You are on page 1of 244

scanned by "_yD_"

Bíró Ádám - Éder Miklós - Sárhidai Gyula

A Magyar Királyi Honvédség


külföldi gyártású páncélos harcj ármuvei
1920-1945
PETIT MILITARY KÖNYVEK

Sorozatszerkeszto: Sárhidai Gyula, Szakály Gábor


BÍRÓ ÁDÁM - ÉDER MIKLÓS - SÁRHIDAI GYULA

A Magyar Királyi Honvédség


külföldi gyártású
páncélos harcjármuvei
1920-1945

PETIT REAL Könyvkiadó


Budapest, 2006
Tartalom

Eloszó helyett 6 Nagy-Britannia 54


29. M Vickers páncélgépkocsi 54
A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG 29. M Crossley páncélgépkocsi 56
HARCJÁRMUVEI Valentine 111 közepes harckocsi 56
(A gyártó államok szerinti csoportosításban) ... 7 Szovjetunió 57
T-27 kisharckocsi 57
A magyar péncélosfegyvemem
T-28 közepes harckocsi 58
beszerzési lehetoségei 9 T-26 könnyu harckocsi 60
Olaszország 11 BT könnyu (gyors) harckocsi 60
FIAT 3000 B könnyu harckocsi 11 T-40 könnyu (úszó) harckocsi 62
FIAT -Carden-Loyd Mk. VI kisharckocsi 12 T-60 (Model 1941) könnyu harckocsi 62
FIAT-Ansaldo CV 33 T-34/76 közepes harckocsi 63
és CV 35 kisharckocsi 13 T-34/85 közepes harckocsi 66
Németország 15 KV-I, KV-II nehéz harckocsi 66

Büssing-Fross páncélgépkocsi 15 STZ-3 Komszomolec páncélozott


LK II könnyu harckocsi 16 tüzérségi vontatójármu 68
Pz. Kpfw. 1könnyu harckocsi 17 BA-10 páncélgépkocsi 68
Kl. Pz. Be! Wg. - Pz. 1Aus! B 17 Amerikai Egyesült Államok 70
Pz. Kpfw. II könnyu harckocsi 19 M3A2 General Lee közepes harckocsi 70

Pz. Kpfw. 111 közepes harckocsi 20 M3A1 könnyu harckocsi 71


StuG. 111 rohamlöveg 20
Pz. Kpfw. IV közepes harckocsi 24 Magyar gyártású páncélos harcjármuvek
Pz. Kpfw. V Párduc közepes harckocsi 28 1920-1945 73
Pz. Kpfw. VI Tigris nehéz harckocsi 31 Külföldi gyártású páncélozott harcjármuvek
TNH-P [Pz. Kpfw. 38(t)} könnyu harckocsi .. 33 a Magyar Királyi Honvédség
Marder II páncélvadász 34 használatában 1920-1945 74
Marder 111 Aus! M 7,5 cm Pak auf 38(t) Külfóldi gyártású harckocsik
páncélvadász 34 és egyéb páncélozott harcjármuvek 76
Jagdpanzer 38(t) Hetzer vadász páncélos 36
4,7 cm Pak(t) auf Gw. Renault 35 (f) MELLÉKLETEK 81
vadász páncélos 39
Le. Schützen-Panzerwagen lövészpáncélos .. 39 Fotók, újságillusztriciók, híradófelvételek .. 81
Svédország 41
Landsverk L-60 könnyu harckocsi 41 Harckocsitípusok és pá"l~ljármuvek
Landsverk L-62 harckocsivadász 42 fo adatai ~.."~;.i~::'>, 105
Csehszlovákia 43 ',~"."'.' "'.

S-II A (T-ll) könnyu harckocsi 43 A magyar páncéljárIlluvek ,hadijelei,


S-II Skoda T-2I közepes harckocsi
c:::' - 44 a gép- és harcjármuveken alkalmazott
OA vz. 30 Tatra T-72 páncélgépkocsi 46 csapat jelek 189
Franciaország 48 A magyar páncéljármuvek hadijelei
Renault R 35 könnyu harckocsi 48 1917 -1945 191
Hotchláss H 35 és H 39 könnyu harckocsi 48 A magyar királyi honvédség páncélos
Somua S 35 közepes harckocsi 50 jármuveken alkalmazott jelzései 196
Renault UE páncélozott loszerszállító Csapat jelek 198
gépjármu 52 Toronyszám 204
Lengyelország 52 Egyéb anyagok 213
TKJTKS kisharckocsi 52 Forrásmunkák 241

5
Eloszó helyett
A könyv, amelyet az olvasó a kezébe vesz, több mint 10 év munkájának az eredménye,
legalábbis az elkészítést illetoen. A szerzok gyujtomunkája mintegy 30 évet tett ki,
de egy ilyen anyag kiadására 1990 elott lehetoség nem létezett.
A kilátástalan helyzetben is folyt a kutatás,
és itt meg kell emlékeznem Bajtos Iván okleveles gépészmémökrol,
aki már nem lehet közöttünk.
Bajtos Iván Kassán élt, magyarként, de csehszlovák állampolgárként.
Egész pályafutása alatt harckocsitörténettel foglalkozott,
több száz jármu rajzait készítette el.
A nemzetközi szakirodalomban ismert név volt,
Magyarországon alig tudtak róla.
Valószínuleg az elso volt, aki elkészítette
az összes magyar és német jármu rajzait.
Hozzáfogott a zsákmányolt és használt jármuvek
részletes dokumentációjának elkészítéséhez,
rajzait elküldte Magyarországra,
remélve, ott egyszer megjelenhetnek.
A szovjet jármuvek rajzolása közben
fiatalon, hosszú, súlyos betegség után hunyt el.
A szerzok személyes ismerose volt,
emléke fennmarad a magyar hadiipar történetében.

Közös munkánk támogatást nem kapott,


a kötetet saját forrásaimból jelentettem meg.
Értékelését az utókorra bízom.

Sárhidai Gyula

6
, A MAGYAR"
KlRALYI HONVEDSEG
, "
HARC JARMUVE 1

(A gyártó államok szerinti csoportosításban)

7
A MAGYAR PÉNCÉLOSFEGYVERNEM
BESZERZÉSILEHETOSÉGEl

Az elso világháborúban Magyarország fegyveres ereje, a Magyar Királyi Honvédség - mint a Monarchia
hadseregének része - nem rendelkezett harckocsikkal, páncélosereje csupán néhány egyedileg eloállított
(Romfell, Junovitz P A.) páncélgépkocsiból állt.
A vesztes háborút követoen háborús részvételéért a trianoni békeszerzodés cikkelyei súlyos árat fizettettek
az idoközben önálló állammá alakult Magyar Királysággal. Az ország területének kétharmadát, lakosságának
felét elszakították, emellett a megcsonkított Magyarországot jelentos jóvátételi összegek megfizetésére is kö-
telezték.
Mindezen túl a békeszerzodés szigorú szankciókkal béklyóba kötötte az ország katonai fejlesztését:
Magyarország - a 35 000 fot számláló rendfenntartó erokön fölül- nem rendelkezhetett reguláris hadse-
reggel, s megtiltották mindenfajta katonai jármü és eszköz (repülogép, páncélozott harcjármu, tüzérségi esz-
köz stb.) gyártását vagy külfóldi beszerzését. A tilalom betartását az országban állomásozó antant Katonai
Ellenorzo Bizottság a legnagyobb szigorúsággal ellenorizte.
A szigorú tilalmak ellenére az ország katonai vezetoi figyelemmel kísérték a fegyverek fejlesztésének kül-
fóldi folyamatát, s tisztában voltak a hadsereg korszeru technikai felszereltségének szükségletével. A kisantant
ellenséges országainak gyurujében a katonai fejlesztés - így a harckocsizó alakulatok létrehozása - elemi
szükségletként jelentkezett. A kormány és a honvédelmi tárca szakadatlan erofeszítéseket tett a kor színvona-
lán álló hadsereg létrehozására.
A motorizált eszközök - ezen belül a páncélos fegyvernem - kiépítésének három jól tagolható korszakát
lehet elkülöníteni, s ezek az idoszakok alapveto en meghatározták a magyar páncéloserok fejlesztésének irányát.
Az elso idoszak a Katonai Ellenorzo Bizottság magyarországi jelenléte alatt lezajló rejtett fejlesztés évei vol-
tak, 1920 és 1938 között. Ezen évek alatt teremtették meg - a legnagyobb titokban - a páncélos fegyverne-
mi kiképzés alapját a RUISK-ban, a Rendorújonc Iskolában folyó leplezett katonai oktatással, a Svédország-
ból, Olaszországból kalandos úton becsempészett harckocsikkal, személyautó- és teherautó-alvázakra épített
páncé 19épkocsi-utánzatokkal.
Mivel a fegyverzetkorlátozási tilalmak miatt hazai gyártás nem volt lehetséges, csupán külfóldrol beszer-
zett - zömében elavult - harcjármuvek álltak rendelkezésre akiképzéshez: 14 db LK II típusú, elso világ-
háborús könnyu harckocsi - melyekbol csupán 6 db-ot alkalmaztak - 1 db FIAT -Carden-Loyd, 5db FIAT
3000 B könnyu harckocsi, 1 db FIAT-Ansaldo CV 33 és 150 db CV 35 típusú kisharckocsi.
Ezen idoszak egyetlen legális vásárlása 2 db korszerutlen 29. M Vickers páncélgépkocsi volt, melyeket
Nagy-Britanniából sikerült beszerezni.
A rejtési idoszak egyedüli magyar páncéljármu - rejtett - fejlesztésére korlátozódott: a WM gyárban
1933-tól folytak kísérletek a V-4 típusú közepes harckocsi prototípus ával, melyet vontatóként rejtjeleztek. (A
V-3 mint alvázprototípus, a V-4 mint fegyveres jármu prototípusa épült meg.)
A páncélos fegyvernem kiépítésének második üteme, az 1938 és 1941 nyara közötti idoszak Magyarország
fegyverkezési egyenjogúságának kihirdetésétol a Szovjetunió elleni hadba lépésig tartott.
Darányi Kálmán miniszterelnök 1938. március 5-én Gyorött bejelentette - az azóta "Gyo ri Programként"
ismert beszédében - Magyarország katonai fejlesztésének ütemtervét, mely szerint a kormány a hadsereg
megerosítésére és korszerusítésére 600 millió pengot kíván fordítani.
Az anyagi alapok biztosításával megkezdodhetett a páncélos jármuvek hazai eloállítása.
A harcjármuvek gyártása négy nagyüzemre - Weiss Manfréd, MÁVAG, Ganz, Magyar Waggon és Gép-
gyár - épült. A gyártók azonban megfelelo harcjármutervek hiányában nem tudták gyártásukat megkezdeni.
A WM-ben folytak még a kísérletek a Straussler-féle V-4-es harckocsi fejlesztésén, sot, a prototípus készen
állt a próbákra, azonban a honvédség vezetoi további korszeru külfóldi típusok kipróbálását, illetve megvá-
sárlását szorgalmazták.
A hadügyi tárca megfelelo magyar tervek hiányában külfóldi harckocsitípusok beszerzésére kényszerült.
Mintajármuvek érkeztek Németországból, valamint Svédországból, a Landsverk üzembol. Anémet Pz. 1
típus nem felelt meg a magyar igény eknek, de a svéd könnyu harckocsi és páncélvadász változata kedvezo
értékelést kapott a katonai szakértoktol.

9
A Landsverk L-60 és L-62 típusok gyártási jogának megvásárlása után megkezdodött a magyar változa-
tok - a Toldi könnyu harckocsi és a Nimród önjáró légvédelmi gépágyú - sorozatgyártása.
Ezekkel egy idoben folyt az egyetlen hazai fejlesztésu harcjármu, a Csaba páncélgépkocsi gyártása.
Az utolsó "békeévek" idoszakában apáncéloserok fejlesztése csaknem kizárólag magyar gyártású harc-
jármuvekbol történt, kÜlföldi eredetu páncéljármu - a három mintakocsin túl - nem jutott a hadsereg bir-
tokába.
Magyarország 1941. június 27 -én - a trianoni döntés által elcsatolt terÜletei végleges visszaszerzésének
reményében - Németország oldalán belépett a Szovjetunió elleni háborúba. Abba a háborúba, amelyre sem
hadserege létszámában, sem technikai felszereltségében nem volt felkészÜlve.
A szovjet hadmuveletek kezdetétol a második világháború befejezéséig tartó idoszak a magyar páncélos
fegyvernem fejlesztésének harmadik szakasza.
A hadba lépés idopontjában a magyar páncélosalakulatok 150 db - idoközben teljesen elhasznált és el-
a vul t - Ansaldo kisharckocsival, 11O db Toldi könnyu harckocsival és 92 db Csaba páncélgépkocsival
rendelkeztek.
A kivonuló erok ennek több mint háromnegyedét az elso négy hónap alatt, 1941 októberére a keleti fron-
ton elvesztették. A gyorshadtest páncéloseroibol ez a veszteség az Ansaldók 100%-át, a Toldik 80%-át, a
Csabák 20%-át jelentette. A pótlás sal egyÜtt 95 db Toldi I, 57 db Csaba, 65 db Ansaldo kerÜlt ki a had-
muveleti terÜletre. Ebbol 24 Toldit és 25 Csabát lottek ki, a többi hibák miatt esett ki. 1941 végén minden
jármuvet hazaszállítottak. 1942-ben a Ganz és a MÁ VAG 62 db Toldit, a WM 17 db Csabát generáljavított,
s a többit is újból alka1mazták. A roncs-Ansaldókat nem javították ki.
A veszteség pótlására a magyar hadiipar képtelen volt. Folytatódott ugyan a Toldi harckocsik gyártása,
további 80 darab épült, és megkezdodött a Nimród önjáró gépágyú sorozatgyártása, de 1942 tavaszán, a 2.
magyar hadsereg felállítása idopontjában a honvéd vezérkar nem tudott egyetlen páncélosalakulatot sem a
frontra küldeni. Az 1. tábori páncéloshadosztály 30. harckocsiezredét ezért csak a német hadsereg által átadott
harckocsikkal tudták 2 zászlóalj eroben felszerelni. Az ezred Ill. zászlóalj a nem állt fel.
Az 1. tábori páncéloshadosztály német harcjármuvekkel történt feltöltése sem tudta megoldani a magyar
páncélos fegyvernem súlyos helyzetét, ugyanis a hazai hadiipar a háború elso éveiben csupán könnyu harc-
kocsikat állított elo, közepes harckocsival a honvéd páncélosalakulatok nem rendelkeztek. Korszerii közepes
harckocsi beszerzésére több országgal folytak tárgyalások: Németország akkor elzárkózott a kérés elol, Svéd-
ország és Olaszország pedig nem tudott megfelelo típust felajánlani.
Végül egy kiforratlan csehszlovák prototípus licencének megvásárlásával úgy tunt, megoldódik a közepes
harckocsik gyártásának Ügye, azonban amikorra a Turán harckocsik a frontra kerÜltek, már elavult fegyve-
rekké váltak. Gyártásának kezdetétol folytak kísérletek továbbfejlesztésére, azonban - a kis számban gyár-
tott Zrínyi II rohamtarackon kívÜl - a Turán harckocsik módosított változatai sem bizonyultak megfelelo
harceszköznek.
A magyar ipar még ebbol, a jószerével korszerutlen típusból sem volt képes a hadsereg igényeit kielégíteni.
A súlyos harckocsiveszteségek pótlására a hazai Üzemek képtelenek voltak, a magyar honvédség csupán a
szövetséges Németországra támaszkodhatott, de 1943-44-ben a német hadiipar már a Wehrmacht számára
sem tudta az elvesztett harcjármuveket pótolni, így a magyar honvédség igényeit már nem, vagy csak rész-
ben tudta kielégíteni.
Bár létrejöttek a harckocsiállomány feltöltését szolgáló megállapodások, a német fél e megegyezéseket
csak késve, sok esetben egyáltalán nem teljesítette. A magyar csapatokhoz gyakran már elavult típusokjutot-
tak, az átadási mennyiségek a szerzodésekben rögzítettek alatt maradtak.
Mindezekkel egyÜtt a háború négy esztendeje alatt gyártott 80 db Toldi Il, 135 db Nimród, 420 db Turán
I-II és 66-68 db Zrínyi - összesen 701-703 magyar harcjármu mellett a német igazolt átadások a 350-es
darabszám körül mozognak. Ez azt jelenti, hogy ebben az idoszakban a honvédség páncélos harcjármuveinek
egyharmada német eredetu volt.
A magyar ipar által eloállított és a német hadsereg által átadott harcjármuveken túl a lengyel hadsereg visz-
szavonuló alakulataitól 18 db, csehszlovák zsákmányból 3 db, a keleti front orosz-angol-amerikai gyártá-
sú harcjármuvek zsákmányából származó nem nagyszámú páncélos állt a Magyar Királyi Honvédség had-
rendjében. Ezek azonban bevetésre nem kerültek, átvizsgálásuk után tancélokat szolgáltak.
A magyar hadsereg által használt kÜlfcildi gyártású harcjármuvek típusait a továbbiakban egyrészt a hasz-
nálatba-vételi idopontok sorrendjében, másrészt a gyártó országok csoportosításában ismertetjÜk.

10
OLASZORSZÁG
A magyar harckocsiállomány bovítésére 1931 és 1936 között csak az olaszországi beszerzés adott lehetosé-
get. A háborús ellenfélbol kereskedelmi partnerré vált Olaszország szívesen állt a magyar hadügyi vezetés
rendelkezésére a harckocsivásárlásban. Még arra is vállalkozott, hogy a hadfelszerelési korlátozás kijátszásá-
val, titokban szállítsa Magyarországra a megrendelt harcjármuveket. Az elso 5 FIAT harckocsiból álló szál-
lítmány 1931-ben érkezett hazánkba, mezogazdasági gépként álcázva. Ezt követte 150 darab Ansaldo kisharc-
kocsi. A fegyverzetkorlátozási idoszak csaknem valamennyi harckocsija Olaszországból érkezett, ezért a
harckocsitípusok felsorolását az olasz harckocsik ismertetésével kezdjük.

FIAT 3000 B könnyu harckocsi


Olaszország 1917/18 telén két könnyu harckocsi típusát - Renault M-17 és M-18 FT. - Franciaországtól
megvásárolta. A gyártási jogot megvéve, az lnO-as évek közepére készült el a Renault jármu alapján épült
olasz könnyu harckocsi, a FIAT TIPO 3000 típus, melyet két változatban gyártottak. Az A változat ágyúval,
aB típus egy, késobb ikergéppuskával volt felszerelve.
A 3,20 m hosszú, 1,67 m széles és 2,20 m magas B változat 5,6 tonnás tömegét a 63 LE-s motor 16-22 km/h
sebességgel mozgatta. A viszonylag magas felépítményu harckocsit - a terepen történo biztonságosabb ha-
ladás elosegítésére - hátul félköríves csúszószerkezettel, ún. "farokkal" is felszerelték.
A két fo kezelot elölrol, hátulról és oldalról 16 mm-es, felülrol 6 mm-es páncélzat védte.
Az Olasz-Magyar Együttmuködési Bizottság támogatásával a magyar honvédség 1931-ben 5 db FIAT
3000 B típusú könnyu harckocsit rendelt a torinói FIAT gyártóI. A Magyarországra fegyverzet nélkül, alkat-
részekre bontott és ládákba csomagolt jármuvet a legnagyobb titokban állították össze Hajmáskéren, s itt, a
hajmáskéri Hideg-völgyben végezték el próbaüzemüket. Fegyverzet híján a torony elején a fegyverzet ré-
szére kialakított nyílást kezdetben fémlappal lezárták. A késobbiek során a kocsit vízhutéses 8 mm-es
07/l2M Schwarzlose géppuskával szerelték fel.
Az 5 db FIAT 3000 B jelu harckocsival váltották le a RUISKharckocsi-alosztályában szereplo elavult LK II
típusokat. A FIAT harckocsikból egy kísérleti harckocsiszázadot állítottak fel.
A harckocsikat betujellel tartották nyilván. A betuj elek a következo nyilvántartási számokat takarták:
A = 12. sz., B = 8. sz., C = 9. sz., D = 10. sz., E = 11. számú harckocsi.
A FIAT 3000 B harckocsikat elavulásuk után apáncéloscsapatok logyakorlatain céltárgyként használták.

FIAT 3000 B könnyu harckocsi

II
FIAT-Carden-Loyd Mk. VI kisharckocsi
A Carden-Loyd Mk. VI típusÚ, kétszemélyes kisharckocsit 1928-ban rendszeresítették az angol hadseregben. Az
alaptípus után számos további változatát is gyártották - aknavetos, löveges stb. Az egészen kicsiny - hossza
2,46 m, szélessége 1,70 m, magassága fejvéd nélkül csupán 1,00 m - lánctalpas jármu kis méretén túl továb-
bi kedvezo tulajdonságokkal is rendelkezett. A 22,5 LE-s motor 45 kmlh maximális sebességet biztosított a
mozgékony, utánfutó val is felszerelheto és egyéb tüzérségi vontatási célokra is felhasználható konstrukciónak.
Saját beépített fegyvere 1 db Vickers géppuska, míg páncélvédettsége elöl 9, oldalt 6 mm vastagságÚ volt.
Egyszeru futómuve oldalanként csupán 6 kerékbol állt: elöl fogas meghajtó-, majd közös konzolon 2-2
futó görgo, hátul duplatárcsás lánc feszíto. A lánctalp felso vezetését fa csÚsztatógerenda végezte.
A maga korában igen kedvezo jellemzokkel rendelkezo jármu számos ország érdeklodését felkeltette. Vá-
sárlással vagy gyártási jogának megvételével a brit hadseregen kívül 13 ország hadseregében rendszeresítet-
ték, illetve továbbfejlesztett típusát gyártották. (Szovjetunió: T -27; Lengyelország: TK-I-3, TKS, TKW;
Franciaország: UE; Csehszlovákia: MU; Olaszország: FIAT-Ansaldo CV 33, CV 35.)
(Külön érdekesség, hogy a magyar páncélos erok az elozo felsorolás csaknem valamennyi típusát - az
angol eredeti és a cseh MU kivételével- használták.)
Az olasz hadiipar a mintajármu és a gyártási jog megvásárlása után FIAT - C a rden-Loyd típusnéven 1930-tól
gyártotta a kocsi olasz változatát, melybe a négyhengeres Ford T motor helyett a 20 LE-s FIAT-motort építet-
ték be. Ezzel a jármu legnagyobb sebessége 45 km/h-ról 40 km/h-ra csökkent. További eltérés a fegyverzetben
volt; az olasz harckocsiba a vízhutéses angol géppuska helyett léghutéses FIAT -REVELLI géppuskát rend-
szeres ítettek.
Az egyre kedvezobben alakuló magyar-olasz kapcsolatok jegyében 1932 tavaszán az Olasz-Magyar
Együttmuködési Bizottság támogatásával jutott Magyarországra egy - a rendszámlista szerint 13. nyilván-
tartási számÚ - angol licenc alapján gyártott FIAT -Carden-Loyd kisharckocsi. (Eredetileg két harckocsit
rendeltek, de a FIAT cég csak egy kocsit szállított. A második harckocsi számára fenntartott 14. nyilvántartá-
si számot nem adták ki.)
A Magyarországra vasúton, szétszedett állapotban, "mezogazdasági gép és alkatrészei"címen érkezett jár-
muvet a RT! szakemberei szerelték össze szerkezeti és összeállítási rajzok nélkül.
A kisharckocsi fegyverzet nélkül érkezett, s késobb sem szereltek bele sorozatlövo fegyvert.
A RUISK kísérleti századának parancsnoki szakaszába kívánták rendszeresíteni a kisharckocsit, azonban a
csapatpróbák eredményei után a katonai szakemberek nem javasolták további kocsik vásárlását, illetve had-
rendbe állítását.
A FIAT -Carden-Loyd jármuvet a továbbiakban harckocsi-vezetési célokra használták, kiselejtezéséig.

06.,
o

FIAT-Carden-Loyd CV 29

12
FIAT -Ansaldo ev 33 és ev 35 típusú kisharckocsi
Az olasz FIAT cég a Carden-Loyd kisharckocsi továbbfejlesztett változatát, a FIAT-Ansaldo ev 33, majd a
ev 35 típu st 1933-tól 1936-ig nagy szériában gyártotta.
A CV 35-ös változatból mintegy 2500 darab készült.
A két változat tömegében (CV 33 2,7 t, CV 35 3,3 t), hosszúsági és magassági méreteiben (CV 33 3,03 m
és 1,20 m, CV 353,15 m és 1,28 m), vonóero tekintetében (40, illetve 43 LE), hatótávolságában (110 és 150
km), valamint páncélzatának vastagságában (12, illetve 13 mm) különbözött egymástól.
A változatok járószerkezetükben teljesen megegyeztek, azonbana páncéltest alakjában minimális eltérés
mutatkozott.
A kisméretu harcjármu úton 42, terepen 15 km/h sebességgel volt képes haladni, mely teljesítmény a har-
mincas évek elején - foként békekörülmények között - jónak volt tekintheto. Alapveto harcászati céljai-
ra - felderítés, menetbiztosítás - fegyverzete is megfelelo volt. A bukótoronyba beépített M 1914 típusú
ikergéppuska a haladási irányban, függoleges és vízszintes szögtartományokban is képes volt tüzelni.
Azonban az Ansaldók több negatív tulajdonsággal is rendelkeztek. Ezek közül is elso helyen kell megem-
líteni kedvezotlen kilátási lehetoségét. Mindkét kezelo - a vezeto és a lövé sz - elore és oldalt kialakított fi-
gyelonyílásokon tudott kitekinteni, azonban a felépítmény hátsó lemezén lévo figyelorés használata - a kis
belso tér, a hátfal közelsége miatt - csaknem lehetetlen volt. Emiatt a jármu hátulról gyakorlatilag védtelen
volt. További hátrányos tulajdonsága a bonyolult futómurendszer gumiperemes futógörgoinek gyakori sérü-
lése volt, mely a görgok ismételt cseréjével járt. A hibaforrások sorát a hernyótalp zárta: huzamosabb haszná-
lat után a lánc megnyúlt, s csak a teljes lánc cseréjévellehetett a hibát megszüntetni.
Az olaszok 1934 júniusában eladásra felkínálva - a szokásos álcázott szállítással - Magyarországra jut-
tatták ev 33 típusú kisharckocsijuk mintajármuvét, kipróbálásra.
Az eredeti Breda géppuskával felszerelt Ansaldo elnyerte a honvédség szakértoinek tetszését, s a próbák és
a vizsgálatok után, 1935-ben 68 darabot rendeltek akisharckocsiból, és egyúttal 35 MAnsalda kisharckocsi
néven rendszeresítették. Így az Ansaldo lett a magyar páncéloserok elso rendszeresített harckocsija.
Az elso Ansaldo harckocsi - ezúttal traktorként feladva - 1935 augusztusában érkezett Magyarországra.
1936 márciusáig megérkezett a további 67 fegyvertelen harcjármu is, de ezek már a javított, CV 35 típusú
harckocsik voltak.
Utánrendelést követoen, 1936 végéig további 83, összesen 151 darab Ansaldo érkezett, melyekbol egyetlen
ev 33-as, a többi ev 35-ös típusú volt.
Magyar rendszámaik: CV 33 - H-168; CV 35 - H-1 O1-H-167, H-169-H-252.
Az Ansaldók voltak a legnagyobb számban alkalmazott külfóldi gyártású harckocsik a magyar hadsereg
állományában.
A H-168 rendszámú, egyetlen CV 33-as típusú jármu fegyverzet nélkül a Ludovikára került, kiképzoharc-
kocsiként, s a Magyarországra mintakocsiként küldött és véletlenül itt maradt lángszórós változatú Ansaldóval
(H-160) a harckocsiszertárban nyert elhelyezést. (E két jármuvet feltehetoen a szovjet csapatok hadizsákmány-
ként elszállí tották.)
A honvédségi szolgálatba állított Ansaldókat új, magyar tervezésu bukótoronyba szerelt Gebauer ikergép-
puskákkal szerelték fel.
Ajobb kitekintési lehetoség megvalósítása érdekében késobb 45 harckocsira, a lövészülés feletti fedlapra,
figyelotomyot építettek. A hét db tükrös periszkóppal ellátott figyelotorony sem tette lehetové a tökéletes kör-
körös megfigyelést. Ugyanekkor tervezték az Ansaldo kisharckocsik R-1 rádióval való felszerelését. Ehhez a
tartalék görgok helyén pc.ládákat helyeztek el. A terv nem valósult meg!
A szolgálatba állított Ansaldo harckocsik - más harckocsi híján - állandó használatban álltak. 1938-ra a
kocsik járószerkezetei nagyfokú károsodást szenvedtek. Bár a harckocsikat 1939-ben Kárpátalja meg szállá-
sában, az 1940-es erdélyi és az 1941-es délvidéki bevonulások során komolyabb harci bevetés nem károsí-
totta, 1941-re harcértéküket nagymértékben elveszítették.
Az idoközben teljesen elavult CV 35 típusú kisharckocsikat 1941-ben a Szovjetunió elleni háború elso
idoszakában a gyorshadtest állományában még felvonultatták. A harckocsik legnagyobb része már a mene-
tek során használhatatlan állapotba került, a bevetés ben résztvevok sem tuzeroben, sem páncélvédettségben
nem bizonyultak megfelelonek.
A Honvédelmi Minisztérium utasítására 1941 szeptemberében a megmaradt Ansaldókat kivonták a harci
állományból, ettol kezdve csak kiképzési célokra használták.

13
1942-ben a megjavított állományból 10-10 darabot átadtak a rendorségnek és a csendorségnek, 1 dara-
bot (H-212) a cserkészeknek, további 10 darabot, csökkentett fegyverzettel (csak egy géppuska), átadtak a
Horvát Köztársaság hadseregének.
Gyakorlatilag hadrafoghatóságuk 1941 oszétol megszunt.

0g
00000"

..
" ••
••
"~O/1 .,
00"8"00 III • o

FIAT -Ansaldo ev 33

o o o o

~
o o

FIAT -Ansaldo ev 35

14
NÉMETORSZÁG
Büssing-Fross páncélgépkocsi
A Büssing-Fross páncélgépkocsi is az osztrák-magyar hadsereg számára készült rögtönzött páncéljármu-
vek közé tartozott. Úgy alakították ki, hogya Büssing teherautók alvázára ötvözetlen vaslemezbol készült,
zárt felépítményt helyeztek. A motorházat ugyanilyen lemezborítással védték. A harcjármu fo fegyverzetét két
beépített géppuska alkotta. Az egyik a vezeto mellol menetirányba lott, a másik a felépítmény tetején lévo for-
gótoronyból körbe tüzelhetett. A felépítmény falán lévo lorésekbol a jármuben tartózkodók kézifegyvereikkel
is harcolhattak. A Büssing páncélautó kétkerék-meghajtása miatt nem volt terepjáró, ami alkalmazásának le-
hetoségét nagyban korlátozta.
A Monarchia összeomlása után a Büssing páncélgépkocsikból két példány a magyar állam birtokába került.
A Dunántúlon állomásozó harcjármuveket 1919 oszén a Lehár-különítmény használta. Novemberben a két
Büssing a Nemzeti Hadsereg demonstrálására részt vett Horthy fovezér budapesti bevonulásán. A trianoni bé-
ke megkötése után a két páncélautót Szombathelyen rejtették el. 1922-ben a magyar kormány kérte a jármu-
vek karhatalmi célokra való felhasználását, azt állítva, hogy a két gépkocsit a háború után, ideiglenes jelleg-
gel, rendfenntartási célokra készítették. A két páncélgépkocsit az antant ellenorzo bizottsága megvizsgálta, és
hadihasználatra alkalmatlannak találta. A vaslemezek mérete, a gondos szerelés és a jármuvek felépítése
azonban igen emlékeztetett az igazi páncélautókra, ezért az antantbizottság figyelmeztette a magyar hatósá-
gokat, hogy a jövoben kevésbé valósághu utánzatokat készítsenek. A két jármu 1923-tól a rendorség, 1927
után a honvédség tulajdonába került. Ekkorra már elavultnak, és kiképzési célokra is csak szükségszeruen al-
kalmasnak ítélték azokat. Az erosen elhasznált két páncélkocsit az 1930-as évek elején selejtezték ki.
Amíg a húszas évek elejétol1936-ig - a hazai páncéloserok fejlesztésének rejtett idoszakában - Olaszor-
szágtól szerezte be a honvédség páncélozott harcjármuveit, a második világháború teljes idoszakában a szö-
vetséges Németországból érkezett a külföldi gyártású páncélosanyag 90 százaléka.
A Pz. VI-B, a "Királytigris" harckocsi kivételével valamennyi alvázcsalád több-kevesebb példánya jutott a
Magyar Királyi Honvédség páncélos fegyvememe, illetve a rohamtüzérség állományába.

O
. TI-
O", ..
<T.:a t :;
I :1

Büssing-Fross páncélgépkocsi

15
LK II könnyu harckocsi
A Jozef Vol/mer által tervezett LK II könnyu harckocsi elso példánya 1918. június 13-án készült el. Az elso
világháború végéig csupán néhány darab készült el, de harctéri bevetésükre már nem került sor.
A háború után, anémet leszerelési anyag részeként, az elkészült és gyártás alatt álló példányok Svédország-
ba kerültek. Maga JozefVollmer is a svéd Landsverk harckocsigyártó üzem tervezogárdájának mérnöke lett.
A Landsverk gyár az LK II-es harckocsit továbbfejlesztve, új svéd motorral Stridsvagen ml2i típusjelzés-
seI gyártotta.
A4,732x1,950x2,352 m méretu harckocsi az angol "Whippet" típusra emlékezteto páncélteste 8-14 mm-es
páncélzattal rendelkezett.
A 7,7 tonnás harcjármu 55 LE teljesítményu motorja segítségéve13,5-14 km/h sebességet ért el. A 3 fos sze-
mélyzet a harckocsitest hátsó harmadában lévo "kazamata"-részben nyert elhelyezést, melynek tetején - ellen-
tétben a "Whippet"-tel - forgótorony volt. Ebben kapott helyet a harcjármu beépített fegyvere, a vízhutéses
géppuska. Egy másik, nem fixen beépített géppuskát az oldallorések bármelyikébe lehetett beállítani.
Anémet leszerelési anyagból, svéd közvetítéssel sikerült a magyar államnak 1920 tavaszán az LK II harc-
kocsibó12 darabot, majd kipróbálásuk után, 1921-ben további 12, összesen 14 darabot beszerezni. A harcko-
csikat a legnagyobb titokban - hosszú ideig szétszedett állapotban - tárolták, majd végül 6 db (5 gyakorló,
1 oktató) a RUISK állományába került. (Rendszámuk: I-VI.)
Az LK II-esekkel a rejtett harckocsioktatás a RUISK keretében 1930-ban indult meg, amikor is Bernola
Károly - késobb Bereznay (mint századost lefokozták) - felügyelo parancsnoksága alatt megalakult a harc-
kocsialosztály.
Az olasz FIAT 3000 B típusú harckocsik megérkezése után az idoközben teljesen elavult harckocsikat már
a következo évben kivonták az állományból, majd selejtezték.

• o.

.~..
, '\'
'1 , ' ••'1'
... . , ..

.'
, .. : ..1: '. , :LJ.
'~,

, .
'I't.,

,.

o~~o_
""::E!
... .,
.~:.:
°0'1:-:
••~
"
-
)

LK II könnyu harckocsi

16
Pz. Kpfw. 1 könnyu harckocsi
A Pz. J típusú könnyu harckocsi két változatban épült: az A típus sorozatgyártását 1934-ben kezdték meg, a B
változatot 1935-tol gyártották. A két típus méretében - az A hossza 402 cm, aB 442 cm; tömegében - 5,4 és
6 tonna; a futógörgok számában - 4, illetve 5 futógörgo; LE-teljesítményében - 57 és 100 lóero, valamint a
maximálisan elérheto sebességében - 37 km/h, illetve 40 kmIh különbözött egymástól.
A két, közel azonos megjelenésu harckocsi 13 mm-es páncélzatával, a két géppuska fegyverzetével és a két
fos kezelolétszámában megegyezett.
A Wehrmachtban1938 és 1940 között állt szolgálatban, 1939-ig mintegy 1800 darabot gyártottak belole.

Kl. Pz. Bef. Wg. - Pz. 1 Ausf. B


A B változat alvázára építettek egy parancsnoki (rádiós) felépítményu típust is, amelyben 3 fonyi személyzet
kapott helyet (vezeto, rádiós, parancsnok). A kazamata jellegu felépítménybe csupán egy géppuskát építettek,
a tornyot elhagyták. Két rádióval - Fu 6, Fu 2 - a gyorsan mozgó páncélosalakulatokkal, a támogató légi-
erovel és a magasabb parancsnoksággal álltak híradókapcsolatban. A hatásos rádióforgalmazást a harckocsi
felépítmény ére szerelt keretantenna biztosította. A parancsnoki-felderíto változatból mintegy 200 darab épült.
A magyar páncélos erok állományában mindhárom típus képviseltette magát. Az A tÍpusból 1 db minta-
kocsit vásárolt a Honvédség 1937 -ben, de a gyengének ítélt harckocsiból további vásárlások nem történtek.
AB változatból 8 db érkezett hazánkba, melyeket - a tornyot leszere1ve - harckocsi-vezetési oktatás cél-
jaira használtak.

c
Kl. Bef. Wg. Ausf. Pz. I-B

17
Pz. Kpfw. I-A

Pz. Kpfw. I-B

18
A rádiós változatból1942 oszén az 1. tábori páncéloshadosztály hadmuveleti területen 6 darabot kapott a
németektol. A Don melletti harcok során valamennyi rádiós-harckocsi elveszett.
1
A Pz. típusú harcjármuveket a Honvédség az alábbi rendszámokon tartotta nyilván: Pz. I-A - H-253;
Pz. I-B- H-02l, H-022, H-255-H-260, Pz. Bef. Wg. - lH-7l9-lH-724.

Pz. Kpfw. II könnyu harckocsi


A Pz. II harckocsi fejlesztése 1934-ben kezdodött, s a típus kÜlönbözo változatainak gyártását 1943-ig foly-
tatták. 1940-ben 955 db, 1941-ben 1067 db, 1942-ben 860 db állt a Wehrmacht páncélosalakulatainak szol-
gálatában. Fejlesztése során igen sok változatát építették meg: al, a2, a3, b, A, B, C, D, E, F, G, l, L. A típus
gyártásának befejezéséig összesen 2011 darab készÜlt belole.
A 9,5-11,8 tonna tömegu, 140-180 LE motorteljesítményu harckocsi kÜlönbözo változatai 40-60 km/h
maximális sebességgel voltak képesek - épített úton - haladni. Páncélzatuk igen gyenge, 14,5-35 mm,
fegyverzetük 1 db 20 mm-es harckocsiágyú és 1 db 7,92 mm urméretu géppuska, kezeloszemélyzetÜk - az
"L" változat kivételével - 3 fo volt.
A lengyelországi és a franciaországi hadjárat befejezése után harc értékÜk csökkent, 1942-re, az oroszországi
háború második esztendeje után a felderítoalakulatok állományába kerültek.
A Pz. II harckocsitípus magyar vonatkozása igen kevés. Az alkalmazásukról szóló - legtöbbször csak
személyes jellegu visszaemlékezések formájában jelentkezo - bizonyítékok igen csekély értékuek.
Egyes források szerint anémet technikával 1942-ben felállításra került 1. magyar tábori páncéloshadosztály
könnyuharckocsi-szakaszait Pz. II-F típusú harckocsikkal kívánták felszerelni. Bár erre nem került sor, állító-
lag néhány darab a fronton - átképzési célokra - mégis a magyar páncélosalakulatokhoz került. (l942-ben
összesen 10 db.)
Más források szerint 1944-ben a kecskeméti 3/II harckocsizászlóaljnál is volt kiképzési célokra egy-két
darab belolük. Magyar nyilvántartási számuk ismeretlen.

Pz. Kpfw. II-F

19
Pz. Kpfw. III közepes harckocsi
Anémet páncéloserok az 1939 és 1942 között egyik alaptípusaként használt közepes harckocsi tervezését
1935-ben kezdték meg. Az A változat mullszériájának csapatpróbáira 1936-ban kerÜlt sor. Az elso nagyszériás
- 100 darabos - E sorozat 1939-ben hagyta el a Daimler Benz, az Alkett és a MAN gyártóüzemeit. APz. III
közepes harckocsi 12 változatából (A-N) 1937-tol1943-ig összesen 5545 darab készült. Az alvázára épített
kÜlönféle felépítményu típus - rohamlöveg, vadászpáncélos, lángszórós, felderíto, valamint parancsnoki
jármu - összmennyisége 15 305 darab volt.
A lengyelországi hadjáratban még kisszámú Pz. III vett részt, létszámuk a Franciaország elleni Ütközetek-
ben bovÜlt, de nagyszámú bevetésÜkkel a Szovjetunió elleni támadás elso-második évében találkozhattunk.
Az 1939-41-ben még korszerunek számító páncélosok a szovjet fronton megjeleno T-34/76 és egyéb ne-
hezebb harckocsikkal már hátrányos helyzetbe kerÜltek.SO mm-es homlokpáncéljuk nem nyújtott védelmet
a 7,62 cm urméretu harckocsi- és páncéltöro ágyúk lövedékei ellen, 5 cm-es harckocsilövege pedig nem je-
lentett komoly veszélyt az 50-75 mm-es páncélzatú szovjet harcjármuvekre.
Ezért 1942 végétol az L és M szériák homlokpáncélzatát 20 mm-es elotét-páncélzattal erosítették meg,
az Nváltozatokat 5 mm vastagságú lemezekkel "kötényezték" is, egyszersmind 7,5 cm-es, rövid (L/24) harc-
kocsiágyúvallátták el.
A módosítások ellenére 1943-ra harc értékük lecsökkent, gyártásukat beszüntették, s csak az alvázaikra épí-
tett rohamlövegeket állították elo nagy tömegben.
A harckocsik kezeloszemélyzete li fo volt.
A magyar páncélosalakulatok hadrendjében három ízben találkozhattunk a Pz. III típusú harckocsikkal.
Eloször 1942 oszén, a doni frontan elszenvedett veszteségek pótlására adott át a ném et hadsereg 10 db L/60
csohosszúságú, 5 cm-es löveggel felszerelt Pz. lIl-M típusú közepes harckocsit, de ném et személyzettel. Ezek
a harckocsik nem kerültek a magyar honvédség tulajdonába, csak rövid ideig harcoltak a magyar erok aláren-
deltségében.
A magyar honvédség 1943. augusztus elején II - más források szerint 17 - db Pz. lIl-M típusú harcko-
csit kapott a németektol. A páncéloseroknél a harckocsikat (a II darabot) 1H-865-1 H -875 közötti rendszá-
mokkallajstromozták. Közülük az IH-874 rendszámú kocsit 1943. augusztus 6-tóI a Haditechnikai Intézet-
nél alapos vizsgálat alá vetették, de az akkorra elavultnak számító harckocsit a magyar hadseregnél történo
rendszeresítésre nem javasolták. Mivel van jelentés az IH-876, IH-877, IH-878 sz. jármuvekrol az 1.
lovashadosztályná1, valószínu, hogya 17 db harckocsit átvették.
Az egy század ereju, Pz. lIl-M mintájú közepes harckocsi késobb, az 1944 szeptemberében, a 3. hadsereg
állományában megalakult 1. páncéloshadosztályhoz került és a magyarországi harcok során megsemmisült.
A Don mellett 1942 november-decemberében 10 db Pz. lIl-N jármu került kölcsönként az 1. tábori
páncéloshadosztályhoz, német személyzettel, de magyar müszaki kiszolgálással. Ezek az 1943. januári har-
cokban elvesztek.
Galíciában 1944. május 4-én Model tábornagy parancsára pótolták a 2. páncéloshadosztály veszteségeit.
Ennek során 10 vagy 12 db Pz. lIl-M harckocsi került magyar használatba. Ezek német jelzéssel maradtak,
magyar rendszámot nem kaptak. 1944 augusztus után elfogytak.

StuG. III rohamlöveg


Anémet "villámháborús" stratégia alapveto harceszközei voltak a gépesített lövészalakulatok harcát közvet-
lenül támogató rohamlövegek.
A Pz. III harckocsi alvázára telepített 7,5 cm urméretu lövegekkel felszerelt StuG. III rohamlövegek soro-
zatgyártását az Alkett gyár 30 darabos nullszériája nyitotta meg 1938-ban. 1940-ben már havi 30 rohamlöve-
get állítottak elo, 1940 végére a B változatból 184 db állt a Wehrmacht szolgálatában. 1942-ben idult a D,
majd a hosszabb csovel felszerelt F, végül a G típusok sorozatgyártása, melyeket a háború végéig használt a
német hadsereg.
A rohamlövegek elso változatai, az A - F szériák 7,5 cm-es, rövid (L/24) csövü löveggel voltak felszerelve,
homlokpáncélzatuk 50 mm, oldal- és farpáncélzatuk 20 mm volt.
A késobbi F változat hosszabb (L/43) lövegcsovel épült, a G jelu végso változat a 7,5 cm-es lövegnek még
hosszabb (L/48) változatával készült, homlokpáncélzatát további 20 mm-rel erosítették meg.
Az alváz, a motor és a futómu azonos volt a harckocsiéval; a 300 LE-s motor 40 kmlh végsebességet bizto-
sított a 6 kisméretu futógörgovel szerelt jármunek.

20
Pz. Kpfw. III-F

Pz. Kpfw. III-J

Pz. Kpfw. III-H

21
Pz. Kpfw. I1I-J (késobbi változat)

Pz. Kpfw. I1I-L

Pz. Kpfw. I1I-M

22
.~ ~
.=L.J
.••.

StuG. III-D

StuG. 40 G

StuG. 40 G Saukelkopf lövegblendével

23
A rohamlövegek kezeloszemélyzete 4 fo volt. Az önjáró lövegek különféle változataiból - a Pz. III alvá-
zára építve - összesen 9760 darabot gyártottak.
AStuG. III mintájú rohamlövegek három alkalommal szerepeltek a magyar páncéloserok állományában.
Elso ízben azonban csak ideiglenesen kerültek a magyar hadsereg alárendeltségébe. 1942 telén, a Don mell et-
ti ütközetek során a ném et parancsnokság 10 db StuG. IlI-C vagy -D típusú rohamlöveget adott át - ném et
személyzettel - az 1. tábori páncéloshadosztálynak, amelyek késobb visszatértek anémet csapatokhoz.
1944 tavaszán, a Galíciában harcoló 2. páncéloshadosztály súlyos veszteségeket szenvedett. Az elvesztett
Turán harckocsik pótlására május 4-e után a németek 10 db StuG. IIl-G típusú rohamlöveget adtak át a ceg-
lédi 311 harckocsi-zászlóaljnak. A rohamlövegek német hadi- és taktikai jelekkel kerültek a magyar alakulat-
hoz, s ezek a késobbiek során is a jármuveken maradtak. A rohamlövegek magyar rendszámot nem kaptak.
Az átadott jármuvek az utóvédharc ok során megsemmisültek.
A nehézfegyverzet nélkül felállt sümegi 7. rohamtüzérosztály 1944 augusztusában és szeptemberében Tapol-
cán 40 db StuG. 40-G típusú rohamlöveget vett át a magyar-német fegyverzet-átadási megállapodás keretében.
A rohamlövegek hadijel nélküliek - feltehetoen újak - voltak, de a magyar hadijelet késobb sem festették fel
rájuk, csupán a köténylemezekre, valamint a páncéltest oldalára festették fel a nagyméretu magyar taktikai szá-
mokat (700-740). Átadások: 1944.08.01. 10 db; 08. 26. 10 db; 08. 28. 10 db; 09. 07. 10 db.
Az osztály súlyos harcokat vívott Makó-Orosháza körzetében. Csanádpalotán, a község visszafoglalása
során, a 712 üteg egyik kocsiját kilotték. Az elfoglalt területet azonban a szovjet túlero miatt nem lehetett meg-
tartani. A visszavonulás során a 712 rohamüteg egy orosz harckocsiezreddel volt kénytelen harcba szállni. Bár
az éjszakai harc során sikerült 15-20 szovjet harckocsit és rohamlöveget kiloniük, az üteg az utolsó lövegig
megsemmisült. Hosi halált halt Koszeghy Barnabás fohadnagy, ütegparancsnok, valamint 3 tiszt és 32 fonyi
legénység.
A 7. rohamtüzérosztály 1. és 3. ütege 1944 októberében Kecskemét, december elején pedig Székesfehér-
v ár- Velencei-tó térségében harcolt, majd a megmaradt állomány muködoképes rohamlövegeivel a budapesti
ostromgyurube került, ahol- a korábban az érsekújvári javítóbázisra került 9 sérült rohamlövegén túl- va-
lamennyi harcjármuvét elvesztette. Az 1. üteg 1945-ben a Balaton-felvidéken állt harcban, errol két fotó is van,
tehát Budapesten csak az állomány egy része maradt.
A javításra leadott rohamlövegek késobbi sorsa ismeretlen.

Pz. Kpfw. IV közepes (a magyar hadseregben nehéz) harckocsi

A Wehrmacht legnagyobb számban eloállított harckocsija, a páncéloserok standard típusa a Pz. IV típus volt.
A háború kezdetétol annak befejezéséig használt alváz on 9214 harckocsit és kb. 5100 önjáró tüzérségi esz-
közt, összesen több mint 14300 harcjármuvet gyártottak.
Tervezését 1934-tol végezték. 1935/36-ban elkészült a Rheinmetall, a MAN és a Krupp 1-1 prototípusa.
1936-ban az A változatból 35 db nullszériás, 1937 -ben 42 db B típus, 1938-ban a C változatból140 db épült.
Lengyelország megtámadásának évében csupán 45 db D változat készült, 1940/41-ben már 760 db E - F 1. A
G típusból 904 db. A legnagyobb szériában aH és J változat készült, 3073 és 3161 darabbal.
Az induló A, B, D változatok 17,3; 17,7 és 20 tonna tömeguek, a késobbi típusok 21 és 25 tonna közöttiek
voltak. A 300 LE-s motor 38-42 kmlh maximális sebességgel mozgatta a 8 kisméretu futógörgovel épült jár-
muvet. A harckocsitest frontpáncélzata a különbözo változatoknál 20 mm-tol a végso szériáknál 30+30, 50 és
80 milliméteresre változott. AH és J változatokat köténnyel szerelve adták át a csapatoknak.
A harckocsi fo fegyvere végig a 7,5 cm kaliberu harckocsiágyú maradt, azonban a csohossz az A - F 1 típu-
sok L/24-es méretétol az F2-G típusnál L/43, aH és J változatoknál L/48 csohosszra változtak. A fo fegyve-
ren kívül valamennyi típust 2-2 géppuskával is felszerelték, illetve a H változatot légvédelmi géppuskával is
ellátták.
A harckocsik személyzete minden változatnál 5 fo volt.
A magyar páncéloserok kötelékében a Pz. IV-nek négy változata szerepelt: az Fl, az F2, a G és a H kivitel.
A rövid csövu Fl típusból 1942-ben 22 darabot kapott a németektol a doni frontra induló 1. tábori páncé-
loshadosztály 30. harckocsiezrede. A kocsikat Esztergom-táborban vette át az alakulat, de a személyzet átkép-
zése - német oktatók közremuködésével - nem ezeken a kocsikon, hanem a Pz. IV-D változaton történt.
A harckocsik megtartották eredeti Wehrmacht-szürke alapszínüket, de a páncéltest oldalán és farlemezén
piros-fehér-zöld hadijellel és fehér színu toronyszámmallátták el.
Magyar rendszámaik: IH-833, IH-837-lH-853, lH-855-1H-858.

24
Pz. Kpfw. IV-D

Pz. Kpfw. IV-Fl

25
Az 1. tábori páncéloshadosztály - Veress Lajos altábornagy parancsnoksága alatt - 1942. július 10-én
érkezett ki a hadmuveleti területre, és Sztari Oszkolban, illetve Kurszkban rakodott ki. A páncélosok a Don
magyar védelmi szakaszán, a három hídfoben - Scsucsje, Korotojak és Uriv terül etén - vívták ütköze-
teiket. Az 1943. januári szovjet áttörés során a súlyos harcokban az alakulat csaknem valamennyi Fl-es
harckocsiját elvesztette. Csupán egyetlen kocsi tért vissza a Don mellol Jónás Miklós törzszászlós parancs-
noksága alatt.
Az 1942. augusztusi harcok során a magyar páncéloshadosztály, veszteségei pótlására, anémet hadsereg-
tolIO db Pz. IV-F2 típusú közepes - magyar használatban nehézként nyilvántartott - új, 7,5 cm-es hosszú
csövu löveggel (L/43) felszerelt harckocsit kapott. Ezek a harckocsik könnyen megkülönböztethetok vala-
mennyi változatuktól körte alakú csoszájfékeikkel. A két részletben átadott harckocsikat magyar rendszámok-
kal is nyilvántartásra vették 1H-834-1H-836, IH-854, 1H-859-1H-864 lajstromszámokkal.
A harckocsik nagy része az 1943. januári harcok során megsemmisült.. A megmaradt harcjármuveket fel-
tehetoen visszaadták a német hadseregnek.
A német hadsereg 1944 májusa és 1945 januárja között több ízben adott át a magyar páncélosalakulatok-
nak - veszteségeik pótlására - Pz. IV típusú harckocsikat. Feltehetoen az ezeken a frontan történo ad hoc
átadások során nem készültek hivatalos feljegyzések, vagy ha történtek is, az iratok a háború forgatagában el-
tuntek. Így a magyar honvédségnek átadott páncélosokról és egyéb nehézfegyverzetro1 nem ismertek pontos
számadatok. Német adatok szerint - s ezt a mennyiséget szovjet és nyugati források is emlitik - 60-70
darab hosszú csövu Pz. IV-G és -H változat került a honvédség birtokába. Újabb keletu brit adat szerint
(német exportadatok alapján) 1944. augusztus-december között 72 db Pz. IV-J és -H harckocsit szállítottak
Magyarországnak. Ezekbol 20 darabot német páncéloshadosztályhoz irányítottak, mert nem volt elegendo
kiképzett személyzet.
Mindenesetre 12 darab átadása bizonyított: 1944. május 4-e után a Kárpátok eloterében harcoló 2. magyar
páncéloshadosztály Turán típusú harckocsijainak pótlására, Nadwomán, 12 db Pz. IV-H típusú közepes harc-
kocsit kapott anémet csapatoktól. A H változatot már gyárilag köténypáncélzattal - sok esetben a mágneses
aknák elleni "zimmerit" -bevonattal- adták át a csapatoknak. Jellemzoje volt a kör alakú parancsnoki kupo-
lafedél.
Az átadott harckocsik német hadijellel és toronyszámokkal kerültek a magyar páncéloserokhöz, magyar
rendszám, hadijel nem került a harckocsikra.
A 12 páncélost a ceglédi 3/1 harckocsi-zászlóalj kapta meg. Feltételezhetoen nagy részük a visszavonulás
során megsemmisült. Jelentés található 1944. augusztus 23-ról, hogy az 1. harckocsiezred 1. zászlóalj ának 3.
százada 6 db Pz. IV-H-val Apahidára érkezett Lengyelországból, és pótolják veszteségeit.
Az 1944. szeptember 1-jei KSZV-jelentés közölte, hogy Esztergom-Hajmáskérrol 5 db Pz. V és 20 db
Pz. IV harckocsit indítottak a 2. páncéloshadosztályhoz. Szeptember 5-én rakodták ki Szamosfalván az
augusztusban átadott 20 darabos készletet. Ekkor havi 20 db jármu volt a program. Pz. IV átadás ok:
1944. július 10 db; augusztus 10 db; szeptember 10 db; december 11. 10 db; december 19.10 db; 1945.
január 7. 12 db.
További Pz. IV-es harckocsi átadásáról hivatalos irat nem maradt fenn, de több G - H típus - további mint-
egy 62 db - magyar használatát igazolják az 1945. január-március közötti hadijelentések. Így többek kö-
zött az 1945. január l6-án a Mór-Sárkeresztes-Csór körzetében, a német "Black" hadmuveleti csoport alá-
rendeltségében harcoló 2. magyar páncéloshadosztály 27 db Pz. IV-es harckocsival és 5 db Nimród páncélva-
dásszal vett részt a harcokban.
Az 1945. március elso napjaiban megindult német -" Tavaszi ébredés" - hadmuveletek során Gánt és
Sárkeresztes arcvonalán anémet "Holste"-csoport kerettben la Zsedényi Zoltán vezérornagy parancsnok-
sága alatt álló 2. magyar páncéloshadosztály öt zászlóaljában még 16 db Pz. IV-H típusú harckocsi került
bevetésre.
Az 1945. tavaszi dunántúli harcok során egy Pz. IV harckocsi parancsnokaként halt hosi halált Tarczay
Ervin százados, a 3. harckocsiezred tisztje (Tarczay E. 1941-es avatású gyalogos hadnagy, 1942-ben páncé-
los-átképzos, 1944.01. 01-jén fohadnagy, 1945-ben soron kívül százados), akirol késobb, a Tigris harcko-
csik magyar használatánál még szólnunk kell.
Nemrég kaptunk egy lengyel eredetu fotót, amely 1945 nyarán Ausztriában brit eroknek átadott 16 db Pz. IV
jármuvet mutat. Közülük a másodikjármu magyar jelzésu G típus, valószínuleg a többi is a 2. páncéloshadosz-
tály megmaradt anyaga.

26
·
D tB

Pz. Kpfw. IV-F2

Pz. Kpfw. IV-G

27
[j

Pz. Kpfw. IV-H

Pz. Kpfw. IV-J

Pz. Kpfw. V Párduc közepes harckocsi


A második világháború idoszaka alatt gyártott német harckocsik között kétségtelenül a legjobban bevált
közepes harckocsi a Pz. V Párduc volt, sot, egyes külfcildi szakértok szerint a világháború legsikeresebb
konstrukcióját ez a harckocsi jelentette.
Bár tervezése már 1937-ben megkezdodött, a rövid csövu harckocsiágyúval felszerelt VK 3001 H proto-
típusok csak 1941 októberében készültek el. 1941 végén azonban a fejlesztés felgyorsult, kétségtelenül a
szovjet T-34-es harckocsik megjelenésének hatására.

28
DID

Pz. Kpfw. V-D Párduc

010 ..

Pz. Kpfw. V-A Párduc

DIC!

Pz. Kpfw. V-G Párduc

29
Válaszként a szovjetek igen gyors, 60 mm-es, döntött homloklemezu páncélzattal jó védettséggel rendel-
kezo és a 76,2 mm-es ágyújával nagy tuzerot képviselo T -34/76 típus megjelenésére, az 1942 szeptemberé-
re elkészült VK 3002 prototípus szárnos harcászattechnikai mutatójával megelozte szovjet ellenfelét. A~~ ton-
nás harckocsi 650 LE-s motorja igen kedvezo fajlagos teljesítménnyel (20 LElt), viszonylag kicsi (0,73
kp/cm2) fajlagos talajnyomás-értékével, gyorsaságával (46 km/h), a 60 mm-es páncélzattal ellátott, döntött
frontlemezévei, 100 mm vastagságú lövegpajzsával és nem utolsósorban nagy teljesítményu, hosszú csövu
(L/70), 7,5 cm urméretu harckocsilövegével megelozte szovjet vetélytársát. A német harckocsi legénysége 5
fo, a szovjeté 4 fo volt.
A Párduc harckocsi három változatát gyártotta a háború végéig a német hadiipar. Elsoként a D változat
sorozatgyártás a kezdodött meg 1942-ben. Ebbol a típusból 534 darab készült. 1943-ban az A típusból1768,
végül a G változatból 3740 darabot adtak át 1944-45-ben a Wehrmacht páncélosalakulatainak.
A szériakivitelu harckocsik közül az A és a G változatokat már 80 mm-es frontlemezzel, a fo fegyverzeten
kívül 1 homlok-, 1 torony- és 1 légvédelmi géppuskával szerelték fel.
AD típus 44, az A 45,5, a G 44,8 tonna tömegu volt, a 12 hengeres Maybach HL 230P jelü motor 700 LE-t
teljesített 15,5 LElt fajlagos teljesítménnyel. A tömeg növekedésévei a fajlagos talaj nyomás értéke 0,88
kp/cm2-re emelkedett, de közel azonos maradt a késobbi T-34/85-ös típus 0,81 kp/cm2 értékével.
A három változat külso képében igen hasonlított egymásra: a nagyméretu, átlapolt 8 dupla futógörgo vala-
mennyi típusnál azonos maradt. A harckocsitest külso élhossza aD és az A változatoknál a hátsó részén meg-
tört, a G típuson egyenesen futott a farlemezig. Az elso homloklemezen a géppuskacso elhelyezésének for-
mája, valamint a vezeto kitekintonyílása jelezte az eltéro típusváltozatot; a D változaton függoleges lapka fed-
te be használaton kívül a géppuskanyílást, az A és a G változatokon a félgömb alakú, ún. "Kugelblendében"
helyezkedett el a géppuska csöve. A frontlemezen a vezeto felnyitható, téglalap alakú kitekintonyílása a D és
az A típusokon azonos volt, a G szérián hiányzott. E típusnál csak apáncéltest fedlapján elhelyezett három
periszkópon tudott a vezeto kitekinteni.
A D változat parancsnoki kupolája egyszeru, hengeres alakú volt, hiányzott róla a légvédelmi géppuska
rögzíto sínje. Az A és a G típusokon legömbölyített alakú, alacsonyabb, géppuskasínnel fel szerelt parancsno-
ki kupola kapott helyet. A G variáns jellemzoje a lefelé meghosszabbított lövegpajzs (Walzenblende) volt. A
háború vége felé az utolsó sorozatnál a parancsnoki kupolára infratávcsövet is felszereltek.
Mindhárom változat páncélteste kétoldalt - viszonylag kisméretu - köténylemezzel volt védett.
A Pz. V mindhárom típusából gyártottak parancsnoki típusú harckocsikat is.
A Párduc harckocsi elso bevetésére az 1943-as kurszki ütközetben került sor. Épült 80 db Bergepanther és
5 db F jelu prototípus is.
A második világháború során legjobban bevált német harckocsi alvázán, 8,8 cm urméretu páncéltöro löveg-
gel felszerelt vadászpáncélost (Jagdpanther) is építettek, 382 példányt (más forrás szerint 413 darabot).
A magyar páncélosok hadrendjében a Párduc harckocsik csak kis számban szerepeltek.
Írásos dokumentummal nem megerosíthetoen, csupán fényképek és visszaemlékezések bizonyítják, hogy
az 1. páncéloshadosztály 1944 oszén, veszteségei pótlására, 5 darab Pz. V-D típusú Párduc harckocsit kapott
a német hadseregtol. A viszonylag "öreg", 1942-43-ban gyártott, generálozott harckocsik német hadijellel
kerültek a magyar csapatokhoz. Késobbi sorsuk ismeretlen.
Az 1944. szeptember l-jei 5 db Pz. V átadása a 2. páncéloshadosztálynak dokumentált a KSZV irataiban.
Ezzel 10 db biztosan, további 5 db valószínüen volt a magyar csapatoknál.
Visszaemlékezések szerint - bár eközlés dokumentummal nem támasztható alá - a román hadsereg
1944. augusztusi átállása után egy, a román páncélosalakulatoknak szánt, de már nem átadható, 10 darabból
álló Párduc-szállítmány is a magyar csapatok birtokába jutott. Bizonyítékok hiányában ez a mennyiség nem
számítható a magyar használatban állt, külföldi eredetu páncéljármuvek sorába.
A Budapest ostromát feldolgozó könyv is említ - szintén szemtanúk visszaemlékezésére alapozva - 2 db
magyar személyzetu Párduc harckocsit, amelyek, állítólag, a szovjet hadsereg budai gyurujét áttörve, sértet-
lenül eljutottak a saját vonalakig. Ezt anémet iratanyag ismeretében valószínütlennek kell tekinteni, viszont
egy élo tanú megerosítette a 2 Párduc magyar használatát a pesti harcokban 1944. december vége és 1945.
január 12. között. Az egyiket a Nyugati pályaudvamál, a Ferdinánd hídnállotték ki, bázisuk a Budapest XIII.
kerületi Véso u. 7. alatti lKART üzemben volt.
A 2. páncéloshadosztály állományában 1945 februárjában még 2 darab Párduc vett részt a dunántúli
harcokban.

30
Pz. Kpfw. VI Tigris nehéz harckocsi
A német hadsereg legendás Tigris nehéz harckocsijának tervezését 1939 szeptemberében kezdték meg. Az
elso szériában gyártott harckocsi, a Pz. Kpfw. VI-E típus 1942 augusztusában készült el. A 110 mm homlok-
páncélzatú, 55 tonnás harckocsi, 650 LE-s motorjáva1 38 kmlh sebességgel tudott épített Úton haladni. Faj-
lagos motorteljesítménye 11,8 LElt értéket képviselt. Fo fegyverzete, a 8,8 cm urrnéretu, hosszÚ csövu
(L/56) harckocsilöveg a háborÚ végéig hatásos fegyvernek bizonyult szovjet, angol és amerikai ellenfelei-
vel szemben.
A harckocsilövedék páncélátüto képessége - lövedéktípustól függoen - 900-os becsapódási szög esetén
500 méteren 90-156 mm, 1000 méteren 100-140 mm, 2000 méteren is még 84-100 mm-es páncélzat átütését
biztosította.
A harckocsi test - a korábbi Pz. III és IV típusok építési stílusát követve - elölrol, oldalról és hátulról
csaknem függoleges helyzetu lemezekkel határolt téglatest alakÚ volt. A harckocsi védettségét hátrányosan
befolyásoló lemezállásokat a páncéltest megerosítésével biztosították. A homloklemezt 100 mm, az oldal-
és farlemezeket 60-80 mm, a toronyt 100 és 80 mm vastagságÚ páncélzat alkotta. A Tigris frontális táma-
dás ellen védett harckocsi volt mind a szovjet T-34/85, mind az amerikai M4 Sherman tankok tüzével
szemben.
Az 55 tonnás nagy tömeg fajlagos talaj nyomása - az átlapolt, 8 darab triplakerekes járószerkezet és a szé-
les láncfelfekvésnek köszönhetoen - csupán 1,04 kp/cm2 volt, ezzel együtt a Tigris harckocsi nagy tömege
a laza talajt nem kedvelte, s nem minden európai híd volt számára alkalmas az átkelésre.
A Tigris harckocsi további "gyengéje" nagy üzemanyag-fogyasztása volt: 100 kilométeren, Úton 570 1,
terepen 850 l volt, ugyanakkor a négy üzemanyagtartályában tárolható 534 liter - épített Úton - még 100
km megtételét sem biztosította. Az üzemanyaghiány szárnos Tigris harckocsi kényszeru hátrahagyását
okozta.
A Tigris nehéz harckocsiból1942-ben 78, 1943-ban 649, 1944-ben 623 db, összesen 1350 db készült.
Az alvázán kialakított, 38 cm-es mozsárral felszerelt Sturmtigerbol csupán 18 darabot gyártottak.
A Tigris harckocsik elso bevetésére Leningrád térségében került sor 1942-ben. Ettol kezdve Észak-Afriká-
ban, a keleti és a nyugati fronton a háborÚ végéig szolgálatban állt.
A Tigris harckocsiból a magyar páncéloserok csupán néhány darabot használtak. Galíciában, a Kárpátok elo-
terében 1944 májusában jutott a magyar honvédség 2. páncéloshadosztályának birtokába 10 darab Pz. VI-E
típusú Tigris nehéz harckocsi.

Pz. Kpfw. VI-E Tigris

31
A harckocsikat az 503. német nehézharckocsi-osztály adta át a Tarczay Ervin fohadnagy és Veress János
százados parancsnoksága alatt álló ceglédi 3/1 harckocsizászlóalj 2. és 3. századának elvesztett Turán harc-
kocsijainak pótlására. A "zimmerit"-bevonattal ellátott, terepszínu álcázó színnel befestett harckocsik német
hadijellel és toronyszámokkal, valamint egyéni jelekkel kerültek az alakulathoz, s ezek a magyar használat
ideje alatt is a kocsikon maradtak.
A májusi átadás után a típusra történo átképzést német kiképzokeret végezte.
A magyar személyzetu Tigrisek Nadwoma és Sztaniszlau térségében eredményesen harcoltak, de a magyar
hadsereg Kárpátok gerincére történo visszavonulása során - melyben a Tigris harckocsik az utóvéd csapatok
szerepét töltötték be - 7 kocsi elvesztését okozták. A kocsikat üzemanyaghiány, valamint meghibásodások
miatt kényszerültek a kezelok hátrahagyni. Végül a 10 kocsiból csupán 3 darab került üzemképes állapotban
a németországi javítóbázisra.
Innen többé nem jutottak a magyar páncéloscsapatok birtokába.
További 3 db Tigris harckocsi is a magyar csapatok állományába került.
Néhai dr. prof. Garamvölgyi Miklós közlése szerint 1944. július 22-én a 2. páncéloshadosztály parancsno-
ka, v. nemes Zsedényi Zoltán vezérornagy ajándékba kapott 2 db használt, rossz álapotban levo Tigris harc-
kocsit Heinrici vezérezredestol, a szomszéd hadsereg parancsnokától. Ezeket Bercsényi László ezredes, a
harckocsi ezred parancsnoka osztotta be, foleg védelemre.
1944. augusztus 23-án Hollósy-Kuthy László vezérornagy, akkor a 25. hadosztály parancsnoka kapott a
születésnapjára egy Tigrist ajándékul Heinrici vezérezredestol. A menetképtelenjármuvet a 25. hadosztálynál
beásott tüzeloállásból használták. A visszavonuláskor ezeket a jármuveket, amelyek nem kaptak magyar jel-
zést, felrobbantották.
Visszaemlékezések szerint 1945 tavaszán a dunántúli harcok során német hadijellel ellátott 10-12 Tigris
harcolt magyar személyzettel a német csapatok alárendeltségében. Azonban e tényt sem erosíti meg semmi-
féle írásos dokumentum, de teljesen valószínutien, mert a kiképzett személyzet Tarczay Ervin százados
vezetésével Pz. IV-es jármuveken harcolt.

aD

Pz. Kpfw. VI-E Tigris (késobbi változat)

32
TNH-P [Pz. Kpfw. 38(t)] könnyu harckocsi
A cseh konstrukciójú TNH-P - késobbi német megjelölésén Pz. Kpfw. 38(t) - az 1930-as évek végén a
könnyu kategória kiemelkedo teljesítményu harcjármuve volt.
Az oldalanként 4-4 nagyméretu futógörgovel szerelt harckocsit kiváló terepjáró képessége - mely sáros
és egyéb nehéz talajviszonyok között is megbízható menettulajdonságokat biztosított - kedvezo, 42 km/h
maximális sebessége, 17,5-25 mm-es páncélvédettsége, tuzereje [1 db 37 mm-es harckocsiágyÚ 1/45 cso-
hosszal és 2 db MG 37(t) géppuska] kora egyik legjobb konstrukciójává avatta.
A harckocsi személyzete 4 fo volt.
A 10,5 tonnás jármu 125 LE-s motorja, kedvezo, 0,53 kp/cm2 fajlagos talajnyomása, egyszeru járószerke-
zete Csehország német megszállása után a Wehrmacht katonai szakembereinek figyelmét is felkeltette. A
megszállás során lefoglalt 80-100 darab TNH-P hadrendbe állítását követoen, a CKD és a BMM (Böhmise-
Marishe-Masinenfabrik) gyár a német hadsereg részére a gyártást tovább folytatta, s 1942-ig összesen mint-
egy 1574-1600 harcjármuvet készített. A német szakemberek az alapjármuvet folyamatosan fejlesztették.
1939 májusától novemberig az A változatból150, 1940 novemberéig a B, a C és aD változatokból325, az E
és az F típusból 1941 májusáig 275, végül az utolsó, a G változatból 1942 júniusáig 824 darab harckocsit
gyártottak.
A Wehrmacht páncélosalakulatainál a lengyelországi háborúban 57, a franciaországi hadjáratban 230,
Jugoszláviában 125, a Szovjetunió elleni támadás elso évében, 1941-ben 660, de még 1942-ben is 114 da-
rab Pz. 38-as állt hadrendben.
A német gyártás során a Pz. 38 két változatát: széria- és parancsnoki kivitelt is eloállítottak. A parancsno-
ki változaton apáncéltest homlokgéppuskáját leszerelték, helyette egy nagyobb teljesítményu rádiót is besze-
reltek (Fu 5 + Fu 8).
A Pz. 38(t) - magyar elnevezésén: T 38 - a magyarok által használt külföldi gyártású harckocsik közül
az Ansaldók után a második legnagyobb számban alkalmazott típus volt a második világháború során.

Pz. Kpfw. 38(t) G (TNH-PS)

33
A szovjet fronton az 1942 tavaszán bevetett gyors hadtest az elso négy hónap alatt elvesztette páncéljármÜ-
veinek háromnegyedét. Így 1941 oszén a német nyomásra felállított 2. magyar hadsereg 1. tábori páncélos-
hadosztálya nem rendelkezett harckocsikkal. Mivel mind a német, mind a magyar hadvezetés tisztában volt
azzal, hogy páncélosalakulatok nélkül a hadsereg harcértéke jóval kisebb lenne, apáncéloshadosztály 30.
harckocsiezredét német harckocsikkal szerelték fel.
Így került - a már korábban említett 22 db Pz. 1V-F] típusú harckocsi mellett - 1941. október eleje és
november vége között elobb 89, majd végül összesen III darab csehszlovák eredetÜ, a németek által használt
Pz. 38 G típusú harckocsi a 30. páncélosezred állományába.
Ezekbol] 05 darab az alaptípus G változata, 6 pedig parancsnoki kivitelu típus volt.
A harckocsikat az eredeti Wehrmacht-szürke színÜ alapszínnel festették le, melyre a páncéltest két oldalán
és a farlemezen háromszínÜ magyar hadijelet, a toronyra fehér színÜ taktikai jeleket festettek.
A T 38-as harckocsik magyar rendszámokat kaptak; az alaptípusok 1H-725-1H-727, 1H-729-1H-756,
IH-758, 1H-760-1H-832, a parancsnoki változatok az IH-728, IH-757, IH-759 rendszámokat viselték. Ez
108 db, a 3 utolsó parancsnoki kocsi rendszáma 1H-876-1H-878 volt.
A 30. harckocsiezred a Don melletti hídfocsaták idején, majd az 1943. januári szovjet áttörés során T 38
mintájú harckocsijainak csaknem teljes állományát elvesztette. A Don mellol csupán 9 harckocsi tért vissza
Magyarországra.
A hazaéikezett harckocsik közül egy darabot a rendorségnek adtak át - mely feltehetoen Budapest ostro-
ma során semmisült meg -, a többi egy ideig kiképzokocsiként szolgált, majd az 1944-ben felállított 3. ma-
gyar hadsereg 1. páncéloshadosztályához került, s a késobbi harctevékenységek során megsemmisült. A hazai
területen maradt készletbol 1943-ban 2 db az Államrendorség állományába került RR 817, 818 jellel. Ezek
1944-ben Budapest bekerítésekor még megvoltak, a gettót orizték, késobbi sorsuk ismeretlen.

Marder II páncélvadász, 7,5 cm Pak 40/2 auf Gw. II Marder II (Sd. Kfz. 131)
Az eros páncélzatú T-34 és KV típusú szovjet harckocsik megjelenése arra kényszerítette a német had-
vezetést, hogya Wehrmacht páncélelhárításának átütoképességét és mozgékonyságát jelentosen növelje. A
német hadvezetés azonban 1941 végén még nem rendelkezett saját fejlesztésÜ olyan páncéltöro ágyúval,
amely hatásos lett volna az új szovjet páncélosokkal szemben. Ezért zsákmányolt, 76,2 Ürméreru szovjet
páncéltöro löveg ek felhasználása mellett döntöttek. A páncélelhárítás mozgékonysága érdekében a lövegeket
harckocsiként már elavultnak számító könnyÜ páncélosok alvázára építették. A merev, nyitott toronyban elhe-
lyezett ágyú kezeloit a gyalogsági lövedékek és repeszek ellen vékony páncélzat védte. Az így kialakított úgy-
nevezett páncélvadászokat csak átmeneti megoldásnak tekintették.
A legelterjedtebb páncélvadászok a Pz. 11 könnyÜ harckocsi alvázán kialakított Marder (Menyét) 11 és a
38(t) könnyÜ harckocsi futómÜve felhasználásával készült Marder 111 jelzésÜ harcjármÜvek voltak. Ezeket
1942 elejétol az év oszéig szovjet eredetÜ lövegekkel gyártották, késobb német szerkesztésÜ, 75 mm Ürméretu
páncéltöro ágyút helyeztek rájuk. Jelzésük: 7,62 cm Pak 36 (R) Gw. 11 D Marder 11, valamint 7,5 cm Pak 40/2
Gw. 11 D Marder 11 volt.
A Pz. 11 alvázán 1942-ben 327 db, 1943-ban 204 db épült. Ugyanezen az alvázon a 10,5 cm-es tarackból
Wespe néven 1943-ban 518 db, 1944-ben 164 db készült el. A loszerszállító változatból 1943-ban 103 db,
1944-ben 55 db épült, így az összes alvázak száma 1556 db.
Anémet hadvezetés 1942 végén 5 db, 75 mm urméretu löveggel felszerelt Marder 11 típusú harckocsi-
vadászt adott át a fronton harcoló magyar 1. páncéloshadosztálynak. E harcjármÜvek - amelyek részt vettek
az 1943. januári harcokban - azonban nem kerültek a honvédség tulajdonába. Az 1943 nyarán a doni front-
ról hazakerült 2 db páncélvadászt - miután a RT1 alapos vizsgálat alá vette - visszaküldték Németországba.
Az egyiket a HTI használta a Toldi alvázára épített páncélvadász prototípusának kísérleténél.
AjármÜvek német jelzéssel, magyar személyzettel harcoltak, rendszámot nem kaptak. Néhány igen rossz
minoségÜ fotójuk a Harcoló Magyar Honvéd címÜ lapban jelent meg.

Marder III Ausf. M 7,5 cm Pak auf 38(t) páncélvadász


A nagyobb tÜzerejÜ és páncélvédettségÜ szovjet tankok megjelenésével 1942 tavaszára a Pz. 38 típusú harc-
kocsik elavultak, gyártásukat a német ipar beszüntette.
A jól bevált alvázon azonban a háború végéig szárnos páncélvadász és önjáró tüzérségi harceszközt épí-
tettek. Elsoként 15 cm-es löveget telepítettek az alvázra, ebbol csak néhány darab készült. A páncélvadász

34
7,5 cm Pak 40/2 Marder II

7,5 cm Pak 40 auf Gw. 38(t) Marder III-M

35
típusokból viszont jelentos mennyiséget gyártottak. Marder III típusjelöléssel 1942-ben 344 darabot a zsák-
mányolt 7,62 cm-es szovjet páncéltöro ágyúval, aMarder Ill-H és aMarder lII-M típusokat már anémet 7,5
cm urméretu páncéltöro löveggel (7,5 cm Pak 4013 L/46) szerelték fel. Az alvázon a lövegkezeloket csak elöl-
rol és oldalról védte páncélzat, a 4 fo személyzetbol csak a vezeto helyezkedett el páncélvédettségben. A H
és Mtípusokból4l8, illetve 381 darabot gyártottak 1943-ban. A gyártás 1942-ben 110 db, 1943-ban 799 db,
1944-ben 308 db, azaz összesen 1217 db volt.
További változataiból a 15 cm-es löveggel felszerelt Bison és a 2 cm-es légvédelmi gépágyúval felszerelt
típusból összesen 232 darab épult. A Schwere Infanterie Geschützbol1943-ban 224, 1944-ben 146 db, össze-
sen 370 db készült el. A loszerszállító változatból 1944-ben 102 darabot gyártottak.
Igazi nagyszériás változata - a késobbiek során ismertetésre kerülo - Hetzer páncélvadász volt.
AMarder lII-M típus magyar használatát csupán egyetlen fénykép igazolja, az alakulat, valamint a felhasz-
nálás idopont ja és története ismeretlen. A páncélvadász álcázófestése az 1943 nyári, oroszországi felhaszná-
lásra enged következtetni.

Jagdpanzer 38(t) Hetzer vadászpáncélos

A gyors, megbízható, olcsón eloállítható Pz. 38(t) alvázán megépített változatok legsikeresebb és legna-
gyobb számban gyártott harcjármuve a Hetzer vadászpáncélos volt (a Hetzer jelentése: üldözo). 1944 kez-
detén, a keleti fronton támadó szovjet hadsereg nyomasztó páncélosfölényét anémet hadvezetés az önjáró
páncélelhárító fegyverek tömeggyártásával igyekezett kiegyenlíteni.
Már 1942-tol építettek a Pz. II, III és IV harckocsik alvázának felhasználásával, valamint a zsákmányolt
francia harckocsik alvázán is harckocsivadász harceszközöket, de a 38 mintájú Skoda harckocsi alvázán csak
1944 elején indult a fejlesztés. 1944 márciusában készült el a prototípus. Ettol kezdve a gyártás és a folyamatos
továbbfejlesztés nagy ütemben folytatódott. Bár a Hitler által kituzött irreális célt - havi 1000 Hetzer - ne m
sikerült teljesíteni, így is 1944 áprilisa és 1945 március a között a prágai BMM és a piiseni Skoda gyárban 2047,
illetve 780, összesen 2827 darabot gyártottak.
A német tervezok a második világháború során épített vadászpáncélosok legsikerültebb típusát alakították
ki a Skoda alvázán. A viszonylag igen kisméretu; cso nélkül 4,87 m, csovel 6,27 m hosszú, köténnyel 2,63 m
széles, 2,10 m magas, 15,7 tonnás harcjármu kedvezo értéku fajlagos talajnyomásával (0,78 kp/cm2), 160 LE-s
motorjával 43 km/h sebességgel tudott haladni.
A kis méret mellett a kedvezoen kialakított, torony nélküli páncéltest 60 mm-es homloklemezének dolése
300-os volt, az oldal- és hátfalak 20 mm-es páncélzattal voltak védve. A páncélvédettséget a jármu oldalára
szerelt köténylemezzel tovább növelték.
Viszonylag csekély üzemanyag-fogyasztása - úton 120, terepen 180 1/100 km -, 320 literes üzem-
anyagtartálya nagy manoverezési lehetoséget biztosított. Üzemanyag-újratöltés nélkül úton 260, terepen 170
kilométert volt képes megtenni.
A Hetzer fo fegyvere nagy függoleges és vízszintes szögtartományban mozgatható (Kugellafette), elölrol
ún. "Saukelkopf" -blendével védett, 7,5 cm urméretu, Pak 39 mintájú, csoszájfék nélküli, L/48 csohosszúsá-
gú páncéltöro löveg volt. Az ágyúhoz 40 db loszer állt rendelkezésre.
A Hetzer - a szovj et JS-II kivételével - valamennyi páncélosellenfelével tüzérségi fölényben állt; a
szovjet T-34185 és a KV-85 harckocsi csak &00 méteren belül volt ellene hatásos, a Hetzer már 800 méter-
rol kilotte ellenfeleit, az angol Cromwellt 1500 méterrol, a Sherman páncélost 800 méterrol megsemmisítet-
te, míg azok csak 500, illetve 600 méterrol voltak ellene eredményesek.
Másodiagos fegyvere 1 db MG 34 típusú, belülrol távirányítással kezelheto géppuska volt, melyet a teto-
páncélra telepítettek. A harcjármu kezeloszemélyzete 4 fo volt.
Az alaptípusba Fu 5 mintájú rádiót rendszeresítettek, míg a parancsnoki változatba egy további, nagyobb
hatósugarú, Fu 8 mintájú rádiót szereltek.
A Hetzer további változatai: lángszórós és muszaki-mento harcjármu. Elobbibol 20, utóbbiból 181 darab
készült.
1941 végén, az alvázon kialakított Jagdpanzer 38(t) Starr típus már új, 220 LE-s, léghutés es Tatra dízel-
üzemu motorja 46 km/h végsebességet biztosított a könnyebb, (14 tonnás) 0,74 kp/cm2 fajlagos talaj nyomású
páncélosnak. Ebbol a változatból a háború végéig csak 14 darab készült a Skoda Muvekben.
A háború utolsó hónapjaiban kísérleteket végeztek a hátrasiklás nélküli löveggel fe/szerelt Hetzer-prototí-
pussal, kivitelezésére azonban már nem került sor.

36
A Hetzer-alvázon a BMM gyárban 141 db 2 cm-es légvédelmi páncélos és 70 db felderíto harckocsi is épült
1943-44-ben, így a gyártott alvázak száma 3252 db. Több példány befejezetlen maradt, s a háború után 1946
és 1950 között ezekbol, illetve újonnan gyártott példányokból G-13 jelzéssel 158 darabot adtak el Svájcnak.
Svájc a G-13-asokat dízelesítve 1974-ig hadrendben tartotta. Akivonáskor 7 darabot visszaállítottak eredeti
benzinmotorral, s muzeális anyagként az akkori NSZK-nak, Franciaországnak, Ausztriának, Svédországnak
és az USA-nak adták át. További 200 db épült St-l és St-IIl jelzéssel a csehszlovák hadsereg részére 1946 és
1950 között.
Az 1943-ban felállított rohamtüzérosztályokat Zrínyi 11és Zrínyi 1 rohamtarackokkal, illetve rohamlöve-
gekkel tervezték felszerelni, azonban a nyersanyaghiánnyal küzdo harckocsiüzemek 1944 elso negyedéig
csak két rohamtüzérosztályt (1. és 10.) tudtak Zrínyi II-vel feltölteni. A felállt további 6 osztályt a honvéd
vezérkar német páncélosanyaggal kívánta felszerelni, ezért StuG. 111 és Hetzer páncélvadász jármuveket
rendeltek NémetországtóI.
Az 1943-ban kialakult nagymérvu anyaghiány miatt a korábban beindított Turán-programot nem lehetett
véghezvinni. A még rendelkezésre álló anyagkészlet csak korlátozott számú rohamlöveg eloállítására volt ele-
gendo. Így került sor a Zrínyi rohamlövegek legyártására. A tervek szerint Zrínyi 1 ágyús és Zrínyi 11tarackos
(2:1 arányban) készult volna. Ugyanakkor a fegyverzet megoldására csak egyetlen lehetoségként a magyar
gyártású, 105 mm osztott loszeres 1940 M tábori tarack állt rendelkezésre. Ennek következményeként elobb
került sor a Zrínyi 11 gyártására.
Elsoként a hajmáskéri 1. rohamtüzerosztályt töltötték fel. Ezzel egy idoben az akkor még kiképzo keretek-
ként muködo 7 leendo rohamtüzérosztályt egy-egy (illetve közülük négyet ketto-ketto) Zrínyi II-vel látták el.
1944-ben a 10. rohamtüzérosztályt is csak úgy lehetett hadiállományra emelni, hogya kiképzoanyagként ki-
adott rohamlövegeket a többi osztály tóI bevonva, átutalták a 10. osztályhoz.
Azonban a németek - saját csapataik súlyos páncélosveszteségeinek pótlása mellett - nem tudták a
magyar igényeket maradéktalanul kielégíteni. A nehézfegyverzet nélküli hat osztályból StuG. 111típussal csak
a 7. rohamtüzérosztályt, Hetzerrel is csak három, a 16., 20., 25. osztályt sikerült - részben - ellátniuk az
1944. szeptemberi államközi szerzodés alapj án.

Jagdpanzer 38 Hetzer

37
A németektol átvett harcjármuvek közül talán a Hetzerek száma a legvitatottabb, 75 és 150 közötti darab-
számok jelentek meg a különbözo szakkiadványokban.
A legtöbb külföldi forrás a 75 darabos átadást erosíti meg: angol, szovjet, csehszlovák kiadványok mellett
több német könyv adatai is ezt támasztják alá. Egy, a közelmúltban megjelent német hadi technikai könyv a
darabszám mellett a németországi feladások, valamint a magyarországi átvétel ek dátumait is közli, amely
szerint a magyar hadseregnek vasúti szállítás sal 75 darab Jagdpanzer 38-ast adtak át. Ebbol 25 darabot 1944.
december 7-én indítottak, s december 9-én adtak át, a következo 25 darabot december 10-én vagonírozták és
december 12-én fogadták Magyarországon, végül a maradék 25 darab Hetzer 1945. január 13-án érkezett a
magyar rohamtüzér-alakulatokhoz.
A magyar rohamtüzérek visszaemlékezései csak részben igazolják a fenti átvételi adatokat, de valószínusí-
tik azokat. A darabszámot illetoen megegyeznek a német forrás adataival, azonban a - kizárólag emlékezet-
re támaszkodó - átvételi idopontok, néhány esetben az esetenkénti átvételi darabszámok eltérést mutatnak.
A 16. rohamlÜzérosztályt 1944. december 6-án vezényelték Esztergom-táborba a Németországból érkezo ro-
ham löveg ek átvételére (lásd: a fenti december lO-i dátum), azonban a visszaemlékezok csak 9 darab Hetzert
említenek. Az 1945. április 5-i harcértékjelentés szerint 6 darab bevetheto és 3 darab sérült jármu volt.
A 20. rohamtüzérosztály 1944. "december közepén" (lásd: 1944. december l2-i dátum) Kenyérmezon 21
darab, 1945. "január elején" (1945. január 13?) a Vág-Garam térségében, Galántán 25 darab, végül Szent-
királyszabadján 1945. január 20-án újabb 20 darab Hetzert vett áto
A H etzerekkel részben felszerelt harmadik magyar alakulat, a 25. rohamtüzérosztály ,,1944 végén" egy
Strans melletti kiképzotáborban, tehát nem Magyarországon kapott átképzést a Hetzer vadászpáncélosokra. A
kiképzés céljaira 9 darab Hetzert kaptak, azonban ezek sohasem kerültek magyar állományba, tehát számukat
nem sorolhatjuk az átvett jármuvek közé.
Ezek szerint a német-magyar megállapodásban rögzített 75 darab Hetzer átadása megtörtént. Ezekbol a
16. rohamtüzérosztály 9 darab, a 20. rotü.osztály 21+ 25+ 20 = 66 darab jármuvet vett átoFeltételezheto, hogy
az átadott rohamlövegek gyártásból kikerült új jármuvek voltak, erre azonban a visszaemlékezok kétséget ki-
záró bizonyossággal nem tudtak felvilágosítást nyújtani.
Mindezek mellett nem lehet kizárni, hogy a megállapodásban rögzített 75 darabos átadáson kívül további
Hetzer vadászpáncélosok nem kerültek a magyar rohamtüzér-alakulatokhoz, azonban az esetleges közvetlen
átadásokról nem maradtak fenn hitelt érdemlo dokumentumok.
A Hetzerek-kel felszerelt magyar rohamtüzérosztályok a dunántúli és a Garam-térségben folytatott üt-
közetekben harcoltak.
A debreceni 16. osztály állománya (parancsnok: Bernolák Pál ornagy) a december közepén átvett 9 darab
Hetzerre az átképzést 1944. december 25-én fejezte be. Elso bevetésükre közvetlenül az átképzést követo
napon, december 26-án Dorog-Esztergom térségében került sor. Esztergom elestekor az esztergomi Duna-
hídon Garamkövesdre vonultak vissza. 1945. január végén a dunántúli hadszíntérre vezényelték az alakulatot,
amely február l-jén 16 db jármuvel rendelkezett, ezekbol 8 bevetheto volt. 1945. február 13-án Enying térsé-
gében vettek részt a hadmuveletekben. Ekkorra már csak 5 erosen sérült Hetzer maradt az osztálynál, ezeket
egy Sopron melletti német szakmuhelybe szállították, ahonnan már nem kerültek vissza az alakulathoz.
Az egri 20. rohamtüzérosztály (parancsnok: Henkey-Honig Józse! ornagy) a Kenyérmezon átvett 21 ro-
hamlövegével 1944. december 25-26-án Kesztölcnél vett részt elso bevetésén. Az ütközet során loszer- és
üzemanyaghiány miatt a kezelok valamennyi rohamlövegüket felrobbantották, majd gyalogosan vettek részt
az ütközetben. Az 1. és a 2. üteg személyi állománya az esztergomi Duna-hídon a Garam térségébe vonult
vissza. A nehézfegyverzetét elveszített két üteg 1945. január elején Galántán került feltöltésre, ahol 25 db
Hetzer rohamlöveget vett át; február 1-jén 24 jármuve volt.
A feltöltött ütegeket a dunántúli hadszíntérre vezényelték. A rohamlövegeket vasúti szállítással Bodajkra
irányították. A két üteg 1945. február l5-én rakodott ki. Az osztályt Kovágóörsre irányítják, majd 1945. feb-
ruár 20-án Szentkirályszabadján további 20 darab Hetzert kapott az alakulat.
Az osztály teljes feltöltését igazolni látszanak a korabeli hadijelentések: 1945. február 9-1O-én Lepsénynél
15, február 12-énAlsótekeresen 12, március 8-án Veszprém térségében 15, március 15-én Balatonbozsokon 15,
Siófok irányában 15, március 20-án Lepsénynél13 db Hetzerrel vett részt az ütközetekben a 20. rotü.osztály,
s még március 25-én a "Zsuzsanna-vonal" védelménél is 13 db harcképes Hetzer állt szolgálatban.
Az osztály maradéka 1945. április 12-én lépte át a magyar határt. Ezután a megmaradt rohamlövegeket
leadták az arra kijelölt német alakulatoknak.

38
A kolozsvári 25. rohamtüzérosztály (parancsnok: Maklári László százados) 1944 végén jutott 9 db Hetzer
rohamlövegéhez. Az osztályt Stransba vezényelték anémet rohamlövegekre történo átképzésre. Az átképzés
során a rohamtÜzérek páncélvadász-alakulattá szervezodtek. A három szakaszos (3x3 Hetzer) páncélva-
dászÜteget Dél-Csehországba, Benesov körzetébe vezényelték. 1945. április végén a Hetzereket leadták a né-
met alakulatoknak.
A fennmaradt fényképek tanúsága szerint a Hetzerek ném et hadijellel kerültek a magyar alakulatokhoz. A
rohamlövegek oldalára - sok esetben anémet felségjelet eltakarva - festették fel a magyar taktikai jeleket
T betujellel és számjegyekkel. A TOll - T 040 jelzés ismert, de valószínüleg TOOl-O 75-ig terjedt.
Egy nemrég talált harcjelentés szerint 1944. augusztus elején az 1. lovashadosztály a lengyelországi har-
cokban harckocsi-zászlóalj ának valamennyi Toldi és Turán harckocsiját elvesztette. 1944. 08. 18-án anémet
csapatok 10 db Hetzert adtak át, ezek fedezték a visszavonulást. A jármuvek németjelzést viseltek, a hadosz-
tály hazaszállításától sorsuk ismeretlen.

4,7 cm Pak(t) auf Gw. Renault 35(1) vadászpáncélos


Németország a francia fegyverletétel után nagyszámú francia harckocsit zsákmányolt. Ezek egy részét
páncélosalakulataiba besorolva a Szovjetunió elleni háborúban változtatás nélkÜl bevetette. A gyenge harcér-
téku, elavuló páncélosok alváz ain pedig különféle löveges önjáró harcjármuveket épített.
Így készÜlt a Renault R 35-ös alvázán a 4,7 cm urméretu cseh páncéltöro löveg felhasználásával egy to-
rony nélkÜli, elölrol és oldalról páncéllemezekkel védett vadászpáncélos. A hadsereg 1940 decemberében
200 darabot rendelt a könnyu harcjármubol. 1941 februárjában elkészÜlt az elso, vasfelépítményu próbajár-
mu. A sikeres próba után a megrendelt szériát legyártották: 174 darab ágyús és 26 darab csak géppuskával
felszerelt parancsnoki jármuvet adtak át a Wehrmachtnak.
A 11 tonnás harcjármu csupán 20 km/h sebességgel tudott haladni, páncélzata is viszonylag gyenge, elöl
25, oldalt 20 mm volt.
A háromfos személyzetu páncélvadászt felderítési és terÜletbiztosítási célokra alkalmazták.
A magyar megszálló alakulatok 1942 nyarán a partizánok elleni harcra a német csapatok állományából
néhány darab Renault-alvázra szerelt páncélvadászt kaptak.
Használatukat egy korabeli haditudósító-film bizonyítja, melyen két darab harcjármu szerepelt magyar
honvédségi felhasználás ban.
A páncéljármuvek további sorsa nem ismert.

Le. Schützen-Panzerwagen (Sd. Kfz. 250) lövészpáncélos


A német "villámháború" sikereinek egyik feltétele a harckocsik eloretörésével egyÜtt haladni képes, páncélo-
zott, terepjáró, gyalogsági szállítójármu hadrendbe állítása volt.
A német ipar 1939-tol a háború végéig gyártott féllánctalpas, 5,8 tonna súlyú harcjármu 12 változatából
mintegy 7500 darabot gyártott.
A 4,56x1,95x1,66 m méretu, lesíkozott felépítményu lövészpáncélos, elöl kormányzott gumikerékkel, hátul
meghajtó-, láncfeszíto- és 4 dupla futókerékbol álló járószerkezettel volt ellátva. A vegyes járszerkezet kiváló
terepjáró képességgel-lejtomászó képesség 24 o, gázlóképesség 70 cm, árokáthidaló képesség 190 cm - ren-
delkezett. Épített úton a jármu maximálisan 65 km/h sebességet ért el. A 100 LE-s motor viszonylag kicsi
üzemanyagfogyasztásával (úton 40, terepen 70 1/100 km), 140 literes benzintankjáva1350-200 kilométeres ha-
tótávot tett elérhetové.
A lövészpáncélos páncélvédettsége elöl 14,5 mm, oldalt és hátul 20 mm volt. Az alaptípus fegyverzete 1 db
MG 34 mintájú géppuska volt.
A páncélkocsiban 1+6 fo kapott helyet.
A magyar honvédség páncélosalakulatai 1942-ben - oktatási célokra - néhány német könnyu, páncélo-
zott csapatszállító jármuvet (le. SPW Sd. Kfz. 250) kaptak. A frontra induló 30. páncélosezred Pz. 38(t) és
Pz. JV-F 1 típusú harckocsijaival megtartott hadgyakorlatain még részt vettek, késobbi sorsuk ismeretlen.
A lövészpáncélosokat feltehetoen visszaadták a német hadseregnek.

39
4,7 cm Pak(t) auf Gw. Renault R 35(t)

Le. SPW (Sd. Kfz. 25011)

40
SVÉDORSZÁG

A semleges Svédországgal Magyarország kapcsolata a két világháború között kedvezoen alakult. A kisantant
államainak fegyverkezést tiltó rendszabályai ellenére InO-ban Svédország közvetítésével jutott eloször a
magyar honvédség anémet leszerelési anyagból - ha nem is nagyszámú - harckocsihoz.
Még tartott a Magyarország elleni hadfelszerelési emb~rgó, amikor 1936-ban a svéd kormány hallgatóla-
gos beleegyezésével a Landsverk Muvek két lánctalpas harceszközt - egy harckocsit és egy páncélvadászt
-, valamint egy kerekes alvázú páncélgépkocsit ajánlott Magyarországnak megvételre.
A három jármubol csak az elso ketto került megvásárlásra, de ez a két harcjármu beszerzése indította el a
magyar harckocsigyártás folyamatát.
A megvásárolt gyártási jog alapján épített magyar harcjármuvek bizonyos mértékben különböztek az ere-
deti svéd típusoktói, melyeket így a magyar használatban állott külföldi harcjármuvek közé sorolhatunk.

Landsverk L-60 könnyu harckocsi


A késobbi Toldi típusként gyártott harckocsi eredeti svéd alaptípusát a magyar katonai bizottság, illetve a
gyártásban érdekelt MAVAG vezetoi 1936-ban Svédországban ismerték meg egy bemutató során. A megfele-
lonek ítélt L-60 harckocsiból a MÁ VAG egy darabot megrendelt, a katonai szakértok azonban kérték, hogy
még a megrendelt harckocsi megérkezése elott mutassák be a típust Magyarországon is.
A kért közeli idopontra a svédek nem tudtak mintakocsit szállítani, ezért azt javasolták, hogy a bemutatóra
a szomszédos Ausztriából- ahol már május óta szolgálatban állt - kölcsönözzenek egyet a csapatpróbára.
Így 1937. augusztus 17-én az Ausztriából érkezett L-60 harckocsival rendezték meg - a magyar fejleszté-
su V-4 típusú közepes harckocsival összehasonlítva - a csapatpróbát, melyen a svéd harckocsi bizonyult
megfelelobbnek.
A Landsverk hadiüzem 1931-ben kezdte meg egy könnyu harckocsi tervezését Jozef Vollmer tervezomér-
nök irányításával. (Vollmer nevével a magyar páncéloserok történetével foglalkozó szakemberek már
InO-ban találkozhattak; o volt ugyanis a Magyarországra került elso harckocsi, az LK 11 tervezoje is.)
1934-ben készült el az L-10 jelu harckocsi mintapéldánya, amely a késobbi L-60-as típus számos külso és
szerkezeti elemét magán hordozta. Az L-10 további fejlesztése két váltótalpas jármódú (kerék/lánc) harc-
kocsin ~ Typ 30 és Typ 80 - folytatódott, míg a késobbi magyar változat alapját képezo L-60 (Strv. m133)
változat 1934 tavaszára készült el.
A Landsverk L-60 könnyu harckocsi 6,8 tonnás tömegét a 160 LE-s, hathengeres, vízhutéses motor 23,5
LE/t-ás igen kedvezo fajlagos motorteljesítménnyel épített úton 48 km/h sebességgel hajtotta, mely sebesség
a harmincas évek elején kategóriájában igen elokelo helyezést szerzett számára.
A harckocsi elonyei közé tartozott a páncélzat hegesztéses technikával történo illesztése, mely a szögecselt
páncélzatúakkal szemben a kocsit a modem típusok sorába emelte.
Igen kedvezo volt a harckocsitest kialakítása is az erosen döntött (30°) elso frontlemez, az oldallemezek
720-os döntése, valamint a viszonylag kicsiny magasság eredményeként.
Az L-60 páncélzata elöl és oldalt 13, felül 6 mm volt. A viszonylag gyenge páncélzat tette lehetové a kis
súlyú harckocsi gyors haladását és jó manoverezési képességét.
A Landsverk-jármu különlegessége új kormányrendszere volt. A fékkaros irányváltoztatás helyett kormány-
kerékkel történt a kocsi irányítása. Egyben e rendszer volt okozója egyik hibájának: a lánctalpakat nem lehe-
tett teljesen leállítani, így a jármu csak 8 méteres köríven tudott fordulni, derékszögben- "sarkon" - nem.
A járószerkezet oldalanként egy elso meghajtó, egy hátsó láncfeszíto kerékbol, 4 közepes méretu futó- és
2 felso tartógörgobol állt. Az egyszeru futómu jó menetteljesítményt tett lehetové, egyetlen gyengéje a na-
gyobb terhelés hatására sérülékeny torziós rugó volt. A harckocsi jó manoverezhetoségét a 40° -os lejtomászó,
a 0,65 m-es lépcsomászó és az 1,50 m-es árokáthidaló képesség igazolta.
Az egyszemélyes torony kör alapú, kúpos kiképzésu palásttal épült, két nagy nyílású oldalajtó:val, parancs-
noki kupola nélkül.
Fegyverzete 1 db 20 mm-es automata lövegbol és 1 db, ezzel párhuzamosított géppuskából állt. Loszer-
javadalmazása: az ágyúhoz 300 gránát, a géppuskához 3000 db loszer. A megfigyelést és a célzást optikai
berendezések segítették.
A háromfos személyzetu, 4,61 m hosszú, 2,00 m széles és 1,85 m magas harckocsi üzemanyag-fogyasztása
úton 110 liter/lOO km, így 250 literes benzintartályával hatótávolsága - úton - kb. 220 km volt.

41
Az osztrák tulajdonú L-60 harckocsit a próbák után visszaadták. Késobb megérkezett, a magyar kívánsá-
gok szerint részben módosított, eredeti svéd mintajármu. A H-004 rendszámmal nyilvántartott kocsi - némi
tulajdonjogi vita után - a Honvédség birtokába került.
Landsverk L-62 harckocsivadász
Egy évvel az L-60-as harckocsi megvásárlása után, 1937 tavaszán újból Landskronába utazott a magyar
ipari-katonai küldöttség, most az L-62 típusú harckocsivadász bemutató próbáira.
A mindenre kiterjedo, alapos próbák kedvezo eredményei után a HM mintakocsit rendelt a Landsverk gyár-
tói, a MAVAG pedig megvásárolta az L-62-es prototípusát és gyártási jogát. Ennek a prototípusnak kisebb át-
alakítása után került sor a magyar Nimród páncélos gépágyú sorozatgyártására.
Bár az L-62 típusú, eredeti svéd harckocsivadász az L-60-as harckocsi módosított - hosszabb - alvázán
épült, motorja, eroátviteli egységei, kormányszerkezete és futómurendszerének elve megegyezett elodjéével.
Hasonló maradt hegesztéses gyártási technológiája is. A páncélvadász kocsiteknojének homloklemeze meg-
tartotta 300-os dolési helyzetét, azonban a felépítmény elso része, mely a 230 cm átméroju tornyot hordozta,
szélesebb és magasabb volt, mint a harckocsié. Ugyanakkor az oldalfalak nem befelé, hanem kifelé doltek.
A nagy, felülrol nyitott torony oldalpalástja szabályos csonkakúp alakú volt, 650-ban döntött oldalfallal,
6-10 mm-es páncélzattal védve. Az elooldalán kissé megemelt toronypalást magassága 60 cm volt. A harcjár-
mu egyetlen fegyverét, a 40 mm urméretu Bofors gépágyút a toronyalaplemezére telepítették, a cso alapál-
lásban az elolapon kialakított nyílásba illeszkedett.
Ajármu páncélvédettsége: mellso páncél 10-13 mm, oldal- és farpáncéll Omm, has- és tetopáncélzat 6 mm.
A 10,5 tonnás önjáró gépágyú 155 LE-s motorjával 50 km/h maximális sebességgel közlekedett.
Az eredeti svéd típus méretében kissé eltért a késobbi magyar változattól is. Hossza 5,32; szélessége 2,30;
magassága 2,00 m volt. S bár az L-60-as futógörgoinéllOO mm-rel kisebb kerekeken futott, 35 cm-es has-
magassága azonos maradt.
A svéd önjáró gépágyú személyzete 5 fo volt a magyar változat 6 fos kezeloszemélyzetével szemben.
A megvásárolt mintakocsi - már a magyar kívánalmaknak megfeleloen - kismértékben eltért a svéd alap-
típustÓl. Az elso homloklemezre szellozo nyílást és fényszóró-takarókúpot készítettek, egyúttal megszüntették

Landsverk L-60 (Strv. ml33)

42
Landsverk L-62

(Afutógörgok és a láncfeszítokerék-küllozet a valóságban csak a fele volt, a rajz a túloldaliakat is ábrázolja.)

az alsó homloklemezen lévo szerviznyílást és annak takaródobját. A tornyon nem szerelték fel a lövegcso
védelmét szolgáló két függoleges védolemezt. Ugyancsak magyar kérésre a mintakocsit a gépágyú nélkül
szállították.
A mintakocsi tornyát a HTI tervei alapján átépítették: a toronypalást elöl magasabb lett, hátul egy toldalék-
kal megnyújtották és kiszélesítették. Így teremtettek a hatodik személy - a parancsnok - részére férohelyet.
Beszerelték a Magyarországon gyártott Bofors gépágyút, az oldalára szerelt konzolra egy-egy íves védo le-
mezt erosítettek.
Az így átalakított harcjármuvet 36/40 M Nimród páncélvadász és légvédelmi gépágyú elnevezéssel rend-
szeresítették. A mintakocsit H-005, késobb H-400 ideiglenes rendszámmallátták el.
E kocsi alváz ának felhasználásával 1943-ban építették meg a Lehel páncélozott sebesü/t- és csapatszállító
gépkocsi proto típusát. E prototípuson még szerepelt a H-004 rendszám. A jármu késobbi sorsa ismeretlen.

CSEHSZLOV ÁKIA

Csehszlovákia az az ország, amelynek páncélostípusaihoz három módon - zsákmányként, vásárlás és köz-


vetíto állam segítségével - jutott a Magyar Királyi Honvédség.
A kárpátaljai, 1939. évi harccselekmények során 2 darab Lt-35 mintájú harckocsit és 1 Tatra páncélgépko-
csit zsákmányolt a magyar hadsereg, melyeket késobb páncélosoktatás céljaira használtak.
1940-ben vásárlás útján került Magyarországra a T-21 harckocsi prototípusa, melynek továbbfejlesztett vál-
tozata, a Turán közepes harckocsi a magyar páncéloserok legnagyobb számban gyártott típusa lett.
1942-ben a doni frontra induló 2. magyar hadsereg 30. harckocsiezredét pedig anémet Wehrmacht harc-
jármuveivel szerelték fel, melybol111 darab a Pz. 38(t) típusú - Skoda Lt. vz. 38 - csehszlovák tervezé-
su, könnyu harckocsi volt. A kétségtelenül csehszlovák eredetu harckocsi végül a magyar hadsereg által
használt német páncélosok között került bemutatásra az alvázán kialakított Marder és Hetzer típusok köze-
li "rokonsága" miatt. A csere másik oka, hogy a magyar hadseregnek átadott G változat már német fejlesz-
tés eredménye volt, tehát mindkét ország érintett volt a típus megépítésében.

8-II A (T-ll) könnyu harckocsi


A Skoda Muvek szakemberei 1935-ben egy könnyu harckocsit fejlesztettek ki. A fejlesztés során az elso
kísérleti példányokat 1936 nyarán próbálták ki, s a további módosítások után, 1937 és 1939 között a harc-
kocsiból 428 darabot gyártottak.

43
A 10,5 tonnás harckocsi a harmincas évek végén számos tulajdonságával kiemelkedett kategóriájának harc-
kocsijai közül. A4,90x2,06x2,37 m méretu harckocsi 8-25 mm-es páncélzatával, tágas küzdoterével, a Vickers
cégtol átvett kisgörgos, külso rugózású futómuvével, forgótornyában 37 mm-es (Skoda UV vz. 34 tip) harc-
kocsiágyúval, valamint a további két géppuskával a korszerií harckocsik közé tartozott. 120 LE-s Skoda T-11/0
mintájú, négyhengeres, vízhutéses motorja segítségével úton 34 km/h maximális sebességgel volt képes halad-
ni, s egy feltöltés seI 120 km-t tudott megtenni.
A harckocsi lejtomászó képessége 280, lépcsomászó képessége 0,8 m, gázlómélysége 0,3 m, árokáthidalási
képessége 2,0 m volt. Szögecselt páncélfelépítménye viszont már az 1930-as évek közepén is túlhaladott
megoldásnak számított.
A Csehszlovák Köztársaság 1938-ra 298 darab T-ll - cseh típusjelzésén: Lt vz. 35 - harckocsival ren-
delkezett, késobb a szlovák hadsereg állományában 54 harckocsi volt.
A Román Királyi Hadseregnek 1937 és 1939 között 126 darab T-ll-es - Romániában R-2 típusú - harc-
kocsit adtak el, s 1938 nyarán két mintakocsit a szovjet hadsereg is kipróbált a kubinkai gyakorlótéren, eset-
leges vásárlási szándékkal.
Csehország 1939. márciusi német megszállását követoen a cseh hadsereg páncélosai - közöttük 244 db
T-ll-es - a németek kezébe kerültek, akik a harckocsikat kipróbálták, s mint használható típust Pz. Kpfw. 35 (tJ
típusjelzéssel1941-ig alkalmazták a Wehrmacht páncéloseroiben.
Az 1939-ben magyar kézre került két harckocsi története igen kalandos. Mindketto hadizsákmányként ke-
rült a magyar honvédség állományába. Csehország német megszállása után a Skoda gyár és a szovjet partner
között megszakadtak a harckocsik megvásárlására irányuló tárgyalások, így a szovjetek a két mintakocsit, Ro-
mánián keresztül, vasúti szállítás sal Csehszlovákiába küldték vissza.
A harckocsik 1939. március 14-én érték el az akkori csehszlovák határt Kárpátalján, éppen azon a napon,
amikor fegyveres összecsapás robbant ki Magyarország és Szlovákia között. A Szovjetuniót megjárt két harc-
kocsit a szlovákok azonnal hadrendbe állították, s másnap be is vetették. Az ütközet során az egyik T-11-est
egy magyar páncéltöro löveg kilotte. A sérült harckocsi a magyar honvédség kezére jutott.
A Szlovák Köztársaság megalakulása után, 1939. március 24-én Kárpátalján újabb fegyveres konfliktus tört
ki a szlovák és a magyar csapatok között, melynek során Nagymihály község határában a magyar csapatok
zsákmányul ejtettek egy T-ll mintájú szériakocsit.
A két zsákmányolt harckocsit a HTI-be szállították, ahol a kocsikat alapos vizsgálat alá vetették. A magyar
katonai szakértok a harckocsit megfelelonek tartották a magyar hadsereg részére, ezért a HM felkérte a Skoda
Muveket a két jármu kijavítására. A javításokat 1939 októberében a Skoda Gyárban elvégezték.
Miután idoközben Magyarország megvásárolta a Skoda T-21 típusú harckocsijának licenciáját, a gyár a
javítást ingyen végezte el. A két jármu 1940. szeptember 5-én érkezett vissza Magyarországra, ahol 1941
januárja és márciusa között csapatpróbán vizsgálták az immár kijavított harckocsikat.
A próbák alapján a kocsikat T-35 típusjellel rendszeresítették, és IH-406 és IH-407 (cseh nyilvántartási szá-
muk: 13673 és 13903) rendszámmal a magyar hadsereg állományába felvették. A kocsik az esztergomi páncé-
los iskolába kerültek, gyakorlókocsiként. A nyilvántartásokban 1943-ig szerepeltek, késobbi sorsuk ismeretlen.

S-II C - Skoda T-21 közepes harckocsi


A magyar honvédség könnyu harckocsival történo ellátásának gondja a Toldi harckocsi gyártás ával megol-
dódni látszott. A magyar fejlesztésu V 4 típu st nem tartották a hadsereg számára megfelelonek, fejlesztését le-
állították, így közepes harckocsi nem állt a páncélos fegyvernem rendelkezésére.
Ezért 1939 tavaszán a honvédség képviseloi több országban tettek kísérletet közepes harckocsi beszerzésé-
re. Tárgyalások folytak a svéd Landsverk gyárral a Lago típusú harckocsi megvételérol, 1939 áprilisában a
magyar katonai küldöttség Németországban tárgyalt 180 db közepes harckocsi 27 millió márkáért történo
megvásárlásáról, majd megbeszéléseket folytattak az olasz partnerrel is az M 11/39 típus megvásárlásáról.
Ugyancsak 1939-benjutott egy csehszlovák típus (T-ll) magyar kézre, melyet a katonai szakértok megfele-
lonek tartottak a honvédség részére.
Egyetlen tárgyalás sem hozott azonban eredményt; a Lago és az olasz M ll/39-es típu st a katonai szak-
értok nem találták megfelelonek, Németország pedig elzárkózott a Pz. IV típus eladásától, és az idoközben
ném et irányítás alá került Skoda gyárnak is megtiltották a német hadseregben rendszeresített típusok, közöt-
tük a T-lJ, külföldi eladását. (Az utóbbi típus tilalmát késobb feloldották, és a Skoda Muvek exportálhatott
minden befejezetlen példányt.)

44
Pz. Kpfw. 35(t) (S-II A-

S-II C Skoda T-21

45
A Skoda Muvek igazgatója 1939. októberi magyarországi látogatása során bemutatta azoknak a harcko-
csiknak a listáját, amelyeket a németek eladásra engedélyeztek. Ezek között szerepelt aT-21 típusú közepes
harckocsi is, melynek egyetlen proto típusát még megépítették, de anémet megszállás után fejlesztését leál-
lították.
Magyar kérésre 1940-ben a honvédség és a hadiüzemek képviseloi részére Pilsenben bemutató keretében
próbákat tartottak a prototípussal. A próbák eredményei után Vaclav Fiegl, a Skoda gyár igazgatója megálla-
podott a magyar képviselokkel180 harckocsi eladásáról vagy a licenc átadásáról.
A HT! a gyártási jog megvételét szorgalmazta. A kedvezo döntés megszületése után, 1940 áprilisában
Korbuly János, a WM muszaki igazgatója Pilsenbe utazott katonai küldöttséggel, amely nyomán a HM
megkötötte a megállapodást: ennek értelmében a prototípust, valamint a gyártási jogot a magyar fél meg-
vásárolta.
A HTI 1940. június 10. és 20. között a prototípus sal Magyarországon komoly csapatpróbát tartott, ahol
meghatároztáka harckocsival kapcsolatos átalakítási kívánalmakat. A fobb változtatások a fegyverzet cseré-
jében, a páncélzat erosítésében, a torony alakjának megváltoztatásában, a forgatható parancsnoki kupola rög-
zítésében, valamint a kezeloszemélyzet 5 fore történo kiegészítésében öltöttek testet.
Az elso átépített prototípus 1941. júniusára elkészült, de ettol kezdve már Turán néven, magyar típusként
történt a gyártása.
A Magyarország által megvásárolt eredeti prototípus, az S-11 C (v 4 H CKD) az 1937-ben elkészült SP-II b
típus továbbfejlesztett változata volt.
Az 5,56x2,45x2,37 m méretu, 16,5 tonnás harckocsi 240 LE-s Skoda motorjával50 kmlh sebességgel volt
képes úton haladni, s hatótávolsága elérte a 180 km távolságot. Vickers-jellegu, eléggé bonyolultjárószerke-
zete - oldalanként egy elso láncfeszíto, egy páros ütközokerék, két konzolon elhelyezkedo 2x4 ikerkerekes
futógörgo, a hátsó meghajtókerék, végül a 4 duplakerekes visszafutó görgo - viszonylag jó terepjáró képes-
séggel rendelkezett. A 0,58 kp/cm2 fajlagos talajnyomású harckocsi 400-os lejtomászó, 0,80 m lépcsomászó,
0,90 m gázlóképességéveI és 2,20 m árokáthidalási eredményével megfelelo akadályleküzdo képességgel ren-
delkezett.
A 30 mm-es homlok-, a 25 mm-es oldal- és farlemez, a 10 mm vastagságú teto- és fenéklemez 1939-ben
még megfelelonek volt tekintheto, de a közel függoleges helyzetu páncéllemezei szögecselt rögzítéséveI nem
tartozott a korszeru harckocsik közé.
A harckocsi tornya csaknem függoleges helyzetu téglalapokkal határolt szögletes építmény volt, hátul
csúcsban találkozó két oldallappal, felülrollesíkozott toronyvéggel. A parancsnoki kupola forgatható volt, a
toronyba történo bejutás csupán ennek felso nyílásán volt lehetséges, miután a tornyon oldalt búvónyílás nem
készült.
A harckocsi fegyverzete 1 db 4,7 cm kaliberu Skoda A II típusú harckocsiágyú, 80 darab loszerkiszabattaI.
A fo fegyveren kívül a toronyban és a harckocsitest homloklemezén elhelyezett 1-1 VZ. 37 típusú géppuská-
val a kor kívánalmainak megfelelo tuzerot biztosított.
A T-21-es harckocsi futómuvének hibái, a szegecselt páncélzat negatívuma mellett néhány igen korszeru
részegységgel rendelkezett, melyekkel szárnos kortársát megelozte. Így a surített levegovel muködo tengely-
kapcsoló, a pneumatikus kormány- és fékrendszer a korszerubb típusok közé emelte.
A hazánkba érkezett mintajármu 4 fos személyzetét a késobbi magyar szériajármuveken 5 fore egészítették ki.
Összességében: aT-21 páncélvédettségét, tuzerejét megjelenése idején kielégítonek lehetett tekinteni, de a
magyar Turán változatának hadrendbe állításakor már nem volt korszeru.

OA vz. 30 Tatra T-72 páncélgépkocsi


A Tatra Autógyárban 1926-ban kezdodött el egy 6x6 kerékképletu, háromtengelyes terepjáró páncélgépkocsi
tervezése. 1927-re elkészült az elso - Tatra 26 típusjelu - prototípus. A továbbfejlesztett Tatra 26/30 min-
tajármuvel 1930 decemberében kezdodtek el a csapatpróbák.
Az egyszeru páncélfelépítményu, 3-6 mm-es páncélzattal védett jármu tágas küzdotere 3 fonyi személyzet-
nek nyújtott megfelelo elhelyezést. A 2,78 tonnás, 4,02xl,52x2,02 m méretu harcjármu, 32 LE-s motorja 60
kmlh haladási sebességet tett lehetové. Hatótávolsága 300 km, fegyverzete 2 darab könnyu géppuska (vz. 36)
volt, egyik a forgatható toronyban, másik a homlokfal baloldalán. Egy további - tartalék - géppuskát is
rendszeresítettek a kocsihoz.
Apáncélgépkocsit golyóbiztos gumiabroncsokkal szerelték fel.

46
A csapatpróbánjó eredményt elért páncélgépkocsiból a csehszlovák hadügyminisztérium a hadsereg részé-
re egy kis sorozat megépítését rendelte meg.
Az elso 6 kocsi 1934. április 9-ére készült el. Abevált páncéljármubol a csehszlovák hadsereg további 49
darabot rendelt meg, melyeket a Tatra gyár 1935-ben adott át.
Csehszlovákia német megszállása után az 55 páncélgépkocsibó123 darab a Wehrmacht állományába került,
a Szlovák Köztársaság hadseregében 18 kocsi maradt. Románia 9, Magyarország 1 db Tatra T 72-es jármu-
vet zsákmányolt.
A no. 13326 rendszámú csehszlovák páncélgépkocsi 1939. január 6-án a kárpátaljai Munkácson lezajlott
csehszlovák-magyar fegyveres összecsapás során került a magyar csapatok birtokába.
A csehszlovák erok támadást indítottak a magyar csapatok ellen. A cseh gyalogságot 3 páncélgépkocsi tá-
mogatta. A parancsnoki páncéljármuvet a magyar gyalogosok kézigránátköteggel megállították. Az álló kocsi
motorházára felugorva, Rozs fohadnagy (térképhelyesbíto) a vezeto látrésén belott. Ugyanakkor a toronyban
tartózkodó Vanek Jindrik cseh ormester a géppuskával fejbe lotte Rozs fohadnagyot. Az élen haladó Tatra
páncélkocsi továbbhaladt. A magyar csapatok ellentámadása elol a cseh jármu az úton megfordulva igyeke-
zett visszavonulni, de aj eges útfelületen megcsúszott és az árokban megfeneklett. A kocsi személyzete elme-
nekült, a páncélkocsi hátramaradt.
A zsákmányolt páncéljármuvet a magyar csapatok elszállították, majd a füleki katonai gyakorlótéren ki-
próbálták. Késobb Budapestre, a HTI-be szállították, ahol alapos muszaki vizsgálatokat végeztek a páncél-
jármuvön.
A Tatra páncélautót elobb A-955 ideiglenes, késobb P-18 rendszámmal ellátva 72130 LE páncélgépkocsi
típusjellel rendszeresítették.
Abevizsgált páncéljármu a 2. lovasdandár páncélgépkocsi-századába került, ahol 1941-ig oktatójármuként
szolgált.

Tatra 72 OA VZ. 30

47
FRANCIAORSZÁG

A francia harckocsitípusokból kevés állt a magyar honvédség szolgálatában. A 20-25 harcjármu mindegyike
német "közvetítéssel" jutott a magyar hadsereg birtokába, részben közvetett, részben közvetlen átadással.
Közvetett úton, de alapjában a ném et hadsereg játszott meghatározó szerepet abban, hogy az elso francia
gyártmányú harckocsik magyar kézbe kerüljenek. 1939 szeptemberében a Wehrmacht eroi elol menekülve ér-
kezett hazánkba a lengyel hadsereg 3 db Renault R 35-ös harckocsija.
Közvetlenül viszont a német hadsereg zsákmányanyagából a fronton átadott francia harckocsik képezték a
magyar megszálló és biztosító alakulatok külföldi gyártmányú harcjármuveinek keretét, melynek során
Hotchkiss és Som ua harckocsik, s néhány UE lánctalpas vontatójármu jutott a honvédség birtokába.

Renault R 35 könnyu harckocsi


Az elso világháborús Renault M-17 /18 típusú harckocsi továbbfejlesztése során 1933-tól folytak kísérletek
egy könnyu, gyalogságot támogató harcjármu kialakítására.
A Renault cég által kifejlesztett R 35 típusú harckocsik 1935-ben kerültek a francia hadsereg állományába;
1939. szeptember l-ig 1074, 1940-ig további 541, összesen mintegy 1600 darab R 35-ös könnyu harckocsit
gyártottak. Ebbol amennyiségbol 40 darabot Romániába, 50 darabot Jugoszláviába, 100 példányt Törökor-
szágba és 50 harckocsit Lengyelországba exportáltak.
A német támadás elott a francia hadseregben mintegy 1100 db R 35-ös állt szolgálatban, ezekbol 850
harckocsit sértetlenül zsákmányoltak a ném et csapatok. Közülük 100 darabot az olasz, 40 darabot a bolgár
hadseregnek adtak át, a maradék állomány egy részét a Wehrmacht páncéloscsapatainál változtatás nélkül
alkalmazták, más részüket átépítve, alvázukra löveg es felépítményt telepítve, önjáró lövegként sorolták a
hadrendbe. A németek az R 35-ös alaptípust Pz. Kpfw. 35 R(f) 731 (f) típusjellel használták, s még 1945-ben
is szolgált 6 darab a hadseregben.
A kicsiny - 4,00xl,85x2,10 m méretu, 9,8 tonna tömegu, részben öntési technológiával épült - könnyu
harckocsi 82 LE-s motorja segítségével igen lassan, 19 km/h sebességgel tudott csak haladni. Hatótávolsága
138 km, fajlagos talajnyomása 0,86 kp/cm2 volt.
A harckocsitest páncélvédettsége elöl 45 mm, az APX-R egyszemélyes öntött torony páncélzata elöl 45, ol-
dalt és hátul 40 mm vastagságú volt. A tornyon nem volt parancsnoki kupola, helyette félgömb alakú fejvédet
alkalmaztak. Az öntött torony egy érintoleges találat esetén keletkezo anyagrezgés miatt harangszeru zúgást
fejtett ki, ami a bent tartózkodó kezelore kibírhatatlan hatással járt.
A toronyban helyezték el a harckocsi fegyverzetét: 1 db 3,7 cm urméretu SA 1918 mintájú, rövid csövu
(Ll21) harckocsiágyút és 1 db 7,5 mm urméretu géppuskát. A rövid csövu ágyú a német harckocsik ellen ha-
tástalan volt, így párviadalban német ellenfelükkel szemben mindig alulmaradtak.
Az azonos tornyot vis elo R 35-öst és a hozzá nagyon hasonló H 35/39 típusokat az alábbi jegyek alapján
lehetett megkülönböztetni. Az R 35-ös vezetoülése, illetve figyelonyílása a kocsi baloldalán épült, a páncél-
testen hátul két ajtó volt, a kipufogócso a farlemezbol indult. Legjobban szembetuno ismertetojele a futómu
volt: a páronként rugótekerccsel összekötött futógörgobol a két páron kívül elöl fél pár volt szerelve, a hátsó
láncvezeto kerék alsó állásban, majdnem a talajt érintve muködött. A három visszafutógörgo mindkét típus-
nál azonos, és mindkét típusra felszerelheto volt a farok-csúszó szerkezet.
A lengyel hadseregnek eladott 50 darab R 35 típusú harckocsiból1939 szeptemberében a ném et hadsereg tá-
madása elol menekülo lengyel alakulatok három darabot a magyar hatóságoknak adtak át a lengyel-magyar
határon. A három harckocsi a magyar hadsereg állományába került, azokat IH-390, IH-393, IH-394 rend-
számmal ellátva a csapatoknál kiképzojármuként használták. A harckocsik eredeti lengyel nyilvántartási szá-
mai: 50-947, 51-004, 50-971.

Hotchkiss H 35 és H 39 könnyu harckocsi


A francia hadsereg páncélosalakulatai részére a Hotchkiss üzem által gyártott könnyu harckocsi, aH 35, illet-
ve ennek továbbfejlesztett változatai bár néhány jellemzojükkel megelozték a Renault cég konstrukcióját,
ugyanakkor megtartották annak legfobb hibáit. A két fo hiba a kezelolétszámban és a harckocsiágyú kis ha-
tásfokában öltött testet. A kétfonyi személyzet - az egyik a vezeto - nem volt képes harchelyzetben gyor-
san elvégezni a felderítés-célzás-ágyúkezelés tevékenységet, és a rövid csövu, 3,7 cm kaliberu harckocsiágyú
kis kezdosebességu lövedékei hatástalanok voltak a német páncélosok ellen.

48
AH 35 típusú harckocsi 22 cm-rel hosszabb volt, mint az R 35-ös (4,22 m), magassága a megegyezo to-
ronymodell (APX-R) miatt azonos volt (2,14 m), szélessége is megegyezett (1,85 m) Renault társáéval.
A Hotchkiss 35-ös típus és a késobbi H 39/40-es modell külso megjelenésében azonos volt, csupán a tömeg,
a páncélzat vastagsága, a vonóero és a sebesség mutatóiban tértek el egymástól.
AH 35 11,4 tonna, aH 39 12 tonna tömegÜ volt. A könnyebb jármÜ páncélzata 22-34 mm, késobbi válto-
zata 22-45 mm erosségÜ páncélzattal bírt. A 75 LE-s H 35-ös 28 km/h, aH 39 típus 120 LE-s motorjával 36
km/h maximális sebességgel haladt. A 35-ös 180 literes üzemanyagtartályával129 km, míg a 39-es 207 lite-
res tankjával150 km hatótávolsággal elozte meg korábbi változatát.

Renault R 35

Hotchkiss H 35

49
A harckocsitest csaknem valamennyi eleme, a torony egésze öntött technológiával készült. Az R 35-östol
eltéroen a vezetoülés a jobb oldalra került, a motortér fedolemeze hátrafelé lej tett, a kipufogó kimeneti nyí-
lása a kocsi bal oldalára került.
Eltérést mutatott a járószerkezet is: aH 35/H 39 oldalanként három pár, rugókötegekkel összekötött futó-
görgovel rendelkezett, a hátsó láncvezeto kerék felso állásban muködött.
A két változatba a 3,7 cm kaliberu, rövid csövu (L/21) SA 1918 típusÚ harckocsiágyÚt és egy 7,5 mm ur-
méretu géppuskát szereltek.
AH 35 prototípusa 1934-ben készült el, javított változatát 1938-tól gyártották. Elobbibol 1936 és 1938
között 680 darab, aH 39 típusból 40 darab épült.
Franciaország kapitulációja után a ném et csapatok mintegy 600 db H 35/H 39 típusÚ harckocsit zsák-
mányoltak, illetve állítottak a Wehrmacht szolgálatába. A ném et hadsereg a H 39-es típust H 38 típusjel-
zéssel - Pz. Kpfw. H 35/38(/), 734(/) - használta. 1944. december 31-én még 29 db H 38-as szerepelt a
német hadrendben.
A magyar hadsereg megszálló és hadtápÚtvonalat biztosító alakulatai 1942-ben Ukrajnában a német hadse-
reg állományából 11 darab (más források szerint 15 db) H 35/39 típusÚ torony nélküli harckocsit kaptak.
Parancsnok: László József százados. (A háborÚ végén szovjet fogságba került; további sorsa máig ismeretlen.)
Ezekbol szervezodött a 101. önálló harckocsiszázad, amely az utánpótlási Útvonalakat biztosította a partizán-
támadások ellen. A gerillaháború során 9 harckocsit vesztett az alakulat, a század megmaradt állománya a
szovjet csapatok 1943-as tavaszi támadása során semmisült meg.
Az átadott francia eredetu harckocsik - egyes források szerint - a H-038-H-048 (11 db) magyar rend-
számokat kapták, és egy korabeli haditudósító-film tanÚsága szerint a három színu magyar hadijellel ellátva
kerültek bevetésre.

Somua S 35 közepes harckocsi


A francia hadseregben 1936-ban rendszeresített Somua 35 s harckocsi megjelenésének elso éveiben nemcsak
saját hazájában, de Európa-szerte az egyik legjobb közepes páncélos volt. A 20 tonnás harcjármu öntött tech-
nológiával készült páncélteste és tornya 40-50 mm-es páncélzattal védte a háromfonyi kezeloszemélyzetet.
A maga korában igen gyors harckocsi 190 LE-s motorjával40-45 km/h maximális sebességre volt képes,
410 literes üzemanyagtartály ával 260 km-es hatótávolsággal rendelkezett. Kedvezo volt a jármu 0,75 kp/cm2
fajlagos talaj nyomása is, ez kedvezotlen terepviszonyok között is biztosította manoverezési képességét.
Az öntött A.PX 1 CE típusú toronyba volt beépítve a tank fegyverzete: 1 db 4,7 cm urméretu, SA 35 típu-
sú, hosszú csövu (L/32) harckocsiágyÚ és egy vele párhuzamosított 7,5 mm-es géppuska. A 4,7 cm kaliberu
harckocsilöveg korának valamennyi típusú páncélosellenfele megsemmisítésére képes volt.
Az egyetlen - egyben csaknem minden korabeli francia típusnál visszatéro - hiba a téves en megállapí-
tott kezelolétszámból adódott. A parancsnokra oly sok feladat hárult - megfigyelés, irányítás, célzás és lö-
vegkezelés -, hogy harci körülmények között nem volt képes parancsnoki teendoit hatékonyan megoldani.
Bár a toronyra már felszerelték a parancsnoki kupolát, és ezzel a megfigyelés lehetosége bovült, a töltés és az
egyéb mechanikus tevékenységek nem hagytak kello idot a megfigyelésre.
Különleges volt a harckocsi járószerkezete is: a meghajtó- és vezetokerék mellett a 2x4-es egységbe fog-
lalt futógörgon kívül elöl még egy, a többitol különálló futógörgo is volt. A lánc felso vezetését 2 kisméretu
visszafutógörgo biztosította. Az egész futómurendszert külso védoburkolattal látták el.
A harckocsi prototípusa, a Somua A C-3 1934-ben készült el, 1935-ben indult a sorozatgyártás; 1936 és
1940 között kb. 450 db S 35 típus készült, 1940-ben egy kis szériát már 220 LE-s dízelmotorral gyártottak.
1940-ben a német hadsereg 297 harckocsit zsákmányolt, melyekbol 1941-ben az olasz hadseregnek 32,
1942-ben Bulgáriának 6, Magyarországnak 2 db S 35-ös harckocsit adtak át.
Anémet páncéloseroknél a S 35 típus egy részét változtatás nélkül alkalmazták, más részüket különféle
felépítményekkel- parancsnoki (rádiós), loszerszállító, páncélozott vontató, önjáró löveg és páncélvadász,
iskolakocsi - használták.
Még 1945-ben is egy-két S 35-ös a Wehrmacht szolgálatában állt.
A magyar megszálló hadsereg 1942 oszén, Ukrajnában kapott 2 db Somua 35 közepes harckocsit anémet
hadseregtol. A kocsikat a 101. önálló harckocsiszázad H 38-as típusÚ harckocsikból álló könnyuharckocsi-
egységénél parancsnoki jármuként használták. Magyar rendszámaik: H-035, H-034.
A partizánokkal vívott összecsapások során a harckocsik megsemmisültek.

50
Somua S 35

Renault VE

51
Renault VE páncélozott loszerszállító gépjármu
A harmincas évek elején a francia gyalogság fegyverzetének korszerusítése keretében a Renault, a Lati! és a
Citroen Muvek kisméretu, páncélozott, lánctalpas szállító-vontató jármu kifejlesztésén dolgozott. A jármu az
ebben az idoben Európa-szerte igen kedvelt Carden-Loyd kisharckocsi francia változataként épült.
A három vezeto francia hadiüzem mintajármuvei közül a Renau/t gyár prototípus a került sorozatgyártásra.
A csupán 3,3 tonnás jármu 400 kg hasznos terhet, egy páncélozott - szintén hernyótalpas - utánfutóval
további 500 kg szállítmányt volt képes úton-terepen továbbítani a harcoló alakulatoknak.
A kétfonyi személyzetet páncélozott felépítmény védte a gyalogsági fegyverek tüzétol, melynek páncél-
vastagsága a frontlemezen 9 mm volt. A kezelok fejét félgömb alakú fejvéd oltalmazta.
A négyhengeres Renau/t motor 38 LE-t teljesített. A futómu, az angol Carden-Loyd továbbfejlesztett válto-
zata 3 pár kisméretu futógörgobol, meghajtó és láncfeszíto kerékbol és 2 db kis visszafutógörgobol állt. Az
utánfutó oldalanként 2-2 nagyobb méretÜ futógörgovel rendelkezett.
A franciaországi hadjárat során a Wehrmacht szárnos lánctalpas harcjármuvet - közöttük UE loszerszállító
kisharckocsit - zsákmányolt. A német kézre jutott UE harcjármuveket (ném et jelölésén: 630(f)) a rendelte-
tésszeru loszerszállítás mellett parancsnoki változatban, repülotéri biztosító harcjármÜként, rádiós harckocsi-
ként és egy változatát 3,7 cm-es önjáró páncélvadászjármuként is alkalmazták.
A magyar honvédség 1942-43-ban kapott a zsákmányanyagból néhány UE vontatót. A kisszámú (4-5 db)
páncélozott harcjármuvet a magyar alakulatok vontatóként alkalmazták.
Egy korabeli haditudósító-filmen két jármu szerepel.

LENGYELORSZÁG
A lengyel gyártású harcjármuvek száma elenyészo a magyar páncéloserok állományában. Bár a lengyel had-
sereg által Magyarországon leadott harckocsik között 3 db közepes harckocsi is szerepelt, valójában lengyel
eredetu harceszköz csupán a Carden-Loyd angol típus lengyel változata, a TK kisharckocsi volt, ugyanis az
R 35-ös harckocsi importból származott, így ismertetése is a francia típusok között szerepel.
A 16 darab TK-3, illetve TKS kisharckocsit - a 3 db R 35 könnyu harckocsival egy idoben - 1939 oszén
a német hadsereg elol visszavonuló lengyel alakulatok adták le a határon a magyar hadsereg megbízottainak.
A kisharckocsikat a honvédség kiképzési célokra használta.
TK/TKS kis harckocsi
Lengyelország 1929-ben 16 darab Carden-Loyd kisharckocsit vásárolt Angliától, majd megvette a kocsi gyár-
tási jogát is.
Már a vásárlás évében megkezdodött az URSUS Autógyárban a tervezomunka egy korszerubb lengyel
változat megépítésére. Az angol alapváltozaton a kétfonyi személyzet fejét csak fejvédo kupolával védték,
a lengyel változatnál a kezelok védelmére nagyobb, jobban páncélozott, zárt felépítményt terveztek. Ajobb
megfigyelés céljára új típusú periszkópokat építettek be. Egyúttal korszerusítették a futómuvet is; az elso
meghajtó-, a hátsó láncvezeto kerék mellett oldalanként 2x2, közös rugón muködo futógörgo, valamint a 4
visszafutógörgo alkotta egyszerÜ járószerkezet kedvezo menetteljesítményt lett lehetové.
A kisharckocsi elso változata, a TK-l típus volt. Az 1,75 t tömegÜ, 3 mm-es páncélzattal ellátott jármuvet
a 22,5 LE-s Ford T motorral, a TK-2 változatot 40 LE-s motorral gyártották. A jármu fegyverzete 1 db 7,9
mm urméretu Hotchkiss-géppuska, a felépítmény jobb oldalán beépítve.
1930-ban elkészült a továbbfejlesztett TK-3 (Modell 31) változat, melybo1300 db készült.
A 2,43 tonnás, 2,58x1,78x1,32 m méretu, 0,30 m hasmagasságújármu fajlagos talajnyomása 0,56 kp/cm2
volt. Négyhengeres Ford A típusú 40 LE teljesítményu motorja úton 46 krn/h legnagyobb sebességet tett el-
érhetové, üzemanyagtankja 200 km megtételét biztosította. Akisharckocsi páncélzata 3-8 mm, fegyverzete
1 db 7,92 mm-es géppuska volt.
1933-ban készült el a végso, a TKS modell, melybol a hadsereg 1933-34-ben 390 darabot kapott.
A TKS típus páncélvédettsége 3-10 mm, tömege 2,74 t, lépcsomászó képessége 0,45 m, gázlóképessége
0,50 m, árokáthidaló képessége 1,00 m volt. A harckocsiba 42 LE-s Polski-FIAT motort szereltek, mely 40
km/h végsebességet és 180 km hatótávot tett lehetové.
A harmincas évek második felében kísérleteket folytattak páncéltöro ágyú beépítés ére, valamint forgó-
tornyos változat kialakítására is, de eredménytelenül.

52
TK-3

TKS

53
A német-lengyel háború kitörésekor, 1939 szeptemberében a lengyel hadsereg 450 darab TKJTKS típusú
kisharckocsival rendelkezett, azonban ezek anémet harckocsikkal szemben esélytelenül harcoltak.
A német hadsereg számos TK kisharckocsit zsákmányolt, melyeket felderítési és vontatási célokra hasz-
náltak.
A ném et csapatok elol visszavonuló lengyel alakulatok 16 db TKJTKS típusú harcjármuvet magyar terüle-
ten adtak le. A kocsik muszaki bevizsgálása után a kisharckocsik a magyar páncélosalakulatokhoz kerültek,
ahol azokat oktatási célokra alkalmazták.
A magyar rendszám ok mellett ismertek a harckocsik lengyel nyilvántartási számai is. 9 db TK-3 típus:
IH-382 (w 01-768), IH-384 (w 03-923), IH-385 (w 03-362), IH-388 (w 02-738), IH-395 (w 01-841),
IH-396 (w 03-330), IH-397 (w 01-089), IH-398 (w 02-552), IH-399 (w 02-470); 7 db TKS típus: IH-381
(w 04-107), IH-383 (w 03-893), IH-386 (w 03-386), IH-387 (w 03-246), IH-389 (w 03-292), IH-391
(w 03-586), IH-392 (w 02-754).
Az idoközben elavult jármuveket selejtezték.

NAGY-BRITANNIA

A magyar honvédség tulajdonában angol gyártmányú páncélozott harcjármu jóformán mutatóban is alig for-
dult elo; összesen két típus 2-2 darabja került Magyarországra. Az elso két páncélgépkocsi 1928-ban, vásár-
lás útján érkezett hazánkba. Formálisan nem is a honvédség, hanem a rendorség tulajdonában volt, s ott egy
álcázott katonai kiképzo egység, a RUISK használta.
A másik két harcjármu - 2 db Valentine harckocsi - pedig a szovjet csapatoknak Nagy-Britanniából kül-
dött haditámogatás harceszközeként került a frontra, s ott késobb hadizsákmányként jutott magyar kézre.
Katonai felhasználásuk is csupán muszaki átvizsgálásból és kiképzojármuként történo használatból állt.

29, M Vickers páncélgépkocsi


Az 1920-as évek elején több ország hadiipara kísérletezett a harcjármuvek tökéletesítésén. Acél: keréken gyor-
san haladni képes, lánctalpon terepjáró képességgel rendelkezo - sok esetben, további célkituzésként - úszó
harcjármu kifejlesztése volt.

•• .o •

.
.. O', '1'
• e ••

... . .. - ..
... •. .. - .

29. M Vickers

54
Angliában a kísérletekre a kéttengelyes, a maga korában korszeru építésunek számító, igen gyors - úton
60 km/h sebességu - félgömb alakú, forgatható tornyában két géppuskával felszerelt Vickers páncélgép-
kocsit választották.
A négykerekes jármu két oldalára lánctalpas futómuvet erosítettek, melyet terepmenetben leengedtek úgy,
hogy a négy futókerék a talajt nem érintette. A lánctalpas járómu teljesen fuggetlen volt a futókerekektol,
külön meghajtórendszere és oldalanként három pár futógörgoje volt. (A svéd Landsverk, illetve a cseh Skoda
gyár váltótalpas jármuvei fordított rendszeruek voltak; lánc talp volt az állandó járószerkezet, a felhúzott 4
futókereket esetenként leengedték, épített úton. A magyar V-4 és az amerikai Christie harckocsi még egy-
szerubben oldotta meg a váltótalpas jármódot: a harckocsi kerékrendszerére terepmenetben felhelyezték a
lánctalpat. )
A váltótalpas jármuszerkezetek azonban nem bizonyultak használhatóknak bonyolult szerkezetük és a jár-
mód váltásának hosszú idot igénylo munkája miatt. Az angol Vickers jármu sem váltotta be a hozzá fuzött
reményeket, a brit hadsereg nem állította hadrendjébe.
A trianoni fegyverkorlátozási tilalommal sújtott Magyarország az 1920-as években nem juthatott korszeru
nehézfegyverzethez, noha apáncélosfegyvernem megteremtéséhez égetoen szüksége lett volna páncélozott
jármuvekre. A teher- és személygépkocsik alvázára épített utánzatok nem rendelkeztek harcértékkel. Mind-
ezért fogadta el nagy örömmel a hadügyi tárca az angolok eladási ajánlatát két páncélgépkocsira.
Az elso világháború befejezése után, 1928-ban elso ízben kapott engedélyt a Magyar Királyi Rendorség
harcjármu legális vásárlására karhatalmi célokra.
Azonban a 2 db Vickers páncélkocsi lánc talpas futómuvét nem adták el Magyarországnak, s végül egy va-
lójában elavult, gyenge páncélzatú fegyvertelen harcjármu került a RUISK állományába. Így Magyarország
ezúton sem jutott katonai szempontból megfelelo harceszközhöz.
A 4,85 t tömegu, 5-7 mm-es páncélzattal rendelkezo jármu 50 LE-s motorja segítségével épített úton 60
km/h maximális és 32 kmlh átlagos sebességgel volt képes haladni, 93 literes benzintankjávall92 km-t tudott
újratöltés nélkül megtenni.
Az 5,02 m hosszú, 1,87 m széles, 2,58 m magas jármu félgömb alakú tornyán két géppuska részére volt ki-
lövonyílás, azonban magyar használatban csak egy 7/12 M Schwarz/ose géppuska volt rendszeresítve.
A Vickers páncélgépkocsi kezeloszemélyzete 4 fo volt.
A RUISK tulajdonába került páncélgépkocsikat 1929 végétol kiképzési és karhatalmi feladatokra alkalmaz-
ták. A két páncélkocsit P-1 és P-2 rendszámmal tartották nyilván. Az elavult harcjármuveket a harmincas évek
végén selejtezték.

29. M Crossley

55
29. M Crossley páncélgépkocsi
A magyar hadvezetés az igényeinek megfelelo kész páncélgépkocsikhoz külfcildrol sem juthatott hozzá,
ezért elhatározta, hogy ismét nehéz teherautók alvázán alapuló páncéljármuvek önálló fejlesztésével oldja
meg ezt a problémát. Az angol Crossley cég háromtengelyes, hatkereku alvázkonstrukcióját találták a leg-
megfelelobbnek erre a célra. Úgy vélték, hogy a hat kerék lehetové teszi a jármu terepen való használható-
ságát. A honvédség által 1928-ban rendelt két alvázra a felépítményt a Diósgyori Al/ami Gépgyár készítet-
te el. Ugyancsak itt végezték el a páncélozást, amely a személyzetnek a gyalogsági acélmagvas lövedékek
ellen 60 m távolságig védelmet nyújtott. A páncéljármu fegyverzetéhez két géppuska tartozott, az egyiket a
vezeto baloldalán, a másikat a gépkocsi tetején lévo, Vickers típusú forgótoronyban helyezték el.
A jármu azonban nem elégítette ki a katonai követelményeket. Az alváz erosebb páncélzatot nem bírt el,
ezenkívül nem volt lehetoség a katonai páncélgépkocsiktói ebben az idoben megkívánt "elore-hátra" vezeto-
helyek kialakítására. Mindezek után a két prototípust nem követték újabb megrendelések. Az elkészült két
mintapéldány a Rendorújonc Iskola állományába került, ahol az 1930-as évek elején kiképzési és karhatalmi
feladatokon túl rádiós páncélgépkocsiként is használták. P-3 és P-4 rendszámmal a korabeli besorolásban sze-
repelnek is. AP - 3 - Jeszenszky Jeno százados tervei szerint - rádiós páncélgépkocsiként is muködött.

Valentine III közepes harckocsi


Az 1938-ban elkészült Valentine harckocsi prototípusa - a Vickers-Armstrong konstrukció jegyeit hordozó
korábbi Cruiser l-II közepes harckocsik továbbfejlesztéseként jelent meg a brit arzenálban. Két javított vál-
tozata után (Typ A-9 és A-lO), 1939-ben a brit hadügyi tárca 275 db Valentine II típusjelu változatot rendelt.
Az egyszeru, olcsóbb és kevesebb munkát igénylo típus II fejlesztési változatából az angol hadiipar 1940
májusától1944-ig 6855 darabot állított elo. A gyártásba bekapcsolódott Kanada is, ahol 1420 db Valentine 111
harckocsit építettek. Ezek közül az utolsó szériák már dízelmotorral készültek.
A kezdetben 3 fos kezelo személyzetet a Mk. 111 és Mk. IV típusokon 4 fore emelték, azonban az 1941 vé-
gén kialakított új változatnál - a nagyobb méretu, 57 mm urméretu löveg beszerelése után - a toronysze-
mélyzet létszámát ismét 2 fore csökkentették.
A 16,25 tonnás Valentine 111 gyártás ának évében az eros páncélzatú harckocsik közé tartozott; a felépít-
mény elso és oldalfalai 60 mm, a páncéltekno frontlemeze 30 mm, a torony elöl és oldalt 60, felülrol 20
mm-es páncélzattal rendelkezett.
Az 5,4lx2,63x2,02 m méretu harckocsi 131 LE-s motorjáva124 km/h sebességgel haladt, egy feltöltéssei
177 km távolság megtételére volt képes.

Val en tine III

56
A harckocsi fegyverzete: kezdetben 40 mm, késobbi változatában 75 mm urméretu, hosszú csövu (L/50)
harckocsiágyú, 97 db loszer-javadalmazással. A fofegyverzet mellett 1 db 7,92 mm-es és 1 db 7,7 mm urmé-
retu géppuskával volt felszerelve.
Az egyszeru járószerkezet - elso vezeto, hátsó meghajtó kerék, 2x3 futó- és 3 visszafutógörgo - jó te-
repjáró-képességet biztosított a harckocsinak.
A harckocsi alváz ának felhasználásával számos variánst készítettek: Bishop néven önjáró löveget, Archer
néven 76,2 mm urméretu páncéltöro löveggel szerelt páncélvadászt, Snake elnevezéssel aknarobbantó és a
Valentine II alvázán hídveto harckocsit. 650 db Valentine III és VIlI típust úszóképessé (DD) is átalakítottak.
A Vörös Hadsereg támogatására Nagy-Britannia 2394, Kanada 1388, összesen 3782 db Valentine III harc-
kocsit szállított a Szovjetunióba. I942-ben ezek közül két harckocsi a honvédség hadizsákmánya lett. A harc-
kocsikat IH-404 és IH-405 rendszámmal a magyar honvédség állományába sorolták. A brit eredetu harcjár-
muveket a 'ETI-ben tesztelték, majd oktatási célokra használták. Késobbi sorsuk ismeretlen.

SZOVJETUNIÓ

A magyar használatban állt külföldi gyártású páncéljármuvek közül legkevésbé tisztázott a szovjet típusok da-
rabszáma. Mint háborús ellenféltol, a jármuvek birtokbavétele csupán hadizsákmányként volt lehetséges,
azonban amíg a vásárlásokat, átadásokat többé-kevésbé írásos dokumentumok rögzítették, a zsákmányolt
harcjármuvek pontos mennyiségérol - ha ezekrol készültek is jelentések - mára nem maradtak fenn rész-
letes kimutatás ok.
Másrészt az épségben vagy kisebb sérüléssel birtokba vett harckocsik és egyéb páncélozott jármuvek a
legtöbb esetben nem kerültek harci bevetésre, hiszen fegyverzetük, loszerük és alkatrész eik utánpótlása fo-
lyamatosan nem volt megoldható. A szovjet csapatok által hátrahagyott harceszközökjobbára szállítási, von-
tatási és gyakorlási célokat szolgáltak.
Néhány darabjukat hadizsákmány-kiállításon készült felvételeken, korabeli híradó- és haditudósító-filme-
ken, a haditudósítók vagy a magyar frontkatonák által készített fényképeken lehet felfedezni, azonban a
ténylegesen birtokba vett és használt jármuvek számát ezek alapján nem lehet felbecsülni.
Több harckocsit - foként T-34/8 5-ös típu st - a reaktív fegyverek oktatása során vontatott céltárgyként
használtak, amennyiben ez a "használat" a szó szoros értelmében használatbavételt jelent.
Ezért - a kis számú, ténylegesen igazolt mennyiségek kivételével - a fényképek és a filmek alapján
azonosítható típusok ismertetésén túl a darabszámokat nem lehet statisztikai kimutatásban hitelt érdemlo-
en rögzíteni, tehát a szovjet típusok mennyiségi adatait az összesítésben nem vehetjük számításba.
T-27 kisharckocsi
Az 1929-ben gyártott angol Carden-Loyd Mk. VI kisharckocsit számos ország hadseregében alkalmazták.
Oroszország elobb egy eredeti angol, majd egy olasz "másolat", a FIAT -C a rden-Loyd egy példányát is meg-
vásárolta. A mintajármuveket a moszkvai 37. számú üzemben alapos vizsgálat alá vették, majd aN Kozirev
vezette tervezogárda megkezdte a módosított orosz prototípus, a K - 25 megépítését.
A végleges T - 2 7-es típus gyártását 1931-ben kezdték meg. A kisharckocsiból az elso évben 348 darabot
gyártottak.
1932-ben került sor az új, javított változat, aT-27 -A megépítésére. E jármuben az ered~ti Ford AA mo-
tor helyett már a szovjet GAZ AA jelu eroforrást építették be. Az új változatból1693 daraJ készült. A gyár-
tást a harmincas évek közepéig folytatták, és 1939-ig a Vörös Hadsereg részére összesen kb. 5000 darabot
adtak át.
I939-tol már csak gyakorlóharckocsiként használták, I94I-ben kivonták a harcoló állományból, ettol kezd-
ve tüzérségi vontató ként alkalmazták.
A 2,59xl,83xl,45 m méretu, 2,7 tonna tömegu kisharckocsi 40 LE-s motorja 40 km/h legnagyobb sebes-
ség elérését tette lehetové. Fajlagos motorteljesítménye 13,2 LElt volt. A 30 literes benzintank 85 km-es
hatótávot biztosított.
A kétszemélyes harcjármu páncélzata 6-9 mm, fegyverzete 1 db 7,62 mm urméretu géppuska volt, 2520 db
loszerrel.
A megjelenésében Carden-Loyd jegyeket viselo harceszköz fejvédpáncélzattal készült, járószerkezete csak-
nem teljesen megegyezett az angol eredeti jármuével.

57
A T - 27 lejtomászó képessége 45°, lépcsomászó képessége 0,4 m, gázlómélysége 0,66, árok-áthidalási
távolsága 1,22 m volt, amely értékek teljesen megegyeztek az angol mintajármu hasonló mutatóival.
A magyar csapatok 1941-42-ben 9 db T- 27 típusú kisharckocsit zsákmányoltak. Ezeket a fronton von-
tatási célokra alkalmazták, majd Magyarországra szállították, ahol oktatójármuként használták.
Magyar rendszámaik: H-024-H-033. A kocsikat elhasználódásuk után selejtezték.

T -28 közepes harckocsi


Az angol Vickers A 6 Independient és anémet Grosstraktor típusokra emlékezteto T - 28 típusú közepes harc-
kocsi elso prototípusa 1932-ben készült el. Az elso 10 darab T- 28-as 1933 februárjában került a Vörös Had-
sereg állományába, és az az évi május elsejei demonstráción jelent meg a nyilvánosság elott.
A 28 tonnás, nagyméretu (7 ,44x2,81 x2,82 m) harckocsi személyzete 6 fo - parancsnok, lövegirányzó, töl-
tokezelo, vezeto és két géppuskalövész - volt.
Az M l7L jelu 500 LE-s motor 17,8 LElt fajlagos teljesítménnyel 37 km/h maximális sebességet tett lehe-
tové, úton 220, terepen 160 km hatótávval. A késobbi változat, az erosebb páncélzatú T- 28 E típus 23 krn/h
sebességgel volt képes haladni, 650 literes benzintankjával190/120 km hatótávolsággal rendelkezett.
Az elso változat páncélzata 10-30, a T- 2 8 E típusé 10-80 mm vastagságú volt.
A hosszú harckocsitesten három torony volt: a nagyméretü fotoronyban 1 db 76,2 mm-es Model 27/32 tí-
pusú harckocsi löveg és 1 db DT géppuska, a két melléktoronyban 1-1 DT géppuska volt rendszeresítve. A
T-28E típuson a 76,2 mm urméretu, Ll10 csohosszúságú löveg en kívül 5 géppuska volt felszerelve. A lö-
veghez 70 db loszer került kiszabatra.
A harckocsi járószerkezete elso láncvezeto, hátsó meghajtó kerékbol, 6x2 db kisméretu futó- és 4 visszafu-
tó görgobol állt. A futómuvet oldalról lemezzel védték. A jármu fajlagos talajnyomása - a nagy tömeg elle-
nére - kedvezo, 0,72 kp/cm2 értéket képviselt.
A nagyméretu harckocsi viszonylag jó manoverezési képességgel rendelkezett: 300-os lejtomászó, 0,8 m
lépcsomászó, 1,2 m gázló- és 3,2 m árokáthidaló képessége jónak volt tekintheto.
Elso harctéri bevetésére az 1940-es finn-orosz háború idején került sor, amikor az erosebb páncélzatú
T- 28 E típusból a finn csapatok számos példányt zsákmányoltak, illetve a további harcok során a szovjetek
ellen bevetettek.

T-28E

58
A magyar hadsereg által zsákmányolt T -28 típusÚ harckocsiról több fényképfelvétel készult. A kocsit
Magyarországra szállították, ahol a hadizsákmány-kiállítás fo helyén mutatták be.
A harckocsit H-037 rendszámmal oktatójármuként használták, majd - egyes állítások szerint - céltárgy-
ként megsemmisítették.

T-27

T-268

59
T -26 könnyu harckocsi
Az 1928-ban elkészült Vickers-Armstrong 6 Ton. prototípusa 1930-ban érkezett Oroszországba. A Lenin-
grádi Tüzér Akadémián ajármuvet kipróbálták, majd a brit eredeti nyomán 1931-re megépült a T-26 (Model
1931) prototípusa. A T-26A-ként is nyilvántartott kéttornyos típus két változatban: széria- és parancsnoki
(T -2 6TU) jármuként épült. A parancsnoki kocsira a felépítmény két oldalán antennakeretet szereltek.
AT-26A alvázán OT-26 típusnéven lángszórós, St-26 jelöléssei pedig hídveto harckocsiként került a
hadseregbe.
AT -26A kéttornyos változat 1-1 géppuskával készült, majd a T-26B típus 1 db 37 mm-es (Model 28)
harckocsilöveggel, a másik toronyban 1 db 7,62 mm-es géppuskával. 1931- 32-ben az elobbi típusokból
1032darabot gyártottak.
AT-26C (Model 1933) tornyos típus 1931-benjelent meg, 45 mm urméretu (Model 32) löveggel és 1 vagy
2 géppuskával felszerelve, majd 1935-ben ennek továbbfejlesztett változata, a kúpos toronnyal épült T -26
Model 1935 (T-26D) 1 db 45 mm-es löveggel, 1 DT géppuskával a frontlemezen, 1 db könnyu géppuskával
a torony hátulján és 1 db légvédelmi géppuskával ellátva.
AT-26-os készült 76,2 mm-es Model 27/32 harckocsilöveggel is, OT -130 típusnéven továbbfejlesztett
lángszórós változatban (Model 1938), valamint 1937-ben a leningrádi üzemben elkészítették aT -26P Kúszó
harckocsi prototípusát is, amely a vízben 3,5 km/h sebességgel volt képes haladni.
Az utolsó, a T-26S (Model 1939) típus gyártását 1939-ben kezdték meg. A T-26-os újabb típusaiból
1936-tól1941-ig 5500 darabot gyártottak.
AT-2 6-os elso változatai részt vettek a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán. Sikeresen har-
coltak anémet hönnyu harckocsik ellen. A szovjet csapatok állományában elso harci bevetésükre 1940-ben,
a finn-orosz háborúban került sor.
A német támadás elso idoszakában, 1941-42-ben a T - 26-os típus még szolgálatban állt, de igen gyenge
páncélzatával (6-25 mm) anémet harckocsikkal szemben alárendelt szerepet játszott.
A T - 26-os könnyu harckocsi járószerkezete valamennyi változatánál megtartotta az eredeti Vickers-
futómuvet: az elso meghajtó, a hátsó vezeto kerék, a 2x4 kisméretu kettos futó- és a 4 visszafutógörgo alkotta
járómu lejtomászó képessége 45°, lépcsomászó képessége 0,76 m, gázlómélysége 0,90 m, árokáthidaló képes-
sége 1,83 m volt.
A kétfonyi személyzetu, 4,88x2,49x2,41 m méretu, 0,38 m hasmagasságú harckocsi 91 LE-s motorjával30
km/h legnagyobb sebességet ért el, hatótávolsága az A változat úton-terepen 140/100 km-es értékérol az "S"
típusé 225/150 kilométerre növekedett.
Fegyverzete az elso típus 2 db géppuskájáróll db 37 mm-es, majd 45 mm-es harckocsiágyúra és 2-3 gép-
puskára erosödött.
A magyar honvédség 1941-42-ben néhány T-26-os harckocsit zsákmányolt. Egy T-26C (Model 1935)
típusú könnyu harckocsi korabeli katonai filmen szerepel a Ludovika Akadémia harcászati gyakorlatán. A
felvétel érdekessége, hogyaharckocsin az eredeti hadijel- az ötágú csillag - még lekapart formájában is
jóllátható a tornyon. A harckocsit H-046 rendszámmallátták el.
A tancélokra használt harckocsi késobbi sorsa ismeretlen.

BT könnyu (gyors) harckocsi


A BT sorozat tervezése újból egy külföldi - most egy amerikai - típus alapján indult. Walter Christie 19l9-ben
kezdte meg egy váltótalpas - kerék/lánc - harcjármu tervezését. A Typ 192-23 jelu prototípus a vegyes jármódon
kívül úszóképes harckocsi volt. A továbbfejlesztett Christie M 1930-as modellbol193l-ben 7 prototípus készült.
A mintajármuvekbol1931-ben két darabot a szovjet kormány megvásárolt, majd ezek alapján megkezdték
az átalakított BT (gyorsharckocsi) szériatervezését.
A Christie harckocsi páncéltest-formáját és a járószerkezetet megtartották, a tornyot viszont a Vickers-
típus szovjet változatára - T-26B - cserélték ki. Az oldalankénti 4 nagy, dupla futógörgos járószerkezet
vegyes jármódban muködött. Kerékmenetben a hátsó futó görgo hajtotta a jármuvet, terepmenetben felsze-
relték a lánctalpat, akkor a hátsó meghajtó kerék muködött meghajtóként. A lánc felszerelésére 30 percet kel-
lett fordítani.
Az elso szovjet prototípus 1931. május 23-ára készült el, BT-2 típusjellel tartották nyilván. (A B T -1 az
eredeti amerikai jármu megjelölése lett.) Az elso három BT-2 mintajármu az 1931. november 7-i díszszem-
lén jelent meg a nyilvánosság elott. Az év során a BT - 2 típusból 396 darabot gyártottak.

60
BT-5 TU

61
A BT-2 (Model 1932) két változata épült meg; az egyik 37 mm-es harckocsiágyúval, a másik típus 3 DT
géppuskával volt felszerelve.
A BT-5 (Model 1933) kiadás 1933-ban készült el, ennek fo fegyverzete már 45 mm ürméretu harckocsi-
löveg volt. AB T -5 alvázán BT -5TU jellel parancsnoki (rádiós), BT -5P Kh jelzéssel úszó, valamint láng-
szórós harckocsit is építettek.
A BT-7 (Model 1935) harckocsi 1935-ben hagyta el a szerelocsarnokot, amely már új, kúpos toronnyal,
45 mm-es kaliberu M 1932 típusú harckocsilöveggel volt felszerelve. (A torony azonos aT-26C típuséval.)
Az utolsó, a BT-8 típusjelu változat 1939-re készült el, új toronytípussal, 45 mm-es harckocsilöveggel, a
tornyon elöl és hátul 1-1 DT géppuskával, a torony teton légvédelmi géppuskával ellátva.
A BT-típusokból 1931 és 1939 között mintegy 5000 darab készült.
BT-7 A jelöléssei 76,2 mm urméretu löveggel felszerelt, magasabb tornyú változat, valamint OP-7 elne-
vezéssellángszórós típus is épült.
A BT típus minden variánsa "gyors" harckocsi volt: aB T -2 keréken 70, láncon 52 km/h, aB T -8 pedig
86, illetve 62 km/h teljesítményre volt képes. A harckocsi egyetlen feltöltéssei kerekes és lánctalpas jármód-
ban 500-350 km-t tudott megtenni. A gyorsaság ára a gyengébb páncélvédelem volt: aB T -2 és aB T-5
6-13, aB T-7 és aB T -86-20 mm közötti páncélzattal épült.
A viszonylag könnyu harckocsi (B T -2: 10,2 t, BT-5: 11,5 t, BT-7: 13,8 t, BT-8: 14,7 t) igen kedvezo,
0,63 kp/cm2 fajlagos talajnyomásávaljó terepjáró képességgel rendelkezett: 400-os lejtomászó, 0,75 m-es lép-
csomászó, 1,0 m-es gázló- és 2,1 m árokáthidaló képességet biztosított a harcjármunek.
A motorteljesítmények minden változatnál növekedtek - 343, 350, 450, végül 500 LE -, így a típusok
tömegnövekedése ellenére megtartották a 33,6-34 LElt fajlagos teljesítményüket.
A változatok fegyverzete is állandóan erosödött: aB T-2 1 db 37 mm urméretu ágyúval és 1 db géppuská-
val, aB T -51 db 45 mm-es ágyúval és 1 géppuskával, aB T-7 és aB T -8 az elozo éveI azonos kaliberu ágyú
mellett 1-3 géppuskával, végül aB T-7 A típus 1 db 76,2 mm-es löveggel és 1 db 7,62 mm urméretu géppus-
kával volt felszerelve.
Az 1941. évi német támadás idején a BT típusok még szolgálatban álltak, azonban gyenge páncélzatuk
miatt alacsony harcértékkel rendelkeztek.
A magyar csapatok - fényképek tanúsága szerint - néhány BT-5, BT-7 és egy BT-7 A (H-047) típusú
harckocsit zsákmányoltak. Elobbit H-036 rendszámmal kiképzési célokra alkalmazták, utóbbi egy hadizsák-
mány-kiállításon szerepelt.
A harckocsik késobbi sorsáról információk nem állnak rendelkezésre.

T-40 könnyu (úszó) harckocsi


Sorozatgyártás a - aT-3 8-as típus továbbfejlesztéseként - 1940-ben kezdodött meg. Az 5,5 tonnás, két-
fonyi személyzetu, kisméretu (4,l1x2,33x1,95 m), gyengén páncélozott (10-13 mm) harckocsiból csak 222
darabot gyártottak.
A harckocsi fegyverzete is kis tuzerovel rendelkezett: 1 db 12,7 mm urméretu géppuska, 500 db loszerrel,
valamint 1 db 7,62 mm-es géppuska, 2016 db loszerrel.
A 85 LE teljesítményu motor 44 km/h legnagyobb sebességet biztosított a jármunek, amely úszva 6,5 km/h
sebességgel haladt. A harckocsi 220 km-es hatótávval rendelkezett.
Az egyszeru járószerkezet elso meghajtó, hátsó vezeto kerékbol, 4 közepes méretu futó- és 3 visszafutó
görgobol állt.
1942-ben egy magyar használatban álló, magyar hadijellel ellátott T - 4 O-es harckocsiról egy fénykép
alapján szerezhettünk tudomást. A feltehetoen vontatási vagy felderítési célokra felhasznált típusról további
információ nem maradt fenn.

T-60 (Model 1941) könnyu harckocsi


AT-4 O-es típus továbbfejlesztett
változatából 1941-42-ben 6355 darab készült. Az 5,5 tonna tömegu, a
T -4 O könnyu harckocsival csaknem megegyezo méretu - 4,10x2,35x1,75 m - harckocsit erosebb, 25-35
mm-es páncélzattal, 1 db 20 mm urméretu ágyúval és 1 db 7,62 mm kaliberu géppuskával szerelték fel. Az
ágyúhoz 780 db, a géppuskához 945 db loszert szállított magával.
A T - 6 O járószerkezete megegyezett a T - 4 O típuséval, a kedvezo - 0,48 kp/cm2 - fajlagos talajnyomás
is azonos értéket képviselt.

62
A harckocsitest néhány cm-rel alacsonyabb, mint a T - 4 O-es típusé, a T - 6 O-as tornya - aT-4 O-es kerek
tornyával szemben - lesíkozott, 7 oldallapból összeállított és kisebb méretu lett.
A 70 LE-s motor 42 km/h maximális sebességet és 450 km hatótávolságot tett lehetové, azonban a T - 6 O-as
harckocsi már nem volt úszóképes.
A felderítési és menetbiztosítási célokra készült harckocsi kezeloszemélyzete 2 fo volt.
A T - 6 O-as magyar használatát szintén csak egy híradófilm-részlet bizonyítja. A könnyu harckocsi hadgya-
korlaton szerepelt, magyar rendszám és hadijel nélkül. Az oktatási célokat szolgáló jármurol további adatok
nem állnak rendelkezésre.

T-34/76 közepes harckocsi


A Christie futómuvel készült BT típusú harckocsik továbbfejlesztett változatai, BT IS - A-2 O - A-3 O - T- 32
1938-39-re elvezettek a háború egyik legsikeresebb típusának, aT-3 4-es harckocsi prototípusának megte-
remtéséhez. Az M. Koskin vezette leningrádi tervezocsoportnak sikerült a korszeru harckocsi összes jellem-
zojét - mozgékonyság, páncélvédettség, tuzero - jó összhangban egyesíteni.
Az egyszerubb, igénytelenebb dízelmotoros meghajtás 18,9 LE/t fajlagos teljesítmény mellett 53 krn/h se-
bességet, 400 kilométeres hatótávolságot biztosított a kitunoen kialakított, 300-45°-500-os döntésszögu lapok-
kal határolt, 45- 75 mm páncélzatú, öntött-hegesztett technológiával készült harckocsinak, amelynek páncélvé-
dettsége az 50 mm urméretu páncéltöro ágyúk lövedékének is ellenállt. Ugyanakkor a saját 76,2 mm urmére-
tu, L/4l,2 csohosszú, M 40 típusú harckocsiágyú lövedéke a 65 mm erosségu páncélzatot, 600-os becsapódási
szög esetén, 457 méterrol képes volt átütni.
AT-34-es típus megjelenésével a német páncélosok nagy százaléka - Pz. II, lll, IV, Pz. 38 - egy csapás-
ra elvesztette a szovjet páncélosok elleni, korábban birtokolt fölényét. Egyszersmind a páncélosokon túl a T
34-esek ellen hatástalan fegyverré vált az 5 cm-es és annál kisebb urméretu páncéltöro löveg is.
AT-34-es sorozatot lövegének urmérete két fo típusra osztja: a 76,2 mm-es harckocsiágyú a "névadója"
a T-34176-os, elso változatnak, míg a második típust, a T-34/85-öst a 85 mm urméretu fegyvere alapján
típu sjelölték.
Mindkét változat alváza lényegében megegyezik: a Christie futómu az 5 nagy dupla futógörgovel, a 300-os
dolésszögu frontlemezzel épült, az eros páncélzatú tekno és felépítmény, a nagy teljesítményu V-2-34 típusú
dízelmotor mindkét típusra jellemzok.
Az elso, aT-3 417 6-os típus tornyát viszont több ízben módosították, a harckocsikat e változtatások alap-
ján betujelekkel, illetve a fejlesztések évszámával különböztették meg.
A toronyformák, a fegyverzet és a páncélerosség alapján az A, B és C alapváltozatokon túl a gyártó üzemek
is kisebb-nagyobb eltéréssel gyártották a fejlesztés során aT-3 417 6-os harckocsi tornyát.
Változott a csohossz is: az 1939-ben épült prototípus és az A változat L/30,5 csohosszal, az utóbbi változa-
tok L/41,2 méretu csovel készültek.
Az A típus hegesztett toronnyal, aB és a C típusúak öntött toronnyal, új lövegblendével tértek el elodjeik-
tol. A torony felso bebúvónyílása is állandóan változott; az egybenyíló, nagy fedél helyett az 1943-ban épült
típusokon két kör alakú nyílásra módosult, míg az 1944-es kiadáson megjelent parancsnoki kupola mellett
egy további kerek bebúvónyílást alkalmaztak.
Az újabb kiadásoknál a torony páncélzata is erosödött: az 1941-42-es B kiadás toronypáncélzata elöl,
oldalt és hátul 45 mm, a lövegpajzs 20-40 mm vastagságú, az 1944-es változatnálezek az értékek 52-75 mm-
re növekedtek. r

A páncélzat erosödésével a harckocsik tömege is folyamatosan nott; az A 26,3 t, aB 28, míg a C változat
súlya 30 tonnára változott. Ezzel együtt a jármu fajlagos talajnyomása 0,65 kp/cm2, 0,69 kp/cm2, végül 0,74
kp/cm2 lett.
AT -34176 három alapváltozatának mérete nagymértékben nem változott - a harckocsi hossza 5,92; 6,10;
6,07 m, szélessége 3,00; 3,00; 2,95 m, magassága 2,45; 2,44 és 2,65 m között mozgott.
A harckocsi akadályieküzdo paraméterei: 300-os lejtomászó, 0,71 m lépcsomászó, 1,37 m gázló- és 2,95 m
árokáthidaló képesség.
A 4 fo kezeloszemélyzetu harckocsi a fo fegyverzeten kívül 2 db 7,62 mm urméretu DT géppuskával volt
felfegyverezve. A löveghez 70 db, a géppuskához 2394 db loszer állt rendelkezésre.
AT-3 417 6 típusú harckocsiból1940-ben 117 darabot, 1941-ben 3014 darabot, 1942-ben pedig már .5~553
darabot gyártottak.

63
T-40

T-60

64
T-34/76 - 1940

T-34/76 - 1942

o
n n
a

T-34/76 - 1942

T-34/76 - 1943

65
A harckocsi alvázán SZU-122 és SZU-85 típusjelzéssel önjáró tüzérségi és harckocsivadász, OT-34,
ATO-4l és ATO-4 2 jelöléssellángszórós változatokat is gyártottak.
AT-3 4176 típusból a honvédség néhány üzemképes darabot zsákmányolt. A harckocsikat vontatási és kikép-
zési célokra használták. Egyes források szerint 1942-43-ban egy-két harckocsit - magyar hadijellel- a szov-
jet csapatok ellen is bevetettek. A visszaemlékezéseken kívül errol megbízható információ nem maradt fenn.

T -34/85 közepes harckocsi


AT -34-es sorozat erosebb páncélzatú, súlyosabb változatát új, 85 mm urméretu M431M44 (D-5T85) típusú,
hosszabb csövu (L/5l ,5) ágyúval fegyverezték fel. Az ágyú lövedéke 793 m/sec kezdosebességgel hagyta el
a lövegcsövet, 600-os becsapódási szög esetén 914 méterrol átütötte a 95 mm vastagságú páncéllemezt.
A nagyobb kaliberu löveg beépítéséhez nagyobb, új formájú, erosebb páncélzatú tornyot terveztek, amely-
ben 3 tagú kezeloszemélyzet helyezkedett el. A torony fedlapján körkörös megfigyelést lehetové tevo pa-
rancsnoki kupolát helyeztek el. A harckocsi kezeloszemélyzete 5 fo volt.
A harckocsilöveghez 56 db, a két 7,62 mm-es géppuskához 1953 db loszer állt rendelkezésre.
Megerosítették a harckocsitekno és a felépítmény páncélzatát is, a frontlemezt 75, majd 90 mm-re, a fel-
építmény elejét és hátlemezét 75 mm-re, a tetopáncélzatot 20 mm-re növelték.
A páncélzat erosítésével, valamint a súlyosabb löveg beépítésével a harckocsi tömege 31/32 tonn ára növe-
kedett, ezzel fajlagos talajnyomása 0,81 kp/cm2-re változott.
A harckocsitest méretei csak kis mértékben tértek el a T-34176 típusétól, hossza cso nélkül 6,07, csovel
8,15, szélessége 3,00, magassága az új toronnyal 2,60 m-re változott.
Adízelüzemu, V-2 típusú 500 LE-s motor 15,6 LE/t fajlagos teljesítménnyel 51 km/h legnagyobb sebes-
séget biztosított, az üzemanyagtartály egy feltöltésseI 300 km-es hatótáv elérését tette lehetové.
A T-34185 harckocsi lejtomászó képessége 30°, lépcsomászó képessége 0,75 m, gázló- és árokáthidaló
képessége 1,3 m, illetve 2,5 m volt.
AT-34-es harckocsi változataiból a háború során több mint 3(;000 darabot gyártottak, ennél nagyobb
darabszámot csak az amerikai Sherman típusok értek el.
A harckocsi kiváló harcászat-technikai képességét bizonyítja, hogy a háború után 10-15 évvel késobb is -
változtatások nélkül - szolgálatban állt a Varsói Szerzodés valamennyi tagállamában, valamint Ausztriában
és Kínában. Még 1956-ban is exportálták: Egyiptom hadseregének 150 darabot szállítottak.
A magyar hadsereg a zsákmányolt T-34185 típusú harckocsikat a reaktív páncélelhárító fegyverek - pán-
célököl, páncélrém, Szálasi-röppenytyu stb. - kezelésének oktatására, és urméret feletti lövedékek hatásvizs-
gálataira céltárgyként használták. Pontos mennyiségükrol konkrét adatok nem állnak rendelkezésre.

KV-I, KV-II nehéz harckocsi

A leningrádi Kirov Traktorgyárban 1938-ban új nehéz harckocsi tervezését kezdték meg. A korábbi öttornyos,
nagyméretu, 3 löveggel és 5 géppuskával felszerelt, 10 fo kezelolétszámú T- 35 típusú nehéz harckocsi pán-
célvédettsége igen gyenge - 30 mm - volt, ezért a tervezok kisebb, nagy páncélvédettségu, új futómu-rend-
szerrel ellátott nehéz harckocsi kialakításán dolgoztak.
1939-ben ugyan még két kéttornyos típus - SMK, T-lOO-as harckocsi - prototípusa készült el, de a ki-
sebb méretu, egyedi rugózású futógörgos megoldás a következo évben elvezetett a KV (Kliment Vorosilov)
nehézharckocsi-család alaptípusának kifejlesztéséhez.
Az 1939-ben elkészült a KV - l prototípusa már csak egy toronnyal volt felszerelve, de páncélzata a front-
lemezen 75 mm, a vezeto elotti lemezen további 25 mm-es elotétpáncéllal 100 mm-re erosödött. A KV-l
mintakocsi még egy rövid, L/11 csohosszúságú 76,2 mm-es löveggel volt ellátva, a késobbi változatok közül
a KV-lA L/30,5 (a T-34/76lövegével megegyezo), a KV-IB és C típusok M 40 mintájú, L/4l,2 csohosszú
löveggel készültek. A harckocsik másodlagos fegyverzete 2 db eloretüzelo, 1 db hátsó toronygéppuskából állt.
A KV típusú harckocsik páncélzata igen eros volt; a páncéltekno elöl 70+25, a páncéltest a vezetofronton
75+35, oldalt 75-77, a farlemezen 75, a tetopáncélzat 25 mm, a torony elöl 75+35, oldalt és hátul 75, a torony-
teto 35 mm-es páncélzattal volt védett. Ez a páncélvastagság a C változaton elöl 90+40, a toronyelolapon 120
miliméterre nott.
A KV típusok 550/600 LE-s, V-12 V-2K jelu dízelmotorja 12,6 LE/t fajlagos teljesítménnyel úton 35
km/h, terepen 17 km/h maximális sebesség elérését biztosította. A KV-lA 650 literes üzemanyagtartályával
úton 225 km, aB és C típus úton 335, terepen 200 km megtételére volt képes.

66
T-34/76 Model 1941

T-34/85

KV-II

67
A nehéz harckocsik évente továbbfejlesztett változatokkal bovültek; 1940-ben az A változatból 141 db,
1941-ben aB szériából1121 db, 1942-ben a C típusból1753 db készült.
Egy nagyobb tornyÚ változatából, a korábban 122 mm, késobb 152 mm-es ürméretu, Ll20 csohosszÚságú
löveggel felszerelt KV -11 nehéz harckocsiból 334 darabot gyártottak.
A 6,80x3 ,32x2, 71 m méretu KV - 1-es harckocsi tömege a páncélzat erosítésével folyamatosan növekedett;
a KV-lA 43,5 t, aB 47,5 t, a C változat 48 t, a KV-lI-es 52 tonna tömegre változott. Ennek megfeleloen
a fajlagos talajnyomás értéke 0,77; 0,83; 0,84, végül 0,86 kp/cmLre emelkedett.
A KV - l-es típusok akadályieküzdo adatai - 0,91 m lépcsomászó, 1,45 m gázló- és 2,8 m árokáthidalási
képesség, 9,5 m legkisebb fordulati sugár - jobbak, mint anémet Pz. V és Pz. VI típusoké, amelyek viszont
sebességben és tuzeroben elozték meg a KV sorozat jármuveit.
A KV - l-es harckocsik kezeloszemélyzete 5 fo, a KV-II típusé 6 fo volt.
A magyar honvédség 1941-42-ben több sérült és néhány ép KV - 1 és KV - 11-es harckocsit zsákmányolt.
Feltételezhetoen a kocsikat kipróbálták, majd kiképzési célokra használták. Darabszámukról nincs adat.

STZ-3 Komszomolec páncélozott tüzérségi vontatójármu


Az STZ-3 típus volt az egyetlen olyan szovjet vontatójármu, amelyet páncélozott kivitelben, gép-
puskával ellátva gyártottak. A lánctalpas, felfegyverzett vontatójármuvet ezért a harcjármu-kategóriában
regisztrálták.
A Komszomolec járószerkezete 1930-tól megegyezett a T- 1 2-es harckocsi, 1935-tol a T - 24-es harcko-
csi futómuvével, amely az elso meghajtó, a hátsó láncvezeto kerék mellett 2x2 db futó- és 2 db visszafutó
görgobol állt. A 4,1 tonna tömegu, 3,40x1,85xl,50 m (ponyvával 2,30 m magas) méretu jármu elején kaza-
mata jellegu felépítmény szolgált a vezeto és a géppuskalövész elhelyezésére. A felépítmény mögött, a kocsi
hossztengelyével megegyezo irányban, egymásnak háttal elhelyezve két üléssor volt kialakítva, melyen 6 ka-
tona - rendeltetésszeruen tüzér - foglalhatott helyet.
A vontatójármubol1937 és 1941 között 4041 darabot gyártottak.
A szovjet-német háború idoszaka alatt néhány Komszomolec rakterére 57 mm urméretu, Z1SZ 29 mintájú
páncéltöro löveget telepítettek.
1941-ben - a helyi autószerelo üzemekben-muhelyekben - az STZ-3 alvázára szögecseléssel és hegesz-
téssei szögletes, magas, provizórikus felépítményt építettek. A felépítményelolapján egy 45 mm-es páncéltö-
ro löveget telepítettek.
A páncéltest hátán ajtó szolgált a ki- és beszállásra, elöl, oldalt és hátul figyelonyílásokat alakítottak ki.
A honvédség 1941-42-ben néhány Komszomolec vontatójármuvet zsákmányolt. A jármuveket a magyar
gépjármuemblémával és egy szokatlan - fehér kereszt - hadijellel ellátva, vontatási és szállítási célokra al-
kalmazták. Darabszámuk ismeretlen.
Az átalakított, alkalmi felépítménnyel épült, löveges STZ-3 jármubol1 db a magyar csapatok birtokába ke-
rült. A különleges jármurol - feltehetoen - több fényképfelvétel készült, melyek közül két fotó közismert.

BA-tO páncélgépkocsi
A Szovjetunióban 1931 óta folytak fejlesztési munkálatok egy háromtengelyes, forgótoronnyal ellátott pán-
célgépkocsi kialakítására.
AD-8 és D-12 modellek után elkészült a BA-3, majd 1934-re a BA-6 változat. Az 1935-ben gyártott
BA-6M típus aT-2 6B változat tornyával, DSK 12,7 mm-es géppuskával volt felszerelve.
A 4 fonyi kezeloszemélyzetu végleges kiadást, a BA-10 típust 1935 és 1937 között gyártották. A
4,65x2,07x2,21 m méretu, 10 mm-es páncélzattal védett páncélgépkocsi aT-26C kÚpos változatú tornyába
egy 45 mm urméretu, Ll46 csohosszúságÚ harckocsiágyút szereltek be. A löveg mellett a toronyban 1 db, a
kocsitest frontlemezére további egy géppuskát telepítettek.
Az Ml (GAZ-AAA 1938) mintájÚ motor 50 LE teljesítménnyel 53 krn/h legnagyobb sebesség elérését biz-
tosította az 5,1 tonnás harcjármunek. A páncélkocsi hatótávolsága úton 300 km, terepen 200 km volt.
A magyar csapatok 1941-42-ben néhány darab BA -6 és BA-1 O típusú páncélgépkocsit zsákmányoltak.
A páncélkocsikat magyar hadijellellátták el, s felderítési és biztosítási feladatok ellátására használták. Pon-
tos mennyiségük nem ismert. A hadizsákmány-kiállításon 2 példány szerepelt.
Egyik példányuk egy korabeli filmhíradóban látható: katonai szervizmuhelyben állt javítás alatt. Készült
fotó a Tábori Csendorség állományában alkalmazott BA -10 jármurol is, de rendszámok nem ismeretesek.

68
KV-IB Model 1941

KV-IC Model 1942

STZ-3 Komszomolec

69
BA-IO

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK


Az USA 1941-ben 182 db, 1942-ben 3023 db, a háború végéig összesen 7287 db harckocsit és 1807 db önjáró
löveget küldött a Vörös Hadsereg támogatására. E mennyiségbol1676 db M3Al Stuart típusú könnyu harc-
kocsi, 1386 db M3A3 General Lee és 4102 M4A2 Sherman közepes harckocsi volt.
Ezek közül került néhány darab a magyar hadsereg birtokába, hadizsákmányként. Néhányukat muszaki-
mento harckocsiként, vontatási célokra használták, másokat muszaki kipróbálás után oktatójármuként alkal-
maztak. Pontos mennyiségükrol információk nem állnak rendelkezésre, darabszámuk elenyészo az egyéb
külföldi típusok mellett.

M3A2 General Lee közepes harckocsi


Az 1939-ben a T5E2 prototípus alapján kifejlesztettM2Al közepes harckocsiból1940-ben 108 darabot adtak
át az amerikai hadseregnek.
1941 áprilisában készült el az M3A2 - angol elnevezésén General Lee - néhány prototípusa, majd széria-
változata.
A 28,5 tonnás harckocsi fotornyában 1 db M5 mintájú, 37 mm urméretu löveget, apáncéltest kazamata-
felépítményében 1 db M2 mintájú, L/28,5 csohosszúságú, 75 mm urméretu ágyút telepítettek. Elobbihez 179 db,
utóbbihoz 41 db loszert rendszeresítettek. A 75 mm urméretu harckocsiágyú lövedéke 600-os becsapódási
szög esetén 457 méter távolságról 60 mm-es páncéllemez átütés ére volt képes.
A toronyban egy, a löveggel párhuzamosított géppuskát, a tornyon lévo parancsnoki kupolában egy újabb,
valamint a harckocsi-felépítményben további 2 géppuskát helyeztek el.
Az 5,64x2,73x3,12 m méretu, magas építésu harcjármu páncélzata a kocsitekno frontján 50 mm, oldalt 38
mm, felül 13 mm, a felépítmény 13-25 mm, a torony 50 mm, a torony teton 25 mm erosségu páncéllemez volt.

70
M3A5 1941

A 420 LE-s motor 14,0 LElt teljesítménnyel 40 km/h legnagyobb sebesség elérését tette lehetové. A harc-
kocsi 230 km hatótávolság megtételére volt képes.
A 3x2 futógörgos járószerkezet, 0,97 kp/cm2 fajlagos talaj nyomás mellett 0,61 m-es lépcsomászó, 1,02
m-es gázló- és 2,29 m-es árokáthidaló képességgel rendelkezett.
A Vörös Hadsereg támogatására 1942-ben 1386 darab M3A2 típusú harckocsit szállítottak.
A magyar hadsereg 1942-ben 1 db - fényképpel igazolt - M3A2 típusú közepes harckocsit zsákmányolt.
A kocsi további sorsa ismeretlen.

M3Al könnyu harckocsi


Az M3A 1 - brit elnevezésén Stuart - harckocsi fej lesztése 1931-ben kezdodött. 1934-ben a T-12 jelu pro-
totípus, majd az ebbol továbbfejlesztett M2A4 1940-re készült el. A szögletes tornyú, parancsnoki kupolával
épült M3 Stuart-l fegyverzete 1 db 37 mm urméretu löveg és 5 db 7,6 mm-es géppuska volt.
1941-re készült el az M3AI Stuart-lIl jelu változat, melynek elso bevetésére Észak-Afrikában került sor.
A 13 tonnás, 4,45x2,22x2,35 m méretu harckocsi kerek forgótornyába 1 db 37 mm urméretu harcko-
csiágyút építettek, a harcjármu másodIagos fegyverzeteként 3 db 7,6 mm kaliberu géppuskával szerelték fel.
A harckocsi páncélzata a frontlemezen 43 mm volt.
Az M3AI típus járószerkezete elso meghajtó, hátsó nagyméretu vezeto kerékbol, 2x2, közös rugózású,
közepes méretu futó- és 3 visszafutó görgobol állt. A 4 fo kezelo személyzetu könnyu harckocsi 220 LE-s
motorja 16,9 LElt teljesítménnyel 59 km/h maximális sebesség elérését tette lehetové.
Az 1941 és 1942 augusztusa között épült 5811 harckocsiból1676 darabot a Szovjetunióba szállítottak.
Fényképek tanúsága szerint 1942-ben 3 db M3AI típus a magyar hadsereg zsákmánya lett. A sértetlen
harckocsikat magyar hadijellellátták el. Technikai átvizsgálásuk után muszaki-mento harckocsiként vonta-
tási célokra alkalmazták. Egy darab rendszáma ismert: IH-402.

71
M3A1 - 1942

M3A1 könnyu harckocsi

72
MAGYAR GYÁRTÁSÚ PÁNCÉLOS HARC JÁRMUVEK
1920-1945

P-5
H-254
? Rendszám
Típus P-19
H-803-H-871
H-801,3H-000-3H-059
H-301 - H-490
2H-054-2H-061
1H-001-1H-086
2H-000-2H-053
H-055-H-100,
(+57)H-802
Pc-162,
Pc-101-Pc-161, ? - 3H-On
Pc-400-Pc-411 MÁVAG
GANZ
MÁVAG2
IH-630-1H-718
Pc-163-Pc-181
Gyártó285
GANZ/l08
WM 135
db21 WM/GANZ
190
916
80(+8)
66(+6)
12(+6)
M.Vagon
M.Vagon
135(+10)
MÁVAG/82

1 Más források szerint 81 db.


2 Átalakítások: 80 db Toldi lIA, 1 db Toldi m, 9 db eü. harckocsi, 1 db Toldi vadászpáncélos prototípus.
3 Az M. Vagon által gyártott lH-001-IH-086 sorozatból 8 db kocsit átfegyvereztek 75 mm-es lövegre, így csak 279 db készült
40 mm-es löveggel.
4 Más források szerint 145 db.
5 Átalakítások: 5 db parancsnoki (Vezérturán), I db Turán m.
6 Akiadott rendszámok szerint valószínu, hogy 1944 októberéig összesen 180 db 41 M Turánt adtak át, mivel csak a Ganz gyár nem
teljesítette a tervet.
7 1943/44: 40 db (elso széria), 1944. május vége: 20 db (második széria), 1944. július 27-én még 6 db elhagyta a gyárat, a megmentett
alvázakból a Ganz Budai Gyárában 1-2 darabot még összeállítottak. (Ez valószínuleg 6 db + 4 test maradt a gyár elott.)

73
KÜLFÖLDI GYÁRTÁSÚ PÁNCÉLOZOTT HARCJÁRMUVEK
A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG HASZNÁLATÁBAN
1920-1945

(10)4? 1H-865-1H-875
Feltételezett H-252
?1H-834-1H-836,
H-168
13.
?H-021-H-022
H-253 sz.
1H-719-1H-724 db
IP
I-1H-725-1H-727,
VI 40
22
10
859
105 62581
12
30
15
13
....
Ország/típus(+6+10)
(+20)5
(+12)6
(+ (+106)
10)7
12)8
(+ 16) Magyar
T-OO1-040-ig700-740
rendszám
A(12), ismert taktikai
142
1501
H-100-H-167,
IH-833,
IH-728, 158 szám
1H-837-1H-853,
396
IH-757,
B(8), taktikai
C(9), H-169-H-251
IH-759,
(+ 10)
IH-854,
szám
D(10), ?IH-758
1H-855-1H-858
1H-876-1H-878
IH-85
1H-729-1H-756,
E(11. sz.) -IH-864
LK
FIATII 3000 B
1H-760-1H-832

J Más források szerint 149 db.


2 Csak 6 db állt használatban.
3 Más források szerint 17 db, 10 db német személyzettel.
4 Német személyzettel.
5 Nem igazolt átadások.
6 Nem igazolt átadás ok.
7 Egyes források szerint a Romániának szánt páncélosokat a magyar honvédség kapta meg.
8 Egyes források szerint 1945 tavaszán a dunántúli hadmuveletekben magyar személyzetu Tigris harckocsik harcoltak,
német alárendeltségben.
9 A 75 ismert jármu mellett 1944. 08. 18-án 10 db jármu került az 1. lovashadosztályhoz.

74
Feltételezett
Ország/típus (+
(+1)
(+5-10)
(+7)
(+3)
(+2)
(+4) ? Magyar
1) H-038-H-048 H-036
H-035
?H-004
H-037
H-024-H-032
P-I, db
IH-381-1H-397
H-005
H-406, H-407
P-2H-034
IH-404,
H-033,
IH-390,
(A-955), 1111
IH-405
IH-393,
rendszám 22
16
18
P-184 1?l
42293110 IH-394
II MásMforrások
329.
T-27
TK-3/TKS
T-11
Landsverk
Renault
M3AI L-60
Vickers
R 35
Stuart szerint 15 db.

75
KÜLFÖLDI GYÁRTÁSÚ HARCKOCSIK
ÉS EGYÉB PÁNCÉLOZOTT HARCJÁRMUVEK

Ország db Feltételezett

Olaszország 158
Németország 396 (+ 106)
Svédország 2
Csehszlovákia 4
Franciaország 18 (+7)
Lengyelország 16
Anglia 4
Szovjetunió 22
Egyesült Államok 3 (+2)
Összesen 623 (+115)

Magyar gyártású összesen: 916 (+57)


Külföldi gyártású összesen 623 (+ 115)
Összes magyar felhasználás 1539 (+172) = 1711 db

A második világháborút megelozo, illetve a háború idoszakát felölelo jelen kimutatás valószínuleg tartal-
maz téves adatokat is. Bizonyos, hogy tökéletes, darabszámra-rendszámra pontosan egyezo összeállítás - a
dokumentumok hiányában - sohasem készülhet, azonban ebben a formájában is nyújt némi támpontot azok-
nak, akik a több mint fél évszázada lezajlott háborús események hazai vagy külföldi történetének tárgyköré-
vei foglalkoznak.
Természetesen egy ilyen jellegu statisztikai mérleg felveti annak kérdését, hogy ez, az önmagában nagynak
tuno magyar arzenál milyen nagyságrendet képviselt a második világháborúban.
A magyar harckocsik és páncélozott harcjármuvek valóságos mennyiségét akkor tudjuk megítélni, ha a
világháború más résztvevoinek hadseregeivel hasonlítjuk össze.
Az 1938 és 1945 között gyártott 916, esetleg 973 magyar harcjármu a 623, optimá1is esetben 738 darab kül-
földi harckocsival és egyéb páncélos harceszközzel együtt összesen legfeljebb 1711-es darabszámot képviselt.
Összehasonlításként: a világháború öt és fél éve alatt Németország 43 000 db harckocsit és önjáró löveget, a
Szovjetunió €;ClOOO harckocsit és 22..000 db önjáró löveget, az USA 83.000 harckocsit és "14.000 db önjáró lö-
veget gyártott.
A magyar 1711-es darabszámmal szemben az amerikai Sherman harckocsibó149 000, a szovjet T -34-es
típusból több mint 11 0.000 darab készült. Az amerikai M4 harckocsivaI28,6: 1, aT-34 típuss al 24: 1 a teljes
magyar páncélosero aránya.
Mindkét ország egyhavi gyártási mennyisége 20-30%-kal magasabb Magyarország teljes harcjármupark-
jánál. .
Még lehangolóbb a kimutatás, ha a használt páncéljármuvek harcértékét vizsgáljuk. Használatbavételük,
illetve harci bevetésük idején a 900 magyar gyártmányból teljes harcértékunek tekintheto a 135 db Nimród
önjáró légvédelmi gépágyú, a 66-72 db Zrínyi II rohamtarack, valamint - eros jóindulattal - a 135 db
Turán 75 harckocsi. Ez 336 páncéljármuvet, a teljes hazai állomány 37,4%-átjelenti.
A külföldi típusok közül csak anémet gyártmányok bizonyos hányada jöhet számításba - feltételezve
valamennyi kétséges átadás valós voltát: a Pz. IV típusok 106 darabbal, a 15 db Párduc, a 13 db Tigris,
az 50 db StuG. III rohamlöveg és a 75 db Hetzer. Ez összesen 259 teljes értéku harcjármu, amely a kül-
földi gyártmányok 42%-a.
A teljes páncélosharcjármu-állományt, az 1711 harckocsit és egyéb jármuvet alapul véve, felhasználásuk
idején teljes harcértékunek volt tekintheto a 336 db magyar gyártású és a 259 db külföldi harcjármu-gyárt-
mány, amely így összesen 595 darabot jelent, s ez az összmennyiség 36%-át képviseli.

76
Ennek ismeretében aT-34 típusú harckocsik es etén a9f.OOO darabbal szemben - kerekítve - 600 darab
magyar teljes harcértéku páncélos állt, itt az arányszám 67:1; és ha a szovjetek valamennyi lánctalpas harc-
eszközét - a ~. 000 darabot - vesszük alapként, akkor például 1 db magyar Turán ll-vel szemben 186 db
T - 34 vagy KV - I harckocsi állt
Természetesen ezek a számítások - ebben a formában - irreális értékeket képviselnek, de a magyar
páncéloserok valós harcértékérol elgondolkoztató összefiiggéseket vethetnek fel.
A fenti fejtegetésnél reálisabb képet ad, ha a magyar gyártást és az átadott mennyiséget a többi kis hadvi-
selo állam teljesítményével vetjük össze. Harckocsizó erokkel a Finn Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a
Független Horvát Állam, a Román Királyság, a Bolgár Királyság rendelkezett, ebbol a szlovák és a horvát ál-
lam csak 1939-ben, illetve 1941-benjött létre. Emiatt felszerelésük csak átadott, illetve öröklött eszközökbol
állt, viszont a 3 további állam fejlesztéseit békeszerzodések nem korlátozták.

Horvát Köztársaság

Harcjármuveirol csak közepes szintu adatokkal rendelkezünk. 1941-ben a Wehrmacht átadta a zsákmányolt
exjugoszláv Renault R 35 kocsikból mindazokat, amelyek épen maradtak. Ezekhez járult a kb. 20 db wz. 34
lengyel és az ADGZ osztrák eredetu páncélautó. Ezek a kezdodo partizántevékenység elhárítására megfelel-
tek, de lényeges harcértékük nem volt. A Wehrmacht átadott kb. 20 db lengyel eredetu TKS és TK-3 kisharc-
kocsit, Olaszország pedig 10 db Ansaldo ev 33/35 kisharckocsit.
Ezekbol alakult meg a hadsereg egyetlen páncélosdandárja, amely foleg Boszniában harcolt a Tito-féle
partizánok ellen. 1942-43-ban Magyarország 9 db Ansaldo ev 35-öt eladott, a Wehrmacht pedig 10-10 db
Pz. llI-L, Pz. IV-Fl, Pz. lV-G harckocsit átadott a horvát eroknek. Ezt kiegészítette néhány Somua S 35 és
Sd. Kft. 251 jármu is. Az összes harcjármu alig érte el a 120 darabot.
Hazai gyártás vagy átépítés nem volt.

Bolgár Királyság

Hosszabb ideig semmit sem tett a harckocsizó fegyvernem érdekében. 1934-35-ben vásárolták az elso 14 db
Ansaldo ev 33/35 kisharckocsit, majd 1936-ban 8 db Vickers Mk. E jármuvet Csak 1938-ban rendeltek a
Skoda cégto126 db Lt. VZ. 35 könnyu harckocsit, majd a további 10 darabot 7'-11jellel már Németországból
kapták meg. A háború eloestéjén ebbol alakult meg egy páncélosezred. 1940-tol vásároltak kb. 30 db átalakí-
tott Lt. VZ.38 harckocsit és 40 db Renault R 35-öt.
Mivel Bulgária nem lett hadviselo fél a Szovjetunió ellen, Németország a balkáni stabilitást fontosnak
tartva, erosítette a bolgár haderot, hogy a szerb és a hazai partizánmozgalommal elbánjon. 1942-ben ígér-
tek 10 db Pz. 111és 25 db Pz. 1 harckocsit kiképzésre, de ezek leszállítása kérdéses. Az viszont tény, hogy
helyette 10 db Pz. 38(t), 19 db H 39, 7 db S 35 harckocsi és 20 db Sd. Kft. 222 páncélautó Bulgáriába ke-
rült 1943-ban.
Az 1943-44-es évben anémet fél 55 db StuG. 40-G, 46 db Pz. IV-G és 51 db PZ.lV-Hharckocsit adott át,
ezzel töltöttek fel 3 harckocsi ezredet, de 1944. szeptember 10-e után ezekkel fordult a Német Birodalom el-
len a Szovjetunió oldalán. Az összes kimutatható harcjármu 346 db volt. Hazai gyártás nem volt, átépítések
nem ismeretesek.

Szlovák Köztársaság

Egész haderejét 1939 márciusában mesterségesen hozták létre a felbomlott csehszlovák hadero szlovák nem-
zetiségu tagjaiból. A Wehrmacht amegörökölt és lefoglalt csehszlovák anyagból átadott 30 db VZ. 33 kisharc-
kocsit, 52 db Lt. VZ.35,32 db Lt 38(t) közepes harckocsit, 3 db VZ.27 és 18 db VZ.30 páncélautót. 1940 után
átadtak a CKD-nél Lettországnak épült 21 db Lt-40 harckocsit Ebbol alakult meg két szlovák páncélosdan-
dár, ezek vettek részt az 1941-es és 1942-es hadjáratban. 1942-ben a Wehrmacht erosítésként 37 db Pz. 38(t),
7 db Pz. Ill-N, 16 db Pz. II-F, 18 db Marder (Sd. Kft. 138) jármuvet adott át. A kimutatható 234 db átadott
jármu mellett hazai gyártás vagy átépítés nem volt.
A készletbol az 1944. augusztusi szlovák felkelés során kilottek 30 könnyu harckocsit, 15 db Lt-40-et,
12 db Mardert és néhány Pz. Ill-N-et Több átadás nem volt, 1944 októberében már csak 5 harckocsival
rendelkeztek.

77
Román Királyság

Az elso világháború utáni jobb helyzete ellenére nem rendelkezett harckocsigyártási kapacitással, a TACAM
muvek is csak a háború alatt, 1941 után végzett átépítési tevékenységet.
A békeidoszakban 35 db R-1 (AH-lV.R), 126 db R-2 (Lt. vz. 35) harckocsit vásárolt Csehszlovákiától, 126
db Renault UE és 41 db Renault R 35-öt Franciaországtól. 1939-ben a menekülo lengyel csapatok 34 db
Renault R 35 harckocsit és több páncélautót hagytak hátra.
Már Németország adott el 9 db OA. vz. 30 és 3 db OA. vz. 27 páncélautót a cseh készletbol. Ez az állomány
vett részt az 1941-es hadjáratban. A veszteségek miatt Németország olaj ért szállított utánpótlást. 1942-ben 26
db Lt. vz. 35(t), II db Pz. lll-N, II db Pz. lV-G harckocsit szállított. Jelentos volt az 1941-ben szerzett szov-
jet zsákmányanyag, amely 1941-ben 125 db harckocsit és 153 db páncélautót és vontatót tett ki. Ezek csak a
javítható és szolgálatba állított eszközöket jelentik, a zsákmány kb. 1000 darabot tett ki, de jó részük csak
alkatrészpótlásra volt alkalmas. A használatba vett jármuvek: 1 db KV -1; 33 db T - 26; 3 db T - 38; 2 db
T-34; 1 db T-40; 2 db T-27; 2 db T-28; 30 db T-60; 32 db BT-7; 19 db T-37, 36 db Komszomolec;
14 db Sztalinyec; 103 db páncélautó.
Az 1942-es év zsákmányairól nincs adat, de volt. 1943-ban az adatok szerint 41 db zsákmányolt jármu ke-
rült a román haderohöz, ebben 4 db M3C, 5 db M31, 5 db Valentine, és átadtak 7 db AB-41 olasz páncélautót
is. A ném et szállítások a román térség stratégiai fontossága miatt fokozódtak: 1943-ban átadtak 50 db Lt. 38(t);
31 db Pz. IV, 4 db StuG. 40 típusú harcjármuvet.
1944-ben augusztusig a román hadero megerosítésére 100 db Pz. lV-H és 114 db StuG. III 40-es harcjármu
került Romániába. Ekkor a visszavonulások miatt zsákmányanyag már nem lehetett. Szintén 1944-ben kap-
tak még 5 db Sd. Kjz. 250 rádiós, 40 db Sd. Kft. 250 és 27 db Sd. Kft. 251 típusú páncélozott jármuvet is.
Ezek képezték a 2 román páncéloshadosztály felszerelését.
A román hadiipar harckocsit és páncélautót nem gyártott. A TACAM vállalat 1942 és 1944 között csak átépí-
téseket végzett, hogy a szovjet zsákmányanyagot használható állapotba hozza. Így 34 db T -6 O és 21 db R-2 al-
vázat 76,2 mm-es ZISZ-3 ágyúval, 30 db R 35-alvázat 45 mm-es szovjet ágyúval láttak el. A Hetzer-alvázon
épített Mareshal típusú páncélvadász 1 db prototípusát a szovjet csapatok vitték el. Ez a készlet képezte a román
páncéloserok anyagát, amely 641 db beszerzett, 166 db zsákmányolt harckocsi, 91 db beszerzett és 153 db zsák-
mányolt páncélautó és vontató - mindösszesen 807 harckocsi és 244 db egyéb páncélozott jármu volt.

Finn Köztársaság

Az alakuló finn hadero 1917. december 6-án zsákmányolta az elso páncélautókat a bolsevik csapatoktói, kiver-
ve azokat az országból. 1919. augusztus 26-tóI kezdték meg 32 db hiányos Renault FT-17 harckocsi javítását
és felfegyverzését. Hosszú ideig ezek, a cári orosz csapatoknak szánt jármuvek képezték a finn páncéloseroket.
1922 után néhány olcsón vett brit és francia jármu került Finnországba: Saint Chamond Mod.-21, Vickers
Carden-Lyod Mk. VI, Vickers Mk. 33, svéd Landsverk 182 páncélautók. 1937-ben 32 db Vickers Mk. E Mod. B
jármuvet vásároltak, ezeket a hazai javítóüzem átépítette a Bofors cégtol vett 37 mm-es páncéltöro ágyúkkal.
A Varkausban lévo Központi Fegyverjavító Üzem volt az egyetlen harckocsijavító bázis, a háború alatt
1941-tol muködött a VTT jelu üzem Juvaskijaban, de új jármu építésére egyik sem volt alkalmas. A Téli há-
ború elott 1938-ban építették át a meglévo Renault FT-17 jármuveket hazai 37 mm-es páncéltöro ágYÚra.
A német-szovjet viszony miatt Németország csak 1941-tol támogatta a finn hadsereget, korábban nem.
Ennek ellenére az 1939. november 30. - 1940. március 15. közti Téli háborúban 350 db szovjet harckocsit
és páncélautót zsákmányoltak ép állapotban. Ezek belefagytak a hóba, és helyben maradtak. Ebbol, a kb. 5
hadosztálynyi anyagból kezdték meg 1940-ben a finn páncéloszászlóaljak feltöltését, mert külfcildi anyag vá-
sárlására nem lett volna mód és pénz.
Az a döntés született, hogy a zsákmányolt anyagokból kell a haderot felszerelni, az eredeti ágyúkkal, mert
a loszer gyártását megoldják. Ennek érdekében igyekeztek közös típusokat kialakítani, mivel a Vickers Mk. E
(finn jele T-2 6E) és a szovjet T-26 lényegében azonos típus volt. Finnország 1941. június 25-tol részt vett
a Szovjetunió elleni háborúban területeinek visszaszerzéséért. Ennek során 1941. október l-jén elfoglalták
Petrozavodszkot és visszafoglalták egész Karéliát. A közben ejtett hadizsákmány száma nem ismert, de 100
darab felett volt. A front ezután megmerevedett, és 1944 elejéig nem sokat változott. 1941-ben megkezdték
az egyetlen finn páncéloshadosztály szervezését, ehhez 6 db Landsverk Anti II. 40 mm-es önjáró gép ágyút
vásároltak SvédországtóI.

78
A háború alatti harckocsikészlet áttekinthetetlen a rendelkezésre álló kevés irodalomból, ezért táblázatban
közöljük az egyes idopontokra vonatkozó állományt. Németország elsosorban zsákmányolt szovjet jármuvek
és loszerek átadásával segítette a finn szövetségest, ezek darabszámára nem találtunk adatot. Az biztos, hogy
1944 tavaszán Danzigból 9 db T-34/85-öt, osszel még 9 db T-34-et szállítottak Finnországnak. Anémet tí-
pusok közvetlen átadása csekély volt, az erdos, vizes, mocsaras terep nem is engedte meg nagyobb harckocsi-
zó erok alkalmazását, a védelemben a régi elavult típusok is jól beváltak. Mivel az egyetlen járható terep a Lado-
ga-tó mellett volt, a szovjet támadások ellen 1944 elején 30 db StuG. 40-G rohamlöveget, majd a válságos hely-
zet miatt 1944 augusztusában 29 db StuG. 40-G-t és 15 db Pz. IV-J jármuvet adtak át, de ez sem akadályozta
meg a Mannerheim-vonal áttörését. Finnország 1944. szeptember 4-én kilépett a háborúból, az állományba ke-
rült néhány további német harcjármu az 1944. október-novemberi lappfOldi hadmuveletekbol származott.
Mindösszesen Finnország alig 148-150 harcjármuvet vásárolt vagy kapott, s legalább 450 darabot zsákmány-
anyagból állított hadrendbe. A háború alatt ném et részrol átadott további szovjet anyag nem dokumentálható.

A finn harckocsiállomány 1941-1944 idoszakából

-2798
-23 -1943.
1369
424 94923
14646353
1130
312110
34 - -29
U-152V Típus 818
12
427
31958
53
47
222
763
1942.
1944.
46
621
10
32
29
11
15 398
18
19
134
182 31
36
184
13 07.
06.
12. 01.
31.
01. 4220
27
1941.
13
110
56
195 05. 31.

I T-38-alvázra épített T-34-makett a páncéltöro tüzérség gyakorlataihoz.


2 KV-makett T-34-alvázon a páncéltöro tüzérség gyakorlataihoz.
3 BT -7-alvázon átépített páncélozott szállítójármü.
4 Finn nehéz harckocsi.

79
Mindezekbol az alábbi kép alakul ki:

Magyar Királyság 916 db hazai (max. 973 db) gyártása


623 db külföldi (max. 738 db) beszerzése
Összesen: 1539 db + 172 db = 1711 db harcjármu

Független Horvát Állam kb. 120 db külföldi harcjármu


Bolgár Királyság 346 db külföldi harcjármu
Szlovák Köztársaság 234 db külföldi harcjármu
Román Királyság (csak átépít) 1051 db külföldi harcjármu
Finn Köztársaság (csak átépít) 598 db külföldi harcjármu

A tengelyhatalmak közül- a német, olasz, japán nagyhatalmakat leszámítva - csak Magyarország foly-
tatott jelentos páncéljármu-gyártást. Ezzel egész Európában a kis és közepes államok között is az elso volt,
mert Hollandia és Belgium gyártása jelentéktelen volt. Elsosorban páncélautókat készítettek. Norvég, dán,
görög gyártás nem volt, a svéd és a svájci helyzet egyedi, nem mérheto a magyar helyzethez. Mindezt olyan
viszonyok között érte el, hogy 1920 és 1936 között gyakorlatilag nem gyártottak semmit, az egész kivitele-
zés az 1938 és 1944 közötti 7 évre esett. A Magyar Királyi Honvédség alkalmazta darabszámra a legtöbb harc-
jármuvet, ezekkel szinte 1945. március utolsó napjáig harcolt.

Ebbol a rideg statisztikai "számháborúból" azonban kimaradt az a számjegyekkel ki nem mutatható érték,
amely a gépekbol honvédo fegyvert varázsolt, kimaradt a katona, aki a túlero ellenére is bátran, hosiesen har-
colt, ha kellett, életét adta esküjéért, hazájáért.
A harceszközök darabszámát ismerve, szinte hihetetlennek tunnek azok a sikeres harctevékenységek,
melyeket a második világháborús hadinaplók megörökítettek. Az utókor minden megbecsülése kell, hogy
illesse a fronton hosiesen helytállt honvédeink emlékét, és még nagyobb tisztelettel hajtsunk fejet azok
elott, akik életüket áldozták Magyarországért.

80
,
MELLEKLETEK

Fotók,
újságillusztrációk,
híradófelvételek

81

1
AH-8 és aH-9 rendszámú kocsik
a laktanya udvarán fegyverzet nélkül

FIAT 3000 B könnyu harckocsi a RUISK vezetési gyakorlatán


1932-ben

FIAT könnyu harckocsi díszeleg a Szent Kristóf-szobor


felavatási ünnepén (Képes Vasárnap)

Az olasz FIAT -Carden-Loyd CV 29


kisharckocsi (két fotó)

Az elso UNITAS harckocsiatrappok


(Éder Miklós gyujteményébol)

Fegyverzet nélküli Ansaldo CV 35 típusú kisharckocsi


a harckocsiszertár elott

83
AH-236 rendszámú Ansaldo ev 35-ös kisharckocsi Pz. Kpfw. I-A könnyu harckocsi
terepgyakorlaton

Az átépített Ansaldo ev 35 parancsnoki kupolával,


fegyverzet nélkül

Az egyetlen Pz. I-A típusú könnyu harckocsi a magyar páncéloserok


állományában. Esztergom-tábor, 1942 tavaszán

A honvédség elso harckocsijainak egyike, a VI. rendszámú


LK II könnyu harckocsi a RUISK állományában
Pz. I-B tipusú könnyu harckocsi (német jármu)

LK II és FIAT 3000 B könnyu harckocsik


a RUISK páncélos-alakulatában Pz. I-B könnyu harckocsi a Magyar Honvédség használatában

84
Marder II páncélvadász a Haditechnikai Intézet udvarán 1943-ban
Könnyu felderíto (parancsnoki, rádiós) harckocsi a Pz. I-B alvázán
(német jármu)

Könnyu felderito harckocsik az 1. magyar páncéloshadosztály


állományában 1942 telén (Magyar Futár)

Az 1H-874 rendszámú Pz. III-M típusú közepes harckocsi


vizsgálat alatt a HTI-ben, 1943 augusztusában (két kép)

Pz. II-B/C tipusú könnyu harckocsi (német jármu)

Pz. III-N közepes harckocsi magyar személyzettel


Az "Afrika Corps" Pz. II tipusú harckocsija (német jármu) 1942 decemberében

85
A kölcsönadott Pz. !II-N-ek egy része magyar muszaki személyzettel Kötényezett StuG. 40 páncélvadász magyar használatban
1942 decemberében

StuG. !II-D rohamlöveg magyar kezelo személyzettel 1942 nyarán A sumegi 7. rotü osztály StuG. 40 tipusú rohamlövegei gyakorlaton
(Magyar Futár) (Hiradófilm)

StuG. !II-A rohamlöveg (németjármu) AStuG. !II-G korábbi változata és a késobbi, a "Saukelkopf'
lövegblendével szerelt típuso A 7. rotü. osztály
mindkét változatot használta (két kép; német jármuvek)
StuG. IlI-D rohamlöveg (németjármu)

86
Valószinuleg a 7. rom. osztály 712. sz. elhagyottjármuve 1945 márciusában a Balatontól északra

Ezen a Pz. IV-D típusú közepes harckocsin képezték ki a 30. harckocsiezred


harckocsízóít a Pz. IV-Fl harckocsíkra

magyar
használatban
(két kép)

87
Pz. lV-F2 közepes harckocsi magyar kezeloszemélyzettel
Pz. lV-H harckocsi átadása Esztergom-táborban
1944 októberében

Magyar páncélosok Pz. lV-H harckocsikkal felszerelve A 2. pc.ho. Ausztriában átadott Pz. lV-H jármuvei 1945 tavaszán.
A második jármuvön látható a felségjelzés (Militaria)

Pz. lV-G magyar használatban

88
Pz. Kpfw. V-D harckocsi Az elsoként átadott 5 db Pz. V-D harckocsi egyike 1944 tavaszán
(német j ármü)

A Pz. VI-E Tigris nehéz harckocsi parancsnoki kupolájában


Tarczay Ervin fohadnagy

Pz. V-D Párduc harckocsi magyar használatban,


alul a harckocsik kezeloszemélyzete
(két fotó)

A 214. toronyszámú Tigris lesállásban 1944 júliusában Tlumaczyknál

A 3/1. harckocsi zászlóalj két Tigris harckocsija felvonulóban


Stanislau védelmére, 1944. július 23.

89
T 38-as (Pz. Kpfw. 38(t) könnyu harckocsi a 30. harckocsiezred Marder lll-M magyar használatban
állományában

Gyári új Marder III a BMM Gyár udvarán (német jármu)

AT-38 tipusú harckocsi parancsnoki változata

A T-038-as taktikai számmal ellátott Hetzer vadászpáncélos Renault R 35-alvázon 4,7 cm-es löveggel felszerelt vadászpáncélos
a 20. rotu. osztály állományában 1945 márciusában magyar megszálló egység használatában

A T-040 jelu Hetzer "Marika" egyéni jelzéssel 1945 márciusában Haditudósitó felvétele egy hadgyakorlatról: Toldi harckocsi
és könnyu lövészpáncélos (Sd. Kfz. 250/1) (Képes Vasárnap)

90
Az osztrák hadseregtol kölcsönzött L-60-as
a magyarországi csapatpróbán

Renault R 35 vadászpáncéJos csehszlovák 4,7 cm-es


páncéltöro ágyúval (ném et jármu)

A Landsverk L-62 típusú önjáró légvédelmi gépágyú Magyarországon

Az Le. SPW (Sd. Kfz.) könnyu lövészpáncélos


(két kép; német jármu)

Az 1939. március 15-én zsákmányolt Ll. vz. 35-ös


csehszlovák könnyu harckocsi

AT-21 tipusú közepes harckocsi prototípusa


a magyarország í csapatpróbán
Eredeti svéd Landsverk L-60 típusú könnyu harckocsi

91

/
A magyar löveggel és géppuskával felszerelt T-21-es harckocsi
Az 1H-390-es magyar rendszám mal ellátott
lengyel R 35-ös könnyu harckocsi

Árokba csúszott cseh páncélautó (Képes Vasárnap) Lengyel személyzet R 35 harckocsit ad át 1939 szeptemberében (É. M.)

A Munkácson
zsákmányolt
Tatra
OA vz. 30
páncél-
gépkocsi,
még
csehszlovák
rendszámmal

92
A Hotchkiss H 35 típusú könnyu harckocsit
a 101. önálló harckocsiszázad használta
Az R 35 tipusú harckocsi oldalnézeti képe

Somua S 35 tipusú francia közepes harckocsi. A német hadseregtol


A Renault harckocsit torony nélkül vontatójármuként is alkalmazták hadmuveleti területen 2 darab S 35-ös harckocsit kapott
(a képen ném et használatban) a 101. önálló harckocsiszázad

Árokba
csúszott
cseh
OA vz. 30
páncélautó
(Képes
Vasárnap)

93
A Carden-Loyd Mk. VI kisharckocsi nyomán gyártott
francia Renault VE vontatójármu

A Renault VE használatban a 2. hadseregnél 1942 nyarán

29. M Vickers páncélgépkocsik a RVISK használatában


(három fotó)

A FIAT F2 atrapp egyik példánya


A menekülo lengyel hadsereg által
Magyarországon átadot! TKS kisharckocsi (két kép)

94
FIAT F2 és 29. M Vickers páncélautó-utánzatok
a RUISK hadgyakoratán

Zsákmányolt szovjet T-27-es kisharckocsi magyar hadijellel

Valentine III közepes harckocsi (két kép)

T-27 -es harckocsi a magyar hadseregben


mint vontatójármu 1942-ben

T-28 típusú nehéz harckocsi magyar kezelokkel

A 29. M Crossley páncélautó egyik példánya

95
T - 26 A típusú szovjet könnyu harckocsi

Magyar katonák zsákmányolt T-28-as harckocsit vizsgáInak

T -26C típusú könnyu harckocsi

T-28 típusú zsákmányolt harckocsik 1941. július 25-én (MNMTF)

Zsákmányolt T-35 nehéz harckocsi hátulról (MNMTF)

Sérulten zsákmányolt T -26C harckocsit oriz egy magyar katona

T-26C a Ludovika hadgyakorlatán (Híradófilm)

96
Zsákmányolt T - 2 6 A könnyu harckocsi 1941. augusztus 5-én Kilott BT-5 harckocsi 194] nyarán (MNMTF)
Szkala-Nova és Zsitva közölt (MNMTF)

Zsákmányolt T-26B harckocsi 1941. augusztus 23-án


Kamenyec-Podolskinál (MNMTF)

BT -5-ös könnyu harckocsi a hadizsákmány-kiállitáson

Elhagyott, ép állapotÚ T-26B harckocsi 1941 oszén (MNMTF)

A magyar csapatok által zsákmányolt BT-5-ös harckocsi


BT-5 típusÚ könnyu harckocsi

Zsákmányolt BT-7 könnyu harckocsi

97
Kilott és ellenorzés alá vett M3A2 Lee (gy. sz.: W-309104)
1942 telén a doni fronton
Elhagyott, zsákmányolt T-38 úszó harckocsi 1941. augusztus 16-án,
személyzete halott (két kép; MNMTF)

BT - 7 A tipusú harckocsi aZ 1942-es hadizsákmány-kiállításon


(Képes Vasárnap)

T-27 harckocsi hangszórós propaganda változata 1942


Zsákmányolt BT-7 A és T-27 a hadizsákmány-kiállitáson
augusztusában a budapesti hadizsákmány-kiállitáson (MNMTF)
(Képes Vasárnap)

T-40-es típusú szovjet könnyu úszó harckocsi

Kilott
T-37
úszó
harckocsi
1941
nyarán
(MNMTF)

98
T-40-es harckocsi magyar hadijellel
(Hiradófilm)

Zsákmányolt BT-7 könnyu harckocsi az 1942-es hadikiállitáson


(MNMTF)

T-60-as szovj et könnyu harckocsi

Zsákmányolt T-34/76C közepes harckocsi 1942-ben

T-60-as zsákmány-harckocsi magyar hadgyakorlaton


(Híradófilm) Zsákmányolt T-34/76C harckocsi 1942-ben

T-34/76C harckocsik fehér-keresztes hadijellel

99
Átlott ágyúcsövu T-34/76B harckocsi magyar kézben,
1941. augusztus 3. (MNMTF)

Kilott és zsákmányul ejtett T-34/85 típusú közepes harckocsik


I944-ben (két kép; Magyar Futár)

Kilott T-34/76 harckocsi 1941 nyarán (MNMTF)

Elhagyott KV-ll-es nehéz harckocsi 1941 telén,


magyar katonákkal a "fedélzetén"
Elhagyott KV-IB és T-35 nehéz harckocsik
Ukrajnában 1941 nyarán a pályaudvaron (két kép; MNMTF)

100
A második példány zsákmányolt T-28 harckocsi géppuskák nélkül
1942 augusztusában az Iparcsarnok elotti mudombon (két kép; S. Gy.)

Zsákmányolt, teljes fegyverzetu T-28 harckocsi


a budapesti hadikiállításon 1941-ben (két kép; MNMTF)

Krivoj Rognál zsákmányolt BA-32 páncélautó


és 76 mm-es 10 M tábori ágyú (MNMTF)

A magyar csapatok által zsákmányolt Zsákmányul ejtett M3A2 General Lee


KV - 1A (Model 1941) nehéz harckocsi amerikai eredetu közepes harckocsi

101
Zsákmányolt STZ-3 Komszomolec vontatójármu magyar hadijellel

Zsákmányolt, sérült BA-l O típusú szovjet páncélgépkocsi

A doni harcoknál zsákmányolt 2 db T-60 szovjet harckocsi,


hátul egy M3A l Stuart ég, 1942 nyara (MNMTF)

Magyar honvédek zsákmányolt M3A 1 harckocsit vizsgáinak


(Magyar Futár)
Zsákmányolt, a szovjetek által használt amerikai M3A 1 típusú
könnyu harckocsi
Átalakított, löveges Komszomolec a Magyar Honvédség birtokában
M3A l Stuart III harckocsi magyar hadijellel
a Haditechnikai Intézet udvarán, 1942-ben

102
<{
, (~

A H-245-ös alvázszámú Ansaldo ev 35-ös kisharckocsi


a visszacsatolt Felvidéken

Zsákmányanyagból kapott francia UE vontatójármu


magyar használatban, 1942-1943

Renault R 35-alvázon, 4,7 cm-es löveggel felszerelt vadászpáncélos


magyar megszálJó egység szolgálatában (két kép) R 35-ös harckocsi a magyar megszálJó csapatok használatában,
magyar felségjelJel

A 30. tábori harckocsiezred T-38-as harckocsija


Ukrajnában

103
Magyar Pz. IV-Fl útban a Don-kanyarba

Turán 75-ös és Pz. IV-F2-es nehéz harckocsi egy gyakorlaton


1943 nyarán

A 824-es alvázszámú, 413-as toronyszámú T-38-as hadgyakorlaton

Zsákmányolt M3A l típusú könnyu harckocsi


a magyar honvédség használatában

Tigris nehéz harckocsi


magyar használatban

Magyar használatban álló Tigris harckocsik a Kárpátok eloterében

Magyar kezeloszemélyzet oktatása a Tigris harckocsi használatára


(Nadwoma, 1944 nyara)

104
Harckocsitípusok
és páncéljármuvek
fo adatai

105
Típus FIAT 3000 B

Gyártó/év FIAT/1928
Motor FIAT

li ~
LE/t 11,25
Sebességek száma elore/hátra 3/1
M~~~ hM~
Sebesség km/h úton/terepen 22/16
Hatótáv útonlkm 100
Láncvezeto kerék (elso) 795
Láncfelfekvés/mm 1340
Láncméretlmmldb 190x280 /44
Hasmagasság/mm 340
Hosszúság/mm faroktámasszal/nélkül 4290/3700
Szélesség/mm 1670
Magasság/mm 2200
Fajlagos talajnyomás/kp/m2 0,62m
Tömeg/t 5,6
Kezelok száma/fo 2
Üzemanyag-fogyasztás 1/100 km úton 95
Üzemanyag-kiszabatll 95
Páncélzatlmm test elöl-oldalt-hátul 16, teto 6
F egyverzetlloszer/db 2x6,5 mm gpu. / 4000, magyar haszn.: 1x8 mm 7/12 M Schwarzlose gpu.
Lejtomászó képesség/o legnagyobb dolésszög hátra 51
Lépcsomászó képesség/m 0,6
Gázlóképesség/m 0,9
Árokáthidaló képesség/m 1,8

Típus Carden-Loyd FIAT -Carden-Loyd

Gyártó/év 1928 FlAT/1930


Motor Ford modell T FIAT
LE 22,5 20
LE/t 13,2 11,6
Sebességek száma eJorelhátra 4/2 4/2
Meghajtás elöl elöl
Sebesség kmlh úton 45 40
Hatótáv úton/km 160 160
Legkisebb fordulati sugár/m 4, helyben 2,8 4, helyben 2,8
Nyomtáv/mm 1300 1300
Láncfelfekvés/mm 970 970
Láncméretlmmldb 44,5x140 /120 44,5x140 /120
Hasmagasság/mm 290 290
Hosszúság/mm 2460 2500
Szélesség/mm 1700 1700
Magasság/mm fejpáncéllal 1220 1220
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,6 0,63
Tömeg/t 1,4-1,7 1,4-1,7
Kezelok száma/fo 2 2
Üzemanyag-fogyasztás 1/100 km úton 24 27
Üzemanyag-kiszabat/l 30-38 45,5
Páncélzat/mm test elöl 9, oldalt 6 elöl 9, oldalt 6
Fegyverzet/loszer/db Ix7,6 mm gpu. / 3500 1x REVELLl gpu. / 4800
Lejtomászó képesség/o 25 25
Lépcsomászó képesség/m 0,4 0,4
Gázlóképesség/m 0,6 0,6
Árokáthidaló képesség/m 1,2 1,2

107
..
• .

=
.001"\0.0
=
=-:n:·
o o .:"':.

FIAT 3000 Mod. 21 harckocsi

108
FIAT 3000 Mod. 21 harckocsi

109
110
o
o

00000
" O O O

o O O

35 M FIAT -Ansaldo ev 35

35 M ANSALDO kis harckocsi


bukótornya

Felso homlok

Zár6heneeJ.'ck

':'engely_
Als6 z6-óiv

~Fe15o z6-óiv

Felso homlok_1

o
Erosités a z2.rónengerelc
falá.n

35 M Ansaldo kisharckocsi bukótornya

111
o o

35 M FIAT -Ansaldo ev 35

112
[. · }.

o
o
o <)

o
o

o~: <)

o <)

<)

35 M Ansaldo L3/35 kisharckocsi

113
Típus FIAT-Ansaldo eV33 ev 35 L3/33 U.

Gyártó/év/db FIAT 1933/34 1934/36/2500 1934/35


Motor FIAT 3-005 FIAT 3-005 FIAT-SPA ev 3
LE 40 45 43
LE/t 12 13,4 12,6
Sebességek száma elore/hátra 4/1 ~1 ~1
Meghajtás elöl elöl elöl
Sebesség km/h úton/terepen 42/15 42/15 42/15
Hatótáv úton/km 110 150 140
Legkisebb fordulati sugár/m 4,1 4 4
Láncfelfekvés/mm 1300 1300 1300
Láncméretlmm/db 50x200 /141 50x200/141 50x200/141
Hasmagasság/mm 250 250 250
Hosszúság/mm 3030 3200 3350, taligával 5600
Szélesség/mm 1400 1400 1400
Magasság/mm 1200 1300 1300
figyelotomyos 1485 taliga 1500x1510
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,63 0,61 0,65
Tömeg/t 3,3 3~ 3~
Kezelok száma/fo 2 2 2
Üzemanyag-fogyasztás 11100km úton 40-50 40-50 40-50
Üzemanyag-kiszabatll 65 65 65
Páncélzat/mm front 13, oldalt 8, hátul 12, front 13, oldalt 8,5, vez.front 13,5, elöl-oldalt-hátul 8,5
teto 5 többi 6 teto 6
F egyverzetlloszer/db lx8 mm M 1914 gp. /4800 2x8 mm 34/37 AM gp. /2650 FIAT-OCI lángszóró / 250 I
Lejtomászó képesség/o 45/60 45/60 45
Lépcsomászó képesség/m 0,6 O; O;
Gázlóképesség/m 0,7 O; 0,7
Árokáthidaló képesség/m 1,45 1,45 1,45

Típus LK II

Év 1918
Motor Benz, illetve NAG
LE 55
LE/t 6,5
Sebességek száma elore/hátra 4/1
Meghajtás hátul
Meghajtó-láncfeszíto kerék JE/mm 504
Sebesség km/h úton/terepen 14/3,5
Hatótáv úton/lan 60-70
Legkisebb fordulati sugár/m 1,8
Nyomtáv/mm 1650
Láncfelfekvés/mm 2610
Láncméretlmm 250
Hasmagasság/mm 420
Hosszúság/mm vonóhoroggal 5012, nélkül 4732, kocsitest 4592
Szélesség/mm 1900, kocsitest 1120, futómu a kocsitesttol 140
Magassághnm 2352, toronymag. 616, toronyátm. 1008, torony toldat átm. 644
Motorházteto/mm 560x1932
Oldalajtó/mm 504x672
Hátsó ajtó/mm 530x765
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,64
Tömeg/t 8,425
Kezelok száma/fo 3
Üzemanyag-fogyasztás 1/100 km úton 46
Üzemanyag-kiszabatll 280
Páncélzat/mm test 8-14
Fegyverzet 2x7,92 mm gpu.
Lejtomászó képesség/o 41
Lépcsomászó képesség/m 3
Gázlóképesség/m 3
Árokáthidaló képesség/m 2

114
Típus Pz. Kpfw. J-A Pz. Kpfw. J-B KI. Bef. Wg. J-B

Gyártó/év Henschel/MAN 1933/34 MAN/Wegmann 34/4 I Daimler Benz 1936/38


Db 477 1800-2000 200
Motor Krupp M 305 Maybach NL 38 TR Maybach NL 38 TR
LE 57 100 100
LE/t 11,1 17,1 17
Sebességek száma elore/hátra 5/1 5/1 5/1
Meghajtás elöl elöl elöl
Sebesség km/h úton 37 40 40
Hatótáv úton/terepen/km 150/100 140/115 170/1 15
Legkisebb fordulati sugár/m 2,1 2,1 2,1
Futógörgo 530x80 530x80 530x80
Láncvezeto kerék 700(190)85-72 70085,72 70085-72
Nyomtáv/mm 1670 1670 1670
Láncfelfekvés/mm 2470 2470 2400
Láncméret/mm 280 280 280
Hasmagasság/mm 295 295 295
Hosszúság/mm 4020 4420 4420
Szélesség/mm 2060 2060 2060
Magasság/mm 1720 1720 1990
Tuzvonal/mm 1500 1500 1870
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,39 0,43 0,43
Tömeg/t 5,4 6,0 5,88
Kezelok száma/fo 2 2 3
Üza.-fogyasztás 1/100 km úton/terepen 100 100/125 110
Üzemanyag-kiszabat/I (2 tartály) 144 146 146
Páncélzat/mm 13 13 14,5
Fegyverzet/loszer/db 2xMG13 / 1525 db 2xMG13 /2250 db lxMG34/ 900 db
Lejtomászó képesség/o 30 30 30
Lépcsomászó képesség/m 0,37 0,37 0,37
Gázlóképesség/m 0,6 0,6 0,6
Árokáthidaló képesség/m 0,4 0,4 0,4
Rádió Fu 6

Típus Pz. Kpfw. JI-F 7,5 cm Pak 40/2 Marder JI

Gyártó/év MAN/Henschel/MIAG 1937/40 FAMO 1942/44


Db 625 1217
Motor Maybach/NORDBAU Maybach HL 62 TRM
LE 140 140
LE/t 14,75 12,7
Sebességek száma elore/hátra 6/1 6/1
Meghajtás elöl elöl
Sebesség km/h úton/terepen 40/20 40/20
Hatótáv úton/terepen/km 190/125 190/125
Legkisebb fordulati sugár/m 4,8 4,8
Futógörgo 550x100-55 550xl00-55
Támaszkerék 220xl05 220x105
Nyomtáv/mm 1920 1880
Láncfelfekvés/mm 2400 2400
Láncméret/mm 300 300
Hasmagasság/mm 345 345
Hosszúság csovel/cso nélkül/mm 4810 6360/4810
Szélesség/mm 2280 2280
Magasság/mm 2020 2200
Tuzvonal/mm 1595 1940
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,76 0,76
Tömeg/t üres/harci 6,8/9,5 6,8/10,8
Kezelok száma/fo 3 3
Üzemanyag-fogyasztás 1/100 km úton/terepen 150 90/135
Üzemanyag -kiszabat/l 170 170
Páncélzat/mm tekno elöl 14,5+20, oJd.-hátul 14,5 tekno elöl 35, old.-hátul 14,5
torony elöl 14,5+20, old.-hátul 14,5 felép. 14,5, elöl 2x14,5
Fegyverzet/loszer/db lx2 cm KwK 30/180 db Ix7,5 cm Pak 40/2 / 37 db
1 db MG 34 /1425 db 1 db MG 34 / 600 db
Lejtomászó képesség/o 30 30
Lépcsomászó képesség/m 0,42 0,42
Gázlóképesség/m 0,925 0,8
Árokáthidaló képesség/m 1,8 1,7

115
. .
...-J -_'1"III.- 1-.';'.'I:}7'·
I ri:!1íIlI'" L.1t ..

j ::::"
. 1··iP "

~In:~:-
• ·1·

.~

LK II harckocsi

116

D

Pz. Kpfw. 1. Ausf. B könnyu harckocsi

117
Kl. Bef. Wg. I-B parancsnoki harckocsi

118
8

o .. {]
l:::) ••

Pz. Kpfw. II. Ausf. F könnyu harckocsi

119
7,5 cm Pak 40/2 auf Selbstfahrlafette II / Marder II páncélvadász

120
Pz. Kpfw. III-M Ausf. M közepes harckocsi

121
Típus Pz. Kpfw. III-M StuG. III-B-D 7,5 cm StuG. 40 G

Gyártó/év Daimler Benz / 1942 Alkett/MIAG / 1940/41 Alkett/MIAG / 1942/44


Db J-L-M 1907 734 7900
Motor Maybach HL 120 TRM Maybach HL 120 TRM Maybach HL 120 TRM
LE 265/300 265/300 265/300
LE/t 14,2 13,6 12,5
Sebességek száma elorelhátra 611 611 611
Meghajtás elöl elöl elöl
Sebesség km/h úton 40 40 40
Hatótáv úton/terepen/km 155/95 165/95 155/95
Legkisebb fordulati sugár/m 5,85 5,85 5,85
Futógörgo/mm 520/95-398 520/95-398 520/95-398
Támaszkerék/mm 310/70-203 310/70-203 310/70-203
Nyomtáv/mm 2510 2510 2510
Láncfelfekvés/mm 2860 2860 2860
Láncméret/mm/db 120x400 / 93 120x400 / 93 120x400 / 93
Hasmagasság/mm 385 375 390
Hosszúság cso nélkül/csovel/mm 5560/6412 5400 5400/6770
Szél esség/mm/köténnyel/mm 2970/3410 2950 2950/3410
Magasság/mm 2500 1960 2160
Tuzvonal/mm 1900 1570
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,94 0,93 1,04
Tömeg/t üres/harci 15,8/21,13 15,8/22 15,8/23,9
Kezelok száma/fo 5 4 4
Üzemanyag-fogyasztás 1/100 km úton 182 195 200
Üzemanyag-kiszabat/I 320 310 310
Páncélzat/nun test elöl 50+20 oldalt-hátul 30, 50 elöl 50 oldalt-hátul 30 elöl 50+30, oldalt 30
torony elöl 50, oldalt-hátul 30
Fegyverzet/loszer/db Ix5 cm KwK L/60 / 84 db Ix7,5 cm StuK L/24 / 44 db Ix7,5 cm StuK 40 L/48 / 54 db
2xMG 34 / 3800 db 1xMG 34 / 6000 db
Lejtomászó képesség/o 30 30 30
Lépcsomászó képesség/m 0,6 0,6 0,6
Gázlóképesség/m 0,8 0,8 0,8
Árokáthidaló képesség/m 2,00 2,59 2,59

122
Típus JG23
H
2450
210/130
540
elöl
400
]2
210/130
53330
400
38
50 12
470
2880
25
2880
25
1942/43
470x75-660
2450
470x75-660
3520
470
38
250/350
20+20/20
80
300/180
3520
30/20
elöl
680
Pz. 5920/6630
2680
2680 IV/404
30/20
505]x7,5
5920/6630
1943/44
30
265/300
30
Fu
265/300
1944/45/3800
F2 1942/340
5920/7015
6,1
5,92
23,5
1,00
0,6
]2,7
0,84
5,92
6,]
1,00
],00
12,7
0,6
2,2
0,89
Kpfw.6,1]x7,5 20+20/20
/ 3]
]x7,5
KwK40L/
L/48 30
50L/43 Fl/87
/ lx7,5
87 ]470x75-660
120x360
48/87
KwK 2400
200/130
30+20
3720
400
elöl
42
20
28805 // 480
2680
265/300
30
5920
5,92
470
6,]
],00
]3,4
0,6
22,3
250/350
0,79
941/42L/24
2,3 /]0]
120x400 / 99 3300HL ] 20 TRM
80 KruppINibe]ungenwerkNOMAG
Maybach Fu 5

123
7,5 cm Sturmgeschütz 40, StuG. III Ausf. G páncélvadász

124
O····:·
...
.. ,,~
:. . . - . ~

Pz. Kpfw. IV Ausf. Fl nehéz harckocsi

125
Pz. Kpfw. IV Ausf. F2 nehéz harckocsi

126
Pz. Kpfw. IV Ausf. H nehéz harckocsi

127
Típus Pz. Kpfw. V. Párduc D AG
3270/3420
3270/3420
10
560
2160
3920
250/100
2160
10
7/1
544,8
50,88
2995
2995
250/100
860/821
3920
64x660x
6870-8660/9090
elöl
55/30
860/821
64x660xl50
560
6870-8660/9090
elöl
55/30
7/1
600/700
600/700
1943/44
1943/45
0,88
44,8
15,6
15,6
Maybach
Maybach 150
HL/230
HL 86
86 PP 30
230 30
1942/43
Daimler Benz/Henschel/MAN/MNH
Gyártó
Év/db összesen 5928
Motor
LE
LE/t
Sebességek száma elorelhátra
Meghajtás
Sebesség km/h úton/terepen
Hatótáv útonllan
Legkisebb fordulati sugár/m
Futógörgo/megha jtókerék/mm
Nyomtáv/mm
Láncfelfekvés/mm
LáncméreUmrnldb
Hasmagasság/mm
Hosszúság cso nélkül/csovel/mm
cso elore/hátra
Szélesség/mm
kötény nélkül/köténnyel
Magasság/mm
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2
Tömeg/t
Kezelok száma/fo
Üza ..-fogyasztás 1/100 km
úton/terepen 280/700 280/700 280/700
Üzemanyag-kiszabaUI 720 (5 tartályban) 720 (5 tartályban) 720 (5 tartályban)
Páncélzat/mm test elöl 80, oldalt-hátul 45 elöl 80, oldalt-hátul 45 elöl 80, oldalt-hátul 45
torony elöl 110, oldalt-hátul 45 elöl 110, oldalt-hátul 45 elöl 110, oldalt-hátul 45
Fegyverzet/loszer/db Ix7,5 cm KwK 42 LI 70/79 Ix7,5 cm KwK 42 LI 70/86 Ix7,5 cm KwK 42 LI 70/86
2x7,92 mm MG34 gpu. /4200-5100 2x7,92 mm MG34 gpu. /4200-5100
Lejtomászó képesség/o 30 30 30
Lépcsomászó képesség/m 0,9 0,9 0,9
Gázlóképesség/m 1,9 1,9 1,9
Árokáthidaló képesség/m 2,45 2~ 2~
Rádió Fu 5 Fu 5 Fu 5

128
Típus Pz. Kpfw. VI-E Tigris
Gyártó/év/db Henschel 1942/44 1355 db
Motor Maybach HL 210 P 45
LE 650/700
LE/t 11,4
Sebességek száma elorelhátra 8/4
Meghajtás elöl
Sebesség km/h úton 45,4
Hatótáv úton/terepen/km 100/60
Legkisebb fordulati sugár/m 7
Futógörgo/mm 800x95
Nyomtáv/mm normál/szállítási lánccal/mm 2822/2622
Láncfelfekvés/mm 3605
Láncméret/mm/db normál/szállítási 63x725x130 / 63x520xl30 / 96
Hasmagasság/mm 470
Hosszúság cso nélkül/csovel cso elore/hátra/mm 6316/8450/8434
Szélesség/mm 3705
Magasság/mm 3000
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 1,04
Tömeg/t üreslharci 52,5/56,9
Kezelok száma/fo 5
Üzemanyag-fogyasztás l/l 00 km úton/terepen 535/935
Üzemanyag-kiszabat/I 534 (4 tartály)
Páncélzat/mm test elöl 150, oldalt-hátul 80, 60
torony elöl 100, oldalt-hátul 80
F egyverzet/loszer/db lx8,8 cm KwK 36 L/56 / 92 db, 2x7,92 mm MG 34 / 3920 db
Lejtomászó képesség/o 35
Lépcsomászó képesség/m 0,79
Gázlóképesség/m 1,2
Árokáthidaló képesség/m 2,3
Rádió Fu 2 vagy Fu 5

129
[)

Pz. Kpfw. V Panther Ausf. A nehéz harckocsi

130


-

@ II.

Pz. Kpfw. VI Tiger I Ausf. E nehéz harckocsi

131
Pz. Kpfw. VI Tiger 1Ausf. E nehéz harckocsi

132
Típus TNH-PS Pz. Kpfw. 38(t) G

Gyártó/év/db BMM/Skoda 1939/42/1424 db


Motor Praga EPA vagy THH-PS
LE 12,8
LE/t II ,6-15,8
Sebességek száma elore/hátra 5/1
Meghajtás elöl
Sebesség km/h úton 42
Hatótáv úton/terepenlkm 240/160
Legkisebb fordulati sugár/m 5
Futógörgo/mm 725
Támasztó/meghajtó kerék/mm 220/535
Nyomtáv/mm 1775
Láncfelfekvés/mm 2920
Láncméret/mm/db 104x293/93
Hasmagasság/mm 400
Hosszúság/mm 4610
Szélesség/mm 2140
Magasság/mm 2250
Tuzvonal/mm 1670
Fajlagos talajnyomáslkp/cm2 0,5-0,53
Tömeg/t 9,75/10,5
Kezelok száma/fo 4
Üzemanyag-fogyasztás 11100 km úton/terepen 901135
Üzemanyag-kiszabat/I 220
Páncélzat/mm test elöl 25, (50), oldalt 17,5, hátul 8
torony 8-25
Fegyverzet/loszer/db lx3,7 Skoda KwK 38(t) L/40 vagy L/45 /72 db, 2x7,92 MG 37(t) /2700 db
Lejtomászó képesség/o 30
Lépcsomászó képesség/m 0,8
Gázlóképesség/m 0,9
Árokáthidaló képesség/m 1,8
Rádió Fu 5, Bef. Pz. Fu 8

Típus 7,5 cm Pak 40 auf Gw. 38(t) Marder III-M

Gyártó/év/db BMM 1943/44 / 381 db


Motor BMM
LE 103
LE/t 13,3
Sebességek száma elore/hátra 5/1
Meghajtás elöl
Sebesség kmlh úton 47
Hatótáv úton/terepen/km 240/160
Legkisebb fordulati sugár/m 5
Futógörgo/mm 755
Támasztó/láncvezeto kerék/mm 220/535
Nyomtáv/mm 1775
Láncfelfekvés/mm 2900
Láncméret/mmldb 104x293/93
Hasmagasság/mm 38
Hosszúság cso nélkül/csovellmm 5020/5680
Szélesség/mm 2150
Magasság/mm 2350
Tuzvonal/mm 2000
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,63
Tömeg/t 10,15/10,8
Kezelok száma/fo 4
Üzemanyag-fogyasztás 1/100 km úton/terepen 901135
Üzemanyag-kiszabat/I 218
Páncélzat/mm test elöl 25, oldalt-hátul 15, felépítmény elöl 14,5, oldalt 10
Fegyverzet/loszer/db Ix7,5 cm Pak 40/3 L/46/38 db, lx7,92 mm MG 37(t) /1200 db
Lejtomászó képesség/o 30
Lépcsomászó képesség/m 0,8
Árokáthidaló képesség/m 1,8
Rádió Fu 5

133
Típus Jagd. Pz. 38 Hetzer

Gyártó/év/db BMM / 2407 db, Skoda (1944/45) 780 db X


Motor Praga AC/2800
LE 160
LE/t 9,4
Sebességek száma elore/hátra 5/1
Meghajtás elöl
Sebesség/kmlh úton 43
Hatótáv úton/terepen/km 260/170
Legkisebb fordulati sugár/m 4,54
Futógörgo/mm 825
Nyomtáv/mm 2123
Láncfelfekvés/mm 3020
Láncméret/mm/db 104x350-104x380 / 96
Hasmagasság/mm 380
Hosszúság cso nélküllcsovel/mm 4870/6270
Szélesség/mm 2630
Magasság/mm 2170
Tuzvonal/mm 1670
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,78
Tömeg/t 16
Kezelok száma/fo 4
Üzemanyag-fogyasztás 11100km úton/terepen 120/180
Üzemanyag-kiszabat/I 320
Páncélzat/mm test front 60, oldalt-hátul 20
felépítmény elöl 60, oldalt-hátul 20
Fegyverzet/loszer/db Ix7,5 cm Pak 39 L/48 /40 db, Ix7,92 MG /1200 db
Lejtomászó képesség/o 25
Lépcsomászó képesség/m 0,65
Gázlóképesség1m 1,1
Árokáthidaló képesség/m 1,5
Rádió Fu 5, Bef.Wg. Fu 8

Típus 4,7 cm Pak(t) auf Gw. Renault 35 R(f)

Gyártó/év/db Renault 1940/41/ 174 db


Motor Renault 447
LE 82
LE/t 7,4
Sebességek száma elore/hátra 4/1
Meghajtás elöl
Sebesség/kmlh úton 20,5
Hatótáv úton/terepen/km 105/60
Legkisebb fordulati sugár/m 8,5
Nyomtáv/mm 1560
Láncfelfekvés/mm 2400
Láncméret/mm/db 260/ 123
Hasmagasság/mm 320
Hosszúság cso nélküllcsovellmm 4020/4245
Szélesség/mm 1850
Magasság/mm 1850
Tuzvonallmm 1825
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,88
Tömeg/t II
Kezelok száma/fo 3
Üzemanyag-fogyasztás 11100km úton/terepen 160/280
Üzemanyag -kiszabat/I 168
Páncélzat/mm test elöl 25, oldalt 20
Fegyverzet lx4,4 cm Pak(t) LI 43
Lépcsomászó képesség/m 0,5
Gázlóképesség/m 0,8
Árokáthidaló képesség/m 1,6

134
o o
o o o
~Ioo o

LT VZ. 387. széria Pz. Kpfw. 38(t) Ausf. G közepes harckocsi

135
•• o
OT •

• I •
o
••
o

• •••
• 9 • •• IIII I • o
n
1;;:;1
O O

O
•~ I

Pz. Kpfw. 38(t) Ausf. G közepes harckocsi

136
v
v .
••.•lj o

Pz. Kpfw. 38(t) Ausf. G közepes harckocsi

137

o


••
• •
o
-.
o.,~ •
•• •

~II:

Pz. Kpfw. 38(t) Ausf. G - futómu nélkül

138
.!

vz. 38 harckocsilöveg 37 mm (Skoda A-7)

139
- I
,
I I
\ ' J
I 1
l'
<r.J

, 1
Ll

vz. 38 harckocsilöveg 37 mm (Skoda A-7)

140
Az LT 38(0) harckocsigörgo-elrendezés; vz. 37 ZB géppuska az LT 38(0) harckocsihoz

141
Pz. Kpfw. 38(G) G harckocsi metszeti rajza

142
o

Jagdpanzer 38 Hetzer páncélvadász

143
Típus Le. SPW (Sd. Kfz. 250/1)

Gyártó/év/db DEMAG 1840/45 / 7500 db


Motor Maybach HL 42 TRKM
LE 100
LE/t 17,2
Sebességek száma elorelhátra 7,3
Sebesség/kmlh úton 65
Hatótáv /kmlh úton/terepen/km 320/200
Legkisebb fordulati sugár/m 9
Nyomtáv/mm elso gumikerék 1630, lánctalp 1580
Láncfelfekvés/mm 1020
Láncméret/mm/db 160/240/38
Hasmagasság/mm 285
Hosszúság/mm 4560
Szélesség/mm 1950
Magasság/mm 1660
Tömeg/t 5,8
Kezelok száma/fo 1+5
Üzemanyag-fogyasztás l/IOO km úton/terepen 40/80
Üzemanyag-kiszabat/l 140
Páncélzat/mm test elöl 12, oldalt-hátul 8
Fegyverzet 1x7,92 mg 34
Lejtomászó képesség/o 24
Gázlóképesség/m 0,7
Árokáthidaló képesség/m 1,9

Típus Landsverk L-60 (Strv. m/33)

Gyártó/év Landsverk 1934


Motor Büssing NAG type L8 V636 TR
LE 160
LE/t 23,5
Sebességek száma elorelhátra 5/1
Meghajtás elöl
Sebesség km/h úton 48
Hatótáv útonlkm 220
Legkisebb fordulati sugár/m 4,5
Nyomtáv/mm 2066
Láncfelfekvés/mm 2972
Láncméret/mm/db 65x220 /125
Hasmagasság/mm 350
Hosszúság/mm 4610
Szélesség/mm 2000
Magasság/mm 1850
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,52
Tömeg/t 6,8
Kezelok száma/fo 3
Üzemanyag-fogyasztás l/IOO km úton/terepen 110/100
Üzemanyag-kiszabat/l 250
Páncélzat/mm test elöl-oldalt-hátul 13, teto 6
torony elöl-oldalt-hátul 13, teto 6
Fegyverzet/loszer/db Ix20 mm autom. ágyú / 300 db, Ix7,6 mm gpu. / 3000 db
Lejtomászó képesség/o 42
Lépcsomászó képesség/m 0,65
Gázlóképesség/m 1,00
Árokáthidaló képesség/m 1,5

144
Típus Landsverk L-62
Gyártó/év/db Landsverk 1936
Motor Büssing NAG type L8 V 636 TR
LE 155
LE/t 14,7
Sebességek száma elorelhátra 5/1
Meghajtás elöl
Sebesség/km/h úton 50
Hatótáv útonlkm 200
Legkisebb fodulati sugár/m 5
Nyomtáv/mm 2066
Láncfelfekvés/mm 3180
Láncméret/mm/db 65x286/ 132
Hasmagasság/mm 350
Hosszúság cso nélkül/csovel/mm 5320/5718
Szélesség/mm 2300
Magasság/mm 2010
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,58
Tömeg/t 10,5/11
Kezelok száma/fo 5
Üzemanyag-fogyasztás 1/100 km 125
Üzemanyag-kiszabat/I 250
Páncélzat/mm test elöl 10-13, oldalt 10, hátul 7, teto-has 6
Fegyverzet/loszer/db Ix40 mm Bofors gá. /160 db
Lejtomászó képesség/o 40
Lépcsomászó képesség/m 0,6-0,8
Gázlóképesség/m 0,7
Árokáthidaló képesség/m 2,0-2,2

Típus 8-II A (Lt. vz. 35) Pz. Kpfw. 35(t) T-ll német gyártás

Gyártó/év/db EKD 1935/40/ 434 db


Motor T IllO
LE 120
LE/t 11,4 10,9
Sebességek száma elorelhátra 6/6
Meghajtás elöl
Sebesség/km/h úton 34 40
Hatótáv útonlkm 190/120
Legkisebb fordulati sugár/m 7
Futógörgo/mm 775
Meghajtókerék/mm 535
Támaszkerék/mm 220
Nyomtáv/mm 1660
Láncfelfekvés/mm 3140
Láncméret/mmldb 320 / 105
Hasmagasság/mm 350
Hosszúság/mm 4900 4450
Szélesség/mm 2060 2140
Magasság/mm 2370 2200
Tuzvonal 1710
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,51 0,52
Tömeg/t 10,5/11 II
Kezelok száma/fo 4
Üzemanyag-fogyasztás 1/100 km úton/terepen 81/120
Üzemanyag-kiszabat/I 153
Páncélzat/mm test elöl 8-25, oldalt 16
Fegyverzet/loszer/db Ix3,7 Skoda UV vz. 34/78 db, 2x vZ.37 gpu. / 2700 db
Lépcsomászó képesség/m 0,8
Gázlóképesség/m 0,9
Árokáthidaló képesség/m 2,1

145
Landsverk LVKV-40; L-62 Anti légvédelmi gépágyú

146
LT 35 (S-II A) vagy T-ll közepes harckocsi

147
oo o
oo oo
Ilo o

LT 35 (S-II A) vagy T-ll közepes harckocsi 37 mmm-es A-3 löveggel

148
..

• •
• •

..

..
•••••
..

,
1
ri'O
••••
•• •••••••
••••••• 0
• O
O
O

, O
••
'~:
O
i~~ O
• O •

••••• •• • • •

o
O

O O •• e- •• O • O O •••••

LT 35 (S-II A) vagy T-ll közepes harckocsi

149
o O '
o IIOl'•
o O
o o
o • o
o • o

LT 35 (S-II A) T-ll közepes harckocsi

150
Típus S-II C Skoda T-21

Gyártó/év EKD 1938 1 prototípus


Motor EKD Skoda V-8H
LE 240
LE/t 14,5
Sebességek száma elorelhátra 6/6
Meghajtás hátul
Sebesség/km/h úton 3,3-47,2
Hatótáv úton/terepen/km 180/125
Legkisebb fordulati sugár/m 12, helyben 4
Nyomtáv/mm 2020
Láncfelfekvés/mm 3550
Láncméret/mm/db 420/106-107
Hasmagasság/mm 380
Hosszúsághnm 5560
Szélesség/mm 2450
Magassághnm 2370
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,58
Tömeg/t 16,5
Kezelok száma/fo 4
Üzemanyag-fogyasztás l/IOO km úton 160
Üzemanyag-kiszabat/I 265
Páncélzat/mm test 16-30
Fegyverzet/loszer/db 1x4,7 cm SkodaAIl /80 db, 2xvz. 37 gpu. / 3000 db
Lejtomászó képesség/o 40
Lépcsomászó képesség/m 0,8
Gázlóképesség/m 0,9
Árokáthidaló képesség/m 2,2

Típus Tatra 72 OA vz. 30


Gyártó/év/db Tatra 1933/34 / 51 db
Motor Tatra 71
LE 32
LE/t 8,8
Sebességek száma elore/hátra 4/1
Meghajtás hátul
Sebesség/km/h úton 60
Hatótáv úton/terepen/km 300/250
Tengelyek száma 3
Nyomtáv/mm 1300
Hasmagasság/mm 300
Hosszúság/mm 4020
Szélesség/mm 1520
Magasság/mm 2020
Tömeg/t 2,78
Kezelok száma/fo 3
Üzemanyag-kiszabat/I 55
Páncélzat/mm test 3-6
Fegyverzet 2x ZB vz. 26 könnyu gpu. + 1db tartalék
Lejtomászó képesség/m 0,28
Gázlóképesség/m 0,3
Árokáthidaló képesség/m 0,5

151
••
oO
11
11

oo
O
O

<Jj

]
>ifJ .::.:: :0
..c:
(!)
aN
.....•
ol
c,) N~

g-

o
oo o00 o o o

oO•• ocOoO.•• ooo o
oo
O OV;
o o O
.::.::
c,)
o
O

152
[)
:~: o
•• o o
o ••
o o
do o
• o o o o o o • o o o •• o o • o o o o • o.
o •••••• 0 ••• 00 •••••• 00000 • ~
o o
~
:0N •N
o•~{/)eJo
•...
Q)o..
o:l
'"o
Q)
...c:
>
o•
(Jl
.....•
oo o:l
eJ
"Vi

o
o
o

o
j~H
~
[J
o
o

o
.

o
o
o
o •

• ••
o



o


o









o
•• •
-.- .


•• ........
• .. .. .
.
:f[]l
:L-=.J
..
• •• •

153
o•O oo ~•O Q
00 010 ••
O
( O
-
O O •
Q " O Q
••
"
••
....
"
•• ••••
O
( • Op
:1

'j~'
.~ : 1- ;:

:1:
o •

~o:l'
~o rt.~~ '. t r;1 :~:
~ ,~ e

. .
.. "

-
·
••
cm"'"
••

~ -.
~l ,. __
~
"" to ••

c C D

Skoda T-21 közepes harckocsi

154
155
o
.n • :~: •
• •• • ti • o o o
o ••

o o
o o
000000000000000 ••• 0000
o O O O O O O. O. O O. O O O O 00 O O ••• o
• ••
O

O .Il_ ti
O _il. O

O O

O O
O O

o ti

o O
o O

o
ti ••

ti o
O O

o
O O

o ti
O •
0(ij

O ()
O
O ~()
•...
O ro
...<::
O
til
O <l.)
o..
V
O
N
:0
O
~
O


O

••
O
O

••

••
•• • ••••••••
,:
•• •• •• •• • ••

156
O O
I OO O
(ooO oOo
oO( oOo O

o 00o Do• O
O

o o
O
O Op
O O
O
O • .0 O
(O o
O

Skoda T-21 közepes harckocsi magyar 40 mm-es löveggel

157
.•......

"
• I \
}

./
/

Tatra OA VZ. 30 páncélautó

158
Tipus Renault R 35

Gyártó/év/db Renault 1934/39/1600 db


Motor Renault 447
LE 82
LE/t 8,4
Sebességek száma elore/hátra 4/1
Meghajtás elöl
Sebesség/km/h úton 20,5
Hatótáv úton/terepen/km 138/80
Legkisebb fordulatu sugár/m 8,5
Nyomtávl1nm 1560
Láncfelfekvés/mm 2400
Láncméret/mm/db 260 !l23
Hasmagasság/mm 320
Hosszúság/mm 4020
Szélesség/mm 1850
Magasság/mm 2100
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,86
Tömeg/t 9,8
Kezelok száma/fo 2
Üzemanyag-fogyasztás 1/100 km úton/terepen 122/214
Üzemanyag-kiszabat/I 168
Páncélzat/mm test
elöl-oldalt-hátul 40, felépítmény 12
torony APX-R elöl-oldalt-hátul 45, teto 30
F egyverzet/loszer/db Ix37 mm SA 18 Ll21 / 100 db vagy SA 381/33
Ix7,5 mm Model 1931 gpu. /2400 db
Lépcsomászó képesség/m 0,5
Gázlóképesség/m 0,8
Árokáthidaló képesség/m 1,6

Típus Hotchkiss H 35 (pz. Kpfw. H 35(t) H 39/40 (pz. Kpfw. H 38(t)

Gyártó/év/db Hotchkiss 1935/39 /400 db Hotchkiss 1935/39/680 db


Motor Hotchkiss 6 L 6 Hotchkiss 6 L 6
LE 75 120
LE/t 6,6 10
Sebességek száma elore/hátra 5/1 5/1
Meghajtás elöl elöl
Sebesség/km/h úton/terepen 28 36,5/16
Hatótáv úton/km 240/129 150/90
Legkisebb fordulati sugár/m 8,25 8,25
Nyomtávl1nm 1530 1530
Láncfelfekvés/mm 2530 2530
Láncméret/mm/db 260/107 260/107
Hasmagasság/mm 370 370
Hosszúság/mm 4220 4220
Szélesség/mm 1850 1850
Magasság/mm 2140 2140
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,85 0,9
Tömeg/t 11,4 12
Kezelok száma/fo 2 2
Üzemanyag-fogyasztás 1/100 km úton/terepen 130/218 139/230
Üzemanyag-kiszabat/I 207 (2 tartály) 207 (2 tartály)
Páncélzat/mm test elöl-old.-hátul 40, teto 18, felép. 20 elöl-old.-hátul 40, teto 18, felép. 20
torony APX-R elöl-old. 45, hátul 40, teto 30 elöl-old. 45, hátul 40, teto 30
Fegyverzet/loszer/db Ix37 mm SA 18 Ll21 /100 db Ix37 mm SA 38 Ll33 / 100 db
Ix7,5 mm Model 1931 gpu. /400 db I x7,5 mm Model 193 I gpu. / 400 db
Lépcsomászó képesség/m 0,5 0,5
Gázlóképesség/m 0,85 0,85
Árokáthidaló képesség/m 1,8 1,8

159
Hotchkiss H 35 [Pz. Kpfw. H 35(f)]

160
o

Hotchkiss H 39 [Pz. Kpfw. H 35(f)]

161
Típus Somua S 35

Gyártó/év/db Somua 1935/36 / 450 db


Motor Somua V-8
LE 190
LE/t 9,74
Sebességek száma elorelhátra 5/1
Meghajtás hátul
Sebesség/km/h úton/terepen 45/37
Hatótáv útonlterepenlkm 260/128
Legkisebb fordulati sugár/m 3
Nyomtáv/mm 1700
Láncfelfekvés/mm 3500
Láncméret/mm/db 360/ 144
Hasmagasság/mm 420
Hosszúság faroktámassza\l 5380
Szélesség/mm 2120
Magasság/mm 2624
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,75
Tömeg/t 19,5
Kezelok száma/fo 3
Üzemanyag-fogyasztás 1/100 km úton 170
Üzemanyag-kiszabat/I 410 (2 tartály)
Páncélzat/mm test elöl-oldalt 40, hátul 35, teto 20
torony APX 1 CE elöl 35, oldalt-hátul 45, teto 30
Fegyverzet/loszer/db I x47 mm SA-35 L/34 / 118 db, I x7,5 mm Model 1931 / 3000 db
Lépcsomászó képesség/m 0,76
Gázlóképesség/m 1,00
Árokáthidaló képesség/m 2,13

Típus Renault VE

Gyártó/év/db Renault 1934/37/6200 db


Motor Renault
LE 38
LE/t 11,5
Sebességek száma elorelhátra 3/1
Meghajtás elöl
Sebesség/km/h úton 30
Hatótáv úton/terepen/km 125/60
Legkisebb fordulati sugár/m 6
Nyomtáv/mm. 1530
Láncfelfekvés/mm 1450
Láncméret/mm/db vas 170, gumi 230/ 132
Hasmagasság/mm 300
Hosszúság/mm 2800
Szélesség/mm 1740
Magasság/mm 1250
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,68
Tömeg/t 2,6
Kezelok száma/fo 2
Üzemanyag-fogyasztás \1100 km úton/terepen 45/95
Üzemanyag-kiszabat/l 56
Páncélzat/mm test 9
Lejtomászó képesség/o 50
Lépcsomászó képesség/m 0,3
Árokáthidaló képesség/m 1,2

162
Típus TK/TKS
URSUS TK-3 45
3-8
2580
Ford
TK-l
1320
1780
6/1 45
2300300
1340
140/93
126/1
1320
140/93
elölelöl
4840
1,001,00
elöl-oldalt-hátul
0,450,45
2,432,74
0,640,64
Ix7,9
Autógyár 580
340
1933/39
Polski
40
42
16,415,3
(Model
0,500,50
Ix7,9 Model
180/130
780
Browning TKS
8-10,
mm
31) FIAT
/A390
teto
Browning
/2360
lx7,9db 45
23 /2360T 1930/33 / 300 db
Ford140/93
52580
1780
1320
300
46
Model
1340
elöl
6/1
0,45
0,50
1,75
12,8
Hotchkiss
22,5
0,64
1,00 200/150
felépítmény 3

Típus 29. M Vickers

Gyártó/év Vickers 1929


LE 50
LE/t 10,4
Meghajtás hátul
Sebesség/kmlh max.látlag 60/32
Hatótáv útonlkm 192
Tengelyek száma 3
Meghajtott kerekek száma 2
Hasmagasság/mm 425
Hosszúság/mm 5020
Szélesség/mm 1870
Magasság/mm 2400
Tömeg/t 4,85
Kezelok számalfo 4
Üzemanyag-kiszabat/I 93
Páncélzat/nuTI test 5-7
Fegyverzet/loszer/db Ix8 mm 7/12 M gpu. /3500 db

163
rlllll

Somua S 35 könnyu harckocsi

164
o

• o


.,
..
•••

II
.
:11
-!
o
o
o

TKS kisharckocsi

165
II

'D":
.
II
,.

.'

...
' ... ':.
,:.. '.0.:
,'

:
.. -
'1" -:
..':,1.:.,.:-:.
..

..
"
: : :I
::
..
.. ::

29. M Vickers páncé1gépkocsi; 29. M Cross1ey páncé1gépkocsi

166
...
:

....
~
c '.111 cll: • O :

.10
011
o

••••.• ci

O"
O o
ol)

_1 10

,,
!.....!.
•I

• II•• l' ,
•• ., ••••• ·1 ••


I

,.1.
'"
::0 I O I•1'




• •"
..·
.... • • o •

T-27 kisharckocsi

167
Tipus Valentine III

Év/db 1940/44 Nagy-Britannia 6855, Kanada 1420 db


Motor AEC
LE 131
LE/t 8,1
Meghajtás hátul
Sebesség/km/h úton 24
Hatótáv úton/km 177
Nyomtáv/mm 2150
Láncfelfekvés/mm 3180
Láncméret/mm 370
Hasmagasság/mm 390
Hosszúság/mm 5410
Szélesség/mm 2630
Magasság/mm 2020
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,69
Tömeg/t 16,25
Kezelok száma/fo 4
Páncélzat/mm test elöl 30, vezetofront-oldalt 60, hátul 60, teto 17, felépítmény 7-20
torony elöl 65, oldalt 60, hátul 65, teto 20
Fegyverzet/loszer/db Ix40 mm / 97 db, Ix7,9 mm BESA gpu. /1575 db, Ix7,7 mm BREN gpu. / 600 db
Gázlóképesség/m 0,91
Gázlóképesség/m 0,91
Árokáthidaló képesség/m 2,36

Tipus T-27

Gyártó/év/db Moszkvai 37. sz. Üzem 1931/41 /5000 db


Motor (Ford AA) GAZ AA
LE 40
LE/t 13,2 T-27-A 14,8
Meghajtás elol
Sebesség/km/h úton 40
Hatótáv úton/km 80
Láncméret/mm 137
Hasmagasság/mm 290
Hosszúság/mm 2590
Szélesség/mm 1830
Magasság/mm 1445
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,75
Tömeg/t 2,7
Kezelok száma/fo 2
Üzemanyag-kiszabat/I 30
Páncélzat/mm test 6-9
Fegyverzet/loszer/db lx7,62 mm DT gpu. /2520 db
Lejtomászó képesség/o 45
Lépcsomászó képesség/m 0,40
Gázlóképesség/m 0,66
Árokáthidaló képesség/m 1,22

168
Típus T-28 T-28E

Év/db Putyi]ov Gyár] 933/38 /203 db 1938/40/400 db


Motor M]7L M ]7L
LE 500 500
LE/t ]7,8 ]5,6
Meghajtás hátul hátul
Sebesség/km/h úton 37 23
Hatótáv úton/terepen/km 220/160 ] 90/120
Hasmagasság/mm 560 560
Hosszúság/mm 7440 7440
Szélesség/mm 28]0 2810
Magasság/mm 2820 2820
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,72 0,82
Tömeg/t 28 32
Kezelok száma/fo 6 6
Üzemanyag-kiszabat/l 650 650
Páncélzat/mm test ]0-30 ]0-80
Fegyverzet/loszer/db ] x76,2 mm 26/32 / 70 db ]x76,2 mm L/IO / 70 db
3x7,62 mm DT-43 gpu. 7938 5x7,62 DT gpu.
Lejtomászó képesség/o 30 30
Lépcsomászó képesség/m 0,8 0,8
Gázlóképesség/m ],2 1,2
Árokáthidaló képesség/m 3,2 3,2

Típus T-26A T-26B T-26S C

Év/db ]931/32/ ]032 db ]934/41/5500 db ]937/4]1 i.tfOd>


Motor GAZ Model 3] GAZ Model 33 GAZ Model 37
LE 88 9] 9]
LE/t 10,2 9,7 8,8
Meghajtás elöl e]öl elöl
Sebesség/km/h úton 32 27 30
Hatótáv úton/terepen/km ]40/100 175/120 225/150
Nyomtáv/mm 2]60 2160 2]60
Láncfelfekvés/mm 3300 3300 3300
Láncméret/mmldb ]30x255 / 98 130x255 / 98 ]30x255 /98
Hasmagasság/mm 380 380 380
Hosszúság/mm 4880 4880 4880
Szélesség/mm 2420 2420 2420
Magasság/mm 2080 2280 24]0
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,53 0,56 0,58
Tömeg/t 8,6 9,4 10,3
Kezelok száma/fo 3 3 3
Üzemanyag-fogyasztás 1/]00 km úton ]30 ]30 ]30
Üzemanyag-kiszabat/l ]82 258 292
Páncélzat/mm test elöl 25, oldalt-hátul 10 elöl 25, oldalt-hátul] O elöl 45, oldalt-hátul ]O
torony elöl-hátul 25, teto] O elöl-hátul 25, teto] O elöl-hátu] 25, teto] O
Fegyverzet/loszer/db ]x37 mm Mod. 26/ ]47 db ] x45 mm Mod. ] 932. L/46/ 156 db
2 x7,62 mm DT gépu. / 3654 db
Lejtomászó képesség/o 45 45 45
Lépcsomászó képesség/m 0,7] 0,7] 0,7]
Gázlóképesség/m 0,76 0,76 0,76
Árokáthidaló képesség/m ],83 1,83 ],83

169
o o

o o

o o

TI

T-37 úszó harckocsi

170
..
o o

:. • .,:.
o ~ -O' • " i' ·.: o

o II fr ,.:. II o


I :
o

: c:c::lll II
(
..'
•• • • • • • • 0. o o o
)
:' .
.0

.u
olft o •o o •
o o o re o
o o o
o o
1:

T-37 úszó harckocsi

171
o

o o
.0•
SJ • 1:
o

~:I: •

o 10

ti
00000 o

o "
o O
°
O
O
O

o
o
o
••

o
,O

··0·
o

O O o
o o o

T-37 úszó harckocsi

172

o

T-38 M2 ÚSZÓ harckocsi

173

o • - ~
.
•o••-•o•"O
• II o
\\ •• "••
-~ IFl
J · ·111:" \\ ••
••

o •
o••••
II ..
©
O
0111 o 01"" II

:··:

.•••.•• .0. : ·
••• • •• a\ _ • • ••• •
••

••
• O
•• ••O
O _O c•_
•••• f••••
O ••
•O
1)
••
O
••
P
O

O

T-38 M2 ÚSZÓ harckocsi

174
o o •

:.Q o o o

o o o o o o

o o o o o o o o o o o

o
o

• o
.00

o o o o o
u ...,
I
I
I
I
I
I
I

T-38 M2 ÚSZÓ harckocsi

175
00
o, oO oo III
ooI ,Oo'o
~ O oo
-~~- O II
oo 0'0
o000ooOO o J:LODO000 : I-t--
o oI
oo
0.+._
Ioo :o4000
oo

r
00•

-*- o ;.
I0.+.
41
o •I

!oI __ .+.-
oo o o
O •
O'~O O
O
O 00O oq
I o
: II ~I ~I
. r 100

~I 1

T-38M2 úszó harckocsi test- és toronykialakítása

176
T-50 könnyu harckocsi

177
o
I"0
on
o••oI •• I 1= o
II't1'Ttt1II
o IIttt11'"t1I
o ~•• 010
o o ~

T-50 könnyu harckocsi

178
'1'

<ID

T-50 könnyu harckocsi

179
o
II19:,
o
III o
b=>
o

e '"''''1: ·
II~O

T-50 könnyu harckocsi test- és toronykialakítása

180
T-60 könnyu harckocsi és toronykialakítása

181
o o o o

o o

o
o o o o o

o o o o

ol 101

Ol 10

ol 10

o
00
o
o O o

T-60 könnyu harckocsi 1942-es változata

182
o

• Q o

@
@)

@
000
~OO

I •

..

T-60 könnyu harckocsi 1942-es változata

183
Típus 620
360
120
2000
450
500
375
2420
311,5
62
53
hátul
170x290
100
2,1V-21x45
620+170
100
M-17T
73
400
250
1939/40M-5
2250
5660
2290
2230
2420
380
2290
86
2000
700
90
40
40
1935/38
53
170x290
1933
hátul
3600
BT-7
BT-8
5580
BT-5
3600
2,1
0,75
13,8
30,4
0,72
0,74
1,00
14,7
32,6
34,0
0,70 52 ///100
/ 500
1x37 64
64 Mod.
db
64
mm 2230
2000
5580
2200
32400
300
380
70
30/96
40
170x290
BT-23L/46
hátul
3600
0,75
10,2
1,00
100
33,6
Liberty
1931
0,63
2,1 db
/ 64
/115-146
elöl-oldalt-hátul
db 22,
elöl Ix45 15,
mmteto
Mod.
oldalt-hátul 1013,
38/152 2520 6-10
db
felépítmány
BT-7 A Ix76,2 mm Mod. 27/32/50 db

Típus T-40

Év/db 1940/41 /222 db


Motor GAZ 202
LE 85
LE/t 15,5
Meghajtás elöl
Sebesség km/h úton 44
km/h úszva 6,5
Hatótáv úton/terepen/km 380/185
Nyomtáv/mm 2080
Láncfelfekvés/mm 2450
Láncméret/mm/db 125x250 / 80
HasmagasságlInm 350
Hosszúság/mm 4110
Szélesség/mm 2330
Magassághnm 1950
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,45
Tömeg/t 5,5
Kezelok száma/fo 2
Üzemanyag-fogyasztás l/100 km úton/terepen 70/140
Üzemanyag-kiszabat/I 260
Páncélzat/mm test 10-13
Fegyverzet/loszer/db Ix12,7 mm gpu. / 500 db, 1x7,62 mm DT gpu. /2016 db
Lejtomászó képesség;o 30
Lépcsomászó képesség/m 0,7
Árokáthidaló képesség/m 1,7

184
Típus T-60 (Model 1941)

Év/db 1941/42/6355 db
Motor GAZ 202
LE 70
LE/t 12,5
Meghajtás elöl
Sebesség/kmlh úton 42
Hatótáv úton/terepen/km 450/300
Nyomtáv/mm 2080
Láncfelfekvés/mm 2450
Láncméret/mmldb 116x250 / 86
Hasmagasság/mm 300
Hosszúság/mm 4100
Szélesség/mm 2330
Magasság/mm 1750
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,48
Tömeg/t 5,8
Kezelok száma/fo 2
Üzemanyag-fogyasztás 1/100 km úton/terepen 105170
Üzemanyag-kiszabat/I 320
Páncélzat/mm test elöl 35, oldalt 25, hátul-teto 13
torony elöl 25, oldalt 15, teto 7
F egyverzetlloszer/db lx20 mm gá. /780 db, lx7,62 mm DT /945 db
Lejtomászó képesség/o 30
Lépcsomászó képesség/m 0,7
Gázlóképesség/m 0,8
Árokáthidaló képesség/m 1,7

Típus T-34176
A B c
1940-44-ig T-34/76 összes változat ,H.719 db
Év 1940/41 1941/42 1942/43
Motor V-2-34 dízel V-2-34 dízel V-2-34 dízel
LE 500 500 500
LE/t 19 17,85 16,6
Sebességek száma elorelhátra 4/1 (5/1) 4/1 (5/1) 4/1 (5/1)
Meghajtás hMcl hMcl hátul
Sebesség/km/h úton 55 53 55
Hatótáv útonlkm 300 300 300
Legkisebb fordulati sugár/m 7) 7) 7,7
Nyomtáv/mm 2360 2360 2360
Láncfelfekvés/mm 3850 3850 3850
Láncméret/mmldb 155x560 / 65 155x560 / 65 155x560 /65
Hasmagasság/mm 370 370 370
Hosszúság cso nékul/csovellmm 5920 6100/6680 6070/6750
Szélesség/mm 3000 3000 2950
Magasság/mm 2450 2440 2650
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,65 0,69 0)4
Tömeg/t 26,3 28 30
Kezelok száma/fo 4 4 4
Üzemanyag-fogyasztás 11100km úton 180 180 180
Üzemanyag-kiszabat/I 550 550 550
Páncélzatlmm test elöl-oldalt-hátul 45, teto 16 elöl (60) 75, old.-hátul 45, teto 16
torony B, C öntött elöl-oldalt-hátul 45, teto 16 elöl-oldalt-hátul 45, teto 16
lövegpajzs 20-46 lövegpajzs 20-46
F egyverzetlloszer/db Ix76,2 mm Ll30,5 Ix76,2 mm M40 Ll41,2 Ix76,2 mm M40 Ll41,2
77 db 77 db 77 db
2x7,62 mm DT/2394 db 2x7,62 mm DT/2394 db 2x7,62 mm DT/2394 db
Lejtomászó képesség/o 30 30 30
Lépcsomászó képesség/m 0)1 0,71 0,71
Gázlóképesség/m 1,37 1,37 1,37
Árokáthidaló képesség/m 2,95 2,95 2,95

185
Típus T-34/85

Év/db
1943/45/ 1945. decemberigf,tJ.778 db
Motor V-234 dízel
LE 550
LE/t 15,6
Sebességek száma elore/hátra 4-5/1
Meghajtás hátul
Sebesség/km/h úton 55
Hatótáv úton/km 300,póttartállyal400
Legkisebb fordulati sugár/m 7,7
Nyomtáv/mm 2450
Láncfelfekvés/mm 3850
Láncméret/mm/db 200x560 /72
Hasmagasság/mm 370
Hosszúság cso nélkül/csovel/mm 6070/8150
Szélesség/mm 3000
Magasság/mm 2600
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,83
Tömeg/t 32
Kezelok száma/fo 5
Üzemanyag-fogyasztás l/l 00 km úton 180
Üzemanyag-kiszabat/l 550 (póttartállyal 815)
Páncélzat/mm test elöl-oldalt-hátul 45, vezeto front 90, teto 20
torony öntött elöl-oldalt-hátul 75, teto 20
Fegyverzet/loszer/db Ix85 mm M 43/M Ll51,5 / 56 db, 2x7,62 mm DT /1953 db
Lejtomászó képesség/o 30
Lépcsomászó képesség/m 0,75
Gázlóképesség/m 1,3
Árokáthidaló képesség/m 2,5

Típus KV-I-II lA IB IC II
Gyártó/év/db Leningrádi 1940/141 db 1941 / 1121 db 1942/1753 1941/334db
Kirov Gyár
Motor V-12 dízel V-12 dízel V-12 dízel V-12 dízel
LE 550 550 600 550
LE/t 12,6 11,5 12,5 10,6
Sebességek száma elore/hátra 5/1 5/1 5/1 5/1
Meghajtás hátul hátul hátul hátul
Sebesség/km/h úton 35 35 30 26
Hatótáv úton/terepen/km 335/250 335/250 335/250 335/250
Legkisebb fordulatu sugár/m 9,5 9,5 9,5 9,5
Nyomtáv/mm 2630 2630 2630 2630
Láncfelfekvés/mm 4410 4410 4410 4410
Láncméret/mm/db 700/88 700/ 88 700/ 88 700/88
Hasmagasság/mm 520 520 520 520
Hosszúság/mm 6750 6750 6750 6800
Szélesség/mm 3320 3320 3320 3250
Magasság/mm 2670 2710 2750 3280
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,76 0,77 0,84 0,86
Tömeg/t 46,4 47,5 48 52
Kezelok száma/fo 5 5 5 5
Üza.-fogy. l/l 00 km úton/terepen 195/320 195/320 195/320 195/320
Üzemanyag-kiszabat/I 650 650 650 650
Páncélzat/mm test elöl 70+25, old. 75-77 elöl 70+25, old. 75-77 elöl 90+40, old. 77 elöl 110, old. 75
felépítmény elöl 75+35, hátul 75, teto 25
torony elöl/old./hátul/teto 75+25/70/35 75+25/70/20 120/70/20 110/70/35
Fegyverzet/loszer/db 1x76,2 mm Ll30,5 Ix76,2 mm M 40 Ll41,2 Ixl22/152 MM Ll20
111 db I11 db 111 db 36 db
3x7,62 mm DR / 3024 db
Lépcsomászó képesség/m 0,91 0,91 0,91 0,91
Gázlóképesség/m 1,45 1,45 1,45 1,45
Árokáthidaló képesség/m 2,8 2,8 2,8 2,8

186
Típus STZ-3 Komszomolec

Év/db 1937/41/4401 db
Motor GAZ-Ml
LE 60
LE/t 14,6
Meghajtás elöl
Sebesség/km/h úton 45
Hatótáv úton/terepen/km 170/95
Nyomtáv/mm 1560
Láncfelfekvés/mm 2050
Láncméret/mm/db 90x300 / 77
Hasmagasság/mm 300
Hosszúság/mm 3400
Szélesség/mm 1850
Magasság/mm 1500, ponyvával 2300
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,33
Tömeg/t 4,1
Kezelok száma/fo 2+6
Üzemanyag-fogyasztás 1/100 km úton/terepen 60/100
Üzemanyag-kiszabat/l 100
Páncélzat/mm test 6
Fegyverzet lx7,62 DT

Típus BA-tO
Év 1935/37
Motor GAZ-MI
LE 50
LE/t 9,8
Meghajtás hátul
Sebesség/km/h úton 53
Hatótáv úton/terepen/km 300/200
Tengelyek száma 3
Hosszúság/mm 4560
Szélesség/mm 2070
Magasság/mm 2210
Tömeg/t 5,1
Kezelok száma/fo 4
Páncélzat test-torony/mm 6-15
Fegyverzet Ix45 mm Ll46, 2x7,62 DT géppuska

Típus M3At Stuart-Ill


Év/db 1940/45 / 5811 db
Motor Wright Continental-Stern W-970-9A
LE 220
LE/t 16,9
Meghajtás elöl
Sebesség/km/h úton 58
Hatótáv úton/terepen/km 135/113
NyomtávlJnm 1960
Láncfelfekvés/mm 3034
Láncméret/mm 260
Hasmagasság/mm 350
Hosszúság/mm 4450
Szélesség/mm 2220
Magasság/mm 2350
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,61
Tömeg/t 13
Kezelok száma/fo 4
Páncélzat/mm test elöl 51, vezetofront 38, oldalt 35, teto 10, felép. 10-12, hátul 19-25
torony elöl 38, oldalt-hátul 30, teto 23
Fegyverzet/loszer/db 1x37 mm M5 Ll50 / 103 db, 3x7,6 mm Browning M 1919A4 gpu. / 8270 db
Lépcsomászó képesség/m 0,61
Gázlóképesség/m 0,91
Árokáthidaló képesség/m 1,83

187
Tipus M3A2 General Lee
Év/db 1940/41 / 525 db
Motor Wright Continental-Stern R-975-EC2
LE 430
LE/t 14
Meghajtás elöl
Sebesség/km/h úton 40
Hatótáv úton/terepen/km 230/193
Nyomtáv/mm 2110
Láncfelfekvés/mm 3580
Láncméret/mm 320
Hasmagasság/mm 440
Hosszúság/mm 5640
Szélesség/mm 2730
Magasság/mm 3120
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,97
Tömeg/t 28,5
Kezelok száma/fo 6
Páncélzat/mm test elöl 50, oldalt 38, felül 13, felépítmény 12-25
torony elöl-oldalt-hátul 50, teto 25
Fegyverzet/loszer/db lx75 mm M2 L/28,5 /41 db, Ix37 mm M5 L/53,2 179 db, 3x7,62 gpu. / 8000 db
Lépcsomászó képesség/m 0,61
Gázlóképesség/m 1,2
Árokáthidaló képesség/m 2,29

Tipus M4A4 Sherman


Gyártó/év/db General Motors 1942/46/49230 db az M4 családból
Motor Wriht Continental-Stern R-975-C 1
LE 400
LE/t 13,2
Sebességek száma elore/hátra 5/1
Meghajtás elöl
Sebesség/km/h úton 40
Hatótáv úton/km 185
Legkisebb fordulati sugár/m 11,3
Nyomtáv/mm 2260
Láncfelfekvés/mm 3850
Láncméret/mm/db 585/79
Hasmagasság/mm 395
Hosszúság/mm 5840
Szélesség/mm 2660
Magasság/mm 2740
Fajlagos talajnyomás/kp/cm2 0,95
Tömeg/t 30,2
Kezelok száma/fo 5
Üzemanyag-fogyasztás 1/100 km/úton 395
Üzemanyag-kiszabat/l 637
Páncélzat/mm test elöl 51, oldalt-hátul 38, teto 19, felépítmény 13-25
torony elöl 76, oldalt-hátul 51, teto 25
Fegyverzet/loszer/db Ix75 mm M3 L/37,5 /90 db, 2x7,62 mm M 1919A4 / 4750 db, lx12,7 mm M2 / 500 db
Lépcsomászó képesség/m 0,60
Gázlóképesség/m 0,90
Árokáthidaló képesség/m 2,26

188
A magyar páncéljármuvek
hadijelei,
a gép- és harcjármuveken
alkalmazott csapat jelek
Összeállította
Éder Miklós
magyar királyi honvéd páncélos fohadnagy,
nyugállományú honvéd ezredes

189
A M. KIR. HONVÉDSÉG REJTETT ÁLLOMÁNY ÁBAN NYIL V ÁNT ART OTT HARCKOCSIK ÉS UTÁNZATOK

Pa.4.4.
Pa. Pa.
Pa.4.
e.H.
p. 4.4.
p.
6. 4. 4. 1932
pe.
pa. PA.
21'
2F
JGL.
2F 3
120 LE
P
17
16
15
12
13
10
14II
1939
F2
1937
1932
AUSTIN
1930
1940 11931
1943
1929
1925
193!
IATF2
FIATF2
1931
ROMFELLROMFELL
BÜSSING
F2 FFIAT
IAT
1932
TATRA
AC-Il.
1929 1919
VICKERS
FIAT
F2TATRA
19 F2
1'2
T2/30
18
VICKERS
RÁBA
675829 RÁBA
F2
F2F2
CROSSLEY
FIATBÜSSING
TATRA
pcgk.
120 LE
LE F2
43 1'2
Vp
Vp BÜSSING BÜSSING
BÜSSING
CROSSLEY
VICKERS
AC-II.
RÁBAe. FIAT 4. F2BÜSSING
BÜSSING
FIATF2
Pa. p.4.
Vp RÁBA
RÁBA BÜSSING
Vp RÁBA
F2
BÜSSING

A M. KIR. HONVÉDSÉG REJTETT ÁLLOMÁNY ÁBAN NYIL V ÁNT ART OTT HARCKOCSIK É8 UT ÁNZA TOK
1923-1929
H- LK-ll
LK-ll
LK-II
LK-[J
LK-II
LK-ll
LK-[J 12
10
lj98FIAT
LK-[J
1929
J923 LK-JI
LK-II
LK-ll D vm
EA1940
1932LK-[J
1942
LK-II
C LK-ll
FIA
FIAT
FIAT
LK-[J
1939
1936
LK-ll
13 T
3000Xl
XFIAT
1931
IX
Xll300013215313
13
300013
3000
3000
13 B 614
47
300013
13
3000
B B CARDEN-L.
C.<\RDEN-L.
BMW
13MW VII
VI
V
IV.
III
[J
I XlV
XIII 15
18
19
20
16
17
LK-ll

Az LK-II. harckocsikat római számmal jelölték.


A FIAT 3000 B harckocsik abeszerzéskor betujelzést kaptak.

190
A magyar páncéljármuvek
hadijelei 1917-1945
(Összeállítás a borító 3. oldalán)

1. Az elso világháborúban a magyar személyzetu Romfell páncélgépkocsin, a motorház páncélozott huto-


maszkján és a kocsiszekrény két oldalán alkalmazott jelzés. Megegyezett a repülogépeken lévo talpas
(máltai) kereszttel.
2. Az 1919-ben megalakuló Nemzeti Hadsereg dunántúli szervezése során hadrendbe állított két darab
Büss ing-Fross páncélgépkocsi-felismerteto jelzése.
A szombathelyi tárolás következtében késobb még a Prónay-különítményben is megtalálható volt a két
kocsi a közölt jelzéssel (1919-1920).
A békeszerzodés végrehajtásával az idoközben "Orautó" -vá minosített páncélgépkocsikat kivonták a hon-
védség hadfelszerelésébol, s a rendori karhatalmi szervekhez beosztva, az ideiglenes "hadijel" is megszunt.
3. Az 1938 novemberében a felvidéki mozgósításkor az akkor nyílttá vált magyar légiero rendszeresített
hadijele a korabeli 2. sz. páncélvonat oldalfalain látható, talpára állítva. A páncélvonaton való alkalmazás
szabálytalan volt, s csak a vonatparancsnok egyéni kezdeményezéseként került oda. A meg szállt célállomás
elérésekor, felsobb utasításra, el is távolították. 1940. július 16-án a Honvédelmi Minisztérium 3/b osztálya
a páncéljármuvek hadijelének megtervezésére, illetve javaslattételre utasította az érintett páncélosalakula-
tokat. A 4-9. ábrák ennek eredményét tartalmazzák.
4. Az utasítás szellemében az érdekelt parancsnokságok sorra felterjesztették hadijeltervezeteiket. Így az
1. felderíto-zászlóalj az ábrán bemutatott jelzést javasolta - mint látni fogjuk - tulajdonképpen alap-
jelváltozatként.
5. Utalva a 4. sz. rajzra, az alapjel a nemzeti színek felhasználásával egészült ki, ahol a színek elrendezé-
sével kifejezték volna az alegységeket is. A zászlóalj a felterjesztett tervezetet, kísérleti jelleggel, minden
harcjármuvére felfestette, így ezek a jelzések az erdélyi bevonuláskor ott is voltak a Csaba páncélkocsikon.
Ugyanakkor az illetékes legfelsobb helyen a javaslatot nem fogadták el, mivel a hadijel csak egyértelmu és
egy kifejezésu lehet.
6. A 2. felderíto-zászlóalj körbe foglalt keresztet javasolt, ahol a kereszt, annak szegélye, valamint a kör-
cikkek a nemzeti színeket fejezték ki. Ez a zászlóalj szintén felfestette összes érintett jármuvére a javasolt
jelzést, még mielott arról az összevetések során döntöttek volna. Mivel az elfogadott nyolcszögletes forma
megközelítoleg egyezett a zászlóalj javaslatával, a felfestések megmaradtak. Ebbol adódott, hogy 1941-ben
a szovjet hadmuveleti területre vonult páncéljármuvek között ezt a jelzést is megtalálhatjuk.
7. A gyorscsapat gyakorló- és kiképzotáborának parancsnoksága által beterjesztett hadijeljavaslat, melyet
szintén rendszeresítettek. A parancsnokság a felterjesztésében, a hadijeltol függetlenül, már külön javasolja a
csapatjelek bevezetését (alosztályig való lebontásban).
8. A 2. lovasdandár, ahol önálló páncélosalosztályok voltak, ezt a tervezetet javasolta. Mindössze egy Toldi
harckocsira festették fel, mintaként.
9. A gyorshadtest-parancsnokság és a Haditechnikai Intézet közös javaslata. Végül is ezt a jelet rendszere-
sítették, a színelosztás arányainak változtatásával.
10. Az 1941-es délvidéki hadmuveletek megindulásakor szükségessé vált, hogy végre döntést hozzanak a
hadijel kérdésében. A vezérkar fonöke, a Honvédelmi Minisztérium 3/b osztályán keresztül, azonnali hatályú
rendelettel határozta meg a páncéljármuvek hadijelét. A rendelet a következokben adta meg a méreteket: ke-
resztátméro 500 mm, szárvastagság 80 mm, szegélyezo szögsáv 50 mm. Elhelyezés: valamennyi páncéljár-
mu tetején, mindkét oldalán, valamint elöl és hátul. A csapatok gyakorlati javaslatára: ha valamelyik megadott
területen az 500 mm-es méret nem férne fel, úgy a jelzést - arányainak megtartása mellett - 350 mm-es
nagyságban kell alkalmazni (2. sz. rendelet). A hadijelnek a jármu elejére való felfestése rossz pszichikai ha-
tással volt a jármu vezetojére, ugyanis mind a Toldi harckocsi, mind a Csaba páncélkocsi vezetoje éppen az el-
so hadijel mögött ült. A markáns fehér keresztszegény azt az érzetet keltette a vezetoben, hogy a szemben álló
elhárító fegyver irányzójának támpontot nYÚjt.(Csak egyszer kellett valakinek ezt az észrevételt megtenni!)

191
11. A második világháború folyamán az egyszerusítésre, illetve az egységesítésre való törekvés a hadijel
megváltoztatásához vezetett. 1942 novemberében a páncéljármuveken addig rendszeresített jelzést megszun-
tették, s helyette a légieronél már bevezetett fekete négyzet alapú fehér keresztet rendszeresítették. Igazodva
a felfestési felületekhez, három méretnagyságot határoztak meg. A rendelet szerint a jelet a jármuvek minden
fosíkjára fel kellett festeni, a fenéklemez kivételével. A gyakorlatban azonban csak a felso és a két oldaljel-
zést tartották szükségesnek (3. sz. rendelet). A harcviszonyok közötti felismerhetoség végett minden kocsihoz
keretre erosítheto, 500x500 mm-es nemzeti zászlót is rendszeresítettek. A zászlót 1944-ben 1mx1m méreture
módosították keret nélkül. A kiegészíto zászló tulajdonképpen a saját repülok, illetve visszatéro menetben a
saját fOldi csapatok tájékoztatására szolgált. Gyakorlati alkalmazása alig valósult meg.
Az 1943-as harcok során - kiegészítésként, illetve pótlásként - több német harckocsi került a magyar
alakulatokhoz. A magyar szolgálatba állított német harckocsik "átjelzése" többnyire nem történt meg. En-
nek oka részben a szükséges festékek, de legfoképpen az ido hiánya volt. A hadviselo felet - a szövetség
jegyében - egyértelmuen a német hadijel fejezte ki.
A páncéljármuvekre 1938 óta elhelyezett matrica, az "egységes honvédségi gépjármuembléma " 1941 után
fokozatosan megszunt. Rendeletileg ugyan nem vonták ki; hallgatólagosan feleslegessé vált.
A katonai jármuvek jelzésére vonatkozó rendeletek:
(1) HL 471.10/eln.3.b.-1940. sz. rendelet (07.16.) (4) 47.673/eln.3.b.-1940. sz (09.24.)
(2) HL 440.348/eln.3.b.-1941. sz. rendelet (02.10.) (5) 515.483/eln.3.b.-1940. sz.
(3) HL 18.535/eln.3.b.-1942. sz. rendelet (11.16.) (6) 67.291/eln.3.b.-1944. sz. (12.07.)

Az ideiglenes páncélosjelvény méretezése


az 1940-es rendelet szerint (a méretek mm-ben)

~!J
---------------=11

A gépkocsizójelvény,
amely eleinte domború fémöntvénybol készült,
egységes honvédségi gépjármuembléma néven,
1938-ban.
Rövidesen felragasztható matrica lett,
így jóval olcsóbb volt
A B
800 680
400 340
320 280
A fehér keresztes hadijel méretezése
az 1942-es rendelet szerint (a méretek mm-ben)

192
~
0\
.,
,....;
I~IIISI(
(2~~C1~ ~[!..~r:r
== .l'L"NDIJR I/JIIHI1/$/lDLA
1.92G-IJlJB.
, -
A7~
"' ,.1'1'
~
SZAZADOS szakaszvezetö
~I
LU ~ ..
~/=
(J)

~
UJ
•••••
N
CI)
LU
•••••

~ ,
=!f1" ..
!
- -N
UJ FÖHADNAGY tiszthelyettes tizedes
••••• (J)
N (J)
(J)
•••••
. (J)
":§I. I

•••••
-1
«
•••••
~~.,.•:.. t,r'
N ALEZREDES HADNAGY törzsarmester örvezet<3
a: -'.'
:0
•••••
ZASZLOS ormester honvéd
JELLEG ISMERTET 6 ÉS ÖSSZEHASONLITÓ TÁBLÁZAT
AZ ELS6 VILÁGHÉBORU HARCKOCSIJAIRÓL:

MARK V

:MARK VIlI

WHIPPET

SCHNEIDER

ST. CHAMOND

RENAULT

FIAT 2000

FIAT 3000

A-7-V

LK-II

194
..k/leg~:S-n1t1tr/e/o' ~ ös.r.lIAeuonh;~f/
~~~~Q7
t:1 /. .ht>"""-"J'
"".It,/'. / 0~~ ~qt:1I'#1U~"O"/
, ~/..' It •• /
-3't/J'J'I/Y1J -/,/arf
"920 - /.!I.J.J•

~,-,,--,«';
.r/4T 2F I,raT (.oCNll'rU>'y
2/

LR.-L

;:/47 JQt}{) B I ('UNN LLOY/)


H-f I?

195
A magyar l(irályi honvédség
páncélos jármuvel(en alkalmazott jelzései
A páncélos harceszközökön alkalmazott különbözo jelzések a saját egységek felismerhetoségét szolgálták,
amely mind a harcászati vezetés, mind az ellátó és irányító szolgálat követelményei miatt igen lényeges volt.
Ettol eltekintve az egységek kötelékei szellemére is jó hatással voltak. Az elso világháborúban megjeleno
harckocsikon már megtaláljuk ezeket az egységekre utaló jelzéseket. Egyszeruségüknél fogva az általánosan
ismert francia kártya ászfigurái jelentek meg. A jelzésekkel szembeni követelményelsosorban az egyszeru-
ség volt, amely egyrészt az alkalmazást, másrészt a felismerhetoséget könnyítette meg.
Magyar vonatkozásban páncéljármuvekrol csak az elso világháború után tehetünk említést, mivel az elso
önálló magyar egység a Prónay-különítménynél található: két Büssing típusú kocsiból álló szakasz volt. Ez a
két kocsi eredetileg a németektol került hozzánk az elso világháború végén. A kocsik vezetotéri elopáncélza-
tára kétoldalt festették fel a fehér kettos keresztet. Ugyanakkor a küzdotér két oldalán a SZOMBATHELY fel-
írás látható. Alá a sorszámot jelzo 7-es és 8-as számot, valamint a páncélautó feliratot festették. A sorszám
utalhat a közös hadsereg nyilvántartására, de inkább megtévesztésre szolgált. (A számok alapján az ellenfél
több kocsit feltételezhetett. )
A háborút követo békeszerzodés Magyarországnak csak rendorségi, karhatalmi páncélgépkocsik tartását
engedélyezte. E kötöttség azt jelentette, hogy minden 1000 fo rendor után 1 páncélgépkocsi lehetett, s ha
összevetjük ezt a rendorség 12000 foben meghatározott állományával, nyilvánvalóvá válik, hogy mindösz-
sze 12 db páncélgépkocsink volt. Az akkori gazdasági helyzet miatt még ezt a keretet sem tudtuk kiállítani.
A Gyori Rába 1925-ben az akkori típusai közül a Rába V tehergépkocsi-alvázra épített fel államrendorségi
használatra egy "Vp" jelzésu páncélgépkocsit. A szolgálatba állításnak megfeleloen a vezetotér homlokpáncél-
zatára "ÁR" betujelzés került. Gyakorlatilag a "Rendorújonc iskola" - RU/SK - kötelékébe osztották be. A
jelzés rövidesen lekerült, mivel az alkalmazás nem rendorségi célt szolgált.
A békeszerzodési tilalmak ellenorzésének megszüntetésévei, ha rejtve is, de fokozatosan megindult a pán-
célosok fejlesztése, a fegyvernem kialakulása.
Az olaszoktói beszerzett Ansaldo kis harckocsikkal megszerveztek 7 úgynevezett" vegyesdandár gépjár-
muszázad"-ot. E fedonév lényegében 7 db kisharckocsi-századot rejtett. Gyakorlatilag azonban csak két ki-
képzobázist alakítottak ki 3 századdal, amelybol az 1-2. század Hajmáskéren, a 3. század Örkénytáborban
állomásozott. A kiképzési célra viszont századonként csak 5-5 harckocsit vehettek igénybe, azaz Hajmáskér
tizet, Örkény ötöt. A kiképzésre beállított harckocsikat megkülönbözteto jelzéssel kellett ellátni, ami fehér
mezoju egyenlo oldalú háromszög volt, amit a kocsik elejére és két oldalára festettek fel. E háromszögeket
Hajmáskéren a csúcsára állítva, míg Örkényben a talpára állítva helyezték el. A jelzés tehát az alkalmazás-
ra utalt, s az elhelyezé si forma jelölte a hovatartozást.
Az 1938. augusztus 23-án kimondott fegyverkezési egyenjogúsággal az addigi 7 gépjármuszázadból nyíl-
tan is kisharckocsi-századok lettek, s ekkor a repülok mintájára, belso kezdeményezésre, felmerült az egyes
századok felismerheto megjelölése. Az elgondolás nagy vitát váltott ki. Amikor a Csehszlovákiával kiélezo-
dött helyzet fedett mozgósítást eredményezett, a kisharckocsi-századok elfoglalták hadrendi helyÜket. Az így
elvonuló egységek saját hatáskörÜkben kialakították a maguk jelzéseit. Ennek már eleve alapjául szolgált az
addigi kiképzési anyagokon alkalmazott háromszög. A 2. lovasdandár kötelékébe kerülo 1., illetve 5. század
megjelölése így született meg. A 2., 3. és 4. század alkotta a felállításra kerülo 2. gépkocsizó dandár felderíto-
zászlóaljat, amely kötelék a villám jelzést kapta. A 6. és 7. század az 1. lovasdandár alárendeltségébe került.
A 6. század jelzése fehér mezoju kör (pont) lett, amely mellett fiiggoleges vonások jelezték a szakaszt, míg a
7. század tort markoló, kiterjesztett szárnyú sast alkalmazott jelzésÜl.
Ugyanakkor a központi készletbol kiállítottak egy 6 kocsiból álló önálló szakaszt mint fovezérségi rendel-
tetésu tartalékot. E szakasz kocsijaira jelzésül körbe foglalt öklelo bölény került. A jelvényben a bölény az új
légiero hadijeléhez hasonló piros-fehér-zöld éken áll (13. sz. ábra).
Az ekkor megjeleno jelzésekre még nincs egységes központi intézkedés, azonban már elvként megfogal-
mazódott a követelmény, hogy egyszeru mértani ábrák legyenek, amelyeket bárki különösebb rajzkészség
nélkÜl felrajzolhat. Annak ellenére, hogy a figurális jeleket kerülték, a jelekbol kitunik, hogy nem követték
mindenÜtt ezt a meghatározó elvet.

196
Amikor a muszaki alakulatok szervezésében felállt a vegyiharc-zászlóalj, és ennek keretében hadrendbe
került a ködfejleszto, gázfertozo és gázfertotleníto, illetve a lángszórós harckocsiszakasz, az egység a mérge-
zo hatásra utaló halálfej-jelzést választotta.
Az ekkor felfestett jelzések helyét és nagyságát még nem határozták meg. Az átszervezés ek, illetve a ko-
csik technikai állapota miatt az állományokban szabályos keveredés következett be. Ennek következménye-
ként az eredeti jel mellé egy újabb is kerülhetett, amely zavart kelthetett. Ma már szinte tisztázhatatlan az ido-
közben kreált különbözo alegységi jelzések értelmezése. Amikor a kerékpáros zászlóaljak hadrendjeiben
megjelentek a kisharckocsi-szakaszok, többnyire az eredeti, felállító jelzést kapták, azonban akad példa arra
is, hogy itt-ott egy-egy jól rajzoló beosztott - nyilván közmegelégedésre - muvészi karikatúrákat alkotott.
A kialakuló helyzet feloldásaként felsobb utasításra minden jelzést letiltottak.
A tiltó rendelkezés ellenére a bölény jelzés véletlenul megmaradt. Ennek az önálló szakasznak a kocsijai
visszakerültek a központi tárolóba, ahol elfelejtették eltávolítani a jelzést. Amikor 1939 áprilisában a Ludovikán
felállított alattostiszti tanfolyam páncélos kiképzésu hallgatói részére megalakult egy kiképzoszakasz, ezeket a
kocsikat utalták ki. Mivel ezek a kocsik gyakorlójármuvek lettek, mint alkalmazási jelet meghagyták. Ugyan-
akkor a jutasi altisztképzo is kapott egy kiképzo szakaszt, amelynek jelzése a "Kinizsi-pajzs" volt. A következo
tanévben a Ludovikán végleg felállt a páncélos tagozat, így a bölény az akadémia jelévé vált.
Az 1940-es újabb hadállományi felvonulások elrendelésekor határozottan letiltottak minden jelzést, csak az
1. és a 2. felderíto-zászlóalj, illetve 1. és a 2. lovas dandár páncéljármuvén a szám és kezdobetu alkalmazását
engedélyezték. Kivétel az 1. felderíto-zászlóalj páncélgépkocsi-százada, amely mint hagyományt, a villámot
továbbvitte.
Mivel a tancsapatok (Ludovika és Jutas) kocsijait a mozgósított csapatok kiegészítésére elvitték, a kikép-
zoanyag megszüntetés éveI a jelzések is eltuntek. A békeszervezésre való visszatéréskor a kiképzési anyagok
ugyan visszakerültek, de a Ludovika ekkor már csak az L. A. jelzést vezette be, míg Jutason ismét a korábbi
pajzsot festették fel.
Az 1941-es szovjet hadjárat megindulásakor a mozgósított alakulatok ismét felvették a jelzések szükséges-
ségét. A vitát központilag nem döntötték el, az elvonuló alakulatok saját maguk alakították ki jelzéseiket.
Fokozatosan bizonyos rendszer alakult ki a jelzések terén, és mindinkább kifejezésre jutott az az elv, hogy
csak a hadra kelt seregnél alkalmazzanak ismertetojeleket. A békealakulatoknál határozottan el is tiltották a
használatát. Kivételt csak a tancsapatok képeztek, és így az újonnan felállított gyorsfegyvememi hadapródis-
kola is jelzést kapott. Tulajdonképpen a jutasi anyagból kaptak kocsikat, amelyeken rajta volt az ottani jelzés.
Mivel az iskola erdélyi elhelyezése összeegyeztetheto a jutasi pajzs-jelvénnyel, így gyakorlatilag kézenfekvo
volt annak átvétele. Kisebb kiviteli eltéréssel tehát egy jelvény két jelentést is kapott.
A doni 2. hadsereggel elvonuló 30. harckocsiezred jelzéseként megjelent a rombuszba foglalt buzogány,
pontokkal jelezve a vonatkozó zászlóaljat. A buzogány a rombusz hosszabb átlóján helyezkedik el.
A második világháború folyamán lassan rendezodtek a csapatjelzések. Kialakultak az alapj elek, amelyek
valamelyik hadmuveleti egységre utaltak, és ezeken belul járulékos formák és jelek fejezték ki a csapattestet,
illetve az azon belüli tagozódást.
Az 1. páncéloshadtest parancsnoksága 1943-ban rendeletileg rendezte és meghatározta az alárendeltségébe
tartozó egységekjelzéseit. A jeleket a jármure külön alap nélkül fehér festékkel kellett felvinni. Elhelyezésük
a jármu menetirány szerinti bal elso sárhányóján, illetve ennek megfeleloen a hátsó zárófalon történt. A jel-
zés méretét egy képzeletbeli, maximum 20x20 cm-es négyzettel kellett behatárolni.
A páncélos csapatjelek természetszeruleg nemcsak a páncélos jármuvekre, hanem a hadrend valamennyi
egyéb jármuvére is felkerültek. Egyes alakulatok a bajtársi összetartozás jegyében az egészséges közszellem
megnyilatkozásaként levélpapíron, meghívókon a jelet nyomtatott formában is feltüntették, és terveztek
egyénileg, polgári ruhán viselheto jelvényeket is. Kialakult egy olyan irányzat is, amely hallgatólagos bele-
egyezéssel a csapat jelzések jelképpé válását szorgalmazta.

197
A magyar királyi honvédség
gép- és harcjármuvein alkalmazott csapat jelek
1. Egységes honv. gjm. embléma (matrica)
2. Prónay-különítmény, 1919-1921. Szombathely
3. Államrendorség, 1925-1927. Budapest
4. Hajmáskéri kiképzési anyag, 1936-1938. Hajmáskér
5. Örkényi kiképzési anyag, 1936-1938. Örkénytábor
6. 1. vdd. gjm.szd. - 2. lov. dd., 1938 Örkénytábor
7.2.,3.,4. vdd. gjm.szd. - 2. gk. dd. feld.-zlj., 1938 Hajmáskér
8. 5. vdd. gjm.szd. - 1. lov.dd., 1938. Nyíregyháza
9. 6. vdd. gjm.szd. - 1. lov.dd. 1. szak., 1938. Nyíregyháza
10. 6. vdd. gjm.szd. - 1. lov.dd. II. szak., 1938. Nyíregyháza
11. 5. vdd. gjm.szd. - 1. lov.dd. Ill. szak., 1938. Nyíregyháza
12.7. vdd. gjm.szd. - 1. lov.dd., 1939. Nyíregyháza
13. Fovezérségi közvetlen önálló hk.szak., 1938. Budapest
14. vegyiharc-zlj., 1939-1941. Piliscsaba
15. 1. felderíto-zlj., 1939-1940. Budapest
16. 1. felderíto-zlj., 1939-1940. Budapest
17.2. felderíto-zlj., 1939-1940. Kassa
18. 1. lov.dd. pc.zlj., 1939-1940. Nyíregyháza
19.2. lov.dd. pc.zlj., 1939-1940. Cegléd
20. "Ludovika" Akadémia, 1939. Budapest
21. "Ludovika" Akadémia, 1942-1945. Budapest
22. "Kinizsi Pál" csap. thtts.képzo iskola, 1939-1945. Jutas
23. "Csaba Királyfi" Hadapródiskola, 1941-1945. Marosvásárhely
24. 1. gk. lövészzlj., 1941. Budapest
25.2. gk. lövészzlj., 1941. Budapest
26.3. gk. lövészzlj., 1941. Budapest
27.4. gk. lövészzlj., 1941. Kassa
28.5. gk. lövészzlj., 1941. Ungvár
29.6. gk. lövészzlj., 1941. Kassa
30.2. gk. lövészdandár, 1941. Munkács
31. 1. hegyidandár, 1941-1945. Munkács
32. 1. felderíto-zlj., 1941-1945. Budapest
33.2. felderíto-zlj., 1941-1943. Kassa
34.9. kp. (hk) zlj., 1941. Jászberény
35.11. kp. (hk) zlj.,1941. Rétság
36. 1. lov.dd. pc.zlj., 1941. Nyíregyháza
37. 51. pc.vadász-zlj., 1941-1945. Budapest
38. összevont tábo hk.zlj., 1941. szovjet front
39. tábori pc.-gk. szd., 1941-1942. szovj et front
40.1. pe. hdttörzs, 1943-1945. Budapest
41. 1. pc.hír.-zlj., 1943-1945. Budapest
42. pe. és löv. közp. iskola, 1943-1945. Esztergom-tábor
43. pe. közp. muhely, 1943-1945. Budapest
44. 1. pc.ho.-tözs, 1943-1945. Budapest
45. 1. felderíto-zlj., 1943-1945. Budapest
46. 1. harckocsiezred, 1943-1945. Esztergom
47. 1/1. hk.z1j., 1943-1945 Párkány-Nána

198
48. lill. hk.zlj., 1943-1945. Jászberény
49. l/III.hk.zlj., 1943-1945. Rétság
50. 1. gk. löv.ezred, 1945-1945. Budapest
51. 1. gk. löv.zlj., 1943-1945. Budapest
52.2. gk. löv.zlj., 1943-1945. Budapest
53.3. gk. löv.zlj., 1943-1945. Aszód
54. 51. pe. gá. zlj., 1943-1945. Budapest
55.2. pe.ho.-törzs, 1943-1945. Kecskemét
56.2. felderíto-zlj., 1943-1945. Kassa
57. 3. harckocsiezred, 1943-1945. Cegléd
58. 31!. hk.zlj., 1943-1945. Cegléd
59.3/II. hk.zlj., 1943-1945. Kecskemét
60. 3/II!. hk.zlj., 1943-1945. Kiskunhalas
61. 52. légvédelmi pe. gá. zlj., 1943-1945. Cegléd
62.3. gk. löv.ezred, 1943-1945. Ungvár
63.4. gk. löv.zlj., 1943-1945. Kassa
64.5. gk. löv.zlj., 1943-1945. Ungvár
65.6. gk. löv.zlj., 1943-1945. Munkács
66. 1. lovasho. pe.zlj., 1943-1945. Zenta
67. 1. lovasho. pe.zlj., századai 1943-1945. Zenta
68.3. felderíto-zlj., 1943-1945. Szilágysomlyó
69. 1. rohamtüzéroszt., - 2. üteg 1944-1945. Hajmáskér
70.7. rohamtüzéroszt., - 3. üteg 1944-1945. Sümeg
71. 16. rohamtüzéroszt. törzs, 1944-1945. Debrecen
72. 1. pe.ho.forgalom-szabályozó szd., 1943-1945. Vác
73. 1. pe.ho. híradószd., 1943-1945 Budapest
74. 1. gy. tü.oszt., 1943-1945 Budapest
75. 5. gy. tü.oszt., 1943-1945 Budapest
76.51. légvédelmi tü.oszt., 1943-1945 Budapest
77. 1. pe.ho. gk.vonat oszt., 1943-1945 Esztergom-tábor
78. 1. pe.ho. utászzlj., 1943-1945 Budapest-Háros
79. 1. nehézhadihíd-oszlop, 1943-1945 Budapest
80. 5. nehézhadihíd-oszlop, 1943-1945 Budapest
81. 2. pe.ho. forgalom-szabályozó szd., 1943-1945 Ungvár
82.2. pe. híradószd., 1943-1945 Kecskemét
83.2. gy. tü.oszt., 1943-1945 Kassa
84.6. gy. tü.oszt., 1943-1945 Nagykorös
85. 52. légvédelmi tü.oszt., 1943-1945 Ungvár
86.2. gk. utászzlj., 1943-1945 Tiszakirva
87. 3. gk. utászzlj., 1943-1945 Szatmámémeti
88.2. pe.ho. gk. vonatoszt., 1943-1945 Munkács
89.30. harckocsiezred !. zlj., 1942 Esztergom -tábor
90. 30. harckocsiezred II. zlj., 1942 Esztergom-tábor (Zenta)
91. 30. hareko csiezred törzs, 1942 Esztergom-tábor
92. haditudósító szd., Budapest

Megjegyzés: a 40365. és a 72388. számújelzéseket az I. pc.-hdt.pság ll. 163/eln.vk.-1942. sz. rendelete


határozta meg.

199
3

4 5

7 8 9

10 11 12

14 15

18 19 21

200
22 23 24 25

26 27
v 28 29

l.hgy.
30 31 32 33

34 35 36 37

38 39 40 41

42 43 44 45

201
50 51 52 53

54 55 56 57

58 59 60 61

~~

~ 111111

66 67 68 69

202
70 71 72 73

74 75 76 77

79 80

89

90 91

203
Toronyszám
Mint szakkifejezés, hivatalosan nem került használatba. Tulajdonképpen a harckocsik azonosítását szolgálta.
Már a békegyakorlatok során is általánosan elofordult, hogy a muködo köteléket máshonnan vett kocsival kel-
lett kiegészíteni. Ilyenkor a parancsnoknak esetleg fogalma sem volt, hogy ki a harckocsi parancsnoka. A rá-
diós kötelékvezetés keretében nem lehetett vételre bírni sokszor még a saját kocsit sem, nemhogy az idegen-
bol származót. Az azonosításra több elképzelést is megvitattak. A különbözo nevekkel, fogalmakkal való
megjelölés mellett a számok alkalmazása mutatkozott a legalkalmasabbnak. Alapjában véve a feltüntetése
nem jelentett nehézséget.
Az azonosító számok rendszere viszont már végeláthatatlan viták szövevényében vajúdott. Már maga a szá-
mok mennyisége is problémátjelentett. Az egyes számokkal a köteléki hivatkozást is kifejezésre akarták jut-
tatni, vagyis ezred-, zászlóalj-, század-, szakasz-szintig lemenoen. Az elképzelés nagyban növelte volna az
azonosító számok tag számát, amely viszont hátrányos volt. A jelölések ismétlodési lehetoségét ugyanakkor
alapveto en ki kellett zárni.
A leközölt rendszert Toperczer Oszkár tervezte és foglalta rendszerbe, aki fohadnagyként a 30. harckocsi-
ezred II. segédtisztje volt. Az o személyes jegyzetei és visszaemlékezései alapján rekonstruálta a számrend-
szert jelen sorok írója az 1980-as években. A gyakorlatban ez a tervezet nem valósult meg.
A magyar harckocsikon eloször 1942-ben a frontra induló 1. Tábori Páncélos Hadosztály jármuvein kellett
megoldani a toronyszám kérdését. Az átadott Pz. IV-Fl és Pz. 38(t) harckocsikon megmaradt anémet számo-
zás, azaz a 3 számból az elso a századot, a második a szakaszt, a harmadik a szakaszon belüli jármuvet jelölte.
Fényképek és emlékiratok szerint Esztergom-táborban ezeket eloször kísérleti jelleggel, zászlóaljanként
más számmal, krétával rajzolták fel. Ezt viselték az 1942. május elején tartott kormányzói szemlén is. A vég-
leges számokat indulás elott - fújósablont használva - fehér színnel festették fel. Ezt használták a téli át-
festésig, amikor is a fehérre lemeszelt tornyokon feketével megerosítették a korábbi számokat.
Kezdeti kiképzési képeken van néhány Pz. IV-es 9-cel kezdodo számmal. Az eredeti terv szerint a 30.
hk.ezrednek 3 zászlóalj a lett volna 9 harckocsiszázaddal. Az anyag csak 2 zászlóalj részére volt elegendo
6 századdal. Így a 9-es számsort átszámozták. A 30/1. zászlóaljnál volt az 1. és 2. közepes, valamint a 3. nehéz
század, l-gyel, 2-vel, 3-mal kezdodo számokkal. A zászlóalj törzs Ol-gyel kezdodo számokat kapott. A 30/11.
zászlóaljnál volt a 4. és 5. közepes és a 6. nehéz század, ennek megfelelo 4-gyel, 5-tel, 6-tal kezdodo számok.-
kal. A törzsnél 02 a kezdo szám. A számokat a torony két oldalán és a hátlapon is viselték a rádióforgalmazás
miatt. A magyar Nimród jármuvek hasonló, de kisebb háromtagú számot viseltek a torony két oldalán és a hát-
lapon.
A páncéloshadtest parancsnoksága 1943-ban kidolgozott egy rendszert a felállított 1. és 2. páncéloshadosz-
tály számára. Sajnos ez az irat sem ismert. A fényképek és visszaemlékezések szerint a 4 jegyu fehér számo-
kat a 3. harckocsiezrednél a torony két oldalára és a hátlapra festették fel. Ez a kötényezett jármuveken min-
denütt látható, a kötény nélkü1ieknél elofordult csak a hátlapon lévo szám is.
Az ezredbe a 3/1., 3/II. és 3/II1. harckocsizászlóalj tartozott, 2 közepes és 2 nehéz harckocsi, valamint 1-1
törzs- és önjáró légvédelmi gépágyúszázaddal. A századok számozását l-tol12-ig a zászlóalj csapat jelvénye
mellett felfestett fehér arab számmal jelölték.
A számozás szerint:
elso szám = a zászlóalj száma
második szám = a század száma (l-4-ig)
harmadik szám = a szakasz száma
negyedik szám = a kocsi száma a szakaszon belül.
A 3111 például a 3. zászlóalj, 1. század, 1. szakasz 1., azaz szakaszparancsnoki kocsija. A zászlóaljak törzs-
és pe. gépágyús századai lO-nél kevesebb jármuvel rendelkeztek, így a zászlóalj számát követo második
számjegy Ovolt, majd a szakasz és a jármu száma következett.
Az 1. lovas (hadosztály) harckocsi-zászlóalj és a 2. páncéloshadosztály önálló felderíto és páncélgépágyús
zászlóaljai 3 jegyu toronyszámokat alkalmaztak.
Az 1. pc.hadosztály jármuveirol használható fotó alig ismert, számozását dokumentálni nem tudjuk, csak
valószínu, hogy rendszere azonos a 2. pc.hadosztállyal. Ez az alakulat nem volt teljesen feltöltve, a törzs mel-
lett az 1. harckocsiezred csak az l/l. és 1/11.zászlóaljakkal rendelkezett, s ez az 1-3. és a 4-6. századokat

204
jelentette. Emellett 1 Csaba pe. gépkocsikkal felszerelt százada és az 51. páncélgépágyús Nimród zászlóalj a
volt. Utóbbi 3 században 3x6, azaz 18 Nimróddal rendelkezett.
A rohamlövegeknél számos fotó szerint a taktikai számok a test és a kötény két oldalára kerültek eltéro mé-
retben. A roham tüzérség számozása csak az 1. és a 7. osztálynál követheto. Itt az 1. osztály fehér számokat
viselt a kötény két oldalán, a fehér keresztes hadijel elott és mögött megosztva. A 3 üteg - plusz a parancs-
noki kocsi - 31 jármuve az 1+ 1-toll + 1O,a 2+ 1-to12+ 1O-ig, a 3+ 1-tol 3+ 1O-ig számsorban volt, az elso szám
adta az üteg, a második ezen belül a kocsi számát. 1944 áprilisában még nagyméretu számokkal vonultak ki,
ezt hamarosan kisebb váltotta fel feltuno jellege miatt.
A 10. osztály legalább 2 ütege kapott Zrínyi II kocsit, egy ütege Turánokat. Ennek számozására nincs do-
kumentum. Mivel a jármuveket a többi osztályok kiképzoegységeitol vették el, valószínu ezek számai rajtuk
maradtak. Fotók szerint a Zrínyi II jármuveken a testen is volt fehér színu számozás, a felségjel mögött.
A 7-es osztály 31 db StuG. III-G jármuve a kötény második tagján nagyméretu 700-731-es fekete számot
viselt. Egy 1945-ös felvétel szerint például a 712-es szám feketével a test két oldalán is rajta volt, Így való-
színu, hogy az összes jármu Így használta a számozást. Az osztály elvileg 40 db jármuvet vett át, tehát a leg-
magasabb szám 740 volt.
A 3 üteg számozása elvileg lehetséges volt, de valószÍnuleg a jármuveket keverve alkalmazták.
A 75 db Hetzer páncélvadász számozása részlegesen ismert. A késobb érkezett jármuveket nem festették át,
de a német kereszt felso ágán keresztül húzódott a T-Oll-tol T-040-ig ismert számozás. Mivel 3 osztály ka-
pott a jármuvekbol, nem biztos, hogy mindenütt ezt alkalmazták. A számsor elvileg T-001-tol T-075-ig tart.
Voltak egyedi, idoszakos számozások is, amelyeknek hadrendi szerepe nem volt. Gyakorlatok alkalmával
vagy bemutatón krétával festettek fel toronyszámokat és Írtak fel szövegeket a páncélzatra, csak egy-két na-
pi használatra. Erre jó példa az esztergom-tábori bemutató 1942. május elején a 30. harckocsiezred részvéte-
lével. Itt a különbözo tÍpusú számokon jól látszik a szabadkézzel történt felrajzolás.

205
"

o0\tv

1. c. hdt.
tJIjI.Pc. (Egyben
..b. (Js gk./öv.
csapatpi1PIOgyelóJ .E=
fl'I.Pc. A, ~ ~
ll::I/.fr.OOl,q;..ll::I2.Jt>. Budapest
~
l~
~Ci. .t.pc. ft.pe. Budapest L pe. 12.pe. Kecskemét

t.Hk.~{J{k. ~f{Hk.l1. ~tI.Hk-'''. ~.Hk. 0J.Hk.~tJ.Hk. ~fJ.~k.



1.f>5) ESZir;' T.f'HkAr
. '-!..)
(PórliIny-!lt.inaJ f.
.Já51bereng Z. 3. ~~ t. ~ 1.f>5) C~d Kecs~mtit EJ
~+5) u,.SJ ~ ~tHk.~ .,. _t!. !;;>J. !;;>·4. ~
!-lk.
$)f.Hk.~
f= U*'S)
».~

ÚftS)
.5.Esztergan
_6. ~1.(ftirkány-Nána)
(f/'I"5)
~8.
(/11'5) (I1"S)
••íJ.i
Q:)
(11'"")
8 c& F1tHk. ~
(J+~l
O+S) ~
5. Cegléd
i!t 6.
~ 1. ~8.
(,"S)
~ff HI 8
rSJiHk.~
1= 9. fa. ~ff.
Jászberény ~f2. "í}I
Q:) ~ ~ J·'Hk.
N ~
~g m
/(ecskemet ~
~ • ""5} tf1+5) (fH) ?~iQ 8
• ~ UI+5) ~ ~ t? ~
(J+5) Rétság t!l} I(jskunhalas

Bk. ~_)@f.{fZo1Z~)
Ct.l1Jv.. ~ ~löV. - ~.LöV.(fl'#~)- u2t t> ) ~~ (tZ*~"') ~)
:?!J$qg.
, G)j cnl.}
Budapest lQ_ ~ ~~ ~ IQ I Ungvdro ~~
~ "f;( ~~
~ ~ /1.001</1I'0111
~~ ,.,

X) lIáros$ziget Budapest Budapest ~'Löv.~"


Aszód ~ l;[ov.~, -
t:.UM/(assa ~liH. ~
ungvár l;im- I1un/aics
Pe.
r
JUT. . Budapest
If gd (f+&
~.~. (f+ ~
~Iga. ;;
~
::.c I/itb:
t;F. •. 0101. Bu~ (;.F. _~. ~l XaS8Q
c:i ,ij
~
O ~ il Q
til Tü. ~t.
~ l:. ~ ~ ~ ~ 'PM ~
~/!Jgy.gá~ ~~~ )[;( ~
1- Bvdapest Kassa
;t ~í:;~1 ~ ~ Naw~ lJngKiJO tegféd
11.0.
BS
Von. &Pc.u. "BfJdapest l;.tiJ~1f.
'4' E3tf8tytm( Es;lef!P1lttÍbor) .2.lJ. II TtJZllkirva lU. Szafmárnémsfl &~tElf. tfunkáC3
(IbroSszi(J8tJ ffoJ
19Lf3.
M.KIR.HDNV. Hl=IDRENDI
PC..JM.
KELL~LLI=IDf!K
Al'(III1LIT

I ~ háT.~~Qá()~zh: &dc. c4 f3 8$
2. h 11l:o./rol% ft) SO
J t: #ko eZl"ed NI"LS' &. m J .5 ..jo

4-. .;. '/, It'.l zu. 26 /2 44-3


AW~~nqlJ1
~: ~ //k.~ 81 26 /2 44-3
/./; ~ /,Ii. 4.' 81 2& /2 4t~3
7. 1:/é/d zá 58
8.. ft~. ~r#. <9.' d<csf /8 /02
lJ. 1: (}k.Ioi'. rJ.. Jbda eST /2 6'0
It? 2. elle;. %Ú: .b'vO'b.oe.r1 /2 6'0
II J. Ck.,0;, z#- .,{.a!d /2 ilO

/}?' 3. ~ ~z/'ed' h>"ru C~kd 3 5 ~O


lJ J~ /dz~ (er;kd 81 26 /2 44-3
l.f 3A /d. 4-= Racd~~Y 6'1 26 /~ 44-3
/f ;/./k //.{ rJ: IJI 28 /2 4~o
/6: 2. kk' ZI; .5'13

/7, .7'2. ~ ~ ~ /B /02


18. ~ C~ /ep. zh: R&Wi? ,/2 Gf)
/9 $ Il~mi-.~: thbVO;' /Z ó'tJ

20. Ck /O~.rI. #vn.tabs· - /2 Go


t
G.
2/, Itu. ho. /$. d: 81 2& a8j
22. .7. hok/ zb: 27 /08
ÖS5ZF5ENI4111200 80lf8Q 4020

207
JfJ.IIA.•. "TORO/YYSZI/1N le,J/Bzell ,en~zere. 1142.

2/2
21/1 ~J~/O
.••Ucl. 209 2/3
223
222
234
~J'Zd. f..rrcl.
.rzc/.
I.~Mz/ÓO~·
-
224
2.31
2~t
225
236"
221
2.3J
215
21Lr
~

1__ 1 A. -If n6h"i hi.

1 r 7-.18 'öz~h/. LJSO


/'/ h J'ZOn7:
I .Jh~zoá
I

D +
kM' ktWlJlJ hJ.
~Q',:t
/kr,"~:I
J'~.,

.rrd", ..
~Qko.n
..J}~z __ /y,i hi.

208
6// 5tJ9.7/2
6'/2 8/0
8..
/'0
61/3
!lOg
~J.(d "/.38098/f
5//
uJ:J'Zd
a".
I.J'Zt7. /3
82/
8/S
8/0 814-
834
833
8//
832
835
823
825
822
624
,'.,3/
It Zo"z$oj

209
Az l.Páncélos-hadosztály megalakulása.

1942.január 6-7.Budapest,Andrássy laktanya. 38 tiszt,l20 ~o


legénység és 52 ~o müszaki személyzet.Ez a keret alkotta a 30.Hk.e.áll-át.
1942.január 8. A megalakuló ezred fenti állománya 9 hetes
kiképzésre a németországi Wünsdorf-ba u~baindul./Kiképzé8 Pz.II.,P~.IV.és
38 t anyagra/
1942.január 12. Kezdetét-ves~i a_Kikép~é~.
1942.március 17. A kiképzett- -keret Esztergom-táborba érkezik,s
a8 ezred mozgositása megkezdodik.
Igen elonyös volt a hadosztál~ szempontjából,hogy az eddig
önálló,magasabb egységként szereplo 1.Gk~DD.~ 1.Gépkocsizó lövész ezred
néven szinte szervezeti változtatás nélkül ment át a hadosztály" alárendelt·
ségébe.E dandár,illetve már ezred,hosszabb ideje fe~all6Jös8zekovác801t,
harci tapasztalatokkal rendelkezé,viszonylag jól ~elszerelt alakulat volt.
A harckocsi ezredet és a hadosztályközveteleheket azonab
ujonan kellett felállitani.Megfelelo számu harckocsi hl~yá?an a harckocsi
ezred III.zlj-át nem tudták feltölteni,igy az ezred, csak két zászlóaljjal
vonult el.A közepes bk.szd-ok j8/t/ tipusu bk-kal vol~ak r~ltöltve,kivéve
a Felderitó zlj-at,melynek kpnnyü hk.szd.-a "Tol,di"-;kal !en.de.lkezett.
A felállitott két zlj.nehéz szd-a az u.n."rövid csövü" Pz.IV.;

anyaggal volt felszerelve.A pc.vadász szd-ok "N.irn!.ódll-okat


kap'tak".
A hadsereg pság.minden elkövetett,hogy a ho-t lehetoleg egy-
séges tipusu,szabvány gjmü-anyaggal lássa el./Kivéve, a.ho.vonatot!: Ajavité
anyaggal való ellátás is jobb volt,mint a hdt-eknél,igy a pc.ho.gjmü-
technikai harckészültsgg szempontjából ,sokkal jobb volt a ~öbbi magasabb
egységeknél.
1942.május 9. A hadosztály rövid kiképzés után Esztergomban a
kormányzó elétt,együttmüködési gyakórlatot mutatott ~e.

/1'>
/.1<"'. / -, ...Iv.
nl.· ~/. t:",
- .. /- 1,,//
l'
"!'
\
~~:S~ /'
. r.' .'

210
1.Páneélos hadosztály szervezete:

3 o. Hk.ezred
Törzs 3 köz.bk. 2 k.h.k:.
Hold',
Árk.sz.d. T-loll
Müh. szd.

I-Ir.z1:j •
l.nehéz szd. II n.hk.
2-3.köz. szd. 20-20 köz.bk.
Zlj.törz~. Törzs.szd.
Jt0rg.szab.szak.
Ark.szak.
Távb.szak.
Hk.szak. Z. 'S"Told; U) .3 T·!.8,2 7"'<1. """~
Száll.S7.d.

1.Gk.lövész ezred
Ark.szak.
Távb~szak.
Mkp.szak.
Forg.szab.szd.

I-II.~k.löV.Zlj.
Gp.sz •
Árk.szak.
'Távb.szak.
Mkp.szak.
1-3l1'gk.löv:szd.12 gp.,4 'SImm av.

51.Pe.gépág;vus zlj'.
, Törzs 2 ko!>..k./Toldi/
1-3.szd. 6 Nimród,l Toldi

1.Felderitó zlj.
T,örz8
Árk.szak.
Távb.besz.szak.
Petá.szd. 4 löv.
Müh.szak.

Peg.szd .• 15 Csaba, 14 mkp.


Gk.löv.szd. 12 gsz.,2 gp.,2 npu.
Könnyü hk.szd. la Toldi
1.Gv.tü.oszt.
,'ol-).gv.üteg á 4 löv.2 gp.
5.Gv.tü.oszt.
1-3.gv.üteg á 4 löv.2.gp.

51.Lgv.tü.oszt.
1-2.Lgv.ágyus üteg
1.Pe.utász ezred
1.Pe.ho.hiradó szd.

1.Pc.ho.Gk.vonat

- 2 -

211
N
-
N
óf/71J:/rln ..f: /11'/ - /9+1
Ih. /10. ~mtfngQ (IZ $'2e~i.uW1le~~·o~~h J'.lu/n/
.;;.,;;.
1'2Q _.-_. "----
/1.3
/2
f2
12
4-
19
5'
/1
12'-
,~
II -1 S~
--2~---~2 ~ 17~I
.... ••
"- -
")
.31"
.f
89 ~
~
lt)
,~ J-8
-9436
2"'.
/72
-j.I"
-If""
.i13
1.3
5"
I
l2J1--8
1;7
-*JG
JG
7~
22
<l
"'-
/8
147~I
12
'3
425
~t3
61
47 -
~
1
-G
j-J-12G
I
Ié72
/2 19
-$
0~
f6
-4JI---/-,'"I-j~77
52f)
/87 ~
•..
292
ss (/
-l8
10
-276
'?-
2
IS
-4/6 32/1 *I7
2
/09 0 ;::.
-.371
778
';'9;1
~gg395203
S
7.f,f
f/3
1- -II
1-
~
3,34./r
181,.
,jgj
-416
.:JjjO
252
·3$?S
982~-.324-2
~
-24
-2q
263
-
'" I~ ,I I
JltJ/YT4TI1
of 1) ..~ ~/EGYJ/ERl'L'T
22l.ff -.--- ..- "--
G~P./ARHtI
~PAItCE/./Ht/.
Ir;,~~ •..23
~/2 2f ~/2 4 ti 1/67
~ go ~~ 1'112
21
22
119
21 7
-'GI
~ ~ ~
.~
- ~7 '~'~" - tt
~'2
~29
,~
,~ 't 18# ~
~J~~~~~ ,~ ~~
~l::s~ 1-
le2
IISJí IJJ .iG 7 i ~.f"17 2§/1~189 22
1. h. Ac. dldtl szd.
'."il;:
t 4;:t ,i ;:
1

SRrrezeitur/ ~. J4/tf,a~ t'km-~ ~.fJ",J,a .12$.tzP. /.g/ ~ /~ J~. 91. 6 I'Mt.#I


Egyéb anyagol(
Hímzett HADITUDÓSÍTÓ JELVÉNY
(A zubbony
jobb felso zsebe
fölött)
A jelvény
magassága 78 mm,
szélessége 90 mm

113.899/eln.2. r.-1940. sz. körrendelet (1941.01.23.)


Közzétéve: 5. sz. Honvédségi Közlöny - 1941.
Gyorsfegyvernem részére hajtóka és társasági zub-
bony (szín) rendszeresítése
Az 1940. 10. 12-én kelt 57.396/eln.1.a.-1940. sz.
rendelettel újonnan felállított gyorsfegyvernem ösz-
szes csapatneme részére világos, búzavirágkék
posztó hajtókát és tisztek (tisztjelöltek) részére sötétkék társasági zubbonyt (hajtóka nélkül) rendszeresítettek.
A gyorsfegyvernemen belül az egyes csapatnem-jelvények rendszeresítése iránt késobb külön intézkedem.

Már akkor felmerült a csapatnemeket megkülönbözteto jelvények bevezetésének igénye. A lovasság a lo-
vassági kard meghagyásával már eleve felismerheto. Ebbol kiindulva a gk. lövészek, kerékpárosok s nemkü-
lönben a páncélosok is (akiktol ekkor vették el az eddigi sötétkék hajtókát és adták a híradóknak) igénylik a
megkülönböztetést szolgáló felismerteto jelvények bevezetését.
A megkülönbözteto jelvények bevezetésével foglalkoztak is az illetékesek. Az érintett alakulatokat utasÍ-
tották, hogyajelvényekre vonatkozó elképzeléseiket, illetve jelvényterveiket terjesszék fel. A felhívásra az
érintett alakulatok meg is tették - illusztrációval- a javaslataikat. Ezek sajnos nem maradtak meg, nem do-
kumentálhatók.
A tervezési felhívásban meghatározták, hogya Szt. Koronát, a halálfej et és a szárnyakat lehetoleg mellozzék
a tervezésbol. Ennek ellenére a legtöbb ajánlás a három közül legalább kettot felvett. Ugyanekkor a központi
elképzelés a jelvény elhelyezését a zubbony jobb felso zsebe fülé tervezte, ami már eleve széles, fekvo jelvény-
re inspirált. A kérdés végrehajtására a közbeeso viták miatt a háború végéig sem került sor. 1942 folyamán
ugyan elkészült egy páncélosjelvény-sorozat ajánlásként. Elfogadására és rendszeresítésére semmilyen intézke-
dés nem történt. Ennek ellenére, szabálytalanul, igen sokan viselték, világoskék posztó alátéttel.

M. kir. 5. gk. k. m. oszt. Em1ékjekvény-tervezet 1. páncélos ho.


1941-1943. a keleti fronton harcoló csapatok számára 1943 telén

213
Mérethu ábrázolások!

1930. RUlSK 1930. Honv. Pcjm. Og. HAJMÁSKÉR 1929. RUISK. Bp.

Egységes Honv. Gjm. embléma

1941. Orosz hadjárat.


M. kir. VIlI. gv. köz. tar. osztály

21.437./eln.2.-1943 HL VKF. 290. doboz 1943


Páncélos csapatnemjelvény rendszeresítése
tbn. értekezlet összehívás a
A Pc.Hdt. 1943. évi 03. 22-én kelt 2. 362./eln. vk.-1943. sz. felterjesztésére a páncélos csapatjelvények rend-
szeresítése tárgyában elhangzott vélemények egyeztetése céljából október 20-án 12 órakor a Nádor u. 9. 1.
em. 3. sz. alatt értekezletet tart.

Megjegyzés: az értekezletrollevéltári adat nem maradt fenn, így a jelvény további sorsa nem volt nyomon
követheto. A tervezett jelvény, ismeretlen okból, nem valósult meg. A tárgyra vonatkozólag más dokumentu-
mot a Hadtörténelmi Levéltárban nem találtunk. Így csak ez az egyetlen írásbeli bizonyíték, hogy az üggyel
idoközben valamilyen formában foglalkoztak.

Az ábrázolt
példányból
12 db került kiadásra
a nevelointézetek
CSEPEL
segédmotor -kerékpárj aira.

Eredeti nagyság.
Fém kivitel.
A zománcozott címer
nem eredeti.

214
7. Páncél jármuvezeto jelvény
(Kiadásra nem került)
Ügyességi jelvény. 52.900/eln.kik. 1944. sz.

1940.
Páncélos öttusa-emlékplakett a Ludovikán.
Méret 50 mm.
Tervezte: Kömlody Imre akadémikus.
Kivitelezte: Ludvig

Csapattiszti jelvény
(csapattal kivonuló tisztek részére, ezredpk.-ig bezárólag)

215

..'[ ....•
/"!l~2 -194-5. I I ,
Jjf///$IJI{ IJf /fff! RfllllJ'ZíRfJ'/7fT7 All/tl/#J .lE/glIYlJl

/ / I
P,4I1CELGffJf/fJCS/ &L1.

I /

P.4/fCELTORO
•• /1
®

216
K i a d v á n y ok:

6.gy.e.paág ••••••••••••••••••••••••••• l.
;6.gy.e.pság •••••••••••••••••••••••••• 2.
10.lov.ezd./IT.~.hu.szd.utj~ •••••••• 3.
10.ttl.e.p8ág ••••••••••••••••• ~ •••••••• 4.
10.1~.gá.ü./aIY.lgT.tU.O.p8ág.utján/. 5.
10.hir.szd./aIY.h1r.zlj.peág.utján/ ••• 6.

/:18 páldány:{
10.ho.von.paág./aIT.fo~.von.p8ág.utj./ 7.
.1 ••7.-ig:
Irásban:

A 62./2.hda.f6azmstr.42.III.26.ss.rende-
,
letre/:IV.hdt.pság.;21;.!eln.l.-1942.ezám:i
Az orosz hdm.terUleten a'táj~koz6dáe ée
az alakulatok fe11emerásének megk8nyitéaére
az alábbi jelzéseket kell használni:
I.Jármüvek megjelölése:
A.ho.alakulatai részére.az l.sz.mellék-
let szerinti alapjelzést rendszeres1tették.
E jelzés célja az,hogy a jármüvek hovatar-
tozása •• az els6 pillantásra megállaplt-
hat6 legyen.
E jelÖlés csupán keret,melyben a csapa~
test,zlj./:oszt.:/és ö.aloszt-ok jelét kell
elhelyezni.
A k.ho~alakulatai közül
a 6.gy.e.pság.,
a 36.gy.e.pság.,
a 10.tü.e.pság.és
a lO.lov.azd.paág-ok ezirányu javae
lataikat - a továbbiak figyelembevételével
a 10.hop-nak f.hó 27-ig terjesszék e16.
A többi,fel nem sorolt alakulatok jel-

zését a hop.állapitja meg./:Lásd 2.sz.mel-


léklet. :/

l./~jmü-Vek megjelölése:
Az alapjelzések a tehergépjármüveknél
30,a személygépjármüveknél 20 cm.átmér6jü
képzelt körben legyenek elhelyezhet6k.
A vonalak szélessége 15/:alapjelzée:!

ill.IG mm./:csap.tpst,stb.jelz48:/1e~yen

-~-

217
~2/JfthI-q2.
A jelzéseket ~ehár ~eetékk.l kell ~el~ee-
téni.
A jelzéseket tehergépjáI'mÜveknél elli 8
bal éárhány6n,hátul a koc8ie~ekr~ny k~~ep~n,
BzemélygépjáI'mÜveknél el~.és hátul a bal
sárhány6./s~ ktl~elépens/kell elhelyezni.
Példa az l.sz.melléklet ezerint./12.ápre./
2./6öm-ve~megjelö16'es.
Pogatolt ~áI'mÜTeknél.a bal .ol~alo~ elbe-
lyezett 2,x35 CD~nagyságu /:35 ~~ viz8~1n-
tes'mérets/nyers deszkatáblára kell az 81&-
kulat 15 cmKnagyságu je1zését ~ekete fes-
tékkel ráfesteni,vagy ráégetni.
A jármU rendeltetését feltüntet6 irás
/:p1.2.sz.eleeég kocsis/az alakulat jeltéee
alá kerUljön.
3./A jelzéseket az elvonulás e16tt kell
felfeeteni.A sablonokat és a feetéehez szük-
séges egyéb anyagot az alakulatok elvonulás-
kor vigyék maguJqcal.
Példa az l.sz.melléklet szerint/:3.ábra:/
II.JármÜvek feltÉmerhet6vé tétele repU16k
számára:
Saját,vagy szövetségee repti16k megjelené-
eekorminden jármüvet iamertet6 jelzéssel
kell ellátni.Az 1smertet6 jelzés legalább
..khe~1a A::pv/d./ Ixl m.nagyságu nemzeti Bzinti zászló /:cimer
';;"k/ nélkül:/melyet a saját repUl6 megjelenésekor
a jármUvek tetéjére ki kell fesziteni.
Ehhez az alakulatok minden fogat olt és
gépjármüvükhöz 1-1 drb.zá8z16t szerezzenek
be.
IIIjPaág.jelz6 táblák.
A pság-ok /:zlj-/:oszt,:/pság-ig bez.:/
helyének 6s az odavezet6 utaknak megjelölé-
sére az elvonulás e16tt az l.sz.melléklet
4.áb~a szerinti táblákat kell elkéeziteni.
A pság-ok ezekb6l 10-10 táblát készittes-
senek el.
FV./Utak és helységek megjelöl~8e:
*e utak é8 helységek megjelöláae az-~z.
mell.~.ábra szerint ~örténi~.
n, ./Anyagiakr~ y.~e·.bb intézkedem.

-2-

218
l.számu melléklet.

lO.élm-.o.sz'l.

1/2 IV.•
/l.!og.Büt~
oszl.

lO.seb.száll.gko.

l05./1.ht.ázd.

Menetzene

231~mü.vez.törzs

104./5. táb ;!Ilunkis


szd.

F)4. /S. t6.b. r.lu!l~~ás


szu.

l.,}4. /'1. t,:,.l • :nur ~:::.-:


·..;z •...•

219
szlo
ság.
e.PSág•
'-...
lO.losz.kez.oszl.
d~
2.számu
1/2
~r
g
-.-
M-"
~,,~(..

gx
[~j
(lJ
[8J
~X
-~.
.••• ~.
kko.
o.
mell~klet~
~l.JOI~_
~ IV.!1.fog.süt6
@ lO./2.16sz.száll.
lO.rögt.von.cBop.
lO./l.16sz.száll.
t •"::;•
1lO.eü.oszl.
IV./3.élm.ezáll.ko.
lO.élm.oszl.
~
c: r. " '} • ro
~X
~~
lO.seb.száll.gko.
~~
~~~
..ko.
lO./4.16sz.száll.
lO~/3.l6sz.száll.
ko.
.12/Jj~2-1fJ.t~

220
Menetzene

l04./5.~áb.munkás
szd.

~04./6.táb.munkás
sli!ld.

l04./7.táb.munkás
szd.

221
p.
tett Jelzé~ek 1 oreJ
oijl
(@ I
l.számu me~leklet.
a 49~./kt •..;1942.8z.ho

@J
[@l
(@]
[@J
~
~
~~ ~
36.Ill. zlj.
36.-gy.e.
36.árk.szd.
36./rII.
36.av.szd.
36./t.zlj.
36. kiséro
ko. zlj
gp.
36.pct.ó..szd •
Ü.
'szd
./IIJ~z-$e.

222
-" C;J @J
"'ll ([l~'
ltJ
Jel~~s ~

@](!hí)
00
@J
t@J~.~
. i
~.
' ..

~
.
lO.hir. szd
lO./2.l0sz.száll.ko.
lll.
.;' '"lösz.
135.tgko
lG.i4.10BZ.s~ill.tL.
IO./3.lösz.
lO.lösz.kez.oszl.
lO./I.IBsz.sz&ll.ko.
~T
9.~J
~~}}
~~
. ,/ ... -~.
lO.ko.lgv\gp,
lO.ho.von.pság.
~~Z-~tl!.
•",, ' 2 ko.
•száll.
_';szill.
szd, ~co.
. 'A

lO/II;tü.oszt

O/;!

223
1./A °100.ho.~".3e1z'.e
/. eg,ben ao·J:\O
.•lS.8.e~..ala);ulataUak a1!1P-
~.liI'•••aj l::;--

2./Gjm-vek jéiz~~~.
---
Csak'példa!
"'y. e.pk.;.1sEgk.

Ps~pattest jelzás/ '·~VC:/


"•.....
vonalvasta.geág:·
/hármas ;balóm:/
10 mm I.SI ••• ~.
vona1váatagság
o ö~~\ l 15 mm

+--'.55 cm ~

t
25

t ~
\iI
:
...
"
-..\
•••
.",,"
2.eleságkocé:1
J
r
~5'oJll ~ képzelt
k~r

!.J'.~.
,

4./P~ág.,alakulat jelz5 tábla:

C~.1!C PÉLDA]
."./III.7lj.
pság.
20 cm
i 51 ····f

1 //
['7.,0.,'
. ; .' /
,/,'.
o.:J.:.'~i / -- '-60"cíi o

~-"----- -~.".~.

224
----.--
1.r,z, m"JI~kle:t.

a 32.13 /e.ln.L-1942-hc.i.

IV. hdt. pshg; IV. hdt. közv. csap,

(- -~ ) IV. hdt. vonab

10. k. ho. csapa.t 6,s vona t

12.k.ho. csapa~ ~ vonat

1~.k. ho. csapa~ ~s vonat

~214/eh.L-/9~2..

225
'2. sz. me.\I~kl~~ ,
a. ~2.13leln. \; 1942.-ha,I..

17. hu. szd.

1,
IQ]] n
I
,V. 'av. ~Ü.oszt ~A./;\. W. oszt. lV.tU. m~.szd.
r---·"

IV. Iov. ~ü.os~t. lV.ul-hsz zlj. IV. hir. zli·

lV.ki~f,bs.mu. szd.
I
M.~gj~9YZ.r;.,s:

A vm: kp.zlj. Q már eddigi j~lztsét hasznbUa a hdt. alop-


j~I:::~s~ba.n~s az.t v: 1-ig jd(U1tse. Arn~t1flyiben q.ddig·

j-zl!.~s~ na..rn l(!.r.n~ ,akkor sajá~ tz.lgondalbsa surinH


jdÚ.sc c.lkalrnauC! J.s ad j(l.!r;.,nrse.

J2IJ/e),.z. -/~J2.

226
3. sz. m:zll~ldcz,t a, 3213/efíí.l1g4~-haz.
Hdl; von. ataKvlarok je tzé.se.

Cri. a
hdt. von.ps~. )C~ 1V./2. gk.1IOIl c.soPfIa9· )C~ IV./l.f.g .\'On.C!Of'~ C~ 8.1g•• 9 p. szd. )
IV.l6szukemló oszlop IV.ddmlZ~ oszlop ~2 v11.SÜroosz.lop 102.süfóoszloP

C le )( X Je ~)CP\")
ue- Je ®I )(
C lVü::zIOP IV·/'lk.csioszlop @1/
(v./2.kocsi.szlop )( ®lII )
113.kocsioszlop

C" ~)e ~)(


IV;hdl.üza.OSZIO)

IV.ft).. f6b. k6rhtÍz


C IV./1.gko.
IV·/tseba.iúl}smllilb gko.
IV./?. gko.
1\f./2.$ll:b~ü1I:sr@lj1Ó gJ(o.
+ J
1v./Ü6b.kbrh&
IV.8 okt. ~l1om~s

C++)( x )( x X)e ~ )
C" IV.16.ubtó OSzlO)
107./6.tbb. v.munkás szd.
(l )e.~) c .--m. )
C. 240._ka
lV.hídcso
V. IörtS

. ps6g.
107.M~b .•.lI1un~

1V-/1.hadihldoszlo p
ml. 107.ls.táf,.v.

1V./2.. hadih'idoszfop
szd.

~rm) ,.
-1
I
~ C~)C~)
IV.k.hadihldomop IV.muszal<i oszlop IV./1.bürü osz.lop IV.!2.. bürüo5~op

~,-~)C~) ---.~
A JA Je- •••••••••••• n~
-
)

0-0' (0-0-0)
=105.h b.li'I1S6)
ll. 10S·/ hL szd. " --,~'fiJF
\tt,··~ ~ '

227
4. sz. mell~kld;
a 3213/e.ln.1. 1942..!:~mhllz.

l's b 9.:.1 a\akuial: jelz6 t6b16t.<

6O c.rn.
<-- ~

~Il[ ono Z ~~-

} i!;·.1a.gYCllloz:aL

G~::'
P7J7iil "D'1;"05 ~ZIIiFl~
• 1 tc.:;!';/C
- •

Dtl1l:l ""251 ci sz.inne.l fq;dve

J21J /e1n.Z. -/g~.

228
1. bbrQ.

2...6bra..
lr& n~jell~ ~51 hal~5~gn~vt&bl&k f~liratQ
1ran!lJ~,
1 '1 IOIaD
l'l'LlLIG.:~ p~1d(l~

J:KIEV
&D~ }i·J1 E·B
3. &.bru.
A ~&braheg~~s r~sr~ben I~"b SlÓtn a hlZ~s~gn{l.k az. irb"'1.ie\z~
~6blbJbl m~r~ ~6volshgb1 mu~a~ja...

J2/ J /e;;,.Z -/9t2.

229
I. Pe. Hsdt. 1l.163/eln.vk.-1943 (XII. 23) irat melléklete (másolat)

Fsz. Az alakulat megnevezése Jelzése* Megjegyzés

1. 1. pe.hadt. törzs Budapest


2. 1. pe.hadt. hír.zlj. Budapest
3. Pe. és gk. löv. közp. isk. Esztergom-tábor
4. Pe. közp. muhely isk. Budapest
5. 1. pe.ho. törzs Budapest
6. 51. pe. gá. zlj. Budapest
7. 1. feld.zlj. Budapest
8. 1. gv (gépvontatású) k. tü.oszt. Budapest
9. 5. gy. (gépvontatású) k. tÜ.oszt. Budapest
10. 51. 19v. tü.oszt. Budapest
11. 1. pe.ho. u.z1j. Budapest (Háros)
12. 1. pe.ho. gk. von. oszt. Esztergom-tábor
13. 1. hk.e. törzs Esztergom
14. lll. hk.z1j. Esztergom (Nána)
15. lilL hk.zlj. Jászberény
16. lilII. hk.zlj. Rétság
17. 1. gk. löv.e. törzs Budapest
18. 1. gk. löv.zlj. Budapest
19. 2. gk. löv.zlj. Budapest
20. 3. gk. löv.zlj. Aszód
21. 2. pe.ho. törzs. Kecskemét
22. 52. 19v. gá. tü.oszt. Ungvár
23. 2. feld.zlj. Kassa
24. 2. gv (gépvontatású) k. tü.oszt. Kassa
25. 6. gv (gépvontatású) k. tÜ.oszt. Kassa
26. 52. légy. pe. gá. oszt. ** Cegléd
27. 2. gk. u.szd. Tiszakirva
28. 3. gk. u. szd. Szatmámémeti
29. 2. pe.ho. gk. von. oszt. Munkács
30. 3. hk.e. törzs Cegléd
31. 311. hk.zlj. Cegléd
32. 3/II. hk.zlj. Kecskemét
33. 3/II1. hk.zlj. Kiskunhalas
34. 3. gk. IÖv.e. törzs Ungvár
35. 4. gk. IÖv.e. törzs Kassa
36. 5. gk. IÖv.e. törzs Ungvár
37. 6. gk. IÖv.e. törzs Munkács
38. 1. pe.ho. hír.szd. Budapest
39. 2. pe.ho. hír.szd. Kecskemét
40. 1. pe.ho. forg. szab. szd. Vác (Budapest)
41. 1. n. hadihídoszlop Budapest
42. 5. n. hadihídoszlop Budapest
43. 2. pe.ho. forg.szab. szd. Ungvár

Megjegyzés
* A jelzések lásd a 231. oldalon.
** Azonos a 6. [sz. alatti 51. pe. gá. zlj .-jal, azaz Nimródos;
51. zlj. kék hajtókás,
52. oszt. piros hajtókás.

230
• 8938~~ \~\ 15
16 ,\/~ 22
23 @]
~
11
40 1O~42
41
17 '\'\.~\
'\><-\
39
36
35
37
[Q]
[2]
[fJ
ill ~ ~\ 24 ~
\.*"'~
1831 [lJ 25
29
28
30
32 ~~
[2]
1*1
[i] 34 ~
[lJ
10 e
[TI
43 ~

N
w
•.....•
3311./eln.I.-1942. számhoz 2. sz. melléklet

" 12/3.
12/4.
130.
12/1.
237.
48.
18. tü.e.
lov.szd.
105/2.
101/3.tgko.
mu.
hír.szd.
gyalogezred
gy.e.
1O.könnyu
12.
101/2.
10.
101/1.
IV/1.
12.
12/5.
12/2. seb.
gy.ho.
losz.
ko.
éla.
19v.
eü.
k. ko. M"
(tüzérezred)
12/3.
12/4.
12/1.
(tehergépkocsi-oszlop)
(lovasszázad)
hadtápszd.
tábo yez. fogatolt
törzs
(híradó
(gyalogezred)
száll.
sütoaszI.
ho. ho.
gypk.
munkásszd.
(kocsioszlop)
aszI.
(élelmezési
gá.
kez.
12/2.
12/5.
19v.
ü.
von. gko.(gy.e.)
pság.
(egészségügyi
pság.
tpk. aszI.
gp. 12.vonatszázad
(hadtápszázad)
(muszaki
(légvédelmi
(sütooszlop
pság. IV.
század)
(18.
(gyalagsági vezetési
-IV/1.
(sebesültszállító
sz.
(loszerlY.
oszlop)
(könnyu
(könnyu
(tüzérparancsnok) gy.e. "M"
iker)
)közérdeku
parancsnok)
fogatolt
kezdo
gépágyús
oszlop)
ho. 3.
felállította hds.
törzs) IV.
gépkocsioszlop)
ho.oszlop) hdt. Pécs
lY.légvédelmi
- hír.zlj.
munkaszolgálatos
vonatosztály
sütooszlop
kocsizó
felállította
üteg) felállította
vonatparancsnokság) szd.gá. oszt.
Csapatkórház,
géppuskás
lY. Szekszárd
Mohács
Tolna
Szekszárd
Pécs
század)
Kaposvár M"
M"
23.
apjelzésében alkalmazandó megkülönbözteto jelzések

Felderíto-, muszaki és híradóalakulatok jármuveinek megjelölése

Felderíto
30. 10. felderítoosztály-parancsnok Pécs
31. 10. felderítoosztály kerékpáros árkászszakasz Pécs
32. 10. felderítoosztály kerékpáros távbeszélo szakasz Pécs
33. 10. fe1derítoosztá1y gépkocsizó aknavetoszakasz Pécs
34. 10. felderítoosztá1y gépkocsizó páncéltöro ágyús szakasz Pécs
35. 10. felderítoosztály páncélgépkocsi-szakasz Gyékényes
36. 10. felderítoosztály kerékpáros század Gyékényes
37. 10. felderítoosztály lovasszakasz Pécs

232
Utász
38. 10. utászzászlóalj törzs Baja
39. 10/1. utászszázad Baja
40. 10/11.utászszázad Baja
41. 101lI1. utászszázad Baja
Híradó
42. 10. híradózászlóalj törzs (pság.) Pécs
43. 10/1. híradó század Pécs
44. 10/2. híradószázad Pécs

Tüzéralakulatok jármuveinek megjelölése

10. tüzérosztály
45. oszUörzs 10. tüzérosztály törzs Kaposvár
46. 1. üteg 10/1. üteg Kaposvár
47. 2. üteg 10/2. üteg Kaposvár
48. 3. üteg 10/3. üteg Kaposvár

11. tüzérosztály
49. oszUörzs 11. tüzérosztály törzs Pécs
50. 1. üteg 11/1 üteg Pécs
51. 2. üteg 11/2 üteg Pécs
52. 3. üteg 11/3 üteg Pécs

12. tüzérosztály
53. oszUörzs 12. tüzérosztály törzs Tolna
54. 1. üteg 11/1. üteg Tolna
55. 2. üteg 11/2. üteg Tolna
56. 3. üteg 11/3. üteg Tolna
57. 10. tü. méroszázad Kaposvár "M"
58. lY. ö. 19v. gá. üteg Pécs

A 6. gyalogezred gépjármuveinek megjelölése

59. 6. gy.e. törzs Kaposvár


60. 6. gy.e. árk.szak. Baja
61. 6. gy.e. távb.szak. Kaposvár
62. 6. gy.e. emv. Pécs "M"
63. 6. gy.e. av.szd. Kaposvár
64. 6. gy.e. pct. á. szd. Kaposvár
65. 6/1. zlj. Kaposvár
66. 6/1. szd. Kaposvár
67. 6/2. szd. Kaposvár
68. 6/3. szd. Kaposvár
69. 6/1. gp. szd. Kaposvár
70. 6/1. távb.szak. Kaposvár
71. 6/I. pct. á. szak. Kaposvár
72. 61lI. zlj. Kaposvár
73. 6/4. szd. Kaposvár
74. 6/5. szd. Kaposvár
75. 6/6. szd. Kaposvár
76. 61lI. gp. szd. Kaposvár
77. 61lI. távb.szak. Kaposvár

233
78. 6III. pet. á. szak. Kaposvár
79. 6/III. zlj. Nagyatád
80. 6/7. szd. Nagyatád
81. 6/8. szd. Nagyatád
82. 6/9. szd. Nagyatád
83. 6/III. gp. szd. Nagyatád
84. 6/III. távb.szak. Nagyatád
85. 6/III. pet. á. szak. Nagyatád

A 8. gyalogezred jármuveinek megjelölése

86. 8. gy.e. f. (felderíto) Pécs


87. 8. gy.e. árk.szak. Baja
88. 8. gy.e. távb. szak. Pécs
89. 8. gy.e. lov.szak. Pécs
90. 8. gy.e. av.szd. (aknavetoszázad) Pécs
91. 8. gy.e. pet. á. szd. Pécs
92. 8II. zlj. Pécs
93. 8/1. szd. Pécs
94. 8/2. szd. Pécs
95. 8/3. szd. Pécs
96. 8/1. gp. szd. Pécs
97. 8/1. távb.szak. Pécs
98. 8/1. pet. á. szak. Pécs
99. 8III. zlj. Pálrnonostor
100. 8/4. szd. Pálrnonostor
101. 8/5. szd. Pálrnonostor
102. 8/6. szd. Pálrnonostor
103. 8/II. gp. szd. Pálrnonostor
104. 8/II. távb.szak. Pálrnonostor
105. 8/II. pet. á. szak. Pálrnonostor
106. 8/III. zlj. Pécs
107. 8/7. szd. Pécs
108. 8/8. szd. Pécs
109. 8/9. szd. Pécs
110. 8/III. gp. szd. Pécs
111. 8/III. távb.szak. Pécs
112. 8IIII. pet. á. szak. Pécs

Vonatalakulatok jármuveinek megj elölése

113. 10. von.pság. Pécs "M"


114. 10. ko. 19v. gp. szd. Pécs "M"
115. 10. fog. voncsop. Pécs "M"
116. 10/1. kocsio. Pécs "M"
117. 10/2. kocsio. Pécs "M"
118. 10/3. kocsio. Pécs "M"
119. 10/4. kocsio. Pécs "M"
120. 10/5. kocsio. Pécs "M"
121. 10/6. kocsio. Pécs "M"
122. 10/7. kocsio. Pécs "M"
123. 10/8. kocsio. Pécs "M"
124. 10/9. kocsio. Pécs "M"

234
125. 10/1. tgk.o. Pécs "M"
126. 10/2. tgk.o. Pécs "M"
127. 10. losz. kez. o. Pécs "M"
128. 10. élm. o. Pécs "M"
129. 10. sütoo. Pécs "M"
130. 10. eü. o. "M"
131. 10. tábo kórh. "M"
132. 10. lóello. (ló ellátó) "M"
133. 10. tábo or.szd. "M"
134. 10. von. muh.szd. "M"
135. 10. hhid.o. "M"
136. 10. mu. O. "M"
137. 8. gy.e. menetzene "M"
138. 10/1. seb. száll. gko. "M"
139. 10/2. seb. száll. gko. "M"
140. 10. szi. álls. (személyszállító állomás) "M"

235
WW~
1 2 3

w\Y~~
4 5 6 7

w~\9~
8 9 10 11

CW9~C@
12 13 14 15

<Www
16 17 18

~\V~W
19 20 21 22

w9~~
23 24 25 26

O(!J0
27 28 29

236
(J féJ féJ .reJ
30 31 32 33

~[§J~~
34 35 36 37

38 39 40 41

~(iJ(iJ
42 43 44

~~~~
45 46 47 48

.~~~~
49 50 51 52

(@J(@~~ 53 54 55 56

(~J [!J
57 58

237
~~~~~~

~~~~~~~~

~~~~~~~~

~~~%~~~~

~~~~~~~~

~~~~~~~~

[ID~~~~~~~
238
~~(8)~~s
~~~~[8Y§~~
~~~~[8j3~~
~~~~[87§~~
~~~~~§~§

~~~~[87§~S
ID~W~~§~§
239
tv
~
o

~.
113
CD ~
114 115
C!J ~
116 117
[lJ (!J
118 119

(!J(!J[!J[!J~~(]J
120 121 122 123 124 125 126

~~~~CV~~
127 128 129 130 131 132 133

00~~~(!J(§J
134 135 136 137 138 139 140
Ágotay István roili. hdgy.: A 7. rohamtüzérosztály története. Konferenciai eloadás, 1997.
Armour in Profile, Nos.1-24. 1968, Profile Publications Ltd.
Bombai-Gyarmati-Turcsányi: Harckocsik 1916-tól napjainkig. Zrinyi.
Bonhardt Attila: Tigris angyalbörben. Haditechnika, 1997/2.
Bonhardt Attila - Sárhidai Gyula - Winkler László: A Magyar Királyi Honvédség fegyverzete. Budapest,
1992, Zrinyi.
Barbarski, Krzysztof: Polish Armour, 1939-45. London, 1982, Osprey Publishing.
Bronyetankovaja Tyehnika. Sztran Evropi, 1939-1945. Bronyekollekcija no 5/26, Moszkva, 1999.
Chamber1ain, P. und Doyle, H. 1.: The Panzerkampfwagen 111 and IV Series und Their Derivatires. 1989,
Iso-Galago.
Dombrádi Lóránd: A horthysta katonai vezetés erofeszítései a páncélos fegyvernem megteremtésére
(1938-1940). Hadtörténeti Közlemények. 1970.4. sz.
Dombrádi Lóránd: A magyar páncélos-magasabbegységek kiépítésére tett erofeszítések a háború idoszakában
(1941-1944). Hadtörténeti Közlemények, 1970.
Dombrádi Lóránd: A magyar gazdaság és a hadfelszerelés, 1938-1944. Budapest, 1981, Akadémiai Kiadó.
Dombrádi Lóránd - Tóth Sándor: A Magyar Királyi Honvédség, 1919-1945. Budapest, 1987, Zrinyi.
Dombrádi Lóránd: A magyar hadigazdaság a második világháború idején. Budapest, 2003, PETIT REAL
Könyvkiadó.
Éder Miklós pe. fhdgy.: A 16. rohamtüzérosztály története. Konferenciai eloadás, 1997.
Éder Miklós: Magyar felségjelek, 1917-1945. Budapest, Haditechnika, 1996/2. sz., 10-15. old.
Egon Kleine Volmar KÜhn: Tiger die Geschichte einer legendaren Waffe, 1942-45. 1981, Motorbuch Verlag.
Feist, Uwe & Culver, Bruce: Panzerkampfwagen. 1995, Panther-Ryton Publications.
F .M. von Senger und Etterlin: Kampfpanzer 1916-1966. 1966, MÜnchen, l F. Lechmanns Verlag.
F. M. von Senger und Etterlin: Die Deutschen Panzer, 1926-1945. MÜnchen, 1965, J. F. Lehmanns Verlag.
Forty, George: German Tanks of World War Two in Aktion. 1987, Arms and Armour Press.
Gosztonyi Péter: A Magyar Honvédség a második világháborúban. Budapest, 1992, Európa Könyvkiadó.
Grove, Eric: 11. Weltkrieg Panzer. 1976, Wehr & Wissen.
Harckocsik és páncélozott jármuvek típuskönyve. Budapest, 1980, Zrinyi.
Heigl's Taschenbuch der Tanks. Teil I, Teil II. 1935 (Neuauflage 1970, 1971), MÜnchen, Lechmanns Verlag.
Hiroshi Ichimura: Achtung Panzer Panzerkampfwagen 111.1991, Dai Nippon Kaiga.
Ivanov, H. v.: Oruzsije pobjeargyija, 1941-1945. 1975. Mo1odaja Gvargyija.
Jedrzejewski, Dariusz - La1ak, Zbigniew: Sojusznicy Panzerwaffe CZeSc 1. Varsó, 1998, Pegaz.
Kárpáthy Taszi1ó rotÜ. fhdgy.: A 20. rohamtüzérosztály története. Konferenciai eloadás, 1997.
Kliment, Charles K. & Francev, Vladimir: Czechoslovak Armored Fighting Vehicles, 1918-1948. Schiffer
Pub1ishing Ltd.
Magnuski: Von Tankograd nach Berlin. Berlin, 1980, Mi1itiirverlag DDR.
A magyar harckocsizó fegyvernem 60 éve és a harckocsi 80 éve. HM Oktatási és Tudományszervezo
Foosztály, 1996.
Perrett, B.: Fighting Vehicles of the Red Army. 1969, lan Allan.
Peter Chamberlain und Chris Ellis: Britische und amerikanische Panzer des Zweiten Weltkrieges. MÜnchen,
l
1972, F. Lechmanns Verlag.
Regensberg, Werner - Scheibert, Horst: Beutepanzer unterm Balkankreuz - Französische Kampfpanzer.
1990, Waffen-Arsenal Band 12l.
Scheibert, Horst: Die Bilddokumentation der Deutschen KampfPanzer des Zweiten Weltkriges. Podzun-Pallas
Verlag.
Soós Tibor rotÜ. fhdgy. (1945-ben hdgy.): A 20. rotÜ. osztály 1. üteg története. Szóbeli visszaemlékezés, 2001.
Smelev,1. P.: Tanki BT. Hobbiknyiga, 1993.
Spielberger, Valter l: Militarfahrzeug. Band: 2.,3.,5.,6.,7.,9.,11.,12.,14. 1984-1989, Motorbuch Verlag.
Szvirin, Mihail: Pantera Pz. Kpfw. V. 1996, H-Hobbi.
Szvirin, Mihail: Sturmgeschütz 111.1996, H-Hobbi.

241
Szvirin, M., Baronov, O., Olomiec M., Nyedogonov, D.: Boji u ozera Balaton. 1999, Ekszpirit HB.
Touzin, Pierre: Les engins blindesfrancais, 1920-1945. Paris, 1976, SERA.
Ungvári Krisztián: Budapest ostroma. Corvina.
Veress D. Csaba: A balatoni csata. Veszprém, 1976, Veszprém, Veszprém Megyei Nyomda.
Veress D. Csaba: A Dunántúl hadi krónikája, 1944-1945. Budapest, 1984, Zrínyi.
Wemer, Oswald: Kraftfahrzeuge und Panzer der Reichswehr, Wehrmacht und Bundesvehr. 1982, Motorbuch
Verlag.
Withe, B. T.: British Tanks and Fighting Vehicles, 1914-1945. 1970, IanAllan.
Zách Sándor rotü hdgy.: A 25. rohamtüzérosztály története. Konferenciai eloadás, 1997. Az eloadások
kéziratai a szerzo birtokában.
Zaloga, Stewen - Grandsen, James: Soviet Tanks and Combat Vehicles of World War Two. 1984, Arms and
Armour Press.

Rajzok
Bajtos Iván
Benczúr László
Bíró Ádám
Doyle, Hilary Louis
Dyer, D. P.
Éder Miklós
Gere Zsolt
Joshikatsu Tomioka
Petrovics, Alekszandrov
Ignatyiev, Szergej
Szvirin, 1.
Utkin
Zaloga, Steven 1.

242
:.o

You might also like