A rendiség kialakulása

AZ ANGOL RENDISÉG KIALAKULÁSA

A XIII. századra a gazdasági fejlődés a főnemesség mellett újabb
társadalmi csoportok, a polgárság és lovagok számára tette lehetővé a
beleszólást a politikába.
Új eszmék: az uralkodók hatalma nem korlátlan, az országlakosok
képviselik asz országot.
A XIII. század elején Földnélküli János uralma fölött összecsaptak a
hullámok: - elvesztette hatalmas franciaországi birtokait
- 1214-ben Bouvines-nél tönkreverték a csapatait
- III. Ince pápának hűbéri esküt kellett tennie
1215-ben a főnemesség az uralkodót a Magna Charta Libertatum (Nagy
Szabadságlevél) kiadására kényszerítették.
- elsősorban a főnemesség, a lordok számára biztosította a
beleszólást a hatalomba
- ellenállási jog
- növelte a lovagok jogbiztonságát
- megerősítette a polgárság kiváltságait
- mértékegységek egyesítése => a kereskedelem
támogatása
Földnélküli János, majd fia, III. Henrik nem tartotta be a Magna Charta
pontjait.
1264 Simon de Monfort vezetésével felkelét Henrik ellen
1265 parlament összehívása
A felkelést ugyan I. Edward hamarosan leverte, de a parlament példája
később is mintául szolgált.
Mikor I. Edwardnak a háborúihoz pénzre volt szüksége 1295-ben hasonló
módon összehívta a parlamentet, mely ettől kezdve rendszeresen
működött.
Angol parlament kétkamarás rendszerű volt.
A lordok házának munkájában a főnemesek és a főpapok vehettek részt.
Az alsóházba a lovagok és a jómódú polgárok képviselői választás utján
kerültek be.
A FRANCIA RENDISÉG KIALAKULÁSA
II. Fülöp Ágost uralkodása alatt megerősödött francia király hatalom IX.
Szent Lajos (1226-1270) idején tovább növelte erejét.
- megerősítette a királyi bíróságok szerepét
- visszaszorította a helyi pénzverést
- erős, zsoldosokból álló testőrséget állított fel
IV. Szép Fülöp (1285-1314) házassága révén a gazdag Champagne-ra is
rátette a kezét és Flandriát is meg akarta szerezni.
Brügge, Gent, Ypern gyalogos zsoldosai 1302-ben Courtrai mellett
tönreverték.
A francia egyház feletti hatalom igénye, s az egyház megadóztatása
szembeállította VIII. Bonifác pápával.
A háború miatt fellépő pénzhiány és a pápaság elleni támogatás
érdekében 1302-ben összehívta a korábban már tartományi szinten
működő rendi gyűlést.
Az angol modelltől eltérően a papság, a nemesség és a polgárság alkotott
külön rendet, s az országgyűlésen is külön tanácskoztak.
A rendi gyűlés a király mögé állt, részben eredményesen fejezték be a
háborút Flandriában, Lille is a birtokukba került.
A pápaság a most kibontakozó rendi állammal szemben alulmaradt: VIII.
Bonifácot Fülöb emberei elfogták.
Francia érdeket választottak pápává, akinek a székhelyét Avignonba
helyezték. Az avignoni fogság (1309-1377) időszakában a pápaság
francia befolyás alatt állt.