P. 1
Kószó József - Háztetők

Kószó József - Háztetők

|Views: 3,799|Likes:
Published by Miklós Zsuzsa

More info:

Published by: Miklós Zsuzsa on Nov 08, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/13/2013

pdf

text

original

K6sz6 J6zsef

Tartalom

Elosz6 6

1. Altalanos ismerteto 7

1.1. A tetok szerkezeti reszei 7

A haztetok szerkezeti anyagai 7

Fedesi anyagok 8

Szerkezeti kialakitas 9

1.2. Kiegesztto szerkezetek es kapcsolatok 9

2. Haztetok es epiiletfizika 12

Hohatasok 12

N edvesseghatasok 12

Mechanikai hatasok 12

Egyeb hatasok 12

2.1. Epiiletflzikai kovetelmenyek 13

Szelallosag es legzaras l3

Vizallosag es vizzaras 14

Hoszigeteles es hoszigetelo-kepesseg 16

Hangszigetelo kepesseg es hangszigeteles 18

2.2. A haztetdket ero kemiai hatasok 18

3. Haztetok es a geometria 19

3.1. A teto es az epiteszet a XX. szazad kornyeken 21

3.2. TetOidomok es a geometria 25

Kiindulasi adatok 25

Szerkesztesi m6dok 29

Kulonleges tetoforrnak 30

Hajlitott tetok es szerkezetek 31

4. A haztetok szerkezete 41

4.1. Faanyagu fedelszerkezetek 41

A fatetokeszites anyagai 41

Faanyagu haztetok 44

Hagyomanyos fa fedelszerkezetek 66

Kulonleges fa fedelszerkezetek 78

Hagyomanyos fa tart6szerkezetek kapcsolasa 84

Mernoki faszerkezetek 89

Mernoki faszerkezetek es azok fakoteseinek

alkalmazasa 102

Fatetok kiegeszito szerkezetei 114

4.2. Femszerkezetii tetfik 126

Acel fedelszerkezetek 126

Eloregyartott magastetos rendszeni tetovazak 132

Aluminium fedelszerkezetek 136

Femszerkezetek csom6pontjai lAS

4.3. Vasbeton szerkezetii haztetok 147

Monolit vasbeton fedelszerkezetek 147

Eloregyartott elemes vasbeton tetovaz 149

Komplett hejazati vasbeton tetovaz 152

Uvegteglatetok es tetofodernek 155

5. Lapostetok 156

5.1. Egyheju lapostetok 157

Ketheju hidegteto 161

5.2. Forditott retegrendf tetfik 161

Forditott retegrend 161

5.3. Kettds hoszigetelesu tetok 162

5.4. Vizszlgetelessel kombinalt hoszigeteles 163

5.5. Jarhato tetok 163

Terasztetok 164

Parkolotetok 165

5.6. A lapostetok es az epilletfizika konfliktusai 168

Lapostetok csapadekviz elleni szigetelesenek

vizsgalata 169

Epuletdilatacio a Iapostetoknel 170

5.7. Lapostetok felujitasa 171

5.8. A zoldtetfik 171

A zoldtetokrol altalaban 171

A zoldteto retegfelepitese 174

6. Haztetokkel kapcsolatos altalanos

tudnivalok 179

6.1. Haztetok hdszigetelese 179

Optimalis hoszigeteles 182

Tetofodemek paraszigetelese 188

H6szigete16 anyagok kivalasztasa 189

Tetofodemek 196

6.2. Haztetdk szelloztetese 205

Korszeni szelloztetes a magastetoknel 208

Lapostet6k szelloztetese 222

6.3. Haztetok es a csapadek 222

Csapadekviz-elvezetes meretezese 223

Magastet6k vizelvezetese 226

Lapostet6k vizelvezetese 227

6.4. Zajszigeteles a tetoknel.; 233

Az es6 zaja a femteton 233

7. Tetofedesek 234

Tet6fed6 anyagok es a tet6 hajlasszoge 234

7.1. Szerves anyagu fedesek 234

Zsup 234

Nad 235

Fazsindely 237

Deszkaifedes) 238

7.2. Egetett agyag anyagu fedesek 239

Hodfarku cserep 239

Homyolt es sajtolt cserep 242

Kiilonleges agyagcserep 245

7.3. Beton anyagu fedesek 247

Kiselemes betoncserep 247

Nagymeretu, hullarnprofilu betoncserep 248

7.4. Palafedesek 250

Termeszetes palak 250

Mupalak .; 252

7.5. Miianyag fedesek 258

Polikarbonat 258

7.6. Uvegfedesek 260

7.7. Bitumenes lemezfedesek 263

Bitumenes zsindelyek 263

Bitumenes hullam-lernezfedes 265

7.8. Femlemezfedesek 265

Siklemezek 265

Trapez- es hullamfemlemez fedesek 268

Cserepes lemezek 270

8. Haztetok kapcsolt rendszerei.. 272

8.1. Lindab tetorendszer 272

8.2. Ruukki tetorendszer 276

8.3. Uzemileg eloregyartott fa tetoszerkezetek. 278

8.4. Tetoter beepitese Heraklith rendszerrel... 280

8.5. BACHL tetoszigeteld rendszer 282

8.6. Nikecell (EPS) hdszigetelf termekek

a tetdkben 284

8.7. AUSTROTHERM miianyaghab

anyagu hoszigetelesek 286

5

EI" r oszo

Egy eleszo altalaban a konyv tartalmanak lenyeget probalja osszefoglalniTulajdonkeppen most_ is ezt tesszuk, de maskent, mert egyuttal a teljes sorozatot is .az olvaso' figyelmebe ajanljuk. :

A haztetok temak6rebenl az elko-

vetkezokben ot kotetet szanctekozunk kozreadni I' HAzTE'TOK i

, !

2005-ben

HA.ZTETOK 2 HAZTETOK 3 HAZTETOK4 HAzTETOK 5

(jelen kiadvany) 2@:06-bim 2007-ben

,

2008-ban

2009-ben

I ,

A konyvek szakrna! felepitese:

1, kotet: Altalanos, a tetokkel kapcsolatos teljes kdni ismeretekkel jelentkezik, valamint bevezetoul szolgal a koveto harem konyvhoz. ,

2" kotet: A haztetok szerkezetevel es azok rendszereivel foglalkozik a hagyomanyostol a legkorszenibb egyedekig (hoszigetelesukkelegyutt).

3, kotet: A haztetok fedese. Minden, ami a haz lefedesere szolgal, legyen az nad, cserep, uveg, muanyag vagy eppen laposteto.

4, kotet: A tetoterek hasznositasa.

E;Z a zaro ternakor magaba foglalja a hoszigetelest es az epuletfizikat; szebbnel szebb peldaival "korkepet" vetit elenk Europa epiteszeti eredmenyeib6I a hazak fedele al61 es azokat kivulrol szemlelve.

5, kotet: Tetoenciklopedia, mely a vilagban alkalmazotr-tetokeszitesekrol, technologiakrol adkepet 3-4 ezer szocikkben, kepekkel es abrakkal .kiegeszitve.

Ajelen kotet lenyegeben egy tetoepit6 ajanlc, mert a hasabjaiban a tetofajtakat, fedesi tipusokat csak bevezetoiil isrrrerteti, mig az epuletfizikai, h6technikai kerdeseket teljes egeszeben targyalja magas- es lapostetokhoz egyarant,

Konyvunk alap-es kozepszinten' foglalkozik a hagyomanyos tetoszerke- I zetekkel, az ugynevezett mernoki konstrukciokkal es akombinalt rendszerek alapverzioival. A legtobb informaciot a tetokrol, a retofodemek reteg-

6

rendjeir61 kapja az olvaso, rnegpedig elerni, hogy a laikus ernberben is ~i-

ugy, hogy boseges peldaanyag teszi nel inkabb trudatosuljon, miaz, ami-

konnyen erthetove _ es ateekinthetove benelete nagy reszet eltolti, es annak

az elmeleti ismereteket, (Ah6techn.ikail, mi a milszaki tartalma,

kerdesek targyalasakoraz allapkeple-I Konyviink nehany fejezete-uj 9~1-

tekbenegyaral)t hasznaljuk az edclig gokr61 .rnesel", mig egYjes peldakban

alkalmazott "k" ertekosszetevot es az a regit latjuk, de mar a:el ezredfordul6

EU-s szabvanynakmegfeleld "U" jelo- teehnikajaval kesziilten!1 Emliteskep-

lest.) , t: pel1J nehanyat: peldaul a naatet6, mert

I

A konyvben a fentiekhez hasonlo sok szaz eves a multja, es rna megis

boseges terjedelemben szandekoztunk maskeppen keszitik, mert a technika

bemutatni az egyes tet6tipusokkal kap- oFiasit fel6dott. Vagy a.padlasok, a te-

csolatos tudnivalokat 'mind a magas-, t6terek szelloztetese. Ez sem uj, de rna

mind a lapos- ilIetve zoldtdt6kkel osz- megis egeszen maskeppen ertelmez-

szefiiggesben, Ett61 kiadastechnikai ziik, es masok a kivitelezesi elvarasok

okokb6l kenytelenek voltunk eltekinteni, mert ha p6lldaul csak a zoldtetok megvalosult peldait vennenk a tervezett reszletesseggel szemiigyre, ;az .kitenne az illet6 kotet negyedet-harma-

dM, I

On, Kedves'Olvaso, a soroz1t els6 kotetet tartja a kezeben. Ez a hazaktetoinek tervezesehez es megvalosltasahoz ad tanacsokat, fiiggetleniil az epiilet rendeltetesetol, tehat att61,h0gy peldaul az adott epitrneny lakohaz

vagy uzemi epulet. I

A kotet sok hasznos tanaccsal szolgal az igenyeset, a sz6p~t, az egeszse-: ges otthont kedvelo laikus epittetoknek (elsosorban a szebbnel szebb peldak altai), de gyakorl6 epiteszek is haszonnal forgathatjak (mivel tartalmazza a szakmai kotelezettsegeket,

ajanlasokat is).' I

Cime tulajdonkeppen vilagosanelarulja, rnirol is sz61, de vegiglapozasat kovetoen nyilvanvaloan sokfele vele- - meny alakul majcl Ib rola, Lesznek ugyanis, akik felfedezni velik benne azt, amire mindig vagytak, am olyanok is, akik epp az ellenkezojet gondoljak es teszik,

Mondanival6ja osszefoglalja az ezredfordul6 epiteszete elernzesenek reszeredrnenyeir. A fejezetek igyekeznek alap~els kozepszinniszakmai ismeretek meglefet feJt~telez6;sZ;Qvegi:ikkel es abraikkal- bemutatni a-legfontosabbakat arrol, ami korbeveszbennunket, es amitnap mint nap megtapasztalunk mindebbol. A peldak esetenkent didaktikusnak ninhetnek.de szerertuk volna

is,

Termeszetesen a Iapozgatas kozben lat~ato fot6k a~ egeszen egyszenit tarjak elenk,1ezt pedig azert mutatjuk be, hogy legyen fogalmuk arrol is, hogy hogyan csinalhatunk egyszeruen szepetes lIasznosat, meg'sztikos, anya-

gi kereJek kozott is. I

Ezuton szeretdtk koszon,et mondani ezen kotet (es az indulo sorozat) kozremtikodo szerepl6inek: Szvoboda Gabriellanak, Ki-ne Csanyi Esztemek, T-nePord,iEtelnek,ketepiteszfiamnak, K6sz6 Jozsefnekes Koszo Tamasnak, tovabba az itt meg rrem emlitett szemelyeknek, kik tettekezen indulo sorozat letrejotteert.

Kelt Szegeden, 2005 Peter-Pal havaban

Koszo Jozsef

II

A szerzo ezen kotete Jz ez idaig (]{ozel negyedszazad alatt) Inegjelent 3:6, k6;:[yve, Konyvei tobb nyelven lattak napvilagot az utobbi evekben, 68 magyar nyelvii kiadast ertek meg.rkoziiluk vall olyan kot~.t, mely az otOdOOiel tart. -

I - I ~l __ l

,

1. Altalanos ismertetf

A hazak tetozetenek jellemzoit, azok rendszeret es fajtait jelen (1) kotetben esak fO vonalaikban ismertetjiik, hiszen a

2. kotet a tetok tartoszerkezetevel, a

3. kotet a tetok fedesevel, a

4. kotet a padlasterek es a tetok hasznositasaval foglalkozik, mig az

5. kotet TETOENCIKLOPEDIA eimmel mindennel, amit Europaban a tetokrdl tudni kell.

1.1. A tetiik szerkezeti reszei

A leggyakrabban elofordulo magastetok szerkezeti elemeit - egyelore esak neviik szerint - vazlatosan es attekinthetoen az 1-1. abra mutatja, reszletes isrnertetesukre a kesobbi fejezetekben keriil SOL Az ugyanesak vazlatos 1-2. abran Iathato a magastetok fO reszeinek elnevezese. Ezek megismeresevel konnyen eligazodhatunk a tovabbi fejezetek szoveg- es abraanyagaban. Reszletesebb meghatarozasukra a kesobbiekben sines szukseg,

A Iapostetok reszletes elemzese ugyanesak a megfelelo fejezetben talalhato.

Magas- es Iapostetok

A hazakat felulrol elhatarolo szerkezetek lehetnek

- rnagastetok,

- lapostetOk.

Ahazai es az eur6pai nomenklaturaban, illetve a szakirodalmak egyes helyein koztes tetoelnevezest is alkalmaznak: a kishajlasu valtozatot.

A laposteto a SO-nal kisebb hajlasu tete, Ebbe a kategoriaba tartozik a lejtesrnentes teto is, ugyanis ezeknel mint kisebb tetofeluleteknel e megoldas is megengedett. Fontos azert tudni, hogy egy lapostetos epuletnel a vizelvezetesi pontok helyzete miatt elofordulhat, hogy egyes szakaszok lejtese meghaladja a 15°-ot, de osszesen (atlagban) az ez alatti lejtes a mertekado. Ugyanigy az is igaz lehet, hogy egy magastetos haznal egy-egy fedesi szakasz 15° -nal alaesonyabb, am az att61 meg a rnagasteto kategoriaba sorolhat6.

A magastetok a 15°-nal magasabb hajlasszogu haztetok. Ezek kepezik a tobbseget, Itt a teto hajlasa egyes szakaszokon akar 90°-os is lehet, vagyis fuggoleges tetosik is lehet resze a magastetok kategoriajanak, Altalaban a homlokzati sikok folytatasa tetofe-

4 3 16

12 11 14 10 13

dessel, majd atmenetben valamely tetosikkal parosul - felill akar laposteto is lehetseges,

A haztetok szerkezeti anyagai

A magas- es lapostetok elemzesenel fontos, hogy a definici6k megfeleloen es megfelelo helyen tegyenek kulonbseget mind a teto, mind a konstrukei6 lenyeget tekintve.

A magastetokues: alapvetoen ket reszuk van. Az egyik a tartoszerkezet vagy fedelszek, ameJynek feladata a fedes tartasa, A fedes anyaga es fajtaja ugyanjelentos mertekben meghatarozza a fedelszek tetosikjainak lejteset, de altalaban mas, funkcionalis vagy formai megfontolasok alapjan valasztjuk ki a fedelszek formajat, Azutan ehhez rendeliink olyan fedesi m6dot, amely megfelel az adott lejtesi viszonyoknak. lgy batran allithatjuk, hogy a fedelszek, a tart6szerkezet az, amelynek szerkezeti rendszere, megoldasai meghatarozzak a magasteto formajat. Vagy masfelol megkozelitve az osszefuggeseket: a fedelszerkezet az, amely szerkezeti rendszerevel, esom6ponti kialakitasaival az epitesz formai elkepzeleseit szolgalja, A magastetok masik fO resze a fedes, amelyet a fedelszek tet6sikjaira helyeznek, hogy meg6vja a fedelszek alatti padlasteret es az epuJet tereit a csapadektol es a szeltol.

Igy ha arnagastetok szerkezeti anyagair61 beszelunk, akkor a fedelszek, a tart6szerkezet anyagaira gondolunk.

1-1. abra. Magastetc5k szerkezeti es kleqeszitd elemei

1 tetctedes: 2 szeqely; 3 szellczoelern; 4 gerineelem; 5 szaruzat; 6 kieqeszfto szerkezeti elemek; 7 ellen lee; 8 tetolecezes; 9 biztonsagi vedolernez; 10 ereszesatorna; 11 falszeqely; 12 hajlat vagy vapa: 13 lefolyocso: 14 hotoqo racs: 15 paraszellozok: 16 [arolap ill. kezeloelern: 17 kihorqonyzo talplemez; 18 atvezeto elem; 19 villarnharito; 20 szolarberendezes csatlakozasai; 21 legjarat; 22 tetokibuvo; 23 tekvo tet6ablak; 24 allo tetoablak: 25 kerneny; 26 ferde tetotodern: 27 padlasfodern: 28 padlasteri valasztal; 29 hosziceteles

7

Aluminium vazszerkezetu feliilvilagit6 tetd, ahol a konstrukci6 resze a belsd eplteszetnek. (TIREG pelda)

AJaJedelszekek a leg6sibb, egyben a rna is legelterjedtebb tet6szerkezetek, anyaguk legtobbszor valamilyen feny6fajta. Az elrnult evtizedekben azonban sok orszagban, igy hazankban is komoly rnereteket oltott a fahiany, a szerkezeti fa hianya, Ez az oka annak, hogy elkezdtek mas anyagokb61 is fedelszekeket kesziteni, Ezek altalaban nem voltak olcsobbak a fanal, de a hianyat mindenkeppen potoltak.

Az egyedi vagy tipizalt kialakitasu acelszerkezetii magastet6k hidegen hajlitott es melegen hengerelt profilokb61 kesziiltek, az eppen rendelkezesre allo anyagt61 fugg6en. A korr6zi6hatas kovetkezteben elertartamuk rovidebb a faszerkezeni tetokenel, meg akkor is, ha gondosan i.igyeli.ink a megfelel6 feluletvedelemre. A monolit es eloregyartott vasbeton szerkezetic tetok, fedelszekek a feluletvedelem koltsegeinek megtakaritasa vegett szulettek. A monolit szerkezetek munkaigenyesseguk es magas koltsegiik folytan nem terjedtek el igazan, csak olyan helyeken alkalmaztak 6ket, ahol a pad-

7 8

64.5 2

4. 3

1-2. abra, Magasteto fo reszelnek elnevezese

1 tetosik; hejalas, tetotedes: 2 gerine vagy tare]; 3 elqerinc; 4 tetocsucs: 5 vapa vagy hajlat; 6 eresz; 7 szsqely: 8 oromfal, oromzat

8

"I

0, -, 1

k17~'" 1 1 I" ,,1

I" 1-3. abra. Lapostetok es kiegeszitoik.

A kifele lejto tetdtelulet: B belso teluleti vizgyujto; C kapesolt epulet vizgyujto tetulete; 1 laposteto oldaliranyu lejtessel; 2 egypontos kulso vizgyujto; 3 egypontos belso vizgyujto; 4 saves belso vizgyujto felulet: 5 vizgyujto ust: 6 vlznyelo: 7 vizelvezeto es -gyujto esatorna (eqy-ket pontos bel so vlznyslcvel): 8 (fUggo) ereszesatorna; 9 tetoletra; 10 letolyocsatoma: 11 kemeny; 12 villamharito: 13 tetd-telulvilaqito (es kibuva is lehet); 14 attikafal; 15 szeqotedes: 16 vizmentes dilatacio; 17 fodernszellozo (escveg); 18 fodernszellozdk

laster funkci6ja indokolja, vagy ahol a tet6idom formaja a hagyomanyos szerkezettel csak nehezen vagy egyaltalan nem lenne kialakithat6.

Az eloregyartott vasbeton anyagu fedelszekek keszitese pedig csak akkor kifizetodo, ha tipizalhato, vagyis ha az ugyanolyan mereni es kialakitasu tet6szerkezetb61 nagy mennyiseg ke szu I.

Nagy tomeguk es bonyolult csom6- pontjaik miatt szeles korben ezek sem terjedtek el, csak a tomeges lakasepitesben es a mezogazdasagi epitesben alkalmazzak oket.

Az aluminiumszerkezetii magastetoket ugyancsak a korr6zi6s hatasok kikiiszobolese hozta letre. Elterjedesiiket azonban az acelenal kisebb szilardsagi tulajdonsagaik, a fajlagosan magas aluminiumarak es a beszerzesi nehezsegek megakadalyoztak.

Az acelprofilokenal lenyegesen nagyobb aluminiumprofil-valasztek miatt leginkabb uvegtetokhoz, naphazakhoz es iiveghazakhoz alkalmazzak az aluminium tet6szerkezeteket.

Ma mar nem igazan el6ny, hogy az acel, az aluminium es az eloregyartott vasbeton szerkezeti.i tet6k elemei elore elkeszithetok, es a helyszinen csak oszsze kell szerelni, mert szamos fa anyagu tipizalt kesz fedelszerkezeti elem kaphat6 hazankban is.

Az elobbieket osszefoglalva, nem fa anyagu fedelszerkezeteket altalaban csak ott alkalmaznak, ahol valamilyen kornyezetszennyezo hatas miatt vagy tiizvedelmi okokb61 fa nem hasznalhato,

A lapostetoknel a szerkezet az esetek nagy hanyadaban maga az epiilet zarofodemje vagy egyeb hordoz6 vaz. A zarofodern alapjaban azonos a haz kozbenso masik fodernjevel, azzal, hogy itt a funkci6b61 ad6d6 terhelesek es a kapcsolt retegrend mar a tet6 funkciojat ellato egyseget kepezi (1-3. abra).

Epuletszerkezeti vonatkozasban eppugy keszul Iapostetos tetovaz acelb61, mint magastetoknel, csak a tetosikot alkot6 zaradektarto mar a Iaposteto hajlasszogeben van kialakitva. Kereskedelmi, ipari epiileteknel, de lakohazaknal is kesziilnek latszo epuletszerkezeti tart6k, melyek a belsoepiteszet fontos reszei, tehat fontossaguk nem lebecsi.ilend6 a bels6 terkikepzesben sem.

Fedesi anyagok

Az un. szerves fedoanyagok novenyi eredeniek. Osi, nagy hagyomanyokra visszatekinto fedes a rozsszalmabol kesziil6 zsupfedes, a nadfedes, a kis faelemekb61 keszitett zsindelyfedes, valamint a kulonbozo deszkafedesek.

A termeszetes eredetic anyagbol kesziilt fedesek lenyegesen ritkabban fordulnak elo. Szamos fajtajuk ismert, de csak kettot erdemes megemliteni: a re-

teges k6zetekb61 kitennelt k6lapot es a termeszetes palat, Mindkett6 rendkiviil szep es rusztikus fedes, de nehezek es bonyolult a beszerzesiik, ezert rna meg rendkiviil ritkan, inkabb csak mtiemleki komyezetben fordulnak el6.

Az egetett agyagcserep a lege lterjedtebb fed6anyagok egyike. Rendkiviii sokfele egetett agyagcserepet gyartanak szerte a vilagon, es hazankban is eleg sokfele szerezhet6 be. Ismertek feluletkezeles nelkuli, viztaszit6 anyaggal impregnalt es festekkel feliiletkezeit cserepfajtak. Az impregnalas es a feliiletkezeles jelent6sen csokkenti az agyagcserepek vizfelvetelet, s igy jelentosen hozzajarul fagyallosagukhoz, ami a fedesekkel szemben alapkovetelmeny.

Az un, betoncserepek osztalyozott es mosott kvarchomokb6l es cementb61 keszulnek, es szinez6anyag hozzakeveresevel szinezhet6k. Ezt a cserepfajtat regen is es mostanaban is gyakran alkalmazzak.

A rmipala anyagb61 kesziilt elemeket nagy szilardsagu miiszalakbol (regen azbesztszalakbol) es cementbol kevert pepbol sajtoljak vagy hengerlik, sik, hullamos vagy egyeb m6don formazott feluletuek lehetnek. A lemezek lehetnek anyagukban szinezettek es a IMsz6 feluletiikon szinezettek.

Afemlemezfedesek csoportjaval ku- 16n kell foglalkoznunk. Ezek keszulhetnek sik fedeskent horganylemezb61, horganyzott acellemezbol meg acel, horganyzott acel es aluminium trapezlemezbol is.

Miianyag illetve iivegelemekbol sokkal ri tkabb an, altalaban specialis esetben keszitenek fed est.

A kulonbozo bitumenes lemezeket elernenkent gyartva magastet6kh6z, mig tekercsesen Iapostetokhoz alkalmazzak. A lapostetoknel a tet6fed6 (vagyis a felso) reteg sok esetben nem azonos a vizszigetelessel, mert a latsz6 feliilet a vedelmet vagy a tet6 rnasodfunkciojat latja el. Gondoljunk a jarhato tet6kre vagy a forditott retegrend alkalmazasra, vagy eppen a zoldtetds rendszerekre.

Szerkezeti kialakitas

A magastet6k szerkezeti kialakitasanak es csom6ponti megoldasainak

ugyanolyan kotottsegei vannak, mint az egyeb epuletszerkezetekeinek es epuletreszekeinek, es ugyanolyan szigoruak a veliik szemben tamasztott kovetelmenyek is. Nagyon nehez ezeket a szempontokat valamifele fontossagi sorrendbe allitani, mert sorolasuk, oszszeteteluk jelent6s mertekben fiigg a mindenkori feladatt61. A magasteto fonnai kialakitasa mindig szorosan osszefiigg a lefedni kivant epiilet alaprajzi mereteivel, formajaval es tomegevel. Fiigg tovabba a tervez6 epitesz altai elerni kivant epiteszeti hatastol es a tetofedes mcdjatol, mivel ez ut6bbi meghatarozza a tet6 lejteset,

Kiilon ki kell emelniink, hogy egy magastet6 fonnai es szerkezeti kialakitasat az el6z6eken tul az is befolyasolja, hogy mire kivanjuk hasznalni az epiilet padlasfodemjet, padlasteret. Egyszeni tarolasra eleg a kis belmagassagu es a szelein kozlekedesre alkalmatlan magassagu fedelszek, lakas eeljara viszont olyan geometriat es szerkezeti rendszert kell valasztani, hogy a pad las minel nagyobb tenilete hasznosithat6 legyen.

A magastet6vel lefedni kivant epiilet szerkezeti rendszeret ossze kell hangolni a fedelszek szerkezeti megoldasaival, mert igy a tetoszerkezet nemcsak egyszenibb lesz, hanem gazdasagosabb is. Eleg csak arra gondolnunk, hogy ha egy epiilet kozepso fofala a magastet6 gerincevel parhuzarnos, egeszen mas tetoszerkezet alkalmazhat6, mint ha a kozepso fofal a tetogerincre mer6leges. Megfelel6en osszehangolt rendszerekkel mintegy 15 ... 20%-os megtakaritast lehet elerni. Az igen sokfele fedelszekrendszer kozul mindig kivalaszthato a hasznositasnak, az epulet geometriajanak es a fedesi modnak a leginkabb megfelel6, vagy ha ugy tetszik: a leginkabb gazdasagos megoldas,

A felepitendo epulet kornyezetet mindenkor vegyiik figyelembe. Ez meghatarozhatja a tetd szerkezetenek kialakitasat, s6t fedesi rnodjat is. Ilyen esetekben forditott gondolatmenettel kell epitenunk: a gazdasagossag erdekeben a kialakul6 padlasteret kell megfelel6en hasznositani. Ha pedig forditott a helyzet, es alacsony hajlasszogii tet6t kell epitenimk, igyekezziink az epiiletet ugy kialakitani - pl. a hornlokzati falak feletti megtarnaszto terdfa-

lakkal megemelve a fedelszerkezetet -, hogy a szukseges padlaster is rendelkezesre alljon, de az epiilet aranyai is j6k maradjanak.

1.2. Kiegeszitf szerkezetek es kapcsolatok

Az epuletek tet6szerkezetet es fedest befolyasolo leglenyegesebb eleme a kemeny.X. kemenyektol mozgasi hezaggal fiiggetleniteni kell a teljes fedelszerkezetet. Ha a fedelszerkezet egheto anyagb61 kesziil, gondoskodni kell a kemeny es a tet6szerkezeti elemek kozotti hoszigetelesrol valamint a nizvedelmi eloirasokban meghatarozott tavolsagrol is. A fedest attord kemenyek kornyezetet mindig nagy on gondosan kell elkesziteni, mivel a megoldasnak nemcsak a beazast kell megakadalyoznia, hanem a kemenyek es a tetoszerkezet kozotti mozgaskulonbsegeket is serules nelkul fel kell vennie.

A kemenyeknek a korulottuk lev6 tetoszerkezetekhez viszonyitott magassagat - a konyv irasakor ervenyes szabalyzat szerint - ugy kell meghatarozni, hogy a kemeny fiigg6leges tengelyere szerkesztett kup lefele mutat6 csucsanak a fel nyilasa 60°-os legyen. Ha a kemenynek oldaliranyu kitorkollasa van, akkor a kup csucsat a kitorkollas elere kell allitani, Az igy megszerkesztett kupot nem szabad semmilyen epuletszerkezetnek vagy epitmenynek 0,80 m-nel jobban megkozelitenie. Vagyis a kemeny nyilasanak szintjet addig kell emelni, amig az el6bb emlitett helyzet ki nem alakul. Ez a szabaly Iapostetokre es rnagastet6kre egyarant ervenyes (1-4 ... 1-6. abra),

Kulonbseg csak a kemenyek min. magassaganak meghatarozasaban van: a kemenyfej magassaga magastet6 eseten 0,80 m-nel nem lehet kisebb, mig ugyanez a magassag lapostet6kre es kis hajlasu tet6kre 1,20 m.

Ma mar ritka az olyan haz, amelyre nem keriil antenna. Az egyik elhelyezesi m6d szerint az antenna tartoszerkezetet a fedesen atvezetve a fedelszek szerkezeti elemeihez rogzitik, es a csatlakozasat is az attoresi ponton ve-

9

4

I_

min.80em ___:L__

1-4. abra, Magasteto es kemeny kapcsolata a) kerneny padlasbol elerhetoen; b) kerneny es a szornszedos epulet viszonya; c) kerneny kernenyseprojardaval: 1 kernenyte]; 2 kemenytest: 3 haztetd; 4 szornszedos epulet; 5 kemenytisztito ajto: 6 kernenyseprojarda; 7 kibuvoajto

c)

1-5. abra, Lapostetc es kemeny viszonya

a) a kerneny es a tetosfk; b) a kerneny es az attikafal; c) a kerneny es a szomszsdos epulst: 1 lapostetos epulet; 2 szornszedos epulet; 3 a vizsqalt kerneny

Tetovciz es a fellilvilagit6 kornblnalt kepe, (TIREG petda)

1-6. abra. A szellozokemeny es a teto viszonya

1-7. abra. Eplilet es villamvedelem

1 rudtoldeld; 2 foldeloszar: 3 foldelovezetek; 4 kapcsoloelern; 5 eldreqyartott elemek hegesztett kapcsolasa; 6 toldo; 7 saru; 8 kapcsoloelem (bovites ssetere): 9 fbldelovezetek; 10 bekotes; 11 rud villamharlto: 12 antenna; 13 bekotes a tetofoldelesbe; 14 fern hofcqoracs foldeleskapcsolata (ereszcsatornan keresztUl)

T

10

11

zetik Ie. A masik esetben az antenna tartoszerkezetet a fedelszerkezetre allitjak, es kikotesekkel teszik allekonnya a szerkezetet. Ez a megoldas az elozonel tobb hiba forrasa lehet, mert a tete nemcsak a letamasztasi, hanem valamennyi kikotesi pontnal beazhat. Ez mindket esetben csak igen gondos munkaval keriilheto el. Csaknem azonos a helyzet a villamharitok elhelyezesevel is. Az arbocos villamharito elhelyezesi megoldasai azonosak az antennanal leirtakkal, A vezetekes villamharitohoz, amely rendszerint a fedelszek tarejan halad vegig, olyan specialis tetofedo elemeket kell alkalmazni, amelyek beazasmentesen rogzitik a tartoszerkezetet (1-7 ... 1-9. abra),

Kulon meg kell emlitenunk.hogy ha a fedelszerkezet vagy a teto hej alasa femlemezbol keszul, akkor - a tiizvedelmi eloirasoktol fuggetleniil- a szerkezet ill. a hejalas vedofoldeleserol mindenkeppen gondoskodni kell.

Hofogokat kell elhelyezni a 25 ... 75°-os hajlasszogti tetosikokon, ha az eresz elvonala kozlekedesi teriilettel hataros, vagy ilyen fole nyulik, es az epulet homlokzatmagassaga 7,50 mnel nagyobb. Ha a tetosik esesvonala 10,00 m-nel hosszabb, vagy mas szoval: ha az azonos iranyban lejtd tetosik lejtciranyu szelessege 10,00 m-nel nagyobb, akkor egymas felett tobb hofog6sort kell elhelyezni. Ezen elsosorban hofogo racsot vagy b6fog6 horgot ertunk, mert a h6fog6 cserepek kiallo reszei csak feliileti fekezohatast fejtenek ki, a havat nem tudjak megtartani. Ezert h6fog6 cserepeket nalunk csak kisebb dolesszogii tetokhoz alkalmaznak. H6ban gazdag nyugati orszagok-

/ / /

6 7 8 .

I 1,2m ma~

\

d) b)
1-¥05m
]

d) 1-8. abra, Tetc5foldeh~si m6dok: a ... e) kapcsolati pontok klepitese

8

1-9. abra, Nadtetc5 es vtllamvedelem

1 tetotedes; 2 tet6f6ldel6; 3 gerincf6ldel6; 4 levezet6 f61del6 szakaszok; 5 tart6konzol (v. bak); 6 foldeldallvany: 7 ructoldeld; 8 tarnasz es saru

ban elterjedt, hogy az egesz tet6feliileten egyenletesen elhelyezett h6fog6 eserepekkel fogjak meg a havat, igy az nem csuszik Ie.

Lejtos teton a kernenyeket a kemenyseprojardan all va tisztitjak. A kemenyseprojardak min. 4, de gyakran tobblabuak. Vannak olyan csereptipusok - ilyen pI. a BRAMAC alpesi betoncserep is -, amelyeknek specialis

eserepei alkalmasak a kemenyseprojardak labainak rogzitesere. Ha ilyen nines, akkor alatetekkel es badogos szerkezetekkel kell megakadalyozni a beazast a kemenyseprojarda labainal.

A fedesek javitasara, a kemenyek megkozelitesere, a padlasterek sze1l6ztetesere es termeszetes megvilagitasara tetokibuvokat, maszoletrakat es iivegezett tetoablakokat epitenek a fedesbe vagy helyeznek el a fedesen. A tet6kibuvok es az iivegezett tetokibuvok, azaz a padlasvilagito ablakok beepitese sokban hasonlit a tet6sikban elheIyezett tetoablakokehoz.

Anapenergia hojet hasznosit6 kollektorok meg nem terjedtek el szeles korben hazankban. Magastet6n elhelyezhet6k a fedes folott, elernenkent altalaban negy ponton alatamasztva. Az alata-

masztasokat a fix fedelszerkezethez rogzitik es - a h6fog6 horgokhoz hasonl6an - beazasmentesen vezetik at a rogzitdlabakat, Masik megoldas szerint a kollektort a fedesbe epitik be, a tetoablakokhoz hason16an. Harmadik esetben a kollektort sajat szerkezettel a tet6sik alatt helyezik el, es felette legzaro rmianyag vagy uvegfedest keszitenek, amely megakadalyozza a kollektor feletti legaramlast. A tetokhoz csatlakozo ktilonbozo badogosszerkezetekkel esak az egyes esom6ponti megoldasok bemutatasahoz mindenkeppen sziikseges mertekben foglalkozunk. Igy itt csak arra hivjuk fel a figyelrnet, hogy a badogosszerkezetek valamint a badogosmunkak es a fedesek kapesolatainak megfele16 kialakitasa a j6 tetofedes egyik legalapvet6bb feltetele.

11

2. Haztetok es epiiletflzika

A haztetoket er6 hatasok ismerteteset elemezve rnegallapithatjuk, hogy kivulrol befele es beliilrol kifele egyarant nagyrnertekben karositjak olyan fizikai es kemiai hatasok, melyek ellen feltetlenul meg kell vedemink a szerkezeteket, az adott helyen es adott m6don. A tet6zet kiilso feliiletet nemesak az idojarasi tenyezok, hanem a napjainkra oriasi mertekfire novekedett egyeb veszelyforrasok - fokent a kemikaliak, a korom es mas egestermekek - jelentosen rongaljak. Lenyegeben minden, ami az epiiletre - annak hasznalataval osszefiiggesben vagy attol fiiggetleniil - negativ hatassal van, odafigyelest, ovintezkedeseket igenyel. A tetlenseg sem j6, de a hozza nem ertes, legyen az esak egyszenien hanyag epiiletkezeles, kifejezetten arthat, minek kovetkezteben a tet6 aliaga, hOszigetel6 kepessege azonnal megvaltozhat. Ha peldaul leesik vagy megreped egy cserep, a tet6, az epulet beazik, a szerkezet korhad, a hoszigeteles elvesziti pozitiv tulajdonsagat, es sorolhatnank tovabb a felmernl6 problemakat,

Hohatasok

A tet6szerkezetet er6 hohatasok merteke es idobeli valtakozasa komoly megterhelest jelent. A nyari napsutes hatasara a homerseklet akar a +40 °C-ot is elerheti. A kulso felulet homerseklete ennel szelsosegesebb mertekben, akar +80 ... 90 °C-ra is felmelegedhet a szin es az anyagszerkezet fuggvenyeben,

A teli -20 ... 25 DC-OS leghomerseklet az anyagjellemz6k fiiggvenyeben a feliiletek akar 5 ... 8 DC-OS alahiitest okoz, igy kb. 60°C leghornerseklet-kiilonbseghez akar 100°C feliileti hornerseklet-kulonbseg is tarsulhat.

A tet6k als6 vedett retegenek, illetve altalaban a bels6 mennyezeti siknak a hoterhelese szinte allando, elteresek, szelsd ertekek csak kulonleges rendeltetesek eseten ad6dnak.

A szerkezetekre az igazi megterhelest a homerseklet valtozasa jelenti,

12

amely evszakokhoz (teli-nyari), napszakokhoz (nappal-ejjel) kotott, vagy gyors lefolyasu lehet (pl. hirtelen idojaras-valtozas, nyari jegesd stb.).

Ezen valtozasok a szerkezetekben karos reakei6kat ebresztenek, amelyek egyszeriibb esetben alakvaltozas (kitagulas, osszehuzodas, gorbules, szogforgas), gatolt alakvaltozas eseten feszultsegtorlodas, a retegek kozotti kapesolat gyengulese, megsztinese, szelso esetben az anyagok tonkremenetele (fagyas, fellagyulas) formajaban

jelentkezhetnek. .

Ezekre a hatasokra a szerkezeteket meretezni kell, de aktiv vedelemkent a killso igenybevetelek csokkentese is ftgyelembe vehet6 (pI. nehez vagy konynyu feliiletvedelemmel, hasznositast biztosito retegekkel),

N edvesseghatasok

A hazteto altalaban az epulet azon resze, amely leginkabb ki van teve a nedvesseghatasoknak. Ezek kulso esapadek, belso hasznalati es epitesi nedvesseg formajaban jelennek meg. A csapadekterheles a kozep-europai eghajlati viszonyok kozott evszakfiiggo: eso, csapoeso, jegeso, ho lehet.

A tetok alapvetd feladata, hogy megakadalyozzak a csapadek bejutasat a szerkezetbe es a hasznalati terekbe, azaz a haj lasszog valamint a fedes/szigeteles anyaganak fiiggvenyeben vizzaro vagy vizhatlan vedelmet nyujtsanak,

A csapadekviz elleni szigetelesek esak vizhatlan kialakitasuak lehetnek, ami a nedvesseg teljes kizarasat jelenti. Akis- vagy nagyelemes fedesek vizzaro vedelmet nyujtanak, amely a fedes belso oldalan elparologni kepes mennyisegu nedvesseg bejutasat feltetelezi es megengedi.

A tetoket a hasznalati terek felcl tamad6 bel so oldali nedvesseghatas terheli, amely az iizemi-hasznalati vizek gozei, es az allando emberi tart6zkodasbol szarmazo parahatas formajaban kenilhet a szerkezetbe. A para hideg feluleteken lecsapodik, azasi jelensegeket okoz.

Az epitesi nedvesseg a tetoszerkezetek kivitelezese soran kern 1 "beepitesre". Azon retegek eseten, amelyek nedyes technologiaval kesziilnek (pI. betonfodem lejteskepzese stb.), ez teljesen nyilvanvalo, de a esak "szaraz" technologiaval keszitett tet6k retegei koze is "bezarodik" a kivitelezes piIlanatanak legallapota, es ezzel egyiitt a benne leva para.

Mechanikai hatasok

A rnechanikai jellegii hatasok egy iesze hasznalati, a masik resze klimatikus jellegii.

A tetoszigeteles valamennyi retegenek karos alakvaltozas nelkul viselnie kell a sajat tornegebol es a hasznalati terhelesbol adodo igenybeveteleket, de meg ezeket megelozoen sziikseges, hogy ellenalljanak az epitkezes kozben fellepo ilyen jellegii hatasoknak, viseljek a teton dolgoz6 szernelyek es gepek sulyat, terheit.

Az idojaras okozta meehanikai hatasok komi a szel, a ho, a ies es a szilard szennyezodesek igenyelnek figyelmet,

A szel egyidejiileg torlonyomast, a tulodalon pedig szivohatast is kifejt. Ennek merteke, iIletve egymashoz viszonyitott aranya az epiilet helyzetenek, alakjanak, kornyezetenek, parkanyrnagassaganak, tetofelepitmenyeinek fiiggvenye. Nagysaga szamitassal hatarozhato meg az MSZ szerint.

A h6teher erteke, kulonbozo alaki tenyezok figyelembevetelevel, ugyanezen szabvany alapjan allapithato meg. Nem szamszenisitheto a fagy feszit6-roncsoI6, vagy a nagyobb Iejtesii feliileteken megcsuszo fagyott ho- es jegtombok surlodo-koptato hatasa, de ajegeso vagy a szilard szemcseket hordozo szel eroziot kivalto hatasa sem.

Egyeb hatasok .

Altalaban vegyi, biol6giai, legkori eredeni, gyakran egyuttesen jelentkezo, az anyagok termeszetes oregedeset gyorsito hatasok erik a tetoket,

A napsugarzas ibolyantuli (UV) tartomanya, az ozon tulzott jelenlete vagy eppen hianya az anyagok tulajdonsagait karosan befolyasolja.

A legkorben talalhato szilard vagy gazszeni szennyezodesek elsosorban a legnedvessegben oldodva, a tetofeluletre kicsapodva fejtik ki roncsolo hatasukat (pI. ken- vagy szen-dioxid stb.), de korrozios folyamat indulhat meg ket nem osszeferheto anyag erintkezese sorim is. Ennek jellernz6 peldaja a femek kozotti szabad elektronvandorlassal magyarazhato elektrolitikus korrozio, az oldoszerek es egyes muanyagok, a pvc es a bitumen, a pvc es a polisztirol hab egyrnasra gyakorolt hatasa, vagy a femek Iugos kozegre vale erzekenysege.

Ide tartozik az ut6bbi idoben definialt hidrobiologiai korrozio is, ami a tetOfeliileteken a megfelelo lejtes hijan pango nedvessegben megiilepedett sarszennyezodes vegetalo allati es novenyi eredeni elolenyei es ezek valadekai (pI. gyokersavak) roncsolo hatasat jelenti.

,

2.1. Epiiletfizikai

kovetelmenyek

Amig csak hasznalaton kiviili targyak tartasara vagy termenytarolasra hasznaltak a padlastereket, addig is figyelembe kellett venni a fedelszerkezetet es fedest er6 epiiletfizikai igenybeveteleket: a szelnyomast, a szellozest, a csapadekok hatasat stb. Arniota azonban a padlastereket aflando emberi tartozkodasra is hasznaljak, ezekre fokozott figyelmet kell forditani, s6t ujabb fontos vagy hangsulyossa valt szempontok is ad6dtak, mint peldaul a tetoszerkezet es hejalas I16szigete16 kepessege, vizzarosaga stb.

SzeIaUosag es legzaras

A magastet6 szerkezetenek es fedesenek is meg kell felelnie a szelallosag kovetelmenyenek. A tet6 szerkezetenekellen kell allnia az egyik oldalon kelerkezo szelnyornasnak es a masik 01- dalon jelentkezo szelszivasnak, amelyek - mivel azonos iranyban hatnak - a geometriai meretaranyoktol fuggoen osszeadodnak. A kiildnbozd hajlasszogil tetoknel elteroen viselkedo szel (nyo-

2-1. abra, Kiilonbozo hajlasszogu tetok szelterhei

A a vizsqalt tet6 vizszintes vetulete; B a .szlvott tet6" fOgg61eges vetOlete; AxB naqysaga egyene-

sen aranyos a .veszelyeztetett" tet6feiOIettei a) alacsony; b) k6ze-

pes; c) kiemelked6en magas tetetelulet/belteri hasznosltas varhato szelterhelessel, illetve annak hata-

sa a bels6re a)

------'--- J.-=~-----. __ ._+

-t

mo es szivo) hatasa maskent viselkedik a fedesen es a Ietrejovo feliileti nyomas hatasara a tetovel, a tetofodemmel hatarolt belso terben, Igy vilagossa valik, hogy a magassaggal egyiitt novekszik a szelnyomas es a szelszivas nagysaga, Ezekre a hatasokra meretezni _ b) kell a szerkezeteket. (2-1 ...

2-6. abra),

A meretezes soran az epiilet geometriai meretein till figyelembe kell venni a mindenkori helyi adottsagokat is: az uralko-

do szelirany es az epulet tetosikjainak viszonyat, az adott fcildrajzi hely szelviszonyait,

az epulet helyenek es az epulet-

nek a szel elleni vedettseget, arnyekoltsagat, a szelorvenyek c) kialakulasanak lehetosegeit,

hatasait stb. Mindezek mellett kiilon figyelembe kell venni a tetofelepitmenyek, a kemenyek es az antennak szel hatasara keletkezo terhelohatasait is.

A fedesnek kulon is szelallonak kelliennie. A fedes alatti, fedestol fuggo deszkazatnak vagy lecezesnek deformacio nelkul kell ellenallonak lennie a szelnyornassal es szelszivassal szemben. A fedesi elemeket, az anyagok rogziteset es kapcsolatait ugy kell kialakitani, hogy a szel ne tudja feltepni, lesodorni, elmozditani oket,

A magastetok fedeset es szerkezeti kapcsolatait nem lehet ugy kialakitani, hogy hezagain keresztiil a szelnyornas es a szelszivas hatasara a hasznos padlasterben legmozgas ne jojjon letre. Ezt a jelenseget kettos terelhatarolassal sem lehet teljesen kikiiszobolni,

A legjobb legzaras a fedes alatti retegzodesek helyes kialakitasaval val amint minel nagyobb, osszefuggo hoszigetelo elemek es foliak alkalmazasaval stb. erheto el.

2-2. abra. A tetofodem szelloztetett rmlkodeset erosen befolyasoljak, tokozzak a meteorol6giai terhek iIIetve igen.ybevete'lek

13

2-3. abra, "Epiilet-keresztmetszeti" forma alatti reteqezesi valtozatok

a) metszet (a szeliranyokkal): b) szerelt (sokak altai alkalmazott ROSSZ) megoldas: c) szerelt valtozat legjaratokkal, porh6 es para ellen vedett sziqetelovel, ketiranyu hdsziqeteldvel; d) vasbeton hordoz6szerkezetre ultetett fedelszek hotechntkal igenyeket kielegfto hcsziqetelessel (igen kedvezd meqotdas)

2-4. abra. A szarazon szerelt kupcserepsor legtechnikai mukodese elony6sen betolvasolla a tetdtedes reteqeinek kllrnajat

2-6. abra, A tetot ero szelterheknel az oromzati fal is orlasl igenybevetelnek van kiteve

1 todern: 2 tetovaz: 3 oromfal; 4 varhato repedezes: 5 szelteher iranya ~

14

a)

2-5. abra. Eltero hajlassz6gu tetok elterd szelterhelkkel; egeszen eltero szelallosaggal kell szemben iilniiik

a) alacsony; b) kozep: c) magas hailasszogu tetoknel a sikot ero nyornas es szlvas lenyeqesen kulonbozhet eqyrnastol

Vizallosag es vizzaras

A Karpat-rnedencen beluli klimatikus viszonyok kozott szamitani kell a tetdfeluletet folyamatosan aztato szemerkeld esore, hirtelen nagy mennyisegii csapadekot okozo zaporra, zivatarra, csapoesore, mechanikus hatasokkal is jaro jegesore, a tetofeliileteken gyorsan megfagyo ones esore, a tetoszerkezetekre terheket is jelento hoesesre, majd a ho megolvadasaval es megfagyasaval egyutt jaro aztato- es feszltohatasokra. A jol kialakitott fedes nem engedheti at a csapadekot (2- 7 ... 2-11. abra).

\ \ \ \ \

\ \ Eso \ \

\ \ \ \

<, \ \ \

"\ \ ,,~

6

Pcdlnster

2-7. abra, A szel es csapadek egyiitt oriasl karokat okozhat az egyebkent jol muk6do epuletszerkezeten beliil, peldaul a tetdzet tedesenek takart hezaqalnal 1 tetotedes: 2 attedesi hossz es res; 3 csapadek utja; 4 lecezes: 5 szarufa; 6 a nemkfvanatos beazas

A vedelem megkivant merteketol fuggoen megkulonboztetunk vizhatlan es vizzaro tetofedeseket.

Vizhatlan fedes igenye eseten - lapos- es magastetokon egyarant - altai aban ragasztott fedesi modot alkalmaznak. Mind a tekercsbol ragasztott, mind az elemes valtozatok eseteben iigyelni kell arra, hogy rogziresuk es ragasztasuk kepes legyen a meredek tetofeluleten nyari hosegben is megtartani a fedest. Specialis kapcsolatokkal kialakitott femlemez fedessel is keszitheto vizhatlan teto, amelynel azonban a lehult lemez belso oldalan kicsapodo para problemat okozhat.

Magastetok fedesekor altalaban vizzaro fedest alkalmaznak. A vizzaro fedes ellentetes sikjan csak annyi nedvesseg jelenhet meg, amennyi terrneszetes modon, parolgassal maradektalanui eltavozhat, es ideiglenes jelenlete nem karos sem az epuletszerkezetekre, sem pedig az epiiletet hasznalok szamara, Vizzaro fedesek alatt a tetot ezert is feltetlenul szelloztetni kell.

A tetozet szelloztetesenek altalanos szabalyai:

- Az eresz menti levegobevezeto szabad nyilas keresztmetszete legyen legalabb a szelloztetni kivant tetofe-

2-8. abra. A haztetok "vizmentes" fedese- ~

nel a terrneszet alkotasa legyen a pelda - mint a fenyotoboznal

I -, :'0. "'- ....... _,,;
Ir
II I
I ~ I
Ie)
, I 3

6

5 2

2-9. abra. Tetc5fedes vizzarosagi vizsgalata - 1. - Hodfarku cserepnel

a) nezet; b) metszet; c) a csapadek utja szeltehernel; 1 cserepser: 2 cserspreteq - als6; 3 res; 4 szeiterhe'lt csapadsk; 5 a viz 'utja; 6 vizzel telt res; 7 letrejoheto vizreteq: 8 [etrejohetc beazas

Ib) /
/ / / /
if if d d
/ / /
/
d d




r1 m
e) ?
1 3 4 2 5 D e) 3 2 4 5 2-10. abra. Tetotedes vizzarosagi vizsgalata - 2. - Egyhornyos cserepnel

a) nezet; b) metszet; c) a csapadek utja szelterhelesnet 1 cserepsor: 2 horony; 3 a viz utja: 4 szelterneit csapadek; 5 letrejoheto beazas (m: a vizsqalt horony rnaqassaqa)

Iiilet 0,2%-a, vagy legalabb 200 cm2/m.

- A gerinc es az elgerinc menti szellozonyilasok szabad keresz1metszete legyen legalabb a Ievegobevezeto nyilasok szabad keresztmetszetenek Y.-e.

- A hejalas es az alatetfolia kozotti legjarat keresztmetszete legyen legalabb 200 ern".

A hidegteto olyan 'ketMju tetoszerkezet, amelyben a bel so oldali hoszigetelt hejat a kiilsd oldali, a csapadekviztal vedo hejtol atszelloztetett legreteg vagy legter valasztja el.

A melegteto a belso es a kulso teret egymastol elvalaszto egy, esetleg tobb retegbol allo egyheju szerkezet.

A magastetok - akar iires, akar be~ epitett padlasteniek - gyakorlatilag mind hidegtetok, Fedesuk altalaban

2-11. abra, Tetotedes vizziuosagi vizsqalata - 3. - Kettoshornyu cserepnel

a) nezet; b) rnetszet; c) a csapadek utja szelterbelesnel; 1 cserepsor: 2 else horony; 3 masodik horony; 4 szelterhelt csapadek; 5 a viz utja a csereptedesen oldalszel eseten

vizzaro fedes, kialakitasukkor iigyelni kell a kovetkezokre:

- A tetd hajlasszoge olyan iegyen, hogy a csapadek ne sokat idozzon a fedes feliileten, hanem gyorsan lefusson rola,

- A fedes anyaganak es kialakitasanak, elemeinek olyanoknak kelllenniiik, hogy feluletukon a csapadek akadalymentesen lefusson, es a szelnyomas minel kevesbe nyomja at a csapadekot az elernek hezagain.

- A fedes es kiegeszitd szerkezeteinek kapcsolata (badogosmunkak, h6fog6.k, tetoablakok, kernenyek, antennacsatlakozasok stb.) megfeleloen szilard legyen.

- A tet6sikon lefuto csapadek osszegytijtese es elvezetese akadalymentes, es az elvezetes hossza rninel rovidebb legyen (2-l2 ... 2-13. abra).

15

2-12. abra, Az epuletet ero h6teher, melyet szamitasba kell venni

1 2 3 4
I
.>:
./
(
V

a.) 2-13. abra, A tetdzet es zar6fodem hoszlgetelesenek es szellozesenek telen 6riasi a [elentosege

a) lapostetonel; b) rnaqastetonel: 1 lecsusz6 hotorneq; 2 tulnyulo (futetlen) eresz; 3 felgyOlemlo hoolvadek; 4 a hoolvadek attolyik a rneqronqalodott szerkezeten; 5 rossz hOszigetelesu (keresztmetszeW) teton gyorsan leolvad a h6; 6 a csatorna szetfagyasa

Roviden kiterunk a h6 es a hole hatasaira. A tetoidom geometriai kialakitasat61 es kornyezetetol fuggoen a h6 egyes hel yeken osszegyulik. Ez nemcsak egyedi, egyenetlen terheket jelent a tet6szerkezeteken, amelyekre azokat kiilon meretezni kell, hanem szamolni kell az osszegytilo h6 tetofeliilettel erintkezo reszenek megolvadasabol ad6d6 aztatassal, majd a megfagyasabol ad6d6 mechanikai, fizikai hatasokkal is. A nagyobb gondot a beazas, felaztatas okozza. Ezert tanacsos a tetoidomok geometriajat ugy kialakitani, hogy ilyen veszelyes zonak

16

2-14. abra, Kliionosen veszelyes az ereszek als6 vonalaban felgyulemlo hoolvadek a jegkepzodes balesetvedelml szempontb61, mind a tetdszerkezetet ero nem kivant terhelesek hatasai miatt

lehetoleg ne keletkezzenek, vagy ha ez

nem megoldhat6, akkor arra kell tore- e) kedni, hogy a hole a tete feliileten a lehet6 legrovidebb uton elfusson a csapadeklevezeto szerkezetekhez, es azokon at gyorsan elhagyja az epiiletet. Ezekre kulonosen akkor kell ugyelnunk, ha az epiilet mereteibol vagy a tet6idom alaki tulajdonsagaibol ad6d6an a csapadekvizet az epuleten belul vezetjiik el.

Hdszlgeteles es hoszlgetelo-kepesseg

Nem szorul bovebb magyarazatra, hogy a haztetok napsugarzassal, szellei, esovel es h6val kozvetlenul erintkez6 fedese onmagaban nem alkalmas arra, hogy a padlast, illetve az alatta lev6 teret meg6vja a tulrnelegedestol es a teljes, mar karosodasokat okoz6 lehtilestol. Ezt kiilonosen akkor erezziik egyertelrmlnek, ha figyelembe veszsziik a szel altai is csokkentett teli minusz 20 ... 25 °C-os es a napsugarzas okozta nyari 50 ... 60 °C-os homerseklet kozti kulonbseget, Ebb6l a lehetseges homerseklet -kulonbsegbol a kovetkez6k ad6dnak (2-17 ... 2-19. abra):

- A fedes anyagat mindig ugy kell megvalasztani, hogy a homersekletkulonbseget karosodas nelkiil kepes legyen elviselni.

- A fedesi elemeknek egymassal es a kiegeszito szerkezetekkel hezagosan kell kapcsol6dniuk, hogy a homerseklet-kulonbseg altai okozott mozgasokat kepesek legyenek teres nelkiil elviselni.

- A felmelegedesre erzekenyebb fedesi anyagok feliileti vedelmerol fenyvisszavero anyagok alkalmazasaval lehet gondoskodni,

11,-r

I, I

a) b)

o

c)

2-15. abra. Tetoket ero h6terhek egyszenibb epuleteknel

a) ... b) lapostetd; c ... h) rnaqastetoknel egyilletve ketoldali teherkepzddrnennyel

- Amennyiben a fedesi anyag sotet szinil, illetve erosen felmelegedhet, minden esetben gondoskodni kell a pad laster vagy a fedes hatekony szellozteteserol.

- Ha hasznositani kivanjuk a padlasteret, beepitve allando emberi tart6zkodasra alkalmas helyisegekkel, akkor azt a mar emlitett homerseklet-valtozasok ellen meg kell vedenunk, azaz h6szigetel6 retegeket kell a fedes ala beepitenunk.

- A h6szigetel6 retegek onmagukban nem elegendoek - kulonosen a nyari meleg eseteben -, a fedes es a hoszigeteles kozott ketretegii szellozest kell kialakitanunk.

- A bels6 ter vedelmeben a szigeteles retegfelepiteset es csom6ponti kialakitasat ugy kell megvalasztanunk, hogy a fedes bels6 oldalan megjelen6 csapadekot, kicsap6dott parat megfeleloen elvezesse, elparologtatasat el6segitse; megakadalyozza, hogy a bels6 terben keletkezett para a szerkezetekhezjusson; a h6szigeteles kialakitasa hohidmentes legyen.

- A tet6terek hoszigetelesekor mindig vegyuk figyelembe, hogy az egyebkent j6l kialakitott h6szigetelt fedes

21)

~

b)

c)

d)

2-16. abra, Kapcsolt tetc5sikok es a hoteher a) ... b) tobbhajos nyereg; c) ... d) tesus (shed) tet6k eseten alacsony tetohajlasban kbzel egyenletes, mig tetoarkoknal hofuvasszenl koncentralt terhelesre es a hole miatt tbkeletes tetofedesre kell felkeszulni mind a tervezes, mind a rneqvalosltas fazisaban

hatasa lenyegesen romlik, ha nem forditunk fokozott figyelmet a fedes legzarasara es vizzarasara is.

Ha a felsorolt fedesi es hoszigetelesi alapelveket betartjuk, azzal nemcsak a padlaster illetve beepitett reteter vedettseget, megfelelo minoseget erjuk e'l, hanemjelent6s rnertekben noveljiik a fedelszerkezet es a fedes elettartamat is.

A legt6bb itt kieme1t szempontra a konyv tovabbi reszeiben reszletesebben visszatenink. Itt most csak ket olyan kerdest vetunk fel, amelyr6l a haztetok epitese soran legtobbszor elfeledkeznek,

A magastet6k kialakitasakor a szaruallasok k6zott gyakran ugy helyezik ei a h6szigetelO tablakat, hogy a szarufa lenyegeben I16hidda valik. E h6hidak kovetkezteben a tetoterben a szaruallasok alatti falfeliiletek, boritasok elszinezodnek. Mivel a fa haromszor-negyszer jobban vezeti a h6t, mint a h6szigetel6 anyagok, az emlitett problema ugy kuszobolheto ki, hogy az alkalmazott h6szigete16 anyaggal kiegeszitjirk a szarufakat is, es ezzeI cs6kkentjiik a szarufa lehiilo feliiletet, EzzeI ugyanakkor azt is elerjiik,

hornerseklet °C

70
60
u
0
50
OJ
-'"
-ClI 1.0
Ul
~
-(!)
E 30
-0
.J::
20

10
6ra 7 9 11 13 15 17 19 21 23 3 5 7 2"17. aora, Homerseklet-valtozas az epiiletek tetc5feluleteinek kiilonfel:e szinei eseten (julius honapban vlzsqalva)

1 fekete; 2 szurke, barna, zoto, rnelyvoros: 3 vilaqos: 4 fe'ner szln eseten 5 a I~ul:so leghormelsekl.et (OC)

hogy nyari melegben csokken a szarufak felmelegedese, igy elettartamuk is nagyobb lesz.

Amagastet6k helyes kialakitasaban nagy jelentosege van a szelloztetesnek. Az eddig megszokottnal lenyegesen tobbet kell foglalkoznunk a haztet6k megfel'el6 szem6zesi rendszerenek kialakitasaval, mert a tetoterbeepitesek soran szamos olyan hiba fordul e16, amely a nem megfelel6 szellozesre vezethet6 vissza.

Ha iires padlasteni magastet6t epitiink, akkor a padlaster szellozeset ugy kell megoldanuak, hogy a leveg6 az eresznel aramoljek be, es a felmelegedett leveg6 a gerinc kozeleben tavozzek el. Ezert peldaul a hagyomanyos cserepfedesti tet6k gerincere nem habarcsba, hanem szarazon rakjak fel a

kupcserepeket, igy a kialakul6 hezagokon a leveg6 eltavozhat. Az eresznel pedig meterenkent legalabb 200 ernkeresztmetszetii, madarhaloval vedett szellozonyilast kell kepezni, ahol a padlaster leveg6je p6tl6dik. Ha ezek kialakitasanak valamilyen akadalya van, akkor az oromfalak vagy nizfalak legmagasabb pont jan szellozonyilasokon vagy kiilon tetofelepitmenyen at kell a teret sze1l6ztetni.

A korszeni tet6fed6 rendszereknek mar vannak specialis, szellozonyilasokkaI ellatott elemei is. Hibas azonban az az elkepzeles, hogy a szellozoelemeket egyenletesen kell elosztani a tetofeluleten. Mindig az a helyes, ha a Ievegoutanpotlas az eresz alatt vagy az eresz felett a rnasodik vagy negyedik sorban elhelyezett szellozocserepeken, vagy mas nyilasokon ararnlik be, es kizarolag a gerinc kozeleben elhelyezett sze1l6z6cserepeken at tavozik, amelyeket a tetofelulet nagysagatol fugg6en egy vagy ket sorban helyeznek el.

17

Hangszigetelf kepesseg es hangszigeteles

A haztetokre ninesenek ktilon zajvedelmi eloirasok. Az iirespadlasok eseteben erre nines is szukseg. A tetoterbeepitesek hoszigetelo retegrendszere tobbe-kevesbe zajszigetelo is, habar a vasbeton retegek alkalmazasa elonyosebb. A tetoterbeepiteseknel alkalmazott tetosikban elhelyezett vagy tetosikb6l kiemelt tetoablakok hangszigetelesi szempontb61 azonosak az epuleteken elhelyezett mas ablakokka!.

A kiilonosen zajos komyezeni epiilet valamennyi hatarolofeluletet, ezen beliil a tetosikokat is meretezni kell zajvedelmileg az erre vonatkoz6 szabvanyok alapjan. Fontos megjegyezni, hogy zajos komyezetben nem celszeni zajhullamokra erzekeny fedesi anyagokat hasznalni (femlernez, hullampala polistztiol hoszigeteles stb.), mert azok bizonyos meghatarozott rezgesszamu hangok eseten jelentosen felerositik a zajhatast.

2.2. A haztetokct ero kemiai hatasok

Az epiiletek, hazak hasznalata kozben nem erzekeljuk elegge azt a veszelyt, amely egyre tobb tetozet es homlokzat rongalodasat okozza ugy, hogy eleinte eszre sem vesszuk a folyamat kezdetet, Kialakulasaban a kovetkezo tenyezok jatszanak kozre:

- a szennyezett levego, a savas eso es a kibocsatott gazok ill6 anyagai;

- a paras s6s (savas) levego;

- az anyagokbanjelen levo bornlekony

reszek kemiai reakei6i (melyek az anyag racsszerkezetenek megbomlasat okozhatjak);

18

- a kiilonfele femszerkezetek es -elemek erintkezesenel fellepo elektrokemiai jelensegek (ezekre tanacsos nagyon odafigyelni, fokent a rez, bronz es egyeb, pI. aluminium, illetve horganyzott epulettarrozekok es kapesol6elemek parositasakor, mert a megkezdodott elektrokemiai folyamat ellen mar nern sokat tehetiink).

Az egyetlen megoldas tehat az e16- vigyazatossag, a szakszerii vedekezes, a megfelelo (parosithato) anyagok es szerkezetek kivalasztasa vagy szetvalasztasa. Az elektrokemjai jelensegek optirnalizalasaban egyebkent a femvazas tetoknel kotelezoen alkalmazott

I NYAR

a)

I

TEL

b)

I

I

_..L _

I TEL

2-18. abra, A hohfd veszelye a tetotoderneknel a legnagyobb (fokent a vas betontodernek eseten)

a) nyari tulzott belteri felrneleqedes: b) telen a ho a kritikus ponton eldbb leolvad; c) a hoolvadek ejjel .tocsaban" ujra megfagy, es elszakftja a tetosziqetelest, jegcsapok kepzodnek, a csatorna leszakad, majd ujabb hoemelkedessel a jeqcsap olvad, es az epulet ezen szakasza id6 el6tt beazik, helytseqen belQI pedig peneszedes jelentkezik (regi, tulhaladott meqoldasok)

vedofoldelesi rendszer is segitsegunkre lehet.

Az epiilet kulsejet es szerkezetet era karos kemiai hatasok masik okoz6ja maga a hasznalat. Jellemzo peldatjelentenek erre az iizerni furdo- es mosohe-

- lyisegek, amelyeknel a vegyszeres para a hataroloszerkezeteket ronesolja. A karosodas lehet kulso vagy beiso elszfnezodes, illetve reaktiv lebomlas.

A legalabb egy emberoltot megert hazakon az epuletkemiai jelensegek lathatova valasa szinte biztosra veheto, mert "val ami" mindig elofordul. Stirun talalkozhatunk a szakszenitleniil kialakitott teto- illetve fodem-retegszerkezet miatti korhadassal, oxidacioval, valamint savas (s6s) feliileti kiulesekke!. Ez ut6bbit saletrornosodasnak hivjak, pedig altalaban csak megjelenese egyezik azzal, tobbnyire azonban valAmely mas kemiai jelensegrol vagy annak utohatasarol van sz6.

2-19. abra. Hagyomanyos falazatu eputet ut61agos padtasteri hoszigetelessel

a) vizsqalt csom6ponti reszlet: b) csom6- pont reteqhomerseklete. A koszoru kulsd hovedelmenek hianyaban a belso fels6 sarokban a parakicsapodas elkerulhetetlen

3. Haztetok es a geometria

Ha az elmult ezer ev epiteszetet vizsgaljuk, kulonbozo kovetkezteteseket vonunk vagy vonhatunk Ie:

- a1ig vsltozott az alapveto epiteszet Arpad vezerunk bejovetele 6ta;

- oriasit valtozott korulottimk a vilag, vele egyiitt az epiteszet is,

Hogy melyik igaz? Mindketto, Sokevszazados epiteszetunk fenn-

o'

maradt dokumentumai uzenik a hanna-

dik evezred emberenek: I) Nem vitathat6, hogy a haz, amelyben e1Iililk, mindig egy adott kor, tarsadalom alapveto igenyeit, technikai lehetosegeit tiikrozi. A hazak azonban mindig emberleptekfiek, a terek, amelyben az emberek a napjaikat toltik, emberre szabottak. S feliilrol a tetok vedik azokat. 2) Barmely kor hazainak egyik legfon-

r , II
I "

~ ~
I
j ~ li J 3-1. abra. R6mai kori epulet, ahol a harngsuly kiemelkedden a tetore es kapcsolt szerkezeteire esik (I-V. szazad)

3-2. abra. Gorogok antik epuletene'k tetereszlete masfelezer ev tavlatabol

tosabb - ha nem a legfontosabb - epuletresze a teto. Mert amig haz epiil, azt mindig vedeni kell felulrol mind az idojaras viszontagsagaitol, mind - sajnos - embertarsainktol; serre a teto a Iegalkalmasabb (3-1...3-5. abra),

Hisz ha visszatekintiink az emberiseg osi multjaba, az akkor elt emberek kulruszaiba es mindennapi eletebe, azt tapasztaljuk, hogy barhol volt az eletteriik - erdoben, hegyen epitettek hazukat vagy barlangokat alakitottak lak6- hellye -, mindig a vedettseg, a fedettseg volt a legfontosabb tenyezo (3-6 ... 3-7. abra).

Ha az 6kori Hellasz vagy Italia haztetoit vizsgaljuk - a fennmaradt epuleteket tanulrnanyozva -, lathatjuk, hogy azok mil yen fontosak voltak mind a funkci6, mind a konstrukci6, mind pedig az esztetikai ertek szempontjabol (3-8 ... 3-9. abra).

A latvany es a rmiszaki tartalom vonatkozasaban a haz es a teto - vagyis a belso es a kulso ter - viszonya egyforma fontossaggal birt.

A mesterseg oldalarol nezve az e16- zo korok epiteszetet batran mondhatjuk, hogy a technika - sot a csucstechnika - mar ezer eve is jelen volt. Ami

3-3. abra, Boltozatok es az azok altai letrehozhato tetotormak az elrnult ketezer ev epiteszetebol

3-4. abra. Atriumos haztornb betele lejto tstdkkel (spanyol pelda)

3-6. abra Kozep-afrikai kozosseqi haz tavaza keretes szekallassal

3-5. abra. Atriumos lakohaz kltele es befeIe I'ejto tetokkel az elmult szazadokbol (torok peloa)

/ r , ,

/ , /

, , , / ---~

19

3-7. abra, Dalrnacial aqrarepulet (termenyszarlto) tetovaza szaruzattal a 19. szazadbol

nem valt be, az osszedoltmara. Ha elzarandokolunk Athenba vagy Romaba, lathatjuk a megmaradt emlekeken, hogy azok mennyire szepek es jok. A timpanonok, a gyamkovek, a tetok, a k6b6l faragott tetovazak es tetofedesi elemek rnillimeternyi pontossagu mernoki rnunkarol tanuskodnak (3-10 ... 3- II. abra),

A fabol keszult haztetok megmunkalasa, konstrukci6ja egyenesen bamulatos: a szelvenyek parhuzamosak, akarha furesziizemben szabtak volna 6ket, a statikajukat mintha szamitogepen modelleztek volna; minden tart6, merevit6 ott van, ahol annak lennie kell. Ha arra gondolunk, hoi tartott az emberi elme nehany szaz vagy ezer eve, azt kell mondanunk, hogy egy szempontb6l elorebb, mint ma: a tisztanlatas es a tokeletes raerzes benne volt a zsigerekben (3-12".3-15. abra).

Ha aJaposan megneziink egy kezzel formazott tetocserepet, szembeotlik: merete allando, hasznalhatosaga kiva- 16, elettartama a lehet6 legjobb, hiszen otszaz-ezer ev 6ta birja az id6k viszontagsagait, Epiteszettel foglalkoz6 regeszek egy csoportja megallapitotta, hogy ezek azert maradhattak fenn a mediterran teriileten, mert nem erte 6ket az evenkenti 30-50 fagyasi cikIus. Ez igy van, mert eszaki nepek haz- . tet6je mindig fa es k6lap fedesu volt, melyet a mai napig nagyon sok fennmaradt pelda bizonyit.

~

':lra. ltallal antik epfteszet: tetoto:>moponti resztete - alulnezet

3-9. abra. Homai teglaboltozat felgomb alaku tetozettel - reszlet

1 ternlernez fedes; 2 szaruzat; 3 leg res; 4 statikai kazettas boltozat; 5 szellbztet6 telepltrneny

3-10. abra. Gorog antik epulet tetoreszlete - telulnezet

3-8. abra, Gorog kozgazdasagi epulet targyaloterme (12. szazad) jol lathato tavazas tetdzettel, ahol a ko keretgerendakon nyugvo teto foszaruallasara gyamolftott keresztszaruzattal oldottak meg a nagy tesztav lefedeset

3-12. abra. Kozepkori acsmuhely, fafeldolgbzas es anyagelokeszftes

.. ~

I

ic) 3-14. abra. Egetett agyagcserepek profilvalaszteka a 12. szazad koriil

a) ... b) "vendeg"elemes; c) profilozott

r ..... :L~".: ....

:~ ..

..

::,'

' ..

~&

~l'~

~27---f

~

3-13. abra, Felezer eves egetett agyagcserep

a) cserepfajtak; b) tetoreszlet

3-15. abra, A!1tik epiilet tetoresz'lete speclalls, koz_benso eresz- es szegocserepekkel fedve

3.1. A tetf es az epiteszet a XX. szazad kornyeken

Ahogy az elobbiekben mar emlitettiik, az epiteszet a vilag minden szegleteben igen lassu, de allando es nagy hordereju fejlodesen ment keresztiil.

Hasonlitsuk ossze a legeszakibb es a .Iegnyugatibb" bazakat! Nezzuk az eszkimok hazat, az igiut: jegbol keszult falait es felgomb formaju tetejet, (Igaz, a kozepzaradek SOkSZOF kimaradt, mert a megihagyott resnek fulilkci6ja volt: a f6- zesi fust elvezetese, a bevilagitas es a fuss levego biztositasa.) Lathatjuk, hogy az italiai epiteszet felgomb alaku boltozatainak, tetoinek az eredete es az igluk

forma- es statikai vilaga egyarant azonos alapelvii. Az italiai epiteszet ugyan az akkori tudomany es mesterseg egyiittes eredrnenye, de benne van az is, amit .nem tanultunk, de tudunk",

Ha az 6si keleti kulturak ezereves faepiteszetet akarjuk tanulmanyozni, erdemes szernugyre venni a kiotoi tempiomegyuttest, Ez az epitrneny szinte kizarolag fabol epult, s meg rna is all, pedig atveszelt mar - egyebek

~

3-16. abra, Ezereves

tavazas templomepulef Japanban, melynel' a nosszu tavul tennrnaradast a fa minosegen tul a szaraz (femmentes) es rugalmas takoteseknek koszonhetik

a) veqnezet; b) oldalnezet

3-17. abra, A tokl- ~ oi olimpiai stadion

80 m-es tesztavu fiiggesztetten hajlftott tetozete azert elhetett at (a kozel fel' evszazados lete alatt) ezidaig 10bb tucat U)ldrengest, men a gerinctarto szabad kileAgeset a hiperbo'likus fiiggesztekek mint teto egyensulybanr tartottak

a) hosszmetszet; b) keresztmetszet; c) alaprajz: 1 gerinctarto: 2 feszltetten ivelt tet6; 3 keretqerenda oldalkihorgonyzashoz

b)

c)

21

3-18. abra, A sidneyi operahaz latvanyos epiilettombje, melyet elsodteqesen a teto ural. Mint monumental is plasztika, a favaros szlrnbolumakent szerepel. A mozgalmas, szobraszaf igennyel formalt felepitmeny egyetemes ervenyu formai asszociaclokra utal vltorlaszeruen dagado tetoivel

mellett - tobb tueat foldrengest is. E fabol remekelt epiiletek stabilitasanak a kovetkezok az okai (3-16. abra):

Az epiilet stilusa sokban elter az eur6pai faepiteszeti tradici6t61. Alegszembeotlobb elteres termeszetesen az a kulonos figyelem, amelyet az ivelt, tekintelyes eresszel rendelkezo tet6k kialakitasara forditottak. Az esztetikai szempontokon tul ezek az ereszek arra is szolgalnak, hogy megvedjek az epuletet a meglehetosen gyakori esotol. Ha alaposan szemugyre vessziik az epuletet, meg jelentosebb elterest is talalhatunk: a szerkezet stabilitasat nem a harornszogeles biztositja, amint az az eur6pai feepiteszetben megszokott. Ehelyett bonyolult eresztekek kapesoljak a tet6zetet az oszlopokhoz, amelyek igy jelentos huzoeronek, nagyobb szerkezeti feszultsegnek is kepesek ellenallni. Az epiilet ezert soklabu asztalra emlekeztet, sa szerkezet flexibilitasanak koszonhetoen eli nil a rendszeresen ismetlodo foldrengeseket.

Az imenti eszaki es tavol-keleti peldakat es a XX. szazad epiteszetet oszszevetve azt allapithatjuk meg, hogy az epiteszet rendszerenek alapjai nem valtoztak,

A mai japan epiteszet is remekel a tetohazakkal. Peldakent emlithetjiik a toki6i olimpiara kesziilt stadionokat. Ezek a kozel fel evszazados epuletek

22

3-19. abra, Corbuiser altaltervezetttemplomepulet, ahol a fal meg a tete egy es ugyanaz, mint egy modern satornal

a) rnetszet/nezet;

b) felulnezet

3-20. abra. Kos Karoly erdelyl epitesz tetohaza a 20. szazad elsa felebal

3-21. abra, Kos Karoly falusl vendeqfogadoja acsolt tavazas epiiletevel es arra iiltetett tetczetevel a taban gazdag epiteszetet szernleltette 3/4 evszazaddal ezelott is

a) belsoteri kep; b) metszet; 1 talvazoszlop; 2 bel so oszlop; 3 mestergerenda (es kotoqerenda): 4 talpszelemen; 5 keretallas (toszaruallas): 6 keretfa; 7 szelemen; 8 szorit6fa; 9 tetohejalas: 10 fog6fa; 11 alap ~

a)

3-22. abra, Hazak es tetc5k - gOlldolatsor kepekben az epfteszetsol, a tetc5krc51

3-23. abra. Haz a tetc5 alatt, ahol a tetc5 kiilan elc5re rneqepulhet, terrneszetesen hordozovazra gyarnQlitva a) metszet; b) oldalnezet: 1 tetovazzai; 2 az epulet (mint zart ter) T

T~

a)

2

b)

bevaltottak a hozzajuk fiizott remenyeket; mert meg ma is olyan stabilak, hogy akar a 4XII. szazad emberet is szoigalhatjak '('3-17. abra),

A klasszikus epulet-teto-egyuttes fontossaganak demonstralasara emlithetjuk az epiteszeti kuriozumnak szamito sidneyi operahazat. E kulturkozpont latvanyerejet a tetdk egyuttese hatarozza meg (3-18. abra),

A teto es a haz egyseget, a teto eras stilusmeghatarozo szerepet Corbusier peldaertekii epiileteivel illusztralhatjuk: a nagy epitesz az egyszerii es mozgalmas alaprajzu hazait kiilonleges

3-24. abra. Horde alaku tetohaz metszeI te, ahol a fal es a tetc5 atmenetet kepez az epiilet rnlndket oldalan -I" fot6k (Velux pelda)

geometriaju tetokkel fedte illetve kapcsolta eggye (3-19. abra). Vannak olyan hazai - kozepiiletek es vallasi centrumok is -, melyeknel a teto fal is egyben.

De a XX. szazad epiteszeteben emlithetjuk hazankfiat, Kos Karolyt is, kinel a teto es a haz szinte egy volt; ez kulonleges epiteszetet hozott letre a mult es a jelen embere szamara egyarant (3-20 ... 3-21. abra). Peldainkat csokorba szedve - kepeken es abrakon megjelenitve - bemutathatjuk a tetohazak es haztetok virtuoz alkalmazasanak lehetcsegeit (3-22 ... 3-25. abra).

Il

I

3-25. abra, Kulonleges alaku tetohaz, ahol a harornszoq alaku tetc5sfkok egyben egy statikai egyseget kepeznek egyrnashoz kapcsolva

T

Cl)

3-26. abra, Epulet + tetc5 kulonleges kapcsolattal

a) metszet; b) utcakep; A lakoter; B tetoter kulon lepcsohazon keresztOli kapcsolattal; C lepcsohaz

b)

~"''''' 3-28. abra, Egyszeru csaladi haz hagyomanyos nyeregtetc5- zetehez j61 kapcsol6dik egy fvelt alaku toldalekteto a terasz fedesere

b)

3-29. abra, Nemetalfoldi csaladi haz hangsulyos tetozetevel, ahol a padlaster legnagyobb hanyadban hasznosftasra keriil a) szernbenezet; b) oldalnezet

A hazak es haztetok alakjat, geometriajat er6sen meghatarozzak az adottsagok, a kor szelleme, a lelemenyesseg, a kozgazdasagi merce, valamint a lehetoseg, melyek hatasara a tet6k egyszeniek vagy eppen bonyolultak es szepek is lehetnek (3-26 ... 3-33. abra).

A tet6k, a hazak bonyolultsagat illetve egyszeniseget erzekelhetjiik a 3- 34 ... 3-36. abrakon, ahol az adott epulet alaprajzi igenyet valtozatlanul hagyjuk, am egeszen eltero karaktert kapunk a teW atformalasaval es az ahhoz kapcsolt ablakozas modositasaval.

24

3-27. abra. Favazas lakohaz kulonleges alaku tetc5zettel

3-31. abra, K6r alaprajzi forqastest "tefmeke" haztetove] - peldak

3-32'. abra, ,Epulet felettii ablakok tetovel

3.2. Tetoidomok es a geometria

Tetoidomnak nevezziik a magastetok geometriailag helyesen megszerkesztett feliilnezetet. A tetoidomok szerkesztesehez egyertelmuen meghatarozhatok azok az adatok es geometriai modszerek, amelyekkel a magastet6k forrnaja, szerkezete es csom6pontjai az igenyeknek megfeleloen alakithat6k ki (3-37 ... 3-39. abra)

3-30. abra, Lakohaz tetoreszletel

3-33. abra, Nyolcszog alaprajzu kupteto egy erdei plhenonel

Kiindulasi adatok

A tet6idomok szerkesztesenek egyik leglenyegesebb kiindulasi adata az a kontur,amelyre a magastetot epitjiik, Kontur alatt nemcsak az oldalak mereteit kell ertemink, pontosan kell ismermink az egyes oldalak egymassal be-

25

T-I

I

I

I

I

I I

L J

a)

-r T--

I I

I I

I I

I I

I I

L J

a)

ill

rn O_J
~ b) b)
f--- ,,-DL
rn IT] ! rn IT]
I
~
c) 3-34_ abra, Klsvarosi lakohaa utcakepe - 1. a) alaprajz; b) oromfalas; c) oromzati eresszel

r

i

1

a)

zart szogeit is. Amikor egy epuletteto konturmereteit meghatarozzuk, iigyelmink kell arra, hogy azokon a helyeken, ahol a tetoszerkezet ereszkiulessel csatlakozik az epulet homlokzati falaihoz, ott az ereszkiules meretet hozza kell adni az epiilet kiilso sikjanak a mereteihez,

26

3:i5. abra, Klsvarosl lakohaz uteakepe - 2. a)alaprajz; b) utcaval parhuzarnos nyeregtetovel: c) kontyolt nyereqtetovel

3-37. abra, Kereszt alaku nyereqtetoslkok komblnaclejanak vegeredmenye

a) szerkesztett tetosikok: b) az elkeszult teto

---t" I

I

I

---t" T--I I

I I

I I

I

I

I I

L J

a)

rn

OJ

b)

rn

OJ

c)

3-36. abra. Klsvarosi lakohaz utcakepe - 3. a) alaprajz; b) kontyolt tetovel es tetosikablakkal; c) kontyolt tetovel es tetderkelyss ablakozassal

3-38. abra. Keresztgerinc(i nyeregtetos sikok 90o-kal elforditott negyzetes alaprajzu epuleten, negypontos vizelvezetovel a) szerkesztett tetosikok: b) az elkeszult epulet tetOvel T T

a)

3-39. abra, Keresztgerincu nyereqtetds sikok metszddesebol kialakult epulettomeg, negypontos csapadekgyujtovel

a) szerkesztett tetosik: b) a kesz epulet latvanykeps

Nem eleg azonban a pontos konturt ismemiink. Meg kell hataroznunk pontosan, hogy a kontur egyes elein milyen zarodasra van szukseg: eresz kialakitasara, illetve oromfalas vagy nizfalas kialakitasra, mert ezek lenyegesen befolyasoljak a tet6idom szerkesztesenek modjat (3.40 ... 3.44. abra).

Ugyancsak tudnunk kell, hogy a tet6idom pereme menten azonos vagy kiilonbozo parkanymagassag szukseges, vagy hogy egyaltalan megengedheto-e magassagi elteres.

A szerkesztes el6tt meg kell hataroznunk a tetosikok fedesi anyagatol fugg6 hajlasszoget is, valamint azt is, hogy valamennyi tet6sikot azonos

3-40. abra, Egyszeru nyeregtetos lakohaz eltero tetokapcsolatl lehetoseqel az alaprajzi es epulettomeg valtoztatasaval

u_

0)

0 __

b)

3-41. abra, Tetoldomok nyeregtetos valtozatai

a) nyereqtetds: b) csonka kontyolt; c) kontyolt

vagy kulonbozo hajlasszoggel kell-e kialakitani. Kulonbozo hajlasszogeket alkalmazva azt is tudnunk kell, hogy melyek az adott fedesi anyagb61 ad6d6 minimalis es maximalis hajlasszogek.

Az elobbiek isrnereten tul meg kell hataroznunk azokat az epiteszeti, esztetikai formalasi igenyeket is, amelyek megszabjak a magastet6 formajat, Erre azert van szukseg, mert adott esetben a tobbi kiindulasi adatot is befolyasolhatja, Arra is lehet pelda, hogy egy eltervezett, szep hatasu magastet6 kialakitasaval visszahat a lefedni kivant epulet konturmereteire, alakjara is (3-45 ... 3-54. abra),

3-42. abra, Tetoldomok felnyeregtetos valtozatal

a) felnyereqtetds; b) csonkakontyolt; c) kontyolt

27

3-43. abra, Nyeregtetos haz tetoslkvaltozatai, eltero tetohajlilsszoggel

3-44. abra, Nyeregtetos haz csonkakontyolt valtozatai, eltero tetdhajlasszoqqel

~

3-45. abra, Nyeregtetos haz toldalekkal, Tetdsikok szerkesztese

28

I

I J :

L J

-""1------------1

I I

Ii

I I

-- - +-- -1--.J---1 I

: : : i : I

I I I

3-46. aora. Nyeregtetos hilz toldalekkal. Tetosikok szerkesztese

, I

I - - - - - - l-~ I i I I

I I

I 1 I

I

__ J .J

3-47. abra, Nyeregtetos haz csonkakontyolva. Tetosikok szerkesztese

A :\

I I ,

3-48. abra, Kontyolt nyeregtetos haz, Tetdsikok szerkesztese

3-49. abra. Kontyolt nyeregtetos haz, kontyolt toldalekkal, Tetdsikok szerkesztese

3-50. abra, Kontyolt nyeregtetos haz, Tetosikok szerkesztese

1\ i\

___ _J_ __ I

3-51. abra, Kontyolt es kapcsolt tetoldomok szerkesztese Wzfalas epuletnel

i I i

I

~ I

____ J

3-52. abra, Kornbinalt alaku tete, Tetdidom szerkesztese

3-53. abra, Kulonleges alaprajzi igeny(i epulet tetcldom-szerkesztese

3-54. abra, Kontyolt tete, metszett sarokkal. Tetoldom szerkesztese

Szerkesztesi modok

Mielott konkret peldakon bemutatnank a tetoidomok szerkesztesenek m6dszereit, rogziteniink kell az alapszabalyokat:

- Ha a tetoidomkontur egymassal szornszedos ket oldalara azonos lejtesii tetosikokat fektetiink, ezek metszesvonalanak (a teto tarejanak) kepe mindig a ket oldal altai bezart szog felezojebe esik. Ez akkor is igaz,ha a ket szomszedos oldal altai bezart szog 1800 -nal nagyobb, csak akkor a szogfelezo a teto vapajanak sikbeli kepe (3-55. abra), Ez az oka annak is, hogy regebben a tetoidom szerkeszteset a "teto kozepelesenek" is neveztek. Ha kulonbozo lejtesu te-

tosikok talalkoznak, akkor a metszesvonaluk kepet ki kell szerkeszteni az oldalnezetek segitsegevel. Az igy keletkezo rnetszesvonal a szogfelezo feW I mindig ameredekebb Iejtesti teto fele mozdul el (3-56. abra),

- Ha valamely szerkezeti, funkcionalis vagy epiteszeti szandek miatt nem dontiink maskeppen, akkor a magastetoket az epiiletre mindig szimmetrikusan epitsuk, Az ilyen tetoidorn-szerkesztes alapszabalya, hogy ha a tetoidom egyrnassal szembeni oldalai parhuzamosak, es azonos lejtesii tetosikokat fektettiink rajuk, akkor a metszesvonaluk (gerinc) sikbeli kepe a ket hatarolo oldal kozott kozepre esik es parhuzamos veWk. Ha az ereszek vizszintesek, akkor a tetogerinc (metszesvonal) is vizszintes lesz. Ha kulonbozo lejtesti tetosikokat fektetiink az egymassal parhuzamos elekre, akkor is parhuzamos marad a gerinc sikbeli kepe az oldalakkal, de nem kozepre esik, hanem elmozdul a meredekebb tetesik fele. Pontos helye oldalnezet vagy metszet szerkesztesevel hatarozhat6 meg (3-57. abra),

- Ha azonos lejtesu tetoslkokkal kivanunk egy trapez L vagy T konturos tetoidomot megszerkeszteni, es kovetelmenykent allitjuk fel, hogy a magasteto lathato gerincei azonos magassagban legyenek az eltero sze-

I--
I f.-
I'
ex
, oj

/' ....
1\
I)

i l
V
l-
cJ - dJ

3-55. abra, Azonos lejtes(i tetdsikok metszesvonalainak sikbeli szerkesztese

a) derekszoqri: b) tornpaszoqu; c) 270°-os; d) 1800-nal nagyobb, de 2700-nal kisebb szbgu eresztalalkozasok eseten

1

3-56. abra, Azonos es kUlonbozo lejtes(i tetosikok metszesvonalalnak sikbeli kepei es eltero oldalnezete

29

3-57. abra, Tarejqerincre szimmetrikus magastetc5k gerincvonalainak szerkesztese azonos lejtesu tetc5sikok eseten

a) parhuzarnos oldalak eseten: b) sz6get bezaro oldalak eseten

b)

w

w

3-58. abra, Tagolt es trapez korvonalu tetc5idomok szerkesztese azonos lejtesu tetc5sikok es azonos gerincmagassag eseten

a) trapez alaku tetdidorn; b) valtozo traktusmelysequ tetoidorn: 1 kis lejtesu, badogozott tete: 2 azonos rnaqassaqban leva tetoqerincek

-'t--_I_

I I--

I I

I I

-= = =- - -- -__::- ~ -

~

I I

I I

~

I I II

-"'1--- II

I i :--

I

3-60. aora Parhuzamosto! elterc5 alaprajzu epulet, elterc5 hajlasszogu tetoslkokkal. Tetc5idom szerkesztese,

3-61. abra, Tetc5idom szerkesztese allando (x) vetlileti meretu es azonos tetc5hajlasszogu tetoslkokkal

lessegi meretek ellenere, akkor a 3- 58. abra szerint kel1 eljamunk. A tet6idomokon t6nussal jelzett tetofeluletek badoggal fedett, kis hajlasu - tehat az utcarol nem lathato - tetofeluletek.

- Az ismertetett tetoidom-szerkesztesi

szabalyok alapjan rendkivul bonyolult, osszetett es tagolt tetoidomok is szerkeszthetok. Csak azonos tet6siklej teseket feltetelezo szerkesztesek nehany szep peldaja lathato az abrasorokon. Altalaban, ha megengedjuk, hogy a tetosikok lejtesei ne legyenek azonosak, akkor egyszeriibb megoldasokat is talalhatunk, de ezekben az esetekben mindig gondosan ellenoriznunk kell, hogy a kulonbozo lejtesekbol ad6d6 formai valtozasok szerkezetileg es epiteszetileg megfelelok-e vagy sem (3-62. abra).

Kulonleges tetoforrnak

A kiilonleges tetoalakzatok mindig izgattak az alkot6 epiteszt az ertekrend es ertektenyezo vonatkozasaban. Az epitesz mindenkori alma, hogy az adott haz kiilseje es belseje egyarant a mas sag kovete legyen.

Kiilon kell targyalni a funkcionalisan szukseges rendszereket. Fokent itt kell megemliteni az ipari es csamokszerkezeteket, melyeket az igeny formal. Peldakent emlitheto a nagy, oszszefuggo iizerni ter, annak benapozottsaga feliil vilagito ablaksoron stb. (3-63 ... 3-75. abra).

3-62. aora, Toronytetc5k - alaprajz es nezetrajz T T

A

\

F

3-59. abra. Parhuzamostol elterc5 alapraj- ~ EE ~ ~ [:E m

zu epulet, azonos hajlasszogu tetosikokkal. Tetoldom szerkesztese

30

3-64. abra. Ipari epiiletek eltere siku tetei

a) shed/donga; b) ... c) fes0s nysreq/kup: d) fesus nyereg valtos tetoslkckkal

3-65. abra, Keresztgerincu tete sarokponti alatamasztassal, es alatamasztasban tortene keretvcnorud-merevitessel

3-63. abra, Ipari epliletegyiittes eltere tetozettel es eltere tetdslkokkal

3-66. abra, Csarnokepulet merev gerincvazas tetozete kapcsolt fiiggeszteku tetesikokkal

a) ksresztqerlnctartoval; b) elgerinctartokkal

3-67. abra, N:egyzetes alaprajzu csarnokepulet kozepcsucsba vezetd tetehejslkokkal

a) kettds nyereg; b) fel + eqesz T fel nyereg kialakitassat

3-68. abra. Nyolcszog alaprajzu csarnokepulet kozepponti sik kapcsolattal

a) csucsba vezeto tetoteluletekkel; b) valto tetoslkokkal es telso lapostetos zaradekkal

~

a)

3-69. abra. Hiperbolikus tete

a) eqyenlctlen ritrnusu ivelemek soraban:

b) egyenletes ritrnusu tetcsfkokkal kapcsoltan

Hajlitott tetOk es szerkezetek

Barmennyire gazdasagtalanok is a hajlitott szerkezetek az egyeb igenybevetehi szerkezetekhez viszonyitva, megis nelkiilozhetetlenek, hiszen peldaul minden sikfodem ilyen igenybevetehi. Ha elkeriilni nem is tudjuk a hajlitasokat, legalabb csokkenthetjuk azokat, es a csokkentett hajlitasokat is gazdasagosan vehetjuk fel.

A hajlitasok csokkentese ket modon lehetseges: a sajat suly csokkentesevel es a tamaszok celszera elrendezesevel, A sajat sujy csokkentese a terhet kozvetlenul hordo- (lemez-) elernnel legcelszeriibben sulii tagolassal erheto el, az alatarnaszto elemeknel pedig gazdasagos (kis feluleni, de nagy inercianyomateku) keresztmetszetek alkalmazasaval. A tamaszok celszeni eiren-

31

3-70. abra. Hiperbolikus hejtetc5 zsaluzati allvanya epitesl tazlsban

a)

b)

»>

3-71. abra, Dongafe5zitekli kerettartos tetooszlopokra gyamolitva

a) kett6; b) neqy alatarnasztasi ponton

32

- -,.

,/ ,/

dezesenel nemannyiraa fesztavolsagok csokkentesere gondolunk (his zen ennek lehetosege korlatozott), hanem a tamaszkozok helyes aranyara es a tamaszokon val6 tulnyujtasra. Ezek segitsegevel az anyagsziikseglet csokkenthet6.

A hajlitasok gazdasagos felvetele a keresztmetszet mar emlitett gazdasagos kialakitasan kiviil a keresztmetszet mereteinek a tart6tengely men ten val6 valtoztatasaval lehetseges, Az igenybevetel mertekenek valtozasat a szerkezet mereteinek - Iegalabbis nagyobb mereni vagy nagy szamban kesziilo szerkezeteknel - kovetnie kell. Ez ket okb61 is szukseges, Egyreszt azert, mert ellenkezo esetben a legnagyobb igenybevetel helyen szukseges keresztmetszet mas helyen feleslegesen nagy, tehat a szerkezethez a szuksegesnel tobb anyagot hasznalunk, mas sz6val gazdasagtalan szerkezetet tervezi.ink. Masreszt pedig azert sziikseges a meretek valtoztatasa - es ez Iegalabb olyan fontos szempont -, hogy a szerkezet alakja a szerkezet erojatekat helyesen, logikusan tukrozze vissza. A meretek ilIetve a meretvaltozas logikatlansagat sokszor meg a laikus is erzekeli, csak nem tudja kifogasat megfelel6en megfogalmazni: a logikus alaku szerkezetet szepnek, illetve a nem logikus alakunal szebbnek iteli .

Hajlitott szerkezetek eseteben is teljes joggal gyanakodhatunk arra, hogy az ilyen szerkezetekre vonatkoz6 esztetikai itelet nem fuggetlen a szerkezetr6l alkotott statikai itelettol. llyen statikai iteletet a laikus is tud alkotni, bar rendesen nem tudja azt szabatosan megfogalmazni, sot legtobbszor tudataban sines annak, hogy statikai fteletet alkot.

~

3-75. abra, Csarnokepulet k6telfe5zitekli ponyvatetc5vel

3-72. abra. Donqafeszftektl keresztracsos tartoval ke5zlilc5 szarnyas tetc5konzolokkal, negypontos alatamasztassal

a) keretes vonoruddal; b) tarnpillerrel stabilizalva

3-73. abra. Donqafesziteku, klil5c5 rae 50- zati tartooszlopokra gyamolitott tetdhejelemek

a) neqyzetes nyereg, 6t alatarnasztassa':

b) neqyzetes szarnykonzolos, negy alatamasztassal

3-74. abra, T6Je5ere5 dongatetc5 kozeposzlop gyamolita55al

Retegragasztott, ivelt zaradeku fa foszaruallasos felnyeregtetos lakohaz kozeptraktusahoz j61 kapcsol6dnak az ugyancsak felnyeregtetos oldalszamyak egyenes vonalu tetozetei, A foszaruallas szamoldokqerendazatat az epuletvazalatarnasztas es a ket veg acelcsztopal teszik stabilla

Az ikres jellegli, szabadon all6 epulet egy-egy lakoeqyseqe veg- (csonka) kontvolasaval valamint a lakasok bejarata fole emelt oszloptarnaszteku el6tet6vel egy uj epiteszeti stilust hoz at "modern valtozataval" a tobb szaz eves eplteszeti kulturakbol

Szereltvazas epulet uzernileq eloreqyartott haztetovel, A tete "hordoza"szek szerepet betolto vazrendszer ot pontbani alatamasztassal teljes stabilitast biztosit a tedelszeken tul a haz teljesseqenek. Erdekessege, hogy a reteqragasztott tavaz csavaros kotesevel ugyan rugalmas, de nem veszelyezteti a vaz koze fixen kapcsolt arias meretu uveqfeh.ileteket

Enyhe lejtesu lapostetds haz eroteljes elotetovel. A haz tetozete egyben a folso zarotodem kivalo hosziqetelo keresztmetszetevel az EU-s szabvanyoknak mastelszeresen megfelel. A folulvilagito a tokeletesebb benapczassal teszi komtortosabba a "szolar" programban epiilt kiserleti lakohazat

I

Egyszeru nyereqtetos lakohaz terasz f61e nyulo oromzati tetozettel es also tellkert takarassal, A haz tartovaza a duplazott szelernenezesevel es a legegyszerubb technikai kivitelevel rneqis eleqanciat k6zvetit a szemlelo fele

~ .. -

I

I J j

I

Kiil6nleges alaku haz kiil6nleges tetozetevel az ezredtordulo eveben kivivta a szakmai kozonseq erdeklodeset. Az egytraktusos haz todernszerkezete reszben vasbetonbol es kieqesziteskeppen a tetovazzal kombinaltan tabol keszult, Az abszolut k6rszelet "biitiis" vega, ket lakoszintet rnaqaba toqlalo haz az ivelt tetotodern hangulatot es rnassaqot kozvet it. A femlemezfedes nagy latszo feliilete arnuqy elvesz a karaktertorrnalas 6sszessegeben

Ketiranyu nyereqtetok metszesebol letrehozott kulonleqes alaku es formaju lakohaz, A kozel negyzet alaprajzi torrnaju epuletnel az ilyen iranyu tetomeqtorrnalas azonos sikok es tetohajtasszoq-Iormalas lehetoseqet igy lehetett biztositani a kepeken lathato eredrneny eleresehez

Extrern igenyu lakohaz az ezredfordulo elso evebol. A manzard es nyeregtetos kornbinaclo egy kiilonleges epuletkaraktert kolcsonoz. Az epulet ketszintes torneqenek emeleti talahoz kapcsolt homlokzati sikot is ado manzard tetofeliilet csak latszat, mert moqotte teljes erteku a lakoszint. A haz bejarati elotetoje es a felkorives dongaboltozat, valamint a tarnaszul szolqalo oszlopok egeszen kulonleqesse teszik a hazat es a tetozetet egyarant

4. A haztetok szerkezete

Az epiiletek tetozeteinek ismerteteset elsodlegesen anyaguk, majd rendszeruk szerint mutatjuk be e fejezetben.

A haztetok szerkezete - fabol,

- fembol,

- vasbetonb6l

- es kombinaltan kesziil.

4.1. Faanyagu fedelszerkezetek

A faanyagu haztetok tulajdonkeppen mindenki szamara ismeretesek, mert ezek vannak hozzank legkozelebb, tobbiinknel a haz teteje is ebbol keszult (4-1.. .4-3. abra).

A fatetokeszites anyagai

Faanyagu tartok

A termeszetes faanyag mereteit altalaban nem meghalad6 - vagy esetleg hossztoldott anyagb6l eldallitott - tomorfa-elernek, Onallo szerkezetkent val6 alkalmazasuk az erdokben kitermelt faanyag mereteinek folyamatos es egyertelrmi csokkenesevel, a min6- segi aranyok rornlasaval, az arak ernelkedesevel, tovabba a megrnunkalas illetve tovabbfeldolgozas teehnol6giai szinvonalanak fejlodesevel oszszefuggesben mindinkabb csokken. Ennek ellenere a mai napig jelentos szerepuk van az egyszenibb epuletek es epitmenyek, illetve a kisebb fesztavolsagu szerkezetek (pI. fedelszekek) eseteben, valamint egyes osszetett szerkezeti megoldasok (pI. racsos tart6k) kialakitasanal.

Alkalmazasra keriilhetnek - hengeres alakban;

- bardolt vagy fureszelt favalasztek

(lee, heveder, pallo, gerenda) formajaban;

- gyalult kivitelben;

- profilra munkalt allapotban,

Az elemmeretek rendszerint szabvanyosak, illetve a szukseges megmun-

kat assai a szabvanymeretekbol kialakithat6k (pI. gyalulasi tulmeret), Hosszmeretuk ritkan > 6 m.

Hengeres formaban - termeszetesen kergezett allapotban, esetleg kormar6n torrent megmunkalas utan - hasznalatosak a

- tetoszeki elemek (fokent szarufa);

- oszlopok.

Bardolt elernek (gerenda) alkalmazasa rna mar elegge ritka. Esetenkent tetoszeki elemek, fodemtartok vagy falelernek celjara - kulonosen regi epuletek felujitasakor - elofordulhatnak.

A fiireszelt valasztekok (gerenda, pa1l6, deszka, heveder, lee) alkairnazasa a Ieggyakoribb. Egyszeriibb szerkezetek es aJaesonyabb esztetikai igeny eseten "sz6ros" (fureszelt) feliilettel is alkalrnazasra keriilnek. Magasabb rmiszaki es esztetikai kovetelmenyek mellett gyalult, esetleg profira munkalt es feliiletkezelt kivitelben hasznalatosak.

4-1. abra, T6bb tartoszerkezeti szintes fa tetc5szerkezet metszete es belsc5 kepe

4-2. abra. T6bbfunkci6s fa tedelszerkezet resze a belsoepiteszetnek

A termeszetes tomorfa-anyagu szerkezeti elemek beepitesekor esetenkent a kapesol6elemek e. fejezetben targyalt megoldasok is alkalrnazasra keriilnek. Ez fokent "oldhat6" kapcsolatot jelent, es nem azonos a dimenzionovelessel.

Atmeneti vagy koztes megoldasnak tekintheto a tomor es retegelve ragasztott elemek kozott, az elem teljes keresztmetszeti szelvenyere kiterjedo hossztoldassal eloallitott szerkezeti elernek beepitese. Ez esetben az elemek hosszmeretet megnoveljuk, mig a szelvenyrneret nem haladja meg a termeszetes faanyaget,

41

4-3. abra. Fedelszekepites, rnelynel a szekszelemen a teherhord6 falra valamint a szekoszlopokra epul

Fatetok szerkezeti anyagai

Sok evszazados hagyornanyok alapjan a haztetok szinte 98-99%-ban fenyofab61 epiiltek es epiilnek a mai napig. Az 1-2% a kiegeszito faszerkezet, ilyen az ek, a due, a esap kemenyfa valtozatao Alarendelt helyeken a nyar- es a lombos fak johetnek szamitasba, az ut6bbiakb61 a mezogazdasagi letesitmenyek tetozete es tetovaza keszul,

FenyoJilik

A fenyofelek fajara jellemzo, hogy az evgyiini tavaszi es nyari pasztaja elesen elkuloniil, es az evgyiinik hatara pontosan felismerheto. Az egyes fenyofajokat a rnikroszkopikus anatorniai jellegen kiviil a szines geszt jelenlete vagy hianya, a fa szine, valamint a gyantajaratokjelenlete vagy hianya k:iilonbozteti meg. Tovabbi ismertetojel lehet a fa terfogatsulya, kernenysege, evgytiniszerkezete, az aggocsok elrendezodese, a kereg szine es keresztmetszete, a keregrepedesek alakja es melysege, a fa esersavtartalma stb.

Lucfenyo. Faja voroses vagy sargasfeher, szines geszt nelkuli. Az evgyiinin beliil a tavaszi paszta fokozatosan megy at a nyari pasztaba. Fajaban hoszszanti es sugariranyu gyantajaratok is talalhatok. Utobbiak esak a vastagabb belsugarakban fordulnak e16. A hoszszanti gyantajaratok, amelyek a sima feluleni keresztmetszeten kezi nagyitoval apr6 pontoknak, a hosszanti metszeten pedig egyenes vonalaknak latszanak, az evgytini nyari pasztajaban fordulnak el6 nagyobb szarnban. A

42

gyantajaratok lenyegesen kisebb meretiiek, mint a tobbi fenyofelekei.

A konnyti es puha fak koze tartozik. F aj a ertekes, konnyen megmunkalhato es rendkiviil sokretiien hasznosithat6.

Jegenyefenyo. Faja szines geszt nelkiili, sargasfeher, voros be hajl6 arnyalatta!. Az evgyfini tavaszi pasztaja hirtelen atmenettel esatlakozik a nyari pasztahoz. Gyantajaratai ninesenek, de a fa parenehimasejtjeiben es a keregben, az lin. gyantasejtekben van gyanta. Gyantatomlottgyantataska) sohasem talalunk a fajaban, ezaltal jol megkulonboztetheto mas fenyofajoktol.

Erdeifenyo. A kereskedelemben gyakran borovi fenyokent is emlitik. Faja frissen dontve szines geszt nelkiili, majd gesztje a levego es a napfeny hatasara vorosesbarna szimi lesz. A szijacs nyers allapotban feher, kesobb sarga szimi. A geszt atmeroje a torzs atmerojenek kb. 2/3-a. A geszt szine es reszaranya a term6hely fiiggvenyeben tobbe-kevesbe valtozik. Vannak erosen voros geszni peldanyok, amelyek osszeteveszthetok a vorosfenyovel. Az evgyunik hatara eles, gyakran hullamos. Kulonosen a nyari pasztaban sok a gyantajarat, amelyek 2 ... 2,5- szer akkorak, mint a lucfeny6 eseteben, s igy szabad szemmel is lathatok.

Feketefenyo. Faja hasonlit az erdeifenyoehez, de a geszt reszaranya esupan a torzsatmero 1/3-a. A szines geszt mar a dentes pillanataban felismerheto, amely a levego hatasara gyorsan vorosbarna szimive valik. Gyantavezetekeinek szama es merete nagyobb, mint az erdeifeny6 eseteben, igy a fa gyantatartalma magasabb. Anatomiailag meg mikroszkop alatt sem kulonboztetheto meg az erdeife-

l1y6t61. Faja erosen gorcsos, s igy felhasznalasi lehetosegek tekinteteben elmarad az erdeifenyo mogott.

Vorosfenyo. Paja a nagy mennyisegti esersav hatasara rendkivul tart6s. A szijacs keskeny, sargasfeher, a geszt vorosesbarna, Az evgyiinin beliil a nyari pasztajol elkulonitheto a tavaszit61. Fajaban vannak gyantajaratok, de azok szarna es merete kisebb, mint az erdeifenyo eseteben. A gyantajaratok szabad szemmel is felismerhetok, kulonosen ha a meJeg hatasara a gyanta kicsordu] a vezetekekbol.

Hfikezelt fa kiil- es belreri hasznalatra

Az ezredfordulo epiteszete a korszerii technologiak es feluletkepzok mellett igen nagy mertekben meghagyta a fat. S6t a fa egyes epltestechnikaknal a f6 attrakcio.

Kesziilnek vazas epiiletek teljesen fa homlokzati felulettel, un. ereszvedelem nelkiil (is). Egyre sunibben alkalmazzuk a fat a teraszoknal es a kerti epitmenyekhez. Ezekhez mint idojarast j6l tiir6 szerkezeteket hokezelessel, kulonleges eljarassal tartositjak, es ezaltal a fa tipusanak es fajtajanak termeszet altal kiszabott elettartama akar meg is duplazodhat.

Hokezeleshez elsosorban a kivalo minosegu skandinav erdei- es lucfenyot alkalmazzak, mely hokezelesi technologia igen egyszerii: minden egyes darabot oxigenmentes hokamraban kezelnek. A h6 behatol a fa belsejebe es kiszaritja a nedvesseget, eltavoIitja a facukrokat es a gyantat. Az eredmeny egy csokkentett viztartalmu faanyag, a kezeletlen faanyaghoz kepest eltero fizikai tulajdonsagokkal. A hokezelt fa stabilitasa es idotallosaga tobb mint duplajara n6 a kezeletlen fahoz viszonyitva. Tovabbi elonye a kezelesnek, hogy az idojarasi viszonyoknak joval ellenallobb, kevesbe zsugorodik, duzzad vagy deformalodik.

Konnyebb vele dolgozni, nem kell kezelni a vagott vegeket, es sulya is konnyebbe valik.

A hokezelt fa magas foku stabilitasa miatt kevesbe vetemedik, csavarodik vagy zsugorodik, igy az ebbol kesziilt burkolat, pad16zat meg evek mulva is nagyon szep marad.

A hokezelt fa nem igenyel kezelest, Ez tokeletesen alkalmassa teszi a kornyezetvedelmi alkalmazasra, A viz es a gombasodas eUeni magas foku vedettsegenek koszonhetoen ugyanolyan hosszu eletii - ha nem hosszabb -, mint a telitett fa.

A h6kezelt fa megjelent a retegragasztott elemek tara ban, tovabba az epiilet homlokzatkepzo elemekent a tablasitott, retegragasztott (vas tag furner) epitesi techno16gia reszekent is. Europaban tobb szazra tehet6 kiserleti haz tanuskodik arrol, hogy a 10-15 eves homlokzat, melyet faapolo olajjal vagy gyorsan szarado paccal kezeltek, j6l ellenall a teli nedvessegnek es a nyari szarito melegnek egyarant.

A faanyagok vedelme

Mig az e16 fa evtizedekig (nemelyik faj akar evszazadokig is) fennmarad, a kiterrnelt es feldolgozott faanyag tartossaga korantsem ilyen hosszu, A fab6l keszult tet6- es kiilteri epiiletreszeket megrongalhatja az id6 vasfoga. Az idojarasi konilmenyek a faanyag szilardsagat nem csokkentik ugyan, azonban jelentos mertekben befolyasoljak a gombasodas es a rovarok okozta karosodasokat,

Az epitkezeseken felhasznalt faanyagok vedelmet kette kell valasztani aszerint, hogy epiileten belul vagy azon kivu 1 hasznaljak fel oket, ugyanis az ut6bbi latszo faszerkezetek j6- val tobb negativ hatasnak vannak kiteve.

Az a·LtalabaJil tetoszerkezetek acsolasahoz hasznalt faanyagokat

- gomba es ragcsalo eUeni vedelemmel kell ellatni, valamint

- megfelel6 tuzvedelemrol keU gondoskodni.

Ezeket ma szinte kivetel nelkiil minden hazepites soran megoldjak,am egyre nagyobb problemat jelentenek a mind nagyobb larszo fafelulettel epiilo hazak faszerkezetei.

KiUso faanyagvedelem

A csapadek hatasara a fa nedvessegtartalma megno, dagadni kezd, szaradaskor pedig zsugorodik. Ennek kovetkezteben a feluleten kis repedesek kepzodnek, melyek az id6 mulasaval

elmelyulnek, Ezeken a repedeseken kereszti.il a viz egyre gyorsabban es mind beljebb hatol a faba.

Napsugarzas hatasara a vilagos fafeIiiletek kb. 40 °C-ra, a sotetek akar 80 °C-ra is felhevi.ilhetnek. A magas homerseklet a rossz hovezetokepesseg miatt meggyorsitja a repedesek keletkezeset, s6t egyes fenyofajoknal a gyantakivalast is.

A napsugarzassal egyi.itt jaro ultraibolya sugarzas a fa egyik fontos alkotoreszet, a lignint fotokemiai uton vizben oldhato anyagga epiti Ie, amely igy pl. az es6vizzel kimos6dhat. A fa feliilete egyenetlenne valik es megszurkiil. Az ilyen allapotba keri.ilt faanyagot a gombak es a rovarok is konnyebben megtamadjak.

Tartossag

Termeszetes tartossagnak nevezzi.ik a fafaj ok gombakkal es rovarokkal szembeni ellenallo kepesseget. A faanyag termeszetes tartossagat - ellentetben szilardsagaval- nem befolyasolja a stinisege, hanem foleg a gesztben talalhat6 anyagok hatarozzak meg. A fakarosit6 organizmusokkal szembeni ellenallo kepesseggel csakis a geszt rendelkezik, Az EN 350-2 eur6pai szabvanyban a fafajok tartossagat 1- t6l 5-ig osztalyoztak, ahol az 1. osztaly a legjobb, az 5. pedig a leggy engebb minositest jelenti. A Magyarorszagon leggyakrabban hasznalt fafajok besorolasa a kovetkezo:

1. osztaly (nagyon tart6s): tik;

1-2. osztaly (nagyon tart6s): akac; 2. osztaly (tartos): tolgy;

2-3. osztaly (tartos): mahag6ni, meranti, cedrus;

3. osztaly (mersekelten tart6s): duglaszfenyo;

3-4. osztaly (mersekelten tart6s): erdeifenyo, vorosfenyo;

4. osztaly (kevesse tart6s): lucfeny6;

5. osztaly (nem tart6s): bukk, koris, nyar.

A vedekezes

A faanyagvedelem nemcsak a kemiai faanyagvedelmet jelenti, hanem azon intezkedesek sokasagat is, melyekkel a fakarosito gombak es rovarok tam adasatol vedjuk meg a faanyagot.

Ezek az intezkedesek az alabbiak: - a megfele16 fafaj kivalasztasa a fa tartossaganak celzott kihasznalasa erdekeben;

- olyan epiteszeti konstrukci6 kialakitasa, mely a fat a nedvessegtol a lehet6 legjobban meg6vja, illetve kiszaradasat biztositja;

- feluleti kezeles az idojaras hatasaival szemben vedo bevon6anyagokkal (fizikai faanyagvedelem);

- faanyagvedo szerek alkalmazasa a fakarositok tavol tartasara (kemiai, vegyszeres vedelem).

Ha a kiilteri latszo epuletreszeknel a fizikai vedeiern nem teljes, akkor vegyszeres kezeles johet szamitasba.

A kemiai eljarasok tekinteteben kiilonbseget keU tenni a feli.ileti es a melyvedelem kozott,

a) Feliileti vedelmen ertjuk a lamrok, lakkok, festekek es viaszok felhordasat, mellyel megvedjuk a faanyagot a kornyezeti artalmakt6l, es a rovarok dolgat is megnehezitji.ik. A muvelethez faanyagvedo szert is hasznalhatunk.

b) Komolyabb vedelmet biztosit a faanyagnak a 24 eras aztatas, melynek eredmenyekeppen a kills6 3-8 mm-es retegbe is besziv6- dik a faanyagvedo szer.

c) Az optimalis melyvedelmet a nagynyomasu telites jelenti, melyet azonban csak i.izemi korulmenyek kozott lehet elvegezni. Az eljaras soran a faanyagvedo szert 8-10 bar nyornassal preselik a nem kotott vizt6l es levegot61 vakuurnmal mar elozoleg megszabaditott faanyagba, igy a szijacs szinte teljes mertekben atitat6dik.

A nagy nyornason telitett faanyagokra tovabbi kezeles es apolas nelkul is 15-20 evi garanciat vallalnak az impregnalouzemek.

Faanyagvedb szerek

A faanyagvedo szerek egyik csoportj aba vizben 01d6d6 kemikaliak tartoznak, melyeknek hat6anyagai 1ehetnek szerves vagy szervetlen vegyi.iletek. Viz segitsegevel juttathat6k a faba. Hazepites soran a faban fixalodo vedoszereket kell alkalmazni.

Nagyon hatasos faanyagvedo szerek a nehezfemeket tartalmaz6 szervet-

43

a)

4-4. abra. A nyirbiltori templom fedelszekenek metszete

a) toszaruallas: b) rnellekszaruallas

len s6k, melyek beepules utan a faban maradnak. Ilyenek pl. a fabol nehezen kimos6d6 anyagok (Tetol RKB, Adolit).

A faanyagok nagynyornasu kezeleset, teliteset altalaban a fent emlitett, vizben oldodo faanyagvedo szerekkel vegzik.

A masik CSOPOItot a szerves old6- szerben oldodo un, "olajos" faanyagved6 szerek kepezik, melyeket felhasznalasra kesz allapotban forgalmaznak. Az eljarast kovetoen az old6szer elparolog, a faban csak a hat6anyag marad, amely vizzel nem moshat6 ki. Ezek a szerek elsosorban kulso burkolatok, illetve a talajjal kozvetleniil nem erintkez6 targyak vedelmere hasznalhatok (Aidol impregnalolazur, Aidol HK lazur), Az "olajos" szerekkel altalaban feluleti vedelmet vegeznek.

b)

A telitett fa ut61agos kezelese a kereskedelemben kaphat6 lazurokkal megoldhato, de a tartossag fokozasa szempontjabol hasznalatuk szuksegtelen.

Az old6szeres, vastag lazur hasznalata nem celszeni.

A telitett faanyagok akrilbazisu festekekkel is bevonhat6k.

A "kek angyal" jelzesu (vizben oldhato, mergezo anyagokat nem tartalmaz6) festekek, lazurok es lakkok faanyagvedo szert nem tartalmaznak, ezert csak az elszennyezodes, a vizbehatolas, az UV -sugarzas, illetve a beszurkiiles ellen alkalmazhatok.

Faanyagu haztetdk

Epiteszeti kulturank legregebbi rendszerei koze tartoznak a fa epltesti tet6k. A fa epiteszeti hasznositasanak tobb ezer eves rnultja van, s maig kiser benniinket. Rendszerfelepitese az elmult ketezer evben valtozott annyit, mint az elmult fel evszazadban.

44

b)

4-6. abra. Kapcsoltvazas rnernokl fa teteszerkezet ipari hasznosltasra

a) 2x2 szekallasos; b) 2x3 szekallasos

A tortenelem ernlekei - a gorog, a r6mai epiteszet hagyateka, a tobb mint ezereves kelet-azsiai epuletek maradvanyai - azt bizonyitjak, hogy a favazas, famennyezetes, fatet6s epites rna hasznalt m6dozatait mar eleink is alkalmaztak. Afa ilyen iranyu felhasznalasanak altalanos elterjedtseget igazoljak a tortenelmi feljegyzesek is, melyek varosok, templomok leegeser61 es helyreallitasarol szamolnak be (4-4. abra).

A faanyagu magastet6ket harem f6 csoportba soroljuk:

- a hagyomanyos acsolasu (4-5. abra);

4-7. abra, Eloregyartott fa fedelszek, ahol egy-egy szaruallas az epulet tetdzetet, a kapcsolt rnennyezetet es terheit hordja, s kotc-merevitd szerepben stablllzalja az azt hordoz6 epulet hatarolo falrendszeret

4-5. abra. Hagyomanyos acsjellegu fa Iedelszek, tavazas epiiletnel

4-8. abra. Faanyagu tedelszerkezet teljes szaruzattal es tetc5felepftmeny-vazzal

Cl)

4-9. abra, Padlaster-hasznosltas latszo tetc5szerkezettel

a) belso kep: b) metszet; c) tarejvaz: d) a teW csornoponti reszlete

, x

4-10. abra, EpUletvazra teshelt alacsony hajlasszogu tetc5s lakohaz, nagy kiulesu eresszel

- az atmeneti jellegii (4-6 .. .4-14. abra);

- a korszeni, mernoki j ellegu szerkezetekre {4-7. <ibm). (Az ut6bbival kulon fejezetresz foglalkozik.) Mindezen hagyomanyos szerkezetek mernoki szemszogu feliijvizsgala-

4-11 . abra, EIc5regyartott tavazas lak6epulet tetozetenek szerelesl tazisa

c)

Cl)

tabol es tovabbfejlesztesebol szarmaz6 szerkezetek ismertetesere is feltetlemil szukseg van. Egyreszt azert, melt a meglev6 magastet6s epuleteink fedelszeke altalaban hagyornanyos kialakitasu, tehat javitasukhoz, karbantartasukhoz, esetleges atalakitasukhoz a hagyomanyos fedelszerkezetek hazai fajtainak ismerete elengedhetetlen, masreszt azert, mert a legtobb korszeni fedelszerkezet nyilvanvaloan a hagyomanyosbol fejlodott ki, tehat az uj keresese a regi alapos es sokszemszogti vizsgalatat koveteli meg; vegul azert, mert a fejlodes elernzese, rug6inak feltarasa es elert eredmenyeinek ertekelese nemcsak igy a legegyszeriibb, legattekinthetobb, hanem nyilvan a leghasznosabb is.

Hagyomanyos, acs jellegfi fedelszekek

A hagyomanyos fedelszerkezetnek a kulonbozo rendeltetesti es eltero helyzetu elemekbol kialakitott sikbeli rudszerkezetek

- egyforma szerkesztesu (kb. m-es ritmusu) azonos allasainak vagy - ketfele megoldasu (kb. 4 m-enkenti) f6- es (kb. m-enkenti) mellekallasainak

sorolasabol letrehozott megfelelo teherbirasu, allekonysagu es merevsegii terbeli elrendezesu szerkezeteket nevezik.

E szerkezetek az acsmesterseg sok evszazados hagyomanyaira tamaszkodva, a nemzedekekrol nemzedekekre oroklodd tudas es felhalmoz6d6 tapasztalat felhasznalasaval alakultak ki, tehat mai (megfelelo anyagvizsgalati

46

b)

4-12. abra. Szelemenes hordozovazu tetozet erkelyajtos csomopontl klalakltassal a) vazszerkezet kepe; b) metszetek; A faszerkezet; B faszerkezet tetotodemrnel: c) esom6pont; 1 szelemen; 2 szarufa; 3 szelracs: 4 fog6fa (todernqerenda is); 5 ellen lee; 6 tetofolia; 7 tetolecezes: 8 homlokvaz; 9 homlokdeszka; 10 vfzorrdeszka; 11 hevederezes: 12 deszkaburkolat; 13 hosziqeteles: 14 gipszkarton; 15 parazaro f6lia; 16 kieqeszfto hosziqeteld; 17 mennyezeti hevederezes

5

15 13 16 17

c)

m6dszerekre, er6tani elmeletekre es meretezesi eljarasokra epulo) szemleletiink alapjan - magas mestersegbeli tudast elarulo, gyakran szellemes, s6t sokszor szinte bamulatos keszsegrol tanuskodo szerkezeti megoldasaik ellenere is - er6sen avultnak, nagyon anyag- es munkapazarl6nak tekintend6k, s igy rnegepitesiikre ma mar csak alaposan korszenisi tett formaban kenilhet sor. A hagyomanyos fedelszekek szerkezete az egyes elemek, elemcsoportok feladatit tekintve harorn reszre oszthat6, melyek kozul a tet6 epiteset indok16 f6funkci6b61 kiindulva.

4-13. abra, Lakohaz tetovazszerkezete szarutakapcsolassal

4-14. abra, Ket lakoszlnt hasznosltasu epulet vazra terhelt maqastetd fo szaruallasava]

4-15. abra, Alloszekes tedelszerkezet to reszei

1 tarejszelernen; 2 szekszelernen: 3 szarufa; 4 kotcqerenda: 5 fi6kgerenda; 6 fi6kvalto gerenda; 7 sarqerenda: 8 alloosztop; 9 konyokfa vagy karpant: 10 due vagy tarnasz; 11 fcqopar; 12 tarejfog6; 13 szelracs

A faanyagu tetoket rendszeriikben

tobb fo esoportba soroljuk:

- a fedest hordoz6 retegelemek;

- a fedelhejazatok;

- a hejazatot kozvetleniil tart6 ele-

mek;

- az elozoek osszessegenek terhet viselo fedelszerkezetek,

A hagyornanyos fedelszekek leggyakoribb szerkezeti elemei a kovetkezok: (4-15 .. .4-16. abra).

Lecezes:e szarufakra - a hejazat hordasara a fedesi elem anyagatol, alakjatol es meretetol fuggo tavolsagokban - folszegezett lecek sorozata.

Hejazati gerendasor (szokasos neyen hejazati szelemensor): a nagyelemu hejazat (pI. hullampala) hordasara a szarufakra (vagy a fotartokra) - a fedesi elem merete es szilardsaga megszabta tavolsagokban - felerositett, eresszel parhuzamos kis (al talaban 1011 0 ~ 10113 em) szelvenyu gerendak sorozata.

Deszkazat:« szarufakra felszegezett - pikkelyszeni palafedesek eseten a fedes minosegenek fokozasara (vagy a tetoter pormentessegenek eleresere) szolgalo, mig a szegezett-ragasztott es femlemez fedesek tobbsegenel szerkezetileg indokolt - teljes feMett'] (altalaban 24 mm vastag) aljzat.

Ellenlecek.ezese; a szerkezeteket a szarufak es a Iegreteget biztosit6 tet6f6-

4-16. abra, Doltszekes fedelszerkezet fo reszel

1 talpfa; 2 talpszelemen; 3 szekszelemen; 4 tarejszelemen; 5 szarufa; 6 vfzesendesfto; 7 foqopar: 8 szekoszlop: 9 karpant; 10 ferde due; 11 fog6fa

lia fole, a szaruzathoz szegezve keszitjiik min. 2 em szerkezeti magassagban,

Szaru{ak:minden allasban (kb. 0,8- 1,0 m-enkent) sziikseges, a teto formajat megad6, a hejazat aljzatat hordoz6, alul kotogerendara (vagy azt helyettesito elernre), mig felso vegeiken egymashoz vagy tarejszelemenre ultetett (tobbtamaszu szerkeszteskor meg kozbiil is alatamasztott), hajlitott (tobbnyire 8/13 ~ 13116 em kozotti szelvenymereni) ferde rudak.

Kakasidok.ez egyes szarufaparok osszekapcsolasara - a tarejgerinchez kozel- beepitett (leginkabb 5/1 0 ~ 10/10 em keresztmetszetii) rovid, vizszintes nyomott rudak,

Vizcsendesitok:« nagyon meredek teto eresz menti szakaszanak hajlasat enyhito (szarufakra szegezett) rovid elemek.

Viharlecek.ez azonos allasokbol szerkesztett (es aFlassikra meroleges elemeket nem tartalmaz6) fedelszekek hossziranyu merevseget biztosito (a szarufakhoz altalaban szegezessel vagy csavarkotessel kapesolt) ferde heeek (zarlecek, deszkak).

Torokgerendak.zz un, torokgerendas fedelszekek allasaiban a szarufak kozbulso megtamasztasara hasznalt vizszintes, nyomott, neha huzott hajlitott (tobbnyire 10113 ~ 13116 em keresztmetszeni) gerendak, fogofak

Talpszelemenek:a foallasok kotogerendaira vagy a koritofalra (szakaszosan vagy folyamatosan) felfekvo, a mellekallasok szarufainak als6 vegeit alatarnaszto, hajlitasra igenybe vett, 3.1- lassikra meroleges, vizszintes es allo helyzeni (16118 em keresztmetszeni) gerendak (kozbulso alafalazasuk eseteben fekvo helyzetben beepitett - es 13/10 ~ 16/13 em kozotti szelvenyu) elemek.

Kozbiilso szelemenek:a mellekallasok szarufait kozbiil megtamaszto es a szerkezetet hossziranyban merevito, hajlitasra igenybe vett, allassikra meroleges, vizszintes (13116 ~ 16118 em kozotti keresztmetszeni) tart6k.

Tarejszelemenek:« tarejgerinc egyenessegenek biztositasara es a szarufak felso vegeinek jobb megtamasztasara beepitett, allassikrameroleges, vizszintes (altalaban 1011 0 ~ 13116 em kozotti keresztrnetszetu) gerendak.

47

Oszlopok:a foallasokban a kozbiilso (ritkan a tarej-) szelemeneket hordoz6 fuggoleges, vagy a kozbiilso szelemeneket tart6 ferde nyomott (13/13 ~ 18/18 em kozotti szelvenymereni) rudak.

Fiiggesztooszlopok:kozbUlso megtamasztas nelkuli fedelszekek foallasaiban a kotcgerenda felkotesere szolga- 16, a feszito ducok (es mellszorit6k) altai tartott huzott (13113 ~ 18118 em kozotti keresztmetszeni) elemek.

Ducok.ez oszlopokat a foallasok sikjaban kitamaszto es az egesz szerkezetet mere vito ferde, nyomott (13113 ~ 18118 em szelvenyu) rudak.

F eszitoducok es Jeszitoboronak(mellszorit6k): kozbulsc (fal vagy kivalto) megtamasztas nelkiili fedelszekek foallasaiban a fiiggesztooszlopot hordoz6 ferde, illetve vizszintes, nyomott (altalaban 16/18 em szelvenyii) gerendak.

Konyokfak (honaljfak, karpant): a szelemenek fesztavolsagat csokkento es a szerkezetethossziranyban merevito, allassikra meroleges siku rovid, ferde (10/1 0 ~ 10/13 em szelvenymereni) elemek.

Fogofak, fogoparok (cimborakotok): a foallasokban a szerkezet osszefogasara es merevitesere beepitett es a szokasos terhelesi viszonyok eseten altalaban huzasra igenybe vett, tobbnyire kettos (2x6 ~ 8115 em keresztmetszetii), karcsu rudak.

Kotogerendak.ss». m-enkent (azonos allasok eseten) vagy 3 es 4 szaruzatparonkent (esak foallasokban) beepitett, falakra (vagy kivaltokra) felfekvd, a szarufak, oszlopok, ducok hordozasara szolgalo, huzasra es hajlitasra igenybe vett, vizszintes, ket- vagy tobbtarnaszu (altalaban 14118 ~ 18/24 em kozotti szelvenymeretu) tart6k

Fiok- es valtogerendak:« fedelszek szaruzat kosztasanak mereteben (a mellekallasokban) a kotogerendakat p6t16, a szarufak als6 vegeit megtamaszto, egyik vegukon a koritofalakra felfekvo, mig masik vegiikon az allassikra meroleges es a foallasok kotogerendaiba (a tulzott keresztmetszetgyengites elkeriilesere egymashoz kepest eltoltan) bekoto valtogerendakat terhelo vizszintes (altalaban a kotogerendaeval azonos szelvenyii) eJemek.

Sargerendak (pa1l6k): a falra (kivaltora, koszorura) folfektetett, ahhoz lefogott, a koto-tfiok-) gerendakat fakotes utjan rogzito teherkozvetito (eloszto), kis (6/6 ~ 8/8 em) szelvenyu gerendak,

48

I I I
I
nl~1
~7 ~I v/
~ V0
._.
~h

\,,',~-,' .. ~ ~fJ,~
c) ., '~'J~~7 Az erotani igenybevetelekre vonatkoz6 kozlesek csupan tajekoztatasul szolgalo altalanosito megallapitasok, mivel az egyes elemekben (a szerkesztes modjatol, a fedelsik hajlasatol, a terheles egy- vagy ketoldali voltatol, a teheratadas pontatlansagatol es bizonytalansagatol fuggcen) mas jellegii (tehat vegso soron kiilonbozo osszetett) igenybevetelek is fellephetnek.

4-17. abra, Epuletvazra kozvetlenul ultetett tetdvaz es tetof6dem lapostetds haznal

a) hordozovaz-szerkezet szelernenezessel;

b) tetofodem es hordozovaz: c) a kesz epulet (veg)homlokzata

4-18. abra, Tetof6dem csornopontla szereltvazas epuletnel

1 szarufa; 2 deszkateritek: 3 leg res; 4 rovarhalo (szalag); 5 tetofolia: 6 ellenlec; 7 konzolvas; 8 parkanydeszka; 9 tetolec: 10 belesta; 11 cserepfedes; 12 homlokdeszka; 13 allo legres; 14 epuletvaz (es szelemen); 15 hosziqeteles; 16 faburkolat (tab las reteqelt lemez); 17 takarolec; 18 OSB-Iap T

3 4

9

15 -+11IIIf----t'=<- 18 -+lIIIH=--,~

17 -+tlll-lc---

/ / / /

.;:/

<:

?' <, .......................

" "

" " ,"

,,,

<>:»

A fa tetdszerkezetek csoportositasa

A hagyomanyos fedelszerkezetek ket f6 esoportra, espedig

- a fodernmel szerkezetileg osszefiiggo, azzal egybeepult vagy arra kozvetleniil raiiltetett, es

- a fodemtol teljesen fuggetlen, felette megepulo vagy fodemlezaras nelkiili tereket lefedo szerkezetek csoportjara oszthat6k.

A fodemmel osszefiiggo fatetok

A fodemmel osszefuggo szerkezetek a kialakitas modjatol fuggoen a kovetkezok:

- a fodemmel egybeepult;

- a fodemre kozvetleniil raiiltetett.

Ajodemmel egybeepiilt (es a fafodemek koraban keletkezett eredeti formanak rnegfeleloen) fedelszekek:

- egymassal parhuzamos - egyidejuleg fodern- es kotogerendakent szolgalo - fagerendak siini (kb. meterenkenti) sorara szerkesztett azonos allasok sorozatabol letrehozott (es a szerkezet alapelrendezese miatt gerendasorosnak is nevezett) (lasd 4- 5.,4-17 .. .4-21. abrat);

- a (kb. 4 m-enkenti) kotogerendas foallasok es a (kb. m-enkenti) kotcgerendas vagy anelkiili mellekallasok egyiittesebol kialakitott (es a szerkesztes modjatol fuggoen kotogeren-

b)

4-19. abra, F6demre terhelt tetozet

a) kesz epuletvaz: b) epuletvazhoz kapcsolt tet6zet

dasnak vagy stinigerendasnak is nevezett);

- termeszetesen a hossziranyu mere vseg biztositasara, valamint a hejazat hordasara szolgalo elemekkel kiegeszitett;

- e fodemre kozvetleniil raidtetett (es a szilard fodernek elterjedese, majd egyeduralkodova valasa utan kialakult) (4-22 .. .4-25. abra);

- a szilard fodernre - talpszelemenek, gerendaesonkok, vagy egyeb alatetek segitsegevel- raepitett vegigmeno kotogerenda nelkiili (s ezert esonka kotogerendasnak is nevezett), egyebkent azonban teljesen regimedian szerkesztett

fedelszekek mar egy kisse kevesbe faigenyesek, a XX. szazad masodik negyedeben mindennapos, az6ta egyre inkabb ritkul6, de meg mindig eleg gyakori szerkezetek.

\

~

\\ \

J

A fodemtol jiiggetlen fatetok

A fodemtol fuggetlen szerkezetek a kialakitasuk modjatol fiiggoen a kovetkezok:

- a fodem feletti onallo tart6szerkezeniek;

- fodemelzaras nelkiili tart6szerkezeni fatetok,

A fodem jeletti (azaz a tiizveszely csokkentesere legalabb egy arasszal - 25 --t 30 em-rei - annak felso sikja fole keriilo) kotogerendakra (kiilonben hagyomanyosan) szerkesztett (s ezert kotogerendasnak is nevezett), tobbnyire kotogerendas foallasokbol es kotogerenda nelkuli (fi6k + valtogerendakra vagy talpszelemenekre tamaszkod6) mellekallasokbol kialakitott fedelszekek (4-26. abra).

4-20. abra, F6demre liItetett haztetd

a) metszet; b) tet6alaprajz; A epuletfesztav:

B eresz; C tetornaqassaq; D pad laster; 1 talpszelemen; 2 (szekszelernen helyetti) kozepszelemen; 3 tarejszelemen: 4 szarufa; 5 kakasulo; 6 fog6fa

TT

4

1 -:± ~~~~~~~_~§~E~~ F 4--

2"-.

~ ~ ~1==jF=1R == F==I~~F==1 == Eo 1'-...

3-n 6 p=

49

50

A fodemlezaras nelkuli terek feletti, es igy a teret hatarolo falakra (pillerekre + kivaltokra) tamaszkodo, altalaban sikbeli szerkezetkent: egymassal parhuzamos, de egymastol aranylag tavolra (kb. 3 ~ 5 meterre) kerulo, tobbnyire kozbulso gyamolitas nelkuli nagyobb tamaszkozii (pl. kettos fiiggeszto-, vagy kett6s feszit6 fiiggesztomiives kialakitasu), vagy kimondottan nagy fesztavolsagu (pl. racsostarto, ivtart6 stb.) szerkezetekb61 es az azokra epulo hossziranyban merevito, valamint hejazattarto szelemensorokb61 letrehozottan (4-27. abra).

Elvetve terbeli rudszerkezetkent: pl. a teljesen egyforrna deszkaelemekb61 (un, lamellakbol), azok csavarkotesu egybekapcsolasaval - haloszeni feliiletkent - eloallitott, vagy rudakb6l kialakitott azonos tersejtek egymas melle sorolasaval letrehozott lefedesekhez.

Mindket esetben gyakran a legter novelese celjabol alulrol is lathato (gerendasor nelkiilinek vagy legfontosabb alkalmazasi teriilete folytan csarnokfedelnek is nevezett) rudszerkezeni ter, nagy ter, vagy csamok lefedesek (hagyomanyos acsjellegii formajukban teljesen megsztint es elkepzelhetetlen, tehat rna mar csak korszeni mernokjellegu szerkezetkent epitheto fedelek).

Fa fedelszerkezetek statikai ertekelese

A fedelszek rudszerkezetnek tekinthet6. A benne alkalmazott rudak helyzetet illetoen tarts uk szem el6tt azt a lenyeges kovetelmenyt, hogy a rudak lehetoleg haromszog alakit mezokre osszak a szerkezetet. Ez a tart6szerkezet sikbeli rnerevsege szempontjabol alapvetoen fontos, hiszen tudjuk, hogy negyszogii, illetve sokszogti mez6ket elhatarolo rudakb61 a116 szerkezet csak arudak talalkozasi csom6pontjainak .sarokmerev'' kikepzese eseten stabil.

......

4-21. abra, F6demvazra iiltetett tetoszerkezetek

a) monolit, un, koporsofodernes valtozat;

b) stab;1 zar6f6demre spftetten: c) acel hordoz6 keretvazas tart6szerkezettel kapcsolva

A fedelszek szarufai altalaban hajJitasra; az oszlopok es ducok nyomasra; a kotogerendak hajlitasra es huzasra; a szelemenek hajlitasra; a torokgerendak nyomasra vannak igenybe veve, Azonban ez csak altalanos jellegii megallapitas, mert az egyes fedelszektipusoknal a szerkezeti sajatossagtol, a fedelsik hajlasszogetol, az egy- vagy ketoldali hotehertol, a szelnyornastol valamint a pontatlan, ki.ilpontos felfek-

4-22. abra, F6demre iiltetve terhelt doltszekes fedelszerkezet

4-24. abra, F6demre iiltetett szekallasu fedelszek, ahol a szelemenek terheit reszlnt az oromzati falra viszik at

4-25. abra, F6demre iiltetett manzardteto-vattozatok

a) alloszekes tarnasztoduccal: b) alloszekes szaruzati tarnasszal; e) ... d) alloszekes es tamasztoducos, lves tetoslku szaruzattal

I

b)

L

2- v v

4-23. abra, F6demre iiltetett alloszekes tedelszerkezet kereszt- es hosszmetszeti reszlete

1 talpgerenda (talpfa); 2 szekoszlop; 3 szekszelernen: 4 karpant; 5 ferde due (tarnasztota): 6 toqopar; 7 szarufa; 8 talpszelemen; 9 esavaros kales

I

_ 1 __

c)

_l _

51

10-12.0m

4-26. abra, Kotogerenda fa tedelszek egyszeru valtozata

4-27. abra, Fodem nelkull terek feletti hatarolo tedelszek valtozatal

a) tarnasztekos szekallasra gyamolitva; b) ferde ducokra es tarnqerendaval gyamolitva; c) kulonleqes, kapcsolt tart6rendszerrel gyamolitva ".

4-28. abra. Kotogerendas es a1l6- szekes tedelszek foszaruallasa ~

4-29. abra, Termenytarolo tetozetenek foszaruallasa

4-30. abra, Szarutaval kapcsolt foszaruallas es mellekszaruallasok ures fedelszek eseten

A

I I

----------_- ---------_j

52

vesektol fuggoen az egyes gerendakban mas termeszeni igenbevetelek is (tehat vegeredmenyben osszetettigenybevetelek is) keletkeznek.

Altalaban meg kell jegyezni, hogy az ures es a torokgerendas fedelszekeknel, az un, szarufa tetoknel a szarufakban is keletkeznek ruderok. A szelemenes fedelszekeknel azonban a szarufak fokeppen hajlitasra vannak igenybe veve, es ruderok csak a kotogerendaban, a ducokban, az oszlopokban es a fcgofakban ebrednek.

A kulonbozo rendszerii fedelszekek gerendaiban a fuggoleges terhekbol es a ferde szelteherbol keletkezo ruderoket szemleltetik a tovabbiakban targya-

lasra keriil6 fedelszekek mellett megrajzolt, es a szerkezetben lebonyol6d6 erojatekot feltiinteto abrak, Ezeken a esom6pontok fele mutat6 nyilak nyomast, az azokt61 elmutat6k huzast jelentenek.

A gerendak mereteit regebben tapasztalati adatok alapjan allapitottak meg. Az erzekeles alapjan felvett fameretek legtobbszor anyagpazarlasra, mas esetben pedig a szerkezet deformalodasara, esetleg tonkrernenetelere vezettek. A famereteket statikai es szilardsagtani szarnitasokkal ~ a gazdasagossag es a biztonsag figyelernbevetelevel j6 kozelitessel ~ lehet megallapitani.

Szaruallasok

Szaruallasnak nevezziik a szaruk sikjaban el6fordul6 faelemek osszessegeb61 ad6d6 fedelszerkezeti reszt, A szaruallasok illetve a szarufak egymastoli tengelytavolsaga ne legyen 0,8~ 1 mnel tobb, mert a fedelhejazatot tart6 szokasos 24/48 mm-es lee vagy az altalaban 24 mm vastag deszkazat ennel nagyobb tamaszkozre az alakvaltozasok miatt nem alkalmazhat6. Ma ezek inkabb 0,8 m-esek, amib61 kifoly61ag elonyosebb gerendameretek ad6dnak, viszont veszteseg mutatkozhat a lee es deszka hosszaban keletkezo hulladekok tekinteteben, mert ut6bbiakat termeszetszenileg esak a szarufakon lehet toldani.

A szarufa alatamasztasi tavolsaga 4,0-4,5 m legyen. A szarufa 2,5 m-en feliili szabad hossza eseteben a gerine egyenessegenek biztositasa, illetve a szarufak gyamolitasa vegett tarejszelement (tarejgerendat, -padl6t vagy -deszkat) kell alkalmazni.

a)_ 4-31. abra, Hagyomanyos talpszelemen statikai mukodese

a) a lehorqonyozas es a tetd vazabol adod6 iranyok; b) terhelesre elfordulhat (ha nines meqtelelo lehorqonyozas)

I ~
~ X ~ tJ
I I
P, P, I I
t
I
I
___ r y
I
I
a) b) __ Ii c) 4-32. abra, Talpszelemenek es lehorgonyozasuk

a) todemkoszoruba; b) kisebb parapetfalon keresztOl; e) hosziqetelessel gyengitett parapetfalon keresztul: P = erok iranya: x = min. tccsavartavolsaq: y = szarnitassal igazolt parapettal-rnaqassaq

a)_

Foszaruallas es a mellekszaruallas a fedelszerkezeteknel

Szelemenekkel alatamasztott torokgerendas fedelszekek eseteben (se) nem minden szaruallasban vannak oszlopok, ducok, kotogerendak es fogofak, han em esak ritkabban; minden negyedik vagy otodik alias ban. Ut6bbiakat foszaruallasnak, a tobbit, ahol esak szarufak vannak, mellekszaruallasnak nevezziik.

Mar az el6bbiekb61 tudjuk, hogy a rnellekszaruallasban lev6 szarufakat szelemenek vagy mas esetben torokgerendak gyamolitjak.

A foszaruallasok kiosztasanal kotottseget jelentenek a kernenycsoportok. Nyilvan nem szabad foszaruallast olyan helyre tervezni, ahol annak utjaban kemenytest allana. Ha melleksza-

4-33. abra, Mellvedfalra terhelt talpszelemenek es statikai stabllltasuk

a) kulonos figyelmet igenylo rneqoldas: b) megszokott allo vasbetonbordak; e) ferde kihorqonyozas (fokent regi epuletek felujitasanal)

c)_

ruallas utjaba esik a kemeny, akkor ki kell valtani,

A foszaruallasok tavolsagat az epulet adottsagai befolyasoljak. Ilyen adottsagok lehetnek a kemenyeken kiviii a legaknak, a kiemelkedo Iepcsohazak, liftaknak stb., amelyek mind utjaban lehetnek az egyenletes foszaruallas-kiosztasnak. Az oromfalas nyeregfedelnel meg aranylag kevesebb korlatozas ad6dik, mint a konty-, de meg inkabb az osszetett fedelidomu tetoknel, amelyeknel a gerinc hosszusaga, a kontycsucsok, a szelemenfordul6k stb.-k is tovabbi kotottseget jelentenek az egyenletes f6szaruallas-kiosztassal szemben. Ebb61 kifoly6lag megtortenik, hogy a f6szaruk egyes helyeken egymashoz kozelebb (pI. 3 m-nyi tavolsagra) keriilnek (4-28 .. .4-30. abra),

53

4

4

I
I
1
I
riB)
3 3 3 I
2 2 12
elL b) _ c) _ I
- j__ 4

7

4-34. abra, Szekszelemenek es kapcsolodasuk

a) szekoszlopra qyarnolitva: b) szekoszlop-qyarnolitassal es foqctakapcsolassal: c) szekoszlop-alatamasztassal es Ielsd foqofakapcsolassal (ez tetoter-hasznositasnal fontos) 1 szelemen;2 szekoszlop; 3 karpant: 4 szarufa; 5 foqopar: 6 fog6fa (dodemqerenda is); 7 csavaros kotes

, -, " -p.'. I"

1 1

~ l

4-35. abra, A tarejszelemen es a hordozovaz kapcsolata fogofa-biztositassal

4-36. abra, Az ugynevezett vakszelemenek altalaban tehereloszto es hosszmerevitest szolqalo fagerendak

a) tetoqerincnel: b) kozbenso kapcsolassal

54

A talpszelemenek az epulet falahoz, koszoruihoz es fodemeihez kapcso- 16dnak. Ezeknel nines valamely also teherhordoz6 vaz, csakis a gyamolitast biztosit6 fal vagy fodem. A lehorgonyzas szinte kivetel nelkul t6- vagy horgonyesavar. Kozvetlen fa- es acelgerendas fodemhez vale csatlakozta-

I

~====

Tetfivazszelemenek

A haztetok szarufai epulethez es fedelszekhez kapcsolasanak fontos elemei a szelemenek. A tet6szaruzat hordoz6 szelemenenek fajtai a kovetkezok (elnevezesiik rendszerukbol ad6dik):

- talpszelemen;

- szekszelemen;

- gerinc- (v. tarej-, derek-) szelemen;

- szelemenracs (racsozat),

tasnal meg szarnitasba johet a kengyeles kapcsolas. Keresztmetszeti merete negyzetes vagy lapjara fektetett faszelveny (4-3l. abra),

A talpszelemen legkisebb keresztmetszete 100 crrr', am ereszvegtulnyulassal - a konzolos terheles miatt - az el6bbi tobbszorose is lehetseges (4-31.. .4-33. abra).

A szekszelemen minden esetben a szekvaz legfelso eleme, a szelemenek egyiitt hordjak a tet6 osszes szaruzati es hejazati terhet, es adjak at a szekvazon keresztiil a hordoz6 fodernre (kotogerendara), illetve oromzati falakra mint alatamasztasi pontokra.

A szekszelemen legkisebb keresztmetszete 120 cm-, de a bemutatottak 200-400 ern? kozottiek a szokasoknak es a statikai igenyeknek megfeleJ6en (4-34. abra).

A tarejszelemen az epiilet gerinee alatt fogoparral szarufahoz van felfogatva, es a felso szekoszlop-alatamasztasterheit tovabbitja a komplex szekvaz fele. Ezek a meretjellernzok azonosak a szekszelemenekeivel (4- 35. abra).

A vakszelemen ugyanugy, mint a tobbi, a szaruzat alatt helyezkedik el, de nines szekvazalatamasztasa, Ezek mint hosszmerevit6k es tehereloszt6k

szerepelnek a szek- es tarejszelemen helyen, Orornzati ponton esetleges falalatamasztas jobbitja a statikai teherbir6 kepesseget (4-36. abra).

Az oromzati szelemenek az e16z6eknek az epulet orornzatan tulnyulo vegei. Altalaban egyszelvenyii konzolos kialakitast szokas keszlteni egy, mas-

el)

4-37. abra. Oromzati szelernenezes a) hossz; b) keresztmetszet

b)

4-38. abra, Kettozott (also, vagyis) talpszelemenes eresz- es oromzatreszlet a csomopontl meqoldas rnetszetevel

4-39. abra. Kettozott felsoszelemenes ~ kivaltasu oromzatkialakltas ket szarufakozos latsz6 szerkezeti rendszerben

fel, esetleg ket kiilsd szarufakoz eseten (4-37 .. .4-40. abra),

Nagyobb tetoveg kiultetesekor a szelemenek duplazasaval vagy valamely megerositesi m6ddal alakitjak ki a kettozott szelement konzolosan, de epuleten es szekvazon vegigfutva, csak mint megerositesi pontot alkalmazzuk (4-41 ... 4-43. abra).

Kulonleges esetekben, ahol valamely ducvazas, vagy "ures" fedelszek keszul kiilon bel so szekvaz nelkiil, ekkor a tamaszto eroket a fafodem vagy a monolitikus kialakitasu talp- illetve tamkoszorukhoz a teto komplex terhet a kozbeiktatott tamasztoszelemen viseli el (4-44. abra).

A tamasztoszelemen felso sikja meroleges a tetozet szaruzatara vagy a tetovaz terheinek statikai eredovonalara. Mindezekkel szemben a tetoszoghoz kialakitott koszorufeliilet veszi at az osszes tetozeti terhet mint ketoldali - ferde - tamasz. Ez esetben a vonorud szerepet a fodem fagerendazata vagy a

~

4-40. abra, Kettozott szelernenezessel tulnyujtott oromzati vegkikepzes

a) metszet; b) statikai muk6des vazlata

vasbetonfodem vallalja fel (4-45. abra).

Eloregyartott kozbenso elemes fodernhez val6 kapcsolasnal a szelernenek ala altalaban valamely kozbenso papucsfat epitunk be az egyenletes es tokeletes kapcsolas miatt (4-46. abra).

Lakohazepitesek tetcter - hasznosi tasanal elterjedt a padlasterben leva konyokfal magasitasa, Ezeknel a tapasztalat az, hogy sok kivitelezo nem ismeri a szabalyokat es az alapveto statikai igenybeveteleket. Az esetek keyes hanyadaban a konyokfalra meg

+

p

55

9 I 2 1 5 7 61
1 I 1 I I ! j I ,~, i
~, bt III III III

a)9-~1O
2 1 5 7 61
t! I I III ~ I ~!
'bi10" [ I

b) L I I I I I
II I J I IJ l'J UI
I i 1 1 i I
I I I I j I
c) 1 I ~ I
r-10 4
- 9

9

d)

4-41 . abra, Szelemenezes rneqerdsltese a) ... b) padlasterben levo szekrnentes fesztav miatt; e) ... d) tulnyul6 oromzati szaruzat iIIetve tetoterhek kivaltasara: 1 szarufa; 2 szelemen; 3 kapesolt rneqerdsltes: 4 takarekureqes aceiqerenda-szelernen; 5 tetofolla: 6 ellen lee; 7 tetolec: 8 "dobozolt" burkolat; 9 alul latszo deszkaburkolat; 10 terhelt oromfal

b)

4-42. abra, Oromzati veg alul llletve kor- +- ~ _

ben burkolt deszkazatu fedelszekenek

konzolos szelemezenese, A szelemen terhelhetosege a lehajliisi pontjiin megfelelo "U" ldomacel kapcsolasaval megtobbszorozodik

a) tetohosszmetszet reszlete; b) tulnyu- 16 tetoszerkezet mellvedfalra terhelesenek kepe; 1-7 szarutak

un, tires fedelszeket is raterheltek, ez pedig nagy nagy statikai hozzaertest igenyel. Ez esetben a konyokfalra horgonyzott talpszelement ugy kell lefele stabilizalni, hogy a ketiranyu terheles hatasara azok ne mozduljanak el, fokent kifele (4-47. abra).

A szelemenek latszo vegeit altalaban gyalulni szokas, es a biitiis vegeket profilozzak (4-48 ... 4-49. abra).

56

5

""" I

8 7 ""~

I

4-43. abra, Fodemre iiltetett szelemenoromzaton tulnyul6 vegenek konzolos megerositese kitele forditottan, kapcsolt aceltartoval

1 szelemen; 2 tocsavar: 3 atk6to esavar; 4 "U" acelqerenda: 5 telso karmi; 6 szarufa; 7 tipus vasbetongerenda; 8 monolitikus vasbeton koszoruqerenda

3 2

576

5 7

Szekvaz

A faanyagu haztetok szaruzatair61 a szelemenekre koncentralodott terhek nagy hanyadat a fedelszek szekvaza viseli es adja at az azt hordoz6 kotogerendara, fodemre vagy egyeb tart6szerkezetre (4-50 .. .4-54. abra),

Szekvaz mar az un. egy alloszekes teto tart6rendszere is, egeszen a ket-, harorn-, negy-, 6t- stb. szekes valtozatokig. A szekvaz tart6osz1opai altalaban fuggoiegesek, mig a doltszekes vagy bakducos esetekben mar a teto mint egyseg statikai mukodesenek ira-

I

~+

/1 /

6

4-44. abra. Statikailag stabil vazra es elemre tiimasztott erok atadasa az epliletnek talpszelemenen keresztlil

a) kotoqerenda-fodernes; b) monolitikus koszoruba kotott, kettozott szaruzati tarnasztekkal (ahol a felso vegigfut az eresz vonalaiq): e) koszoruba tamasztottan es kapesolt vlzcsendesitos parkanyzattal

4-45. abra, Statikai vonorudkent mukodo, fodemmel kapcsolt koszorutarnasztekok szelemenes kapcsolata kulonbozo tavazas tetoknel

a) teljes szaruzati tamasztekkal; b) fel szaruzati tarnasztekkal: c) szarufahoz kapcsolt elerntarnasztekkai; d) szaruzathoz kapcsolt szekvazduccal tarnasztott esetekben

4-46. abra, Oreges fodemhez kapcsolt tedelszek nelkull tatetd, Oscmopontl reszlet

1 Oreges fodernpallo; 2 horgonycsavar; 3 papucsfa; 4 szelemen; 5 szarufa

nyat hatarozzak meg az oszlopok, a tamasz- es a szorit6fa vagy fogopar helyzeteben (4-55 .. .4-56. abra),

A szekvaz oszlopainak es maganak a tetonek hossziranyu merevitesere a karpantok szolgalnak, Ezek akkor miikodnek tokeletesen, ha a tamasztopontok valamely fix kotessel (csapolas vagy lapolas) vannak kikepezve (4- 57. abra),

10

Cl)

b)

4-47. abra. Szelemeneket horde konyokvagy mellvedtal keszitesenek falazott szerkezeti valtozatal

a) koszoruhoz ferde lehorqonyozassal (csakis szekallasos tetoknel); b) ... c) allo konzolpilleres teljes es reszleqes fblso vasbetonkoszoruvai; d) mint eloz6ek, csak felOI zsaluelembe keszult vasbeton koszoruval: 1 talpszelemen; 2 tocsavar: 3 vasbeton koszoru; 4 hohfdrneqszaklto (hdsziqeteles); 5 mellvedtal: 6 allo vasbeton konzolbordak (sora); 7 .U' keramia zsaluelem; 8 mellebetonozas; 9 statikailag stabil (vb) fodem: 10 szarufa; 11 elotetfal

~

4-48. abra. EpUlet tartoszelerneneinek homlokzati tulnyujtasa oromzaton; vegklkepzesek

a) egyenes; b) metszett, ferde; c) metszett, negyed kbrives; d) ... f) stilizalt

Aszekvaz teljes stabilitasat a tokeletes hossziranyu merev favaza akkor megfelelo, ha a szekoszlop sorkezdo es vegoszlopa is kello merevseggel bir (4-58. abra),

A szekvaz keresztiranyu mereviteset a szekoszlop oldaliranyu megtamasztasa tamaszruddal akkor tokeletes, ha az also ponti fix lefogas feliil szemben az azt tamaszto fog6fa, vagy mellszorit6val kozel azonos iranyban miikodik (4-59 .. .4-62. abrak),

A szekvaz szerepe statikai szempontokb61 fontos, mig a padlaster hasznositasanal - fokent tetoterbeepitesnel - mar egeszen mas iranyelvek a mertekadoak. Csokkentett beepites az, amikor a szekoszlopok soranak kozeit

~

4-49. abra, Szelernenveq profilozasa "nyers" es rneretre alakftott valtozatban

c)

d)

cJj

I

I-~ ~---=r~

I

..

c)

57

4-54. abra, Bakducos fedelszek teherhordo fodemre terhelten

4-50. abra. A kotegerendas tedelszek konyokvaza (vagy szekvaza) a homlokzati zaradekfalat tehermentesiti, vagyis az egesz tetot onhordova teszi

4-51. abra, Kotegerendara terhelt illloszekes fedelszek szekvaza

_l[_

_1

4-52. abra. Teherhordo fodemre terhelt alloszekes fedelszek mellszcrltoval

58

4-55. abra. Fedelszekvaz mint szekoszlop es a karpant kapcsolatu fogoparos keresztmerevitessel

a) csapolt karpanttal; b) ferde illesztekil karpanttal; 1 szekoszlop: 2 szekszelernen; 3 karpant: 4 szarufa

II

I~

Ii

~

...

4-53. abra, Deltszeku tetdzet fodemre ...1erhelten

4-56. abra. Fedelszeket ere igenybevetel egyenletes es dinamikus terheinek hatasa

a) nem kello veqstabilitasnal a szekoszlop kihajlik (8), a szelemenes (A) lehajlik (stb.); b) rneqteleloen eliensulyozott stabilizalas; 1 szelemen; 2 szekoszlop; 3 karpant; 4 szelemenrneqerosftes ouotazassal; 5 viszszahorqonyozas

4-57. abra, Fodemre terhelt szekvaz epltesenek munkatazlsal

4-58. abra, Fed'elszekvaz oromzati desz-

kaburkolathoz elc5keszitve _ I

b) -

l'

L

4-59. abra, Tamasz nelkuli szekvaz statikai rnukodese szaruzatot erc5 terheles hatasara

a) helytelenul alkalrnazott meqoldas:

b) terhelesre minden szerkezeti elem kimozdul(hat)

4

-5

4-60. abra, Tokeletesen mukodc5 tarnaszerc5k a szekvazban es a kapcsolodo elemekben

a) nyugalmi allapot; b) csak a szelemen billenhet ki, ha nem tbkeletes a kapcsolat

L

3v

2

4-61 . abra. Szekvaz-stabllizas szektamaszszal es mellszoritoval

1 talpfa; 2 szekoszlop; 3 szelemenek; 4 karpant; 5 szarufa; 6 rnellszorfto; 7 tarnasz

4-62. abra, Manzardtetc5k es a szekvaz kapcsolati altematlvai

a) toqoparral, felOI Oltetett szaruzattal; b) toqoparral, felOI melle helyezett szaruzattal; c) kbzbens6 ereszkikepzessel; d) tetovazra terhelt fbls6 tet6vel; 1 szekszelernen; 2 szekoszlop: 3 karpant; 4 fels6 szaruzat; 5 arlo szaruzat; 6 toqota; 7 gerendasor; 8 csavaros kotes; 9 szegez61emezes kapcsolas

59

Cl)

v

b)

4-63. abra, A szekcszlop es a tarnasztorud viszonya a toqoparral

a) also kapcsolassal: b) telso kapcsolassal

4-64. abra. Sullyesztett alloszekes fedel-

szek padlasterl hasznositasra b)

a) szerkezeti vaz metszete; b) teljesen kiepitett tetofodemekkel; c) beepitett tete-

teri ablakokkal, es kapcsolt csornopontok, telulesek:

H1: szerkezeti belrnaqassaq

H2: Szekvazrnaqassaq H3: Belmaqassaq

L 1 : Szekvazkoz

L2: Tetoszelesseq

L3: Hasznos tetoter-hasznositas

hasznositjuk. Ez esetben a belmagassagot korlatozo mellszorit6t vagy fogofat altalaban a szekoszlop fcile epitjiik be. Ez ugyan ez utkozik a hagyomanyos acsszabalyokkal, de meg mindig tokeletesebb, mint egy "tires" fedelszek hoszszu taw stabilitasa (4-63. abra).

Siillyesztett fedelszeket akkor alkalmazunk, ha a padlaster-hasznositas hatekonyabb modjat valasztjuk. Ez esetben a tetozet alapjaban veve egy

60

I I H2 I

I

- - _ - - - -- _ _j

Cl)

~lma9ass6g

I

1,90m I

,T

belmagassag i

min.1,90m

c)

A haztetoknek - azzal egyutt, hogy hordjak onsulyukat, hasznos terheiket, es erik oket mechanikai es meteorol6- giai behatasok - hosszu tavon stabilaknak kell maradniuk (4-65. abra).

Egy j61 megszerkesztett es meretezett tete akkor stabil, ha a ketiranyu (hossz- es keresztiranyu) mozgasokat meghibasodasok nelkiil el tudja viselni. A mar emlitett fontossagi sorrend: - a szaruzat j61legyen lehorgonyozva;

- a szelemenezes stabillegyen;

- az elozoeket hord6 szekvaz a ketira-

nyu mozgast (es rezgest) seriilesmentesen ellensulyozza a megfelelo, rendszeren beliili racsszerkezettel, illetve a mar kapcsolt hejazati elemekkel, fokent a szarufakkal (4-66. abra). Keresztiranyu stabilitast legtobb esetben a szarufak oldjak meg, mig a hossziranyu a problemas. Ezeknel a szekvaz es a tetohoz kapcsolt hosszmerevitok biztositjak a stabilitast.

A szekvaznal kezd elterjedni a ha- 4-68. abra Tetdszerkezetek es keresztira-

nyu merevseqet biztosit6 meqcldasok gyomanyos karpantos alatamasztas he-

kiilonbozo tetorendszereknel lyett a ferde tamducos megoldas, En-

a) sullyesztett szekvazasnal + szelracs- nek stabilitasa sokkal jobb, mint a

rnezovel: b) szaruzatallasonkent alatarnasz- karp ant tamasztasunak (4-67. abra),

tottan + szelracsmezo: c) normal allosze-

kes ferde duccal es fellil szelracsdesz- A hossziranyu merevites a szaru-

kakkal; d) bakolt szekalatarnasztassal es zathoz alul kapcsolt un, szelracsrud

4-67. abra, A szekvaz a tete hosszlranyu fels6 fogofaval; 1 szarufa; 2 talpszelemen; hoz6 erd atvetelere meretezetten a

stabilitasat biztositja 3 szekszelemen; 4 merevit6 (hosszkoto megfelelo. Ennel az a fontos, hogy a

a) norrnalszekoszlop/karpant; b) bakolt szelemen); 5 szelracsdeszkazat; 6 toqota:

tarnasztooszlopokkal; c) szekoszlop + 7 toqopar: 8 rnellszorlto: 9 szekoszlop; 10 ket, szembeforditott szamyaval tetosi-

bakotas a leqtokeletesebb (francia peida) karpam; 11 tamasztek; 12 bakotas; 13 fer- konkent legalabb 2-2 db legyen kap-

~ :oc: 14 talp: ~;"'r=S::;fa~=;;~::;;:=:!:!:::=C~S~O=lv=;a~'r=u:;:g;:~ni' '~ta"b'n csak az

4-65. abra, A tete komplett egysegenek a kereszt- es hcssziranyu stabllltasat a teljes rendszeren beliil kialakitott zart haromszoqek sokasaqa garantalja es biztositja

4-66. abra. Tetovaz hosszlranyu merev- ~ seget a szekoszlopsor, a keresztiranyut ~ pedig a szek es a talp kozott letrejovo tamaszero felvetelere meretezett szaruzat es tamaszok biztositjak

a) hosszrnerevseq normal szekoszlop/karpant tarnasszal; b) "V" alaku tarnaszokkal a tokeletesebb (mig ez a kevesbe szokasos)

I I

d)

b)

"utesfedel", csak ketoldalt a talpszelemen kozeleben egy szekoszlopsorral es szelemennel noveljuk a stabilitast a fodemre val6 atterhelessel (4-64. abra).

A fedelszek stabllitasa

I I

61

4-69. abra. Epiilet tetozetenek hossziranyu rnerevseqet segft6 (vagy blztosito) meqoldasok, rnelyeknel a merevft6t a szaruzat aljahoz kapcsoljuk

a) als6 szelraccsal: b) szaruzat alatti vagy feletti ferde deszkateritekkel; c) szaruzat alatti vagy feletti tab las elernkapcsolasokkal

<1)

62

egyik rudpar .xlclgczik" a megfelelo oldaliranyu terheles (pl. szelvihar) eseten. Kiveteles eset a mennydorges (vagy a kornyekbeli banyarobbantas rezgese), arnikor mindket merevitopar szinte egyidejuleg veszi fel a teto hossziranyu terheit. Ez annyit jelent, hogy nyeregtetonkent 2x2x2, vagyis nyolc szelracs sziikseges, ha azt szamitas kotelezove teszi (4-68. abra),

Sator- vagy kontyolt tetoknel az eziranyu merevitest az oldaltetosikok szinte teljesseggel atveszik.

A masik szelracsmezo az, amikor a tetozet als6 sikjaba tetofeliiletenkent 1-1 szelracsot helyezunk. Annak vegig kell futnia a tetd teljes feluleten (toldasrnentesen), es keresztmetszetenek legalabb azonosnak kelilennie a szarufa meretevel (crrr-ben szamitva), ugyanis itt mar a hossz mellett valamely nagysagrendii tamaszkent is kell szerepelnie (4-69. abra),

A hossziranyu tetornerevitest ferde als6 deszkaburkolattal vagy tab las burkolattal (PI OSB) is megoldhatjuk, csak a kapcsolast teljes merevsegre kell mereteznunk.

Szarufak a fedelszeken

A szarufak toltik be a legfontosabb szerepet egy tetonel, ugyanis ezek nelkiil teto nem kesziilhet, mert a szarufak hordozzak a tete hejazati szerkezetet (tetofolia, ellenlec, tetolec) es magat a fedest.

/

/

/

/

d) _

4-70. abra, Szarufak a fedelszeken _

a) talpszelemenhez kapcsoltan; b) talpszelemenhez kapcsolt es belso tamaszto merevitessel: c) harem ponton; d) negy ponton; e) ot ponton val6 alatarnasztassal es lehorqonyozassal

/

/

H

4-71. abra. Szarutak statikai igenybeveteIi lehet6segei

a) eqyszelvenyil; b) ... c) kapcsolt szelvenyuek; d) alul-telul kapcsolt profilszelvenyriek

A szarufa az epulethez, a tetovazhoz, a szekszerkezethez altalaban valamely szelemenezessel kapesol6dik, a megfelel6 kotesi m6ddal (4-70. abra).

Egyenes siku tetoknel a szarufak - igenytelen he lye ken kor;

- igenyesebb megoldasoknal mar

negyzetes szelvenyuek,

- Szerkezeti szuksegletekbol kapesoltan "T" es "I" szelvenyiiek is alkalmazasra kenilnek (4-71. abra),

Kor keresztmetszetu szarufakat altalaban mezogazdasagi - fokent allatnevelo - epuleteknel alkalmaznak. Hatranyuk, hogy a faronk vonalanak sikban tartasa nehezen lehetseges. Altalaban ezeket a lecezesi sikban bardoljak, vagy fureszgepen egy munkasikot hoznak rajta letre. Masik hatrany az eltero ronkkeresztmetszet, mert mig pI. egy 6 m-es rudfa egyik vege 200 crrr', addig a szek- vagy egyeb szelemenek kozotti tavolsagot a szaruzat lehajlasi, illetve teherbirasi keresztmetszetehez kell megallapitani,

A negyzetes szelvenyu szarufak szelemenek kozotti keresztmetszetenek es magassaganak akkoranak kell lennie, hogy terheles hatasara bekovetkez6 lehajlasa a hozzakapcsolt szerkezetekkel egyutt se lepje tul a megengedett merteket. A szarufakra vonatkoz6 tudnival6k:

___ r

4-72. abra, Hagyomimyos eslingo eresz tulnyujthatosaga

- palafedesnel 10 v

- normal cserepnel 9 v

- hodtarku cserepnel 8 v

- betoncserepnel 8 v

- nadtedesnel 7 v

1 talpszelemen; 2 szarufa; 3 karrnlkivaqas

I

_[

4-73. abra. Cslingo ereszeknel karrni nelkuli szarufa es szelemen kapcsolasa eseten nagyobb teher viselesere alkalmas az ereszgerenda

- pala- es badoqtsdesnel 12 v

- normal csereptedesnel 11 v

- hodtarkucserep-tedesnel 10 v

- betoncserepfedesnel 9 v

1 szelemen; 2 szarufa; 3 acelsaru reiseresavaros kapesolattal

I

---[

4-74. abra. Cslingo eresz karmi InelkUli szaruta es szelernen osszekapcsolasaval, fellil kapesolt ellenleccel, sa ellenlecet a szelemen telett nern tOldhatjuk oldallranyban 5-5 v hosszon

- pala- es badoqfedesnel 13 v

- normal csereptedesnel 12 v

- hodfarkucserep-tedesnel 11 v

- betoncserepnel 10 v

1 szelemen; 2 szarufa; 3 acslsaru reisercsavaros kapesolattal; 4 ellenlec

- minimalis keresztmetszet: 100 ern";

- szegezhet6 fels6 sik: min. 5 em;

- szelesseg/magassag aranya: 1: 1-1 :2

(4-72. abra);

- a karmi merete a befogasnal, illetve felfekvesnel nem lehet nagyobb a szaruzatmagassag 1I3-anaI, de alul esiing6 eresznel, ahol a konzolos igenybevetel nagyobb, ott ez az ertek jo, ha esak ~-es. S6t legmegfelelobb, ha a karmi elmarad, es a kotest valamely kapesolati elemmel oldjuk meg ugy, hogy a szaruzat felfekvesi, illetve befogasi keresztmetszete 100%-osan megmarad (4-73 .. .4-74. abra);

- a konzolos eresz ket alatamasztasa folotti ellenlecet "nyomott ovkent" a szaruzat keresztmetszetehez szamithatjuk (4-75. abra);

A szarufak als6 tulnyulasanal az eresz vetiileti meretet nagyrnertekben befolyasolja

- a szarufa keresztmetszete;

- a karmival val6 "gyengites" rnerteke;

- a tulnyulo resz terhelese;

- a szarufa keresztmetszetenek novele-

se erdekeben kapesolt szerkezetek (4-76. abra),

4-75. abra. A ket szelemennel alatamasztott szarufa alkalmazhatosaqa

a) normal eset; b) az ellenlec a szarufa keresztmetszetet noveli; c) az alul latszo szaruzat feletti hevederfa statikai szempontok alapjan egy tart6nak minosul: 1 szarufa; 2 latszo deszkazat; 3 keresztfa (+ hosziqeteles): 4 felso hevederfa; 5 ellen lee; 6 szelemenek

63

I 6 'b E:O~ 1:'~le" , t

4-7 . a ra. r te jes IU su eresz es a

szarufak kapcsolata. Statikai szempontb61 fontos a szelemen feletti (toldas nelkuli) ellenlec keresztmetszete

1 szelemen; 2 szarufa; 3 karrni: 4 tarnaszheveder; 5 ellenlec (A-B-C: statikai racs)

4-77. abra, Haqyornanyos csung6 eresz tulnyujthat6saga fels6 ellenleckapcsolassal, Az ellenlecet a szelemen felett nem toldhatjuk oldallranyba 5-5 v hosszon

- palatedesnel 12 v

- normal cserepnel 11 v

- hodfarku cserepnel 10 v

- betoncserepnel 9 v

- badoqfedesnel 12 v

1 talpszelemen; 2 szarufa; 3 karmi: 4 ellenlee

64

A szarufak als6 tulnyulasanal, vagyis az ereszalj kialakitasanal kedvezoen befolyasolja a kiulesi meretet a szarufak epiilethez val6 visszatamasztasa belso nem latszo vagy eppen latszo szerkezetekkel (4-77 .. .4-78. abra).

Szarufak beepitesenel minden esetben fontos kerdes

- a gazdasagossag;

- a maximalis statikai terhelheto-

seg;

- a kedvezo belsoepiteszeti alkalmazhatosag,

4-79. abra. "Ores" tedelszek epftes kozben, ahol a hossziranyu merevitest az alul kapcsolt OSB-tablakkal oldjak meg a hdszlqeteles behelyezese utan

4-78. abra, Nagy kiulesu als6 eresz szarufakapcsolata

1 szelemen; 2 szarufa; 3 karrni; 4 tarnaszheveder; 5 szeglemez (ketoldalt): 6 allo papucstapar (A-B-C: statikai nics)

Gazdasagossagi kerdes a fajlagos felhasznalt farnennyiseg, vagyis az optimalisra meretezett szaruzati keresztmetszet es az ahhoz kapesolt egyeb szerkezetek egyi.ittes statikai merevsege.

Az ujkori technikaban mar else helyre keriil az, hogy a szarufa allo szelvenyti legyen, mert a terhelhetoseg igy sokkal nagyobb. Ezeknel statikai tehemovelest jelent, ha

- a szaruzat feletti nagy keresztrnetszeill ellenlec ugy kapcsol6dik a tart6- hoz, hogy

a) konzolosnal hozasra;

b) ket tarnasz kozott nyornasra veheto figyelembe. Tudvalevo, hogy az emlitett ovben illetve mezoben az ellenlecet tilos toldani;

- az elozo egyi.ittes szerkezetekhez parosui, vagyis alul kapcsol6dik a szarufa ket felfekvesi (illetve befogasi) pontjai kozotti valamely toldasmentes burkolat (pI. OSB, faforgacslap stb.);

- az elozoek statikai tenyezoi novelhetoek, ha az als6, un. huzott ovi burkololapnal hosszhevederezessel megnovelik a szamitasba veheto ertekeket (4-79 .. .4-82. abra),

Az als6 kapcsolt szelvenyekkel letrehozottresek a tulajdonkeppeni tetofodem-hcszigeteleseknek a helyet biztositjak, retegrendszeni felepitesiikkel.

4-80. abra, Szarufak statikai terhelhetosege (a %-os ertekek becsultek, de aranyuk - kisebb elteressel - altalaban megfelelo)

1 = alloprofil 100% 2 = toldasrnentss ellenleccel 110-120% 3 = toldasrnentes also burkolattal

110-120% 4 = toldasrnentes also es telso burkolattal 120-130% 5 = tavtartos also burkolattal 115-125% 6 = tavtartos also burkolattal es telso

toldasmentes ellenleccel 125-135%

Ezek a szamok annyit jelentenek, hogy az ellenlec legalabb 20 ern", az also burkolat leqalabb 50 em szeles es toldasrnentes, valamint 80-100 ern- a keresztmetszete

4-81. abra. A 4-80. abran bemutatott keresztmetszeti szorz6kkal nove It statikai lehetdseq valtozatai

A normal szaruzattal; B alul kapesolt burkolati panellel; C alul kapesolt tavtartos burkolati panellel. Az also burkolati hossz toldasrnentesen, az "y" ertek leqalabb 2/3 legyen ~

4-82. abra, A 4-80. abran bemutatott alternativak alkalmazasa

a) szarufa + ellenlec; b) szarufa + burkolati panel; e) szaruzat + tavtartos burkolati panel

A tetolecezes es a deszkaaljzat

A tetofedesek terheinek hordasara tetolecezest keszitiink, a megfelelo sunisegben. A tetofedes elemeinek fogadasara 24/50 vagy 30/50 mm-es keresztmetszeni leceket alkalmazunk. A keresztmetszetek a terhelestol es a szaruzati tengelytavoktol fuggenek.

A tetolecek hossza akkor j6, ha az min. 4 m, de jobb az 5 vagy a 6 meter. Hogy miert?

_ Gazdasagi szempontb6l minel hoszszabb a lee, osszessegeben, annal kevesebb a hulladek;

_ A statikai szerep fontosabb, mert a hosszu lecek a szaruzat felett tobbtamaszu tartokent viselkednek, ennelfogva minimalizalodik a nem kivant lehajlas a tetosikban.

Fontos, hogy a lecek minel hoszszabban es a leheto legtobb szaruzat felett fussanak vegig, egy-egy toldassal. A toldasok ne vonal menten, hanem eltoltan es rendszertelenul keszuljenek. Ez ut6bbi esetben a lee vegen keletkezd minimalis lehajlas egyenletesen eloszlik a tetosikon, es .majdnem" eszrevetlen lesz meg akar tobb evtized elteltevel is (4-83 .. .4-85. abra),

Tetodeszkazatok a lagyelemes fedeshez (ilyenek a bitumenes zsindely, a badogos fedes stb.) keszulnek. Ezeknel semmikeppen se hasznaljunk tetolecet, meg ha az eppen gazdasagosabb is lenne. A deszkazatok mint aljzat

c)

__ C

65

1"--- ~--~ - - -_ --- ------ - --- - - - -_- - ---,

: C :

~===.=--=~~-=---=---:-:.-=:----===-=-~----~--==::..:::...~-:------=--=-= = ==- = = = =---=l

B J

A
tJ
{(
8 -----,
I
8
0-- - I
l
I
~ lI

a)

b)

8=2

c)

I ~

8=2

8"3 8
tf- - 8
~-3
f3 -tit Q=2-

d)

4-83. abra, Egyiitt dolgoz6 tetolecezes es szarutak kapcsolata

a) a lecezes szerepe fontos a szaruzatot ero 6sszes terheldero (hasznos es meteorol6giai terhek) elviseleseben (A, B, C: allando): b) toldas nelkuli lecezesi allapot; e) egy vonalba eso toldasok eseten; d) r6vid leeeknel szarutankenti toldasnal (a behajlas iranya szaggatott); 1 tetolec: 2 szarufa; 3 ellenlec

5z

I ~----------T+~~----+-----~ I

a)

4-84. abra, A szarufa valamint a tetolecezes kapcsolata keskeny ellenlecezessel a) telulnezet: b) metszet; 1 szarufa; 2 ellenlee; 3 tetclec: 4 tetotolia - kevesbe javasolt rneqoldas

Sz I

---j

I

4

4-85. abra. Szarufa es tetdlecezes kapcsolata szeles ellenleccel

a) telulnezet; b) metszet; 1 szarufa; 2 ellenlee; 3 tetolec; 4 tetctolia

66

funkcionalnak a lagyelemes fedesnel, ennelfogva azok merete

- 24 mm-nel vekonyabb nem lehet;

- 10 cm-nel szelesebb lehetoleg ne le-

gyen;

- hossza hasonl6, mint a tetoleceknel,

A szelessegnel mint teritek hatekonyabb a szeles deszka. A burkolaton keresztiili sugarzo h6 hatasara a deszkaelemek vetemednek (esavarodnak, kiteknosodnek stb.). A vetemedes felhullamositja a tetosikot, es az esztetikai ertekek erosen csokkennek. A deszkak kozott tanacsos 5-15 mm-es rest hagyni a deformacio fesziiltsegmentesitese miatt.

Deszkazatok szegezesere tanacsos reiseresavart hasznalni, ugyanis egy deszka csavarodasi hajlama egyensulyban tarthat6 ilyen kapcsolasi m6dban. Tudvalevo, hogy ha a deszkaveg .felperdiil", akkor az a normal szeget kihuzza a feszkebol,

Az ellenlecezes szerepe tulaj donkeppen a tet6f6lia es a tetolecezes kozotti legres biztositasa, A szaruzat folotti ellenlec ertelmezese rossz, mert annak lehetoleg szelessege a lecmerettel szemben 8-10 em a legmegfelelobb, Azt, hogy miert:

- egyreszrol a szelesebb lecfelfekvessel csokken a lecfesztav, es kisebb az elmeleti lehajlas nagysaga (4-85. abra);

- a lenyeg a tetolec toldasanal van, e tenyezo minden (atlag) negyedik szaruzat felett jelentkezik. Ugyanis a keskeny lee feletti lectoldas szegezesei tul kozel vannak, es a vegek indokolatlanul behasadnak nehany

ev alatt, Miutan a vegszegezes fellazul, a lee leng6 szerepbe valt at, es aranytalanul lehajlik.

Hagyomanyos fa fedelszerkezetek

A hagyomanyos fa fedelszerkezetek szerkezeti rendszereik es epitesi modjaik miatt sorolhat6k e kategoriaba, Ezeknel a tetoknel a tet6 szerkezeti elemei a tapasztalati szelvenyrneretek alapjan vannak megallapitva, mig alatamasztasuk m6dja kepezi a kategoriaba, azaz a rends zerbe sorolast,

U res szarufa tetok

ares fedelszek keskeny, 5-6 m szeles epiiletek eseteben keszithetd (a szokasos szarufarneretek mellett). Akotogerend an illetve fodemgerendan kivul pusztan ket egymasnak tamaszkodo szarufabol all, de letesitheto szilard fodem felett is. Az iires szarufa tete statikai szempontbol haromcsuklos tart6, amelyben a fugg61eges terhekbol, a szelnyornasbol es a szelteherbol szarmaz6 ruderok valamint a tet6 hajlasszoge kozotti osszefiigges a mertekad6. Egyebkent a szarufakban a hejazattarto elem altal kozvetitett fedelhejazati sulybol valamint a ho- es szelteherbol kifoly6lag hajlitas is fellep. Az ures szarufa tet6k legtobbszor fodemmel egyesitett kivitelben kesziil-

4-86. abra. Ores tedelszerkezet

a) kapesolt tarejszelernennel; b) kapesolt tarejszaruzattal es kakasulovel: e) kapesolt kakasulovel + szelraccsal

T

B

8-10 m

nek. A gerinccel parhuzamos iranyu szelnyomas ellen a szarufakra szeggel vagy csavarral felerositett, ferde iranyu vihardeszkat, -pall6t vagy -hevedert kell alkalmazni. A vihardeszka (szelracs) azonkivul az egymas mellett lev6 szaruzatok - bizonyos mervii - egyuttmtikodeset is Iehetove teszi.

A gerinc egyenes vonalat un. kakasulore (kettos fogofara) helyezett, kisebb meretu (10115 cm-es) tarejszelemennel biztosithatjuk. Atarejszelement minden masodik allasban gyamolitjuk a kettos fogofakkal.

A 4,5 m-nel hosszabb szarufakat minden egyes szaruallasban, az ereszhez kozel elhelyezett, fuggoleges helyzeni rovid tamaszoszloppal tamaszthatjuk ala (4-80. abra).

A torokgerendas szarufateto szarufakbol es minden egyes szaruallasban szerepl6 torokgerendakbol all. A torokgerendak olyan magasra keniljenek, bogy a padlasterben val6 kozlekedest ne zavarjak. Padlaster-beepites eseten pedig a torokgerenda

- magassaga azonos a zarofodemmel;

- vagy a belscepiteszeti latvanyelem

kiegesziti az architektonikus kepet, de a padozattal osszefiiggo sor eseten is legalabb 2,4 m legyen a szabad magassag (4-87. abra).

A torokgerendas fedelszerkezet felfoghat6 olyan haromcsuklos tartokent, ahol a torokgerendak emelt helyzeni masodik vonorudkent szerepelnek. A szerkezet azonkiviil - megfelelo csom6ponti kikepzes mellett - olyan trapez alaku keretnek is tekinthetjuk, me lyre (elmeletben egy) iires szarufa tet6t helyeziink el.

A torokgerenda kesziilhet egy darab fabol, vagy pedig a fogofakra emlekeztetoen ket darabb61; ut6bbi esetben kozepiitt un. betetfaval kell a nyomott rudak egyiittmiikodeset biztositani, illetve a kihajlasi hosszat csok-

4-87. abra, Torokqerendas tedelszerkezet A hasznos belrnaqassaq: B tetornaqassaq

kenteni. A paras torokgerenda es a szarufak kozott kifogastalan kapcsolatot lehet letrehozni, mert ez esetben nem ke11 a szarufat (rovassal, lapolassal vagy csaplyukkal) eppen ott gyongiteni, abol a legnagyobb keresztrnetszetre van szukseg ..

A hossziranyu szelerok felvetelere nelkulozhetetlen viharpall6t (szelracsot) lehet a szarufakra vagy a torokgerenda-sorozatra is alkalmazni.

Kisebb keresztmetszeni kozbulso es tarejszelemenekkel a szerkezet merevebbe, tokeletesebbe teheto.

Ut6bbi esetben a huzoerok felvetelere a fodembe p6tvasakat kell beepiteni. Ilyenkor a szarufak a sajatos szelvenyu vasbeton koszorura raUlo, ferde helyzetii talpszelemenhez esappal csatlakoznak. A talpszelement a vasbeton koszoruhoz vas alkatreszekkel, csavarokkal vagy laposvasakkal kell lehorgonyozni.

Torokgerendas fedelszek (az ures fedelszek meretet kovetoen) 6-10 m, altalaban azonban 8-10 talpszelemen fesztavra ajanljak, illetve keszitik, E rendszeni fatetot is szabatos sztatikai szamitasok alapjan tervezik; gyakran nem gerendakbol, han em pa1l6kb61 es deszkakbol szerkesztik ossze, es a esom6pontokat szegezett vagy csavarozott kapcsolassal oldjak meg.

Alloszekes fedelszekek

Alloszekes szelemenes fedelszekeket a mai napig alkalmaznak ott, ahol a fedelszek es oszlopai a pad laster esetleges hasznositasat nem zavarjak.

Ezek fo- es mellekszaruallasokbol a116 szerkezetek, amelyeknel a kotovagy talpgerendakon elhelyezkedo oszlopok felett szelemenek futnak ve-

max,7,Om

4-88. abra, Egyalloszekes fedelszek hosszlranyu merevitessel

gig. A harantiranyu szeleroket ducgerendak veszik fel. Ut6bbiak a kotovagy talpgerendahoz minel kintebb (a falakhoz minel kozelebb) csatlakozzanak, hogy azokban minel kisebb hajlit6 nyomatekot ebresszenek. A ket szemben a116 szarufat es oszlopot, valamint a ducgerendakat kettos fogofak tartjak ossze. Ez ut6bbiak magassagat ket tenyezo befolyasolja:

- a hasznositani kivant ter tiszta tirszelvenye, illetve szabad magassaga;

- a szekszelemennel megosztott tetosik, vagyis a magassagot az befolyasolja, hogy a szarufahossz optimalis alatamasztasi meretei mit tesznek lehetove.

Egy alloszekes szelemenes fedelszek 5-7 m-es talpszelemen tavolsagra max. 6 m-es szarufahossz meretre alkalmazhat6 akkor, ha van kozbenso kakasulo vagy fogopar a talpszelementol 4,5 m szaruhossz magassagban. Egyebkent a szarufa ket szelemen kozotti hossza max. 4,5 m lehet.

A teto tarejszelemen + szekoszlop karpantos hosszrnerevitese melle a szaruzat ala kapcsolt szelracsot tanaesos kapesolni (4-88. abra).

Ket lill6szekiA szelemenes fedelszek 7-12 m-es talpszelemen meretre ajanlott, mig altalaban a 10-12 m-es tavra alkalmazzak, E fedelszeknel eloszor szerepel a szarufakat es az oszlopokat osszefogo kettos fog6fa, amelyeknel - mivel nyomoerok ebrednek benniik

- egy vagy ket helyen, esavarokkal

kapcsolt betetfakkal kivanatos a kihajlasi hosszokat csokkenteni.

A szarufak alatamasztasi tavolsaga ne legyen tobb 4,5 m-nel, Ha a kozepszelemen es a gerine kozotti tavolsag, a szarufa un, szabad hossza 0,35 Sz, ugy nines sziikseg tarejszelemenre, Ha azonban ez eleri a 0,45 Sz erteket,

67

4-89. abra. Ketalloszekes fedelszek epites alatti munkatazlsban

10-12,Om

akkor a tarejszelemen (fogoparral) rnindenkeppen szukseges (4-89 .. .4- 90. abra).

Ha nines szekoszloppal gyamolitott tarejszelemen, akkor a szerkezet kozepszelemen feletti felso resze iires szarufa tetokent dolgozik, tehat a szarufaban niderok is ebrednek. Mindazonaltai a hosszmereviton illl szelracsokat is kell kapcsolni a szarufak ala.

Harom alloszekii szelemenes fedelszekre van szukseg akkor, ha a kozepszelemen es a gerinc kozotti tavolsag 0,45 Sz-nel nagyobb. Ilyenkor a tarej-

4-90 abra. Ketalloszekes tedelszek mennyezetre koncentralt szekvazteherrel

4-91. abra, Haromalloszekes Iedelszek koncentralt szekvazteher-

11 -nOm

szelement szekoszloppal gyamolithatjuk. A szekoszlop neha leer a kotogerendaig, legtobbszor azonban csak a kett6s fcgofaig. Ut6bbi esetben a foszaruallas felso reszeben levo szarufak, oszlopok, ducgerendak es a fog6- fak egyesitett feszito- fiiggesztomtikent is egyiitt dolgoznak. Ezaltal a kett6s fogofak mentesi.ilnek a tarejszelernent gyamolito oszlop altai kozvetitett terhelestol (4-91. abra).

Igen jellegzetes csom6pont alakul ki a szarufak, szelemenek, oszlopok, konyokfak, valamint a fogofak csatlakozasanal, Az oszlopot keresztezo ducot nem szabad az oszlopba lapolni, tehatutobbi keresztmetszetet elgyongiteni, hanem a due ket darabb61 keszuljon, es az oszlophoz ferde csapos beeresztessel csatlakozzon.

A negy es ot alloszekes fedelszekek statikai mukodese es alkalmazhatosaga azonos a ket es harom alloszekes valtozataval, kiviteli jellege es a csom6ponti kialakitasa is az elozoek kovetelrnenyi ertekeivel azonosak (4- 92 .. .4-93. abra).

4-92. abra, Negyalloszekes tedelszek kiemelt egyoldali rnellvedtallal

Az alloszekes felnyeregtetok statikai rmikodese hasonlo a nyeregtet6s valtozatehoz csak abban kulonbozik, hogy a fogopar nyom6- es huzoeroi nem a szembeni szelemenes kapcsolatra, hanem a tart6 (szek) oszlopra vannak reszlegesen terhelve, Ez esetben (mint mar az ures fedelszeknel emlitettuk) a statikai zart haromszog (szogek) egyiittese veszi at a keresztiranyu eroket (4-94 .. .4-95. abra).

4-93. abra, Otillioszekes fedelszek fodemre koncentralt szekvazterhelessel

4-96. abra, Kotogerendilra terhelt alloszekes fedelszerkezet

a) alaprajzi reszlet; b) kotdqerendak fi6kvalt6kkal; c) axonometrikus kep; 1 kot6gerenda; 2 fiokvalto: 3 fi6kgerenda; 4 szekoszlop (helye); 5 sarqerenda: 6 epulet fala

TTT

13-15.0m

I

4-94. abra, Alloszekes felnyeregteto fodemre koncentralt szekvazterhelessel

4-95. abra. Alloszekes felnyeregteta kotagerendils tetovilzteher-kivilltassal

A felnyereg fedelszerkezet szelemenes rendszerrel, masreszt alloszekkel vagy dtiltszekkel egyarant megoldhat6. A szerkezet keresztmetszete altalaban azonos a hasonl6 jellegii nyeregfedelszerkezet keresztmetszetenek a felevel, Azonban figyelemmel kelllenni arra, hogy a szerkezet bels6 vaza a mind a ket oldalrol harantiranyban tamad6 szelerokkel szemben kelloen merev legyen; ettoj legfeljebb a szelarnyekos, zartsoni epiiletek eseteben

terhetiink el. c)

69

Szilard fodemhez esatlakoz6 (kotogerenda nelkiili) megoldasnal az oszlopok es a ducok un. gerendaesonkokra, illetve alatetgerenda-darabokra iilnek ra. Ilyenkor a foszaruallasokat a szilard fodem gerendaira kell allitani, es a foderngerendak meretezesekor a fedelteherbol ad6d6 koncentralt eroket is figyelembe kell venni. Belestestes fodem eseteben a belestesteket szethuzva kell a sz6ban forg6 koncentralt terhek felvetelere alkalmas vasbeton bordaszelvenyt eloallitani. A fedelszek erojatekabol ad6d6 huzoero felvetelere pedig a szilard fodernben p6tvasakat kell alkalmazni.

Kotogerendara terhelt alloszekes fedelszekek. Ezek rendszereikben azonosak az elozoekben bemutatott es ismertetett fedelszekekkel, azzal a kiilonbseggel, hogy az als6 szekoszlop terhei nem a talpfakra, hanem a kotogerendakra mint foszaruallasra terhe- 16dnek. A szaruzatok pedig mellekszaruallaskent a fiokvalto kot6gerendaesonkokhoz vannak kapesolva (4-96 .. .4-97. abra),

70

L II
L II
L II
L II
II
II
I
II
II
II
JJ_ II
b) 4-97. abra, K6togerendara terhelt harornalloszekes tedelszek kontyolt vegklalakltassal

a) kotoqerendaszint + metszet; b) szaruzati alaprajz

Bakducos szelemenes fedelszek

A fedelszek f6- es mellekszaruallasokb61 a116 szerkezet, amely f6leg alaesonyabb hajlasu tet6 eseten megfelelo. Ennel a kozbulso szelemeneket a szarufakra kozel rneroleges helyzetu, un, bakducokkal tamasztjuk ala. A bakdueok nem rendszerint, hanem esakis emiatt elonyos helyen, a kozbulso alatamasztasok kornyeken erik el a kotogerendakat vagy a szilard fodemet, tehat az ut6bbiakban ebredo hajlit6 nyomatek szempontjabol is elonyos fedelszerkezettel van dolgunk. A foszaruallasok fogofakkal vagy azok nelkul is keszulhetnek. A bakducokat megtarnaszto due ez esetben nem a harantiranyu szelerok ellensulyozasafa szolgal, hanem a szerkezet felallita-

L
<r
I
I
I
I
I I
I I
i I
rr II II
-- sanak megkonnyitesere (4-98 .. .4-99. abra).

Az elozoekbol ad6d6an ezek is lehetnek ket es harom bakducos fedelszerkezetek, megsem ezek alapjan esoportositjuk 6ket. A bakducok szamanal jellernz6bb ebben az esetben az, hogy a bakducok egy vagy ket pontban tamaszkodnak a fodemszerkezetre es az altaluk tartott szelemenek milven ma-

4-98. abra, Bakducos fa tedelszek

a) egypontos alatarnasztassal; b) ketpontos alatarnasztassal: 1 szarufa; 2 szekszelemen; 3 karpant; 4 toqopar: 5 talpszelemen; 6 szekoszlop (due); 7 talp; 8 tarnasz

b)

4-99. abra, Bakducos fa tedelszek

a) egypontos alatarnasztas szek- es tare]szelemenekkel; b) szek- es tarejszelernenes hordozovazzal keszitve

gassagban vannak. A ducos fedelszek epitesehez rendelkezesre allo faanyag minosege, keresztmetszeti merete azt indokolja, a bakducokat ferde tamaszokkal (ducokkal) is rnegtamaszthatjuk. Bakducos fedelszerkezeteket elsesorban olyan esetekben celszeni alkalmazni, amikor a fesztavolsag kozepen van megfelelo alatamasztasi lehetoseg (pI. kozepfofalas epuletek eseteben),

Max.1O,Om

1 a)

b)

3

4-100. abra, Dc5ltszekes fa fedelszekek a)". b) nyereqtetos, c) telnyereqtetds valtozat; 1 szarufa; 2 dottszek: 3 szekszelemen; 4 talpszelemen; 5 karpant; 6 rnellved toqopar: 7 toqopar: 8 csavarozas: 9 csonka kotoqerenda; 10 k6togerenda; 11 oszlop; 12 olios ducok: 13 tUzfal

Doltszekes fedelszerkezet

A doltszekkel alatamasztott szelernenes fedelszerkezet, amely a bakducos fedelszerkezetektol annyiban ter el, hogy a ferde doltszekek a szelso fofalakhoz kozel tamaszkodnak a kotogerendara vagy kotcgerendacsonkra, es a fedelszek tareja fele dolnek, Ezzel szemben a bakducok a fesztavolsag kozepehez kozel tamaszkodnak a papuesfara es kozeptol kifele dolnek, Ez az abran bemutatott fedelszektipus alkalmas siillyesztett fedelszerkezetek kialakitasara is (4-100. abra).

Felnyeregtetokhoz, amikor a gerine melletti tiizfalat mentesiteni kell a tetoszerkezet es a hejalas terheli a161, a doltszekes fedelszerkezet kivaloan alkalmazhat6.

Fuggesztdmtives fedelszerkezetek

Ezeknel a tetoknel a kozbenso alatamasztas lehetosegenek hianyaban keszitiink fiiggesztomiives kivaltast. A tulajdonkeppeni szekvaz maga a fiiggesztornii, legyen az nyereg, felnyereg esetleg manzardteto. Mig a fuggesztornu - mint mernoki faszerkezet - lehet egyszeres vagy ketszeres (4-101...4.102. abra). ~

~ ~

Kulonleges doltszekes tafedelel alulnezetbc51

4-101. abra, E:gyszeres fUggesztc5muves nyeregtetc5s tedelszerkezet, mely k6zel azonos az egyalloszekes tetc5vel, csak az also gyamolftast oidIa meg a kapcsoltelemes fuggesztc5mu

4-102 .. abra, Kettc5s fUggesztc5muves felnyeregtetc5s tedelszerkezet, metszet es statlkai vaz

1 fUggesztomLi; 2 szaruzat; 3 szekoszlop: 4 toqopar

max· g,O m

71

4-103. abra, Manzardteto k6togerendas es 2+2 alloszekes fedelszerkezettel, gerinc-alatamaszto ducokkal (e megoldasnal nehezen hasznoslthato az arias meretu pad laster, ezt altalaban kasteIyoknal alkalrnazzak)

~

4-104. abra. Harornalloszekes manzardtetd teherblro f6demre gyamolitottan (atlaqos hasznosithatosaqu padlasterret - francia pelda)

4-105. abra, Ketalloszekes manzardteto felso tetdsiktamasztekos alatarnasztassal (eszaknemet pelda)

~

4-106. abra, Kettozotten kapcsolt egyszeres fuggesztomuvekbol letrehozott tetovazu manzardteto (padlaster-hasznositasra megfelelo - francia pelda)

72

r---I I-

I I I I I I I I I

Manzardtetfik

A francia eredeni manzard (mansard) tet6k sok evszazados fejlodes utan nyertek el mai formajukat (4-103. abra).

A multban a kastelyepites dominans szerepe miatt alakult ki ezen forma. Ez az amugy alacsony epuletet monumentalitasaban orias mertekben novelte, es kozvetitett valarnifele rangot.

Mara a manzardteto epitese eppugy resze az epiteszetiinknek, mint az egyeb tet6k, azert, hogy a nagytomegfi tet6t a legnagyobb mertekben beepit-

siik, vagyis hasznossa tegyiik azokat. S6t vannak kezdemenyezesek, amikor az epiilet fels6 szintjet manzardtetokent tiintetjiik fel a bomlokzati kepben - pedig beliilrdl az egy teljes ertekti szint.

Szerkezetuk szempontjaib61 azonosak a nyereg- es felnyeregtetokevel, azzal a kulonbseggel, hogy a fedelszek feletti pontban a tet6sik (domboman) megtorik, ugy, bogy mig az als6

max 13.0 m

sik szoge magas, addig a felsoe alacsonyabb lejtesu. Szekvazak szerkesztesenek az elve azonos a ket, harem, negy allo- vagy doltszekes tetozetevel.

Peldaabraink francia teriiletrol es hazankbol szarmaznak azt bizonyitva, hogy a padlasteret a legnagyobb (vagy teljes) mertekben hasznositani tudjuk. Az abrak szerinti megoldasban a hasznositas modem lakasoknal esetleges latszo szerkezetekkel, mig a hagyomanyosoknal tetovaz alatti firterfogat kihasznalhatosagaval lathatoak

(4-104 .. .4-108. abra),

~

Manzardteto atrnenetl zardekkal es vapakkal, Udvari kep

4-107. abra, Manzardtetok, rendszervalasztekok a) ... b) mennyezetre terhelt alloszekes; c) mennyezetre terhelt alloszekes szaruzati tarnasztekkal; d) fUggesztOmuves tarnaszto-vazszerkezettel (c) ... d) fran cia petda)

4-108. abra. Emeletes haz felso szintje ~ ~~~~~~~~~~~~~

manzardtetobe foglalva ~ Ul- &;1_ ~-.2L:::~~~~~.~~~~~

a) tetornetszet es reszlst; b) ablakozas met- ~b)-

szete es rsszlet

73

Kontyolt es osszetett fa fedelszerkezetek

A kontyolt es osszetett fedelidomu fatetoknel a terbeli jellegti szerkezeti problemak a teto epitesenek alapveto kerdesei illetve kerdescsoportja.

Egy parhuzamos siku nyereg- vagy felnyeregteto alapveto szabalyai az acsszakma els6dleges tudnival6i koze tartoznak. Egy kisse bonyolultabb kontyolt vagy tort siku, esetleg alaprajzi vetiiletii tetoknel mar szerkeszteni szukseges a tetot a valosag 1: l-es leptekevel a hazen (4-109. abra).

Nem volna helyes a kontyfeluletnek a gerinc folytatasaban levo szarufajat a kontycsucsnal talalkozo elszarufak koze csatlakoztatni, mert igy a csom6pontban till sok gerenda talalkozna. Ezzel kapcsolatosan a helyes megoldas az, ha a sz6ban forg6 szarufat kivaltjuk, vagy ha a kontyreszen olyan szarufakiosztast terveziink, hogy a tarej folytatasaba ne essek szarufa.

Az alloszekes szelemenes fedelszerkezet kontykikepzesenek elvei: Altalaban kivanatos, hogy a kontycsucsok ala foszaruallasok keriiljenek. Ebb61 a korulmenybol a kovetkezo elonyok szarmazhatnak: a) az elszaruk ket iranyban merev szaruallasnak tarnaszkodhatnak, b) a konty alatt esetleg alkalmazott diagonalis es hossziranyu fogofak szervesen csatlakozhatnak a kontycsucs alatti foszaruallas (harantiranyu) fogofaihoz,

I,

T

! I I

I I I

r,----- - ----,

I I I I I I I I I I I I

iL' -

a) c)

-, J J
-,
-,
"
-,
-,
~'H
[><' II II III
/ '[ l
/
/
/
/
, 4-109. abra, Ketalloszek(i szelemenes tedelszek kontyklalakitasa

a) alaprajz; b) hosszmetszet; c) keresztmetszet

74

A ket kontycsucs tavolsaga (a gerine hossza) a legtobbszor nern egyezik meg a normalis (altalaban 4 m-es) foszaruallas-tavolsag egesz szamu tobbszorosevel. Ilyenkor ket lehetoseg van: a) egyik kontycsucsnal maradek foszaruallas-tavolsaggal, vagy b) a norrnalisnal kisebb (pI. 3 m-es) foszaruallas-tavolsagokkal dolgozni.

Mindazonaltal nines donto jelentosege annak, hogy a kontycsucsok ala foszaruallasok keriiljenek. Tarejszelemenes megoldasoknal pI. gyakran e16- fordul, hogy a foszaruallas a csucsokt6l egy szaruallasnyira helyezkedik el; a konyokfa a konzolosan tulnyulo tarejszelernent megnyugtat6 m6don alatamasztja. Mindenesetre a konty ala mellekszaruallas essek, hogy az elszaruk vege ahhoz tudjon tamaszkodni.

Amennyiben a szelemenfordu16 nem esik 2 m-nel tavolabbra a kontycsucs alatti foszaruallastol, ugy aszelemenfordu16 ala nem kell okvetleniil oszlopot alkalmazni. llyenkor azonban sz6lehet a konty alatti harantszelemen oszloppal vagy V -labbal val6 kozbulso alatamasztasarol.

A szelemenfordu16ban talalkozo szelernenek egymashoz saroklapolassal esatlakoznak. Szokas es helyes is a szelemenforduloknal, a saroktol kb. 1 m-es tavolsagban atlos helyzeni, a szelemenekhez fecskefarku lapolassal kotott sarokrnerevito gerendat alkalmazni.

Nem kifogasolhato az az elgondolas sem, hogy a szelemenfordu16k ala oszlopok, illetve esonka foszaruallasok keruljenek, es a legkozelebbi foszaruallas ett6l normalis (kb. 4 mes) tavolsagban helyezkedjek el. Ebben az esetben a kontycsucs ala nyilvan nem is keriilhet foszaruallas. A szelemenfordu16 alatti oszlopot ket (hossz- es harant-) iranyban, vagy pedig az elek alatt atlos iranyban duccal kell megtarnasztani.

A ftiggesztormives fedelszerkezeteknel szinten a szelemenfordul6 alatt alakithatunk ki egy fiiggesztomiivet, melynek oszlopait kivanatos a fedel hossziranyaban is ducgerendakkal mereviteni. Ebbol a celbol ket fi6kgerendat az oszlopok gerinecel parhuzamos folytatasaban kell elhelyezni. A szoban forg6 fiokgerendakat a ducero vizszintes komponensenek felvetelere la-

4-110. abra, Osszetett tetoldornu fedelszek szaruallas-kialakltasa: alaprajz es metszet

posvasakkal be kell kotni egy bentebb levo fodemgerendahoz. Ennel a megoldasnal a kovetkezo foszaruallas szinten nem keriil a kontycsucs ala, hanem normalis (kb. 4 m-es) foszaruallas-tavolsagra.

Szelesebb epuletek harorn alloszekes szelemenes fedelszerkezetenel a kontycsucs ala foszaruallas, a szelemenfordu16k ala pedig oszlopok keruljenek (4-111. abra), Ilyenkor a szelemenfordu16k alatti oszlopok rendszerint olyan tavolsagban vannak egymastol, hogy kozejuk ujabb oszlopot kell a szelemenek gyamolitasara beiktatni. Aszelemenfordu16 alatti oszlopokat az elszaruk alatt diagonalis iranyban kivanatos kiducolni; a gerinc folytatasaban levo oszlopot pedig a gerinc sikjaban. Ra kell mutatni arra is, hogy mind a szelemenfordu16 alatti oszlopokat, mind akonty alatti kozbuls6 oszlopot a kontycsucs alatti foszaruallasra mer6leges es atlos helyzeni fogofarendszerrel kapesoljuk a konty alatti foszaruallas fogofaihoz, Mindent osszevetve a konty alatt fel (hossziranyu), az elek alatt pedig fel (diagonalis iranyu) foszaruallast letesitiink.

~=------------1

I~

e)

b)

a)

4-111 . abra. Harornalloszeku szelemenes fedelszek kontyklalakitasa

a) alaprajz; b) keresztmetszet; c) hosszmetszet; d) kotoqerenda-kivaltas: e) 'og6parkivaltas illetve -kapcsolas

A doltszekes es a bakducos szelemenes fedelszerkezetek kontyszakaszait ugyanazon elvek alapj an kell kialakitani, mint amelyeket az alloszekes szelemenes fedelszerkezetekkel kapcsolatosan az el6bbiekben megismertiink.

Az osszetett fedelidornu tet6k szelemenes fedelszerkezete kialakitasanak altalanos elvei: a) a kozepszelement korbe vissziik; b) a szelemenfordul6k ala oszlopokat; c) az oszlopok ala pedig koto-, illetve fodemgerendakat heIyeziink; d) gondoskodunk az oszlopokbol es szelemenekbol igy kia1aku16 szekrendszerf vazrendszer) konyokfakkal es ducgerendakkal val6 mereviteserill; e) a kontyoknal, a traktustalalkozasoknal valamintafedelkiszogelleseknel a sziikseges helyeken (az alaprajz adottsagai dontik el, hogy hoi) kett6s fogofakkal fogjuk ossze az oszlopokat a ducgerendakat es a szarufakat, Az elobbieket tomoren osszefoglalva: a leheto legkevesebb faanyagfelhasznalaSilva I olyan, minden iranyban merev vazrendszert kell kialakitani, ame1y a szarufakat ke1l6en alatamasztja (4- Ill. abra).

Az egyenl6 szelessegu epiiletszarnyak talalkozasanal lehetseges megol-

-+

- - - ~ ~ I
c) I n
I I
c:J-T - --l" II
W~, -, I
~ r I
I =. "' "- II
I -, r\ I
I ,/ ~ I
I / ~
I
~b( ~i
\e:...__L- ___ L- -- -- -'-- ~ a)

4-112. abra. Egyenlo szelessegli tetdereszvonalak k6ze metszodott epuletszarnyak talalkozasl iIIetve geometriai klalakitasanak szerkezeti vazlata

a) alaprajz; b) metszeti; c) el- (es/vagy) hajlatszaruzat

dasra nyujt elvi tajekoztatast a 4-112. abra. Ilyenkor az el es vapa kozos (diagonalis) sikjaban kivanatos ducgerendakat es kett6s fogofakat alkalmazni; sz6val itt atlos helyzeni foszaruallast alakitunk ki. A hivatkozott abra szerinti megoldas sajatos abb61 a szempontb61 is, hogy a szelemenek raiilnek az eltero iranyu tarsukra. Masreszt a szelemenek a sarokfordulonal tovabbfutnak a fedeltirben, es torokgerendasze-

Kontyolt saroktetd kapcsolata nyeregtetos epuletekkel

nien megtamasztjak a szemben Ievo szarufat es oszlopot; ut6bbiak konyokfai pedig merevve teszik a sarokfordu- 16 alatti egesz fedelszerkezeti vazrendszert.

A tornpaszogu sarokepulet fedelszerkezetenek foszaruallas- kiosztasara, kontykikepzesere es szarnytalalkozasanak megoldasara nyujt elvi tajekoztatast a 4-113. abra,

A fodemtol fiiggetlen szelemenes fedelszerkezeteknel a konty es az oszszetett fedelidorn szerkezeti problemaja annyiban m6dosul, hogy a gerinc folytatasaban, valamint az atlos sikokban, az elek es a vapak alatt kialakul6 fel- illetve egesz foszaruallasok ala kotogerendakat kell beiktatni.

A szilard fodemhez csatlakoz6 szelemenes fedelszerkezetek kontyreszleteit, valamint epuletszarny-talalkozasait az eddigiekhez hasonl6 elvek szerint kell megtervezni, annak szem el6tt tartasaval, hogy az oszlopok es a ducok alakot6gerendacsonkokilletvealatetgerendak keruljenek. Ut6bbiak a szilard fodem - megfelel6en meretezett - gerendaira (esetleg kivaltoira) uljenek ra, es lehorgonyz6 csavarokkal, esetleg kengyelekkel kell oket azokhoz er6siteni. Talalunk olyan megoldast is, hogy a ducgerendak a szilard fodernbol kiallo vasbeton tusk6hoz csatlakoznak, laposvas hevederkotessel.

75

~ 3M

I.M

4M

3M

I.M

b)

4-113. abra, Derekszogtc31 elterc3 sarokepulet tedelszekenek szerkezeti vazlata a) alaprajz; b) metszet

El- es vapaszaruzat

Barminermi kontyolt vagy eltero siku tetok talalkozasi pontjaban el, illetve hajlat jon letre a geometriai metszodesek vonalan, Erne helyen

~ a kiilso sikoknal az el;

- a belso sikoknal a hajlat jon letre, A tart6szerkezet mint tetcvaz minden esetben erne szaruzatokhoz keriil kiszerkesztesre,

4-115. abra. Tetc3szerkezet vapaszaruzatanak szerkesztese zslnorpadon

\ \

\ I \ \ \ \

\ \ \ \ \ \ \

\ \ \ \ \ \

\ \ \ \ \

\ \ \ \ \ \ \ \ ,I

76

d)

~ *

t) I

,~

g) i

\

4-114. abra, Tetc3szerkezet vapaszaruzatai

a) ... c) eqyszelvenytl: d) ... h) kapcsolt szelvenyuek

Az atlos sikban levo el- es vapaszarufak hosszabbak a normalisokhoz viszonyitva. Az elszarut a csatlakoz6 csonka szarufak altalaban megtamasztjak, ezert ~ nagyobb tamaszkoze ellenere ~ nem sziikseges nagyobb merettel kesziteni oket. Ezzel szemben a simu16 felso csonka szaru a vapaszarut terheli, es ezert ut6bbi nagyobb,

I I I

I I

~--~,---

I I

I I

I

\

I \

I I I I I II

II / I "'-i----L.__L.__--/, / /

II

/ I I /

/ I

/ Ii / / / (

/ /1 / / I / I

I I

4-116. abra. Tetc3szerkezet elszaruzatanak szsrkesztese zslncrpadon

I I

f-- ~-

I I I

-----+--

I I I I

,I--

II

II

{ I

/ I

I I / / / /

/ I

/ /

/ /

/ /

/ /

9 9

8 i - C
5
2 2
l
~ 5
3 4 6 4-117. abra, Nagy ereszklulesu tatd- es vapaszaruzat klalakitasa kapcsolodo csornopontl megerosfto papucstaval

1 szarufa; 2 csonka szarufa; 3 vapaszarufa; 4 lalpszelemen; 5 csavaros kales; 6 16csavar; 7 papucsfa; 8 szekszelernen: 9 iogopar

4-118. abra. Nagy ereszklulesu tetd- es elszaruzat klalakltasa kapcsolodo csomopontl megerosfto papucstaval

1 csonka szarufa; 2 elszarufa; 3 papucsfa; 4 lalpszelemen; 5 kapcsoll tehereloszto hevederezes: 6 csavaros kales; 7 fiaszarufa; 8 szekvaz: 9 tocsavaros lehorqonyozas

Amennyiben az el, illetve a vapa vonalaban talalkozo fedelsikok kulonbozo hajlasszoguek, ugy az el- es vapaszaru felso tort feliilete nem szimmetrikus.

Ahajlatszarufa es a ketoldalt esatlakozo esonka szarufak geometriai sikja elterd lehet; kesziilhet hagyomanyos oldallapolassal, raterhelo ultetessel es kapesolt szelvenyek valtozataval. Ezeket a statikai igeny es a hajlat badogozasi modjai hatarozhatjak meg (4-114. abra).

A simulo szarufak minden kulonosebb fakotes nelkiil, tompa illesztessel esatlakoznak az el- es vapaszarufakhoz, utobbiakhoz szeggel erositik oket.

Az el- es vapaszaruk valamint a simulo szarufak elorajzolasa, leszabasa, ugyszinten a csatlakozasok pontos kialakitasa - kulonosen egyenlotlen hajlasu fedelsikok talalkozasa eseten ~ az acs reszerol abrazolo mertani (Ieforgatasi stb.) ismereteket kivan meg (4- 115 .. .4-116. abra).

15118 em-es keresztmetszeni kell le-

Az el- es vapaszaruk sajatos otszogti szelvenyenek kezi uton, faragassal torteno kialakitasa nyilvan hosszadalmas. A munkadarabon vegighalado, ferdere allitott villamos uzermi kezi korfuresszel ez a rmivelet gyorsan es pontosan vegezheto el. Az elszaru szelvenye korulmenyes kialakitasanak elkeriilese vegett ujabban gyakran negyszogszelvenyti elszarut es ana raszegezett lecet alkalmaznak.

Minden konilmenyek kozott el kell kerulni, bogy az el- es vapaszaruk vonalaba kemeny essek, mert ez egyreszt az el- es vapaszaruk folytatolagos tartokent valo kialakulasat akadalyozna, masreszt esztetikai szemPQntMI igen banto lenne, azonkivul vapaszaru eseteben hozug keletkezesehez vezetne.

gyen,

Az elszarufa merete, mint mar emlitettiik, megkozelito keresztmetszeni a normal szarufakkal, kiveve tires fedelszekeknel, ahol a keresztmetszetet (erosen) novelni kell a benne keletkezo tamasz- es koncentralt erok egyuttese miatt.

A vapaszarufa keresztmetszete altalaban 1,5-2,O-szerese a mindenkori szarufaenak, de helyzetenel fogva ez is valtozhat, megpedig:

- vapaszaru kozbenso alatamasztasa eseten lehet a kozbenso szarufa merete is;

- tires fedelszek eseten statikai ellenorzo szamitassal kell igazolni a tobbletterheket, itt akar tobbszoros (;rt6k is kijohet.

77

Kisebb tetoreszek csatlakozasa nagyobb fedelszerkezetekhez: A nagy tetotomegekbol gyakran emelkednek ki kisebb tetoreszek, pl. a Iepcsohazi felepitmenyek, padlasbeepitesek, zart erkelyek es hasonl6k felett. Ilyenkor a kisebb tetoresz fedelszerkezete (4- 117. abra) esatlakozik a nagyobbehoz. Latjuk, hogy a nagyobb tet6 szarufaira egy un. vapapallo van felszegezve, ehhez esatlakoznak a kisebb tet6 simul6 szarufai (4-119. abra).

Eltero siku es geometriai formaju tetonel f6kent az el helyett valamely lesarkitast tetoivkapcsolassal oldjuk meg. Ezeknel ugyan van teherhord6 atmeneti (el) szaruzat, de csakis statikai szerepe van az ives felulet keresztbordazatanak a teher atvetelere (4-120. abra).

Kiilonleges fa fedelszerkezetek

Az itt targyalt fa fedelszerkezetek elemei az eddig ismertetett tipusoknal is megtalalhatok, de ezek kiilonleges kombinaciojaval szerkezeti rmikodesiik es a tet6idom formalasa j elentosen elter a hagyomanyos fedelszerkezeteknel megismertektol, Ez az oka annak is, hogy ezeket szamitasok alapjan kell meretezni es megtervezni. Az emlitett tulajdonsagok folytan konnyen belathato, hogy az ilyen fedelszekeknek szamtalan valtozata kepzelheto el, amelyek kozul esak nehanyat mutatunk be.

78

Tet6feh~pitmeny acsszerkezete p a d l asf o de rnre terhelt kiegeszit6 szekallassal

4-120. abra, lvelt tetofelulet kapcsolasa sik tetokhoz a) tetcalaprajz: b) tetovaz alaprajza; 1 ivelt tetosik deszkazata; 2 tetolecezes: 3 elszarufa; 4 tart6gerenda; 5 ... 9 ivelt slku keresztszarutak; 10 homlokdeszkazat

Fuggesztomfives fedelszekek

A fuggeszt6miives fedelszek altalaban fodernnel vagy egyeb kozbulso alatamasztas nelkiili epiiletnel keszul. Leggyakrabban nagyobb tomeget befogad6 tereknel alkalmazzak nagyobb fesztavokra (is). Masik alternativa, hogy a nagy traktusszelessegu, fa fodemmel egyesitett fedelszekeknel hasznaljuk azert, hogy a kotogerendat

a legkisebb mereni lehajlastol is men- - tesitsiik (lasd a 4-101. es 4-102. abrakat).

Kisebb «= 7 m-es) fesztavolsag eseten - a korabban targyalt - egyszeres, nagyobb (10-12 m-es) fesztavolsag eseteben kett6s, egeszen nagy tamaszkoz eseteben pedig tobbszoros fuggeszt6miivet alkalmazunk. Lenyeges itt az oszlop, a due es a feszitogerend a; ugyszinten a due es a k6t6geren-

i./1&'

I _ - l-

I

h 1~

.t~:i:

I

max,5,Om

4-121. abra, Egysoros fUggeszt6muves felnyeregtet6s tedelszerkezet: metszet es statikai vaz

1 fuggesztomu; 2 szaruzat; 3 szekoszlop; 4 toqopar

m a x 12, am

4-122. abra. Kettos fUggesztomuves nyeregtetos fedelszerke~et, mely k6zel azonos a kel alloszekes es mellszoritos tetovel, csak az also gyalillolitast oldja meg a kapcsolt elemes fUggeszt6mu

da talalkozasanak szerkezeti es statikai szempontb61 val6 helyes kialakitasa (4-121...4,122. abra):

A fiiggesztomtivet be lehet fodemezni, megpedig mester- es fi6kgerendas fodernmel. A fiokgerendakat gyamolito (hossziranyu) mestergerenda elhelyezheto: a) a kotogerenda alatt, ahhoz felcsavarozva, vagy b) a kotogerenda felett, arra rahelyezve. Ebben a ket esetben a fiokgerendak parhuzamosak a kotogerendava]. Mestergerendanak felhasznalhato azonkiviil maga a kotogerenda, amikor is a fiokgerendak a kotogerendara merolegesen helyezkednek el.

A kotogerendakat sok esetben eke It, magasitott tartokent ket darabb61, esetleg egymasra szegezett pa1l6kb61 allltjak el6. A fuggesztomf fodemmel terhelt kotogerendaiban a huzo igenybevetelen kiviil hajlitas is fellep,

Alulfeszitett szaruallasu fedelszerkezet

Az alulfeszitett fedelszerkezetnel a szarufak Iehajlasat alul elhelyezett fe- 5zito elem csokkenti, Ezeknel a fedelszerkezeteknel minden szarufapar foszaruallast kepez, es a teljes tetoszerkezetet csak ket vonal men ten kell alatamasztani. Arra azonban gondosan ugyelni kell, hogy a talpszelemenek es

4-123. abra. Alul feszitett szarutas harorncsuklos ures tedelszek

1 talpszelemen; 2 tamasz: 3 szaruta: 4 hiJr;

5 log6la; 6 elpallo

az epiiletszerkezetek kapcsolata megfelelo legyen, mert ezek veszik fel a tetoszerkezet es fedes tomegebol ad6- d6 vizszintes eroket. A szerkezettipus alkalmazasa 8 ... 10,00 m fesztavolsag kozott gazdasagos. Kisebb vagy nagyobb fesztavolsagok eseten a kialakitas koltsegei aranytalanul magasak (4- 123. abra).

Hasonl6ak a szaruzattol fiiggetlen alulfeszitett fedelszerkezetek, ezeknel a szaruzattal kozel parhuzamos bakszeni fedelszekvaz als6 felehez van kapcsolva a feszitornii.

Satortetok

Satortetokent a koznyelv a kontyolt negyzetes vagy teglalap alaku kontyolt tetot ertelmezi. A satorteto onmagaban ritka szerkezet a multban es a jelenben is, a kovetkezok miatt:

- epitese csak nagyobb (negyzetes vagy szabalyos sokszog alaku) kozpontos ter felett indokolt (ilyen terek epitesere pedig termeszetesen csak elvetve keriil sor);

- alkalmazasa a szokasos m6don (azaz kis terek egymas melle sorolasaval) kialakitott alaprajz eseteben csak akkor lehetseges, ha az epiilet korrajza teljesen vagy megkozelitoen negyzet alaku (az ilyen esetek szama pedig mindig csekely);

3

2

Max.8 ... 10,OOm

I

---- --- -_-

I I

b)

4-124. abra, K6togerendara ultetett satortetd

a) metszet/nezet: b) szekvaz/szaruzati alaprajz

- epiteszeti jellege es szerkezeti kialakitasa egyreszt a ma epiteszeti feladatait6l es szemleletetol, masreszt a korszeni alaprajzszervezesi es szerkezettervezesi elvektol, lehetosegektol es modszerektcl egyarant idegen.

A satortetok kategoriajaba sorolhat6 a hat-, a nyolcszog alaprajzu lefedes, ezeknel az elszaruzatok, a tetosikok szama azonos a szogek szamaval, Az ut6bbi idokben reprezentans epuleteknel ezekbol tobb peldaval talalkozhatunk (4-124 .. .4-127. abra).

Ertheto tehat, hogy ismertetese csupan a leglenyegesebb elvek es a leggyakoribb eljarasok kozlesere szoritkozik. Ezek a kovetkezok:

- A satortetot (Iehetoleg szilard) fodernre iiltetett szerkezettel helyes es szokasos kesziteni (a fafodemmel egyesitett szerkesztes - bonyolult volta miatt - ma mar nemigen fordul elo),

- A fedelszeket atlos helyzeni foallasokkal kell kesziteni. Ezek szerkezetet az alaprajzi meret hatarozza meg. Kis meret eseteben a szarufatetos megoldas is lehetseges - kozepes meret (pI. 8 ~ 10 m oldalhossz, te-

79

hat 11 ,5 ~ 15 m atlohossz) eseten pedig az allas fogoparokkal osszefogott alloszekes (ha a fodem barhol terelheto), dtiltszekes (ha a tetoter j6 kihasznalasi lehetosege fontos) vagy bakducos (ha a padlas hasznositasara nines sziikseg, viszont a fodern a kozepen is terhelheto) szerkesztese egyarant szokasos, mig ezt tulhalad6 meret (10m-en feluli oldalhossz, tehat 14 m-en feluli atlohossz) eseten egyediil mernokjellegu szerkezet alkalmazasa esszeru.

- A satorcsucsot (altalaban) rovid, fiiggesztett oszloppal helyes kialakitani. Az elszaruk felso vegeit (ez esetben) az oszloppal, az esesvonal menti szarufakat pedig az elszaruk koze kerulo kis kivaltogerendakkal kell alatamasztani, mig a esonkaszaruk az elszarukra illeszkednek.

- A szarufak als6 vegeit a fodemre raepitett (elszaruknal atlos, mig az eses-

4-127. abra. Nyolcszog alaprajzu satorteto keretqerendara iiltetve a) metszet; b) szaruzati alaprajz

- - - -I - - - -

---- -j -----7\

\ \

I
I
\ I
\ I
\ I
I
I
\ I
/
! b)

b)

4-125. abra, Hatszoq alaprajzu kotogerendas satortetd

a) metszet; b) szekvaz/szaruzat alaprajza

4-126. abra, Nyolcszog alaprajzi klkepzesu toronyszeru satortetd nyeregtetos hazhoz kapcsoltan

80

vonal mentieknel egyenes helyzeni) gerendacsonkokkal, illetve az ezekre iiltetett talpszelemenekkel kell megtamasztani, mig siillyesztett szerkesztes eseten a szarufak a sarokba kerulo kis alloszekek felfekv6 talpszelemenkoszorura illeszkednek,

A szarufakat kozbul az atlos foallasok szekeire felfekvo (a sarkok menten atlosan kimerevitett es konyokfakkal is alafogott) szelemenkoszoruval kell alatamasztanj,

A szerkezet altalanos kialakitasara, egyes reszleteire es csom6pontjaira nezve a nyereg- es kontyfedelekkel kapcsolatban elmondottak ervenyesek.

Toronytetok

A toronytet6 legtobb esetben nem az epiilet vagy epiiletresz egyszerii lefedesere, han em ideol6giai okok miatt, mondhatni valamifele jelkent toronykent kesziil. A toronytet6k abban kiilonboznek a satortetcktol, hogy a magassaguk tobbszorose a vetiileti eresz elhosszanak (4-128 ... 4-129. abra).

A toronytet6 funkcionalis es szerkezeti feladatot teljesit6, nagyrnultu, sajatos esbonyolult epuletresz, A toronytet6 epiteszeti megforrnalasat es szerkezeti kialakitasat, azaz a meredek tet6sikokb61, ives, forgas- es kiiIon leges (pl. hagyma alaku) feluletekb61, vagy ezek egyuttesebol sok valtozatban, nagy gazdagsaggal letrehozott (es az egyes epiteszeti korokat kininoen jellemz6) alakjat - kovetkezeskeppen a jellegzetes (gyakran bo-

4-128. abra, Templomtoronyteto vonalas metszetrajza, ahol] a k6zponti tengely, vag,yis a csaszarta klernelten a harangtertol indu], Ennek a, fajta toronytetonek a stabllltasat a toronyepltmenyhez vale lehorqonyozas biztositja

4-129. abra. Toronytetc5 acsszerkezetenek vonalas metszete, ahol al kiizponti, tengely, vagyis a csaszarta es a tetd indite keretvaza a torony felepitmenyebe van "befog,val' a tokeletes stabilitas erdekeben

nyolult es osszetett) formabol ad6d6 acsszerkezet megoldasat, beleertve a toronysisak feliiletere hat6 jelent6s vizszintes er6k felvetelet es a lassu alakvaltozas okozta elcsavarodas megakadalyozasat, vegul a csapadekviz elvezeteset is - meg kell tervezni.

A toronytet6k megepiteset a hagyomanyos acsmestersegvalamikorrendkiviii magas tudasszintje tette lehetove, A jelenben ez a helyzet alapvetoen megvaltozott,

- mert a torony, s igy a toronyfedel eszmei jelentosege er6sen csokken, mert a toronysisak epiteszeti szerepet is mas anyagu es megformalasu (altalaban nem faanyagu es nem fedeljellegu) toronyvegzodesek veszik at, vegul

- mert ha - mindezek ellenere - meg is fafedel epitesere keriil sor, azt rna mar - mondhatni kizarolag - mernokjellegii szerkezetkent keszitik el.

A hagyomanyos toronytet6k ket kozismert, jellegzetes fajtaja az un, csaszarfas szerkezet, ahol a toronycsucsot (szilard fodernre vagy kotogerendara iiltetett es legalabb negy iranybol ducokkal kitamasztott) hoszszu csaszarfa (az elcsavarodas fokozott veszelye miatt kedvez6tlen elrendezes), vagy ducokkal felfuggesztett rovid csaszarfa (szerkezetileg bizonyos ertelernben es fokig elonyosebb megoldas) hordja, a szarufakat pedig szelemenkoszoruk sora tamasztja ala,

- egyenes szarufak eseteben: egymast611egfeljebb 2-4 m tavolsagra keni- 16 es a szelemenek hosszatol fugg6 (lefele tobbnyire novekvo) szamu duccal alafogott szelemenkoszoruval,mig

- ives vagy osszetett, esetleg ivesen osszetett alaku (a gorbiiltsegnek megfelel6en kiszabott es osszeszegezett deszkakbol kialakitott) szaruzatok eseten: a forma megszabta helyeken korbehalado sokszogii vagy gytirus elrendezesii (kullokkel vagy ducokkal kitarnasztott) vizszintes rudakbol allo koszorukkal)

- az egesz szerkezetet pedig szelemenkoszorunkent fogoparok fogjak oszsze es merevitik ki.

A toronytetovel kapcsolatos ket legfontosabb szerkezeti feladat

- egyreszt a toronytet6re hat6 nagymertekii szelnyomas (illetve szelszivas) okozta feldoles teljes biz-

81

4-130. abra, Osszetett v8zrendszerli, kor ereszvonalu toronytetd keszitesenek vazlata

1 ... 5 rneretlepcsok es keretszaruzat; 6 csaszarta: 7 elszaruzat, vagyis szekvaz: 8 ... 9 indui6 kereszttak (par ban) ; 10 ... 11 felso kereszttak (parban): 12 horgonyvas; 13 (ek alaku) deszkateritek

tonsagu megakadalyozasa (eros lehorgonyzassal);

- masreszt a lassu alakvaltozasbol e16- allo csavarodas kikuszobolese (a terbeliseget j61 kihasznalo szerkesztessel, tovabba nagy pontossaggal keszitett szabatos kotesekkel).

A toronytetovel kapcsolatos nehez es jellegzetes szerkesztesi feladat: az osszetett vagy kiilonleges formaju sisak szaruzatainak kialakitasa (tobbnyire a gorbultsegnek megfeleloen kivagott, majd osszeszegezett deszkakbol),

82

es kitamasztasa gytinis vagy sokszogu elrendezesii (kiillokkel vagy ducokkal alafogott) vizszintes elemek soraval.

Osszetett tetok

A mar ismertetett negy-, hat-, nyolcszogleni satortetoketgeometriai formaban tovabbfejlesztve, esetenkent a toronytetok vazszerkezetevel kapcsolva azok geometriajat vizszintesen, fugg6- legesen, esetleg kapcsoltan elforgatva egeszen eltero torony- vagy sisaktetoket kapunk. Ezek kozul emlithetok:

- a kupos tetok;

- a felgomb vagy gornbhanyadtetok;

- a kupos es ivelt palastu valtozatok,

A kupos teto vagy kupteto kor alaku ereszellel, negyzet, sokszog vagy kor (vagy ezek metszett hanyada) alaprajzu epiiletre, epuletreszre, esetleg epitmenyvazra epitheto (4-130. abra),

A kuptetok magassaga a magastetok tetosikdoles-kategoriajanak barmely szogevel keszitheto az enyhen lapost61 a toronymagassaguig. Ezeknel is ajanlott mint .forgastengely" a csaszarfa. A csaszarfa statikai fotarto szerepenel a szerkesztesi segedelem elengedhetetlenul szukseges.

A gombtetok ket koordinacios forgastesni tetok illetve tetofeluletek. Szerkesztesuk elmeletben konnyu, mig gyakorlatban bonyolult es rendkiviii munka- es anyagigenyes (megj.: e tetoknel a j6 szervezes mellett is tobb lehet a hulladek, mint a hasznositott).

A gombtetok reszei lehetnek a sator- vagy a toronytetoknek, mar emiatt is bonyolult feladatnak kell tekintenunk az egeszet. Szerkezeti kialakitasara oriasi szamu valtozatot ismer a szakirodalom, es ezek koziil mutatunk be peldaabran egy koztes bonyolultsagu megoldast (4-131. abra).

A bemutatott abran az allo illetve dolt vazu szekhez kapcsolt gytinis szaruzat nem hajlitott, hanem szelesitett (es retegszelvenyti) fekvo hevederek sora. A felso, un, aljzatdeszkak sora a fekvo (korkoros vetuleni) hevederekhez mint ivelt (acsolt) haj6test keriil kapcsolasra.

Eltero ives alaku tetoknel a kor alaprajzi ereszelhez ivelt palastfeluletii hely vagy aljzatdeszka kapcsol6dik. Epitestechnologiaja kozel azonos a gombtetokevel (4-132. abra),

4-131. abra. Gomb alaku iIIetve gombbol szarrnaztatott tetok

a) geometriai torrnak (nezet es alaprajz);

b) A es B valtozat keresztmetszeti vaza:

c) alaprajzi, vagyis vfzszintes metszet; 1 feluleti, vagyls aljzatdeszkazat keszitese (hordodonqa-eljarassah; 2 kupszeru teritek deszkazata: 3 karetszaruzat reteqkapcsolt deszkabol: 4 szekoszlop; 5 talpkeret; 6 csaszarta (tengelyfa); 7 ferde kapcsol6 gerendazat (orosz es finn pelda)

4-132. abra, Kulonleges alaku toronytetd acsszerkezetenek metszete es palasttelulete

1 szekvaz: 2 keresztszaruzat (gyurus szaruzat); 3 palastdeszkazat (uzbeg pelda]

Gornb alaku teto kerarnlalap burkolata adja a veglegest (Epftesi fazis]

I

1<

R

83

b)

4-133. abra, Harornalleszekes tetogerinckepzes hagyomanyos acskotessel

a) metszet; b) elemrajz; 1 tarejszelernen; 2 szek- vagy kozeposzlop: 3 foqopar; 4 szarufa; 5 csavaros kotes

4-134. abra. Kozepalloszekes tetogerinckepzes hosszlranyu merevito tamaszokkal, haqyornanyos acskotessel kapcsoltan

a) nezetrajz; b) hosszmetszet; 1 tarejszelemen; 2 oszlop; 3 karpant: 4 toqopar: 5 csavaros kotes: 6 szarufa

4-136. abra, Doltszekes tedelszerkezet ~ I szekoszlop/szelemen csomopontl reszlete, hagyomanyos acskotessel kapcsoltan 1 ferde szekoszlop: 2 toqopar: 3 szekszelemen; 4 talp; 5 karpant, 6 szarufa; 7 csavaros kotes: 8 acskapocskotes

84

Hagyomanyos fa tartoszerkezetek kapcsolasa

4-135. abra, Alloszekes fedelszek szekoszlop/szelemen csomopontl reszlete hagyomanyos acskotessel kapcsoltan

1 szekoszlop; 2 szekszelernen; 3 karpant: 4 tarnaszta: 5 toqopar: 6 szarufa; 7 csavaros kotes; 8 acskapocs (mint toldaskapcso- 16 elem)

a fa tartoszerkezetek es a szerkezeti elemek csomopontjainak osszeepiteset is.

A legtobb esetben a toldasok, szelesitesek, magasitasok, csornoponti oszszeepitesek - a fakotesek, illetve kapcsolatok - tovabbitjak a szerkezetekre, szerkezeti elemekre hato igenybeveteleket.

A fateto es egyeb tartoszerkezetek keszitesekor az alkalmazott epitofat meretre - illetve a statikai igenyekhez - kell alakitani valamely kotesi modszerrel.

A hosszusagi es keresztmetszeti meretiik sok esetben szuksegesse teszi a fa tartoszerkezetek, a szerkezeti elemek hossziranyu toldasat, szelesiteset, magasitasat. Meg kell oldani tovabba

2

4-137. abra Bakducos fedelszerkezet-szekvaz esom6ponti reszlete, haqyornanyos acskotessel kapesoltan

1 due (oszlop); 2 szekszelernen: 3 karpant: 4 bak (tarnaszto oszlop); 5 foqopar: 6 szaruta; 7 esavaros kotes

A fakotesektol, kapcsolatokt61 megkivanjuk, hogy megbizhatoan meretezhet6k, egyszeriien elkeszithetok legyenek, alakvaltozasuk keyes es el6re meghatarozhato, a keresztmetszetiik gyengitese minimalis legyen.

A fakotesek, illetve kapcsolatok csoportosi tasa:

- hagyomanyos fakotesek (acskotesek);

- mernoki fakotesek [ezzel kesobb foglalkozunk] (4-l33 .. .4-139. abra),

Hagyomanyos acskotesek

A vazas rendszerii - oszlop, gerenda - hagyomanyos fa tart6szerkezetek acskoteseit evszazadok tapasztalata fejlesztette ki. Kovetelmeny, hogy az acskotesek csatlakoz6 vegei es feliiletei az igenybeveteleket kozvetleniil juttassak egyik elernr6l a masikra. A felhasznalt kulonfele rogzito, elmozdulast megakadalyozo kapcsok, szegek, csavarok nem vesznek reszt az eroatadasban.

Az acskotesek anyagigenyesek, mert a csatlakoz6 szerkezetek miatti gyengites (pI. csapolasnal, rovatkolasnal, 0116s es egyeb kotesnel) elenged-

4-139. abra. Szekvaz hosszlranyu mereviteset biztosit6 karpantozas

a) esapolt kotessel: b) tarnaszto (papueselemes) kotessel: e) tamaszto, kapesolt, teljes hossziranyu tarnasztekkal (ez a legstabilabb)

hetetlen. Gondoljunk egy allo vagy d6lt szekoszlop esetere, ott a terheles es az oldallapolassal es karpantcsapokkal a keresztmetszet akar Y<-del vagy 1/3-dal is csokkenhet, ezzel szemben epp e kihajlasi zonaban az 1/3-Yz torzskeresztrnetszet-noveles lenne a sziikseges. Azt mondhatjuk, hogy ezen kotesek hagyomanyos szerkezetekhez a gyakorlatban j6l bevaltak, bar nem gazdasagosak,

4-138. abra, Bakducos fedelszerkezetszekvaz csornopontl reszlete, kettds karpantos hosszmerevltessel

1 due (oszlop); 2 szekszelernen: 3 karp ant (esapoltan es szegezetten, papueesal) tamasztott: 4 bak (tarnaszoszlop): 5 szegezett papueselem; 6 szarufa; 7 foqopar: 8 esavaros kotes

A gyakrabban alkalmazott acskotesekre, az egyszeriibb csom6ponti kapcsolatokra nehany peldat ismertetunk:

A szokasos (pI. meteoro16giai) terhekkel terhelt hagyomanyos szerkezetekhez (fedelszerkezetek, fodemek, egyszerii allvanyok) szokvanyos fesztavolsagokra, hagyomanyos keresztmetszeti rneretekkel az acskotesek szabalyos kialakitassal - betartva az

a)

b)

4-140. abra, Statikai alapszempont acsk6tesekkor

a) ferde due, ferde tllesztestl eqyszeni (vagy esapos) lapolasnal a tarnaszero ellensulyozasara kell (F1) felOletet rnereteznunk: b) kOlpontosan kapesolt taszerkezeteknel pedig nylrasra (F2) kell azt figyelembe vennOnk

85

n

3--1-~ I

I

2

a)

-1-

FL, 3F3OO
I
- - -/- F5
~/ I 2
I -,
/ -, -, '.
/ -, -, ')<
/ I
I 12
IT1
/ ~F1 ~
/
/
/ _J
/
b) / c) 2

4-141. abra, A tedelszek tartoszerkezeteben egy tarejoszlop vagy egyes fOggesztomu kozeposzlopanal a ferde lapolassal kapcsolt elerneknel a lapolasi homlokfeliileten feliil (FS) ellenorlzni kell minden iranyu keresztmetszetet (F1-F4); mind huzasra mind nyomasra, valamint nyirasra is

zl

~---+-+-

I I

a)

a) kapesolt vaz es erojatek; b) statikai rnukodes, tOggesztekkent ss az a) ... e) abra szerinti rmikcdeshez: e) vizsqalando "F" keresztmetszetek; 1 oszlophuzasra: 2 tamasznyornasra: 3 oszlopfdnyomasra (es -nyirasra)

ajanlott tapasztalati mereteket - meretezes nelkiil alkalmazhat6k.

N em hagyomanyos szerkezetek, szokasostol eltero terhek, eddig nem alkalmazott fafaj stb. eseten az acskotesek statikai vizsgalata szukseges, Az acskotesek hatarteherbirasanak meghatarozasa soran figyelemmel kell lenni arra, bogy

- a bevagasok, esapok, csapfeszkek a gyengitesen kiviil kedvezotlen fesziiltsegkoncentraciot is eloideznek;

IF2 X
/
/
/ 2
/ /
/ /
~ 4-142. abra. Fedelszek szektalp vagy fiiggesztomu ferde lapolassal kapcsolt csornopontl reszlete es statikai rmlkodese a) kapesolt vaz es erojatek; b) statikai rmikodes (esukl6s es) terde lapolt valtozat eseteben az a) es e) abrakhoz; e) vizsqaland6 "F" keresztmetszetek; 1 talphuzasra; 2 tarnasznyomasra 3 talpveqnylrasra

~p

4-143. abra, Kettos fiiggesztomu vizsgalata peldaabran, ahol a foszaruallas mint alatamasztasl pont (kettozotten) van figyelembe veve (P = a szekszelemen altai atadott terhek osszesseqe)

86

- rideg tonkremenetel ad6dhat nyir6-, hasito- (rostokra meroleges huzas) igenybevetelek rmikodesekor, ilyen esetekben az igenybevetelt celszeni tobb sikra bontani, es feltetlenul sziikseg van rogzitokapocsra vagy -esavarra;

- az alakvaltozasok megnovekednek

rostra meroleges nyomo-igenybevetelek mfikodesekor (engedekeny kotes);

- a kotes valosagos erojateka erosen fiigg a kivitelezes minosegetol, pontossagatol;

- az acskotes tervezesekor gondolni kell arra, hogy az erintkezo feliiletek alakjatol, helyzetetol es meretetol fuggo kulpontossag lehetoleg csokkentse a esatlakoz6 rud (rudak) alapigenybevetelenek kulpontossagat,

Az acskotesek tervezese soran az ervenyben leva szabvany vonatkoz6 eloirasait be kell tartani. A szabvany pontosabb szamitasok eseten az acskotesek figyelembe veendo elmozdulasat 3 mmnek irja elo, egyenes es ferde beeresztesek eseten azonban esak a hatarfeszultseg alaperteket kell csokkenteni,

Talpgerendara tamaszkodo oszlop eseten maximum 25% rostokra meroleges nyomo-hatarfesziiltseg-noveles veheto figyelembe.

Hagyornanyos fa fedelszek rudkapcsolatai

A hagyomanyos fakotesek ugy kapesolnak ossze ket, harom vagy akar tobb kulonbozo helyzetti faelemet, hogy a faanyagon kiviil mas teheratvivo kotoelemet nem hasznalnak fel. Nines tehat szeg, esavar vagy acskapoes.

Szohasznalatunkban .Jiagyomanyos" -nak nevezziik azokat az egyszeru fakoteseket is, amelyeknel fern anyagu kotdelemeket alkalmazunk ugyan, de azok nem aero atvitelere, hanem csak a faelemek kozotti kapcsolat szetvalasanak megakadalyozasara, a farudak helyzetenek biztositasara szolgalnak.

A tradicionalis fakoteseknel az oszszekapcsoland6 gerendakon kivul csak kemenyfa tuskeket, esapokat, illetve ekeket hasznaltak. A tovabbiakban eloszor sorra vessziik a hazai szabvanyos fakoteseket.

4-144. abra, Hagyomanyos acskotessel kapcsolt egyszeres fiiggesztom(j kozeposzlopa. Csomoponti reszletek

a) oldaliranyu metszet; b) keresztmetszet; 1 huzott rud; 2 tarnaszto rudazat; 3 kettozotten (2xfel) kapcsolt kozeposzlop; 4 csavaros kotes: 5 tarejszelemen: 6 szarufa

A fakotesek targyalasa soran kiilon kell kezelniink a farudak hossztoldasara, illetve az egymassal valamilyen szoget bezaro farudak kapcsolasara szolgalo kotesmodokat (nevezziik ezeket a tovabbiakban a rudszerkezetek fakoteseinek), es a hosszoldaluk menten egymas melle helyezett gerendak, pall6k, deszkak egyuttdolgozasat biztosit6 kotesmodokat, szelesiteseket (hivjuk ezeket a tovabbiakban a feliiletszerkezetek fakoteseinek). A rudszerkezetek fakoteseit leggyakrabban a fedelszekeknel es a hagyomanyos favazas epiiletek vazszerkezetenek kialakitasanal alkalmazzuk. A feliiletszerkezetek fakoteseit a boronafalas hazak epitese, a fafodernek, galeriak jarofeliiletenek keszitese (haj6padI6k), tovabba a hagyomanyos es az amerikai tipusu fahazak fodemszerkezetinek es feluleti burkol6szerkezeteinek (lamberiak) kialakitasa soran basznaljek fel.

A faszerkezetek (ez esetben fedelszekek) egyes eltero (vizszintes, fuggoleges, ferde) helyzeni es keresztmetszetu, valamint kulonbozo (nyomott, huzott, hajlitott, nyirt) igenybevetehi elemeit (rudjait) a rajuk hat6 erok atadasara alkalmas kotesek (un, fakotesek) kapcsoljak ossze,

E kapcsolatok (csom6pontok) mind acsjellegu, mind memokjellegii kotesekkel, sot ezek egyiittes alkalmazasaval is Ietrehozhatok.

Csom6ponti eroatadas tekinteteben

- a kotesek kialakitasat, belso erojatekat, s igy teherbirasat is a fa - sajatos szovetszerkezetebol adodo - anizotrop szilardsagi tulajdonsagai dontoen befolyasoljak, hiszen pI. az eroatadas tobbnyire (sokszor meg huzott rudak eseteben is) csak nyomas formajaban oldhato meg;

- a kotesekre hato kulso (rud- vagy mas iranyu) erokkel (a rostok iranyaval legkulonbozobb szogeket bezar6) tobbtengelyu belso feszultsegrendszer tart egyensulyt, a kotes teherbirasat pedig a feszultsegrendszer legkedvezotlenebb osszetevoje hatarozza meg;

- a kiilso erokbol szarmazo leggyakoribb belso fesziiltsegek a kovetkezok: a) a hajlitasbol szarmazo, rostokkal parhuzarnos nyomas es huzas, b) a rostokkal parhuzamos nyomas vagy huzas, c) a rostokra meroleges nyomas, vegul d) a rostokkal szoget bezaro nyomas;

-Y
= - =
T
I
Ia) c)

4-145. abra, Fedelszerkezeteknel alkalmazott mernokl jelleg(j kapcsolasok

a) ... b) egyszeres fUggesztomuben; c) ... d) kettds fUggesztomuben

4-146. abra, Eltero tetdslkokhoz uttetessel kapcsolt fedelszerkezeti vazrendszerek hagyomanyos acskotessel keszitve

- a felsorolt fesziiltsegek hatarertekei es a be16IUk szarmazo alakvaltozasok mertekei azonban jelentosen kulonboznek egymastol, es kozottuk meg 1: 10 aranyu elteres is lehetseges, nyilvanvalo tenat, hogy a kotes megtervezesekor az erotanilag (adott esetben) legkedvezobb feszultsegrendszer letrehozasara kell torekedni;

- e feszultsegek ertelmes felvetelere az acsjellegu kotesek csak reszben es csupan bizonyos korulmenyek kozott alkalmasak, eppen ez a magyarazata annak, hogy e koteseket mindinkabb - az erotanilag sokkal kedvezobb es j6val megbizbat6bb - memokjellegu kotesek valtjak fel (4-140 .. .4-146. abra),

Az acskotesek gyakran alkalmazott fajtai

1. Hosszitas

a) Illesztesek

Gerendak, hajlitott tart6k (pI. szelemenek) toldasara; alatamasztasi hely feletti (meroleges vagy ferde) tompa illesztes, a szethuzodas, elmozdulas ellen (acskapcsokkal vagy ketoldali csavarkotesti hevederekkel) biztositva;

oszlopok, ducok toldasara: meroleges tompa illesztes, a kibicsaklas ellen (negyoldali csavarkotesu hevederekkel vagy abroncsozassal) osszefogva.

b) Lapolasok

Gerendak, hajlitott tart6k (pI. szelemenek) toldasara: altalaban alatamasztasi hely feletti tengelyiranyu egyszeni lapolas (meroleges vagy

87

ferde illesztessel) - ferde lapolas (mer6leges vagy ferde illesztessel) - tengelyiranyu fogaslapolas (meroleges vagy ferde illesztessel) - ferde fogaslapolas (ferde illesztessel), az elmozdulas ellen (tobbnyire ketket fiizocsavarral) rogzitve; oszlopok toldasara: tengelyiranyu egyenes feles lapolas (mer6leges vagy ferde illesztessel) - villas lapolas (mer6leges vagy ferde illesztessel), az elmozdulas es kibicsaklas ellen (ffiz6esavarokkal) meger6sitve.

2. Szelesites

Deszkak, pa1l6k eseteben meroleges tompa vagy homyos illesztesu, tobbnyire arokeresztekes, esetleg ekes csatlakoztatassal,

3. Magasitas

Nagy magassagu (esetleg egy ronkbol el6 sem allithato) gerendak eseten az egymasra helyezett gerendak egyiittdolgozova tetele esavarokkal osszefogott fogazassal, ekelessel, esetleg ekelt fogazassal.

4. Azonos siku (szoget bezaro vagy keresztez6d6) rudak csatlakoztatasa

a) Lapolasok

Keresztez6d6, sarok, veg, ferdeveg, fogasveg es fecskefarkosveg lapolasok, az elmozdulas, kihuzodas ellen - ha szukseges - szegezessel, ffizoosavarral biztositva (pI. oszlopok es ducok keresztezodesenel, szelemenek sarokcsatlakozasanal),

b) Beeresztesek

Mer61eges, ferde, kettos ferde, esonka (a sikra meroleges kimozdulas ellen esetleg) esapos beeresztesek, az elmozdulas ellen (szegezessel, acskapoccsal vagy fuzocsavarral) osszefogva (pI. ducok, szarufak es kotogerendak, valamint ducok es oszlopok kapcsolasanal).

e) Csapozas

Meroleges, ferde, esonka, vall-, bel-, oll6s es ekelt esapok, az elmozdulas, kihuzodas ellen (szegezessel, acskapoccsal vagy ftizocsavarral) rogzitve (pI. oszlopok es kotogerendak, valamint szelemenek, tovabba konyokfak es oszlopok, illetve szelemenek kotesenel),

88

7

8

",-I_~-

5. Parhuzamos siku (de egymasba metsz6) keresztezodo rudak kapcsolasa Rovasok

Egyszeni, kettos, kereszt, ketoldali es (rneroleges vagy feeskefarkas) vegrovasok, az elmozdulas ellen (tobbnyire szegezessel, esetleg esavarokkal) megerositve (pI. kotogerendak es sargerendak, illetve talpszelemenek osszeepitesenel, tovabba fogofak es oszlopok, valamint szarufak csatlakozasanal).

6. Ferde es vizszintes (egymasba metszo) rudak kotese

Horgolasok

Egyszeni, tompitott, feszkes es feszkes-esapos horgolasok, az elmozdulas ellen (altalaban szegezessel vagy acskapcsokkal) biztositva (pI. szarufak szelemenekre tamaszkodasanal),

5+c____,U ~

I/I~

5

3

4-147. abra, Alloszekes fedelszek elemrajza hagyomanyos acskotessel

1 szarufa; 2 talpszelemen; 3 szekszelemen; 4 tarejszelernen: 5 toqopar: 6 fog6fa; 7 szekoszlop; 8 talpfa (vagy kotoqerenda): 9 due; 10 kozepduc; 11 karpant: 12 esavaros kotes

A felsorolt acsjellegti kotesek a fa termeszetebol es megmunkalasi lehetosegeibol ad6dtak, majd az acsmesterseg szakmai fejlodese nyoman alakultak ki, jellegiik folytan azonban altalaban csak jelentds keresztmetszetgyengitessel oldhat6k meg, ezert elofordulhat, hogy az egyes rudak teherbirasa azok kozbiilso szakaszan es bekotesi helyein meg nagysagrendben is kiilonbozhet, emellett

- az egyes elemek terbeli helyzetenek rogzitesere s a fellepo masodlagos

11 4
G d I J
[S ""-
"
; .... I + -+
+-+ t -+
+
2 13

4· 148. abra, Fedelszerkezet egyszerusI' tett acskotessel kapcsolva, Csomopontl reszletek

l szarufa; 2 szekszelernen; 3 tarejszelemen; 4 toqopar; 5 tarejelern; 6 due; 7 szekoszlop: 8 bak (tarnaszrud): 9 ferde hordezovaz; 10 tarnaszto papuesfa; 11 betesta; 12. tarejdeszka; 13 karpant; 14 talpfa; 15 talpdeszka; 16 acskapocs: 17 tocsavar: 18 kengyel; 19 beepltheto kapocselemek; 20 tetot tart6 gerendazat

Csomoponti kialakitas

A fa fedelszerkezetek szerkezeti elemeinek kapcsolataival, koteseivel ebben a konyvben nem foglalkozunk, mert ez egyreszt egy onallo konyvet igenyel, masreszt pedig celkinizeseinknek inkabb az felel meg, hogy a szoros ertelemben vett acsszerkezetek es a hozzajuk kapcsol6d6 kiegeszito szerkezeti elernek es fedesek, hoszigetelesek stb. osszeepitesi lehetosegeit, szabalyait mutassuk be (4-147 .. .4-148. abra),

Nem kell bizonyitanunk, hogy a magastet6k csom6ponti reszleteitrendkiviil sokfele m6don lehetj61 megoldani. Igy itt csak a magastet6k nehany jellemzo, altalanosan elofordulo reszenek kialakitasi lehetosegeit mutatjuk

erohatasok felvetelere tobbnyire meg acelanyagu seged (kiegeszito) kotoelemek alkalmazasat ,is megkovetelik;

- erojateka megsem tiszta, sokfele mellekfeszultseggel terhelt, kovetkezeskeppen erotanilag csak durva megkozelitessel meretezhetok, s igy vegso soron fa- es munkapazarjok, azaz gazdasagtalanok.

be peldakon. Ezek kozul is inkabb azokat a reszleteket, amelyeknek helyes kialakitasara nagyon kell iigyelniink annak erdekeben, hogy elkeriiljiik a beazast, a meghibasodast vagy egyeb karosodast.

Mernoki faszerkezetek

Az ezredfordu16 epiteszete ujabbnal ujabb technikakat es technologiakat alkalmaz a fabol kesziilo tart6szerkezeteihez. Ezen szerkezetek tobbszor a bonyolultnak runo racsozatukkal, vagy eppen az egyszeriien letisztult szerkezeti lenyukkel hivjak fel magukra a figyelmet (4-149. abra),

A rna alkalmazott faszerkezetek rendkiviil sokfelek es kulonbozo szempontok szerint csoportosithat6k. Gyartastechnologiai szempontb61 az osztalyozas a gyartas soran felhasznalt alap- es segedanyagok, a gyartott tart6 tipusa es merete, az alkalmazott technol6gia es a gyartoberendezesek figyelembevetelevel vegezheto, Egyegy tart6tipus onallo tartokent es valamely tart6szerkezeti elernkent is szerepelhet.

C\ )j

i

4· 149. abra, Faanyaqu tartoszerkezetek keresztmetszeti rendszerei

a) hagyomanyos, un. egyszelvenyu; b) kapesolt szelvenyu; c) reteqraqasztott valtozatok

89

4-150. abra, Egy vagy kapcsolt szelvenyu fa tartoqerendakbol letrehozhat6 hordozovaz-szerkezetek statikai rnukodesenek peldai

a) csak tarnasztoerore gyamolftott "Ores" Iedelszek: b) valamely kivalto qersndara (pI. kotcqerenda vagy todernqerenda) gyarnolitottan: c) ... d) eqyiranyu tarnaszkent rnukodhet

Az elozoeket figyelembe veve a tartokat illetve tartoszerkezeteket a kovetkezokeppen osztalyozzuk:

- termeszetes tornor (kor vagy negyszog keresztmetszetii) fabol keszult egyszeni tartok vagy tartoszerkezetek;

- ragasztott fa tartoszerkezetek;

- racsos tartok;

- faanyagu feluletszerkezetek.

90

I I ~-----L=====~~

I

4-151 . abra. Acsolt jellegu rnernoki fa tart6szerkezeti hordozovazu tetoszerkezet a) metszet; b) statikai rmikodes; c) belso kep

4-152. abra, t.akoepulet belsdepiteszetl elemekent kialakitott mernokl (ragasztott szelvenytl) faszerkezet a) ... c) kepekben

TTT

Tornor szelvenyii fatartos tetdszerkezetek

Ezek a szerkezetek abban kiilonboznek a hagyomanyos acsszerkezeni tetoktol, hogy az egy vagy kapcsolt szelvenybol valamely mernoki kotessel kenilnek egyesitesre. Ezek fokent latszo fedelszerkezetkent mind homlokzatalakito, mind belsoepiteszeti ertekeket hordoznak magukban az atlathato, ugymond tiszta szerkezetek megnyilvanulasaval (4-150 .. .4-159. abra).

Retegragasztott faszerkezetek

A retegelt-ragasztott fatarto lenyegeben olyan felkesz vagy kesz faelem, melynel a szelveny- es hosszmeret jelentosen elterhet a megszokottol, Legelterjedtebb az egyenes, de keszulnek

b)

ill

.1-154. abra. Favazas epulet, tavaztartos letofodem retegragasztott rendszerben e:s lapostetos meqoldassal; a) epulet - metszete: b) parkanyreszlet

b)

c) 4-153. abra. Tobbfunkclos terem letedese rnernokl tavazszerkezetu tetovel

a) metszet; b) un. robbantott rajz (elemrajz); c) bels6 kep; 1 az epulet fala; 2 csuklos kales; 3 csillaqrendszeni tamasztornu: 4 hosszlranyu stabilizalas: 5 szelemen; 6 szaruzat kivaltoszelemenek sora; 7 szarufa; 8 als6burkolat + hdsziqeteles; 9 hejazati reteqek

4-155. abra. Tomor es kapcsolt szelvenyu fa tartoszerkezetsk mint teszltormlvek es a kapcsolt szaruzat szelernenezessel

a) egyes feszftomu; b) kettos feszltomu; c) harmas teszitdrruire lerhelt, harem alloszekes fedelszekkel T T T

91

ives vagy un. tobbszor gorbitett formaban is (4-160 .. .4-163. abra).

A kulonleges hosszakat hossztoldassal, az extrem szelvenymereteket szelessegi told assai es retegelessel lehet elerni. Ha a retegeleskor a presagy egyenes, akkor a fatart6 egyenes lesz, ha ives, akkor ives lesz. A technol6gia soran nern kell sern kulonleges hokezelest, sern g6- zolest alkalrnazni, a presagy szerinti forrna allandosagat a retegeleshez hasznalt rniigyanta biztositja.

A gyartas alapanyaga I-II. szi lardsagi kategoriaju lucfenyo, arnely csak zord eghajlati viszonyok kozott fejlo-

4-156. abra. Komblnalt mernokl tavazszerkezetek ket alatarnasztasl pontra terhelten

A alul kettozott pall6s huzoeroatadassal: B alul egyenes vonalvezetesu acelvonorudkapcsolassal; 0 als6 acelracsozatu huzott bv kialakitassal: E ket kettcs feszltornu als6 vonorud kapcsolassal

92

~jjjjjjjjl~

a)

~~~-~

b)

~=B ----~?2

c)

4-157. abra. Egyszelvenyu vagy reteqragasztott taqerendak statikai teherbirasa novelesenek alap- es kapcsolt valtozatai a) normal kettarnaszu tart6; b) ... c) ketoldali hurkapcsolassal es kozbenso keresztbakolasokkal; d) mint eldzo, de kiemelt bakolassal; e) egyes teszltomu; f) kettos teszitorrulvel

c)

4-158. abra. Kiilonbozo kapcsolasu fatart6k

a) reteqraqasztott (belul ureqes): b) egyszelvenyu, racsos: c) kapcsolt szelvenyii, racsos

...

4-159. abra. Kapcsolt szelvenyu foszaruallasos tetovaz vonorudfeszitekkel

dott, lehetoleg sziberiai fenyobol biztosithato. Az alkalmazott rmigyanta vizes fozesallo, minden szelsoseges a) hatast biztonsaggal nir, s a gyartas soran bekovetkezett kikemenyedes utan az egeszsegre teljes mertekben veszelytelen,

A hossztoldas soran tortend hibakiejtes es a retegeles kovetkezteben a hagyornanyos fiireszelt fagerendanal

j6val hornogenebb, legfeljebb kismer- d)

tekben repedezo es nem vetemedo fatartot kapunk eredmenyul,

4-160. abra. Kapcsolt szelvenyu illetve reteqraqasztott, de szelvenyeiben is kapcsolt fa tart6k

a) kozepureqes, ragasztott; b) kozepbordas, ragasztott; c) kornbinaltan ragasztott valtozatok

:. <l)

~-

b)

c)

• d)

4-161. abra, KulonbozCi alaku es szelvenyu retegragasztott tart6k

a) parhuzamos vonalu; b) terdzaradekvonalu: c) kozeprol kstoldalra szukOlo maqassaqi szelvenyu; d) Ivelt

4-162. abra. Retegragasztott, tomorszelvenyu fatart6k

a) egysoros retegu; b) kapcsolt soru retegu; c) valtozo profil-keresztmetszetCl

, -

4-163. abra. Retegragasztott negyzetes keresztmetszetu fatart6k

a) ... e) valtozatok

J

J

4-164. abra, Retegragasztott fCitart6 egyenes es ives zaradeku valtozatai

1 Ozemileg eloreqyartott egyenes vonalu telelern; 2 csuklo illetve kapcsoloelem: 3 also saruelem; 4 Ivelt fel tartoelern

A retegelt-ragasztott fatart6k mar a tervezes soran konkret ideig tart6 nizhatasra meretezhetok, s a nizallosag egeskeslelteto szerrel is fokozhat6. A fatart6k tuz eseten kiszamithatoan viselkednek, nagy szelvenyek eseten pedig allekonysagukat megtartva lehetove teszik a mentest,

Aretegelt-ragasztott fatart6kkal torteno epites gyors, viszonylag kis gepigenyii. Ezzel a szerkezettipussal akar 70 m fesztav is athidalhato kozbulsd alatamasztas nelkiil. A szerkezet nem igenyel burkolast, sot a fa termeszetes szepsegevel jelentosen noveli az epulet esztetikai erteket. A faszerkezet tartossagat, allekonysagat akkor is teljesen megtartja, ha a beepites utan tobbe mar nem tortenik meg a feluletkezeles felujitasa,

I

a) I

L

4-165. abra, Retegragasztott ivelt zaradeku kerettart6k

a) egyelemes, alul csuklos rneqtarnasztassal; b) ketelernes, alul es kozepen csuklos rneqtamasztassal; c) harornelernes, alul fix meqtoqassal, felOI egy-egy csuklos kapcsolasu kozepelernrnel

Regetelt-ragasztott tart6k gyartasa es alkalmazasa Nyugat-Europaban a csaladi hazaktol egeszen a kozepiiletekig gyakori, mig nalunk az ut6bbi a megszokott. Gazdasagi osszehasonlitassal bizonyithat6, hogy a koltseghanyad kedvezobb az egyeb megoldasokenai, es a belsdeplteszeti Iehetosegekrol nem is sz61va (4- 164 .. .4-166. abra).

Aretegelt -ragasztott tart6k tulajdonkeppeni elonye az, hogy tartoszilardsaguk j6val meghaladja a normal, azaz termeszetes szelvenyfieket. Afa tart6knal idovel szinte torvenyszeni larvanyos hosszrepedes szinte teljesen elmarad, mig a hajszalrepedesek mindossze a fa val aha eta voltat bizonyitjak a kovetkezo korok emberenek. A tart6s es szavatolt minoseg az iizemileg gyartott tart6kra jellemzo es ervenyes, mert azok eseteben vannakjelen a mindenkor szukseges anyagok es azok kiegeszitoi, a megfelelo teehnol6- gia es gyartasi szakertelem.

Persze a hazi retegragasztott tart6k gyartasa sem kizart, Ugyanis a skandinay orszagokban egy acs szakrnunkasvizsga feltetele a gyartas gyakoriati al-

93

I I I

I 5

1<-6

I

I

6

~_.~ __ A=- ~

B

<1)

4-166. abra. Retegragasztott, egyenes srku mernokl tatarto lakohaz toszaruilllasakent

a) metszet; b) veqhomlokzaf kep; 1 foszaruallas mint fatart6; 2 keresztszaruzat; 3 hejazati reteq es hcsziqeteles; 4 tetotedes; 5 aceloszlopok: 6 epuletkontur: "A" statikai fesztav; ,,8" az epulet kulmerete

4-167. abra, Retegragasztott vazkeretu csarnokszerkezet epitesl tazlsai

a) kesz vazszerkezet; b) kozepkapcsolas - epltesi tazis

<1)

b)

4-168. abra, Egyhazi epulet belsc kozossegi terenek terde tetot6demet retegragasztott egyenes es bakolt ives tartokkal valtottak ki (Olaszorszilg) Riva varosaban

a) belsd kep: b) metszet; c) alaprajz

b)

kalrnazasanak teljes ismerete, mig Kozep-Europaban sem mesteri, sem pedig technikusi minositesnel ez nem szukseges. De hajol atgondoljuk, minden szakember keszitett mar kapcsolt retegu tart6t elemeibol sorolva, legtobbszor szegezessel. Szakmai szernpontok megengedik kisebb igenybeveteli helyeken a szegezett, a csavarszeges (reisel) es a ragasztott technikak alkalmazasat, A lenyeg minden esetben a fa szovetszerkezetenek ismerete es a statikai alkalmazas helyessege. Elterjedtek a normal kapcsolasu szarufak es azok tart6inak reteg- vagy szelvenykapcsolasa, pl. konzolos tetoknel (4- 167 .. .4-171. abra).

/

/

/

x

9 8

4-169. abra. Helyszini gyartassal keszUlo retegragasztott (es szegezett kapcsolasu) tetoszaruzat mint foszaruallas

a) egyives; b) tobb ives teluleti (hejazati) sikkal; 1 kesz szarufa; 2 keszulo szarufa; 3 tarejszelernen: 4 foqofa; 5 talajszelemen; 6 talpelem; 7 horgonycsavar; 8 epuletfodem: 9 teluleti hejszerkezet; A egyives szaruzat; B tbbbives szaruzat

Az abrakon lathato alaptipusok egymashoz vale rogzitesevel (esavarozas), kiilonbozo osszetett szelvenyek is kialakithat6k. Az l-profilu retegeltragasztott tart6k gerincreszenek minimalis szelessege 6 em. Az l-profilu es a Iamellak szelessegi toldasaval gyartott tart6k meglehetosen ritkan fordulnak elo, mert eloallitasuk gyartastechnol6giai nehezsegekkel jar, s a legtobb esetben helyettesithetok egy Iarnellaszelessegti negyszogszelvenynyel.

4-170. abra. Ragasztott es szegezett helyszinl gyartasu szaruzat kapcsolasa normal Iedelszekhez

1 kesz szarufa; 2 szarufa keszitese; 3 talpszelemen; 4 szekszelernen; 5 toqopar: 6 karpant: 7 szekoszlop talppal; 8 zaradek

.... szaruzat; 9 hosszmerevltes

-I-~

~--

\ ,,\ '-\

\'

\

\

\ \

\ \

/

\

\

\ \

A tart6 huzott es nyomott oveben (legalabb a keresztmetszet 20 ... 20%aban, ahol a lamellaknak magasabb szilardsagi kategoriajuaknak keillenniuk) a szornszedos lamellak hossztoldasa minimalisan 30 em-nyire keruljon egymastol. A hajlitasra igenybe vett tart6k belso tartomanyaban butus illesztes is megengedheto, amelyeknek egymastol szarnitott rninimalis tavolsaga a szornszedos lamellakban 50 em.

rYes tengelyti tart6kban a biinis illesztes nem megengedheto.

Formai es szerkezeti szempontb6l az alkalmazasi lehetosegek szinte kimerithetetlenek, de mar a tervezes soran minden esetben figyelembe kell venni a szerkesztesi szabalyokat, a gyartastechnologiai adottsagokat es eloirasokat.

4-171. abra. ivelt tormaju szegezett/ ragasztott kotessel kapcsolt reteqszelvenyes szarufa keszitese manzardtetohoz 1 szarufa; 2 szarufakeszites; 3 szerkesztesi pont; 4 talpszelemen; 5 szekszelernen; 6 toqopar: 7 szekvaz; 8 normal szarufa

95

4-172. abra, Konnyitett, vagyis racsos tatarto normal (kereskedelmi) fureszarubol keszitve, klilonbozo szelvenyparositasokkal, 4-5-6 hosszu pallobol, huzo es nyomo igenybevetelre. E szerkezet alkalmas maqastetc tartojanak es (vagy) lapostetok tetofodemenek, ahol alul a mennyezet, fellil a hejazatl hordozo retegek kerlilnek kapcsolasra

2

2 4

Tobb probalkozas tortent a retegelt-ragasztott tartok huzott ovenek acelbetet utjan valo megerositesere, de ezek a megoldasok ez ideig nem terjedtek el szeles korben.

Az utobbi evekben a vasbeton szerkezetek mintajara tGbb kiserlet torrent az un. elofeszitett retegelt-ragasztott faszerkezetekkel.

Novelt huzoszilardsaggal rendelkezo drotkotelek vagy acelszerelvenyek beepitese es elofeszitese utjan elerheto, hogy egyes faanyagu retegelt-ragasztott tartoszerkezetekben a fa altai felvett feszultseg, s ezaltal a felhasznalando faanyag tobb mint 50%-kal lecsokken. E megoldasok a nagy szilardsagu acelbetetek tobbletkoltsegei mellett is gazdasagosak.

- - --~~ -.
/
;I
/
/
/
.._ - r - --;>- - ~

4-173. abra, Negypallos racsos tatarto szerkesztesl illetve gyartasi rajza, ahol "I" tesztav fliggvenyeben mernokl szamitassal kell megadni a "h" racsos tarto rnaqassaqat

a) nezetrajz: b) ... c) reszletraizok

Konnyitett tartok

c)

A konnyitett kivitehi tart6k altalaban a tetozethordozo vaz szerepet toltik be az epulet megfelelo alatamasztasi pontjaira gyarnolitva (4-172 .. .4-173. abra).

Az un. konnyitett kivitehi tartok a faanyaggal val6 takarekossag jegyeben sziilettek. Ennek ellen ere vannak kozottuk olyan megoldasok, amelyek a viszonylag magas munkaraforditas es kismertekti gepesithetoseg miatt nem tudtak elterjedni, s igy inkabb torteneti jelentoseguk van.

Az igazan jo megoldasoknal az alacsony faanyaigeny a gyartasi folyamat megfelelo gepesithetosegevel es a viszonylag magas termelekenyseggel parosul.

4-174. abra, Konnyitett, vagyis racsos tarto alkalrnazasa nyeregtetos tedelszerkezethez hosszanti alatarnasztasra, padlaster-beepltesl lehetoseg blztosltasaval: a) ... b) alkalmazasl valtozatok

96

4-175. abra, Racsos fatarto nyereqtetdhoz szekallas "vonalaban" hosszanti alatamasztasra

a) eqyalloszekes helyett; b) ketalloszekes helyett; c) harornalloszekes helyett alkalmazva

1--------

4-176. abra, Racsos tatarto epulettare] szelernenekent alkalmazva, oromzati falra terhelve

a) hosszmetszet; b) keresztmetszet; 1 tarejprofil; 2 kapcsolt konzolos erosites: 3 oromzati fal; 41atszo szarufa; 5 szarufa; 6 I

toqopar; 7 csavaros kotes: 8 racsozat

5

8

6

IO.55h

4-177. abra, Racsos faanyaqu tc5szaruallas lapostetcs epulethez

1 racsos tarto: 2 fekvo szaruzat (vagy tetDbordazat); 3 hosszrnerevites

~

4-178. abra. Kozel felszaz eves, Kroher-fele szegezett racsos tartorendszer, mely ures fedelszekkent nagyobb tesztavok (12-14 m) kozbensd alatamasztas nelkuli lefedesere szolqal fo- es rnellekszaruallaskent (egy rendszerben). Ezekre lnkabb a szelemenekre kapcsolhato valamely hullamlerneztedes a legrneqfelelobb egy, iIIetve hdszlqetelt valtozatanak barmelylke a) alaprajzi reszlet: b) metszet; c) reszletraiz

Cl)

Gyartastechnologiai szempontb61 a profiltart6k kesziilhetnek szogezett, szogezett-ragasztott es ragasztott kivitelben,

Lemez- vagy pall6gerinccel szogezett vagy szogezett-ragasztott kivitelben keszithetok a ... abra szerinti keresztmetszettel kialakitott tart6k. - Ezeket kisebb szerkezeti elemekhez (foderngerenda, szelemen stb.) alkalmazzak,

A profiltart6k kozott elsosorban a szogezett es szogezett-ragasztott megoldasoknak van letjogosultsaguk, mert ragasztott kivitel eseten a magas munkaigeny es a preselesi nehezsegek inkabb a normal retegelt-ragasztott tart6k alkalmazasat indokoljak (4-174 .. .4-177. abra).

Ezeket a konnyitett tart6kat nagyobb fesztavolsagok athidalasara, vagyis kivaltasara fdszaruallaskent alkalmazzak elsosorban, de felhasznalhat6ak nagyobb belso fesztavu lapostetos epulet tetojenek is. Ut6bbi esetben felul a lejtest ad6 szerkezet tetoszigetelessel, mig alul a fodemul szolgalo un. hoszigetelt almennyezet

tolti be a teljes funkci6t, vagyis a konstrukci6t.

H

0,55 h

97

a)

4

N 1/3

N 1/3

Kiilonleges kialakitasu fatetok

A kiilonleges kialakitasu tet6k semmifele rendszerbe nem sorolhat6k, mert ezek altalaban egy adott funkcionalis igeny kielegitesere szolgalnak egyegy megepult peldaban (4-178 .. .4- 182. abra).

A kulonleges kialakitas legszelesebb repertoarjat a statika es az anyagok teljes ismerete alapjan tervezik memokok. A megvalositas szakemberei ez esetben az acsok, az asztalosok vagy eppen a femszerkezeti lakatosok. Ut6bbi szakma kepviseloi a kiegeszito egyedi kotoelemeket gyartjak rmihelyben.

4-179. abra. Kulonleges fc5szaruallaskent alkalrnazhato tatarto, elc5regyartott ket felelembc51 kapcsoltan, kozepen vonorud kozbelktatasaval

a) nezetrajz; b) metszelrajz; 1 reteqraqasztott fatart6; 2 vonorud (kontraszorit6val); 3 kozepkapcsolas: 4 hosszanti szelemenek; 5 szarufak

4-181. abra, Kulonleqes dongatetc5 "kiselemes" pallokbol helyszlni szegezett (es csavaros) kapcsolassal

a) reszlet: b) donga racsozati rajz va116-

c) elern-kapcsolassal; c) belso kep

x

4-180. abra. Dongatetc5 ivelt ragasztott szaruzatokbol gerincszelemenes tarnasztekkal

a) egyives; b) ketivss szaruzati elernbol

x

y t Y

Cl)

4-182. abra. A hannoveri vllaqklallftaapavtloneputetenekqombaszeru tetovazszerkezete tabol

a) nezetrajz: b) rneqepult valtozat: ivelten ragasztott bordaszerkezetek csavaros keresztkotessel

4-183. abra. Racsos fatart6k vonalas rajza, alkalrnazhatosagi lehetdseqektbol)

a) nysreqtetos: b) ... d) kornbinalt tetdsiku: e) ... f) lapostetos epulet tereinek Iedesere

Az e csoportba sorolhat6 tart6tipusok szama meglehetosen magas, es sok esetben csak Ienyegtelen elteres tapasztalhat6 a kulonbozo megoldasok kozott. Fentiekre val6 tekintettel csupan nehany fontosabb alaptipus isrnertetesere szoritkozunk. E tart6k onallo szerkezetkent (kisebb fesztavok eseten) es mas, nagy fesztavu szerkezetek (pI. retegelt-ragasztott fotartok) kiegeszito tart6elemeikent (pI. szelemen) alkalmazhat6k.

Gyartasukhoz az alapveto specialis berendezesek es a gyartasi eljarasok sziiksegesek. Az e csoportba sorolhat6 tart6tipusok valamelyikenek (esetleg tobb tipusnak) a hazai rneghonositasa, a retegelt-ragasztott tart6 gyartasanak kiegeszitojekent, feltetlenul indokolt.

4-184. abra, Deszkabol szegezett racsos fatart6 nyeregteto szaruallasal

a) metszet; b) csom6ponti reszletek (az adott fa keresztmetszete 0,8-1,0 rn-enkenti szaruzatkiosztassal es 8--11 m (1) fesztavra alkalmas rnernoki szamitassal rneqallapftott tetomagassag eseten)

A pelda es lehetoseg e teri.iletre akkora, hogy egy tobbkotetes konyv is csak bevezeto lehetne erne teri.iletre.

Racsos fatartok

A racsos fatart6k anyaga lehet gornbfa, ftireszelt szelvenyu es retegragasztott tart6elem.

Kesziilhetnek tisztan fabol vagy femanyagu koto- es kapcso16elemek felhasznalasaval. Altalaban kisebb

99

4-185. abra, Eloregyartott fa Iedelszerkezet nem hasznosithat6 padlasterrel, retegelt lemezes csom6ponti kotessel

a) ... c) vaitozatok ket- es narornpontos alatarnasztassal

fesztavok athidalasa eseten hasznaljak, bar retegelt-ragasztott elemek felhasznalasaval rna mar nagy fesztavu szerkezetek is keszulnek.

Szogezett es esavarozott valamint betetes kapesolatok, illetve kotesek alkalmazasaval keszulhetnek. Kialakltasuk szerint feloszthat6k:

- parhuzamos ow racsos tart6k;

- nem parhuzamos ow, lejtos teto-

siku racsos tart6k;

- haromszog alaku tart6k;

- trapez alaku tart6k;

- ives kikepzesii tart6k;

- ket- es harorncsuklos racsos kere-

tek (4-183" .4-184. abra),

100

Eloregyartott fedelszekek

Hazankban es Europaban tobb tueat tipizalt rendszert fejlesztettek ki szeglemezes es szegezett esom61emezes raesos tart6k gyartasara, egeszen eltero fesztavval es alaki kikepzesben.

Kiilonosen a faban gazdag orszagokban regota foglalkoznak a fa fedelszerkezetek eloregyartasaval, mivel ezekkel jelentos helyszini elornunkat lehet megtakaritani, vagyis a fedelszerkezetek epitese gyorsabba teheto, Kezdetben az eloregyartott szerkezetek nem voltak gazdasagosak, mert a tenyleges terhek, a felhasznalasi m6d es funkei6 ismeretenek hianyaban tulmereteztek oket, igy nagy volt a fajlagos anyagfelhasznalas. Az ut6bbi idoben azonban - kulonosen a szamitogepes meretezes, tervezes terjedesevel - a szerkezeteket kulon megrendelesre, a

it

..::.

-

4-186 -, abra. Eloregyartott fa fedelszerkezetek reteqelt lemezbol keszulo csom6ponti kapcsolassal, hasznosithat6 padlasterret

a)" .c) fesztav/also alatarnasztasi m6dozatok

felhasznalas modjara es korulmenyeire vonatkoz6 adatok ismereteben meretezik es gyartjak, Igy az eloregyartott fa fedelszerkezetek egyre gazdasagosabba, sot sok esetben a hagyomanyos, helyszinen keszitett fedelszerkezeteknel olcsobbakka is valnak.

Hazankban is tobb evtizede folyik a fa tetoszerkezeti elemek eloregyartasa, de a fajlagos faanyag-felhasznalas a mai, korszenibb szerkezetekhez kepest 1,3-t61 2,O-szeres volt.

Az eloregyartott fa fedelszerkezetek ket fo esoportja ismeretes:

- a torokgerendas;

- es a kotogerendas.

oj

__ l

4-187. abra, Eloregyartott fa fedelszek retegeltlemezes csomopontl kapcsolassal

a) ... b) parkanyreszletek; 1 szaruzat; 2 tarnasz: 3 vizsziqeteles; 4 beeplthetcsegi vonal; 5 talp; 6 csom6ponti lernezkotes (ketoldali); 7 epulet toderne: 8 szelemenek; 9 kapcsol6elem; 10 csavaros kotes

5,40- 6,00 m

6.20-6,60 m

b),

4,50 - 6.80 m

7,50- 9,80 m

c)

!

7,50-10,50m

4-188. abra. Eloregyartott fa tedelszekek szeglemezes csornopontl kotessel, kiemelt padlasteri k6ny6kfalra ultetve

a) ... c) valtozatok

4-189. abra, EI6regyartott fa tedelszekek szeglemezes csornopontl kotessel, slk padlastodemre ultetve

a) ... c) valtozatok

A torokgerendas jellegu el6regyartott faszerkezeteket azon helyeken alkalmazzak, ahol a padlaster hasznositasra vagy beepitesre keriil. Ennek megfeleloen abban az esetben lehet alkalmazni, ha az epulet a vizszintes er6k felvetelere alkalmas szilard fademmel vagy kotogerendakat fodemgerendakkent alkalmaz6 fodernmel rendelkezik.

A kotogerendas valtozat eseten az eloregyartott fel fedelszerkezetek haromszog alakuak, es abb61 2 db parba kapcsolva adja a teljes fedelszeket,

Mindket valtozat ket fel elemet a helyszinen egyesitik a konnyebb gyarthatosag es szallithatosag miatt.

5,00- 8,50m

7,50-13,00m

9,00 11.00 m

,~t,__ __ 8, 00- 9 ,0~0~m~_---+_

l c) 10,00-12,50m

6,50- 8,00 m

6,50-8,00 m

11,50-13. 00 m

7,50 - 8,50 m

i c)

12,50-13,50m

4-190, abra, Eloregyartott fa tedelszekek szeglemezes csomopontl kotessel, harem-harem also ponti tarnasztekkal

a) sik padlasfodemnel: b)" .c) elterc szintU alatarnasztasi pontokkal

A tipusbol kialakithat6 szaruallasokat egymastol 0,8 ... 1,0 m tavolsagra kell elheJyezni. Az ilyen szerkezetet a terben vihardeszkak, lecezes valamint a tetoter-beepitest hatarolo burko16elemek merevitik. A szerkezeti elemek 1. es II. szilardsagi kategoriaba tartoz6 feny6 fiireszarubol kesziilnek, 22 ... 70 mm vastagsaggal es 70 ... 200 mm magassaggal.

Ezek csom6ponti kotesuk szerint ket f6bb valtozatban keszulnek:

- csom6ponti lemezekkel;

- szeglemezzel kapcsoltan.

101

3

4-191. abra, Eloregyartott fa tedelszek szeglemezes csomopontl koteasel. Beepltesl reszletek

a) metszet; b) ... d) alkalrnazasi csornopontok; 1 szaruzat; 2 talp; 3 mellszorft6; 4 allo oszlop; 5 kis szeglemez; 6 nagy szeglemez; 7 ferde kotes (szalag szeqezolemez): 8 reteqelt lemez kapcsolopar; 9 kapcsol6 hevederfa (par); 10 tarejpallo; 11 hosszmerevitd; 12 reisercsavaros kotes; 13 talpszelemen; 14 tocsavar: 15 stabil todern: 16 atkotd csavarozas: 17 hosziqeteles: 18 az epulet fala

102

4-192. abra. Eloregyartott szeglemezes k6tes(f fa tedelszek es epuletkapcsolat csomopontl reszlete

1 szarufa; 2 ereszheveder; 3 bakol6 tarnaszto: 4 belso tarnasz; 5 ferde tarnasz: 6 szeglemezes kotes: 7 lemezsarus lehorgonyozas: 8 bitumenes lemezcsfk; 9 rejtett vasbeton piller; 10 rnellvectal: 11 vasbeton koszoru: 12 koszoruelern: 13 resek a szellozteteshez: 14 ereszdeszkazat: 15 legjarat; 16 tetotolia: 17 tetclec; 18 ellenlec: 19 hosziqeteles: 20 tetotedes

A csomoponti lemezek es kapcsol6- elemek nagy ellenallo-kepessegii ragaszt6val gyartott retegelt lemezbol vannak, statikai meretezesnek megfelelo mereniek es a tart6elemekre szegezessel vannak rogzitve. Ezek kotesi segedeszkozei reg ebb en a szeg volt, mara mar inkabb a reisercsavar, mely ugyan szogkent van beutve, de tartokepessege idotallobb, mint a szegezette (4-185 .. .4-187. abra).

Szeglemezes megoldasnal egyszenien parba helyezve kapcsoljak a szelvenyeket osszesajtolo technologiaval. A szeglemezes eloregyartott tetofelelemeket kozepen csavaros es szegezett kotessel kapcsoljak ossze a helyszinen meg beemeles elott vagy a beepites helyen a tetosikban (4- 188 .. .4-192. abra),

Mindket valtozatnal a tetoket akkent meretezik, hogy a padlasteri tirszelveny beepiteset hatarolo konnyu tetofodemet es a zarofodemet statikai szempontb6l el tudja viselni, Ez ut6bbi tulajdonkeppeni hosszmereviteskent is javitja a beloliik kesziilt fedelszeket,

Mernoki faszerkezetek es azok fakoteseinek alkalmazasa

A kovetkezokben ismertetett mernoki fakotesek es faszerkezetek azonos kapcsolasi sikon beliili vegyes alkalmazasa is elofordul. Bar a szabalyzati eloirasok az egyuttes alkalmazasat nem javasoljak, a gyakorlatban eleg sokszor talalkozunk vele.

A vegyes alkalmazas legnagyobb bizonytalansagai:

- egyszerre kezdodik-e meg az igenybevetel tovabbitasa;

- egyenlo aranyu-e az igenybevetel felvetele;

- a teherbiras egy idoben merul-e ki stb.

Ezeket a bizonytalansagokat a vegyes alkalmazas eseten feltetlemil tisztazni kell.

A kulonbozo kapcsolasok parositasa elott elemezni kell:

- az eroirany es a rostirany viszonyat (ugyanis egyes kapcsol6szerek csak rostiranyu igenybeveteleket kepesek tovabbitani);

- az igenybevetel hatasara letrejovo elmozdulasok nagysagat merlegelni

-----7- I .... 4-193. abra, Hasab alaku fabetettel toldott

i--:;---'---;---J::=:::J--;--==-:-,-------j tart6k, a szerkezet azonos rostiranyu

elemei egymashoz kapcsoltan nyfrasi feszultseggel kell, hogy szembesullenek

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->