Világgazdasági integrációk

Radics Zsolt

2006/2007 1.félév

1

1.Előadás
Általános áttekintés, fogalmak Világgazdaság: Az egyes nemzetállamok által előállított gazdasági termelés, termelékenysége és a köztük lezajló kereskedelem. 2. világháború után:  változás, 1 világháború után 45-50 volt a független országok száma, a 2 világháború után elkezdett nőni a számuk, mára több mint 200 van. Gazdasági folyamatokban nemzetköziesedés figyelhető meg, vagyis egy termék előállítását már nem lehet csak 1-1 országhoz kötni. Adott országba érkező termék több határt lép már át. (Pl.: gyapotból kész farmernadrág  min 7 ország.) a termelés egy- egy szakasza olyan helyre kerül ahol a legkedvezőbb áron folytatható. A nemzetköziesedés mellett a másik legfontosabb a kapcsolatok elmélyülése. Egyszerre, közösen osztoznak az országok az adott terméken. Szervezetek jönnek létre, pl. multinacionális cégek. Termelésüket és értékesítésüket az egész világon végzik. Legelőször ez a bányában jelent meg. Ma már mindenhol megfigyelhető, pl.: élelmiszeripar. Megnövekszik azon gazdasági tevékenységeknek szerepe, amelyek nehezen köthetők helyhez.  kereskedelem, kommunikáció. Tehát a világgazdaság több, mint az egyes országok összes termelése. A világ országainak olyan nemzetközi rendszere, melyben az egyes országok a nemzetközi munkamegosztásban vesznek részt, s a világpiacon fonódnak össze. Lényeg: 1. az összes országra kiterjed 2. nemzetközi munkamegosztás 3. világpiac A világgazdaság megjelenésének formái: 1. országok közötti külkereskedelmi kapcsolatok intenzitásának és mértékének növekedése. Oka • a termék előállításának egyre több helyszíne van • országok számának növekedése 2. a termelési kooperációk számának növekedése egyre kevesebb az olyan termék, amely egy telephelyhez, céghez, egy országhoz tartozik csak. Egyre több a kooperáció  együttműködés  új vállalti formák jönnek létre  transznacionális vállalatok alakulnak lásd farmer. 3. tőkeáramlás felélénkülése tőkekereskedelem, szolgáltatáskereskedelem, munkaerő-kereskedelem. A tőke – és hitelkapcsolatok is határokon átlépők lesznek. 4. nemzetközi munkaerő-áramlás évente tízszeresére nő a nemzetközi munkaerőáramlásban résztvevők száma. Több százmillió ember vesz részt benne napjainkban. 5. technológiai információk, fejlesztések áramlása tehát az áramlások a legfontosabbak, ezekből kimaradni nem lehet. Ebből következik  kölcsönös függőségek  a Föld egyetlen térsége sem tudja függetleníteni magát.

2

mivel több értéket állít elő a TNV. egyensúly megteremetése.: EU Ember. amikor az integrációnak létrejön az önálló intézményrendszere. McDonald’s. Céljuk: minél versenyképesebb. A TNV-k gazdasági szerepe már akkorára nőtt. hogy akár az országokkal is fel tudják venni a versenyt. munkahely szolgáltatások áramlása) A világgazdaságok szereplői: • az adott országok • állandó együttműködések. hogy erősebben tudjanak fellépni. 1944-ben jött létre o Nemzetközi Valuta Alap (IMF). fő célja a világban zajló pénzügyi folyamatok kordában tartása.Védekezés a gazdasági folyamatok hátrányai ellen: • gazdasági összefogás • domináns folyamatok megcsapolása a leghatásosabb (tőke. gazdaságaikat. Főleg mozgalmak ezek. akkor ez valamelyest elválik / leválik az országokról. Fellépés ellene: a „nem fogyasztás”.  ehhez az egész világ a rendelkezésükre áll. termelékenyebb termelés. A nemzetközi stratégiai kérdések nem igazán foglalkoztatják őket. pl. • • 3 . o Világbank Nemzetközi Befektetési– és Újjáépítési Bank. Pl. General Motors. Ezek az alapító országok érdekeit szolgálják. Például: Lengyelországban. Például: Exxonmobile. o ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete fő célja a béke megóvása.  így minél olcsóbban kell termelni és minél drágábban kell értékesíteni. A ’90-es években: globalizáció vagy TNV-k nem mozgalmak. mint Lengyelország. transznacionális vállalatok ők az első új szereplők. A tagok egységesítik piacaikat. • Globális szervezetek: második világháború után jelennek meg a világgazdaság befolyásolására. de. Miért engedik ezt az államok? Azért mert rá vannak szorulva.: Danone. Hatásaik: országokhoz való kötődésük már kisebb. embercsoportok  ők működtetik a világgazdaságot. ellenőrzésére. 1944.  ebben igen nagy különbségek vannak. nemzetközi tőkemozgások ellenőrzése o Világkereskedelmi Szervezet 1994-ben jött létre Gazdasági integrációk vagy regionális gazdasági integrációk.

amely egy egységesedési folyamat a kisebb egységek újra egésszé való alakulása.2. a tudományos kutatásokra) és a társadalmakra (az életmódra. Előadás A globalizáció fogalmát az elmúlt évtizedek során többször újraértelmezték. Ez a hatás kihat a gazdaságra (az áruk és a szolgáltatások. ökológiai hatásaikat. folyamatok) a Föld más részeiben is éreztetik társadalmi. hogy Földünk (glóbusz) egyik földrajzi helyén /térségében bekövetkezendő események (döntések. Véget nem érő cselekménysor. a világ-és a nemzeti kultúrkörökre. A globalizáció alapvető ismérve. Érdekérvényesítő képessége. Másrészt értelmezhető állapotként is: gazdasági egységesedés és fejlődés egy fokozataként. gazdasági. a termelési folyamatok majd a tőke nemzetközeledése követi A világgazdaság kulcsszereplői a nagy tőkekoncetrációjú transznacionális cégek A globalizáció mögött álló gazdasági és politikai erők hatására hatalmi és pénzügyi centrumok jöttek létre A globalizálódó világban csökken a nemzetállamok szerepe. miközben maga a lényeg nem változott. 4 . a pénz –és tőkepiacokra. a politikai intézményrendszerekre. Század világgazdaságának jellemzője A globalizáció gazdaságelméleti mozgatórugója a klasszikus illetve neoklasszikus közgazdaságban A kereskedelem liberalizációját. A gazdasági globalizáció jellemzői 6 pontban foglalhatóak össze: • • • • • • A globalizáció tipikusan a XX. Az integráció egyrészt egy folyamat.

A regionális gazdasági integrációk földrajzilag lehatárolt csoport érdekeit artikulálják. Az integráció tehát az önálló nemzeti áru-és tényezőpiacok egyesítésére. egységes regionális piac létrehozására irányul. A gazdasági integráció állapotként és folyamatként egyaránt értelmezhető: • • Tagállamok közötti gazdasági összefonódás mértéke. intézményesített kapcsolatát értjük.Regionális gazdasági Integráció A regionális gazdasági integráció alatt adott földrajzi térségen belül elhelyezkedő két. vagy több nemzetállam független döntésén alapuló. a nemzetgazdasági korlátok és különbözőségek megszüntetésére. Nemzeti piacok hagyományos kapcsolatai: A ország nemzeti piaca B ország nemzeti piaca C ország nemzeti piaca ↑↓ ↑↓ Világpiac ↑↓ Nemzet piacok kapcsolatainak módosulása regionális integrációt követően: A ország B ország regionális belsőpiac C ország ↑↓ Világpiac 5 . jószágok és erőforrás piacok egyesítésére irányuló. Integráció az idő során egyre több területre és nemzetállamra terjedhet. A piacok egyesítése kölcsönös alkalmazkodással és áldozatvállalással jár. A fenti definícióból 4 lényegi következtetés vonható le: • • • • A regionális gazdasági integrációk nem azonosak a nemzetközi együttműködések hagyományos formáival.

fajlagos költségek csökkenése. Költségvetési bevételek és kiadások változása  6 . Fajlagos árak csökkenése Költségvetési hatás 1. Adóbevételek növekedése 2. Erőforrásokhoz való hozzáférés javulása Fogyasztói hatás 1. Vámbevételek csökkenése 3. választék bővülése 3. vállalkozói eredménynövekedés 2. Belső piacvédelem megszűnése. piaci méretek növekedése. Munkaerőpiac verseny 2. Minőségjavulás.Gazdasági integráció pozitív hatásai: Termelői hatás 1. verseny növekedése 3.

hálózatai alárendelve érvényesülnek. Létrejönnek az integráció Az egyéni érdekek közös gazdasági és igazgatási (központi) elveknek szervezetei. Fejlett országok 2. (pókháló modell) amelynek alapja egy nemzetállamok feletti szerződés. Integrációban résztvevők alapján • Azonos fejlettségű országok 1.3. Előadás Integrálelméleti irányzatok Alapvető integrációs elméletek: Funkcionalizmus Alapvetően gazdasági. Integráció formája alapján (Béla Balassa modell) • • • • • Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Közös piac Gazdasági unió Pénzügyi unió 2. a békefeltételek a nemzetállamok hatalmának korlátozása. A gazdasági egymásra utaltság legjobban integrációs körülmények között kezelhető. • Az integráció elkerülhetetlen és tovagyűrűző hatású • Nemzetállamok jelentősége csökken Integráció motívuma Integráció eredménye Azonosságok Regionális gazdasági integrációk jellemzői: 1. mint nemzeti keretek között. A nemzetközi szervezetek csak részben képesek feladataikat ellátni (biztonsági dilemma) ezért szövetségi államformát kell létrehozni. Fejlődő országok Eltérő fejlettségű országok 7 • . a gazdasági és társadalmi kérdések kezelhetőbbek nemzetközi. Föderalizmus Alapvetően politikai.

3. Szabadkereskedelmi övezet 2. Integráció jellege alapján • • Negatív Pozitív Protekcionizmus leépítése 1. Pénzügyi unió x x x x x Közös külső Termelési Egységes vám tényezők gazd. Vámunió 3. szint: Preferenciális vámövezet: belső kereskedelem nem szabad teljesen  8 . szint: egységes társadalompolitika +egységes gazdaság 0. pol. Résztvevők száma szerint • • Bilaterális Multilaterális 4. Közös piac 4. Gazdasági unió 5. működtetése mobilitásának bevezetése szabályozása Egységes pénzügyi politika bevezetése x x x x x x x x x x Gazdasági integrációs formák jellemzői 6.

Svájc. Vámok eltörlése a cél. megegyezésen alapulva az áruk árát megállapítják. 1854-Német Vámszövetség létrejötte (Zollverein): egymástól elszigetelt német tartományok egységes gazdasági szervezetbe való vonása. Liszt német közgazdász dolgozta ki a vámhatároktól mentes államok létrehozásának elméletét. Norvégia. Skandináv pénzunió: 1827-ben jött létre: Svédország. Speer támasztotta alá Hitler elképzeléseit gazdasági szempontokkal. Spanyolország kialakult. azaz belső kereskedelem vámmentességének a létrehozása a cél. 1830-ban F. Hitler és A. Az integrációs folyamatok elindulásának a jelképe a nemzetállamok létrejötte volt. amelyben 4 latin nyelvű ország (Franciaország. 1868ban létrejön egy egységes vámrendszerlegnagyobb területű közös gazdasági terület. jön létrenagy gazdasági növekedésvámunió szintjét érte el az OMM. Olaszország. 1865-Latin pénzunió létrejötte. 1867-1868-tól kezdve megszűnik a vámhatár. 1929-Briand-terv (francia miniszterelnök): Közösen határozzák meg a kereskedelmet. Osztrák-Magyar Monarchia: Egyrészt integrációnak is tekinthető. Az 1830-as években már az Egyesült Királyság. 1929-A.4. 1927ben szüntették meg. szabályzó eszközöket. Előadás Integráció Az 1800-as évek első feléig az államok létrejöttét tekintették integrációnak. Speer: Egységes Európát kell létrehozni katonai módon. amelyen belül önálló. Belgium) egységes pénz és pénzügyi politika létrehozását határozza el. Egyes pénzeszközöket 1-1 arányban rögzítették (azaz 1svéd korona=1 dán korona) A 3 ország gazdaságpolitikáját is összehangolták. 1922-Egységes gazdasági rendszer létrehozásának elképzelése vámhatároktól mentesen. Itt jelenik meg a konvertibilitás fogalma. 1867-Románia csatlakozik 1873-Görögország csatlakozik 1874-Szerbia csatlakozik 1871-Egységes Németország létrejövetele Franciaország gazdasági helyzete határozta meg a többi ország gazdasági helyzetét. 1944-Benelux Unió létrehozatalának terve 1946-Megvalósul a terv 1958-Hágai nyilatkozat 9 . Dánia közreműködésével. Egységes nemzetállam létrehozása a cél a vámhatárok lebontásával.

amelyet védelmi jelleggel hoztak létre NYEU (6 ország.1960-Benelux államok elkülönült. vámcsökkentésvámmentes kereskedelem elérése a cél. de 1960-ban már csak 6 működött. 1948-Nyugat Európai Unió. Franciaország. különböző integrációs szervezetek alakulnak. Amely 1983-2000-ig tart. 1948-GATT 27 ország hozza létre. 1960-1985-ig az integráció jelentősen lelassul. Fontosabb szabadkereskedelmi szervezetek NAFTA (1992) CEFTA BAFTABalti államok Szabadkereskedelmi Társulása AFTAÁzsia államok Szabadkereskedelmi Társulása FTAAAmerikai együttműködés CUFTA MERCOSUR  10 . 1994 GATTWTO kereskedelemszabályozás nemcsak a tagállamokban.60szerződés jött létre. gazdasági területként működnek. szakasza. Anglia. Integráció második szakasza ez. 1983-84-től kezdődően integráció újraindulása. gazdasági tevékenységek összehangolását tervezik el. 15 év alatt kb. vámtarifák egységes megállapításának elfogadása egységes kereskedelmi és vámtarifa-kedvezmény. amely így 1944-1960-ig tartott. hanem lehetőség szerint a világ össze országa között. Olaszország) 1949-NATO létrejötte szintén biztonsági céllal és 12 alapító tagállammal 1949-KGST. Szovjetunió befolyása alá került országok gazdasági együtt működését „koordinálta” (7 alapító tagállam) 1951-Montánunió 1957-Európai Gazdasági Közösség 1960-EFTA Ezzel lezárul az integráció 1. Ez már nem kifejezetten Európához kapcsolódik.(nem védekező jelleg). Benelux államok. 1948-OECD 23 ország hozza létre.

Svédország Izland. Finnország. Franciaország. Közép afrikai köztársaság. Bissau-Guinea. Olaszország. Vietnam (1978). Szlovákia. a frank árfolyamhoz kötött pénz működik. Svájc Európai Unió Népesség: kb. 371 millió (1999) Európai Szabadkereskedelmi megállapodás EFTA Közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás CEFTA. Mongólia (1962). Burkina Faso. Niger. Románia (1997). Nagy Britannia. A 2 szervezet tagállamainak további célja a közös piac megteremtése és a gazd. Kuba (1972). Belgium. Hollandia. Csehszlovákia. Lengyelország. Albánia (19491961). politika összehangolása. Közép-afrikai Montánunió 6 tagja (Csád. 12. Írország. Norvégia. Szovjetunió. Magyarország. Lengyelország. Elefántcsontpart. Spanyolország. Gibon. Egyenlítői Guinea. Népesség 66. Cél: tagországok felkészítése az EU tagságra 11 . 5 millió (1999) Balti kereskedelmi övezet Népesség: 7. Togo. 9 millió fő (1999) 1957 1960 Szabadkereskedelmi övezet. Ausztria. Státusz és célok Közös. Lettország. Görögország. Közös piac és gazdasági unió KGST 19491991 Bulgária. Kongói Köztársaság. Szlovénia (1995) Korlátozott kereskedelmi övezet. Dánia. nemzetközi munkamegosztás. Előadás Európai regionális integrációk (1999): Megnevezés CFA frank övezet Alapítás Tagjai éve 1948 Nyugat afrikai Montánunió 8tagja (Benin.5. Litvánia 1992. Kamerun. Portugália. NSZK. Gazdaságpolitika összehangolása (államok közti multilaterális rendszer. Mali. NDK (1950). Liechenstein. Szenegál. Luxemburg. Korlátozott szabadkereskedelmi övezet Észtország. Magyarország. 212007 19942004 Csehország.

Kambodzsa. Balassa modellbe nem helyezhető el. BSEC: (Fekete Tengeri Gazdasági Együttműködés): 1992-ben hozták létre a KGST megszűnése után Románia. Végül 1973-ban Dánia és az Egyesült Királyság kilépve az EFTAból lép át az EGK-ba. Bulgária.(Magyarországon a buszgyártásban: Ikarusz). 01. CEFTA: EFTA mintájára hozták létre.EFTA tagja (1999): 1959 Ausztria Dánia Norvégia Portugália Svédország Svájc Egyesült Királyság 1991 Ausztria Finnország (1974) Izland (1978) Liechtenstein (1974) Norvégia Svédország Svájc 1998 Izland Liechtenstein Norvégia Svájc Cél: egységes vám elérése egységes gazdasági rendszer létrehozásával. Gazdasági növekedés igen jelentős. Finnország. Laosz. kereskedelem összehangolása. 2004-ben a tagállamok belépésével megszűnik a BAFTA. Törökország. Székhelyek: Isztambul. KGST: Nem tagjai de együttműködési szerződést ír alá a KGST-el Koreai NDK. (1993. Franciaország mind a kétszer megvétózza a tagfelvételt. Cél: országok közötti gazdasági együttműködés fellendítése. Grúzia. amikor egyetlen tagállam sem sértette meg az alapszerződést. Nem gazdasági szükségesség és indok miatt jött létre. A Balassa-féle modellbe nehezen illeszthető be a KGST.Kijev. Európai Unió tagállamaivá kívánnak válni. Portugália 1986-ban. Isztambul. 1995ben pedig Ausztria. 01. EFTA+EGK közös piacot hoz létre. 1992-2007-ig összesen két év volt. EGK: 1961-ben és 1966-ban Anglia tagfelvételét kéri az EGK-ba de. Termékszintű specializálódás jellemzi. 10-évente vizsgálják felül a szerződéseket. Odessza. Ukrajna. 1995-ben az EGK már az Európai Unió nevet viseli. 12 . Kettős tagságra nem volt ekkor lehetőség. Vietnam. 2001) BAFTA: 1994-2002-ben megkétszerződik a kereskedelem. Szabad kereskedelem a tagállamok között. 1998-ban Oroszország „megfigyelő” tagállam lett. Örményország. EGT:(Európai Gazdasági Térség): 1993. EFTA: Ipari kereskedelemi kapcsolat vámmentességének elérése a cél. Svédország „átigazol” az EGK-ba az EFTA-ból.

Szerbia.  13 . 2001-ben csatlakozik Románia. Szlovákia. Macedónia. Magyarország. Bulgária. Cél: Egységes befektetési tér létrehozása. Görögország. Horvátország. Bosznia.SECI:(Dél-Kelet Európai Befektetési Együttműködés): Volt jugoszláv tagköztársaságok gazdasági stabilizálását akarja elérni. Montenegró.

Előadás Mercosur 4 amerikai ország alapította: Argentin Köztársaság: Főváros: Buenos Aires Terület: 2780092 km2 Népesség: 37 millió fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Peso Brazil Föderatív Köztársaság: Főváros: Braziliaváros Terület: 8511965 km2 Népesség: 177 millió fő Hivatalos nyelv: Portugál Pénznem: Real Uruguay Keleti Köztársaság: Főváros: Montevideó Terület: 176220 km2 Népesség: 3399237 fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Peso Paraguay Köztársaság: Főváros: Asuncion Terület: 406750 km2 Népesség: 6191368 fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Guarani 14 .6.

útlevél kibocsátásának lehetőségét is A belső kereskedelemben használtak olyan termékeket. A szolgáltatások kereskedelme területén a tagországok nem különböztethetik meg hátrányosan a többi ország szolgálatait Akkor született megegyezés a tőke szabad áramlásainak engedélyezéséről a tagországok között A munkaerő szabad áramlása sok problémát vetett fel: Nyugdíjrendszerek inkompatibilitása. az egészségügyi ellátás kérdése. a terroristák és a kábítószer. termelési tényezők szabad áramlása. közös kereskedelemi politika létrehozása. a jogi biztonságban. elmozdítója. migrációs folyamatok eltérése 1998-ban indították meg a diplomák kölcsönös elismerése és kezdték vizsgálni a közös Mercosur.-án jön létre az Asuncion-i szerződés aláírásával Cél: tagországok integrálása a javak.Mercosur alakulása: • • 1991 március 26. termékcsoportokat. egyfajta garancia legyen Megegyezést írtak alá a bűnözők. amelyek előállításában nincs komparatív előnyök ezen országoknak A Mercosur elérte azt a célt. hogy a térségben demokrácia és a béke letéteménye. a környezetvédelmet Támogatják a fenntartható növekedést Elkötelezték magukat a demokrácia erősítésében. A jog harmonalizálása (erős folyamat) Ösztönzők: Értékékek hasonlósága • • • • • Demokratikus és pluarista társadalmak Védik a szabadságjogot. a gazdasági fejlődésben és társadalmi egyenlőség megteremtésében Ez a sok esemény egybeesése segített abban. szektorális és makroökonómiai politikák koordinálása révén. hogy a szövetségesek keressenek lehetőségeket a nemzeti piacok bővítésére az integráció révén Az integráció fejlődése: • • • • • • • • • Belső vámok és nem vámjellegű kereskedelmi akadályok megszüntetésére 1995 közös külső vámok rendszerének létrehozása 1997 Montevideói jegyzőkönyv.kereskedelem elleni közös fellépéséről is 15 . szolgáltatások. nemzeti identitás. emberi jogokat. külső vám meghatározása. a szegénység elleni hadjáratban.

amelyeknek segítségével a piacokon hirtelen bekövetkező. mert nyugalmas. Közös piaci Csoport (GMC): • • Minden tagország 4 képviselőt küld. mint: • Intézményrendszer fejlesztésének kérdése • A belső érdekellentétek kezelése • A világpiaci versenyképesség javítása • Az infrastruktúra fejlesztése Az intézményrendszer: • • • A tagországok minisztériumainak és kereskedelmi szervezeteinek keretén belül működik. a különböző szintű politikai és gazdasági vezetők rendszeres találkozóin keresztül Jó a rendszer. elsősorban Argentína és Brazília viszonyában A feszültség egyik oka a Mercosur legnagyobb sikere: az országok kölcsönös függése és ezért brazil válság érintette súlyosan Argentínát Az összehangolatlan versenypolitikák az egyes országok nemzeti szubvenciós rendszerei versenyeznek egymással A Mercosurban nem alakítottak ki olyan mechanizmusokat. az Asoncion-i szerződésben foglalt célok megvalósítása. várhatóan átmeneti átrendeződések esetén védelmet lehetett volna biztosítani az érintett szektoroknak Olyan problémák kerültek felszínre. ezek a pénzügyi Külügyminisztériumból.Problémák felszínre kerülése: • • • • • 1998-ban az ázsiai válság hullámai elérték a latin-amerikai régiót 1999 bekövetkezett a 40%-os brazil valutaleértékelés feszültségeket keltett a tagországok között. Ez a protokoll meghatározza a Mercosur intézményének struktúráját Közös piaci Tanács (CCM): Integrációs folyamatok vezetése. Központi Bankból származnak Feladatai: Tervek elkészítése és a Közös Piac Tanácsa által hozott döntések végrehajtása Mercosur Kereskedelmi Bizottság (CCM): • • A kereskedelmi politikáért felel a vámunió érdekében 3 országgal folytat kereskedelmi tárgyalásokat 16 . de bizalomra van szükség a felek között 1994 Quro petro protokoll.

Venezuela. 08. Peru. hogy lehetségessé váljon a két kereskedelmi blokk között az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása Ezzel a megállapodással megteremtődtek az alapok arra vonatkozóan. 06. amelyben a CAN tagországai negatív kereskedelmi mérleggel rendelkeznek Hogy a megállapodás valósággá váljon szükség.Közös Parlamenti Bizottság (CPC): • • • Részt vesz a jogharmonizálásban Feladat: A parlamentben gyorsítja a Mercosur szervei által létrehozott szabályok hatályba lépéseit Minden parlament választja 4 képviselőjét • • Minden ország 4 képviselőt küld Havonta 1x ülésezik Gazdasági és Szociális Fórum (FCES): • • A gazdasági és a szociális szektor képviselői vesznek részt a Fórumban Javaslatot tesz a Közös Piac Csoportjának Az Quro preto protokoll elfogadása után a Mercosur Nemzetközi Jogi személységet kap. hogy nincs kritériumi eltérés a blokkok között  17 . van Latin-amerikai integrációs Szövetségnek az elfogadására és egy olyan elemzésre. Jogokat szerezhet. az érintett országok leadták a termékek listáját A két blokk közötti kereskedelem megközelíti a 6 millió dollárt. hogy a közel jövőben a gazdasági együttműködés teljesen kialakuljon Montevideó városában zajlott találkozón. Ecuador. kötelezettséget vállalhat. ami bebizonyítja. a CAN és a Mercusor tagországai Montevideó városában megállapodást írnak alá. pert indíthat és perelhető A Mercosur és a CAN: • • • • • • CAN tagországai: Kolumbia. Bolívia 2004.

Nem túl sikeres. Uruguay. CACM. Vámmentesség létrehozása. Brazília. Paraguay A 4 ország Latin-Amerika GDP-jének és lakosságának 50%-át adja Brazília adja Mercosur termelésének 2/3-át. Előadás LAIA (Latin-American Integration Association) • • • Alapja LAFTA (Latin. Nagy távolságot átölelő. MERCOSUR: • • • • • • • • • Asuncioni Szerződés 1941 1995-ig kereskedelem-liberalizálás 1995-től vámunió Argentína.7. lakosságának 4/5-ét 1999-re intenzív kereskedelem a tagállamok között Szervezői szint szerint ez jut legmesszebb Fejlett intézményrendszer jön létre 18 . igen kis földrajzi kapcsolatokkal jellemezhető. CACM (Central American Common Market) 3. Andoki csoport (Andean Group) Egységes integráció létrehozása nem sikerül az első 20 évben! LAFTA: Szabadkereskedelmi övezet. Belső közlekedési hálózat nagyon fejletlen.American Free Trade Agreement) 1960 1980 Montevideói szerződés 3 regionális blokkból áll 1. ANDOKI csoport). Minden országnak a saját kereskedelme volt a fontos. Földrajzi kapcsolódást is tudják biztosítani (kisebb szervezetek: MERCOSUR. MERCOSUR 2. 1967-1969 kisebb szervezetek alakulnak.

alapítva 1890 USA hegemónia 1893Montevideoi Konferencia: jósszomszédsági politika 1938 Conference: államok szuverén egyenlősége 1947 Riói Konferencia: Az amerikai kontinens kollektív biztosítási rendszere 1948 Alapokmány 1949 Miami csúcs FTAA 19 . 1980-ra kialakul egy korlátozott szabad kereskedelemtermékek 95%-az amerikai. Kuba is tagállam. Peru. Egységes gazdaság és politika létrehozása a cél CARIFTA: Egységes piac kialakítása a cél. Intézményrendszert nem kapcsoltak a szervezethez. Évente egyszer üléseznek. angol tulajdonban lévő cégek gyártják. politikai változások. Honduras. Az egyik legerősebb gazdasági ország ekkor. Venezuela. Costa Rica. kevés ásványanyag. Egyéb dél-amerikai Társulás: • • CARICOM: 1993. spanyol. való kapcsolatok erősítése Belső piac kialakulása 1980-ra az áruk szabad áramlásának elérése a cél Nem érnek el nagy sikert 1969-1980 térségbe érkező amerikai tőke nem érte el a 8 milliárd dollárt. Hanem kisebb lépések útján. Ecuador.A többi LAIA Térség: CACM: (Central-American Common Market) • 1960: Guatemala. Nicaragua. Bolívia Cél: 1980-ra létrehozni egy vámuniót. Székhelye San Domingo. de nem azonnal. Salvador 1969: a tényleges megalakulás éve Cél: Egyesült Államokkal. Amerikai Államok Szervezete (OAS) • • • • • • • • Organisation of American States Eredetileg International Union of American Republics. ANDOKI CSOPORT: • 1969 Cartegnai megállapodás: Kolumbia. Ennek fő oka a kevés megművelhető terület. Gyárak nyeresége 5-6 %.

Mexikó. FTAA: • • • Free Trade Area of Americas Miami csúcs 1994összes amerikai ország aláírja Santiagói csúcs.&3. Brazília és Mexikó adja  20 . politikai biztonság Kanada és Mexikó érdeke: Biztos hozzáférés USA piacához. 1994 Kanada. USA USA érdeke: 1. 34 ország 2. Bilaterális mezőgazdasági megállapodások. legfontosabb kereskedelmi partnerei.Észak-Amerika: • • • • • • CUFTA: Kanada&USA NAFTA: 1993. 1. Ez teljesül. CUFTA+(US-MEX)+(MEX+KAN) Cél: 2004-2005 re szabad kereskedelem létrejötte. GDP 85%-át és a népesség 2/3-át USA.

LAFTA 3. a fejlődők esetében sikeres kezdeményezés 3. új lendület: fejlődők és fejlettek körében is Globalizációs folyatok-új indokok Értékelés 1. Ázsia-Afrika Új integrációs hullám • • • • 1970-es évek kedvezőtlen légköre 1980-as évek: korábbi kapcsolatok fejlesztése. Importhelyettesítő gazdaságpolitika segítése • Nyereséges regionális specializáció 2. Szabadkereskedelmi övezetek létrehozása • Pl. Előadás Regionális integrációk Európán kívül. Vegyes kép: pozitív és negatív példák 2. Kormányközi megállapodások keretében kívánatos új üzemek. 1990-es évek:nagy fejlődés minden földrészen Integrálódó fejlődő országok Főbb indokok: 1.8. ágazatok megteremtése • Ágazatok közötti szektorális együttműködések Ázsia és Csendes-Óceáni Térség 21 .

Thaiföld 1967 Később Brunei. a világgazdasági integráció fokozása. március 22. 18 ország) Cél: a régió gazdasági növekedésének és haladásának segítése. Laosz. Fő cél: Az Asean—termékek nemzetközi versenyképességének növelése. ipari projektprogramok 1992 ASEAN Free Trade Area (AFTA): egymásnak nem fontos partnerei APEC • • • • • • • Asian-Pacific Economic Coperation (APEC) 21 ország. Eleinte politikai és biztonságpolitikai okok 2. alapítva: 1989 (teljes Csendes-óceáni régió. 1950 közös védelemről és együttműködésről van szó 1962 Arab Gazdasági Egység Tanács 22 . Indonézia. Később kereskedelmi és ipari megállapodások 3. Heterogén csoport. Fülöp szigetek. biztonsági célok 1977 kereskedelmi preferenciák. Vietnám Politikai. • ASEAN • • • • • Indonézia. Szingapúr és Thaiföld+3 később 1. a régión belüli közösség erősítése25 éven belül liberalizáció a kereskedelem és tőkeáramlások területén Kereskedelmi liberalizáció eltérő ütemben Heterogén összetétel-egységes piac? Japán kényes helyzete NAFTA-országok Kína szerepe: eltérő sebességű integráció Arab Liga • • • Kairó 1945. stratégiai. Szingapúr. 1. Malajzia. de hasonló a globális orientáció és a kereskedelemtől függő gazdasági fejlődés ASEAN Free Trade Area (AFTA) 1992.• • • ASEAN APEC Arab Nemzetek Ligája Integrációs kezdeményezések Ázsiában • The Association of Southeast Asian Nations [ASEAN]-1967. Fülöp-szigetek. 15 év alatt szabad kereskedelem (10-re módosult) 2. Malajzia.

natural resources. Bevételek elosztása és gazdasági diverzifikáció West African Economic and Monetary Union (UEMOA) 1. Its mission is the promote economic integration in „all fields of economic activity. gyenge katonai együttműködés. telecommunitons. 7 ország (1974) 2. Regionális integrációk Afrikában The Economic Community Of West African States (ECOWAS) 1. Szíria Főtanács. 1990/1994: UEMOA-vámunió és egységes piac megteremtése (EU mintára) • • • •  23 . Menekült Iroda Rossz hatékonyság. Nigéria a meghatározó 4. social and cultural issues… 3. Titkárság. Egykori francia gyarmatok összekapcsolódása UEMOA és CEAO1990 előtt megszűntek 2. egyetlen sikeresen működő afrikai vámunió 2. agriculture. 15 ország (1975): korábbi brit és francia gyarmatok 2. Arab Kéziratok Intézete. West African Economic Community (CEAO) 1. commerce. monetary and financial matters. Dél-Afrikai Köztársaság vezető szerepe 4. Jordánia.• • • 1965 Arab Közöspiac Irak. Kuvait. transport. 1969/1910: legrégibb vámunió 3. Southern African Customs Unoin (SACU) 1. Arab Tanulmányok Intézete. Egyiptom. energy. heterogén politikai rendszerek. particularly. industry. megszűntUEMOA 3.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful