Világgazdasági integrációk

Radics Zsolt

2006/2007 1.félév

1

1.Előadás
Általános áttekintés, fogalmak Világgazdaság: Az egyes nemzetállamok által előállított gazdasági termelés, termelékenysége és a köztük lezajló kereskedelem. 2. világháború után:  változás, 1 világháború után 45-50 volt a független országok száma, a 2 világháború után elkezdett nőni a számuk, mára több mint 200 van. Gazdasági folyamatokban nemzetköziesedés figyelhető meg, vagyis egy termék előállítását már nem lehet csak 1-1 országhoz kötni. Adott országba érkező termék több határt lép már át. (Pl.: gyapotból kész farmernadrág  min 7 ország.) a termelés egy- egy szakasza olyan helyre kerül ahol a legkedvezőbb áron folytatható. A nemzetköziesedés mellett a másik legfontosabb a kapcsolatok elmélyülése. Egyszerre, közösen osztoznak az országok az adott terméken. Szervezetek jönnek létre, pl. multinacionális cégek. Termelésüket és értékesítésüket az egész világon végzik. Legelőször ez a bányában jelent meg. Ma már mindenhol megfigyelhető, pl.: élelmiszeripar. Megnövekszik azon gazdasági tevékenységeknek szerepe, amelyek nehezen köthetők helyhez.  kereskedelem, kommunikáció. Tehát a világgazdaság több, mint az egyes országok összes termelése. A világ országainak olyan nemzetközi rendszere, melyben az egyes országok a nemzetközi munkamegosztásban vesznek részt, s a világpiacon fonódnak össze. Lényeg: 1. az összes országra kiterjed 2. nemzetközi munkamegosztás 3. világpiac A világgazdaság megjelenésének formái: 1. országok közötti külkereskedelmi kapcsolatok intenzitásának és mértékének növekedése. Oka • a termék előállításának egyre több helyszíne van • országok számának növekedése 2. a termelési kooperációk számának növekedése egyre kevesebb az olyan termék, amely egy telephelyhez, céghez, egy országhoz tartozik csak. Egyre több a kooperáció  együttműködés  új vállalti formák jönnek létre  transznacionális vállalatok alakulnak lásd farmer. 3. tőkeáramlás felélénkülése tőkekereskedelem, szolgáltatáskereskedelem, munkaerő-kereskedelem. A tőke – és hitelkapcsolatok is határokon átlépők lesznek. 4. nemzetközi munkaerő-áramlás évente tízszeresére nő a nemzetközi munkaerőáramlásban résztvevők száma. Több százmillió ember vesz részt benne napjainkban. 5. technológiai információk, fejlesztések áramlása tehát az áramlások a legfontosabbak, ezekből kimaradni nem lehet. Ebből következik  kölcsönös függőségek  a Föld egyetlen térsége sem tudja függetleníteni magát.

2

Ezek az alapító országok érdekeit szolgálják. • Globális szervezetek: második világháború után jelennek meg a világgazdaság befolyásolására.: Danone. amikor az integrációnak létrejön az önálló intézményrendszere. o Világbank Nemzetközi Befektetési– és Újjáépítési Bank. A ’90-es években: globalizáció vagy TNV-k nem mozgalmak.  így minél olcsóbban kell termelni és minél drágábban kell értékesíteni. gazdaságaikat. nemzetközi tőkemozgások ellenőrzése o Világkereskedelmi Szervezet 1994-ben jött létre Gazdasági integrációk vagy regionális gazdasági integrációk. 1944-ben jött létre o Nemzetközi Valuta Alap (IMF). pl. fő célja a világban zajló pénzügyi folyamatok kordában tartása.  ebben igen nagy különbségek vannak. hogy akár az országokkal is fel tudják venni a versenyt. de. Hatásaik: országokhoz való kötődésük már kisebb. transznacionális vállalatok ők az első új szereplők. ellenőrzésére. A TNV-k gazdasági szerepe már akkorára nőtt. • • 3 . o ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete fő célja a béke megóvása. Főleg mozgalmak ezek. A nemzetközi stratégiai kérdések nem igazán foglalkoztatják őket. munkahely szolgáltatások áramlása) A világgazdaságok szereplői: • az adott országok • állandó együttműködések. McDonald’s. Miért engedik ezt az államok? Azért mert rá vannak szorulva.: EU Ember. termelékenyebb termelés. mivel több értéket állít elő a TNV. Fellépés ellene: a „nem fogyasztás”. akkor ez valamelyest elválik / leválik az országokról. Például: Lengyelországban. A tagok egységesítik piacaikat.  ehhez az egész világ a rendelkezésükre áll. hogy erősebben tudjanak fellépni.Védekezés a gazdasági folyamatok hátrányai ellen: • gazdasági összefogás • domináns folyamatok megcsapolása a leghatásosabb (tőke. Pl. mint Lengyelország. egyensúly megteremetése. embercsoportok  ők működtetik a világgazdaságot. General Motors. Céljuk: minél versenyképesebb. 1944. Például: Exxonmobile.

Érdekérvényesítő képessége. a tudományos kutatásokra) és a társadalmakra (az életmódra. hogy Földünk (glóbusz) egyik földrajzi helyén /térségében bekövetkezendő események (döntések. folyamatok) a Föld más részeiben is éreztetik társadalmi. A gazdasági globalizáció jellemzői 6 pontban foglalhatóak össze: • • • • • • A globalizáció tipikusan a XX. A globalizáció alapvető ismérve. a pénz –és tőkepiacokra.2. Előadás A globalizáció fogalmát az elmúlt évtizedek során többször újraértelmezték. 4 . a politikai intézményrendszerekre. a termelési folyamatok majd a tőke nemzetközeledése követi A világgazdaság kulcsszereplői a nagy tőkekoncetrációjú transznacionális cégek A globalizáció mögött álló gazdasági és politikai erők hatására hatalmi és pénzügyi centrumok jöttek létre A globalizálódó világban csökken a nemzetállamok szerepe. miközben maga a lényeg nem változott. amely egy egységesedési folyamat a kisebb egységek újra egésszé való alakulása. ökológiai hatásaikat. Század világgazdaságának jellemzője A globalizáció gazdaságelméleti mozgatórugója a klasszikus illetve neoklasszikus közgazdaságban A kereskedelem liberalizációját. gazdasági. Az integráció egyrészt egy folyamat. Másrészt értelmezhető állapotként is: gazdasági egységesedés és fejlődés egy fokozataként. Véget nem érő cselekménysor. Ez a hatás kihat a gazdaságra (az áruk és a szolgáltatások. a világ-és a nemzeti kultúrkörökre.

Regionális gazdasági Integráció A regionális gazdasági integráció alatt adott földrajzi térségen belül elhelyezkedő két. A gazdasági integráció állapotként és folyamatként egyaránt értelmezhető: • • Tagállamok közötti gazdasági összefonódás mértéke. A regionális gazdasági integrációk földrajzilag lehatárolt csoport érdekeit artikulálják. egységes regionális piac létrehozására irányul. a nemzetgazdasági korlátok és különbözőségek megszüntetésére. A piacok egyesítése kölcsönös alkalmazkodással és áldozatvállalással jár. intézményesített kapcsolatát értjük. A fenti definícióból 4 lényegi következtetés vonható le: • • • • A regionális gazdasági integrációk nem azonosak a nemzetközi együttműködések hagyományos formáival. Nemzeti piacok hagyományos kapcsolatai: A ország nemzeti piaca B ország nemzeti piaca C ország nemzeti piaca ↑↓ ↑↓ Világpiac ↑↓ Nemzet piacok kapcsolatainak módosulása regionális integrációt követően: A ország B ország regionális belsőpiac C ország ↑↓ Világpiac 5 . jószágok és erőforrás piacok egyesítésére irányuló. Integráció az idő során egyre több területre és nemzetállamra terjedhet. Az integráció tehát az önálló nemzeti áru-és tényezőpiacok egyesítésére. vagy több nemzetállam független döntésén alapuló.

Vámbevételek csökkenése 3. Fajlagos árak csökkenése Költségvetési hatás 1. piaci méretek növekedése. vállalkozói eredménynövekedés 2. Belső piacvédelem megszűnése. fajlagos költségek csökkenése. Adóbevételek növekedése 2. Munkaerőpiac verseny 2. Erőforrásokhoz való hozzáférés javulása Fogyasztói hatás 1. Minőségjavulás. verseny növekedése 3.Gazdasági integráció pozitív hatásai: Termelői hatás 1. választék bővülése 3. Költségvetési bevételek és kiadások változása  6 .

Előadás Integrálelméleti irányzatok Alapvető integrációs elméletek: Funkcionalizmus Alapvetően gazdasági. Fejlett országok 2. Föderalizmus Alapvetően politikai. Fejlődő országok Eltérő fejlettségű országok 7 • . Létrejönnek az integráció Az egyéni érdekek közös gazdasági és igazgatási (központi) elveknek szervezetei. Integrációban résztvevők alapján • Azonos fejlettségű országok 1. (pókháló modell) amelynek alapja egy nemzetállamok feletti szerződés. mint nemzeti keretek között. a békefeltételek a nemzetállamok hatalmának korlátozása. • Az integráció elkerülhetetlen és tovagyűrűző hatású • Nemzetállamok jelentősége csökken Integráció motívuma Integráció eredménye Azonosságok Regionális gazdasági integrációk jellemzői: 1. a gazdasági és társadalmi kérdések kezelhetőbbek nemzetközi. hálózatai alárendelve érvényesülnek. A nemzetközi szervezetek csak részben képesek feladataikat ellátni (biztonsági dilemma) ezért szövetségi államformát kell létrehozni. A gazdasági egymásra utaltság legjobban integrációs körülmények között kezelhető.3. Integráció formája alapján (Béla Balassa modell) • • • • • Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Közös piac Gazdasági unió Pénzügyi unió 2.

Közös piac 4. működtetése mobilitásának bevezetése szabályozása Egységes pénzügyi politika bevezetése x x x x x x x x x x Gazdasági integrációs formák jellemzői 6.3. Pénzügyi unió x x x x x Közös külső Termelési Egységes vám tényezők gazd. szint: egységes társadalompolitika +egységes gazdaság 0. Vámunió 3. pol. szint: Preferenciális vámövezet: belső kereskedelem nem szabad teljesen  8 . Szabadkereskedelmi övezet 2. Gazdasági unió 5. Integráció jellege alapján • • Negatív Pozitív Protekcionizmus leépítése 1. Résztvevők száma szerint • • Bilaterális Multilaterális 4.

szabályzó eszközöket. jön létrenagy gazdasági növekedésvámunió szintjét érte el az OMM. Olaszország. 1944-Benelux Unió létrehozatalának terve 1946-Megvalósul a terv 1958-Hágai nyilatkozat 9 . Vámok eltörlése a cél. Svájc. megegyezésen alapulva az áruk árát megállapítják. Speer támasztotta alá Hitler elképzeléseit gazdasági szempontokkal. Belgium) egységes pénz és pénzügyi politika létrehozását határozza el. Norvégia. 1830-ban F. 1867-1868-tól kezdve megszűnik a vámhatár. 1922-Egységes gazdasági rendszer létrehozásának elképzelése vámhatároktól mentesen. 1865-Latin pénzunió létrejötte. 1927ben szüntették meg. Osztrák-Magyar Monarchia: Egyrészt integrációnak is tekinthető. Az integrációs folyamatok elindulásának a jelképe a nemzetállamok létrejötte volt. 1929-A. Egységes nemzetállam létrehozása a cél a vámhatárok lebontásával. Itt jelenik meg a konvertibilitás fogalma. Spanyolország kialakult. 1867-Románia csatlakozik 1873-Görögország csatlakozik 1874-Szerbia csatlakozik 1871-Egységes Németország létrejövetele Franciaország gazdasági helyzete határozta meg a többi ország gazdasági helyzetét. Egyes pénzeszközöket 1-1 arányban rögzítették (azaz 1svéd korona=1 dán korona) A 3 ország gazdaságpolitikáját is összehangolták. 1929-Briand-terv (francia miniszterelnök): Közösen határozzák meg a kereskedelmet. 1854-Német Vámszövetség létrejötte (Zollverein): egymástól elszigetelt német tartományok egységes gazdasági szervezetbe való vonása. 1868ban létrejön egy egységes vámrendszerlegnagyobb területű közös gazdasági terület. Előadás Integráció Az 1800-as évek első feléig az államok létrejöttét tekintették integrációnak. Speer: Egységes Európát kell létrehozni katonai módon. Az 1830-as években már az Egyesült Királyság.4. Liszt német közgazdász dolgozta ki a vámhatároktól mentes államok létrehozásának elméletét. azaz belső kereskedelem vámmentességének a létrehozása a cél. amelyben 4 latin nyelvű ország (Franciaország. amelyen belül önálló. Skandináv pénzunió: 1827-ben jött létre: Svédország. Hitler és A. Dánia közreműködésével.

de 1960-ban már csak 6 működött. 1983-84-től kezdődően integráció újraindulása. szakasza. 1948-OECD 23 ország hozza létre. 1960-1985-ig az integráció jelentősen lelassul. Integráció második szakasza ez. gazdasági területként működnek. különböző integrációs szervezetek alakulnak. amelyet védelmi jelleggel hoztak létre NYEU (6 ország. vámtarifák egységes megállapításának elfogadása egységes kereskedelmi és vámtarifa-kedvezmény.60szerződés jött létre. Franciaország. Amely 1983-2000-ig tart. Anglia.(nem védekező jelleg). gazdasági tevékenységek összehangolását tervezik el. 1994 GATTWTO kereskedelemszabályozás nemcsak a tagállamokban. Ez már nem kifejezetten Európához kapcsolódik.1960-Benelux államok elkülönült. Szovjetunió befolyása alá került országok gazdasági együtt működését „koordinálta” (7 alapító tagállam) 1951-Montánunió 1957-Európai Gazdasági Közösség 1960-EFTA Ezzel lezárul az integráció 1. 15 év alatt kb. 1948-Nyugat Európai Unió. amely így 1944-1960-ig tartott. vámcsökkentésvámmentes kereskedelem elérése a cél. Fontosabb szabadkereskedelmi szervezetek NAFTA (1992) CEFTA BAFTABalti államok Szabadkereskedelmi Társulása AFTAÁzsia államok Szabadkereskedelmi Társulása FTAAAmerikai együttműködés CUFTA MERCOSUR  10 . Benelux államok. hanem lehetőség szerint a világ össze országa között. 1948-GATT 27 ország hozza létre. Olaszország) 1949-NATO létrejötte szintén biztonsági céllal és 12 alapító tagállammal 1949-KGST.

Niger. Togo. Előadás Európai regionális integrációk (1999): Megnevezés CFA frank övezet Alapítás Tagjai éve 1948 Nyugat afrikai Montánunió 8tagja (Benin. Belgium. 12. Mali. nemzetközi munkamegosztás. Elefántcsontpart. NSZK. Portugália. Norvégia. 212007 19942004 Csehország. A 2 szervezet tagállamainak további célja a közös piac megteremtése és a gazd. Cél: tagországok felkészítése az EU tagságra 11 . Magyarország. Egyenlítői Guinea. Szlovákia. Luxemburg. 5 millió (1999) Balti kereskedelmi övezet Népesség: 7. Franciaország. Szlovénia (1995) Korlátozott kereskedelmi övezet. Közép-afrikai Montánunió 6 tagja (Csád. Gibon. Bissau-Guinea. Írország. Csehszlovákia. Románia (1997). NDK (1950). Görögország. Közép afrikai köztársaság. Hollandia. Vietnam (1978). a frank árfolyamhoz kötött pénz működik. Litvánia 1992. Korlátozott szabadkereskedelmi övezet Észtország. 371 millió (1999) Európai Szabadkereskedelmi megállapodás EFTA Közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás CEFTA. Svédország Izland. Burkina Faso. Finnország. Kuba (1972). Gazdaságpolitika összehangolása (államok közti multilaterális rendszer. Svájc Európai Unió Népesség: kb. Szenegál. Lengyelország. Népesség 66. Dánia. Szovjetunió. Albánia (19491961). Ausztria. Liechenstein. 9 millió fő (1999) 1957 1960 Szabadkereskedelmi övezet. Olaszország. Státusz és célok Közös. Nagy Britannia. Spanyolország. Kamerun. Kongói Köztársaság. Lettország. Közös piac és gazdasági unió KGST 19491991 Bulgária. Lengyelország. Magyarország.5. politika összehangolása. Mongólia (1962).

1998-ban Oroszország „megfigyelő” tagállam lett. KGST: Nem tagjai de együttműködési szerződést ír alá a KGST-el Koreai NDK. BSEC: (Fekete Tengeri Gazdasági Együttműködés): 1992-ben hozták létre a KGST megszűnése után Románia. Portugália 1986-ban.EFTA tagja (1999): 1959 Ausztria Dánia Norvégia Portugália Svédország Svájc Egyesült Királyság 1991 Ausztria Finnország (1974) Izland (1978) Liechtenstein (1974) Norvégia Svédország Svájc 1998 Izland Liechtenstein Norvégia Svájc Cél: egységes vám elérése egységes gazdasági rendszer létrehozásával. 1992-2007-ig összesen két év volt. 2001) BAFTA: 1994-2002-ben megkétszerződik a kereskedelem.(Magyarországon a buszgyártásban: Ikarusz). Balassa modellbe nem helyezhető el. Bulgária. EFTA+EGK közös piacot hoz létre. EGK: 1961-ben és 1966-ban Anglia tagfelvételét kéri az EGK-ba de. (1993. 10-évente vizsgálják felül a szerződéseket. Grúzia. Laosz. EGT:(Európai Gazdasági Térség): 1993. 2004-ben a tagállamok belépésével megszűnik a BAFTA. Európai Unió tagállamaivá kívánnak válni. EFTA: Ipari kereskedelemi kapcsolat vámmentességének elérése a cél. Finnország. Vietnam. Törökország. CEFTA: EFTA mintájára hozták létre. Örményország. Ukrajna. Svédország „átigazol” az EGK-ba az EFTA-ból. Cél: országok közötti gazdasági együttműködés fellendítése. Kettős tagságra nem volt ekkor lehetőség.Kijev. Nem gazdasági szükségesség és indok miatt jött létre. 01. kereskedelem összehangolása. 1995ben pedig Ausztria. Termékszintű specializálódás jellemzi. Végül 1973-ban Dánia és az Egyesült Királyság kilépve az EFTAból lép át az EGK-ba. Gazdasági növekedés igen jelentős. Kambodzsa. 12 . 1995-ben az EGK már az Európai Unió nevet viseli. A Balassa-féle modellbe nehezen illeszthető be a KGST. Székhelyek: Isztambul. Odessza. Szabad kereskedelem a tagállamok között. Franciaország mind a kétszer megvétózza a tagfelvételt. amikor egyetlen tagállam sem sértette meg az alapszerződést. 01. Isztambul.

Montenegró. Szerbia. Görögország. 2001-ben csatlakozik Románia. Horvátország. Cél: Egységes befektetési tér létrehozása. Magyarország. Bulgária.  13 . Macedónia.SECI:(Dél-Kelet Európai Befektetési Együttműködés): Volt jugoszláv tagköztársaságok gazdasági stabilizálását akarja elérni. Bosznia. Szlovákia.

Előadás Mercosur 4 amerikai ország alapította: Argentin Köztársaság: Főváros: Buenos Aires Terület: 2780092 km2 Népesség: 37 millió fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Peso Brazil Föderatív Köztársaság: Főváros: Braziliaváros Terület: 8511965 km2 Népesség: 177 millió fő Hivatalos nyelv: Portugál Pénznem: Real Uruguay Keleti Köztársaság: Főváros: Montevideó Terület: 176220 km2 Népesség: 3399237 fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Peso Paraguay Köztársaság: Főváros: Asuncion Terület: 406750 km2 Népesség: 6191368 fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Guarani 14 .6.

nemzeti identitás. egyfajta garancia legyen Megegyezést írtak alá a bűnözők. az egészségügyi ellátás kérdése. emberi jogokat. hogy a térségben demokrácia és a béke letéteménye. amelyek előállításában nincs komparatív előnyök ezen országoknak A Mercosur elérte azt a célt. A jog harmonalizálása (erős folyamat) Ösztönzők: Értékékek hasonlósága • • • • • Demokratikus és pluarista társadalmak Védik a szabadságjogot. a terroristák és a kábítószer. termékcsoportokat.Mercosur alakulása: • • 1991 március 26. a jogi biztonságban.útlevél kibocsátásának lehetőségét is A belső kereskedelemben használtak olyan termékeket. a környezetvédelmet Támogatják a fenntartható növekedést Elkötelezték magukat a demokrácia erősítésében. külső vám meghatározása. a gazdasági fejlődésben és társadalmi egyenlőség megteremtésében Ez a sok esemény egybeesése segített abban. termelési tényezők szabad áramlása. migrációs folyamatok eltérése 1998-ban indították meg a diplomák kölcsönös elismerése és kezdték vizsgálni a közös Mercosur. közös kereskedelemi politika létrehozása. A szolgáltatások kereskedelme területén a tagországok nem különböztethetik meg hátrányosan a többi ország szolgálatait Akkor született megegyezés a tőke szabad áramlásainak engedélyezéséről a tagországok között A munkaerő szabad áramlása sok problémát vetett fel: Nyugdíjrendszerek inkompatibilitása. a szegénység elleni hadjáratban. hogy a szövetségesek keressenek lehetőségeket a nemzeti piacok bővítésére az integráció révén Az integráció fejlődése: • • • • • • • • • Belső vámok és nem vámjellegű kereskedelmi akadályok megszüntetésére 1995 közös külső vámok rendszerének létrehozása 1997 Montevideói jegyzőkönyv.kereskedelem elleni közös fellépéséről is 15 . elmozdítója. szolgáltatások.-án jön létre az Asuncion-i szerződés aláírásával Cél: tagországok integrálása a javak. szektorális és makroökonómiai politikák koordinálása révén.

ezek a pénzügyi Külügyminisztériumból. mert nyugalmas. amelyeknek segítségével a piacokon hirtelen bekövetkező. Közös piaci Csoport (GMC): • • Minden tagország 4 képviselőt küld. mint: • Intézményrendszer fejlesztésének kérdése • A belső érdekellentétek kezelése • A világpiaci versenyképesség javítása • Az infrastruktúra fejlesztése Az intézményrendszer: • • • A tagországok minisztériumainak és kereskedelmi szervezeteinek keretén belül működik. várhatóan átmeneti átrendeződések esetén védelmet lehetett volna biztosítani az érintett szektoroknak Olyan problémák kerültek felszínre. de bizalomra van szükség a felek között 1994 Quro petro protokoll. Ez a protokoll meghatározza a Mercosur intézményének struktúráját Közös piaci Tanács (CCM): Integrációs folyamatok vezetése. Központi Bankból származnak Feladatai: Tervek elkészítése és a Közös Piac Tanácsa által hozott döntések végrehajtása Mercosur Kereskedelmi Bizottság (CCM): • • A kereskedelmi politikáért felel a vámunió érdekében 3 országgal folytat kereskedelmi tárgyalásokat 16 . elsősorban Argentína és Brazília viszonyában A feszültség egyik oka a Mercosur legnagyobb sikere: az országok kölcsönös függése és ezért brazil válság érintette súlyosan Argentínát Az összehangolatlan versenypolitikák az egyes országok nemzeti szubvenciós rendszerei versenyeznek egymással A Mercosurban nem alakítottak ki olyan mechanizmusokat. az Asoncion-i szerződésben foglalt célok megvalósítása.Problémák felszínre kerülése: • • • • • 1998-ban az ázsiai válság hullámai elérték a latin-amerikai régiót 1999 bekövetkezett a 40%-os brazil valutaleértékelés feszültségeket keltett a tagországok között. a különböző szintű politikai és gazdasági vezetők rendszeres találkozóin keresztül Jó a rendszer.

hogy lehetségessé váljon a két kereskedelmi blokk között az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása Ezzel a megállapodással megteremtődtek az alapok arra vonatkozóan. van Latin-amerikai integrációs Szövetségnek az elfogadására és egy olyan elemzésre. Bolívia 2004. ami bebizonyítja. Ecuador. 08. az érintett országok leadták a termékek listáját A két blokk közötti kereskedelem megközelíti a 6 millió dollárt. 06. pert indíthat és perelhető A Mercosur és a CAN: • • • • • • CAN tagországai: Kolumbia. Jogokat szerezhet. Peru. a CAN és a Mercusor tagországai Montevideó városában megállapodást írnak alá. kötelezettséget vállalhat.Közös Parlamenti Bizottság (CPC): • • • Részt vesz a jogharmonizálásban Feladat: A parlamentben gyorsítja a Mercosur szervei által létrehozott szabályok hatályba lépéseit Minden parlament választja 4 képviselőjét • • Minden ország 4 képviselőt küld Havonta 1x ülésezik Gazdasági és Szociális Fórum (FCES): • • A gazdasági és a szociális szektor képviselői vesznek részt a Fórumban Javaslatot tesz a Közös Piac Csoportjának Az Quro preto protokoll elfogadása után a Mercosur Nemzetközi Jogi személységet kap. amelyben a CAN tagországai negatív kereskedelmi mérleggel rendelkeznek Hogy a megállapodás valósággá váljon szükség. Venezuela. hogy nincs kritériumi eltérés a blokkok között  17 . hogy a közel jövőben a gazdasági együttműködés teljesen kialakuljon Montevideó városában zajlott találkozón.

Uruguay. Földrajzi kapcsolódást is tudják biztosítani (kisebb szervezetek: MERCOSUR. Minden országnak a saját kereskedelme volt a fontos. CACM (Central American Common Market) 3. MERCOSUR 2. Brazília. Paraguay A 4 ország Latin-Amerika GDP-jének és lakosságának 50%-át adja Brazília adja Mercosur termelésének 2/3-át.7. 1967-1969 kisebb szervezetek alakulnak. Nem túl sikeres. Belső közlekedési hálózat nagyon fejletlen. lakosságának 4/5-ét 1999-re intenzív kereskedelem a tagállamok között Szervezői szint szerint ez jut legmesszebb Fejlett intézményrendszer jön létre 18 . MERCOSUR: • • • • • • • • • Asuncioni Szerződés 1941 1995-ig kereskedelem-liberalizálás 1995-től vámunió Argentína. ANDOKI csoport). igen kis földrajzi kapcsolatokkal jellemezhető.American Free Trade Agreement) 1960 1980 Montevideói szerződés 3 regionális blokkból áll 1. Vámmentesség létrehozása. Előadás LAIA (Latin-American Integration Association) • • • Alapja LAFTA (Latin. CACM. Andoki csoport (Andean Group) Egységes integráció létrehozása nem sikerül az első 20 évben! LAFTA: Szabadkereskedelmi övezet. Nagy távolságot átölelő.

politikai változások. Egyéb dél-amerikai Társulás: • • CARICOM: 1993. Costa Rica. Hanem kisebb lépések útján. Amerikai Államok Szervezete (OAS) • • • • • • • • Organisation of American States Eredetileg International Union of American Republics. Évente egyszer üléseznek.A többi LAIA Térség: CACM: (Central-American Common Market) • 1960: Guatemala. ANDOKI CSOPORT: • 1969 Cartegnai megállapodás: Kolumbia. Egységes gazdaság és politika létrehozása a cél CARIFTA: Egységes piac kialakítása a cél. Salvador 1969: a tényleges megalakulás éve Cél: Egyesült Államokkal. spanyol. Bolívia Cél: 1980-ra létrehozni egy vámuniót. angol tulajdonban lévő cégek gyártják. Az egyik legerősebb gazdasági ország ekkor. való kapcsolatok erősítése Belső piac kialakulása 1980-ra az áruk szabad áramlásának elérése a cél Nem érnek el nagy sikert 1969-1980 térségbe érkező amerikai tőke nem érte el a 8 milliárd dollárt. Venezuela. Kuba is tagállam. Gyárak nyeresége 5-6 %. 1980-ra kialakul egy korlátozott szabad kereskedelemtermékek 95%-az amerikai. Intézményrendszert nem kapcsoltak a szervezethez. alapítva 1890 USA hegemónia 1893Montevideoi Konferencia: jósszomszédsági politika 1938 Conference: államok szuverén egyenlősége 1947 Riói Konferencia: Az amerikai kontinens kollektív biztosítási rendszere 1948 Alapokmány 1949 Miami csúcs FTAA 19 . Peru. kevés ásványanyag. Nicaragua. de nem azonnal. Székhelye San Domingo. Ennek fő oka a kevés megművelhető terület. Honduras. Ecuador.

Mexikó. legfontosabb kereskedelmi partnerei. 1994 Kanada. Bilaterális mezőgazdasági megállapodások. Ez teljesül. USA USA érdeke: 1.Észak-Amerika: • • • • • • CUFTA: Kanada&USA NAFTA: 1993. FTAA: • • • Free Trade Area of Americas Miami csúcs 1994összes amerikai ország aláírja Santiagói csúcs. GDP 85%-át és a népesség 2/3-át USA. 34 ország 2. CUFTA+(US-MEX)+(MEX+KAN) Cél: 2004-2005 re szabad kereskedelem létrejötte.&3. politikai biztonság Kanada és Mexikó érdeke: Biztos hozzáférés USA piacához. 1. Brazília és Mexikó adja  20 .

Szabadkereskedelmi övezetek létrehozása • Pl. Kormányközi megállapodások keretében kívánatos új üzemek. 1990-es évek:nagy fejlődés minden földrészen Integrálódó fejlődő országok Főbb indokok: 1. Ázsia-Afrika Új integrációs hullám • • • • 1970-es évek kedvezőtlen légköre 1980-as évek: korábbi kapcsolatok fejlesztése. új lendület: fejlődők és fejlettek körében is Globalizációs folyatok-új indokok Értékelés 1. LAFTA 3. ágazatok megteremtése • Ágazatok közötti szektorális együttműködések Ázsia és Csendes-Óceáni Térség 21 . a fejlődők esetében sikeres kezdeményezés 3.8. Előadás Regionális integrációk Európán kívül. Vegyes kép: pozitív és negatív példák 2. Importhelyettesítő gazdaságpolitika segítése • Nyereséges regionális specializáció 2.

Laosz. március 22. Thaiföld 1967 Később Brunei. • ASEAN • • • • • Indonézia. 1.• • • ASEAN APEC Arab Nemzetek Ligája Integrációs kezdeményezések Ázsiában • The Association of Southeast Asian Nations [ASEAN]-1967. Szingapúr és Thaiföld+3 később 1. alapítva: 1989 (teljes Csendes-óceáni régió. Malajzia. Fülöp szigetek. Fő cél: Az Asean—termékek nemzetközi versenyképességének növelése. a világgazdasági integráció fokozása. Malajzia. Vietnám Politikai. a régión belüli közösség erősítése25 éven belül liberalizáció a kereskedelem és tőkeáramlások területén Kereskedelmi liberalizáció eltérő ütemben Heterogén összetétel-egységes piac? Japán kényes helyzete NAFTA-országok Kína szerepe: eltérő sebességű integráció Arab Liga • • • Kairó 1945. biztonsági célok 1977 kereskedelmi preferenciák. ipari projektprogramok 1992 ASEAN Free Trade Area (AFTA): egymásnak nem fontos partnerei APEC • • • • • • • Asian-Pacific Economic Coperation (APEC) 21 ország. de hasonló a globális orientáció és a kereskedelemtől függő gazdasági fejlődés ASEAN Free Trade Area (AFTA) 1992. Fülöp-szigetek. 15 év alatt szabad kereskedelem (10-re módosult) 2. Később kereskedelmi és ipari megállapodások 3. Heterogén csoport. Eleinte politikai és biztonságpolitikai okok 2. 18 ország) Cél: a régió gazdasági növekedésének és haladásának segítése. Indonézia. Szingapúr. stratégiai. 1950 közös védelemről és együttműködésről van szó 1962 Arab Gazdasági Egység Tanács 22 .

Menekült Iroda Rossz hatékonyság. Titkárság. Egykori francia gyarmatok összekapcsolódása UEMOA és CEAO1990 előtt megszűntek 2. Jordánia. energy. Arab Tanulmányok Intézete. monetary and financial matters. Regionális integrációk Afrikában The Economic Community Of West African States (ECOWAS) 1. social and cultural issues… 3. Szíria Főtanács. transport. Southern African Customs Unoin (SACU) 1. West African Economic Community (CEAO) 1. commerce. natural resources.• • • 1965 Arab Közöspiac Irak. 15 ország (1975): korábbi brit és francia gyarmatok 2. Bevételek elosztása és gazdasági diverzifikáció West African Economic and Monetary Union (UEMOA) 1. megszűntUEMOA 3. egyetlen sikeresen működő afrikai vámunió 2. industry. 1990/1994: UEMOA-vámunió és egységes piac megteremtése (EU mintára) • • • •  23 . 1969/1910: legrégibb vámunió 3. agriculture. Egyiptom. Dél-Afrikai Köztársaság vezető szerepe 4. heterogén politikai rendszerek. Arab Kéziratok Intézete. 7 ország (1974) 2. telecommunitons. particularly. Nigéria a meghatározó 4. Kuvait. Its mission is the promote economic integration in „all fields of economic activity. gyenge katonai együttműködés.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful