Világgazdasági integrációk

Radics Zsolt

2006/2007 1.félév

1

1.Előadás
Általános áttekintés, fogalmak Világgazdaság: Az egyes nemzetállamok által előállított gazdasági termelés, termelékenysége és a köztük lezajló kereskedelem. 2. világháború után:  változás, 1 világháború után 45-50 volt a független országok száma, a 2 világháború után elkezdett nőni a számuk, mára több mint 200 van. Gazdasági folyamatokban nemzetköziesedés figyelhető meg, vagyis egy termék előállítását már nem lehet csak 1-1 országhoz kötni. Adott országba érkező termék több határt lép már át. (Pl.: gyapotból kész farmernadrág  min 7 ország.) a termelés egy- egy szakasza olyan helyre kerül ahol a legkedvezőbb áron folytatható. A nemzetköziesedés mellett a másik legfontosabb a kapcsolatok elmélyülése. Egyszerre, közösen osztoznak az országok az adott terméken. Szervezetek jönnek létre, pl. multinacionális cégek. Termelésüket és értékesítésüket az egész világon végzik. Legelőször ez a bányában jelent meg. Ma már mindenhol megfigyelhető, pl.: élelmiszeripar. Megnövekszik azon gazdasági tevékenységeknek szerepe, amelyek nehezen köthetők helyhez.  kereskedelem, kommunikáció. Tehát a világgazdaság több, mint az egyes országok összes termelése. A világ országainak olyan nemzetközi rendszere, melyben az egyes országok a nemzetközi munkamegosztásban vesznek részt, s a világpiacon fonódnak össze. Lényeg: 1. az összes országra kiterjed 2. nemzetközi munkamegosztás 3. világpiac A világgazdaság megjelenésének formái: 1. országok közötti külkereskedelmi kapcsolatok intenzitásának és mértékének növekedése. Oka • a termék előállításának egyre több helyszíne van • országok számának növekedése 2. a termelési kooperációk számának növekedése egyre kevesebb az olyan termék, amely egy telephelyhez, céghez, egy országhoz tartozik csak. Egyre több a kooperáció  együttműködés  új vállalti formák jönnek létre  transznacionális vállalatok alakulnak lásd farmer. 3. tőkeáramlás felélénkülése tőkekereskedelem, szolgáltatáskereskedelem, munkaerő-kereskedelem. A tőke – és hitelkapcsolatok is határokon átlépők lesznek. 4. nemzetközi munkaerő-áramlás évente tízszeresére nő a nemzetközi munkaerőáramlásban résztvevők száma. Több százmillió ember vesz részt benne napjainkban. 5. technológiai információk, fejlesztések áramlása tehát az áramlások a legfontosabbak, ezekből kimaradni nem lehet. Ebből következik  kölcsönös függőségek  a Föld egyetlen térsége sem tudja függetleníteni magát.

2

: Danone. Fellépés ellene: a „nem fogyasztás”. ellenőrzésére. Például: Lengyelországban. Miért engedik ezt az államok? Azért mert rá vannak szorulva. hogy erősebben tudjanak fellépni. mint Lengyelország. A ’90-es években: globalizáció vagy TNV-k nem mozgalmak. akkor ez valamelyest elválik / leválik az országokról. munkahely szolgáltatások áramlása) A világgazdaságok szereplői: • az adott országok • állandó együttműködések. gazdaságaikat. de.  ehhez az egész világ a rendelkezésükre áll. McDonald’s. General Motors. egyensúly megteremetése. o Világbank Nemzetközi Befektetési– és Újjáépítési Bank. Például: Exxonmobile.: EU Ember. nemzetközi tőkemozgások ellenőrzése o Világkereskedelmi Szervezet 1994-ben jött létre Gazdasági integrációk vagy regionális gazdasági integrációk. o ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete fő célja a béke megóvása. amikor az integrációnak létrejön az önálló intézményrendszere. Főleg mozgalmak ezek.Védekezés a gazdasági folyamatok hátrányai ellen: • gazdasági összefogás • domináns folyamatok megcsapolása a leghatásosabb (tőke.  így minél olcsóbban kell termelni és minél drágábban kell értékesíteni. A nemzetközi stratégiai kérdések nem igazán foglalkoztatják őket. mivel több értéket állít elő a TNV. A TNV-k gazdasági szerepe már akkorára nőtt. termelékenyebb termelés. • • 3 .  ebben igen nagy különbségek vannak. Hatásaik: országokhoz való kötődésük már kisebb. Pl. embercsoportok  ők működtetik a világgazdaságot. Céljuk: minél versenyképesebb. A tagok egységesítik piacaikat. hogy akár az országokkal is fel tudják venni a versenyt. pl. fő célja a világban zajló pénzügyi folyamatok kordában tartása. 1944-ben jött létre o Nemzetközi Valuta Alap (IMF). transznacionális vállalatok ők az első új szereplők. Ezek az alapító országok érdekeit szolgálják. • Globális szervezetek: második világháború után jelennek meg a világgazdaság befolyásolására. 1944.

4 . folyamatok) a Föld más részeiben is éreztetik társadalmi. Az integráció egyrészt egy folyamat. Előadás A globalizáció fogalmát az elmúlt évtizedek során többször újraértelmezték. amely egy egységesedési folyamat a kisebb egységek újra egésszé való alakulása. hogy Földünk (glóbusz) egyik földrajzi helyén /térségében bekövetkezendő események (döntések. a politikai intézményrendszerekre. a világ-és a nemzeti kultúrkörökre. A gazdasági globalizáció jellemzői 6 pontban foglalhatóak össze: • • • • • • A globalizáció tipikusan a XX. a pénz –és tőkepiacokra. gazdasági.2. Másrészt értelmezhető állapotként is: gazdasági egységesedés és fejlődés egy fokozataként. Század világgazdaságának jellemzője A globalizáció gazdaságelméleti mozgatórugója a klasszikus illetve neoklasszikus közgazdaságban A kereskedelem liberalizációját. miközben maga a lényeg nem változott. Érdekérvényesítő képessége. ökológiai hatásaikat. a tudományos kutatásokra) és a társadalmakra (az életmódra. Véget nem érő cselekménysor. A globalizáció alapvető ismérve. a termelési folyamatok majd a tőke nemzetközeledése követi A világgazdaság kulcsszereplői a nagy tőkekoncetrációjú transznacionális cégek A globalizáció mögött álló gazdasági és politikai erők hatására hatalmi és pénzügyi centrumok jöttek létre A globalizálódó világban csökken a nemzetállamok szerepe. Ez a hatás kihat a gazdaságra (az áruk és a szolgáltatások.

a nemzetgazdasági korlátok és különbözőségek megszüntetésére. intézményesített kapcsolatát értjük. Integráció az idő során egyre több területre és nemzetállamra terjedhet. A fenti definícióból 4 lényegi következtetés vonható le: • • • • A regionális gazdasági integrációk nem azonosak a nemzetközi együttműködések hagyományos formáival.Regionális gazdasági Integráció A regionális gazdasági integráció alatt adott földrajzi térségen belül elhelyezkedő két. A piacok egyesítése kölcsönös alkalmazkodással és áldozatvállalással jár. A regionális gazdasági integrációk földrajzilag lehatárolt csoport érdekeit artikulálják. vagy több nemzetállam független döntésén alapuló. Nemzeti piacok hagyományos kapcsolatai: A ország nemzeti piaca B ország nemzeti piaca C ország nemzeti piaca ↑↓ ↑↓ Világpiac ↑↓ Nemzet piacok kapcsolatainak módosulása regionális integrációt követően: A ország B ország regionális belsőpiac C ország ↑↓ Világpiac 5 . egységes regionális piac létrehozására irányul. A gazdasági integráció állapotként és folyamatként egyaránt értelmezhető: • • Tagállamok közötti gazdasági összefonódás mértéke. Az integráció tehát az önálló nemzeti áru-és tényezőpiacok egyesítésére. jószágok és erőforrás piacok egyesítésére irányuló.

piaci méretek növekedése. Erőforrásokhoz való hozzáférés javulása Fogyasztói hatás 1. Adóbevételek növekedése 2. Fajlagos árak csökkenése Költségvetési hatás 1. fajlagos költségek csökkenése. Minőségjavulás. választék bővülése 3. Költségvetési bevételek és kiadások változása  6 . verseny növekedése 3.Gazdasági integráció pozitív hatásai: Termelői hatás 1. vállalkozói eredménynövekedés 2. Belső piacvédelem megszűnése. Vámbevételek csökkenése 3. Munkaerőpiac verseny 2.

Létrejönnek az integráció Az egyéni érdekek közös gazdasági és igazgatási (központi) elveknek szervezetei. Fejlődő országok Eltérő fejlettségű országok 7 • . Fejlett országok 2. mint nemzeti keretek között. Föderalizmus Alapvetően politikai. A gazdasági egymásra utaltság legjobban integrációs körülmények között kezelhető. • Az integráció elkerülhetetlen és tovagyűrűző hatású • Nemzetállamok jelentősége csökken Integráció motívuma Integráció eredménye Azonosságok Regionális gazdasági integrációk jellemzői: 1. Integrációban résztvevők alapján • Azonos fejlettségű országok 1. a békefeltételek a nemzetállamok hatalmának korlátozása. Előadás Integrálelméleti irányzatok Alapvető integrációs elméletek: Funkcionalizmus Alapvetően gazdasági. hálózatai alárendelve érvényesülnek.3. A nemzetközi szervezetek csak részben képesek feladataikat ellátni (biztonsági dilemma) ezért szövetségi államformát kell létrehozni. a gazdasági és társadalmi kérdések kezelhetőbbek nemzetközi. (pókháló modell) amelynek alapja egy nemzetállamok feletti szerződés. Integráció formája alapján (Béla Balassa modell) • • • • • Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Közös piac Gazdasági unió Pénzügyi unió 2.

Pénzügyi unió x x x x x Közös külső Termelési Egységes vám tényezők gazd. Integráció jellege alapján • • Negatív Pozitív Protekcionizmus leépítése 1. Közös piac 4. Szabadkereskedelmi övezet 2. pol. szint: egységes társadalompolitika +egységes gazdaság 0.3. működtetése mobilitásának bevezetése szabályozása Egységes pénzügyi politika bevezetése x x x x x x x x x x Gazdasági integrációs formák jellemzői 6. Résztvevők száma szerint • • Bilaterális Multilaterális 4. Gazdasági unió 5. Vámunió 3. szint: Preferenciális vámövezet: belső kereskedelem nem szabad teljesen  8 .

1922-Egységes gazdasági rendszer létrehozásának elképzelése vámhatároktól mentesen. 1867-1868-tól kezdve megszűnik a vámhatár. Norvégia.4. Hitler és A. 1865-Latin pénzunió létrejötte. 1929-Briand-terv (francia miniszterelnök): Közösen határozzák meg a kereskedelmet. amelyen belül önálló. amelyben 4 latin nyelvű ország (Franciaország. Vámok eltörlése a cél. Dánia közreműködésével. Belgium) egységes pénz és pénzügyi politika létrehozását határozza el. Előadás Integráció Az 1800-as évek első feléig az államok létrejöttét tekintették integrációnak. Speer támasztotta alá Hitler elképzeléseit gazdasági szempontokkal. Az 1830-as években már az Egyesült Királyság. jön létrenagy gazdasági növekedésvámunió szintjét érte el az OMM. Az integrációs folyamatok elindulásának a jelképe a nemzetállamok létrejötte volt. 1927ben szüntették meg. Olaszország. 1854-Német Vámszövetség létrejötte (Zollverein): egymástól elszigetelt német tartományok egységes gazdasági szervezetbe való vonása. Egységes nemzetállam létrehozása a cél a vámhatárok lebontásával. Osztrák-Magyar Monarchia: Egyrészt integrációnak is tekinthető. Spanyolország kialakult. 1929-A. Egyes pénzeszközöket 1-1 arányban rögzítették (azaz 1svéd korona=1 dán korona) A 3 ország gazdaságpolitikáját is összehangolták. 1868ban létrejön egy egységes vámrendszerlegnagyobb területű közös gazdasági terület. azaz belső kereskedelem vámmentességének a létrehozása a cél. Itt jelenik meg a konvertibilitás fogalma. szabályzó eszközöket. 1867-Románia csatlakozik 1873-Görögország csatlakozik 1874-Szerbia csatlakozik 1871-Egységes Németország létrejövetele Franciaország gazdasági helyzete határozta meg a többi ország gazdasági helyzetét. Svájc. Speer: Egységes Európát kell létrehozni katonai módon. Liszt német közgazdász dolgozta ki a vámhatároktól mentes államok létrehozásának elméletét. megegyezésen alapulva az áruk árát megállapítják. 1944-Benelux Unió létrehozatalának terve 1946-Megvalósul a terv 1958-Hágai nyilatkozat 9 . 1830-ban F. Skandináv pénzunió: 1827-ben jött létre: Svédország.

1960-Benelux államok elkülönült. vámtarifák egységes megállapításának elfogadása egységes kereskedelmi és vámtarifa-kedvezmény. de 1960-ban már csak 6 működött. Olaszország) 1949-NATO létrejötte szintén biztonsági céllal és 12 alapító tagállammal 1949-KGST. Fontosabb szabadkereskedelmi szervezetek NAFTA (1992) CEFTA BAFTABalti államok Szabadkereskedelmi Társulása AFTAÁzsia államok Szabadkereskedelmi Társulása FTAAAmerikai együttműködés CUFTA MERCOSUR  10 . Ez már nem kifejezetten Európához kapcsolódik. 1948-GATT 27 ország hozza létre. 1983-84-től kezdődően integráció újraindulása. Szovjetunió befolyása alá került országok gazdasági együtt működését „koordinálta” (7 alapító tagállam) 1951-Montánunió 1957-Európai Gazdasági Közösség 1960-EFTA Ezzel lezárul az integráció 1. gazdasági tevékenységek összehangolását tervezik el. gazdasági területként működnek. különböző integrációs szervezetek alakulnak. vámcsökkentésvámmentes kereskedelem elérése a cél. Benelux államok. 1948-Nyugat Európai Unió. Franciaország. 1948-OECD 23 ország hozza létre.(nem védekező jelleg). 1994 GATTWTO kereskedelemszabályozás nemcsak a tagállamokban. Integráció második szakasza ez. szakasza.60szerződés jött létre. Anglia. amelyet védelmi jelleggel hoztak létre NYEU (6 ország. 1960-1985-ig az integráció jelentősen lelassul. Amely 1983-2000-ig tart. hanem lehetőség szerint a világ össze országa között. 15 év alatt kb. amely így 1944-1960-ig tartott.

Ausztria. nemzetközi munkamegosztás. Gazdaságpolitika összehangolása (államok közti multilaterális rendszer. Svédország Izland. Szlovénia (1995) Korlátozott kereskedelmi övezet. Népesség 66. Elefántcsontpart. Egyenlítői Guinea. 212007 19942004 Csehország. Niger. Korlátozott szabadkereskedelmi övezet Észtország. Magyarország. Közös piac és gazdasági unió KGST 19491991 Bulgária. Nagy Britannia. Belgium. 5 millió (1999) Balti kereskedelmi övezet Népesség: 7. Közép-afrikai Montánunió 6 tagja (Csád. Előadás Európai regionális integrációk (1999): Megnevezés CFA frank övezet Alapítás Tagjai éve 1948 Nyugat afrikai Montánunió 8tagja (Benin. Burkina Faso. Státusz és célok Közös. Szenegál. Kuba (1972). Mongólia (1962). Cél: tagországok felkészítése az EU tagságra 11 . Szovjetunió. Csehszlovákia. Bissau-Guinea. a frank árfolyamhoz kötött pénz működik. politika összehangolása. Közép afrikai köztársaság.5. NSZK. NDK (1950). Gibon. Hollandia. Szlovákia. A 2 szervezet tagállamainak további célja a közös piac megteremtése és a gazd. Dánia. 371 millió (1999) Európai Szabadkereskedelmi megállapodás EFTA Közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás CEFTA. Olaszország. Luxemburg. Liechenstein. Románia (1997). Görögország. Togo. Albánia (19491961). Spanyolország. Kamerun. Lettország. Svájc Európai Unió Népesség: kb. Vietnam (1978). Írország. 9 millió fő (1999) 1957 1960 Szabadkereskedelmi övezet. Norvégia. Lengyelország. Lengyelország. Portugália. Franciaország. Magyarország. Kongói Köztársaság. 12. Litvánia 1992. Mali. Finnország.

Termékszintű specializálódás jellemzi. BSEC: (Fekete Tengeri Gazdasági Együttműködés): 1992-ben hozták létre a KGST megszűnése után Románia. Ukrajna. Kettős tagságra nem volt ekkor lehetőség. 1998-ban Oroszország „megfigyelő” tagállam lett. Balassa modellbe nem helyezhető el. Odessza. Isztambul. 2001) BAFTA: 1994-2002-ben megkétszerződik a kereskedelem. Szabad kereskedelem a tagállamok között.(Magyarországon a buszgyártásban: Ikarusz). 1992-2007-ig összesen két év volt. Grúzia. 01. CEFTA: EFTA mintájára hozták létre. EGK: 1961-ben és 1966-ban Anglia tagfelvételét kéri az EGK-ba de. Örményország. Gazdasági növekedés igen jelentős. Székhelyek: Isztambul. EFTA+EGK közös piacot hoz létre.EFTA tagja (1999): 1959 Ausztria Dánia Norvégia Portugália Svédország Svájc Egyesült Királyság 1991 Ausztria Finnország (1974) Izland (1978) Liechtenstein (1974) Norvégia Svédország Svájc 1998 Izland Liechtenstein Norvégia Svájc Cél: egységes vám elérése egységes gazdasági rendszer létrehozásával. Portugália 1986-ban. 1995ben pedig Ausztria. 1995-ben az EGK már az Európai Unió nevet viseli. Svédország „átigazol” az EGK-ba az EFTA-ból. 12 . 2004-ben a tagállamok belépésével megszűnik a BAFTA. Laosz. EFTA: Ipari kereskedelemi kapcsolat vámmentességének elérése a cél. A Balassa-féle modellbe nehezen illeszthető be a KGST. Vietnam. EGT:(Európai Gazdasági Térség): 1993. Cél: országok közötti gazdasági együttműködés fellendítése. Nem gazdasági szükségesség és indok miatt jött létre. 01. Franciaország mind a kétszer megvétózza a tagfelvételt. KGST: Nem tagjai de együttműködési szerződést ír alá a KGST-el Koreai NDK.Kijev. Végül 1973-ban Dánia és az Egyesült Királyság kilépve az EFTAból lép át az EGK-ba. amikor egyetlen tagállam sem sértette meg az alapszerződést. (1993. Törökország. 10-évente vizsgálják felül a szerződéseket. Kambodzsa. Európai Unió tagállamaivá kívánnak válni. Finnország. kereskedelem összehangolása. Bulgária.

Szerbia. Cél: Egységes befektetési tér létrehozása. Macedónia.SECI:(Dél-Kelet Európai Befektetési Együttműködés): Volt jugoszláv tagköztársaságok gazdasági stabilizálását akarja elérni. Bosznia. Szlovákia. Görögország. Horvátország. Magyarország. Bulgária.  13 . Montenegró. 2001-ben csatlakozik Románia.

Előadás Mercosur 4 amerikai ország alapította: Argentin Köztársaság: Főváros: Buenos Aires Terület: 2780092 km2 Népesség: 37 millió fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Peso Brazil Föderatív Köztársaság: Főváros: Braziliaváros Terület: 8511965 km2 Népesség: 177 millió fő Hivatalos nyelv: Portugál Pénznem: Real Uruguay Keleti Köztársaság: Főváros: Montevideó Terület: 176220 km2 Népesség: 3399237 fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Peso Paraguay Köztársaság: Főváros: Asuncion Terület: 406750 km2 Népesség: 6191368 fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Guarani 14 .6.

A szolgáltatások kereskedelme területén a tagországok nem különböztethetik meg hátrányosan a többi ország szolgálatait Akkor született megegyezés a tőke szabad áramlásainak engedélyezéséről a tagországok között A munkaerő szabad áramlása sok problémát vetett fel: Nyugdíjrendszerek inkompatibilitása. hogy a szövetségesek keressenek lehetőségeket a nemzeti piacok bővítésére az integráció révén Az integráció fejlődése: • • • • • • • • • Belső vámok és nem vámjellegű kereskedelmi akadályok megszüntetésére 1995 közös külső vámok rendszerének létrehozása 1997 Montevideói jegyzőkönyv.útlevél kibocsátásának lehetőségét is A belső kereskedelemben használtak olyan termékeket. közös kereskedelemi politika létrehozása. hogy a térségben demokrácia és a béke letéteménye.-án jön létre az Asuncion-i szerződés aláírásával Cél: tagországok integrálása a javak.kereskedelem elleni közös fellépéséről is 15 . az egészségügyi ellátás kérdése. szolgáltatások. termékcsoportokat. a jogi biztonságban. szektorális és makroökonómiai politikák koordinálása révén. a terroristák és a kábítószer. nemzeti identitás. a környezetvédelmet Támogatják a fenntartható növekedést Elkötelezték magukat a demokrácia erősítésében. termelési tényezők szabad áramlása. egyfajta garancia legyen Megegyezést írtak alá a bűnözők. A jog harmonalizálása (erős folyamat) Ösztönzők: Értékékek hasonlósága • • • • • Demokratikus és pluarista társadalmak Védik a szabadságjogot. a szegénység elleni hadjáratban.Mercosur alakulása: • • 1991 március 26. amelyek előállításában nincs komparatív előnyök ezen országoknak A Mercosur elérte azt a célt. emberi jogokat. külső vám meghatározása. migrációs folyamatok eltérése 1998-ban indították meg a diplomák kölcsönös elismerése és kezdték vizsgálni a közös Mercosur. elmozdítója. a gazdasági fejlődésben és társadalmi egyenlőség megteremtésében Ez a sok esemény egybeesése segített abban.

Problémák felszínre kerülése: • • • • • 1998-ban az ázsiai válság hullámai elérték a latin-amerikai régiót 1999 bekövetkezett a 40%-os brazil valutaleértékelés feszültségeket keltett a tagországok között. mert nyugalmas. ezek a pénzügyi Külügyminisztériumból. a különböző szintű politikai és gazdasági vezetők rendszeres találkozóin keresztül Jó a rendszer. Közös piaci Csoport (GMC): • • Minden tagország 4 képviselőt küld. Központi Bankból származnak Feladatai: Tervek elkészítése és a Közös Piac Tanácsa által hozott döntések végrehajtása Mercosur Kereskedelmi Bizottság (CCM): • • A kereskedelmi politikáért felel a vámunió érdekében 3 országgal folytat kereskedelmi tárgyalásokat 16 . mint: • Intézményrendszer fejlesztésének kérdése • A belső érdekellentétek kezelése • A világpiaci versenyképesség javítása • Az infrastruktúra fejlesztése Az intézményrendszer: • • • A tagországok minisztériumainak és kereskedelmi szervezeteinek keretén belül működik. amelyeknek segítségével a piacokon hirtelen bekövetkező. elsősorban Argentína és Brazília viszonyában A feszültség egyik oka a Mercosur legnagyobb sikere: az országok kölcsönös függése és ezért brazil válság érintette súlyosan Argentínát Az összehangolatlan versenypolitikák az egyes országok nemzeti szubvenciós rendszerei versenyeznek egymással A Mercosurban nem alakítottak ki olyan mechanizmusokat. de bizalomra van szükség a felek között 1994 Quro petro protokoll. az Asoncion-i szerződésben foglalt célok megvalósítása. Ez a protokoll meghatározza a Mercosur intézményének struktúráját Közös piaci Tanács (CCM): Integrációs folyamatok vezetése. várhatóan átmeneti átrendeződések esetén védelmet lehetett volna biztosítani az érintett szektoroknak Olyan problémák kerültek felszínre.

Venezuela. van Latin-amerikai integrációs Szövetségnek az elfogadására és egy olyan elemzésre. Jogokat szerezhet. a CAN és a Mercusor tagországai Montevideó városában megállapodást írnak alá. hogy nincs kritériumi eltérés a blokkok között  17 . amelyben a CAN tagországai negatív kereskedelmi mérleggel rendelkeznek Hogy a megállapodás valósággá váljon szükség. 06. ami bebizonyítja. hogy a közel jövőben a gazdasági együttműködés teljesen kialakuljon Montevideó városában zajlott találkozón. Ecuador. az érintett országok leadták a termékek listáját A két blokk közötti kereskedelem megközelíti a 6 millió dollárt. pert indíthat és perelhető A Mercosur és a CAN: • • • • • • CAN tagországai: Kolumbia. hogy lehetségessé váljon a két kereskedelmi blokk között az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása Ezzel a megállapodással megteremtődtek az alapok arra vonatkozóan. kötelezettséget vállalhat. Peru.Közös Parlamenti Bizottság (CPC): • • • Részt vesz a jogharmonizálásban Feladat: A parlamentben gyorsítja a Mercosur szervei által létrehozott szabályok hatályba lépéseit Minden parlament választja 4 képviselőjét • • Minden ország 4 képviselőt küld Havonta 1x ülésezik Gazdasági és Szociális Fórum (FCES): • • A gazdasági és a szociális szektor képviselői vesznek részt a Fórumban Javaslatot tesz a Közös Piac Csoportjának Az Quro preto protokoll elfogadása után a Mercosur Nemzetközi Jogi személységet kap. 08. Bolívia 2004.

American Free Trade Agreement) 1960 1980 Montevideói szerződés 3 regionális blokkból áll 1. MERCOSUR: • • • • • • • • • Asuncioni Szerződés 1941 1995-ig kereskedelem-liberalizálás 1995-től vámunió Argentína. ANDOKI csoport). Belső közlekedési hálózat nagyon fejletlen. Uruguay. lakosságának 4/5-ét 1999-re intenzív kereskedelem a tagállamok között Szervezői szint szerint ez jut legmesszebb Fejlett intézményrendszer jön létre 18 . CACM. Földrajzi kapcsolódást is tudják biztosítani (kisebb szervezetek: MERCOSUR. Brazília. igen kis földrajzi kapcsolatokkal jellemezhető. Vámmentesség létrehozása. Paraguay A 4 ország Latin-Amerika GDP-jének és lakosságának 50%-át adja Brazília adja Mercosur termelésének 2/3-át. MERCOSUR 2. Minden országnak a saját kereskedelme volt a fontos.7. Nagy távolságot átölelő. Andoki csoport (Andean Group) Egységes integráció létrehozása nem sikerül az első 20 évben! LAFTA: Szabadkereskedelmi övezet. Nem túl sikeres. Előadás LAIA (Latin-American Integration Association) • • • Alapja LAFTA (Latin. CACM (Central American Common Market) 3. 1967-1969 kisebb szervezetek alakulnak.

Peru. Évente egyszer üléseznek. Gyárak nyeresége 5-6 %. Bolívia Cél: 1980-ra létrehozni egy vámuniót. való kapcsolatok erősítése Belső piac kialakulása 1980-ra az áruk szabad áramlásának elérése a cél Nem érnek el nagy sikert 1969-1980 térségbe érkező amerikai tőke nem érte el a 8 milliárd dollárt. kevés ásványanyag. Amerikai Államok Szervezete (OAS) • • • • • • • • Organisation of American States Eredetileg International Union of American Republics. Venezuela. Hanem kisebb lépések útján. spanyol. 1980-ra kialakul egy korlátozott szabad kereskedelemtermékek 95%-az amerikai. Ennek fő oka a kevés megművelhető terület. Egyéb dél-amerikai Társulás: • • CARICOM: 1993. angol tulajdonban lévő cégek gyártják. Székhelye San Domingo. Ecuador. ANDOKI CSOPORT: • 1969 Cartegnai megállapodás: Kolumbia. alapítva 1890 USA hegemónia 1893Montevideoi Konferencia: jósszomszédsági politika 1938 Conference: államok szuverén egyenlősége 1947 Riói Konferencia: Az amerikai kontinens kollektív biztosítási rendszere 1948 Alapokmány 1949 Miami csúcs FTAA 19 .A többi LAIA Térség: CACM: (Central-American Common Market) • 1960: Guatemala. Az egyik legerősebb gazdasági ország ekkor. de nem azonnal. Nicaragua. Costa Rica. Kuba is tagállam. Honduras. politikai változások. Egységes gazdaság és politika létrehozása a cél CARIFTA: Egységes piac kialakítása a cél. Intézményrendszert nem kapcsoltak a szervezethez. Salvador 1969: a tényleges megalakulás éve Cél: Egyesült Államokkal.

politikai biztonság Kanada és Mexikó érdeke: Biztos hozzáférés USA piacához. Ez teljesül.&3. legfontosabb kereskedelmi partnerei. 1. GDP 85%-át és a népesség 2/3-át USA. Mexikó. 34 ország 2. 1994 Kanada. Brazília és Mexikó adja  20 . FTAA: • • • Free Trade Area of Americas Miami csúcs 1994összes amerikai ország aláírja Santiagói csúcs. Bilaterális mezőgazdasági megállapodások.Észak-Amerika: • • • • • • CUFTA: Kanada&USA NAFTA: 1993. CUFTA+(US-MEX)+(MEX+KAN) Cél: 2004-2005 re szabad kereskedelem létrejötte. USA USA érdeke: 1.

Szabadkereskedelmi övezetek létrehozása • Pl. ágazatok megteremtése • Ágazatok közötti szektorális együttműködések Ázsia és Csendes-Óceáni Térség 21 . Előadás Regionális integrációk Európán kívül. Kormányközi megállapodások keretében kívánatos új üzemek. Importhelyettesítő gazdaságpolitika segítése • Nyereséges regionális specializáció 2. Ázsia-Afrika Új integrációs hullám • • • • 1970-es évek kedvezőtlen légköre 1980-as évek: korábbi kapcsolatok fejlesztése. 1990-es évek:nagy fejlődés minden földrészen Integrálódó fejlődő országok Főbb indokok: 1. a fejlődők esetében sikeres kezdeményezés 3. új lendület: fejlődők és fejlettek körében is Globalizációs folyatok-új indokok Értékelés 1. LAFTA 3. Vegyes kép: pozitív és negatív példák 2.8.

Thaiföld 1967 Később Brunei. 15 év alatt szabad kereskedelem (10-re módosult) 2. Fülöp szigetek. alapítva: 1989 (teljes Csendes-óceáni régió. március 22.• • • ASEAN APEC Arab Nemzetek Ligája Integrációs kezdeményezések Ázsiában • The Association of Southeast Asian Nations [ASEAN]-1967. Laosz. Szingapúr. Később kereskedelmi és ipari megállapodások 3. Heterogén csoport. ipari projektprogramok 1992 ASEAN Free Trade Area (AFTA): egymásnak nem fontos partnerei APEC • • • • • • • Asian-Pacific Economic Coperation (APEC) 21 ország. a világgazdasági integráció fokozása. a régión belüli közösség erősítése25 éven belül liberalizáció a kereskedelem és tőkeáramlások területén Kereskedelmi liberalizáció eltérő ütemben Heterogén összetétel-egységes piac? Japán kényes helyzete NAFTA-országok Kína szerepe: eltérő sebességű integráció Arab Liga • • • Kairó 1945. Eleinte politikai és biztonságpolitikai okok 2. de hasonló a globális orientáció és a kereskedelemtől függő gazdasági fejlődés ASEAN Free Trade Area (AFTA) 1992. Fő cél: Az Asean—termékek nemzetközi versenyképességének növelése. 1. Szingapúr és Thaiföld+3 később 1. 1950 közös védelemről és együttműködésről van szó 1962 Arab Gazdasági Egység Tanács 22 . • ASEAN • • • • • Indonézia. 18 ország) Cél: a régió gazdasági növekedésének és haladásának segítése. Fülöp-szigetek. Malajzia. Malajzia. Indonézia. Vietnám Politikai. stratégiai. biztonsági célok 1977 kereskedelmi preferenciák.

commerce. Kuvait. Arab Kéziratok Intézete. egyetlen sikeresen működő afrikai vámunió 2. 15 ország (1975): korábbi brit és francia gyarmatok 2. Egyiptom. Southern African Customs Unoin (SACU) 1. Bevételek elosztása és gazdasági diverzifikáció West African Economic and Monetary Union (UEMOA) 1. heterogén politikai rendszerek. agriculture. Its mission is the promote economic integration in „all fields of economic activity.• • • 1965 Arab Közöspiac Irak. 1969/1910: legrégibb vámunió 3. West African Economic Community (CEAO) 1. particularly. Arab Tanulmányok Intézete. gyenge katonai együttműködés. Dél-Afrikai Köztársaság vezető szerepe 4. Menekült Iroda Rossz hatékonyság. Titkárság. Jordánia. natural resources. 7 ország (1974) 2. Nigéria a meghatározó 4. megszűntUEMOA 3. Szíria Főtanács. telecommunitons. monetary and financial matters. industry. Regionális integrációk Afrikában The Economic Community Of West African States (ECOWAS) 1. Egykori francia gyarmatok összekapcsolódása UEMOA és CEAO1990 előtt megszűntek 2. transport. social and cultural issues… 3. energy. 1990/1994: UEMOA-vámunió és egységes piac megteremtése (EU mintára) • • • •  23 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful