Világgazdasági integrációk

Radics Zsolt

2006/2007 1.félév

1

1.Előadás
Általános áttekintés, fogalmak Világgazdaság: Az egyes nemzetállamok által előállított gazdasági termelés, termelékenysége és a köztük lezajló kereskedelem. 2. világháború után:  változás, 1 világháború után 45-50 volt a független országok száma, a 2 világháború után elkezdett nőni a számuk, mára több mint 200 van. Gazdasági folyamatokban nemzetköziesedés figyelhető meg, vagyis egy termék előállítását már nem lehet csak 1-1 országhoz kötni. Adott országba érkező termék több határt lép már át. (Pl.: gyapotból kész farmernadrág  min 7 ország.) a termelés egy- egy szakasza olyan helyre kerül ahol a legkedvezőbb áron folytatható. A nemzetköziesedés mellett a másik legfontosabb a kapcsolatok elmélyülése. Egyszerre, közösen osztoznak az országok az adott terméken. Szervezetek jönnek létre, pl. multinacionális cégek. Termelésüket és értékesítésüket az egész világon végzik. Legelőször ez a bányában jelent meg. Ma már mindenhol megfigyelhető, pl.: élelmiszeripar. Megnövekszik azon gazdasági tevékenységeknek szerepe, amelyek nehezen köthetők helyhez.  kereskedelem, kommunikáció. Tehát a világgazdaság több, mint az egyes országok összes termelése. A világ országainak olyan nemzetközi rendszere, melyben az egyes országok a nemzetközi munkamegosztásban vesznek részt, s a világpiacon fonódnak össze. Lényeg: 1. az összes országra kiterjed 2. nemzetközi munkamegosztás 3. világpiac A világgazdaság megjelenésének formái: 1. országok közötti külkereskedelmi kapcsolatok intenzitásának és mértékének növekedése. Oka • a termék előállításának egyre több helyszíne van • országok számának növekedése 2. a termelési kooperációk számának növekedése egyre kevesebb az olyan termék, amely egy telephelyhez, céghez, egy országhoz tartozik csak. Egyre több a kooperáció  együttműködés  új vállalti formák jönnek létre  transznacionális vállalatok alakulnak lásd farmer. 3. tőkeáramlás felélénkülése tőkekereskedelem, szolgáltatáskereskedelem, munkaerő-kereskedelem. A tőke – és hitelkapcsolatok is határokon átlépők lesznek. 4. nemzetközi munkaerő-áramlás évente tízszeresére nő a nemzetközi munkaerőáramlásban résztvevők száma. Több százmillió ember vesz részt benne napjainkban. 5. technológiai információk, fejlesztések áramlása tehát az áramlások a legfontosabbak, ezekből kimaradni nem lehet. Ebből következik  kölcsönös függőségek  a Föld egyetlen térsége sem tudja függetleníteni magát.

2

 ehhez az egész világ a rendelkezésükre áll.: EU Ember. fő célja a világban zajló pénzügyi folyamatok kordában tartása. egyensúly megteremetése. Például: Lengyelországban. 1944. munkahely szolgáltatások áramlása) A világgazdaságok szereplői: • az adott országok • állandó együttműködések.  ebben igen nagy különbségek vannak. hogy erősebben tudjanak fellépni. Például: Exxonmobile. A nemzetközi stratégiai kérdések nem igazán foglalkoztatják őket. McDonald’s. Céljuk: minél versenyképesebb. ellenőrzésére. • • 3 .: Danone. termelékenyebb termelés. Hatásaik: országokhoz való kötődésük már kisebb. • Globális szervezetek: második világháború után jelennek meg a világgazdaság befolyásolására. A TNV-k gazdasági szerepe már akkorára nőtt. 1944-ben jött létre o Nemzetközi Valuta Alap (IMF). o Világbank Nemzetközi Befektetési– és Újjáépítési Bank. mivel több értéket állít elő a TNV. gazdaságaikat. General Motors. Fellépés ellene: a „nem fogyasztás”. de.Védekezés a gazdasági folyamatok hátrányai ellen: • gazdasági összefogás • domináns folyamatok megcsapolása a leghatásosabb (tőke. pl. Pl. amikor az integrációnak létrejön az önálló intézményrendszere. hogy akár az országokkal is fel tudják venni a versenyt.  így minél olcsóbban kell termelni és minél drágábban kell értékesíteni. o ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete fő célja a béke megóvása. transznacionális vállalatok ők az első új szereplők. A ’90-es években: globalizáció vagy TNV-k nem mozgalmak. akkor ez valamelyest elválik / leválik az országokról. Főleg mozgalmak ezek. Miért engedik ezt az államok? Azért mert rá vannak szorulva. Ezek az alapító országok érdekeit szolgálják. embercsoportok  ők működtetik a világgazdaságot. nemzetközi tőkemozgások ellenőrzése o Világkereskedelmi Szervezet 1994-ben jött létre Gazdasági integrációk vagy regionális gazdasági integrációk. A tagok egységesítik piacaikat. mint Lengyelország.

2. Érdekérvényesítő képessége. miközben maga a lényeg nem változott. gazdasági. Véget nem érő cselekménysor. a termelési folyamatok majd a tőke nemzetközeledése követi A világgazdaság kulcsszereplői a nagy tőkekoncetrációjú transznacionális cégek A globalizáció mögött álló gazdasági és politikai erők hatására hatalmi és pénzügyi centrumok jöttek létre A globalizálódó világban csökken a nemzetállamok szerepe. A gazdasági globalizáció jellemzői 6 pontban foglalhatóak össze: • • • • • • A globalizáció tipikusan a XX. a világ-és a nemzeti kultúrkörökre. amely egy egységesedési folyamat a kisebb egységek újra egésszé való alakulása. Ez a hatás kihat a gazdaságra (az áruk és a szolgáltatások. 4 . a pénz –és tőkepiacokra. Előadás A globalizáció fogalmát az elmúlt évtizedek során többször újraértelmezték. a tudományos kutatásokra) és a társadalmakra (az életmódra. Másrészt értelmezhető állapotként is: gazdasági egységesedés és fejlődés egy fokozataként. Század világgazdaságának jellemzője A globalizáció gazdaságelméleti mozgatórugója a klasszikus illetve neoklasszikus közgazdaságban A kereskedelem liberalizációját. a politikai intézményrendszerekre. A globalizáció alapvető ismérve. ökológiai hatásaikat. hogy Földünk (glóbusz) egyik földrajzi helyén /térségében bekövetkezendő események (döntések. folyamatok) a Föld más részeiben is éreztetik társadalmi. Az integráció egyrészt egy folyamat.

Integráció az idő során egyre több területre és nemzetállamra terjedhet. vagy több nemzetállam független döntésén alapuló. intézményesített kapcsolatát értjük. A regionális gazdasági integrációk földrajzilag lehatárolt csoport érdekeit artikulálják. A piacok egyesítése kölcsönös alkalmazkodással és áldozatvállalással jár. A gazdasági integráció állapotként és folyamatként egyaránt értelmezhető: • • Tagállamok közötti gazdasági összefonódás mértéke. a nemzetgazdasági korlátok és különbözőségek megszüntetésére. Nemzeti piacok hagyományos kapcsolatai: A ország nemzeti piaca B ország nemzeti piaca C ország nemzeti piaca ↑↓ ↑↓ Világpiac ↑↓ Nemzet piacok kapcsolatainak módosulása regionális integrációt követően: A ország B ország regionális belsőpiac C ország ↑↓ Világpiac 5 . A fenti definícióból 4 lényegi következtetés vonható le: • • • • A regionális gazdasági integrációk nem azonosak a nemzetközi együttműködések hagyományos formáival.Regionális gazdasági Integráció A regionális gazdasági integráció alatt adott földrajzi térségen belül elhelyezkedő két. jószágok és erőforrás piacok egyesítésére irányuló. egységes regionális piac létrehozására irányul. Az integráció tehát az önálló nemzeti áru-és tényezőpiacok egyesítésére.

Fajlagos árak csökkenése Költségvetési hatás 1. Munkaerőpiac verseny 2.Gazdasági integráció pozitív hatásai: Termelői hatás 1. verseny növekedése 3. választék bővülése 3. Erőforrásokhoz való hozzáférés javulása Fogyasztói hatás 1. vállalkozói eredménynövekedés 2. Adóbevételek növekedése 2. Minőségjavulás. Belső piacvédelem megszűnése. fajlagos költségek csökkenése. piaci méretek növekedése. Vámbevételek csökkenése 3. Költségvetési bevételek és kiadások változása  6 .

Integrációban résztvevők alapján • Azonos fejlettségű országok 1. • Az integráció elkerülhetetlen és tovagyűrűző hatású • Nemzetállamok jelentősége csökken Integráció motívuma Integráció eredménye Azonosságok Regionális gazdasági integrációk jellemzői: 1. (pókháló modell) amelynek alapja egy nemzetállamok feletti szerződés. A nemzetközi szervezetek csak részben képesek feladataikat ellátni (biztonsági dilemma) ezért szövetségi államformát kell létrehozni. A gazdasági egymásra utaltság legjobban integrációs körülmények között kezelhető. a békefeltételek a nemzetállamok hatalmának korlátozása. Fejlődő országok Eltérő fejlettségű országok 7 • . Föderalizmus Alapvetően politikai. mint nemzeti keretek között. Integráció formája alapján (Béla Balassa modell) • • • • • Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Közös piac Gazdasági unió Pénzügyi unió 2. Létrejönnek az integráció Az egyéni érdekek közös gazdasági és igazgatási (központi) elveknek szervezetei. hálózatai alárendelve érvényesülnek. Előadás Integrálelméleti irányzatok Alapvető integrációs elméletek: Funkcionalizmus Alapvetően gazdasági.3. Fejlett országok 2. a gazdasági és társadalmi kérdések kezelhetőbbek nemzetközi.

Gazdasági unió 5. Közös piac 4. Résztvevők száma szerint • • Bilaterális Multilaterális 4. pol. Integráció jellege alapján • • Negatív Pozitív Protekcionizmus leépítése 1.3. Vámunió 3. Pénzügyi unió x x x x x Közös külső Termelési Egységes vám tényezők gazd. Szabadkereskedelmi övezet 2. szint: egységes társadalompolitika +egységes gazdaság 0. működtetése mobilitásának bevezetése szabályozása Egységes pénzügyi politika bevezetése x x x x x x x x x x Gazdasági integrációs formák jellemzői 6. szint: Preferenciális vámövezet: belső kereskedelem nem szabad teljesen  8 .

amelyben 4 latin nyelvű ország (Franciaország. Hitler és A. azaz belső kereskedelem vámmentességének a létrehozása a cél. Osztrák-Magyar Monarchia: Egyrészt integrációnak is tekinthető. Vámok eltörlése a cél. Skandináv pénzunió: 1827-ben jött létre: Svédország. szabályzó eszközöket. Belgium) egységes pénz és pénzügyi politika létrehozását határozza el. Speer támasztotta alá Hitler elképzeléseit gazdasági szempontokkal. 1922-Egységes gazdasági rendszer létrehozásának elképzelése vámhatároktól mentesen. amelyen belül önálló. Egységes nemzetállam létrehozása a cél a vámhatárok lebontásával. Spanyolország kialakult. 1867-Románia csatlakozik 1873-Görögország csatlakozik 1874-Szerbia csatlakozik 1871-Egységes Németország létrejövetele Franciaország gazdasági helyzete határozta meg a többi ország gazdasági helyzetét.4. Olaszország. Svájc. 1927ben szüntették meg. jön létrenagy gazdasági növekedésvámunió szintjét érte el az OMM. 1929-Briand-terv (francia miniszterelnök): Közösen határozzák meg a kereskedelmet. Az integrációs folyamatok elindulásának a jelképe a nemzetállamok létrejötte volt. Dánia közreműködésével. Az 1830-as években már az Egyesült Királyság. 1929-A. 1854-Német Vámszövetség létrejötte (Zollverein): egymástól elszigetelt német tartományok egységes gazdasági szervezetbe való vonása. Norvégia. 1865-Latin pénzunió létrejötte. megegyezésen alapulva az áruk árát megállapítják. Speer: Egységes Európát kell létrehozni katonai módon. 1867-1868-tól kezdve megszűnik a vámhatár. 1944-Benelux Unió létrehozatalának terve 1946-Megvalósul a terv 1958-Hágai nyilatkozat 9 . Itt jelenik meg a konvertibilitás fogalma. Liszt német közgazdász dolgozta ki a vámhatároktól mentes államok létrehozásának elméletét. 1830-ban F. Előadás Integráció Az 1800-as évek első feléig az államok létrejöttét tekintették integrációnak. 1868ban létrejön egy egységes vámrendszerlegnagyobb területű közös gazdasági terület. Egyes pénzeszközöket 1-1 arányban rögzítették (azaz 1svéd korona=1 dán korona) A 3 ország gazdaságpolitikáját is összehangolták.

gazdasági területként működnek. Ez már nem kifejezetten Európához kapcsolódik. 1960-1985-ig az integráció jelentősen lelassul. Benelux államok. Anglia. különböző integrációs szervezetek alakulnak. Amely 1983-2000-ig tart. Olaszország) 1949-NATO létrejötte szintén biztonsági céllal és 12 alapító tagállammal 1949-KGST. amely így 1944-1960-ig tartott. 1948-OECD 23 ország hozza létre. 1983-84-től kezdődően integráció újraindulása. 15 év alatt kb. vámtarifák egységes megállapításának elfogadása egységes kereskedelmi és vámtarifa-kedvezmény. gazdasági tevékenységek összehangolását tervezik el. Integráció második szakasza ez. vámcsökkentésvámmentes kereskedelem elérése a cél. amelyet védelmi jelleggel hoztak létre NYEU (6 ország.(nem védekező jelleg). Fontosabb szabadkereskedelmi szervezetek NAFTA (1992) CEFTA BAFTABalti államok Szabadkereskedelmi Társulása AFTAÁzsia államok Szabadkereskedelmi Társulása FTAAAmerikai együttműködés CUFTA MERCOSUR  10 .1960-Benelux államok elkülönült. 1994 GATTWTO kereskedelemszabályozás nemcsak a tagállamokban. Szovjetunió befolyása alá került országok gazdasági együtt működését „koordinálta” (7 alapító tagállam) 1951-Montánunió 1957-Európai Gazdasági Közösség 1960-EFTA Ezzel lezárul az integráció 1.60szerződés jött létre. 1948-GATT 27 ország hozza létre. de 1960-ban már csak 6 működött. 1948-Nyugat Európai Unió. Franciaország. hanem lehetőség szerint a világ össze országa között. szakasza.

a frank árfolyamhoz kötött pénz működik. Finnország. 12. Mali. Szlovákia. Kamerun. nemzetközi munkamegosztás. Luxemburg. Spanyolország. Korlátozott szabadkereskedelmi övezet Észtország. 371 millió (1999) Európai Szabadkereskedelmi megállapodás EFTA Közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás CEFTA. Szenegál. Lettország. Elefántcsontpart. Előadás Európai regionális integrációk (1999): Megnevezés CFA frank övezet Alapítás Tagjai éve 1948 Nyugat afrikai Montánunió 8tagja (Benin. Cél: tagországok felkészítése az EU tagságra 11 . Közép afrikai köztársaság.5. Vietnam (1978). Svájc Európai Unió Népesség: kb. Liechenstein. Hollandia. politika összehangolása. Lengyelország. A 2 szervezet tagállamainak további célja a közös piac megteremtése és a gazd. Portugália. Bissau-Guinea. Albánia (19491961). Mongólia (1962). Kongói Köztársaság. Lengyelország. Belgium. Ausztria. Dánia. Státusz és célok Közös. Egyenlítői Guinea. Magyarország. Románia (1997). Szovjetunió. Gazdaságpolitika összehangolása (államok közti multilaterális rendszer. Nagy Britannia. Norvégia. NSZK. Szlovénia (1995) Korlátozott kereskedelmi övezet. Gibon. Franciaország. 212007 19942004 Csehország. Burkina Faso. 9 millió fő (1999) 1957 1960 Szabadkereskedelmi övezet. Togo. Közös piac és gazdasági unió KGST 19491991 Bulgária. Görögország. Népesség 66. Írország. Niger. Litvánia 1992. Csehszlovákia. 5 millió (1999) Balti kereskedelmi övezet Népesség: 7. NDK (1950). Közép-afrikai Montánunió 6 tagja (Csád. Magyarország. Kuba (1972). Olaszország. Svédország Izland.

12 . EFTA+EGK közös piacot hoz létre.EFTA tagja (1999): 1959 Ausztria Dánia Norvégia Portugália Svédország Svájc Egyesült Királyság 1991 Ausztria Finnország (1974) Izland (1978) Liechtenstein (1974) Norvégia Svédország Svájc 1998 Izland Liechtenstein Norvégia Svájc Cél: egységes vám elérése egységes gazdasági rendszer létrehozásával. EGK: 1961-ben és 1966-ban Anglia tagfelvételét kéri az EGK-ba de. Törökország. KGST: Nem tagjai de együttműködési szerződést ír alá a KGST-el Koreai NDK. Grúzia. Végül 1973-ban Dánia és az Egyesült Királyság kilépve az EFTAból lép át az EGK-ba. Svédország „átigazol” az EGK-ba az EFTA-ból. 01. Portugália 1986-ban. 10-évente vizsgálják felül a szerződéseket. (1993. kereskedelem összehangolása. Cél: országok közötti gazdasági együttműködés fellendítése. Kambodzsa. amikor egyetlen tagállam sem sértette meg az alapszerződést.Kijev. Gazdasági növekedés igen jelentős. Finnország. Kettős tagságra nem volt ekkor lehetőség. Szabad kereskedelem a tagállamok között. EGT:(Európai Gazdasági Térség): 1993. Örményország. Székhelyek: Isztambul. Odessza. A Balassa-féle modellbe nehezen illeszthető be a KGST. Laosz. Franciaország mind a kétszer megvétózza a tagfelvételt. 2001) BAFTA: 1994-2002-ben megkétszerződik a kereskedelem. 01. CEFTA: EFTA mintájára hozták létre. Balassa modellbe nem helyezhető el. 1998-ban Oroszország „megfigyelő” tagállam lett. 1995ben pedig Ausztria. 2004-ben a tagállamok belépésével megszűnik a BAFTA. 1992-2007-ig összesen két év volt. Nem gazdasági szükségesség és indok miatt jött létre. Termékszintű specializálódás jellemzi. 1995-ben az EGK már az Európai Unió nevet viseli. Bulgária. Vietnam. Európai Unió tagállamaivá kívánnak válni. EFTA: Ipari kereskedelemi kapcsolat vámmentességének elérése a cél.(Magyarországon a buszgyártásban: Ikarusz). Ukrajna. Isztambul. BSEC: (Fekete Tengeri Gazdasági Együttműködés): 1992-ben hozták létre a KGST megszűnése után Románia.

Bosznia. Horvátország. 2001-ben csatlakozik Románia.SECI:(Dél-Kelet Európai Befektetési Együttműködés): Volt jugoszláv tagköztársaságok gazdasági stabilizálását akarja elérni. Montenegró. Bulgária. Szlovákia.  13 . Magyarország. Macedónia. Görögország. Szerbia. Cél: Egységes befektetési tér létrehozása.

6. Előadás Mercosur 4 amerikai ország alapította: Argentin Köztársaság: Főváros: Buenos Aires Terület: 2780092 km2 Népesség: 37 millió fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Peso Brazil Föderatív Köztársaság: Főváros: Braziliaváros Terület: 8511965 km2 Népesség: 177 millió fő Hivatalos nyelv: Portugál Pénznem: Real Uruguay Keleti Köztársaság: Főváros: Montevideó Terület: 176220 km2 Népesség: 3399237 fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Peso Paraguay Köztársaság: Főváros: Asuncion Terület: 406750 km2 Népesség: 6191368 fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Guarani 14 .

termelési tényezők szabad áramlása.kereskedelem elleni közös fellépéséről is 15 . A jog harmonalizálása (erős folyamat) Ösztönzők: Értékékek hasonlósága • • • • • Demokratikus és pluarista társadalmak Védik a szabadságjogot. a terroristák és a kábítószer. termékcsoportokat. egyfajta garancia legyen Megegyezést írtak alá a bűnözők. külső vám meghatározása.útlevél kibocsátásának lehetőségét is A belső kereskedelemben használtak olyan termékeket. hogy a szövetségesek keressenek lehetőségeket a nemzeti piacok bővítésére az integráció révén Az integráció fejlődése: • • • • • • • • • Belső vámok és nem vámjellegű kereskedelmi akadályok megszüntetésére 1995 közös külső vámok rendszerének létrehozása 1997 Montevideói jegyzőkönyv. A szolgáltatások kereskedelme területén a tagországok nem különböztethetik meg hátrányosan a többi ország szolgálatait Akkor született megegyezés a tőke szabad áramlásainak engedélyezéséről a tagországok között A munkaerő szabad áramlása sok problémát vetett fel: Nyugdíjrendszerek inkompatibilitása. nemzeti identitás. emberi jogokat. migrációs folyamatok eltérése 1998-ban indították meg a diplomák kölcsönös elismerése és kezdték vizsgálni a közös Mercosur. elmozdítója. szektorális és makroökonómiai politikák koordinálása révén. a jogi biztonságban. hogy a térségben demokrácia és a béke letéteménye. a szegénység elleni hadjáratban. közös kereskedelemi politika létrehozása. a környezetvédelmet Támogatják a fenntartható növekedést Elkötelezték magukat a demokrácia erősítésében. szolgáltatások. az egészségügyi ellátás kérdése.-án jön létre az Asuncion-i szerződés aláírásával Cél: tagországok integrálása a javak. a gazdasági fejlődésben és társadalmi egyenlőség megteremtésében Ez a sok esemény egybeesése segített abban. amelyek előállításában nincs komparatív előnyök ezen országoknak A Mercosur elérte azt a célt.Mercosur alakulása: • • 1991 március 26.

de bizalomra van szükség a felek között 1994 Quro petro protokoll. Központi Bankból származnak Feladatai: Tervek elkészítése és a Közös Piac Tanácsa által hozott döntések végrehajtása Mercosur Kereskedelmi Bizottság (CCM): • • A kereskedelmi politikáért felel a vámunió érdekében 3 országgal folytat kereskedelmi tárgyalásokat 16 . Közös piaci Csoport (GMC): • • Minden tagország 4 képviselőt küld. Ez a protokoll meghatározza a Mercosur intézményének struktúráját Közös piaci Tanács (CCM): Integrációs folyamatok vezetése. amelyeknek segítségével a piacokon hirtelen bekövetkező. mert nyugalmas. elsősorban Argentína és Brazília viszonyában A feszültség egyik oka a Mercosur legnagyobb sikere: az országok kölcsönös függése és ezért brazil válság érintette súlyosan Argentínát Az összehangolatlan versenypolitikák az egyes országok nemzeti szubvenciós rendszerei versenyeznek egymással A Mercosurban nem alakítottak ki olyan mechanizmusokat. várhatóan átmeneti átrendeződések esetén védelmet lehetett volna biztosítani az érintett szektoroknak Olyan problémák kerültek felszínre.Problémák felszínre kerülése: • • • • • 1998-ban az ázsiai válság hullámai elérték a latin-amerikai régiót 1999 bekövetkezett a 40%-os brazil valutaleértékelés feszültségeket keltett a tagországok között. ezek a pénzügyi Külügyminisztériumból. a különböző szintű politikai és gazdasági vezetők rendszeres találkozóin keresztül Jó a rendszer. mint: • Intézményrendszer fejlesztésének kérdése • A belső érdekellentétek kezelése • A világpiaci versenyképesség javítása • Az infrastruktúra fejlesztése Az intézményrendszer: • • • A tagországok minisztériumainak és kereskedelmi szervezeteinek keretén belül működik. az Asoncion-i szerződésben foglalt célok megvalósítása.

Jogokat szerezhet. ami bebizonyítja. hogy a közel jövőben a gazdasági együttműködés teljesen kialakuljon Montevideó városában zajlott találkozón. Peru. Bolívia 2004. hogy lehetségessé váljon a két kereskedelmi blokk között az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása Ezzel a megállapodással megteremtődtek az alapok arra vonatkozóan. van Latin-amerikai integrációs Szövetségnek az elfogadására és egy olyan elemzésre. az érintett országok leadták a termékek listáját A két blokk közötti kereskedelem megközelíti a 6 millió dollárt. Ecuador. 06. pert indíthat és perelhető A Mercosur és a CAN: • • • • • • CAN tagországai: Kolumbia.Közös Parlamenti Bizottság (CPC): • • • Részt vesz a jogharmonizálásban Feladat: A parlamentben gyorsítja a Mercosur szervei által létrehozott szabályok hatályba lépéseit Minden parlament választja 4 képviselőjét • • Minden ország 4 képviselőt küld Havonta 1x ülésezik Gazdasági és Szociális Fórum (FCES): • • A gazdasági és a szociális szektor képviselői vesznek részt a Fórumban Javaslatot tesz a Közös Piac Csoportjának Az Quro preto protokoll elfogadása után a Mercosur Nemzetközi Jogi személységet kap. a CAN és a Mercusor tagországai Montevideó városában megállapodást írnak alá. 08. kötelezettséget vállalhat. Venezuela. hogy nincs kritériumi eltérés a blokkok között  17 . amelyben a CAN tagországai negatív kereskedelmi mérleggel rendelkeznek Hogy a megállapodás valósággá váljon szükség.

1967-1969 kisebb szervezetek alakulnak. Uruguay. Andoki csoport (Andean Group) Egységes integráció létrehozása nem sikerül az első 20 évben! LAFTA: Szabadkereskedelmi övezet. Minden országnak a saját kereskedelme volt a fontos. MERCOSUR 2. Földrajzi kapcsolódást is tudják biztosítani (kisebb szervezetek: MERCOSUR. Brazília. lakosságának 4/5-ét 1999-re intenzív kereskedelem a tagállamok között Szervezői szint szerint ez jut legmesszebb Fejlett intézményrendszer jön létre 18 . igen kis földrajzi kapcsolatokkal jellemezhető. Vámmentesség létrehozása.7. ANDOKI csoport). Nem túl sikeres. Paraguay A 4 ország Latin-Amerika GDP-jének és lakosságának 50%-át adja Brazília adja Mercosur termelésének 2/3-át. MERCOSUR: • • • • • • • • • Asuncioni Szerződés 1941 1995-ig kereskedelem-liberalizálás 1995-től vámunió Argentína. CACM (Central American Common Market) 3. Előadás LAIA (Latin-American Integration Association) • • • Alapja LAFTA (Latin. CACM. Belső közlekedési hálózat nagyon fejletlen.American Free Trade Agreement) 1960 1980 Montevideói szerződés 3 regionális blokkból áll 1. Nagy távolságot átölelő.

Amerikai Államok Szervezete (OAS) • • • • • • • • Organisation of American States Eredetileg International Union of American Republics. Nicaragua. politikai változások. Székhelye San Domingo. Costa Rica. Kuba is tagállam. angol tulajdonban lévő cégek gyártják. Bolívia Cél: 1980-ra létrehozni egy vámuniót. alapítva 1890 USA hegemónia 1893Montevideoi Konferencia: jósszomszédsági politika 1938 Conference: államok szuverén egyenlősége 1947 Riói Konferencia: Az amerikai kontinens kollektív biztosítási rendszere 1948 Alapokmány 1949 Miami csúcs FTAA 19 . Salvador 1969: a tényleges megalakulás éve Cél: Egyesült Államokkal. Ennek fő oka a kevés megművelhető terület. Hanem kisebb lépések útján. spanyol. Évente egyszer üléseznek. Ecuador. Intézményrendszert nem kapcsoltak a szervezethez. 1980-ra kialakul egy korlátozott szabad kereskedelemtermékek 95%-az amerikai. Venezuela. Az egyik legerősebb gazdasági ország ekkor. Gyárak nyeresége 5-6 %.A többi LAIA Térség: CACM: (Central-American Common Market) • 1960: Guatemala. de nem azonnal. Peru. kevés ásványanyag. Egységes gazdaság és politika létrehozása a cél CARIFTA: Egységes piac kialakítása a cél. Egyéb dél-amerikai Társulás: • • CARICOM: 1993. való kapcsolatok erősítése Belső piac kialakulása 1980-ra az áruk szabad áramlásának elérése a cél Nem érnek el nagy sikert 1969-1980 térségbe érkező amerikai tőke nem érte el a 8 milliárd dollárt. ANDOKI CSOPORT: • 1969 Cartegnai megállapodás: Kolumbia. Honduras.

politikai biztonság Kanada és Mexikó érdeke: Biztos hozzáférés USA piacához. FTAA: • • • Free Trade Area of Americas Miami csúcs 1994összes amerikai ország aláírja Santiagói csúcs. GDP 85%-át és a népesség 2/3-át USA.Észak-Amerika: • • • • • • CUFTA: Kanada&USA NAFTA: 1993. 1994 Kanada. Mexikó.&3. legfontosabb kereskedelmi partnerei. Brazília és Mexikó adja  20 . CUFTA+(US-MEX)+(MEX+KAN) Cél: 2004-2005 re szabad kereskedelem létrejötte. Bilaterális mezőgazdasági megállapodások. 1. USA USA érdeke: 1. 34 ország 2. Ez teljesül.

Vegyes kép: pozitív és negatív példák 2. új lendület: fejlődők és fejlettek körében is Globalizációs folyatok-új indokok Értékelés 1. Kormányközi megállapodások keretében kívánatos új üzemek. Ázsia-Afrika Új integrációs hullám • • • • 1970-es évek kedvezőtlen légköre 1980-as évek: korábbi kapcsolatok fejlesztése. 1990-es évek:nagy fejlődés minden földrészen Integrálódó fejlődő országok Főbb indokok: 1. Előadás Regionális integrációk Európán kívül.8. ágazatok megteremtése • Ágazatok közötti szektorális együttműködések Ázsia és Csendes-Óceáni Térség 21 . a fejlődők esetében sikeres kezdeményezés 3. Szabadkereskedelmi övezetek létrehozása • Pl. Importhelyettesítő gazdaságpolitika segítése • Nyereséges regionális specializáció 2. LAFTA 3.

Szingapúr és Thaiföld+3 később 1. 1950 közös védelemről és együttműködésről van szó 1962 Arab Gazdasági Egység Tanács 22 . Szingapúr. stratégiai. 18 ország) Cél: a régió gazdasági növekedésének és haladásának segítése. Thaiföld 1967 Később Brunei. március 22. alapítva: 1989 (teljes Csendes-óceáni régió. Fülöp-szigetek. Fő cél: Az Asean—termékek nemzetközi versenyképességének növelése. Eleinte politikai és biztonságpolitikai okok 2. • ASEAN • • • • • Indonézia. de hasonló a globális orientáció és a kereskedelemtől függő gazdasági fejlődés ASEAN Free Trade Area (AFTA) 1992. biztonsági célok 1977 kereskedelmi preferenciák. Heterogén csoport. Malajzia. ipari projektprogramok 1992 ASEAN Free Trade Area (AFTA): egymásnak nem fontos partnerei APEC • • • • • • • Asian-Pacific Economic Coperation (APEC) 21 ország. Malajzia. 15 év alatt szabad kereskedelem (10-re módosult) 2. Később kereskedelmi és ipari megállapodások 3. a világgazdasági integráció fokozása. 1. Laosz.• • • ASEAN APEC Arab Nemzetek Ligája Integrációs kezdeményezések Ázsiában • The Association of Southeast Asian Nations [ASEAN]-1967. a régión belüli közösség erősítése25 éven belül liberalizáció a kereskedelem és tőkeáramlások területén Kereskedelmi liberalizáció eltérő ütemben Heterogén összetétel-egységes piac? Japán kényes helyzete NAFTA-országok Kína szerepe: eltérő sebességű integráció Arab Liga • • • Kairó 1945. Indonézia. Vietnám Politikai. Fülöp szigetek.

agriculture. Nigéria a meghatározó 4. 1990/1994: UEMOA-vámunió és egységes piac megteremtése (EU mintára) • • • •  23 . 15 ország (1975): korábbi brit és francia gyarmatok 2. 1969/1910: legrégibb vámunió 3. Regionális integrációk Afrikában The Economic Community Of West African States (ECOWAS) 1. Bevételek elosztása és gazdasági diverzifikáció West African Economic and Monetary Union (UEMOA) 1. Arab Tanulmányok Intézete. industry. monetary and financial matters. Dél-Afrikai Köztársaság vezető szerepe 4. Southern African Customs Unoin (SACU) 1. Jordánia. megszűntUEMOA 3. 7 ország (1974) 2. commerce. energy.• • • 1965 Arab Közöspiac Irak. heterogén politikai rendszerek. West African Economic Community (CEAO) 1. particularly. social and cultural issues… 3. telecommunitons. transport. Its mission is the promote economic integration in „all fields of economic activity. Menekült Iroda Rossz hatékonyság. gyenge katonai együttműködés. natural resources. Egykori francia gyarmatok összekapcsolódása UEMOA és CEAO1990 előtt megszűntek 2. Szíria Főtanács. Titkárság. Arab Kéziratok Intézete. egyetlen sikeresen működő afrikai vámunió 2. Kuvait. Egyiptom.