Professional Documents
Culture Documents
Információtartalom vázlata
Az osztályozás alapelvei.
Az egyes osztályok fogalomkörébe tartozó anyagok meghatározása az adott osztály 1 bekezdése szerinti
tulajdonságaikon alapul. A veszélyes áruk hozzárendelése valamely osztályhoz és csomagolási csoporthoz
az ugyanezen bekezdésben szereplő kritériumok alapján történik. Egy vagy több járulékos veszély
hozzárendelése a veszélyes anyagokhoz és tárgyakhoz az ezen veszélyeknek megfelelő osztály vagy
osztályok 1 bekezdésében található kritériumai alapján történik.
RID előírások.
A veszélyes áruk fuvarozása vasúton igen alapos és részletes szabályozást igényel. A CIM I. melléklete a
RID (Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozására vonatkozó Szabályzat, illetőleg az SZMGSZ 2. sz.
Melléklete (Szabályzat a veszélyes áruk fuvarozására) a veszélyes és éppen ezért fuvarozásra csak bizonyos
feltételek betartása mellett felvehető árukat és feltételeket sorolja fel, illetve csoportosítja. Meghatározza,
hogy a gyúlékony, maró, mérgező, robbanó, fertőző, radioaktív stb. anyagok milyen mennyiségben,
csomagolásban, halmazállapotban, más anyagokkal egy vasúti kocsiban összerakva, vagy az összerakást
kizárva adhatók/vehetők fel fuvarozásra. Előírják a határozmányok, hogy milyen jelzéseket, feliratokat és
bárcákat, táblákat kell alkalmazni az árudarabokon, a vasúti kocsin, mit és hogyan kell feltüntetni az ilyen
küldemények fuvarlevelén, és más hasonlókat. Az előírások szigorú betartása vasútbiztonsági kérdés, a
mulasztások következményei személyi és anyagi biztonsági szempontból alig láthatók be.
Az IMO Tengerészeti Biztonsági Bizottságán belül a 60-as évek vége óta dolgozzák ki a Veszélyes áruk
Nemzetközi Tengerhajózási Kódexét (IMDG-Code). Az IMDG-Kódexet először 1960-ban tették közzé.
Az IMDG-Kódex alapja az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény (SOLAS – Safety of
Life at Sea), amelyet ugyanabban az évben a Nemzetközi Hajóbiztonsági Konferencián dolgozott ki és
fogadott el a szervezet.
Az IMDG-Kódex ajánlás, nemzetközi jogi státus nélkül. Másként tekintendő a SOLAS, amely nemzetközi
jogilag kötelező érvényű megállapodás. Az IMDG-Kódex jogi alkalmazásához így szükséges, hogy az
1
egyes országok nemzeti jogi előírásaikon keresztül beiktassák. A SOLAS-Egyezményt Magyarország is
elfogadta és kihirdette.
Ma már gyakorlatilag a világon létező tengerhajózási társaságok legtöbbje megköveteli az IMDG-Kódex
előírásainak alkalmazását. Az IMDG-Kódex átvételével kapcsolatban viszont a következő országok
kikötéseket fogalmaztak meg az IMO felé: Ausztrália, Kanada, India, Olaszország, Japán, Hollandia, Új-
Zéland, Fülöp-szigetek, Spanyolország, Svédország, Egyesült Államok, Hong-Kong, Pakisztán, Marokkó.
Ezek a kikötések azonban főként csak a nemzeti forgalomra vonatkoznak, illetve kisebb jelentőségűek.
Ilyen például, hogy a Fülöp-Szigeteken az IMDG-Kódex előírásait csak Manila kikötőjére vették át, a többi
állami kikötőre az IMDG-Kódex alkalmazását nem követelik meg.
A SOLAS VII. fejezete szabályozza a veszélyes áruk szállítását. Az A része érvényes a veszélyes áruk
csomagolt, küldeménydarabos szállítására és a szilárd halmazállapotú vegyi anyagok ömlesztve
szállítására. A B és C részek a veszélyes, folyékony halmazállapotú anyagokat, illetve cseppfolyósított
gázokat szállító hajókra tartalmaznak rendelkezéseket. A VII. fejezet szabályzatokra tagozódik. Az A rész
rendelkezései 1–7-ig tartanak, a B rész 8–10-ig, a C rész pedig 11–13-ig. ASOLAS VII. fejezetének A
része előírja, hogy: „Tilos a veszélyes áruknak az IMDG-Kódex előírásaitól eltérő módon történő tengeri
szállítása”.
A MARPOL Egyezmény (73/78) III. sz. Melléklete, amely a tenger élővilágát veszélyeztető és más
egészségre ártalmas anyagok kezelésére, csomagolására tartalmaz előírásokat szintén tiltja ezeknek az
anyagoknak az IMDG-Kódex előírásaitól eltérő módon történő szállítását.
A VII. fejezet a következőket tartalmazza:
– a veszélyes áruk osztályokba sorolását,
– általános követelményeket a veszélyes áruk csomagolásával szemben,
– követelményeket a megnevezésre feliratozásra, megjelölésre, bárcázásra a veszélyes árut tartalmazó
csomagoláson, konténeren,
– különleges bejegyzések a fuvarokmányba,
– veszélyes áruk hajóban történő elkülönítési követelményei,
– robbanóanyagok és tárgyak személyszállító hajókon történő szállításának előírásai,
– hajók szerkesztésére, építésére és felszereléseire vonatkozó követelmények.
A VII. fejezet határozmányai általános jellegűek. Rendszerint nincsenek hatással a veszélyes áruk
szállításának közvetlen lebonyolítására, mivel az ahhoz szükséges konkrét előírások magában az IMDG-
Kódexben találhatók meg.
Légi úton szállítható veszélyes anyagok: Melyekre a 18. Annex-ben és a Műszaki Utasításban részletezett
előírások és eljárások teljesülnek.
Tiltott veszélyes áruk, azaz légi úton semmilyen körülmények között nem szállítható veszélyes anyagok:
– Ide tartoznak mindazon áruk, melyek mechanikus ütődésre különösen érzékenyek, vagy amelyek a
fuvarozás során veszélyes mennyiségű hőt vagy veszélyes gázt fejleszthetnek. (A korátokat és
ammóniumot tartalmazó robbanóanyagok.)
Korlátozottan szállítható veszélyes áruk:
– bizonyos feltételek fennállása, betartása esetén szállítható légi úton (Pl. csak áruszállító repülőgépen
szállíthatók). A feltételeket, korlátozásokat szabályokba és előírásba foglalják, de az egyes államok vagy
az egyes légitársaságok további korlátozásokat vezethetnek be. A korlátozottan szállítható árukról a
IATA 1950-ben alakult Restricted Articles Board-ja adta ki a IATA tagjai és a IATA áruszállítási
ügynökségek számára kötelező érvényű Restricted Articles Regulation (RAR) szabályzatot.
2
A feladott poggyászban fuvarozható veszélyes áruk
– alkoholok és alkohol tartalmú italok, melyek alkoholtartalma nem haladja meg a 70 térfogatszázalékot és
az 5 litert nem haladja meg az egységcsomag
– aerosolok,
– szárazjég, (csak hűtésre szolgálhat)
Veszélyes áruk az üzemeltető tulajdonában:
– azon áruk, amelyek nélkülözhetetlenek a repülőgép fedélzetén a megfelelő légi biztonsági előírások
és/vagy műszaki szabályok betartásához:
– akkumulátor/elem,
– rovarirtó szerek, légfrissítők,
– szárazjég ételek és italok hűtésére,
– aerosolok, gyufák, öngyújtók, melyeket a repülőgép személyzete használ repülés közben.
A feladó kötelezettségei veszélyes áruk fuvarozása esetén
A feladó kötelessége, hogy – miután meggyőződött arról, hogy a veszélyes árujának légi úton való
szállítása nem tilos:
– az árut a megfelelő veszélyességi osztályba sorolja
– az előírásoknak megfelelően csomagolja
– felcímkézze
– helyesen töltse ki a veszélyes áruszállítási dokumentumot, mellékeljen hozzá a fentiek elvégzéséről szóló
nyilatkozatot, 2 példányban kitöltve és aláírva.
A légi fuvarlevélből világosan ki kell tűnnie, hogy a szállítmányban veszélyes áru van, amennyiben
szükséges fel kell tüntetni, hogy az áru csakis áruszállító repülőgépen szállítható (Cargo Aircraft Only). Az
ajánlott kitöltési nyelv az angol.
Veszélyes áruk csomagolása
A veszélyes áru csomagolásáért minden esetben a feladó a felelős.
3
– Csomagolóanyag gyártási éve
– Csomagolóanyagot gyártó ország azonosítója
– Gyártó cég azonosítója és kódja.
Ha a veszélyes áru gyűjtősként van szállítva, akkor csomagolás használata esetén annak felületén is fel kell
tüntetni az előbb felsoroltakat.
Ha a speciális csomagolási jelölések nem láthatóak, a „belső csomagok az előírásoknak megfelelőek”
(inner packages comply with prescribed specification) mondatot kell feltűntetni a gyűjtőcsomagolás
felszínén.
A fuvarozó feladatai
A veszélyes áruk kezelése:
– Átvétele: az üzemeltető csak olyan árut vehet át fuvarozásra, melyet a veszélyes árunyilatkozat két
példánya kísér és a feladó minden, az általa teljesítendő követelménynek megfelel. Ezt a fuvarozónak
ellenőriznie kell, melyről átvételi ellenőrző jegyzéket (check sheet) kell készítenie.
– Raktározás, az áru jellegének megfelelő körülmények közt
– Rakodása. Veszélyes áru szállítása a fedélzeten tilos.
– Hajózók informálása: a repülés megkezdése előtt a repülőgép parancsnokát értesíteni kell a veszélyes
rakományról (NOTOC – Special Load Notification To Captain).
– Információadás légi baleset esetén: a balesetet szenvedett, veszélyes árut szállító repülőgép
üzemeltetőjének kötelessége azonnal tájékoztatni az államot, ill. illetékes hatóságát, hogy hol történt a
baleset. Az értesítésnek tartalmaznia kell a veszélyes áru ENSZ besorolási nevét, osztályát, valamint a
veszélyes áru mennyiségét és a gépben való elhelyezkedését.
– Légi fuvarlevél kitöltése
Egy üzletfele megkereste Önt azzal a kéréssel, hogy adjon tájékoztatást arról, mely
esetekben nem kell alkalmazni a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállítására
vonatkozó Egyezmény (ADR) előírásait. Röviden foglalja össze a mentesség eseteit!
Információtartalom vázlata
4
c) a vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységükkel kapcsolatos, mint például a
mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos
szállítások, ill. visszaszállítások küldeménydarabonként legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru
esetén és az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek részben meghatározott
mennyiségi határokon belül. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási
feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására. Ez a fajta mentesség nem alkalmazható a 7
osztályra. Ugyancsak nem alkalmazható ez a mentesség a vállalatok (vállalkozások) által anyagbeszerzés,
külső vagy belső anyagelosztás céljából végzett szállításokra;
d) a kárelhárító szolgálatok által vagy felügyeletük mellett végzett szállításokra, különösen a veszélyes árut
tartalmazó, balesetet szenvedett vagy sérült járműveket szállító járművek által végzett szállításra;
e) emberi életek mentését vagy a környezet védelmét szolgáló, veszélyhelyzetben történő szállításokra,
amennyiben teljesen biztonságos végrehajtásukhoz minden intézkedést megtettek.
Az ADR alkalmazásában a következő radioaktív anyagok nem tartoznak a 7 osztályba:
a) a szállítóeszköz szerves részét képező radioaktív anyagok;
b) valamely létesítményen belül mozgatott radioaktív anyagok, amelyek a létesítményben érvényben levő,
megfelelő biztonsági előírások hatálya alá esnek, és ez a mozgatás nem vesz igénybe közutat;
c) a személyekbe vagy élő állatokba diagnosztikai vagy kezelési célra bevitt vagy beültetett radioaktív
anyagok;
d) a fogyasztási cikkekben levő, hatóságilag engedélyezett radioaktív anyagok, azok végső felhasználónak
történt eladását követően;
e) a természetben előforduló radionuklidokat tartalmazó természetes anyagok és ércek, amelyek vagy
természetes állapotukban vannak, vagy a radionuklidok kinyerésén kívüli egyéb célból vannak feldolgozva,
és amelyeket nem szándékoznak feldolgozni a radionuklidok felhasználása céljából, amennyiben az anyag
aktivitás koncentrációja nem nagyobb, mint az aktivitás szintek pontban meghatározott érték 10-szerese;
f) nem radioaktív szilárd tárgyak, amelyek felületükön sehol nem tartalmaznak a „szennyezettség”
meghatározásánál (Szennyezettségen értendő valamely radioaktív anyag jelenléte egy felületen 0,4
Bq/cm2-nél nagyobb mennyiségben béta-, gamma-sugárzók és csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén,
vagy 0,04 Bq/cm2-nél nagyobb mennyiségben minden más alfa-sugárzó esetén.
Nem tapadó szennyezettség az olyan szennyezettség, amely rendes kezelési feltételek között a felületről
eltávolítható.) megadott határoknál nagyobb mennyiségben radioaktív anyagokat.
5
tartályban szállítható, amely megfelel a hatósági előírásoknak, vagy hordozható tüzelőanyag tartályban (pl.
kannában) szállítható. A rögzített tartályok együttes térfogata nem haladhatja meg szállítóegységenként az
1500 litert és a pótkocsira szerelt tartály térfogata nem haladhatja meg az 500 litert. Szállítóegységenként
legfeljebb 60 liter szállítható hordozható tüzelőanyag-tartályokban. Ezek a korlátozások nem vonatkoznak
a segélyszolgálatok által üzemeltetett járművekre;
b) a rakományként szállított járművek, szállítóeszközök (pl. csónakok) tartályaiban levő tüzelőanyagok,
amelyek meghajtásukra vagy bármely berendezésük működtetésére szolgál. A motor vagy a berendezés és
a tüzelőanyag-tartály között található csapot a szállítás közben zárva kell tartani, kivéve, ha a
berendezésnek működőképesnek kell maradnia. Szükség esetén ezeket a járműveket, szállítóeszközöket
állítva kell berakni és feldűlés ellen biztosítani kell.
Ha az egy szállítóegységben szállított veszélyes áruk mennyisége nem haladja meg az adott szállítási
kategóriára megadott értéket (ha az egy szállítóegységben szállított veszélyes áruk ugyanabba a szállítási
kategóriába tartoznak), vagy az alábbiak szerint számított értéket:
Ha különböző szállítási kategóriába tartozó veszélyes árukat szállítanak egy szállítóegységben,
akkor
– az „1” szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége 50-nel szorozva,
– az „1” szállítási kategóriába tartozó, az 1.1.3.6.3 pont táblázatához fűzött a) megjegyzés szerinti
anyagok és tárgyak mennyisége 20-szal szorozva,
– a „2” szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége 3-mal szorozva, és
– a „3” szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége együttesen nem haladhatja
meg az 1000-t.
(ha az egy szállítóegységben szállított veszélyes áruk különböző szállítási kategóriába tartoznak), akkor
ezek az áruk küldeménydarabokban egy szállítóegységben szállíthatók bizonyos előírások alkalmazása
nélkül.
Ha a szállítóegységben szállított veszélyes áruk ugyanabba a kategóriába tartoznak, a szállítóegységenkénti
legnagyobb összmennyiség a szabályzatban található táblázat 3 oszlopában található.
6
Önnek egy olyan, tengeri vagy légi fuvarozást is magában foglaló szállítási láncban
szállított veszélyes áruküldemény közúton történő továbbítását kell megszerveznie,
amely néhány szempontból nem felel meg a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti
Szállítására vonatkozó Egyezmény (ADR) előírásainak. Továbbítható-e az áru a
tengeri szállítást is magában foglaló szállítási láncban közúton, ha a konténerek,
mobil tartányok vagy tankkonténerek nem az ADR szerint vannak jelölve és
táblázva? Milyen szabályok alkalmazhatók, ha az ADR előírásainak hatálya alá
tartozó, szállítást végző járművet útvonalának egy részén nem közúti szállítással
továbbítják?
Információtartalom vázlata
A tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási lánc esetén az ADR-ben előírt okmányok és
információk, illetve az ADR szerinti különleges előírásokban megkövetelt információk helyettesíthetők az
IMDG Kódexben, ill. az ICAO Műszaki Utasításokban előírt fuvarokmánnyal, illetve információkkal, kivéve, ha
az ADR kiegészítő információkat ír elő, amelyeket a megfelelő helyre kell bejegyezni, vagy azokkal a már
feltüntetett információkat ki kell egészíteni.
7
Azok a mobil tartányok, amelyek nem felelnek meg teljesen az ADR követelményeinek, de amelyeket az
IMDG Kódex (29-98 módosítás) előírásai szerint (beleértve az átmeneti előírásokat is) 2003. január 1-je
előtt gyártottak és engedélyeztek, 2009. december 31-ig továbbra is használhatók, amennyiben kielégítik az
IMDG Kódex (29-98 módosítás) vonatkozó vizsgálati előírásait, és az IMDG Kódex (30-00 módosítás)
előírásait teljes mértékben kielégítik. 2009. december 31-e után azonban csak akkor használhatók, ha
kielégítik az IMDG Kódex vonatkozó vizsgálati előírásait és az ADR-ben található utasításokat, és
megfelelnek az ADR előírásainak is.
Abban az esetben, ha az ADR előírásainak hatálya alá eső szállítás a közúti útvonal egészén vagy egy
részén olyan nemzetközi egyezmény előírásainak hatálya alá is esik, amely a veszélyes áruknak nem
közúton való szállítását szabályozza, de hatálya egyes, gépjárművel végzett szolgáltatásokra is kiterjed, erre
az útszakaszra egyidejűleg érvényesek ennek a nemzetközi egyezménynek az előírásai és az ADR azon
előírásai, amelyek az említett egyezménnyel nem összeférhetetlenek. Az ADR egyéb előírásai a szóban
forgó útszakaszra nem érvényesek.
Egy veszélyes árut kívánnak közúton szállítani. Fejtse ki, hogy milyen kötelezettségek
hárulnak a feladóra és a fuvarozóra a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti
Szállítására vonatkozó Egyezmény (ADR) előírásai szerint!
Információtartalom vázlata
A feladó kötelezettségei:
a. Az áru besorolása
b. Fuvarokmányok, kísérő okmányok
c. Szállító informálása
d. Csomagolóeszközök
e. A feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó előírások
f. Jelölések
A fuvarozó kötelezettségei:
– A szállítandó veszélyes áru ellenőrzése
– Előírt okmányok
– A jármű és a rakomány állapotának ellenőrzése
– A tartány, konténer időszakos vizsgálatának érvényességi idejének
ellenőrzése
– Veszélyességi bárcák és jelölések ellenőrzése
– A járművezető számára írásbeli utasításban előírt eszközök
8
– Teendők szállítás során esetleg bekövetkező szabálytalanságok esetén
Feladó
A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak.
A feladóra – az általános biztonsági előírások figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek
hárulnak:
a) meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADR-rel összhangban van besorolva és az ADR
szerint szállítható;
b) el kell látnia a szállítót információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és
kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az
okmányok fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira;
c) csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartányjárműveket,
leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobiltartányokat és tankkonténereket)
szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak
látva az ADR által előírt jelölésekkel;
d) be kell tartania a feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó előírásokat;
e) biztosítania kell, hogy még a tisztítatlan és nem gáztalanított, üres tartányok (tartányjárművek,
leszerelhető tartányok, battériás járművek, MEG-konténerek, mobil tartányok és tankkonténerek) ill. az
üres, tisztítatlan járművek, valamint az ömlesztett áruhoz használt nagy- és kiskonténerek is el legyenek
látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá a tisztítatlan, üres tartányok ugyanolyan
tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban.
Ha a feladó más résztvevők (csomagoló, berakó, töltő stb.) szolgáltatásait veszi igénybe, megfelelő
intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy a küldemény megfeleljen az ADR
előírásainak. Az a), b), c) és e) pont esetében azonban a feladó megbízhat a többi résztvevőtől kapott
adatokban és információkban.
Ha a feladó harmadik fél nevében vagy megbízásából jár el, ez utóbbinak a feladót írásban kell
tájékoztatnia arról, hogy veszélyes áruról van szó, és rendelkezésére kell bocsátania minden információt és
okmányt, amire a feladónak szüksége van kötelezettségei teljesítéséhez.
Szállító (fuvarozó)
A szállítóra (fuvarozóra) – az általános biztonsági előírások figyelembevételével – különösen a következő
kötelezettségek hárulnak:
a) meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes áru az ADR szerint szállítható;
b) meg kell győződnie arról, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen vannak;
c) szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs
nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;
d) meg kell győződnie arról, hogy a tartányjármű, battériás jármű, leszerelhető tartány, mobiltartány,
tankkonténer vagy MEG-konténer időszakos vizsgálatának érvényességi ideje még nem járt le;
e) ellenőriznie kell, hogy a járművek ne legyenek túlterhelve;
f) meg kell győződnie arról, hogy a járművön az előírt veszélyességi bárcák és jelölések el vannak
helyezve;
g) meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön
vannak.
Az előzőeket – értelemszerűen – a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a jármű vagy a konténer,
vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani.
Az a), b), e) és f) pont esetében azonban a szállító (fuvarozó) megbízhat a többi résztvevőtől kapott
információkban és adatokban.
Ha a szállító (fuvarozó) az előzőek alapján az ADR előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a
küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek.
Ha a szállítás során olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti, a küldemény
továbbítását – a közlekedés és a küldemény biztonsága, ill. a közbiztonság figyelembevételével – a lehető
leghamarabb meg kell szakítania. A szállítás csak akkor folytatható, ha a küldemény megfelel az
előírásoknak. Az útvonal hátralevő része szerint illetékes hatóság(ok) azonban engedélyt adhatnak a
szállítás folytatására. Amennyiben a szabálytalanság nem szüntethető meg, ill. a szállítás folyatására
engedélyt nem adtak, az illetékes hatóságoknak a szükséges hatósági eszközökkel támogatniuk kell a
szállítót (fuvarozót). Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a fuvarozó tájékoztatja hatóságot, hogy a feladó
9
nem közölte vele az áru veszélyességét, és a fuvarozási szerződésekre vonatkozó jogszabályok alapján az
árut lerakni, megsemmisíteni vagy ártalmatlanná tenni kívánja.
Információtartalom vázlata
10
A betölthető veszélyes áru
A töltő a tartányba csak olyan veszélyes árut tölthet, amelynek szállítására az adott tartány
engedélyezve van;
A tartányok töltése során be kell tartania a szomszédos tartánykamrákban levő veszélyes árukra
vonatkozó előírásokat;
Zárószerkezetek
A tartány megtöltése után ellenőriznie kell a zárószerkezetek tömörségét;
Biztosítania kell, hogy az általa megtöltött tartány külsején ne maradjon a betöltött anyagból
semmilyen veszélyes maradék;
Veszélyességi bárcák
A veszélyes áru szállításra történő előkészítése során biztosítania kell, hogy a narancssárga táblák és
veszélyességi bárcák vagy nagybárcák az előírás szerint el legyenek helyezve a tartányokon, a
kocsikon és a kis- és nagykonténereken;
Csomagolóeszközök állapota
Amikor becsomagolt veszélyes árut vagy üres, tisztítatlan csomagolóeszközt ad át szállításra,
ellenőriznie kell a csomagolóeszközök sértetlenségét. Nem adhat át olyan küldeménydarabot,
amelynek csomagolóeszköze sérült – különösen, ha az nem tömített, szivárog vagy fennáll a veszélyes
áru kifolyásának veszélye –, amíg a sérülést ki nem javították; ugyanez vonatkozik az üres, tisztítatlan
csomagolóeszközökre is;
Rakodás és árukezelés
Amikor veszélyes árut rak egy kocsiba vagy nagykonténerbe, be kell tartania a rakodásra és
árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat;
A be- és kirakás helyére érkezéskor a járművezetőnek be kell tartania az előírt rendelkezéseket, valamint a
járműnek is meg kell felelnie ezeknek (különösen a ki- és berakáshoz használatos járműberendezések
biztonságára, tisztaságára és kielégítő üzemelésére vonatkozóan).
A berakás nem hajtható végre, ha az okmányok vizsgálata, illetve a jármű és berendezései szemrevételezése
azt mutatja, hogy a jármű vagy a jármű vezetője nem felel meg az előírásoknak.
A kirakás nem hajtható végre, ha az előzőekben említett vizsgálat során olyan hiányosságokat tapasztalnak,
ami a kirakás biztonságát befolyásolhatja.
11
Információtartalom vázlata
12
13
14
A küldeménydarabok jelölése
Hacsak az ADR-ben nincs másként előírva, minden küldeménydarabon jól látható módon és tartósan fel
kell tüntetni a benne levő veszélyes áru UN számát, amely elé az „UN” rövidítést kell írni. Csomagolatlan
tárgyak esetén a feliratot magán a tárgyon, vagy a kereten, a kezelő-, tárolóeszközön vagy indítóállványon
kell feltüntetni. Minden előírt jelölésnek
a) jól láthatónak és olvashatónak kell lennie; és
15
b) jól láthatósága az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet.
A kármentő csomagolásokat kiegészítésképpen el kell látni a „KÁRMENTŐ CSOMAGOLÁS” felirattal.
A 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket két, egymással szemben levő oldalukon kell megjelölni.
A bárcák– a 11 számú bárca kivételével – csúcsára állított négyzet (rombusz) alakúak, legalább 100 x 100
mm nagyságúak. A szélekkel párhuzamosan, azoktól 5 mm távolságra a bárcán lévő jelképpel azonos színű
vonal fut körbe. A 11 számú bárca szabványos A5 formátumú téglalap alakú (148 x 210 mm). A
mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt tartályokon szabványos A7 (74 x 105 mm) formátumú
bárca is használható. Ha a küldeménydarab mérete úgy kívánja, a bárcák méretei csökkenthetők, feltéve,
hogy jól láthatók maradnak.
Az alábbi bárcáknál amelyeken fehér a jelkép csak vasúti és közúti szállításnál, a fekete
jelkép közúti, vasúti, vízi és légi szállításnál is alkalmazható!!!!
16
17
A szerves peroxidoknál a régi sárga bárca 2010. december 31-ikéig átmenetileg használható az alábbi új, piros-
sárga bárca mellett:
2010. december 31-ikéig a fenti, régi sárga bárcával együtt használható, majd 2011. január 1-jétől kizárólagosan
használható bárca:
18
19
A veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap
alakú, fényvisszaverő táblát kell elhelyezni, amelyek megfelelnek az alábbiaknak. Az egyik táblát a
szállítóegység elejére, a másikat a hátuljára, a jármű hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni. A
tábláknak jól láthatóknak kell lenniük.
A narancssárga tábla alapjának 40 cm-nek és magasságának 30 cm-nek kell lennie. A táblákon 15 mm
széles fekete szegélynek kell lenni. A narancssárga tábla középen egy 15 mm széles, vízszintes, fekete
vonallal megosztható. Ha a jármű mérete és kialakítása olyan, hogy a rendelkezésre álló felület nem
elegendő a narancssárga tábla rögzítéséhez, annak mérete 300 mm szélességig és 120 mm magasságig, a
fekete keret 10 mm szélességig csökkenthető.
A veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap
alakú, fényvisszaverő táblát kell elhelyezni, amelyek megfelelnek az alábbiaknak. Az egyik táblát a
szállítóegység elejére, a másikat a hátuljára, a jármű hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni. A
tábláknak jól láthatóknak kell lenniük.
A narancssárga tábla alapjának 40 cm-nek és magasságának 30 cm-nek kell lennie. A táblákon 15 mm
széles fekete szegélynek kell lenni. A narancssárga tábla középen egy 15 mm széles, vízszintes, fekete
vonallal megosztható. Ha a jármű mérete és kialakítása olyan, hogy a rendelkezésre álló felület nem
elegendő a narancssárga tábla rögzítéséhez, annak mérete 300 mm szélességig és 120 mm magasságig, a
fekete keret 10 mm szélességig csökkenthető.
20
A veszélyt jelölő szám két vagy három számjegyből áll. A számok általában a következő veszélyekre
utalnak:
2 nyomás vagy vegyi reakció révén gáz kiszabadulása
3 folyékony anyagok (gőzök) és gázok gyúlékonysága vagy önmelegedő folyékony anyag
4 szilárd anyagok gyúlékonysága vagy önmelegedő szilárd anyag
5 gyújtó (égést tápláló) hatás
6 mérgezőképesség vagy fertőzésveszély
7 radioaktivitás
8 maró hatás
9 spontán heves reakció veszélye.
Valamely számjegy megkettőzése az illető veszély fokozott mértékére utal. Ha valamely anyag
veszélyessége egyetlen számjeggyel megjelölhető, akkor ezt a számjegyet második számként egy nulla
követi.
Ha a veszélyt jelölő szám előtt „X” betű áll, ez azt jelzi, hogy az anyag a vízzel veszélyesen reagál. Ilyen
anyagoknál víz csak szakértő jóváhagyásával használható.
Információtartalom vázlata
21
mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt tartályokon szabványos A7 (74 x 105 mm) formátumú
bárca is használható. Ha a küldeménydarab mérete úgy kívánja, a bárcák méretei csökkenthetők, feltéve,
hogy jól láthatók maradnak.
22
A szerves peroxidoknál a régi sárga bárca 2010. december 31-ikéig átmenetileg használható az alábbi új, piros-
sárga bárca mellett:
2010. december 31-ikéig a fenti, régi sárga bárcával együtt használható, majd 2011. január 1-jétől kizárólagosan
használható bárca:
23
24
A veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap
alakú, fényvisszaverő táblát kell elhelyezni, amelyek megfelelnek az alábbiaknak. Az egyik táblát a
25
szállítóegység elejére, a másikat a hátuljára, a jármű hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni. A
tábláknak jól láthatóknak kell lenniük.
A narancssárga tábla alapjának 40 cm-nek és magasságának 30 cm-nek kell lennie. A táblákon 15 mm
széles fekete szegélynek kell lenni. A narancssárga tábla középen egy 15 mm széles, vízszintes, fekete
vonallal megosztható. Ha a jármű mérete és kialakítása olyan, hogy a rendelkezésre álló felület nem
elegendő a narancssárga tábla rögzítéséhez, annak mérete 300 mm szélességig és 120 mm magasságig, a
fekete keret 10 mm szélességig csökkenthető.
A veszélyt jelölő szám két vagy három számjegyből áll. A számok általában a következő veszélyekre
utalnak:
2 nyomás vagy vegyi reakció révén gáz kiszabadulása
3 folyékony anyagok (gőzök) és gázok gyúlékonysága vagy önmelegedő folyékony anyag
4 szilárd anyagok gyúlékonysága vagy önmelegedő szilárd anyag
5 gyújtó (égést tápláló) hatás
6 mérgezőképesség vagy fertőzésveszély
7 radioaktivitás
8 maró hatás
9 spontán heves reakció veszélye.
Valamely számjegy megkettőzése az illető veszély fokozott mértékére utal. Ha valamely anyag
veszélyessége egyetlen számjeggyel megjelölhető, akkor ezt a számjegyet második számként egy nulla
követi.
Ha a veszélyt jelölő szám előtt „X” betű áll, ez azt jelzi, hogy az anyag a vízzel veszélyesen reagál. Ilyen
anyagoknál víz csak szakértő jóváhagyásával használható.
Információtartalom vázlata
26
Radioaktív anyag minden olyan anyag, amely radionuklidokat tartalmaz és mind az aktivitás koncentráció,
mind a küldemény teljes aktivitása nagyobb, mint az ADR-ben meghatározott érték.
Az ADR célja a személyek, a javak és a környezet védelme a sugárzás hatásaival szemben a radioaktív
anyagok szállítása során. Ez a védelem azáltal érhető el, hogy követelményeket támaszt:
a) a radioaktív tartalom megtartására;
b) a külső sugárzási szint korlátozására;
c) a kritikusság megelőzésére; és
d) a hőhatás okozta károk megelőzésére.
Ezek a követelmények elsősorban azáltal teljesülnek, hogy a járművek és a küldeménydarabok tartalmának
határértékei, ill. a küldeménydarab minták minőségi követelményei a radioaktív tartalom veszélyességének
függvényében különböző fokozatokra vannak meghatározva. Másodsorban a küldeménydarabokra,
kezelésükre, a csomagolóeszköz karbantartására vonatkozó, a radioaktív tartalom fajtáját figyelembe vevő
követelmények meghatározásával és végül az adminisztratív ellenőrzések előírásával, – vagy ahol
szükséges – az illetékes hatóság általi jóváhagyás megkövetelésével.
Az ADR előírásait a radioaktív anyagok közúti szállítására kell alkalmazni, beleértve a radioaktív anyagok
használatával együtt járó szállításokat is. A „szállítás” magában foglal a radioaktív anyag mozgatásával
kapcsolatos minden tevékenységet, a csomagolóeszköz tervezését, gyártását, karbantartását és javítását, a
radioaktív rakomány előkészítését, feladását, berakását, szállítását (beleértve a közbenső tárolását),
kirakását és átvételét a rendeltetési helyen. Az ADR által a minőségi követelmények meghatározásánál
alkalmazott különböző fokozatok három súlyossági szinttel jellemezhetők:
a) szokásos szállítási körülmények (rendkívüli esemény nélkül);
b) kisebb balesetek fellépése során fennálló szállítási körülmények;
c) a szállítás során bekövetkező baleseti körülmények.
27
2) B(U) típusú küldeménydarab szállításánál olyan radioaktív anyag tartalommal, amelynek aktivitása a
3000A1, ill. a 3000A2 és az 1000 TBq értékek közül a kisebbiknél nagyobb;
3) B(M) típusú küldeménydarab szállításánál;
4) külön megegyezés alapján végzett szállításnál; a feladónak mindazon országok illetékes hatóságait
értesíteni kell, amelyeken keresztül vagy amelybe a küldeményt szállítják. Ennek az értesítésnek a szállítást
megelőzően minden illetékes hatóság birtokában kell lenni, lehetőleg legalább hét nappal a szállítás
megkezdése előtt.
c) A feladónak nem kell külön értesítést feladni, ha a szükséges információkat a szállítási engedély iránti
kérelem tartalmazza.
d) A feladási értesítésnek a következőket kell tartalmaznia:
1) elegendő adatot, amely lehetővé teszi a küldeménydarab vagy küldeménydarabok azonosítását, beleértve
minden vonatkozó engedélyezési okirat számot és azonosító jelzést;
2) a feladási időpontra, a várható megérkezési időpontra és a tervezett szállítási útvonalra vonatkozó
adatokat;
3) a radioaktív anyag(ok) vagy nuklid(ok) nevét;
4) a radioaktív anyag fizikai és kémiai állapotának leírását, vagy annak közlését, hogy különleges formájú
vagy kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagról van-e szó; és
5) a radioaktív tartalom legnagyobb aktivitását a szállítás alatt becquerelben (Bq) a hozzátartozó SI-
előtaggal (prefixummal) együtt (lásd az 1.2.2.1 bekezdést). Hasadóanyagoknál az aktivitás helyett a
hasadóanyag összes mennyisége is megadható grammban (g) vagy annak többszörösében.
Az illetékes hatóságok engedélye
Az illetékes hatóságok engedélye szükséges a következőkre:
a) a gyártási mintára
1) különleges formájú radioaktív anyagokra;
2) kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagokra;
3) 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydarabokra;
4) hasadó anyagot tartalmazó minden küldeménydarabra, kivéve, ha a mentesítve vannak;
5) B(U) típusú és B(M) típusú küldeménydarabokra;
6) C típusú küldeménydarabokra;
b) a külön megegyezésre;
c) bizonyos szállításokra.
Az engedélyokirat tanúsítja, hogy a vonatkozó követelményeket betartották; a küldeménydarab-minta
engedélyben a mintához azonosító számot kell rendelni. A küldeménydarab-mintára és a szállításra
vonatkozó engedélyek közös engedélyokiratba foglalhatók egybe.
Az engedélyokiratoknak és az engedély iránti kérelmeknek meg kell felelniük az előírásoknak.
A feladónak rendelkeznie kell minden szükséges engedélyokirat egy példányával és a küldeménydarab
helyes zárására és a szállításhoz való egyéb előkészítésére vonatkozó utasítások egy példányával, mielőtt a
szállítás ezen engedélyokiratok előírásai alapján megtörténne.
Olyan küldeménydarab-minták esetében, amelyekhez nem szükséges az illetékes hatóság engedélye, a
feladónak az illetékes hatóság általi ellenőrzéshez – kérésre – rendelkezésre kell bocsátania azokat a
dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy a küldeménydarab-minta minden rá vonatkozó előírásnak
megfelel.
28
b) adatokat a különleges biztonsági előírásokra vagy különleges adminisztratív vagy üzemi ellenőrzésekre,
amelyeket a szállítás során végre kell hajtani, hogy az ADR vonatkozó előírásaitól való eltéréseket
ellensúlyozzák.
A B(U) típusú vagy C típusú küldeménydarab minta engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a tervezett radioaktív tartalom részletes leírását, adatokat annak fizikai és kémiai állapotára és a
kibocsátott sugárzás fajtájára;
b) a gyártási minta részletes leírását, beleértve a teljes körű szerkezeti rajzokat, anyagjegyzéket és az
alkalmazandó gyártási eljárást;
c) jegyzőkönyvet a vizsgálatokról és azok eredményeiről, vagy számítási eljárásról vagy más bizonyítékot
arra, hogy a minta a vonatkozó előírásoknak megfelel;
d) a javasolt üzemelési és karbantartási utasításokat a küldeménydarab használatához;
e) ha a küldeménydarab 100 kPa túlnyomásnál nagyobb legnagyobb normál üzemi nyomásra van
kialakítva, az engedély iránti kérelemnek ki kell térni a biztonsági tartály gyártásához felhasznált
anyagokra, azok specifikációira, a mintavételre és az elvégzendő vizsgálatokra;
f) ha a tervezett radioaktív tartalom besugárzott fűtőelem, a kérelmezőnek a biztonsági vizsgálatokban
szereplő minden feltételezést, amely a fűtőelem tulajdonságaira vonatkozik, ki kell fejtenie és igazolnia
kell, és le kell írnia az esetleges szállítást megelőző intézkedéseket,
g) minden különleges rakodási feltételt, amely a küldeménydarabból a biztonságos hőelvezetéshez
szükséges, figyelembe véve az alkalmazásra kerülő különböző szállítási módokat, jármű- és
konténertípusokat;
h) a küldeménydarabot ábrázoló, 21 x 30 cm-nél nem nagyobb, másolható képet, ami bemutatja a
küldeménydarab összeállítását; és
i) az alkalmazott minőségbiztosítási program specifikációját.
9. Egy üzletfele megkereste Önt azzal a kéréssel, adjon felvilágosítást arról, hogy
milyen feltételekkel lehet robbanóanyagokat forgalmazni. Foglalja össze a
robbanóanyagok és -tárgyak főbb jellemzőit! Az ADR 1. osztályon belül milyen
29
alosztályok és összeférhetőségi csoportok vannak, milyen robbanóanyagok vannak a
szállításból kizárva?
Információtartalom vázlata
30
1.1 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyeknél fennáll a teljes tömeg felrobbanásának
veszélye. (A teljes tömeg felrobbanása olyan robbanás, ami gyakorlatilag egyidejűleg
csaknem az egész rakománytömeget érinti.)
1.2 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyek a kivetés veszélyével járnak, de az egész tömeg
felrobbanásának veszélyével nem.
1.3 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyek tűzveszélyesek és robbanás vagy kivetés vagy
ezek együttes fellépésének csekély veszélyével járnak, de az egész mennyiség
felrobbanásának veszélye nélkül,
a) így azok az anyagok, amelyek égése jelentős sugárzó hőt eredményez; vagy
b) amelyek egymásután úgy égnek el, hogy csak kismértékű robbanással vagy
kivetéssel, vagy ezek egyidejű fellépésével járnak.
1.4 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyek csak csekély robbanásveszélyt jelentenek szállítás
közbeni meggyulladásuk vagy beindulásuk esetén. A hatások lényegében a
küldeménydarabra korlátozódnak, és általában nem következik be jelentősebb méretű
repeszdarabok keletkezése vagy a repeszdarabok nagyobb távolságra való
szétröpülése. Kívülről ható tűz nem vonja maga után a küldeménydarab teljes
tartalmának gyakorlatilag azonnali felrobbanását.
1.5 alosztály Rendkívül kis mértékben érzékeny, tömegrobbanás veszélyét magukba rejtő anyagok,
amelyek érzéketlensége olyan, hogy normális szállítási körülmények között
beindulásuk vagy égésük robbanásba való átmenetének valószínűsége rendkívül
csekély. Minimális követelmény ezen anyagokra nézve, hogy a külső tűz hatásának
vizsgálata során nem szabad felrobbanniuk.
1.6 alosztály Rendkívül érzéketlen tárgyak, amelyeknél nem áll fenn a teljes tömeg
felrobbanásának veszélye. Az ilyen tárgyak csak rendkívül érzéketlen
robbanóanyagokat tartalmaznak, és bizonyítottan elhanyagolható a véletlen
iniciálásuk vagy beindulásuk valószínűsége.
31
tűz esetén maga a küldeménydarab károsodik. Ebben az esetben a robbanási és kivetési
hatásoknak olyan mértékűre kell korlátozódniuk, hogy ne akadályozzák a tűz leküzdését vagy
más rendkívüli intézkedések végrehajtását a küldeménydarab közvetlen közelében.
10. Munkahelyén többféle gázt is használnak. Önt bízzák meg azzal, hogy készítsen
egy összefoglaló anyagot arról, mi tekinthető gáznak, a gázok (ADR 2. osztály)
hogyan csoportosíthatók (sűrített, mélyhűtött stb.), veszélyes tulajdonságaik alapján
milyen kategóriákba sorolhatók (fojtó, gyújtó hatású stb.), az aeroszolokra milyen
előírások vonatkoznak, melyek a szállításból kizárt gázok.
Információtartalom vázlata
A gáz fogalma
A 2 osztály fogalma a tiszta gázokra, a gázkeverékekre, egy vagy több gáz keverékére egy vagy több
más anyaggal, valamint az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki.
A gázok olyan anyagok, amelyek
a) gőznyomása 50 °C-on meghaladja a 300 kPa-t (3 bar-t); vagy
b) 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson teljesen gáz alakúak.
32
TF mérgező, gyúlékony
TC mérgező, maró
TO mérgező, gyújtó hatású
TFC mérgező, gyúlékony, maró
TOC mérgező, gyújtó hatású, maró.
Ha a gázok vagy gázkeverékek veszélyes tulajdonságai a kritériumok alapján egynél több csoporthoz
tartoznak, a T betűvel jelölt csoportok minden más csoportot megelőznek. Az F betűvel jelölt
csoportok megelőzik az A vagy O betűvel jelölteket.
33
– azok a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok, amelyek nem sorolhatók a 3A, 3O vagy 3F osztályozási
kód alá;
– azok az oldott gázok, amelyek nem sorolhatók az UN 1001, 2073 vagy 3318 alá;
– azok az aeroszolok, amelyek hajtógázként olyan gázt tartalmaznak, amely mérgező, vagy a P200
csomagolási utasítás kritériuma szerint piroforos;
– azok az aeroszolok, amelyek tartalma a mérgezőképesség vagy maró hatás tekintetében az I
csomagolási csoportnak felel meg;
– azok a nagyon mérgező gázzal vagy olyan gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok), amely
gáz a P200 csomagolási utasítás kritériuma szerint piroforos.
Információtartalom vázlata
A gyúlékony szilárd anyagok a könnyen gyulladó szilárd anyagok és azok, amelyek súrlódás révén
tüzet okozhatnak.
34
Súrlódás révén tüzet okozó anyagok
Azokat a szilárd anyagokat, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak, valamely meglévő tételhez (pl.
gyufához) való hasonlóság alapján, vagy valamely, ráillő különleges előírás alapján kell a 4.1
osztályba sorolni.
Önreaktív anyagok
Az ADR alkalmazásában az önreaktív anyagok termikusan instabil anyagok, amelyek hajlamosak az
erős exoterm bomlásra még oxigén (levegő) részvétele nélkül is. Nem tekinthetők a 4.1 osztály
önreaktív anyagainak azok az anyagok, amelyek:
a) az 1 osztály kritériumai szerint robbanóanyagok;
b) az 5.1 osztály besorolási eljárása szerint gyújtó hatású anyagok, kivéve a gyújtó hatású anyagok
olyan keverékeit, amelyek 5% vagy annál több éghető szerves anyagot tartalmaznak, mivel ezeket a 2.
megjegyzésben szereplő elv szerint kell besorolni;
c) az 5.2 osztály kritériumai szerint szerves peroxidok;
d) bomláshője nem éri el a 300 J/g-ot; vagy
e) öngyorsuló bomlási hőmérséklete (ÖBH) 50 kg-os küldeménydarab esetén meghaladja a 75 °C-ot.
Tulajdonságok
Az önreaktív anyagok bomlása hővel, katalitikus szennyeződésekkel való érintkezéssel (pl. savak,
nehézfém vegyületek, bázisok), súrlódással vagy ütéssel iniciálható. A bomlás sebessége a
hőmérséklettel növekszik és az anyagtól függően változik. A bomlás, különösen ha nem történik
meggyulladás, mérgező gázok vagy gőzök fejlődésével járhat. Egyes önreaktív anyagok hőmérséklet-
szabályozást igényelnek. Egyes önreaktív anyagok, különösen zárt térben, robbanásszerűen
elbomolhatnak. Ezek a jellemzők hígítók hozzáadásával vagy megfelelő csomagolások használatával
módosíthatók. Némely önreaktív anyag élénken ég. Önreaktív anyagok például a következő típusú
vegyületek:
35
alifás azovegyületek (–C–N=N–C–);
szerves azidok (–C–N3);
diazónium sók (–CN2+Z–);
N-nitrózo vegyületek (–N–N=O); és
aromás szulfohidrazidok (–SO2–NH–NH2).
Ez a felsorolás nem teljes, más reaktív csoportot tartalmazó anyagok és az anyagok egyes keverékei
hasonló tulajdonságokkal rendelkezhetnek.
Hőmérséklet-szabályozási előírások
Egyes önreaktív anyagok csak hőmérséklet-szabályozás mellett szállíthatók. A szabályozási
hőmérséklet az a maximális hőmérséklet, amelyen az önreaktív anyag biztonságosan szállítható.
Feltételezett, hogy a szállítás során a küldeménydarab közvetlen környezetében a hőmérséklet 24
óránként csak rövid ideig magasabb 55 °C-nál. A hőmérséklet-szabályozás megszűnése esetén szükség
lehet vészhelyzeti eljárások alkalmazására. A vészhőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél az ilyen
eljárásokat meg kell indítani. A szabályozási és vészhőmérsékleteket az öngyorsuló bomlási
hőmérsékletből (ÖBH) vezetik le. Az ÖBH-t azért kell meghatározni, hogy eldönthető legyen, vajon
az anyagot alá kell-e vetni hőmérséklet-szabályozásnak a szállítás alatt. Az ÖBH meghatározására
vonatkozó előírásokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” tartalmazza.
Azokat az önreaktív anyagokat, amelyek ÖBH értéke 55 °C-nál nem nagyobb, a szállítás alatt
hőmérséklet-szabályozásnak kell alávetni. A szabályozási és vészhőmérsékletek, ahol vannak, a ADR-
ben fel vannak sorolva. A tényleges szállítási hőmérséklet lehet alacsonyabb, mint a szabályozási
hőmérséklet, de úgy kell megválasztani, hogy veszélyes fázis-átalakulás ne következhessen be.
36
ADR 5.1. osztályba tartozó, gyújtó hatású anyagnak. Hogyan csoportosíthatók ezek
az anyagok? Milyen kezelési és tárolási szabályokat kell betartani ezen anyagok
esetében?
Információtartalom vázlata
37
Öngyulladásra hajlamos anyagok csomagolási csoportokhoz rendelése
Az ADR egyes tételei alá sorolt anyagokat és tárgyakat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv”
szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni a következő
kritériumok szerint:
a) az öngyulladásra hajlamos (piroforos) anyagokat az I csomagolási csoportba kell sorolni;
b) azokat az önmelegedő anyagokat és tárgyakat, amelyeknél 2,5 cm élhosszúságú kocka alakú
mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 200 °C fölé
emelkedése figyelhető meg, a II csomagolási csoportba kell sorolni. Azokat az anyagokat, amelyek
öngyulladási hőmérséklete 450 liter térfogatban meghaladja az 50 °C-ot, nem kell a II csomagolási
csoportba sorolni;
c) azokat a gyengén önmelegedő anyagokat, amelyeknél 2,5 cm élhosszúságú kocka alakú mintában a
„b)” pontban említett jelenségek nem figyelhetők meg az adott körülmények között, de amelyeknél 10
cm élhosszúságú kocka alakú mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás
vagy a hőmérséklet 200 °C fölé emelkedése figyelhető meg, a III csomagolási csoportba kell sorolni.
38
Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés
Az ADR egyes tételei alá sorolt gyújtó hatású, szilárd anyagokat a „Vizsgálatok és kritériumok
kézikönyv” szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni,
a következő kritériumok szerint:
a) az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1
tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje rövidebb, mint a káliumbromát/cellulóz 3:2
tömegarányú keverék átlagos égési ideje;
b) a II csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1
tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a kálium-
bromát/cellulóz 2:3 tömegarányú keverék átlagos égési ideje és az I csomagolási csoport kritériumait
nem elégíti ki;
c) a III csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1
tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a kálium-
bromát/cellulóz 3:7 tömegarányú keverék átlagos égési ideje és sem az I, sem a II csomagolási csoport
kritériumait nem elégíti ki.
Gyújtó hatású folyékony anyagok
Besorolás
Egy folyékony anyagot akkor kell az 5.1 osztályba sorolni, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott
keveréke 2070 kPa vagy nagyobb nyomásnövekedést eredményez, és az átlagos nyomásnövekedési
idő azonos vagy rövidebb, mint a 65%-os vizes salétromsav oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréke
esetében.
Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés
Az ADR egyes tételei alá sorolt gyújtó hatású, folyékony anyagokat a „Vizsgálatok és kritériumok
kézikönyv” szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni,
a következő kritériumok szerint:
a) az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott
keveréke önmagától meggyullad, vagy a nyomásnövekedési ideje rövidebb, mint az 50%-os
perklórsav oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké;
b) a II csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott
keverékének nyomásnövekedési ideje azonos vagy rövidebb, mint a 40%-os vizes nátrium-klorát
oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké és az I csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki;
c) a III csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott
keverékének nyomásnövekedési ideje azonos vagy rövidebb, mint a 65%-os vizes salétromsav
oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké és sem az I, sem a II csomagolási csoport kritériumait nem
elégíti ki.
39
– az ebbe az osztályba tartozó UN 1745 bróm-pentafluorid, 1746 bróm-trifluorid és 2495 jód-
pentafluorid, valamint a 2 osztályba tartozó UN 1749 klór-trifluorid és 2548 klórpentafluorid
kivételével minden más halogénezett fluorvegyület;
– az ammónium-klorát és vizes oldatai, valamint a klorátok keverékei ammóniumsóval;
– az ammónium-klorit és vizes oldatai, valamint a kloritok keverékei ammóniumsóval;
– a hipokloritok keverékei ammóniumsóval;
– az ammónium-bromát és vizes oldatai, valamint a bromátok keverékei ammóniumsóval;
– az ammónium-permanganát és vizes oldatai, valamint a permanganátok keverékei ammóniumsóval;
– az ammónium-nitrát 0,2%-nál több éghető anyag tartalommal (beleértve bármilyen szerves anyagot
szénegyenértékre átszámítva), hacsak nem valamely 1 osztályba tartozó anyag vagy tárgy alkotórésze;
– az ammónium-nitrát tartalmú műtrágyák, amelyek ammónium-nitrát tartalma (mindazon nitrát-ion
mennyiséget, amellyel egyenérték tömegű ammónium-ion van jelen a keverékben, ammónium-
nitrátként kell számításba venni) vagy éghető anyag tartalma a 307 különleges előírásban megadott
határokat meghaladja, kivéve az 1 osztályra vonatkozó feltételek melletti szállítást;
– az ammónium-nitrit és vizes oldatai, valamint a szervetlen nitritek keverékei ammóniumsóval;
– a kálium-nitrát és nátrium-nitrit keverékei ammóniumsóval.
Információtartalom vázlata
40
WC Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, maró anyagok:
WC1 Folyékony anyagok
WC2 Szilárd anyagok
WFC Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, gyúlékony, maró anyagok.
Információtartalom vázlata
41
A szerves peroxidok veszélyességük mértéke szerint hét típusba vannak sorolva. A típusok az A
típustól, amely abban a csomagolásban, amelyben bevizsgálásra került, nem szállítható, egészen a G
típusig tartanak, amely nem esik az 5.2 osztály előírásainak hatálya alá.
42
15. Egy üzletfele megkereste Önt azzal a kéréssel, adjon számára tájékoztatást arról,
hogy milyen szabályok vonatkoznak a mérgező (ADR 6.1. osztály) és a fertőző (ADR
6.2. osztály) anyagok szállítására és tárolására. Mi tekintendő mérgező és fertőző
anyagnak, hogyan csoportosíthatók ezek az anyagok? Hívja fel a figyelmet a
mérgező és fertőző anyagok által okozott veszélyekre!
Információtartalom vázlata
43
A heveny mérgezőképesség értelmezése
Fogalommeghatározások
Az ADR alkalmazásában
A heveny mérgezőképesség LD50 (közepes halálos dózis) értéke lenyelés esetén az anyag
statisztikailag számított egyszeri dózisa, amely lenyelés esetén várhatóan a fiatal, felnőtt, fehér
patkányok 50%-ánál okoz 14 napon belüli halált. Az LD50 értéket a vizsgált anyag beadott
mennyiségének a vizsgált állatok testtömegére vonatkoztatott arányával (mg/kg) fejezik ki.
A heveny mérgezőképesség LD50 értéke bőrön át való felszívódás esetén az a dózis, amely ha fehér
nyulak csupasz bőrével 24 órán át folyamatosan érintkezésbe került, nagy valószínűséggel 14 napon
belül halált okoz a kísérleti állatok felénél. A kísérleti állatok számának elegendőnek kell lenni ahhoz,
hogy az eredmény statisztikailag szignifikáns legyen és megfeleljen a jó gyógyszerészeti gyakorlatnak.
Az eredményt testtömegre vonatkoztatva mg/kg-ban fejezik ki.
A heveny mérgezőképesség LC50 értéke belélegzés esetén az a gőz, köd vagy porkoncentráció, amely
egy órán át tartó folyamatos belélegzés esetén fiatal, felnőtt, hím és nőstény, fehér patkányok
csoportjának egyaránt felénél nagy valószínűséggel 14 napon belüli halált okoz. Szilárd anyagot akkor
kell így vizsgálni, ha az anyag összmennyiségének legalább 10 tömeg%-a belélegezhető por, azaz
ezen részecskefrakció aerodinamikai átmérője 10 μm vagy ennél kisebb. Folyékony anyagot akkor kell
így vizsgálni, ha a szállított küldeménydarab szivárgása esetén fennáll a ködképződés lehetősége.
Mind szilárd, mind folyékony anyag esetén a belélegzési mérgezőképesség vizsgálatára előkészített
minta több mint 90 tömeg%-ának az előzőekben meghatározott belélegezhető tartományban kell
lennie. Az eredményt egységnyi térfogatú levegőre vonatkoztatva adják meg, por és köd esetén
mg/liter-ben, gőz esetén milliliter/m3-ben (ppm-ben).
44
A géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek olyan mikroorganizmusok és
élő szervezetek, amelyek genetikai anyagát szándékosan, génsebészeti beavatkozással úgy változtatták
meg, ami a természetben nem fordul elő.
A gyógyászati vagy kórházi hulladékok az állatok vagy emberek gyógykezeléséből vagy biológiai
kísérletekből származó hulladékok.
A betegtől származó minta olyan, közvetlenül emberből vagy állatból levett anyag, beleértve többek
között a váladékot, székletet, vért és alkotóelemeit, szövetmintákat, testnedveket, keneteket, valamint
testrészeket, amelyet kutatás, vizsgálat, kórmeghatározás, gyógykezelés vagy kórmegelőzés céljából
szállítanak.
A 6.2 osztály anyagai a következők szerint vannak csoportosítva:
I1 Emberekre ártalmas, fertőző anyagok
I2 Csak állatokra ártalmas, fertőző anyagok
I3 Kórházi hulladék
I4 Biológiai anyagok.
45
i) szivárgásmentes elsődleges tartály(ok)ból;
ii) szivárgásmentes másodlagos csomagolásból; és
iii) olyan külső csomagolásból, amely űrtartalmának, tömegének és rendeltetésének
megfelelően erős, és legalább egy oldalfelületének mérete legalább 100 mm × 100 mm;
b) Folyadékok esetén az elsődleges tartály(ok) és a másodlagos csomagolás közé az elsődleges
tartály(ok) teljes tartalmának felszívására elegendő nedvszívó párnázóanyagot kell helyezni, hogy a
folyékony anyag a szállítás során történő kiszabadulása vagy kiszivárgása esetén ne érhesse el a külső
csomagolást, ill. ne okozza sem a párnázóanyag, sem a külső csomagolás sérülését;
c) Amennyiben több törékeny elsődleges tartály van elhelyezve egyetlen másodlagos csomagolásban,
úgy ezeket egyenként be kell burkolni vagy úgy kell elválasztani egymástól, hogy ne érintkezhessenek
egymással.
A szállításból kizárt anyagok
Gerinces vagy gerinctelen élő állatok fertőző anyagok szállítására nem használhatók, hacsak az anyag
más módon nem szállítható, ill. a szállítást az illetékes hatóság jóvá nem hagyta.
16. Egy közúti baleset során a megsérült tárolóedényből folyékony maró anyag (ADR 8.
osztály) került a szállítóeszközre, és tönkretette azt. Milyen óvintézkedéseket kell
tenni az ilyen balesetek elkerülésére?
Hogyan kell ezeket az anyagokat csomagolási csoportokhoz hozzárendelni?
Melyek az ebbe az osztályba tartozó, szállításból kizárt anyagok?
Információtartalom vázlata
46
CW Maró, vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok:
CW1 Folyékony anyagok
CW2 Szilárd anyagok
CO Maró, gyújtó hatású anyagok:
CO1 Folyékony anyagok
CO2 Szilárd anyagok
CT Maró, mérgező anyagok:
CT1 Folyékony anyagok
CT2 Szilárd anyagok
CFT Maró, gyúlékony, mérgező, folyékony anyagok
COT Maró, gyújtó hatású, mérgező anyagok.
47
A következő anyagok a szállításból ki vannak zárva:
– UN 1798 királyvíz (salétromsav és sósav keveréke);
– a vegyileg nem állandó, kimerült kénsavkeverékek;
– a nem denitrált, vegyileg nem állandó nitrálósav keverékek és az elhasznált kénsav és salétromsav
keverékek;
– perklórsav vizes oldata 72 tömeg%-nál több tiszta savtartalommal és a perklórsav keverékei vízen
kívül más folyadékkal.
17. Egy üzletfele megkereste Önt azzal a kéréssel, adjon számára tájékoztatást arról,
hogy milyen feltétekkel lehet veszélyes hulladékot (pl. lítium akkumulátort) tárolni
és fuvarozni. Tájékoztatójában térjen ki arra, hogy melyek azok az anyagok és
tárgyak, amelyek ebbe a veszélyességi osztályba tartoznak, a szállítás alatti
veszélyességük mértéke alapján milyen csomagolási csoportokhoz vannak
hozzárendelve, illetve melyek az ebbe az osztályba tartozó, szállításból kizárt
anyagok!
Információtartalom vázlata
48
d) a cellák és akkumulátorok a rövidzárlat megakadályozására el vannak választva és erős
csomagolásban vannak, kivéve, ha készülékbe vannak beépítve;
e) Ha a küldeménydarab 24-nél több olyan lítium-cellát vagy 12-nél több olyan lítium-akkumulátort
tartalmaz, amely nem készülékbe van beépítve, akkor a következő előírásokat is be kell tartani:
i) minden küldeménydarabot el kell látni olyan jelöléssel, ami arra utal, hogy a
küldeménydarab lítium-akkumulátorokat tartalmaz, és hogy a küldeménydarab sérülése esetén
különlegesen kell eljárni;
ii) minden szállítmányhoz mellékelni kell olyan okmányt, ami arra utal, hogy a
küldeménydarab lítium-akkumulátorokat tartalmaz, és hogy a küldeménydarab sérülése esetén
különlegesen kell eljárni;
iii) minden küldeménydarabnak alkalmasnak kell lennie, hogy elviselje az 1,2 m-ről bármilyen
helyzetben végrehajtott ejtési próbát anélkül, hogy a benne levő cellák vagy akkumulátorok
megsérülnének, a tartalom olyan mértékben elmozdulna, ami az akkumulátorok (vagy a
cellák) érintkezését eredményezi, ill. a tartalom kiszabadulna; és
iv) egy küldeménydarab bruttó tömege legfeljebb 30 kg lehet, kivéve, ha készülékkel
egybecsomagolt lítium-akkumulátorokat tartalmaz.
Az előzőekben, illetve bárhol az ADR-ben szereplő „lítiumtartalom” egy fémlítium vagy lítiumötvözet
cella anódjában levő lítium tömegét jelenti, kivéve a lítium-ion cella esetét, ahol az „egyenértékű
lítiumtartalom” (grammban) az amperórában kifejezett névleges teljesítmény 0,3-szeresének felel
meg.
Biztonsági felszerelések
A biztonsági felszerelések közé tartoznak azok a mentőeszközök és gépjármű tartozékok, amelyek
megfelelnek az alábbi különleges előírásában szereplő leírásnak:
- Ez a tétel azokra a tárgyakra vonatkozik, amelyek az 1 osztályba tartozó robbanóanyagot
tartalmaznak és emellett tartalmazhatnak egyéb osztályba tartozó veszélyes árut is, és amelyeket
járművekben életmentő légzsák gázgenerátorként, légzsák modulként vagy biztonsági öv
előfeszítőként használnak.
- Ide tartoznak a mentőeszközök, pl. mentőtutajok, egyéni mentőeszközök és önfelfúvó csúszdák. Az
UN 2990 tétel alá az önfelfúvó mentőeszközök, míg az UN 3072 tétel alá a nem önfelfúvó
mentőeszközök tartoznak. A mentőeszközök tartalmazhatnak:
a) jelzőtesteket (1 osztály), mint pl. füstjelzők vagy fényjelzők olyan csomagolásban, ami
megakadályozza, hogy nem szándékosan működésbe lépjenek;
b) csak az UN 2990 tétel esetén az önfelfúvó szerkezet aktiválásához az 1.4 alosztály S
összeférhetőségi csoportjába tartozó munkavégző tölteteket, amennyiben a robbanóanyag mennyisége
készülékenként nem haladja meg a 3,2 g-ot;
c) a 2 osztály szerinti A vagy O csoportjába tartozó sűrített gázokat;
d) elektromos akkumulátorokat (8 osztály) és lítium-akkumulátorokat (9 osztály);
e) elsősegély felszerelést vagy javítókészleteket kis mennyiségű veszélyes anyag (pl. a 3, 4.1, 5.2, 8 és
9 osztály anyagai) tartalommal; vagy
f) „mindenütt gyulladó gyufát” olyan csomagolásban, ami megakadályozza, hogy nem szándékosan
működésbe lépjen.
49
– legfeljebb 1 mg/liter;
– nagyobb mint 1 mg/liter, de legfeljebb 10 mg/liter és az anyag biológiailag nem könnyen lebontható;
– nagyobb mint 1 mg/liter, de legfeljebb 10 mg/liter és a log10Pow értéke legalább 3,0 (hacsak a
kísérletileg meghatározott BCF érték nem kisebb vagy egyenlő 100-zal).
Azok az anyagok, amelyek sem más osztályba, sem a 9 osztály valamely más tétele alá nem
sorolhatók, és az Európai Közösség Tanácsának a tagállamok veszélyes anyagok osztályozására,
csomagolására és címkézésére vonatkozó jogszabályainak és közigazgatási előírásainak közelítéséről
szóló, módosított 1967. június 27-i 67/548/EGK Irányelvében11) nincsenek „Környezetre ártalmas”
anyagként felsorolva, azaz nincs „N” betű (R50; R50/53; R51/53) hozzájuk rendelve, nem tartoznak
az ADR hatálya alá.
Géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek
A géntechnológiával módosított mikroorganizmusok (GMMO-k) és élő szervezetek (GMOk) olyan
mikroorganizmusok és élő szervezetek, amelyek genetikai anyagát szándékosan, génsebészeti
beavatkozással úgy változtatták meg, ami a természetben nem fordul elő. Ezek a 9 osztályba, az UN
3245 tétel alá tartoznak, ha nem elégítik ki a fertőző anyagok meghatározását, de képesek az állatokat,
növényeket vagy mikrobiológiai anyagokat oly módon megváltoztatni, ami a természetes reprodukció
eredményeként rendszerint nem következik be.
Egyéb anyagok, amelyek a szállítás alatt veszélyt jelentenek, de egyetlen más osztály
meghatározásának sem felelnek meg
A következő egyéb anyagok, amelyek egyetlen más osztály meghatározásának sem felelnek
meg, a 9 osztályba vannak besorolva:
szilárd ammóniumvegyületek 60 °C alatti lobbanásponttal
csekély veszélyt képviselő ditionitok
erősen illékony folyékony anyagok
ártalmas gőzöket kibocsátó anyagok
allergéneket tartalmazó anyagok
vizsgáló-készletek és elsősegély felszerelések.
50
– azok a lítium akkumulátorok, amelyek nem felelnek meg az ADR különleges előírásának;
– azoknak a készülékeknek (pl. transzformátoroknak, kondenzátoroknak, hidraulikus
berendezéseknek) az üres, tisztítatlan tartóedényei, amelyekben az UN 2315, 3151, 3152 vagy 3432
szám alá besorolt anyagok voltak.
Információtartalom vázlata
Fogyasztóvédelmi követelményeket:
o Veszélyes áruk csomagolása nem hasonlíthat élelmiszer vagy vegyi kozmetikai
termék, gyógyszer, takarmány csomagolására
o Olyan zárás szükséges amely jelzi a csomagolás felbontását
o A legveszélyesebb áruk csomagolását gyermekbiztos csomagolásban kell elhelyezni
(a zárási módja és a csomagolása is gyermekbiztos legyen)
o Jelölési követelmény: a csomagoláson, narancssárga alapon fekete színnel kell
feltüntetni a veszélyességi osztálynak megfelelő szimbólumot
51
o Tengeri szállításra az IMDG kódex
o Légi szállításra az IATA DGR előírásai vonatkoznak
52
azt is meg kell akadályozni, hogy a szabad légtérből levegő jusson a csomagolás légterébe. A
csomagolások belső falának vegyileg ellenállónak kell lennie a töltőanyaggal szemben, de ugyanakkor
a töltőanyagot sem szennyezheti a csomagolás falából kiváló valamilyen csomagolóanyag komponens.
Sok csomagolóanyag esetén számolni kell, azzal, hogy hosszú logisztikai folyamat esetén a
csomagolóeszközök tartósan igénybe vannak véve és ez az igénybevételi fajta rövid idejű mérésekkel
nem modellezhető. Gondoljunk csak egy tartósan terhelt hullámpapírlemez-dobozra vagy egy
műanyag kannára, melyben állandó nyomás uralkodik, és itt a csomagolóeszköz sérülése viszonylag
lassú alakváltozás során lassan jön létre, ha ez egy logisztikai láncban még a szállítás alatt következik
be, emberéleteket veszélyeztethet és jelentős anyagi kárt, okozhat.
Az 1. ábrán egy műanyag kanna állapota A 2. ábrán egy 200 liter űrtartalmú
látható, mely a tartós belső-nyomásállósági acéllemez hordó ejtő
próba során maradó alakváltozást szenvedett. vizsgálata utáni deformációs képe
A 3. ábrán a vizsgálatok alapján az engedélyező hatóság által kiadott csomagolási UN jelzés látható
53
IBC-k megengedett méretarányai
Az IBC-k szilárd ömlesztett anyagok és folyadékok nagyméretű csomagolóeszközei
Megengedett méretei:
o térfogatuk 1-3 m3
o bruttó tömegük: 1-3 tonna
kombinált csomagolásra nem alkalmazhatók és légi szállításra sem használhatók.
IBC = Megtöltés és szállításra való átadás előtt mindegyik IBC t ellenőrizni kell annak biztosítására,
hogy az mentes legyen a korróziótól, szennyeződéstől vagy más sérüléstől, és hogy a kezelésre
szolgáló szerelvényei megfelelően működjenek. Bármely IBC, amely a megvizsgált gyártási típushoz
képest a csökkent szilárdság jeleit mutatja, tovább nem használható.
Amennyiben az IBC t folyékony anyaggal töltik meg, elegendő helyet kell hagyni arra, hogy a
folyadéknak a hőmérséklet hatására a szállítás során bekövetkező tágulása se a folyadék kilépését, se
az IBC maradó alakváltozását ne okozza
Az ibc tartály
IBC Tartály 640 - 820 - 1050 literes rácsos raklapos konténerek, vagy másnéven az IBC tartályok,
ipar, a mezőgazdaság, ill. a fuvarozás széles területén használatosak.. Ráccsal, raklappal vagy anélkül.
Készülhetnek:
A acél (bármilyen típusú vagy felületkezelésű)
B alumínium
C fa
D rétegelt falemez
F farostlemez
G papírlemez
H műanyag
L. textil
M. papír, többrétegű
N fém (acél és alumíniumot kivéve)
54
A nagycsomagolás fogalma:
Olyan csomagolóeszköz amelynél a belső csomagolások egy külső csomagolóeszközbe vannak
elhelyezve.
Gépi csomagolásra alkalmas
Befogadóképessége meghaladja a 400 kg nettó tömeget, illetve 450 litert, de legfeljebb 3 m3 térfogatú
Az olyan európai veszélyes áru szállítási előírások, mint az ADR/RID/ADN a konténert és pl. a fém
ládát alig különbözteti meg egymástól:
Konténer: olyan szállítóeszköz (daruzható, emelhető, vagy más hasonló szerkezet), amely
55
1-3 m között kiskonténernek,
3 m felett nagykonténernek számítanak.
56
Láda: fémből, fából, rétegelt farostlemezből, papír lemezből, műanyagból vagy más alkalmas
anyagból készült, lehet:tömör vagy szilárd falú csomagolóeszköz. Kis nyílásokkal olyan célra, mint a
könnyebb megfogás
További nagycsomagolások:
Hordók: lehet
o acél
o aluminium
o rétegelt falemez
o papírlemez
o műanyag
o fém
Fahordók
Kannák: lehetnek
o acél
o aluminium
o műanyag
Láda lehet:
o acél
o alumínium
o fa
o rétegelt lemez
o farostlemez
o papírlemez
o műanyag
Zsák: lehet
o műanyag szövet
o műanyag fólia
o textil
o papír
57
a) ábra
b) ábra
Információtartalom vázlata
Légi úton szállítható veszélyes anyagok: Melyekre a 18. Annex-ben és a Műszaki Utasításban
részletezett előírások és eljárások teljesülnek.
Tiltott veszélyes áruk, azaz légi úton semmilyen körülmények között nem szállítható veszélyes
anyagok:
– Ide tartoznak mindazon áruk, melyek mechanikus ütődésre különösen érzékenyek, vagy amelyek a
fuvarozás során veszélyes mennyiségű hőt vagy veszélyes gázt fejleszthetnek. (A korátokat és
ammóniumot tartalmazó robbanóanyagok.)
Korlátozottan szállítható veszélyes áruk:
– bizonyos feltételek fennállása, betartása esetén szállítható légi úton (Pl. csak áruszállító repülőgépen
szállíthatók). A feltételeket, korlátozásokat szabályokba és előírásba foglalják, de az egyes államok
vagy az egyes légitársaságok további korlátozásokat vezethetnek be. A korlátozottan szállítható
árukról a IATA 1950-ben alakult Restricted Articles Board-ja adta ki a IATA tagjai és a IATA
áruszállítási ügynökségek számára kötelező érvényű Restricted Articles Regulation (RAR)
szabályzatot.
58
A következő kategóriákban is sorolhatunk még veszélyes árukat:
– Rejtett veszélyes áruk: gépek, berendezések, melyek veszélyes anyagokat tartalmaznak. (pl.:
hűtőgép, higanytartalmú eszközök stb.).
A feladott poggyászban fuvarozható veszélyes áruk
– alkoholok és alkohol tartalmú italok, melyek alkoholtartalma nem haladja meg a 70
térfogatszázalékot és az 5 litert nem haladja meg az egységcsomag
– aerosolok,
– szárazjég, (csak hűtésre szolgálhat)
Veszélyes áruk az üzemeltető tulajdonában:
– azon áruk, amelyek nélkülözhetetlenek a repülőgép fedélzetén a megfelelő légi biztonsági előírások
és/vagy műszaki szabályok betartásához:
– akkumulátor/elem,
– rovarirtó szerek, légfrissítők,
– szárazjég ételek és italok hűtésére,
– aerosolok, gyufák, öngyújtók, melyeket a repülőgép személyzete használ repülés közben.
A feladó kötelezettségei veszélyes áruk fuvarozása esetén
A feladó kötelessége, hogy – miután meggyőződött arról, hogy a veszélyes árujának légi úton való
szállítása nem tilos:
– az árut a megfelelő veszélyességi osztályba sorolja
– az előírásoknak megfelelően csomagolja
– felcímkézze
– helyesen töltse ki a veszélyes áruszállítási dokumentumot, mellékeljen hozzá a fentiek elvégzéséről
szóló nyilatkozattot, 2 példányban kitöltve és aláírva.
A légi fuvarlevélből világosan ki kell tűnnie, hogy a szállítmányban veszélyes áru van, amennyiben
szükséges fel kell tüntetni, hogy az áru csakis áruszállító repülőgépen szállítható (Cargo Aircraft
Only). Az ajánlott kitöltési nyelv az angol.
Veszélyes áruk csomagolása
A veszélyes áru csomagolásáért minden esetben a feladó a felelős.
59
szárazföldi, tengeri és légi fuvarozásban. A kezelési címkéket egymagukban vagy a veszélyt jelző
címkékkel együtt lehet alkalmazni a csomagolásokon.)
– Robbanó anyagoknál a robbanóanyagok nettó tömege, valamint a csomag bruttó súlya,
– Fertőző anyagok esetén az áruért felelős személy neve és telefonszáma,
– Hűtött folyékony gázokat tartalmazó csomagokat nyilakkal kell ellátni, melyek azt mutatják, hogy a
csomagot hogyan kell elhelyezni,
– Szárazjég esetén a csomag nettó tömege.
– Csomagolóanyag gyártási éve
– Csomagolóanyagot gyártó ország azonosítója
– Gyártó cég azonosítója és kódja.
Ha a veszélyes áru gyűjtősként van szállítva, akkor csomagolás használata esetén annak felületén is fel
kell tüntetni az előbb felsoroltakat.
Ha a speciális csomagolási jelölések nem láthatóak, a „belső csomagok az előírásoknak megfelelőek”
(inner packages comply with prescribed specification) mondatot kell feltűntetni a gyűjtőcsomagolás
felszínén.
A fuvarozó feladatai
A veszélyes áruk kezelése:
– Átvétele: az üzemeltető csak olyan árut vehet át fuvarozásra, melyet a veszélyes árunyilatkozat két
példánya kísér és a feladó minden, az általa teljesítendő követelménynek megfelel. Ezt a
fuvarozónak ellenőriznie kell, melyről átvételi ellenőrző jegyzéket (check sheet) kell készítenie.
– Raktározás, az áru jellegének megfelelő körülmények közt
– Rakodása. Veszélyes áru szállítása a fedélzeten tilos.
– Hajózók informálása: a repülés megkezdése előtt a repülőgép parancsnokát értesíteni kell a
veszélyes rakományról (NOTOC – Special Load Notification To Captain).
– Információadás légi baleset esetén: a balesetet szenvedett, veszélyes árut szállító repülőgép
üzemeltetőjének kötelessége azonnal tájékoztatni az államot, ill. illetékes hatóságát, hogy hol történt
a baleset. Az értesítésnek tartalmaznia kell a veszélyes áru ENSZ besorolási nevét, osztályát,
valamint a veszélyes áru mennyiségét és a gépben való elhelyezkedését.
– Légi fuvarlevél kitöltése
60
Folyékony veszélyes árut tartalmazó csomagok berakodása
A „This Way Up” elhelyezési utasítást tartalmazó címkével ellátott csomagokat mindenkor a
címkének megfelelően kell berakodni, elhelyezni és kezelni. A tetejükön lezárt, folyadékot tartalmazó
egyedi csomagolású csomagokat nyílásukkal felfelé kell elhelyezni.
Mérgező és fertőző anyagok elhelyezése
A 6-os osztályú (mérgező és fertőző anyagok) és a másodlagos „mérgező” címkét igénylő anyagokat
nem szabad ugyanazon raktérben elhelyezni, amelyben állatok, élelmiszerek, emberi vagy állati
fogyasztásra szánt termékek vannak. Ez a feltétel nem alkalmazandó akkor, ha a mérgező anyag és az
élelmiszer külön ULD-ben van elhelyezve és a repülőgépre felrakva ezek nincsenek egymás mellett,
vagy a mérgező anyag és az élelmiszerek külön lezárt ULD-ben vannak elhelyezve.
Radioaktív anyagok berakodása és elhelyezése
I. kategóriájú – fehér, II – sárga vagy III-sárga radioaktív anyagokat soha nem szabad az utaskabinban
vagy személyzet által elfoglalt kabinban elhelyezni, de berakodható az utasszállító repülőgépek
utasfedélzete „B” osztályú rakodóterébe. A sugárzás minimális hatása érdekében a radioaktív anyagot
tartalmazó csomagokat a padló alatti rakterek aljára vagy az utasfedélzet legtávolabbi végében kell
elhelyezni (DGR 9.3.10.2).
A transzport index hasznos mutató a radioaktív anyagokat tartalmazó csomag sugárzási szintjének
jelzésére. A repülőgépre feltehető ilyen csomagok összesített hatásának szabályozására szolgál. A
transzport index a II-es – sárga és III-as sárga radioaktív kategória címkéken látható.
Mágneses anyagok berakodása
Mágneses anyagokat nem szabad olyan helyzetben berakodni, hogy jelentős hatást gyakorolhassanak a
repülőgép mágneses iránytűire vagy a fő iránytű detektor egységeire.
Élőállat berakodása veszélyes anyagokkal
Élő állatokat nem szabad hűtőfolyadék, szárazjég, mérgező vagy fertőző anyag közvetlen közelében
elhelyezni. Élő állatokat a szárazjeget tartalmazó csomagok fölött kell elhelyezni. A II-es – sárga és
III-as – sárga kategóriájú radioaktív anyagokat tartalmazó csomagoktól legalább 0,5 m-re kell őket
elhelyezni 24 órás vagy rövidebb utakon és legalább 1m-re hosszabb utakon.
61
(6.2 sz. bárca)
A bárca alsó felén feltüntethető a "FERTŐZŐ ANYAG" és a
"Sérülés vagy szabaddá válás esetén azonnal értesíteni kell az
egészségügyi hatóságokat" felirat.
A jelkép (kör, amelyen három félhold van) és a felirat: fekete; a
háttér: fehér; '6' számjegy az alsó sarokban
Fertőző anyag (Szabadba jutása esetén értesíteni kell az
egészségügyi hatóságokat)
(9 sz. bárca)
A jelkép (hét függőleges csík a felső részen):
fekete; a háttér: fehér; '9' számjegy aláhúzva az
alsó sarokban
Korlátozott mennyiség
(IATA DG szerinti jelölés)
Kriogén folyadék
(IATA DG szerinti jelölés)
62
20. Ön egy veszélyes árukat tároló raktár alkalmazottja. A raktárüzem kapujához
érkezett egy szállítmány. Mutassa be, hogy a kaputól kezdve a betárolásig milyen
ellenőrzéseket és vizsgálatokat kell végrehajtani! Mire kell figyelni a későbbi
komissiózás és szállításra történő előkészítés, berakodás során?
A raktár biztonságos üzemeltetéséhez milyen utasítások, szabályzatok szükségesek?
Információtartalom vázlata
Általános szempontok
A veszélyes áruraktár logisztikai, építészeti és megfelelő biztonságtechnikai kialakításához hasonlóan
a raktár használatához és üzemeltetéséhez is tartoznak olyan jellemző szempontok, amelyeket számos
jogszabályi követelmény alapján" figyelembe kell venni.
A hagyományos Üzemi szervezéshez képest a két fő különbség abban áll, hogy egyrészt szervezési
oldalról garantálni kell azt, hogy a veszélyes tulajdonságokkal rendelkező anyagok kizárólag az előre
meghatározott helyen, és az engedélyezett mennyiségben kerüljenek tárolásra, másrészt hogy a
raktározásra vonatkozó minden jogszabályi előírás szempontjából megfelelő módon történő tárolást
(együtt tárolandó veszélyes áruk megfelelősége) a legszigorúbban ellenőrizzék. Ide tartoznak a
megfelelő, veszélyes áru szállítási, és a kémiai biztonsági szabályozásban előírt jelölések, az anyagok
egyértelmű azonosítása, a szállítás és tárolás engedélyezése, illetve ép csomagolások ellenőrzése, stb.
Ezen túl az üzemi folyamatszervezés feladata az is, hogy az olyan veszélyes anyagok és áruk,
amelyekre nincs raktározási engedélye a logisztikai raktárnak a lehető leghamarabb visszautasításra
kerüljenek, ideális esetben még a raktár kapujához történő szállítás előtt. Minél később ismeri fel a
raktár vagy a raktárüzem vezetője, hogy a szállított anyagokra nincs raktározási engedélye, annál
nagyobb problémákkal és költségekkel kell szembenézni az anyagok visszaküldésekor, illetve
eltávolításakor.
A veszélyes áruraktár folyamatszabályozása szerint, ha a szállított áru beraktározása nem
megengedhető, több lehetőség kínálkozik, és számos szervezési és egyéb intézkedést kell hozni.
Az összefüggések komplex jellege, a figyelembe veendő peremfeltételek és a körülmények, a
járulékos adatok adminisztrációjával szemben támasztott követelmények miatt a veszélyes áru
logisztikai raktárakban erősen ajánlott egy megfelelő EDV rendszer alkalmazása. A ténylegesen
megengedhető ráfordítást mindenkor egyedi esetekben kell vizsgálni, ezek lényegesen függnek az
anyagok, illetve a veszélyes tulajdonságok sokféleségétől. A raktárban tárolandó raktározási osztályok
ugyanis aránytalanul befolyásolják a kialakítandó szervezet nagyságát és bonyolultságát.
63
olyan vizsgálati sorozat kezdődik, amely összességében biztosítja azt, hogy a raktárban az engedélyekben
foglaltak teljes körű betartását folyamatosan felügyeljék az üzem részéről.
Hasznos, ha a raktárüzem kapujától teljes egészében lépcsőzetesen felosztják a szükséges
vizsgálati lépéseket, hogy adott esetben az előforduló hiányosságokat a lehető legkorábban fel lehessen
ismerni (check pontok kialakítása). Ennél fogva már. az üzem kapujában ellenőrizni kell az anyagok
jelölését, a raktározás szempontjából való megfelelőségét, valamint szükség van arra, hogy már a kapuban
egyeztessék az anyagokat a fuvarokmányon (szállítólevél, fuvarlevél, rakományjegyzék,
DangerousGoodsDeclaration, B/L, számla stb.) szereplő adatokkal. A betárolási folyamat során az egyes
vizsgálati lépéseknek különböző vizsgálati alapjuk/tartalmuk van. Természetszerűleg a korai vizsgálatok
jelentősen nagyobbak, átfogó jellegűek és elnagyoltak, mint a betárolás előtti utolsó vizsgálatok, melyek
már igen aprólékosak és részletekbe menőek. Mindazonáltal a korai vizsgálatoknak preventív jellegükből
adódóan megvan az a szerepük, hogy a nem rendeltetésszerű raktárterületből eredő kockázatokat jelentősen
csökkentsék.
Bár egyes esetekben ez a lépcsőzetes ellenőrzési struktúrafelosztás ismétlésekhez vezethet, ennek
ellenére az utána kapcsolt vizsgálati lépések elengedhetetlenek, mert először ezek által érhető el az előírt és
kívánt részletesség.
Amennyiben lehetőség van rá azaz optimális, ha a beérkező anyagokat már a raktárbázis kapujában
a megfelelő raktárrészekhez rendelik. Így elérhető a veszélyes áruk optimális (célorientált és gyors)
irányítása és megelőzhető az, hogy az anyagokat a raktárbázison belül rossz helyre szállítsák.
Ha az üzemi területre való belépéskor hiányosságokat észlelnek,akkor el kell dönteni, hogy a jármű
behajtását a telephelyre engedélyezik-e vagy sem. Abban az esetben, ha a raktárnak nincs engedélye a
szállított anyagokra, vagy ha a veszélyes rakománya hibás jelölés miatt nem azonosítható, akkor csak a
visszautasítás lehetséges, ezzel elkerülve minden további komplikáció illetve a felelősség átvállalását.
Azaz, nagyrészt elkerülhető az ADR 1.4. fejezete szerinti felelősség és egyéb általános és szakmaspecifikus
felelősség átvállalása a hiányosságok megszüntetésére. Ennek ellenére az egyes esetek vizsgálata után,
adott esetben a feladó felelősségét az ADR szerint figyelembe kell venni, és a fuvarokmányokat ellenőrizni
kell.
Ha az Üzemi területre való belépéskor nem észlelnek hiányosságokat, akkor az áru a rendeltetési helyére
(megfelelő raktárcsarnok, raktárrész) kerül ott történik meg az áru átvétele.
64
Az egyedi vizsgálatok befejezését követően a következő lépés a betároláshoz szükséges
megfelelőségi kérdések összefoglaló és átfogó megválaszolása. A szemrevételezés, a külső vizsgálat,
elsősorban a tömítettség vizsgálatára, a zárókupakok megfelelőségére, a csomagolás sérüléseire, a látható
szivárgásokra, valamint a veszélyes anyagok és áruk jogszabályi előírások szerinti feliratozására és
jelölésére terjed ki. Annak érdekében, hogy ezeknek a jogszabályokban előírt kötelezettségeknek
megfeleljünk, a gyakorlatban jól alkalmazható megfelelő eljárást kell bevezetni. Ennek során közösen
kidolgozott EDV alkalmazások álljanak rendelkezésre. A szemrevételezéssel észlelhető hibákat normális
esetben a raktár bejárati területén el lehet hárítani.
Abban az esetben, ha a raktár részben vagy egészében automatikus szállítórendszerrel rendelkezik,
hasznos lehet, hogy még a szállítórendszerre kerülés előtt. végezzék el az összes előzőleg, említett
vizsgálatot, hogy a hiányosságok pótlásából eredő járulékos költségek felmerülését megelőzhessék. Ha nem
megengedett a betárolás, akkor alternatívákat kell az ilyen anyagok további kezelésére biztosítani. Ezek
közé tartozik például a megfelelő átcsomagolás, kármentő edénybe történő átrakás (kármentő csomagolás
alkalmazása), a más területen történő kimérés, áttöltés {csak abban az esetben, ha erre van engedély; ez
már nem része a passzív tárolásnak) ugyanúgy, mint a mintavétel, az anyag analitikus úton történő
azonosítása.
Ha a betárolás végül is nem megfelelő, és az anyag már a raktár területén van (pl. az áruátvételre
kijelölt területen), akkor már nem lehetséges a raktárobjektum kapujából történő egyszerű visszautasítás.
Ha a raktárt üzemeltető egy másik raktára is ugyanazon a területen található, akkor ezeknek az anyagoknak
az esetében csak a visszautasítás jöhet szóba (átvétel megtagadása/visszaküldés a feladónak), vagy el kell
azokat távolítani, illetve elő kell készíteni az eltávolítást. Mindkét esetben terjedelmes intézkedéseket kell
hozni, abban az esetben, ha a visszautasítandó áru veszélyes anyag, illetve akkor, ha az eltávolítása
veszélyes hulladékokra vonatkozó törvényi szabályozás alapján történik.
A leírt folyamat alapját az a tény képezi, hogy a különböző jogszabályi előírásokban meghatározott
küszöbértékek meghatározzák mind a súly-,mind a térfogat értékeit, valamint a maximálisan raktározható
tömeget részben a betárolásra került tömeg alapján, részben pedig a raktár elméleti befogadóképessége
alapján.
65
a legjobb megoldás, ha a folyékony anyagokat a polc egy, alsó,míg a szilárd anyagokat egy felső területén
tárolják.
66
67
68
69
70
Komissiózás
Akkor, ha a tárolási egységet komissiózás céljára kirakodják, következő lépésként azt kell eldönteni,
hogy az egész göngyöleget komissiózzák-e, vagy lefejtési/átrakodási tevékenységet is végeznek-e.
A göngyöleg komissiózásakor a komissiózás helyének kiválasztása az anyagspecifikus követelmények
szem előtt tartásával történik. Ide tartozik például a megfelelő személyi védőfelszerelések biztosítása,
valamint a küldeménydarabnak megfelelő felszerelések munkaterületen való rendelkezésre állása (például
emelőgépek). Az áru előkészítési helyének kiválasztását ezentúl befolyásolják egyéb különleges
szempontok is. Ide tartoznak , például az elszívó berendezések, vagy ,az előzőleg védendő
munkaterületeknek megfelelő ATEX szerinti 1. zóna; ahol az ám előkészítése során a küldeménydarabokat
ki lehet nyitni (nem passzív tárolás), és ezáltal a gyúlékony anyagok miatt a robbanásveszélyes atmoszféra
kialakulása megelőzhető.
Komissiózás és átrakodás közben kiemelten kell arra figyelni, hogy az üzemi utasításokat a
munkavállalók mindig betartsák,és az előírt személyi védőfelszereléseket alkalmazzák. A korszerű
irányítási rendszereknél a megfelelő utasításokat ideális esetben közvetlenül a képernyőn jelenítik meg.
A komissiózás elvégzése után a komissiózott áru tárolásáról kell dönteni. A komissiózás után
megmaradt veszélyes küldeménydarabokat, amelyeket vissza kell tárolni, ugyanolyan ellenőrzés alá kell
vonni, mint a berakodáskor. Különösen abban az esetben, ha a visszatárolandó árut nem lehet ugyanabba a
raktárrészbe berakodni, amiből kitárolták, minden ellenőrzést és vizsgálati lépést ismételten végre kell
hajtani, ami az áruátvételkor előírt.
A komissiózott áru esetében a következőkben meg kell vizsgálni, hogy a szerződés szerinti
összerakást egy raklapon, vagy egy küldeménydarabon belül kell-e elvégezni. Ha ez az eset áll fenn, akkor
kiemelten kell figyelni az együvé rakási tilalmakra, és az egybecsomagolási előírásokra. Ha a komissiózott
áru beérkezik a szállítási előkészítési zónába (áruátadó), akkor legkésőbb ott meg kell jelölni a raklapokat a
veszélyes áruk feliratozási és bárcázási előírásai szerint, a szállítási előírásoknak megfelelően. Ha itt
hiányosságokat állapítanak meg, akkor ezeket a szállítás megkezdése előtt ki kell javítani.
71
72
73
Általános üzemi szabályok
Belépés szabályozása
Biztosítani kell azt (pl. megfelelő táblázással), hogy illetéktelenek ne léphessenek a raktárterületekre,
és a látogatók jelentkezzenek a raktár irodájában. Illetéktelenek azok a személyek, akik a raktárra1
vagy annak felügyeletével kapcsolatban nem látnak el feladatot.
A raktárterületre való belépés előtt az illetéktelen személyeket informálni kell a veszélyekről, illetve a
vészhelyzetben követendő szabályokról.
Folyamatos felügyelet
A létesítmény folyamatos felügyeletét biztosítani kell. A létesítmény felügyeletét vagy személyzet,
vagy technikai berendezések által megfelelően biztosítani kell. A személyzet általi ellenőrzés esetében
legalább két embernek jelen kell lennie abban az esetben, ha az egyedül dolgozó munkavállaló
biztonságát felügyelet által biztosítják (pl. figyelemmel kísérés, rendszeres jelentkezés).
A felügyelettel megbízott munkavállalónak alkalmasnak és megfelelően képzettnek kell lennie.
A raktározott anyagok biztonsága
A veszélyes anyagokat csak ép és zárt csomagolásban (szállítási csomagolásban) vagy tárolóedényben
lehet raktározni. Ezeket úgy kell kialakítani, hogy a veszélyesanyag-tartalom véletlenszerűen ne
juthasson ki a csomagolásból. Ez akkor érvényesül, ha a veszélyes áru UN típusjóváhagyott szállítási
csomagolásban, vagy egyéb olyan szállítási csomagolásban van, amelyek megfelelnek a veszélyes
áruk nemzetközi szállítási előírásainak. Az egységrakományoknál a palettán elhelyezett
küldeménydarabokat megfelelő módon biztosítani kell alkalmas pántok, zsugorfólia, súrlódásnövelő-
eszköz stb; alkalmazásával. További követelményeket tartalmaznak a vonatkozó EN,ISO és
egyébszabványok.
A raktár rendje
A veszélyes termékeket rendezetten, jól áttekinthető módon, csak az áru tárolására szolgáló és kijelölt
területeken vagy raktárrészekben szabad tárolni. A raktározási területeket és közlekedési utakat,
valamint a tartózkodási és szociális helyeket mindig tisztán kell tartani. Minden raktárrészben kell,
hogy legyen:
- Megfelelő jelölés a raktározási területek és a közlekedési, menekülési és mentési útvonalak, valamint
a vészkijáratok jelölésére.
- Különleges biztonsági előírásokra utaló jelzések.
- Egymásra rakási, padló- és polcterhelési korlátozásokra utaló információk.
- Utalás a jóváhagyott tűzveszélyességi és raktározási osztályokra.
- A raktárhelyek, palettahelyek azonosítására utaló információk, számozás,
Munkavállalók oktatása
A veszélyes anyagokkal dolgozó minden munkavállalót oktatásban kell részesíteni. Az oktatás során a
munkavállalókat ki kell képezni az egészséget és a környezetet érintő esetleges veszélyekről, valamint a
veszélyek elleni védelmi és biztonsági intézkedésekről és az üzemi berendezések használati szabályairól
(például tűzoltó-készülékek használata). Ez az üzemi utasítások alapján történhet meg. Ezen kívül a
munkavállalókat a létesítményre vonatkozó baleset-megelőzési előírásokról is informálni kell. Az oktatást a
tevékenység megkezdése előtt kell elvégezni, és utána legalább évente egyszer a munkakörnek megfelelően
meg kell ismételni (rendszeres ismeret felújítás). Az oktatás tematikáját és időtartamát írásban kell
74
rögzíteni, az oktatott személynek az oktatáson való részvételt aláírásukkal kell igazolniuk, illetve egyes
esetekben bizonyítványt kell kapniuk (például ADR 1.3. fejezet szerinti igazolás).
Vészhelyzeti riasztási gyakorlatok
A raktárbázis riasztási rendszerével kapcsolatosan legalább évente egyszer gyakorlatot kell tartani, amikor
is a munkavállalók által követendő eljárásokat kell gyakorolni veszélyes anyag kiömlése, tűzeset vagy
egyéb vészhelyzet esetében. A"Seveso" raktáraknál, amennyiben a raktár ún. felső küszöbértékű
létesítmény, évente kell a vészhelyzeti eljárások valamelyik részére vonatkozóan gyakorlatot szervezni, az
egész eljárásra pedig háromévente.
75
Az üzemi utasításokon kívül szabályozni kell a munkavállalók vészhelyzetben követendő magatartási
szabályait, például tűz, szivárgás, szóródás és anyag kiömlés esetére. A vészhelyzeti eljárás során
követendő lépéseket, a riasztás módját, valamint a biztonsági berendezések elhelyezkedésének
helyszínrajzát a vészhelyzeti útmutatónak tartalmaznia kell.
Amennyiben a létesítményre belső védelmi tervet kell készíteni, akkor a riasztási és veszély-elhárítási terv
annak részeként foglalja össze az üzemszerű működés zavarainál követendő havárialépéseket. Egyéb
esetben a megfelelő szabályozás vagy az üzemi utasítás részeként, vagy külön utasítások formájában kerül
kidolgozásra:
- Riasztási terv
Rövid utasítások, amelyek fontos magatartási szabályokat és információkat tartalmaznak vészhelyzet
esetére, amelyet a raktárban több, jól megközelíthető és feltűnő helyen kell kifüggeszteni.
- Vészhelyzeti információ a bevetendő személyzet számára .
Rövid utasítások, amelyek anyagspecifikus adatokat tartalmaznak a bevetendő személyzet helyes
magatartásának kialakítására a mentés vagy a raktárban található anyagokat érintő tűz esetére vonatkozóan.
Információtartalom vázlata:
A gyúlékony folyékony anyag fogalma, tulajdonságai
A 3 osztály fogalomköre olyan anyagokra és ezen osztály anyagait tartalmazó tárgyakra terjed ki,
amelyek
– a „folyékony anyag” meghatározás a) bekezdése szerint folyékonyak;
– gőznyomásuk 50 °C hőmérsékleten legfeljebb 300 kPa (3 bar) és 20 °C hőmérsékleten, 101,3 kPa
normál nyomáson nem teljesen gáz alakúak;
– lobbanáspontjuk legfeljebb 60 °C.
A 3 osztály fogalomköre kiterjed az olyan gyúlékony folyékony anyagokra és olvasztott szilárd
anyagokra is, amelyek lobbanáspontja meghaladja a 60 °C-ot és amelyeket lobbanáspontjukkal
megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítanak vagy adnak át szállításra. Ezek
az anyagok az UN 3256 tétel alá vannak besorolva. A 3 osztály fogalomköre kiterjed a folyékony,
érzéketlenített robbanóanyagokra is. A folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok olyan
robbanóanyagok, amelyek vízben vagy más folyadékban vannak oldva vagy szuszpendálva azért,
hogy homogén folyékony keveréket képezve robbanó tulajdonságaikat elnyomják.
A nem mérgező és nem maró oldatok és a homogén keverékek, amelyek lobbanáspontja 23 °C vagy
ennél magasabb (viszkózus anyagok, mint pl. némely festékek és zománcok, kivéve a 20%-nál
nagyobb nitrocellulóz tartalmú anyagokat), 450 litert meg nem haladó tartályokba csomagolva nem
esnek az ADR előírásainak hatálya alá, ha oldószer-szétválási próba során a szétvált oldószer réteg
magassága kisebb, mint a teljes mintamagasság 3%-a, és ha 23 °C-on az ISO 2431:1993 szabvány
szerinti 6 mm átmérőjű kifolyónyílással ellátott kifolyópohárból a kifolyás időtartama:
a) legalább 60 s, vagy
b) legalább 40 s, és nem tartalmaz a 3 osztályba tartozó anyagokból 60%-nál többet.
76
FC Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek marók
FTC Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők és marók
D Folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok.
22. Vállalatához olyan veszélyes áru csomagolóanyag érkezett, amelyen többek között az
Y, R és L jelölések szerepelnek. Értelmezze e jelöléseket, és ismertesse, hogyan épül
fel a jelölési rendszer!
Információtartalom vázlata:
77
A csomagolási utasításokban egyes anyagokra és tárgyakra különleges csomagolási előírások is
szerepelhetnek, ezeket szintén számokból és betűkből álló kódok jelölik a következők szerint:
„PP” az IBC-k és a nagycsomagolások kivételével minden más csomagolóeszközre, vagy
„RR” csak a RID és az ADR szerinti szállításnál érvényes különleges előírásokra;
„B” az IBC-kre, vagy
„BB” csak a RID és az ADR szerinti szállításnál érvényes különleges előírásokra;
„L” a nagycsomagolásokra.
Csomagolási csoport: olyan csoport, melyhez csomagolás céljából egyes anyagok veszélyességük
mértéke szerint rendelhetők hozzá. A csomagolási csoportok a következőket jelentik:
I csomagolási csoport: nagyon veszélyes anyagok;
II csomagolási csoport: közepesen veszélyes anyagok;
III csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok;
Megjegyzés: Bizonyos, veszélyes anyagokat tartalmazó tárgyak is valamely csomagolási csoporthoz
vannak hozzárendelve.
78
c) egy arab számjegy, amely a csomagolóeszköz kategóriáját jelzi azon a típuson belül, amelyhez
tartozik.
Összetett csomagolóeszközök esetén a kódban a második helyen két latin nagybetűt kell használni. Az
első jelzi a belső tartály anyagát, míg a második a külső csomagolóeszközét.
Kombinált csomagolások esetén csak a külső csomagolóeszköz kódszámát kell használni.
A csomagolási kódot egy „T”, „V” vagy „W” betű követheti. A „T” betű kármentő csomagolásra utal.
A „V” betű megfelelő különleges csomagolóeszközre utal. A „W” betű azt jelenti, hogy a
csomagolóeszköz, bár a kód által jelzett típus alá tartozik, de az előírtaktól eltérően gyártották, és az
ADR előírásai értelmében egyenértékűnek tekinthető.
A következő számjegyek jelzik a csomagolóeszköz fajtáját:
1 Hordó
2 (fenntartva)
3 Kanna
4 Láda
5 Zsák
6 Összetett csomagolóeszköz
7 (fenntartva)
0 Finomlemez csomagolóeszközök
79
D) vagy egy „S” betű, ha a csomagolóeszköz szilárd anyagok szállítására vagy belső csomagolások
befogadására szolgál, vagy folyékony anyagok szállítására használt olyan csomagolóeszközre (kivéve
a kombinált csomagolást), amely a folyadéknyomás-próbát sikeresen kiállta, a próbanyomás értéke
kPa-ban, a legközelebbi 10 kPa-ra lefelé kerekítve;
finomlemez csomagolóeszközöknél, amelyek az „RID/ADR” jellel vannak ellátva
és 23 °C-on 200 mm2/s-nál nagyobb viszkozitású anyagok befogadására
szolgálnak, egy „S” betű;
E) a csomagolóeszköz gyártási éve (az utolsó két számjegy). Az 1H és 3H típusú
csomagolóeszközökön ezenkívül a gyártási hónap is, amelyet a többi megjelöléstől eltérő helyen is fel
lehet tüntetni. Erre a célra használható a következő jel:
80
81