P. 1
A Masodik Vilaghaboru Teljes Tortenete

A Masodik Vilaghaboru Teljes Tortenete

|Views: 850|Likes:
Published by Zsuzsi Berki

More info:

Published by: Zsuzsi Berki on Sep 15, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/05/2013

pdf

text

original

A MASoDIK VILÁGHÁBoRÚ TELIES ToRTÉxprE

1.

kötet

uLLÁtvtHÁBoRÚ
L939. augusztus

-

L940. május

/...9

Fü A

VERSAILLES-I BEI(E1ZERZoDES KOVETI(EZMÉNyEI

2

,2

2

r;.#{}{\N

,
jj
i!

I
{

**af

i J
-itn
. -

'8.

4 A miskolci 10. honvéd gyahgezred katonái a Sötlerjes-tetőn kialakított
géppuskaallasban,
*:,:*

1917

tavaszán.
békeszer-

Az első világháborút lezáró

"1;".

-'
"

i,,.
- i.o*
"

ződések nagy vesztesei }rlémetország
Magy ar o rszag és Törö kország
vo

ltak,

'a+b-

'*

',!;

-:-i

Az első világháborű

győztes nagyhatalmai a

versailles -i szerződéssel politikailag és katonailag egyaránt megalázták a magukat vesztesnek

soha el nem ismerő német népet, ésszerűtlen

jóvátételeket követeltek, és páratlanul szigorú korlátozásokat vezettek be. A helyzetet súlyosbította az 1929_33-as nagy gazdasági világválság,

valamintaz

a körülmény' hogy a lakosság

; a weimari köztársaság vezetőit
} megromlott viszonyokért.

tette felelőssé a

+) A versailles-i palota Tükörtermében aláírt szerződést sokan a
béke garanciájának hitték, holott

az egy újabb, minden korábbi-

nál pusztítóbb háborúhoz vezetett.

1919. június 28-án az antanthatalmak békeszerződést írattak alá a versailles-i palota Tükörtermében az első világháború egyík vesztesével, Németországgal. A kont' raktus célja a legyőzöttellenfél ártalmatlanná tétele volt, hogy Németország soha többé ne legyen képes háborút

A versailles-i békeszerződés

kezdeményezni. Aszerződés értelmében Németország az antant és |apán birtokába került gyarmatain kívül további70,6 ezer km2 területet és vele együtt közel 6 millió 50o ezer, többsé-

Y

11/16

M

30,5 cm-es mozsarágyú elsütése az isonzói fronton,

1916-1917.

ország visszakapta az L87l-ben annektált Elzász-Lotaringiát, Belgium pedig Eupen.Malmédyt. Az anyagi természetíí károk törlesztésére hivatkozva az iparilag fejlett Saar.vidék 15 évre francia fennhatóság alá került. Északon a dán többségű Schleswig.Holsteinben népszavazást tartottak, északi részétDániához csatolták. I(e. leten a francia ellenőrzés alá helyezett Memel.vidéket Litvánia olvasztotta be. Az ekkor létrejött Csehszlovákia Hultschint, az ujjásziletett Lengye|ország pedig Nyugat.Poroszországot, Posen környékét és Pomeránia egy r é szét szet ezte meg. Az értékesÍelső - szi|éziai iparvidék keleti része anépszavazás eredményével ellentétben lett a lengyeleké. Varsónak kikötőre is szüksége voIt, ezért Danzigot szabad várossá nyilvánították, és a Népszövetség ellenőrzése alá helyezték. Kelet-Poroszországot emiatt az (ln.lengyel korridorral leválasztották, az országrész elszigetelése pedig különösen felháborító volt a német közvélemény számára. Hasonló reakciókat vál. tott ki, amikor a nagyhatalmak megtiltották az Ausztri. ával való egyesülést. Németországot mindezek mellett háborús agresszornak nyilvánították, és óriási jóvátétel megfizetésére kötelezték.

gében német ajkú lakost veszített el. Nyugaton Francia-

Az első világháború győztes hatalmai körében általánosan elfogadott
volt az a nézet, amely a ,,porosz militarizmust,' nevezte meg a világégéskirobbanásának egyik legfontosabb okaként. Legfőbb céljuknak tekintették' hogy a jövőben lehetetlenné tegyék Németország számára egy támadó háború indítását. Ennek érdekébenaz új hadsereget, a
Reichswehrt három lovas- és hét gyalogoshadosztályban, összesen 100

ezer katonában maximálták. Tiltották az általános hadkötelezettség alapján történő sorozást és kiképzést, a nehéztüzérség,a repülőgépek, a tengeralattjárók, a tankok és a harci gázo\< rendszerbe áIlítását, valamint a fegyverimportot. A Reichsmarine (haditengerészet) állományát
15 ezer főben állapították meg' a flotta nagyságát pedíg 12 csatahajóban

és cirkálóban, illetve 24 rombolóban és torpedóna-

szádban szabták meg. Az újonnan építetthadihajók nagysága nem haladhatta meg a 10 000 tonnát,

3
/

'

Nétttct katottn tíizet ln,it n rolmttnz,ó

f|ntcia katotmkra.

/

\ltas

térségébettvoltttlrj

katolrik. A teriii's

i...l'r . i cirkálók esetében pedig a 6000 tonnát. A Rajna jobb partján 50 km széles demilitarizáIt övezetet - ;t61 hoztak létre, három zőnáraosztott bal partja pe- ,",:.ff i l".t .:*-:" \* -' dig a jóvátétel zálogaként 15 évre a szovetséges g."'.4 -'T.TT'-i ;. t^-, . .. csapatok megszállása alá került. A I(ieli-csatornát ;- l $ . nemzetközi vízi uttá nyilvánították, a partvédel- " ,l .! ; i mi rendszerek nagyságát korlátozták. Elrendelték , I :}

_":'

i

;'

,

t

-.

It

ít-

letért yú,ott ltrn.cok

'sot.rítt tijlú íz|rctt

lrct,e-

. 4ltt .
it .-rf[
'f

í,
f"-

4

tcttek lnrci grizt

mindezek mellett a vezérkar feloszlatását, és felszá' molták a jelentősebb kadétiskolákat is.
...*
.*

t
r{-

-

.N'

fo!t
"

Si"

1'

.:Í

Í
t t .t {f '|

'.#

'e

l

*

{ffi

i.\ il
T;,

ir{

r .t r,

,!. e

Á
,

I

t

n

't{
'1

". rl " i

. *,..J,

*

*

I

''!,

'l{sr

*.4\',

cÍ.'r:'

Belpolitikai válság az |92o-as évek elején
A büszkeségében megalázott nemzetet rövidesen súlyos gazdasági krízis is sújtotta. A weimari kormány a források növelésére hihetetlen mennyiségben bocsátotta ki a fedezet nélküli bankjegyeket, így l923-ra a márka jelentősen veszített az értékéből dollárhoz képest. Ezt a kovette Németország ipari központjának, a Ruhr-vidéknek francia katonai megszállása, arra hivatkozva, hogy a weimari köztársaság elmulasztotta a franciáknak megállapított jóvátétel szállítását. Az eseményekre a munkások sztrájkot hirdettek és szabotázsokat szerveztek a hadsereg támogatásával. A francia hadsereg beavatkozása eredménytelennek bizonyult, a letartóztatások és de.

A

portálások ellenére a dolgozók nem vették fel a munkát.

=

német valuta felgyorsuló inflációjával semmivé váltak az egyre jobban nyomorgó közép- és munkásosztály megtakarításai, befektetései. A növekvő kétségbeesésel. lenére a kormány nem tett semmit a gazdasági zuhanás megállítására, azt remélve, hogy a válságra hivatkozva semmissé nyilváníthatják a közadósságokat és a jóvátétel fizetését,Ezze| viszont a köztársasági rendszerből kiábrándult személyek tábora is ugrásszerűen gyarapo. dott, akik egyébként sem tudták megbocsátani a nemzet mega|ázásával felérő versaille s - i b éke diktátum elfo -

lx

Brit katonafigyelóállásbanfekszik

a kövészárokban 1916 nyarán,

gadását. 1923 szeptemberében a bajor kormány nyíltan szembefordult a weimari rendszerrel, és rendkívüli állapotot hirdetett kí. A bizonytalan légkörben Hitler kiváló lehetőséget látott, hogy vezetése alatt egyesítse ezeket a hazafias erőket, és általuk magához ragadja a hatalmat.

A

november B-án végrehajtott müncheni ,,sörpuccs''

azonban kudarcnak bizonvult' és Hitlert bebörtönözték.

i-e-,,rr

*ffi'T

ADOLF HITLER ES AZ NSDAP
,,Németorszitgvagy vezetővilághatalom lesz, vagy nem lesz többé]'

A'

Pártrendezvény: az NSDAP agresz-

Y Hitler az
scín: vezető

NSDAP felvonulá-

'Eil ic;:J-

szív tagtoborzási tevékenységet fo lytatott.

világhatalommá akar-

'fq

ta tenni Németorszagot,

Az NSDAP
ANemzetiszocialistaNémetMunkáspárt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, NSDAP), ismertebb nevén a nácí párt 1933 és 1945közóttkormányozta Németországot. A Hitler által vezetett NSDAP hatalomra kerülése után is folytatta erőszakos politikáját, és totális uralomra tört. A Reichstag épületének felgyújtása után korlátozták a polgári és a szabadságjogokat. Ezután megkezdődtek a politikai tisztogatások, a leszámolások a párt belső és külső ellenfeleivel, majd az NSDAP.n kívül minden pártot betiltottak, ily módon számolva fel a demokrácia alapját jelentő többpártrendszert. A párt népszerűségétlegfőképpen a németek militarizmusának, az első világháború utáni megaláztatások miatti elégtétel iránti igénynek és a romló gazdasági helyzetnek koszönhették az NSDAP vezetői, amelyeket módszeresen kiaknáztak. Tovább növelte a párt erejét, hogy jelentős tőkéscsoportokat sikerült megnyerni, amelyek támogatták a mozgalmat. A gazdasági vál. ság és az állandósult utcai összecsapások és munkástüntetések miatt az elkeseredett, kiábrándult és megfélemlített tömegek növekvő számban álltak az NSDAP mösé.

Adolf Hitler

üül I

A Harmadik Birodalom teljhatalmú vezére 1BB9. április 2O-án született az ausztriai Braunauban. tnkénteskéntharcolt az első világháborúban,
a hadsereg biztonsági ügynökeként és propagandistájaként tevékenykedett' 19 19-ben Münchenben belépett a Német Munkáspártba (DAP), amelynek hamarosan propagandafőnöke lett. A DAP Hitler kezdeményezésérefelvette a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) nevet, maid 1921. iúlius 29.én szinte korlátlan vezetői jogkörrel őt választották meg a párt elnökévé. 1'923-ban a sikertelen hataIomátvételi kísérlet (sörpuccs) után börtönbe került, ahol megírta Mein lhmpf (Harcom) című könyvét. Szabadulása

A Bajor Tanácsköztársaság leverése után

1916-ban és 191B-ban megsebesült, kétszer tüntették ki a Vaskereszttel.

után visszatért a politika színpadára, átszervezte a pártot, és intenzív propagandatevékenységgel, radikális antikommunizmusával, szónoki képességeinek köszönhetően képes volt megnyerni a tömegek szimpátiáját. Az egyre népszerűbb NSDAP győzőtt a választásokon, Hitlert 1933. január 30-án birodalmi kancellárrá nevezték kí, 1934. augusztus 2-án pedig államfő lett. 1935-től a német véderő főparancsnokaként in. tenziv fegyverkezésbe kezdett, kiépítette az új német hadsereget, újjáteremtette a német ipart, miközben felkészült a háborúra, amelynek célja az európai államok meghódítása volt.

.í Hitler

rt

náci Reichstag ovációlátfogadja Berlinben az Anschlttss tttritt.

N*

-)f-l

,,A kormányzatok legfőbb szerencséj

e,

hogy az emberek, akiket kormányoznak, nem go ndolkodnak."

Adolf Hitler

A nácik céliai

3q^r,{onntc_doliffit

;$1[rre

xettúngL

Adolf Hitler Mein lGmpfcímű könyvében kifejtette, hogy a népek bol. dogulása és jóléte életterük nagyságától függ. A német nép az egész világ fölötti uralomra hivatott, amire faji felsőbbrendűsége predesztinálja. A világuralom kivívásához Hitler szerint az ut az 1919-es versailles-i békeszerződés szétzuzásán, az európai németségegyesítésén,az Európa feletti uralom - a kelet-európai, főleg lengyel és orosz területek - megszerzésénkereszttil

Y
h

l(atonai szemle: Hitler nagy demonstrálására.

A
p

1924'

Bécs:azNSDAP
pro-

angsúly t fektete tl a kato nai

A usz tr i á ba n is fo ly t atott

erő

agand

a t evéke n y séget,

'rle:.

10

4

NSDAP-pártnap 1934-ben Nürnbergben: a látványos cere-

móniak rendkívüli jelentőséggel bírtak.

Ahhoz, hogy a német nép teljesíteni tudja ezt a célkitűzést, meg kell óvnia az úgynevezett ,,fajtisztaságát,, az idegen, nem árja elemektől, mindenekelőtt a zsidóktól, akiket a német nép legnagyobb ellenségénekjelölt meg, valamint fel kell számolni a kommunizmust' amely Hitler szerint csak a zsidók találmaánya. Elengedhetetlen továbbá, hogy a nép, a tömeg, amely önmagában képtelen a nagy feladatok megoldására, rábízza magát egy teljhatalmú vezérre, akit vakon kell követnie. Eme harcban - deklarálta jó előre Hitler - mindenfajta eszköz megengedett, mert a cél szentesíti az eszkőzt, a történelem

NE METO R S ZAG FE GYVE RI(
A versaill
es
-

,2_)

AZ 1930-AS EVEI(BEN
későbbi harci sikerek kulcsa volt.

EZESE

i szer ződés feltételeinek értelmé- ,.í Tüzérségi gyakorlaton

részt vevő katonak: az alapos kiképzés a

ben Németország a háború után csak gyen.

ge hadsereggel rendelkezhetett.

A

szigorú

megkötéseket azonban a vesztes fel először

titokban játszotta ki, ma|d Hitler hatalomra
kerülése után nyíltan is felrúgta. A második

világháború kirobbanásának pillanatában a Harmadik Birodalom Európa talán legütőképesebb hadseregét tartotta fegyverben.

.*.-il*
lb
F]

f*=H
a
.G{á'

---

-,J'

A versailles-i békesz erződés megkötései
Az e|ső világháború után a győztes hatalmak legfőbb céljuknak tekintették, hogy a jövőben lehetetlenné tegyék Németország számára támadó háború indítását. Ennek
érdekébenaz új hadsereget, a Reichswehrt három lovasés hét gyalogoshadosztályban, összesen 100 ezer főben

Y

Felsorakozott újoncok: a náci vezetés fokozatosan növelte a

Wehrmacht létsúmát,

maximálták. Tiltották az általános hadkötelezettség alapján történő repülőgépek, tensorozást és kiképzést,nehéztizérség, geralattjárók, tankok és harci gáz rendszerbe állítását, valamint a fegyverimportot. Elrendelték emellett a vezérkar feloszlatását, és bezáratták a ielentősebb kadétiskolákat.

Y

A 37 milliméteres pcÍncéltörő ágyú (Pak

37) a háború elején a

gyalogságfontosfegyvere volt, de az új harckocsik megjelenésével
hatéko ny sága fo kozatosan csö kkent,

A tilalmak megkerülése
A békeszerződés aláírása után szinte azonnal megkezdőNémetországra kényszerített kötelezettségek feltűnésmentes megszegése. A fiatalok számára vitorlázó- és
dött
a

lövészklubokat alapítottak a repülés és a fegyverkezelés oktatására, tankok helyett traktorokkal és gépjárművekkel hajtottakvégre szimulált gyakorlatokat, fennmaradtak a mozgósításhoz nélkülözhetetlen hivatalok, a hadsereg hivatásos tisztjeit pedig állandó továbbképzésekre küldték. I(ülföldön eközben folyamatosan zajlottak a titkos fegyverkutatási programok. Az 1922. április 16-án megkötött rapallói egyezmény titkos záradéka értelmében a Szovjetunióban a németek a légi és páncélos-hadviselést fejlesztették, míg Svédországban, Hollandiában és Spanyolországban a betiltott nehézfeg1ruerek prototípusait gyártották. A folyamatnak tudtukon kívül a szövetségesek is lendületet adtak, amikor az l920-as évek második felében megkezdték a Németországra vonatkozó szigorítások enyhítését. Többek között ennek volt betudható, hogy l926.január 6-ánmegszülethetett a német polgári légitársaságokat tömörítő Lufthansa.
13

K"-'
@'o
német hadsereg bővítése
Hitler hatalomra kerülése után kezdetben kevés flgye|met szentelt a feg1rueres erők fejlesztéséneka különféle gazdasági okok és politikai viták miatt. A folyamat csak a hosszú kések éjszakája után (1934, június 30.) bontakozhatott ki. A Führer azujrafegyverkezést kezdetben inkább a meg. szorító paragrafusok kijátszásával, mintsem a versailles-i békeszerződés nyílt felrúgásával akarta megvalósítani. Ennek szellemében eleinte óvatosan cselekedett' miközben mindvégig hangsúlyozta békésszándékait. Ezze| sikerült elérnie, hogy 1933 októberében a nagyhatalmak beleegyezésével kivonulhatott a leszerelési konferenciá. ról, és kiléphetett a Népszövetségből. Szeptemberben titokban felállíttatta a légierő törzskarát, és kezdetét vette a repülőgépgyártás. Decemberben elrendelte a Reichswehr bővítését, majd 1934 áprilisában megalakulhatott a páncélos fegyvernem parancsnoksága. Mindezeknek köszönhetően 1935 elejére 240 ezer katona és 200 ezer, gyalogsági harcra kiképzett rendőr állt fegyverben.

A: Alcázott 88 milliméteres légvédelmi ágyú' A
kifejlesztésére még a háború előtt került sor'

rettegett

fegyver

Hitler lépéseit ezt követően megfontoltan a szövetségesek politikájához igazította, hogy arra ürügyként hivat. kozhasson. A megfelelő alkalom 1935 márciusában jött el számára, amikor a franciák a születési ráta csökkenésének ellensúlyozására bejelentették a sorkatonai szo|gálat idejének kétszereséreemelésétés a behívási korhatár leszállítását. Válaszképpen március 9.én Göring hivata' losan is közzétette a Luftwaffe felállítását, majd a Nyugat enyhe ellenállását látva, a Führer 16-án visszaállította az általános hadkötelezettséget.

Y

A

féllánctalp a s j ár művek a tüzérségifegy verek mozgatasát

is megkönnyítették, A hadsereggépesítése volt a majdanifront.
sikere k egy ik kr i téri uma.

í

J

t
I

Felkésziiüés a háborúra
A:náctt'ezets.rr..enr érte be a hadsereg 36 hadosztá|yratörtén<í bővítésével,hanem rövidesen megkezdte annak'inteniiv gépesítését Különösen a páncélos-hadviselés terén mutatkozó lehetőséis. gek ragadták meg a figyelmét, és még ugyanabban az évben megkezdték három lovassági ezred átképzésétharckocsizóvá, Az ekkor már formálődó Blitzkrieg.e|mé|ethatására gépesített gyalogságot, vontatott tüzérségetés műszaki alakulatokat rendeltek melléjük, amivel gyprs csapásmérésreváltak alkalmassá.

-[--

Tr
A

későbbi stratégia akkor teljesedett ki, amikor sikerült rávenni Göringet, hogy a dinamikusan fejlődő Luftwaffe jelentős részét a földi egységek támogatására vessék be. Az új tankok
és repülőgépek együttműködését a spanyol polgárháb
o rn G%6_39) alatt volt is alkalmuk kipróbálni, ahol az eredmények messze tu|szárnyalták a várakozásokat.

legendás Bf 109 vadászgep alapjául.

^

A Bf

10B

típusúkönnyű repülőgép szolgalt a

til

Mindeközben folyamatosan zajlott a hátországban a gazdaság felkészítése háboa rúra. Miután sikerült biztosítani a szükséges hadiipari és gazdasági hátteret, a Wehrmacht 1939 szeptemberére félelmetes erőt képviselő hadsereggé vált. Összesen 52 hadosztálya állt fegyverben, amelyekből 16-ot azon:ral be lehetett vetni. Szükség esetén összesen 104 hadosztályban közel2,5 millió főt tudtak mozgósítani, amit Európa legmodernebb légierejé' nek majdnem négyezer gépe támogatott és védelmezett, I|y módon a Harmadik Birodalom hadserege kétségtelenül alkalmassá vált a Lengyelország elleni háború megvívására.

1

Pak 37 páncéltörő ágyú mellett pózoló német

katonák,

rc

A MASODII( ULAGHABORU

I(APUJABAN

l'

Hitler instrukciókat ad
látható.

Seyss-

Inquartnak, a háttérben Himmler
és Heydrich

Adolf Hitler területsze rzési törekvéseit agreszszív külpolitikával valósította meg.

A Führer

a

nemzetközi nyilvánosság előtt számtalanszor hangsúlyozta békepárti szemléletét.A józanul
gondolkodók viszont már ekkor tudták' hogy a
náci diktátor valóiában háborúra készül. A ftípróba: a Rajna-vidék megszállása
I936-tó| a német külpolitika új, a korábbinál messze agresszívabb szakaszába lépett. Olaszország Etiópia-elleni hadjárata megosztotta a Nyugatot, a Népszövetség pedig egyértelműen kudarcot vallott, amikor szankciókkal próbálta visszatartani az o|asz agresszort. Hitler a kínálkozó

esélyt láwa március 1.jén parancsot adott megdöbbent tábornokainak a demilitarízá|t övezet megszállására. Ha. bár katonai beosztottai komoly kétségeket fűztek az akció sikeréhez, teljesítették utasítását, és 7-én hajnalban jelképes német erők vonultak át a Rajna-hídon. A Führer számításai beváltak, a franciák sokak által rettegett ellenreakciója elmaradt. Az igy elért diadal több tekintetben is fordulópontnak számított. Stratégiai szempontból előnyös volt, hiszen ezze| megszerezték az addig védtelen nyugati régiókat. A lépésselegyúttal helyreállították az ország szuverenitását is, aminek köszönhetően magasra szökött a nacionalista érzésés az egekbe emelkedett Hitler népszerűsége.A legfontosabb azonban a Nyugat diplomáciai kudarca volt, amikor nem került sor Franciao rszág határozott fellép ésére.Ezze| elsza|asztották az utolsó esélyt a náci diktatúra megbuktatására, és felfedték gyengeségüket aZ egyÍe merészebb Hitler előtt'

A

1933'

június 17-én Adolf Hitler fogadta Gömbös Gyula maAusztria megszállásával később közös né-

gyar miniszterelnököt,

met_magyar hatlir jótt létre,

Ausztria

Y

A müncheni

egyezmény aláírói: Mussolini, Hitler, Daladier és

Chamberlain.

és az Anschluss 1936.ban létrejött a Berlin-Róma-tengely, majd Németországés Japán aláírta az antikomintern paktumot, amely a l(ommunista Internacionálé, illetve a Szovjetunió ellen irányult. A szerződéshez 1937 -ben olaszország is csatlakozott. Ugyancsak német diplomáciai siker volt, hogy Belgium 1936-ban felmondta a francia szövetséget. 1938 elején Hitler magához hívatta l(urt Schuschnigg osztrák kancellárt, és követelte tőle, hogy vegye be kor.

mányába az osztrá|< náci párt vezetőit. Schuschnigg eleget tett a követelésnek, de utolsó kétségbeesett kísérletként népszavazást írt ki arról, hogy az osztrákok csatlakozni akarnak-e Németországhoz. Hitler nem nézte tétlenül a kétes kimenetelű eseményt, ezért követelte a népszavazás azonnali visszavonását, majd ennek megtörténtével Schuschnigg lemondását és az osztrák nácik vezérének - Arthur Seyss.Inquart _ kancellári kinevezését. 1938. március 13-án megtörtént az Anschluss, és Ausztria Németor szág része Lett.

L7

o{""

Csehszlovákia A komoly kisebbségi problémákkal küzdő

Csehszlovákiában nagy riadalmat okozott az Anschluss. A Németországgal határos Szudéta-vidéken hárommillió német élt egy tömbben, akik Berlin revíziós sikereit láwa egyre határozottabban fogalmazták meg igényüket az anya. országhoz való visszatérésre.I(érésükürügyet jelentett

A megcsonkított Csehszlovákia még mindig útjában volt Hitlernek. I(iváló alkalmat ielentett számára, amikor a |ozef Tiso vezette szlovák nacionalisták 1939. március 14-én kikiáltották az önálló Szlovákiát. Hitler azonnal
elismerte a függetlenségét, és még ugyanezen a napon magához rendelte Emil Hácha csehszlovák köztársasági elnököt, akivel aláíratta a cseh és morva területek német védnökség alá helyezésérőIsző|ő,,kérelmet'] 1939. már. cius 15-én Hitler bevonult Prágába, és a Cseh-Morva

Hitler számára a beavatkozásra. A csehszlovák-német viszony hamarosan rendkívül kié|ezetté vá|t, ezért 1938 szeptemberében konferenciát hívtak össze Münchenbe. A résztvevők - az angol, francia, olasz és német kormányfők _ megegyeztek, hogy Csehszlovákia átadja Németországnak a kovetelt Szudéta-vidéket a béke megóvása érdekében.

Protektorátus Németország megszállása alá került. Nyolc nappal később a liwániai Memel kikötővárosa is a Harmadik Birodalom részévé vált, amivel Lengyelország
lett a német terjeszkedés következő célpontja.
Berlin, 1940, november: Ribbentrop német külügyminiszterfo-

Y

gadja Molotov szovj et kiiliigyminisztert, Sztálin helyettesét.

A lengyel kérdés
Csehszlovákia megszüntetése nyilvánvalóvá tette, hogy Hitlerrel nem lehet egyezkedni. A brit és francia politika
1939 márciusától határozottabb magatar-

tást tanúsított a németekkel szemben, s közösen biztosították Lengyelország sérthetetlenségét.Eközben Hitler átnyújtotta javaslatnak áIcázott követeléseit a varsói kormánynak, amely Gdansk (Danzig) visszaadását tartalmazta, valamint hogy a lengyelek járuljanak hozzá a I(elet-Poroszországgal való szárazÍö|dí összeköttetés érdekében egy Lengyelországon átyezető német autópálya és vasúwonal A megépítéséhez. lengyelek visszautasí' tották a német aiánlatot. )x Hitler
bécsi bevonulása: létreiött az Anschluss.

A német_szoviet megnemtámadási szeÍződés
A müncheni egyezmény, majd pedig a csehszlovák állam feldarabolása nagy hatással volt Sztálinra, aki aggodalommal figyelte Hitler növekvő erejét. A kölcsönös bizalmatlanság miatt folyamatosan késett a megálIapodás az angolokkal és franciákkal egy katonai egyezmény létrehozásáró|, az oroszokkal ellenséges lengyelekkel pedig lehetetlen lett volna németellenes szövetséget kötni. A szovjet pártfőtitkár ekkor úgy döntött, hogy a legcélszerűbb, ha magával Hitlerrel jut megállapodásra. A szovjet külpolitika változása nem maradt észrevétlen a Führer előtt. A spanyol köztársasági erőknek nyújtott támogatás leállítása 1938ban már arra engedett következtetni, hogy Moszkva kerülni akarja az összeütközést. 1939 elején apróbb jelek mutattak a felek visszafogott közeledésére: Hitler beszédeiből hirtelen eltűntek a ,,bolsevista zsidó'' frázisok, májusban Vjacseszlav Molotovváltotta fel a nyugatbarát Makszim Litvinovot a szovjet külügyminisztérium élén,majd napokon belül új nagykövet érkezett Berlinbe. |úlius végéna Führer - a lengyelek elleni közös fellépésjegyében _ vonző területi ajánlatot tett Moszkvának, ami azonnal felkeltette az addig vonakodó oroszok érdeklődését. A két állam külügyminisztere 1939. augusztus23-án aláírta a MolotovRibbentrop-paktum néven elhíresült megnemtámadási egyezményt.

Az egyídejíilegelfogadott titkos kiegészítő jegyzőkönyvben

a szovjetek

megkapták a Narew Visztula és San folyóktól keletre elterülő lengyel területeket. Finnország, a Baltikum, valamint Besszarábia szintén érdekszférájukba került. Hitlernek mindezekért cserébe nem kellett tartania a kétfrontos háború veszélyétől.
19

A LENGYEL OFFENZIVA TERVE
kritikus szereppel bír|u ez Felkészülésaz agress ziőra
német haderő tíizprőbája, így a hadműveletet alapos tervezés előzte
A lengyel önállóságot

A

1918. november 3-án kiáltották ki.

szabad, független Lengyelország megalakítása a szövetségesek legfőbb katonai céljai közt szerepelt az e|ső

meg.A Harmadil< Birodalom számára fontos
volt, hogy a maga teljességében demonstrálja katonai ereiét.

Y

Lengyel lovasság afronton _ a lengyel hadsereg gépesítéseko-

rántsem volt elégségesszínvonalú.

világháború vége előtt, de a nagyhatalmak német érde' keket sértve vonták meg aZ új állam határait: a lengyeIek kijáratot kaptak a Balti-tengerre, amivel németek százezrei kerültek idegen fennhatóság alá, és l(elet-Poroszországnak nem maradt szárazÍő|di összeköttetése Németországgal. Lengyelország határait a St. Germain-i és a versailles-i szerződés rendezte. Ehhez társult még a 18 hónapos szovjet-lengyel háborut|ezáró rigai békeszerződés, amelyben a lengyelek jelentékeny belorusz és ukrán területeket szereztek meg a belső káosszal és anarjet-Qroszo chiával via

A német külpolitika célja már jóval

Balti-tengerre. Az egyesülés után délre fordultak, és egyesültek a Dél Hadseregcsoport B' hadseregének csapataival a Visztula és az Odera összefolyásánál. A 8. hadseregnek ban elért sikerei' de Lengyelország esetében tisztán látta, eközben Varsó irányába kellett felvonulnia, miközben a .W.ehrmacht harcba vetése 10. hadsereg előretör a Bug folyóig, és ezzeI két részre hogy ezúttal nem jár sikerrel a nélkül. A Gelb fedőnevű terv már készen áIlt, a Molotov- vágják Lengyelországot. Ribbentrop-paktum pedig védelmet nyújtott szovjet be- Végezetül a 14. hadseregnek Dél-Lengye|ország hegyein avatkozás ellen. Az ínváziő kezdeteként Hitler 1939. szep. keresztül kellett csapást mérnie Lemberg irányába, és elfoglalnia a várost. tember 1-jét jelölte meg. A német tervek szerint a PoroszországbóI támadó Észak A lengyel hadműveleti tervek jelentősen segítettéka né' Hadseregcsoport 3. hadseregének egyenesen Varsó ellen met katonai elképzelések megvalósítását, mivel a lengyel kellett előrenyomulnia. Egy hadtest ezzeI egyideiűleg nyu- haderőt közvetlenül a lengyel-német határ mentén tagolgat felé mért csapást, hogy egyesüljön a NémetországbóI ták szét, nem pedig az olyan természeti akadályok mökiinduIó 4. hadsereggel, és elvágja a lengyel kijáratot a gött, mint a Narew a Visztula és a San folyók.
1939 e|őtt az elvesz-

tett területek visszaszerzése volt. Hitlert nagyon felbáto. rították a Rajna-vidéken, Ausztriában és Csehszlovákiá-

.-

.,i>
^aV- ,\>
(D'-

7
--Yl

r}í/

íb,

SZEMBEN ALLO EROI(
Németország A mozgósított német haderő jelentős számbeli S még utánpótlási és kommunikációs vonalakat. A bombázók inkább minőségi folényben volt Lengyelországgal támadtak városokat is, és terrorbombázással nagy veszszemben. A szárazföIdi hadsereg 2400 korszerű harc. teséget okoztak a polgári lakosságnak.
kocsit, a Luftwaffe 1180 vadászgépet, 290Ju 87 Stuka zuhanóbombázót, 290 hagyományos bomb ázőt és 240 különféle hidroplánt vonultatott fel. A repülőgépeknek korábban nem látott szerepük volt a hadjáratban. A német vadászok rövid idő alatt biztosították a teljes légi fölényt, míg a zuhanóbombázők támadták a lengyel csapatokat, és szétszakították az ellenséges Németországnak összesen majdnem 3000 repülőgépe volt, melynek közel kétharmada korszerűnek számított. Ezeknek a gépeknek a fele a lengyel fronton volt felsorakoztawa. A Luftwaffe 1939-ben az egyik legjobban képzett és felszerelt légierő volt.

*t.

Y

Adolf Hitler figyeli

a

frontra induló katona-

kat: a lengyel hadjárat volt
megmérettetése.

a

Wehrmacht elsó

ffir;

]"J

iifuÚ
a

-*

.-

u

#;: '['F
t.-:
t

aí,

\

I

I

-

,rp

'a

Ü\

q,-

rl a

I
{t

Lengyelország
Lengyelország nagy összegeket fek' tetett a l(özponti Ipari l(örzet iparosításába és a hadiipar fejlesztésébe. A lengyel hadsereg mintegy egymillió katonával rendelkezett, de ezeknek csak kevesebb mint fele
1936 és 1939 között

rri
:*1

volt mozgósítva szeptember 1.jén. Akik csak később értek a frontra, súIyos veszteségeket szenvedtek, amikor a Luftwaffe a tömegközlekedést kezdte támadni. [*; A lengyelek alig 900, jórészt elavult páncélos járművel rendelkeztek, és ezek az egységek is jobbára a gyalogság és a lovasság közt voltak szétosztva. A hadsereg SZerVezeti és működési doktrínáját az l920-as lengyel-szovjet háború tapasztalatai nyomán alakították ki, amelyben a lovasság mozgékonysága még döntő szerepet játszott. 1939-ben azonban a lengyel lovasalakulatoknak a két páncélosdandárból, 4 független harckocsizászlóaljból és t 30 századnyi, a gyalogsággal és lovassággal együttműködő TKs könnyűpáncélossal együtt sem volt eséIyük a nagy német gépesítetterőkkel szemben.

\r"

J,

)rc

...il*l

J


a.rrtr
-a--' t

qa;t$,

rlrl*a*'

.'
Al Kazimierz
kal szemben. Sosnkowski lengyel tábornok: tudta, hogy a lengyel
hadsereg vész esetén nem lesz képes kitartani a német csapatok.

A légierő komoly számbeli és minőségi hátrányban volt
a Luftwafféval szemben: a közel 1600 repülőgépéből csak

mintegy 600 volt harcba vethető. Bár ezek minősége sem érte el a németekét,a lengyel pilóták jól képzettek voltak (ezt utóbb Angliában is bebizonyították). A haditengerészet kis flottával rendelkezett, amelybe rombolók, tengeralattjárók és kisebb támogató hajók tartoztak. Több egység mellett számos lengyel teherhajó csatlakozott a brit kereskedelmi flottához' és vett részt háborús szállítókonvoi okban.

23

FALL WEISS: LENGYELoR sZ ME G rÁuADÁSA
A breslaui rádió augusztus 31-én, a késő esti órákban ,,Ma este 2o őra körül a gleiwitzi adót lengyelek megtámadták, és birtokukba kerítették... A támadókat, akik feltehetően lengyel szabadcsapatok tagjai voltak, a gleiwitzi rádióhallgatók által felriasztott rendőrség néhány percen belül ártalmatlanná tette. A rendcirség kénytelen volt a fegyverét használni, a támadók közül tobben életüket vesztették]'
Villámháború földön,

^G

a

következcit ielentette:

Az

vízenéségen

1939. augusztus 31-én végrehajtott, németek által megrendezett,,lengyel támadást'' követően megindult az offenzíva. Hajnali 4 óra40 perckor a Luftwaffe repülőgépei megkezdték a lengyel légierő tervszerű pusztítását, öt perccel később aDanzig kikötőjében baráti látogatáson levő Schlesswig-Holstein csatahajó is tüzet nyitott az

A

oÍenzívaföldön.égen: a Luftwafie pilótai

és afr)ldi

kkzolgitó

személyzet komoly részt vállalt a hadjárat sikerében.

öbölben fekvő Westerplatte-erődre, a I(riegsmarine hajói és tengeralattjárói pedig blokádot vontak a tengerpart köré. A német szárazfö|di csapatok három oldalról törtek be Lengyelországba: északról, délről és nyugatról támadtak. A hosszú határszakaszon szétszőródott lengyel hadseregnek hamar vissza kellett vonulnia keletre.

Y

Messerschmitt Bf 110 repülőgép afrontfelett,

A

kétmotoros

típust 1937-ben állította hadrendbe a Luftwafe, a háború sorrin
nehézvadászként, vadaszbombtizó ként és éjszakai vadászgepként

A Wehrmacht előretör
A
3. és a 4. hadsereg egységei megindítot-

Y

Menetoszlop halad el egy páncélgepkocsi roncsa mellett,

ták a támadásukat a balti-tengeri kijárat |ezár ására, Guderian két gyalogoshadtest által támogatott XIX. motorizált hadteste gyorsan visszavonulásra kényszerítette

a lengyel 9. gyaloghadosztályt és a pomerániai lovashadosztályt. A lengyelek a Brda folyó mögé vonultak vissza, lerombolva maguk után a hidakat, de a német 3. páncéloshadosztálynal< már az inváziő első napján sikerült pontonhidakat épi tenie a folyón, amelynek köszönhetően másnap egyesült a 3' és a 4. hadsereg. A 4. hadsereg kelet felé, a 3. pedig dél felé támadott tovább. A kötelékébe tartozó I(empf páncéloshadosztály, amelynek
magját a 7. páncélosezred és a gépesített

Deutschland SS gyalogosezred képezte, elérte a Mlawa városa körül kiépített lengyel védelmi vonalat. A fanatikus SS-egységek súlyos veszteségeket szenvedtek, amikor megpróbáltak áttörni a lengyel aknamezők és betonbunkerek között - a lengyel tankelhárítás nyolc német tankot kilőtt, harminckettőt pedig megrongált. A hadosztály parancsnoka kénytelen volt segítséget kérni a 11. és a 61. gyaloghadosztálytól, de a város körül vívott súlyos harcok még így is három teljes napig tartottak. Ha nem lett volna ilyen szívós a mlawai védelem, a németeknek sikerült volna villámgyorsan elérniük Varsót, így azonban az agresszorok időt veszítettek' A Luftwaffe eközben szétbombázta a lengyel vasúti és úthálózatot, tovább akadályozva
az amúgy is nehézkes lengyel mozgósítást.

A Balti-tengerhez vezető kijárat ezze| német kézre került, és az ÉszakHadseregcsoport parancsnoksága dél felé, a lengyel főváros ellen fordíthatta a 3. és a 4. hadsereget. A németek egészen a Visztuláig és a Bug folyóig nyomultak előre anélkül, hogy kemény ellenállásba ütköztek volna. A lengyel főparancsnok, Rydz-Smigly marsall ekkor már kétségbeesett táviratokat küldözött Londonba és Párizsba, amelyekben a legsötétebb jelzőkkel ecsetelte a helyzet kilátástalanságát; megüzente Len. gy e|országszövetségeseinek, hogy a védők már csak abban reménykedhetnek, hogy ideig-óráig tartani tudják magukat a Visztula mellett kiépítettvédelmi vonalon.

l I
I

A

Hídépítés Brdafolyón. A német hadsereggyors előrenyomulását jól képzett a

műszaki alakulatok segítettek.

F I

25

Y ,4 Panzer II könnyű harckocsi mögött egy paranclnoki jármúnek (itépített Panzer I ptincétos tÍll'

A

Diadalmas páncélosok
német hadsereg gyorsan mozgó, nagy harcászati erőt képviselő páncélos. és gépesített egységei a lengyel erők hátába kerültek, és nagyarányú bekerítő hadműveleteket

Y

Légitámadástólrettegő la-

kosság:
de m
o

a

heves bombázások
c

raliz álták a

iv

ileket.

Kölcstinös

hadüzenetek

hajtottak vé gre, Az országsík területe ideális terepnek bizonyult a harckocsizőlr< számára. A német hadvezetés hat páncéloshadosz-

tályban vonta össze harckocsijait, ezze| a lengyelek mindössze kétdandárnyi, olykor első világháború utáni harckocsit, illeWe csekély tuzerejii könnyűpáncélost tudtak szembeállítani. A német harckocsizók bebizonyították, hogy az agresszivitás, az erők koncentrálása, a meglepetés és a mozgékonyság a siker első számú letéteményese. Guderian taktikája bevált: csapatai néhány nap alatt katlanba zártá|< a lengyel erőket, ahonnan már nem volt menekülés.

Lengyelország nyugati szövetséges ei, az Egyesült l(irályság, Ausztrá. IiaésÚj.Zé|and szeptember 3.án hadat üzent Németországnak. Őket hamarosan követte Franciaország, I(anada, Norvégia és a Dél-afrikai I(öztársaság, ezá|ta| a feg1rueres konfliktus az egész világra kiterjedt.

Y

Német katonák egy Sd.I(fz 232 típusúpáncé-

lozottfelderítő jármú mellett. A típust sikerrel al-

kalmazták a haború első éveiben, de gyengefegyverzete és csekély páncélvédettségemiatt később

már nem vezényelték ki afrontvonalra.

26

T

t

F

FÜ"
Ü

ú

D

rt

:íb

.

L l

\

i;t*
?-

-:

3'
.!r

I

_

/\

Bevonulás a lebombázott Varsóba.
rettentő pusztítást okozott

A Luftwaffe

L-' llz'' '

--+

LENGYELORSZAG I(ETTUZKOZOTT
aa
ao

A honvédelmi harcra kényszerített lengyel hadsereg nem tudott
elég erőt felsorakoztatni a német

hadosztályokkal szemben, és mikor a Vörös
országra,
a

Hadsereg is rátört az háború végleg eldőlt.

Y

A

lengyel

polgiri

lakosstig is

részt vett a védelmi munkálatokban.

G uderian offenzív ála folytatódik A front nyugati szakaszán a 8. hadsereg felváltotta a 4. hadsereget, amely l(elet-Poroszországon keresztülvonulva új pozíciót foglalt el a 3. hadsereg balszárnyán, és Breszt ellen csoportosult. Mialatt a 4. hadsereg átvonult új körzeteíbe, Guderian XIX. gépesített hadteste tovább folytatta támadását Bransk ellen, és szétszabdalta a lengyel Narew hadseregcsoport frontját. A 3. páncéloshadosztály bevette Bielsk városát, és megsemmisítette a lengyel 35. gyalogoshadosztályt. Bielsk eleste után Guderian Breszt-Litovszk ellen csoportosíthatta át Íőerőit. Távolabb, keleten a XXI. hadtest és a Brandt hadtest Belosztok felé támadt. Andrejewo falunál 6000 lengyel katonát ejtettek foglyul, még aze|őtt, hogy az ellenséges menetoszlop elérte volna a frontvonalat. Szeptember 14-én Guderian értesült róla, hogy a 10. páncéloshadosztály áttörte a breszt-litovszki erődítések külső vonalait, a települést magát viszont még nem vette be. A lengyelek a város belső erődítményébe,a citadellába vo. nultak vissza, ott várták a német rohamot. Guderian a 2. motorizált gyaloghadosztá|yt küldte a 10. páncéloshadosztály segítségére,és a németek két napig tartó súlyos harcok után bevették a citadellát. Még ugyanazon a napon' szeptember 17-én jelentette a 3. páncéloshadosztály, hogy kapcsolatot teremtett a Dél Hadseregcsoport előőrseivel.

4 Repülőgépek temetője: a lengyel légierő földön álló gépei hatalmas veszteségeket szenvedtek el a
Luftw afe ni
c s ap á s a

i

s o

r á n.

Bombák és gránátok A Varsó körül harcoló 3. hadsereg eközben |ezártaavárost kelet és észak felől. Az itt rekedt lengyel csapatok súlyos veszteségeket okozhattak volna a németeknek
az utcai harcokban, ezért a német főparancsnokság úgy döntött, hogy tüzérségiés légibombázással kényszeríti kapÍtulációra a lengyel fővárost. A Balti-tenger partján a lengyelek keményen ellenálltak, a lengyel védelem oszlopa Dabek ezredes tengerészgyalogos-dandárja volt. A német l(aupisch hadtest súlyos veszteségekkel fi zetett minden megszerzett földdarabért. .\ü7'ehrmacht Itt is a Luftwaffe segítségétvették igénybe a alakulatai, és a bombatámadásoknak köszönhetően szeptember 12-re sikerült a Hel-félszigetre visszaszorítaniuk a lengyeleket. A l(aupisch hadtest két nappal később elfoglalta Gdynia városát, szeptember 16-án a város 2000 védője megadta magát.

}: Német utászok munka

közben: a páncélosokés járható

lí Varsói

nak és a motorizált csapatoknak hidakra

pillanatkép: a német bombák a múkímélték,

utakra volt szükségük.

em lékeket sem

ii

Fp'

...í
ke

Vőrös Hadsereg támadása miatt Jbkoznt l lett a v é delm i e rőfe sz ítése ke t.

A

Csapdában
A német Dél Hadseregcsoport szeptember l.jénregge|6 órakor kezdte meg a támadást. Von Blaskowitz tábornok B. hadserege (az egyetlen német hadsereg, amely I<izárőlag gyalogosegységekből állt) frontálisan megtámadta a lengyel Lodz hadsereget' A Dél HadseregcSoport kötelékébe tartozott még a 14. és a B. hadsereggel egyetemben Von Reichenau tábornok 10. hadserege, amely a 8. hadsereggel ellentétben számos páncélosegységgel rendelkezett. A németek súlyos harcokban megsemmisítették a 7. gyaloghadosztályt, és így a lengyel Lodz és l(rakow hadseregek között rés keletkezett.

Y
'l
,l

Szovjet BT_ 5 harckocsi egy lengyel városban

'

Sztálin békétígert Leng1telországnak, de titokban
mqegyezett Hitlerrel az országfelosztasában.

'l

.' bL

J1 'tt

1

d t'&' .É'+ '..!Í

I

's--.-.

>3:,

A Szlovákiából meginduló
No-y

14. hadsereg

ki.

íizte a lengyeleket a Jablunkovi-szorosból és Targ városából. Szeptember 1-jén estére a lengyel I(rakow hadsereg már három oldalról be volt kerítve, és visszavonulásba kezdett. Szeptember 7-én az 1. és a 4, páncéloshadosztály újra támadást indított, áttörte a 13. gyaloghadosztály védelmi állásait kzeczyca körül, bevette a várost, és a 4. páncéloshadosztály Balisk városát is elfoglalta. A német csapatok alig 60 kilométerre álltak Varsótól.
Szekérsor vonul el az aknára futott teherautó roncsai mellett. A lovak továbbra is fontos szerepet játszottak a nélkülözhetetlen

4

utánpótlás mozgatásában.

lx

Alkalmi

szövetség: szovjet és német harckocsizók beszélgetnek.

A Vörös Hadsereg támadása
Szeptember 17-énaszovjet Vörös Hadsereg a németekkel együttmiíködve betört Lengye|ország keleti részeibe. A hivatalos indoklás szerint az agressziő megelőző |épés volt ,,a Németország által fenyegetett ukránok és fehéroroszok védelmében, akiket a felelőtlen lengyel politika sodort szerencsétlenségbe,| A szovjetek ezze| te|jesítették a

Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékát, melyben felosztották I(elet-Európát náci és szovjet érdekszférára. Miután a lengyelek szembesültek a második fronttal, a lengyel kormány úgy látta, hogy a romániai hídfő védelme tovább nem lehetséges, és
elrendelte a csapatok kimenekítéséta semleges Romániába.

31

ANYUGATI HATALMAK
REAI(CIOI
Anglia és Franciaország a lengyel hadjárat
megindítása után azonnal elrendelte a mozgósítást, a hadüzenet elküldésével azonban
két napot vártak.
An gol- francia <isszefo gás Az augusztus 23-án megkötött Molotov-Ribbentroppaktum után két nappal Nagy-Britannía és Franciaország kölcsönös segélynyújtási egyezményt kötött Londonban. Eszerint kölcsönösen hadba lépnek abban az
esetben, ha a felek valamelyikét egy másik európai nagy-

Y

Franciaországba induló angol katona, akit csaladja inkább
búcsúztat. A gyors győzelem hi-

mosolyogva, mint kÓnnyek között

hatalom támadná meg. Ezze| párhuzamosan közvetíteni próbáltak Berlin és Varsó között, ám a német féI szándékát nem tudták befolyásolni.

tébe vetett bizakodó derit helyét hamarosan keserű aggódás,

majd

sokaknal az elveszített férfi után hátramaradt aifungo ürgsség ér.
zese vette at.

Hitler reménye
Lengyelország megtámadásának híréreNagy-Britannia és Franciaország azonnali mozgósítást rendelt el. A Varsónak nyújtott garanciák, a segélynyújtási egyezmények ellenére azonban ezt nem követte rögtön hadüzenet, és a csapatok sem vonultak fel, hogy beavatkozzanak a lengyelországi harcokba. I(ülön ügyeltek arra is, hogy a hadiállapot bejelentéséiga behívásokat úgy bonyolítsák le, hogy azza| ne kockáztas. sák a németek szárazfoldi és légitámadását. Hitler bizott benne, hogy az angolok és a franciák a konfliktus elkerülésére fognak törekedni. Reményét táplálta, hogy Szeptember 1-jén a német csapatok már több mérföldre előrenyomultak a lengyel területen, a Luftwaffe bombázta Varsót' London és Párizs viszont még ekkor sem adott ki hivatalos közleményt, és nem üzentek hadat. A szövetségesek helyzetét bonyolította, hogy nagyköveteik Berlin hivatalos, a lengyeleket hibáztató álláspontját tolmácsolták kormányaik felé. Nem közöltek érdemi követeléseket a történtek miatt a brit külügy. minisztériumba rendelt német ügyvivővel sem, csak a helyzet súlyosságára hívták fel a figyelmet. Hitler reménye azonban estére szertefoszlott. A brit és francia nagykövetek ekkor kormányjegyzé|<et nyújtottak át a német külügyminisztérium számára, amelyben katonai beavatkozást helyeztek kilátásba, amennyiben Németország nem vonul ki azonnal a megszállt lengyel területekről.

Olaszország közvetítése Mussolinit rendkívül meg'
rémítette a német offenziva híre. Szeptember 1.jén

kínos választással kellett
szembesülnie: vagy dekla. rálja olaszország semlegességét,amely döntéssel

gal kötött

felrúgja a Németország-

egyezményt,

vagy felvállalja a konflik' tust Nagy-Britanniával és Franciaországgal. Utóbbi esetben tartania kellett attól, hogy a túlerőben lévő, egyesített brit-fran. cia flotta és szárazfőldi hadsereg Németország mellett o|aszországot is célba veszi. Emiatt még ugyanezen a napon sikerült elérnie, hogy Hitler felmentse szövetségesi kötelezettségei alól. A Führer üzenetében hangsúlyozta, hogy kész egyeztető tárgyalásokat folytatni, amelyek elmaradásáért a lengyeleket tette felelőssé. A Duce ezen felbátorodva felvállalta a közvetítő szerepét. Már szeptember l-jén javaslatot tett az azonnali feg1ruerszünetre, valamint indítványozta egy tanácskozás összehívását szeptember 5-re, hogy Németország részvételével vizsgálják felül a versailles-i békeszerződés bizonyos cikkelyeit. ttlete elfogadhatónak tűnt Hitler számára is, aki meghívás esetén szeptember 3-án délre ígérterészvételiszándékára vonatkozó válaszát,

}r Mussolini

és Ribbentrop

hiábavalóan próbálta közös erőés afranciákkal

feszítéssel elfogadtatni a britekkel

a Lengyel-

ország elleni tamadtis után kialakult helyzetet és elkerülni a

világháború kirobbanását'

)avaslatát az esti órákban átnyújtott brit-francia )egyzék tette semmissé. Habár a szövetségesek másnap többször is hangsúlyozták, hogy a jegyzéket figyelmeztetésnek, nem pedig ultimátumnak szánták, a tervezett konferencia ösz' szehívását a német csapatok visszavonásától tették fúggővé. Mussolini viszont tisztában volt vele, hogy erre Hit-

ler semmilyen körülmények kozött sem lenne hajlandó. A Duce emiatt feladta közvetítői tevékenységét,és az utolsó esély is szertefoszlott a konfliktus békésrendezésére.
33

,,Szomorú nap ez mindnyájunk számára, és senkinek sem szomorúbb, mint nekem. Romokban hever

minden, amiért munkálkodtam, minden, minden, amiben közéleti pályafutásom során hittem. Már csak egy dolgot tehetek: azt, hogy minden erővel és hatalommal, amivel rendelkezem, annak az ügynek a győzelmét segítem, amelyért oly sokat kell áldoznunk... Hiszem, hogy megérhetem azt a napot, amikor a hitlerízmus elpusztul, és újra létrejön egy felszabadított Európaj, Chamberlain szeptember 3- ai alsóházi beszéde a háború beálltriról

4' A Münchenből visszatérő
Daladier franc ia m i n i sz:terelnök ígyfakadt ki az őt fogadó lelkes tömeg láttrin: bolondok!,'Habár kez-

ff.!Íow".'|.p "ta

ba

n

v o l.t

ob*.

qrr

Lengyel háborúból világháború A szeptember 1-jén átnyújtott jegyzékre Berlin nem válaszolt, ezért London és Párizs a cselekvés mellett hatá. rozott. Másnap a francia szenátus és képviselőház zárt ülésen egyhangúan 70 milliárd frank rendkívüli hitelt szavazott meg a háborús szükségletek finanszírozására. Sok nyugati politikus azonban még ekkor is bízott a Musso.

Az

esély az egyez|<edésre azonban másnap este végleg szertefoszlott. A brit kormányfőt figyelmeztették, hogy
meg fog bukni a kabinet, amennyiben a következő napon nem küldik el az ultimátumot Berlinnek.

Chamberlain a kialakult helyzetben nem tehetett egyebet, mint a francia ellenvetéseket semmibe véve 3-án lini által felvetett konferencia megtartásában, noha annak teljesítette az alsóház követelését, amivel valóra váltotta egyik előzetes feltétele Danzig Németországhoz csatolása Hitler rettegett rémálmát. Az angolok egyértelműen Ber. lett volna. I(ülönösen a franciáknál volt er<ís az a pacifista lin tudtára adták, hogy 2 óra haladékot adnak a lengyel irányzat, ami a megfelelő szövetségesek hiányára és elégte' hadjárat leállítására és a visszavonulás megkezdésére. len katonai felkészültségükre hivatkozva meggondolatlan. A Führer azonban tisztában volt vele, hogy meghátrálása ságnak tartotta a hadüzenet elküldését. A béke megóvására egyet jelentene politikai pályafutásának végével.A határtörekvő államférfiak minden igyekezetük ellenére azonban időnek kijelölt 11 óra után emiatt Ribbentrop ismertette csak késleltetni tudták a háború kirobbanását Hitler szep- a brit nagykövettel a német kormány vá|aszát, amiben tember 3-ra ígértváIaszáíg. Hiába hivatkoztak azonban a elutasította a követelések teliesítését.Ezze| beállt a hafranciák az időigényes mozgósításra, Chamberlain pedig a diállapot Nagy-Britannia és Németország között, amiről P árizzsa| való együttműködés nehézségeire.A türelmetlen Chamberlain 12 óra után tájékoztatta a brit alsóházat. angol alsóház egyre hangosabban követelte a németekkel A britek eltokéltségét láwa az addig vonakodó franciák is fellépést. cselekvésre szánták el magukat. Vezérkaruk tiltakozása ellenére a brit ultimátum lejárta után 20 perccel átadták követeléseiket, amiben elkötelezték magukat a Lengyelországgal szembeni kötelezettségeik teljesítése mellett. Délután öt órakor Franciaország is belépett a háborúba. Az U-30 tengeralattjáró még aznap este, figyelmeztetés nélkül elsüllyesztette a brit Athenia óceániárót _ ezze| kezdetét Vette a második világháború.

A nemzetközi sajtó reakciója
A nemzetközísajtó már a háború kirobbanása előtt rendkívül megosztott volt. A publikációk többsége a lengyel kérdést összekapcsolta a demokrácia, a szabadság és a civi|izáciő védelmével. Hitler hazug politikáj ára hivatkoz. va eltökélten hangoztatták a Varsó melletti szilárd kiállás

A ,*sF

szükségességét.

kisebbséget kezdetben azok alkották, akik értelmetlennek tartottak egyetlen katonát is feláldozni ,,holmi Danzigért,,. Ezekben a cikkekben a honi érdekek fontosságát és a lengyeleknek tett ígéretjelentéktelenségét

hangsúlyozták. Álláspontjuk a hadiállapot beállta után mind népszerűbbévált. Franciaországban a háborútól való félelem és a győzelembe vetett hit az indulatok lecsillapodásával lassan egy olyan háború nélküli győze|emvágyává alakult át, amit a németek meghátrálásával vagy belső osszeomlásukkal kívántak elérni.
35

LENGYELoRIZAG BUI(Ásn
A bzurai csata során
a 4.

páncéloshadosztály többször

is megrohamozta a Varsó körül kiépített

védelmi állásokat, de nem járt sikerrel . Azádázul harcoló lengyelek rendre visszaverték a támadókat, és súlyos veszteségeket okoztak
a

német egységeknek.

Az l. páncéloshadosztály Varsó-

tól délre elfoglalta Gora I(alrwarja városát, és hídftíállást létesítetta Visztula keleti partján.

Y

Lángba borultépületek: a náci agresszió csa;{j

ladok tömegét tette nincstelenfdldönfutóvá'

.","q_,

4

Varsó végzete A lengyelek itt is hősiesen ellenálltak, de a Luftwaffe szünet nélküli bombázásai szétszőrták őket. A németek
Radom elfoglalásánál, szeptember 11-én 60 000 foglyot ejtettek, és ezze| a szervezett lengyel ellenállás a térségben lényegébenmegszűnt. A 14. hadsereg szeptember 10-én átlépte a San folyót, majd két nap alatt |egyőzte és szétszőrta a24, és a 11. lengyel gyaloghadosztá|yt. A legyengült lengyel csapatok Przemysl városába hátráltak, és innen ellentámadá. sokat vezettek a német 1. hegyi hadosztály ellen, amely Lemberg irányába nyomult előre, és ekkor 90 kilométerre keletre állt Przemysltől. Az 1. hegyi hadosztály visszaverte a rohamokat, és a 14. hadsereg szeptember 15-én elfoglalta Przemyslt, amelynek eleste után és a bzurai csata végeztével 29 német hadosztály 12 lengyel hadosztályt és három lovasdandárt kerített be a kutno.bzurai kat. lanban' I(ét gyaloghadosztálynak és két lovasdandárnak még nagy áldozatok árán sikerült áwerekednie magát Varsó körzetébe, a gyűrűbe zárt csapatok azonban vagy elpusztultak, vagy letették a fegyvert. Szeptember 17.én elesett Breszt-Litovszk, majd öt napra r. rá Lemberg helyőrsége is megadta magát. A lengyel kormány és a hadsereg főparancsnoka, Rydz-Smigly marsall \Romániába menekült.

1

Szögesdrót a letar.

mögött:

tóztatások és az internálrisok már az első na-

pokban megkezdődtek,

lengyel haderő helyzete reménytelen volt, a védők azonban hősiesen kitartottak. A harcképes csapatok nem adták fel Varsót: mintegy 160 000 katona beásta magát a város határában, és visszaverték a Wehrmacht sorozatos támadásait. A német parancsnokság végül intenzív légitámadásokat és heves tüzérségi csapásokat rendelt el, hogy megtörje a védők ellenállását. Mintegy negyedezer Stuka zuhanóbombázó és száz Dornier bombázógép csapott le Varsóra, és ezer tüzérségi löveg tartotta folyamatosan tűz alatt a várost. A bombázók a lakóházakat' a kórházakat és a vöröskereszttel megjelölt létesítményeket is támadták. A szörnyű események nyilvánvalóvá tették, hogy a német agresszorok, ha szükséges, a föld színévelteszik egyenlővé a lengyel fővárost _ így ^hősiesen küzdő varsói helyőrség szeptember 27-én, délután 2 órakor megadta magát.

A

lx A

harcokban kcirokat szenvedett házakat a

polgársag megpróbálta ismét lakhatóvá tenni.

s

p
r
Vru.só latképe eg1, ttéttrct
t

pi lóta szeu szclgébő l.

Azégilovasok
A lengyel légierő technikailag és számbelileg is komoly hátrányban állt a németekkel szemben, de a pilóták képzettek voltak, és harci moráljuk ercísnek bizonyult. A technikai hátrány ellensúlyozására törekvő lengyel pilóták igyekeztek kihasználni gépeik jó manőverezőképességét és nagy zuhanósebességét. A piros-fehér felségjelzésselrepüIő vadászok jelentős veszteségeket okoztak az ellenségnek, de hősies helytállásuk sem fordíthatta meg a harcok menetét. A Luftwaffe lengyelországi vesztesége (564 gép)
azonban jelentős volt, és csaknem elérte a lengyel harci repülőgépek számát.

i'"- ''-.i i, +

'

.í 88 millintéteres légvédelmítigyti
gy i l ko s t íízerőv
e

szeruléje: a

l

re n d e lke z ő.fegy v er t késő b b p á n -

célosok ellen is nagy sikerrel alkalnnzták,

í1''
-; .-.
1

L lrtt :r

t--.-

l{ tt I

,

'l ,1
{

A végső hadmozdulatok
Varsó bukása után csak Modlin városánál és a Hel-félszigeten folytatódott a lengyel ellenállás; előbbi település szeptember 29-én esett el, a féIsziget védői pedig három nappal később kapítuláltak. október 7-jére Németország és a Szovjetunió megszállta Lengyelországot, bár a lengyel kormány hivatalosan soha nem hirdette ki a kapitulációt.

{,'
I

A

megmaradt

szárazfőIdi csapatokat és légierőt kime' nekítettéka szomszédos Romániába, illetve Magyarországra, és számos menekült csatlakozott az ujjászervezett lengyel hadsereghez. A lengyel hadjárat során 66 ezer lengyel és I0 ezer német katona esett el.

f1

f;

3{

ffi

f
t
Y

Lengyelország felosztása
Nyugat-Lengyelországot
a

Har-

madik Birodalom kebelezte be

(az itt élő 9 millió lakosból mintegy 600 000 volt német
nemzetiségű), a be nem olvasztott területeken létrehozták
a

12

milliós lakosságú Lengyel Főkormányzóságot, IGakkó központtal. Nyugat-Ukrajnát és
Nyugd-Belorussziát a Szovjetunióhoz csatolták. 1939, szeptember 28-án megkötötték a

szovjet-német határszerz,ődést: a Szovjetunió új határa a

Curzon.vonal közelében húződott, így Észtország, Litvánía, Lettország, Nyugat.Belorusszia és Nyugat-Ukrajna is a szovjet érdekszférához került.

Y Danzig a

kapituláció után:

Adolf Hitler és kíséretemegszemléli az elfoglalt várost'

ANEMET HADIFTOTTA UI^SZERVEZÉSE
Az első világháború után
a

Német Birodalom haditengerészete megsziínt |étezni,Legmodervitték, ahol a felszíni egységek nagyobb

nebb hajóit lefoglalták és az orkney-szigetikikötőbe

részétanémet tengerészek hullámsírba küldték. A versailles-i békeszerződésszerint a németek a birtokukban maradt hajókkal csak part menti őrjáratozást végezhettek.

T{
A A német felszíni Jlotta
tőben horgonyzó rombolói,

wilhelmshaveni kikö-

Az újrakezdésmegpróbáltatásai
Az első világháborút követő forradalmi hullámok leverése
és a weimari köztársasági

rendszer megszilárdulása után a Reichsmarin e már l92l-ben titokban elkezdett foglalkozni

I924-ben Hans Zenker altengernagy váltotta fel Paul Behnke admirálist a Reichsmarine élén.Németország ekkor Franciaországot tekintette legveszélyesebb ellenfelének a Balti.tengeren, ezért Zenker utasítására megkezdték a vi-

a hadműveleti tervezéssel. Legfontosabb feladatuknak az eljövendő tengerésztiszti generáció megfelelő kinevelését tartották, ezért első teendőik egyikeként Bildungsinpektiont (kiképzőosztályt) hoztak létre. A versailles-i megkötések miatt azonban a flottát csak rendkívül szerény keretek között, visszafogott ütemben tudták fejleszteni. Az évtized első felében emiatt elsősorban a Birodalmi Flotta régi hajóit újították fel, és csak l925-ben bocsátották vízre az első új építésű könnyűcirkálót, a 7000 tonnás Emdent.
40

lágháborús egységek leselejtezését, és új könnyűcirkálók,

torpedórombolók, valamint torpedónaszádok építésébe fogtak. 1929-re mfu 12 korszerű torpedónaszádot állítottak hadrendbe. Ekkor már javában zaj|ott az uj Panzerschiffe (páncélos hajó) hajóosztály terveinek kidolgozása. Az elképzelésekszerint olyan sajátos cirkálót akartak alkotni, ami képes elmenekülni a nagyobb tűzerővel rendelkező el.
lenséges hajók elől.

Megvalósításának költségei viszont olyan hatalmasra rúgtak, hogy a felháborodott közvélemény nyomásá. ra távoznia kellett Zen|<er altengernagynak. Utódának Erich Raeder tengernagyot nevezték ki. A megkezdett program kivitelezése Raeder vezetése alatt tovább folytatódott, 1933 áprilisában hadrendbe állították az új flotta első nagy páncélos hajóját, a 35 km/h átlagsebesség mellett több mint 16 000 km hatótávolsá. gu Deutschlandot, Ezt másfél éwel később az Admiral Scheer követte, miközben már javában zajlottak testvérhajója, az öt hónappal korábbanvizre bocsátott harmadik példány, az Admiral Graf Spee szerelési munkálatai.
*

Revánsra ttirve hogy A Führer pártfogolta az új német flotta kiépítését, tengeri nagyhatalommá tegye Németországot, a gazdasági világválság hatásai és az esetleges angol-francia ellenlépések azonban óvatosságra intették. Folytatták az I92o.as évek közepétől szolgáló új könnyűcirkáló osztály 1934-ben pedig belefogtak a korszerű csatacirépítését, kálók programjába. Ennek keretén belül az időközben I(riegsmarine névre átkeresztelt haditengerészet 1936ban vízre bocsátotta a nagyobb csatahajókra is komoly fenyegetést képviselő Scharnhorstot és Gneisenaut, A l(riegsmarine fejlesztése az 1935-ös angol-német flottaegyezmény után friss lendületet vett. Egy nehézcirkáló fogtak, és L937 _1939 között négy ilyen osztály építésébe

$' zsebcsatahajónak is nevezett egységek korszerű, erős

fegyverzetii hajók voltak, amelyeket a világ bármelyik hadítengerészete szívesen fogadta kimondatlavolna soraiba. Megépítésük i nul is bizonyította a háborús törekvéseket, hisz csupán képességeik miatt is arra rendeltettek, hogy az óceánokra kimerészkedve eredményesen
támadják az ellenség kereskedelmi flottáját' A program folytatása

hajó - a szovjeteknek később eladott Lützow, a Prinz Eugen, a Blücher és az osztály névadója, az Admiral Hipper - hagyta el a gyárat. 1936-ban még nagyobb vállalkozásba fogtak, amikor hozzákezdtek az elrettentő tűzerővel és ütőképességgel felruházott monstrumok, a Bismarck és a Tirpitz építésébe.

itt feltételezhetően hosszú időre elakadt volna, ha 1933-ban nem iut hatalomra Hitler.

YA

német flottafejlesztési program
ti szte

két kulcsembere: Raeder és Dönitz
tengeral attj ár
ó -

k t ár s a s ágáb an.


Az U-bootok feltámadása
A német szakértők a versailles-i tilalmakat semmibe véve
már az l920-as évek elejétől egy új tengeralattjáró prototí-

A külföldi
/x A németÍlottavezetésbízott a
te

pusán dolgoztak titokban a spanyol és holland üzemekben.

nagy kaliberíi hajóágyúk és a

kormányok megrendelésére az 1930-as évek közepére sorra készültek el az IA, IIA, majd pedig VII.es típus első példányai. Tervezésükkel párhuzamosan meg' kezdődött a legénységkiképzéseis l(arl Dönitz kapitány
irányítása alatt. 4L

ngera lattj áró k fö lény éb en.

Erich Raeder (f 876-1960) Erich Raeder tizennyolc évesen, 1894-ben lépett be a haditengerészetbe. Az első világháború
alatt részt vett a Dogger Bank-i ütközetben, majd

alakjává vált a kiképzőosztály élén.1928_1935 között a haditengerészet vezérkari főnöke

ként teljesített szolgálatot. Az 1920-as évek elején az ujjászerveződő német flotta kiemelkedő

Franz von Hipper admirális vezérkari tisztje-

volt, majd l943-ig a I(riegsmarine főparancsnokaként szol-

jóépítésiprogramba

gált. Nagyszabású ha-

kezdett, melynek alapját a csataha,iók jelentették, de ő kezdemé.

nyezte a tengeralattjáró.flotta kiépítését A háború során Nagyis. Britannia utánpótlási vonalainak megbénítására törekedett. A Brit-szigetek elleni támadást elhamarkodottnak vélte, hisz tudta, hogy a német haditengerészet erre nincs felkészülve. Habár mindvégig hű maradt Hitlerhez, ellenezte a kétfrontos háborút. Számos vitája volt emiatt a Führerrel főparancsnoki megbízatása alatt. Nem volt hajlandó elbocsátani a búvárnaszádokon szolgáló zsidó tiszteket, ellenezte a Brit.szigetek elleni támadás időpontját, tovább akarta fejleszteni a tengerészetet, váratlan és kockázatos akciókat tervezett, Az ő javaslata volt a korlátlan tengeralattjáró-háború is. Viszonya a haditengerészet teljesítményét egyre nagyobb elégedetlenséggelszemlélő Hitlerrel I943-ra a végletekig elmérgesedett, ezért nyug. díjazták. A világháború után a nürnbergi perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Tekintettel korára és egészségi állapotára, 1955-ben szabadon bocsátották. A I(riegsmarine volt főparancsnoka még ot év haladékot kapott a sorstól; 7957.ben megírta é|etrajzát, majd 1960 novemberében távozott az élők sorából.

Y

Német matrózok tisztítják a fo

löv egtoro ny egy ik ágy úcs övét'

42

Y

A versailles-i diktátumma u,*i),,,g,;lye

1931_1934 közótt Németország a Deutschland.osztát1

htirom zsebcsatahajóját

bocstitotta vízre. A hadihajók elónye gyorsaságukban, illetve lövegeik 280 mm-es

úrméretébenrejlett. Adottságaik révénsikeresen tudtak szembeszállni az ellenséges cirkálók többségével,

rl

*{

.h

v

tE

T

o

\Ábrándok és valóság Az 1938-as müncheni válság után Hitler arra

is hadrendbe kívántak állítani. Az osztá|y névadó hajójának a Graf Zeppelint szánták, amely tucatnyi átalakított |unkers Ju 87D zuhanóbom. bázőva| és 30 darab Messerschmitt Bf 109G vadászgéppel járta volna a tengereket. A búvárnaszád fegyvernemet is nagy jelentőséggel ruházták fel; tiszteletet parancso|ó,249 tengeralattjáróból álló flottáról álmodtak. Mindez azonban csak ábránd maradt' A gigászi csatahajókból alig kettcí _ a Bismarck és a Tirpitz - készült eI, a repülőgép'hordozókból egy sem futott ki (a Graf Zeppelin B5o/o-os készültségigépült meg), tengeralattjáróból pedig 46 darab állt Erich Raeder rendelkezésére1939 őszén. A tengerészet nem volt felkészülve a háborúra: a széles körű fejlesztéseket 1945-ben tervezték befe jezni,aFührer viszont már 1939. szeptember 1.jén megindította a csapatait. A háború kezdetekor emiatt Raeder tengernagy a Hitler döntését ellenző személyek egyike volt. Az admirális pontosan látta, hogy Angliát légíháborúval nem lehet legyőzni, a német haditengerészet pedig nincs abban az állapotban, hogy uralja a tengereket.

a következtetésre jutott, hogy háború esetén Nagy-Britannia csatlakozní fog ellenfeleihez. A szigetország |egyőzése a német tengeri haderő további fejlesztéséttette szükségessé, ezért életbe lépett a nagyszabású Z-terv. A program legimpozánsabb célkitűzése tiz gigantikus csatahajó - több mint 50 000 tonnás egységek - megépítésevolt. Repülőgép-hordozóból - felismerve, hogy ezek a jövőben nagy szerepet fognak játszani - négyet

Y A Párizs

környéki békéknyílt semmibevéte-

lével alkottak meg az 1937-1938-ra elkészült

Admiral Hipper, Blúcher és a tapasztalatok
a

lapj án átterv ezett

P

rinz Eugen haj óte stét, P ro b hatótávo káguk

lémás meghaj tasuk

és korlatozott

miatt ezek a nehézcirkálók az ellenséges kötelékek
elleni aortyázásra kevésbé vo ltak alkalmasak.

43

SCAPA FLOWELLEN
A világháború első hónapja alatt a német búvárnaszádok impozáns eredményeket értek el. I(arl Dönitz ellentengernagy azonban elégedetlen volt teljesítményükkel,
ezért utasítására október I4-én azIJ_47 egy példátlanul

rÁuenÁs

vakmerő haditett során észrevétlenül belopakodott a

I(-

rályi Haditengerészet legfontosabb kikötőiébe, ahol elsüllyeszte tte a HMS Roy al o ak csatahaj ót, maj d távozott.
)

Günther Prien, az első, Lo-

vagkereszttel kitüntetett tenger-

alattj áró-parancsnok.

A Scapa

Flow elleni rajtaütéséről még maga Churchill is elismerően
nyilatkozott.

1

Karl Dönitz mereng a térkép

felett: jól tudta, hogy csekély esély kínálkozik az akció sikeres
végrehajtására.

A kapitány: Günther Prien
Günther Prien a szászországi ostenfeldben született 1908-ban. Tizenöt éves korában kalandvágyból helyezkedett el a kereskedelmi hajózásban, amikor a háromárb ocos Hamburg Íedélzetére szegődött inasnak. Tengerészkarrierje nem indult túl sikeresen. Első űtján,1925 októberében viharba került, és a Dublinnál zátonyra futott hajót sorsára kellett hagynia a legénységnek. Prien ezután Bremenhavenbe, majd Hamburgba került,

ahol megkapta hivatalos papírjait, rádiós tiszti és első tiszti képesítést szerzett.A kitörésről álmodozó ambiciózus fiatalember folyamatosan képezte magát, hogy kiemelkedjen társai közül. 1932 januárjában úgy tűnt, hogy törekvése eredménnyel jár, amikor letette a távolsági hajóskapitányi vizsgát. A gazdasági világválság miatt azonban egyetlen társaságnál sem kapott munkát. A csalódott Prien ekkor került kapcsolatba a nácikkal és márciusban belépett a párt befolyása alatt álló önkéntes munkaszolgálatba. A következő évben a haditengetészetkereskedelmi flottában szolgált tiszteket is soraiba fogadott, így jelentkezett. Előbb a Königsberg könnyű. cirkálón szolgált, majd I(ielbe vezényelték U.boot kiképzésre.
44

I

!
,,IIgy kezeltem

I

az egeszet, mint

egy matematikai problémát!,

Günther Prien

á F

)

Szakallas katonák
a

a

portya után: a

hosszú vadászatok soran a tengerészek
kev ésbétörődtek

A hajó: azu_47 A Günther Prien által

formalitáso kkal,

tűzkeresztségen a spanyol polgárháború alatt esett át, amikor a tengeri blokád alatt az U_26 fedélzetén őrszolgálati elsőtisztként szolgált. Feljebb. valói felfigyeltek adottságaira, és hamarosan egy búvárnaszád

A

vezetett VIIB osztályú tengeralattjárót 1938 októberében bocsátotta vízre a német haditengerészet. A 66,5 méter hosszú, 871 tonna vizkiszo-

rításúbúvárnaszádon 44 fős legénység szolgált, az egység a felszínen köze| L2 ezer kilométert tudott megtenni kikötés nélkül. Fegyverzetét öt vetőcső és 14 torpedó, egy 86 milliméteres ágyú és egy 20 milliméteres légvédelmi löveg alkotta. A tengeralattjáró második őrszolgálatos tisztje, Amelung von Varendorff főhadnagy a parancsnoki toronyra egy fújtató bikát festett, ami a búvárnaszád jelképévé
vált. A tengeralattjáró Prien vezetésével 16

parancsnokaként járta a tengereket. Öt év szolgálati idő elteltével kapitánnyá léptették elő, majd U_47 je|zésű hajójával legendás hírnévre tett szert. A sors azon-

ban szörnyű véget szánt neki. L94I, március 7.én egy heves
és kaotikus tengeri csatában az U-47 elsüllyedt, és a rendíthetetlen parancsnok maga is a tengerbe veszett.

Ü

hónap alatt 30 szövetséges hajót süllyesztett el, míg a HMS Wolverine rombo|ó |e nem gázolta a búvárnaszádot' Pusztulását csak a fújtató bika élte túl: a tragédia után a híres állatfigura a 7' tengeralattjáró-flottilla szimbólumává lett.

a

Y

A Scapa Flow-ból visszatérő U_47
1

legeny sége 1 9 3 9, o któb er

4- én fogadj

a

a Scharnhorst tisztelgesét'

**T*

=-í.** )!*- *+
-+'<-r

-

a.*

l*

A rajtaütés
A Home Fleet (Honi Flotta) legfőbb hazai támaszpontja Skócia partjaitól északra, az orkney-szigeteknél ta' lálható Scapa Flow öbölben terúlt el. A németek tudatában a kikötő a nemzeti szégyenjelképe volt, hiszen
Prien tévesen a HMS Repulse-ként azonosított, 189 méter hosszú és 29 I50 bruttóregisztertonna HMS Royal oak csatahaj ót választotta ki, Az I] -47 három torpedót indított 27 43
méterről, az egyik azonban beszorult a vetőcsőbe. A másik kettőből is csak az egyik találta el a hajóláncot a brit sorhaió orrtőkéjénekközelében. Az angol tengerészek először azt hitték, hogy légibomba csapódott beléjük, vagy valamilyen baleset történt a hajótest belsejében. A szemé|yzet elfoglalta po'

itt kellett kiszolgáltatniuk felszíni flottájukat az angoloknak, amelyek nagy részétvégül 1919. június 21-én

Az Admiralitás ennek ellenére biztonságosnak hitte, és bízott benne, hogy a bejárata előtt elsüllyesztett hajóroncsok most is megakadályozzák a tengeralattjárók behatolását. Am az apály elmozdította a roncsokat,i1y egy I7O méter széles keskeny folyosó nyílt a védelmízáron, amelyen egy karcsú német tengeralattjáró éppen képes volt átjutni.
Létezését megerősítették a Luftwaffe felderítő repülőgépeinek légi felvételei és a helyszínt kikémlelő U-14
tengeralattjáró
j

saját legénységesüllyesztette el.

zícíőit a légvédelmiőrhelyeken, miközben H. E. C. Blagrove ellentengernagy és a parancsnok, W'illiam Benn sorhajókapitány a robbanásveszélyt vizsgálta a hajó belsejében. Senki sem gondolta, hogy egy német búvárnaszád képes bejutni a
védett kikötőbe, igy azlJ_47 észrevétlen maradt. Prien eközben folytatta a támadást, és búvárnasz ádját száznyolcvan fok-

elentése.

dozót süllyesztették el. I(arl Dönitz ellentengernagy azonban kevesellte az elért eredményeket. I(ezdettől
fogva olyan harci vállalkozást akart, ami mindenki számára láwányosan bebizonyítja a tengeralattjáró-hadviselés ütőképességét.A kedvező információk birtokában

1939 szeptemberében a német búvárnaszádok 41 ke. reskedelmi hajót és a HMS Courageaus repülőgép-hor-

kal megfordítva a tat.torpedócsövekből tüzelt, de ismét célt tévesztett. A német parancsnok az angolok harci riadójára
várva mintegy 20 percig az öbölben körözött, majd ellenfelei tétlenségét látva új tüzelési pozíciót foglalt el, és kilőtte meg-

maradt tölteteit a hajóra. Ez a második támadás már sokkal pusztítóbb eredménnye| járt, A Royal oakot az utjára indított három torpedóból kettő is telibe találta. Az első a tat közelében érte a hajót, míg a második egyenesen az egyik másodla.
gos lőszerraktárba csapódott be. A csatahajó ezt követően

Az U-47 október 12.én futott ki Kielből, és másnap

emiatt a meglepetésszerű rajtaütés mellett határozott. Az akció rendkívül veszélyesnek ígérkezett,ezért az U-47 parancsnokára, a vakmerőségéről híres Prienre bízta a kockázatos küldetés végrehajtását.
a

ol-

nagy

dalára dőlt, és alíg húsz perc alatt elsüllyedt. A katasztrófában 824 tengerész és tiszt - köztük H. E. C. Blagrove ellentenger-

- Veszett oda. Habár Prien nem észlelte, de akciója alatt

hajnali szürkületben már a szigetek közelében hajózott.

Prien ekkor lemerült, hogy a l[-ére virradó éiszaka a
legkedvezőbb árapálynál osonjon be a körzetbe. Az e|süllyesztett hajóroncsokat ügyesen kikerülve óvatosan behatoltak az öbölbe, ahol átmeneti zavart okozott, amikor elakadtak egy kábelben. A probléma gyors megoldása után már baj nélkül sikerült átjutniuk a záron, a

a HMS Pegasus kísérő repülőgép-hordozót is. Prien sértetlenül, ünnepélyes keretek között tért haza, ahol hősként fogadták. Az elragadtatott Hitler a teljes legény-

megrongálta

kikö.

A páratlanul merész rajtaütés nemcsak katonai, de lélektani szempontból is nagy hatásúnak bizonyult. Az
is kiadták.

- a IGiegsmarine katonái közül elsőként - lovagkereszttel tüntette ki. Példaképnek állították őket a német i$úság elé, naplóját pedig többször
séget vaskereszttel, Prient pedig

tőben viszont csak három értékescélpontot észleltek.

U_47 kapitánya bebizonyította, hogy az angol hadihajók még saját kikötőikben sem lehetnek biztonságban a harcias
német búvárnaszádoktól.

)

A brit hadi-

tengerészet egyko-

ri büszkeségének
víz alatti roncsa,
több mint 800 tengerész végső nyughelye.

Az elszenvedett hatalmas veszteség ellenére a brit flotta több szempontból is szerencsésnek bizonyult. Már az a tény, hogy Prien torpedói közül sok nem miiködött megfelelően, jelentősen csökkentette
a Home Fleet tudtán kívül is hozzájáru|t a károk csökkentéséhez, amikor mindössze pár órával a rajtaütés előtt másik kikötőbe irányí.

veszteségeiket. Ugyanekkor

totta az öbölben

horgonyzó hajók jelentős részét.

46

Y

A portyáról visszatérő Adalbert

Schnee

fre.

gatthadnagy jelentést tesz útjciról Karl Dönitznek 1940-ben.

,4f. ' I &1.<. s

, .t:.

.t

tP
-.
a ]

-t'!

:q
:.?

A FURCSA HÁBoRÚ
A brit és francia hadüzenetet nem követte támadás Nyugaton. A túlerőben lévő Nagy-Britannia és Franciaország csak szóban kötelezte el magát a háború mellett, míg Németországnak hónapokig nem állt rendelkezésére az offenzíva megindításához szükséges haderő. A következő hónapokban aZ ellenfelek farkasszemet néztek egymással, de egyik fel sem mozdult.
A ktizvéleménybékétakar A nyugati állampolgárok hamarosan mind

Y
gyakrabban

A háború sem

csökkentette a parizsi Le Dome kávéhazforgalcsökkent a pánikhangulat a

mát.

kívánt háború ellen. Tartottak tőle, hogy az első világháborúhoz hasonlóan ismét borzalmas veszteségeket kell majd elszenvedniük. A nácizmus a többség számára ekkor még nem jelentett semmit. Értelmetlennek tartották, hogy egy eszme miatt szálljanak szembe azza|a Németországgal, amit vezetőik a versailles-i békeszerződéssel sem tudtak megtörni. A negatív hangulatot a német propaganda is szította, amikor a brit kormány megkésett és minimális segítségére hívta fel a figyelmet.

és hangosabban fogalmazták meg kifogásaikat a nem

A várt tamadás elmaradásával

lakosság körében, és az élet lassan visszatért a mepszokott kerékvagásba

s
T#.
i-'

e"

r

t.

Í}

*:

rt

,?

A francia lakosság reakciója
A franciák és az angolok rezignáltan léptek be a háborúba, amelynek célja korántsem volt tisztázott a közvélemény előtt. Mozgósítások történtek, bevezették az élelmiszerjegyrendszert, a nagyobb városokat pedig elővigyázatosságból elsötétítették. Támadó hadműveletek viszont nem történtek, és nem volt szükség háborús erőfeszítésekre*. t

Röviddel később a háborús veszély ha. tasára meeindult a belso emig- - t'}1]. ráció. A Luftwaffe feltételezett támadásától tartva Franciaországban és Nagy-Britanniá. ban spontán módon tömegesen vándoroltak el a veszélyeztetett városok lakosai. A folyamatot a kormány is gerjesztette, amikor elrendelte n , a fővárosokban élő terhes kismamák és a tanáraik felügyeletére bízott gyermekek jelentős részének vidékre menekítését. Félelmüket a német propaganda is tudatosan táplálta, noha a valóságban a német légierő ekkor még nem lett volna képes ilyen horderejű akció végrehajtására. Az evakuált gyermekek többsége a rettegett bombázások elmaradása miatt hazaköltözhetett család jához a furcsa háború
48

s.í

_fi I

-1.

alatt, hogy az l940-es német légitámadások során újra elhagyja a családi otthont. Nagy-Britanniában a nagyvá.

lx

Friss híreket

olvasófrancia katonák' A behívottfiata-

lok többsége bízott abban, hogy a politikusoknak sikerül megol.

dast találniuk, és elkerülhetik az apáik által megélt vérfi)rdőt.

rosokban maradt fiataloknál hosszú távon később számos negatív következménnyel járt az iskolák bezárása. Az oktatási színvonal visszaesése mellett ugyanis ugrásszerűen emelkedett a fiatalkori bűnözés aránya. Meglepő módon a furcsa háború egyik legszembetűnőbb vonása a légi tevékenység hiánya volt. A lehetséges válaszlé. pésektől visszariadó szövetségesek csak,,konfettiháborút', vívtak a németekkel, a háború értelmetlenségéthirdető röplapokat dobálva le a német városokra. A német retorziók elmaradása ellenére még így is heteknek kellett eltel' niük a lakosság pánikhangulatának lecsillapodásához. A nemzetközi sajtó mindenesetre lényegre törően többször is elkeresztelte a kialakult szituációt. A furcsa háború mellett az angol nyelvű publicisztikában és köznyelvben olyan kifejezések jelentek meg, mint,,bore war,, (una|mas háború), ,,twilight war,, (a|konyi háború), vagy ,,phoney war, (á|háború). A közhangulatot jól érzékelteti, hogy utóbbi hamarosan ,,funny war,, (vicces háború) elneve. zésséalakult át. A németek agresszivitását ugyanekkor jól érzékelteti, hogy ők a helyzet jellemzésére a ,,Blitzkrieg,, ellentétét, a,,Sietzkrieg,,-et (ülőháború) használták.

A tétlenségre kárho ztatott katonaság
Ezekben a hetekben a mintegy 3 millió behívott katona legveszedelmesebb ellensége az unalom volt. A franciák három hidat leromboltak a Rajnán Moselle-től keletre, azonban harci tevékenységre nem került sor. október 19-én feladták a szeptember elején Saarbrückennél el. foglalt pozícióikat is, majd a novemberi esőzések beálltával várakozó álláspontra helyezkedtek. A tétlenség miatt folyamatosan süllyedt a harci morál, és

Az első világháborúhoz hasonlóan mindennapossá váltak az ellenséges katonák barátkozásai. A tisztek a sokasodó panaszok miatt többet gyakorlatoztatták a katonákat, valamint bővítették a kikapcsolódási lehetőségeket. Versenyeket szerveztek, filmeket vetítettek, híres előadókat szerződtettek a csapatok
a katonák egyre kevésbéhittek vezetőikben.

szórakoztatására,

az,,unatkozó'' egységek pedig rózsafákat

ültettek a Maginot-vonal mentén. I(ülön Információs Főhivatalt állítottak fel mindezek mellett a háború okainak és a késlekedő német támadás előnyeinek megmagyarázására. A fáradozás azonban hiábavalónak bizonyult, a tömeg már nem tudott hinni a hivatalos álláspontnak.
49

("'
íryq.o
c\"
H

itler béketapogatózásai
hér béke,, létrehozására, atnihez olyan semleges államok

Hitler 1939. szeptember elejétől tobb alkalommal is említésttett arról, hogy gyors támadást indít a nyugati fronton. Ennek eIIenére többször is elhalasztotta a Sárga terv (Fall Gelb) megindításának időpontját. 1939'ben ugyanis
a német l-radsereg még messze nem lett volna képes arra,

hogy sikeres támadást tudjon intézni a szövetségesek ellen. Hiányoztak ehhez mind a lőszertartalékok, mind a megfelelő eszközök, amiket akkor csak a Szovjetuníóból lehetett beszerezni. A háború l.roltpontra jutásával Németországban is akti-

vizálódtak bizonyos erők a béke megteremtésére. Göring nyugati kapcsolatain keresztül kísérletettett az ún. ,,fe-

remélte, mint Svédország, Belgium vagy Hollandia. A próbálkozás viszont lramar kudarcnak bi' zonyult, mert a felkért á]lamok tartottak attól, hogy a háborús felek közötti közvetítésseI ők maguk is belesodródnak a konfliktusba. A Fúhrer 1939. október közepéig makacsul bízott abban, hogy a lengyel hadjárat gyors lezárása belátásra bír. ja Franciaországot és Nagy-Britanniát' Az október 6'ai Reichstagban elhangzott nagy,,békebeszédében'' egyértelműen a szövetségesekre hárította a felelősséget a háború folytatásáért. I(onferencia összehívását javasolta a közbenjárását

t r
*.
..,"t

*

keleten kialakult helyzet megvitatására, óvatos békeaján-

latát azonban egyértelműen elutasították a szövetsége' sek. Párizs és London nem volt hajlandó tárgyalásokat folytatni Hitlerrel, immáron senki nem hitt a náci diktátor szavában. Gyakorlatilag ez volt az egyetlenegy kérdés, amelyben a szövetségesek egységesen és határozottan foglaltak állást. Nem cselekedett Belgium és Hollandia

sem. Még akkor sem tették meg a megfelelő lépéseket, amikor 1940 januárjában egy belga terüIeter'r kényszerleszállást végrehajtó német futárgépen megtaláIták a táma-

dási terv részleteit. Nem voltak hajlandók a szövetségesek segítségétkérni, angol-francia csapatokat elhelyezni az Albert-csatornánáI kialakított védővonalnál. A kezdeményezés lehetőségét ezze| átadták Adolf Hitlernek.

./

Elignzítáxllt yesatek részt nz ntterikai parti

őrség pilótái, IGvesen

gldoltnk közíilúk,

ltogl, nz ün.ópabatt zajló .feg,veres ltot,tJlikttLs az

Lg,estilt Állantoltra is lntnssal lesz.

\

rb*

A' EdotLard Daladier

ttttutkatát,sctival elhag,jn
eg.l,e ,s

az

Efi,sée.palotát.

y lta1latdo \.

A.frurcin tnili,szterehtök

kabinettctgok si,it.getése ellenére sem volt

tttrlutttnst l,ctttti Hitler októberi béketapogatózási kísérleteit"őL,

51

öP

ATRoCITASoI( LENGYEL FoLDoN
aa aa

a

háború kirobbantása előtt határozott elképzelésekkel rendelkezett a lengyel álvégrehajtása: a rabszolgának tekintett

lam és kultúra sorsáról. A hadjárat után megkezdődött miség elleni hadjárat. Német elképzelésa szlávok jt|vő|éről A nácik szemében a zsidók mellett a szlávok is untermenschnek, alsóbbrendű fajnak számítottak. I(özülük Hitler csak azon kevesek számára tette volna lehetővé a túlélést, akik német gazdáík földjeín vagy bányáiban végeznek rabszolgamunkát. Legfőbb cé|jai I<őzé sorolta

civil lakosság elüldözése a nyugati területekről, a kényszermunkások elhurcolása és az értel-

Atrocitások a hadiárat alatt A Lengyelországba benyomuló németek kezdettől

fogva

hadjáratot folytattak a civil lakosság ellen. I(iváló indokot

kultúrájuk eltörlését, leszerelt iparuk Németországba szállítását, illetve a lakosok mezőgazdasági munkára való kényszerítését, hogy élelmet termeljenek német uraik.
nak.

Ez az e|képzelés befolyásolta Hitlert a háború kirobbantása előtt, amikor felkészítettetábornokait a lengyel hadjárat lehetséges eseményeire, és óvta őket minden közbeavatkozástóI.

jelentett számukra tetteik igazolására a szeptember 3-ai ,,brombergi véres vasárnap'l amikor lengyelek népi néme' teket öltek meg. I(ét nappal később 50lengyelt végeztek ki megtorlásképpen, 7-én pedig az Einsatzgruppe végrehajtotta az első tömeges kivégzést.Azinvázió első hete alatt a németek már 531 várost és falut égettek fel. A legnagyobb károkat Lodz és Varsó tartományok szenvedték el, ahol összesen 16376 embert öltek meg. A gyilkosságokat több. nyire olyan elképesztő megaláztatások és kínzások e|őzték meg, hogy még a német tisztikar számos konzervatív szellemiségű tagját is megdöbbentette az SS kíméletlensége.

A

1939, október 5-én a

Tsapatok varsói

dkz.

.{rr

felvonulása Hitler előtt, ot ésféléves, súlyos megpróbáltatásokkal járó időszak követte ezt a lengyel lakosstig életében'

't

;'

i

**.

-\

A bátrabbak még Hitlernél is panaszt emeltek,

a tettesek

felelősségre vonása azonban elmaradt, és a Führer további

támogatásáról biztosította az SS módszereit. Hozzá ke|| ehhez fűzni viszont azt is, hogy a kivégzések 60%-át ekkor
a \ü(/ehrmacht egységei hajtották végre.

Három héttel a lengyel kapitulációt követően a Wehrmacht átengedte az országirányítását az SS-nek. A megszállt területeket október elején két részre osztották, a Warta-vidékre, illetve a Dél-Lengyelországból és az ország középső területeiből l(rakkó székhellyel létrehozott Lengyel Főkormányzóságra. Utóbbiban az SS szabad kezet kapott, és a helytartónak kinevezett Hans Frank azonnal megkezdte a hitleri irányelvek valóra váltását. Rövid időn belül a lengyel föld az árja fajelmélet kísérleti telepévé vált, ahol sorra jöttek létre a náci brutalitás rettegett helyszínei, a megsemmisítő táborok.

Hitler direktívája

a

lengyelekről

A.W'arta-vidéket a megszállás kezdetén a Harmadik Birodalomba beolvasztva germanizálták. A kozigazgatás éIérebirodalmi vagy balti németeket neveztek ki, a márka lett a hivatalos fizetőesz|<öz, és bevezették a német jogot. Német nemzeti listát állítottak össze, és központi utasításra a ,,fajilag alkalmatlannak'' talált lengyeleket a főkormányzóságba toloncolták. Megkezdődtek a kárpótlás nélküli vagyonelkobzások. Az elkövetkező évek során parasztgazdaságok százezreit sajátították ki, és adták át az ide érkező német telepeseknek. Azoknak is számos megpróbáltatást kellett átélniük, akiket nem üldöztek vagy hurcoltak el. I(orlátozott állampolgárságot kaptak, aminek értelmében megemelt munkaidő mellett a kiérdemelt járandóságuk töredékét kapták meg, pótlékra nem számíthattak, élelmiszer.fejadagjuk pedig 2ío/o.kal volt kevesebb a németekénél' Nem dolgozhattak irányító munkakörben, a német munikaadó korlátlan hatalmat élvezett felettük. Nem volt io. k ingatlanra, az o|yan szórakozási lehetőségektől, mint mozi vagy a színház látogatása, megfosztották őket, tazásukat pedig engedé|yhez kötötték. Bármilyen németellenes akcióban való részvételért vagy annak támogatásáért azonnal kivégezték a gyanúsítottakat. A rossz higiéniás körülmények miatt gyakran ütötte fel a fejét rendkívül sok áldozattal járó )árvány,

4

Halálfej

és kettős

villám: az SS altal elkövetett gyilkosságok el-

len még a.Wehrmacht tisztjei is tiltakoztak.

53

A gyarmatként kezelt Lengyel Főkormányzó.
uralkodtak. Az ott éIő 12 millió lengyelnek szánt sorsot a Führer már 1939, szeptember végénkörvonalazta, ami az addigi jogÍosztás és zaklatás gyakorlatátóI eltérően meszságban még ennél is kétségbeejtőbb állapotok

Hadjárat az értelmiségellen A nácik Lengyelországot tudatlan

rabszolgák ha-

zájává akarták tenni, ahol a nem németek négyosz-

sze radikálisabb volt.

A

polgári lakosságot

csak alantas munkavégzésre találta alkalmas-

nak, és az innen elhurcolt kényszermunkás' okkal kívánta kielégíteni Németország munkaerő-szükségletét. tnkéntesek hiányában az SS erőszakkal gyűjtotte össze a munkásokat,
a szökevényeket pedig agyonlőtte. Csak 1939

végéig40 ezer embert deportáltak Németor.

tályos általános iskolai oktatását nevük leírására, minimális számtani ismeretek megszerzéséreés a feltétlen engedelmességre való nevelésre akarták korlátozni. Nemcsak a könyvtárak látogatása, hanem még az olvasás is tiltott dolognak számított. A közép- és felsőfokú lengyel oktatási intézményeket október végénbezárták. Az ellenállás kialakulásának megelőzésére hadjáratot indítottal( a lengyel értelmiségellen, amit a náci szakzsargon. ban,,házkutatásként'' emlegettek' Likvidálásuk dr. Hans Frankra hárult.

szágba.

A

Führer nem feledkezett meg aZ ország vezetéséről sem: egyeduralmat akart,

A,Sonderaktion l(rakau"
A lengyel kulturáIis élet egyik központjának számító krakkói |agelló Egyetem olyan nagy jelentőséggel bírt a németek szemében, hogy külön akciót szerveztek felszámolására.

i

amihez a lengyel nemesség és az értelmiségteljes kiirtáSát tartotta szükségesnek.

Az Einsatzgruppe utasította

meg a tudományos oktatók és munkatársak ,,tájékoztató gyűlését'lA németek a megjelent 186 főt három nő kivételévelletartóztatták, és a kevés szabadon engedett szerencséstől eltekintve a sachsenhauseni
a rektort, hogy 1939. november 6-ára szervezze

Danzig városában.

]g".*Éú|.i-

}.*í;q-F i.

koncentrációs táborba internáIták három nappal később.
Ugyanezen a napon középiskolai tanárokat vettek őrizetbe.

A

I(rakkóban kipróbált módszert később ,,i(ülönleges pacifikációs tevékenység,, ,ugy más néven AB-akció né. ven alkalmaztáI< a főkormányzóság teljes területén. Az értelmiségellen folytatott hadjáratuk alatt csak 1940 nyaráig mintegy 3500 személyt fogtak el és öltek meg a nácik végzettségük,illetve intellektuális tevékenységükmiatt.

Valláspolitika
Az oktatási rendszer ellehetetlenítésérea németek az elsők között zártáI< be az összes katolikus iskolát. Noha nem tiltották a mélyen vallásos lengyelek számára hitük gyakorlá. sát, azt rendkívül szigorú keretek közé szorították. A papságot üIdözték, a kolostorokat bezárták. Lengyelül nem
Iehetett sem prédikáIni, sem gyónni. SzabáIyozták emellett 'éves kor alatt tilos volt házasságot kotni.

): A

lengyel kapituláció után szinte azonnal

kezdetét vette a zsiclók összegyiijtése. Itt egy né-

met SS-katona deportrÍlasra ítéltzsidó civilek menetétÍelügyeli'

*

a házasságkötést is; lengyel férfinak 28, míg a nőnek 25 A szigorú szabályok megszegőit könnyen kivégezhettékvagy a plaszówi koncentrációs táborba hurcolhatták. Utóbbíban összesen 150 000-en, a zsidók mellett lengyel papok és keresztény
polgárok is életüket veszítették.

Y

A pusztító háború nyomai: a mindent

elveszítő túlélőkegyike földig rombolt lakhelyén.

Í

'#^

7

V;:

- "ar :B.Í.l
, ',:.t

rY

,,Ne kegyelmezzenek senkinek. Cselekedje-

nek kíméletlenül.

A lengyelfelső tízezret is

likvidálnunk kell..."
Adolf Hitler tábornokaihoz intézett beszéde 1939, augusztus 31.én

4.t;

3" Í.

'r*-

'. rJ

AZ USA SEMLEGESSEGI
*

*b

:"* é

NYILATKOZATA

Az Amerikai Egyesült Államok vezetése és polgárai aggodalommal figyelték a lengyelországi eseményeket, de a közvélemény nem támogatta az európai konfliktusba való
beavatkozás lehetős égét.

a háború elején sok tekintetben a húsz éwel koráb. bihoz hasonló helyzet alakult ki. A közvé-

Amerika tartózkodik Az Egyesült Államokban

lemény nagy része, miközben Nagy.Bri.
tanniával és Franciaországga| szimpatizált, ellenezte a háborúba való bekapcsolódást. A Roosevelt elnök által vezetett kormány már ekkor is jelentős anyagi segítséget nyújtott a szövetségeseknek, előre látva, hogy nem kerülhető el a háborús részvétel. 1939-ben a kongresszus törvényt (Cash and Carry) hozott, amely engedéIyezte, hogy az Egye. sült ÁIlamok készpénzfrzetésellenében bármely országnak - ami a gyakorIatban Nagy-Britanniát és Franciaországot jelentette - f"gyvert adjon el.

/

*.*.il

í

W
A Neutrality Act
1939. szeptember 5.én az USA semlegességi nyilatkozatot tett. A Roosevelt elnök által aláírt eredeti törvény elvi-

JK

A

Tétova képviselők az amerikai kongresszusban _ az amerikai kül-

politika szándéka korántsem volt határozott a haború kitörésekor.

ekben megtiltotta, hogy a nagyhatalom fegyvert adjon el és szállítson a hadviselő államok bármelyikének. Ez hátrányosan érintette volna Angliát és Franciaországot, az uj semlegességi törvény azonban lehetővé tette a Cash and Carry (fizess és vidd) elv alapján a fegyverek száIlítását barátí hadviselő áIlamok számára. Roosevelt már 1939 őszén elhatározta, hogy Amerikát háborúba viszi Anglia oldalán, s bár a nyilvánosság előtt ezt a szándékát nem hangoztatta, igyekezett megfelelő légkört kialakítani. Szeptember 3.án rádióbeszédben megígérte, hogy,,a nemzet semleges nemzet marad'l de 8'án már nemzeti vészállapotot hirdetett ki, elrendelve a tengerész- és
szárazfőIdí tartalékok behívását és a sorozás kiterjesztését.

Szeptember 5-én az 7937-es semlegességi törvény kove' yei szerint nyilatkozatot adott ki, megtiltva a hadfeleknek szánt fegyverek és lőszer kivitelét. Néhány

nappal később azonban rendkívüli ülésre hívta össze a kongresszust, hogy hatálytalanítsa a kiviteli tilalm at. Azza| érvelt, hogy a fegyvergyártás enyhíti a munkanélküliséget és támogatja a békét.Hosszú és kemény vita után a kongresszus november 5.én jóváhagyta a semlegességi törvény módosítását, és megengedte a feg1verek szállítását készpénzért, október 26.ai rádíőbeszédébenRoosevelt kijelentette, hogy ,,Amerika semleges, és nincs szándékában áborúba lépni. A semlegességi törvény megváltoztatása
jelentette a semlegesség feladását'i

ls

Roosevelt elnök tudta, hogy Amerika nem maradhat kívül afegyve'

konfliktuson. Semlegességet ígert, de titokban felkészült a háborúra'

57

Y

Unatkozó amerikai tengeré-

szek tetoválást készítenek. Még két év volt hátra Pearl Harborig,

Amerika felkészül a háborúra
második világháború előestéjénaz USA gazdasága békegazdaság volt, a termelésnek alig I,5 száza|éka szol. gálta a fegyverkezést. A háborús gazdálkodásra való átállás alapját az l920-ban jóváhagyott National Defence Act biztosította, és mozgósítási terveket is kidolgoztak a két háború között, de a valóságban kevés változás tör. tént. Amerika csak azután kezdett feleszmélni, hogy a Wehrmacht sikeres villámháborút folytatott Franciaország ellen.

A

leges militarizálása vetett véget. A konjunktúra, amely a

korszak krónikásaitól a,war Deal'' nevet kapta, értelemszerűen a központi hatalom további erősödésével járt, és olyan - korábban teljességgel elképzelhetetlen _ meg' oldásokat is napirendre tűzött, mint például a központi árszabá|yozás,

Növekedési pályán A haditermelés felfutása már az USA hadba lépéseelőtt
is komoly húzóhatást fejtett ki a gazdaságra. 1938-1941 között a foglalkoztatottak száma 6 millióval nőtt, az ipari termelés megduplázódott, a bruttó nemzeti termék pedig 30 százalékkal emelkedett. I9t2-benRoosevelt évi 60
ezer repülőgépben, 45 ezerharckocsiban és 8 millió tonna

Első alkalommal 1940 júniusában - az Egyesült Iftályság megingásakor, a Brit-szigetek elleni invázió fenyegető lehetőségének árnyékában _ lendiilt fel a háborús gazdálkodás. Az export 33%-kal növekedett, a Nagy-Britanniával kötött hadianyag-s zá||ítási szeruődés telj es értéke elérte a 60 milliárd dollárt. Ebből is kitetszik, hogy az USA gazdasága hatalmas háborús potenciállal rendelkezett, a lehetőségek az óriási nyersanyagbázis és munkaerő miatt szinte korlátlanok voltak. Az évtizedes gazdasági recessziónak végső soron Amerikában is a haditermelésre való átállás és a gazdaságrész-

kereskedelmi hajótérben határozta meg a termelési célokat. A Haditermelési Bizottság ezt lehetetlennek tartotta, 1943-ban azonban már 85 405 repülőgépet gyártottak. Egyes területeken hamarosan munkaerőhiány jelentkezett, ezért több mint 5 millió nő és sok fiatal állt munkába.

Az átlagos munkaidőt 40 őrárő|48 órára növelték.

Y

Ford M1917 típusti páncélos tereppróbája.

Az amerikai haderő 1939-ben harckocsik terén is
alapve tő hiány osságo kat m utatott.

***TlBf

) A

Cotton Club,
leghíre-

New York
kozóhelye.

sebb éjszakai szóra.

ABORU ESZAI(ON: A SZOVIETUNIO MEGTÁMADJA FINNoRsZÁc oT
Sztálin, a szovjethatalom keménykezű diktátora Hitlerhez hasonlóan merész
ábrándokat dédelgetett, amelyeket fegyverrel kívánt valóra Moszkva követelései
A téli háború három hónappal a második világháború kitörése után robbant ki. A Ribbentrop_Molotov-paktum következményeként, Lengyelország lerohanása után a balti köztársaságok a szovjet érdekszférába kerültek. Sztálin nyomására szeptember 27-én Észtország, oktő' ber 6'án Lettország, 11-én pedig Litvánia volt kénytelen jtási szer ződést kötni a Szovj etunióval, ame' segítségnyú lyet nem sokkal később e kis államok nyílt katonai meg. szállása követett. Moszkva Finnország számára is felajánlott egy segít. ségnyújtási szerződést, egyben bizonyos területek (a I(aréIiai-földhíd és a Finn.öböl bejáratát őrző Hankofélsziget) átengedését is kérte. Mivel a Mannerheim marsallról elnevezett erődvonal is a követelt részen feküdt, ez a finn vezetés számára elfogadhatatlan volt. A kétoldalútárgyalások október I2-én kezdődtek meg, de több hét eredménytelenség után november 13-án végleg megszakadtak. A szovjet politika más módszerekkel próbálkozott: Sztálin parancsára november 26-án a leningrádi katonai körzet megrendezte a ,,mainilai provokációt,] amikor a saját területét vette tűz alá a határtól 800 méterre. A bűnbaknak kikiáltott finnek ellen a Szovjetunióban sajtókampány indult: ,,LikvidáIni az aljas bandát!'' November 29-én már finn határőroket ért támadás, és másnap elkezdődtek a harcok. A hadműveletek során a Szovjetuniónak stratégiai szem. pontból szüksége volt a balti államokra, ezért ezekkel szerződéseket kötött, amelyek nyomán Észtország és Lettország szovjet nyomásra létrejött baloldali kormá' nyai 1940-re ,,önként', csatlakoztak a Szovjetunióhoz.

2

váltani. ' r

.rrÉ
60

Z
Al
Terepruhában síelő finn katonaság: elszánt.

ságuk és ryagas fok( b#irj,a*u*s"k miatt a szovj etek fehér halalnak hívták őket,

C"*5* di*i'
1"1

t

f

,Ét';

Í
I

}i#r- *

*;nr

p,

Finn katonák kutyak altal vontatott szánon szállítják tovább a futárgép utasát,

lx

Hugo Viktor osterman altábornagy, afinn vé.

delem főparancsnoka'

Miután a

Vörös

Hadsereg

attörte a védvonalakat, leváltották posztjtiról.
6T

Szemben álló erők
A finnek mind emberben, mind lőszerben, mind nehézfegyverekben komoly hiányt szenvedtek, és ritka volt az a finn katona, aki egyáltalán látott már harckocsit. A Carl Gustaf Emil von Mannerheim parancsnoksága alatt álló finn hadsereg250 ezreslétszáma, alig 30 harckocsija és 130 repülőgépe elenyészőne\< tűnt a l(iment Vorosilov és Szemjon Tyimosenko vezette szovjet 1 milliós |étszámú hadsereggel szemben, amely közel 3000 harckocsit
és 3800 repülőgépet vonultatott fel.

tt,
f

i'\2

t'.:}.

t1}''r

Hadsereg hatalmas túlereje tudatában sem aZ anyaggal, sem az emberrel nem takarékoskodott, az eredmények mégsem jöttek könnyedén, ráadásul a szovjet csapatok számszeríien is sokkalta nagyobb veszteségeket szenvedtek el, mint a finnek. Az elszenvedett kudarcok több okra vezethetők vissza. A Vörös Hadsereg vezetését 1937 májusa és 193B szeptembere között Sztálin szinte lefejezte, emiatt 1939,ben a tisztikart zömmel gyorsan kiképzett, tapasztalatlan katonák alkották. Nemki.ilönben problémákat okozott, hogy indo. kolatlanul nagy volt a befolyásuk a politikailag megbízhatónak tartott, de a hadvezetéshez nem sokat értő komisszároknak. A szoviet közkatonák bátrak vol' tak, szívósak és igénytelenek, de gyengén képeztékki őket, és képtelennek bizonyultak az önálló kezdeményezésre.Egyfajta fatalista alázatosság jellemezte őket, ahogy a borzalmakkal szemben viseltettek' I(arácsony felé előfordult, hogy sűrű sorokban, egymás kezét fogva, énekelve masíroztak a finn aknamezőn az ellenséges állások irányába' nem törődve a robbanásokkal és a védők cé|zott lövéseivel. Nehézkesen mozgott a szovjet gyalogság az erdőkben: sokan estek áldozatul a sítalpon támadó, hószínű álcaruhát viselő finn katonák. nak (őket hívták fehér halálnak).
62

A

Az óriás kudarca
Vörös

Szovjet géppuskások a frontvonalon' A támadók nem voltak felkészülve a zord körülmények kc)zött megvívandó harcra.

A

.,.il*

\

A szovjet katonák sem síelni nem tudtak, sem fehér álca_40.C.íg süllyedő hideg miatt. Bár a Vörös Hadsereg légiereje hatalmas anyagi fölényt é|vezett, ennek ellenére sem alakult ki egyértelmű szovjet légi fölény. A gépek zöme elavult volt, a legtöbb pilóta pedig rosszul képzett, akik rugalmatlanul manővereztek a légi harcban és a légvédelmitűzben. Előfordult, hogy egy frnn vadászgép egy kilenc gépet számláló bombázókötelékből pár perc alatt hat gépet is lelőtt. A támadók a harckocsik által biztosított fölényt sem tudták kiaknázni, mert az erdős, sziklás terep ezek bevetéséneknem ked'
vezett. ruhát nem viseltek. Sok menthető sebesült halt fagyhalált az elégtelen egészségügyi ellátás és a szokatlan, olykor

/x Elhagyott BT_5
n agy v e szte s égeket

szovjet tank.

A

Vörös

Hadsereg princélosai

szenv e dte k,

-l

^,

Finn géppuskások védelmi cillrisban'

63

A LA PLATA-I ÜTK0ZET
Az 1934-ben átadott Admiral Graf
hadiszerencse nem kedvezett Portyán
Az Admiral Graf Spee I79 méter hosszú, 12 000 tonna vízkiszorítású, gyors hadihajó volt, amely kikötés nélkül akár 35 000 kilométert is megtehetett. Fő fegyverzetét hat da.
rab 28 centiméteres hajóágyú alkotta, amelyeket 15 centiméteres ágyúk, torpedók és más feg1verek egészítettek ki'

Spee a német hadiflotta egyik legjobb egysége volt, de a

a

híres zsebcsatahaiónak.

Az Admiral Graf Spee 1939. augusztus 2I-én hajózott ki a wilhelmshaveni kikötőből, és elfoglalta állását az Atlanti-óceán közepén. A főparancsnokság csak szeptember 26-án - hetekkel a világháború kirobbanása után - utasította, hogy brit és francia kereskedelmi hajókra vadászszon. Az elkövetkező időszakban a zsebcsatahajó valóra váltotta Raeder admirális reményeit, mert a szövetséges szállítási útvonalak ellen intézett támadásaival ielentős ellenséges haderőt kötött le. Szeptember 30-án küldte a tengerfenékre első áldozatát, a brit Clement gőzőst Pernambuco kikötőjének közelében. október 5_22. közőtt úiabb öt kereskedelmi és tartálvhajót - a Newton Beech-et, az Ashlea-t, a Huntsmant, a Trevanient és az Africa Shellt _ süllyesztett el, majd visszavonult feltölteni a készleteit. I(övetkező rajtaütése során a Doric Star, a Tairoa és a Streonshaln teherhaiókat semmisítette meg Dél-Afrika és a Szent llona-sziget között. Portyája során a zsebcsatahajó több mint 50 000 tonna ellenséges haj óteret küldött hullámsírba, érzékenyveszteséget okozva ezzeI abrit kereskedelmi flottának. Ezek a támadá' sok nem követeltek emberi életeket, mert Hans Wilhelm Langsdorff sorhajókapitány minden alkalommal lehetővé tette, hogy a legénység elhagyhassa a fedélzetet, és a kiürí, tett hajókra nyitott tüzet.

A

A l(riegsmarine legmodernebb

és legfélelmetesebb egységeinek

egyike, az Admiral Graf Spee.

*:4

A La Plata-i csata
A brit Admiralitás és a francia haditengerészet első akciójától kezdve folyamatosan figyelemmel kísérteaz Admiral Graf Speetevékenységét. Egyesítették erejüket, és további haj ókat irányítottak a veszéIyeztetett régióba, hogy közös erővel kutassák fel és semmisítsék meg a zsebcsatahajót. A Dél-Amerika keleti partjainak védelmére kirendelt az Exeter és Cumberland nehézcirkálókból, valamint az uj-zéIandi haditengerészet két könnyűcirká|ójábő|, az AjaxbóI és az Achillesbő| álló _ Force G küIönítményt Henry Harwood a 9700 tonnás Ajax fedéIzetéről vezette. Langsdorff hajóját decemberben kétszer is majdnem sikerült utolérni, amikor a Doric Star és a Tairoa gőzősöknek elsüllyesztésük előtt sikerült segélykérőüzenetet leadniuk. A brit tisztek valószínűsítették, hogy az ellenséges hadihajó újra fel fog bukkanni az Uruguayt Argentínától elválasztőLa Plata folyó torkolatvidékén, ahol élénk volt a szövetséges kereskedelmi hajók forgalma. A britek december 13-án, a kora reggeli órákban észlelték először a német csatahajót. Egy nehéz- és két könynyűcirkáló különböző irányból rögvest támadást kezdett, és parázs ütközet robbant ki. Langsdorffkapitány eleinte mindhárom hajót lőtte, megosztva a zsebcsatahajó félelmetes tíizerejét, Henry Harwood erre számított, így az Exeter, az Ajax és az Achilles folytathatták a támadást, és nem kellett szemtől szemben megütközniük az ellen. séggel. Langsdorff rájött, hogy hibát követett e|, ezért az Admiral Graf Spee hajóágyúit a legerősebb támadó,

Üi-==l:...

A, A halottakat bajtársaik katonai tiszteletadrissal,
őket,

míg a civilek

náci karlendítéssel búcsúztatták, miközben a szárazföldre vitték

az Exeter ellen fordította. A York-osztáIyú nehézcirkáló súlyos találatokat kapott, fedélzeti feg1verrendszere működésképtelenné vált. F. S. Bell kapitány emiatt 7.40-l'<or a helyszín elhagyására adott parancsot, és a lángokban álló cirkálóval a Falkland-szigetek felé vette az irányt, Az Exeter óriási áldozatot hozott, de ez nem volt hiábavaló. A másfél órán át tomboló csatában az Admiral Graf Spee is komoly sérüléseket szerzett. A hajótestet mintegy hetven találat érte, a lőszerkészlet kifogyóban volt, a harc során 36 tengerész halt hősi halált, további 60 fó pedig

megsebesült. Langsdorff kapitány számára egyetlen lehetőség maradt, a visszavonulás.

,,1

*

!

**l

--

_:.-+:€
*-:l11E3*;t*;>ry"'

'-::s-}.r3r-q -+

_

.----

--

-'.rtr-.rs

-_--.Hr-

-...&

F

--..

/.'{rr.v

3o{

Csapdában
Az Admiral Graf SpeeLJruguay partjai felé vette az irányt, nyomában a folyamatosan tüzelő Ajax és Achilles cirká.

lókkal. Langsdorff a szokásoknak megfelelően semleges kikötőbe, Montevideóba haiózott, ahol a nemzetközi előírások szerint legfeljebb 72 órán át maradhatott. Mivel nyilvánvaló volt, hogy a szükséges javításokkal nem tudnak végezni ennyi idő alatt, a német tiszt kérte a tartózkodási engedély meghosszabbítását, de a brit diplo. mácia elérte, hogy kérelmételutasítsák. Az Admiral Graf Spee kapitánya ekkor szabadon bo. csátotta a fedélzeten tartózkodó foglyokat (ezek a ten' gerészek az elsüllyesztett kereskedelmi egységeken szolgáltak), és kórházba vitette a sebesülteket. Miközben a tengerészek kétségbeesett tempóban dolgoztak a hajó javításán, a brit Admiralitás hamis információkat sugárzott a németek által lehallgatott frekvenciákon, amikben felnagyították a zsebcsatahajó kitörésére váró szövetséges flotta nagyságát. Mivel aZ uruguayi kormány nem volt hajlandó meghosszabbítani tartózkodási engedélyét, ezért a I(riegsmarine tisztje táviratot küldott Berlinbe, amiben felvázolta a körülményeket. I(ilátástalannak hitt helyzetében mindössze három megoldást látott: vagy internálják, vagy kitör az elméletileg semleges, a valóságban azonban németszimpatizáns Argentína fővárosa, Buenos Aires felé, vagy önmaga semmisíti meg hajóját. Hitler személyesen adott felhatalmazást az utóbbi lehetőség végrehajtására, arua az esetre, ha nem marad más választása a kapitánynak.

,,Minden lehetséges módon arra kell törekednie, hogy minél több időt tudjon semleges vizeken tartózkodni, és ezzel a lehető legtovább megőrizze harcképességét. A megmaradt lőszerfelhasznrilásával küzdje át magát Buenos Airesig, Nincs internálás Uruguayba' Amenynyiben elsüllyeszti a hajót, úgy teljesen pusztítsa eI!, Hitler
táv

irata Langsdorff kap itány nak

1,,.

rl'

AAz
éréséig GraÍ Spee fedéIzeténravatalozták a

fel.

. ,afr;

66

Az Admiral Graf Sp

A

égzete német zsebcsatahajó ideje lassan elfogyott, Langsdorffnak el kellett hagynia a biztonságos kikötőt, a torko. latban pedig ott horgonyoztak a britek. Súlyos sérüléseit nem sikerült kijavítani, a 280 milliméteres gránátok javát
ee v

ellőtték,

számottevő veszteségeket szenvedett, így a harc sikeres folytatására nem sok esély mutatkozott _ az angolok által állított csapda bezárult. December 17-én az Admiral Graf Spee fölszedte a hora legénység is

gonyt, és kifutott Montevideo kikötőjéből. A kapitány nem kívánta feláldozni embereit egy értelmetlen harcban, így parancsot adott a kiürítésre,és a kikötőtől mintegy négy kilométerre felrobbantotta a hadihajót. Legénységétaz argentin kormány internálta, így a német tengerészek túlélték háborút' Langsdorff kapitány a önmagát hibáztatta hajója elvesztéséért,ezért december 19-én szállodai szobájában öngyilkosságot követett el. Az Admiral Graf Spee pusztulása után jelentősen lecsökkent a szövetséges kereskedelmi hajókat ért felszíni támadások száma, mivel Hitler tartott a I(riegsmarine ütőképes hadihajóinak elvesztésétől. Dontésévelfelszabadította a I(irályi Haditengerészet azon egységeit, amelyek addig a fosztogató hajók üldözésével voltak eIfoglalva. A britek stratégiai előnye 1940 nyarára viszont lecsökkent, amikor a németek Dánia, Norvégia, a Benelux államok és Franciaország megszállásával kiszorították őket az Északi-tengerről, és szabad kijárathoz jutot. tak az Atlanti.óceánra.

,Csak a halálommal tudom bebizonyítani, hogy a Harmadik Birodalmat szolgáló katonák készek meghalni a zászló becsületéért, EgyedüI én vagyok afelelős a GraÍ
atahaj ó elsülly e szté séért, B o ldo gan áIdozo m életemet a zászló becsületéért. Hiszek nemzetem jövőjé.
Sp ee z s eb
cs

ben és a Führerben, és szembenézek végzetemmel!,

Hans Langsdorff kap itány búcsúIevele

Ü .l
fu.m
.

l
a.

1

Az uruguayi kormány elutasító válasza után Langsdorf kapi-

t

Ü

tány nemzetközi vizekre hajózott ki, majd parancsot adott a meg-

maradt torpedók és lőszerek megsemmisítésére. Az ezt követő hatalmas robbanásban a német hadihajó elmerült a La Platafolyó
torkolatánál, A vízfelszínfelex rekedt részei még napokon át égtek, amíg a hajótestet teljesen el nem nyelte az iszap,

gf*qfShq;**
*..-aM

,*

67

AMOSZI(VAI BEIG
|939, november végéna szovjet haderő offenzívát indított, hogy a német Blitzkrieghez hasonlóan

lerohanja Finnországot. A hadjárat borzalmas veszteségeket követelt a rendkívüli hideg és a finnek hősies ellenállása miatt, akiket többszörös

túlerővel tudtak csak megadásra kényszeríteni.

A hadműveletek megindulása
A szovjet követelések elutasítása után, 1939. november 30án támadásba lendült a Vörös Hadsereg. RepüIőgépeik Hel'
sinkit és számos más várost bombáztak a polgári lakosság megtörésére, valamint a Balti Flotta egysé gei tiiz alá vették az országdéli parwidékét'28 szovjet hadosztály indult meg ezzel egy időben a I(aréliai-föIdszorosban, a Ladoga-tótól északra, a Botteni-öböl irányába és Murmanszk közelében.
Biztos győzelmük tudatában december 1 -j én Terij ok iban, az első elfogIalt határvárosban a kommunista otto I(uusinen vezetésévelmegalakították a Finn Demokratikus I(öztársaság kormányát, amivel másnap kölcsönös

barátsági és segít.

ségnyújtási egyezményt kötöttek. A finn lakosság azonban várakozásaikkal ellentétben egységesen kiállt törvényes kormánya mellett, és elszántan szembeszállt a behatolókkal.

A

Gyakran előforduló pillanatkép a Ladoga-tótól északkeletre

1940 elején: afinn győzelem után halmokban álltak a halott szovjet

katonák megfagyott holttestei és a megsemrűisített felszerelések,

*"

68

A háború első szakasza A szovjeteknek hamar be kellett látniuk, hogy az

erede-

lr

Finn légelhárító üteg tagjai egy lelőtt kétmotoros szovjet bom.
v

brizót

izsgálnak közelrő

l,

tileg egy hétre tervezett hadjárat messze nem aZ elképzeléseik szerint alakul. Az emberben és fegyverzetben komoly hátrányban lévő finn haderő az ország védelmét irányító Mannerheim marsall vezetésévelsikeresen vet. te fel a harcot az egyen|őtlen küzdelemben. A szovjetek egyetlen sikere ezekben a napokban az árulással elfoglalt Petsamo volt, ezt követően viszont elakadtak. Hiába vetettek be még több embert és hadianyagot, nem tudták áWerekedni magukat a finn marsall nevét viselő védvonalon. Sikereiken felbuzdulva a finnek december-január folyamán ellentámadásba mentek át. A Ladoga-tótól észak' ra széWerték a 18. és 168. hadosztályt, majd egy hétre rá Soumussalminál megsemmisítették a 163. és 44, szovjet lövészhadosztályokat.

Szovjet átttirés

t

}anuárban a szovjetek az elszenvedett katasztrofális veszteségek hatására kénytelenek voltak belátni, hogy jelentősen alábecsülték a finnek erejét. Emiatt megváltoztatták

stratégiájukat, és Tyimosenko marsall vezetéséveltöbb mint 45 hadosztályt vezényeltek a Mannerheim-vonal leküzdésére. A február 1-jén, a háromszoros túlerővel megindított támadás rövidesen áttörést ért el, és a folyamatos nyomás alatt tartott finn védők 16-án megadták magukat. A legfőbb védelmi vonal összeroppanása után a finnek visszahúzódtak, és megpróbálták erőiket átcsoportosítani. Helyzetüket azonban reménytelenné tette a hőmérséklet emelkedése és ',{ü,
a

Viipurinál kialakított utolsó állásaik eleste. Az áldo-

zatok számának ugrásszerű .emelkedésétés a további reménytelenségét látva Mannerheim marsall

március 6.án nem tehetett mást, mint javasolta a béke mielőbbi megkötését. Másnap álnév alatt, svéd útlevelekkel útnak indult
Moszkvába a finn tárgyalódelegáció a feltételek megvitatására.

lx

CarlGustafEmilvon

Mannerheim, afinn védelem irányítóia a téli háború alatt,

*

69
tr ttd

A moszkvaibéke A március I2-én a|áírt békeszerződéssel Finnországtól közel 40 ezer km2 területet vettek el. Elcsatolták tőle a I(aréliai-földszorost Viborg kikötőjével együtt, a Ladoga-tó északi és nyugati partvidékét, a Finn-öböl több szigetét, a Salla-I(uusamo régiőt, I(elet-I(aréliát, valamint a Halász-félszigetet a |eges-tengeren. Emellett még 30 évre bérbe kellett adnia Hangö kikötővárosát, hogy ott katonai támaszpontot építhessenek ki a sZoVjetek. Helsinkinek köteleznie kellett magát mindezeken
felül arra, hogy nem lép szövetségre a Szovjetunióval ellenséges állammal, illetve nem építki hadikikötőket és katonai bázisokat a |eges-tenger partvidékén. Moszkva mindezekért cserébe egyetlen szót sem ejtett a I(uusinen-

kormányról a tárgyalások alatt, valamint hajlandó volt lemondani Petsamóról, ahol csak kereskedelmi jogokra és az átmenó forgalom biztonságára kért garanciákat. Országuk szuverenitásának megóvása súlyos árat követelt a finnektől. A háborúban köze| 25 ezren veszítettékéle' tüket, és majdnem 44ezren sebesültek meg. Elveszí- l tették emellett erdeik, termőföldjeik és iparuk 10%át. Az elragadott régiókból közel félmillió ember települt át, akik ellátása komoly problémát jelentett.

-#'/

í

A háború következményei
Habár a finnek hősies harcuk ellenére katonailag vereséget szenvedtek, erkölcsileg diadalt arattak. Az agreszszió miatt december 14-énaNépszövetség kizárta tagjai közúl a Szovjetuniót, a világ közvéleménye szimpátiával követte nyomon a finnek küzdelmét, és önkéntesek siettek a segítségükre.Németország semleges maradt, Nagy-Britannia és Franciaország viszont február elején katonai segítséget akart Helsinkinek nyújtani, amihez megkezdte egy expedíciós hadtest felkészítését.

Tth|**_.

"$5fu':';'

1
70

Fehér álcázó ruhában síelőfinn járőr tüzelésre készfegy.

verrel ellenőrzi állasait az északi fronton.

Gyakorlatozó finn katonák, akiknek ezek a német juhászkutyák egyszerre voltak a legjobb barátaik és bajtársaik.

A

?

Csak a semlegességükhöz ragaszkodó skandináv államok elutasító magatartása és a moszkvai béke akadá|yozta meg ennek bevetését.

A konfliktus tapasztalatai alapján több nyugati állam vezetői is arra a meggyőződésrejutottak, hogy számbeli fölénye ellenére a Vörös Hadsereget egy kozel egyenrangú ellenfél háborúban le tudja győzni, Alapvetően ez a téves következtetés befolyásolta Berlint, amikor 1941 júni' usában megindította csapatait a Szovjetunió ellen. Hitler keleti offenzivájáva| lehetőség nyílt a finnek számára az elcsatolt régiók visszaszerzésére. Ok is hadat üzentek Moszkvának, hogy német támogatáss a| szer ezzéI<vissza másfél él'vel korábban elveszített területeiket.

b-.ff

)x Finn jarőr

1940 februárjában drótvágójával

utat nyit a hófedte szovjet_finn határon.

7I

ANYUGATI HADsZÍxrÉn
Nagy-Britanniában és Franciaországban szeptember l-jén elrendelték az általános mozgósítást, és két nappal később Párizs és London hadat üzent Berlinnek. A Brit Expedíciós Erőkkel
kiegészítettfrancia hadsereg azonban A szövetségesek ereje A Brit Expedíciós Erők első katonái
a

súlyos veszteségek elkerülésérevédelemben maradt. A franciák már augusztus 23-án készültségbe helyezték határ menti egységeiket. A háború kirobbanása után általános mozgósítást rendeltek el, és szeptember végére mintegy 3 millió férfit szó|ítottak fegyverbe. A felállított hadosztályokból 94-et vezényeltek a nyugati arcvonalra, amiből 63 volt gyalogoshadosztály. A hosz. szú menetoszlopokban felvonuló katonák kevesebb mint fele volt hivatásos. Tényleges harcértékeemiatt csak a sorkatonai szolgálatukat teljesítő fiataloknak, a gyarmati hadsereg egységeinek és az Armée dAfrique Francia. országba vezényelt csapatainak volt. A többségben lévő tartalékosok ezze| szemben hiányosan kiképzett, nem megfelelő felszereléssel ellátott katonák voltak, akik háborúellenes meggyőződésük miatt igazán még harcolni sem akartak. A magasabb színvonalú állománnyal rendelkező páncélos- és motorizált hadosztályokat szétosz-

L939. szeptember

4-én, Lord Gort vezérkari parancsnok irányítása alatt in.

dultak Franciaországba, majd összesen 13 gyalogoshadosztály követte őket 1940 májusáig. Ebből 5 volt reguláris, míg a többit a ,,szombat esti katonák'' gyülekezetének csúfolt Territoriális Hadsereg vá|tozó harcértéketképviselő, lelkes önkéntesei alkották. A teljesen gépesítettalakulat a kialakult helyzetben elenyésző erőt képviselt. A briteknél messze elmaradottabb felszereléssel rendelkezett a belga és a holland hadsereg. A két országtegfő. képpen erődrendszereibe helyezte bizalmát, amelyek védelmét Hollandiában 9, Belgiumban pedig 22hadosztá|y látta el. Hitler szerencséjére ez a két, semlegességéhez végletekig ragaszkodó állam mindent meg akart tenni a Berlinnel való konfrontáció elkerülésére, ezértvisszautasították a szövetségesekkel való katonai együttmiíködést.

T:"

Y

onbizalomtól kicsattanó német harckocsizók. A lengyelországi

tt sL
moruiljdt.

sikerek tovább erősítették afegyvernemnél szolgiló katoruik harci

A

Menetoszlopba rendeződött Panzer

I
ami lehetetlenné elhúzódó háborúban. A franciák .Wlnston Churchill javaslatát, amely a Rajna vonalának elaknásítására vonatkozott _ arra hivatkozva, hogy ezze| feleslegesen provokálnák a németeket. A passzív angol-francia taktika azonban téves feltevéseken alapult, és a szövetségesek megbocsáthatatlan hibát véwe átengedték a kezdeményezéstaz ellenségnek. A vezérkar elhibázott stratégiájára De Gaulle próbált rávi|ágitani, amikor kifogásolta a modernizálás elhanyagolását, az állandó frontok hadászatilag túlhaladott koncepcióját, valamint a tétlenséget, amivel időt adnak a németeknek a felkészülésre - de senki sem hallgatott rá.

A típus 1940-re már elavultnak számított,

140 kilométer hosszúságú Maginot-vonalat 19291932 között építették André Maginot francia hadfel ügyminiszter javaslatára a francia_német és a francialuxemburgi határon. A kiterjedt védelmi erődrendszer A francia katonai szemlélet többnyire föld alatti erődítmények láncolata volt, ahol A háború elején Franciaország a defenzív taktika mellett a tüzérség mellett a helyőrség szállása is helyet kapott. kötelezte el magát. Bár Varsó arra kérte szövetségeseit, A védelmi rendszer legnagyobb fogyatékossága az volt, hogy indítsanak hadjáratot a Lengyelországba betört né- hogy csak Belgiumig épült ki. A belga-francia határ vémet csapatok ellen, Párizs erre nem volt hajlandó. A nödelmét mindössze kezdetleges állások látták el, áttöré' vekvő német haderőt láwa az idősödő francia és angol sükkel lehetőség nyílt a Maginot.vonal megkerülésére. parancsnokok el akarták kerülni a súlyos emberveszte- Ennek kiküszöbölésére terjesztette elő a francia vezérkar ségekkel járó támadásokat, ezért inkább a tíizerő növea Dyle-tervet, ami a német offenzívát még belga terüle. lésérehelyezték a hangsúlyt. A hatékony védelem áb- ten akarta megállítani' rándját leginkább a bevehetetlennek hitt Maginot-vonal táplálta. Abban reménykedtek, hogy támadás esetén a német hadsereg e| fogvérezni a vasbeton erődítmények szerint az egesz csupán arra volt jó, "Véleményem előtt, így később már könnyen megnyerhetik a háborút. hogy a háború öt hosszú esztendejére az egészföld-

tette összpontosított harcba vetésüket. Az elitnek tekinthető, célirányosan felkészítettegységek a Maginotvonalban állomásoztak, ahonnan lehetetlen lett volna átcsoportosítani őket. I(ülön problémát jelentett az összetett parancsnoki lán. colat és a különböző vezetési törzsek eltérő helyeken való működése is, ami rendkívül elnyújtotta és megnehezítette a szükséges stratégiai döntések meghozatalát. A helyzetet tovább bonyolította az angolok besorolása a szövetséges rendszerbe. Ugyanis annak ellenére, hogy az első világháborúhoz hasonlóan ismét francia irányítás alá rendelték őket, Lord Gort elsősorban a brit kabinet elvárásait és utasításait tartotta szem előtt. Legvégül a parancsnokok közül sokan már az első világháború alatt is vezérkari tisztként szolgáltak, ami alapvetően meghatározta stratégiai elképzeléseiket.

tották a különböző

hadseregek között,

A Maginot-vonal

A

A szárazfóldi hadműveletek helyett a hangsúlyt inkább

a

r észt

ell áttuk

to

tengerek meghódítására és a Harmadik Birodalom blokádjára kívánták fektetni. Arra számítottak, hogy törékeny gazdaságával Németország nem tud kitartani egy

alettp ap írral !

H arris

rep

iilő altábor nagy a,,ko nfettiháb orúró l,,

73

A Dyle-Breda-terv A szovetségesek kezdettől

fogva azt a nézetet hangoztatták, hogy a belgák és a hollandok segítségéresietnek,

Az errő| szóIó haditervet a francia főparancsnok, Maurice Gamelin tábornok terjesztette elő. Elképzelése szerint a szövetségeseknek a Dyle és a Meuse folyókig előrenyomulva, Antwerpentől Dinant-ig kellett volna védelmi vonalaikat kialakítaniuk, hogy betömjék a belga frontszakasz és a Maginot-vonal között tátongó rést. Az elképzelést később kiegészítették Bredánál áIlomásozó holland a erők támogatásával. Az új megoldás miatt viszont csapatokat kellett átcsoportosítani. A feladatra a brit expedíciós erők mellett 30 hadosztályt, közöttük a francia haderő legütőképesebb egységeit jelolték ki. A francia

ha a Wehrmacht támadást intéz ellenük.

stratégák másik nagy hibája volt, amikor a Maginotvonal helyőrsége mellé további 30 hadosztályt rendeltek az erődrendszer védelmére. Ezze| jelentősen meggyengült a francia arcvonal középső Szakasza, ahol mindössze tíz hadosztály maradt tartalékban, az Ardennek pedig gyakorlatilag védelem nélkül maradt.

l:
Y

Brit újoncnak afegyvermester által mtir ellenorzött Lee Enfield
egy

puskát utalrtak ki

fegyverrakttÍrban.
a

A búcsúzás utolsó pillanatai

palyattdvaron, mielőtt az an'

gol apuka elindulna a háborúba. A hamarosan kirobbanó fi"an-

ciaorszagi csatában csak a britek közíil több mint 66 000 fő
esett el, sebesíilt meg vagy került hadifogságba. J t7

\í 5,5 tonnás
harcra.

könnyűpáncélosok

a

terepen. A

francia hadveze-

tés nem készükfel a gyorsan mozgó harckocsizó alakulatok elleni

Philippe Pétain (1856 _|95l)
1B56'ban Cauchy-a.la-Tourban született, fiatalon állt be hivatásos katonának, majd 1901 és 1910 között a hadiakadémia gyalogságí karán oktatott. A háború kirobbanása után részt vett a marne'i ütközetben, valamint ő vezette győzelemre a franciákat a verduni csatában. I9I7 -ben marsall lett, majd a Legfelső Hadi Tanács alelnökévé nevezték ki. A két világháború között 193l-iga hadsereg fő. felügyelője, 1934-ben hadügyminiszter, 1939-1940-ben pedig hazája spanyolországi nagykövete volt.

A

második világháború kirobbanása után miniszterel-

nök'helyettessé nevezték kí, majd Párizs eleste után mi. niszterelnök lett. Franciaország német megszállása után

tekintélyuralmi kormányt alakított Vichy székhellyel az el nem foglalt déli országrészben. Politikája a németekkel szemben ingadozott a barátság és a szembenállás közott. A szövetségesek Észak-Afrikában végrehajtott 7942. novemberi partraszállása után a németek lerohanták a még független régiókat, Pétain ezáltal tényleges hatalmat nél. külöző bábvezetővé vált. 1944-bena visszavonuló néme' tek Sigmaringenbe vitték, ahonnan amerikaiak szabadították ki. A háború után kollaboráció vádjával bíróság elé állították, és halálra ítélték. Gaulle közbenjárására a bünteDe tést életfogytiglani fogságra változtatták. 1951-ben halt meg Ile-d'Yeux börtönében.

l:

Felszabatlultan nevető brit katonák behajózásuk előtt'

,,Gombszemű, gombos csizmába bújt, hordóhasú kis fűszeres!,

Arthur Barratt repülő altribornagynak, a Franciaországba telepített brit légierő parancsnokának véleménye Maurice Gamelin tábornokról
75

ls
a

DANIAES NORVEGIA MEGSZALLASA
22

1940. április 9-én, kora reggel Németország megkezdte Dánia és Norvégia lerohanását, a

berlini hivatalos közlemény szerint azért, hogy mege|őzzék a két ország Nagy-Britannia és Franciaország általi megszállását. A német inváziós csapatok parancsnoksága értesítette
megtámadott országok kormányait,
a

Wehrmacht azért lépte át

a

határokat, hogy,,megvéd-

je a két állam semlegességét a brit_francia agresszió ellenében']

A

Békéshétköznapok _ sem a danok, íem a norvégok nem számí-

tollak a naci agressziora.

Dánia lerohanása
Stratégiai szempontból Dánia nem bírt különösebb jelentőséggel a németek számára, bár hasznosnak bizonyult a norvégiai hadműveletek szempontjából, és mint Németországgal határos országot, célszerű volt valamiképp ellenőrzés a|á vonni. A kicsiny, sík területen fekvő állam ideális terepet nyújtott a német offenzíva számára, a csekély erőkből álló dán hadseregnek pedig nem volt esélye a sikeres ellenállásra. Ennek ellenére április 9-én reggel néhány dán ezred mégis szembeszállt a behatolókkal, és a harcok során több tucat katonát vesztettek. I(oppenhága a tenger felől könnyen megközelíthető voIt. Hajnali 5 óra előtt három kis szállítóhajó légi fedezet mellett behajózott a főváros kikötőjébe, és a partra szálló német csapatok nem ütköztek ellenállásba. Egy zász|őalj e|foglalta a laktanyákat, míg más alakulatok rövid tűzharc
árán elfoglalták a |ütland-félszigetet. A királyi testőrség egységei felvették a harcot a németek'

A

Dan katonak

egy

páncéltörő ágyúval.

kel, ám az első lövések után Heinkel-111 és Dornier-17 típusúgépekből álló bombázókötelékek repültek át a város
felett. X. I(eresztély király, a Luftwaffe fenyegetését látva, a belügyekkel kapcsolatos szuverenitás megőrzéséértcserébe kapitulált. (Ennek is köszönhetően a német megszállás meglehetősen elnézcívolt, küIönosen 1943 nyaráig.)

! t,.

)'
tt A

-

Dánia megszállása lehetővé tette a németek számára, hogy ellenőrizzék a saját kikotőikből induló, Norvégia déli partjáig húzódó tengeri folyosót' Használhatták a
még északabbra fekvő repülőtereket, ami megkönnyítette Norvégiában működő csapataik légi támogatását'

\7

t '.

A A Skagerrak tengerszoros
német hadiJlotta számára.

stratégiai jelentőségű terület volt a

77

-,.tt,.--L\.

v-

v.^v
rly'

.-

|pu .7

Y

Hadtfogoly igazoltatása. A náci megszállók sokkalta elné.

zőbbek voltak északon, mint Európa keleti részén.

Norvégia megszállása A norvégiai inváziót a XXI. hadtest

haj-

totta végre Von Falkenhorst tábornok parancsnoksága alatt. 1940. április B.án este a német l(ampfgruppe 5 (5. harccsoport)
hajóraját észlelte a Pol III őrhajó. Az őrhajót a támadók elfoglalták , az egységkapitá-

nyavált azinvázió első norvég á|dozatává. A német hajók az oslóba vezetíS fordban haladtak felfelé, amíg el nem értéka Dröbak-szorost. Április 9-én5 óra 15 perc körül az Oscarsborg erőd tüzérei célba . vették a Blücher nehézcirkálót, amelyet reflektorokkal világítottak meg. A hajó volt manőverezni a szűk fiordés két órán belül elsüllyedt (fedé|ze600 ember tartózkodott). Az erőd sokésleltette az inváziós csoportosítás

oslói Fornebu, a kristiansandi l(jevik, int a stavangeri Stola repülőtereket, kiemelt célpontokat, a kiválóan képerős harci morálú német légideszant-

atok foglalták el. Ez utóbbi művelet a hadtörténelem első ejtőertámadásának.

ai.&enzíva

kikötőket és városokat már
első 24 órájában megszállták

az inváziós csapatok. Bevették Narvikot, és 2000 hegyivadászt szállítottak partra, de a Warspite csatahajó vezette brit hajók támadása során sikerült elsüllyeszteni tíz német rombolót, miután a harcoló egységek kifogytak a lőszerből és az izem. anyagból. Ezt követően indult meg a németek nagy szárazföldi támadása. A századfordulós fegyverekkel felszerelt norvég katonák némi brit és francia erősítéssel rövid időre feltartőztatták a behatolókat (ez volltaz e|ső szárazÍöldi összecsapás a britek és a németek között a háború során), de nem dacolhattak hosszasan a túlerőben lévő német alakulatokkal.

i
I

o'r
"-a* . 78

l"

aJn^--f

'a' J
7

r-:. é.++.
A harcok 1940' június I}-énÍejeződtek be, amikor a nor. vég csapatok, látván az ellenállás értelmetlenségét, letették a fegyvert. VII. Haakon norvég király és kormánya mindvégig viszszautasította a megadási felhívást, és szembeszá||taI< az agresszorokkal. Bár nem volt esélyük a győze|emre' evakuálták a királyi családot és a parlamentet, valamint kimenekítették az államkincstárat. Haakon király, olaf koronaherceg és a parlament június 7-én elhagyta Tromsöt a Devonshire brit cirkáló fedélzetén,hogy a száműzetésben képviseljék Norvégiát' Márta koronahercegnő, miután a svédektől nem kapott menedéket, a finnországi Petsamón keresztül az Egyesült Államokba távozott. Norvégia hivatalosan nem kötött békétNémetországga|, és mivel az államcsíny révénhatalomra kerülő Quislingkormány illegitim volt, szövetséges státusban vett részt a háborúban, nem pedig megszállt országként.

/\

Harcoló német gyalogság _ a Wehrmacht csekély veszteségeket

szenvedett az

ffinzívában.

Német veszteségek Az északi hadműveletek teljes sikert hoztak, és viszonylag csekély áldozatokkal jártak. A harci cselekmény közszáz rcpi|őgépet írhatott veszteséglistára. A legsúlyosabb csapásokat, amint azt várni is lehetett, a haditen. gerészet szenvedte el: hullámsírba merült egy nehézcirkáló, két könnyűcirká|ő, tíz romboló, valamint fél tucat
tengeralattjáró.
ben meghalt német katonák száma összesen 3800 főt tett ki, mintegy 1600 sebesült mellett. A Luftwaffe körülbelül

/:

}rlarvik bombázása. A

Luftwffi

a Lengyelországban megszerno rv ég

zett tap asztalato kat felhasználva intézett támadáso kat a célaontok ellen.

79

FALL GELB
l914-ben
a

német hadsereg nem tudta elfoglalni Franciao rszágot,és a nyugati offenzíva véres,

reménytelen állóháborúvá merevedett. A Führer nem akarta megismételni eztahibát.

T','*j.-.-_

Adoa Hitler vezérkari tisztjei társaságaban' okuüh az elsií világliá;"* borús tapasztalatokból, afrancia ffinzívát alapos tervezés előzte meg.

A

".'

A nyugati hadművelet terve A Hitler által 1940. május 10.én véglegesített haditerv

Amiens, Boulogne és a tengerpart felé akarták tovább iráegy jól' kidolgozott, merész, korszerű hadászati elveket nyítaní.Remélték,hogy ezze| sikerül kettévágni a szövettükröző, nem utolsósorban a nemzetközi )ogot alapve- séges haderőt, és könnyedén szétverhetik a tengerparton tően sértő elképzelésvolt. A tervet Manstein tábornok csapdába esett csapatokat. Ezt követően egyesíteni akar1940 februárjában vázolta fel a Führernek, aki az eredeti ták hadseregcsoportjaikat, hogy együttes erővel rohanják Fall Gelb egy hónappal azelőtti balszerencséS kitudódáSa le Franciaország maradék részét.A koncepció még a szömiatt nem sokkal korábban adott utasítást új haditerv ki- vetségesek belgiumi felvonulásának elmaradása esetén is dolgozására. A Sarlóvágás néven ismertetett javaslat tu- komoly eredményekkel kecsegtetett, hiszen az összponlajdonképpen az l914-es Schliffen-terv ellentéte volt. Az tosított német páncélosegységek meglepetésszerű megelképzelés azon alapult, hogy a Waffen-SS csapatokkal ki- jelenése az Ardennek francia oldalán kiváló lehetőséget egészített, a Luftwaffe által támogatott Wehrmacht had- jelentett az ellenség hátbatámadására. üzenet nélküli, meglepetésszeríi offenzívát indít, és elfog- Ennek megfelelően a német haderőt három hadsereglalja a Benelux államokat. Számítottak rá, hogy a támadás csoportba osztották' Északon a B Hadseregcsoport inmegindulásával a franciák és a britek a szorongatott bel- dult támadásra Von Bock vezérezredes parancsnoksága gák segítségéresietnek. Ezze|Iehetővé vált egy átkaroló alatt, az arcvonal középső részénaz A Hadseregcsoport hadmozdulat megindítása az Ardenneken keresztül, és készült Íe| az áttőrésre Von Rundstedt vezetésével, délen, a Meuse folyó felé előrenyomulva dontő csapást lehetett a Maginot-vonallal szemben pedig a C Hadseregcsoport mérni Franciaországra. Az áttörés után a német egysége- von Leeb irányítása alatt sorakozott fel. ket Sedan körzetének eléréseután, északnyugati irányba,
80

,,Vi

llámtúra

vo

lt Franci aor szágb ani,

A
Erwin Rommel

feladatát az A Hadse' regcsoportnak kellett végrehajtania. A jobbszárnyon áll'ó 4, hadseregnek az állományában |év(j 12 gyalogos- és két páncéloshadosztály segítségévelát kellett törnie a belga védelmet, előrenyomulnia a Meuse felé, majd elérni Dinant és Givet kiirzetét.Itt a hadsereg XV. páncéloshadtestének kellett kikényszerítenie az átkelést a folyón. A hadseregcsoport középső arcvonalán a Kleist-

A hadművelet első fázisának fő

páncéloscsoport által támogatott 12. hadsereg feladata volt Luxemburgon keresztülnyomulva csapást mérni Givet és Sedan irányában. A páncéloshadtesteknek a Meuse folyón átkelve meg kellett rohanniuk a francia védelem bal szárnyát és hátát, míg az A Hadseregcsoport bal szárnyát a 16. hadseregnek kellett fedeznie. A hadseregcsoport kötelékébe 7 páncéloshadosztály tartozott, és a 3. légiflotta nyújtott értékes légi támogatást. A B Hadseregcsoport feladatai korlátozottabbak voltak. Von Bock vezérezredesnek át kellet törnie a holland és a belga védelmi vonalakat, teret kellett nyernie, majd harcra kényszeríteniés lekötni a betgák segítségére siető szövetséges erőket. Ezen hadseregcsoport kötelékébe három páncéloshadosztály tartozott, a légi fedezetet a2, légifl otta biztosította. A C Hadseregcsoportnak a Maginot-vonallal szemben csak védekeznie kellett, és lekötni minél több ellenséges erőt, ehhez a csoporthoz nem tartoztak páncéloshadosztályok.
Menetkész Panzer I könnyűpáncélosok

tály,,nevet kapta, amelyet több módon is magyaráznak. Egyesek szerint már a hadjárat előtt megkapta ezt a jelzőt, mert a kiosztott feladat nehézsége miatt a tábornokok a hadosztá|y teljes pusztulásával számoltak. Mások szerint villámgyors előrenyomulásuk miatt ragadt rájuk ez a név. A szövetségesek előzetes reményeire rácáfolva pontonhidakon és gumicsónakokon mindössze egy nap alatt átkeltek a Meuse folyón, majd átlagosan napi 50-60 kilométert - volt azonban olyan nap, amikor 160 kilométert - haladtak előre a tengerpart irányába. Rendkívüli gyorsaságuk miatt nemhogy a francia hadvezetés, de legtöbbszor méga német főhadiszállás sem tudta, hol tartózkodik pontosan Rommel a páncélosaival. (A vezérőrnagynak amúgy is szokása volt a frontvonalból irányítani az ütközetet, amivel kivívta katonái legmélyebb csodálatát és tiszteletét. Az általa tehetségtelennek tartott feletteseit viszont csaknem az idegösszeomlásba hajszolta, amikor nemegyszer lecsapta a telefont, ha túl gyakran érdeklődtek hollétéről.) Rommelt a hadiárat után a vaskereszt lovagkeresztjével tüntették ki, 1941 elején pedig altábornaggyá léptettékelő.

páncéloshadosztály parancsnoka lett, amely a Franciaország elleni támadás során a Hoth tábornok vezette XV. páncéloshadtest alárendeltségébe került. Az ő feladatuk volt áttörni a francia védelmet, és villámgyorsan előrenyomulni a La. Manche csatornáig. A hadjáratban Rommel hadosztálya a ,,szellemhadosz-

áncéloshadosztríly 1940. februfu LS-én Erwin Rommel vezérőrnagy a
7, p

7,

Heinz Wilhelm Guderian tábornok (1888_ 1954)
Guderian 1888-ban született I(ulmban. 1908-tól szolgált hivatásos katonaként, édesapja a porosz hadsereg tábornoka volt' Az első világháború alatt számos egységnél látott el különféle tisztségeket, miközben folyamatosan haladt előre a ranglétrán. A fegyverszünet idején a német főparancsnokság törzskarában szolgált, majd a határőrség főparancsnokává nevezték ki. I927-ben őrnaggyá léptették elő, és a motorizált hadianyag-szállítás megszervezésével és a gépesítetthadviselés stratégiájának kidolgozásával bízták meg. Beosztása során megismerkedett a legfrissebb hadügyi munkákkal, és tanulmányozta az európai államok páncélosegységeit. Elgondolásait papírra is vetette, és az 1937-ben kiadott Achtung! Panzer (Figyelem! Páncélos) különösen komoly visszhangot váltott ki a hadseregen belül. Értekezéseimég a Führer figyelmét is felkeltették, ezért megbizta három páncéloshadosztály felállításával. 1938-tól a gépesítettés páncéloscsapatok felügyelője volt, akit a páncélos-hadviselés elsőrangú szakértőjeként, és a villámháborús harcmodor feltétlen híveként ismertek. Részt vett Ausztria bekebelezésében,a Szudéta-vidékmegszállásában, Lengyelorsz ág 1939 -es lerohanásában, a l(leist alá tartozó XIX. páncéloshadtest é|énaz 1940-es nyugati hadjáratban, 1941-ben pedig a 2. páncéloscsoport vezetőjeként a Szovjetunió megtámadásában. Előrenyomulása során számos láwányos győzelmet aratott, és egészen Moszkva elővá. rosáig jutott, ott azonban a Vörös Hadsereg szívós ellenállása miatt elakadt. A kedvezőtlen időjárási viszonyok és a szovjet csapatok egyre intenzívebb támadásai miatt taktikai visszavonulást javasolt Hitlernek, aki dühében azonnal leváltotta a kudarc miatt. 1943ban újra visszatért az aktív szolgálatba és a páncéloscsapatok főszemlélője lett. Reformokat vezetett be, és átszervezte az egységeket. Az 1944. iúlius 21-ei Hitler elleni merénylet utánZeitz|er utódaként a . szárazfő|di erők vezérkari főnöke lett, ebben a minőségében számtalan. szor összetíizésbe kerültr a Führerrel. A háború vége előtt minden tisztségéből felmentették. Viszszavonulása után emlékiratait Erinnerungen eines Soldaten (Egy kato visszaemlékezései) cím mel adták ki.
82

Thnkcsapda építése:a francia hadvezetés a passzív védelmet tartotta a legfontosabbnak.

Y

if*

':

IJ x

A
és a

Német géppuskások célpontokat mérnek be, Amíg afrancitik gyorsasagra építettestratégiáját.

védelmi vonalakat ástak, a Wehrmacht az erőre, a meglepetésre

,,Nincsenek reménytelen helyzetek, csak reménytelen emberekl' ,,A tankok sikeres alkalmazása a győzelem záloga|,
,,Esetenként sokkalta keményebben kell harcolnom az
elölj

áróimmal, mint a franciákkal,,, Guderian tábornok

\í Álcázott
harckocsikat.

tankcsapdtik: azt remélték,hogy megáltítják a német

tr\

83

FALLSCHIRMIAGER
A német fegyveres erők kiépítése során egy korszerű, bármely felalkalmas hadsereg létrehozása volt a cél. A légi szállítású deszant a legkorszerűbb fegyvernemek egyike volt, katonái

rendkívül kemény, alapos kiképzésben részesültek,
és különlegesen nehéz célpontok ellen vetették be őket.

.-. .1q=
J\

Fegyvernem születik Annak ellenére, hogy az első katonai jellegű ejtőerI a
\
L H

r. Lt

:E

!lr--::\L. -& --é.:

tu".U \

nyős ugrást 1927-ben Olaszországban hajtották végre, a német hadvezetés - különösen Hermann Göring - figyelmét nem eZ' hanem a Szovjetunió által elért eredmények keltették fel. A Vörös Hadsereg az 7930as évek elején már nagy létszámúejtőernyős erőkkel rendelkezett, amelyek látványos tevékenységérőltöbb bemutatón is meggyőződhettek a külföldi szakemberek. Amikor az első hírek eljutottak az akkor még porosz külügyminiszter Hermann Göringhez, ő elhatározta, hogy létrehoZ egy különleges egységet.

Az alakulatot Landespolizeigruppe Hermann Göringnek nevezték el, tagjai a rendőrség állományából kerül'

tek ki. Az egység megalakulása után néhány hónappal, 1936 januárjában a Luftwaffe megkezdte az eIső ejtőernyősök kiképzését. jöttek létre a Fallschirmjager Így
(ejtőernyős vadász) alakulatok. Első parancsnokuk I(urt

Student vezérőrnagy volt, aki soha egyetlen ugrást sem hajtott végre. Az ejtőernyős egységek katonáinak rend' kívüli fizikai állóképességgel és rendíthetetlen lélekjelenléttel kellett rendelkezniük, s ennek megfelelően kiképzésük a hagyományosnál jóval keményebb volt. legnehezebb feladat talán a földet érésmozzanata volt, aminek gyakorlását hosszú időn keresztül a föIdön
álló Ju 52-es száIIítógép ajtajából, teljes felszereléssel kiugorva végezték.A lelkierő, a bátorság néIkülözhetetlen

A

íd""
"tr
d*.

volt, hiszen az ejtőernyősöket általában az ellenséges vonalak mögött vagy más alakulatok által elérhetetlen helyeken vetették be. A repülőgép elhagyása után, a földfelszínhez közelíwe mozgő céltáblává váltak, amit a I(réta elleni támadás is példázott.

< Elit

harcosok:

a légierő kötelékéhez tartozó deszantosok

különleges feladatkörükbő l adódóan sokkalta nagyobb kockázatot vállaltak, mint a \Mehrmacht katonái,

A légi szállítású deszant felszerelése
Felszerelésük a speciális feladat miatt különbözött az áItalános katonákétól. Magas szárú bakancsuk különleges, a szokásosnál vastagabb gumitalppal készült, aminek a földet éréskora becsapódás erejét kellett tompítania. A leérkezéskor leginkább sérűlékenytestrészeknélbeépítettés külön is viselhető könyök- és térdvédő csökkentette az ütés erejét. Fejhez simuló sisakjukat az l935-ben rendszeresített válto.
zatbó| készítették úgy' hogy annak hátsó peremét, mely akár halálos sérülést is okozhatott volna, levágták. Terepmintás ruházatuk a rejtőzködést segítette. Egy gyorsan kinyitható zsebben speciális zsinőrvágó kést hordtak maguknál a be. akadt zsinórok elvágására. I(ülönleges málhamellényt viseltek, és ejtőernyős bevetésre kifejlesztett rakaszokat használtak, hogy nagyobb mennyiségű Iőszert tudjanak magukkal vinni az akciókhoz. Leghatékonyabb fegyverük a hagyományos puskával azonos tömegű, de sorozatlovésre alkalmas gépkarabély volt. Háromszög alakú ejtőernyőjük gyorsan

A

Az elnyűhetetlen igaslóként ismert /unkers Ju 52 típusú

szállítógép a deszantosokat is szolgalta,

Y

Ernyő leoldrisa _ az első mozdulat

a földet éréstkövetően.

kinyílt, így akár 70 méterrőI is ugorhattak. Előnye volt, hogy a szá||ítőgép alacsony magasságon repülhetett, amivel észrevétlen tudott maradni a lokátorok előtt, és kevesebb kárt tudott benne okozni az ellenséges légvédelem. I(omoly hátrányt jelentett viszont az ugrásnál, hogy az erős fizikai ter. helés miatt csökkenteni kellett a pluszteher súlyát, ezért a kézife gyv ereket külön konténerekb en dobták le. Az ejtőernyősöket többnyire |u 52-es szá||ítógépekkel juttatták el a bevetésre. Meglepetésszerű akciók végrehajtására és a nagyobb kaliberű harceszközök célba juttatására igénybe vették még a terepen landolásra kifejlesztett vitorlázórepülőket is. A Gotha Go_242 képes volt egy páncélautót vagy könnyű tábori löveget, a Messerschmitt Me-321 pedig akár egy harckocsit is befogadni.

A

Adolf Hitler a légi szállítású deszant katonáinak krjrében.

Deszantosok Eben Emael ellen
1940 tavaszán a német hadsereg Nyugat-Európa elleni inváziójának áldozatai között volt Belgium is. Összességébena belga hadsereg helyzete reménytelen volt a kiválóan felszerelt német erőkkel szemben, viszont képesek lettek volna kitartani az országnéhány stratégiai fontosságú pontján.

Ilyen volt az Eben Emael erőd, amely Liége közelében állt, és az Albertcsatorna hídjainak ellenőrzésétszolgálta. A hagyományos bombák által elpusztíthatatlan, bevehetetlennek tartott pontot a németeknek a biztonságos továbbhaladás érdekében feltétlenül el kellett foglalniuk. A feladattal az I. ejtőernyősezred és a7 . ejtőernyős-hadosztály utászaiból összeállított .Ví'itzig 425 tagű' különítményt bízták meg Walter l(och százados és Rudolf főhadnagy parancsnoksága alatt. Az,,öngyilkos kommandónak'' elkeresztelt alakulat tagjai közel fél éven át gyakorolták a feladatot a célpont mintájára átalakított cseh és lengyel erődökön. Az előzetes elképzelésekszerint a l(och irányítása alatt álló nagyobb csoport feladata az erődítés által el' lenőrzött folyószakaszon Vroenhennél, Velvezeltnél és Canne-nál átívelő .Witzig három kulcsfontosságú híd elfoglalása |ett, Ezze| egy időben a vezetése alatt álló 83 fős különítménynek vitorlázórepülőive| az erőd tetején kellett landolnia, maid onnan lerohanni a védőket.

Y

A

Ej tőernyős telj es menetfelszerelésben.

Eligazítrisra felsorakozott

ej

tőernyősök.

Jól látható a különleges

sisak.

w?

s*.

ÜÜ
xt
Ereszkedő ejtőernyősök,

A kiugrás utáni percek kritikus

jelentőséggel bírtak, mert az ejtőernyőn himbálózó katonák

könnyű célp onto knak számítottak.

I

t5r
1940. május 10-én, hajnalban indították meg. lehetetlennek tűnő feladatot nagyszerűen oldották meg a repüIőkkel' A belga légvédelem semmilyen ellen' állást nem fejtett ki, szinte fel sem fogták, hogy mi történik körülöttük. A hidak közvetlen közelében landoló I(och-rohamcsoport rövid idő alatt lefegyverezte a védőket, és hatástalanította a hídakra szerelt robbanóanyagot. A helyszín biztosítása után védelmi pozíciót alakított ki, és a német gépesítettegységek megérkezéséig keményen visszaverte a feleszmélő belga gyalogság támadásait. Eközben Witzigék a földet érésután néhány perc alatt foglyul ejtették a légvédelmi ágyúk kezelőit, megsemmi. sítettek kilenc géppuskabunkert, majd az ágyúállásokat támadták. A lövegkupolákat üreges, ún. kumulatív töItetekkel némították e|, a 120 milliméteres lövegeket pedig a csövükbe helyezett, kimondottan erre a célra tervezett hengeres töltetek felrobbantásával tették használhatatlanná. A meglepett belga őrség teljesen megbénult, és ellenállás helyett az erőd alagútjaiba menekült. A fegyverletételi felszólítás elutasítása után az ejtőernyősök robbanóanyagot dobtak a szellőzőaknákba, majd lángszórókkal támadták a még harcképes géppuskafészkeket. Akciójukat megnehezítette, hogy az erőd mellé tele' pített belga tizérséglőni kezdte őket, majd gyalogságuk is megjelent, hogy kimentsék bajtársaikat szorongatott helyzetükből. Mindezek ellenére Eben Emael sorsa már ekkor eldőlt. A belga ágyúkat német zuhanóbombázók megsemmisítették, így a német deszantosok a tetőről vé' gig sakkban tudták tartani a750 főbő| álló őrséget, amíg másnap kora reggel az Albert.csatornán átkelő német csapatok előtt le nem tették a fegyvert. A teljes bevetés mindössze 43 halottba és 100 sebesültbe került a németeknek.

t#
Ü

Az akciót

A

elestét sokáig a szövetségesek sem értették, valóságos legendákat szőttek a támadásróI. Az erődít' mény gyors kapitulációja különösen a franciákat rendítette meg, akiknek megrendült a bevehetetlennek hitt Maginot-vonalba vetett bizalmuk. Az ellenség gyorsan megtanulta tisztelni és féIni a német ejtőernyős egységeket, de a feg1vernem hírnevétigencsak kikezdte a I(réta elleni hadművelet, amely során riasztóan magas veszteségeket szenvedtek. Bár a Fallschirmjager egységek számos alkalommal tűntek ki a harcok során, Student tábornok erőfeszítései ellenére l942.ben beolvasztották .Wehrmacht őket a állományába. Utolsó híres akciójuk Mussolini kiszabadítása volt, valamint Monte Cassino ostrománáI is vitézül harcoltak _ ám ekkor már a hagyományos gyalogság oldalán küzdöttek.

Az erőd

:f,

Y

}{émet deszantos pihenőt tart,
*j{;t

*
!

87

MUSSOLINI ES A FASTZMUS
Benito Mussolini Benito Mussolini 1883-ban született Észak-Olaszországban, egy falusi szegkovács fiaként. Apja hatására fi. atalkorában a munkásmozgalomhoz, annak is a baloldali szárnyához csatlakozott, egy időben még az anarchista eszmékkel is szimpatizált. Aktivistaként többször is letartóztatták. Hazájában, illetve Svájcban lapot szerkesztett és tanítóskodott, de zavaros nőügyei miatt sehol sem volt maradása, és ellenségek sokaságát gyűjtötte be.

Az 1910-es években nézetei alapvetően megváltoztak: el.
vetette az internacionalizmust és a marxizmust, ehelyett
a nacionalizmusra helyezte a hangsúlyt. Mussolini 1914. től erőteljesen követelte olaszország belépéséta háborúba, és a következő évben maga is frontszolgálatra jelentkezett. Sebesülés miatt 1917.ben leszerelték. Ekkor már az Il Popolo d'Italia (olaszország népe) című lap élénállt, majd 1919-ben létrehozta a Fascio di Combattimento (Hadviseltek Szovetsége) elnevezésű szervezetét. Afascio

}:

A politikus Benito Mussolini az 1920-as évek elején, nem sok.
viselete: ekkor még nem hordott katonai egyenruhát.

kal hatalomra kerülését követően. Szembeszökő az olasz diktátor

polgiri

szó a|atínfascesbő| (vesszőnyaláb) ered, amely Mussolini elképzelésétjelképezte: a vesszőágakhoz hasonlóan az olaszok megosztva gyengék, de összefogva erősek lehet' nek (ebből a szóból származik a fasizmus kifejezés).

öö*

-*r*

lx
88

Mussolini íizemlritogatrison. A világgazdasági valságra reagálva korporatív rendszert

építettki az ]930.as években, amelyben az együttműködésre kényszerített munkások, vezetők és tulajdonosok a kormriny ellenőrzése alatt alltak.

rlF

A

Fasiszta tómegyűlés a velencei Szent Márk téren,

A szervezet 192l-ben Nemzeti Fasiszta Párttá alakult át. Mussolini a háború utáni években a tehetetlen kormányokat hibáztatta a gazdasági zíirzavarért'illewe az olasz és területi igények kielégítetlenségéért, erőteljesen fellé' pett a kommunisták és a szocialisták sztrájkjaival, föld-, valamint gyárfoglaló mozgalmaival szemben. Ebben voltak a squadrák, a félkatonai fasisznagy segítségére
ta rohamcsapatok, melyek rendszeresen összecsaptak a baloldali tüntetőkkel és munkásokkal. A Duce L922 ol<tóberében szánta el magát a hatalom
megszerzésére. Miután,,mozgósította csapatait'l Rómába ment, és elérte, hogy III. Viktor Emánuel király miniszterelnökké nevezze ki' Pár nappal később a fasiszta rohamcsapatok is bevonultak a fővárosba (ez vo|t a marcia su Roma, aZaZ a római menetelés). A következő években fokozatosan diktatúrát építettki, csalások segítségével megnyerte a parlamenti választásokat, az ún. Matteottigyilkosságot kihasználva feloszlatta a parlamentet, mindenre kiterj edő cenzűrát vezetett be, az ellenzékieket internáltatta, és rendeleti úton kormánvzott,

|óllehet Mussolini kezében jelentős hatalom összpontosult, rendszerét mégsem tekinthetjük teljesen abszolút

diktatúrának, főleg a sztálini Szovjetunióval és a náci Németországgal összevetve. Mindvégig felette állt a ki. rály, aki elvileg bármikor leválthatta (1943-ban ez be is következett), a hadsereg megőrizte önállóságát (noha hivatalosan a Duce volt a főparancsnok), és az egyház is megtartotta fúggetlenségét'
89

(-#
\'

tr

mi mozgalmakat. A fasizmus a szociális igazságosságot, a nemzeti közösséget tiizte zász|ajára, és törekedett a népidegen elemek kirekesztésére (mindemellett az antiszemitizmus csak az 1930-as évek végénnyert teret, a rétegek, a kispolgárság és a munkásság elégedetlensége zsidókat pedig sohasem üldözték olyan mértékben,mint és létbizonytalansága, az első világháborús harcterekről a nácik). Az elvek megvalósításának eszköze a vezér hazatérő katonák beilleszkedési nehézségei és a sértett korlátlan irányítása alatt álló, katonai hierarchia szerint nemzeti öntudat segítette. A feszült belpolitikai helyzetszervezett párt, a politikai terror és a propaganda volt _ ben a fasiszták erős kézze| megteremtett, népi-nemzeti ez utóbbiban a Duce különösen tehetséges volt. közösségen nyugvó új rendet ígértek,amelyben kielégítik a kisemberek szociális igényeit, miközben a tulajdo' nosok érdekeinek megfelelően visszaszorítiák a forradal,,A demokrácia elméIetben csodáIatos, a g1takorlatban azonban tévedési

fasizmus szélsőjobboldali ideológia és diktatórikus politikai gyakorlat. Legfőbb je||emzői a demokrácia- és kommunistaellenesség, a vezérkultusz' a szélsőséges nacionalizmus, a sovinizmus. Megerősödését a közép-

A

Az olasz fasizmus

Y

olasz katonai egységdíszfelvonulása. Mussolini jelentős szereolasz beltengerré

pet szánt hadseregenek, hogy a Földkrizi-tengert változtassa.

Benito Mussolini

Iiffi**

YJ

.

':fr.1l

a

i:,

*7\

í

J-.

í\

--..t

"i.r.'-Y$S: í3 l.' f) .rt;.'a

\
*
?:

{

r

{ - á.

!

Y

Az öklét rázó Mussolini

beszédet tart,

A hallgatókra gyakorolt

hatás nóvelésére a Duce temperamentumos kirohanásait gyakran élénkgesztikulációval egészítetteki,

íT

t,

|L oucE ÍFA |L fufuLo: dónó. . binbi d.||'urb li.l.h.ni. .to.ni.6o i| qF d.| fuY.río' dor.nt. |. .Ú. tiíb.i bffi d..obmcTlo ó6| c.n pidtho:. il oÚc. co.v..9 .í.fuo$m.or.co^ |. óTl|i i |.rciuili- !.! L.. '.*ü d.i bvorb.i G n. .Cc.r.a ^..bl

lx

A,,családszerető,,Mussolini.

A Duce a birodalmak nagyságát a

lakosok számában mérte, ezért a természetes olasz népszaporulat
növelésének elkötelezett

híve volt. A katolikus egyház támogatásá-

val rendeleteket hoztak, aminek népszerűsítésére intenzív propa. gandátfolytattak.

OFFENZIVA NYUGATON
A
hadsereg technikai fejlesztését elmulasztó, védekező

háborúra készülődő francia hadvezetés teljesen helytetenül mérte fe| az országészaki határait fenyegető veszélyt. A vezérkar csak Belgium semlegességi nyilatkozatával ébredt rá, hogy erről az oldalról teljesen védtelen Franciaország. Három év múlva, 1940. május lO-én a németek nyu-

gati hadjárata éppen Belgium, Hollandia és Luxemburg
irányában bontakozott ki.

Y

Az utolsó ellenőrzés: német ejtőernyős deszantosok bevetésre késziilnek.
Német motorkerékpáros futárok

a

fronton.

ii',a$;

L ,ti

FI- :,T,
A' A Csehszlovákiaban zsákmányolt
Prtnzer
|35

típttsti hat.cko-

csik ltag1, 571i1nbalt keríiltek bevetésre {I ]t1tt1g61i o[/dtzít,r.LbrLlt.

német offenzíva május 10-én, reggel 5.30-kor vette kezdetét. Elsőnek az I. ejtőernyősezred 2. zász\óalja Prager százados vezetésévelelfoglalta a hollandiai moerdijki hidakat. Az I,4 kilométer hosszú átkelőhelyek stratégiai fontosságúak voltak, a 9. páncéloshadosztály csapatai ezen keresztül indultak Rotterdam felé. Május
már el is értéka várost' bár előtte még vissza kellett verniük a francia 7. hadsereg motorizált csapatait, amelyek 12'én megpróbálták visszavenni a hidakat. A 9. páncéloshadosztály energikus támadása miatt kénytelenek voltak visszavonulni Antwerpenbe. A németek a hidakon áthaladva megkerülték a holland erődítéseket, és gyors sikereikkel demoralizálták a holland csapatokat. A támadás ereje, gyorsasága meglepte a szövetségeseket, de még kellemetlenebb meglepetést
13-án a német előőrsök

A

Hollandia eleste

jelentett, hogy a németek nagy tömegben, összponto' sítva használták gépesített és páncéIoserőiket' Ezeket a Luftwaffe hatékonyan támogatta, a levegőből zuzva szét minden ellenállást. I(esselring repüIői Rotterdam ellen heves bombatámadást intéztek, hogy a holland fegyverszünetet kikényszerítsék.A német bombázók által fenyegetett város kapitulált, és május 15-én a holland hadsereg letette a fegyvert. Noha a hollandok az ellenség előrenyomulásának Iassítása végett nagy terüIeteket árasztottak el, az összehangoltan tevékenykedő, gyorsan mozgő német csapatok megdöbbentően rövid idő alatt elfo glalták az or szágot.
93

Belgium bukása
1940'ben Belgium 600 ezres hadsereget állított fel. Noha még 1939'szeptember 3-án kinyilvánította elhatározását,

páncélosainak. Az első nagyobb tankcsatára május 13-án került sor, Tirlemont körzetében a XVI.

hogy megőrzi semlegességét az európai konfliktusban, erre a német kormány a legkevésbésem volt tekintettel. A hollandhoz hasonlóan a viszonylag jó|Íe|szerelt belga hadsereg sem tudott tartósan ellenállni Guderian

páncéloshadtest erős francia harckocsizó kötelékekkel ütközött meg. A francia tankok, bár csak biztosítaniuk kellett volna a területet, súlyos veszteségeket szenved-

tek a )u 87 Stuka zuhanóbombázók által támogatott német egységektől. Mindez annak ellenére következett be, hogy a francia tankok erősebb páncélzattal és fegyverzettel rendelkeztek, mint a német típusok. Május 1S-re a francia 1. Hadseregcsoport csapatai felvonultak a Dyle vonalára, és felkészültek a védelemre. Még A AÍelrobbantott hidakat pontonhíd segítségévelpótották. ezen a napon a német XV. páncéloshadtest Dinant-nál átlépte a Maas folyót, és a I(eist-páncéloscsoport egyY A Panzer IV harckocsi korai, rövid csövű ldveggel szerelt valto. ségei is hídfőállásokat építettekki Sedan városánál. zatai hatékonyak voltak afrancia páncélosokkal szemben.

#'

{.rj

-_*:

!

A

Német katonák egy gránáttölcsérben

keresnek menedéket az ellenséges tü.

zérségtámadása elől,

t:rl3.'r
l*,"..

A franciák Sedannál rohamra küldték az I. és a 2. páncéloshad. osztáIyt, de a német XV. páncéloshadtest súlyos veszteségeket
okozva Visszaverte a támadókat. |e||emző, hogy a 2. páncéloshadosztály nem is tudott rendben felfejlődni az utakat eltorlaszoló menekültáradat és a Luftwaffe állandó támadásai miatt, a tankok szétszóródtak, és zilált hadrendben vették fel a harcot a németekkel. Május 17 -re az A Hadseregcsoport csapatai St. Quentin városától keletre elértékaz Oise folyót, és harc nélkül elfoglalták Brüssze1t' III. Lipót belga király május 28'án feltétel nélkül letette a fegyvert, kormánya Franciaországba, majd Angliába menekült. Hitler egy mérsékelt,komoly nemzetközi tapasztalatokkal bíró német tábornokot, Alexander von Falkenhausent neveZte ki Belgium katonai kormány. zójána\<. Falkenhausennak sikerüIt a németek által megszállt országok közül a legkevésbé elnyomó kormányzatot működtetnie itt. Említésre érdemes sikerrel lépett fel Göring és Himmler befolyása ellen, még a súlyos élelmiszerhiány ellenére is sikerült megakadályoznia a tömeges éhínséget, ellenállása nyomán a mintegy sőt 90 000 belga zsidó kétharmada is túléltea háborút.
> Nrici zriszlót letryet a

szél Belgium

elesett,

TARTALOM

DániaésNorvégiamegszállása FallGelb Fallschirmjager. Mussoliniés afasizmus offenzívanyugaton

Háború északon: a Szovjetunió megtámadja Finnországot. A La Plata-i ütközet. A moszkvai béke A nyugati hadszíntér..

Amásodikvilágháborúkapujában.... Alengyel offenzívaterve FallWeiss:Lengyelországmegtámadása. Lengyelországkéttiiz között Anyugatihatalmakreakciói.... Lengyelországbukása Anémethadiflottaűjjászervezése, Támadás Scapa Flowellen A furcsa háború Atrocitásoklengyelföldön Az USA semlegességi nyilatkozata

A versailles-i békeszerződés következményei Adolf Hitler ésazNSDAP Németországfegyverkezése azL930-asévekben

......24
..,32 ,,,36
,,28

...16 .....2O

,....12

.....8

...

4

...,,,4o
.. .
,..

.,,,M
.48 .56
60
68

..,.52
..... .. .

.64 .72

....,76 ....80 ......88 ....,92
..

.84

Lw-

*fln

Könyvek

sBN 978-963251135

1

llilililLilill[iltllllilll

3 :.tr -\
.$ :.. I

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->