P. 1
Világgazdasági integrációk 2007

Világgazdasági integrációk 2007

|Views: 1,017|Likes:
Published by Vivien Kantor

More info:

Published by: Vivien Kantor on Oct 29, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/09/2013

pdf

text

original

Világgazdasági integrációk

Radics Zsolt

2006/2007 1.félév

1

1.Előadás
Általános áttekintés, fogalmak Világgazdaság: Az egyes nemzetállamok által előállított gazdasági termelés, termelékenysége és a köztük lezajló kereskedelem. 2. világháború után:  változás, 1 világháború után 45-50 volt a független országok száma, a 2 világháború után elkezdett nőni a számuk, mára több mint 200 van. Gazdasági folyamatokban nemzetköziesedés figyelhető meg, vagyis egy termék előállítását már nem lehet csak 1-1 országhoz kötni. Adott országba érkező termék több határt lép már át. (Pl.: gyapotból kész farmernadrág  min 7 ország.) a termelés egy- egy szakasza olyan helyre kerül ahol a legkedvezőbb áron folytatható. A nemzetköziesedés mellett a másik legfontosabb a kapcsolatok elmélyülése. Egyszerre, közösen osztoznak az országok az adott terméken. Szervezetek jönnek létre, pl. multinacionális cégek. Termelésüket és értékesítésüket az egész világon végzik. Legelőször ez a bányában jelent meg. Ma már mindenhol megfigyelhető, pl.: élelmiszeripar. Megnövekszik azon gazdasági tevékenységeknek szerepe, amelyek nehezen köthetők helyhez.  kereskedelem, kommunikáció. Tehát a világgazdaság több, mint az egyes országok összes termelése. A világ országainak olyan nemzetközi rendszere, melyben az egyes országok a nemzetközi munkamegosztásban vesznek részt, s a világpiacon fonódnak össze. Lényeg: 1. az összes országra kiterjed 2. nemzetközi munkamegosztás 3. világpiac A világgazdaság megjelenésének formái: 1. országok közötti külkereskedelmi kapcsolatok intenzitásának és mértékének növekedése. Oka • a termék előállításának egyre több helyszíne van • országok számának növekedése 2. a termelési kooperációk számának növekedése egyre kevesebb az olyan termék, amely egy telephelyhez, céghez, egy országhoz tartozik csak. Egyre több a kooperáció  együttműködés  új vállalti formák jönnek létre  transznacionális vállalatok alakulnak lásd farmer. 3. tőkeáramlás felélénkülése tőkekereskedelem, szolgáltatáskereskedelem, munkaerő-kereskedelem. A tőke – és hitelkapcsolatok is határokon átlépők lesznek. 4. nemzetközi munkaerő-áramlás évente tízszeresére nő a nemzetközi munkaerőáramlásban résztvevők száma. Több százmillió ember vesz részt benne napjainkban. 5. technológiai információk, fejlesztések áramlása tehát az áramlások a legfontosabbak, ezekből kimaradni nem lehet. Ebből következik  kölcsönös függőségek  a Föld egyetlen térsége sem tudja függetleníteni magát.

2

Céljuk: minél versenyképesebb. o ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete fő célja a béke megóvása. de. hogy erősebben tudjanak fellépni. transznacionális vállalatok ők az első új szereplők. 1944. o Világbank Nemzetközi Befektetési– és Újjáépítési Bank. 1944-ben jött létre o Nemzetközi Valuta Alap (IMF). akkor ez valamelyest elválik / leválik az országokról. A nemzetközi stratégiai kérdések nem igazán foglalkoztatják őket. Pl. • • 3 .: Danone. A TNV-k gazdasági szerepe már akkorára nőtt. termelékenyebb termelés. McDonald’s.  ehhez az egész világ a rendelkezésükre áll. ellenőrzésére. munkahely szolgáltatások áramlása) A világgazdaságok szereplői: • az adott országok • állandó együttműködések. Például: Exxonmobile. hogy akár az országokkal is fel tudják venni a versenyt.  ebben igen nagy különbségek vannak. • Globális szervezetek: második világháború után jelennek meg a világgazdaság befolyásolására. Fellépés ellene: a „nem fogyasztás”.Védekezés a gazdasági folyamatok hátrányai ellen: • gazdasági összefogás • domináns folyamatok megcsapolása a leghatásosabb (tőke. gazdaságaikat. Például: Lengyelországban. General Motors. A ’90-es években: globalizáció vagy TNV-k nem mozgalmak.: EU Ember. pl. Hatásaik: országokhoz való kötődésük már kisebb. egyensúly megteremetése. embercsoportok  ők működtetik a világgazdaságot. amikor az integrációnak létrejön az önálló intézményrendszere. Miért engedik ezt az államok? Azért mert rá vannak szorulva. mint Lengyelország. mivel több értéket állít elő a TNV. nemzetközi tőkemozgások ellenőrzése o Világkereskedelmi Szervezet 1994-ben jött létre Gazdasági integrációk vagy regionális gazdasági integrációk. Ezek az alapító országok érdekeit szolgálják. Főleg mozgalmak ezek. fő célja a világban zajló pénzügyi folyamatok kordában tartása.  így minél olcsóbban kell termelni és minél drágábban kell értékesíteni. A tagok egységesítik piacaikat.

a tudományos kutatásokra) és a társadalmakra (az életmódra. folyamatok) a Föld más részeiben is éreztetik társadalmi. gazdasági. a pénz –és tőkepiacokra. Előadás A globalizáció fogalmát az elmúlt évtizedek során többször újraértelmezték. ökológiai hatásaikat. A globalizáció alapvető ismérve. Az integráció egyrészt egy folyamat. Ez a hatás kihat a gazdaságra (az áruk és a szolgáltatások.2. A gazdasági globalizáció jellemzői 6 pontban foglalhatóak össze: • • • • • • A globalizáció tipikusan a XX. hogy Földünk (glóbusz) egyik földrajzi helyén /térségében bekövetkezendő események (döntések. 4 . Másrészt értelmezhető állapotként is: gazdasági egységesedés és fejlődés egy fokozataként. a termelési folyamatok majd a tőke nemzetközeledése követi A világgazdaság kulcsszereplői a nagy tőkekoncetrációjú transznacionális cégek A globalizáció mögött álló gazdasági és politikai erők hatására hatalmi és pénzügyi centrumok jöttek létre A globalizálódó világban csökken a nemzetállamok szerepe. amely egy egységesedési folyamat a kisebb egységek újra egésszé való alakulása. a világ-és a nemzeti kultúrkörökre. Érdekérvényesítő képessége. Véget nem érő cselekménysor. Század világgazdaságának jellemzője A globalizáció gazdaságelméleti mozgatórugója a klasszikus illetve neoklasszikus közgazdaságban A kereskedelem liberalizációját. a politikai intézményrendszerekre. miközben maga a lényeg nem változott.

Regionális gazdasági Integráció A regionális gazdasági integráció alatt adott földrajzi térségen belül elhelyezkedő két. Nemzeti piacok hagyományos kapcsolatai: A ország nemzeti piaca B ország nemzeti piaca C ország nemzeti piaca ↑↓ ↑↓ Világpiac ↑↓ Nemzet piacok kapcsolatainak módosulása regionális integrációt követően: A ország B ország regionális belsőpiac C ország ↑↓ Világpiac 5 . A regionális gazdasági integrációk földrajzilag lehatárolt csoport érdekeit artikulálják. Integráció az idő során egyre több területre és nemzetállamra terjedhet. vagy több nemzetállam független döntésén alapuló. A fenti definícióból 4 lényegi következtetés vonható le: • • • • A regionális gazdasági integrációk nem azonosak a nemzetközi együttműködések hagyományos formáival. jószágok és erőforrás piacok egyesítésére irányuló. a nemzetgazdasági korlátok és különbözőségek megszüntetésére. A gazdasági integráció állapotként és folyamatként egyaránt értelmezhető: • • Tagállamok közötti gazdasági összefonódás mértéke. A piacok egyesítése kölcsönös alkalmazkodással és áldozatvállalással jár. egységes regionális piac létrehozására irányul. Az integráció tehát az önálló nemzeti áru-és tényezőpiacok egyesítésére. intézményesített kapcsolatát értjük.

Költségvetési bevételek és kiadások változása  6 . Vámbevételek csökkenése 3. verseny növekedése 3. Minőségjavulás. vállalkozói eredménynövekedés 2. Belső piacvédelem megszűnése.Gazdasági integráció pozitív hatásai: Termelői hatás 1. Fajlagos árak csökkenése Költségvetési hatás 1. Adóbevételek növekedése 2. fajlagos költségek csökkenése. Munkaerőpiac verseny 2. piaci méretek növekedése. Erőforrásokhoz való hozzáférés javulása Fogyasztói hatás 1. választék bővülése 3.

a békefeltételek a nemzetállamok hatalmának korlátozása.3. A nemzetközi szervezetek csak részben képesek feladataikat ellátni (biztonsági dilemma) ezért szövetségi államformát kell létrehozni. a gazdasági és társadalmi kérdések kezelhetőbbek nemzetközi. mint nemzeti keretek között. (pókháló modell) amelynek alapja egy nemzetállamok feletti szerződés. • Az integráció elkerülhetetlen és tovagyűrűző hatású • Nemzetállamok jelentősége csökken Integráció motívuma Integráció eredménye Azonosságok Regionális gazdasági integrációk jellemzői: 1. hálózatai alárendelve érvényesülnek. Fejlett országok 2. Előadás Integrálelméleti irányzatok Alapvető integrációs elméletek: Funkcionalizmus Alapvetően gazdasági. A gazdasági egymásra utaltság legjobban integrációs körülmények között kezelhető. Fejlődő országok Eltérő fejlettségű országok 7 • . Föderalizmus Alapvetően politikai. Integráció formája alapján (Béla Balassa modell) • • • • • Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Közös piac Gazdasági unió Pénzügyi unió 2. Integrációban résztvevők alapján • Azonos fejlettségű országok 1. Létrejönnek az integráció Az egyéni érdekek közös gazdasági és igazgatási (központi) elveknek szervezetei.

Vámunió 3. Közös piac 4. pol. Integráció jellege alapján • • Negatív Pozitív Protekcionizmus leépítése 1. szint: Preferenciális vámövezet: belső kereskedelem nem szabad teljesen  8 . Gazdasági unió 5. Résztvevők száma szerint • • Bilaterális Multilaterális 4. Pénzügyi unió x x x x x Közös külső Termelési Egységes vám tényezők gazd. szint: egységes társadalompolitika +egységes gazdaság 0.3. Szabadkereskedelmi övezet 2. működtetése mobilitásának bevezetése szabályozása Egységes pénzügyi politika bevezetése x x x x x x x x x x Gazdasági integrációs formák jellemzői 6.

megegyezésen alapulva az áruk árát megállapítják.4. 1929-Briand-terv (francia miniszterelnök): Közösen határozzák meg a kereskedelmet. 1922-Egységes gazdasági rendszer létrehozásának elképzelése vámhatároktól mentesen. Belgium) egységes pénz és pénzügyi politika létrehozását határozza el. Speer: Egységes Európát kell létrehozni katonai módon. Az integrációs folyamatok elindulásának a jelképe a nemzetállamok létrejötte volt. Svájc. Olaszország. azaz belső kereskedelem vámmentességének a létrehozása a cél. 1830-ban F. Osztrák-Magyar Monarchia: Egyrészt integrációnak is tekinthető. Dánia közreműködésével. Norvégia. Egységes nemzetállam létrehozása a cél a vámhatárok lebontásával. 1854-Német Vámszövetség létrejötte (Zollverein): egymástól elszigetelt német tartományok egységes gazdasági szervezetbe való vonása. szabályzó eszközöket. Vámok eltörlése a cél. 1929-A. jön létrenagy gazdasági növekedésvámunió szintjét érte el az OMM. Egyes pénzeszközöket 1-1 arányban rögzítették (azaz 1svéd korona=1 dán korona) A 3 ország gazdaságpolitikáját is összehangolták. Itt jelenik meg a konvertibilitás fogalma. amelyben 4 latin nyelvű ország (Franciaország. amelyen belül önálló. Az 1830-as években már az Egyesült Királyság. Hitler és A. 1865-Latin pénzunió létrejötte. Spanyolország kialakult. Speer támasztotta alá Hitler elképzeléseit gazdasági szempontokkal. Liszt német közgazdász dolgozta ki a vámhatároktól mentes államok létrehozásának elméletét. 1927ben szüntették meg. 1944-Benelux Unió létrehozatalának terve 1946-Megvalósul a terv 1958-Hágai nyilatkozat 9 . Skandináv pénzunió: 1827-ben jött létre: Svédország. 1867-Románia csatlakozik 1873-Görögország csatlakozik 1874-Szerbia csatlakozik 1871-Egységes Németország létrejövetele Franciaország gazdasági helyzete határozta meg a többi ország gazdasági helyzetét. Előadás Integráció Az 1800-as évek első feléig az államok létrejöttét tekintették integrációnak. 1868ban létrejön egy egységes vámrendszerlegnagyobb területű közös gazdasági terület. 1867-1868-tól kezdve megszűnik a vámhatár.

amelyet védelmi jelleggel hoztak létre NYEU (6 ország. 15 év alatt kb. de 1960-ban már csak 6 működött. vámtarifák egységes megállapításának elfogadása egységes kereskedelmi és vámtarifa-kedvezmény. hanem lehetőség szerint a világ össze országa között. Olaszország) 1949-NATO létrejötte szintén biztonsági céllal és 12 alapító tagállammal 1949-KGST. 1948-GATT 27 ország hozza létre. 1960-1985-ig az integráció jelentősen lelassul. 1983-84-től kezdődően integráció újraindulása. különböző integrációs szervezetek alakulnak.60szerződés jött létre. Amely 1983-2000-ig tart.1960-Benelux államok elkülönült. Fontosabb szabadkereskedelmi szervezetek NAFTA (1992) CEFTA BAFTABalti államok Szabadkereskedelmi Társulása AFTAÁzsia államok Szabadkereskedelmi Társulása FTAAAmerikai együttműködés CUFTA MERCOSUR  10 . Benelux államok. Anglia. Franciaország. 1994 GATTWTO kereskedelemszabályozás nemcsak a tagállamokban. 1948-Nyugat Európai Unió. amely így 1944-1960-ig tartott. vámcsökkentésvámmentes kereskedelem elérése a cél. Ez már nem kifejezetten Európához kapcsolódik. szakasza. gazdasági területként működnek.(nem védekező jelleg). 1948-OECD 23 ország hozza létre. gazdasági tevékenységek összehangolását tervezik el. Szovjetunió befolyása alá került országok gazdasági együtt működését „koordinálta” (7 alapító tagállam) 1951-Montánunió 1957-Európai Gazdasági Közösség 1960-EFTA Ezzel lezárul az integráció 1. Integráció második szakasza ez.

Románia (1997). 212007 19942004 Csehország. Magyarország. Közép afrikai köztársaság. Népesség 66. Gazdaságpolitika összehangolása (államok közti multilaterális rendszer. Szenegál. 5 millió (1999) Balti kereskedelmi övezet Népesség: 7. Mongólia (1962). Litvánia 1992. Lettország. A 2 szervezet tagállamainak további célja a közös piac megteremtése és a gazd. Luxemburg. Togo. nemzetközi munkamegosztás. a frank árfolyamhoz kötött pénz működik. Nagy Britannia. Előadás Európai regionális integrációk (1999): Megnevezés CFA frank övezet Alapítás Tagjai éve 1948 Nyugat afrikai Montánunió 8tagja (Benin. Hollandia. 12. Spanyolország. Portugália. NSZK. Státusz és célok Közös. Lengyelország. Belgium. Albánia (19491961). Gibon. Niger. Görögország. Magyarország. Burkina Faso. Közép-afrikai Montánunió 6 tagja (Csád.5. Finnország. Ausztria. Írország. Norvégia. 371 millió (1999) Európai Szabadkereskedelmi megállapodás EFTA Közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás CEFTA. Korlátozott szabadkereskedelmi övezet Észtország. Kuba (1972). politika összehangolása. Lengyelország. Franciaország. 9 millió fő (1999) 1957 1960 Szabadkereskedelmi övezet. Szovjetunió. Bissau-Guinea. Egyenlítői Guinea. Cél: tagországok felkészítése az EU tagságra 11 . Szlovénia (1995) Korlátozott kereskedelmi övezet. Dánia. Svájc Európai Unió Népesség: kb. Mali. NDK (1950). Kongói Köztársaság. Elefántcsontpart. Közös piac és gazdasági unió KGST 19491991 Bulgária. Szlovákia. Olaszország. Csehszlovákia. Liechenstein. Svédország Izland. Vietnam (1978). Kamerun.

(Magyarországon a buszgyártásban: Ikarusz). EFTA: Ipari kereskedelemi kapcsolat vámmentességének elérése a cél. Grúzia. Bulgária. Székhelyek: Isztambul.Kijev. amikor egyetlen tagállam sem sértette meg az alapszerződést. Gazdasági növekedés igen jelentős. Finnország.EFTA tagja (1999): 1959 Ausztria Dánia Norvégia Portugália Svédország Svájc Egyesült Királyság 1991 Ausztria Finnország (1974) Izland (1978) Liechtenstein (1974) Norvégia Svédország Svájc 1998 Izland Liechtenstein Norvégia Svájc Cél: egységes vám elérése egységes gazdasági rendszer létrehozásával. BSEC: (Fekete Tengeri Gazdasági Együttműködés): 1992-ben hozták létre a KGST megszűnése után Románia. Laosz. Örményország. Termékszintű specializálódás jellemzi. EGT:(Európai Gazdasági Térség): 1993. Svédország „átigazol” az EGK-ba az EFTA-ból. 12 . 1992-2007-ig összesen két év volt. 1998-ban Oroszország „megfigyelő” tagállam lett. Nem gazdasági szükségesség és indok miatt jött létre. Vietnam. Odessza. 01. Végül 1973-ban Dánia és az Egyesült Királyság kilépve az EFTAból lép át az EGK-ba. 2001) BAFTA: 1994-2002-ben megkétszerződik a kereskedelem. 2004-ben a tagállamok belépésével megszűnik a BAFTA. Kambodzsa. Franciaország mind a kétszer megvétózza a tagfelvételt. 1995-ben az EGK már az Európai Unió nevet viseli. Balassa modellbe nem helyezhető el. 10-évente vizsgálják felül a szerződéseket. (1993. Ukrajna. 01. EFTA+EGK közös piacot hoz létre. Európai Unió tagállamaivá kívánnak válni. A Balassa-féle modellbe nehezen illeszthető be a KGST. Cél: országok közötti gazdasági együttműködés fellendítése. Törökország. Isztambul. Szabad kereskedelem a tagállamok között. KGST: Nem tagjai de együttműködési szerződést ír alá a KGST-el Koreai NDK. Kettős tagságra nem volt ekkor lehetőség. Portugália 1986-ban. CEFTA: EFTA mintájára hozták létre. EGK: 1961-ben és 1966-ban Anglia tagfelvételét kéri az EGK-ba de. kereskedelem összehangolása. 1995ben pedig Ausztria.

Horvátország. Macedónia. Bosznia. Cél: Egységes befektetési tér létrehozása. Magyarország. 2001-ben csatlakozik Románia.  13 . Görögország. Montenegró. Szlovákia.SECI:(Dél-Kelet Európai Befektetési Együttműködés): Volt jugoszláv tagköztársaságok gazdasági stabilizálását akarja elérni. Szerbia. Bulgária.

6. Előadás Mercosur 4 amerikai ország alapította: Argentin Köztársaság: Főváros: Buenos Aires Terület: 2780092 km2 Népesség: 37 millió fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Peso Brazil Föderatív Köztársaság: Főváros: Braziliaváros Terület: 8511965 km2 Népesség: 177 millió fő Hivatalos nyelv: Portugál Pénznem: Real Uruguay Keleti Köztársaság: Főváros: Montevideó Terület: 176220 km2 Népesség: 3399237 fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Peso Paraguay Köztársaság: Főváros: Asuncion Terület: 406750 km2 Népesség: 6191368 fő Hivatalos nyelv: Spanyol Pénznem: Guarani 14 .

az egészségügyi ellátás kérdése. a gazdasági fejlődésben és társadalmi egyenlőség megteremtésében Ez a sok esemény egybeesése segített abban. egyfajta garancia legyen Megegyezést írtak alá a bűnözők. hogy a térségben demokrácia és a béke letéteménye. migrációs folyamatok eltérése 1998-ban indították meg a diplomák kölcsönös elismerése és kezdték vizsgálni a közös Mercosur. A szolgáltatások kereskedelme területén a tagországok nem különböztethetik meg hátrányosan a többi ország szolgálatait Akkor született megegyezés a tőke szabad áramlásainak engedélyezéséről a tagországok között A munkaerő szabad áramlása sok problémát vetett fel: Nyugdíjrendszerek inkompatibilitása. külső vám meghatározása.Mercosur alakulása: • • 1991 március 26. a szegénység elleni hadjáratban. szektorális és makroökonómiai politikák koordinálása révén. emberi jogokat. hogy a szövetségesek keressenek lehetőségeket a nemzeti piacok bővítésére az integráció révén Az integráció fejlődése: • • • • • • • • • Belső vámok és nem vámjellegű kereskedelmi akadályok megszüntetésére 1995 közös külső vámok rendszerének létrehozása 1997 Montevideói jegyzőkönyv.-án jön létre az Asuncion-i szerződés aláírásával Cél: tagországok integrálása a javak. nemzeti identitás. elmozdítója. a jogi biztonságban. a terroristák és a kábítószer. amelyek előállításában nincs komparatív előnyök ezen országoknak A Mercosur elérte azt a célt.kereskedelem elleni közös fellépéséről is 15 . a környezetvédelmet Támogatják a fenntartható növekedést Elkötelezték magukat a demokrácia erősítésében.útlevél kibocsátásának lehetőségét is A belső kereskedelemben használtak olyan termékeket. termelési tényezők szabad áramlása. közös kereskedelemi politika létrehozása. A jog harmonalizálása (erős folyamat) Ösztönzők: Értékékek hasonlósága • • • • • Demokratikus és pluarista társadalmak Védik a szabadságjogot. szolgáltatások. termékcsoportokat.

Ez a protokoll meghatározza a Mercosur intézményének struktúráját Közös piaci Tanács (CCM): Integrációs folyamatok vezetése. mint: • Intézményrendszer fejlesztésének kérdése • A belső érdekellentétek kezelése • A világpiaci versenyképesség javítása • Az infrastruktúra fejlesztése Az intézményrendszer: • • • A tagországok minisztériumainak és kereskedelmi szervezeteinek keretén belül működik. Közös piaci Csoport (GMC): • • Minden tagország 4 képviselőt küld. az Asoncion-i szerződésben foglalt célok megvalósítása. várhatóan átmeneti átrendeződések esetén védelmet lehetett volna biztosítani az érintett szektoroknak Olyan problémák kerültek felszínre. de bizalomra van szükség a felek között 1994 Quro petro protokoll. a különböző szintű politikai és gazdasági vezetők rendszeres találkozóin keresztül Jó a rendszer. ezek a pénzügyi Külügyminisztériumból. amelyeknek segítségével a piacokon hirtelen bekövetkező. mert nyugalmas.Problémák felszínre kerülése: • • • • • 1998-ban az ázsiai válság hullámai elérték a latin-amerikai régiót 1999 bekövetkezett a 40%-os brazil valutaleértékelés feszültségeket keltett a tagországok között. Központi Bankból származnak Feladatai: Tervek elkészítése és a Közös Piac Tanácsa által hozott döntések végrehajtása Mercosur Kereskedelmi Bizottság (CCM): • • A kereskedelmi politikáért felel a vámunió érdekében 3 országgal folytat kereskedelmi tárgyalásokat 16 . elsősorban Argentína és Brazília viszonyában A feszültség egyik oka a Mercosur legnagyobb sikere: az országok kölcsönös függése és ezért brazil válság érintette súlyosan Argentínát Az összehangolatlan versenypolitikák az egyes országok nemzeti szubvenciós rendszerei versenyeznek egymással A Mercosurban nem alakítottak ki olyan mechanizmusokat.

Ecuador. az érintett országok leadták a termékek listáját A két blokk közötti kereskedelem megközelíti a 6 millió dollárt. a CAN és a Mercusor tagországai Montevideó városában megállapodást írnak alá. Bolívia 2004. hogy nincs kritériumi eltérés a blokkok között  17 . Peru.Közös Parlamenti Bizottság (CPC): • • • Részt vesz a jogharmonizálásban Feladat: A parlamentben gyorsítja a Mercosur szervei által létrehozott szabályok hatályba lépéseit Minden parlament választja 4 képviselőjét • • Minden ország 4 képviselőt küld Havonta 1x ülésezik Gazdasági és Szociális Fórum (FCES): • • A gazdasági és a szociális szektor képviselői vesznek részt a Fórumban Javaslatot tesz a Közös Piac Csoportjának Az Quro preto protokoll elfogadása után a Mercosur Nemzetközi Jogi személységet kap. Venezuela. kötelezettséget vállalhat. ami bebizonyítja. hogy a közel jövőben a gazdasági együttműködés teljesen kialakuljon Montevideó városában zajlott találkozón. pert indíthat és perelhető A Mercosur és a CAN: • • • • • • CAN tagországai: Kolumbia. 08. Jogokat szerezhet. van Latin-amerikai integrációs Szövetségnek az elfogadására és egy olyan elemzésre. amelyben a CAN tagországai negatív kereskedelmi mérleggel rendelkeznek Hogy a megállapodás valósággá váljon szükség. 06. hogy lehetségessé váljon a két kereskedelmi blokk között az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása Ezzel a megállapodással megteremtődtek az alapok arra vonatkozóan.

Belső közlekedési hálózat nagyon fejletlen. Vámmentesség létrehozása. Minden országnak a saját kereskedelme volt a fontos. Andoki csoport (Andean Group) Egységes integráció létrehozása nem sikerül az első 20 évben! LAFTA: Szabadkereskedelmi övezet. Uruguay. ANDOKI csoport). 1967-1969 kisebb szervezetek alakulnak. Nagy távolságot átölelő. Paraguay A 4 ország Latin-Amerika GDP-jének és lakosságának 50%-át adja Brazília adja Mercosur termelésének 2/3-át. CACM. CACM (Central American Common Market) 3. MERCOSUR: • • • • • • • • • Asuncioni Szerződés 1941 1995-ig kereskedelem-liberalizálás 1995-től vámunió Argentína. MERCOSUR 2. lakosságának 4/5-ét 1999-re intenzív kereskedelem a tagállamok között Szervezői szint szerint ez jut legmesszebb Fejlett intézményrendszer jön létre 18 . Előadás LAIA (Latin-American Integration Association) • • • Alapja LAFTA (Latin. Földrajzi kapcsolódást is tudják biztosítani (kisebb szervezetek: MERCOSUR. Nem túl sikeres.7.American Free Trade Agreement) 1960 1980 Montevideói szerződés 3 regionális blokkból áll 1. Brazília. igen kis földrajzi kapcsolatokkal jellemezhető.

Intézményrendszert nem kapcsoltak a szervezethez. Az egyik legerősebb gazdasági ország ekkor. angol tulajdonban lévő cégek gyártják. Honduras. Venezuela. de nem azonnal. alapítva 1890 USA hegemónia 1893Montevideoi Konferencia: jósszomszédsági politika 1938 Conference: államok szuverén egyenlősége 1947 Riói Konferencia: Az amerikai kontinens kollektív biztosítási rendszere 1948 Alapokmány 1949 Miami csúcs FTAA 19 . Costa Rica. Egyéb dél-amerikai Társulás: • • CARICOM: 1993. Ecuador. Székhelye San Domingo. Évente egyszer üléseznek. Ennek fő oka a kevés megművelhető terület. Nicaragua. Bolívia Cél: 1980-ra létrehozni egy vámuniót. 1980-ra kialakul egy korlátozott szabad kereskedelemtermékek 95%-az amerikai. Salvador 1969: a tényleges megalakulás éve Cél: Egyesült Államokkal. való kapcsolatok erősítése Belső piac kialakulása 1980-ra az áruk szabad áramlásának elérése a cél Nem érnek el nagy sikert 1969-1980 térségbe érkező amerikai tőke nem érte el a 8 milliárd dollárt. ANDOKI CSOPORT: • 1969 Cartegnai megállapodás: Kolumbia. politikai változások.A többi LAIA Térség: CACM: (Central-American Common Market) • 1960: Guatemala. spanyol. Egységes gazdaság és politika létrehozása a cél CARIFTA: Egységes piac kialakítása a cél. kevés ásványanyag. Gyárak nyeresége 5-6 %. Amerikai Államok Szervezete (OAS) • • • • • • • • Organisation of American States Eredetileg International Union of American Republics. Peru. Kuba is tagállam. Hanem kisebb lépések útján.

legfontosabb kereskedelmi partnerei. FTAA: • • • Free Trade Area of Americas Miami csúcs 1994összes amerikai ország aláírja Santiagói csúcs. Bilaterális mezőgazdasági megállapodások. CUFTA+(US-MEX)+(MEX+KAN) Cél: 2004-2005 re szabad kereskedelem létrejötte. Ez teljesül.Észak-Amerika: • • • • • • CUFTA: Kanada&USA NAFTA: 1993. 34 ország 2. politikai biztonság Kanada és Mexikó érdeke: Biztos hozzáférés USA piacához. GDP 85%-át és a népesség 2/3-át USA.&3. Mexikó. USA USA érdeke: 1. 1. Brazília és Mexikó adja  20 . 1994 Kanada.

Kormányközi megállapodások keretében kívánatos új üzemek. LAFTA 3. ágazatok megteremtése • Ágazatok közötti szektorális együttműködések Ázsia és Csendes-Óceáni Térség 21 . Importhelyettesítő gazdaságpolitika segítése • Nyereséges regionális specializáció 2. Szabadkereskedelmi övezetek létrehozása • Pl. új lendület: fejlődők és fejlettek körében is Globalizációs folyatok-új indokok Értékelés 1. Előadás Regionális integrációk Európán kívül. 1990-es évek:nagy fejlődés minden földrészen Integrálódó fejlődő országok Főbb indokok: 1. Vegyes kép: pozitív és negatív példák 2. a fejlődők esetében sikeres kezdeményezés 3.8. Ázsia-Afrika Új integrációs hullám • • • • 1970-es évek kedvezőtlen légköre 1980-as évek: korábbi kapcsolatok fejlesztése.

ipari projektprogramok 1992 ASEAN Free Trade Area (AFTA): egymásnak nem fontos partnerei APEC • • • • • • • Asian-Pacific Economic Coperation (APEC) 21 ország.• • • ASEAN APEC Arab Nemzetek Ligája Integrációs kezdeményezések Ázsiában • The Association of Southeast Asian Nations [ASEAN]-1967. Később kereskedelmi és ipari megállapodások 3. a világgazdasági integráció fokozása. 1950 közös védelemről és együttműködésről van szó 1962 Arab Gazdasági Egység Tanács 22 . március 22. Szingapúr és Thaiföld+3 később 1. Szingapúr. Heterogén csoport. 1. Fülöp-szigetek. Fülöp szigetek. Eleinte politikai és biztonságpolitikai okok 2. 15 év alatt szabad kereskedelem (10-re módosult) 2. Thaiföld 1967 Később Brunei. a régión belüli közösség erősítése25 éven belül liberalizáció a kereskedelem és tőkeáramlások területén Kereskedelmi liberalizáció eltérő ütemben Heterogén összetétel-egységes piac? Japán kényes helyzete NAFTA-országok Kína szerepe: eltérő sebességű integráció Arab Liga • • • Kairó 1945. stratégiai. Malajzia. biztonsági célok 1977 kereskedelmi preferenciák. • ASEAN • • • • • Indonézia. Laosz. de hasonló a globális orientáció és a kereskedelemtől függő gazdasági fejlődés ASEAN Free Trade Area (AFTA) 1992. alapítva: 1989 (teljes Csendes-óceáni régió. Indonézia. Malajzia. Fő cél: Az Asean—termékek nemzetközi versenyképességének növelése. Vietnám Politikai. 18 ország) Cél: a régió gazdasági növekedésének és haladásának segítése.

megszűntUEMOA 3. Egyiptom. social and cultural issues… 3.• • • 1965 Arab Közöspiac Irak. Southern African Customs Unoin (SACU) 1. Titkárság. Menekült Iroda Rossz hatékonyság. Nigéria a meghatározó 4. energy. transport. Arab Tanulmányok Intézete. 1990/1994: UEMOA-vámunió és egységes piac megteremtése (EU mintára) • • • •  23 . industry. Its mission is the promote economic integration in „all fields of economic activity. Regionális integrációk Afrikában The Economic Community Of West African States (ECOWAS) 1. Bevételek elosztása és gazdasági diverzifikáció West African Economic and Monetary Union (UEMOA) 1. Egykori francia gyarmatok összekapcsolódása UEMOA és CEAO1990 előtt megszűntek 2. Arab Kéziratok Intézete. particularly. Jordánia. Kuvait. agriculture. 1969/1910: legrégibb vámunió 3. gyenge katonai együttműködés. 15 ország (1975): korábbi brit és francia gyarmatok 2. egyetlen sikeresen működő afrikai vámunió 2. telecommunitons. Szíria Főtanács. monetary and financial matters. heterogén politikai rendszerek. Dél-Afrikai Köztársaság vezető szerepe 4. commerce. West African Economic Community (CEAO) 1. 7 ország (1974) 2. natural resources.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->