sokszor az utobbi a nehezebb. Az
aru-elókeszites amely a betakaritas resze az ertekesitest segiti. A iol elókeszitett termeny izlesesebb.
keresettebb es többet er. Az ilyen aru hosszabb ideig tarolhato es hasznalhato Iel. mert kevesbe romlik. Könnyiti
az elosztast. valamint a szallitast. Ezenkivül mert keresettebb segit a tultermelesi gondok leküzdeseben is.
Az aru-elókeszites költseges munkaIolyamat. Vannak olyan zöldsegIaiok. amelyek elókeszitese annyiba kerül.
mint maga a szedes. illetve az aratas. Komplex múvelet. elemei a tisztitas. az osztalyozas. a csomagolas es a
szallitas.
· A tisztítás a legIontosabb aru-elókeszitó múvelet zöldsegIaionkent valtozik. Vannak zöldsegnövenyek.
amelyekról a telies lombozatot el kell tavolitani. Ilyen a teli Iogyasztasra es Ieldolgozasra termesztett sargarepa.
petrezselyem. zeller. pasztinak. az ószi. teli retek. a vöröshagyma stb.
A Ieies salatarol. a kaposztaIelekról. a zöldhagymarol. a honapos es a nyari retekról. valamint a csomozott
sargareparol es petrezselyemról csak a Iölösleges. az elszaradt. a sargulo es a beteg vagy serült leveleket kell
eltavolitani.
Nehany növenyen. elsósorban azokon. amelyeknek Iöldbeli reszet Iogyasztiuk. pl. a zeller. a torma. igen sok a
Iölösleges gyöker is. Ezeket a tisztitas soran le kell vagni. A tisztitott aru talai- es egyeb szennyezódest nem
tartalmazhat. Az egyeb szennyezódes lehet szar-. kocsany- vagy Iürtmaradvany.
A tisztitas vegezhetó kezzel es geppel. Ma meg az elózó a gyakori. mivel keves a iol múködó manipulalogep
vagy gepsor.
Több termeny (Ióleg a talaiial szennyezódók) tisztitasakor mosasra is szükseg lehet. A mosas hasznos. mert üdit
is. Alkalmazasakor azonban vigyazni kell. mert a vizes termeny könnyen beIülledhet. tönkremehet. A mosas
vegezhetó vizsugarral. medenceben valo aztatassal vagy geppel.
· A termenyek osztályozhatók tisztitas utan. azzal egy idóben vagy neha szedeskor is. Barmikor vegezzük. az
aru erteket mindig növeli. A modiat szabvany iria eló. A szabvanyok a Magyar Szabvanyügyi Hivatalban
keszültek vagy keszülnek. Ezek minden esetben tartalmazzak a szabvany hatalyat. a minósegi osztalyokat. az
osztalyba sorolhatosag követelmenyeit. valamint az osztalyozott termeny megnevezeset. Sokszor a csomagolas
es a mintavetel modiara is tartalmaznak elóirasokat. vagy pedig megtalalhato bennük az erre vonatkozo
szabvanyok szama. A szabvany közös nyelv a termesztó es a Ielhasznalo között.
Osztalyozaskor elsósorban a Iaita ielleget meghatarozo tulaidonsagokat kell Iigyelembe venni. Ezek: a szin. a
Iorma. a meret es kiveteles esetekben az iz. Tekintettel kell tovabba lenni a termeny erettsegi. egeszsegi
allapotara. epsegere es tisztasagara is. Ennek megIelelóen az osztalyozas törtenhet nagvsag alapian. A
paradicsomnak. a honapos reteknek. a vöröshagymanak a meretet. masoknak (dinnyek) a tömeget kell
Iigyelembe venni. Az eretlen. a tul erett. a beteg. a serült egyedek eltavolitasa pedig mar minoseg szerinti
osztalyozas. Nehany Iainal Iigyelembe kell venni a tömöttseget (Ieies kaposzta). a szabalytalan Iormat (etkezesi
paprika. uborka vagy a reteknel a pudvasodast. illetve karalabenal a Iasodast.
A termények eIõkészítése
értékesítésre
199
66. ábra - A vöröshagyma osztályozása (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
· A csomagolás szinten Iontos aru-elókeszitó múvelet. Vedi a termeny minóseget (epseg stb.). akadalyozza a
parologtatast es sok esetbe Iagyvedelmet is nyuit. Ezenkivül a csomagoloanyag Iormaia. szine IigyelemIelkeltó
es vasarlasra ingerló is lehet. Könnyiti a szallitast. az elosztast es bizonyos esetekben a haziasszonyok munkaiat
(konyhakesz aru csomagolasa).
Valtozatai közül kiemelhetó a szallitasi. a gyúitó-. valamint a Iogyasztoi csomagolas. A termesztóüzemek Ióleg
az elsót alkalmazzak. de vallalhatiak az utobbi kettót is.
Az elókeszitónek szamtalan csomagoloeszköz all rendelkezesere. Közülük mindig a celnak megIelelót kell
valasztani. Az emlitett anyagok. eszközök csoportosithatok Ielhasznalasi területük. rendeltetesük es elettartamuk
alapian.
Felhasznalasi terùlet alapian beszelünk termelói (üzemi). belIöldi (belkereskedelmi) es export-
(külkereskedelmi) göngyölegekról. illetve csomagoloanyagokrol. A termesztóüzemben mindharom hasznalatara
sor kerülhet.
Rendeltetesùk alapian megkülönböztetünk rakodogöngyölegeket (raklapok. rakoncak stb.). alapvetó
göngyölegeket (rekeszek. ladak. dobozok. zsakok). egysegcsomagolo anyagokat (Iogyasztasi göngyölegek:
zacskok. talcak. halok. zsugorIolia). beleló anyagokat (papir. múgyapot. szalvetak. Ieszeklapok. racsbetetek stb.)
es cimkeket. valamint egyeb diszitóanyagokat. Napiainkban üzemeink valamennyi hasznalatara
rakenyszerülhetnek.
Elettartam alapian tartos. illetve ideiglenes (un. eldobo) csomagoloanyagokat különböztetünk meg. Jelenleg
meg a tartos göngyölegek az elteriedtebbek. de növekszik az eldobhato csomagoloanyagok Ielhasznalasa is.
A termények eIõkészítése
értékesítésre
200
Iókent a Iogyasztoi csomagolashoz.
Csomagolaskor vigyazni kell. hogy a göngyölegbe mindig az elóirt mennyiseg (db. kg) kerüliön. Az aru
tetszetós legyen. de nem tükrözött. szoros. de nem preselt.
67. ábra - Exportra elõkészített vöröshagyma (fotó. ifj. BALÁZS SÁNDOR)
A io aru-elókeszites igen Iontos Ieltetele a megIeleló helyiseg. Ezek tagasak. vilagosak. sima es teherbiro
padozatuak. valamint könnyen tisztithatok legyenek. Csak akkor vegezhetó bennük gyors. könnyú es pontos
munka. ha a Ielsorolt követelmenyeknek megIelelnek.
· A termenyek szedese. aratasa es a tarolas vagy a közvetlen Ielhasznalas között igen Iontos es költseges
múvelet azok szállítása. Valtozatai: a rakodas. a belsó szallitas es a külsó szallitas.
A rakodas Iogalomkörebe tartozik a termeny elhelyezese a szallito iarmúvekre. valamint az üzemi
tarolohelyeken. Jellemzóie. hogy a termeny utia nagyon rövid. gyakran csak nehany meter. E szallitasi modot
minden üzemben alkalmazni kell.
A belso szallitas altalaban üzemen belüli termenymozgatas. Igy kerül az aru az elókeszitóbe es a taroloba.
kiveteles esetekben pedig a közeli Ielvasarlotelepekre. illetve Ielhasznalohelyekre. Jellemzóie a termeny
hosszabb utia. A io belsó utak. az eszköz-. illetve az arukimeles igen Iontos Ieltetelei.
A kùlso szallitas mar nem mindig a termesztóüzem Ieladata. Ezt igen gyakran a kereskedelem vagy a
Ielhasznalok vegzik. Az ertekesites segitese vegett azonban sok esetben elónyös ennek vallalasa is. A termeny
utia itt a leghosszabb.
A termenymozgatas vegezhetó kezzel es geppel is. A munkaeró csökkenese es kimelese az utobbi alkalmazasara
ösztönöz. Ehhez szamos eszköz es gep all ma mar rendelkezesre. Ezek: a rakodolap. tartalylada. vasuti kocsik.
szallitotartalyok (kontenerek). különbözó emelók. potkocsik. kamionok es a repülógepek.
A termények eIõkészítése
értékesítésre
201
A rakodolapok szabvanymeretúek (80×120 cm). A raituk elhelyezhetó teher 10002000 kg.
A tartalylada töltótömege 200400 kg. A ladak 3 m3 legterúek. a kontenerek ennel nagyobbak. 5 t-ig tölthetók.
Az emelóknek szinten több tipusuk van Iorgalomban. Vannak kezzel es geppel múködtethetók. tolooszloposok
es elIordithato villaiuak is.
A potkocsivalasztek is igen gazdag. Talalunk közöttük egy-. illetve kettengelyeseket. billenó platoiuakat es
tartalyuakat. Közülük mindig a celnak megIelelót kell alkalmazni.
A vasuti kocsik. a kamionok es a repülók a nagyobb tavolsagra valo szallitasok eszközei. Elónyük. hogy
szabalyozhato klimaiu legterükben a termenyek minósege megórizhetó.
Amint latiuk. az aru-elókeszites szükseges. de igen költseges múvelet. Eppen ezert mindig atgondolt. iol
szervezett legyen.
8.9. TároIás
A termenyek betakaritasa es Ielhasznalasa között hosszabb-rövidebb idó telik el. Az idótartam a termeny
eltarthatosaganak es a Ielhasznalasi lehetósegeknek a Iüggvenye. A cel. hogy a termeny a Ielhasznalasig
megórizze Irissesseget. Ennek modia a tarolas. amelynek ketIele valtozata ismert. az atmeneti (idóleges).
valamint a tartos (teli) tarolas.
· Az átmeneti (idõleges) tárolás idótartama csak nehany nap. esetleg nehany het. Alkalmazasara a szedesek
utan vagy a betakaritas vegen kerül sor. Elósorban a nehezen tarolhato zöldsegIaiok (paprika. paradicsom.
levelzöldsegek stb.) tarolasi modia. Feladata a Iogyasztas egyenletessegenek lehetóve tetele es az ertekesites
segitese. A betakaritasi idószakban igen gyakori a rossz. esós idóiaras. es az utobbi idóben ielentósen megnótt a
munkaszüneti napok szama is. amikor nincs szedes. Az e napokon Iogyasztasra kerüló termenyt korabban le kell
szedni. es tarolni kell. Az atmeneti tarolast indokolhatia meg az idószakos kereslethiany is. amikor több az aru.
mint amennyit a piac igenyel. A zöldsegtermenyek nagy reszet ugyanis a tuleres (minósegromlas) veszelye miatt
idóben le kell szedni.
· A tartós (téli) tárolás mar hosszabb idótartamu. 26 honap. Alkalmazasara mindig a tenyeszidó vegen kerül
sor. Ez a io tarolhato zöldsegtermenyek tarolasi modia (gyökerIelek. kaposztaIelek. hagymaIelek stb.). Feladata
a Iriss zöldsegIelek evi Iolyamatos Iogyasztasanak (telen. tavasszal) lehetóve tetele. Azok a Ieldolgozo
vallalatok is alkalmazzak. amelyek egyes termenyeket hosszabb idón keresztül Iolyamatosan kivannak
Ieldolgozni (szaritmanyok. órlemenyek keszitese es konzervalas).
Az atmeneti tarolas elsósorban a termesztóüzemek Ieladata. de alkalmazhatia a kereskedó es mas Ielhasznalo is.
A tartos tarolas pedig Ióleg a Iorgalmazo es a Ieldolgozo Ieladata. Atvallalhatia azonban a termesztó is (pl.
bertarolas). Ez az utobbi evekben egyre iobban teried.
A tarolas ielentósege Magyarorszagon es a hasonlo eghailatu orszagokban igen nagy. Idóiarasi viszonyaink
ugyanis nem teszik lehetóve a Iolyamatos szabadIöldi termesztest. Decemberben. ianuarban. Iebruarban es
marciusban nincs termesztes. aprilisban. maiusban. de meg iuniusban is csak nagyon keves termeny kerül a
szabad Iöldról a piacokra. Ennek következmenye zöldsegIogyasztasunk egyenetlensege. Legtöbb Iriss zöldseget
a harmadik negyedevben Iogyasztunk. ez az evi mennyiseg 50°-a. A masik Iele az elsó. a masodik es a
negyedik negyedevben iut el a Iogyasztokhoz.
A gondokon haromIele modon segithetünk: tartosithatunk. haitathatunk es tarolhatunk. Konzerv- es hútóiparunk
Iolyamatosan Ieilódik. es ielentós mennyisegben dolgozza Iel a zöldsegIeleket. termekeink ielentós resze
azonban exportra kerül. A Iogyasztok egyre iobban kedvelik e termekeket. de velük szemben meg sok esetben a
TároIás
202
Iriss zöldseget reszesitik elónyben.
A zöldsegnövenyek nagy resze haitathato. az ehhez szükseges Ieltetelek megteremtese azonban költseges. es a
letesitmenyek üzemelese is draga. tehat ma meg nem ez a megoldas. Jelenleg csak a rövid tarolasi ideiú
növenyeket (paprika. paradicsom. uborka. Ieies salata. honapos retek stb.) haitatiuk.
Mint legIóbb megoldas. marad tehat a tartos (teli) tarolas. Elónye. hogy a többinel olcsobb. es a termeny Iriss
allapotban kerül a Iogyasztohoz. Jelentóseget növeli az is. hogy tel vegen. tavasz eleien a tarolt termeny mindig
iobb aron ertekesithetó. mint ev vegen. a tarolas kezdeten. Ara a tenyeszidóben ervenyes araknak a többszöröse.
tehat a tarolas kiIizetódó. de ez Iügg a tarolas eredmenyeitól is. A rosszul vegzett tarolas raIizeteses.
8.9.1. A tároIás eredményességét meghatározó
tényezõk
Az eredmenyesseget a következó tenyezók szabiak meg:
a zöldsegIai es -Iaita.
a tarolasra kerüló termeny minósege.
a termesztóhelyi viszonyok.
a termesztesi mod.
a tarolas környezeti tenyezói.
· Tarolasra nem minden zöldségfaj egyIorman alkalmas. Vannak könnyen es nehezen tarolhato Iaiok. es vannak
olyanok is. amelyek tarolas nelkül. szabadban is atteleltethetók.
Viszonylag iol tarolhatok a gyökerIelek. a hagyma- es a kaposztaIelek stb. Ezek a tartos (teli) tarolas növenyei.
Nehezebben tarolhatok a Iinomabb zöldsegIelek. az etkezesi paprika. a paradicsom. a dinnyek. az uborka. a
gazdasagilag eretten Iogyaszthato tökIelek. a levelzöldsegek. a honapos es a nyari retek. a karIiol. a sparga. a
zöldbab. a zöldborso. Ezek az atmeneti tarolas növenyei.
A Ieketegyökeret. a porehagymat es pasztinakot altalaban nem szoktuk tarolni. mivel ezek a szabadban is iol
telelnek.
A tarolhatosag vonatkozasaban igen nagy különbsegek vannak a fajták között is. A rövid tenyeszideiú. un. korai
Iaitak csak atmeneti tarolasra alkalmasak. Ebból következik. hogy a tartos tarolas Iaitai a közephosszu. illetve a
hosszu tenyeszideiúek.
· A tarolas eredmenyessege ielentós mertekben Iügg a tarolasra kerüló termény minõségétõl is. A serült. beteg
termeny tarolasra alkalmatlan. A koran vagy kesón szedett termeny egyarant rosszabbul tarolhato. Jobb viszont
a tarolasi eredmeny akkor. ha az aru tiszta es osztalyozott.
· Az eredmeny döntó mertekben Iügg a termesztõhelytõl is. Ebben az esetben az eghailatot es a talait kell
Iigyelembe venni. Csapadekban gazdag videken a termenyek viztartalma mindig nagyobb. szöveti szerkezetük
pedig lazabb. Az ilyen termeny tarolasi vesztesege mindig nagyobb. A mely Iekvesú. vizes kotutalaiokon
termesztett aru szinten rosszul tarolhato.
· A iobb tarolasi eredmeny vegett tekintettel kell lenni a termesztési módra es a technologia nehany elemere is.
A haitatott es a korai szabadIöldi termeny mindig rosszabbul tarolhato. Ronthatia az eredmenyt a rosszul vegzett
A tároIás eredményességét
meghatározó tényezõk
203
öntözes is. A tarolasra termesztett növenyeknek mindig kevesebb vizet kell adni. A tulöntözest kerülni kell. A
tulzott nitrogenadagolas szinten gondot okozhat. A több IoszIor. illetve kalium pedig iavitia az eltarthatosagot.
Tekintettel kell lenni a betakaritas ideiere is. A tarolasra szant termenyt nem szabad sem koran. sem kesón
betakaritani. Mindkettó növelheti a tarolasi veszteseget.
· A tarolas környezeti tényezõi közül meghatarozo a hómerseklet. a levegó összetetele es paratartalma (32.
tablazat). A termeny ugyanis a tarolas alatt tovabbra is el. lelegzik. A cel e tevekenyseg intenzitasanak
csökkentese.
ZöldsegIelek Hómerseklet
(°C)
Atlagos
Iagyaspont
(°C)
Relativ
nedvesseg
(°)
Tarolasi
idó
(honapban)
Feies kaposzta 04.5 0.4 9095 6
Kelkaposzta
Karalabe 02 1.1 9095 36
KarIiol 02 1.1 9095 0.51
Sargarepa 04.5 1.1 9095 6
Petrezselyem 04.5 1.5 9095 6
Zeller 04.5 1.0 9095 5
Cekla 04.5 1.4 9095 56
Retek (honapos.
nyari)
04.5 1.4 9095 0.250.75
Retek (teli) 04.5 1.4 9095 56
Vöröshagyma 04.5 1.1 7075 69
Fokhagyma 03 3.7 7075 69
Torma 01 3.1 9095 56
Sütótök 04.5 1.5 7075 56
Paprika 7.210 1.1 8590 0.5
Paradicsom 7.212 0.9 8590 0.250.75
Toiasgyümölcs 1012 0.9 8590 0.500.75
Görögdinnye 1013 1.6 8590 0.250.50
A tároIás eredményességét
meghatározó tényezõk
204
Sargadinnye 710 1.7 8590 0.250.50
Uborka 1013 0.8 9095 0.250.75
Zöldbab 710 1.0 8590 0.250.50
Zöldborso 02 1.1 8590 0.250.50
Csemegekukorica 02 1.7 9095 0.120.25
Feies salata 02 0.4 9095 0.500.75
Sparga 02 1.2 9095 0.250.50
Spenot 02 0.9 9095 0.330.50
32. táblázat - A tárolás környezeti tényezõi és a tárolási idõ
A legzes intenzitasa a hómerseklet Iüggvenye. de csökkentheti vagy növelheti a vizveszteseget is. A tarolasi
hómerseklet mindig alacsony. nullahoz közeli ertekú. kivetel az atmeneti tarolasra alkalmas növenyek egy resze.
amelyek 712 oC-ot kivannak (33.. 34. tablazat). Ismerni kell a termenyek atlagos Iagyaspontiat is. hiszen a
Iagyott aru gyorsan romlik.
ZöldsegIelek Tarolasi
hómerseklet
(°C)
Atlagos
Iagyaspont
(°C)
Relativ
nedvesseg
(°)
Tarolasi
idó
(nap)
KarIiol 02 1.1 9095 1530
Paprika 710 1.1 8590 15
Paradicsom 712 0.9 8590 824
Toiasgyümölcs 1012 0.9 8590 1524
Görögdinnye 1013 1.6 8590 815
Sargadinnye 710 1.7 8590 815
Uborka 1013 0.8 9095 824
Zöldbab 710 1.0 8590 815
Zöldborso 02 1.1 8590 815
Csemegekukorica02 1.7 9095 58
A tároIás eredményességét
meghatározó tényezõk
205
Feies salata 02 0.4 9095 1524
Spenot 02 0.9 9095 1015
Sparga 02 1.2 9095 815
Retek
(honapos.nyari)
04.5 1.4 9095 824
Bimboskel 02 0.9 9095 2128
Sargarepa.csomozott 01 1.3 95 14
Csiperkegomba 01 0.6 8590 58
33. táblázat - Rövid ideig tárolható zöldségnövények és javasolt környezeti tényezõik
ZöldsegIelekTarolasi
hómerseklet
(°C)
Atlagos
Iagyaspont
(°C)
Relativ
nedvesseg
(°)
Tarolasi
idó
(honap)
Feies
kaposzta
04.5 0.4 9095 6
Karalabe 02 1.1 9095 36
Sargarepa 04.5 1.1 9095 6
Petrezselyem04.5 1.5 9095 6
Zeller 04.5 1.0 9095 5
Cekla 04.5 1.4 9095 56
Oszi. teli
retek
04.5 1.4 9095 56
Vöröshagyma 04.5 1.1 7075 69
Fokhagyma 03 3.7 7075 69
Torma 01 3.1 9095 56
Sütótök 04.5 1.5 7075 56
34. táblázat - Hosszú ideig tárolható zöldségfélék és javasolt környezeti tényezõik
A tároIás eredményességét
meghatározó tényezõk
206
A tarolas alatti szellóztetes szinten nagyon Iontos. Ezzel szabalyozhato a hómerseklet. a normal
levegó-összetetel. es nehany esetben a paratartalom.
Uiabban tarolnak zart Iülkekben. helyisegekben is. Ilyenkor a szellóztetesnek megvaltozik a szerepe. mert itt a
levegó összetetele a normaltol elteró es viszonylag allando. Minden esetben csökkentik az oxigen- es növelik a
szen-dioxid-tartalmat. vagy esetleg a nitrogen mennyiseget.
Jelentós a taroloter levegóienek viztartalma is. Szaraz levegóben a termeny Ionnyad. es a vizvesztes
következteben csökken a tömege. romlik a minósege. A tul nagy paratartalom is karos. különösen valtozo
hómersekletek mellett. mert a kicsapodo para segitheti a betegsegek teriedeset. nedvesitheti a termenyt.
Mindezek ielentós romlast okozhatnak.
8.9.2. A termények eIõkészítése tároIásra
A tarolasra kerüló termeny gondos elókeszitest igenyel. Meg kell tisztitani. ki kell valogatni. osztalyozni es
szikkasztani.
· A tisztítás modia a tarolasra kerüló zöldsegIai iellege szerint valtozik. Egyesekról (gyökerIelek) a telies
lombozatot. masokrol (Ieies es kelkaposzta) csak a Iölösleges (serült. beteg. külsó) leveleket kell eltavolitani. A
gyökerIelek. a karalabe tisztitasakor vigyazni kell. hogy a tenyeszócsucs ep maradion. A serüles helyen ugyanis
Iertózódhetnek es romlasnak indulhatnak. A tisztitas Iogalomkörebe tartozik a Iölösleges gyökerek eltavolitasa
is. pl. a zellerról es a tormarol. Ugyancsak tisztitasi múvelet az egyeb szennyezódesek eltavolitasa is.
· A válogatás a masodik legIontosabb elókeszitó múvelet. A termenytömegben csak ep. serülesmentes es
egeszseges egyedek maradhatnak. A valogatatlan termeny mindig rosszabbul. nagyobb veszteseggel tarolhato.
sót elóIordulhat. hogy a telies mennyiseg elrothad.
· Az osztályozottság. az egyöntetúseg szinten Iontos követelmeny. Az egyöntetúseg vonatkozik a meretre. az
erettsegre. a szinre es minden esetben a Iaitaazonossagra. Az egyöntetú aru könnyebben. hosszabb ideig
tarolhato. mivel könnyebb a környezeti tenyezók meghatarozasa es azok szabalyozasa. Ezenkivül az osztalyozas
könnyiti meg a termenytarolas utani kiszerelest. illetve az ertekesitest is.
Az emlitett harom múvelet összekapcsolhato. de különvalasztva is elvegezhetó.
· Igen Iontos elókeszitó múvelet meg a szikkasztás is. Ez egyes termenyek eseteben csak Ielszaritast
(levelzöldsegek) ielent. masokat a tablan vagy prizmaban nehany (45) napig levegóztetni. szaritani kell. A celia
a termenyeken vagy a bennük levó Iölösleges viz eltavolitasa.
8.9.3. TároIási módok
A tarolasi modok igen sokIelek. Vannak közöttük egyszerúek es bonyolultak. olcsok es dragak. kisebb es
nagyobb hatasIokkal alkalmazhatok. Csoportositasuk szinten sokIele. a könnyebb attekinthetóseg vegett mi a
következót alkalmazzuk:
a) tarolas szabad Iöldön.
b) egyszerú letesitmenyekben.
c) tarolas korszerú letesitmenyekben.
A termények eIõkészítése
tároIásra
207
8.9.3.1. TÁROLÁS SZABAD FÖLDÖN
E csoportba azok a modszerek kerültek. amelyek nem vagy alig igenyelnek tartosabb beruhazast vagy
epitmenyt. Itt a terület a szabad Iöld. a tabla szele vagy egy lakott területhez közel kiielölt Ielület. Ide tartozik:
az arkos. barazdas tarolas.
a prizmas tarolas.
a gulas. szalmabalas tarolas.
az önszellózeses tarolas.
a kishalmos tarolasi mod.
nagyhalmos tarolasi mod.
· Az árkos vagy barázdás tarolas hazankban meg mindig igen gyakran alkalmazott modszer. Különösebb
beruhazast nem igenyel. Hatranya. hogy csak a teli hideg ellen ved. tavasszal. a Iölmelegedessel egy idóben a
tarolast be kell Ieiezni. Hatranya az is. hogy telen nehez a termenyhez hozzaIerni. Ehhez Iagymentes napokra
van szükseg. Igy tarolhatok a gyöker- es kaposztaIelek.
Az arkok szelessege 4050 cm. a melysege 30 cm. a hossza pedig 20 es 40 m között valtozhat. A termeny az
arokba kerül. amelyet szalmaval. illetve az idóiaras hidegre Iordultaval Iölddel takarnak. Az arok
keszitesenek eszköze az aso. a barazdae az eke. Barazdas tarolaskor a termeny a melyitett barazdaba kerül.
amelyet a következó barazda Iöldievel takarnak. A Iolyometerenkent tarolhato termeny 2540 kg.
· A prizmás tárolás nalunk az egyik legelteriedtebb modszer. Elónyei es hatranyai ugyanazok. mint az elózó
modszernek. Igy tarolhatok a gyökerIelek. a kaposztaIelek. esetleg a vöröshagyma.
A prizma szelessege 80200 cm. a magassaga 80100 cm. a hossza 1520 m között valtozhat. A szelesseg a
tarolt termenynek es a szellózók alkalmazasanak a Iüggvenye. Sok szellózókürtóvel a Ieies kaposztaval lehet a
legszelesebb prizmat kesziteni. Ilyenkor nemcsak a prizma alatt huzodik szellózóracs. hanem 23 cm-enkent
szellózókürtóket is alkalmaznak. Egy Iolyometeren a prizma meretetól. a termeny súrúsegetól Iüggóen kb.
80120 kg termeny tarolhato.
Nehany nap szikkasztas utan a termenyre 20 cm-es szalmareteg. maid 45 nap mulva erre 510 cm-es Iöldreteg
kerül. A gerincet a Iagyokig csak szalmaval takariak. Vegleges. Iölddel valo zarasara es a Iöldreteg vastagitasara
csak a tel beallta elótt kerül sor. Ekkor a prizma belsó hómerseklete mar 24 oC.
Fontos. hogy a prizmak a terület magasabb reszein keszülienek es hossztengelyük ED iranyu legyen.
· A gúlás. szalmabálás tárolás az utobbi idóben kezdett elteriedni. Alkalmazhato szabad Iöldön. de Iedett
szinekben is. A termeny e modszernel göngyölegbe (ladakba. kontenerekbe). a göngyöleg pedig raklapokra
kerül. A raklapos anyagot ugy maglyazzak. hogy a közepsó rakatok mindig magasabban legyenek. mert kesóbb
igy lehet a nyeregtetót kialakitani. A szinekbe kerüló rakatok termeszetesen kocka alakuak. mert itt nem kell
tetót kikepezni.
Egy-egy ilyen szabadIöldi gula 9 m szeles. 56 m gerincmagassagu es 2025 m hosszu. Az egy-egy gulaban
tarolhato mennyiseg a termeny súrúsegetól es a gula vagy a szin meretetól Iüggóen 250500 t.
A takaroanyag szalmabala. amelyre telen Iolia vagy ponyva kerül. A balareteg egysoros (4050 cm).
duplazasara (80100 cm) csak a hideg beallta elótt kerül sor.
A taroloteren belül ellenórzó. szellóztetó- es közlekedóutakat alakitanak ki. igy a termeny barmikor
ellenórizhetó. E modszerrel barmely teli tarolasra alkalmas zöldsegIele tarolhato.
TÁROLÁS SZABAD FÖLDÖN
208
· Az önszellõzéses tárolás a termelt hó. a CO2 es a para következteben keletkezó hómerseklet- es parcialis
nyomaskülönbsegen alapul. Keszülhet 250500 t burgonya. illetve vöröshagyma tarolasara.
A termeny alatt. Iölött es oldalan szalmabalakkal szigetelnek. Az alap balaretegre rakodolapokat helyeznek. es
erre kerül a termeny. A Ielsó es also balasor közepen kepezik ki a szellózócsatornat. Az also csatorna hatul. a
Ielsó pedig elöl zart. Az also szellózócsatornanak oldalelagazasai is vannak. hogy az atszellóztetes tökeletesebb
legyen. E csatornarendszer a keletkezó legaram kenyszerpalyaia. A hatasIok mesterseges szellóztetó
közbeiktatasaval tovabb növelhetó. Mindezt meg Ioliaval is boritiak. amelynek a vazszerkezetet az oldalrögzitók
is erósitik.
· A kishalmos tárolási mod tulaidonkeppen a prizmas tarolas tovabbIeilesztese. Alapia egy 70 cm
oldalhosszusagu. egyenló oldalu haromszög keresztmetszetú Iaracs. A racs resei 23 cm szelesek. A halom alatti
80 m hosszu legcsatorna 2 m hosszu racsokbol keszül. A teteiere Iolia kerül ugy. hogy lenyulasa a ket oldalra
4040 cm. A termenyt erre az alagutra helyezik. A halom alapszelessege 2.5 m. a gerincmagassaga pedig 1.5 m.
A szigetelest 2030 cm-es szalma- es ugyanilyen vastag Iöldreteg kepezi. A gerinc nyitott marad. csak
szalmaval takariak. A szellóztetesre beepitett ventilatorok a hainali orakban (23h) addig múködnek. amig a
gerincnel a gózielenseg meg nem szúnik. Az ismertetett meretú halomban 5070 t gyökerIele tarolhato.
· A nagyhalmos tárolási mod maidnem ugyanolyan. mint a kishalmos. A különbseg Ióleg a meretekben van.
mert ezzel a modszerrel 250500 t mennyiseg is tarolhato. Itt a padozat többnyire betonozott. de Iöldes is lehet.
A szellózóracson kivül mar oldalIalak is vannak. Szigetelhetó múanyag habbal (polisztirol) es szalmabalakkal.
Nalunk az utobbit hasznaliak. amelyet a csapadek ellen Ioliaval vedenek.
8.9.3.2. TÁROLÁS EGYSZERÛ LÉTESÍTMÉNYEKBEN
Ezek mar altalaban stabil letesitmenyek. es az elózóeknel költsegesebbek. Jellemzóiük meg. hogy a legtöbb
esetben nem tarolasra keszültek. Ide sorolhatok:
a vermek.
a padlasok.
a pincek.
a raktarak.
· A vermek lehetnek ideiglenesek es allandoak. Az ideiglenesek tetószerkezettel ellatott. 23 m szeles es 1.52
m mely arkok. A tetótarto oszlopokat a verem közepen helyezik el. A takaroanyag szalma. amelyet a tel beallta
elótt Iölddel is szigetelnek. Kisebb mennyisegú gyöker- es kaposztaIelek tarolasara alkalmasak.
Az allando vermek mar komolyabb letesitmenyek. Stabil oldal- es vegIalakkal keszülnek. Iontos tartozekaik a
legcsatornak. a szellózókürtók es -berendezesek. A tetó szigetelhetó naddal. szarral. szalmaval es
katranypapirral. A homlokIalon mindig aito talalhato. Altalaban 50 m hosszuak. 5.5 m szelesek es 1.52 m
melyek. Alkalmasak a gyöker- es kaposztaIelek tarolasara. amelyek ömlesztve es göngyölegben is elhelyezhetók
bennük. A szellóztetes lehet termeszetes es mesterseges. Az emlitett tipusnal es meretnel mar mesterseges
szellóztetes szükseges. A tarolhato mennyiseg 8090 t (göngyölegben). valamint 150 t (halmosan).
· A padlások hagyomanyos tarolohelyek. ma mar azonban ritkan hasznaliak Iel óket. Elsósorban a
vöröshagyma. esetleg a kaposztaIelek tarolasara alkalmasak. Hatranyuk. hogy a hideg bealltaval igen gyakran
külön takarasrol is gondoskodni kell.
· A pincék szinten alkalmasak tarolasra. Bennük barmely zöldsegIele tarolhato. Az elhelyezesi mod lehet
halmos. prizmas. de maradhat a termeny a göngyölegben is. Padozatuk lehet kó. agyag es beton. az a Iontos.
TÁROLÁS EGYSZERÛ
LÉTESÍTMÉNYEKBEN
209
hogy vizmentesek es iol szellóztethetók legyenek. Csoportosithatok Iödemvastagsaguk szerint. A legiobbak a
vastag Iödemú (815 m) elhagyott kóbanyak (Budateteny. Diosd. Tarnok stb.).
· A mas celra epült raktárak is Ielhasznalhatok tarolasra. Ezek azonban nem mindig a legmegIelelóbbek. ezert
elsósorban csak ideiglenes tarolasra hasznalhatok.
8.9.3.3. TÁROLÁS KORSZERÛ LÉTESÍTMÉNYEKBEN
Ezek a letesitmenyek mar kimondottan tarolasi celra epülnek. Közöttük a különbseg a klima es a környezeti
tenyezók szabalyozhatosagaban van. Ide tartoznak:
a tarolok.
a hútótarolok es
a szabalyozott legterú (CA) tarolok.
· A tárolók mar rendeltetesszerú letesitmenyek. szellóztetó-. Iútó- es parasitoberendezesekkel ellatva. Nagy
Ielületúek es kiegeszitó reszeik (Iogado-. manipulalo- es osztalyozoter) is vannak. Padozatuk beton. Ialazatuk hó
es viz ellen szigetelt. Ezekben barmely zöldsegIele tarolhato. A termenyek kontenerekben es ömlesztve nagy
halmokban. valamint bokszokban helyezhetók el bennük.
· A hutõtárolók az elózóekhez hasonlo letesitmenyek. A különbseg csak az. hogy tökeletesebben szigeteltek. es
mar hútóberendezessel is el vannak latva. Ma meg elsósorban mas termekek es termenyek tarolasara hasznaliak
óket. a zöldsegIelek csak ritkan es rövid ideig kapnak bennük helyet. A legtöbbször csak a szabad Iöldön tarolt
termeny kerül ide akkor. amikor a Iölmelegedes mar lehetetlenne teszi a prizmas stb. tarolast.
· A szabályozott légteru tárolók (CA) a legkorszerúbbek. Ezekben mar nemcsak a hómerseklet. a partartalom.
hanem a levegó összetetele is valtoztathato. es e valtoztatas stabilizalhato. Eppen ezert e letesitmenyek mar a
hószigeteles mellett gazszigetelessel is el vannak latva. Legtöbbször az oxigen es szen-dioxid aranyat
valtoztatiak. az egyes Iaitak igenyenek megIelelóen. A letesitmenyek azonban dragak. ezert zöldsegIelekkel
ritkan hasznositiak ezeket.
Magyarorszagon ma meg viszonylag keves a korszerú tarololetesitmeny. ezert a zöldsegIeleket Ióleg a szabad
Iöldön es az egyszerú letesitmenyekben taroliak.
TÁROLÁS KORSZERÛ
LÉTESÍTMÉNYEKBEN
210
9. fejezet - RészIetes termesztési
ismeretek
9.1.
9.1.1.
9.1.1.1. A KÉTSZIKÛEK OSZTÁLYÁBA TARTOZÓ
ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK
211
212
10. fejezet - BurgonyaféIék
10.1. Paradicsom
(Lvcopersicon esculentum MILL.)
10.1.1. A termesztés jeIentõsége
A paradicsom korai törtenetet nem ismeriük telies bizonyossaggal. Jelenlegi ismereteink szerint Amerika tropusi
reszeból. valoszinúleg Mexikobol vagy Perubol ered. ahonnan a 16. szazad Iolyaman került at Europaba.
Elóször Spanyolorszagba. maid Portugaliaba. ezt követóen Olasz- es Franciaorszagba.
A paradicsom a legnepszerúbb zöldsegnövenyek egyike a vilagon. az üzemi termesztesben eppugy
megtalalhato. mint a hazikertekben. Gazdasagi es taplalkozasi ielentósege miatt a vilag sok orszagaban termelik
Iriss Iogyasztasra es konzervkeszitmenyek elóallitasara.
10.1.1.1. GAZDASÁGI JELENTÕSÉGE
A vilag paradicsomtermesztese Iokozatosan emelkedó tendenciat mutat: 1981-ben 2.4 millio hektaron több mint
50 millio tonna termest takaritottak be. ami 20.8 t/ha termesatlagot ielent. A legnagyobb Ielületen Azsiaban
termesztik. maid Europa. Eszak- es Közep-Amerika következik. Az összes termeles es a hektaronkenti
termesatlag tekinteteben Europa vezet. ami Ióleg abbol adodik. hogy az aru egy resze üveghazi termelesból
szarmazik.
A mersekelt òvi paradicsomtermesztes adia a vilagtermeles több mint 80°-at. Itt adottak leginkabb a
biztonsagos termesztes Ieltetelei. mindenekelótt az eghailat es a modern múszaki. technikai bazis. A mersekelt
öv közepsó reszen. a szantoIöldi konzervipari nyersanyagtermesztes mellett Iontos a Iolias
termesztóberendezesekben Iolyo haitatas. A szubtropusokkal hataros területeken ielentós a Iútes nelküli tavaszi
haitatas (pl. Spanyolorszag). A szubarktikus övezet Iele esó körzetekben (pl. Magyarorszag) mar Iútesre is
szükseg van a Iolias termesztesben (a kesó tavaszi haitatast kivetelevel). A meg eszakabbra levó orszagokban
(Hollandia. Anglia) a szabadIöldi termesztes kockazatos. ezert nagyreszt üveg alatt haitatnak.
A mersekelt övi konzervipari nyersanyagtermesztesben egyre iobban teried a gepi betakaritas. Mind ez ideig
azonban csak az Amerikai Egyesült Allamok paradicsomtermesztesenek több mint 80°-at ado KaliIornia az
egyetlen allam. ahol ez gazdasagosan megvalosithato (uiabban ez a megallapitas ervenyes az itt termelt Iriss
Iogyasztasu paradicsomra is). Ennek oka az öntözessel vegrehaitott magas szinvonalu termesztestechnika. a
kedvezó eghailati es talaiadottsagok. a magas múszaki es tudomanyos szinvonal.
A mersekelt övhöz sorolhato mediterran iellegú területek a paradicsomtermesztes szempontiabol a
legkedvezóbb adottsaguak (Törökorszag. Görögorszag. Egyiptom. Marokko stb.). A tenyeszidószak hosszu. az
iparinyersanyag-termeles mellett ielentós a Iriss Iogyasztasra termelt szantoIöldi paradicsom mennyisege.
amelynek döntó hanyada exporta kerül.
A tropusi orszagokban a gabonaIeleknel megvalositott zöld Iorradalmat a paradicsomra is igyekeznek
kiterieszteni. helyenkent nem is sikertelenül (Mexiko. Brazilia).
Magvarorszag paradicsomtermeszteset az a teny hatarozza meg. hogy területe a biztonsagos szantoIöldi
213
termesztes eszaki hatarahoz esik közel. A vetesterület es a termesatlag az utobbi hat evtizedben ielentósen
megnótt. 1981-ben 12 ezer hektaron 316 ezer tonna termest takaritottak be. ami 26.3 t/ha atlagtermest ielent. A
megtermelt paradicsomnak kb. 85°-at a konzervipar dolgozza Iel. döntó hanyadat súritmenynek. kisebb reszet
vegyes. darabos savanyusagnak. A paradicsom az ipar összes zöldsegnyersanyaganak mintegy 50°-a. amely
azonban a termesztes gazdasagossagi nehezsegei miatt egyre csökken. Ennek. a növekvó termelesi költsegeken
kivül. Ió oka a kis termesatlag. ami viszont Ióleg az öntözes nelküli termesztes következmenye.
Termesztestechnikai szinvonalunk egyebkent io. amit a kemizalas es a munkaIolyamatok gepesitettsege
iellemez. A palantazott. kisebb mertekben a helybevetesú termest iava reszben kezzel szedik.
A regen ielentós korai szabadIöldi termesztes visszaesett. az összes termóIelület mintegy 10°-at teszi ki.
Eróteliesen növekedett viszont a Iolias haitatas Ielülete (kb. 10001200 ha). de az üveg alatti termesztes (kb. 40
ha) a nagy költsegek miatt kevesbe szamottevó.
10.1.1.2. TÁPLÁLKOZÁSI JELENTÕSÉGE
A paradicsom nem különösebben taplalo. 100 g Iriss paradicsom 80J (19 cal) energiat tartalmaz. de ielentós
Iorrasa bizonyos asvanyi anyagoknak (kalium. foszfor. kalcium) es vitaminoknak (A- es C-vitamin). Az
Amerikai Egyesület Allamokban a paradicsom a Iogyasztott mennyisegek alapian harmadik a lehetseges A-
es C-vitamin-Iorrasok listaian.
A paradicsomot Iriss allapotban es különbözó konzervipari keszitmenyek Iormaiaban Iogyasztiak.
Friss piaci paradicsom. Tulaidonkeppen ketIele minósegú paradicsomot ielent. az egyik a nyersen Iogyasztott.
a masik az otthoni Iózesre. illetve beIózesre kerüló tipus. A nversen fogvasztott paradicsom eseteben Iontos a io
iz es a szep szin. Ennek altalaban a közepes vagy nagy bogyoiu Iaitak Ielelnek meg. A haitatott paradicsom
hagyomanyosan 23 rekeszú. kis bogyoiu. A Iriss paradicsomot sokan Iogyasztiak egeszben. mint az almat.
vagy szendvicsek. Ielvagottak diszitesere. Salatanak inkabb a kemeny bogyoiu. hosszukas paradicsom az
alkalmasabb. A tropusi es egyes mediterran orszagokban az ereskezdetben levó paradicsomot hasznaliak
salatanak. Az utobbi evekben a kemeny bogyoiu (Iókent geppel szedett) paradicsom egyre nagyobb teret hodit a
Irissparadicsom-piacon. A fozesre es befozesre kerüló paradicsom legIontosabb kriteriuma a nagyobb
savtartalom. a bogyonagysag. -alak. -szin nem különösebben ielentós.
Konzervkészítmények. A paradicsombol könnyen keszithetók valtozatos termekek. ezert az ipar legkedveltebb
alapanyaga. Az iparIeilesztes Ieladatai köze tartozik tehat a konzervalasi modszerek kutatasa. a termesztes
korszerúsitese es Ieldolgozasra alkalmas Iaitak keresese.
A keszitmenyek orszagonkent is mutatnak nemi elterest. es a belsó ellatason kivül rendszerint Iontos
exportcikkek.
A paradicsomsúritmenvek es -koncentratumok pl. Magyarorszag kiviteleben is Iontos szerepet iatszanak. Az
ivole es különIelekeppen izesitett Iormai kedvelt es egeszseges üditóitalok. Az egeszben eltett paradicsom is
igen valtozatos Iormakban kerül a Iogyaszto asztalara. A legnepszerúbb a hamozott paradicsom. amelynek talan
az olaszok a legnagyobb mesterei. A magyar vegves darabos savanvusag egeszben eltett. hamozatlan
paradicsomot es uborkat tartalmaz Ielöntóleben. A ketchup igen elteriedt etelizesitó keszitmeny. Az utobbi
evekben teried a paradicsompor es a különIele szaritmanvok köre is. Ezek mellett meg kell emliteni a
fagvasztott keszitmenyeket. desszerteket. zöldparadicsom-termekeket is.
A paradicsomIogyasztasra vonatkozo statisztikai adatok vilagszerte növekvó tendenciat mutatnak. Jelenleg a
tropusi orszagokban 3 kg/Ió. a mersekelt öviekben igy Magyarorszagon is több mint 10 kg/Ió az eves
Iogyasztas. Nemelyik mersekelt övi orszagban. pl. Görög- es Olaszorszagban az atlagos Iogyasztas a
magyarorszaginak több mint a ketszerese.
TÁPLÁLKOZÁSI
JELENTÕSÉGE
214
10.1.2. Rendszertana, növénytani és éIettani
sajátosságai
10.1.2.1. RENDSZERTANA
A termesztett paradicsom. tudomanyos neven Lvcopersicon esculentum a Solanaceae csaladba tartozik. a
Lycopersicon nemzetseg a piros bogyoiu Eulycopersicon es a zöld bogyoiu Eriopersicon alnemzetsegekre
oszthato.
Az Eulycopersicon alnemzetsegbe tartozik a L. esculentum. a L. esculentum var. cerasiforme (a termesztett
paradicsom legvaloszinúbb óse). a L. pimpinellifolium. a L. chesmanii. a L. parviflorum. Az Eriopersicon
alnemzetseg Iaiai a L. hirsutum. L. peruvianum es L. chilense.
A vad Iaiok. valamint a Lycopersicon nemzetseghez közel allo Solanumok ertekes betegseg-ellenallosagi es
minóseget iavito geneket hordoznak. Nemesitesi alapanyagkent törtenó Ielhasznalasuk sok gyakorlati eredmenyt
hozott (35. tablazat).
Vad Iai Ellenallosag
korokozokkal
es kartevókkel szemben
L. esculentum var.
cerasiIorme
Alternaria solani
Colletotrichum
phomoides
Verticillium albo-atrum
L. pimpinelliIolium Cladosporium Iulvum
Fusarium oxysporum I.
lycopersici
Stemphyllium solani
I. hirsutum Botrytis cinerea
Septoria lycopersici
Ieherlegy
takacsatka
RENDSZERTANA
215
L. peruvianum Pyrenochaeta terrestris
dohany mozaik virus
IonalIereg (Meloidogyne)
L. chilense
S. pennellii
csucsIodrosodas virus
dohany mozaik virus
35. táblázat - Vad paradicsomfajok a rezisztencianemesítésben
10.1.2.2. NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
Gyökér. A paradicsomnak a Ieilódes korai szakaszaban erós karogyökere van. kesóbb ezzel azonos ertekú
oldalgyöker kepzódik. A gvòkerkepzodes erósseget es mennyiseget beIolyasolo tenyezók:
a) a palantaneveles modia. a tózdelt. valamint a konteneres. illetve cserepes növenyek gyökerzete erósebb;
b) a kiùltetes. a gyökerkarosodast követóen több oldalgyöker kepzódik;
c) a helvbevetes. a helybe vetett paradicsom hosszabb gyökeret Ieileszt. igy iobban atveszeli az aszalyt. mint az
ültetett paradicsom. amelynek a Ielsó 2040 cm-es talairetegben helyezkedik el a gyökere;
d) a faita. a gyöker erósseget es mennyiseget beIolyasolia.
A paradicsomot iellemzi a iarulekos gvòker. amely az ülteteskor Iöldbe került szar izreszeiból (nodusbol)
kiindulva kepzódik. Ezt a hazikerti termesztesben hasznalhatiuk ki: a kisse elnyult palantak melyebb ültetesevel
nagyobb gyökerIelület kialakulasat erhetiük el.
Szár. A paradicsom egyeves. lagy szaru növeny. A szar kezdetben hengeres. a Ieilódes kesóbbi szakaszaban
bordazott. A szar milyensege iellegzetes Iaitatulaidonsag. az egyes Iaitak között különbsegek vannak:
a) a szórözöttseg mertekeben es tipusaban;
b) az antocianos elszinezódes eróssegeben. Ez a telies vagy reszleges hianytol a tulzottan lila szinig teried. Az
elóbbi a szik alatti szarra is ervenyes. es ebben az esetben a tulaidonsagot ielzógenkent hasznaliak a
hibridmag-elóallitasban. Az ellenkezó ielenseg. vagyis az antocian Ielszaporodasa. kedvezótlen hatasok
(alacsony hómerseklet. tulöntözes. levegótlen talai) egyik megbizhato mutatoia;
c) a szar helyzeteben. amely lehet elIekvó vagy Ielallo;
d) az izközök hosszusagaban. A legrövidebb az un. törpe Iaitak izközhosszusaga. Ezt a masodik kromoszoman
elhelyezkedó recessziv gen iranyitia. amelynek következteben erós. vastag szaru. iellegzetesen holyagos levelú
növeny iön letre. A Ieilódes különbözó Iazisaiban a talaibol kisugarzo hót ez a Iaitatipus iobban hasznositia. ami
iobb koraisagot. gyorsabb erest eredmenyez. A legiobb minósegú palantak a törpekból (pl. Zömök) nevelhetók;
e) a Ióhaitas lezartsagaban. E vonatkozasban ket tipust különböztetünk meg: determinalt es Iolytonos
növekedesút (68. abra): determinalt. a Ióhaitas csucsan viragzat kepzódik. amely lezaria a növekedest. A
Ióhaitas növekedesenek ez a termeszetes lezarodasa serkenti az oldalhaitasok növekedeset. ami iellegzetes bokor
NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
216
tipus kialakulasat eredmenyezi.
68. ábra - A paradicsom hajtásrendszerének típusai
NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
217
A determinalt Iaitak között ket nagy es mindmaig kevesse ismert különbseg van: 1. a Ióhaitas növekedese
hanyadik viragIürttel zarodik 2. ket Iürt között mennyi a levelek szama.
A tipikus determinalt Iaita eseteben a 6. Iürt zaria le a Ióhaitas növekedeset. es ket viragIürt között egy level
van. A determinalt növekedesi tipus azonban nem egyseges. ezen belül tovabbi 3 tipus különböztethetó meg
(FARKAS. in BALAZS. 1985). A gyakorlat altal feldeterminaltnak nevezett tipus haitasnövekedeset a 8. vagy a
9. Iürt zaria. a Ielsó oldalhaitasoknak erós a tendenciaiuk a Ióhaitas szerepenek atvetelere. es ket Iürt között 23
level talalhato.
Folvtonos nòvekedesú. a Ióhaitas növekedese korlatlan. 2 viragIürt között rendesen 3. kedvezótlen környezeti
hatasokra esetleg 45 level is kepzódik. A Iolyton növó növekedesi alkat teszi lehetóve az üveghazban az un.
egesz eves kulturak letesiteset (pl. Anglia) es a tamrendszeres (pl. .gulas¨) paradicsom termeszteset a
hazikertben.
69. ábra - Determinált paradicsom (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
Levél. A paradicsom levele összetett. vagyis az egyes levelkek meg tovabbi osztottsaguak. Az egyes Iaitak
levele elter azok szórözöttsegeben. alakiaban es a szarhoz viszonyitott helyzeteben.
A ma termesztett Iaitak leveleik alapian harom tipusba sorolhatok: 1. közönseges levelú (erósen osztott) 2.
törpe levelú (a levelszeletek szama es merete kisebb. Ielülete holyagos) 3. burgonyalevelú (a levelszeletek
nem különülnek el teliesen. a szegely ep).
NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
218
A level allasa lehet vizszintes. illetve kisse leIele hailo. kiIeiezetten leIele vagy erósen IölIele allo. Az utobbi
adia az un. .nyitott¨ alkatot.
A lombboritottsagnak nagy szerepe van a termes mennyisege. koraisaga es a bogyok minósege szempontiabol.
Virág. A viragtagokra az ötös szam iellemzó. a maghaz 2 vagy több termólevelból nótt össze.
A paradicsomvirag legIontosabb iellemzóie. hogy a portokok lateralisan kapcsolodva csövet kepeznek a bibe
körül. A bibeszal rövidebb. mint a portokok. es a portokcsó körülveszi a bibet. Ez teszi lehetóve az önbeporzast.
Ha a portokokban nem kepzódik viragpor. valodi himsterilitasrol beszelünk. Ha kepzódik ugyan pollen. de a
portokok Ielnyilasa gatolt. un. Iunkcionalis himsterilitasrol van szo. A viragzat botanikailag alfùrt.
Termés. A paradicsom termese bogvo. amely különbözó reszekból tevódik össze. A bogyoreszek szama.
aranya. minósege tekinteteben a Iaitak között nagy a valtozatossag.
A termesztett Iaitak bogyoia 2030 g-tol 250300 g-ig valtozo tömegú. A bogyorekeszek szama 2 vagy több. A
bogyo alakia a lapitottol a kiIeiezetten hosszuig nagy eltereseket mutat Iaitankent.
A Iaitak tulnyomo többsegenek a bogyoia piros (a likopin es a beta-karotin mennyisegetól Iüggóen). A hei
beIolyasolia a szemmel erzekelhetó külsó szint (pl. a lila bogyoiu Iaitak termesIelszine piros. a hei azonban
szintelen). A placentan üló magvak lapitott alakuak. szórözöttek. drapp szinúek. Az ezermagtömeg 3 g körül
Iaitankent valtozo.
70. ábra - A paradicsombogyó szerkezeti felépítése: a - keresztmetszet; b - hosszmetszet
10.1.2.3. ÉLETTANI JELLEMZÉSE
Fényigény. A paradicsom kiIeiezetten Ienyigenyes növeny. növekedesere es Ieilódesere a Ieny eróssege.
idótartama. valamint a minósege van hatassal.
ÉLETTANI JELLEMZÉSE
219
A fenverosseg a Iotoszintezis Iolymatara es a pollen kepzódesere gyakorol hatast. A normalis Ieilódeshez a
paradicsom legalabb 5000 lux eróssegú megvilagitast igenyel. ami 100300 J/cm2/nap besugarzaskor teliesül.
Hazankban november. december. ianuar kivetelevel a Ienyviszonyok kielegitik a paradicsom Ienyerósseg iranti
igenyet.
Meg kell iegyezni. hogy termesztóberendezesekben a szabadban mert ertekeknek csupan 5070°-at vehetiük
Iigyelembe.
Haitatasban a kisebb Ienyerósseg növeli a Iürtök közötti levelszamot.
A fenv idotartama. azaz a nappal hosszusaga hatarozza meg a viragzas Iotoperiodikus reakcioiat. E tekintetben
az irodalom nem egyseges. Legtöbb szerzó szerint a paradicsom a megvilagitas idótartamaval szemben
közömbös. ami azt ielenti. hogy 816 oras napi megvilagitasban kepes viragzasra. A viragzas ebben az
ertelemben a bimbokepzódest ielenti. A teli es kora tavaszi rövid napok azonban Ióleg a viragkialakulas
Iolyamatat gatoliak. Ezt a naphosszusag mellett termeszetesen a csekely szenhidrat-Ielhalmozodas is
kedvezótlenül beIolyasolia. A Ienyviszonyok iavulasa utan igy is 1014 nap szükseges a megIeleló IürtIeilódes
letreiöttehez (FARKAS. 1984).
A fenv òsszetetele ielentósen beIolyasolia a növekedest. vörös Ienyben megnyulik a paradicsom. a kek Ieny
viszont ezt gatolia. A Ieny szinkepi összetetelenek valtoztatasa a palantanevelesben lehet Iontos tenyezó. A
Ienyminóseg az emlitett Iotoperiodusos reakciot is beIolyasolia.
Hõigény. A paradicsom a melegigenyes zöldsegIelek köze tartozik. Minimalisan 10 oC szükseges a
növekedesehez. amely 32 oC Iölött viszont mar leall. Nappal 22 oC. eiszaka altalaban 7 oC-kal alacsonyabb az
optimalis hómerseklet. A magas eiszakai hómerseklet kötódeskiesessel iar (pl. a tropusi orszagokban).
A csirazashoz legmegIelelóbb a 2022 oC. Ennel alacsonyabb hómersekleten a csirazas lassu. tartosan
magasabb hómersekleten a tenyeszócsucs-karosodasbol eredó vegetativ tipusu növenyek szama emelkedhet
(KINGHAM. 1973).
A kezdeti nòvekedes es feilodes ideien nappal 1718 oC-ot. kesóbb 2024 oC-ot kell tartani. Meg kell iegyezni.
hogy az irodalomban elegge elteró es sok modosito tenyezótól kibogozhatatlan adatok szerepelnek. A közölt
hataretekekkel kapcsolatban ket tenyezóre hiviuk Iel a Iigyelmet:
a) a kezdeti optimalisnal alacsonyabb hómerseklet növeli a viragok szamat. a viragzast azonban keslelteti.
Szikleveles korban tehat nem celszerú a tul alacsony hómerseklet meg akkor sem. ha ez altalaban csökkenti az
elsó viragIürt alatti levelek szamat is;
b) a hómerseklet a megvilagitas eróssegevel összeIügg. borus napokon alacsonyabb hómersekleti ertekeket kell
tartani.
A paradicsom Ieilódesere ielentós hatassal van a talaiIelszin Ieletti reteg es a talai hómerseklete (ez
leghatekonyabban a vegetacios. illetve a talaiIútessel beIolyasolhato. A talai hóIokanak meg kell közelitenie a
paradicsom optimalis hómersekletet. mert a gyökerzet normalis Ieilódesehez. viz- es tapanyagIelvetelehez
1820 oC szükseges.
A nappali hómerseklet elegendó napsütesben magasabb is lehet. 24 oC Iölött azonban a haitatasban mar
szellóztetesre van szükseg. Ennek oka. hogy magasabb hómersekleten az asszimilacios tevekenyseg
meggyorsul. amelyhez sok szen-dioxidra van szükseg. s ezt legegyszerúbben szellóztetessel lehet a legterbe
iuttatni.
A viragzast megelózó Ieilódesi szakaszban a tartosan alacsony eiszakai hómerseklet (1013 oC) hatasara
tulzottan erótelies lesz a vegetativ növekedes. es a cseszelevelkek megnyulnak. Emellett a Iürtök is
rendellenesen Ieilódnek. azaz a kinyilt virag stadiumot nem eri el a bimbo. Ennek oka a viragIeilódeshez
szükseges szenhidratok egyenlótlen eloszlasa a növenyen belül. Gyakori a Iürtök közötti levelek szamanak a
ÉLETTANI JELLEMZÉSE
220
növekedese es a nagy (elagazo vagy tul hosszu. 100150 viragu) Iürtök kepzódese.
A tartosan magas eiszakai hómersekleten (21 oC Iölött) nevelt paradicsom megnyult izközú lesz. halvanyabb es
kisebb levelekkel. rövidebb cseszecimpakkal.
A kòtodes szempontiabol eiiel a 1518 oC. nappal a 2025 oC az optimalis.
A termeskötes Iazisai kivetel nelkül hómerseklet-igenyesek. azaz a tul alacsony (1012 oC) vagy a tul magas
(32 oC Iölötti) hómerseklet gatlo hatasu.
Az eres idószakaban elsósorban a tul magas (32 oC Iölötti) hómerseklet okoz karokat: a likopin- (piros
Iestekanyag) kepzódes leall.
Irodalmi adatok szerint a magasabb hómerseklet hatasara több lesz a korai termes. de kevesebb az összhozam.
Az eddigiek alapian megallapithatiuk. hogy szantoIöldi paradicsomtermesztesben a hómersekleti viszonyok nem
ielentenek korlatozo tenyezót a maiustol oktoberig tarto szezonban. Kivetelt eviaratonkent a kötódes es az eres
ielenthet. A tul magas hómerseklet hatasara kötódeskieses. ereskor napeges lephet Iel.
Vízigény. A paradicsom a hosszu tenyeszidó es a nagy. intenziv parologtato lombIelület következteben sok
vizet hasznal Iel. Közepesen erzekeny viszont a talai nedvessegtartalmara. azaz melyre hatolo gyökerzetevel a
vizet iol hasznositia. Mindezek alapian a paradicsomot vizigenyes növenynek tekintiük. amely növekedesevel.
termesmennyisegevel egyarant kedvezóen reagal a io vizellatasara.
A Ielvett viz hasznositasanak iellemzesere a transzspiracios es a vizIogyasztasi együtthato szolgal.
Transzspiracios egvùtthatoia 240370 között van (SOMOS. 1971). Ezt az erteket beIolyasolia a növeny kora (a
Iiatal növenyeke kisebb). növekedesi tipusa (a Iolyton növó Iaitake nagyobb). a tapanyagellatas (a bóseges
nitrogenellatas növeli a transzspiraciot) es a környezeti tenyezók (a magas hómerseklet. az erós legmozgas. a kis
paratartalom növeló hatasu).
A vizfogvasztasi egvùtthato 4070 között tapasztalhato. Ertekenek alakulasara mindazok a tenyezók hatnak.
amelyek a termes mennyiseget beIolyasoliak (pl. idóiaras. tapanyagellatas).
A paradicsom vizigenyeról. vizIorgalmarol a vizfelhasznalas ùtemenek szezonalis vizsgalata nyuit kepet.
A maius eleien kiültetett paradicsom kezdetben ielentektelen mennyisegú vizet hasznal Iel. A lombIelület
növekedese es a viragzas ideien a vizIogyasztas Iokozatosan emelkedik. A vizigenyt illetóen a kötódes es a
bogyonövekedes idótartama ielenti a kritikus idószakot. Ez kb. iunius közepere. vegere. illetve iulius eleiere.
közepere esik. A lomb öregedesevel. illetve az eres elórehaladtaval a vizIogyasztas Iokozatosan csökken.
A vizIelhasznalas ütemet a termesztett Iaita tulaidonsagai. a termóhely. az alkalmazott agrotechnika es az
idóiaras beIolyasoliak. A paradicsom összes vizIogyasztasa 120 napos tenyeszidót veve alapul 24003600
m3/ha. ami 240360 mm csapadeknak Ielel meg. A haitatott paradicsom vizIelhasznalasa annyiban ter el a
szabadIöldietól. hogy ott Iolyamatos ellatasra van szükseg. amelyben nincsenek kritikus idószakok.
Tápanyagigény. Az egyes elemek hatasanak ismerete a tragyazasi rendszer kidolgozasa szempontiabol ielentós.
Igen sok egymasnak ellentmondo adat ismert az irodalomban.
Nitrogenre a haitas es termes kepzódesehez a növekedessel Iokozodo mertekben Iolyamatosan szükseg van. A
legnagyobb nitrogenigenyt ielentó kritikus idószak a kötódes es a bogyonövekedes idószaka.
Tul kicsi vagy tul nagy nitrogenadag hatasara zavarok allnak be a vegetativ es generativ szervek egyensulyaban.
A nitrogennel gyengen ellatott növenyben a kötódes es a bogyonövekedes idószakaban hiany lep Iel. a
haitasnövekedes leall. Ennek oka. hogy a bogyok elvoniak a nitrogent a vegetativ reszekból.
A tulzott nitrogenmennyiseg hatasara letreiövó vegetativ tulIeilódes viraghullast. nagy viragokat vagy a Iürt
ÉLETTANI JELLEMZÉSE
221
ellevelesedeset okozza. A Iolyamatos es bóseges ellatas az eresi Iolyamatok lassitasa altal a tenyeszidószak
elhuzodasahoz vezet.
A nitrogenellatottsag szintie. mint a növeny legIontosabb kondicionalis tenyezóie. a betegsegekkel szembeni
Iogekonysagot is beIolyasolia.
A foszfor ielentós. nelkülözhetetlen tapeleme a paradicsomnak. A IoszIorigeny a Ieilódes Iolyaman ket
maximumot mutat. Az egyik a Ieilódes kezdeti szakasza (4050 napos korig). amikor az elegtelen IoszIorellatas
következteben a növenyek visszamaradnak a növekedesben. es a levelek is kicsinyek lesznek. A masik nagy
IoszIorigenyú Ieilódesi Iazis a viragzas es a termeskötes idószaka.
Kalium. A paradicsom kaliumigenye a tenyeszidó Iolyaman egyenletes. nincs kritikus idószak. mint a nitrogen
es a IoszIor eseteben. Sok Iontos elettani Iolyamatban vesz reszt. Elósegiti a Iotoszintezist. valamint a
szenhidratok Ielhalmozodasat a bogyoban. növeli a növeny viztarto kepesseget.
Alacsony kaliumszint mellett a bogyok egyenetlenül szinezódnek. s un. Ioltos eres lep Iel.
A paradicsom tapanyagigenyenek meghatarozasakor mindharom elem egymashoz viszonyitott aranya Iontos.
Tenyeszedenyes kiserletekben eredmenyesen hasznaliak a N:P:K ÷ 1:2:1 aranyu kevereket.
A kalcium bizonyos elettani Iolyamatok zavartalansagat teszi lehetóve (szenhidrat- es nitrogen-anyagcsere).
Csökkenti a seitek viztarto kepesseget (hatasa ellentetes a kaliumeval). Kalciumhiany eseten a gyökernövekedes
leall. A masik Iontos szerepe a pektinanyagcsereben van. s ilyen ertelemben a bogyok kemenyseget
beIolyasolia. Közismert elettani betegseg a bogyok csucsrothadasa. amelynek valoszinú oka. a vizhaztartasban
bekövetkezett zavarok mellett. eppen a kalcium hianya.
A magnezium mint a kloroIill alkotoeleme a Iotoszintezis Iolyamatahoz szükseges. A seit Iizikokemiai
allapotanak Ienntartasaban van Iontos szerepe egyeb elemekkel együtt.
10.1.3. Termesztésre ajánIott hazai fajták
Termesztesre olyan Iaitakat valasszunk. amelyek a termeló es a Ielhasznalo igenyeit egyarant kielegitik.
A termelói kivanalmak a Iaita termesbiztonsagara es minósegere vonatkoznak (71. abra).
Termesztésre ajánIott hazai
fajták
222
71. ábra - A paradicsomfajtákkal szembeni követelmények
A termesbiztonsag a betegseg-ellenallosagot es a termókepesseget Ioglalia magaban. a Iaitanak az adott termótai
kedvezótlen adottsagaival (korokozok es kartevók. talai. klima) szembeni túrókepesseget ielenti. A termes
mennyisege az üzem iövedelmezóseget meghatarozo legIontosabb tenyezó. A minóseg komplex kategoria. A
minóseg szerinti aruatvetel teriedese a termelói hasznot is beIolyasolia. de az ipar es a Iogyaszto szempontiabol
is Iontos.
A Ielhasznalas celiat Iigyelembe veve etkezesi. ipari. hazikerti es haitatasi Iaitakrol beszelhetünk egymastol
elkülönithetó termelói es Ielhasznaloi igenyekkel.
Az etkezesi csoporton belül el kell különitenünk a szantoIöldi korai termesztesre es az etkezesi
tömegtermesztesre alkalmas Iaitakat. Az elóbbi csoportba a kis lombu. korai. determinalt növekedesú Iaitak
tartoznak (Elan. TreII). Az utobbiba azok a nagy es kemeny bogyoiu Iaitak (Korall. Mobil. K 407). amelyek
kivalo piaci minósegúek. Magyarorszagon es külIöldön (Iran. Jugoszlavia) egyarant hasznalatosak. Meg kell
iegyezni. hogy hazankban e poligenes kemenysegú Iaitak. konzervtechnologiai okokbol. súritmeny
alapanyagaul is szolgaltak.
Az ipari csoporton belül különbseget kell tennünk súritmenynek. egeszben eltett (hamozott). hamozott-darabolt
keszitmenynek es poritasra alkalmas Iaitak között. E Iaitak közös iellemzóie a nagyon kemeny bogyo es a
geppel betakarithatosag. Az elsó csoportba tartozok nagyobb bogyoiuak. io ipari minósegúek. es etkezesi
paradicsomkent is (exportra) Iigyelembe vehetók: ezek az un. kettós hasznositasu Iaitak (Gobe. Delta. Bona
stb.). Utobbiak kisebb bogyoiuak. iol egyszerre erók es kivalo szinúek (K 549. Prizma. Uno stb.).
A hazikertben haromIele paradicsomot termelnek: igen korai törpe paradicsomot (Zömök). beIózesre alkalmas.
Termesztésre ajánIott hazai
fajták
223
nagy bogyoiu Iaitakat (K. Korai Bibor. K. Jubileum). es uiabban tamrendszer mellett. Iolyton növó hibrideket
(Lugas).
A haitatasi faitakat rendszerint a növekedesi tipus szerint különitik el. Az üveghazi es a Iútött Iolias
termesztesre a Iolytonos növekedesú es a Ieldeterminalt tipusok. a Iútetlen Iolias haitatasra a determinalt
növekedesúek alkalmasak. Az elóbbieknel a nagyobb összes termes. az utobbiaknal a korai hozam nagysaga a
döntó.
Az utobbi evekben a paradicsom .verseny¨ növennye valt a Iaitavalasztek tekinteteben. Ez azt ielenti. hogy a
haitatasban holland. a szantoIöldi termesztesben amerikai Iaitakkal is talalkozunk az összessegeben a
vetesterület mintegy 80°-an termesztett magyar Iaitak mellett. Ezzel egy idóben több magyar Iaita sikeresen
kilepett a vilagpiacra.
Az ui Iaitakat a nagybani termesztes elótt Ieltetlenül celszerú kis területen kiprobalni. Gyakori eset. hogy a
termeles sikertelensegenek okat kizarolag a Iaitaban keresi a termeló. A Iaita az eredmenyes termesztesnek csak
egyik Ieltetele. Az alkalmazott agrotechnikatol Iügg. hogy a Iaita potencialis tulaidonsagaibol mennyit tudunk
ervenyesiteni. Ilyen agrotechnikai kerdes pl. az öntözes. a vetesIorgo. az ószi talai-elókeszites. a korai Iaitak
Iokozott vegyszeres vedelme stb.
Az egyes Iaitatulaidonsagokat reszletesebben targyaltuk mas helyütt (FARKAS in: BALAZS. 1985). Ugyanitt a
magyar Iaitak es a szaporitasi engedelyt kapott Iaitaielöltek iellemzese is megtalalhato. A külIöldi Iaitak
iellemzeset a cegek magyarorszagi kepviselói altal teriesztett katalogusok tartalmazzak.
A korlatozott teriedelem miatt a 36. tablazatban nyuitunk attekintest az allamilag elismert es szaporitasi
engedellyel Iorgalmazott magyar Iaitakrol.
10.1.4. SzabadföIdi termesztés
Magaban Ioglalia az ipari termesztest palantazott es helybeveteses technologiaval. a korai szabadIöldi es a
hazikerti paradicsomot.
10.1.4.1. A TALAJADOTTSÁGOK HATÁSA
A paradicsom a homoktol az agyagig sokIele talaion termelhetó. Ha a korai termes az elsódleges cel. a homok
vagy a homokos valyog a legiobb. Ha a nagy össztermes a legIontosabb. a valyog- vagy az agyagos valyogtalai
az alkalmasabb. Altalanossagban a szerves es tapanyagokkal iol ellatott meszes valyogtalaiok a legiobbak. A pH
idealis erteke 6.06.5. Ezek a talaiok mely termóretegúek. io hó- es viztarto kepessegúek.
A barna erdótalaiok is alkalmasak paradicsomtermesztesre. A kötött reti. öntes- es erdótalaiok. bar io viztartok.
de múvelhetósegük rossz. lassan Iölmelegedók. Konzervipari paradicsom termesztesere alkalmasak.
A laza talaiokra a gyenge viztarto es tapanyag-szolgaltato kepesseg a iellemzó. Öntözessel es megIeleló
tapanyagellatassal e könnyen Iölmelegedó talaiokon igen eredmenyes termesztes Iolytathato.
A szikes es sekely termóretegú talaiok alkalmatlanok paradicsomtermesztesre.
A terùletkivalasztas szempontiai a következók:
egyöntetú talaitipus a kivanatos;
a terület ne legyen hailamos cserepesedesre es tömörödesre;
SzabadföIdi termesztés
224
a tabla ne legyen szabalytalan (kerüliük a rövid sorokat);
lehetóleg sik terület legyen;
a gepi múveleshez Iontos a könnyú megközelithetóseg;
a tabla mentes legyen kemiai es növenyi maradvanyoktol;
gyom (pl. Iekete csucsor) es talaiial teriedó betegsegek (pl. bakterium. IonalIereg) szinten kerülendók.
A koran es gyorsan melegedó. vedett Iekvesú enyhe deli leitesú területek alkalmasak a korai szantoIöldi
termesztesre. A konzervipari szabadIöldi termesztes. valamint az üveghazi es Iolias haitatas közötti korai
szabadIöldi termesztes hatterbe szorult ugyan az utobbi idóben. de kedvezó mikroklimaiu területeken meg
mindig ielentósege van.
A minel koraibb termeserest korai. tavaszi szantassal (a talai gyorsabban melegszik Iel). nagyobb mennyisegú
IoszIormútragya alkalmazasaval. rövid tenyeszideiú Iaitakkal (hibrid es törpe Iaitak) es mindenekelótt io
minósegú palanta korai kiültetesevel kell segiteni.
Nev Allami
elismeres
eve
Felhasznalas Növekedes BogyovallBogyoalak Bogyo-
tömeg
(g)
Betegseg-
ellenallas
K. 3 1969 H: Iútetlen
Iolia
determinalt egyszinból
eró
gömb 6070
Tini 1989 H: Iútetlen
Iolia
determinalt ketszinból
eró
gömb 120130 V. F. Tm
Tranzit 1992 H: Iútött es
Iútetl. Iol.
Ieldeterminalt szürkeszöld gömb 8090 V. F. Tm.
CABC
Partner 1994 H: Iútött es
Iútetl. Iol.
Ieldeterminalt szürkeszöld gömb 100110 V. F. Tm.
N. CAB
Gala 1984 H: Iútött
Iolia.
üveghaz
Iolyton
növó
egyszinból
eró
gömb 6070 V. F. Tm.
CABC
Elan 1991 E: igen korai determinalt egyszinból
eró
gömb 7080 V
TreII 1984 E: korai determinalt egyszinból
eró
gömb 7080 F
Korall 1984 E: kemeny
bogyoiu
determinalt egyszinból
eró
lapitott
gömb
120130 V. F
K. 407 1981 E: kemeny
bogyoiu
determinalt szürkeszöld lapitott
gömb
120130 V. F
A TALAJADOTTSÁGOK
HATÁSA
225
Mobil 1985 E: kemeny
bogyoiu
determinalt szürkeszöld lapitott
gömb
130140 V. F
Slager 1984 E: .Lukullus¨ determinalt egyszinból
eró
hosszukas 6070 F
Lugas 1987 Hk:
.paradicsomIa¨
Iolyton
növó
egyszinból
eró
kisse
hosszukas
6070 F
Zömök 1985 Hk: törpe determinalt.
törpe
egyszinból
eró
megnyult.
szögl.
5060 F
K.
tarolasi
1989 HK: hosszan
tarolhato
determinalt szürkeszöld kisse
hosszukas
6070 V. F
K. Korai
Bibor
1977 Hk: beIózesre determinalt egyszinból
eró
gömb 80100
K.
Jubileum
1971 Hk: beIózesre determinalt egyszinból
eró
lapitott
gömb
110120
K. 262 1976 Hk: korai determinalt egyszinból
eró
gömb 5060
Balkon Iorg.
eng.
Hk:
cseresznye
determinalt ketszinból
eró
gömb 2535
Gobe 1992 I: kettós
hasznositasu
determinalt szürkeszöld megnyult.
szögl.
8090 V. F1. F2
Delta 1985 I: kettós
hasznositasu
determinalt egyszinból
eró
kisse
megnyult
80100V. F
Bona 1991 I: kettós
hasznositasu
determinalt egyszinból
eró
hosszukas 8090 V. F
Borbas 1993 I: kettós
hasznositasu
determinalt egyszinból
eró
hosszukas 80100V. F
K. 549 1981 I: egyszerre
eró
determinalt egyszinból
eró
megnyult.
szögl.
5060 V. F
Robot 1985 I: egyszerre
eró
determinalt egyszinból
eró
hosszukas 5060 V. F
Nivo 1990 I: egyszerre
eró
determinalt egyszinból
eró
megnyult.
szögl.
7080 V. F1. F2
Uno 1991 I: egyszerre
eró
determinalt egyszinból
eró
hosszukas 7080 V. F
A TALAJADOTTSÁGOK
HATÁSA
226
Prima 1986 I: egyszerre
eró
determinalt szürkeszöld megnyult.
szögl.
7090 V. F
36. táblázat - Hazai nemesítésu. forgalmazott paradicsomfajták
Iorg. eng.: Iorgalmazasra engedelyezett
H: haitatasi;
E: etkezesi;
Hk: hazikerti;
I: ipari;
Rezisztencia genek:
V: Verticillium;
F1 es F2: Fusarium;
Tm: dohany mozaik virus;
CABC: Cladosporium rasszok;
N: gyökergubacs-IonalIereg
10.1.4.2. A NÖVÉNYVÁLTÁS JELENTÕSÉGE
A növenyvaltas tulaidonkeppen a területkivalasztas utolso hangsulyozott pontia: paradicsom utan ne
következzek paradicsom. Az un. monokulturas termesztesnek a következó veszelyei vannak:
a) egyoldaluan meriti ki a talai Ielvehetó tapanyagait;
b) gyökervaladekai ugy beIolyasoliak a gyökerzonaban eló mikroorganizmusok összesseget. szamat. hogy a
tapanyagIelvetel nehezebbe valik;
c) a korokozok es a kartevók olyan mertekben elszaporodhatnak. hogy az ellenük valo vedekezes nagyobb
raIorditast igenyel es kevesbe lesz eredmenyes.
A monokulturas termesztesnek tulaidonithato termeskieses 3050°. ezert nem tanacsos 34 even belül
paradicsomot vagy mas Solanaceae csaladba tartozo Iait (burgonya. paprika) termeszteni ugyanazon a területen.
Az elovetemenv helyes megvalasztasa termesnöveló tenyezó. Jo elóvetemenynek szamitanak a hüvelyes
zöldsegIaiok. a rövid tenyeszideiú kaposztaIelek. a gabonaIelek. Ezek lehetóve teszik a talaimunkak idóbeni
elvegzeset. es gyommentesen marad utanuk a talai. Emellett kiküszöbölik a monokulturas termesztes emlitett
hatranyait is.
A nagyüzemekben a paradicsomot altalaban szantoIöldi vetesszerkezetben termesztik. igy a gabona
elóvetemenykent valo alkalmazasa könnyen megoldhato.
A NÖVÉNYVÁLTÁS
JELENTÕSÉGE
227
10.1.4.3. TÁPANYAGELLÁTÁS
A paradicsomtermesztes sikere szorosan összeIügg a talai tapanyagtartalmaval. A megIeleló tapanyagszintet az
alap- es a kiegeszitó tragyazassal teremtik meg.
Alaptrágyázással a talai termókepessegenek Ienntartasat es Iokozasat eriük el. A paradicsom ala
elengedhetetlen istallotragyat a melyszantaskor kell a talaiba Iorgatni. Csak akkor ervenyesül telies egeszeben.
ha kiszoras utan azonnal bedolgozzak.
A mútragyak nagyobb reszet ósszel. a szervestragyazas soran alaptragyakent. a többit tavasszal kell a talaiba
iuttatni. E megosztas oka. hogy az alaptragya a szantassal eleg melyre kerül (2030 cm). Ezt a reteget a palantak
gyökerei csak nehany het alatt erik el.
A mútragyak tavasszal kiiuttatott hanyadat a korai növekedes elósegitesere ket reszletben dolgozzak be: egy
reszet az ültetes elótti porhanyitaskor kultivatorral 1015 cm melyen. masik reszet indito tragyakent a palantak
beiszapolasara szolgalo vizzel.
Alaptragyakent a következó mennyisegek iavasolhatok (SOMOS. 1983): istallotragya 1417 t/ha. petiso 5700
kg/ha. szuperIoszIat 350425 kg/ha. kaliso 140170 kg/ha.
Az evenkenti rendszeres talaivizsgalattal nyomon követhetó a talaiok tapanyag-ellatottsaga. kemhatasa es egyeb
tulaidonsagai. Ennek alapian allithatok be az optimalis tapanyagaranyok mútragyazassal.
A leggyakrabban hasznalt N:P:K aranyok a következók: 1:2:1. 1:2:2. 1:3:1. 1:4:1. Az elsó kettó a könnyú.
homokos talaiokon. az utobbi kettó különbözó valyogtalaiokon ad io eredmenyet (GOULD. 1983).
Ezek a iavaslatok a tervezett termesatlagot Iigyelmen kivül hagyiak. A gazdasagos mútragyaadagok
megallapitasanak leglenyegesebb modia a tervezett termesatlag segitsegevel törtenik. Ennek menete a következó
(HAMAR in: BALAZS. 1985): megallapitiuk a terület tapanyag-ellatottsagi szintiet. maid megbecsüliük a
realisan elerhetó termest. s ennek alapian kiszamithatiuk a Iailagos mútragyaigenyt. Ez magaban Ioglalia az 1 t
paradicsom altal kivont tapanyagmennyisegeket. Pl. ha egy közepes nitrogen-. io IoszIor- es gyenge
kaliumellatottsagu valyogtalaion a tervezett termes 60 t/ha. akkor 150 kg N. 78 kg P. 372 kg K hatoanyagot
tartalmazo mútragyamennyisegekre van szükseg (37. tablazat).
Tapelem.
termóhely
A talai tapanyag-ellatottsaga
igen
gyenge
gyengeközepesio igen
io
Nitrogen
I. 3.5 3.1 2.5 1.8 1.2
II. 3.6 3.2 2.7 2.1 1.4
III. 3.8 3.4 3.0 2.4 1.7
IV. 3.5 2.9 2.2
FoszIor
I. 3.0 2.6 2.0 1.3 0.6
TÁPANYAGELLÁTÁS
228
II. 3.5 3.0 2.3 1.5 0.7
III. 3.9 3.3 2.5 1.7 0.8
IV. 2.3 1.5 0.7
Kalium
I. 7.0 6.2 5.0 3.5 1.5
II. 7.5 6.6 5.5 3.9 1.7
III. 6.5 5.9 4.8 3.2 1.2
IV. 6.0 4.4 1.8
37. táblázat - A paradicsom fajlagos mutrágyaigénye (hatóanyag. kg/t)
A szamitott hatoanyag-mennyisegeket nehany tenyezó modosithatia (elóvetemeny. talai. pH. istallotragya).
A kiegészítõ trágyázási eliarasok celia a paradicsom Ieilódesi Iazisainak megIeleló tapanyagigeny kielegitese.
Ezek az indito-. a Iei- es a permetezó (lomb-) tragyazas.
Az indito mútragvazas a Iiatal növenyek megIeleló IoszIatellatasat segiti eló. Tekintettel arra. hogy a
IoszIorIelvetelt a csekely talainedvesseg korlatozza. legcelszerúbb az oldattragyazas alkalmazasa.
Ültetett paradicsom beöntözesehez a Tomasol hasznalatat iavasoliuk 100 l/ha mennyisegben. 11.5°-os oldat
Iormaiaban. A Tomasol IoszIordominans mútragya (N:P:K ÷ 1:4:2). amelynek komponensei vizben telies
mertekben oldodnak. a növenyek szamara Ielvehetók. Hatasara a növenyallomany egyenletesebb. a korai termes
nagyobb lesz.
A feitragvazassal elsósorban a bogyokötódes es növekedes idószakaban megnövekedett nitrogenigenyt elegitik
ki. Ez a maius eleien kiültetett paradicsom eseteben kb. iunius közepere esik. A kiiuttatott mennyiseg 50 kg/ha
nitrogen-hatoanyagnal ne legyen kevesebb. Legeredmenyesebb 810 cm melyen. a sortol 1020 cm tavolsagban
bedolgozni. Csak kelló nedvessegtartalmu talaiban hatasos. ezert celszerú a Ieitragyazast öntözessel
összekapcsolni. A Ieitragyazas specialis modia az öntözóvizben oldott mútragya kiiuttatasa. az oldattragyazas.
amely gyenge homoktalaiokon ad io eredmenyt.
A permetezo tragvazas a levelen keresztül valo tapanyagellatast ielenti. Tapanyag-Ielveteli zavarok
kiküszöböleseben es bizonyos mikroelemek beiuttatasaban van szerepe. A kiiuttatas idópontia a viragzas. es ezt
követóen kethetenkent ket alkalommal a növenyvedelmi permetezesekkel (kivetel: bordoi le) együtt. A iavasolt
szerek: Wuxal. Volldünger. Mikramid. amelyeket 0.51°-os tömenysegben celszerú Ielhasznalni.
10.1.4.4. TALAJMÛVELÉS, TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS
Az õszi talajmunkák múveleteit az elóvetemeny utan visszamarado talaiallapot es a rendelkezesre allo idó
hatarozza meg.
TALAJMÛVELÉS,
TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS
229
A tarlohantas eredmenyekeppen a gyommagvak gyorsan kikelhetnek (ezeket kesóbb szantassal elpusztitiuk). es
nem szarad ki a talai. Eppen ezert a múveletet az elóvetemeny betakaritasa utan azonnal el kell vegezni.
Rendszerint az ielent nehezseget. hogy a paradicsom ószi talaimunkai egybeesnek a kalaszosok
talai-elókeszitesevel. vetesevel. A tarlohantast ezert gyakran megkesve haitiak vegre.
Az altalailazitas nagy ielentósegú múvelet az ószi talai-elókesziteskor. A nehez gepek taposasa miatt
összetömörödött altalai lazitasa iavitia a talai viz- es levegógazdalkodasat. Az altalailazitast a tarlohantas utan
atlos iranyban celszerú elvegezni melylazitokkal. kb. 70 cm melysegben. Laza altalaiban a paradicsom
gyökernövekedesehez lenyegesen iobb Ieltetelek teremthetók.
Az altalailazitast a melvszantas követi. melysege 2535 cm. Gondos es idóbeni elvegzesekor bedolgozzak a
szerves es a mútragyat. es a talai kepesse valik a teli csapadek beIogadasara is. A kiszaradas elkerülese es a
talaielet Ienntartasa vegett Iontos a szantas elmunkalasa hengerboronaval vagy simitoval.
Agyasos múveleshez a melyszantast követóen kell elvegezni az agvaselohuzast. Az elóhuzott barazdak ugyanis
a tavaszi agyaskeszitestól a betakaritasig vezetik a gepeket. A barazdaknak azonos melysegúeknek kell lenniük
(1216 cm). egymastol egyIorma tavolsagban. mert ez beIolyasolia az agyasalakitas Ielteteleit.
A tavaszi munkákkal elósegithetó a talai Ielmelegedese. io vizgazdalkodasa es a gyomok irtasa is. A
talaimunkak a szantas iranyara merólegesen vagy atlosan vegzett simitozassal kezdódnek. Ezt egy
munkamenetben követi a gyomirtas. a lazitas. az uiratömörites fogas vagy tarcsas boronaval. E kora tavaszi
porhanyitason kivül az ültetes elótt nehany nappal iavasoliuk az ültetesi melysegnel nehany centimeterrel
melyebb lazitast is. Ekkor celszerú bemunkalni a vegvszereket is. a mútragyat kultivatorral vagy tarcsaval. a
gyomirto szereket kombinatorral.
Helyreveteses termeszteshez ki kell alakitani az agyasokat. amelyek akkor iok. ha a Ielületük egyenletes.
10.1.4.5. VEGYSZERES GYOMIRTÁS
Az erre vonatkozo Iontosabb tudnivalokat a 38. tablazat tartalmazza.
A gyomirto szer Alkalmazas
modia
A gyomirto
szer
mennyisege
A gyomirto szerre
erzekeny gyomok
neve hatoanyaga
Alapkezeles palantaneveleskor
Rideon 80
WP
diIenamid túzdeles elótt
kipermetezni
0. 81 g/m2 magrol keló (Asteraceae
CruciIerae. Malvaceae
kivetelevel)
palantazas elott
OlitreI triIluralin 68 cm-re
azonnal a
talaiba
munkalni
3. 5 l/ha magrol keló egyevesek
(Asteraceae CruciIerae.
Malvaceae. Solanaceae
kivetelevel)
Buvilan etalIluarin 35 cm-re a
talaiba
3. 54 l/ha magrol keló egyevesek
(Asteraceae CruciIerae.
VEGYSZERES GYOMIRTÁS
230
munkalni Malvaceae. Solanaceae
kivetelevel)
Sonalan etalIluarin 35 cm-re a
talaiba
munkalni
3. 54 l/ha magrol keló egyevesek
(Asteraceae CruciIerae.
Malvaceae. Solanaceae
kivetelevel)
Szerkombinaciok:
Sencor 70
WP
metribuzin 68 cm-re a
talaiba
munkalni
0. 30. 5
kg/ha
magrol keló egyevesek
¹ OlitreI triIluralin 3. 5 l/ha
Sencor 70
WP
metribuzin 35 cm-re a
talaiba
munkalni
0. 30. 5
kg/ha
magrol keló egyevesek
¹ Sonalan etalIluralin 3. 54 l/ha
allando helvre vetes elott vagv a vetessel egv menetben
Rideon 80
WP
diIenamid 35 cm-re a
talaiba
munkalni
56 kg/ha magrol keló gyomok
(Asteraceae CruciIerae.
Malvaceae kivetelevel)
Dymid 80
WP
diIenamid 35 cm-re a
talaiba
munkalni
56 kg/ha magrol keló gyomok
(Asteraceae CruciIerae.
Malvaceae kivetelevel)
Devrinol napropamid 13 cm-re a
talaiba
munkalni
35 kg/ha egyszikúek
Paarlan izopropalin 68 cm-re a
talaiba
munkalni
1. 72. 5 l/ha magrol keló gyomok
(Astraceae CruciIerae.
Malvaceae kivetelevel)
Dual 720 EC metolaklor nem kell
bedolgozni
2. 53 l/ha egyszikú gyomok (Iókent
Cyperus)
Szerkombinaciok
Rideon 80
WP¹ Dual
720 EC
DiIenamid-metolaklor nem kell
bedolgozni
810 kg/ha2
l/ha
egyszikúek. magrol keló
ketszikúek (Asteraceae.
CruciIerae. Malvaceae
kivetelevel)
VEGYSZERES GYOMIRTÁS
231
Rideon 80
WP¹
Devrinol 50
WP
DiIenamid-napropamid 35 cm-re a
talaiba
munkalni
56
kg/ha34
kg/ha
egyszikúek. magrol keló
ketszikúek (Asteraceae.
CruciIerae. Malvaceae
kivetelevel)
Sencor 70
WP
metribuzin nem kell
bedolgozni
0. 20. 3
kg/ha
egy- es ketszikúek
¹ Rideon 80
WP
diIenamid 79 kg/ha
Sensor 70
WP
metribuzin nem kell
bedolgozni
0. 20. 3
kg/ha
egy- es ketszikúek
¹ Devrinol
50 WP
napropamid 34 kg/ha
Sencor 70
WP
metribuzin nem kell
bedolgozni
0. 20. 3
kg/ha
ketszikúek
¹ Paarlan izopropalin 1. 52 kg/ha
Allomanvkezeles a paradicsom 69 lombleveles koraban
Sencor 70
WP
metribuzin nem kell
bedolgozni
0. 30. 5
kg/ha
ketszikúek
Dymid 80
WP
diIenamid nem kell
bedolgozni
56 kg/ha magrol keló gyomok
(Asteraceae CruciIerae.
Malvaceae kivetelevel)
Rideon 80
WP
diIenamid nem kell
bedolgozni
56 kg/ha magrol keló gyomok
(Asteraceae CruciIerae.
Malvaceae kivetelevel)
Illoxan 36
EC
dikloIop-metil nem kell
bedolgozni
34 l/ha egyszikúek
Kusagard alloxidium-natrium nem kell
bedolgozni
1. 52 kg/ha egyszikúek
Fusilade IluaziIop-butil nem kell
bedolgozni
23 l/ha
56 l/ha
magrol keló egyszikúek
eveló egyszikúek
Szerkombinacio.
Sencor 70
WP
metribuzin nem kell
bedolgozni
0. 20. 3
kg/ha
egy- es ketszikúek
VEGYSZERES GYOMIRTÁS
232
¹ Dual 720
EC
metolaklor 2. 53 l/ha
38. táblázat - A paradicsom vegyszeres gyomirtása
10.1.4.6. SZAPORÍTÁS
A paradicsomot Iókent palantanevelessel. kisebb reszben allando helyre vetessel szaporitiak.
Palántaneveléskor a magot erre a celra alkalmas szaporitoberendezesbe vetiük. maid a Iölnevelt palantakat
vegleges termóhelyükre ültetiük.
A vetes Iontos Ieltetele a io minósegú vetómag. amelyet a magtermesztes es -kikeszites Ieltetelein tul. nehany
magkezelesi eliaras beIolyasol.
A magkezelesi eliarasok a következók:
a) a koptatassal. vagyis a szórözöttseg gepi eltavolitasaval megkönnyitik a szemenkenti es egyenletes
vethetóseget;
b) a drazsirozassal. vagyis a kicsi es egyenetlen Ielületú paradicsommag csirazast elósegitó anyagokba
agyazasaval a mag egyenletes es nagy meretú lesz (a költsegessege miatt korlatozottan alkalmazott eliaras);
c) a nagysag szerinti osztalyozassal kivalogatott apromagvakat nem vetik el. mert ezek lassabban csiraznak es a
palantak kevesbe Ieilettek;
d) az elócsiraztatas (langyos vizben) es a magvak vetesig szobahómersekleten valo tartasa. ezt követóen pedig
e) a hokezeles (alacsony. illetve valtakozo hómersekleten) meggyorsitia a keles ütemet;
f) tapoldatos aztatas 1024 oraig 0.3°-os Wuxal- vagy Volldünger-oldatban. Ugyanilyen hatasu az ezekkel
valo beöntözes a magvetest követóen.
A magvetes idopontianak helyes megvalasztasa is Iontos tenyezó. A kelletenel korabbi magvetes pl. nemcsak
költsegtöbblettel iar. hanem a palantak elöregedesevel is. A vetes idópontiat az ültetesi idóhöz kell igazitani.
Korai kiùlteteshez (korai szabadIöldi termesztes) Iebruar közepetól marcius eleieig lehet vetni növenyhazban
szaporitoladaba vagy Iútött Ioliasatorban kialakitott agyasokba. Korai szabadIöldi termeszteskor a palantakat
5×5 vagy 7×7 cm-re celszerú túzdelni. A túzdeles Iokozza a koraisagot es növeli az összes termest is. A bimbos.
89 hetes palantakat aprilis vegen ültetik ki (39. tablazat). A rövid ideig tarto minusz 2 oC-os talaimenti Iagyot
a meggyökeresedett palantak mar nagyobb karosodas nelkül elviselik.
Palantanevelesi
valtozat
Vetes Túzdeles Kiültetes Eres
kezdete
Tapkockas Iebruar
20.
marcius
510.
aprilis 15. iunius
20.
Túzdelt Iebruar marcius aprilis 20. iunius
SZAPORÍTÁS
233
22. 1015. 30.
Foliaba vetett marcius
1.
aprilis
2530.
iulius
510.
39. táblázat - A szántóföldi korai paradicsom szaporításának ütemezése és az érés
kezdete
Konzervipari celra marciusban kell vetni. A túzdelest itt mar nem teszi lehetóve a palantaneveles önköltsege.
Fútött Ioliasatorban negyzermeterenkent 700800 palanta nevelhetó Iel a maius elsó ket dekadiaban valo
kiülteteshez. A vetes kezzel sorba vagy szemenkent vetógeppel vegezhetó. A palantaneveleshez 0.250.30 kg/ha
magmennyiseget kell szamolni.
A vetes talaiat Iertótlenitessel vagy Iungicides rovaröló- es gyomirtoszeres kezelessel keszitik eló. A paradicsom
keleset megelózóen kikeló gyomokat vegyszerrel le kell perzselni. A palantak kezelese soran mertektarto
öntözesre. intenziv szellóztetesre van szükseg. es tartani kell a megIeleló hómersekleti ertekeket.
Kiültetes elótt 810 nappal meg kell kezdeni a palantak edzeset (csökkentett öntözes. szoktatas a külsó
hómerseklethez). Kiültetes elótt nagyon Iontos a bakteriumos betegsegek ellen reztartalmu szerrel permetezni.
Felszedes elótt ket nappal a palantakat alaposan be kell öntözni. hogy az oldalgyöker-kepzódes megindulion. A
gyors eredes vegett a kiszedett palantakat ovni kell a Ionnyadastol.
Az ùltetes aprilis vegi kezdese csak azokban a gazdasagokban indokolt. ahol nagy Ielületen termesztenek.
Biztonsagosabb a maius 15-e elótti ültetes. mert nagyobb a talainedvesseg. Az ültetest rugalmas tarcsas
palantaültetó gep vegzi. A nyitoelem altal kihuzott barazdaba ket egymashoz simulo rugalmas tarcsa viszi le a
palantat. A tamasztokerekek a talait a palanta gyökerehez nyomiak. Ültetesi melyseg 1520 cm.
Az optimalis hektaronkenti nòvenvszam kialakitasahoz növenyapolasi es agrotechnikai okokbol az ikersoros
elrendezes celszerú. A termesztesre iavasolt Iaitak tószamigenye 40 ezer Iölött van. s ez 100125¹3540×2530
cm-es sor-. sorköz- es tótavolsagokkal oldhato meg. Pl. a 125¹35×25 cm-es elrendezes 50 ezer tószamot ielent
hektaronkent.
Az optimalis tenveszterùlet Iaitatipusonkent elteró. A kezi szedesú Iaitak közül a koraiakat nagyobb. a kesóieket
kisebb tószammal ültetik. A gepi szedeshez a kezinel súrúbb terallast alkalmaznak.
A hazikerti termesztesben iavasolt a Iolia alatti sövenyes tamrendszer alkalmazasa az ott ismertetett
növenysúrúseggel. Ui eliaras a gulas termesztesi mod. amely a Lugas hibridIaita Ielhasznalasaval iulius
közepetól az ószi Iagyokig nagy mennyisegú paradicsom betakaritasat teszi lehetóve. (A negyzet közepere 22.5
m-es erós karot asunk le. Ehhez rögzitiük a gula eleit kepezó zsinegeket. amelyeket a negyzet sarkaira ültetett
paradicsom szarara kötünk. Az üveghazi paradicsomtermesztes kacsozasanal leirtak szerint az oldalhaitasokat
Iolyamatosan eltavolitiuk.)
Helyrevetéssel a palantaneveles költsege megtakarithato. a kultura teliesen gepesithetó es a Ieldolgozasi ideny
meghosszabbithato.
A helyrevetes vegezhetó agvasos vagy sik múvelesmoddal. MegIelelóen szintezett területen az agyasos vetes
segiti a gepi múveles Iolyamatait es az öntözhetóseget. Sik múveles eseten a sorokat a vetes elótti vegyszeres
bedolgozas iranyara merólegesen kell vezetni.
A helyrevetes idopontiat a talaihómerseklet hatarozza meg (1415 oC delben. 45 cm melysegben). Ez
homoktalaion aprilis 1015-e között merhetó. A vetest maius 510-eig be kell Ieiezni. A kesóbbi vetesú
SZAPORÍTÁS
234
növenyeket eppen szikleveles korban eri a burgonyabogar elsó raizasa. es a kötódes is tul meleg idószakra eshet.
A palantarol ültetett azonos idópontban vetett paradicsom ezenkivül tul kesón oktoberben es vontatottan
erik. Az ipari paradicsom helybeveteses es palantazott termesztesenek Iontosabb idóbeni technologiai elemeit a
40. tablazat tartalmazza.
A veteshez a koptatott mag a megIeleló. A vetómagszükseglet az ezermagtömegtól es a vetógeptól Iüggóen
0.600.80 kg/ha. A vetes melysege 11.5 cm (homokon 2 cm). Vetes utan a talait hengerezessel vissza kell
tömöriteni a maghoz.
Tevekenyseg Munkavegzesek
idópontia
Palantazott Helybevetett
Tragyazas Melyszantas elótt
Oszi
melyszantas.kombinatorozas
X. 1.XI. 30.
AgyasIelhuzas XI. 1.III.
30.
Agyasok tavaszi
igazitasa
III. 1.IV.
30.
Gyomirtoszer-bedolgozas IV. 10.V.
1.
IV. 15.IV.
30.
Palantaneveles III. 1.V.
20.
Helyrevetes IV. 10.IV.
30.
Palantazas IV. 20.V.
20.

Tószambeallitas V. 20.VI.
10.
Kultivatorozas V. 10.VII. 31.
Növenyvedelem V. 15.VIII. 30.
Betakaritas VIII.
1.IX. 30.
VIII.
20.IX. 30.
40. táblázat - Ipari paradicsom termesztéstechnológiái
SZAPORÍTÁS
235
A kelest megelózóen a palantaneveleshez hasonloan elengedhetetlen a Gramoxone-os kezeles.
A Iiatal paradicsom nagy IoszIorigenye a mag ala adott indito mútragyazassal. a kesóbbi Ieilódesi Iazis nagy
nitrogen- es kaliumigenye Ieitragyazassal elegithetó ki.
Kötött talaion nagy veszelyt ielent a cserepesedes. ami sima vagy gyúrús hengerrel szüntethetó meg.
Az allando helyre vetett allomanyban nagyobb toszamra van szükseg. mint a palantazott termesztesben. Ez
125¹35×1518 cm tenyeszterületnel 6570 ezer növenyszamot ielent hektaronkent.
A helyreveteses paradicsomtermesztes ui modszere a Iluid vetes. E modszerrel gelallapotu közegben levó
kicsirazott magokat vetnek. A keles gyorsabb. egyenletesebb. mint a szarazon vetett mage.
10.1.4.7. ÖNTÖZÉS
A vilag vezetó paradicsomtermesztó allamaiban (KaliIornia. Olaszorszag) a nagy termesatlagok öntözött
termesztesból adodnak. Öntözessel az idóiaras altal beIolyasolt termesbiztonsag ielentósen növelhetó. Kedvezó
vizellatasú eviaratokban hazankban öntözes nelkül is nagy termest tesznek lehetóve a talaiviszonyok es a
helyesen alkalmazott agrotechnika. Gyakoribb azonban a rövid ideig tarto vizhiany. amikor ideieben vegzett
egyszeri öntözessel erhetó el io termes. Nem ritka az aszaly sem. ilyenkor 12 vagy többszöri kiados öntözes
szükseges a megIeleló termesbiztonsaghoz.
Magyarorszagon a zavartalan vizellatast ielentó vizmennyiseghez kepest kb. 100 mm csapadekhiany
mutatkozik. Ez a tenyeszidóben mert összes vizIogyasztas es az ebben az idószakokban lehullott csapadek
mennyisege közötti különbseg.
A helyes vizgazdalkodas Iontos tenyezóie a termeszetes csapadek megórzese talaimúvelesi modszerekkel. Ez a
talai lezarasat ielenti mind az ószi. mind a tavaszi munkak soran. Figyelembe kell azt is venni. hogy tavasszal a
diszktillerezes es a tarcsazas erósen szaritia a talait. A szakszerúen múvelt talai nedvessegtartalma altalaban kb.
iunius közepeig eleg a paradicsom Ieilódesehez. Ez alol kivetel a palantak ùlteteskori beòntòzese. amelyhez
homok- es homokos valyogtalaionkon 0.51 l/m2. valyog- es agyagos valyogtalaiokon 0.40.5 l/m2 vizadagot
hasznaliunk. A masik kivetel az un. keleszto òntòzes. amelyre a helyre vetett paradicsomnak van szüksege. Ez
510 mm esószerú öntözessel kiiuttatott vizmennyiseget ielent.
A csapadekpotlo òntòzes idópontianak megvalasztasakor szamolni kell a levelIelület iuniusi gyors
növekedesevel es a viragzas. valamint a termeskötes tömegesse valasaval.
Az elsó öntözes iunius masodik Ieleben. a masodik esetleg iulius eleien-közepen lehet esedekes. Bizonyos
eviaratokban hazankban az egyszeri öntözes is elegendó lehet.
Esóztetó öntözessel egy alkalommal 3040 mm öntözóvizet celszerú kiadni. A kritikus idószakban elvegzett
egyszeri öntözes hatasara kb. 20°-os termesnövekedes varhato.
Hazankban az esoszerú òntòzest alkalmazzak. Meg kell azonban iegyezni. hogy a vizben gazdag orszagok nagy
termese az öntözeses termesztes nagyüzemi Iormaival erhetó el. Ilyen a sik területen kialakitott agyasos
múveles. ahol a barazdakban Iolyo öntözóviz adia a szükseges vizmennyiseget (KaliIornia).
A növeny valamennyi Ieilódesi Iazisaban alkalmazott csepegteto òntòzes termesbiztonsag-növeló hatasu
(Izrael).
Az öntözes hatasara nó a bogyok szama es (nagyobb mertekben) a bogyok atlagtömege. aminek következteben
iavul a termes kereskedelmi minósege. A nagyobb termestöbblet lassithatia az eres ütemet es csökkentheti a
bogyok oldhato szarazanyag-tartalmat. Ez utobbit a hektaronkenti nagyobb szarazanyag-hozam kompenzalia.
ÖNTÖZÉS
236
A vizgazdalkodassal kapcsolatban meg kell meg emliteni. hogy a növenyek transzspiracioiat celszerú
parologtatascsökkentó szerekkel csökkenteni. Erre a kiültetes elótt alkalmazott 5°-os Folicote- vagy
Phytomax-oldat a megIeleló. Az oldat ketIelekepp iuttathato a levelekre. a palantaneveló satorban a palantak
lepermetezesevel. vagy a Iölszedett palantak levelenek oldatba martasaval. Ezt a kezelest csak akkor erdemes
elvegezni. ha az idóiaras a kiültetesre kedvezótlen.
10.1.4.8. EGYÉB NÖVÉNYÁPOLÁSI MUNKÁK
A folvamatos talaimúveles a talaiIelszin lazitasa. a nedvesseg megórzese es a gyomirtas vegett szükseges. Az
esó vagy öntözes utan tömörödött. levegótlen talai lazitast igenyel. Az idóben vegzett talaimunka öntözes
nelküli termeszteskor a nedvesseg megórzesenek egyetlen lehetósege.
A mechanikai gvomirtasra a vegyszeres gyomirtas mellett is szükseg van a tenyeszidó masodik Ieleben. A
kultivatorozast. a gepi kapalasokat 45 cm melysegig kell vegezni. nehogy vegyszerezetlen talai kerüliön
Ielszinre.
A palantazott paradicsomban 34 alkalommal van szükseg sorközmúveló-kultivatoros mechanikai gyomirtasra
es ezzel parhuzamosan 12 gazolo kapalasra.
Helyre vetett allomanyban az elsó gepi kapalast 34 lombleveles allapotban vegzik. Csokros vetes eseten ezt
követóen kerülhet sor a kezi tószambeallitasra. amikor tóhelyenkent ket növenyt hagynak meg.
Az erest gvorsito szerek (Ethrel. RolFruct) leröviditik a tenyeszidót. es koncentraltabba teszik az erest. A szer
kiiuttathato egy menetben (30°-os eresi allapot. 2.53 l/ha. 6800 l vizben. permetezessel) vagy ket alkalommal
(1.251.5 l/ha permetezesenkent).
A szedes napIenyes idóiarasban 1015 nap mulva tervezhetó. Húvös idóben az agyasos múvelesú gepi
betakaritasu paradicsomnal szaralavagassal segithetiük eló a vegyszerek hatasat.
Az etkezesi paradicsom Iolyton növó Iaitakat Ielhasznalo tamrendszeres termesztese Iokozatosan teried: a gulas
termesztes a hazikertben. a tamrendszeres termesztes szantoIöldön. A gulas termesztes eseten 4 növenyt
ültetünk 1 m2-es terület sarkaira es ezeket közepen alkalmazott tamasz segitsegevel egyszalasra neveliük. A
szantoIöldi tamrendszeres megoldas a növenyhazihoz hasonlo kialakitasu: Iaoszlopok es drothuzal segitsegevel
1 soros vagy ikersosor valtozat egyarant lehetseges.
10.1.4.9. BETAKARÍTÁS
A paradicsombogyo telies kiIeilódesehez a viragzastol szamitva kb. 3040 nap szükseges. A tovabbi Iazisok
eleresehez szükseges napok hatarozzak meg a szedes ütemezeset.
Az eres kezdetere hatassal van a helyrevetes es a palantazas idópontia. valamint a Iaita koraisaga is.
A szedes idópontianak. azaz a bogyo eresi Iazisanak megvalasztasa Iügg a paradicsom Ielhasznalasanak
modiatol.
Friss fogyasztásra röviddel a telies erettseg elerese elott (rozsaszin allapotban) kezdik szedni a paradicsomot.
Ebben az esetben a bogyo a Ielhasznalas idópontiara valik teliesen erette.
Konzervipari felhasználásra a nagy bogyoiu. kezi szedesú Iaitakat telies eresben szedik.
Az egymenetes gepi betakaritashoz legalabb a bogyok kb. 80°-anak kell erettnek lennie. Ez egyben azt is
ielenti. hogy az erett bogyokon kivül az eres elótti zöld bogyokat eppen ugy leszedik. mint a tuleretteket. A
EGYÉB NÖVÉNYÁPOLÁSI
MUNKÁK
237
zöldeket a valogato szemelyzet vagy a szin szerinti valogato elkülöniti. Fontos Iaitatulaidonsag az un. szaron
tarolhatosag. Ez azt ielenti. hogy az elsó bogyoknak az eres kezdetetól 23 hetig sertetlenül kell a tövön
maradniuk anelkül. hogy Ielrepednenek. elpuhulnanak.
72. ábra - Paradicsomfeldolgozó gépsor (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
Kezi betakaritaskor múanyag vödrökbe szednek. amelyekból a paradicsomot kontenerladakba üritik. A megtelt
kontenereket a lenyeró allomasokra vagy a konzervgyarakba szallitiak. A leszedett paradicsom szallitasat ugy
kell szervezni. hogy a paradicsomot 24 oran belül Ieldolgozzak. A kontenerek tisztitasa elengedhetetlen. mert a
raituk levó penesz Iertózi a bogyokat.
A kezi betakaritas munkaIolyamatanak gepesitesere több elgondolas született. gyakorlati megvalositas nelkül. A
hazai paradicsomtermesztesnek egyelóre a csaladonkent külön-külön szervezett szedes (integralt haztaii) a
meghatarozoia.
Esetenkent kezi szedes elózheti meg a gepi betakaritast is. ha az a veszely Ienyeget. hogy az elsó kötesekból
szarmazo erett bogyok elpusztulnak.
A gepesitett paradicsombetakaritassal az összes bogyot egyszerre razzak le. Ennek azok a kemeny bogyoiu
Iaitak Ielelnek meg. amelyek több mint 95°-ban kocsany nelkül valnak le.
A gepi betakaritas idópontiat az hatarozza meg. hogy mikor legnagyobb az erett bogyok aranya. Az eretlen es
tulerett bogyokbol adodoan altalaban 2025°-os vesztesegre kell szamitani.
Az amerikai. olasz es Irancia kombainnal leszedett bogyok billenóplatos gepkocsikra. magyar szedógep
hasznalatakor vizzel Ielig töltött tartalykocsikba kerülnek. A beszallitott paradicsom az elóIeldolgozo gepsorra
kerül. ahol mosasra. valogatasra. maid a zuzalekle-keszitesre (roppantas. rosttepes. magelvalasztas) kerül sor. A
zuzaleklet tartalykocsival szallitiak a konzervgyarba.
BETAKARÍTÁS
238
Az etkezesi es Ieldolgozasra szant paradicsom minóseget szabvanyok hatarozzak meg.
10.1.5. Hajtatás
Hazankban az üvegházi paradicsomhaitatas nem ielentós. viszonylag keves korszerú üveghazunk van.
AlapIeladatuk a Ioliatelep palantaellatasa. a maradek Ielület pedig a tavaszi korai haitatast es aruellatast
szolgalia. Az ószi paradicsomhaitatasnak nincs meghatarozo szerepe a piacon.
A fóliás termesztés rohamos teriedesevel növekedett a haitatott paradicsom aranya. s ielenleg a paprika mögött
a masodik helyet Ioglalia el.
A legelóször hasznalt foliaalagutak ma mar a haztaii arutermesztesbe szorultak vissza. Ezek 50100 cm szeles.
4060 cm magas. tetszóleges hosszusagu Ioliaboritasu letesitmenyek. A Ioliaalagutak lehetóseget nyuitanak a
kiültetett paradicsom 24 hetes boritasara.
A 23 m szeles. 90100 cm magas foliaagvak szerepe csökken a paradicsomhaitatasban. A szellóztetes. az
öntözes. a kezeles sok munkaerót igenyel. nehezkes. Elsósorban a haztaii termesztesben hasznalatosak.
A 7.5 m Iesztavolsagu foliasatrak a legter es a munkavegzes szempontiainak megIelelnek. Lehetóve teszik a
Iútes nelküli haitatast. valamint a vesz-. az enyhe es a telies Iútes melletti termesztest is.
A nagy legterú foliablokkok vasvazas haitatoberendezesek. a vazszerkezeten elhelyezhetók az öntözó- es
szellóztetóberendezesek. valamint a Iútócsövek is.
Fútött berendezesekben a költsegek csökkentese vegett Ieltetlenül indokolt a kettos takaras. Az
energiaIelhasznalas tovabbi csökkenteset teszi lehetóve a vizIüggöny (hydrosol). a vegetacios Iútes es az
energiaernyó együttes hasznalata (TURI. 1985).
Hajtatás
239
73. ábra - Paradicsomhajtatás fóliasátorban (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
A Iútetlen Iolias es a korai szabadIöldi paradicsom köze idózithetó a vaz nelküli Iolias termesztes. Ez 1520 cm
magas bakhattal hatarolt hidegagy. amelyet perIoralt vekony Iolia borit.
10.1.5.1. TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS, TÁPANYAGELLÁTÁS
Az alaptragyazas elótt az elózó kultura maradvanyait el kell tavolitani. maid a talaiIertótlenites es az esetleges
atmosas következik. Ezutan kerülhet sor a szerves es a mútragyak kiiuttatasara. amelyhez Iigyelembe kell venni
a laboratoriumi talaivizsgalat eredmenyeit. A mútragyaadagolok a talai tapanyagtartalmatol. a termeles
szinvonalatol. a helyi adottsagoktol is Iüggenek (41. tablazat).
A talai
tapanyag-tartalma
25°-os
mesz-ammon-saletrom
18°-os
szuper-IoszIat
50°-oskensavas
kali
Kicsi 90120 50100 220300
Közepes 6090 050 150220
Nagy 030 0 0100
TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS,
TÁPANYAGELLÁTÁS
240
41. táblázat - A talajvizsgálati eredmények alapján javasolt mutrágyaadagok a
hajtatásban (g/m2)
A talaibiologiai Iolyamatok. valamint a viz- es a levegóIorgalom Ienntartasahoz a mútragvakon kivül szerves
tragvat is kell adni. Ebból altalaban 10. homokos talaion 20 kg/m2 elegendó. A pentozanhatas kiküszöbölesere
legalabb Iel evig erlelt istallotragya hasznalata celszerú.
A tragya bedolgozasara megIelelóbb az asogep. mint az eke. mert a talaiszerkezet karosodasa vagy tömörödött
eketalpreteg kialakulasa nelkül lazit. Az asas melysege 2535 cm. A szantast vagy asast Iogatolassal.
talaimarozassal es hengerezessel kell elmunkalni. Nitrogen alaptragyaval csak az ültetest követó nehany het
szüksegletet kell kiiuttatni. Kismertekú tuladagolasnak is erós vegetativ Ieilódes es rossz kötódes a
következmenye.
FoszIor alaptragyaval a telies tenyeszidóre celszerú ellatni a talait. A kalium-alaptragyazaskor egyreszt a
vegetativ es generativ Ieilódes aranyara. masreszt a kalium-magnezium viszonyara kell tekintettel lenni.
A haitatasban a feitragvazasra sokkal nagyobb gondot kell Iorditani. mint a szantoIöldi termesztesben. Ennek
oka egyreszt a talai tapanyagtartalmanak az öntözes kivaltotta gyors valtozasa. masreszt az optimalis
viszonyoknak köszönhetó nagyobb tapanyag-Ielhasznalas.
A Ieitragyazas egyik modszere a talaira kiszort mútragyak bedolgozasa es bemosasa. Ez gyakran nem
egyenletes eloszlasu. es az egyes tapanyagok kioldodasa sem egyIorma mertekú. A masik modszer a tapoldatos
òntòzes. Az ültetes utani tulzott vegetativ növekedes megelózesere celszerú a N:K aranyt 1:3. 1:4 szinten tartani.
Kesóbb olyan mútragyakeverekek iavasolhatok. amelyben a N:K arany 2:1 vagy 3:1. Amikor a Ielsó Iürtök
viragai is lekötöttek. a N:K arany 1:1 legyen. A magneziumhiany megelózesere celszerú keserúsot hasznalni.
A tapoldatozasi rendszernek a hidrokulturas termesztesben van központi szerepe. A hidrokulturas termesztes
különbözó valtozatai (pl. a nyugat-europai gyakorlatban legelteriedtebb NFT ÷ tapoldatIilm rendszer)
alkalmazasakor optimalis tapanyag-összetetelról es -koncentraciorol gondoskodnak a paradicsom szamara.
10.1.5.2. SZAPORÍTÁS, PALÁNTANEVELÉS
A paradicsommagot Iertótlenitett Ia- vagy múanyag ladakba vetik. maid a mag takarasa utan a vetest
Iungicidoldattal öntözik be.
A cserep-. illetve a tapkockaIöldet a töltes. illetve a gyartas megkezdese elótt kell a palantanevelóbe hordani.
hogy a túzdelesig a kelló hómersekletet elerie.
A palantaneveleshez 14. 12 es 10 cm-es cserepeket hasznalnak (a legkorabbi ülteteshez 14 cm-est). Tapkockabol
a korai haitatashoz 10. a kesóbbihez 7.5 cm-es meretúek Ielelnek meg. Az ennel kisebb meretúek csak Iútes
nelküli haitatasban hasznalhatok. Tapkockakesziteshez a nagyobb haitatoüzemekben a nagy teliesitmenyú
Dewa. a kisebbekben a mechanikus múködesú presek hasznalatosak.
Uiabban a tapkockas palantanevelesben is alkalmazzak az elócsiraztatott magvak veteset (Iluid-drilling).
A tapkockaba túzdelest szikleveles allapotban lehet kezdeni. es ket lombleveles korban be kell Ieiezni.
A palantaneveles idótartama az idószaktol. a tapkocka meretetól Iüggóen 810 het. A palantak edzesenek akkor
van ielentósege. ha a Ioliasatorban a klimatikus Ieltetelek az optimalistol elteró szinten vannak (pl. Iútes nelküli
haitatas).
SZAPORÍTÁS,
PALÁNTANEVELÉS
241
10.1.5.3. ÜLTETÉS, TÁMRENDSZER
Erós. iol Ieilett. de nem elöregedett palantak alkalmasak a kiültetesre. A talai hómersekletenek a kiülteteskor el
kell ernie a 1213 oC hómersekletet. Nem szabad melyen ültetni: a tapkocka teteie a betömódött talaiial legyen
egy szinten.
A iobb eredes nagy IoszIortartalmu indito mútragyaoldattal (0.30.5° Tomasol. 0.30.5 l/tó) segithetó eló.
Az ültetesi idópontok megvalasztasakor a rendelkezesre allo Ienymennyisegre. a növeny növekedestipusara es a
tervezett ertekesitesi idópontra kell Iigyelemmel lenni (42. tablazat).
Haitatas modia Ültetesi
idópontok
Üveghazi ianuar 520.
Üveghazi ianuar
20.Iebruar 10.
Folias Iebruar 10.20
Folias Iebruar
20.marcius 1.
Folias marcius 110.
Folias marcius 1020.
Fútes nelküli Iolias (kettós
takarassal)
marcius
20.aprilis 1.
Fútes nelküli Iolias aprilis 110.
Vaz nelküli Iolias aprilis 115.
Üveghazi es Iolias (ószi
haitatas)
iulius
10.augusztus 10.
42. táblázat - A hajtatásban használatos fõbb ültetési idõpontok
A tul korai. illetve a kesói kiültetes egyarant hiba. Az elóbbi esetben tulzott lesz a vegetativ Ieilódes. A tul kesói
kiültetesú palanta elvenül. s ezt nehez növekedesnek inditani.
A tenveszterùlet Iügg a Iaitak növekedesi tipusatol. Folytonos növekedesú Iaitakbol negyzetmeterenkent 2.53.0
növeny ültetese aianlott. Ezt ikersoros ültetessel. 90¹60×4555 cm-es elrendezes teszi lehetóve. A 78. Iürtnel
zarodo. erós növekedesú determinalt Iaitakbol 45 tó/m2 (pl. 80¹40×40 cm). a gyengebb növekedesú
determinaltakbol 56 palantat ültessünk negyzetmeterenkent (pl. 80¹40×30 cm). A Ioliasator szelere mindig
egyes sor kerüliön. mert a szelen az ikersor nehezen kezelhetó.
ÜLTETÉS, TÁMRENDSZER
242
A tamrendszert a növenysorok Ielett kiteritett 2.53 mm atmeróiú horganyzott drotok es az ezeket
keresztiranyban alatamaszto erósebb huzalrendszer kepezi. A növenyek Ielkötözesehez polipropilen zsineg a
megIeleló. amit alul lazan a növenyre kötöznek. a Ielsó huzalon csuszokötest alkalmaznak. A haitas
Iölvezetesekor a növenyt kell a zsineg köre tekerni. a megkezdett csavarasi iranyt tartva. A csavaras súrúsege
akkor io. ha minden viragzat Iölött következik.
Kisebb Ioliasatrakban hasznalhato a sòvenves modszer. A tamrendszert a sorok iranyanak megIeleló harom
drothuzal kepezi. ehhez növenyenkent 23 haitast kötnek. es a Iölösleges kacsokat rendszeresen eltavolitiak
(BALAZS. 1976). A koraisagbol szarmazo többlet arbevetel a nagyobb kezimunka-raIorditast ellensulyozza (74.
abra).
74. ábra - A sövényes termesztés kialakításának módja
A termesköteshez Iontos a paratartalom szabalyozasa. ami a szoroIeies öntözóberendezes rövid múködtetesevel
vagy a növenyekre iranyitott vizsugarral oldhato meg. Ez (a regi termesztesi gyakorlatban szokasos megoldas) a
növenyek mozgatasa reven a viragpor bibere iutasat is elósegiti. A kötódeshez szükseges optimalis paratartalom
70°.
10.1.5.4. NÖVÉNYÁPOLÁS
Kacsozás. Az oldalhaitasok rendszeres eltavolitasanak az a celia. hogy ne vonianak el tapanyagot a növenytól.
Hetenkenti kacsozas eseten növenyenkent atlagosan 3 oldalhaitast kell letörni. Ebben az esetben nem nónek
810 cm-nel nagyobbra.
A determinalt Iaitak kacsozasa abban az esetben okoz gondot. ha különbözó erós környezeti hatasokra (tul
alacsony hómerseklet. levenült palanta stb.) a Ióhaitasa a 23. Iürtnel lezar. Ekkor a legerósebb oldalhaitast kell
meghagyni es Ióhaitaskent kezelni. A lezart Ióhaitason a növekedes egyensulya vegett csak egy Iürt
maradion meg.
A levelezés vegrehaitasaban szinten a rendszeresseg a döntó (kethetente 34 level). A levelezes akkor kezdhetó.
ha a növeny elerte a 90100 cm-es magassagot. A leveleket mindig a levelezes idópontiaban eró Iürtnel ket
Iürttel Ieliebb szediük. A múvelet utan a növenyeken 7080 cm magasan maradion lombIelület. Fontos. hogy
minel kisebb legyen a sebIelület. ehhez a nyelenel megIogott levelet erótelies. IölIele ranto mozdulattal kell
letörni.
A levelezes hatekonyabba teszi a növenyvedelmet (gyorsabb a Ielszaradas. ezert kisebb a gombas Iertózesek
veszelye). es Iokozza a koraisagot.
NÖVÉNYÁPOLÁS
243
A kisebb lombIelületú determinalt Iaitak levelezesekor ovatosan kell eliarni. A növenyeken mindig maradion
1012 kiIeilett level. A haitas Iürttel zarodasa utan a levelezest be kell Ieiezni. Oszi haitataskor többnyire csak
az also. sargulo es a beteg leveleket kell eltavolitani.
A tetejezés a Ióhaitas visszacsipese. amely a haitatas beIeiezeset hatarozza meg. Az utolso szedes idópontia
altalaban iulius 10. es 20. között van. ettól negyven napot kell visszaszamolni. Oszi haitatasban ez az idótartam
5060 nap. A teteiezes segiti a Ielsó Iürtök kötódeset es az eresleIutas Ielgyorsulasat. A kacsozast es a levelezest
a teteiezest követóen is Iolytatni kell.
A kötõdés elõsegítése több munkaIolyamatot Ioglal magaban. mint arra a korabbiakban utaltunk (megIeleló
tapanyagellatas es öntözes. kelló paratartalom. zöldmunkak). Itt azokra a tenyezókre hiviuk Iel a Iigyelmet.
amelyek a termeskötódes nagyon bonyolult biologiai Iolyamatat segitik eló.
Az eredmenyes termeskötes menete a következó: megIeleló mennyisegú es eletkepes viragpor kepzódik. a
viragpor a Iogadokepes bibere iut. a megtermekenyites lezailik es megindul a bogyokepzódes.
A leggyakoribb gond. hogy a viragpor nem iut a bibere. Ez vibrator hasznalataval küszöbölhetó ki. A viragpor
34 naponkenti delelótti vibralasa a leghatasosabb. A növenyek vagy a Ielsó drot ütögetese kevesbe
hatekony (43. tablazat).
KezelesBogyo/növeny Atlagos
bogyotömeg (g)
I. osztalyu
termes (°)
Vibralas34 66 92
Kontroll 23 51 67
43. táblázat - A vibrálás hatása tavaszi üvegházi hajtatásban
A masik modszer a kötódest elósegitó keszitmenyek (pl. Uiotin) hasznalata.
Ha a viragpor kepzódese vagy a megtermekenyites Iolyamata gatolt. Ienyhianyra. hómerseklet-elteresre vagy
szellóztetesi hibara godolhatunk.
A fény minel teliesebb kihasználása vegett törekedni kell arra. hogy az üvegIelület allandoan tiszta legyen. A
legkorabbi ülteteseknel szamitasba iöhet a Ieher Iolias talaitakaras. amely a Ienyvisszaveródes következteben
iobb Ienykihasznalast tesz lehetóve.
A hõmérséklettartás azert Iontos. mert a termeskötes emlitett lepesei kivetel nelkül hómerselet-igenyesek. a tul
alacsony (eiszaka 13 oC alatti) vagy magas (eiiel 21 oC. nappal 32 oC Ieletti) hómerseklet gatlo hatasu a
kötódesre (lasd elettani iellemzes). A kedvezótlen hómerseklet (sokszor egyeb tenyezókkel együtt)
rendellenessegeket okoz (44. tablazat).
Haitatas es virag Bogyo
Tünet Ok Tünet Ok
Tul nagy level.
vastag szar
H magnelküliseg
(parthenocarpia)
H (P)
NÖVÉNYÁPOLÁS
244
Hosszu izköz.
vekony szar
¹H deIormaltsag.
gerezdesseg
H
Levelpödródes ¹H (P) üregesseg H
Virag- es
termeselrugas
H (F) repedes ¹H (¹V)
vagyH (¹P)
Szaraz kötódes H vagy¹H
(P)
zöldIoltossag ¹H
Fürtelagazodas sok
viraggal
H sargatalpassag H vagy ¹H
Kocsanytöres H (¹ S)
44. táblázat - A kedvezõtlen hõmérséklet hatására kialakuló rendellenességek okai a
paradicsomhajtatásban
Jelmagvarazat: H: hómerseklet; V: vizellatas; P: paratartalom : alacsony; ¹: magas; F: Ieny; S: talai sotartalma
A szellõztetés meg a megIeleló hómerseklettartas eseten is Iontos. mert altala csökkenthetó a tul nagy
paratartalom es növelhetó a szen-dioxid-szint. A CO2-adagolas elósegiti a kötódest (mas kerdes ennek költseges
volta). A szellóztetes különösen akkor a legIontosabb. amikor a növenyek mar kitöltik a Ioliahazak legteret.
Oszi haitatasban a termeskötessel altalaban nincs gond. Mire a Ienyhiany ielentkezik (oktober vege). mar
elvegeztek a teteiezest.
10.1.5.5. SZEDÉS, ÉRÉSGYORSÍTÁS
A hazai piacra kocsany nelkül szedik a paradicsomot. bar a kocsanyos paradicsom hosszabb ideig tarolhato. A
szedesi Iazis a rozsaszin-halvanypiros allapot. A múveletet a reggeli orakban celszerú vegezni. amikor a bogyo
hómerseklete meg alacsony. Ezaltal kisebb az ertekesitesi tömeg- (suly-)veszteseg es lassubb az utoeres.
A hagyomanyosnak tekinthetó 23 bogyorekeszú Iaitak termeset nem szükseges osztalyozni (csak a mereten
aluli es deIormalt bogyokat kell eltavolitani). A nagy bogyoiu Iaitak teriedesevel varhatoan Ielmerül az
osztalyozas igenye.
Szallitasra. csomagolasra a Iarekesz a legelteriedtebb. a múanyag ielentósege növekedóben van.
A paradicsombogyoban termelódó etilen gyorsitia a bogyoerest. Az etilen mesterseges adagolasaval a Iolyamat
sebessege növelhetó. A korai üveghazi es Iolias haitatasban a szert a Iürtre permetezve segitik az erest. Ha az
utolso hetekben leszedett aru mennyisegenek növelese a cel. az allomany telies lombIelületet le lehet permetezni
(az utolso szedes elótt 1416 nappal) RollFruct 0.20.3°-os oldataval (1000 l/ha).
10.1.6. Ökonómia
SZEDÉS, ÉRÉSGYORSÍTÁS
245
· A szántóföldi termesztés iövedelmezósege sok tenyezó (termelesi. Iorgalmazasi es közgazdasagi) együttes
hatasara alakul ki.
A iòvedelmezoseg alacsony szintie a termelók csekely anyagi erdekeltsege. a Iorgalmazas nehezkessege. a
termeles múszaki elmaradottsaga miatt Iellepó kis termesmennyiseg következmenye. A termeles döntóen kezi
munkaeróre epül (a letszam erósen csökken). A szakszerú munkavegzes nem teliesen megoldott. sót a gepesites
sem. Meg kell iegyezni. hogy vannak üzemek. ahol a paradicsom eredmenye eleri vagy meghaladia a
mezógazdasagi növenyek eredmenyet.
A termeles gazdasagossaganak vizsgalatakor a termek elóallitasahoz Ielhasznalt költseg es a termelesi ertek
viszonyat kell megvizsgalni.
A termelesi ertek a penzben kiIeiezett hozam. amelynek a termelesi költsegekhez viszonyitott nagysaga mutatia
a iövedelmezóseg vagy veszteseg merteket. A termelesi erteket vagy arbevetelt a termes mennyisege es az arak
alakulasa hatarozza meg.
Az atlagtermesek a termelesi körülmenyektól es az üzem termelesi szinvonalatol Iüggóen ielentósen elteróek. A
termelesi ertek masik döntó eleme a Ielvasarlasi ar. amely a Ielhasznalasi celtol es idóponttol Iügg. Ez egyreszt a
Ielhasznalasi modtol (csemegeparadicsom. vegyes. darabos savanyusag vagy súritmeny-alapanyag). masreszt a
minósegtól (szin. szarazanyag) Iügg.
A Iriss Iogyasztasra ertekesitett paradicsom ara meghaladia a konzervipari paradicsomet. Itt tovabbi modosito
tenyezó. hogy az arut közvetlenül a Iogyasztok vagy viszonteladok vasaroliak meg. Az export szinten kihatassal
van az arak alakulasara.
· A növényházi és futött fólia alatti hajtatás iövedelmezóseget elsósorban a termelesi költsegek hatarozzak
meg.
A termelesi költsegek legIontosabb tenyezóie a Iútes. amelynek reszaranya több mint 60°. A Ielhasznalt
energiaIorrasok közül a szen a legdragabb. ezt követi az olai. a gaz es a termalviz. Termalviz eseteben az 1
m3-re esó Iútesi költseg mintegy tizede a szentüzelesenek.
A Iútött Iolia alatti termeles azert olcsobb a növenyhazinal. mert beruhazasi igenye kisebb.
· A futés nélküli fólia alatti hajtatásban a Ielhasznalt költseg legnagyobb tetele a Iolia es a bordazat
beszerzese.
Kedvezó iövedelmezósege következteben a regebben ielentós korai szabadIöldi termesztes visszaesett.
10.1.7. Magtermesztés
A paradicsommag-termesztesnek harom tipusa ismert.
Konstans faitak a belfòldi vetomagigenv kielegitesere. az allamilag elismert es szaporitasi engedelyt kapott
Iaitak vetómag-elóallitasa a belIöldi szükseglet kielegitesere. Az igenyek Ielmerese alapian a Zöldsegtermesztesi
Kutato Intezetben. illetve Ielügyeletevel elit magot allitanak eló.
Konstans faitak kùlfòldi igenv kielegitesere. egyreszt magyar Iaitak termelteteset ielenti olyan gazdasagokban.
amelyeknek lenyeró allomasuk van. Masreszt külIöldi cegek Iókent regi Iaitaibol allitiak eló a magot.
Hibrid faitak magtermesztese. Iókent hazai haitatasi es korai szabadIöldi termesztesre alkalmas hibridekre
vonatkozik. melyeket a ZKI-ben vagy annak Ielügyeletevel allitanak eló. Csekely mertekben külIöldi cegek
reszere is vegeznek bertermesztest.
Magtermesztés
246
10.1.7.1. KONSTANS FAJTÁK MAGTERMESZTÉSE
A technologia azonos a szantoIöldi termesztesevel. Itt a különbsegekre mutatunk ra:
a) szigorubb az elóiras az elóvetemenyt illetóen. Nemcsak a Solanaceae csaladba tartozo Iaiok. hanem a
kabakosok (uborka. dinnye. tök). sót a lucerna sem lehet elóvetemeny;
b) a Ieitragyakent hasznalt mútragyakeverek IoszIordominans legyen. SOMOS (1971) az elsó Ieitragyazasra 140
kg/ha szuperIoszIatot. 20 kg/ha ammonium-nitratot s 40 kg/ha kalium-kloridot iavasol. A következó
Ieitragyazaskor a IoszIordominancia Ienntartasaval a nitrogen es a kalium növelese indokolt: 100 kg/ha
szuperIoszIat. 40 kg/ha ammonium-nitrat es 60 kg/ha kalium-klorid;
c) szigorubb a követelmeny a gyomossagot es az egeszsegi allapotot illetóen. Az erós gyomossag es a szabvany
túreshatarat meghalado virusos. gombas es bakteriumos megbetegedes kizaro ok. Manapsag különösen a
bakteriumoktol kell tartanunk (Pseudomonas tomato. Corynebacterium michiganense). Ez termeszetesen a
gyomirtasi es vegyszeres vedekezesi technologia meg szigorubb betartasat igenyli;
d) tekintettel kell lenni a mag minósegere. elsósorban a csirazasi szazalekra. Nehany korai Iaita es a gepi
betakaritasu Iaitak magia mar a bogyoban csirazasnak indulhat. ezert a io minósegú vetómag elóallitasahoz
többszöri szedesre van szükseg.
Az izolációs távolságot illetóen elteróek a velemenyek. Tekintettel arra. hogy a paradicsom önbeporzo növeny.
es az idegen beporzas veszelye nalunk nehany ezrelektól 1°-ig teriedhet. a vonatkozo szabvany 4 m-es
Iaitavalaszto utakat ir eló.
A szantoIöldi szelekciókat olyan Ieilettsegi allapotban kell vegezni. amikor az elteró tulaidonsagu egyedek
biztonsaggal eltavolithatok.
A levelzet es a lomb alapian akkor kell szelektalni. amikor a növeny meg nem bukott szet a kötódött termes
tömegetól.
A termeskötódestól az eresig a bogyotulaidonsagok (a rekeszek szama. alak. nagysag. a bogyovall szine.
kocsany. bogyoszin) alapian lehet szelektalni. A növekedesben elmaradt. a virusos vagy beteg töveket az
allomanybol el kell tavolitani.
A magtermó tablak a tenyeszidó Iolyaman több szemlében reszesülnek. Az ellenórzesek ideie az elsó kötesek
kiIeilódesekor es a 70°-os ereskor van. A növenyvedó allomasok szakemberei a szuperelit es exportra szant
tetelek egeszsegi allapotat vizsgaliak.
A szemle soran a nemesitett Iaita olyan tulaidonsagait vizsgaliak. amelyek a szantoIöldön biralhatok. kesóbb a
vetómagon mar nem (kiegyenlitettseg. Iaitatisztasag. gyomossag. mintaterenkenti betegseg stb.).
Nemesitett vetómagkent vizsgalatra bocsatani. Iemzarolni. Iorgalomba hozni. illetve elvetni csak a szantoIöldi
ellenórzes soran alkalmasnak minósitett. nemesitett Iaita magtermeset szabad.
A nemesitett vetomag szaporitasi fokozatai paradicsom eseteben a következók: a IaitaIenntartas eredmenyekent
nyert szuperelit magbol allitiuk eló az elit Iokozatot. amely egyreszt a hazai arutermesztes vetómagszüksegletet.
masreszt az export anyamagigenyt elegiti ki.
Külön kell szolnunk a hazai Iaitak teriedeseról külIöldön. amely az utobbi evek nemesitói munkaianak
eredmenye (FARKAS. 1984). Nyugat-Europa. Közel-Kelet es AIrika egyes orszagai nagy mennyisegú magot
exportaltak az 198286. evekben. A külIöldi cegek nalunk termeltetett Iaitainak nagy resze nem Ielel meg sem a
magyar termesztestechnologianak. sem az ipar minósegi követelmenyeinek. A magyar Iaitak export celu
vetómagtermesztese igy mind a termelónek. mind az iparnak hasznos (Mobil. Korall. K. 549. Uno. Zömök stb.).
HIBRIDMAG-ELÕÁLLÍTÁS
247
10.1.7.2. HIBRIDMAG-ELÕÁLLÍTÁS
A hibridek Iokozott termesztesbe vonasa az ismert biologiai elónyökön (iobb kötódes. koraibb es nagyobb
termes. iobb minóseg) kivül a magtermesztó cegeknek is Iontos (a szülók kezbentartasaval megoldhato a
Iaitavedelem). A haitatasban kizarolag hibrideket hasznalnak vilagszerte. s ugyanilyen iövó var a szantoIöldi
termesztesre is (KaliIorniaban 1986-ban az összes termóIelület 3050°-an hibrideket termeltek!).
A hibridmag-elóallitas Ieltetelei a következók: megIeleló klimatikus adottsagok. olcso munkaeró. korszerú
technologia.
Klimatikus adottsagaink nem tulzottan kedveznek a szabadIöldi hibridmag-elóallitasnak (szarazsag. kis
paratartalom. hideg eiszakak). Biztonsagosabb a Iútetlen Iolias termesztes. ami viszont költsegnöveló tenyezó.
Technologiank több tekintetben Ieilesztesre szorul (tapanyagellatas. pollengyúites. beporzasi technika). Ennek
Iontosabb mozzanatai a következók:
a) anva- es apanòvenvek kiùltetese. szükseg szerinti szelekcioia. Aranyuk az apanövenynek pollentermeló
kepessegetól Iüggóen valtozo. leggyakrabban 1:3. Az apanövenyek viragzasat 12 hettel elóbbre allitiuk be;
b) kasztralas. vagyis az anya portokiainak eltavolitasa a viragIeilódes meghatarozott idószakaban;
c) pollengvúites. a szikkasztott portokokbol kezzel törtenik. A korszerúbb elektromos szerkezetek. órlók
alkalmazasa meg mindig csak kiserleti szinten van;
d) beporzas. hagyomanyos modon. körömre iuttatott pollen segitsegevel törtenik;
e) a beporzott virag ielòlese. a cseszelevelek visszacsipeset alkalmazzuk.
A hibridmag-elóallitas ielentós kezimunkaeró-Ielhasznalast. nagy szakertelmet es lelkiismeretesseget igenyló
munka. Az anyanövenyek egyszarasra nevelesevel a beporzasi idószak szethuzhato (4050 nap). a sövenyes
elrendezes eseten rövidebb ideig tart a magelóallitas. Jol begyakorlott dolgozo 8001200 anyanövenyen kepes
magot elóallitani.
A magkihozatal kisebb. mint a konstans Iaitake (1.53.5 ezrelek).
Az elóallitott hibridmag ertekmeróie a hibridarany. amelyet biztonsagosan recessziv csiranöveny iellegú
anyanöveny hasznalata eseten lehet kimutatni. ez viszont nemcsak a hibridarany megallapitasat. hanem az
öntermekenyülesból szarmazo növenyek csiranövenykori szelektalasat is lehetóve teszi. Ez 100°-os
hibridallomanyhoz iuttatia a termelót. Ilyen hibridek a K3 es a Tini. A hibridmag-elóallitas költsegeit es
biztonsagat növeló. lehetseges alleleket a 45. tablazat tartalmazza.
Gen Csoport Hatas
ms1-42 valodi himsteril termekenyitókepes pollen nem kepzódik
sl1-6.
ps1-2
Iunkcionalis
himsteril
a portokcsó Ielrepedese gatolt
ex. dl helyzeti
himsterilitas
a pollen bibere iutasa gatolt
ah. a.
aa
ielzógen az öntermekenyült anya csiranöveny korban
kimutathato
HIBRIDMAG-ELÕÁLLÍTÁS
248
bs1-2 endospermium Xenia
tl auxotroI az anya eletben maradasahoz
thiamin-permetezes szükseges
45. táblázat - A paradicsom-hibridmag elõállításában felhasználható allélek
10.1.7.3. VETÕMAGKINYERÉS, -KEZELÉS
A magnyeres munkaIolyamatai: magelvalasztas. tisztitas. csavazas es szaritas.
Magelvalasztaskor a magot egyIokozatu passzirozoval vagy zuzo-magozo geppel elkülönitik a kocsonyas
anyagtol es a placentatol. Zuzo-magozo gep hasznalatakor nem szükseges eriesztes.
A mag tisztitasa. azaz a magkocsonya lemosasa vizzel törtenik.
A mag csavazasa ielenleg savas öblitest (bakteriumok ellen) es lugos mosast (dohanymozaik virus ellen) ielent.
A szaritas vizes öblitest követóen centriIugalassal kezdódik. maid 3638 oC-on allitiak be a mag 14°-os
viztartalmat.
Meg kell iegyezni. hogy a iobb minósegú vetómag kinyerese vegett a vetómagcegek mind a hasznalt gepeket.
mind a múveleteket Iolyamatosan korszerúsitik.
A szaritas soran kisse összetapadt magokat szitan atdörzsölik. maid rostaszelelóvel tisztitiak.
A magtermeles mennyisege Iaitankent elteró. A nagy bogyoiu. sokrekeszú Iaitakbol 23.5 ezrelek. a 23
rekeszú Iaitakbol 46 ezrelek. a kemeny vagy hosszukas tipusuakbol 1.22 ezrelek a magkihozatal.
A Iemzarolt vetómag reszletes minósegi követelmenyeit szabvany rögziti.
10.2. Étkezési paprika
(Capsicum annuum L.)
10.2.1. A termesztés jeIentõsége
Az etkezesi paprikat nem soroliak a vilag elelmezeseben Iontos növenyek köze. de meg ielentós
zöldsegnövenynek sem mondhato. Magyarorszagon. Közep-Europa magyarok lakta területein es innen
elteriedve mas videkein is az etkezesi paprika neptaplalkozasi cikknek szamit.
Jellegzetesen magyarnak tekinthetó:
a Ieher termesszinú tipusok döntó többsege a termelesben.
a termelt tipusok igen gyors Ieilódesi sebessege.
a nagy (10 kg Ieletti) egy Ióre iuto Iogyasztas.
VETÕMAGKINYERÉS,
-KEZELÉS
249
a nyers paprika szerepe az etkezesben.
Különösen Iigyelemremelto. hogy az etkezesi paprika magyar specialitasanak es kiemelkedó szerepenek
kialakulasahoz rövid 100 evre volt szükseg. Igaz. hogy a KOLUMBUSZ KRISTOF haioian 1494-ben DIEGO
CHANCA haioorvos altal Europaba hozott paprika mar 1570-ben ZRINYI MIKLOS nevelóanyia. SZECHY
MARGIT kertieben is ismert volt. maid ezt követóen Iúszerpaprikakent a hosszu. hegyes tipus oriasi karriert
Iutott be Magyarorszagon. megis. az .etkezesi paprika¨-tipusok a 19. szazad vegeig ismeretlenek voltak nalunk.
Az elsó nagy bogyoiu (Kalinkoi. Varnai). paradicsom alaku es kosszarvu tipusokat a török megszallas elól
Magyarorszagra települt bolgar kerteszek hoztak be a 19. szazadban. Az etkezesi paprikat a bolgarok az
akkoriban Iorradalmian ui es igen iol kidolgozott technologiaval együtt maguk teriesztettek el az orszagban. a
bolgar termesztes igen sok akkori elemet a mai napig órzik a magyar termesztesi modszerek.
10.2.1.1. GAZDASÁGI JELENTÕSÉGE
A mintegy 200 ezer tonna evi össztermessel Magyarorszag a vilag tiz legnagyobb termelóie között van. Nalunk
nagysagrendileg több paprikat Kina termel. ót pedig Nigeria követi a vilagranglistan. Mindket orszagban igen
kicsik a termesatlagok. s specialis. többsegükben apro termesú paprikakat termelnek. A legmagasabb
termesztesi szinvonalat Hollandia es Olaszorszag erte el. Hollandiaban 10 honapig tarto haitatassal 1520 kg/m2
termest takaritanak be. Olaszorszagban a szabadIöldi orszagos termesatlag 24 t/ha. Nalunk a legnagyobb
1215 kg/m2 termesatlagokat a 78 honapos. un. hosszu tartamu termesztessel erik el. a szabadIöldi orszagos
atlagtermes 12 t/ha körül van. Tudnunk kell azonban. hogy ahogyan Nigeria kis termesatlagaibol az oriasi
Iaitaelteresek miatt nem következtethetünk a technologia elmaradottsagara. ugyanugy a magyar Ieher Iaitak
különleges igenyessege sem teszi lehetóve az összehasonlitast az olasz termesztesi eredmenyekkel.
A Magyarorszagon megtermelt evi 200 ezer tonna etkezesi paprikabol:
tartositasra kerül 85 ezer tonna
(43°).
a Iriss export 15 ezer tonna
(7°).
a Iriss hazai
Iogyasztas
100 ezer tonna
(50°)
mennyiseggel veszi ki a reszet.
A tartositott es a Iriss export altal igenyelt mennyisegnek kb. 50°-a. a Irissen Iogyasztott mennyisegnek
mintegy 15°-a paradicsompaprika. a többi többsegeben Ieher szinú. edes. Az összetermes 10°-a csipós.
Az 1980-as evekig Magyarorszag paprikaszüksegletenek 80°-at szabadIöldi nagyüzemi tablakon termeltek
meg. A termesztes munkaeró- es iövedelmezósegi gondiai miatt az 1980-as evektól az alkalmazott technologiak
aranyaban nagy valtozas következett be. Az idóközben kidolgozott. un. hosszu tartamu (Iolia alatti haitatassal
indulo. novemberig tarto) termesztes Iaitatechnologia kombinacioia kiemelkedó termesatlagokat ielentett. Igy
az 1980-as evektól az össztermesnek csaknem Ielet mar ez a termesztesi mod adia. potolva a nagyüzemi
szabadIöldi etkezesi paprika területenek 50°-os csökkeneseból következó termeskiesest (46. tablazat).
GAZDASÁGI JELENTÕSÉGE
250
1960-as evek 1980-as evek
ezer
tonna
ezer
hektar
ezer
tonna
ezer
hektar
SzantoIöldi termesztes 160 11 80 7
Hosszu tartamu es haitatott
termesztes
10 0.5 80 2
Hazikerti termesztes 30 3 40 3
Összesen 200 14.5 200 12
46. táblázat - Az étkezésipaprika-termelés szerkezetváltozása
Az etkezesi paprika ielentós. reszben kiaknazatlan exportlehetósegeket reit magaban. A Ieher szinú magyar
paprika igen io arral Iizetett. különleges csemegenek szamit tólünk nyugatra es eszakra. Az export növelesenek
legnagyobb akadalya a nagy termelesi költseg.
10.2.1.2. TÁPLÁLKOZÁSI JELENTÕSÉGE
.A magyar nep kedvezó egeszsegi helyzetenek egyik oka a nagy paprikaIogyasztas. mely az egyoldalu
taplalkozas (kenyer es szalonna) hatranyait kiküszöböli¨ (SZENT-GYÖRGYI ALBERT).
Az etkezesi paprika Iriss vagy Ieldolgozott Iormaban egesz evben megtalalhato a magyar etrendben. A korai es
az ószi haitatas reven Iriss allapotban is barmikor Iogyaszthato. megis novembertól Iebruarig a Iriss paprikat
kevesen igenylik. A tavaszi honapokban elsósorban kedvezó etrendi hatasa es intenziv izei miatt Iogyasztiak.
marciusaprilisban inkabb a zöld szinú. csipós vagy enyhen csipós Iaitakat keresik a piacokon. maid
Iokozatosan a csipóssegmentes Ieher Iaitak veszik at a döntó szerepet. Julius vegetól ószig tömegeben is ielentós
alkotoia eteleinknek. A hazai Irisspaprika-Iogyasztas Ieienkent 10 kg körül van.
A nyers paprikan es a hazilag keszitett magyar lecson kivül keves olyan paprikakeszitmenyünk van. amely nagy
mennyisegben is ehetó. Sainos a .salata¨ iellegú paprikaetelek Iogyasztasara mas allamok iobb peldakat
szolgaltatnak.
A paprika szamunkra legIontosabb alkotoresze a C-vitamin. amelyet atlagosan 150250 mg/100 g
mennyisegben tartalmaz. Felnótt ember napi C-vitamin-szükseglete 20 mg.
C-vitamin-tartalom a különbözó paprikakban:
Több kevesebb
zöld Iaitak Ieher Iaitak
apro
bogyoiuak
nagy
bogyoiuak
TÁPLÁLKOZÁSI
JELENTÕSÉGE
251
szabadIöldi haitatott
biologiai
erett
gazdasagilag
erett
A paprika a C-vitamint 0.2 mg° P-vitaminnal együtt tartalmazza. ami Iokozza a C-vitamin biologiai hatasat.
Az erett piros paprika megközelitóen a sargarepaval azonos mennyisegú karotint tartalmaz. több vizsgalat
atlagaban 10 mg/100 g-ot.
A paprikaban talalhato B1-. B2-vitaminnal Iedezhetó egy Ielnótt ember szükseglete.
A kapszaicinoidok több kapszaicinkomponensból allo. csipósseget ado anyagok. Kis mennyisegben a nem
csipós Iaitakban is van kapszaicin 250500 µg bogyonkent. a csipós Iaitak bogyoi 1000 µg Ielett tartalmazzak.
A kapszaicin etrendi hatasa ismert. nagy mennyisegben erzekeny gyomruaknak art. Ertagito hatasanal Iogva
gyogyszer-alapanyagnak is hasznaliak. Bizonyos tipusu IeiIaiasoknak io ellenszere.
Fontosnak tartiuk azt is. hogy a paprikatermesben a szokasos tapanyag-utanpotlasi modszerek mellett nincs
karos szint Ieletti nitratIelhalmozodas.
Az egyes különösen a regebbi es pl. a bolgar Iaitak igen vastag heiuk (többretegú kutinlerakodas az
epidermisz es a hipoderma seitsorai között) miatt nehezen emeszthetók. Az ui paprikak (pl. Feherözön) csak egy
seitretegú kutint tartalmaznak. ezeket epebantalmakban szenvedók is Iogyaszthatiak.
A paprika igen Iontos beltartalmi anyagai iavareszt nem nemesitói munka. nem tudatos szelekcio eredmenyei.
hanem a Iai öröklött iellemzói. valoiaban a vasarlok motivalasaban nem is iatszanak közvetlen szerepet. A
külsóleges minósegi mutatok (szin. alak. husvastagsag) es az etrendi szokasok. saiatos izanyagok azok. amelyek
a taplalkozasunkban a paprika mennyiseget ma meghatarozzak.
10.2.2. Rendszertana, növénytani és éIettani
sajátosságai
10.2.2.1. RENDSZERTANA
A paprika a Solanaceae csalad tagia. A Magyarorszagon termesztett valamennyi etkezesi es Iúszerpaprika-Iaita
a Capsicum annuum Iaiba tartozik. A Capsicum nemzetsegben 2030 paprikaIai talalhato. ezek többsegükben
vad tipusok. Közep- es Del-Amerikaban a C. chinense. a C. frutescens. a C. pubescens es a C. baccatum var.
pendulum Iaiok termesztett valtozatai. Iaitai is ismertek es ielentósek.
A leguiabb Iaitakban több olyan gen is talalhato. amelyek Iaihibridizalas utian erkeztek a C. annuum tipusokba.
Igy a dohany mozaik virus negy eddig leirt alleliat negy különbözó Iai adta (az L1-et. a Capsicum annuum. az
L2-t a C. Irutescens. az L3-at a C. chinense. az L4-et a C. chacoense).
10.2.2.2. NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
A Capsicum nemzetsegbe tartozo Iaiok között lagy szaru. egy- vagy többeves növenyek es Iasodo szaru
Ielcseriek talalhatok. A nalunk termesztett C. annuum az itt honos technologiakkal egyeves növeny.
Rendszertana, növénytani és
éIettani sajátosságai
252
Csíranövény. A paprika csiranövenye Iógyökerból (ezen Iiatal oldalgyökerekból). szik alatti szarreszból
(rendszerint antocianint tartalmaz). ket hosszukas sziklevelból all. A csiranöveny iellegzetesen setapalcaszerú
alakzatban kel ki. a magheiat a Iöldben hagyva (rendellenes. kedvezótlen csirazasi körülmenyekre utal. ha a
magheiial együtt iön a Ielszinre a csira). Egyes Iaitak sziklevele estere Iüggólegeshez közeli helyzetú lesz
(Feherözön). altalaban azonban vizszinteshez közeli helyzetúek.
Gyökér. A bolygatatlan (pl. helyre vetett) paprika Iógyökeret. azon egyenletesen oldalgyökereket Ieileszt. A
Iiatalon megserült Iógyöker (túzdeles. atültetes utan) egyenrangu oldalgyökerek tömeget Ieileszti ki. ezert az
atültetett paprika gyökerzete boitgyökerhez hasonlit. Az atültetes utan az ui gyökerek a Iógyöker ket szemközti
oldalan Iüggóleges sorban Ieilódnek ki (sikban allnak).
A gyökerek többsege a talaiIelszin közeleben. helyre vetett paprikan 1015 cm-rel melyebben helyezkedik el.
Hajtásrendszer. A termesztett Iaitak a haitasrendszer alapian ket tipusba oszthatok. eszerint Iolytonos
növekedesúeket es csokrosakat (determinaltakat) különböztetünk meg.
Fiatalkori vegetativ növekedese Iolyaman altalaban a 910. levelnodusz kiIeileszteseig mindket tipus elagazas
nelkül növekszik. amig az elsó virag- vagy bimbokezdemeny meg nem ielenik es ezzel együtt ket agat nem
Ieileszt.
A folvtonos nòvekedesú Iaitak altalaban ketszer ket elagazasig Iürtös iellegúen növekednek. az igy kialakult
negy agon pedig bogas iellegúen növekednek tovabb. azaz minden uiabb noduszon egy viragot. egy tovabb
növó es egy tovabb nem növó agat Ieilesztve.
A csokros Iaitak kepesek egy noduszon egynel több viragot (csokrot) Ieileszteni. es a Iürtös. illetve bogas
agrendszer növekedeset ezen a noduszon leallitani. Ettól kezdve az eddig kialakult agrendszer idósebb reszei
Ieilesztenek uiabb. rövid szartagu. tovabb nem növó elagazasokat. altalaban többesevel allo viragokkal. Az.
hogy hanyadik elagazasszinttól valik csokros iellegúve a determinalt növekedesú növeny. a környezeti tenyezók
vegetativ növekedest beIolyasolo hatasatol is Iügg.
Levél. A paprika levele ep szelú. nyeles. hegyesedó. kerekded vagy nyuitott ovalis alaku. A level szine a termes
szinehez igazodik. a sötetzöld termesúek levele sötetzöld. a Ieher termesúeke vilagoszöld. Vannak ui Ieher
Iaitak. amelyeket a kedvezóbb ellenallast hordozo sötet levelszinre nemesitettek (Tizenegyes).
A Iolyton növó Iaitak egysegnyi level- es szartömege saiat tömegevel megközelitóen azonos tömegú termest
allit eló. a csokrosoke a negyszereset.
Virág. A viragok ketivaruak. 5 (8) szirmuak. Ieherek (C. annuum). tövüknel összeIorrtak. A porzok szama 5
(8). szinúk lila (.al¨ mutans Iaitakon sarga). A porzoszalak tövenel mezIeitók vannak. A termó alakia es szine
a termestipusokhoz megközelitóen igazodik. bibeszalban es bibeben vegzódik. A bibeszal hossza genetikailag
meghatarozott. A virag önbeporzo. Iakultativ (rovarok altal közvetitett) idegen beporzassal. Több kiserleti
megIigyeles szerint az idegen beporzas merteke egymassal erintkezó sorban. egymas melletti növenyek között
2530°. közeli. de egymassal nem erintkezó (szomszedos sorok közötti) növenyek eseteben 510°. A tavolsag
növekedesevel az idegen beporzas eselye rohamosan csökken. 50 m Ielett megszúnik.
Termés. A paprikanak bogvotermese van. Valamennyi resze gazdasagi es termesztesi szempontbol ielentós. A
bogyotermes alkotoreszei: termesIal (összenótt termólevelek). központi oszlop a magokkal. rekeszIalak (vagy
erek). csesze. kocsany.
A termesIal a Iaitara iellemzó alaku termesüreget hatarolia. a bogyo legIontosabb ertekalkoto resze
(.husvastagsag¨). A termesIalat a külvilag Iele az egy seitsoru epikarpium (epidermisz). a termesüreg Iele az
ugyancsak egy seitsoru endokarpium hatarolia. Az epikarpium alatt a 45 seitsoru hipodermareteg talalhato.
amelynek seitközötti iarataiban Iaitatol Iüggóen 15 seitsorretegben kutin rakodik le. (Az epikarpium- es a
kutinretegek együtt adiak a nehezen emeszthetó .termeshei¨-at). A hipoderma alatt sok seitsorban
parenchimaseitek kepezik a mezodermareteget. amelynek a termesüreg Iele esó utolso seitsora oriasseitekból all.
NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
253
A mezodermareteg a termes Iogyasztasi szempontbol ertekes resze. A mezodermat a termesüreg Iele az egy
seitsoru. vekony Ialu seiteket tartalmazo endokarpium hatarolia.
A központi oszlop a magokkal. az erek egy resze. a csesze es a kocsany. az un. .csuma¨. ami nem Iogyaszthato
hulladek. ezert a termes össztömegeból kis reszaranyuk a kivanatos. Az ereken (altalaban közepsó harmadukban
a legsúrúbben) helyezkednek el a kapszaicint tartalmazo mirigyek. A csesze elhelyezkedese. izesülese a
termesIalhoz Iontos Iaitabelyeg. A kocsany alakia hatarozza meg. hogy csüngó vagy Ielallo helyzetú-e a termes.
A kocsany egy izesülesi ponton kapcsolodik a növenyhez. akkor könnyú a szedes. ha ezen a ponton könnyen
valik le a termes.
Mag. Sima Ielületú. lapitott vese alaku. Ezermagtömege 57 g. Csirazokepesseget 34 evig tartia meg.
10.2.2.3. ÉLETTANI JELLEMZÉSE
Fényigény. A paprika termeskötesehez Iaitankent valtozo küszöbertek Ieletti. 5000 lux körüli Ienyerósseg es
1214 ora vagy ennel hosszabb megvilagitastartam szükseges. A paprika Ienyigenyet egy bizonyos. a Iaitara
iellemzó Ienyeró küszöberteke alatt. barmilyen hosszu idótartamon sem lehet kielegiteni. Termeskötes csak a
Ienyerósseg-küszöbertek Ielett következik be. A december 21-etól iunius 21-eig növekvó termeszetes
Ienyintenzitas miatt az egyes Iaitakra iellemzó Ienyigenyküszöb különbözó idópontokban teliesül. vagyis egy
azonosan korai idópontban elvetett Iaitasorozat egyes Iaitai különbözó. a Ienyhianyos idószakban kenyszerú
varakozassal eltöltött idószakokkal aranyos tenyeszidó-hosszabbodast szenvednek. Az igen io (mar minden Iaita
Ienyigeny-küszöberteke Ieletti) megvilagitottsagu körülmenyek között is az egyes Iaitak tenyeszideie elteró.
Iüggetlenül a Ienyhiany-erzekenysegüktól. Az egyes Iaitak optimalis Ieny- es egyeb viszonyok közötti
tenyeszidó-különbsegeit a genetikailag meghatarozott elteró feilodesi sebessegùk indokolia. A különbözó Iaitak
konkret esetben varhato tenyeszideiet tehat ket genetikailag meghatarozott. egymastol Iüggetlenül kombinalodo
tenyeszidó-komponens:
a) a Ienyhiany-erzekenyseg es
b) a Ieilódesi sebesseg. valamint az ezek ervenyesüleset kialakito Ieltetelek:
c) a vetesidó es
d) a termesztes helyenek Iöldraizi szelessege
hatarozzak meg. ha az egyeb biologiai Ieltetelek optimalisak.
A Ieilódesi sebesseget az aprilis eleii (optimalis Ienyviszonyok közötti) vetessel. a kelestól az elsó termeskötesig
mert napok szamaval iellemezzük. Ezt netto (Ienyhiany-erzekenyseg miatt nem hosszabbodott) tenveszidonek
nevezzük.
A Ienyhiany-erzekenyseget a gyenge Ienyviszonyok között mert tenyeszidó-hosszabbodas mertekevel
iellemezzük; az oktober eleii vetesból (a mi Iöldraizi szelessegünkön a legrosszabb Ienyviszonyok között) nevelt
növenyeknek a netto tenyeszidóhöz viszonyitott tenyeszidó-hosszabbodasat adiuk meg a netto tenyeszidó
szazalekaban.
Az oktober 1-iei vetessel nevelt növenyek kelesetól az elsó kötesek megieleneseig mert idót brutto
tenveszidonek (teli tenyeszidónek) nevezzük (ami tehat a Ieilódesi sebessegból következó netto tenyeszidót s a
Ienyhiany-erzekenysegból következó tenyeszidó-hosszabbodast együttesen tartalmazza).
A gyakorlati termesztes szamara nem a Ienyhiany-erzekenyseg szazalekos adata. hanem a netto es a brutto
tenyeszidó erteke hasznalhato. Az elózóekból következik. hogy az egyes Iaitak szabadIöldi (optimalis
Ienyviszonyok közötti) termesztesekor a Ieilódesi sebesseg. vagyis a netto tenyeszidó taiekoztat a varhato
ÉLETTANI JELLEMZÉSE
254
koraisagrol. A korai haitatasban a Iaitakivalasztaskor a brutto tenyeszidó adatai alapian kell döntenünk.
A 47. tablazatban megtalalhatoak az egyes paprikaIaitak netto es brutto tenyeszideienek adatai.
Faitak. törzsek Netto
tenyeszidó
vagy
Ieilódesi
sebesseg
(apr. 1-iei
vetesnel)
(nap)
Vizsgalati
evek
szama
Faitak. törzsek Brutto
tenyeszidó
(okt. 1-iei
vetesnel)
(nap)
Vizsgalati
evek
szama
Uimaiori 63 1 Kalocsai 601 97 1
Edesalma 68 64 1 Kricsimszkii ranii 106 1
Csipke (R 22) 66 1 Rapidus F1 (H6) 110 1
Cecei erós 66 1 Hatvani 114 6
Tetenyi haitatasi zöld
F1 (H2)
67 3 Tetenyi haitatasi zöld
F1
117 5
Hatvani 68 7 Budai csipós haitatasi 117 10
Soroksari haitato 68 3 Novator F1 (H3) 117 1
Angeli emleke 68 1 BartaSas 368 118 1
Budatetenyi F1 68 5 Kecskeszarv 119 1
Kovacshazi 69 3 U 282 121 1
Javitott Cecei 69 8 Budatetenyi F1 122 6
Kricsimszkii ranii 70 1 Budai csipós 1152 122 4
Sobor 348 70 1 Feherözön Super 89 122 3
D. Cecei 70 3 Feherözön Super 99 122 1
Budai csipós haitatasi 71 10 T 112
(paradicsompaprika)
123 2
Novator F1 (H3) 71 2 Feherözön Super 202 124 2
ÉLETTANI JELLEMZÉSE
255
Bogyesz 72 1 Rekord 125 1
Kalocsai 601 72 1 Szentesi Kosszarv 125 2
Tizenegyes (11) 72 4 Feherözön Super 72 125 1
Rapidus F1 (H6) 72 2 T 282 125 1
TH 162 72 1 Angeli emleke F1 126 1
Almapaprika 73 2 Feherözön 89 126 4
Lila 276 73 1 Feherözön VR 79 126 2
Syn. Cecei 14 73 2 FAL 127 2
Syn. Cecei 30 73 2 Podarok Moldavi 129 1
Syn. Cecei 219 73 1 Almapaprika 129 3
Rekord 74 1 Bocskor Ieher 129 1
Kecskeszarv 74 1 Lila 275 129 1
Goliat 74 3 Feherözön 129 9
Harosi zöld 74 4 Tizenegyes (11) 131 4
Syn. Cecei 9 74 2 Feherözön 83 131 5
Taltos VR 80 74 3 TH 162 132 2
T 112
(paradicsompaprika)
74 2 Uimaiori 133 1
Korai paradicsom alaku
zöld
75 1 Bogyesz 133 1
Szarvasi 11 75 1 Hosszu Taltos 213 135 3
Feherözön Super 202 75 4 Syn. Cecei 7 135 3
Szentesi piacos 76 1 Paradicsom alaku zöld 136 5
Feherözön 89 76 5 Szentesi
Feherözön Super 89 76 3 HRF F1 136 2
Syn Cecei 7 76 2 Lasztocska 137 1
ÉLETTANI JELLEMZÉSE
256
Taltos 76 4 Soroksari haitato 137 2
Taltos 47 76 2 Szentesi piacos 138 1
Taltos 41 77 2 Javitott Cecei 139 7
Podarok Moldavi 78 1 Syn. Cecei 30 139 1
Paradicsom alaku zöld 78 4 Korai paradicsom
alaku zöld
140 1
Szentesi Sobor 348 140 1
Soroksari 78 9 Edesalma 68 140 2
HRF F1 78 1 D. Cecei 141 4
Feherözön 78 8 Taltos 142 5
FAL 78 1 Csipke (R22) 143 1
Budai csipós 1152 78 1 Szarvasi 11 143 1
Feherözön Super 99 78 1 Taltos VR 80 143 2
U 282 78 1 Lamuyo F1 144 3
Bocskor Ieher 79 2 Cecei erós 144 1
Lasztocska 80 2 Greygo 120 144 3
Szentesi kosszarvu 80 2 Syn. Cecei 14 144 2
BartaSas 566 80 1 Goliat 147 3
Hungarian Wonder 232 80 2 U 163 147 1
Feherözön VR 79 80 1 Taltos 47 150 1
Feherözön Super 72 80 1 Syn. Cecei 9 150 5
Hosszu Taltos 213 80 3 Hungarian Wonder
232
151 3
U 163 80 2 T100 151 1
Albaregia (SAL) 81 5 Kovacshazi 152 2
Hungarian Wonder 81 2 CaliIornia Wonder 153 6
ÉLETTANI JELLEMZÉSE
257
232/68
TH 282 81 1 Albaregia (SAL) 154 4
Feherözön 83 82 4 Hungarian Wonder
232/44
154 2
Hungarian Wonder
232/44
85 3 Soroksari 156 9
T 100 87 1 Syn. Cecei 219 160 1
Lamuyo 120 88 2 Taltos 41 162 1
Greygo 120 88 4 Harosi zöld 168 3
CaliIorniai Wonder 92 7 Keszthenyi 172 1
47. táblázat - Paprikafajták és -törzsek tenyészidõ-komponensei (Budatétény.
1975-1984)
Mertekegyseg: napok szama kelestól termeskötesig.
Egy bizonyos Iaita legkorabbi. lehetseges. esszerú vetesideie oktober 1. utan megközelitóen annyi nappal van.
amennyi a ket tenyeszidó közötti különbseg. Több ev atlagaban Magyarorszagon ebben az idópontban eri el a
megvilagitaserósseg az illetó Iaita Ienyigenyenek küszöberteket.
Egy haitatasra szant ószi Iaita vetesenek lehetseges legkesóbbi idópontiat viszont ugy szamolhatiuk ki. hogy
december 21-etól (a legsötetebb naptol) visszaszamoliuk a köteshez elegtelen Ienyereiú napok szamat. plusz a
Iaita Ieilódesi sebessegeból adodo az elsó kötes Ieilódesi stadiumaig szükseges netto tenyeszidó hosszat.
vagyis a brutto tenyeszidót. Peldaul:
Faita Legkorabbi teli vetes korai
haitatashoz
Legkesóbbi vetes ószi
haitatashoz
Feherözön
Synthetic
okt. 1. ¹ 51 ÷ nov. 21. dec. 21. 129 ÷ aug. 15.
Hatvani okt. 1. ¹ 46 ÷ nov. 16. dec. 21. 114 ÷ aug. 30.
Novator F1 okt. 1. ¹ 46 ÷ nov. 16. dec. 21. 117 ÷ aug. 27.
Oszi haitatashoz a szamitott erteknel korabban celszerú vetni. egyreszt mert az atlagosnal rosszabb
Ienyviszonyok eseten a kötes mar vegleg elmarad. masreszt nemcsak az elsó köteshez. hanem több elagazas
köteseihez szükseges meg a Ieny.
ÉLETTANI JELLEMZÉSE
258
A paprika tehat fenvigenves növeny. de több kiserleti megIigyelesból is arra lehet következtetni. hogy a
termesköteshez szükseges. a Iaitara iellemzó küszöberteknel erósebb megvilagitas a növeny szamara Iölösleges.
egy bizonyos hataron tul pedig termesztesi szempontbol karos. A karos Ienyeróssegre es Ienyspektumra
vonatkozo ma meg hianyos kiserleti adatok helyett inkabb a tulzott Ienyerósseg karos hatasainak legegyszerúbb
kiküszöbölesi modiait iegyezzük meg:
maius 25-ere be kell Ieiezni a szabadIöldi atültetest;
szabadban nevelt kesói vagy nyari vetesú palantakat (pl. ószi haitatasra) arnyekolni kell.
Hõigény. A paprika hóigenye a különbözó Ieilódesi stadiumaitol Iüggóen 25 + 5 (7) oC. A 48. tablazatban
összeIoglaltuk (irodalmi es kiserleti adatokbol) a paprikanöveny telies eletere a ielenleg legmegIelelóbbnek
tartott talai es levegó eiszakai es nappali hómersekletigenyet. A 25 oC-os közepigeny 57 oC-kal emelkedik a
csirazaskor. Ugyanannyival csökken. illetve celszerú csòkkenteni harom esetben:
a) szikleveles korban.
b) az elsó kötesek elósegitesere.
c) a Ielnótt növenynek az eiszakai levegó-hómersekletet.
Feilódesi stadium 3032 °C 25 °C 1820 °C
eiielnappaleiielnappaleiielnappal
Csirazaskor talai ¹ ¹
levegó¹ ¹
Szikleveles talai ¹ ¹
levegó ¹ ¹
Lombleveles
palanta
talai ¹ ¹
levegó ¹ ¹
Elsó kötesek
elósegitesere
talai ¹ ¹
levegó ¹ ¹
Felnótt növeny talai ¹ ¹
levegó ¹ ¹
48. táblázat - A paprika hõigénye különbözõ fejlettségi stádiumban
A paprika 35 oC Iölött nem köt.
ÉLETTANI JELLEMZÉSE
259
A szabadIöldi paprikanak Magyarorszagon kulcsIontossagu biologiai igenye a tenyeszideie nagyobb reszeben
kielegitetlen hóigenye. Ezert a többi biologiai igenyt is elsósorban a környezet hútesevel iaro vizutanpotlast
ennek az elsódleges igenynek a Iigyelembevetelevel kell kielegiteni.
A paprika Ieilódesi hóküszöberteke az a hómerseklet. amely alatt mar nem Ieilódik 10 oC körül van. de az
egyes Iaitak között ebben is talalhatok elteresek.
Fagypont alatti hómersekletet rövid ideig sem visel el. tartosan a Ieilódesi hóküszöb alatti vagy körüli
hómerseklet helyrehozhatatlan termesztesi kart okoz.
Vízigény. A paprika egyeb biologiai igenyeinek optimalis kielegitettsegi szintien nagy vizigenyú növeny.
Ezt bizonyitiak a következó mutatok.
A paprika transzspiracios egvùtthatoia (az egysegnyi szarazanyag elóallitasahoz elparologtatott viz) 300 körüli.
Termesztesi szempontbol is hasznalhato mutato a vizfogvasztasi egvùtthato (egysegnyi nyers termestömeg
elóallitasahoz a növeny es a talai altal együttesen elparologtatott viz). ami a paprikanal 100 körüli.
A paprika vizigenyeról hóigenyenek Iüggvenyeben szabad csak beszelni. Többeves megIigyelesból szarmazo. a
hóigeny es a vizIogyasztas kapcsolatat mutato összeIügges. hogy atlagosan 6 oC hóösszeg valt ki 1 mm
evapotranszspiracios vizIogyasztast a szabadIöldi paprikaterületen. Ennel több vizet. pl. 5 oC hóösszegenkent 1
mm-t csak a szabad Iöldön termesztett determinalt Iaitak igenyelnek. de pl. a helyreveteses termesztes növenyei
mar lenyegesen kevesebb vizzel. 7 oC hóösszegenkent 1 mm-rel adiak a legnagyobb termest. A megadott
ertekeknel több viz a környezetenek Iölösleges lehútesevel okoz kart. igy pl. a 4 oC hóösszegenkent adott 1 mm
viz mar minden szabadIöldi Iaitatechnologia kombinacioban termescsökkenest okoz.
A paprika szamara a vegetacio honapiaiban 3000 oC hóösszeg szükseges. ez a 6 oC hóösszeg 1 mm
vizIogyasztas-egyenertek alapian 500 mm vizutanpotlast indokol. Ugyanerre az eredmenyre iutunk. ha a
vizIogyasztasi együtthato (100) alapian egy 5 kg/m2-es (optimalis Ieltetelek között elerhetó termesatlag)
termeshozam vizIogyasztasat szamoliuk. ami 500 l ÷ 500 mm/m2.
Tapasztalati es kiserleti megIigyelesek a tenyeszidóben 650700 mm vizet (ebból atlagos evben 300350 mm
csapadekot) tartanak elegendónek. ez az elózóekkel iol egyezik. hiszen elIolyasbol es egyeb okokbol
vizveszteseggel is szamolni kell.
A paprika a talai vizkapacitasanak 6070°-os telitettsege mellett terem a legtöbbet. a levegó relativ
paratartalma 9095° körül a legmegIelelóbb
Tápanyagigény. Az etkezesi paprika 10 t termese 24 kg N-t. 9 kg P2O5-ot es 34 kg K2O-t tartalmaz. Ezeket a
makroelemeket es egy sor mikroelemet vizes oldatukbol gyökeren keresztül veszi Iel. Ezert a paprika
tapanyagigenyenek kielegitesekor nem elegendó a szükseges mennyisegek meghatarozasa. legalabb ilyen Iontos
az is. hogy a növeny koncentraciotúrese altal megengedett hatarok között tartsuk a taplaloközeg
oldatkoncentracioiat.
Vizes oldatban 1 ezrelekes koncentraciot viselnek el a paprikanövenyek. A 2 ezrelekes koncentracio bizonyos
Iaitaknak (pl. Feherözön) mar karosan tömeny. Megközelitóen 1 ezrelekes a vizkulturas termesztesre aianlott
tapoldat tömenysege is:
100 l
vizhez
25.0 g
N
19.7 g
P2O5
ÉLETTANI JELLEMZÉSE
260
73.0 g
K2O
A talaiban termesztett növenyek az öntözesek gyakorisagatol Iüggóen ingadozo vizkeszletú. ezert ingadozo
koncentracioiu közegben elnek. A haitatasban io viztarto kepessegú talaiokon. optimalis öntözesi technologiaval
a talaioldat koncentraciovaltozasa kisebb. szabad Iöldön viszont ez igen nagy is lehet. A talaioldat
idószakonkenti bekoncentralodasanak veszelye miatt a szabadIöldi talaiokat csak 0.1 ezrelekes koncentracioig
kivanatos Ieltölteni tapanyaggal. SzabadIöldi atlagos vizellatottsagi szinten a Iolyton növó Iaitak
makroelemenkent 25 mg/100 g talaikoncentraciot. a determinaltak pedig 1520 mg/100 g talaikoncentraciot
mutatnak optimalisnak.
A nitrogennek a vegetativ növekedesben. a megkötött termesek mertekenek növeleseben van ielentósege.
Tuladagolas eseten a növenyek nagy levelúek. haragoszöld szinúek. hosszu izközúek lesznek. a termeseket
elrugiak. a megkötött termesek kicsik maradnak.
Hianya eseten a növekedes lassu vagy teliesen leall. a levelek sargulnak. a kötesek elmaradnak vagy igen aprok.
vekony husuak lesznek.
A Iiatal növeny palantakorban több nitrogent igenyel. ültetes utan a termesek kötesehez mersekelt
nitrogenellatas a kedvezó. A termes kiIeilesztesehez es a tovabbi növekedeshez Iolyamatos. io nitrogenellatas
szükseges.
A foszfor elsósorban a növeny generativ reszeinek kialakulasahoz szükseges.
Tuladagolasakor a termeslomb arany tulzott mertekben eltolodik a termes iranyaba. sok. de apro bogyot hoz a
növeny. különösen a determinalt Iaitak.
Hianya miatt gyenge a növekedes. keskenyek. szürkeszöldek a levelek. rossz a termeskötes. a hianyosan kötött
bogyokban keves a mag. ezzel összeIüggesben deIormaltak a termesek.
A IoszIor különösen Iontos az ültetes idószakaban. mert a gyökerkepzódest serkenti. Az elsó termesek
megkötesehez. vagyis a növeny vegetativ Iazisabol a generativ Iazisba valo attereshez a IoszIor ielenlete
nelkülözhetetlen.
A kalium a paprikanövenyben a legnagyobb mennyisegben talalhato tapelem. szerepe megis a legkevesbe
egyertelmú.
Tuladagolasa azaltal okoz kart. hogy gatolia mas elemek. igy a IoszIor es a kalcium Ielvetelet. Több kiserlet
szerint korai tuladagolasa a koraisagot is csökkenti.
Hianya az altalanos leromlasi tüneteken tul a levelek bronzos szinezódeseból. maid lehullasabol iol
Ielismerhetó.
A növenynek Iolyamatosan van szüksege a kaliumra.
Kalcium. A Iiatal termesek tartalmazzak a legtöbb kalciumot. Hianya a növekedóben levó termesek csucs Ielóli
harmadan ielentkezó szaraz .rothadast¨ okozza. A bogyokban idóleges kalciumhianyt idezhet eló a tul sok
nitrogen. kali vagy magnezium. tovabba mar egy rövid ideig tarto erós kiszaradas. tulmelegedes is.
A magnezium mint a kloroIill alkotoresze lenyeges a növenyben. Hianyanak iellegzetes tünete az erközök
klorotikus sargulasa. maid beszaradasa.
A paprika altal igenyelt szamos nyomelem között Iontosabbak a vas. a bor. a rez. a mangan.
ÉLETTANI JELLEMZÉSE
261
A taplalekIelvetel alapIeltetele a növeny zavartalan vizIorgalma. A növenyben a Iolyamatos vizaramlast
nemcsak a talai kiszaradasa akadalyozhatia. hanem a levegó 100°-os relativ paratartalma is. Ezert kell a
Ioliahazakat naponta többször is atszellóztetni akkor is. ha a hómerseklet ezt önmagaban nem indokolia.
10.2.2.4. TERMESZTETT FAJTÁK, FAJTAKIVÁLASZTÁS
Magyarorszagon kizarolag hazai elóallitasu paprikaIaitakat. kisebb mertekben taiszelekciobol szarmazo. nem
minósitett tipusokat termelnek. A harom Ió kategoriaban. a Ieher edes. a paradicsom alaku es a hegyes erós
csoportban evról evre ielentós valtozas varhato a nagy intenzitasu nemesitesi tevekenyseg eredmenyekeppen.
A legielentósebb törekves a Iaitak exportkepessegenek növelese (a Iehereknel a blocky alak megközelitesevel. a
paradicsompaprikanal a maghazpeneszedes kiküszöbölesevel). valamint a rezisztencia. a termókepesseg es a
termesbiztonsag Iokozasa.
A termesztesben a ket legIontosabb technologiaval. a hosszu tartalmu termesztessel es a szabadIöldi
termesztessel. valamint az ezekhez kapcsolodo tavaszi es ószi haitatassal egesz evben. Iolyamatosan egyseges
megielenesú arut kell elóallitani. A különbözó Ienyviszonyok között egyarant termeszthetó es egesz evben
azonos lehetósegekkel ertekesithetó Iaitakat nevezzük univerzalis faitaknak.
A remontalokepesseg a hosszu tartamu termesztes elóIeltetele. es azt ielenti. hogy a Iaita idóskorban is az
elsókkel azonos minósegú termeseket ad.
75. ábra - Rapidus F1 (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
TERMESZTETT FAJTÁK,
FAJTAKIVÁLASZTÁS
262
76. ábra - Fehérözön Synthetic (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
TERMESZTETT FAJTÁK,
FAJTAKIVÁLASZTÁS
263
77. ábra - HRF (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
A termesztesi cel szamara legmegIelelóbb Iaita kivalasztasahoz ad leirast a 49. tablazat. Az elsó het Iüggóleges
oszlop tartalmazza a paprikaIaitak leirasara minimalisan elegendó öt szempontot (iz. szin Iorma. termeshelyzet.
növekedestipus). Ezek utan a Magyarorszagon szamitasba vehetó het technologiara valo alkalmassagrol adunk
taiekoztatast. Atlagbogyomeretkent a io közepes technologiakkal elerhetó tömeget adtuk meg. A
tenyeszidó-komponensek (netto es brutto tenyeszidó) napokban megadott adatai a kelestól az elsó 2 cm-es kötes
megieleneseig szükseges idót ielentik. Aki a vetestól az elsó szedesig varhato idóre kivancsi. az meg 10 napot
(vetestól kelesig). meg 25 napot (a termes kiIeilódesi ideie a gazdasagi erettsegig) adion hozza a tablazat
ertekszamaihoz. Az allomanysúrúsegi adatok közül haitathato Iaitaknal a kisebb ertek a haitasi. helyre
vethetóknel a nagyobb ertek a helyreveteses termóallomany súrúsege. A termókepessegi adatok optimalis
viszonyokra. a kiemelkedóen nagy ertekek optimalis hosszu tartamu termesztesre vagy haitatasra vonatkoznak.
Ti-pus Iz SzinFaita Jelen-tósege A
termes
allasa.
a
termes-csucs
alakia
Növekedes-tipus Korai
hai-tatas
Közep-korai
hai-
tatas
Hideg-hai-
tatas
Hosz-szu
tarta-mu
ter-mesz-
tes
Sza-bad-Iöldi
palantas
ter-mesz-
tes
Helyre-veteses
ter-mesz-
tes
Oszi
hai-
tatas
Atlag-bogyo.
g
Netto
tenyesz-idó
(Ieil.
Sebes-seg).
nap
Brutto
tenyesz-idó
(elózó
¹
Ieny-hiany-erze-kenyseg).
nap
Allo-many-súrú-seg.
tó/m2
Rezisz-tencia.
tole-rancia
Friss
Io-gyasz-tas
Feldol-gozas Export Termó-kepes-seg.
kg/m2
TERMESZTETT FAJTÁK,
FAJTAKIVÁLASZTÁS
264
Töl-te-ni-va-
lo
EdesFeher Feherözön
Synthetic
xx Ielallo.
hegyes
determinalt x xx xx xx xx xx xx 6070 80 133 1530 TmO.
takacs-atka
xx xx xx 415
Suptol xx csüngó.
hegyes
determinalt x xx xx xx xx x xx 6070 77 149 1530 TmO.
CMV
xx xx xx 415
Tizenegyes xx csüngó.
hegyes
determinalt xx xx xx x x xx 6070 76 136 1530 TmO.
alt.
rez.
Xantho-monas
xx x 415
Taltos
Synthetic
xx csüngó.
betúrt
Foly-ton
növó
xx x 7080 78 147 1015 CMV.
Fusa-rium
xx xx xx 410
Hosszu
Taltos
xx csüngó.
betúrt
Foly-ton
növó
xx xx xx xx xx xx x 7080 81 146 615 xx xx xx 415
Albaregia xx Ielallo.
betúrt
Foly-ton
növó
xx x 7080 81 140 1015 xx x xx 45
T52 xx csüngó.
betúrt
Foly-ton
növó
x xx xx x 110120 83 147 610nagyon
nagy
bogyo
xx x xx 415
Ho
F1
xx Ielallo.
hegyes
Foly-ton
növó
xx xx xx xx x 7080 610 xx xx 415
C
139
F1
xx Ielallo.
hegyes
Foly-ton
növó
xx xx xx xx x 6070 78 120 610Tm2 xx xx 415
HRF
F1
xx Ielallo.
hegyes
Foly-ton
növó
xx xx xx xx x 6070 75 131 610TmOxx xx 415
Syn
Cecei
x csüngó.
hegyes
Foly-ton
növó
x xx x 6070 75 157 1015 TmO.
alt.
rez.
xx xx x 48
Rezisztens
Keszthelyi
Ielallo.
hegyes
Foly-ton
növó
xx 5060 1015 TmOx x 35
B420
F1
(bolcky)
xx csüngó.
betúrt
Iolyton
növó
x xx xx xx x x 100110 76 137 610Tm2 xx xx 415
B56
(blocky)
xx csüngó.
betúrt
Foly-ton
növó
x xx x 90100 79 144 1015 CMVxx xx xx 45
Blondy
F1
x csüngó.
betúrt
Foly-ton
növó
x xx xx xx x x 110120 610 xx xx 415
TERMESZTETT FAJTÁK,
FAJTAKIVÁLASZTÁS
265
(blocky)
Vilagos-zöld Savo
F1
x csüngó.
hegyes
Foly-ton
növó
xx xx x x 100110 71 134 610.savo-szinú¨ xx x 415
Sötet-zöld Hungarian
Wonder
(bl)
csüngó.
betúrt
Foly-ton
növó
x x x x xx 110120 85 146 610 x x xx 310
Karmenx csüngó.
betúrt
Iolyton
növó
xx 100110 10 x xx x 35
Csi-pós Feher Javitott
Bogyiszloi
Ielallo.
hegyes
Foly-ton
növó
xx 4050 1015 x xx 34
Vilagos-zöld Szentesi
piacos
x csüngó.
hegyes
Foly-ton
növó
xx xx x 6070 75 140 810 xx 415
Sobor x csüngó.
hegyes
Foly-ton
növó
xx xx x 7080 75 142 810 xx 415
Balaton
F1
x csüngó.
hegyes
Foly-ton
növó
xx xx x 7080 810 xx 415
Pri-ta-min EdesSötet-zöld Paradicsom-alaku
zöld
Szentesi
xx csüngó.
lapos
Foly-ton
növó
x xx 90110 78 133 10 x xx x 34
Piros Paradicsom-alaku
zöld
Pallagi
x csüngó.
lapos
Foly-ton
növó
xx 80100 10 x xx x 34
Greygoxx csüngó.
lapos
Foly-ton
növó
x xx 100110 82 141 10 TmO.
Alter-naria
x xx x 38
Pritavit
F1
x csüngó.
lapos
Foly-ton
növó
xx 100120 610 xx x 38
TERMESZTETT FAJTÁK,
FAJTAKIVÁLASZTÁS
266
He-gyes Csi-pós Feher Fecske csüngó.
hegyes
Fel-deter-minalt x xx x 2025 77 134 1015 TMVx xx 48
Vila-gos-zöld Novator
F1
xx csüngó.
hegyes
Foly-ton
növó
xx xx xx x xx 3040 73 123 810TmOxx x 510
Novares
F1
xx csüngó.
hegyes
Foly-ton
növó
xx xx xx x xx 3040 121 810Tm2 xx x 510
Radipus
F1
xx csüngó.
hegyes
Foly-ton
növó
xx xx xx x xx 3040 73 119 810 xx x 510
Rapires
F1
xx csüngó.
hegyes
Foly-ton
növó
xx xx xx x xx 3040 78 102 810Tm2 xx x 510
KovacshaziIelallo.
hegyes
Foly-ton
növó
x xx x 2530 74 154 810 xx x x 510
Keceli
I F1
x csüngó.
hegyes
Foly-ton
növó
xx x x 3040 810 xx x 510
Sötet-zöld Hatvani csüngó.
hegyes
Foly-ton
növó
x x x xx x x 2025 72 120 1020 Orle-meny-nek
is
xx xx x 48
EdesVila-gos-zöld Szentesi
kosszarvu
x csüngó.
hegyes
Foly-ton
növó
xx xx x x 3040 81 134 810 xx x 312
Dunai
F1
x csüngó.
hegyes
Foly-ton
növó
xx xx 3040 810 xx x 512
EleIant-ormany csüngó.
hegyes
Foly-ton
növó
xx xx x x 3040 77 129 810 xx x 312
Al-ma Edesalma x csüngó.
lapos
Foly-ton
növó
xx x 4550 68 1015 CMV xx 34
Csi-pós Feher Almapaprika xx Ielallo.
lapos
Foly-ton
növó
xx x 4045 75 131 1015 xx 34
49. táblázat - Étkezési paprikafajták leírása. termesztési adatai és felhasználási
lehetõségei
Jelmagvarazat.
xx÷elsósorban
x÷masodsorban
TmO: rezisztens a TMV (dohany mozaik virus) közönseges törzsei ellen
TERMESZTETT FAJTÁK,
FAJTAKIVÁLASZTÁS
267
Tm2: rezisztens a TMV (dohany mozaik virus) valamennyi magyarorszagi törzse ellen
78. ábra - B 56 (fotó: SÁGI ZSOLT)
TERMESZTETT FAJTÁK,
FAJTAKIVÁLASZTÁS
268
79. ábra - C 1-39 (fotó: SÁGI ZSOLT)
TERMESZTETT FAJTÁK,
FAJTAKIVÁLASZTÁS
269
A magyar nemzetközi mercevel különlegessegeknek minósüló Iaitakon kivül a vilagon legismertebb ket
paprikakategoria a bolcky es a Lamuyo tipus. A blockv sötetzöld szinú. hosszusag/szelesseg termesindexe 1.0
körüli. tehat .kocka¨ (blocky) alaku. Legregibb Iaitaia a California Wonder. A Lamuvo tipusok az elózónel is
nagyobbak. hosszabbak. termesindexük 1.52.0 körüli. nevüket az elsó ilyen Irancia F1 hibridról kaptak.
10.2.3. SzabadföIdi termesztés
10.2.3.1. AZ ÉGHAJLAT ÉS A TALAJADOTTSÁGOK HATÁSA
A regi. hagyomanyos paprikatermótaiak nemcsak a io klimatikus tenyezók következteben alakultak ki.
közgazdasagi es tradicionalis szempontok is hatottak. Ma. különösen a haitatas. a hosszu tartamu termesztes
ielentós terhoditasaval. közgazdasagi terkepünk atraizolodasaval elmosodtak a termótaiak közötti hatarok.
A klimatikus tenyezók Iigyelembevetelevel szabadIöldi etkezesipaprika-termesztesre alkalmas az orszag
FonyodBudapestNyiregyhaza vonaltol delre esó resze (a domb- es hegyvidekek kivetelevel). valamint a
KisalIöld. Ezen a területen különösen alkalmas az AlIöld KecskemetDebrecen vonaltol delre esó resze.
Magyarorszagon a paprikatermesztes legkritikusabb klimatikus tenyezóie a hómerseklet. A nagy hóigenyú
paprika io termesenek elóIeltetele a nyari Ielevben (aprilistol szeptemberig) 3000 oC Ieletti hóösszeg. 1400-nal
több napsüteses ora. A csapadek es a hómerseklet ertekei közötti negativ korrelacio miatt olyan videkek. illetve
azok az evek iok a paprikanak. ahol. illetve amikor a nyari Ielevben lehullo termeszetes csapadek mennyisege
nem eri el a 400 mm-t.
A paprikanak legmegIelelóbbek a közepkötött mezósegi talaiok. Ezt tudva is megkockaztathatiuk a kiielentest.
hogy ha a növeny melegigenye kielegitett (pl. Ioliahazban). a viz es a tapanyag karos ingadozasok nelkül (a talai
szervesanyag-keszletenek emelesevel). optimais szinten rendelkezesere all. a paprika eltekintve extrem
szelsósegektól minden talaion termeszthetó. Laza homok-. kötött. agyagos erdótalai. meg a köves talaiok is
egyarant iok lehetnek. a múveles szempontiai a döntóek.
Nem alkalmasak paprikatermesztesre a savanyu (tózeg-) es a nagy sokoncentracioiu talaiok.
10.2.3.2. A NÖVÉNYVÁLTÁS JELENTÕSÉGE
A paprika talaiuntsagra hailamos növeny. A talaiuntsag a növeny anyagcseretermekeinek a Iölhalmozodasara. az
azonos iellegú anyagIelhasznalasra. kulminalo növeny-egeszsegügyi problemakra vezethetó vissza. Kivedesere
ket modszer aianlhato:
1. A talai masodevenkenti atmosasa (250300 mm viz egy nap alatt). masodevenkenti Iertótlenitese. evenkenti
nagy adagu szervestragyazasa (20 kg/m2 Iölött).
2. Növenyvaltas 4 eves Iorgoval.
SzabadIöldi termesztesben csak a növenyvaltas iavasolhato.
Az összes szempont Iigyelembevetelevel arra a következtetesre kell iutnunk. hogy üzemi meretú paprikatablan
egyetlen szamba vehetó elovetemenv van. a kalaszosok.
Nem io elóvetemenyek:
a) növeny-egeszsegügyi okokbol (azonos virusbetegsegek) a Solanaceak. a kabakosok. a pillangosok (ezek
SzabadföIdi termesztés
270
szomszed kulturaknak sem iok);
b) kesó ósszel lekerüló növenyek (kukorica. cukorrepa stb.);
c) talaizsarolok (napraIorgo. kender stb.).
10.2.3.3. TÁPANYAGELLÁTÁS
A paprika termesztesehez szükseges optimalis tapanyagmennyiseg a tervezett termesmennyiseg. valamint a talai
tapanyagtartalma ismereteben kiszamithato. Az egyes termótalaiok tapanyagtartalmatol Iüggó Iailagos
mútragyaigenyt az 50. tablazat tartalmazza.
Termóhely A talai tapanyag-ellatottsaga
igen
gyenge
gyengeközepesio igen
io
Nitrogen
I. 5.0 4.5 4.0 4.5 3.0
II. 5.3 4.8 4.3 3.8 3.2
III. 5.5 5.0 4.6 3.1 3.5
IV. 4.9 4.4 4.0
FoszIor
I. 5.5 4.8 3.4 1.8 1.0
II. 5.8 5.2 3.7 2.0 1.1
III. 6.4 5.7 4.1 2.2 1.2
IV. 4.9 2.0 1.1
Kalium
I. 8.8 8.0 7.1 4.4 2.2
II. 9.2 8.6 7.8 5.0 2.4
III. 7.2 7.6 6.8 4.0 1.8
IV. 8.2 5.5 2.6
50. táblázat - Az étkezési paprika fajlagos mutrágyaigénye (hatóanyag. kg/t)
TÁPANYAGELLÁTÁS
271
Egyszerú es a gyakorlati szakember szamara könnyen kezelhetó masik modszer egy tablazat es nomogramok
segitsegevel taiekoztat a potlando tapanyagmennyisegról. Az 51. tablazat a különbözó termeshozamok
eleresehez szükseges tapanyagmennyiseget tartalmazza. a 80. es 81. abrarol (nomogramokrol) pedig a
különbözó tapanyagtartalmu talaiokon potlando P2O5 mennyisege olvashato le.
Tervezett
termeshozam
(t/ha)
A tenyeszidóben
adagolando
N-hatoanyag
(kg/ha)
P2O5-hatoanyag
(kg/ha)
K2O-hatoanyag
(kg/ha)
6080°-os
hasznosulassal
atlag2040°-os
hasznosulassal
atlag4060°-os
hasznosulassal
atlag
15 6045 53 5834 51 12885 106
20 8060 70 9045 67 170114 142
25 10075 87 11356 85 213143 178
30 12090 105 13568 102 255170 213
51. táblázat - A különbözõ terméshozamok eléréséhez szükséges tápanyagmennyiségek
TÁPANYAGELLÁTÁS
272
80. ábra - Az étkezési paprika P2O5-igényének nomogramja
TÁPANYAGELLÁTÁS
273
81. ábra - Az étkezési paprika K2O-igényének nomogramja
A potlando tapanyagokat szerves es mútragya alakiaban adiuk. (10 t istallotragya elsó evben ertekesüló
mútragyahatoanyag-egyenerteke atlagosan: 9 kg N. 12 kg P2O5. 30 kg K2O).
A szerves tragvat az ószi melyszantassal iuttatiuk a talaiba.
A termes elóallitasahoz kiszamitott nitrogenmútragvat csak Ieitragyakent adiuk. espedig a tenyeszidó alatt
Iolyamatosan. 46 hetenkent. (Az elsó adagot az elsó kötesek utan celszerú kiiuttatni. Az ósszel a tragya- es a
tarlomaradvanyok bomlasanak elósegitesere bedolgozott nitrogenmútragyat nem szamitiuk a szükseges
nitrogenhatoanyaghoz).
A IoszIor a talaiban gyorsan megkötódik. ezert a iobb hasznosulas vegett a foszformútragvat sem egyszerre
iuttatiuk a talaiba. hanem a szükseges mennyiseg 30°-at ósszel. a többit a tenyeszidó alatt ket reszletben: az
elsó 35°-ot ülteteskor. a Iennmarado 35°-ot pedig az elsó nitrogen-Ieitragyazaskor.
A kalium a IoszIornal lassabban kötódik meg. s a talaikolloidok agyag. humusz segitsegevel könnyen valik a
növenyek szamara uira Ielvehetóve. Ezert humuszban gazdag talaiokon ósszel alaptragyakent adiuk. humuszban
szegeny talaiokon viszont csak kisebb reszet aianlatos alaptragyakent adni. nagyobb reszet a tenyeszidó
TÁPANYAGELLÁTÁS
274
Iolyaman kell kiiuttatni.
A mikroelemek potlasara különbözó leveltragyak kinaliak a legiobb lehetóseget.
10.2.3.4. TALAJMÛVELÉS, TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS
A paprikatermeszteshez sik területet valasszunk ki. A területkivalasztas a vetesvaltas. a herbicidhatas. a
gyomIertózöttseg szempontiai miatt legkesóbb a targyev elótt ket evvel idószerú. de meg iobb. ha többeves
rendszerben dolgozunk.
Az elóvetemeny (gabona) learatasa utan azonnal tarcsazzunk. A tarcsazas utan kiszoriuk az alaptragyat (a
szerves es a mútragyat). amit 2025 cm melyen beszantunk. A nyari szantast követó ket honap alatt a
melegigenyes gyommagvak io resze kikeleszthetó. ket honap utan kb. 30 cm melyen. a iövó evi soriranyra
merólegesen elvegezzük az ószi szantast. A területet meg ósszel durva rögös Ielületre Iogasoliuk vagy
tarcsazzuk.
Erre a területre tavasszal kiiuttatiuk a preemergens gyomirtot es egy menetben bedolgozzuk. maid sima
hengerrel lezariuk. Ha a terület a vegyszeres gyomirtas ideiere elgyomosodik ami nem kielegitó
kulturallapotra vall a herbicid kipermetezese elótt sekelyen iaro eszközzel gyomtalanitsunk.
Ha talaiIertótlenitest is vegzünk. akkor a sima henger elótt. a soriranyra merólegesen vetógeppel iuttassunk ki a
granulatumot.
10.2.3.5. VEGYSZERES GYOMIRTÁS
A palantazott paprika vegyszeres gyomirtasat a kiültetes elótt 710 nappal vegezzük. A palantazott paprika
legregebben hasznalt gyomirtoszere a triIluralin hatoanyag. ezt tartalmazza az OlitreI (3.5 l/ha). Uiabban
hasznalatos a napropamid hatoanyagu Devrinol 50 WP (3.5 kg/ha). es az etalIluralin hatoanyagu Buvalin EC
(3.5 l/ha). A szerek valamelyiket az ültetes melysegenel sekelyebben dolgozo. keveró hatasu talaimúveló
eszközzel (tarcsa. talaimaro) a kiiuttatas utan azonnal bedolgozzuk a talaiba. maid sima hengerrel zariuk a
talaiIelszint.
A helvreveteses paprikatermesztes legelteriedtebb gyomirto szere a diIenamid hatoanyagu Rideon 80 WP (710
kg/ha). A szert közvetlenül vetes elótt sekelyen a talaiba dolgozva vagy kòzvetlenùl a vetes utan a talaiIelszinre
iuttatiuk ki. Regota hasznalatos az izopropalin hatoanyagu Paarlan (1.72.5 l/ha). amelyet vetes elótt kell a
talaiba dolgozni. A Paarlan hasznalata költsegkimeló. viszont a tuladagolas helyein (atIedesek. összemosodasok)
toxikus a paprika-csiranövenyekre. Helyrevetesben is hasznalhato a preemergens Devrinol. Legiobb megoldas a
Rideon¹Devrinol (5¹4 kg/ha) kombinacio preegmens alkalmazasa.
Helyre vetett paprikanal a vetes utan ket hettel a rezisztens gyomokat Ieltetlenül le kell perzselni. Ezt
közvetlenül a keles elótt celszerú megismetelni.
Palantanevelesben a helyrevetes gyomirto szerei közül a Rideon 80 WP (710 kg/ha) hasznalhato akar a
magagy talaiaba bedolgozva. akar közvetlenül a vetes utan a takaroIöld Ielszinere permetezve. A keles elótt a
paprikanal gyorsabban keló gyomokat perzseliük le.
10.2.3.6. SZAPORÍTÁS
Palántaneveléshez determinalt Iaitakbol 2 kg/ha. Iolyton növó. közepes termetúekból 1.5 kg/ha
vetómagigennyel szamolunk.
TALAJMÛVELÉS,
TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS
275
A paprika megIeleló kelesehez legalabb 20 oC-os talaihómersekletet kell tartani. ezert 68 oC hólepcsóiú. Iútött
Ioliahazba vessünk. (Növenyhazban nem lehet szabadIöldi kiültetesre palantat nevelni. mert az üveg nem engedi
at az ultraibolya-Ienytartomanyt. a Ienyre edzetlen palantak a kiültetes utan elpusztulnak). A Iútes nelküli
palantaneleves csak szüksegmegoldas. a korai termes ielentós csökkenesevel iar.
A palanta minóseget szabvany is rögziti (52. tablazat). a legIontosabb. hogy zömök. nem megnyult. erós szaru.
Iiatal (zöldbimbosnal nem Ieilettebb) növenyeket allitsunk eló a palantaneveles soran. A vetómag
csirakepessegenek ismereteben annyi vetómagot kell elvetni 1 m2 palantaneveló Ielületre. hogy abbol 1000
db-nal több növeny ne legyen. Jobb palantat nevelhetünk. ha ennel is ritkabb az allomany. 10 g tiszta I. osztalyu
(92° csirakepesseg Ieletti) magbol negyzetmeterenkent 1000 db palantank lesz. 1 m2-re 10 g vetómagot
celszerú vetni.
Megnevezes Megengedhetó
elvesztett
level
palantankent*
Minimalis
lomblevel-szam**
Magassag
(gyökernyaktol
tenyeszcsucsig
merve) (cm)
Egy levelre esó
palantahossz***(cm)
I. o. II. o. I. o. II. o. I. o. II. o. I. o. II. o.
Szabadfòldi
túzdelt
túzdeletlen.
tapközeges
2 34 6 4 1520 1215
alatt es
2125
Ielett
1.52 1.5 alatt
es 22.5
Ielett
Haitatasi
túzdelt
túzdeletlen.
tapközeges
2 34 5 4 1020 1020 1.52 1.5 alatt
es 22.5
Ielett
52. táblázat - A paprikapalánta minõségi osztályai
* ÷ sziklevelet is beleertve.
** ÷ tenyesztócsucstol elkülönült. Ieilett. meglevó. ep. Iaitara iellemzó szinú.
*** ÷ szikleveleket. illetve a lehullott leveleket is beleertve
A palanta Iölnevelesehez 68 hetre van szükseg. Annak ismereteben. hogy a palanta növekedese Iokozottabb
vizellatassal siettethetó. szarazon tartva pedig mersekelhetó. a tul korai vetes nem aianlatos. Kisebb bai. ha a
kivanatosnal Iiatalabb növenyt kell kiültetnünk. mint ha elöregedettet.
A legaltalanosabb vetesido marcius közepe. a deli orszagreszekben marcius eleie. húvösebb (kesóbbi ültetesú)
területeken aprilis 1-ieig vethetünk. Fútes nelküli berendezesekben aprilis eleien kell vetni.
Szerves anyagban gazdag. iol elmunkalt. kellóen nedves. gyommagmentes talai alkalmas a veteshez. A
sorolodeszkaval vagy sorolohengerrel 5 cm-es sortavra kikepzett barazdakba szorva vagy kezzel sorba vetiük a
magot. A barazdak aliaba hullott magot ezutan 11.5 cm vastagon nedves. rostalt. Iertótlenitett takaroIölddel
SZAPORÍTÁS
276
Iediük. maid lehengerezzük (lapogatiuk). A vetes utan a Ielületet Iinom porlasztasu szoroIeiek segitsegevel
alaposan beöntözzük.
1820 oC-on a paprika 1014 nap alatt kikel. A kelesig io esetben nem vagy csak alig kell öntözni. kesóbb
napos delelótt alapos öntözessel potoliuk a vizveszteseget. az esetleg egyenetlenül Ieilódó Ioltokat külön is
öntözzük. Altalaban keves szamu öntözessel celszerú a palantakat Iölnevelni.
A Ioliahaz hómersekletet szellóztetessel szabalyozzuk az optimalis 2025 oC-ra. A keles utani szikleveles
stadiumban 18 oC-ot tartsunk. A Iölösleges para eltavolitasara mindennap kell szellóztetni.
A palantakat edzessel keszitiük Iel a kiültetesre. Akkor iarunk el helyesen. ha mar a kelestól kedve csak
mersekelt nedvessegtartalmu levegót adunk. a szellózóket es az aitokat. amikor a külsó idóiaras megengedi.
eiiel-nappal nyitva tartiuk. es a talai Ielsó reteget hagyiuk kiszaradni.
A kiùltetes idopontiat a következók ismereteben kell meghatarozni:
a) Iagymentes. idealis maiusi idóiaras eseten a paprika korai es össztermese annal nagyobb. minel korabbi az
ültetes.
b) maius 1-ietól 25-ig az elIagyas valoszinúsege 90°-rol 0°-ra csökken.
A legmegIelelóbb ültetesi idópont maius 1618.. az üzemi kapacitastol Iüggóen ennel nehany nappal elóbb es
kesóbb is ültetnek. Az ültetesre legiobb het nap maius 13-tol 20-ig. a legiobb 10 nap maius 10-tól 20-ig. a meg
elIogadhato 15 nap maius 10-tól 25-ig tart. A maius 10-et követó nehany nap 20° valoszinúseggel Iagyra. a
maius 25. elótti nehany napon ültetett növenyek 20° körüli termesmennyiseg- es minósegkiesessel
szamolhatunk.
A palantakat a kiszedes elótti nap alaposan beöntözzük. Kiszedeskor ültetesre kesz allapotban (lehetóleg az
összeIonodott gyökereket szetvalasztva) szorosan betesszük zart (nem hezagos Ialu) ladaba. s az ültetesig a
ladakat nedves zsakkal takariuk. A kiszedett palanta lombian nem lehet viz.
Az ültetesre olyan ültetógepet hasznaliunk. amelyik a barazdaba. a gyökerzonaba öntöz is. Ha a gep nem ilyen.
ültetes utan azonnal öntözni kell. akkor is. ha a talai nedves. A iol tömöritó geppel ültetett palanta egy levelenel
Iogva nem huzhato ki. hanem a level szakad le.
A determinalt palantakat 120150 ezer tó/ha. a Iolytonos növekedesúeket Iaitatol Iüggóen 80100 ezer tó/ha
allomanvsúrúseggel ültetiük.
Az allando helvere vetett paprika atlagos idóiarasi viszonyok között kb. 3035 nap alatt kel ki. de gyakran
4550 napig is a talaiban marad. Az elsó meleg periodus keleszti ki maius közepen. ezert a vetes idopontiat a
varhato kelesidótartam ismereteben hatarozzuk meg. LegmegIelelóbb az aprilis eleiei vetes. aprilis 25. utani
vetesben mar ielentós termeskiesesre kell szamitani.
Precizios vetógeppel. 2 cm melyen. Iolyometerenkent 25 db iol csirazo magot vetünk el.
A vetes utan 23 hettel perzseló hatasu szerrel gyomtalanitunk. ezt közvetlenül a keles elótt (szerencses esetben)
megismetelhetiük.
Keles utan azonnal kultivatorozzunk. s ha szükseges. meleg idóben adiunk 1015 mm-es neveló öntözest. (A
mag kikelesztesehez is szükseg lehet öntözesre. de azt az öntözes utani cserepkereg-kepzódes elkerülesere csak
vegszüksegben tegyük.)
Juniusban. a kezi kapalaskor un. tóbeallitast vegzünk. determinalt Iaitakbol Iolyometerenkent kb. 15 növenyt
hagyunk meg. A sortavolsagtol Iüggóen (amit 4060 cm között a múvelesi technika hataroz meg) a determinalt
Iaitakbol hektaronkent 250350 ezer az optimalis tószam. A Iolyton növó Iaitakbol Iolyometerenkent kb. 10.
hektaronkent 170200 ezer növenyt hagyunk meg.
ÖNTÖZÉS
277
10.2.3.7. ÖNTÖZÉS
A paprika 600 mm körüli vizigenyeból a csapadekkal nem Iedezett reszt öntözessel potoliuk.
Üzemi Ielületeken ma csak az esóztetó öntözes iöhet szoba annak ellenere. hogy talairombolo hatasa közismert.
A paprika szamara idealis barazdas öntözes nagy kezimunkaeró-szükseglete miatt teliesen eltúnt. A különbözó
csepegtetó öntözesi szisztemak szabadIöldi eredmenyei kedvezóek.
Az öntözest negy masik technologiai elemhez kell csatlakoztatni. A helyes sorrend: szedes utan öntözes. utana
kultivatorozas. ezt követóen permetezes. a varakozasi idók elmultaval uira szedes. Ha Ieitragyazas is esedekes.
azt a szedes utan es az öntözes elótt celszerú elvegezni.
Egyszeri öntözesi adag 3040 mm.
Az öntözesek idópontiait. szamat ketIele öntözesi rendszer szerint is meghatarozhatiuk. A regebbi rendszer a
paprika vizigenyeból indul ki. az adagolasnal a hóigeny miatt megszoritasokkal. Az ui rendszer a paprika
hóigenyeból indul ki. bizonyos teliesült hómersekleti Ieltetelekhez kötve az öntözest.
A hagvomanvos òntòzesi rendszer szerint a paprikat a talai vizkapacitasanak 60°-os telitettsegenel kell öntözni.
ez a mi idóiarasunkon a iuniusban 1014 naponkenti. iuliusban es augusztusban 57 naponkenti öntözest ielent
az esómentes periodusokban.
Megszoritas a hóigeny kielegitese vegett . hogy 20 oC-os napi atlaghómerseklet alatt (vagy 25 oC-os nappali
hómerseklet alatt. vagy 14 oC-os eiszakai hómerseklet alatt) tilos öntözni.
A hoigenvre (hóösszegekre) alapozott òntòzesi rendszer szerint akkor indokolt öntözni a paprikat. amikor mar
egy bizonyos hóenergia-mennyiseget a növeny hasznositott. es ezzel egyideiúleg a iol Ielvehetó viztartalekot a
talaibol elparologtatia. A Iolyton növó Iaitaknal palantazva es helyre vetve is minden 7 oC hóösszeg
hasznosulasa utan indokolt 1 mm viz talaiba iuttatasa. A determinalt. allando helyre vetetteknel minden 67 oC.
a determinalt palantazottaknal minden 5 oC hóösszeg hasznosulasa utan indokolt 1 mm viz talaiba iuttatasa
(tehat a determinaltak vizigenye nagyobb).
A hóösszegviztartalek egyensulyat az egyenertekszamok alapian a csapadek es a meg szükseges öntözóviz
együttesen allitiak helyre. A rendszer szerint a gyakorlatban tehat akkor kell öntözni. ha az illetó
Iaitatechnologia kombinaciora ervenyes hóösszegviztartalek egyenertekkel szamolva 30 mm viztartalekhiany
gyúlik össze. Peldaul a palantazott Feherözön Synthetic Iaitat. amelyiknel 5 oC hóösszeg egyenertekú 1 mm
vizzel 30×5÷150 oC összegyúlt hóösszegnel kell öntözni. ha közben nem esett az esó. Ha igen. annak a
mennyisegevel aranyosan csökkentiük a halmozodo hóösszeget. es ezzel az öntözes idópontia kitolodik. A napi
hóösszegertek a napi atlaghómerseklet. azaz a 7. 12 es 19 orakor mert levegóhómerseklet szamtani atlaga.
Az öntözest ebben a rendszerben is csak az elózó rendszerben emlitett meleg napokon vegezhetiük.
10.2.3.8. EGYÉB NÖVÉNYÁPOLÁSI MUNKÁK
A kiültetes utan azonnal. maid minden öntözes es esó utan kultivatorral 45 cm melyen lazitiuk a talait egeszen
addig. amig a sorok között elIer a kultivator. Juniusban egy kezi kapalas. a kesóbbiekben a io kulturallapotu.
nem gyomIertózött. iol elókeszitett talaiokon meg egy gazolo kapalas elegendó a paprika gyommentesen
tartasahoz.
Az allando helyere vetett paprikat keles utan azonnal kultivatorozzuk. maid ezt követóen ugy apoliuk. mint a
palantazottakat. A iuniusi kezi kapalaskor elvegezzük a tóbeallitast is.
EGYÉB NÖVÉNYÁPOLÁSI
MUNKÁK
278
10.2.3.9. BETAKARÍTÁS
A paprikat gazdasagi erettseg (Ienyes Ielület. kemeny bogyo. kiIeilett meret) allapotaban vagy biologiai (piros.
esetleg sarga) erettsegnel kell szedni. A szedesi idópontok meghatarozasahoz tampontul szolgalhat. hogy
viragzastol a gazdasagi erettsegig kb. 35 napra. a gazdasagi erettsegtól a telies bepirosodasig uiabb 25 napra van
szükseg. A termesIeilódesi szakaszokban az egyes Iaitak között igen csekely az elteres.
A varhato termes minósegere az apro. 12 cm-es kötesekból mar következtetni lehet. Ha azok alakia a Iaitara
iellemzó. es bennük a magkezdemenyek tökeletesen betakariak a kis magtönköt. akkor szabalyos. io minósegú
bogyok Ieilódnek. Hianyos magkötesból deIormalt bogyok lesznek.
A Ieher Iaitak elsó szabadIöldi szedesere a Iaita Ieilódesi sebessegetól Iüggó sorrendben iulius vegen lehet
szamitani. A pirosan szedett paradicsompaprikak elsó szedese szeptember eleie.
A helyreveteses termesztesben augusztus 20-a taian kezdódik a betakaritas.
A szedesek szamat ket tenyezó Iigyelembevetelevel kell eldönteni. A paprikanöveny akkor nevel uiabb
köteseket. ha ideieben megszabadul a kiIeilett bogyoktol. tehat minel súrúbben szedünk. annal nagyobb
össztermesre szamithatunk. A tul súrú szedes munkaeró-kihasznalasi es szervezesi szempontbol nehezkes. a
növeny Iölöslegesen töródik. emellett a szedesIeitragyazasöntözeskultivatorozasnövenyvedelem szabalyos
rotacioiat is lehetetlen betartani.
Az emlitett szempontok es kiserleti adatok alapian szabad Iöldön a kethetenkenti szedes az idealis. A nagyüzem
munkaeró-hasznositasi törekveseinek azok az ui Iaitak es technologiak Ielelnek meg. amelyek ennel lenyegesen
kevesebb. 23-szori szedessel betakarithatok. Minimalis Ieltetel. hogy pirosodo termes ne legyen a tablan. Igy a
gazdasagi erettsegben szedett palantas paprikat altalaban harom. az allando helyere vetettet es a piros allapotban
szedetteket ket alkalommal takaritiuk be.
Az etkezesi paprika gepi szedese sehol a vilagon nem oldodott meg megnyugtatoan. Kiserleti gepek
Magyarorszagon is keszültek. A gepi szedesre alkalmas Iaitaknak ket lenyeges tulaidonsaguk legyen: kis
erókiIeitesre elvalo bogyoizesüles (1020 N÷12 kg). valamint az egy menetben betakarithato nagy (2030 t/ha)
termeshanyad. Ezek a tulaidonsagok a kezi betakaritas eseten is ielentósen növelik a szedes teliesitmenyet.
10.2.3.10. OSZTÁLYOZÁS, CSOMAGOLÁS, SZÁLLÍTÁS
Az etkezesi paprikat vödörbe szedik. ahonnan a tablan múanyag ladakba vagy gyúitókontenerbe. uiabban
raschelzsakba öntik. A raschelzsakban különösen többszöri atrakodassal csak igen nagy serülesi
veszteseggel szallithato a paprika. ennek ellenere a belIöldi piacokra es a Ieldolgozo iparhoz ebben erkezik az
aru zöme. Konzervgyarakba a legmegIelelóbb a nagykonteneres szallitas.
Exportra szalag melletti valogatas. osztalyozas utan kartondobozokban szallitunk.
Az etkezesi paprika osztalyozasat az MSZ 11 89419 888 szamu orszagos szabvany hatarozza meg.
Minósegi
osztalyok
Extra I. II.
Faitacsoport hosszusagvallszelesseg hosszusag vallszelesseg hosszusag vallszelesseg
legalabb
OSZTÁLYOZÁS,
CSOMAGOLÁS, SZÁLLÍTÁS
279
Tompa (tölteni
valo)
90 65 80 60 70 50
Hegyes (tölteni
valo)
100 60 80 50 70 40
Rövid bogyoiu
Iaitak
60 50 40
Hosszu. hegyes
Iaitak
150 120 100
atmeró. legalabb
Paradicsom alaku
Iaitak
90 ¹ 80 ¹ 70 ¹
Cseresznyepaprika ¹ 25 ¹ 20 ¹
53. táblázat - A szabadföldi paprika osztályozása (méretek mm-ben)
Minósegi
osztalyok
Extra I. II.
Faitacsoport hosszusag vallszelesseg hosszusag vallszelesseg hosszusag vallszelesseg
legalabb
Hegyes.tompa
(blocky)(tölteni
valo) tipusu
Iaitak
100 60 80 50 70 40
Hosszu.hegyes
tipusu Iaitak
150 25 120 20 90
54. táblázat - A hajtatott paprika osztályozása (méretek mm-ben)
10.2.4. Hajtatás
A paprika egesz evben vethetó valamelyik termesztesi modhoz (a szeptember es az oktober honap azonban nem
iavasolt). Marciusban. aprilisban a szabadIöldi termesztesek szamara. az ev Iennmarado 8 honapiaban
haitatashoz vetiük. A haitatasos termesztesi modok a következók:
Hajtatás
280
Haitatasi modok Vetesi
honap
Ültetesi
honap
BeIeiezesi
honap
Korai haitatas VIII..
XIXII.
XIII. VII.
Közepkorai haitatas I. III. VII.
Hideghaitatas II. IV. VIII.
Hosszu tartamu
termesztes
II. IV. X.
Oszi haitatas VI.. VII. VIII. XII.
Vaz nelküli
termesztes
III. V. IX.
Ezek közül a vaz nelküli termesztes a paprikanal nem teriedt el. nincs ielentósege.
10.2.4.1. TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS, TÁPANYAGELLÁTÁS
Haitatasban a talai-elókeszitesi múveleteket a körülmenyek adta lehetósegeken belül hasonlokeppen vegezzük.
mint szabad Iöldön. Harom múvelet itt különös ielentósegú: a talaiatmosas. a talaiIertótlenites es a talai szerves
anyaganak dusitasa.
A talaiatmosas különösen. ha paprika utan következik a talairegeneralodas Iontos eszköze. megszünteti a
karos soIelhalmozodast. A talai Ielsó retegeben különösen a telen is Iedett berendezesekben egyre nagyobb
sokoncentracio alakul ki. az atmoso nagy esózesek elmaradasa miatt. A szokasos öntözesi dozisok nemhogy
csökkentenek a soIelhalmozodast. hanem meg Iokozzak is. A nagy parolgas következteben az öntözóvizben
levó sok is a talaiban maradnak. ezenkivül a kapillaris vizemeles az altalai sokeszletet is a Ielszin közelebe
hozza.
A sos talaion Ieilódött paprika sötetzöld levelú. a levelszelek gyakran beszaradnak. a növekedes a területen
Ioltosan csökött. a kötesek aprok. gubicsosak.
A talaiatmosast minden masodik ev ószen 250300 mm viz egy nap alatti kiiuttatasaval vegezzük. ügyelve arra.
hogy oldaliranyu Ielszini elIolyas ne legyen.
A talaifertotlenitest ugyancsak maximum ketevenket. a talaiatmosast követó evekben vegezzük. valamilyen
totalis Iertótlenitest ado (gomba-. bakterium-. virus-. rovaröló) szerrel. pl. Basamiddal.
A talai szerves anvaggal valo dusitasa nemcsak a tragyazas. a tapanyag-utanpotlas közvetlen celiait szolgalia.
hanem a io viztarto kepesseg kialakitasat es a talaioldat tulzott koncentracioingadozasainak a mersekleset is. A
humusztartalom növelese többeves Ialadat az adott területen. a nagy adagu szerves tragyat. tózeget (nem
savanyut) mindig a talaiatmosas. illetve a -Iertótlenites utan iuttatiuk a talaiba. Tekintettel arra. hogy a
Iertótlenitessel a talai biologiai eletet teliesen elpusztitottuk. azt a szerves tragyaval. esetleg talaioltassal
(bakteriumtragya Ielhasznalasaval). a talaiba iuttatott mikroorganizmusok altal inditiuk el uira.
TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS,
TÁPANYAGELLÁTÁS
281
Haitatasi körülmenyek között lenyegesen több tapanyagot kell potolnunk. mint szabad Iöldön.
A nagy mennyisegú. megis a növeny szamara optimalisan hig talaioldat-koncentracioban levó tapanyagokat
Iolyamatosan a növeny rendelkezesere tudiuk bocsatani a talai szervesanyag-tartalmanak s vele együtt a
vizkapacitasanak megnövelesevel.
A haitatasban es a hosszu tartalmu termesztesben a különbözó indulo tapanyagtartalmu talaiokon a realisan
elvarhato termes szintiere az 55. tablazatbol szamolhato ki a potlando tapanyag mennyisege.
1. Nitrogénhatóanyag-adagolás (kg)
A talai humusztartalma (°)
gyenge közepes io igen io
Közepkötött talai 1.802.30 2.303.00 3.004.00 4.00 Ielett
Lazabb talai 1.401.80 1.802.40 2.403.50 3.50 Ielett
Nitrogenigeny 1 t
termeshez
4.7 4.3 3.5 3.2
120 t/ha termesatlaghoz
(kg/ha)
564 516 420 384
2. Foszforhatóanyag-adagolás (kg)
A talai P2O5-tartalma (ppm)
gyenge közepes io igen io
4070 70120 120200 200 Ielett
P2O5-igeny 1 t termeshez 5.2 3.7 2.0 1.1
120 t/ha termesatlaghoz
(kg/ha)
624 444 240 132
3. Káliumhatóanyag-adagolás (kg)
A talai K2O-tartalma (ppm)
gyenge közepes io igen io
Közepkötött talai 110180 180280 280380 380 Ielett
Lazabb talai 90140 140230 230330 330 Ielett
K2O-igeny 1 t termeshez 8.1 7.2 4.5 2.1
TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS,
TÁPANYAGELLÁTÁS
282
120 t/ha termesatlaghoz
(kg/ha)
972 864 540 252
55. táblázat - A tápanyagigény kalkulálása fólia alatti. hosszú tartalmú
paprikatermesztéshez
A tablazat Ielhasznalasaval ketIele modon kalkulalhato a szükseges tapanyag. Az elsó variacio szerint az
alaptragyazas elótti talaivizsgalat eredmenyehez hatarozzuk meg a potlando mennyisegeket; ilyenkor a
IoszIoradag ötödresze. a kaliadag harmadresze az ószi alaptragya. a Iennmarado kalium- es IoszIorhanyadok.
valamint a nitrogenadag a termeskötes kezdetetól adagolando Ieitragya. A masik variacio szerint a nagy
mennyisegú (2030 kg/m2) istallotragyabol allo alaptragya kiiuttatasa utan a talai kiülteteskor meghatarozott
tapanyagtartalmahoz kalkulaliuk ki a tenyeszidóben adagolando Ieitragyamennyiseget. Ebben az esetben
mivel az istallotragyat .vaktaban¨ adtuk veszelyes lehet alaptragyakent meg mútragyat is kiiuttatni.
tuladagolas lehet az eredmenye.
Haitatasban abban az esetben is adhatunk szerves tragvat. esetleg tozeget alaptragyanak. ha a talaivizsgalati
eredmenyek a harom makroelemból io ellatottsagot mutatnak. hiszen a humusztartalom növelese is cel.
Az elso feitragvazas idópontia az elsó termes kötesetól es a növeny ebben az idószakban mutatott növekedesi
eróssegetól Iügg.
Az egyszeri Ieitragyaadagok altalaban a tenyeszidóre kiszamolt összmennyisegek aranyaban tartalmazzak az
egyes taplalo elemeket. Az elsó Ieitragyazaskor ettól elterünk: ha a növenyt generativ iranyba kivanatos terelni.
akkor csak IoszIort. ha a vegetativ növekedest szükseges Iokozni. akkor csak nitrogent tartalmazzon az elsó
adag. Hasonlo modon a kesóbbiekben is .terelhetiük¨ a növenyt a IoszIor es a nitrogen aranyanak
valtoztatasaval.
A Ieitragyazasok szama az optimalis talaioldat-koncentracio miatt igen lenyeges. Az egesz tenyeszidóre
szükseges össz-Ieitragyamennyiseget a lehetó legegyenletesebben. tehat minel több alkalomra elosztva kell
kiiuttatni. A növeny szamara a vizkulturas vagy kógyapotos termesztes teliesen homogen idóelosztasu
tapanyag-adagolasa az optimalis. MegIeleló az öntözóvizzel öntözesenkenti eloszlasban dozirozott tapanyag is.
s valamivel kimeletlenebb (az egyenetlen idóbeli es terbeli koncentracio veszelyei miatt) a talaira kiszort
Ieitragya. A hosszu tartamu termesztes 67 honapiabol a termeskötestól szeptember közepeig (eddig erdemes
Ieitragyazni) eltelt 45 honap alatt legalabb 68 reszletben kell a Ieitragyat kiiuttatni. Az egyszerre adhato
hatoanyagdozis maximuma N:10. P:5. K:10 g/m2.
A gyakorlatban celszerú a tenyeszidó összes Ieitragyaszüksegleteból es a Ieitragyazasi idószak tervezett telies
hosszabol kiszamitani a naponta egy negyzetmeterre iuto mennyiseget vegyes mútragyaban. Ebból az adatbol iol
meghatarozhatok (az egyszeri dozismaximummal elvegzett osztassal) a meg lehetseges legritkabb Ieitragyazasi
szakaszok. (Nem követ el tul nagy hibat az a termeló. aki haitatasban 2 g/m2/nap vegyesmútragya-adaggal. 50
g/m2 vegyes mútragya egyszeri dozismaximum betartasaval Ieitragyaz. Ebben az esetben tehat Ieitragyazhat pl.
naponkent 2 g/m2 vagy 10 naponkent 20 g/m2. vagy 15 naponkent 30 g/m2 stb.. de legIeliebb 25 naponkent 50
g/m2 vegyesmútragya-dozissal.)
10.2.4.2. SZAPORÍTÁS, PALÁNTANEVELÉS
A magot altalaban szaporitoladaba (30×60 cm. kb. 400 szem mag) vetik 5 cm-es sortavolsaggal. 1 cm-es
takarassal (a Iertótlenitett takaroIöldet palantadóles elleni szerrel kell keverni). Vethetünk azonnal a tapkockaba
is.
SZAPORÍTÁS,
PALÁNTANEVELÉS
283
A vetesidót a tervezett kiültetesi idópont es az optimalis palantanevelesi idótartam hatarozza meg. Folvtonos
nòvekedesú Iaitak palantanevelesi ideie korai haitatasban 3 honap. közepkoraiban 32.5 honap. hideghaitatasban
2.52 honap; az optimalis kiültetesre kesz palanta Ieherbimbos. A csokros faitak idealis ültethetó palantaia
bimbo nelküli. tehat a palantanevelesi ideiük is 12 hettel rövidebb. Iútes nelküli haitatashoz maximum 2 honap.
A ladaba vetett növenyeket szikleveles allapotban 7-es. 8-as tapkockaba túzdeliük. ekkor egyben szelekciot is
vegzünk. A kelestól 18 oC-on tartott szikleveles növenyeket a túzdeles utan 2225 oC-on neveliük a io
gyökeresedes elósegitesere.
A palantaneveles idószaka alatt ritkan. nagy vizadaggal öntözzünk. gyakran szellóztessünk. kerüliük a nagy
paratartalmat. A növenyek a lehetó legrövidebb ideig legyenek vizesek. a talaiIelszint idóról idóre hagyiuk
megszaradni. Ezzel eleiet vehetiük a palantadólesnek es mas betegsegeknek.
10.2.4.3. ÜLTETÉS
Ülteteskor a tenyeszterület-igenyt vegyük Iigyelembe. A különbözó Iaitatipusok es termesztesi modok növenyei
között lenyeges allomanysúrúsegbeli igenyelteresek vannak.
A folvtonos nòvekedesú Iaitakbol korai es közepkorai haitatasban tamrendszer mellett negyzetmeterenkent
68. hideghaitatasban 810 egyszalas palantat ültettünk. A determinalt Iaitakbol altalaban a Iolytonos
növekedesúeknek a ketszerese. 1520 növeny ültethetó 1 m2-re. Regebben ikerszalas palantat is hasznaltak.
ilyenkor a kiültetett ikertövek szama kb. 20°-kal kevesebb az egyszalas tövekre aianlottenal. Haitatasban kezzel
ültetnek. a múveles szempontiabol elónyös az ikersoros elrendezes.
10.2.4.4. ÖNTÖZÉS
Ülteteskor 1020 mm-es vizadagot iuttatunk ki a Ielületre. utana a meleg a legIontosabb a növenyek
gyökeresedesehez. ezert 1012 napig nem kell öntözni. Ezutan a külsó hó- es Ienyviszonyok szabiak meg az
öntözesek gyakorisagat. 2030 mm-es vizadagokkal kb. maius vegeig altalaban heti egyszeri öntözes elegendó.
kesóbb hetente ketszer kell mar öntözni.
Az öntözessel 2530 cm-re ataztatott talai Ielszinenek hamar Iöl kell szaradnia. ezert amig a növenyek merete
engedi öntözes utan lazitsuk a talait. A növenyzeten minel rövidebb ideig legyen viz.
10.2.4.5. NÖVÉNYÁPOLÁS
A talai lazitasan es gyommentesen tartasan kivül a Iolytonos növekedesú Iaitak tamrendszerenek kialakitasa
lehet Ieladat. Korai haitatasban az ültetes utan a növeny tövere es egy Ielsó tartohuzalra kötözött zsinor köre
csavariak a tenyeszidó Iolyaman a ket-. harom- vagy negyagura nevelt növenyeket (ilyen esetben növenyenkent
celszerú ennyi zsinort Iuttatni). Közepkesei es hideghaitatasban az egy sorban levó növenyeket ket drothuzal
(kordon) köze terelik. Ez a megoldas mar több töreskart ielent. A determinalt Iaitak tamrendszert nem
igenyelnek.
A haitatott paprika apolasi munkaival (Iútes. szellóztetes. öntözes. Ieitragyazas. arnyekolas) es az egyes
technologiai. technikai elemek alkalmazasaval a növeny generativ es vegetativ egyensulyanak optimumara
törekszünk. A Iigyelembe veendó tenyezók összeIoglalasat az 56. tablazat tartalmazza. Az egyes tenyezók a
növeny szamara optimalis ertektartomanyok közeleben valtoztatva a termelesi Iolyamat szabalyozasara
vehetók igenybe. szelsóseges ertekeik viszont a generativ vagy a vegetativ ielleg tulzott. karos
megnyilvanulasaihoz vezetnek.
ÜLTETÉS
284
Generativ iranyba hato tenyezók Vegetativ iranyba hato
tenyezók
1. Nagy Ienyintenzitas kis Ienyintenzitas
2. A spektrum nagy kek aranya a spektrum nagy sarga-vörös
aranya
3. Alacsony hómerseklet (optimum
minusz 7 °C)
magas hómerseklet
4. Keves viz sok viz
5. Keves nitrogen sok nitrogen
6. Sok IoszIor keves IoszIor
7. Kis paratartalom nagy paratartalom
8. Gyökermegszakitas Iolyamatos gyökernövekedes
(karogyöker)
9. Terheles (kötesekkel) terheletlenseg
(szedestól.elrugastol)
10. Determinalt Iaitaielleg Iolytonos növekedesú
Iaitaielleg
11. Ritka terallas súrú terallas
56. táblázat - Az étkezési paprika ápolásakor figyelembe veendõ tényezõk
10.2.4.6. SZEDÉS
Haitatasban igyekezni kell az elsó szedessel. hogy a növenyt ne terhelie sokaig a bogyo. A szezon eleien
hetenkent. kesóbb kethetenkent szediünk.
Mindenkeppen szem elótt kell tartani. hogy a nem kellóen erett bogyok (matt Ielület. puha konzisztencia) nem
piackepesek.
A haitatott paprikat gyakran szallitiak múanyag Ioliazsakban. amiben nem tarolhato.
Hútótarolasra 78 oC a legmegIelelóbb. alacsonyabb hómersekleten a paprika IagyIoltos lesz. A Ioltok
(elszinezódesmentes. nagy Ioltokra kiteriedó perikarpium alatti szövetelhalasok) a kitarolas utan orakon belül
ielentkeznek.
Szedes utan a talaira hullott növenyreszeket takaritsuk össze. mert a Sclerotinia teriedesenek gocai lehetnek.
SZEDÉS
285
10.2.5. Ökonómia
Az 1980-as evekben az etkezesipaprika-termesztes modozataiban vegbement nagy atrendezódes elsósorban az
ui Iaitatechnologia kombinaciok termelesbe kerülesevel. ezeknek a korabbi termesztesi lehetósegekhez kepest
kedvezóbb iövedelmezósegi viszonyaival magyarazhatok.
A termeles azokon a területeken es termesztesi modokban maradt Ienn. illetve Ieilódött. ahol legalabb 50°-os
iövedelmezósegi szinvonalat (100 Ft költsegre 150 Ft brutto bevetelt) lehetett elerni. Ezen a szúrón lenyegeben
harom termesztesi mod bizonyult megIelelónek.
· A hosszú taralmú termesztésre iellemzó Iaitatechnologia kombinacioban a gazdasagossag es a
növenykondicio szempontiabol egyarant a Iútes nelküli (aprilis közepetól) vagy az enyhen Iútött (marcius
vegetól) termesztessel erhetó el a legnagyobb iövedelmezóseg. A csekely iövedelmezóseg miatt megszüntetett
szabadIöldi paprikaIelületek kiesó termeset alig több mint tizedakkora területen a hosszu tartamu termesztes
potolia. Az 50°-os iövedelmezósegi szinvonal eleresehez szükseges termes kb. 100 t/ha.
· A helyrevetéses termesztés Ió elónye a palantazott paprikahoz viszonyitva. hogy kisebb a beruhazasi igenye.
kb. 15°-kal kisebb az önköltsege. 400600 oraval kevesebb az elómunkaigenye. a termelesi költsegek lekötesi
ideie rövid (nem terhelik ielentós költsegek mar a tenyeszidó eleietól). üzemszervezesben a szaporitasi es a
betakaritasi munkacsucsok szethuzasara ad lehetóseget. Mindezek ellenere a helyreveteses paprikatermesztes a
kesói (augusztus masodik Iele) szedeskezdet miatt önmagaban keptelen a Iogyasztoi igenyek kielegitesere. Az
50°-os iövedelmezósegi szinvonal eleresehez szükseges termes kb. 20 t/ha.
· Palántás termesztés optimális feltételekkel. A regebben az orszag össztermelesenek zömet ado technologia
eredeti területeból megmaradt iobbik 50° iellemzói: az optimalis ökologiai viszonyok. a nagy termókepessegú
Iaitak. a kivalo szakertelemmel összeallitott es megvalositott termesztestechnika. Az idóiarastol Iüggó.
kockaztatott költseghanyad ezzel a termesztesi moddal a legnagyobb. Feladata a nyari tömegIogyasztasi igenyek
kielegitese (a haitatas leIuto. a hosszu tartamu termesztes tartos es a helyrevetes ószi IelIuto mennyisegeivel
együtt). valamint a paradicsompaprika megtermelese. Az 50°-os iövedelmezósegi szinvonal eleresehez
szükseges termes kb. 25 t/ha.
· Az egyéb technológiák az össztermelesnek csak kis hanyadat adiak. Ezeknel a piaci igenyek megIeleló
Ielmerese. illetve a specialis lehetósegek kihasznalasa a rentabilis termesztes kulcsa. Igy a korai haitatas csak
akkor megIeleló gazdasagossagu. ha termalvizre vagy hulladekhóre alapul. Az ószi haitatas iövedelmezósege az
igen szúk piaclehetósegek es a tavaszi haitatasehoz viszonyitott kis (30°-os) termesatlagok (a Ienyszegeny
idószak beköszöntese) miatt nehezen kalkulalhato.
10.2.6. Magtermesztés
Az etkezesi paprikabol haromIele szerkezetú Iaita van Iorgalomban.
Az F1 hibridek magtermesztese az anyanövenyeken az apanövenyek viragporaval elvegzett keresztezesból es
a kötesek magianak kinyereseból all. Az anyanövenyek porzoit meg a Ieher bimbok kinyilasa elótt kasztralassal
eltavolitiak. hogy ne következzek be önbeporzas. maid a bibere iuttatott pollennel elvegzik a keresztezest. es
megielölik a keresztezett virag kocsanyat. A nem keresztezett viragokat nap mint nap eltavolitiak a tövekról.
Uiabban genetikailag himsteril anyakat hasznalnak az F1 hibridekhez. igy nincs szükseg sem a kasztralasra. sem
a ielölesre. sem a keresztezetlen viragok. kötesek leszedegetesere.
A szintetikus faitak több (öt-tiz) szülótörzs F1F4 generacioiu hibridieiból allo populaciok. Magtermesztesük a
nemesitó altal összeallitott F2 generaciobol indul. amelyból a szuperelit. maid az elit magot ugyanolyan
Ieltetelek között allitiak eló. mint a konstans Iaitaket. Elit Iokozatuk tovabbi szaporitasa nem lehetseges.
Magtermesztés
286
A konstans faitak genetikai egyensulyban levó populaciok. amelyek nemzedekról nemzedekre a
szülópopulacioval azonos genetikai összetetelú allomanyt hoznak letre.
A következókben a konstans Iaitak magtermeszteset targyaliuk. Ertelemszerúen az F1 hibridek elóallitasakor es
a szintetikus Iaitak magtermeszteseben is az egyes technologiai elemek ervenyesek.
10.2.6.1. KONSTANS FAJTÁK MAGTERMESZTÉSE
A technologia azonos a szantoIöldi termesztesevel. az elteresek a következók:
a) mindig egyszalas ültetest alkalmazunk a szelekcios munkak könnyebb elvegzese vegett;
b) a Ieitragyazast iulius vegeig be kell Ieiezni. hogy a termesek io beereset elósegitsük;
c) augusztus 20-ig öntözzünk. kesóbb csak rendkivüli szarazsag es meleg eseten;
d) a növenyvedelmet különös szigorral vegezzük. Iigyelemmel a Iiatalkori virusIertózesek (leveltetú-vektor)
sulyos tüneteire es egyeb bakteriumos es gombas Iertózesekre. ezek a tünetek kizariak a magtablat a
szaporitasbol.
Izoláció. A paprika Iakultativ idegentermekenyüló növeny. ezert az MSZ 6353/786. szamu szabvany minden
hasonlo Iaiu ültetvenytól 300 m terbeli genetikai izolaciot ir eló. Az idegen pollen a legtöbb esetben nem az
izolacios tavolsag nyilt megszegeseból. hanem egyeb. nem ellenórzött utakon kerül az allomanyba. ezek a
következók lehetnek:
kesói kiülteteskor a palantaagyban összeviragoznak a Iaitak;
a potlas növenyei mar összeviragoztak;
a palantaneveló telep tul közel van a kiültetett tablahoz;
az elózó evi termesból a palantaagy Iöldiebe került mag vadkelese (leggyakoribb veszely!);
emberi tevedes a veteskor. palantazaskor;
az elózó evi magkinyereskor nem kelló elóvigyazatossag (nem tisztitott edenyek. gepek. zsakok stb.).
A szabvany a Solanaceae csalad. a kabakosok növenyeitól es a lucernatol növenyegeszsegügyi izolaciot is
iavasol. Ezek elóvetemenyei se legyenek a magpaprikanak.
Szelekció. Ha megsem volt tökeletes az elózó vagy az ez evi genetikai izolacio. vagy a Iaita valamilyen oknal
Iogva nincs tökeletes genetikai egyensulyban. esetleg mutaciok leptek Iel az egyedek között. akkor a
Iaitaiellegnek nem megIeleló egyedeket a szelekcio soran eltavolitiuk.
Csak az a szelekcio tökeletes. amelyikkel megakadalyozhato a Iaitaidegen növeny pollenianak a reszvetele a
Iaitaazonos növenyek megporzasaban. Igy tökeletes a viragzas elótti szelekcio. az izolator alatt vegzett szelekcio
es Iaitaazonos. az anyatövek utodbiralaton alapulo szelekcioiaval minósitett tartalek mag. Ezek a modszerek
nagy tömegú mag termesztesekor alig iöhetnek szoba. ezert marad a viragzas. termeskötes utani szelekcio.
A szomszedos növenyek kb. 30°-os idegenbeporzasa miatt arra kell tehat szamitanunk. hogy az altalunk
megtermelt vetómagbol a legtökeletesebb szelekcio eseten is a következó ev növenyei a magtermeló ev idegen
elóIordulasanak 30°-aban idegeneket az elózó evi idegenek es a tiszta Iaita közötti F1 hibrideket Iognak
tartalmazni. Ezert Iüggetlenül attol. hogy a hatosag (OMMI) altal vegzett szantoIöldi szemlek idópontiara
külsóleg .tökeletesre¨ szelektaltuk a tablat. a mag kesóbbi Iorgalmazoianak a Ielelóssege dönteni az idegen
KONSTANS FAJTÁK
MAGTERMESZTÉSE
287
elóIordulas mertekenek. minósegenek ismereteben a megtermett mag sorsarol.
Szántóföldi szemlék. Az OMMI ket alkalommal ellenórzi a magtermeló tablak tisztasagat. Iaitaazonossagat.
egeszsegi allapotat. növenyIeilettseget. valamint az egesz tabla kulturallapotat. Elóször az elsó termesek
megieleneset követóen (altalaban iulius vegen. augusztus eleien). masodszor telies termesben az eres elótt.
A szemlek ideiere tövestól el kell tavolitani az idegen. a Iaitatol elteró. a beteg. a Ieiletlen növenyeket. es az
egesz tablat gyomtalanul kell tartani.
A kiszelektalt növenyeket a szabvany elóirasa szerint a tabla közeleból el kell szallitani.
10.2.6.2. MAGSZEDÉS
A magpaprikat biologiailag tökeletesen erett allapotban szediük. altalaban ketszer. A harmadik szedeskor a Ielig
piros termesek is leszedhetók. Szedes utan a piros termeseket is hagyiuk 45 napig utoerlelodni. a Ielig piros
termeseket pedig a telies bepirosodasig.
A paprikabol kivagott csumarol a magot vizben dòrzsòlessel vagy Iorgodobos magkinvero eszkòzzel szediük le.
Vizben elvalasztiuk a leha magot es a husreszeket a io magtol. amelyik az edeny alian helyezkedik el. A nedves
magot 2°-os NaOH-oldatban 10 percig aztatiuk. maid többször tiszta vizben leöblitiük. Centrifugalas utan
maximum 35 oC-on 11.5 nap alatt megszaritiuk. Tisztitas. Iemzarolas utan taroliuk.
1 ha-rol 150200 kg vetómagtermes varhato. ez a nagy bogyoiu Iaitaknal a bogyotermes 1°-a. hegyes
tipusoknal 22.5°-a.
A paprikamag eredeti csirazokepesseget kb. 3 evig órzi meg. legmentesen lezart (üveg) csomagolasban 810
evig is csirakepes.
10.3. Fûszerpaprika
(Capsicum annuum L. var. longum)
10.3.1. A termesztés jeIentõsége
Szarmazasat lasd az etkezesi paprikanal. A Iúszerpaprika. mint arucikk. mar az 1800-as evek eleien megielent a
magyar piacon. Nagyaranyu termesztese azonban az 1800-as evek masodik Ieleben indult meg. A 20. szazad
Iorduloian a termóterület csaknem 5000 ha-ra növekedett. A termeles tovabbi Iellendüleseben ielentós szerepük
volt az ui nemesitett Iaitaknak. Az 1930-as evek eleien kinemesitett elsó magyar csipóssegmentes Iaita
termesztesbe vonasaval a költseges kezi erezes nelkül valt lehetóve a csipósseg nelküli órlemeny elóallitasa. ami
a termelesi költsegek ielentós csökkeneset eredmenyezte. Az export növekedett. a magyar paprika io minósegú
termekevel meghoditotta a külIöldi piacot.
10.3.1.1. GAZDASÁGI JELENTÕSÉGE
A vilag Iúszerpaprika-termó területe hozzavetóleges szamitasok szerint mintegy 200 ezer hektar. Europaban
mintegy 45 ezer hektaron terem meg a vilag órlemenyexportianak 75°-a. melyból Magyarorszag az 1980-as
evek 810 ezer tonnas exportiaval szemben az 1990-es evtized eleien csak 46 ezer tonnas exporttal reszesedik.
MAGSZEDÉS
288
A vilag gazdasagi szerkezeteben bekövetkezett valtozasok. valamint a Magyarorszagon 1990-ben indult
gazdasagirendszer-atalakulas Iolyamataban a Iúszerpaprika tovabbra is megtartotta ielentóseget Kalocsa es
Szeged tersegeben. Ott az óstermeló lakossagnak a Iúszerpaprika ielentós megelhetesi Iorrasa.
A hazai termelesi kapacitas többszöröse a mintegy 4500 tonnas belIöldi igenyeknek. A Iúszerpaprika-órlemeny
kivitele nemzetgazdasagi erdek. amelyet a kormanyzat artamogatassal szabalyoz. A hazankban letesült
Ieldolgozo kapacitas (szaritoberendezesek. órlóüzemek) mintegy 1012 ezer tonna órlemeny exportiat teszi
lehetóve. A belIöldi atlagarak elsósorban a termes mennyisegetól Iüggenek. amelyek minósegtól Iüggóen
200600 Ft/kg között ingadoznak. Az exportarakat a nagyobb termelesi volumenú Spanyolorszag kinalata
beIolyasolia legnagyobb mertekben.
A magyar Iúszerpaprika-órlemeny minósege elsósorban iz. zamat es a Iúszerezó hatas tekinteteben
Ielülmulia a vilagpiacon arukent kinalt egyeb órlemenyeket. Ezt a vevók mintegy 1012°-os artöbblettel
ismerik el. Az exportalt órlemenyek elerhetó arszintie minósegtól Iüggóen 14 USD/kg. Legielentósebb
exportpiacunk Nemetorszag. Ausztria. de ielentós mennyisegeket adunk el a többi europai orszagba. valamint az
USA-ba. Kanadaba. Ausztraliaba is. Mintegy 40 orszag vasarol magyar paprikat.
Hazankenal nagyobb termelese van Spanyolorszagnak. evi exportia 1520 ezer tonna órlemeny. Bulgaria 13
ezer tonnat ertekesit külIöldön. Szlovakiaban elsósorban a hazai ellatasra termelnek. de a vilaggazdasag
atalakulasi Iolyamataban szamos orszagban (Jugoszlavia. Horvatorszag. Romania. Ukraina. Görögorszag.
Törökorszag. Izrael. Algeria. Marokko. Portugalia) ielentós mertekben Ieileszthetik a termelest. Az aIrikai
allamok (Egyiptom. Etiopia. Szudan. Kenya. Tunezia. Del-AIrika. Ghana) elsósorban önellatasra termelnek.
Azsiaban ielentós termelók: Kina. India. Korea. Vietnam. Japan. Burma. Indonezia. Termekük Ieltermekkent
ielenik meg a vilagpiacon. Az amerikai kontinensen (Mexiko. Chile. Brazilia. Peru. Egyesült Allamok) igen
ielentós termelesi IelIutas tapasztalhato az utobbi 10 evben.
A hazai termelesi körzetek a Duna es a Tisza öntestalaiain alakultak ki. A legnagyobb termóterületek a
következó helyeken talalhatok: Kalocsa tersegeben Batya. Faisz. Dusnok. Sükösd. Miske. Foktó. Uszod.
Dunapatai. Harta. Baia. Ersekcsanad. Bogyiszlo. Fadd. Tolna. Szeged tersegeben. a Tisza menten Röszke.
Szentmihalytelek. Pusztaszer. Kiskundorozsma. Szóreg. Deszk. Hodmezóvasarhely. Palmonostora; Szolnok
tersegeben Mezóhek. TiszaIöldvar. Nagyrev. Szeleveny. Az orszagos termóterület az 1950-es evekben 57 ezer
ha. az 1970-es evek vegen 1013 ezer ha. maid Iokozatosan csökkent. 1993-ban mindössze 4 ezer hektaron
termeltek Iúszerpaprikat. A pirosra erett nyers termes mennyisege evente es termóhelyenkent 622 t/ha között
valtozik. Az orszagos atlagtermes 810 t/ha. A nyers termes 1518°-abol keszithetó Iúszerpaprika-órlemeny.
Az 1990-ben eletbe lepett kormanyrendelet megszüntette az 19341936-ban elrendelt allami monopoliogokat.
Ieloldotta a csaknem 5 evtizedes tulszabalyozast. A Ieloldas hatasara egyre szaporodnak a különbözó
Iúszerpaprika-termeló. -Ieldolgozo. -ertekesitó tarsulasok. Jelenleg barki reszere megadhato a Ieldolgozasi es
Iorgalomba hozatali engedely. az ervenyben levó szabalyozottsagi Ieltetelek mellett.
10.3.1.2. TÁPLÁLKOZÁSI JELENTÕSÉGE
A Iúszerpaprika-órlemeny a magyar konyha legIontosabb Iúszere. Nemcsak husetelekhez hasznaliak. hanem
sült tesztak. kukoricapehely-keszitmenyek. kekszek izesitesehez is.
A Iúszerpaprika nyers termeseból benzoesavas tartositassal. soizesitessel Iriss izú paprikapaszta is keszül. amely
megórzi a Iriss termes izet. zamatat.
KülönIele konzervkeszitmenyek izesitesere. szinezesere is nagy mennyisegeket hasznalnak Iel az órlemenyból.
Az órlemenyból különbözó oldoszerekkel kivont szinezekanyag-koncentratum (oleorezin) a konzervgyarak
szinezóanyaga.
TÁPLÁLKOZÁSI
JELENTÕSÉGE
289
A gyengebb minósegú órlemenyeket a különbözó takarmanykeverekek adalekanyagakent is Ielhasznaliak pl. a
toias sargaianak szinezesere 13°-os aranyban.
Az órlemeny beltartalmi komponensei közül a szinezekanyagok alapvetó ielentósegúek. Összetetelük.
mennyisegük. egymashoz valo aranyaik hatarozzak meg az órlemeny minóseget (lasd a 86. abrat).
A Iúszerpaprika termesIalanak 1 kg-ia 4.67 g karotint tartalmaz. amely tulnyomoreszt beta-karotin. Ennek egy
molekulaiabol 2 molekula A-vitamin kepzódik a maiban (OBERMAYER). A nyers termesIal
C-vitamin-tartalma pirosereskor 300 mg°. melyet SZENT-GYÖRGYI ALBERT 1932-ben Iedezett Iel.
P-vitamin (citrin) ielenletet SZENT-GYÖRGYI es RUSZNYAK mutatta ki. A termesben ielen van a P-vitamin.
valamint a B1-. B2-vitamin is.
A kapszaicin a csipós izt ado alkaloida. a termes erezeten levó mirigyekben talalhato. Taplalkozas-elettani
hatasa sokretú. Uiabban a gyogyaszatban is Ielhasznaliak.
A szenhidratok az órlemeny iellegzetes zamatanak. izenek kialakitasaban iatszanak szerepet. A cukortartalom
kormospiros allapotban a legnagyobb. az eres es az utoeres Iolyaman csökken. A csipós Iaitak összes
cukortartalma 1820° (szarazanyagban). a nem csipós Iaitake 2225°.
Igen kis mennyisegben talalhatok a termesben illoolaiok.
A zsiros olaiok szerepe az órlemenyben lenyeges. Az órlemeny szinet elenkebbe teszi. oldia a paprikaIesteket es
konzervalo hatasu. A mag 2030°-ban tartalmaz olaiat. de olai talalhato a termesIalban (46°) es az erezetben
(56°) is.
A Iúszerpaprika-órlemeny energiatartalma kb. 10001500 kJ/100 g.
10.3.2. Rendszertana, növénytani és éIettani
sajátosságai
Rendszertana. növenytani saiatossaga az etkezesi paprikaval Ioglalkozo Ieiezetben olvashato.
A termesztes szempontiabol meghatarozo a Iaitak hajtásrendszerének növekedese. Ennek alapian negy
csoportot különithetünk el.
1. A folvtonos nòvekedesú Iaitatipus telies Ieilettsegben bogas elagazasu. A Ióhaitas a talai Iölött 1525 cm
magassagban elagazik (ezt nevezik nepiesen elsó .villanak¨). ez rendszerint kettós bog. de gyakran elóIordul a
többes bogas elagazas. illetve az egyes bog. Az oldalagak a Ieilódes soran ismet elagaznak. es kialakul a
masodik .villa¨. A tömeges viragzas Iazisaban rendszerint itt elhelyezkedó viragokbol Ieilódött termesek adiak
a legkorabbi erett termest. A harmadik bogelagazas csak ültetett allomanyokban. ritka terallasban Ieileszt ertekes
termest. Az elsó bogelagazas alatti szarreszen abban az esetben kepzódnek nagy valoszinúseggel oldalhaitasok.
ha a Ielsó bogelagazasi rendszer Iolyamatos Ieilódeset idóiarasi szelsósegek gatoliak.
2. A determinalt nòvekedesú Iaitatipus Iótengelyenek csucsi reszen bogelagazas nelkül viragok kepzódnek. A
Iótengely többes viragkepzessel Ieiezi be hosszanti növekedeset. Szelsóseges idóiaras vagy termekenyülesi
problemak hatasara a Iótengely oldalhaitasokat Ieileszthet. ahol a kesóbbi idópontban kepzódött viragok
rendszerint kesón hoznak pirosra erett termest. Az itt kepzódött viragok egyesevel. kettesevel iönnek letre.
3. A feldeterminalt nòvekedesú Iaitatipuson a Iótengely elsó bogelagazasat követó masodik elagazas a
szokasosnal rövidebb oldalagakat Ieileszt. Az elagazasokban Ieilódó viragok egyesevel helyezkednek el.
Botanikailag Iolytonos növekedesú Iaitatipus.
Rendszertana, növénytani és
éIettani sajátosságai
290
4. A csokros nòvekedesú Iaitatipus Iótengelyenek elsó elagazasaban. valamint az oldalhaitasokon csokrosan
kepzódnek a viragok. A termeskepzódes Iolyamata a tenyeszidó vegeig tart.
82. ábra - A fuszerpaprika-fajtatípusok alaktani vázrajza
Rendszertana, növénytani és
éIettani sajátosságai
291
83. ábra - A fuszerpaprika-termés hosszmetszete és a termés részei
ÉLETTANI JELLEMZÉSE
292
10.3.2.1. ÉLETTANI JELLEMZÉSE
Fényigény. A Iúszerpaprika a csirazashoz nem igenyel Ienyt. de a keles utani idószakban zavartalan termeszetes
Ienyellatas szükseges. Arnyekos helyen. Iasor. erdósav közelsegeben ielentós. a termesmennyisegben is merhetó
az arnyekhatas.
BALAZS (1963) a Cecei edes etkezesi paprika Ienyigenyevel kapcsolatos vizsgalataiban kimutatta. hogy 3000
lux Ienyeróssegben 8 oras napIenytartalmon 66 nap. 24 oras napIenytartamon 45 nap szükseges a kelestól a
viragzasig. 10 000 luxnal ugyanezzel a megvilagitasi idótartammal 61. illetve 35 nap szükseges.
Hazai viszonyok között a Iúszerpaprika termelese ott eredmenyes. ahol a tenyeszidószak alatt a napIenyes orak
szama eleri. illetve meghaladia az 1500 orat. NapIenyben gazdag eviaratban rendszerint a termes minósege is
kivalo. gazdagabb a Iestektartalom es kedvezóbb a szarazanyag aranya (SZUCS. 1975).
Hõigény. A Iúszerpaprika a hómersekletre reagal a legerzekenyebben. Az orszagnak azokon a taiain terem
biztonsagosan. ahol a tenyeszidószak (aprilisszeptember) közephómerseklete legalabb 17.5 oC. A csirazas
idószakaban az optimalis hómerseklet 26 oC. A csirazas üteme 2830 oC-on a legnagyobb. de 20 oC-on is
kielegitó. bar kisse elhuzodo. Szikleveles korban a hóigeny nehany Iokkal lecsökken. maid palantakorban (34
hetes allapotban) ismet növekszik a hóvel szembeni igenye. amely a tenyeszidószak vegeig a 25 oC körüli
ertekben ielölhetó meg. Különösen a viragzas elótti idószak hómersekleti viszonyai a meghatarozoak. ez a
maiusiuniusi idószakot ielenti. Kielegitó idóiarasi körülmenyeknek tekinthetó. ha szantoIöldön a maius
masodik Ieleben kiültetett 68 lombleveles palantanöveny Ieilódese olyan mertekú. hogy iunius utolso
napiaiban megielennek az elsó viragok es iulius elsó dekadiaban bekövetkezik a tömeges viragzas. Atlagos
idóiarasi körülmenyek között a viragzastol a termes pirosra ereseig altalaban 5055 nap szükseges. A viragzas
kezdetenek. intenzitasanak ismereteben következtethetünk a termeseres kezdetere. a termeskötes ütemeból pedig
a tömeges eres idópontiara (KAPELLER. 1987).
OBERMAYERMANDYBENEDEK (1955) szerint a maius közepetól oktober közepeig tarto 5 honap alatt
2900 oC-nal nagyobb hóösszeg eseten kitúnó. 27002900 oC között io. 26002700 oC között közepes minósegú
termes varhato.
Eddigi megIigyelesek. vizsgalatok szerint a Iúszerpaprika tenyeszideie alatt 3000 oC hóösszeget igenyel.
amelyból a vetestól a csirazasig 250 oC. csirazastol a viragzasig 1500 oC. a termes beereseig tovabbi 1200 oC
hóösszeget kivan (SZUCS. 1961). Magyarorszag területenek csaknem a Ielen iok a hómersekleti viszonyok. kb.
ketharmadan kielegitóek. Az eredmenyes termeszthetóseget nagyreszt a kesó tavaszi es a kora ószi Iagyok
veszelyeztetik. A tavaszi Iagyok altalaban aprilis utolso dekadiaban megszúnnek. az ültetes ideienek megIontolt
megvalasztasaval kikerülhetók. KatasztroIalis hatasa volt az 1952. evi maius vegen bekövetkezett kesói
Iagynak. Azota a Iúszerpaprika-ültetvenyekben nem okozott karokat tavaszi Iagy. A gyakoribb kora ószi Iagyok
különösen az allando helyre vetett paprikak termeset veszelyeztetik. mert itt a termeseres kitolodik az oktoberi
idószakra.
Vízigény. A Iúszerpaprika nem kiIeiezetten vizigenyes növeny. de optimalis Ieilódesehez elengedhetetlen
tenyezó a viz. A vizIogyasztas Iügg a Iaitatol. a talai szerkezetetól. a tapanyag-ellatottsagtol. a növenyek
tenyeszterületetól. a talai hómersekletetól.
A Iúszerpaprika transzspriacios egvùtthatoval kiIeiezett vizIelhasznalasa szaraz. meleg eviaratban 300350.
csapadekos eviaratban 350420 (SOMOGYI. 1981). Szarazanyag-produktuma 810 t/ha. ehhez 30004000 m3
vizet hasznal Iel. A termeszetes csapadek altalaban nem elegendó a 10 t/ha nyers erett termes eleresehez. Ezert
különösen a kritikus idószakban elsó alkalommal iulius elsó Ieleben. a tömeges termeskötes Iazisaban
öntözni kell.
Az allando helyre vetett. illetve palantazott allomanyok transzspiracios együtthatoia azonos. de a palantazott
kulturakban kepzódött es pirosra erett hasznos termesek aranya ioval nagyobb. mint az allando helyre vetette.
ÉLETTANI JELLEMZÉSE
293
Az orszagos termóterületnek kb. 2025°-an valosithato meg az optimalist megközelitó vizellatas. mintegy
2025°-on csak reszben megoldott az öntözes. a termóterület 5060°-a pedig csak termeszetes csapadekot
kap. Elsósorban ennek tulaidonithato az orszagos termeshozamban ielentkezó nagy termesingadozas. A Iaitak
elteró vizigenye es a bizonytalan csapadekellatas indokolia. hogy ahol öntözesi lehetóseg nincs vagy csak
korlatozott . több Iaitat termelienek a gazdasagok. mert reszben igy is mersekelhetók az evenkenti
termesingadozasok.
Tápanyagigény. A Iúszerpaprika a tapanyaggal szemben igenyes. 10 t nyers termeshez (HORVATHBUJK.
1934) N-ból 137 kg/ha. P2O5-bol 27 kg/ha. K2O-bol 141 kg/ha tapanyagmennyiseget vesz Iel a talaibol.
A növeny a különbözó Ienologiai Iazisokban elteróen igenyli a tapanyagokat.
A nitrogenfelvetel maximuma a viragzas kezdeten van. maid lassu csökkenes utan a tenyeszidó vegen csaknem
megszúnik.
A foszforfelvetel legnagyobb erteket szinten viragzaskor merhetiük. utana csökken. de nem ielentós mertekben.
A kalium beepülesenek maximuma viragzaskor. az elsó termeskötesek idószakaban tapasztalhato.
A kalciumfelvetel maximuma viragzaskor tapasztalhato. maid csökken a beepüles merteke.
A magneziumszint az eres stadiumaban mutatia a legnagyobb erteket.
A mikroelemeket a talai termeszetes keszleteból. a szerves tragyabol. a komplex leveltragyakbol. az alkalmazott
növenyvedó szerekból veszi Iel.
A növeny Ieilódesenek elsó. un. kritikus szakasza. amely a növekedes es a Ieilódes elsó szakaszat ielenti
(viragzastol az elsó kötesú termesek 58 cm-es nagysagu Ieilettsegeig tart). iulius közepe. Ebben az idószakban
a növenyben nagy a tapanyagszint. Erzekenyen reagal a tapanyaghianyra. a tultragyazasra egyarant. Ebben a
szakaszban gyorsan hato nitrogent (ammonium-nitrat) es vizben könnyen oldodo IoszIort kell adni (Tomasol)
Ieitragyazaskent.
A masodik szakasz a maximalis tapanyag-Ielhalmozodas szakasza. amely az elsó kötesú termesek 58 cm-es
Ieilettsegetól szamithato. es a tenyeszidó vegeig tart. Ebben az idószakban a tömeges szarazanyag-kepzes
igenyli a könnyen Ielvehetó. nagy mennyisegú tapanyagot. A maximalis tapanyag-Ielhalmozodas szakasza
atIedi a növeny ket utolso Ienologiai Iazisat.
A tapanyag-Ielhalmozodas üteme az alkalmazott szaporitasi modtol. valamint a Iaitatol is Iügg.
Palantazott allomanyban legnagyobb mennyisegben a nitrogent halmozza Iel a növeny. ezt követi a kalium.
maid a IoszIor.
Allando helvre vetett növenyekben a legnagyobb mertekben a kalium. maid a nitrogen. a legkisebb
mennyisegben a IoszIor halmozodik Iel (MECS. 1971).
10.3.3. Termesztett fajták, fajtakiváIasztás
A termesztes sikeret a Iaita alapvetóen meghatarozza. A termesztendó Iaita tipusat pedig a termóhelyi
körülmenyek. az alkalmazott termesztesi mod. valamint a gepesitettseg merteke szabia meg. A ielenleg
rendelkezesre allo Iaitasor a legkülönbözóbb termóhelyi körülmenyek között is lehetóve teszi a io minósegú
Iúszerpaprika-alapanyag termeleset. A termesztesi igenyek Iigyelembevetelevel megvalasztott Iaitaösszetetel
lehetóve teszi a különbözó eviaratok. szelsóseges hatasok kivedeset. a viszonylag egyenletes termesmennyiseg
elóallitasat.
Termesztett fajták,
fajtakiváIasztás
294
Magyar Iúszerpaprika megnevezessel kizarolag a Capsicum annuum L. var. longum hosszu termesú tipusaibol
elóallitott órlemeny hozhato Iorgalomba. Egyetlen kivetel a hazankban termesztett var. grossum
cseresznyepaprikak. melyek termesIalvastagsaga. beltartalmi ertekei közel azonosak a longum tipusu
termesekevel. A csipós cseresznyepaprika-Iaitakbol is engedelyezett az órlemenykeszites. bar e tipusok
termeseit elsósorban Ieldolgozas nelkül hasznaliak Iel etelizesitesre. illetve egyeb konzervipari celokra.
A Iaitak csoportositasat es iellemzeset az 57. tablazat tartalmazza.
Faitacsoport.Iaita Nemesitó-intezet Allami
minósites
eve
A
termes
allasa
Bokor-magassag
(cm)
Termeshossz
(cm).alak
Szinezek-
(Iestek-)
tartalom
(g/kg)
Betegseg-ellenallosag Termó-kepesseg
(t/ha)
Megiegyzes
1. Folytonos növekedesú Iaitacsoport
Csipósseg nelküli Iaitak
Kalocsai
E15
ZKI 1959 csüngó4045 1012 H 57 közepes 1214 közepkorai
Szegedi
5713
ZKI 1967 csüngó4045 1014 H 57 közepes 1214 korai
Kalocsai
57231
ZKI 1967 Ielallo4060 1015 H 69 közepes 1316 közepkorai
Szegedi20 ZKI 1977 csüngó4045 1012 H 811 viruserzekeny 1016 korai
Szegedi40 ZKI 1977 csüngó4560 1016 H 68 közepes 1016 közepkorai
Kalocsai50ZKI 1988 csüngó5060 1216 H 79 tolerans 1218 közepkorai
Szegedi80 ZKI 1991 csüngó5060 1014 H 79 közepes 1218 közepkorai
Kalocsai90ZKI 1993 csüngó5060 1012 H 57 tolerans 1518 közepkorai
Mihalytelki SZP 1993 csüngó4050 1014 H 79 viruserzekeny 1216 korai
Bibor SZP 1994 csüngó4050 1012 H 69 tolerans 1216 korai
NapIeny SZP 1994 csüngó4050 1014 H 69 tolerans 1216 korai
Csipós
Iaitak
Szegedi
FO3
ZKI 1963 csüngó4045 1012 H 1012 viruserzekeny 1014 korai
Kalocsai505 ZKI 1977 csüngó5065 1416 H 89 tolerans 1820 közepkorai
Termesztett fajták,
fajtakiváIasztás
295
Kalocsai
V2
ZKI 1988 csüngó6080 810 H 68 tolerans 1618 korai.nagyon
csipós
Szegedi178ZKI 1989 csüngó5060 810 H 68 közepes 1416 korai.nagyon
csipós
Szegedi179ZKI 1991 csüngó6070 1014 H 812 közepes 1416 közepkorai
2. Feldeterminalt növekedesú Iaitacsoport
Csipósseg nelküli Iaitak
Kalocsaimerevszaru
622
ZKI 1991 Ielallo3545 1012 H 911 tolerans 1416 korai
Kalocsai702 ZKI 1986 csüngó4550 1012 H 68 tolerans 1416 korai
Kalocsai801 ZKI 1988 csüngó4550 1012 H 67 tolerans 1416 korai
3. Determinalt növekedesú Iaitacsoport
Csipósseg nelküli Iaitak
Kalocsaideterminalt
601
ZKI 1974 Ielallo3035 79 H 67 tolerans 1416 korai
Csipós
Iaitak
Kalocsaideterminalt
621
ZKI 1977 Ielallo3035 79 H 67 tolerans 1012 korai
4. Cseresznyepaprika
Folytonos növekedesú csipós Iaitak
Szentesi SZK 1975 csüngó4045 22.5 G 35 közepes 610 korai
Kalocsai
M/magas
ZKI 1993 csüngó6070 2.32.6
G
45 tolerans 612 korai
Kalocsai
A/alacsony
ZKI 1993 csüngó4550 2.22.5
G
45 tolerans 612 korai
57. táblázat - Fuszerpaprika-fajták
ZKI ÷ Fúszerpaprika Kutato Allomas
SZP ÷ Szegedi Paprika Rt.
Termesztett fajták,
fajtakiváIasztás
296
SZK ÷ Szentesi Kutato Allomas
H ÷ hengeres kup
G ÷ gömb
10.3.4. Termesztés
10.3.4.1. A TALAJADOTTSÁGOK HATÁSA
Könnyen melegedó. tapanyagban dus. múvelhetó. io vizgazdalkodasu talait igenyel. Altalaban azok a talaiok
alkalmasok a Iúszerpaprika termesztesere. amelyek termóretege a 40 cm-t meghaladia. A közömbös es a
gyengen lugos kemhatasu talait kedveli.
Területkiválasztás. A törtenelmileg kialakult Ió termelesi körzetek Kalocsa es Szeged környeken talaiminóseg
szempontiabol igen heterogenek. (Termesztesbe voniak a kevesbe alkalmas területeket is.) A kötött.
cserepesedesre hailamos talaiokat kerülni kell. mert intenzivebb múvelest igenyelnek. Alkalmatlan a
termesztesre a sos. szodas. szikes. sülevenyes talai. A nedves reti. mely Iekvesú talaiokon kesói a termeseres. a
minóseg gyenge.
A talaihómerseklettel szembeni igenye aprilisban. a helyrevetes idópontiaban. 5 cm melysegben 1012 oC-os.
maiusban 1518 oC-os atlaghómerseklet. Szaraz Ielszinú homoktalaiokon gyakori az erós szel altal okozott
homokIuvas. homokveres. E területeken csak palantazott termesztes iöhet szoba. de annak eredmenyessege is
bizonytalan.
Fúszerpaprika-termesztesre lehetóleg sik tablakat kell kiielölni.
A talai Iaitaia.
minósege
Valyogtalai Öntestalai Valyogos agyag.
agyagtalai
Homoktalai
Kivalo 3.5 3.0 4.0 3.0 Iölött
Jo 3.03.5 2.53.0 3.54.0 2.53.0
között
Közepes 2.53.0 2.02.5 3.03.5 2.02.5
között
MegIeleló 2.02.5 1.52.0 2.53.0 1.52.0
között
Gyenge 2.0 1.5 2.5 1.5 alatt
58. táblázat - A fuszerpaprika talajigénye humusztartalom alapján (humuszszázalék)
Minósetes pH-ertek
Termesztés
297
Kivalo 7.08.1
Jo 8.18.3
6.77.0
Közepes 8.38.5
6.56.7
MegIeleló 8.58.7
6.76.5
Gyenge 8.7 Iölött
6.3 alatt
59. táblázat - A talajok csoportosítása kémhatás szerint (PÉNZES. 1967)
Jellemzók Kalocsa. Dunai öntestalai Szeged. Tiszai öntestalai
020 cm-es 3060 cm-es 020 cm-es 3060 cm-es
talairetegben talairetegben
pH vizben 7.8 8.0 7.8 7.9
CaCO3 (°) 21.6 22.1 2.6 3.4
Összes so (°) 0.30 0.21 0.12 0.12
Arany-Iele kötöttsegi
szam
38 30 28 36
Összes humusz (°) 1.91 0.85 2.66 2.58
Összes N (°) 0.09 0.05 0.16 0.15
Ammoniumlaktat oldhato
P2O5 (ppm) 300 180 183 140
K2O (ppm) 142 114 183 102
60. táblázat - Talajtípusok jellemzõ adatai Kalocsa és Szeged termelési körzetében
A TALAJADOTTSÁGOK
HATÁSA
298
Elõvetemények. Legiobb az ószi gabona. mert io kulturallapotban hagyia vissza a talait. nem ielent
betegsegIorrast. es az ósz Iolyaman idóben elvegezhetó a szerves es a mútragya bedolgozasa. Rossz
elóvetemenyek: burgonyaIelek. kukorica. lucerna. melynek közelseget is kerülni kell a virusok teriedese miatt.
10.3.4.2. TÁPANYAGELLÁTÁS
A tapanyagIelvetel dinamikaia. a Iaita Ieilódesi ritmusa. a talai meglevó tapanyagkeszlete es a tervezett termes
tömege alapian hatarozato meg a tapanyag mennyisege. Az öntözött es öntözetlen Iúszerpaprika Iailagos
mútragyaigenyet a 61. tablazat tartalmazza.
TermóhelyÖntözetlen Öntözött
a talai tapanyag-ellatottsaga
igen
gyenge
gyengeközepesio igen
io
igen
gyenge
gyengeközepesio igen
io
Nitrogen
I. 15.0 14.0 13.0 12.0 10.0 10.0 9.0 8.0 7.0 6.0
III. 16.0 15.0 14.0 13.0 11.5 10.5 9.5 8.5 7.5 6.5
IV. 15.5 14.5 13.5 12.5 10.5 10.0 9.0 8.0 7.0 6.0
FoszIor
I. 13.0 12.0 11.0 10.0 8.0 8.0 7.0 6.0 5.0 4.5
III. 14.0 13.0 12.0 10.0 8.0 8.5 7.5 6.5 5.5 5.0
IV. 13.0 12.0 11.0 10.0 8.0 8.0 7.0 6.0 5.0 4.5
Kalium
I. 18.0 17.0 16.0 15.0 14.0 10.5 9.5 9.0 8.5 7.0
III. 19.0 18.0 17.0 16.0 15.0 11.0 10.0 9.5 9.0 8.5
IV. 18.0 17.0 16.0 15.0 14.0 10.5 9.5 9.0 8.5 8.0
61. táblázat - A fuszerpaprika fajlagos mutrágyaigénye (hatóanyag. kg/t)
Az alaptrágyázással a talai Ielsó 40 cm-es reteget lehetóleg egyenletesen töltsük Iel tapanyaggal a viszonylag
sekelyen gyökerezó növeny szamara.
TÁPANYAGELLÁTÁS
299
Helyreveteses termeszteskor alaptragyakent 35 t szerves tragya bedolgozasa iavasolt az elózó ev nyaran.
legkesóbb az ószi melyszantassal. Ezzel egyideiúleg kell a talaiba bedolgozni a kaliummútragya telies
mennyiseget. a nitrogen- es a IoszIormútragya 50°-at. Tavasszal. az elsó talaimunkakkal dolgozzuk be a talai
Ielsó 8 cm-es retegebe a nitrogen- es IoszIormútragya Iennmarado mennyiseget.
Palantazott termeszteskor elózó evben a szerves tragya bedolgozasakor. illetve az ószi melyszantaskor adiuk ki
a telies kaliummennyiseget. a IoszIorhatoanyag 50°-at. a nitrogenmútragya 25°-at. A tavaszi talaimunkakkal
dolgozzuk be a Iennmarado mennyisegeket a nitrogen- es a IoszIormútragyakbol.
A kiegészítõ tápanyagellátás több modon vegezhetó.
Leveltragvazas. Igen hatekony a Wuxal. amelyet elsósorban allando helyere vetett allomanyban kell
alkalmaznunk iunius eleietól. de különösen nagy ielentósege van a viragzas kezdetetól 810 naponkent vegzett
34 kezelesnek. Palantazott allomanyban az ültetes utan 2 hettel kezdett kezeles ielentós. termesmennyisegben
merhetó hatasu.
Szuszpenzios mútragvak. A Iolyekony tapanyag talaiba iuttatasa igen nagy hatasIokkal hasznosul. Altalaban a
sorköz-kultivatorozassal egy menetben. e celra kialakitott tapkultivatorral iuttatiak ki a növenysor melle higitott
oldatban. A Iolyekony tapoldat gyorsan es hatekonyan hasznosul. A különbözó tipusu szuszpenzios
mútragyakkal a növeny igenye szerint alakithato a tapanyagarany. Az elmosodasi veszely minimalisra
csökkenthetó (környezetbarat technologia).
Talaiminóseg Nitrogen (N)
(°)
FoszIor
(P2O5) (°)
Kalium
(K2O) (°)
Kivalo 0.25 0.25 0.20 Iölött
Jo 0.200.25 0.200.25 0.150.20
Közepes 0.150.20 0.150.20 0.100.15
MegIeleló 0.100.15 0.100.15 0.050.10
Gyenge 0.10 0.10 0.05 alatt
62. táblázat - A talajok csoportosítása a felvehetõ tápanyag szerint (PÉNZES. 1967)
Termesztesmod A növeny altal Ielvett
tapanyagok
1 t 18°-os
szarazanyag-tartalmu
nyers termesre atszamitva
(kg)
N P2O5 K2O
Palantazott 9.1311.74 2.112.777.859.99
TÁPANYAGELLÁTÁS
300
Allando helyere
vetett
7.059.221.752.208.7811.14
63. táblázat - Palántázott és állandó helyre vetett állományban termesztett
fuszerpaprika-fajták fajlagos tápanyagigénye (MÉCS. 1982 - Szeged)
Mintavetel N P2O5 K2O
68 lombleveles allapotban 19.04 14.92 28.61
Telies viragzaskor 36.29 28.75 31.74
Elsó kötesú.58 cm hosszu
termesek
46.59 40.55 43.85
Elsó kötesú.pirosra erett
termesek
75.41 69.56 70.39
Tenyeszidó vegen 100.00100.00100.00
64. táblázat - Állandó helyre vetett állományban termesztett Kalocsai merevszárú 622
fuszerpaprika-fajta tápanyagfelvételének alakulása a maximális értékek százalékában
kifejezve (2 év átlaga) (MÉCS. 1982 - Szeged)
Mintavetel N P2O5 K2O
68 lombleveles allapotban 0.35 0.24 0.56
Telies viragzaskor 3.86 3.06 5.21
Elsó kötesú.58 cm hosszu
termesek
23.00 19.61 25.38
Elsó kötesú.pirosra erett
termesek
64.54 65.38 71.90
Tenyeszidó vegen 100.00100.00100.00
65. táblázat - Palántázott állományban termesztett Szegedi 47-25 fuszerpaprika-fajta
tápanyagfelvételének alakulása a maximális értékek százalékában kifejezve (3 év átlaga)
(MÉCS. 1982 - Szeged)
TALAJMÛVELÉS,
TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS
301
10.3.4.3. TALAJMÛVELÉS, TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS
Õszi talajmunkák. Az elóvetemeny növenyi maradvanyainak elbomlasat szakszerú talaimúvelessel es 50 kg/ha
nitrogenmútragyaval segitsük eló. Legkesóbb az oszi melvszantas elótt kell kiszorni a szerves tragyat. a IoszIor-
es kaliummútragyakkal együtt. Kötött talaiokon az ószi melyszantast Ieltetlenül el kell vegezni. Abban az
esetben. ha helyrevetessel termeliük a Iúszerpaprikat. az ószi melyszantast meg ósszel celszerú elmunkalni.
hogy tavasszal minel kisebb taposasi karral keszithessük eló a vetóagyat. Az ószi melyszantas elmunkalasahoz
altalaban elegendó a Iogas borona. Kötött talaiokon. öntözött tablakon celszerú 5060 cm melysegben
altalailazitast is vegezni.
A tavaszi talajmunkákat csak megIelelóen Ielszikkadt talaion szabad elkezdeni. Az elsó múvelet a talai
lezarasa simitozassal.
Helyrevetéshez marcius vegen. aprilis eleien megIelelóen apro morzsas. egyenletes magagyat kell kesziteni
kultivatorral. kombinatorral. amelyet hengerrel zarunk le.
Palantazashoz marciusban. aprilisban megIeleló kulturallapotban kell tartani a talait. Aprilis elsó Ieleben
kiszoriuk es bedolgozzuk a talai Ielsó 1520 cm-es retegebe a szükseges mútragyamennyiseget. ha indokolt.
fertotlenitiùk a talait. Aprilis vegen. maius eleien talaiba dolgozzuk a gyomirto szert (TreIlan). Ez az ültetes
elótti legutolso talaimunka. A vegyszert kombinatorral dolgozzuk be kb. 8 cm melyen. a talait sima hengerrel
zariuk le. Az ültetest ezt követóen legkorabban 1012 nappal kezdhetiük meg a Iitotoxikus hatas elkerülese
vegett. Homoktalai múvelesekor Iokozottan legyünk Iigyelemmel a vizveszteseggel iaro veszelyre. erós szelben.
szokatlan melegben ne mozgassuk a talait. mert .vandorol¨. A talai-elókeszitest közvetlenül az ültetes elótt
vegezzük el. a talait gyúrús hengerrel zariuk le.
10.3.4.4. VEGYSZERES GYOMIRTÁS
Csak olyan gyomirto szereket szabad alkalmazni. amelyek nem epülnek be a növenyekbe. különösen a
termesbe. Ez a vegyszerekre vonatkozo eliarasok. aianlasok pontos betartasaval elkerülhetó.
Palantazott termeszteshez iavasolt herbicidek: TreIlan. TriIlurex 26 EC. OlitreI (26° triIluralin). A szert
palantazas elótt 810 nappal 8 cm-re. a kipermetezessel egy idóben kombinatorral kell bemunkalni. Az
egyszikúeket iol irtia. a keresztes viragu gyomok ellen hatastalan. A gyomirto hatas vegett ügyeliünk arra. hogy
a kesóbbi talailazito. sorközmúveló kultivatorozas csak olyan mely legyen. mint amilyen melysegben
bedolgoztuk a talaiba a gyomirto szert. mert az csak ebben a talairetegben pusztitia el a gyommagvakat.
Melyebb sorközmúveles eseten szamolnunk kell a talai korai elgyomosodasaval.
Helvreveteses termeszteshez aianlott herbicidek.
Rideon 80 WP (80° diIenamid). Vetes utan 5 napon belül talaira kell permetezni. Vetes elótt kiiuttatva 23
cm melyen celszerú bedolgozni a szert.
Paarlan (720 g/l izopropalin). Vetes elótt kell bedolgozni a talaiba. Szaraz idóiaras eseten gyomirto hatasa
kielegitó.
Devrinol 50 WP (50° napropamid). Magrol keló egyszikúeket iol irtia. Vetes elótt 23 cm-es melysegben kell
bemunkalni a talaiba. Palantazas elótt 56 nappal is alkalmazhato.
Fusilade S (12.5° IluaziIop-P-butil) a paprikanöveny 46 leveles koratol alkalmazhato az egyszikúek ellen.
Helvreveteses terùletek keles elotti totalis gvomirtasa.
Reglone (40° diquat-dibromid) 1°-os tömenysegú oldatat kipermetezve totalis gyomirto hatas erhetó el.
VEGYSZERES GYOMIRTÁS
302
A keles elótti totalis gyomirtas nagy körültekintest igenyel. mert tul korai permetezes eseten a keles ideiere a
terület ismet kigyomosodik. A keles kezdeten vegzett permetezeskor ügyeliünk arra. hogy a talaiIoltos tablakon
egyenetlen a keles intenzitasa. A könnyebben Iölmelegedó talaiIoltokon nagyobb a kikelt növenyek szama. a
hidegebb tablareszeken viszont a csiranöveny meg nem kelt ki. Ilyen esetben merlegelnünk kell. hogy a
gyomirtas elvegezhetó-e a telies Ielületen vagy csak Ioltonkent. Különösen akkor kell Iigyelnünk a tabla
kelesere. amikor a kelesi idószakban gyakori a csapadek.
Palantaneveleshez az elózóleg nem kezelt talaiban a gyommagvakat vegyszerrel pusztithatiuk. illetve
gyerithetiük. Vetes utan 3 napon belül alkalmazhatiuk a Rideon (80° diIenamid) gyomirtot. Elsósorban
egyszikúek ellen hatasos. A szert kipermetezes utan elIolyas nelküli öntözessel celszerú helyhez kötni.
Keles elótt totalis gyomirtast vegezhetünk Reglone 1°-os oldatanak kipermetezesevel. de a kelesben levó
Ioltokat kerüliük ki vagy a permetezes ideiere takariuk le (pl. papirral).
A kikelt növenyallomany egyszikúek ellen 250 g/l Fusilade S (12.5° IluaziIop-P-butil) 24 l/ha dozisaval
permetezhetó.
A vegyszerek alkalmazasakor szigoruan be kell tartani a munkavedelmi elóirasokat a mergezeses balesetek
elkerülese vegett.
10.3.4.5. SZAPORÍTÁS
A Iúszerpaprika ósi szaporitasi modia szantoIöldön a magrol vetes (helyrevetes) csak azokon a talaitipusokon
eredmenyes. ahol a tavaszi idóiarasi viszonyok között rendelkezesre allnak a csiranöveny eletehez szükseges
Ieltetelek. elsósorban a viz.
SZAPORÍTÁS
303
84. ábra - A palántázott termõfelület aránya a szegedi és a kalocsai termõtájban
1900-tól
Kalocsa környeken a közepkötött. meszes. dunai öntestalaiok viztarto kepessege. valamint az aprilisban.
maiusban lehullo gyakori esók nagyobb biztonsagot adnak a sikeres kelesnek. mint Szeged tersegeben. ahol
nagyreszt homoktalaiokon termelnek. es az aprilisi csapadekellatas mostohabb. mint a Duna menten.
A palantaneveles nagyobb termelesi biztonsagot. korabbi erest. iobb minóseget ielent.
A palántanevelés nagy kepzettseget. szakertelmet. beruhazast igenyel. Az ismert palantaneveló berendezesek
közül a különbözó meretú Ioliasatrak a legalkalmasabbak a Iúszerpaprika-palanta elóallitasara. A vetómagot a
marcius 1530. közötti idószakban 24 oras 2426 oC-os vizben valo aztatas utan vetik Iútetlen berendezesekbe.
Ha a Ioliahaz Iúthetó. a vetómagot elócsiraztathatiuk. illetve hókezelhetiük. ezzel ielentósen lerövidithetó a
kelesi idószak.
SZAPORÍTÁS
304
Jetomagszùkseglet. 1 ha beültetesehez 3500 g io minósegú vetómagot kell elvetnünk 3035 g/m2
vetessúrúseggel. A palanta maius 15-re eleri a 68 lombleveles. ültetesre alkalmas Ieilettseget.
A kiùltetes idópontiat a palanta Ieilettsege. valamint a talai allapota hatarozza meg. Altalaban a maius 1025.
közötti idószak a legalkalmasabb. de az idóiarastol Iüggóen korabban is kezdhetó. A iunius 5-ig elültetett
növeny kielegitó termest ad.
Az aianlott növenyszam. illetve tenyeszterület Iaitatipusonkent elteró:
a Iolytonos növekedesú Iaitakbol 250300 ezer növeny/ha (2030 cm tótavolsag. 23 szalaval);
a Ieldeterminalt Iaitakbol 300350 ezer növeny/ha (20 cm tótavolsag. 23 szalaval);
a determinalt Iaitakbol 400500 ezer növeny/ha.
Az alkalmazott sortavolsagot az erógep nyomszelessege. a palantazogep múszaki allithatosaga. valamint a
kultivator meretei hatarozzak meg. Altalaban 5055 cm atlagos sortavolsaggal szamolhatunk. Ügyeliünk arra.
hogy a palanta gyökere 810 cm melyre kerüliön. nehogy a nagy melegben palantazott növenyek
kipusztulianak. Ha a gyöker nyirkos talaiban helyezkedik el. regeneralodasa. Ieilódese gyorsan megindul.
A helyrevetéses termesztes sikerenek alapIeltetele:
megIeleló talai es magagy.
öntözesi lehetóseg.
iol megvalasztott Iaita.
io minósegú vetómag.
megIeleló növenyallomany.
A vetes ideie. Szaraz idóiarasban mar marcius vegetól vethetünk. de aprilis 20-ig Ieiezzük be. Ha az idóiaras ezt
nem teszi lehetóve. es aprilis 25-e utan vetünk. a magot celszerú hókezelni. hogy a mag maius elsó dekadiaban
kikelien. a keles intenziv legyen. Ügyelni kell a vetes egyenletessegere. A vetes melysege kötött talaiokon 3 cm.
homokos talaiokon 4 cm. Az alkalmazott vetógepek közül a Nibex. a RAU. a Stanhay tipusok aianlhatok.
A vetomagszùkseglet Iaitatol Iüggóen alakitando. Egysegnyi területre nagyobb növenyszam indokolt. mert az
allando helyere vetett növeny egyedi termókepessege kisebb. mint a palantazotte.
Aianlott növenyszam Iaitatipusonkent:
Iolytonos növekedesúból 400500 ezer növeny/ha.
Ieldeterminalt Iaitakbol 450600 ezer növeny/ha.
determinalt Iaitakbol 600800 ezer növeny/ha.
A sortavolsag a vetógep es a kultivator allithatosagatol Iügg.
SZAPORÍTÁS
305
85. ábra - Növényállomány-elrendezési modellek
SZAPORÍTÁS
306
Faita-tipus Vetó-mag
ezermag-tömege
(g)
Sortavolsag 50 cm
Atlagos sortav 54.4
cm
18 382 Im/ha
Sortavolsag 36 cm
Atlagos sortav 40.6
cm
24 570 Im/ha
Sortavolsag 25 cm
Atlagos sortav 32.6
cm
30 674 Im/ha
vetómag növeny vetómag növeny vetómag növeny
db/Imkg/hadb/Imezer
db/ha
db/Imkg/hadb/Imezer
db/ha
db/Imkg/hadb/Imezer
db/ha
Folytonosnövekedesú
I. 8.0 47 6.9 16 300 40 7.9 14 344 37 9.1 13 398
II. 20 367 17 418 16 482
Feldeterminalt növekedesú
I. 7.5 60 8.3 21 386 52 9.5 18 442 46 10.5 16 490
II. 26 469 22 543 20 600
Determinalt növekedesú
I. 7.5 77 10.7 27 496 63 11.6 22 540 54 12.5 19 582
II. 33 602 27 658 23 704
66. táblázat - Adatok a hektáronkénti növényszám kialakításához állandó helyre
vetéskor (KAPELLER-MÁRKUS-BERÉNYI-KAPITÁNY. 1980)
Megiegvzes.
a vetómag hasznalati erteke 85°
Ielnevelt növeny a vetómagcsira szazalekaban: I. 40°. II. 50°
A vetõmag hõkezelése. A megnedvesitett vetómag hókezelesevel a keles intenzitasa. a növeny Ieilódesmenete
gyorsithato. Az eliarast POSGAY (1954) vizsgalati alapian dolgoztak ki.
A 12° viztartalmu vetómaghoz negy reszletben. 23 oras idóközökben 5259° vizet adunk. Ezt a vetómag
maradektalanul Ielszivia. A nedves vetómagtömeg hómerseklete nehany ora alatt eleri a 30 oC-ot. Ezutan
többször atlapatolva 810 napon at 30 oC-os allapotban es nyirkosan tartiuk a vetómagot addig. amig a kezeles
hatasara a magvak 23°-an megielenik a csira. Celszerú a kezelest 200300 kg-os halomban vegezni. A 30 oC
Iölötti bemelegedest a prizma szethuzasaval kell megakadalyozni. A kezeles utan a mag nyomban vethetó.
Kesóbbi Ielhasznalas eseten a mag visszaszarithato a tarolasi nedvessegre es tarolhato. A kezeles intenziv kelest
eredmenyez.
SZAPORÍTÁS
307
A kezeles hatasara 45 nappal korabbi a termeseres. a termesek tömege 510°-kal gyarapodik.
Ha kiIeiezetten csiraztatni akariuk a magot. a viz mennyiseget 56 l-rel megnöveliük. ebben az esetben a
csirazas 56 nap mulva megindul.
10.3.4.6. ÖNTÖZÉS
A palantas termesztesben megIeleló. Ieilett palanta ültetesekor csak rendkivüli talai- es idóiarasi viszonyok
között van szükseg külön öntözesre.
Több evtizedes kiserletek eredmenye es a gyakorlati tapasztalatok szerint a Iúszerpaprika Iolyamatos
Ieilódesehez optimalis vizellatasnak az tekinthetó. ha a talaiban levó viz mennyisege megIelel a talai 5080°-os
vizkapacitasanak (VK). A Iailagos vizhasznosulas. valamint a minóseg az emlitett ertekek mellett kedvezó.
Atlagos eviaratban ket-haromszori. 40 mm-es permetezó öntözessel megoldott a vizellatas. A szomiazo növeny
mennyisegileg es minósegileg is csökkent ertekú termest ad.
Ahol Iolyamatos vizellatasra nincs lehetóseg. lehetóleg Iolytonos növekedesú Iaitat termeliünk. de a viragzas es
termeskötes ideien ebben az esetben is gondoskodiunk a szükseges vizellatasrol.
10.3.4.7. EGYÉB ÁPOLÁSI MUNKÁK
Csak az egyenletes Ieilódesú növenyallomanytol varhatunk korai termeserest. megIeleló termeshozamot. io
minósegú termest.
A palantazott allomanyt ültetes utan egy heten belül meg kell kapalni. ezt követóen pedig megIeleló
kulturallapotban kell tartani. A sorközöket minden esó es öntözes utan celszerú kultivatorral megmúvelni. A
gepi sorközmúvelest addig vegezzük. amig a növenyek Ieilettsege azt lehetóve teszi. es a termesek nem
karosodnak. A növenysorok zarodasa utan csak kezi gazolo kapalas szükseges.
10.3.4.8. BETAKARÍTÁS
Az eres ideie es üteme a Iaita. a termesztesi mod. a tapanyag- es vizellatas. az allomanysúrúseg es az idóiaras
Iüggvenye. Az erest meghatarozo tenyezók közül egyik legIontosabb a Iaita. A rövidebb tenyeszideiú
determinalt es Ieldeterminalt Iaitak korabban ernek. minósegi iellemzóik korabban alakulnak ki. mint a
hosszabb tenyeszideiú Iolytonos növekedesú Iaitake. A Iolytonos növekedesú Iaitak szedeskor mert erett
termesenek abszolut mennyisege azonban elerheti vagy egyes esetekben meghaladhatia a determinalt es
Ieldeterminalt Iaitak erett termesmennyiseget. Ültetett körülmenyek között valamennyi Iaita korabban erik. mint
a tenyeszidóben 23 hettel kitolodo helyreveteses termesztesi mod eseten.
Az eres ùtemet nagvmertekben befolvasolia az idoiaras. a csapadek. a homerseklet es a napsùteses orak szama.
Valamennyi tenyezó hatassal van az eresre. a termes erteket meghatarozo minósegi iellemzókre. a
szarazanyag-tartalomra es a Iestektartalomra. E ket minósegi parameter kialakulasat a Iaita es a múvelesi mod
mellett Iókeppen az eres idószakaban uralkodo idóiaras hatarozza meg.
Az elsó szedesek (szeptember) termesei kedvezóbb szarazanyag- es Iestektartalom-erteket mutatnak. mint a
kesóbbi. napIenyben es hómennyisegben szegenyebb. csapadekban gazdagabb idószakban (oktober) leszedett
masodik. illetve harmadik szedes termesei.
CHOLNOKY (1936) vizsgalatai soran megallapitotta. hogy a korai eresú. elsó szedesú termes Iestektartalma
ÖNTÖZÉS
308
mintegy 30°-kal meghaladia a kesóbbi eresú. masodik szedesú termes Iestektartalmat. es 60°-kal a kesóbbi
eresú. harmadik szedesú termeseket.
Kézi szedés. A hagyomanyos Iúszerpaprika-termesztesi technologia legnagyobb kezimunka-erót igenyló Iazisa
a szedes. mely az összes kezimunkaeró-szükseglet 4045°-a. A kezi szedes termelekenysege Iügg az erett
termesek szamatol. a termesek atlagtömegetól es a termesallastol. de beIolyasolia a szedes modia. a göngyöleg
tipusa is. A determinalt es Ieldeterminalt Iaitakat a koncentralt eres következteben egyszer. esetleg ketszer. a
Iolytonos növekedesú Iaitakat a Iolytonos eres miatt ketszer vagy haromszor kell szedni.
Faitatipus Az erett termes
mennyisege
5000
kg/ha
7000
kg/ha
Folytonos növekedesú.csüngó termesallasu 300 500
Folytonos növekedesú es
Ieldeterminalt.Ielallo termesallasu
250 350
Determinalt es csokros.Ielallo termesallasu 200 300
Determinalt es csokros.csüngó termesallasu 300 400
67. táblázat - A kézi szedés teljesítménye (kg/munkanap)
Gépi szedés. A nagy kezimunka-erót igenyló kezi szedes mellett alkalmazhato a Iúszerpaprika egymenetes gepi
betakaritasa. A gepi betakaritassal a kezi szedes miatt ielentkezó munkacsucsok csökkenthetók. A gepi szedes
napi teliesitókepessege 45113 Ió szedeskapacitasaval azonos. Altalaban csak kora ószi Iagyveszely eseten
alkalmazzak.
Többeves kiserleti es üzemi megIigyelesek alapian. a Irontalisan szedó FZB geptipus alkalmas a Iúszerpaprika
egymenetes gepi betakaritasara.
A szedógep munkaminóseget ielentósen beIolyasolia:
a termesek elhelyezkedese.
a termes allasa (csüngó. Ielallo).
a növenyek magassaga.
a lombozat nagysaga.
a termesek erettsegi szintie.
a termesek merete.
a növenyallomany beallitottsaga.
a szedódob Iordulatszama.
BETAKARÍTÁS
309
a gep haladasi sebessege.
A szedógep munkaminósege a Iolytonos növekedesú Iaitak eseteben a 176180 Iordulat/min szedódobIordulat
es 2.22.7 km/h haladasi sebesseggel. a Ieldeterminalt. illetve determinalt Iaitaknal 180190 Iordulat/min
szedódobIordulat es 2.43.5 km/h haladasi sebesseggel a legiobb
(KAPELLERMARKUSBERENYIKAPITANY. 1980). Egyeb tipusu zöldbab-betakarito gep is atalakithato
a Iúszerpaprika gepi betakaritasara.
A szedógep zart növenyallomanyrol a termesek 8092°-at takaritia be. 820°-os szorasi veszteseggel.
1040°-os serülesi arannyal.
A szedógep teliesitmenye 2.43.0 ha/nap (22.530.0 t). idenyteliesitmenye 5060 ha. Munkaszelessege 160 cm.
sortavolsagtol Iüggóen 35 sort szed egy menetben. Üzemeltetesere az MTZ50 erógep alkalmas.
A gepi szedes tervezesekor meghatarozo. hogy a gazdasagban megvannak-e azok a talai- es egyeb adottsagok.
amelyek lehetóve teszik a legalabb szeptember közepi nagy erettsegi aranyt. mert csak ebben az esetben varhato
io minósegú nyersanyag (KAPELLERMARKUSBERENYIKAPITANY. 1980.).
A geppel szedett termest a serült termesek miatt azonnal meg kell szaritani a zöld növenyreszek es a zöld
termesek kivalogatasa utan. A termestömeg nem tarolhato. utoerleles nem lehetseges. A leszaritott
termesanyagbol csak gyenge minósegú órlemeny allithato eló. amelynek szinezóanyaga erósen bomlekony.
10.3.4.9. A MINÕSÉG KIALAKULÁSA, A TERMÉS TÁROLÁSA,
UTÓÉRLELÉSE
A pirosra erett termes csak reszben tartalmazza a io minósegú órlemenyben megkövetelt vegyületeket. A
mezógazdasagi termeles Ieladata. hogy a termeseres minel korabbi idópontban megkezdódiek.
A termes ereset elonvòsen befolvasolo modszerek.
maiusban kiültetett Ieilett palanta.
maius elsó Ieleben intenziven kelesztett helyrevetes.
hókezelt vetómag hasznalata.
optimalis agrotechnika (tapanyag. öntözes. növenyvedelem).
augusztus közepen vegzett melykapalas.
gepi szedes eseten elórehaladott eresallapotban hasznalhato az Ethrel (6 l/ha) es a RolFruct (6 l/ha). Hatasat
18 oC Iölött. 1520 nap alatt Ieiti ki. A korabbi betakaritasu termes Iestektartalma bomlekonnya valik.
A MINÕSÉG KIALAKULÁSA, A
TERMÉS TÁROLÁSA,
310
86. ábra - A fuszerpaprika-termés fontosabb beltartalmi értékeinek változásai a
növényen és az utóérlelés ideje alatt
A színezékanyagok kialakulása. A beltartalmi komponensek közül a szinezekanyagok alapvetó ielentósegúek.
összetetelük es mennyisegük meghatarozza az órlemeny minóseget.
A termeseres kezdeten elóször a sarga Iestekkomponensek kepzódnek. Az eresi Iolyamat tovabbi idószakaban
egyre nagyobb a vörös szinezekkomponensek (kapszantin. kapszorubin) aranya. A kloroIillok telies
lebomlasaval következik be a telies piroseres. a biologiai erettseg. A ket vörös komponensen kivül mintegy 30
sarga komponens is ielen van a termesIal kromplasztiszaiban (beta-karotin. zeaxantin. lutein. kriptoxantin stb.).
A szinezekanyagok szintezise egyreszt a vegetacio alatt a növenyen. masreszt a masodik szakaszban. a termes
leszedese utan. az utoerleles Iazisaban megy vegbe. Az utoerleles elsó Iazisaban elenk a legzes es bonyolult
biokemiai Iolyamat soran ugrasszerúen növekszik a vörös szinezek kepzódese. Az utoeres alatt. intenziv
vizveszteseg mellett. a szinezekek bioszintezisehez az energiat a cukrok biztositiak. amelyek egy resze
Ielhasznalodik a legzeskor. Az utoerleles alatt a legzesintenzitas Iokozatosan csökken. szedes utan 3040 nappal
megszúnik. Az utoerlelt termesIalban a vörös szinezekanyagok mennyisege az összmennyiseg 7580°-a. a
A MINÕSÉG KIALAKULÁSA, A
TERMÉS TÁROLÁSA,
311
sarga komponenseke 2025°. A biologiailag pirosra erett termesben a vörössarga komponens arany
hozzavetólegesen 5050°. A io minóseg kialakitasa vegett Ieltetlenül szükseges az utoerleles.
Tárolás. utóérlelés. A piros termes szedes utani tarolasa alapvetóen meghatarozza a minóseg kialakulasat. a
Iestekanyagok. az iz-. az illat-. a zamatanyagok kepzódeset.
A fùzeres es zsakhalos utoerleles bevalt. regi modszer. A Iestekkepzódes e modszerrel a legintenzivebb. Igen io
minósegú Ieltermek allithato eló. Hatranya. hogy a termesek egy resze az ószi idóiarastol Iüggóen
peneszesedik. ezeket kezzel ki kell valogatni.
Ladas tarolassal harom-negy hetig órizhetó meg ielentós peneszedes nelkül a termes. A Iestekkepzódes. a
szikkadas kisebb mertekú. mint az elózó modszerrel.
Prizmas tarolas. A nyers termeseket csak rövid ideig taroliuk 2030 cm-es vastag retegben. mert a
mikrobiologiai bomlas valoszinúsege igen nagy.
Padozatos szikkasztas. A hideg es meleg levegó beIuvasaval valo szikkasztas elsórendú celia a termes
viztartalmanak csökkentese. HatasIoka elsósorban a környezó levegó-hómerseklettól Iügg. Meleg levegó
beIuvasaval a viztartalom 50°-a eltavolithato 1214 nap alatt. az egeszsegesen maradt termesek Iestektartalma
12 g/kg ertekkel növekszik. de a peneszedes veszelye es merteke nagy. Jo Ieltermek csak a peneszes termekek
kivalogatasaval nyerhetó.
Múanvag (raschel-) zsakos tarolas. Raklapra helyezett zsakokban egy-ket hetig tarolhato a termes ielentósebb
minósegromlas nelkül.
A naptari idószaktol es az idóiarastol Iüggóen különbözó tarolasi modot celszerú alkalmazni. A tarolas celia
minden esetben az. hogy minel kisebb veszteseg mellett minel nagyobb legyen a viztartalom csökkenese. minel
kevesebb vizet kellien elparologtatni a Iorro levegós szaritoberendezesen.
Az utoerleles idószakaban eltavozott viz mennyisegevel parhuzamosan növekszik a minóseg. csökken a szaritasi
költseg.
Ui feldolgozasi modszer a szedes utan 34 hetig ladaban vagy egyeb modon utoerlelt termes Ielapritas utani
mosasa (amivel eltavolithatok a mikrobiologiailag bomlott termesreszek is). maid a viz egy reszenek eltavolitasa
centriIugaval. A csökkentett viztartalmu termesreszek alacsonyabb hómersekleten szarithatok 78°-os
viztartalmu Ieltermekke. A mosas es a centriIugalas mintegy 1°-os szarazanyag-veszteseggel iar. de a Ieltermek
minósege. a Iestektartalom ielentósen emelkedik. a szaritas energiaigenye nagymertekben csökken.
10.3.5. Magtermesztés
A köztermesztes minden evben I. szaporitasi Iokozatu vetómagot hasznal az arutermeleshez. mert a
Iúszerpaprika beltartalmi es nehany Iontos genetikai tulaidonsaganak Ienntartasahoz Iolyamatos. allando
szakmai Ielügyelet kell.
A populacio genetikai iellege indokolia az evenkenti IaitaIenntarto tevekenyseget. melynek vegtermeke a
szuperelit vetómag. Ez a genetikai bazisa a vetómag-elóallitasi tevekenysegnek.
A szuperelit vetómagbol elitvetómag-szaporito területeken palantazott termesztessel allitiuk eló az elit vetómag
termesanyagat. Ezeket az ültetvenyeket az Orszagos Mezógazdasagi Minósitó Intezet (OMMI) a tenyeszidószak
alatt harom szantoIöldi szemlen ellenórzi. Iaitaazonossagi. allomanyIeilettsegi. növeny-egeszsegügyi
vizsgalattal biralia. A növeny-egeszsegügyi követelmenyek elbiralasahoz bevonia a megyei növenyvedelmi es
agrokemiai allomasok szakembereit. Ha a szaporitoterület valamennyi követelmenynek megIelel. engedelyezi a
termes leszedeset. a vetómag kinyereset.
Magtermesztés
312
A vetómag Iemzarolasaval zarul le a vetómag-elóallitas termelesi Iolyamata. de a vetómag csak az OMMI altal
vegzett laboratoriumi vizsgalatok alapian kiallitott Vetómag-minósitó bizonyitvany birtokaban Iorgalmazhato.
miutan .alkalmas¨ minósitest kapott.
Az elitvetómag-termesztes Ieltetelei szigorubbak. Kizarolag palantazott termesztessel allithato eló a
termesanyag. Az elsó szaporitasi Iokozatnal alkalmazhato a helyreveteses technologia.
A Iaitak közötti izolacios tavolsag 300 m. A növenyvedelmi szempontokra különös Iigyelemmel kell lennünk!
Az agrotechnikai. növenyapolasi munkakat nagy gondossaggal kell elvegezni. A vetómag-szaporito területek
Iaitaazonossagi es növenyvedelmi szelekcioiat elsó alkalommal termesköteskor vegezzük el. Aianlatos a
növenyapolasi munkat vegzó dolgozokkal megismertetni a koran Ielismerhetó betegsegtüneteket. az idegen
Iaitaielleget. mert igy a növenyapolasi munkakkal egy menetben el lehet tavolitani a Iaitaidegen es a beteg
növenyeket. Ebben az esetben az atporzodast. valamint a betegsegek esetleges teriedeset is megakadalyozzuk.
A szelekcioval eltavolitott növenyeket meg kell semmisiteni.
Vetómagot csak teliesen erett. ep. egeszseges termesból nyeriünk.
10.3.5.1. A VETÕMAG KINYERÉSE
Nagy szakertelmet igenyló munka. A termesszedes utan 1520 napig utoerlelt termeseket gepi uton Ieltepiük.
szeleteliük. maid vizes mosassal valasztiuk el a magot. A kinyert magot vizes usztatassal tisztitiuk; a viz
Ielszinen Iennmarado könnyú. leha magvakat eltavolitiuk. A magot vizes mosas utan 1°-os NaOH-oldatban 10
percen at kezeliük. maid vizzel leöblitiük. A tapado vizet centriIugaval tavolitiuk el a mag Ielületeról.
Szaritas. A csavazott vetómagot megIeleló szaritoberendezesekben 3035 oC-on. intenziv legcserevel tarolasi
nedvessegtartalomra szaritiuk (10° körül).
Tisztitas. A 14° vizet tartalmazo vetómagot szarazon tovabb tisztitiuk. ezutan 50 kg-os iutazsakokba töltiük.
Ezzel a vetómagot elókeszitettük a Iemzarolasra.
Tarolas. A vetómagot húvös. szaraz helyisegben taroliuk. Igy csirakepesseget 45 evig is megtartia.
Osztalvozottsag. A vetómag hasznalati erteke növelhetó a meret es a Iailagos tömeg szerinti osztalyozassal. mert
a vetesi munka pontosabban programozhato. a pontos vetessel a csirazasi szazalek ismereteben a Iaita
igenyenek megIeleló növenyallomany alakithato ki.
10.4. TojásgyümöIcs
(Solanum melongena L.)
10.4.1. A termesztés jeIentõsége
A toiasgyümölcs erósen tüskes. keserú termesú. ósi tipusa a mai India területen alakult ki. de termeszteni csak
kesóbb letreiött. keseredesmentes valtozatat kezdtek. Indiabol meg az idószamitasunk elótti 5. szazadban
atkerült Kinaba is. Magiat kesóbb kereskedók iuttattak el Indiabol es Kinabol Közep- es Nyugat-Azsiaba.
Eszak-AIrikaba. illetve Europaba (elóször Spanyolorszagba). Amerikaba a hodito spanyolok iuttattak el.
Hozzank a Balkanon keresztül a Közel-Keletról iutott el a törökök közvetitesevel (erre utalnak a padlizsan.
bolgar vagy török paradicsom szinonim nevek is).
A VETÕMAG KINYERÉSE
313
A toiasgyümölcs Magyarorszagon kisebb Ielületen termesztett. kisebb ielentósegú. inkabb csak a valasztekot
bóvitó. szinesitó zöldsegIelek köze tartozik.
Vetesterülete a vetómagIorgalombol következtetve mintegy 500600 ha-ra becsülhetó. Elsósorban
hazikertekben (Iókent saiat Iogyasztasra). illetve a konzervipar rendkivül kis mennyisegú nyersanyagigenyenek
kielegitesere az üzemek is termesztik.
Termesztese es Iogyasztasa a tólünk delebbre Iekvó orszagokban sokkal ielentósebb. mint nalunk.
A FAO 1984. evi adatai szerint a vilag toiasgyümölcs-termelese 370 ezer hektaron 5.1 millio tonna. Termesztese
Ióleg Azsiara koncentralodik (itt talalhato az összes vetesterületnek több mint 85°-a. es innen szarmazik a
vilagtermeles csaknem 80°-a is. Összesen het orszag termel 10 ezer hektart meghalado területen
toiasgyümölcsöt. ebból hat azsiai. A vilag legnagyobb termeló allama Kina. A Kinaban levó vetesterület a vilag
összes vetesterületenek 45°-a. az azsiainak pedig 52°-a. A vilagtermesatlag 13.8 t/ha (FAO. 1984).
Ott. ahol nagyobb Ielületen. nagyobb mennyisegben termesztik. szinte naponta Iogyasztott elelmiszer. Nalunk es
a hozzank hasonlo eghailatu orszagokban inkabb csak az etrendet gazdagito zöldsegkülönlegesseg. Fogyasztasra
erett termesenek kemiai összetetelet. taplaloanyag-tartalmat a 68. tablazatban közölt adatok szemleltetik.
amelyekból lathato. hogy Iigyelemre melto biologiai erteket kepvisel.
Megnevezes Mennyiseg
Szarazanyag 8.0 g
Energia 109.0 kJ
Szenhidrat 7.0 g
Feherie 1.6 g
Olai 0.2 g
Rost 1.0 g
Kalcium 22.0 mg
Vas 0.9 mg
Magnezium 16.0 mg
FoszIor 25.0 mg
Karotin
B1-vitamin (thiamin) 0.08 mg
B2-vitamin (riboIlavin) 0.07 mg
Nikotinsav. PP-vitamin
(niacin)
0.7 mg
A termesztés jeIentõsége
314
C-vitamin
(aszkorbinsav)
6.0 mg
68. táblázat - A tojásgyümölcs termésének táplálóanyag-tartalma(100 g érett. ehetõ
részben)
10.4.2. Rendszertana, növénytani és éIettani
sajátosságai
10.4.2.1. RENDSZERTANA
A Solanaceae (BurgonyaIelek) csalad Solanum nemzetsegebe tartozo egyeves (a tropusokon eveló) növeny.
latin neve Solanum melongena.
Nem szabad összeteveszteni az AIrikaban. Iókent az EleIantcsontparton es Madagaszkarban szeles körben
termesztett. un. aIrikai toiasgyümölccsel (Solanum macrocarpon). amelynek termese igen hasonlo a
toiasgyümölcsehez. A hasznositasi lehetóseg tekinteteben lenyeges különbseg a közönseges toiasgyümölcs es az
aIrikai toiasgyümölcs között. hogy az utobbinak nemcsak a termese. hanem a levele is Iogyaszthato.
10.4.2.2. NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
A toiasgyümölcs a Iaitatol es a termóhelytól Iüggóen 40120 cm magasra növó. cserieszerú bokor. Növekedese
az igenyeit kielegitó körülmenyek között Iolyamatos.
Enyhen szórözött. toiasdad leveleinek nyelen nehany tüske is elóIordulhat.
Folyamatosan megielenó virágai Iorrt szirmuak. lila szinúek. egyesevel vagy kettesevel helyezkednek el.
Ugyanabban a viragban talalhatok a porzok es a termó. amelyek egyszerre ernek. igy az esetek döntó
többsegeben lehetóseg van a tökeletes öntermekenyülesre (BUJDOSO. 1986). A Iorro. nedves tropusokon
azonban a szel es a rovarok beporzotevekenysege következteben 20°-os idegen termekenyüles is
elóIordulhat.
A termés 1530 cm hosszu. 48 cm atmeróiú husos bogyo. Szine Iogyasztasra erett allapotban lila. Ieketeslila.
Ieher. zöld vagy tarkazott (cirmos). Telies vagy biologiai ereskor valamennyi Iaita termesenek heia
sargasbarnara szinezódik.
Rendszertana, növénytani és
éIettani sajátosságai
315
87. ábra - Tojásgyümölcstõ terméssel (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
A mag apro. sima Ielületú. ezermagtömege 3.54.5 g. csirazokepesseget 35 evig megtartia. Egy bogyoban
altalaban 600800 db mag talalhato.
10.4.2.3. ÉLETTANI JELLEMZÉSE
Hõigény. A toiasgyümölcs kiIeiezetten melegkedveló növeny. GRUBBEN (1977) szerint az igenyenel
alacsonyabb hómersekletet rosszabbul viseli el. mint a paradicsom es a paprika. a Iagyokat pedig egyaltalan nem
biria. 0 oC-on elpusztul.
YAMAGUCHI (1983) szerint növekedesehez. zavartalan Ieilódesehez. termesenek kiIeilesztesehez es
beerlelesehez Iolyamatosan 2230 oC hómerseklet szükseges. A nalunk elteriedt MARKOV es HAEV
nevehez Iúzódó csoportositasi rendszerben a legnagyobb. a 25+7 oC hóigenyú növenyek között szerepel
(SOMOS. 1983).
Növekedese 17 oC alatt leall. 1516 oC hómersekleten pedig mar pollentermelesi zavarok lepnek Iel. SOMOS
(1983) szerint hóigenye tekinteteben az 58 oC a kritikus also. a 3840 oC pedig a kritikus Ielsó hatar. Ennek
alapian allapitotta meg. hogy csak ott termeszthetó. ahol 6.5 honap a Iagymentes idószak. es ebból legalabb 3
honapban a levegó napi közephómerseklete eleri a 20 oC erteket. A toiasgyümölcs nemcsak a nappali. hanem az
eiszakai hómersekletre is erzekeny. a húvös eiszakakat nem biria.
SPLITTSTOESSER (1990) szerint 2526 oC nappali es 20 oC körüli eiszakai hómersekletet igenyel.
ÉLETTANI JELLEMZÉSE
316
Fényigény. A toiasgyümölcsöt a szakirodalom a megvilagitas idótartamaval szemben közömbös. de intenziv
megvilagitast igenyló növenykent tartia szamon (YAMAGUCHI. 1983). Arnyekos. Ielarnyekos helyeken meg
hosszunappalos körülmenyek között sem termeszthetó. A nappalhosszusaggal szembeni közömbösseget ugy kell
ertelmezni. hogy a termeskepzeshez legalabb 1112 oras napi megvilagitasra van szüksege. de a 1516 orai
megvilagitas sem okoz zavarokat.
SzabadIöldi termesztesehez hazankban a Ieny semmilyen tekintetben sem limitalo tenyezó. Palantanevelesenek
ideien napi 1213 oras. kiültetesetól a tenyeszidószak vegeig pedig 1416 oras a megvilagitas idótartama.
Vízigénye nagy es az egesz tenyeszidószak alatt egyenletes. Öntözes nelkül. csak termeszetes
csapadekellatottsaggal nalunk keveset terem. termese pedig rossz izú. deIormalt lesz. Az igenyenel rosszabb
vizellatas ielzóie a termes szine is. amely ez esetben a Iaitara iellemzónel halvanyabb lesz.
A viz kiiuttatasat mar a kiülteteskor. a palantak alapos. beiszapolo iellegú beöntözesevel el kell kezdeni. es a
kesóbbiek Iolyaman az egesz tenyeszidószak alatt arra kell törekedni. hogy a talai vizkapacitasa 7580°-os
legyen.
A tulöntözest azonban nem biria. gyökerei meg atmeneti vizboritas eseten is elrothadnak. ezert ott. ahol hirtelen
nagy mennyisegú csapadek zudul le (tropusok). bakhatakra ültetve termesztik.
Tápanyagigénye a IoszIor. kalium. nitrogen mennyisegi sorrendieben nagy. Nagy termesre csak 350400
kg/ha tiszta hatoanyag (N:P:K÷1:3:2 aranyban) kiiuttatasaval lehet szamitani. Irodalmi adatok szerint a
szervestragyazast es a rendszeres. 23 hetenkent elvegzett Ieitragyazast meghalalia.
10.4.3. Termesztése
Magyarorszagon a toiasgyümölcs hóigenyenek csak a minimuma elegül ki. ezert a talai es a termóhely gondos
megvalasztasanak nagy ielentósege van. Ott celszerú termeszteni. ahol a mikroklimatikus adottsagok a gyorsabb
tavaszi. kora nyari Iölmelegedes szempontiabol kedvezóbbek.
· Deli Iekvesú. lazabb szerkezetú. mely retegú humuszos talaiok a legmegIelelóbbek szamara. A termõhely
kiválasztásakor a talai kemhatasat is Iigyelembe kell venni. A toiasgyümölcs szamara a megközelitóen
közömbös kemhatasu (pH 5.57.2 közötti) talaiok az idealisak. A lugosabb (pH 7.2 Ieletti) talaiokat iobban
biria. mint a savanyu (pH 5.5 alatti) talaiokat. amelyeket Ieltetlenül meszezni kell a toiasgyümölcs
termesztesehez.
· A termóhelyhez valo alkalmazkodas Iontos tenyezóie a fajta. Tudni kell. hogy a nagyon hosszu termesú Iaitak
altalaban hosszu tenyeszideiúek. toleransabbak az optimalisnal magasabb hómerseklettel szemben. ennek
következteben ezek elsósorban tropusi termesztesre valok. A rövidebb. toiasdad. illetve ovalis termestipusu
Iaitak kevesbe biriak a tropusi körülmenyeket. viszont iol termeszthetók a szubtropusokon es a mersekelt öv
melegebb reszein.
A termóhely adottsagaihoz igazodo Iaita megvalasztasakor Iontos szempont a tenyeszidó. A rövid tenyeszideiú.
korai Iaitak altalaban mar a 6. level. a keseiek pedig a 14. level kiIeilesztese utan kezdenek viragozni.
A rövid tenyeszideiú. ovalis termestipusu Iaitak a viragzas utan 1520. a hosszu termesú. hosszu tenyeszideiú.
ovalis Iaitak pedig 3540 nap mulva szedhetók.
Nalunk csak a szelsóseges eghailati körülmenyeket es az optimalis alatti hómersekletet is iol túró ovalis
termestipusu Iaitakat erdemes termeszteni.
Az elmult evekben a toiasgyümölcs hazai teriedeset az emlitett követelmenyeknek megIeleló Iaita hianya
korlatozta. Az utobbi masIel evtized sikeres nemesitói munkaianak eredmenyekent ma mar ket magyar Iaita is
Termesztése
317
rendelkezesre all. a Kecskemeti lila es a Kecskemeti 198.
Kecskemeti lila. A növeny erótelies növekedesú. 6070 cm magasra nó. Levelei kisse hullamos Ielületúek.
viragai halvanylilak. termese ovalis körte alaku. külsó heianak szine sötetlila. A termeshus halvany kremszinú.
közvetlenül a hei alatt zöldes arnyalatu. Termókepessege nem nagy. de igen rövid tenyeszideiú. korai Iaita. Igy
elsósorban korai termesztesre es haitatasra valo.
Kecskemeti 198. A növeny gyenge növekedesú. 4050 cm magasra nó. laza allasu. A levelek lilaszöldek.
enyhen szórözött Ielületúek. A viragok rozsaszinúek. a termes gömb alaku. heiszine melybordo. a termeshus
közvetlenül a hei alatt zöldes-. masutt sargasIeher. Termesei koncentraltan ielennek meg. es csaknem egy
idóben ernek be. A Kecskemeti lila Iaitanal hosszabb tenyeszideiú. kesóbben eró. de annal sokkal többet terem.
ezert elsósorban tòmegtermesztesre. a konzervipari igenyek kielegitesere valo.
A legelteriedtebb. legIontosabb Iaitak a Black Beautv. a Florida Market (phomopsisos gyümölcsrothadasnak
ellenallo). a Black Magic (nagyon rövid tenyeszideiú hibrid). a Long Purple. a Javitott Nuktakeshu
(cerkospora-ellenallo). a Florida High Bush. Japanban a Ieher termesszinú Shiro Nashu. a Szovietunioban a
sötetbarnas. lilas heiszinú Universal 6 a legszelesebb körben termesztett. a legismertebb klasszikus Iaita.
· A növényi sorrendbe iktataskor es a talaj-elõkészítéskor a többi. a burgonyaIelek csaladiaba tartozo
zöldsegnövenynel is követett szempontokat kell Iigyelembe venni. LegIontosabb. hogy a toiasgyümölcs önmaga
es mas vele azonos csaladba tartozo növeny utan ugyanarra a területre csak legalabb 3 ev kihagyassal kerüliön
vissza. A talai-elókesziteskor pedig Iontos szempont a melymúveles.
· Szaporítása palantanevelessel törtenik. Szalasan kiültetett. túzdeletlen palantarol azonban augusztus elótt nem
szedhetó termes. Szeptember masodik Ieletól pedig mar a lehúlesek hatraltatiak. gatoliak a Ieilódeset. ezert nagy
termes nem erhetó el. Celszerúbb a tapközegbe vagy talaiba túzdelt palantak Iölnevelese es kiültetese. A
szedeskezdet igy mintegy ket hettel elóbbre hozhato. a szedesi idószak meghosszabbithato. a termestömeg
megnövelhetó.
Szabad Iöldre legkorabban maius 20. utan ültethetó ki. amikor a talaihómerseklet mar eleri a 15 oC-ot.
Túzdeletlen palantak Iölnevelesehez 46 het is elegendó. celszerúbb azonban 78 hetes. iol Ieilett palantakat
elóallitani. Az elóbbi esetben aprilis közepen (aprilis 1020. között) elegendó vetni. kb. 600 db mag/m2
súrúsegben. Igy kiültetesig 34 lombleveles palanta nevelhetó Iel. Ha Ieilettebb. 68 leveles palanta elóallitasa a
cel. mar aprilis eleien (aprilis 110.) vetni kell. kb. 500 db magot negyzetmeterenkent.
A túzdeles a palantanevelesi idót kb. ket hettel meghosszabbitia. Ezert a magot mar marcius vegen (marcius
2031.) el kell vetni melegagyba. Ioliasatorba vagy az üveghazban szaporitoladaba (15002000 db mag/m2). A
magvetes 2022 oC hómersekleten 68 nap alatt kikel. 2 het mulva pedig mar túzdelhetó. A toiasgyümölcs
erótelies gyökerzetet Ieileszt. levelei is nagyok. ezert nagyobb terallasra. 7-es vagy 8-as cserepbe. 7×7 cm-es
tapkockaba vagy melegagyba. illetve Ioliasatorba 7×7 cm-es sortavolsagra kell túzdelni.
A palantaneveles Iontos múvelete az edzes. Kiültetes elótt kb. ket hettel a Iiatal növenyeket mar Iokozatosan
hozza kell szoktatni a szabadIöldi körülmenyekhez.
Kiùlteteskor 36 db/m2. azaz 3060 ezer db növeny/ha helyezhetó el. Kezi ülteteshez 5070 cm-es sortavolsag
es 3040 cm-es tótavolsag iavasolhato. Gepi ülteteskor celszerúbb az ikersoros elrendezes. ahol a 6080 cm-es
szeles es a 20 cm-es keskeny sorok valtakoznak. A tótavolsag ebben az esetben is 3040 cm.
A toiasgyümölcs a mely ültetest nem biria. sziklevelei nem kerülhetnek a talai Ielszine ala. Ezzel. valamint a
kesó delutani orakban. illetve a borult idóben valo kiültetessel elósegithetó a gyors begyökeresedes es a
hianytalan megeredes.
· Ápolási munkák. Az egesz tenyeszidószak alatt gondoskodni kell a gyommentessegról es a zavartalan
Ieilódeshez szükseges öntözóvizról. Mindkettót elósegiti a sorköz sötet Ioliaval. illetve tragyaval vagy szalmaval
Termesztése
318
valo letakarasa. Ezzel nemcsak a gyomosodas es a talaiIelszin vizvesztesege akadalyozhato meg. hanem a
hógazdalkodas is iavithato. ami a toiasgyümölcs eseteben nalunk kiemelt ielentósegú.
A kiültetes utan kb. 1 honapig. iunius közepeig nagyon gondosan es ovatosan kell òntòzni. Ebben az idószakban
mindenkeppen ovni kell a növenyallomanyt a lehúlestól es a gyökerek rothadasat elóidezó tulöntözestól. Junius
közepe utan mar nagyobb biztonsaggal es gyakrabban öntözhetó. A toiasgyümölcsöt celszerúbb gyakrabban.
kisebb vizadaggal öntözni. mint ritkabban. nagy vizadaggal. Vizigenye legtökeletesebben csepegtetó öntözessel
elegithetó ki.
Feitragvazasra az elsó kötódesek megielenese elótt altalaban nincs szükseg. Ettól kezdve azonban mar 23
hetenkent vegezhetó. Erre a celra elsósorban a nitrogent es IoszIort is tartalmazo. gyorsan Ielvehetó es hato
komplex. illetve összetett tragyak iöhetnek szamitasba. Jo eredmennyel alkalmazhato a levelen keresztüli vagy
permetezó tragyazas is.
A toiasgyümölcsnek nalunk nem sok ellensege van. de ezek agressziven tamadnak. Legveszedelmesebb
kartevóie a burgonyabogar. amely iobban veszelyezteti. mint a burgonyat vagy a paradicsomot. Megtelepszik
raita a takacsatka es a leveltetú is.
A tropusokon a Pseudomonas sp.. a Fusarium sp.. a Verticillium sp.. a Sclerotinium sp. idezi eló Ionnyadasos
elhalasat. Ott megtamadia a gyökerIonalIereg (Meloidogyne sp.) is.
· Az elsó szedésig a kiültetestól a Iaita tenyeszideietól Iüggóen altalaban 7090 nap szükseges.
A rövid tenyeszideiú. ovalis termestipusu Iaitak a viragzas utan 1520. a közephosszu tenyeszideiú. közepesen
hosszu termesúek 2530. a hosszu tenyeszideiú. hosszu termesúek pedig 3540 nap mulva szedhetók.
A toiasgyümölcs husos bogyoia akkor szedhetó. amikor vegleges meretet mar elerte. de benne a mag erese meg
nem kezdódött el. Ennek egyertelmú iele. hogy szine meg Ieher.
A telies nagysagat meg el nem ert termes is Iogyaszthato. de ilyen allapotban szedve ielentós a
termestömeg-veszteseg. A Iogyasztasra erett allapotnal kesóbb leszedett termes amelyben a mag mar
sargasbarna es körülötte üreges a hus keserú izú. Iogyasztasra alkalmatlan. Az Amerikai Egyesült Allamokban
akkor szedik. amikor a termesek egyharmados-ketharmados erettsegi allapotban vannak (SPLITTSTOESSER.
1990).
Szedeskor a termest eles kessel levagiak. A növeny nalunk tövenkent 23 db husos bogyot nevel. A leszedett
termes 1015 oC hómersekleten. 8590°-os relativ paratartalomban kb. 10 napig ielentósebb minósegromlas
nelkül eltarthato.
· Hajtatásával nalunk minimalis Ielületen. Bulgariaban. Romaniaban. valamint Eszak- es Nyugat-Europaban
azonban egyre kiteriedtebben Ioglalkoznak. Termesztese nalunk a rossz termeszetes Ienyviszonyok miatt
Iebruarnal korabbra nem ütemezhetó. Bulgariaban a haitatasra szant palantakat paradicsompalantakra oltiak.
hogy megröviditsek a tenyeszideiet es mersekeliek a vizellatassal szembeni igenyesseget (BALAZSFILIUS.
1977). Termesztese üveghazban Iebruartol. Iútött Ioliasatorban aprilis közepetól. vegetól indithato. Haitatasaban
50×30 cm-es sor- es tótavolsagot alkalmaznak. Vaz nelküli Iolia ala aprilis vegen. maius eleien ültethetó.
· Vetõmagnyerésre akkor szedhetó. amikor a termeshei szine mar sargasbarnassa valik. A leszedett termest
510 napig halomban tarolva utoerlelik. maid megdaraliak. a zuzalekot megeriesztik. hogy a mag könnyebben
tisztithato legyen.
10.5. Korai burgonya
(Solanum tuberosum L.)
Korai burgonya
319
10.5.1. A termesztés jeIentõsége
A Del-Amerikabol szarmazo burgonya óshazaiaban (Peru. Chile) meg ma is több vad Iai el. Kontinensünkön
Spanyolorszagbol kiindulva teriedt el. Magyarorszagra a Nemetorszagbol hazateró diakok segitsegevel a 17.
szazad közepen került. Nagyobb aranyu termesztese II. JozseI ideien bontakozott ki.
Hazai piacainkon a haitatott es a korai burgonya mar maius honapban megielenik. Mig az utobbi termóterülete a
korabbi 1015 ezer ha-rol minimalisra csökkent. addig a haitatotte (elsósorban a vaz nelküli takaras es a
Ioliaagy) szamottevóen nótt.
Mivel a korai szabadIöldi termesztesre elsósorban a gyorsan melegedó. laza szerkezetú talaiok alkalmasak. a
következó területeken alakultak ki a korai burgonya termesztesenek hagyomanyai: Budapest es a környezó
közsegek (Ülló. Vecses. Alsonemedi. Ocsa). Bacs-Kiskun megye (Kecskemet környeke. Duna menti közsegek).
Csongrad megye (Szeged környeki közsegek). Somogy megye (Barcs es környeke. valamint Szabolcs-Szatmar
megye (Rakamaz környeke). Fontosabb haitatasi körzetei: Balastya. Kistelek es Mako környeke. de kisebb
ielentóseggel az orszag szamos pontian megtalalhato.
Taplalkozasi ielentoseget tekintve a kenyergabona utan következik. 1519° szenhidrattartalmanak
köszönhetóen ielentós energiaerteket kepvisel. A szenhidratvegyületek döntó resze kemenyitó.
Feherievegyületeinek (12°) nagy reszet (megközelitóen 90°) az emberi szervezet hasznositia. Nagy
C-vitamin-tartalma mellett 100 g nyers burgonyaban 70100 mg emlitesre melto B1-. B2-vitamin-tartalma
is. Az egeszseges taplalkozas szempontiabol külön emlitest erdemel a ielentós iodtartalom.
A burgonyaban talalhato. atlagosan 0.020.07° szolanin a csiraban. a burgonyaszarban es a napon hagyott
gumokban kepzódik. Ez a mergezó anyag Iózessel eltavolithato.
10.5.2. Növénytani és éIettani sajátosságai
10.5.2.1. NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
A burgonya egyeves. lagy szaru növeny. A gyökerek nagy resze a talai Ielsó 2030 cm-es retegeben helyezkedik
el. Iölöttük talaliuk a sztolokat. azok vegen a rügymodosulassal kepzódött gumokat (88. abra).
Növénytani és éIettani
sajátosságai
320
88. ábra - Burgonya gumóképzése (GILL és VEAR nyomán) ag - anyagumó; ug - új
gumók; rh - rhizoma; jgy - járulékos gyökér
Szara bordas. haromszög. negyszög vagy kör keresztmetszetú. hossza 50150 cm.
Levelei paratlanul szarnyaltak. összetettek. a paradicsomehoz hasonlitanak.
Jiragzata a haitasrendszer csucsan Ieilódó bogernyó. Viragai ketivaruak. szinük Ieher vagy lila.
Termese bogyo. apro magiainak ezermagtömege 0.7 g.
NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
321
A burgonya Iogyasztasra es tovabbszaporitasra hasznalt resze a gumo. amely botanikai szempontbol
megvastagodott. rövid szartagu. Iöld Ieletti haitaskeplet.
10.5.2.2. ÉLETTANI JELLEMZÉSE
Hoigenve csekely. azonban hidegben nem Ieilódik kielegitóen. 1 oC-on mar sulyosan karosodik.
Gyökerkepzódese 6 oC-on indul meg. a haitasok kepzódesehez 8 oC szükseges. A mar megindult csirak tovabbi
Ieilódesehez azonban alacsonyabb hómerseklet. 58 oC is elegendó. Ezert lehet az elócsiraztatott burgonyat
korabban. húvösebb talaiba is kiültetni.
A lombIeilódes optimalis erteke 21 oC. a gumo kepzódesehez viszont 17 oC is elegendó.
Fenvigenve. Hazank Ienyviszonyai a burgonya szamara kielegitóek.
Jizigenvere a mersekelten meleg. nedves videkú óshazabol következtetünk. Nalunk is csak az ezt közelitó
viszonyok között Ieilódik iol. A szarazsag akadalyozza a haitasok Ieilódeset. a pango viz viszont a gyökerek
kepzódeset gatolia. Vizigeny szempontiabol a viragzas es a gumokötes idószaka tekinthetó kritikusnak. az ekkor
kiiuttatott öntözóvizet több. nagyobb gumoval halalia meg.
Talaiigenv. A korai burgonya termesztesehez gyorsan melegedó. laza szerkezetú talait valasszunk. A io hó- es
vizgazdalkodasu homok- es valyogtalaiok Ielelnek meg a legiobban. MegIeleló minósegú burgonya az enyhen
savanyu (pH÷56) kemhatasu talaiokon termeszthetó. Kötött. cserepesedesre hailamos es a tulsagosan laza talai
sietteti a burgonya leromlasat.
Tapanvagigenv. A korai burgonya termesztesehez 2535 t/ha erett. io minósegú istallotragyat kell kiiuttatni. Ez
a mennyiseg elsósorban a talai szervesanyag-tartalmat növeli. iavitia a szerkezetet. ezen keresztül a
vizgazdalkodast. elósegiti a Ielmelegedest. megkönnyiti a múvelest. A tapanyagigenyt talaivizsgalaton alapulo
mútragyazassal celszerú kielegiteni.
Taiekoztatasul megadiuk a közepes tapanyag-ellatottsagu talaiokra iavasolt Iontosabb mútragyak
hatoanyag-mennyiseget: N÷100200 kg/ha. P2O5÷90140 kg/ha. K2O÷240360 kg/ha. MgO÷6080 kg/ha. (A
kisebb ertekek közepes termest. a nagyobbak bó termest segitenek eló.) Az adatsor a kalium kiemelkedó
Iontossagara utal. Ez az elem elósegiti a szenhidrat kepzódeset es növeli a burgonya Iogyasztasi erteket is. A
gumo Iózes közben nem esik szet. ize kellemesebb lesz. Hianyaban a növenyek Iagyerzekenyebbek. s a
szarazsagot kevesbe viselik el. (Az etkezesi burgonyanal tapasztalhato. a tarolas ideie alatt ielentkezó un.
kekIoltossag is bizonyitottan a K hianyara vezethetó vissza.)
A nitrogenmútragya ketharmadat ülteteskor. egyharmadat keleskor iuttassuk ki. a IoszIor-. valamint a
kaliummútragya ketharmad reszet az ószi melyszantassal. a Iennmarado reszt a tavaszi talai-elókeszitessel kell a
talaiba dolgozni.
A nitrogen potlasara meszes talaiokon a 34°-os ammonium-nitrat. meszben szegeny talaiokon a 25°-os
meszammonsaletrom iavasolt. A IoszIorigenyt 20°-os szuperIoszIattal elegithetiük ki. A kaliumtartalmu
mútragyak közül a szulIat tipusuak a megIelelóek (pl. kensavas kali). A kalisot a burgonya klorerzekenysege
miatt. a nitrat tipusuakat magas aruk miatt nem celszerú hasznalni.
10.5.3. Fajták
A korai szabadIöldi es a haitatott burgonya termóterülete a szabadIöldiehez kepest csekely. ezert elsósorban
olyan Iaitakat hasznalnak. amelyeket a szantoIöldön is termesztenek.
ÉLETTANI JELLEMZÉSE
322
Ezek közül azokat kell elónyben reszesiteni. amelyek a koraisag. a nagy hozam. a megIeleló szinú gumohei es
gumohus. a io etkezesi minóseg követelmenyeinek megIelelnek. A magyar Iogyasztok gyakorlatilag csak a piros
heiu Iaitakat keresik. A ielenlegi Iaitak közül Ióleg a Cleopatraval talalkozunk a korai termesztesben.
helyenkent a Desiret is hasznaliak. Kedvezó. ha keves (tövenkent 812 db) gumot köt. es azokat rövid idó alatt
növeli nagyra.
10.5.4. Korai szabadföIdi termesztés
A terület kivalasztasakor a mar leirt szempontok mellett io. ha az öntözes lehetósege adott.
A gumok elocsiraztatasa 1015 nappal korabbi szedest tesz lehetóve. Ez a múvelet 1214 oC-on 57 hetig tart.
Csak telies Ienyen törtenó csiraztatas mellett szamithatunk edzett. erós csirakra. A sötetben Ieilódött csirak tul
hosszuak. törekenyek. ülteteskor letörnek. Ennek következmenye a gumoIeilódes kesese vagy a tóhianyos keles.
A burgonya elóhaitatasat a gumok Ienykezelesenek is nevezik. A gumokat rekeszekbe rakiuk. es ugy helyezzük
el a haitatohelyisegben. hogy azokat minden oldalrol egyenletesen erie a Ieny. A rekeszeket az egyenletes
megvilagitas erdekeben az elóhaitatas ideie alatt egyszer-ketszer at is rakhatiuk. Igy a vetes ideiere 23 cm
hosszu. zömök. egeszseges csirakkal rendelkezó gumokat kapunk.
A burgonya mesterseges Ienyen is csiraztathato. Egyszerú beruhazassal Iüggólegesen mozgathato Ienycsövek
Ielszerelesevel raktarakbol. iol szellózó pincekból a burgonya elócsiraztatasahoz megIeleló helyisegeket
alakithatunk ki. A Ienycsövekkel naponta 8 oran at vilagitunk. miközben Iüggóleges iranyban 34-szer
valtoztatiuk helyzetüket. ugy. hogy az egymasra rakott ladakban a gumok egyenló Ienyt kapianak. A
Ienykezelest a csirak 45 mm-es hosszusaganal kell kezdeni. A modszer elónye. hogy az egyenletes
csirakepzódeshez nem szükseges a ladakat mozgatni.
Az elócsiraztatott burgonya gyökereztetésével a tenyeszidót meg tovabb rövidithetiük. A ladaban egy sorban
elhelyezett csiras gumokat 710 nappal a kiültetes elótt 34 cm vastagon tózeggel. komposzttal vagy Iölddel
takariuk. A múveletet beöntözes kövesse.
Az elógyökereztetett gumok gepi ültetese megoldatlan. ezert csak ott szabad a modszerrel probalkozni. ahol
elegendó kezi munka all rendelkezesre (69. tablazat).
Ültetesi anyag 70 82 94
nap utan kiszedett
burgonya
Nem elócsiraztatott gumo 3.34 10.14 17.17
Szokasos modszerrel elócsiraztatott gumo 8.87 13.83 23.55
Mesterseges Iennyel elócsiraztatott gumo 10.07 20.18 24.30
Gyökereztetett (7 nappal az ültetes elótt
Iölddel beszort) gumo
11.34 19.29 21.75
69. táblázat - Az elõcsíráztatás és a gyökereztetés hatása a burgonya termésére (t/ha)
Korai szabadföIdi termesztés
323
Az ültetés alapIeltetele a talai Ielmelegedese. Marcius közepe es aprilis eleie között viszonyaink között a
talaihómerseklet eleri a 6 oC-ot. az ültetes ekkor elvegezhetó. Ennel hidegebb talaiba ültetni nem celszerú. mert
a növenyek. ha ki is kelnek. vontatottan Ieilódnek. A keles az ültetes utan 2025 nap mulva varhato.
Hektaronkent 5060 ezer db elócsiraztatott burgonyagumot helyezzünk ki. Ez a mennyiseg 7075×25 cm-es
tenyeszterületet ielent. A kiültetett gumok 6080 g tömegúek legyenek.
A súrúbb ültetes a gumonagysagtol Iüggetlenül nagyobb termest ad. mint a ritkabb allomany (70. tablazat).
Tenyeszterület Gumo
tömege(g)
Gülbaba Korai
sarga
t/ha ° t/ha °
70×15 cm 6080 11.73104 9.45 120
70×25 cm 6080 11.30100 7.85 100
70×35 cm 6080 10.04109 6.70 95
70×15 cm 80100 11.62103 11.09141
70×25 cm 80100 11.62103 9.00 114
70×35 cm 80100 9.40 83 7.38 94
70. táblázat - A vetõgumónagyság és a tenyészterület hatása a korai burgonya termésére
(Soroksár. 1952)
A korai burgonyat hazikerti körülmenyek között kapaval keszitett gödörbe kezzel ültetiük ki. Nagyobb terület
eseten arumennyiseg elóallitasakor ekevel huzott barazdakba. atalakitott ACCORD-tipusu palantazogeppel
vagy az SaBPD75 ielú ültetógeppel ültetiük. A gumokat kimeletesen. csiras vegükkel IölIele rakiuk. Nagyobb
ovatossagot igenyel a megnyult. vekony csirakkal rendelkezó gumok ültetese. Geppel csak a rövid. zömök
csiraiu gumok ültethetók.
Ápolás. A korai burgonya sorközeit ha azok erósen gyomosak mar a keles elótt sarabolassal gyomtalanitsuk.
Keles utan hasznalhato a Iogasborona is. amig a burgonya szara a Iogas keretmagassagat nem eri el.
Az ültetes utan 2025 nappal kell elkesziteni a bakhatat. Ez a múvelet celszerúen a töltögetó kapaval vegezhetó
el. Laza. homokos talaion. különösen erósebb esók utan. a töltögetest meg kell ismetelni.
A vegyszeres gyomirtas tudnivaloit a 71. tablazat tartalmazza.
A talai
humusz-tartalma (°)
Preemergens Poszt-emergens
AresinPatoranSatecidPatoran ¹
Satecid
SencorCartex
M
Sencor
Korai szabadföIdi termesztés
324
1 alatt 2.53.02.53.02¹2 0.50.7
12 3.03.53.54.03.04.03¹3 0.35 67 0.50.7
23 4.04.54.05.04.05.03.54.0¹
3.54.0
0.5 79 0.50.7
3 Ielett 4.55.05.05.56.07.04.04.5¹
4.04.5
0.75 10 0.50.7
71. táblázat - A burgonya gyomirtására felhasználható legfontosabb herbicidek és
dózisok (kg/ha) (1OÓ 1ÓZSEF nyomán. 1979)
A korai burgonya szedese iunius eleien kezdódik. azonban a maius 25-e körül Ielszedett gumok elerhetik a 45
cm-es nagysagot es io aron ertekesithetók.
10.5.5. FóIia aIatti hajtatás
A burgonya Iútes nelküli haitatasa az orszag deli reszen honosodott meg. A Balastya környeki kerteszek mar
marcius elsó napiaiban kiültetik az elócsiraztatott. esetleg mar gyökereztetett gumokat. Fókent a Ioliaagyakat
hasznaliak erre a celra. amelyekbe utana paprikat ültetnek. Altalanos a 40×1525 cm-es tenyeszterület. es az 58
cm-es ültetesi melyseg.
Keles utan az allomanyt szükseg szerint öntözik. a viragzas körüli idószakban. a nagy hozam elerese vegett. az
12-szeri vizpotlas (2030 mm) elengedhetetlen. A biztonsagos gumokepzódeshez a haitatasban is szükseges a
töltögetes.
A klima szabalyozasakor törekedni kell arra. hogy a hómerseklet ne emelkedien 20 oC Iöle. lehetóleg 1618 oC
körül alakulion. A Iolaitakarot aprilis masodik Ieleben. vegen tavolitiak el.
Kedvezó eredmenyre vezettek a vaz nelküli Ioliatakarassal törtent probalkozasok is. Az egyszerúen elkeszitett
agyasokba marcius közepe környeken (III. 1216.) kell az elócsiraztatott gumokat kiültetni 45×25 cm-es
tenyeszterületre. A kilyuggatott. vekony Ioliat maius közepen szedik le. a termes szedese maius vegen kezdhetó.
FóIia aIatti hajtatás
325
326
11. fejezet - Kabakosok
11.1. Sárgadinnye
(Cucumis melo L.)
11.1.1. A termesztés jeIentõsége
A dinnye egyike azoknak a növenyeknek. amelyekkel az emberiseg mar igen regen ismeretseget kötött.
Oshazaia India. ahol mar i. e. 3000 evvel ismertek. A görögök es a romaiak a sargadinnyet es a görögdinnyet
hasonlo meretekben termesztettek. es a sargadinnye haitatasaval is Ioglalkoztak.
Az utobbi idóben Ieltart targyi bizonyitekok ismereteben biztonsaggal allithatiuk. hogy a magyarsag vandorlasa
ideien mar ismerte a dinnyet.
11.1.1.1. GAZDASÁGI JELENTÕSÉGE
A sargadinnye termóterülete. ennek megIelelóen gazdasagi ielentósege is a II. vilaghaborut követó evekben
Iolyamatosan csökkent.
A ielentós termóterület-csökkenest meg inkabb alahuzza a nagyon kis termesatlag. Eredmenyeink a nemzetközi
összehasonlitasban is elszomoritoak.
Ezzel szemben a vilagon a sargadinnye iranti igeny eredmenyekent 19741976 es 1993 között ielentós
termóterület-. termesatlag-növekedes következett be. A vilag valamennyi Iöldreszen növekedett a termóterület. a
legtöbb orszagban a termesatlag is. A sargadinnye elteriedtseget es közkedveltseget mutatia. hogy a Föld
valamennyi Iöldreszen termesztik.
A legnagyobb termesatlagot Hollandia mondhatia a magaenak. Ezek az adatok az üveghazi haitatas sikeret
mutatiak. mert szabadIöldi termesztese nincs.
A hazai termelói szektorok szerinti megosztast vizsgalva megallapithato. hogy az allami gazdasagok
sargadinnye-termesztessel nem Ioglalkoznak. A termelószövetkezetek zömeben reszes múvelest Iolytatnak. Az
utobbi evekben teriedt el a hazikerti. kisüzemi. reszben saiat igenyt kielegitó termesztes.
Az orszag valamennyi megyeieben. varosaban es közsegeben sikerrel termeszthetó a sargadinnye.
11.1.1.2. TÁPLÁLKOZÁSI JELENTÕSÉGE
A sargadinnye a magyar embernek mindig Iontos. ertekes csemegeie volt. Napiainkban az egy Ióre iuto
Iogyasztas merteke atlagosan 1 kg/Ió ala süllyedt.
Nagy cukortartalman kivül B1-. B2- es C-vitamin-tartalma ielentós (ez utobbi maidnem a paradicsomeval
vetekszik). A sargadinnyeben levó szenhidrat harom Iontos összetevóre. glükozra. Iruktozra es szacharozra
bonthato. Az edesseget döntóen a szacharoztartalom hatarozza meg. A sargadinnye altalaban 0.093.70°
glükozt. 1.853.92° Iruktozt es 0.248.70° szacharozt tartalmaz.
327
Emlitest erdemel tovabba a io emesztest. kedvezó gyomor- es belmúködest segitó. vesetisztito hatasa is.
A sargadinnyet hazankban Irissen. biologiailag erett allapotban (Ieldarabolva. a minóseget igeny szerint
porcukorral iavitva. esetleg Iúszerekkel izesitve. hútve) Iogyasztiuk. Korabban soval. borssal. Iúszerekkel
izesitettek. Erdemes lenne a regi szokasokat Iöleleveniteni.
A nagyobb Ielületen sargadinnyet termesztó delebbi orszagokban a Iolyamatos. Iriss Iogyasztas mellett a nyari.
ószi. teli Iaitakbol elószeretettel keszitenek szaritmanyt. beIóttet es ivolevet.
Egyes esetekben a savanyitas is szamitasba vehetó.
A Iriss sargadinnye Iogyasztasa Magyarorszagon iunius közepetól szeptember vegeig (a teli dinnyee december
vegeig) tart. A megtermelt arut Iriss allapotban szinte 100°-ban elIogyasztiuk. Aruexport sargadinnyeból
nincsen.
Husszin Energia
(kJ)
Feherie
(g)
Sav
(g)
Szenhidrat
(g)
Viz
(g)
Ham
(g)
Rost
(g)
Vitaminok
Karotin
(mg)
B1
(µg)
B2
(µg)
Nikotinsav
(mg)
C
(mg)
Narancsszin 163 0.3 0.1 9.5 88.60.6 2.2 ny 60 20 0.2 35.0
Zöld 188 0.3 0.1 11.1 87.00.8 0.7 3.0 45 20 0.2 25.0
72. táblázat - A sárgadinnye tápanyagtartalma (TAR1ÁN és LINDNER nyomán. 1981)
11.1.2. Rendszertana, növénytani és éIettani
sajátosságai
11.1.2.1. RENDSZERTANA
A sargadinnye a Cucurbitaceae (tökIelek) csaladiaba tartozik. GREBENCSIKOV (1953) PANGALO munkaiara
epitve a Iait öt alIaira osztia:
1. Cucumis melo ssp. agrestis vadon termó sargadinnye;
2. C. m. ssp. dudaim (C. microcarpus) diszsargadinnye;
3. C. m. ssp. melo valodi. termesztett sargadinnye.
a) convar. cassaba kaszabai dinnyek (sima vagy rancozott heiuak. zöldes szinúek. nagy magvuak. kesói
eresúek. decemberig is tarolhatok);
b) convar. adana adanai dinnyek (hosszukas termesIormaiu. Iinom halozottsagu. közepesen hosszu
tenyeszideiú dinnyek);
c) convar. cantalup kantalup dinnyek (gömbölyded termesú. erósen barazdalt. intenziv illatu. viszonylag korai
Rendszertana, növénytani és
éIettani sajátosságai
328
eresú dinnyek);
d) convar. chandalak (eltsd: handaliak) (gömbölyú termesú. halozatos Ielszinú. a legrövidebb tenyeszideiú
Iaitacsoport);
e) convar. ameri (termesük hosszukas. cikkelyes. nagyon edes. tenyeszideiük közephosszu);
f) convar. zard teli dinnyek (maiusig is eltarthatok. kivalo izúek).
4. C. m. ssp. flexuosus kigyodinnye.
5. C. m. ssp. conomon tipikus kelet-azsiai alIai. Egyes Iaitai ereskor darabokra esnek. masok òsszeszaradnak.
kellemetlen izúek.
11.1.2.2. NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
Gyökerei. Fógyökere vastag karogyöker. amelyból szamtalan vekonyabb gyökerag Ieilódik. A karogyöker
allando helyre veteskor melyre hatol. palantas neveleskor erre nincs lehetósege. A Iógyöker. illetve a gyökerzet
80100 cm-ig hatol le a talaiba. Az elagazo gyökerzet zöme a talai Ielsó 2530 cm-es reteget szövi at. A
gyökerzet nagysaga. Ieilettsege szorosan összeIügg a Iaita növekedesi tipusaval. a talai tapanyag- es
vizellatottsagaval. A io tapanyag- es vizellatottsagu talaion a sargadinnye gyökerzete kisebb területet. szaraz
talaion viszont nagyobbat kenytelen behalozni a szamara szükseges nedvessegert es tapanyagert.
Hajtásrendszere az uborkaehoz hasonlo Ielepitesú. erósen bordazott. serteszórökkel boritott.
A kelest követó 46 napon kezd Ieilódni az elsó lomblevel. Ezzel egy idóben a szik alatti resz megvastagszik. es
a csucsbol megielenik a Ióhaitas. amely 2530 cm-ig mereven nó a nap Iele. Ezt követóen leIekszik a talaira (ha
nem tamrendszer mellett termesztiük).
A Ióhaitason. különösen a hagyomanyos Iaitaken. az also 45 lomblevel honaliabol Ieilódnek ki az elsódleges
oldalhaitasok. maid ezek ismet elagazodnak. masodlagos haitasokat Ieilesztenek. Az uiabb Iaitak Ióhaitasa
erótelies növekedesú. s raita vegig kiIeilódhetnek az oldalhaitasok.
Levelei hosszu nyelúek. A levellemez alakia lehet kerek. vese. sziv alaku es 3- vagy 5-szögú. Tagoltsag szerint
lehet ep elú. öblös. kareios. a szele Iogazott vagy sima.
Virágok. A sargadinnye egylaki vagy ketlaki növeny. Raita harom viragtipus. him. nó es himnós talalhato. A
viragtipusok növenyenkenti elrendezódese meghatarozza az adott Iaita ivartipusat. A Cucumis melo Iaiban het
ivartipust különböztetünk meg:
a) androikus (csak him viragokat Ieileszt).
b) andromonoikus (him- es himnos viragokkal).
c) monoikus (him- es nóviragokkal).
d) gùnomonoikus (nó- es himnós viragokkal).
e) gùnoikus (nóviragokkal).
f) trimonoikus (nó-. him- es himnós viragokkal).
g) hermafrodita (himnós viragokkal).
Termesztett dinnyeink zöme az andromonoikus es monoikus csoportba tartozik.
NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
329
Günoikus es hermaIrodita tipusok a kinai szarmazasu Iaitakban talalhatok.
Termés. Also allasu maghazbol sokmagvu kabaktermes Ieilódik. Egy-egy termes tömege a 0.520.0 kg között
valtozhat. nalunk 0.55.0 kg közötti tömeg az altalanos.
A termes alakia lehet gömb. lapitott gömb. ovalis. toiasdad. megnyuitott toias. hengerded. csavarodo
(kigyodinnye).
A termes Iala a vastagabb epikarpiumbol. a termes husa a mezo- es endokarpiumbol epül Iel. A kocsannyal
ellentetes oldalon a bibe helyen elteró nagysagu paras bibeIolt talalhato. Merete Iaitara iellemzó tulaidonsag.
A termes Ielülete lehet sima. barazdalt (sekelyen. illetve melyen). rancos.
A hei Iokozatosan megy at a husreszbe. közöttük nincs eles hatar. A termeshus vastagsagat 1.5 cm-ig vekonynak
mondiuk. 1.64.0 cm-ig közepesnek es 4.0 cm Iölött vastagnak. A hus szine lehet zöldesIeher. sargasIeher.
halvanyzöld. vilagos- es narancssarga. Allomanya kemeny. rostos vagy olvadekony.
A magvak a termesüregben helyezkednek el. termesenkent 300600 db. A magvak laposak. alul hegyesedók.
Ielsó reszük lekerekitett. Szinük Ieher. sargasIeher. barnas arnyalatu. Az ezermagtömeg 2035 g.
Csirazokepesseget 68 evig megtartia. A magot 8 mm hosszusagig apronak. 912 mm között közepesnek. 12
mm Iölött nagynak mondiuk.
11.1.2.3. ÉLETTANI JELLEMZÉSE
Fényigénye nagy. A magyarorszagi sargadinnyeIaitak hosszunappalosak. A csirazaskor a magvak erzekenyek a
Ienyre. Sötetben csiraztatva iavul a csirazasi szazalek. Elegtelen Ienyben viszont a szik alatti szar gyorsan
megnyulik. A vegetativ szakaszban gyenge Ienyintenzitas hatasara levelei aprok lesznek. Különösen a viragzas.
a termeseres ideieben kivan sok Ienyt. A viragok mar 50007000 lux Ienyerón megtermekenyülnek.
Borus. húvös idóben a növeny Ieilódese lelassul. az eres kesik. a minóseg romlik. a termes heia vastag. a hus
szine kevesbe intenziv lesz.
WHITAKER es DAVIS (1962) megallapitottak. hogy a Ienyerósseg es a viragarany szorosan összeIügg
egymassal. Csökkenese növeli a nóviragok es csökkenti a himviragok szamat a növenyen.
Hõigény. A sargadinnye MARKOVHAEV (1953) szerint a legtöbb meleget igenyló 25+7 °C-os zöldsegIaiok
csoportiaba tartozik.
A dinnye magia 15 °C-on mar csirazni kezd. Hideg. nedves talaiban a mag elpusztul. A csirazas optimuma
3032 °C.
Szikleveles allapotban hóigenye kisebb. 18 °C körüli. A magas hómerseklet. különösen keves Iennyel parosulva.
nemkivanatos megnyulast idez eló.
A növenyIeilódes elsó szakaszaban a vegetativ növekedesi szakaszban 25 °C-os hómersekletet igenyel a dinnye.
A kedvezótlen. a kivanatosnal alacsonyabb. illetve magasabb hómersekletet a sargadinnye külsó
megieleneseben könnyen Ielismerhetóen mutatia. Ha a haitasok vege hagyomanyosan termesztve
Iölemelkedik a talairol vagy tamrendszer mellett haitatva bekunkorodik. a raituk levó serteszórök merevek. s az
egesz haitaskeplet merev kepet mutat. a növenyek vagy Iaznak. vagy nagyon melegük van. Optimalis
hómersekleten haitasvegeit leereszti a talaira.
A viragok megtermekenyitese es termekenyülese 1636 °C között lehetseges. A ielzett hómersekleti hatarok
között összhangban van a növeny es a megporzast vegzó mehek tevekenysege. A mehek 15 °C alatti
hómersekleten meg. 36 °C Iölött pedig mar nem tudiak a viragokat zavartalanul megtermekenyiteni. A hianyos
ÉLETTANI JELLEMZÉSE
330
megtermekenyites eredmenyekent gyakori a termeselrugas. illetve deIormalt termesek Ieilódnek (NAGY. 1980).
Vízigénye is valtozik a Ieilódesi szakaszokban. A csirazashoz. valamint a haitas- es a termesIeilódes ideien is
sok vizre van szüksege. Sainos a hazai gyakorlatban az öntözes elmarad. Ez az egyik magyarazata a rendkivül
kis termesatlagnak.
Tápanyagigénye nagy. A szerves tragyat különösen meghalalia. Igen eredmenyes az asvanyi tragyak szerves
tragyaval együtt valo adagolasa.
A tapelemek közül kaliumigenye a legnagyobb. ezt követi a nitrogen-. a kalcium-. a IoszIor. es a
magneziumigeny. A tapelemaranyok a tenyeszidó Iolyaman allandoan valtoznak (73. tablazat).
Növenyresz Mintavetel
idópontia
N/P K/P K/CaK/mg
Palanta V. 11. 5.8 6.1 1.8 9.0
Level V. 31. 14.415.01.0 5.9
VI. 16. 15.06.6 0.3 1.7
VII. 7. 12.78.2 0.3 1.7
VIII. 3. 11.46.2 0.4 1.6
Termes VI. 16. 6.5 8.9 12.8 14.4
VII. 20. 13.116.06.7 8.2
VIII. 3. 8.2 9.6 11.4 10.5
73. táblázat - A tápelemarányok változása a tenyészidõ folyamán (1avított Zentai fajta)
(Soroksár 1982) (NAGY-PANKOTAI. 1985)
A növeny növekedeseben a nitrogen es a IoszIor szerepet kell hangsulyozni. Elegtelen nitrogenellatas eseten a
haitasnövekedes erósen csökken. A IoszIor relativ hianya nagy nitrogenadag mellett is csökkent növekedest von
maga utan.
A hazai termesztesben az elsó termós viragok termekenyülese utan lecsökken a levelekben merhetó IoszIor- es
kaliumtartalom. es Iolyamatosan csökken a nitrogentartalom is. Ebben keresendó a kis termesatlag egyik oka. A
növeny ugyanis eppen a gyors növekedes szakaszaba kerül. s ehhez nem all rendelkezesre a megIeleló
mennyisegú es összetetelú tapanyag.
ÖsszeIoglalva megallapithato. hogy csak iol taplalt. iol Ieilett. egeszseges növenytól varhatunk elIogadhato
szamu him- es nóviragot. megIeleló termekenyülest es kesóbb io termest. Gyenge kondicioiu növeny csak keves
es gyenge minósegú viragot Ieileszt. a viragok rosszul termekenyülnek. es egyetlen. satnya termest hoz.
A sargadinnye szabadIöldi. öntözetlen termesztesben 10 t/ha termesre szamitva nitrogenból 20 kg-ot. P2O5-bol
9 kg-ot. K2O-bol 46 kg-ot von ki a talaibol. Öntözessel termesztve. illetve haitatva ez a mennyiseg növekszik.
ÉLETTANI JELLEMZÉSE
331
A tapanyagIelvetel dinamikaiat ROBIN (1967) vizsgalatai alapian a 74. tablazatban közöliük.
Napok szama
ültetes utan
Feilettsegi
allapot
N P2O5 K2O
0 ülteteskor 0.105 0.0029 0.029
22 0.760 0.0060 0.110
32 810
lomblevelesen
19.000 2.2400 27.470
59 9 cm-es
termesmeret
32.600 3.9000 62.000
63 83.000 10.6000151.500
74 103.10013.1000188.800
80 eres kezdetekor 104.70015.4000211.000
74. táblázat - A sárgadinnye tápanyagfelvétele szabadföldi termesztésben (Kantalup.
Charentais fajták) (kg/ha) (ROBIN 1967)
11.1.3. Termesztett fajták
Az idegentermekenyüló sargadinnye alIaiai es convarietasai könnyen termekenyitik egymast. Ebból rendkivüli
Iormagazdagsag. rengeteg Iaita szarmazott es szarmazik.
A termesztett Iaitakat a szakirodalom elegge önkenyesen csoportositia. Mindiart rögzitiük. hogy ebben a sorban
a legkevesbe szakszerú a magyar tankönyvekben megielent Iaitacsoportositas. Hibaia. hogy csak egy szúk körre
korlatozodik. amely ma mar nem tudia atIogni a Magyarorszagon termesztesben levó Iaitakat sem. meg kevesbe
ad eligazitast a vilag termesztesenek ertekelesere.
DOROFEJEV (1985) negy Ió csoportot különböztetett meg:
1. Közep-azsiai C. m. ssp. rigidus (Pang.) Fil.;
2. Europai C. m. ssp. europaeus Fil.;
3. Kinai dinnyek;
4. Kaszaba-Iaitak.
Termesztett fajták
332
89. ábra - 1avított Zentai (fotó: KOVÁCS ZOLTÁNNÉ)
· A közép-ázsiai fajták mutatiak a legnagyobb alak- es Iormagazdagsagot. AIganisztan. Üzbegisztan.
Türkmenia. Kazahsztan. Iran stb. több evezreden at Iolytatott nepi nemesitesenek eredmenyeit Ioglalia magaban.
Az itt termesztett Iaitak növenyei robusztusak. gyengen elagazok. vastag szaruak. Leveleik nagyok. A termesek
altalaban nagyok. elerhetik a 2040 kg/db-ot is.
Az egeszen korai (handaliak) tipustol a nagyon hosszu tenyeszideiú (zard) tipusokig. a kantalup kivetelevel
minden megtalalhato itt. A telidinnye-tipusok (zard) 28 honapig is tarolhatok. iol szallithatok.
A tenyeszidó alapian tovabbi negy alcsoportra bontiak a közep-azsiai dinnyeket:
a) Handaliak faitacsoport. LegIóbb ertekük a rövid tenyeszidó. Ide tartoznak a Magyarorszagon termesztett
turkesztan (Turkec) tipusok. Nem tarolhatok. 0.83.0 kg/db a termestömegük.
b) Adanai (buharai) faitacsoport. Hosszabb a tenyeszideiük. mint a handaliakoke. Termeseik közepnagyok vagy
nagyok. megnyult. ovalis alakuak. Husuk vastag. Nem tarolhatok es nem szallithatok.
c) Ameri faitacsoport. Termeseik nagyok. toias vagy ovalis Iormaiuak. Ket hettól harom honapig tarolhatoak.
Betegsegeknek ellenalloak. Jol szallithatoak.
d) Zard faitacsoport. Nagy termesúek. Jo minósegúek. 28 honapig is tarolhatoak. A termesalak Iaitankent
nagyon elteró.
· Az európai fajtacsoportban az Europaban es Amerikaban elteriedt Iaitatipusokat talaliuk. A termesztóhely
Iüggvenyeben ezek a Iaitak is nagyon valtozatosak. Harom Iaitacsoportra bonthatok:
Termesztett fajták
333
a) A korai eresú faitak csoportia. Növekedesük közepes. haitasaik közephosszura nónek. Tömegük kicsi vagy
közepnagy. A termes Ielülete sima vagy halozott. ritkan bemelyedt. A hus szine a Iehereszöldtól a
narancssargaig valtozhat. Minósegük a kis cukortartalom miatt nem a legiobb.
b) Nvari dinnvek Iaitacsoportia. Altalaban a rövid tenyeszideiú es a közep-azsiai Iaitak hibridieit Ioglaliak
magukban. A nyari honapokban eró termesek altalaban a helyi Iriss Iogyasztast szolgaliak. A termes gömb vagy
ovalis alaku. A hus vastag vagy közepvastag. Szine Ieher. zöldesIeher. io minósegú.
c) Teli dinnvek Iaitacsoportia. A Iaitak zöme itt is a hibridizacio eredmenye. A növeny hatalmas. nagy
lombozatot nevel. A termes megnyult ovalis. ritkan gömbölyú. tömege nagy. A hus szine Ieher vagy
zöldesIeher. A hei kemeny. husa vastag. Kivalo minósegüket a szükseges tarolas utan kapiak.
· A kínai dinnyéknek hazankban nincs ielentósegük.
· A kaszaba dinnyéket a magyar gyakorlat is kezdi hasznositani (Hogolyo).
A Magyarorszagon termesztett es elismert Iaitakat a 75. tablazatban Ioglaltuk össze.
Faita
neve
Növekedes-
tipusa
Viragzas
habitusa
Tenyeszidó A termes Termesztesi
mod
alakia husszineAtlagtömege
(kg/db)
Javitott
Zentai
közeperós monoikus igen
rövid
lapitott
gömb
vilagossarga 1.01.5 haitatas.
szabadIöldi
Ezüstananasz közeperós.
erós
andromonoikus rövid lapitott
gömb.
bordas
narancssarga 1.01.3 haitatas.
szabadIöldi
Tetenyi
cseresheiu
közeperós andromonoikus közepkorai gömbölyú.
enyhen
gerezdes
narancssarga 0.81.0 haitatas.
szabadIöldi
Hibrid 7. közeperós andromonoikus közepkorai megnyult
gömb
okkersarga 0.81.0 szabadIöldi
Magyar
kincs
közeperós monoikus ¹
andromonoikus
közepkorai gömbölyú halvanyzöld 0.81.0 szabadIöldi
Muskotalyerós
Ióhaitas.
közepes
oldalhaitas
andromonoikus közephosszu gömb ¹
lapitott
gömb.
gerezdes
halvanyzöld 1.0 szabadIöldi
Dixi determinaltandromonoikus közephosszu lapitott
gömb.
gerezdes
halvanyzöld 0.50.6 haitatas.
szabadIöldi
Termesztett fajták
334
Hogolyo erós hosszu gömb Ieheres
zöld
1.52.0 szabadIöldi
Fortuna erós monoikus közeperesú gömb halvanyzöld 1.01.5 haitatas.
szabadIöldi
Topaz közeperós andromonoikus rövid lapitott
gömb
vilagoszöld 1.21.5 haitatas.
szabadIöldi
75. táblázat - Termesztett sárgadinnyefajtáink fontosabb jellemzõi
A Iaitakat illetóen nagy gondot ielent a beszúkült Iaitavalasztek. a meglevó Iaitak gyengebb minósege. kis
termókepessege es rossz szallithatosaga. Ezek nem kis szerepet iatszanak a termesztes visszaszorulasaban.
11.1.4. SzabadföIdi termesztés
11.1.4.1. AZ ÉGHAJLAT ÉS A TALAJADOTTSÁGOK HATÁSA
Az eghailat es a talaiadottsagok kölcsönös hatasa döntó mertekben meghatarozza a sargadinnye
teliesitókepesseget. A növeny genetikai teliesitókepesseget es a tenyleges teliesitmenyt összehasonlitva a
következó a saiatos magyar helyzet. Viszonyaink között egy-egy növenyen 1020 db termós viragot talalunk.
Az alkalmazott termesztestechnologia es a környezeti tenyezók valtozasainak eredmenyekent 12 db termessel
szamolhatunk növenyenkent. Mas orszagokban a technologia resze a termesritkitas. nalunk ez szüksegtelen.
A talaiadottsagok is beIolyasoliak a vegtermek. a termes ertekeit. Kötöttebb talaion termesztve. .teliesebb¨ lesz
a dinnye. Melyebb a hus szine. nagyobb a cukortartalma. iobb az ize stb.
11.1.4.2. A NÖVÉNYVÁLTÁS JELENTÕSÉGE
A dinnye területenek kiielölese. hosszu evszazadokra visszamenóen. az egyik legIontosabb szakmai Ieladat volt.
Ma erról is gyakran elIeledkezünk.
A sargadinnye termoterùletet a gyorsan melegedó. szelvedett helyeken ielöliük ki. A termesztók megIigyelese.
hogy olyan helyre aianlatos ültetni. ahol napIelkeltetól napnyugtaig süti a nap a növenyeket.
A dinnye iol termeszthetó az öntözetlen. kombinalt szantoIöldi vetesIorgoban. altalaban buza utan. erdó- es
szólókivagasokban. gyeptöresben.
A talaiuntsag elkerülese vegett 45 evig ugyanarra a helyre kabakos növenyt ne ültessünk.
11.1.4.3. TÁPANYAGELLÁTÁS
A dinnye üzemi termeszteseben is az ószi alaptrágyázás a meghatarozo.
SzabadföIdi termesztés
335
A feszektragva ósszel es tavasszal is bedolgozhato.
Az indito tragvat veteskor. illetve ülteteskor adiuk a kezdeti Ieilódes meggyorsitasara.
A tenyeszidóben kiiuttatott feitragva lehetóve teszi a Iolyamatos. zavartalan tapanyagellatast. Sainos hazankban
az indito (starter) es a Ieitragya hasznalata ritka.
Szervestragvazasra legiobb a harom evig erlelt marhatragya. Feszektragyanak is ez a legmegIelelóbb.
A lo-. a sertes-. a iuh-. sót a baromIitragya is iol hasznosithato a dinnye ala.
A tragyaIele megvalasztasat beIolyasolia a talai tipusa es kötöttsege is. Minel kötöttebb a talai. annal
mersekeltebben bomlo tragyat hasznaliunk.
Magyarorszagi viszonyok között. ahol a dinnyet altalaban nem öntözik. s az esetek zömeben gyenge
tapanyag-ellatottsagu homokon termesztik. a szervestragyazas elengedhetetlen lancszeme a technologianak.
A szerves tragyat igeny szerint kiegeszitiük mútragyakkal.
A tragvamennvisegeket a MEMNAK iranyelvei szerint allapitsuk meg (termóhely. talai. tapanyag-ellatottsag.
Iailagos tapanyagkivonas. tervezett termesatlag stb.).
A tragyaelosztas modia lehet:
terites.
sortargyazas es
Ieszektragyazas.
A feitragvazast vaz nelküli (kisalagutas) Iolias takarasnal a Iolia levetelekor kezdiük. Ekkor celszerú 12
ezrelekes oldatban lombtragyat adni.
A tovabbiakban. minden technologiai tipusnal. Ióleg nitrogentartalmu Ieitragyat adunk az elsó termós viragok
termekenyülese utan (50100 kg/ha).
A masodik Ieitragyazasra. igeny szerint akkor kerül sor. amikor a termesek elertek a Iaitara iellemzó nagysagot.
Ismet nitrogentartalmu asvanyi tragya adagolasa celszerú (50100 kg/ha).
A Ieitragyat leghatekonyabban oldott Iormaban. az öntözóvizzel iuttatiuk ki.
A Ielvett tapanyagmennyiseg a növeny koratol. Ieilettsegetól. a termesztes modiatol. környezetetól stb. Iüggóen
valtozik.
11.1.4.4. TALAJMÛVELÉS, TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS
A talaimúveles Ieladata a dinnyetermesztesben is a talai viz-. levegó-. hó- es tapanyagIorgalmanak
beIolyasolasa a dinnye optimalis biologiai igenyeinek iobb kielegitese vegett.
A dinnye talaimúveleset a kesó tavaszi vetesú. nagy magvu zöldsegIaiok talaimúvelesi rendszere alapian
tervezzük.
A hagyomanyos termesztestechnologia saiatos munkaia a feszekkeszites. Alkalmazasa Ióleg a dinnye es egyeb
ritka terallasra ültetett növenyek termeszteseben teriedt el.
TALAJMÛVELÉS,
TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS
336
A Ieszekkeszites munkaia a sorok es a Ieszkek kiielölesevel kezdódik. A szabalyos. megIeleló elrendezes a
növeny biologiai igenyenek iobb kielegiteset. az esztetikai elvarasokat egyarant szolgalia. A Ieszket
legegyszerúbben kapaval vagy asoval keszithetiük. A negyzetesen. 3040 cm szelessegben es melysegben
kiemelt Iöld helyere a gödörbe erett tragyat. komposztot teszünk. Ezutan visszahuzzuk a Iöldet. összekeveriük a
tragyaval. vegül a Ieszek helyen Ielkupacoliuk a talait.
A Ieszek keszithetó ósszel es tavasszal. de a tavaszi. 23 hettel az ültetes. illetve a vetes elótti Ieszekkeszites a
iobb.
11.1.4.5. SZAPORÍTÁS
A sargadinnye termesztesere. a korabbi velemenyekkel ellentetben. a Iriss. 12 eves vetómag a legiobb. A mag
koranak elórehaladtaval csökken a csirazasi szazaleka es a csirazasi energiaia.
Elteriedt a vetómag eloaztatasa. Az elóaztatas idótartama es a viz hómerseklete között szoros összeIüggest
talaltunk. 20 °C-os vizben 8 oraig. 30 °C-os vizben csupan 2 oraig kell elóaztatni. Az elóaztatas hatasara
ielentósen nó a csirazasi szazalek. gyorsabb. iobb lesz a keles. Ebben az esetben az elóaztatas összekapcsolhato
az elocsiraztatassal. A megduzzadt magvakat kivesszük a vizból. enyhen lecsöpögtetiük. maid 30 °C-ra
beallitott termosztatba helyezzük. Az elóaztatott magvak a termosztatban 68 ora alatt 35 mm hosszu csirat
Ieilesztenek. (Ennel nagyobb csira nem szükseges. mert azzal mar nehezkes dolgozni.) Az elócsiraztatott
magvak addig hasznalhatok. amig a csira (gyököcske) nem barnul.
Az elóaztatas. elócsiraztatas hatekonysaga különbözó kemiai anvagokkal tovabb iavithato. A nemzetközi
szakirodalom a legkülönbözóbb anyagokat aianlia. Mi is megallapitottuk. hogy a Wuxal. a Regulator 60 es a C
CL2 a palantak szaratmeróienek. szarazanyag-tartalmanak növelesen keresztül iavitia azok minóseget.
Elóaztatas ideien az oxigenellatas levegóztetessel valo iavitasa szinten io hatasu. Elóaztatott vagy elócsiraztatott
magvakat csak nedves talaiba vethetünk. Ellenkezó esetben Iaradozasunk karba vesz.
A szaporitasi modokat a termesztestechnologia tipusai szerint csoportositiuk:
vaz nelküli (kisalagutas) Iolias takaras.
korai szabadIöldi tömegtermesztes.
allando helyre veteses termesztes.
kesei tömegtermesztes.
magtermesztes.
teli dinnye termesztese.
vegetativ szaporitas (oltas. dugvanyozas).
A vaz nelküli (kisalagutas) Iolias takarashoz. korai szabadIöldi termeszteshez minden esetben. a szabadIöldi
termeszteshez esetenkent Iöldkockas (gyepkocka. tapkocka. cserep stb.) palantat ültetünk. SzabadIöldi
tömegtermeszteskor es a többi termesztesi modnal állandó helyre vetünk.
Esetenkent (Ióleg nemesitesben. haitatasban es hazikerti termesztesben) sor kerülhet a vegetativ szaporitasra is.
Ez utobbiak közül kiemeliük az oltas. a dugvanvozas. az embrio- es a szòvettenvesztes lehetóseget.
A szaporitasi modok közül a legregebbi a helyrevetés. A regi szakkönyvek az ev 100. napiat tartottak erre
alkalmas idópontnak. Ez azonban csak az orszag deli reszen kedvezó vetesi idópont. A vetes ideiet a talai Ielsó
SZAPORÍTÁS
337
hómerseklete szabia meg. ha ez eleri a 1415 °C-ot. vethetünk. A helyrevetes geppel es kezzel egyarant iol
elvegezhetó.
A palantaneveles a legelteriedtebb szaporitasi mod. Valamennyi termesztóberendezes-tipusban nevelhetó
palanta. A tipus megvalasztasat a termesztestechnologia. az idózites. a gazdasagossag dönti el.
Saiatos magyar gyakorlat a gvepkockas palantaneveles. Dinnyeseink 1890-tól kezdve alkalmazzak. A
gyepkockat koran tavasszal. a Iagyok elmultaval vagiuk. Követelmeny. hogy a gyepkocka talaia io szerkezetú.
tapanyaggal kellóen Ieltöltött. megIelelóen tömörödött. megis io levegózesú legyen. Ehhez a Iinom gyökerzetú
Festuca Iaiokkal benótt gyep a legalkalmasabb. A tarackolo Iüvekkel benótt területen vagott kocka könnyen
szetesik. gyomosit.
A gyepkocka helyettesiteset szolgalia a tapkocka. A többi zöldsegIaitol elteróen a dinnyenek lazabb. levegósebb
tapkockat kell kesziteni.
Cserepben. foliatòmloben. múanvag poharban stb. is io minósegú palanta nevelhetó.
Az elteriedten hasznalt 5×5 cm-es gyepkockakban nagyon nehez io minósegú. kelló Ieilettsegú palantakat
Iölnevelni (76. tablazat). Üzemi termesztesben inkabb a 8×8 vagy 10×10 cm-es Iöldkocka es a 1013 cm
atmeróiú cserepmeret a legiobb.
Földkocka merete.
tipusa
Termeseredmeny
db/m2 kg/m2
5×5 cm-es
gyepkocka
1.60 2.47
8 cm atmeróiú
cserep
2.26 2.52
10×10 cm-es
tapkocka
3.36 3.13
10 cm atmeróiú
cserep
3.54 4.83
13 cm atmeróiú
cserep
2.56 3.09
76. táblázat - A földkocka méretének hatása a termésre (1avított Zentai fajta)
(Soroksár. 1975)
A gyepkockat gyepes reszevel leIele. a tapkockat a vetólyukkal IölIele. szorosan egymas melle rakiuk a
termesztóberendezes talaiara vagy tragyara. Ezt követóen vizkapacitasra Ieltöltiük a Iöldkockakat. elókeszitiük a
mag. illetve a csira beIogadasara.
A Ielhasznalando magmennyiseget a szaporitasi mod. a tervezett allomanysúrúseg. a tervezett tartalek palanta. a
vetómag hasznalati erteke. ezermagtömege alapian hatarozzuk meg.
SZAPORÍTÁS
338
Allando helyre veteshez. soros elrendezesben 3.54.5 kg/ha. Ieszkes elrendezesben 1.01.5 kg/ha.
palantaneveleshez 0.71.0 kg/ha vetómagmennyiseggel szamolunk.
A magvetes ideie.
vaz nelküli (kisalagutas) takaras ala marcius 1015. között;
korai szabadIöldi termesztesre marcius 1625. között;
szabadIöldi palantazott tömegtermesztesre marcius 26. es aprilis 5. között;
allando helyre aprilis 10. es maius 10. között;
magtermeszteshez aprilis 15. es 25. között;
a teli dinnyeket maius 15-tól 31-ig vetiük.
A palantaneveles 56 hetig tart. A vetesidót a tervezett kiültetesi idóponttol visszaszamoliuk.
A vetesmelyseg a szaporitas modiatol Iüggóen valtozik. Allando helyre 36 cm melyen vetiük a magot.
Palantaneveleshez 1.5 cm mely lyukba. többnyire elócsiraztatott magot vetünk. csiraval leIele.
Allando helyre veteskor a takaroIöld lazitasa es a tószam beallitasa. palantaneveleskor a magtakaras (11 cm
vastagon). a hómerseklet-. viz- es tapanyag-szabalyozas ielent Ieladatot. Specialis apolasi munka az edzes es a
palantak atrakasa (szetrakasa).
Az edzes 22.5 hettel a kiültetes elótt kezdódik. Hóre es Ienyre edzünk.
Az atrakasra vagy szetrakasra 710 nappal a kiültetes elótt kerül sor. Az atrakas (a palantaneveló agy szelen
levó palantak közepere. a közepen levók szelre rakasa) a maga ideieben hasznos. elóremutato eleme volt a
palantanevelesnek. A mai követelmenyeknek azonban mar a szetrakas Ielel meg. Ennek lenyege. hogy a
palantakat Ieilódesüknek megIelelóen olyan tavolsagra rakiuk szet. hogy se a tapkocka. se a lombozat ne erien
össze.
A palantaneveles 46 lombleveles Ieilettsegig tart.
A vegetatív szaporítás a nemesitesben. a haitatasban hasznalhato eliaras. Különbözó tök- es erótelies
növekedesú sargadinnye-alanyokra oltanak. Igen ritka a 23 lombleveles haitasreszek dugvanyozasa.
gyökereztetese. A mikroszaporitasi eliarasok a sargadinnyere is alkalmazhatok.
Kiùltetes elótt a Iöldkockas palantak talaiat vizkapacitasra Ieltöltiük.
A szabadIöldi termesztesre iol Ieilett (46 lombleveles) palantakat ültetünk ki. A kiültetes ideie technologiai
tipusonkent valtozik.
A vaz nelküli (kisalagutas) takaraskor a kiültetes ideie aprilis 2030. között van. Korai szabadIöldi
termeszteshez maius 1. es 15. között. tömegtermesztesre maius 15. es 25. között ültetiük a palantakat.
A gyakorlatban ielenleg hasznalatos allomanysúrúseg (710 ezer tó/ha) nagymertekben meghatarozoia a
rendkivül kicsi termesatlagnak.
Kiserleti eredmenyek igazoliak (77. tablazat). hogy elIogadhato termeseredmeny eleresehez legalabb 1020
ezer tó/ha allomanysúrúseg kell. A korszerú termesztest a 100×100. 100×75. 100×50 cm-es egysoros. illetve a
160¹40×50. a 180¹50×44. a 200¹60×35. a 220¹40×35 cm-es (ketsoros. ikersoros) elrendezes ielenti.
SZAPORÍTÁS
339
Sor- es
tótavolsag
Magyar kincs Muskotaly
Összes
termes
(t/ha)
Növenyenkenti
termes
1 db
termes
atlagos
tömege
(kg)
Összes
termes
(t/ha)
Növenyenkenti
termes
1 db
termes
atlagos
tömege
(kg)
db/növeny kg/növeny db/növeny kg/növeny
100×50 cm 18.49 0.85 0.995 0.84 18.28 0.84 1.020 0.81
100×75 cm 14.11 1.15 1.205 0.94 15.05 1.19 1.280 0.92
240¹60×50
cm
11.91 0.77 0.843 0.92 11.56 0.75 0.870 0.86
100×100
cm
10.21 0.94 0.966 0.96
100×125
cm
8.68 1.07 1.060 0.99 9.00 1.10 1.106 0.99
77. táblázat - A tenyészterület változásának hatása a sárgadinnye terméseredményére.
palántázott termesztésben (NAGY. 1967)
SZAPORÍTÁS
340
90. ábra - 1ól fejlett sárgadinnye-palánták kiültetés elõtt (fotó: NAGY 1ÓZSEF)
ÖNTÖZÉS
341
11.1.4.6. ÖNTÖZÉS
A sargadinnye vizigenye a vegetacios idóben 3500 m3/ha. azaz 350 mm. Ennek nagy reszet a nyari csapadek
potolia. de a hianyzo vizmennyiseget öntözessel kell kiiuttatni. Ez altalaban ket-harom vizpotlo öntözest ielent.
egy-egy alkalommal 3050 mm közötti vizmennyisegekkel.
11.1.4.7. EGYÉB ÁPOLÁSI MUNKÁK
Allando helyre veteskor az elsó munka a Ieszkek talaianak porhanvitasa. Palantazott termesztesben ültetes utan
57 nappal esedekes a kapalas. A sorközkapalas vegezhetó geppel. loval vagy kezzel. a sorkapalas mindig
kezzel. A tenyeszidóben harom-negy alkalommal nagyobb csapadek utan. gyomosodaskor kapaliuk a
területet.
A ritkitast 3 lombleveles allapotban. a tervezett tótavolsagra es növenyszamra vegezzük.
A sargadinnye szabadIöldi termesztestechologiaianak sokat vitatott kerdese a metszes. A regi gyakorlat a
koraisag Iokozasat varta tóle.
Napiainkban a metszes Iölöslegesse valt a szabadIöldi termesztesben. ugyanis a sargadinnye-termesztesben is
megielentek a Ióhaitasokon is termós viragokat Ieilesztó Iaitak.
11.1.4.8. BETAKARÍTÁS
A hazankban elismert. termesztett sargadinnyeIaitak erettsege könnyen. egyertelmúen megallapithato.
Az erettseg ielei:
a hei vilagosabb lesz.
a bibepont (kehely) Ielóli vege megpuhul.
kellemes illata lesz.
a termes a kocsanyrol levalik (ez mar a tuleres iele).
A tulerest nem szabad megvarni. de tul koran sem szabad a sargadinnyet leszedni. mert az iz-. illatanyagok
zöme az eres utolso napiaiban teliesedik ki. A szedes 8085°-os erettsegnel kezdhetó. A sargadinnye utoerik. A
teli dinnyeket 80°-os erettsegben. 1015 cm-es hosszu szarral szediük. Fogyasztas elótt nehany napig
szobahómersekleten taroliuk (utoerleliük).
Az eres ideie Magyarorszagon a vaz nelküli es kisalagutas takarasban iunius 1525. között. a korai szabadIöldi
termesztesben iunius vege. iulius elsó dekadia között. a kesóbbi tömegtermesztesból iulius es szeptember között
van. A teli dinnyeket a Iagyok elótt szarral szediük es taroliuk.
A szedes gyakorisaga 35 nap.
Elerhetó termesatlag 812 t/ha. A technologia iavitasaval 2025 t/ha is elerhetó. s akkor a iövedelmezóseg is
iavul.
11.1.5. Hajtatás
EGYÉB ÁPOLÁSI MUNKÁK
342
Haitatassal a sargadinnye eresideiet 11.5 honappal elóbbre hozhatiuk.
A dinnyehaitatas tovabbi elónye. hogy a többi zöldsegIaihoz viszonyitva egysegnyi területre keves szamu
palantat ültetünk. apolasuk. szedesük keves kezi munkat igenyel. Jövedelmezósege io.
A dinnyet haitathatiuk üveghazban es Ioliasatrakban. A haitatast a masodik hasznositasi szakaszban illesztiük
be. altalaban a hidegtúró zöldsegIaiok kiszedese utan.
11.1.5.1. FAJTAVÁLASZTÁS
Üveghazi haitatasra külIöldön legelteriedtebbek az Ogen (Muskotaly tipus. Charentais (narancssarga-husszinú.
enyhen bordazott tipus) es az un. Netz (handaliak. turkesztani tipus) sargadinnyeIaitak.
A tavaszi Iolia alatti haitatasra Magyarorszagon a Javitott Zentai. a Tetenvi cseresheiu. az Ogen. a Charentais. a
Pancha. a Pharo stb.. ószi haitatasra a Hogolvo. az Oszi cukor Iaitakat iavasoliuk.
11.1.5.2. SZAPORÍTÁS, PALÁNTANEVELÉS
Dinnyehaitatasra lehetóleg elit szaporitasi Ioku vetómagot hasznaliunk.
Tavaszi haitatashoz hagyomanyos. tamrendszer nelküli termesztes eseten 1.62.0 db/m2 növenyt szamolunk.
Ez 1620 ezer db/ha palantaigenyt ielent. Tamrendszer mellett termesztve 35 db/m2. illetve 3050 ezer db/ha
allomanysúrúseggel dolgozunk.
Oszi haitataskor a teli dinnyeból 1520 ezer db/ha növenyt ültetünk.
Hektaronkent. az allomanysúrúsegtól Iüggóen. 0.51.5 kg vetómagot szamitunk.
Szaporitaskor a magot elóaztatiuk. csiraztatiuk. Haitatasban 8×8 es 10×10 cm-es tapkockamerettel dolgozunk. A
palantaneveles ideie 56 het. ószi haitatasra (kisebb tapkockaban) 4 het.
11.1.5.3. KIÜLTETÉS
Erósen Iútött Ioliasatorba. üveghazba legkorabban marcius 115. között ültetünk. enyhe Ioliasatrakba marcius
vege. aprilis eleie az ültetes ideie. Fútes nelküli Ioliasatorba aprilis közepetól ültetünk. A korabbi kiültetes
termesnöveló hatasat a 78. tablazat adatai igazoliak.
Ültetes
idópontia
Javitott
Zentai*
Ogen**
db/m2kg/m2db/m2kg/m2
Marcius
5.
2.60 4.04 2.55 3.31
Marcius
15.
3.22 5.60 3.40 3.87
FAJTAVÁLASZTÁS
343
Marcius
29.
2.44 4.78 3.80 4.20
Aprilis
12.
1.84 4.21 3.20 4.35
78. táblázat - A kiültetés idõpontjának hatása a sárgadinnye termésátlagának
alakulására hajtatásban (NAGY. 1973)
* ÷ 1.6 db/m2 allomanysúrúseggel termesztve
** ÷ 2.0 db/m2 allomanysúrúseggel termesztve
Kiserleteink is igazoliak. hogy a hagyomanyos termesztesben elteriedt 1.6 db/m2 súrúseg az optimalis.
Tamrendszer mellett haitatva viszont az allomany növelese celszerú 35 db/m2-ig (79. tablazat). Legiobb a 35
db/m2-es allomanysúrúseg. metszve!
Kezeles Termeseredmenyek
1976
db/(m2)
1977
db/(m2)
2 db
növeny/m2
5.90 4.57
3 db
növeny/m2
7.56 5.69
5 db
növeny/m2
9.16 6.50
79. táblázat - Fólia alatt hajtatott sárgadinnye-állománysuruségi kísérlet
terméseredményei (Muskotály fajta) (NAGY. 1978)
Megiegvzes. tamrendszer mellett termesztve.
11.1.5.4. ÁPOLÁSI MUNKÁK
Kiültetes utan nehany napra kapalunk. maid Iekete Ioliaval takariuk a sorközöket.
A termesztóberendezesben a homersekletet eiiel 1618 °C-on. borult napokon 2022 °C. napos idóben 2830
°C-on tartiuk. Erósen paras viszonyok között sokat szelloztetùnk.
A viragok 1638 °C között termekenyülnek biztonsagosan. A termós viragok megtermekenyitesere 1000
m2-enkent egy-egy mehcsaladot telepitsùnk a termesztóletesitmenybe.
ÁPOLÁSI MUNKÁK
344
Az òntòzes a haitatasban a minóseg kriteriuma. Sok vizzel kiemelkedó termesatlagot. igeny szerinti öntözessel
elIogadhato termesatlagot es kivalo minóseget erhetünk el. A heti egyszeri 3040 mm-es öntözes elegendó.
Forro. nyari napokon a berendezes klimaiat kis adagu (35 mm) öntözessel. parasitassal kedvezóen alakithatiuk.
A gyengebb tapanyag-ellatottsagu talaiokon sor kerülhet a feitragvazasra. A nagy termesatlagok eleresehez itt is
Iolyamatos tapanyagellatasrol kell gondoskodni.
A tamrendszer mellett haitatott dinnye haitasait a növekedes ütemenek megIelelóen. az oramutato iarasanak
megIelelóen tamrendszerre (zsinegre) tekeriük.
Kisüzemi termesztesben. különösen korai idózitesben sor kerülhet az elsó termós viragok kezi megporzasara.
Igaz. ielentós kezimunka-többlettel.
Metszés. A hagyomanyos termesztesben. Iolia alatti talaion termesztve 1.01.6 db/m2 allomanysúrúsegnel nem
kell metszeni a sargadinnyet.
Tamberendezes mellett erótelies Ióhaitast. illetve haitasokat Ieilesztó Iaitakat haitatunk (Ogen. Muskotaly.
Charentais. Carlo stb.). Ezeket metszeni kell. A Ióhaitast a legritkabb esetben metsszük. Nagyon erós növekedes
eseten a Ielsó tartovezetek eleresekor visszavagiuk. illetve a vezeteken visszabuktatva leteteiezzük a
növenyeket. Tamrendszer melletti termeszteskor a növenyek haitasaiban sok kemenyitó raktarozodik. a szallito
es szilardito szövetnyalabok atrendezódnek. szabalyos elrendezesúek lesznek. A szar üregesedik (mint a
lianszerú növenyeke altalaban). Ezaltal a rugalmassaga növekszik.
Ebben az esetben ketIele metszesmod alakult ki:
a) Alapia az erótelies Ióhaitasra valo neveles. vagyis 160 cm-ig a Ióhaitasrol minden oldalhaitast es termest
eltavolitanak. 160 cm Iölött meghagyiak az oldalhaitasokat. alatta a masodlagosan kiIeilódó haitasokat. Az
oldalhaitasokat 12 db termes utani levelnel visszacsipik. Gyenge haitasnövekedes eseten minimalis a
visszacsipes. es mindig hagynak növekedesi pontokat. Ezzel a modszerrel nagy termóIelületet lehet kialakitani.
eredmenye a nagy termesatlag lesz. Hatranya. hogy az ereskezdet kitolodik.
b) A Kerteszeti es Elelmiszeripari Egyetemen kidolgoztuk a magyar viszonyoknak megIeleló metszest a Iolia
alatti. tamrendszer melletti termesztesre. E modszer lenyege. hogy a Ióhaitasrol csak 60 cm-ig tavolitiuk el az
oldalhaitasokat. a termeskezdemenyeket. 60150 cm között alakitiuk ki a termóIelületet. Itt mar meghagyiuk az
oldalhaitasokat. es a növekedesi erely. valamint a termes elhelyezkedese alapian vagiuk vissza azokat. Igy a
termeseres lenyegesen korabbra hozhato. A szabadIöldi termesztesú sargadinnye piaci megielenese elótt
növenyenkent 23 db termest tudunk beerlelni. Az egysegnyi területre iuto termesatlag itt az allomany
súritesevel (35 db növeny/m2) növelhetó.
ÁPOLÁSI MUNKÁK
345
91. ábra - Erõs metszéskor fontos a tõszám növelése (fotó: KOVÁTS ZOLTÁNNÉ)
11.1.5.5. SZEDÉS
A haitatott sargadinnyet Iriss Iogyasztasra lehetóleg biologiailag erett allapotban szediük. Az eres ielei
megegyeznek a szabadIöldi termesztesnel leirtakkal.
Az erett dinnyet a reggeli. delelótti orakban szediük. A leszedett arut húvös helyen taroliuk. Nyomodasmentesen
ladakba csomagoliuk.
Fútött Iolias haitatasban a termeseres kezdete maius vegetól. Iútetlen satrakban iunius közepetól varhato.
Folia alatti haitatasban 35 kg/m2-es termesatlaggal szamolhatunk.
11.1.5.6. MAGTERMESZTÉS
Magyarorszag területe közismerten alkalmas io minósegú sargadinnye-vetómag elóallitasara.
A sargadinnye iellegzetesen idegentermekenyüló Iai. Viragzashabitusa alapian beszelünk monoikus.
adromonoikus. ritkabban trimonoikus. valamint günoikus Iaitakrol.
Az egyes viragtipusok elteróen viselkednek a Iaita ön- es idegentermekenyiteset illetóen. A himnós viragtipusu
egyedeken 2250°-os öntermekenyites is lehetseges. Mas viragtipusnal. a rovarellatottsagtol Iüggóen. az
SZEDÉS
346
idegen megtermekenyites 100°-os is lehet.
A kora reggeli orakban elsókent a himvirag nyilik. maid a nó- es a himnós virag követi. A megporzasban a
meheknek van Iontos szerepük.
A megtermekenyites 1638 °C között lehetseges. optimalis hómerseklete 2228 °C között van. s ebben a
tartomanyban 1.53.0 orat vesz igenybe.
A sargadinnye kabaktermeseben 345 hosszanti maglecet talalunk. Egy-egy maglecen 100150 db mag
talalhato.
Elovetemenv. talai-elokeszites. azonos a szabadIöldi termesztesnel elmondottakkal.
Izoláció. A szabvany elóirasa szerint kötelezó izolacios tavolsag szuperelit mag termesztesekor 1000 m. a
tovabbi szaporitasIokoknal 800 m.
A konstans Iaitak termesztesekor az allando helyre vetes. hibridmag- es anyamagtermesztes eseten a
palantaneveles az altalanos.
A vetes. illetve a kiültetes ideie az arutermesztesnel ismertetett idópontokkal megegyezó.
A növenyapolas szabadIöldi munkaitol elter a 35 mehcsalad telepitesenek igenye hektaronkent.
Szelekció. A csirazo magvak közül a beteg. nem csirazo magvak eltavolitasa az elsó Ieladat. A kelest követóen a
kloroIillhibas. görbült. torzult egyedeket viragzas elótt eltavolitiuk. Szelektaliuk a termest alakia. szine. Ielülete
alapian. MagIeiteskor a szinben. izben elteró. beteg egyedeket eltavolitiuk.
Betakarítás. magnyerés. A magnyeres celiara termesztett sargadinnyet telies biologiai erettsegben szediük.
Az erett termeseket savosan szediük. kupacokba rakiuk. maid 45 napig utoerleliük. Ezt követóen kinyeriük a
magot a tablan vagy a központi magnyeró telepen. Eriesztes utan mossuk. szaritiuk. A legkorszerúbb a
CollinsMohl-Iele komplex uborkagepsoron valo Ieldolgozas. amely Ielszedó. Ieitó-. moso- es szaritoreszból
tevódik össze. Egy 10 oras múszak alatt 40 t nyersarut dolgoz Iel.
A mosast követóen a mag centriIugalhato. ezzel lenyegesen csökkenthetó a szaradas idótartama. A szaritast 23
cm-es retegben. 3540 °C-on vegzik. A szaritott magot szellós. szaraz. 1617 °C-os helyisegben celszerú
tarolni.
A termestömeg 0.51°-a mag. Egy hektaron 100200 kg vetómag termelhetó.
A vetómag minósegi követelmenyeit az MSZ 637078 sz. szabvany rögziti. I. osztalyu a 99°-os tisztasagu.
94°-os csirazokepessegú. 12° nedvessegtartalmu tetel. II. osztalyu a 98°-os tisztasagu. 88°-os
csirazokepessegú. 12° nedvessegtartalmu tetel.
A hibridmag-termesztes technologiaiat a görögdinnyenel ismertetiük.
11.2. Görögdinnye
(Citrullus lanatus |THUMB| MANSF.)
11.2.1. A termesztés jeIentõsége
Görögdinnye
347
11.2.1.1. GAZDASÁGI JELENTÕSÉGE
A görögdinnye termóterülete a sargadinnye területehez hasonloan. de lassubb ütemben csökkent 1945 utan. Az
19311940. evek atlagaban meg 12 500 hektaron. 1984-ben 7000 ha-on. 1993-ban 4077 ha-on termesztettük.
Sainos a termesatlag sem növekedett olyan mertekben. hogy az igenyeket maradektalanul kielegitsük.
Nemzetközi összehasonlitasban a magyarorszagi termesatlagok gyengenek mondhatok (1993-ban 11.9 t/ha).
A vilagon mintegy 2 millio hektaron termesztik a görögdinnyet. A termesatlag kb. 1315 t/ha között valtozik.
Azsia termesatlaga 1984-ben 16 t/ha. Europae 20 t/ha. AIrikae 17 t/ha. Eszak-Amerikae 14 t/ha volt.
Magyarorszagon szinte minden Ialuban. varosban Ioglalkoznak kisebb-nagyobb Ielületen a termesztesevel.
Kiemelkedó azonban Heves. Bekes es Baranya megye termesztese. A termesztes Ió Ieladata a hazai es az
exportigenyek teliesitese. Evente 4060 ezer tonna görögdinnyet exportaltunk (ez a Irisszöldseg-export
4060°-a volt).
11.2.1.2. TÁPLÁLKOZÁSI JELENTÕSÉGE
Az egy Ióre iuto Iriss Iogyasztas merteke 68 kg/Ió között valtozik. Tapanyagtartalmat a 80. tablazatban
Ioglaltuk össze.
A görögdinnyet vesetisztito hatasa. kellemes ize. aromaia teszi közkedveltte. A benne levó 91.5° viztartalom is
nagy ertek.
Energia
(kJ)
Feherie
(g)
Sav
(g)
Szenhidrat
(g)
Viz
(g)
Hamu
(g)
Rost
(g)
Vitaminok
Karotin
(mg)
B1
(µg)
B2
(µg)
Nikotinsav
(mg)
C
(mg)
121 0.5 0.2 6.5 91.50.5 0.8 ny 40 20 0.2 7.0
80. táblázat - A görögdinnye tápanyagtartalma (TAR1ÁN ÉS LINDNER. 1984)
A görögdinnyet elsósorban frissen. biologiailag erett allapotban Iogyasztiuk. A Iriss Iogyasztas ideie iuliustol
szeptember vegeig tart. Az eretlen (legtöbbször apro) dinnye saiatos Ielhasznalasi modia a savanyitas egeszben
vagy szeletelve. önmagaban vagy mas zöldsegIaiokkal vegyesen. Egyes orszagokban elteriedt a kiIeilett dinnyek
múanyag zsakos. 4.5°-os sos vizben valo tarolasa. A Iogyasztasi idó szetnyuitasa vegett erdemes lenne az ószi
termeseket tarolokban eltartani.
11.2.2. Rendszertana, növénytani és éIettani
sajátosságai
11.2.2.1. RENDSZERTANA
TÁPLÁLKOZÁSI
JELENTÕSÉGE
348
A görögdinnye (Citrullus lanatus) a tökIelek (Cucurbitaceae) csaladiaba tartozik.
11.2.2.2. NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
Gyökér. Erós. Ieilett Iógyökere van. A sargadinnyeenel eróteliesebb es melyebbre hatolo gyökerzetenek nagy
resze a talai Ielsó 2025 cm-es retegeben helyezkedik el.
Hajtásrendszere a növekedesi tipustol Iüggóen valtozo. Megkülönböztetünk hosszu. közepes es rövid
haitasokat Ieilesztó csoportokat. A haitast 1 m-ig rövidnek. 1.11.5 m között közepesnek. 1.62.0 m-ig nagynak.
2.1 m Ielett igen nagynak mondiuk.
Egy-egy növenyen 37 db haitas is kiIeilódhet.
A szar lehet ritkan es súrún szórözött. Az etkezesi Iaitak haitascsucsa kevesbe. a takarmanydinnyeke erósen
szórözött. Erról is megkülönböztethetóek.
A kacsok lehetnek elagazas nelküliek. 23 iranyban elagazodoak.
A levelek 510 cm-es levelnyelen ülnek. A levellemez gyengen vagy erósebben szeldelt. többszörösen tagolt. A
level (a legnagyobb atmerónel merve) 12 cm-ig kicsi. 1318 cm-ig közepes. 19 cm-tól nagy. Szine zöld.
sötetzöld. ezüstöszöld. A lemez Ielületet viaszreteg boritia.
A virágok kicsik. zöldessargak. A harom viragtipus: him. himnós. nó itt is megtalalhato. A termesztett Iaitak
zöme monoikus. andromonoikus viragzashabitusu.
A termós viragok zöme idegenmegtermekenyüló. A termekenyitest mehek es rovarok vegzik.
A termés alakia igen valtozatos. (A gömbtól. a megnyult gömbtól a megnyult hengeres Iormaig valtozik.)
Egy-egy termes tömege 215 kg. A hei szine Ieheres. vilagoszöld. közepzöld. kekeszöld. Ieketeszöld lehet.
Felülete sima vagy enyhen barazdalt. Raizolata lehet csikozott. marvanyozott.
A heia 12 cm vastag. A hus szine Ieher. sarga. citromsarga. sötetebb sarga. vilagos rozsaszinú. rozsaszinú.
piros. vervörös. (A Ieher es a sarga szinúek elsósorban takarmanydinnyek.)
A belsó husos ehetó resz a placentabol Ieilódik. elteróen a sargadinnyetól. melynek a perikarpium alkotia a
termeshusat.
A magok a perikarpiumban elszortan helyezkednek el. A mag merete 0.52.0 cm között valtozik. Szine Ieher.
kremszinú. barnas. szürke. Iekete stb. lehet. Egy-egy növenyben 300600 db mag talalhato. Csirazokepesseget
68 evig megtartia. Ezermagtömege: 20150 g.
11.2.2.3. ÉLETTANI JELLEMZÉSE
Fényigény. A görögdinnye a legnagyobb Ienyigenyú zöldsegIaiok csoportiaba tartozik. A hazai termesztesben
levó Iaitaink hosszunappalosok. A viragzas 57 ezer lux Ienyerón mar zavartalan.
Hõmérsékletigénye megegyezik a sargadinnyeevel. MARKOVHAEV (1953) szerint a görögdinnye optimalis
hóigenye 25+7 °C.
Vízigénye nagy. Ezt többnyire hatalmas gyökerzetevel elegiti ki. Különösen erzekeny a vizellatasra
Ieilódesenek elsó. lassu növekedesi szakaszaban.
NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
349
Transzspiracios egvùtthatoia 600 (BELIK. 1975).
A görögdinnyet nagy vizIelhasznalasa ellenere is a szarazsagot iol túró növenyek köze soroliuk. Hazankban
a termóterület legnagyobb reszen öntözes nelkül termesztiük.
Öntözessel a termesztes biztonsaga es a termesatlag ielentósen növelhetó.
Tápanyagigény. A görögdinnye genetikailag meghatarozott teliesitókepessegenek eleresehez kelló
tapanyagmennyiseget igenyel. Ennek mennyisegi. minósegi es idóbeni kielegitese a termesztes eredmenyenek
egyik meghatarozoia.
A taplaloelemek közül a görögdinnyenek a kaliumigenve a legnagyobb. ezt követi: a N-. Ca-. P- es Mg-igeny.
A görögdinnye 10 tonna termesre szamitva (BELIK. 1975 szerint) 12.3 kg nitrogent. 3 kg IoszIort es 17.9 kg
kaliumot hasznal Iel.
11.2.3. Termesztett fajták
A magyarorszagi termesztesben a Iaitamegvalasztas a technologia Iontos resze volt. Evszazadokkal ezelótt
kialakult a saiatos magyar igeny a kivalo minósegú. vekony heiu. vervörös husszinú. apro magvu Iaitak irant.
Sokat vitatott kerdes a termes nagysaga. Korabban a nagy termesú Iaitak (Hevesi. Csanvi. Marsowszkv stb.)
voltak divatosak. Az 1960-as evektól a kisebb termeseket Ieilesztó Iaitatipusok kerültek elóterbe (Szigetcsepi 51
F1. Hevesi FUTO F1 stb.) A ielenleg termesztesben levó Iaitak valaszteka altalaban megIelel a különbözó
termesztestechnologiai valtozatok diktalta igenyeknek. Hianyoznak az egeszen kis testú (12 kg/db). haitathato
Iaitak.
A Magyarorszagon termesztett. Iontosabb Iaitak iellemzó adatait a 81. tablazatban közöliük.
Faita neve Növekedesi
tipusa
Viragzas
habitusa
TenyeszidóTermes Termesztesi
mod
alakia husszine atlag-
tömege
(kg)
Korai
kincs
közeperósmonoikus ¹
andromonoikus
rövid gömb piros 34 haitatas.
szabadIöldi
Sugar
Baby
gyenge monoikus rövid gömb sötet
rozsaszin
34 Ioliaalagut.
korai
szabadIöldi
Szigetcsepi
51 F1
közeperósmonoikus ¹
andromonoikus
közepkorainyuitott
gömb
vervörös 46 Ioliaalagut.
szabadIöldi
Hevesi
FUTO F1
közeperósmonoikus közepkoraitoiasdad sötetpiros 46 szabadIöldi
Gömb közeperósandromonoikusközepkoraigömbölyú elenkpiros 35 szabadIöldi
Termesztett fajták
350
FUTO F1
Kecskemeti
vöröshusu
közeperósmonoikus közepkoraigömb vervörös 35 szabadIöldi
Sargahusu
(Szentesi)
közeperósmonoikus közephosszu kisse
megnyult
gömb
vilagossarga 35 szabadIöldi
Marsowszkyerós monoikus hosszu megnyult
gömb
piros 812 szabadIöldi
Hevesi
(Csanyi)
erós monoikus hosszu megnyult
gömb
vervörös 810 szabadIöldi
Crimson S. közeperós.
erós
monoikus ¹
andromonoikus
hosszu megnyult
gömb
pirosas
rozsaszin
68 szabadIöldi
CharlestonHerós andromonoikushosszu ovalis rozsaszin 68 szabadIöldi
Hungaria8 közeperósmonoikus rövid gömb elenkvörös 34 haitatas.
szabadIöldi
Napsugar közeperósmonoikus közeperesúgömb sarga 45 szabadIöldi
Oroshazi
F1
erós monoikus ¹
andromonoikus
rövid toiasdad sötetrozsaszin67 haitatas.
szabadIöldi
Ideal közeperósandromonoikusközeperesúmegnyult közeprozsaszin 56 szabadIöldi
Favorit F1 közeperósmonoikus közepkoraigömb elenkpiros 56 haitatas.
szabadIöldi
Kobalt F1 erós monoikus közepkoraiovalis
gömb
elenkpiros 56 szabadIöldi
81. táblázat - A termesztett görögdinnyefajtáink fontosabb jellemzõi
Termesztett fajták
351
92. ábra - Kecskeméti vöröshúsú (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
SzabadföIdi termesztés
352
11.2.4. SzabadföIdi termesztés
11.2.4.1. AZ ÉGHAJLAT ÉS A TALAJADOTTSÁGOK HATÁSA
Az eghailati es talaiadottsagok döntó mertekben meghatarozzak a dinnye teliesitókepesseget is.
Eghailatunk adott. lenyegeben az orszag egesz területen megIelel a termesztes ezen Ielteteleinek. Az idóiaras
elemei közül a Ieny megIeleló termesztesi idózites mellett elegendó a növeny szamara. A hómerseklet hibai
szembetúnóen ielentkezhetnek. Az elegtelen hómerseklet veszelyezteti a csirazas es a keles Iolyamatat. Keles
utan a magas hómerseklet a szik alatti szar megnyulasaval iar. Kesóbb. a haitasnövekedes ideieben. a növenyen
iol eszlelhetó a szamara kedvezó vagy kedvezótlen hómerseklet hatasa. Ugyanigy a viragzasra gyakorolt hatasa
is egyertelmú.
A csapadekviszonyok a vizigeny kielegiteseben iatszanak Iontos szerepet. Ez is kritikus lehet hazankban. A sok
csapadek es az alacsony hómerseklet ereskesleltetó hatasu. a termes heia megvastagszik. szine tompul. ize
kevesbe elvezhetó. Ebból azonban nem szabad azt a következtetest levonni. hogy a dinnyet nem szabad öntözni.
Az elegtelen vizellatas szinten termescsökkentó es minósegronto tenyezó.
A talaitipusigenyet tekintve a dinnye is a legiobb minósegú. tapanyaggal iol ellatott talaiban terem a legiobban.
Sainos hazai gyakorlatunk megitelese e vonatkozasban is elteró. A dinnye zömet sokszor rossz minósegú.
szerkezet nelküli homoktalaiokon termesztik. elsósorban a koraisag Iokozasa vegett. A lazabb
homoktalaioknak a kötött talaiokehoz viszonyitott koraisagnöveló hatasa közismert. A technologia mas
elemeinek igenybevetelevel viszont a kötött talaion termesztett dinnye elvez elsóbbseget (lasd Medgyesegyhaza.
Vaiszlo. Sellye stb.)
Összegezve: a dinnye is a legiobb talaion tud io vagy elIogadhato teliesitmenyt nyuitani. Üzemi termeszteset itt
kell szorgalmazni.
11.2.4.2. A NÖVÉNYVÁLTÁS JELENTÕSÉGE
A görögdinnye termóterületenek kiielölesekor is a gyorsan melegedó. szelvedett területeket valasszuk. 45 evig
ne kerüliön kabakos növeny utan.
Aianlatos meggyózódni arrol is. hogy a dinnyenek szant területen az elózó növeny termeszteseból nem
halmozodott-e Iel valamilyen karos hatasu gyomirto szer vagy egyeb kemiai anyag.
A görögdinnye a kombinalt szantoIöldi vetesIorgo növenye. Buza vagy hùvelves nòvenvek utan Ieilódik
legiobban. A gabonaIelektól. repülógepes növenyvedelmet Ieltetelezve. terben tavolabb. az uralkodo
szelirannyal ellenkezó iranyban helyezzük el. különben a hormonbazisu szerek hasznalatakor sok-sok nehezseg
adodik.
11.2.4.3. TÁPANYAGELLÁTÁS
A tragyazas menete megegyezik a sargadinnyenel leirtakkal. A tragyazas rendszeret nehany ui vizsgalati
modszerrel egeszitiük ki.
A tapanyag-ellatottsag kerdeset ZSOLDOS (1967) harom vizsgalati csoport eredmenyeinek Iüggvenyeben
iavasolia pontositani:
a) talaivizsgalatok.
AZ ÉGHAJLAT ÉS A
TALAJADOTTSÁGOK HATÁSA
353
b) növenyvizsgalatok.
c) szabadIöldi kiserletek.
A gyakorlatot szolgalo talaivizsgalatokat a magyar elóirasok rögzitik (MEM NAK).
A görögdinnye tapanyag-ellatottsagi szintienek vizsgalatara modszeres kiserleteket allitottunk be a Kerteszeti es
Elelmiszer-ipari Egyetem Zöldsegtermesztesi Tanszeken. a levelanalizis modszerevel. Eredmenyeinket a 82.
tablazatban Ioglaltuk össze.
KezelesekMintaveteli
helyek
Julius 15-i mintavetel Augusztus 16-i mintavetel
összes
NPK
mg/g
szarazanyag
N P K összes
NPK
mg/g
szarazanyag
N P K
° °
Gyepkocka
5×5 cm
also
leveltai
53.207 53.00 3.77 43.23 37.744 53.52 2.77 43.71
közepsó
leveltai
72.555 56.65 4.21 39.14 45.207 49.11 4.44 46.45
Ielsó
leveltai
79.888 54.45 6.12 39.43 45.244 53.71 5.40 40.89
Gyepkocka
7.5×7.5
also
leveltai
53.982 55.20 0.04 40.76 40.271 48.92 3.90 47.18
közepsó
leveltai
73.617 56.10 4.51 49.39 52.456 51.66 4.49 43.85
Ielsó
leveltai
80.400 56.09 5.97 37.94 57.204 52.62 5.95 41.43
Vegasca
tapkocka
7.5×7.5
cm
also
leveltai
56.044 54.60 4.36 41.04 36.471 51.82 4.31 43.87
közepsó
leveltai
72.529 56.25 4.45 39.30 45.233 47.75 40.5 48.20
Ielsó
leveltai
82.849 55.88 6.21 37.91 47.106 54.56 5.56 39.70
TÁPANYAGELLÁTÁS
354
Soroksari
I.
tapkocka
7.5×7.5
cm
also
leveltai
57.956 52.80 4.07 43.13 38.271 51.47 4.10 44.43
közepsó
leveltai
73.117 55.80 4.54 39.66 49.595 50.21 4.22 45.57
Ielsó
leveltai
79.768 52.25 6.13 41.62 48.944 53.12 4.99 41.89
Vegasca
tapkocka
also
leveltai
52.395 53.05 4.00 42.94 37.733 52.21 4.86 42.93
közepsó
leveltai
70.479 59.66 4.58 35.76 43.295 53.11 4.84 42.04
Ielsó
leveltai
76.038 55.79 5.97 38.27 47.182 54.05 4.62 41.33
Soroksari
I.
tapkocka
10×10
cm
also
leveltai
66.493 55.19 4.20 40.61 45.007 49.33 4.46 46.21
közepsó
leveltai
74.304 56.39 4.58 39.03 54.882 46.83 3.98 49.19
Ielsó
leveltai
84.349 53.59 6.10 40.31 55.429 55.39 5.82 38.79
Gyepkocka
10×10
cm
also
leveltai
71.755 52.66 4.12 43.22 45.733 53.35 4.01 42.64
közepsó
leveltai
71.755 53.38 4.26 42.36 49.795 52.21 4.21 43.58
Ielsó
leveltai
81.688 53.25 5.98 40.77 53.693 51.59 5.20 43.21
Allando
helyere
vetett
also
leveltai
70.817 54.08 4.68 41.24 53.433 46.04 3.04 50.53
közepsó
leveltai
84.389 55.46 4.98 39.58 56.695 48.33 3.70 47.97
Ielsó
leveltai
87.796 57.42 6.36 36.22 55.356 51.48 4.26 44.26
82. táblázat - A görögdinnye N-. P-. K-tartalmának alakulása a tápkockaméret. a
szaporítási mód. a növényfejlettség függvényében (NPK összes ÷100º) (Szigetcsépi 51
F1 fajta) (BÁNFALVI. 1977)
TÁPANYAGELLÁTÁS
355
Az adatok igazoliak. hogy a tenyeszidó Iolyaman a növenyek tapanyag-ellatottsaga csökken. A
tapanyagIelvetelt s ennek Iüggvenyeben a növenyek teliesitókepesseget a Iöldkocka merete beIolyasolia. A
leveltaiak közötti tapanyagszint normalis Ieilódes es ellatas eseten a csucsi Ielsó leveltaiban a legmagasabb. A
termesIeilódes ideien a tapanyag kivonasa. termesbe iuttatasa altalanos. Elegtelen tapanyag-ellatottsag eseten a
Ielsó leveltaiban csökken az ellatas. hogy a termes igenye kielegithetó legyen. Ilyenkor kell a Ieitragyazassal
beavatkozni.
11.2.4.4. TALAJMÛVELÉS, TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS
A talaimúvelesi rendszerek az adott gazdasag Ielszereltsege. a talaptipus. a termesztett növenyIai igenyeinek
összehangolasa eredmenyekent alakulnak ki. A rendszer vazat a következó alapelemek alkotiak:
a talaimúveles idópontianak megallapitasa.
a múvelóeszköz kivalasztasa.
a múvelesi melyseg megallapitasa.
a haladas iranyanak meghatarozasa.
a szükseges talaimunkak szamanak eldöntese.
A talaimúveles múveletei celia es ideie szerint a következók.
Az alap-talajmuvelés Ió Ieladata a dinnye gyökerzete szamara iol. kelló melysegben megmunkalt. termekeny
talaireteg kialakitasa es Ienntartasa. a talai viz- es levegógazdalkodasanak iavitasa. a gyomok irtasa.
A tarlohantast a Iónöveny lekerülese utan azonnal. 610 cm melyen kell vegezni.
Oszi melvszantas. Szeptember vegetól decemberig vegezhetó. 2535 cm melyen.
Gveptòres. Hosszu evszazadokon at itt termesztettek a dinnyet.
A vetés. illetve ültetés elõtti talajmunkák Ieladata a io vetóagy-elókeszites. amelynek iellemzói az
apromorzsas szerkezet. az ülepedettseg (nem tömódöttseg). a sima Ielszin. a gyommentesseg.
Elsó tavaszi munkank a simitozas. Ezt követóen a vetesig. illetve ültetesig a Ielsó talaireteget fogas
boronaval. tarcsaval. kultivatorral. kombinatorral múvelhetiük. igeny szerint.
A vetes. illetve ültetes elótti talaimúveles melysege a magvetes. illetve a Iöldkockas palanta ültetesi melysegeig
teriedien.
11.2.4.5. VEGYSZERES GYOMIRTÁS
A dinnye vegyszeres gyomirtasa Balan (6.57.0 l/ha). Flubalex (6.59.5 l/ha). BeneIlex (6.59.5 l/ha). beneIin
hatoanyag-tartalmu szerekkel biztonsagosan elvegezhetó. Hatasuk kelló humusztartalomnal. palantazott
termesztesben egyertelmúen kedvezó. Szaraz talaion. allando helyre veteskor csirabanto hatasuak lehetnek.
A vegyszert a vetes. illetve ùltetes elott 300400 l/ha vizzel kiiuttatiuk. es azonnal 612 cm melyen
bedolgozzuk.
Az egyszikúek altal erósebben gyomosito területeken szerkombinaciot alkalmazhatunk. Dual 720 (2.53.0
kg/ha) Ielhasznalasaval.
TALAJMÛVELÉS,
TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS
356
Jetes utan a keles. illetve a palantazas elótti gyomosodast Finale (2 l/ha) kipermetezesevel szüntethetiük meg.
Felhasznalhato a CotoIor (2.53.5 kg/ha) is a vegyszeres gyomirtasra. 200400 l/ha vizzel vetes. illetve ültetes
elótt iol elókeszitett. apromorzsas talaira kell egyenletesen kipermetezni. Aianlatos Iogassal 23 cm melyen
bekeverni az egyenletes elosztasu gyomirto szert. Alkalmazhato a CotoIor ¹ Dual 720 tankkeverek is.
11.2.5. Szaporítás
A görögdinnye szaporitasara a sargadinnyenel elmondottak ervenyesek.
Itt is az egyeves. Iriss vetómag hasznalata celszerú (83. tablazat). A mag koraval aranyosan csökken a csirazasi
szazalek. a csirazasi erely stb. Egyre bizonytalanabba valik a termesztes sikere.
Tarolasi
idó
(ev)
Csirazasi
szazalek
Csirazasi
erely
(°)
4.
napra
kiIeilódött
csirahossz
(cm)
Csirazo
mag
aszkorbinsav-
tartalma
(mg/°)
1 95 89 4.4 9.71
6 87 48 3.1 4.40
10 5 3 1.3 2.93
83. táblázat - Különbözõ ideig tárolt görögdinnyemagvak értékmérõ tulajdonságainak
változása (Dünnüj liszt fajta) (BELIK. 1967)
Az eloaztatas. elocsiraztatas a görögdinnyenel is eredmenyes eliaras. A magasabb hóIoku vizben (30 °C) valo
elóaztatas ideie rövidebb. a vizIok csökkenesevel aranyosan nó az aztatas ideie. A csiraztatas is hasonlo
tendenciat mutat. Magasabb hómersekleten nagyobb csirazasi szazalek. gyorsabb csiraIeilódes erhetó el (84.
tablazat). Adataink igazoliak az optimalis elóaztatas (20 °C-on 16 ora. 30 °C-on 4 ora) idótartamat. Egyben
bizonyitiak a hómerseklet növekedesevel aranyos csirazasiszazalek-növekedest is. (A tovabbi csirakezelesi
eliarasokat lasd a sargadinynyenel.)
A szaporitasi modok es technologiai tipusok is megegyeznek a sargadinnyenel leirtakkal.
Kezelesek Csirazasi szazalek különbözó
hómersekleten
Az elóaztato viz
hóIoka
(°C)
az elóaztatas
ideie
(ora)
15 °C 20 °C 25 °C 30 °C
Szaporítás
357
Szaraz mag
(kontroll)
68.50 73.00 83.00 90.75
20 4 68.00 81.00 81.25 86.50
20 8 69.00 83.00 84.00 88.75
20 16 74.50 86.00 89.00 91.75
30 4 74.75 85.25 88.75 93.00
30 8 71.50 82.00 84.25 90.50
30 16 67.50 79.75 83.50 85.00
84. táblázat - A magelõáztatás idejének és a hõmérséklet változásának hatása a
görögdinnyemag csírázására (Marsowszky fajta) (NAGY. 1974)
A vetomagmennviseg a növenyelrendezes Iüggvenyeben valtozik. Görögdinnye-vetómagbol allando helyre
veteshez. soros elrendezesben 3.05.0 kg/ha. Ieszkes veteshez 0.60.8 kg/ha. palantaneveleshez 0.40.5 kg/ha a
vetómagigeny hazai Iaitak termesztesekor.
Az allando helyre vetesnel a vetesmelvseg homoktalaion 46 cm. kötött talaion 34 cm.
A palantak kiùltetesenek idópontia technologiai tipusonkent megegyezik a sargadinnyenel leirtakkal.
Az eddigi gyakorlatnak nagy hibaia volt a nem megIeleló nagysagu tenyeszterület (gyakran 35 m2/tó).
A görögdinnye tenveszterùletet is a növekedesi erely alapian hatarozzuk meg. A kesói eresú. nagy haitastömeget
Ieilesztó tipusokat 150×150 cm-es sor- es tótavolsagra (2.25 m2/növeny. 4500 tó/ha). a közepkorai. közeperós
növekedesú Iaitakat 150×100 cm-re (1.5 m2/növeny. kb. 6700 tó/ha). a rövid tenyeszideiú. gyenge növekedesú
Iaitakat 100×100 cm-re (1.0 m2/növeny. 10 000 tó/ha) ültetiük.
A vaz nelküli es a Ioliaalagutas takaraskor 150¹50F1100. 160¹40×100. 180¹50×47. 200¹60×75. 220¹40×75
cm-re ültetiük a palantakat.
11.2.5.1. ÖNTÖZÉS
Magyarorszagi termesatlagaink az öntözes nelküli gazdalkodas eredmenyet tükrözik. Öntözessel a
termesatlagok lenyegesen iavithatok. A görögdinnye atlagos vizellatottsagat a tenyeszidóben FILIUS (1976)
nyoman a 93. abran mutatiuk be. Az adatok egyertelmúen bizonyitiak a görögdinnye öntözesenek
szüksegszerúseget.
ÖNTÖZÉS
358
93. ábra - A görögdinnye átlagos vízellátottsága a tenyészidõben (FILIUS nyomán)
A többi zöldsegIaihoz hasonloan a görögdinnye allando helyre veteskor kelesztó öntözest (510 mm).
palantazaskor beiszapolo öntözest (10 mm) es vizpotlo öntözest igenyel. A vizpotlo öntözesre legtöbbször a
gyors növekedes idószakaban van szükseg (egy-ketszer 3040 mm-es vizadaggal).
11.2.5.2. EGYÉB ÁPOLÁSI MUNKÁK
Talaiapolas. Allando helyre vetett dinnyenel igeny szerint porhanyitiuk a Ieszkeket. illetve a sorok talaiat.
Palantazas utan az 57. napon megkapaliuk a területet. Ezt. a vegyszeres gyomirtas sikeressegetól Iüggóen. 13
alkalommal megismeteliük.
Ritkitas. toszambeallitas. Altalaban 34 lombleveles Ieilettsegnel ritkitiuk az allando helyre vetett allomanyt
elóször. A vegleges tószamot 56 lombleveles korban allitiuk be. Elsó ritkitaskor Ieszkenkent 22 db. vegleges
tószambeallitaskor 11 db növenyt hagyunk.
A hagyomanyos technologia eleme a haitasok fòldelese. 6090 cm haitashossznal a kis dinnyet követó
haitasreszre Ielkapanyi nedves Iöldet helyeztek a haitasok rögzitese (szelvedelem) celiabol. Az öreg dinnyesek
azt mondtak. hogy .ahanyszor Iöldelünk. annyi dinnyenk lesz¨ (hogy sok nem lett. azt a termesatlagok
igazoliak). Veszelyes tovabba a Iöldeles szaraz idóben. rovarIertózött területeken. mert itt karositanak elsókent a
kartevók.
Súrúbb ülteteskor iobb a szelvedelem.
11.2.5.3. BETAKARÍTÁS
EGYÉB ÁPOLÁSI MUNKÁK
359
A viragok megtermekenyitesetól szamitva 3035 napra erik meg Magyarorszagon a dinnye. Szabad Iöldön
iulius eleietól szeptemberig tart a Ió eresideie.
A görögdinnye termeszteseben a legnagyobb gyakorlatot az eres ieleinek nagy biztonsaggal valo Ielismerese. az
erettseg megallapitasa igenyli. Neheziti a döntest. hogy a Iai eresielei nem annyira egysegesek es egyertelmúek.
mint a sargadinnyeei. es itt nincs utoeres. Az idó elótt leszedett görögdinnye szintelen. iztelen marad. a tulerett
viszont veszit izeból. zamatabol. romlik huskonzisztenciaia.
A termesztók különbözó ielek alapian döntenek az erettsegról.
Az eres ielei.
kopogtatasra melyebb. kongo hangot ad;
heiszine sötetebb. Ienyesebb lesz;
a hasi. talaiial erintkezó resz erett sargas szint vesz Iel;
az erett dinnyen a hainali harmatlecsapodas nagyobb;
a termes melletti kacs elszarad;
a termós virag termekenyülesetól eltelt 3035 nap.
Az eres ielekent emlitik a mar levagott termes kocsanyan megielenó vörösesbarna nedvet is. Erról azonban csak
utolag gyózódhetünk meg. s negativ eredmeny eseten elveszett a levagott termes.
Egyszerú es megbizhato meghatarozasnak tekintiük a következó eliarast. Az egy idóben öklömnyi nagysagura
Ieilódött termesek Ielületet szammal. csikkal megielöliük (az elsó termeseket pl. egy. a masodik hullam
termeseit kettó. a harmadikat harom stb. csikkal). es Iöliegyezzük a termekenyüles idópontiat. A termekenyülest
követó 3035 (esós. húvös idóben 35) nap utan erettsegprobaval kb. 35 db azonos ielölesú dinnye
Ielvagasaval ellenórizzük az erettseget. Ha a proba pozitiv. minden azonos ielú termes erett.
A szedest legiobb a reggeli orakban elvegezni. A kocsanyt kessel elvagiuk. a leszedett termeseket kupacokba
rakiuk. maid Iogyasztasig húvös helyen taroliuk. A Iölmelegedett dinnye ugyanis szallitas. tarolas közben
gyorsan romlik.
Felhiviuk a Iigyelmet nehany termesztoi hibara is.
Nem szabad a tó .Ielhuzasaval¨. a gyökerzet megszakitasaval siettetni az erest. mert a minóseg romlik.
A gibberellin. ethrel. mint eresgyorsito szer. szinten nem alkalmazhato.
Az öntözes elmulasztasa kisse sietteti az erest. de a termestömeg ielentósen csökken.
Elerhetó termesatlag 1014 t/ha. A szedes gyakorisaga az eres kezdeten 34 nap. kesóbb 68 nap.
11.2.6. Hajtatás
Napiainkban a haitatott növenyIaiok összetetele. aranya megvaltozott. A görögdinnye szinte kiszorult.
· A görögdinnye kelló hozzaertessel eredmenyesen haitathato üvegházban. futött. futés nélküli és
vízfüggönyös fóliasátrakban.
A termesztóletesitmenyek elókeszitese megegyezik a többi zöldsegIainal leirtakkal.
Hajtatás
360
Faitamegvalasztas. Itt is ervenyes a szabaly. hogy haitatni csak a rövid tenyeszideiú Iaitakat szabad. KülIöldön
az 12 kg termestömegú Iaitakat haitatiak elsósorban (nalunk ezek hianyoznak a Iaitavalasztekbol). Nalunk a
Sugar Babv. a Szigetcsepi 51 F1 Iaitak iavasolhatok.
Szaporitas. palantaneveles. Jol Ieilett (46 lombleveles). egeszseges palantak ültetese ad io eredmenyt. A
görögdinnyet 10 000 tó/ha allomanysúrúseggel haitatiuk (1 tó/m2).
Az elócsiraztatott magot 8F1810×10 cm-es Iöldkockaba vetiük. A palantaneveles ideie 67 het. A vetest a
tervezett ültetesi idópontbol szamitiuk. A palantaneveles technologiaia megegyezik a szabadIöldi termesztesnel
leirtakkal.
A kiùltetes ideiet marcius eleietól aprilis közepeig tervezhetiük a Iúteserósseg Iüggvenyeben. altalaban a
hasznositasi rendszer masodik szakaszaban.
A görögdinnyet 100×100. 110×90. 125×80 cm-es sor- es tótavolsagra celszerú ültetni.
Az apolasi munkak altalaban megegyeznek a korabban elmondottakkal.
A görögdinnyet haitatasban sem kell metszeni. A termóIelületet. tamrendszer mellett termesztve. legyezószerúen
szethuzott haitaselrendezessel (35 haitas) nevelhetiük. A tamrendszert is ennek megIelelóen kepezzük ki.
A legegyszerúbb a talaion. hagyomanyos haitaselhelyezkedessel (szabadon) valo termesztes.
Szedes. Haitatasban iunius masodik dekadiatol varhato az eres. Negyzetmeterenkent 68 kg termesatlagot
biztonsaggal elerhetünk.
· A váz nélküli (kisalagutas) fóliás takarás igen elteriedt. ui termesztesi körzeteket teremtó (Ormansag.
Medgyesegyhaza stb.) görögdinnye-termesztesi mod. Ma mar mintegy 12001500 ha-on alkalmazzak.
Takarasra a 0.04 mm-es. 180 cm szeles polietilenIolia hasznalatos. amelyet üzemi viszonyok között az FF2-es
IoliaIektetó gep terit le. A takarassal altalaban minusz 23 °C-os külsó. idószakos lehúlest meg athidalhatunk.
Terùletvalasztas. Gyorsan melegedó. sik Iekvesú. szelvedett helyeket valasszunk.
Faitakivalasztas. Az idószakos Iolias takaras (vaz nelküli. kisalagut stb.) 12 hetes koraisagnöveló hatasu. A
Iaitat tehat ugy valasszuk meg. hogy a technologia kivaltotta elónyt a genetikailag meghatarozott közepes vagy
hosszu tenyeszidó ne semmisitse meg.
Erre a celra a Korai kincs. a Szigetcsepi 51 F1. a Sugar Babv. a Kecskemeti heterozis F1 Iaitakat iavasoliuk.
A talai-elókeszites. a tragyazas. a vegyszeres gyomirtas menete megegyezik a korabban leirtakkal.
A szaporitas törtenhet allando helyre vetessel. palantanevelessel. A korai szedes szempontiabol a palantarol valo
termesztes iatszik Iontosabb szerepet.
Az optimalis palantakiùltetes ideie aprilis 20. es 30. között van. Az allando helyre vetest aprilis 10. utan
kezdhetiük (talaihómerseklet).
A palantaneveles menete megegyezik a korabban ismertetettel. A palantaneveles ideie 56 het.
A görögdinnye optimalis allomanysúrúsege 1 db/m2. Az elrendezes lehet egysoros es ikersoros. A sor- es
tótavolsag a Iektetógep munkavegzeset alapul veve lehet:
160×63. 170×59. 180×55 cm stb. egysoros.
150¹40×100. 150¹50×100. 160¹40×100. 180¹50×87. 200¹60×75 cm ikersoros elrendezes.
Hajtatás
361
A folia leszedesenek ideie. Idószakos takarasrol leven szo (46 het). a Iölöslegesse valt Ioliat le kell szedni.
Ideiet ket alapvetó tenyezó valtozasa szabalyozza:
az idóiarasi elemek kedvezó valtozasa.
a termós viragok megielenese (mehek termekenyitik).
A Ioliat lehetóleg borult idóben szediük le. Levetel utan lombtragyaval segitsük a növenyek alkalmazkodasat a
szabadIöldi viszonyokhoz.
A Ioliaigeny 250300 kg/ha. Üzemi viszonyok között egy evig. haztaii termesztesben 23 evig is hasznalhato.
(Az üzemek sem dobiak el a Ioliat. belóle epitik a dinnyeIöld körül a keritest. hogy a nyul ne ragia meg a
dinnyet.)
Szedes. A görögdinnye Iolias idószakos takarassal iulius elsó napiaiban kezd erni. A termesatlag 2040 t/ha
között valtozik.
11.2.7. Magtermesztés
A görögdinnye idegentermekenyüló termós viragokat Ieileszt. A viragokat mehek termekenyitik meg. A
vetómag aranya a termesen belül 0.50.7°.
A termesztes technologiaia elter a konstans. a hibrid es a mag nelküli (triploid) magtermesztesben.
11.2.7.1. KONSTANS FAJTÁK MAGTERMESZTÉSE
Az orszag deli. delkeleti reszei a legkedvezóbbek a vetómag termesztesere. Elóiras. hogy a magtermó tabla
körül elit vetómagtermeszteskor 1000 m. I. Ioku szaporulat eseten 800 m. szabvany vetómag elóallitasakor 500
m-es izolalo savot kell hagyni.
A tablakivalasztas. Iorgoba illesztes. talai-elókeszites szempontiai megegyeznek a szabadIöldi termesztesnel
leirtakkal.
Szaporítás. A vetómagot termeszthetiük allando helyre vetessel es palantazassal. A palantaneveles költsege
miatt esetünkben a helyre vetes elteriedtebb. Az allando helyre vetes ideie aprilis 25. es 30. között van. Ha
palantat nevelünk. maius 15. es 20. között ültetünk. (Tehat mindket szaporitasmod ideie kesóbbi. mint az
arutermesztesben.)
Növényelrendezés. A növenyszam 100×100. 100×125. 125×125 cm-es elrendezesben megIeleló. Az ikersoros
elrendezes is aianlott. mert a súrú sorban elóbb összekapaszkodnak a növenyek. s a szeles sorköz hosszabb ideig
geppel is múvelhetó.
A szelekció mar a lombnövekedes kezdetetól. elteró lombra elkezdhetó. Kötelezó az ellenórzes. az elütó. beteg
egyedek kivalogatasa a termesIeilódes kezdeten. ereskezdetkor es magozaskor.
Betakarítás. A szedest akkor kell megkezdeni. amikor a legkorabban megtermekenyült es biologiailag
legertekesebb termesek mar tulertek. es a tovabbi varakozas egy reszük pusztulasat (Iölrepedes. rothadas)
okozna. Augusztus vege. szeptember eleie az elsó szedes ideie. A leszedett termeseket a kiielölt utak menten
kupacokba (a serült. de Iaitaazonos dinnyeket hordoba vagy kadakba) rakiuk.
A szedó Ielelóssege itt is nagy. Az eretlen dinnyeból szarmazo mag vetesre nem alkalmas. mint tudiuk. a
görögdinnyenel nincs utoeres.
Magtermesztés
362
A dinnyemag nyerhetó kezzel es geppel.
A kezzel kivait vagy geppel Ieitett magot bó vizben mossuk. Altalaban ketszeri mosassal io tisztasagu magot
lehet nyerni. Mosas utan szaritiuk a magot. Ez törtenhet napon es mesterseges szaritassal (ez utobbinal 40 °C
Iöle nem emelkedhet a hómerseklet). A csörgó. szaraz magot zsakoliuk.
Az elerhetó magtermes 100200 kg/ha. A vetómag minósegi követelmenyeit az MSZ 6370/78 szamu szabvany
rögziti. Megegyezik a sargadinnyenel ismertetettel.
11.2.7.2. HIBRIDMAG-TERMESZTÉS
A görögdinnye-hibridmagot a kukoricanal alkalmazott allomanykeresztezeses modszerrel allitiak eló. A
területen 4:2 anya:apa arany kivanatos. Hektaronkent 3000 db anya- es 1500 db apanövenyt kell Iölnevelni. A
szülóparok magiat legtöbbször a nemesitó. a termeltetó adia. Az allomanysúrúseget 1.5×1.5 m-es sor- es
tótavval alakithatiuk ki. A hibrid mag nagy ertek. Itt Iöldkockas palantaval dolgozunk. A kiültetes idópontia
valtozik. Az apanövenyeket maius 1. es 5. között. az anyanövenyeket maius 15. es 20. között ültetiük ki. 42
soros elrendezesben. Az apanövenyek 1518 napos Ieilódesi elónye tesz lehetóve megIeleló együttviragzast.
Hibridmag-termesztesben 1000 m-es izolalo tavolsagot kell hagynunk. Az apanövenyek maius eleii kiültetese
kockazattal iar. Az esetleges Iagykar kiküszöbölesere 100°-os tartalek palanta nevelese szükseges.
Specialis munka az állománykeresztezés. ez iunius vegeig tart. Akkor kezdhetó. ha az apanövenyek 90°-a
himviragot Ieileszt. s az anyanövenyek 25°-an megielentek a termós viragok. Az allomanykeresztezes elsó
napian az anyanövenyekról eltavolitunk minden viragot (him. termós). es a korabban termekenyült termeseket.
A múveleteket naponta Iolytatiuk. a reggeli orakban leszediük az eppen nyilo himviragokat (anyanövenyekról).
A virageltavolitast a mehiaras megindulasaig (kb. 9 ora) be kell Ieiezni. A nap kesóbbi reszeben a
himviragbimbokat is leszediük. hogy a következó nap reggelen keves himvirag legyen. A munkakat ugy kell
szervezni. hogy himvirag meg csak veletlenül se maradion az anyanövenyeken.
Elórehaladott kiserletek Iolynak a kemiai kasztralas bevezetesere (Ethrel stb.).
Termésszedéskor csak az anyanövenyen Ieilódött. biztosan hibrid magot tartalmazo egyedeket szediük.
11.2.7.3. MAG NÉLKÜLI (TRIPLOID) HIBRID MAGTERMESZTÉSE
Az elsó triploid dinnyek 195961-es evekben Japanban. maid az USA-ban kerültek Iorgalomba.
Magyarorszagon KISS A. (1961) allitott eló elsókent triploid Iaitat.
A triploid hibridek vetómagiat leginkabb kezi porzassal allitiak eló. A tetraploid anya viragait egy diploid apa
viragporaval porozzuk be.
A triploid vetómag termesztesekor is a hibrid magnal ismertetett (4:2 soros) elrendezest alkalmaznak. A hibrid
mag elóallitasa a tovabbiakban a Iaitahibridevel azonos.
A magtermesztes a szülók genetikai alkatabol adodoan nehezkesebb. A tetraploid anyak Ienntartasa. környezeti
igenyük kielegitese nagyobb gondossagot igenyel. mint a diploidoke. A pollenatvitel. a termekenyüles is
nehezkesebb. Egy-egy tetra termesben 5080 db mag talalhato. ez mindössze egynyolcada a diploid Iaitaban
talalhato magnak.
A termesztesi költsegek nagysaga gatolia szeles körú elteriedeset.
HIBRIDMAG-TERMESZTÉS
363
11.3. Uborka
(Cucumis sativus L.)
11.3.1. A termesztés jeIentõsége
Az uborka egyike a legregebben termesztett zöldsegnövenyeknek. Indiaban. amelyet az uborka óshazaianak is
tartunk. mintegy 3000 evre vezethetó vissza e növeny termesztese. I. e. 500300 evvel mar Europaban is
meghonosodott. A görögök es a romaiak kertieiben egyeb kabakos növenyek mellett az uborka is ielen volt. sót
haitatasaval is Ioglalkoztak (SOMOS. 1983). Magyarorszagra a 13. szazadban került. LIPPAY (1664) Posoni
kert c. könyveben az uborkat mint iol ismert zöldsegnövenyt iria le.
Ez ósidóktól lepergó evszazadokban az uborka nem veszitett taplalkozasi es gazdasagi ielentósegeból. ma is
vilagszerte az egyik legIontosabb konzervipari es Irissen Iogyasztott zöldseg.
11.3.1.1. GAZDASÁGI JELENTÕSÉGE
Az uborka vetesterülete napiainkban Europaban 200 ezer. Eszak-Amerikaban 80 ezer. Azsiaban 300 ezer hektar
körül mozog. A legnagyobb vetesterülettel rendelkezó orszagok Kina (190 ezer hektar). az USA (70 ezer
hektar). Jelentektelen AIrika. Ausztralia es Del-Amerika termesztese.
Hazankban az uborkavetes az 19661968-as evekben 10 ezer hektart eleró vagy megközelitó területról az
19841986 közötti evekre Iokozatosan 3000 ha-ra csökkent. Eközben alapvetóen atrendezódött a termesztes. es
a (berakouborka-) termeshozamok Iokozatosan 67 t/ha-rol 1020 t/ha köze emelkedtek.
A hazai uborkatermesztest iellemzó adatok is elsósorban a berakouborkara vonatkozoan tekinthetók pontosnak.
Az FM (ZSITVAY. 1986) es a konzervipari vallalatok (TOMA. 1986) adatai szerint a tartositoipar mintegy 50
ezer tonna berakouborkat vasarol Iel. A bolti es a piaci halozatban 2325 ezer tonnara tehetó zöldaru kerül a
lakossaghoz. Nyugat-Europaba iranyulo zöldexportunk az 1980-as evekben 60008000 t körül valtozott. a
kereslettól Iüggóen.
A mintegy 80 ezer tonna berakouborka 40°-at belIöldön hasznaliak Iel. A tovabbi 60° elsósorban konzervipari
keszitmenyek Iormaiaban Iontos exportcikk. A magyar konzerviparnak tradicionalisan iok a pozicioi az uborka
alapanyagu savanyusagok vilagpiacan.
Salatauborka-termesztesùnk kevesse szervezett volumenet es területi elhelyezkedeset közgazdasagi Ieltetelek
szabalyozzak. Üveghazi haitatas evenkent 1214 ha. Ioliasatrakban 600800 ha területen Iolyik. A megtermelt
termes 80100 ezer tonna. A teli. kora tavaszi idószakban elóIordulo kielegitetlen keresletet roman es bolgar.
valamint spanyol es holland importtal enyhiti a kereskedelem.
A maius. iunius honapokban ielentkezó termestöbbletet igyekszünk exportalni. Salatauborka-exportunk azonban
nem kiIizetódó. A hútóipar a salatauborka-termes alig 1°-at tartositia.
Az utobbi masIel evtizedben nagy valtozasok mentek vegbe a termesztes. elsósorban a berakouborka-termesztes
területi elhelyezkedeseben. A DunaTisza közi termótairol a berakouborka szinte eltúnt. es a kedvezóbb
termesztesi adottsagu Gyór-Sopron. Somogy. valamint Szabolcs-Szatmar megyekben alakult ki erósen tagolt. de
összessegeben nagy es intenziv múvelesú vetesterület. Somogy es Gyór-Sopron megyeben egyre nagyobb teret
hodit a tamrendszeres termesztes. Ez esetben a termesztesi Ieltetelek optimalis kielegitesere törekszenek. Az
igen nagy kezimunkaeró-raIorditast a haztaii. csaladi múveles adia. Mindezeknek megIelelóen a hozamok
gyakran elerik. sót meghaladiak a 68 kg/m2 meretes berakouborkat. A tamrendszeres múveles hozamat es
A termesztés jeIentõsége
364
aruminóseget tekintve ez a berakouborka-termesztes nemzetközi elvonalat kepviseli hazankban.
11.3.1.2. TÁPLÁLKOZÁSI JELENTÕSÉGE
Egesz evben Iogyasztiuk. Tavasszal es nyaron salatakent. a nyari Iószezonban nagyon kedvelt a kovaszos
uborka. A kesó ószi es teli idószakban pedig az ecetes uborka az egyik legIontosabb. legnagyobb mennyisegben
Iogyasztott savanyusag. Szamos külIöldi orszagban nagy mennyisegben Iogyasztiak a különIele vegyes
zöldsegsalatak Iontos komponensekent. sót helyenkent levest es Iózeleket is keszitenek belóle.
Az uborka taperteke nem ielentós. Etrendi hatasa azonban nagyon kedvezó. Nagy kaliumtartalma Iolytan
elómozditia a vesemúködest. C-vitamin-tartalma nem nagy. etkezesünkben megis ielentós. mert gyakorta
Iogyasztiuk. Egyes uborkaIaitak iellegzetes kemiai alkotoeleme egy nagyon keserú glükozid. a cucurbitacin.
amely a növeny szikleveleben es a termes kocsany Ielóli vegeben kepzódik nagy mennyisegben. különösen a
növeny szamara kedvezótlen Ieltetelek hatasara. A cucurbitacinkepzódest egy dominans gen szabalyozza. A
recessziv allel keseredesmentes. E genetikailag keseredesmentes növenyek semmilyen termesztesi körülmenyek
között nem valnak keserúve. Az uiabban nemesitett. korszerú Iaitak genetikailag keseredesmentesek.
Az utobbi evekben ielentósen nó a kozmetikai ipar erdeklódese is az uborka irant. Különbözó bórapolo es
regeneralo kozmetikumok keszülnek az uborkaleból. Ezek Ió hatoanyagai az antibiotikus hatasu lizozim enzim.
tovabba a H-. A-. E-. F-vitaminok es egyIele B-vitamin. a panthenol.
11.3.2. Rendszertana, növénytani és éIettani
sajátosságai
11.3.2.1. RENDSZERTANA
Az uborka (Cucumis sativus) a Cucurbitaceae csaladhoz tartozik.
Valamennyi termesztett Cucurbitacea növeny közül a legkevesebb kromoszomaszamu. Jelenleg 60 genie ismert
a genetikus es nemesitó szakemberek elótt.
Kelet-Indiaban a C. sativus ssp. agrestis (var. hardwickii) el vadon. Több neves botanikus tagadia. hogy a ma
termesztett uborka vadon elóIordulna. A kulturIaitakat a különbözó termesheiIelszinú alIaiokbol. illetve
valtozatokbol (igy peldaul: convar. rigidus. illetve provar. tuberculatus azaz bibircses. kelet-azsiai szarmazasu
vagy a provar. vulgatus kelet-azsiai es a provar. testudaceus indiai szarmazasu. bordazott Ielületú
termestipus) szarmaztatiak. A rendszertani rokonsag gyakorlati kiaknazasat ielenti a haitato Iaitak Cucurbita
ficifolia vagy uiabban Echinocvstis lobata alanyokra oltasa.
11.3.2.2. NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
A Cucumis es rokon Iaiai esóben bóvelkedó. laza humuszos talaiu tropusi területekról szarmazo. heveró vagy
kacsokkal kapaszkodo indaiu. nagy es puha levelú növenyek.
A csíranövény ket iol Ieilett. sima epidermiszú. lekerekitett vegú sziklevellel. optimalis Ienyviszonyok között
35 cm hosszu szik alatti szarral (hipokotil) es hosszu. Iinom szalu. de gyer gyökerrel iellemezhetó. A
szikleveles allapot a növenyegyed tovabbi Ieilódese szempontiabol kritikus idószak. Ha ekkor nem kap eleg
Ienyt. ha a maghei raszorul a sziklevelre (laza takarasu es keleskor kiszarado magvetes). az erintett
csiranövenyekból sohasem Ieilódik erótelies. normalis növeny. A cucurbitacin nagy mennyisegben van ielen a
TÁPLÁLKOZÁSI
JELENTÕSÉGE
365
sziklevelekben. A keserúanyag-mentes sziklevelú növenyek genetikailag keseredesmentesek. Ez szolgal a
nemesiteskori szelekcio biztos alapiaul.
Az uborka-csiranövenyek csak kelesük utan nehany napon belül viselik el az atültetest. illetve a túzdelest.
Kesóbb a bolygatast nagyon megsinylik. vagy ki sem heverik.
Gyökér. Az uborka gyökerzete nagy kiteriedesú. vekony szalu. nagyon serülekeny. A gyökerzet 8090°-a a
talai Ielsó 520 cm vastagsagu retegeben helyezkedik el. mert rendkivül levegóigenyes. Mindezek szem elótt
tartasa Iontos szempontia a sikeres termesztesnek.
Szár. Az ,indanak` nevezett szar negyszögletes keresztmetszetú. serteszórös. 13 m hosszusagu lehet. a
Iaitatipustol Iüggóen. A kuszo haitas a szarcsomokon megielenó kacsokkal erósen kapaszkodik. A determinalt
Iaitak haitasa viragban vegzódik a 1014. nodusz magassagaban. Az erótelies haitasIeilódes a haitato
salatauborkak es a tamrendszeres termesztesre elóallitott berakouborka-tipusok egyik nagyon Iontos
iellemvonasa.
Levél. Az uborkalevelek többnyire tenyeresen kareiosak. a haitato- es a salatatipusoke nagy kiteriedesú. puha
szövetú. egyes szabadIöldi berakotipusoke viszont mintegy 12×15 cm meretú. kemenyebb es vastagabb szövetú.
A szarcsomokhoz hosszu nyelen illeszkednek. serteszórösek. Az uborka levelzetet a vizpazarlo növenyek tipikus
peldaiakent szoktak emlegetni.
Virág. Az uborka rokonsagi körehez hasonloan valtivaru egylaki Iai. A viragok egyesevel vagy csoportosan a
levelhonaliakban Ieilódnek. A rovarokat csalogato sziromlevelek elenksargak. a viragok reggeli
nektarkivalasztasa ielentós. es kellemes illatot araszt. Himnós un. hermaIrodita viragtipusu nemesitesi
vonalak leteznek. a gyakorlati termesztes azonban ilyenekkel nem talalkozik. A gyakorlati termesztó
szempontiabol is nagy ielentósegú azonban a harom Ió viragzasi tipus. ezeket a 94. abra szemlelteti. A lenyegi
különbseget a him- es nóviragok egymashoz viszonyitott aranya es a haitason valo elhelyezkedesük rendie
ielenti a következók szerint:
a) Monoikus viragzasu faitatipus. az also 1418 noduszon csak himviragok Ieilódnek. maid ezt követóen egyre
több nóvirag ielenik meg a Ióhaitas tovabbi Ieilódese Iolyaman (kevert viragzasu szakasz). A honalihaitasokon
zömmel nóviragok Ieilódnek. A monoikus viragzasi tipusba tartozo Iaitak altalaban erótelies növekedesúek.
extenziv termesztesi Ieltetelek között alkalmazhatok elónyösen.
b) Gvnoikus. azaz teliesen noviragu faitatipus. himviragkepzes csak az elsó noduszon Iordulhat eló. A viragok
gyakran csokrosan kepzódnek. s ez tovabb Iokozza e tipusok nagy termókepesseget. E viragzasi tipust mutatia a
legtöbb haitato salatauborka es szamos partenokarp berakouborka-Iaita. Nagyon intenziv. vagyis az optimalis
igeny kielegitesere törekvó termesztesi Ielteteleket kivannak.
c) Tulnvomoan noviragu faitatipus. a viragkepzes himviragokkal kezdódik. maid a 4. vagy a 7.. vagy akar a 10.
nodusz utan a növeny atvalt a nóviragok kepzesere es ezt követóen csak nóviragok kepzódnek. A
honalihaitasokon nóviragok kepzódnek. A nagy termókepessegú berakouborka-Iaitak többsege ebbe a viragzasi
tipusba tartozik. Intenziv múvelest kivannak.
NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
366
94. ábra - Az uborka három alapvetõ szexuális típusa a virágképzésben
Termés. Az uborka harom termólevelból alakult kabaktermes. Az also allasu maghazzal megIigyelhetó termós
viragok megtermekenyüles utan partenokarp Iaitake enelkül is gyors növekedesnek indulnak. A
termeskepzes a növenytól nagy energiabeIektetest igenyel. ezert berakoIaitakon 35 termes Ieilódhet egy-egy
növenyen egyideiúleg. salataIaitakon ennel is kevesebb. 24 db.
A termestipusok sokIele szempontbol csoportosithatok: a ket Ió kategoria a berako- es a salatatipus. Ha a
termeshosszt nezzük. a ket kategoria a következók szerint tükrözódik:
ròvid (.Iürtös¨ vagy berako). 14 cm-nel rövidebb;
felhosszu (tipikusan szabadIöldi salatauborka). 1430 cm között;
hosszu (.kigyo¨ vagy üveghazi haitato tipus). 30 cm Iölött.
A termes alakia valtozatos lehet. de mind a berako meretben. mind salatatipusban a karcsu. hengeres testú es
tompa vegú termestipust tekintiük idealisnak. Szin tekiteteben ugyancsak nagy a valtozatossag: a berakotipusok
idealis szine a közepzöld. gyakran vilagosabb Iröcsköltseggel vagy halvany csikossaggal. A salatatipus idealis
NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
367
szine a sötet közepzöld vagy kiIeiezetten sötetzöld.
95. ábra - Perez F1 konzervuborka (fotó: SÁGI ZSOLT)
Fontos meg a heifelszin alakulasa: ha a hei szemölcsös. ezen erótelies tüskek ülnek. Nalunk csak a Ieher tüskezet
az elIogadott. (Egyes orszagokban Iekete tüskeiú Iaitakat is termesztenek.) E tipust kepviseli szamos Ielhosszu
salata- es nehany berakouborka-Iaita. A sima. esetenkent redózött heiIelszin Iókent a salatauborkakon tipikus.
Fiatal korban az ilyen termesek is Iinom sertetüskevel boritottak. ritkabb vagy súrúbb allasban. A salatauborkan
ezek kesóbb erintesre lehullanak. de a berakouborka Ielszine Ieldolgozaskor is hordozza a Iinom tüskezettseget.
Ez utobbi berakotipust .holland¨. a szemölcsös. Ieher tüskeiút pedig .amerikai¨ tipusnak nevezi a szakzsargon.
Fontos Iaitaielleg az erett termes szine. amely sargasIeher. sarga. elenk narancssarga vagy sargasbarna lehet. Az
utobbi ket szin a Iekete tüskeiú Iaitak iellemzóie.
Mag. Az uborkamagvak csontszinúek. egyik vegük lekerekitett. a masik hegyesedó. Nagysaguk ielentósen
valtozik aszerint. hogy berako- (kisebb) vagy salata- (nagyobb) Iaitarol van-e szo. tovabba. hogy a termóhelyi
adottsagok iok vagy kedvezótlenek voltak. A iellemzó ezermagtömeg 2336 g között valtozik.
Csirakepessegüket 68 evig iol megórzik.
11.3.2.3. ÉLETTANI JELLEMZÉSE
Fényigény. Az uborka Ienyigenyes. illetve a io Ienyellatast meghalalo növeny. 20 °C hómersekleten es a levegó
normal 0.03°-os CO2-tartalma eseten 15 000 lux erossegú megvilagitasban asszimilal a legiobban. Hazank
Ienyviszonyai a kesó ószi es teli honapok kivetelevel az uborkatermesztes szamara kedvezóek. Nem szabad
azonban megIeledkezni arrol. hogy az üveghazakban es a Ioliasatrakban a szabadban mert Ienyeróssegnek csak
mintegy 4070°-at kapiak a növenyek (KORÖSNE. 1980). A novembertól Iebruarig teriedó idószakban az
uborka palantanevelesehez mar a keles idópontiatol meg kell kezdeni a potvilagitast. hogy a palantak Ielnyulasat
megakadalyozzuk. Az uborka potvilagitasara a kekesibolya Ienyú. F7 ielú .Day light¨ Ieliratu neoncsövek
alkalmasak. A potvilagitas legIeliebb 16 ora idótartamu legyen. eróssege 50 W/m2 7080 cm magassagbol.
Tiszta idóben elegendó lehet a reggeli. valamint a kesó delutani. esti orakban megvilagitani. A Ienyerósseg
mellett Iontos a besugarzas erossege is. Az uborka napi 1 g tömeggyarapodasahoz 100 J/cm2 eróssegú
besugarzas szükseges.
Az uborka Iotoperiodusosan is erzekeny növeny. A megvilagitas tartama az ivari diIIerencialodast beIolyasolia.
A Iaitak egy resze rövidnappalos tipus. Ezek a rövid megvilagitasi napszaku ószi. teli idóben több nóviragot
hoznak. a hosszunappalos Iaitatipusok viszont ellenkezókeppen reagalnak.
Hõigény. Az uborka melegigenyes növeny. Hómersekleti optimuma 25+7 °C. a Ieilódesi stadiumtol Iüggóen.
Az uborka altal igenyelt hoòsszeg 15002500 °C között valtozik. Az alacsony hómerseklet megbenitia a növeny
eletIunkcioit. Tartosan 10 °C-on tartott növenyek hervadni kezdenek. mert a gyökermúködes ezen a
hómersekleten mar leall. Minusz 0.5 °C-on az uborka megIagy. A magvak csirazasi minimuma 12 °C.
optimuma 2530 °C. A keles 18 °C talaihómersekleten 810 napot. 2530 °C-on 35 napot igenyel.
Palantaneveles ideien nappal 2228 °C. eiszaka 2022 °C tekinthetó optimalisnak. 18 °C ala ne süllyedien a
hómerseklet. Ugyanez a hómersekleti intervallum tekinthetó optimalisnak az intenziv nòvekedes. a termeskepzes
idószakaban is. Ha ilyenkor tartosan 1014 °C köze csökken a hómerseklet. a növeny elrugia Iiatal termeseit. s
megtorpan dinamikus Ieilódeseben. A viragok kepzesehez es a termekenvùleshez is a 26 °C nappali es a 21 °C
eiszakai atlaghómerseklet tekinthetó optimalisnak. Ebben a hómersekleti intervallumban a megporzastol a
ÉLETTANI JELLEMZÉSE
368
megtermekenyülesig 36 ora telik el. de a kis termeskezdemeny növekedese mar 24 ora multan erzekelhetó. A
gyökerzet 20 °C hómersekleten Ieilódik optimalisan. talaiIútes eseten ennek tartasara törekediünk.
A salatauborka-Iaitak csaknem kivetel nelkül. a berakouborkak közül nehany intenziv Iaita partenokarp
termeskepzesú. A partenokarpiat elóidezó. illetve ennek merteket meghatarozo auxinok kepzódeset es mozgasat
a hómerseklet beIolyasolia. A nappali es eiszakai hómerseklet közötti ielentós különbseg. valamint az eiszakai
relative alacsony (1718 °C) hómerseklet elómozditia a partenokarpia ervenyesüleset.
A haitato Iaitak nemesiteseben Hollandiaban specialis szelekcios szempontkent kezelik az uiabb Iaitak
alacsonyabb hómersekletet túró kepesseget. Ilyen. un. .energiatakarekos¨ uborkaIaitak nagy túrókepessegehez
azonban egyelóre nem szabad tulzott remenyeket Iúznünk.
Vízigény. Az uborka tipikusan vizpazarlo. nagyon vizigenyes növeny. Gyökerzetenek tulnyomo többsege a
Ielsó talaiszintben helyezkedik el. es ennek a talairetegnek nedvessegtartalmara van utalva. raadasul a vekony
szalu gyökerek szivoereie sem erós. Az uborka ezert a szamara kedvezó. laza talaiokon VK 70° Ieletti allando
nedvessegtartalmat kivan. Alacsonyabb szinten a talai vizszolgaltato kepessege nem elegiti ki az uborka intenziv
parologtatasanak vizigenyet. Ezt a vizigenyt termeszetesen ielentósen beIolyasolia a hómerseklet. a levegó
paratartalma. valamint a növeny Ieilettsegenek allapota. A vizIelvetel üteme ielentósen valtozik a növenyek
Ieilódese Iolyaman (lasd 96. abra). s ezt az öntözesek szervezesekor is szem elótt kell tartani.
96. ábra - A zölden szedett (a) és a vetõmag célra termelt (b) uborka vízfelvételének
dinamikája 1 - kelés; 2 - virágzás kezdete; 3 - virágzás 30. napja; 4 - a kísérlet lebontása
A növenyek vizIelvetele a termeskepzódes megindulasat követó idószaktol a termeskepzes csökkeneseig a
növenyek elöregedese kezdeteig naponta 1 l körül mozog. A tenyeszidó alatti vizIelhasznalasnak több mint a
Iele erre az idószakra esik. Vizsgalati eredmenyek azt mutattak. hogy a zavartalan növekedeshez es
termeskepzeshez a tömeges viragkepzes idószakaig 20 °C atlaghómersekleten 20 m3/ha. maid a termeskepzes
ÉLETTANI JELLEMZÉSE
369
megindulasa es Iokozodasa idószakatol 3040 m3/ha napi vizigenyt kell kielegiteni.
Tekintettel arra. hogy az uborka gyökerzete rendkivül levegóigenyes. kerülni kell a talai tulzott viztelitettseget.
illetve az öntözessel valo tömöritest. A levegótlen (vizzel telitett vagy erósen tömörödött) talaiban a gyökerek
pusztulni kezdenek. Ezt a mindig ielen levó különbözó Iakultativ parazita gombak a gyengültsegi allapot
kihasznalasaval ielentósen Iokozzak: szamos növeny hervadva pusztulasnak indul.
Itt kell megemliteni. hogy az uborka igenyli es meghalalia a levegó nagv relativ paratartalmat. Az optimalis
termóhely. a nagy termeshozamok egyik Iontos tenyezóie a levegó viszonylag nagy paratartalma.
Tápanyagigény. A növeny tapanyagigenyere az uborka eseteben is a termeskepzeshez Ielvett
hatoanyag-mennyisegból lehet elegge pontos következtetesre iutni. Ezeket az adatokat 100 kg termesre
vonatkozoan a 85. tablazat ismerteti.
85. tablazat. 100 kg uborkatermessel a talaibol Ielvett tapanyag mennyisege
Tapanyag Mennyiseg
(kg)
Nitrogen (N) 0.20
FoszIor (P2O5) 0.15
Kalium (K2O) 0.40
Mesz (CaO) 0.20
Magnezium
(MgO)
0.05
85. táblázat - 100 kg uborkaterméssel a talajból felvett tápanyag mennyisége
Nitrogenbol Ielvett 0.2 kg ertek nem túnik nagy mennyisegnek azok szamara. akik tudiak azt. hogy mennyire
Iontos szerepet iatszik a kiegyenlitett. Iolyamatos nitrogenellatas az eredmenyes uborkatermesztesben. Az
intenziv. nagy termókepessegú Iaitak nitrogenIelhasznalasa a termeskepzes megindultaval különösen megnó.
Ezt a Iokozodo nitrogenigenyt Iókepp a humuszban szegeny. laza talaiokon többszöri Ieitragyazassal kell
kielegiteni. Szüksegesseget a növenyek also leveleinek elóbb enyhe. maid egyre intenzivebb sargulasa mutatia.
Levelanalizis eseten a 0.1°-nal kevesebb NO3 a nitrogen hianyat. illetve utanpotlasanak szüksegesseget ielenti.
A nitrogenhiany elsósorban a növenyhazi szalmabalas termeszteskor. erós szalmas talaitakaras eseten. illetve
humuszban szegeny. gyorsan kimosodo homoktalaiok múvelesekor ielentkezik.
Foszforbol a tablazati ertek 0.15 kg. Noha ez a mennyiseg kicsi. a növenyek zavartalan Ieilódesehez es
termeskepzesehez a talai bóseges IoszIorellatottsagara van szükseg. A szakertók ezert az 1:4:1 ÷ N:P2O5:K2O
hatoanyagaranyt iavasoliak az uborka tapanyag-utanpotlasakor.
SzantoIöldön ritkan. termesztóberendezesekben gyakrabban tapasztalhatok hianytünetek. Ennek ielekent az
idósebb leveleken attetszó sargas. vizenyós Ioltok ielentkeznek. Ezek a Ioltok kesóbb kiszaradnak. a levelek
szelüktól beIele zsugorodva elhalnak. vegül a levelnyelek is leszaradnak. E hianytünetek ielentkezese mögött
igen gyakori a IoszIor Ielvetelet benito savanyu tózeg nagyaranyu ielenlete a termesztóközegben!
ÉLETTANI JELLEMZÉSE
370
Levelanalizissel kitúnóen ellenórizhetó a növenyek IoszIorellatottsaga. A 0.71.0° P2O5 vizsgalati ertek ionak
tekinthetó. 0.3° alatt hianytünetek ielentkeznek.
Kalium. Az uborka kaliumigenye a tenyeszidóben Iolyamatos es ielentós. amint azt a 0.40 kg-os tablazati ertek
is ielzni. A teli haitatasban Ieltetlenül aianlott kensavas kali alkalmazasa. Kesó tavasszal. illetve szantoIöldi
termeszteshez a klortartalmu kalisok is alkalmazhatok a tapanyag-utanpotlasban. Kaliumhiany eseten csökken a
növekedesi ütem. az internodiumok rövidebbek. a levelek kisebbek lesznek. Az alsobb. idósebb leveleken
bronzos. sargaszöld elszinezódes ielentkezik. Iókent a szeleken. A levelerek zöldek maradnak.
Levelanalizis eseten a kiIeilett lomblevelek K2O-tartalma 2.55.0° között io kaliumellatottsagot ielez.
A kalcium Ielvetele ielentós. mennyisegileg a nitrogenevel azonos. Hianya csak erósen savanyu. tózeges
Iöldkeverekekben Iordulhat eló. mert talaiaink altalaban elegendó meszet tartalmaznak. A meszhiany tüneteit
Ieheres. elhalo Ioltok ielzik a zsenge. Iiatal leveleken. tovabba a haitascsucs elhalasa is ielentkezhet.
A levelek analizisekor 3.3°-nal mar hianytünetek. 5.0° alatt rossz. 8.016.0° között io kalciumellatottsag
allapithato meg.
Magnezium. Mint a kloroIill alkotoeleme. Ieltetlenül szükseges a növenyek erótelies. üde Ieilódesehez. Hianya
nem tekinthetó altalanosnak. Magneziumhiany eseten erközi klorozis eszlelhetó. sulyos esetekben csak a
levelerek maradnak zöldek. A hianyt nagy adagu kalium kiiuttatasa is elóidezheti.
Levelanalizis eseten a 0.40.6° közötti ertek rossz ellatottsagot. 0.37° hianytüneteket ielent. 0.71.3°
MgO-tartalom eseten io az ellatottsag.
Az egeszseges Ieilódeshez szükseges mikroelemeket. mint a Fe. Mn. B. Zn. Cu. Mo. a szüksegszerúen
istallotragyazott termótalaiban keves kiveteltól eltekintve elegendó mennyisegben megtalalia az uborka.
Ezenkivül ugyszolvan mindig es mindenhol sor kerül a tenyeszidó derekan egy-ket alkalommal telies tragya-
(Volldünger) keszitmenyek kiiuttatasara. permetleben vagy öntözóvizben oldva. Ez Iedezi a növenyek
nyomelemszüksegletet is.
11.3.3. Termesztett fajták, fajtakiváIasztás
A magyarorszagi Iaitavalasztekot a hazai nemesitómunka mellett a vilaghirú holland uborkanemesites
eredmenyei alakitiak. Japan es az Amerikai Egyesült Allamok Iaitai az ott Iolyo intenziv es dinamikus
Iaita-elóallitas ellenere Europaban nem iutnak nagy szerephez. A Iaitak kinalata szinte evente ielentósen
bóvül. ui tulaidonsagokat hordozo Iaitakkal gazdagodik. Növekszik a io es a meg iobb Iaitak közötti versenges.
Ennek egyik Iontos területe az utobbi evekben a betegseg-ellenallosag merteke volt. A ket Ió Iaitatipuson
(salata- es berakoIaitak) kivül a termesztesi modnak megIeleló. specialisan meghatarozott celra elóallitott Iaitak
kerülnek mindinkabb elóterbe. A regi. univerzalis Iaitatipusok (Szenzacio. Delicatess) viszszaszorulnak es
eltúnnek a termesztesból. A termesztesi modnak megIelelóen lehet es kell kivalasztani a termesztendó
Iaitatipust. illetve Iaitat.
A termesztett Iaitak ielenlegi valasztekabol a következó kepletes valasztasokra nyilik lehetóseg:
Salátauborka
a) Korai ùveghazi primor aru eloallitasara
kigyo tipusu haitato Iaitak.
b) Kòzepkorai es kesoi folias haitatasra
Termesztett fajták,
fajtakiváIasztás
371
kigyo tipusu haitato Iaitak.
Ielhosszu haitato Iaitak.
c) Szabadfòldi salatauborka-termesztesre
Ielhosszu. szemölcsös. Ieher tüskes Iaitak.
Ielhosszu. sima bórú Iaitak.
Berakóuborka
a) Tamrendszeres termesztesre
izolalt partenokarp Iaitak.
mehbeporzasu Iaitak.
b) Intenziv sik múvelesú termesztesre
izolalt partenokarp Iaitak.
mehbeporzasu Iaitak.
c) Extenziv sik múvelesú termesztesre.
d) Masodvetesú termesztesre.
19841986 között a Ienti igenyeknek megIeleló valasztashoz 6 hazai es 16 külIöldi nemesitesú salata-. tovabba
12 hazai es ugyanennyi külIöldi nemesitesú berakouborka-Iaita allt a termelók rendelkezesere. Az egyes
Iaitatipusok legiobb kepviselóiból mutat be nehanyat a 86. tablazat.
Faita neve Növekedes IvariellegTermes iellemzese Felhasznalas Specialis
iellemzó
Keseredes-mentes
Kecskemeti
haitato
normal nóviragu sötetzöld. hengeres.
sima. 3540 cm
hosszu. nyak nelküli
kigyouborka; 400500
g atlag- tömegú
Iútött Iolias
haitatasra
partenokarp ¹
Corona F1 erós nóviragu sötetzöld. hengeres.
kisse bordazott. rövid
nyaku. 3537 cm-es
kigyouborka; 400500
g tömegú
üveghazi es
Iútött Iolias
haitatasra
partenokarp. iol
terhelhetó. io
meguiulo
¹
Aminex F1 közepes nóviragu sötetzöld. hengeres.
enyhen bordazott.
3335 cm-es
kigyouborka; 450500
g atlagtömegú
üveghazi es
Iútött Iolias
haitatasra
partenokarp.
nyitott habitisu;
rezisztens: 3
¹
Ritmo F1 közepes nóviragu sötetzöld. hengeres. üveghazi es partenokarp. ¹
Termesztett fajták,
fajtakiváIasztás
372
rövid nyaku. enyhen
bordazott. 3437 cm-es
kigyouborka. 400 500
g atlagtömegú
Iútött Iolias
haitatasra
rezisztens: 3;
iol
alkalmazkodo
Bernadett
F1
erós nóviragu sötetzöld. hengeres.
vekony heiu. nyak
nelküli. atlag 26 cm
hosszu. 360 g tömegú.
Ielhosszu salatauborka
veszIúteses
Iolias hideg-
haitatasra
partenokarp. iol
alkalmaz-
kodo; ellenallo:
1. 2. 3. (4)
¹
Meri F1 erós nóviragu közepzöld. hengeres.
nyak nelküli. sima.
vekony- heiu. atlag 20
cm hosszu. 230 g
tömegú salatauborka.
kovaszolasra is
Iolias
hideghaitatasra.
hazi-
kerekben is
partenokarp.
korai. nagy
túró-kepessegú.
ellenallo: 1. 2.
3
¹
Flora F1 erós nóviragu közepzöld. hengeres.
nyak nelküli. 2024 cm
hosszu. 250300 g
tömegú. Ielhosszu
salatauborka
Iolias
hideghaitatasra
partenokarp.
korai. ellenallo:
1. 2. 3
¹
Astrea F1 erós nóviragu sötetzöld. hengeres.
enyhen szemölcsös es
Ieher tüskes. 2025 cm
hosszu. 250300 g
atlagtömegú
szabadIöldi
termesztesre.
esetleg
hideghaitatasra
nem
partenokarp.
ellenallosag: 1.
2. 3
Belair F1 erós tulnyomoan
nóviragu
sötetzöld. Ieher tüskes.
hengeres. 2023 cm
szabadIöldi
termesztesre
nem
partenokarp.
kis levelú
Joker F1
Iaitaielölt
erós tulnyomoan
nóviragu
sötet-. közepzöld.
hengeres. matt Ienyú.
sima heiu. 1518 cm
hosszu. 200240 g
atlagtömegú
szabadIöldi
termesztesre
nem
partenokarp.
ellenallo: 1. 2.
3. 4
¹
Kecskemeti
bótermó
erós tulnyomoan
nóviragu
közepzöld. apro
szemölcsös. Iinom
tüskes.
hossz:atmeró-arany:
3:1
hazikertekbe.
nem intenziv
sikmúvelesre
intenziv
növenyvedelmet
igenyel
Budai
csemege
erós tulnyomoan
nóviragu
vilagoszöld. apro
szemölcsös. Iinom
tüskes.
hossz:atmeró-arany:
3:1
siktermesztesre.
Ió es masod-
vetesre
Termesztett fajták,
fajtakiváIasztás
373
Dozer F1 erós tulnyomoan
nóviragu
sötet-közepzöld.
enyhen bordas. Iinom
tüskes.
hossz:atmeró-arany:
3.3:1
intenziv sik
es tamrend-
szeres
múvelesre
iol
regeneralodo.
túrókepes.
ellenallosag: 1.
2. 3
¹
Kecskemeti
keseredesmen-
tes konzerv
közepes nóviragu közepzöld. apro
szemölcsös. Iinom
tüskes.
hossz:atmeró-arany:
3.3:1
sikmúvelesre
Ió es masod-
vetesben
viz- es
tapanyagigenyes.
ellenallosag: 1.
2. 3
¹
Kecskemeti
livme
erós monoikusközepzöld. karcsu.
hengeres. pettyezett
apro szemölcsös.
hossz:atmeró-arany:
3.4:1
extenziv sik
múvelesre. Ió
vetesben
termeskepzes
lassan indul.
ellenallosag: 1.
2. 3
¹
Pannonia
F1
közepes tulnyomoan
nóviragu
közepzöld. hengeres.
Iinoman szemölcsös.
Iinom tüskes.
hossz:atmeró-arany:
3.1:1
intenziv
siktermesztesre
es
hazikertekbe
kivalo
konzervet ad.
ellen- allosag:
1. 2. 3
¹
Alexa F1 gyenge-
közepes
tulnyomoan
nóviragu
közepzöld. hengeres.
Iinoman szemölcsös.
hossz:atmeró-arany:
3.1:1
Ió es
masodvetesre.
intenziv
sikmúvelesben
rövid indaiu.
nagyon bóter-
mó.
ellenallosag: 1.
2. 3
¹
Barbara F1 erós tulnyomoan
nóviragu
közepzöld. hengeres.
tompavegú. Iinoman
sze- mölcsös es szórós.
hossz:atmeró-arany:
3.2:1
intenziv sik
es
tamrendsze-
res múvelesre
nagyon
bótermó. ellen-
allosag: 1. 2. 3
¹
Express F1 nagyon
erós
tulnyomoan
nóviragu
közepzöld. kisse
bordas. karcsu. Iinom
szemöl- csös es
serteszórös.
hossz:atmeró-arany:
3.3:1
intenziv sik
es
tamrendsze-
res múvelesre
nagyon
intenziv
növekedesú.
ellenallosag: 1.
2. 3
¹
Minerva F1 erós tulnyomoan
nóviragu
sötet-. közepzöld. apro
szemölcsös. Iinom
tüskes.
hossz:atmeró-arany:
3:1
intenziv sik
es
tamrendsze-
res
termesztesre
bótermó.
túrókepes.
ellen- allosag:
1. 2. 3
¹
Nati F1 közepes nóviragu közepzöld. apro
szemölcsös. Iinom
kizarolag
intenziv
partenokarp.
ellenallosag: 1.
¹
Termesztett fajták,
fajtakiváIasztás
374
tüskes. hengeres.
zömök.
hossz:atmeró-arany:
3:1
termesz- tesre 2. 3
Petra F1 erós tulnyomoan
nóviragu
sötet alapszinen
Ieheren pettyezett.
szemölcsös. Ieher
tüskes.
hossz:atmeró-arany:
3.1:1
sikmúvelesre
es tamra egy-
arant io
erótelies.
robusztus
allomanyt ad.
ellenallosag: 1.
2. 3
¹
Perez F1 erós tulnyomoan
nóviragu
közepzöld. nem
szemölcsös. pillas
szórzetú. karcsu.
hossz:szelesseg-arany:
3.5:1
intenziv sik
es
tamrendsze-
res
termesztesre
korai. bótermó.
ellenallosag: 1.
2. 3. 4
¹
Zita F1 erós tulnyomoan
nóviragu
közepzöld. szemölcsös.
Ieher tüskes. zömök.
hossz:szelesseg-arany:
3.2:1
sikmúvelesre
es tamrend-
szerre
apro levelú.
sötetzöld. ellen-
allo lombozatu:
1. 2. 3. 4
¹
86. táblázat - Termesztett uborkafajták és fõbb jellemzõik
Betegseg-ellenallosag:
1. lisztharmat
2. CMV
3. Cladosporium
4. Pseudoperonospora
A hazai uborkanemesites erótelies törekvese. hogy az elkövetkezó evekben az 1988. evi kb. 35°-rol ielentósen
növekediek a versenykepes magyar Iaitak reszesedese a termesztesben.
11.3.4. SzabadföIdi termesztés
11.3.4.1. AZ ÉGHAJLATI ÉS ATALAJADOTTSÁGOK HATÁSA
Az uborkaval kapcsolatos. talan leginkabb köztudomasu teny. hogy melegigenyes növeny. Hazai kedvezó
Ielteteleit azonban nem a hómerseklet alakulasa. hanem sokkal inkabb a csapadek megoszlasa. ezzel
összeIüggesben a levegó relativ paratartalma es a kedvezó talaiviszonyok hatarozzak meg.
A sikeres uborkatermesztes Iontos tenyezóie a io talai. Minthogy az uborka Iülledt. paras levegóiú. laza.
SzabadföIdi termesztés
375
humuszos tropusi területekról szarmazik. termesztesenek magyarorszagi körülmenyei is akkor kedvezóek. ha
szeltól vedett Iekvesú. morzsas. laza szerkezetú. humuszos mezósegi es valyogtalaiokon termesztiük. A talai
kemhatasa 6.57.5 pH között optimalis. Talaiadottsag tekinteteben a termesztes kizaro tenyezóie a hideg. mely
Iekvesú. levegótlen. kötött es ennek ellentete. a laza. humusz nelküli. sülevenyes homok-. valamint a savanyu
tózegtalai. Alkalmatlanok azok a területek is. ahol a talai sotartalma nagy. vagy soIelhalmozodasra nagyon
hailamos. Csekely humusztartalmu homoktalaiokon csak ielentós potlolagos raIorditasokkal (tapanyag-ellatas.
öntözes) es kisebb hozammal termeszthetó. E talaiok koraibb melegedese az uborka eseteben ielentektelen
tenyezó.
11.3.4.2. A NÖVÉNYVÁLTÁS JELENTÕSÉGE
Tapasztalataink szerint az uborkat nem tekinthetiük a talaiuntsagra kenyes növenynek. Ennek ellenere a masodik
termesztesi evet követóen olyan sulyos növenyegeszsegügyi gondok (talai eredetú gyöker- es szartóIertózesek)
ielentkeznek. amelyek lehetetlenne teszik a iövedelmezó termesztest. Zartkertben es termesztóberendezesekben
ilyenkor Iertótleniteni kell a talait. szantoIöldi termesztesben megelózeskepp a vetesvaltas alkalmazando.
Legiobb a negy-. de elIogadhato a haromeves Iorgo is. ahol a gabonafelek tekinthetók minden tekintetben io
elóvetemenynek. Nemkivanatos elóvetemeny a többi kabakos Iai. a Solanaceae csalad tagiai
(növeny-egeszsegügyi okokbol). a kesói betakaritasu kukorica es cukorrepa. valamint a talaizsarolo napraIorgo
es kender.
A iol megvalasztott elóvetemenyek meg az uborkat megelózó evben lehetóve teszik a kedvezó utohatasu
gyomirtast. A iol szerkesztett növenyvaltassal önmagaban is nagyon ielentós mertekben csökkenthetók a
növenyvedelmi gondok es raIorditasok a Iorgoban szerepló növenyIai tekinteteben.
11.3.4.3. TÁPANYAGELLÁTÁS
Az uborka nagyon tapanyagigenyes növeny. Igenyli es meghalalia a talai szervesanyag-tartalmat is. amelyról
istallotragyazassal gondoskodunk az elózó ev ószen. Megiegyzendó. hogy 10 t/ha erett istallotragya az elsó
evben atlagosan 10 kg N-ot. 8 kg P2O5-t. valamint 20 kg K2O-ot iuttat a talaiba. (10 t/ha termesmennyiseg
elóallitasakor az uborka altal kivont tapanyagmennyiseget a 85. tablazatban elemeztük.) A gazdasagos
tapanyag-utanpotlas a termóterület tapanyagkeszletenek laborvizsgalati eredmenyeiból es a tervezett
termesmennyiseg elóallitasahoz szükseges tapanyagmennyisegból kiszamithato.
A szokasos es aianlott szerves tragya mennyisege erett marhatragyabol extenziv szantoIöldi termeszteskor 20
t/ha. intenziv szantoIöldi es zartkerti termeszteskor 4060 t/ha. tamrendszeres termeszteskor pedig 70100 t/ha.
Friss szalmas tragyat legIeliebb ósszel szabad kiszorni es bedolgozni. Sertes- vagy iuhtragya eseten 30°-kal.
baromIitragya-kiiuttatas eseten 50°-kal csökkentiük a megadott dozisokat.
Nitrogenból 100200 kg/ha hatoanyagot iuttatunk ki extenziv szantofòldi termeszteskor ugy. hogy
szervestragyazas eseten ennek 25°-at tavaszi alapozaskor. 25°-at Ieitragyakent a tenyeszidóben.
A 87. tablazat a nitrogenmútragya-dozisok hasznosulasat mutatia a termeshozam Iüggvenyeben. humuszban
szegeny barna homoktalaion.
Kezeles Julius 31-ig betakaritott
termes
Összes termes
alaptargya
N kg/ha
Ieitragya
N kg/ha
1000 db/ha t/ha 1000 db/ha t/ha
A NÖVÉNYVÁLTÁS
JELENTÕSÉGE
376
0 0 198.9 10.7 397.7 15.8
0 50 274.0 14.2 509.0 20.3
50 0 225.6 13.0 427.3 16.8
50 50 273.6 15.9 536.0 23.2
100 0 271.5 18.3 499.0 24.2
100 50 318.6 19.4 564.3 25.1
150 0 325.2 21.5 546.3 28.9
150 50 361.6 20.7 614.6 28.7
87. táblázat - A nitrogén-mutrágyázás hatása az uborka terméshozamára (Kecskeméti
bõtermõ fajta)
Vetes: 1978. maius 9.
Sor- es tótavolsag: 110¹40×20 cm.
Intenziv es tamrendszeres termeszteskor a 200 kg/ha dozis egyik Ielet ósszel. masik Ielet tavasszal szoriak ki
alaptragyakent. Ezt követóen a tenyeszidóben a termeskötes kezdetetól kethetente 20 g/m2 petisoval vagy
Agronittal Ieitragyaznak. A Ieitragyazas leghatekonyabb modia az oldattragyazas öntözeskor. Az
uborkatermesek normalisnal vilagosabb zöld szine nitrogenhianyt. a normalisnal sötetebb zöld szine
nitrogenbóseget ielez.
A IoszIormútragyat a szerves tragyaval egy idóben iuttatiuk ki. A iavasolhato hatoanyag-mennyiseget a tervezett
termes es a vetesterület meglevó IoszIortartalmanak Iüggvenyeben a 88. tablazat ismerteti. A
szervestragyazassal kiiuttatott P2O5-mennyiseget (8 kg/10 t istallotragya) le kell vonni a mútragyaszükseglet
dozisabol.
Termesszint
(t/ha)
A talai IoszIortartalma
igen
keves
keves mersekelten
közepes
io
közepes
sok igen
sok
10 4050 3040 2530
20 80100 6380 5063 4250 3242 2032
30 125160 100125 80100 6080 5065 3050
40 180240 140180 110140 90110 7090 4070
TÁPANYAGELLÁTÁS
377
88. táblázat - 1avasolható P2O5-mennyiségek a talaj foszfortartalmának és a
termésszintnek a függvényében
Kalium-utanpotlasra a 89. tablazat közöl adatokat. Kalium-klorid hatoanyagu kalisot lehetóleg csak ósszel
hasznaliuk. A K2O-szükseglet egyik Ielet ósszel. a masik Ielet tavasszal szokas kiiuttatni. (A szerves tragyaval
kiiuttatott K2O-mennyiseget ez esetben is le lehet vonni.)
Termesszint
(t/ha)
A talai kaliumtartalma
igen keves keves mersekelten
közepes
io
közepes
sok igen
sok
10 6075 4560 3545
20 120145 95120 7595 5575 4055
30 180210 145180 110145 80110 5580 4060
40 240300 200240 150200 105150 80105 5080
89. táblázat - 1avasolható K2O-mennyiségek a talaj káliumtartalmának és a
termésszintnek a függvényében
Az intenziv es tamrendszeres termesztes 400 kg/ha kensavas kalit alkalmaz alaptragyakent. A termesszedes
kezdetetól 34 hetenkent Ieitragya Iormaiaban 20 g/m2 adagot iuttatnak ki utanpotlaskent.
A makroelemek mellett szüksegesse valhat a magnezium utanpotlasa. Ez esetben 20 g/m2 dozisban keserúsot
(MgSO4) szorunk ki. vagy a tenyeszidó Iolyaman 2°-os keserúsooldattal permetezzük meg a növenyallomanyt.
Az uborka szamara szükseges mezo- (Ca. Fe. S) es mikroelemeket (B. Mo. Zn. Cu) a kiiuttatott istallotragya
elegendó mennyisegben tartalmazza. Ha utanpotlasuk meg is szüksegesse valna. Volldünger. Wuxal. Peretix
vagy mas hasonlo keszitmenyeket alkalmazzunk permettragya Iormaiaban. 2 ezrelekes tömenysegben.
11.3.4.4. TALAJMÛVELÉS, TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS
A fõvetésu uborka talai-elókeszitese elozo ev oszen kezdódik. E múveletek Ió celia a talai vizkeszletenek
megórzese. a morzsas talaiszerkezet kialakitasa. a szükseges tapanyagok bevitele. az elózetes gyomirtas.
valamint a talailako kartevók elleni megelózó vedekezes beinditasa.
Az oszi tarlohantas. maid melvszantas utan tavasszal meg ketszeri gyomirto talaiporhanvitas zailik le a vetesig.
A vetes elótti talaimunkak soran iuttatiak ki a tavaszi nitrogen- es kaliumadagokat es a talaiIertótlenitó Basudin
5 G-t (3.5 g/m2). valamint a gyomirtoszer-kombinaciot (12 l/ha Alanap¹6 l/ ha Flubalex). amelyet 68 cm
melyen azonnal be kell dolgozni. Vetes elótt a talait tòmòriteni kell (laza magagyba nem szabad vetni).
TALAJMÛVELÉS,
TALAJ-ELÕKÉSZÍTÉS
378
A másodvetésu uborka talai-elókeszitesere a iunius közepeig lekerüló zöldhagyma. spenot. salata. honapos
retek. korai burgonya vagy zöldborso utan nagyon rövid idó all rendelkezesre. A 2025 cm melysegú szantas
elótt aianlatos a területet alaposan beòntòzni. Közvetlenül szantas utan lengó es hengerborona kombinalasaval
keszitsünk kemenv magagvat.
Intenziv zartkerti es tamrendszeres termesztes elókeszitesekor esetenkent emelt adagu szerves tragyat dolgoznak
be a sorokba. A terület elókeszitesekor kell kiepiteni a tamrendszert. valamint a korszerú szoroIeies vagy
csepegtetó öntözesi rendszerek halozatat. Egyre gyakoribb a szeles sorkòzòk Iekete Iolias takarasa.
11.3.4.5. SZAPORÍTÁS
Palántanevelés. Tapasztalat szerint a koraisagnak csak a haitatott. valamint a szabadIöldi salatauborka
termeszteseben van atveteli arral elismert ielentósege. Berakouborka tekinteteben esetleg az intenziv
tamrendszeres termesztes tenyeszideienek elóbbre hozasa. illetve megnövelese indokolhatia a palantak
kiülteteset. Uiabban szamos szakertó elónyösnek iteli a koraisagot. a tamrendszeres termesztes palantarol
törtenó inditasat.
Palantaneveleshez a magvakat Iútött növenyhazban vagy Ioliahazban. leggyakrabban 8 cm-es tapkockaba.
múanyag poharba vagy cserepbe vetik. A vetes talaia tapdus. laza szerkezetú. Az uborka hóigenyenek
megIeleló. viszonylag magas hómerseklet szükseges (1820 °C eiszakai minimum). Zömök. edzett palantak
nyerese vegett a 3. es 4. hettól napközben egyre több es intenzivebb szellóztetes kivanatos.
A palantaneveles idóigenye 4 hetre tehetó. negyzetmeterenkent 150 db palanta nevelhetó.
A kiùltetes csak maius közepe utan biztonsagos. Ennek. illetve a kiültetes tervezett idópontianak Iüggvenyeben
kell inditani a palantanevelest. A palantak Ieilódesenek gyorsasaga öntözessel ielentósen beIolyasolhato.
0.1°-os volldüngeres beöntözessel kiIeiezetten siettethetó. Potlasra 1015°-kal kell növelni a szükseges
növenyszamot. Kiültetes utan a palantakat viz helyett Ridomil keszitmeny 0.3°-os oldataval öntözzük be a
szartópusztulas megakadalyozasa vegett.
Állandó helyre vetés. Az uborka vetesenek kedvezó idopontia aprilis utolso napiai es maius eleie. A magot
porhanyos szerkezetú. de iol tömöritett. nyirkos magagyba kell vetni 23 cm melysegre. sima (70100 cm
sortavolsag) vagy ikersoros (110¹30 cm) elrendezesben. Az erótelies növekedesú. extenziv berakoIaitakat es a
salatauborka-Iaitakat 90100 cm szeles sortavra. az intenziv múvelesú Iaitakat pedig Iókent ikersorosan vetik.
Nagyobb üzemi Ielületeken a Nibex. a Stanhay es a Monoair77 vetógepek kitúnóen alkalmazhatok.
Salatauborka-Iaitakbol 1213 db magot vetünk Iolyometerenkent. A hektaronkenti vetómagigeny 34 kg között
mozog.
Fontos a kiegyenlitett. Ioghiimentes keles. Ennek elósegitesere az intenziv zartkerti es tamrendszeres
termesztesben a bevetett sorokat apro tragyaval. tózeggel vagy törekkel takariak. A vetesek egyenletes es
dinamikus kelese kelesztó öntözessel (1520 mm) erhetó el. Fontos. hogy a talaiIelszin megkemenyedeset
(cserepesedeset) a kelesig megakadalyozzuk. Az intenziv termesztesi modokban nem engedhetó meg a ielentós
termeskiesest elóidezó tóhiany. Ezert a vetessel egyideiúleg hidegagyi palantanevelessel gondoskodnak a
hianyzo tószam kesóbbi. de azonos Ieilettsegú növenyekkel valo potlasarol.
11.3.4.6. A SZABADFÖLDI TERMESZTÉSTECHNOLÓGIAI
VÁLTOZATOK SAJÁTOS JELLEMVONÁSAI
1. Extenzív szántóföldi termesztés. A konzervipari berakouborka-termesztesben meg Iellelhetó. Iókent
SZAPORÍTÁS
379
nagyüzemi tablakon. monoikus Iaitatipussal dolgozo gazdasagokban. Rendszeres öntözes es Iolyamatos
tapanyag-utanpotlas nincs vagy kivitelezhetósege bizonytalan. A betakaritashoz szükseges munkaeró szinten
vagy bizonytalan letszamban. vagy bizonytalan idótartamra all rendelkezesre. Ennek megIelelóen a
termeshozam kicsi. 0.60.8 kg/m2 (68 t/ha).
2. Intenzív sík muvelésu termesztés. Csaknem kizarolag a haztaii gazdasagokra iellemzó termesztesi mod.
Nagy adagu tapanyag-utanpotlassal. Iolyamatos. korszerú öntözessel. Ieitragyazassal es ketnaponkenti
szedessel. Igy termesztik a korai szabadIöldi salatauborkat es a berakouborka tekintelyes hanyadat. E
termesztesmodnak a tulnyomoan nóviragu vagy gynoikus. nagy termókepessegú hibridek Ielelnek meg.
Fontos. hogy a mehbeporzasu Iaitak megporzasarol mehek közeli telepitesevel gondoskodiunk. megporzast nem
igenyló partenokarp Iaitak viszont nem szerepelhetnek ebben az allomanyban. A himviragok allando ielenleteról
monoikus. un. .porzo Iaita¨ 10°-nyi bekeveresevel gondoskodnak mar a vetómag tasakolasakor.
Partenokarp Iaitat vagy Iaitakat csak elkülönitetten. mehbeporzas kizarasaval lehet sikeresen termeszteni.
Vetesterületüket minimalisan 100 m. de ha lehet. 500 m Ieletti tavolsagra helyezzük el olyan allomanyoktol.
ahol himviragok is vannak. Ha ugyanis a partenokarp Iaitak termeset a mehek megporozzak. a termes
megpuIIad. körte alakuva. seleitkent eladhatatlanna valik. E termesztesmod hozamai 46 kg/m2 (4060 t/ha)
között mozognak.
3. Támrendszeres termesztés. A termesztesmod a palantaneveló Ioliasatrak berakouborka-termesztesre valo
utohasznositasabol Ieilódött ki. A Iolyamatot gyorsitotta a nagy termókepessegú. intenziv Iaitatipusok egyre
nagyobb valaszteka. A termesztes e modianak intenzitasa megközelitóen azonos a Iolias haitataseval. Elónyös a
növenyeknek. mert több Ienyt. levegót kapnak. a termeló könnyen es valogatva szedhet. a termes talaiial nem
szennyezett. a növenyvedelmi munkak eredmenyesebben. gyorsabban elvegezhetók. kis területen nagy
növenyszam. illetve nagy hozamok erhetók el. viszonylag nem nagy többletköltseggel.
A tamrendszer kialakitasakor szem elótt tartando szempontok a következók:
a) Csak szelvedett helyen letesithetó. Az oszlop. a huzal. a zsinorzat olyan erós. illetve Ieszes legyen. hogy a
növenyzet tömeget esós es szeles idóben is elbiria.
b) Magassaga 1.802.00 m. ez lehetóseget ad a növenyek erótelies Ieilódesere es a kenyelmes szedesre. Az
oszlopokat a magassaguknak megIeleló sortavolsagra. a sorokban egymastol 34 m tavolsagra. nyilegyenes
sorokban kell beasni. A kivitelezes meg vetes elótt keszüliön el teliesen.
c) Letesiteskor olcson beszerezhetó szerIa oszlopokat. keritesleceket. keves karbantartast igenyló horganyzott
huzalokat. múanyag kötözózsineget hasznalnak.
Tamrendszeres termeszteskor a 22.5 növeny/m2 tenyeszterület a következókeppen alakul ki: az oszlopsorok
mindket oldalan 11 sor Iut egymastol 60 cm-re. A szeles sorok tavolsaga 120 vagy 140 cm. az oszlopsorok
tavolsagatol (180 vagy 200 cm) Iüggóen. A sorokban a tótavolsag 4050 cm. a Iaita növekedesi erelyetól
Iüggóen.
Faitavalasztaskor az intenziv sik múvelesú termesztesnel leirtakat tartsuk szem elótt. Fontos. hogy a valasztott
Iaita erótelies növekedesú. dinamikus termeskepzesú tipus legyen.
A tamrendszeres berakouborkat a haitatott salatauborkakhoz hasonloan metszeni kell a tenveszido eleien. A
nòvenvek meghalaliak az erett istallotragvaval. esetleg gvaluforgaccsal. szecskazott szalmaval vegzett
talaitakarast (mulcsozas). Szamos termesztó alkalmazza a Iekete Iolias talaitakarast.
A termeshozam nagy. 810 kg/m2 (80100 t/ha) között mozog. sót olykor ennel is több. Tovabbi elónye. hogy a
tamrendszerról kivalo minósegben lehet a .szedesre erett¨ termest betakaritani.
11.3.4.7. ÖNTÖZÉS
ÖNTÖZÉS
380
Az uborka vizigenyenek targyalasakor szamos. az öntözessel összeIüggó alapkerdest mar tisztaztunk. Ezekre
most nem terünk vissza.
Több mas növeny mellett az uborka öntözesevel mintegy 20 even at Ioglalkoztak a Gödöllói Agrartudomanyi
Egyetem Kerteszeti Tanszeken. Megallapitottak. hogy 10 ev leIorgasa alatt csupan 23 olyan ev adodik.
amelyiknek a csapadekviszonyai kielegitik a szantoIöldi uborka vizigenyet. A hianyzo vizmennyiseg altalaban
150200 mm között valtozik.
Tekintettel az uborka paraigenyere es a levegóigenyes gyökerekre. a gyakoribb es kisebb vizadagu (3040 mm)
öntözest kell elónyben reszesiteni. A 45 alkalommal vegzett vizpotlo öntözesnel sokkal kedvezóbb megoldas
az intenziv termesztesi modozatokban alkalmazott csepegtetó öntözes. valamint a kis intenzitasu. szoroIeies
öntözóhalozat. Ezek múkötetesevel allandoan tarthato a 75° körüli vizkapacitasi ertek es a levegó kielegitóen
nagy paratartalma. Az öntözes a legiobb megoldas a tapanyag-utanpotlasra (Ieitragya kiiuttatasara). Ha oldat
elóallitasara nincs lehetóseg. akkor közvetlenül az öntözes beinditasa elótt kell kiszorni a szemcses mútragyat.
amelyet azutan a viz a talaiba old.
Öntözesre olyan idópontot valasszunk. amikor a talaihómerseklet 18 °C Iölött van. Legiobb a reggeli öntözes.
mert ezutan a talaihómerseklet emelkedó. nem valik hatranyossa a hútóhatas. tovabba csökken a korokozok
megtelepedesenek veszelye. mert a lomb leszarad.
A vizhianyban szenvedó uborka viragai nem termekenyülnek. a Iiatal. mar Ieilódó termesek torzulnak.
görbülnek. A vizellatas a salataIaitakon erótelies tömeggyarapodasban nyilvanul meg. a berakouborka-Iaitak
pedig elsósorban a kötódó termesek szamanak növekedesevel s ezek alaktarto. dinamikus Ieilódesevel
reagalnak. A io minósegú uborka zöldaru elóallitasanak egyik kulcsa az egyenletes vizellatas. a rendszeres
öntözes.
11.3.4.8. EGYÉB NÖVÉNYÁPOLÁSI MUNKÁK
A sik múvelesú uborka növenyapolasa a vegyszeres gyomirtas hatasanak csökkenesevel a gyomok Ieken
tartasara es a talai lazitasara iranyul. A sorok zarodasaig altalaban ketszer kell sekelyen kapalni. A lombozat
zarodasa utan a Ieltöró nagyobb gyomokat 12 alkalommal gazolassal kell eltavolitani.
Tamrendszeres termesztesben a növenyeket Iolyamatosan kell metszeni. Ennek az a celia. hogy a Ióhaitas
eróteliesen es dinamikus termeskepzessel Ieilódiek. Ezert az oldalhaitasokat 40 cm magassagig maradektalanul.
maid e Iölött 2 level utan. kesóbb 34 level utan visszacsipiük. Ezzel megakadalyozzuk a zöld Ialat alkoto
haitasrendszer elburianzasat. amely vegül is kezelhetetlenne tenne az allomanyt.
Az intenziv múvelesú allomanyban alkalmazott talaitakaras. szamos mar emlitett elónye mellett. visszaIogia a
gyomosodast is. Ügyelni kell azonban arra. hogy ha a takaroanyag nagy celluloztartalmu szalma vagy Iorgacs. a
Iokozatosan ielentkezó pentozanhatast nitrogenmútragya adagolasaval ellensulyozzuk.
11.3.4.9. BETAKARÍTÁS
A uborkatermes betakaritasa a termesztes kritikus Iontossagu szakasza. Sik múvelesú berakouborkabol egy
szemely 8 ora alatt 3040 kg 69 cm meretkategoriaiu termest tud leszedni. Salatauborkabol 300350 kg a kezi
szedes teliesitmenye. A rendkivül nagy kezimunkaero-igenv (800 munkaora/34 tonna berakouborka) a
termesztes mereteinek szúk keresztmetszete. illetve meghatarozo tenyezóie!
Az uborkat piaci erettsegben szediük. ami a Iaitatipustol. illetve a Ielhasznalas modiatol Iüggóen mas-mas
meretú es tömegú termest ielent.
EGYÉB NÖVÉNYÁPOLÁSI
MUNKÁK
381
A konzervalasi celra termelt berako- vagy csemegeuborka 4-Iele meretkategoriaban szedhetó: 36 cm. 69 cm.
912 cm es kovaszolni valo (1214 cm) nagysagban. Az arak a meretkategoria szerint alulrol IölIele eróteliesen
csökkennek. az elerhetó hozam. illetve a szedesi teliesitmeny növekedesenek megIelelóen. A termesztói
gyakorlat a 69 cm meretú uborkat es a kovaszolni valo meretet reszesiti elónyben. A salatauborkat a tipusnak
megIeleló meret kiIeilódesekor. de meg zsenge allapotban szediük. Nagyon Iontos. hogy minden alkalommal
maradektalanul leszediük a torz. tulnótt meretú (seleit) termeseket is. mert ha ezek a növenyen maradnak. leall a
tovabbi termeskepzes.
A korai szabadfòldi salatauborka a vetest követó 6070. napon. a berakouborka az 5060. napon kezd teremni.
A telies tenyeszidó 100150 nap. A berakouborkat hetenkent harom. a salatauborkat hetenkent ket alkalommal
szedik. Ez egyreszt a minóseg biztositeka. masreszt ezaltal növelhetó a növenyek termókepessege is.
Fontos. hogy szedes közben a dolgozok ügyelienek a növenyekre. ne tapossak le. ne Iorgassak es ne töriek se a
haitast. se a levelzetet. A termeseket kessel vagy körömmel csipik le. maid múanyag vödrökbe gyúitve ovatosan
ladakba öntik. Az uborka az almahoz hasonloan erzekeny es serülekeny termes. A dobalast. ütódest. nyomodast
nem biria nagymervú minósegromlas nelkül.
A tamrendszeres termesztes igen nagy elónye. hogy a szedest ielentósen megkönnyiti. termelekenyebbe teszi es
kivalo minósegú zöldarut ad.
Tekintettel a kezi szedes okozta gondokra. több mint egy evtizede Iolynak eróIeszitesek a Ielig (szedókocsik)
vagy teliesen gepesitett uborkabetakaritas gyakorlati megoldasara.
Az egymenetes gepi betakaritas egyik nagy nehezsege. hogy az egyszerre betakarithato termes mennyisege nem
eleg nagy a termesztes iövedelmezósegehez. Ehhez legalabb 1215 t/ha termesre lenne szükseg.
Tovabbi. ugyancsak zavaro körülmenyek a következók:
A gepek múszaki üzembiztonsaga az eddigiek soran rendkivül rossz volt. Az uborka üzemi termeszteseben ez
megengedhetetlen lenne. mert a termesztes telies meghiusulasat okozna.
A kivanatos meretkategoria (69 cm) helyett zömmel ennel nagyobb meretú. erósen serült es talaiial
szennyezett termestömeg kerül le a gepról.
Ezt a termest nehany oran belül Iel kell dolgoznia a konzerviparnak.
Az ilyen zöldarubol I. osztalyu konzerv nem keszithetó a kivalogathatatlan. de konzervalaskor elótúnó serült
termeshanyad miatt.
Biztatonak tekinthetó a traktor altal maszosebesseggel vontatott szedokocsik alkalmazasa. amelyen a dolgozok
ülve vagy hason Iekve szednek. A gep üzembiztonsaga io. a kiielölt uton haladva nem karositia a
növenyallomanyt. a hagyomanyos szedesnel ioval termelekenyebb. E szedókocsis termesbetakaritashoz intenziv
múvelesú. nagy termókepessegú Iaita szükseges. Az 1985. es 1986. evi sikeres üzemi kiserletek csepegtetó
öntözessel berendezett. io minósegú valyogtalaion. 100°-ig nóviragu. partenokarp Iaitakkal zailottak le. A
termeseredmeny elerte a 3438 t/ha meretes uborkat.
A leIolyt nagyüzemi kiserletek hianyossagai a következók voltak: elegendó gep hianyaban nem tudtak tartani a
ketnaponkenti szedesi Iordulot. A növenyallomanyon Iokozatosan növekvó szamban idóben le nem szedett
termesek maradtak. Mivel ezeket nem tavolitottak el maradektalanul. a tizedik szedes idópontiaban ezek mar
teliesen visszaIogtak a növenyek termeskepzeset. a növenyallomany levenült.
11.3.4.10. OSZTÁLYOZÁS, CSOMAGOLÁS
Az uborka nagyon serülekeny. a zsenge termesek gyorsan peneszednek. beIüllednek es ielentós
OSZTÁLYOZÁS,
CSOMAGOLÁS
382
tömegveszteseget (48 ora alatt 25°) szenvednek. Ezt a zöldaru szallitasakor es manipulalasakor szem elótt kell
tartani.
A berakouborka gepi valogatasara es osztalyozasara Magyarorszagon lassan kialakul a vegleges. megbizhato
megoldas. Kivanatos. hogy a Ielvasarlas központiaiban nagy teliesitmenyú. korszerú osztalyozogepek
múködienek. Ugyanitt korszerú. Iedett rakodoter es anyagmozgato geppark múködese is szükseges.
A mar üzemeló VARI-MAN gepsorok mellett kivanatos lenne uiabb külIöldi gepek kiprobalasa es beszerzese.
A Ielvasarlok egyseges. meretkategoria szerint osztalyozott arut igenyelnek. A berakouborkanal a
hosszkeresztmetszet kivanatos aranya 3:1. A meretkategoriakat az elózóekben mar emlitettük. E
meretkategoriak orszagonkent elteróek Europaban is. A szantoIöldi uborka szabvany szerinti minósegi osztalyait
a 90. tablazat ismerteti.
I. osztaly II. osztaly
Minósegi
elóiras
az uborka legyen tiszta. ep.
egeszseges. Iriss. kocsannyal
szedett. Iaitara iellemzó alaku.
szinú. es Ielületú
nem lehet üreges. görbe.
Iaitakevert. keserú es idegen izú
kocsanya legIeliebb 0.5 cm
hosszusagu lehet
legalabb a 3 cm hosszusagot
erie el. es csomagolasi
egysegeken belül az uborkak
azonos mereti kategoriaba
tartozok legyenek
mint az I. osztalyunal. azzal a
különbseggel. hogy
enyhe serüles es Ionnyadtsag.
valamint kismertekú szin- es
alaki hiba a mennyiseg 15°-aig
meg- engedett
a keserú es üreges termes
legIeliebb 5° lehet
Mereti elóiras az uborka nagysagat a legnagyobb keresztmetszeti atmeró es a
bibepontnak a kocsanytol mert tavolsaga hatarozza meg
a mindket minósegi osztalyra vonatkozo meretlepcsók a
következók:
A hosszusag 3 cm Ielett 6 cm-ig. vastagsag 2 cm-ig
B hosszusag 6 cm Ielett 9 cm-ig. vastagsag 3 cm-ig
C hosszusag 9 cm Ielett 12 cm-ig. vastagsag 4 cm-ig
D hosszusag 12 cm Ielett 14 cm-ig. vastagsag 5 cm-ig
E hosszusag 14 cm Ielett. vastagsag 8 cm-ig
Megengedett
elteres
a mennyiseg 10°-a II.
osztalyu lehet. 0.2°
Iöldszennyezes megengedett
a mennyiseg 10°-a lehet
olyan. amely nem Ielel meg az
osztaly minósegi
követelmenyeinek. de
Iogyasztasa egeszsegügyi
OSZTÁLYOZÁS,
CSOMAGOLÁS
383
szempontbol nem kiIogasolhato.
0.2° Iöldszennyezódes
megengedett
90. táblázat - A szántóföldi uborka minõségi osztályai (MSZ 11 936-76)
11.3.5. Korai szabadföIdi termesztés
A korai szabadIöldi salatauborka-termesztes nagyon sokat vesztett korabbi ielentósegeból. Helyet a veszIútesre
berendezett Iolias haitatas Ioglalta el. Tekintettel a ielentósen kisebb beIektetes igenyere. alkalmankent erdemes
lehet tovabbra is korai szabadIöldi salatauborkat termelni. A 97. abran bemutatott vaz nelküli Iolias takaras (180
cm szeles. lyuggatott vagy reselt vekony Iolia). valamint a 4 mm-es horganyzott drotbol elkeszithetó kis alagut
(ugyancsak lyuggatott Ioliaval Iedve) nagyon hatasosan Iokozhatia a koraisagot. A vaz nelküli takaras 710. a
kis alagutak 1014 nappal korabbi szedest eredmenyezhet.
Az allando helyre vetes aprilis masodik heteben lehetseges. de sokkal elónyösebb. ha erótelies. tapkockas
palantakat ültetünk ki aprilis 3. heteben. A Ioliatakaras egy honapig marad a növenyeken. Eltavolitasara borus
napokat valasszunk. hogy a zsenge haitasok napperzseleset elkerüliük.
A növenyek apolasa. tapanyag-utanpotlasa es öntözese tekinteteben az intenziv. sik múvelesú termesztesmod
technologiaiat kell követni.
11.3.6. Üvegházi hajtatás
Korai szabadföIdi termesztés
384
Az energiaigenyes es ezert nagyon költseges növenyhazi haitatas hazankban elsósorban termalhóre vagy
hulladekhóre alapozott Iútessel. aranylag kis Ielületen (1214 ha) Iolyik. Nalunk az uborkat Iónövenykent
haitatiak. az elóvetemenyek pedig rendszerint a hidegtúró zöldsegIaiok (salata. retek. zöldhagyma. karalabe
vagy karIiol) közül kerülnek ki.
A haitatas inditasanak harom idópontia lehetseges:
a) novemberdecemberi kiültetes iulius közepeig.
b) ianuar vegi. Iebruar eleii telepites iulius vegeig.
c) szeptember vegi kiültetes ianuar közepeig tarto tenyeszidóvel.
A ielzett idópontokra erós. erótelies palantakat kell nevelni. A legrövidebb palantanevelesi idó (5 het) a
szeptemberi kiülteteshez. a leghosszabb (89 het) pedig a novemberdecemberi kiülteteshez szükseges.
A lehetseges valtozatok közül a masodik a legiövedelmezóbb. ezt alkalmazzak a leggyakrabban.
A novemberdecemberi kiültetesi idószak tenyeszideienek kezdete nagyon Ienyszegeny idószakra esik. s emiatt
hozama is nagyon gyenge a nagy Iútesi költseg elleneben. A szabadIöldi salatauborka megieleneseig (iulius
eleie. közepe) legalabb 15 kg/m2 hozamot kell elernünk. mert ezt követóen az üveghazi kigyouborka iranti
kereslet az alacsony ar ellenere is a minimumra zuhan. A korabbi idószakban is egyre nagyobb versenytarssa lep
eló a Ioliaban haitatott. kinalataban bóvebb valaszteku (Ielhosszu. szemölcsös vagy sima heiu. sötet- vagy
vilagosabb zöld) salatauborka.
Üvegházi hajtatás
385
11.3.6.1. A TALAJ ÉS A BERENDEZÉS ELÕKÉSZÍTÉSE,
TÁPANYAGELLÁTÁS
A TALAJ ÉS A BERENDEZÉS
ELÕKÉSZÍTÉSE,
386
A Ieilett kerteszeti kulturaiu nyugat-europai orszagok a termesztóberendezesekben. igy Iókent a
növenyhazakban haitatott uborkat mesterseges közegekre (uiabban Iókent kógyapotra) ültetve termesztik.
amelyet hidroponiasan taplalnak. Nalunk meg nem allnak rendelkezesre steril mesterseges közegek. ezert
szalmabalabol vagy szalmas tragyabol keszült bakhatakra ültetve Iolyik a termesztes. Elkeszitesükhöz a
tervezett kiültetes elótt 710 nappal hozza kell Iogni. hogy az atmenetileg magas hóIoku (4070 °C) eriedesi
Iolyamat lezailasa utan akkor kezdhessük a telepitest. amikor 2530 °C-ra visszaall a bakhat hómerseklete. A
szalmabalakat a bomlasi Iolyamat beinditasahoz vizzel. maid balankent 300400 g ammonium-nitrattal kell
atitatni. ezenkivül Iolyometerenkent 22 g szuperIoszIatot es 28 g kalisot kell alaptragyakent kiszorni raiuk.
Kesóbb. a kiültetest követó 24 het mulva meg kell kezdeni a Ieitragyazast.
Amikor az elózóleg Ielhevült (.begyulladt¨) bakhat hómerseklete visszahúlt 30 °C-ra. Iölddel takariuk 1015
cm vastagon. A szalmabalakat csak Iölül szokas takarni.
11.3.6.2. PALÁNTANEVELÉS
A haitato Iaitak magvait vetes elótt gyakran elocsiraztatiuk. A vaszonzacskoba helyezett magvakat nehany oran
at 3040 °C hómersekletú vizben aztatiuk. maid 3035 °C hómersekletú izzasztoszekrenyben vagy
termosztatban. nedves homokba agyazva csiraztatiuk. A megpattant. Ieilódó gyököcskeiú magvakat tapdus
Iölddel megtöltött 6-os cserepekbe vetiük egyesevel. 23 cm melyre. ügyelve a gyököcskere. Vetes utan a
talaiIelszint egyenletesen lenyomkodiuk. Ha a talai elózetesen nem volt sterilizalva. a magvetest viz helyett
0.3°-os Rovral-oldattal alaposan beöntözzük. A magvetest. maid a kikeló növenyeket bó Ienyben szükseg
eseten potvilagitassal . napközben 2528 °C. eiszaka 20 °C körüli hómersekleten. paras terben neveliük.
A magvetest követó 3. het elteltevel a palantakat 10-es cserepbe ültetiük at. Az egyre eróteliesebb palantak
szartöve 0.51 cm vastagga valik. lombiuk terebelyesedik. megielennek az elsó viragok. Ezert
negyzetmeterenkent csak 36 db palantat tudunk elhelyezni. A kiszamolt palantaszamon Ielül 10°-ot neveliünk
potlaskent. Amikor a növenyek gyökerzete kezdi kinóni a cserepet. elerkezik a kiültetes ideie.
Megemlitiük. hogy mind külIöldön. mind itthon Iellelhetó gyakorlat a haitato uborka oltasa Cucurbita
IiciIoliara. Uiabban Hollandiaban a Sycios angulata es az Echinocystis lobata alanyokat is hasznaliak. Az oltast
parositassal vagy hasitekolassal vegzik (99.. 100. abra). Paras. meleg legterben 7590°-os eredes erhetó el. Egy
iol begyakorlott dolgozo orankent 80120 növenyt tud beoltani (BALAZS. 1980). Az emlitett alanyok telies
vedelmet nyuitanak a Fusarium oxysporum I. cucumerinum es a Meloidogyne incognita IonalIereg ellen.
Erótelies gyökerzetük alacsonyabb hómersekleten is iol taplalia az uborkat.
PALÁNTANEVELÉS
387
A kiùltetest az ikersoros elrendezesú. io Ienykihasznalasu. Ierde haitasvezetesú termesztesmod szerint vegezzük.
A soron belüli tótavolsag 4080 cm között valtozik. a Iaita növekedesenek eróssegetól es a level nagysagatol
Iüggóen. Negyzetmeterenkent 11.5 növeny helyezhetó el. A növenyeket huzalos tamrendszer mellett. ahhoz
rögzitve neveliük.
11.3.6.3. ÁPOLÁSI MUNKÁK
A kiültetett növenyhazakban az egyenletes. erótelies haitasIeilódest. level- es viragkepzest kell elósegiteni. Az
itt kizarolagosan hasznalt partenokarp kigyo tipusu Iaitak igenyesek es erzekenyek. A io tapanyagellatas mellett
optimalis hómersekletet. vizellatast es paratartalmat követelnek termókepessegük kibontakoztatasahoz.
A bakhat homerseklete 20 °C ala ne süllyedien. nappal 2228 °C. eiiel 2022 °C tartasara törekediünk.
Magasabb hómerseklet eseten ovatos szellõztetés szükseges.
ÁPOLÁSI MUNKÁK
388
Nagyon Iontos a talai allando vizkeszlete es a levegó nagy (8590°) paratartalma. Ehhez hetente 34 alapos
öntözés es naponta többszöri parasito öntözes szükseges. A talai nem valhat lucskossa. levegótlenne a
gyökerzonaban. mert ez a kenyes uborkagyökerek pusztulasahoz vezet.
A tápanyag-utánpótlást a kiültetest követó 23 het multan meg kell kezdeni. Szalmabala alapu bakhatra 6080
g. tragya alapu bakhatra 4050 g nitrogent. ugyanennyi IoszIort es 6070 g kaliumot (N:P:K÷1:1:1.5) kell oldat
Iormaiaban kiiuttatni 34 hetenkent. Az alsobb levelek szine. illetve elszinezódese io taiekoztatast nyuit a
tapanyag-ellatottsagrol. ezert erre aianlatos allandoan Iigyelni.
A növenyek apolasanak Iontos mozzanata a metszés. Ennek lenyege a mar emlitett erótelies növekedes
elómozditasa. a vegetativ es generativ növenyreszek megIeleló aranyanak Ienntartasa. (A metszesmodokat a
101. es 102. abra szemlelteti.) A metszesi munkakat hetente legalabb egyszer el kell vegezni.
ÁPOLÁSI MUNKÁK
389
A növenyhazakban haitatott. tiszta nóviragu. kigyo tipusu Iaitakon az un. .ernyómetszest¨ alkalmazzak (102.
abra). A Iószaron 80100 cm Ielett kezdve 57 termest hagynak. 120140 cm magassagban egy-egy 56 leveles
visszacsipett segedhaitas hagyhato az asszimilacios Ielület növelese vegett. A kesóbbi Ieilódes Iolyaman a
termeskötes. illetve -neveles önszabalyozo rendszer alapian. a növeny kondicionalis allapotatol Iüggóen zailik.
Az uiabban egyre kedveltebb Ielhosszu Iaitak metszesekor 50 cm Iölött minden masodik honalihaitast
meghagynak ket termes Iölött visszacsipve (MILOTAY es AL-KHAYER. 1983).
TERMÉSSZEDÉS
390
11.3.6.4. TERMÉSSZEDÉS
A ianuari. Iebruar eleii kiültetesú allomany a vetestól szamitott 90100 nap multan kezd teremni. A termeseket
akkor kell levagni. amikor azok elertek a Iaitara iellemzó nagysagot es küllemet. A koraibb szedessel ielentós
tömeget veszitünk. mert az uborkatermesek gyarapodasa 12 nap leIorgasa alatt is nagyon tetemes. Az üveghazi
kigyo tipusu uborkak heia serülekeny. Ionnyadasra is hailamos. Ertekesitesig alacsony (46 °C) hómersekleten
tarolandok.
A primór uborkat a mindenkori kereskedelmi igenyeknek megIelelóen altalaban 5-ös rekeszekbe. selyempapirba
vagy .Iol-pack¨ Ioliaba csomagolva keszitik eló ertekesitesre.
11.3.7. FóIia aIatti hajtatás
Felülete az utobbi evekben 600800 ha között valtozik. Az üveghazi primóruborka-termesztó Ielülettel (1214
ha) összevetve a Iolias haitatoIelület nagysaga iol erzekelteti a lakossagi ellatasban iatszott nagy szerepet. Az
innen kikerüló aru egyreszt az egeszen korai primór ellatashoz kapcsolodik. masreszt a Iolias salatauborka meg
ielentós helyet Ioglal el a piacon a szabadIöldi salatauborka megieleneset követó idószakban is. E szeles
intervallumu. tartos piaci ielenlet a Iolias haitatasban alkalmazott Iaitak valtozatos küllemú valasztekanak
köszönhetó. A korai idószakban a Ioliaban is a holland kigyo tipusokat termesztik. a kesóbbi idószakban
elóterbe kerülnek az ugyancsak partenokarp. Ielhosszu. szemölcsös. Ieher tüskes vagy eppen sima. Ienyes bórú.
sötetzöld szinú. tetszetós Iaitak. A Iolias termesztóberendezesek zöme csak veszIútesre berendezett. Itt az
uborka elóvetemenye valamelyik hidegtúró zöldsegnöveny (salata. retek. karalabe. soska) vagy a korai
kaposztaIelek palantai.
A Iolias haitatas nagyobb hanyadat (6070°) ado haztaii es kisgazdasagokban iellemzóen marcius vegen.
aprilis eleien ültetik ki az uborkat. es iulius vegeig tart a kultura.
Az uborka teliesen Iútes nelküli haitatasat megelózóen a Ioliasatrat paradicsompalanta-nevelesre vagy salata.
retek. karalabe haitatasara is lehet hasznositani.
11.3.7.1. TERÜLET-ELÕKÉSZÍTÉS, TÁPANYAGELLÁTÁS
Az elózó kultura növenymaradvanyainak eltavolitasa utan a sator talaiat talaimarozzuk. Ha bakhatak
kialakitasara nem kerül sor. a területet elózóleg nagy adagu (46 kg/m2) istallotragyaval kell megszorni. Sokkal
eredmenyesebb azonban a Ioliasatrakban is a bakhatas termesztesmod. Kialakitasa minden tekintetben hasonlo a
növenyhazi haitatasnal ismertetett eliarashoz. Különösen elónyös az istallotragyabol keszült bakhatak
alkalmazasa. A 7.5 m szelessegú satrakban 4 hosszanti sor kialakitasa a celszerú. A növenyszam 2 db/m2.
Kedvezóek a tapasztalatok a iobb es bal oldalon vezetett egy-egy ikersorral. Ez esetben a tamrendszer ne
Iüggólegesen. hanem szetnyilo hegyes szögben vezesse a haitasokat. A tamrendszert a Ioliasator vazat
Ielhasznalva 23 mm-es horganyzott drotbol alakitiak ki.
11.3.7.2. PALÁNTANEVELÉS
Marcius vegi kiülteteskor 67 het idótartamu palantanevelessel kell szamolni. A növenyhazi magvetes idópontia
ehhez Iebruar elsó hete. Az aprilis vegi kiülteteshez elegendó a marcius eleii magvetes. Egyeb tekintetben a
növenyhazi haitatas palantanevelesenel leirtak szerint iarunk el.
Az aprilis vegi kiülteteshez a palantak atcserepezes nelkül is Iölnevelhetók. csak a palantak terallasara kell
FóIia aIatti hajtatás
391
ügyelni.
Kiùltetes. A palantakat 4060 cm tótavolsagra ültetiük a bakhatakra. Ha tamrendszer nelkül termesztünk. a
palantak Ióhaitasat 34 lomblevel Iölött visszacsipiük. A kiültetett növenyallomanyt viz helyett 0.3°-os
Ridomil-oldattal öntözzük be.
11.3.7.3. ÁPOLÁSI MUNKÁK
E tekintetben is a növenyhazi haitatasnal leirtakat kell követni. A Ioliasatrakban a kelló paratartalom könnyen
kialakithato. de a homerseklet szabalvozasa sok gondossagot igenyel a tavasszal egyre erósödó napsütesben.
Szellózteteskor kerüliük a hideg levegó hirtelen. huzatszerú beömleset a növenyallomanyra. Körültekintó
Iigyelmesseget igenyel a talai 7075°-os vizkapacitasanak fenntartasa anelkül. hogy idóvel lucskos. levegótlen
talaiallapotot alakitanank ki. A tul vizes. levegótlen talaiallapot gyakran tapasztalhato hiba a Ioliasatrakban.
többnyire reszleges elóIordulasban.
A kiültetest követó 23 het multan meg kell kezdeni a tapanvag-utanpotlast. Ennek modia azonos a növenyhazi
haitatasnal emlitettekkel. Ugyancsak azonos modon vegezzük a tamrendszer mellett nevelt növenyek metszeset.
Egy-egy. 2 level utan visszacsipett honalihaitason 11. esetleg 2 termest neveliünk.
A Iolia alatti haitas Iaitaszortimentieben tulnyomoan nóviragu. Ielhosszu salatatipusok is elóIordulnak.
11.3.7.4. SZEDÉS
A Ioliasatrakban haitatott uborkat hetente ket alkalommal szediük. A kiIeilett. Iaitara iellemzó küllemú
termeseket valogatiuk. Marcius vegi kiültetesból tamrendszeres termesztesben iulius közepeig tövenkent 10 kg
termest takarithatunk be. Tamrendszer nelkül kisebb termessel (810 kg/m2) szamolhatunk. A haitatott uborka
szabvanyat a 91. tablazat ismerteti.
I. osztaly II. osztaly
Minósegi
elóiras
Iaitara iellemzó. egyöntetú es
szabalyos alaku. zöld. erett. Iriss.
ep. egeszseges. tiszta. serülestól
es ütódestól mentes legyen
nem lehet tulerett. elszinezódött.
megtermekenyülesból eredóen
megvastagodott
idegen iztól es szagtol mentes
legyen
merete legalabb 15 cm hosszu
legyen
ugyanaz. mint az I. osztalyu
arunal. azzal az elteressel. hogy
a szabalytalan alak. kisebb Ioku
Ioltossag 20 tömegszazalekig
meg- engedett
merete legalabb 12 cm hosszu
legyen
Megengedett
elteres
az I. osztalyu aruban legIeliebb
5 tömegszazalekig megengedett
a II. osztalyu aruban legIeliebb
5 tömegszazalekban olyan
uborkat is tartalmazhat. amely az
osztalyba sorolas
követelmenyeinek nem Ielel
ÁPOLÁSI MUNKÁK
392
meg. de Iogyasztasra alkalmas
91. táblázat - A hajtatott uborka minõségi osztályai (MSZ 3593-73)
11.3.8. Ökonómia
Az uborkatermesztes gazdasagossagat midenekelótt a rendkivül nagy kezimunkaeró-raIorditas. illetve a
haitatasban ma mar rendkivül nagy energia- es anyagköltsegek motivaliak. Ezek mindenkori költsegeinek
szamszerú alakulasa az inIlacio es a gazdasagi helyzet valtozasaval ielentósen valtozik. A költsegek viszonyitott
aranyai valamelyest allandobb erteket adnak. A 92. tablazat a konzervipari berakouborka-termesztes termelesi
költsegeinek szazalekos megoszlasat mutatia az 1980-as evek eleien. Ehhez szorosan kapcsolodik a 93. tablazat.
amely a költseg- es iövedelemviszonyokat erzekelteti tenyszamokkal az adott idószakban. Mint lathato. a
nyeresegrata 17.6°. Bizonyos. hogy a kistermeló gazdasagok napiainkban ennel nagyobb nyereseget
realizalnak. elsósorban a ielentósen nagyobb hozamok. tovabba ennek a lehetóleg iobb minósegi kategoriaiu
ertekesitese reven.
Rendkivül nagy kezimunkaeró-raIorditasaik igy terülnek vissza az ertekesites arbeveteleból.
A költseg
megnevezese
Szazalek
Anyagköltseg 25.9
Munkadii. közteher 33.6
Energiaszolgaltato
üzem
14.9
Egyeb költseg 7.3
Fóagazati altalanos
költseg
5.7
Szúkitett költseg 87.4
Gazdasagi altalanos
költseg
12.6
Összesen 100.0
92. táblázat - Termelési költségek százalékos megoszlása az 1980-as években
Megnevezes Mertekegyseg Mennyiseg
Ökonómia
393
Hozam t/ha 15.50
Termelesi ertek Ft/ha 77 950
Termelesi költseg Ft/ha 64 260
Netto iövedelem Ft/ha 13 690
Költsegszint ° 82.40
Nyeresegrata ° 17.60
Ertekesitesi atlagar Ft/kg 5.03
Önköltseg Ft/kg 4.15
Netto iövedelem Ft/kg 0.88
Kezi munka
termelekenysege
kg/h 13.40
Egy munkaorara iuto
termelesi ertek
Ft/h 67.20
Egy munkaorara iuto netto
iövedelem
Ft/h 11.80
93. táblázat - Az uborkatermesztés fontosabb mutatói az 1980-as években
11.3.9. Magtermesztés
Az uborka vetómagtermesztese a termesztestechnologia legtöbb vonatkozasaban megegyezik a zöldarutermeles
gyakorlataval. Az elteró saiatossagokat ismertetiük.
Területkiválasztás. elõvetemény. A zöldsegnövenyek vetómagszaporitasait szabalyozo MSZ6353/781
szamu szabvany elóiria. hogy a Solanaceae es a Cucurbitaceae csaladba tartozo növenyek. valamint lucerna nem
lehetnek elóvetemenyei a magtermó uborkanak. Az elóirt izolacios tavolsag e tiltott Iaioktol legalabb 500 m.
mas uborkaIaitaktol pedig minimalisan 1000 m.
Magvetés. Hibridmag elóallitasakor 3:1 aranyban savosan vetiük az anya- es az apasorokat. Gyakorlati
kivitelezesben gyakran 6 gynoikus anyaikersort 2 ikersor monoikus apavonal követ. Ha az apaIaita tulnyomoan
nóviragu ezert szexreverziot igenyló . a iobb megporzas vegett kivanatosabb. ha a 3 anyasort 1 apasor követi.
Tulnyomoan nóviragu. konstans Iaita magtermesztesekor szamitani kell az ivari szelekcioval iaro nagy
tószamvesztesegre. ezert ezt a Iaitatipust 4.55 kg/ha vetómagmennyiseggel vessük.
11.3.9.1. SPECIÁLIS KEZELÉSI ÉS ÁPOLÁSI MUNKÁK
Magtermesztés
394
· Szexreverzió. Tiszta nóviragu es tulnyomoan nóviragu Iaitak. anyavonalak Ienntartasa. illetve
vetómag-elóallitasa a tenyeszidó derekan 23 hetes atmeneti ivari atalakitast tesz szüksegesse a megporzas
vegett. Ennek eleresere 12 lombleveles korban az allomany 25°-at savosan ezüst-nitrat- vagy
ezüst-tioszulIat-oldattal kezelik. A kezelest 35 napon belül meg kell ismetelni. E specialis vegyszeres kezeles
szakertó közremúködeset igenyli. Csak tiszta eszközökkel es tiszta. lagy vizzel vegezhetó el sikeresen. Az elsó
himviragok a kezelest követó 28 nap multan ielennek meg. Elótte rendszerint 12 db hermaIrodita (himnós)
virag nyilik.
· Szelekció
a) Ivari szelekcio. Amikor a növenyallomany 57 lombleveles allapotba iutott. vegre kell haitani a nem
monoikus Iaitak ivari szelekcioiat. A 100°-ig nóviragu. un. gynoikus allomanyokbol el kell tavolitani minden
olyan tövet. amelyen himvirag is nyilott vagy nyilik.
A tulnyomoan nóviragu Iaitak populacioiaban mindig talalhatok gynoikus es monoikus egyedek is. A monoikus
es erósen heterozigota (erós himviragzasi tendenciat mutato) egyedeket el kell tavolitani. Aranyuk altalaban
3040°-ra tehetó.
b) Negativ szelekcio. Barmilyen magtermó allomanyt a tenyeszidóben harom. esetleg több alkalommal is at kell
vizsgalni. es minden Iaitaidegen. beteg vagy rosszul Ieilett egyedet el kell tavolitani az allomanybol. A masodik
szelekciot a termesek kiIeilódeset követó idószakban kell vegrehaitani. A harmadik szelekciot a termesek
szinezódesekor vegezzük.
· Méhek telepítése. A magtermó tabla közvetlen közelebe a minel iobb megporzas. illetve magkötódes
elómozditasa vegett mehcsaladokat kell telepiteni. A kaptarakat az uralkodo szeliranynak hattal kell elhelyezni.
Hektaronkent 35 mehcsalad telepitese iavasolt.
· Elõszedés. A gynoikus es partenokarp Iaitak magtermesztesekor az indukalt himviragok megieleneseig
Ieilódesnek indult vagy kiIeilódött termeseket hetente legalabb egy alkalommal le kell szedni. Ennek az a celia.
hogy segitsük az inda erótelies Ieilódeset es kiküszöböliük az üres. partenokarp termesek terheleset a
növenyeken. A megporzas idószakaban a iol termekenyült. magot hordozo termesek hasas. körtesedó alaku
megielenesükról iol Ielismerhetók.
· Szántóföldi szemlék. A szelekciok eredmenyes es kiIogastalan vegrehaitasat a Mezógazdasagi Minósitó
Intezet munkatarsai törvenyesen elóirt szantoIöldi szemleken ellenórzik. A szemlek idópontiat es
követelmenyrendszeret a mar hivatkozott szabvany tartalmazza. illetve elóiria.
11.3.9.2. VETÕMAGKINYERÉS
A biologiailag erett termeseket kupacokba rakiak. es 37 napig utoerlelik. Kezi munkaeró hiian a maguborka
betakarithato E671/1 ielú burgonyakombainnal vagy VUT zölduborka-betakarito geppel is.
Hibrid mag elóallitasakor csak az anyasorok termeset gyúitik be. gondosan elvalasztva az apasorok termesetól.
A mag allo helyzetben üzemeló UMF2 tipusu specialis geppel. esetleg atalakitott E512 ielú
gabonakombainnal nyerhetó ki. A kocsonyas magot kadakba gyúitik es a magmosas helyere szallitiak. A
nagyüzemi magelvalasztas (kocsonya es leha mag) levegóbeIuvassal dolgozo billenókadakban mintegy 15 perc
leIorgasa alatt elvegezhetó.
Regebben a kocsonyas magot 12 napig eriesztettek. Ezt követóen erótelies kevergetessel es szitaszöveten
törtenó dörzsölessel. vegül bó vizben usztatassal valasztottak le az egeszseges. tiszta magvakat. amelyek a
mosoedeny aliara ülepedtek. Az eriesztes sosavas kezelessel (1.7130°-os sosav/100 l magkocsonya) kivalthato.
illetve 2030 perces kezelesre csökkenthetó.
VETÕMAGKINYERÉS
395
A kimosott magvakat centrifugaliak. maid 12 cm vastagon szetteritik szunyoghaloval (vagy hasonlo
szitaszövettel) bevont keretekre. szaritotalcakra. es alulrol meleg levegó (3538 °C) atIuvatasaval 23 ora alatt
megszaritiak.
Nedves csavazas eseten a kimosott es a Iölösleges viztól centriIugalassal megszabaditott magvakat csavazzak.
maid ezt követi a szaritas. A porcsavazast a leszaritott magvakon vegzik el a nagyüzemek. A vetómagvak
napiainkban keves kivetellel csavazva kerülnek Iorgalomba.
A vetómag tisztasagara. nedvessegtartalmara. Iemzarolasara es tarolasara vonatkozo elóirasokat az uborkara
vonatkozoan is az MSZ 635683 szamu szabvany tartalmazza.
VETÕMAGKINYERÉS
396
103. ábra - Magtermõuborka-tábla (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
Fõzõtök
397
11.4. Fõzõtök
A Iózótök Iai- es Iaitacsoportba soroliuk azokat a tökIeleket. amelyeket zömmel Iózve Iogyasztunk. Ide soroliuk
a teliesseg igenye nelkül:
a) a spargatököt (Cucurbita pepo L. conv. pepo provar. oblonga WILD).
b) a cocozellat (Cucurbita pepo L. convar. giromontiina DUCH ,cocozella`).
c) a cukkinit (Cucurbita pepo L. convar. giromontiina DUCH).
d) a csillagtököt (patisszont) (Cucurbita pepo L. convar. patissoniana GREB).
e) a laskatököt (istengyalulta tököt) (Cucurbita ficifolia BOUCHE).
11.4.1. A termesztés jeIentõsége
A Iózótök termesztese a valasztek bóvitese. a Iogyasztok igenyenek növekedese eredmenyekent Iolyamatosan
növekszik. A spargatök termesztesenek az orszagban nagy hagyomanyai vannak. A cukkinit az utobbi evekben
ismet IölIedeztük. A cukkinitól nehez megkülönböztetni a cocozellat (eitsd: kokocella) (annal hosszabb. enyhen
hailitott termest Ieileszt).
A csillagtök az elmult 20 evben nyert letiogosultsagot a hazankban termesztett tökIelek között.
A laskatököt Magyarorszagon hosszu evszazadok ota ismerik. viszonylag kis Ielületen termesztik. es igen
csekely mennyisegben Iogyasztiak. holott erre az ev telies idószakaban lehetóseg van.
11.4.1.1. TÁPLÁLKOZÁSI JELENTÕSÉGÜK
A Iózótök beltartalmi ertekei elmaradnak a többi zöldsegIaietol. A Ieherie-. zsir-. szenhidrattartalom igen keves.
A vitamintartalmat szinten csekelynek minósitiük. LegIóbb ertekük a kivalo etrendi hatasu rostanyag es a
biologiailag tiszta viztartalom.
A termeseket gazdasagilag erett allapotban Iogyasztiuk. Ez igen tag hatarok között valtozik. A C. pepo
csoportba tartozokat a termós virag megtermekenyülesetól (Ióleg Olaszorszagban a tököcskeket. cukkinit) a
biologiai erettseg kezdeteig igen valtozatos meretben es Ieilettsegben Iogyasztiuk. A laskatököt csak erett
(csontkemennye valt heiu) allapotban Iogyasztiuk. ugyanis eretlenül a husa keserú.
11.4.2. Rendszertanuk, növénytani és éIettani
sajátosságaik
11.4.2.1. RENDSZERTANUK
A Ielsorolt Iózótökök a Cucurbitaceae csaladba. a Cucurbita nemzetsegbe tartoznak.
A termesztés jeIentõsége
398
11.4.2.2. NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSÜK
Gyökér. A növekedesi tipussal szoros összeIüggesben nagy. a termesztett zöldsegIaiok közül a legnagyobb
gyökerzetet Ieilesztik.
Szár. A haitas keresztmetszete szegletes vagy barazdalt. Lehet rövid (bokor. .guggonüló¨). Ielhosszu es hosszu.
A rövid szarhossz 50150 cm között valtozik. altalaban egyesevel kepzódik. nem vagy csak ritkan agazodik el.
A közephosszu es hosszu haitasokat Ieilesztó Iaitak haitasrendszere 1.536 m hosszu is lehet. gyakorta
elagazodik.
Levél. A Iózótök levelei nagyok. 3 vagy 5 ka