Professional Documents
Culture Documents
nid=9564
Péter László
EGY POLITIKAI NYOMOZÓRÓL XLIX. évfolyam 3. szám, 2005. január 21.
Mint Magyar Józsefet 2003. március 15-én, a szabadságeszme legnagyobb dicsőségére. A Bálint
Sándor elleni hajsza századosi rangú vezetője a rendszerváltoztatáskor alezredesként ment
nyugállományba. "Érdemei" elismeréseként 14 év múlva a demokrácia jegyében ezredessé nevezték
ki.
Ezt szóvá tettem a Népszabadságban, majd Bálint Sándor tanítványa, Csapody Miklós országgyűlési
képviselő meginterpellálta. Lamperth Mónika belügyminiszter válaszában azt állította, hogy a
nyugállományban előléptetett Magyar József nem a BM III/III-as alosztályának volt beosztottja, hanem
III/I-esként, kémelhárítóként védte a hazát.
Amikor ezt Csapody Miklós interpellációjára először november 2-án Juhász Gábor államtitkár állította,
hihettük, hogy félrevezetés áldozata. Mikor azonban a belügyminiszter asszony 15-én megismételte,
már csak tudatos megtévesztésnek minősíthettük.
Bálint László Ki kicsoda 1956-ban Szegeden és Csongrád megyében (Szeged, 1999) című,
sajátságos lexikonában Magyar Józsefről (*1931) ezt írta:
Ha ez sem volt elég, folytathatom a Csongor Győző ellen folyt nyomozás iratanyagának
fölsorakoztatásával. Ezeket Berényi Zsuzsanna Ágnes közölte Szeged szürke eminenciása
(Heraldika Kiadó, Bp., 2003) című kötetében. Ha nem ismétlem is meg iratról iratra, hangsúlyoznom
kell, hogy valamennyi a Csongrád megyei rendőr-főkapitányság III/III. alosztályának fejlécével készült.
Nem a III/I. alosztályéval!
1/7
ÉLET ÉS IRODALOM http://www.es.hu/print.php?nid=9564
Magyar József százados 1967. május 12-én a Történész fedőnév mögé bújt Gaál Endre egyetemi
docenssel folytatott beszélgetés alapján írt jelentést a szabadkőműves mozgalomról. A
feudalizmusellenessége miatt történeti érdemeik taglalása után megállapította: "Tevékenységük a mai
terminológiával mérve a fellazításban realizálódik." 1967. október 23-án ugyancsak Magyar százados
jelentette Szigorúan titkos följegyzésében III/III-as fölöttesének, hogy Csongor Győző "hálózati
operatív nyilvántartásban történt priorálása megtörtént". Ennek ellenére csak egy év múltán, 1968.
november 25-én nyitottak róla Kőműves fedőnéven Személyi dossziét. Közben Menyus bácsi
beszámolója alapján Csongor Győző mint a Rongyos Gárda (a két világháború között, a határrevízió
érdekében szerveződött paramilitáris szervezet) tagja is gyanúba keveredett; izgatta őket
Németországba menekülése 1944/45-ben és rejtjelező katonai tevékenysége, sőt Kiss Magdolna
átadott nekik négy verskéziratot, amelyet Győző 1956-ban írt. 1967. november 14-én Magyar
százados Kikérdezési tervet terjesztett fölöttesei elé, majd jóváhagyása után nem sajnálta a költséget,
fáradságot, és Dán István őrnagy meg Földvári László alhadnagy társaságában 1967. november
20-án elutazott Szolnokra, hogy az ottani rendőrkapitányság épületében kihallgassák dr. Haám
Sándort, a Magyar Nemzeti Bank főelőadóját, egykori VKF/2 híradós hadnagyot, Csongor Győző
katonatársát; 21-én Salgótarjánba, hogy hasonlóan meghallgassák Bácskay János tanárt, szintén
hajdani rejtjelezőt; 29-én Mohácson Józsa Gyula könyvtárost. Útjaik teljesen hiábavalók voltak: egyik
sem mondott Győzőről semmi használhatót. Ahogy Magyar százados alábbi idézendő jelentésében
kénytelen volt elismerni: "semmi terhelő vagy kompromittáló adatot szolgáltatni nem tudtak".
Akár Bálint Sándorról, Csongor Győzőről is Magyar József írta az Összefoglaló jelentést, amely
megszabta egyben a teendőket is. 1968. január 3-i jelentésében nekem is van szerencsém
előfordulni: "Dr. Csongor Győző közvetlenül az ellenforradalom utáni időben szorosabb kapcsolatot
Péter László tudományos kutatóval tartott, kinek jelentősebb ellenforradalmi tevékenysége volt." Ez
persze így nem igaz. Kapcsolatunk Győzővel korábbi volt, főként 1954-ben és 1955-ben mélyült el,
továbbá az én szerepem 1956-ban csak túlzással minősíthető "jelentősebbnek". Tisztséget nem
töltöttem be, mindössze cikket írtam a november 4-i lapszámba. Ennek fontosságát persze vállalom.
A következtetés: "A fentieket figyelembe véve szükséges dr. Csongor Győző szegedi lakos
tevékenységét ellenőrizni, személyét operatív feldolgozás alá vonni."
2/7
ÉLET ÉS IRODALOM http://www.es.hu/print.php?nid=9564
Határidő: folyamatos
A feldolgozó munka során az ismert és a később felmerülő kapcsolatait ellenőrizzük, hogy azok részt
vettek-e a szabadkőműves mozgalomban. Tisztázzuk politikai múltjukat, s azt, hogy jelenleg
munkahelyükön és magánéletükben milyen tevékenységet folytatnak. Rendelkeznek-e nyugati
kapcsolatokkal, beleértve a követségi kapcsolatokat is. Jártak-e nyugaton, s őket látogatták-e meg
külföldiek. Tisztázzuk azt is, hogy a célszemély keresi-e a nyugati személyekkel a kapcsolatot.
Határidő: folyamatos
Megvizsgáljuk VKF/2-es hálózati lehetőségeinket, s tisztázzuk, hogy nevezett tart-e vagy keresi-e a
kapcsolatot nyugaton maradt VKF-es barátaival, ismerőseivel.
3/7
ÉLET ÉS IRODALOM http://www.es.hu/print.php?nid=9564
beszerzése érdekében.
Azokon a helyeken, ahol nevezett és baráti köre operatív szempontból lényeges összejöveteleiket
tartják, bevezetjük a 3/e rendszabályt [szobalehallgatást, poloska elhelyezésével].
Határidő: március 1.
Annak megállapítása érdekében, hogy az ifjúsági, elsősorban egyetemi hallgatók felé folytat-e
ellenséges tevékenységet, megvizsgáljuk az ifjúsági vonalon foglalkoztatott ügynökséget, s egy
alkalmas személyt bevezetünk nevezett mellé.
Határidő: február 1.
A még ismeretlen Fenyves fedőnevű informátor közlése alapján Magyar százados 1968. január 24-én
jelentést tett fölöttesének Csongor Győző családi viszonyairól és múzeumi tevékenységéről.
1968. március 31-én vasárnap hajnalban Magyar százados vezetésével Laczik Imre százados,
Földvári László alhadnagy és a BM III/V-2. osztály műszaki küldötte ("záros") a Közművelődési
palotában lakó gondnok, egyben párttitkár segítségével behatolt Csongor Győző múzeumi szobájába
és titkos házkutatást hajtott végre. Az erről szóló részletes jelentést április 12-én szintén Magyar
József írta. Aki teheti, olvassa el az idézett könyv 170-177. lapjain. Az aljasságnak történelmi
4/7
ÉLET ÉS IRODALOM http://www.es.hu/print.php?nid=9564
1968. július 29-én Magyar százados Szolgálat jegyen engedélyt kért, hogy július 29-től augusztus
3-áig Csongor Győző "bel- és külföldi kapcsolatainak felderítése, a szabadtéri játékok alatti
mozgásának figyelemmel kísérése" végett lépésről lépésre megfigyelhessék.
Újabb titkos házkutatást is tartottak Csongor Győző múzeumi dolgozószobájában 1968. október 4-én.
Ennek is Magyar József dolgozta ki részletes haditervét, és irányította, az előzőhöz hasonló
módszerrel.
1969-ben Magyar József már őrnagy volt, és ő volt a Csongrád megyei rendőr-főkapitányság III/III.
alosztályának vezetője. E minőségében adta át július 22-én kollégájának, most már beosztottjának,
Földvári László hadnagynak Csongor Győző személyi dossziéját "további ellenőrzés, illetve személyi
foglalkoztatás végett". Ugyancsak alosztályvezetői minőségében vette tudomásul, hogy Földvári
László 1970. február 21-én a Hági étteremben elbeszélgetett Szabó Imrével, a múzeumban lakó
párttitkárral, aki Segítő fedőnéven járt kezükre a Csongor Győző szobájában tartott mindkét titkos
házkutatáskor.
Csak azért maradt abba a Csongor Győző bekerítéséért folytatott "eredményes munkája", mert
közben - már akkor is - előléptették: ő lett az alosztályvezető.
Lamperth Mónika belügyminiszter a parlamaent nyilvánossága előtt azt állította, hogy Magyar József
rendőr alezredes, akit 14 évvel nyugállományba vonulása és a rendszerváltoztatás után nevezett ki
ezredessé, nem a BM III/III-as alosztályának dolgozott, hanem a III/1-es kémelhárításnak. Én viszont
azt állítottam és állítom: bár lehetséges, hogy Magyar Józsefet nyugdíjazása előtt áthelyezték a
kémelhárításhoz, de a 60-as, 70-es években a III/III buzgó dolgozója volt, sőt 1970-től ő volt a
Csongrád megyei rendőr-főkapitányság III/III-as alosztályának vezetője.
Ezt a Bálint Sándor és Csongor Győző elleni hajszában játszott oroszlánszerepének számos
aláírásával jegyzett jelentése bizonyítja.
Kahler Frigyes III/III-as történelmi olvasókönyvében (Kairosz Kiadó, 2001) először 1960. június 2-án
találkozunk Magyar József nevével az Operatív terv alatt, amelyet a szegedi katolikus papság
megfigyelésére dolgoztak ki. "Aknamunkájuk - írták áldozataikról - főleg az ifjúság megnyerésére
irányul..." "Eddigi adataink szerint illegális ifjúsági csoportot szerveztek és vezetnek, jelenleg Katona
Nándor és Katona István r. k. segédlelkészek, korábban Gyulay Endre r. k. segédlelkész." Katona
Nándor (1930-1996) akkor a szegedi Szent József- (korábban jezsuita) templomban, Katona István
(*1928) jelenlegi egri segédpüspök Klárafalván, Gyulay Endre (*1930) mostani szeged-csanádi
5/7
ÉLET ÉS IRODALOM http://www.es.hu/print.php?nid=9564
"Az illegális papi csoport tagjainak megszervezzük szoros "K" ellenőrzés alá vonását [postájuk
átvizsgálását]. Határidő: folyamatos. Felelős: Magyar József r. fhdgy. Deák József r. hdgy." "Továbbra
is felhasználjuk a 3/e rendszabályt [szobalehallgatást] a IV. sz. objektumban, ahol időnként az
összejöveteleket szokták tartani. Határidő: folyamatos. Felelős: Magyar József r. fhdgy."
A lapszélen kézírással - nyilván Magyar főhadnagy keze írásával - ezt olvassuk: "Gyulay lakásán
végre lett hajtva a házkutatás." Semmi kétség: ezért 2003-ban előléptetést érdemel az ezredes
elvtárs!
Magyar főhadnagy 1960. július 21-én valóban elkészítette a "Kovács Bertalan" fedőnevű ügynök
Bevezetési és foglalkoztatási tervét. Ezt a nyomorultat a makói járási rendőrkapitányság még 1958.
október 3-án szervezte be, hogy "derítse fel Kiszombor községben azokat az ellenséges
beállítottságú személyeket, akik rémhíreket terjesztenek a külföldi rádióadások alapján. Kísérje
figyelemmel azokat, akik az ellenforradalom alatt tevékenykedtek."
Az ügynök föladatául szabták, hogy az ifjú segédlelkész és tanítványai bizalmába férkőzzék. "Minden
egyházi ünnep alkalmával menjen el a templomba." Olykor hétköznap is. Csodálatos, hogy a politikai
rendőr intette a besúgót: "Szokjon le a durva beszédről, főleg a káromkodásról." "Nem sűrűn, de
legalább havonta egy-két alkalommal gyónjon meg és áldozzon is." "Katona Istvánnal történt
megismerkedése esetén egy új foglalkoztatási tervet dolgozunk ki.
6/7
ÉLET ÉS IRODALOM http://www.es.hu/print.php?nid=9564
1961. február 6-án Operációs terv készült két szegedi pap, Havass Géza és Kovács Imre
letartóztatására. Provokációs céllal őrizetbe vettek és kihallgattak két nőt is a rókusi plébánia hívei
közül, hogy papjukra, Kovács Imrére valljanak. "A megnevezett két nő kihallgatását az elkészített terv
szerint Vass Antal r. fhdgy. és Magyar József r. fhdgy. elvtársak fogják végrehajtani." A rókusi
plébánián Kovács Imre segédlelkészi szobájában a házkutatást Gazda István százados, Magyar
József főhadnagy és Laczik Imre százados hajtotta végre.
Jellemző a következő "terv": "A plébániakertben lőfegyvert és lőszert, volt dolgozószobájában pedig az
illegális csoportok fényképeit, esetleg illegális propagandaanyagokat, az illegális csoportok fényképeit,
kapcsolatainak levelezéseit lehet találni." Csak keresni kell, elvtársak; mindent lehet találni, amire
szükségünk van. Gondoskodtak is róla, hogy találjanak egy rozsdás pisztolyt.
Magyar Józsefnek és társainak fáradozása, szorgos munkája nyomán Havass Gézát (1913-2001) öt
és fél év, Kovács Imrét (1923-1971) nyolc és fél év börtönre ítélték.
Folytassam a bűnlajstromot?
7/7