Következő

XIV. évfolyam, 8. szám 2000. augusztus Ára: 39 Ft számunkban:

A Millennium és

Balmazújváros a Város Napja

alkalmából
ünnepi
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZSZOLGÁLATI LAPJA összeállítás

ELSŐ KEZBOL
K Ö Z T E R Ü L E T - H A S Z N Á L A T . Az önkormányzati tulaj­
donú belterületeken a rendeltetéstől eltérő működéshez köz­
terület-használati engedély szükséges. Árusító és egyéb fül­
kék elhelyezésére, járműmegőrző telep létrehozására, köz­
tisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezésére,
kiállítás, vásár céljaira, mutatványos, illetve javító- szolgálta­
tó tevékenységre engedélyezhető közterület-használat, meg­
felelő díj ellenében. A közterületet engedély nélkül, vagy at­
tól eltérő módon használók szabálysértést követnek el, ami
30 ezer forintig terjedő pénzbírságot von maga után.
K I T Ü N T E T É S E K . "Balmazújváros városért" kitüntető díjat
adományozhat a képviselő-testület azok számára, akik kiemel­
kedően sokat tettek a településen élő emberek élet- és munka­
körülményeinek javítására, a település fejlődéséért, s tevé­
kenységükkel öregbítették a város jó hírét. A díj (mellvei
bruttó 100 ezer forint összegű pénzjutalom jár) a millennium
évében két személy vagy kollektíva részére adható ki, ezt kö;/
vetően évente egy kitüntetés adományozható. A "Balmazújvá­
ros kultúrájáért" díjat az önkormányzat azon személyek, és
kollektívák részére adományozhatja, akik a város szellemi,
kulturális, művészeti életének fellendítésében, az oktatás, köz­
művelődés, művészet, hagyományőrzés érdekében hosszú
időn át kiemelkedő eredményeket értek el. Idén négy, az ezt
követő években két-két díj (s a vele járó bruttó 50 ezer forint
ARATOVERSENY A Rákóczi Olvasó Népkör a
pénzjutalom) adományozható. A millennium évében esedé­
helyi hagyományok felelevenítése céljából és
kes díjakat az augusztusi városi ünnepség keretében adják át.
hagyományteremtő szándékkal rendezte meg
K Ö Z V I L Á G Í T Á S . Az önkormányzat meghívásos pályáza­ július második szombatján az I. Balmaz­
tot hirdetett a város közvilágításának korszerűsítésére. A be­ újvárosi Aratófesztivált. Tíz csapat (csapa­
nyújtott dokumentáció alapján a beruházás teljes körű lebo­ tonként három arató: kaszás, marokszedő,
nyolításával a Lenti székhelyű Energie-Contracting Kft.-t kévekötő) mérkőzött meg egymással a cucai
bízta meg. határon. A jó hangulatú versenyen végül az
J Á R D A É P Í T É S T Á M O G A T Á S A . A lakossági szervezésű alábbi eredmény született: 1. 48-as Olvasó
és kezdeményezésű, tíz centiméter vastag, egy méter széles Népkör (Pinczés-csapat), 2. Hagyomány­
közterületi járdák építésére, felújítására az önkormányzat őrzők (Jenes-csapat), 3. Rákóczi Olvasó
idei költségvetésében a céltartalék terhére kétmillió forint tá­ Népkör (Eszenyi-csapat)
mogatást biztosít. A támogatás a járdaépítési igényt benyúj­
tó és az anyagköltségek 50 százalékát befizető lakóközösségek
által felújítandó és új járda építésére vonatkozik, az igények,
illetve a befizetések sorrendjében. Az anyagbeszerzésről (ke­
vert beton, zsaluzó anyag, homok stb.) és a kiszállításról az
I P Ü S Z intézkedik.

B U S Z B Ö S Z Ö R M É N Y B E . Szeptembertől négy járatpár

működtetéséhez járult hozzá Balmazújváros képviselő-testü­
lete (hasonlóan a hajdúböszörményi önkormányzathoz). A
költségek 1/3 arányban történő átvállalásához december 31-
ig 420 ezer forintot különített el a költségvetés terhére.
V E R E S P É T E R E M L É K H Á Z . Az idegenforgalmi objek­
t u m kikerült a megyei múzeumigazgatóság felügyelete alól,
július l-jétől a Veres Péter Altalános Művelődési Központ és
Alapfokú Művészeti Iskolához csatolták.
R É G I - Ú J I S K O L A I G A Z G A T Ó . A képviselő-testület 2005.
július 31-ig - öt tanévre szóló időtartamra - ismét Végh Ist­
vánt bízta meg a Kalmár Zoltán Altalános Iskola igazgatói te­
endőinek ellátásával.
V Í Z E L V E Z E T Ő R E N D S Z E R . Július 11-én rendkívüli tes­
tületi ülésen döntöttek a képviselők arról, hogy az önkor­
mányzat pályázatot nyújt be a felszíni vízelvezető rendszer
rekonstrukciójának megvalósítására. Idén az alábbi rekonst­
rukciót (mederrendezést) kívánják megvalósítani: Belső
Magdolnaéri csatorna kül- és belterületi szakasza, Virágos-
kuti csatorna és a Böszörményi úti főgyűjtő rekonstrukciója.
ARATÁS. Az aszályos idő ellenére jó termés volt őszi búzából, Balmazújváros határában
hektáronként átlagosan 5 tonnányi "életet" arattak Gyulai András felvételei

Élményképek: újvárosi gondolatszirmok
Hogy mire valók a szigetek? Megpi­
henni, és kincseket rejteni, elvonulni és
töltekezni, benépesíteni és szépíteni, s
vele magunkat is építeni. D e mindenek
eló'tt megőrizni valók a szigetek.
Ilyen sziget Balmazújváros is a
"Hortobágy mellyékén" - ahogy Veres
Péter fogalmazott -, de nem elzárt, ne­
hezen megközelíthető sziget, hiszen a
Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy
(illetve a Tiszamente) idegenforgalmi
háromszög úgynevezett négyszögösíté-
sének nem csak fontos földrajzi-geo­
metriai pontja, hanem szellemi és érték­
rendbeli garanciája is ez a sokak által
még ma is óriásfalunak nevezett, húsz­
ezerhez közelítő lélekszámú mezőváros.
Az ide látogató természetesen a
vonzó hévízkincse, a természetvédelmi
értékek (a gazdag flóra mellett például
rezervátum), a műemléki látványossá­
gok (Semsey-kúria, katolikus és refor­
mátus templom, Veres Péter emlékház,
Kishortobágyi Csárda, helytörténeti,
immár Semsey Andor Múzeum), de a tud lépni az udvarába, ahol a régi tűzol­
pihenés, a csend, a barangolások után is
vágyhat. Ennek a barangolásnak állo­
másai lehetnek a messzi síkba kígyó­
ként kúszó, zegzugos utcák, középpont­
ja pedig a városközpont, a Kossuth téri
díszpark, mely a tapasztalatok szerint
nem csak nevében, de a gyakorlatban is
díszt jelent. Más, jóval nagyobb váro­
sok számára is irigylendő ékköve ez a és szerszámokkal megrakott kis kocsit.
településnek.
Egy város saját értékeihez való hoz­ az idegen, míg látja balról a barokk ka­
záállásának, azok őrzésének, gazdagítá­
sának, a feléjük irányuló tiszteletnek
számos jelképes szempontja lehet. Is­
mert példa az, hogy nézzük meg egv
ház illemhelyét, következtetni tudunk
belőle a házban lakókra, nézzük meg,
hogy vannak-e virágok a szobákban,
milyen gondozott a kertje, vagy egy is­
kolában például milyenek a közösség ál­
tal használt életterek... Azonnal kialakul a kövekbe rejtve és a harangok alá idéz­
bennünk egyfajta kép, és ezen a véle­
ményünkön már csak keveset változtat­
MILLENNIUM
hat az emberekkel, az életteret haszná­
lókkal való beszélgetés.
Ha egy város életéről, hétköznapja­
iról, vezetői és lakossági habitusáról
akarunk a magunk számára hiteles ké­
pet szerezni, akkor a magánházak és
porták mellett a köztereket és középüle­
teket kell elsősorban szemügyre ven­
nünk. Az oda látogató pedig először
nem az emberekkel személyesen talál­
kozik, hiszen csak messziről látja őket,
legfeljebb megszólít valakit, hogy infor­
mációt kérjen tőle, hanem a közterüle­
teket látja. A buszról leszállva legelőbb
a Kossuth teret és annak díszparkját.
Tegyük fel, hogy van egy szép órá­
ja az idegennek, hamarabb érkezett egy
megbeszélt találkozóra, így várakoznia
kell, s ezt az időt nem egy kávé vagy
egy sör mellett akarja eltölteni egy ven­
déglátó-ipari egységben vagy annak te­
raszán, hiszen verőfényes délelőtt van,
kellemesen csiklandozza bőrét a nap s a
gyönge szellő, hanem sétálni akar.
Hétfő van, a Múzeum zárva, de be
tókocsik és Kossuth Lajos büszke
büsztje (mellszobra) mellett hat köz­
munkás is iparkodik minél szebb rendet
tenni a portán, ahol már amúgy is rend
van. A díszparkban szintén dolgoznak,
oldalt négyen, s belül is vagy öten-ha-
tan, sőt, a Kossuth utca felé nézve látni,
hogy ott is tolják a metszett gallyakkal
Előbb tegyünk egy kört, gondolja
tolikus és szemben a későbarokk refor­
mátus templom tornyait, utóbbin egy
1835-ös dátumot is, amit nem tud mire
vélni, amikor megkérdezi a templom­
kertben a virágokkal szorgoskodó asz-
szonyt, hogy mikor építették a templo­
mot, s ő egy harminc évvel korábbi dá­
tumot mond neki.
Az idő azonban jelen van. N e m csak
ve, hanem a fák és cserjék, virágok, utak
és padok között is, ott van az egész hu­
2 0 0 0 . augusztus
szadik század, annak keserű emlékeivel,
a háborúkkal és dúlásokkal, a fájdalmak­
kal és az áldozatokkal. Elsőként egy
szovjet hősi emlékmű magasodik, a
Vöröshadsereg életüket vesztett katonái
emlékére emelt oszlop, majd a hatalmas,
legalább hat-hét méter magasnak be­
csült másik kőkolosszuson egy turulma­
dár les keselyű szemekkel emberi bűnre
s vigaszos jövőre, előtte pedig a harcba
hívó kürtöt éppen megfújó kőkatona: az
első világháborús emlékmű. A krónikák
több mint hatszáz balmazújvárosi had­
ba hívott haláláról számolnak be, az osz­
lop három oldalán azonban legalább
nyolcszáz név sorakozik - igaz, vannak
rajta későbbi áldozatok is.
A díszpark itt valóban emlékparkká
nemesül, hiszen következik a II. világ­
háború áldozatai előtt tisztelegve a Ve­
res Péter Társaság által közadakozásból
1991-ben emelt emlékmű, Hondroma-
tidisz Rigasz alkotása, mely a látogató
szerint a legszebb szobor a környéken,
beleértve Somogyi Árpád ülő Veres Pé­
ter szobrát is a művelődési ház előtt.
N e m szentségsértő a gondolat, hogy a
város nagy szülöttjének merev-tétlenül
lelógó keze hullhatott volna az ölébe,
ahol sokkal jobban mutatna egy teleí­
randó papíros vagy könyv, mint odébb
a szocreál hármas egyik munkáskezé­
ben. (Kiss István volt e stílus "szeretett"
atyja, bár meg kell jegyezni, hogy a ma
már megmosolyogtató tartalom bronz­
burkán művészi jegyeket is megcsillant
a nap.) Kicsit talán idegen a mezítlábas
paraszt, a vasmunkás és az olvasó, mű­
velt munkás triumvirátusa a tér elején,
de ez is a múlthoz tartozik, s e város,
úgy tűnik, akkor is tiszteli múltját, ha
abban az értéképítő elemek mellett a
mára már megváltozott értékrendűek is
szerepelnek.
Visszatérve Rigasz munkájához, az
ötnegyedes nőalak egyszerre lehet anya
és hitves, árván hagyott lány és szerető,
s a szimbolikus, drámai hatást csak fo­
kozza a kézben tartott rózsa, mit nin­
csen mely sírra dobni. Kétszázhoz kö­
zelít itt is a kőlapokra vésett nevek szá­
ma (a névbe vésett sorsok azonban már
újrafestést kívánnak, egv évtized is
jócskán megkoptatta a feliratokat).
A látogató a külső íven is tesz egy
kört, élvezi, ahogy egyszerre csap hom­
lokába a madarak éneke és a fák lelógó,
szelíd lombja. Milyen sok itt a fa, tor­
pan meg, s milyen jó, hogy sok, s még
levegőt venni is szebb, hogy itt a sok vi­
rág. Mi is volt az a felirat a parkban, a
gyermeknyi juhar előtt? "Virágos Ma­
gyarországért 2000. emlékfája", emléke­
zik az idegen, aki már egyre kevésbé ér­
zi idegennek magát az elsétált órácska
után. Ezek szerint benevezett a város a
nemes versengésbe, s a látogató biztos
benne, hogy a településszépítő mozga­
lom ítészei nem hagyják szó és dicséret
vagy jutalom, díj nélkül az erőfeszítése­
ket. "S hogyhogy még nem törték de-
A legszebb szobor Hondromatidisz
Rigasz alkotása
Borza János felvételei
rékba a fát?" Milyen botor a kérdés,
igen, most botor, mert korábbi, kínos
tapasztalatok kérdeztetik, mert más­
honnan érkezett, másféléket tapasztalt.
Hiszen itt még egyetlen rongálást sem
látott! Más emberek élnek itt, szeretik a
fákat és a virágokat, gondolja, s ha jól
működik a tapasztalati képlet, kell,
hogy egymást is szeressék az emberek.
Maradt még jó öt perc a találkozóig,
ami talán elég lesz egy gyors cigarettára.
Míg szíja a füstöt, kicsit el is szégyelli
magát: szabad-e akár egy füstrúddal is
berondítani a levegőt? S hogy elnyomja
a csikket, ahhoz is arrébb sétál egv kuká­
hoz, mert alig lát a földön eldobált ciga­
rettavégeket. (Talán a buszmegálló
mentén sem virítana virágok ellenpéldá­
jaként a sok csikk, ha lenne ott egy sze­
metes...) A művelődési ház (és a régi fel­
irat szerint még nagyközségi könyvtár)
bejárata fölött is virágok lógnak az erké­
lyeken, s csak az ajtó két oldalán hirde­
tőnek használt felületen ízléstelenkedő
tacepaók méltatlanok a látogató frissen
szerzett tapasztalataihoz.
Míg egy szénával megrakott, egylo­
vas szekér után bámul, hirtelen belgiu­
mi hangulat zsiborog végig az ereiben.
Ott látott ilyen sok kerékpárost, az em­
berek szívesebben közlekedtek a kétke­
rekűvel, mint a volán mögött ülve. Per­
sze, modernebbek, drágábbak voltak az
ottani biciklik, s nem feltétlenül csak az
élettér nagy távolságait legyőzendő
szállnak két kerékre a hollandok vagy a
belgák. Itt nincsen pénz csodákra, de a
látogató arra gondol, hogy a csoda az
ember lelkében van, és csattogó küllők­
kel is el lehet jutni egy tagadhatatlanul
szegényebb, de egészségesebb, a kör­
nyezetre odafigyelő Európába.
Akár a Hortobágy mellyékéről is.
V I T É Z FERENC
 2000. augusztus MILLENNIUM

Szülöőházam, hortobágy mellyéke

Mint airól már hírt adtunk: Pozsonyi József, a Semsey Andor Múzeum igazgatója kapott
megbízást a CEBA Kiadó "Magyarország kisrégiói" sorozata egyik kötetének főszerkesztői
munkálataira. A történész-muzeológus a közelmúltban befejezte a "Tiszamente-
Hajdúvárosok-Hortobágy" című kötet szerkesztését, illetve a 15 település - köztük Balmaz­
újváros - kismonográfiájának megírását. Városunk millenniumi ünnepségsorozata alkalmán
folytatásokban (kivonatos, szerkesztett formában) közzé tesszük a mű Balmazújvárosra vo­
natkozófejezeteit. (A CEBA Kiadó kötete egyébként hamarosan megjelenik a könyvpiacon.)
Balmazújváros
fekvése
A város keletről a "Hortobágy mel-
lyéke", bár az országos főközlekedési
útvonalakból kiesik, fekvése inkább a.
csendes nyugalmat biztosítja, mintsem
az elzárt távolságot. A 33-as számú má­
sodrendű országos főútról - Tiszafüred­
től 55 km-re, Debrecen felől 24 km-re -
a 332l-es útra térve 7 km megtétele
után érhető el. Ez az alsórendű út köti
össze a 4-es számú országos közúttal a
20 km-re fekvő Hajdúszoboszlón. A
megyeszékhely - Debrecen - 23 km-re a
3316-os és a 33-as úton is megközelíthe­
tő. A várostól Hajdúböszörmény 14
km-re a 3318-as úton, Tiszacsege 29
km-re a 3316-os úton, Hajdúnánás 30
km-re a 3317-es úton van. A városon
halad keresztül a M A V 108-as számú
Debrecen - Füzesabony viszonylatú
egyvágányú, nem villamosított vonala.
A városhoz tartozó külterületi la­
kott részek: N a g y h á t 247 fő, Telekföld,
Vízmű telep 19 fő, Virágoskút 9 fő,
Darássá 4 fő, Bakócz 3 fő, Lesialja 1 fő.
A külterületen és tanyákon lakók száma
összesen 283 fő.
FÖLDRAJZ, TERMÉSZETI
ADOTTSÁGOK
Balmazújváros közigazgatási területe
tájföldrajzilag kétarcú: nyugati, na­
gyobbik része a Hortobágyhoz tartozik,
kisebbik, keleti szeglete a Keleti-főcsa­
tornán túl (Nagyhát) pedig a Hajdúhát­
hoz sorolható. Ez a kettősség dombor­
zatilag, földtanilag, sőt talaj- és növény­
tani s z e m p o n t b ó l is megnyilvánul.
Domborzatát tekintve a nyugati rész ta­
golatlan, nagyrészt ártéri szintű tökéle­
tes síkság, a keleti terület pedig gyen­
gén tagolt, ármentes síkság, tengerszint
feletti magassága már 100 méter feletti.
M i n d a felszínt felépítő földtani
k é p z ő d m é n y e k tekintetében, mind
földtörténetében teljesen különbözik a
két rész. Míg a Hortobágyon már a ple­
isztocén elejétől (2, 4 millió évvel ez­
előtt) folyt a folyóvízi üledék-felhalmo­
zódás, a Hajdúhát a pannon időszak vé­
gétől (5, 3 millió éve) a pleisztocén kö­
zepéig szárazföld volt, kiemelkedett
környezetéből. F'rre utalnak a felső-
pliocén, alsópleisztocén során keletke­
zett vörösagyagok, melyek egykori tala­
jok maradványai. A pannon időszaki
képződmények itt hosszú ideig maga­
sabb helyzetben maradtak, választóvo­
nalként a Hortobágy és a Nyírség kö­
zött. A folyóvízi üledékek képződése
csak a középpleisztocénban indult meg,
amikor a folyók feltöltő tevékenysége
folytán a nyírségi hordalékkúp magas­
sága elérte a Hajdúhát felszínének ma­
gasságát. Ezen a részen főleg a Tapoly
és az Ondava rakta le hordalékát. A fel­
sőpleisztocén közepétől azonban a Haj­
dúhát lassú emelkedése miatt a folyók
elhagyták a terűletet és a szél lett a leg­
főbb felszínformáló erő. A hortobágyi
területeket azonban egészen a múlt szá­
zadig folyók árasztották el, először az
Ős-Sajó-Hernád, majd a felső-
pleniglaciális közepétől (kb. 20 ezer
éve) a Tisza. A Sajó-Hernád hordalék­
kúpjának homokos rétegei Balmazújvá­
rosnál 0-10 méter vastagok, itt volt a
hordalékkúp délkeleti csücske.
A Tisza megjelenésével a Sajó-Her­
nád elhagyta a területet, egykori med­
reit azonban a Tisza is felhasználta. A
Tisza egészen a holocén szubboreális
fázisának kezdetéig (5000 évvel ezelőtt)
haladt itt észak-déli irányban, mielőtt
felvette volna mai folyásirányát. Egy­
kori futását elhagyott folyómedrek jel­
zik, ilyen a Kadarcs is. Ami a felszín fel­
építését illeti, a Hortobágyon az ártéri
löszök uralkodnak, a Hajdúhátot pedig
a tipikus löszök takarója fedi. A tipikus
löszök a szárazra került hordalékkúpok­
ból szél által kifújt és felhalmozott fi­
nom szemű porból keletkeztek, az árté­
ri löszök viszont a folyóvízi iszapos,
agyagos hordalékból keletkeztek a fo­
lyók árterein felhalmozódva, löszre em­
lékeztető szerkezetüket a hideg, száraz
periglaciális éghajlaton vették fel. Az
ártéri löszterületek nagy része a múlt
századi folyószabályozások hatására el­
szikesedett, ma szikes talajokat találunk
rajtuk, a tipikus löszön viszont kitűnő
termékenységű talajok képződtek. A
hortobágyi területek mélyebb részein a
Tisza a holocén folyamán öntésiszapot
is felhalmozott.
A terület talajtakarója földtani fel­
építéséhez hasonlóan kétarcú. Keleten a
Hajdúhátot nagyrészt az igen jó termő­
képességű, vályog mechanikai összeté­
telű alföldi mészlepedékes cser-
nozjomok, a nyugati részek elszikese­
dett lösziszapos felszíneit pedig szikes
talajok: a szántóföldi művelésre alkal­
matlan, legelőként hasznosított réti
szolonyecek, kis területen pedig az igen
gyenge termékenységű sztyeppésedő
réti szolonyecek borítják. A két talajtí­
pus közötti átmeneti területeken vi­
szonylag nagy területet borítanak a
mélyben szolonyeces réti csernozjomok
és a mélyben sós réti csernozjomok is, a
m é l y e b b fekvésű részeken pedig
szolonyeces réti talajok fordulnak elő.
A város határának fő vízfolyásai a
Keleti-főcsatorna, a Kadarcs-Kará-
csonyfoki-felfogócsatorna és a Horto­
bágy. A Keleti-főcsatorna szállítja a leg­
több vizet, vízhozama 60 m3/s. Vízmi­
nősége I. osztályú. A Kadarcs a Tisza #
elhagyott medrében folyik, egykori le-"'^
folyásának irányát őrzi. A Kadarcshoz
csatlakozik a településtől délre folyó
Magdolna-ér is. A Hortobágy a nyuga­
ti részen a közigazgatás határát alkotja,
szintén elhagyott Tisza-meder. A köz­
igazgatási terület északkeleti részére kis
szakaszon átfolyik a Brassó-ér is. Sok a
mély fekvésű, vízjárta terület is, ilye­
nek: Nagyszik, Magdolna, Bakóc,
Nagylapos, Pap-rét, Daru-rét. Mester­
séges állóvizek a Keleti-főcsatorna táro­
zója, a K-V. tározó és a Konzervgyári
víztároló. A talajvíz mélysége általában
2-4 méter közötti, sok helyen azonban a
2 métert sem éri el. Sok az artézi kút. A
település hévize 61 °C-os, nátriumklori-
dos típusú, felsőpannon rétegekből
származik.
A város környékének éghajlata
mérsékelten meleg, száraz. Az évi nap­
fénytartam 1950-2000 óra közötti, az
évi középhőmérséklet 9, 8-9, 9 °C. Ta­
vasszal a fagyveszély április 12-14-ig
fennáll, az első őszi fagyok jelentkezésé­
re pedig október 18-19 körül számítha­
tunk. Az évi csapadékmennyiség 520-
550 mm, a hótakarós napok száma átla­
gosan 34-36, az átlagos maximális
hóvastagság 16-18 cm. Az uralkodó
szélirány az ÉK-i, az É-i és a D N y - i , az
átlagos szélsebesség 2, 5-3 m/s közötti.
Növényföldrajzi szempontból a te­
lepülés az» Alföld flóravidékének
(Eupannonicum) Tiszántúli flórajárásá­
hoz (Crisicum) tartozik. Potenciális nö­
vénytársulásai változatosak voltak: a ke­
leti, 100 méternél magasabb hajdúháti
részeket löszpuszták, löszsztyepprétek
és pusztai cserjések jellemezték; nyuga­
tabbra sziki tölgyesek fordultak elő szi­
ki erdőssztyepp-rétekkel és sziki gye­
pekkel, sok helyen tölgy-kőris-szil lige­
tekkel komplexeket alkotva. A Horto­
bágy folyó mentén pedig alacsonyárté­
ri társulások voltak jellemzők: mandu­
lalevelű bokorfüzesek és puhafaligetek.
Napjainkban eredeti erdőtársulást nem
találunk a területen, de a szikes talajo­
kon változatos füves társulások alakul­
tak ki, melyeknek nem csak növény-,
hanem madárviláguk is értékes. A kele­
ti részek eredeti lösztársulásaiból vi­
szont nem sok maradt, mivel a kedvező
termőképességű csernozjom talajokat
szántóföldi művelés alá vonták. N é ­
hány kisebb folton előforduló faj azon­
ban még jelzi az egykori vegetációt:
mezei szil, kökény, parlagi rózsa, hen­
geresfészkű peremizs, nagyvirágú led­
nek, bérci here, közönséges borkóró. A
szikes területek növénytársulásai rend­
kívül változatosak. A veresnadrágc-
senkesz uralta ürmös és cickafarkos szi­
kes puszták és különböző szikfoktár­
sulások, sziki rétek és szikes mocsarak
egyaránt előfordulnak. Legnagyobb ré­
szüket a Hortobágyi Nemzeti Park fog­
lalja magában, mely a közigazgatási te­
rület északnyugati (Kisszeg-puszta) és
délnyugati (Daru-Karinkó-puszta,
Magdolna-puszta, Nyári-járás,
Nyírőlapos) szegletét' óvja. A Kisszeg-
puszta jobb minőségű talajait cickafar­
kos füves puszták és ecsetpázsitos sziki
rétek borítják, a kisebb löszhátakat ür­
gék lakják. A Magdolna-puszta löszfolt­
jain is előfordul az ürge, sziki gyepeinek
értékes növénye az erdélyi-pannóniai
bennszülött erdélyi útifű, ritka fészkelő
madarai a székicsér és a gólyatöcs. A
Nyárijárás és a Nyírő-lapos sziki nö­
vénytársulásai és madárvilága miatt is
fokozottan védett terület. A N y í r ő -
laposon fészkel hazánk egyetlen benn­
szülött madár-alfaja, a székipacsirta, a
nemrég védelem alá helyezett Nagyszi­
ken pedig széki lile és gulipán fészkel.
Vonulás alkalmával sok ritka madár ke­
resi fel a halastavakat is.
, Borza János felvétele

Szülöőházam, hortobágy mellyéke
HELYTÖRTÉNET
A város közigazgatási területén módsze­
res régészeti terepbejárás és feltárás még
nem volt. Az időnként felszínre kerülő
leletekből és néhány szakszerűen elvég­
zett ásatásból azonban nyomon követhe­
tő, hogy a város környéke ősidők óta la­
kott vidék volt. A legjelentősebb ilyen
emlékek a virágoskúti halastavak medré­
ben az egyik lecsapolás során felszínre
került zsugorított testhelyzetű csontvá­
zak és egyéb mellékletek alapján rézkori­
nak datált temető, vagy a Keleti-főcsa­
torna építésekor 1953-ban töltésnek el­
hordott, de Csalogh József régész által
szakszerűen feltárt Kárhozott halom, la
Téne-kori kelta urnasírja és az alatta
meglelt szkíta (vaskori) tölgy-gerendás
sírkamra, melyre az elhunyt nagyságát,
tehetős voltát jelző mintegy 8000 köb­
méteres halmot emeltek.
A honfoglalást követően és a kora
Árpád-korban számtalan kisebb telepü­
lés alakult ki a mai újvárosi határban.
Id. Varga Antal, neves helytörténész
több mint húsz elpusztult falu nevét so-
- rolta fel, melyeknek évszázadokkal ez­
előtti létezését napjainkban egy-egy ha­
tárrész neve őrzi. Ilyen például Bakóc,
Cuca, Darássá, Maláton, H o r t stb.
Az első, ami az idelátogató idegent
meglepheti, a város és környékének fur­
csa hangzású, értelmetlennek tűnő el­
nevezései; a mai magyar nyelvben je­
lentéssel nem bíró földrajzi nevek, mint
Hortobágy, H o r t (külterületi tájegy­
ség), Kadarcs (patak), Darássá (puszta),
Balmaz stb. A magyarázatot a nyelvtu­
domány és a történettudomány jeles
képviselőitől kapjuk. A korai magyar
történet írott forrásai, a régészeti lelet­
anyag, a történeti földrajz és a nyelvtu­
domány egyaránt bizonyítja, hogy a
honfoglalás során és az azt követő évti­
zedekben, de még az Árpád-korban is a
vándorló, majd honfoglaló magyarok­
hoz más etnikumú népek, néptöredékek
- kabarok, kálizok, besenyők, kunok, já­
szok stb. - csatlakoztak. A honfoglalás
során a más nyelvű, más kultúrájú hon­
foglalók viszonylag elkülönülten, egy
tömbben - a Kárpát-medence északke­
leti, keleti területén - telepedtek meg.
Ezen .3 vidéken - a fenti tudomá­
nyok képviselőinek egymást erősítő és
bizonyító megállapításai szerint - egy
iráni eredetű, ótörök nyelvet beszélő,
mohamedán vallást valló, tárgyi, szel­
lemi kultúrájában a magyarokétól erő­
sen eltérő nép - a kálizok - nyertek
szállásterületet. E népcsoport hagyaté­
ka a nyelvtudomány kiemelkedő mű­
velőinek (Melich J., G o m b o c z Z.,
Csánki D.) véleménye szerint az Ár­
pád-korban állott több - már elpusz­
tult - településének és a mai városnak
ótörök (türk) neve.
A Balmaz névről N é m e t h Gyula "A
honfoglaló magyarság kialakulása" cí­
mű könyvében is ír. Városunk neve -
MILLENNIUM
Egy emlékezetes kép: Göncz Árpád köztársasági elnök a Semsey Múze­
umban
mint a Szatymaz és Rakamaz település­
név - analóg egy erődített türk város ne­
vével, mely az ókorban a Fekete tenger
vidékén állott. Az erődített hely neve
"Korkmaz", jelentése "félelem nélküli"
("nem félő"). A Balmaz - "nem való",
"nem lévő" ótörök szónak magyar nyel­
vű személynévi megfelelőiével Árpád-
kori okleveleinkben többször találkoz­
hatunk "Numuolohod" vagy "Numuo-
lou" (Nemvaló) leírt alakban is.
Az a település, melyet a honfoglalás
után itt a böszörmény kálizok alapítot­
tak, a tatárjáráskor - lakóinak szinte ma­
radéktalan kiirtásával illetve elűzésével
- elpusztult. Hogy mindez a tatárdúlás-
sal hozható összefüggésbe, bizonyítja a
századunkban Balmazújvároson talált
öt éremkincslelet, melynek legfiata-
labbra datálható darabjait a numizma-
tikusok (pl. Huszár Lajos) 1240. évi ve-
retként határozták meg. Az elrejtés oka
- teljes bizonyossággal állítható - a tatá­
rok beözönlése. Ugyanakkor az, hogy a
korabeli viszonyok között jelentős érté­
ket képviselő kincsek több száz éven ke­
resztül a földben maradtak, az elrejtők
pusztulására utal. A Hajdúságban, kü­
lönösen Balmazújvároson kulmináló
hasonló összetételű friesachi dénárok­
ból álló éremkincsleletek darabszáma és
egy-egy lelet nagyságának oka, hogy a
nyíri és alsó-szabolcsi izmaelita kálizok
ősi, magukkal hozott és megőrzött fog­
lalkozása az arany- és ezüstművesség
volt, s a kora Árpád-kori magyar ural­
kodóktól kapott megbízatásuk a regálé­
jövedelmek kezelése lett.
A honfoglalás után környékünkön
elsődlegesen letelepedők (a földrajzi táj­
egységeket saját nyelvükön elnevezők)
teljes kipusztulása valószínűleg még­
sem következett be, hiszen a gyér írás­
beliség korában a régi elnevezéseket
csak az emlékezet őrizhette meg.
2000. augusztus
Borza János felvétele
Balmaz nevével, pusztabirtokként,
írott forrásokban csak a 15. század ele­
jén találkozunk, amikor Zsigmond ki­
rály (1411-ben), mint Debrecen tarto­
zékát Lázárevics István szerb vajdának
adományozta. E század során számta­
lanszor fordult elő okleveles említése
birtokadományok vagy peres ügyek
kapcsán egy H í m e s nevű faluval
együtt, mely földrajzi fekvését tekint­
ve a város mai belterületi közigazgatá­
si területén állt. Balmaz helyét Zoltai
Lajos 1905-ös ásatása alapján, a horto­
bágyi Bivalyhalmon, id. Varga Antal
pedig a mai várostól 5-6 km-re Debre­
cen felé; N a g y háton határozta meg. Itt
a D e b r e c e n - F ü z e s a b o n y vasútvonal
építésekor az 1890-es évek közepén
egy középkori templom alapjaira buk­
kantak.
A 15. század második felében
Balmaz földesura Szilágyi Erzsébet -
Mátyás király édesanyja - volt. Lakói,
mint a király anyjának jobbágyai, kellő
hatalmat érezve maguk mögött, talán
földesasszonyuk parancsára, de leg­
alábbis tudtával a század derekán elfog­
lalták a megtelepedésre és gazdálkodás­
ra kedvezőbb fekvésű Hímes praediu-
mot. Ezt az eseményt egy 1477-ben kelt
oklevél így írja le: "... Erzsébet úrnő,
király u r u n k édesanyja... Thegzes
mesternek... birtokát, a Szabolcs me­
gyében fekvő Hímes pusztát, mely a
Kadarcsnak nevezett folyó mellett...
áll, jogtalanul... elfoglalta, és ennek a
praediumnak a határain belül és határa­
in egy mezővárost Újváros néven újó­
lag elnevezni..., megületni és telepíteni
akar..." A latinul írt oklevélből egyér­
telműen kiderül, hogy Hímest később
Balmaznak, majd pedig Újvárosnak ne­
vezték: "... alias H y m e s vocata, et
expost Bolmaz, nunc autem Wywaras
existens ..."
A balmaziak által bekebelezett Hí­
mes korábbi nagyságára és jelentőségé­
re utal, hogy az 1330-as évekből fenn­
maradt egyházi tizedlajstromok szerint
Hímes papja háromszor annyi tizedet
fizetett, mint a szoboszlói, vagy a
téglási pap, és többet, mint a nagykálói.
Az egyesült település - ettől kezdve az
oklevelekben Balmaz-Újvárosként em­
legetve - 1465-ben kapott mezővárosi
(oppidum) jogot országos- és hetivásár­
tartási, szabad bíróválasztási és egyéb
szabadalmakkal.
A török korban a város sokszor
hosszú évekre elnéptelenedett. Lakott
időszakaiban, mivel a Partiumhoz tar­
tozott, a H o m o n n a i Drugethek, a kal­
lói várkapitány - bedeghi N y á r i István
- és az erdélyi fejedelmek voltak a föl­
desurai. A település rangja egészen a
18. század végéig mezőváros
(oppidum), taxás helység (taxata pos-
sessionata). A lakosság tehát nem sze­
mély szerint, hanem az egész községre
egy összegben megállapított úrbéri
szolgáltatást fizetett. A törökdúlás és a
Rákóczi-szabadságharc az ország la­
kosságát megtizedelte. Balmazújváros
népessége a 18. század elején 2000 fő
körüli. A lassan növekvő lélekszámú
Balmazújváros lakosainak csaknem fe­
lét veszítette el az 1739-ben dúló pestis
következtében.
Új korszak kezdődött a település
történetében, amikor 1753-ban Mária
Terézia az egész újvárosi határt az
Andrássy családnak adományozta. Az
új földesúr miközben a majorsági gaz­
dálkodás bevezetésével kísérletezett, a
mezővárost robotra kötelezett jobbágy­
községgé tette. Az Andrássyak birtoklá­
sa idején 1766-ban Pfalzból és Hes-
senből származó német telepesek köl­
töztek Újvárosba. A mintegy 60-70 csa­
ládot a Duna mentén birtokos Ráday
gróf telepítette Hartára és Soltvad­
kertbe, de az ottani őslakos katolikusok
a reformata német telepeseket elüldöz­
ték, s Andrássy István újvárosi birtok­
részén, a ma is Németfalunak nevezett
településrészen az általuk beépített
GroBdeutschgasse-én (ma Kossuth ut­
ca) telepedtek le.
Az Andrássy család kihalta után I.
Ferenc király Balmazújvárost a Semsey
családnak adományozta. A birtokszerző
Semsey András - aki ebben az időben
Ugocsa vármegye főispánja volt - édes­
anyja a település korábbi földesurának,
siklói Andrássy Zsigmondnak a leánya,
Andrássy Klára volt. Bár a családnak
1945-ig tartó birtoklása idején a telepü­
lés visszasüllyed jobbágy-, majd nagy­
községgé, a város mai arculatát ekkor
nyeri el, s legrégebbi épületei is e kor­
szakból származnak. A korábbi rend­
szertelen "halmazfalu" először a német
lakosság betelepülésével, majd az 1810-
es években a Semseyek által végrehaj­
tott községrendezéssel nyeri el szabá­
lyozott utcahálózatát.
 2000. augusztus HÉTKÖZNAPOK

ANYAKÖNYV
születés:
névadó:
16
.
A Bekton Ifjúsági
házasság: 13
válás:
haláleset:
5
14
Fúvószenekar európai turnéja
A Bekton Ifjúsági Fúvószene­ gatva. A magyar együttest gok szinte m i n d e n fellépés
R Ó L U N K ÍRTAK kar júliusban ismét nagy sike­ nagy éljenzés fogadta. Ennek helyszínét jól ismerték, és a
rű európai koncertkörúton vett oka kettős is lehetett, hiszen mi hűvösebb idő ellenére is jó
(július) részt. A balmazújvárosi együt­ vagyunk a legfrissebb tagál­ hangulatban muzsikáltak. A
tes több éve képviseli szűkebb lam, másrészt ritkán szerepel turné végére Luxemburg fővá­
KARAMBOL: kisteherautóval ütközött Balmazújváros belterüle­
hazáját és annak fúvós kultúrá­ Genfben magyar fúvós együt­ rosa maradt. A gyönyörű főtér
tén egy segédmotor-kerékpáros - Napló, június 6., 5. oldal
ját külhonban, eddig töretlen tes a "Függetlenség napján". zenepavilonjában kiváló akusz­
A L K O T Á S I L E H E T Ő S É G E T KAPTAK a fogyatékosok: a nagyháti sikerrel. Svájc után Franciaország hozta tika és hálás közönség búcsúz­
rehabilitációs intézet négv huszonéves gondozottját küldte el a Idén öt országban tettek a legnagyobb elismerést. Dole tatta az újvárosi mazsoretteket
csillebérci alkotótáborba - Napló, június 7., 5. oldal bizonyságot szakmai felké­ városában a közönség állva és zenészeket.
A HAMVAS RÉTIHÍJA fészke is elpusztult: mintegy ötmillió fo­ szültségükről. N é m e t o r s z á g ­ tapsolt és a koncert után azt Az együttes holland mene­
rintra tehető az az eszmei érték, ami a szerdai hortobágyi tűz­ ban, Hannoverben az E X P O hitték, hogy az együttes buda­ dzsere megelégedése jeléül
ben odalett - Napló, június 16., 3. oldal látogatóit szórakpztatták. Ez­ pesti. Balmazújváros nevét az még ez év augusztusára vissza­
után július 4-én Genfben, a ötödik próbálkozásra sikerült hívta a csoportot egy vendég­
ISMÉT MEGINDULT A TŰZLAVINA a pusztán - Napló, június 16.,
N A T O rendezvényén szere­ kimondaniuk. Belgiumban a szereplésre, ezen kívül a jövő
3. oldal
peltek együtt egy olyan fúvós­ Bekton zenekar és mazsorett- évre két újabb felkérést is kap­
EBÉDLŐ ÉS O T T H O N a Jövőház tégláiból: a Wienerberger Tég­ csoport már visszatérő vendég.
zenekarral, amelynek tagjai az tak.
laipari Rt. által Jövőház néven meghirdetett pályázat egyik A tengerparton menetelve a ta­
U S A államaiból voltak kiválo­
nyertese a balmazújvárosi Bocskai István Altalános Iskola -
Napló, június 20., 5. oldal
BETYÁR MELEGBEN is betonoznak Balmazújvároson - Napló,
június 22., 6. oldal Felelet a „Mondolatra"
AJÁNDÉK A RENDELŐKHÖZ: Niva terepjárót ajándékozott az
Júliusi számunkban tettük köz­ ilag nehezen magyarázható hi­ numába, s manapság ott pro­
egészségügyi minisztérium Balmazújvárosnak - Napló, június
zé a Balogh Anita és Balogh ba miatt a Balogh-nővérek írá­ dukál bámulatba ejtő és fölöt­
22., 6. oldaí
Judit szerzőpáros okosan indu­ sának vége és az aláírásuk le­ tébb idegesítő mutatványokat.
SZIMMETRIÁBAN A Z EURÓPAI U N I Ó V A L : H o r n Gyula, Kovács latos, szellemesen megírt vá­ maradt a nyomtatott szöveg­ Helyrehozandó, amit lehet, az
László és N é m e t h Miklós részvételével politikai fórumot ren­ laszcikkét "Felelet a mondolat­ ből. Bár a hibát a nyomdai elő­ elrontott írás utolsó bekezdé­
deztek a balmazújvárosi falunapon - Napló, június 26., 6. oldal ra, avagy jelentés a végekre" készítést végző Reklám M ű ­ sét megismételjük - reménye­
T Ö B B SZÁZMILLIÁRDOS KÁROK - támogatást az ágazatnak: címmel, amelyben a júniusban hely munkatársa "jegyzi", még­ ink szerint hibátlanul.
Torgyán József a holland nagykövettel együtt átadta a Kvaliko közölt "Jelentés a végekről" cí­ is a felelős szerkesztő köteles­ "Tény, hogy a pedagógusi
Szövetkezet új hűtőházát - Napló, június 26., 1., 7. oldal mű írásra reagáltak. A kinyom­ sége elnézést kérni az érintet­ hivatás feladatai és anyagi elis­
tatott anyagba - a szerkesztő tektől: a szerzőktől, a képalá­ merése nincs összhangban, de
SZALMALÁNG: háromszázezer forint kárt okozott az a tűz Bal­
által elfogadott, hibátlanul tör­ írásban szereplőktől - és termé­ nem csupán e szakma képvise­
mazújvároson, amely egy traktor kipufogójából kipattant szik-'
delt imprimatúrától eltérve - szetesen az olvasóktól. A tech­ lői számára jelent elérhetetlen
ra miatt ütött ki - Napló, június 30., 5. oldal
tipográfia- és értelemzavaró nikai haladással párhuzamosan álmot, hogy Rómába illetve
ARANYLAKODALOM: Szántai Márton és felesége, Nemes Erzsé­ idegen szövegrész (egy korábbi a "nyomda ördöge" átköltözött Párizsba látogasson.
bet balmazújvárosi lakosok június 14-én ünnepelték 50. házas­ számban megjelent képaláírás) a szedőgépek és mettőrasztalok Balogh Anita-Balogh Judit"
sági évfordulójukat - Napló, június 30., 5. oldal került. A különös, technológia­ világából a komputerek terré-

,A JOG NEM TUDÁSA NEM MENTESÍT'

Az ingatlan-nyilvántartás alapvető szabályai II

Az ingatlan-nyilvántartás a
közhitelesség elve alapján azon
vélelmet állítja fel, mely sze­
rint a bejegyzett jog azt a sze­
mélyt és olyan tartalommal il­
leti meg, ahogy azt a nyilván­
tartás feltünteti, illetve, hogy
az ingatlanra vonatkozóan más
jog, mint amit a nyilvántartás
feltüntet, nem áll fenn. A tör­
vény szerint védelemben ré­
szesül a jóhiszemű szerző (in­
gatlan-nyilvántartásban bízva,
ellenérték fejében jogot szerző
személy), akivel szemben az
ún. nyilvántartáson kívüli tu­
lajdonos sem érvényesítheti a
jogát (legalábbis az ingatlan­
nyilvántartási eljárásban).
A kérelemhez kötöttség
szerint jogok és tények bejegy­
zésére irányuló eljárás fősza­
bályként az ügyfél kérelmére
indul, és a kérelemhez az eljáró
földhivatal kötve van. A földhi­
vatal csak azt a jogot vagy
tényt jegyezheti be az ingatlan­
nyilvántartásba, amelyet az
ügyfél a kérelmében megjelölt.
A jogbiztonság érdekében az
ingatlan-nyilvántartásba ada­
tot feltüntetni, jogot vagy
tényt bejegyezni csak érvényes
okirat (hatósági határozat)
alapján lehet (okirati elv).
Az ingatlan-nyilvántartás
vezetése a körzeti földhivatal
hatáskörébe tartozik. A körzet
lényegében a korábbi járásnak
megfelelő közigazgatási egy­
ség, amelynek bevált rendsze­
rén változtatni nem indokolt.
Az ingatlan-nyilvántartást az
általános államigazgatási terü­
leti beosztásnak megfelelően
községenként, városonként, a
fővárosban kerületenként kell
vezetni. A megyei jogú váro­
sokban a kerületenként történő
vezetésre a törvény lehetőséget
nyújt. Ugyancsak lehetőség
van más városokban is az in­
gatlan-nyilvántartás kerületen­
ként történő vezetésére,
amennyiben ehhez a földmű­
velésügyi miniszter hozzájárul.
Az ingatlan-nyilvántartás
tárgya maga a jogi értelemben
vett ingatlan. Ingatlannak mi­
nősül általában a földterület és
mindaz, ami vele szilárd össze­
köttetésben van. Az ingatlan­
nyilvántartásnak az ún. önálló
ingatlanok képezik a tárgyát,
azok, amelyek önállóan (saját
helyrajzi számmal megjelölve)
az ingatlanforgalomban részt
vesznek, öröklés tárgyai lehet­
nek. Önálló ingatlanok: a föld­
részlet és az ún. egyéb önálló
ingatlanok. A földrészlet alko­
tórészeivel együtt vagy a nél­
kül képezi az ingatlan-nyilván­
tartás tárgyát.
Az egyéb önálló ingatlan
kifejezés lényegében gyűjtőfo­
galom. E fogalom alatt a tör­
vény a következőket szabályoz­
za: az önálló tulajdonú épüle­
tet, amely esetében az épület­
nek és annak a földnek, ame-
lyen az épület áll, a tulajdonjo­
ga nem azonos; a társasházban
lévő öröklakást, illetőleg a kü­
lön tulajdonban álló, nem lakás
céljára szolgáló helyiséget, a
közös tulajdonban lévő részek­
ből az öröklakás tulajdonosát
megillető hányaddal együtt; a
szövetkezeti házban lévő szö­
vetkezeti lakást, illetőleg a kü­
lön tulajdonban álló nem lakás
céljára szolgáló helyiséget; a
közterületről nyíló pincét,
amellyel egy tekintet alá esik a
föld alatti garázs, raktár stb.
Az ingatlan-nyilvántartás
az önálló ingatlanok adatait,
valamint az azokhoz kapcsoló­
dó jogokat és jogilag jelentős
tényeket tartalmazza. Az ingat­
lan-nyilvántartásban az azonos
nevű jogosultakat a családi és
utónév, a jogosult anyja neve és
a születési éve (együtt: termé­
szetes személyazonosító ada­
tok) a lakcíme, továbbá a sze­
mélyi azonosító alapján lehet
egymástól megkülönböztetni.
A személyi azonosító ingatlan­
nyilvántartási felhasználása
egy olyan kényszerű lépés,
amely a magánérdek és a köz­
érdek mezsgyéjén mozog. A h ­
hoz, hogy a személyi azonosí­
tónak a jogbiztonságot szolgáló
közérdekű felhasználása ne te­
remtse meg a magánérdek te­
rületébe való illetéktelen beha­
tolás lehetőségét, azt a sze­
mélyazonosító jel helyébe lépő
azonosítási módokról és az azo­
nosító kódok használatáról szó­
ló törvény rendelkezései sze­
rint kell a földhivatalnál kezel­
ni. Ezért ezt az azonosítót a
képernyőn megjelenő tulajdo­
ni lapon és az ingatlan-nyilván­
tartás részeiről kiadott másola­
ton feltüntetni nem lehet.
DR. MOLNÁR TIBOR
ügyvéd
(Sorozatunk következő részében az
ingatlan-nyilvántartás alapvető sza­
bályainak áttekintését folytatjuk.)

Balmazújvárosi Kulturális Napok
(A programok zömét a Kastélykert
parkjában rendezik meg. A z ettől elté­
rő helyszíneket jelezzük)
Augusztus 14. (hétfő)
10 óra: Polgármesterek főzőverseny
15 óra: Térzenét ad a Bekton Ifjúsági
Fúvószenekar és Mazsorett Együttes
16 óra: Ünnepélyes megnyitó
Közreműködők: Katrinca Néptánc­
együttes, Hímes Néptáncegyüttes,
Conservatory rézfúvós kvintett
17 óra: Koronás Főnix Hagyományőr­
ző Haditorna Egyesület
18 óra: Templomi hangverseny (katoli­
kus templom)
Közreműködők: Váradi Antal orgo­
na, Juhász Katalin hegedű,
Conservatory rézfúvós kvintett,
Veres Péter Középiskola Ifjúsági
Vegyeskara
19 óra: Anna és a királv - színes, ame­
rikai történelmi kalandfilm (mozi)
20 óra: Hamlet-paródia (avagy Shakes­
peare után szabadon) az "A" klub
előadásában
21 óra: N o Smokin Band koncert
21 óra: Szőts István: Emberek a hava­
son - magyar film (mozi)
Augusztus 15. (kedd)
13 óra: Reneszánsz utcazene a XV-
X V I . századból
Gyermekműsor Közreműködik: A
Kuckó művésztanya
14 óra: Bemutatkozik a Madárdal Z e ­
nekar Közreműködik: Bálint Károly
(tekerő, ének), Fehérváry Lilla
(ének, ütőgordon), Vaskó Zsolt
(magyar duda, szaxofon, furulyák,
fuvolák, ének)
15 óra: Páskándi Géza: Önkéntes tűz­
oltók és más komédiák, Közremű­
ködik: A Kuckó művésztanya
16 óra: Térzenét ad Hajdúhadház fú­
vószenekara
17 óra: Magyar Tekerőzenekar koncertje
19 óra: A csontember - színes amerikai
thriller (mozi)
A hajdúböszörményi
Széchenyi István
Mezőgazdasági
Szakképzőiskola
2000 s z e p t e m b e r é b e n a
megyében egyedülálló
iskolarendszerű
(államilag f i n a n s z í r o z o t t )
Európai üzleti
asszisztens o év)
szakképzést indít.
J e l e n t k e z é s feltétele:
érettségi bizonyítvány
és max 23 éves életkor.
Érdeklődni:
H b . , Radnóti M . u. 3.
Tel.: (52) 371-072
KALAUZ
2000. augusztus 14-19.
21 óra: After Crying koncertje
21 óra: Várkonyi Zoltán: Simon
Menyhért születése - magyar film
Augusztus 16. (szerda)
14-24 óra: Maratoni rockfesztivál
Közreműködők:
- Paradigma - Crack U p - Minden­
hatók - Spasm - Cerebral Lesion
- H . W . G . - In Wain - Neural
Booster - Din Addict
16 óra: Kiállítás megnyitó (Semsey
Andor Múzeum)
A kiállítást megnyitja: Vajda Mária
főmuzeológus
Kiállító művészek: Karácsonyi
György grafikusművész, Palotai Er­
zsébet festőművész, Subicz István
grafikusművész
19 óra: A csontember - színes amerikai
thriller (mozi)
20 óra: Dr. Vajda Mária - Molnár Lász­
ló: Csak bejjebb Jancsikám!
(műv. ház, pódiumterem)
Közreműködik: Huszárik Kata és
Molnár László színművészek
21 óra: Kósa Ferenc: Tízezer nap - ma­
gyar film (mozi)
Augusztus 17. (csütörtök)
8 óra: "Vizes élőhely-rekonstrukciók
Magyarországon" címmel meghir­
detett szimpóziumra érkező fogadá­
sa (műv. ház, pódiumterem)
9 óra: A Millenniumi sportrendez­
vényre érkező csapatok
felvonulása (Kossuth tér)
Közreműködik: a Debrecen Hely­
őrségének Zenekara és a Silver
Mazsorett Együttes
9.30: Ünnepélyes megnyitó a sportpá­
lyán Közreműködik: Kovácsné
Laurinyecz Júlia Európa-bajnok
aerobic csoportja, Lugosi Zoltán
művészi torna csoportja
Debreceni Helyőrségi Zenekar és
Mazsorett Együttes
10 óra: Vidám Vándorok Együttes
zenés gyermekműsora (strand)
Pálázati felhívás
Balmazújváros Város Önkormányzat kép­
viselő-testülete a felsőoktatásban tanulók
támogatására 2Ö00. szeptember l-jétől az
alábbi pályázatot hirdeti meg:
- Pályázat benyújtására jogosult: felsőfokú
intézmény (főiskola, egyetem) nappali ta­
gozatán, első diploma megszerzéséért ta­
nulmányokat folytató balmazújvárosi fiatal
- Pályázott összeg: 5000 Ft/fő/hó (10 hóna-
P'g)
- Az összeg folyósításának kezdő időpontja:
2000. szeptember
- A pályázó tanulmányi eredménye leg­
alább jó rendű
- A pályázó tanulmánya során évet nem is­
mételt, s a tanulmányai felét már teljesítette
2000. augusztus
10 óra: Vadász Sándor, az 1998-as év
természetfotósa kiállítása a műv.
házban
10.30: A hazai Nemzeti Park igazgató­
ságok és a civil természetvédők elő­
adásai (műv. ház, pódiumterem)
10.30: Sorsolás alapján a labdarúgó
torna mérkőzései a sportpályán az
1989, 1990, 1991-es korosztályok
között
Csapatok: Hajdúböszörmény, Haj­
dúszoboszló, Szarvas, Gödöllő,
Püspökladány, Balmazújváros
15 óra: Takács Zoltán előadóművész
gyermekműsora (városi strand)
16 óra: Térzene a Kossuth téren
Derecskéi Fúvószenekar és
Mazsorett Együttes
20 óra: Edda együttes koncertje
22.30: Tasnádi István: Bábelna
A Budapesti Szkéné Színház elő­
adásában (műv. ház)
Augusztus 18. (péntek)
9 óra: Terepi program Hortobágy vi­
zes élőhelyeire
11 óra: Az Országos Olvasóköri Talál­
kozóra érkezők fogadása
13 óra: Térzenét ad a Hajdúböszörmé­
nyi Fúvószenekar
14 óra: A labdarúgó torna eredmény­
hirdetése
14.30: Szeredás Népzenei Együttes
15.30 : Olvasókörök bemutatkozása
Hévízgyörk, Siómaros, Hódmező­
vásárhely, Megyaszó, Budapest,
Balmazújváros, 48-as Olvasó N é p ­
kör, Balmazújváros, Rákóczi N é p ­
kör
18 óra: Liszter Sándor cigányshow
18 óra: Rád vagyok kattanva, színes
amerikai vígjáték (mozi)
19-03 óra: Utcabál
Játszik a Flamingó és sokan mások
20 óra: Göngyössy Imre: Virágvasár­
nap - magyar film (mozi)
A nap folyamán megtekinthetők a kéz­
műves tábor alkotóinak munkái a volt
- A pályázat benyújtásának határideje:
2000. augusztus 15.
- A pályázat formai követelménye: két pél­
dányban, zárt borítékban kell benyújtani a
pályázat címzettjéhez
- A pályázat tartalmi követelménye: az ed­
digi tanulmányainak átfogó leírása, az utol­
só félévi eredményének leckekönyvi fény­
másolata
- A pályázat címzettje: Balmazújváros város
polgármestere.
Címe:
4060 Balmazújváros, Kossuth tér 4-5.
- Az elbírálás határideje:
2000. szeptember 14.
Kossuth iskolában.
Kirakodóvásár a Kastélykert parkban
népi mesterek és iparművészek m u n ­
káiból.
Az Opus Hangszer- és zeneműbolt
kotta- és hangszerkiállítása és vására a
művelődési központban.
VÁROSNAPI RENDEZVÉNYEK
Augusztus 19. (szombat)
9 óra: Zenés ébresztő
10 óra: Hímes Néptáncegyüttes és a
G u b a Táncstúdió műsora
10 óra: Hagyományos magyar vadá­
szati módok (agarászat) (sportpálya)
11 óra: M É Z együttes koncertje
12 óra: Térzenét ad az Izraeli Fúvósze­
nekar
14 óra: Millenniumi körmenet
A fesztivál résztvevőinek felvonu­
lása a református templomig
14.30: Millenniumi játszótér avatása
Dózsa Gy. u. (lakótelep)
15 óra: Pokorni Zoltán oktatási minisz­
ter tanévnyitó tájékoztatója
(házasságkötő terem)
16 óra: Millenniumi zászló átadása
(főtéri református templom)
Pokorni Zoltán oktatási miniszter
Gál István polgármester
Palotai Erzsébet zászlóanya
Közreműködik: Molnár László szín­
művész, Bárdosi Ildikó népi énekes
Trombitások fanfárja, klarinét kvar­
tett
18 óra: A trombitás kurzus záró hang­
versenye (műv. ház, pódiumterem)
Közreműködnek: Boldóczki Gábor,
Molnár Zoltán, T ó t h Zoltán trom­
bitaművészek,
a táborban résztvevő növendékek
Zongorán kísér: Apostol Sára
19 óra: Dupla Kávé
19. 30: Varga Miklós koncertje
20. 30: A Mycream együttes pop-paró­
diái
22 óra: Bikini koncert
24 óra: Tűzijáték
Balmazújváros
Közszolgálati havilap
Kiadja Balmazújváros
önkormányzata
Felelősikiadó:
Gál István polgármester
Felelős szerkesztő:
Tóth Dénes
Szerkesztőség:
4060 Balmazújváros,
Kossuth tér 18.
Tel/fax: (52) 580-518
Készül a Kasmír Plan Bt.
gondozásában
Nyomdai előkészítés:
Reklám Műhely,
Hajdúszoboszló
Nyomtatás:
Vfyjder Print, Debrecen
Felelős vezető:
Lunczer Sándor
ISSN 1417-4944