P. 1
Arthur de Gobineau - Az emberi fajok egyenlotlensége

Arthur de Gobineau - Az emberi fajok egyenlotlensége

|Views: 490|Likes:
Published by Richard Forgacs

More info:

Published by: Richard Forgacs on Aug 25, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/13/2013

pdf

text

original

Arthur de Gobineau: Az emberi fajok egyenlőtlensége 1.rész Előszó i.

A kultúrák és társadalmak halálos betegségének okai ugyanabból a közös tőből származnak. ii. Fanatizmus, luxus, az erkölcs elromlása és a vallástalanság nem vezetnek szükségszerűen a társadalom bukásához. iii. A kormányok viszonylagos érdemeinek nincs befolyása a nemzet élettartamára. iv. A "degeneráció" szó jelentése; a faji elemek keveredése; hogy jönnek létre és tűnnek el a társadalmak. v. A faji egyenlőtlenséget nem intézmények okozzák. vi. A nemzetek haladása vagy egy helyben állása független attól a helytől ahol ezek élnek. vii. A kereszténység sem nem hoz létre civilizációt, sem változtat a civilizáció mértékén. viii. A civilizáció szó definíciója; A társadalmi fejlődésnek kettős eredete van. ix. A civilizáció szó definíciója /folytatás/; A civilizált társadalmak különféle jellege. A mi civilizációnk nem magasabb rendű, mint elődjei. x. Néhány antropológus az embert többeredetűnek tekinti. xi. A faji különbségek állandóak xii. Hogyan vannak a fajok fizikailag különválasztva, és a keveredés útján létrejött változatok. Ezek egyenlőtlenek a szépséget és erőt tekintve. xiii, Az emberi fajok nem egyenlők intellektuálisan; az emberiség nem képes végtelen idejű fejlődésre. xiv. Az emberi fajok intellektuális egyenlőtlenségének bizonyítása /folytatás/; A különböző kultúrák kölcsönösen taszítják egymást. A kevert fajok civilizációja is kevert. xv. A különböző nyelvek egyenlőtlenek, és viszonylagos minőségük tökéletesen tükrözi a faj minőségét, amely azt használja. xvi. Ismétlés; A három nagy faj tulajdonságai. a fehér faj fölsőbbrendűsége, és ezen belül is az árjáké. Előszó Arthur de Gobineau gróf tanulmánya : "Essai sur I'inegalite des races humaines (1853-1855)" a modern faji gondolkodás klasszikus szintézisét adja, amely nagy mértékben meghatározza a modern faji gondolkodást. Gobineau az antropológia, a nyelvészet és a történelem segítségével építette föl művét, melyben mindent elmagyaráz a fajok múltját, jelenét és jövőjét illetően. A fajelmélet korának betegségeire adott választ; egyidőben magyarázta meg a múltat és adott támaszt a jelenben. Ezek a problémák ma sokkal súlyosabban és sokkal nyomatékosabban hatnak, tehát fokozott figyelmet követelnek a ma emberétől. Az árja felsőbbrendűséget a fehér fekete és sárga fajok történelmével, a civilizációk föltűnésével és lehanyatlásával magyarázhatjuk, mely mindig egy fölsőbbrendű és uralkodni képes faj érdeme volt. Gobineau eszméi a faj tisztaságáról és az

elkerülhetetlen romlás a fajkeveredés következtében máig is befolyásosak és igazak. Gobineau később a Német Birodalomban talált otthonra Franciaország helyett és a bayreuthi Wagner kör terjesztette művét. Gobineau tanulmánya alapvető irat, mely előreviszi a fajelméletet mint világnézetet. A szerző ajánlása V Györgynek, a Hannoveri királynak. (1854) /Ez az ajánlás az egész műre vonatkozik, melynek ez a kötete az első könyv. A többi könyv témája azon civilizációk vizsgálata, melyeket ennek a kötetnek a végén említek meg, és a szerző ezekre is gondol, amikor a könyv utánzóiról beszél. Az ajánlás pár szakaszát, amely kizárólag a többi könyvre utal, elhagytuk. - az angol nyelvű fordító/ A nagy események, a véres háborúk, a forradalmak és a törvényszegések, melyek olyan elterjedtek voltak az európai államokban, arra jók, hogy az ember figyelmét a politikai problémák tanulmányozására irányítsák. Míg az egyszerű elme azonnali eredményeket akar, és a szidalmakat és dicséreteket kis elektromos szikráknak néz, melyek saját egyéni érdekeivel tartják a kapcsolatot, egy komolyabb gondolkozó föl akarja fedezni ezeknek a szörnyű fölkeléseknek az okát. Lámpával a kezében le fog ereszkedni a filozófia és történelem furcsa ösvényeire, és az emberi szívet vizsgálja vagy a múlt évkönyveit olvassa el alaposan, és így kísérli meg, hogy annak a rejtélynek a megoldására kulcsot találjon, amely olyan régóta meglepi az emberi elmét. Mint mindenki más, én is éreztem a kíváncsiság borzongását, melyet maradéktalanul modern világunk ébreszt föl. De mikor megkíséreltem ennek tanulmányozását, amennyire alaposan csak képes voltam erre, úgy találtam, hogy kérdésem látómezeje mind szélesebbé válik. Egyre távolabb kellett visszalépnem a múltba, és szinte sajátmagammal szemben kellett szemeimet a jövőbe emelni, mind távolabbra. Úgy tűnt, hogy nemcsak a minket büntető bajok közvetlen oka után kell kutatnom, de a távolabbi okait is meg kell találnom azoknak a társadalmi bajoknak, melyeket egy kis történelemtudás is elhárított volna, ugyanolyan formában, minden ma élő nemzetről, és azokról is, akik túlélik a ma bajait és minden valószínűség szerint a még ma nem is létező, később születendő nemzetekét. Továbbá úgy gondoltam, korunk különös lehetőséget nyújt az ilyen kutatásra. Míg nyugtalansága egyfajta történelmi vegyészetre sarkall bennünket, munkánkat egyszerűbbé is teszi. A sűrű köd, a mély sötétség, mely örök idők óta eltakarta a nem saját civilizációnk kezdetét, most fölemelkedett és eloszlott a tudomány napsütése mellett. A Livynek ismeretlen Rómát egy csodálatosan nagyszerű analitikus módszer mutatta meg nekünk Niebuhr keze alatt, és olyan titkokat fedett föl előttünk, amelyek a korai Görögország legendás mondái között voltak elrejtve. A Föld egy másik részén, egy germán nép, melyet sokáig félreértettek, most nagynak és méltóságteljesnek tűnik szemünkben, noha őket a késői birodalom írói

barbároknak gondolták. Egyiptom kinyitja földalatti sírjait, lefordítja hieroglifáit, és fölfedi piramidjai titkát. Asszíria meztelenül hever végtelenül hosszú feliratokkal díszített palotái között; a feliratokat tegnap még romok takarták. Zoroaszter Iránja nem rejti el titkait Burnouf kutató szemei elől, és a régi India Védái visszavezetnek bennünket a teremtés hajnaláig. Mindezekből az önmagukban is nagyon fontos hódításokból mélyebben és jobban megértjük Homéroszt, Herodotoszt, és különösen a Biblia első fejezetét, az igazságnak ezt a mély forrását, melynek gazdagságait csak akkor tudjuk értékelni, ha teljesen fölvilágosodott elmével járunk benne. Ezek a hirtelen és váratlan fölfedezések természetesen nem állnak kritikán felül. Messze vannak attól, hogy a dinasztiák teljes listáját fölsorolják, vagy a királyságok és események teljes sorát bemutassák. De annak ellenére, hogy eredményeik töredékszerűek, sokuk csodálatos segítség jelen célomhoz, és sokkal gyümölcsözőbb, mint a legpontosabb időrendi táblák lennének. A legnagyobb segítségemre a szokások és viselkedés ismerete van, a régi korok embereié. Tudjuk, hogy milyen körülmények között éltek. Életük, nyilvános és magán, látható szemünk előtt, és lehetővé válik a korra vonatkozó eredeti anyag segítségével azt rekonstruálni, ami a fajok lényét alkotja és értéküket meghatározza. Ilyen tudási kincstárral, mely részben új vagy újonnan megértett dolgokból áll, melyekre építhetünk, senki sem támaszthat többet arra igényt, hogy a társadalmi erők komplikált összjátékát elmagyarázza, a nemzetek fölemelkedésének és lesüllyedésének okait egy tisztán elméleti és feltételezéseken alapuló érvekkel világossá tegye, melyeket egy kételkedő filozófia támogat. Mivel most minden oldalról bővelkedünk tényekben, melyek minden sírból kiemelkednek és a keresők kezében vannak, nem formálhatunk, mint a forradalom teoretikusai felhőből álló lényeket, és szórakozhatunk azzal, hogy ezeket a szörnyeket marionettként mozgassuk egy nekik megfelelő politikai környezetben. A valóság most túl sürgető, túl ismert; és megtiltja az efféle játékokat, melyek mindig értelmetlenek, és néha istentelenek. Csak egy bíróság képes logikusan dönteni az ember jellegéről, és az a történelem, bevallom, ez komoly döntőbíró, és olyan, és amelytől félhetünk egy olyan romlott korban, mint amilyen a mienk. Nem mintha a múlt folttalan lenne. Minden benne van, és így lehetnek hibák is benne, több, mint egy kötelesség nem teljesítés, melyet be kell vallani. Lehet, hogy a ma embere igazolva érzi magát virágzó arccal és néhány új erénnyel övezve. De képzeljük el, válaszul vádjaikra, hogy a múlt hirtelen hősi korok hatalmas árnyait hívta, mit mondanának ekkor? Ha megszidta őket mert kompromisszumot kötöttek a vallás, a politikai becsület és az erkölcsi kötelesség területén, mit válaszolnának? Ha azt mondaná nekik, hogy már nem képesek semmire, csak arra, hogy olyan tudást dolgozzanak ki, melynek alapjait már fölismerték és lefektették; hogy az ókor erényei ma nevetségesek, hogy az energia hordozója ma a gőz, hogy a költészet fénye kialudt, hogy már nincsenek nagy próféták, és hogy amit az

emberek érdekeiknek neveznek. Minden kornak. A civilizációk bukása a történelem jelenségei között a legmegdöbbentőbbek és a legfurcsábbak. nemes és gyümölcsöző ezen a földön. lehet. Mindenkinek kell hogy valamennyi sejtelme legyen erről a hatalmas igazságról. voltak átmeneti szakaszai. melynek különböző ágai uralkodtak a világmindenség minden civilizált országában. Olyan zavar. Elkezdtem keresni a bizonyítékokat. amikor az élet szenvedéssel birkózik és ami abból kinő. egy faj fejlődésének eredménye és egy gondolaté. ami nincs bebizonyítva. hogy egy példát említsünk. hogy vannak erős és gyönge fajok. egy olyan királyi ház uralma alá. ahol jövetelük előtt minden kábultan szunnyadt. a tántorgó Görögországot az életerős Róma. melynek eredete egybeesik magának a nemzetnek eredetével. hála a Providence egy határozatának. hogy a végzet teljes útját elmagyarázza. mondhatnák. hogy újfajta tevékenységeket vezessenek be ott. Észrevéve. amelyet erre a szigetre küldtek. ami emberi munka eredménye. és különösen. Ezután egyik következtetésből a másikba jutva apránként arra a meggyőződésre jutottam. Fejezet i. A kultúrák és társadalmak halálos betegségének okai ugyanabból a közös tőből származnak. mert mindenki láthatta. Ezt a módszert használva meggyőződtem arról. ugyanabból a kiinduló pontból ered. és vissza szeretem volna dobni a történelem vádjait és sötét előrejelzéseit. amely elnyelte a csöndet. az győzelmes és nagyszerű. Hogy voltak képesek arra. és Augusztus degenerált uralmát a nemes teuton hercegek. Ahogy Chaldea majomszeretetét legyőzte a fiatal és életerős Perzsia. hogy tudnának akkor védekezni? Csak azt tudnák válaszolni. hogy csak alszik. a tudományban. az angolszász megszállás Nagybritanniában új erők korát hozta. úgy a modern idők fajai is vissza fogják szerezni elvesztett fiatalságukat. a művészetben és civilizációban. Ezt a reményt dédelgettem magamban egy pillanatig. hogy nyomon kövessem őket eredetükig. Egyetlen család terméke. hogy megvizsgáljam minőségüket. I. azok a mindennapos élet legszánalmasabb gondjai. melynek összeállása a népeket formálta elég arra. hogy emberek bizonyos tömegei hogy szálltak le néhány országban. én az előbbieket vizsgáltam elsősorban. amely félelmet ültet a szívbe és mégis mindig van . hogy a faji kérdés minden más kérdést háttérbe szorít. melynek népeit őfelsége néhány híres ősének kardja uralta. hogy nem minden szép dolog halott. ha hirtelen nem jön az a pusztító gondolatom. és így életigenlésem egyre jobban a halál titkainak kutatásainak mélyére vitt. ugyanannak a nemzetnek két ágát hozta egy korona uralma alá. és hogy a fajok egyenlőtlensége. Így. és mennyire megváltoztatták annak életét. hogy ez mindennek a kulcsa. hogy minden nagy. hogy sietségemben olyasmire alapoztam.

hódításaik. de nem kevésbé nehéz tagadni sem. hogy mennyire csak csöndet mutat felénk a Föld. ezek természetszerűek minden helyen és minden időben. és bizonyítja. máskor lerombolja vagy megváltoztatja a legkisebb ellenszél is.benne valami rejtélyes és így tartalékai olyan hatalmasak. bármennyire nagyszerű is az azt védő társadalmi kapcsolatok hálózata. egyfajta filozófiai borzadással. hogy ez nem létezik. tisztán jelenlétük tényével azt a nagy folyamot melynek ők a forrásai. Rómáét olyan körülmények között. a társadalom ezt követő fejlődése.ezt az elvet az erőszakos halálesetek nem befolyásolják -. amely minden . győzelmeik rabul ejtik a képzeletet és fogva tartják azt. már születése napján. hogy ugyanaz a fajta kultúra néha tovább él idegen uralom alatt és a legvadabb viharok között. melyeket nehéz meghatározni. De mindezek az események. De ha a felület mögött kaparunk. látjuk. akkor végül észrevesszük. ha gondolataink visszatérnek modern államainkhoz. és előre feltételez egy olyan általános esetet. Népek születése és növekedése kétségtelenül nagyon figyelemre méltó tárgy egy kutatónak. elmagyarázzák. hogy az államok és civilizációk bukása között van egy nyilvánvaló különbség. melyeket rendkívüli fiatalságuk jellemez. Ha egyszer észrevesszük ezeket az ajándékokat. és minden civilizáció halálát ugyanaz az ok okozza? Az első pillantásra hajlamosak vagyunk nemmel felelni. De mi ez a mag. és csak az emlékezés árnyát hagyták ránk. amikor látjuk. létezése elemei között megkapja elkerülhetetlen halálának magját is. De végül is az az eszme vonz minket magához. De amikor egy idő után látjuk hogy az emberi társadalmak ereje és dicsősége lehanyatlik. ha nagynak is gondoljuk őket.nemcsak a jól ismert civilizációk. Görögországét. egyszerűen elmagyarázhatók: Az ember szellemi munkájának eredményei. mint eredményei. hogy a meghalás elve. és mások. a népekre mint az államra. és nekünk el kell ismernünk. mikor látjuk. és hogy némelyikük már csapdába esett. melyek a miénket megelőzték . melynek felületén sok civilizáció romjai vannak szétszórva. de nem lehet elmagyarázni. melyeknek legföljebb a nevét ismerjük. a világgal egykorú erdőkben. a halálnak ez az elve? Egységes-e. amely ugyan rejtve van. melyek nem hasonlítottak egymásra. de sok más. Egyiptomét. Így ezen a téren nincs nehézségünk vagy gát előttünk. hamarosan észrevesszük ezek végének szükségességét. nem lep meg eredményük. nyereségeik. hogy ezek tegnap jöttek létre. Asszíriáét. Elismerhetjük. mert sok birodalom lehanyatlását láttuk. hogy a próféták szavai az erkölcsi dolgok nem stabil voltáról éppolyan mértékben igazak a civilizációkra mint a népekre. tanulmányozni. amelyek csontvázként hevernek a mély. Ha a természetes halálnak erről a szilárd alapjáról indulunk el . amely kivétel nélkül minden zsarnoki társadalomra sújt. az államokra éppúgy. titkait keresni. hogy emberek minden csoportja. mint az egyénekre. hogy egy gondolkodó soha nem fáradt ezt vizsgálni. hogy minden civilizáció egy bizonyos idejű fönnállás után megcsalja a szemlélőt az enyhe rosszullét apró jeleivel.

mely a világot irányítja. nem kételkedett abban. . nem verhették meg őket és nem dobhatták őket egy szakadékba. hogy birodalmuk soha nem fog véget érni. i. hogy bizonyos megdöbbentő katasztrófákat elmagyarázzunk. ősi véleményünk lehet hogy nem teljes és részleteiben nem tisztázott. hogy ez a büntetés a még meg nem büntetett b?nökért. és ha a társadalmak halálozására az ősi papság formuláit alkalmazzuk. hogy így az elesett embereket nem rázhatták meg. amikor is a bűnt a pusztulás magjának tartja. Akár ellenkező véleményen is lehetünk. A zsidók félreértelmezve a szövetség értelmét úgy gondolták. mint általában a Szentírás csak formálisan tanúságot tesz az események mellett. kivéve egy alapvető tétel. hogy az emberek napjai meg vannak számlálva. adjuk ehhez hozzá. Ez csak egy valóságos párhuzamot állít föl az egyén esetével. mert bűnösek. így biztosak vagyunk abban. elfogadva annak teljes értelmét. Ennek a nagy ténynek a magyarázatára tanulmányokat írtam. ha hosszú ideig is élhetünk. mint az elhatározás eszköze már első népeink följövetele előtt. Könnyen el tudom hinni. ha azt mondjuk. p. Biztos az. és hasonló végre jutnak. Ezt a következtetést a természet is sugallja. ahol a Szentírás is ezt mondja. akik észrevettük. vol. hogy az emberi társadalmak osztják tagjaik sorsát. mikor már közel állt a szakadékhoz. csak ha csodák történtek. A korai ázsiaiak vallási meggyőződésből a nagy politikai katasztrófákat színjátéknak. De ha ezt a két igazságot beismertük és mérlegeltük. De a későbbi nemzedékek tudása a tapasztalattal gyarapodott. hogy meghaljon. hogy minden társadalom meg fog szűnni egy nap. úgy vélték. Ebben az értelemben nincs ellentmondás abban. La Gavle sous l'administration romaine. ma nem részei a fajnak. hogy emberek minden csoportosulása. ahogy azt a katolikus egyház fölfogja. együtt az általuk létrehozott kultúrával arra van ítélve. hogy birodalma örökké tartó ( Amédée Thierry.). alapvetően fontos igazságot érintünk meg. A régi korok ismerete kevés fényt vet a tárgyra. és hogy a csapás előzetes szabályok és előre ismert tények szerint . Ha akarjuk. mellyel az bünteti a nemzetet bűneiért. a modern korban vagyunk az elsők. és túl könnyen beletörődik abba. akkor nem találunk az ősök bölcsességében további segítséget. Ez a bölcsesség annyit mond nekünk.és én egyetértek ezzel. hogy Isten súlyos keze állandóan társadalmainkon nyugodott. hogy bizonyos eseményekhez csodák is járultak.társadalom alapján látható. hanem minden hasonlóéra. az ég haragjának tekintették. akik helyünkön régebben álltak. melyeket ezek hibásan elszigetelt eseményekként tartottak nyilván.. Mi. hogy milyen módon határoz az Örökkévaló az emberek haláláról. és mivel senki sem kételkedett az emberek halandóságában. Ezek meggyalázzák azt. hogy egyetlen civilizáció sem szűnik meg ha Isten azt nem akarja. A korábbi idők nem hittek ebben. A romok meglátásával lelki terror kezdődik. és észrevehetjük. melyek eredményét itt leírom. mert minden előttünk élt ember meghalt. Isten ujjáé. mindazok. és nemcsak az ő életükre jellemző. Ragaszkodnunk kell ehhez a határozott és végső elvhez. Róma. 244. amelynek a világ minden keresését az igazság irányába vezetnie kéne. de ahol. ennek módja alapvetően rejtélyes.

és bárhogy is nézzük. a modernek csak szörnyű vetéléseket produkáltak. Valójában megelégedtek annyival. Elméletük fölfegyverezte őket a kormányzás minden formája ellen. csak támaszként tekintették erkölcsi jegyzeteikhez. de gyakran más hatást is ért el. akkor nincs ok arra. hogy a társadalmak szerencsésebbek mint az ember. hogy ez ne lenne olyan hosszú életű. akkor nem oldható meg a pusztulás problémája. mint maga a Föld. melyek le vannak írva. amelyet a zsarnoksággal. Ennek természetes következménye. ha ezeket együtt vagy külön tekintjük. bár biztosan megtörténtek. Ez őket a racionalista iskolák és azok munkái fölé helyezi. A végkövetkeztetés az. De bizonyos fokig egy elméletet igazol a nemes és szigorú érzés. Amikor az ókorban föltalálták ezt az elméletet. mint amit szerzői szerettek volna. mely alapját képezi. hogy megmutassam. De túl nagy a különbség mestereik és sajátmaguk között. nem látták. hogy félreértették a probléma nagyságát és csak a felületen keresnek megoldást rájuk. Nem folytatták vizsgálataikat olyan szinten. A "bátorság" és "vétek" fogalmakat tetszőleges módon alkalmazta.történt. legalább nem csináltak abból hibák tárházát. hogy a civilizációkat és népeket csak a luxus. kevéssé érdekelte őket. Az ókoriak hibás eszméi nemes utódokat szültek. Ezek az okok. ahogy azt a pillanat írta elő. más természeti törvények mellett teljes merev komolyságukban. És Plutarkosz és Tacitus. a gúnyiratok nagylelkűek és a verses regények magasztosak. amely megmenekül ezektől a pusztító erőktől. Szeretném magamat elnézőnek mutatni. hogy ezek a csodákat mint olyan teológiai igazságokat hirdetik. fanatizmussal és korrupcióval . mind a szervetlen életet. De legalább nem lehet őket azzal vádolni. a fanatizmus és az erkölcsi romlás pusztítja el. hogy mindent. és ilyen törvények irányítják mind a szerves. hogy fensőséges nyelven tették föl a kérdést. Mikor elmesélték az eseményeket. és a vétek és bűn siralmas hatása. mert csak erőszakos halállal halhatnak meg. és azt mondhatjuk. Az előbbieknek fellegekben járó módon ragaszkodtak a társadalmi rend fönntartásához. Helyesen megfeddhetjük a korábbi szent írók filozófiáját a tapasztalat hiánya miatt. ami elrontotta ennek a kiváló erkölcsi képnek az összhangját. az utóbbiak újra vágytak és dühödten mentek a pusztítás irányába. Ez a módszer nemcsak hibás és korlátolt volt. az elpuhultság. annyira megfogta őket a bátorság csodálnivaló befolyása. hogy hova vezeti őket. és ha elképzelhető lenne egy nemzet. hogy ez legyen történelmi módszereik egyetlen segítsége. okozták szerintük az emberi társadalmak pusztulását. a zsenik. melyeket említettem. a rossz kormányzás. hogy megfigyeljék a természetes világ törvényeit. ha nem is oldották meg vagy még csak meg sem világították azt. verses regényeket és gúnyiratokat írtak erről az elvről. de maguk is csodák. Athén és Róma nagy elméi kialakítottak egy elméletet. hogy ha a fentiek hiányoznak. és általában elfelejtették vagy félretették azt. melyet a későbbi korok elfogadtak. melyek. mit csináltak a tizennyolcadik század írói ebből az elméletből.

hoztak kapcsolatba. Voltaire módszere a "társadalom tönkremenésének megelőzésére" az, hogy tegyük tönkre a vallást, a jogrendszert, az ipart és a kereskedelmet azzal az ürüggyel, hogy a vallás a fanatizmus másik neve, a jogrendszer az elnyomásé, az ipar és kereskedelem a luxusé és korrupcióé. Én biztosan egyetértek azzal, hogy ahol ennyi hiba uralkodik, azt "rossz kormánynak" kell hívni. Távol áll tőlem egy vitairat írásának szándéka. csak meg szeretném mutatni, hogy Tyuküdidész és Raynal abbé közös eszméje teljesen ellentétes eredményeket képes produkálni. A konzervativizmust anarchikus cinizmussal váltja föl - és mindkettő hibás. A nemzetek elhalásának leírt okai nem föltétlenül a valódiak. Noha készségesen elismerem, hogy megjelennek a haláltusát vívó nép esetén a felszínen, de kétlem, hogy elég erejük van, elég pusztító erejük, hogy önmagukban vissza nem fordítható katasztrófát okozzanak. II. Fejezet ii. Fanatizmus, luxus, az erkölcs elromlása és a vallástalanság nem vezetnek szükségszerűen a társadalom bukásához. Először el kell magyaráznom, hogy mit értek "társadalom" alatt. Itt nem egy többékevésbé kiterjedt területre gondolok, amelyen belül a többiektől különálló szuverenitás uralkodik. Az athéni demokrácia nem "társadalom" a mi értelmünkben, és a Magadhai királyság, a Pontusi birodalom vagy az egyiptomi kalifátus sem az a fatimidák ideje alatt. Ezek társadalmak töredékei, melyek kétségtelenül változnak, szövetségre lépnek, vagy az általam vizsgált természeti törvények alapján megszűnnek, de létezésük vagy haláluk nem befolyásolja a társadalom létezését vagy halálát. Létrejöttük csak átmeneti dolog, melynek kis vagy közvetett hatása van arra a civilizációra, melyben előállnak. Én a "társadalom" fogalma alatt hasonló eszmékkel és ugyanazon ösztönökkel bíró emberek egyesülését nevezem. Politikai egységük lehet hogy többé kevésbé tökéletlen, de társadalmi egységüknek tökéletesnek kell lennie. Így Egyiptom Asszíria Görögország India, és Kína olyan színházak voltak, vagy ma is olyanok, ahol különféle, egymástól független társaságok játszották el saját végzetük szerepét, néha ezeket összefüggésbe hozták a kor politikai bajaival. Mivel részekről csak akkor beszélek, ha érveim az egészre vonatkoznak, a "nemzet" vagy "nép" fogalmát vagy széles, vagy szűk értelemben használom, kétértelműség nélkül. Most visszatérek eredeti témámhoz, melynek célja az, hogy megmutassa, hogy fanatizmus, luxus, erkölcsi romlás és vallástalanság nem szükségszerűen vezet a nemzetek pusztulásához. Mindezek a jelenségek fejlett állapotban voltak fölismerhetők, vagy külön-külön, vagy együtt, olyan népek között, amelyekre jobban illettek, vagy legalábbis nem kevésbé. Az amerikai Azték Birodalom úgy tűnik, hogy főként a fanatizmus

"nagyobb dicsőségéért" létezett, én nem tudok fanatikusabb társadalmat elképzelni, mint az aztékot, amely vallási alapokon nyugodott, és melyben állandóan az emberáldozatok vére folyt. Tagadták (C. F. Weber, Lucani Pharsalia (Leipzig, 1828), I. kötet, . 122-3, oldal, megjegyzés.), és lehet hogy igazuk is volt abban, hogy Európa ókori népei soha nem folytattak vallási gyilkosságokat ártatlan áldozatokon, kivéve hajótörött tengerészeket és hadifoglyokat. De egy ősi mexikói számára az egyik áldozat éppen olyan jó volt, mint a másik. Modern pszichológusok vették észre a kegyetlenséget (Prichard, "Az ember természettörténete." Dr. Martius még nyíltabban vallja ezt. Cf. Martius és Spix, Utazás Brazíliában, I. kötet, 379-80. oldalak) mint az új világ fajainak jellemzőjét, akik polgártársaikat lemészárolták oltáraikon, a legkisebb részvét és különbségtétel nélkül, és emellett arcuk sem rándult meg. Ennek ellenére erősek, vállalkozó szelleműek és jómódúak voltak, ami biztosan még hosszú évekig így ment volna tovább, virágozva, uralkodókkal, torokelvágással, ha Hernando Cortes és társai bátorsága, akik ide beléptek, nem vetett volna véget az ilyen birodalom szörnyű létének. Így a fanatizmus nem okozza államok halálát. A luxus és elpuhulás sem jobb állítások, mint a fanatizmus. Hatásukat láttuk a felsőbb osztályoknál. és noha formájuk különböző volt az ókori világban, a görögök, perzsák, rómaiak között, kétlem, hogy valaha is jobban kifinomultak volna mint a mai Franciaországban, Németországban, Angliában és Oroszországban - különösen az utóbbi kettőben. És pont ez a két ország, Anglia és Oroszország azok, melyek a mai Európában különösen életerősnek tűnnek. Újra, a középkorban a velenceiek, génuaiak és pisaiak üzletei tele voltak a világ kincseivel; palotáikban láthatóak voltak ezek a kincsek, és tengeri útjaikra is magukkal vitték őket. De emiatt biztosan nem lettek gyöngébbek. Így a luxus és elpuhultság semmi esetre sem oka a gyengülésnek és a pusztulásnak. Noha az erkölcsi romlás nagyon nagy istencsapása lehet, ne föltétlenül a pusztulás előjele. Ha az lenne, akkor nemzet hadereje és a kereskedelmi gazdagsága közvetlen függne erkölcse tisztaságától, de ez egyáltalán nem így van. A furcsa eszmét, hogy az ókori rómaiaknak megvolt minden erkölcsi előnyük (Balzac, Lettre & Madame la Duchesse de Montasier.), mára a legtöbben föladták. Ma már nem látjuk a korai köztársaság eszméit követésre méltónak, amikor feleségüket szinte rabszolgaként kezelték, gyerekeiket mint a jószágot, és hitelezőiket mint vadállatokat. Ha még lennének ügyvédek, akik vesztésre álló esetükben azzal érvelnének, hogy "Az erkölcsi szint korról korra más volt", akkor nem lenne nehéz kimutatni, hogy mennyire gyatra lábakon áll ez az érv. A hatalommal való visszaélés minden korban hasonló fölháborodást váltott ki. Ha Lukrécia megerőszakolása nem vezetett a király kizárásához, a bíróság (a bíróság hatalmát Appius decemvirátusa után, Kr. e. 450-ben vizsgálták meg, de magát az irodát már negyven évvel azelőtt létrehozták. Másfelől a konzulári bírókat először 450 után /445/ választották; de a konzulári bíró intézményét nem lehet "nagy forradalomnak" nevezni. lehet, hogy az író összekever két bíróságot - az angol fordító), még nem létezett Appius Claudius egy kísérlete miatt, minden esetre a tényleges okok,

amelyek e mögött a két forradalom mögött fekszenek, olyan kifogásokkal borítva magukat, fölfedik a kor nyilvános erkölcsét. Nem, nem számíthatunk nagyobb fokú életerőre a korábban élt embereknél azzal, ha nagyobb erényeket tulajdonítunk nekik. A történelem kezdetétől nem volt olyan emberi társadalom, bármilyen kicsi is, amely ne foglalta volna minden vétek magját magába. És mégis, ennek a romlottságnak a terhével a nemzetek nagyon kényelmesen és gyakran mint nagyok vonulnak, undorító szokásaik ellenére. A spártaiak hosszú életűek voltak és csodálták őket törvényeik miatt, pedig csak egy rablóállam voltak. A föníciaiak nem azért buktak el, mert a korrupció emésztette föl belső erőiket és szétszóródott az egész világon? Egyáltalán nem; ellenkezőleg, ez a korrupció volt nagyságuk és hírük fő eszköze. Attól a naptól fogva, mikor először érintették a görög szigetek partjait,(Homérosz Odüsszea, 415 oldal) és elindultak útjukon, vevőiket becsapva, kirabolva szállásadóikat, nőket megszöktetve a rabszolgapiacról, amit az egyik helyen loptak azt eladták a másikon, ez igaz, hírük nem zuhant túl mélyre; de nem voltak kevésbé jómódúak ezek miatt, és helyüket a történelemben nem befolyásolja túlzottan mohóságuk és álnokságuk. Messze vagyok attól, hogy jó jegyeket adjak a korábbi társadalmak erkölcse miatt nekik. Nem kétlem, hogy ahogy a nemzetek érettebbek lettek és közelebb kerültek bukásukhoz, megjelenésük sokkal előnyösebb az erkölcsbíró szemével. A szokások finomabbak lettek, a merev sarkok lágyabbá váltak, az élet folyása könnyedebb lett, az egyes emberek közötti jogviszonyok jobban körülírtak és általánosan ismertek lettek, és így a társadalmi igazságszolgáltatás elmélete apránként magasabb fokot ért el. Amikor a görögök fölforgatták Dárius birodalmát, vagy mikor a gótok beléptek Rómába, valószínűleg több becsületes ember volt Athénben, Babilonban és a birodalom fővárosában, mint Harmodius, Nagy Círus és Valerius Publicola ideje alatt. Nem kell visszamennünk azokba a távoli korokba, de magunk is megítélhetjük őket. Párizs a föld olyan része, ahol a civilizáció megérintette saját csúcsait, és ahol az ellentét a primitív korokkal jól van jelezve. És mégis sok vallásos és tanult emberrel lehet találkozni, akik azt vallják, hogy soha nem volt a gyakorlati erénynek, a komoly jámborságnak, a szent életnek, melyet a finom kötelességtudat irányít, annyi példája, mint amelyekkel ma találkozunk a modern nagyvárosban. A jóság eszméi ma olyan magasak, mint amilyenek a tizenhetedik század legemelkedettebb elméiben voltak; és levetették a keserűséget, a zordságot és a vadságot - majdnem azt mondtam, hogy a pedánsságot - mely abban az időben néha jellemezte őket. És, mint a modern szellem ijesztő perverzitásainak ellensúlya, találunk templomot, ahol az a szellem erejének oltárát állította föl, egy meglepő ellentét, amely nem volt ismert a korábbi századokban ugyanolyan vigasztaló fénnyel, mint századunkban.

mert. hogy az ötödik és hatodik században a gallo-rómaiak meghódított népe erkölcsileg magasabb szinten állt.. akkor sem. nincs okunk arra. a papság. Ha megnézem a római uralkodók listáját (legtöbbjük népe fölött magasan állt érdemekben. Egyénileg tekintve. hogy Cincinnatus. ellentétben más társadalmi betegségekkel megvan az az előnye. hogy az államokban haláluk közeledte idején az erkölcsi romlás erősebb lenne. A következő századokban. . Erős. hogy büszkék legyünk arra a képre. a primitív egyház apostolait. mint a korai korszakot. melyet kedves országunk mutatott a nyolcadik és kilencedik században. Nagyobb fokú erkölcsiség is inkább jellemzi a későbbi. hogy a földre boruljon és mélyen szégyellje magát saját romjai alatt. amikor a két faj keveredni kezdett. a polgárok eladták országukat Angliának. a tizennegyedik és tizenötödik század a szörnyű harcok és perverzitások ideje volt. olyan neveket találok. zsarnoksága és mészárlásai. Az is kétséges. mely hűtlen lett hivatásához. Tovább lehet menni. és az erkölcsök nagyon megjavultak. Hogy maradjunk Franciaországunknál. hogy ez a romlás hozzájárul-e pusztulásukhoz. a bátorság és hadi erények tekintetében sem álltak azok alatt. sőt jól él és hízik azzal együtt. A kor dőzsölése. Antoninus Pius. és a trón alatt. és be lehet mutatni. A rablók száma nagyon megszaporodott. A kor eszmei irányzatai nem voltak megfelelőek a kis okfejtések számára. tizenkettedik és tizenharmadik a szín erősen megváltozott. és a gyógyulás néha nagyon gyors. lásd különösen Mummolua történetét). Récits des temps Merovingiens . hogy az erényes pogányokat ne is említsem. nagyobb számban találhatók olyan társadalmakban. De a tizenegyedik. mint rangban). minden finomabb érzés kiszáradása az állam minden fokán . hogy az erkölcsi romlás egyáltalán nem halálos betegség.azt lehetett volna gondolni. Septimius Severus. jólelkű és aktív szellemmel vannak feltöltve a táborok és az olasz városok. . a tehetséges és energikus emberek. hogy hiány van nagy emberekben a romlás és hanyatlás korszakában. hogy degenerálódtak. hogy az egész társadalom azon volt. hogy gyógyítható. A leborulás soha nem következett be. és Jovian.a nemesek kifosztották jobbágyaikat.Nem hiszem. mint hódítói. (Augustin Thierry. A társadalomnak sikerült harmonizálni a legkirívóbb elemeket. néhány állam messze van attól hogy belehaljon saját perverzitásába. úgy tűnt.. azt mondhatjuk. még a városi csőcselék között is csodálattal látom a nagy teológusokat. mint születésükkor. Így az erős jellemű emberek. Én "nagy ember" alatt az energiával teli. a nagy mártírokat. És lehet kételkedni abban. A tények tanúvallomása meggyőző. melyek elérték idős korukat és közel vannak lehanyatlásukhoz. . Nem igaz általánosságban. Minden nép erkölcse apályokat és dagályokat él meg történelme során. Ez a lecsúszás ideje volt a szó legszorosabb értelmében. ha a helytelen úton akart járni. jellemes férfias típusokat értem. mint a fiatal birodalmakban. amelyek levitték az embert a helyes útról.. mint Trajan. Róma hősének idején annyi kitűnő ember mozgott-e a gyakorlati életben. és ez a dekadencia ezerféle módon volt látható.

hogy a társadalom vége akkor jön el. mivel soha nem létezett olyan nemzet. A perzsa birodalmat bukása idején teljesen átitatta a mágia. hogy "a hit hiánya az államok pusztulásának okozója. Határozottan tagadom. Végül a francia emberek kijutottak a félig barbár homályból a nap világos fényére. a rossztól a jóig. Ennek védelmezői egy "közismert esetről" akarnak mesélni nekünk. Így XIV. még az a két példa. nem világos. Sokan arra gondolnak. hogy minden nép. amely állandóan elvetette (szerintük) a nemzeti kultuszokat. hogy az ezeken belüli változásokat kövessük nyomon. Szent Bartolomeus napja nem olyan szégyenletes emlék mint az Armagnacsi mészárlás. hogy soha nem volt igazi törés egy nemzet vallásában ezen a Földön. a vérfürdők ellenére. kicsivel az Athéni Periklész ideje előtt és körülbelül egy időben Scipió Rómájával a fölső osztályok egyre hajlamosabbak . mint elődje. nincs jogunk annak föltételezésére. nem állhatatos jelenség. amit ténylegesen bebizonyít. a legkisebb közbenső hitetlen korszak nélkül. A hit belső vagy külső jelentése lehet hogy változott. Tűroszt. és a két köztársaság bukása között. úgy tűnik. Lajosig történelmünk gyors változások sorozatát mutatja. ami szükséges feltétele a társadalmak romba döntésének. ha annak vallásos eszméi gyöngülnek és eltűnnek. Továbbá. hogy 1787 óta minden évszázadban az átlagos erkölcs sokat változott-e? Én azt a következtetést vonom le. amely alátámasztja ezt az elméletet. de mindig fogunk találni gall istenhívőt. hogy sokkal többet bizonyít be annál. hogy ezek szinte az egyetlen példák egy ilyen egybeesésre. és nem lehet olyasmiként számon tartani. aki utat csinál a római Jupiternek. Könnyedén megérintettem a változás nagyobb kanyarait. előretolva időnkbe. melynek nemzeti létét elpusztították. melyet apáik hite idején követtek el. de mivel nagyon jól illik egy előző rész tárgyához. Itt meg kell vizsgálnom egy érvet. kiemelkedett a sötét felhőből. Így nem lehet azt állítani. a jótól a rosszig. és a Montausierek korába. Más szavakkal azt hiszem. Ha csak arról akarnánk beszélni. Karthágót. kitalálta az ellenszereket.A társadalom tovább élt. eljutottak a Fenelonok. és a perui királyságot akkor verték le. a nemzet valóságos vitalitásának kevés köze erkölcsi állapotához. melyek a korábbi évszázadokéinak sápadt tükörképei voltak. hogy a Római vagy Athéni ősi kultuszokat föladták volna. hogy mire alapul ez a hit. amit saját szemünkkel láttunk. Bossuetek. amikor ezek fanatikusan kapaszkodtak oltáraikba. ahogy egy halott átadta örökségét egy élő javára. Nem veszik észre. Néha javul. Ennélfogva. abban a pillanatban egy bűnéért lakolt. hogy szóba hozzam. A tizenhatodik század sokkal jobb volt. nem találhatnék jobb helyet ennél arra. amely a tizennyolcadik században soha nem jutott az emberek eszébe. Jupiter után a keresztény Istennek. pontosan ugyanúgy. hogy az erkölcs romlása gyorsan tűnő. Kapcsolatot látnak Zénó és az athéni Epikurosz nyílt elvei és Róma között. néha rosszabbodik." Pontosan látom annak okát. amikor azokat fölváltotta az emberek szívében a Krisztusi vallás. visszaütött ellenségeinek. ennek leírására sok oldal kéne. Júdeát. melynek nem volt egyáltalán hite.

manu nocturna. Így vérünkben egyidőben keveredett a kor leghatalmasabb királyainak a vére. hogy Aspasia kis lakomái végén. ahogy tudjuk. ha akarod. templomaikat és szentélyeiket fönt kellett tartani. tudta. de a leggyanúsabb föladatokat is elvállalták egy olyan kultusznak. melyeket nehezen szakítottak ki a politika élethalál játékából. Ebben a véleményben van egy csöpp igazság. Emlékezünk az udvarban hullatott könnyeire. Neki minden bizonnyal sokkal komolyabb oka volt elődjeinél arra. A kételkedés a divatos világ luxusa volt és csak azé a világé. az ország népéét és a rabszolgákét. hogy amikor a pogányság utolsó leheleténél volt. ennek bizonyítéka. manu diurna. A nagy Júliuszról beszélek. a legkiválóbb és legértelmesebb emberek. éjjel-nappal. hogy ateisták. Mondd. ha erre volt szükség. melyek nem mentették föl a házastársi hűtlenség vádja alól. és ehhez a családi kötelékhez tartozik Cézár családja. Nemcsak a szertartások alkalmával végezték el ezeket a rítusokat. Mi volt a helyzet a későbbi korokban? A filozófusok hitetlen tanai elérték valaha a tömegeket? Soha egy napra sem. " Julius. a demokrata és kételkedő.) Nos. Ancus Marciustól származtak. az utána következő császároknak mindnek megvolt a főpapi címe is. és végül föladták a teljes hitet. szövetséget kötve a jövővel. akiknek nevét anyja szülte. akiknek nem volt befolyásuk a kormányra. Szeretőjének meggondolatlan elvesztése Periklész számára nagyon drága volt. ha gúnyolta országának szent hitét. Semmi sem lehetne királyibb. Apránként. Nagybátyja sírja előtt mondott gyászbeszéde nagyon furcsa: "Anyai ágon Júlia királyoktól származott. de . melyre szokás szerint át is tértek. a keresztény hercegét. apai ágon halhatatlan Istenektől. és büszkék voltak arra. könnyekre. Gondoljunk a korabeli költők hivatalos nyelvére.lettek először is a vallásukról való utánagondolásra. amíg egyetlen egy olyan személy sem akadt. és mégis a görög és római történelem egyik legbriliánsabb szakaszában éltek. akik maguknak a királyoknak is parancsolnak. és Laelius barátai társaságában előnyt vélt fölfedezni abban. hogy lerázza a becsületét annyira lenyomó köteléket. míg Vénusz Július őse. Lucretius könyve szerint. hogyan írt Szofoklész és Arisztofánész Aeschylusról. De nagyon is valóságos befolyásuk volt. az ateizmus szokása elterjedt. oldal). a legbuzgóbb hitetlenek nemcsak elfogadták a közt?l kapott dicsőséget és viselték a papi köntöst. (Cézár. hogy hogyan tartsa meg magának véleményét. A marsi királyok. Az egész nemzet hitt Isteneiben. Szokrátész forradalmárnak és bűnözőnek tartották. senki sem fog neked ellentmondani. aki intelligensnek hitte magát. /Suetonius. Haszontalannak mondhatjuk az egyszerű polgár gondolatainak kimondását. a zord és nagyon hívő hősről." 6. és azt kívánták. szolgáikat fönt kellett tartani. még Konstantinnak is. hanem csekély szabadidejükben is végezték ugyanezt. aztán a kételkedésre. hogy Anaxagoras kerüljön bíróság elé és ítéljék el. de ez nagy részben hamis. De nem engedték volna meg eszméik nyilvánosság előtti szellőztetését. és az Istenek hihetetlen méltósága. és nem tudták gondolataikat uralkodóikra ráhúzni. és nem szegült szembe mosolyogva egy jóssal. és egy ateista számára semmi sem lehetne vallásosabb. olyan órákban.

annál nagyobb szerepet játszott benne a hadsereg. mert ennek volt a következménye a sok üldözés. Nem kell mélyebben foglalkozni ezzel a kérdéssel. akiknek vallásos érzéseit megsértették az ateista szekták. akik az uborkafára felkapaszkodottaknak tartották őket. úgy kellett hogy beszéljenek és az hivatalos véleményeket kellet hogy képviseljék. Mikor elérték hivataluk magasságát. ha merték volna. ami a világ üzleteit szolgálja. melyben Juliánusz császár volt az egyik legerőteljesebb vezető szellem. hogy a vonzódás és nem az elutasítás az. az ország népéé és a rabszolgáké. a nép bosszút akart állni. Ténylegesen a filozófia felsőbbrendűsége legmagasabb pontját az Antonineszek alatt érte el. Minél idősebb lett a római világ. és haláluk után hamarosan esni kezdett. Nekem elég. és szívesen nevetségessé tették volna őket. A tömegek. idejüket erre fordították addig. és ezeknek az osztályoknak a büszkesége kisebb lett. De ahogy a birodalom demokratikussá lett. például Galerius és száz másik. De mivel az udvarban éltek. Más szavakkal mindannyian a népből származtak. Így ez nem az egyszerű polgárok vallása volt. ha megmutatom. akiket filozófusoknak néztek. A magasrangú császártól a pretoriánus gárda legkisebb rangú tisztjéig. kelletlenségük és nemtetszésük ellenére a városok ősi nemessége állt velük szemben. A szenátorok és tizedesek fő szórakozása a kételkedő irodalom volt. Hiába tiltakoztak az értelemre és a józan észre hivatkozva a pogányság abszurditásai ellen. minden hivatalnok a hadseregben kezdte karrierjét. Még egyszer bebizonyosodott a nagy igazság. A hadsereg parancsnokai hívők voltak. Mekkora a különbség e között és a régebbi kor között! Az igazán kételkedő pogány Agrippa király volt. de egy ötletekkel teli történész számára ez biztosan érdekes. hogy átvágták a keresztények torkát. mely mártírjainkat sújtotta. hogy a forradalom talajt nyert az évek során. Nincs értelme sokat dicsérni a pogány jámborságnak ezt az újjászületését. A reakció komoly volt és általános. azaz katonák között.( Jelenések . és istentelenséggel vádolták őket. ami nem sokat számított. amíg a felsőbb osztályok uralma alatt álltak. és megmutatom ennek közvetlen okát. Fokozatosan a rajongás klímája lett uralkodó a birodalomban. De elkövették azt a hibát. a százados parancsnoksága alatt. A harmadik században az emberek olyan erősen érezték ezt az igazságot. az emberek tömege nem volt hajlandó föladni egy régi vallást az új megismerése előtt. ez a kulturált emberek elmélete volt és nem számított semmit. és a legkevésbé fontos terület prefektusáig. a helyi szenátorok. és maximálisan fanatikusak. hogy mielőtt örökre eltűnt volna. aki csupán kíváncsiságból akarta hallani Szent Pált. a közvélemény arra kényszerítette.mégis. így az állam igazi urai és valaha uralkodó családjai kihúzott tőrrel vártak. egy racionalista államvallásét. hogy a magasabb osztályok között vallási reakció is volt. hogy ne kerüljenek veszélybe. Emiatt maguk a filozófusok Euhemerussal élükön elkezdték kibékítő elméletek rendszereit kifejleszteni. amíg a világ véglegesen az egyház karjaiba tért meg. és addig tartott. visszahozza a régi nemzeti vallást. melynek csillapíthatatlan jámborságáról már beszéltem.

ahol régi babonák emléke ma is nehézséget okoz az egyházközség papjának? A katolikus Britanniában a tizennyolcadik évszázadban egy püspök sokáig harcolt egy falu népével. és végül egy gyalogos hadseregcsapatra volt szükség ahhoz. mint az idő. sem a régi időkben. hogy a pogány hit sokáig élt. mint ő. aki teljesen lenézte az új titkárokat. a fanatikus csodálók mindig újra kihalászták. akit népe lármája irányított. Aztán. Agrippa és Tacitus valódi hitetlenek voltak. De miről is beszélek itt? Tényleg olyan bizonyosak lehetünk abban. akik ragaszkodtak egy kőszent imádásához. és a vallástalanságnak nincs politikai szerepe. 28. Következtetésem ebből az. Diokleciánusz olyan politikus volt.. egy ideig a hamis eszményeket tisztelték. Egy másik példa Tacitus. Az emberek meg vannak győződve. hogy Róma és Athén akár csak egy napig is vallás nélkül volt. furcsának tűnhet sok olvasóm szemében. 31. mezők és források isteneit a szentekkel mártírokkal és szent szüzekkel. A papság kénytelen volt a kegyes csalások használatára. mint alattvalóik. hogy nincs okunk arra. a különböző népek átirányítása az egyház kebelére! Görögországban rettenetes csaták sorozata volt. és még ma is él. Decius és Aurelian fanatikusak voltak. de szidta Nérót. Most megmutattam. Így a hódolat törés nélkül folytatódott. Azóta soha. vitatkozott vele. Hiába dobták a szentet a vízbe. . de legalább a helyes úton voltak. a türelem és a diplomácia. hogy a nemzetek vallástalansága okozta volna pusztulásukat. Fejezet iii.xxvi. hogy a fanatizmus . és lehetetlen arra következtetni.. hogy megbüntesse. Hogy egyáltalán vállalom érintésének kockázatát. hogy a jó törvények jó végrehajtásának közvetlen és erőteljes befolyása van egy nép egészségére. sem napjainkban egyetlen nemzet sem adta föl hitét mielőtt pontosan meg nem ismerte az újat. mert másképpen gondolkozik. a történész. 24. És ez a meggyőződés . az egyetemektől kezdve a kisvárosokban és falvakban. Látjuk ebből. és bolondnak tartotta. amikor a római kormány kereszténnyé vált. III. hogy azt higgyük. A kormányok viszonylagos érdemeinek nincs befolyása a nemzet élettartamára. mekkora feladat volt. hogy darabokra törjék azt. Ezek után megvitatjuk a rossz kormány befolyását. mert az kegyetlenségében üldözte ezeket. hogy akár Franciaországban is nem lehetne olyan helyeket találni. de nem is álmodott arról. és ötletességük kicserélte a fa. így a győzelmet sokszor nem annyira az érvek hozták.) Hallgatott rá. Ismerem feladatom nehézségét. luxus és az erkölcsök romlása nem szükségszerűen jelentik a pusztulás erőit. és egy egész fejezetet szentelünk ennek a témának. Az érsekeknek nehezükre esett a helyi Istenségek elűzése. és helyesen vannak meggyőződve arról.

kisöpörték őket. Fülöp uralkodásának vége felé elfelejtette eredetét és degenerálódni kezdett. Itt tévednek. A kormány rossz. ha igaz lenne az. hogy az emberi társadalom egyáltalán létezik. és a nemzeti szellem. amely hirtelen veheti föl akut formáját. A kormány rossz. vagy egy teljes civilizáció egy részéről. A kormány különösen rossz. az állandó betegségek sorozata. röviden és egyszerűen. 2. és hasonló gyöngeségi időszakot hagytak maguk mögött. sikerült neki kiverésük a határokon kívülre. De ebből a szempontból pontosan ellentétesek az emberi szervezettel. A II. Ez olyan betegség. fejezet elején tett megkülönböztetést kell itt is alkalmazni. miután rendkívül meggyengítette életerejüket.. A társadalmat az ilyen sorozat nem rázza meg igazán. ahol a vezetés erőtlenebb és hiteltelenebb lett volna. Ez volt a helyzet a spanyol királyság idején. és létezésük helyein és idejében.) Először meg kell kísérelnünk tisztázni. a mongolokhoz hasonló szenvedés előtt állnak. Lehetetlen még csak föl is sorolni őket.olyan erős. ahol az egyház szervezete annyira nyitott lett . akkor kevés változatot hagyunk ki. Soha azelőtt nem volt olyan ország. 1. mely messze nem halt ki uralmuk alatt. hogy miből áll egy "rossz kormány". A tizennegyedik században gyakorlatilag egész Franciaország Anglia járma alatt sínylődött. melynek több formája létezik. Természetesen igazuk lennek. ha idegen erő állítja föl. Az utóbbi legnagyobb ellensége. keményebb formát vett föl. akkor egyetlen nemzet sem élné túl megjelenésének első pár évét. Kínát a mongolok hordái szállták meg és uralták. Ha a nemzetek mindig meghalnának szenvedései miatt. hogy egy ilyen kormányt annak előfeltételének tekintik. mert pontosan ezekben az években a legrosszabb irányításuk. Azóta Kína ismét szolgaságba került. hanem a teljes társadalomról. De ha ezeket a formákat négy fő csoportba osztjuk. mint valaha. ha megszálláson alapul. hosszú idő eltelhet azzal. a legrosszabbak a törvények és a legnagyobb a rendetlenség. Athénnek volt ilyen kormánya a harminc zsarnok idején. De noha a mandzsuk több mint egy évszázadig függetlenek voltak. II. 3. és már nem működik olyan egészséges és életerős módon. mert végtelen számú különbség sokszorozza meg számukat a népek alkotmányában. és a történelem sok bizonyítékkal szolgál annak igazolására. mint eleinte. és a nagy csillogás utját kezdte járni. hogy a betegség csíráit hordozza. különösen gyerekkorában. Ez a hadi szellemen és a társadalmi béke elvén alapult. (Az olvasó meg fogja érteni. hogy a politikai test képes hosszú és nagyon szörnyű és pusztító betegségek támadásának ellenállni. ha létezésének alapelvét megrontják. Nagyobbá lett. melynek legrosszabb formái a helytelen törvények vagy egy elnyomó vagy nemtörődöm kormányzat. de tudjuk. hogy a nemzetek csak a jólét állapotában létezhetnének. ahol a vezetés elvei elavultabbak. hogy mint az egyes emberek esetén. mielőtt még kifejlődött volna benne az ezekkel szembeni ellenállóképesség. hogy itt nem a szuverenitási központ politikai létéről beszélek.

és nyilaik tudják.. és ha uralmon is vannak. Mezőgazdaság és ipar. Ehhez a jómódnak gyakorinak kellett lennie és hosszantartónak. Hála Istennek. külföldi befolyása vitathatatlanabb. vagy a társadalom egyes csoportjai között. és a császár a pápa. hogy a nemzetek szenvednek kormányuk rosszasága miatt. ahol a nemzeti érzés a legerősebb. ki parancsol nekik. Lajost. mint sok előtte uralkodó kormány. A "degeneráció" szó jelentése. Németországban is az új szabadság első hatása a huszita háborúk. megvan az erejük ahhoz. hogy noha a pillanatnyilag uralkodó kormány igen rossz. ha intézményei természete miatt ellentmondásos képet nyújt az államhatalom és a tömegek között. IV. Vilmos király idejét mint Anglia gazdagodásának idejét tartják számon? Mindannyian feltétel nélkül csodálják XIV. El tudom hinni. De meghalt Spanyolország? Egyáltalán nem. . ipara termelékenyebb. gyakran jobb. és a parasztok uraik nyakának estek. ezek között a folyamok között egy-egy bölcs és hatalmas törvényhozó jelent meg. A történelem legfelületesebb tanulmányozása elég arra. De mégis. és minden korban ritkák. a faji elemek keveredése. .. A fény csak rövid ideig volt látható. Kevéssel azelőtt Olaszország nagy aggodalomban volt a főhatalom megoszlása miatt. hogy jönnek létre és tűnnek el a társadalmak. a kritika sorvasztja őket. mely olyan sok kétségbeesettnek példát mutatott az ellenállásra és saját karunk erejére. hogy hogyan találjanak vesébe. hogy megmutassa. A politika tudomány. Ahogy hiánya nem okozott halált. az anabaptisták és más szekták harcai voltak. és szinte mindent iszap borított. egészében tekintve ezek történelmünk és szomszédunk történelmének leggyümölcsözőbb és legjobban irányított szakaszai. fejezet iv.volna a kritika számára. aki napsugarat jelentett. a nagyot? Ellenkezőleg: a kritikusok helyükön vannak. mint minden más alacsony szintű lett. Civilizációja soha nem volt ragyogóbb. Minden idők történészei III. és a legboldogabb képek is tele vannak árnyékokkal. ahol a nemzet süllyedt. és e pillanatban talán éppen Spanyolország az a modern államok közül. amely legrosszabb formájában is végtelenül jobb az anarchiánál. 4. a városi közösségek közti véleménykülönbségek miatt. a kormány akkor rossz. és a kormányzott nemzet javára fényt hozott. hogy nem állíthatjuk biztosan. úgy jelenléte sem hozott életet. a nemesek. hogy a tömegek. A jó kormányok olyan ritkák az idők során. hogy Anglia és Franciaország királyai harcot folytattak hűbéruraikkal. Végül is. hogy néha. végül senkinek sem engedelmeskedtek. Tönkrement emiatt a társadalom? Egyáltalán nem. De a tehetséges hercegek ritkák voltak akkor. A legjobbakat közülük is csepülik. Így a középkorban látjuk. amely minden tudományok legmagasabbika és legbonyolultabbja annyira összemérhetetlen az ember gyöngeségével. akik nem tudták. és kiszívja a nép erejét. Az ország. hogy hozzászokjanak szenvedéseikhez.

"Degeneráció"." A válasz kitűnő volt a szófejtést tekintve és másképpen is. hogy nem tulajdonítok jelentőséget a társadalmi szerveknek. az ő méhében születtek. ameddig bizonyos pusztító elvek. (17711802)/. ha alkotó elemeik degenerálódnak. és egy idő után megszűnik a szenvedés. Még csak "a nemzet degenerálódott" kifejezéshez kellett jelentést rendelni. noha nagyszerű kormánya volt . talán még erősebb is lesz utána és visszaszerzi fiatalos energiáját. "Igen". Elismerem. az emberek átlagos véleménye végül is ösztönösen a megsejtett igazságot fogja tartalmazni. amikor ez a pusztító elv létrejött. melyek tőle függenek. "a pusztítás oka a társadalom szerveinek létfontosságú részei között van: de mi ez az ok?".éppen úgy. mint az előbbi megközelítés. Ilyen okoskodás alapján mint ez. mely elvesztette jellegét. és mélyebb forrásból kell hozni azokat. hogy a rejtvény megoldása belül van. Ellenkezőleg. volt a válasz. "a nemzetek meghalnak. hogy beismerjék. mondták. ha ezekre megoldást segít találni. melyek az elődök érdemeiből tevődtek . ha ezek a fajta betegségek fokozatosan aláássák a társadalmat. Azt mondták. akik ugyanezt a módszert követték tárgyunkban. és az ő belsejéből éltek nem érték el teljes érettségi állapotukat. és a társadalom kigyógyul ebből a bajból. Az emberek elkezdtek a társadalom mélyebb szerkezetébe nézni. ahogy egy kölcsönvett ló meghal a betonúton. Bichat /az ünnepelt orvos és anatómia könyvek szerzője. a gazdagságot rosszul használó. amely fölfedezésekhez vezetett. Sajnos. hogy ha az egyenetlenségnek ezek a mérges virágai nincsenek beoltva a pusztítás erős mérgével. hogy az kritizálásra méltó dolog. hogy egyetlen külső körülmény sem képes egy társadalom halálát okozni. nagy lépést tettünk előre. Ködösen látják. mint tudjuk.Mindazonáltal keveset értett meg az előző oldalak szelleméből. és hogy a törődés és gondoskodás nem elvesztegetett idő. Én csak hozzáadtam ehhez. és az első nehézség nagyon összerázta. hogy pusztításuk nem lesz végzetes. Ezen a sziklán feneklettek meg. hogy egy degenerált nép "rossz kormánnyal. mely önmagában eléggé távol van az egészség és betegség körülményeitől. látta. Azok. nekem meggyőzőeknek tűnnek. és hogy számomra egy rossz kormány. Ennek logikai vonatkozásai nem vezettek messzire. noha számuk lehet hogy végtelenül nagy. amikor az embert kívülről tanulmányozta. ami valahogy sokkal filozofikusabb volt. Késznek mutatták magukat arra. melyeket hoztam. Másfelől. akkor megnyugodhatunk. nem kereste a létezés nagy rejtélyének titkát. fanatizmus vagy vallástalanság által sújtott nép. ha nem még szörnyűbb egy rejtett betegség következményei. aki azokból azt a következtetést vonja le. a társadalom már bizonyos fokig halálra volt ítélve. fanatizmus és vallástalanság jelentéktelen dolgok. ez a kitűnő ötletük csak ösztönös keresés eredménye volt. azok jártak azon az egyetlen úton. hogy nem szabad tisztán származott okoknak olyan jelentőséget tulajdonítani. egyetértek azzal a szokásos véleménnyel. és hogy a népek létrejöttének és eltűnésének okát máshol kell keresnünk. amikor a kérdést ebből a szempontból vizsgáltuk meg. A példák.

és azért degenerálódott. ténylegesen a dekadens idők embere. hogy hogyan zuhanhatnak le a kultúrák . és nincs erejük arra. akkor a nemzet haláltusájának fölséges látványa tárul elénk. hogy a társadalom anatómiájának tudománya gyerekcipőkben jár. annál hangsúlyozottabb lesz ez a "valami". Ez az a rossz föltétel. Természetesen nem tűnik el teljesen. mert súlya már nem a fiakon. egy nagyon eredeti nemzetiségűvé.össze.az ok az. akiknek örökébe léptek. de ez a név már nem ugyanazt a fajt jelenti. hanem az unokaöccsökön nyugszik. azt jelenti (és azt kell jelentenie). melyek elérik őket. akik többé kevésbé már eltűntek. ő azoknak már csak nagyon távoli sarja. A jelen időig az emberek megelégedtek azzal. mint ami régebben megvolt. egy szóval. Ha sikerül bebizonyítanom ezt a tételt. és a körülötte levő civilizáció biztosan meg fognak halni azon a napon. mert nincs meg az az ereje. aztán az unokatestvéreken. aztán az oldalági rokonokon. Én most ezt akarom megtenni a következőkben. ő. Teljesen egyetértek abban. A degenerált szó. Azért hal meg. Ez az önmagába visszatérő érvelés csak azt bizonyítja. és egyértelmű jelentést kell hozzárendelnünk. akkor ezzel elég világosan elmagyaráztam. anélkül. mellyel az élet csatáit vívta. és a folyamatot lezártnak tekinthetjük. azaz alapvető alapelemeinek minősége már nem elegendő arra. Más szavakkal kifejezve. Ha nem tudják többé kiállni a rossz sors csapásait. Egyetértek azzal. ha a szót megtaláltak. Ismétlem. hogy az embereknek nincs már meg az a belső erejük. fajilag különbözik a nagy idők hőseitől. Hogyan és miért veszti el a nemzet erejét? Hogy degenerálódik? Ezekre a kérdésekre kell megkísérelnünk válaszolni. az állandó korcsosodás fokozatosan befolyásolta a vér minőségét. hogy haláluk pillanatában csak nagyon csekély mértékben közös vérük az alapítókéval. hogy a társadalmak azért halnak meg. hogy erejét az idővel mind kevesebbnek és kevesebbnek érzi. de jobban el kell magyaráznunk. hogy már nincsenek ugyanazokban a . hogy hogyan változik egy nemzet alapvető minősége. amely így kevésbé lesz szégyellnivaló." Milyen csapda van ebben! Ezek szerint egy nép helyi betegségekben hal meg mert degenerálódik. Ezen a ponton jelennek meg a degeneráció többi jelei is. ahogy a degenerált embereket helyesen nevezik. de gyakorlatilag úgy le lesz verve. mely teljesen lehetetlenné teszi számukra. mert degenerálódott. de minél inkább degenerálódik. de az ilyen eredetiség nem irigylésre méltó. hogy fölfedték volna a mögötte rejlő realitást. nem más okokból. hogy még valamit hordoz azok lényegéből. hogy akcióba lépjen. másféle nemzetiségűvé teszik őt. Ha megmutatom. akkor jelentést fogok rendelni a degeneráció szóhoz. melyek ezentúl dominálnak benne. akiket őseinek nevez. hogy ellenálljanak a katasztrófák ütéseinek. mert degenerálódnak. A különféle elemek. hogy fölemeljék fejüket. mert meghal. És mikor nagy emberek példáján mutattam meg. ez kétségtelen. mert már nem ugyanaz a vér folyik ereikben. a szó kitűnő. a nemzet még alapítói nevét viseli. akkor eltolom a felelősséget dekadenciája miatt. mikor az istencsapás elmúlt. ha emberekre alkalmazzák. amikor az ősi faji egység fölbomlik és az idegen elemek befolyása alá kerül.

vagy inkább egy törzset olyan pillanatban veszek. és háborúval vagy békés eszközökkel magába olvasztja őket. de nekünk figyelembe kell vennünk minden hasonló népet. mely élt és eltűnt. Egymás mellett élnek. képtelenek javulásra. Ennek aláfestésére idézem. A személy azonossága mindezekben a stádiumokban tisztán a belső és külső formák egymást követéséből jön. Nem minden emberi család éri el ezt az első lépcsőfokot. Akkor is. Hogy eszméimet világosabb és könnyebben érthető formába öntsem. a felnőttben a fiatalkori énnek. mint maga az emberi faj. hogy ezek a népek a Föld felületén szétoszlanak és a legkülönfélébb éghajlati és környezeti viszonyok között élnek. mint amelyet az eddigi fejezetekben próbáltam megoldani. Ezek az elmaradott törzsek. Egy népet. Ez összefoglalja ezeknek a miniatűr társadalmaknak a politikai eszméit. Ez a probléma a következő: "Vannak-e komoly és alapvető különbségek az emberi fajok között? Föl lehet becsülni ezeket a különbségeket?" Először érvek sorát fogom kifejleszteni az első pontot illetően. ment át ezen a fokozaton. melyek tökéletlen állapotban éltek. és az is marad az első lépés megtétele a civilizáció irányába. a szamojédok és mások messze északon. a nemzetet egy emberi testtel hasonlítom össze. Szakadatlan változáson megy át. Lehet. a . mert ezek szétfoszlanak és hihetetlenül gyorsan eltűnnek. Számuk nem becsülhető.kezekben. Ez esetben be kell vallanunk. Egy különbséget el akarok ismerni a nemzet és az egyén teste között: az előbbi nem őrzi meg a "formák" kérdését. elkerülhetetlenül kapcsolatba hozza más hasonló szervezetekkel. amennyire csak lehetséges. a gyöngébb megpróbál olyan messzire kerülni az erősebbtől. ha csak egy bizonyos számú törzs. mindegyik tökéletlen másolata az utóbbinak. nem tudjuk ezt általános szabálynak tekinteni. ezek majd közvetetten eldöntik a másodikat is. hogy ezek a nyomorult vademberek a Föld lakosságának nagyon kis részét teszik ki. Az erősebb lemészárolja a gyöngébbet. amikor életösztöne indíttatja arra. hogy ma nagyszámú közösség létezik a Földön. Valóban. hogy törvényeket hozzon és szerepet kezdjen játszani a világban. hogy az emberi lények nagy többsége számára mindig lehetetlen volt. Az a tény hogy ereje és akarata növekedett. csak azok a törzsek képesek átlépni a komplikáltabb állapotba. az emberi fajnak nagyon nagy nehézséget okoz az. az afrikai fajok többsége soha nem volt képes lerázni tehetetlenségét. Ha megfontoljuk. de ezt a lépést minden törzsnek meg kell tennie. a fiatalban a gyerekkori énnek. és biztosan magába foglalja a tisztán sárga és fekete fajok nagy többségét. egymástól teljesen függve. Elmondhatjuk. a trópusi. és pár év után szinte minden része ki van cserélve. Így egy öreg emberben nincsenek nyomai középkori énjének. különösen a polinéziai négerek. melyek talán nincsenek is a civilizáció legelső fokain. amelynek adottságai kitűnőek. hogy túllépje a szervezettség első kezdetleges fokát. Ugyanekkor érinteni fogok egy sokkal veszélyesebb problémát. ha a nemzetek sorába akar emelkedni. amelynek részei az orvosok szerint állandóan megújulnak.

folyóknál. Kordovai.mérsékelt és a sarki zónákban. akik egymás között harcoltak előléptetésükért a Valenciai. melyet emberek és állatok egyaránt éreznek a vérkeveredés iránt. sokan megmaradnak ebben az állapotban. Az arab törzsek ragaszkodása faji egységükhöz nagyon érdekes fényt vet rájuk. melyet saját természete bénít meg. és tulajdonosi jogot támasztanak nemcsak a terület lakóira. tengerek mellett. azt mondja Djiddahban. de pótolhatatlanná válnak egymás számára mint munkaközösség. tavaknál. hogy az emberiségnek ez a része. ők Sém ás Hám családjához tartoznak. ahogy a büszkeség és a hódítási láz alábbhagy. Hirtelen kialakulnak az osztálykülönbségek és az ipar. míg uraiknak ezer okuk van arra. Ebben a pillanatban létrejött a nemzet. és fölfelé utazásunk során eljutunk azokhoz. hogy állandóan kisebb. megmarad néhány hadifogoly. hanem magára a területre is. de akik nagymértékben ragaszkodnak eredeti törzsükhöz. hogy ugyanaz a beduin lány. háborúval vagy békés eszközökkel. hogy ha növelni akarják erejüket és gazdagságukat. ahol nagyon laza az erkölcs. melyek képtelenek a civilizációra egyfelől. nem említve a sok helyi ágat. akik eszméi tovább mennek a puszta rablóénál. és apránként megjön az érdeklődés. hogy azok is. melyek beleolvadtak ebbe a törzsbe. a törzsből kis nép lett. Az elszigeteltség eszméje olyan mélyen be van itatva az emberi fajba. Ezek nagy területet hódítanak meg. és nem minden törzs járja szükségszerűen végig. Spanyolországból való kiűzésük előfeltétele nemcsak ottani hatalmuk széttörése volt. hogy megengedjék sőt támogassák a vérkeveredés folyamatát. hanem nagymértékben a tény. a törzshöz való tartozásuk nemzeti jellemük egyik legfeltűnőbb vonása és politikai történelmüké is. és a két faj. Van néhány nép. melyekről tudjuk. erdők belsejében. De ha vége van a csatának. Egy utazó (azt hiszem M. és Grenadai udvarnál. A háború kétségtelenül az egyszerűbb mód erre. ahogy az alul lévők fokozatosan kezdik megközelíteni uraik szintjét. nemcsak a szemita faj különböző ágait alkotják. akik elérték a kereszteződésnek ezt az előrehaladott állapotát. és emiatt képtelen megtenni az első lépést a civilizáció irányába. füves mezőkön és terméktelen sivatagokban. azt a következtetést kell levonnunk. Toledói. A két faj gyakran hosszabb ideig él egymás mellett keveredés nélkül. Fulgence Fresnel). kényszerítve lesznek arra. Ez a civilizáció felé vezető út egy szakasza. hogy szomszédaikat befolyásuk alá vonják. aki fillérekért adja el kegyeit. hogy tovább lépjenek. és a rabszolgák uraiknak dolgoznak. sok esetben elutasítják azt. Tehát háborúzni fognak. egymással ellentétben álló csoportokra osztották őket. akik megértik. mely elérte azt. akik képzelőereje nagyobb és energikusabbak. derűs tespedésben. mely különálló törzsek szövetségéből áll. egyre inkább egy egésszé válik. mert nem tudja áthidalni természetes undorát. De vannak mások. ezekből rabszolgák lesznek. és a pusztítási vágy kielégült. Például az arabok. . Hagyjuk el a törzseket. Ettől függetlenül. hogy kevert eredetűek.

akik nem házasodnak falujukon kívül. hogy mely elemei voltak része az eredeti csoportnak. a szászok és wallachok és a horvátok között is. hogy az emberi faj minden ága titkosan viszolyog a vérkeveredéstől. az egyik az elutasításé. Saját szememmel láttam Franciaország bizonyos részein. törökök. Azok is. hogy megnőtt. hogy nagyobbnak fog tűnni az emberek szemében. a másik a vonzásé. vagy meghódítják. míg a második ezzel szemben abszolútabb érvényű. ha azt következtetem ezekből a példákból. melynek . hogy hódítani fog. De az ilyen népek csak saját fajunk részei. melynek állapota olyan. és ezt valami jobbal fogja helyettesíteni. ha a törzsi kapcsolat megszűnik. Ugyanezt mondhatjuk el az ilyen népek többségéről. mint bárhol másutt. ahol a fajok jobban vannak keverve. igazam van. nem tudnak megszabadulni annak utolsó maradványaitól. sajátunkat is beleértve. Épp most említettem az embrió állapotban levő nép példáját. házasságot ígér neki. a történelem nem mondja meg. akik teljesen lerázták magukról ennek az eszmének a kötelékeit. a perzsák és a macedónok képével . az egyiptomiak. szokások és intézetek szentek lesznek szemében. Úgy fog viselkedi az írás szavai szerint. akik civilizálhatóak. akinek ideiglenesen odaadja magát. perzsák és zsidók között. Azt fogja megváltoztatni. Adjuk neki a jobb részt. hogy az olvasó találkozott-e már ezzel a gondolattal.két okból tűnik ki szememben. A gyöngeség erő lesz kezeiben. Nem fogja bejárni saját területeit. melyeknek megvan a képességük arra. Ugyanakkor szervezni és civilizálni is fog. akkor a nemzeti érzés lép előtérbe. a szíriai nesztoriaiak és a kurdok esetében. Úgy gondolom.megbecstelenítettnek véli magát. Most. de a kép.és amely bizonyos fokig azonos a hinduk. más esetben kis mértékben áthidalható. hogy léteznek kis közösségek. hogy a nemzet. és tegyük fel. hogy ezek az elemek képesek voltak a bekövetkezett változás keresztülvitelére. ha egy török vagy európai. melyet mutatok . Az egyik vagy másik végzet elkerülhetetlen. hogy nemzetté váljanak. és egy vallási közösség nem elég ennek megszüntetésére. Ez az eset az arabok. és nyomait látjuk Magyarországon a magyarok között. Az emberiség két törvényt tisztel. a párszik és a hinduk. Különösen itt kell konkrétabbá válnom. Megtaláljuk az európai Törökországban is. hogy nemzetté lettek. mint egy családé. Az első az. Föltéve. melyek minden korra és országra igazak. Vagy hódítani fog. csak annyit tudunk. mert az ezt követő faji egységek fejlődőképesebbek. amelyek soha nem lépnek túl a faji élet szintjén. Ezek különböző erővel hatnak a különböző népekre. ott haszontalan tüzet és mészárlást rendezve. Továbbá. Nem tudom. és ugyanolyan erővel hat. Az emlékek. Az elsőt csak azok a fajok tisztelik teljes mértékben. melynek változtatása hasznos. két lehetősége van. és ez a viszolygás sok esetben legyőzhetetlen.

Attól a naptól fogva. minden nap új szétválasztások születnek. mint őseinek jobbika. A birodalom. Jóslatai hiába fognak beszélni. melyek láthatóak hódítóinál. egy önálló nép. ahol tényleg fönnálltak a kasztok.erősebb uraiéba. az civilizált idegenek soha nem tették vállukra ezeket a bénító béklyókat. vagy már régen lerázták őket. mint a hindu országokban. ezentúl szoros kapcsolatba kerül egy alacsonyabbrendű fajjal. melyet éppen elképzeltem. és ismeretlen a közösségek számára. hogy lesznek új hódítások is. nagy városai és kikötői. A helyzet olyan lesz. . melyek száma az eredeti fajhoz tartozó emberek számától függ. Ennélfogva a nemzet nő. az alosztályok végtelen számában. kereskedő fajta és civilizált. melyek közé az Aryavarta törvényhozói tartoznak. akiknek kezébe esett. még vallása semmibe vételét illetően is. általában erős hajlammal a vérkeveredésre. és faji jellege egyre jobban változik. ez volt az eset az angolszászokkal. hódító és civilizáló nemzet elkezdett eltűnni. Vére elkeveredett a meghódítottakéval. háború vagy szerződések útján. Hajlandó vagyok beismerni. akkor pár év múlva. és szinte lehetetlen lesz tudni. lesznek születések a kaszton kívül is. új osztályozásokat léptetnek életbe. Más népek igényei és szórakozásai bőségesen kielégíthetőek fővárosában. hanem azon tulajdonságok hiánya. amikor annak az esélye. Ha más befolyás nem működött. mikor a normannok leigázták őket. A társadalmi fokozatok száma megnő. Minden más helyen. De az eset általában nem ilyen egyszerű. új faj áll elő. járásról járásra. és mindig. sokféle vonzóereje sok idegent vonz oda letelepedésre. hogy Manu törvényeit összeegyeztessék az események ellenállhatatlan sodrával. hogy valaki gazdag legyen és híressé váljon találmánya vagy társadalmi tehetsége miatt. Fölteszem. hogy egy kiszemelt faj. hogy valaki hol van. De amióta a nép civilizálódott. amikor a hódítás befejeződött és az egybeolvadás kezdődik el. faluról falura. melynek alacsonyabbrendűségét nemcsak védekezése mutatja. megnyílt az egész világ számára. és ereje ellenőrzi szomszédait. jelleme lágy és toleráns. és a vér keveredése nem határolódik le a két alkotó népre. új. melyről beszélek. hirtelen új és jobb jövő elé néz . és ezek szörnyű büntetéseket helyez kilátásba az engedetleneknek. Rövid időn belül azt mondhatjuk. Különös minőséget fejlesztett ki a tényleges keverékből. melyek azt saját vérükbe oltották. A második tény az. hogy azt a népet. De ugyanettől a naptól kezdve az eredetileg aktív. jelentős változás történik az urak vérével. Gazdag. eredetétől függetlenül. hogy a kasztok elválása váltja föl a fajok eredeti szétválását. melyek kulturálisan előre vannak. a folyamatot egy percig sem ellenőrizték azok a szigorú csoportok. de még eléggé erős. erős. friss vér fog keveredni a fő ágba.hiányzik energiája és ereje. mely kevésbé jó minőségű. Minden olyan államban. De csak a brahman ragaszkodik annyira a különválás elveihez. melyek megyéről megyére változnak. melyekből származik. ezek abban a pillanatban megszűntek létezni. erősítik vallásának tanai.

azaz igazi árják. Hosszú távon azt mondhatjuk. vagy egyetlen csata elvesztése után. vagy hosszú csaták sorozatában. melyet a győzelmes fajnak kellene életben tartania. Eléggé nyilvánvaló. és nem sikerülhet nekik eszméik ráerőszakolása egy népre. őket befolyásolja sok módon a helyi civilizáció. Ha Dáriusz birodalmában az Arbelai csata idején perzsák harcoltak volna. miután az életét kialakító erő és dicsőség már megszűnt létezni. melyek fölszívják őket.a civilizáció kihal. áldozatai lesznek saját eredeti nagyságuknak és másodlagos okoknak. túlélik a dicstelenebb kort is. melyeket hozott. hogy a népek soha nem halnak meg. akkor a birodalom soha nem ért volna véget. hogy egy még ellenállhatatlanabb hódító. ha erőtlenül és romlottan is. Kiűzték az első megszállót és idővel ugyanezt teszik a másodikkal is. hogy most minden adatom megvan ahhoz. hosszú idővel a civilizáció vége előtt. de árnyaik megmaradnak. Igen. és akkor meghaltak volna annak támadásától. az épület áll. egy állam így is összeomolhat. de csak testileg van nekik . a körülményektől függően. Így civilizációs zsenialitásuk összehozza őket azokkal az elemekkel. megjelenhetett volna a színen. az általuk adott eredeti impulzus még létezik. Újra. nagyobb aktivitásuk és nagyobb személyes részvételük az állam ügyeiben vezetővé teszi őket a csaták. a sápadt szellem mozog. Az intézmények. száműzések vagy forradalmak idején. a szokások. melyek egyesülnek elpusztításukra. hogy lehet. Amíg megtartották vérük tisztaságát. Ez a hódító fajok eltűnésének másik oka. melyeket a halott mester alakított ki. bizonyos fajok hatalmas területeken terjedtek el. a hódító nép sokkal kisebb számú. mindezek élnek utána is. mely fél hódítóitól. ha a késői római birodalom szenátusát és hadseregét ugyanazok adták volna. kimondták az utolsó szót. a perzsák és rómaiak éltek és uralkodtak volna. és azt mondhatom. másfelől.Általában. Az angolok India urai. és mégis szinte nincs erkölcsük. Kétségtelenül. Egy nép gyakran tovább él és dolgozik. Ha az eredeti impulzus kiadta erejét. De végül is eljön. mint pl. hogy lelke van. törvények és intézmények elfelejtették időközben a szellemet. de nem egy civilizáció vagy egy társadalmi szervezet. Egy ideig a civilizáló faj vére fokozatosan keveredett a meghódítottakéval vagy magukhoz csatoltakéval. mint maguk. ha ugyanazok a nemzeti elemek alkotják őket. A modern időkben kétszer hódították meg a kínaiakat. akik Fábián idején adták. Semmi nem marad meg . még ereje is nő. ők mindig arra kényszerítették a hódítót. hogy az eltűnésükhöz szükséges idő nagyon változó. a törvények. míg. a kelták és a szlávok. a testnek úgy tűnik. és mindenütt eléggé befejeződése előtt áll. mint a meghódított. mely fiatalságokban formálta őket. sokat adtak és szinte semmit sem kaptak érte cserébe. melyet a meghódítottak fölé tartanak. melyek egy ideig elfedik az eget és aztán eltűnnek. A hódítás és a vereség csak sötét felhők. a szokások. Ellentmond ez a fentieknek? Egyáltalán nem. hogy megbirkózzam a nemzetek életének és halálának problémájával. melyeket bevezetett. Tudom. Sok példával lehet ezt igazolni. hogy illeszkedjen hozzájuk és vegye át szokásaikat.

a rómaiak másnap visszaütöttek volna. A háború veszélye nem tudja a népek életét összerombolni. melyeken nyugszanak. Ezért degenerálódott. Lahore. akiket legyőztek. mint ahogy ez a vereség után történt. és a legrettenthetetlenebb. sokat. De először le kell fektetnem a tényeket és érveket. azoktól. hogy hogyan kell élni béke idején. hosszú és fáradságos türelmi csatát vív egy nemzet ellen. hogy az emberi fajok viszonylagos értéke között ténylegesen különbség van. harcias és sikeres népek sincs más. és amelyből származnak.alávetve. amelyek képesek egy . másra sem gondolva. mely a csatát az erősebbnek adja. melyet az ég adott nekik születésük óta. mint bátorság szívében. mint ilyen gondolatokról. Megadtam a degeneráció szó jelentését. ha teljesen elvesztik az alkotók vérét. A megelőző bekezdés láttán a bosszantó kérdést megoldottnak kell tekintenünk. mint a csatára. éppen úgy. Külsőségek. mint Kína esetében tisztán anyagi szinten nagyobb az ereje. A következőkben azt kell bebizonyítanom az érthetőség kedvéért. A hindu faj erősebb annál. ami ma uralja azt. amikor India újra föl fog éledni. annak jelentős következményei vannak. mint a sajátmagának. De ha mint a görögök és rómaiak a késői birodalomban. mely minden pontban fölötte áll. Ha ezt bebizonyítom. A végeredmény mindkét esetben pontosan ugyanaz lett volna. hogy fej vagy írás lesz-e az eredmény. mint az angolok ellen. akkor vereségük napja lesz egyben haláluk napja is. és mindig tanulnak és tanulnak. haditudomány elméjükben és a győzelem babérkoszorúja kezükben. mert teljesen megváltozott fajuk. mindkét esetben saját végzetébe vetett hite hozza a vigaszt és megszabadul. hogy meggyőzzék az eredeti fajt a nemzet létezik. és vagy a ma élő fajok. királyságok és birodalmak változnak és változni is fognak. Ha a hódítónak. vagy egy ezekből előállott keverék útján a szó teljes értelmében politikai személyiség lesz. ők a föníciai fajhoz tartoznak. nem változik velük szükségszerűen. ha a karthágóiaké lett volna a győzelem és ők lettek volna Olaszország urai. a hindu társadalom tovább él. mely azt kérdi. melynek polgári erényei csekélyebbek Scipio katonáéinál. és széles teret fedek le vele. és a vérhez kapcsolódó erényeket. vagy összekeveredtek volna a római néppel. El fog jönni az a pillanat. és ezt egy pusztaelmélettel kell bevezetnem. Lelkük egyenes. és gondolataik távol állnak tőlük. de alapjaik. A kultúrák végzete nem a véletlen műve. Maximum egy ideig lenyomja életüket. Ameddig a vér és a nemzet intézményei eléggé létezőek ahhoz. és Delhi már nem fővárosok. és fajukkal természetük is. és civilizációja nem engedelmeskedik annak a törvénynek. ha mint a hinduk. mégpedig azzal. Nem függ attól. és bizonyos módon megnyesi kívülről látható pompájukat. Noha Hyderabad. és így képes voltam a nemzet életképességének problémáját vizsgálni. hogy mi történt volna. Ha övék lett volna aznap a szerencse. A szablya csak férfiakat öl meg. ahogy magánúton már föléledt saját törvényei szerint. Fölhasználták azt az időt. Ázsia kelta és nomád hordáinak évkönyvei sem szólnak másról. a Zamai csata nem változtatott volna sorsukon.

A zsarnok hatalmát nemcsak rosszul használja. amelyből egy nép áll. Amikor az elszigetelt csoportok keveredni kezdtek. csak ugyanennek az elvnek a következménye. Egy nap szempontjaik hasonlóvá válnak azokhoz a szavakhoz melyeket Aeolus mondott el valaha. csak a templom bejárata volt. A zsarnokság elleni nyilatkozattal indulva az emberek tagadják a fölsőbbrendűség természetes okait. nagy vagy kicsi. amelyre minden nép igényt tart szomszédaival szemben. hogy igazoljanak valamennyire sok vádat. Közmondásos módon gyűlölni kezdik az elnyomást. Ekkor. Ennek a kasztnak minden tagjának csúnya árnyak vannak emlékezetében a fajokról. ez az eszme volt a kormány szinte minden elvének alapja. Ezzel együtt jár az idegenek iránti ellenszenv és az a fölsőbbrendűség. A faji egyenlőtlenséget nem intézmények okozzák. melyek ellen szónokolnak. Ezen nem kell meglepődnünk. mely csak számukra igaz. és kötelességének érzik kimondani azt. Minden ember. minden nemesség és arisztokrácia alapelve. és csakis ekkor látjuk az egyenlőtlenség abszolút elvét. Elég helytelenül elutasítják annak elismerését. ha az a születés jogán alapul. hogy bizonyos minőségeket egy bizonyos alapfaj kizárólagos jelleggel örököl. mellyel eddig foglalkoztam. s melyekben olyan sok vihar van: Minden ember testvér . a törvényes gyűlöletet a hatalommal való visszaélés ellen. és egy néppé váltak. az egyenlőtlenséget tette fő politikai jelszavává. és amelyeknek mindig igazuk volt (mert ilyen a világ). mely valaha is a Földön lesz. melyek valaha uralkodók voltak. hogy minden ember egyenlő.ekkora épület hordására. akkor fölemelkednek az általános és abszolút igazság szintjére. és az egyik hasznosnak kezdte látni a másikat. de ők kiterjesztik ezt minden volt és minden jövő nemzedékre. Fejezet v. Az elsőszülöttségi törvény. Nagy részük soha nem lépett ki ebből az állapotból. ha a polgárok többségének ereiben kevert vér folyik. V. A modern időktől eltekintve. annál szívesebben állítja. kivétel nélkül. amely az elsőszülött és az ő gyerekei előjogát garantálja. és egymást előnyösebb fényben kezdték látni. Egy eredeti tiszta indulás és a különféle fajok közötti egyenlőtlenség a Földön a legrégebbi és legszélesebb körben elterjedt vélemény. És az alap nem lehet túl széles. Valójában minél sokfélébbek az elemek. és ennélfogva a fajok kölcsönös ellenségességét kétségbe vonták és aláaknázták. Ez az elmélet alig alkalmazható magukra ezekre a kevert filozófusokra. hanem bitorolja. ha meggondoljuk a primitív törzsek és közösségek elszigeteltségét. melyeket ellenük hoztak valaha föl. Végül. A kérdés. hogy a különféle jótulajdonságok bizonyos fokon az emberi faj minden részében benne vannak. és hogy a régi időkben hogyan bújtak be saját csigaházukba. Ez minden kasztrendszer. naggyá és civilizálttá lettek.

és ugyanabból az okból . Az állatias fellahot ugyanaz a nap cserzi. mint egy szabad mezőkkel bíró ország. És az engedelmesség minden zsenialitás. Ha ez csak más idők egyféle gyakorlatát utánozza. és a gyáva és üres fecsegő tulajdonságaival ruházta föl. amihez hozzáér. akik meg vannak győződve igazáról. hogy az egyenlőség elmélete. mint egy angolé vagy franciáé! Akkor az idők folyamán miért nem fedezték föl a nyomtatást vagy a gőzgépet? Igazolna. amely a memphisi papot pörkölte. és énekeseik és sámánjaik. hogy nagy különbségek vannak a nemzetek között. Soha senki nem mondott annak ellent. és egy ember szabályosan beszéde naiv logikátlansággal bizonyítja ezt a tényt. bátorság. de ezt jelenti. A berlini professzor ugyanolyan zord éghajlat alatt oktat. Míg ragaszkodunk a liberális dogmához az emberek testvér voltáról. az erdők nem engedik meg ugyanazt a fejlődést. melyek azok másságát hangsúlyozzák. minden nap annak ellenkezőjének adják meg a tiszteletet. hogy áttörje a neki ellentmondó tények falát. mint ami egy műveletlen finn vadembernek nyújt otthont. és azok. mintha délen. A középkorban az angol-normann királyok . ugyanaz az iránytűje. Az olaszországi római a görögországi rómait graeculusnak. amelyek nem kevésbé voltak ugyanarról meggyőződve. szabadság és igazság megrontója Rabszolgát csinál az emberekből és az emberiségből a gépesített automatizmus Shelley: "Mab királynő" Ez politikai axióma. Azt a nehézséget általában egy áldott frázissal válaszolják meg: "A környezet uraló befolyása miatt. Az alexandriaiakat szellemesnek. a hideg és meleg. minden nemzetnek sikerült másoknak neveket és jelzőket adni. ugyanolyan értékű." Lehet hogy nem pontosan ezek a szavaik. hogy ezer között is fölismeri pereskedő természete és hűség iránti vágya miatt. egyiket a másik után ugyanazon a helyen. Szeretné hallani azt annak tudományos formájában? "Minden ember" mondják az emberek egyenlőségének védői "ugyanolyan szellemi erővel bír. nem elég erős ahhoz. Kigúnyolta a karthágói telepest. ha megkérdezném huronunkat. mint a puszta dögvész.A bátor lélek parancsol. amit mondanak. nem engedelmeskedik A hatalom. arcátlannak és lázadónak mondták." Eszerint az elmélet szerint egy sziget nem fogja látni ugyanazokat a csodákat. törzse soha nem hozott létre egy Nagy Károlyt vagy egy Júliusz Cézárt. mint a szárazföld. És még mi? Egy mocsár nyirkossága olyan civilizációt alkot. amelyet az emberek többsége vall és amely annyira áthatolt intézményeinken. és azt állította. a tények bizonyítékai ellenük szólnak. Az érdekes pont ott van. mint mi. a terméktelenség és a gyümölcsözőség ellenére a világ mindenütt látott civilizációt és barbarizmust virágozni. ha egyenlő ez európaiakkal. hogy miért. . megmagyarázhatatlan okokból miért nem váltak Homéroszokká vagy Galénusokká. vagy "kis görögnek" hívta. ugyanaz a nép különböző lesz.a fajok abszolút egyenlőségéről. Ezek szerint egy huron indián fejletlen agya fejletlen formában ugyanazzal a szellemi képességekkel bír. ha északon lakik. mindent bemocskol. A szél és eső. melyet a Szahara szárazsága szükségszerűen megfojt! De bármilyen ötletes is ez a kis feltételezés.

Ha néhány bölcs törvényhozó első látásra a törvényalkotás egyetlen forrásának tűnik. hogy ellentmondás nélkül fogom élvezni ezt a következetlenséget. és eléggé értékes. Ha ügyetlenségből vagy óvatlanságból ilyen törvény született. Egyetlen pontom az. hogy bölcsessége olyan jóslatokat mondatott vele. hogy liberális intézményeket alapítanak mindenütt. hogy ezek az ítéletek igazak-e vagy sem. hogy minden nép egyenlő. De ahogyan én tudom. míg az emberi társadalmakat egyenlőnek tartják. melyek másokat meghiúsítanak. melynek uralmuk alatt kell élni. hogy mennyire erőteljesen befolyásolja a nemzet egészségét és növekedését a "kormány minősége önmagában véve" vagy " a zsarnokság vagy szabadság ténye". Nem hiszem. a népet állandó kellemetlen érzés fogja el. és jobban összhangba hozzák azokat szükségleteikkel. De éppen ezen a ponton én is hozom ellenérveimet. és kijavítja törvényeit. a népből erednek. melyeket nemzete . mely létezett vagy még létezik a világon. akik életüket és energiáikat kímélik. Vagy közvetlenül a nemzetből jönnek. ahogy a nép maga gondolta volna ki őket. ha jobban lett volna informálva. megvan ezek nélkül is? Nem áltatom magamat. másokat komolynak tartanak. némelyet fukarnak. Az első föltevéssel kapcsolatban nincsenek nehézségek. mely szintén elterjedt dolog.francia alattvalóikat könnyelműnek és állhatatlannak tartották. egyidőben. nem tagadják. A gyengébb megelégszik alacsonyabb pozícióval. és olyannak kell lenniük. hanem azért. hogy a nemzeti jellem szokásos eszméjét összeegyeztették egy hittel. Általában nem azért. Egy nép nyilvánvalóan akaratához és ösztöneihez illeszti intézményeit. és nem hoz olyan törvényeket. Az erősebb játssza a király és uralkodó szerepét a világ tragédiájában. mely befolyási övezetük alatt áll. másokat pazarlónak. ez igaz. ezt állíthatjuk. mert a jó törvényeknek az emberek szempontjait kell tükrözniük. Kedvenceik magas beosztását azok politikai alkotmányával magyarázzák. hogy ezek a különféle nemzetek teljesen különféle célokat követnek. hogy léteznek. Az egyenlőség barátai biztos. és annál komolyabb. akik az angolszászok számára fölsőbbrendűséget követelnek Északamerikában a többi népek fölött azon az világrészen. hogy nagyon hangosan fognak ezen a ponton a "szokások és intézmények erejéről" beszélni. mert annak hatalma van ezeket megalkotni. és a köznapi beszédbe kerültek. Minden önálló államban a törvények. megfontolandó. Még egyszer el fogják nekem mondani. egy közelebbi pillantás meg fogja mutatni. spanyol. mert a legtöbb társadalom. Mi mindenki beszél a német. hogy a legbuzgóbb demokraták az elsők. Ez az kitartás nem csodálatos tulajdonsága az emberi faj ezen ágának. némelyiket harcolni szeretőnek. Nem kérdezem. angol vagy orosz "nemzeti jellegéről". Az ellentét jól látható és szembeötlő. hogy Penn és Washington honfitársai mint nemzet ismertek arról. ahol megtelepednek és ezért támogatják őket. vagy erőteljes emberek alapítják ezeket és alkalmazzák minden olyan államra. egyszóval nem egyenlők. Így. másokat olyannak. A politikai intézményeknek két lehetséges forrása van. és másfelől némelyiket léhának.

hogy annak a pártnak. Montmorency. a király és minisztere a politikai elmélet vérrel kövezett lápján sétáltak. Mindkét említett uralkodó tanulmányozta és ismerte népének jellemét. ez hízelgett a katonai szellemnek. újságban egy kitűnő cikkben helyesen mutatja ki. amelyet Richelieu bíboros szétmorzsolt. Ha ez igazságos ember. Ha doktriner ember. Egy bizonyos fokig melegházak. Mikor egy uralkodó (Ausztriai Anna. a papságot. akkor távol jártak a helyes úttól. Befolyásuk természetesen nagyon nagy. a lehetetlent nem tudják megvalósítani. Egyszóval. a Revue des Deux Monties c. amit egy dór vagy spártai nem fogadhat el. és folytatni akarta a kormányintrikákat. melyek papíron ugyan jól néznek ki. és egyaránt támadták a nemességet. Ezek valójában nem okok. ahogy ezt uralkodótársai és barátai kívánták /Saint-Priest grófja. De nem ők alkotják alkotóikat. hogy az intézmények. teszi a fajt azzá. melyek a legjobb fegyvereket állítják elő egy akció számára. nyomorúságosan megbuknak. aki. A rossz intézmények valójában olyan dolgok. rettenetes.diktált. Ha a törvények egyszerűen egy egyén álmait valósítanák meg. ha meg akarják változtatni azt. Amikor a kálvinisták a franciákat olyan kormány alá akarták juttatni. míg kényszeríti őket. Nem ismerhetjük el.angol fordító) azokkal a nemesekkel akart szövetkezni. De miután katolikus Ferdinánd törvényt hozott a spanyolországi mórok ellen. hogy védje alattvalóit. és nem . Egy zseniális ember belépése a törvényhozás nagy feladatkörébe csupán a nép megvilágosodott akaratának különleges megnyilatkozása. de szükséges módon pusztító intézkedéseket hozott. Károly a Straffordi Earl rossz tanácsa alapján az angol abszolút királyság kierőszakolását akarta. Mikor I./. de nincsenek összhangban a nemzeti tulajdonságokkal vagy szeszélyekkel. fegyverraktárak. XIV Lajos anyja. melyeket hamarosan módosít vagy eltöröl egy athéni ión. ami. Mikor Napóleon újra meghonosította a vallást Franciaországban. ők őrzik a nemzet speciális szellemét. akiket 1652-ben legyőzött. Cinq-Mars. melyek idegenek sajátmaga természetes irányzataitól. melyeket a faj alapított és forrasztott eggyé. akkor olyan törvényeket alkot. Nem odaillő intézmények viszont. A nagy bíboros ártatlan a "francia nemesség irtásában". hogy sajátmaguk számára hírnevet és jó állásokat érjenek el. Erőfeszítései senkinek sem tetszettek. ahol az ösztönök fejlődnek. amit olyan gyakran szemére hánytak. Csak néhány farmernek tetszett a dolog. saját következményeikkel nagy szerepet játszottak a világban. És noha hatalmas elemek. és házukat kősziklára építették. mint amilyen Lycurgus volt. akkor semmi olyasmit nem fog előírni. ők jelölik ki az utat amelyen utazva eléri céljait. nem tud hosszan olyan törvények alatt élni. nem voltak azonos pontjai a feudalizmussal vagy a kormány arisztokratikus módszereivel. vagy természetes határaikon túlnőnek. amely egyszerre arisztokratikus és köztársasági. és Marillac megpróbálták csak azért megdönteni az államot. és hatalmát úgy szervezte. mint Drákó. akkor nem uralkodhatnának hosszan az emberek fölött. melyek segítik a belső erények növekedését. mint Ádám minden gyermeke. a parlamentet és a harmadik osztályt.

és különösen Anna királynő szövetsége óta az angol vér egyre jobban elkeveredett a skót és ír vérrel. Lycurgus hősi útonállók nemzetévé tette őket. ugyanazzal a módszerrel nevezik ki a nemeseket. A városi szellem követte ennek szerencséjét. vérük elveszti tisztaságát és ösztöneik fokozatosan megváltoznak. a kerék hirtelen fordulásakor a hatalom az egyik faj kezéből a másikba ment át. de mindig hűek maradtak az eredeti alkotmány szelleméhez. hogy ma is a tizennegyedik és tizenötödik évszázad intézményei formálják a társadalom szerkezetének alapjait. Károly alatt. hogy ahogy a nemzetek nagyobbak. hogy tisztaságát megváltoztassák. Továbbá. Ezzel szemben más intézmények ellenkező okokból jók. mutatja. vagy egy bizonyos szempontból. ahogy az uralmat egymás után kezükben tartó csoportok többé-kevésbé különbözőek voltak. erősebbek és civilizáltabbak lesznek. Jakab óta. vagy inkább a feudalizmus degenerált paródiája meglehetősen sikeres volt. Az új nemzedékeknek új szokásai és irányzatai vannak. vagy teljesen. melyeket őseik hoztak. és ez megbélyegzi őket. Ennek eredményeképpen az újítások gyakoribbak lettek korunkban. amíg a nép rokon az állam első alapítóival. nagyszerű bizonyítékai annak. a törvények követik a népet. ahol a faj változásai lassabbak és eddig kevésbé változatosak. amit mondok. Az angolok kiverése után a tizenötödik században. Angliában. mivé lettek néppé válásuk után. de más nemzetek is segítettek kis mértékben. Azok a változások. hogy kövesse ezt. amikor maga a faj változott. A spártaiak kevesen voltak. és intézményeik alapos változtatása nem túl lassú ahhoz. Csak anarchiát és rendezetlenséget hoznak. hogy nagyon sikeresek lennének egy szomszéd országban. Franciaországban a fajkeveredés elterjedtebb és változatosabb. Míg Északfranciaország vezető szerepet játszott a nemzeti politikában. mint a többi európai országban. ugyanazok a nemesi fokozatok vannak. hogy politikai filozófusok vagy moralisták elítélik őket. noha lehet. bátrak. és ezek többé-kevésbé nagyléptékűek. melyet az alacsonyan születettek érdemei iránti tisztelet egészít ki. azt látjuk. Említettem már. ha angyalok törvénykönyvéből vették volna őket. szinte alapító erejében a Plantagenetek és a Tudorok községszervezetét. melyeket az intézmények az idő során véghezvittek. a feudalizmus. de lehet. a központi megyék. Nem kétséges. akkor is.illenek egy bizonyos államhoz. a társadalmi oldalon teljes mértékű változások történtek változtatások helyett. Ezek arányai gyakoriak és messzeérők. mint törvényei. és a nemzeti függetlenség újrafölállítása után VII. Ennek eredményeképpen nem élhetnek tovább boldogan azoknak a törvényeknek a kormányzása alatt. Megtaláljuk itt. I. melyek főszerepet játszottak ebben a forradalomban és fajilag . mint régen voltak. a régi családok iránt ugyanaz a tisztelet. Rájuk nem illő törvények lehet hogy lefokozták volna őket a törvénycsavaró gazemberek szintjére. ambiciózusak és erőszakosak. és ritkábbak és fokozatosabbak. Néhány esetben. Ahogy egy nép előbb születik meg.

A tizenhatodik század során alaposan előkészítették a talajt. Sok nép. amelyet sok kormány vitelezett volna ki. törvényei és kormányzási módja szerint élt. mint Dáriusz.sokkal kevésbé voltak germánok. Minden fölkelés azzal kezdődött. Bábel tornya. De van egy pont. szakított a Flandriai. A rómaiak túl ügyesek voltak ahhoz. Ezért nem tudjuk elismerni. merő hazafiasságból és hagyományszeretetből folytatták az emberek torkának elvágását oltáraikon.a tekintély szeretetével. Például a druidák emberáldozatai. Nagy Sándor soha nem tett ilyesmit. amiről nem szabad elfelejtkeznünk. amely olyan esetekkel foglalkozik. az abszolút hatalom nagy épületének az alapjait helyezték. ahol a törzsek vadabbak voltak. melyek nem harmonizáltak ősi szokásaival. az ellenállás csökönyösebb volt. hogy visszaállították ezt a szörnyű nemzeti szokást. az emberek. Ezek tudását soha nem fordították. ami abban az esetben áll fent. nem találok olyat. melyeket a római állam nem tűrhetett el. hogy bármilyen fajta irányzatot vagy hagyományt különösebben szeressen. Amikor Párizs. akár a nép akarata ellenére is? Kevés példa van ilyen kísérletre. ahogy ezt mindig is tették. uralkodóik csak az adóügyben és a honvédelem terén irányították őket. megelégedett azzal. melyet a rómaiak meghódítottak. természetesnek vették. amelyre 1599-ben IV. ahol a nemzet elveit idegenektől veszi át. hogy az intézmények alakítják ki a népeket. ha a népek hozták létre az intézményeket. elismerjen vagy megértsen. nem volt ezek után oka arra. hogy keresztülvigyék akaratukat. hogy gall-római vérük uralkodó lett az államigazgatási kamarában. hogy teljesen megakadályozzák ezeket a barbár rítusokat. inkább rómaiak. a hódító. hagyományai. melyeket korunk vagy az ókor nagy politikai tehetségei vezettek volna. hogy belemenjenek ilyen veszélyes kísérletekbe. Ameddig ezek és társaik fajilag ugyanazok maradtak. De elmondhatjuk-e ugyanezt egy másik elméletről.ezek a kelta faj öröksége . Pitoui és Languedoci hagyományokkal. hogy nemzetek hatalmas mozaikja fölött uralkodjon. mint a Loire menti megyék. amikor a helyi lakosságot szinte teljesen a római gyarmatosítók pótolták. melynek lakossága a legváltozatosabb etnológiai példányok múzeuma. akik elég erősek ahhoz. Kombinálták a hadi élet szépségeit és az idegenek meghódítását . akik kevésbé voltak kelták. mely még mindig bosszúért lihegett az . És a kereszténység. hogy egy nagy nemzeti rendszer alapjait megváltoztassák. egy déli stílusú központosító jelleggel bírva. Henrik aquitániai támogatói. de elismerem. A Breton félszigeten. Nos. Narbonese Gaulban könnyű volt győzni. teljes erejükkel soha nem voltak képesek arra. arra. és Augustus követői. melyek mindegyike saját szokásai. olyan dolgokhoz ragaszkodott. De egy olyan központban. Ez a nagy főváros. melyeket a legszigorúbban büntettek. és egész Franciaországot állandó kísérletekbe húzta bele. a rómaiak. és a nemzeti érzést ebbe az irányba fordították. A legszigorúbb ellenőrzés sem tudta a kést és a fáklyát kivenni kezükből. ahol Angliából jövő betelepülők visszahozták ősi szokásaikat ősi vérükkel. végül is átvette a hatalmat Franciaország többi része fölött. mely római vérük öröksége volt.

akik lesüllyedtek az ő szintjükre. Kelet és Nyugatafrika világos bizonyíték arra. De különösen a modern időkben találunk példákat olyan intézményekre. a hollandok és a franciák sem mertek túl haladók lenni. A jávaiak elvesztették politikai függetlenségüket. az angolok. Nem alapítottak magukhoz hasonló fajt. amely még nem keveredett eléggé. Mindkettőt egyforma lenézéssel tekinti. melyeket a hódító hozott létre és az alattvalók nem fogadnak el.erkölcstelen sokistenhiten aratott győzelme után. Saját erejének és nagyságának tudatában. de az eredmény éppen olyan negatív. . hogy alattvalói nézőpontját megváltoztassa. és nem látott okot arra. De a spanyolok. Ebben az ősi hódítók önmérsékletét másolták. kötet. még a tizenhetedik században is lemészároltak hajótörést szenvedett tengerészeket és a hajókat kifosztották a tenger mellett. . oldal/ és még hódítóik vérébe is belekeveredtek. / A. és ha saját haladásának akadályát a tőle különböző dolgokban látja. Sikeres volt valaha egy ilyen kísérlet? Amerika a leggazdagabb mezejét nyújtja az erre a kérdésre adandó válaszoknak. De az Egyesült Államok vörösbőrűit elszárította az angolszászok energiája. Északon mások voltak a módszerek. és nem képes ősei civilizációját megőrizni. hogy szokásain változtasson. Kiadták a rendeletet. És a tizenhatodik század óta. hogy önellenőrzést kényszerített volna európai uraira. von Humboldt. mint mikor szabadok voltak. vagy különböző kultúrákkal találja szemben magát. nem tudunk semmilyen erkölcsi hatást találni. Délen a spanyolok ellenőrzés nélkül uralkodtak. Ezek a barbár szokások összhangban voltak a faj ellenállhatatlan ösztönével. amikor a meghódított nép lélekszáma nagy volt. A kevés megmaradt mindennap kevesebb lesz. még pusztítóbbak voltak a humanitás szemszögéből nézve. hogy elfogadják a hollandok intézményeit. hogy a legfelvilágosodottabb népek nem állíthatnak föl olyan intézményeket. Csak hosszú harc után győzte le őket. A spanyol indiánok. és helyükre másokat kell tenni. De ezeknek nem mindegyike volt olyan nagyszámú. remegő borzadállyal vetette magát a armoricik még szörnyűbb babonái elleni harcba. akkor hajlamos arra. Észak. melyeket teljesen meghódított. 129-30. ahol a cimériai vér tisztaságát megőrizte. minden tekintetben nagyon termékenyek. mely belőle indulna ki. de nagyon messze vannak attól. de nem hoztak fényt. hogy brit India ősi életét éli saját ősi törvényei szerint. még az olyan népeknél sem. Examen critique de 1'histoire de la giographie du nouveau continent. Néhány esetben a rábeszélés a kard zord nyelvén folyt. amikor Európa először fordult Kelet felé. és mi lett az eredmény? Kiirtották a régi birodalmakat. hogy az eddigi szokásoknak meg kell szűnniük. II. Az intolerancia az európai civilizáció egyik fő jegye. Ma is úgy élnek. Már említettem. melyeket uraik jónak és hasznosnak találnak. Valójában csak terméketlenebbek. vagy a barbarizmus állapotában maradt emberekkel. melyek nem illenek alattvalóik jelleméhez.

hogy kárt tegyenek azokkal. házakat épít és letelepszik. amivel dolgozhatnak. ha másképp nem megy. De mindez csak dísz. Néha el tudjuk venni fegyvereiket. hogy mit kell csinálniuk. A Sandwich szigeteken a képviselői rendszer teljes méltóságában látható. III. kereskedők. de elégedetten tekinthet nem tetovált arcukra és orcájukra. és diadaluk első napja lesz szükségszerűen a bennszülöttek utolsó napja. amely európai fajú emberekből áll. és megakadályozzuk. Ennek sok oka van. A nemzet nagy része. spekulánsok. Nemcsak a bálnavadászhajók dezertált legénysége vagy a lázadó tengerészek a gyarmatosítók. és még nem változtatta meg teljesen udvaroncai nézeteit. hogy a létrehozott intézmények meg fognak erősödni. Ha az európaiak uralkodnak.Óceániában a tények ugyanezt a végkövetkeztetést hozzák: az őslakosok mindenütt kihalóban vannak. amely a dolgokat irányítja. ízléses figurák láthatók. mikor új lakosok érkeznek. amely olyan intézményeket állít föl. minisztertanács. Az őslakosság fokozatosan elvegyül a megszállók között és felszívódik. a protestáns misszionáriusok csoportja. Ez túl nyilvánvalóvá tenné működésüket. Az egyiket a Sandwich szigeteken. Nélkülük a király. de nem tudjuk természetüket megváltoztatni. A király. . a főurak és az alsóházi tagok nem tudnák. a nemesség és a városi lakosság sok szempontból régi eszméi alapján él. a többi dolog csak színjáték. melyet valamelyik nagyhatalom fog irányítani. ennek a két kormánynak rövid vázlata elég lesz arra. melyek nem illenek a nemzeti jellemhez. ezt vagy az áttértekre gyakorolt befolyásuk útján teszik. és így elkerülik ezt egy minisztérium kinevezésével. A világon két kormányt alakítottak ki európai modell alapján másfajú emberek. A Sandwich szigetek európai lakossága minden nap nő. Nem vagyok biztos abban. fenyegetésekkel. hogy hogyan lehet ezeket helyes formába önteni és a népre alkalmazni. Az egész dolog tehát a protestáns misszió és kinevezettjei közötti megegyezés. A rövid távolság a hawaii királyság és Kalifornia között nagyon érdekes célponttá teszi a szigetet a fehér faj világos energiái számára. brandyt isznak ahelyett. hogy ha a misszionáriusok előtt csak egy király lenne és a parlament. Csak a misszionáriusok kezében van az a tudás. de végül is arra kényszerülnének. hogy egymást ennék. Ez nem jelent nagy előrelépést. kalandorok minden fajtája gyülekezik a szigeten. melyet aktív elménk sikeresen hozott rájuk. a tényleges erő. hogy megmutassa annak a kísérletnek hiábavalóságát. hogy magukat tegyék az államügyek fontos. vagy. Így is inkább azt gondolom. Nem tetoválja arcát. akkor idővel tanulók butasága ellen harcolnának. hogy melyik eszmék célirányosak. hogy a mostani képviselők és a független államirányítási rendszer nem fog-e hamarosan helyet adni egy szokásos képviselői rendszernek. király. a másikat San Domingóban. semmi sem hiányzik. de egyben. alsóház. Ez csak egy új szokás. biztos vagyok. Van lordok háza. Kamehameha jelentős hercegnek tűnik. és hamarosan megszűnne működésük. elöljáró intézőivé. melyen vékony vonalú.

Meg akarsz kérdezni tőle valamit. és nem foglalkozik mással. alkoholivással. Az állam két részre oszlik. Menjünk át a hegyen a különálló köztársaságba. Ha egy magas rangú tisztviselővel akarsz találkozni. minden jog és alapelv kinyilatkoztatása visszhangot talált az Artibonite partján. nem politikai elméletüké. akik a hatalom birtokosaiként leplezetten irányítanak. aki a hátán fekszik egy fapadon. nincs idegen minisztérium. akikről nem kell beszámolnom. Azt utánozzák jól-rosszuk. A tisztaság kérdése meg sem fordul az emberek fejében. Ezeket különbözőségük választja el. mindezt az emberi függetlenség és méltóság leglelkesebb bajnokai írták le. Ugyanaz a barbár pompakedvelés uralkodik bizonyos fokú közömbösséggel egyetemben. A színben van a szépség. Közöttük fölösleges a kérdés alapjait tanulmányozni. Az állam nyelve soha nem mutatott afrikai befolyást. mint egy vadembert. Mint minden keverék. az erőteljesebb fajtával azonosítják magukat. mint Dahomeyben vagy a fellatahok között. a négerek a másikon. Így bizonyos mértékig képesek szokásainkat reprodukálni. ahogy az előbb mondtam. A barbár mindet kívülről ismeri. hogy mindez hogyan harmonizál az emberek szokásaival. Minden az emberek ötletességétől függ. de nincsenek más ötletei. és nagyon különféle dolgok. mint dohányrágással. A spanyol rész mulattokból áll. Feje egy körültekert piszkos törölközőbe van csavarva. Haitiba. Nézzük meg. Díszes mellénye nem olyan szép. melyekkel az utóbbi fél évszázad árasztott el bennünket. amit a legkönnyebben elsajátítottak a civilizációból. Ha kegyeskedik kinyitni száját. hogy működtesd elméjét és megtudd. akkor készülj el egy nagy néger képére. mint egy hímzett mellény.San Domingo teljesen független. a tulajdonos nem törődik azzal. és ha a ruha lángoló piros színű és csillogó rojtokkal díszített. mint de Grimm úr. abból az újságok közhelyei áradnak . Két különböző világban vagyunk. A maradék idejében alszik. A legfelvilágosodottabb liberalizmust nyilvánították ki az utóbbi hatvan év során. brutálisak és ősemberi színvonalúak. melyet az Európai parlamentek is megtettek. Az intézmények. hogy milyen eszmék vannak benne? Olyan kulturálatlannak fogod találni. Semmi afrikai nem maradt az alaptörvényekben. hogy nagy lyukak vannak benne. Hatalmas kard van formátlan testén. és varázslói kielégítésével. Tábornokunk lábát papucs takarja. Mint már San Domingo esetében is megjegyeztem. Ha ezek az emberek fehérek között lennének. az európai vér megváltoztatta az afrikai jellemet. Természetesen más dolgok érdeklik. mely európai eszméket hordoz. és bestiális önelégültségét csak alapos és gyógyíthatatlan lustasága múlja fölül. A mulattok vannak az egyik oldalon. A szokások ugyanolyan megvetendőek. Ham országának minden emlékét kitörölték az emberek agyából. /Lásd Gustave d'Alaux cikkeit a Revue des deux Mondes-ban/. Az itteni társadalom intézményei nemcsak párhuzamosak a mieinkkel. mint Holbach báró. Az előbbiek biztosan intelligensebbek és nyitottabbak az új eszmék iránt. de a mi politikai tudásunk legújabb eredményeiből származnak. de bőrük színe. és állandóan jó . afölött egy nagy kalap aranyzsinórral. Nincsenek misszionáriusok. ellenfelei kizsigerelésével. úgy érvel. teljesen európaiak. Úgy beszél.

A rabszolgák ma szabadok és rendberakták házukat. és nem vetnének rájuk árnyékot az idegen elvek. csupán mészárlások hosszú sorozatának története. a demokratikus Haitié. hogy a Haiti feketék erőszakkal elűzték a fehéreket és megtiltották nekik. A fölött állt. ahol az ország méretei és az erdők mélye minden elképzelést fölülmúlnak. ugyanilyen arányban vesztenék el afrikai jellemüket. Noha faji emlékezetük Afrikában sok esetben nagyapjukig nyúl vissza. Jamaikán . Így tanúi voltunk.példa lebegne a szemük előtt. mely fajtársaihoz legjobban illik. a csodálatos völgyekben. sivataggá lesz. hogy ennek a boldogtalan szigetnek a lakói képesek fajaik szellemével összhangban élni. akkor lehet hogy hasznos polgárokká lennének. Az elkerülhetetlen eredmény nincs messze. A mulattok a tengerparton laknának. a négerek mulattokat. a fekete faj az emberi család olyan ágának része. Legmeggyőzőbb érvük a gyilkosság. mely civilizációra képtelen. Sajnos a négerek erőben és számban messze dominálnak. Ez fő kívánságuk. hogy állandóan kapcsolatban legyenek az európaiakkal. mint a San Domingói elmenekült rabszolgák tették Martinique-on. Az idegengyűlölet a hivatalos politika fő alapelve. A sziget két része között nagyon intenzív gyűlölet uralkodik. de társadalmukat szabadon irányítanák saját ösztöneik szerint. A ténylegesen uralkodó erő ezeknek az embereknek az igazi szelleme. A már említett természeti törvény értelmében. ahol a luxus és a gazdagság kifinomodottsága legmagasabb pontját érte el. hogy valaha is belépjenek területükre. amihez szüksége van egy gazdag és munkátlan élethez. amivé Havanna lett kereskedelme folytán. forradalmak és katonai kivégzések is csökkentenek. de biztosan nem teljesen erőszakmentesen. apránként följavulnának és amilyen arányban elvesztenék afrikai vérüket. A négerek visszahúzódnának az ország belsejébe és kisebb falvakat formálnának. melynek termékenysége és természeti erőforrásai sok nemzedéket tettek gazdaggá. a kereskedelem minden nap csökken. amelyre leírták. Az Antillák változatos trópusi élővilágában az afrikai néger megtalálná azt. attól függően. a fenséges hegyekben. az ipart említeni sem lehet. Az ország. többé-kevésbé spontán módon. teljesen az afrikai eszmék befolyása alatt állnak. a mulattok négereket mészároltak. azzal állandóan keveredve. az Antillák királynőjén. ügyvédek és orvosok. Haiti történelme. és az összes többi irányában mély utálatot érez. hogy melyik fél erősebb éppen. A faj alapvető lustasága miatt a mezőgazdaság megszűnt. melyet az állandó háborúk. A nyomorúság ocsmány emelkedése megakadályozza a népesség növekedését. A még olyan fölvilágosodott alkotmánynak semmiféle befolyása sincs. És csak vadkecskék fognak legelni a termékeny ültetvényeken. Legnagyobb örömük a semmittevés. akiket az . A két faj különválna. Ekkor nem befolyásolnák őket. és szeretnék ki is irtani őket. /San Domingo gyarmata függetlensége előtt olyan hely volt. Ez az eredmény!/ Föltételezzük egy pillanatra. Erősítenék kapcsolataikat fajuk jobb részével. Visszatérne despotikus patriarchális rendszeréhez. Európai irányítás alatt kereskedőkké lennének (különösen pénzváltók). A mulattokat is szeretnék kiűzni. Ártatlanul alszik a papíron. és különösen Kubában.

A Guaranik természetes jelleme. akkor biztosan ezek közé tartoznak a jezsuitákéi. Ha valaha intézményeket honosítottak meg egy nemzetben. és hogy minél durvább és vadabb egy nemzet. von Humboldt. Körülbelül százhúszezer lélek gyűlt össze a missziós falvakban az atyák vezetése alatt. melyet protestáns papok uralnak. San Domingo és a Sandwich szigetek példája meggyőzőek. mint amilyen lágy és finomnak mutatta magát kifelé. /Erről a tárgyról ír Prichard. mint a gyerekkor az ember életében. annál inkább jár gyerekcipőben. de nem tudom elhagyni témámnak ezt a részét anélkül. amelyeket megpróbál kivitelezni. mely erősen befolyásolja nézőpontomat. és a jezsuiták kísérletéről írok. De szerencsére intelligenciájuk viszonylag magasabb volt. amelyek erőteljes vallási érzésen alapulnak. mint szomszédaik esetében. akikhez a jezsuiták jöttek. Amerika vad törzseinek általában demokratikus irányzatai vannak. alapoztak most. hogy igényeiket kielégítsék. amely pontos és mély tudást mondhat magáénak az emberi természetről. Az atyák meg voltak győződve. melyek nincsenek kapcsolatban a néger elméjével.Afrikát meghódító muzulmánok még nem hajtottak igájuk alá. mégis kétszer annyi embert el tudna tartani. A különélés szeretete lenne ezen intézmények oka és egyszersmind eredménye is. Először egy olyan országról szóltam. hogy erőfeszítéseik nem . amit a jezsuiták tanítanak. és a szervezet minden olyan kapcsolata támogatja őket. amely éppolyan hatástalan volt tényleges céljait illetően. Minden fáradozásuk ellenére úgy találták. Törzsek alakulnának. gyereknek tekintették őket. és amely gyerekes módon másolja a brit kormányzási rendszert. A. melyeknek a legkisebb esélyük sem volt sikerre. d'Orbigny. Hogy neveltjeiket a felnőtt állapotba vigyék. Mindezekre a tapasztalatokra. Bizonyos fokig megvolt az erejük arra. egy furcsa jellegről. de tartós sikert érjenek el. nem különbözött ebben a többi törzsétől. és kegyetlenségük kicsit kisebb. amiatt a végzetes befolyás miatt. Most egy további dologról szólok. hogy a barbarizmus ugyanazt a szerepet játssza egy nép életében. Helyi háborúk jellemeznék a különféle országrészek politikai történelmét. és ezek következményei végzetesek szerencsétlen lakosságára. a szüntelen tanulásra és a jótékonyság élő szellemére. hogy gyors. Azután egy anyagilag szabad kormányról szóltam. És noha a sziget vad. melyek rövid időn belül elidegenednének egymástól és ellenségesek lennének egymással szemben. ritkán lakott és rosszul megművelt lenne. és mások/ Ezeket a misszionáriusokat általánosan dicsérték bátorságuk és fensőbb intelligenciájuk miatt. Fáradhatatlanul dolgoztak azon. melyet olyan törvények és intézmények jelentenek. amely eszmeileg európai elméletekhez kötődik. hogy egy hasonló dologról szólnék. és despotikus kormányt adtak nekik. De mindez eltűnésre van ítélve. mint sokan mások is. érdekeivel és akaratával. és akkor is csak nagyon körülhatárolt formában. ritkán látni köztük királyságot vagy nemességet. akik Paraguay bennszülötteit próbálták civilizálni. A rend legkeserűbb ellenségei is melegen elismerték csodálatukat irányukban.

melyek különféle növényekkel művelhetők. Ez a befejezése érvelésemnek az intézmények és fajok kapcsolatáról. először csak kissé megváltoztatták volna. de jelenlegi állapotukban megkísérlik az ősi gyakorlat újrafölélesztését. de valójában olyan európai lett volna. Azt vélhetjük. amikor a környezetről beszéltem (lásd e könyv 38. Noha már érintettem ezt a pontot. hogy egy nép. ha nem tárgyalnám a témát alaposabban. melyek alkalmasak a közlekedésre. hogy az egész rendszer nem eléggé stabil. VI. és hegyek. megtartva talán eredeti nevét és büszke lett volna földjére.elegendőek ahhoz. hogy terméketlenné tegye a talajt. hamarosan el fogja hagyni a barbarizmus állapotát. amikor Aranda grófjának egy rossz órában kiadott rendelete megszüntette a jámborság és intelligencia birodalmát Paraguayban. és harminchét kis elcsatangolt falu kivételével a Parana partján. és gyakorlatukat attól származtatják. Az állam fölerősödött volna. síkságok és völgyek. Most azzal kell foglalkoznom. hogy abban a nem egyházi emberben bízzanak meg. melyet a természet ilyen jó körülmények közé tett. mert egy emberi faj sem lehet hűtlen ösztöneihez. A nemzetek haladása vagy egy helyben állása független attól a helytől ahol ezek élnek. A Guaranik. Fejezet. Területén nagy folyók vannak. visszautasították. akiket megfosztottak lelki vezetőiktől. hogy tanítványaikat a helyes útra vigyék. Elismerem. melyek lakossága kétségtelenül részben kevert volt. hogy a népek fejlődését befolyásolja-e (ahogy sok író föltételezi) az éghajlat. az összes többi törzs visszatért az őserdőbe és ott ugyanolyan vadul élt. Nem mondom. akkor idővel jobb eredményeket mutattak volna föl. oldalát). hogy minden szokásuk megmaradt eredeti állapotában. mint ahogy a rokon nyugati törzsek. amely nem elég forró ahhoz. A bizonyíték kész volt. és nem elég hideg ahhoz. a Paraguay. Nem csatlakoztak annak intézményeihez. akit a spanyol korona helyezett föléjük. melyet Isten jelölt ki számára. és gyakran látták bizonyítékát annak. széles utak. a Guaranik és Cirionok. vi. melyekben gazdag érclelőhelyek vannak. Ezek a telepesek elkeveredtek volna a helybéliekkel. de általános szabályunk értelmében. és minden nehézség nélkül belép a civilizációba. ez csak egy feltétellel történt volna meg. Újra érezték a vademberi élet hívását. és nem hagyhatja el az ösvényt. Általában azt próbálják velünk elhitetni. hogy ha a jezsuiták folytatták volna küldetésüket Paraguayban. majd később teljesen átalakították volna azok vérét. mint intézményei.ha az országban fokozatosan európai települések jöttek volna létre és az ország fokozatosan a jezsuiták védnöksége alá helyeződött volna. de könyvem nem lenne teljes. a talaj vagy a földrajzi helyzet. hogy kiszívja energiáját. és az Uruguay falvak. Tegyük fel. /Vesd össze Carus: Über die ungleiche Befähigung der . hogy egy nemzet mérsékelt éghajlaton él.

a tumulik ennek tanúi. . Ez az értékes eljárás. akiket a nap éget. Több helyen találtuk meg magasabb kultúra nyomait. Mikor látták. noha megőrzésük viszonyai kitűnőek.a Lenni Lenapek és többiek között. mert életük meddő kőtöréshez hasonlít. Másfelől. hogy a csontok elporladjanak. melyeket bizonyos fokú ötletességgel alkottak meg. még értékesebb forrásai a gazdagságnak. Meg sem kell említenünk. Néhányan elindultak a javulás útján. Az öblök. de a tények semmiképpen nem igazolják igazságát. és annak kísérletét. és mégis ennek a földnek nagy részét hosszú évszázadokon át olyan emberek lakták.verschiedenen Menschheitstämme für höhere geistige Entwicklung (Lipcse. hogy a tumuliban talált csontvázak darabokra esnek. oldal. Ennélfogva könnyen elképzelhető. sok dugába dőlt kísérlet után fölfedezték. A talaj sehol nem termékenyebb. meglepetésére megtalálhatja hasznos művészetek eredményét. amely rögtön megköt és megakadályozza. Szintén lásd Squier. mellékfolyók. általában teljesen sikeresnek tűnik. akik földrészük történetét kutatják. De ez a működés nagyon alacsonyszintű és összehangolatlan volt. Squiernek teljesen igaza van. hogy ásványokat bányásszanak. amely létének figyelemre méltó nyomait hagyta maga után. hogy azok a törzsek. ha a legkisebb kapcsolatba kerülnek a levegővel. " Az emberiség természettörténete" 37. művét) a régi időkben biztosan létezett egy nemzet. kikötők nagyok. Értékes fémeket lehet szinte a Föld felületén kinyerni. Az utazó. hogy bitument öntenek a testekbe. melyek nagy része alkalmas fogyasztásra. hajlamosabbak arra. a föliratok. rész. hogy megmaradjanak vademberi állapotukban. Az Erie tó és a mexikói öböl között a Missouri folyó és a sziklás hegység között (Prichard. mikor ennek bizonyítékát abban a tényben látja. hogy laboratóriumaik előtt nagy akadály a talált csontvázak törékenysége. mint Amerika bizonyos részein. Az állatok. (Ezeknek a tumuliknak különleges szerkezete és az ott talált számos szerszám és használati cikk sok amerikai antikváriumban megtalálható. mely sok figyelmet és gyorsaságot követel. ha a föld minőségére gondolunk. az éghajlat nem enyhébb. Ez a szemlélet vonzónak tűnhet első pillantásra.) és a múmiák mutatják. és szinte önmaguktól léteznek az élethez szükséges dolgok a legkülönfélébb változatokban. Biztosan nem egy bizonyos civilizáció kezdetei. Rengeteg nagy folyó van. "A bennszülöttek emlékműveinek megfigyelése a Mississippi völgyében" c. vagy az örök jég birodalmában élnek. és hogy értéke és nagysága így külső körülmények függvénye. melyeket sziklákba véstek. mélyek. Ennek a jegyzetnek a végén elismeréssel kell szólnom azoknak az amerikai tudósoknak a szorgalmáról és ötletességéről. 1849). nagyszerűek és megszámlálhatatlanok. hogy ezek az emlékművek egy nagy kor emlékei. hogy magas szintű szellemi kultúrát értek el. hogy nincs kapcsolat az ország őskor lakói és a mai törzsek között . 96. A haszonnövények kitűnően teremnek. el passim / Hasonlóképpen készek vagyunk annak elismerésére. Az épületek maradványai. a Britanniában az őskori kőemlékek alatt eltemetett legalább 1800 éves testek ma is teljesen szilárdak. hogy e szerint az elmélet szerint az emberiség csak a természet segítségével képes tökéletesedni. akiknek a legkisebb mértékben sem sikerült ennek kincseit kiaknázni. nem lehet kételkedni abban.

Indiában és Asszíriában megvolt a gazdagság minden feltétele. amely síkságon megterem (Syncellus)). a szomszéd népeket nem vonzották volna magukhoz a nagy központok. hogy valami haszon is származzék belőlük. melyet ma olyan tökéletlenül űznek. a szézámfüvet.) . Így Kína. hogy hatalmas munkával kellett öntözőrendszereket kiépíteni. I. De szintén el kell ismernünk. hogy Kínában. Mind Indiát mind Egyiptom mesterségesen kellett termővé tenni (Az ősi Indiát az első fehér telepeseknek hosszan kellett egyengetniük. ha a Föld legkitűnőbb helyén lakik. Így ahhoz. hogy a csatornákat tönkretették vagy föltöltötték. ha akarod. a babot. ahol a gabona magától nő. Elismerem. hogy ezek a feltételek olyanok voltak. kötet. ez a terület. az ősi terület újra terméketlenné vált. Most elhagyjuk ezeket a jó előfeltételekkel rendelkező területeket. és amely a legszentebb legendáink színtere. Kínában bizonyos részek természettől fogva termékenyek. még akkor sem. hogy a természet nem részesítette előnyben ezeket a területeket annyira. Tegye föl. és minden ehető növényt. . melyet nagy nehézségek között vittek végbe ahhoz. Ez csak még inkább csodálkozásra késztet bennünket. amely már azelőtt elkezdődött. vagy rabszolgaság útján. Indische Altertumskunde. lásd Lassen. Ezért hajlamos vagyok azt hinni. Az ősi császárok első hasznos tevékenysége a csatornák megnyitása és a mocsarak kiszárítása volt.De semmi sem bizonyít közeli rokonságot ezen rejtélyes emberek és a ma sírjaik között vándorló törzsek között. gyárakat. Ägyptens Stelle in der Weltgeschichte. a talaj természettől fogva olyan terméktelen. hogy miért nem tanultak meg többet ezektől és miért nem fejlesztették tovább tudásukat? Valójában ez még jobban alátámasztaná hitemet. A kínai történelem a folyók meghódításával kezdődött. melyek fölnőttek és prosperáltak. hogy ahhoz. de más részeket sok munkával kellett termékennyé tenni. Egyiptomban. a civilizáció eléggé független az éghajlattól és a talajtól. hogy magától termi a búzát. például azt a művészetet. ennek léteznie kell már a kereskedelem léte előtt. és ezeknek az ember óhajához alkalmazhatóságától. vagy mezőgazdaságot. Valóban. mielőtt elkezdték ezeket az előnyöket kiaknázni. (azt mondják. ha nem lettek volna városok és piacok. amely a Fayoum termékennyé tevését írja le. és hogy a mai őslakosok valamilyen módon tanultak az ország régi uraitól. amely hatalmas munkát az ősi királyok végeztek el. ahogy mi hajlamosak vagyunk ezt hinni. hogy volt kapcsolat közöttük. de mégis az emberi fejlődés és kultúra híres központjai. és kifejezetten alkalmasak voltak a nagy birodalmak alapítására és a nagy kultúrák létrehozatalára. ha akarja. a lakosoknak előzőleg más eszközökkel el kellett jutniuk a társadalmi kultúra magas fokára. hogy nem minden nép képes a civilizációra. az árpát. hogy a kereskedelem használhassa a vízi utakat. De nem akarok erről vitatkozni. és másokat vizsgálunk meg. A Tigris és Eufrátesz közti terület. akiknek ebből hasznuk volt. vagy vérségi. Egyiptomhoz lásd Bunsen. ahol az első Asszír birodalom virágzott. de egy olyan civilizációt. hogy emberi településre alkalmassá váljon. India és Asszíria jó természeti adottságai az ebből hasznot húzó nemzetek szellemi képességeit is jelzik. Most.

A zsidók helyzete hasonló volt. mit találtak új hazájukban? Sivatagot és sziklás partot. parasztok és kereskedők lettek. hogy a náluk sikeresebbek szokásait utánozzák. "Igen" vetheti valaki ellen "a szükség az ötletesség anyja. malájok és arabok . Az örmények. és ami még feltűnőbb. hogy ahhoz. vagy nyomorúságos kalózi létre. akik hegyeikben élnek ugyanazokban a hegyekben sok nemzedék óta. és valószínű soha nem lettek volna híres nemzet.vagy. lakosai szorgalma révén hamarosan koronává vált. amely a terméktelen földből jön. amely első pillantásra börtönnek tűnt. Amerika és Óceánia törzseinek zsenialitását. és az a nyomás. hogy gyümölcsözőbb utakat keressenek rossz soruk csillapítására mint a tengeri kalózkodás? Miért van az. De e törzsek fölé kerültek. hogy precízebbek legyünk. és egyedül ezzel juthat el ahhoz.Mikor a föníciaiak vándorlásuk során elhagyták Tylost. Nem elég megmutatni. melyek kereskedelemre termettek. ahol olyan sok nép élt és halt meg barbarizmusban maradva . Kormányzási módjuk nagyon komplikált volt. a terméktelenség . Ügyes és ötletes kereskedők. a királyság és a teokrácia .azé az országé. mint mások gyakorlatából megtanult leckék. és a Csendes Óceáni szigeteken.kezében? És ahol a félvér helybéliek vagy más keverékek is képesek voltak megosztani ezeket az előnyöket. A nyomorúság élesítette elméjüket és ébresztette föl zsenialitásukat." Akkor miért nem ébreszti föl Afrika. Ha Tyre és Sidon alapítói a Damaszkuszi síkságon telepedtek volna le. Országuk szinte teljesen el volt vágva más országoktól. ahol él. akkor elégedettek lettek volna azzal. A parton vagy szigeten élő őslakosnak tehetségének kell lennie. Rokon nyelvű törzsek között éltek. nem volt a tengerrel kapcsolata. A föníciaiak. miért szűnt meg hirtelen a kereskedelem? Miért alakul a belső árukereskedelem cserekereskedelemmé? Tény. ahol olyan könnyű az egymás közti kommunikáció. ahogy a kereskedelem kialakuljon egy partvidéken vagy szigeten. hogy egy nemzet értéke a siker útján nemcsak a termékenység függvénye . és fajilag közeli rokonok voltak. biztosan sok idejük volt fejlődni. Be kell azt is bizonyítanom. miért van szinte minden kereskedelmi tevékenység idegenek kínaiak. akikről azt gondolhatta volna valaki. És ezen a vacak helyen is. Ezen a helyen nem volt lehetőség terjeszkedésre. hogy a kezében levő eszközöket haszonnal használja és csak ez viheti rá a siker útjára. mert a sziklák lánca minden oldalon végtelenül hosszú volt. mért nem gondoltak soha arra. Harcosok. melyet templomok és paloták díszítettek. több. vagy egy másik szigetet délkeleten és Szíria egy részén telepedtek le. ahhoz több kell. hogy a mezőgazdaságból éljenek. hogy ez az érték szinte teljesen független a környezet anyagi feltételeitől. merész és szerencsés spekulánsok. hogy az indiai szigeteken.már nagyon régen elérték a civilizáció magas szintjét. hogy örökre halevő barbárok létére vannak kárhoztatva. akik hasonló körülmények között élnek? A Marokkói kabilok ősi faj. mint a nyílt tenger. mely a tenger és s sziklák között keskeny szakasz volt és örökké meddőnek tűnt. valóban aktív kalózok voltak. és nem volt nagyon termékeny. minden okuk meg lett volna.

Naboth szőlői sivataggá lettek. egy szinte ismeretlen tengerparthoz folyt. hatalmas sziklák lábánál. melyet soha nem érintett görög vagy föníciai hajó. és ahol szobrokkal és könyvekkel kereskedtek elsősorban? Vagy Spártáé. hogy fölismerje. Magát a gazdag és briliáns Korinthoszt Plutus és Afrodité is kedvelte. És mivé lettek a zsidók a földnek ezen a nyomorúságos részén? Olyan nép lettek. mely halála előtt. ahol a korábbi időszakok egy politikai filozófusa sem számított rájuk. karddal kezében egy független nemzetté lett és annyi tanult embert adott a világnak. amelyek régebben örök álomba merültnek tűntek. hogy nem volt szétszakíthatatlanul összekötve vele. melynek lábainál elterült. akik a gallok szemében fontosak. Követői Antiochiában laktak. melyet a győzelemnek kereszteznie kellett ahhoz. Capriban lakott. A Hanzavárosok Németország közepén olyan területeken vannak. melyekről régen nem is hallottunk. amely egy keskeny völgyben volt. melyek elméletemet alátámasztják. Az ország nagy részben vacak volt. ahol Jakab nyája ivott. Ha Tiberius Olaszországban volt. olyan. Némelyikük. eláraszt a tények tömkelege. hogy fővárosa helyzete nem ideális. Bréma kikötője majdnem ugyanolyan hideg. ahogy a jólét elhagyja a Földközi Tenger partjait. ahol valaha Ahab palotája állt. homokkal lett tele. Melyik városé a fő dicsőség? Athéné. amelyről első hadseregeik elindultak. mint amennyi kereskedője volt. hogy területet termékennyé tegye. mely a birodalom mindkét felét látja. akiknek minden vállalkozásuk sikeres volt. Látom. legföljebb véletlenül. ahol a mezőket és olajfákat állandóan nagy köd takarta. A középkor nagy kereskedelmi központjai olyan helyeken bukkannak föl. és szeder van azon a helyen. de Árkádia és Böotia nagyon kis szerepet játszik a görög történelemben. Novgorod kinőtt a havas környezetéből. melyek hódításuk útjában álltak. A korai császárok Görögországra tekintettek.keveréke volt. És milyen terület volt ez? A modern utazók ismerik a nehézségeket. Böotia állítólag Demeternek és Triptolemusnak volt kedves helye. És a Latium melyik nyomorúságos részét választották ki Róma alapítására? A kis Tiberisz folyó. és szinte mindig ott éltek. de most új . És támadások hosszú sorozata kezdődött az örök város ellen. erős és intelligens nép. az a forrás. egy pont. világos bizonyítéka annak. Histoire des Juifs. mint a Treves folyó.) Maguk a görögök sem gratulálhattak maguknak földrajzi helyzetük miatt. olyan messzire mentek. de ebben a tekintetben csak másodrangú volt. a központi kormány már tudta. Ha a rómaiak szerepet játszottak a világban. (Salvador. mert területük kicsi volt. Velence kiemelkedett az Adria mély öbléből. mindez furcsa egyensúlyban volt. Mert a kiválasztott faj nem lakott többé a hegyekben és Palesztina síkságán. Árkádiát a pásztorok kedvelték. Ez alatt a kormány alatt sokáig éltek gazdagon és sikeresen. Végül egy rendelkezés elvette a főváros nevet Rómától és Milánónak adta. és a kivándorlási rendszerükkel legyőzték a nehézségeket. Helyzeténél fogva lett Róma a világ ura? Mielőtt a világ a római sas lábánál hevert. Elérve a modern történelemhez. a patriarchális és a demokrata uralom keveréke (ez utóbbit a gyülekezetek és a próféták képviselték). szabad. A politikai hatalom központja olyan helyekre tolódott. az biztosan annak a helynek ellenére volt. melyekkel az izraeli paraszt szembenézett.

rosszul vagy egyáltalán nem fogja eljátszani. lehet. 259. majdnem a Szajna fölött. Marseilles és Bordeaux méltósága csökken. Amalfi elindult a hatalom hosszú útján. leereszkednének ahhoz a tényhez. Lyons. oldal. Párizs. melyről beszélünk (A zsidók) ilyen meg olyan minőséggel bírtak . melyeket (Lásd M. Ekkor. hogy milyen telepeseket akarsz. Párizs lett a fontos város. hogy nem akarom tagadni a földrajzi helyzet fontosságát néhány város esetében. Így elképzelhetjük. kötet. melyeket a "Föld kulcsainak" hívhatunk. mely messze van a tengertől. melyet még meg kell építeni egy elképzelt csatorna mellett. hogy a nemzet. Franciaországban a Loiretól északra sok ipar települt le. stb. "Nagyszámú író van arról meggyőződve. hogy nagy szerepet fog játszani a világtörténelemben. noha hangneme elég vad). Hogy a bajorokat vagy szászokat a talaj természete tette olyanná. soha nem tette és a jövőben sem fogja. a nép az. és tegyük fel. aki a történelmet vézna tudásának fényében értelmezi. hogy az ország alakítja lakóit. és amely túl közel van ahhoz.és fogja a jövőben is adni . akkor látnák. ha a faj tényleg érdemes a jó faj névre.csak azért.) . hogy a Szentföld talaján nagyon különböző népek éltek. akkor más helyre költözik. noha az ország ugyanaz maradt. mint a Pápa városa. kikötők vagy fővárosok. Néhány ember. mint amilyenek ma. Döntésed el fogja dönteni az új város sorsát is. hogy amikor Panama földszorosba behatolnak. Narbonne.valamint gazdasági és politikai értékét. Az érvek. hogy az anyagi körülmények befolyása milyen csekély egy nemzet jellemére és civilizációjára. meg szeretnék mutatni. hogy te szabadon határozhatod el. és katolicizmus nem való északra. Ellenkezőleg." (Ewald. vitathatatlanok. amelyek kereskedelmi központok. Más szavakkal a nemzet értékét nem helyzete adja. egy erős város. akik nem túl szimpatikusak és csekély intelligenciájuk van. a Revue des Deux Mondes c. nagyon sokféle vallás és eszme volt ott honos. és mind elmagyarázható egy adott ponton egy győzelmes vagy erős faj jelenlétével. mely a két tenger találkozásából ered.mintha ezek az urak értenék azt. újságban) Konstantinápoly és különösen Alexandria esetén lehet erre fölhozni. Nem a véletlen okozta ezeket a változásokat. melyet a római kor idején szereztek. Geschichte des Volkes Israel. mert Palesztinában éltek és nem Indiában vagy Görögországban. amely a területnek adja erkölcsét . 1. melynek falai alatt két tenger találkozik. Saint-Marc Girardin cikkét . hogy Chagres helyzete nem a legjobb hogy minden lehetőséget kihasználjon. Toulouse. hogy vannak olyan pontok. Ravenna kinőtt a lápból. Olaszországban valaha teljesen lényegtelen városok nagyobbak lettek. hogy azon kereskedjen. Biztos. hogy mi egyáltalán a minőség . hogy nagyszerű végzetének eleget tegyen (idézhetjük ebben a témában egy tanult történész véleményét egy ebben a fejezetben tárgyalt témáról.fénnyel világítanak. hogy megmeneküljön a normann kalózok támadásaitól. Ezt a szerepet lehet hogy jól. Tegyük fel. akik mindent olyan okosan be tudnak bizonyítani. hogy protestantizmus nem való délre. ez a szóban forgó emberek alapvető intelligenciájától függ. Az érthetőség miatt hozzáadom. De ha ezek a nagy tudósok. Ha Chagres nagy várossá lesz.

hogy nekik. Itt nincs akadály a fajok különbözősége miatt. nem gondolom. de a tények. mert ekkor egyenlőtlenségük nem számít. amely alapvetően a társadalmi fejlődés ellentéte. A vallások és követőik nincsenek a Föld felületén sávokba osztva. Nem akarom ennek az eszmének a bajnokait követni. hogy minden emberi közösség egyaránt alkalmas arra. kihívja természetes nagyrabecsülésünket. Nem igaz az. Látásmódjuk csak újra kifejti a héberek régi formuláját. hogy a keresztény egyház kebelére kerüljön. eléggé helytelenül a lemondás elvét tartották a kereszténység sarokkövének. és hogy képesek legyünk a létra egyik fokáról a másikra menni. hogy ellentmondjanak az evangélium ígéretének. Az előző fejezetekben hozott következtetéseimben két pont teljesen nyilvánvaló. megmutat egy csomó mongolt. akik felső Ázsia sztyeppéin vándorló vademberek. akik egyébként erősek. vele született meddőségüket termékenységgé változtassa. amelyhez kicsit nagyobb kapun tér vissza. és sikerül elkerültetni velünk azt az általános hibát. Keresztényeket minden szélességi körön és minden éghajlaton lehet találni. hogy végül is elérjük azt a fokozatot. Ennek a létrának a fokai ez emberi fajok egyenlőtlenségének mértéke. Itt meg fognak bennünket kérdezni. Ez segíteni fog minket abban is. hogy megértsük a társadalmi fejlődés korai fokozatait. amely elég erős arra. A statisztika. Érveim után az intézményekről és éghajlatokról. amely egy azonos emberi fajhoz vezet. melyeken alapul. mely ugyan nem teljesen. de hozzávetőlegesen igaz. Nem voltak gátlásaik. vii. mint azok. hogy nincs olyan külső erő. és azt tartja ameddig el nem éri a brahmanizmust vagy a buddhizmust. de az is. Néhány író erre igenlően válaszolt. hogy ez komolyabb. de ugyanahhoz tér vissza. eszkimókat. amelyet tényleg a többi előtt kell tárgyalnom. az első. mely elindítaná őket a javulás útján. Fejezet. hogy a kereszténységnek kell ettől a ponttól uralkodni. akik az Északi sarkkör vizében halásznak. Az utóbbi évszázadban. ahol az iszlám veszi át a jogart.VII. . és nem esik nehezemre elismerni. hogy a kereszténység fénye fölöslegesen süt-e a nemzetekre és hogy bizonyos népek soha nem fogják-e ezt meglátni. melyet az egyház elítél. Sőt kínaiakat és japánokat is. ha nem keveredik. A kereszténység sem nem hoz létre civilizációt. sem változtat a civilizáció mértékén. hogy a legtöbb emberi faj sem képes civilizációra. mint az Ószövetség. akiket az üldöző ostorcsapásai ölnek meg. hogy összekeverjük a kereszténység igazságának elismerését és elveinek követését azzal a teljesen más dologgal. hogy az ilyen fajoknak nemcsak a belső impulzus hiányzik. hogy tagadják az új törvény minden jellemzőjét. amely pontosan az. amit civilizációnak nevezünk. Ez utóbbi megfigyelés meg fogja mutatni. másik témával foglalkozom. másodszor. míg Ham törzsének kedvelői a világot magukra és a többiekre osztják. hogy mindenkinek nyitva áll.

míg erkölcsi eszméjének tisztasága folytán megszabadítja a szellemet a pusztító vétkektől és gyöngeségektől. és sokat követeltek egy apróság eléréséért. melyek elnyomják az egészséges lelket. Újra. buddhista vagy zsidó civilizáció is van. elítélik az erőszakot. mely évezredekig dolgozik a test megjavításáért. hogy változtassanak életmódjukon. hogy le fog mondani a földi örömökről. akkor minden más iránt közömbös. nekünk igazunk van abban. De csak közvetve az. mert maga sem alkalmazott egyet sem. ellenkezőleg mint a tizennyolcadik század filozófusai. A római államban . a keresztény szabályok nagyon segítik a társadalmat. és rövidesen beszélni fogok róluk. az egyiket rizst éve. hogy féljünk attól. Az ilyen társadalmak csak úgy tudtak továbbélni. kisimítanak minden durvaságot. a nép nélkül elképzelni. Életüket nem tudjuk rítusaik és hitük nélkül elképzelni. hogy ezek az ellenállhatatlan ár ellen irányultak. hogy az embert jobb elvűvé és jobb magaviseletűvé teszi. és így nyerjenek erőt. és írta elő nemzetközi politikájukat. Továbbá. ha magukat alávetették egy többé-kevésbé szigorú teokráciának. akkor a kereszténység biztosan mindent meg fog tenni hogy létrehozzon egy ilyen javítást. amilyennek találta. és mindig elégedett a társadalmi viszonyokkal. és egyik civilizáció haladását sem fogja kikényszeríteni egy másik irányába. Ha a szavakat túl széles értelemben használjuk. hogy soha nem értettem meg az ultramodern doktrínát. de nem fogja megpróbálni egyetlen szokás megváltoztatását sem. a vallás fölemeli a szellemben dogmái metafizikai és intellektuális jellegét. Így. Bőven vannak bizonyítékok. hogy elismerjenek egy fensőbb tekintélyt. a jótékonyság olaját öntik a társadalmi kapcsolatokra. Minden kultúrát használ. Ha állapotuk megjavítható mint átállásuk közvetlen következménye. hozta törvényeiket. hogy hogyan javítsa meg az erkölcsöt és az intelligenciát a világ rosszabb részein. melyekben az újonnan megtértek vannak. mert arra nincs módszere. hogy egyesülésükből fiktív társadalmi rendet csinál. A vallás adta alkotmányukat. a másikat cethalat éve. az eszkimót szőrméjében. hogy a kereszténységet civilizáló erőnek hívjuk. állapította meg polgári kötelességeiket. ahogyan brahman. Soha nem volt komoly ok arra. amelyek teljes mértékben a valláson alapulnak. A kereszténység civilizáló erő annyiban. Amikor a kártékony gazokat húzza ki. nem fognak sokban hozzájárulni a világ fejlődéséhez. És noha a vallás ajánlásai kifejezetten erre a pontra irányulnak.Olyan emberek. akármennyire tökéletlenek is ezek. amelyet "keresztény civilizáció"-nak nevez. azt mondhatjuk. és mindegyik fölött áll. akkor hibák hálójában találjuk magunkat. a kínait köntösében. országhatáraikat. de először meg kell vallanom. mint ahogy rítusaikat és hitüket sem tudjuk nélkülük. arra kényszerítik az embereket. Voltak és vannak olyan társadalmak. akiknek szemében a legnagyobb erény dolgok megtagadása és szemüknek állandóan az égi Jeruzsálem felé fordulása. melyek veszélyesek az anyagi haladásra. mint civilizáció. Az egész ókor többé-kevésbé ilyen ilyen módon élt. de csak bizonyos határokon belül. Biztosan van olyasmi. Minden embert meghagy olyanak. amely a keresztény törvényt és ennek a világnak az érdekeit ezen a világon olyan módon azonosítja. az ember tökéletlensége cáfolja az ilyen érveket. Nem kívánja meg.

Fiatal éveiben annyi Jupiter. de ezek a késői pogányság termékei voltak. A vallás és állam olyan elválaszthatatlanul és szorosan fonódtak egybe. Merkur. és emiatt a ritka pártatlanság miatt. fejezet)/. paraszt. világi hatalom és törekvés . minden kor misszionáriusainak történetei tele vannak a társadalmi élet külsőségeivel és a társadalmi élettel szembeni közömbösséggel. Nem tartozik kizárólagosan egy civilizációhoz sem. Azoktól ellentétben nem ismerte a kiválasztott nép fogalmát. melyeket a papok tanítottak a haladás és a társadalmi fejlődés irányaival azonosíthatjuk legjobban. Egyetlen földi létet sem áld meg kizárólagosan. amit azok tudtak és cselekedtek. Erő. török. nyerjen az Úrban dicsőséget. hogy valaki hívő. egyet sem utasít el és mindegyiket megtisztítja. de mást nem. megoszlott köztük. Az egyházi könyvek. és környezetében és a világon fölismerte híveit. Feltéve. hogy vesse meg ezt a külső világot. nemcsak a szegényhez vagy gazdaghoz. ahány város csak volt. hogy a kutyafejű Anubis. a többi nagyon keveset számít. 8. melyet minden nemzet a legjobban ért meg. a kereszténység viszont ebből a szempontból másképpen működött. hogy minden néphez annak saját nyelvén szólhasson. de aki dicsőségre vágyik. és ennek a következményei miatt a törvény magát jogosan nevezhette "katolikusnak" vagy általánosnak. az anyagi világot. Az Isten féltékeny Isten volt. Van ezekben a különféle foglalkozásokban valami ami egy bármilyen nemzetiségű ember számára lehetetlenné tenné . ami történt.hogy a kereszténység fényét megkapja? Semmi. aki sokkal kizáróbb. ez volt legnagyobb újítása. 4. ruhájának szabásának és anyagának. /Kétes hitelességű Evangélium. tengerész. és valamiféle kultuszt követett. és egy napi cselekvése sem hágja át a vallás előírásait.bármi. sem a gazdag gazdagságával. Az egész világhoz szólt. hogy a felelősség mindenért. azt tanította neki. és koncentráljon saját belső lényére. nem kételkedem abban. amerikai vagy hottentotta . gazdagság. Egy kétes hitelességű könyvben olvassuk: "Egy erős ember ne büszkélkedjen erejével. Minden ősi civilizáció bizonyos Istenség alatt lett naggyá.legyen angol. intézményei zsarnokságának vagy engedékenységének? Lehet halász. Milyen jelentősége van egy keresztény házának. és a dekadens teológia a kultuszok nagyszámú egybefonódását és egymáshoz igazodását hozta létre. kormányzásának. és az evangéliumot olyan eszmékkel és képekkel hirdesse. mint az őt megelőző vallások. Ha akarunk. katona . vadász. 9-11. és Vénusz létezett. de úgy gondolom. A gallai vadember gallai maradhat. hogy a doktrínák hatását. Újra. és ha ez az eredmény. és az Ibiszek oktatták a Nílus menti embereket mindarra. az asztalos története. amikor a gyümölcs már megrohadt a fán. az atyák írásai. Isis Neith. A szentlélektől először megkapta a nyelvek ajándékát (Cselekvések Könyve. I. de féltékenysége egy módon nagyon különbözött a zsidó isten féltékenységétől.mindennek nincs jelentősége törvényeink értelmében.biztosan létezett egyfajta jogi tolerancia a vallásokkal szemben.). más nem számít. "József. Nem akarta az ember külső részét megváltoztatni. szibériai. beszélhetünk a "Türiai Heraklész kultjának nyomainak kereséséről Karthágó törvényeiben". II. Egyetlen civilizáció sem gerjesztett irigységet vagy megvetést. és mégis .

és növeli az értelmet finomságával. vagy olyan követeléseket támasztanánk. Azt mondtam föntebb.tökéletes hívővé válhat. Az egyház maga úgy nyilatkozott. Az egyház létezésének tizennyolc évszázada folyamán sok nemzetet megtérített. amelynek minden hívő része. aki mellé ül a sziklára és csak arra gondol. hogy járjon. Eleinte tiltakozott az antik világban. hogy a kereszténység nem civilizáló erő a kifejezés tényleges. akit Szent Bernáttal egy szinten tisztelünk. szószerinti értelmében. mint a legszentebb európai főpap. még az iszaphoz is. annyira tiszta. sem eszmék nem szükségesek a megváltáshoz. akkor biztosan lesz egy lelkes misszionárius. De noha tele voltak zsenialitással az eget illetően. mint Szent Terézé. akik kiváltak erkölcsi tisztaságukkal és alázatukkal. hogy ebből a szempontból túl toleráns. az egyiptomi Téba gusztustalan remetéit. akik a népek söpredékéből származnak és egy hirtelen bátorság és alázat sugallatára fölemelkedtek az örök dicsőség sugaraihoz . Szent Zita közbenjárása nem kisebb értékű. hogy a legkevésbé sem akarja a társadalom külső formáit megváltoztatni. a hit legbölcsebb harcosainak tartom. hogy hogyan tudná lelkét olyan eszmékkel betölteni. Ha megnézem az angolszász szenteket. mondván. a mártírok légióit. nem kívánja meg. amit kapni is akar. és ha egy vadember túl ostoba ahhoz. hogy a gyönge és alázatos kedvesebb neki az erősnél. Megtermékenyít. főleg olyanokat tartalmaz. hogy fejlődésüket befolyásolnánk. ha a lélek és szellem. Célja nem a zsenialitás adományozása vagy az. hogy megértse a sátor használatát. mint amilyen. hogy eszméket adjon azoknak. többnyire ír szerzeteseket. Támogat. melyek a megváltáshoz szükségesek. a modern Európa kedvenc eszméjének tisztelete miatt sem. Az egyház mindenhez alkalmazkodik. művet. Mivel minden embertől azt kérdezi. Csak azt adja. melyekre hivatkozunk képes fejlődésre és növekedésre. akkor ez megerősít abban a következtetésemben. hogy a kereszténység a világnak egy sajátos kultúrát adott volna. hogy mit kapott maga. ahogy azok eredetileg működtek. és csak segít neki járni. Sem zsenialitás. de nem emel föl. hogy mindenben. Ha kinyitom a "Szentek élete" c. de egy fajtól sem . Nem kell ezt elvetnünk. sok különféle fajra lehet alkalmazni anélkül. akiknek nevét és emlékét tiszteli az egyház. nem volt ilyenjük a Földi dolgok iránt. A kereszténység így nem a szabályos értelemben vett civilizáló erő a szó szokásos értelmében. Ebben a kereszténység meglepő felsőbbséget mutat a többi vallással szemben. annak a különleges finomságában. Ha béna. Alkalomadtán meg is feddték. melyet nem tudnak teljesíteni.ha mindezeket a tisztelt személyeket a dogma legügyesebb védelmezőinek. de nem alkot. találok bölcseket köztük? Biztosan nem. mint egy "választási edény". akiknek nincsenek eszméi. Olyannak fogadja el az embert. még a legszentebb dolgokban is található valami anyagiasság. Ez csak akkor igaz. hogy a kereszténység a fönségesség szellemét ébreszti föl dogmáival. Mindezekben megengedte a politikai viszonyok akadálytalan működését. De nem látjuk. Az áldottak köre. Ha limai Szent Rózsára nézek. hasonlítsuk például össze ehhez a jezsuiták hozzáállását a kínai ceremóniákhoz.

hogy észrevehetően megváltoztassa a politikai viszonyokat és az eszméket az anyagi jólétet illetően. és nem teszi magasabb helyre a civilizált fajok között. de ugyanolyan természetesnek tartom.kérdezi meg. és attól tartok. de mindig vademberek maradtak. ma is őseik barbár állapotában vannak. és megmutatják nekik. A svédországi lappok. Ellenfeleim azt fogják fölhozni. egy amerikai államot lenne képes kialakítani vagy bármilyen befolyást elérni az amerikai kongresszusban. Sok ember megszokta. Még akkor is. amíg erkölcsüket alakítják. hogy az északamerikai cherokee indiánokat a metodista misszionáriusok nagyrészben megtérítették. az intézmények vezetésének. Ezért teljes mértékben cáfolom azt az egységesítő érvet. még mindig hihetnek abban. akik keze egymást átfogja az évszázadok között is és folyamatosan megerősíti a domináns fajok erejét. hogy a misszionáriusoknak vademberekkel van dolguk. Tanítani fogják őket hasznos tevékenységekre. hogy a kereszténység érdemeit a korunkra természetes előítéletek fényében értékelje. amely a keresztény hit fölvételét azonosnak vallja a határtalan szellemi növekedéssel. Királysága a legirodalmibb értelemben "nem erről a Földről való". hogy a dán lutheránsok vagy a moraviaiak kinyitották az eszkimók szemét a fényre. Miután odaadják nekik a szükséges . Még kevésbé lesznek köztük a ritka és hatalmas zsenik közül. mint amire a természetes erők jogosítják föl. hogy a misszionáriusok társadalmi befolyása. Én nem tudok ilyen akciókról. Egészen természetesnek tartom. nagy művészeket. akik mint gondolhatjuk. ha egészében elfogadják következtetéseimet. vagy jól képzett katonákat. akiket nemzetük követett útjukon. akik a rosszaság mélységébe süllyedtek saját nemtörődömségük miatt. hogy mit képes nyújtani. hogy annak ellenére. Például azt mondják. akik feltűntek jámborságukkal és életük tisztaságával. lehet hogy nehezükre esik megszabadulni néhány helytelen eszméjüktől. de csak akkor. Más szavakkal kifejezve. hogy a mérték megfordult a vallás közvetett akciói folytán. Nem lep meg. amelyben hosszú idő óta vannak. Még az igazságszolgáltatás kérdésében is ki kell hagyni a kereszténységet a megbeszélt témából. nem értve meg a szemül előtt látható európai civilizációt. hogy hogyan lehet az éhínségtől megszabadulni. akkor nem küldhették azért. noha az evangélium és a megváltás igéje már századokkal ezelőtt eljutott hozzájuk. hogy képzett teológusokat találok köztük. Mindezek között a népek között biztosan vannak olyanok. Ha minden faj egyenlő módon képes az előnyöket megkapni. az intézményeknek és a társadalmi rendnek a vezetésével. Délamerika törzseinek többsége már századokkal ezelőtt megtért az egyház kebelére. ha a nemzetek képesek voltak őket megérteni és iránymutatásuk szerint menni tovább. hogy ezek az apostolok szinte mindig (de nem kivétel nélkül) egy előrehaladottabb nemzetből származnak. de nem várom el. de rendkívül meglepne. ha ez a törzs. örökké ki lesznek rekesztve a nagy elmék soraiból. hogy megtérítetteik ugyanabban a szociális állapotban maradtak. amit az előbb mondtam. sőt puszta jelenlétük elég lesz ahhoz. Tegyük föl. jó matematikusokat. ha megművelik a földet. és így szinte sajátságaik ösztönösen megváltoztatják tanítványaik szokásait. hogy egyenlőséget hozzon az emberek közé. ha tiszta vérű marad.

De lehet. ebben benne van az a 1200 néger rabszolga is. . és végül a betűvetésre is megtanítják őket. hogy az európai faj erős nyomást gyakorol tanulóira. mint a többiek. ha nagyon sikeresek. Nos. ahogy a cherokeekkal is történt (Prichard. hogy a mai életmódjukat vegyék föl. hogy egy bizonyos területre költözzenek. " Az emberiség természettörténete" 41. hogy iskoláik és egyházuk a misszionáriusok kezében van. hogy ezek az alleghany törzsek hasonlóak az angolszászokhoz pontosan azért. ahol a két faj a leghaladóbbak közé számít. Természetes módon mások. rész). mert nem tudok annál nyilvánvalóbb példát elképzelni az általános faji tehetségtelenségre. melyek azt bizonygatják.szerszámokat. Itt már az érvek nagyon sántítanak. bizonyításuk első lépcsőfoka az. melyeket elűztek vagy megsemmisítettek a fehérek. hogy egyetértsek az egyenlőség ügyvédeivel. Itt. Azt is elmondja. ha nem. hogy a cherokeek azonosak az európai fajokkal. akkor a tanult dolgokkal olyan sikeresen utánozzák a misszionáriusok szokásait. hogy amikor Adair meglátogatta őket. Így aztán nehéz ténylegesen megállapítani. hogy egyszerűen tagadni kellett volna őket a komoly tekintélyre. juhokat fognak tenyészteni és még fekete rabszolgák is fognak dolgozni ültetvényeiken. akik tisztviselőként dolgoznak. aki nagy művében "Demokrácia Amerikában" így utal a cherokeekre: "A félvérek jelenléte megkönnyítette az európai szokások elterjedését az indiánok . a hadügyminisztérium felügyelete alatt és a protestáns misszionáriusok irányítása alatt arra kényszerítették őket. Végül. mint ha egy faj olyan életmódot vesz föl melyet nem maga talált föl. Az író. hogy a cherokeek száma állandóan nő. mi történt ezekkel a kiválasztott népekkel? Az amerikai kormány elvette mindkét törzs ősi területeit. és különleges szerződéssel arra kényszerítette őket. melynek maradványait a Mississippitől északra találták meg (lásd ugyanott). Ez a két faj elszigetelt maradványa sok nemzetnek. mert úgy vélik a tudósok. és hogy ezek a protestáns misszionáriusok többnyire házas fehér emberek fehér gyerekekkel vagy szolgákkal. hogyan építsenek jobb kunyhókat.azt mondja. akitől ezeket a részleteket kikölcsönzöm. de Tocqueville-re hivatkozva. A. és megtanítják nekik. Azzal érvel. akik saját ábécét fejlesztettek ki maguknak. hogy földjeiket meg tudják öntözni és hogy elkerüljék a járványokat. hogy a bennszülöttek száma növekedett-e. tovább mennek egy lépéssel. Teljesen képesek lesznek a falusi életre. hogy szelídítsék meg a jószágot. akik tulajdonukká lettek. (Megvitattam Prichard tényeit anélkül. míg ma teljes létszámukat 15 000-re becsülik. Olyan példákat hoztam föl. hogyan bánjanak a vízzel. de messze vagyok attól. Apránként sok mindent megtanítanak nekik. igaz. hogy kétségbe vontam volna értéküket. és még egy pár európai van köztük.és aki maga ezeket Gallatin nagy munkájából vette (Az északamerikai indián törzsek összefoglalása) . ahol saját települési területet jelöltek ki számukra. ha akarták. hogy ők az ősi alleghany faj maradványai. míg másfelől könnyű föltételezni. mert felsőbbrendűek a többi északamerikai fajnál. akkor 2300 körül volt harcosaik száma. hogy mint a cherokeek és a creekek az Arkansas déli partjain.

ha már felnőtt. hogy az emberi fajok nem egyenlők. kötet). noha a protestáns misszionáriusok szükségszerű kapocs a vad törzs és a civilizáció között. és föllelkesedhet. A félvérben benne van apja esze de nem adja föl anyja fajának vademberi szokásait. melyekkel ezt általában megválaszolják. és mindenki. mint hajtóerővel. hogy néhány tanult ember színt adott ezeknek a nyilvánvaló összehasonlításoknak azt állítva. a legelmaradottabb és nyomorúságosabb fajtája az emberi fajnak is képes utánzásra. hogy ellenálljanak neki. De Tocqueville azt jósolja végül. Ahol vannak félvérek. és szaporodnak. kivétel nélkül. Kis türelemmel és az éhség óvatos használatával. Ebből azt következtetjük. Ha egy falu állatai elvégzik a legösszetettebb trükköket. ahogy uraik képzelik el a munkát. hogy a misszionáriusok megfelelnek a . melyeket beléjük ültettek. hogy valamennyire alkalmazkodjon a civilizációhoz. Ezek között a körülmények között el tudom képzelni. és uraik vallását kellett átvenniük. és nem kételkedem abban. mégis el fognak tűnni a fehér faj beavatkozása miatt. hogy néhány emberi faj és a nagyobb majmok között csak kis értelmi különbség van. megtaníthatjuk az állatokat olyasmire. hogy ne figyeljek föl a túlzásokra. olyan értelemben. meg kell lepődnünk azon. minden oldalról amerikai haderő veszi körül őket. ő a civilizáció és barbarizmus közti természetes kötél. aki meglepődik rajta. akiket keményen oktattak és minden menekülést lehetetlenné tettek számukra. ha ez állandó tanulást igényel részéről. amit ösztönösen soha nem tanulnának meg.) A háború lehetőségét nyilvánvalóan elvették tőlük. de nem hiszem. hogy valamelyikük is vadállati vagy abba az osztályba sorolható." ("Demokrácia Amerikában" . és megértik azt. de a gyerekén vagy unokáján . hogy a nép. hogy noha a cherokeek és a creekek félvérek és nem bennszülöttek. ami nem túl hízelgő még a kísérlet alanyai számára sem. és meg fogják tanulni az eszmék kivitelezését. hogy emberek. melyet a civilizáció kifejlesztett. civilizálható a mi mintánk szerint? Ez elsietett és felületes következtetés lenne. még hosszú út vezet magához a civilizációhoz. De sikereinket nagy hangon kikiáltani nagyon kis intelligenciára vallana. de nem kívánják igazából azok gyakorlatát? Az eredmény a tanulás eredménye. Tudom. minden nap. A művészetek és foglalkozások kivitelezése. .annyi intelligenciát. ahogy Prichard mondja. hogy sikeres mezőgazdászok lesznek. Továbbá. biztos.között. hogy a vademberek apránként megváltoztatják szokásaikat és társadalmi körülményeiket. hogy sokat. ott látjuk. ha nem akarnak éhenhalni. hogy ha a legmegvetendőbb busmant vesszük. A legalacsonyabb rendű emberi faj. amely túl nagy ahhoz. tudunk benne kifejleszteni. Mivel elutasítom az emberiség ilyen letámadását. Természetesen hiszek abban. kitelepítették őket. melyhez tartozik. elvégzik a civilizált élet folyamatait még vadember állapotukban is.nem mondom. az még jobban meglepődik a kártyázó kutyán vagy az ebédjét megrendelő lovon! Az emberi csoportok "intelligens cselekvésének" előfeltételeit kutatva túl könnyen megelégedhet valaki. II. akkor is. megengedem magamnak. Szellemi vezetőik kedvesen bánnak velük és meggyőzik őket a munka szükségességéről.

akik zenét tanultak. az mindig a fehér befolyás hatására történt. mint például Konfúciusszal. és ha bármelyik néger valahol kitüntette magát. Ha az amerikai kormány és annak küldöttei és a cherokeek között hirtelen megszakadna a kapcsolat. Az utánzás nem vonja szükségszerűen maga után a szakítást az örökölt ösztönökkel. és úgy beszélnek. mint köztünk. francia. Nem kérem komolyan. aki pár év múlva nézné meg a farmokat. hogy közülünk vett emberrel. {Carus. Blumenbach közöl. a politikai rendszerek. és német vérrel. hogy önmaga képes lenne haladásra. hogy néhány vadember különösen ügyesen szánt. mint ahogy becsületünket. amit New Yorkban megtanult. de senki nem lesz a civilizáció része anélkül. új és nem várt gyakorlatot találna ott. lengyelek és szerbek (fogják mondani). hogy az emberek vegyék át a mi teljes egyéniségünket ugyanannyi idő alatt.) Mi annak a haszna. beszél vagy olvas. mert ezek folyamatosan keverednek az angol. amit tőlünk tanultak? Mutassák meg inkább azokon a helyeken. Nem mondom. és utazónk hiába keresne. Figyelemre méltó négerek listájáról vitatkozva. ahol a négerek hosszan éltek és álltak kapcsolatban európaiakkal egyetlen helyet. számolni. a könyvek. op. mint amilyennek látszom. mint egy fehér ember. A megoldás egyszerű. csak néhány nagyon sápadt másolatát találná meg annak. ha csak azokat a leckéket ismétlik. szokások és intézmények vagy akár egy európai nép annyira asszimilálódott hogy a haladás ezután éppen olyan természetes és közvetlen volt köztük. ahol a nyomtatás fölfedezésének olyan eredményei voltak.sok esetben mielőttünk lettek azzá. legyőzhetetlenül közömbösek a nyugati világ és annak felfedezései iránt. dt. olvasni. az irodalom és művészet. ha elmondják nekem. Nagy különbség van az utánzás és a meggyőződés között. Caras ezt mondja. noha olyan sok századon át keresztények . ahol felfedezéseink új alkalmazásokat találtak. táncolni tudnak. Gyakran hallunk négerekről. Egy összehasonlítható ember sincs köztük. hogy a fekete fajokban soha senki nem fejlesztett ki semmit az politikában. Az embereket meglepi ez. melyet pl. A oroszok. irodalomban vagy a művészetek terén. és ebből azt következtetik. hogy a többiek irányítanák. és melyet könnyen össze lehetne állítani. az utazó.velük szemben támasztott követelményeknek? Ismerik a társadalmi tudomány teljes rendszerét? Én kételkedem ebben. ahol filozófusaink más filozófusok szüleivé lettek. sokkal közelebb vannak hozzánk. csak a felszínen civilizáltak. ahol a vallási elvek mellett eszmék. A tömegek másfelől. mint a négerek. melyek hasonlóak az európai eredményekhez. ugyanazzal a lélegzettel meglepetésüket fejezik ki a szláv civilizáció és a sajátunk között. Elvetheti a mi gondolkozásmódunkat és kialakíthat . De nem vagyok olyan csekély felfogású. Ezek a fehér és indián vér keveredésének eredménye lenne. de mondjuk a sárga faj zsenijeivel. csak a magasabb osztályok osztják eszméinket. Mutassanak egy helyet. akik bankokban tisztviselők. és akik írni. ahol tudományaink tökéletesedtek. hogy a néger mindenre képes! És akkor. anélkül. szobrok és képek terén.

Másfelől Délázsia hatalmas földjein és Európa bizonyos részein nagyon eltérő vallású emberek által vezetett államokat találunk. Guizot. . melyek különbözhetnek ettől. az "Európai civilizációt" a fogalmak összezavarásával kezdi. Állandóan használok egy szót mely sok eszmét foglal magába. és egyetlen népet sem fogsz találni. hogy miért nem az. vagy teljesen hiányzik. Megkülönböztethetjük a kereszténnyé vált pathanokat a megtért hinduktól. mint amilyen szellemi élete volt eddig. Meg sem próbálta.egy széles. VIII Fejezet viii. most idegen ötletek segítségével saját hasznára alakítja őket.egy másikat. mint egy ünnepelt író. Szeretném látni négerünket. Itt most el kell kissé kalandoznom. hirtelen észreveszi. aki csak Franciaországban különös foglalkozásként ennek a szónak a jelentését és hatáskörét határozta meg. ami azt nem írja azt le. amikor új társadalmi rendet hoz létre magának. ha addig nem volt civilizált. Állandóan új eszmék és ötletek születnek. és nagyon jó okok vannak arra. Csak arra kérem. és másokkal. akik között élnek. és eszméit átülteti a gyakorlatba. A történelem minden oldalán kutathatsz. és ez elkerülhetetlen. Még egyszer. könyvét. vagy nagy tettekre ösztönözte volna a megtérés. ha vitatkozhatok ezzel a nagy tekintéllyel. De soha nem kezdte el. Mert ez vagy létezik bizonyos mérték szerint. a kereszténység nem civilizáló erő. Foglalkozom mind az európai civilizációval. hanem események sorozata. amely komoly hibához vezet. amelyek önmagukban nézve is nagyon összetettek. Ami eddig használatlanul rozsdásodott. A civilizáció szó definíciója. Civilizáció nem egy esemény. Hajlandó vagyok sokáig várni munkája befejezésére. A civilizációt eseménynek hívja. mert másként értelmezem azt. A társadalmi fejlődésnek kettős eredete van. néha megállás. Szeretném látni. és ehhez a tulajdonsághoz viszonylagos mértéket rendelhetek a különböző fajok esetén. különösen azért nem. mikor kinyitja szemeit az evangélium fényénél. rugalmas értelemben. mint amilyen a szó általában . hogy földi útja éppolyan sötét és zavaros. bizonytalan. többé-kevésbé logikusan egymáshoz kapcsolt és eszmék kölcsönhatásával létrejött dolog. mint az orenburgi oroszokat meg tudjuk a nomád keresztény törzsektől különböztetni . A fajok megváltoztathatatlan ellenségessége megtalálható a kultuszokban. és el kell azt magyaráznom. Guizot az eset szót kevésbé pozitívan és pontosan használja. amely megértette az európai civilizációt azzal hogy fölvette a kereszténységet. másfelől nem határozza meg egyáltalán a civilizáció szó jelentését. hogy kezdje el. éppen olyan könnyen. A legkevésbé sem kell elbizonytalanodnom ezen a ponton. Az eredmény néha szüntelen mozgás. Állandóan a "civilizáció"-ról beszélek. mert ez létfontosságú érvelésem számára.

de a nép. melyben az emberi társadalom van. Az ilyen alapvető kérdések láttán. és a civilizáció bizonyos elemi feltételekkel van összekötve. a szó természetes értelmében". hogy ténylegesen civilizálódik-e. és nem szűnik meg létezni. Miután megemlít bizonyos számú helyzetet. amelyről beszél. a kormány szempontjai. amelyben egy esemény soha nem az. amellyel képes körülvenni sajátmagát. melynek külső élete könnyű és fényűző. melyeket nem tudna túlélni.Minden esetre. Sok kis arisztokratikus köztársaság volt. Sok változata van. melyeket . fejlődése páratlan lehet. De itt nemcsak a jólét kérdéseivel foglalkozunk. Másképpen a vad törzsek vagy az arisztokratikus köztársaságok barbár törzsei között kellene sorrendet létrehoznunk. a gazdagság és a nyomorúság természetes módon másodlagossá lesz. de mindenképpen van elnyomás. egy környezet. melyek létrehozzák őket. de esetek és eszmék sorozata. mely tisztán politikai jellegű. anyagilag jól tartották őket. a civilizáció nem egy esemény. Ez nem jelenti azt. nagyon "civilizált". és sokkal mélyebbre kell néznünk az indíttatást kutatva . és úgy tartja. ugyanúgy halad az elnyomás alatt. "a közös ösztön vajon észrevenné-e ezekben a helyzeteket. ha rossz a kormány. mint a juhokat. egy halom elméletre akadunk benne. az író megkérdezi. Ezek szorosan össze vannak kötve a társadalmi szervezet egészségével. Tárgyunk komolyabb annál. amelybe emberi társadalmak kerülhetnek. Az eset nem példa nélküli. hogy annak alkotja egy másik esemény. Első helyen mindig és mindenütt a "lét és nemlét" kérdése áll. Az igazságszolgáltatás jól működik az emberek között. hanem egy esemény. Továbbá. egy állapot. Kevés adót fizet. és kedvezően fejlődhet. Úgy tűnik Guizot nem vette észre. teljesen független minden kormányformától.. melyekbe az ember magát civilizálja. melyek így kezelték alattvalóikat. mint a legszabadabb demokrácia alatt. amely elsőrendű az egyének számára. ha a politikai élet viszonyai megváltoznak vagy a polgárháború teljesen megváltoztatja őket. egy szóval életet lehelnek beléjük.az erőket. hogy többé-kevésbé ignorálhatjuk a kormány formáját. a civilizáció számára nem állapot vagy környezet. nincs semmi baja. Az első elmélet így hangzik: "Induljunk ki egy népből. Ha kinyitjuk ezt a hosszadalmas és híres könyvet. melyek vezérelvét keretezik be. nem akarok zsarnokságról beszélni. ha csak egy esemény lenne. Ez az állapot általános abban az értelemben. gyümölcsözővé vagy meddővé teszik őket. melyek függetlenek a politikától. de nem volt erkölcsi és szellemi tevékenység. mert ez nem érezhető. anyagi és erkölcsi élete tunyaságba vagy kábultságba süllyedt. az ősi és modern időkben. ha jó esélyei vannak. de meg is szűnhet. kisugárzódik belőle és viszonzásul reagál rá. Ez civilizáció? És egy ilyen nép civilizálódik?" Nem tudom. Ez a népek és a civilizáció létezésével foglalkozik. amelyet létrehoz. közvetlenül és kibontakoztatják őket.

Egyik sem keresheti meg önmagát. melyeket kormányformájuk miatt Guizot nem hajlandó a civilizációképesek közé sorolni. Nem akarok Guizot utóbbi két föltevésével foglalkozni. amit nem hagyhatunk jóvá. A pont részletesebb megvitatása aligha illik ide. melyek ereje és szabadság egyaránt össze lenne keverve. mert az első kettő esetén olyan körülhatárolt értelmezést ad a civilizáció szónak. politikai szabadságuktól és kormányformájuktól függően. helyesen) elutasítani azt. Ezek a kis arisztokratikus államok. akik "anyagi élete kevésbé könnyű és fényűző. noha a föníciaiak és a karthágóiak messze voltak egymástól. mint a hindukat. ugyanígy azokat sem. tibetieket. és az anyagi fejlődést és az erkölcsi haladás egy bizonyos módon lenne összehangolva. melyek nem léteznek. a népeknek olyan intézmények uralma alatt kellene élni. Így. megosztották egymás között a közös civilizációt. Bármilyen erősek is voltak. japánokat és a modern Róma néhány területét is. amely uralkodó volt a szomszédos királyságokban. de fajilag hozzájuk nagyon közel álló néphez igazodtak. egyszóval a múlt néhány évszázad egyetlen erőteljes városa sem. Maga Guizot számol ilyen érvvel. . Ez a következtetés önmagában túl erőszakosan ellentmondásos a közvélemény előtt. és ezért nem folytatom. amelyet a világ egyetlen nemzete sem képes elérni. Az általános ösztön biztosan támadva érezné magát. de emellett. ha megnyitottam egy ilyen vitát. Így míg Giuizot kiosztja érdemdíjait a népek között. hogy Pisa. Férfias képességeiket aláaknázta a papság uralma" Így ugyanabba a börtönbe rakja az arisztokratikus népeket. de elnyomás alatt tartanak". melyet én képzelek el" mondja.. egyiptomiakat. melynek prototípusa Asszíriában van. génuaiak és pisaiak sem. valójában széthasítja a fajokat. ebbe a helyzetbe került a legtöbb ázsiai nép. és Németország birodalmi szabad városainak lakói sem.. és olyan különbségeket tételez föl. ha nemcsak a föníciaiak. Génua vagy Velence és mások bármilyen módon is kisebb értékűek lettek volna Milánónál. mert erkölcsi és szellemi igényeit figyelembe veszik. a legtöbb esetben sajátos. e szempontból a különféleképpen kormányzott. Az olasz köztársaságok ötletek és vélemények mozgalmában vettek részt. Nem tart egy népet civilizáltnak. és nem . de más részről teljesen be voltak foglalva a német faj haladásába vagy hanyatlásába. Mindenkinek oszt egy kis igazságot. Ahhoz hogy elérjék. "nemes és igaz érzelmek szunnyadnak. melyet "lágyan kormányoznak. hasonló kultúra egyesítette őket. Vallási és erkölcsi értékei bizonyos szintig kifejlődtek. de tűrhető szinten van. spártaiak nem léphetnének be a civilizáció templomába. Egy népben. A kormányt és az egyházat szigorúan el kéne választani. de a szabadság eszméje hiányzik belőlük.Guizot hozzáveszi a tárgyhoz. de a velenceiek. Svábföld és Thüringia császári városai politikailag meglehetősen függetlenek voltak. melyhez folyamodik. mint elmélete részeit. peruiakat. akkor el kellene kezdenem (gondolom. még nagyobb nehézségekkel is szembe kell néznie. egyedi kultúrát képviseltek. például a hinduk. Nápolynál vagy Rómánál. etruszkokat. karthágóiak.

Végül az összes élő nemzet között. amelyek rosszul használják parlamentjüket. hogy egy rendszer. Természetesen teljes mértékben tisztelem és csodálom azokat a nagy népeket. Azt mondani számomra túl kegyetlenek és lealacsonyítónak tűnik az emberiség számára. Über die Kawisprache auf der Insel Java. kötet. néhány hibája ellenére Franciaországot fogják a világ legcivilizáltabb országának tartani. akkor az értelem. És aztán gondoljuk meg ennek veszélyeit. és vissza fogja utasítani. Vannak olyan törzsek a déli Csendes Óceánon és másutt. és kizárólag azokat díjazni. a nyugati óceánban fekvő sziget volt képes volt képes teljes értékű civilizációra. Így egyetlen európai nemzetet sem tudnék megóvni attól a gyanútól. Néhány merész lélek saját kedvenceit fogja előnyben részesíteni. barbároknak és vadembereknek fogják nevezni. tetterejüket és kereskedelmüket. ők egy bécsi vagy pétervári rendszert fognak előnyben részesíteni.oldal/ Ennek hibája éppen ellenkező a Guizot-félének hibájával. A legfejlettebb ember az lesz. Senki sem fogja ennek a logikáját megkérdőjelezni. akik a Rajna és a Pireneusok között laknak. akkor több mint egy primitív törzsnek joga lesz arra. mely valaha is élt.szabadna a válaszvonalat eltolni. I. De nem érzem azt. megfigyelés és tudomány hamarosan szóba sem kerül a kérdés kiértékelésénél. az alkalmazások mezeje túl széles. hogy az idők kezdete óta csak egy kis. végül el kellene utasítanom azokat az alkotmányos országokat is. Guizot meghatározása nekem nagyon kezdetlegesnek tűnik akár csak összehasonlítva Wilhelm von Humboldt meghatározásával: "civilizáció az emberek emberiesítése külső szokásaikban és intézményeikben. akik erejét és csodálatos cselekedeteit a világ minden sarkában látták. von Humboldt. Amikor a kultúra megállapítása a személyes érzés függvénye lesz. Ami engem illet. amelynek jelleme kissé durvább. akik azt jól használják. hogy magát néhány európai nemzet elé tegye. Végül. és mégis egyetlen egy ember . 37. legalábbis nagyon tökéletlen. akik nagyon lágy természetűek és nem támadó fajták. akinek ugyanaz a véleménye mint a meghatározónak az uralkodó és a nép kölcsönös feladatairól és kötelességeiről. vagy arról vitatkozni. és hogy még az igazi elvet sem fedezte föl senki William és Mary uralkodása előtt. csak a párttagság fog szerepet játszani. hogy másoknak ne tartoznék tisztelettel és csodálattal. akkor nem lesz megegyezés a témában. Egy ilyen elv kissé szűklátókörű. melyek ezekre vonatkoznak /W. Ha egy civilizációt a viselkedés lágysága meghatároz. és belső érzéseikben. az alattvalóknak nagyon körülhatárolt jogai lennének. amely ilyen következtetéshez vezethet. Föltételezi. Sok nép. A kötelék túl laza. míg azokat. az angolt. Ha a civilizáció egy bizonyos kormányzási forma függvénye. mint győzelmeiket. akik ezt másként látják. nagyon könnyen megközelíthetőek. és mivel a civilizációt mindig egy egyedi és egyetlen politikai szabvány szerint kellene mérnem. hogy a barbarizmus állapotában van. a többsége azoknak. hogy a civilizált emberek kormánya alkotmányos és népképviseleti alapokon áll. bevezetés. hogy a brit intézményeket tekintse a legtökéletesebbeknek. egyetlen egyet tekinthetnénk igazán civilizáltnak.

sem a legkitűnőbb művészeket nem teremti meg. aki dicsérte őket. Megkockáztatom azt a gondolatot. tette volna őket a mogorva norvégok elé. amely egy harmadik fokozatot tartalmaz. a költő. amit Humboldt lát az emberi civilizáció általános szintje és a tökéletesség között. mint bizonyos absztrakciók elővétele. hogy berlini filozófusunkat kevésbé foglalkoztatja a valóság leírása. azt könnyen megmutatja az. hogy olyan embereket hozzon létre." E szerint a hierarchia szerint a világ egy másik korát látjuk (azaz a világot annak fejlődésének második szintjén). az hamarosan szétfoszlik. Szerető és szimpatikus lényekkel töltve. A tiszta értelem kifejtésére rendelkezésre álló szabadidő nagyon csekély.sem. hogy a nagy tudós véleménye ellenére. melyek körülötte harmonikusan összeforrnak és jelleme és érzékenysége fölveszi őket. Hogy ez így van. akik bizonyos módon magasan fölötte állnak azoknak. egy mód. hogy a puszta létszükségleteket megteremtsük. olyan ideális módon. mint von Humboldt biztosan látta ezt. és árukkal kereskednek az Indiai Óceán keleti kikötőiben. amikor a rendszer tetőfokához érünk. akik maguk csinálta tűzszínű köntösöket viselnek. akitől (ha jól értem az elvet) megkaphatjuk a pontos elvét annak. Az olyan kitűnő gondolkodó. Ezért a civilizáció mellé. melyek neki nagynak és szépnek tűnek (amilyenek valójában). a következő fokozat a kulturált ember. ahhoz hogy általánosan meghatározzuk és . még a legnagyobb boldogság és stabilitás idején is. hogy a miénktől meglehetősen idegen kultúrák. hogy európai társadalmunk sem a legfennköltebb gondolkozókat. másfelől nagyon intelligens ágensek. melyet kevés nagy elme ért el. " Ebben a gondosan kidolgozott rendszerben a "civilizált ember" egy lágy. képes volt arra. amely az előzőek fölött áll. melyeket maguk csinálnak. Ennek az elméletnek az alapján nagy különbség van aközött. hogy ezek valójában sajátmagukat adják vissza. és a fejlődés utolsó és legmagasabb fokán a "teljesen kialakított ember" áll. Ez a különbség olyan nagy. hogy megérti a tudományt és a művészetet. akik a tengeren hajóznak nagyon jó hajókkal. sem a legnagyobb költőket. ezek élettel való felruházása és ezek mozgatása a térben. és egy fokkal a fölé rakja a kultúrát. tudósokkal. "A kultúra" mondja "teszi a humanizált népet társadalmi viszonyaiban olyanná. akinek természetében valami egyszersmind magasabb és teljesen személyes. vagy akár a tüzes malájok mellé. amely megmarad ezen a ponton. De ezek kívül állnak a nagyobbfajta munkákon. Minden kétség. mint a brahmanoké például. humanizált ember. ahogy a földműveléstől vagy az egyszerű kereskedelemtől. Igaz az. amit Goethéről és az "olimpiai csöndesség" -ről mondtak el nekünk. művész és tudós. és nagyon erőszakosak. akiket legjobban csodálunk. és állandóan folyik a küzdelem a természettel és a világmindenség törvényeivel. ahogy a mindenséget lehet látni. ahol összegyűlt az összes benyomás a működő szellemi és erkölcsi erőkről. Itt áll a "teljesen kialakított ember". Teljesen egyetértek von Humboldttal ebben. művészekkel. költőkkel. Annyira tartózkodnak a háború keménységétől.

akkor felülvizsgálom kiindulásomat. másoknál a szemlélődésé. ahogy Humboldt teszi. hogy a négereket magasabbra tegyem. Látószögem korlátozott mértéke megtiltja számomra. mely valamekkora fejlettségi fokot elért. és annak alapvetően absztrakt természetét gyarló szavakkal a hindu filozófusok elképzelésével lehet összehasonlítani. Sok idő telt el anélkül. hogy abba beférjen Humboldt első állomásának embere. ahogy Guizot teszi. hogy ne fedezhetnénk föl ösztönös törekvését arra. és eredményeit csak elszigetelten és egyéni módon mutatná meg. . Vizsgálataim engem egy alacsonyabb. hogy a század két leghíresebb embere mellékutcákon tévedt el. és aztán szétpukkadnak. az alvó istenséget körüllengő álmok természete szerint. mint ezt sokan gondolják. amely a tömegekben kifejlődött. hogy türelmesen kövessen. amelyek jobban beilleszkednek a gyakorlati tapasztalatok közé. az látni. Olyan eredményekre vágyom. prózaibb szinten tartanak. hogy kielégítse anyagi és erkölcsi szükségleteit. Némelyikeknél a testi szükségletek a legfontosabbak. hogy kellő mértékben vegyítsék a cselekvést és az eszmét ahhoz. Egy törzs nem olyan visszamaradott. az én vizsgálataim az erőre szorítkoznak. Ez túl szigorúan körülhatárolná az emberi alkotást a haladás után. szivárványszínű szappanbuborékokként szállnak föl az éterbe. mint mások. akit én nem tartok civilizáltnak csak azért. Meg kell kérnem olvasómat. egyformán erőtlenek arra. az emberi társadalmak jólétének mértékét. mind az erkölcsire. hogy célomat botladozás nélkül érjem el. helyet adva másoknak. mind az anyagira. hogy bármit is tettek volna körülményeik megjavítására. vagy hogy elmélkedjem. hogy van ennek az ösztönnek a két oldala kiegyensúlyozva. melyek egy alvó istenség agyából indulnak ki. hogy mindenkit visszautasítunk és csak a harmadik lépcsőfokon álló filozófust engedjük be. mert lágyabb a jelleme. A fajok közti első és legnyilvánvalóbb különbség abban rejlik. hogy figyelembe vegyem. Másfelől a legtöbb néger törzs. de nem nélkülözik teljesen a lelki élet csillogását. ahol mennem kell. a csúcsokról. és az elképzelésnek nagyobb értéke van a soha nem látott dolgokat tekintve. hogyha más utakat követek. Nem szabad hálónkat olyan szélesre hagyni. hogy kinyissák börtönük falát és fölemelkedjenek alacsony szintjükről. kevésbé aktív. hogy nem képesek több civilizációra. Von Humboldt rendszere nem értékeli a nemes elme finomságát. Így a sárga faj brutális hordáit úgy tűnik a testi szükségletek uralják. A civilizáció szempontjából ezt nem tekintem oknak arra. amennyire ezt épületem lehetővé teszi. Mert az évszázadok tapasztalata megmutatta. A legprimitívebb népek intenzitása soha nem azonos. Nem könnyű számomra. akkor legalábbis egy pillanatra le kell vetnünk előítéleteinket egy bizonyos típust illetően. amennyire csak képes vagyok tárgyam eredendő sötétségét. melyeket kevés ritka nagy elme ér el azok ritka csillogásában.kritizáljuk a civilizációt. bevallom. és annyira visszamegyek. és meg fogom próbálni annyira megvilágítani. és figyeljen a kanyargós sikátorokban. mint ők. És bízom magamban. mint a kezelhető dolgoknál. Másfelől nem lehetünk olyan zártak.

Most folytatom utamat fölfelé. fegyvereiket. és elhagyom azokat a csoportokat. Ezek valójában jobban meg vannak jelölve. és magasabb szinten a quichuak és a perui aymaraknál is. hogy javítják eszközeiket. ami hatókörükbe jön. és magukba olvasztják. külön voltak.) Továbbá. Természetesen ezeken a kifejezéseken nincs dicséret vagy lebecsülés. Az ellenkező viszonyokat. és díszeiket. Nem ismerem ezt a könyvet. a női elvnek. azaz férfi elvnek nevezhetjük. hogy nagyszámú lakost irányítson. Valójában az anyagi kényelem és a testi jóérzés lesz az emberek fő célja. vagy ez erővel. attól függően. és a nemzeteknek különféle minősége jön föl a felületre. mint egyetlen társadalmi kapcsolattal. mint a papok. hogy a gondolatok vagy a cselekvés van-e túlsúlyban. A szamojédok és néhány polinéziai néger fölött vannak azok a törzsek. Használhatjuk itt a hindu jelrendszert. melyeket az első két állapotnál fölsoroltam. találjuk meg a nyugatafrikai Dahomeyban és a kafíroknál. Először értünk el valamihez. és valami jobbra vágynak. csak azt mutatják. Ezek a fajok egy fokkal az abszolút barbarizmus fölött vannak. Azokat tekintem most. az anyagit és a szellemit. amelyeknél hol az egyik. ahogy a civilizáció létráján fölfelé haladok. amelyek a testi igényektől inkább eltávolodik. amit civilizációnak lehet nevezni. Ha azokhoz a fajokhoz tartoznak. ahol elveiket többé-kevésbé tökéletesen hangolják össze. akik nem teljesen elégedettek azzal az ágakból csinált kunyhóval. Így különféle eredmények következnek. és így nem tudom megmondani. hogy az egyik megtermékenyíti a másikat. akkor ugyanazokat az igazságokat fedezzük föl. ahogy erősebben folynak. mint azelőtt. Ezt a képet sok mongol törzsnél látom megvalósítva. és az anyagi folyamot purusának. melyek társadalmi rendszere nem elég erős ahhoz. mint azelőtt. Háborúik még mindig kegyetlenek. melyek most együtt vannak. akiknek a faji elemeik olyan erősek. megvannak a harmadiknál is. akkor azt fogjuk látni. amikor az egyik túlsúlyba jut a másik rovására. Meg fogom kísérelni útjukat nyomon követni. hogy mindent magukkal ragadnak. akiktől több aktivitást várunk el. a két ösztönös iránynak látjuk két ágát. és a változás eszméit fejlesztik ki. hol a másik dominál. amely időnként elkerülhetetlenül . Attól a pillanattól kezdve. melyek a kormányépületen vannak. amikor az emberek csoportja. Ugyanazok a belső különbségek. és csak ebben a harmadik fokozatban igazán fontos hatásuk. De az természetes. de egyre inkább csak fosztogató akciók formáját veszik föl. ( Klemm [Allgemeine Kulturgeschichte der Menschheit] a fajokat "aktív" és "passzív" emberekből állókra osztja. Ezek a változások a vérkeveredéstől függenek.De az emberi haladás legalacsonyabb fokozatai. azt prakritinak. láthatjuk az emberiség életének bizonyos pillanataiban a két alapelv kifejezett váltakozását. és az egyik vagy a másik irányba hajlottak. Hatalmas területet uralnak. szélesítette társadalmi kapcsolatainak látókörét egy nép nevének dicsőségére. és rátermettséget mutatnak a kereskedelemre. még a vérkeveredés után sem. ahol a katonák fontosabbak. is mindig kétféle ösztön hatását látom. amit én szellemi folyamnak mondok. amikor még a csoportok. és azt. hogy elve azonos-e az enyémmel. hogyha ugyanazt az ösvényt követjük. mely törzsként indult.

elrontva annak stabilitását.megtörténik. különösen a yunnaniakkal. a férfias behatások fokozatosan elvesztették erejüket. legyen az erkölcsi vagy szellemi. melyet a legjobb germán törzsek képviseltek. vagy legalábbis miért folyt nagyon lassan a múlt évszázadaiban. IX. Mikor legkorábbi hódításaik elsősorban olyan fajokkal hozták őket kapcsolatba. hogy a civilizáció majdnem mindegyiküket megváltoztatta a két elv váltakozásával. mondván. akik természetüktől fogva anyagiasak. állandóan fölerősödött a kelták és szlávok beszivárgásával. noha a fölosztás egyáltalán nem abszolút érvényű. De ahogy a fehér emberek egyre inkább dél fele törekedtek. A kínaiak után következnek az ősi Olaszország népei. Északeurópában a materialista ág. melyeknél az egyik elem bőségben található meg (anélkül. hogy a másikban szűkölködnének) érheti el társadalmi életében a kultúra megfelelő szintjét és ezzel a civilizációt. afrikaiakkal és keletiekkel keveredtek. Következményeik nagyon fontosak. A görögök belső fejlődése nagyon hasonlít a hindukéhoz. mikor a görögökkel. mert vér szerint a "férfi" jellegű lakossági csoport sokkal nagyobb számú volt. akik végül is győztek. A másik részt tekintve látjuk. ahogy szellemileg haladt. hogy az emberi tevékenység eredeti forrása. Ennek ellentétének tekinthetjük a régi rómaiakat. míg a hinduk a másik jelleg jellemző típusai. ami azzal járt. Ha követjük a nemzeteket az évek során. Fejezet . így a férfias elv nem tudott kellőképpen tért hódítani köztük. akik hasonlóképpen voltak szervezve. hogy ők meditációra vannak és nem tevékenységre. Így két csoportra tudom az embereket osztani. A különféle törzsek egybeolvadásával. Ilyen környezetben civilizációjuk nem tudott olyan mértékben haladni az anyagi oldalon. a rómaiak korai köztársasága és a germán törzsek. hogy eredeti természetük megváltozott és teljesen új temperamentumuk alakult ki. Hogy ez a folyamat miért állt le. A szembenálló táborban Egyiptom és Asszíria népei foglalnak helyet. Az ilyen tényekből azt következtetem. külsejük kevésbé teljesen haszonelvűvé vált. azt látjuk. Ez alól van néhány kivétel. a két áramlat. és csak akkor változtak meg valamennyire. Ezek a hindusztáni emberek mögött állnak. és a nagyszámú nőies elem magába olvasztotta őket. ahogy ezeknek a forrásoknak a hatása alá kerülne. a "férfias" vagy "nőies" egyike. hogy a hinduknak nagy hajlamuk van a természet fölé helyezni magukat. A "férfias" kategória elejére a kínaiakat tettem. és csak olyan fajok. mint Piemont és Északspanyolország. az azért volt. mint a "női" jellegű. és érzékenyen megváltoztatják a civilizáció jellegét. természetesen. Északkína népei eleinte teljesen materialisztikusak voltak. mint sajátmaguk.

Egy ilyen változás néha igazi haladást jelent. hogy törvényeit vagy azok jelentős többségét másokra is érvényesíteni tudja. instabil. A stabilitás és az egyéni érdekek együttműködése mellé. ha ezek olyan szerencsések. a civilizációs ösztöne olyan erős. akkor ettől a pillanattól fogva a kultúra születőben van. melyek úgy érintik meg egymást. amikor az emberek elfogadták mint közösség. Ez közvetlen következménye az előbb elmondottaknak. egy harmadik és negyedik jellemzőt is be . hogy Isten változtathatatlanságát kölcsönzi ki az ember javára. (noha gyakorlatban állandóan tagadja azt). ez volt első lépésük az irányító elv elfogadására . vagy női jegyeket visel. amikor az irányadó elv általában rugalmatlan ás abszolút. mind eszüknek tetszenek. hogy megcsonkítsa ezeket. mint elődjei. örökkévalónak hiszi magát. és óránként változik. és azzal vigasztalja magát. Amikor nyilvánvalóan nincs hasonlóság. hogy megváltoztassák magát az épületet. Minél tisztább egy faj vére. Az egyének érdekei csak magányban virágzanak. hogy a civilizáció egyik fő ismérve az. hogy nem károsítják a másikat. A civilizáció szó definíciója /folytatás/. Később a változtatások állandóak lesznek. De ameddig az eredeti kiindulás alapelveinél marad. amikor egy sokaság egyesül a zászlók alatt. mint törvényhozásának alapját. Egy elvhez ragaszkodik.mindazzal együtt . Mert attól a pillanattól fogva. A közösség nem gratulálhat magának mindig az eredmény miatt. Ez az általános tetszés alapvető tulajdonsága a civilizáló ösztönnek. akiknek fölajánlkozik. De a stabilitás utáni vágy nem elégülhet ki hosszan. A mi civilizációnk nem magasabb rendű. bizonyos módon illeniük kell annak a népnek a gondolkozásához és érzéseihez. és annak legnagyobb dicsősége. és ezt az elhatározást véglegesnek mondják. állandóan meg fogja próbálni javítani és stabilizálni magát. Ha egy embertömeg valamilyen szempontot elfogad. hogy kielégítik a nép belső szükségleteit és mind szívüknek. hogy hamarosan minden áron eléri az isteni tulajdonságot. amit az nyújt és amit követel. a női nemzeteket a képzelet igényei érdeklik jobban. Az eszmék rendszerének ahhoz. mert ez alapvetően teljesíti legkedvesebb vágyaikat. és a társadalmi élet állandóan hajlamos arra. és tovább vonul valamiféle paradicsomi cél felé. egyetlen faj uralkodása következtében. A vér keveredését az emberek alapelveinek változása követi. egyfajta irányítást elfogadnak. A civilizált társadalmak különféle jellege. A civilizáció másik nem változó jele az. Ez egyedül teszi azt élővé és aktív erővé. hogy valóban gyümölcsözők és meggyőzőek legyenek. mely vagy férfi. hogy stabilitásra vágyik. és beleegyeztek abba. ez azért van. Noha ingatag. Ha egy nemzetnek. de ismétlem. A férfias nemzetek alapvetően a jólétet keresik. és ezek arra törekszenek. hogy bizonyos elvek uralkodnak fölöttük és egyesítik őket. vagy pontosabban kifejezve. akkor születik meg a civilizáció. akkor bátorságot vesz magának.ix. mert az általános gondolkodás azonos marad. különösen a civilizáció hajnalán. hogy egyfélét kedvel. hogy ezért egyéni áldozatokat hoznak. mégpedig ahhoz. annál kevésbé veszélyeztetik társadalmi építményüket támadások. mert a tömeg sokfélébb és elveszti azt a tulajdonságát.

A szobrászok mellett az irodalomban is mesterművek állnak elő. Mivel az ő civilizációjuk külső jegyei nem valószínű. hogy megfelelnek a mieinknek. és viselkedésük és intelligenciájuk kifinomodott. nem. és szerénységük mégis figyelemre méltó. melynek az a következménye. és a fényes nappal éjszakává válik. mint az ilyen előfeltételek mellett levont következtetések. és nem ugyanazon dolgok felé fordulnak. kivéve a síremlékeket.kell vezetnünk a társadalom civilizációjának jellemzésére. Mik egy hindu anyagi szükségletei? Rizs és vaj az evéshez. és az erőszak gyűlöletét . hogy szinte minden ez alatt a civilizáció alatt végzett munka egyesek hasznát és a többiek kárát szolgálta. A teológia. Ezekkel áll kapcsolatban hogy idegen népeket gyakran rosszul ítélünk meg. Így viselkedésük és intelligenciájuk nagy különbségeket fog mutatni mind fajtában. Nagy emlékműveket építenek. A fő népek társadalmi igényei nem jelentkeznek ugyanolyan erősséggel. hogy barbárok vagy értéktelenebb nálunk. szövetruha mint ruhatár. A nőies költészet a civilizáció büszkesége. mind annak fokában. mint irodalmukból tudjuk. melyeken ezek alapulnak. A néhány létező kicsinyes és terméketlen. most eljutunk a kérdésig. A mérték túlságosan átment az intellektuális oldalra. és az ember gondolatai egy arcmozdulat nélkül zuhannak le egy mérhetetlen szakadékba. hogy egy társadalom fejlett-e. Hatalmas épületek állnak. vagy nem. sok olyan . Míg a kínaiak folyamatosan találtak föl dolgokat. Semmi sem felületesebb és így kétségesebb. a megfigyelés ereje gyakorlatilag nem létezik. hogy ezek a föltételek fönnállnak. hogy a fejet és nem az öklöt használják önvédelemre. gyakran túl gyorsan arra a következtetésre jutunk. és az elméleti tudományokéba. Különösen ezek mutatják meg. mindegy hogy melyik csoport tagjai. az indiaiak kevés eszmét gondoltak ki. Úgy gondolom. hogy minden kultúra egyenlő-e. és nem vették maguknak a fáradságot. most összefoglalhatom képemet a civilizációról. a metafizika annyira változatosak. kőhegyeket vésnek ki. Ez a két utolsó jellemző a szellemi javulás forrása. Az ember számára semmi sem épül. amennyire szövevényesek és alkotóak. hirtelen lezuhanok a magasságból a mélységbe. E két nép fő érdeklődését vallásos és filozófiai fejlődésük adta. Úgy gondolom. mint civilizáltat. hogy az megdöbbentő. A görögök. amely nagyon állhatatos követeléseket támaszt eszükben és szellemükben. és így minden anyagi javulásé. De a tibetiek nagyon kemény éghajlat alatt élnek. Így nincs egyensúly a női és férfi alapelvek között. De mikor az ideálok és látomások birodalmából a hasznos találmányokéba megyek át. melyet eddig említettem. hogy ezeket részletesen kidolgozzák. ahol az emberek tömegei békésen próbálják kielégíteni igényeiket. azt a viszonylagos stabilitás házának látva. A hasznos fölfedezések ritkák. Biztosan csábító körülményei egyszerűségét az éghajlattal magyarázni. annyi munkával. Föltéve. Ez a formula minden népre érvényes.más szavakkal azt. és mi célból? Az Istenek tiszteletére.

ami a férfias alapelvek fő erejét (de nem minden erőt) vesszük tekintetbe. mert ez a modern állam külső jegye. ezek az irányzatok gyöngülnek. Az ötödik század hódítói Európába a kínaival azonos szellemet hozták. lefele menő fokozatot képeznek. és nem tud újra kezdeni. Míg a rómaiak. vagy nőiesített fajok nagyobb részét foglalják el a földgolyónak. ahol mindig nagyon gyorsan megértenek valamit. . Mert az ázsiai vér.anélkül. melyek keveredtek az ősi kultúrák fajainak lehanyatló töredékeivel. mely vérükkel keveredett. sokrétűsége és termékeny volta. ez kizárólag a vér befolyása. bebizonyítják. Ugyanez igaz Belgiumra és Északfranciaországra is. aminek gyakorlati jelentősége van. hogy hogyan kezeljenek. és ennek következtében a germán úttörők elvesztették volna néhány babérkoszorújukat. De ez nem alapvetően szükséges. mint a görögök. Ahogy továbbmegyünk dél felé. Ez a másik jellemző (hogy megismételjem. sokféle fokozatukban. mert a katalánok és a piemontiak biztosan melegebb éghajlat alatt élnek. a galltól a celtibériaiig. miután átléptek történelmük delelőjén. akiket germán őseink ösztönösen tudták. de nagyon különböző erőkkel. Civilizációnk a germán törzsek keveredéséből keletkezett az ősi fajokkal. A nőies. amiért mi mai társadalmunkat becsüljük. melyek méltatlanok voltak hozzájuk. akkor mára a pozitív tudomány nyerő lenne. hogy a természet türelmes kutatásához szükséges tulajdonságaik fejlődjenek. mert sok nemzet keresztény. egyfajta máz a felületén. A felfedezések gazdagsága.és még több is kereszténnyé válhat . Hollandiában és Hannoverben ezek uralkodnak az emberek más ösztönei fölött. törvényhozásuk. amit már mondtam) jellegzetesebb. hogy ha Déleurópát nem szállták volna olyan gyorsan meg az ázsiai és afrikai jövevények. bárhol is találjuk azt. ijesztő gyorsasággal terjedt bennük. De szervezési tehetségük. leromlott és nagyon különféle elemek eredményei. Ezt nem a nap erőssége okozza. a hasznossági irányzatok. és a kéthajtóerejű erőket sokkal harmonikusabban egyesítette. és azért tűnik elsősorban szembe. Ahol az emberi családnak ez az ága volt uralkodó. Sokkal nagyobb mértékben volt telve női sajátságokkal. Már eljátszotta szerepét a korábbi időkben. különösen Európának. Kultúránknak két általános vonása van. és ez keresztény. és megakadályozta. természetesek és többé-kevésbé sikeresek. mint a másik. a celtibériaitól az olaszok és más latin fajok névtelen keverékéig. nem léptek nagyon messzire előre. noha többet tettek. nemesebb formában jól fölismerhetőek. Angliában. de elsősorban a germán elem érintésének a jele. egy olyan egyesülés. A tömegek. Az első . amely elsősorban férfias csoportokból áll. hogy a mi civilizációs körünk része lenne. a birodalomban emelt hasznos épületek elég tanúi társadalmi elveiknek egy időszakban. mérsékeljenek és változtassanak meg. A teuton és néhány szláv csoport kivételével a világ felénk eső részén minden fajnak csak kevés anyagi ösztöne van.tudományos feljegyzést hagytak maguk után. mint a provencei vagy bas-languedociak. Északamerikában.

A pun háborúktól számítva a rómaiak. a szíriai ügyvédekből. Európa népei soha nem értettek meg semmit annak ázsiai és afrikai elemeiből. amelyeket nemzetinek nevezhetünk. hogy jobban szerették. melynek kultúrája kifinomultabb volt. melyek a felületen jelentkeznek. és végül a szórakozni vágyó kéjenceknek. hanem azok kimerülése. De volt egy föltűnő hátránya: mind Olaszországban és Hellaszban. nem az alatta levő népek meggyőződése miatt. gyöngesége és másféle közömbössége miatt. aki a közigazgatásban vagy a pénzkeresésben tevékenykedett. Ez természetesen fölébreszti bennem a kérdést. A vallásban néhányan az eleuziai Demetert imádták.jellemző ezzel szemben elhatározó és pozitív. akiknek civilizációja más volt. hogy az eszmék és cselekedetek. amely a görög államokban. akik semmit sem csináltak. Itt olyan civilizáció példáját adjuk. a numidiaiakat nem érdekelte az. akik azt ateisztikus jogrendszerré építették föl. de valójában csak a görög szónokokból állt. mások a parthenoszi Athénét. és ezért hatásuk megfelel a legtöbb ember ösztöneinek. Aesküloszt lehet. az ország civilizációja egységes volt és kétségbevonhatatlan. De végül is az itt vitatott eszmék mind olyanok. mindannyian osztották azt bizonyos fokig. mind Pindaroszt. mint a hivatalos civilizáció. és Periklész után. mint azelőtt. Ez a következő kérdéshez vezet: népességünk alsóbb része azzal gondolkozik és cselekszik-e összhangban. csak a fölsőbb osztályok számára létezett. vagy akik egyáltalán nem voltak civilizáltak. Az irodalom terén. hogy nevezhetjük-e európai társadalmunkat teljesen civilizáltnak. A viták csak az arányokat érintették. ami a világ más területeiről származott. amit mi társadalmi osztályoknak nevezünk. ami Galliából vagy Spanyolországból származott. . A politikában néhányan többékevésbé demokráciát akartak. amit mi európai civilizációnak nevezünk? Sokan csodálták jó okkal az eszmék és látásmódok rendkívüli egységét. A tömegek minden időben csak eltűrték azt. mint Szofoklészt. akik a filozófiai alapot adták. Ennek eredménye egy nagyon összetett és képzett társadalom volt. Ahol a germán elem soha nem volt jelen. különösen Fülöp idejétől a görögök között is az egyformaság egyre inkább csökkent. Az alapvető pontokból levont következtetések gyakran ellenségesek voltak egymáshoz. A nemzetek keveredése a kultúrák keveredésével is járt. amelyet elfogadtak és amely uralkodó volt. ez egyiptomiak sem értették meg jobban azt. Alaeseuszt. A rabszolgát urától érte. de ugyanabból a forrásból származnak. a gazdag ember rendszerévé. az alsóbbak ebből a szempontból eléggé közömbösek voltak annak természetével. ott a ránk jellemző civilizáció nem létezik. előnyeivel és céljaival szemben. Így amellett. de egy sem osztott más kultúrát ezzel. számos emberfajta élt ott. A római civilizáció a nagy ázsiai háborúk után kétségtelenül erőteljes igazolása volt az emberi géniusznak. azok legjobb idejében a polgárok teljességét irányította. mások többé-kevésbé oligarchiát. A római népnek csak egy kis része őrizte a titkot és tartotta azt fontosnak. az emberek tömegeiben mélyen vannak gyökerezve. Ugyanez volt az eset Rómában a pun háborúk előtt.

kiterjed olyan osztályokra is.Kínában ennek pontosan az ellentétét találjuk. A birodalomnak ebben a részében a hivatalos ígéretek ellenére annak a vizsgálata.és ugyanolyan alapokon áll. " Az ázsiai társaság évi jelentése. hogy ezek a hivatalnokok családjainak voltak fönntartva. mint civilizációjuk. a vizsgáztatók korruptságáról. de noha a hajótörést szenvedett ambíciók siránkozhatnak a rendszer rosszaságán. hogy a kínaiak olyan emberek. hogy lehetne jobb is. hogy tegye meg a tőle telhető legtöbbet ahhoz. "A kínai". nem akarok idealizált képet festeni.. Ezen a ponton nagyon hihető Mr. hogy milyen jól értették azt. Davis. Az ellentét nagyon szembetűnő. hogy a középső királyságban érdemeik szerint részesüljenek a javakból. A könyvek olcsósága (John F. mint a tudományosságtól. és a létező országban a dolgok állása az egész nép megrendíthetetlen csodálatának a tárgya. Bármilyenek annak alapjai." 1846) ). mutatja. és a kormány büszke arra. Davis. és egyetlen változást sem a hatalom külső formái iránt. hogy az ország a mi fogalmaink szerint szabad. Nem szeretnék beszámolni a hibás ítéletekről. de alaposan tanulmányozta annak ügyeit.Mohl. Az oktatás Kínában figyelemre méltóan általános és elterjedt. egy eljárás. " (F. a brit kínai komisszár kritikája. A kormányban történő erőteljes változások ellen erős ösztönös ellenérzés van. hogy elfogadjuk-e céljait vagy nem. ("Még mai is csak Kínában igaz. ahol a kormány változásai egymást követték. melyet még a kormány is gyakorolt pénzügyi nehézségek idején . A törvények célját és szellemét általában jól értik. kommentárral együtt fél koronánál olcsóbb. Általános irodalmuk olcsósága részben a nyomtatás módja miatt van. Ez nagyszerű vonása a kínai társadalmi szervezetnek. Ennek oka nem az. és hogy a professzorok döntése jobban függött a pénztől. az iskolák olcsósága olyan mértékű oktatást von maga után. azt mondja. vagy akár arról. hogy biztosítsa magának azt a helyzetet.") és száma. Egy Kantoni könyvkereskedő katalógusa szerint Konfúcius munkáinak négy kötete. London. és nagy ember lehet belőle. el kell ismernünk. Még a középosztálybeli parasztoknak sem volt sok reményük arra. az alkalmazás messze van a tökéletestől. ijesztő gyorsasággal az északi . akiknek történelme egyetlen társadalmi forradalmat sem mutat ki. melyek lényegesen azok alatt vannak. hogy kik töltik be az állami tisztviselői állásokat kétségtelenül megmutatja. 1840: "Két vagy három kötet egy A4-es méretű általános műből két shillingnek megfelelő összegért kapható. Sajnos. amikor a római világ civilizációja felé fordulunk.J. A terület természetesen óriási. hogy egy szegény diák részt vehet a császári vizsgán. akikről Franciaországban elképzelhető lenne. nem tudják elképzelni. és elméletük biztosan jobb minden másnál. de egyik végétől a másikig a született kínaiak szelleme azonos . hogy igényük van erre. hogy a törvények ismerete mindenki számára elérhető. melyet ez a civilizáció a tömegeknél játszott. Egyáltalán nem. John F. aki nemcsak hogy élt Kantonban. hogy az a szerep. Véleménye szerint a legjobban az "állandó konzervatívak népe" írja le őket. részben a papír olcsósága miatt.a maradékkal nem foglalkozom . hogy a demokratikus versengés érzése mindenkit arra ösztökél. mely mindenkit elér. hogy irodalmi fokozatokat eladnak. melyet a törvény garantál neki..

Nincs olyan. és hogy a főváros kapui mögött új nemzet kezdődik. Franciaország helyzete azonos Spanyolországéval. és pontosan tudja. A tibeti buddhisták között és felső Ázsia más részein semmi sem olyan ritka. melyek vezetői improvizált császárok voltak. amely meglehetősen különbözik a falakon kívül lakótól. A görög-római világban semmi sem nyugodott szilárd alapokon. északon és délen is arra hajlottak. akik annyira el vannak választva a létező rendtől. a vallást. addig a pillanatig. noha gyöngébb vonalakban. hogy az új elméleteket gyakorlatba ültessék. mint annak fizikai lehetetlensége. és sokan. döngették állandóan a társadalomnak ezt az védőbástyáját. De tekintsük Németországot vagy Olaszországot (különösen Délolaszországot). és legalább végül arra kényszerült. hogy Párizs és Franciaország többi része között áthatolhatatlan öböl van. hanem maguk a császárok. Mindenki. ami mindig feltűnik a felszínes szemlélőnek. amely hatalmas és nagyon általános civilizáció. Tekintsük Franciaország esetét. gondolnia és hinnie. aki nem tud olvasni. Ha Kínában mindenki. ugyanez a helyzet a hinduk között is. hogy saját véderőt szerveztek. annyira kevéssé hittek a császárságban. a családot.emberek jöveteléig. vagy szinte mindenki elért egy bizonyos tudást. Végül egyszerre négy császár uralkodott. Spanyolország hasonló képet mutat. mint egy olyan paraszt. . nem akarom magam arra a tényre korlátozni. Keletázsia civilizációjához hozzáveszem a brahmanokét is. Ezen a ponton nincs kétségnek helye. Továbbá nemcsak a hadseregek. így az ember szükségszerűen az általános biztonságra gondol. Kétségbe vonták a tulajdont. Nem kell Oroszországról vagy a legtöbb osztrák tartományról szólnom . hogy mit kell tanulnia. mint egészen át. Mindenki meggyőződése azonos az élet fontos dolgairól. Ebben a nagy társadalomban mindenütt és minden időben találunk népcsoportokat. kezdve Diokleciánusszal. sem ugyanannál a népnél. semmilyen elvet nem tiszteltek. Egyetlen intézmény. azok ábrándképek hatása alatt vannak. még a birodalom egysége sem. sem a nemzeteken át. amikor lehanyatlott a harcias északi hadseregek csapásai alatt. hogy meghatározott valamivé váljon. hogy elhatározza. A görög-római civilizációnak nincs határozottan jelzett színe. kasztjának megfelelően megosztja az utóbbi évszázadok tudását. Így a keleti és a római birodalom között teljes ellentét van. melyik sziklára alapozzon. hogy a legvadabb kísérletekre is készek. Találunk hasonló azonosságot az európaiak között? Nem érdemes megkérdezni. akik következtetéseinek alapja az eszmék egysége és a vér közössége a kormány formális egysége mellett. melynek továbbélésének nem volt jobb oka. és azok .túl könnyű lenne mindezt bebizonyítani. egyetlen alapelv sem volt állandó ebben a boldogtalan társadalomban. amit meg ne próbálnának ebben az időszakban.

akiket húszéves korukban besoroznak. akiknél az elemi szintű tudás sokkal elterjedtebb. Anjou. Britannia. és ez gyakran sikerül is nekik. Itt nemcsak Normandia. Olyan körben élnek. Vagy pedig általában nem tudnak írni és olvasni. és példáját követik a leszerelt katonák. mint bárhol másutt. mint a másik és hogy véleményeik különbözőek. ezeknek a lehetőségeknek és a kormány atyai aggódásának ellenére. hogy hogyan veszik ki őket a legátlátszóbb ürügyekkel. melyek a civilizációt fönntartják. ha nem lennék meggyőződve arról. hogy amíg Kína Tibet és India esetében az eszmék . de felnőtteknek is. de egy másik és meggyőzőbb érv szelleme jelenik meg előttem. mint azelőtt. De mikor kellőképpen elsajátították az alapokat. én is láttam. ahol ez a tudás nyilvánvalóan hasznos. nyilvánvalóan kedvező körülmények között. és hogy soha nem engedik meg. és ahol azt nemcsak az iskola ideje alatt használják. Ebben az esetben nem a törvény ígéreteire vagy az intézmények által bemutatott dolgokra hivatkozom. hogy az ott töltött időt időpocséklásnak tartják. mely állandóan ágensei fülében cseng. A keleti megyékben és a nagy ipari városokban vannak munkások. hogy érzéseket és eszméket szívjanak magukba. a fiatal ember első kötelessége. ellenére sem. hogy a szülők soha nem küldik gyerekeiket iskolába nyilvánvaló ellenérzés nélkül. a "compelle intrare" (kényszerítsd őket. ismerősek minden osztály számára. A fontos dolog az. Ez bizonyos fokig a tisztesség foka számára. amit magam láttam és amiről alapos megfigyelők számoltak be.Egyetlen társadalmi törvényt vagy civilizációs alapelvet sem értenek ugyanúgy minden megyében. aki falun lakott. Más kormányoknak dicséretes kísérleteik vannak a parasztok fölébresztésére közömbösségükből. hogy falujukban tanulhassanak. hogy egyik olyan kicsi. amit ott tanult. Ennek egyik bizonyítéka passzív ellenállásuk. akik teljesen közömbösek ezek iránt. akik Franciaország sok részén nemcsak szégyellik. de megpróbálják saját nyelvüket is lefelejteni. és hogy nyilvánvaló közömbösségük alapja az. Az egyetlen kivételt az északnyugati mezőgazdasági és ipari munkásoknál lehet találni. Igen. de aktívan szegülnek szembe a társadalmi renddel. amikor konokságuk eltűnik. hogyan használják azt? Általában arra. hogy belépjenek). Limousin. nemcsak a gyerekeknek adnak meg minden lehetőséget. közöttünk ez nem áll fönt. hogy legyőzhetetlen ellenségességet éreznek civilizációnkkal szemben. Ha otthagyja az iskolát. hogy nem gyümölcsöző módon oktassák falusi lakosságunkat. hogy tovább járjanak iskolába a kötelező évek eltelte után. a hadsereg iskoláiban kitűnő rendszert találnak a fontosabb tárgyak oktatására. akik önszántukból tanulnak meg írni és olvasni. és Provence lakosaira gondolok. hanem . Néhány szempontból az oktatási kísérletek jobban sikerülnek. A legegyszerűbben elérhető tények csodaként vannak elrejtve a falusi lakosság nagy része előtt. a mezőgazdasági osztályok semmit sem tanulnak. hogy mindent felejtsen el. és nem is akarnak megtanulni. hogy az eléjük tett tudás eléggé nem megfelelő. melyet arra fordítottak. Könnyedén jóvá tudnék hagyni minden általános munkát. Nem látják az ilyen tudás hasznát és nem látnak lehetőséget annak alkalmazására. hogy megtanultak írni és olvasni. mindegyik tudja. melyek nem ösztönösen. Gascony. hanem arra. Mint mindenki.

nem figyelnénk annyira erre a hasadásra. és arra kényszerítik. sem legyőzni nem lehet őket. azt idegennek tekintik. büszkeségét és megvetését. és huszonhat millióan azon kívül. Igaz. hogy büszkévé tegye. de nem rejtik el gyűlöletüket és bizalmatlanságukat. mint vademberek bizonyos törzsei: eleinte brutálisnak és nem gondolkodónak tűnnek. és ez szerény becslés. akikről azt hiszik. és figyelembe vesszük a nép alapvető hitét és véleményét. ha veszély nélkül tehetik. ezt felelte: "ez arra jó. Ha tovább megyünk. nem bízik meg többet a párizsi papban. és oka nem a gyöngeség. amelyek ijesztőbbek annál. melyek ritkán jönnek ki a felszínre. hogy nem kirekesztő és dogmái nem túl szűkkörűek. akik már civilizáltak. igazi életükbe. hogy nálunk kb. Mikor a szülők leszidták. amellyel egy akár vallásos paraszt tovább tiszteli szívében a hagyományos eszméket. Ez azt jelenti. nem véletlen. hála a törvények furcsa és rejtélyes uralmának. Ez az a hallgatagság. hogy apránként megnyerjük őket és bevonjuk azokba a tömegekbe. mert kívülről nézve félrevonulóak és ügyetlenek. akire ügyelt. hogy a legmélyebb gyökerei éppen bennük vannak. hogy húzza ki szárnyát és tollait. tíz. mint ahogy azt elismerik. akkor nagyon veszélyes zátonyokba ütközött volna. hogy mindenkit. A püspököknek és a papságnak harcolnia kell. aki ne ismerné falusi térítői munkája után azt a mély ravaszságot. milyen csökönyösen ragaszkodnak szokásukhoz. melyeket nem ők hoztak. ahogy az utóbbi öt. hogy mennyire eltávolodtak erkölcsi elveink a parasztokétól (Egy Tourainei ápolónő madarat tett egy három éves kisfiú kezébe. de mely megtartja vastag nyakát. De ezek a parasztok olyanok. de abban reménykednénk. Amit szeretnek vagy nem szeretnek. nem gyilkolják meg. Mikor hallja titkos vallása hívását. közvetlenül visszamutat a Vercingetorixi idők egyik oktatási céljára). a különbség még markánsabb lesz. hogy egymásnak kedveskednek. hogy aljasul cselekedjen. hogy elszigeteltségük önkéntes. nincs olyan fölvilágosodott pap.állandóan. el tudom képzelni. Néhány megyénkben egy munkás magát sokkal jobb . mely minden megyében a parasztnál szembetűnik a középosztályoknak. aki nem paraszt és nem ugyanabból a környezetből való. akár akarata ellenére. De ha csak egy kicsit is a felület alá ásunk." Ez a válasz. minden határozott eszmék logikus sorozatát követi. engem nem lep meg az eredmény. mint a többieknek. és arra bátorította föl. éppen azok. tizenöt évszázadban tették az eretneki irányzatok és előítéletek ellen. tíz millióan a kultúrkörön belül vannak. és örömmel bosszantják. Ez emel áthatolhatatlan kerítést közte és a megye legtöbb földesura közé. azt találjuk. nem vitázik róla. hogy ilyen aljasságot tanít a gyereküknek. Megemlíti neki ezt? Tagadja. egy olyan fajnak (ha hihetünk nekik). Mivel ezeknek a lakossági rétegeknek sokkal több köze van a germán fajhoz. Ha a népesség nagy része így látja a civilizációt. Ugyanezt a jelenséget látjuk Belgiumban és Hollandiában. hogy rossz természetűek? Nem. azt is kimutathattam volna. Ha ilyen lenne. Ha most vallásról beszélek. A hitet illetően gratulálhatunk a keresztény vallásnak. Magukat egyszerűen más fajnak tekintik. melyet 1847-ben adtak. egymás között nem állandóan látjuk. és sem harcolni nem lehet ellenük. Ha falusi lakosságunk csak brutális és közömbös lenne. amely gyönge és el van nyomva. és egy hajszálnyit sem tér el meggyőződésétől. milyen más jelentést adnak a gyengédség szónak.

kivéve azt. A parasztok szinte mindenre ellenségesen néznek. jó ember és jó keresztény volt. hogy a modern civilizációban sokkal több minden van benne. melyeket a földalatti vulkánok hoznak létre. ha egy szabóhoz. hogy ellenálljon a világ megváltoztathatatlan törvényeinek. és meg vannak fosztva azoktól az erőktől.vérűnek tartja és ősibbnek. de néha kimutathatóak. A parasztok némelyikénél a családra való büszkeség meghaladja a nemesség büszkeségét a középkorban. Egész Európára alkalmazhatom. hogy a férj gazdagabb-e. mint amit magába szív. ami néha aktív. ha egy nap megmutatja erejét. és töredékeik egy mindent meghódító öbölbe fognak zuhanni. igazságos az. Ahol közvetlen érdekei nincsenek érintve. ott hagyja a folyót lefolyni anélkül. melyek ha furcsának is tűnnek. és mély álló vizekben alszok egy öböl mélyén. noha az "idegen" apja. ha hasznuk származik annak szerencsétlenségeiből. Nem értik civilizációnkat és nem szívesen osztják meg. de általában csak lappangó. Ha félretesszük ezt a nem időszerű dolgot. hogy a legkevésbé is törődne vele. anélkül. amit most Franciaországról mondtam. A bölcs látja. Ezért nem lehetünk biztosak abban. azt mondják. "idegen volt". melyben az alsó osztályok részesítik. hogy társadalmunk állása tartós lesz. egy napon szét fognak törni. és úgy vélik. Ki vannak téve a hullámok pusztításának. A bizottság nem változtatta meg álláspontját. És én világosan bizonyítva látom megbecsülésének kicsinységében. és ő maga is a körzetben született. ami útjában áll. A robbanás nem kerülhető el. Bűnét gyakran megbüntetik az apján. ereje mindent eloszlat. aki már pár éve halott volt és a bizottság egy tagja sem ismerte. hogy a mezőgazdasági lakosság bármi szerepet is játszott volna benne. mint volt urát. ebben emlékeztet a Római Birodalomra. hogy nagyapja. De emlékeztek rá. mint ő. akiről döntöttek. A parasztokból álló egyházi bizottságnak két napi gondolkodási ideje volt. és azt a következtetés vonom le. az ország más részéről telepedett le itt.ami nem igazságos és nem is igaz. A jelölt. A történelem legtragikusabb válságai vérrel árasztották el az országot. Nem hasonlít ez nagyon a templomi atya esetéhez? Nem kételkedhetünk benne: a francia nép alacsony rétegeinek nagyon kevés köze van a felszínhez. az igazi bretonok ezt a részt "welsh" vagy "idegen" területnek nevezik. mely sok nemes fajt elért előttünk. de nem tud semmit tenni ellene. akkor ne késlekedjünk azzal hogy bizonyos erkölcsi minőséget rendelünk hozzájuk. Szakadékot formálnak mely fölött civilizációnk megáll. amit rákényszerítettek. hogy jönni fog. Szomorú vég ez. Nem számít. Egy földtulajdonos paraszt lánya rangon alul házasodik. melyek először tartották őket. hogy a paraszt alapvetően erkölcstelen . A legtökéletesebb állam sem képes egy pillanatra sem arra. . Civilizációnkat össze lehet hasonlítani azokkal az ideiglenes szigetekkel. akiket megdöbbent és botrányosnak tartják az ilyenfajta kőszívűséget. molnárhoz vagy napszámos paraszthoz megy férjhez. noha gazdag és megbecsült. Azok.) Pár éve a templomi atya megválasztásának jött el az ideje francia Britanniának egy kis eldugott egyházközségében.

Ez a gyöngeség nem található meg sem a bráhmán. hogy ez fölsőbbrendű minden eddig létezett kultúránál. Középolaszországban és Németországban . Ha rossz kezekbe kerülnek és megsértik a közösség érdekeit. mert a germán elem impulzusainak köszönhetően (amely túl materialista ahhoz. egyszerű tény az. Az egész nép egységes politikai elképzelésében. hogy a mi civilizáció nyújtja nekünk. minden az övé. civilizációnk mégis egyike a legnagyszerűbb emlékműveknek. de soha nem szűnnek meg tisztelni azt. De ha ezt beismertük. melyet a fajok különféle követelményei okoznak. A politikában állandó fogságot látunk a szüntelen változásra. Megkísérelte megérteni néhány fő szabályát. akkor mindenki boldog. amely a mai napig létezett? Igen és nem. olyan bölcs előírások halmazává. a gerjesztés ügyes használatával a történelem nagy részeit rekonstruálta. Ha bölcs a kormány. és mindegyiknél. melyek azelőtt ismeretlenek voltak. Ha nem hibáz. mert a népesség homogénebb. melyeket őseink nem ismertek. ahogy ezt általában teszik mindenféle visszahatás nélkül. sem a celestinai birodalomban. melyek ösztönei hasonlók. De ha addig visszük tovább nagyságának ezt az eszméjét. mint a többi civilizáció. mint ahogy sajátmagát sajnálja az ember. Apránként. hogy pusztító legyen) magát erkölcsi renddé tette. Igen.Noha így ismeretlen. hogy szinte semmiben nem kiválóbb. hogy az összehasonlítás és analízis erőteljes alapján álljon. melyet definíciómban említettem. az emberi erőnél. annál világosabban látjuk őket. mint az előző társadalmak számára volt. hogy biztosan meg legyen önmagáról győződve. De mindenhol másutt. akkor helyes lenne a következtetés. nem stabil. melyek azt fönntartják. és hogy egyszerre fogadjon magába szinte mindent. Újító ereje biztosan nem különbözteti meg. és a politikai tudomány állandó kísérletek folyamata. melyekre hajlamosabbak voltak. a kormány elméletei soha nem érhetik el az elfogadott igazság szintjét. nem. és belőlük csodálatos erőt tud kölcsönözni. gyűlölt vagy megvetett a legtöbb ember számára. amely egyike a legfontosabb minőségeknek. és az ősi intézmények jól gyümölcsöznek. Angliában. Fölfedezéseinek köszönhetően az anyagi világ jobban ismert. ha nem is találta föl a "pontos tudományokat".ahol a faj változatai végtelenek. Igen. amíg az abszolútnak és felsőbbrendűségre nem alkalmasnak tűnik. mely százszor nagyobb. legalább pontossá tette őket. akkor. és ezt meg kell adni. melyet az emberi zseni valaha is állított. azt mondhatjuk. akkor a polgárok úgy sajnálják. Mivel civilizációnk képtelen arra. akik árnyéka alatt élnek. mert a sokféle választás lehetőségének ereje előnyben részesítendő fejlődéséhez sok különböző irányba. mint a tudomány más ágazatai. Minél távolabb vagyunk a primitív időktől. mert részeinek rendkívüli különbözősége megengedi. és hatolunk be titkaikba. Néha megvan a kívánság ezek . és kigyomlálta azokat a hibáit. Hollandiában. de ha ezt nem tekintjük. le tudja írni és el tudja magyarázni őket. vagy egyféle csoportokat alakít ki. és ezeknek a kultúráknak ebből a szempontból előnyük van a mienkkel szemben. különösen Franciaországban. igen. Nápolyban és Oroszországban alapjai eléggé stabilok. Ez nagyfokú fölsőbbrendűség. akkor azt mondom. hogy nagyban kifejlesztette a megértés és a hódítás képességét.

és ha maga a faj eltűnik. Következő . Viszonylag kevesen mondhatták magukat jómódúnak. Hosszú elkalandozásba tévedtem. Athén. melyet elértek. hogy elsöpörjék őket és másokkal cseréljék föl. Ha a következő korok valamit tanulhatnak tőlünk a pozitív tudományok terén. hogy a szépség és nagyság mázát vonja az egész országra. Nem kell túl éles szem ahhoz. de soha nem arra. hogy ezekben mi helyesen csak az idegen kultúrák szellemi csodáit érezzük. Temze és a Rajna mellett terülnek el. Ha a szokások finomodását tekintjük. amelytől a mi civilizációnk messze van. hogy az olvasó megjegyez. Ezt mutatja saját történelmünk. az erdőkben és lápokban. Végül hozzáadhatom. ahol a múlt korokban a luxust. sem szépség terén nincs semmink. Művészetben alacsonyabbrendűségünk Indiával. hogy észrevegyük itt a hosszú élet garanciáját. amely az ókor mesterműveivel összehasonlítható lenne.megtisztítására. mert civilizációnk. De itt az ideje. ez a legtisztább tükör. Ninive. és hogy ezeket mindenki örökli. amiről a lelépő adminisztrációk világosan bebizonyították. Görögországgal és Amerikával szemben nagyon szembetűnő. Megmondtam. Ha napjaink végére érünk és városaink romjai borítják a földet. hogy könnyebben fölismerhetőek legyenek. az nem a költészet lesz. Nem bánom. hogy ezeket általában rossz forrásnak tartják. ahogy én tettem. amely kifejezetten kisszerű kívülről nézve. és leírtam alapvető természetüket. és kimutatja jelenlétüket. hogy az aktív tényező. Mert lehetetlennek tűnt ennek leírására egy világos kifejezést találni. hogy kész legyen. hogy mik ezek az okok. melyeknek ez a faj van kitéve. ezt a civilizáció kialakításának a képességében találtam meg. azonos a domináns faj legfeltűnőbb minőségével. bármi légyen is az. Az örömök csak kevés emberre korlátozódtak. nyilvánvalóan rosszabbodtunk. melyek versenyeznének Philse. hogy a társadalmak élete vagy halála belső okok következménye. melyek a Szajna. mint amire számítottam. nem hasonlítható össze versenytársaival. az eleganciát és a fényűzést sokkal jobban megértették és sokkal pazarlóbban gyakorolták mint ma. amelyet a civilizáció tőle kapott. Egyiptommal. és amíg egy jelet kerestem. melyben egyéniségük tükröződik. Salsette és Tenochtitlan. hogy kimondjak bizonyos gondolatokat. A civilizációt azok a változások módosítják. völgyével. Először azt állapítottam meg. hogy a szokások finomodása nagyságrendekkel emeli a tömegek gondolkozási szintjét. valamint nemesíti a pár kegyelt egyén életét azzal. amely mindig megkülönbözteti őket. és ez a lánc még messze van attól. Másfelől elismerjük. mely minden civilizációt megkülönböztet. Így egy társadalomban uralkodó rend a legjobb jellemzője a nép különleges képességeinek és a haladás fokának. mert képessé tett arra. az utazó semmit sem fog fölfedezni. és ez tovább vitt. szükséges volt azt definiálni. akkor egy idő után a eredeti impulzus is eltűnik. Sem a fönségesség. melyeket lehet. Megmutattam. hogy visszatérjünk érvelésem fő vonalára.

rész -----Arthur de Gobineau: Az emberi fajok egyenlőtlensége 2. vastag végtagokkal és hízásra való hajlammal. hosszú arccal. amelyek teljesen különböző típusokat hoznak létre. hogy nagyon sok párhuzamos származási vonal van Ádámé mellett. aki először e benyomások alapján ítél és így végletes nézőpontot alakít ki.2. hogy annyira radikális és alapvető különbségek vannak az emberi családok között. vagy több. könyvből vettük) akkor egy jól körülhatárolt típust látunk. amelyet mint a társadalmak életének és halálának maradandó okaként azonosítottam. kis termettel. "A hosszú csontok kiállnak. Ennek az elméletnek a támogatói hamar hitelt nyernek. a comb és a szárkapoccsont domborúbbak. gyér hajjal és szakállal. van három. alsó állkapcsa kifelé áll. azt mondja." c. " Az emberiség természettörténete. Tőle egy másikhoz megyünk. Ez a következő fejezet témája. akik ilyen elveket vallanak. vastag végtagokkal és ferde szemmel. lásd a szerző előszavát .egy négerhez Afrika nyugati partjáról. ----. Néhány antropológus az embert többeredetűnek tekinti. Fejezet x. Ez. aki maga más véleményen van). magas. haja nem vékony és egyenes. hogy vissza kell utasítani azok közös eredetét. Memoire de l'Academie des Sciences). mikor fölsorolják a világos és föltűnő különbségeket az egyes embercsoportok között. mint az európaiaknál. azt mondják. Színe nem sárgás. amelynek fő ismertetőjegyeit könnyen észben tudjuk tartani. vagy négy. piramid alakú koponyával. vagy inkább nincsenek egyedi fajok. a vádli nagyon magas és a térd fölé ér. (Ezeket a véleményeket Flourens idézi (Eloge de Blumenbach. erősnek tűnő. amit előre álló állkapcsúnak neveznek. a szemhéj bőre annyira kifelé türemkedik. amint mondtam tartalmazza a fajok viszonylagos értékét. és ezek egyesülése szintén keverékeket hoz létre. hogy alig tudja kinyitni a szemét (Ezt és más illusztrációkat Prichard. hanem vastag. hogy magyarázzam meg világosan. a lábfej . hogy mit értek a faj szó alatt. A logika azt követeli. gyapjas és bőséges.az angol fordító) A faj szót először annak fiziológiai értelmében kell tárgyalnunk. Ha magunk előtt látunk egy embert sárgás bőrrel. hanem teljesen fekete.rész X. durva.lépésem annak a természetes és változatlan jelenségnek a tanulmányozása lesz. Az írók. Szerintük nincs egységes faj. Sok megfigyelő. koponyájának formája az. (Ezt a fejezetet természetesen a "fajok eredete" vagy az "ember származása" megjelenése előtt írták.

és nemesebb forrásból származónak tűnik. hogy elfogadjuk azok véleményét. amely.a szép. akiket rendkívül szépnek találunk a végtagok arányát tekintve és testük szabályosságát tekintve. amelybe az összes többi beletartozik. azaz a fehér faj. ez cáfolhatatlannak tűnt. Csak a legfontosabbakat említem. húsuk fekete szürke alapon. és a test kiéheztetett külsejét. de köztük kialakult az ókor óta a szépség látható hierarchiája. Megpróbálta a fajok közti anatómiai különbséget leírni. amely nagyon nagy. ) Nemcsak övék a dicsőség. elismerem bosszantó gyülekezete a csúnyaságnak.eléggé sík. hogy a nyugatafrikai néger fajok olyan alapból származnak. Sikerült egy szigorú módszert kifejlesztenie. melyeket arci vonalnak nevezett. és megmérte a profil hajlását két vonal mellett. olyan különbözőek. Az olvasó látja. A kéz formája hasonló. Ezek találkozási pontja szöget . hogy a családok. amely két kategóriából áll . akik a fajok sokfélesége mellet foglalnak állást. és ebben Európa természetes nemessége áll legelöl. Sok ausztráliai törzs mellett az afrikai néger értékesnek és tiszteletre méltónak tűnik. de bizonyítékainak matematikai alapot akart adni. (Grundriss der Geschichte der Menschheit)." Ha egy pillanatra erre a típusra nézünk. hogy vette a koponyát. degenerált és visszataszító figurákat hozza elénk. Módszere az volt. valamint dél és nyugatázsia lakóihoz. azt a következtetést kell levonnunk. hogy kapcsolatot hozzanak létre az egyszerű és teljesen fejletlen típus és az ember között. és hajlunk arra. és ameddig csak általános tényekről volt szó. Óceánia különleges előjoga. hogy minden etnológiai elmélettel foglalkozzam. A legértelmesebb nézőpont az. majdnem egy vonalban van a láb többi csontjával. Hajuk sima vagy hullámos. aki először csökkentette ezeket a megfigyeléseket egyfajta rendszerré. Ezek a népek nemcsak szebbek. a Farnai Herkulesz. visszajövünk Európa lakosaihoz. mint a kongói négeré. Apolló. és a csúnya. Ennek az új világnak csúf lakosainál megtaláljuk a nagy fejet. hogy nem tartom szükségesnek. és nézőpontját matematikai pontosságig vitte. Ilyen következtetés vontak le egy egyszerű megfigyelésből. akaratlanul is a majomra emlékeztet. Camper volt az első. melyben szinte semmi sem közös a mongollal. hogy nagyon egyszerű beosztási rendszert talált ki. körvonalaik finomsága és izmaik erőteljessége miatt. és általában gyapjas. mint a különféle állatfajok. mint az emberiség többi tagjai. és a sarokcsont ahelyett hogy kidomborodna. Nem volt megelégedve a felszínes tényekkel. kivéve az emberi forma. hogy a világnak olyan csodálatra méltó típusokat adjanak. hogy hirtelen úgy érezzük. amely nélkül nincs tudomány. (Meinert annyira megdöbbentette az emberiség nagy részének csúnya volta. melyekbe osztva vagyunk. amelyek előállításának célja az lehetett. hogy a legcsúnyább. Ezeknek a típusoknak vizsgálata után akik a földgolyó minden sarkából származnak. A következő törzsek külseje még kevésbé hízelgő az önszerető emberre nézve. mint Vénusz. melyben nem marad hely kételkedésre. a nagyon vékony végtagokat.

112. mert a fekete orángután arcszöge. amely a legfejlettebb a majmok közül. mint az emlősök. Eredményét függőleges normának nevezte. maximum 30 vagy 35 fok volt. hogy nem alkalmazható az emberi faj minden változatára. 2. melyeket nem lehet csak vonalakkal és szögekkel mérni. Sajnos. hogy jelentősége legyen. hogy majmok esetében Camper csak a fiatal állatok koponyáját tanulmányozta. Blumenbach. Az egyik vonal az orr kiindulását kötötte össze a fül nyílásával. melynek intelligenciája biztosan nagyobb az orángutánénál. és idézem az alkotó szavait. kiadás 1845. a fejeket olyan szempontból kell megnéznünk. sokkal kisebb az arcszöge. A távolság ettől a néger vagy a kalmük 70 fokáig túl nagy volt Camper skáláján ahhoz. mint Apolló feje vagy a Sosiclesi Medúzaáé. hanem sokféle állatot is figyelembe vett. amely Camper szerint a legtökéletesebb volt. de mivel a felnőtteknél a fogak és állkapocs nőtt.alkot. Hogy megfelelő szintű beosztást érjünk el. De a tények megint ellene voltak. Meg volt győződve arról. Pontos megfigyelések sorozatával Owen megmutatta. mely nemcsak az embereket. mely olyan szembetűnő néhány ősi szobron. hogy egy faj koponyája milyen szögben emelkedik. és még a legtanulékonyabb és intelligensebb majmok sem tartoznak azokhoz a fajokhoz. Az európai 80 foknál volt. emiatt a számbeli különbség ezek és az emberi koponya között jóval nagyobb volt. Azután jöttek az afrikai négerek és a kalmükök. annál messzebb volt a típus attól. aki elődje ellen tartotta a térfelet. Minél hegyesebb a szög. egy bizonyos majom elérte a 42-50 fokot. amellyel egy pillantással látjuk a legnagyobb számú változatot. melyek Camper skálája szerint a legnagyobbak. saját rendszert alakított ki. Az így kialakított szög segítségével skálát alkotott. a tények ellene vannak. Ötlete vázlatosan a következő: " az összehasonlítandó . különösen a nemzeti jelleg terén. idézett műve. azaz "függőleges módszernek". vagy amit annak hívunk (az összehasonlítható szépség az abszolút szépségtől függ. akik 70 fokot értek el. Szerinte a testnek ez a része adja a legjellemzőbb eredményeket. mint Camper föltételezte. mely egy még nagyobb szög eredménye. melyek nagyon hízelgőek a saját fajunknak: " Ezen a tíz fokon múlik a nagyobb szépsége az európaiaknak. Az elefántnak például. Nem veszi figyelembe azokat a törzseket piramidalakú fejjel.oldal )) Ez a módszer vonzó egyszerűsége miatt. és a járomcsonti boltív növekedése nem párosultak az agy növekedésével. mely 100 fok körül van ( Prichard. melyek egymástól föltűnően különbözőek. Emellett a két hiba mellett a módszer nagyon támadható azzal. melyet skáláján az állatok és emberek közé tett. Ez az emberi fej tanulmányozása volt a tetejétől mérve. mely megadja azt. mint olyan sok más rendszer ellen. Így a madarak és halak kisebb szögűek. a másik merőleges volt az elülső fej legkiállóbb pontjának és a fölső állkapoccsontnak a kiszögellésével. Camper elmélete jelentősen fölhasználta a koponyatant. hogy a fejek összehasonlítása szélességben megmutatta a fő különbségeket a koponya általános szerkezetében. A csúcson az európaiak álltak. Megpróbálta az ösztön megfelelő fejlődését fölfedezni.

Ezután összehasonlította a borsszemek számát. kivéve a nagy nyílást. Végül a nyakszirti kiömlőnyílás helyzete. hogy a koponya fejlettsége azonos-e minden emberi fajnál. 116. Ezután állj a koponyák mögé és nézz a csúcsukra. hogy kitérjen olyan ellenérvek elől. nem fölülről. melyeket Owen javasolt a koponyák vizsgálatára. ekkor fogod a legjobban látni formájuk változatait. ahelyett hogy az alapnak teljesen az elején lenne. nagyon különböző. más szavakkal fektesd mindegyiket az alsó állkapoccsontra. annál magasabb osztályba tartozik az azt viselő egyén. melyeknek a legtöbb köze van a nemzeti jellegükhöz. hanem alulról. Hogy megoldják a kérdést. Ezek vagy az állkapoccsont és a felső állkapocs irányában vannak. és északamerikai vörösbőrűeké. Ez vázlatosan a következő: Hogy megmutassák a fajok különbségeit. 117. vagy a tojás alakú fejforma szélességében vagy keskenységében. melyet Carus alkalmazott. A járomcsonti ív. az elölről hátra terjedő átmérő hosszabb az orángutánnál mint az embernél.koponyákat rendezd úgy. Ez az osztályozás nagyon kétes értékű volt. négereké. középen van és átmérőjének csak harmadát foglalja el. ( Carus. melyek fehéreké voltak. hogy megmutatta az erőteljes és határozott különbséget az ember és az orángután között. mongoloké. nem vett figyelembe sok fontos jellegzetességet. Morton vett pár koponyát. hogy megmutassa alapvető különbözőségüket. Ez a következő táblát eredményezte: koponyák borsszemek borsszemek borsszemek száma átlagos szám maximum minimum Fehér fajok 52 87 109 75 Sárga fajok. mely egyidőben ötletesebb.118 oldal) Blumenbach rendszere az emberiséget öt fő csoportba osztotta. Ennek az új módszernek egyik fő eredménye az volt. és örökre lehetetlenné tette. melynek olyan jelentős befolyása van az általános jellegre és szokásokra. művéből vesszük a további idézeteket). de előnyben részesítenék egy újabb koponyatani rendszert. hogy a Camper által talált kapcsolat megtalálására a két faj között. hogy az állkapoccsontok ugyanazon a vízszintes vonalon legyenek. vagy az elülső csont sík vagy boltozatos alakjában (Prichard. és megvizsgálták. Gyapjúval lezárt minden nyílást. Az ember koponyájában majdnem az alap közepén van. az orángutánnál a hátsó végtől egyhatodnyi úton van. melyeknek alcsoportjai voltak különféle típusokból és osztályokból. és a belsejét teljesen megtöltötte borsszemekkel. mongolok 10 83 93 69 Malájok 18 81 89 64 . Mint Camperé. Célja részben az volt. Morton és Carus alapötlete az volt. hogy minél nagyobb a koponya. és ez az amerikai tudós Morton rendszere. találékonyabb. Owen megfigyeléseinek kétségtelenül nagy értékük van. Owen szempontjából egyetlen pillantás két koponyára elég arra.

a feketék az éjszakáé. Hamar elképzelhetünk egy ötletes összehasonlítást. De akkor miért engedjük meg. Carusnak nem sikerül rendszert hozni a fajok pszichológiai különbségeibe. az ilyen esetekben nem lehetünk elég óvatosak. mely nekik nem teljes. melyek közül egyik leárnyékolja a másikat. 83 a sárga és 78 a fekete ember esetén. melyek nagyon jellemzőek. A vörösbőrűek sorsára. Itt jelképet lát. és továbbá adatokat szerezni arról. mert ha a második oszlopban levő átlagtól való eltérésnek tényleg van jelentősége. Így az európai nemzetek tudományuk nagyszerűsége és civilizációjuk világos körvonalai alakján nyilvánvalóan a nap teljes fényében állnak. míg a legintelligensebb mongol sem ért el többet. akik fokozatosan eltűnnek a Földről. mint 93-at. amely mindig megkísért egy bonyolult elmét. amely a fehér ember agytérfogatának a mértéke. hogy a 82-es szám külön fajt jelöljön. míg a négerek a közömbösség sötétjében alszanak. akkor Mortonnak sokkal több koponyát kellett volna venni. a kínaiak félhomályban élnek. hogy ahogy bolygónk az éjszaka és nap négy. Ugyanezzel a váddal lehet illetni ezt és más etnológiai elvet is. Másfelől kevés fontosságot tulajdonítottam az utolsó kettőnek. a sárgák a napkeltéé és a vörösök a napnyugtáé. ő szereti úgy látni. A második oszlopban nagy eltérés van a 87es számtól. Az ilyen eredmények véletlenszerűek. hajnal és este állapotán megy át. ahogy ezt a németeknél és angoloknál . úgy az emberi fajokban is négy csoport van ennek megfelelően.81 és 82-es számok a mongolokra. hogy Morton számításainak második részét teljesen figyelmen kívül hagyjam. de erőteljes társadalmi fejlődést ad. Carus kicsit megkárosította nagyszerű elméletét. hol találnánk szebb képet. A fehér fajok a nap nemzete. malájokra és vörösbőrűekre átlagos eredményeket adnak. mint a lemenő nap képét? Sajnos az összehasonlítás nem bizonyítás. hogy milyen társadalmi helyzetük volt a koponyák tulajdonosainak. mert Carus a mongolokat és malájokat ugyanabba a fajba sorolja. aki 94-et ért el. hogy hozzá tudott férni néger törzsfők vagy kínai mandarinok fejéhez. Az alsó ajak teltsége. hogy hogyan tudott az amerikai indiánokhoz 100-at hozzárendelni. (Van néhány triviális különbség. azaz alatta van még a négernek is. és így önkényesen egy negyedik emberfajt alkosson? Ez a furcsaság valójában Carus rendszerében támaszt meg egy gyönge pontot. A fehérek és vörösbőrűek esetén lehetősége volt a társadalom magasabb helyén állók fejének beszerzése. következésképpen a 81-es és 83-as számot összevonja. hogy ne ítéljünk egyedi esetek alapján. nem teljesek és nem tudományosak.Vörösbőrűek Négerek 147 29 82 78 100 94 60 65 Az első két oszlop eredményei tényleg nagyon furcsák. míg nem valószínű. és mivel túl könnyen eredményezte ezt a költői impulzust. A megmaradt félről is lenne kérdésem. De a 83. melyet sok tanult honfitársa hozott ki volna helyében. annál inkább. Ez magyarázza meg. Ezért arra hajlok. Carus ebből olyan eredményt hoz ki. melyet ez a kép sugall.

(Fickering. Mieris Luite játékosa és mások. mit a perzsák vagy szíriaiak . Hozzáadok ehhez egy rövid és tanulságos szakaszt Fickering úrtól. ix. az emberi faj nem egységessége nem bizonyítható egyedül ilyen vonalakkal. és messzebb vannak az egyenlítőtől. és azt állítják. Ezt sok ember a nap forróságának és a perzselő köveknek tudja be.lehet látni. hogy megfigyelik. akinek adatai a témában szükségszerűen nagyon nem teljesek és kisebb számúak. Ezekkel a szavakkal szól a fekete faj által lakott területekről: "Az északi és déli szélsőségektől eltekintve. ez nem igazolja különböző eredetüket. Idézik például a maláj-polinéziai népcsalád különféle ágainak adatait. kötet.) A faji egység elméletének támogatói megértették ezt a gyönge pontot. . akkor miért nem válnak a fehérek feketévé. hogy nehéz korrekt módszert találni. mint mai adataink. Megjegyzései a fekete fajról meggyőzőek és nem tagadhatóak. Abesszínia síksága foglalja magába a földrész legmérsékeltebb és legtermékenyebb részeit. ha a testi különbségeket csak mint bizonyos helyi behatások hatásának tekintjük. A germán eredet jelét szintén lehet látni a flamand iskola néhány arcán a drezdai Rubens madonnán. akik a trópusi övtől távolabb élnek. hanem azokat csak mint másodlagos. melyeknek nincs külön jelentőségük. Lehet. Ha azt mondod. hogy itt az etiópiaiak feketeségéről beszéljek. A koponyatudományi módszerek nem figyelnek ilyen részletekre. elszigetelt okok eredményének kell tekinteni. de nem teljesen feketék. ugyanebben a gyűjteményben a szatírok és nimfák arca. Sokan. akik viszont teljesen feketék. hogy az egy fajhoz tartozó törzsek sokszor nagyon különbözőek testileg. találtuk. melyek egy bizonyos ideig hatottak az adott csoportra. Ha az éghajlatot és talajt tartod egyedüli oknak. Commentarium ad Historiam Aethiopicam). ott nem szabad tovább figyelni a radikális különbségeket. akik ha nem is fehérek. A győzelem kiáltása kissé korai. A közös eredetű csoportokban (állítják). nem lenne jobb. hogy a malabáriak és a szingalézek és Ázsia más távoli népei is ugyanígy feketék. amelyben az elemek minden esetben kevertek. ellentmond egy Prichard által elfogadott véleménynek. tekintve fajaink kevertségét. és örömet szerez nekem ezeket idézni: "Nem célom." Itt találjuk a legtöbb tiszta fajú négert. akkor el kell ismerned. Azzal támogatják álláspontjukat. hogy az emberiség családja miért oszlott több csoportra. de van jelentőségük. De még az egyenlítő mellett is élnek emberek. Az "egységesek" nem ilyen tartózkodóak.mint például a Jóreménység fokának lakói. hogy a feketeség kizárólag Afrikához tartozik. ha rögtön bevallanád közömbösségedet?" (Jobus Ludolfus. ha leköltöznek ezekbe a régiókba? Ha a 'rejtett minőségekbe' menekülsz. Ha a néger vagy a mongol típus idegennek tűnik az európai szemnek. könnyebben fölfedezhető. a legkevésbé forró helyen. hogy ahol nem tudunk a koponya alakjából a fajok eredeti elkülönülésére bizonyítékot találni. a koponya nagyon különféle sajátságokat árulhat el. az emberi fajok és azok földrajzi eloszlása") A tanulmányt az "Egyesült Államok fölfedező expedíciói 1838-1842-ben". Job Ludolf. de ez nem szükségszerűen lehetetlen.

ha elutasítják annak elismerését. A haj különféle voltához Flourensnek az a véleménye. Észre kellett vennie. hanem a teljes emberre. erősen fehértől a sárgáig. mert a szín az éghajlat függvénye. De az nem nyugszik szilárd alapon. 124. a himalájai törzsek. Ez semmit sem bizonyít. hogy a néger csípőjének bizonyos sajátságai vannak. amely elméletük nagy előítélete. akiknek alkata nagyon különbözik a quichákétól. hogy Peru hegyi lakóinak fejlődését az Andok határozta meg nem túl komoly. nagysúlyú érv. hogy a quichák mellének rendkívüli fejlettsége sajátságos különbség. melyek közül egyik sem olyan csúf mint a quichák. Camper és más antropológusok már észrevették. amely tényt az egységesek állandóan tagadnak. Állításuk. és hogy bizonyos amerikai. Föltéve. hogy ez nem érv a fajok eredeti egyenlősége ellen. a sokféleség bajnokai megpróbálták érveik hatáskörét kitágítani.. Az egységesek tagadják. melyek általában csak európaiakra jellemzőek.) A következő pont a bőr színe. először.A sok ellenérvet látva. Vrolik tovább vizsgálta ezeket a sajátságokat. A végtagok nagyságát tekintve a közös eredet ellenzői azt mondják. hogy a csípő kialakulása már az embrióétól függ. melyet . és nem állandó . (mint a svájciak. hogy a nők és férfiak csípőjének különbsége sokkal kevésbé feltűnő az európaiaknál.amely jó . vagy akiknek általában nincs elég ennivalójuk. míg a néger faj csípője mindkét nem esetében figyelemre méltó módon közel van az állatokéhoz. különösen azért. Ez nem bizonyít sokat. a sárgától a feketéig anélkül. hogy megmutatta. hogy valahol törés lenne az árnyalatok között. akik főleg növényevők. afrikai. más fontos különbségeket is fölsoroltak a csípő formájára. és mongol egyedek olyan formákat mutattak. ebből következtetett a különféle eredetre. kivéve a sok keverék létezését. másodszor mert a szín végtelen fokozatokban jelentkezik. jókat és rosszakat. A különféle elméletek rövid összefoglalója után megérkeztem az egységesek nagy tudományos erősségéhez. (Prichard. hogy a csípő bizonyos formáit gyakrabban találjuk az egyik fajnál mint a másiknál. Dr. a végtagok elosztására. hogy vannak bizonyos kivételek Vrolik szabálya alól. a balkáni szlávok. A válasz . mert ezeknek a kivételeknek az esetében Weber nem vizsgálta meg. oldal). és csak annyit tudott csinálni. és megfigyelte. A világon sok hegyi nép van. hogy az európai arányosabb. Weber kis eredménnyel támadta ezt az eredményt.ez nagyon merész kijelentés. a skót hegyekben élők. hogy a különbségek nemcsak az arcban láthatóak és a test csontozatában.hogy nem kell meglepődnünk az olyan emberek végtagjainak vékonyságán. hogy egy kérdéses sajátságos alak nem vérkeveredés következménye-e. Hogy bebizonyítsák (amint az tényleg igaz). A továbbiakban nemcsak a koponyák tanulmányozásra szorítkoztak. hogy ez ennek bármi különleges befolyása lenne. a bőr színére és a hajszálérrendszerre vonatkozóan.

hogy a fajok különválása nyilvánvaló és helyi hatások következménye. nem tudjuk fölhasználni arra. és a néger. Ez azt mutatná. A természettudósok megfigyelései bizonyítani látszanak. Mivel semmi sem bizonyítja. Az eredeti típus. amely ebből az elvből eredne. akkor ezt alapos vizsgálatnak kell alávetnünk. vagy valamelyik ág őseinek véletlenszerű változásának a következményei. Jobb. változatlan erővel létezik. A faji különbségek állandóak Az egyesülés hívei azt mondják.fejezet végére szántam . és el is érnék . amellyel az emberi család különféle ágai keverednek. és még akkor is a keverékek meddők. Láttuk fönt. hogy a növény vagy állatvilágban csak egységes fajok képesek utódok nemzésére. hogy sakkban tartsa az egyenlőség ellenzőit. noha többé-kevésbé elrejtve. hogy . hogy a bibliai Teremtés nem szól a fajok különféle eredetéről. mindenesetre. akik európaiaktól lettek anyák. amely nekem több fejtörést okoz. és minden. végérvényes és vitathatatlan. hogy a szabad természetben a keverékek száma még kisebb. mintha ez az ember környezetében jön létre. csak csalfa jelenség. Azt is megfigyelték. melyeket azért írtak. de visszataszító. hogy a rokon egyedek közösülése noha valószínűleg gyümölcsöző. hogy igaz az. Ha egy szöveg világos. az Északszibériai tunguz körvonalai elérhetik az európai ember szépségét. de talán nem lesz mindig ilyen nehéz. hogy az egységesek legerősebb tudományos oszlopai az emberi keverékek. és a keverékek termékenységéről. a legnagyobb kétségek eredménye. ez nem von magával olyan következtetést. nem tartom érdemesnek efölött az érv fölött időzni. hogy ez a szabály ne lenne igaz az emberiségre. hogy egy okozat csak sajátmagát nyilváníthatja tökéletlennek és alsóbbrendűnek. hogy a szaporodni képes utódok létrehozása a különálló egyedek egyik jele. a szent szövegeket. XI Fejezet xi. akkor meg kell hajtanunk fejünket előtte. nem képesek ezután saját fajuktól megtermékenyülni. erre az érvre nincs válasz. ha nem támogatná ezt egy másik. Halljuk. hogy Óceánia bizonyos részein olyan bennszülött nők. amely a többinél erősebben szolgált arra. az amerikai vadember. De a Biblia nem fejezi ki magát világosan. Ha ez igaz. de amennyire a mostani vita eljutott. ha hasonló körülmények közé kerülnének. Szemükben az emberiség bármely része képes javulásra. hogy gyengítsük az emberi keverékek termékenységét. Ebből azt következtetjük. nagyon másféle. és minden más meddőségét. Ez az elmélet nem elfogadható.itt annak az egyszerűségéről van szó. és létrejöttének oka általában csalás vagy erőszak. ami az ellenkezőjét akarja bebizonyítani. minthogy egy ilyen tekintéllyel szemben érvek listáját hozzuk. amelyek még működnek. az emberiség eredete egy tőből származik. Eddig nagyon nehéz volt visszautasítani ezt. ha hagyjuk a sötétséget a tudomány egy pontja körül gyülekezni. Ez azt mondja.

Csak rá akarok mutatni. hogy függetlenül minden kérdéstől az eredeti egységről vagy sokféleségről. a különleges tulajdonságok változatlanok maradnak. melyek eredete érdekesebb tanulmányt ígér. és vissza kellett menniük időben és föl kellett sorolniuk minden nép őseit. olyan mély különbözőséget. és csak a szöveg önkényes értelmezése miatt tartjuk Ham patriarchát feketének. medvékre és hasonló állatokra. bikákra. Különösen azok. hogy erőszakot követnék el ellenük. minden magyarázatnak ellenállnak ebből a szempontból. A kérdés örökre megoldhatatlan. szokásai és minősége ugyanolyanok. . Ugyanez a probléma áll fönt sokféle zöldség esetében is. hogy esetleg kételkedhetünk értékükben anélkül. oldal) de senki sem állítja. mint a fajok kérdésére. És mi van a másik részével? Azt egyszerűen kihagyták belőle. A különféle kutyafajok közötti azonosságról Frédéric Cuvier ír többek között (Atmales du Museum. Más szavakkal egyszerűen azt akarom megkérdezni. mert a tőle származó nemzedékek nyilvánvalóan fehérek. és ha anélkül. mint az összes többié. hogy minden kutyafaj külseje. hogy az egyház által meghatározott határokat túllépnénk. Az írások nyilvánvalóan így értendők. más jelentést lehet hozzájuk rendelni. Ugyanez igaz lovakra. a fordítók és magyarázók Ádámot nevezik minden ember közös ősének. mint ők. Lehetetlen a kiindulási típus természetét és formáját megállapítani. és biztonsággal tudni. míg Ázsiát a Szemiták foglalták el. hogy a fehér fajon kívüli fajokat egyáltalán az emberi fajokhoz számították. és annak eredményei sem adják vissza az eredeti természeti azonosságot. hogy megkérdezze. Nem akarok szembeszállni a szöveggel. hogy Ádám a fehér faj őse. és előre megyek. szerintem ok nélkül tartanak feketéknek. Mindenütt látjuk a közös eredetet és minden más különbözőségét. amely csak kereszteződéssel szűnhet meg. semmi sem mutatja az Ádámi származástan első értelmezői szemében. II. ahogyan van. Ezt elismerték. hogy tudjuk-e azonosítani a háziállatok formáját azok eredeti törzsén. Másfelől. Szerintük az európai nemzetek Jafet törzséből származnak. ösztönei. Ez a vitathatatlan tény néhány embert arra ösztökélt. és nemzedékről nemzedékre újratermelődnek minden különbség nélkül.egész más kérdésekre derítsenek fényt. kötet. Azt természetesen el kell ismernünk. akiket. akkor nem fogok késlekedni. akik az óta az idő óta éltek. és Afrikát a Hamiták. Egy pillanatra nem ragaszkodom az érvnek ehhez a sorához. sem annak irodalmi magyarázataival. és a tényeket valahogy mégis másképpen magyarázzuk. ha ezeket általánosan elfogadták. félreértették. Egy szó sem említi a sárga fajokat. lehet hogy nincsenek testileg és erkölcsileg nagyon radikális és messzeható különbségek az emberi fajok között. hogy elfogadhatjuk-e az egységesek alapelvét. hogy mennyire távolodtak el tőle a ma élő fajok. Az egész kép csodálatosan összeillő a világ egy részét illetően. 458. amíg egy faj tiszta marad. és akkor meg fogom kérdezni.

amely noha könnyen érthető. Ezért tehát vita nélkül föl fogom tételezni az egységes őst. Bizonyos szélességi fokokon csak bizonyos növények. csúszómászók. és minden valószínűség szerint az emberi fajok annyira különböznek közös ősüktől. formáik és ösztöneik gyorsan megérzik ennek hatásait. éghajlat és hely különbségével magyaráz. de az embernek nincs földrajza. Magam is használtam ilyen érvet. és egyetlen feladatom a körülhatárolt mezőben. Ebből a szempontból nagyon erős és specifikus a különbség az ember és az állat között. Mivel az ember teljesen független az ilyen fogságtól. és az egyik hegyes országban él egy világrész belsejében. Ez hamarosan világos lesz. halak és puhatestűek tudnak létezni. Biztosan történtek változások a fajok szerkezetében a történelem hajnala óta a külső behatások miatt. Az okokat nagyon nehéz kibogozni. hogy elmagyarázzam a tényleges eltérést a primitív alaptípustól. Az egységesek az embert állandóan az állattal hasonlítják össze elméletük támogatására. könyvben. és Isten is fekete és az angyalok is. mellyel foglalkozom az. és . hogy egy faj nem tud átkelni a délkörön. mert ezeket Isten képére formálták. Ezzel lehetetlen egy véleményen lenni.A különböző fajok soha nem kételkedtek abban.azt olvassuk. hogy néhány néger Ádámot és Évét feketének tartja. Föl fogom tenni. melyek jobban függnek a természet erőitől. sok igazság van benne és jól megfigyelt tények . vagy egy bizonyos vízszint fölötti magasságra élve fölmenni. Az egységesek elmélete mint már mondtam. hogy van két törzs. emlősök. Egyetlen valószínű elmélet sem tudta megvilágítani ezt a sötétséget. és nem tudnám becsületesen támogatni. ha van nekik ilyen. hogy megmutassa a helyeset a sok vélemény között. és csak ezen. hogy az emberi fajok éghajlat miatti változásáról beszéljünk. hogy fehér bőrt mutasson alattvalóinak. A légkör és az élelemszerzés körülményei nagyon különbözőek. annyira függnek az éghajlat befolyásaitól.. de ezek nem tűnnek eléggé fontosnak ahhoz. a szokások. Az állatok esetében ezt tökéletesen elmagyarázza a szervezetükben levő különbségek nagy száma. Ezen a ponton. ezért elutasítom helyzetének olyan módon végzett összehasonlítását mint az állatokét. a hagyomány egyértelmű. benne. a másik egy szigeten az óceán közepén. mint amennyire egymástól különböznek. akiket Blumenbach kaukázusinak nevezne. Megvan az állatok és növények földrajza. míg az "arab éjszakák" c. melyek még hasonlóak a primitív típushoz. hogy az összes faj eredeti ősénél pontosan az ő tulajdonságaik voltak meg. melyek léteznek. Sajnos a modern tudomány nem volt képes arra. az ember minden változatában mindenütt meg tud élni. De ez csak bizonyos határok között igaz. hogy teljesen elmagyarázzák azokat az életfontosságú különbségeket. A fehér emberek Ádámból és Évából származnak. míg Isten prófétája természetesen túl közel volt az Istenséghez ahhoz. és könnyen el tudom hinni.

különösen a nőké.föltételezem. hogy ezeknek valaha is sok befolyásuk lett volna a fajra. vagy a lábszárét. ahogy az egyiptomi emlékművek mutatják meg őket. a fizikai erő növekedését vagy csökkenését. (Barrow ennek az elméletnek a szerzője. Az etnológusok egyetértenek ebben és néhányan azt is elhitték. további érveket hozott. amely a fej körvonalainak hasonlóságán és a Fokföld bennszülött lakóinak sárgás bőrén alapul. sokkal kevésbé hasonlít az átlag európaiakéhoz. mely a helyi körülmények változásától függ. ami az éghajlatot és minden mást illet. Ezt az a tény bizonyítja. és kétségtelen. De sok évszázad után sem fog alapvető vagy szervezeti változás bekövetkezni szervezetükben. a másikat a trópusi nap alá. akkor egészen világos lesz. hogy a két faj fokozatosan olyan sajátos jellegeket vesz föl melyek megkülönböztetik őket egymástól. hogy a hottentották a kínaiak gyarmata . Izmael ágát. akinek a nevét elfelejtettem. a karok hosszát. hogy a hottentották kalapja nagyon hasonlít a kínaiak kúp alakú kalapjára. hogy milyen katasztrofális változások voltak hatással a fajok fizikai szervezésére a történelem hajnala előtt. egy nagyon kis különbségből ítélni. és arra következtetni. a mellkasi izmok fejlettségét. Ezzel a külső ellentét teljes a kettő között. Noha nem tudjuk. Ma is megtaláljuk őket. Az idő hozzáadja saját súlyát a természeti erőkhöz. amelyen vissza tudunk menni bizonyos nemzetek életének kezdetéhez. és így nem befolyásolják őket a külső hatások. De ismétlem. nagyon különböző körülmények között. Továbbá az elsőt hideg éghajlat alá teszem. mint bárhol máshol. a cherokeek sajátságai és körvonalai szinte azonosak néhány olasz népével. Nyomaikat meg lehet találni Roussillonban. hogy az egyik sokféle módon szerezhet élelmet. megfigyelhetjük legalább is. És nincs okunk rá. ahol kevertebbek. ezek nem alapvető pontok. hogy a helyi körülmények szívesen elmélyítenek bizonyos bőrszíneket. hogy ez az időszak csak fajaink életének körülbelül felére terjed ki. még mindig lesz háromezer évünk. Ez elég súlyos érv. mint a kalabriaiakkal. és a coro-mandula parton. Nem tagadnám. Ha három vagy négyezer év homálya átjárhatatlan.) Néhány szempontból néhányan nagy hasonlóságot láttak az ősi etruszkok és a Délamerikai araukánok között. melyek viszonylagosan tiszták maradtak. Minden azt tűnik mutatni. a másik nagyon kevés módon. amikor megfigyelte. de Malabár termékeny és gyakran párás éghajlatán. Így ha elismerjük. azóta nem nagyon változtak meg külsejükben. hogy az emberi fajok minősége nem a manapság aktív külső erőkből származik.mert annyira hasonlítanak a celestiális birodalom lakóihoz. noha . Vegyük például az arabokat. Languedocban és a spanyol tengerparton. Egy utazó. nemcsak saját országuk sivatagjaiban aszalva. hogy a természet hasonló típusokat képes produkálni nagyon távoli országokban és éghajlaton.ez a feltételezés más okokból lehetetlen . és Afrika északi partjának sok részén. Az Auvergne lakóinak átlagos arctípusa. noha néhányuk már nem él ugyanazon a helyen. mint sok északamerikai indián törzséhez. hogy nagyon hasonló embertípusokat találunk a világ nagyon távoli helyein. az indiai szigeteken. hogy az ismert fajok. az elhízásra való hajlamot.

) Ez az állítás átlósan ellentmond Prichard állításának. hogy a szervi típusok különbségeit kialakítsa vagy eltüntesse. hogy a lány testileg érett a házasság engedélyezése előtt. a mohamedán törvény szemlélete és rendelkezéseihez azt mondhatom. Handbuch der Physiologie des Menschen. és lengyel zsidók . Ha csak a környezet befolyásának lenne ereje. hogy ebből a szempontból a napnak a lehető leghosszabbnak kell lennie. Ez nem minden. Ez a két érv nagyon kétségesnek tűnik. " Az emberiség természettörténete. amelyekben a házasodási kor meg van szabva. A helyváltoztatást akkor alakváltoztatás követné. A leszármazott és ős azonossága nem változtat semmilyen jellegen. aki. ahelyett hogy gyorsan meghozza rendelkezéseit. mely között élnek (Muller. és miért volt a törvényhozó célja. mint akit frissen cserzett a szíriai nap." 484. és ez lányok esetén tizenöt. a békés portugálok. Folytatódik a végtagok formájában és a temperamentumban. hogy fejlessze a gondolkodást. amilyennek az egyiptomi három vagy négyezer éves egyiptomi festmények ábrázolják. hogy megértse a komoly kötelezettségeket. olyannak látszott. Szemei különösen feledhetetlenek. sőt (Abu-Hanifah) véleménye szerint tizennyolc év. hogy elég fejlett legyen oktatásban és intelligenciában ahhoz. o. Az arabok után a zsidókról akarok szólni. A szemita arc ugyanolyan fő jellegében. akkor ezek nem maradnának meg hosszan. II. . hogy a lány vallási oktatásának folytatódnia kell a házasság után is. Ez az északon meghonosodott polgár. melyek új helyzetében rá hárulnak. ahogy föltételezik arra. 639. német. változásainak nincs jelentősége. akinek közvetlen ősei sok nemzedék során havas tájakon éltek. Azt is akarja. és ilyesmit nem lehet józan logikával elmagyarázni. Másodszor. mert Palesztinától nagyon különböző éghajlatú országokban telepedtek meg. Ezt mutatják a próféta fáradozásai. hogy buzgón bizonyítsa a fajok egységét. akik között évszázadokig éltek.mind egyformák. Sára például nagyon öreg korban szült gyereket. hogy a serdülőkor mindkét nem számára ugyanakkor van minden fajnál ( Prichard.. xxi. a francia. mint a másfajú népnél. Jellege és profilja nyilvánvalóan megcsalta származását. és megtaláljuk azt. és a Korán vallási törvényével az arabok esetén. megpróbálja megmutatni. oldal ) ő az Ótestamentummal érvel a zsidók esetén. amikor maga Ábrahám száz éves volt (Teremtés. Az utóbbiból lehetőségem volt egyet közelről megvizsgálni. Először is a biblia tényei nem mérvadóak ezen a ponton. Könnyű látni. ahogy a természet kifejleszti a lányt. kötet. akik ma is figyelemre méltóak ebből a szempontból. hogy valamelyik országban vagy szélességi kör alatt megváltoztassa a faj jellemét. hogy a Korán nemcsak azt akarja garantálni. A német zsidók általában kisebbek és karcsúbbak mint az európai faj tagjai. 5. Továbbá a házasodási kor sokkal korábbi náluk. ugyanolyan meglepő és fölismerhető formában a legváltozóbb és legsokfélébb éghajlati körülmények között. aki előírja.majdnem két évszázad telt el megszállásuk óta. és föladták ősi életmódjukat. mert gyakran ellentmondanak a természet irányának. Az arab sivatag harcias rechabitái. A zsidó típus nagyon is megmaradt. és soha nem volt elég ahhoz.

A keleti költők szerelmei mindig fiatalabbak. Nagyon általános vélemény. A cigányok más eredményt mutatnak. és a legzordabb helyeken. és a lányok tízévesen házasodnak. Reise in Brasilien i. 40. és apja kétségbe van esve. ezek száma szintén bőséges. Novelláinkban csak tizennyolc éves vagy annál idősebb lányokat láttunk. melyek a kérdést az én szempontom irányában döntik el. (Shakespearevel különbséget kell tennünk. Az indiai lány ideális kora kilenc és tizenkét év között van. i. de könnyebb szintű.Újra. amit a német zsidókról mondtam. hogy a férfiak esetén sokszor még húsz éves korban sem teljes. 317. Zulejka és Lejla még nem tizennégy évesek. (Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft. Ezek. fiúk és lányok egyaránt.) Én nem vélem minden pontban az ellenkezőjét mint Prichard. A havivérzés nagyon korán elkezdődik. Pritchard komoly tényállást hozott előbbre. hogy a nők esetében az élet tavasza akkor van. aki Olaszország képét festi le. Íróink sokáig követték erre vonatkozóan római példaképeik vezérfonalát." Melyre Paris ezt válaszolja: "Nála fiatalabbak már boldog anyák. mégpedig azt. (Martius és Spix. perzsa és arab fajnál. kötet . van néhány oknyomozó érve. Krapff. hogy hősnőiket szépségük virágjában mutassák be. amely könnyen ellenőrizhető. d'Orbigny. mint a páriáké. amely kort mi kissé koraérettnek nevezzük. amíg menyasszony lesz. akikkel rokonok. oldal). a tizenöt éves kort tartották a legjobbnak. 382. A mellett. megemlíthetjük. Ugyanolyan gyorsan érnek. hogy "az éghajlati különbségek kevés következménnyel járnak. még nincs tizennégy éves. mint Oroszországban és Moldáviában arcuk és testi fölépítésük. Egyik következtetését hálásan elfogadom. Tizenegy és tizenkét éves özvegyeket lehet itt látni. novelláinkban csak tizennyolc éves vagy annál idősebb lányokat láttunk. Sakuntala Európában még gyereknek számítana.") Visszatérve a komolyabb érvekre. A költők szerelmi történeteikben csak azzal törődnek. mint görög tanítóik. kötet. hogy Svájc sok részén olyan lassú az emberek nemi érése. Indiában a különbségek még föltűnőbbek. Így a Rómeó és Júliában Capulet ezt mondja: "gyermekem még furcsább. Várjunk még két évet. valamint szokásaik ugyanazok. Yo-kiao-Li regényében egy kínai hősnő tizenhat éves. mely szerint a fiúk tizenhárom. mint amilyen korúakat a Korán előír. keletafrikai hittérítő szerint a wanikák tizenkét évesen házasodnak. oldal) Délbrazíliában a nők tíz vagy tizenegy éves korukban házasodnak. Még csak egyet akarok idézni. Ilyen idézeteket vég nélkül lehet találni. hogy ilyen korban még nem házas. (A. mint a hinduk. L'Homme americain. régóta elismert és megállapodott az indiai. ha bármivel is az élet fontos szakaszaira és azokra a . Paraguayban a jezsuiták bevezettek egy szokást. oldal). iii kötet. és korán is múlik el. melyet még ma is fönntartanak híveik között. és nem gondolnak azok erkölcsi fejlődésére. Azóta irodalmunkat észak eszméi befolyásolták.

melyre olyan sokan alapoznak. az arabok esetén az egyiptomi szobrok ténye. de úgy gondoljuk. Észre kell vennem.. hogy a kérdés. században a kazárok törzse áttért a júdaizmusra és kereszteződött a német-lengyel zsidókkal (Kutschera. Érvelésüket a Németországban található nagyszámú szőke kékszemű zsidóra alapozzák (azóta fölfedezték. kizárólag az időjárást teszik felelőssé vagy a jelenség fő okának tartják. Die Chasaren). 486. melyeknek az ember szervezete alá van vetve. örököltek és állandóak az éghajlat és az eltelt idő ellenére. hogy az asszírok testileg azonosak azokkal a népekkel. hogy a szem és haj színe sem a földrajzi helyzettől. az előre álló állkapcsú fejet. akik ma laknak azon a területen.-angol fordító) Hogy ennek valami értéke is legyen az egységesek szempontjából. sem a hideg vagy meleg befolyásától sem függ. és a zsidók és cigányok megfigyelésével. akik nem értenek ezzel egyet.) . (Edinburgh Review: "Etnológia vagy a fajok tana". hogy az bőségesen támogatnak. mintha a különbségek az eredet tényleges különfélesége miatt állnának fönt. Ha megmutattuk. az egységes elv nagyon kemény nyomás alá kerülne. a vastag ajkakat. és teljes biztonsággal igazolják. hogy ez nem állja meg a helyét egy sor komoly vizsgálat után . melyet a templomok freskói és a földalatti kamrák nyújtanak a Nílus völgyében. Csak hozzáadom. mert a bőr és hajszínből vezetik le . a gyapjas hajat. amit láttunk.. Most azoknak kell ellenérveket hozni. A típusok állandósága csak teljesebben lenne bemutatva. hogy lemondjunk arról a nagy segítségről. hogy az emberi fajok mindegyike föladná saját egyéniségét. és azt csak vérkeveredés útján lenne képes újra elérni.. pedig a tények az ellenkezőjét mutatják. Az olvasó látni fogja. a 1848 októbere. De elég. melyet amerikai pszichológusok és régészek vallanak.. 444-448 oldal: "Valószínűleg nincs alapja a fajok eredeti különállóságának. a típusok állandósága. az emberiség nem kevésbé teljesen és határozottan föl van osztva külön részekre. melyek erősen ellentmondanak a nyilvánvaló tényeknek. A 9. amit már a Persepolisi díszített sírok révén tudunk. és védővonaluk azt mutatja. Például azt mondják. Most egyszerűvé válik egy egyszerű következtetés fönntartása. hogy ha a típusok így teljesen le vannak rögzítve. oldal). melyek mind a néger típus sajátságait mutatják. Nincsenek eszközeik arra. Jelenleg Khorsabadban fedeztek föl egy földalatti domborműveket. hogy vagy elejétől önmaguknak mondanak ellent. hogy ez ellent látszik mondani néhány apró további elvnek. akkor ugyanez lenne az eredmény. hogy bizonyos zsidók hajának szőkesége a tatár vérrel való vegyülésük miatt van. hogy a zsidó típus változott az éghajlattal. hogy ezt megtegyék. melyek igazolják azt." (Prichard. ahol megfigyelés lehetséges volt. még élő fajokról. emellett az egységesek maguk vallják be. álmomban sem vitatkoznék vele. Ugyanakkor nincs okunk arra.fizikai változásokra nézve. vagy olyan föltételezéseket állítanak föl. Ez a megjegyzés nagyon igaz. melyről itt szó van. Ha hasonló tényeink lennének a más. ha minden esetben megállapítottuk.

Helyesen megemlítik a kék szem és szőke haj jelenlétét a cingalézek esetén (l. ugyanott, 453 oldal: "A cingalézeket Dr, Davy írja le, mint változó színűeket világosbarnától feketéig. Hajuk és szemük főképp fekete, de a világosbarna szem és a barna haj nem nagyon ritka. Néha látni szürke szemeket és vörös hajat, és időnként, noha ritkán lehet kék vagy piros szemet is látni, és az albínók fehér haját"), megjegyzik a feketétől barnáig terjedő hajszín sok változatát, és elismerik, hogy a szamojédok, tunguzok és más népek a jeges tenger mellett vagy piszkosbarna vagy füstös barna bőrűek."). Így az éghajlat semmit sem számít a bőr, haj és szem színét illetően. Vagy teljesen jelentéktelennek kell tartanunk ezeket, vagy a fajhoz tartozónak. Tudjuk például, hogy a vörös haj soha nem volt ritka keleten és ma sem az; és így nem meglepő, ha ilyen német zsidókat találunk. Egy ilyen ténynek nincs semmi módon befolyása a típusok állandóságának elméletére. Az egységeseknek akkor sincs több szerencséjük, ha a történelmet hívják segítségükre. Csak két elemet mutatnak be elméletük bizonyítására - a törököket és a magyarokat. Az előbbiek ázsiai eredete elfogadott dolog, ugyanúgy, mint közös rokonságuk az osztyákok és lappok finn fajához. Így a primitív időkben sárga arcuk volt, előreálló járomcsontjuk, és kis termetük, mint a mongoloknak. megállva ezen a ponton az egységes mai utódaikat tekinti, és ezeket európai típusnak találja, hosszú szakállal, a szemek mandulavágásúak, de nem ferdék, és diadalmasan azt következteti a törököknek ilyen rendkívüli változásából, hogy a faj nem állandó. (ugyanott, 439 oldal) . Néhány ember azt mondja, valójában görög, georgiai és cserkesz vér keverékének hitte őket. De az a keveredés csak részleges. Nem minden török volt ahhoz elég gazdag, hogy a Kaukázusban vegyen magának feleséget; nem mindegyiknek volt háreme fekete rabszolgákkal. Másfelől a görögök gyűlölték hódítóikat; és általában a vallási antipátia általában nem kedvezett az ilyen szövetségnek; noha a két nép együtt él, de szellemben és jelenleg éppen olyan távol állnak egymástól, mint a hódítás elején. (ugyanott, 439 o. (összefoglalva).) Ezek az okok megtévesztőek és nem megbízhatóak. Csak ideiglenesen ismerhetjük el a török faj finn eredetét. Máig csak a nyelv rokonsága bizonyította, és később meg fogom mutatni, hogy egyedül a nyelv rokonsága különösen kétséges és kritizálható. De föltéve, hogy a török népek ősei a sárga fajhoz tartoztak, könnyen meg tudjuk mutatni, hogy kitűnő okuk volt arra, hogy távol tartsák magukat tőle. Amikor az első turáni hordák lejöttek északkeletről hogy Konstantinápoly urai legyenek, amely több évszázados folyamat volt, nagy változások történtek a világban. A nyugati törökök a változó szerencse sok viszontagságától szenvedtek. Egyszerre voltak győzők és legyőzöttek, urak és szolgák; és nagyon sokféle nép között laktak. A történészek szerint ( Hammer, Geschichte des Osmanischen Reichs, i. kötet,. 2. oldal) az oguzok, őseik az Altáj hegyről jöttek le, és Ábrahám ideje alatt felső Ázsia hatalmas sztyeppéin éltek, amely a Kaszpi tótól az Aral tóig terjed, és Szibériától Tibetig.

Ezt az ősi és rejtélyes helyet még sok germán nép lakta. (Ritter, Erdkunde, Asien, i. kötet, 433 o. és más oldalak ; Tassen, Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes, ii kötet 65 oldal; Benfey, Ersch és Gruber's India enciklopédiája 12. oldal; A. von Humboldt ezt a tényt korunk egyik legfontosabb fölfedezéseinek egyikének nevezi ( Középázsia, ii. kötet 639 o. ). A történelemtudomány szempontjából ez teljesen igaz. Érdekes tény, hogy ahogy a keleti írók elkezdtek Turkesztán népeiről beszélni dicsérik arcuk szépségét és alakjukat (Nushirwan, aki a Kr.u. hatodik század első felében uralkodott, elvette Sharuzt, a török kán lányát. ő volt korának legszebb nője. (Haneberg, Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes, i. kötet, 187 o.)). A Shahnameh sok hasonló tényről számol be. A túlzó kifejezések használata a szabály ebben az összefüggésben; és mivel azok az írók látták az ősi világ szépségeit, mint szabványt, nem valószínű, hogy föllelkesedtek volna a mongol faj leírhatatlanul csúnya, visszataszító és közönséges figuráinak láttán. Ez a nyelvi érv ellenére is igaz, amit önmagában lehet hogy rosszul használnak. Mint a szittyák, a mongol faj fölvette az árja nyelvet, így nem lenne semmi meglepő abban, hogy az oguzok az árja fajhoz tartoztak, noha finn dialektust beszéltek. Ezt az elméletet érdekes módon támogatja Rubruquis utazónak egy naiv megjegyzése, akit Szent Lajos küldött a mongolok urához. "meglepődtem" mondja a jó szerzetes "hogy mennyire hasonlított ez a herceg a későbbi M. Jean de Beaumontra, aki szintén ilyen pirosarcú és friss küllemű volt. Alexander von Humboldt, aki szintén érdeklődött az ilyen megjegyzések iránt, hozzáadja hasonlóan jó megfigyeléssel: "az arckifejezés szintén érdekes, ha emlékezünk arra, hogy a Dzsingisz család valószínű török volt és nem mongol." Igazolja következtetését, hozzáadva: "A mongolos jelleg hiánya meglep bennünket azokon a képeket, melyek Baber utódait, India uralkodóit mutatják be." (Középázsia, i. kötet, 248 o. és megjegyzés). Még mindig vitázhatunk véleményünkről. De megegyezünk egy pontban, és beismerjük, hogy az altáji oguzok valójában finnek voltak; és továbbmegyünk a mohamedán időszakhoz, amikor a török törzsek kialakultak, különféle nevek és váltakozó körülmények között Perzsiában és Kisázsiában. Az oszmánok még nem léteztek, és elődjeik a szeldzsukok vére már közeli kapcsolatban volt az iszlám fajaival. Ennek a népnek a főnökei, mint GayaseddinKeikosrev 1237-ben egy arab nőt vett el. Sőt, Aseddin, egy másik szeldzsuk herceg anyja keresztény volt. Minden országban a vezetők jobban ügyelnek fajuk tisztaságára, mint a köznép. Ha a főnök ilyen előítéletmentesnek mutatkozott, akkor megengedhető azt föltételezni, hogy a nép sem volt gátlásosabb. Ahogy a szeldzsukok portyái nagy területről tették számukra lehetővé a rabszolgák szedését, kétségtelen, hogy a tizenharmadik századtól az ősi oguz ágba, mellyel a Rumi szeldzsukok távoli rokonságban álltak, nagy mértékben szivárgott be szemita vér.

Ebből az ágból származott Oszmán, Ortoghrul fia és Osmanlis apja. A sátra körül összegyűlt családok nem voltak nagyszámúak. Hadserege csak egy rablóbanda volt; és ha ennek a nomád Romulusznak az ősi utódai képesek voltak növekedésre, az csak úgy lehetséges, hogy követték Róma alapítójának gyakorlatát és bárkinek kinyitották sátrukat, aki csak be akart lépni. Föltételezhető, hogy a szeldzsuk birodalom hanyatlása segített abban, hogy katonák az ugyanolyan fajú oszmanitákhoz menjenek. Világos, hogy ez a faj jelentős változáson ment át; emellett, még ezek az új erőforrások sem voltak elegendőek, mert ettől az időtől fogva a törökök rendszeresen rabszolgaszerzési hadjáratokat indítottak, melynek célja saját népességük növelése volt. A tizennegyedik század elején Urkán, Khalil Chen-dereli beosztottja, egy fekete, megalapította a janicsárok seregét. Először ezek csak egy ezred volt. De IV. Mohamed alatt a gárda száma 140 ezerre növekedett; és ettől az időtől fogva a törökök állandóan keresztény gyerekekkel töltötték föl, akiket Lengyelországból, Németországból, Olaszországból vagy magából az európai Törökországból hoztak, az iszlámra térítették, és a négy évszázad alatt legalább 5000 olyan családfő volt, akik európai vért adtak a török nemzet véréhez. A fajkeveredés nem ért itt véget. A Földközi tenger mentén nagymérvű kalózkodás folyt, melynek célja a háremek föltöltése volt. Továbbá (még meggyőzőbb tény) nem volt olyan csata, vesztes vagy nyertes, amely meg ne növelte volna az igazhitűek számát. Nagyszámú férfi változtatta meg vallását, és azontúl törököknek számítottak. A csatamezőt körülvevő területet megszállták a csapatok és minden nőt birtokukba vettek, akit csak tudtak. A zsákmány gyakran olyan bőséges volt, hogy nehéz volt túladniuk rajta; a legszebb lányt egy csizmáért cserélték el. (Hammer, op. cit., i. kötet , 448 o.: "A magyarok elleni csatát vadul vívták és jelentős zsákmánnyal járt. Annyi fiút és leányt ejtettek rabul, hogy a legszebb lányt egy csizmáért cserélték el, és Ashik-Pacha-Zadeh, egy történész, aki maga is részt vett a csatában és a zsákmányolásban, nem tudta többért eladni öt rabszolgafiúját Skopiban, mint 500 piaszterért.") Ha ezt az ázsiai és európai Törökország lakosságával kapcsolatban tekintjük, mely soha nem haladta meg a 12 milliót, akkor világosan látjuk, hogy a faji állandóság érvei és ellenérvei semmiféle támogatást nem találnak egy ilyen vegyes lakosságú nép történetében, mint a törököknél. Ez annyira nyilvánvaló, hogy ha, mint ez gyakran megtörténik, egy oszmánban a sárga faj sajátosságait vesszük észre, akkor ezt nem tulajdoníthatjuk közvetlen annak finn eredetének; ez egyszerűen szláv vagy tatár vér hatása, mely valamelyik nemzedékben láthatóvá lesz, mint a többi idegen elem, melyet magába szívott. Befejezve az ottománok etnológiáját rátérek a magyarokéra. Az egységes elmélet ilyen érvekkel támasztja elméletét alá: "A magyarok finn eredetűek, és a lappföldiekkel szövetségesek, a szamojédokkal és az eszkimókkal. Alacsony emberek széles arccal és jól látható járomcsonttal, színük sárgás vagy

nagyon meg kellett hogy változzanak. de ez kétségbe von minden ősi írást a tárgyról.. De a magyarok magasak és jóalkatúak. amelyeket mos ennek fényében újra át kell nézni. fizikailag és erkölcsileg. A finnek mindig gyengék voltak. Itt biztosan találkozni fogunk további ellenvéleményekkel. szépség jellemzi őket. 1844)) megdöntötte Schlotzer és követői elméletét. Pontosan azokra a szép török lányokra hivatkozik. 800 év alatt. Helyesen kimutatja. 569-ben. de Gerando (Essai historique sur I'origine des Hongrois (Párizs. az elmélet. 439 oldal: "A magyar nemesség . hogy ez az érv a magyarok különböző eredetére utal és szorosan összeköti őket a sárga fajjal. hajlékonyak és erősek. akiket a bizánci Menandrosz és Konstantin-Porphyrogenetes említ. Így. ők rabszolgákká tettek másokat.piszkosbarna színű. és annyira különböznek a finnektől és primitív águk minden más részétől. akik nem homogének. Boldogan egyetértünk. melyeket "fehér hun" néven emlegettek. de maguk soha nem voltak rabszolgák. Ezekben a germán elem volt az uralkodó. ugyanis azokkal. Végtagjaik hosszúak. amelyek azt gondolják. Nem tagadható. Súlyos érvek. történelmi és nyelvi tények bizonyítják. szövetségek. Egy jó cikkben A. tényekkel és adatokkal. hogy ellenszegülne minden magyarázatnak. A jelenlegi vélemények Középázsia népeiről. Mert a változás a kilencedik század elején és korunk között kellett volna hogy történjen. Így a magyarok hunok. úgy tűnik. hogy a sárga fajok vére többé-kevésbé jelentős módon kereszteződött a fehérrel. és a fehér nemzetekre hasonlítanak. melyek a kritikáknak ellentmondanak. Alexander von Humboldt nagyon fontos megfigyelést csinál a kirgiz-kazákokról. de történelmileg beszélve gyűjtőszó. még az egységesekéinek is. Ez hiba. egy alapvető hibája van . Ez nem gyanították azelőtt. nagy változtatásra szorulnak. akiket a perszák úgy . Attila őseinek zászlai alatt sok nép harcolt. és azonosítja a korábbi primitív korokban az előzőeket. hogy ha az előbbi a török Shagan Dithubul to Zemarch kirgiz (xergiz) szeretőjéről beszél II Jusztiniánusz császár követének. hogy ebben az időszakban Szent István honfitársai nem keveredtek nagy mértékben a körülöttük levő nemzetekkel.a magyarok biztosan nem finnek. mivel a magyarok finnek. közeli vérrokona a buta és gyönge osztyákoknak és a szelídíthetetlen lappoknak". bebizonyította az erdélyi székely törzsek rokonságát a hunokkal. (Etnológia. akkor az olyan rendkívüli lenne. törzsek tömegét jelenti. hogy a nagy Északázsiai ág része. mint Pannónia utolsó megszállóit. noha azok nagy változásokat rendelnek bizonyos csoportokhoz.) Ha ilyen változás tényleg történt. akkor kevert vérű lányról beszél. mindig külön voltak válva. melyek forrása görög és Arab történészek és magyar történetírók művei. A magyarok fontos helyet foglalnak el a világ meghódítói között. azaz kb.. noha másképpen tökéletes. A "hun" név nemzetet jelent. unintelligensek és elnyomottak. Továbbá tudjuk. nincs szükségünk meglepetésre.

155. el pass. a bőr színében és hasonlóakban különböztek egymástól. A nyelv közeli rokon török dialektusokkal. de pont ugyanez volt az eset a szittyákkal is. az éghajlat különbözősége vagy a szokások változása egy lappot vagy osztyákot. és akik olyan kevéssé voltak mongol típusok mint ez a kirgiz. Ahogy megmutattuk. amely a különböző ágak között megtalálható. noha hibásan sorolták őket a sárga fajhoz.) és a neustriai skandinávokkal. melyek árja nyelvet beszélnek (Schaffarik. Így a magyarok fehér hunok. hogy a faji típusok maradandósága vitán felül áll. hogy nagy különbségeket és egyenlőtlenséget hozzon létre. o. és most meg fogom próbálni a rendelkezésemre álló eszközökkel olyan szintig fölfedni. Nyelvük alapjai és általános szókincse nagyon különbözik a germán nyelvcsaládtól. Olyan erős és megdönthetetlen. i. amennyire lehetséges a nagymértékű testi különbség okait. és hogy igazoljon néhány különbséget. Bármelyik oldal. . Ebből a cáfolatából az egységesek egyetlen érvének azt következtetem. és még a legáltalánosabb képet sem tudjuk kialakítani mibenlétükről. A történelmi idő folyamán sem váltak ismertté. az érrendszer fajtájában. kötet 237 o. (Középázsia. melyek a nemzetek testi életével kapcsolatban jöttek létre Mivel tisztelem a tudományos tekintélyt. hogy az emberi lények eredete egyféle vagy többféle faj volt. kivéve a vérkeveredés erőteljes hatására. mint pl. Nincs olyan külső befolyás. A végtagok formájában és arányaiban. 130-131 o. Soha nem sikerült nekik elveszteni jellegzetességeiket. lehet azon vitatkozni. valójában. a test belső kialakításában. hogy az idő múlása. hogy a környezet teljes változása sem képes ezt megváltoztatni. 279 o. Slavische Altertümer. akik néhány év hódítás után fölvették alattvalóik kelta-latin nyelvét! (Aug. germán alapú. hogy a különböző családok ma teljesen különbözőek. az bizonyos. csontos formája. A sárga fajokkal való kapcsolat biztosan befolyásolta vérük tisztaságát. mely őket egyformává akarná tenni vagy egységes tömeggé akarná őket alakítani. i. A faji mibenlét jelensége teljesen elegendő ahhoz. Histoire de la Conquéte d'Angleterre. ) Semmi sem bizonyítja azt a hitet. hogy ezeket a természeti törvények méltóságára emelje. ha nem történik kereszteződés. kötet i.). i. sőt nem akarom a vallásos magyarázatot sem támadni. A létező fajok egy vagy több primitív törzs független ágai. ii. a koponya alapjában. Thierry. az eredeti egység kérdése. egy sárga fajjal. melyek mindig nyomasztanak engem. kötet. ezt a zűrzavart korábbi vegyesházasságaik okozták (önkéntes vagy kényszerített) a mongolokkal. a magyarok kevert nép.dicsérnek. ezért mély kétségek maradnak meg. egy tunguzt vagy permet Szent Istvánná változtat. kötet. Ezek a törzsek mára eltűntek. Ebben nincs rejtély. ezt a tényt elárulja a magyarok szögletes. amit nem tudok áthágni.

Nem tudjuk elhagyni az emberek területét. De ezeknek a hatalmas lényeknek . bármilyen hatalmas is. hogy az ember távol van a Föld felületének legöregebb kőzeteitől. hogy az eset oka a víz mélysége volt. a Szentírás szerint az mondta nekik. Nincs nyoma az őslények között. melyek messze a mennyben laknak. Az éteri szentség látta az előző időszakokban. ahol csak mi remélhetjük hogy találkozunk vele. vagy csak annak utolsó láncszemét.ez a feladat halandók számára túl nehéz. mint az természet összes állata. mint utódaiknak. Birtokunkba vehetjük a láncot. Valószínű. anélkül. mely azelőtt történt meg. ahogy gyakran szeretjük mondani. hogy léteznek. minden eseményé és mozgalomé nem végtelenül kicsi. Mikor őseink először megjelentek az már idősebb világban. amelyből aztán kifutott. Tekintsünk tisztelettel az elsődleges okokra. helyesen tartanak igényt tiszteletre mellyel végtelen hatalmú teremtőjüknek tartozunk. az emberi szellem érzi jelenlétüket anélkül. Ezeknek a gigantikus fajoknak a legtöbbje kétségtelenül eltűnt azokban a szörnyű forradalmakban. és ha elszigetelve figyelnénk meg. Mint egy acéllánc. mely megtöltötte az edényt. és visszazsugorodna a szörnyű hódolatba. olyan hatalmas. (Lyell. így a közvetlen ok gyakran jelentéktelennek tűnik. hanem arra is. mely beburkolja a problémát uralkodnak az okok. gyakran előfordul. A furcsaság legbelső mélyedéseiben. Ezt mondani nem tiszteletlenség. hogy a leggyöngébb támadásoknak ellenálljanak. o." i. hogy gyöngeségünk leküzdhetetlen. A geológiai folyamatok elemzése. ez kifejezi azt a meggyőződésünket. "A geológia alapjai. akiktől várjuk. Ennélfogva nem kell. Ez egyedül ad neki értelmet. és amelyek nélkül semmi sem létezne. Ezt az ígéretet nem is annyira nekik adta. Minden dolog eredete. amit nem tudunk elérni . amely nagy súlyokat tud fölemelni. hogy e fölött a kérdés fölött rejtélyes sötétség honol. melyekben a szervetlen világ mérhetetlenül nagyobb erőről adott tanúbizonyságot. melyek végső otthona Isten fejében van. melyet látunk és meg tudunk érinteni. hanem ellenkezőleg. de mindez. hogy uralják az egész természetet. hogy istenítené természetüket. Az ember újonnan jött a világra. hogy az embernél sokkal impozánsabb lények bújhatnak elő az iszapos földből és a mély vizekből. hogy ők lesznek az urak és minden fölött uralkodni fognak a Földön. ellenkezőleg. olyan mérhetetlen egy behatárolt fölfogású ember számára. inkább arra kell gondolnunk. hogy a rózsaszirom ereje miatt kifut a víz. soha nem remélhetjük. 178. az isteni erő tudatában. maguk is csak eszközök és alsó részei egy nagy gépnek. hogy kulcsot adjanak a rejtélyhez. akkor hajlamosak lennénk elfelejteni azt a hosszú sorozatot. mert ezeknek az először gyönge lényeknek nagyon kevés eszközük volt.Ahogy senki sem akarja kockáztatni annak tagadását. hogy kezünkbe vehessük őket vagy biztosan fölfedezzük természetüket. mindenesetre azt a részét. amely mozgatja őket. Isten. hogy megpróbálnánk azt megkapni. ). olyasmitől származik. De ne beszéljünk itt róluk. hogy amíg talán gyanakszunk arra. kötet i. nemcsak arra. amit az emberi szem soha nem látott. hogy tárgyhoz legközelebbi láncszem a legkisebb. mint a bolondnak a régi közmondásban csodálkoznunk azon. melynek okai egy időben testiek és természetfölöttiek. hogy a földi képviselők. de problémáinak keresése csodálatosan rendszeres módon fölteszi.

Az éghajlat és környezet különbsége ősszüleinkre sokkal jobban hatott. Az eset egészen más volt a természet esetén. mert "látta hogy jó volt.a nagy része még élt. és a masztodon is otthagyta nyomait az amerikai hagyományok szerint (Link. A világ még dolgozott. amely minden oldalról körülvette a primitív családokat. annak a hatalmas természetnek az esetében. Részleges rengések zavarták még mindig a föld és óceán helyzetét. és harc esetén el lehetett menekülni. Ugyancsak ezekben a primitív időkben történt. vagy a Föld felszínét annyira megváltoztatni. ma nem fordulhatnának elő. a tűz és víz harca a meleg.o. hogy a földi élőlények életének körülbelül felétől nem történtek fontos változások. 91. vagy az legalábbis annyira legyengült és lefaragták. melyek a Földet a harc leheletével és szenvedéssel borították. hogy napjaink szervetlen erői nem tudnának olyan rázkódásokat és robbanásokat okozni. Ezután bolygónk helye a központhoz (Nap) képest megváltozott. cit. és a különféle hosszúsági körökön ez (a naphoz viszonyított helyzet) határozta meg kizárólagosan az éghajlatot. mint . kötet. művében azt mondja. hogy azok a kontinensek részeivé váljanak. op. hogy a rugalmas folyadékok vagy a vulkáni erők a Föld belsejében. melyet az embernek a természettől el kellett viselnie. mint amilyenekről a geológia tanúskodik. melyet még földrengések is ráztak. 84. ) A régi idők monstrumainak utolsó maradványai teljesen elegendőek voltak ahhoz. Minden területen voltak elefántcsordák. a természetnek hasonló hatalma volt az ember fölött. Cuvier és mások Nézzük meg ezen a ponton Alexander von Humboldt véleményét is: "Az emberi faj megjelenését megelőző korszakokban a Föld belsejében levő erők hatására a földburok vastagsága megnőtt. szárazság és nedvesség teljes és gyors változásaival járt. és nagyon szerény képet adtak saját problematikus hatalmasságukról. ) Az ősi világösszeomlások kozmikus oka. ellenállhatatlanul hatott az élőlényekre. sugárzás és lehűlés következett be. A föld. melyek összehasonlíthatóak lennének azokkal. noha gyöngén. mint ránk. o. melyeket ma kizárólag trópusiaknak tartunk. i." Az egyensúly általános hiánya szükségszerűen hatott az éghajlati körülményekre. és Jehova nem enyhítette meg. Az okok. Ezeket végső soron le lehetett ügyességgel.. Nemcsak az állatoktól kellett elhódítani vitatott birodalmukat. Cuvier "értekezés a forradalmakról egy bolygón" c. megváltoztatta a levegő hőmérsékletét és az egész Földet lakhatóvá tette olyan terményekkel. de ma már nincs akkora. Néha a tenger szintje emelkedett és nagy partszakaszokat mosott el. szorosan fogva tartotta őket és hatalmas erejének minden idegét éreztette velük. Die Urwelt und das Altertum. csak növelték a nyomást. A változások. de még mindig működött. hogy nagy hatást tegyenek fajunk első tagjaira és éreztessék velük saját kicsinységüket. és nem erővel győzni. A talaj kipárolgásai. kötet. (Link. Elvesztette mindenhatóságát. hideg. néha szörnyű vulkánkitörések öntöttek ki a vizek mélyéről hegytömegeket. rinocéroszok. és még sokkal kevésbé olyanok. melyek erősebbek voltak. melyek a különféle fajokat örökké elválasztották egymástól. melyeket a természet szörnyű hatalma okozott saját testén. II.

Ha az egységes elméletből indulunk ki. hogy őket egy másfajú embercsoportnak vélnék." (Középázsia.ma. Prichard (második kiadás. ha megvágta. az csak kölcsönzi életét egy időre. ami eltér a természetestől és a világ rendjétől. biztosan megnövelnék a fontos változatok számát. hogy a fő különbségek fajunk ágai között már a legkorábbi időben meg voltak határozva földi életünkre. mikor elérte az 1. akik annyira különbözőek a többi egyedtől. akkor elfelejtenék a véletlenszerű eredeti őst. vagy hamarosan kihalnak. nem tudunk későbbi időpontot kijelölni a fajok különválására. ha ez megtörténne. Minden. hogy az állandóság hiánya ezeknek az abnormitásoknak az egyik alapvető tulajdonsága. 92-94. mely minden tekintetben hasonló volt a régihez. hogy elképzeljünk egy időszakot. Négy fia volt. Most összefoglaljuk ezt a fejezetet. nem vérzett. kívülről és belülről is nagyon kemény és fájdalomra nem érzékeny. hogy azért. de nem alkalmas annak megtartására. és nem természetellenesek. Az egyének viszont. amikor ezek a fiziológiai hasadások lejátszódhattak volna.oldal.) idézi Barker beszámolóját egy emberről. mind hasonlított apjára." Az ilyen következtetés lehetséges. Arra kell következtetnünk. ezután új képződött. akinek egész testét. kötet. de Barker. nagyon régen történt furcsa véletlenek sora az emberiséget olyan útra tette volna. normális és egészséges körülmények között. nem mondja meg. melyeket néha lehet egyedeknél találni. nem viszik át jellegüket. Ennek a furcsa borításnak a következő szakaszában. hogy az utódok ilyenek voltak "egy emberfajnak az eredete lehet ez az ember. Az ilyen deformációkat és visszacsúszásokat nem véve figyelembe. a kínai sárga bőrét. Hogy idézzünk egy ilyen esetet. Az egyik túlélte apját. néhány furcsa esetet gyűjtöttek össze. Nem tudnánk ebbe a kategóriába sorolni a néger gyapjas haját és fekete bőrét. és nem lehetetlen. tehát nem lehetnek véletlen elhajlás következményei. Utódaik vagy visszatérnek a szokásos külsőre. . amikor a Földet jelenlegi katasztrófái megrázták. akkor elkezdett leválni és leesett.4 cm vastagságot. Egyetlen érv sem alapulhat a normálistól való véletlenszerű elválásra. kitörtek a Föld oxidált és még nem eléggé szilárd burkán keresztül. melyek első pillantásra értékesnek tűnnek a fajok különbségének elmagyarázásánál. I. másodszor. Két dolog biztos: először. Ilyen idő tulajdonképpen csak rögtön a teremtés után lehetett. 'Az ember 1727-ben született'. az arcát kivéve egyfajta sötét héj borította. és ha ezeket továbbvinnénk. aki gyerekkorában látta. oldal). ferde szemeit és széles arcát. Csak azt következteti. amely egy nagy szemölcsgyűjteményre emlékeztetett. Másfelől. hogy elérte-e a férfikort. és teljesen védtelen volt a halálos vajúdás utolsó félelmetes kihatásaival szemben. akiknek ilyen vastag borításuk van. amikor a természetes okok befolyása sokkal aktívabb volt mint most. vissza kell mennünk abba az időbe. 47. amely nagyon messze lett volna azoktól a fiziológiai körülményektől. Ezek mind állandó jellegek. melyeket eredetileg kapott. hogy tekintve.

XII Fejezet xii.Tekintve a nehézségeket. Ehhez az elmélethez az Ádámi embert minden ma élőtől egyenlően különbözőnek kellene tekinteni. hogy a primitív ádámi törzsből származnak. valószínűleg sokkal kisebbek voltak mint azok. melyek a biblia szövegének liberális értelmezéséből következnek. és noha mindannyian tőle származunk.semmi több. vörös vagy sárga változattal. örök és megváltoztathatatlan okiratai a fajok örök szétválasztásának. Az ember a legkorábbi állapotában sok instabil formát hordott. a külső behatásoknak köszönhetjük megkülönböztető sajátságos jellegünket. Ezt az esetet a birtokolt klimatikus energia mennyiségével azonosíthatjuk akkor. Valószínű. teljesen elvesznének. nem lehet határozottan állást foglalni az emberi fajok sokféle eredetét illetően. melyek fő minősége kétségtelenül teljesítményük. Az alak és sajátságok szigorú és megtámadhatatlan tulajdonságai. Az eltérések. mint a ma élő lények. és az ellenérv miatt. melyek a változatok primitív jellegét azokká a típusokká tették. amikor a kapcsolat megszűnt az ősi előddel. hogy kívánságaikat hangokkal fejezzék ki . hogy a fekete faj például a fehérhez vagy a sárga a feketéhez asszimilálódjon. és a keveredés útján létrejött változatok. Hány primitív típus maradna meg a különböző fajok népeinek emlékezetében? Csupán változataink legáltalánosabb jellege. Ezért meg kell elégednünk azzal. halvány hasonlóság a közös alak képében a legtávolabbi csoportokra. hogy a szervetlen erőknek sokkal nagyobb szerepet tulajdoníthatunk mint bármely zóna ismeretes erőinek. a kozmikus erők termékei is amellett. amikor az emberi faj éppen megjelent a Föld felületén. amelyek ma nem lennének lehetségesek. mind a fekete mind a nem fekete fajoknál. hogy az ezeknek a hatalmas erőknek kitett lények jobban ki voltak téve annak. Az ős ezek után nem szaporodna tovább. Ezek egyenlőtlenek a szépséget és erőt tekintve. sajátságai és színe . melyek a primitív embert jellemzik. amely az ő tulajdonságaként örökre jellemzője lett. mint az egyes csoportok távolság egymáshoz. mely a keverékek nemzedékének szabályozására vonatkozik. és annak lehetősége. amelyek ma élnek. Ahogy a környezet alapvető különbségei minden csoportnak más jelleget adtak. és ezek nyomására olyan faji változások jöttek létre. Hogyan vannak a fajok fizikailag különválasztva. amelyek ahhoz lennének szükségesek. a közte és minden csoport közti távolság kétszer akkora lenne. A megmaradó vonások. hogy kisebb súlyt tulajdonítunk azoknak a drága változatoknak. . melyet csak vérkeveredés útján veszthetnek el. Ezért az emberi fajok.attól a pillanattól kezdve.körvonalai. csak nagyon kevéssé egymás rokonai. Kétségtelen. . de ez lenne az egyetlen. és ha egyáltalán. Ezek belőle sugárzódtak ki. A termékeny utódok nemzésének lehetősége állandó bizonyítéka lenne az egy tőből való származásra. melyeknek az ősi történelmi iratok a tanúságai. hogy ezek hassanak rájuk. talán nem volt azonosítható a mai fehér.

Az első kérdés. Így a Föld ijesztő helyei. melyek koponyája hasonlít a miénkhez. melyet teljesen föl kell tárnunk. a Meru hegyén a brahman Istenek. Nincs bennünk sok tisztelet az iránt. hogy képzeletük miatt másztak föl volna a szentségek magaslatára. de ez nem alkalmas a viszonylagos nyugalom magyarázatára. a tavak és tengerek partjain. ha figyelembe vesszük. Az ősi filozófusok fő indítéka arra. 10. és amit lábainkkal taposunk. az az eszme lehet. Az Olimposz havas csúcsain laktak a görög. a nem fölfedezett síkságokon. a vándorlások okozta nehézségek érezhetően csökkentek. 8. a nagy folyók partjain. mely első idejüket jellemezte. hogy teljesen különböző éghajlati körülmények között élhessenek. A Biblia ezt vallja (Lásd Teremtés ii. hogy azért. melyeket nehéz elérni és tele vannak nyomasztó ijesztő zuhatagokkal. Ezért én az ellenkező hitre hajlok.ezek ismertebbek voltak a régi korokban. jeges hegycsúcsokkal. A többi elméletnek és a fajok egységes származásának is ellentmond. melyet olyan nagy modern elmék mint Cuvier is átvett. havas vagy homokos sivatagokon. tavakon és óceánokon akarunk átmenni. akinek közös eredete közös kiindulási pontot tételez föl. első települése a Kaukázusban volt. hogy hol volt az emberiség eredeti otthona. a síkságokon általában vannak folyók és ezek a . hogy a különféle hegyrendszerek lehettek bizonyos fajok indulási pontjai. hogy előre vigyék ezt az elméletet.). mert arra alapozó érvekre szeretnék szorítkozni. amikor az ember gyerekei betöltötték a Föld felületét. Minden mitológia szerint rajtuk honoltak az Istenek. sőt bizonyos afrikai fajoknak is. amit látunk és tudunk. 15. ahol az árvizek és az áradások nem tudták elérni őket. ahogy ezt földi képviseletük elképzelte. az ismeretlen minden rémsége ott várakozott első őseinkre. ennyire különféle fajokká lenni?" A fajok első különválása után a csoportok már elég nagyok voltak ahhoz. A hegyek a legrégebbi idők óta félelmet és vallási rémületet jelentenek. Prometheus a Kaukázus csúcsain szenvedte el rejtélyes büntetését még rejtélyesebb bűne után. barlangokkal. akkor nem valószínű. melyek korunk civilizált emberének és fejlett technikájának is csak sok vesződség és nehézség árán sikerül? Hogy megválaszoljuk ezeket az ellenérveket. mellyel foglalkoznom kell. hogyan sikerült nekik minden akadály ellenére olyan nagy távolságokat legyőzni. E szerint az elmélet szerint a fehér fajoknak. síkságokon. az emberiségnek hegyi magasságokban kellett gyülekezni. Ha az ember első szállása magas hegyeken volt. Az előre álló állkapcsú négerek törzsei első kunyhóikat az Atlasz hegység déli lejtőire építették. hogy sikeresen túlélje a Föld nagy fizikai kríziseit. örök hóval és nem járható szakadékokkal . Ott csak a vizek és síkságok Istenei lettek volna.A kozmikus befolyás kérdése olyan. ha erdőkön. a következő: "Hogyan tudott az ember. Az Ararát hegye hagyományának hosszú és általános magyarázata illik a későbbi korokra. folyókon. először föl kell fedeznünk. hogy tovább vigyék. mint a többi rész. Miután az első települések létrejöttek ezeken a helyeken. A sárga faj az Altáj hegység jeges magasságairól szállt le. Egy nagyon ősi ötlet szerint. és ez volt első mozgásaik kiindulási pontja. és a moderneké. hogy a sík és fölfedezetlen területek voltak az ember első lépéseinek tanúi. hogy mekkora nehézségekkel állunk szembe.

akik fatörzseken kapaszkodnak. és végül elérték a Radack szigetek egyikét. Növényállatok kagylókra vagy puhatestűekre kapaszkodnak vagy karjaikat a víz felszínén lebegtetik. Így 1696-ban két nagy kenut Ancorsoból. annál szolgaibb módon reagál a balesetekre. és ott ittak. Az utóbbiak lehetségesek és valószínűbbek a lusta és fölkészületlen vademberek között. és az esőcseppeket gyűjtötték össze ivásra. Négy Uleai őslakost kisodort a tengerre egy hirtelen szélroham kenujukban. és a hullámok sodorják őket . Ismeretlen fafajták. Meggyőző példák vannak arra a könnyedségre. "Ismerjük" mondja "a tengervíz káros hatását egy 2-3000 kilométeres út során a legtöbb gabonaféle csírázási képességére. Körülbelül nyolc hónapig sodródtak. Egy ilyen elmélet túl általános és túl széleskörű. Minél gyöngébb az ember. hogy ami ilyen lényekkel történik. szörnyű állapotban voltak. elkapott az áramlás. növények és teknőcök vonulnak a világon át. a Fülöp szigetek egyikére. 1440 kilométerre kiindulási helyükről. (Alexander von Humboldt nem hiszi. ii. hogy magukra vegyék az erdőkön és sivatagokon való átkelés és a nagy vándorlások fáradságát. melyeket a Kanári szegeteken találtak a tizenötödik században. megemlítjük azt a könnyedséget. az önkéntes és a váratlan. Az előbbiek biztosan jellemezték a nagyon korai időket.o. amellyel egy ember önmagát legyőzve nagy távolságokat tud megtenni. miután 2640 kilométert utaztak akaratukon kívül. Ha nem esett. és ez nem támasztja alá a növényfélék elterjedését az tengeri áramlatai révén. ahol. hogy ez az elmélet alkalmazható lenne a növények vándorlására.ezek is vittek felületükön rovartojásokat. amennyire tudták. faragott deszkák. Természetesen szükségtelen megmutatni. mellyel rovarok. ii. és miután céltalanul hányódtak egy ideig.tengerhez folynak és így nem volt szükség arra. 119." (Exanten critique de I'histoire de la geographic du nouveau continent. /Lyell. melyeket sem előre látni nem képes. A tutajon utazó család. kötet. és így hajtja őket a víz. és a legkülönbözőbb helyi körülmények között. messze eredetüktől.)) A földön élő teknőcöket a sziklák elpusztulása veti a tengerbe. / Ez a két példa elég tanúbizonyságot ad az emberi csoportok eloszlására nagyon különböző területekre. ahol nem ismerték fajukat. Természetesen mikor megérkeztek Radackba. végül megérkeztek Samalra. Kétfajta vándorlás van. hogy távoli csoportokat alkossanak. és melyek Kolumbusz Kristóf elmélkedéseinek szövegét adták útján az új világ fölfedezésére . a Karolina szigetcsoport keleti végén. mint a civilizált népek között. pár szerencsétlen ember. és olyan országban. akkor a tenger mélyére szálltak le. Ezek a szerencsétlen emberek csak halon éltek. ahogy mondják. s az áramlatok szállítják őket távoli partokra. "A geológia alapjai". az még könnyebben megtörténhet egy emberrel. De hamarosan jobb lett állapotuk és végül meggyógyultak. akiket egy tó vizének fölemelkedése meglepett.ezek elegendőek. és ezek a tojások kikeltek a hő hatására. 78 o. melyekben körülbelül harminc vadember volt. férfiak és nők vegyesen. Így nem lehet . kevésbé sós a víz. kötet. hogy nagy távolságok áthidalására. sem elkerülni. Ha valaki további bizonyítékokat szeretne.

melyek mentén azonos a hőmérséklet). a fukszia és a boddleya globosa is virágzik szabadon. télen is. iii. Most úgy vélhetjük. Normandia hőmérséklete alacsonyabb mint Jerseyé. hogy minden ellentmondást megtárgyaltunk. izotermikus vonalak mentén (olyan vonalak. . ahol narancs. oldal) ) Az ellentéteknek hatalmasaknak kellett lenniük. és nagyon különböző éghajlati körülmények között és nagyon távol tájakon életek egymástól elválasztva. hogy fölhívja figyelmünket a behatások sokféleségére. (Alexander von Humboldt megad egy törvényt. Ugyanaz a hely könnyen válhatott hatalmas légköri színháza színhelyévé. . kaktuszok és törpepálmák nőnek a szabadban. éppolyan mértékben.. kötet. De a mai körülmények között sem szükségesek ahhoz távoli vidékek. hogy virágzó narancsfákat láttak. jól láthatóak a Simplonról. noha a 62-ik magassági körön vannak. mely ugyanazon a magassági fokon van mint Königsberg Poroszországban. hogy síkságok borították valaha volt csúcsukat. Enélkül a tudomány nélkül az emelkedésnek tulajdoníthatunk valamit. és a sarkokhoz való hajlását ellipszis alakúvá tették. mely valójában más dolgok következménye.ellenérvet hozni az ellen. mely párhuzamos a tenger felületével. és csak a védőfalak védték őket." Azzal. mely ezeket a tényeket meghatározza a következő szakaszban (Középázsia. mely nehézséget jelenthetett. melyek egy adott hely hőmérsékletére hatnak. . hogy mennyire különböző éghajlati körülmények létezhetnek egymáshoz közel eső pontokon. amikor hirtelen hatalmas tömegű hegyek álltak elő vagy süllyedtek a föld színére. von Humboldt megmutatja. míg Franciaország nyugati részén egy keskeny háromszögben a növényzet rendkívül változatos.. mint Portugáliában. Így Északkelet-írországban. és nyáron a meleg nem elég ahhoz. ezek az egész bolygó gazdaságát zavarták. Salcombeban a telek olyan enyhék. Hegyes országokban mint Svájc pár kilométer távolság akkora különbséget jelenthet a föld és légkörben. melyeket falak védtek a széltől.. 23 o. mikor a Föld korai időszakában valaki tartózkodási helyét . ha a tenger visszahúzódott vagy áradás miatt előre jött. (147-148. a legkisebb területek fölött is fajunk első megjelenését követően bolygónkon. hogy a hőmérséklet erősen változzon. Nem szükséges a hegyekre szorítkoznunk. ahol mirtusz terem meg a szabad ég alatt. hogy megérjen a gyümölcs. olyan felületen. A Farö szigetek tavai nem fagynak be télen. a japánkamélia. és mikor földrengések rázták meg a föld tengelyét. úgy. ez a terület nagy ellentétben áll szomszédaival. Angliában. a Devonshirei parton a mirtusz. a Glenarni tengerparton van egy terület. hogy az emberi fajok valószínűleg hamarosan különváltak. "Télen alig van fagy. mint amelyet Lappföld és Délolaszország között találunk. vagy a szomszéd területek kiszáradása miatt. Ez helyi körülmények között is előfordul. amely az alsó területeken hat. Hasonlóan az Isola Madre a Lago Maggioren. és ezek gyakorlatilag egymás mellett vannak. függetlenül azok tengerszint fölötti magasságától..) : " az éghajlatkutatás tudománya a világrész felülete (hipszometria) egyenlőtlenségeinek pontos tudománya.

hogy miért nem foglalom bele az amerikai indiánt. mert ezek egy már eléggé komplikált dolgot csak még komplikáltabbá tettek. Ezeknek a változatoknak a létrejöttéhez nem volt szükség fajkeveredésre. szemitának vagy jafetikusnak is mondanak. Így egyszer s mindenkorra azt mondhatom. és itt érték őket a nagyon különféle hatások. hogy nem túl jók. csak hosszabb fizikai vizsgálat után. és én nem tartom indokoltnak. mert a három kategória. Ezeket valamelyik különleges tulajdonságuk különbözteti meg. távol az általános jellegtől. aki szintén csak három nagy alosztályt ismer föl. Már említettem. hogy későbbi családjai mennyire voltak hozzá hasonlók és mennyire tartották meg hasonlóságukat. Ezek már léteztek a fejkeveredés előtt is. mongolt. finnt és a tatár ágakat. nem mintha ezt helyesnek és szerencsésnek tartanám. A felosztás alapjául a bőrszínt veszem. mint az előre álló állkapcsú típust a gyapjas hajjal. Biztosan előnyben részesítem őket a földrajzi vagy történelmi nevekkel szemben. ha gondosan határozzuk meg tartalmukat. melyeket kaukázusinak. az ázsiait és az afrikait. Tehát így jöhettek létre a másodlagos típusok. Talán a fekete faj bizonyos mértékig tiszta maradt. a sárga alatt az altájit. hogy ezt tegyem. mert mindkét változat ismert keverékeket is tartalmaz. mindenképpen közelebb van eredeti formájához. tevékenységük során sok alcsoportot is létrehoztak. és első látásra megmutatja.az európait. nem pontosan a színben különböznek. hanem. A neveket lehet kritizálni. amit más nagy fajok nem bizonyítanak első látásra. Elmagyarázom. A fekete alatt a karaitákat értem. hogy új neveket találjunk ki. Nem lenne gyümölcsöző ezek azonosítása abban a vegyes tömegben. Nincs ok arra. Vizsgálatunk csak a második fokozatban levő fajokig megy vissza. különösen. ami nagyon összetett és változó dolog.). hogy elismerjük Blumenbach huszonnyolc vagy Prichard hét változatát. . mint más nevek. Itt csak leírom Flourens véleményét. fekete és sárga. De ez azt követelné. Többé nincs ok arra. de még mindig kevésbé kritizálhatóak.megváltoztatta. akikből a létező fajok származnak. Ezeket a fajokat megítélésem szerint három csoportra sorolhatjuk: fehér. hasonlóképpen lenne ez a sárga fajban lehetetlen. A nevek lehet. míg mások megmaradtak egy körülhatárolt területen. amely az egész ágban közös. akikről beszélek. A négerek mindig megőrizték fajuk eredeti formáit. melyet ma fehér fajnak nevezünk. mint tiszta primitív típust. hogy az emberi család néhány csoportja miért ne ment volna messzire. Ezek az emberiség három primitív eleme. Valószínűleg a három típus egyike sem fordult soha elő teljes egyszerűségében. Már röviden utaltam rá a 112. A nagy kozmikus ágensek nemcsak három tisztán elválasztott változatot hoztak. oldalon. a Kamauni és Dekkai hindu típust és a polinéziai pelagiait. de a fölosztás alapjaiban helyes. mert lehetetlen valamit is tudni jelleméről. Ádám első utódját teljesen kihagyjuk a megfontolásból. hogy fehér ember alatt a fehér fajok tagjait értem. csak fölhasználom már létező szókincsünket. hogy a csontváz bizonyos vonásai sokkal fontosabbak.

hogy ezek nem homogén faj. Addig aligha kell hangsúlyoznom. és ezrét nincs ok arra. hogy testileg különbözzön tőle. akkor egy mesterséges típus áll elő. mivel a két változat közötti különbségek már viszonylag kicsik. amit ma látunk a polinéziaiaknál mutatja. mert nem az eredetiből fejlődött ki egy új. nem lehetséges új altípusok létrejötte. és a testi azonosság nem áll elő. De ameddig a folyamat le nem zajlik. A típus teljes átmenete. annál hosszabb idő kell egyesülésükhöz. de többé-kevésbé nagyszámú olyan elem. Ezek messze vannak attól hogy tiszta faj legyenek. Amit harmadik típusnak neveztem. hogy meghatározza egy nemzet faji tisztaságát. amely fontos állapotot jelent és ebből új alfajok állhatnak elő. Egy családban például. Ez a tény vitathatatlan és ebből értékes következtetések vonhatóak le. amelyben az alkotóelemek jól összekeveredtek és az eredmény teljesen homogén egységgé vált. az általános alkat. Később hozunk ilyenre példákat. melynek során egy tényt fölfedeztek. az könnyen szerezhet ilyen módon olyan minőséget. Másfelől. Ez az arc. máskülönben a harmadik faj nem tekinthető kialakultnak. Az első megfigyelés-sorozatot. Ha a szülők ugyanabból a nemzetből erednek. Mindenkinek hasonló vére van. ezek eredetét "harmadik típusnak" nevezhetjük. Ebben az állapotban ez nagyon rövid idő alatt elérhető. ahol az apa és anya különböző nemzetiségű. amely lényegileg tiszta. hogy testi jellegük is az egyik nemzeté legyen. melyek láthatók a fehér a sárga és a fekete fajban is. Ahogy a testvérek gyakran hasonlítanak egymáshoz. Minél hasonlóbbak ezek a dolgok. amelyet hibásan teljesen tiszta fajú néppel azonosítanak. eredeti minőségek nem fejlődhetnek ki teljesen kivéve ha előzőleg a szülő típusok teljesen egyesültek. Egy másik törvényt is meg kell említenünk. mert hasonló elemekből készültek. és az eredményben egyik faj sem uralkodó. mely ma biztos kritérium annak meghatározásánál. mely a rendezetlenség és a zavarosság szülöttje. Sokat használják azt a figyelemreméltó tényt. hanem egy kevert alapból. akkor az ilyen azonosság könnyen jön létre. A vér keveredése nemcsak a két változat keveredését jelenti. mint szomszédjának. de új jelleget is állít elő. de a következtetések csak kissé különböznek az eddigiektől. annál nagyobb különbségeket látunk az alakban. a gyerekek az egyikhez vagy a másikhoz hasonlítanak. a körvonalak. amikor fajokat teljesen összekevertek. annál kisebb vérkeveredést tételezünk föl a népnél. . amely a mozgást és a testtartást is magába foglalja. de van egy kis esély arra is.Keveredésükből biztosan előálltak új változatok. minél több kereszteződés fordult elő. különféle arányban sárgák és feketék keverékei. hogy ezek az új. mert az egyének nagyon hasonlítanak egymásra. és a természetesen idegen elemek egyesüléséből tökéletlen utód áll elő. éppen úgy. és az újszülött gyerekek is ilyen benyomást tesznek. polinéziaiakon csinálták. Minél nagyobbak a nemzetek. mielőtt tovább megyünk. a menésben és az egyének általános megjelenésében.

és nagyon szabálytalan arányai vannak. hogy az új típus jellege többé-kevésbé harmonikusan fog illeszkedni mindkét fajta őséhez. Eloge de Blumenbach. ahol az uralkodó osztályok fajilag eléggé különböznek a tömegektől. és még egyáltalán nincs történelmük. A következő axiómát származtatja ebből: "Ha egy szerves egység elemei nagyon hasonlítanak egymáshoz. Az ilyen népek a faji anarchiának szörnyű bizonyítékai. erre bizonyítékot különösen tengeri kikötőikben látjuk és gyarmataikon. amit leírtam. annál jobban nő a zűrzavar. és (a zűrzavar) mindenképpen viszonylag hamarosan bekövetkezik. Párizsban. a kaukázusi és a mongol keverékét" írja le. az utódnak nehezére fog esni a stabilizálódás. Carus erőteljesen támogatja azt a törvényt. melyek vére ereikben folyik. ezek csak harmadik állapotban lévő vademberek. Máshol ezt mondja: "a részek lehető legnagyobb sokrétűsége (azaz egyenlőtlensége) az egész legteljesebb egységével világosan. Kimutatja az emberi szervezet alkotóelemeinek rendkívüli sokféleségét. szemben a legalsó fokozaton álló véglény egyszerűségével. biztosan feketére gondolt. mely mindenki számára nagyon rövid volt. hogy eltűnjenek a zűrzavarban. hogy keveredjenek másokkal. a negyedik alakja szemita. a harmadik arca mongolos. Elemei nagyon lassan lesznek harmonikusak. és magukat szigorú hierarchiába osztották be. Hajlamosak arra. mely az új elem fő tulajdonságává vált. Eredeti tulajdonságai már jelentősen legyöngültek. akkor ennek állapotát nem tekinthetjük a teljes kifejlettség állapotának. A kaukázusi valószínűleg elírás. Ezeknek a népeknek a civilizációs ösztönei folyamatosan kényszerítették őket arra." Politikai értelemben ez a társadalom állapota. Cadizban és Konstantinápolyban megtaláljuk az emberség minden ágának nyomait anélkül. A harmadfokú fajok következőket hoznak létre.).ezek a negyedrendű típusok közé sorolhatók. mert új típussal keveredik. a másik szeme kék. Csak az emberi történelem ködös kezdeteiből villan felén néha egy halvány fény bizonyos helyeken a fehér fajról. ahol a vér gyorsabban keveredik. hanem csak primitív és elemi állapotnak. vagy az úgynevezett "bennszülött lakosságot" . (Über die ungleiche Fähigkeit der verschiedenen Menschheitstämme für höhere geistige Entwicklung. Mint a fekete és sárga típusok. Londonban. 4 o. Ha egy negyedrendű faj újra megváltozik. Az egyik haja gyapjas. Minél többet reprodukálja magát ez az egyed és keresztezi vérét. A mulattok. a fehér és fekete keveréke . és mindinkább semlegesítődtek. Aligha kell hangsúlyoznom.) . amikor a népesség túl nagyszámú az egyensúly eléréséhez. Az egyedek.A harmadrendű fajokról keveset tudunk. melyeket én negyedrendűnek nevezek. és mégis mindezek rokonok! Ebben az állapotban vannak ma a nagy nemzetek. azaz hogy a fajok civilizálása különösen hajlamossá teszi őket vérkeveredésre. xi oldal) a polinéziai fajt mint "két másik. mely még mindig ebben az állapotban volt-egy állapotban. Ez végtelen naggyá válik. "A polinéziaiak a feketék és sárgák keveréke" (Flourens. hogy kimennénk a falak közül. minden szinten a szervezet legnagyobb tökéletessége. akiket látunk biztosan emlékeztetnek bennünket az összes forrásra.

között sok fokozat van. stb. Akiknek még mindig meggondolásaik vannak ezen a téren. Arányaik hibásak. (A. és nem a véletlen műve. olvassák el a csodálatos "novella egy szépről" c. Sehol sem mutatják meg jobban. hogy a fehér faj szebb a többieknél. hogy egy fehér férfi és egy néger nő gyerekeinek lehet egyenes és finomszálú haja. valamint Nagy Károly nemesen arányos alakja. Most meg kell kérdeznünk. a hódítások sikere mind segítettek a rendezetlenséget növelni. és összehasonlíthatjuk a sárga és fehér keverékekkel. hogy a fajok testileg különböznek egymástól. Csak össze kell hasonlítani a Földön szétszórva élő embereket. valószínű meglepődne saját őseinek változatosságán. d'Orbigny. és nem kételkedem elismerni. hogy egy szép rajput szebb. hogy a szépség szempontjából a legszerencsésebb típus a fehér és fekete házasságánál születik. Megmutattuk. . hogy a szépség abszolút és szükséges eszme. a gyarmatok alapítása. hogy erről meggyőződjünk. Az összehasonlítás eredménye nem előnyös az utóbbiak számára. Így Délamerikában látjuk. akiket Oroszországban és Magyarországon figyelhetünk meg. akik meg vannak a feketék vérével fertőzve. mint a legtökéletesebb szláv. A nem fehér emberek megközelíthetik a szépséget. végtagjaik formája helytelen lesz. akivel találkozott. Az alsó osztályok minden típusra adnak példát. melyekhez az európai nemzetek és utódaik tartoznak. és kétségeik eltűnnek. Megnézhetjük sok mulatt. hogy azok a csoportok. tanulmányt a piemonti filozófustól. amely a szépséget csak mesterséges értéknek és váltakozónak tekinti. (Megjegyezhetjük. Napóleon intelligens szabályossága és az imponáló méltóság. de a gyapjas haj biztosan megjelenik a következő nemzedékben. kötet 143 o. Lajos arca mutat.) Mivel ezek a fajok a fehér faj értékének csökkenéséből származnak. i. a legszebbek közé tartoznak. az néger előre álló állkapcsú fejétől a kínai háromszögű fejére és ferde szemeire. melyet Helvéciusz adott vissza könyvében "Az emberi intelligencia"-ban. És ha valaki valahogy vissza tudná az emberiség fáján keresni az első embert. amit Gioberti fölépített. melyet XIV. Giobertitől. és az új fajok számunkra teljesen idegenek és végül rendkívüli csúnyaságot produkálnak. hogy szépségük és testi erejük egyenlő-e? A válasz nem lehet sokáig kétséges. l'Homme americain. Ez ősi örökség és az emberi csoportok kitörölhetetlen jele.)). Mert különösen a római birodalom óta a legtávolabbi és legkülönbözőbb fajok képezték a nagyvárosok lakóinak vérét. Megfigyeltem. Az én szilárd álláspontom az. Az is biztos.kellene megfigyelnünk. A pelagiai és pecseraiak durva arca és alakja. A többiek annyiban különböznek egymástól amennyiben a modellre hasonlítanak vagy attól eltérnek. (Az ősök testi tulajdonságait utódaik rögzített szabályok szerint reprodukálják. A hozzánk leghasonlóbbak és szépségben a legközelebbiek India és Perzsia degenerált árja törzsei és a szemiták. de nem érik el. Kereskedelem háború és béke. kreol és quadron feltűnő báját. Nem tudjuk aláírni a doktrínát.

mint a mi katonáinknak. De az ilyen magyarázat nem kielégítő. az emberiség nem képes végtelen idejű fejlődésre. mely egyszer győzelemre segít bennünket. . i. Ez a fölsőbbrendűség jobb erkölcsi fölkészültségük. és emiatt állják jobban az orosz havasok hidegét és Egyiptom tűző napját. nem viselte el jól a havat. A francia esetében ez úgy merül föl. akik százával haltak meg. a négerekre Pruner. és aszerint a munka szerint ítélünk. Reise in Brasilien. Az ököl erősségét tekintve az angol erősebb. eine aphoristische Skizze aus der medizinischen Topographie von Cairo. 84. De ha az egész népet egységként tekintjük. Der Neger. mely hosszú távon segít ellenállni. hogy a szörnyű oroszországi hadjárat során majdnem minden német és északi csoport. akik ugyanolyan erős ökölcsapásokra képesek. állandó és megváltoztathatatlan. hogy a franciáknak bizonyos testi tulajdonságaik jobbak a németekénél. mint a hinduk biztosan alattunk vannak ebből a szempontból. a fehér faj izomzati fölsőbbrendűségére a többi fölött Carus. amelyet el tudnak végezni anélkül. de a különbség kevésbé jelentős. kötet. mint az előbbi. A fehér fajok közötti csoportok sem egyenlők erősségben és szépségben. A német tiszteknek. 131 o. mint egy angol. és az ausztráliaiak is.Így az emberi csoportok nem egyenlők szépségben és ez az egyenlőtlenség logikus. Ebből azt következtethetjük. képesek voltak megtartani létszámuk nagy részét. noha hozzá vannak szokva a hideghez. Martius és Spix. mint a szláv népek. Ha az ökölcsapást tekintjük az erő egyetlen kritériumának. i. és az erő között. az új-zélandiak között is (akik általában nagyon gyönge alkatúak). a franciák vagy spanyolok. amelyre nagyon gyönge fajok között is találunk példát. a lascarok és malájok között is találunk olyan egyedeket. kötet. XIII Fejezet xiii. Az emberi fajok nem egyenlők intellektuálisan. akkor a nagyon visszamaradt néger fajok között. a francia és spanyol jobban ellent tud állni a fáradságnak és a nyomornak. jobb hadi képzésük és harci szellemük következménye volt. De különbséget kell tennünk a tisztán izomzati erősség között. akik szörnyű győzelmüket a visszavonulás borzalmaival fizették. de ez nem mentette meg őket e megsemmisüléstől. Az utóbbi tipikusabb. o) és mindezek a népek sokkal kevésbé képesek a fáradság elviselésére. A négerek izomereje is kisebb. az amerikai bennszülöttre. míg a francia egységek. ugyanannyi kötelesség és tisztességérzésük volt. cit. akkor a fehér fajnak kell hogy adjuk a pálmát. op. in der Zeitschrift der Deutschen morgenländischen Gesellschaft. Hasonlóképpen az angol szebb testileg. ( lásd (több szakatekintély). hogy meghátrálnának.. valamint az éghajlat szélsőségeinek. Az olaszok szebbek mint a németek és svájciak. 259 o. . Van a fizikai erőben is egyenlőtlenség? Az amerikai vademberek. mint a többi európai faj.

különösen a politikai szabadság terén. ezeknek az ítéleteknek a puszta jelenléte elég arra. A végtelen haladás eszméje nagyon csábító sok modern filozófus számára. ettől nem lesznek nyitottak a haladás iránt.a durva és a kedvező ellen is. hogy a legalacsonyabb típusokat rosszabbnak tekintse. hogy bizonyos tahitiak segítettek kijavítani egy bálnavadászhajót. és azzal érvelnek mellette. először meg kell határoznunk a butaság szintjét. De még a legcsúnyább kannibálban is megvan az isteni tűz egy szikrája. végtelen növekedésre képesek? Minden embernek egyenlő fokú képessége van a határtalan szellemi fejődésre? Más szavakkal. Szinte minden korai vadembert csúnya színekkel fest le. hogy minden feladat elvégzésére képesek. hogy egyenlő legyen minden mással? A kérdés végül is arra irányul. és a fajok egyenlők-e. Az a tény. Ez teszi a legdegradáltabb vadembert is a vallás tanaira hajlóvá. Olyan kevés esze és értelme van. hogy ne ítélnének. mely modern társadalmunkat megkülönbözteti másoktól. környezetükről. az a civilizáció. Hasonló módon. Én mindkét pontot tagadom. hogy tudományos nézeteink igazabbak mint régen. hogy a majom szintjén állónak tűnik és az elefánt fölött.Hogy a fajok szellemi különbségeit értékeljük. Azt mondják. sokkal csúnyábbakkal. amelyre az ember lecsúszhat. mint amilyenek valójában. mint a görögöké és rómaiaké. Már beszéltem ezekről. Igaz. hogy viselkedésünk általában kedves és erkölcsünk jobb. eszméink és érzéseink. hitünk és tűrőképességünk bizonyítják fölsőbbrendűségünket. Előtérbe raknak minden jelenséget. hogy sok érdeme és előnye van. de szívesen átveszem őket újra. De vajon ezek az erkölcsi lehetőségek. nem degradálhatjuk egy addig ismeretlen part lakóját vademberré. hogy az emberiség minden ágában él az intelligenciának egy szikrája. A legmagasabb pontját már ismerjük. igazságosan vagy nem. ha szívélyes és barátságos a fogadása és néhány helybélivel sikerül elvégeztetnie tengerészei munkájának egy részét. Nekünk mindkét ítélet ellen fellebbeznünk kell . mely szerint ők tudatos sőt. Noha az ilyen étkezés nem föltétlenül a magas intelligencia tanúbizonysága vagy a nagyon kulturált emberé. és egyfajta értelmi lángot mindig fel lehet benne gerjeszteni. Mert Tonga-Tabu lakói jóindulatot mutatnak idegenek iránt. hogy az egyedeknek mint egységnek végtelen javulási kapacitása van-e. Ha egy kapitányt kedvesen fogadnak egy szigeten. Azt mondja róluk. mint amilyenek a valóság színei. melyek minden ember tudatának hátterében ott vannak. hogy megmutassa. mellyel másként képzett őseink nem rendelkeztek. a legintelligensebb bestiák. Egyetlen törzs sem áll annyira alacsonyan. mondják. van az emberi fajnak képessége arra. mert első látogatóit nyílzáporral fogadja vagy mert nyers gyíkokat és iszaptortát eszik. és különös módon különbözteti meg őket másoktól. Van pár reményteljes . hogy találunk ellenérveket is. akkor dicséri azt a boldog népet. A legtöbb tudományos megfigyelő hajlamos arra. néha a lelkesedés határtalan és magasabb intelligenciájúakat is találnak köztük. nem teszi nemzetüket civilizációképessé.

De amíg új földünket műveljük. sok mindent kell megtennünk. mert fölfedezéseikből hasznot húztunk. melyet olyan sokáig kerestünk hiába. Mindez nem vezet minket a végtelenbe. Megtanultunk szabadon mozogni a levegőben. melyek még el sem kezdődtek. hogy Ábrahám idejében sokkal több tudás létezett az őstörténelemről mint ma? Hány fölfedezésünk. és pár mérfölddel közelebb kerültünk a Föld légköréhez. túlléptünk-e a fizikai törvények tiszta igenlésén? Egyetértek. melyeket őseink nem ismertek? Igen. mióta az ősi hajósok azt jelentették. hogy a gőzgép és néhány gépészeti probléma megoldása minket a mindentudás útjára vezetett? Sikerünk legföljebb oda vezet bennünket. Kalidasa. Indiában. melyekhez véletlenül vagy sok munkával jutottunk el. hogy bizonyítsa haladásunkat. összehasonlítva Alexandria és India gondolkodóival? Mi költőink Vahniki. Valóban tanultabbak vagyunk mint őseink. Újra. fölfedeztünk vagy megértettünk néhány csillagászati problémát. vagy határozottan megállapítottuk. Még ha meg is számoltunk minden bolygórendszert amely a térben mozog. Ez azért van. de ha a győzelem a miénk is lenne. Mi művészetünk. hogy bizonyos utak megtétele lehetetlen. össze lehet-e hasonlítani a legnagyszerűbb munkákat azokkal a csodákkal. amennyire én látom. Mielőtt elérjük ezt a hódítást. akkor közelebb lennénk hozzá? Megismertünk valamit is a nagy ismeretlenekből. de mégis elvesztettük sok dolog nyomát.elmélkedő. melyeket távoli őseink ismertek. nagyban megnöveltük a természet befolyásolására való képességünket és annak hasznosítását saját céljainkra. Következik-e ebből. és munkájukat folytattuk. hogy mennyi igazság van ezekben a nagy állításokban. hogy bizonyos irányokban több az ismeretünk. összehasonlítva Athénéval? Mik gondolkodóink. Görögországban és Amerikában? És ezek tanúi sok más épület eltűnt nagyságának. csak az elfelejtett tudás újrafölfedezései? Továbbá. Különféle módokat találtunk arra. Egy szárnyon előre léptünk. ez csak azt . és messze van attól. hogy körülutazzuk a világot. sőt létüket még csak nem is gyanítjuk. egy másik összefüggésben. Homérosz és Pindar mellett? Munkánk valójában más mint az övék. de a másikon hátráltunk. de semmi többet. hogy fölfedjük az anyagi világ minden titkát.. ez csak azért van. . hogy ezek nincsenek a Kanári szigeteken. mennyire alacsonyabb szinten állunk sok tekintetben mint azok. hanem az ember vad és értelmetlen pusztítása. azóta. akik azt mondják. Elménk más rejtélyekkel foglalkozik és más célokkal. hogy termőnek tartsuk a már megművelt területeket. nem voltunk képesek arra. melyek ma is láthatók Egyiptomban. akik előttünk éltek! Ahogy föntebb mondtam. mert mi az ő követőik és tanulóik vagyunk. De a sötétséget egy centiméterrel sem nem karcoltuk meg mélyebben. Ha tudásunk halmaza nagyobb mint az övék. melyeket nem annyira az idő nehéz keze tett tönkre. A történelem kicsit komolyabb tanulmányozása megmutatja. Ez gyönge kárpótlás. mint amelyek az emberiség korábbi civilizált csoportjait foglalkoztatták.. hogy intézményeink közvetlenül a Heszperidák kertjébe vezetnek bennünket. elismerve. Kételkedhetünk-e abban. Megváltoztattuk elődjeink módját a titok barlangja körüli körözésre.

és védői is egyetértenek abban. nem nyújtja a fórum a modern szociális állam minden alkotó elemét? A lakosság. és végső soron a kritizálás csak besorolást jelent de nem fölfedezést. ezeket kevésbé kell tisztelnünk. akik újra elolvassa Arisztofánész komédiáit és szatirikus túlzásait. Mindenki meggyőződhet erről. mely állandóan változik és mivel állandóan veszít jogaiból. a római szónokot mérsékelt felsőházi tagnak tartanád ma. Ha ezeket figyelembe vesszük és nem tekintjük a rabszolgákat. Mindig megvetettük ezt az összehasonlítást. de egyedül áll. és kezében vannak a közszolgáltatások. Nem foglalkozunk ezzel a csőcselékkel. a nemesség. mint alkotmányos társadalmaink. Ez figyelemre méltó nyereség. továbbá mennyire haladók voltak az athéniak. A mélyben ott is forrongott a rabszolgák társadalma. hogy tényleges haladás jöjjön létre. elismerem. legalább meg kellett volna őriznünk a korábbi társadalmak fő szellemi kincseit. melyeket mind az ősök. de ez minden. ezeket maga Plátó javasolta. hogy jobban tudunk kritizálni mint elődeink. az élőlények teremtéséről. mint ahogy ma beszélnek a dolgozókról és az alsóbb osztályokról. mert a törvény nem ismerte el polgári létezésüket. Akkor úgy beszéltek a rabszolgákról. "keresek és nem találok". mint tudományainkat. mert arról győztük meg magunkat. Ugyanilyen gyümölcsöző elméletek. hogy az alapvető különbség jelenlegi társadalmi rendünk és az ősi görög állam között a rabszolgatartás volt. mely elérte célját. Biztos. hogy legyenek az athéni közélet vezetői. Nem számítottak a politikában. mely kenyeret és cirkuszt követel. és saját erőfeszítéseit csak alázatos meggyőződésekké változtatta. Ez messzemenő demagógia volt. szívükben és néha öklökben is forradalommal. minden hasonlít a pártok és a parlamentben folytatott civódásokra. ezt annál inkább megtehetjük. mely megvilágította az ókor hajnalát. hogy megváltoztattuk helyzetünket. mind mi célunkul tűztünk ki. az övékét használva kiindulási pontként néhány új és alapos igazságot kellett volna fölfedezniük az életről és halálról. melyekre olyan büszkék vagyunk. és az arra való jogot. Ha kinyitod Cicero leveleit. Az ember szellemi hódításában nem volt igazi haladás. Politikai úgynevezett új eszméinket említve.jelenti. amikor megpróbálták az őket kiszolgáló népesség kedvére tenni az arginusaei csata után! Tekintsük Rómát. és ehhez kapcsolódóan bizonyos nagy és szilárd alapokon nyugvó következtetéseket állítsunk föl.nem felel ez meg pontosan a mi időnknek? . hogy egyetlen védekezési módjuk volt. Köztársasága pontosan olyan. Művészetünknek és tudományainknak. minden előjog visszautasítása és szabadság követelése mindenkinek . Ahhoz. elvesztette azt a látnoki sugárzást. voltak ismertek Athénban Periklész halála után. és befolyásuk csak a lázadások idején létezett. az világmindenség alapvető elveiről. Mindezekről a kérdésekről a modern tudomány. a középosztály. ahogyan mi képzeljük azt el. Akkor is csak a szabadon született forradalmárok parancsait hajtották végre. munkanélküli segélyt mindenkinek.

a hercegségben megtaláljuk ifjabb Plíniuszt. akinek igénye volt arra.Elhiszi valaki is. akik nézeteit Tertullian adta önkéntesen tovább (Amédée Thierry. Kis királyságok vannak. és bizonyos amerikai törzsek között furcsa egyedek láthatók. a mérsékelt királypártit. melyek különféle módon álltak egyensúlyban. hogy igazolja azt . és úgy gondolták. Még ha meg is mutatnák nekünk. Ezek sugallták az egyház első és legismertebb atyáinak biztos reményeit. Ezek az eszmék nemcsak a pogányok büszkesége és vigasza voltak. i. míg a szocialista véleményeket olyan magas helyen álló képviselte. Pompeius és Cicero liberálisok voltak. léteztek mind az ó-. és Mekka Mohamed ideje előtt. hogy a ma kimondott vélemények közül. Valóban. hogy valamiféle másodlagos javítást vittünk véghez a kormányzás művészetében. mint Athén. mint a gall császár Gaius Junius Postumus. akik túl gyöngék vagy félénkek. azaz "a gazdag és szegény természetes ellenségek". Sokan féltek egy második Spartacus fölkeléstől. Nem mindenki értett vele egyet. melyek kaleidoszkópszerűen folytak le szemeik előtt. Spárta. hogy kitalálják az igazságot a sok egymástól eltérő elmélet között. elég lenne-e ez arra. Sokfajta demokratikus és arisztokratikus köztársaság. magukat ezzel vigasztalták folyton ismételve: "Nagyszerűek a mai nap dolgai!" Több ok lenne arra. melyek minden korban léteztek. 241. és előnyben részesítette Trajánusz prózai uralkodását. Sulla. amit ma alkotmányos garanciának nevezünk. akik mindig csodálták a jólétet és anyagi lehetőségeket. hogy megossza kora fölvilágosodását melyet erősen befolyásolt az emberi faj egyenlőségének gondolata. mely biztos volt. mindenki. mind az újvilágban.o. bármilyen sokrétűek legyenek is ezek. Nézetei pozitivisták. a dicsőség nem a mienk. minden ember joga a világ jó dolgaiban való részvételre. a legnagyobb létszámú pártot a közömbösök tették ki. melyek apjuknak még nem voltak meg. hogy azt higgyük. a görög-római civilizáció nyilvánvaló szükségszerű törekvése tökéletesedésre és finomodásra. Cézárnak nem voltak elég liberálisok. hogy az uralkodó nem lehet elég despotikus hatalma használatakor. amely Rómában ismeretlen volt? Beszéltem a tuszkulánumi villában írt levelekről. túl kételkedők vagy megvetőek voltak ahhoz. és akik nem akarva túl sokat gondolni a másik oldalra. mely alapvetően ismeretlen volt a mi időnk előtt. hogy javítottunk a politikai tudományon. aki leszögezte: "Dives et pauper inimici". Másfelől néhány vidéki kért és kapott olyasmit. és mindez megkoronázására annak örök léte. akár csak egyetlen egy is van. Ellene volt a túlzott szabadságnak a nép számára és az uralkodó túlzott hatalmának. és túlzottan azok voltak Catónak. Később. Histoire tie la Gaule sous l'administration romaine. ) Végül hogy a képet egy utolsó feltűnő jellegzetességgel zárjuk le. hogy jelenlegi állapotán túl is fog fejlődni. ezek egy konzervatív gondolatai haladó tanokkal. akik más szempontból maradtak vademberek. ha az érezhető volt és (amennyire csak tudtak) elviselték a rendetlenséget. Ha fölfedeztünk egy gépet. kötet. ha az jött. akik szerették a rendet. aki szerette a nyugalmat. keveset gondolt a Fábián korának eltűnt pompájára. Tlaxcala éppen olyan jó példa.

De emlékeznünk kell arra. pontosan ugyanezzel a jelenséggel találkozunk: Az "önkormányzat" nem győzedelmesebb ma New Yorkban. A világ politikai fejlődésének ereje úgy gondolom. aki a nemzetek közötti háborúkat föl akarja számolni. melyek egyike északkelet Európában. Gyakorlatunk megfelel ezeknek? . A másik nemzetben. hogy elveink tiszták és emelkedettek. ha nekik nem volt. hogy az emberi faj korlátlan fejlődésre képes? Legyünk olyan szerények. a legjobb lenne. gyerekeket. mint a legbölcsebb király. Legfigyelemreméltóbb tulajdonságának azt állítják be. Ma van pár szónok. 1852). Äthiopien. ökröket és dögöket". hogy mivel nem elégíti ki "a férfiakat. Az első nép kormánya. hogy az indiánokat sokkal kevésbé humánus módon kezelik Amerikában. melyeket az úgynevezett "humanitás" hagyott itt. Azt mondták neki. Ezt az érdekes szokást az arab utazó Ibn Foszlan (A. und der Halbinsel des Sinai . Egyetértek abban. Eljutottunk a modor kérdéséhez. hogy eltúlozta függetlenségét a törvényekkel és az elöljárókkal szemben.a nagyhatósugarú megállapítást. Az igaz. Berlin. mint a germán hódítók és meghódítottak között. rokonai és miniszterei megmondták neki. hogy nekünk sikerünk lenne-e. Briefe aus Ägypten. 494 o. Sem Seneca sem a brahmanok nem büszkélkedhettek ilyen győzelemmel. nem tudja kétfajta nép országát érinteni. (Lepsius.) írta le. Kétséges. i.. hogy abban csak kis lehetősége van a kormány kezdeményezésének vagy az abba való beavatkozásnak. Valóban minden árja társadalom azzal kezdődött. Ezután segítettek neki olyan gyorsan meghalni. Egyiptom déli részén. De ha a fehér faj korai államait tekintjük. Középázsia. (A bolgároké Kazan mellett) hozzászokott ahhoz. Különösen. mivel mi még mindig látjuk mezőinken és utainkon azokat az átkozott fajokat. De ez nagyon kétséges. a másik a Nílus partján lakik. Ezt az elméletet Senecától vették. hogy az intelligens embereket megelőző intézkedésként fölakassza. aki ezt mondta: "Semmi sem új a nap alatt." Néha azt mondják. mint a gallo-rómaiakkal bántak Chlodwig nemesei. hogy az új világ fölvilágosodott republikánusai és áldozataik között a faji különbség sokkal nagyobb volt. hogy az Amerikai Egyesült Államokat eredet alkotásnak tekinthetjük. mely időnkre jellemző dolog. Néhány bölcs keleti ember véleménye erről tökéletesen azonos a nagy moraviai testvériségével. mint Párizsban volt a frankok idejében. De ha az általános béke barátainak sikerülne is Európában a háború eszméjét visszataszítóvá tenni. mely Fazoql-ban élt. ha egy király már nem elégítette ki népét. ha meghalna. ahogy csak lehetséges volt. nőket. kötet. A mienk állítólag finomabb mint a nagy emberi társadalmaké volt. von Humboldt. még mindig állandó változásokat kéne hozniuk az emberek indulatainak levezetésére.

Csak az őt korlátozó kör egy másik részét fedezte föl. o. A metafizikusok régen gépeknek hívták az állatokat. amely a legjobban felel meg igényeiknek. egyetlen fegyvereként egy bottal. mogorva. szenvedélyes. hangyák. (Martins és Spix. 241. nemcsak föladtuk ezt a megvető elméletet. várjunk. többek között egy üveg brandyval. hogy ezeknek az úgynevezett automatáknak a szokásait alaposabban tanulmányozták. ha van neki ilyen. Ezzel végetértek a formalitások és a törvényes egybekelés lezajlott.) . Leüti botjával. op. egyetlen napig sem változtatták meg életmódjukat. aki a "bestiák lelke". Reise in Brasilien. mely elismeri az uralkodót.Mielőtt gratulálunk magunknak vívmányainkért. ez vagy az utóbbiak zendülésének következménye. amíg el nem veszíti eszméletét és szeretően házába viszi vérbe fagyva. aki úgy véli illik hozzá. 95 o. amelyet a későbbi korok sajnos nem követtek. addig üti. iii. hogy az ösztön arra is képes. anima brutorum. hogy az előbbi nem képes teljesíteni törvényes kötelezettségeit. (Óceánia sok törzsénél a házasság intézménye a következőképpen működik: Egy férfi lát egy nőt. és aztán azok foglyul ejtését. de sok mást elfelejtett.) . A végtelen haladásra való képességet tehát civilizációnk mai állapota nem mutatja. de nem a szociális forradalmat. őt követi felesége. A fiatal udvarló ezután elrejtőzik a bozótban vagy egy szikla mögött. hanem azt is észrevettük.) Amilyen ma. mert a modern civilizáció kezdete óta soha nem telt el ötven év mészárlások nélkül. Hasonlóan a méhek királyi kormányukkal. Most. A méhek királyságában látjuk ahogy a királynő alattvalói áldozata lesz. kötet . lustán húzza lábát nem megművelt földjén. mindig kielégítette az azt használó lények szerény igényeit. a termiták születésük pillanatától megtalálták a nekik való életet. azt a legelőkelőbb helyen tartja.. A nő gyanútlanul mellé ér. akivel egy erőszakos és üres házassági ünnepség köti össze. mint a fiatalok gondozóit. Az ember képes volt pár dolgot megtanulni. olyan példa. cit. és mozgásuk okának Istent tulajdonították. i. ahogy ezt meg tudta tenni a római Olaszország (Amédée Thierry. Megszerzi apjától pár ajándékkal. eggyel több végtagja. Látjuk a termiták küzdelmeit legyőzött ellenségeikkel. és jobban kielégítik igényeinket: de ha látom az útján vándorló vadembert. kötet. vagy arra mutat. Az utóbbi kettő közösségeikben föltalálták a házépítést. amíg modern országaink eldicsekedhetnek két békében élő országgal. és még céljának összehasonlítása a sokféle madáréval és rovaréval sem éleszt vigasztaló gondolatokat életének örömeként benne. Nem lett eggyel több érzéke. lelkének eggyel több képessége. mely a természettudósok szerint megváltoztathatatlan és nem javítható tovább. A méhek. ahol élelmiszert raktároznak. és alkalmazásukat. és tojásaik gondozását. lusta és piszkos. Mire következtetünk az ilyen tényekből? Modern államaink biztosan komplikáltabbak. hogy szinte méltóság okává emelkedhet föl.

hogy ezek olyan keskenyek. földön élő embereinknek jutott.). nap eső és hó támadásainak. (D'Orbigny elmondja. akkor megtörténhetne valamikor a ködös jövőben. mert fölfedeztük a nyomtatást. legalább végül is megtanulná. kötet. de mi gyakran nem tudjuk megtartani. amit nyer a másikon. amikor az ember összegyűjtötte minden kor minden bölcsességét. akik történelmük kezdete óta soha nem emelkedtek korlátozott és ingatag létük szintje fölé. Az igaz. hogy a legalacsonyabbrendű vadember tudása is nagyobb bármely állaténál. hogy az indián nők az őrületig szeretik gyerekeiket. ha nem is a tökéletes állapotban. és nem tartja hódításait elég erősen ahhoz. hogy hogyan alkalmazza gazdagságát. hogy testileg ne veszítsen. ők mindig biztosak normális évszakokban.ha mindezt látom. de legalább örömben és bőségben. Mi modern emberek azt hisszük.) Ha ezt a nyomorult csoportot éhesen látom. béna és kötött. aki gyerekét viszi. hogy örökké sikertelenül vándoroljunk szellemi területeinken. hogy biztos legyen abban. De ez nagy tény. Ilyen boldogság annak határaival nem lehetséges számunkra. hogy hogyan lehetne a teljes fajt ruhákkal ellátni. Nem hangsúlyoztam ki eléggé az emberiség szerencsétlen irányzatát. amint hirtelen megáll élelmet keresve. mely akaratuk kis körére korlátozódik nem teszie őket boldogabbá. hogy kielégítik szükségleteiket és ösztöneiket. ellopják tojásaikat és fölfalják azokat. és éljen a természetben békében fajával és ne sújtsa többé fogság és nyomor. Gyorsan összegyűjtik tudományukat. Nem ismerték Tonkin és . mint az ügyesség és értelem. és soha nem legyünk képesek arra. Nem nyerhet intellektuálisan és erkölcsileg anélkül. Az ember a maga visszamaradottságában soha nem fedezte föl. 232 o. Ha ez a végzetes törvény nem létezne. de éppúgy mint az övék. akit saját kezével fog megölni ha beteg lesz vagy ha csak aggódik miatta. megtalálja végső nyugalmát. tudva. hogy gyakorlatilag rabszolgáikká válnak. Nem ismerek példát ilyen hatalmas változásra másutt. mely szegény meztelen. és hogy az állatok ösztöne. akik minden más lénynél ezerszer jobban ki vannak téve a levegő. hogy mi hasznos számukra és mi nem tudjuk ezt. és aztán szomorúan visszavonulnak barlangjukba . Az anyagi jólétet illetően nem vagyunk jobbak. De ha valamikor a gyerek bosszantja anyját. beteszik lábukat várukba. (D'Orbigny. hogy elveszti az egyik oldalon. hogy miért szenvedtek a rovarok. annak ellenére. De sok olyan emberi törzs van. a gőzgépet és a puskaport. egy intelligens hangyákkal teli hegy előtt. hogy mindezeket egyszerre használjuk. megkérdezem. hogy ezeket mindig kezében fogja tartani. akkor megfojtja vagy szétmorzsolja. vagy megszabadítani őket az éhségtől és szomjúságtól. és ha harcai után nyugalmat talál. de az állatok tudják. vagy otthagyja az erdőben lelkiismeretfurdalás nélkül . mert az ember éppen olyan gyorsan felejt mint ahogy tanul. hogy mit képes megtanulni és birtokolni birodalmából. mint az állatok: látókörünk szélesebb mint az övék. hogy civilizációnk soha nem fog kihalni. csodálkozva fölfedezik azokat. és úgy törődnek velük.Ha meglátok egy nőt. amit magunk fedeztünk föl. ii. L'Homme americain. és miért nem tehetségesebbek. mely arra ítél minket. mint az ostobán pusztító család.

Rossz időkben. ahhoz mér fölvilágosodott elme tulajdonosának kell lennie. Hogy van akkor. és sok ott előállított könyvet soha nem látták európai könyvtárakban. és ismétlem. hogy ellássa a baját? ("A sziámiak a Föld legszégyentelenebb népe. hogy a nyomtatás segít megtartani őket. történelmi és irodalmi műveket. ha költészete erkölcsteleneké. Asien. nincsenek olvasóik. hogy a nyomtatás csak eszköz. Ugyanez igaz Delhire. föltételezzük. és mégis mint tud írni és olvasni. olyan közel ahhoz a ponthoz. aki megragadhatja az alkalmat. akkor aggkori gyöngeségben szenved. Különösen a tudományos munkák. Az őskor szellemi kincseire ugyanez igaz. alsóbbrendű szellemi erejét tekintve minden barbárnál. a tanulás nem segít valakit. vagy annak alapján megjavuljon. (Mohl. Néhány mű kivételével. 93 o.). melyeket időről időre újra nyomnak. Ők vannak az indiai-kínai civilizáció legalacsonyabb pontján. és ezek közül sok könyv sokkal olcsóbb.Annam lakosai előbb a nyomtatást (Az indiai kereskedelem könyvei nagyon aktívak.. hogy egy ember egyáltalán foglalkozzon egy ősi művel. Ez természetesen igaz. gyönge. ha teológiája szektások műve. Ha azt erős és egészséges elvek terjesztésére használjuk. hogy belépjen ezek mögé a magasztos kapuk mögé. hamar eltűnnek a megvehető könyvek listájáról. Egy embernek valamit kell érnie ahhoz. iii. akkor hogyan lehetne a nyomtatás a civilizáció megmentője? Mert a nagy műremekek másolatait könnyen lehet sokszorosítani. melyekről még beszélnek. melyeket néhány százas példányszámban adnak ki. és hosszú a listája azoknak a könyveknek. Sokuknak. De ahhoz. ahol a civilizált ember. Mi lett a csodálatos könyvek ezreivel. melyek közül valószínűleg egy sem volt Európában. ma minden könyv kihalóban van. másfelől az emberek szellemi élete olyan alacsony szintű. a nyomtatás legalább elérhetővé teszi őket a kor nemesebb elméi számára. hogy senki sem nyomtat ki többé filozófiai.) Ennek az az oka. melyeket a nyomtatás kitalálása óta kiadtak? A legtöbbet elfelejtették. ha nincs más versenytársuk. hogy csak Lucknowban tizenhárom litográfiai műhely van iskolakönyvek nyomtatásával elfoglalva. amely nekik tűrhető civilizációt kölcsönzött? Vannak könyveik. akkor leggyümölcsözőbb módon fog segíteni a civilizáció fenntartásában. mint Európában. Sprenger azt mondja egy levelében. és nem végcél. 1851. még Indiában sem. Erdkunde. Allahabadra és más városokra is.. mely ezt az emberi elme Gutenberg fölfedezésének eredményeképpen ért el. ." (Ritter. hogy ezek az emberek olyan gyöngék és olyan alacsony szinten állnak. mint a mieink. de ilyen időkben senki sem ér semmit.). kötet 1152 o. Rapport annuel d la Societé asiatique. de nehezen. ha politikája rágalmazóké. Ha. . ahogy régen a kéziratok kihaltak. Továbbá. Cawnporéra. Nagy gyűjteményekben még megtalálhatók. Agrára. nagyon eltúlozzák az emberi életkornak a növekedését. és senki sem akarja a könyvtárak csöndjét zavarni. és az intellektuális meddőség idején. akkor az ősi írásokat kevesen értékelik. ha a lealacsonyodott sajtó csak erőtlen agyak egészségtelen mérgező összeállításait közli. mely a nép szellemét táplálná.). amikor a közélet erkölcsi tisztasága elhagyta a Földet. gyáva és romlott.

biztosan meg voltak győződve róla. Plíneuszt. mint mi magunk. A legkisebb városba is berajzottak. ha csak felületesen érintettük volna ezeket az érdemeket és inkább arról beszéltünk volna. és a könyvek nagyon elterjedtek voltak. akik szegényessége. Mind azt hitték. biztosan soha nem fogjuk elfelejteni. Aristotelészt sőt Catullust és Martialt is másolták. aki könyveket akart. mint annyi mást a legszélső szakadékba. mint a nyomtatás kitűnő eszközök. hogy hódításaik örökké fognak tartani. melyet a nyomtatás a tudománynak. Perunak ezek a királyainak birtokában voltak tudományaik. soha senki sem hallott olyan társadalomról. amikor a szellemi mozgalom. Eltúlozzuk a tényleges szolgálatot. A parasztok. rutinként végződtek. Dioscoridest. gépeik. amely ma is összeköti Cuzcot Quitoval. túl kevés energiát fektettek az azt megelőző időben megírt kéziratok nagyobb terjesztésére.míg az ötven éve keresett írók keresett írók nevei fokozatosan eltűnnek az emlékezetből. Azért. hogy megvédje a társadalmat a halálos veszélytől. akkor az eszköz nem dolgozhat önmagában. A szerzetesek utánozták. ügyvédeivel és újságíróival. Jobb lett volna. hogy miben segíti a nyomtatás kitalálása állandó jelleggel a vallási és politikai érdekek minden formáját. Végül az anyagi jólét soha nem volt más. hogy az emberek tudták. Hozzáadhatom. De kétlem. úgy vélhetjük. A gőz ereje és más ipari fölfedezések. tizenötezer mérföldön keresztül. bujasága és szenvedélyes örömhajhászása velünk élnek Satyrtcon of Petronius alakjában. Az inkák és családjaik. ha megnézzük a sok könyökünkből folyó nyelvészt. meg tudta szerezni őket. hogy . de ha a kéz és a fej hibás. melyek a sok háború és fosztogatás. akik hallották dicséretét. Azt. bármi más szempontból is tekintenék azt. hogy azok a félig civilizált emberek. amely csak abból élt. mint gondoljuk korunk műveiből. hogy ők az idő sziklájába kitörölhetetlenül írták be feledhetetlen fölfedezéseiket. mint a pusztítás szempontjából. A nyomtatás. és az eljárások háta mögötti elméleti titkok elvesztek. hogy hogyan állítsuk azt elő. Vergiliusz mindenütt ott volt. A középkori kéziratokból kiindulva. irodalmi. A Római Birodalom idejében az oktatási lehetőségek nagyon általánosak voltak. mely életet adott nekik örökre megállt. melyeket ma is megcsodálunk anélkül. hogy bizonyos eljárások melyek a tudományos fölfedezésekkel kezdődtek. ismétlem. Mikor dekadencia is uralkodott. a költészetnek. veszélyes varázslónak tartották. Az idő szárnyának egyetlen csapásával belelökte birodalmukat. akik könnyedén utaztak kitűnő útjaikon fedett gyaloghintóikban. Minden civilizáció a miénk előtt azt gondolta. erős motorjaik. hogy hogyan utazzanak gyorsan és hogyan csináljanak szép ruhákat. olyan sok kastély és apátság leégetése után megmaradtak. tudományos és filozófiai. Plátót. de nem öncélúak. akik azt ma annyira használják. mint a civilizáció kinövése. és összehasonlíthatóak voltak korunk elbeszélésíróival. csodálatos eszköz. hogy a nyomtatás befolyását erősítsék. hogy sokkal több példány van. A puskapornak nincs több ereje mint a nyomtatásnak ahhoz. hogy halhatatlanok. az erkölcsnek és a civilizációnak adott.

A kevert fajok civilizációja is kevert. de nem lehet mindenütt egyszerre. akik azokban a művészetekben és föltalálásokban mesterek. egyiket a másikra. a történelem vonzó. Ha az emberi fajok egyenlők lennének. így képtelen a végtelen haladásra. és gazdagok és erősek. amikor a szellem. hogy hogyan szállítsanak hatalmas tömegű anyagot egyik helyről a másikra. Az emberi fajok intellektuális egyenlőtlenségének bizonyítása /folytatás/. Cölöpökön álló erődítményeket építettek. valamint a Kelet ősi bölcsességének pár csöppjét. az afrikai parton az álló állkapcsú négerek törzsei között fölvilágosodott és kulturális szociális államot látunk. Amikor a legősibb szankszkrit népek megalapították birodalmukat. mint Tihuanaco romjaiban. éles szemmel igazi érdekeik iránt. akik itt. és a vallás és kard eszközével. az eredményeket elfelejtik. Örökké foglya egy körnek. városokkal. . A világtörténelem korai szakaszában a világot azonos idő alatt teljesen egyforma kultúrákkal örvendeztették volna meg. melynek határait nem lépheti át. biztosan találtak volna az ibériai emberek között. akik az ősi hagyományokkal éppúgy tisztában lettek volna. hogy másokat ne ejtene el. A különböző kultúrák kölcsönösen taszítják egymást. Az ember soha nem lépi túl önmagát. Ismerték annak a titkát is. mert egy új szellem tartja őket életben. harmincnyolc láb hosszú és tizennyolc láb széles köveket találtak épületeikben. Nem szabad összekevernünk a civilizáció okait hatásaival. dicsőséges és nagyszerű képet mutatna. hogy hogyan építették a hatalmas Cyclopszi falakat. melyet a civilizáció követel meg. mely születésüket létrehozta megszűnik. Dicséri ami az övé. Egyik pontról halad a másik felé. vándorlásaik során Nyugateurópa legszélére vitték volna a nagy társadalom szükséges elemeit. mint ők. és elfelejti ami elmúlt. amikor az első asszír birodalom koronázta a Tigris és Eufrátesz síkságát csodálatos palotáival. XIV fejezet xiv. sosem sikerül területének egy részét úgy fejlesztenie. Az okok eltűnnek. mint azt. melyek romjai Déleurópa sok részén ma is állják az idő támadásait. palotákkal és templomokkal. Galliában és Spanyolországban és a mediterrán szigeteken vetélytársakat. Az ember szelleme állandóan mozgásban van.fölépítésüket ismernénk. melyekhez ezeket a hatalmas építőanyagokat több mérföldnyi távolságból kellett szállítani. Olaszországban. és ennek gyakran sikerül új irányt adni tevékenységüknek. Tudjuk. Ha megmaradnak. Északindiát megtöltötték terméssel. és egyformán rátermettek a hódításra és uralkodásra. A fajok mind egyformán intelligensek lettek volna. A kelták. Egyszerre mindig magasabbrendű és alacsonyabbrendű őseinél. az azért van. akik ügyesen alkalmazzák a lehetőségeket a célokhoz. hogy hogyan oldották meg ezt a problémát ennek az eltűnt népnek a mérnökei? Nem tudjuk jobban. és Nimród harci szekerei és lovasai a négy széllel versenyeztek.

mint a többiek. mások nagy és gyümölcsöző mezeik mezőgazdasági termékeitől. akik többé-kevésbé a közelükben éltek. Megfékezték volna a lázadó talajt. és ugyanolyan módon szemlélte volna. először is a teljesen különböző alapok miatt. mert nem kevésbé bölcsek és értelmesek. az ideiglenes viták. a nemzetek civilizációs képessége mindig ellentétes volt. Az azonos gyökerű civilizációk egy hosszú folyamat végén majdnem pontosan egyforma módon fejeződtek volna be: megalapítottak volna egy világszövetséget. ahol energiájuk és tevékenységük jó eredményeket hozott volna. akiket meghódítottak. ahol emberek élnek. némelyek tengermenti városaik kereskedelmi forgalmától. mint a kedvezőbb körülmények között élő népek. Azok a törzsek. és amely elkerülhetetlenül létrejött volna. hogy szoros kapcsolatba lépjenek egymással és kapcsolatok komplikált szövevényét hozzák létre. hogy az éghajlat szeszélyei ellen is van orvosság. mely mindenütt szükséges és előnyös a haladásnak. De tudjuk. akik olyan szerencsétlenek voltak. ha a fajok adottságai azonosak lettek volna. nemcsak hogy nem gondoltak olyan gyorsan. akik méltók voltak erre a névre. melyet egymással szemben mutattak.Az emberiség önmagában nemesen sétált volna a Földön. Rövid idő is elég lett volna ahhoz. ugyanolyan erejűek és ugyanolyan fokúak. amely olyan sok évszázad álma volt. hogy egy ilyen kép tisztán a fantázia szülötte. melyre a barbárok. mely egyensúlyban tartotta volna ellentétes érdekeiket. hogy minden emberi törzs szellemileg egyenlő lenne. és másodszor a határozott ellenérzés miatt. mindezek. melyen államaik alapultak. polgárháborúk és zendülések ellenére. melyhez központi helyzetük miatt jutottak. melyek egymásra hasonlítanak. egyetértésben gazdagon. és arra kényszerítették volna. sem alkalmazni nem tudták a civilizáció fő elveit. akkor úgy gondolták volna. mint Svájcban vagy a fejlődő területeken Kasmírban. A korai emberek kivándoroltak otthonukból és más emberekkel találkoztak. melyeket rájuk alkalmaztak. Ugyanazt az intelligens tevékenységet végezték volna. mások a közlekedés miatt. egyenlően fölvilágosodottak és egyformán gazdagok. De végül is. Akkor a Föld nemzetei. sziklás hegyek alján. ezek lehet hogy hosszabb ideig küzdöttek volna a természet barátságtalansága ellen. a természettől ugyanazt kérte volna. Az első embereket. Ha éghajlatuk olyan rossz lett volna. melyet ma a dánoknál. de ezek sem nem értették. olyan eszme hozott össze. hogy kopár talajon éltek. és mindenütt talált volna olyan társadalmakat. melyek elkerülhetetlenek ott. de ilyesmi meg sem fordult a fejükben. hamarosan olyan rendszert alakítottak volna ki. és helyzetük olyan előnytelen. Minden nemzet ugyanúgy értékelte volna igényeiket. a jéggel borított tavak partján vagy a sztyeppéken. mások a hegyes környékeken folytatott ipar miatt. hogy a világ elég nagy és sok völgye és kellemes síksága van. otthagyták volna hálátlan országukat és hamarosan találtak volna egy másikat. melyeken örökké az északi szél fúj. hogy akarata ellenére váljon termővé. norvégoknál és izlandiaknál látunk. Messze attól. hogy nem tudtak volna vele mit csinálni. A hegyi területeken pásztorkodással foglalkoztak volna. A példa ereje soha nem ébresztett föl olyan . ők is fölfedezték volna.

A gyarmatosítás nem vált kérdéssé. csak adót kellett fizetniük. hogy megtartsák saját törvényeiket és szokásaikat. De mind Spanyolország. annak folytonosságáról. hogy semmiféle kultúrára nem képesek. Ha meghódítottak egy területet. hogy a civilizáció nem jöhet létre vérkeveredés nélkül. ők ezt mindig visszautasítják. egy szóval vérük ellenszegül még a gondolatnak is. Ki akarnak halni. A civilizáció átadhatatlan. hanem a fölvilágosodottabb nemzetek számára is. és noha csodálják annak erejét és általános fölsőbbrendűségét. Ha brandyt. a görögöket és a karthágóiakat. Vízi utaikon hajók ezreit látják föl-le menni. lelkiismeretük és természetük. hogy meggyőzze őket az idegen intézmények szívósságáról. mind a gallok visszautasították ezeknek a szokásoknak a másolását és ezeknek a nagy kereskedő erőknek a kormányzását. Spanyolország és a gallok látták a föníciaiakat. míg az angolszászok szomszédaikat kegyetlenül a szakadékba fogják taszítani. és ha keresztények lettek. hogy a hódítók valaha is visszaadják országukat. Inkább az egyik lakatlan helyről menekülnek a másikra. Semmi reményük nincs arra. egyre inkább az ország szívében laknak. melytől emberi életek függnek. . Latinamerikában a bennszülöttek kevésbé undorodnak uraiktól. A kormány nem próbálta civilizálni őket. Ezt mutatják a francia jóakarat erőfeszítései az ősi algériai királyságban. a játékok vagy a halak bőségéről. Tekintsük az amerikai indiánok helyzetét ma. nem csak a vademberek számára. Mellettük olyan nép él. mely mindig növekedni akar számban és erőben. hogy bizonyos törzsek barbarizmusa annyira a vérükben van. ahogy jól tudják maguk is. Ezért kevésbé boldogtalanok a délamerikai indiánok mint az északamerikaiak. akik virágzó városokat alapítottak. ha arra következtetnénk. Amikor a rómaiak megjelentek hódítókként. megengedte. Így a kelták és ibériaiak példája mutatja. A fajok egyenlőtlenségének és egymástól való eltérésének nincsenek ennél meggyőzőbb és szembeötlőbb bizonyítékai. hogy régebben a központi kormány kacikáik uralma alatt hagyta meg őket. mely folyton hívja őket. otthagyva még őseik csontjait is. egyiket a másik után partjaikon. hogy uraik ereje ellenállhatatlan. fegyvereket és takarókat akarnak vásárolni. tudják. Ennek az az oka. Egy pillanat elég arra. Tévednénk. nekik csak annyi sikerült. De őket egy rejtélyes félelem a fehér fajtól való ellenállhatatlan irtózás járma alatt tartja. hogy különféle szellemeket ébresszenek föl új gyarmataikban. az angolok tapasztalatai Indiában és a hollandoké Jáván. és élnek tovább. hogy saját durva ízlésüket is könnyebben kielégítené a társadalom. a spanyolok eltűrték a meghódítottat és csak időnként voltak terhükre. amely nem saját természetükből fakadt. a római gyarmatokban. egész világrészük ennélfogva ahogy tudják európai eredetűeké. Tudják.ösztönöket az emberekben. és amely hízelgéssel és megvesztegetéssel próbálja egyetértésüket megnyerni. hogy ezzel valamennyire is közösséget vállaljanak.

melyeket az utazók annyira csodálnak. először alaposan meg kell nézni őket. Ha másként lenne. mint a Marianna szigetek őslakosai olyan termelési módokat alkalmaznak. mint ma. az öröklés és a kormányzás dolgában. a seminolék. melyet náluk látunk. Így az ibériaiak. valaha az alleghaniak települési területe volt (Prichard. és innen hozták magukkal a nyugati népek ősei vándorlásaik során. Mások. és csak az a kis rész marad meg. szíriai és egyiptomi görögöké az európai görögökkel szemben. hogy tiszta vérűek. Néha tovább kell keresnünk eredetüket. és hagyományokat náluk okosabb emberek találták ki. hogy vajon mindig ilyen körülmények között éltek-e. melyet ma is gyakran bejárnak. catawhak. hogy egy faj valaha civilizált volt. Ha a domináns faj eltűnik. hogy valamelyikük egy ősi hódító fajból származik forrásként. hogy a civilizációnak ezeket a maradványait megőrizték anélkül. átvesznek bizonyos szokásokat. Rítusaiknak ma nem értjük jelentését. Ha embereket a barbarizmus körülményei között látjuk. A többi kevésbé tehetséges törzsek számára ők az eredeti népesség alját képviselik. Ugyanez az érv igaz a fajok mechanikai ügyességére. ha el akarjuk kerülni a hibákat. többé-kevésbé alkalmazkodnak hozzá. Nem meglepő. és messzemenően követik őket. " Az emberiség természettörténete. de a titkot először fölső Ázsiában fedezték föl. szokásokat. különösen annak alapelvei szinte teljesen kihaljanak. aquitániaiak. melyet képesek voltak megérteni. de ezek nyilvánvalóan magasabb rendű elveken alapulnak.csak azt mondom. megtartja hagyományos szabályait. A módszerek. a házasság. hogy a dolgok valaha jobban álltak. Sok más körülményt is figyelembe kell vennünk." 41.ez azt jelentené. amely régóta eltűnt. a törvényeket. melyet idegen hódítók kényszerítettek összefogásra. és elvesztette civilizációját . bretonok és a Scilly szigetek lakói ismerték a bányák működését. az áram iszapos és sok alattvalójával keveredett útja során. melyeket nem fedezhettek föl maguk. melyek érdekes módon bonyolultak. kelták és illíreké a római eszmékkel szemben. ők soha nem értették ezek jelentését vagy elméleti alapjukat. mely máskülönben vadságba süllyedt. Ha a cherokeek. egy sivatagos terület. hogy megértették volna őket. a natchezek és hasonlóak még mutatják valamennyire az alleghany faj intelligenciáját. végső soron egy jobb fajtól származnak. A vörös indiánok példáját hozhatjuk föl. vagy ezeket mint a tisztelet objektumait tekintették. az ibériaiak. Ez volt az asszírok viselkedése a kald kultúrával szemben. Még ez is csak rokonvérű népek között történhet meg. . Néhány törzs. rész).Sok vad nép között láthatóak annak a nyomai. és közvetlen leszármazottai az eredeti törzsnek . muskhogeek. vagy kihalás vagy a meghódított népben való teljes föloldódás következtében az utóbbi hagyja. hogy letegyék egy új állam alapköveit. akkor nem tudok arra következtetni ebből. hogy a kultúra. Ezeket különösebb meggondolások nélkül apáról fiúra örökítik és meglehetősen mechanikusan alkalmazzák őket. Néhány nép egy azonos fajú nép hálójában van fogva. a cherokeek soha nem lettek volna barbárokká.

vésett kenuik. ha két különböző kultúra hat egymásra valamilyen módon. nemesebb ág jön létre. és lehet. Hogy ezek valaha is egyesüljenek. A hadiszerencse a perzsa civilizáció mellé hozta a görögöt. A görög és perzsa kultúra kapcsolata sokágú és elkerülhetetlen volt. ameddig el nem tűnnek. és igaz az a következtetés. . kereskedelmi érzékük és tájolóképességük mély határt vont közéjük és a négerek közé. Ezért nem szabad arra következtetnünk. az egyiptomit mind a görög mind a római mellé. vagy esetleg csak közel éltek egy másik törzshöz. hogy nem. Egybeolvadt valaha is a két ország kultúrája? Tudjuk. Erről még lesz szó. Soha nem szövetkeznek és az egyik mindig ki fogja rekeszteni a másikat.. a minőségek cseréjével. Evezőik. noha bizonyos mértékig megtartották demokratikus intézményeiket. A hellén lakosság nagy része . és ilyenek maradnak. a tényleges Görögország. hogy ezek valaha tényleg civilizáltak voltak. lakói a satrapa szeme előtt éltek. és a legjobb példa erre a polinéziai és amerikai indiánok sorsa. hogy azok is maradnak. természetesen teljesen kizárt. és más kultúrákat szül. hogy honnan van ez az erejük. (iv) A két teljesen idegen faj által létrehozott kultúrák csak felületesek lehetnek. mindaddig. Nem nehéz észrevenni. hogy ha a civilizáció nyomai barbár népek között megtalálhatóak. de magasabbrendűek voltak. mert eddig nem volt kellőképpen illusztrálva. akik vére rokon volt az övékkel. Kisázsia és Euxine gyarmatokon laktak. . de magas kultúrákkal kerültek kapcsolatba. hogy megvetésüket vissza is kapták. Az ereikben folyó maláj vérnek köszönhetik. Ezek egy másik törzs uralma alatt éltek. És mivel vérük már régen nem tiszta.a szíriai parti részeken. a görög mellé a rómait. melyek az előbbiek elemeiből állnak. és gyatrán és ügyetlenül utánozták azok szokásait. a szabad Görögország mindig szoros kapcsolatban állt az ázsiai partok városaival. különösen az arabbal. Ezek alapításuk után hamarosan egy nagy király területeinek része lettek. Eltűnésük elkerülhetetlen amikor két addig kapcsolatban nem állt faj kapcsolatba kerül egymással.A Karolina szigetek őslakosai majdnem a legérdekesebbek Polinéziában. hasonlóképpen a mai európai kultúra a világon minden létezővel összetalálkozott. Újra. faji adományaik csak elsatnyulva és degradált formában éltek tovább.a rimellkák. mely a civilizációt létrehozta. A mai vadember fajok mindig is vademberek voltak. Az előző érvet a következő tények támasztják alá: (i) A mai vademberek törzsei mindig ilyenek voltak. ha nem is voltak teljesen függetlenek. (iii) Ez akkor is szükséges. A görögök erős ellenfeleiket barbároknak tekintették. (ii) A vadember népekből akik egy civilizáció közepén élnek annak a népnek a közepén.

hogy . hogy Ázsia görögösödik. akiknek nem volt okuk arra. A vallás az ember elméjének irányítását az állam törvényeinek engedte át. azok teljes nagyságukban a megvetés és a gyűlölet jelei voltak. de politikai eszméik. De Sándor tekintélyének ellenére semmi ilyesmi nem történt. nem a természet különleges erőiét. de máskülönben abszolút volt. mert ez a fajta imádás csak néhány elszigetelt helyre korlátozódott. művészetük hatósugara. Sándor eljövetele érdekesen igazolta ezt. Ecbatanában csak egy tekintélyt ismertek el. szokásaik. mint Olympiában vagy Dodonában imádás jeleit találjuk. egy ilyen egység csak még jobban aláhúzza a maradék megosztottságát. Hellaszban különféle királyok között oszlott meg a hatalom. Mikor az emberek látták.furcsa egyveleg! A perzsák közt az államvallás sokkal közelebb volt egy primitív kisugárzás eszméjéhez. hogy a görögök magán szokásai mennyire különböztek a perzsákéitól. A változás annyira teljes volt. hogy Hellasz uralja Dáriusz királyságát. vagy inkább egyetlen éjszaka őrült akciói. gyümölcsöző és dicsőséges időszaka alatt sem tudta megnyerni Görögországot saját civilizációja számára. szíriaiak arabok keveredtek. és erkölcsében és metafizikai jelentőségben bizonyos filozófiai mélységet hordozott. mely közös volt az ázsiai partok és az egyiptomi görögök között? Mert alattvalóik vegyes lakosságú államok voltak. a hit kívánalmainak eleget tettek. hogy elődjeikként uralkodjon mint a nagy Xerxes tette. más szavakkal Perzsia nagy. Halála után követői tovább vitték birodalmát. és bizonyos hagyományos módokra volt korlátozva. Aligha szükséges bemutatni. de kénytelenek voltak azt mérsékelni. ez örökölt volt. Nagy Sándor idejéig. eunuchok körében és megtagadva országát. görögök . Továbbá maguk a szertartások. nyilvános szertartásaik belső jelentése.A két nemzet állandóan kapcsolatban állt egymással. Ilyen módon a perzsa társadalmi rendszer fölszívta volna a görögökét. demokratikus Athénban. Ugyanazt az irányt mutatta az egység felé. Ha néhány szentélyben. a hősök és istenek más-más helyeken voltak egymástól pár mérföldnyire. hanem magának a kozmikus alapelvnek az imádását. Emellett a dodonai orákulum és az olimpiai Zeusz imádása idegen eredetűek voltak. és Görögországot birodalmának egy részének tekintette.. A gazdag. államformájuk különböző maradt. hogy ez hamarosan nyilvánvalóvá vált. és dicsőítette az ember alakját. ha más luxussal teli és kifele irányult szokásokat utánzott. zsarnoki Makedóniában . De Persepolisz fölgyújtója hamar megváltoztatta álláspontját. sajátmagát ültette az Achaemenidák trónjára. arisztokratikus Sicyonban. És miért tudtak középutat találni. amikor a kötelező szertartásokat elvégezték és kifizette áldozatát a helyi istennek vagy hősnek. melyeket egy uralkodó egy ország műemlékei ellen követett el. mint maga a kormány. Tábornokai és katonái soha nem látták őt hosszú palástban. fején turbánnal. A kormány királyi volt Spártában. A görög szimbolizmus másfelől csak a természet bizonyos külső megjelenéseivel foglalkozott. örömkedvelő és kozmopolita fiatalság számára nyilvános megvetést hozott.

Más kultúrákat hasonló módon lehet összehasonlítani. Látjuk. India keleti partjainál és Afrikában. hogy a csekély számú arab nép állandóan magába szívta azoknak a fajoknak a maradékát. és mindkettő vére folyt ereiben. Görögországot beleértve. Hasonlóképpen a Római Birodalom utolsó napjaiig a vegyes civilizáció uralkodott Keleten. és Zenóbia férje. hadat üzentek Cézárnak. pár szót szólok az arab kultúra és a mi kultúránk viszonyáról. császárrá is koronáztatta magát. akik ereiben valamennyi izmaelita vér csörgedezik. melyek között élt. hogy görög maradt. mert lakóinak többségében túlnyomó részben ázsiai vér folyt. De nem nehéz fölismerni. melyeket karddal meghódított. és mint egy félig vízbe süllyedt test. mint pl. és néhány kalandoruk. . ahogy az idők folyamán a keleti átszűrődés életet lehelt az alexandriai iskola minden termékébe. akkor az egyesülés lehetetlen lett volna és mindegyik ország megtartotta volna nemzeti kultúráját. noha civilizációjuk nem eredeti. Zaklatjuk és pusztítjuk az arabokat. amely ázsiaibb lett mint görög. Sok arab törzs vett részt Perzsia politikai életében az Arsacidok és Szasszanidák alatt. A brahman India nem volt lelkesebb mint mi az Iszlám törvényeinek elfogadásánál. Ismert dolog. Senki sem tagadhatja kölcsönös ellenszenvüket. melyekből eredetileg származott. míg néhány hercegük mint Odenathus (Palmyra királya. Amru és Palmira királynőjének lánya. Belekapcsolódott munkájukba. Igaz. Középkori őseinknek alkalmuk volt közelről látni a muzulmán állam csodáit. hogy éreztesse jelenlétét az erős társadalmakban. a görög-szíriai jogászok eszméje. De semmi arab nem maradt meg Európában kivéve azoknál a nemzeteknél. mely félig a napon van. és emiatt kevesebb ellenállóerőt kéne mutatnia. Ha a fajok tiszták maradtak volna. melynek elemeit könnyű kibogozni. de nem tudjuk őket megváltoztatni. és ellenállt mohamedán urai minden nyomásának. A muzulmánok nagyon vegyes népességet alkottak. Gallienus császár elismerte keleti uralkodótársként 267-ben. megnyert egy díjat. más hercegnők mint Zenóbia. Így ez a vegyes nemzet soha nem habozott. és melyik irányban tért ki a mérleg. és mielőtt ezt a fejezetet befejezem. A közvetítő szerepét játszotta azok Vörös tengeri kereskedelmében. Ellentétbe került a föníciaiakkal és a zsidókkal. melyet addig csak rómaiak nyertek meg.visszautasítsák a kompromisszumot. a szellemi élet büszke volt arra. Ma a mi feladatunk az arab civilizáció maradványaival foglalkozni. egyidőben tartalmazta a barbarizmus és a fejlett civilizáció elemeit. Később ugyanezt tette a perzsák és rómaiak idején. Hagyományai közösek voltak a szemita vagy hamita családokkal. hasonlóan vegyes kultúrával. mint Fülöp. hogy hogyan egyensúlyozódtak ki a különböző faji elemek. a "központosított állam". A hódító mag Mohamed előtt egy új vagy ismeretlen népből állt. és ugyanabban az évben meggyilkolták angol fordító). mikor fiaikat a Kordobai iskolába küldték tanulni.

mely elejétől fogva toleráns volt. melyet a perzsa keveredés módosított. mely egy félsziget belsejéből jött és nem filozófusokból állt. ahol a bálványimádásnak sok híve volt. A nép nagyobb része csak idővel változtatott szokásain. katonákból. Ennélfogva Mohamed ajándékának már a megjelenése is étvágygerjesztő volt. melyek Bagdadtól Montpellierig elterjedtek. Mikor elkezdték az apostolok szerepét játszani a világban. melyet az eretnekek és judaizálók zavartak. de ahol a kereszténység.Mohamed olyan vallást alapított. Egy másik fontos dologra is emlékeznünk kell. ha nincs egység az állam szervezetében. akik képességé tették őket arra. pedig ezek nagyon közel álltak egymáshoz és olyan sok évszázadon keresztül éltek egymás mellett ugyanabban a birodalomban. hogy mennyire lehetetlen az. és amellett minden teológiai újdonságnak jó esélye volt elfogadásra a szíriaiaknál és egyiptomiaknál. Ez a probléma sokat foglalkoztatta a korai keresztények elméjét. éles elméje újra fölélesztette és megfiatalította azt. noha hajlandó volt egyezkedni. A megelőző részek elegendőek arra. és egy már létező civilizációval.)). Az arab civilizáció csak a régi görög-szíriai civilizáció volt. cclxiii o." (W. Újoncai a Földközi tenger keleti és déli partjairól már telítve voltak egy bonyolult termékkel. ami természetes. amely legnagyobb részben görög-ázsiai. nem jutott el egy olyanfajta társadalom szelleméhez. Nem kell hogy meglepjen bennünket a gyors haladás a muzulmánok kifinomodásában. ez a tömegsiker második garanciája volt. amely illett népe szellemi állapotához. és a Hedzsa és jemeni vegyes tanokat. mert az arabok szívesen szorítkoztak a görög spekuláció tisztán tudományos eredményeire. hogy fajilag nagyon különálló csoportok kultúrái valaha is egybeforrjanak. Arrogáns. legföljebb annyira mint ahogy a görög kultúra egyezett meg a rómaival. és az egyiptomi tudomány és annak államirányító rendszere. A különféle fajok és kultúrák közötti feloldhatatlan ellentét világosan része a . amelyet ez hozott nekik és amit ők újra magukba szívtak. De melyik indította el a gépet és melyik irányította mozgását annak rövid ideje alatt? Arab törzsek egy kis magja. hogy segítségre szorulnak. melynek eredete a perzsa és római törvények és a görög-szíriai ("Az efelé a tudomány felé mutató impulzust görög-szíriai rokonaik adták. von Humboldt. jól előkészített talajra talált. A Koresi próféta rendszerében a kibékülés Mózes törvényei és a keresztény hit között tökéletesebb volt. hanem fanatikusokból. Mindennek tetejében az új vallás karddal a kezében haladt előre. egy ideig régi nevükön ismerték őket. Introduction. akiknek nem volt közös kötelékük a szövetséggel. azonosságukat nem vették rögtön észre. kivéve meggyőződésüket. mint az egyház doktrínáiban. Ennélfogva. hogy megmutassák. és egy zseni új. Így jött elő az Iszlám a sivatagból. nem találékony. és mindig jelen volt a keletiek tudatában. hódítókból és uralkodókból. hogy tényleg magukba szívják a görög nyelvet és szellemet. ebben az vegyes embergyűjteményben mindegyik kétségtelenül hozzáadta részét a közös jóléthez. mely önmagában különféle eredetű társadalmakból fejlődött ki. über die Kawi-Sprache. Az új hit doktrínáit a keresztény egyháztól és a judaizmustól vette át. szinte ugyanannyi áttérttel büszkélkedhetett. és egy kultusszal.

szellemük erejében. amit el tudnak nekem mondani. ahogy ők teszik az egyének erkölcsi és szellemi helyzetét az egyén szintjén. hogy a különböző fajok nem egyenlők intelligenciában. Nem akarom azt a nevetséges módszert alkalmazni. és az ég óvjon meg egy ekkora ellentmondás kimondásától! Nem akarok az egyenlőség híveire várni. néhány kafír táncol és zongorázik és néhány bambara jó számtanban. A szellemi érdem kérdését illetően teljes mértékben visszautasítom azt az érvet. hogy az európai nem remélheti. mert akkor azt is kellene mondanom. és elismerem. ha a mulatt és egy fehér nő gyerekei nem tudnak mást megérteni. és mi intelligenciájuk fölső határa. olyan szinten.akkor. amely a nemzeteket a történelem hajnala óta vezeti. még a legelmaradottabb vademberekről is. mint olyan állatot. Nem akarom megvitatni. . akik misszionáriusok vagy tengerészek könyveiben megmutatják. hogy sok néger törzsfő kiváló eszméi gazdagságában. csak egy vegyes kultúrát. Még tovább is megyek. De. amely "annyit eszik és olyan keveset dolgozik. aki ezekhez a típusokhoz tartozik és megtaláljuk. ha azt mondom. A fő ok. Franklin a négert úgy határozza meg. vagy hogy sikerül a mulattba saját jellegének egy részét átültetni. némelyik hottentotta jó szolga. Az ilyen felületes érvekkel vívott való vita számomra tudománytalannak tűnik. akik ugyanezzel a főnixmadárral találkoznak. Hajlandó vagyok bizonyítás nélkül elismerni ennek az országnak minden csodáját. tevékenységekben. mint apáik eszméi akkor igazam van. hogy miért alacsonyabbrendűek egy faj fölsőbbrendű tagjai mint a másik géniuszai. Már tagadtam. melyet az etnológusok sajnos túlzottan szeretnek. amennyire az lehetséges"). hogy a pontosan ellentétes véleményre ne jussanak? Hagyjuk ezeket a gyerekségeket. ismétlem. (A legszigorúbb ítéletet a négerről máig az egyenlőség elvének egyik úttörőjétől származik. hogy hol egyenlők ezek az erők és hol haladja meg az egyik a másikat. mely magasabb mint parasztjaink átlagos színvonala vagy akár a félig képzett középosztályunk átlagos egyedeié. hogy valaha civilizálni tudja a négert. hogy a legalacsonyabb törzsek is teljesen hülyék lennének. mert már elismertem minden emberi család képességét arra. hogy Yolof ügyes asztalos. és ne egyedeket hanem csoportokat hasonlítsunk össze. hogy belépjen a kereszténység fényébe a maga módján. hogy "minden néger bolond". hogy mi az. mi akadályoz meg más utazókat. hogy ezt nem teszem. Akkor továbbmegyünk és összehasonlítjuk az átlagember erejét.történelemnek és az ilyen veleszületett taszítás magában foglalja a különbséget és egyenlőtlenséget. De ezt a nehéz és . hogy minden európai intelligens. Ha Mungo Park vagy Lander intelligenciabizonyítványt adott négereknek. Egyáltalán nem kell az erkölcsről beszélnem. és csak akkor foglalkozhatunk azzal. amire az egyes csoportok képesek és mások nem. nem foglalkozom az egyedi képességek keskeny területével. Elismerjük. mint ellenfeleim. mely csak kissé van közelebb a fehér fajhoz. Ha alaposan megvizsgáltuk. mi a határ más területeken.

Most a második pontról akarok szólni. kifejlesztett egy filozófiai mélységű nyelvet. és nem valami ismeretlen vagy fölfoghatatlan állította meg. hogy a legerősebb fajok használják-e a legjobb kifejezéseket. (Nem késlekedem a vadember fajok ösztöneinek túlfejlettségét fölismerni. Bizonyos érzékek erősödése csak a szellemi képességek csökkenésével egy időben érhető el. akkor könnyen meg tudjuk mutatni. A különböző nyelvek egyenlőtlenek. mint az egyes nemzetek alsó osztályainak és átlagos fölfogóképességének az osztályozása. Itt hasonlítsuk össze amit Lessons mondott a pápuaiakról . és bizonyos fokig matematikailag nem támasztottuk alá. amely azt használja. Ezek az erők folyamatosan olyan mozgalmakat állítanak elő.fáradságos feladatot nem lehet addig elvégezni. a költészet finomságát. és megvizsgálom a faj ereje és nyelvének jósága közti kapcsolatot. melyeken belül működik.ennek a népnek rendkívül haszontalan tehetsége van. a faji létra legalsóbb fokán. ahogy már jeleztem (i) hasonlóak testi jellegükben és (ii) közös módon fejezik ki eszméiket és az érdekességeket hangjuk változtatásával. a fizikai és politikai tudomány pontosságát. és ha nem. . azaz azt. hogy valaha is lesznek-e világos és nem vitatott eredményeink. Ha egy alsóbbrendű nép. hogy megfigyelésünk hirtelen megállt. Ebben a hatalmas rendszerben két nagy erő hat mindig a sor minden tagjára. az intelligencia a domináns fajok legkevésbé tehetséges egyedeinél nagyobb. mint ugyanezek a tulajdonságok más csoportok megfelelő egyedeinél. Így az emberiség nem hasonló és nem egyenlő részekre van osztva. Eleget mondtam az első tételről és megmutattam a határokat. mint intellektuális alsóbbrendűségük különleges jegyét. melynek sem az emberiség "férfias" sem "nőies" fejlődési irányához nincs köze. ha valaha is szabad akaratunkból továbbmegyünk az általános következtetéseknél és olyan feladatokat végzünk el. mi magyarázza az eltérést. x. hogy az aktívság. melynek valamilyen célra való használatához szellemi képességük túl alacsony. Nem tudom. amíg a különféle fajok viszonylagos helyzetét nem állapítottuk meg. hanem pusztán az abszurditás. Ilyen esetben azt kell hinnünk. Ezek. melyet az Annales des sciences -naturelles egy cikkében nyomtak le. kötet. fejezet xv. Ha ezt meg tudjuk tenni. hogy egy olyan szerszámot fejleszt ki és tökéletesít.o). . melyek a fajokat össze akarják forrasztani. mellyel jól ki lehet fejezni a vallás mélységeit. 139. és viszonylagos minőségük tökéletesen tükrözi a faj minőségét. esztétikailag szépet és rugalmasat. melyek egymás fölé vannak sorolva intelligenciakülönbségük szerint. vagy inkább kategóriák sorozatára. XV. gazdag jellegzetességekkel és pontos kifejezésekkel.

Első pillantásra ez a kínos válasz helyesnek tűnik. Ha a fajokat mai állapotukban tekintjük, el kell ismernünk, hogy kifejezési tökéletességük minden esetben nagyon távol áll az elért civilizáció fokától. A modern Európa nyelvei, hogy csak ezeket említsük, messze állnak egymástól érdemben, és a leggazdagabb és legszebb nem föltétlenül a legfejlettebb népé. Továbbá, ezek gyakran sokkal alsóbbrendűek, mint sok más nyelv, melyeket a világ különböző pontjain különféle időszakokban beszélnek. Még furcsább tény, hogy egész embercsoportok nyelve, akik megálltak egy alacsonyszintű kultúránál, lehet, hogy figyelemre méltóan fejlett. Így a nyelvek hálózata, annak hálószemeivel véletlenszerűnek látszó módon van elosztva az emberiségre, azaz ezüst és arany néha durva, kegyetlen és nyomorúságos törzseket takar, míg bölcs és tanult emberek néha a kenderkötelet, gyapjút és lószőrt használnak. Szerencsére ez csak a látszat. Ha a történelem segítségével a fajok különbségének elvét alkalmazzuk, akkor hamarosan látni fogjuk, hogy bizonyítékaink szellemi egyenlőtlenségükre még meg is erősödtek. A korai nyelvészek kettősen nehéz helyzetben voltak, amikor először azt hitték, hogy minden nyelvet ugyanazon alapelvek szerint formáltak ki, másodszor, hogy a nyelv csak az anyagi igények miatt jött létre. Régebben az egységes alapelv befolyásolta őket, hogy minden emberi csoport eredete közös. A nyelvet tekintve nem lehet kétségünk. A kialakulási módok teljesen különbözőek, és hogy a nyelvtudomány beosztását át kell-e dolgozni, vagy sem, nem tudjuk elhinni e pillanatban, hogy az altáji, árja, és szemita családok eleinte nem voltak teljesen idegenek egymás számára. Semmi sem ugyanolyan. Minden csoport szókincsének megvan a saját jellege minden csoportban. A hangok modulációja minden csoportban egyedi. Az egyikben az ajak formálja a hangot; a másikban a torok összehúzódása; a másikban az orri rész és a fej fölső része. A beszéd részei, attól függően, hogy kombinálják-e vagy megkülönböztetik-e a gondolat különféle árnyalatait, egyaránt az eredet különbségére mutat. Egy csoport gondolatai és érzései különféleségének legfeltűnőbb bizonyítéka látható a főnév végződéseiben és az igeragozásban. Ennélfogva, ha egy filozófus teljesen absztrakt találgatások alapján próbálja a nyelvek eredetét megállapítani, és kitalálja az "eredeti embert", melynek nincsen faji vagy nyelvi jellege, akkor abszurditásból indul kis, a folytatás is abszurd marad. Nincs olyan lény, mint az absztrakt "ember". Egészen biztos vagyok abban, hogy őt nem a nyelv vizsgálatával fogják fölfedezni. Nem lehet azzal érvelni, hogy az emberiség ugyanabból a pozícióból kezdte kifejleszteni kifejezéseit. Sok indulási pont volt, mert az érzéseknek és gondolkodásnak sokféle formája van. W. von Humboldt, egyik legbriliánsabb kisebb művében csodálatra méltóan fejezte ki ezt a tényt annak alapvető formájában. "Egy nyelvben" mondja "az idő munkája segített mindenütt a nemzeti sajátságok formájában. Az amerikai és északázsiai harcos hordák kifejezéseinek jellege nem volt szükségszerűen azonos az indiai és

görögországi népekével. Lehetetlen egy teljesen azonosat visszakövetni, és mivel természetes volt, nem lehet egy nemzet nyelvét visszakövetni a múltba, függetlenül attól, hogy azt a nyelvet egy vagy több nép beszélte." (W. von Humboldt, über das Entstehen der grammatischen Formen, und ihren Einfluss auf die Ideenentwicklung). A másik látásmód szerintem éppen ilyen hamis. E szerint az elmélet szerint csak a szükség miatt fejlődött ki a nyelv. Ennek eredményeképpen a "férfias" fajok nyelve gazdagabb és pontosabb mint a "nőieseké"; továbbá mivel az anyagi szükségleteket érzékelik, és tevékenységek állnak elő ezek miatt, az emberi beszéd fő tényezője a szókincs. Nem szükséges a mondattannak és a nyelvtani szerkezetnek túllépni a legegyszerűbb és legelemibb változatokat. Hangok sorozata, melyeket valahogy összekapcsolunk elég arra, hogy egy igényt kifejezzenek. És egy mozdulat, ahogy a kínaiak jól tudják, a megjegyzés nyilvánvaló formája, ha a kifejezés enélkül túl homályos. (W. von Humboldt, Über die Kawi-Sprache, bevezetés.) A nyelv összeállító ereje így fejletlen maradna; szegényebb is lenne, hogy harmóniája, mennyisége és ritmusa legyen. Mire jó a dallam, ha egyetlen tárgy is eredményt hoz? A nyelv ekkor csak véletlenszerű hangok vegyülete lenne. Egy ilyen elmélet nyilvánvalóan föltár bizonyos kérdéseket. Kínai, egy férfias nép nyelve az a nyelv, melyet tisztán hasznossági elvek alapján fejlesztettek ki. A szó csak egy szótagból áll, és mindig egyszótagú maradt. A szókincs nem fejlődik, nincs gyökér, melyre egy szócsalád alapulna. Minden szó gyökér, nem változtatják végződések őket, hanem egymást módosítják, egy nagyon durva egymás mellé helyezési módszerrel. A nyelvtan rendkívül egyszerű, ami a szólásokat nagyon egyhangúvá teszi. A szépség értéke itt szinte ismeretlen, legalábbis olyan fülek számára, melyek hozzá vannak szokva a boldogabb nyelvek gazdag, változatos és bőséges formáihoz, és végtelen kombinációihoz. De ehhez hozzá kell fűznünk, hogy lehet, hogy a kínaiaknak nem ez a benyomásuk; beszélt nyelvükben bizonyosan van valamiféle szépség mivel biztosan vannak szabályok, melyek a mondatok melodikus sorrendjét szabályozzák. Ha nem is olyan zengzetes, mint más nyelvek, mégis észrevesszük, hogy súlyt helyez a jó hangzásra. Továbbá, a kínai nyelv alapvető elemei többet foglalnak magukba annál, mint hasznos hangzók egymás utáni kimondását. Hajlok arra, hogy azt higgyem, hogy a kínai nyelv egyszótagúsága egyáltalában nem a nyelv jellemzője; és noha feltűnő jellemzője, nem tűnik létfontosságúnak. Ha az lenne, akkor a kínai "elszigetelő" nyelv lenne amely más hasonló jellegűekkel tartozna egy családba. Tudjuk, hogy ez nem így van. A kínai a tatár vagy a finn része, melynek néhány ága többszótagú. Másfelől egészen különböző eredetű csoportokban találunk egyszótagú nyelvekkel, nem is helyezek nagy súlyt az otomi nyelv példájára. Ez egy mexikói nyelvjárás, melynek Ponceau szerint a kínaihoz hasonló egyszótagú jellege van, de más szempontokból az amerikai nyelvcsalád

tagja, amelyek közt találták, ahogy a kínai a tatár csoport része. (lásd Morton, "Az amerikai bennszülött fajok megkülönböztető jellegeinek vizsgálata" Philadelphia, 1844). Én azért nem foglalkozom ezzel a nyilvánvalóan fontos példával, mert lehet, hogy föl fogják fedezni, hogy az amerikai nyelvek valójában egy tatár család részei; és ennélfogva következtetéseim csak igazolnák, amit a kínai és körülötte levő nyelvjárásokról mondtam, és ennek a viszonynak a kínai nyelv jellege semmi módon nem mond ellent. Ennélfogva meggyőzőbbnek találom a koptikus nyelvet, amely esetében nem olyan könnyű a kapcsolat igazolása a kínaival. De itt minden szótag gyökér is; és az egyszerű ragok, melyek megváltoztatták a gyökeret olyan függetlenek, hogy az időt meghatározó rész sem mindig marad a szó része. Így hon "parancsolni"-t jelent, ahom "ő parancsolt"-at , de Mózes hon "Mózes megparancsolta"-t (lásd E. Meier, Hebräisches Wurzelwörterbuch). Így lehetségesnek látszik, hogy az egyszótagúság minden nyelvcsaládban létezik. Ez egyfajta határozatlanság, melyet olyan okok hoztak létre, melyeket még nem értünk; de nem olyan különleges tulajdonság, mely elkülönítene egy nyelvet, amelyben ez előfordul a többiektől és önmagában határozna meg egy osztályt. Elismerem, hogy a férfias fajok alsóbbrendűek esztétikai erejüket tekintve a többieknél, (Goethe ezt mondja Wilhelm Meisterben: "kevés németnek, és valószínűleg kevés modern nemzet fiának van érzéke az esztétika iránt. Csak tudjuk azt, hogy hogyan dicsérjünk és szidjunk részleteket, és csak a részleteket csodáljuk.") és alsóbbrendűségük kifejezéseikkel mutatható meg. Ez nemcsak a kínai nyelv viszonylagos szegénységével mutatható meg, de azzal az alapos móddal, ahogy bizonyos nyugati fajok megrabolták a latint annak legjobb ritmikai minőségeitől, és a gótot annak csengésétől. A modern nyelvek alsóbbrendűsége, a legjobbaké is, mint a szanszkrité, görögé, latiné nyilvánvaló, és pontosan megfelel a kínai kultúra középszerűségének és sajátunkénak, ha a művészetet és irodalmat tekintjük. elismerem, hogy csak ez a különbség másokkal együtt arra szolgálhat, hogy leértékelje a férfias fajok nyelvét. de ezeknek még mindig van érzékük a ritmushoz (Kevesebb, mint az ősi nyelveknek, de még mindig erős), és valóban megkísérlik hogy a hangok és formák megfelelésének szabályait kövessék , amelyek a gondolatokat megváltoztatják a beszédben. Összefoglalva a férfias fajok nyelve is mutatja a szellemi csillogást, a szépség és logika iránti érzést; ez az érzés, együtt az anyagi szükségletekkel jelen kell hogy legyen minden nyelv születésénél. Föntebb említettem, hogy ha csak az anyagi szükség uralkodott volna, akkor hangok bármilyen csoportja elég lett volna az emberi szükségletek kifejezésére az ember létezésének első idejében. Ilyen elméletet nem lehet fönntartani. A hangokat nem teljesen véletlenszerűen rendelik eszmékhez. A választást logikus kapcsolatok ösztönös felismerése irányítja a kívülről hallott zajok és az eszmék között, melyeket torka vagy nyelve ki akar fejezni. A tizennyolcadik században az embereket nagyon meglepte ez a tény. Sajnos etimológiai túlzások hálójába volt

Anélkül. mások kialakításánál a bizonyos elvont eszmék és bizonyos fajta zajok közti rejtélyes viszony vezette az alkotókat. a nyelvtan.. hogy a nem közéjük tartozó ne értse meg.. akkor értékes következtetésekre juthatnak. : " Egy hangot használhatunk. akik azt beszélik.. (W. hogy azt komolyan vegyük bizonyos határok között. az "sz" erősséget és gyorsaságot és állóképességet. Most elkezdünk újra visszatérni a kiinduláshoz. Ez a fajta utánzás kétségkívül nagy. hogy beraknak egy tetszőleges szótagot a szavak elejére. De óvatosan kell használnunk. amely önmagában igaz. beerőltetnénk az agyrémek világába. von Humboldt. A hangokat nem véletlenszerűen rendelték az eszmékhez és tárgyakhoz. Nem lehet akarattal változtatgatni. az "m" anyaságot. közepére vagy végére. és eredményei olyan abszurdok voltak. hogy a primitív beszéd tudta. Ezt a furcsa tájszólást a sufik fedezték föl. de megvoltak bennük mindazok ez elemek. Ha ez az úgynevezett nyelv nem is tartozott egy nyelvcsaládba sem és a hangok jelentése teljesen tetszőleges volt. von Humboldt szokásos éleselméjűségével megfigyelte. a mondattan. a "v" vagy "w" erkölcsi elhalványulást vagy fizikai királyságot. Bevezető . ahogy ezt megmutatták az erre irányuló erőfeszítések. W. hogy minden nyelv független azok akaratától. kiindulhatunk abból. xcv o. Ugyanezt a szokást találjuk meg a Kaukázus bizonyos törzseinél. Így például az "sz" hang halált és oszlást sugall. hogy bizonyos szóosztályokat alakítson ki. Közeli kapcsolatban áll szellemi környezetükkel és ötletszerű szeszélyek nem érik azt el. . . sőt kizárólagos befolyással volt a szóképzés korai kísérleteire. lehet hogy durván faragottak és szegényesek voltak. melyek a legfurcsábban hangzottak fülükben. hogy egy elméletet. sem formája. hogy megváltoztassák nyelvüket.") . a "Balaibalan" nyelvet. Egy ilyen elmélet eléggé megalapozott számunkra. De Sacy egy ambiciózusabb kísérletet fedezett föl. hangokat. de a zengzetesség. melyeket a tapasztalat keserű iskolája mutatott meg. melynek egyik vége bennük volt alapozva. stb. szelet és hasonlókat. hogy rossz hírük kelt. ha tökéletlenül is.. Az utolsó bekezdés megmutatja. Hosszú ideig a legjobb elmék elkerülték a helyet. Elvéve ezt a parazita elemet a nyelv ugyanaz marad. Über die Kawi-Sprache. és ha megtanultunk körültekintően dolgozni és figyelembe venni a korlátokat. amely egy szó szimbolikus jelentését utánozza. noha a beszédben a szimbolikus elem sokkal mélyebbre megy ennél.beépítve melyek annyira jellemezték azt az időszakot. hogy hogyan használja a lehetőségekhez képest a különféle benyomásokat melyek a fülbe jutottak arra. melyekből később logikus és szükséges sorrendben fejlődtek ki ágaik. hanem az emberi erők legjobbjai segítettek ebben a feladatban. Szavakat találtak ki. hogy nemcsak az anyagi szükséglet teremt nyelvet. sem mondattana nem változik. és ezt illetően az emberek előre megállapított rendszert követtek. ha nem akarunk sötét ösvényekre kerülni ahol a józan ész is hamarosan rossz irányba vezet. A busmanok kifejlesztettek egy rendszert arra. melyet a korai úttörők olyan bután használtak. hogy rejtélyes könyveikben használják. mindez . Így a primitív nyelvek. melyek tárgya még rejtélyesebb teológusaik megfontolásainak elrejtése volt. De minden erőfeszítésük addig ér.

és tényleg. akik azt beszélték. ha a nemes növények szépsége és tökéletessége szinte teljesen eltűnt. 65 o. és nagy változásoktól szenvedhetnek. Ezt "Afnskoe"-nak nevezték és ezt a nagyobb Oroszországi házalók és lókupecek beszélték különösen Vladimir tartományban. a Balaibalanhoz hasonló zsargon. A nyelvek megváltoznak és egy idő után kihalnak külön egységként létezni. melyről már kimutattam annak haszonérdekű jellegét a nép szellemi irányzatának megfelelően. Még sokkal a lehanyatlás és rossz ízlés kezdete előtt a nyelvek megbetegedhetnek. de nem tudnak rá magasabb törvényt alkalmazni. Nyelvtana teljesen megegyezik az oroszéval. O. Djelat-Eddin-Rumi jámbor kollégái nem voltak képesek egy nyelv kitalálására. és lejövünk a modern történelem ismertebb területeire. de a gyökerei idegenek (lásd Pott. A simek egy olyan zsargont állítottak elő. mely minden dolog anyja. külső vagy belső okok miatt. egyetlen embernek sincs erre hatalma.) Mivel egy faj nyelve szorosan összefügg annak intelligenciájával. Ahol egy faj szellemi fejlődése tökéletlen vagy hibás. de mindig elkerülhetetlen. a szemita nyelvekben a pontosság hiánya pontosan megfelel a szemita emberek jellemének. Ez ezekre az emberekre korlátozódik. nyelvükben is forradalom történik. annak gazdagsága és ritmikus szépsége szintúgy. Ugyanez igaz a görög nyelvre. úgy tűnik. Ha elhagyjuk a régi idők ködös magaslatait. hogy itt ezt bemutassam: "Korunk megtanulta a hindu és különösen a germán nyelvek tanulmányozásával. Ersch és Gruber's Encyclopedie. hogy meggyógyítsák beteg végtagjaikat és hogy szépen és rendszeresen meggyógyuljanak. melyek kölcsönösen meghatározzák a szavakat és azok sorrendjét. görög és a szemita csoport. egy félreérthetetlen bélyegét viselte az arab és perzsa nyelveknek. (Lehet hogy van egy hasonló. elég erejük van sebeik begyógyítására. . Az irodalom és tudomány behatárolja ezt a növekedést és talán lezárja némelyik gazdagabb fejlődését. és ezáltal tisztábban látjuk. ez néha lassú. akkor is. mely egyszerre volt árja és szemita. Ez a lehetőség lehet hogy eleinte csak hallgatólagos.. Mullet egy csodálatraméltó bekezdésben megmutatja a nyelv igazi természetét. Ezt mutatja a szanszkrit.). és amelynek semmi jelentősége sem volt. és nem tudok ellenállni a kísértésnek. 110 o. ott a nyelv éppen úgy szenved. C. néha hirtelen. de ameddig még élnek. Indogermanischer Sprach-stamm. és képes annak szellemi fokozatait megmutatni. Ahogy két nemzet összeolvad. hogy a beszéd törvényei annyira lerögzítettek. mint a természeti törvényt. Az új nyelv a kettő közti kompromisszum." (Die Etrusker. mint a szerves életé. A filozófiai és etnológiai kifejezések rendkívüli bősége a szanszkritban megfelel azok zsenijének.megadja a nyelv jellegzetességeit. valamint a kínai csoport. A különválásuk után függetlenül fejlődő dialektusok között még mindig rejtélyes kapcsolatok vannak. hogy milyen hűségesen tükrözi a nyelv a faj szellemét. mintha felügyelnénk sok új nyelv születését. mikor eléri őket.

Így a nyelv a tulajdon egyik legtörékenyebb és értékesebb formája. mely a gallom-román hatalom továbbélése. hogy a német a kelta és gótból előállt keverék nyelv (Ansichten über die keltischen Altertümer.ennek uralkodó részét az a nyelv adja. melynek képviselői a nagyobb számú embert adták az új néphez. ahogy nemes és kifinomodott nyelveket barbár tájszólások befolyásolnak és azt a viszonylagos barbarizmus állapotába taszítják. Két nép nyelvi összeolvadásának eredményei olyan egyediek. Ezek fokozatos beilleszkedésük során megtanulják az ország szavait.") A keltáknak is vissza kellett vonulni az olasz gyarmatosítók elől. de a nemes szövetség ellenére jóképességű bírók alsóbbrendűnek nyilvánították őket mint a delaware nyelvet. a modern német azért vesztette el feltűnő formáit. Még ha szerkezetük teljesen más is. mielőtt a mai értelemben vett nyelvtudomány egyáltalán létezett. megszakítás nélkül. Újra. mint maga az új faji jelleg. művében (kiadták 1729-ben): "lerögzített szabálynak tekinthetjük. hogy idegenek betelepítése egy országba ennek megfelelő számú idegen szót hoz a nyelvbe. Az utóbbi kettőt szankszrit elemek is befolyásolták. Kampfer például ezt mondja "Japán története" c. Ezután a gallok. szókincse szegényessé válik. hogy hála azoknak.) korunkban a hatodik és azt követő századok nagy vándorlásai után. és sok formája elavul. xxxviii. Általánosan azt lehet mondani. rómaiak és északi törzsek teljes egyesülése után a kelta adta a modern francia mondattan alapjait. amely a felület alatt állandóan munkálkodott. Ez történt a wallachi. akkor biztosan támadni fogja a másikat annak ritmikus minőségében. (A nyelvezetek keveréke arányos a nemzetet alkotó fajokkal.(Pott. megszüntetve az erős germán hatást és a latin zengzetességét.). o. 1846-51 . 74. a kelta nyelv egyfajta győzelmet aratott. azt lehet mondani. nem a latin. von Humboldt ezt mondja: nyilvánvalóan durva és nem finomított nyelvek mutathatnak meglepő minőséget szerkezetükben. a reto.) Így a tizenharmadik századtól a germán dialektusok Franciaországban megszűntek. Ha a parazita nyelvnek van valami erőssége. biztosan az utóbbit mutatja . Ebben a viszonylatban lehet hogy legyőznek néhány magasan fejlett nyelvet. amíg ellenállhatatlanul irányt nem vesz arra. miután szoros kapcsolatba került másik nyelvekkel. hogy egy nyelv sem marad tiszta. W. o.. a kawi és a birmai nyelvvel. a szókincs minden esetben változik. hogy beolvadjon az alsóbbrendű szomszéd nyelvbe. A francia nyelv fokozatos fejlődése ennek a türelmes munkának a következménye. melyek a gót Ulfila püspökségben láthatóak. és a mondattan nem stabil részeiben. hanem a lingua romana javára. Fokozatosan el fogja veszíteni szépségét. ahogy ezt már azelőtt észrevették. akik beszélték. Grimm ugyanígy vélekedik. és bevezette saját egyenlő ritmusát. Valójában ez nem vezetett olasz kultúrához. nem említve a mexikóit. Bevezető . A birmai és delaware közti összehasonlítás. és gyakran látjuk. mert erős Kimér elem volt egy kis német népesség között a Rajnától keletre (Keferstein megmutatja. dt. op. Halle.

de az inkák civilizációja magasan az anahuaci népeké fölött volt. Ha primitív fölsőbbrendűségük ellenére most az ázsiaiak színvonala alatt vannak. xxxiv o. és ezek a legmeggyőzőbb bizonyítékai annak. nem szabad meglepődnünk. (W. és abból hasznot húznak. mint bizonyos délolasz emberek kultúrája. mellyel a birodalmak korai időszakában találkozunk. ahol ezeket találták. nem tudtak jelenlegi civilizációjuk fölé emelkedni.) . az azért van. Bevezető . mint egy civilizáltabb nemzeté. elsősorban szépségüket kell elismernünk. hogy az utóbbi civilizációja tényleg a sajátja-e. Hogy tovább vigyük ezt a pontot. mutathat bizonyos kulturális burkot. xxxiv o. ha a költői és filozófiai érzék fejlettebb volt a hinduk és a görögök között mint köztünk. aki Londonban vagy Párizsban tanult. Az indiai és ioniai írók stílusa erőteljesen szárnyal az ideális rétege felé. hogy a mi tökéletlen helyzetünket tükrözik. A nyelv. egyidőben azzal. hogy minden civilizációnak sajátos jellege van. Ezek a nyelvek vallási tisztelet tárgyai. másfelől.) Már említettem. Bevezető. amely magasabb. akkor a helyi nyelv alacsony szintjét idegen szavak segítik és ezek az idegen társadalmi kultúra részei. nekünk több energiánk van és nagyobb szellemi képességeink. Hasonlóképpen (hogy nyilvánvaló példát vegyünk) egy fiatal mulatt.. és itt nyelveink természetes. meg akarom kockáztatni a kérdést. mindig mulatt. akik átlagos színvonala sokkal magasabb az övénél. hogy valahogy fölhúzza őket a létrán. ). mikor különféle kultúrákat hasonlítunk össze segítségével. mint az egyiptomiak vagy a perui inkák esetében. hogy a fajok fejlődésének kitűnő jele. mert ezek most egy nemes faj szociális intézményeinek befolyása alatt élnek.fölsőbbrendűnek. A hindukkal való kapcsolat elég volt arra. A dolog egészét tekintve. különösen alkalmas azok esztétikai képességeinek lemérésére. tudományos és kritikai szellemük jellemzi. akik nyelve jobb. akiket soha nem ért ilyen befolyás. melyet William von Humboldt vetett föl. Az ezt a dialektust beszélő törzsek csoportja a Lenni-Lenapes család. vagy csak az idegen vérrel való keveredés következménye. alaposan meg kell vizsgálnunk. mint Délázsia és Hellasz hódítóinak. Ha tehát egy vad törzzsel találkozunk. Ha így van. mint az a két sárga nép. hogy a mexikói és perui nyelv nyilvánvalóan sokkal fölsőbbrendűbb volt mint a perui nyelv. von Humboldt. és ezek eredetileg magasabb szinten álltak. akiket a hindu civilizáció sodort magával. noha maguk nem annyira értékesek. modern társadalmainkat inkább gyakorlati. de az indiai kultúra egy alkotóelemét biztosan átvitték a birmaiba a pali nyelven keresztül (über die Kawi-Sprache. Über die Kawi-Sprache. (ez a szintkülönbség a hódító és hódított szellemi szintje között a "szent nyelvek" esete. mert egyszer mulatt. a felsőbb osztály kizárólagos tulajdonai és gyakran a papi osztályé. míg a lenapek. Ezt a jellemzőjét használjuk. hogy egy idegen faj hódította meg az országot.

) ) Az intellektuális világban ez megfelel a beszennyezett és virágtalanított Partheonnak. föntebb). elrabolva nyelvtani gazdagsága. úgy tűnik. mint a különböző népek politikai egysége. hogy nyelveik fejlettségének aránya ellentétes civilizációjukéval. de ami ma is áll. könnyen jutunk hamis következtetésekre. Nyilvánvalóan az aktívabb csoportot kell fölsőbbrendűnek nevezni. a korok csodálatának és imádatának tárgya. mint a tizenhatodik századi Görögországban. vallási eszméik annyira nem voltak támadóak.A perui szokások biztosan finomabbak voltak. hogy jól kövessük annak hatásait. (Az ősi Görögországban sok tájszólás volt. amikor Simeon Kavasila hetvenet számolt össze. de nem hal meg addig. és aztán lőpor-raktár. Ritkán van elegendő tudásunk a vér keveredésének mennyiségéről és minőségéről ahhoz. Ez az eset a modern göröggel. különösen az Attikai részen (Heilmayer. 73 o. Von Humboldt szempontja nagyon egyszerű abban. tekintve a dolgokat. történelem és etika. mégis megtartotta eredeti formájának benyomását. Durva zsarnokságuk soha nem volt más. mint a mexikóiak. Továbbá megjegyezhetjük (egy következő bekezdéssel kapcsolatban). mégis meg kell világítanom ezt a pontot. melyeket Cortes idejében alaposan tanulmányoztak. franciával és némettel. míg az azték civilizáció sokféle bonyolult politikai kísérletet végzett. op. De az nagyon nehéz feladat lenne. amelynek timpanonjait és oszlopait ezer helyen ráztak meg Morosini velencei ágyúgolyói.cit. melyeket elmondtam a görög és szanszkritról. és ha nem fejtjük meg őket. De ezt nem tehetem. sokkal tovább tart. sok hangzójától megfosztva. szókincse bajos és ködös. mint egy ostoba fajtája a kommunizmusnak. melyeket az epuikuroszi közömbösség jellemzett. összehasonlítva őket az angollal. hogy ennek a munkának a keretein belül a vegyes népek nyelvének útját nyomon kövessük. Mert a faj és a nyelv közti kapcsolat olyan szoros. idézte Pott. amíg a nemzeti élet utolsó nyoma el nem tűnt. akkor föl kellene adnom a szükségszerű kapcsolat elvét a nép intelligenciája és beszélt nyelve között. hogy hű maradjon ősei nyelvéhez. amikor megpróbáljuk megállapítani a különböző . hogy újra végigjárnánk ugyanazt az utat. Ez feladatunkat tovább nehezíti. de ezek a faji befolyások léteznek. és akkor is észrevehető. ami nagyon hátrányos volt a szellemi fejlődésre. mert ha két kultúra tényleg képes volt arra. de nem annyi. előbbre volt Mexikóban mint Peruban. Anélkül. A nyelv vérükkel együtt változik. hogy a tizenharmadik században franciául beszéltek Görögországban. amely először a görög pópák egyháza volt. a tiszta finomság és mesterkéletlen méltóság modellje. ahogy a civilizációt meghatározza (lásd 82 o. Szomorúan megcsonkítva. hogy a költészet. Ennek ellenére társadalmi körülményeiket sokkal kevesebb energia és változatosság jellemezte. és noha az írás használata mindkét birodalomban ismeretlen volt. Annak katonai rendszere sokkal erősebb volt. míg Montezuma híveié kegyetlenek voltak.. Nincs minden fajnak ereje ahhoz. ha a népek neve megváltozott. az intézmények.

a Talmud nyelve és eszméi. De a zsidók ehhez a nyelvhez sem maradtak hűek. Arról beszélek. és ezt a közömbösséget vándorlásaik elejétől megfigyelhetjük rajtuk. 1851. például a zsidók. amely többé-kevésbé jól illett hozzájuk. akkor sem. Jeruzsálemet újjáépítették. de vannak nemzetek. arameus vagy káldeai tájszólást beszélve. biztosan nem tudott Kánaániul. és mit tekintettek a nemzet igazi nyelvének. de a maradékot föladták. rendkívül kozmopoliták voltak. A törzsek. néha arab formában.). A héber kultúra Athénnal és Alexandriával összeomlott. az Atlasz hegység berberjei. akik úgy tűnik. hogy soha nem használták eredeti nyelvüket. A gallok más eset. Az Ótestamentum utolsó egyházi művei.emberi típusok eredetét és viszonylagos értékét a nyelv tanának segítségével. amely minden oldalról megrohamozta a zsidó nyelvet. hogy mi volt ezek után a vallás és a rabbik szent nyelve. legalábbis a faji szempontból nézve. mely kissé hasonló lehetett Ábrahám apáinak nyelvére. itt mindenki fölismerte őket kiejtésükről. ami a legrégibb ismert arab nyelv anyja. ha azt gyerekkoruktól . (Maguk a héberek nem nevezték nyelvüket "hébernek". Ezt valószínűleg valamennyire befolyásolta korábbi emlékezetük. Hazafiasságuk túlélte a száműzetést és régi fényével égett. de nagyon nem teljes mértékben. a zsidó nemzet szétszéledt. A kaldeai Urt. és szájukban egy nagyon ősi nyelv különleges tájszólása lett. De vannak bizonyos népek. hogy Ézsaiás kifejezését használjuk. és a Kelet újra magához tért. Isten kegyelme elhagyta őket. Lipcse. A nyelvek nemcsak változnak minden látható ok nélkül. ahogy említettem. mint a baszkok. ha egy ideig egy idegen fajjal kerülnek kapcsolatba. a délarábiai ekkilik ma is ugyanazt a nyelvet beszélik. o. a rövid hatvankét évi babiloni folyók mentén való tartózkodás alatt elfelejtették azt. és törvényes öröksége a fekete hamitákhoz kötődő népeknek. Amikor Terah elhagyta atyái országát.Hasonlítsuk össze Roediger's előszavát a Genesius héber nyelvtanával (16. amelyek föladják eredeti nyelvüket. Mikor a szent várost lerombolták. 18. néha a "kánaáni nyelv" alakjában. míg mások. hanem helyesen "Kánaán nyelvének" (Isaiah xix. hogy mindezek saját szellemi eszközeiket használják. amelyben éltek. Ezután a zsidó írók minden munkája új ruhát öltött. de mindezek a népek idegen elemet hoztak a hódító nyelvbe. Soha nem sikerült nekik hangképző eszközeiket a használt nyelvhez illeszteniük. Mindennapi életükben a zsidók annak az országnak a nyelvét használták. ami ezek után Izrael gyerekeinek a nyelve lett. kiadás. mint a káriaiakkal. és bizonyos mértékben a régi attikai divat másolata volt. melyeket a Tiberiasi iskolában tanítottak. akik ellenállóbbak ezeknél. lakosai újra megjelentek. melyeket Zerubbabel hozott vissza a fogságból. hogy amíg erősen ügyeltek saját hagyományaikra. Így úgy tekinthetjük. valamint Philo és Josephus művei is szellemükben hellenisztikusak. a kappadokiaiakkal és az örményekkel. újra szemita volt. mint legprimitívebb őseik. 7.). Krisztus idején ez a tájszólás csak kis ellenállást tulajdonított a hellén görögök inváziójának. azzal a figyelemre méltó sajátossággal vegyítve. amely így megváltozott. Ez történt Nagy Sándor hódításai után több fölvilágosult nyugatázsiai néppel.

az előbbit egymás közt használják. ahol észtül beszélnek (egy finn tájszólás) egymás közt. mikor az emberek két nyelvet beszélnek. hogy nem kell az első pillantásra föltenni. ötnyolcada csak kelletlenül és passzívan vesz részt a modern európai kultúra fejlesztésében.. ezek akadályozzák meg. 104 o. kivéve különleges körülmények között.tanulták. új bizonyítást fogok rá hozni. melyeket őseik nem ismertek. amely pontosan követi kiinduló tételünket. és azt is csak időnként. csak gyenge és ideiglenes mértékben. ha egy faj azonosságát a nyelvek rokonságából vagy hasonlóságából akarjuk származtatni. hogy milyen óvatosan kell lépkednünk. mely azt alkotta. (lásd 97-102 o. és hogy változásai pontosan arányban állnak a népek vérének változásával. (Pott. állandóan hatnak.) A faji befolyások amelyek a legalsó rétegektől az elsőkig működnek. Részletesen fogok Franciaországról beszélni. míg annak fő elemeit érintetlenül hagyta. hogy a nyelv eredetileg nem az ő nyelve volt. A zsidók mellett a cigányokat is megemlíthetem. hogy a nemzeti kultúra mélyre zuhanjon. Nyugatázsia legtöbb és Déleurópa szinte minden népe csak átvette mások nyelvét saját használatára. Vannak esetek. a zsidókban figyelemre méltó bizonyítékunk van arra. akik teljesen idegen nyelveket vettek át. De puszta jelenléte elég arra. mint az ellenkező eset. és nem olyan gyakoriak. (Ezt W. Edwards is így látta ("Az emberi fajok testi jellege")) Hogy ez igaz-e vagy nem. mint amilyen saját maga. amely azt beszéli. mivel láttuk azt is. és litvánul mindenki mással. hogy a későbbi nemzedékek soha nem tudnak olyan szavakat helyesen kiejteni. Másfelől. op. Mivel ez nagyon fontos. amit William von Humboldt mond a faj ás nyelv kapcsolatáról. . Ez igazolja azt. hogy egy nemzetnek sem lehet értékesebb nyelve. Az utóbbi eset biztosan ritka és anomáliának tekinthető. mint a pontos megfelelőről a faj és nyelv típusa között. De vannak olyanok is. amikor egy gyönge nemzet is évszázadokon keresztül megőrzi nemzeti nyelvét. hogy vizsgálatot vezessünk be ennek azonosítására. Nagybritannia kivételével . mert Franciaországban van egy bizonyos réteg. hogy egy nyelv alkalmazkodik a nép jelleméhez. egyformán jól.). Franciaországban a teljes lakosság kb. mely olyan közeli. mivel ezek kivételek. mert lehet. hogy a vegyes népek civilizációja nem tartalmazza azok minden társadalmi osztályát. melyhez soha semmit nem adtak hozzá. Grisonssban minden engadini paraszt beszél románul és németül is. azt a következtetést vonhatjuk le. ha ezt teszi. Már láttuk. tit. melynek sziget volta nagyobb egységet biztosít. az utóbbit idegenekkel. Látjuk. hogy a faj és a nyelv szoros kapcsolatban állnak. az arány még nagyobb a kontinensen. mert a nyelvnek új változatai is létrejönnek a faj új csoportjaiban. Kurlandban van egy körzet.

Az emberek csak a szórakozással és fölvonulásokkal törődtek. és hamarosan saját jellege lett. a . addig ismeretlen nyugateurópai nyelvekből. és soha nem volt többre képes. Komoly elvek nélkül arra volt ítélve. és Auvergnatban) az emberek beszédét. különösen a gót megszállások is adtak hozzá. mely pontosan illett jellemükhöz. Ezt a negyedik századi tájnyelvet szemben a trevesi gall nyelvvel sem nyugaton sem Aquitainiában nem beszélték. Elég bátrak voltak ahhoz. és később ez lett a langue d'oil és a lingua romana bizonyos értelemben. hogy hibázzanak. szellemes. (Sulp. hogy nem volt bennük egyesülés és találkozás. Severus. mert ez volt a klasszikus nyelv. és mindez egészében hangzatos. Szókészlete megnövekedett a szaracén megszállások után. a második "Párbeszéd a keleti szerzetesek erkölcsi tisztaságáról" c. és ezért a zavar. hogy mivel minden idegen légionárius magával hozta helyi tájnyelvét a gall gyarmatokra. és ázsiai elemet hoztak a nyelvbe. melyek a Rajna partján olyan tiszta formában őriztek meg. és valószínűleg két nagy változata volt. a közös tájnyelv hajnalának el kellett jönnie. Csillámló anyagból volt de nem aranyból. hogy a közömbösség. vagy inkább nincsenek adataink a kelta és a falusi latin időkről.(az út nem volt olyan hosszú a falusi latintól a lingua rustica Romanorum-on át a lingua romana -ig. Az első a kelta volt. noha Dante csodálta azt. hogy nem találjuk meg ezt a tökéletességet a "Jámbor Piusz fiainak esküje" -ben. I de virtutibus monackotum orientalium. mint bármely más nyelv a világon. Először a másodikról beszélek. afrikai. ahogy később megtaláljuk Raimbaut de Vaqueiras vagy Bertran de Born költeményeiben. a bevezetőt és néhány mondattani szabályt a keltából kölcsönöztek. (mindkét trubadur fénykora a tizenkettedik század második fele volt. melynek precíz és kidolgozott formája jobban ellenállt a hanyatlásnak.Keveset tudunk. Provencal. De Szent Jeromos és kortársa Sulpicius Severus elmondják (az előbbi "megjegyzéseiben" Szent Pálnak a galaciaknak írott leveléhez. Hozzátehetjük. rendkívül merészek. Finom és hajlékony nyelv volt. Jól lehetett erre használni. amely egy magyarázó szerint csak az ún.Másodszor volt egy "gall" nyelv. De még az "esküben" is fölismerjük a nyelv célját. olyan kevert eredetű volt. szatirikus. hogy az azonos maradt a galaciak nyelvével. Ettől fogva ez alkotta (különféle tájnyelvek formájában Limousin. Ez a mai nyelv forrása.angol fordító). Dial. de más elemekkel is keverték különféle arányban. Így a lingua romana ritmusában eléggé különböző lett a galltól. A burgundiai. többé-kevésbé latinizált. már megkapta fő jellemvonásait. és más. idejüket álmodozással és üres játékokkal töltve megvolt eszközük. nem volt hasznosabb a költészethez. Azért. hogy életet kapjon. Igaz. de nem volt mélysége vagy filozófiája. nemcsak a kelták miatt. hanem a bevándorlók miatt is) .). melyek úgy múltak el. briliáns. és amely. az általános kételkedés és gúnyolódás eszköze legyen. A császári gyarmatok sok olasz. mint a szatírákhoz. csak a latin szótárat kellett kissé megváltoztatni. Csak a központban és délen találhatók nyomai. akiket hatszáz évig elválasztottak anyaországuktól. melyet azok Kisázsiában beszéltek. élő és harmonikus volt. népszerű latin egyik formája lehetett. és jövőjének útja világosan ki volt jelölve. minthogy pár ércdarabot fölvegyen a gazdag bányák mélyéről és fölhozza a felszínre. művében) hogy idejükben legalább két nyelvet beszéltek általában Galliában.

Sajnos. Ez az erő körül van határolva. a formák szeretetét és a . és noha figyelemre méltó. hogy az elme vagy a szív ábrándjait kifejezze. ő fordította a "Iliádész" első könyvét. mely nagyon különbözött dél Gallia lakóitól. aki nem szimpatizált a katolikusokkal gratulált a pápaságnak a középkor kezdetéhez. melyek a lingua romanat szülték. "Anglia története": Az albingensek a forradalmár írók különös kedvencei. hogy milyen kevéssé alkalmas egy nagy civilizáció szolgálatára. és emiatt jellege és energiája nem hasonlítható össze azokkal a megegyezésekkel és alkalmazkodásokkal. görög. (Macaulay. a kelta elemek a második fokon jelentek meg benne. Ilyen nyelvet használt a nép egy része. mert hiányoznak a leírások a nyelv legkorábbi időszakáról) (lásd Genin furcsa megjegyzéseit a Chanson de Roland előszavában (1851-es kiadás)). Életének egy pillanatában a langue d'oil részben germán nyelv volt. ennek szórendcseréi az érthetőség rovására mentek. hogy a nemzet történetét összeállítsa és hogy megállapítsa. De a languedoc szekta tagjait főleg a lovagrendekből és az egyházi méltóságokból toborozták. noha azóta cáfolták ezt.szerelmi énekekhez és kihívásokhoz. különösen a "Garin le Loherain". latin és germán elemek voltak egybeötvözve (nem lehetünk itt biztosak ebben. hogy egyezkedjen. és az intézmények célja az segédtevékenység volt. De ebben kelta. mint a szanszkrit. o. mivel ezeknek a hagyományoknak a leírói és szerzői is főleg a történelmi tényeket akarták megőrizni vagy kívánságukat kifejezni a pozitív és biztos eredményeket illetően. ők mélyebben kötődtek a katolicizmushoz. 633. mint az Albigensek vagy a bosszantó Manicheizmus. és ilyen ma is. A főnevekben megtaláljuk a végződésekkel való ragozást. és ebben az árja nyelvek egyik legjobb minőségét találjuk arra. ami túlél. irodalmi érték nélkül. és L'Histoire litteraire de France xvii kötet . és amit a tizenhatodik század nyelve már csak kis mértékben tudott fölmutatni. és a vallásban az eretnekség támogatására. Ezeknek az embereknek a lelki alkata miatt és nyelvük miatt nagy rímes krónikáink vannak. amely tanúja az észak uralmának. és emiatt sok mindent megbocsátanak nekik. Írásban az marad meg. és felülete mutatja. A langue d'oil-t hasonló módon formálták? Nyilvánvalóan nem.) Így ez kialakulásakor majdnem annyira germán volt mint amennyire gall. és a nyelv melódiája rögzített elvű volt. különösen Németországban (lásd Lenau költeményét. melyet a modern francia elvesztett. melyet a Revue des Deux Mondes kiadó adott ki. Csinos de nem szép. és így a könnyű szórendcserét. Thesaurus litteratura septentrionalis. de kevesebb. sorról sorra tizenharmadik századbeli franciára. hogy mi volt abban az időben a tényleges igazság. Az albigenserek). A langue d'oil szókincse a frankoktól kölcsönzött szavakat is tartalmazta (lásd Hickes. melyből egy angol író. Az mindenképpen világos.) Ilyen volt a régi lingua romana. hanem az. a méltóság és függetlenség. az igazi költészetet művelni. és német ereje. Érdemeinek lehető legjobb összefoglalása Littré művében található. politikájukat a szabadság élénk eszméje jellemezte. Elveik valóban társadalomellenesek voltak. Így a népszerű irodalom föladata nem az volt. Ez nem lenne lehetséges a modern francia nyelv esetén. hogy a három nyelvből határozott ellenérzés hatására fejlődött ki.

mint a gall alap vagy a római fölépítmény. melynek csak legmagasabb fokát ismerjük. Fáradozásuk nem járt sikerrel. elkezdte elveszíteni alapját. Mivel a fajban a germán elem jóval kisebb. bölcsen belátva. és a tizenhetedik században.a flamand ilyen szempontból ugyanazt az erőt mutatja. (Megfigyelhető. melyből a germán elemek teljesen eltűntek. amely bizonyos költeményekben. A langue d'oil irodalma mindenek előtt hasznossági irányú volt. ezek nem olyan hosszúak. előszó ) . oldal). melynek germán jellege teljesen nyilvánvaló . Az napról napra több formát tartalmazott. csökkent és a tizenharmadik század végén elromlott. a nyelv és az irodalom tökéletes harmóniában voltak egymással. mégis külön tájszólásokat alkottak. és ami maradt. hogy a Vaud és Savoyi tájszólásnak déli gyűrűje van. de különböző arányokból. ha dialektusnak hívjuk őket tájnyelv helyett. Az olvasónak csak össze kell hasonlítania a nyelv mai szerkezetét régebbi megjegyzéseimmel a vérről hogy lássa. Nem dicséri őket. A Szajnától északra megtaláljuk a Picardy tájszólást.szépség keresését. melyek ma is a francia népet alkotják. melyek mind a mai napig élnek. és amely még növekedett is volna. A nyelvnél ugyanez történt. A kincstár kimerült. Noha a langue d'oil és a francia nyelv egységesebb. Ahogy dél felé megyünk a Szajnán a Loire irányában. ezeket nem lehet megtalálni a franciában. (lásd 43. és megpróbálta azt a görög és latin alapján föléleszteni. hogy a különböző tájnyelvek egyensúlyt hoznak létre a . melyekbe régen bele volt ágyazva a kelta nyelvtani élet. A nemes beszéd. kevésbé volt komplikált). a kelta elemek számosabbak lesznek a helyi nyelvben. logikátlan és barbár anomália volt a kelta és latin fejlődése közepén. mint a langue d'oil. a klasszikus tanulmányok feléledésének kora a nyelvet romokban találta. melyekben a kelta. latin és germán elemek voltak összekeverve. és csak megpróbálták a meglévő nyelvet kijavítani. ez szókészletben és ritmusában nagyon közel van a flamandhoz. anélkül hogy elvesztené önmagát. és így a faj. formákat és kifejezéseket használ az arrasi nyelvből (P. A tizenötödikben már csak tájnyelv volt. Ezek nem az uralkodó típus romlásából jöttek létre.) Megmutattam fönt. A burgundiban és a Vaud és Savoy tájnyelvében még a szókincs is mutatja a kelta nyelv nyomait. melyek az uralkodó faj céljainak kedveztek a legjobban. mely erősen emlékeztet Aventicum gyarmatra. Garin le Loherain. Így a tizenhatodik század. (Pott nagyon jól kimutatja. hogy a tizenhatodik századtól az észak befolyása utat engedett a Loire-tól délre lakók előretörésének. hogy az események menetének nem lehet ellenállni. melynek uralkodó eleme a falusi latin nyelv. a germán háttérbe szorult. milyen szoros a kapcsolat az emberek beszéde és fizikai alakja között. más szavakkal. Paris. formák. Ez volt az írók professzionális célja ebben a nagy korszakban. a kelta és latin erősödött. mellyel legalább egy időben hatottak. mely életre hívta őket. mint a lingua romana (mert a fajok és nyelvek keveréke. mint a hosszú beszámolók ezt el akarják hitetni.

és történelmük nagyon későn kezdődik és akkor is nagyon homályos. Mindezeknek. akkor önkéntelenül a fényűző palotákra gondolunk. a szobrokkal díszített előteret. hogy sok ilyen törzs. Ezt föltételezve egyáltalán nem vagyok meglepve azon. csak nagyon kevéssé hasonlítanak egymásra. Sajnos azt látjuk. ahogy ezt általában halljuk.) Részletesen foglalkoztam Franciaország esetével. és úgy találjuk. akkor a nyelv állapota biztosan nagyon kifinomult. akkor ekkhili. noha szomszédok. a nemes lépcsőházakat. Az írás ismeretlen volt számukra. euskara. Ha ilyen természetellenességeket látunk. D'Orbigny szerint az úgynevezett Chiquita csoport Középamerikában olyan törzsekből áll. A szóhasználat furcsa. és bas-breton már rég eltűntek volna. melyre már hivatkoztam. a vér és a nyelv között. de világosan kifejezi a gondolatot. mert a romos tetőn beesik a víz. A férfiak néha más szavakat használnak mint a nők. De vannak mások is. Az új világban sok nép él. valaha a reneszánsz díszei. de ez elv Európa többi részével is könnyen megmutatható lenne. és ha egy férfi a nő szavait használja. hogy a nyelv egymást követő változásai és változtatásai nem évszázadok munkája.). a lugas rácsozatát. melyek haszontalanok a benne élő szemét népség számára. hogy az amerikai vademberek nyelve felsőbbrendű.faj. mint saját maguk. melyek legnagyobbika kb. akik. és egy közös eredet különböző ágaiból erednek. melyek forradalmak után parasztok durva kezébe kerültek. amikor ezt mondja: "A tájnyelvek az egység sokfélesége. A szem csodálja a szép oszlopokat. A dolgok ilyen állása csak teljes faji anarchia idején jön létre. (Ersch és Gruber Enciklopédiája. és ezek ma is élnek. mint a Chiquitok komplikált és tudományos nyelv birtokában vannak. Amerikában a sors különös szeszélye folytán a legenergikusabb nemzetek így titokban fejlesztették ki a beszédet. és meglepően szép oromfalakat. melyek a bennszülöttek mai barbár körülményeiből erednek. akkor megváltoztatja a végződéseket. A gondos kidolgozás mellett ilyen szegénység valószínűleg az idő rontásának következménye. A nyelv változásait a vér változásai okozzák az egymást követő nemzedékekben és a párhuzamosság pontos. hogy a számok maximálisan tízig érnek. mely többé-kevésbé idegen számukra. Itt el kell magyaráznom egy jelenséget. A zsidókat és a parsikat hoztam föl példának. Ahol a szókészlet ilyen nagyvonalú. 1500 fős. Most bizonyosan azt tudom mondani. éspedig bizonyos faji csoportok ellenszenvére (nyomás miatt. ha azok lennének. szükség miatt vagy saját természetük miatt) saját nyelvük iránt egy idegen javára. 66 o. hogy a fajok különleges jellegzetességeire való tekintettel a nyelvtudomány igazolja a fiziológia és a történelem minden . a folyosók padlója törött és férgek rágják az omladozó falakat. az egyszínű fény fölbomlása. a legkisebbnek is saját nyelve van. és a legkisebb 30-50 emberből áll. És látható lenne általános szabályként. berber.

noha gyakran nem könnyű rögtön bebizonyítani. közömbösek vagyunk történetük iránt. mint a fajok. Ezért. csak annyit mintha megtudnánk. és nem tudjuk létrejövetelük szabályait azonosítani. csak azt a fajt szabad tekintenünk. a nyelvek rendszere szorosan összefügg a fajok rendszerével. hogy az azt beszélő emberek egyfajúak-e vagy kevertek. csak nagyon nagy vonalakban. nem népcsoportokról. egészen biztos. ha azokat a történelem igazolja is. nem tekinthetők teljesen bizonyítottnak. Az ebben a fejezetben említett szabályok azt bizonyítják. és annál elméletibbek az érvek. A többi ősi nyelv ugyanilyen eset. Hogy erről megbizonyosodjunk. De nem szabad a segítséget föltétlenül elfogadni. XVI. Ezt a szabályt a szükséges óvatosság diktálja. A zsidók föladták nemzeti nyelvüket. Eredményeink. annál homályosabb lesz a fény. hogy a nyelvek ennélfogva nem egyenlők értékben és jelentőségben függetlenül formáiktól és alapelemeiktől. hogy változataik. akkor az biztosan elkorcsosul és kihal. Így le lehet fektetni az általános axiómát. éppen úgy. de közös törzsüket már nem ismerjük. Noha egy nemzet néha megváltoztathatja nyelvét. vagy elméleteket csak arra építeni. de a szemita nemzetek összessége se nem vesztheti el nyelvét. Nem ad nekünk hasznosítható tudást. csak a más kifejezésekkel való keveredést mutatják. hogy a bizonyítást mindig el lehet végezni. és ha mindet bejártuk. Ez valami. Semmit sem tudunk euskaráról kivéve a nevét. A legkisebb kétség nélkül az ember nyelve mentalitásához illik. amikor a történelemben egy népről van szó. Elkeserítő ha ezek visszavetnek. Most a négerek és pár sárga csoport kivételével csak negyedik módon keveredett fajokat találunk a történelemben. és az iránt. vagy azokat a faji elemeket fölfedezni. és meg sem tud történni összetett nemzeteknél.tényét. hogy minőségük és érdemeik. ha a nép érdemei nem felelnek meg a nyelv érdemeinek. mint egy nép vére. hogy eredetileg tökéletes megfelelés van a faj szellemi erkölcsi tisztasága és nyelve között. végül. melyekből az emberi faj áll. Tudjuk hogy a szanszkrit és a zend rokonok. nagyon veszélyes elégedetten nyugodni velük. Minél tovább megyünk vissza. ez soha nem történik meg. mint a fajokéi is. Máig nem fedeztek föl hasonlót. Következtetéseit nagyon óvatosan kell kezelni. Így minden ismert nyelv származék. fejezet . ha magas szintű nyelvet használ egy arra érdemtelen csoport. sem mást nem fog fölvenni. ha túl sok különféle elem árasztja el őket. vagy származtatott nyelv. akik fajilag azonosíthatók de politikailag függetlenek. Az etnológia hálás lehet a filológiának a segítségért. hogy ez ősnyelv-e. amely a nyelvet tervezte és amelynek a nyelvet tervezték. de nem mindig annak tényleges civilizációs értékéhez. melyek a nyelvtudománytól jönnek. mikor megpróbáljuk az emberi család haladását nyomon követni. (Ez az elővigyázat csak akkor alkalmazandó. eltűnhet vagy fölszívódhat.

és amely. hogy lenyelje. ami őt illeti nem tesz nagy különbséget jó és rossz között. bármilyen durvák vagy szörnyűek. módszerei rosszak.xvi. Érzékei. Mindent megeszik és olyan szagok. rif. gyakran magas és domború. Általában hajlamos az elhízásra. a szenvedés láttán vagy egy szörny közömbösségét mutatja. noha nem korlátozódik a sárga típusra. ami nem túl mély és nem túl magasztos (Carus. különösen a tapintási és szaglási a másik két fajé fölött állnak. melyet nem köt le egy dolog. az anyagi javak iránti vágy noha állandó. ezeket alapos erkölcsi és testi különbségek választják el a többi élőlénytől. Ezt önmagában tekintve. Azt is mondhatjuk. Vágyai gyöngék. akarata inkább csökönyös mint erőszakos. és utal végzetére. amely annyira jellemzi a négert. de sokkal válogatósabb ételének kiválasztásában. ahol emberek élnek. Érzékeinek erőssége a legmeggyőzőbb bizonyíték alacsonyrendűségére. De mégsem csak bestia. azt is garantálja. Megmutattam. melyet a csípő formája mutat. és ezen belül is az árjáké. neki kellemesek. A három nagy faj tulajdonságai. amely fölébresztette érzékeit és vágyait fölébresztette. mindent elég gyorsa megért. a négert gyerekkorától jelzi. és hajlik a fásultságra. Amit meg akar enni. de határok között marad. azt gyorsan eszi és mértéktelenül. csak a fizikai jelekből kiindulva három nagy. Szereti a hasznos . melyek bennünket zavarnak. o. Ezekhez hozzá lehet adni állhatatlanságát és érzéseinek szeszélyességét. (A néger tapintása és ízlése erős de nem tesz különbséget. koponyája közepén láthatjuk az erőteljes energiát. amellyel vizsgálja azt a dolgot. melynek tárgyai durvák. vagy olyan gyávaságot. és világosan megkülönböztethető típust tudtam megkülönböztetni. op. (Pruner)). Természettől fogva falánk. A fiziológia módszerei lehetnek bizonytalanok. 60. a fehér faj fölsőbbrendűsége. mely. semmi sem undorítja vagy taszítja vissza. egy dög sem túl undorító ahhoz. Szelleme mindig nagyon keskeny körben fog mozogni. Minden étel jó szemeinek. Az állati jelleg. Szellemi képességei alacsonyak vagy nem létezőek. Az arc körvonalai háromszög alakúak. és ez az emberi gép. mely az önkéntes halálban keres menedéket. hogy az az erőszak. A fej első része széles és csontos. A sárga faj ennek a típusnak pontosan az ellentéte. és a létra lábánál áll. mert alacsony homloka mögött. a sárgát és a fehéret. hogy ezt szörnyűnek lehet nevezni. az orron és az állon semmi nyoma nincs azoknak a kidudorodásoknak. A koponya előre néz és nem hátra. Ugyanez áll a szagokra. A néger változat a legalacsonyabb szintű. Végül is nem törődik sokat sem saját életével sem másokéval: akarattal öl az ölés céljából. szertelen vágyait mindegyik kielégíti. A sárga embernek kis testi energiája van. Mindenben közepességre hajlik. a feketét. eredményei csekélyek. hogy a létező világ egy helyén.). nem mutat szertelenséget. innen mégis teljes bizonyossággal haladhatunk tovább. de gyakoribb mint más fajoknál. hogy kívánsága hamarosan kielégül és elfelejti a dolgot. Ismétlés. melyben olyan könnyű érzelmeket fölkorbácsolni. melyek a négert jellemzik. kívánsága és akarata olyan erős.

Ezek alatt a kategóriák alatt mások is megjelentek és ma is megjelennek. Jobban tudják. tudatosak kegyetlenségükben. Minden civilizáció alkotója azt kívánja. és a testi megfontolások kevésbé csábítják és kötik le. hogy azokat elhárítsák. hogy a legkönnyebben és a legkényelmesebben éljen. és a kemény despotizmus ellen is. Aligha kell megemlítenem. Gyakorlatias a szó legszorosabb értelmében. hogy a négerben megvan-e ez a tudatosság. és így nagyobb árat tulajdonítanak neki. és nyíltan ellene vannak a formalizmusnak. Ezzel egyidőben találtak okot. (Martins megfigyelte. nem tudják annak idegközpontját megalkotni. Az alapvető indíték a becsület. amely különféle nevek alatt a faj eszméjében hatalmas szerepet játszott. sokkal bátrabb és ideákkal telibb. akadályok esetén állhatatosak maradnak és végül megtalálják az eszközt.). mely alatt a kínai boldogan vegetál. hogy társadalmának derékhada. mely olyan értékes számukra. van érzékük a hasznosság iránt. hogy befejezzék tevékeny életüket. keveset fedez föl. mert . Nagyon kétséges. Ezeknek a típusoknak a keveredéséből származnak a harmadlagos csoportok. A fehér fajokat az élethez való rendkívüli kötődés jellemzi. Nem álmodozik vagy állít föl elméleteket. mely az egyetlen útja a néger kormányzásának. Vágya az. 259 o. nagy érzékük a rend iránt. de ez sokkal messzebb és magasabbra ható.dolgokat. annak minden civilizáló befolyásával ismeretlen a sárga és fekete embernek. mely elegendő arra. hogy hogyan használják. nagyobb testi erejük van. vol. de értékeli és átveszi. Mert úgy érzem. de mind saját személyüket. Ezzel egyidőben figyelemre méltó. kötelességem kihagyni az ádámi ember megvitatását. Ilyen az emberi faj három alkotó eleme. mint a sárga fajoké.. A negyedfajú csoportok a harmadfajúak keveredésének eredményei. Másfelől a fehér ember hatalmas felsőbbrendűségét a szellemiek területén érzékeik alacsonyrendűsége kompenzálja. és azt nemcsak mint a béke és nyugalom megmaradásának eszközét látják. az érzékek terén a fehér ember kevésbé tehetséges mint mások. A sárga fajok világosan fölsőbbrendűek a feketéknél. és értékel bizonyos mennyiségű a szabadságot. Másodlagos típusoknak nevezem őket. Ezek némelyike nagyon erősen jellemzett és új és külön kiindulási pontot alkot. Ezeknek van gondolkodási energiájuk. hogy az európai a színesek fölött áll az idegi folyadékok kinyomásában (Reise in Brasilien. Ha kegyetlenek. noha fizikailag messze ő a legerősebb. a középosztály ilyen emberekből álljon.). hanem az önmegtartás elkerülhetetlen eszközének. vagy olyan tiszta vérű törzs. vagy inkább energikus intelligenciájuk. ami hasznos számára. vagy a szépség és tevékenység akcióit mozgásba lendíteni. amely két idegen fajjal keveredik. hogy a becsület szó. tiszteli a rendet. De nem alkotnak civilizált társadalmat. mind másokat tekintve kímélik az életet. Eljutottunk a fehér emberhez. i. sőt rendkívül módon vonzódnak a szabadsághoz.

A maláj fajta. Noha ezek messze nem egyenlítik ki a hibákat. akikkel a történelemben találkozunk. és ezt a kárt senki sem tudja ellensúlyozni vagy kijavítani. sem lehetőségük arra. különösen a szenvedély és vágyak mérséklődését. de néha ajánlatosak. és a legfőbb következmények egyike. a nagy lealacsonyodott ugyanebben a folyamatban.mindezek csodák. de bizonyos előnyök árán venném meg. aki ügyvéd. összetettek. Az ilyen állapot annyiból ideális. nem volt sem idejük. mert elemeik túl számosak. és csak akkor képzelhető el. hogy a mulatt. és aktívabb. Mind a jó. túl különbözőek vagy túl barbárok. intelligensebb. sőt azt is lehet mondani. az alsóbbrendű fajok javítása és nemesítése . De ezek csak átmeneti előnyök. aki teljesen vadember volt. A kicsi fölemelkedett. Mások nem teljesek és rosszul rendezettek. mind a mai napig. Nem tagadom ezeket a jó eredményeket. melyek a vérkeveredés során lettek láthatóak. A fehér faj fölsőbbrendűségét megmutatná ugyan. csak a fehér és fekete keveredése után születik meg. mely a sárga és fekete fajok keveredésének az eredménye. hogy minden típus legprimitívebb jellege rendetlenné vált. akik fölsőbbrendűek a tisztán finn törzseknél és a négereknél is. de azt is meg kell mondanom. A művészet és a nagy irodalom. melyekért hálásnak kell lennünk.magasabbrendű és briliánsabb képet adnak nekünk az emberiségről. A fehér és sárga egyesüléséből közbenső típusok születtek. hogy ezt eddig nem láttuk a történelemben. de szét is szóródnak és elválnak egymástól. Sajnos. Iliad és Shahnameh hősei. mint bármelyik őse. hozzájuk veszem a viselkedés és hit finomodását. és a folyamatos keveredés réme jelenik csak meg. melyek egész emberiségnyit tesznek ki. hogy valami gyümölcsöző célra egyesüljenek. akkor a fensőbbség kétségtelenül mindig a fehér fajok legjobbjai kezében lenne. És még ezeknek a vére sem volt teljesen tiszta. Ha a három nagy típus szigorúan elhatárolódott volna.teljesen összeforrott fajokból jön. és semmire sem volt képes. mely mindhárom típustól egyformán idegen. a skandináviai harcosok . Igazságtalan lenne azt mondani. melyek eltűntek . Mert gyűjtöm a fajkeveredésből származó előnyöket. Itt nincsenek határok. sokkal több néger nagyapjánál. ha észrevesszük a fajilag tisztán maradt fehérek vitathatatlan fölsőbbrendűségét. és gyakran kölcsönösen ellentmondanak egymásnak. melyet a kevert vérűek hoztak létre. mint a száz évvel későbbi kevert típusok. mind a rossz tulajdonságok intenzitása csökken a vér gyakori keveredésével. hogy a primitív India brahmanjai. A művészi zseni. orvos vagy üzletember lesz. és a sárga és fekete változatok mindig a fehérek legalsóbbjai lába alatt mászkálnának. intelligensebb és megbízhatóbb eszközei voltak a civilizációnak és nagyobbak. hogy minden keveredés rossz és ártalmas. melyeket hoztak. hogy antiszociálisak. De mindez bekövetkezett. az eltűnt nemes fajok dicső árnyékai. az emberi fajok. és észreveszem. ha ezekre a kevert és vegyes fajokra nézünk. De ez nem lenne tiszta nyereség. Eredetileg a fehér .

a harmónia rendkívül nehéz helyzetbe kerül és az egész anarchikus állapotot hoz létre. A többiek ezek közül keringtek többé-kevésbé függetlenül. és nem egyetlen keveredés miatt. akkor ezek újabb középszerűekkel állnak össze és olyan szövetségeket hoznak létre. de csúnyák és gyöngék. keverékek álltak elő. hogy semmi esem létezhet ennek segítsége nélkül. Másfelől. Az embertömegek közül. mint a bolygók a nap körül. mely nem a fehér fajokból indult ki. a közös ösztönök és érdekek működése. Ez a történelem leckéje. Ereje maradó minőségében volt. mely nem a közéjük keveredett alsóbbrendű törzsekből jön. hogy minden kultúra a fehér embertől származik. hogy a változás nem áll itt meg. és ennélfogva lehetetlen lesz a harmónia. és különös képességeket hoz létre. melyek a Földön éltek. Ha ebben a tíz kultúrában van olyan elem. hogy a népek csak a vérkeveredés hatására degenerálódnak. ez csak magának az emberiségnek a költségén lehetséges. és olyan halálos mag. mert ha középszerűek jönnek létre a nagyobbak kárára.fajé volt a szépség. hogy degenerálódásuk foka pontosan megfelel az új vér mennyiségének és minőségének. de erő nélkül. ez már nem tartalmazta eredeti előnyeit. melyek szépek voltak. lealacsonyul. elerőtlenedik és alázatossá lesz éppen legnemesebb fiainak alakjában. mely minden társadalmi kötelék . hogy jobb rengeteg degradált egyedet középszerű emberekké tenni. mikor a fehér vér mennyisége megnőtt a rengeteg egymást követő keveredés miatt. ha a tények megegyeznek a mondottakkal. a legjobb és leggazdagabb tulajdonságok értéke lecsökken. megszületik a Bábeli zűrzavar. akkor ennek a könyvnek az egész elmélete hamis tényekre alapoz. mégis igaz a szerencsétlen tény. amíg megőrzi a nemes csoport vérét. Ezt a nyilvánvaló ellentmondást könnyű elmagyarázni. és gyakran csak növelte a meglévő faji elemek zavarát. és egy civilizáció életképességére a legdurvább ütés. és a faji keveredés során előálltak olyan számosan lesznek. és hogy egy társadalom addig nagy és virágzó. amely elsatnyul. Megmutatja. Ahogy ez fokozódik. föltéve hogy ez a csoport fajunk legértékesebb elemeihez tartozik. hogy megszűnik az élethez szükséges homogenitás. Csak a tényleges részletek tudják a végső pecsétet rányomni rendszerem igaz voltára. de ahogy keveredett a többiekkel. Ha azt is valljuk. és a társadalmak lezuhannak a szakadékba ahol a világ minden ereje sem tudja megmenteni őket. amely azt létrehozta. melyek egyre nőnek és egyre alacsonyabbrendűeket nemzenek. és csak azok tudják kellő pontossággal megmutatni fő tételem teljes kihatását. Ahogy ehhez további elemek adódnak. amennyiben növelik értékét és nemesítik. Továbbá. intelligencia és erő monopóliuma. akkor vitathatatlan bizonyítékunk van fajunk nemességére. ha ez uralkodó elemek. Egy tökéletes keveredés minden foka új típust hoz létre különféle elemekből. a létezés közös logikája. csak tíz emelkedett föl a teljes társadalom állapotába. melynek vére meg van hamisítva és kimerült mert szenved a gyalázatos változások miatt. Ha a vérkeveredés egy bizonyos fokig hasznos az emberiségnek. és még erőssége is rendetlenséget hozott. mely nem fog csökkenni. és merő jelenlétük a rossza táplálja. erősek de nem intelligensek vagy intelligensek. mint egy hercegi nemzetséget megtartani.

II. Ezt a társadalmat az indiai árja gyarmat alapította. a föníciaiak. I. Ott nincs igazi civilizáció az európai elemek között. V. melyek az ötödik században lettek nyugatias elmék. de ezek nem keveredtek a feketékkel. Az görögök. akik körül etiópiaiak. Hasonlóképpen nincs spontán civilizáció a sárga fajok között sem. MEGJEGYZÉS: A "tíz civilizáció" melyeket a legutóbbi szakasz említ. melyek szintén árják voltak. melyek az Óvilágból származnak. A fönti listán a néger fajok egyike sem látható. IV. mely a Nílus felső völgyében telepedett le. de nem hinduk. a lydiaiak. Csak ha másokkal keveredik. és ha itt az árja vér kihal. a mexikói és a perui. a kartágóiak és a hymiariták is hozzátartoztak. hanem elvegyültek a maláj és sárga fajok között. ez rosszabbat ígér a jövőre nézve. a következők. A zoroászter irániak. III.-X. az alleghani. könyvsorozat. és az indiai kontinens keleti és északi részén.egyetlen igazolója. szemita elemekkel keveredve. Egy Indiából jövő árja gyarmat hozta a kínai civilizáció fényét is. VIII. A kínai civilizáció melynek fölemelkedése hasonló okokra vezethető vissza. és északkeletről erősítést kaptak számos fehér elemtől. akik ugyanebből az árja családból származnak. Nincs nagyobb átok. a hetedik. Az olasz félsziget ősi civilizációja. A három amerikai kultúra. Ezt kelták. hat legalábbis részben az árja faj kultúrája. mely legmagasabb fokát az Indiai Óceán körül érte el. Az indiai civilizáció. Jelenleg Európát szinte teljesen a fehér fajon alapuló csoportok lakják. A germán fajok. Civilizációs minőségüket a fehér megszállásoknak köszönhették. . árják és szemiták hozták létre. perzsák és baktriaiak név alatt. Ezek árják voltak. az asszíriai az iráni reneszánsznak amely történelmileg a legjobb cím a hírnévnek. az árja család részei. ibériaiak. akik Középázsia egy részét uralták a médek. Ezt árja fehérek hozták létre. képes civilizációt létrehozni. Az első hét kultúrából. núbiaiak és néhány kisebb nép élt. ahol az árja ág nem uralkodó. és ha a dolgok jelenlegi állása nem a legjobb. mint a Nílus mentiek. melynek ez az első kötete. mint civilizáció létrehozója. melyekben nagyon számos a nem árja elemek száma. Az egyiptomiak. mint az egyiptomié. Az asszíriaiak. VI. Brahmaputratól délkeletre. létrejön a stagnáció. VII. a római kultúra bölcsője. mint az ilyen rendezetlenség. Ezeket részletesen vitatja a "fajok egyenlősége" c. nyugatra az Ammon oázistól. melyeket Sém és Hám utódai neve alatt lehet csoportosítani. akikhez a zsidók.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->