P. 1
Choa-Kok-Shui-Mester---A-csodálatos-prána-gyógyítás

Choa-Kok-Shui-Mester---A-csodálatos-prána-gyógyítás

|Views: 400|Likes:
Published by libelula123

More info:

Published by: libelula123 on Oct 17, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/05/2013

pdf

text

original

..

' .. \. \.. ""

A CSOnALATOSpRANA GYOGYITAS

CI-IOA KOK S[JI MESTER

BIOENERGET1C

Eu dapest, 1998

A mu ereden elmo: .Mlta.des Through Praruc Healmg

Elsokmda.s

~1997. Choa Kok. Sui © 1998 Broenergene RH.

F' ordi to tta, Mato lc s] Gabor

Kiadja a Bieenergeric KU 20~ I Pihsesaba

Cosmos Termeszetgycgyasz Kozpoat

Felelos kl.a.d6 Schneider Gabor

ISBN 963 Rr 20 49 5

A konyv .ki.adasal az Europapier Hungary KfL tanlogaHa.

CHOA, KOK SUI NAGYMESTER

A prana gyogyrtas es ez arhatikus 16ga meguJrt6ja

Sziileimnek,

nagyra beC5UU tanitoimnak,

'~~I b 'M·· L- . k

'6~.sOSOr ..•.•. an .... e~ . m,n.gne'"

es ket hazamnak, Fulop-szigeteknek es Kinanak

Kos.zonetnyUvanitas.

N agyra becsnlt tanitomnak, Mei Lingnek es masoknak tanacaaikert es aldasukert,

Mike Natornek es masoknak, akik a szerzovelezoterikus kiserletekben vettek reszt, es latnoki szemmel figyel tek azokat.

Dr. Rolando Carbonellnek, Marilou Guillennek es Lynn Paynonak ertekes tanacsaikert es az anyag szerkesztes.eert

Benny Gantioqui miivesznek, festekszoroval keszitett c sodalatos festmenyeiert es illusztracioiert.

Mindazoknak, akik a fent emlitett szemelyeken klvul segitseget es tamogatast nyujtottak,

A C'5(Jddk nem a termeszet liirvel'lyei' eJlen.eben tijrtilll'lek~ honem csak annak elleneben, amit a termeszet tiirv:lnyelbl;l ismeriink.

SzentAgnston

B emma.!kOZll .. ' S. U.l. ,S.' eg. Y.ben 5lleml~lettn .. 6d ... 0 .... m ~e ... nen.1Z. ese .•.. c .. eljab~l hadd mondjam elmar a kezdet kezdeten magamrel, hogy urologuskenr dol-

gozom a kaliformai Los Angelesben. ·Oszinten szererem a. hagyomanyos allopatikus gybgyaszaligyakorl atotImadok a miitoben lenni t es rendkiviU elvezern, hogy orvos vagyok, Am eppen az orvoslasnak ez a szenvedelyes szeretete es abetegeim egeszsege irant erzert felelosseg vezetetr arra a. felismeresre, hogy mind a kepzettsegembol, mind a praxisornbel hianyzik valami, Erre akkor jottem ra, amikor vilagossa valt szamomra, bogy az allopatikus gyogyaszat a betegeim jeleiltos szazalekanak nem rod segiteni a bajain, Belefaradtam ahba, hogy olyan gy6gyszereket Irok fel nekiknmelyek kezelik ugyan 3. tijneceiket~ tim erintetlenul hagjjak amnetek mogi~t[ me,ghuz6d6 va- 16d~ problemakat,

Ezek a felismeresek vezettek arra, hogy megkerdojelezzeln az allopatikus gy6.b'Yaszat legfontosabb alapelvet: hogy ti, it szervezetnek azert van szuksege gyogyszerekre vagy nluteti beavatkozasra, hogy meggyogylthassamagat Ez a gondolat rendkivill rnsszul hatott a munkamra, ID.el1 burkoltan azt fejezte ki,

h- , .~, fol . t'b b 'I' ,I':;~ l" . .t ';_kk"

ogy a gyogyuias .1.'0 yama .a.an- 5. egy en a gyogYlhas tete ossegene .. er-

deseben - u:eJTI a betege a f&szerep. Vegso saran ugyanis nem jelentheto ki az, hogy a betegeket az orvosok gy6gyitjak meg. A beregeket v,al6jaban sajat maguk gybgyiljak meg- Azaltal, hogy orvos vagyok, felismerhetek egy bakterialis fe11QZest~ es felirharok ni egy antibiotikumot, de ezzel aligha teszek tobbe·[, mint hogy lO:kesl' adok a szervezet sajat immunrendszerenek a gy6gyu.his erdekeben vlvou harcaban.

Arnikor tobb mint egy eve felfedeztem a prana gyogy[nlst, azonnal felebredt bennern az izgalom, hiszen e l8,tt.em aJJt egy rendszer, amely potolta a kepzesernben es a praxisomban elobb emlitett hianyerzeret; amely "l berernte a lyukakat", Egy ervekkel abltal'nasztoU rendszer, amely feltarja a betegsegek gyekereit, kiegesziti or-YOSt gyakorlatonjat, es ami a ~egfhntosabb~ bemutatja, hogy miiveI5je hogyan vehet aktivan reszt a szervezet ongy6gyita.~anak folyamataban ..

Arnikor nehany betegemen kiprobaltam a prana 'gy6gyim·s,t. a heveny es kronikus betegsegek gyogyitas-aban eJert sikereim szama dramaian megnott. Amikor korhazi muukatarsaim is hallottak uj ~,pr.axisomro.r1'~ tohben hozzam kezdtek kuldeni azokat a. sulyosabb betegeiket, akiknel az alapos kivizagalas

6

Eloszo

es a hagyomanyos orvest ellatas nem hoztameg a kivant eredmenyt, Ezek a betegek mar nehimy prana kezeles utau, kl vetel nelkul nleggyogyuHak

A prana gyegyitas megismereset lnegel8zQ .ld5szakban gyakran alkahnaz-

I · . t . • l ' .' . - ..~ .

tam orvesi npnoz: sf _ A nrpnozts tanu rnanyozasa soran vuagossa vsu sza-

mumra, hogy a negativ erzelmeket a szervezet elraktaroeza. Gondoljuk csak meg, rmt jelent ez Valahanyszor azt mondja nekiink valaki.hogy dub-os vagy lehangoh, nem 'IS sej h l' hogy erzesei, feszultsegei vagy kellemetlen erzetei a testeben IS jelen vannak. A prana gyegyitas elmelete ~s gyakorhua megtanitotta, hogy a. szervezerbcn elraktarozott negativ erzelmek es a stressz

,

elzarodasokat kepez a szervezet energiarendszereben. Es amikor a szervezet

,gy6gyH6 energiaja dzarociik, amikor zavar tamad az energinaramlasaban, betegseg alakul ki. A pn\ua gyogyit6.s egyertelmueo rnegerositette bennem, hogy a lest l bantalmak es az energiaelzarodasok ossleffiggnek egymassal, Nem beszelve persze arrol, hogy kdnnyen megranulhate es alkalmazhato technikakkal orvosolra is ezeket a problemakat, Hadd szarnoljak be most neh£my konkrer sikeremrol, amelyeketa prima gyogyitasnak koszonhetek.

Egyszer talalkoztam egy asszonnyal, ak~ gyakon les intenzlv vizelesi ingerre panaszkodott. A komolyabb problemak - bitgyini fertozes, daganat, neurol6gial problema. - kisziirese erdekeben teljes kivizs,gal~st rendelrem tel] ahogy azt mindig renm szoktam .. Amikor klderiU r, hogy a beteg mmden lelete negatjv, ehncndtam neki, hogy a problernaja nem 1na.s,mlllt' a stressz fizikai [eesapodasa a szervezeten. Erre elmeselte nekem, hogy nagyon kOlUO]Y bajok vannak a esaladjahan Beszelt a yohfeuero.L, akt alkohohsta, es aUa:lld6un szidja ot, valamint a harem kisgyermekerdl, akikrdl neki egyedul kell gondoskodnia, Amikor kitapintottam az aurajat, nem kis energiafelgyulemlest tapasztaltam '8. sziv csakra kortil, amit sietve kris nszritorram, A muvelet utan az asszony elml)ndta,hogy most sokkal jobban erzi magar es nyugodtabb, Majd igy falytatta: "Mmtha egy nagy ]C6 esett velna le a szivemrol." A prana gyogyitas nyelven ez azt jelenu, hogy amit 6 erzelemkent elt meg, azt en energi a.felgy[Uendeske.ru r.apaszta1tam.

Egy izben az egyik koHegaln ldJ~dilU 81 hozzam egy beteger, akinek 'tobbfele tunerei voltak: gyakori vizelesi Inger es holyagfejdalem, gyorsulr perisztaltika, fejfajiHI'I almarlansag, szekrekedes, A hagyomanyos gyogym6- dokkal semmifele hatast nem sikerult elerni, Tizenot perc prana kezeles utan azonban nyugodtabban hagyta e' a rendelot, es azr mondta, bogy otven szazalekos javulast erzekelt, Ekkor feHrn.:mk. egy gyuUaditscsokkento'l a, hugyholyagjara, Egy honap rnulva luau- azt jelezte, hogy szaz szazalekos javulas alh be Az azora eltelt ret evben sernmifele problernaja. nern volt.

Eloszo

7

Egy masrk esetben az egyik csaladi baratunknak volt elorehaladon szklerodermaja (az egesz tester ermto borkemenyedeses kollagenbetegsege), Ez eb'Y autoimmon betegseg, a:me~y a test kOl0szoveteit t'ln:mdJtl meg. Hatasafa a kez bore rnegvastagszik es megkemenyedik. A nyelocse kisebesedhet es elzarodhat, anumegnehezin a nyelest, A tiidoben szinten kialakulhat hegszovet arru teszi nehezze a legzesi Amikor prima kezeles celjabol eloszor jartarn kint M. G--mH~ mmirnalis erekifejtesre is legzes.i zavarai tamadtak. Mire felert ,az elsa emeleu Iakasahoz, majd osszeesett, es fel oraig tartott, mire kifujta .rnrnrgat. Raadasul elmerevedtek es fajdalrnasakka valtak az tziileter arm megnehezltette a hosszabb gyaloglast Az elso prana. kezeles ulan rendkivilh rnertekben csokkenrekaz izuleti Iajdabnai es a faradtsaga. Konnyebben tudott lelegezni, es az energiaszmije ugrasszenien megnott Meg is jegyezte az elsa kezeles utan, hogy most ug}'" megvaltozott az egesz elete, bogy amikor hazaer, elsc{J' dolga lesz, bogy felszalad .a Iepcsen, bekapcsolja a zenet, es tancra perdiil!

A legdobbenetesebb eset ralan 1. ·M .. nevehez :ffiz5dik 6 nem volt a beregem, es nem is ugy ki.Hdtek hozzam, egyszerflen csak olyan reg6ra szerepelt mar a neve sebeszetunk beteglistajin, bogy elbataroztam, bemutarkozom neki Sok honappal korabban kivettek az epeholyagjat, de sajnos sulyos komplikaciok leptek fel nala, tobbek k5z6n megserult a kozds epevezeteke Ez utan a serules utan tovabbi [ontos vizsgalatokat kelletr vegezni, Es ahogy az OJ komplex esetekkel gyakran elofordul: ba egyszer elharapoznak a bajok a szervezetben, akkor mar ahg van megallas. A betegnek t,obb enterokutan fisztulaja alakult ki (a belsar a hasfal bOfen szivargott ki), ele,szto okozta vermergezese len '(e~eszto kepzodiHl a vereben, amely az esetek kozel herven szazalekaban halalas betegseg) es tildoemb61iat kapott (verrog kepz,odoU a rudejeben, ami az eserek kozel hatvan szazalekaban halalos). Hat hete minden nap felszokort a laza, henapok ota hanyingere volt es hanyt, Senki nern hute, hogy megen a. karacsonyt Leegyszerusitve mindez azt jelenteue szamomra, bogy a betegnek nagyon alaesony az energiasziotje, lemerultek az akkumulatorai, es nem kepes mar arra, hogy onmagat meggyogyitsa, Az osszes preblema ebbol eredt, Prana kezelest vegeztemminden nap. A Iaz es a. hanyinger ket nap alan elmult. A pulzusa egy hel alan az addigi l50-rol L20-ra csokkent. VegiH sikenilt annyira felerosodnie, bogy kibirjon egy utolse fiszrulamutetet, ami ulan teljesen felepuh, Azota munka utan neha betel" hozzam, es biiszken meselmagarol.

~,Mintha ezt valahogy elfelejtettek volna megtanitani nekiink az egyetemen" - osszegezre a velemenyet az egyik koUeg;l'm~ miutan jobban megis .. rnerte a prana gyogyltast. Igaza van. A prana gy6gyitas soran segittink helyre-

B

E~" . loszo

allitam a szervezer energjarendszeret, azert hogy meg tlJ,dja £yogyitam QJ1- magat Ha elzarodasok alakulnak ki az energiamezoben, ehavolitjuk azokat, ha pedi g energialnacy lep fel, potoljuk az energiat. Az 6ngyogyubis megkonnyitese erdekeben rmndig a teljes emberrel, S nem csupan annak egy szervevel dolgazunk. S bizony, ezeket 3Jl elveket valoban nem tani ljik a nyugati orvosi egyetemeken, Szerenesere Choe mester megvi lagirotta a. fontossagukat, es OTVOS es laikus szamara egyarant befogadhatcvatette o,keL

Amikor eleszor fogtam beleennek a konyvnek az olvasasaba, azonnal felrunt" milyen egyszenl, attekinthetd a stilusa, Ebbola szempontbol Ieginkabb a. szakacskonyvekre emlekeztet. Ha van bennunk elegende hit, hogy kiprcb,Hjlllk azt amn a konyv leir; biztosak lehetiink abban, bogy probalkozasunkat

- .

siker fogja koronazni. Es a ve,g,en eljutunk InaJd arra ,3 pontra is, amikor mar

tudjuk, hogy a. gy6gyuUlSl folyamator minden beteg eseteben fel tudruk gyorsltani Energiaszmten ugyanis a.l.ne.ggyo.z6dese·k befolyasoljak a fiziologiaL Ez azt jelenti, bogy a sikereink miatt egyre cobb dologban hisziink, es mivel erosebb a. hirunk, t6bb gy6gyit6 energiar vagyunk kepesekaramcltatnr.

Chua Kok Sui mesrer jnunksja 6riasih-atassal volt az orvosi palyafutasomra, az e~etetnre es a filozofiamra. Az clvaso eJetere is hasonlohatassal lesz> ha engedi.

Vegezetti I. sikert, eg·eszsegetJ szereteret es aldast kivanokmindenkinek a prima gyogyltas fete vezete uton.

D~~ Eric B. Robins akkredi talt urologus Los Angeles, Ca.i iforma, USA

Tartalom

,EI5sz,o, ., , "'" , ", '" , , .....••.... 5

Bevezetes " " _ - - , .. , ., - ' , l5

P , .. , u t. l 1 r'I

rana gyogy~ tas egyszeruen esazonna -.,. - - -. - -- - --. _ - - -". - .. " ._. -- - .. - .. -~-.' _jl'j

A' ~. f 'f ., j 2"' 'I

prana. gyogYhas Lennesze'le , ,' .. , " , ,................ 'l

'M·~n a p'f~ti,n a gy'og:)i ita s?' ..• IJ •• ~ .. ~ •• __ + m _ ~ ~ ~ i • ~ ••• -t _,. ' ~. ~ ••• _ ~ • ~ -i ~.~ ~ •• i!-of ~ ~. ~ ~. ~ • dO ~ .~ .... II! _ ~ ...... II • ~2 I

A pra,na (Kj) - _ - _. . - . - - .. - - - .. . - - -. - - . - - - - - _ - '" - - . - - - - _ - - - _ - - - - . - 2 2

A bi oplazma lest vagy energiatess " ,,_ " ', 24

Meridianok (bioplazma csatornak) , , , 24

Prana (ki) az akupunkturdban, az akupresszuraban

es jJ retlexotogiaban "" "" " .. " " , ,,' .. 25

A pnina, gy6!,~i tas ket a laptorvenye _ , .. , 25

Mire kepes a. prana gy6gyitas? - ", - , - .. ,-.- ., 26

A. p ran a. gy6gyHas konnyen megtanulhato -- " , 27

,Az energiatest termeszete .. . - ~ 29

Az energiaresi es afizikai test szoros vlszonya. " ,,, ,, 32

A betegsegek e~oszor az energiatestenjelentkeznek, fiz~ka~

megnyrlvanul asuk megelozheto -.-" , , , .-- ,0<," ••••• , .-., ••• , .3.3,

A psziche bizonyos mertekben befolyasolhatja az

energiatest szerkezetet - .. - - - ,_ .. " _ .. - _." .. " , - - 34

Csakrak (energi akozpou tOIl<) ._ ........• , _ , , •. ,'." •.•.•• , , .. ,' ..• + ••••• -.,., •••• 35

A rizenegy fo,cs~kra , , 3 S

A pszichoszomat ikus betegsegek rnogon meghhlz6db folyamat 44

A I... • k 1"":1 " • II,.. l "', kai AI 5

betegseges I'\.U so es ue so 0 at ,,, ,,- -- "'t.-

Az en e rgiates [ funkc i oi . .. ..46

Aprana gyogyitas alapvetd problemai es kezelesi modszerei , " .. .46

A prana gy6gyitas szrntjei ""-.-- - --""" _ -- _". ,- - - "+--"" -- -., -.," -.- - - -, "-" --. -"' -.," - "-. -- ••••••• 47

Kepzettsegi fokozatok -. - ".-. - - .. - - --- -. _ - - .. - - -._ - -". - -.- -. - - - -. - -- - --'"" ,4;8

Ajanlott rrodalom , " - .. ' - - .. ,49

A modernkuratasok eredrnenyei , .. - -5]

A~ It 1~·.,· · '"t' 55

iaplOi\U prana gyog~q as ~ , : .

A prana gyogyitas tel alapelve "_ .. ,,,, ,, - - 55

10

Tartalorn

Kez es uJJ csakrak .,".. . ,- .' ,' "' ,'. - ' - , - - , -.58

Az energraszrot nevelese a nyel v es: a szajpadlas

osszekottetesenek megteremtesevel _ - .. . ~ 59

Az alapfoku prana gyogyllas he t alapvero teehnika j a. . _ , 0 •••• ' •••• 60

A kezek erzekenyitese _. _. _, __ . _'. _. .-" . . . _. _ '_ .. ' _. L _. __ • _ •• __ ., • _6 n

A k t.· Ok ". k" r ," f ikai k l k 6]

,ezel\ erze cenyiteset megkonnyitc lZlaJ gyakortaro ' ,

pasztaza.s, _ ' _ .. , _ _ ,., o ,_ ••••• , ••• 0' ••• , 63,

A kiilso aura pasztszasa - lepesek , , , 64

.A'l. egeszse g au ra pasz tazasa - le pesek ,,," , " , _ ' 64

A belso aura, pasztaz,asa ~ lepesek , , , 64

A belso aurapasztazasa saran kapott eredmenyekkiertekelese __ . .66

A biopl a:z:rna. hulladektartaly __ . , --. ". _ ., ,. .. _. _. _, , _. _. _ _ .. __ 67

A beteg energia el bom lasztesa ." , , 0 ••• , ••••••••••••••••••• , •••••••••••• 68

Sepres ~ . _'II 1- ••• _. ~ _ ~ ~ .. !II'. ~ ~. ~ -o!" ~. ~ ~""'!I '!! .. ~ •• ~ ~ •• iI •• ;to"'~"'! ~ ,' II! ~ .'~'!ii. ~ -. _ - ~ II .,.,.. ~ ~ I .. ~. ~ .~. ~ 68

I-I e I yi Ste pres ~.~ Ii ~ " I • ~ § 011 + ~ • a ~ .. + ~ a ~ ~ ill .., ~ iI ~ !i ~ •• ~ + ~,~ .~"'''''~ ~ ~ .., F ••• II " ~ ~ .. a of'.., L ••• ~ ~ • , •• "II! ~ ~ ~ •• ~. 70

,

Altalanos sepres .. . , - 71

A beteg energia okosra fefuozes megelozes,e kezmosassal 73

Abeteg fogekonysag~.nak novelese , , _ , 74

Energtafeheltes pranaval: a. kez csakra technika 74

A ki bocsaton prana stabi ~ izahisa - , - ,,- - - -,. - .. ~H

A kibocsatott prana energia felszabaditasa ._ " , , " 82

Gyakorlasl utem terv - javas lat .. , , , ,.82

Arnikor egy gyogyitonak nem szabad gy6,gyhll.nia , , _ .. _ , .. 83

A prana gyogyitas ot nlahna _ _,,- ----,- .. _._ .. _,_R3

A gy6gyh~s lepese; -- - - .. - -.- .. -- - --. -'. -.- ,.- -, - '" -_. - "-0' - ••• , 85

Leherseges-e pasztazas neUaU gyogyitam? , .. , , ~ - .. 86

A'. • d .. t ·'t ' . po' 0-6

gyog,Y.I.,as' 'onlO erl,yezol , _" ' , , ,., .. , 0 .

Szigete] 01 ruhazatok . .. , , .. ' , ,. ,. , .. - -." '., - 87

Egyszenibb esetek kezelese , 0".-' •••••••.•••••••••••••••••••••••••••••••• 88

II f' t':, "' ,. '" '88

1 , 'eJt~aj as es migren 0 - " "............ ' ..

2. Meg'er6heteU vagy faradt szemek , , ~, ,- .. ~ 89

J Gyu lladt szeJne k . , '" , -. 90

4. fi.Hfa.jas , ~_ .. ,., .. , , , .. , , , 9]

5" Orrverz'es _ ,. __ ., .. _ , - -"'-"' - - ,,- - - - -'" .,.'.'" - - .. - 92

6, 'F og fa J as .. , . ~ .. I~ ~ • ~ r _ • , • '8" • - - .. ~ ••• , .. ~ ~ • ~ • ..,,, ~ • B .. ~ ~ 'I '" ~ ~. - ~. ~. '" ~ -I .. ~ ~ ~ ,~ •• , ~ r -Ii ~ •• ~ ,. ~ ~ ••.•••••• 9{2.

7_ Torokgyulladas va.gy gegegyulladas _ _ , __ , 92

8. Kchogeses-orrdugulasos natha ._ .. __ _, ' .. _ _ -.m' _, .. ',._ . 93

9. L6z., , .. , _"., " , , , ' - 94

1. 0_ Csuklas 'n", _~ _, _ •••• _ , ••• _. •••••• _ .. __ • _ •• _"' __ • _ 97

Tartalom

l 1

J 1 Gyomorfajas es szelgorcs . .97

12. Etvagytalansag _ 98

13. I Iasmenes . h _ •••••••• 98

1·4 Szekrekedes __ _ _ .. _ _ __ _ 99

15. Be lfergek _ _ , .. , ~ 00

] 6. A menstruac: () zavala , "._" _ .. 100

17. Rendszertelen vagy kimaradr menstruacio , ,........... ] 0 1

] 8.lzomfaJa.s- es huzodas _. ".-- _- -.-.... 1 0'1

19. Also bini fajdaJ.om 102

20. Nehezen felemelheio kar (beragadt v.Un - 103

21. Nyakmerevseg . , , 104-

22. Enybe izuleu gyulladas vagy reuma 1.04

23. Izomgorcs r7.· -............... •••••••• l05

24. Kisebb egesek , ~ , , , 105

25. Zu z6l1 as, es agynizk6da s 1 06

26. Vagas es gyulledasos sebek . 106

27. Leeges - - - 107

2~. Ekcema es kisebb borallergia ' ,........ 107

2'9. Ke~.es , " " " _ "'-' _ .. ] 08

30. Rovarcsipes - · 40 109

3 [_ Pattanas _ ' _ 109

32. A~n1aUansag -- - -." , , , J 09

33. Ahahinos gyengeseg 11 '0

34. Faradtsag enyhltese .. . Lll

Mit tegyilnk, ha bizonytalaaok vagyunk? (egyszerubb eserek] , 11]

Milyen gyakran gyogyltsunk? - III

A gyogyltas holisztikus vagy integralt mods.zere _ , .112

Milyen eros legyen a szandek vagy akarat? 113

Kozepfoku prana gy6gyitas -_ - "" , - - .. " , 115

Prima felszivasa prana legzessel ,. - - .. · 115

Fold prana, levego prana es fa prana felszlvasa 113

A kezek es az ujjak erzekenyitese prana legzesen keresztu I .. 121

Pasztazas az ujjakkal 122

Sepres prana [egzessel " , y 123

Energiofeholres prana legzessel " ,," , 125

Energiafeltoltes' az eloszlato sepres technikaja .~ 127

A beteg energia eltavoliuisa " , ; , 127

A f6.~d prima fdhaS7.l1tHitsa a gy'ogyih~s'ban ," , 127

12

Gyakorlasr tHemterv- J avaslat , , .

...... ". M '"

.~~ .... ,.... l2.8.

A. csakrak forgasa _ ~'".~ r. ~.,~ L_ •• ,.~ .. ~-- ~~.-I! ••••• -I!~ + -.~.128

M,~srele gy6gyHasi techrukak . , , ,.,., ,.- J 30

Energiaval feltohott anyagok es targyak , " , '" 132

Egyszeni ~:s sulyos esetek kezelese _ , ,_,,,, , .. ,.133

l . A. szervezet vedekezo mechanizmusanak megeresltese az

e lerenergia szintjenek n.fi.veM:se'Ve~ -., •••.. , " 133

2.. Kanyaro, rozsahimlf es baninyhtml8 .. - , .. ' , - a ••••• , •••• 134-

3 -Mmnpsz es mandulagynlladaa ."_ _ .. _'., _,""" _ l3 5

4 Foginyverzes _ , , 135

.5. Gennyfolyas .. ""., "., " ,."._. ,,_ _ , , , ] 36

6. AJuhli.s , , , -.-_.- -.---, __ , .. ~37·

7 Koze.i.hitas, tavollatas es szemtengelyferdules 137

8. Osszerero es s.zettero kancsalrtas " - 138

9. Krom kus yagy akut zold halyog _ ." _ _ _ .. _'.' __ " _._._ .. 13 S

] O. Szivbetegsegek . . _ 140

11. Magas koleszterinszint , _ _, , , , _ 142

] 2- Magas vernyomas _ .. , .. ._ .. , _~".~, . " _" __ , , .. _ 142

13. Szaglaszavar , , - - .. - - .. ] 44

14. Arcureggyull adas " .. . .. ' 0_ •••• .. l44

15 Legzoszervi betegsegek (tiidegyulladaeruberkulozis,

tiidola:gulat stb.) , .. _ _ .. " 144

1,16. As z trna n .. oil •• J." •••••• j • ~ •••••••• ~ Ii Ii .. ill •••• i. • •• • F .. I'" .. ~ , "iI ! ~ F - 1 ·46

] 7. Majgyull adas ." ... _ <._ ... , .. _." ................................•.. , .....•..•••.......... , .. ~ 48

18. Gy om or- es nyorn bel fe ke l y , - 1 50

19 Aranyer , - , 150

20, Krooikus vakbelgyulladas , " , ~ 150

21. Gyakon vizeles _ , , - -- --"_. -.".15]

22. Agybsvrzeles . . ' " ISn

2 3 Prosztara-megnagyobbodas , <" 152-

2·~ I'r' , .. f'-" ,. 152

.,. • ugyun r ertozes -, .. ,.- .. - ." ". - -.. --

2c '5 A· ss a h • h · ~ ~!!" 15'2

.;», . v,fse. es a .ugy. o~ya.g rertezesei ., .-_ "- ," ,. ,_... . .....• "

26. SzexuaJ j,g impotencsa _ , , .. , IS3

.2L7. Medd6seg ., ... ',,-. ..... !. ~ Ie. ~!! ... ! ~. "" Ii ~ •• r ••• ~ ~ .,~ II Ii ~ ~ ... O! ~ .... ~ •• R.OI! _ ..... ,~ ~ ~ .... ! ••• !. "'!""! 1j.!I' ~ r I!!! .... :~ 54

28. Csenttores .. , < , "' ...•..... " <155

29'. Izulet: gyulladas es reuma , ~ 56

]0. Csent-izfiletigyuladss , ,"' ~ , , , 157

J 1. Koszveny , , - - ". _ _ ., - _ " - _ <- •••• - •• - •• - •• _.. is'S

32 Reumas ]z(H'eti gyu lladas _ , ~ _ _ 159

Tartalorn

13

]3 Germcferdilles __ .... _._

.n_ -.,. T. .,..,~Ii ,.. !t

160

.34 Agyverzes kovetkezreberr beallt benulas ".,;,;- .. , , , , ] 6~

35 A belsd el v itlaszIastl nu rigyek betegsege I ,.,......... . , .162

]6. Nehezen s,zti]6 varandos anyak kezelese , 162

37A I' # fcle '"m' r:n ri » -

_. ,. szu .'es utam 'C eplll]es tetgyorsitasa - , .. .]63

],8. Avereles megakadalyozasa + 163

39. Kora.bba,n vetelesen at1esett es jelenleg hasfejasra panaszkodo

. d' ':;,1. k ] . ~

varan~ OS a.nYap,lfze ese '" " , .. , 164

40. Betegek kezejese mihe'[ elou es utan . H· •• •• ,. , .1164

4'1. Rakbetegek panaszainak csokkentese - - . .165

42 A·· - . ·d-· 'k' l~· . "

. , .. Z oT,e,ge' es esienetese --- _ - .. "- - - '" 167

42 Srressz es Ieszultseg - - 1- --- .168

Mil tegyunk, ha bizonytalanok vagyunk? (sulyosabb esetek) ,- -.168:

A fa.zisel[o~6das elve ----- .. - --- .. -- - 168

Mennyi ideig tart a teljes gyogyulas? - - " --- - 169

A fajdalom vagya. tunetek azoanah visszaterese - 169

Mrert nem gy6gyul meg minden beteg? , , -- 170

A gyogyitoval elofordulo egeszsegugyi problemak , ---- 17.

·'1 k kif . k "1 ' - 7

A tu zott a, arat aiejtes keru ese - + - -, - 12

- " ~ II 7

Az 'f:nergiateS[ rezgesszama " - 1 ,3

A·' "", ""., I 7'4

_ . prana gyogyitas nepszerusitese ., " ,......' '

P· .. , .' .!.. kat e , • ~i" '·75

rana ongyogyitas !;$ mvo , auv pra:na gyogynas - _. _ .. _ __ . ~ ~

Cnpaszl!z,as -, .- .. - ,. _ -' .. - .-.---.- '.- -.- .'."- -. - " - -' - .. - - - ", - 175

A rnanuahs technika - - - _ - --.--.l75

A prima legzestechnika .-.- - .. -- .. - - .. - - -- - .. -, 176

A ,." . ,..... hnik 176

,~tav-ongyogyJtasl we m.n , _ _ _>

Aporusos legzesrechnika < ••• " •••••••••••••••••• , •••••••••••••••• " ••• ] 77

A' , . h ., • l '17

. taoista at gyogyuo .i'liang -, " , '- , ,......... 7

C kr" "+ I" " 1 'k 178

SB,,"a lS . egzestec 1fU ,a, '-" " ' .

A' 1 l" s k .. " . . .' e: ]_ .• ] , '179

H~ anos . mszntas es, ene-rglale 10' te's '......... ' .

1. Modszer: Prana legzes -, ,179

2. Modszer; Vizualizacios rnodszer " , - . .1801

3. Modszer: A feher feny lneditaci6 , - un

P, J' '''.',' , 1'02-

ran a testmozgas ."" " 0-" •.•••••• " , •• , ••••• ••••••••• 0-:

'F'" ... t,. ,- '. , ell " t' 1"1' "'d" '1'0 3

IZh: al es sze ,fnn~ tetto TO .. 'es, , .. , ...........•..•. - •...... " ,... 0

S• . ~~ d" 1"'4

,,'os 'VIZ,eg l!.lr,.O , ....•.. , , .......•.........• _ .•...• " , 0,'

Keruljuk ,s., negativ ~.hzehneket lis g,ondolatokat " - 1:85

A figyelemeltereles vagy felszabaditas elve l85

14

Tartelorn

Az ongy6gyit.3s wntegr!lt modszere 186

A '~' .... "" Itasbnn elof d l' .' oble .lk 'l09'

prana ongyogyi. as an e~o]or U 0 P 1.'0 (.ll erna c ..• ~ C'l

., .. - -.-

Karma ",. _ .. - __ n •••.••..••• _ ••••. - •• 1 g'R

A karma es az aranyszabaly , '., ". " 190

A negarlv kenna semlegesitese 192

A·' · kolcsi : 1 .. 1 '193'

. gyogyitas er_ O~CS] u·a.n.ye ve~ - JtlVHS '31t _ .• - .• - .. - .•• " - ....••.• ' -.... . .

Term inil]~6gi a _ .. _ _. " _ ' , 193

1· ' !~. '. .' '.. . . . • '" • .'. , 'l 9' '5

nvokanv pranagyogynas " _.'". _ ". " ," ]. .1

A· '" b' ;. n 19°

z ongyogYI tas azonysagtetete , _ _ ,.. .'0

Gy6gyit6 angyalok " .. " " , 198

A ' .' . r ltas k ' 1 J 20 1

prana tavgyogyitas et a. ape ve _ ~ _ __ ._._ _ _ "_ " .

T' '1' • •• 202

a VQ,d :paszlazas , _.... _.

'Dr- a' na 1 av crv-h ,[l;'V ~!-a' .:> ? 0 3

~~ t~ L .. ~ .' _ . ~J v,b.,J' ,Ill ~·t ,~, .. + ~ I II' • ~ _ ~ ~ .. Ii ;II; ~ ! ,. "" 'I, .. I!"" <II I J. L. , .........•• , ..,,, •• ~ •• ~ iI- • ,iIior' - - I

T ., . '105'

s,n U sagtete I . I ••• ~,~ ~ iI F • ~ I ~ <11 II' ~ II • ~ II I • ~ I." ~ ,. II II • ~ ~JL •• ~ • " •• ~ Ir .. m _ I.. '" i • ~ • ~ iI • iI .. £".: .. '

Az ik ' di · " 263

Z i.' erS21V lne, nac]o , , .. , . ,., , .. , .. , .......••. ···.1

A megvilagosodas teehnikaje (Ikersztv lueditaCHJ) 263

A· ., kor '1 .. _ k '"1' 267

, SZI v es a orona CS3N ,3 a nva asa - - .. --_ - ., '1.

A·, .., j".~ k · z 7'3

" gyogyito era iO., ozasa ,. _ , " .. " , ,. 0"··· . .'

Arbonkus j6ga _... . _ , 274

T .". ~ 27£.·

aausagtetei " " _ {J

S 'l" e: "1 • •• • 2" 8 ~

zem e )'1 s~ U"!J esztes ~ az () t ,ereny _ ' .. , . '.. ]

Javasolt utemterv . 284

'T' .. f·r· 20n

. argymutato , _~ "., ,0)1'

A iegcsodalatosabb rJlm,eny ami b"mll:uPlket efhet. a mis.ztllaun.

Minder: igazi mliveszel es tudomany sz.ii.ietes,e.t a miszukum a/ape.rzese ovezi Aid "em ismeri, aki! nem tolr el mar crodalattal. tu felig mar halot'.f,e.rr:: kiid ereszkedett a szemere.

Ez a konyv alapvetoen a paranormabs gyog:yhassai foglalkozik. A Lemal nem annyira elmeleti, mint inkabb gyakorlati oldalrol vizsgalja: a hogyanra es a miertre keres valaszt. A konyv modszere leegyszerusitett es mechanikus. Mechanikus abban az ertelemben, hogy nern kell mast tennunk, mint kovetnunk az utasitasokat, amivel autornatikusan elerjiik III klvaor eredmenyt. Spiritualis annyiban, hogy imadkozassal es invokacioval az eg gyogy] to csatornajava valhatunk. A konyv megtanitja, hogyan gyogyitharunk meg egyszeriibb betegsegeket egy-ket he! alatt, es nehezebb eseteket egy-ket honap alatt. Nem ken tiz-husz evet azzal tollenunk. hogy a paranormalis gyogyltas gyakorlatat elsajatitsuk. Nines szukseg semmifele .specialis vele-

- "1 ,... n· 'k lm I' . - k I . .. k M· d"

szu eten gyogyerore es nem ke _w arona .' iennuns. . ur ossze an-a van

szukseg, hogy a gy6gyit6 valoban akarjon gyogyitani, es pontosan kovesse a konyvben talalhate utasltasokat.

Amikor a szerzo egeszen fiatal volt, nagyon erdekelte a. j6ga., tli. telepatikus jelensegek, a misztika, a klnai ki kung (a belso er'o felszabaditasanak mliveszete) es mas ezoterikus tudornanyok, E.r-deklodese olyan nagy volt, hogy tobb mint 18 evet raHot( ezorertkus konyvek es irodalrnaktanulmanyozasaval. Kozeli kapcsolatba keriilt jogikka], gy6gyitokkal latokkal a kinai ki kung muveszeivel es nehany olyan kiveteles szemelyiseggel, akik relepatikus kapcsolatbaa IIIHak spirirualis gurujaikkal. A szerzo es lato baratai tobb even keresztul klserleteztek azzal, hogy egyreszt a kozisrnert, masreszs a gyogyitok es az ezoterikus tudomanyok tanuloi alta] alkalmazott gyogyltasi technikak batekonysagat es hatasrnechanizmusat tanulmanyozzak. Ez a konyv az euergiagyogyhas tapasztalatait sztiri le es olvasztja szinrezisbe. Sok technikat mas szerzok mar joval korabban lelrtak masokat a s.zerzo • .fedezen bel Ujra)'. A szerzonek szernelyes tanitas kereteben alil.don fejlettebb techmkakai a FelsOjoku p' {ina gyogyi/ctJ cImu konyv ismerreti Ezek segitenek enyhlreni az emberiseg beregsegek okozta szenvedeset, Sok fejleu technikat es fogalmat a

i6

szerzo nagyra becsiih tanltemesteretol. Mel Lmgtol rsmert meg. A szerzc nem hi!o, nem rendelkezik semmifele veleszuletett gy6gyit6 kepesseggel IIa () kepes volt megtanuln I ~ hogy h ogyan kell hatekonyan gyogyitam, az olv aso L~ kepes lesz n1.~

A konyvben leirt mstrukciok olyan sorrendben kovetik egymast, hogy segitsegukkel egy iidagos kepess.eg~ ember konnyen es fokozatosan elsajatlthatja .. 3. perancrmahs gy6gyit~s gyakorlatat A konyv azokat a paranormahs diagnosztizalasra vooatkoze utasitasckat is kOrzli, arnelyekhez nem szaksegesek hi toi kepessegek.

A ,~paranonnaJis. gyogyitas" ial, in nem a legjobb elnevezes, Am . rt rna parancrmalis gyegyltasnak neveznek, az nehany evtized rnulva mindennapos gyakorlatta va.~hat A konyv celja eppen ez: a paranormahs gy6gyha,st rnar a kozeljovoben mindennapos gyakorlatta lenni. A poruos e lnevezes n prana vagy ki gyogy.has volnamert a gyogyitashoz eJetenerg]at, azaz ki-t hasznal unk, Ez ,3. nev ;11. modszer 6Sl eredetet 'es az ezoreria tanulomak erdemeit is kidomboritana, ak ik komoly erdemeket szereziek u ktdolgosasaban.

A pnina gy6gyh.astmmdenkinek erdemesmegtanulma, k.i1lon.osen szuloknek, mivel nagyon gyorsan es hatekonyan gy,o.gyLth.atok vele olyan kisebbnagyobb beiegsegek es problemak, mmt a fejfilj.us, a fogf~las, a laz, a torokgyulladas, a beiitou testreszek, amumpsz, a. szelgorcs, az iziileti gyulladas, a rudiifert8zes.1 a szivberegseg, a hallasi problema stb .

. 1(; tanacs Q preif'JrO. gyogyitllsr tanuloknuk Arnikor gyogyitam akarunk, nyissuk ki a. konyvet, res kovessuk pontosan az adort betegsegekre, illetve problemakra vonatkozo utasltasokat. Ha az utasitasokat pontro] pontra betartjuk. biztosak lehetunk abban, hogy a beteg a ln~gfdeH) kezelest kapja, EI fegunkmajd arnu hill, hHOY olyan esetunk lesz, ahol a gyogyulas szmte csoda, Eppen ezert ore szegyelljuk, bogy nyitorr konyv mellett delgozunk .. Mondjuk a. betegnek hogy miudez azert van, hogy ot a lehetti legjobb kezelesben akarjuk reszesiteni.

A FRANA GV60Vl.TASNAK NEM CELJA. HOGY A Hi~GYOMANYO.s GY DGYiT Asr FELVALTSA, CSUpAN KIEG sszrr: AZT Hi\. A rON BTEK NEM

" • .. • ft..

sZU~.EK VAGY SULYOS BElEGSEG.R.0.L VAN SZO, FORDULJUNK AZON-

NAL ORVOSHOZ ES EGYKEPZETT PMNA GYOCiyjT10HOZ.

Al ;"tellrgell~~ ember nem sZilk latokiirti,.

Neill visolkedit: lj,b?'" mint Q' struce, "1'11' dugja homokb« ,ajfj'it~ amikor llj gondolatokkal e:s iij eredlllil"y,e'kkel t.alalk(Jz;k~

Az intelllgens ember nell' Jriszeke"y~ Nem his: e:lllli"den gondokuo: vakon.

lllkdbh gondosan tanllll1UlflYOZZ,U, e".ufsz/~ geti, ",ajd az itelflkept?,seg,e ,rt/uJy'tllt er,tekeli IIket.. A z iij gtJl.',do.i'atokal ,e.fi ere,dHuh,yeke'l klserleti ,Ulo", sajtil tapasztakuai a,l,apjiln ellen IJr',z;~

A,z intetligens ember vilQ'go,~ elmevel, objektiven fordul az Ny,en: gO'I1'dola-tokfeli.,

Va~ak.". he~.YZ .•. ".~l.:ek.' .. a. mikor valaki .. ~ .... a~."o.nn .•. al ke,zeln.t k,.,.e ... I.t.,I! .. yenkO. f.". n ..... j~C;S ldo arra, hogy fokozatosan elS3J31HSuk .3 prana gyogystast, vagy kep ...

zett prana gy6gyit6hoz £orduIJunk. Ekkor megengedhetjuk rnagunkflak, hogy csak bizonyos fejezeteket olvassunk el a konyvbo]. Ezek akovetkezok:

l. A tizenegy fficsakra (2. fej ezet)

2. Az energiaszint novelese a nyelv es "3) s.zajpadhis osszekottetesenek

megtle:remh~8eve~ (3. fejezet)

3. A bioplazma hulladektartaly (3 fejezet)

4. Altalanos sepres (3. fej ezet)

5. Helyi sepres (3. fejezet)

6. A be'~eg energia okozta Certoze;s megelezese kezmosassa] (3. fejezet)

7,. A heteg fogekonysaganak novelese (3. fejezet)

8. Energiafelteltes prnnavfd~a.kel esakra teehnikak (3. fejezet)

9. A kibecsatott prana stabiJ~z.a~aga (3. fejezet)

] O. A kibncsatott prana energia felszabadhasa (3. fejezet) I] . A prana gyogyitas at ti 'alma (3 .. fejezet)

t2. Konkret betegsegek es problemakkezelese pranava~ (3. es 4. fejezer)

Az l- 1 L pontok megtanulasa esgyakorl;as.a. egy-ket onit vesz igenybe, A pmna kezeles idorartama husz perc es egy ora koz.ou mezog, Bamuletos, hogy a betegallapota ,alta.la.ban szinte azonna] vagy par or,anbeWi" javul, SuJyosaJJb esetekben a j arvuhis e·gy-kel nap alatt, neha kcrabban kc)vetkezik be.

A fente bbi pontokban leirtak nem alkalmazhatokazokra a szemelyekre, a:kik ,ak5vetke:zo csoportok vala.me~yikebe tartoznak:

a. eros dohanyosok

b. alkoho~istak

c. kabitos2.er-lHvezoK

d. stresszben szenvedek

e. ,3 szuksegesse vaJt kezeles pi llanataban ingerul t vagy dtihos szemelyek

2.0

Prana gyogyltas egyszeruen es azonnal

A gyogyltas soran az ilyen beteg rosszabb aIlapotbakeriJ1het, mert energiateste rendk:~vid szennyezen, es fertozest okozh at,

Ha J oprana gyo gyhC}K szeretnenk ten ni, 3:] apos;an. ,a t kell tan ul m aI1yoznunk akonyvet, es rendszeresen gyakorolnunk a benne foglahakat, Fontes tovabba, hogy ne fogyasszunk dis:ln6b'ust, es az energiatest tisztan ta,nasa erdekeben e 18bb-ut6bb felvegetarianusokka y,aJjunk.

] FEJEZET

A'~ "t ~ ~. . r t

. praDa, :gyogYl,as1Il-erm,esze'c

Akkor a: Uristen mega/kana {JZ embert a foldporab6/~s Qrraha lehei)« os i!/(H leheleuh Jgy len at ember elOie.lUlye.

A t ~ ·t,t., - k ,. '\1 ? -7' terern ~s '. ony . t:,.....

A {eglfibb ki-t 11t1gl' elelenerglul a belilegz,e.u iellegiJbBf .~]ye~iiik VaI11IW';'1~Jfvi e}.i1leny legl.i:sjii:ggo, a iegtes ,megsz1.7mi.se az ide.l inegsmIlftse.l jelent: szanwlr.ra .. Az Met nz uj:rziilolt elso felslrasuldl a haldo/do l~I()lsG Jilegzetiig le""egavete!d~ ;sonioo,l ail. lv/ivel a g(),~dolk(}.dasunk. a tudatos cselekveseink es a.:z iz()mte,,'ekeJ'jysegi~nk elszivja es .ileu.~tijl]ket ~a ki-t), ezerl.folyamatos utimp6tlcisra lI!a,'~1 sz:uksegiink, mne/F£! telegze:r;sel es m'ds hasznes ,eclmi.kdkkal valds{t/wtunk meg,

A· prfmagy6gyUas az emberi ties! ,aha.M.nos felepitesen alapul. Az emberi test a~apvetO'en ket reszbol all: a latbato fizikai testbcl es az energia.tesl",,,k nevezett littlrulatlanellergiatestbiil. A lathato fizikai lest az emberi testnek ,liZ a resze, amelyet szemugyre vehetank, megtapinthatank, amelyet a. legjobban ismerunk, Az energiatest az a Iathatatlan, feny~15 energiatest, amely koriilveszi es athatja ,a. lathate f zikai tester, es annek felszinetcl mimegy tiz-tizenket centimeterre terjed ki. A lalnokok ezt az energiatestet hagyomanyosan etertestnek vagy eteri alakmasnak hJvjak

Mi 3 pra,na gyogyftas?

Apran.a gy6gyItis l)si tudomany vagygyo:gytt6 'muveszet, amely az egesz fizikai test gyogyitasat pranttva! (fa~vel v.agyelet,energldwt!j erj el. M,agaban. foglalja a ki-veles a beteg testenek bicplazma anyagava] kapcsolatos muvele .. teket. Orvosi qigo,ng (ki kung vagy :kii;y6gyitas), telepatikus gyogviuu~ vilalis gy6gyltus,;gydgyilo erilltes, kezrcitetel., magnetikus gy6gyi/{i~ .. hiue] vol6

,. . ~ . kari . I~ {,......

gyOgylttlS es~anzmat'ii.'lS gyogy.lttU neven IS rsmert,

22

I. fejezet

i\ prana (Ki)

A prana vagy ki az az eletenergra, amely eleiben tartja a tester es ovja egeszseget, A gorcgben ez a pneuma, ,a polinezben a mana, es a heberben a ruah, ami az "del leheletet" jelenn. A gyogyit6 pnimh (az elet leheletet, eletenergiat) sugaroz at a betegnek, es ezzel gyogyhja meg, Az un. ,.,csodab'Y0gyftas'" titka ez a folyamat.

Alapvetoen harem forrasa van a prananak: a szolaris prana, a levego prana es a fold prana, A szo.lizris prfl1w .30 napfenybn:l szarmazik. E]etteI tolti fel az egesz testet, es jo egeszseget biztosit, Napfiirdozessel es a napon allni hagyott viz fogyasztasaval vehetjuk fel, am a t(dzasba vitt napozas, a 111)Zo.tt rnerteku szolaris prima az intenzitasa rniatt az egesz szervezetet karoshja,

A levegoben talalhato prana az un. leveg6 prima vagy levego vitahtasglobula, A levegd pranar tOdon kereszruli legzessel, illetve kozvetlenul az energiatest energiakozpontj fun keresztul szivjuk magunkba, Bzeket aLZ energrakozpontokat csakraknak hivjak, Egyenleres, lassu, mely legzessel [obb levegf pran.at juttarhetunk a testiinkbe, mint feluletes, szapora legzessel. Azok, akik bizonyos kepzettseggel rendelkeznek, a levego pranat a bar perusainkeresztul is magukba tudjak szivni.

A talajban talalhato prana az (in. fold prana vagy fold vitalitas-globula, Ezt ,3 talpunkon kereszrul szlvjuk magunkba. A folyamat auromatikus es ontudatIan, A mezitlab jaras noveli a test ,altal felvett fOld prana mennyiseget. A beszivott fold prana mertekenek tudatos novelese tanulhato, Fokozza a vitalitast, noveli a munkakepesseget, es fejleszti a tiszta gondolkodas kepesseget,

A 'Ill a pran.at a napfenybol a levego'b{U es OJ foldboll szivja magaba: ezekkelerintkezik. A novenyek es a fak a napfenybol, a levegobol, a vizbB] es a f6~dbol szivnak magukba pranat. Az emberek es az anatole at napfenybdl, a levegebol, a. vizb&l es az elelembol jutnak pranahoz (a friss elelern tobb pranat tanalmez, mmt a konzervalt).

A prana gy6gyitas celj abo,l mas embernek atadhatc. Azok, akik szabad vagy feles pranaval rendelkeze ernberek kornyezeteben tartozkodnak, kozerzetuk javulasat es novekvo elenkseget tapasztalnak, A legyengult emberek ezzel szemben Bntudatlanul is pranat vonnak el masoktol. Ezzel rnagyarazhato, hogy neha olyan emberekkel talalkozunk, akikmellert minden hilhato ok nelku l krfaradunk es kunernltrnk

Bizonyos fAk (pl. a. fenyofak vagy ,a hatalmas egeszseges ,i),reg fak) nagy rnennyisegben bocsatanak ki feles pranat. A faradt vagy beteg emberek sokat seglthetnek magukon, ha rlyen fak ahl fekszenek vagy pihennek. Jebb

A prana gyogyitas termeszete

1.6bra

A pran« gyOg)litds magaball foglalja az itleJellergla (hi ,mgy prana} dtadaSlrl a betegnek.

eredmenyek erhetok el akkor is! ha szoban an-a kerjuk a fa, szellernet, hogy segitsen meggyogyulni a betegnek, Ugyancsak barki megtannlhatja azt is, hogyan vehet magahoz tudatesan pranat ezekbol a fakb6l a tenyeren kereszml. A miivelet soran oly merteku pranaatvetel is megvalosulbat, amely testi bizsergest es zsibbadast okoz. Ez a kepesseg nerni gyakorlassal konnyen

1- iatltb ·

elsa jatrt 'alo

Vannak bizonyos teruletek vagy pontok, amelyekben tobb prana Vall, mint masutt, Ezek a. nagy energiaju teruletek Iesznek a gy6gyitas kozpontjai.

Rossz Idojanisi korOhnenyek kozott sokan nem a homerseldel valtozasa mian lesznek betegek, hanem a szolaris ,es a hwegol prana (eletenergia) csokkenese miatt. Ezert sokan fizikailag es szellemileg tompabbnak erzik magu-

24

kat, es tbgekonyabbak~es1_nek a tenozc betegsegekre. Ezen ugy lehet segire-

.J •..•.. - .).' ·k.· kbs .. r, ...•••• . .. ~ldb"!

m, hogy tueatosan pranat (kr-t S11V1Ul. · .. rnagunkba at levegobel es at hl. OL

A latok megfigyeltek, hogynappal tobb a pranaj mmt ejszaka. Hajnah harem es negy ora ko~zott a prana nagyon alaesony szmtre csokken.

A bi.o plazm a tcstvagy en ergiatest

Teleperikus kepessegeik segitsegevel a larok megfigyelV:k? bogy minden embert egy broplazma tesrnek nevezett fenylo, energiatesi vesz k&riH es hat at, A latharo fizikai testbez hasonlean ennek is van feje, ker szeme, ket karja stb, Mas szoval az energiatest epperr ugy nez til mint a lathato fizikai test. Ezert nevezik a hitok eteri nlakmasnak vagy etertestnek.

A ,.,hiop.lozma·" SZ61 alkoto bio ehl'tag jelentese. ez e~eu:d kapcsolatos, a plasma U1.o[ag p,~dig azanyrug negyedikhalmazallapotat jelenn (az elsol harom: szilard, cseppfolyos es ~egnemu). Ap~azma: ienizalt (pozrtlves negativ toltesu. reszecskekbel aU6) ga.z.Nem ugyanaz.mmte verplazma .. A bioplazma test egyeU5 energiatestre utal, arnely lathatatlenui finom (eteri) anyagbol all. A terrninologra egyszemsitese erdekebena ~'lbioplazma rest" kifejezest ezentul az nenergm.tesf' krfejezesse l helyettesitjuk, it kirlianus f016tedmika segitsegevela tudomany most ujra felfedezte az energiatestet. Ezzel a techmkdvala tudosoknak sikerult megfigyelnuik, tanulmenyozmuk es ~efenykepez:mtik az olyan apro bioplazrna jelensegeket jninr ,I) bioplazma ujja.k,a bioplazma jevelek stb. A prana (eletenergia) az energiatesten keresznil szivodik fel, es os!.d.ik el mindemitt a fizikam testben,

Meridianek (bioplazmacsaternak)

Ahogyana fiz~kai testben vert szaUhoen::k futnak, u_gy .8.2: energiatestet ]S atszeHk lathatatlan bioplazma csatornak, arnelyeken kereszrdl a. k~ es a bioplazme anyag a test kUlon bozo pontjaihoz aramlik, N,ehan_y bioplazma foe.s.a-

'Ll - . nvr al l . . k A- c.r • b k f"'"' , I di l •.

torna me. en ezernyr atcsatorne etezr ~ ... jogae an ezeieet .0- es amai lSZO~~

nak nevezik. Ezeken a csatomskon keresznil aramlik a prana (ki), amely 'U1:plalj,a es elettel t6hi meg az egesz tester.

A prana gy6gyiras termeszere

25

Prana (ki) az akupunkturaban, az akupresszuraban !e's a rcflexoioghl ban

Az akupunknira 8s~ kmai gyOgYlllbd, amelyben lilszUnisok segusegevel mozgosilJak .3Z e:ietenergiilt,! es ezzel gyogyitjak a beteget .A. beteg testeben a. seriilt vagy beteg teriilethez ezekkel £I li.i.kkel junatnak el feles pnm.3l (ki-t). A beteg testreszben felgytilemlett pnimit a test mas reszeihez szal1hja.k Az elza .. rodott meridranokat (bioplazma csatornakat) ely m6don tisztitjak ki illetve nyitjalc meg, hogy ki-t iranyitanak ada

Az .a'kupresszuniban V~lgy a reflexologiaban ugya:naz til. ely ervenyesul, mint az akupunktureban, azzal a klil611bseggeLhogy ezeknel a gyogy~t6 tudatosan vagy ontudatlanul a sajat feles pramij!t hasznalja. Ez a fetes pranaaz aknpresszuras pontokon keresznll jut el a meridianokhoz, majd onnet a serult vagy bet,¢g rfszhez. Vannak olyanakupunkniraban jartas gyogyi~6k.~ alok a sajatki-jiiket (tHetenergrajukat), vezetik a. tube, es azon keresznil !a. beteg testreszbe, Erre elsesorban 0 lynn hetegek eseteben keriil SOT,. akik nagyon legyengiiltek vagykimerttltek. A szerzo talalkozctt mar olyan akupunkreraban es akupresszuraban jartas gyakorlo gyogyftov.al, akik egyszersrnind a Tai Chi mesterei is voltaic Mmdketten szakavatott rsmerei annak.hogyan adhato at a. betegeknek a kr.

A ~ ..,., 'k' '1 ... ~

. p!rana gyogyitas. et alaptorveaye

A prana gyogyitiis ket alaptorvenyen, az o:ngyogyuhls illetve a prana (eletenergia) torvenyen aiapul. Bzek a r.jirvenyek teljesen nyilvanvaloak, furcsamod azonban a legtobb ember nem figyd vagy nem emlekszik rajuk, A gyors vagy csodalatos gYObryuhisok ezek reven az alaptorvenyek reven valosulnakmeg.

1.. Az ongyogyulas I:orven,yc

A szervezet ahalaban biznnyos idol a.lau kepes m.eggybgyham magat Ha valakinek van egy egesi vagy mas sebe, a szervezet Qngyogyu.hisanaK ~d8rartama f:u!hAny nap es egy het koze esik, Mas szoval, ha nemis teszunk antibiotikumot a sebre. » szervezet meggyogyitja magat. A viruses fertozesre jelenleg nines gy6gys.zer. Amha valakinek viruses fe.rtozes okozza.a kohogesetvagy iii nathaJa.1., a szervezet nell/Any het alan, gyegyszer nelkiH is. Ine'ggyogYllja magat.

26

l~ Az eh!tc.nergia to,rvenye

Az elet fenntartasahoz a szervezetnek pranara (cili-.re, eletenergiara) van szuksege, Agyogyulas folyanHna felgyorsithato azzal, hogy tobb e~etenerg.i,it iranyir.unk a beteg vagy serult teruletre atest barmely reszen.

A. kemiaban az elektromos ener.glat bizonyes esetekben a lohrJlJai reakciok kataliza.hisara basznaljik. A feay is befolyasolharjaa kemiaj reakciokat, Ezta fotczasban hasznalja,k. ki.Az elektrollzisben a.rammalkataHzaJnak vagy hoznak letre kemiaj reakciet, Apnhla gyogyhasba.n a prana. (eletenergia) a szervezet termeszeres ongyo.gyuhisi folyamataban reszt vev6 biokemiai reakciekat gyorsitja fel egyfajta katalizatorkent, Arnikor p:ralla energiat bocsarunka beteg testreszre, a gy6gyu~as rendklvulimcdon meggyersul,

Amit mi csodagycgyitasnak neveziink, val6jab.an nem jelent tobbet a. szervezet ongyOgyulisiulak felgyorshasenal. A prana gyogyitasban nincsen semmifele termeszetfeletti vagy paranormalis elern, Pusztse olyan termeszeti torvenyeken alapul, amelyeket nem ismer mindenki.

Bar az elerenergiat (primit) a. rudom.anynak nem sikenilt kimutamia es rnernie, ez nem jelemi azt, bogy a prana nern Ietezik vagy nem befolyasolja sz egeszseget, k6z.erzetel. A reg~ idokben peldfltul az emberek nern ismertek az elekrromossagot, annaktulajdonsagait es gyakorlatt hasznat, Ez azonban nero jelenti azt, hogy az elektromossag nem letezik. Az ember rudatlansaga nem valtoztatja meg .3, valosagot, csak annak erzekeleset, arniazzal ja.r, hogy tevesen erzekeljilk es tevesen alkotunk kepet aIT61~ bogy mi van es mi nines, mit tehetunk es mitnern tehetunk.

A gyerekeknek tobb eletenergiajuk van, mint az ~dosebbeknek. Mindenki tapasztalhatja, mennyit mczognak reggelicH estig, esmegis alig firadnak el. Kinek a csontja forr ossze e'obb e:gy tores utan: a gyerekeke vagy az ida::; embereke? A gyerekek csontja nagyon gyorsan osszeforr, egy id6s embere azonban nagyon lassan ~ neha nem is forr ossze egyaltalan.

]. Magas lazban szenvedo beteggyerekeik hizat szuleik nehany .ora alatt levrhetik, es az esetek tohbsegeben. egy-ket nap! alatt meggy6gyhha'tjak "k

oket.

2. Enyhitheti a fejfajAst~ felfltvbda.st, fogfajitst es izomfajast csaknem valamennyi esetben,

3. A k.ohogest es ,3 megfazast altalaban egy-ket 'lUf[l' alatt megsztinteri.

A pr.:ina gyogyitas termeszete

27

4. A. sulyosabb betegsegek (szem-, maj-, vese- es szivproblemak) tunetei mar nehany alkalom utan enyhithetok, es az esetek nagy resze ben. nehany honap alattmegsztintethetok

5. A gyogyulasi ld,D[ legalabb a hermadara csokkenn

A prana gyogyttas kinalta lehetosegek kozul most csak nehanyat isrnertenilnk~ Ezeknek az eredmenyeknek az eleresehez a gybgyiton.ak bizonyos fokU gyakorlatot kell szereznie a. prana gyogyltasban.

A ~",," , it r . k'·· .,,' " -II' ",,' prana :gJogYI as tonnyen megtanu hate

A prona gyogyitast viszonylag rovid ida alan mmdenkr megtanulhatja, aki atlagos mrelligencraszmttel es koncentracios kepesseggel renddkezlk~ akinek nyitott a gondolkodasa, de fogekony az arnyalatokra, es nernileg kitarto A prana gyogyitas egyszenibben megtanulhato, rnmt a zongorazas vagy a festes, Olyan konnyil, mint az aurcvezetes. Alapelvei es techmkai nehany alkalom ,~dau elsajatithatok, Ugyanakkor a magas szint eleresehez sok gyakorlasea es id6n~ van szukseg

Eljon az liZ ido. amikor a /l.ulatntmy nem azert fejlodik majd ales lept,ekk~l, mert a dolgolf fetfedezesere es meresere job-btull jobb e,YzkoziikeJ JeJieszt ki. hanem azert, mert nehanyan hatalmas spirltuiilis erate,' idfitanak s=alglzlatukba. mneiyeker napjainkbul'I ritkim v,esziiHk igel,ryb.f! Nehim)' evszezada« beliU a spirituulis gyogyita,,s: m.u veszete tigrizss::ertt j~fhjd(j'Snek fog indubJ'i, es tert hodit az egesz wltigoll

Gustaf Stromberg csiUagasz (Mount Wilson) A.z ember.az elme es az umverzurn

2 F E .~ E lET

Az energlatest termeszete

A,.;; embf!ri wU'a, a teste; kiin'UFevo Sltglu:zo-jeny16}elhii gOlldolatu 6si j"efte;'lles Mar a Korer; Egyipzvrn. India. Gbriigofs1ages Ro.ma szent kepeJhen magie/ell./. E:Zulan vaU 01)' mjpsza.nJ.ve a kereszteny m'1lV(:,fZfj!,Iben, bi leu ,iizgomf()Ji({.1dils szermt minden ko;:;onseges.fbldi hakmdd att"ibl'Wn~(I". A: emberek ivs;:ilzo;aokrm .al hlNII~ abban. hogy a MloA valoban lianak cg\:'!ajln {utrdt (I: hcltknznapi e"Ji:JfJJ"ek kcwiW, ame(v sz:ineheu e:f? jeUegebel~ egyenfimken( "'tUW,1Ik. CiS kijcjf;::j az ilietO egeszsegi cillapouJI, erzd"ni ,~. spirmuifis wlajdonwjgaif. A IcitonuJsokat 1&16 SM'edenbmg Irta spiriuui/is nt~p16jilbml, A iermessete» 'testi slfera mellen mimienkil egy spiriluidiJ s~rera ves: kikii!

J¥, J. Kilner Az emben aura

Al ~nel1l1.~t.est .. kOrtJ.'.I.ve,SZi. es. ,\t?3L)<I a.l'i!h .. at ..... fi.Zi .. ,ka.~ ... i te.·.stet.'~ e. s. ar.,1.nak feluleu!tol InUltegy uz-uzenket centuneterre terjed In. Ezt a larha-

, tatlan, feDylo energiamezot, amely a ~atbato fizikai test korvonalat koveti, be~so auranak cevezik. Az energ latest meg betegedeset reszben ilZ is okozbatja, hogy az energiatestben Ie-Vo. plana altalanosan vagy helyilegmegfogyatkozik, Ezt prarrakiurulesnek nevezik. A beteg terulet bels.o. auraja ilyenkor kb, at centimeter vustagsagura csckken, A k,ozelhH6knal peldaul a szern kornyeken tapeszralhato pranakiiirules. A. szem koriHi beJso aura Olt centimeternel is. kisebbre zsugorodhat, Elofcrdulnak azonban olyan esetek is, amikor a. szem pranakiiuulesben es pranafelgyulemlesben is szenved egyszerre, Minel sulyosabb a. betegseg, annal vekonyabb az erintett belsd aura. Egyes esetekben a be] so' aura ,akar egy-ket centimeteresre is esszezsugorodhat A konyv utasitasait kovetve a belse aurat 2-4 alkalom utan mar rnagunk rs kitapinthatjuk a tenyertinkkel. Az aura: kitapintasat paszta,zasnak nevezik.

.A betegseget egy adott teruleren hosszu ideje jelentkezo pra,nabas-egis ekozhatja. Ez az un, pranafelgyiilemles. ,Az erintett teruletek belso au.raj ru kOZiel busz centimeterre is kiemelkedhet, Sulyosabb esetekben a belse sura megnovekedese akar hetven-nyolcvan centimeteres (esetlegmeg nagyobb) Is, lehet, Pelda erre a. szivaagyobbodasbaa szenvede ember, ahol pranafelgyijlemles tapasztalhatn a sziv, a bal vil,n es a. bal felkar kc)riiL Az erintert teriiletek harmine centimeterre is kiemelkedhetnek.

30

I~

~

/'

-

f

r

I ,~

: ...

2 ilbra A bUst; es a belsiJ aura

A pnina.kiurlHesben es a. pranafelgyislemlesben a: kOI!11yez6 finom meridianok (bioplazma csa rornak) reszlegesen vagy sulyosan elzarednak, Ez azt jelenti, hogya prana. nemtud szabadon aramlani az erintett teriilet korttl; A latek megallapitasa szerint ezeknek a reruleteknek {l, szine a vihigossziirket.Ol at sBh!tsziirkeig terjed. mIa a beteg teriilet gyulladt, hemalyos v,or,o8 szin lathato, egyes .rakbetegsegek eseteben hemalyos sarga, V ak be~ gyulladaskor homalyos z6~d, es bizonyos fulbetegsegek eseten homalyos narancssarga.

31

A'z ege.~1segmma es az egesz- 4 ahra seg.wgu raj.

A beteg ember elhll.}/oJ/ (!S iisszegahalvadrlU (1ge~=seg·wgm'.{11

A fizika: test felszinerol bioplazma sugarak tavoznak a felszlnre rneroleges iranyban, Ezeket a sugarakai, amelyek athatJik a belso aurat, egeszsegsuga.ra:knak IS nevezik, Ezeknek az egeszsegsugaraknak az osszessege az un egeszsega.ura. Az egeszsegaura at l.irhato flzlkai test. kdrvonalat kavetL, es a !esr vedehni eropajzsakent mtikodik a kornyezett korokozok es a komyezetben ta131hato beteg energiaval szemben, A mergeket, hulladek anyagekat,

ml~ ~

I\.orokowkat es a beteg energiat az egeszsegsugarak elsosorban a. perusokon

kereszuil lokik kl a testbol Amrkor valaki legyengult, az egeszsegsugnrak elgorbulnek es osszegabalyodrrak Ekkor az egesz test fogekrmyabba vdhk a. ferlozci betegsegekre Az egeszsegsngarak ernliren k~Hik8kepessege is jelentosen rneggyengul A gyogyulas: az egeszsegsugarak kiegyenesitese es megeros ~tese- kcirmy h~ meg.

Az egeszsegauran klvul letezik egy masik sugarzo energramezo IS, az un. kulsd aura. Ez athatja a belsoes az cgeszsegauritl. esaltalaban egy me-terre oyulik tuJ a fizika: testen Ahal~han tobb szine van, es formajar tekmtve egy fejere allitott tOJa.sra hasonlit A szineit az illete fizikar, erzelmi ,e5 lelkrallapora hatarozza meg A Hunk megfigyeltek, hogy egyes betegeknek lyuk ialnadt fl! kuJso aurajaban. amelyen 0.1 elszivargotr a prana Ezen a kUlso aura egyfajra eropejzsnak tekinthere, amely aJ. prana cnergrat magabon Wr~Ja es a krszabadulnsat megakadalyozza. Brzonyos ertelemben a [lnom energtak uirn[.0J3

Armkor az emberiseg egy magasabb fejlettsegi szmtre er, a csakrak, a belso aura, az egeszsegsugarak, az egeszsegaura es a kmso aura jelentosen megnovek edhetru:k

Al energiatest es a flzikaltest szerns viszonya

Az energiatestes a fizikai lest olyan szervesen osszefugg egymassal, hegy arm az egyikre hat, az a masrkra LS hat es forditva. Ha peldaul legyengn] a bioplazma torok. az a Iathcto fizrkai testen koh6ges, megfazas, torokfajas, rorokgyulladas es mas..torOkkai kapcsolatos problernak formajaban jelemkezik lIa valaki veletleniil megvagja a kezet, a verzessel pa.rhuzrnnusa.n, ugynnazonteruleten pranae~sllvargas is tapasztalheto. A s,erGh - verzo vagy megranduh >- tenllet a pranaelszivargas kovetkezteben elemte elenk szmuve valikmajd a pranakiurules miatr to!'\u!nys,zerUell beszurkul. l la az energratest barmelyik resze pranafelgyulemles vagy pninakilirilles koveikezteben meggyeagul, annak bhhatb fiztkai parja is rendellenesen kezd el mukodm vagy konnyen megfertozodik. A solar plexus (hast idegkoepont) es a maJ kiluiHes;e sargasagban vagy rna Jgyu lladasban jelentkezik,

A pe~d,tikbol vlhigosan hithatb~ h061')l az energiatest es a IdCnato fizikai test kolcsnnosen befolyasolje egymast; Az energiatest gy6gyhiisa soran a hluha:t1o fiziker test is gyogyul. A pnlml,vaJ vegzeu rendszeres kitisztitas es energiafeltoltes altal a kozellatc szemekfckozatosan megjavulnak es meggyogyulnak. A szivnagyobbodasban szenvedf beteg panaszai cgy-ket keze lessel enylntherok. Ilyenkor az torrenik, hogy a sziv, a vall es a bal felkar kuru] tapasztalt

33

pranafclgyulernlest egyszeruen megszunretjiik. A teljes gy6b'Yldas tobb honapig - vngy mt'g tovabh+ is elran. A feJ koruh pranalelgyulemles megszuntetesevel es energiafcltoltessel a reJfilJas percek alan megszilnrerheto.

A beregsegek ,eJosziir 3Z energlatesten [etentkeznek, filikfa~ m1egnyHva.nulislik m'egci6zbe'to

Telepatikusan e,bry betegseg mar azenergiatesten eszletheto, azelort hogyaz .3. hirhato fizrkai testcn jelenrkezne, Akik netn rendelkeznek telepatikus kepessegekkel, paszrazassal tapmthatjak kr, bogy a beteg resz belso auraja kisebb vagy nagyobb-e a nonnahsnal MEe'lou valaki megiizlk es k6hogni kezd~ hroplazma torka es rudeje pnimisal1 kiurul, tUTU telepatikusnn szurkenek latSZik. Ezek a terinetek a pasztazas soran a belso aura uregeikent tapasztalh,at6k. Egy masik pelda. akr sargasagban szenved, arrel telepatikusan az aUapith~to meg, hogy szurke a solar plexusa es a maja A fizikar vszsgalatok

r

ilyenk,nr azr mutatjakhogy a beteg egeszseges, tdJapot:1 normahs Am ha nern

kezelik, a betegseg torvenyszeruen megjeleruk a fiztkartesteu is

A szerz5 egy Izhen ,e,&ry ajkohohstat kezelt A pasztazas saran kiderult, hogy az lUer6 solar plexus csakrajn (azegyik energiakozpont] es a majanak egy resze pranasan kiurult, rntg a l1ulJ.1nak egy masik resze pranasan felgyiilemlett A szerzo kozelte a beteggel.Eogy majbetegsege van, emu a leheto leggyorsabban kezeln: kell A beteg vervizsgaiaronvett reszt, am a vrzsgalat azt. mutatta, hogy 3 mejanak semmi baja. Ennek koveikezteben a beteg kthelk:edru kezdett abban, hug)' egyaltelan kezelesre szorul Nehany honap elteltevel azonban sulyos faJdalmakat rapasztah .a majaban, es az orvosi vizsgalat knnurana, bogy tnaJgyulladas~'l. van. A betegseget tehat azelott kell kezelni, mielett a hitha.t6 fizikai testen jelentkezik. /\ hangsuly a rneg;e18zesen vars Egy betegseg sokkal konnyebben es gyorsabban ,gyogyithat()~ ha azenergiatestet erinu, es meg oem jelentkezeu a lathato fizikai testen A betegseg jelentkezese rnegfelelo gyogyszerezes·s,el is me'gelozbero, Azokban azesetekben" amikor a oetegseg marjelentkezen, ~ gy6gYftasn.ak mmel hamarabh meg kell kezdodme MIned hamarabb kezdetet veszi a prarra gyogyitas, an wi] gyorsabb a gyogyalas. Nehezebb a gy10gyuhis akkor, ermkor a betegseg mar teljesen kifejlodctt, rnert akkor mal tobb idore es tobb prana energiara van szukseg, A mrhamarabbi gybgyuhis erdekeben fontos mdnunk, hogy a betegse.g kezeleset a leheto leggyorsabban rneg kell kezdem

34

2 Iejezet

A pszlehe bizenyos mertekben befolyasolhat]a :8Z energiatest szerkezetet

Telepatrkusan megfigyeltek, nagy a iannato fizikar test az energiatest rmntajara nyeri el az alakjat Apsziche tudatosan vag)' ontudatlanul befolyaselhatja az energiatest szerkezeret, Az ezoterikus tudornanyokban jartas ferfiak ana b~ztaq,a,k vilrand6s feleseguket, hogy esztetika.ielmenyt nyujto dolgoknt nezzenek, dallamos zene t hallgassanak, pozi tiv erzelem- es gundolatvilagot alakltsanak ki, vegezzenek elmelyult tanulmanyokat es keruljek a szeJs,osege~ ket. Ezek a tevekenysegek a sziiJetend8 gyermeknek nem csupan til szemelyisegjegyeu befolyesoljak, de erzelmi es mentatis hajlarnart es kepessegeit is. Amennyiben I hatasok pozitlvak, az eredrneny is pozitlv, Negarlv haltlSok eseten az eredmenyek is negativak A varandos naknek erdemes ezt tudatositaniuk, hogy erzelmileg es menralisan gazdagabb gyermekeket szulhessenek

Az a gondolat, bogy a psziche befolyasclnies konkretan alakitani kepes az energiatestet, nern uJ kctetij" Van a biblra] Teremtes konyveben egy tortenet, amely ekesen bizonyitja ezt A tortenet arrol 5:z61., hogyan a,Uit()Ua ossze sajat nyaJ~h Jakob. Jakob akkor mar husz eve dolgozott Labannak, ,jJZ ap6sitoak, es alig varta, hogy anyagilag a sajat labara aUhasson. Szerzodest k6·tot~ tek, hogy minden csikos, foltos es pettyes kecske es minden sotetszimi bani.ny ezentul Jakob vagyonat fogja kepeznLLabfm azonhan dOIZsoH uzletember volt, es meg aznap elkiilonlteue az osszes csikos ,bs ftoitos bakot, az osszes pettyes es foltos kecsket (mindegyiket, amelyiken volt valami feher), valamiet az 6sszes so[e[borU baranyt. Genetikailag ezek utan nagyon V8.10- szlnurlen, szinte teljesitbetetlen lett volna, hogy olyan kecskek e·s baranyok szulessenek, amilyeneket laban Jakobnak igert.

JAkob azonban, isteni il tmutatasra.l,(nss nyii..rfa-l mandala- es platangallyakat hozott, Ieher savokat va.gou rajtuk, ugy hogy a gallyak fehersege

~ •... , A' ,. ikozo "k" U k ~'l.. l . • .' I' , kb

etotu nt. ·zutan a csikozctt vesszos ,et az attatok ete de yezte az lVOV.a, yu · 'a

es a viztartalyokba, amelyekhez az ftUatokinni jana.k. Ugyanis akkor parosodtak, arnikor inni mentek, Az allatok tehat a vesszok el6uparosodlak, Ezert az allatok csikcs, pettyes es foltos kicsinyeket ellertek" (Teremres 30: ~7=39). Ilymodon Jakob rendkivtil gazdag lett, A sotths.z.inii b3tfllllyokkal kapcsolatos fejlemenyeket a Biblia nem fejti Ad vilagosan,

Ebb61 a torterle'tba~ vilagossa valik az, hogy amit latunk, erzunk es gondolunk, befoly.iso~hatj:a. az energiatestet, elsdsorban II szuletende gyer@ meket,

Az energiatest termeszete

35

Csakr:ik (energiakozpontok)

A csakrak vagy o[V,enylo energiakozpontok az energiatest nagyon fontos reszei, Ahogy a hithato fizika] testnek vannak h§:tiontossrigu es kisebb jele.nlosegu szervei.ugy a:z energiarestnekis vannak to-,a~- es mellekcsakrai, A f6cs,akrak orveny~6 energiekozpomok, ameryek nyolc-tiz centimeter ,itmer6jfi~1{. Ezek szabalyozzak es toltik fel eaergiaval a hi:lhatol flsikai test Mtfon.~ossagu szerveit, A fOCSa.kr3k: olyanok, mint az e.romiivek: eletenergia.valluxj,a.k el a legfontosabb, az elethez nelkulozhetetlen szerveket, Amikor az er6muvek rendellenesenrntikcdnek, a letfontossagu szervek meghetegszenek, mert nem kapnak Ief.eg eletenergrara megfdeH)1 rnukodesnez Az alcsakrak kb, harom-6~ centimeter alm~hojilek. AmeUekcsakrik nem erik el a ket-harom centimetert. A'l al- es mellekcsakrak a M.tha16 fizikai test kevesbe fontos r6$zeit szabalyczzak es toUik fel energiaval, A csakrak koicsooosen atnatj,ak egymasl, es rulnyulnak a. lathato fizikai test hatarain,

A esakrak legfontosabb funkciei a kovetkezok:

l. Magukbe szivjik, feldolgozzak eli, a test kiHonbBzo pontjaiba juttatjak a pranit.

2... A csakrak szabalyozzak, tolnk fel energiava] es felelosek a fizikai test ,egeszeert~ valamint reszeinek, szerveinek megfelelo muk5deseert. A belso elv&la.sztasu. mingyeket a foesakrak szab,a~yozzak es t,oltik fel energiaval. A belsoelvalasztasu mirigyek a focsakn'ik sz,abiHyozasava] illesve ir.anyitasava~ stimulalhatok vagy gatclhatok. Sokbetegseg oka tobbek k6zott a csakrak rendellenes miikodese.

3. Bizonyos csakrak a telepatikus kepessegek szinterei vagy 'kozpontjaJ, Bizcnyos csakrak (energiakozpontok) akdv6Jasa.a telepatikus kepessegek feJhldes.et is eredmenyezhen .. Aiegegy.szerubben eslegbiztonsagosabban a kez csakrak aktivalbatok. Ezek a tenyer kozepentalalhat6k.A kez csaknikaktrvalaseval kepesek leszunk erzekelni a. finomabb energiakat es a kUfso • az egeszseg- es a be~so aurat Ezt egyszenien e~erhetjuk azzal, hogy rendszeres .id8.ko.zonKe.nt rajuk koncentralunk, Ebben a konyvbenezt a kezek erzekenyitesenek nevezzuk

A. tlzenegy foc·s.:a,kra

L Alapcsakra. Ez a csakra a gennc tdvenel, a farkcso:l;lt.mU taMdhat6. Az alapesakra szabalyozza, tolt~ fe~ energiaval es eroslti a. hi~ha.t6 fizikat test 'f!,geszet Energiaval tolti fel es szabalyozza az izom- es a csoatrendszert, a gerincet, a

36

korona csakru /lOlU/OJ.. csaira ajn« c sa kr«

torok csakra

e Iii/sa .\':-1 v csak ra

diUso solar pJ(Jtl'lS csakra

eUifs,6 Mp csukr«

kOldok csakra S'~ex csa kra

hiJtul~,& solar plexus csakra .

5 tibra

A itzenegy /ocsakra (e12'crgitl/wzprmlOk)

Az energiatest termeszete

37

v,erk.epzest es a ver Inlnosege;t~ a mellekveset, a test es a belso szervek szfjveteit. Befolyasoljs es energiava] 'folti fel a nemi szerveket. Az alapcsakra befolyasolja a resthcmersekleret.ez altajanos vitalitast es az ujsztilottek es a

1 .. , k c: -'~" .. J!", A 'I kr d' ~'~ "'k··d" '..,_:,~I· ]] d/'

gyermeke .iej.w,ou{':set. "z atapcsaxrarenueuenearrruxoc ese izulett gyu a" as-

ban, gerinc bantalrnak ban, verbete gsegekben, rakban (c;50ntra khan), ftherverus6gben~,allergiaban,. novekedesiproblemakban, alacsony vitalstasben es, a sebek eSlQ,ron csontok lassu gyogyulasaban jelentkezik.

Az eros,en akri va.h a]ap,cstikriju ernberek remek egeszsegnek tirveudenek, miga kevesse aktiv alapcsakraju emberek serulekenyek es gyengek,

Az~d6s emberek alapcsakraja ii.haJilban - reszlegesen vagy egeszen ~, kitirfilt. Ezen gyeugea., tesnik, ezert zsugorodnak ossze, ezert lesz hajlott a gerineuk, esezern kapnak konnyen irillet~ gyulladast.

Az alapcsakra olyan, mmt 3.. fa gyokere. Ha a. gyo,ker gyenge. a fa is gyenge.Ha az ala pesekra na,gyon gyenge, a test is nagyou gyenge, Az alapcsakra masik ejnevezese: .~.,gyO:ker csakra",

2 .. Szex csakra. Ez a csakra az agyeknil talalbato. A nemi szerveket esa hugyboJyagolt szabalyozza es toUill fel energiaval. A szex esakra rendellenes mukodeseszexmilis problemakban jelentkezik. Az a.jnfl! esakra, a torok csakra es az alapcsakra allapota nagy hatast gyakorol a szex csakrara. Ezeknek a csakraknaka zavara a. szex csakra zavaraban jelentkezhet.

3. Men.g mein csakra. Ez a csakra ,3,. kiild6kmi:D'g,ott talalhatc, A germc 1"sz'i vat1yi1te'fepe kent" funkcional, es az alapcsakrabol ·erkezo finom prana energi akfilggoleges iranyu aramlasanak biztosi tasaeI1' fe lelos. Szabalyozza e 5 energiavOlI tolti fel a veset es a mellekveset. A vernyomast isez a. csakra szabilyozza.

A meng rnein csakra rendellenes lniiktidese vesebantalrnakban, alacs,ony vitalitasban, magas vernyomasban es hatproblemakbau jelentkezik, AZlljszuLvnek, a gyermekek, a varandos nok es a nagyon idos, emberek meng mein csakraja.t nern szabad energieval feltolteni, mert ellenkezfi bauistva.Hha~ tunk ki vele (errol bovebben lasd a F;i:!l,siJ(fJlnt pran« ,gyogyitas cimit konyvet), Ezt a. csakrat csak kepzett, tapasztalt prana gy6gyU6koak szabad kezelniiik.

A meng mein csakra es a szex csakra szabalyozza es rolu rei ene.rguival a v~zek:tU.rito rendszert,

4~Kaldijk csakra .. Ez ~. ceakra .a k61doko'n t.alalhato .. Szabalyozza es energiava] to hi fel a! vekony- es vastagbelet es a. feregnyulvanyt. Befolyasolja

- , - -

.az ,egyen a.,]taUmos vitahtassr. A Ko]ao.k csakra rendellenesmukddese szekre ..

kedesben, vakbelgyulladasban, sz{Ue~1l nebezsegekben, alacscny szintii virali~asba.n es a. belekkel Q,sszelu,ggo egyeb betegsegekben jelentkezrk.

38

2- fejezet

6 dora

1. gege

Z p(fJz.r;rmi rfV 3. nyelOesa

4 Wdii

I: '

.r, "'i'Z'IV

6. nuJj

7 gyomor & tep

9 Iwsllyrilmirigy 10 vese

11 harti,rl

'IlllJslagbel 12 /eis:ziJ11O w,slaghie! 13 ieSZlallo

~laslagbeJ

14. \Jelm.n~vb~l 15 m~?h

16 peJe!eszek

j 7'_ hugyh10 (liO/J j,B here

19. prosZMi(l1 2 () reke szizom

Az energiatest termeszete

39

A ,Jill szo laza szohasztnilatban ~, f nom energtakat J elenn A. kt neba ~eveg5 pramlt~ f61dpramH.voros pnlnal esrnas tipusu pranat jelent. Nella a k(i~d6k csakra altal termelt un ... szmtetikus kin-re is uta!' Ez a l"ls,zin.retiku5 ki" azonban egeszen mas, mint a. prana (eletenergia). A uszintetl,kus ki" befolyasolja a pntDa felszivasanak, elosztasanak es asszirmlalasanak a. .kepes.segec Akiknek kevesebb 'j~szinte{i.kus ki't-juk van, azok nehezebberr Ielegzik be a leveg0p'ranatli es ezert az alla.gnal faradekonyabbak vagy lehangoltabbak,

A szervezet a tapanyagckat eves es ivas formajaban veszi fel, es a folyamat soran a. belso elvilasztilsu mirigyeken kereszni] hormonokat termel, Az f1)cj,. Do. viz es :::I. fblyadekok megfe]eJnek 'az energiatestaltal felveu kU lonboz6 tipusu prana energiaknak.A szervezetben relllle]5d6u hormonok megfelelnek ax; energiatestaltal termelt bioszintetikus ki-nek, A koldok csakra a.lta~ termeh bioszinreri kus ki aran y szi 11 ii.

$. Lep csakra. A2 eWIso lep csakraa has bal oldali resze, az eHils6 solar plexus csakra es a koldok csakra kozott, a bal oldalilegalse borda k.ozep.en taliaihat6. A b.atulso le.p csakra az eliilso, lep csakramogotr helyezkedik el, Mere'[el tekintve a lep csakra a tobbi csakra fele-egyharmada.

Az eHHso es a hatulsolep csakra tolti felenergiaval a tepee. A M:p tiszrirja meg .a vert 8, kcrckozcktcl, es pusztitja el a nem funkcionalo sejteket, Az eHilso ,ego a, hatulso lep csakra jelenn a levege prima (levego vitalitas-globuta) legfobb belepesi pontjat A levegd pranat a lep csakra dolgozza fel.A feldolgozott pd.na. eljut a tobbi csakraboz, es ily modon az egesz test energiaval loltodwk fel, A lip csakranak luegbataroz6 szerepe van az egyen altalanos KOZ.erZetenek alakitasaban. A gyengelep csakra egyet jelent a. gyenge fizikai testtel es az alacsony prana energiaszinnel,

UJszillottek es gyermekek lep csaktaJ{t:t nern tanacsos energiaval feltelteni, mert a pr.anafelgyillelnles miatt a beavatkozas ajuhishoz vezethet, Ebben az esetben abaJiu.1os seprest alkalmazznrrk (ez egy ,ahaUmoskitisztltasi technika, amelyet a 3. fejezet isrnertet), Magas vemyomasu betegek leI' csakraj,anak reitol'lese semajml ott; mert at miivelet a velllyom.a.g noy,ekedese'hez vezethet, Ezell a. csakran keresztul kezelhetok azonban a. gyenge vagypranakilirult betegek, Sulyos fertezes eseten a.~ep csakra kezelesevel rneggyorstthate a gy6gy-ulAs .. A lep esakrat csak kepzetttapasztalr prana gyogYlt6k kezehek.

6. Solar plexus csakrl1'.Ket solar plexus csakra van, Az egyik a bordak ko~otti iireg.es resznel helyezkedik eJ1 ez az ,eduJso solar plexus esakra. M.5gfitte tabUhaco a hatulso solar pl exus csakra. A~,!.solar plexus csakra n egyarra.nt vonatkazik az elfilsQ es a. ha:ruJso solarplexus csakrara. Ez a csakra szabalyozza es tolti fel energiava] a rekeszrzmot, a hasnyalmirigyet es a rnajat .. Bizonyos foktg a. vekony- es vastagbelek, a. f6.regnylil vany, a tUdo~ szlv es mas

40

testreszek energrafelrolteset ts ez vegz~ A solarplexus csakra befolyasolja a ver minoseget, men szabalyozza es energlavallolU fela ver rneregtelernteseert felelos rnajat A solar plexus a majon kereszrul a szervezet keleszterinszmtjet is szabalyozza, s ezzel befolyasolja a SZl'V allapotat.

A solar plexus csakra egyfajta energiatssztlto k,ozpont Az also es a: felsd csakrakb61 erkeZQ finom e.nergullc mind atha~adnak rajta, A solar plexuson keresztul az egesz test feltolthetd energiaval. Rnkaa elefordul, hogy a tulzon energiafeltoltes, amelyet inem eI6z meg kittsztitas, pranafelgyulemleshez vezet, amely reszlegesen lebenltja a rekeszizmot es legzes: nehezsegeker okoz, A felgyulemlett prinat azonnal el kell hi.vulitam. A solar plexus csakra szabalyozza a test huto-, es rUrorends:zere,t I.S. A csakra zavara cukorbetegseg .. ben, tekelyben. majgyuUad.iu,ba_n, szlvbetegsegekben es az emlitett szervek mas megbetegedeseiben jelentkezi k.

A solar plexus csakra es a KtHdok csakra szabaiyozza es hJ[ti fel energiaval a gyomer-bel rendszert,

7 .. Sziv csakra. A'l eUHso saiv csakra a mellkas ikozepen tahiiha-ro.

Energiavel (olli fel es szabalyczza a szivet, ,8,. csecsememirigyet es a kenngesi rendszert, Az elulsd sziv csakra zavara sziv- es keringesi betegsegekben je~el1tkeZI_k: A solar plexus csakra rgen erzekeny az erzelmekre, a feszaltsegre es a stresszre es nagyban befolyasolja a fizikai szivet es az diUso sziv csaknit. A solar plexus csakra zavara az ehiJso 5ZJV csakra es a fizikai sziv zavarat eredmenyezheti. Az eHUsQ sziv csakrat (,obb nagy bicplazma csatorna 1<6[[ ossze az eh]Iso solar plexus csakraval, ~s bizonyos luerte.kben az energiafeno1t~'set is ez utobbi vegzi. A szivbetegekre gyakran EI, solar plexus csakra zavara is jellernzo,

A' b' tn" k .•.. ... t b 1 h d ~ t.. 1 A I .. - - d ,r'

a utso SZlV csas ra a SZlV mogot e yezke l1i. e .ltl!pvetoen ,3 tU-OlJ

krsebb mertekben a szivet es a csecsememirigyet szabalyozza es tolti fel energiaval A hatulsc saiv csakra zavara olyan tiidobetegsegekben jelentkezik, nnnt p,eld:iu l azas:z;tlna. V,agy a tuberknlezis.

A sziv energiaval vai6 fehohese a hitu,~s:6 szi v csaknm kereszta] valosithate meg. Az e ]H!so szrv csakra fel toitese kozvetlenu la fi zikai szivet liilti fel energiaval. Az eletenergia azonban jellemzoen egy helyre koncentralodik, es nem terjed szet konnyen a test mas teruleteire, ezert sulyos sziv prana .. felgyulernles lephet fel. Ezertaz ebiJso sziv csakra tartos es mtenziv felroltese nem ajilldOH.A feltoltesre a gyakorlott prana gy6,gyit6k a hdtuls6 sziv csakrat veszik igenybe, amely a fizikai sziver nero terheli meg lokalisan, A szabad prana ,[gy zavartalanul a rud6be es In~s testreszekbe aramlik. A halulS6 sziv csakran keresztiil az ege-sz test feltohbeto energieval

A'l energraiest termeszete

41

8. Torok csakra. Ez a csakra a torok kozepen t~la:lhatol. Szabalyozza es energiaval tolti fel a torkot, a pajzsrmrigyet, a mellekpajzsmmgyet es a. nyirokrendszert. Bizonyos fokig a szex csakrat is befolyasolja A torok csakra za .. vara az olyan torokkal kapcsolatos betegsegekben jelentkezik, mint a. struma, a tcrokgyullsdas, a hangszalgyulladas vagy az asztma,

9. Ajna csakra. Ez a csakra a ssemeldokok k5z.otl mhHhato. Szabalyozza es. ene'fg iaval tolti rei az agyalapi rnirigyet, a belso elvalaszt,"su mtrigyeket, es bizoayos mertekben energiaval tolti fel az agyat, Kozpont~ csakranak is nevezik.mert iranyitja es szabalyozza a tobbi fecsakrat es a velak osszefuggo belslj eJvaJasLta~ni rmrigyet es a legfontosabb szerveket, Hatassal van a

1.. .• kr 1 b ~ '" , . ] " ,

szemre es az orra Hi. Az aJt1i'l csa ill zavara az oryan betso erva asztasu rmrr-

.gyekkel iJssz.erugg,Q betegsegekbef jelentkezik, mint a. cukorbetegseg, amely nemcsa.k 11 hasnyalmrrigyet szabalyz6 solar plexus esakra, de' az aJna csakra kezele.sa:t is igenyh. Az ajna csakra energiaval va.le. fe1to![ese az egesz tesi '{elt5lteset eredmenyezi. A mechanizmus elter akerona esa homlok esakre fe!toheset61. Az ajnl:!. csakra feltolrese soran 11 tobbi csakra a megszokctt to.l<cser~effektus helyett gyors egymfun.l.tanban kivdagosodik, es igy megvalosal az egesz [est feltoltese. Ez magyarazza azt, bogy a karizmatikus (invoka[IV) gy6gyitrasban a gybgyit6 a beteg korona, homlok vagy ajna csakrajat erinti meg az ujjaiva] vagyat tenyerevel, A praDa. mtenziv, .~okesszerll bearamlisa a fej teriiletere egyes betegeknel onmdatvesztest eredmenyez,

Az ajna, a torok, a hatulsu sziv es a solar plexus csakra szabalyozza es to In fel energiaval a h!gzorend.s:vert.

10. Homlo]: csokra. E::?: a csakra ahomlek kjj,zepen talalhato, Szabalyoaza es enesgiaval t"ohi f-e I a tobozmtngye; es az rdegrendszert. A hornlok csakra zavara ernlekezetvesztesben, benulasban es epilepsziaban jelentkezik.A csak .. ra energiaval vale feltoltese a korona csakra feltoltesehez hasonlo telcser-effektussal jar, melynek soran az egesz testet d.ont; a prana

11 .. Korona csakra. Ez a: csakra a fejteton talalhatO. Szabalyozza es energia.val tol ti fe] a tobozm irigye t, az agyat es az egesz tester, A pni:na. egyik legfontosabb belepesi pontja, A korona csakra energiaval valo feltoltese az egesz test fellolt'ode~et eredmenyezi Az e,gesz testet atjarja a prana, m intba .e;gy tolcserenke:resztul [6h6U6k volna fel. Ezen egyes gy6gyit6ka korona esakra £eltoheset valaslcJ,ik akkor IS, amikor a beteg terislet egeszen mashol tB!Uilbalo. A korona csakra zavaraa tobozmiriggyel es az aggyal kapcsolatos bet~gsegekbe;n jelentkezik, Ezek egyarant lehetnek fizikai es pszicholegiai p'roh~ernak.

42

Csakra

EUJe[yezkedes

fu.nkd6 e:s

kapcsol6do szerv

MeUekvesecs nerni szervek, Rok., feMrvfru:seg, alacsony Enel11uival ,hilt I fe.1 al -egesz slin~u vnabt~s, aUerg.'i!" aS~l~ rester (Cs()ntoka~. Izmokal, rna, nerru belegsegek, izulen vert e'S a belse szervekei) Be- gyuJbdiu;., halprobMmak" vera ~bJyllsoIJ;] az alta:limos vnali- helegsege.k. nJ5vekedesI zavala st. a le~lh6mc rreldeLef es az rok tS ps.zichoi.'olgia.l probH:uj:lizulo'ttek es gyermekek n6- mik.

vekedesel. Az egyerl'l tille.fes

es az eg~:en vsdel menek k5z-

pO!1lJ3,

Betegsig

A la pc saksa Fa rkeson l

2. Szex csakra Agyek.

Nerm szervek, tuigyholyag es Szexu3.jlls problemak es heM.b. A2. also, v3gy fi21k;u kre- iya,gpamul,zok

ativ ko:zponl

J. Meng .mem A kdld5k

csakra [flCig.on

A has ~1 oJd.all A le\"eg6 p:cina (<jntahla5- f'eSZ~j az elulso globula)iegrobb beN~pesl sol a r p I ex. 'l! S 'po[1i[ja Ener,gi,a.va! hilO fel ,a, c sakra e S a k&l- 15bb1 f'6ts-;tkrilt es az egesz

dok~:sakra ko· tester. zott A. ba I olda-

~I legal-ro bor~a

atau,

b) H~dulso Iep Az ehJ~S"'o [ep HasonJo fun!o;c:iok:at loil

esaksa csakra m6.giJU mint"z 'eluJsolep esakra.

6 SOiD:r A s'C11.u plexus

plex us it OJ r n y e. k e ( a

csskra; b (I rd,!ik Ik 0 z t I

a I Elu]s& solar Greg;es, tfsz) plexus

csai;;.raJ

b j Hidulso sainf p~.'exu5 csakra

4 K5ldijjc

csasra

:5 Up csakra 31.1 EUil.so lep

Vese, mellekvese mas. szabillYOZ3:5iJ,

Ve,myo.- Vese pJoblemii.k., a~a.csony vitahtas, rnagas v,emyomis es h ~lpf0.blemak

Koldak

Szfi:i!crekedes, nehez szGles. v o'l k.be 1 gyuJ I,ada s, a-! acseny sZi.nti,:iv'llal.llb es >I. beiekh I on~efillg.'5 egyeb probhhmi'k

el, A~a.c:sony sZI,ntu \llt2lJitas, ~Italanes gyengescig es \l'erbe~ tegsegek

H[Lsnya.h'rungy, rna], rekeszfl.Om, vaslagrM:.i ~ ferlll'gnyulvany, gyomor es brl:onyO!l:

TrH!r1~kig mas belso$zef\l'ek

plexus mogou

csakra elUlsG solar plexus csakra koraelCgseg, (eke:ly. m~bgYUi~

fUl1kcloJa\l'ai ladas, reum,~.s ~l.uletl gyuHa· das, szivbet:egsege!t:: les mas, ezekheza szervekhez Iea.pe.so .. iild& bete~egelL

43

CS3.1rnl

7. SZlV csakra A mellkas a.! E ]iH£O:izl \' kozepe CSi:lik'M

h.l HaLulso A s~d v mogou

sziv esakra

1L-' t._"J::'

r un tu:)'u' cs ~

ka pcs!(II,16 d 0 szerv

S::tiv. cse'Cse'momlrlgy es i Sziv- es kenngesi betegse-

R.ermgesl rendszer, gek.

Tiido. sziv ,es eseesemorm- Tildoh-etegs,egek n;gy

A torek kozepe Torok, :pa.l7.sm~rigjl, rrrellek- Tomkkal k!i'pc!iol.aln:!i betegpaJZ-'Hnlrlgy es 3. nyl rnkrend- segek pi struma, torokgyuJszer ladas'. aszima hangszii~gyunad.h;, Sib.

I~t ,Aj REI esakra A s.zemo ld,ok.8k A 1. agya lap I :m I dgy es a be hi:,oRik.i:l Uergl.l" a sztma esa

k6z6n e1v,aiasz1asumlrigyek. A liJb~ belso elv(][a5zt:a,gUr:mrigyekw

0,1 fbest! kra [ s:zaba lY021.a, ke I osszefiiggobel€gsiegelk.

~t Tomk esakra

Hl HomiQk Csakf:'Ji

11. Knrona csakra

A hernlok kdzfrpll!'

Az idegrendszer e,s,a toboz- AI idegrendszerrel kepcsela-

m U'lgy t05 bcLegseg ek.

Az.agy CS ;II toboznnngy.

,A. tobozm\nggye.! es ail ,a:g:gy,iil.1 o~5zem.gg6 (fizikai es: pszic bel ogia i.) betegsege k

Aho'gy a tobozmirigy megkbnayiti a ttitb'bi belso elvalaszta.$u rmrigy osszehangolasra.t es luuk6desiik helyrea.l1itasa.t~(lgy kdnnyiti meg a. korena es a homlok csakra a tobbi csakra osszehangolasar es mukod,esilk he,lyreadHtasin. A modern tudomanyos kutatas a tobozmirigyet az oregedes folyamaraval koti O's~ze:.

A koruna, a homlok, sz ajna, a hatldso sziv, a solar plexus, a: koldok, az alap-, a kez es a . .bib csakrskon keresztiil az egesz test feltohbeto energiaval. A beteg terulet kozvetlenul a legkozelebbi csakran keresznll d)]the't.o fel. Egyes gyo:gyh6k egy szlv- vagy egy hasr problemer olyan tavolabbi csakrakon 'keresztiU is kepesek gyogyltani, mint az ajna vagy 2. korona csakra, Ezert levonhatjuk azt a kovetkeztetest, bogy egyfele betegseg tobbfele gyogyitasi te,chnikavaID. is kezelbeto. De az alapelvek mmdeniltt azonosak: kitisztitases energi afe~ tQ.~ tes,

A'l. akupu.nktunls pontok es.a csakrak olyan kapuk, amelyekenkeresztul a praOa. zavanalanul arsmolher ki-be, A legkozelebbi csakra feltoltesevel a kibocs~.1ot1 prana kozverlemll es konnyen eljut a beteg teniletre. A kozvetlen £~ltoltes soran sziirohatas ervenyesdl .3. kozvetitett pnlutm., ezert a. feltBhes tQVl-a],b tart, es tobb prana,[ igenyel.

44

Az egesz lest feltoltesere a[ta~abal1 a solar plexus csakrat vesszuk igenybe, men ko.ze] van val smennyt fontos szervhez. A torzs .kozeppontJtahan helyezkedik el, es a: terzson belul tahilha.to a legtobbhhfon[ossagit szerv. A solar plexus csakre feltoltesenek lassan es finoman kell tortenrue. A t6Jzou mertekU es intenzitase energia 1egz.esl nehezsegeket okozhat,

Sok 8si ezoterikus konyv csak het vagy meg kevesebb csakrarol beszel, Bar egyik-masik utal asra, hogy hernel tobb csakra van, csak ez akoayv tarja fel nyiltan tes reszletesen a tizenegy Uh::sakra feltvec);rz5H titkat,

Fontes, hogy a tizenegy focsakriLt alaposan ismer] uk. Aki jo ervcs akar lenni, annak meg kell tanulnia az anatomiat, aki pedig rnagasan kepzett prana gy6gylt6 V31gy energiagyogylto szererne lenni, annak a tizenegy focsakra miUcodeset kell tok.eletesen megertenie.

A pszichcszometikus betegsegek mog1ottmegh{i.z6d6 folyamat

A nero szabalyozott es az e~foj'ton erzelrnek (pl. dUh" a:ggbdas)tart6s idegesseg es frusztraltsag) erclleJjes karos hatast gyekorolnak az energiatestre. A dOO ,es a frusztracio pe:ldaul pnlnak]iirii~es,t: eredmenyezhet a solar plexus esakra konil es a hast tenilereken. vagy pranafelgyulemlesben jelentkezhet a. solar plexus csakra es az e~ii~s81 sziv csakra komI. A'l else esetben a problema! emesztesi zavarokban vagy gyorsult perisztaltikabaf jelentkezik, Hosszu ta von fekely vagy epeholyag-pre blemak alakulnak ki, A masodik esetben szlvnagyobbodas vagy mas szivbetegseg aJ akulhat ki. Ogy tunik, bogy ugyanaz a. negativ erzelem ,mas es mas betegseget vaH xi az egyik illetve a.

• 'k ben 'l masu oetegnel,

A duh es az intenziv aggodas gyengiti az ,energia.test eletkepesseget, ezert a test fogekonnya valik a. legkiilonbezobb betegsegekre, A negativ erzelmek ZaYflll keltenek az energiatestben, es igy az egesz fizikai test megbetegsztk. Bizonyars tapasztaltuk mar, hogy egy dtibkitolres vagy veszekedes utan fizikailag kimerultnek ereztuk magunkat, esetlegmeg is betegszunk. Ennek az az oka, hogy az energsatestbol es s hhhat6 fizikai testbo] elszavargott a. prana (eJetenergia),es fogekonyak lettunk a fertozesre.

Ha a betegseg erzelmi erederii, a, betegnek nem csupan prana gyogyiulson, de pszichologiai taeacsadason is n~'szt kell vennie. Arra kell kerni a. beteget.hogy szemelyisegfejleszrd treningen vegyen reszt, es rendszeresen vegezzen luedrtaci6t, bogy negativ erzelrm hajlamair kennyebben legyezhesse, A mindennapos befehS fordulo elmelkedes es meduacio hatasara erosodik n

Az energiarest termeszete

45

beteg Cinuudata.l, erzelnuleg erettebbe valik, kepes lesz uralkodni az erzelmei felett, levezetm azokat, s nundezekerecbnenyeke:pp jelentosen javul az 'egeszsege. Itt meg kell jegyezntmk azonban, bogy ebben uz esetben a prana gy6gyiliis nem vezet tartos eredmenyre ha nem kiseri rnegfe lelo' erze lrm valtozas. Olyan ez, unntha eloltanank a gyUJtogatas okozta tuzelj de a gyUJ(IOga.tokc'zre keritesevel mar nern bajlodnank. Vajon rni fogja rnegakadalyozni a gyiljtogatot. hogy azujra felepltert hazar ismet felgyujtsarA betegseg igazi okat kell rnegszuntetnunk, hogy tartos javulast erhessiink el,

Ab t ~ k kiil n, b 1.2 kai eegsege su SO es e Su 0,31

Ahhoz, hogy a betegsegeket megerthessilk, figyelembe kell venniink kGlso es belsf tenyezoker, vagyis a hi.that6 es a lathatarlan okokat, A ktilsd tenyezok azokat ,3 betegseget okozo fizikai tenyezeket jelennk, mint a korokozok, a helytelen ti,ptalkozas, a, mereganyagok, a. szennyezd anyagok, a testmozgas hlanya, a rossz lt1:gzesl szokasok, az alacsony vizfogyasztas stb, A belso lfmyez,&k: azokat az erzelmi es bioplazmankus tenyezdket jelennk, mmt a negativ erz:ehnek,az e lzarodott meridianok, a pranakiuriiles es pranafelgyulernles, a. rendellenes csakramukodes stb.

Egyerzelrm [enyez~' a. solar plexus csakra es a ma j meggyengiilesehez vezethet, mig egy VUllS tamadasa majgyulladashoz. A kUJso tenyezo a. virus. A belsd tenyezok a, negativ erzelem, a solar p]e'XU5 csakra es a. rnaj rneggyengulese, amely noveh a ,maJ viruses fertezesenek kockazatat,

Ha valakmek JO allapotban van a solar plexus csakrsja es a !naJa~ es 'egy,ebkellt is magas a vnahtasa, kisebb valoszinuseggel kapja el a betegseget Testenek vedelrni mecharnzmusai, meregtelenito eg, kivalaszto rendszere nagy valosziniisegge] legyoz: a vrrust vagy a mereganyagot.

A prana gy6gyha.s. megltsztllja.l megerositi es fokozatosan helyreallitja a solar plexus csakra e's a, maJ I11uk6deset Hz elerheto gyogyszerekkel es anelkul.

A betegsegek az alabbi feltetelek teljesulese eseten alakulnak ki:

I. KiHso, vagy belso tenyezdk jelenlete,

2. Valamely belso r~nye~o mlsulya, Peldaul egy szernely intenziv duhe es csalodottsaga sulyos pranafelgyulernleshez vezethet a sol ar plexus csakra es - hosszu tavon - a sz'iv korul. Meg akkor scm ke~1 hen el az olyan szivproblemakat, rrnnt pl a szivnagyobbodas. ha dU~-td.ZLk. Az allando feszultseg vagy srressz IS prunafelgyulemleshez vezethet a

46

2 fejezet

szem koriil; teruleteken, es hosszu tavon zold halyoghoz vezethet. (M.EGJEOYZES· Nem m mden zold haJyog erzelmi eredetii.)

J. Vcula.lue.[ykuJso tenyezd nlbulya. Egy nagy ,ad~g mereg bevetele akkor is minden lnzonnyal halalos;~ ha az energiatest tokeletes aUa.polba.n van. A rossz olvasasi szckasok Mlas.~ zavarokhoz vezethetnek,

Az energilt,est· funkcioi

U. Pninit (ki-t) sziv magaba, elosztja es [e]tohi vele at tester, A prana (ki) az az eletenergia, amely taphi~ja az egesz tester, es lebetoveteszi normalis miik5des1et. Prana nelkiil a test elpusztul,

2. A ltilhato fizikai test t"ont6ruintajaul~ szolgal, Lehetove teszi, bogy a lathatefizikai test az eveken in tatto. folyamatos anyagcsere ellenereis megorizze alakjat, fonnaja.t es .funk.clojat. Pontosahban fogalmazva: a ~a.tha.tofi.zikal test az energratest forrmfujat koveti. Ha az energiatest rokelet~en, a hi'thato. fizikai testis tokeletlen. A lee! test annyira szorosan osszctU.gg egymassal, bogy amiaz egyiket befolyasolja, az hatassal van a mas.lk:ra rs Ha 1.12 egy~k megbetegszik, megbetegszik a masik IS. Ha HZ egyik meggyogyul, a. masik is meggyogyul. Ha nincsenek zavaro tenyezo'k~ ez fokozatosen vagy szinte azonnal lezajhk,

3. At. energiatest a csakrakon (orvenyhl energiakozpontokon) keresztul szabalyozza es ellendrzi az egesz fizikaitest, illetve azok k:ijlonb5zQ reszemek es szervemek megfelelo lnuk.5deset Ide tartoznek a belso e!va(asztasl[] rnirigyek is, amelyek nem masok~mint kiHso megnyilvarnulasai bizonyos focsakd.knalc Sok betegseg reszben valarnelyik csakra (csakrak) rendel lenesmakodesere vezetheto vissza,

4.Az energiatesr az egeszsegsugarakon es az egeszsegauran keresztul vedopajzsul szolgal 18. korokozok es a beteg ,energi{lva.1 szemben, A mereganyagokat, buUadek anyagokat es korokozokat az egeszsegsugarak venk ki !11agukbol! elsdserban a porusokon keresznll. Ilymedon fl21 egesz fizikaitestet megtisrtirjak.

A prana gyo·gyitas, :a~apve:to proble.mai. es ke:zelesi modsze.rei

A prima vagy bioplazrna gy6gyitas a prana hasznalatat es a. beteg testenek

. . .

bioplazma anyagaval vegzett muveleteket foglalja magaban, A prana gy6gyi-

tas alapvetdproblemai es kezelesi modszereia k.Ovetkezo.k:

Az energjatest termeszete

47

L AkifiriH.t terulereket kitisztitjuk es pranaval toltjijk fel. A hangsuly az

...

energiafeltoltesen van.

2. A pnlMfdgytHem1eu teruletekrol eltavolitjuk a felgyulemlett, beteg energiat, Ezutan prltna.! bocsanmk a kezelendo tereletre. A hangsuly a kitisztltason, a. pranafelgytllemles megsziintetesetr van.

3., V~dameiy esakra zavarat egyszerti1en kjliszl'itassal es energtafeltoltesse! korrigalju k.

4. A'l dgo.rbUh es.osszegabalyodott egeszsegsugarakat k.iegyeneshjuk: es

·1 .. ~.~ k

m.egerositJ U ., ..

5. A2 elzarodott meridianokar (bioplazma csatornakat] kitisztitjuk es energia val to] tJ iik fe~,.

6" A kiHsola:uran ke letkezen lyukak elzarasaval megszuntetjuk a pranae lszi var:ga st.

7.A megfeleld eredmenyek erdekeben lnegfeieJo tipusu pranaval dolgozunk. Bizonyos betegsegek bizonyos Ifpusu pnln.ava~. (pr3nakkal) gyorsa b ban. gyogyulnsk,

A prana gy6gyUis szi,ntjei

,A prana ,gyOgyitA.sban t5 bb szint van, amelyek az egyszeru fogalmaktel a bonyolultabbak, illetve az egyszerii techniksktc! a nehezebbek fde haladnak.

Els6 $Zint: Alap/aklj prima gvogy{tas

Ezen a szinten a fogalmak es a technikak konnyen elsajatithatok 3-5 tdkalome~eg arra~ bogy 3Z alapelveket es a. technikakar megtanuljuk, es egys~rii prana gyogyi U-RSI' vegezzunk. Hozzaallisunk:tol ruggoen mintegy n~Huiny napra, ~hany h etre vagy 'n(!ht'iny henapra van. szuks6gfunk ahhoz, hogy rendsaeres gyakorlsssal es a tanultak readszeres alkalmazssaval keU6 jartassagra '~(thes,sunk szert,

Ma80iJik ggint: KijZ'ep/a/at p rana gv.og&!iMs

Megez a szint is kon.nyii Iu pran,a Iegzestalkalmazunk. A virnaJls koncentracie alkalmazhero, de nem feltetel, Az elso szinthez hasonleanmintegy ]",5 alkalomra van szukseg ahhoz, bogy a nebezebb esetek gyegyltasanak megkezdesehez az a·1 apelveker es. a tecbnikakat elsajatirsuk, Hozzaallasunktol ru:gg{)en mintegy nehar~:y hetre vagy ket nunapra vain szfikseglink ahhez, hogy rendszeres gyakorlassal es a. tanultak rendszeres a~ka~,mazas'val kello j:artass~gra tehessunk szert,

48

2 fejezet

Harmadlk szini: Prana lrlvgyogyilll,'!

Ehhez a szinrhez a telepankus kepessegek fokozatos fejlesztesere vall szukseg. Tobb honapig is eltarthar, mire a rendszeres gyakorlas es at tanultak rendszeres alkalmazasareven nagyon pontes diagnozist Llldunk felallitani es a tervezett, konkrer eredmenyeket elerjuk.

Negyedik seint. Fel..wijiJlai pnin« gyogvifos

Ezen a szinten mar nelkulozheretlen a vizuahzacios technikak elsajatitasa es abetegsegek korrajzanak es a kUlonbozol~'Pus'u pninak tulajdonsagainak rnelyebb ismerete. A haledo prima gybgylnSknak erosebb energiatesttel es nagyobb 00196 auraval ken rendelkezmuk, Ennek elereser Choa Kok SUI Fels6fokU pran« gyogyitas cimil konyve tanitja meg. A halade prana gyo-

· · ~~ d' k' d k' b " .,. · h 11 d' · · s

gYl!OI'l. a gyors ereomenye .. er ekenen szines pranavar es narano gyogyitasi

techmkakkal dclgoznak. Ahhoz, hogy a, prana gyOrgyitasban valaki erre a szintre jusson, legalabb egy-ket ev rendszeres gyakorlasra van szuksege,

Otodik szint: Prana pszichoterapia

A prana psztchoterapia nem InaS,lnin[ felsofoku prana gyogyitas pszichologiai termeszetil problemak kezelesere, A gyogyhon,ak jartasnak ken lennie legalabb .3. kozepfoku prana gyogyltasban, Ez Choa Kok Sui Pnirw psztchotenipia drou konyvebol tanulhato meg.

Hatodik szint: Pninl.l kri,f.;uilvgyogyl tas

A prana kristalygycgyitas kristalyekkal konnyiti meg a pnina kezelest,

Kepzettsegifok:ozatok

P . ". k 1. rana ,gyogYl[() gyasorno«

Janas az abpfoku es kfizepfokU prana gyogynasban. A fe~sofoku prima gyogyitasban es a prina pszichorerapieban most tesz szert kello jartassagra, A prana gyogyit6 gyakornoki szint megfelel az orvostanhallgatoi szintnek,

Kepesitett prfm.a gyogyilo

Jartas a felsofoka prana gyogyitasban, a prana pszichoterapiaban es 0 prana kristalygyOgyItis'ban.

Kepesllelt prim, a, pszicboterapeuta

Kepesitett prana gy6,gyiro" aki prana pszichoterapiara specializalodctt.

, .,

Az energratest termeszete

49

JCepeslteU vezetd prsnt« gy6gyitd ..

Rendkivul tapasztalt es jartas a feJscifok'li prana ,bl)'ogyihisban, a pt6na psziehoterapiaban e-s a prana .knsHllygy6gyitasban- Jelenleg viszonylag kevesen rendelkeznek ilyen kepesitessel,

N.epesitett prinw gvOgylt'D me:Slerjeliilt

Olyan hatasos es igen fejlert prana gyogyitssi technikak sZak'e'l1oje~,

II ket rne · , k '11 1. • II' E' ~,~. ,. ~!l.. ,.

a1'rle~ye . ret meg nem tarts a. nyuvancssag ete, ...z~ akepesitest csax prana

gy:6gylt6 mester vagy nagymester irAnymutatasa:vallehetseges megszerezni.

A k" ", " I, ,r' • ~. -J' I_'~ ] b ~.. l k-

•. epesuett pran,a gyogyito mesterjeto .'te.~,e", szern en ervaras az, nogy soi

oIya.n esetrdl rudjanak beszamolni, amelyekben rnas prana gy6gyi.tbk nem rud.n.ana.k hasonloan gyors es escdalatos eredmenyeket elerm. Jelenleg keveseD rendelkeznek ilyen kepesitessel.

y f. ~.. ~ PO"'. ~,

A.~peslteU prana gyOgY,lto mester

Sokkal kepzenebb, mint egy prana gy,ogyh.o gyakornok, Tobb tanu]6t fel~ keszltett a kepesitett prana. gy6gy~iH) mesterjeleltsegre. Jelenleg nagyon ritka,

Kltpesit6t1 pnina gyogyilo nagymester

R ~k·' .. I I.._ • - . 1~, ' ", k . , . d" ~~ ·

e'11111· ;VU.i nenez esetek gyogyn,ass.r.a . epes min ossze e.gy vagy ket

kezeleseel, amennyi ben az karmskusan engedelyezett es a beteg foge.kony .rii. A gy6gyit6i kepessegek ilyen magas fokat rendklviil kevesen erik el,

A prAn2! g:ybgy~ta.sban fe]a~ l ltott normak viszonylag magasak. Egy prana gy6,gyito gyakornok altalaban hatekonyabban gy6gyi:t~ mint egy akar mester fokozattal rendelkezc gy6gyito egy masfele g.yogyh6i ~skol.aban.

Sok gy6gY['[IO, ski mas iskolat kepvisel, felhaszrsal bizonyos technikakat a prana gyogyita,s. eSL:koztaritb6LEz helyes, Ugyanakkor rnegis kevesen hivatkoznak a. prana gyogyltasra. Ahol sziikseges, jelezni kell a forrasoket.

.Aianlott irodalonl

~

c: W~ Leadbeater: A csakrdk; (The Chakras) The Theosophical Publishing

House, Adyar~M.adras~ 1927

A .konyv a prana kUl5nbozo tlpusait targya~ja. Foglalkozik az alkohol, a. kibit6szer es a dohany etertestre gyakorolt negativ batasarval. A konyvben tlz sztnes musztnklo,tahUhato a csekrakrol ~ arnelyek Mr. Leadbeater lat6i rnegfigyelesei a.lapjan. keszuhek

50

2. fejezet

Alice Baley: Ezoterikus ,gyog)ntn.r (Esoteric Healing) Lucis Publishing Company.New York, [953

w. 1. Kilner: A.! (lura (The Aura] Semuel Weiser.Inc , York Beach, Maine, 1911

A..E. Powell: Az eteri alaknuls (The Etherie Double) 1969. Wheaton, Illineis, The Theophisical PublishmgHoese, Quest Books

A k.o.nyv aiapveteen az etertes'trol es a:z eteri jelensegekro] irt tanulrnany, amely elsosorban Madame Blavatsky c. W. Leadbetter es Anme Besant [ra;!jJa~rat'masikodik. Ezek ,[jJ fejlett erzek'l1 M.10k nevehez t&bb telepatikus kutatas es klserlet ffizodik., Megfigyeleseiket es kovetkeztelese~ket 1897 es 1923 kfiz6U jegyeztek fel,

Az a],i.bb~akban azokata Cobb gondolataikat o,sszegez:zfik" amelyek a pnina. gyolgyftusra is ervenyesek:

1. A:fi zi k at test' ege sze val oj :i ban ke1 res tbm ar I l: a hithat6 11 Z Lkai te s tbo~ es a lathatatlan etert.estbOl., amely eteri anyag'oknak nevezett finom szubsztanciakbel all (1. fejezet, 3, oldal). Ez az etertest megfelel annak, amitmi bioplazm a testnek nevezunk,

2 Az etertest a prana (ki) kozvetitoj.e (1. fejezet, 4. oldal),

,], Az ,etertestet szamesnadisz (eledcsato.rna) szoviat, amelyeken kereszrul ;a pni.n3 (ki) aramlik (3. fejezet, 22. oldal). Ezek az eteri csatornak a. m eridiaaoknak t bioplazrna csatcmaknak) felelaek meg,

4. Az etertest a ]alb.a~6 flzikaitest .ont6mmtajtl (2. fejezet, 13. oldal)

5. Az etenestbentobb csakra (orveny16 eterkoJzpont) tala.n~a.t6) amely felszivja, fe!dolgozza es elosztja ,tt pranat, es biztositja az egesz testmegfeldo mukod·eset (3 .. fejezet, 22. oldal, 4. fejezet, 32. oldal),

6. Egyes csakrak a. telepatikuskepessegek szinterei vagy k()ZpOni~jai {3- 13. fejezet, 22-62. oldal).

'l, Prana nyerheto a napfenybol} it levegobol es a fakb6~ (2 f~jezet, 2. es '1,4-83. o]dal).

8. Ahidlat6 fizikai test es annak eterteste olyan szoros kolcsenhatasban aU egymassal, hogy ami az egyikre hat, az a masikatis befo!ytiso~ja, .0. fejezet, 6- o;dal) _ A gyogyit,as 011' medon rnegy vegbe, hogya gyolgyi'to a. beteg eten arryagot eHavoUtjl .8 beteg etenestebcl, es pninat ad at saja~ etertes'teb8,~ a bereg etertestebe (1 7. fejezet, 14-83. oldal),

'9. Az eros egeszsegaura vedepajzskent milkOdi .. k a. korokozek es a fenolcl:sek ellen (4. fejezet, 33. eldat),

10. Azoka szeme l yek, akiknek valamelyik vegtagj at ~mpu~a~.'f(ik" gyakran panaszkodnak arrol, hogy ugy erzik, mintha meg mindigmeglenne az

amputalt vegtagjuk. Ennek az az oka, hogy az adott vegtag eten megfeleloje [eteri onlomintaJi:l.) most ~s sertetlen (I. fejezet, 6. oldal), Meg keltemlitenimk "3ZC is, bogy az etertest letezeset res a fentebbiekben ismeneten mas jelensegeket orosz tudosok igazoltak iUelve ujra felfedeztek'

A modern kll.tatasQk eredmenyei

Hiroshi Motoyama; Csakl',aehwJltuek.' A mtlgas(lbb Judea fe/,e' vezer6 lit (Theones of the Chakras: Bridge to Higher Consceousness) The Theosophical Publishing House, Wheaton, lllinois, 1981.

A. kiluyv Dr, Hiroshi Motoyama csakrskkal kapcsolatos tudomanyes Idserl.e'teir61 es szemelyes tapaszta latarol s2amo~. be. Bemutatja, hogyan aktivMhaJ'6k a csakrak. A kin~:d. akupunkruras meridianokat az indiai nadisszal hasenlitja 'O'S sze.Erdekfesz ho~ tanulsagos olvasmany,

Sheila Ostrander _. Lynn Schroeder: Telepf/.likus jeljedezesek " v",iffiggiiny masik ,oldillim (Psychic Discoveries B-ehind the Iron Curtain) Englewood Cliffs: Prentice FlaH, 19'70. Bantamedition, 1971

A konyv iewrja szokat a te~epa~Eaval kapcsolatos kiterjedr rudomanyos kuta'ta5nkat:~ amelyeket akkoriban a Szovjetunloban vegeztek. .Az eredmenyek javaresze megeresiti mindazt, emit az ezoteria tanalei osidokt5l fogva tudnak, (Ao hivatkozasck a Bantam kiadasra vonatkoznak.)

1. 1939-ben Szemjon Davidovies Kirlian es t;i!lesege kifejlesztette a nagyfrekveneias eI.ektrOlnosm·ezlo,n alapule, r6,ltlk elnevezett kirlianus fot6teichn~kal, arne 1y ] ehetOve tesz~ a lathatatlan energiatest (bioplazmatest) egy reszenek lefenykepezeset (Hi fejezet, 202 .. 6. oldal),

2. A kirlianuso'k kutatasaira alapozva megfigyeltek, bogy a betegseg el,osmr az energiatesten jelenrkezik, s csak ut~na ,11 hithato! fizikaitesten (16, fejezet, 207-Hl aldan.

3,. A na.gyhirU alma-arai Kirov Allami Egyetemen egy biologusokbel, biokemikusokbol es bicflzikusokbel alto CSOpHrt bejelentette, hogy az energ~atest nem csuean ionizal t, gerjesztett elektronokbcl, prctonokbo] es talan mas resze'Cskekb31 Ulolplazmaszeru egyintes, hanem egy ouruagaban a.n6~ egyseges es szervezetr organizrnus, amely rnaga is elektromagneses mez.5t bee sat kw (t 7. feJ ezet, 2 1'7. oldal),

4., Az erzelmek, Ielkiallapetok es gondolatok bf!folyasoljak ,32: en-ergia,tf;.luet (16,. fejezcf;o209 _ oldal).

§, A Kazahsztani Allami Egyetemen vegzett kutatasok eredmenyei szennt az eaergistestet egy adott szervezodesi ely jellemzi, amely megfiatirolZa az

52

organizmus formajat, Dr; Alexander Szrudrckij, a moszkvai Allatmorfclogiai lntezet munkararsa aprora vagott ~zo~nSZCf~i'etet ephett be egy patkany tesren ejiett sebbe. A miivelet nyoman egy teljesen uj tzom alakul: kr. Szrudickij ebbol arra kevetkeztetert, hogyegyfajta rendeaoelv van jelen (17. fejezet, 218_ oldal),

6" Ha valaki elvesziu az egyik ujjat vagy a .ka,l}it, a biophlzma uJjat vagy .k.arj~H akkor is megerzr, es ezert nehaogy erzE~ mmthamegjenne a vegtagja ( 17. :ffjezet~ 21-1:5, oldal),

7. Dr. MIhai1 Gaj kW,I1, lemngradi tudes megerosltene az os ~ kinai orvoslasban lelrt mendianoknek es akupunkniras pontoknek jnegfeleld bioplazma csatornak es kozpontok letezese~ (I g. fejezet, 226 .. 9. oldal). A tobiszkep segitsegevel pontosan kijelolte az akupunkturas pontok helyet, Kesohb re;gy ifju flzikus, Viktor Adamenko CCAP (Conductivity of the Channels of ACUPW1crulf' Points ~ az akupunkturas pontok csatornainak vezetokepessege) neven tovabbfejlesztette a. tobiszkopot, melynek segitsegeve] nell.' csupan ktjelohe az akupunkruras ponte Kat" de szamszeruen, grafikusan abrazoha az energratestben vegbement reakciekat es va ltozasokat (i 8. Iejezet, 232. oldal).

8. Az akupunkturas pontok rnegfelelnek az energiatest fenyes pontjainak ,( 1 R. fejezet, 226. oldal).

9. Az orosz kuratok nem jartjak lehetetlennek, hogy "lZ energiatest bizonyos pomjamak il1gedeseveJ rejtett telepankus kepessegek akriva16dnak (H~. fejezet, 231-3. oldal],

10_ Orosz teleparikus gy6.gyit6kon. vegzett klserlerek aZ!' Hlutatjak, hogy a telepatikus gy6gyUas soran 3. gy6gyUo bioplazrna restebdl energiaatadas tortenik a beteg bioplazma testebe 08. fej ezet, 224. oldal),

Az orvosi Qigong el,w) vililgkmfgres;vzu.r:a taz elaaddsok kivonata). Peking, 19R8.

Erdeklode'sre tarthat szamot az a vrlagkongresszus is. amelyet 1988-ban Pekingben rendeztek az orvosi qigongrol. A kongresszuson 128~ a ternaba vago szakmai dolgozarot mutattak be kivonatosan, arnelyek a qlgong s.zeleskoru aJka.h.na.z,a~.a:t peldaztak a [eglctH6nbozobb betegsegek eseteben. A7 alabbiakban roviden osszefoglahmk nehany jfyen ,reztimet,hogy az olvaso rnaga IS Ineggyolodbessen arrol, mekkora lehetesegeket rejt magaban a q igong terapia.

1. Feng Lrda = Qian Juqmg -Chen Suqing es rnasok A qig(mg kibncsfl!(J({ qi:jenek (eletl!Hetgi~itJrmA) ltatasa uz emberi rakos sejtekre (Kinai Immunologlai Kutatckdzpont, Peking), l. oldal

Az energiatest termeszete

53

A kibocsatott qi (eletenergia) Hale-sejtekre, at: emberi gyomor rakosan

..

elvaltozott SGC-1'90 1 mmgysejtjeire es a, gyomor rakosan elvaltozon

sejtj,e~nek kromoszomaira kifej ten ha'tasiit szfrvettenyeszreses, citogeneukus es elektronmikroszkopikus medszerekkel vizsgaltak.

A kutatasok eredmenyei alapj an rnegallapithato:

- a kibocsatott qi-vel kezelt I lale-sejte]; pusztujasanak aranya atlagosan 3'0,72% (a legmagasabb ertek 59,61%), szemben a nem kezelt sejtek O%~os pusztul as ava I

,_ 4 U kiserle'[ben a 60 percen at krbocsatett qi-vei kezelt elrakosodou gyomor-mirigyseJcek atlagos pusztulasi aranya 25 J02~{", szernb n a nem kezeh sejrek 0%,-03 pusztulasaval. A sejtek vizsgalatara pasztazo elektronmtkroszkepot hasznaltak.

,_ A kibocsatott qi fe.lszivasa utan a gyomor elnlkosodou mirigysejtjeinek kromoszoma-szerkezeteben v,egbement elvaltozas, tares es dicentromera

ilteme megnovekedett .

A vizsgalt sejtekkel kapcsolatos eredmenyeket tdblilzawkba rendeztek, es a klserleti es 'a. kontrollcsoport k6zou stansztikailag erzekelheio kulonbseget alJapitottaJc meg lp<O.O·~).

2. Chu Chow· A kibuc,\llro.u qi Im5znt.llalai.·telallergidk kezelesere II q~gonghan es az ukuPJwAI1Il"lilmn (C£lI:wd'(l Qigollg Health Clinic). 157 oldal

A beszamolootvenker, 1 ~25 eve etelallergiaban szenvedo betegesetet Irja Ie, A kezeles akupunkturas techrukakkal kiegeszitett qigcng 1:erapla.b6] allt, abol az akupunkturat a kezeles elso szakaszaban, a qigongot a masodik szakaszaban alkalrnazrak. Feltartak azokar az akupunkniras pontokat, arnetyek lehetove tettek a lep, a ma], a gyomor es a tiid6 teruleteinek rnegeresiteset. A qigong qi-jenek akuponkturaval ktegeszitett hasznalata megnovelte a beteg qi-mennyiseget amely megkonnylteue a beJso szervek mGk6deset es megeto:silette' az immunrendszert. Mmdezek eredrnenyekepp csokkent az allergias

.. ~~, .-. k' ... " . "I·l k ~ k ~ bb · 11 • k'

reaACIO . Intenztrasa, es az e~emlszeranyago, szerepette toe a .ergen : .. ent,

3. Wang Yunsheng - Feng Lida - Chen Shuymg - Chen llatxmg: A kibocsatott qi hatti.Hl egerek imn.mtifiu~kcioif(' (Klnai Imrnunologiai Kutat6ko'zpont~P'ekm,g)~ 4. oldal

Annak megallapitasara, hogy szabalyozza-e az immunvalaszt az, hogy egy testet qi-hatas er, egereken vegeztek kiserletet.

A rneresek szerint a kepzett qigong mesterek altal kibocsaton qi felsziva .. sit k6vet5:en a qi energia jelentosenmegnovelhen a peritonea-lis makrofagok mgncttaJo runkci6jilt esa savanyu foszfataz aktivuasal" amely azt jelzt, bogy ,3 qi aktivalrn kepes az unmunrendszert kepezf peritoneahs makrofagokat,

54

4. Richard R Pavek: A tjlgong hatasa pszrchossomoukus es mas erzelmi ere de /11 rendellenessegekre (USA.) t 150. oldal

Megallapltottak, hogy ashen, ami til qrgong e'gy specialis formsja, J6te~ kony hatassa] van az olyan velhetoen erzelmi eredetf rendellenessegekre ~ mmt a menstrualis es prernenstruahs stressz, a rnigren, a mlt.tet eloUt esmiitet utani irrita bilis colon szindroma es mas erzelm j zavarok (szorongas, depresszio, dfojtbtt szomorus;l.g es alvasi zavarok),

S. Zhao Xiuzhen __.. Feng Lida: A kibocsatou qi lullasa egerei: L-121fJ leukl:mids sejtjeire (Ki.lUl~ Immunologiai Kutatdkozpont Peking), 6. oldal

A kiserleti egercsoport liz napon keresznll, napi egy alkalcmmal, lO-:~4 perc en keresztulkepon kibecsaron qi-t, A kontrollcsoportot nem kezeltek qivel Statiszukailag erzekdheto ktilonbseget anapi~onak meg 3. fenymikroszkoppal vizsgalt, meg h~te'z5, L-12~O sejtek vonatkozasaban, es ily rncdon kirnutattak, hogy az L-12J 0 sejtek szama! jelemdsencsokkenteni lehet, ha az egereket ktbocsatott kl en,

6 Jack Lun: A {jlgong AUlizrrali"abUIi- Em' hcaekanv /egYl'er a stress: etle» (Oigong School of Australia), 155, oldal ..

Bebizonyosodott.hogy a qrgong hatekony eszkoz a stressz Iekiizdesere, amelynek fizikaitunetei a szapora szivveres, a fizlka~ kuueriihseg, az almat .. lansag, a gyomcrfekely, il. magas vernyomas es a. szivbetegsegek. A felmer,esben szen~pl& 400 szernely - orvosok, uz]etemberek" ugyvedek~ sz,amitOg·epes szakemberek, miiveszek, haziasszoeyok, dlaKok,nyugdiJasok - kivetel neUctil, batarozotr javulasrol szamolt be

1" Jia lin - J ttl Jinding: A kibocsasos: til hatas« a ll.fJcrlellieg el/jidezetl toresek gyogyulaslira (Orszagos Sporttudomanyi Kutatomtezet, Peking), 13, oldal

A ktbocsaton qi cscnneresek ,gy6gyulas.ara. ktfejtett bj{)t16g~ai baulsal vizsgalc nyulkiserletek soran bebizonyosodott, hogy a qi-vel kezelt csoportban nagyobb mennyisegii es surfisegu hegszovet kepzodoU,. mint a kontrollesoportban Ilasonlo eredmenyek Janak napvilagot .i:l kibocsatott qt-nek n rnegeroltetett izmok ultra trauma j ara gyakorolt terapi tt·s hatasava) kapcs ola rban is

FeU{~tel,ezik,hogy a kibocsatott qi mu.k6desi mechanizmusat egyfajta elektromagneses slIgarzas jellemzi, amely magas bioakrivitast eredmenyez a csontok es iZIDOk. kezelese soran

3 F E J E Z E T

Alap.fokii prana ,gyogyitas,

Lehetseges nu"g,lo r.m:!amenyeke,' t!lel IU, annkor ,~ test kmu:nlll e'f; 4 ver ((Hcter,rerguym tekmtve] eUtas:uuiJodou?

Nem. me',., tunes mar encrgta.. a vltalitas as az ,el1ef~'Ja' 02 filet a/aPJat j,e/t!JUi.. es hogyrm IS gyogyilhultl(mk meg egy be,/(:'gsegel akkor, amikor mbr etfogyots (I: energia?

Reszlet az ds8, kizarolag az orvosi diszcrplmaval foglalkozo k.onyvbo] (Huang Ti Nei Clung Su Wen" Kina, i.e. 2. szazad)

Jb,s megki:rde;:te. .K! ennteu?" ... Vahlkl megenntet: men ereuem, hogy fro (fdelenergia) orad ki lw/Olem " ... Az assznnv az ege."tz nep !file hafhuura megvollou«, fmgv mrert ermtctte nleg (Je'l'Usl), es hogy maggyogyrdl abhan a pJlhmalblm

Lukacs 8:45-47

A prana gyogyitas ket alapelve

Aprana. gy6gyitasban tel alapelv van' a beteg bioplazma testenek kitisztitasa es 'pramlval (eleLnergulval,) va~o feltoltese A gyogyiUs ely moden valosul meg, hogy az enntett csakrabol es a megbetegedett szervbel eltavolltjuk ,3 beteg energiat (kitisztitas), es k,ell& rnennyisegti pranaval (Ieletenerglava~) feholtjuk azokat (energtafeltoltes) A prana gy6gyitas ket alapelver ezek a rniiveletek jelentik.

A kitisztita.s es az energiafeltoltes a szervezet rnukodeseben IS egyertelmiien rnegtalalhato. A szervezet oly medon tisztul kl, hogy elhasznalt !evegot - s~ndioxidot - bocsat kl magabo] es oly m6don ioltodik fel energiaval, bogy friss leveget - exigent - sziv magaba. A fizikai test a kivalaszro rendszeren keresznil nszrlna ki magar, es megfelelo taplalek felvetelevel tolt6dik reI. energijvaL Ezert a gyogyltonak a kmsztltasra es az energtafeltoltesre I!gyarant hangsu ly[ kell Iektetnie

56

7 abra A prd,w gyOg}'IUl.W (I beteg energia eltalJuhlk~{h!{ll es az ertmctt teriile! pnmrwai (eleleuergu;HlCd) vall) !elliJJresevel v.ege::::iili.

A kitisztitasra azerr van szukseg, hogy a beteg, eletkeptelenne valt energra eltavozzon a testbel (illetve a. beteg testreszbol testreszekbol), valanunt hogy rnegsznnjenek a broplazma csatornakban kialakult elzanidasok l'\z egeszsegsugarakat kitlsztirjuk, klfesidjHk es meger8'si~~uk

Fontes tudnivalo, hogy a beteg testreszt az energiafeitoltes dott es/vagy utan alaposan ki kell tisztitani .. Suiyosabb eserekben az egesz bioplazma tester is ki kell tisztltani. A kezdeti kirisztitast kovetoen a bereget az esetek tobbsegeben energiaval kell feltolteni, hogy konnyebbe vrlJjon a tovabbi kitisztitas Olyan ez, mint amikor felsoprunk egy kOSlOS padlot, majd szappanos vlzzel ,es tisztitoszerekkel felmossuk, hogy a makacs szennyezcdeseket IS eltavohtsuk A muveletser addlg ismetelhete, amig az energjatest norrnahzalodik. Ktusztitas nelku] a beteg szel.'ili.\·,egesen rengldhal a kezelesre, arnely azokbol a

AlapfokU prana gyOgyHa.s

57

dras,:zcikus!epesekbol fakad, amelyera test azallapotanak helyrealluasa erdek6ben tesz, Ez .a.l~a~aba.n fajda.hna.s es kellemetlen, es kt:!zdeh &llapofmm!&skefill jelentkezik. ,A radikahs reakciot koveteen azonban a szervezet allapota 'fokozatosan javul. Megfeldo kmsziitas eserenaz tlyen reakcie elkerulhetd.

EI8forduh te,gy hasonie eset, amrkor a beteg erzelrm eredetf kremkus has:fajasra, gyorsult perisztaltikare es harryasra panuszkodon. A basi tajekon pntfia.re~gyU~em~es alakult kr, es az energiafeltoltest az ermtett teralet klhsZ'tiUisa lleUciU vegeztek el Bat 3. betegnekenyhilhek a panaszai, a. fajdaloln, a. gyorslJhpensztalhka ·es a hanyas 20-30pe:rc .muJva,. ujult ertove..l visszatert N em voh ez mas, mint a fizikai test fad ika Hs reakcie ja aneak erdeke ben, hog y a be~e:g energja e]lavolHltsavai kuiszursa magal, es helyreallitsa normsldlla'pOlltt Marom 6rava] kesobb vegrehajtottak a: kinsztitast es az energialeltoltest, amire a. beteg minden panasza elrnult.

Tobbsztor elefordul], hogy ugyanazt a beteget ugyanazzal a. panasszal kezehek. Ebben az esetben a. beteg mal" nehany perc miti va jobban lett, pedig csak a. beteg energiar tavolitettak el a beteg testreszbel (kinsztltotrak). Az

58

azonnali j avulas miatt energiafeltoltesre mar nero is volt sltikse,g. Radikalis reakcio sem kovetkezert be.

A kitisztltas azert szukseges, hogy lneg;k.onnyitsilk aprana (ki) felszlvodasat a beteg reruleten. A kezelendo testresz ktl'isztitas neUolh energiafelroltese olyan, minrha friss kavetcmenenk egy olyan cseszebe, amely tele van ,aHan kaveval, va,gy ugy akarjuk kicserelni a koszos vizet egy sz~vacsban~bogy vizet folyatunk a tete-jere. Az ilyenmodszer hlSSU es pazar]o. A friss prana nero jut el konnyen az erintett teruletre, mert az beteg energraval van teJe, es a bieplazma csatornak etzarcdtak. A kibocsatett friss pranat a kezelt testresz nem szivia tel teljesen, ezert konnyen elofordulhat, bogy a. problema. azonnal vagy rovid i dol'~ beUl] visszater,

Az energiafeltolres; megeio:ZQ kitiszthasnak, tobb oka van:

LKonnyebben felszivodik a prana (ki),

2. Agy6gyuhis rovidebb ida alan cs kevesebb pranaval is bekovetkezik,

3. A radikalis reakcio lehetdsege csokken va.gy megszunik.

4 Csokken a. finomabb bioplazma csatornak (mersdianok) seriHese.nek kockazata is.

Egyszerilbb esetekbenaz energiatest es/vagy a. beteg testresz kitiszritasa elegendd a beteg meggy6gyi~asahoz. Mas esetekben 3, beteg bicplazmatestn!SZ ely mertekben k[u.rUU~hogy agy6gyh6nakpr;ina.fe~t6~U!ssel kell elosegitenie a gyogyulas folyamatat.

Kez es ujj csakrak

A ket tenyer kozepen egy,-egy nagyon fonros csakra talalhalo: 'a! bal kez csakra es a jobb kez csakra. Ezek k8riHbellU kel es rei centimeter atmetoJuek. Vannak prana gyogyI16k~ akiknek a kez csakra atmleroje et centimeter vagy uu!g nagyobb. Bar a kez csakrak alcsakrak, iii prana gy6gyitasban nagyon fontos szerepet tol.ten~'k be. A pram it ugyams a kez csakrakon keresztul szlvjuk fel a kdmyezetbcl, es 8J, kez esakrakon til tovabbltjuk a beteghez, A prana (ki) felszivasera es kibocsatasara a bal kez esakra es a jobb kez csakra egyarant alkalmas, Jobbkezeseknel azonban bal kezzel konnyebb felszlvm es jobb kezzel konnyebb kibocsatani a. pnimi'[1 mig balkezeseknel eppen fordttva.

A kez ujjaiban tovabbi mellekcsakrak talalbatok, Ezek ugyancsak alkalmasak a prana felszivasim es kibocsatasara, A kez csakrak kevesbe ~diru, flnomabb pranat bocsatanak ki, az IJjj csakrak intenzjvehbet, enisebbet, A csecsemek, ~dO~H!k es erosen legyenguH szemelyek lenerg~.afe!N)heset lassabban es ovatosabban, a kez csakrakon kereszrul vegezzuk,

59

r

I{:m os.~=,ekoJ tetes

A kez csakrak ingerlesevel (akhv,~lasaval) a kez erzekenyebb lesz, es ktfej15dik a flnomabb anyagok es a kiUonboz03l1rak pasz~azas'nak kepessege A pamaza,5s;;d at gyogyit» mcgallaplthatja a beteg te:riUetek helyet az energiatesiben.

,Az energlaszint nov,ch!se' a nyelv les a szajpadhis llssze'k,lottetes,e.nek megterem te's,evel

A pi{ana energia szincJet a.tmenet~]egrnegnovelheljiik azzal az iegyszertl rnodsizeIT{;lj hogy a nyelvtmk hegyet a. szaj padlasunkhoz erintjiik (ossze,k(j;tJ ilk 6ket). Ez javUjaJ a naruh:o es a.z e:'W lso energiacsatornak k6z6ni kapesclatot, ,31'ni javitj,a es fokozza a prana energia aramlasat Mmdez a belso aura ~eretenek novekedeseben nynv,{mu~ meg, Vegyiik a hlmpa es a lampakapcso- 1,0 peldajat. Ha be van kapcsolva a kapesolo, eg a. tampa. A. kenO. koziitt kapcs;olat v:an. Ha nines bekapcsolva a kapcsolo, 11 lampe sem ego Hasonlc a he~~;.Yzet a nyelvve~ res a szajpadlassal- ha a keno ossze van kotve, megnovek~~.ll~ a; prana, energia aramlasa, ~ Ia nincsenek ijsszek,otve~ csdkken az energia an:lmJ~sa,.

60 3. fejezet

JO. lIbra A kezek erz8:kef~Jlftese': .Fordflsl~k egymassal szembe (1 ,renyereinkel, egymaSIa/ 7-8 cemimeterre .. Tl·Z percen ker(f!sziiU k[)1~cen~(raijw~k Q tel1y€tiblk kiizepere. . .A ievegol /,W1'Sli11 Mlegezzuk beesfiijjuk. ki.llyenlwr SOktl~l meleg, bizsergo erziist \I'llID~ lr1ktete!Jt etezhek.

A nyelv es a szajpl~l.(Uas. ossaeketesereven ,a gyogyit6 to,bb energiara tesz

~' .-

szert, es hatekonyabba valik a kezeles. Eppenezert Qzerzikenyite.sJ a paszta-

ZQSj a sepre!J'es az ene:rgiafeltiiltes Joran a nyeJvuldce1 kossiilc ossae a sztijpadlitsunkka:1. Ez a medszer az olvasas, tanulas, meditalss es mis,nagy energiaigenyii-·tevekenysegek vegzese soran is hasznunkra valik,

Az alapfokd prana gy6gyiti.s het alapvetd tecbnikaja

Az alapfoku prana gy6gyitasban hetfele ait!pv'r!to, technlkat alkahnaznak:

.~ A' k ke "!I~ ~c •

Jl. '. '·eze" erzekenyttese

2. ,A belso alura..pasztlzasa

AlapfokU prana gyogyitas

61

3. Altahinos es helyi sepres (kitisztitas)

4. A beteg fogekonysaganak novelese

5. Energiafeltdltes pranaval: kez csakra technike 3. Pran a fe lsztvasa

b. Prana ki bocsatasa

6. A kibocsatott prana stabi~izalasa.

7. A kibocsatott prana energia felszabaditasa

Ebben a fejezetben valamennyi technikat a gyakorlatban ellencriztek. Az in:strukci6k pontes betartasavalbarki kepes lehet pozitiv eredmenyeket elemi mar m!hany kezeles utan, Nagyon fontos hogy mindig nyitottak es kitartcak legyunk. Az olvasottakat az elso adando alkalornmal gyakoroljuk, es legalabb negy alkalommal probaljuk ki.

Mivel az auras laMs kifejlesztese hosszabb id.(i,t vesz igenybe a kezek erzekenyitesevel ken probalkoznunk, hogy kirapinthassuk a bioplezma energiamezot vagy a belsd aurat, es meg tudjuk allapltani, hogy a beteg bioplazma testenek mely teriiletei uriiltek ki vagy gyulemlettek fel.

A kezek erzekenyiteslH m,egk,onnyito lizikai gyakorlatok

Az erz;ekenyi.tes. megkonnyitesere vegezzuk el az alabbi gyakerlatsort, arnellyel megtisztitjuk es kinyitjuk a. gerinc, a vallak, a kezek es az ujjak rneridianjait.

t. Gerinegyakorlat: Nyujrsuk ki elore a karunkat, majd vegezzunk [ofzsfo,rdi1:a.st' jobbra illetve balra, Tizszer is,meteijuk-

2. es~pogyakorlat Vegezziink csmp,o.korz,est tlzszer jobbra, majd tlzszer balra,

1 Nyakgyakorlar Vegezzunk nyakkorzest tlzszer jobbra, majd tizszer balra. A gyakorlatot ne vegezzek olyanok, akik erelzaredast kaptak a nyaki uJo,erlikon.

4. Vallgyakorlat: Vegezzunk karkorzesr elore tizszer maid hatra tizszer, 5 Itfinyok- es ,oko,ngyakorl.a:t· Konyoki.ink behajlitasaval erneljuk fel az

alkarunkat a mellkasunkboz, s ko,zben szoritsuk o5sze az oklunket, Ezt ..

k,ovetoen egyenesitsuk ki a karunkar, es nyissuk ki lIZ ,okhinket. ..,

6. Csuklogyakorlat: Vegezzunk csuklokorzest tizszer jobbra, rnajd tizs:zerb.a.lra..

iii

62

3. fejezer

.I. Gerin.cgyakorlat

2. CsfpiIgyakorlat

3. Nyakgyukorlat

S. Kony6k- es okalgyakqrlaz

4. Vallgyakorlat

J J. abra A kezek. eTzekenyfteset megktinnylto fizika! gya:korlatok

63

liepl1sek:

L' Kossili.k ossze a. nyelvunket a szajpadldsunkkal.

2. Nymnkodjuk meg a huvd:ykujjunkkal a tenyeriink Ko:zeps.6 reszet, hogy megkonnyltsiik a r:a vale koncentralasr

3,. FOirditsuk a tenyereinket egymassal szembe,8-1 '0 centirneterre egyma.st6l Felkarunkat enyhen erneljuk fel, hogy s,zabadda valjon a b:6naljunk.

4. Kencentraljnnk ,a tenyerunk kozepere es az ujjhegyiinkre, Llelegezztink: be es ki lassan. Mozgassukfinoman es nagyon lassan elere es hatra a. k"ezii:oket mintegy otpercig. Azzal, bogy a tenyertink kozepere es az njjhegyeinkre koncenrralunk, aktivaljuk a. kez es ujj csakrakat, Ez erzekennye teszi at kezet, a.m:i attal kepesek lesziinkkirapintani a. finem €nergiftt vagy anyagot,

Az olvasek nyclcvan-kilencven szazah;ka mar az ,elan alkalommal bizsergest, melegseget, nyomast vagy szabalyos luktetest fog erezni a tenyere kozepen, Fontes, bogy erezzuk ezt anyornast vagy szabalyos liikte test.

5·. A k'ez"ekerzekenyheset kovet8en azonnel fogjunk hezze a pasztaz.ashoz

g,. A kez,ek e.rze'kenyiteset legy henapig gyakoroljuk, Egy henap elteltevel 8" kezunk erzekenysege tobb6 .. kevesbe iil~and6sul"

7. N1e essunk ketsegbe, ha az els& kiserletnel nem erziink semmit, Folytassuk a. gyakorlast, mert a. negyedik alkalommat mar va.~6szinfi~ hogy eszlelni fogjuk ezeket a flnom erzeteket. A nyitotrsag es a megfelel.o, koncentralas nagyon fontos,

At.:-l .,~ r,' ~ 1 ".. ha , d .. k · 1 .

fi u£<, ~G aura pas .. ztazasa eten '-a,sznos. -; ne nem 8ZU, se,ges ~. rnegtanu 11l.~

.hGlg-yan tepintbate ki a kiHso esaz egeszsegaura merete es formajat. Ehhez a kezek tovahbi erzekenyltesere van szti:ksegJ hiszen akiilso es az egeszsegaura ~Y'a;ni:nt fmomabb anyagu a hels& auranal. Ily medon egyszersmind magunk ISm0ggyoz5dherunk a. kti~.S,OI es az egeszsegaura ~eiezes-erol A gyogyitas SOfal1l bennOnket elsosorban a belso aura pa-sztazasa erdekel, A betegseg g6c~ pontj'ai. ennek azauraneke pas,ztazasa'Val talalhatok meg,

. A keizzeillirfenopasztatas saran rnindig a tenyerunkkozepere koncentralJllnk., A- .k6z csakrak csak tty medon maradnak aktivaltek vagy lesznek tovabb aktiva.1ha:t6k, csak igy lesznek erzekenyek a finom energiara vagy anyagra, EnelldU nehez pasztazni.

64

3 f~j'ezet

1. Alljunk a be:tegt1ol negy meterre, felemelt kezzei" tenyenmket fele fordttva.

2. K:oze~edj!Li,nk lassan fele, mikozben erzekennye tet't keztinkk1elpr6bidjuk kitapintani a kii~s& aunija.t. pasztaza.s, kozben koncentraljunk ,3, tenyenink kozepere,

3 ,Amikor melegetbizsergest vagy enyhe nyomast eJzUnk~ aJljunkrneg.

Ilyenkor a tulso aurat erezzuk, Probaljuk :k.itapintam a rneretet es a for ... Inajat~a szelesseget a fejto~. a det-eklg,fl d.erektid ,3\ labig, elol es hatul, Aa esetek l'Obbsegeben a. kiUso aura egy fej1ere allltott tojashoz hssonlit, amelynek a felso resze szelesebb, mint az ,dso,

4. Nagyon fontos, hogy a pasztaz;H.S sordn megtanufjuk nyomas szernpontjabOr erzekeln; az aurakat, hogy a kUls&, egesaseg- es bdso aurat rninel pontosan feHerke pezhesstik.

5. A kUlsol aura altalaben egy meter sugaru, de neha tobb mint k:et rueter szeles is lehet. Hiperaktiv gyerekek kozQn elofordul, hogy a ktilso aura ,at harom metert is e~erw.

1, A kfilso aura meretenek es formaja.nak. meghatarozase utan fokozatosan kozeledjunk tovabb a beteghez, Keztartasunk ne valrezzcn .

2. Arnikor isrnet erzekeljuk a finom erzeteket.jsmet.elljunk meg, Ezek az erzetck feltehetcen kisse erosebbek.Hyenkor az egesasegaurat tapirHJuk ki. Allapitsuk meg a rneretet es a fonnajiLt.

Az_ egeszsegaura altalaban harvan centimeter szeles, Amikor valaki beteg, az egeszsegsugarai elhajlanak 68 osszegabalyodnak, es 3Z egeszsegaurata kisebb lesa, Az Ie.geszsegaura akar hanninc cenrimereresre v.agy meg kisebbre is zsugoredhat, A tokeletesen egeszseges, energikus emoereknel vlszont elerheti az legy metert is, Egy elkeskenyede hengerhez hascnllt, arnely at tetejen szelesebb, es az aljan szukebb.

Abl'''' f! t~ ~ 'I"" k .... e so aura. pasz:a,zasll ~ .~epese.

1. Ko,zeiedjiinkmeg tovabb a beteghez az egyik vagy rnindket kezunkkel A kezunk lassu elcre-hatra mozgatasaval tapintsuk ki a belse aurat, Abels,5 aura altalaban 12-13 centimeter vasteg, A p,.asztazas

65

I J. ilbra A be.fsQ anra piisztltzasa

f i

, I

prillmkil~nlMJ

soran mindig a tenyerunk kozepere koncentraljunk. A kez esakrak csak ily rnodon maradnak aktivaltak vagy lesznek tovabb aktiyaU~a.tok~ e'S igy lesznek erzekenyeka finom energiara vagy anyagra

2.. Pasztazzuk vegi,g a. beteget teton5li talpig, elol es harul. Pisztaz~uka hal oldalt es a jebb oldalt: pl. a. bal es jobb oldali fiUet vagy .at ba.n es jobb oldali tlid6t. A jobb es bal oldali testreszek 'paszta.zasakol' a bdso ;a;urnn,ak mindket oldalon azonos vastagsagunak kell lennieHa valamelyik kisebb vagy nagyobb a rnaaiknel, valami problema van vele.

I

Amikor egyszer au egyik beteg fiilenek pasztazasa soran rnegallapltot-

tak, hogy a tizenharom centimeter belso auravastagsagu ba] fiille! szemben a jobb illl belso auraja csak o't centimeter vastag, kidenllt, hogy a beteg rizen'het eve alig hall a. jobb £ijh!re-

3. K:i.H,5n6s figyelmet kell forditan! a, fOcsaknikra) a. legfontosabb szervekre es a gerincre. Sok esetben a gerinc e,gy-egy resze meg akkor is felgyulemlett vagy kijirult, arnikor a beteg nem panaszkodik hitlfdjasra.

66

.3. fejezet

4, .A torok korlili terillet pasztazasakor az ,na.t fel kell emelni, hogy a pasztazast pontcsan vegre mdjuk haitani, Az all belso auraja gyakran zavarolag hat vagy elfedi a. torok vales idla.po:t6t

SA tiid8 pasztazasakor a rouveletet hitulV61,es. oldalrol kell vegeznnnk. hogy pontes eredmenyeket kapjunk, A ke'[ mellbimbonak egy-egy rnellekcsakraja vall, amelyekmegzavarjak a. tiido megfelelf pasztazasat. A, m.do eUHrtU, hatulnSl es o~dalrbl torb~,no pas.ztazas,ar,at van le'gy fejlettebb medszer iSI~ melynek sofln ,a,. rudot k,e;t ujjalknzelitik megaz egesz tenyer helyett,

6. KiUoll.oS figyelmet ken forditani a solar P'h~iXUS esakrara, hiszen szsmos erzelmi eredetn betegseg :nega.tivan hat ra..,

A b I ,.. ~ "" .. if' '~k t't' d 7 k I,.~ I) t '~k l'~

ne SO aurapaszrezasa soran ,-apo ere menye .', I\.i@re . e ese

1 .. A beteg pasztazasa soren me,gfigyelhetjiik maid, hogy a belso auran bemelyedesek es kidudorodasok vannak.A bemelyedeseket pranakiurules okezza. A beteg t,es:treszb(sikinril~t vagy nines benne 'elegendB prana .. A kOrrnyezo, finom rneridianok reszlegesen vagy teljesen elzaredtak, sigy a. prima nem llJd mashonnan szabaden az adott teniletre aramleni, nem kepes vitahzalni azt, Pninakiii,riih~skor az erintert csakra kiiiriH~ es szennyezett, beteg energiaval toltodik fel, AJtahiban az aktivitasa.is csokken,

2 .. Amikor egy teruletkidudorodik, PyllrUlji!lgytUem:lesrlJl va.g)' bioptazmajelgyulemlesn5l van sz6 .. A beteg teruleten lev(}wJzou mermyisegti pnma es bioplazma ·arnyag reszlegeserr vagy teljesen 'elzW-ja. a kOimyezt) finom meridianokat, A feles prana es bioplaama anyag nem kepes szabaden ararnlam.A felgyulernletr prana adott ido elteltevel elveszti a vi .. tahtd,sat, mert at friss prana nem - vagy csak nagyon kis mennyisegben - jut el odaPranafelgyiilemdeskor az erinten csakra eldngul, es beteg energiava] telik meg. AhaJaban acsakra hiperaktivitasava] jar egyutt,

3,. A beteg testreszt egyszerre is jellemezheti pranafelgYlUemh::s es pranakiii.riiles. Ilyenkora beteg tenilet egy resze ilreges, mas resze krdadorodik, P.tHdaml a n1aj hal oldala felgyulemlett (kidudorodik), es 3l jobb oldale kiUrtiJt (ureges). Egy masik pelda: a. szlv bal cldalanak egy resze felgyulemlett (kidudorodik), mig a jobb oldalanak egy reszeerosen .kiurii It .

4. Minel kisebb (1 bclso ,Qura~ M1UU nagyobb a kiurii!reEL MineJ nagyobb a belsd aura kiduderodssa, anna] jobban felgyii~e[lllett abeteg testresz,

61

Mine 1 kisebb vagy nagyobh at beteg testresz belsa auraja, ,a.nnaJ sidyosabb a betegseg,

!i. Egy teriileten eltlfordunha:t attlleneti prdnlltObblet. Ez nem jelent problemar. Ha valaki sokaigii] e"gy helyben a pasztazas soran,konnyen keletkezikjelentos kidudorodasaz ulepe k,o'myeken. Mivel a. komyez6 meridianok nincsenek elzarodva, a normal allapot r-ovid id5n belUl helyreall.

10. Egy teriileten citm:eneli prtlflahiany is fellephet, Ez sem jelent preblemat. Va.16szocnusitheto! hogy 'egy nemreg kirohbant veszekedes anneneri pranahianyt idez e;l,o, a solar plexus kornyeken.Nehiuy cmb pihenes utan a normal allapot helyreall.Az aUand6 veszekedesek vagy az iUand6 diih azonban prMakiih;ih~st okczhat a solar plexus .komyeken, amely belproblemakat es esetleg szivbetegseget okoz,

7. A betegfizikai allapotat gondos megfigyeles ala kell vetmlnk, es az elhamarkodott kovetkeztetesek elkerulese v1egett alaposan ki kell faggataunk a panaszairol,

:8. Amint aat korabban 1TIRr emlltemik, at betegsegek elosl.'or az energiatesten jelemkeznek, s csak utana ,8\, !a.tbato fizikai testen. Vannak esetek, amikor egy terulet beiso auraj an ·prana.kjuIi.ues vagy pranafdgyiilem.ies tapasztalhate, holott az orvosi leleteknegativsk, Ebben az esetben a betegseg meg nem jelentkezett at M.that6 fizikai testen, EZeft praml gyogyitast kell \}egez;ni~ hagy megellJzzi1k {1 betegJuig jizdw.i jelentkezes,€t

A bloplazrna hunadektartaly

Abe;te,g ,cnergiat.61 gondosan meg kel] szabadulnunk, hogya szoba energiaja tiszm maradion, es ne fen6zztik meg vele magunkat vagy masokat, A beteg ~:nergiabb:onyos energia- v,agy eteri szalakkal akkor is kotodik .i1. beteg testehez~ arnikor rnar eltavoUtottalk onnan .. Hawaii ,gy6gyU6 s.imanok (kabun.ik) e~ketaz energiaszdlakat lathatatlan aka, szalaknak nevezik, Ezoterikus szoh:a:s:tma]a:tban ugyanez az un, eteri szel, Ha nem szabadulunkrneg gondosan a. beMg energiatol, az visszajuthar a betegbe,

Ezert bioplazma hulladektartalytkell e;o.a.Uhanunk. Bhhez semmi masra nil:les ~zijksegUnk, mint egy edeny vizre, amelybe 'egy rnarek s'ot szorunk. Ubt;k megfigyeltek, hogy a viz kepes elnyelni ~a szennyezett energiat, a so. petlig lebontani azt, (A urvahbiakb",'! a .. bioplazma hulla,dektandly j'~ !iff{jtezec"ft U' r6videbb .)ndl.adeklurtiJiy'· k:i!e/ezessel ,neIYf!tt'8Si(iuk.)

68

A szennyezett energiat minden sepr8 (tisztitc) mozdulat utan razzuk belen hulladektartalyba a kezunkrol.

AI. alabbi klserletet rnagunk is elvegezhetjuk:

Ontsunk vizet ket ledenybe, es ax egyikbe szerjunk sot. Pasztazzuk vegig a 105t edenyt a kezunk lerszasa e~,oU es utan. Betegeink sepresevel szennyezen energis nyerhetd, Hagyjuk allru az edenyeket mmtegy ker oran keresztal, majd figyeljuk meg a kiilonbseget. A sos vizben eloszlik a beteg energia, ahg tudjuk ,kitapirltani, mig a 86, l1e~.kiUl vizben tBk,eletesen Kitapinthat6.

Vannak gy6gylt6k, akik vizet, so,l" dohannyal kevert vizer, hust es mas szerves anyagokat hasznalnekhulladektartelykem. Amerikar jndian samanok erre a celra gallyakat hasznalnak. A gallyakat a saEnin a 5zaj,dlba veszi, es a. szajava] kiszivja a beteg energiat, A gallyaknak az a feladaruk, hogy a beteg energiat fen·fbgj6.k. A beteg energiat egyes hitbkp,okokkalt rovarokkal vagy mas taszito lenyekkel szirnbolizaljsk. Vanoak sarnanok, akik semmit sern tesznek a: szajukba.Egysz,erilen kiszivjik a beteg energiat, es nszarazon kihan:yjak"'. Kezdek eseteben fennall a veszely, bogy a sz6 szoros ertelmeben lenyelik . .A sepres ennel biztoaaegosabb,

A beteg energia elbomlasztssa

Hat nines a kozelbe» viz vagy so, hasznaljuk az alabbi medszereket:

m. Amikor a.keziinket lerazzuk, akarj uk, hogy a. beteg energra el bomoljon.

2.. Jelcnitsunk meg metletntnk zoid va.gy narancssarga tuzet, es dobjuk bele a beteg energiat, A felesleges kockazatok elkeriilese vegett gondosan oltsuk el a. 'ruzet. Ez a lathatatlan vilagban valesagos tortenth;:nek szamit, Ami at lathatatlen vilagban megjelenik, iIIZ torvenyszeru, hogy a fiaikai vi lagban is megj elenhet, es gyakranmeg.is jelenik Ezen a ruz eloltasanak elmaradise el6re kiszamtthatatlan problemakat okozhac szn munkra.

A sepres aHahiDos kitisztitasi technika, Energiafeltoltesre es a felesprana e 10 sztasara i sa] kalmas .Am i kor az egesz ene rgi ales tet k itt szti lj 1Jk~ lj,tltz'lirJl.os sepresrdl bes.zelullk.Az adott testreszek kitisztitasat hely.i sep,resnek nevezziik.

69

A sepres soran ugyancsak a }(,e.ziink,et hasznaljukvA keznek ket tartasa is.ro~n:: 8.. beluylitou ujjas ICS .at .S:ze"llar,t ujjas. A ket keztartas; vidtakozva alkalma:zzuk. A behajlltctt ujjas keztartashatekonyabban basznelhato a beteg Jmergia eltdvolitcisllf'Cl, mig a szettart ujjas keztartas inkabb az eg,esz~"egsu.ga,.Qk 7iffe.1fri·ijMsere· es kiegyenesite.'f.ereaJkabn~s,. Az ezotenaban az a~ta.hlnos seprest auratisztltesnak vagy kifesulesnek nevezik,

A sepres.sel a kovetkezc eredmenyek erhetok el:

l. EltavoHtjaa ~elgyilleml,ett es be:teg energiat. Kitisztitja es itjru-bat6va te$zi az elzar6dou meridianokat. Igy a prana seabadon aramolhat ,alZ erintettteriiletre~ ami rnegkermyiti a gy6gyulast

1. A rnereg-es hulladek anyagok, a k6tokoz6k es a szennyezett energia ki~okeset nagy ban me gko nnylti az egeszsegsugarak kiegyenesltese ,es reszleges rnegerosltese, Az egeszsegsugarak az egesz (Jest prana ener_gi~iV3l vnJ6 feltol tesevlel,er8sithe:tok meg teljesen,

3. Az egeszsegsugarak kiegyenesitesevel es megeresltesevel a vedopajzskent funkcionalo egeszsegaura helyreall, Ez noveli a. ferto~sek.kel szem beni ellenalle-kepesseget,

. 4. A sepres autcmatikusan betomi akiHslS auraban keletkezett lyukakat, amelyeken keresztillaprana elszivarog, A lollso auran levQ lyukak elzanl~a nelkal a gy6gyu~asl folyamat akkor islassu, ha a beteget prana energiaval t,ohik fel, hiszen a prana egyszeriien elszivarog ,9, lyukakon .. Ez az egyik magyarazata annak, hegy miert kovetkezik be aUa.pono.m~ his vagy miert ter vissza a betegseg nehimy perccel vagy 6rav-al, azutan, hogy at beteg meggyogyul t.

S. A sepres (kitisztltas) utan a beteg sokkal konnyebben'fel tudja szlvni at pninat.

6. A sepres arra is alkalrnas, hogy a kezelt teriiletenlevd szabad prana mas testreszekhez is eljus.son" miutan azt az esetleges fe~,g:yiHelnllest elkeriilese erdekeben energiaval toUottek fel.

i.A sepresselugy is vegezhetunk energiafelto ltest, hcgy at szahad pnlnat a. test kornyez3 teriileteirdl vagy c!),akrijab6] (csakriihol) a pranaban ~,zegeny beteg teruletre iranyitjak Az ujjak izuleti gyuUadasanak egy enyhebb fonnajat egyszer percek alanmeggyegyitettak azzal, bogy kitisz;t,honruk es kisepertek az ujjat (tenth a tez ·csaicrib6,J szabad prirub itinyit.ouak abeteg ujjboz).

8. Az alapos sepresselmegakadalyozhatc vagy mersekelheto a radikalis reskcic.

70

3. fejezet

j 3' 'b

.;1, Q·ra

.Her)!i sepses: A gydgyulasiilcrne ~ijvelhet6 azza.J,. ha a bet.eg e,uzrgMt eilu'vaHljuk ,cr beieg teriiletnJI. At egyszeriibb pr()b!e"ulka,~ meg ludjuk sziintetni ''Ug}' 'f!~yhlte'li l.udjuk. Iw Q beteg teriilet'ell 30-50 m()zd,~la~'b61 ,dli, sepnist' vejp,iit!k.,

A sepri» nagyon fames prlrn'agy6gyluiri technika; es nagyon konnyen elsajatithato. Tisztito es e.r6s.it6 hatasu, es nagyban eloseglti a gy6gyulasl folyamatot, Sok kisebb betegseg meggyogyithal!Q puszta sepressel,

1,. EmeljUk a k'eztinket-a beteg terulet fOle. Koneentraljunk a keziinkre es a beteg te,rtlletre, nrajd lassan seperjuk el a beteg energiat, Olyan ez, m:intbaa.kezllnkkellerorol:ne:nk egy koszos targyat,

2. Vegezzunk at mozdulatbol aBo helyi seprest a beteg tenileten, majd er5teljesmozdulan:a.l raZ211K le a kezU,nkroi a beteg energiat ,a: hulladek-

Alapfokllprina gy6gyitis.

71

tartalyba, Ezt a, mUve~etet: addig kell vegezni, amig a. beteg panaszai nem csekkeanek vagymeg nem smrmek.

J. Egyszenibb problemak eseters 30 .. 50mozdubJ.tb61 ,aU6 helyi seprest vegezziink Sok esetben a beteg panaszai mar eutH enyhillnek vagy rnegsziineek. Elsesorban menstruaeios za.var,gyomorfajas:~gyorsult perisztaltika, fejfajas es egyeb panaszok eseten hasznos,

4.A sepn5inozdulatok barmilyen iranyban vegezh.et,ok: vizszintesen, fUggoiegesen~ arlosan vagy L-alakban.

S. s.uJyos.ahb prob16mik eseten no·ve~ni kell a helyi sepres mennyiseget, Cisztinal 100 mozdulatos helyi seprest, akut majg:yuUadilsna,,1 a gyuUada.s miatt 200 vagy tobb mozdulatosat, daganatna! vagy rakn,~i:1- snivel a felgyulemles rendkivul nagy« 3-500 mozdulatosat, Bizonyos esetekben a fajdalom merseklodese igea jelentos, Cseesemeknel es kisgyermekeknel caokkemett jnozdularszamu hel yw seprese kell v'egezni,

6. 'Iapasetalt e.s kepzeu prsna gybgyit6kmU ugyancsak jeval kevesebb

mozdulatbelell a sepres,

A sepres nagyon egyszeru, esa legtobb ember szinte azonnalmegtanulja A. he:lyiseJJres soran neha e~()fordul~, hegy a. beteg energia a. beteg teriHclro[ a test masiemletere kerul, Egyszer egy gyo.gyh6 felgyulernlett bioplazma anyagot sepert e] a beteg tarkojir6,1~ es a. bioplazma anyag egy resze 3. "yak es at vaH koroU teruletekre kerult, Ennek kovetkezteben ,8 tadc6taji fajd:alnmattevt5dott a nyak esc 3: 'Van ko,riUi teniletekre. Ilyen helyzetben vegezznnk helyi seprest at ffissen Iert&zott teraleteken is,

!'

Alhda.;oos. senres

.1'"'

Az jU:a!:inos seprest esak lefele ~ranyulom()zdulatso'1Tai vegezzilik. A felfele i:mnynl6mozdulatok.at '3 kitiszritasban nem hasznaljuk. Csak akkor alkalmazzu~ ha valakit felakarunk lebreszteni]o mert elalmosodott va:gy elszenderedett, A felfel1e i.ranyullQ. seprest a Iabaktela fe~Hg vegezmk.

Lepesek:

l. Hajlitsuk be az ujjainkat, es emeljtik a kezunket tizenor centimeterre a. beteg feje tole. Feleslegesen D .. e erin~uk meg a beteget, A sepres soran rnindvegig tartsunk ot centimeteres tavolsagot a keziink es 3. beteg teste kalaU.

2. Behajlitott ujjakkal seperjtink lefele a fejlola lib.ig, az ,abran hitbato egyes szarm) venal menten. Emeljuk fel egy kiesit a keziinket, es egy Iefele jranyu~o hatarozott mozdulattal r.a.zzuk le r6<la. a szennyezett,

72

, , II I'll I • I

14. lIbra A'ttalthw8 sepres: A beteg energie ,elt>tilJolitirsuv.af (kili~zliUJ:ss:uf) as leletenergia (pralw) kerhlgesefokozodik, es igyfe'gy(Jr~u' (J gy{j.gyrlMs Az 11lla.Mnus sepres olan a beleg aUhaz. iilhct 1!ia:gy fekiidhct. Ez a techmk« Idiliinii::::en.a Mz kezel:escben nalekfJllY.

beteg energiat, Nagyon fontos, bogy a beteg energia.val nefertozziilK meg ujra se a p1aciensl, se magunkatmert eznemcsakfajdalom fonnajiban jelentkezne az ujjainkba.n~ kezUJ1kben es a: tenyeriinkben, de gyengeseget les/vag), a paciens betegsegehez hasoruoproblemaka.t ~s el8ide.zb€tne.

3. ]s:met·eljuk meg a 2. pontban leirtmuveletet, ezuttal ssenart ujjakkatL Ezzel kiegyenesitjuk es .meger5shjuk az egeszsegsugarakat, Ezt kif~.; sulesnek nevezziik, Cefj.aaz egeszsegsugarak kibogozisa t!;s, kiegyenesitese,

4. Ismeteljtlk meg a 2. es 3.pontban leirt rniivelereket az ab:ran hhb.at'o kettes, hanna:s:t negyes es OrtOIS szamu vonalmemen,

73

5. Vegezziink lefele i,rn.nyu.h) seprest a beteg halan a 2.~ 3. es 4. pont abl.p jaIl.,

6. A koncentracie es a beteg energia eltavolltasanak s·zdndeka. nagyon fonros. EneUctU a sepresmiivelete veszlt hatekonysag.a.b61 es hosszabb ideig tart A beteg energia gyors es hatekony eltavolitasa a szandek, ttl kezek segitsegevel kinyilvanitott akarat reven valesul meg. Rendszeres gyakorlasmellenminimalis erofeszitessel, konnyOszerreJ vegezhetiink seprest.

7. A leftle ininyulo, seprest ko,vetoen egyes betegek eIalmosodoatnak.

Nehany felfele inioyul6 sepro mezdulat segitsegevel felebreszthetjuk v'agy eberebbe tehetjfik a beteget. A felfele iranyu16 sepres soran nem ken lerazni a. kezunket.Bz a mijve,h~t nemkitisztltasi tecbnika, hanem a bete g tie lebresztesenek modszere. Csak azutanalkalmazzuk, hogy 'tBbbe-kevesbekitiszthottuk a. beteget,

Fi1I)NJlmeztetes: Ha iefieie iranyulo sepres elou felfele ininyu~6 seprest ve~,a. beteg energia a fej kornyekereeramolhat es ottmegakadhat, amely negativ fizikai kovetkezmenyekkel jarhat,

8, bogy hany mozduletos iHalaDOs es helyi seprest aUcalm.azzun.k e,gy biitegen? Annyimozdu latosar, amennyire szakseg van, Nem tehet aHah'inosS"d.g'i?a.n megmondan i,

A b t' ~ k t .,. t", I' 111.1' k'" r I

,~.e ,eg energ.13 0 · OZ' ·3. rerrozes rnege ozese · ezmosassa

Gyagyrtis, elott, valamint sepres es energiafeltolres utan tiszta vagy sbs vizben alapt1san mossukmeg a kezunket konyekig, Ez arra szolga], hngylemossuk a kcZiJ~o'D maradt beteg energiat, es, IcslUtkentsuk a. :fert<lzodes vagy a beteg energia fetszivo.dasa.nakkocka,Z;Eltat a sajat rendszerunkbe. H~ ezt nem tenmht~, fizikailag megfajdulnanak a.z ujjainkra ke:z'lJnk;" a karunk, vagy a mi testiinkben jelentkeznenek a betegtiinetei, Kezmosasra azert is sztikseg van, hQSY ,e kovetkez.o betegiinket se fert,D'zziik meg a beteg energiaval. 70%~os etil .. "agy izopropil alkobolt is hasznalhatunk. A beteg lenergiat ezek is labpn~jk..

AllJikor ferLoL::o betegseggelkez:elunk egy beteget, ,Il kezisnket osira,cH6 szappannal erdemes megmosnunk, hogy esokkentsuk a ftrlozes lebetose"gl~H ..

74

3. feiezet

A, beteg fng,ekonysaga,nak ndvelese

.A gyogyi'M.s sokkalkonnyebeakkor, ha a beteg nyugodt es fogekony, vagy nem fejt ki eros ellenallast. H,3 a beteg nyugodt, a teste tobb p1rana energia:( keJJes felszlvni. Akibocsatott prana visszautasitessnak hi,rom oka lehet:

1., A heteg e:rosen elfogulr az ilyen jellegii gyogyHiss,aJ szemben. :2. 'N emkedveli a gyogyito:t,

3. Nem akar meggycgyulni.

Ezert az ellenallas cs5kk.entese erdekeben tanacsos osszhanget teremteni abeteggel. Os.szhang~eremtheto ,egy mosellyal, egykoszonessel, a kedves es udvarias banasm6ddat Hat a betegtajekozatlan a prana gyogyiU,ssalkap'cso" latban, a gyogyhopa,r szoval vilagosan magyarazza d~ hogya.:nlniik.odlik.

Ha eros ellenallesttepasztalank til beteg res:zerol, ke1jiik meg" bO,gy a kezelea. ~do~lrta:ma,ra tegye :felre ellenerzeseir, 'Ienyeret fordhsa felfele es egy kicsit hajtsa le a feje't Szemet csukja be. Ezzel cs-okken az ellenallasa, es a. gybg,yiuls sokkal kOllny,ebb"

A szkeptikus beteg fogekonysaga tovabb novelhetd azzal, hogy arra kerjUk, a kezeles 'il~aU tobbszor i$metelje el m,ag;aban a k6ve~keza, bizonysagtetelt: ."A ,gy6gyh6 energiatonkent, teljes IIlertekben es haltisan elfogadcm. .. igaz hittel, ugy legyen!"

Az energiafeltoltesnel hasZlla'[ba16 masik modsze,r az, hogy arra kerJuk a beteget, kepzelje el, jelenitse meg, amint a teste vagy .3: beteg tesrresze fennyel (prana energiaval) toltodikmeg, vagy ugyanott fenyt (pra:ria energiat) ~elegez

b E b n'!"'··' .• ,. .'fJ: Id ~ ....

. 'e. ·z nagynan megaennyns a prana energsa re I otgozasat.

En.lergiafeltti~.tes praniivaI: a kez esakra teehelka

Amikor pninat bocsatunk a, beteg energiatestere, egyidejtileg ieveg6 pra.na,f (levego vitalitas-glebulat) is szivjunk fel a. kornyezetbel, Ezzel megakadalyozzuk azt, hogy kifaradjunk, kimeruljunk, es fogekonyak l'regyihlk a fenoze .. sekre es a betegsegekre,

Pn\nirt felszivni es kibocsatani sokfelekeppen lehet, de az egyik legbiztonsagosabb es legkonnyebb modja a. kez csakraknn keresztiil tortenik, Az egyik keziinkkel 'pr:a.nit SZiWl1k fel, a masikkal '3bldjuk a betegnek, A bal es a. jobbkez csakra egyarant kepes felszivni cs kibecsatani pranat. A ttz csakra gyors egymasutanban vegzi a k~t mtiveletet, Aka-rat illetve szandek kerdese, hogy Iep.pen a fe lszl vast vagya kibeesatast vegezze. A pranakibocsatas tortenhet jobb kezzel. a pranafelszivas pedig ballal, de tortenhet fbtdirva is.

• , . __ . '" _. ,,' :!I_ , .,. I'

AJapic:.ir1dm,p:r,ana gyogYlta-s,

15

alb.)

A kmlcentralds megkonnyitesere milulny percig Izyomkoajuk meg a tenyeriink kiizepso reszera lruvelykuJjunkkal.

, ,

"

c.) K'~te'Ul"llljJlrllk J j m,asodpetcig a pro"na energ/,at magaba szlvo tenyerunk ,kozepi:re

I .'

if ) Kom:entrul,jlmk. P,Ql"lru,ZOllWSUf! mindket ltm,yeriink kozepire. Nth-any perc e:fl.eltc vel :fQku"Jvalamijele ene'gici t 'Vugy arumMst j9grl'llk errtZ,fi

J J. ,nbrtl EnefgiaJeit-oites primilvul: kez esakra technika. A= en:erglafoltvi'tesllez u prtlnakibocsatast vegzQ "ezihller! lu::lyezzuk a beteg U!I''iilef kiiz.eie/)e.e:s konce ntriJljUIJ k egyszerre m'l'ulkb, te nye rii nkre.

76

3. fejezet

lzles kerdese, Jobbkezes gyogyit6kn.a.l konnyebb balkezzel felszivni es jobb kezzel kibocsatani a pranat, mig balkczesek eseteben forditva

A pranat tehat az egyik kez szivja fel, es: a masik bocsatja ki. A figyelemnek (koncentracienak) egyreszt ,a tez csakrakra ken iranyulnia (a tenyer kozepen) masreszt a kezelendd teruletre, 3 hangsuly azonban a kez csakrskon legyen . .A kezelende teruletre Lorte.no nilzott koncentralas a kezdok jellegzetes hibaja~am i csokkenti a ki- es bearamlo pranat.

Lepesek:

L A koncentracio megkonnyitese erdekeben nyomkcdjuk meg a huvelylrujjunkkal a tenyereink kozepet,

2. A felszivast vegzOl kezunket forditsuk felfele, a kibecsatast ve.gzQ kezunket pedig lefele vagy kifele. Ennek aza magyarazata, hogy az ember arra van kondicionalva •. hogy mindig felfele fordltott kezzel varj,a, hogy kapjon, e5· lefele vagy kifele forditoti kezzel adjon valamit. Amikor a gyerek valamit kera sziileitel, a. sztH6k lefele forditot; kezzel adjak at neki, amit la' felfele forditott k.6z:z-el fegad el.

3. Koncentraljunk (esszpontositsuk figyelmunket) annak. a tenyerunknek a kozepere, amellyel 10-1.5 masodpercen keresztiil prima energiat fogunk felszivni. Ezzel hozzajarulunk a kez csakra aktivalas.ahoz~ ami megnoveli a prima. energia felszivasanak kepesseget. Ha bal kezzel kivanunk pranat felszivni, koncentraljunk a bal tenyeriink kozepere.

4; A masik kezunket helyezziik ,£I beteg testresz kozelcbe, es koncentraljunk egyidejuleg rnindket tenyerunkre, Ha jobb kezzel akarunk pramit kibocssrani, a jobb kezunket tegyuk a beteg tenilet kozelebe, Tenyerunket tartsuk nyolc-tiz centimeter ulvolsagra a betegtol, A koncentralast. (figyelmunk osszpontoelraaat) addig folytassuk amig a beteg

k U"" . .eo: 1 ··l· "d· k . • 1 E n bb 11..1" ;"l... I~ d- if! e Den lei nem to to·.] •.. energiavai .. gyszeru .... ptoo emax es xez v

gyogyitok eseten ez mintegy 5-15 percet vesz igenybe .

.5. Fontes. hogy akezek pntna.felszh,.asattUetv,e pranakibocsetasatkezdeli varakozas vagy smndek elezze meg. Ha a kezdeti varakozas v.agy szandek kialakult, a kibocsatashoz nines sziikseg tovabbi varakozasra vagy szandekra, A keztartas a kezdeti varskozas es a tenyerkozepre koncentralas automatikusan elinditja a pranafelszivedast az egyikkez es a pranakibocsatast a mssik kez csakrajan keresznil.

6.Vm:mak gy6 gyitek, akik 'elk6veti k all a. hibar, hogy ,apnlmit felszivo kez ro'Va.sara tulzottan a :pranat kibocsate k'ezre koneentralnak. Ennek az az eredmenye, hogy nem tudnak eleg prana energiat kibocsatani, hiszen nem szivnak fel eleget 'bel-ole. Ezenkivul pedig k1onnyenkifaradnak.mert a komyezet prana energiaja helyett a sajatjukat adjak at

77

16. dbra Kisebb problemak kezelese: V,ege:zziink harmine voW tjjbb Ttwzduialos helyl seprest es e,nergiofdtoitesl' a beteg teriile: jeJett.

Bzert a gy6gyitorm,k; a. kibocsatd kez helyen inkabb a ielszivo kezre ken koncentralnia, hogy elkerulje a. prana:kitiriUesl.

7. Amikor energiafeltoltest (pranakibocsatast) vegzunk, e16sw1f finom formaban akarnunk kell azt, hogy ,3, ksbocsatott praoa eljusson az eriutet:t csakrahoz, majd testreszhez (kezded szandek), Ez ,a; kezdeti

. ~ .

$zandek kiilon~e,gesen fontos, 19y sokkal gyorsabbsn enyhnlnek a

panaszok, IE:S sokka] gyorsabb a gy6,gyuhis. Haaz energiefeltoltest nem elozi meg annak szandeka~ bogy a, prana eljusson ae erintett teriiletre, az leletenergia aramlasa a kezelt csakra es az erintett tenllet kozon lelassul, melynek koverkezteben lelassula panaszok enyhillesenek es a gyegyulasnak az ilteme ~s.

7:8

3. fejezet

8. A jobb es hal henaljunkat felkarunk enyhe felemelesevel szabadda kell tenni ahhoz, bogy a prana konnyen eljusson eg,yik kezbol a masikba, Ez fontos,

9. Ha energiafeltoltes kozben enyhe fajdalmat vagy kellemetlen erzest tapasztalunk a kezunkon, razzuk Ie a kezunket, Az energiafeltoltes soran a kezet rendszeresen Ie kell razni, hogy a beteg energiat eltavolltsuk,

10, A feltoltest addig kell folytatnunk, amig a kezelt tertllet elegendd energiat nem kap, A kezelt terislet akkor kapott elegendd energiat, amikor a kezeh terulet fidol a prana enyhe visszaverodeset tapasztaljuk vagy azt erezznk, hogy a tenyeriinkrOl egyre csokken apranaaramlas a kezelt resz fele, A prana luozgas,at meleg vagy fmom aramlaskent erzekeljuk, Az enyhe visszaveredes es az aramlas megsziinesenek erzete azzal rnagyarazhato, hogy kiegyenlitodort a keziink es a kezelt terulet energiaszintje, Kezd8kneJ a pranaval vegzett energia~feltobes 5g IS percet vest igenybe, ha kisebb problemakrol van 52:0, es rnintegy fel 6nlt; ha sul ycsabbakre L

11 . Ellencrizznk. hogy megkapta-e a szukseges energiamennyiseget a kezelt teriilet, Ez a kezelt terulet belsd aurajanak egyszerti itjrapasztazassal vegezheto el, Hameg nem kapott elegendc energiat, folytassuk a. feholtest,

12.Ha a kezelt teruleten nagy mer1,aG rultohes, kovetkezett be, ,~, pranafelgyulemles megakadalyozasara vegezzu nk ekiszl a:t6 seprest, Ez .abb61 alI" hogy a feles pranata kezimkkel a komyez6 teraletekre seperjuk, A. miivelet sikeret pasztazassa~ ellendrizznk. Ha a. kezeh terillet csak enyhen 'tultoHott (nines nyolc centimeternel nagyobb elteres), nem kell beavatkoznunk.

13. A prana (ki) az ujjakon (~jj csakrakonjkeresztul is kibocsathato. Az ujj esakrakon at kibocs,atott prana intenztvebb a kez csakran at kibocsatott prananal. A n11 intenziv kibocsatott pranat a beteg fajdaloffie kent, szuro vagy Athato, e.rzeskent' eli meg, amire nines- szukseg, Celszerueloszor akez csakrakon keresztul rnegtanulni az energiafel .. toltest, s csak azutan belefogni az ujj csakrakon at vegzen energiafeltoltesbe.

A pranaval vegzett energiafeltoltes soran a v izua I.LZ3J"Cio' hasznos, de nem szukseges. Ha akarjuk, megjelenlthetjuk, amim feher feny kerul at kezelt teniletre vagy csakrara, A felsofokU prana gyogyitasban szlnes prana energiat (szlnes fenyt) hasznalnak a gyogyulasme,ggyo[sitasara. Most elegendo aZJ ha ellazitjuk magunkat es nyugodtan a kez csakrakra kcnceatralunk. Ez

79

J 7. libra Elle,.ghlfeltol.les.~ Egfole nYL~16 po:;:

J S abn~ Energia!el'lljlu? s .EgyipUJmi poz (€fUrY)

autQmat~kusan meghozza a :kivuul eredmenyt. A teehnika 'k:onnyil;) egyszerii es i'gen ba~e.koIlY. Aki nem hiszi, pr6balj.a ki,

. Ha a gybgyito a vizualizac[01. valasztja, a kibocsatett prana energiat "feb.er feny~f"~ denei.szines renykenf~ kepzelje el. A kezdo es -a.k;ozepfbkU pranBl Syogyitok jobb, ha kernlik a szlnes prana energiaval vegzett gybgyi.ta.st~ mer! a aeiytei,en hasznalat ellenkezo hatast valthatki 3. betegen .. EZl bizzuk a baladb pmna. gyogyit6kra.

Apran.a felszivaaakor f.(:i,bbfiHe· tartest felvehetunk Jlyen az ~~eg fel,e nyid6'" poz, az ~tegyLptomi" paz es a "kenyelmesn poz. Az ~,eg fele nyU.lo~'p6z fe[vetelehez emeljuk fel it ""felsziv6u karunkat, es fordJtsuk {elfele a tenyenlnket. A kar felemelese olyan rnintba kiegyenesitenenk legy vizesovet. A 1l6n.91j kornyeken ugyanis ~gy meridian (bicplazma csatoma) fUI, amely

8,0

3. fejezet

19. dbra Energiajell'iJ1t,es· Egyiptomi poz (fllo)

20. ,ibnj Energiafeltiiltis:

Kri,ly,e¥lfue8 paz.

osszeknli a hal .kez csakrat es a jobb kez csakratAmeridian kiegyenesitese-

'1 .' .. .. '1 "U' .' .. '1'1' '. '1-' .... u., A ;r:. '1 • ' .. ' t-·. • .1 ~, .. ' • t .. L-

ve a prana mrmmans e ena assa aramcmat. ' . reiszrvo sez c&at\iaJa.ra. xon-

centr,ilas pedis olyan, mintha bekapcsolnank a szivauyilt: 3._ kez csakra aktivalodik, les sok-sok prana~ sziv fel.

Az ~'l.egy~.plomi~·' poz felvetelehez hajlitsuk be a. fe!szlv6 karunkat oly modon, hogy az alkar parhuzamos Iegyen a. talajjal, Felkarunkat enyhea tavolltsukel a. lorzsunktol, 'bogy szabadda valjon a hcnaljank. Ezzel kiegyeneshjiik a. hcnaljimeridianokat, A tenyer felfe~.enel~ ~UJll1 (elkesziti a pszichet a prana fogadas,ara.

A .",ke;:nyelmes"p6,z felvetelehez logassuk lazan a. felszive karuakat a testdnk mellen. Pelkarunkar enyhen ravolltsuk el a. torzsiinkto,lt hogy szabadda vaJjoJl a h6naljunk.At,enyerUnket~s lazan tartsuk.ne forditsuk felfele. A kenyelmes poz nagyobb kencentraciot igenye] a kezdO gyogyit6kt6t mert a prana fbga:dasar,a a feJfel.i! tartotl tenyer nem kesziti fel a pszichet,

AlapfokU p,rana gy6gyhis

81

A szerzi5 a.hatiabilln az ,tegyiptorni" pOzt' hasznalia, mertkenyelmes, es nem hat termeszetellenesen. A termeszetesseg csokkenri a. beteg ellenaUisal. Hat a beteg termeszetellenesnek erzi a. gyogyit6 viselkedeset, vagy nem hisz at gyogyHisnak ebben a formajabenes elutasitja azt, onkenreleaulis gatolja, hogy a prana at gy6gyi16t6l fele aramoljon. Ezect a gyorsabb es konnyebb gy6:gyuH~s ,erdekeben iclHszeru 6sszhangot~'eremteni a beteggel,

A kih , '~t ,·t ~'. t b"')"' '1 ~ .

_ ,. OCSa(f. prana sa. ·'1, IZI asa

A prins, gyO·gyiUlB ,soram, felmeriilo lehetseges problemak egyike az, hogy a kibeesatott prana nero stabil. A kibocsatott prana ugyanis elszivaroghat, es ennek k6wtkezreben visszaterhet a betegseg, A problema 3l kezelendd teriilet alapos Idhszt~tasavatl (sepresevel) es a kibocsatott pnina stabilizilisaval ervoselhato.

A kibocsasott pninaketJelekepp stabilizalbere:

I. En'ergiafeh.ohes ulan a kezele teriiletet vilageskekre .. ,.festjuk". Ha a ,'I v.izua]Izac~6skepessegeink nem e~eg jek, at festes alatt mendiuk egysze r i1en;l~vibigo;skek, vdigoskek~ Yibigosl~eku,

'f. A,%t akarjuk vagy gondolatban arra utashjuk a kibocsaton pnl.na~~ bogy maradjonm.eg (sla.bilizilbd jon) .

. A kov.etkez6 kiserletet mindenki elvegezhen, aki rneg akar gyowdni a

Ii . . -

P: ~,. 'm k' hn: k . k e .,lO,': '. ]

rennerve ses teet nt a •.. ervenyessegero ..

Lip,esek~

1. K:ez csakra technikaval bocsassunk ki egy percen at ufeher!·'p.r,ln.at egy ssztalra, es ezzel parnuzamosan jelenltsuk meg, bogy gombb6 alakul. Ne akarjuk, hogy megmaradjon. Ez az 'efs.o prinagomb..

2. Bocsassunk ki, jelenitsimk meg legy kek p.ranag1omtlor. N e akarjuk, hogy megmaradjon. Ez at mssodik pranagomb.

3. Egy pereen kereszml boesassunk ki es fonnaljunk egy feher pranagombot, es akarjuk vagy gondolstban utasitsuk, bogy maradjon meg egy 6rtiig~ Ez l!l harmadik pr-an{!gomb . .A gombol< belyetpomesan jeloljiik meg.

4. Paszrazzuk vegig a. pninagomboket,hogy m.eggyo2lodjiink a. forrnajula6I.

S. Varjurtk hasz percet, :majd pa.sztizruk veg~g ujra a haromgolnhtit. ,AZl tapasztalhatjak, hogyaz elsa pninB;gomb mar elttint vagy jelentesen osszezsugorodott, mig a masodik f:S at harmadik pranagomb teljesen sertetlen

J,. fejezet

Ne habozzunk: vegezziik el mans a klserletet. Egyszeni es lIconnyen ve'gre haj thato.

AkibocsatO'tt prana energia felsza badttasa

A ~gyo,gyhok eszre fogjak venni, hogy konnye:bben el tudnak vonatkoztatni akkor, amikor ldeg-eneket gy6gy'ita:llak~ mint amakor sajat gyerekeiket, rokonaikat vagy k.5uiibara,iailk:al gy6gyJtjak. Ennek az az oka, hogy a.z erzelmi kotodes miatt a gy6gyit6k hajlamosak arra, bogy az eredmeny tulzotran lekesse a figyelmuket, nilzonaa csak azzal foglalkozzanak, A bh6k megfigye lie sei szerint ez az erzelmi kot6des, nern mas, 'mint egy e1.en vagy energiasza] (fenyszal). A kibocsatott prana ezen a szalon konnyen visszajut a gyo.gyHoha~ amitdl a beteg a vart gyors gyegyulas helyett csak lassen gy6,gyuk A gy6.gyU6ezl azzel kerulhetiel, hogy megjelenlti, arnint egy kepzeletbeli oU6vaJ vagy kessel elvagja eztaz eteri szalat (IJenysz~Uafl

,Az is haszaos, ha a kezelesrkovetoen :fie:m, gondolnnk azonnal a betegre, mert az e'~'eritaptsola't ujfelu kialakulhat. Ha a beteg erosen Idiirint~ elo~ ferdulhat ill is, hogy a gy6gyit6 j6val a kezeles utan, ,ontudaUanul is tovabb folytatja az energeafeltoltest.ami bosszn ta,von a ,gy6gyllO' pr,anaiciihii.les,e:hez veaet Ebben az esetben a. gyogyhl6nak nyugalm,alm.egorizv,e ismeteltenmeg kell jelenitenie, ahogyan elvagja az eteri szalat.

Normal koril]nl,enyek ~ozott~ amikor a gy6gyho nyugodt es kivill.iiU6 (de a betegevel nem ko'zombos)~ akibocsatott prana energia fels.z3.badu~,es az eteri szalmags[ol megszakad ..

Gyakorlasi ulemterv ..... · javaslat

1. A kezek ,~hzekenyi.tese: napi 5-10 perc,

2. Pas,ztazas: napi 5~ 1'1)1 perc.

3. Altalanos es helyi sepres: napi 10 perc"

4. Bnergiafeltcltes pranaval: napi li a perc.

A fenti utemtervet legalabb 3-5 hetigkell folytatnunk, bogy 'egy varatlan helyzetben keszek es kepesek legyiink w'eggybgyitani pl. a gyerekunket vagy masokat, he. belazasodnek, hasmenesiik van, fdfUv6drnakt fajnak az izmaik, megcsipte oke'[ valami stb.

Bzeket a technikakat eelszern igazi betegekenkiprebalni . .II-Ia ez nem lehetseges, egy baratunkon vagy rokonunkon gyakoroljunk,

AI g .... :~....... .., •

-a'y.LU~:Y prana gyogyitas

83

Ha azon kevesek koze tartozunk, akik nem tudjakmar alZ ie~,so alkalommal erzekenyhem a kezuket, lepjimk tovabb es gyakoroljuk a. seprest es a pranas energiafeltoUest A kezek erzikeIIyi~!es!enek gyakorlasat azonban ne ha.gyjuk abba. Altahiban 3-4 alkalcm alan elsajatithaquk ezt akepesseget is.

'Ian.icsos es celszerti eloszor egyszerabb eseteket gyogyitani (legalabb hiInuinc3.t)~. mielctt rateriink a nehezebb vagy sulyosabb esetek gyogyftasar:1 Em a tapasztalatszerzes es az onbizaloln novelese szempoatjabe] is szukseg van.

Amiknr egy g,yogyU6nak nem szabad gy6gy:ita.nia

ill. Nem szabad gy6gyitann 3lkkor,ha at gy6gyh1o beteg vagy a[Udanosan gyenge. Ezzei elkeriilhete a. beteg energia a tadasa abetegnek,

2. Akkor sem szabad gyogyitani, ha agy6gyh6 nagyon diihos vagy ideges~ melt akibocsatott prsna energia dilhvel esmas negativ erzelmekkel fertozodik meg, ami ronrhatje at beteg al1apotat.

Aprana gyogyiti.s ot tllalma

l. Csecsemek, nehany eves gyermekek, illetve erosen legyengult (:;8 idos betegek eseteben ne gyogyitsunkrul eros vagy nil sok pranaval. Az elobbiketto eseteben a csakrak (energiakozpontokjmeg kicsik, nem eleg erosek. Ut6bb~. K1euo eseteben pedig gyengek, A tul sok vagytul eros pranaval vegzett energiafeltolres funilsz~bhatassam van a csakrllia., abeteg elsapadhat, es ~.egz.esi nehezsegei tamadhatnak. Ez annak a teljesen kiszeradtembernek a fuldoklasahozhascallt, aki hirtelen sok vizet iszik. A csecsemoker es a gyermekeket kimeletesea, fokozatosan leS csak [·ovid ldeig szabad feholr.e.ni energiaval, Inert a. csakraik meg nagyon kiesik, konnye.n ruholthet6k~ ·68 konnyen felgyulemlenek, Az rerns·en legyengult es az ides emberek csak nagyon lassen kepes1ek feldolgozni at pranat.Ezert ezeket abetegeket a testuk pranakitirultsege miatt kimeletesen, fokozatosan es hosszabb id<6 alan szabad csak feliolteni pranava], Hagyni kelt hogy ] 5-20percet pihenjenek, mielon njra nekilatunk at feholtesnek.

Haa solar plexus csakra (energiakazpontf frinelen tU!.toh&dnk es fuldoklani kezd, abeteg elsapadhat es Iegzesi nehezsegei tamadhatnak. Ebben az esetbenazonnal helyi seprest ken vegeznunk a. solar plexus komyeken. Enol a. beteg panaszai azonna] enyhulni fognak. Bar ez a

84

3, fejezer

problema ritksn fordul elo, erdemes megemliteni, hogy hasenle helyzetben tudjuk, mit kell tenmmk.

A csecseraok, gyermekek es idosek kezelese olyan, mim amikor kezet fogunk veluk: vrgyazncnk keH~ hogy a kezfogasun.k gyenged legyen, Amikor fiatalokkal es feinonekkelfogunk kezet, mar eresebb a szoritas,

2. A szemet ne tohsuk fe~, oco.zveUenul energiaval. A szem kenyes szerv, kozvetlen 'fe.uohesnedkonnyen felgyu lemlik p:raflJl val, hcsszu tavon pedig karosodik ,t61e.A szemet a fej hatSto reszen (haruls6 fej csakra), a s2)emmdokokk6:lotti rerisleten (ajna csakra) es a bahlotekon keresztul (b~lim:tell( csakra] t,o.hsuk fel energiaval, Ha ill szem elegendo energiat kapott, a feles 'pdula a test mas reszeibe aramlik,

3. Kezvetlerrul es intenzfven netoltsuk fel sok6ig a salvet energiaval. A sziv er,z;6keny es kenyes szerv A ron sok prana es a tUl intenziv fehoites at sziv sulyos pnina.felgyUlem~,leset idezheti eiS. A szivet a. hozza 'kil,zel 'eso gerincszakaszon, halUlro[ keresznil kell feltolteni. A :haMr61 vegzett feltoltes soranaprana nemcsak a. szivhez, demas testreszekhez ~s eljut" es ezzel csokken a sci v pranafelgyulemlesenek a, veszelye. Ha a szlvet e161r61 l5.hjid:: Eel, a. pranaaramlas a! sziv koruli teruletekre koncentrelcdik, es megno a pnmafei.gyii~emles veszelye,

4. Csecsemok, kisgyermekek es id.osek meng mein csakrajat ne toitsihk fe1 energiaval. Ez aktivalhatja a meng mein csakrat, es csecsemoknel, kisgyermekeknel es idoseknel rnagas vernyomast okozhat, ami befo~yasolha.ija az agyrniikodest. A mengmein esakra kezelese varandos ~nyaknal is keriilendd, mert a kezeles ksros hatassal lehet a. s2ide~endo gyermekre, Ezt a esakrat csak halado vagytapasztalt prana

gy6gyit6k kezeljek, ;

S. Szin:ten ne toHslik fel energiavalcsecsemok es gyermekek ~ep~'csakritjat, rnert ok a pranafelgyiilemles mian eliju!halna.k. Ebben 3.Z esetbea v.egezzun.k nehan y mozdulatos aHaIanos sepres;~,hogy -eltavolt tsuk a. feles prana energiat. A magas vernyomasban szenvedf betegek Iep esakrajanak feho,[tese ugyancsak ,kertHendo, mert a. betegek ,aIlapota. romolhat, Ezt a csakrat keze1juk azonban erosen legyenguh vagy kiurult betegeknel. Fontca bogy a: lep csakIl:lt csak halade vagytapasztalt pnlna. gy6gy~to.kkezeUek.

A prana gy6.gyltism.ind.addig biztensagos, amig pontosan kovetjuk a rnegadott utasltasokat es ranacsokat.

A~f()kUpn\na gy6gyitis

85

Agyogyitis lepe:sei

1. Mosollyal fogadjuk: a beteget, hogy osszbangorteremtsank, es noveljuk a fogekonysa:gat Kovessuk figyelemme], erdeJd6dju.nk ,a, panaszaircl.

2. pasziazzuk. vegig a beteg teruletet, a legfontosebb szerveket, at f(ksakrakrut es at gerineet,

3. Kerjiik arra abeteget" hogy a. kezeleshez pozitivan, iogekenyan

viszonyuljon.

4·, V e~g;e,zztinkiHahinos seprest,

5 t 'Vegezztinkhel yi sepress a beteg teriiJ],ete:n.

6. Pasztazznk vegig ujra abeteg teruleteket. P:ranafe!gyUlemh~s eseten pasztazissal dontsiJk em~ hogy csokk.ent-e erdemlegesen a felgyulem .. les. Pranakiiiriiles eseten ugyancsak pasztaza.sta1kammazznnk annak ddontesere~ hogy a beteg testresz beJ$o 3.uraJll megnon~!eegykicsi~ v'agy reszlegesen normalizalodott,

7,. Egyszerubbesetekbe.ll neha a sepres (kitisztitas) iselegSte.ges.

S. Bnerg:i,a:feltoltes elett t.egyiik fogekonnya. a beteget a, luuveletre, hogy megkonnyitsuk a kibocsatott energia felszfves,at. es feldolgozasat.

9. Tohsuk felenergiaval a. bereg testreszeker.

10. Kerjunk visszajelzest a belegtol Ha a fajdamom nem m,uh e~ mindenhol, kerdezzuk meg, pontosan hol faj meg, es p1asztlzzuk vegig a megjelolt teriileteket. Vegezzank tovabbi seprest es energiafeltoltest, i L Ha az adott tes,~rre sz ru1t6hott, a pranafel gyfil emlesmegakadalyczasara

vegezzunk eloszlatc seprest,

12. paszta.zzuk vegig ujra a kezelt teriileteket, hogy eldonthessuk, megszunt-e rajtuk a. felgyfiJemle:s es feho~HSdtek-emegfeleloen. A dramai es nagyon gyors gy6gyuU.s kulcse az alapossag. m3.Prana.felgyiUem~es eseten a. hangsuly a kitisztitason van, pranakiuruleskor pedig az ernerg~afeholtesen.

m4. St:abilizatjuk a kibocsatott pranat. Hz nagyon fontos,

15. Vegezziik e] at kibocs,atottprana energia felszaba{Utas~h azzal, hogy m'egjeienitj(i~ ahogy egy kepzeletbeli on6va~ vagy kessel e~v.igjuk a bennunket es at beteget osszekoto ,eteri, szalar (fe.ny:sza.mil!t).

16. Figyelmeztessuk a. beteget.hogy akezeltteruletet 12 6ran atne mossa meg, mert akkor a runetek visszaterbetnek, A viz elnyeli a beteg teriiletre bocsston prana energia 'egy reszet,

86

3" fejezet

.A sulyos betegsegben vagy altalanos gyengesegben szenvedo betegek aprana kezelest .k5v'eto 24 on.ban. nerurodjen:ek.Ez id.o alan a lest fokozatcsan fel tudja SZiVD.l es, fel tudja dolgozni a kibecsatott pranat.

I{ez:doknei tanacsos a :pas~tazas.t a beteg kikerdezese ,elan elvegezni. Hz noveli a. pasztazas po,ntos~,agatA piis.ztizast ugyanis - hasonloan a: d6rueshozatalhoz esmas emberi kepessegekhez - a szuggesztio befolyasolbatja. A paszrazas soran .fi"gye~junk erre a lehetseges hibara, es igyekezzunk en endrizni viasgal 8i tunk ered menye it

Egyszerf heiyi betegsegek eseten ill altalanos sepres 'elha:gyha,to. f.ert6zo. betegsegeknel viszont akkor is ajaIl1a~os 'elvegelni." ha csak olyanegyszerfi esetekrol van 820, mint a :s.zem.fertOzes vagy a natha.jnivel ;3! fertezes az egesz szervezetet erinti. Fert6z6 betegsegek eseten a,kUlso aura. a,ltala,ban tobb helyea is kilyukad, A gy6gyuUis sokkal gyorsabb, ha ilyenkO'r .€dtalan:os seprest vegzunk,

Ha fejlerlenek a pas2t9zasj kepessegejnk~ pas:zni.zas nelkul is gyogyithatllnk. Egyszeriibb esetekben e~eg megkerdezniink a beteget, hoi faj vagykellemetlen. A Jnegjem5h bel yen vegezzunk helyi seprest es energiafeit,ohest B izonyos

- -

sulyossbb betegsegtipusok eseten azonban megvaruhogy milyen muveletet

hol kef~ v~e'gezni.A szivbetegek sziv es solar plexus csakraja peldaul egyensulyzavarban van es rendellenesenmukodik.Bzerte kel csakra kitisztitasa es energiafeltoltese nmgy' mertekben javitja a beteg ,aHa.pot3Jt. A szivet at natuls6 szl v csakran keresztnlkel] feltolteni.

Bar a gy6gyhas p'AsztaZag nelkiH is vegezhet6, soksal pontosabb es batekonyabb .m.unkat vegezhetl1ok:, ha alkalmazzuk, Neb~ a. rendellenesen mukBdo.cs.akrJ&k egeszen tavol vannak a faja testreszt61.

1. A beteget alapcsan es pontcsan vegig keUpaszt:!znf, majd a. ,m,egfeleH'i idoDenujrapa.sztamI. A megfeleioen felallltott diagnozis lehe'tov{: teszi a .. m'egfddo kezelest, mig a j6'~ vegzett ujrapasz,iazas pontes visszajelzeat nyujt a kezdetikezeles hatekonysagaro,l.

2. A beteg en erg iate stet alaposan ki kell tisztltani, hogygyorsabb gy6gyulis€ etjtink d~, es elkeruljuk a radikalia reakciei.

87

J .A beteget keHO rnennyisegil prana energiaval kell felroltem A nem :megfeJel& 'fel~lo~tes ktsebb es Iassabb javulast eredmerryez,

4. Stabihza.ljldc a kibocsatott pranil"hogy ne judjoa elszokni vagy elszivarogni. Amikor a beteg komoly aJlapa'tja:vuhlsriH szamol be" sok kezd6 ,gy6gyhol elbizza magat, es elkoveu azt a sulyoshibat, hogy nem stabilizalja a kibocsatott pranat Emiatt sok beregnel fei vagy egy-ket ora nnilva visszaternek a panaszok vagymaga a betegseg, Ezert az enefgiaJelto~teSt utan sohane felejtsiik d stabilizalai a pr;i,nat

S., Amiker a gy6gyft6 nyugodt es IdvUla[l6~ a kibocsarott energia felszabadul, les ,3 gybgyit6t es a beteget osszekote eteri 52:8.1 automatiKusan megszakad Hat azonban a gyogyit6 izgu] az eredmenymiatt, es az tulzottan j,ek5h a flgyelmet, a vizualizacios technikat kell alkalmaznia, es a kibocsatott pran~ energia visszaaramlasanak megakadalyozasa erdek6be'nkepz,eletben el kell vagnia az eteri 3za13,1.

Szigetelo ruhazatok

A2. cdyan anyagok, mint a selyem, a gumi es a. bar ithaliban :res:zieges szig:ettdoa.u:yagokl~nl viselkednek a pranavalszemberr. Ezert a betegeket arra keU kemunk,~hogy neviselienek selyemruhat.mert a.z megnehezff apranaki-

L ... ~ •• A- b'" . . "k . uk ~ h '!-.1 ~ • • L . 'k

~~ata8t ··.··.or- es gunueipozer vetessuxre.nogy I3.Z anatanos sepres nateke-

rryabb Jegyen, Blzenycs gyogylt6k maguk is leveszik a cipojiiket, hogy tobb flild PnlJl31 tudjanak felszfvni a. gy6gyU.ashoz.

88

korona csokra hom/ok csakra

naMntr!;/( al:r:sakrdk~~-"';;;"'_-'!Ir

ajna csakra ehUsQ solar lJ/em .. 't csakra

haJuls6 lei aksakra

l1dtl~/s& ;!;olar plexus cs£~kro

1.. Fejfij:is es _migre:o

a. Pasztazzuk vegig a korona, a homlok es ez ajna csakrat, valannnt a tarkot, az egesz feiel es a nyakat, Ezeken 3l tenileteken a fejfa.Jast. egyarant ok~zha:~jo. p:ninakiiirii[es les pnina.felgyiiJem.le-s. A szemet, a. halantekot es a solar plexust is, vegig: ken paszlazni

b.Vegezziink hefyi sepresl es. energ"i,afeh6hes:~ a korona, a hemlok es az ajna csakran, valaminta tarkon es azon a. teruleten, ahol a beseg feje faj. Hs pninafelgyiile'm~,esr61 van 5Z0J a fa.jd~[nm megszuntetesehez ilwlabanelegend& a helyi sepres.Az is j6 megoldas, haegyszeruen megkerdezziik a beteget.imelyik resz fa.j, fS;; apanaszai enyh til es~h g ':6elvtUtva helyi seprest esenergiafeltohes~ vegzi1.nk a fijda[mas teruleten,

c. Ha a, fejfiljl~sr. a S2;eITI megereltetese OkOlZ~ a "meger6~ tetett vagy faradt szem' kezelesere vonatkoze utmutat6t kovessak,

d. He a betegnek migrenes feJfiJisa van, erzelmi eredeta vagy stresszre vezetheto vissza, a fej kezelese elou alapos helyi seprest es energiafel-

AlapfokU prana gy6gyirns

89

ajna csakra

hamlsolej alcsakra

22. Qb:ru Megerriftectett vugvlanult szemei: kezeles~ pran/wal

'to,itest kell vegezmink az eliils,Q es 3. hatulso solar plexus csakrakon. A hangsuly at helyi sepresen van .. A kezelest hetente tobbszor vegezziik, ameddig szukseges. Ne felejtsunk el visszajelzest kerni a betegtol, es a megfelelo kezeles megallapitasa erdekeben rendszeresen ujrapasztazni a kezelt teruletet.

e. Stabilizaljuk a kibocsatott prana energiat,

2., Megeroltetett 'Vagy faradt szemek

3. Pasztazzuk vegig a, szemeker, az ajna csakrat, ,3. halantek les a hatuls(J fej alcsakrat. Ezek altalaban kiurultek, bar neha felgyiilemles is e15fordul.

b. Vegezzunk helyi seprest a szemeken, Pasztazassal dontsuk et hogy a belse aura, merete novekedett-e, Ha novekedett, a kitisztitas sikeres.

G. Vegezzuk el az ajna csakra es a. hatuls6 fej es a halaatek alcsakra helyi sepres'et es energiafeltolteset. A felteltes inkabb ill ajna csakrara es a hatulso fej alcsakrara s kevesbe a halantek alcsakrara iranyuljon, A [eholtes soran megjelerrlrhetjak, amim feher feny (prima energia) hatol a szemekbe, A szemeket nem szabad kozvetlenul feltal~eni, mert hosszU, raven azok karosodhatnak,

d. Stabilizaljuk a kibocsatott prana energiat,

901

eliilsl; solat plex:us csokra

IW{lll,fI.(J Jr.., alcsakra

luirul.H) solar plexus csakra /

aJlm csakra

3~ Gyullad t szemek

a. Vegezzilnk 2-3 mczdulatbol 8.'1]6 allalano$ seprest.

b. Kovessuk a. .megerolteteu va.gy faradt szemek" kezelesere vonatkozo iHmutatot. Ne felejtsuk el alaposan kitrsztitam a szemet.

e Vegezzunk helyi seprest es energiafelteltest 3.Z eHHs6 es hatulso solar plexus csakran, Ezzel energid. val tohjuk fe~ es megeresltjuk az egesz fizlkai testet.

d. A kezelest nap' 2§3 alkalomrnal ismeteljilk, ameddig szukseges

e. Su~yos esetekben nsztitsuk kl esc toltsuk fel energiava] ,2\ lep csakrat.

Kovessuk figyelemmel a beteg allapotat, Nagyon ntkan elofordulhat, hogy fe!gyillemles lep eel, es a beteg elajul, Magas vernyomas eseten a leper ne toltsuk rei energiaval.

f. Stabrlizaljuk a kibocsatottprana energiat.

A~apfokUpnina gyogyitas

9]

ajna csakra

flU -- .

C$,'lknik

dllkaplJcs alc5i11crak

eHUs& solar ph~ xuscsakra

\

J I,

:

J

/

@

I \

.' I

4 .. FUlfijas

/lirfu/So 'u)lar p/~_Y;H."'· csakr«

I

(

a.Vegezzunk helyi seprest es energiafeltoltest a [3]0 fiHon es ez aUkap~)cs alcsakran.

b. Ha a. betegnek eldugult ez orra, vegezzunk helyi seprest es energiefelt{:Utesa az ajna csakran.

'c. Vegezziink helyi seprest es energiafelscltest az dulso es harulso solar plexus csakran, hogy energiaval toltsiik reli es megeresitsiik az egesz :fizikaitestet.

d. A kezelest napi 2-3 alkalornmal ,Ism,eteljilk, es addig folytassuk, ameddig sZiikseges. Ha apanaszok nern sziinnek, forduljunk orvoshoz.

e. StahiUz·i&ijuk a kibocsatou prana energiat

a- Trsztltsuk ki es roltsiik fel energiava] az ajna esakrat.

h. S~abilizalJuk a kibocsarouprana energiat. SDk esetben ,3. gy6gyulas azonnal bekovetkezik.

6. Fogfajis

a. Pasztazzuk vegrg .8i finJ6teli:H~[et A faJdalo.m kornyeken .{Llta]aball pnin.aki.urules van,

b. Alapos helyi sepressel nsztitsuk ki a fUJo teruletet.

c, Atenyeriink helyett ezutta] az ujjainkkal lol~sijk fe'~ energiaval a raja. teraletet. A feh6lhes~ addrg folytassuk, amig a beteg panaszai nem enyhirlnek,

d. Ne felejtsuk el stabilizalni a kihocsatott prina. energiat.

e. KiU,djilk a beteget mmel harnarabb fogorvoshoz.

i. Torokgyulladds vagy gegegyuIJada:s

a. Vegezznnk harom rnozdulatos altalanos seprest,

h. Vegezziink helyi seprest es energrafeltoltes a torok csakran, amasodlagos torok slcsakran t.a torok ureges, puha also resze), valamint til: allkapocs alcsaknin (afii~e'k lli.ogoni .also resz),

c . Vegezzunk he l)ll Sf prest es energiafehcltest az e,~jjJs6 es h.lN~sb solar plexus csakran. Ezzel energiaval tolrjuk fel es megeresujuk az egesz fizikai testet,

d. StabUizfJ.ljuk a krbocsatonprena energrar,

e. A kezelest naponta tobbszor ismeteljuk, ameddig szukseges,

93

ItIlkappcs alcsaknJ.k

eli'ilso solar plexu .. · csakra

hatulso 'flo/at plexus csakra

toroK csakra

lI18£od /ag:os tOFok al,'csakr(J

i

'I

a. .Pa:szt3:zzuk veglg az ajna csakrat, a torok 'C sa knit) a rnasodlagos torok alcsakrat (a torok iireges, puha also resze), a hatulse sziv csakrat, a wd6t (elo1n5I~ oldalrol es hatulrol), es ill eliilso es haru~s6 solar plexus csakrat, Ezek a teriiletek lehetnek felgyulemlettek es/vagy kiilriiltek.

b.Mive~ a. beregseg bizonyos mertekben az egesz testre kihat, vegezzek el a '[est harem mozdularbol 3.1110 altalanos .sepreset,

e. H3..a betegnek elduguh az orra, vegezzfmk helyi seprest es energiafel!!oitest at: 3JD.a. csakran.

d. L]

r: a. a. beteg kohbgll vegezziinkalapos seprest es energiafelteltest atorok

csakran es a masodlagos torok alcsakran.

e, Ha. a be'legseg reszlegesen a rud6t is erinu, alkalmazzunk helyi seprest a. tOdo]] es a h.alUls,o sziv csakran, m,ajd a harulso sziv csakran keresztill niij~tsijk fe] e[lerglava! a. rudot.

f. Vegezziink helyr seprest es energiafeltdlrest az diHso es hatulso solar plexus, csaknin Ezzel energiaval ~,ohjiik fel esmegen)·siljilk az egesz Iizikai tester,

g. StabHiz~i~juk a kibocsatctt prana energiat,

8. Koh.ogeses .. orrd.ugoJasos n.itl1a

3. fejezer

mosodlagos (Qrok

/ 'lJll'(l csakr« tarok csakr« eJrilSQ sola r plexns csekr«

hdJuJsd

h&lulso sziv csakra

11 Pasztazzuk v!§gig ujra a kezels tertileteket es kerjiink vrsszajelzest a bete'g~tol Ha. megfeleloen vegeztuk a kezelest, a beteg panaszamak jelentosen csokkennnik kell.

1. .A kezelest negy ora IDuiva megisrnetelhetjuk, bogy a konibbi kezeles hata.sa~ megerositsuk.

l Tanacsoljuk a betegnek, hogy pihenjen, es ne egyen sokat, A tulzott etelfogyasztaa sok pranat felerneszt, armre a gyors gy6gyulashoz volns sziikseg,

A hlz kezelese harem reszre oszhk. Az elso 3.. laz levitele, A masodik a ~es't vedeke'zomechan.izlnusainak rnegenisitese, arnit a vegtagok vcsontjainak energiafeltoltesevel es a. test praneszintjenek novelesevel erhenink el. A harmedik a. betegseg ekanak ],Hetve: a beteg teruletneka kezelese,

a. Pasztazzuk vegig az egesz jesaet, kUitnlloS tekmtettel 3. esakrakra, valamint a legzes~ es a. gyomor- be] rendszer szerveire A lazas betegek altalabankitiniltek, kicsi a belsf aurajuk (5 em vagy annyi sern] es a solar plexus cs,akraJuk felgyislemlett

h. Faggassuk ki a beteget a, panaszairol.

95

c. Tisztitsuk In az egesz tesret 3-,5 mezdulatbol aUo alapos altalanos sepresse].

d, Vegezztink 50-100 mozdulatos helyi seprest az elulso es a hiwls6 solarplexus csakran.jnajd toltsuk fe~ energiavalaz elulso solar plexus csakrat. Stabdiza~juk a kibecsatott prana energiat, Ha 8/ solar plexus csakrat alapos kinsztitas nelkill tohjuk fel energiaval, a hiz tovabb emelkedhet Ez egy radikalis reakcio,

A b. es c. iepesek nagyon fonrosak a hiz gyors leviteleben, A hangsuly a kitisztitason van. Az egesz test es a. SOoI ar plexus. csakrs alapos kitiszt~tisa azen nag-yon fontos, mert ,(I test tele van szennyezen, voresen izz6 prana energjaval, es a solar plexus csakraban homalyosan-vorosen i.zzb prana energia gyulemlen tel A felgyulemlett, szennyezett voros energia eltavolitasaval a 13.2 altalaban gyorsan me gszunte the to,

e. Sok esetben azzal is. levihet6 a laz, ha nehanymosdulatos ahalan:os seprest, IDajd alapos helyi seprest vegzunk az dulso es a. hfilulso solar plexus csakran,

f. Vegeuunkhelyi seprest es ene:rg,i3.feho~Lest a Kold'OK, a. kez es a talp esakran. MegjeJeni'lhe-~Uk,. arm nt 3- test vedekezo mechanizmusanak megeroaitse erdekeben a prana energia (feher feny)be-ha.to'] :;1- k,t-z' es a bib csontjaiba, A In(lveleW~_] aktrvalcdik a. kez es a talp csakra, es egyre robb levego es fold pnina'l kepes felszivm Ennek lUJ.tasara a test fokosaresan es egyenletesen feholtodrk a.nnyi pranava] (e~,e:t:energlava.l)1 amennyivel sikeresen veheti fel a harcot a fertozessel

A kibocsaton pranO! energiat ne stabihzaljuk a t::l!lp es 3 kez csakran, mert amuvelet reszlegesen elzarja ezeket a. csakrakat,

~g. Az alapcsakra: ne toltsuk fel kozverleaul, mert tidtoHes eseten a. hiz fdszokbel. Az alapcsakrat azert J1(Hn sziikseges feltolteni mert ernikor a talp csakrak :fe],t6UBdne:k, az alapcsakra nJlt,5h6des n.elkUi, automatiknsen feltol tod[k.

h. Vegezziink alapos helyi sepresr es energiafeltdltest at korona csakran . I, Az olyan laz, amely hanyassa.l, hasmenesse l res hasfajassal jdr, gyakren gyomorMbe 1 re ndszeri fertozes eredmenye. Ilyenkor vegezztink ala pas helyi seprestaz diUso. es luituls6 solar plexus csakran, a gyomren, a. kOlldok csakran, 3! vekony 68 vastagbelen Lassan es kimeletesen t6Usii'k fel a solar plexus es a koldo,k csakrat, A hangsuly az alapos kitiszthasonvafl. Az alapos kitisztitas nelk~l vegzett '~E1ergi,afelwUes radikalis reakc:~b-t: valthat lei) es a ninetek s(l~yosbodasat idezhen elo .

.

J. Az orrdugulassal, k&hogesse~ es/vagylegzes! nehezsegekkel j:iro taz

ahala.ban legzoszervi fertozes kovetkezrnenye. Vegezztink helyi sep-

96

eluis(j soku p{e:ni.f csakra

mlp ulc.v"dir6k hutulso solar plexus c.sakra

lui tu lso iep csak: a

2;.) abra A kt: kezelese prandva!

rest es energiafeltohest az ajna es torok csakran, a mascdlagos torok I~S

, ~lk 1 kr h r Isa szl 1~...J;.' , •• d" U'

az au npOC5 a: csax an, a iatu so :S,ZlV csaxran es a. tu on. tana

stabrlizaljuk a krbocsdtott prana energiat, Sulyos fertozes eseten 3Z imrnunrendszer rnegeresitese erdekeben kirneletesen L1SZLi(suk ki es tolrsuk fel energiaval az ,elfilsi) es hatulsolep csakrat Kovessuk figye .. lernmel a beteg aJ lapotat. Ritka esetben do fordu that, hogy a beteg felgyiilemhk, es ehlJul. A lep csakrat ne tohsiik fel nagyon, ha a beregnek magas a vernyomasa.

Ira ezt a techrukat rnegfeleloen vegezzuk, a legtobb beteg allapotaban nehany ora alan drama] javulas ~11 be. Ritkan az is elofordulhat, hogy az dSOI orakban nemileg tovabb ernelkedi k 8. laz. Ennek oka egyreszt a radikal is reakcio, masresz: az a felerosodon kuzdelem, amelyet a korokozok a feherversejtekkel folytatnak. Az enyhe homersekletemelkedest oly medon kernlhetjuk e[ illetve kuszobolhetjiik ki, hogy 3 .. 5' mozdulatbel allo aJta~,anos seprest, majd kb. otven vagy meg t.obb mozdulatbol a116 helyi seprest vegzunk azeltllsd es a hatulsc solur plexus cs akran

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->