Kepes ismertet6 a vilag tobb mint 500 kozeterol

HATARoz6 KEZIKONYVEK

HATARoz6 KEZIKONYVEK

"

KOZETEK

-----------ES-----------

ASVANYOK

CHRIS PELLANT

Fenykepek HARRY TAYLOR

-+ -

ASVANYOK • 46

Termeselemek 46

Szulfidok es szulfosok 52 Halogenidek 70

Oxidck es hidroxidok 76 Karbonatok, nitratok es boratok 98 Szulfatok, kromatok , molibdatok es volframatok J Foszfatok, arzenatok es vanadatok 120 Szilikatck 132

A DORLING KINDERSLEY BOOK www.dk.com

A mil eredeti cfrne:

Eyewitness Handbooks - Rocks and Minerals

Copyright © 1992

by Dorling Kindersley Limited, London Text copyright © 1992 Chris Pellant

Fordit6: dr. Embey-Isztin Antal FeleJ6s szerkeszro: Zsadonne dr. Szilasi Maria Muszak) szerkeszto: Sandor Jozsef

Hungarian translation © Panernex Kft. es Grafo Kft., 1993,2002 A kiadasert felel a Panemex Kft. tigyvezetoje Budapest, 2002

Hatodik kiadas

ISSN 1217-5641 ISBN 963 9090727

Minden jog fenntartva. Jelen konyvet, illetve annak reszeit tilos reprodukalni, acatrogzito rendszerben tarolni, harrnilyen forrnaban vagy eszkozzel+ elektronikus iiton vagy mas m6don - kozolni a kiad6 engecelye nelkul.

Szekszardi Nyomda Kft.

Felelos vezet6: vadasz J6zsef

TARTALOM

BEVEZETES • 6 Kozetek es asvanyok gyujtese 6 Terepi felszereles 8

Hazi felszereles 10

Hogyan rendezd gyujtemenyedet 12 Hogyan epul fel ez a konyv 14 Asvany vagy kozet 16 Asvanykepzodes 18 Asvanyck kemiai osszetetele 20 Asvanyo k jellegei 22 Asvanyhatarozas 28 Hogyan kepzodnek a kozetek 30 Magmas k6zetek jellemz6i 32

A metamorf6zis tipusai 34 Metamorf k6zetek jellernzoi 36 Uledekes k6zetek jellernzoi 38 Kozethatarozo kulcs 40

-+-

K6zETEK • 180

Magmas kozetek 180 Metamorf kozetek 208 Uledekes kozetek 222 Magyarazo szotar 250

Targymutato 252 Koszonetnyilvanitas 256

6 • BEVEZETES

BEVEZETES • 7

K6zETEK ES ASVANYOK GYUJTESE

FOLDTANITERKEPEK

A foldtani terkepek a k6zetek felszini elterjedeset, korviszonyait es szerkezeti belyegeit abrazoljak. A terkepek szines rnintazatai az egyes kozetforrnaciokat jelenitik meg. A foldtani terkepek a kozetek melybeli elhelyezkedeserol is tud6sitanak.

A ferde nyilak azt a szoget mutatjak, arnelyet

a reteg a vizszintessel zar be. A foldtani terkepek ertelmezese gyakorlat es jozan

esz dolga. Figyeljuk meg pI., hogy az asvanyos erek egy rnetamorf erintkezesi zona menten talalhatok. Foldtani terkepeket specialis terkepboltokban es muzeurnokban szerezhettmk be.

A k6zetek is az asvanyok a Fold kergenek alapveto atkotoreszei. Gyiijtesiik es tanulmanyozasuk hasznos is lebilincselo hobbi. Ennek soran vad

is irgalrnas helyekre utazhatunk, kutatast vegezhetunk, valamint a leletek leltarozasara es eihelyezesere bizonyos idot szentelhetunk. Amint gyujtemenyed novekszik, mas gyiijt6kkel cserekapcsolatba lephetsz,

is asvanykeresked6kt61 ritka vagy kiveteles peldanyokat vasarolhatsz.

GYUJTOUTAD vezethet egy kilometerre vagy akar a vilag masik felere, Barhol is legyen az uticel, kozeteket talalhatsz a tenger- es folycpartokon vagy rnesterseges feltarasokban, mint

a kOfejt6k, ut- es vasutbevagisok, val amint csatornik menten, Maganteruleten kerj engedelyt, es modjaval gyujts,

A termeszetes feltirisoknil ovatosan jar] el, ne fejts le termesztes kozetfeluletet.

A gyujto lehet egy szemelyben terrneszetbarat is.

TEREPI MINTAK

Utad olyan tcruletre vihet, ahol evrnilliokkal ezel6tt melysegi oivadt magmaval kapcsoJatos forro omledekb61 asvanyok valtak ki a legfels6bb retegekben. Ilyen teruieten sokfeie kulonbozo peldany talalhato egyrnas kozeleben: kozetek, mint pI. granit vagy meszko es asvanyok, mint pl. fluorit.

KRINomAs MESZKO

GRANlT

~ asvanyosodott erek \ 25° dolesti reteg ~ banya

szaruko

rnarvanv }

metakvarcit

km t

teter

SZIKLAs TENGERPART Kutass kozetek es asvdnyok utan a szikla« alatti patton. A felhagyott banyak. hanyoi, akarcsak a <7il<ln_ felszlnek, kitunti dsvanyvaddsz teruletek.

metamorf udvarban

?

k6fejt6

»h6lyagos
miianyag
f6lia"
ttszta, .
zorhato
miumyag
zacsko
sretes W!kOIlY,
hegyes '"
ves6 8. BEVEZETES

• ~:.i· ..... ~':i!i ..

:..:....!...nL_i.,J...J..JcLL_!,{..l I, If l f! t r I 1-.·d~rl~J~~~~~~~~~u~naaa~j~

TEREPIFELSZERELES

fi!llykepezo~

gi!p .----,

TEREPI MUNKA EL6TT keszulj fel otthon: mielott elindulsz, ellenorizd

a lelohelyeddel kapcsolatos anyagokat, pl. utikonyveket es reszletes terkepeket. A foldtani terkep j6 segitotars (lasd 7. oldal), de a szines felulnyornas elhornaIyositharja az olyan tereptargyakat, mint az utak es kofejtok, ezert a lelohely megtalalasahoz egy reszletes, nagy meretaranyu terkep elengedhetetlen. Iranynit is vigyel magaddal olyan helyekre, ahol keyes a tajekozodasi pont. Vedooltozet viselese lenyeges kovetelmeny, Magas sziklafalak alatt es kofejtok falanal

a vedosisak kotelezo. Viselj vedoszernilveget amikor kalapalsz, hogy a szilankoktol megovd a szemedet. Vas tag kesztyiivel kimeld a kezedet. A mar foldon lev6 kozetek eltoresehez hasznaij geologuskalapacsot, de modjaval kalapalj. Asvanyok kiszabaditasanoz es kozetek lepattintasahoz jol jon nehany kerneny acelveso. Jegyzetelj, fenykepezz vagy keszits videofelvetelt a lelohelyrol

es a gyiijtott peldanyokrol. Terepi feljegyzesek es kulonosen leiohelynev nelkill a peldanyok tudornanyos jelentosege csekely,

restletes;

Egy lOx kezinagyft6val sokkal reszletesebben

lathatod kdzet- es asvanymintddat,

ami leherove teheti a helyszini meghataroms»,

hetyazonositasho;

'---"'~_ terkepotvasc irimytu, tranvotc pontos megflataro;;asdhoz

HELYAZONOsfTAs

Az iranytu es a terkep segit a tajekozodasban, keves tajekozcdasi pont eseten.

TEREPI BIZTONSAG

Fontos vedofelszereles a vedosisak,

a vedoszemuvcg es a vastag keszlyii: meg egy kis lehullo ko is komoly serulest okozhat.

BEVEZETES.9

A PELDANYOK DOKUMENTALAsA Az asvany- es kiizetmintak: erteke csekely reszletes lelohelyi adatok nel.

kill. A reszteteke: a hetyszinen jegyezd fel es nem amikor hczaersr, mivel elfelejthetsz adatokat. Keszits legyzeteket es vazlaegy kis jegyzetfuzetbe,

Ie a kozetretegeket,

elemeket, valamint a foldtani kornyezetet. Ha van videofelvev6d, hasrmild ezt audiovizuafis felvetel keszitesehez.

mtnrotano

A ZSAKMANY KIVALASZTAsA ES CSOMAGOLASA

Hasmaid a geol6guskalapacsot; de modjavai Csak a foldon hever/) darabokat aprftsd fel. Ne alkalmarr kalapdcsat feltdrasok fejtesehez. Szerenyen gyiijts, es gondosan csomagolj ujsagpaptrba, vaszonba vagy .Jrotyagos . miianyag foliaba". Olvashato cimkekkel lass el minden theft.

10 • BEVEZETES

HAzI FELSZERELES

BEGYOJTCiTTED PELDANYAIDAT es nazavitted oket. Gondosan e16 kell keszitened azokat hatarozashoz, raktarozasra vagy kiallitasra, Hazi felszerelesed tartalmazza az itt szereolo lenyeges hatarozasi eszkozoket. Sok darabhoz talaj vagy alapanyag tapad, arnelytol meg kell tisztitani. Puha ecsettel tavolitsd el a laza talaj-

es kozettoredekeket. Mellozd a nehez es eles szerszarnok hasznalatat, hacsak nem akarsz friss feluletet letrehozni, Laza anyag eltavolitasa kozben tartsd kezedben a darabot, mert satuval vagy fog6val karokat okozhatsz. Ha kerneny

KAPARO-ESFOGOESZKOZOK Bizonyos peldanyokr61 eles larggyal tavolitsd el a laza toredekeket. Hegyes szerszam, mint pI. az al; megfelelo az anyagok kiszabaditasahoz, de legy ovatos, kuionben a kozet megserul. Ez a prepardlas kezdeti szakasza.

ep oeldanv papirzsebkendoll

k6zetet preparalsz, mint pI. a granit

vagy a gneisz, durva ecsettel es foly6 vizzel is okozhatsz keyes serulest. Kenyes asvanyok eseten, mint pl. a kaleit, hasznalj desztiLalt vizet (ami nem reagal az asvannyal) es egy nagyon puha ecsetet. Vizben oldodo asvanyokhoz mas folyadek szukseges (a kosokockak eiei vizben leold6dnak). A nitratokat, szulfatokat es boratokat az alkohol tisztitja, a szilikatokat a hig sosav, ez azonban feloldja a karbonatokat. Egy ejszakara savba martott szilikatokrol cltunnek a karbonattoredekek.

kaparo

poro/6- Jog-

ccset kefe

BEVEZETES • 11

I de!Jz!dlai! vtz

•', if

TISZTfTO FOLYADEKOK

Ha lehetseges, tisztitasho; desrlillait vizet hasznalj, mert a esapviz tortalma: olyan vegyuleteket,

amelyek asvanyokkal reagalhatnak.

A hig sosav oldja a karbonatokat. Hasznalata veszelytelen.

hig

susav

AsvANYVIZSGALATOK

Az asvanyazonosltas alapveto kerniai vizsgalatokkal jol megoJdhat6 otthon. Hig savak jeilemzo reakci6kat aclnak egy adott asvannyal, pl. a karbonatok savakban pezsegnek. Kesztyut mindig viselj, ha savakkal clolgozol! Egy rnasik azonositasi m6d a langproba, Helyezz egy mintat faszendarabra, es fuvocso segitsegevel iranyitsd ra a Bunsen-ego langjat. Az asvanv megszinesitheti a langot, jelezve a kemiai osszetetelt, vagy megol vadhat kis gyi.ingy alaku tornegge, esetleg szagot araszt.

.f1~l!iSZ{it6 pafcikdk 1 \ ~, /

,o'ireghc nytiMs!im; -----"iH /

mciZ/atan porcehinlap

karCf1rOb<ihO'_J

KEMENYSEGPROBA

Ha egy asvanyl kozonseges eszkozokkel

AZONosfTO SEGEDESZKOZOK

A porcelanlap, a kemenysegvizsgaio szerszamok es a kezinagyito, mind netkutozhetetlenek

a hatarozashor: A kemenyseg es a karc jellemzoii a 25. es a 26. oidalon magyurazzuk meg.

pr6b(Zlunk, pl. erme, majd kes, azutan uvegdarab vagy kvarc,

kemenysege meghatarorhato.

puha IIJrl6papfr

tiszttto folyadek: tijriesehez.

uveg, 6-os kemenysegii

kvarc, r-es kemenysegiJ

kemenysegvizsgalo soromt {rendsrerint 3 es 10 ko-

Ms. kemenysege 51/2

TISZTITO ECSETEK

Kozel lis asvany tiszlftasahoz a darab torekenysegetol jilggoen kulonbozo meretu keje hasrndlhuto, a puha festoecsettol a koromkefeig. Apr6 sremcsek el/avolitasahoz puhu festoecset alkalmas,

mig koromkefet csak kemeny kozethez (pf. gneisz, gabbro) hasznatjunk, aho/ nem

okoz kart

festoecset _

csipesz

12 • BEVEZETES

kmatogusdobot:

HOGYAN RENDEZD GYUJTEMENYEDET

EGY AsVANY- ES KOZETGYUJTE,MENYNEK csak akkor van tudomanyos erteke, ha rendezett. Miutan

begyuj totted es megtiszr.itottad peldanyaidat, rendezned kell azokat tarolasra vagy kiallitasra, valamint leltaroznod es cimkezned is kell.

A legszebb es legnagyobb peldanyokat, amelyeket esetleg otthon akarsz kiallitani, uvegezett szekrenybe tedd, kulonben a par bebatol az uregekbe,

A kenyes darabokat naluk kicsit nagyobb meretu alaWdobozba helyezd. Minden dobozba tegyel aiatetcedulat, amelyen legyen rajta a darab neve,

lelohelye, a gyfijtes ideje es a leitari szam. Minden peldanyt vegy leltarba, ez lehet beturendes katalogus vagy hazi szamitogepes rendszer.

A katalogusszamok feleljeriek meg az alatetcectulakon levo szamoknak.

A katalogusban tobb hely van reszletes mformaciora, mint a cedulakon. lr] be minden terkepi, helyi, geologiai informaciot. mint pI. a kisero asvanyok es kozctek a lelohelyen, k6zetszerkezeti reszletek, harrnifele nagymeretu terepi kepz6dmeny, pl. egy asvanyosodott er es mellekkozete, azonositasi belyegeivel egyutt, hivatkozva erre a konyvre.

jegyzeljiiz,el lis go/yos/oll

ADATOK RoozfTESE Terepi jegyzeteidet betiirendes katatogusban vagy sza-

mit6gepben rogzltsd.

Helyezz egy kis feher

foltot (ienyegtelen helyen) irasjavito folyadek segitsegevel minden darabodra a ieltari szum felvitetehez:

SZAMfTOOEPES noozrrss A szdmitogepes rendszer

a iegalkaimasabb adatok tarolasara, hozzaadasara

es javttasara:

BETURENDES KATALOOUS A betiirendes katalogus 01- cso, megbizhato es gyor-

san hasznal·\ . .,

hato. H?ldcmyaidatbeiurendben vezesd be. Legyen hely terepi je/jegyzesek bevitelere, vazlatok atmosolasara is.

BEVEZETES. 13

akuetceduiak:

zithets: magad is

a fioknak es darabjaidnak megfelelo meretu dobozokat, vagy szakboltokban vasarolhats; ilyeneket. A iegkenyesebb peldanyokat puha papirba csomagold, hogy megovd azokat az elmozduiastot es az egymasho; valo dorzsotodestot. Kis litlatszo, rnuanyag dobozok szinten jok a tarolashoz:

14. BEVEZETES

HOGYAN EPUL FEL EZ A KONYV

AKbNYV KETRESZES: asvanyok, majd kozetek. Az asvanyokat (46-179. oldal) nyolc f6 kemiai csoportba osztjuk (magyarazatot lasd a 20-21. oldalon). Eloszor a legegyszerubb kemiai csoportba sorolhat6 asvanyokat targyaljuk, majd folytatjuk

a bonyolultabbakkal. Minden egyes csoportnak van bevezetoje, amely

az altalanos tulajdonsagokat irja le. Az ezt koveto egysegek reszletesen bemutatjak a csoport asvanyait.

Az alabbi peldaban latjuk, hogy hogyan epul fel egy tipikus egyseg. A kozeteket (180-249. oldal) a hiram j61 ismert nagy kateg6riaba soroltuk (lasd 30-31. oldal). Egy magyarazattal ellatott tipikus egyseget a szemkozti oldalon lathatunk.

AsvANYOK

cz asvdny kemenyscge,

a Mohs-feie skata srennt

Icemiai csoport, ahova az asvany tartozik:

az asvany

kemiat keple:«

a: asviiny -------1 neve

BER1LL

Priz.mil~ krlwlivoklmn Icrdul el8,

melyeket n~htl kis pirarnisok uutaromek. A krj~lalyok gyakran hos$z.iranylJan rcstozonak es hutalmas mererre is megnohemes: 5,5 m-cs po!Jdanyt is leltek. T6megcs, romou es o57:lopos mcgjelenesu is lehet. S-zinel.[)[ ftlggO(::I! kiilonb('iz5 nevu ... altozatai isrucrtek: aolrl (srnaragd), ~arga (h-eliodor), n'nsas.:z_inu (morganil). kek (akvamarinl, de lehct voros, leher I!,~ !;~inlekn. Karca Feher. A berm atlatsl.(J, am~tsJl.6, uveges ferlyil as ... ~ny .

• K~:Plon{.:s Pegmalilokban es grauitokban, ,-aiaminL nehany regionalis metamorf kozctben kcielke].ik.

II VllSG,\LA1' Nchezen olvad, mikozben a sZ';n1(sd elei kgombo!yodnck.

kez rwgysagu peldany bemutatasa

cz asvdny _---+ czonostus

hetyegett

leir6

joszoveg

az dSv611}' kepz6dese

-1--_ az azonosiuist segrtendo. asvanyvdlwza{okat mutatunk be

az aeanositast rnegenisito tcemiai reakciotc

az aswiny f6 azonositasi Detyegelt kiemeki magyaraz6

a krisuily- .----11-

rendszer neve es szimbolurna

a gyengesegi sikok menten

a tores ttnusa, egyenletlen feliUet eseten

BEVEZETES • 15

MAGMAs KOZETEK

(l koze: osztdfyozasa

a kozel szemcsemerete

«nstalvotok: euhedrdtis sajutalaku, anhedralis atokratan

a bemusotou oeiddny kb, nagysagli: eteg nagy ahhoz, hogy az atonostmshoz saikseges reszieteket tassuk

peldtiny, omint azt a terepen kitruink, de gondoson tisz.tftva, hogy

a ililhato befyegek kiemelkedjenek:

anyag,

a srrmcsek ie/rasa

SPILlT

(I Uh;et • -----+ oswinyos

dsszNbefe

Pernalavakcnt clofordulo bazisos kozet fr.llag 40%

satttctcmtartalouunal. a{tlptlIJyuJ.!"ol1

KOl5nkgt·sscg,c. hoev

a pl~iOldas"l mldpi~l albit (Na-ga;:dag).

A piroxcn g yakran ktorirosodon. bar az aueit neha megmarao. ~

• SZ£ilK EZK)' rmomsaerocses k6ltl kitolton uregekkel. A hnlyagtlregck neha 1~!ha'16k az alapanyagban.

• EREDt.T Viz alan! levafolyasokhan es oc.::anfeitt,ki purnalavakban ~alalhrill)

k6zelkepz6desi viszonyok

kemiai 6SS~(!tetet: sa va nyu, dtmeneti, hazisos. ultraharisos

magmas k6zetkepzlJdes viszonyai

szintetras: viragos, «tmeneti. sOttfi

METAMORF KOZETEK

CHIASTOLIT SZARUKO

Sznrke ~'(lgy ~arnii~ kdzet, ~\larCOl, csitlamor ranat ~az anderuztna! c:S cordicriuel. Az alapanyagbol \Tko~'r", remezes chiastofirkrisratyok allnak kl.

!\ chiasrofir az andaluzh o:gy valtozata.

• ~7.fIU:,t::ZE.T Alap.:tllyag.a e-gyt'nlo mcretu. f1l10rI1SLemc-,>e~ Andaluzit porfiroblasztok kepzodhetnek, ftnomsacmcscs SOI':[ zarvanyok kat {chiastotir}, melyeknek kereszt aJakil kereszuucuzcrc van

.. bR['DIT Magmas inlrlil.i6

!:.j\J:elo§-bl'll ~ep£6Jik.

a nyomas menetce a k6zerkepr.ddes saran

srerkezcn ironyttousag vagy annuk hianya

a meuimorfezis nomersektetviszonvai

ULED.:KES KOZETEK

BOJlOSTyA.NKO

Klhall fenyOfelek f05SZHis syantt'r.ja. A boresty~\_nko puna es gyanta- vagy felig '[i\'eI?Jelwu kozct. A!I3is7.6. aHeI:'zo, Rovarok es kis . gerincesck fosuill:dlodLJk benne melvek ~gykm az crcdcu ragarscs grarll~b;; rdgat.lrak /\ borosrvanko kcrcscu Hk6

.. SZERKt:ZET Terese kagyl6s

.. [R£UlT fenyok gyantsjab6l kelerkezik CS uledekes cssztctckbcn lalalhalo

:,;~em~cseeredel ulapjan (I kozeltipus~heosztas

vaelatos infortruicio

ez esetleges osmarudvanyotoot

szemcseatak: leinuo

16. BEVEZETES

AsvANY VAGY KOZET

BEVEZETES.17

AKOZETEK ASVANYOKB6L ALL AK, rendszerint nehanybol, nena csak egybol vagy kettobol, Hasonlokeppen az asvanyok szabad elernekbol vagy elemek vegyuleteibol tev6dnek ossze,

A terrnesarany, ezust es rez femes elemek. Foldpatok, piroxenek , amfibolok es csillarnok kozetalkoto szilikatok - olyan vegyuletek - amelyekben a Iemek Si-O tetraederekhez kotodnek.

KEMIAI TULAJDONSAOOK Minden asvanynak meghatdrozott osszetetete van,

mely csak korlatozott mertekben vdltozhat.

MI AZ ASVANY?

Nehany kiveteltol eltekintve (viz, higany, opal}, az asvanyok szilard elemekbol vagy vegyuletekbol allanak . Meghatarozott belso szerkezetuk

es kerniai osszeteteluk van, arnely korlatozott rnertekben ingadozhat. Mindegyik kvarckristaly - kristalyosodjon bar egy hornokkoerben vagy vulkani lavaban - ugyanazokkal a fizikai

es kemiai tulajdonsagokkal rendelkezik.

FIZIKAI TULAJDONSAGOK Ugyanannak az asvanyjajttinuk: minden peldanya azonos atomsrerkezetu.

a kaicit mindig oerseg nEg sosav hctasara _---':;

aka/cit romboederesen hasad.

TERMESZETES ELOFORDULAs

Az asvanyok gyakran vulkdni tavakhoz oldutokbol valnak ki (balra). A vulkani csatornak falan asvanybekergezes keletkezhet, amint az oldatok badulnak.

MIAKOZET?

A kozetek lenyeges alkotoreszei bolyg6nknak. Keletkezesilk szerint harom nagy csoport-

ba oszthat6k: magmas, metamorf es Uledekes (lasd 30-31. oldal),

A kozet sok-sok asvanyszerncse halmaza, melyek osszeolvadtak, cemental6dtak vagy kotodtek egymassal.

GRANlT

KOZET: ASVANYOK HALMAZA

A granit kozel, melyet harom asvany alkot: hare, csillam es [otdn«: Szemcseik osszekapcsol6dtak, amint az olvadt magma lehiiive kikristalyosodott. A kvare szurke lis 11 veges, a foldpa! vilagos szinii prizmas kristalyokkal, a csiitam esillog6, sotet vagy ezustos szimi.

KVARC

Grani/ban k6zonseges asvany, vilagos stinu es kemeny.

FOLDPAT

Grdnitban ketfele foidpat van. Gyakran nagyon )6 alakit kristalyok: a kozetben.

CSILLAM

Kis csillog6 krisuilykent kepzodnek a granitban. A csillam lehet sotet biotit vagy vildgos muszkovit.

MIKROSZKOPI FELVETEL

E; a gnini: kb. 30x-os nagyitasu. Figyeld meg, hogy a k6zetaikor6 asvanyok hogyan kapcsol6dnak egymasiloz!

tcvcrc

csitkim

jdldpal

18. BEVEZETES

AsvANYOSODOTT EREK

Ezek reteg alaku asvanyosodott testek, melyek gyakran a korabbi kozetszerkezetet attorik. Eredetileg vetodesek lehettek, ahol a kozet kettevalt, es az egyik kozettomeg a masikhoz kepest elmozdult. Lehettek toresek is, ahol a kettevalas elrnozdulas nelkul tortent, Az eret teljesen kitoltheti az asvanyosodas vagy csak a kozettoredekek felszine asvanyosodik (breccsak),

AsvANYKEPZODES

AFOLDKEREG KOZETEKBOL ALL. melyek asvanyokbol tev6dnek ossze, A legszebb asvanyok rendszerint hidroter-nals erekben talalhatok, Ezek

a foldkeregnek olyan toresei, melyekben ferro oldatok kozlekednek, Ezek

az oldatok tartalrnazzak azokat

az elemeket, melyekbol asvanyok keletkeznek. Az asvanyok magmas kozetekben is otthonosak, ahol

kozvetlenul a kilnilo magrnabol (felszin alatti olvadt k6zet) vagy Iavabol (felszinre ornlott kozetolvadek) valtak ki. Egy sor asvany keletkezik metamorf k6zetekben, amikor korabbi kozetek atkristalyosodnak. Nehany uledekes k6zetben, mint a meszko, evaporitok

es vaskovek, asvanyok kristalyosodnak ki alacsony homersekletu oldatokb61

a felszin kozeleben,

KASSZITERIT

-----_ tipikus asvanJ: hiarotermaiis erhoi

je.lsz{n aiatti 0--------,

forro oldatokboi kivcilt gyakori et{(it(J1t6.1svdny

TEJKVARC

A feher tejkvarcer (balm) atvagja a sotet palat (tovabb balm). Eredetileg nagy melysegben kepzodott, de a mal/as es «; erozio felsrinn: hozta.

MAGMAs K6zETEK

Asvanyok akkor kcletkeznek magmas kozetben, mikor az olvadek megszilardul (lasd 32. oJdal). A legsurfrbb asvanyok a vas- es megneziumszilikatok. mint az olivin es a piroxen a legrnagasabb homersekleten, mig a kevesbe sud! as vanyok. mint a foldpat es a kvarc kesobb kristalyosodnak. Az olvadexbo. kt~pz6d6 asvanyok gyakran akadalyta-

lanul novekedhetnek, ezen. szep sajaJalakjuk lesz.

G RANITFELTARAs

Egy magmas kozet, a granit feltarasa, nagy foldpatkrisldlyokkal az alapanyagban (fent).

GRANAT

0------. atmanain, egy griliui~fa.jta, gyakori metamorf kozerekben

METAMORI" KDZET

Egy sor asvany, pl. granat, csillarn

es diszten kepzodik metamorf kozetekben (Iasd 34. olclaI). A homersekler

es a nyomas atrendezi a kozer kerniai alkotnir uj asvanyokaj hozva Ietre, vagy kemiailag aktiv oldatok vandorolva anyagot szallitanak a rendszerbe.

CSILLAMPALA FELTARAs Csillampala akkor kepzodik, amikor eros nyomas hatasara a kozetek melyen

a Ford kergeben meggyurodnek (balm).

20 • BEVEZETES

AsvANYOK KEMIAI bSSZETETELE

A; AsvANYOK LEHETNEK szabad

elemek vagy vegyiiletek. Osszeteteluket a kemiai keplet adja meg.

A fluorit keplete CaF2. Ez azt mutatja, hogy az asvany kalciumbol (Ca)

es fluorbol (F) allo vegytilet. Az index-

TERMESELEMEK Szabad elemek. Viszonylag kis csoport kb. 50 taggaJ, nernelyik kozuluk (arany, ezust) gazdasagilag ertekes.

SZULFIDOK

Gyakori csoport, tobb mint

300 asvannyal. Olyan vegyuletek, amelyekben a ken femes es felfe mes elernekkel tarsult.

erre a csoportra.

PIRIT

REALGAR

KARBONA.TOK

200 asvanyt tartalmaz6 csoport. A karbonatokban egy

vagy tobb femion a (COJ}2-

karbonationokkal tarsul.

A ka1cit, a leggyakoribb karboriat, arnely Ca-

es karbonationokbol all.

ben lev6 szam G) azt jelzi, hogy ketszer annyi fluor van, mint kalcium.

Az as vanyo kat kemiai osszeteteluk

es kristalyszerkezetuk alapjan csoportositjuk.

HALOGENlDEK Ebben a csoportban minden asvany a halogenelemek egyiket tartalmazza: fl uor, kl6r vagy j6d. Ezen elemek atomjai femekkei reagalva olyan asvanyokat alkotnak, mint pl. a koso (natrium-klorid), vagy a fluorit (kalciurn-fluorid). Kisebb csoport, osszesen rnintegy 100 taggal.

KOSO

SZULFA.TOK Olyan vegyuletek, amelyekben cgy vagy to b b femes elem szulfationnal (SO ,Fkapcsolodik osszc,

OxmOK

ES H1DROXlDOK Tobb mint 250 as-

vany tartozik ebbe a csoportba.

Az oxidok olyan vegyuletek, ame-

lyekben egy vagy tobb femes elern oxigennel vegyult. Hidroxilcsoporttal vegyult femek a

hidroxidok.

FOSZFATOK

A foszfatok elenk szinu asvanyok, amelyekben egy vagy tobb femes elem foszfationnal (P04)3- kapcsolodik. Ehhez a csoporthoz

* arzenatok es vanadatok tarsulhatnak.

SZILlKATOK

Jelentos es gyakori csoport, tobb mint 500 taggal, A szilikatok olyan vegyuletek, amelyekben femes elernek egyediila1l6 vagy asszekapcsolt (Si04)4- tetraederekhez kapcsol6dnak. A szilikatokat hat szer ke~eti Oszlalyba sorol iuk.

BEVEZETES • 21

KEMIAI ELEMEK
VegyjeJ Nev Vegyjel Nev
Ac Aktinium Mn Mangan
Ag Ezust Mo Molibden
Al Aluminium N Nitrogen
Am Americium Na Natrium
Ar Argon Nb Niobium
As Arzen Nd Neodimium
At Asztacium Ne Neon
Au Arany Ni Nikkel
B Bor No Nobelium
Ba Barium Np Nepturrurn
Be Berillium 0 Oxigen
Bi Bizrnut Os Ozmium
Bk Berkelium P Foszfor
Br Brom Pa Protaktiniurn
C Szen Pb Glom
Ca Kalcium Pd Palladium
Cd Kadmium Pm Prornetiurn
Ce Cerium Po Polonium
Cf Kalifornium Pr Prazeodimium
CI Klor PI Platina
em Curium Pu Plutonium
Co Kobalt Ra Radium
Cr Krorn Rb Rubidium
C, Cezlum Re Rcnium
Cu Rez Rh Radium
Dy Diszprozium Rn Radon
Er Erbium S Ken
Es Einsteinium Sb Antimon
F Fluor Sc Szkandium
Fe Vas Se Szelen
Fm Fermium Si Szilicium
Fr Francium Sm Szarnarium
Ga Gallium Sn On
Gd Gadolinium Sf Stronciurn
Ge Germanium Ta Tantal
H Hidrogen Tb Terbium
He Helium Tc Technecium
Hf Hafnium Te Tell"r
Hg Higarry Th Torium
Ho Holmium Ti Titan
I Jad Tl Tallium
In l ndium Tm Tulium
IT Iridium U Uran
K Kalium V Vanadium
Kr Kripton W Volfram
La Laman Xe Xenon
Li Litium y Ittrium
Lu Lutecium Yb Itterbium
Lw Lawrencium Zn Cink
Md Mendelevium Zr Cirk6nium
Mg Magnezium BEVEZETES • 23

22. BEVEZETES

Az ASVANYOK JELLEGEI

DENDRITES Novenyszeru a/ak.

HABITUS

Egy kristaly jellegzetes megjeleneset habitusnak nevezzuk, melyet az uralkodo forma hataroz meg. Nehany, kristalyhabitust Ieiro szakkifejezest az alabbiakban adunk meg.

(23. oldal). Azutan hatarozd meg

a kernenyseget (25. olda!), a fajsulyt (25. olda!) es a karcszint (26. oldaJ). A teres es a hasadas lehet magatol ertheto (24. oldal) vagy el kell tornod az asvanyt.

Az AsvANYOKNAK egy sor olyan tulajdonsaga van, melyeket a hatarozashoz feIhasznalhatunk. A vizsgalatoknal a tudornanyos megkozelltes alapveto, Eloszor figyeld meg a szint (lasd 26. oldal), a fenyt (27. olda!) es a habitust

bcrili

KRISTALYRENDSZEREK

Az asvanyok geometriai kristalyalakja, szimrnetriajukuak megfelel6en hat f6 csoportba, un. kristalyrendszerbe oszthat6. E rendszerek mindegyikeben sokfele forma lehetseges, de egy kristalyrendszer minden formaja az illeto rendszer szimrnetriajahoz kotott, Egy asvany habitusanak tanulrnanyozasabol megallapithato, hogy az asvany melyik rendszerben kristalyosodi c. A kis kek abra - ami minden asvany mellett megjelenik - a kristalyrendszert jelzi,

LEMEZES Kes pengejere emiekeztet.

piril

PRIZ~1As Keresztmetstete szabal yos:

MONOKLIN

Egyik leggyakoribb rendszer; a szabalyos rendszernel alacsonyabb szimmetriaval.

TOs

TiA alaku tomegeket alkot.

SZABALYOS F6teg kocka alaku kristalyok, de ide tartoznak a: oktaMeres (8 lapu} vagy dodekaederes (12 lapu) kristalyok is.

TRIKLlN

A /egkisebb szimmetriaju rendszer:

PRIZMAs Fedolap es prizma.

TbMEGES Nines hatarozott alakja.

IKRESEDES

[kresedesnek nevezzuk, azonos asvany kit vagy tbbb krisralyanak nem parhllzamos szimmetrikus osszenoveset. Az ikresedes le~et erintkezeses vagy egymason athatolo, TobbszoTOS es poliszintetikus ikrek- 1'61 tobb mint ket ike-tan eseten beszelunx, t»

idokrasz

staurolit

barn

ROMBOS Prizmak es lapos tabtak tipikusak ebben a rendszerben.

TETRAGONALIS Altalaban

a szabatyosnat nyuitabb alaku forrntik.

ATHATOLO IKER Egy osszenott kristdly ket resze lathato:

ERINTKEZESES IKER Erintkezo kristdlyok sugariranyu tomege.

24. BEVEZETES

HASAOAs

Hasadasnak nevezztik azt, ahogyan a kristaly a gyengesegi sikok menten elvalik. Ez gyakorta olyan atornretegek men ten tortenik, ahol a kat6ero a leggyengebb, A hasadasi sikok nern oJyan tokeletesek, mint a krisralylapok, bar meg.ehetosen egyenletesek es a fenyt egy iranyba tukrozik. A hasadas lehet tokeletes, jo, rossz

es teljesen hianyozhat is.

galen it kocka ataki: szellJalOsa

durva, egyenetlen fetszinii torese

a iepidolitkrisuily bcsistapja meruen valik el

nrtzmaval parhuzanws fettdetek cerusszuban

KAGYLOS TORES

TORES

Ha egy asvanyra geologuskalapaccsal rautve, az durva es egyenetlen feluletek men ten valik kette, toresrol

beszelunk. (A hasadasi feluletck altalaban sikszeruek es a kalapalast isrnetelve pontosan ugyanolyan alaku testeket nyerunk.) A legtobb asvany torik es hasad is, de nehany csa k torik. A teres lehet egyenctlen,

kagylos, horgas

es szilankos,

25 • BEVEZETES

J{EMENYSEG

A kemenysegvizsgalat nagy segitseg az asvanyhatarOzasaban. Az asvany kemenysege az az ellenaiJas, mel yet a karcolassal szemben tanusit.

A kemenysegi skalat l-tol (talk) lO-ig (gyernant) Fricc1ricb Mohs osztotta be. A nagyobb Mohsszi\rnu asvanyok karcoliak azokat, ameJyek a skalan [ejjebb vannak. Igy a kaleit karcolja a gipszet,

de a f1uoritot mar nem. Asvanyokat mindennapes targyakkal is vizsgalhatunk: egy errnevel karcolhato asvany kernenysege k isebb, mint 3'h

KOROM: 2'j,

KESPENGE: 5'jz

KVARC: 7

UVEG: 6

A MOHS-FELE KEMENYSEGI SKALA

FAJSULY

~gy asvany fajsulyat megkapjuk, ha sulyat osslehasonlitjuk azonos terfogatu viz sulyaval. Ez szarnszerint kifejezve: fs=2,5 pJ. azt ielenn, bogy az asvany ket es felszer nehezebb a viznel , A kvarcpeldany (jobbra) nagyobb, mint a galenit, de konyoyebb men kisebb az fs erteke,

26 • BEVEZETES

SZlN

Az asvany szi ne terrneszetes fenyben egy magatol erthero, hasznos azonositasi belyeg. Bar jellcgzctes szirui asvanyok mcghatarozasaban segit, csapdaba kerulhetunk ha kizarolag erre hagyatkozunk.

Sok asvany - pl. a kvarc - valtozatos szirui lehet, mig sok masik, feher vagy szintelen. Az alabbi kvarcvalasztek az asvanyok szinenek egy sorozatat mutatja be.

SARGASARGAs· BAR A

fustkvon:

KAllcsziN

Az asvany poranak szlnet karcszinnek nevezzuk. EZl ugy kapjuk meg, hogy rnintankat egy rnaz nelkuli porcelandarabhoz dorzsoljuk , Nagyon Kemeny asvany eseten, kalapaccsal torj Ie egy kis darabot es kerncny felulethez dorzsold. A karcszin jobb utbaigazito, mint a szin, mer! sokkal allandobb annal.

ARANVsARGA

(lufipigment

VOROSBARNA

ROZSASZINU

tejkvarc

FEHER-SZURKES· FEHER

BARNA-FEKETE

SARGA

krokoit

FEKETE

kalkopiril

VOROS

ctnnabartt

SZURKE

molibdenu

A TLATSZosAc

Az allalSz6sag arra .utal, hogy mikeru halad at a feny az asvanyon. Ez attol fugg, hogy az atoJ11ok hogyan kotodnek cgymashoz. Atl<\tsz6k azok az asvanypeldanyok, melyeken keresztul a targyak Iathato k. Arnennyiben a feny <\thawl, de a targyak nem iisztan la[hat6k, akkor a peldany atterszo. Ha

a teny nem hatol at egy peldanyon - meg vekonv szeleten sern -, akkor az asvany opak.

1.1. orany nem cngedi lir a (linrl

Az AsvANVOK Ft:NYE

A teny itt azt a tulajdons:'igot jelenti, hogy mikent verodik

vissza a fenysugar egy asvany Ieluleterol. A fcny tipusa es intenzitasa att61 fugg, hogy

m .. yen az asvany feli.ilete es mennyire nycli el a raeso Ienysugarat. A fenyt onmagatol

ertheto, j61 korultrt szakkifejezesekkel adju], meg. Ezek: tompa, femes, gyongyhiz, uveges, zsiros

es selymes,

~1I1 l1I~f(!ls::.in femes ./i-'"ye •

ATTETSZ6

UVECES

iiveges fetszine

zstros /elUlet k6sol1

SZ-O largyak 0 kerlOSl(jres kovetkeueben megkettouidnek.

ZSIROS

seJyemjeny nosadozots gipscen

tompa-

es femesfeny hematiton

28 • BEVEZETES

KEMENVSE(; < 2';, Akantlt

Annabergit Antimonlr

Artinit

Aurichalkit Auripigment Autunit

Bizmut

Bizmurin

Borax

Brucit

Carnallir

Carnotit

Cianotrlcht t CitHl.abarjl

Cove.lin

Epsomit

Etitrit

Flogopit

Galenii

Gipsz

Glaukonit

GrafiL

Hidrocinkit Jamesoui;

Kalkanlil

Kacliuit

Ken

Klinoklor

Kl6rargiriL

K5,6

Kriolit

Krizoti't

Linarit

Moliodenit MU!::izko\:i! Naironsalctrom Pi:rarghit

PiroHlht

Proustit

Realgar

Stefanit

SzepiaLit

Szilv.aniL

Sziivin

Talk

Torberni!

Tujanmnit

Tungstit

Ulexi!

Vermikulil

V.ivianit

Wad KEMENYSEG< 3';'

Adamil Anglczir Anhidrit At)timon A:fltigorit AtallY Asztrofillit

AsvANYHATAROzAs

Az ASY.4.NYHATAROzAsT rnegkonnyitendo, az asvanyokat kemenyseguk sorrendjeben soroljuk fel, megbizbato es j61 felismerheto tulajdonsagaikkal,

AsvANY

TIn nines

ne tokelctes

ne tokeletes

at rokeletes

ne I tokeletes ne rokeletes.

tokelctcs baals iokeletes ba~is tokejetes tbkeletes tokeletes

nines

tOkt\lrte~ bazis nines

10. prizm, Wl;elete> bazis tokelescs tokeleres

no no nil DV

at

~~ ...

at IlB ne nv ne ;j,t nu M aJ at ne nn at at af at nn at at

rokelctes bazis

to. kocka loktktes ItibHetes bazis tokeleres bazfs tdkeletes

j6 bans tokeletlen tokcleres bazi;; t.6keletes bAzls tokCLetcs

nineS'

to. kocka nines

egyenetlen egyenerlcn egy.-felka. egycnetlcn egyenerlen egyenetlen cgyenetlen egyenetlen egyenetlen kagylos cgyenctlen kagylos egyenetlen cgyenetlcn k agy.cegy. egyenetlen kagylos egvenerlen egyenctlen Ielka. szilankos cgyenctlcn egyenetlen egyenetlen egy.ckagy kagyl6s egvenetlen egy .• kagy. cgy('nel~en egy·lelka egy.~kagy. egye:tlellen egyenetlen kagyl6s egyenelle,n egyenetlen kagyl6s kagy·egy egyenetlen kagy.-egy. k.gy16, <gy .. felkn. egyenetlen cgy{;netkn egyenetlen egyenetlen egyenetLen cgycncTlen egyenetLen egyenetlen egyenetie[l cgyenetlen egyenetLen

felka.-cgy. kagyi6s egy.-sziLankos egyenetlen kagy.-.szil.anko.s horga.s egycnetlen

ROVlDiTltSEK MAGYARAZATA:

at-atlag; kagy.-kagylos: ne-nebez; i.o-tokeletlen; rc-rcssz; nem meg-nem meghatarozou: oki.-oktaederes; tok-tokeletes: pin.cpinakoidos; nrizm-prizmas: rom-rornhoede-es; felka.. lelig kagylos; cgy.-egycnctlen; nn-oagvon nchcz: uv-nagyon vilegcs: -kcvcscbb mint vag)' egycnld; -tobb mini.

A8VANY

Atakamit Barit Bauxit Biotit !loki! Bomir, Boulangeril Boumonlr Cerusszft Chamosit Coresztln Copiapit Dcscloizir Enargit. E,D.sl Gibbsir Glauberit Orccnockcit Jarosit Kaltil Kalkczin Klino.klJ'tst Krokoit Leadhillit Lepidolit Millcrit

FS H.I(SADAs

ne tdkejetes

De tokctcrcs

m runes

ltsne tckeletes bazis nn tokclcres

nn nagyon rossz

nn j6

nst toktiJelieo

nn j6 prizma

nc ncut meg ..

ne Wkelet"$

at" sokeletes

nn roSS1.

ue rokclctcs nu j6 prizma

nn t6k~lele$ i>.\zi~ . tIne tokcletcs bazix nn rokeletes rom.

rossz

10. basis t6k~lele~ nines

to. prl'Zrtl. t6kc~letes tbkeJctes r}m(;s

t6ktletes b::izis jo

j6 plramis

itt j6 bazis kagy16s

:il nagy.orl ross;:: I"elka.

[It tok€letes rOm. felka.

ne rOSSI.

oil t6kelele,

~~ j6 pin.

ne 't6k<leles

nn nines

Be tbkelctes

.AI rOsSZ

nn tbkeletes

at. t6kelet.e'

a! nines

al ti)kelele,

ne tbkeletes

tine tokeleles

ai tbkelel.es rom.

.at roSSl

ne tbke.letes okl.

at Wkelel<s

un t6Hlel.es

ne tOk6.letes

at j6

ne [Qkcletes

kagyl6, egyenerlen egyenetlen egyenetlen egyenetlen egy-xagy. egyenetlen felka.cegy. kagvlcs cgycnctlen egyenetlen egyenetlen egy.vkagy egyenetlen horgas cgyenetien kagylos kagyl6s egyenetlen fclka. kagylos egyenenen kagy.cegy. kagylos egyeuctlcn egyenetlen cgy.vkagy. egyenetlen egyenetlen borgas egyenetlcn egyenetlen egycnetlen kagy·egy e_gyenetLen egyer1..etlen felk •.

kagy.-cgy. egyenetlen felka. kagy16, egyenetlen kagy.-egy. egyenelLen kagylos egy.-kagy. egy.·kagy. egye'1.t;:t!el1 egy .• kagy. egyenetlen [elka. egyenetlen kagy!6s egyenetlen egyenetlel1 egyenetlen egy.-felka. [elka.·egy.

at . !lILIeS

nn t6k.eter.es

. lIe h5keletes bazis

at tOkeletes b;\zis

at tbkc-Ietcs rum.

I'm j"6 rQ!ll .•

ar t6keletes

nTI j6 Jorn.

ne i6

nn tQb~letlcfl

at nem meg.

Jill tl5keletes

nv to. koeka at tOkeletes

ne Wkeleles bazis

ne tokcletes- bttzis

.nn tok~letes

nv tokelctE'"s

ill tOkeM""

at ne

tdki~letes

nin~s

j6

j6 baz.is t6keleles tokeleres b:izis Wk~le[es bazi, nines

tokelet.e,

ne nn al nn at nn ne

Olivcnit ne

Polibazit nn

Polibalit at

Rez nil

Stro.nda:nit ile

Thenarclit. at

TroI1~ at

Vnnadinit nn

VQlbonhi t IlC

\Vithe·rit ne

WuHcnit' nn

!(EMENYSEG < 5 'fa

Aluni.l Ana.kim A!lkcrit Apalit Apofillit Aragonil Azurit Ba.yldonh Broc:lian!il Chab.zit Cinkir Colcmanit DaLOli( Dez.min Diopt:iz Dis.zten Dolomlt Eudialit Fluorit Girolit Glaukodot Goothil HarmolOm Hauerit

HallsmannH Ht.~mimoffj[ Herder.iJ Heuh:ndit Kalkopir!1 F.:.obaWn KriLokoUa Kromi~ Kuprit laumontit LaZUrl! lcpido-k:rokil Lilllonit !\1agncz1t Malachjt ~hUlgaclil i\fezo-HI ~1imWI vlonacir Natroiit Nikkelin Nozcan Pektolit Prnflandit Perovszkit Philiipsit Piruklcr Piromcrfft Pirrbotin

R ebeckir Rodokrozu Schcelit Skolecir Skcrodir Smithscrit Szfaleril Sliderit Tl'.nnantjl Tf'traedr:l~ Thomsonil TiraniL Volframit \\'avellit \ViHemit \\'('I[lastonit XC"notim

KE ... ENYSEG < 6 Ak.ermanit Aklinolii \.lIlbligonit Anal;iz

A tofillit .t...rfwdsollil Arl.enopirit

AUgll

Brooki!

Cai1Crlnit

Egirin

Eosztatit

Geh~enil

G aukofan Gr tlleril H<uvn Hed~nbergit Fiematir Hlpersl.ten 1-110 nbknde H.umit Hmenit

Ilvait tlnamtl

'--

He j6

ne tokclctcs

st/nc rossz

~I tcke.ctes

ne rossz

nn tokelet es

~tJne nines

ne nines

nn rossz okt. at tokeletes at tokeletlen ne tckcletcs

ne nines

ne rbkeletes rom. ne tdkelcrss

ne [(i"R:elete5

at Ickeletes

nn 111ru:'~

e/nn j6

at tckeleres

nil runes

at rossz

at tckctetes

ne runes

ne rckeletfen ;it jo

ne j6

un rossz prrzm .

ne nines

ne tokeletcs

ne tokefetes rom.

nn jO

at ·Wkele!e, ue tokeletlen

ne W.k@e:tes'mrD.

00 t6kele!es

ne l:ok~tete$ rom.

ne nines

le/nn nirrcs

~t lok~letes ·tle j6

nil tGkelete~'

at I5ke!etes

nc b~zis

tim tokelet"" ~/lJ.Jl to. pnzm.

at j6

nc j6

TIC tOkcJetes

neo h'j'keletes bazls

'LID 10keletes

ne Eokeietes

nn rmS2

ne j6

ne rossz

a.t Lo.keletes

rtc _j6

ne j6

ne j6

ne tOkeLete.s ne j6

at fOS1Z

nc j6

nn Illnes

ne .16

nt', toke1ete:;

ne rossz

ne nines

Ile j6

nn j6

cgyenetlen egy.ckagy. Fclka. egyene.ien cgv.ckagy. egyenetlen egy.ckagy. egyenetlen kag'y.cegy. egvenetlcn egyenetlen egyene.Ien egyenetlcn kagy.cegv. felka.cegy. egyenetlen cgyenerlen felka .. cgy kagy.-egy. egyenetlen egyenetlen egy.-kagy. cgyenetlcn kagylos felka.cegy. egyenctlen frlka.cegy. egy.vtelka. felk a.. egy. egyenetlen egyeuetlen felka .. egy egyenetlen felka. felka.-egy kagylcs egyenetlcn egy.-relk". egy·folka. egy.-filka. kagyl6s eg:yenetkn F61ka .. egy. cgyenetlen egyenetlen egyenetlen

egy .. kagy egy.-[elka. egyenetkn felb. egyenetLen egycnetlel1 egyenetlcIl egy .-kagy. felka.-cgy. egyenetlen egyenetlen egy~netlen egy.·kagy. egy.-kagy. egyenetlen cgy _-kagy. egy .• kagy. egy.-felka. egyenetlen egyenetlen egyenetlen kagy.-egy. egyenctlen cgyelletlen

BEVEZETES.29

ASVANY

Lazurit Leucit Milarit Nefelin Neprunir Ricluetit Romanechlt Samarsklr Skuuen f t Smaltin Szkapolit Szodalit Trentolit TOrkiS2

!(EMENYSF:C -c 7 ilJbit

Andezfn

Ancrut

Aucrtoklasz

Axinit

Hytewnit Dlaszpor Dicpszid Epldor Prankttnit Gadnlinit

.ladeit

Kassziterh Klinozoizit Klnrhoid. Kolumbit Kondrcdir Kvarc, Labradern Magnefil Markazlr Mikroklin OEgokUUiZ Opal Ortok]a.sz Petalit

Pitit

Pir.oluzir Pre,hnit Rodollit Rut;1 Stlbikonit Szailidin Turm&lin Vezuvian Zoizit

KEMENYSEG < 7

Andaluz:it

Berm Cir.kon CordJerit Duruor!ier~t Euklasz Fena.kit Gra[l.~t GyemalH Ka3cedon Korund Kri:wbcrill Olivin Ruhin Spinel! Spodumen Staurolit SzilliJnannit Top.,

ne rossz prizm.

at nagyon rossz

at nines

at ressz

lie tokeletes

'tine Wkelete.s

nn ucm meg.

nn rcsez

nn io nn jc

ill j6

31 rossa

'tine j6

at j6

at j6

in tokeleres

at tokclctcs

~t tbkeletes

nEJ j6

a~ tokelctes ne tokeletes TIe j6

ne 161OCk-les:

on nines

ne nines

ne j6

nn rossz

ne toketetes

ne rckelctcs

nn j6

ne rossz

at runes

at tokeletes

nn nfnes

ue j6

al tbkeletes

'51 L6k<Jete,

at nines

at loketetes at lokeldcs

ne ross·z.

;nn rOkeJe,tes

a[ j6

ne tbkeleles

ne j6

~bm lIem meg.

~ll t6ke1etcs-

ne nagyon r05SZ

ne rossz

ne Tok'€%les

ne j6 prizm,

at rossz

ne takeJetlen

ill j6

ne j6

ne 1:okel~tes

Ile nines

ne tokeleles ok!.

3.1 nines

ne nines

.ne j6 prizm.

ne lokeletlen

ne nines

ne nines

ne tokele1.es

11"(: j6

ne t6keletes

ne t6keietes.

egv.-szilaukos kagylos kagy.vegy. kagylos kagyios egyenctlcn egyenetlen kagylos egyenetlen egyenctlen cgy.-kagy.

egy .vkagy. egyv-felka kagylcs

egyenetlen egy.vkagy kagy.vegy. egyenetlen egy.-kagy egy.-kagy. kagylos egyenctfcn egycnetlen egy.vfelk a. kagylos szllankos fdlka.cegy. egyenetlen egyencrlen felka.cegy. egyenetlcn kagy.cegy. egy.vkagy. [elk a. -egy egyenetlen cgyeoetlen egy .• kngy kagyl6s cgy.·kagy. fClka. kagy.-egy. egyenetlcll egycnetlen kagy,·egy. kagy.regy. egyencllen k.gy .. egy. egy.-kagy egy.-kagy egy.-kagy.

egy·folka. egy.-kagy. egy.-kagy. k.gylos cgyenetkn kagy!6s kagy16s egy.·kagy. kagyl6, kagyl6s kagy.-egy. kagy.·ogy. kagyl6, kagy .• egy" kagy.-cgy. egyenetlen egy.-f<lka. cgyerrellen felka.-egy.

30. BEVEZETES

(9) kontlnentdtis fulapzol

BEVEZETES • 31

HOGYAN KEPZODNEK A KOZETEK

lis talpazaton (9) rakodik Ie, de egyreszuk a nagyobb melysegii oceanfenekre keriil, az oceani kanyonokban (10) mozgo aramlasok segitsegevel, Amikor tiled ekes es magmas k6zetek eros hoes nyomashatasnak vannak kiteve -

a hegysegkepzodes soran -, metamorf kozerekke valnak, mint pI. a csillampala es a gneisz. A homerseklet es a nyornas tovabbi ernelkedese olvadast eredrnenyezhet, es igy a k6zetciklus bezarul.

rnozgasok soran kerulnek a felszinre

es erozi6, valarnint rnallas tarja fel azokat. A jeg, viz szel es a kemiai mallas felapritja a k6zeteket, a gleccserek (3), folvok (4), es a szel pedig elszallitjak

a t6rmeleket. A reszecskek uledekes retegkent rak6dnak Ie tavakban (5), deltakban (6), dunekben (7) es a tengerfeneken. Bel61iik lesznek az illedekes k6zetek, mint pl. az anyag es az agyagpala (8). A legtobb uledek a kontinenra

A K6zETEK CIKLUSOKBA KEPZODNEK. Olvadt magma a Fold kergeben lassan a felszin fele emelkedik. Ez nagy masszivurnokat, plutonokat (1); kisebb

intruziokat, telereket (2); vagy lavafolyasokat es vulkanokat hozhat letre, A lehules soran magmas kozetek keletkeznek, mint pl. a granit. E k6zetek fold-

KOZETCIKLUS

Az alabb bemutatott kozetciktus evmilliokat vesz igenybe.

(7) dune

(5) tengersee-n

(3) gieccser

14) foly6

(5) 16

homokk6 kep::.6des T

homokk6

MAGMAs

Az olvadt magma benyomul mas k6- zetekbe. Lehulve granittelereket kepezhet (balra).

ULEDEKES

A homokko korabbi kozetek Iekoptatott kvarcszemcseibot all, melyek tengervagy folyofenekre rakodtak Ie. Eltemetodesu«, valamint nyomds hatasara

a homokko meggyurodhet, amint aZI a tengerparti sziklan lathatjuk (balm).

A h6 es a nyomas metamorf k6zette alakltja al a: utedekes es magmas k6- zeteket a hegysegkepzodes saran.

konttnentotis /eju3

32 • BEVEZETES

BEVEZETES • 33

MAGMAs KOZETEK JELLEMZOI

MAGMAS KOZETEK olvadt magmabol vagy lavabol keletkeznek. A magma eredeti osszetetele, a felszinre kerules m6dja, a lerniles sebessege, mind segit

az osszetetel es az abb6l fakad6 jellegzetessegek meghatarozasaban.

E jellegek koze soroljuk a szerncserneretet, a kristalyalakot, az asvanyosszetetelt es a kozet szinet,

durvasiemcses gabbro, melvsegi magmas koz.et nagy krtstdtyokkot

EREDET

Az eredet ana utal, hogy a kozet intruziv-e (a Fold felszine alau kristalyosodott) vagy extruzlv (felszinen kristalyosodott lava).

INTRuziv BAzISOS TELER A doieritteler magmas kozet, mely utedekes agyagpalaba nyomult.

vasban es magneriumbon gm;tiag augi{

ELOl<'ORDULAs

Az olvadek lehulesekor telvett alak a kozet elofordulasara ural. A pluton pl.

mas, mely intruzio, melynek sok kilorncteres atrneroje lehet, a teler keskeny diszkordims kozetreteg, a telepteler konkordans reteg.

labradom

JOidpal

AsvA YOSSZETETEL

A kozetek asvanyok halrnazai. Foldparok (jobbra), csillamok , kvarc

es vas-rnagnezium-szilikatok (fent) alkotjak a magmas kazetek zomet, "bsszetetel"

azt jelenti, hogy mikent befolyasoljak az asvanyok

a kozet kemiai osszetetelet.

A SZEMCSEK

M EGFI GYELESE

A gabbro (J) szemcsei szabadssemmel tothatok, de nagyito kell a dolerithez (2). A bazalthoz (3) mar mikroszkop szukseges.

SZEMCSf:MERJ::T

Ez azt murat]a, hogy a kozct metyscgi (dllrVaSzemcses) vagy kiornlesi (finomszemcscs). Durvaszemcses magmas kozercknek, mint pl. a gabbro

, mrn atmcrot is meghalad6 kristalyai vannak; a kozepszerncses kozereknek. mint pI. a doleri! 0,5-5 !TIm a szernoemerere, mig a finomszemesc's k6zerekm!l, mint a bazalt a mere! 5 nun alatt marad.

KRISTALYALAK

Lassu lehules eleg ido: biztosit ahhoz, hogy jol fejlett sajat alaku kristalyok n6hessenek. Gyors lehules csak rosszul formalodott, alaktalan kristalyokat credmenyez,

SZOVET

A szovet a kristalyok egyrnashoz kapcsolodasanak m6dja es a kristalyok egyrnashoz viszonyitott merete.

SAJAT ALAKU KRISTALYOK

Erosen nagyitott doleritresrlet (balm) jol kialakult kristalyokkal.

Szi .....

A szin alta laban j61 jelzi

a kerniai osszetetelt az asvanyosszetetel fuggvenye-

ben A vilagos szin,

65"'o·nal tobb SiO,-ot tartalmazo savanyu koze-

tct ielcz. A bazisos koze-

tek sotelek, keyes SiO,-dal

es nagy mennyisegu, S-oLet SZlnu Fe-Mg-asvannyal, llyen pi az augit.

ATMENETl SZIN Andezit, egy atmeneii k6zeI55-65% SiO;-larlalommal.

Rio/it, egy savanyu lava 65%at meghalado Si02·dal es 10% feletti modalis kvarccal.

OSSZETETEL

A kemia] osszetetel fuggvenyeben a magmas kiizeteket csoportokba osztjuk: savanyu kozetek 6501o-ot meghalado SiOAal (be1e<!rlve a tobb mint 10% modalis <kvarCOl); atmeneti kozetek 55-650/0 SiO,-tanalornmal, bazisos kozetek 45-55% SiO,-dal (kevesebb mint 10% modalis kvarc). Ultrabazisos kozeteknek

4'i1t:' '1 k i

. c-na cisebh a SiO,-tartalma.

SbTET SZfN Bazalt, egy bazi- 50S k6zel 45-55% Si01-tartarmu.

34. BEVEZETES

A METAMORFOZIS TIPUSAI

AMETAMORF KOZETEK olyan kozetek, melyeknek eredeti magmas, uledekes vagy korabbi metamorf szovete

es osszetetele jelent6sen megvaltozott.

E k6zetek ho- es nyomashatasokra (Iegjelentosebb a hegysegkepzodesnel) keletkeznek.

REGIONAus METAMOID'OZIS

Ha egy hegysegkepzo kornyezetben a k6zetek egyarant ho- es nyomashatasra alakulnak at, regionalis rnetamorfozisrol beszelhetunk.

A rnetarnorfizalt terulet tobb ezer negyzetkilometert is kitehet, Az alabbi sorozat erzekelteti, hogyan valtoznak meg a k6zetek, amint a h6 es a nyornas egyre fokoz6dik.

l.N

2. KIS

Osmaradvanyos agyagpala, n-

nomszemcses, uledekes kozet,

mely agyagasvanyokban es

kvarcban gazdag, brachiopoda hejmaradvanyokkal, metamorfo-

zis nelkut.

vtinyos flw,m<mn'"'' kisebb nyomtis er; a fosszlliak elgor bulhetnek vagy elpusziulhatnak. Az Ii} koeet neve fillit.

csn.L.\MPALA

4. NAGY NYOMAS Nagyobb nyomasokon es homersekleten, volamint aktiv olda-

10k hotasara durvaszemcses gneisz

jan Ietre. Hasonto

feltetelek kozou barmilyen kozet atatakulhat.

3. KbzEPES NYOMAS

A [illit es sok mas metamorf k6- ret kozepszemcses csilkimpalava alakul kozepes nyomason es homersekleten.

GNEISZ

BEVEZETES .35

KONTAKTMETAMORFOZIS

A metamorf udvarban - azaz magmas intruzio vagy lavafolyas k6zel<~ben - fekvo kozetek, egyedul hdhatasra is fttalakulhatnak. Bzeket ncvezzlik kontaktmetamorf kozeteknek. A hoharas meg. valtOllarja az eredeti kozet asvanyait, ugy, hogy a keletkezett kalet kristalyosabb lesz es az osrnaradvanyok eltunhetnek,

A konraktlldvar nagysaga a hornerseklet es az intruzio meretenek f(iggvenye.

MAGMAINTRUZIO Sotet szinfi dolerittomeg (a szikla aljdn), egy eredetileg fekete palaba nyomult be, ou felmelegitve

vildgosabb s;::[nfi kozeu« (szaruko) alakitotta at.

Felmelegitve a homokko (fent) metakvarcitta (jobbra)

~ egy porozus uledekes k6zette ~ alakul, tnely kristalyos tom all kozel. szorosan kapcsolodo kvorckrtstatvokkal.

storosan k6t6d6

METAKVARCIT

DI~AMOMETAMORFOZIS

Dinamometamorf6zis akkor jon letre, amikor nagyszaoasu elrnozdulasok tOrtennck vetosikok menten a Fold kergeben. Nagy tornegf kdzettesre],

presd6dnck egymas role. E kozettornegek erint kezesen szetzuzot t e~ POI uou metarnorf kozetek keletkeznek, melyeket milo. nuna], nevezunk.

~~d~;TT?MEG~K, ELMOZDULAsA

~ogl/ Ieltotodas a sziktajat kozepmagossagaban.

a duol6dtisi mozgaSIO! erosen otaiakult es defornuilt

36 • BEVEZETES

METAMORF KOZETEK JELLEMZOI

AMETAMORF KOZETEKRE bizonyos . tipikus belyegek jellemzok. Asvinyaik rendszerint jol kristalyosodnak. A kristalyok iranyitottsaga fugg att61, hogy a kozet ho es nyornas, vagy csak h6 hatasara kepzodott. Meretuk a h6

es nyomas nagysagat tukrozi. fgy a kristalyok vizsgalata segither az eredet es a kozet faj meghatarozasaban,

palas gneisz sO/~r hiotitszalagokkal

SZQVET

Ez ana utal, hogy milyen a szerncsek irauyitottsaga a kozetben. Kontakt metarnorf kozeteknek kristalyos szovete

van: az asvanyok veletlenszeruen heJyezkednek el. A regionalis metamorf k6zetek azonban palasak: a nyornas bizonyos asvanyokat egy iranyba rendez.

de az in:inyf101Hag kevesbe ki/ejezell, mint a gneiszben

BEVEZETES.37

SZEM'CSEMERET

A szemcsemere! jelzi azokat

a h6merseklel- es nyornasviszonyokat, mclynek a kozct ki volt teve: attalilban rninel nagyobb a nyomas

es a h6mersekle!, annat durvabb szern ii a kaze!. 19y a k is nyomason kepzodalt fillil finomszemcses,

A !;azeres nyornason es homersekleten keletkczett csillampala kozep szemcses, a nagynyomasu es _hamersek1etCL gneisz durvaszerncses.

OURVASZEMCSES

sotet [iflit

KOZEPSZEMCSES

NYOMAs ES HOMERSE:KLET

Kazep- es magasfoku metamorfozishoz minimum 250 °C-ra van szukseg (bizonyos metamorf kozetek homerseklete joval alacsonyabb lehet), a maximum 800 DC;

e fe.ett a kozet megolvad es magma lesz belole. A nyomas nagysaga 2000

es to 000 kilo bar kozott mozog.

FINOMSZEMCSES

As VANYQSSZETETEL

Bizonyos asvanyok jelenlete a metamorf k6zetben segitheti a rneghatarozast. Granat es diszteu gneiszben es csiIlampalaban otthonos, mig a pirit fillitekben gyakori. Olyan asvanyok, mint a brucit

marvanyban jelentkezhctnek.

GNElSZ Mikroszkopban a gneis; kvarc es csillam jetenletet mutat]a (balm).

TEilKVARC

metckvurcitbon e.s gneiszben talcilhal6

MUSZKOVIT

38 • BEVEZETES

OLED~KESK6ZETEKJELLEMZ61

MJVEL /\z ULEDEKES K6zETEK padokat, retegeket alkotnak, a terepen elkulonithetok a magmas es metarnorf kozetektol, Kezipeldanyuk rendszerint a retegek menten torik el. Egy masik fontos elkulonit6 belyeguk az osrnaradvanytartalrnuk (osmaradvanyt magmas kozetben soha, metamorf kozetben csak ritkan talalunk). Az uledekes kozetet felepito reszecskek eredete hatarozza meg azok rnegjeleneset, ezzel mintegy kulcsot adva rnegnatarozasukhoz.

EREDET

o led ekes kozerek

a Fold felszinen vagy annak kozeleben kep z6dnek, ahol a szel, viz es jeg altal szallitott kozetreszecskek szarazIoldon foly6k es tavak fenekere, tengeri kornyezetben pedig homokos partokon, deltakban

es a nyilt tengercn rak6dnak Ie.

ULEDEKRETEGEK

Ezen a parton osszehalmozodoll kavics es a homok uledekes kozetet ercdmenyezher.

BEVEZETES • 39

SZEMCSEMtRET .. ,

Bar a szemcsemeret szennti osztalV~Z:iS ulcdekes k6~c(e~nel ?onyo- 1~1l, a durva-, ~o~ep-. es a flllO~zemcs0s kategoflak Itt IS hasznal-

~atok. A meret, k6t?ll1boktol az agyag

ro reszecskeiig terjed. Szabadszernmel ap • d . k" k konnycn IMhato urvaszemcses ozete -

hez soroliuk a konglomcratumokat, breccsakal es nehany hornokkovet. Mas honlOkkovek kozepszerncses k6zetek, melyek szemcsei nagyit6val lathatok,

A finomszemcses kozerek koze az agyagpala, az agyag es az iszap tariozik ,

OURVASZEMU

kvarckonglomenitutn

FlNOMSZEMCSES

homokk6

NAGYiTOTT SZEMCSEK Egy kozetpetdan» erosen nagyitott szemcsein tanulmanyor-

OSZTA.LyozAs

Ez a kozetszerncsck eredetere ad rnagyarazatot. Torrnelekes kczetek korabbi k6zetek reszccskei: tartalrnazzak:

a biogen azt jelenti, hogy

a kozet kagylohejbol es mas foss/iii, maradvanyokbol all; a kcmiai pedig arra utal, hogv az asvanyok kemiai ki<;,apodas soran kepzodtek.

OSMARADVANY. TARTALMA Osrnaradvanyok foleg uledekes k6zetekben otthonosak. Allalok es novenyek maradvanyai, melyek az uledekek retegeiben rnaradtak meg. Egy kozetben talalt osmaradvany tipusa meghatarozza annak eredeiet: tengeri maradvany pI. azt bizonyitja, hogy a k6zet tengeri uledekbol ke1etkezett. A meszko kulonosen gazdag osmaradvanyokban.

brachiopoda-

hatjuk a szemcsealakot. Ez a lekerekiteuol (balra fent}

a szogletesig (jobbra fent] valtozik,

SZEMCSEALAK

Az uledekes kozetet al kot6 szerncsek szallltasanak

m6dja befolyasolja azok alakjat, A szel rnunkaja Iekerekitett hornokszerncseket, de szogletes kavicsokat eredrnenyez. Vizben torrent erozio eseten a homokszemcsek szogletesek, a kavicsok lekerckitettek lesznek.

TORMELEKES

TORMEL~:KES

rozsasslnu ortok varcit

40 • BEVEZETES

BEVEZETES • 41

K6zETHATARoz6 KULCS

Ez A HATAROZOKULCS segit kozetpeldanyod meghatarozasaban, Az

1. Fokozatban dontsd el, hogy a kozet magmas, metamorf vagy uledekes.

A 2. Fokozatban a szemcsemeretet hatarozd meg - a hatarozokulcsot kovetve, hogy celba erj: egy szem jelkepezi a dur-

MAGMAs?

Ha a kozeted magmas, szovete kristalyos lesz, azaz asvanyok kristalyainak egyrnasba kapcsolodo mozaikja. E kristalyok elhelyezkedhetnek veletlensze nien, vagy valarnifele iranyltottsagot rnutatnak a kozetbcn. Olyan szerkezetek, mint a reteglap (uledekes kozet)

es palassag (ruetamorf kozet) hiauyoznak. Bizonyos lavak gazok altai felfuj L urcgeket tartalmaznak. Osmaradva nyok hianyoznak ,

METAMORf?

Ha kozetcd metamorf, akkor ket fatipus egyikebe fog tartozni. Regionalis meiamorf kozetnek jellegzetes szovete, illetve palas szerkezete van. A palassag rendszerint hullarnos, es nem egyenes, mint az uledekes kozetek retegzodese. A kontaktmetamorf6zis veletlenszeru szerkezetet eredrnenyez.

tkEDEKES?

Ha miruad uledekes kozet, retegzodes; lathatsz benne. A szemcsek esctleg gyengen tapadnak ossze, es az ujjaddal is le tudsz dorzsolni belolu k.

A kvarc uralkod6 alkotoresz sok uledekben, a kalcit viszont a meszkoben, Az osrnaradvany jelenlete szintcn megkonnyiri a megkulonboztetest

a magmas es metamorf kozetektol.

vaszerncses; a kezinagyito a kozepszerncses, a rnikroszkop pedig a Iinomszemcses kozeteket. A 3. Fokozatban (lasd 42-45. odalak) a tobbi tulajdonsagot is figyelembe kell venni (szin, szovet es asvanyosszetetel) ahhoz, hogy e konyvben talalhato kozetfajok egyikehez eljuthass.

SZA BADSZEMMEL lATHAT6

IT FOKQZAT ~ liur,\n rnegallapitottad a kozet ercdetet,

a kovelkez6 lcpes a szemcsemeret szerinti besoroias. Ez a kozetalapanyag szemcserneretere \onatkozik es nem az abban esetleg talalhato uJ10nlegesen nagy kristalyokra.

I~ Durvaszemcses

[QJ Kozepszemcses

~ Finomszemcses

I METAMORF·

palas gneisz;

hutkunos

szalagossiiggll!

~ Durvaszemcses

[gJ Kozepszemcses

!~, Finomszemcses

~ Durvaszemcses

[gJ Kozepszemcses

I~ I Finomszemcses

gyengen cememiJl6dutt «varcsmncsek

BEVEZETES • 43

Eldontotted, hogy kozered magmas, metamorf vagy uledekes es meghataroztad a szemcsemeretet. Ha magmas kozeted a szinet. Kis su-

rusegu, szilikatokban gazdag savanyu kozetek vilagos szlmiek. Nehez, Fe-Mgasvanyokban gazdag bazisos es ultrabazisos kozetek sotetek, Az atrneneti koze-

tek - mint azt a sz6 is jelezi - a ket csopor! kozort allnak asvanyos osszeterei ben es ezert sziniikbenis. Ha k6zeted metamorf, vizsgald meg, hogy palas-e (bizonyos asvanyok egyiranyu rendezo-

dese) vagy nem (rendezetlen kristalyos). Dontsd el, hogy peldanyodra melyik kateg6ria ilJik, es azutan a megadott oldalszam alapjan keresd meg a tobbi hatarozasi informaciot,

VTT.AGOS SZiN

R6zsaszinii granit 180, Feher grtini: 180, Porfiros grtini! lSI, irasgrallil18"1, Adameliii 182, Pegmatit 185, Villigos granodiorit 181, Szienit 188, Anortozit 191.

KOZEPES SZiN Arnfibotgranit 181, Granodiorit "187, Diorit 187, Szienit 188, Nefelinszienit 188, Agg- 10m era/urn 204.

SOTET SZiN

Gabbro 189, Larvikit 189, Olivingabbro 190, eo)« 191, Szerpentin 194, Piroxenit 194, Kimberlit 195, Peridotit 195.

PALAs

Gneisz 213, Gyiirt gneisz 213, Augengneisz 214, Szemcst's gneisz 214, Migmalil 214, Amfibolit 215, Eklogit 215.

NEM PAL..\S

Granulit 215, Marvany 216-217, Szkarn 220,

vjJ,AGOS SZfN Y/ikrogr{lIIil 183, Kl"arcfI'!I/ir 1 R4, Gmf/o.f/r 186, Leukugabbr6 190.

K()ZEPES SZiN Lamprofir 199, RWl1bp(JI/ir 20 I.

S()T1::T SZiN Dolerit ]92, Nont In. Traktolit 193,

bl

\.

PALAs

nun 210, GY11r1 palo 211, Gronotos pata 211, Musrkovuos palo Hi, Bioillos palu 212, Disztelies pala 212,

VILAGOS SZiN

I<iulil 196, lgnimbrit 206, Vulktini bomba 206,

KOZ.EPES S:tiN

Dacit 197, Lamprofir 199, A ndezu 199, Trachit 201, I-lorzsak6 20S, Tufa 21/5, lgnimbrit 20ti.

sorer SZiN

Xenotit 184, Dunit 193, Obszidimi 197, Szurokk6 198, Bazalt 202, Spilil 203, 7ilja 204, vulkan! bombo 206, Kotettava 207,

PALAs

Zoldpala 208, Feke/epa/a 208, Pirites pala 209, Pala deformalt rlsmamdvannyal 209, Fillil 210.

NEM PALAs

Marvtiny 216-217, Foltos polo 219, Srkarn 220, Helleflinta 221, Milonil 221.

NF.M PALAs

Marwiny 216-217, Szaruko 218-219, Kiasuolito» szaruk6 218, Foltospala 219, Metak varcit 120, Szkorn 220.

BEVEZETES .45

Ha a k6zeted uledekes, figyeld meg

az a. vanyosszetetelt. F61eg kozettoredekekbol, lenyegeben apro kozetekbol all?

Vagy f61eg kvarcbol? Szurke szine

es nagy kernenysege alapjan, a k yare konnyen felismerheto. Lehetseges, hogy

FOLEG KOZETTtiREDf:KEK Po/igell kungiomeralllll7 222, tsreccsia 223

FOLEG KVAllCTOREDEKEK Ebben a csoportban nines k6zel.

URALKODOAN KALCIUM·KAKBONAT Meszkobreccsia 223, Pizoli(US meszk6 236, Krinoideas meszk6238.

MAs ASvANYOK Nines k6zel ebben a csoportban,

, Icium-karbonatban gazdag rneszkoved

ka .,. I' , b

rnely fako szrne es 11g sosav an

van. .,' here f I

10 pezsgese alapjan isrner eto e.

va k" d ' , . k Esetieg uledekes cozete mas asvanyo -

bol all, mint a kvarc vagy a kalcit.

Dontsd el, hogy peldanyod e negy csoport rnelyikebe tartozik, es a megadott oldalszarnok alapjan keresd meg a tobbi hatarozasi tudnivalot.

F{iLEG KOZETTOKEDEKEK CralllMcke 229

rOLEG K()ZETTOREDEKEK Nines kozet ebben

a csoportban.

rOLEG KVARCTOREDEKEK

Los: 224, Pala 231, Iszapos homokko 232, Agyogpala 232, Agyag 233.

URAl.KODOAN

KA LCIUM·KARBONAT Meszes agyagpa!a 233, Morga 234, li'rikrr'ra 237, Koralmeszksi 238, Ii/yozoos meszk6 239, Kagy/6s f1'li!szko 239, Nummuliteszes Inlfs;zko 240.

MAs ASVANYOK

Morena agyag 224, L05~ 224, IIgyag 233, Dolomit 241, Vasko 243, Antracit 244, soszen 244, Ligni: 244, Szurokszen 245, Borostyanta) 246, Kovapato 246, Tf)~ko 246.

Fil I. Et; KVAIH.:T!)REDEKEK I/omokk" 225, 7()/d"omokk6 226, Koiesmag homokko 226, Csilltunos homokkt) 227, Limonitos honiokki) 227, Ortokvarclt (ni,sllszfflll lis sziirke] 228, .srko:« 229.

ll(AtKOuOAN KALCHJM·KARRONAT Oolitos iIIeszk6 236, ",,;s::k6 239, TII}a 241, Sualuk ti! 242, edesviz! mesiko lol2,

MAs AsvANYOK

Aosu 235, Tonieues gips: 235, Kalis6k 235, Dolomit 241, Vasko 243.

46 • Asv ANYOK

AsvANYOK

TERMESELEMEK

]

IAl TERMESELEMEK szabad elernek, ~ melyeket harorn csoportba osztunk: f'ernek, mint az arany, az ezust es a rez; felfernek, mint az arzen es az antimon; es nemfemes elernek , kozottuk a szen es a ken. A femes elemek nagyon suniek, puhak, kalapalhatok , nyujthatok es opakok. Torneges, dendrites,

drot alaku megjelenes gyakori. ]6 kris. talyok ritkak.

A femekkel szemben a felfernek rossz elektromos vezetok, es rendszerint gumos tornegeket alkotnak. A nemfernes elemek atlatszok vagy attetszok , az elektrornossagot nem vezetik, es a jot fejlett kristalyok gyakoriak.

tipikusan lekerekiteu [elszin

erkiiOlles kvarcban ..... -_'-

horgos

AM YROG

etenk femfeny

kis, dendrites aranytoredek

SZABALYOS

Asv ANYOK • 47

Csoport Termeselemek Osszetetel Ag

Kemenyseg 2'/2-3

EZUST

Krislalyai tit kak. A kockas es oktaederes kri5talyok neha szalagokban helyezkednek el. Szokasos megjelenese drotszeru, dendrites, romeges. Szine ezustfeher ,

de leveg6 hatasara megfeketedik.

Karca ezustfeMr. Az ezust opak, femes fennyel.

• KEPZOJ)ES Hidroterrnalis

(eh~rekben es erctelepek oxidacios z6najaban kepzodik , arannyal, mas ezustasvanyokkal

es ,zulfidokkal egyutt , A 20-250/0 ezust6t tartal maz6 arany-ezust bt\bzetet e1ektrumnak nevezzuk ,

• vIZSGA1AT Az ezust saletromsa' ban old6dik es megolvaszthat6. Ken-hidrogen fust

hat{ml.ra megsotetul. ElektromosCs hovezeto kepessege a legjobb.

a friss toresfetulet

a vulodi szlnt mutat]a

kezd6d6 bevonat • G felszlnen

meggorbutt drotos habitus

Tores Horgos

Kemenyseg 4-4t/2

egyenetlen [etszin

lekerekitett rog

SZAuAlYOS

Tores Horgos

Osszetetel Pt

ARANY

Ritka kristalyai kockasak

es oktaederesek , Rendszerint sz6rt, pikkelyes, csornos

es dendrites megjclcnesu. Szabad levegon den k sarga szine nem valtozik . Gyakorta tartalrnaz ezustot, ekkor szine sapadtabb. Karca aranysarga , Az arany opak, es femes Ienye van .

• KEPZODES Foleg hidrotermalis telerekben, kvarc es szulfidok tarsasagaban kepz6dik. Laza homokban, homokkoben

es konglornenitumokban is talalhato. Alluvialis arany talalhato szerncsek es rogok formajaban

a Iolyok medreben (Duna).

Az aranyrnosas osregi rnodszer,

e ritka es ertekes asvany kinycresere. • VIZSGALAT Egyetlen savban nem, csak kiralyvizben oldodik .

SZABAL YOS

Hasadas Nines

FS 10,5

PLATINA

Kristalyai ritkan kocka alakuak. Rcndszerint szemcsekben, rogbkben fordul e16. Ezustfcher Iehcr szlnc van. Karca feher, ezustsztirke. A platina opak, femes fenyu, nem rozsdasodik.

• Ii.EPZODES Eredetileg bazisos es ullrabazisos kiizetekben kelctkezik, ritkan kontaktud\"~rokban. Torlatokban nagy ra.sulya koverkezteben szinten elofordul.

• 'IZSGALAT Vasszennyezodes eselcn gyengen rnagneses lehet, Kiralyviz kivetelevel savak nem oldjak.

48 • Asv ANYOK

REZ

REZ LIMONITON

A rez ritkan alkot kristalyokat, de ha igen , akkor kocka, ok taeder

vagy dodekaeder formajaban novekszik. Altalaban dendrites, torneges es dr610S halmazok. A szin azonositasi belyeg: friss feluleten rezvoros rozsaszines voros. Rezbarnara rozsdasodik , A karcszin rezvoros.

A rez opakasvany, femfennyel.

• KEPZODES Fokent rez-szulfiderek mallasi zonajaban keletkezik. • VIZSGALA T Saletrornsavban old6dik.

timonit alapanyag

friss jeliiJel femes j(mye

DENDRITES REZ

SZABALYOS

BIZMUT

Ez az asvany rosszul fejlett, gyakran ikresedett kristalyokat alkot. Habitusa rendszerint tomeges, palas, dendrites, halos, lernezes es szerncses. Ezusrfeher , voroses irizalo befuuatassal, Karca ezustfeher . A bizmut opak es femes fenyu.

• KEPZODES Hidro-

terrnalis telerekben es pegmatitokban kepzodik,

• VIZSGALAT Alacsony homersekleten olvad, saletrornsav-

lemezes habitus

TR!GONALlS!

Asv ANYOK • 49

C50POrt T er mesel ernek Osszetetel As

Kemenyseg 3'12

ARZEN

Az arzcn ritkan rornboederek formajaban kristalyosodik. Gyakrabban szemcses , szolos

vagy sztalaktitos tomegeket kepez. Vilagosszurke es teketere futtat6dik. Karca vilagosszurke, Opak, femes fennye].

• KEl'ZODES F61eg hidrotermalis telerekben keletkezik .

• VIZSGAI.AT Az arzen meleglrve fokhagymaszagot araszt.

FS 5,7

Osszeletel Sb

femfeny »

TRIGONAus! HEXAGONALlS

sz616s habuus

Tares Egyenetlen

Kemenyseg 3-3'12

ANTIMON

Kristaiyai - bar ritkak - alszabalyosak vagy tablasak , ikerkristalyok gyakoriak. Tobbnyire tDmeges, Iernczes, szerncses es nis megjclcnesu. Sapadt ezustszurkc szirni, karca szurke. Opak, elenk femes Iennyel.

• Kt:PZODES Arzenriel , ezusttel, valarnint galenittel, szfalerittel, pirittel es antimonittal egyutt hidroterrnalis telerekben keletkezik.

• \,IZSGAtAT Fustolve eg el

es a langot zoldeskekre fest.i.

FS 6,6-6,7

tomeges habitus

megjelenes

TR1GONAUSI HEXAGONAUS

Kemenyseg 1'1>_ 2'12

Osszetetel S

tobMs

KEN

A ken kristalyai tablasak es bipiralllisosak. Torneges, pOT alaku es sztalakuros formaban is ismert. Elenk cirrornsarga, sargasbarna ~zinu, karca feher. A ken atlatszo, altetsz6 es gyantaS-lslros

fenye van.

• KEPZODES Vulkani kraterek

es hevforrasok kornyeken kepzodik .. • V1zscALA T Alacsony hOlllersekleten olvad, keu-dioxid tavozasa kozben.

ROMJJOS

Hasadas Tokeletlen bazislap

50 • Asv ANYOK

Csoport Terrneselernek Osszetetel Hg

Kemenyseg folyadek

HIGANY

Ezt az asvanyt a mgonalis/hexagonalis rendszerbe soroljuk, de rornboederes kristalyai csak -39°C alatt jelennek meg. Normal hornersekleten Iolyekony, kis gombocskek formajaban. Halvany ezustfeher, karca nines. A higany opak es elenk femfenye van.

• KEPZODES Vulkani csatornak rnenten gyakran cinnabarit tarsasagaban .

• VlZSGALAT Saletromsavban old6dik.

kdzet- -------c alapanyag

TRI(JONA.LIS/ HEXAGONA.LIS

NIKKEL-VAS

Ez a ritka asvany torneges

es szerncses alakban kepzodik. Acelszurke, sotetszurke vagy fekete. Karca acelszurke. Opak es friss Ieluleten femes f'enyu.

• KEPZOOES Nikkel-vas

bizonyos elvaltozott bazaltfajtaban keletkezik, amikor a bazaJt vasasvanyai redukalodnak. Szerpentinesedett ultrabazitokban is el6fordulhat. Meteoritokban nagyon gyakori kamacit-tenit tornegekent. Ritka foldi asvany, bar a Fold magja valoszlnuleg vasbol es nikkelb61 all.

• VIZSGALAT

A nikkel-vas er6sen

rnagneses,

opak

higany

a kozetanyag uregeiben

opak

SZABALYOS

Asv ANYOK • 51

GYEMANT

Oktaederek, k ockak, dodekaederek

es tctraederek forrnajaban, gyakorta lekereki(elt lapokkal kristalyosodik , Lekerekitetl, sugaras tornegekben

(bort) CS mikrokristalyos halmazokban (karbonad6) is elofordul. Lehet ,Zlntelen, feher , szurke, narancsszinu, ~arga, barna, rozsaszinu, voros, kek, zbld es fekete. Karca Feher. A gyernant allatsz6t61 az opakig valtozik ,

gyemant cs zsirfenyii. Fdkent oiszol6anyagkent hasznaljak, de kcrescn dragako is.

• KEPZOOES Ultrabazisos kOletben (kimberlit) talaljak, ami iolcser alak u intruziokat kepez .

• \ IZSGALAT Az osszes asvanynal kernenyebb, egyetlcn asvany sem karcolja.

titlelsz6 k ristoty ------".~ff.:f:~

SLi\lIA I YOS

gyemdntfeny

GRAFIT

Lapos, tab las, hexagonalis pikkelysj; forrnajaban

kr sralvosodtk, de torneges, palas szerncses es foldes halmazokban is elofordul, SOlctsziirke fekete karcszine u~yanez. 'Opak as\any, tornpa, femes fennyel,

• KEPZOIJES Keletkezik nlclamorf k ozetekben, I11l1l! fillit, pala.

• 'lzscALAT Zsiros tapmtasu, paplron

sliirke nyomot hagy.

femes feny

TRIGONA.USI

HEXAGO ALiS

Hasadas Tokeletes bazislap

HIres Egyenetlen

52 • ASVANYOK

SZULFIDOK ES SZULFOSOK

IAl SZULFIDOK olyan vegyuletek, me~ lyekben a ken femes es felfemes elemekkel tarsul, Ha tellurium helyettesiti a kent telluridrol, ha arzen, akkor arzenidrol beszelunk. Szulfidok, telluridok es arzenidek tulajdonsagai bizonyos valtozatossagot mutatnak.

---.---

Sok szulfid femes fenyu, puha es suni (pl. galenit, molibdenit). Nehanyuk nem femes (auripigment, realgar) vagy viszonylag kemeny (markazit, kobal-

GALEN IT

Ez a nagyon gyakori ercasvany kocka, oktaeder es kubooktaeder alakban kristalyosodik, de tomeges, szerncses, szalas megjelenese is van. Szine es karca egyarant olornszurke, Opak , femes fennyel.

• KEPZODES Olyan hidroterrnas telerekben keletkezik, ahol a ferro oldatok magas szintre emelkedtek

a keregben. Sok mas asvannyal egyi.itt fordul e16: pI. fluorit, kvare, kaleit, szfalerit es pirit.

• VJZSGALAT Ez az asvany sosavban old6dik, zaptojas szagu ken-hidrogen kepzodese kozben.

elenk femfeny

tin). Altalaban j61 fejlett, szep szim, metrikus kristalyai vannak.

---.---

A szulfidok fontos olorn-, cink-, vases rezercek. Hidroterrnalis telerekben, a talajvizszint alatt kepz6dnek, kony. nyen szulfatokka oxidalodnak. A szul, f6s6k olyan vegyiiletek, melyekben a femes elemek kennel es felfemekkel (pI. antimon, arzen) kapcsol6dnak ossze, Tulajdonsagaik a szulfidokera hasonlitanak.

AsvANYOK • 53

CINNABARIT

Ez az asvany vas rag, tab las, rornboederes, prizrnas es gyakran ikresedett kristalyokat alkot. T6meges, bekergez6 es szerncses halmazokban is ismeretes. Szine ripikusall barnasvoros, skarliitvoros. Karca skarlatvoros, A cinnabant attetszoopak, fenye gyemant, fe!femes vagy tompa.

• KEPZOOES Realgarral

es pirit tel vulkani csatornak

es forro vizes forrasok rnenten keletkezik. Tarsal meg

a lnmeshigany, markazit, opal, bare, anrimonit es kalcit, Fiatal vulk<inokhoz kapcsolodo asvanyos erekben es uledekes kozerckben is ralalharo .

• " IzscALAT Szabad !eveg6n nem mallik,

gyhllal1tjeny

GREENOCKIT

Eloford ul tablas, pirarnisos es prizmas krisuilyok Iormajaban, de gyakoribb Ioldes bekcrgezeskent mas asvanyokon. Sarga, narancssarga, voros sztnu,

karca narancssargatol a teglavorosig vahozik. Atlatszo-attetszo asvany, gyantas- vagy gyemantfennyel,

• II.EI}ZODF~S A greenockit Cd-gazdag szfalerit atalakulasi termeke. Nem gyakori asvany, de neha mas asvanyokkal

- pl. prehnit es zeolitok - apr6 krisratvokban is talalhato.

• \ IzscALAT

A_ greenockit hig SOs<lvban oldodik zaptojas szagu ' ken-hidrogent arasztva,

TRIGO ALiSI HEXAGONALIS

kagylos teres

Hasadas J6

54 • ASVANYOK

AKANTIT

Pr izrnas kristalyokat alkot.

Az akantit szurke-vasfekete, fekete karcszlnnel. Opak, fenye femes. Az argentittel dimorf, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos hornerseklet felett az akantit argentitte alakul at.

• KEPZODES Terrnesezusttel, proustittal es pirargirittal, valamint mas szulfidokkal,

pI. galeni~, hidroterrnalisan kelerkezik. @ • VIZSGALAT Az akantit hig saleirornsavban old6dik. Konnyen

olvad, mikozben kenes fust tavozik.

a feny sapadtabb regi feliileten

MONOKLIN

KOBALTIN

Az asvany oktaederes, alszabalyos kristalyok formajaban gyakori. A kristalyfeluletek rendszerint savozottak. Tomeges, szemcses es tornou halmazokban is elofordul. Szine szurkesfeketetol ezustfeherig valtozik.

A karcproba szurkesfekete port eredrnenyez. Opak, a feny meg vekony lemezein scm kepes athatolni, Friss feliileten fernfenyu.

• KEPZODES Hidroterrnas telerekben (a foldkereg toresei, rnelyekben forr6 oldatok kozlekednek es lehulve asvanyok valnak ki beloluk), valamint mas arzcnidckkel es szulfidokkal metarnorf kozetekben is kepzodik.

• VIZSGALAT Konnyen olvad, gyengen

magneses gombocsket alkotva, A kobaltin salerrornsavban oldhat6.

atszabaiyos kristaly

::._~~-_ rostozott kristalyfeliile!

ROMIJOS

egyenetlen totesfelulet

[emfeny

Osszetetet ZnS

Kemenyseg 3'(,-4

SZFALERIT

Ez az asvany, mas neven cinkblende, vagy csal6, gyakran gorbult feluleni terraederes es dodekaederes kristalyokat alkol. Egyeb rnegjelenesei: torneges, szemcses, 5z6168, konkreci6s. Szine valtozo: fekete, barna, sarga, voros, zold, szurke. Szinte1en is lehel. Karca sapadtbarnatol a szin-

leienig valtozo, Atlatszotol az atretszoig valtozik, gyantas, maskor gyernantfenye van .

• KEPZODES Hidrotermalis telerekben

gyakori, olyan asvanyokkal, mint

a dolomit, kvarc, pirit, galenit, fluorit, barir es kalcit.

• nZSGALAT Hig sosav hatasara ziipLOjas szag erezheto. Tiszta allapotban nern, de minel tobb vasal rartalmaz, anna] konnyebben olvad.

csoport Szulfidok

me/ilikk6ze!

es [ako dolomit

AsvANYOK • 55

tipikus gyantofeny

TOMEGES SZFALERlT

srfalerit kristalyfetutet gyemantfenye

Osszetstel Sb S 2 3

SZAGALYOS

FS 3,9-4.,1

KRISTA tYOS SZF1\LERJT

Teres Kagyl6s

Kemenyseg 2

ANTIMONIT

Prizrnas kristalyokat alkot, gyakran hossziranyu savozottsaggal, Mas mcg]elenesei: oszlopos, szemcses, to norr es lernezes. Szi ne es karca 6lomsziirke. Az antimonit opak, femfenYiL

• KEPZODES Hidrotermalis telerek-

bell es kiszorttasos telepekben keletkezik, ahol egy korabbi kozetben, aramlo olctamk hatasara, reszben vagy

egeszen kicserel6dik az asvanytartalorn. • YIZSGALAT Mar a gyufa

i;ingja is megolvaszr]a, sosavban ~ 11

old6dik. -

Hasadas Tokeletes

kvarc es baril • atapanyag

----I sugaras, prizmas antimonitcsoport

ROMBOS

56 • ASVANYOK

BORN IT

A bornit kristalyai kockasak, oktaederesek vagy dodekaederesek, gyakorta gorbult es erdes lapokkal. Tomegesen tomott, szemcses halrnazokban sokkal gyakoribb. A bornit lehet rezvoros, rezbama, bronzszinu

es irizalo kekre, ibolyara futtat6dik be, amiert tarka rezkovandnak

is nevezik. Karca szurkesfekete.

A bornit opak, fernfennyel.

• KEPZODES Kvarccal, kalkopirittel es galenittel egyutt hidroterrnas telerekben kepzodik. Nchany magmas kozetben is talalhato. Rez-

creek oxidacios zonajaban szinten isrnert .

• VIZSGALAT

A bornit saletrornsavban oldhat6.

KALKOPIRIT

Gyakorta ikres, rostozott, altetraederes kristalyai vannak. Elofordul tornou, tomeges, veses vagy sz6165 alakban

is. Bronzsarga szlrni, az irizalo befuttatas gyakori. Karca zoidesfekete. Fernfenyu

es opak .

• KEPZODES

Szulfiderctelepek egyik legfontosabb rezerce, Ezek tobbnyire hidroterrn:ilisak,

ahol tarsai a pirrhotin, kvarc, kalcit, pirit, szfalerit es galenit, Masodlagos rezercek kozott is jelen van .

• VIZSGALAT Saletrornsavban old6dik, a Ian got zoldre festi.

TETRAGONALlS

AsvANYOK • 57

csoport Szulfidok

Kemenyseg 21/2-3

KALKOZIN

Ritkin ikrescdett alhexagonalis prizm:ik forrnajaban jelenik meg. Rovid prizrnas es tablas krisralyai is ismeretesek, de az ~drah\nos megjelenese tomeges, Szi I1 e es karca sotetszu r ke. Opakasvany, fern fennyel.

• KEPZODES Hidroterrnalisan mas asvanyokkal, mint borriit,

k varc, kalcit, kovellin, kalkopirit,

alenit es szfalerit kepzodik.

• VIZSGALAT Saletrornsavban

il1d6dik, es megol vaszthato, @

.\ Iangot zoldre festi, rnikozben I~ kw-dioxid szabadul fel.

KOVELLIN

kvarckristalyok

I l az asvany vekony, tablas hexagonal is pikkclyek forrnajaban, de gyakrabban tornegesen palasan fordul e16. Indigokck sziml , gyakran lila irizalassal.

karca sotetszurke, Iekete. Opakasvany Ielfern,

ueha tompa fennyel,

l l a szettorjuk tokeletes bazis szerinti

hasadast tapasztalunk , anikor vekony, hajlit-

I ato lemezek kepzodnek. • KEPZODES Olyan I"L,zercteJerekben talaljuk, ahol vandorlo oldatok p'asodlagos feldusitast vegeztck.

• VIZSGALAT

.. \ kovellin a langot lckre festve

nagyon konnyen olvad. Sosavban old6dik.

dolomit alapanyag

MONOKLlN

Teres Kagyl6s

TRIGONALlS/

irizaMs

58 • AsvANYOK

AURIPIGMENT

Ritkan is prizmas kristalyokat alkol. Gyakrabban vekony, palas tornegeket vagy torneges oszlopos halmazokat kepez. A szln tobbnyire citromsarga, de bamassarga is lehet. Karca fakosarga, Az auripigrnent atlatszo, attetszo. Friss toresfeluleten gyantafeny, hasadasi feluleten gyongyfeny lathato.

• KEPZODES Alacsony hornersekletu hidroterrnalis telerekben

antimonit es realgar tarsasagaban otthonos. Melegforrasok kornyeken is lerak6dik.

• VIZSGALAT Ez az asvany nagyon konnyen olvad. Melegitve, arzenre jellemz6 fokhagymaszagot araszt. Saletrornsavban

old6dik, a folyadek

fel 5Zt nen sarga kennyornokat hagyva.

REALGAR

Rovid, savozott prizrnas kristalyokat, valarnint

tomeges, tomott es szerncses halmazokat alkot. Szine elenkvoros, narancsvoros. Karca narancssargatol a narancsvorosig valtozik. A realgar atlatszo, attetszo, gyanta-, illetve zsirfennyel,

• KEPZODES Hidrotermalisan es hevforrasok kornyeken kepzodik. Kiseroi az antimonit es az auripigment, valarnint olorn-, ezustes antimonasvanyok.

• VIZSGALAT A tobbi arzenasvanyhoz hasonloan, melegitve fokhagymaszagot araszr.

hasadasi

fetutet gyol1gyh6</enye

MONOKLIN

prizmils realgarkrisuiiy

AsvANYOK • 59

MOL1BDENIT

Rcndszerint bordo alaku, tablas krisU\lyai vannak. EI6fordulhat pa Ills romegkent, bekergezeskent es szemcses forma ban is. Szine es karca szurke, A molibdenit opak, fClllfcnnyel.

• Kf:PZODES Hidroterrnalis reierekben es granitban is kepz6dik .

• VIZSGALAT A molibdenitnek kifcjezetten zsiros tapintasa van.

hexagonalis, palos

tomeg

HAUEIUT

1\ ri.l(alyai oktaederesek

es kubookraederesek. Tomege" gam bas halrnazokban is ismert. Szine vorosesbarna,

bai na vagy Iekete. Karca barnasvoros. Opak, femes es tampa

fen nye I.

• KEPZOnES Sodornok

oktaederes habitus

fedojeben

evaporitok mallasa soran kcletkczik ,

• \ IZSGALAT S6sav oidja,

SZi\BALYOS

Kemenyseg 2

BIZMUTIN

kis, tus

f\ristalyai prizrnasak es tu-

sek de tornege '1 .

'. . s, sza as es tomege

palas habitusban is rnegjelenik. Szine olornszurketol az ezustfeherig valtozik, karca olornszurke. Opak, fem fen nvel.

• KtpZODES Magas hornersekletu hidro(erma.s telerekben es granitban kepzodik , Termesbizmuthoz es kulonbozo szulfidokhoz tarsul.

• \'JZSGALAT Saletrornsavban Old6dik, pikkelyes kenreszecskek

keplodnek a felszinen. ROMBOS

Tares Egyenetlen

60 • AsvANYOK

tokeletes oktaederes

Csoporl SzuJridok

Osszetstel FeS2

Kemenyseg 6-6'h

PIRlT

Ez az asvany kockas, piritoederes vagy oktaederes kristalyokat kepez. lkresedes gyakori. A kristalylapok gyakorta savozottak. A pirit Jebel romeges, szerncses, veses, cseppkoves, szolds es gum os, Sapadt aranyszine alapjan kapta a "bolondok aranya" elnevezest. Zbldesfekete karca van. Opak es femfenyu . • KEPZ6DES A pirit gyakori mcllekasvany magmas, metamorf es uledekes k6zetekben.

• YIZSGALAT Kemeny femtarggyal rnegutve szikrazik. Konnyen rnegolvad.

PIRRHOTIN

Tablas, pikkelyes kristalyokat alkol. Egyebkent torneges es szemcses, Szine bronzsargatol rezes bronzvorosig valtakozo. Gyakorta irizalo barna szinre futtat6dik. Karca sotetszurke, fekete. A pirrhotin opak, fenye femes.

• KEPz6DES Magmas ereteJepeken gyakori kepzodmenv, kulonosen bazisos es ultrabazi- 50S k6zetekben. Tarsai a pirit, galen it, szfalerit es mas szulfidok.

• YIZSGALAT A pirrhotin rnagneses.

vizszintes vonatkazos

a kristalylapon

savozou kristotylap

OKTAEDERES PIRIT

kvarckristaiy

SZABALYOS

Tores Kagylos, egyenetlen

iker- __ -----, kristalyok halamaza

AsvANYOK • 61

csoport Szulfidok

Osszetetel FeAsS

savozott kristdlyJelUlel

Kemenyseg 5'12-6

ARZENOPIRIT

(,yakran ikresedett prizrnas kristalyai vannak. Tbmegesen, oszlopos es szemcses halmazokban is el6fordul. Tipikus ezustfeher szine r67saszlnure, barnara es irizalo rezsZlllure futtat6dik be. Karca szurke, fekete. Opa k es fern fenye van .

• KEPz6DES Hidrotermalisan, melamorf es magmas kozetekben kepzodik.

• \lZSGALAT Melegitve vagy kcmcny rarggyal megutve fo~hagyl11aSzagol araszt.

MONOKLIN

femfeny kristalyiapon

Tore. Egyenetlen

Kemenyseg 6-6';'

Osszetetet FeS2

szlne valtozik

FS 5,9-6,2

MARKAZIT

Ez az asvany sokfele alakban kepzodik, kozouuk a tablas es piramisos habitusban. Gyakori a gorbult kristalylap es a darda alaku mcgjelcnes, az ikresedes kovetkezteben. Torneges, cseppkoves es veses halrnazkent is gyakori.

A ruarkazitgumok sugaras szerkezeuiek, Branzsar~a szine fak6bb a piritenel es idovel megsotetul. Karca zoldesfekete, Opak, femfcnnyet.

• KEPZODES Pala-, agyag- es rneszkorercgekben savanyu oldatok hatasara g)akran keletkezik.

• nZSGALAT Levegon konnyen bamblik. A vele azonos osszetetehi pirit kevesbe bornlekony, Nehezen, de old6dik saletromsavban.

ROMBOS

darda alaku markaritkristolyok

Hasadas Tokeletlen

'----- .. irokreta meltekk6zei

62 • AsvANYOK

MILLER IT

Kristalyai rendszerint nagyon vekonyak , gyakran hajszeruek , sugaras csoportokban. Tornegesen is elofordulhat. Szine bronzsarga, zoldesfekete karccal. Opak es fcmfenyu.

• KEPZODES Mas rezasvanyok kiszoritasos terrneke, meszkoben, dolomitban, szerpentinitben

es karbonatos erekben gyakori,

• VIZSGALAT Elektrornossagot jol vezeti es konnyen olvad.

vekony miileritkristotyok sugaras hatmaza

TRIGONALlS/ l-lEXAGONALlS

GLAUKODOT

Savozott, prizmas, olykor ikresedett kristalyokat alkol. Tornegesen is megjelenik. Szine szurketol a feherig valtozik. Karca fekete. Opak asvany, fernfennyel.

• KEPZODES Hidroterrnalis telerekben kepzodik, olyan asvanyokkal, mint a pirit. • VIZSGALAT Saletrornsav oldja, melegitve fokhagymaszagct araszt.

prizmas habitus

Ez az asvany torneges vagy szerncses megjelenesu, Bronzsarga, karca barna. A pentlandit opak, fernfenyu.

• KEPZonES Bazisos, magmas k6zetben, magmas szegregacio soran kepzodik, mint a norit. Tarsai a kalkopirit, pirrhotin es nikkel arzenidek.

• VIZSGALAT Nagyon konuyen olornszurke gornboc keve olvad.

SZAsALYOS

AsvANYOK • 63

csopor1 Telluridok

Osszetetel AuAgTe.

SZILVANIT

Gyakran ikres, rovid prizrnas kristalyokat alkol. Lemezes, szemcses eo oszlopos hairnazokban gyakoribb. Szine eziis.tfeher: szur.ke vagv sarga. Karca ezustfeher, acelsztirke. Opak es fernfenyu.

• KEPZQDES Fluorittal, mas tell uridokkal, szu I fi dok kal, karbonawkkal, arannyal,

(ellurral es kvarccal hidroterrnalisan kepz6dik. Nagyon szep I crn-t

is eier6 kristaJyokaL talaltak arannyal egyuu .

• \ IZSGALAT Saletromsav aranysarga csapadek kepzodese kozben oldja. Torneny kensavban melegitve

az oldat rnegvorosodik.

Kemenyseg 1'12-2

kalcit alapanyag

ikres szi/v(mitkristalyok

FS 8,1-8,2

Osszetetel NiAs

MONOKUN

elenk /{mjt1ny

Teres Egyenetlen

Kemenyseg 5-5V2

tomeges habitus

NIKKELIN

Ritkan kristalyos, de ha igen, akkor kis piramisokat kepez. Rendszerint torneges, veses

es O,lJOpOS halmazokat alkot. Fak6 rezvoros, feketere flit tat6dik.

A karcproba barnasfeketc

POT' eredrnenyez. Opak asvany, remfennyel.

• hEPZQUES Hidroterrnalis telerekben cs noritokban ezU'I·, nikkel- es kobaltercek tarsasagaban keletkezi k.

• nZSGALAT A nik kelin sah!!·omsavban 01- d6dik, az oldato] zOldre festi. Melegftle fokhagymaSzagot erzunk Konnyen olvad.

TR1GONAus/ HEXAGONAus

friss toresnel rezvoros

Hasadas Nines

64 • AsvANYOK

SMALTIN

kubooktaederes

A skutterudit arzenhianyos valtozata, kockas, oktaederes es kubooktaederes kristalyokat alkol.

Masker torneges, szemcses es halos megjelenesu. Onfeher szinu, karca Fekete. A smaltin opak cs fernfenyu.

• KEPZOOES Hidroterrnalis

telerek ben keletkezi k.

• VIZSGALAT Melegitve fokhagyrnaszagu fust kepzodik,

A nikkelskutterudit arzen-

SZAB.;"LYOS

oktaederes kristtilyok

az alapanyagon

hianyos valrozata. Kockas, oktaederes kristalyok vagy torneges szerncses forrnajaban jelenik meg. Szine onfeher, karca Fekete. Opak es femfenyu.

• KEPZOOES Hidroterrnalis telerek asvanya.

• VIZSGALAT A kloantit

nikkelben gazdag, Eros fokhagymaszagot araszt, amikor melegitjuk.

A kloantit-skutterudit-smaltin sor kozbulso tagja. Fdkent kockas kristalyokat alkol. Oktaederek ritkan, de el6fordulnak. Egyebkent torneges es szerncses elofordulasu. Szine onfeher, karca fekete.

Opak, fernfennyel.

• KEPZOOES Hidrotermalis telerekben kepzodik.

• V[ZSCALAT Melegites kozben fokhagymaszagu,

SZABALYOS

opak

AsvANYOK • 65

csopor1 Szulfosok

Kemenyseg 3

ENARGIT

KrisriIlyai prizmasak, tablasak

es gyakran i kresek, A lapok fuggole-

es ininyban rostozouak. Torneges, ;zemcses forrnaban is kepzodhet. Szinc es karca sotetszurke, fe~ete. Opak, femfennyeJ.

• KEPZODES Hidroterrnalis tekrekben es kiszoritasos ereteJepekbcn kelctkezik, Ezek az asvanyos erck ugy kepzodnek. hogy a keregben Ielfele mozgo forro olda (Okb61 az c1emck k icsapOdnak. Az energit sok as\anyhoz tarsul pI. kvarc, szulfidok, kozottuk a galenit, boruit, szfale-it, pirit es kalkopirit. Sodomok fed6iben

olyan asvanyokkal, mint az anhidrit , szinten clofordul.

• "lzscALAT Melegitve Iokhagymaszag erezhet6. Saletrornsavban oldodik es konnyen rnegolvad.

-----. Savozotr ikerkristatyok

egyenetlen tares

JAMESONIT

Tus, szalas krisralyok, valamint tOrneges, tollszeru halmazok fonn<ij<iban ismerr. Szine

es karca egyaranr sotctszurke, A iarnesonu opak, fernfenyu.

• M:PZOOF;S Hidroterrnitlis erekben - ahol foro elemekben gazdag oldatok vetodesek

es repedesek menten fel haio I tak - kepzddik. Mils szulf6sokhoz es SLulfidokhoz, vala. mint karboniilOkhoz

es harchoz kapcsol6dik. • \ IZscALAT

A jamesoni! hig sosavban old6dik.

szalos; megcsovorodnn jamesonnkrisuilyok csoportja

MONOKLlN

66. ASVANYOK

STEFANIT

hexagonalis kristalyatok r

Ez az asvany rovid prizrnas vagy tablas, neha ikres kristalyok formajaban jelenik meg, de lehet torneges is. Tipikusan vasfekete szinu, fekete karccaL Opak asvany, fernfennyel.

• KEPZQDES Termesezust, szulfidok es mas szulfosok tarsasagaban, mint az akantit, tetraedrit, polibazit, proustit es argentit, hidroterrnali-

san keletkezik . • VIZSGALAT

A stefanit saletromsavban oldodik , rnikozben antimon es ken-dioxid keletkezik.

friss fe/iJlel f<!mfenye

ROMBOS

PlRARGIRIT

Ez az asvany prizmas, szkalenoederes kristalyokat kepez, melyek neha ikeresek. Egyebkent tomeges, tornott es szort rnegjelenesu. A pirargirit tipik usan SOtetvbrbs-fekete szirui.

A karcszin sotetvoros. Attetszo asvany gyernant-, illetve Wfemes fennyel.

• KEPZQDES Hidroterrnas telerekben keletkezik. tarsai a tobbi szulfosok, ezust

es mas asvanyok pl. pirit, galenit, kvare, dolomit es kaleit.

• VIZSGALAT Ez az asvany .

saletrornsavban old6dik es konrtyen olvad.

(J)

ikerkristatyok

f,H!bl1jellY

hato/dah; prizmas kristalyok

TRIGONALIS/HEXI\GONALIS

FS 5,8-5,9

Hasadas J6 rom boederes

Tares Kagy16s, egyenetlen

AsvANYOK.67

Kernenyseq 2-3

csoport Szulf6s6k

POLIBAZIT

Alhexagonatis, tablas kristalyain gyakori a harornszog alaku vonalkazaS. Tbmegesen is el6fordulhat. Szine vasfekete, karca Fekete; vekony slilankja sbtetvbrbs lehet. Opak, fnss fellilelcn femfenyU.

• Kt:PZODES 'Ierrnesezust,

mas szulf6s6k es szulfidok - mint a galeni!, argentit -, valamint

mas ezust- es olornasvanyok u\rsasagaban hidrotermalisan kepzadik .

• VlZSGALAT Langban alacsony homersekleten olvad,

egyenerlen toresfetulet

MONOKLlN

FS 6.0-6,3

Hasadas Tokeletlen bazislap

Tores Egyenetlen

Csooort Szulfosok

Osszetetel PbCuSbS1

Kemenyseg 2'/2-3

BOURNONIT

Rovid, gyakran rostozott es ikresedett, pnzrnas es tablas kristalyokban fordul elo. T orncgesen, oszlopos es szemcses halmazokban is ismcrt. Szine tipikus acelszurke - fekete. Karca szurke vagy fekete. A bouruonit opak, friss Ielulcten femfenyu.

• Kf:l)ZOD~=S Tetraedrit, galenit, ezust, kalkopirit, sziderir, kvare, szfalerit es antimonittal egyi.itt

hid I oterrnalis korulmenyek kozou kcpzodik. Ez a foldkereg hasadekai I jelenti, melyekben forr6 old~lOk lehiilve, asvanyokat

kri sta lyositanak.

• \ IZSGALAT Langban konnyen otvad. Saletromsav j61 oldja,

A rez jelenletet a bournonitban levo rez d salerrornsavat zoldre festi.

ROMBOS

Hasadas Tokeletlen

egyenetlen sores

kristalyfelutet fernfenye

rombos srimmetriat mutato prizmas bournonitkristdly

alapanyag

Teres Felig kagylos, tokeletlen

68 • AsvANYOK

Csoport Szulf6s6k

TETRAEDRIT

haromszog a/ok/i kristtiiy-

Ez az asvany tetrai:derek formajaban kristalyosodik, innen az elnevezese, A kristalyok gyakorta

ikresek es harornszog alaku tornegeket kepeznek. Egyeb habitusai a tomeges, szemcses es tornott. Szine szurketol a feketeig valtozo, karca valtozaios: a feketetol vagy bar natol

a vorosig. Opak , femfennyel. Kemiailag a tennantittal egy csoportot alkot (lent) . • KEPZODES Szulfidokkal, karbonatokkal, kvarccal, fluorittal es barittal hidroterrnalisan keletkezik. • VIZSGALAT A tetraedrit saletromsavban old6dik.

feliilet

ikresedett letraedrilkristotyok

kvarckristalyok

SZAsA1YOS

Teres Egyenetlen, felkagylos

FS 4,6-5,1

Kemi,"yseg 3-4112

Osszetctet (CuFe)I~S4SJ3

TENNANTIT

A tennantit tetraederes kristalyait sokszor mas formak is modositjak: A kristalyok gyakorta ikresek, masker tomeges, szemcses cs tomott megjelenesuek. Ez az asvany sotetszurke, fekete, karca fekete, barna vagy voros, Opak kristaly, femfenye van, rnely

nena nagyon elenk .

• KEPZODES Sok mas asvany iarsasagaban - mint a barit, fluorit, kvarc, galenit, szfalerit, pirit, kalkopirit, kalcit

es dolomit - hidroterrnalis telerekben kepzodik.

Ez az asvany magas nomersekletf ielerekben es kontakt metaszomatikus rnodon is kelerkezik.

• VIZSGALAT Saletrornsav oldja es konnyen megolvaszthat6.

tetroederes kristal»

irizft/6

_. kristalyo«

SZABALYOS

FS 4 59-4 75 Hasadas Nines

.' ,

Tares Egyenetlen, felkagylos

AsvANYOK • 69

Osszetetel Pb)SB,SII

BOULANGERIT

H05SZU, pr izrnas, neha tus kristalyai vannak. Eaveb megjelenese a tomeges, szalas es tol1as. sri'ne olomsziirke, kekesszurke, karca barnas, Opak, rompa vagy Iemfennyel.

• KEPZODES Galenit, pirit, szfalcrir es ILUlf6s6k, mint pl. a tetraedrit,

rerlnantil es proust it, valamint mas as' a nyok , jgy a kvare es karbonatok t~nasagaban hidroterrnalisan kdetkezik .

• , IZSGALAT Langban rnelegirve

a boulangerit konnyen megolvad. Hideg es hig savak uern oldjak, fotro es romcny savak igen.

Csopcr! Szulf6s6k

Osszetetel Ag)AsS3

csoport Szulf6s6k

tomeges habitus

tompa feny ,.._

• femfeny

Tiires Egyenetlen

\IONOKLIN

FS 5,8-6,2

PROUSTIT

A proustit krista.yai prizrnasak, rornboederesek es szkalenoederesek fomeges es tomott rnegjelenese sziruen isrnert. Skarlatvoros zinu, karca szinten skarlatvoros, bareny hatasara mezfeketedik Atlatszo, auetszo, Fcnye . a gycmant es felternfeny kozott valtozik.

• KEPZODES Hidrotermalls telerekben kepzodik , ahol tarsai a robbi sLUlf6s6k, mint pi. a tetraedru es tennantit, szulfidok

pl. a gaienit, valaminr a k\'arc.

• VIZSGALAT Saletrom'a\' oldja. Kormycn 111cgOlvaszthat6.

TR.IGONALISI HEXAGONAI.IS

Teres Kagyl6s, egyenetlen

Hasadas J6 rornboeder

ikres, prizmas kristalyok •

kristalyfelutet gyemantfenye

sovazott fehile:

70 • ASVANYOK

HALOGENIDEK

IAl HALOGENlDEK olyan vegyuletek, ~ melyekben a fernek halogen elemekkel kotodnek ossze (klor, brom, fluor es j6d). A halogenidek gyakoriak tobbfele geol6giai kornyezetben. Nehanyuk, pl. a koso, evaporitos sorozatokban talalhato. Ezek valtakozo uledekes retegek, melyek evaporitokat - gipsz, koso es kalisok -, valamint kozbereteg-

zett kozeteket pl. rnarga es meszkd tar, talmaznak.

----. --

Mas halogenidek, mint pl. a fluorit hidroterrnalis telerekben fordulnak elo:

A halogenidek rendszerint nagyon puha asvanyok es Iegtobbjuk a szabj, Iyos kristalyrendszerbe sorolhat6. Fajsulyuk altalaban kicsi.

Csoport Halogenidek

Osszetetei NaC1

Ksmenyseq 2

xoso

SZABALYOS

KOSOKRISTAIXOK

NARANCSSARGA KOSO

egyenetlen teres •

ikres, kocka alak'; kristolyok

kockas hasadas uveg-

jennyel

at(elSZO szeiek

AsvANYOK. 71

SZILVIN

Rendslerinl kockas, ritkan oktaederes kristalyok formajaban kepzodik. Bekergezeskent es tomeges, szerncses halmaLokban is elofordul. Lehet szinlclen, feher, szurke, kekes, sarga, bibor es voros szinu. Karca feher, iive~fellyii, atletszo asvanv,

• KErZODES Sos oldatok, -

mint pl. evaporit asvany - beparlaskor kepzodik. Tarsai a koso, giJ1,L, poliha1it, carnallit es anhidrit. • \ IZSGALAT A kosohoz hason16an hideg vizben oldodik. Keseru ize van.

csoport Halogenidek

Osszetetel KCI

Kemenyseg 2

osszenott kockas kristdtyok

kristalyfetutet • uvegfenye

---.

----. ... allrilsz6

krisldlyszelek

szepen jej/etr kockas krisrti/y

Kristalyai ritkak, rendszerint lomcges es lemezes halmazok, valarniru bekergezesek formujilban ford ul e16.

Friss allapotban szintelen

de leny hatasara szur ke, ' zold, sarga szinure esetlez ~lborbarnara valtozik. - AueisL6l01 a majdnem opakig valtozik. Gyanta-, Illet~e gyemillltfenye van.

• KEPZOOF:S Ezusterctelepek o.xidaci6s zonaiban masodlago., asvanykent keletkezik.

• \"JZSGAtAT Szobahomerseklelen kalapalhar6,

gye:lY3hingban. me .. golvad. OJ Saletroillsav nem de

amm6nium-hidr;xid oldja.

KLORARGIRIT

A koso kristalyai gyakorta kockasak es fel uletek konkav, Halitnak is nevezik , A ko 6 nagyon ritkan oktaederes is lehet. Tomeges, tomott

es szemcses Iorrnaban is gyakori. Eredetileg csak a tornott alaku asvanyt nevcztek koso-

nak. Lehet Feher, szintelcn, narancsszirni, sarga, voroses, kek, biborszinti es fekete. Karca azonban mindig feher, A koso atlatszo,

atterszo es uvegfenye van .

• K~':PZODES Evaporit asvany, mely akkor valik ki, amikor a s6stavak es lagunak vize elparolog, Mas evaporit asvanyokhoz tarsul, mint a szilvin, gipsz, dolomit es anhidrit.

• VIZSGALAT Nehany konnye

kivitelezheto vizsgalat a1kalmazhat6 a kosora. S6s ize van, hideg vlzben is konuyen oldhat6, es ha az oldatot beparoljuk, ujra sokristalyok valnak ki. Tapintasa zsiros,

A langot sargara

fe ti. Szermyezcdcscket tartalrnazhat, melyek zold, narancs es voroses fluoreszkalast okozhatnak,

Hires Egyenetlen

Osszetetel AgCl

Kemenyseg 21h

klorargirit kereg

SZABALYOS

Hasadas Nines

FS 2,1-2,2

Hasaoas T okelctcs koc ka

Tores Egyenetlen, kagylos

Teres Egyenetlen, felkagylos

72 • ASVANYOK

Csoport Halogenidek

Kemenyseg 2

Ez az asvany alszabalyos es rovid prizrnas kristalyokat alkol, melyek gyakran ikresek. Torneges, szerncses

halmazokban is el6fordul. A kriolit

lehct szintelen, feher, sargas, barna

es voroses. Karca Icher. A kriolit

anctszo, atlatszo, iiveg-, valamint zsirfcnye van.

• KEPZOOES Magmas k6zetekben, lokent savanyu pegmatitokban kepzodik. • VIZSGALAT Vizben alig latszik, mivel hasonlo t6resmutat6ja van. Konnyen

megolvad, mikozben a 1:'111-

CARNALLlT

Ez az asvany ritkan fejleszt jo kristalyokat. Ha megis, akkor alhatszoges piramisokat alkol. Rendszerint szemcses es tomcges.

A carnallit fcher, szintelen, bar voroses

is lehet, apro hematitzarvanyok (vas-

oxid asvany) kovetkezteben. Attetszo

es atlatszo kozott valtozik. Feny16 zsirfenyc van.

• KEPZDDES Vastag evaporitos sorozatokban kepzodik, gipsz, anhidrit, koso es szilvin mellett, uledekes kozetek (rnarga, agyag es dolornit) tarsasagaban.

• VIZSGALAT Keseru, s6s ize van es higroszk6pos. Konnyen megolvad, a langot ibolya szinure lesti, rnely a kalium jelenletet jelzi.

tomege» habitus

ROMBOS

~s 2,97

Hasadas Nines

KRIOLIT

hematitzarvanyok okozta voroses szin

zsirjellY, jt!llyl6 visszavero .feliilelckkel

Ton3S Kagyl6s

Kemenyseg 21/2

got sargara testi, ami a natrium jelenletet igazolja. Az olvasztas saran nyert aueiszo gombocske lelnilve opakka valik.

\ ilZ eiekell lilte/szo

MONOKLIN

szemcses felulet

kockris alak

AsvANYOK • 73

Osszetetel Pb Au C CI (OH)

26 e-m LL24 62 4R·3 H20

Kemenyseg 3-31/2

csoport Halogenidek

BOLElT

Ez az asvany a szabalyos rendszer kocka es oklaeder formaiban kristalyosodik. (Egyes mineral6gusok a boleitet a tetraQ:on:ilis rendszerbe soroljak). Szine rnely ;ndigokek, karca kek , zoldes arnyalattal, A boleit atlatszo asvany, Bar a kristalylapok livegfenyiiek, a hasadasi

lapoknak gyongyhazfenye van.

o Kf;PZDOES Egy sor mas, rnasodlagos 610lnaSvannyal egyuu olornerctelepek oxi[.bei6.1 cs cernentacios zonajaban kepzodik. !:zck koze tartozik a kumengit es a pseudobo eit is.

o nZSGALAT A boleit sale! rornsavban old6dik. Toviibbi segitseg a haiarorozasban, hogy az asvany konnycn olvad.

toresfetute:

egyenetlen

torese

ikresedett

boleit-

kristaty

SZABALYOS

ATAKAMIT

Il.rcs, vekony, prizrnas kristalyokat kcpcz. A kristalylapok gyakran rosrozottak. Az atakamit tomcges, szalas cs szerncses halrnazokban is elofordul,

Szinc a7 clenkzoldtol

a sotctzoldig valtozik, karca alrnazotd. Atlatszo, attetszo as\,iny. Uveg-, illetve gyernantfenye van.

• Kf:PZ()ots Masodlagos asvanykent, malaehit, azurit es kvare {arsasagaban, rezercek oxidacios zonaj:iban kepzodik .

• \ IZSGALAT Sosavban pezsges nelklil oldodik. A langot kekre fest\·e, kbnnyen megolvad.

ROr--1ROS

asvany

74 • ASVANYOK

8TSORS.ziNU FWORff

FLUORIT

Ez az asvany kocka es oktaeder forrnajaban, gyakran ikresedetten kristiilyosodik.

A fluotit lehet torneges, szerncses es tomott habitusu is. Szine igen valtozo: blborszirni zold, szlntelen, feher, sarga, rozsaszinu, voros, kek es fekete. Karca feher. A Iluorit atlatszo, anetszd, ii vegfenyti asviiny. Letorve, a tokeletes oktaederes hasadasa rniatt,

a kockakat harornszog alaku lapok tompitjak .

• KEPZODES Hidrotennalis telerekben

es melegvizes Iorrasok kornyeken kepzodik , A fluorit eleg gyakori. Tarsai a kvarc, kalcit, dolomit, galenit, pirit, kalkopirit, zfalerit, barit es mas hidrotermalis

asvanyok .

• VIZSGALAT Mint ahogy a neve is jelzi, u.traibolya fenyben erosen fluoreszkal.

SARGA FLUORIT

uvegfeny •.

oktaederes krislaly

ROZSAsziN" FLUORIT

,WeiSZ';, oklaederes krisuily

ZOLD FLUORn

ikresedeu kocka):

ikresedes

AsvANYOK • 75

CSDport Halogenidek

k6zef atananvo«

DIABOLEIT

Ez az asvany gyakran nagyon kicsi, negyzet alaku lablas kristalyokal kepez. A diaboleit tbmeges es szerncses alakban, valaruint vekorty lapocskak forrm\jaban ~s el6fordul. Szine rnelykek. karca sapaclLkek. Attetszo, arlatszo, hiss feliileten u vegfenyiL

• Kf:PZODES A diaboleit elsodleges asvi!l1yok elvaltoziisa soran kepzodik. Ez akkor tortenik, arnikor a Fold felsziner61 vagy alulrol felvandorlo oldaLOk az clsodlegcs kozetek kel

es asv3nyokkal rcagalnak. Kepzodesc nehany mas ha50n16 asvanyehoz kotod.k pI. a linarit, boleit

es cerusszit.

o HZSGALAT BeforraszLolt Clvegcs6ben melegitve vizet ad k

TETRAGONAus

apro diaboleitkristaiyo«

csoportja

mallott koze: •

FS 5,42

JARUT

Osszetetel NaSI' JAI J(l',OH) 16

Ton's Kagylos

Ez az asvany neha apro, tablas kristalyokat alkol. Tomeges rnegjelenese azonban sokkal gyakoribb. Szine rendszerint feher, de barna, szurke

es szintelen is Iehet. Karca feher, Atlatsz»,

arleLsLii asvany, a kristalylapok nak uvegfcny; van.

o Kf'PZODES E ritka asvanynak ketfele geologiai ehifordulasa ismert. Mas halogenidekkel, kriolittal pegrnatitban es ezen k ivul csillarnpalaban is megLalal hat6. Ezek a kozetek jelentos rnelysegre jellernzo, kozepes nyomasu regionalis melamorf6zis terrnekei. ~iseretebe f61eg a topaz

es flllorir tartozik. @ • \ IZSGALAT

Bef orrasztott livegcs6ben rnelegitve vizet ad Ie.

,

MONOKLIN

kis [arlitkristalyok

barit • kiser6t!svany

Tores Egyenetlen

Hasadas Nern ismert

76 • ASVANYOK

OXIDOK ES HIDROXIDOK

rAl Z OXlDOK az elen:ek oxigennel al~ kotott vegyuletei. Egy kulonosen gyakori pelda a vas-mud, a hernatit, amelyben vas (Fe) es oxigen (0) kapesol6dik ossze. az oxidok valtozatos, sokfele geologiai kornyezetben es kozetben kepzodnek. Nehanyuk pl. a hernatit, magnetit (egy masik vas-oxid), kasszitefit (6n-oxid) es krornit (kr6m-oxid) fontos fernercek. Masek, mint pl. a korund (aluminium-mud), dragako valtozatokban is isrneretesek, mint amilyen a rubin es a zafir. Az oxidok tulajdonsagai valtozatosak. A dragak6valtozatok, valamint a femercek nagyon kernenyek, es

a falsulyuk nagy. Szinuk is valtozo, a rubin telt piros szinetol a zafirkek, a spinel (magnezium, aluminium-oxid) voros, zold es kek szinen keresztul a fe, kete magnetitig.

---.--

A hidroxidok femes elemet es hidroxjj, esoportot (OH) tartalmazo vegyiiletek. A brucit (rnagneziurn-hidroxid) gyakori peldaig ezen asvanyoknak, Az oxidok es viz reakciojakent kepzodott hidroxidok kemenysege altalaban kicsi: a brucite pI. 2'/2, a gibbsite (aluminiumhidroxid) 2'12-3'12.

SPIN ELL

Ez az asvany oktaederes, ritk:ibban kockas es dodekaederes kritalyokat kepez. Masker rorneges, szerncses es lorn ott habitusu. Sziue valtozo: voros, zold, kek , barna, Fekete. Karca Feher. Atlaiszoto! az opakig valtozik, uvegfcnyfi.

• KEPZODES Egy sor metamorf(szerpcntinit, gneisz, marvany)

es bazisos magmas kozetben kepzodik .

• VIZSGAleAT Jellemzoje, hogy nem olvad meg. A pikotit

a Cr-gazdag, a pleonaszt a sotet, Fe-gazdag spinellvaltozat.

oktaederes

k ristalvok O._ <,

~,

PLEONASZT

kvarc alapanyag

SZABALYOS

RUBINSI'INELL

AsvANYOK • 77

CJNKIT

Piramis alaku, hemimorf kristalyai ritkak. A cinkit rendszerint tomeges, szemcses es palas megjclencsu. Szine sotel\Oros101 a narancssargaig valtozik. Karca narancssarga. A cinkit

arh\tsz6, atlctszo es gyernantfenye

van. .

• KEPZODES Kalcit, wiJkrnit, [ranklinit es tefrit melletl kontakt metamorf kozelckben keletkezik.

A cinkit fontos cinkasvany, ritk~s:iga miatt a gYlLjlok na 0, fa ertekeli k .

• ViZSGALAT A cinkit sosavban old6dik, de nern pezseg. Fluorcszkal es langban nem olvad meg.

pukis cinkitkrisratytomeg

FRANKLINIT

Ez az asvany a spinellcsoport tagja. Gyakran lekcrekitett elC) oktaedere]; cs szerncses halrnazok Iormajaban jelenik meg.

Szine fekete, vorosesbarna, Fekete karccal. A franklinit opak femfCnnyeJ. •

• KEVZ()})ES Metarnorfizalt mes7kovck es dolornitok cinkerctelepcinek asvanya. Szarnos mas asv;'tnyhoz csatlakozik, pl. kalcit, WLlIemit. cinkit, rodonit es granat, • VIZSGALAT Ez az asvany gyengen magneses. Langban rnelegJtve nern olvad

de a., '

erosen magneses

le~z. S6savban pezsges RI nelk(H old6dik. ~ L_j)

SZA13ALYOS

TRIGO .~US! HEXAGONAus

oktaederes [ranklinitkristaly

teres

Hasadas Nines

kalci:

78 • ASVANYOK

KUPRIT

Kristalyai oktaederek, kockak cs dadekaederek, ritkan ikresedik. Torneges, tornott es szerncses halmazokban szinten el6fordul. Szine voros,

karea barnasvoros. Atlatszo, attetszo asvany, Levegon felig opakka valik. Fenye gyernant, fetfem, illetve foldes .

• KEPZODES Rezercek oxidaci6s zonajaban kepzodik, ahal tarsai a termesrcz, malachit,

azurit, kal kozin es vasoxidok .

• VIZSGALAT Saletromsav es mas savak oldjak. Megolvad es a langot zoldre festi.

KROMIT

Kristalyai oktaederesek, bar ritkan fordul e16. Rendszerint torneges, szemcses

es gum6s rnegjelenesu. A kromit fekete, baruasfekete, karca sotetbarna. Ez az asvany opak, fernfenyii. • KEPZODES Elsosorban bazisos, ultrabazisos magmas kozetekben otthonos. Torlatok is gyakran tartalmaznak kromitot.

• VIZSGALAT Savak nern oldjak, gyengen magneses, Langban nem olvad meg.

gum6s kromu

SZABALYOS

ikerkristalyok

csak jriss toresnel lIi/haro femfeny

kubooktaederes

AsvANYOK • 79

MAGNETIT

Ez a gyakori oxidasvany oktaederes

es dodekacderes kristalyokat kepez, de t6JTI~ges, szemcses halmazokban is e16-

fordu!. Szine es karca egyarant fekere, A magnetit opak asvanv. fcnye femes vagy tompa .

• KtPZOJ)~~S Magmas kozetekben, telerekben es kisloritasOs telepekben keletkezik.

• VllSGALAT Mint a neve is jelzi, er6sen nlagn~ses asvany, a vasdaraboka t magahoz vonla. Az iranytut is eimozditja.

SZEMCSF~5 MAGNETIT

Si \HAl.YOS

Kemenyseg 5'/2-6';'

FS 5,2

Csoport Oxidok

k is reszecskek

horomszog ataki; kristtilylep

OKTA.EDERES KRISTALY

lLMENIT

Tores Felig kagylos, egyenet len

Osszetstel FeTiO)

Kemenyseg 5-6

Ez az asvany altalaban vastag, tablas, neha rornboederes kristalyokar alkol. Gyakoriak az ikerkristalyok. Nella lemezcs, torncges, tornott es szemcses hab.tusu, Fekete, bar nasfekete, karca tekcte, barnasvoros. Opak , fenyc femes es tompa kozou

valtozik .

• K~:PZODES Nern lenycgcs elcg, reszkenr sok magmas k6zctben kepzodik a pegrnatitokar cs asvanyos ereket is beleertve. Fekete hornoktorlalokban is Olthonos.

• V1ZSGALAT Por alakban konCent rail s6savban old6dik. I-lidegen gYengcn magneses

mdllott kromitkristalyo«

TRlGONALlSI

oiigoklaszJOidpar atapanyag

f-IEXAGONALIS

ilmenit

Hasacas Nines

Teres Kagyl6s, egyenetlen

prizmas kvarc-

HEMATIT

Kristalyai tablasak , romboedcresek, neha prizmasak es piramisosak.

A tablas kristalyok rozeuakat kepezhetnek. Lehet torneges, tomott, szalas, gornbos-veses, cseppkove», palas

es szemcses habitusu. A veses megjelenesu hematitot vaskobakkent, a femes,

tablas habitusut szpekularitkent is ernlegetik. Szine barnas, elenkvoros, vervoros, vervorostol az acelszurke es vasfeketeig valtakozik. Karca barnasvoros, Opak asvany tompa fennyel.

• KEPZODES Hidrotermalis es kiszoritasos asvany, Magmas

k6zetekben kis rnennyisegben

kepzodik .

• VIZSGALAT Melegitve magnesesse valhat.

SZPEKUJ.ARIT

szpeku/aritkrisld/yok tomege

uregek szpekularitban

Ii/rink femfeny

tomege , mdllot! petdany

TRtGONALISI HEXAGONI\L1S

TOMEGES HEMATIT

iivegfeny

AsvANYOK. 81

Osszetete! BeAJ20.

Kemenyseg 8112

all(/lsz6, auetsui kristatyok

hexago,,,;,/is megjelenes

HEXAGONAUs HEMATIT

A krizoberiJlkristalyok tablasak vagy prizmasak, gyakran ikresek, Masker zemcses es torneges megjelenesu. Szine zBld vagy sarga, valamint barna, szurke kB70tt valrozik. Az alexandrit nevu ekkov,i1lozata llapfenyneL zold, mufenyne) vOro,. A krizoberill atlatszo, attetszo, uvegfenyii asvany .

• KEPZOOES Sokfele kozetben, - pI. pegmalil, pala, gneisz es marvany - kCpz6dik. Torlathomokokban (alluvialis OJcJ&k) is elofordul. Az itteni e16- fordul<isa nagy kemenysegenek es eroLilJVal szernbcni ellenallasanak koszbnhet6.

• Y1ZSCALAT Nern oldhat.6

tabtas habilus

femfeny

VASKOBAK

slpeku/arilmag

asvany.

RO~-lBOS

tobkis kristaty

ikerkristalyok:

Kemenyseg 6-7

FS 3,7-3,8

Tores Kagylos, egyenetlen

Osszetetei Sn02

Csoport Oxidok

KASSZITERIT

Rovid, vekony prizrnas vagy bipirarnisos kristalyokar kepez. Egyebkent torneges, szemcses, gornbos es veses rnegjelenesu. Szinere a barna es a fekete jellernzo, de lehet sargas es szlntelen is. Karca feheres- 57.lirke, barnas. Attetsz6t61 majdnem opakig valtozik. A kristalylapoknak gyemant-, a toresfeluleteknek zsirfenye van.

• KEPZODES Magas hornersekletu. hidrQ[crmalis telerekben kcpzodik tar ai

(tibbet k···· k '

.ozon a varc, kalkopirit es

t~r1l1ahn. Nenany kontakt metamorf kozCtben is keletkezik.

-vrzs .

. SGALAT Ezt az asvanyt avak

nem oldjak es nern olvad meg.

Hasadas Rossz

ikerensuityo«

rovid, prizmas kristalyok'

82 • ASVANYOK

KORUND

Hegyes bipirarnisos, prizmas vagy tab las, romboederes kristalyokat alkot. Tornegesen es szerncsesen is elofordul. A korund szine sokfele, de karca mindig feher, Atlatszo, attetszo, gyemant-,

iJletve uvegfennyel.

• KEPZOnES Sziliciurnszegeny magmas es Al-gazdag metamorf kozetekben kepzodik .

• VlzscALAT Vizben

oldhatatlan.

TRIGONA US! HEXAGONAus

RUBIN

uvegfeny

A rubin a korund egyik valtozata. Bipiramisos, prizrnas, tablas vagy rornboederes kristalyokat

alkol. Szine voros, karca feher, Atlatszo, rubinkristoly

atterszo, gyernant-, illetve uvegfenyu. a: alapanyagban

• KEPZODES Aluminium- @ ban gazdag magmas es

metamorf kozetekben

keletkezik. Kemenysege

es sfinisege rniatt foly6-

hordalekban is rnegtalalhato.

• VlzscALAT Savak nem oJdjak.

TRIGONAUSI

I-lEXAGONAus

ZAFIR

A korund kek szinG valtozata a zafir, bipiramisos, prizmas, tablas vagy rornboederes kristalyokat alkot. E16fordulhat tomegcs es szemcses forrnaban is. Atlatsz6, attetszo, gyernant- es uvegfenyu, karca

:e~~pZODES Bizonyos @

magmas es metamorf kozetekben keletkezik. Alluvialis uledekben is elofordul.

• VlzscALAT Savakban

oldhatatlan es nem olvad meg.

TRIGONAUSI I-lEXAGONALIS

bipiramisos kristaly

Hasadas Nines

T6f1~s Kagyl6s, egyenetlen

fS 4,0-4,1

PIROLUZIT

AsvANYOK • 83

Altalaban rorneges, tomou, oszlopos van szaJas rnegjelenesu, Ritkan el6fordul6 kristalyai prizrnasak. Dendrites bevonatai gyakoriak. Szine fekete, sOletsziirke, karca fekete, illel\'e kekesfekete. A piroluzit opak. femes-, tompa vagy

Foldes fenyfl.

• Ki:PZOOES Tavakban, mocsarakban, valamint gum6k formajaban mely oceanok fenekcn valrk ki. Mangantelerek masodlagos as\'anya .

• VlzscALAT Som oldja. Tapintva kormos lenyornatot hagy.

PEROVSZKIT

DENDRITES PIROLUZIT

tompafeny

egyenetien tores

TETRAGONAus

T()MEGES PIROWZJT

Ez az asvany elei vel parnuzamosan savozon, alszabalyos kristalyokat alkor. Veses I6mcgekben is ismeretes. Szine sarga. soterbarna vagy fekete. Karca szintelen, sapadtsz(irke. A perovszkit atl;\(S76161 opakig valtozlk, gyemanr, illetve femes fenyu,

• Kf:PZODES Bizonyos bazisos

es ullrabazisos magmas kozetben, talkban cs kloritban gazdag palakban, valamint nehany IT_Jananyban kepzodik. A perovszkit Ja_rulckos asvany is lehet nehany kozetbcll. A jaru]ekos asvany nem fOn1m kozelalkot6, jelenlete nem befolyasolja a kozet kernia]

OSltal Yozasa I.

• VIZSGALAT Csak forro kensav oldja. A perovszkit nem ohad.

Kemenyseg 5112

olszainityos kristaiy

ROMBOS

sdvozot: krisidlv

Hasadas Tokeletlen

Teres Felkagylos, egyenerlen

RUTIL

Ius kristalyol; k vorcban

A rutil a brookittal es az anatazzal trimorf sorozatot alkol. Kristalyai gyakran rostozott prizrnak. Kvarc zarvanyakent, vekony tuk forrnajaban is gyakori. Ikerkristalyokat alkot, de tomeges nabitusu is lehet. Szine vorosesbarna, voros, sarga vagy fekete. Karca sapadt barna, sargas, A rutil atlatszotol az opakig valtozik , felfem, illetve gyemanlfenyLI.

• KEPZODES Sok magmas kozet jarulekos asvanya, de meiarnorf palakban es

gneiszben is rnegtalalhato. Vekony tui nena zarvanyt kepeznek ("macskaszern", "csillag") kvarcban, korund-

ban es mas atlatszo aD

asvanyban. .

• VIZSGAIAT Savak nem

oldjak.

RUTIL zA.RvANYOS KVARC

• toineges rutil

I

TETRAGONAus

albit

BROOKIT

SrlVOZOII brookit krisltilylap

Hosszanti irany-

ban savozott ta blas

es prizmas kristalyai vannak. Szine barna, vorosesbarna vagy barnas fekete. Karca lehet

feher, szurke vagy sargas, Attetsz6 es opak kozott valtozik, gyemant- es felfcmfenyfi.

• KEPZODES Ez az asvany tobbfele geol6- giai kornyezetben otthonos. Nehany,

f6leg nagynyornasu metamorf k6zetben (pala, gneisz) es a kozetet atjaro erekben kepz6dik. Gyakori tarsai a kvare, a rutil

es foldpatok. Mint torrnelekes asvany llledekes k6zetekben is jeJen lehet, rniutan az eredeti kozet lepusztult es ujra lerak6dott.

• VIZSGALAT Savakban oldhatatlan es nem

olvaszthat6.

AsvANYOK • 85

A~ATAZ

AZ anataz piramisos kristalyai gyakran sitvozoltak. Er6sen torzult tab las kristalyai is ismertek. Szine Iehet barna, sotetkt'k vagy fekete. Karca szlntelen,

feher vagy fak6 sarga, Az anataz at.atszotol majdnelTI opakig valtozik, gyemant-,

iIletve f6lfemfenye van.

• Kf;PZODES Ez a titan-dioxid nehany meramorf kozetben, fokent palakban

es gllciszben kepzddik. Jarulekos asvanykent mctamorf kozetben - mint a diorit es a gr<lnit - is el6fordul. Torlatokban is megtal:ilhat6, rniuran azok anyaga

eredcti hclyukrol elmozdult

es alluviitlisan lerak6dott.

• VJZSGALAT Savakban

oldharallan.

csoporl Oxidok

Osszetatel TiO,

kis bipiramisos anatazkristaty

• albit, tars-

O::::=Z~

ROMBOS

opak kl"lSlIiiy

Kemenyseg 5-6

Kockas, kubookiaederes vagy dodekaederes kristalyai isrnertek. Gyakrabban tomeges (szurokere). gornbos es szerncses habitasu, Szine es

karca lehet Iekete, barnasfekctc vagy szurkesfeketc. Az uraninit opakasvany, Ielfern-, zsir-, tornpa vagy szurokfenye van.

• K."PZ()nEs Hidrotermalis

telerek asvanya, de retegzett tile~ckcs kozetekben is megtalalhat6, mint pl. a homokk6 es kO'lglomen\tum valamint nehany magmas k6zetben (pegrnaiu es granit) .

• V1LSGAIAT Az uraninit er6,el1 radioaktiv. Nern olvad S6salban nem, saletrom- . savban aLO 11 ba n lassan f'[old6dlk C]

SZABALYOS

FS 3,82-3,97

Osszetetel U02

gontbos

• tnegjelenes I

opak

Hasadas Rossz

Tares Kagylos, egyenetlen

Csoporl Oxidok

URA;\lINIT

86 • ASVANYOK

Osszetetel Si02

KVARC

Az egyik leggyakoribb asvanyunk a kvarc, pirarnis alaku rornboederekkel

Iedett, hatszoges, prizmas kristalyokat alkol. A bare Iapjai gyakran savozottak , a kristalyok ikresek es torzultak. Tomeges, szemcscs, konkrecios, cseppkoves es kriptokristalyos torrnaban is el6forduL

A szin elkepesztocn valtozatos, Feher, szurke, voros, ibolya, rozsaszinu, sarga, zold, barna, fekete, valamint szintelen is lehet. Sok feldragako-valtozata ismert, melyekb61 tobbet is bemutatunk. Karca feher, A kvarc atlatszo, attetszo asvany, friss feluleten uvegfennyel.

• KEPZODES Magmas,

metamorf es uledekes

k6zetekben gyakran e16- Iordul, Iernerctelerekben is kozonseges asvany .

• VIZSGA LAT Csak

a hidrogen-fluorid oldja.

TRIGONALISI HEXAGONALIS

ROZSAKVARC

egyenetlen tores

iivegfeny

AsvANYOK.87

• priGfnlis krisuily

atlatszo peldriny

FUSTKVARC

• prizmas krisuilyhabitus

hexagonatts kristaiy»

kogyl6s • lores

tomege

egyenetlen to res

a kristaly atjan

AMETlSZT

U'I,'egJen 1- •

kF{Sltil)'luPol1

T6n~s Kagylos, egyenet len

88 • ASVANYOK

KALCEDON

A kalcedon a sziliciumdioxid rnikrokristalyos valtozata, rendszcrint gornbos, yeses tornegkent jeJenik meg. A szin igen valtozatos, lehet feher, kek , voros, zold, barna vagy fekete. Valtozaiai koze tartozik a jaspis (opak), az achat (kulonbozo szinu, koucentrikus elrendezesu szalagok diszitik), a mohachat (sotet dendrites mintazat), a krizoprasz (zold), onix (parhuzarnos szalagossag) es a karneol (voros, vorosesbarna fajta). Karca feher. A kaJcedon

atlatszo, atterszd vagy opak es uveg-,

valaminl gyantafenye van .

• KEPZOOES Ez az asvany kulonbozo kozetek - f61eg lavak - uregeiben kepzodik , Tobbnyire aJacsony homersekleten, Si-gazdag oldatokbol valik kl. Opal viztelenedesekor is kelet kezi k .

• VIZSGA.LAT Nagyobb

fajsulya alapjan az opaltol elkulonitheto.

kiilbnhozo szinu szalago« ~

TRIGO NALlS/ HEXAGONALIS

gyanwjt!n,l

gombos megjelenes

GOMBOS KALCEDON

levagoil peldany

viaszfeny

koncentrikus • sralagossag

AsvANYOK • 89

gyantufeny

gombos, veses habitus

JASPIS

kiilonbozo szimi szalagok «

egyenetlen (ores

P{irhu~amos S~:({I:igok

AsvANYOK.91

felfem-

WAD

szoros erlelembe~l ~em asvany, hanem. nehany . . _ filleg mangan -: oxid es hidro'(id keven'ke. Alt.al<'!ban piroJuzilOt es pszilomehlnl larlalmaz. Amorf megjelcnesii, vcses, Ias, bekergezeSeS es tomeges habirusll. Ciyakran tornpafekete szln«, de lehet 610msziirke, kckes vagy barnasfekete. Karca ,olerbarna, fekeres, Opak asvany, tampa- es foldfennyel.

• KEPZODES Uledekes kornvezetben, mangamasvanyokkal egyutt fordul e16 .

• VIZSGAlAT Zart uvegcsoben meJegirve vizet ad Ie.

tomeges megjelenes

illlelszol6/ opakig .--

Ez az asvany a tantalittal egy sort alkol. Kristalyai tablasak vagy prizmasak , gyakran ikresek. Tomegesen is elofordul, Szurkes, bamasfekete es irizalo bevonata is isrnert. Karca sotetvoros, fekere, Attetszo es opak kozott valtozik, felfern- es gyanratennyel.

• KEPZODES Granitpegmatitokban keletkezik.

• VIZSGALAT A tantalrartalorn noveli

a fajsulyt:

Ez az asvany negyszogletes keresztmetszetu prizmas kristalyok es tomeges tomott halmazok forrnajaban jelenik meg. Szine Fekete vagy

barnas, karca nern rneghatarozott.

A sarnarskit attetszo vagy opak asvany, friss feluleten gyanta-, uveg- vagy felfemfeunyel. • KEPZODES Granitpegma-

ritokban kepzodik ,

• VIZSGALAT Farr6 savak o.djak es radioaktiv,

ROMANECHIT

TOMEGES ROMANECHIT

Korabban a pszilornelan] egyedi asvanynevkenr hasznaltak. Ujabb vizsgalatok szerint azonban a pszilorneian az amorf romanechittel azonos. Tomeges, gdmbos, YeSeS, cseppkoves es Foldes habirusu, Fekete, sotetszurke, karca Ienylo fekete, barnasfeketo. Opak, felfernfennye], • KEPZODES Mas asvanyok - fokent rnanganhan gazdag szilikatok es karbonatok _

mallilsa soran kepzodik.

Gyakori asvtmy,

konkreciosan es meszko kiszoritasakor is keletkezi k. • VIZSGALAT Klorgaz

feJ IOdese kozben

sOsavban old6dik.

zan l.i\egcS6ben

hevLlve vizer veszn

GOMBOS ROMAN ECHIT

[{OMBOS

HAUSMANNIT

A hausrnannit alokraederes es pirarnisos kristalyai gyakran ikrek. Szerncses halmazai is gyakoriak. Szine barn as fekete, karca barna. Attetszo, nagyon vekony toredekeitol eltekintve, opak. Feltcrnfenye van.

• KEPZODES Kontaktmetamorf

k6zetek asvanya, de hidroterrualisan is kepzodi k.

• VIZSGALAT Tomeny sosav oldja.

gombos megjelenes

~10NOKLIN

opak

Hasadas Nern meghatarozott

ikresedett

oktaederek ._---

radioakrlv lesz.

GmBSIT

Tablas, alhatszoges kristalyai vannak. Bekergezeskent es bevonatkent tomeges megjelenese is ismert. Feher, szurkc, zold, rozsaszlnu vagy voroses, karca nem mcghatarozott. Atlatszo attetszo, uveg- es gyongvhazfenyi; .

• Kt:PZonES Hidroterrnalis ielerekben es aluminiumasvanyok rnallasi terruekekent keletkezik.

• VIZSGALAT Ha ralelegzunk , a gibbsirnek vizes agyag szaga

van.

hare olopanyag

piroklor ikerkristdly

MlKROUT

• egyenetlen tdresu fetszln

AsvANYOK. 93

Osszetetel SiO" nHzO

Kemenyseg 5';'-61;'

OpAL

Az opal szcrkezele atnorf: Valt~zatos megjele-

esii, igy rorneaes. gombos, Yeses, cseppkoves, n mas es konkreci6s. A nernesopal tejfeher

gu '11" ., .

vagy fekete. CS1 ogoan szinjatszo,

endszerint voros, kek es sarga sziuben. ~zine gyakran valtozik , a benne leva viz 1I1eleged6se miatt. A kezben melegitett ne1l1esopal klilonosen szep szinekben p01l1pa7ik. A tuzopal naranes, illetve voroses szi nu es nem okvetlenul szinjalszo. A k6zonseges opal szurke,

[eketc vagy zold, es nem szinjatszo. Karca fcher. Az opal atlatszotol opakig valrozik. Bar az uvegfeny a leggyakoribb, lehet gyanta-, viasz-

es gyongyfenyu is .

• KEI'z6nf.:s Sziliciumgazdag vizekbol alacsonv h6mersekleten valik ki, kulonosen 1I1clegviz-forrasok kornyeken, bar majdnem minden geol6giai kornyezetbeu otthonos.

• VIZSGALAT Uv-fenyben az opal gyakran fluoreszkal, Savak nem o.djak. Melcgitve clbomlik es kvarcca alakulhat, aminl vizet elveszti. Levegon hosszabb

ido utan az asvany szerkezete vizveszres rniau mcgbomlik es repedezik.

It/zop,,1 tipikus

vasgumo •

NEMESOpAL

egy fa evgyuriiil jelz(j koncenirikus szalagok

• gyongyhazfen)

MONOKLIN

FS 2,4

Hasadas To keletes

Totes Egyenetlen

PIROKLOR-MIKROLIT

Ezen sor asvanyai neha ikresedeu oktaederes krisialyokat, maskor szemcses szabalytalan halmazokat alkotnak, Az asvany szine barna, vorosesbarna vagy fekete. A karc sargasbama, barna. A sor atretszotol opakig valtozik , Uveg- es gyantafenye van .

• KEPZODES Pegmatitokban es karbonatitokban kepzodik, Jarulekos asvanykent nefelinszienitben is megtalalhato .

• VIZSGA.LAT A mikrolitban nines uran (U), niobium (Nb) es titan

(Ti). A sor asvanyai nem olvadnak meg. Sosavban igen nehezen old6dnak. A kalciumot es a natriurnot olyan elemek helyettesithetik, mint

pl. a tori um es az

uran, minek kovet- « -

kezteben az asvany

TOZorAL

Hasadas Nines

Tores Kagylos

94. ASVANYOK

Osszetetel Mg(OH),

Kemenyseg 2'12

Csoport Hidroxidok

Bnucrr

KRISTALYOS nnucrr

Szeles, tablas kristalyokat alkol. Lehet torneges, palas, szalas (nemalit) es szemcses rnegjeienesu. Feher, fakozold, szurke, kekes es amikor mangant tartalmaz. sarga, valamint barna. Karca feher, A brucit atlatszo, viasz-, uveg- vagy gyongyfenyu (a szalas valtozat selyernfenyii). Gondosan torve - a tokeletes hasadas kovetkezteben - hajIithat6, rugalmatlan lemezeket kapunk. • KEPZOOES Metamorfizalt meszkovekben, palakban

es szerpentinitekben keletkezik.

• VIZSGALAT S6savban pezsges nelkul old6dik. Nern olvad meg.

/ab/tis krisl<ify

TRIGONALIS/

NEMALIT

Teres Egyenetlen

GOETHIT

Hosszanti savozottsagu prizmas kristalyai rit kak , tomeges, gornbos, cseppkdszeni es

foldcs pcldanyai gyakoribbak. Szine feketesbarna vagy voroses, sargasba rna. Karca narancssarga, barnas, A goerhit opak. Kristalylapon gyemant-, egyebkent foldfenye van.

• KEPZODES Vasban gazdag creek oxidacios terrneke,

• VlzscALAT Melegitve rnagnesesse valik.

ROrvlBOS

Teres Egyenetlen

AsvANYOK • 95

coopor! Hidroxidok

Osszetetel FeO(OH).nH10

Kemenyseg 5-511l

LIMON IT Joides tomeg

A limoniL kristalyosan nem ismert. Amorf anyag , SUgaras szalas szerkezeui, Foldes. konkrecios, e~rnbas, cseppk6szerii tornegeket alkol. Pirithez gs nuis vasasvanyhoz hasonloan gyakran olt

e 'b .. b

alalakot. Szine sarga, arnassarga, arna

es fe~etcs. Karca sargasbarna. Attetsz6 vag) Wig opak, uveg-, felfern-, selyemvaav tampa fennyel. • KEPZOOtS Vasercek oxidacios z6n:i.jaban kepzodo masodlagos asvanv Tcngerben, edesvizben es mocsarakban is kicsapodik , • ,IZSGALAT Zan kemcsoben hev uve vizet ad Ie. Savakban nagyon lassan oldodik.

tompa ft!nyii peldim)'

FS 2,7_4,3

T6rt;5 Egyenetlen

Osszetetel MnO(OH)

MANGANIT

savozott, prizmas krisuilyok

Ez a/ asvany savozott, prizmas k ristalykotcge ket alko l. I krek gya koriak. Tomeges, szalas oszlopos, szerncses, korikrecios es cseppkbves halmazokban is elOfordul.

Szine sotetszurke, Fekete. Karca vorosesbarna, fekete. A manganit opak

es feIremfenye van.

o KtpZOI)ES Alacsony homersekleni hidroLerma]js telerekben

e sci-ely tengeri, tavi es mocsari Uledckckben keletkezik.

Az araml6 talajvizbot is kivalik keYes manganit. Ararnlo oldatok hatasara reszben piroluzitra alakul, krislalyformaja azonban Valt07aLlan marad.

• .VIZSGALAT Kiorfejlodes kozbcn s6savban oldodik.

MONOKUN

Hasadas Tokeletes

Hires Egyenetlcn

96 • ASVANYOK

BAUXlT

A bauxit nehany asvany keverekekent alurninium-oxidhidratokat (gibbsitet. bohrnitet, diaszport) is vas-oxidokat tartalrnaz. Szigor uan veve a kozerek

koze kellene sorolnunk, de neha asvanykent kezelik. A valtozo osszetetel miatt tu'ajdonsagai is valtoznak. Habitusa rendszerint torneges, konkrecios, oolitos es pizolitos. Szine Iehertol sargaig es vorosig, vorosesbarnaig valtozik,

Karca altalaban Feher. A bauxit

tornpa- vagy foldfenyu es opak ,

• KEPZODES Alummium-szilikattartalmu k6zetek rnallasa soran kepzodik. Ez Ieginkabb a tropusokon megy vegbe, ahol az eros esozes a szilikatokat kimossa a kozetbol, hatrahagyva az aluminiumasvanyokat.

• VIZSCA.LAT Ralelegezve vizes agyagszagot erzunk, Nem olvad meg

es lenyegeben oldhatatlan,

DIASZPOR

pizolitos habitus.

lekerekitett toredekek

az alupanyagbun

Kemenyseg 6'/1-7

smirgel alapanyag

Ez az asvany lemezes, tllS vagy tibias kristalyokat es torneges, palas, bekergezeses vagy cseppkoszeru haLmazokat alkol. Gyakran SZ6ft es szerncses. Szine Lehet Feher, szintelen, szurkes, sargas, zoldes, barna, liLa es rozsaszinu. Karca feher, A diaszpor atlatszo, attetszo, uvegfenyu, de a hasadas menten gyongyfenye van. • KEPZOOES Mallett magmas kozeiekbcn, valarnint marvanyokban kepzodik. Sok mas asvannyal egyiitt talalhato, pI.

magnetit, spinell, dolornit, allriIS7..0-

klorit es koru nd. Agyagos tillelS7..0

uledekekben, bauxitban es AIgazdag agyagokban is otthonos. • VlzscALAT Oldhatatlan

es nern olvad meg. ROM 80S

FS 3,3-3,5

Hasadas Tokeletes

Tares Kagyl6s

AsvANYOK • 97

csoporl Hidroxidok

Osezetetel FeO(OH)

Kemenyseg 5

LEPJDOKROKIT

LapDS. lemezes kristalyai ,ritkak, .·I1lCges, szalas megjelenese

~~k~ribb. Szine mely voros, vortise,barna, karca narancs-

zlnu. A(l;:\rsz6 asvany felfcmfennyel.

! KEPlODhS Goerhittel egyutt rnasodlagosan

kelerkaik .

• VIZSGA.LAT Melegitve erosen magneses lesz.

S6sa1ban lassan, saletrornsavban soH~al gyorsabban oLd6dik.

goethit,

fc!lfem[eny

ROMEOS

lemezes tepidokrokitkrisuilyok

Tares Egyenetlen

FS 3,9

Csoport Oxidok

TUNGSTIT

gyantafeny

Lemezes kristalyai mikroszkopikusak es rilk:ik. Gyakrabban tbmeges, foldes es por alakban kepzddik. Szine sarga, sitrgaszold, karca sarga, Atlatszo, attetszo asvany, Fold- es gyantafennyel.

• KEPZODES Primer volfrarnasvanyok mallasi terrneke.

• VIZSGALAT Lugokban igen,

de savak ban nem old6dik.

kvarcatapanyag

joides tungstit

STIBIKONIT

Ez az Lvany, egy rnasik altala kiszoriton ~svam alakjahoz hasonloan prizmas lehet, Al{~laban tbmeges, tornott, gornbos, de bekergc7eskelli. is keletkezik. Szine Feher fak6sarga, de lehet narancsszimi barn a ' SZUrke es fckete a szennyez6desek miatt:

Karca sargasfeher. Atlatszo, atretszo, gYO~gy es f6lclfennyel.

• },ffiPlODES Antimonit mall:\sanak terrueke

~ V~ZSGALAT Zar; kerncsoben eVilve vizet ad le,

alalak,

antimonit szerint

jotajt!IIY

Hasadas Nem rneghatarozott

98 • ASVANYOK

KARBONATOK, NITRATOK ES BORATOK

IAl KARBONATOK olyan vegyuletek, ~ amelyekben egy vagy tobb femes vagy felfemes elem a karbonationnal _ (COy- - egyesiil. A kalcit - a leggyakoribb karbonat - a kalciumion es a karbonation egyesulese saran kepzodik. Ha a kalciumot barium helyettesiti, witherit, ha mangan, akkor rodokrozit keletkezik. A karbonatok altalaban j6J fejlett rornboederes kristalyokat

alkotnak. S6savban konnyen old6dnak es gyakran elenk szinuek.

___ e _

A nitratok olyan vegyuletek, melyekben egy vagy tobb femes elem a nitration_ hoz - (NOY- - tarsul (pl. nitratin). A boratok, melyeket szinten ide sorn, lunk, femes elemeknek a borat (BOlYionnal alkotott vegyiiletei (pl. ulexit, colemanit).

A RAG 0 NIT

korallszeri) habitus

gyantafeny

Az aragonit megnyult prizrnas kristalyai gyakran ikrek. Ilyen ikrek osszenove, alhatszoges alakot hoznak letre. A habitus lehet oszlopos, cseppkoszerti, szalas, sugaras, sot korallszeni is, amikor .vasviragnak" nevezik. Az aragonit feher, szintelen,

szurke, sargas, zold, kek, lila, voroses

vagy barna. Karca feher. Atlatszo,

attetszo, uvegfeunyel.

• KEPZODES Gyakorta kepz6dik metamorf es uledekes k6zetekben, meszk6barlangokban, asvanyos erekben es hevizek kornyeken,

e VIZSGALAT Hideg, big sosavban pezsegve old6dik, Uv-fenyben gyakran fluoreszkal.

VASVIRAG ARAGONI!

ALHATSZOGES ARAGONIT

k6zel alapanyag

ROMBOS

J{A.LCIT

J{ristiIlyai romboederesek es szkalenoederesek, a k0l11binaci6k szogfej es kutyafog alakot eredmenyezhelnek. Az izlandi pat rornboederei kcniistoroek. Gyakoriak az ikrek. Tomeges, szemcses, szalas es cseppkoves fonnaban is keletkezik. Szine feher, szintclen, szurke, voros, barna, zold es fekete- Karca feher, szurkes. A kalcit <\[1<115z6, auet5z6, uveg-, gyongy- es tampa fenyu.

• KEPZODES Sok k6zetben

kepz6dlk. A rneszkd es a rnarvany lenyegeben kalcitb61 epul eel.

• VIZSGALAT Hideg, hig s6savban pezsges kozben old6dik.

sztir.rr..J KAlClT

galen it, torsasvany

AsvANYOK e 99

kristalylapon 16lhat6,

romboederes lZLANDI

hasodasi sikok pAT

• Irlandi pal romboeder

SZKALENOEDERES KALe IT

TRIGONALlS/ HEXAGONAus

BARITOKALCIT

S<iVQZOll, prizmas kristalyokkent es tiill1eges formaban talalhato. Feher, sargas, szurke vagy zoldes. A baritokalcit attetszo

atla~sz6, uveg- es gyantafenyu. '

• KIPzOnES Hidrotermalis telerekben - erek toresek, vetodesek a kozetben melyet ferro '

kemialiag aktiv oldatok- ilTasz;anak '

el .-, kepz6dik, Az erek anyaga

grannmagmak maradekoldataibol a va?, c1tcmetett tengeri uledekekbol

szarmaZhatnak. Asvanyok az ~~datokban szallltou elemekb6l

ePl6dnek.

• ,"IZSGALAT Ez az asvanv I

sosavban pezseg. . MONOKLlN

FS

3,66-.3,71 Hasadas Tokeletes T" ;.

orcs Felkagylos, egyenetlen

100. ASVANYOK

RODOKROZIT

RODOKROZlT KRlSTALYOK

Neha romboederes, szkalenoederes, prizmas vagy tablas kristalyok formajaban, gyakrabban tameges, szemcses, cseppkoves, gornbos vagy gum6s alakban fordul elo, Szine tipikusan rozsaszinu, voros, de lehet barna, narancsszinu es sargas. Karca feher, Atliitsz6, anetszo, iiveg-, illetve gyangyfenyu.

• KEPZOnES Hidroterrnalis telerekben es mallott rnangantelepekben kcletkezik. • VIZSGALAT Meleg sosavban pezsegve oldodik,

romboederes kristalyok

SZALAGOS RODOKROZIT

TRIGONALlS! HEXAGONAuS

DOWMIT

hare alapanyag

dolomit

Kristalyai nyereg alaku, gorbe Iapu rombo ederek. A dolomit tornegesen es szemcsesen is ismert. Szintelen, feher, szilrke, r6zsaszinii vagy barna. Karca Feher. Attetsz6, atlatszo, gyongyfenyu .

• KEPzonES Hidrotermalis erekben

es magneziumban gazdag meszkovekben keletkezik . • VIZSGALAT Hideg, hig s6savban lassan old6dik. Ez alkalmas a kalcitt61 val6 elktilanitesre, mer! ez utobbi elenk pezsges kozben reagai sosavval,

TRIGONAUSI

HEXAGONALIS

Hasadas Tokeletes romboeder

FS 2,85

AsvANYOK.101 ~~~~~~I~"~~'========="================~~~~~

G50POrt KarboOatok Osszetete] Ca(Fe, Mg, Mn)(C03)z I Kemenyseg 3lfz-4 I

TRIGO Aus! HEXAGONALIS

.ANKERIT

E;: a dolomit~orba tartozo asvany, rornbo'deres kristalyokat kepez. Tomegesen es ~zemcscsen is elofordul. Az ankerit

feher, szurke. sargasbarna vagy barna 5zinil, karca feher, Attetszo asvany,

uveg- es gyongyfennyel.

• KEPZODES Az ankerit asvanyos erek ben, neha

arannyal es szulfidokkal @ egytill kel?zodik.

• VIZSGALAT Sosavban old6dik.

rom boederes ikerkristatyok

Tores Felkagylos

SMITHSONIT

5z6165 habitust jelez6 ias, tekerekitett

Gyakran gorbult lapu romboedereket alkot, neha szkalenoederes kristalyai vannak. Elofordulhat torneges, veses, szerncses es cseppko-

ves Iorrnaban is. Lehet feher, szurke, sarga, zold, kek, rozsaszimi, bibor-

voros es barna. Karca fehcr, At tetszo, tive~-, ;ll;tve gyongyfenyii asvany.

• KEPzon.~s Oxidalt rez-cink telepeken keletkezik. Tarsai a matachu, az azurit, a piromorfit,

a cerusszir es a hemimorfit.

• VIZSGALAT S6savban old6dik.

kdzet alapanyag •

sz6/65

102 • ASVANYOK

SZIDERIT

Gyakran gorbe lapu, ritkan ikres rornboederes, tablas, prizmas es szkalenoederes kristalyokat kepez. Torneges, szerncses, tornott, szolds es oolites alakban is e16fordul. Fakosarga, sziirke, barna, zoldes voroses

es majdnem fekete szinu, Karca feher, Attetszo, uveg-, gyongy- es selyemfenyii.

• KEPZODES Hidroterrnalis, uledekes retegekben keletkezik .

• vlzscALAT Melegitve rnagneses lesz. Hideg, hlg sosavban lassan oldodik.

Ha a savat melegitjuk, pezsegni kezd.

ROMBOEDERES SZIDERJT.

maliott nu!szk6. mell<!kk6zel

sza16s sziderit

• gyongyfeny

SZOU)S SZIDERJT

Kemenyseg 3-4

MAGNEZIT

Romboederes, ritkan prizrnas, tablas es szkalenoederes kristalyokat alkol. Elofordul torneges, lemezes, szalas es szerncses alakban is. Lehet szintelen, feher, szu r ke, sargas vagy barna.

Karca teher. Attetszo, atlatszo uveg- vagy tompa fenyu.

• KEPZODES Hidrotermalis erekben, metamorf

es uledekes kozetekben kcpz6dik .

• vizscxr.cr Meleg s6savban pezsegve old6dik.

flogopit

farsasvimy

egyenellen tores

mognetittomeg

FS 3,0-3,1

Hasadas Tokeleres rornboeder

Teres Kagyl6s, egyenetlcn

AsvANYOK • 103 ~~~~~T,IC=~~================~~~~

csoporl Karbonittok Osszetete! BaCOJ I Kemenyseg 3-3112 I

WITllERIT

Krisla1yai ikres prizmak, gyakran ilihaLsZoges bipiramisok. Torneges, szeln.:,es, szalas es oszlopos megjelenese is ismert. Lehet szintelen, feher, szurke, sa.rga. zold vagy barna, Feher

karc(al. Atlitt,z6, attetszo, uveges gyantafenyu.

• KEPZOOES Hidrotermalis teierekben, kvarc, kalcit es barit larsasagaban kepzodik . • VlzscALAT Hig s6savban pezscgve old6d i k. A szer kezetbe epiilt barium noveli

a fajs(t1yl. Pora a langot alJnaz(}ldre festi,

galenit tlirsasvany

altelszo witheritkrisuilyok

witherit ikerkristalyok

• savozott kristdtyiop

Tores Egyenetlen

Kemenyseg 31h

uvegfeny •

l!is k ristalyhabitus

Osszetetel SrC03

RO~IBDS

Tores Egyenetien

Hasadas Tokeletes, prizma

FS 4,29

STRONCIANIT

Ez az asvany prizrnas, gyakran tus kristalyokat alkot. Torncges, szcmcses, szalas es konkrecios Iorrnaban is clofordul. Lehet feher, szintelen, szurkc, sargas, barnas, zoldes vagy voroses, Karca mindig Feher. Atlatszo, attetszo,

uveg- cs gyan ta fenyu asvany,

• Kf:PZOOES Hidroterrnalis telerekben es me,zko, rnarga uregeiben keletkezik. Galemtcs. szfalerites es kalkopirites, szulfldos telcrekben is keletkezik. Karbon1ltokhoz - mint pl. a kalcit es dolomit -, valamint kvarchoz is kapcsol6clik.

• VlzscALAT Hig sosav pezsges kozben OI?J3. A stoncianit pora a Iangot vorosre SZtnC71.

Ii/lema

k ristalylap •

I(O~IBOS

ikerknstatro«

104. ASVANYOK

AsvANYOK • 105

Csoport Karbon:i.tok

Osszetetel PbCO,

sdv()zas

i krisuilylapon

CERUSSZIT

Kristalyai gyakran iablasak, de lehetnek tusek is. Ikerkristalyok gyakoriak. Elotordul tomeges, szerncses, tornott es cseppkoves alakban is. Gyakran feher vagy szlntelen, de lehet szurke, zoldes vagy kek zarvanyok pl. 6lom hatasara, Karca Feher. Atlatszo, attetszo es gyernant-, uveg- vagy gyanta fenye van.

• KEPZOOES Olom-, rez- es cinktelerek mallott reszeiben keletkezik ,

• VIZSGALAT Savakban, kulonosen hig satatrornsavban pezsegve old6dik. UV-fenyben neha t1uoreszkaI.

ltiblas ikerkrisfdlyok

prizmii: hasadas

ROMBOS

Kemenyseg 2 LI>

FS 2,0

Hasadas Tokeletes

TIires Egyenetlen

ARTINIT

halmazok selyemjenye

Ez az asvany agas, tfis kristalyokat alkol. Sugaras szalas, gornbos halmazokban is elofordui. Sszine es karca teher. Auetszo asvany. A kristalyoknak ii veg -, a szalas tornegeknek selyemfenye van. • KEPZOOES Oxidalt, szerpenti nesedett ultrabazisos k6zetekben kepzodik. Ez

a folyarnat a metamorf6zisra ernlekeztet es a kozetet atjar6 oldatok hoztak letre.

• VIZSGALAT Hig es hideg savakban konnyen,

pezsegve old6dik. Nem olvad, de langban hevitve vizre es szen-dioxidra bomlik.

szerpentin tarsdsvalLY

kis, sugaras arllllilkrislalyoJ.:

MONOKLlN

csoporL Karbonatok

Kemenyseg 3 L/2-4

MALACHIT

Tus, prizmas, gyakran ikres krisralyai ritkan fordulnak e16. Gyakrabban szalas, szalagos szerkezeni, cseppkoves, 52610s tomegek es bekergezesek ,

A rnalachit elenkzold, halvanyzold karccal. Auetsz6, opak, kristalyai (Lvcg- es gyemantfenyiiek, szalas alakban selyernfenyuek.

• Kf;PZODES Mallett es oxidalt rezerctelepeken rnasodlagos as\anyokkal, mint pI. azurit, kc1etkezi k .

• \ IZSGALAT Hig sosavban pel.1cgve old6dik.

vdgott es Ienyezeu darab, koncentrik us szalagok ko!

SZALAGOS MALACHIT

SZOL()S MALACHIT

T6r,;s Felkagylos, egyenetlen

Osszetstel CuJ(CO,MOH)2

AZURIT

Tablas, rovid prizrnas kristalyai ikresedettek L,S lehetnek. Tornegesen, gumos, cseppkoves es toldcs alakban is elofordul. Rendszerint rncl, azurkek szinu, Karca halvanykek. Atlatszo es opak kozott valtozik, uveg- vagy tampa renyii.

• Kf:PZODES Rezercek oxidacios z6ndjaban kepzodik.

• nZSGALAT Sosavban pezsegve

oldodik. Konnyen olvad, hevitve meg eketedik.

iivegfeny

limonit alapanyag

Z61d malachufottok a szeleken

rovid, t6blris azurilkrisI61yok

\IONOKLIN

Hasadas To keletes

Tores Kagylos

106 • ASVANYOK

AURICHALKIT kis, keves

Ez az asvany uis vagy vekony lee alaku kristaJyokat alkol. Tomott halmazkent es bekergezeskent is el6fordul. Rendszerint szemcses, oszlopos es lemezes habitusu. Szine halvanyzold, zoldeskek vagy egkek, karca hal vany kekeszold. Atlatsz», selyem- vagy gyongyfenyf asvany, • Kl'~PZQDES Rez- es cinkercek oxidacios es rnallott zonajaban rezasvanyokkal egyutt - mint az azurit es malachit - keletkezik . • VIZSGALAT Hig sosavban pezsegve old6dik. Reztartalrna miatt a Iangot zoldre festi, de nem olvad meg.

ROMBOS

Ius aurichalkilkrisldlyok sugaras IiJmege

limonit atapanyog

LEADHILLIT

Kristalyai alhexagonalis tablak

vagy prizrnak, gyakoriak az ikrek.

A leadhillit torneges es szerncses alakban is el6fordul. Szine feher, szintelen, szurke, sargas, halvanyzold vagy halvanykek, Karca feher, Atlatszo, attetszo, gyanta- es gyernantfenyu.

• KEPZQotS Olomercek oxidacios zonajaban keletkezik. Tarsal a galenit, a cerusszit, az anglezit es a linarit.

• VIZSGALAT A leadhillit neha narancsszinben fluoreszkal.

Totes Egyenetlen

Kemenyseg 2iJ2-J

labllis

ikerkristaiyok ----

MO OKLIN

oxiddlt alapanyag

Teres Kagyl6s

FS 6,55

Ha.sadas Tokeletes, bazis

AsvANYOK • 107

JlIDROCINKIT gyongyjeny

Krist<\lyai rukak, de ha megjelennek, kis,

lapo, vagy megnyult lee alakuak, gyakran

hegyez6szeru elrendezesben. Torneges, lamott, sz6165, bekergezeses es cseppkoszeru habitusai gyakoribbak, Szine altalaban teher vagy halvanyszui ke, de Jehet sarga, r6zsaszinu es barna. Karca feher, AttelSz6 asvany, gyongy-, selyem-

es neha tornpa fenyu.

• Kf:PZQJ)ES Cinkerctelepek rnallol1 z6nfljaban otthonos.

• vlZSGALAT S6sav oldja. Helilve sarga szinu cinkittomegge alaklii. uv-Ienybcn neha kek szinben fluoreszkal.

~z616s habitus

Csoporl Karbonatok OsszeWsl (Zn, Cu);{CO)MOHh

MONOKLIN

TRONA

bekergezeses habitus

Teres Egyenetlen

Ez az asvany prizrnas es tablas kristalyokat alkol. El6fordulbat torneges, szalas es oszlopos habitusban, I,. Szine szurkesfeher, halvanysarga vagy fakobarna. Karca Feher. A trona atlatszo

:3.tte~sl6, csillogo uvcgfenye van. •

• KEPZQDES Evaporitosszletekben otthonos, ?or~\, glauberit, valamint mas s6 es evaporitasvanyokkal egyutt, mint pi a koso, gipsz, 5Zlilln es dolornit. Szaraz videkeken

a talajok szikesedescnel is jelen van.

• VIZSGALAT Sosavban pezsegve oldodll,. Zan uvegcsoben hevitve vizer ad Ie.

tomeges habitus

retegzet! szerkeze:

Hasadas Tokeletes

TOres Egyenetlen

108 • Asv AN YO K

homokos, bekergezes sivatagi k6rnyezelel jelez

iomeges megje/eni!s

TR1GONALlSI HEXAGONALIS

szemcses krisuityok aikotta kereg

Hasadas To keletes

MONOKlIN

i;veg[eny

BORAX

Rovid, prizrnas kristalyai vannak, rnelyek ritkan ikresek. Tornegesen es bekergezeskent is ismert,

A borax feher, szintelen, szurke, zoldes vagy kekes, karca feher, Atlatsz6 es opak kozott valtozo, uveg- es foldfenyii asvany,

• KEPZ60ES Hevizek kornyeken es evaporitteiepeken otthonos.

• VlzsCALAT A borax vizben old6dik. A langot sargara festi, es konnyen megolvad benne. Idovel vizet veszit es rnegfeheredi k. A keseru iz jellemz6 a boraxra,

FS 1,7

Kemenyseg 2-2'12

prizmas kristatro«

opak krisl/i/y/aP

AsvANYOK • 109

csoport Boni.tok

Kemenyseg 4111

COLEMAN IT

KristaIyai -ovid prizmak. Torneges es szemcSes formiLban, valamint lekerekitett balmazokban is e16-

fordul. Lehel feher, sarga vagy '. \

sziirke, karca feher. Atlatszo,

attetsz6, uvegfenyu asvany, @

• J(EPz60ES A colernanit

evaporitokban keletkezik.

• VIZSGALAT Sosavban

old6dik. Konnyen olvad,

szelloredezik es a langot zoldre

fesli.

/ prizmas

kristolvok

MONOKUN

\ auetszo

kristalyok

FS 2,42

Kemenyseg 2'/2

Csopon Borittok

ULEXIT

Lekerekitctt halmazokban eiOfordul6 kristalyai tfisek. Szalas, keyes forrnaja is Iehetseges, Az uJexit feher vagy zlntelcn, karca feher. Atlatszo, atretszo, uveg- es selyemfenyu

asvany.

• KEPz60ES Evaporitokban otthonos.

• VIZSGALAT Hideg vizben nem, de meleg vizben oldodik. Konnyen olvad es megduzzad, a langot sargara szlnezi.

Osszetetel Na B 0 (OB) 3 H 0

2 4 6 2' z

Kemenyseg 21jz-3

FS1,96

CSoporl Boratok

KERNIT

Ritkan el6fordul6 kristalyai rovidek, prizmasak. Altalaban szalas szerkezelii hasadasi tornegeket alkol. Friss toresnel szintelen ~iilonben feher, Karca feher, ' ~tlatsz6 es opak kozott valtozik, uve~_, tompa- es selyemfenye van. o KIP 0 .

e' Z OES Evaporitokban

s asv:i.nyos telerekben keletkezik

o VIZ . . .

I . SGALAT Hideg vizben

o dOdlk.

NITRATIN

Ritkan elofordulo kristalvai romboederesek es ikresek. Gyakoribb torneges, szerncses es bekergezeses formaban. Feher es szintelen,

de szennyezesek gyakorta szinezik szurkere, sargara es barnara. Karca feher, Atlatszo, uvegfenyu asvany .

• KEPZ60ES Szaraz videkeken gipsszel egyi.itt kepzodik szikesedeskor. Gyakran nagy teruleteket borit, Eszak-Cbile sivatagjaban hatalmas - 724 km hosszu es 16-80 km szeles - telepei ismertek.

• VJZSGALAT Vizben konnyen old6dik. Bekergezeseit az esoviz

feloldja. Langban konnyen olvad es azt den k sargara festi. A levego nedvessegenek hatasara elfoly6sodik.

Tores Egyenetlen, kagylos

~-- ... kristalyok auetszo szelekkel

vekony, szalas kristalyok tomege

Hasadas Tokeletes

TRIKJ.,IN

Hires Egyenetlen

uvegfeny

MONOKLIN

Tores Szilankos

110. ASVANYOK

SZULFATOK, KROMATOK

MOLIBDATOK ES VOLFRAMATOK

IAl SZUUArOK olyan vegyuletek, ame~ lyekben egy vagy tobb femes elem szulfationhoz - (SOY - kapcso16- dik. A gipsz, a leggyakoribb szulfat, evaporitokban otthonos. A barit hidroterrnalis telerekben fordul elo. A legtobb szulfat lagy, vilagos szinu, es altalaban kis surfisegu. A kromatok femes elemeknek kromationnal

GIPSZ

Tablas es rornbusz alaku kristalyai vannak. A gipsz szinten elofordul torneges, szerncses (alabastrorn)

es szalas alakban is. A rozetta alaku gipszet sivatagi rozsanak, a sugaras format rostos gipsznek is nevezik. Szintelen, feher, szurke, zoldes, sargas, barnas

es voroses. Karca feher, Atlatszo (szelenit) es opak, uvegfenyu (hasadasnal gyongy).

A szalas gipsz se1yem fenyu, a tomeges tompa fenyii .

• KEPZODES Evaporitokban, hevizes forrasoknal es agyagban kelctkezik .

• VIZSGALAT Savakban

HASAOAsl GIPSZ

iivegfeny

011015Z6, rombusz alobi kristaiy

- (CrO.)'- - alkotott vegytiletei. A kromatok ritkak es elenken szinesek (pl. krokoit). Molibdatok es volframa_ tok keletkeznek, ha a fernek molibdat_ -(MoO.t-, illetve volframat- ~ (W04)2 - ionhoz kapcsol6dnak. Ezek gyakran suru, rideg es elenken szines asvanyok (pl. wulfenit, olommolibdgj scheeIit, kalcium-volframat). '

rozetuis

habitus, homokszemcsikkel

MONOKLIN

AsvANYOK • 111 ~=====~"~=k~~l'~b~'s:sz:e=~=te~':s=,·=S'O:=~============================~I~~~~~~~I

csopOrt Szuitato ' 4 Kemenyseg 3-3112

CbLESZTlN

r<:rist;llyai tablasak vagy prizmasak. Tomeges, szalas, szemcses es gumos []1egjelenese is van. A colesztin szintelen. feher. szurke, kek , zold,

argas. narancsszinu, voroses

vagy barna. Karea feher,

Athltsz6, anetsz6. uvegfenyu (hasadasnaJ gyongy) asvany. • J(i:PZODES Hidrotermalis telerekben kaleit es kvarc tarsasagaban keletkezik. [Iledekes kozetben, mint pl. a mcszko, valamint evaporitosszlerben

es bazisos kozerben is megtalalhato.

• VIZSGALAT Uv-fenyben neha tluoreszk:'tl. Savakban nem, de vizben kisse old6dik. Melegiles harasara konnyen tejszerii gornbbe olvad es

a langot vorosre festi.

prizmas colesztin-

kristalyok ~

ROM 60S

Totes Egyenetlen

Osszetetel CaSO.

Kemenyseg 3-3112

ANHIDRIT tomeges habitus

Tabla, es prizrnas kr istalyok forrnajaban fordul cki, de rendszerint tomeges, szerncses es szalas rnegjelenesu. Szine valtozo, feher, szurke vagy kekes, rozsaszinu, voroscs es barnas. Szintelen is lehet. Karca feher, Atlatszo attetszo as~any. uveg-, gY6ng;'- vagy zSlrfenyti.

: KEPIODES Mas evaporitasvanvo k kal egy ii tt - pI. ~olomil. gipsz, koso, szilvin es kalcit - altalaban sodornokban tal:ilhat6. Nagyon rirkan kvarccaJ es kalcittal hidrotermalis erekben is elofordul

• VIZSG" .

I ALAT Hevitve konnyen

~ v~d, a langot tcglavorosre «su.

hasadasi jeifJietek

ROMHOS

Hasadas T okeletes

Tares Egyenetlen, szilankos

112 • ASVANYOK

AsvANYOK • 113

C50porl SZl!lfatok

Osszetstel euso •. 5 H20

Kemenyseg 2lj,

J(ALKANTIT

BARIT

Tablas es prizrnas kristalyai neha nagyon nagyra n6nek. Elofordul kis hOn1oktartalmu, rozsa alaku, sivatagi rozsanak nevezett konkreciokent is. Lehet meg szemcses, lemezes,

szalas, tarejos, foldes es oszlopos. A baritnak szintelen, feher, szurke, sargas, barna, voroses, kekes vagy zoldes valtozatai ismertek. Karea feher, Atlatszo, auetszo, uveg-, gyanta-

es gyongy fenyu asvany .

• KEPZ6DES Hidrotermalisan sok mas asvannyal egyutt - pl. kvarc, kalcit, fiuorit, galenit, pirit, dolornit , kalkopirit es szfalerit - keletkezik.

Agyagokban gum6k formajaban, uledekes kozetekben erekkent, valarnint hevizek kornyeken is talalhato.

• VIZSGALAT Nehezen

01 vad, a langot sargas-

zoldre festi, Savakban oldhatatlan es nehany valtozata fluoreszkal. Nagy Iajsulya j6 hatarozasi belyeg.

KRISTALYOS BARIT

~~L- QI16tsz6,

szintelen prizmas krislcily

TAmos BARn'

szafas habitus .----~4

ROtvlBOS

ANGLEZIT

Kristalyai tablasak es prizmasak . Torneges, szerncses, gumos

es cseppkoves alakban is e16fordul. Lehet szintelen Feher, szUrke, sargas, halvanyzold es kek , Karca szinrelen. Atlatszo es apak uveg-, gyernant es gyanta ferryu as vany.

• KEPz60ES Olomercek oxidaei6s zcnajaban kepzodik. • VlzscALAT Uv-fenyben sargan fluoreszkal.

savozott, pnzmas anglezitk risuily

ROMBOS

Hasadas J6, bazisos

FS 6,3-6,4

old6dik. Zart kerncsoben hevitve vizet ad Ie. Femes ize segit

a meghatarozasban, de vigyazat, mergczo.

k.aolinit,

R6Vid prizlllas es vastag tab las krista- mint

Iyai ismertek. Mas, megjelcnesi forrnai tarsasvany ...... -~"

a cseppk6ves, a szalas, a tomeges, a szemcses, a tomot! es a bekergezeses. Szine egkek. sotetki:k, zoldeskek vagy zoldes, karca szintclen. Atlalsz6, attetszo, uveg- es gyanta[<'nYu asvany . • Ki;(>z6Df:s Szulfidos rezercek oxida-

ci6s z.6najaban kepzodik. Az oxidacio rendSlcrint a felszini (esc) vizek vandorlasa SOLan jon letre. Alulr61 felemelked6, Mamas alatt levo hidroterrnalis oldatok is okozl1atnak oxidaciot. Banyatarokban es akna~han kozlekedo vizek kalkantitbekergaesekeL cs cseppkoveket hoznak letre, a mennyezeten es

a banyarakan. F61eg a Fold alkilsz6,

szarazabb videkein talalhato, {utelsz6

• VIZSGALAT A kalkantit vizben

TRJKUN

TOleS Kagy16s

EpSOMIT

~ristal\ok ritkak , Rendszerint tomegesen, Ius kcrgck vagy cseppkovek forrnajaban talalhaio. Feher, rozsaszines, szintelen ~agy zlildes, karca Ieher. Atlatszo, alte~,z6, liveg- es selyemfenyii asvany,

• KEPZODES Banyafalakon meszk60regekben es k6zetfel~zillen keletkwk. A vilag szaraz teruleLei~ i\ megtalalhat6, megpedig p1nllelepek oxidacios zonajaban,

• VIZSGAtAT Vizben nagyon kbnnY~n old6dik. Keseru, s6s ize ~an. A7 cpsornit leveg6n elfoly6so-

ik, kemcs6ben hevitve vizet ad Ie .

selyemes tivegfeny

114 • ASVANYOK

Kemenyseg 3 ~I 2-4

Csoport Szulfiltok

Osszetatel KAllSO.MOH)6

gyongyfeny

Tomon haNlUs

ALUNlT

Romboederes, gyakran illszabillyos kristalyai vannak, de rendszerinl torneges, szemcses es tornott megjelenesu vagy szalas, Szine altalaban teher, de lehet szurkes, voroses, sargas es barna e]szinezodesekkel. Karca feher. Atlilt5z6 es majdnern opak, (rveg- vagy gyongyfenyu asvany .

• KEPZODES Vulkani csatornakban es telerekben ouhonos,

• VIzscALAT zart kemcsoben hevitve vizet ad Ie.

TRIGONA lIS/ HEX/\GONALlS

Teres Kagylos

FS 2,6-2,9

FS 2,90-3,26 Hasadas J6

JAROSIT

A jarosilnak nagyon kis tablas, aiszabalyos kristalyai ismertek. Mas megjelenesi Iorrnai a torneges, a zemcses, a szalas vagy

a Ioldcs. Szine sargasbarna, barna.

Karca halvanysarga. Attetszo asvany, tiszta feluleten uveg- vagy gyaniafenyu. • KEPZODES vaserctelepek hasadekaiban es retegei men ten kepzodik. vasasvanyok masodlagos elvilltozasainak rerrneke. Ezt

az elvaltozilst a fOldkt!regben vandorto viz es mas fluidumok okozzak.

• VIZSGALAT Alhatszoges kristalya jcllegzctes ismerteto belyeg.

goelhir tJrsasvallJ

iivegfeny

TRIGONALlSI HEXAGONALIS

Tares Egyenetlen

AsvANYOK • 115

csoport SLulfatak

Osszetetel Na2Ca{SOJ2

Tablas, prizmas vagy bipirarnisos kristalyok31 alkol. Lehet szintelen, szurke vagy sirgas, feher karccal. Atlatszo, attetszd asvjny, Ovegfenye van, de a hasadasi lapan gy~ngyfenyu.

• KEPZODES A glauberit evaporittelepeken kepzodik. Ezek akkor keletkeznek, amikor 50S vilU ravak vagy tengeri lagimak elszakadnak a f6 viztOmegt61 es kiszaradnak,

• VIZSGALAT Vizben kiss," savakban jolOldodik.

Kristalvai tablasak, bipirarnisosak vagy prizmasak , gyakran ikresek. Keregkent is kepzodik, Lehet szintelen, szurkes,

~eher, sargas, barn as vagy voroses, Atlatszo, attetszo, uveg

es gyongy renyU asvany.

• KEPzomts S6s tavak uledekeiben es szaraz teruletek talajainak Ielszinen talalhato. S6s tavakban mas e\ aporitasvanyokkal tarsul, llyene" pI. a gi pSZ, a koso, a szilvin es a glauberil. A thenardit frissen I,ehiih lavafolyasok felszlnen

e fUll1,lrolak korul, kereg

alakban is el6fordul.

• VIZSGALAT Hideg vizben konnycn old6dik. Mas evapori tokkal kozosen

- rnnu pl. a k6s6 es

a.sz~l\il1 - a theriarditnak 50S IlC van.

GLAUBERJT

MONOKLIN

THENARDIT

Hasaoas T okeletes

osszeteu kristaly

uvegJen»

rit/alsz6, auetsu:

Totes Kagylos

piramisos krlstalyok csoportja __ -~-=--::...,. .... "

gyantafeny

ROMBOS

116 • AsvANYOK

POLlHALIT

Kristalyokat rukan alkol, de ha igen, akkor azok kicsik , erosen torzultak, rnegnyultak vagy lablasak. Rendszerint szalas, palas tomegeket kepez. Vas-oxidzarvanyok

rniatt gyakran husszimi es teglavoros. Tisztan szintelen, feher vagy szurke.

Karca feher, Atlatszo, auetszo,

gyanta- es selyemfenyu asvany .

• KEPZODES Evaporitsorozarokban koso, gipsz, szilvin, carnallit es anhidrit tarsasagaban keletkezik. Ritkan vulkanizrnus terrneke is lehet. • VIZSGA.LAT

S6s ize keserubb

a k6s6enal.

allritsz6. attetszo ._--~~

• szala« habitus

TRIKLlN

LINARIT

Vekony tab las es prizmas kristalyai gyakran szabalytalanul iranyitott halmazok_ Az ikrek gyakoriak. A linarit kergeket is alkol. Szine melykek, karca halvanykek. Atlatszo, attetszo, uveg-

es felgyemantfenyu asvany,

• KEPZODES Vandorlo fluiclumok _ f6leg viz hatasara - olom- es reztelerek oxidacios zonajaban kepz6dik.

Sok mas asvanyhoz tarsul, pI. brochantithez, anglezithez es kalkantit hez.

• VIZSGA.LAT Hig s6savban teher

bevonat kcpzodik a feluleten, hig saJetromsavban azonban old6dik. @ Langban megolvad, tovabb rnelegitve megfeketedik.

priZ/lidl /inarilkrista/yak

kozetaiapanyag

MONOKLlN

FS 5,3

Hasadas TbkeIetes

COPIAPIT

Rendszcrint tablas kristalyok, beker-

ezesc, halmazok, valamint tornegek

g . A .

aJakjaban IsmerL rany- vagy narancssarga,

de lehel zbldes, olivazold is. Atlatszo, attetsz6, gyongyfenYll asvany.

• KEPZODE:S Vasasvanyok , pl. pirit o.xidaci6s terrneke,

• VIZSGA.LAT Vizben sarga szinncJ oldodik. Egeszen alacsony h6mersekleten olvall.

bekergel6 kristatyhatmasuk

oons» feny

FS 2,08-2,17

CIANOTRICHIT

Apro, Llis kristalyokbol allo kdtegekel alkol. Masker beker gezesekcl es szalas erecskeket kepez. Halvany es sotetkek, karca halvanykck. Attetszo, selyemlenyii asvany,

• KEPZUDES Foleg rezerctelcrek oxidacios zonajaban kepzcdik.

• VIZSGA.LAT Savak oldjak, langban megolvad,

sugaras, tos kristtilyok

kozet atapanyag

ROMBOS

Osszetetel Cu .. SO,<OH)~

BROCHANTIT

Rendszerint vastag prizrnas, tus \'ag~ tablas kristalyok es bekergezesek Ionnajaban talalhato. A~ lkerkristalyok gyakoriak. ~zme ,maragd es feketeszold, ~ar_ca halvimyzold. A brochantit atla~Sz6, auetszo it vegfenyti ·KE .. ..' ..

.. PZODES Rezrelcpek oxida-

CIOS z6najaban kepzodik 'Vns' . .

e ' CALAT Sosavban

sale rOmsavban old6dik.

IuS brochontitkristatyo« tomege

MONOKLIN

Hasadas To keletes

TOre. Kagylos, egyenetlen

I!

118 • ASVANYOK

Csoport Kromatok

Osszetetel PbCr04

KROKOIT

A krokoit vekony, prizrnas kristalyhalrnazok Iormajaban jelenik meg. Tomegesen is elofordul, Szine narancsvoros, gyakran Icnyes, neha narancssarga, voros es sarga, Karca narancssarga. Atterszo, gyemant- es uvegfenyu asvany,

• KEPZODES Krorn- es olomrartalrnu telerek es telepek oxidacios termeke, A krokoit rnasodlagos asvany, vagyis mas olornasvanyok hidroterrnalis oldatok hatasara torrent atalakulasaval keletkezik. Tarsal a wulfenit, a cerusszit, a piromorfit es a vanadinit.

• VIZSGALAT Langban konnyen megolvad. Eros savakban oldodik. Krokoitbol nyertek ki eloszor a kr6mot.

MONOKLIN

prizrnas krisrdly

gyengen

Tores Kagylos, egyenetlen

Osszetetel PbMo04

Kemenyseg 2'1>-3

WULFENIT

Negyzet alaku, tablas es prizmas kristalyokat alkol. Masker torneges es szemcses, Tipi k usan narancsszinu,

de lehet barna, szurke vagy zoldes, zoldesbarna. Gyakran csillogo szinu. Karca feher, Atlatszo, attetszo gyarua- es gyemantfenyu asvany,

• KEPZODES Telerek vizes oldatok altal atalakitott reszeiben keletkezik. Sok mas asvannyal egyutt talalhato, ilyenek pl. cerusszit, limonit, vanadinit, galenit, pirornorfit es malachit,

valarnint mirnetezit.

• VIZSGALAT Konnyen

megolvad. Meleg sosavban aD jol, hideg sosavban csak

nehezen old6dik.

negyzeres, ttibltis wulfenit-

krisltily

TETRAGONALIS

Hasadas J 6, pirami

FS 6,0

uvegfeny

AsvANYOK • 119

-;;:;rt Volframiitok ' Oss,etetel (FeMn)W04

VOLFRAMIT

Kemenyseg 4-4'/2

A ferberit es hubnerit asvanysor atmenet] tagja. Prizrnas es tabtas kristiilyai gyakran ikresek. Torneges forma ban is el6fordul. Szine barnasfekete, vorosesbarna, karca barniisfekete. Attetsz6,

opak asvanv, felfernfennyel.

• KEPZODES Gritnitpegmati- 10k kvarcereiben kepzodik. Gyakori tarsai a kassziterit es az arLenopirit.

• VrZSGAL<\T Nehezen olvad.

A bamas szln a Ierberit,

mig a vorosesbama

a htibnerit hozzakapcsol6dasiinak jele.

FS 7.1-7,5

Osszetetel CaW04

MONOKUN

Tares Egyenetlen

Kemenyseg 4'12-5

SCHEELIT

A scheelitnek alokraederes vagy bipiramisos kristalyai vannak, melyek gyakran

ikresek. Torneges, szemcses es oszlopos formaja is lehet. Feher, szintelen, szurke, halvanysarga, narancssarga, barnaszold,

viir6ses vagy bibors.zin'::'. Karca feher, AtliitS76, attetszo iiveg- es gyemiint: fenyu asvany.

• Ki:PZOOES Hidrotermalis erekben, kontaktmetamorf k6zetekben es pegmalitokban keletkezik. Torlatokban is megtalalhal6, valarnint

a volfral11it gyakori tarsa. FOI1[o, volfriimerc. 'V)Z~GALAT [jv. fenyben feher, kekes fluoreszbilast rnutar. Savakban old6di k es bar

nehe' d

zen. e rnegolvad.

FS 6,5-7,0

Tores Felkagylos

TETRAGONAus

bipiramisos scheelitkristatyok

Hasadas 16

Tores Felkagylos, egyenetlen

120 • ASVANYOK

---.---

A foszfatokhoz tartozik a radioaktiv torbernit es autunit, az 6lomgazdag pi-

romorfit, az elenk kek lazulit es a tUrkiz, amely egy kek szinarnyalat neve is A foszfatok kernenysege kulonosen v~l.l: toz6, a vivianitetol (11/2), a turkizeig (5-6).

---.---

Sok arzenat a gyujtok alma, ki.ilonosen a jo krisralvos, elenk szinti petdanyok mint pl. az adamit, az eritrin, a mimete: zit es a bayldonit. Az arzenatok fajsu. lya 3-5 kozott mozog, a mimetezn-, kiveve, amely 6lomtartalma mian 7,1-7,3 kozotti fajsulya. Ezek az asva· nyok altalaban lagyak. A vanadinit tao Ian a legismertebb vanadat. Csodalato, voros es narancsszinu, hexagonalis kristalyai vannak.

Csoport Foszfatok

Osszetstel ru, Na)AIPO.(F, OH)

AMBLIGONIT

Rovid, prizrnas kristalyai gyakran durva feluletfiek cs ikresek. Hasadasi tornegekben is eloforduJ. Feher, szurkesfeher vagy r6zsaszines, szinteleo, sargas, zoldes, kekes, Karea feher, Atlatsz6, attetszo, iiveg-

es zsirfenyii asvany.

• KEPZODES Durvaszemcses granites kozetekben, pegmatitokban keletkezik.

• vlzscALAT Az ambligonitrnontebrasit sor t1uor-

ban gazdag tagja.

Konnyen olvad,

a Ian got vorosre Iesti

a litium jelenlete miatt. Savakban nehezen ugyan, de oldodik.

TRIKLlN

Kemenyseg 5112-6

Tore5 Egyenetlen

FS 3,08

Hasadas T6ke!etes

AsvANYOK • 121

LAZULIT

;\lbipiral11isos, de tablas kristalyokat is alkot, A krista1yok eleg nagyok es gyakran ikresek. Kepzodik tOl11eges, szemcses es tomott alakban is. Szine kek, de rnely azurkekuil vilagoskekig ~agy kekeszoldig valtozhat. KaJca feher, Atletsz6, opak uveges [Ol11pafenyu asvany,

• Ki:PZODES Tobbfele kornyezetbcn, igy kvarcerekben, granitpeglllaritban es metamorf kozelekbcn - pl. rnetakvarcit - keIetkezik. A pegmatitos

lazulii tipikus kiseroi az

andal uzit es a rutil.

A metamorf lazulit tarsai

a kvar,; a granat, a diszten, a ml1szkovit, a pirofillir,

a szillimanit es a korund.

• VlzscALAT Zart kel11cs6ben hevitve vizet

ad le.

csoport Foszf:Hok

Kemenyseg 5112-6

piramlsos lazulil___ • kristat»

kvarc alapanyag

uvegfeny kristalylapon

MONOKLIN

lazuli! ikerkristalyok

- .:::--..

I FOSZFATOK, ARZENATOK 13,S VANADAT~

rAl FOSZFATOK, az arzenatok es a va~ nadatok olyan vegyuletek, ameIyekben a femes elemek foszfat_ (PO,)'- -, arzenat- - (As04Y-, (AsO r - vagy vanadat- - (Y04Y-, (VO)1 - ionokkal tarsulnak. Bar nehany szaz foszfat-, arzenat- es vanadatasvanyt ismeri.ink, ezek nem gyakoriak, Nemelyik foszfat, pI. az arzen elsodleges, de a legtobb ebben a esoportban a primer szulfidok oxidacios termeke, Tulajdonsagaik valtozok, de altalaban lagyak, merevek, elenk szimiek es j61 kristalyosodnak.

PIROMORFIT

Gyakr~n hord6 alaku, rovid hexagonalis prizrnakat kepez. Gombos, veses szerncses foldes, szolos es szalas alakban is , eliifordul. Lehet zold narancs es szurke, barna vag; sarga ~zinii Karca feher, Atlatszo, attetsz6, gyanra- es gyernantfeny,u asvany .

~ K~PZODES Masodlagos asvanykent, olorntelerek oxidaci6s zonaiaban keletkezik. • VJlscALAT Bizonyos savak oIdjak.

hexagonatis, prizmas kristatyok halmaza

Tares Egyenetlen, fclkagylos

Kemenyseg 31/2-4

limonit (h

alapunyag W

TRIOONALIS! HEXAGO Aus

Tares Egyenetlen, felkagylos

Hasadas Nagyon rossz, prizmas

122 • ASVANYOK

Csoport Foszfatok

VIVIANIT

Osszetetel F~(P04)2.8 HP

@

Kerniailag bornlekony, gyakran TETRAGONALIS metatorbernitte alakul at.

Rendszerint hosszu, pnzmas vagy tablas kristaiyokat kepez, Torneges, lemezes es szalas rormaban is elofordul. Friss allapotban szintelen. Karea szintelen, kekesfeher. Atlatszo, auctszo, uveg- es gyongyfenyu asvany.

• KEPZODES Vas es rnanganban gazdag telepek oxidacios terrneke, • VIZSCALAT S6savban old6dik, es konnyen olvad.

FS 2,68

TORBERNIT

Ez az asvany tablas kristatyo kat alkol. Mas rnegjelenesei a bevonatos, lernezes nalrnazok. Szine zold, karca halvanyzold. Atlatszo, attetszo uveg es gyongyIenyf asvany,

• KEPZODES Uraninitbol

kepzodott masodlagos

uranasvany.

• VTZSCA.LAT Radioaktiv.

FS 3,22

AUTUNIT

Neha ikres, tablas kristalyokar alkot. Kergek, halmazok es szerncsek forrnajaban is ismert. Szine sargaszold. Karea sarga. Atlatszo, attetszo, uveg- es gyongyfenyu asvany,

• KEPZODES Els6dleges uraniumasvanyok atalakulasi terrneke,

• VIZSGALAT Az autunit radioaktiv asvany.

hosszu, prizmas krislulyok nalmaza

MONOKLlN

sotet srin, amely a feny hasasara atak ult ki

Tores Egyenetlen

uvegfeny

vasdus __ alapanyag

ttrbltis

csoport

FS 3,05-3,2 Hasadas Tokeletes, bazis

TETRAGONALIS

AsvANYOK.123

I Osszetstel YPO 4

I Kernenyseq 4-5

XE~OTIM

durva kristalyok holmaza

Prizmas es piramisos kristalyokat kepez, lehel azonban izometrikus is. Durva l<rista1yai halmazokba, rozetta alaku krisl:.ilyai esoportokba rendezodnek. lkrescdes ritkan fordul e16. Szine sargasbarna, vorosesbarn~. Karea halvany

vagy sargasbarna. Attetsz6, opak, uveges gyantafenyu asvany,

• KE:PZODES Nagyon kis mennyisegbell pegmatitokban es mas savanyu magOlalitokban kepzodik. Ezen

kivlIl Oletamorf kozetekben es alpi erekben is keletkezik, uledekekben tormclekes alkotoreszkent

tallllbat6 .

• VllSGALAT Nagyon hasonlit a cirkonra, de

az urobbi sok kal kemcnycbb.

TETRAGONALIS

Tore. Egyenetlen

FS 4,4-5,1

Osszetetel (Ce, La, Nd, Th)P04

Kemenyseg 5-51;'

MONACIT

A kovctkezo sort kcpezi: monacit - (Ce), monacit - (Lu) es monacit - (Nd). Kristalyai tablasak vagy prizmasak, altalaban kicsik es ikresek. A kristalylapok gyakran durvak es savozottak. Szerncses tornegei is ismertek, A monacit barna, voroses, 5argasbarna, rozsaszinu, sarga, zoldes

vagy majdnern feher, Karea feher. Atlal- 5z6,. artcrszo, gyanta-, viasz- es uvegfenyu asvany.

• I(i.:PZODES Pegmatitokban metamorf k6zclekben es erekben kepz6dik.

:or!a okban is gyakori, folyovizi

~s tengerparti homokokat is bele-

ertvc. PegmatilOkban nagyon ~

nagy, tbbbkil6s monacit-

kristalyokat is talaltak ..

• VIZSGALAT A rnonacit

gYengen radioaktiv asvany, I

MONOKLI

prizmas kristrily

tores

Hasadas 16

124 • ASVANYOK

FS 2,6-2,8

Kemenyseg 5-6

Csoport Foszfatok

TURKIZ

liirkizkereg

Kristalyokat ritkan alkol, de ha igen, akkor azok kis, rovid prizmak. Gyakoribb a torneges, szerncses, kriptokristalyos, cseppkoves es konkrecios megjelenese.

Kergeket es erecskeket is kepez. A turkiz elenk es halvanykek , zoldeskek, zold es szurke. Karca Feher vagy sapadtzold, A kristalyok atlatszoak , uvegfenyuek. Tomegesen opak, viasz-, illetve tompafenyuek .

• KEPZODES Er6sen mallott, felszlni viz alta! modositott, aluminiumban gazdag magmas es utedekes k6zetekben kepzodik.

• VIZSCALAT Meleg sosavban oldodik,

TRIKUN

ki!zel alapanyag

Teres Kagy 16s

WAVELLIT

Tus, sugaras, gyakran gombos halrnazokat, valamint kergeket is alkol. Neha apro, prizmas kristalyai vannak. Szlne feher, zoldesfcher, de sargaszold es barna, valamint

sarga is lehet. Karca feher, Atlatsza, attetszo ii veg-, gyongy- es gyantafenyii asvany.

• KEPZODES Masodlagos asvanykent k6zetek totes- es vetosikjan kepzodik.

• VJZSCALAT A Iegtobb say oldja es nem olvad meg. Zart kerncsoben hevitve vizet veszit.

ROMBOS

Teres Felkagyl6s egyenetlen

Hasadas Tokeletes

FS 2,36

AsvANYOK • 125

csopor1 foszfatok

Osszstetel Al(PO_J, 2 H20

VARISCIT

AlhatsZoges kristalyai ritkak. Altalaban tomegesen, konkreciosan, kergek es erek alakjaban fordui elo, szine 761d. A variscit atlatszo, tl(re15Z0, uveg-, viasz- vagy tompa

[€nye va~..

• Kt:PZ;ODES Foszfatban gazdag

vizek C5 alull1iniumban gazdag k6- zelek egymasra hatasakor kepzodik. • VlzscALAT Csak felhevitett allapOlban old6dik savakban. Nern olvad meg.

FS 2,6-2,9

APATIT

Ez egy kozeli rokon asvanycsoport, amelynek prizrnas es tablas kristalyai vannak. Torneges, tomott es szemcses megjelenese is ismert. Rendszerinr laid szinu, de lehet feher, szlntelen, sarga, kekes, voroses, barna. szurke vagy biborszinu. Karca teher, Atlatszo, attetszo, uveg- es Ielgyantafenyu asvany,

• KErlODES Magmas k6zetekben es atalakult meszkovekben.

• VlzscALAT Sosav oldja,

FS 3,1- 3,2

kozet a/apanyag

konkrecios variscit o-_--""a

viaszfeny

prizmas apatit kristatyo«

TRIGONAUSI HEXAGONALIS

Osszetete: CaBe(pO,J(F, OH)

HERDERIT

Prizlllas es ta bias kristalyai gyakran alrombosak. Szalas halmazo-kban

SZlnle kepz6dik. A herderit szlntelen, ~apad[sarga vagy zoldesfeher, Atlatszo, alle~szd, Uvegfenyu asvany,

• }(EPZA .

vDES A herderit granit-

pegmalitban kepzodik,

'1~~ZSGALA"f A legtobb savban ~ Odlk. Nemelyik U'V-fenyben

uoreszkal.

prizmas krisla/y

MO OKLlN

Hasadas Rossz

Tares Fel kagylos

126 • ASVANYOK

ADA MIT

Hosszu, tablas es izometrikus kristalyokat alkot, melyek ikresek is lehetnek. Gombos tornegekben is elofordul. Altalaban elenk sargaszold szlnu. Karca Feher. Atlatszo, attetszo, uvegfenyu asva.iy .

• KEPZODES Erctclcrek oxidacios zonajaban keletkezik , Sok mas asvanyhoz tarsul, mint pl. a kalcit, a limonit es a malachit, valamint az azurit,

a smithsonit es a hemimorfit.

• VIZSGA.LAT Hig savakban old6dik. Uv-fenyben neha Iluoreszkal es langban rnegolvad.

gombos adamittomegek

Iimonit alapanyag

GOMllOS ADAMIT

tabtas,

adamit ikerkristalyok

ROMBOS

Hasadas Tokeletes

ANNABERGIT

k6zelje/szfn annobergit

keregge! ._- __ ~

Prizrnas, savozott kristalyokat alkot, Mas rnegjelenesi forrnai a bekerge-

zesek, foldes es hintett tomegek. Az annabergit feher, szurke, halvanyzold vagy sargaszold. Karca halvanyabb a szinenel. Atlatszo, attetszo, uveg- es gyongyfenyu asvany . • KEPZODES Nikkelrelerek oxidalt reszeiben keletkezik .

• VlZSGALAT Zart kerncsoben hevitve vizet

ad Ie.

MONOKllN

Toms Egyenetlen

FS 3,07

fokhag) maszagot araszt.

egyenetlen lo/"(!s

olivenu tarscsvan»

\lONOKllN

ERITRIN

Prizmas, tus kristalyai gyakran savozotrak vagy lemezes csoportosulasok, Foldes tornegcket is alkol. SZ! ne mely bibortol rozsaSzinig valtozik. Karca valarnivel halvilnyabb mint a szine. Atl<itsz6 altetslo, svemant -, uveg- ' es g~bngyfenyu asvany,

~ KEPlODES Vandorlo oldatok altai oxidatr kobalttelerek asvanya • VIZSGALAT .

S6savban 0ld6dik.

AsvANYOK • 127

J(LI~OKLASZ

Kristalyai nyujrolt vagy t~blas alakuak,

elleg romboecteres rnegjelenesuek, :~rornboederes szimmetriaval. Kristalyai vagy egyediek, vagy rozettakban csoportosuJnak. SOtet zbldeskck es fekete, kekeszold karccal. AtJatsz6, attetszo, kristalylapon uveg-, hasadasi lapon gy.?ng_yfenyCI.

• KEPZODES Masodlagos asvanyken! rezszulfid.telepek oxidacioja soran, a felszinen es alana kepzodik. Gyakori tarsa a vele egy csoportba rartozo olivenit.

• VIZSGALAT Savak oldjak, melegitve

torou, sugaras szerkezeni klinoklasz

rozetta .- •

savozott, las kristatyo): temezes csoportja

uvegfeny

128. ASVANYOK

MJMETEZIT

Ez az asvany vekony, tus kristalyokat alkot, nena azonban a kristalyok hordo alakuak (kampilit). Egyeb rnegjelenesi forrnai a szolos, veses es szerncses. Szine valtozo: sarga, narancsszinii es barna, feher, szintelen es zoldes. Karca feher, Atlatszo, anetszo ii veg, valamint gyantafenyu asvany .

• KEPZODES Hidroterrnalis vandorlo oldatok altal modositott olomerctelepek oxidacios zonajaban kepzodik. Gyakori kiser6i a piromorfit,

a vanadinit, a galen it,

az anglezit, a hemimorfit es az arzenopirit. .vIZSGALAT

S6savban old6dik. Langban konnyen megolvad, rnikozben

eros fokhagyma-

szagot araszt,

OLIVENIT

prizmas krisuilv

auetszo

PRIZMAs MlMETEZIT

romanechil alapanyag

h ordo a/alai kampilitkrista/yok

MONOKLIN

kvarc a/apanyag

Az olivenitnek prizrnas, ttis es tablas kristalyai vannak. Mas Iormai a gornbos vagy veses tomegek. Szine olivazbld, barna, sargas, szurke vagy feher, Karca olivazold. Neve a szinevel kapcsolatos. Attetszo, opak asvany, uveg- es selyemfennyel.

• KEPZODES Rez-szulfid-telepek oxidacios zonajaban keletkezik. Tarsai a malachit, az azurit, a kalcit, a goethit, a dioptaz es a skorodit.

• vrZSCALAT Savakban old6dik, hevitve fokhagymaszagot araszt.

tiis olivenitkristalyok gombos halmuzu

ROMBOS

FS 4,4

Hasadas Rossz

Tores Egyenetlen, kagyl6s

S:KORODJT

A skorodit krista!yai pirarniso-

sak, prizmasak es tablasak , Torneges es foldes alakban is el6fordlll. Halvanyzbld, szurkes, kekeszold, kek, barna es szintekn, Sargas vagy lila.

!Carca [eher. Atlatszo, attetszo, iiveg-. gyanta- vagy tompa fenyu a5viin} .

• KEPZODES Arzentelepek

oxidaci6s zonajaban kepzddik. • VlZscALAT Sosavban es saletrolllsavban old6dik. Hevitve

fokhagy maszagot araszt.

Zart uvegcs6ben hevitve vizet veszit, e>;;;< 11

ROMBOS

BAYLDONIT

Altalaban torneges, de szerncses es hintett formiiban is elofordul, Az utobbi megjelenes kozetfelszinen gyakori. Kristalyformak csak eros nagyitas mel lett fedezhetok Iel, Szalas, cernaszeni szerkezetu kergeket

es lekerckitett konkreciokat is kepez,

Szine gvakran elenk fiizold,

de lehet sargas vagy sotetzold. Karca nines meghatarozva, Felig attetszo, mert a feny alig ~atol at rajta. Gyantafenyu

es a lelszine rnajdnem ragacsos rnegjelenesu.

o KtPZOOES Reztartalmu telepek oxidacios zonajaban keletkezik. A bayldonit sok ;:anYhoz rars.uJ,. pl. olivenit,

ru, malachit es mirnetezit • VlZS .'

k' GALAT A bayldonit zart

emcsoben hevitve vizet ad le.

Hasadas Nines

AsvANYOK • 129

piramisos skoroditkristalyok

Kemenyseg 41/2

gyantafeny

bayldonlt kereg

kvarc alapanyagon

MONOKLlN

130 • ASVANYOK

Csoport Vanadatok

CARNOTIT

FS 4,75

MONOKUN

bsszetetel Ca(U02h V Ps. 5-8 H20

TUJAMUNIT

Ez az asvany nagyon kis bevonatokat es leces kristalyokat kepez, Lehet torneges, tornott es mikrokristalyos, Zoldessarga, sarga, karca sarga. Attetszo es opak, viasz-, gyongy-, valamint tompa fenyfi asvany,

• KEPZODES Elsodleges uranasvanyok masodlagos rnallasi term eke.

• VIZSGALAT Radioaktiv asvany,

FS 3,3-3,6

VOLBORTHIT

Ez az asvany gyakran haromszog alaku vagy hatszoges keregbevonatokat alkot. Ikerlemezek gyakoriak. Rozetta, valamint lepszeru halmazokat is kepez, Szine zold, sarga vagy barna, karca nines meghatarozva. Attetszo, uveg-

es gyongy fenyii asvany,

• KEPZODES Mas vanadiumasvanyok atalakulasi terrneke.

• VIZSGALAT Savakban oldodik.

bevonatos habitus

ROMBOS

Teres Egyenetlen

Kemenyseg 31h

kozet alapanyag

volborthit keregbevonat

ROMBOS

Hasadas Tokeletes, bazis

Tores Egyenetlen

FS 3,42

VANADINIT

nata Ian.

k6zel alapanyag

prizmas vanadinitkristdiyok

TRIOONA..LJSI HEXAOONAus

Teres Kagyl6s, egyenetlen

A vanadinit prizmas kristalyal neha uregesek. szrne valwz6: elenkvoros, narancsvoros, barnasvoros, barpa vagy sarga, Karca lehet feher es sargas. Attetszo, atlatszo asvany, gyanra- ~.s f~lgy~mantfennyel. • KEPZODES OlomteJepek oxidaci6s zonajaban kepzodik. • VJZSGALAT A vanadinitra tobb jellemzo sav- es horeakcio isrnert. Langban konnyen olvad salelromsavban old6dik. Ha a kapott oldatot beparoljuk, voros bevonatot nyerunk, mely megkii!onbozteti a iobbi rokon asvanytol,

melyeknek feher bevo-

DESCWIZIT

Osszeleta! Pb(Zn, Cu)(YOJ(OH)

Ez az asvany piramisos, tablas vagy prizmas kristalyokar alkol. A kristalylapok gyakran durvak, egyenctlcnek. Kereg, tollas halmazok es Szemcses Wmegek forrnajaban is elofordul. Szine ;arancsvoros, voroses vagy eketesbarna. Karca narancssiirga :CirOse,barna. Atlatszo, attetszo, ' ~ve~- cs .~sj r!enyii asvany,

lffiPZODES OxidAci6 altal rn6do.\ltolt erctelepek mAsodlago <\sv;inya.

~ VIZSGAlAT S6savban es saletromsavban old6dik. A. descloizit lang ban konnyen olvad.

ROMIlOS

H asadas Ni ncs

Kemenyseg 3-31/2

kristdlyok: tottas halmaza

I/ veg- es zslrfe'lY k6z611

Kristalyai nagyon kicsik es laposak. Hintett, rnikrokristalyos tomegekben es keregkent is keletkezik. Szine sarga, elenk zoldessarga, karca sarga, Kristalyosan gyongy- tornegesen tompa fenyu.

• KEPZODES Masodlagos asvanykent uraniumtelepeken atszivargo talajvizekbol valik ki.

• VIZSGALAT A carnotit radioaktiv es savak oldjak.

132 • ASVANYOK

SZILIKATOK

IAl SZIUKATOK olyan vegyuletek, me~ Iyekben a femes elemek egy onallo, vagy pedig egymashoz kapcsolt Si-O tetraederekkel (SiO.)4- kapesolodnak ossze, Szerkezetileg a szilikatokat hat osztalyba soroljuk. A szigetszilikatok elszigetelt (SiO.)4- tetraedereit nem-szilieium kationok kotik ossze; csoportszilikatokban ket tetraeder egy kozos oxigenen keresztul kapcsolodik; a gyurus szilikatokban a tetraederek gyurfiket alkotnak a lancszilikatokban a tetraederek egyes es kett6s lancokat for-

malnak; a retegszilikatok ketdimenzi6s szerkezetek, ahol a szornszedos tetra_ ederek harem oxigenje kozos; az allvanyszilikatokban minden egyes szilici_ umatom mind a negy oxigenjet a szomszedos sziliciumatomokkal Osztja meg.

A szilikatok az asvanyok legnagyobb es legnepesebb csoportjat alkotjak. Mag. mas es metamorf kozetek f6 alkot6re. szeit szilikatok teszik ki. Elmondhat6 roluk, hogy altalaban kemenyek, atliLt. szok, attetszok es atlagos fajsulyuak.

Csoporl Szilikatok

Kemenyseg 6112-7

OUVIN

E sor asvanyai vaskos tablas kristalyokat alkotnak, gyakran vesoszeni vegzodessel, Mas megjelenesi format a torneges, tornott

es szerncses. Szine zold, zoldes-

sarga, sargasbarna, barna. Karca szintelen. Atlatszo, attetszo, uvegtenyii asvany. Az 6kk6 minosegfi forsterites olivint peridotnak nevezzuk .

• KEPZODES Az olivinsor szelso tagja, a magneziumban dus forsterit oazisos es ultrabazisos kozetekben, valamint marvanyokban kepzo-

dik. A masik szelso tag, a vas-

ban gazdag fayalit, gyorsan

lehult savanyu, magmas k6zetekben keletkezik.

• V lZSGALAT Az olivin kocsonyasodva old6dik sosavban.

rtibllis forsterit

"ufszk6

ROMBOS

FS 3,27-4,32 Hasadas Tokeletlen

AsvANYOK • 133

7-7'12

PIROP GRANAT

J(ris[alyai dodekaederesek vagy trapezoederesek. A pi rop altalaban lekerekitett szemcseket alkol Szine rozsaszlnestol biborvorosig, rnajdnem feketeig valtozik. Karca feher, AtJ:\[sz6, atretszo, uvcgfcnyu asvany,

• J{EPZODES Ultrabazisos kozetekben, pI. peridoti(ban keletkezik. Utobbi maiJasi termekeben, a szerpentinitben

is el6fordul.

• VJZSGALAT Konnyen olvad es sa akban oldhatatlan.

SZABALYOS

GROSSZULAR GRANAT

Krislillyai dodekaederesek vagy trapezoederesek, Mas formal a tomeges, tomott vagy szerncses. Szine erosen valtozo

lehet zold, sargaszold, sarga, barna: voros, narancsszfrui, vorosesbarna

feher, rozsaszirul, szurke vagy fek~ie. Karca Ieher. Arlarszo, majdnern opak, uveg- es gyantafenyii asvany,

• KEPZODJtS Metamorf kozetekben, fokent rnarvanyban keletkezik. • VIZSGALAT Savakban oldharailan.

Osszetetel Fe Al (SiO )

J 2 4 J

ALMANDIN GRANAT

~odekaederes, rombdodekaederes es trapeze~dere, kristalyokar alkol. Tomeges, szemcses

. [?n OIL alakban is kepzodik. Szine rnely-

Voros \'0" b

f .' roses arna es barnasfekete, Karca

<eh~r ~\[lalsz6, attetszo, uveg- es gyantafenyu ~svalll'

• KEf-l.ODES Regionalis Illetamorf k6zetekben, pl.

palakban keletkezik. OJ

• YIZSG'

I ALAT Savakban

o dhatilll EI'

an. eg konnyen

lllegol\ad.

csillampala anyakdzet

SZABALYOS

Hasadas Nines

134 • ASVANYOK

csoport Szilikatok

Kemenyseg 6

HUMIT

Osszetetel (Mg, Fe),(SiOJ3(F; OHh

Kis, tornzsi kristalyai vannak, megjelenese erosen valtozo. Szine fehcr, sarga sotetnarancs vagy barna. Atlatszo, attetszo, friss kristalylapjan uvegfenyf asvany,

• KEPZOOES Kontaktmetamorf meszkovekben es bizonyos asvanyos erekben kepzodik. Sok tars a van, pI. kalcit, grafit, spinell, diopszid, vezuvian, granat es mas, metamorfizalt meszkoben talalhato asvany. A humitcsoport tagjai a hurnit,

a klinohumit, a norbergit

es a kondrodit,

• VIZSGALAT 'Tovaobi vizsgalat a hatarozashoz nem szukseges,

sdrgasbarna humitkristatyok

iarSasvany

FS 3,24

KONDRODIT

Kemenyseg 6-61/,

Ez az asvany a humitcsoport tagja. valtozatos, altalaban torzult kristalyai vannak. Lemezes ikrek gyakoriak,

de lehet torneges is. Szine sarga, voros vagy barna. Atlatszo, attetszo ii vegfenyti asvany.

• KEPZOOES Kontaktmetamorf meszkovekben keletkezik. Neha a ritka, kalcitdus magmas kozetek-

ben, nevezetesen

a karbonatitokban is el6fordul.

• VIZSGALAT Forr6 sosavban oldodik, Iehfilve kocsonyas anyag

csapodik k i, Nem

olvad meg.

MONOKLIN

FS 3,16-3,26 Hasadas Rossz

magnelit, tarsasv6ny

TopAZ

Ennek az asvanynak j61- fejJert prizmas kristalyai vannak, meJyek nagyra n6hernek es akar a 100 kg-ot is meghaladhatjak. EJOfordul torneges, szerncses es oszlopos formaban rs. Szine nagyon valrozatos: tehet reher, szintelen, sziirke, sarga, narancsszinii, barna,

keke', zoldes, bibor es rozsaszinii. Karca szinrelen. A topaz atlalsz6, attetszo, uvegfenyii aSV3uY·

• KJ:PZODES Leginkabb pegmatilokban kepzodik. El6forduJ granHok ereiben es iiregeiben is. Tobb tarsa van, kozottuk a kvarc . • VIZSGA.LAT Savakban oldhatatlan es Iangban nem

olvad meg.

AsvANYOK • 135

ROMBOS

uveg-,

WILLEMIT

Hatszoges prizmas kristalyai gyakran vegzodnek rornboederekben. Hofortlulhat tomeges, szalas, tomon es szerncses forrnaban is. Lehel Ieher, szintelen, szurke, zold, sarga, barna vagy voroses. Karca ~zin[elen. atlatszo, attetszo, uveges gyanlafenyii asvany,

• KEl'ZODES Cinktelepek oxidacios z6najaban, telerekben, masodlagos elvaltozaskent es metamorfizalt IT'cszk6ben keletkezik.

• VIZSGALAT Er6-

sen foszforeszkalhat @ S6sa\ban old6dik. .

UV-feltyben elenkkek

OUoreszkillast mutat, ..

TR.ICONALIS/ HEXAGONAus

Hasadas Bazis

136 • AsvANYOK

Csoport Szilikatok

STAUROLIT

Rovid, prizrnas kristalyai gyakran kereszt alaku ikreket alkotnak. Szine sotetbarna, voroses

es sargasbarna vagy barnasfekete. Karca szintelen vagy szurkes. Attetszo vagy majd-

nem opak, uveg- es gyantafenyu asvany,

• KEPz6nES Met yen a keregben,

regionalis metamorf kozetekben, - pl. gneisz es csillarnpala - nagy nyornason es h 6mersekleten keletkezik. Mas metamorf asvanyokhoz tarsul, ilyenek pI. a diszten, a muszkovit, a granat

es a kvare .

• VIZSGALAT Nehany valtozata keyes mangant tartalmaz es ekkor megolvad.

uvegfeny

prizmas staurotitkristaly

MONOKLIN

egyenetlen, Rlkagy/6s tores

Osszetetel (Fe, Mg, Mn)y\.!.SiplO(OH).

KLORITOID

Ritkan kristalyos, ha elofordul, a kkor tab las vagy al hatszoges es gyakran ikresedik. Alta.aban paias, torneges vagy bevonatos forrnaban jelenik meg. Sotet-

szurke, zoldes, zoldesfekete.

Karca ismeretlen. Attetszo, hasadasi lapon gyongyfenyii asvany.

• KEPz6nES Regionalis rnetarnorf k6zetekben, pl. palaban es fillitben fordul e16. Pegmatitban is kepzodik. Tarsai a muszkovit, klorit, granat, staurolit (fent) es diszten.

• VIZSGALAT Tomeny kensavban oldodik, de sosavban nem. Nehezen, de megolvad.

FS 3,6

Hasaoas Tokeletes

palas ktoritoid

sotetszurke kloritoid-

Ton;;s Egyenetlen

AsvANYOK • 137

CIRKON

Osszotetel ZrSi04

CSDport Szilikatok

lartalmaz.

Kemenyseg 7'h

Ez az asvany bipiramisos vegzodesu prizrnas kristalyokat es sugaras, szalas csoporwkat alkol. Gyakoriak az ikrek. Szabalytalan szerncsek is eloforduinak. A cirkon szintelen, voros, barna, sarga, zold vagy szurke, Azlatszo vagv opak, uveg-, gyernant-

vagy zsirfenyii asvany,

• K.Epz6nts Magmas kozeId;ben, mint a pl. szienit es biwnyos merarnorfitokban keletkezik. A cirkon sok 1Ormelekes uledekes kozetben

is jeien van, mint elsodleges cirkontartalmu k6zetek mallasi ierrneke .

• VIZSGALAT A cirkon gyakran radioaktiv, mivel keyes uraniurnot es t6riumot

FS 4,6-4,7

Al\DALUZIT

cirkonkristatyok szienit alapanyagban

TETRAGONAus

Majdnern negyzetes keresztrnetszetu, prizmas kristatvokat alkol. (A chiastolit kereszt alaku keresztmetszetu andaluzitvaltozat.) Torneges, szalas es oszlopos forrnaban szinten ismert. Rozsa-

szinll, voroses, barnas, feheres,

sziirkcs vagy zoldes es a karca

szintcien. Atlatszo vagy rnajdnern opak , uvegfenyu asvany.

• KEPZODES Granitokban pegmatitokban es sok meta~orf k6zetben el6forduJ.

Tarsai a diszien

a cordierit, a szillimanit e, a korun d.

• VIZSGALAT Veg}slerek nern

oldjak es nern olvad

meg.

Tores Egyenetlen, kagyl6s

Hasadas J 6, prizmas

j6 hasadds

kvarc alapanyag _---

138 • AsvANYOK

AsvANYOK • 139

csoport SzilikMok

Osszeletel CaTiSiOs

MO OKLlN

Caoport Szilikatok

SZILLlMANIT

Ez az asvany megnyult, csaknern negyzetes keresztmetszetu, prizrnas kristalvokat alkot. Sz:ilas tomegeket is kepez. Lehet feher, szintelen, szlirke, sargas, harnas, zoldes vagy kekes, Karca szint.elen. Atlatsz6, atretszo, uveg-, valamint selyemfenyu asvany,

• KEPZ(mES Metamorf, de

nehany magmas kozetben is

kelet kezik .

• VJZSGALAT Nern olvaszthato meg es savakban nem old6dik.

megnyuil. prizmas sziilimanilkristalyok

ROMBOS

FS 3,23-3,27

Osazetetel Al1SiOl

A !lranil kristalyai veso alakuak, prizrnasak es gvakran ikresek. Torneges, lemezes es toTIll\rt formiiban is elofordul. Szine lehet barna, sarga, zold, szurke, voros vagy

feke1e es gyakran egy kristalyon belul

is valLOZ6. Szintelen valtozata is ismal. Karea feher, Atlatszo vagy TIlajJnem opak, gyemant- es gyaI11afenyuasviiny-

• KErZODES

Sol. magmas

k6zerben jarulekos alkot6resz .

• VIZSGALAT

TITAN IT

Kensavban oldodik.

Kemenyseg 5'/2-7

FS 3,45-3.55

Osszetetel Al (EO )(SiO ) °

7 3 4 J 3

Kemenyseg 8112

staurolit, ,._-----, tarsasvany

DISZTEN

A szillimanittal es andaluzittal

trimorf disztennek megnyult, lapos, lernezes kristalyai gyakran hajlottak

es torzultak. Torneges es szalas elofordulasa is gyakori. Szine kek, fener, szurke, zold, sarga, r6zsaszin vagy majdnem fekete es gyakran kristalyon belul is valtozik.

Karea szintelen. Atlatsz6, attetszo, livegfenyu asvany, de hasadasi lapon gyongyfenye van.

• KEPZODES Sok rnetamorf kozetben, els6sorban palakban es gneiszekbe otthonos. Jelenlete a palakban lehetove teszi a geol6gusok szamara a keletkezes hornersekletenek es nyomasanak meghatarozasat.

• VIZSGALAT Kemenysege a hasadasi sikon keresztiranyban 6~ 7. hosszirAnyban rnindossze 4-5.

megnyult disztenkristatyok

TRIKU -

anyakozet

DUMORTIERIT

Ritkan elofordulo kristalyai prizrnasak. Rendszerint torneges, szalas, sugaras es oszlopos megjelenesu. Szine kek, lila, rozsaszimi, barna, karca feher, Atlatszo, atte~s .0 ?Veg- es tampa fenyfi asvany,

• KEPZODES Durvaszerncses, savanyu magmas kozetekben - mint pI. a pegmati! - keletkezik aluminium ban gazdag kozetek kontakt-

metamorf6zis hatasara gyakran tartalmaznak dumortieritet.

A ki vetelesen d urvaszemcses pegmalitok magmas fluidumok lass(l lchulese soran, kerniailag ga~da.g kornyezerben, bizonyos ~elysegben a foldkeregben kepz6dnek.

• VJlSGALAT Savak nem oldj:ik es langban nem olvad meg.

R.OMBOS

iivegfeny

Tores Egyenetlen

Hasadas J6

FS 3.53-3,67 Hasadas Tokeletes

Kemenyseg 5-5'/2

ikerkristdlyok

gyemantfeny

kvarc, tiJrsasvany

mellekk6zel

T6res Egyenetlen

140. ASVANYOK

Csoport Szilikatok

Osszetetel BeAlSiO.(OH)

meg.

EUKLAsz

Prizmas kristalyokat alkot. Lehet szintelen, feheres, sapadtzold, kek

vagy hal vanykek, Karca feher, Atlatszo, attetszo, a kristalylapokon uvegfenyu asvany,

• KEPZODES Granitpegmatitokban kepzodik. Alluvialis torlatokban is el6fordulhat.

• VIZSGALAT Savakban oldhatatlan es nehezen olvad

AsvANYOK.141

Osszetetel CaBSiO.(OH)

Kemenyseg 5-51jz

csoport SzilikMok

DATOLIT

rovid, prizmas kristalyok

MILARIT

Prizrnas kristalyokat alkol. Szintelen, barnas, sapadtzold vagy sargaszold, feher karccal. Atlatszo, attetszo, uvcgfenyu

asvany.

• KEPZODES Alpi telerekben es pegmatitokban kepzodik.

• VIZSGALAT za.rt kemcsoben hevitve vizet ad Ie.

TRIGONAus/ HEXAGONALIS

FS 2,46-2,61

EUDIALIT

Kristalyai tablasak, romboederesek vagy prizrnasak. Az eudialit sargasbarna, barnasvoros,

voros vagy rozsaszirui.

Karca szintelen. Artetszo, uveges tompa fenyii asvany.

• KEPZODES Durvaszerncses, savanyu es atrneneti kozetekben kepzodik.

• VIZSGALAT Savakban konnyen old6dik.

tokeletes hasadds

vanalkrh.otl kriSlrily

MONOKUN

Tores Egyenetlen

anyakoze:

prizmas mialarii. kristaly

Teres Egyenetlen

TRIGO Aus/

egyenetien IOrio

FS 2,74-2,98 Hasadas Rossz

HEXAGONAllS

Rbvid, prizmas, nagyon vaitozatos kristdlyok es szerncses, tdrnott t6nlegek alakjaban jelenik meg. szintc1en, feher, halvanysarga, sapadlzbld, rozsaszirui, voroses

es barnas a szennyezddesek nlialt. Karca szlntelen. Atlatszo, ;ittebl6, uvegfenyu asvany.

• KEPZODES Erekben es bazal[05 kozetek uregei ben talal ha to. Tarsai a kalcit, kvare es bizonyos zeoli rasvanyo k.

• VIZSGALAT Savak oldjak

es a iangot zoldre szinezi.

tores

MONOKLIN

uvegfeny

Tanh Egyenetlen, kagyl6s

GADOLINIT

Ritkan kepzodo kristalyai prizmasak, Altalaban tomeges es tornott mesielenese. Szine erosen valtozik: feketc, 7bldesfekete, barna, neha vilagoSlbld, zoldesszurke karccal. Atlatszo, attetszo, iiveg- es zslrfenyu aSV3nj.

• KEPZODES Durvaszemcses, almeneti magmas kozetekben ~epz6dik. Savanyu, magmas kozetben es lassa-, lehiil6, magrnabol szarrnazo pegmalitokban is elofordul, Tarsai

~z alia nil es a fluorit. Palakban

es mas regionalis mctarnorf kozetekben is felfedeztek,

• VIZSGALAT Radioaktiv asvany, amely savakban kocsonyasan old6dik. Mel· .

b egJtes haliis;ha nern olvad, hanem

ama peJyhekke esik szet.

142. ASVANYOK

Prizrnas, vonalkazott,

de vastag tablas es tus kristalyokat is alkol. Mas formal a tomeges, a szerncses es a szalas, Szine sargaszold, zold, barnaszold, zoldesfekete vagy fekete. Szintelen vagy szurkes karca van. Atlatszo vagy csaknem

opak, uvegfenyu asvany,

• KEPZODES Metamorf

es magmas kozetekben

keletkezik.

• YIZSCALAT Oldhatatlan, de konnyen olvad.

ZOIZIT

Gyakran hossziranyban mel yen savozott prizmas kristalyokat alkot, Tomeges, tornott es oszlopos formaban is talalhato. Szine lehet feher, szurke, zold, zoldesbarna, rozsaszin (thulit), szintelen, kek vagy biborszirui (tanzanit). Karca szintelen. Atlatszo, attetszo, uvegfenyti asvany.

• KEPZODES Sok k6zetben, pl. metarnorfizalt uledekekben es granitban kepzodlk.

• VIZSGALAT Savakban oldhatatlan.

hossziranyu, mely vonolkiiztis a kristatyiopon

ROMBOS

FS 3,55

Hasadas Tokeletes

Teres Egyenetlen, kagy l6s

csopor1 Szilikatok

AsvANYOK • 143

KLINOZOIZIT J(rislalyai gyakorta melyen vonalkazoti prizmak. Tfis, (i:imeges, szemcses es szalas fortnaban is kepzodik , Lehet

sziirke, sarga, halvanyzoid, rozsaszlm; vagy 5zin!elen. Karca szlntelen vagy szurkes. AII:i!5Z6, atterszo, llvegfenyu asvany,

• td:PZODES Kontaktmetamorf

meszk6ben es regionalis metamorf kozetekben kelclkezik .

• V1zscALAT Savak nem oldjak.

tomege

MONOKUN

Tares Egyenetlcn

Kemenyseg 5-6

6ss~etetel C~AI(Si, Al)O,

GEHLENIT

A rnelilircsoport tagjakent,

a gehlenit rovid prizrnas kristalyok es torneges, szerncses halmazok formajaban fordul elo, Szurkeszold, barna, sarga vag} szintelen. Karca ismeretlen. Atlatszo, artetszo, uveg-

es gyantafenyii asvany,

• K.E:PZOOES Bazaltlavakban es kontaktmetamorf meszkoben kepzodik.

• VIzscALAT Eros savak oldjak.

AKERMANIT

Prizmas kristalyai ikresek is lehetnek. EI6fordui torneges es szerncses

formab· ,

kes an I~. L~het sZJll!ele,n, sziir-

.. ' barna es zold. Atlatszo, attetszo, uve~_ es gyantafenyii asvany,

• KEPZOOES Terrnalisan Ill:tamorfizalt szen nyezett Illeszkovekben kepzodik

• VI ' . .

k ZSGALAT Eros savakban

OCSonyakepz6des mel1ett old6dik.

katcit. tarsasvany

@

TETRAGONALlS

prizmas kristaly

TETRAGONA.LIS

144. ASVANYOK

Csoport Szilikatok

HEMIMORFIT

SZOV)S

Vekony, tablas, hossziranyban vonalkazott kristalvokat alkot.

A kristalyok ket vegen kulonbozo fedolapok vannak, ezert hemimorfnak nevezziik. Tomeges, tornott, szemcses, szolos, cseppkoves, szalas es bevonatos forrnaban is el6fordul. Szine feher, szintelcn, kek, zoldes, sziirke, sargas vagy barna. Karca szmtelen. Atlatszo, attetszo, uveg- es selyemfenyii asvany .

• KEPZQDES Cinktelerek oxidacios atalakul:i.sa soran kepzodik. Gyakori tarsa a smithsonit, galenit, kalcit anglezit, szfalerit, cerusszit es aurichaJkit.

• VIZSGALAT Zart kerncsoben hevltve vizet ad Ie. Savakban kocsonyasan old6dik es nagyon nehezen

olvad.

ROMBOS

szines. lekerekiteu I(JmegekbtJl dll6 kereg

ZOLD HEMlMORFIT

kristalyok kotegei

jeny

KRISTALYOS HEMIMORFlT

tekerekiteu ttimegek

FS 3,4-3,5

Hasadas Tokeletes

oszlopos habirus

VEZUVIAN

prizmas

toistatyok • --$. __ . '"

Az idokrasz neven is ismert asvanynak rovid. prizmas kristalyai vannak T6meges, szerncses es tornott formaban is el6fordul. Az idokrasz

zold. barna, feher, sarga, voros es biborszinii. A kek valtozatat ciprinnek oevezik, feher vagy sarga valtozar pedig

a kalifornit. AtJatsz6, attetszo, uveg-

es gyan(3J'enyii asvany, Ha atlatszo, feldragakonek szarnit. A Vezuv hegyen, Olaszorszagban fedeztek fel.

• KEPZQDE:S A vezuvian szennyezett meszk.bvek kontaktmetarnorfozisa soran kcpzodik. Nehany magmas

kiizcrben is jelen van, @ pl. a nerelinszienit-

ben. Sok tarsa van:

d!OPSlid, epidot , granat, kalcit, flogopit es wollastonit.

• V1ZSGALAT Savakban nern

old6dik.

TETRAGONAus

IDOKRAsz

tivegfenyu kristdytap

gyantafeny

tomeges habnus

KALlFORNIT

146. ASVANYOK

II

Csoport Szilikatok

BERILL

Prizrnas kristalyokban fordul elo, melyeket neha kis piramisok hatarolnak. A kristalyok gyakran hossziranyban rostozottak es hatalmas meretre is megn6hetnek: 5,5 m-es peJdanyt is leltek. Torneges, tornott es oszlopos rnegjelenesu is lehet. Szinetol fuggocn kulonbozo nevti valtozatai ismertek: zold (smaragd), sarga (heliodor), rozsaszimi (morganit), kek (akvamarin), de lehet voros, feher es szintelen. Karca feher, A berill atlatszo, auerszo, uveges fenyti asvany.

• KEPZOmts Pegmatitokban es granitokban, valamint nehany region:i.lis metarnorf kozetben keletkezik.

• vl.zSGALAT Nehezen olvad, rnikozben a szemcsek elei Iegombolyodnek.

anyaxoze:

SMA1{AGD

attatso»

FS 2,6-2,9

anyakozet

tokeletes prizmas kristaiy

Tores Egyenetlen, kagy16s

TVRMALIN

pri.zOlas krisralyai hossziranyban

yakran savozottak. E kristalyok ~ereslrmetszete kerek es harornszog alakll. Tomeges es tomon forma ban is kepz6dik. A turmalincsoportnak het tagja van: elbait (tobbszinu), schorl (feket~), buergerit es dravit (barna), rubellit (r6zsaszinli), kromdravit (zold)

es uvit (fekete, barna, sargaszold).

A neha jelentos meretu kristalyok egyik vegend, szine gyakran rozsaszin, a rnasik zold [ehet. Karca szintelen. Atlatszo

es opak kozott valtozik, uvegfenyti asvany .

• KEPZOD~:S Granitokban, pegrnatitokban es nehanv rnetamorf k6zetben kepzodik.

Sok tarsa van, pl. berill, cirkon, kvarc

es [oldpat.

• VIZSGALAT Savakban oldhatatlan.

A sdlelcbb asvanyok nehezebben olvadnak mint a voros es zold valtozatok. '

RUBELLIT

.f<j/dpal alapanyag

o

TR.iGON.\USI HEXAc )NAus

schorl krisuity

148. ASVANYOK

Kristalyai vastag prizmak, rornbusz alaku keresztmetszettel. Gyakran hossziranyban vonalkazottak. Torneges, oszlopos es tomott forrnaban is elofordul. Nagyon sotet szinu, fekete, szurkesbarna vagy barnasfekete. Opak asvany, tornpa-,

neha fenylo felfern fenyii,

• KEPZODES Magmaintruzio altai modosltott, kontaktmetamorf kozetekben keletkezik. Kevesbe gyakran, de a szienit nevii magmas k6zetben is megtalalhato .

• VIZSGALAT S6savban kocsonyasan old6dik. Langban konnyen olvad.

hosszlranyu savozas

prizmas krista/yak

metszei

Osszeletel CuSiOiOH)2

DIOPTAz

Prizmas kristalyait gyakran rornboederek hataroljak. Kristalyos es torneges halmazokban is megjelenik. Szine feltuno smaragd es kekeszold, karca sapadt zoldeskck. Atlatszo, attetszo, ii vegfenyii asvany .

• KEPZODES Reztelerek oxidacioja soran, valamint

a kornyezo k6zetek uregeiben keletkezix . Szokasos tarsai a limonit, a krizokolla, a cerusszit es a wulfenit. • VIZSGALAT S6savban, saletrornsavban es arnm6nium-hidroxidban old6dik. Nem olvad.

tokeletes, romboederes hasados

TRIGONAUSI HEXAGONALIS

FS 3,28-3,35 Hasadas Tokeletes

prrzmas------.;:'= kristalyok

romboederes vegz6des

AsvANYOK • 149

(;soport Szilikatok

Kemenyseg 7-71/2

Osszetetel Mg A1 5i °

2 4 5 18

CORDIERIT

J(rist:i.lyai rovid prizrnak, gyakoriak az jkrek. Mas formal a torneges

es a sze01cses. Kek , de lehet zoldes, sargas, szurke vagy barna es gyakran pleokroos. Karca szintelen. Atlatszo, anetlZa, 0 vegfenyu asvany .

• KJ.:rZOI>ES Magmas

es kontaktmctamorf

kazrtckben keletkezik . • VIZSGALAT Vekony e]einei megoJ vad.

j6 hasadas

anyak6zet

ROMBOS

AXINIT

Osszetete: Ca.,(l'"&+. Mn21-)AI2BSi,o,,(OH)

Kristalyai tablasak es ek alakuak. Torneges es Iemezes rnegjelenesu is lehet. Az axinit voroscsbarna, sarga, szintelen, kek, lila vagy szurke, Karca szintelen. Atlatszo, attetszo, uvegfenyu asvany,

• KEPZODES Kontaktmetamorfo7issal aralakult mesztartalmu kozeiekben kepzodik. • VIZSGALAT Az axinit kbnnyen ° lvad.

Kemenyseg 6-7

tablds,

ek alaku kristalyok

TRIKUN

alllitsz6, allelsz6

Osszetstet BaTiSi,09

kagyl6s

Pirami,os es tablas kristalyai vannak. ben ioit kek, bibor, rozsaszinu Feher vagy s7intelen es gyakorta t6bbszJnu. ~arca szintelen. Atlatszo, attetszo

Uve~fenY(i asvany, '

ol(Ep" . @

'. ZODES Szerpen-

kl:DLtben es calakban piramisos

elelkelik benitoit-

• VIZ . kristalyot:

SGALAT Rovid,

nUllamll UV f' b

keke - eny en uvegfeny

sen fluoreszkal.

TRIGONALISI HEXAGONALIS

Hasadas Rossz

150 • AsVANYOK

A piroxencsoport tagjakent, ritkan prizmas kristalyokat, gyakrabban torneges lemezes hallnazokat alkot. Szine barnaszold vagy fekete, de lehet szintelen, zold, barna vagy argas. Karca szintelen vagy szur ke. AtJatsz6, csaknem opak, uveg-

es gy6ngyfenyu asvany.

• KEPZODES Bazisos es ultrabazisos magmas kozetexben - pI. gabbro, dolerit, norit es peridotit - gyakori . • VIZSGALAT Oldhatatlan es igen nehezen olvad.

Csoport Szilikatok

ENSZTATIT

HIPERSZTEN

A hiperszten, egy piroxenfaita. ritkan prizmas kristalyokat rendszerint tameges, lernezes halmazokat alkol. Barnasz61d vagy fekete, karca barnasszi.irke. Attetszo, opak, felfemfenyii

asvany,

• KEPZODES trltrabazisos es bazisos

magmas kozetekben kepzodik. • VIZSGALAT Megolvad

es csillogo is lehet.

RO~1BOS

Osszatetel CaMgSi206

DIOPSZID

A diopszid, egy piroxenfajta, rovid prizmas, gyakran ikres kriSlalyokat kc-

pez. Egyeb formai a tomeges, a lemezes, a szemcses es az oszlopos. Szintelen, feher, szurke, z6ld, zoldesfekete. sargas vagy vor6sesbarna. Feher es szurke karca van. Atlatszo, csaknem opak, livegfeny(i asvany. • KEPZQDES Sok rnetamorf kozetben es bazisos magmas k6zetekben kepzodik . • VIZSGALAT Savakban oldhatatlan

Tores Egyenetlen

FS 3,22-3,38 Hasadas 16

AsvANYOK. 151

csoport Szi likatok

lIEDENBERGIT lemezes kristalyok

J:(ri5talyai rovid es gyakran ikres tomege

prizrnak. Gyakoribb megjelenese a tOmeges. es a lemezes. Szine valtozo: barnaszald. sziirkeszbLd vagy sotetzold, szurkesfekete, [ekelc. Karca fcher vagy szurke, Attetszo, csaknem opak, uveg-, gyanta es

toIIlpa I"enyu asvany, @

• KErZODES Marvanyokban es magmas kozetekben keletkezik. • vlzscALAT Oldhatatlan

is eleg konnyen olvad. I .

MONOKLIN

Osszetelel {Ca, Na)(Mg, Fe, AI, Ti)(Si, AI)206 Kemenyseg 5If2-6

AUGIT prnmas augit kristlily

Az augit , egy piroxenfajta rovid prizmas es gyakran ikres kristalyokat kepez, Torneges. tomou es szerncses formaban is el6fordul. Szine barna, zoldes vagy feketc, Karca szurkeszold. Attetszo, maj?nen~ oJ;ak, uveg- es tompa fenyii. • KEPZODES Sok bazisos es ulr.rabazisos, valamint nagynyornasu es magas hornersekletu rnetamorf kozer hen ke pzod: k . • VIZSCA.LAT Savakban altalaban nem old6dik.

MONOKLlN

Osszetetel NaFeSi 0 2 6

Kemenyseg 6

EGIRIN

rnegnyult, prizmas

A:z ,egirin a piroxencsoport tagja, egirinkrista!v

Nyul[, hosszanti iranyban savozott, gyakran

ikres p. is k .

, nzmas ristalyokat, valamint szalas

cSOPOrlokal is alkol. Szine sotetzold ~d~~k fk ' K ete, e ete vagy vorosbarna.

area sapad; sargasszurke, Attetsz6

o~k ., . '

• KEP U\.~g_ .es gyantafenyu asvany. W val ZODES Atrneneti magmas, k Larnm! metarnorf kozetekben

e etkezik. I·

I vrzs ,. (.ALAI Konnyen olvad.

hosszanti savozas

MONOKLTN

Hasadas 16

iivegfeny

anyakozet

152 • AsvANYOK

Csoport Szilikatok

SPODUMEN

Prizmas ktistalyai gyakran Iaposak, ikresek, hosszanti vonalkazassal. Nagyra is n6hetnek. Hasad:i.si tomegkent is elofordul. Szine er6sen valtozo: szintelen, Ieher, szurke, sargas, zoldes, smaragdzold (hiddenit), rozsaszinu vagy lila

(k unzit). Karca feher, Atlatszo, auetszo, uvegfenyu piroxen .

• KEPZODES Granitpegmatitokban kepzodik, Mas pegmatit-

asvanyokkal egyutt talalhato, iiyenek pI. foldpat, muszkovit, biotit es lepidolit , kvarc, kolumbit-tantalit, berill, turmalin es topaz. Metastabilis, gyakran alakul at agyagga

es csill:hnrna.

• VIZSGALAT Nern oldodo asvany, Megolvad, a 13 ngot vorosre festi

a litiurn jelenlete miatt,

FS 3,0-3,2

MONOKLl

pegmatit alapanyag

Osszetetel Na(AI, Fe)Si,06

Tores Egyenetlen

JADEIT

Kristalyokal ritkan alkot, de ha igen, ak kor azok kicsik, nyultak es prizmasak, rendszerint savozottak es ikresek. Tobbnyire [omeges es szemcses forrnaban fordul

e16. Tipikusan zold, de lehet Ieher,

szurke, malyvaszinu es ha vas-oxid vonja be barna vagy sarga.

Karca szintelen. Fontos

diszit6k6, a ttetszo, uveg-

es zsirfenvti asvany,

• KEPZODES Szerpentinesedett ultrabazitokban es nehany palaban keletkezik. Kovapalaban es grauwackeben er es lencse alaku zarvanykent is talalhato.

• VIZSGALAT A jadeit oldhatatlan.

FS 3,24

Hasadas J6

/omeges habitus

Tores Szilankos

AsvANYOK.153

C50port Szilik{uok

HORNBLENDE

£z az amfibol prizrnas, gyakran hatszogel keresztmetszetu es ik res kristalyokat kepez. Tameges, tomott, szemcses, oszloroS, lemezes es szalas forrnaban is e16- [ordul. Zold, zoldesbama vagy fekete. Karca feher vagy szurke, Attetszo, opak es (ivegfenye van. A hasadasi Iapok 60°_ vazv 120° -os szoget zarnak be.

I j,ipZODES Magmas kozetben, de az amfibolit nevu metarnorf kozetben is kepzadik.

• ,IZSGALAT 01dhatatlan es nehezen Oh.ld.

.\10NOKUN

Osszetetel (Mg, Fe),Sip22(OH)2

A "ITO FILLIT

Ez az amfibol ritkan ugyan, de prizmas kri,lalyokal kepez. F61eg tomeges, szalas es lcmezes Jorrnaban fordul eld, Szlne Ieher, szurke, zoldes, bamaszold es barna. Szinlelen es szurke karca van. Atlatszo, majdnern opak es uvegfenyu asvany,

• Kf:PZODES Krlstalyospalakban

es gneiszckben kepzodik,

1\ IZSGALAT Oldhatatlan es nehezen olvad.

sugaras halmaz

Tores Egyenetlen

/\ vummingronit-grcncrit arnfibolSOl" m'ls6 tagja, Szalas, lernezes, gyakran sugaras kristalyokat alkol. Nagyon gyakoriak az ikrek.

~lUrke, sotetzold vagy barna . ~tlelSz6, csaknem opak, selyernfen~.u asvany,

'I(FPZODES Kontaktmetamorf6zist szenveden k6zetekben lalitJhat6.

• nlSGALAT Oldharatlan .

MONOKUN

II

154 • ASVANYOK

Csoport Szilikatok

GLAUKOFAN

Az arnfibolcsoport tagja, vekony, prizrnas kristalyokat alkol. Mas megjelenesei

a tomeges, a szalas es a szemcses, Szine szurke, kek, kekesfekete vagy levendulakek. Karca szurkeskek. Attetsz6 uveg-, tompa- es gyongyfenyu asvany,

• KEPZODES Metamorf k6zetekben, f61eg alacsony homersekleten es nagy nyornason kepzodik.

• VIZSGALAT Savakban oldhatatlan. Konnyeden zoid szinii uvegge olvad.

RIEBECKIT

Nyult prizrnas, parhuzamosan savozott kristalyai vannak. Lehet torneges, szalas es azbesztszeru (krokidolit) is. Szine kek, fekete. Karca ismeretlen.

A riebeckit attetszo, uveg- es selyemfenyu asvany, • KEPZODES Sok magmas kozetben es palakban kepzodik. • VIZSGALAT Konnyen olvad.

Csoport Szilikatok

AKTINOLIT

Kristalyai nyultak es lemezesek,

altalaban ikresek. Gyakran sugaras, oszlopos, torneges, szalas es szerncses megjelenesu. Szine vilagoszold es feketeszold, Karea Feher. Arlatszo es csaknern opak, uvegfenyi; asvany, A tam ott valtozatot nefritnek nevezik, ami a jade egy forrnaja,

• KEPZODES Palakban es arnfibolitban keletkezik, rendszerint a bazisos magmas kozetek metamorf6zisa soran.

• VIZSGALAT Sosavban oldhatatlan.

FS 3,0-3,44 Hasaoas 16

MONOKLIN

prizmas kristdlyok

talk alapanyug

AsvANYOK • 155

TREMOLIT

Megnyilh, lemezes kristalyai gyakran

ikresek. Oszlopos, szalas, tollas, sokszor Sugaras halmazokban es tOmeges, szern-

cse' [ormaban is kepzodik. SzinteIen,

feher, szurke, zold, r6zsaszinil vagy barna, Karca teher, Atlatszo, attetsz6, uvegfenyu aSl"an}'. ~z ~ktinolittal egy sort alkOI.@ • KEPZODES Kontaktmetamorf

dolomiwkban es szerpentinitekben I

kelelkezik.

• VIZSGALAT Savak nem oldjak.

tremolitkrista/yok tollas halmaza ..... -~"."':il~"-'&

uveg: es selyemjr!ny kOZi!11

MONOKUN

FS 2,9-3,2

Tares Egyenetlen, felkagylos

csocon Szilikatok 6sszetetel Na,(Fe, Mg).FeSisOziOHh

Kemenyseg 5-6

ARt'VEDSONIT

Ez az asvany prizrnas es tablas kristalyok halrnazait alkotja. Ikrek gyakoriak. Szine zoldesfekete, fekete. Karea soret, kekes. szur.le. ~aj?nel11 opak, (jvegfenyii asvany. • KEPZODES Magmas k6zetekben,

f61eg szienitben keletkezik. Regionalis melamorf kozetekben, patakban

gyakori.

• VIZSGALAT Savakban oldhatatlan. Konnyen olvad fekete, rnagneses uvegge,

hasadt arfvedsonit kristalylOredekek

MONOKLIN

FS 3,37-3,50 Hasadas Tokeletes

Tores Egyenetlen

RICHTERIT

Megnyult, prizrnas kristalyai vannak. Szine barna, sarga barnas-

vo -. ,

ros, vagy hal va ny- es sotetzold,

~arca sapnd tsarga, Atlatszo ~tle.ts26, friss feliileten iivegfenyii asvanv

• K[P' '. .

ZOD"~S Kiornlesi bazisos

illagmas k6zetekben es kontaktIl!etamorf meszk6vekben kepz6dik

• VIZSC' '.

ld . ,ALAT Savakban esaknern

OJ hal3tlan. L\ngban konnyen

o vad.

Kemenyseg 5-6

prizmas richteritkristotyok

kvarc olapanyag

MONOKLlN

Hasadas Tbkeletes

Hires EgyenetJen

156. ASVA.NYOK

ROD ON IT

Csoport Szilikatok Osszetetel (Mn2+, Fe2• , Mg, Ca)SiO,

TRIKLlN

egyenerlen tares

tomeges habitus

FS 3,57-3,76

Tores Kagylos, egyenetlen

TRIKLIN

FS 2,74-2,88 Hasadas Tokeletes

artetsz6

tus habitus

krisLillyok sLlgaras csoporlja

Kemenyseg 4'/1-5

___ -~~~~==~I~.~~~~================~======A~-~SV,~A~-N~Y~O~K=.~15~7

c;';;'orl Szjlikatok Osezetcts! CaSiO,

WOLLASTONIT

Kristalyai tablasak es gyakran ikre,ek. Torneges, szalas, szemcses vaev romotr habitusban is kepzodik. Szj~e feher, szurke, neha nagyon hahanyzbld vagy szintelen, karca fehcr. Atlatszo, atterszo, friss felilletcll uveg- es gybngyfenyu a,\any .

• KEPZODES Szennyezeu meszkb\(~k metamorfozisa soran kepzcdik. Tarsa lehet a brucit es az epidot.

Ezek az asvanyok aikotjak a marvallyok szincs ereit. A wollastonir

magmas es regionalis metamorf k6zetekbell - pl. agyagpala, fillit

es paJa - is e16-

Iordul.

• 'IzscALAT Savakban szilic.urn levalasaval oldodik. Eleg' konnyen

olvad.

alltilsz6,

kriSlil/yok

TRIKLlN

Teres Szilankos

NEPTUNIT

Osszetetel KN"-Li(Fe'+ M 2+) T' S' 0

~ ,n '2 12 L8 24

Kemenyseg 5-6

Ez az asvany tablas, Iekerckitett eJii kristalyokat, valamint torneges, tomott es szerncses halmazokat is alkol. Szine rozsaszinesvoros, de lehet barnasvoros, Gyakoriak a mangangazdag Fekete erek benne. Karca feher, Atlatszo, artetszo asvany, Kristalylapon uveg, hasadasi sikon gyougyfenye van.

• KEPZODE~ Mangangazdag rnetamorf kozetekben es metaszomatikus valtozast szenvedett uledekekben kepzodik.

• VIZSGALAT Nagyon konnyen olvad, rnikozben szines uveg keletkezik,

PEKTOLIT

Ez az asvany His kristalyokbol allo, gornbos halmazokat alkot. Tabla, kristalyai is ismertek. A pektolit feher, szurkes vagy szintclen. Karca feher, Atterszo, tiszta felszlnen uveg vagy selyemfenyu.

• KEPZODES Bazaltos lavak uregeiben, zeolitasvanyokkal - pl. heulandit, phillipsit, analcim, chabazit es natrolit - egyiitt kepzodik. Ezekben az uregekben ercdetileg a lava gaztartalrna volt bezarva. Az ilyen szovetet h61yagiireges szovetnek nevezzuk.

• vlzscALAT S6sav hatasara elkocsonyasodik.

Zart uvegcsoben

hevitve vizet veszit.

egy zetes keresztmetszetu, prizmas kristalyokat alkol. Szine fekele, de vorosesbarna, mely

belsa visszaver6des is jelentkezher. Karca v6r6sesbarna. Csaknem opak, lIvegfenyu asvany,

• KEPZOOES Atmeneti, melyscgi magmas k6zetekben - mint pl.

a nefelinszienit - es hasonlo osszeteretu pegma[itokban kepzddik Benitoit, natrolit es Joaquinit tarsasagban szerpentinitekben IS el6forduL

• VlzscALAT Sosavban

nem old6dik. Langban nem clvad.

natrotit, torsdsvany

tivegfeny kristat»: iapon

MONOKLlN

prizmas nepcunit. kristoiy

Hasadas Tokeletes

Tores Kagy16s

_n ~ __

158 • AsvANYOK

Csoport Szilikatok

ANTIGORIT

ultrabazisos kozetekbol szarrnazo szerpentinitekben kepzodik.

• V lZSGALAT Az antigorit nehezen olvad,

MONOKLlN

gyongyfeny

KRIZOTIL

Ez az asvany tomeges, szalas forrnaban kepzodik. A szalas valtozat (egy azbeszttipus) hajlithat6 szalakra esik szet, Szine Feher, szurke,

zold, sarga vagy barna. Attetszo, selyem-

es zsirfenyii asvany,

• KEPZODES Szerpentinitekben, ulrrabazisos kozetek rna llasaval

keletkezik.

TALK

Tores Kagyl6s, szilankos

vekony

szdlak tomege

tor! es hojlitou szalok 0-----

MONOKLI

A talknak vekony, tablas kristalyai vannak. Torneges, tomott, palas es szalas alakban is ismert. Szine sapadt es sotetzold, szurke, barnas vagy feher, Karca feher, Attetszo, tompa gyongy- es zsirfenyii asvany,

• KEPlODES Ultrabazisos magmas kozetek es dolomitok mallasi terrneke.

• VIZSGALAT Konnyen karcolhato es zsiros tapintasu,

SZABALYOS

MONOKLIN

KRIZOKOLLA

Ez az asvany tiis, mikroszkopikus, sugaras halmazu krisralyokat alkot, Torneges, foldes, kriptokristiilyos es sz6165 forrnaban is eliifordul. Szine zold, kek es kekeszold, SzeI1nyezeHen barna es fekete. Karca feher, Atte[szii, csaknem opak, uveg es fbldfenyu asvany .

• KE:PZDDES Rezerctelepek mallasi terrnckc. Tarsai az azurit, a malachit

es a kuprit. Erckutatok szarnara fontos aSl'uny, mert a rezerc kozelseger jelzi.

• VlZSGALAT S6savban bornlik.

FS 2,0-2,4

TRIGONAL lSI HEXAGONAus

FE I\A KIT

Gyakort» ikres, prizmas es rornboederes kristalyokat alkol. Szemcses es tus formaban, sugaras szalas gbmbbkkl~nt is e~6fordul. Lehet szintelen, sarga, r~nsa'zrnu vagy barna, Feher karccal. Atl~bZ6, uvegfenyil asvany,

• KEPZOD.ES Hidrotermalis te!erekben es granitos magmas kOzet~kben kepzodik,

Ide lartozik a pegmat.it es

a .grCl\cn (modosult gr3111t). B1zon;05 palakban

IS mcgtalalhat6 berill

~rizoberilJ, topaz, kv~rc W

es apatit melletl.

• VI7ScALAT savakban oldhatatlan es nem olvad meg.

Kristalyai aprok es pikkelyesek vagy lee alakuak. Torneges, szalas vagy palas forrnaban is elofordul, Feher, sarga vagy barna. Karca feher, Attetszo, opak, gyanta- es gyongyfenyii asvany. • KEPZODES Bazisos es

Hasadas J6

tomeges habitus

opak

Teres Egyenetlen, kagylos

Kemenyseg 7'h-S

romboederes kristatyok ~ __

uvegfeny

ikerkristdlyok

T6res Kagyl6s

r

160 • ASVANYOK

Csoport Szilikatok

MUSZKOVIT

Tablas, alhatszoges kristalyai gyakran ikresek. Mas forrnai a lernezes es a kriptokristalyos. Bevonatos, tornott halmaz-

kent es sz6rt pikkelyekben is kepzo-

dik. Szintelen, fcher vagy szurke, de

sarga, zold, barna, voros es lila elszinezodes is Iehetseges, Karca

szintelen. Atlatszo, attetszo, uveg-

es gyongyfenyii asvany,

• KEPZODES Foleg savanyu, magmas kozetben - mint pl. a granit -

es metamorf kozetekben - mint

pl. a pala es a gneisz - otthonos. Egy palatipus,

a csillarnpala, igen gazdag muszkovitban,

• VIZSGALAT Savak nem oldjak ,

MONOKLIN

Ez az asvany tablas, alhatszoges kristalyok, bevonatok es hasadasi tornegek formajaban jelenik meg, Szine r6zsaszin, biborszlnu, szurkes es fcher, de szintelen is lehet, Karca is szlntelen. Atlatszo, attetszo, gyongyfenyu asvany,

• KEPZODES Savanyu magmas kozetben _ mint pl. a granit es a pegmatit - kepzodik. Gyakori tarsa a turrnalin,

az ambligonit es a spodurnen. A lepidolit onban gazdag asvanyos erekben is meg-

talalhato. @

• VIZSGALAT

A lang,o,t vorosre festi es savakban oldhatarlan.

MONOKLT

bilzis szerinti hasadas

ruga/mas Jemez

lab las

iepidolitkrislaly

csoport Szilikatok

AsvANYOK • 161

BIOTIT

A biorit iablas es rovid prizmas kristaIyainak ;illalaban alhatszoges alakja van, Szine valrozo: fekete, sotet-

es \'orosbarna, zold es nagyon ritkan fchef. Karca szintelen, Atlatszo, csaknem opak , csillamlo es uvegfenyu a,vany,

o Kt:PZODES Magmas es metamorf kozClekben egyarant kepzodik.

• \ IZSGALAT Torneny kensavban old6dik.

FS 2.~-3,4

krisuilylap csillamlo fenye

MONOHI

tabkis krislaly

FLOGOPIT

Osszetete: KMg Si AIO (OH F)

3.3 10 ' 2

Prizrnas, alhatszoges kristalyai gyakran kihcgyezertek, neha ikresek. Pikkelyek es bevonaiok formajaban is ismert. Lehct szlntelen, sargasbarna, barnasvoros, zoldes vagy feher.

Karca szinrcien. Atlatszo, attetszo, gyongylenyfl asvany,

• Ktpz6DES Ultrabazisos es rnetarnorf kozetekbcn kepzddik.

• \IZSGALAT Tomeny kensavban oldodik.

A glillikonit apro, leces kristalyokat

alkoL Lekerekitett, szerncses halmazkenr IS dororduL Rendszerint tompa zold szum, de lehet sargaszold vagy kekes-

zold I S A' tt tszo k"

, , '" e szo, opa asvany, tornpa

es c~1I10g6 fennycl,

~.I(FPZ6DES Tengeri uledekekben epzticlik,

• VtZSGALAT Melegitve vizet ad le,

pnzmas JlogoplI

MONOKUN

tompa feny

162. ASVANYOK

Csoport Szilikatok

VERMIKULIT

A verrnikulit egy asvanycsoport neve. Altalaban pikkelyes, tablas, monoklinrendszeni, alhatszoges kristalyokat aJ kot. Szine zoldes, aranysarga vagy barna. Karca halvanysarga, Attetszo, uvegfenyfi asvany,

• KEPZODES A biotit es flogopit mallasi terrneke,

• VIzscALAT Melegitve megduzzad es csavarodott feregszeru alakot

vesz fel.

tapas

tablas habitus

FS 2,3

Kemenyseg 2-2'12

KLJNOKLOR

Tablas kristalyainak hatszoges keresztrnetszete van. Torneges, bevonatos, szemcses es foldes forrnaban is megjelenik. Lehet feher, sargas, szinteJen vagy zold. Karca szintelen, zoldes-

Feher. Attetszo, opak, gyongyfenyu asvany,

• KEPZODES Sok metamorf kozetben, f6leg palakban keletkezik. • vrzscxr.cr Eros savak oldjak.

gyongy/liny

lablris

CHAMOSIT

tomeges habitus

Torneges, tomott es oolitos alakban

ismert. Szine zold es fekete kozott valtozik, Karca feher vagy sapadtzold, Attetszo, uveges gyongy fenyu asvany,

• KEPZODES Kulonbozo uledekes kozetben - mint pl. a vasko es az agyag - sziderittel (vas-karbonat) egyutt fordul eI6.

• VIZSCALAT Melegitve

vizet veszi t.

FS 3-3,4

Hasadas lsmeretlen

TRIKLlN

J(AOLINIT

Ennek az asvanycsopormnj; a tagjai (kaolinir, nakri! es halloysit) nagyon kicsi, alhatszoges lemelkeket es bevonatokat alkotnak. Tomeees, romott, Ioldes es agyagos halrnazokban

is el6fordul. A kaolinit feher, szintelen,

sargas, voroses, barnas vagy kekes.

Karca fcher. A kaolinitcsoport asvanyai atliltsz6ak, attetszoek, gyongy- tornpa vagy fOldfellyiiek.

• KtPZODES Foldpatok es mas aluminiumball gazdag szilikihok rnallasi rermeke. A rnallasi folyarnat feiszini vizek harasara (foieg nedves tertileteken) vagy meg jelcntosebb mertekben melyb61 felszallo hidroterrmilis oldatok hatasara meg) vegbe. Ebben az esetben a granir kvarc, csillarn es hornok, valamint Feher kaolirntagyag laza tornegeve valtozik.

• VIZSGALAT Ezek az

asvanyok nedvesen keplekenyek es zan csoben hevitve vizet vesztenek. A kaolinitasvanyok megk iilbnboztetese specialis optikai vizsgalato k kal tortenher,

HAUOYSJT

AsvANYOK • 163

tampa fenv

porszeru megjefenes malton gnini/ldmegen

NAKRIT

nakrit krisltilyhafmaz

tomeges habitus

164. ASVANYOK

Csoporl Szilikatok

PREHNIT

Ennek az asvanynak prizmas, tablas es piramisos kristalyai, gyakrabban szolos, YeSeS, cseppkoves, szemcses es tornott halmazai isrnertek. Rendszerint zold,

de lehet feher, szintelen, sarga es szurke, Karca szintelen. A prehnit atlatszo, artetszo, uveg- es gyongyfenyti asvany,

• KEPZODES Bazaltos lavak uregeiben kepzodik,

• VlzscALAT Melegitve vizet veszit.

GARNIERIT

tomeges kakit

vioszfeny

MONOKUN

FS 2,3-2,5

Kemenyseg 2-21(,

SZEPIOLIT

Teres Szilankos

• tomeges habitus

Ez az asvany tomeges, szalas, tomott, foldes, es gum6s (tajtek) forrnaban jelenik meg. Szine feher, voroses, sargas, szurkes vagy kekeszold. Karca

feheres. Tompa fenyu opak asvany,

• KEPZODES Mas asvanyok bornlastermeke szerpentinitben.

• VIzscALAT Gyakran

szaraz, likacsos es uszik

a vizen.

Hasadas Ismerellen

ROMBOS

TETRAGONALlS

A garnierit kristalyai altalaban lemezesek. Mikrokristalyos keregkent es torneges alakban is el6fordul. A fenylo zold szin jellemzo, bar lehet feher is. Karea halvanyzold. Atlatszo es opak, zsir-, viasz- vagy toldfenyu

asvany,

• KEPZ6DES Magmas kozetekben nikkel-szulfidok bomlasi terrneke,

• VIzscALAT Nem oJvad.

APOFILLIT

Alszabalyos, pirarnisos, tablas vagy prizrnas kristalyokat alkot. Tbmeges, lemezes vagy 5zeIVcsCS forrnaban is el6fordul. Az apofillit lehe! Feher, szintelen, sarga, rozsaszinu vagy zald. Karca feher, Atlatszo, attetszo, friss felulctcn uveg- vagy gybngyfcnyii asvany .

• Kt:PZODES Hidrorerrnalts telerekben. valamint gazdus bazaltlavak holyag. oregeibcn kcletkezik. Tarsai a zeolitok,

a girolit, kalcit, kvarc, dezmin, analcim, prehni! es skolecit.

• nZSCALAT A Iangor lilara szinezi, S6savban old6dik. Zart csoben hevitve vizet veszit .

Ez az asvany sugaras, lemezes kristalvok gbmbok vagy konkreciok alakjaban - , fordul ela. A girolit feher vagy szimel.en. A!:~:sz6, .. att_ctsz6, uvegfeny asvany,

• KEPZODES Kalciumszilikiitasvanyok b,omiasi terrneke, Masodlagos asvany, !a.rsa az 0pofillit. K6zetek, f61eg bazaltok holyagiiregcibcn talalhato. 5 cmet eler6 gJrolirgbmbbket es 30 cm-es gornbos halmazokat is talaltak mar. IVlZscALAT Zan csoben hevitve

V1Zet ad le,

tokeletes hasadas

AsvANYOK • J 65

IIvegf"eny

bazalt

sugaras, lemezes girolitkristdlvot;

166. ASVANYOK

AsvANYOK • 167

i ------

Kemenyseg 1-2

Csoport Szilikatok

PIROFILLIT

piro!illitkristtilyok

kvarc, ttitSQsv4ny

sugaras tomege

Ez az asvany tablas, nyult, gyakran csavarodott kristalyokat kepez. AltaJaban palas, szalas, sugaras es lernezes tomegeket alkot. Feher, szurke, kekes, sargas, zoldes es zoldesbarna. feher karccal. Atlatsz6, attetszo, friss kristalylapon

gyongy-, egyebkent tampa feny(i .

• KEPZODES Talk, andaluzit, szillimanit es lazulit rarsasagaban kristalyos palakban kepzodik.

• VlzscALAT A pirofillit a talkhoz hasonloan zsiros tapintasu, Hevitve szetesik es a legtobb vegyszerben oldhatatlan.

MONOKLlN

likes Egyenetlen

Osszetetel (K, NaMFe, Mn),TizSiP2/0, OH),

ASZTROFILLIT

sugaras csillag alaku kristtily-

Lernezes, gyakran csillagszeru krisratyokat alkot. Szine bronzsarga, aranysarga, karca halvany zoldesbarna. Vckony lemezei attetszoek, felfern- es gyongyfenyu a svany .

• KEPZODES Ez az asvany atmeneti csszetetelu magmas

k6zetek, f61eg a durvaszemcses szienitek liregeiben talalhato. Mas plutoni k6zetekben is elofordul. Tarsal a kvarc, a foldpat, a cirkon, a riebeekit,

a titanit, a csillarn es az akmit .

• VlzsCALAT Savakban

gyengen old6dik. Langban

gyengen rnagneses, sotet uveges anyagga olvad. Hasadaskor

nagyon torekeny, vekony

lemezek keletkeznek.

csoport

tdk<'leles hasadas

lRIKUN

Hasadas T okeletes

Tores Egyenetlen

FS 3.3-3,4

Osszetetel (Na, K)AJSi30S

csoport Szilikatok

Kemenyseg 6-6'12

A NORTOKLAsz

Az alkalifoldpatsor tagja, rovid prizrnas es lablas, gyakorta ikres kristalyokar kepez- Tomeges, lernezes, szerncses es knprokristalyos peldanyai is ismertek. Sargas, szintelen, voroses, feher,

sziirkc vagy zoldes, Karca feher,

Atl<ilsz6, atter szo, uvegfcnyu [J as v llily .

• KEPZODES F6leg vulkani

kO/dekben kelerkezik.

• \ IzscALAT Savakban

oldilatallan. TRIKLIN

lores Egyenetlen

Osszetete! KAISi ° J 8

Kemenyseg 6-6';'

MIKROLIN

Ez az alkalifoldpat tablas vagy gyak rabban rovid prizmas, sokszor ikresedett kristalyokar kepcz. Torneges forrnaban is elofordul, Szine lehet szurke fehc-, sargas, voroses vagy , rozsaszinu. A mikrolin zold valiozatat amazonitnak

nevezzu k. Karea feher. At- 1;lISlO. attetszo, hasadasi lapon iive~.- es .gyo.ngy!enyil asvany,

• KtPZODES Altalaban magmas ~6zelekben, granitban, pegrnatitban es sllcnilben kepzodik. Bizonyos meturnorr palakban is e16fordul. Ezenkivill a mikroklin megtalalharo hldrOlermalis telerekben es kontaktmelamorf teruleteken is. Pegmalilban kvarc es albit a lar\ai.

• VlzscALAT Savakb~n. hidrogen-f1uorid (OVatosan hasznalando) klVet~level oldodik lilngban nern olvact.

AMAZONIT

kozetatapanyag

MIKROKLIN

Tores Egyenetlen

168 • ASVANYOK

Csoport Szilikatok

Osszetetsl KAlSi)OS

SZANIDIN

Ez az alkalifoldpat prizmas, tablas, gyakorta ikres kristalyokat alkol.

A szanidin feheres vagy szintelen. Karca fener. Attetszo, kristalylapon uvegfenyii asvany.

• KEPZODES Tobb vulkani kozetben - pl. trachit es riolit - kepzodik. Bizonyos kontaktrnetarnorf kozetekben is el6fordul.

• VIZSGALAT A legtobb savban oldharatlan, de hidrogen-fluoridban felold6dik. Ezzel a savval,

nagyon ovatosan kell banni!

ALBIT

szinezi.

TR1KLlN

FS 2,60-2,63 Hasadas 16

prizmas szanidin_ krislaly

MONOKLlN

Imelli/lava alapallyag

Teres Kagylos, egyenetl en

Kemenyseg 6-61;'

tab/as ikerkrisuityo): tomege

uveg-

es gyongyjeny

krisully/ap

Tones Egyenetlen

~orl Szilikatok

AsvANYOK • 169

Osszetetel (Na Ca)Al S' 0

I 1-2 13_2 8

LABRADORIT

A plagioklasz foldpatsor tagjakent kristalyokat ritkan kepez, de ha igen akkor azok titblasak es sokszor ikresek, Mas forrnai

a rorneges, szerncses es tamOtt. Szine kek slLnke, feher, szintelen es a hasadasi lapon g~akran gazdagon szinjatsz6. Karca feher, Alretsz6, uvegfenyu asvany,

• KEJ'ZODES Bizonyos magmas es rncramorf k6zetekben lenveges alkot6- rexz. Ide tartozik a bazalt, gabbr6 diorit andezit, norit es amfibolit. A labradorir ' gyakori az atmeneti es bazisos k6zetekben, de ritka granitos k6zetekben

• nZSGALAT A roron felszinek' szinjatszasa rendkiviil jellemz6

a Lbradoritra POr alakban

savakban oidodij-.

FS 2.69-2,72

TRIKLIN iivegjeny

szinjolsZGS

Tares Egyenetien. kagy16s

~------------~-----------------

Az albit a plagioklaszfoldpatok alacsony h6- rnersekletu, natriumban gazdag szelso tagja. Tablas, gyakran pikkelyes es sokszor ikres kristalyai vannak. Lehet torneges, szemcses vagy Iernezes habitusu. A lernezek gyakran hajlitottak. Az albit altalaban feher, szintelen, de Jehet kekes, szurke, zoldes vagy voroses, Karca feher, Atlatszo, attetszo, uveg-

es gyongy fenyu asvany,

• KEPZODES Sok magmas kozer lenyeges alkotoresze, ilyenek pI. granit, riolit,

pegrnatit, andezit es szienit, Metamorf kozetekben elofordul, igy palakban es gneiszekben, valarnint uledekes k6zetekben is. Hidroterrnalis telerekben szinten kepzodik, Bizonyos esetekben mas foldparokbol albitizacio soran keletkezi k.

• VIZSGALAT

Nehezen olvad, a langot sargara

Osszetetel CaAI S' 0 2 12 S

ANORTIT

A plagioklasz foldpiltsor magasabb hdmer . sckletu tagjakent az anortit rovid prizrnas SOk,~or ikres kristalyoksr alkol. Mas meg~ Jelenesel a lemezes es a torneges. Az anorrir slurke, feher, r6zsaszinil. vagy szintelen

fehcr karccal, Atlatszo, ::itte7sz6, iivegfe'nyu aSIan),.

• Ri:PZODES Sok magma, kozetben f61eg ~agas h6mersekleten kepz6dott bazis~s Olctekben Otthonos. Ilyenek pl. a bazalt

~abbr6. dolerit es peridotit. Ez a kalcium:

h ~n ~az.dag plagiokJaSl az alacsonyabb al~7erse,kleten kepzodo, natriumban gazdag

t fele fokozatos atrnenetet

fIlUtaL Az anortit W

nehany met.amorf

:ii~erben is kepz6dik.

"IZSGALAT I

S'

oSJvban old6dik.

TRIKUN

Hasacas T okelet.es

170. ASVANYOK

Cscport Szilikatok Osszetetel (Na, Ca)AII_2Si3_Ps

TRIKLlN

tabtas 00-----

andezitkristalyok a magmas kozel alapanyugban

TRIKlIN

egyenetlen teres

kvarc alapon oligokltisz, ket vigen

/edr51apokka/

A plagioklasz foldpatok tagjakent az oligoklasz tablas, sokszor ikres kristalyokat alkot. Tobbnyire azonban torneges, szerncses es tornott megjelenesu. Lehet szurke, feher, zoldes, sargas, barna, voroses vagy szintelen, Karca feher, Atlatszo, attetszo, uvegfenyfi asvany,

• KEPZODES Sok magmas es metamorf kozetben kepzodik. A magmas kozet vulkani es melysegi Iehet, pl. granit, pegmatit, szienit, trachit es andezit, valarnint bazalt. Metamorf komyezetben az oligoklasz regionalisan

atalakult palakban

es gneiszekben otthonos. • VIZSGALAT

FS 2,63-2,67 Hasadas Tokeletes

-

I 6sszetete' KAlSi 0 3 ;

AsvANYOK • 171

MONOkLiN

ORTOKLAsz

Fon lOS kozetalkoto asvany. Prizrnas, tablas, gyakran ikres kristaiyokar kepez. Egyeb habitusa a torneges, lernezes es a szerncses. SZine feher, voroses, szintelen, sarga, szurke vagy zold, karca Ieher. atlatszo, attetszo, iiveg- es gybngyfeny(i asvany,

• KEJ>lODES Sok magmas es metamorf kozetben keletkezik.

A magmas k6zetek koze a granit, pegmatit, riolit, trachit es a szienir, a metarnorfok koze a gneisz

es a paia tartozik. Nehany

uleuekcs kozetben

is megjelenik.

• nZSGAtAT

Savakban az ortokii,z oJdhatatlan

prizmas orfok/dszkrista/yok

kvarc, torsasvany

ANDEZIN

A plagioklasz foldpatsor tagjakent,

az andezin tablas, gyakran ikresedett kristalyokat alkol. Altalaban torneges, szemcses es tornott habitusu, Szurke, Feher vagy szintelen, karca Feher. Atlatszo, attctszo, friss kristalylapon uvegfenyu asvany.

• KEPZODES Atmeneti magmas kozetekben es sok metamorf kozetben gyak ran keletkezik. Ide tartozik az andezitlava es az amfibolit. A plagioklasz foldpatoknak ez a tagja a kalciumgaz-

dag anortit es a natriumgazdag albic. kozott majdnem kozepen foglal helyet.

• VIZSGALAT A natrium a langot sargara, a kalcium teglavorosre festi. A hornerseklet fuggvenyeben mindket

szin megjelenik.

FS 2,66-2,68

OUGOKLAsz

Zarvanyai

miatt csillogo reflexiokat mutat.

CSOpO(1 Szilikiltok

es alig olvad.

B\TOWNIT

Osszetetel (Na Ca)AI S' 0

' 1~2 13_2 :8

Teres Egyenetlen, kagylos

A plagioklasz Ioldpatsor tagjakent, tablas, gyakran ikres k ristalyokar kepez, Gyakrabban fordid eia tomeges, szemcses forma ban is. Feher, szUrke, barnas vagy szintelen

karc, Feher. Anetszo, atlatszo, ovegfe-

nyu ,ISvany.

• Kf:PZODES Sok magmas kozet, pI. ~oieril, bazalt, gabbro, norit

es allonozit lenyeges alkot6resze. ~eginnaJis metamorf palakban

es gneiszben szinten megtalli.lhat6. ".VUSGALAT A tbbbi plagioklasl fOidpanal kozosen tobbszoros ikrei vannak. Ez segfr meg-

kllionboztetni az ortok-

laSZl61, mi vel az ~16bhira az egyszeru Ikerkristaiy jeilemzo.

TRIKLJ

Hasadas Tok6Ietes

FS 2,55-2,63

uvegfeny

tokeletes hasaaas

~------------~-------------------

172. ASVANYOK

Csoport Szilikatok

HAUYN

A hauyn dodekaederes es oktaederes kristalyai gyakran ikresek. Lekerekiteu szerncsek is gyakoriak. Szine kek, feher, zold, sarga vagy voros. Atlatszo, attetszo, irveg-

es zsirfenyii asvany.

• KEPZODES Sziliciumszegeny lavakban kepzodik, • VIZSGALAT Savakban kocsonyasan old6dik.

ke): hauynkristalyok

SZABALYOS

LAZURIT

Ritka kristalyai dodekaederesek es kockasak. Rendszerint tomeges

es tornott rnegjelenesu. Szine rnely azurkek , lila, kek vagy kekeszold. Karca elenk kek. Attetszo, tampa fcnyii asvany,

• KEPZODES H6 altai atalakitort meszkoben kepzodik.

• VIZSGALAT Sosavban zaptojasszag kisereteben old6dik.

FS 2,4-2,5

SZODALIT

FS 2,44-2,50

SZARALYOS

Teres Egyenetlen

Gyakorta ikres, dodekaederes kristalyokat alkot. Koncentrikus bels6 szerkezeui romeges szemcses forrnaban is el6fordul. Vilagos

es sotetkek, de lehct feher, szintelen, sargas, zoldes vagy voroses. Karca szintelen. Atlatszo, atretszo, uveg- es zs.rfenyu asvany,

• KEPZODES Bizonyos magmas kozetekben, pl. szienit talalhato. • VIZSGALAT Sosavban

es saletrornsavban kocsonyasodva old6dik.

SZAMLYOS

FS 2,14-2,40 Hasacas Rossz

Teres Egyenetlen, kagyl6s

AsvANYOK. 173

~rt Szilika.tok

Osszetetel KAISi ° 2 6

LEVeIT

Trapezoederes, sokszor vonalkazott krist:ilyai isrnerrek. Gyakran ikresek. E16forduJ tomeges, szemcses, vala-

mint szort szerncsek fonnajaban is. Leher feher, szurke vagy szintelen. Karca szintelen. Allitsz6, arretszo uvegfenyu asvany,

• KEPZODItS F61eg kaJiumgazdag bazaltos lav{tkban - bazaltot es fonolitot is beleer!le - kepzodik. Konnyen m:illik, ezert f(jldlanilag id6s I<:lvakban ritkan talalhat6.

• VIZSGALAT S6savban old6dik.

625 ·'C-ra hcvitve

a leucit kristaly-

iivegjeny

SZCl kczere tetragonalisb61 a szabalyn, rendszerbe rnegy at.

TETRAGONALlS

tufa alapk6zel

FS 2,5

Teres KagyJ6s

Osszetets, (Na, K)A1SiO.

NEFE LIN ,

Gyakran i kres, ha tszoges, prizrnas krislalyokat alkot. Tornott, tomeges

es szcmcses peldanyokban is elofordui. A nefclin feher, szintelen, sZiirke, sargas, s.oletLold es barnasvoros. karca feher. ~tl~tsz6, atretszo uveg- es zsirfen'Yli asvany,

• KEPZODES Sok sziliciumszegeny alkah magmas kozetben keletkezik. Megtalalhat6 szienitben

(nefeiJ Ilszienit) es pegmatitokban neha pahikban ' es gneiszekben is.

• VIZSGALAT

S6savban

elkoCsonyaSodik.

A I~ngot sargara ~eStL, ami a natrium Jelenletct 1l1utalja a kristalyszerkezetben.

TR1GONALlSI HE:XAGO Aus

Hasadas Rossz

---------------~------------------------

174 • ASVANYOK

NOZEAN

Dodekaederes kristalyokat alkot, de rendszerint torneges es szemcses habitusu. Szlne erosen valtozik: szurke, kekes es barna, szintelen

es feher, Karca szintelen. Atlatszo, attetszo, friss feluleren uvegfenyii asvany.

• KEPZGDES Sziliciumszegeny lavakban kepzodik. Ezek koze tartozik az atrneneti fonolit, melyben a szodalitcsoport asvanyai az alapanyagba agyazva nagyobb kristalyokat alkotnak (porfiros kozetszovet). A nozean neha vulkani bornbaban is megtalalhato,

• VIZSGALAT Savakban elkocsonyasodik,

szanidin, uirsasvany

nefelinszienit alapanyag

CANCRINIT

A cancrinit prizrnas kristalyai

rirkak. Szokasos rnegjelenese tomeges, Feher, sarga, narancsszinfi, rozsaszlnu, voroses vagy kekes, karca szintelen. Atlatszo, attetszo, iiveg-, gyongy es zsirfenyu asvany,

• KEPZODES Magmas k6zetekben keletkezik. Ezek koze alkali k6zetek tartoznak, ahol els6dJeges asvany vagy a nefelin bomlasterrneke. Szienitekben gyakran szodalithoz tarsul. Regionalis metamorf kozetekben, gneiszekben is rnegtalalrak.

• VIZSGALAT Sosavban

pezsegve old6dik, mikozben sziliciurngel kepzodik.

TRIGONA us/ HEXAGONAus

Hasadas Tokeletes

FS 2,42-2,51

~ Szilikatok

6sszeI8tel(Na,Ca,K\AI3(Al,Si)3Si 0 (Cl F OH CO SO)

6 24 " , 3' 4 Kemenys~g 51/2-6

SZKAPOLIT

A szkapolitcsoponot a kalciumgazdag mejoni! es a n<itriumgazdag marialit alkoljak. A csoportnak prizmas kriwllyaj es szerncses, torneges megjelenese van. Leher szzntelen,

feher, szurke, kekes, zoldes, sargas, barnas, rozsaszinu es lila. Karca szintclen. Arlatszo, artetszo, uveg-, gyongy- es gyantafenyn asvany .

• KEPZGDES Bantott magmas kozetekben es metamorf palakoan

es gnciszben kelcrkezik.

I VIZSGALAT S6savban old6dik.

, ASVANYOK. 175

prizmas szkapolitkrisT!ilyok

io

hasadas

k6zer alapanyag

egyenetlen lares

kriSllilylap uveg/enye

Ton;s Egyenetlen, kagyl6s

TETRAGO 'Aus

iiveg[eny

aflefsz6

PETALIT

tokeletes hasadas

------------------~~------------------~

Ritkan kis, ikres kristalyokaj, gyakrabban ~agy has~dasi tOmegeket kepez, Leher feher, zurke, rozsaszines, sarga vagy szintelen ~arca feher. A petalit atiarszo, attetszo .

uve~_ es gyongyfenyu asvany. '

1l{}'P .. .

. lODES Nagyon durva szemcses savan\'u m . k" ' SUi' . agrnas ozetekben kepz6dik.

mas tarsa van. igy a k yare le id ' r PI olit, spodumcn es a toboi

Itlumgazdag asvany,

• VI1SGALAT A petalit a langot cJenkvorosre

fe .

sti es oldhalatlan.

176 • ASVANYOK

ANALCIM

Zeolitasvany, arnely j61 fejlett trapezoedereket, ikozirerraedereket es tompitott kockakat, valamint torneges, szemcses es tornott halrnazokat kepez. Lehet feher, szinrelen, szurke, rozsaszinu, sargas vagy zoldes, Feher karccal. Atlatszo, attetszo, uvegfenyu asvany,

• KEPZODES Bazaltos magmas k6- zetekben, szodalit es nefeli n bomlasterrneke lehet.. Nehany torrnelekes uledekben, mas zeolitok es kalcit tarsasagaban talalhato,

• VIZSGALAT hevitve

megolvad es a langot sargara festi. Savakban oldodi k. Zan kerncsoben melegitve vizet ad Ie.

TRJGONAUSI

romboederes chabazitkristoiy

I··

AsvANYOK·I77

-

csoport Szilikatok

Osszetstat (Ba K) (Si AI) 0 6 H 0

J 1~2 • s 16· 2

LAUMONTIT

HARMOTOM

)6/ fejlett krislii/y az a/apkiizeten

Zeolitasvany, arnely altetragonalis, ~lrombos ikerkristalyokat es sugaras " halmazokat alkol. Szine lehet feher, 5Ztlrke, rozsaszlnu, sarga, barna

es slinte!en. Karca feher,

Atl"tsz6, atretszo, [jvegfenyu asvany.

• h.EPlODES Bazalt iiregdben kepzodik .

• "llSGAr,AT Megolvad es sosavban old6dik.

MONOKLIN

Ez egy zeolitasvill1y, amely tablas, trapezeederes kristitlyok es tomeges szerncses halmazoi, lcrrnajaban fordul elo, Lehet feher, szurke, sarga, rozsaszlnu, voros, narancsszinu, szlnrelen es barua, Karca sz.ntelen. Arlatszo, attetszo, uveges g~'iingyfeny(j asvany. • KEPZODES Bazalt lircgeiben.

• VIZSGALAT Megol vad es s6savban old6dik.

HEULANDIT

palas ileu/andil kristatyok

A zeolitcsoport tagja, alszabalyos, romboederes, gyakran ikres kristalyokat alkol. Lehet feher, sargas, rozsaszines, voroses, zoldes vagy szintelen. Karca szintelen. Atlatszo, attetszo, uvegfenyu asvany.

• KEPZODES Bazaltos lavak uregeiben

es meszkoben kepzodik. Sok mas zeolittarsa van, igy a harrnotom, a phillipsit,

a heulandit es a skolecit. Ezeken ktvul kvarc es kalcit is kiseri, Bizonyos palakban es hevizek kornyeken is

a forr6 oldatokb61 kivalt

anyagban Jelen lehet.

• VTZSGALAT Zart csoben hevitve vizet ad Ie,

Ez a zeolit.asvany prizmas kristalyokar alkoL. de e16fordul torneges, szalas, osz]opos es sugaras forrnaban is.

Feher. sztlrke, barnas, rozsaszimi

~s Sitrgas. Karca szintelen.

~thilsz6 es opak, U veges gYOngyfenyii asvany, • lUPlODES Bazaltok ~r~g:j?en kepz6dik.

k IZSGALAT S6savban OCSonyasOdva old6dik.

bazall a/apaJlJ"g

MONOKUN

Tares Egyenetlen

OsszehHei CaAJ Si 0 4 H 0

Z 4. J2- - 2

prizmas kristaty

MONOKLlN

Hasacas Tiike.1etes

Teres Egyenetlen

~--------------------~------------~-

AsvANYOK.179

178. AsVANYOK

I Kemenyseg 5-~

C50POrt Szilikatok

• vekony prizmas krislrilyok

NATROLlT

atlatszo, --~~~ attetsz»

Ez a zeo]itasvany vekony, tiis, hosszanti iranyban savozott prizmas kristalyokat alkol. Szalas, sugaras, torneges, tornott

es szemcses formiban is elofordul. Szine Feher, szurke, sargas, voroses vagy szintelen. Karca feher, Atliitsz6, ittetsz6, uveg-

es gyongyfi:nyi! asvany .

• KEPZODES Bazaltok

h6lyagtiregeiben kepz6dik . • VIZSGALA.T

A natrolit savakban e1kocsonyasodik.

uveg[eny

ROMBOS

Tores EgyenetJen

KemimY5eg 5

MEZOLIT

If!s krisuilyok kdlege

Ez a zeolitasvimy szalas, tus,

kotegeket es tomott halmazokat kepez6 kristalyokat alkol. Mindig ikres. Feher vagy szintelen. Atlatsz6, uveg- vagy selyemfenyii asvany,

• KEPZOOES Bazaltlaviik nolyag-

iivegfeny

tiregeiben k€!pz6dik.

• VIZSGALA.T Savakban e1kocsonyasodik. Zart cs6ben hevit ve vizet ad le.

MONOKLlN

FS 2,2-2,3

PHILLIPSIT

ikerkriSlalyok

Zeoliriisviiny, amely ikresedve fordul e16. A phillipsit szintelen, voroses vagy sargiis. Atliitsz6, attetsz6, iivegfenyii asvany.

• KEPZODES Bazaltok h61yagiiregeiben, bizonyos metytengeri tiledekben es hevizek koriil otthonos. • vIZSGALAT

A. phillipsit savakban old6dik. Ketfele j6 nasadasa van.

uvegfeny

MONOKLIN

FS 2,2

Hasadas J6

Tares Egyenetlen

csoport Szilikilrok Osszeterel Caal Si 0 3 H 0

2 ~ 10' 2

Kemenyseg 5

SKOLECIT

Ez a zeolit hosszanti iranyban savozott, vekony, prizrnas kristalyokat alkol. SUgaras, szalas tomegekben is el6fordul. Szme lehet feher, sargas vagy szintelen. Alliltsz6, auetszo, uveg- es selyem-

fem'u as vany,

o K't:PZOOES Bazalt @

h61yaguregeiben kepzodik.

o VIZSGALAT Hevitve

fercg alakura csavarodik

es megolvad.

vekony, sugaras prizmds krisuilyok

uvegpiny

MONOKLIN

FS 2,27

Osszetster NaCa AL5i 0 14 H

1, 13 36' 20

DbZMIN

dezminkrisuityok hive atak« csoportja kvarcon

Rombusz alaku kristalyai kereszt alaku athatol6s i kreket kepeznek. Mas forma;

a l.cmezes: a gornbos es a sugaras tornegek. Szine fcher, szurke, sargas, rozzsaszimi narancsszin (i, voroses vagy ba rna. ' Karca szintelen. Atlatszo, attetszo,

uveg- es .gyo,ngyfenyiJ asvany.@. o KEPZODES Bazalt es mas Iavak

uregei ben kepzodi k.

• VlzscALAT S6savban old6dik.

MONOKLIN

FS 2,09-2,20 Hasadas Tokeletes

CSopon 5 Tk' a .

ZI I atok sszetetel NaCa AI 51 0 6 H 0

2 5 5 20' 2

THOMSON IT

Ez a zcolitasvany Ius, prizmas krislalyok. de inkabb lemezes, sugaras ~al~lazok alakjaban kepzodik. Szine eher. szintelen, sargas, rozsaszinfi ~agy zoldes. Karca szintelen

itlillSZO, attetszo, uveg- es ~yongyeny.u asvany .

• KF ~" ,

.. PZODES Lavak holyag-

uregeiben kepzodik.

~ VIZSGALAT Sosavban OCSOnyasodva old6dik.

sugaras

bozalt alapkozet

ROMBOS

Hasadas Tokeletes

'Tores Egyenetlen, felkagylos

-------------------~--------------------~

180. K6zETEK

K6zETEK

~ ~_A_G_,M_· _.A_S_K_O_"Z_E_T_E_K ~

r:i\il AGMAs KOZETEK egykor olvadt ~ anyag kristalyosodasa saran kepzodnek, Ezt az oIvadt anyagot magmanak, ha a felszinre kerul lavanak nevezzuk. Lenyegeben szilikatolvadek, amely a szillcium es az oxigen mellett mas ele-

meket is tartalmaz, fokent alumirtiu_ mot, vasat, kalciumot, natriumoj, kaliumot es magneziumot, Ezek a magma vagy a lava kristalyosodasakor a magmas kozetek alkotoiva, un. szilikatcisva_ nyokka alakulnak.

Csoport Magmas

ROZSASZINU GRANIT

biot« csittam

A granit a leggyakoribb magrnaskozet, savanyu, Sziliciumtartalrna nagyobb mint 65070 es minimum 20070 kvarcot tartalmaz. A rozsaszinu Kfoldpat (ortoklasz, mikrolin) altalaban uralkodik a plagioklasz (Na-gazdag) Ioldpat felett. A csillarn sotet biotit, vagy mint ezustos muszkovit van jelen. Hornblende is el6fordulhat.

• SZERKEZET A granit durvaszerncses kozet, 5 mrn-t meghalad6 kristalyokkal, • EREDET Jelentos melysegben, a Fold kergeben keletkezi k.

rozsaszfnrl ortoklaszjijJdpfIt

Osztalyozas Savanyu

Csoport Magmas

FEHER GRANIT

feher ortokldszfotdpat

Magas, 65%-ot meghaJad6 sziliciumtartalom es 20070-nal nem kevesebb kvare alapjan a Feher granit savanyu kozet, A K-toldpat (ortoklasz es rnikrolin) uralkod6 es feher, Rendszerint valamennyi albitos plagioklasz is jelen van. A sotet biotit es hornblende foltos megjelenest okoz. A vilagos, fenylo muszkovit szinten gyakori.

• SZERKEZET Durvaszemcses kozet, sajatalaku fold pat es csillarn, rendszerint alaktaian kvarccal.

• EREDET Melysegi komyezetben.

biotir csitiam

vilagosszurke kvarc

Osztalyozas Savanyu

EI6Jorduias Pluton

Szin Vilagos

~artMagmaS

I Eredet MtHysegi

K6zETEK • 181

PORFIROS GRANlT

Granitos kazet robb mint 650/0 szillcium. mal C5 legkevesebb 20% kvarceal. R6zsaszinu ortoklasz es feher mikrolin vagy albltoS foldpat jelen van. Lathato a biotit csillam is. Hornblende is hozzajarulhat a pettyezett megjeleneshez. • SZERKEZET A granir szemcses vagy porfiros lehet. A fenokristalyok rendszerint 6 em hosszusagor is elero foldpatok.

• EREDEr A Fold kergeben, mdyseg. bell, ket lepesben Iehult magmabol keletkezik.

biotit csittamkristalyok

Osztaiyozas Savanyii

csopon Magmas

iRASGRANIT

Savanyu magmas kozet, 201170 kvarccal es 65070 feletti szihciumrnal. Alkot6i a K.foldpat (ortoklasz es mikrolin) albitos plagloklasz, szurke kvarc

keyes SOter biotit csillalu.'

• SZERKEZET Durva. slemcses, irasra emlekezteto szerkezettel.

• EREDET A kvarc

es a K·foldpat egyideju kristalyosodasakor keletkezik.

OSZlalyozas Sa '

vanyu cS<lpo" Magmas

HORNBLENDE GRANIT

Ez: a griinitos kozetet tobb mint

[2°11170 kvare es 65% szilicium epiti e 4. K rid .

r . . 0 pat (ortoklasz es mikro-

:o~~ gyakoribb mint a plagioklasz.

. pat. A hornblende kis t6megeket ~ Pf1Z~1as kristalyokat alkot,

• s~Slllall1 IS .ielen van a kozetben lERKEZET Durvaszemcses .

;~01er:tU kristalyokkal '

• g>enloszerneses szover).

EREDET A Ioldke

kUlo .. ,. ereg

nbozo melysegeiben kepzodik.

sote: hom blendekristalyok

EI6Jorduias Pluton

Szin Atmeneti

----------------~-----------------

Az adarnellir savanyu kozet, 65070-ot rneghalado teljes szilicium- es 20%nat tobb kvarctartalommaL Nagy mennyisegu foldpatot tartalmaz, amely a Kfoldpat (ortoklasz, mikrolin) es a plagioklasz kozott egyenloen oszlik meg. A biotit csillam az adamellitnek petytyezett ktils6t kolcsonoz.

A kis, szurke kvarckristalyok az alapanyagot alkotjak.

• SZERKEZET Durvaszerncses kozet, rendszerint equigranularis szerncsekkel (azonos meretu), de lehet porfiros is. A kristalyok szabad szernrnel lathatok, Az adamellit legtobb kristalya sajatalaku,

de a kvarc lenet alaktalan is.

• EREDET Nagy plutonokat alkot6 rnagrnabol kristalyosodik.

FEHER MIKROGRANIT

Savanyu magmas kozet, tobb mint 20070 kvarccal es 65~/o feletti sziliciumtartalommal. Tobb Kvfoldpatot (ortoklasz, mikrolin) tartalrnaz, mint plagioklaszt. Soter biotit es/vagy vilagos rnuszkovit jelen lehet. Biotitfoltok a rnikrogranitban sotetebb szint eredrnenyeznek.

• SZERKEZET Kozepszemcses, 5-0,5 mm-es kristalyrnerettel. Ez megneheziti az asvany azonositasat. A szerncsek altalaban equigranularisak, de sok kristaly alaktalan

es neha porfiros, a gyorsabb lehules kovetkezteben.

• EREDET A pegmatitok szelein kepzodik. Kisebb, sekelyebb rnelysegfi intruziokat - mint

a telepteler es a teler - is alkol.

K6zETEK.183

~DrtMagmiis

Kristalyalak Alaktalan, sajat alaku

ROZSASZINU MIKROGRANIT

Sa"anyu kozet, tobb mint 20070 kvarccal es 65070 feletti sziliciumrnrtaloznmal. Ha az uralkod6 foldpat rozsaszinu ortoklasz, el adja a kozer szinet is. Ha a bio!it is jelen van, ez sotet pettyek alakjaban lathato.

Ai: aiapanyag szurke kvarcszemcsei gyakran alaktalanok. • SZERKEZET Kozepes, 5~O,5 rnrn kozotti szerncsemercuel. A kristalyoj, alml:lban azonos rnereniek.

• EREDET Rendszerint telt'rekben es teleptelerekben megszilarduhy magmab61 kepzodik.

SOi,?!

csitltimkrista/yok

E7 a savanyu kozet 65070 feletti osszes szi'icium- es 20070 feletti kvarctartalommal renJelkezik. Mint a tobbi graui-

toknal, a K-foldpat (Orlokliisz, mikrotm) mennyisege meghaladja a plagioklasz f6ldpatel. Ebben a peldan, ban a sOtet bioti tot is (aTlalmaz6 alapan~agban vi lagos, fold pat fenokristalyok agyaz6dtak. 'SZERKEZET K6dpslemcses kozet 5-0,5 mrn kozotti s;emcsemerettel. A porfiros szovet gyakori, a fcnokristiilyok iiltaliiban j61 fe!kttek es a folyas kovetkezteben Iranyitottak. A fenokristiilyok rendszerint saj:italakLl Ioldpatok.

A porfiros szovet a magma :nslalYOSOdasat tukroz],

in EI~~DET A porfiros mikrogriinit kis truzlokban (teler, telepteler) kepzodik.

184 • KOZETEK

Krista'yalak Alaktalan, sajat alaku

CsoportMagmas/met. Eredet Mel.k6zet

ZARVANY

Zarvany az a kozettoredek,

amely idegen abban a magmas kozeuestben, amelyben el6fordul. Ezeket a magma altalaban be kebel ezi es reszben atalakitja. Neha a zarvany teljesen felemesztodik es azonossagat elveszti, Ez a peldany egy rozsaszirul granitban leva sorer lavatomeg

A granit foldpatja, csillamja es kvarca eles kontrasztot mutat a sote; zarvannyal.

• SZERKEZET A zarvany kozep- es finomszemcses kozet, 0,5 mm atmeroju krisralyokkal. A granit durvaszemcses

5 rnrn-nel nagyobb kristalyokkal.

• EREDET A zarvanyok sok magmas kozetben es kornyezeteben ismertek.

granil Q sUlek kdril/

Csoport Magmas

KVARCPORFIR

Savanyu kozet, 65"1o-ot rneghalado osszes sziliciurn- es 100lo-nal tobb kvarctartalommal. Mikrokristalyos alapanyagban kvare es alkalifoldpat (altalaban ortoklasz) fenokristalyokat tartalmaz. Az ortoklasz mennyisegben uraJkodik a plagioklasz foldpat felett. Ezen a peldanyon nehany amfibolfolt is Iathato,

• SZERKEZET Ez egy kozepszern-

cses kozet, nehany nagyobb fenokristallyal, melyeket kisebb asvanyszemcsek vesznek korul. A kisebb kristalyok merete hasonlo, Egy porfiros kozet, a kvarcporfir a magma lehulesenek ket Iazisaban kepzodhet.

• EREDET A kvarcporfir kisebb intrnziokban (teler, telepteler) lehtilo magrnakbol keletkezik. Nagy melyseg ben altalaban nem kepzodik,

EI6forduias Teler, telepteler

Osztalyozas Savanyu

fsoport Magmas

KOZETEK • 185

I Erodet Mcilysel!i I Szerncsemeref Nagyon durva

Kristalyalak Sajat alaku

FOLDPATPEGMATIT

E savanyu k6zetnek a graninat azonos asvanyos osszetetele van. Sok loldpatol (ami rendszerint rozsaszlnu vagy Ieher), szurkes Kvarcot es sOtet csillamot vagy amfi-

bolt rartalmaz, Az osszes sziliciurnrartalorn j6val meghaJadja a 650l0-0l. • SZJmKEZET A lassli lehiiles

miall a pegrnatir nagyon durva. s.erncses: nemeJyikuk tobb meter hosszu kristalyokb61

all. Ebben a peldanyban a khcr fOJdpattomeg lO em hosszusagu, Az asvanyok nagyiro nelkiil azonosithar6k. • ERI':I)ET Melysegi kornye- 7dben, gyakran telerekben

c erekben kepzodik. A pe"m.uirok a granitintrlizi6k " .I/Llein koncentral6dnak.

feher fdldptilkrisMly

Szemcsemarsn N d K··

agyon urva nstalyalak Sajat alaku

CSfLLAM PEGMATIT

Savanyu granitos osszetetelii kozet, 65%-nal robb teljes sziiicium. es 200/0 feletti kvarc-

ta ralornmal. A Feher muszkovit csiliarn

6 CIJl-[ meghalado nagy retegeket alkol a kozerben. Biotit es f61dpat is jelen van. A pegrnatit nev rendszerint S31i)nYLl k6zetre utal, de barrnelyik n~gyon durvaszemcses magmas

ko 'ctre alkalmazhat6.

• ~I:ERKEZET A uegmatirok na"yon nagy szemcsemerele

a L1SSLI lehi'litsnek koszonhero. ~l,reres nagysagrendii, nagy krhl<ilyok is talalhat6k.

• UmDET Melyen

I a.r Old. felszine ala Pitnoni korlilmen)ck kozou kep-

I Z6Jik. A magma lehlilese Iassu es

ke<oi oldatokkal kaP<:solaros, melyek nrka elemeker hoznak a ki)zetbe.

szurke kvarc

nagy. csillog6 muszkovit csilkimkristolyo«

Os~[alyozas S '

avanyu

Szin Vilagos

-----------------------~~------------~

Savanyu, a granitchoz hasonl6 osszetetele van, joval tobb mint 20070 kvarccal es 65D7o-ot meghalado sziliciummal. Nagy mennyisegfi szurke kvarc, rozsaszinu K-fbldpat, tovabba sorer biotit es szinten sorer, prizrnas kristalyok forrnajaban turmalinasvany (boroszilikat) lehet jelen.

• SZERKEZET Nagyon durvaszerncses kristalyokbol all. Nehany nagyobb kristaly ebben a peldanyban 5-6 ern hosszu. A legtobb sajat alaku

(j6 kristalyformak). A turrnalin durvaszerncses, savozott prizrnakat alkoL

• EREDET A turmalin pegrnatit nagy intruziokban, de telerekhen es teleptelerekben is kcpzodik. A keletkezes

a foldkeregben, meglehetos melysegben, lassu lehulesscl tortenik.

SOMl, prizmas turmalinkristdlyok

GRANOFIR

Savanyu osszetetele van, tobb mint 20070 kvarc es 650/0 osszes Si02-tarlaJoml11al. Kfoldparot es plagioklaszt, csilla-

mot, valarnint amfibolt t.artalmaz.

Ha a granofirben Fe-Mg asvanyok vannak, a kozet szine sotetebb.

• SZERKEZET Kozepszerncses

kozet, de lehet porfiros is. Jellern-

zoje a foldpat es kvare granofiros-

nak nevezett osszenovese es az irasgranites szovet finom zerncses

valtozata. A szovet nagyitoval vagy rnikroszkopban Iigyelheto j61 meg.

• EREDET Ez a kozet nagy

plutonok szelein es sekelyebb

rnelysegu intruziokban fordul do.

vas-magnezium asvanyok:

solei szlnt adnak

hosonlo

nu!relll szemcsek

Osztalyozas Savanyu EI6forduias Pluton, teler

Szin Vilagos, atrneneti

~ort Magmas

KOZETEK • 187

I EredetMelysegl' I SzemcsemeretD lIrva

ROZSASZIN 0 GRANODIORIT

Plutoni kozer, altalilban kvarc,

plagioklasz es kevesebb alkalifoldpat alkolokkal. A granodioritban keves hornblende, biotit vagy piroxen is jelen van .

• SZERKEZET Kozepdur\aszemcses, j6J kristalyo sooot! kozct.

• EREDET Sok iruruzioripusban kepzo dik. Ez talan

a aranitcsal ad Jeggyakoribb kozcre.

hornblende kristatvok:

Oszlalyozas Atrneneti

Csoport Magmas

Szemcsemeret Durva

FEHER GRANODIORIT A rcljcs Si02-Lartalom kisebb mint a granitban (55-65%).

Ez a vilagox granodiorit sok sztirke kvarcor es fehcr toldpatot tartatmaz. A sorer csillarn es hornblende a kozetnek pettyezett kulsdt kblesanDz.

• SZERKEZET Durvaszemcses kozer szepen fejleLt krislalyokkal. A kva;c ~gy rcsze ataxtalan.

• FREDET Sokfele magmas illlnizi6ban kepzodik.

sotet

vas-magneziulJ7 asvrinyok

Oszlalyozas Atmeneti

CsopOrt Magmas

V!lagos /o/dpal

Sze~csemeret Durva Kristalyalak Alaktalan, saiat alaku

DIORIT viMgos plagioklGsZ/dldplil

Atnleneli osszeterelu kozer, 55-650/0 kozalti SZlllclUnltartalommal. Unyegeben plagioklasz (ollgoklasz vagy andezin) es hornbl.ende al kOL_lak. Bior.it es piroxen szinten elcfordulhar ad orltban.

• SZE ..

. . RKEZET A diorit szemcsemerete kozepes

es durva (nella pegmatitos). Lehet equigranula. ;IS \'agy porfiros, f6Jdpat vagy hornblende enokristalyokkal.

• EREDET Fuggetlen intruziokba-, - min! p]

Lelerek - kepzodik, de rendszerinr .

nacvobb ,.

". grana tornegek reszer kepezi,

~1a'YOlaS A .

tmenelt EI6torduias Pluton, teler

188 • KOZETEK

EredetMe'lyse'gl' S2emcsemeret Durva Kristalyalak Sajat alaku Csoport Magmas

SZlENIT

Durvaszerncses plutoni kozet, altalaban kvarcmentes (a k varcszienitben 10010 kvarc is lehet). A szienit vilagos szinu, melyet a graniual gyakran osszeievesztenek. Atmeneti kozet, 55-650/0 teljes sziliciummal.

Alkot6i az alkalifoldpat

es/vagy Na-plagioklasz, ami-

hez rendszerint biotit, am fibol

vagy piroxen tarsul.

• SZERKEZET Durva

es hasonl6 mereni szerncsckbol a116 kozct, mi nden asvanya szabadszcmmel lathato. Neha porfiros, amikor nagyobb kristalyokat finomabb szcmcses alapanyag vesz korul, A kristalyok foleg sajat alak uak.

• EI~EOET Granirok hoz gyakran csarlakozo kisebb iruruziokban (teler, telepteler) kcpzodik.

Osztalyozas Atmeneti

Szemcserneret Durva

Csoport Magmas

NEFELINSZlENIT

Ennek a kozetnek iipikus atrneneti osszetetele van 55 es 65% kozotti osszes SiO,-tartalommal. agyrnennyisegf toldpat: valarnint amfibol es csillarn alkotja, neha a piroxen is jelen van. A nefelinszienitben megtalalhato a foldpatpotlo nefelin, nevet is innen kapta. Kvarc

nines a kozetben.

• SZERKEZET Ez a szienit durvaszerncses, asvanyai nagyit6 nelkul is Iatharok. A kristalyok rnerete alta laban azonos (equigranularis). Neha pegmatiios is lehet.

• EREDET A nefelinszienit erdsen alkalikus k6zetekkel kapcsolatos magmakbol kristalyosodik . Ezek a kozetek

natriumban es kaliurnban gazdag asvanyokbol allnak.

vas-magnesium asvanyok fekete fotrja;

durvasremcses szovet

Osztalvozas Atmeneti

S2!n Atrneneti, sorer

Eldfordulas Pluton, teler

~port Magmas

GABBUO

l:li\7isos kozet, melyben a kvarc rit ka. A gabbroban kevesebb 5iO, van mint a sranitban

(~b.- 50 sulyszazalek), LCnyegeben Ca-plagioklasz, piroxen (altalaban augjt), olivin es magnetit alkotja. • SZt;RKEZET A gabbro durvas/emcses eq uigranularis kozet.

• I~REOET Nagy meJysegi, g\akran reteges, intruzi6kban kepzodik.

Oszt,; lyozas Bazisos

Csoport Magmas

Rf;TGEZETT GABBRO

A gabbr6hoz hasonJ6an bazisos bsvcteLelU. F6 asvanyai a Ca-gazdag plagioklasz es piroxen, valarnint

01 vin es magnetn. A gravitaci6s leulcpedCs kovctkezteben vilagos

es vorc: asvanyok, em es m vas tagsag]1 valtakozo retegel jonnek letre, • SZt<:RKEZET Durvaszemcses kOLer, sajar alaku krista.lyokkaL

• ",REDET Bazisos melysegi imuLi6kban, neha hatalmas

S7C kezCLekben (lopolit) kepzodi k.

i);zlalyo>as Bazisos

Csoport Magmas

LARVJKIT

Az 311gitszienit valtozatakent a larvikit fbldpal_, piroxen- (relJdsz~rint Ti-augit), csillarn- es amfiboltartalmu atl1'eneli kozet, Keves ncfelint es

011' nt is tar(almaz. Soter es vilagossZllcke szinii, foJdpat jetenlere miatt csillog6 fcnysz6rast mutathat.

• SZEI~KEZET Durvaszemcses kozet. Ezen a peldanyon a rnafikus asvanyoj; cS01)16kat kepeznek,

• EREOET Viszonylag kis intruaiokban - nint pl. a telepteler - kepzodik.

EI6forduias Pluton

K6zETEK • 189

Krislalyalak Sajat alaku

vilagos plogiokliisz .foldpdt

mere:

sotet piroxen

s6t(lt vas-magneZHlIl1 asvanyok

es magnetir

s<Jirkes '/oldpalkristalyok tomege, kozolliik vas-magnerium asvanyokko:

190 • KOZETEK

OLIVINGABBRO

Eredet Melyscgi Szerncserneret Durva

Csoport Magmas

Osztalyozas Bazisos

Csoport Magmas

LEUKOGABBRO

Osszetetele bazisos, 55%-niil kevesebb sziliciummal, Nagyobb plagioklasz foldpauartalma miatt vilago-

sabb a tobbi gabbronal.

Az augit nevii klinopiroxen, valarnint neha az olivin

es a magneti t is jelen van.

• SZERKEZET Durvaszerncses kozei. A kristalyok 5 mrn-nel nagyobbak , szabadszemmel

ko nnycn hit hato k.

• EREDET Melysegi kornyezetben, gyakran nagy intruzi- 6kban kepzodik. A kristalycsodas soran a kristalyok es

az olvadek a gravitacio hatasara szetvalhatnak , Az elszi-

vargo olvadekbol ezutan frakcionalo kristalyosodas kovetkezteben masfele

kozctck keletkezhetnek.

plagiokliisz jOldptIl

olivin jeldusuifIsul jelz6 sotetZiJld foitok

Szerncserneret Durva

azonos mennyisegu, piroxen

Osztalyozas Bazisos

EI6forduias Pluton

kt'ilOnDo<.o SZiflt{ aSvanyok dlta! okozou foltok

Bazisos osszetetelu kozet, kevesebb mint 550/0 relies sziliciumtartalommal. Kvarc csak ritkan fordul

elo benne. A rnagas Fe-Mg asvanytartalorn

sotet szint eredmenyez. Surusege nagyobb a granitenal. Az olivingabbrot

plagioklasz (Ca-gazdag), piroxeu

es olivin alkotja, Magnetit altalaban kis mennyisegben van jelen.

• SZERKEZET Durvaszerncses kozet, tobbnyire sajat alaku kristalyai 5 rnrn-nel nagyobbak es szabadszernmel is Iathatok,

A szerncsck merete hasonl6, bar lehernck porn rosak is, ami kor nagyobb kristalyokat Iinomabb alapanyag vesz korul.

• EREDET Melysegi kornyezetben, gyakran teleptelerekben es mas retegszeru intruzioban kepzodik.

\Wysegi kozet, plagioklasz fbldpat (labradori!). Elsosorban barna hornblende, keyes augi] es biotir .ilkorja. Gyakori iarulekos asvany a vas-oxic unagnct it). A bojiton feltlin6 a foltok es a mafikus 3\v{ll1yok retegzettsege.

• SZERKEZET DlIrvaszemcses

aLOIlOS rneretu, 5 mrn.t meghal~d6 <lemcsekkel. A mafikus

asvanyok folrokban

e, retegckben koncent-alodnak.

• EREDET Mclysegi

kr rnyczetben, jelcntds

he rcgrnelysegbell kepzodik.

vllagos plagioklasz fNdpaf kristalyok ---~ fOmege

BJzisos csszetetelu kOZel, az osszes sZlliciulDtartalolD kisebb mint 55% es a kvarc hianyzik , Legkevesebb 9()O~ szazalek plagioklasz foldpa! (Iahracloril-bytownit) alkotja. A6zet toobi asvanya

kaYe az olivin, piroxen

es d vas-oxid tartozik.

A piroxenek korul

nella granat kepzddik

a r~akci6s zonaban.

• ~LERKEZET Rend,zlrinl durvaszemeses 'ilagoS szinu kozer. Sbtet Sllnu asv:lnyok parhuzamos elhdyezkedese lehetseges.

• ~-REnET Melyseg: kbrnyezetben teltrekbcn es reregszeni '

'ntrl,zi6kban kepzodik. A reteges SOf'lZatokban gyakran a gabbr6hoz tarsul es , Hold Felszinenek egy reszet kepezi,

vasmagneziwn dsvanyok

durva stemcsemere!

O'"alyozas B' . aZISOS

EI610rduias Pluton

dnrvaszemcses szovet

192 • KOZETEK

Csoport Magmas

Eredet Melysegi szemcsemerer Kozep Krlstalyalak Alaktalan, sajat alaku

DOLERlT

Bazisos osszctetelu kozet, 55010 alaui sziliciumlartalommal.

A kvarc rendszerinl a 10000-ot sern eri el. Ca-gazciag plagioklasz foldpat cs piroxen

_ gyakran augit - keyes kvarc, neha magnetit es olivin alkotja. (Ha olivin van jelen, oliviridoleritrol, ha kvarc, akkor kvarcdolerilrol beszeluuk.)

• SZERKEZET Kozepszemcses kozet, 0,5-5 mm kozotti szernnagysaggal , Sajat alak u vagy felig sajat alaku plagioklaszok a klinopiroxenbe agyazodtak .

• EREDET Bazaltos videkeken ielereket es teleptelereket kepez,

Ezek a telerek es teleptelerek raj okban is elofordulnak, amikor akar tobb szaz egyeni inrruzio kapcsol6dik egy magmas kOZpOll!hoz.

Osztalyozas Bazisos

Csoport Magmas

p/agiok!6sz jiildpat

piroxen

NORIT

A gabbr6val rokon bazisos kozet, kevesebb mint 55% osszes sziliciumtartalornmal. A norit plagioklasz foldpatbol es piroxenbol all.

Olyan gabbr6val.tozat, rnelyben az ortopiroxen uraikodik a klinopiroxen Ielett. Neha

az olivin is jelen van, akarcsak a biotit, hornblende es a cordierit.

• SZERKEZET A norit durvaszemcses, kbzepszemeses, gyakran reteges szerkezetii kozet.

• EREDET A magma melysegbcn bekovelkez6 derrnedese soran kepzodik. A norit nagyobb bazisos magmas lestekhez kapcso16dik

es gyakori a retegezett magmas [ntruziokban, ahol kulonbozo kozettipusok kektkeznek a graviracios nlepcdes haiasara.

Osztalyozas B:i.zisos

EI6torduias Pluton

KOZETEK.193

Gsoporl Magmas

Kristalyalak Alaktalan, sajat alaku

TROKTOLIT

\ Iroktolit gabbrovaltozai, 55% alatti szilicium. larlaloll1l11aJ. Lcnyegeben erosen ka1ciumos pia<Yio-

kl:isz es olivin alkotja. Piroxen nines benne. s»

,\I. oli,in gyakran szerpentinesedik. A troktolit ,(')lelS7iirkc, gyakran pettyezett rncgjelenesii.

• SZERKEZET Kozep-, durvaszerncses

kozct, sok kristalya 5 rnm-nel nagyobb. ,\llaJaban equigranularis,

• EREDET Melysegi kornyezerbol ,zarmazik, ahol a magma

lassan h(il ie, A troktolit ,dwl(\iJan gabbr6hoz es ,,'lOrtOLithoL tarsul, neha I~lcgl.ell intruzio khan.

sturke

SZillli plogioktoszfoldno:

peltyezell

L rrabazisos osszetetelu kozet, 450/0-nfd kevesebb osszes sziliciull1tartalomlllal. Kvarc nines benne. Majdnem teljesen olivinbol epul fel, mel, zoldes vagy barn as szint eredrne-

nvcz. A rnasik neve - az olivinit - az (h7~leldre ural, A kromit jaru

I<'kos asvany cbben a kozetben.

• "'ZERKEZET Kozep \ZmlCses kozet, krisralyai 0, '-5 mrn nagysaguak, A du nil szoverc szerncses . • LREDET Melysegi

k(> nyczctben kepzcdik. Bazisos kozctek differenciacioja soran rnindig keklkclik keyes ultrabali\os kumulatkozet.

Bi OI1)os dunitek olivinjei slCllbredezettek, mivel

a ri)ldmo7.gasok kovetkezLeben szilard allaporban nyonlUltak fel. Ez a folyamar

eg\ bazisos osszetetelu magrnabol U!tlabazisos k6zeteL hozhat letre,

tipikus cukorszeru szovet

Melysegi, ultrabazisos kozet, kevesebb mint 45070 osszes sziliciumtartalommal. Majduern kizarolag szerpentinasvanyok - mint az antigorit es krizotil - alkotjak. Olivinmaradvanyok gyakoriak benne. Mas

Fe-Mg asvanyok, pl. granat, piroxen, hornblende es csillam, valarnint krornit es spinnell is gyakori. Soter szimi, fekete, zold vagy voros foltokkal.

• SZERKEZET DU1'va-, kozepszerncses kozet, melyben a legtobb kristaly szabadszemmel kcnnyen lathato. Tornott, gyakran szalagos szer kezetu, szalas szer pen tinere k kel.

• EREDET Telerek , kis pluton ok es lcncsck forrnajaban fordu!

e16. A szerpcntinitek mas

kozerek - foleg peridotit - szerpentinesedese soran kepzodnek. Gyakori gyiirt metarnorf kornyezetben atalakult

olivindus intruziok forrnajaban.

PIROXENIT

Ultrarnafikus, melysegi kozet 45070 alatti teljes szillciumtartalommal. Mint a neve is rnutatja, majdnern teljesen egy vagy tobbfele piroxcnbol all. Keves biotit, hornblende,

olivin es vas-oxid jelen lehet. Nagyon keyes vi lagos szinii foldpatja van.

• SZERKEZET Durva, koze:» szemcses koze]. Szern cses szovete van, j61 fejlctt, olykor retegekbe rcndezett kristalyokkal, A szovet szabadszernmel tanulmanyozhato.

• EREDET Kis, fuggetlen intruziokban kepzodik, melyek rendszerint gab b 1'6 hoz vagy mas ultrabazisos kozethez kapcsol6dnak.

Osztalyozas Ultrabazisos

Elofordutas Pluton

~porl Magmas

I Eredet Melyse:zi I SzemcsemeretDUI'''a K

- • flslalyalak Sajar alaku

K6zETEK • 195

KIMBERLIT

Lilrabilzisos kozet, jclentos mennyisegil slcrpcfllinesedett olivinnel. Gyakori

a fiogopit, 0][0- es klinopiroxen, karbomil es a kromit. Pirop cranar. rutil es perovszkit szinien .Jelen lcher. A kimberlit. sotet SZIIHL

• SZ.ERKf':ZET Durvaszelllcses, gyakran porfiros szovetli kiilel. A kimberlit sokszor hrcccsas l11egjelenesii.

• [REDET Kilrtokben

C' mas meredek magmas unruziv leslekben kepzodik.

A kurtdk 3.lmer6je altal:l.ban

I k m-nel kisebb. A kimberlilk uri ok a gyernanr

elsodlcgcs Jorrasai. Elsosorban Dd-A frikaban banya~zak

a !!ycrmint kinyen~se celjab61.

\las~n1(lgneziwn ds))onyok kristalyai

soter szinii ala/Jan_y'uM,

Cscnort Magmas

Szemcsemeret Durva Kristalyalak Alaktalal1, sajat alaku

G RA NATPERIDOTIT

45 0 alatu szilieiumtanalml! kozet, csak sorer all:lnyok alkotjak. Foldpat nines benne olivin es grim3t lenyeges alkot6resze. Piroxer, '

el, \,!gy hornblende is gyakran jelen Ian

• SZERKEZET Durva. vagy k(i7cPl7emcses kozer, a granal ,ZCmcses alapanyagban fogldl helyet , A granar rnerere igen viii toz6, az eg,"zen k is sZClllcsektol az

5 n IJI-1 llleghalad6 szerncse. mCrctiiig.

• fJU:m:T A gnlnatpcridolit Inll IIZiv telcrekben, leleplelerekben es plulonokban kt'pz6dik, neha nagy gabbr6-, piroxcnit.

es ~ lorrozitromegekhez kororten, Ba;>"irokban es rnetamorf k6zclekben ~an:!nYkent fordul e16. A gran::itperidolit

lain" "I ..

'LIIIU cg a Fold kopenyebo] szarmazik.

olivin tipikus zotdes szlne

-------------------~~------------------~

196. KOZETEK

Csoporl Magmas

Eredet Vulkani Szemcserneret Finorn

RIOLIT

A graniual azonos osszeterelu vulkani k6zct. A granithoz hasonloan, kvarcban es alkali foldpatban gazdag. Ellentetben a granittal, az uveg gyakran

az egyik fo komponens a riolitban.

A biotit rcndszerint jelen van.

• SZERKEZET Finornszerncses, savanyu kozet, gyakran fenokristalyokkal (porfiros szovet).

Az alapanyag kristalyai tul kicsik ahhoz, hogy szabadszernmcl latszodjanak , es a lava gyors lehulese ii vegkepzorlest eredrnenyez. H6lyagiiregei is lehetnek.

• EREDET Ez a kozet robbanasszenien kitoro

vulkanokbol, nagy visz-

kozitasu Iavabol szarrnazik. A lava eldugaszolhatja a csatornat, meJy nagy gaznyomashoz vezethei.

porflros

Slave!

Osztalyozas Savanyu

Csaport Magmas

Szemcsemeret Finom

SZALAGOS lUOLlT

Osszetetele hasonlit a granitehoz, A f6 alkot6i a kvarc, foldpat es csillarn, valarnint az iiveg. Hornblende is jelen lehet.

• SZERKEZET Finom, nagyon Iinomszcmcses kozet , asvanyai lui kicsik, igy szabadszemmel nern iathatok. Folytonos szalagossag, mely orvcnylo, kulonbozo szinii retegekben nyilvanul meg. gyakori

a riolitban. Szferulitos szovet is elofordul, mely kvarc es toldpatnik sugaras elhelyezkcdesere utal,

• EREDET Lava gyors lehu lesekor kepzodik , amikor apro kristalyok cs uveg kelctkezik. A magma

riagyon viszkozus,

kemeny;

'iizkr5szeru meg/dents

EI610rduias Vulkan

Osztalyozas Savanyu

Szin Vilagos, atmeneti

~PDrt Magmas

I Eredet Vulkani

KOZETEK • J97

DAClT

:\rmeneti osszetc1.elil. vulkan] kozet.

Fo alkoroi a hare es plagioklasz, chhc> kcvcs bior ii, es/vagy hornblende valamint niroxen jarul. '

• SZERKEZET A dacit finOlllszemcses, bar iehct porffros is. Kristalya] alakralanok es sajat alakilak

khctnek.

• ERElJET Rir vuJkani kozet ki' inlruzi6kban is eJ6fordu!. '

porjlros szuvel

Osztalyozas Armeneti

Csoparl Magmas

OUSZIDIAN

SzilkiullldL~S vulkani kozet. Fo alkot6ja 31 uveg, ezert vulkani uvegnek is

hivjak. A szerkezeti viztanaJma 1% alall marad.

• SI:ERI\EZET Az lIveges obszidian lana I mazha! kvarc es fold pat fenokrt\r<ilyokat. Nagyon eles kagy16s torese 11l13!l - a paleolitiklls id6kt61 fogva _ V3!!llSZe[Szamok keszHesehez hasznaltak. • ~"REDET Vulkanikus, viszkozux, Sm3ny'll lava nagyon gyors lehiilesekor kepL6dik.

uveg,

a'Z d,sll(myok kris!(ifJ'ai

he/yell

kugY/6s iores

Oszta Iyaz,;s Sa va ny (1

CSOPOri Magmas

HOPEHELY OBSZIDIAN -\7 b idi

. () Sn ranhoz hasonJ6an ez a kozet is inkabb

na~\, me "" ..

... nnYlsegu uveger, minlsem kristaly;

lal aln)<lz A felszi .

. Ie szinen Jellemzo h6pelyhek"

ol, In f I " .. "

• . . 0 10k, ahol az uveg krrstalyosodotl.

k .Sl:EUKEZET Rendkiviil finomszell1i\

• O~er, a feher folt.ok mikrokrislalyosak.

tHEDET Vuikani

k

'o/etkelll a h6pehely

Obllidian gyorsan lehiilt la\ db61 kepzodik.

fekete lIveges alapanyag

fehcr "h6pelyhek' ,

OSZlalyozas S .

avanyu

Eliifordulas Vulkan

~---------------------~------------

198. KOZETEK

Eredel Vulkani

Csopor1 Magmas

Krislalyalal< Alaktalan

SZUROKKO

Ezen k6zet. osszetetcle sok mas vulkani kozetevel egyezik meg. Lcnyegeben vulkani uveg, keves fenokristallyal, A szurokk6 altalaban nagyon sotet szirui es fenye

a szuro kera em lekeztet.

• SZERKEZET Bar az

uveg reszaranya a szurok-

koben nagyon nagy, megis tobb kristalyos anyagot tartalrnaz mint az obszidian. Folyasos szalagossag vagy foltos megjelenes lehetseges,

• EREDET Nagyon gyorsan lehult lavabol, foleg

telerekben es lavafolyasokban kepzodik. A nagy mennyisegu uveg a gyors lehules kovet kezrnenye.

[inomszemcses kristatyok

Csoport Magmas

PORFIROS SZUROKKO

Nagyon sotet, uveges megjelenesu kozet, rendszerint savanyu, de valtozo

kemiai osszetetellel. Bizonyos szurokkovekben sok Ienokristaly, altalaban kvarc, told pat es piroKen van. Egyes szakert/ik a szurokkovet az obszidiantol a viztartalorn alapjan kulonitik el:

a szurokkovek akar 10070, mig az obszidian csak l07o-nal kevcsebb vizet tanalmaz.

• SZERKEZET A ker lepesben tortent lehules kovetkezteben,

a porfiros szurokkoben Iinomszerncses alapanyagban foldpat fenokristalyok vannak.

• ERJWET Lavaf'olyasokban es gran ithoz kozeli kis teleptelerekben es telerekben kepzddik. Ezekben a helyzerekbcn a lava gyorsan szilardul meg, igy nines ido a kristalvnovekedeshez, innen ered az uveges megjelenes.

Osztalyozas Savanyu-bazisos EI6forduias Vulkan, teler, telepieler Szin Soter

valroz6 6sszeiete)(j k6zetcsoport. JellemzojOk, hogy a mafikus asvanyok, a biot it, amfibol es a piroxen

erdsen porffrosak - a foldparok (akar alkali vagy plagioklasz)

az alapanyagra korlatoz6dnak. larulekos asvany a hornblende, a titanit, a kalcit

es a magnetir lehet.

• SZERKEZET Kozep. szcmcses, tipikusan porfiros kozetcsoport. A biotit

es arnfibol fenokristitlvok

a kozetnek kUlbnleges~ hi/sot adnak.

• EREDET Kis intrtlzi6kban <" rclerckben, teleprelerekben ~cp7.6dik. A hidrOlermalis elvairozasok gyakoriak. Egy sor mas k6zethez tarsulnak 1'1. granir, szienit, c1iorit. '

porIfros stover

ANDEZIT

Armeneti vuikani kozer, altalaban 55-65% osszes sziliciumlartalom_ m31. P!agioklasz fbldpat (andezin vag\' oligoklasz) a legfontosabb nl~ol6resze a piroxen, amfibol

e\ a biori: csillammal egylitl.

• SZEI{KEZET Finomszclll_

CllS, gyakorta porfiros kozet.

A" alapanyagba agyazott fenokr Italyok rendszerint feher lanlas foldpar vagy biorir-, ilOtn- blcnde- es augilkristalyok. • J:REDET Andezit\,ulkanok lavaibo] (melyek a baZah uran a masodik leggyakoribbak) kepzodl'. Az anclezit\'ulkanok be ol6dasos zonak

nlcrnen sorakoznak, mint pi Del-Alllerikaban

az Andokban.

fenokristaiy

Iinomsremcses afapallyug

OS'laIYD2ii.S A' .

tmene!l

EI6forduias Vulkan