Világgazdasági integrációk

Radics Zsolt

2006/2007 1.félév

1

1.Előadás
Általános áttekintés, fogalmak Világgazdaság: Az egyes nemzetállamok által előállított gazdasági termelés, termelékenysége és a köztük lezajló kereskedelem. 2. világháború után:  változás, 1 világháború után 45-50 volt a független országok száma, a 2 világháború után elkezdett nőni a számuk, mára több mint 200 van. Gazdasági folyamatokban nemzetköziesedés figyelhető meg, vagyis egy termék előállítását már nem lehet csak 1-1 országhoz kötni. Adott országba érkező termék több határt lép már át. (Pl.: gyapotból kész farmernadrág  min 7 ország.) a termelés egy- egy szakasza olyan helyre kerül ahol a legkedvezőbb áron folytatható. A nemzetköziesedés mellett a másik legfontosabb a kapcsolatok elmélyülése. Egyszerre, közösen osztoznak az országok az adott terméken. Szervezetek jönnek létre, pl. multinacionális cégek. Termelésüket és értékesítésüket az egész világon végzik. Legelőször ez a bányában jelent meg. Ma már mindenhol megfigyelhető, pl.: élelmiszeripar. Megnövekszik azon gazdasági tevékenységeknek szerepe, amelyek nehezen köthetők helyhez.  kereskedelem, kommunikáció. Tehát a világgazdaság több, mint az egyes országok összes termelése. A világ országainak olyan nemzetközi rendszere, melyben az egyes országok a nemzetközi munkamegosztásban vesznek részt, s a világpiacon fonódnak össze. Lényeg: 1. az összes országra kiterjed 2. nemzetközi munkamegosztás 3. világpiac A világgazdaság megjelenésének formái: 1. országok közötti külkereskedelmi kapcsolatok intenzitásának és mértékének növekedése. Oka • a termék előállításának egyre több helyszíne van • országok számának növekedése 2. a termelési kooperációk számának növekedése egyre kevesebb az olyan termék, amely egy telephelyhez, céghez, egy országhoz tartozik csak. Egyre több a kooperáció  együttműködés  új vállalti formák jönnek létre  transznacionális vállalatok alakulnak lásd farmer. 3. tőkeáramlás felélénkülése tőkekereskedelem, szolgáltatáskereskedelem, munkaerő-kereskedelem. A tőke – és hitelkapcsolatok is határokon átlépők lesznek. 4. nemzetközi munkaerő-áramlás évente tízszeresére nő a nemzetközi munkaerőáramlásban résztvevők száma. Több százmillió ember vesz részt benne napjainkban. 5. technológiai információk, fejlesztések áramlása tehát az áramlások a legfontosabbak, ezekből kimaradni nem lehet. Ebből következik  kölcsönös függőségek  a Föld egyetlen térsége sem tudja függetleníteni magát.

2

Főleg mozgalmak ezek. Például: Exxonmobile. termelékenyebb termelés. Céljuk: minél versenyképesebb. 1944. pl. embercsoportok  ők működtetik a világgazdaságot.: Danone. nemzetközi tőkemozgások ellenőrzése o Világkereskedelmi Szervezet 1994-ben jött létre Gazdasági integrációk vagy regionális gazdasági integrációk. • Globális szervezetek: második világháború után jelennek meg a világgazdaság befolyásolására. 1944-ben jött létre o Nemzetközi Valuta Alap (IMF). Például: Lengyelországban. • • 3 . amikor az integrációnak létrejön az önálló intézményrendszere. General Motors.  ebben igen nagy különbségek vannak. o Világbank Nemzetközi Befektetési– és Újjáépítési Bank. gazdaságaikat. de. mivel több értéket állít elő a TNV.  ehhez az egész világ a rendelkezésükre áll. Pl. munkahely szolgáltatások áramlása) A világgazdaságok szereplői: • az adott országok • állandó együttműködések. o ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete fő célja a béke megóvása. A ’90-es években: globalizáció vagy TNV-k nem mozgalmak. akkor ez valamelyest elválik / leválik az országokról. fő célja a világban zajló pénzügyi folyamatok kordában tartása. A nemzetközi stratégiai kérdések nem igazán foglalkoztatják őket. hogy erősebben tudjanak fellépni.  így minél olcsóbban kell termelni és minél drágábban kell értékesíteni. Ezek az alapító országok érdekeit szolgálják. transznacionális vállalatok ők az első új szereplők. egyensúly megteremetése. A TNV-k gazdasági szerepe már akkorára nőtt. mint Lengyelország. McDonald’s. Fellépés ellene: a „nem fogyasztás”. Hatásaik: országokhoz való kötődésük már kisebb. hogy akár az országokkal is fel tudják venni a versenyt. ellenőrzésére.Védekezés a gazdasági folyamatok hátrányai ellen: • gazdasági összefogás • domináns folyamatok megcsapolása a leghatásosabb (tőke. Miért engedik ezt az államok? Azért mert rá vannak szorulva.: EU Ember. A tagok egységesítik piacaikat.

Század világgazdaságának jellemzője A globalizáció gazdaságelméleti mozgatórugója a klasszikus illetve neoklasszikus közgazdaságban A kereskedelem liberalizációját. gazdasági. Érdekérvényesítő képessége. hogy Földünk (glóbusz) egyik földrajzi helyén /térségében bekövetkezendő események (döntések. Másrészt értelmezhető állapotként is: gazdasági egységesedés és fejlődés egy fokozataként. Ez a hatás kihat a gazdaságra (az áruk és a szolgáltatások.2. Véget nem érő cselekménysor. ökológiai hatásaikat. folyamatok) a Föld más részeiben is éreztetik társadalmi. a pénz –és tőkepiacokra. A gazdasági globalizáció jellemzői 6 pontban foglalhatóak össze: • • • • • • A globalizáció tipikusan a XX. miközben maga a lényeg nem változott. 4 . a termelési folyamatok majd a tőke nemzetközeledése követi A világgazdaság kulcsszereplői a nagy tőkekoncetrációjú transznacionális cégek A globalizáció mögött álló gazdasági és politikai erők hatására hatalmi és pénzügyi centrumok jöttek létre A globalizálódó világban csökken a nemzetállamok szerepe. a tudományos kutatásokra) és a társadalmakra (az életmódra. A globalizáció alapvető ismérve. Az integráció egyrészt egy folyamat. Előadás A globalizáció fogalmát az elmúlt évtizedek során többször újraértelmezték. a politikai intézményrendszerekre. amely egy egységesedési folyamat a kisebb egységek újra egésszé való alakulása. a világ-és a nemzeti kultúrkörökre.

Regionális gazdasági Integráció A regionális gazdasági integráció alatt adott földrajzi térségen belül elhelyezkedő két. Integráció az idő során egyre több területre és nemzetállamra terjedhet. egységes regionális piac létrehozására irányul. jószágok és erőforrás piacok egyesítésére irányuló. vagy több nemzetállam független döntésén alapuló. A fenti definícióból 4 lényegi következtetés vonható le: • • • • A regionális gazdasági integrációk nem azonosak a nemzetközi együttműködések hagyományos formáival. Nemzeti piacok hagyományos kapcsolatai: A ország nemzeti piaca B ország nemzeti piaca C ország nemzeti piaca ↑↓ ↑↓ Világpiac ↑↓ Nemzet piacok kapcsolatainak módosulása regionális integrációt követően: A ország B ország regionális belsőpiac C ország ↑↓ Világpiac 5 . A piacok egyesítése kölcsönös alkalmazkodással és áldozatvállalással jár. Az integráció tehát az önálló nemzeti áru-és tényezőpiacok egyesítésére. intézményesített kapcsolatát értjük. A gazdasági integráció állapotként és folyamatként egyaránt értelmezhető: • • Tagállamok közötti gazdasági összefonódás mértéke. A regionális gazdasági integrációk földrajzilag lehatárolt csoport érdekeit artikulálják. a nemzetgazdasági korlátok és különbözőségek megszüntetésére.

Minőségjavulás. Adóbevételek növekedése 2.Gazdasági integráció pozitív hatásai: Termelői hatás 1. Munkaerőpiac verseny 2. Erőforrásokhoz való hozzáférés javulása Fogyasztói hatás 1. piaci méretek növekedése. Vámbevételek csökkenése 3. választék bővülése 3. verseny növekedése 3. vállalkozói eredménynövekedés 2. Költségvetési bevételek és kiadások változása  6 . Belső piacvédelem megszűnése. Fajlagos árak csökkenése Költségvetési hatás 1. fajlagos költségek csökkenése.

Fejlett országok 2. Föderalizmus Alapvetően politikai. Előadás Integrálelméleti irányzatok Alapvető integrációs elméletek: Funkcionalizmus Alapvetően gazdasági. a gazdasági és társadalmi kérdések kezelhetőbbek nemzetközi. Fejlődő országok Eltérő fejlettségű országok 7 • . Integrációban résztvevők alapján • Azonos fejlettségű országok 1. a békefeltételek a nemzetállamok hatalmának korlátozása. hálózatai alárendelve érvényesülnek. (pókháló modell) amelynek alapja egy nemzetállamok feletti szerződés. mint nemzeti keretek között. Létrejönnek az integráció Az egyéni érdekek közös gazdasági és igazgatási (központi) elveknek szervezetei.3. A nemzetközi szervezetek csak részben képesek feladataikat ellátni (biztonsági dilemma) ezért szövetségi államformát kell létrehozni. • Az integráció elkerülhetetlen és tovagyűrűző hatású • Nemzetállamok jelentősége csökken Integráció motívuma Integráció eredménye Azonosságok Regionális gazdasági integrációk jellemzői: 1. Integráció formája alapján (Béla Balassa modell) • • • • • Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Közös piac Gazdasági unió Pénzügyi unió 2. A gazdasági egymásra utaltság legjobban integrációs körülmények között kezelhető.

Közös piac 4.3. Vámunió 3. működtetése mobilitásának bevezetése szabályozása Egységes pénzügyi politika bevezetése x x x x x x x x x x Gazdasági integrációs formák jellemzői 6. Résztvevők száma szerint • • Bilaterális Multilaterális 4. pol. Integráció jellege alapján • • Negatív Pozitív Protekcionizmus leépítése 1. szint: egységes társadalompolitika +egységes gazdaság 0. Szabadkereskedelmi övezet 2. Gazdasági unió 5. szint: Preferenciális vámövezet: belső kereskedelem nem szabad teljesen  8 . Pénzügyi unió x x x x x Közös külső Termelési Egységes vám tényezők gazd.

azaz belső kereskedelem vámmentességének a létrehozása a cél.4. 1944-Benelux Unió létrehozatalának terve 1946-Megvalósul a terv 1958-Hágai nyilatkozat 9 . Liszt német közgazdász dolgozta ki a vámhatároktól mentes államok létrehozásának elméletét. Speer támasztotta alá Hitler elképzeléseit gazdasági szempontokkal. Svájc. Dánia közreműködésével. Spanyolország kialakult. Skandináv pénzunió: 1827-ben jött létre: Svédország. 1929-Briand-terv (francia miniszterelnök): Közösen határozzák meg a kereskedelmet. 1868ban létrejön egy egységes vámrendszerlegnagyobb területű közös gazdasági terület. 1927ben szüntették meg. Egyes pénzeszközöket 1-1 arányban rögzítették (azaz 1svéd korona=1 dán korona) A 3 ország gazdaságpolitikáját is összehangolták. Egységes nemzetállam létrehozása a cél a vámhatárok lebontásával. Itt jelenik meg a konvertibilitás fogalma. Vámok eltörlése a cél. 1867-Románia csatlakozik 1873-Görögország csatlakozik 1874-Szerbia csatlakozik 1871-Egységes Németország létrejövetele Franciaország gazdasági helyzete határozta meg a többi ország gazdasági helyzetét. szabályzó eszközöket. Hitler és A. Speer: Egységes Európát kell létrehozni katonai módon. 1865-Latin pénzunió létrejötte. 1929-A. Belgium) egységes pénz és pénzügyi politika létrehozását határozza el. Az integrációs folyamatok elindulásának a jelképe a nemzetállamok létrejötte volt. Előadás Integráció Az 1800-as évek első feléig az államok létrejöttét tekintették integrációnak. megegyezésen alapulva az áruk árát megállapítják. 1854-Német Vámszövetség létrejötte (Zollverein): egymástól elszigetelt német tartományok egységes gazdasági szervezetbe való vonása. 1922-Egységes gazdasági rendszer létrehozásának elképzelése vámhatároktól mentesen. Norvégia. Olaszország. 1867-1868-tól kezdve megszűnik a vámhatár. Osztrák-Magyar Monarchia: Egyrészt integrációnak is tekinthető. amelyen belül önálló. Az 1830-as években már az Egyesült Királyság. jön létrenagy gazdasági növekedésvámunió szintjét érte el az OMM. amelyben 4 latin nyelvű ország (Franciaország. 1830-ban F.

Szovjetunió befolyása alá került országok gazdasági együtt működését „koordinálta” (7 alapító tagállam) 1951-Montánunió 1957-Európai Gazdasági Közösség 1960-EFTA Ezzel lezárul az integráció 1. gazdasági tevékenységek összehangolását tervezik el. Anglia. 15 év alatt kb. Ez már nem kifejezetten Európához kapcsolódik. Franciaország. Fontosabb szabadkereskedelmi szervezetek NAFTA (1992) CEFTA BAFTABalti államok Szabadkereskedelmi Társulása AFTAÁzsia államok Szabadkereskedelmi Társulása FTAAAmerikai együttműködés CUFTA MERCOSUR  10 . 1994 GATTWTO kereskedelemszabályozás nemcsak a tagállamokban. különböző integrációs szervezetek alakulnak.1960-Benelux államok elkülönült. hanem lehetőség szerint a világ össze országa között. 1960-1985-ig az integráció jelentősen lelassul. 1948-OECD 23 ország hozza létre. 1948-Nyugat Európai Unió. amely így 1944-1960-ig tartott.60szerződés jött létre. vámtarifák egységes megállapításának elfogadása egységes kereskedelmi és vámtarifa-kedvezmény. vámcsökkentésvámmentes kereskedelem elérése a cél. Benelux államok. Olaszország) 1949-NATO létrejötte szintén biztonsági céllal és 12 alapító tagállammal 1949-KGST. de 1960-ban már csak 6 működött. 1983-84-től kezdődően integráció újraindulása. Integráció második szakasza ez.(nem védekező jelleg). Amely 1983-2000-ig tart. gazdasági területként működnek. amelyet védelmi jelleggel hoztak létre NYEU (6 ország. szakasza. 1948-GATT 27 ország hozza létre.

politika összehangolása. 371 millió (1999) Európai Szabadkereskedelmi megállapodás EFTA Közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás CEFTA.5. Nagy Britannia. Luxemburg. Norvégia. Görögország. a frank árfolyamhoz kötött pénz működik. Népesség 66. Gibon. A 2 szervezet tagállamainak további célja a közös piac megteremtése és a gazd. Szenegál. Svédország Izland. 9 millió fő (1999) 1957 1960 Szabadkereskedelmi övezet. Litvánia 1992. Franciaország. Írország. Hollandia. Magyarország. NSZK. Finnország. Közös piac és gazdasági unió KGST 19491991 Bulgária. Csehszlovákia. NDK (1950). Gazdaságpolitika összehangolása (államok közti multilaterális rendszer. Szovjetunió. Kuba (1972). Olaszország. Svájc Európai Unió Népesség: kb. Előadás Európai regionális integrációk (1999): Megnevezés CFA frank övezet Alapítás Tagjai éve 1948 Nyugat afrikai Montánunió 8tagja (Benin. Mongólia (1962). Elefántcsontpart. Egyenlítői Guinea. Románia (1997). Niger. Lettország. Kamerun. Togo. Korlátozott szabadkereskedelmi övezet Észtország. Közép-afrikai Montánunió 6 tagja (Csád. Liechenstein. 212007 19942004 Csehország. Dánia. Burkina Faso. Mali. Albánia (19491961). nemzetközi munkamegosztás. 5 millió (1999) Balti kereskedelmi övezet Népesség: 7. Vietnam (1978). Szlovénia (1995) Korlátozott kereskedelmi övezet. Lengyelország. Belgium. Portugália. Spanyolország. Lengyelország. 12. Státusz és célok Közös. Bissau-Guinea. Szlovákia. Cél: tagországok felkészítése az EU tagságra 11 . Magyarország. Kongói Köztársaság. Közép afrikai köztársaság. Ausztria.

Székhelyek: Isztambul. Franciaország mind a kétszer megvétózza a tagfelvételt.Kijev. Kambodzsa. Balassa modellbe nem helyezhető el. Laosz. CEFTA: EFTA mintájára hozták létre. EFTA: Ipari kereskedelemi kapcsolat vámmentességének elérése a cél. Ukrajna. Portugália 1986-ban. Cél: országok közötti gazdasági együttműködés fellendítése.(Magyarországon a buszgyártásban: Ikarusz). EFTA+EGK közös piacot hoz létre. Európai Unió tagállamaivá kívánnak válni. 1998-ban Oroszország „megfigyelő” tagállam lett. Kettős tagságra nem volt ekkor lehetőség. Végül 1973-ban Dánia és az Egyesült Királyság kilépve az EFTAból lép át az EGK-ba. Törökország.EFTA tagja (1999): 1959 Ausztria Dánia Norvégia Portugália Svédország Svájc Egyesült Királyság 1991 Ausztria Finnország (1974) Izland (1978) Liechtenstein (1974) Norvégia Svédország Svájc 1998 Izland Liechtenstein Norvégia Svájc Cél: egységes vám elérése egységes gazdasági rendszer létrehozásával. 10-évente vizsgálják felül a szerződéseket. Nem gazdasági szükségesség és indok miatt jött létre. 01. Grúzia. Örményország. 1995ben pedig Ausztria. Vietnam. 01. Isztambul. KGST: Nem tagjai de együttműködési szerződést ír alá a KGST-el Koreai NDK. Szabad kereskedelem a tagállamok között. EGT:(Európai Gazdasági Térség): 1993. 1992-2007-ig összesen két év volt. Finnország. Odessza. 1995-ben az EGK már az Európai Unió nevet viseli. Gazdasági növekedés igen jelentős. EGK: 1961-ben és 1966-ban Anglia tagfelvételét kéri az EGK-ba de. (1993. 2004-ben a tagállamok belépésével megszűnik a BAFTA. Bulgária. Termékszintű specializálódás jellemzi. BSEC: (Fekete Tengeri Gazdasági Együttműködés): 1992-ben hozták létre a KGST megszűnése után Románia. kereskedelem összehangolása. Svédország „átigazol” az EGK-ba az EFTA-ból. amikor egyetlen tagállam sem sértette meg az alapszerződést. A Balassa-féle modellbe nehezen illeszthető be a KGST. 12 . 2001) BAFTA: 1994-2002-ben megkétszerződik a kereskedelem.

 13 . Bulgária. Montenegró. Macedónia. Horvátország. Bosznia. Szlovákia. 2001-ben csatlakozik Románia. Szerbia.SECI:(Dél-Kelet Európai Befektetési Együttműködés): Volt jugoszláv tagköztársaságok gazdasági stabilizálását akarja elérni. Görögország. Magyarország. Cél: Egységes befektetési tér létrehozása.

6. Előadás Mercosur 4 amerikai ország alapította: Argentin Köztársaság: Főváros: Buenos Aires Terület: 2780092 km2 Népesség: 37 millió fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Peso Brazil Föderatív Köztársaság: Főváros: Braziliaváros Terület: 8511965 km2 Népesség: 177 millió fő Hivatalos nyelv: Portugál Pénznem: Real Uruguay Keleti Köztársaság: Főváros: Montevideó Terület: 176220 km2 Népesség: 3399237 fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Peso Paraguay Köztársaság: Főváros: Asuncion Terület: 406750 km2 Népesség: 6191368 fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Guarani 14 .

közös kereskedelemi politika létrehozása. a gazdasági fejlődésben és társadalmi egyenlőség megteremtésében Ez a sok esemény egybeesése segített abban. egyfajta garancia legyen Megegyezést írtak alá a bűnözők. A szolgáltatások kereskedelme területén a tagországok nem különböztethetik meg hátrányosan a többi ország szolgálatait Akkor született megegyezés a tőke szabad áramlásainak engedélyezéséről a tagországok között A munkaerő szabad áramlása sok problémát vetett fel: Nyugdíjrendszerek inkompatibilitása. szektorális és makroökonómiai politikák koordinálása révén. a környezetvédelmet Támogatják a fenntartható növekedést Elkötelezték magukat a demokrácia erősítésében. migrációs folyamatok eltérése 1998-ban indították meg a diplomák kölcsönös elismerése és kezdték vizsgálni a közös Mercosur. termelési tényezők szabad áramlása. a jogi biztonságban. hogy a térségben demokrácia és a béke letéteménye. A jog harmonalizálása (erős folyamat) Ösztönzők: Értékékek hasonlósága • • • • • Demokratikus és pluarista társadalmak Védik a szabadságjogot.útlevél kibocsátásának lehetőségét is A belső kereskedelemben használtak olyan termékeket. a szegénység elleni hadjáratban.-án jön létre az Asuncion-i szerződés aláírásával Cél: tagországok integrálása a javak. az egészségügyi ellátás kérdése. elmozdítója. termékcsoportokat. külső vám meghatározása.kereskedelem elleni közös fellépéséről is 15 . hogy a szövetségesek keressenek lehetőségeket a nemzeti piacok bővítésére az integráció révén Az integráció fejlődése: • • • • • • • • • Belső vámok és nem vámjellegű kereskedelmi akadályok megszüntetésére 1995 közös külső vámok rendszerének létrehozása 1997 Montevideói jegyzőkönyv. amelyek előállításában nincs komparatív előnyök ezen országoknak A Mercosur elérte azt a célt. a terroristák és a kábítószer.Mercosur alakulása: • • 1991 március 26. emberi jogokat. szolgáltatások. nemzeti identitás.

amelyeknek segítségével a piacokon hirtelen bekövetkező. Közös piaci Csoport (GMC): • • Minden tagország 4 képviselőt küld. várhatóan átmeneti átrendeződések esetén védelmet lehetett volna biztosítani az érintett szektoroknak Olyan problémák kerültek felszínre. de bizalomra van szükség a felek között 1994 Quro petro protokoll. elsősorban Argentína és Brazília viszonyában A feszültség egyik oka a Mercosur legnagyobb sikere: az országok kölcsönös függése és ezért brazil válság érintette súlyosan Argentínát Az összehangolatlan versenypolitikák az egyes országok nemzeti szubvenciós rendszerei versenyeznek egymással A Mercosurban nem alakítottak ki olyan mechanizmusokat. az Asoncion-i szerződésben foglalt célok megvalósítása. mint: • Intézményrendszer fejlesztésének kérdése • A belső érdekellentétek kezelése • A világpiaci versenyképesség javítása • Az infrastruktúra fejlesztése Az intézményrendszer: • • • A tagországok minisztériumainak és kereskedelmi szervezeteinek keretén belül működik. mert nyugalmas. Központi Bankból származnak Feladatai: Tervek elkészítése és a Közös Piac Tanácsa által hozott döntések végrehajtása Mercosur Kereskedelmi Bizottság (CCM): • • A kereskedelmi politikáért felel a vámunió érdekében 3 országgal folytat kereskedelmi tárgyalásokat 16 .Problémák felszínre kerülése: • • • • • 1998-ban az ázsiai válság hullámai elérték a latin-amerikai régiót 1999 bekövetkezett a 40%-os brazil valutaleértékelés feszültségeket keltett a tagországok között. a különböző szintű politikai és gazdasági vezetők rendszeres találkozóin keresztül Jó a rendszer. Ez a protokoll meghatározza a Mercosur intézményének struktúráját Közös piaci Tanács (CCM): Integrációs folyamatok vezetése. ezek a pénzügyi Külügyminisztériumból.

Peru. hogy lehetségessé váljon a két kereskedelmi blokk között az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása Ezzel a megállapodással megteremtődtek az alapok arra vonatkozóan. Ecuador. Venezuela. ami bebizonyítja.Közös Parlamenti Bizottság (CPC): • • • Részt vesz a jogharmonizálásban Feladat: A parlamentben gyorsítja a Mercosur szervei által létrehozott szabályok hatályba lépéseit Minden parlament választja 4 képviselőjét • • Minden ország 4 képviselőt küld Havonta 1x ülésezik Gazdasági és Szociális Fórum (FCES): • • A gazdasági és a szociális szektor képviselői vesznek részt a Fórumban Javaslatot tesz a Közös Piac Csoportjának Az Quro preto protokoll elfogadása után a Mercosur Nemzetközi Jogi személységet kap. pert indíthat és perelhető A Mercosur és a CAN: • • • • • • CAN tagországai: Kolumbia. a CAN és a Mercusor tagországai Montevideó városában megállapodást írnak alá. amelyben a CAN tagországai negatív kereskedelmi mérleggel rendelkeznek Hogy a megállapodás valósággá váljon szükség. Jogokat szerezhet. 06. hogy a közel jövőben a gazdasági együttműködés teljesen kialakuljon Montevideó városában zajlott találkozón. 08. Bolívia 2004. hogy nincs kritériumi eltérés a blokkok között  17 . kötelezettséget vállalhat. van Latin-amerikai integrációs Szövetségnek az elfogadására és egy olyan elemzésre. az érintett országok leadták a termékek listáját A két blokk közötti kereskedelem megközelíti a 6 millió dollárt.

igen kis földrajzi kapcsolatokkal jellemezhető. MERCOSUR 2. Nagy távolságot átölelő.American Free Trade Agreement) 1960 1980 Montevideói szerződés 3 regionális blokkból áll 1. Paraguay A 4 ország Latin-Amerika GDP-jének és lakosságának 50%-át adja Brazília adja Mercosur termelésének 2/3-át. Előadás LAIA (Latin-American Integration Association) • • • Alapja LAFTA (Latin. CACM. Földrajzi kapcsolódást is tudják biztosítani (kisebb szervezetek: MERCOSUR. Uruguay. MERCOSUR: • • • • • • • • • Asuncioni Szerződés 1941 1995-ig kereskedelem-liberalizálás 1995-től vámunió Argentína. Andoki csoport (Andean Group) Egységes integráció létrehozása nem sikerül az első 20 évben! LAFTA: Szabadkereskedelmi övezet. 1967-1969 kisebb szervezetek alakulnak. Nem túl sikeres. CACM (Central American Common Market) 3.7. lakosságának 4/5-ét 1999-re intenzív kereskedelem a tagállamok között Szervezői szint szerint ez jut legmesszebb Fejlett intézményrendszer jön létre 18 . Brazília. Vámmentesség létrehozása. ANDOKI csoport). Belső közlekedési hálózat nagyon fejletlen. Minden országnak a saját kereskedelme volt a fontos.

Ennek fő oka a kevés megművelhető terület. Honduras. Bolívia Cél: 1980-ra létrehozni egy vámuniót. Amerikai Államok Szervezete (OAS) • • • • • • • • Organisation of American States Eredetileg International Union of American Republics. 1980-ra kialakul egy korlátozott szabad kereskedelemtermékek 95%-az amerikai. Egyéb dél-amerikai Társulás: • • CARICOM: 1993. ANDOKI CSOPORT: • 1969 Cartegnai megállapodás: Kolumbia.A többi LAIA Térség: CACM: (Central-American Common Market) • 1960: Guatemala. Az egyik legerősebb gazdasági ország ekkor. Hanem kisebb lépések útján. Kuba is tagállam. Salvador 1969: a tényleges megalakulás éve Cél: Egyesült Államokkal. spanyol. angol tulajdonban lévő cégek gyártják. politikai változások. Évente egyszer üléseznek. de nem azonnal. való kapcsolatok erősítése Belső piac kialakulása 1980-ra az áruk szabad áramlásának elérése a cél Nem érnek el nagy sikert 1969-1980 térségbe érkező amerikai tőke nem érte el a 8 milliárd dollárt. kevés ásványanyag. Egységes gazdaság és politika létrehozása a cél CARIFTA: Egységes piac kialakítása a cél. alapítva 1890 USA hegemónia 1893Montevideoi Konferencia: jósszomszédsági politika 1938 Conference: államok szuverén egyenlősége 1947 Riói Konferencia: Az amerikai kontinens kollektív biztosítási rendszere 1948 Alapokmány 1949 Miami csúcs FTAA 19 . Ecuador. Székhelye San Domingo. Gyárak nyeresége 5-6 %. Costa Rica. Venezuela. Intézményrendszert nem kapcsoltak a szervezethez. Peru. Nicaragua.

1. FTAA: • • • Free Trade Area of Americas Miami csúcs 1994összes amerikai ország aláírja Santiagói csúcs. 1994 Kanada. USA USA érdeke: 1.Észak-Amerika: • • • • • • CUFTA: Kanada&USA NAFTA: 1993. politikai biztonság Kanada és Mexikó érdeke: Biztos hozzáférés USA piacához. GDP 85%-át és a népesség 2/3-át USA. Ez teljesül. Bilaterális mezőgazdasági megállapodások. Brazília és Mexikó adja  20 . legfontosabb kereskedelmi partnerei.&3. CUFTA+(US-MEX)+(MEX+KAN) Cél: 2004-2005 re szabad kereskedelem létrejötte. Mexikó. 34 ország 2.

Importhelyettesítő gazdaságpolitika segítése • Nyereséges regionális specializáció 2. Vegyes kép: pozitív és negatív példák 2. Kormányközi megállapodások keretében kívánatos új üzemek. új lendület: fejlődők és fejlettek körében is Globalizációs folyatok-új indokok Értékelés 1. Szabadkereskedelmi övezetek létrehozása • Pl. LAFTA 3.8. a fejlődők esetében sikeres kezdeményezés 3. Ázsia-Afrika Új integrációs hullám • • • • 1970-es évek kedvezőtlen légköre 1980-as évek: korábbi kapcsolatok fejlesztése. Előadás Regionális integrációk Európán kívül. ágazatok megteremtése • Ágazatok közötti szektorális együttműködések Ázsia és Csendes-Óceáni Térség 21 . 1990-es évek:nagy fejlődés minden földrészen Integrálódó fejlődő országok Főbb indokok: 1.

Thaiföld 1967 Később Brunei. a régión belüli közösség erősítése25 éven belül liberalizáció a kereskedelem és tőkeáramlások területén Kereskedelmi liberalizáció eltérő ütemben Heterogén összetétel-egységes piac? Japán kényes helyzete NAFTA-országok Kína szerepe: eltérő sebességű integráció Arab Liga • • • Kairó 1945. stratégiai. Később kereskedelmi és ipari megállapodások 3. Vietnám Politikai. Heterogén csoport. Fülöp szigetek. 1950 közös védelemről és együttműködésről van szó 1962 Arab Gazdasági Egység Tanács 22 . alapítva: 1989 (teljes Csendes-óceáni régió. Szingapúr és Thaiföld+3 később 1. de hasonló a globális orientáció és a kereskedelemtől függő gazdasági fejlődés ASEAN Free Trade Area (AFTA) 1992.• • • ASEAN APEC Arab Nemzetek Ligája Integrációs kezdeményezések Ázsiában • The Association of Southeast Asian Nations [ASEAN]-1967. • ASEAN • • • • • Indonézia. Eleinte politikai és biztonságpolitikai okok 2. Indonézia. Fülöp-szigetek. Fő cél: Az Asean—termékek nemzetközi versenyképességének növelése. 18 ország) Cél: a régió gazdasági növekedésének és haladásának segítése. Malajzia. 1. március 22. Szingapúr. 15 év alatt szabad kereskedelem (10-re módosult) 2. biztonsági célok 1977 kereskedelmi preferenciák. Malajzia. Laosz. ipari projektprogramok 1992 ASEAN Free Trade Area (AFTA): egymásnak nem fontos partnerei APEC • • • • • • • Asian-Pacific Economic Coperation (APEC) 21 ország. a világgazdasági integráció fokozása.

Egykori francia gyarmatok összekapcsolódása UEMOA és CEAO1990 előtt megszűntek 2. gyenge katonai együttműködés. social and cultural issues… 3. Kuvait. commerce. Arab Tanulmányok Intézete. energy. transport. megszűntUEMOA 3. heterogén politikai rendszerek. Jordánia. 15 ország (1975): korábbi brit és francia gyarmatok 2. 7 ország (1974) 2. Egyiptom. Szíria Főtanács. particularly. 1990/1994: UEMOA-vámunió és egységes piac megteremtése (EU mintára) • • • •  23 .• • • 1965 Arab Közöspiac Irak. telecommunitons. agriculture. Arab Kéziratok Intézete. Regionális integrációk Afrikában The Economic Community Of West African States (ECOWAS) 1. Dél-Afrikai Köztársaság vezető szerepe 4. Nigéria a meghatározó 4. 1969/1910: legrégibb vámunió 3. industry. natural resources. Menekült Iroda Rossz hatékonyság. Its mission is the promote economic integration in „all fields of economic activity. Bevételek elosztása és gazdasági diverzifikáció West African Economic and Monetary Union (UEMOA) 1. egyetlen sikeresen működő afrikai vámunió 2. monetary and financial matters. West African Economic Community (CEAO) 1. Southern African Customs Unoin (SACU) 1. Titkárság.