Világgazdasági integrációk

Radics Zsolt

2006/2007 1.félév

1

1.Előadás
Általános áttekintés, fogalmak Világgazdaság: Az egyes nemzetállamok által előállított gazdasági termelés, termelékenysége és a köztük lezajló kereskedelem. 2. világháború után:  változás, 1 világháború után 45-50 volt a független országok száma, a 2 világháború után elkezdett nőni a számuk, mára több mint 200 van. Gazdasági folyamatokban nemzetköziesedés figyelhető meg, vagyis egy termék előállítását már nem lehet csak 1-1 országhoz kötni. Adott országba érkező termék több határt lép már át. (Pl.: gyapotból kész farmernadrág  min 7 ország.) a termelés egy- egy szakasza olyan helyre kerül ahol a legkedvezőbb áron folytatható. A nemzetköziesedés mellett a másik legfontosabb a kapcsolatok elmélyülése. Egyszerre, közösen osztoznak az országok az adott terméken. Szervezetek jönnek létre, pl. multinacionális cégek. Termelésüket és értékesítésüket az egész világon végzik. Legelőször ez a bányában jelent meg. Ma már mindenhol megfigyelhető, pl.: élelmiszeripar. Megnövekszik azon gazdasági tevékenységeknek szerepe, amelyek nehezen köthetők helyhez.  kereskedelem, kommunikáció. Tehát a világgazdaság több, mint az egyes országok összes termelése. A világ országainak olyan nemzetközi rendszere, melyben az egyes országok a nemzetközi munkamegosztásban vesznek részt, s a világpiacon fonódnak össze. Lényeg: 1. az összes országra kiterjed 2. nemzetközi munkamegosztás 3. világpiac A világgazdaság megjelenésének formái: 1. országok közötti külkereskedelmi kapcsolatok intenzitásának és mértékének növekedése. Oka • a termék előállításának egyre több helyszíne van • országok számának növekedése 2. a termelési kooperációk számának növekedése egyre kevesebb az olyan termék, amely egy telephelyhez, céghez, egy országhoz tartozik csak. Egyre több a kooperáció  együttműködés  új vállalti formák jönnek létre  transznacionális vállalatok alakulnak lásd farmer. 3. tőkeáramlás felélénkülése tőkekereskedelem, szolgáltatáskereskedelem, munkaerő-kereskedelem. A tőke – és hitelkapcsolatok is határokon átlépők lesznek. 4. nemzetközi munkaerő-áramlás évente tízszeresére nő a nemzetközi munkaerőáramlásban résztvevők száma. Több százmillió ember vesz részt benne napjainkban. 5. technológiai információk, fejlesztések áramlása tehát az áramlások a legfontosabbak, ezekből kimaradni nem lehet. Ebből következik  kölcsönös függőségek  a Föld egyetlen térsége sem tudja függetleníteni magát.

2

ellenőrzésére. embercsoportok  ők működtetik a világgazdaságot. A TNV-k gazdasági szerepe már akkorára nőtt. Pl. munkahely szolgáltatások áramlása) A világgazdaságok szereplői: • az adott országok • állandó együttműködések. gazdaságaikat. 1944. A ’90-es években: globalizáció vagy TNV-k nem mozgalmak. Például: Lengyelországban. o ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete fő célja a béke megóvása. Miért engedik ezt az államok? Azért mert rá vannak szorulva. 1944-ben jött létre o Nemzetközi Valuta Alap (IMF). fő célja a világban zajló pénzügyi folyamatok kordában tartása. egyensúly megteremetése. transznacionális vállalatok ők az első új szereplők. Céljuk: minél versenyképesebb.  ebben igen nagy különbségek vannak. General Motors.: EU Ember. A tagok egységesítik piacaikat. • Globális szervezetek: második világháború után jelennek meg a világgazdaság befolyásolására. • • 3 . termelékenyebb termelés. Főleg mozgalmak ezek. Hatásaik: országokhoz való kötődésük már kisebb. mint Lengyelország.: Danone.  ehhez az egész világ a rendelkezésükre áll. Például: Exxonmobile. Ezek az alapító országok érdekeit szolgálják. McDonald’s.Védekezés a gazdasági folyamatok hátrányai ellen: • gazdasági összefogás • domináns folyamatok megcsapolása a leghatásosabb (tőke. nemzetközi tőkemozgások ellenőrzése o Világkereskedelmi Szervezet 1994-ben jött létre Gazdasági integrációk vagy regionális gazdasági integrációk. hogy akár az országokkal is fel tudják venni a versenyt. de. Fellépés ellene: a „nem fogyasztás”. hogy erősebben tudjanak fellépni. A nemzetközi stratégiai kérdések nem igazán foglalkoztatják őket.  így minél olcsóbban kell termelni és minél drágábban kell értékesíteni. mivel több értéket állít elő a TNV. amikor az integrációnak létrejön az önálló intézményrendszere. akkor ez valamelyest elválik / leválik az országokról. pl. o Világbank Nemzetközi Befektetési– és Újjáépítési Bank.

a termelési folyamatok majd a tőke nemzetközeledése követi A világgazdaság kulcsszereplői a nagy tőkekoncetrációjú transznacionális cégek A globalizáció mögött álló gazdasági és politikai erők hatására hatalmi és pénzügyi centrumok jöttek létre A globalizálódó világban csökken a nemzetállamok szerepe. Az integráció egyrészt egy folyamat. A globalizáció alapvető ismérve. Véget nem érő cselekménysor. Másrészt értelmezhető állapotként is: gazdasági egységesedés és fejlődés egy fokozataként. Előadás A globalizáció fogalmát az elmúlt évtizedek során többször újraértelmezték. 4 . ökológiai hatásaikat.2. a világ-és a nemzeti kultúrkörökre. a tudományos kutatásokra) és a társadalmakra (az életmódra. miközben maga a lényeg nem változott. folyamatok) a Föld más részeiben is éreztetik társadalmi. Század világgazdaságának jellemzője A globalizáció gazdaságelméleti mozgatórugója a klasszikus illetve neoklasszikus közgazdaságban A kereskedelem liberalizációját. Érdekérvényesítő képessége. a pénz –és tőkepiacokra. amely egy egységesedési folyamat a kisebb egységek újra egésszé való alakulása. a politikai intézményrendszerekre. Ez a hatás kihat a gazdaságra (az áruk és a szolgáltatások. gazdasági. A gazdasági globalizáció jellemzői 6 pontban foglalhatóak össze: • • • • • • A globalizáció tipikusan a XX. hogy Földünk (glóbusz) egyik földrajzi helyén /térségében bekövetkezendő események (döntések.

Az integráció tehát az önálló nemzeti áru-és tényezőpiacok egyesítésére. A gazdasági integráció állapotként és folyamatként egyaránt értelmezhető: • • Tagállamok közötti gazdasági összefonódás mértéke.Regionális gazdasági Integráció A regionális gazdasági integráció alatt adott földrajzi térségen belül elhelyezkedő két. a nemzetgazdasági korlátok és különbözőségek megszüntetésére. jószágok és erőforrás piacok egyesítésére irányuló. Integráció az idő során egyre több területre és nemzetállamra terjedhet. intézményesített kapcsolatát értjük. A fenti definícióból 4 lényegi következtetés vonható le: • • • • A regionális gazdasági integrációk nem azonosak a nemzetközi együttműködések hagyományos formáival. vagy több nemzetállam független döntésén alapuló. A regionális gazdasági integrációk földrajzilag lehatárolt csoport érdekeit artikulálják. A piacok egyesítése kölcsönös alkalmazkodással és áldozatvállalással jár. Nemzeti piacok hagyományos kapcsolatai: A ország nemzeti piaca B ország nemzeti piaca C ország nemzeti piaca ↑↓ ↑↓ Világpiac ↑↓ Nemzet piacok kapcsolatainak módosulása regionális integrációt követően: A ország B ország regionális belsőpiac C ország ↑↓ Világpiac 5 . egységes regionális piac létrehozására irányul.

Költségvetési bevételek és kiadások változása  6 . fajlagos költségek csökkenése. verseny növekedése 3. Minőségjavulás. Erőforrásokhoz való hozzáférés javulása Fogyasztói hatás 1. Vámbevételek csökkenése 3. Fajlagos árak csökkenése Költségvetési hatás 1. választék bővülése 3. Belső piacvédelem megszűnése. Adóbevételek növekedése 2.Gazdasági integráció pozitív hatásai: Termelői hatás 1. Munkaerőpiac verseny 2. piaci méretek növekedése. vállalkozói eredménynövekedés 2.

Fejlődő országok Eltérő fejlettségű országok 7 • . Föderalizmus Alapvetően politikai. Előadás Integrálelméleti irányzatok Alapvető integrációs elméletek: Funkcionalizmus Alapvetően gazdasági. Létrejönnek az integráció Az egyéni érdekek közös gazdasági és igazgatási (központi) elveknek szervezetei. Fejlett országok 2. mint nemzeti keretek között. • Az integráció elkerülhetetlen és tovagyűrűző hatású • Nemzetállamok jelentősége csökken Integráció motívuma Integráció eredménye Azonosságok Regionális gazdasági integrációk jellemzői: 1. A gazdasági egymásra utaltság legjobban integrációs körülmények között kezelhető. (pókháló modell) amelynek alapja egy nemzetállamok feletti szerződés. a gazdasági és társadalmi kérdések kezelhetőbbek nemzetközi. Integráció formája alapján (Béla Balassa modell) • • • • • Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Közös piac Gazdasági unió Pénzügyi unió 2.3. Integrációban résztvevők alapján • Azonos fejlettségű országok 1. A nemzetközi szervezetek csak részben képesek feladataikat ellátni (biztonsági dilemma) ezért szövetségi államformát kell létrehozni. hálózatai alárendelve érvényesülnek. a békefeltételek a nemzetállamok hatalmának korlátozása.

szint: Preferenciális vámövezet: belső kereskedelem nem szabad teljesen  8 . Vámunió 3. működtetése mobilitásának bevezetése szabályozása Egységes pénzügyi politika bevezetése x x x x x x x x x x Gazdasági integrációs formák jellemzői 6. Résztvevők száma szerint • • Bilaterális Multilaterális 4.3. szint: egységes társadalompolitika +egységes gazdaság 0. Szabadkereskedelmi övezet 2. pol. Pénzügyi unió x x x x x Közös külső Termelési Egységes vám tényezők gazd. Közös piac 4. Gazdasági unió 5. Integráció jellege alapján • • Negatív Pozitív Protekcionizmus leépítése 1.

Liszt német közgazdász dolgozta ki a vámhatároktól mentes államok létrehozásának elméletét. Dánia közreműködésével. Az integrációs folyamatok elindulásának a jelképe a nemzetállamok létrejötte volt. Hitler és A. 1922-Egységes gazdasági rendszer létrehozásának elképzelése vámhatároktól mentesen. Svájc. Olaszország. Speer: Egységes Európát kell létrehozni katonai módon. 1865-Latin pénzunió létrejötte. 1867-Románia csatlakozik 1873-Görögország csatlakozik 1874-Szerbia csatlakozik 1871-Egységes Németország létrejövetele Franciaország gazdasági helyzete határozta meg a többi ország gazdasági helyzetét. 1929-Briand-terv (francia miniszterelnök): Közösen határozzák meg a kereskedelmet. 1929-A. Itt jelenik meg a konvertibilitás fogalma. 1867-1868-tól kezdve megszűnik a vámhatár. 1830-ban F. jön létrenagy gazdasági növekedésvámunió szintjét érte el az OMM.4. Spanyolország kialakult. Speer támasztotta alá Hitler elképzeléseit gazdasági szempontokkal. Előadás Integráció Az 1800-as évek első feléig az államok létrejöttét tekintették integrációnak. Vámok eltörlése a cél. Norvégia. 1927ben szüntették meg. amelyben 4 latin nyelvű ország (Franciaország. Osztrák-Magyar Monarchia: Egyrészt integrációnak is tekinthető. 1868ban létrejön egy egységes vámrendszerlegnagyobb területű közös gazdasági terület. azaz belső kereskedelem vámmentességének a létrehozása a cél. 1854-Német Vámszövetség létrejötte (Zollverein): egymástól elszigetelt német tartományok egységes gazdasági szervezetbe való vonása. amelyen belül önálló. Egységes nemzetállam létrehozása a cél a vámhatárok lebontásával. Egyes pénzeszközöket 1-1 arányban rögzítették (azaz 1svéd korona=1 dán korona) A 3 ország gazdaságpolitikáját is összehangolták. Skandináv pénzunió: 1827-ben jött létre: Svédország. 1944-Benelux Unió létrehozatalának terve 1946-Megvalósul a terv 1958-Hágai nyilatkozat 9 . szabályzó eszközöket. megegyezésen alapulva az áruk árát megállapítják. Belgium) egységes pénz és pénzügyi politika létrehozását határozza el. Az 1830-as években már az Egyesült Királyság.

amely így 1944-1960-ig tartott. vámcsökkentésvámmentes kereskedelem elérése a cél. vámtarifák egységes megállapításának elfogadása egységes kereskedelmi és vámtarifa-kedvezmény.60szerződés jött létre. Amely 1983-2000-ig tart. 1948-OECD 23 ország hozza létre. Olaszország) 1949-NATO létrejötte szintén biztonsági céllal és 12 alapító tagállammal 1949-KGST. Integráció második szakasza ez. Franciaország. 1960-1985-ig az integráció jelentősen lelassul. 1948-Nyugat Európai Unió. gazdasági tevékenységek összehangolását tervezik el. különböző integrációs szervezetek alakulnak. 1948-GATT 27 ország hozza létre. Anglia. szakasza. 1994 GATTWTO kereskedelemszabályozás nemcsak a tagállamokban. Benelux államok. Fontosabb szabadkereskedelmi szervezetek NAFTA (1992) CEFTA BAFTABalti államok Szabadkereskedelmi Társulása AFTAÁzsia államok Szabadkereskedelmi Társulása FTAAAmerikai együttműködés CUFTA MERCOSUR  10 . Szovjetunió befolyása alá került országok gazdasági együtt működését „koordinálta” (7 alapító tagállam) 1951-Montánunió 1957-Európai Gazdasági Közösség 1960-EFTA Ezzel lezárul az integráció 1. de 1960-ban már csak 6 működött.1960-Benelux államok elkülönült. 1983-84-től kezdődően integráció újraindulása. Ez már nem kifejezetten Európához kapcsolódik. 15 év alatt kb. hanem lehetőség szerint a világ össze országa között.(nem védekező jelleg). amelyet védelmi jelleggel hoztak létre NYEU (6 ország. gazdasági területként működnek.

Svájc Európai Unió Népesség: kb. Svédország Izland. Olaszország. Burkina Faso.5. Lengyelország. 371 millió (1999) Európai Szabadkereskedelmi megállapodás EFTA Közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás CEFTA. Csehszlovákia. Dánia. a frank árfolyamhoz kötött pénz működik. 5 millió (1999) Balti kereskedelmi övezet Népesség: 7. Hollandia. 212007 19942004 Csehország. nemzetközi munkamegosztás. Spanyolország. Korlátozott szabadkereskedelmi övezet Észtország. Közös piac és gazdasági unió KGST 19491991 Bulgária. Bissau-Guinea. Ausztria. 9 millió fő (1999) 1957 1960 Szabadkereskedelmi övezet. Mongólia (1962). Közép-afrikai Montánunió 6 tagja (Csád. Státusz és célok Közös. Magyarország. Szlovákia. Finnország. Litvánia 1992. Szenegál. Gazdaságpolitika összehangolása (államok közti multilaterális rendszer. Belgium. Norvégia. A 2 szervezet tagállamainak további célja a közös piac megteremtése és a gazd. Vietnam (1978). Közép afrikai köztársaság. Lengyelország. Görögország. Nagy Britannia. Magyarország. Kongói Köztársaság. politika összehangolása. Kuba (1972). Niger. Egyenlítői Guinea. Togo. Kamerun. Albánia (19491961). Románia (1997). Liechenstein. Szlovénia (1995) Korlátozott kereskedelmi övezet. NDK (1950). Lettország. Írország. Szovjetunió. Népesség 66. Portugália. NSZK. Franciaország. 12. Luxemburg. Elefántcsontpart. Előadás Európai regionális integrációk (1999): Megnevezés CFA frank övezet Alapítás Tagjai éve 1948 Nyugat afrikai Montánunió 8tagja (Benin. Gibon. Mali. Cél: tagországok felkészítése az EU tagságra 11 .

EFTA tagja (1999): 1959 Ausztria Dánia Norvégia Portugália Svédország Svájc Egyesült Királyság 1991 Ausztria Finnország (1974) Izland (1978) Liechtenstein (1974) Norvégia Svédország Svájc 1998 Izland Liechtenstein Norvégia Svájc Cél: egységes vám elérése egységes gazdasági rendszer létrehozásával. Ukrajna. 2001) BAFTA: 1994-2002-ben megkétszerződik a kereskedelem. 1992-2007-ig összesen két év volt. Kettős tagságra nem volt ekkor lehetőség. kereskedelem összehangolása. Finnország. EGT:(Európai Gazdasági Térség): 1993. 01. Vietnam. Franciaország mind a kétszer megvétózza a tagfelvételt. Svédország „átigazol” az EGK-ba az EFTA-ból. Végül 1973-ban Dánia és az Egyesült Királyság kilépve az EFTAból lép át az EGK-ba. BSEC: (Fekete Tengeri Gazdasági Együttműködés): 1992-ben hozták létre a KGST megszűnése után Románia. EFTA+EGK közös piacot hoz létre. amikor egyetlen tagállam sem sértette meg az alapszerződést. 12 . (1993. 2004-ben a tagállamok belépésével megszűnik a BAFTA. Balassa modellbe nem helyezhető el. Nem gazdasági szükségesség és indok miatt jött létre.(Magyarországon a buszgyártásban: Ikarusz). Laosz. CEFTA: EFTA mintájára hozták létre. Termékszintű specializálódás jellemzi. Isztambul. Európai Unió tagállamaivá kívánnak válni. EFTA: Ipari kereskedelemi kapcsolat vámmentességének elérése a cél. 1998-ban Oroszország „megfigyelő” tagállam lett. 01. KGST: Nem tagjai de együttműködési szerződést ír alá a KGST-el Koreai NDK. Cél: országok közötti gazdasági együttműködés fellendítése. EGK: 1961-ben és 1966-ban Anglia tagfelvételét kéri az EGK-ba de. Törökország. Grúzia. Gazdasági növekedés igen jelentős. Odessza. Székhelyek: Isztambul. 1995-ben az EGK már az Európai Unió nevet viseli. 10-évente vizsgálják felül a szerződéseket. Kambodzsa. 1995ben pedig Ausztria. A Balassa-féle modellbe nehezen illeszthető be a KGST.Kijev. Portugália 1986-ban. Örményország. Szabad kereskedelem a tagállamok között. Bulgária.

Horvátország. Görögország. Macedónia.  13 . Bosznia. Bulgária.SECI:(Dél-Kelet Európai Befektetési Együttműködés): Volt jugoszláv tagköztársaságok gazdasági stabilizálását akarja elérni. Montenegró. Szerbia. Magyarország. 2001-ben csatlakozik Románia. Szlovákia. Cél: Egységes befektetési tér létrehozása.

Előadás Mercosur 4 amerikai ország alapította: Argentin Köztársaság: Főváros: Buenos Aires Terület: 2780092 km2 Népesség: 37 millió fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Peso Brazil Föderatív Köztársaság: Főváros: Braziliaváros Terület: 8511965 km2 Népesség: 177 millió fő Hivatalos nyelv: Portugál Pénznem: Real Uruguay Keleti Köztársaság: Főváros: Montevideó Terület: 176220 km2 Népesség: 3399237 fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Peso Paraguay Köztársaság: Főváros: Asuncion Terület: 406750 km2 Népesség: 6191368 fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Guarani 14 .6.

A jog harmonalizálása (erős folyamat) Ösztönzők: Értékékek hasonlósága • • • • • Demokratikus és pluarista társadalmak Védik a szabadságjogot. szektorális és makroökonómiai politikák koordinálása révén. külső vám meghatározása. amelyek előállításában nincs komparatív előnyök ezen országoknak A Mercosur elérte azt a célt. elmozdítója. hogy a térségben demokrácia és a béke letéteménye. közös kereskedelemi politika létrehozása.útlevél kibocsátásának lehetőségét is A belső kereskedelemben használtak olyan termékeket. egyfajta garancia legyen Megegyezést írtak alá a bűnözők. a gazdasági fejlődésben és társadalmi egyenlőség megteremtésében Ez a sok esemény egybeesése segített abban. A szolgáltatások kereskedelme területén a tagországok nem különböztethetik meg hátrányosan a többi ország szolgálatait Akkor született megegyezés a tőke szabad áramlásainak engedélyezéséről a tagországok között A munkaerő szabad áramlása sok problémát vetett fel: Nyugdíjrendszerek inkompatibilitása. termelési tényezők szabad áramlása. emberi jogokat. hogy a szövetségesek keressenek lehetőségeket a nemzeti piacok bővítésére az integráció révén Az integráció fejlődése: • • • • • • • • • Belső vámok és nem vámjellegű kereskedelmi akadályok megszüntetésére 1995 közös külső vámok rendszerének létrehozása 1997 Montevideói jegyzőkönyv. a szegénység elleni hadjáratban. a jogi biztonságban.kereskedelem elleni közös fellépéséről is 15 . az egészségügyi ellátás kérdése. migrációs folyamatok eltérése 1998-ban indították meg a diplomák kölcsönös elismerése és kezdték vizsgálni a közös Mercosur.-án jön létre az Asuncion-i szerződés aláírásával Cél: tagországok integrálása a javak. nemzeti identitás. a terroristák és a kábítószer. a környezetvédelmet Támogatják a fenntartható növekedést Elkötelezték magukat a demokrácia erősítésében. termékcsoportokat.Mercosur alakulása: • • 1991 március 26. szolgáltatások.

Központi Bankból származnak Feladatai: Tervek elkészítése és a Közös Piac Tanácsa által hozott döntések végrehajtása Mercosur Kereskedelmi Bizottság (CCM): • • A kereskedelmi politikáért felel a vámunió érdekében 3 országgal folytat kereskedelmi tárgyalásokat 16 . ezek a pénzügyi Külügyminisztériumból. az Asoncion-i szerződésben foglalt célok megvalósítása. mert nyugalmas. a különböző szintű politikai és gazdasági vezetők rendszeres találkozóin keresztül Jó a rendszer. mint: • Intézményrendszer fejlesztésének kérdése • A belső érdekellentétek kezelése • A világpiaci versenyképesség javítása • Az infrastruktúra fejlesztése Az intézményrendszer: • • • A tagországok minisztériumainak és kereskedelmi szervezeteinek keretén belül működik. amelyeknek segítségével a piacokon hirtelen bekövetkező. Közös piaci Csoport (GMC): • • Minden tagország 4 képviselőt küld. Ez a protokoll meghatározza a Mercosur intézményének struktúráját Közös piaci Tanács (CCM): Integrációs folyamatok vezetése. várhatóan átmeneti átrendeződések esetén védelmet lehetett volna biztosítani az érintett szektoroknak Olyan problémák kerültek felszínre. elsősorban Argentína és Brazília viszonyában A feszültség egyik oka a Mercosur legnagyobb sikere: az országok kölcsönös függése és ezért brazil válság érintette súlyosan Argentínát Az összehangolatlan versenypolitikák az egyes országok nemzeti szubvenciós rendszerei versenyeznek egymással A Mercosurban nem alakítottak ki olyan mechanizmusokat. de bizalomra van szükség a felek között 1994 Quro petro protokoll.Problémák felszínre kerülése: • • • • • 1998-ban az ázsiai válság hullámai elérték a latin-amerikai régiót 1999 bekövetkezett a 40%-os brazil valutaleértékelés feszültségeket keltett a tagországok között.

08. hogy nincs kritériumi eltérés a blokkok között  17 . Venezuela.Közös Parlamenti Bizottság (CPC): • • • Részt vesz a jogharmonizálásban Feladat: A parlamentben gyorsítja a Mercosur szervei által létrehozott szabályok hatályba lépéseit Minden parlament választja 4 képviselőjét • • Minden ország 4 képviselőt küld Havonta 1x ülésezik Gazdasági és Szociális Fórum (FCES): • • A gazdasági és a szociális szektor képviselői vesznek részt a Fórumban Javaslatot tesz a Közös Piac Csoportjának Az Quro preto protokoll elfogadása után a Mercosur Nemzetközi Jogi személységet kap. kötelezettséget vállalhat. amelyben a CAN tagországai negatív kereskedelmi mérleggel rendelkeznek Hogy a megállapodás valósággá váljon szükség. pert indíthat és perelhető A Mercosur és a CAN: • • • • • • CAN tagországai: Kolumbia. ami bebizonyítja. van Latin-amerikai integrációs Szövetségnek az elfogadására és egy olyan elemzésre. az érintett országok leadták a termékek listáját A két blokk közötti kereskedelem megközelíti a 6 millió dollárt. a CAN és a Mercusor tagországai Montevideó városában megállapodást írnak alá. hogy lehetségessé váljon a két kereskedelmi blokk között az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása Ezzel a megállapodással megteremtődtek az alapok arra vonatkozóan. Ecuador. hogy a közel jövőben a gazdasági együttműködés teljesen kialakuljon Montevideó városában zajlott találkozón. Bolívia 2004. Peru. Jogokat szerezhet. 06.

MERCOSUR 2. Brazília. ANDOKI csoport). lakosságának 4/5-ét 1999-re intenzív kereskedelem a tagállamok között Szervezői szint szerint ez jut legmesszebb Fejlett intézményrendszer jön létre 18 . CACM (Central American Common Market) 3. Andoki csoport (Andean Group) Egységes integráció létrehozása nem sikerül az első 20 évben! LAFTA: Szabadkereskedelmi övezet.American Free Trade Agreement) 1960 1980 Montevideói szerződés 3 regionális blokkból áll 1. Földrajzi kapcsolódást is tudják biztosítani (kisebb szervezetek: MERCOSUR. CACM. igen kis földrajzi kapcsolatokkal jellemezhető. Belső közlekedési hálózat nagyon fejletlen. Paraguay A 4 ország Latin-Amerika GDP-jének és lakosságának 50%-át adja Brazília adja Mercosur termelésének 2/3-át. MERCOSUR: • • • • • • • • • Asuncioni Szerződés 1941 1995-ig kereskedelem-liberalizálás 1995-től vámunió Argentína.7. Minden országnak a saját kereskedelme volt a fontos. Nem túl sikeres. Nagy távolságot átölelő. Uruguay. Vámmentesség létrehozása. Előadás LAIA (Latin-American Integration Association) • • • Alapja LAFTA (Latin. 1967-1969 kisebb szervezetek alakulnak.

Intézményrendszert nem kapcsoltak a szervezethez. politikai változások. kevés ásványanyag. Hanem kisebb lépések útján. Salvador 1969: a tényleges megalakulás éve Cél: Egyesült Államokkal. Évente egyszer üléseznek. Peru. Amerikai Államok Szervezete (OAS) • • • • • • • • Organisation of American States Eredetileg International Union of American Republics. Székhelye San Domingo. 1980-ra kialakul egy korlátozott szabad kereskedelemtermékek 95%-az amerikai. spanyol. Venezuela. Honduras. Az egyik legerősebb gazdasági ország ekkor.A többi LAIA Térség: CACM: (Central-American Common Market) • 1960: Guatemala. de nem azonnal. Egységes gazdaság és politika létrehozása a cél CARIFTA: Egységes piac kialakítása a cél. angol tulajdonban lévő cégek gyártják. Egyéb dél-amerikai Társulás: • • CARICOM: 1993. ANDOKI CSOPORT: • 1969 Cartegnai megállapodás: Kolumbia. alapítva 1890 USA hegemónia 1893Montevideoi Konferencia: jósszomszédsági politika 1938 Conference: államok szuverén egyenlősége 1947 Riói Konferencia: Az amerikai kontinens kollektív biztosítási rendszere 1948 Alapokmány 1949 Miami csúcs FTAA 19 . Kuba is tagállam. Nicaragua. Ennek fő oka a kevés megművelhető terület. Bolívia Cél: 1980-ra létrehozni egy vámuniót. Costa Rica. Gyárak nyeresége 5-6 %. való kapcsolatok erősítése Belső piac kialakulása 1980-ra az áruk szabad áramlásának elérése a cél Nem érnek el nagy sikert 1969-1980 térségbe érkező amerikai tőke nem érte el a 8 milliárd dollárt. Ecuador.

USA USA érdeke: 1. Mexikó. GDP 85%-át és a népesség 2/3-át USA. 34 ország 2. FTAA: • • • Free Trade Area of Americas Miami csúcs 1994összes amerikai ország aláírja Santiagói csúcs. legfontosabb kereskedelmi partnerei. CUFTA+(US-MEX)+(MEX+KAN) Cél: 2004-2005 re szabad kereskedelem létrejötte. 1. politikai biztonság Kanada és Mexikó érdeke: Biztos hozzáférés USA piacához.Észak-Amerika: • • • • • • CUFTA: Kanada&USA NAFTA: 1993. Bilaterális mezőgazdasági megállapodások. Ez teljesül. Brazília és Mexikó adja  20 .&3. 1994 Kanada.

LAFTA 3. Kormányközi megállapodások keretében kívánatos új üzemek. Vegyes kép: pozitív és negatív példák 2. 1990-es évek:nagy fejlődés minden földrészen Integrálódó fejlődő országok Főbb indokok: 1. a fejlődők esetében sikeres kezdeményezés 3. Ázsia-Afrika Új integrációs hullám • • • • 1970-es évek kedvezőtlen légköre 1980-as évek: korábbi kapcsolatok fejlesztése. Importhelyettesítő gazdaságpolitika segítése • Nyereséges regionális specializáció 2. ágazatok megteremtése • Ágazatok közötti szektorális együttműködések Ázsia és Csendes-Óceáni Térség 21 . Szabadkereskedelmi övezetek létrehozása • Pl.8. Előadás Regionális integrációk Európán kívül. új lendület: fejlődők és fejlettek körében is Globalizációs folyatok-új indokok Értékelés 1.

Thaiföld 1967 Később Brunei. Fő cél: Az Asean—termékek nemzetközi versenyképességének növelése. Indonézia. a régión belüli közösség erősítése25 éven belül liberalizáció a kereskedelem és tőkeáramlások területén Kereskedelmi liberalizáció eltérő ütemben Heterogén összetétel-egységes piac? Japán kényes helyzete NAFTA-országok Kína szerepe: eltérő sebességű integráció Arab Liga • • • Kairó 1945. Később kereskedelmi és ipari megállapodások 3. Vietnám Politikai. március 22. 15 év alatt szabad kereskedelem (10-re módosult) 2. 18 ország) Cél: a régió gazdasági növekedésének és haladásának segítése. Heterogén csoport. 1. alapítva: 1989 (teljes Csendes-óceáni régió. Fülöp-szigetek. Szingapúr és Thaiföld+3 később 1. biztonsági célok 1977 kereskedelmi preferenciák. • ASEAN • • • • • Indonézia.• • • ASEAN APEC Arab Nemzetek Ligája Integrációs kezdeményezések Ázsiában • The Association of Southeast Asian Nations [ASEAN]-1967. Eleinte politikai és biztonságpolitikai okok 2. Laosz. Szingapúr. ipari projektprogramok 1992 ASEAN Free Trade Area (AFTA): egymásnak nem fontos partnerei APEC • • • • • • • Asian-Pacific Economic Coperation (APEC) 21 ország. Fülöp szigetek. Malajzia. stratégiai. 1950 közös védelemről és együttműködésről van szó 1962 Arab Gazdasági Egység Tanács 22 . a világgazdasági integráció fokozása. Malajzia. de hasonló a globális orientáció és a kereskedelemtől függő gazdasági fejlődés ASEAN Free Trade Area (AFTA) 1992.

Egyiptom. monetary and financial matters. megszűntUEMOA 3. Arab Tanulmányok Intézete. Menekült Iroda Rossz hatékonyság. gyenge katonai együttműködés. commerce. West African Economic Community (CEAO) 1. transport. Szíria Főtanács. Its mission is the promote economic integration in „all fields of economic activity. Titkárság. agriculture. energy. industry. particularly. Regionális integrációk Afrikában The Economic Community Of West African States (ECOWAS) 1. heterogén politikai rendszerek.• • • 1965 Arab Közöspiac Irak. Jordánia. natural resources. Arab Kéziratok Intézete. Bevételek elosztása és gazdasági diverzifikáció West African Economic and Monetary Union (UEMOA) 1. Nigéria a meghatározó 4. telecommunitons. egyetlen sikeresen működő afrikai vámunió 2. 15 ország (1975): korábbi brit és francia gyarmatok 2. 1969/1910: legrégibb vámunió 3. 1990/1994: UEMOA-vámunió és egységes piac megteremtése (EU mintára) • • • •  23 . social and cultural issues… 3. Kuvait. Dél-Afrikai Köztársaság vezető szerepe 4. Egykori francia gyarmatok összekapcsolódása UEMOA és CEAO1990 előtt megszűntek 2. 7 ország (1974) 2. Southern African Customs Unoin (SACU) 1.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful