TÁMOP 3.1.

4-08/2 -2008-0089

II. Rákóczi Ferenc Bölcs de, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és

Szakközépiskola

Feladat-ellátási hely:
Csicserg Óvoda
Nagylóc
Rákóczi út 137.

SAJÁT INNOVÁCIÓ:

NÉPHAGYOMÁNY RZÉS A CSICSERG ÓVODÁBAN

KÉSZÍTETTE: DR. TÓTH ENDRÉNÉ ÉS SZELES GUSZTÁVNÉ

NAGYLÓC, 2010

1
 Tartalomjegyzék:

1. Helyzetkép . ..2

2. Néphagyomány rzés ..5

3. Helyi hagyományok, sajátosságok, népszokások 7

3.1. Leveg selem - szi ünnepkör 7

Szüreti felvonulás ...7

Mihály napi vásár 11
z selem - Tollfosztó az óvodában .13

3.2. Téli ünnepkör. ..16

Ádvent ..16
Betlehemezés Karácsony . 17
Víz selem Farsang ....18

3.3. Tavaszi ünnepkör ..22

Gergely járás .23

F ld selem - Húsvét 24
Pünkösd 27

4. Felhasznált irodalom jegyzék .33

2
 Helyzetkép - Nagylóc és a Csicserg Óvoda rövid bemutatása

Nagylóc Nógrád megye közepén a Cserhát dombjai között található, különleges

szépség , természeti értékekben, néprajzi hagyományokban gazdag vidék .A
szomszédos község a világörökséghez tartozó Hollók vel.
A község környezete jellegzetes dombos, hegyes, erd s, közép - nógrádi táj.
A település lakosságának száma az országos és megyei átlaghoz hasonlóan évek óta
folyamatos csökkenést mutat, a természetes fogyás a jellemz , sok az id s
állampolgár.
A 2007-es statisztikai adatok szerint a lakosság száma 1678 f , míg 1998-ban 1828 f
élt a településen. A mai adatok szerint 325 f –az összlakosságnak a 19%-a cigány
származású, de az iskolában és az óvodában magasabb ez az arány. A településen
belül nincsenek elkülönített telepek, etnikailag szegregált lakókörnyezetek. A faluban
él k saját családi házakban laknak. Az életszínvonal átlagosnak mondható, eltérés a
vállalkozói tevékenységet végz k körében, illetve- a munkanélküliségb l adódóan- a
családi problémákkal küszköd k körében tapasztalhatók. Az utóbbi rétegb l kerül az
óvodába felvett halmozottan hátrányos helyzet gyermekek többsége.
Óvodánk írásos dokumentumai 1960-ból valók, de más hivatalos adatok szerint már
1940-t l m ködött községünkben a gyermekek felügyeletével foglalkozó intézmény.
Jelenleg 53 f s létszámmal két csoporttal m ködik óvodánk, feladat ellátási helyként a
szécsényi iskola - komplexumhoz tartozva. Négy óvodapedagógus és két szakképzett
dajka látja el az óvodai nevelést. Magas a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos
helyzet gyermekek létszáma, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 43 óvodás
kap.
E helyzetnek az oka, a családok rossz anyagi körülményei, a munkanélküliség, az
ingerszegény környezet, életvezetési problémák, nevelési hiányosságok, a szül k
iskolázatlansága, és a korai gyermekszülés.
Óvodánkban a helyi adottságaink lehet vé teszik, a természet szeretetének
kialakítását, a természet védelméhez szükséges attit d és erkölcsi értékek
átszármaztatását. F profilunk a környezeti nevelésen keresztül az alapkészségek
fejlesztése, sok játékkal, tapasztaltatással, élménnyel és humorral. F cél és feladat
számunkra, hogy a szül k bizalmát elnyerve, közösen nevelhessük a ránk bízott
gyermekeket. Hisszük, hogy a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet roma és
nem roma származású óvodások felemelkedése els sorban az óvodai nevelés, majd az
iskolai oktatás útján érhet el. Óriási felel sség hárul ránk azzal, hogy ezt az
alapozást mi óvón k végezhetjük és közvetlen módon befolyásolhatjuk a szül k
útkeresését a nevelés útveszt iben.
Ezt a folyamatot szeretnénk még színesebbé, még tartalmasabbá tenni a Kompetencia
Alapú Óvodai Programcsomag alkalmazásával.

3
A pályázat címe amit nyertünk: TÁMOP - 3.1.4 A kompetencia alapú oktatás
bevezetése, egyenl hozzáférés és szakmai megújulás a szécsényi többcélú
intézményben.

A nagylóci óvodában két óvodapedagógus lett a megvalósító, mi ketten Dr. Tóth

Endréné és Szeles Gusztávné.

Amit vállaltunk :
• egy csoportban a két megvalósító alkalmazza a kompetencia alapú óvodai
nevelés programját,
• helyi tantervet, pedagógiai programot kell módosítani,
• önálló fejlesztést kell létrehozni: helyi hagyományok, sajátosságok,
népszokások beépítése a helyi nevelési programba,
• jó gyakorlatot kell átvenni: Lépésr l- lépésre… programból,
• pedagógus - szül kapcsolattartás rendszere.

A program megvalósításához a pályázat a következ segítséget nyújtja:

• képzéseket, tanfolyamokat, szakért ket, eszközöket biztosít .

A személyi feltételek biztosítottak a program alkalmazásához óvodánkban, a tárgyi

feltételek azonban még hiányoznak, viszont a képzés alkalmával lehet ségünk volt
megismerkednünk velük.

Óvodásaink ennek a programcsomagnak az alkalmazásával többet kapnak az el

nevelési gyakorlathoz képest abban, hogy olyan kompetenciákat alakítunk ki bennük,
melyeket nem csak megtanulnak, hanem alkalmazni is tudnak majd a
hétköznapokban.

A szül knek azzal ad többet, hogy a programcsomag alkalmazása olyan

kompetenciákat alakít ki a gyermekeikben, melyek segítik a közösségi
alkalmazkodást, hozzájárulnak a boldogabb családi élethez. A szül k felkészítése az
els szül i értekezleten történt/ szeptemberben/, elmondtuk a program
jellegzetességeit, többek között, hogy a négy alapelem – leveg , - t z,- víz,- föld,-
köré szervezi a feldolgozandó témákat, fokozottan hangsúlyozza a differenciált
fejlesztést és kiemelten kezeli az óvoda, iskola problémakörét. Azonban a játék
továbbra is megmarad a nevelés egyik hangsúlyos eszközének. A projekt ideje alatt
szakért k, tanácsadók segítik az óvón k munkáját, több alkalommal meglátogatva az
óvodát és az óvodapedagógusokat. A szül k a családi programok szervezésével
nagyobb betekintést kapnak az óvodai életbe.

4
Miért vállalkoztunk az óvodai kompetencia alapú programcsomag alkalmazására?
Egy továbbfejlesztési lehet séget láttunk benne, a helyi óvodai nevelés hatékonyabbá
tételét, a céltudatosabb munkatervezést, szemléletmód váltást, pedagógiai megújulást.

A kompetencia programcsomag alapelveivel, pedagógiai alapvetéseivel a nagylóci

óvoda értékrendje is azonos.

Alapelvek, pedagógiai alapvetések

l. A gyermeknek joga van egyéni szükségleteinek kielégítésére, életkori és egyéni

sajátosságai szerinti fejl dési ütemhez, megfelel , gondos neveléshez.

2. Óvodás korban a játék a fejl dés eszköze, semmi mással nem helyettesíthet .
A játék a gyermek számára a leghatékonyabb képességfejleszt eszköz, a legf bb
élményforrás.

3. A gyermek örömét leli a munkajelleg tevékenységekben, ezek segítenek a

mindennapi normák, értékek, szabályok kialakításában.

4. Minél több tapasztalat, cselekvés, természetes élethelyzet adja meg óvodásaink

tudásának alapját, kelti fel kíváncsiságát és motiválja a további tevékenységre.

5. Az óvodában komplex nevelés folyik.

6. Az az igazi ismeret, amelyet a gyermek saját maga szerez meg, fokról-fokra,

szépen egymásra épülve.

7. A gyermek számára a biztonság alapja a folyamatos, szeret , félt , óvó

gondoskodás,
az egyéni differenciált bánásmód.

8. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelés egész rendszerét.

9. A sajátos nevelési igény gyermek is teljes érték ember, az óvodában az egyik

legfontosabb alapelvek egyike a másság elfogadása.

10. Az óvodapedagógusok és dajkák személyében a gyermek társra, támaszra kell,

hogy találjon. Elengedhetetlen az érzelmi biztonság.

5
11. Az óvodai csoportlégkört úgy kell kialakítani, hogy a közösségben minden
gyermek megtalálja a maga helyét, együttm köd , ugyanakkor szabad akaratú
egyénné váljon.

12. Életkorának, fejl dési szintjének megfelel en kialakított szokásrendszer teszi a

gyermeket szabálytisztel vé, iskolás- illetve feln tté válásának idejére.

13. Az egészséges életmód alapjainak biztosítása, valamint az egészséges életmód

iránti igény kialakítása, fontos óvodai nevelési cél/ életritmus, tisztálkodás,
táplálkozás, öltözködés, mozgás/.

14. A környezetvédelem, a környezettudatos magatartás megalapozása ugyancsak

fontos nevelési cél.

15. A családok nevelési szokásait fontos közelíteni az óvodai nevelés szokásaihoz,

megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést. Ezért fontos a családok
megismerése, együttm ködés kialakítása, az együttnevelés elérése. Cél, hogy
óvodáskor végére, iskolára alkalmas gyermekeket bízzunk a szül kre.

6
1. Néphagyomány rzés

A néphagyomány századokon át fejl dött és ez a fejl dés napjainkban sem állhat meg.
A régi tovább él az újban és az új magában hordozza a még újabb csíráját. Aki nem hisz
ebben a
fejl désben, nem látja ennek a folyamatnak a törvényszer ségét, az akarva, akaratlanul
halálra ítéli, kiiktatja életünkb l a hagyományt is. A népm vészet megbecsülése nem
korlátozódhat arra, hogy néha-néha megcsodáljuk a múzeumokban a régi szépet, mint
egy elmúlt világ hagyatékát. Annak érdekében, hogy a régi szokások, hagyományok,
tárgyi emlékek ne t njenek el, szükséges a fiatalsággal megismertetni a nagyszüleik,
seik életet. Minél el bb kezd dik a múlttal való ismerkedés, annál több az esély, hogy
feln ttként jobban fog köt dni szül földjéhez, annak kultúrájához, s képes lesz ezeket
az ismeretket továbbadni gyermekeinek, unokáinak. Így érhet el, hogy lelassul a kis
falvak elöregedési folyamata és a fiatalság szül földjén marad, egy értékes identitás
tudattal.

A hagyományokkal, különösen a helyi hagyományokkal, már óvodás kortól kell

megismertetni a gyermekeket. A még mindenre nyitott kis gyermek sokkal
fogékonyabb a néphagyományok befogadására, ujjá élesztésére.

„ Kevés olyasmi létezik, ami megakadályozza az ember er szakossá válását, ilyen a

bizalom, a kölcsönös segít készség, a m vészetek és a kézm vesség gyakorlása
– csupa hagyományos rituálé, melyet a tisztelet tart életben, mivel a tisztelet és
megbecsülés létfontosságú a civilizáció számára.”
( Yehudi Menuhin )

„Sokat tehetünk azért, hogy ez a tudás, hagyomány beépüljön a mi gyermekeink életébe,

és így meg rz djön.
Lehet ség van arra, hogy a népi kultúra gazdag világából tudatosan válogassunk.
A szokások többsége a naptári évhez, a természet jelenségeihez, az évszakok
változásaihoz , a munkához, az emberi élet fordulópontjaihoz, valamint egyházi
ünnepekhez f dik. Tartalmaz a földm velésre, a mez gazdasági eszközökre, a
termesztett növényekre, a házi-, részben vadon él állatokra, a népi
építkezésre,mesterségekre, sütésre–f zésre, ruházkodásra vonatkozó ismereteket is.
Vagyis komplex lehet séget rejt az óvodai nevelés számára:
• élményt ad,
• szórakozást nyújt,
• ismeretekhez segít,
• fejleszti az ízlést,
• közösséget épít,
• hazaszeretetre nevel,
• viselkedési mintákat közvetít,

7
 • megalapozza a gyermek érzelmi, hitbeli, esztétikai és morális biztonságát.

A gyermek saját és társai megismerésével (ki milyen feladatra a legalkalmasabb – kiben

milyen képesség a leger sebb – amelyre alapozva saját személyiségét alakíthatja, s
amelyet használva leginkább) szolgálja társait, a közösséget.
Személyes kapcsolatokon keresztül közvetve vagy közvetlenül tanul, kifejleszt
kézügyességét, képességeit.”
( Kompetencia alapú nevelési program )

3. Helyi hagyományok, sajátosságok, népszokások

Az óvodai nevelés els sorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. A kapcsolat

kiépítésének szerepe az óvón é, az feladata, a sokféleség koordinálása. A kölcsönös
tájékozódás / családlátogatás, óvoda megismerése/, a jó kommunikáció segít abban,
hogy elfogadjuk egymást, s hogy céljainkat minél maradéktalanabbul tudjuk
megvalósítani. A szül k az óvón k tervei alapján a csoport munkájában aktívan részt
vehetnek, de nyitottak vagyunk minden, a család fel l érkez és a gyermek érdekeit
figyelembe vev kezdeményezés befogadására.
Szerencsések vagyunk ebben a helyzetben, mert az óvodánkba járó gyermekek
nagyszüleit l, valamint a községünkben több éve m köd Faluvéd Egyesület
Hagyomány rz Csoportjának id s tagjaitól sok segítséget kapunk a hagyományápolás
megvalósításában. Ennek a csoportnak mi is tagjai vagyunk, életünk részét képezi, így
mind ezt hitelesebben tudjuk átadni.
A népszokások, a hagyományok a naptári év egy-egy napjához, vagy egy adott
ciklushoz kapcsolódnak.

Évszakonkénti jeles napjaink, eseményeink:

3.1. Leveg selem - szi ünnepkör - Szüreti

Nagylócon a szüreti felvonulás a templom szenteléshez kapcsolódik, templomunk a

XV.sz els felében épült, 1889-ben átalakított gótikus stílusú, oldalhajós m emlék
épület.
Erre az ünnepre hazalátogattak a faluból már elszármazott rokonok, ismer sök. A
családok nagy vendégséget tartottak a tiszteletükre és ezt megjelenítették az ünnepi
öltözékükkel is. Innen ered a színes népviseletben történ felvonulás.

8
Felvonulók a felújított templom el tt

Népviseletben a falu apraja - nagyja

9
 Felvonulás a színpadra

Megvalósítási lehet ség az óvodában:

• ismerkedés az szi gyümölcsökkel, zöldségekkel,

• versek, dalok, mondókák tanulása
• nagyszül k bevonásával népmese hallgatása
• szüretelés, must készítése…
• körjátékok játszása: párválasztó
• szüreti felvonuláson, m soron történ részt vétel ( az óvoda által
elkészíttetett népviseleti kis ruhákban.)

Körjáték: Piros alma kigurult /Óvón i gy jtés – Dulai Józsefné Teri néni
nyomán/

Piros alma kigurult, piros alma kigurult a kosárból,

Nincsen aki felvegye, nincsen aki letörölje a sárból.
Én felveszem, letörölöm a sárból,
Kérek csókot kapok is akár harminchatot is a babámtól.

10
Dallam:

ré ré fá fá mi ré lá, fá fá lá lá’ szó lá szó fá mi ré ré

ré ré fá fá mi ré lá, fá fá lá lá’ szó lá szó fá mi ré ré

lá’fá lá dó’ ta lá szó ré szó fá szó lá

ré ré fá fá mi ré lá, fá fá lá lá’ szó lá szó fá mi ré ré

Játék leírása:

A gyermekekkel körbeállunk, a dalt énekelve, menetirány szerint haladunk, egy

gyermek a körön belül ellentétes irányban halad, almával, vagy piros kend vel a
kezében. „én felveszem..,” résznél választ egy párt, akivel, a hátralév dallamra
közös tárgyfogással, forognak a kör közepén csíp re tartással és a dal végén ( ha a
gyermek akarja ) puszi váltással helyet cserélnek.

Körjáték a szabadtéri színpadon

11
• Mihály napi vásár

Az állatok betereléséhez, az sz kezdetéhez, a betakarításhoz kapcsolódó

néphagyomány, mely a nagy, állat- és kirakodó vásárok ünnepe.

Megvalósítási lehet ség az óvodában:

• állatok, madarak viselkedésének megfigyelése

• a természet változásainak nyomon követése
• barkácsolás szi terményekb l
• bef ttek készítése
• zöldség- és gyümölcssaláta készítés
• ügyességi- és versenyjátékok szervezése
• vásár megtekintése
• vásári játék - versek, mondókák, dalok

Betakarítási játék ajánló:

• talicskatoló verseny tökkel

• váltó sorverseny kukorica cs vel
• célba dobó burgonyával ( vessz kosárba)
• terményválogató verseny ( bab,gesztenye, dió …)
• egyensúlyozó játék dióval ( ev kanálban a dió, akadálykerüléssel-futás)
• gyorsasági játék- uborka görget akadálykerüléssel
• „diópüföl ” verseny – diótörés
• gesztenyefuttató – gesztenyegy jtés id re
• gyümölcs szétválogató játék

12
Kigurul e majd a talicskából?

Melyiket válasszam?

13
• T z selem - Tollfosztó az óvodában

Aki Márton nap libát nem eszik, egész éven át éhezik”- Vidékünkön ez a
népszokás a tollfosztásban nyilvánul meg. Az szi betakarítási munkálatok után (
krumpli szedés, kukoricatörés stb. ) az asszonyok, lányok esténként összeültek egy -
egy családnál tollat fosztani. A „ staférungot”- készítették el a tavaszi
lakodalmakhoz.
Óvodánkban Márton naphoz kapcsoljuk a tollfosztót, már több alkalommal
szerveztünk a helyi nyugdíjas klub tagjaival ilyen összejövetelt. Ezeken a
délel ttökön megismerkedhettek óvodásaink a tollfosztás rejtelmei mellett a régi
fosztók hangulatával, a lányok, legények udvarlási szokásaival, táncra perdülhettek a
citera zenére és ki is próbálhatták hogyan lehet megszólaltatni e számukra is
különleges hangszert. Közben építhettek kukoricatuskóból kutat, készíthettek
repül t, babát kötözéses technikával.

Így forgatjuk, úgy forgatjuk- tollfosztás az óvodában

14
 Megvalósítási lehet ség az óvodában

TÉMA TOLLFOSZTÓ AZ ÓVODÁBAN

A terv célja A néphagyomány átszármaztatásával a

régi id k tevékenységeivel történ
ismerkedés
A terv Megfigyel képesség fejlesztése
feladata A képzelet, a figyelem és az emlékez
képesség fejlesztése, a tollfosztást
követ beszélgetés alkalmával.
Ajánlott Tanya látogatás keretében a liba
megel saját életterében történ megfigyelése.
tevékenység Márton napi lúd készítése csuhéból,
képek, könyvek, videó film nézése.
Eszközök Edények, libatoll, kukorica, mák,
csuhé, kukoricacsutka,rafia,olló
,anyagok, ev eszközök, terít k,
fényképek.
Vázlat Miel tt elkezd dik a néphagyomány
felelevenítése bemutatjuk,
megnevezzük a gyermekeknek az
eszközöket /csuhé,rafia,olló, rongy,
párna, toll- visszaemlékezünk a tavalyi
élményekre, emlékekre.
Megnézegetjük a fényképeket és
fogadjuk a vendégeket / a Nyugdíjas
klub tagjai/ akiknek segítségével
megismerkedhetnek óvodásaink a
tollfosztás rejtelmei mellett a régi
fosztók hangulatával, a lányok,
legények udvarlási szokásaival, a
kisebb gyermekek szórakozási
lehet ségeivel az id sebbek munkája
alatt/csutka baba, kút,stb/ és el is
készítjük azokat, valamint táncra
perdülhetnek a citera zenére és ki is
próbálhatják magát a hangszert. A
dajka nénik munkája eredményeként
megízleljük a mákos kukoricát, közben
meghallgatjuk kedves vendégeink
történeteit, saját élményeiket a
fosztóval kapcsolatban.

15
Honnan lesz a vízünk?- épül a csutka kút

„Ha citera pendül…”

16
3. 2. Téli ünnepkör

Ádvent - ádventi koszorú

Az egyházi év kezdete, a karácsonyi el készület négy hetes id szaka. Az ádventi

koszorú készítése a régi népszokás megismertetésével kezd dik. (a négy gyertya, a
szalag jelképének megbeszélése). A karácsonyra hangolódást a gyertyák
meggyújtásával fokozzuk.

Megvalósítási lehet ség az óvodában :

• meggyújtjuk a gyertyákat, ez els héten egyet, a másodikon kett t, majd

hármat és végül mind a négyet
• megtanítjuk a következ éneket:

1. gyertyagyújtás: Ég a gyertya ég, El ne aludjék,

Szíveinkb l a szeretet Ki ne aludjék!

2. gyertyagyújtás: Ég a gyertya ég, Fusson a sötét,

Szívünkb l a rosszaság is Kitakarodjék

3. gyertyagyújtás Ég a gyertya ég, N a fényesség,

Sötét földhöz a fényes ég Egyre közelébb

4. gyertyagyújtás Ég a gyertya ég, Az ádventi négy

Azt lobogják azt hirdetik: Jézus ügvózlégy.

• Betlehemezés Karácsony

A betlehemezés több szerepl s, dramatikus játék a karácsonyi ünnepkör egyik

legnépszer bb misztérium-, illetve pásztorjátéka.
Községünkben ma is él néphagyomány, hogy az iskolás fiatalok, az általuk készített
betlehemmel járnak házról házra „viszik a fényt” - e tevékenység célja régen
adománygy jtés volt.
A mai gyakorlatban a jókívánságok prezentálása kerül el térbe, és a keresztény
vallásúaknál az „öröm „ hirdetése ,a szent család megérkezése.

17
 Megvalósítási lehet ség az óvodában:

• az iskolás gyermekek betlehemezésének megismerése

• karácsonyi versek, énekek tanulása
• betlehem elkészítése vessz l és csuhéból
• mézeskalács sütése
• karácsonyi díszek készítése szalmából, csuhéból
• karácsonyi témájú képek, könyvek nézegetése
• bárányok készítése lisztgyurmából, vagy gyapjú pöndörítéssel kifújt tojásra
ragasztással
• pásztorjáték

Vizuális tevékenység:

Kifújt tojásra gyapjút ragasztunk, el tte összepöndörítgetjük, szemének, borsot,

fülének tökmagot, orrának mogyoróhéjat ragasztunk.

Báránykának csengetty cseng……(gyapjú bari )

18
• Víz selem - Farsang

A farsang vízkereszt napjától hamvazó szerdáig tartó ciklus, a lakodalmak, a

disznótorok és f ként a fiatalság szórakozásának ideje volt. Ekkor nem hiányozhatott
az asztalról a még ma is ismert és közkedvelt pampuska (fánk), a her ce
(forgácsfánk) és a mákos, mézes ferent (guba) sem. A karácsonyi ünnepkör után a
leggazdagabb szokáshagyomány a farsangi ciklushoz f dik:

• jelmezes, álarcos farsangi alakoskodások,

• séges evés-ivás, vidám mulatozás
• farsangi köszönt szokások,
• tánc mulatságok,
• viaskodó, verseng és ügyességi játékok jellemezték.

Óvodánkban hagyománnyá vált a nagymamákkal közösen történ farsangi fánksütés

és a családokkal közös farsangi bál, jelmezes felvonulás.

Megvalósítási lehet ség az óvodában:

• farsangi témájú versek, mesék, mondókák, dalok tanulása,

• álarcok, fejdíszek kasírozása,
• állatalakoskodások
• terem díszítés
• ügyességi játékok - er próba pl.: kakasviadal
• párválasztó játékok pl.: „fordulj kis szék”
• lakodalmas játék
• jelmezkészít munkadélután a szül kkel
• farsangi bál szervezése

Játék ajánló:

Kakasviadal : két hasonló testfelépítés gyermek játssza egymással, vállal

próbálják egymást kimozdítani egy körb l.

19
 Fordulj kisszék : két széken háttal ülnek egymásnak a gyermekek - párbeszédes
játék:

- fordulj kisszék!
- nem fordulok!
- meddig?
- keddig! – fordulnak mindketten, ha ugyan abba az irányba., akkor megcsókolják
egymást, ha nem, akkor szó nélkül elmennek, - következ párossal folytatódik a
játék.

Farsang van, farsang van – a tánc csak ezután jön

20
 Óvón k és szül k jelmezben

Süssünk, süssünk valamit (munkában a nagyik)

21
 Ez ám a finom csemege

„Az én bajom nem kicsi!”- lakodalmas az óvodában

22
 3. 3.Tavaszi ünnepkör

• Gergely járás

Gergely napja március 12. : 830- kötelez egyházi ünnep, melyet IV. Gergely Pápa
vezetett be, I. Gergely Pápa emlékére. ( Gregorián ének, iskolaalapító). E napon
teszik földbe a palántának való magot (búza, rozs stb.), e napon vetik a lent.

Szokások:

Gergely járás : középkorból ered adomány kér szokás, a diákok ezzel segítették
tanulmányaikat. A Gergely-napi ünnepséget a tanítók rendezték ,a diákok nekik
gy jtötték az adományokat. A szokás az iskolai tanulmányokat „reklámozta” és
toborozta a gyerekeket.
A mai Gergely-járásunk célja- feladata, az iskolával való kapcsolat er sítése, az
iskola készültség mélyítése, a hagyományra épül játékkal.

A pápai süveg

23
 HAGYOMÁNYÁPOLÁS
GERGELY- JÁRÁS
A tevékenység Hagyományra épül játék
célja
A tevékenység Ismerkedés a hagyományokkal.
feladata Az iskolával való kapcsolat er sítése, iskolakészültség
mélyítése.
Ajánlott Iskolai témájú beszélgetések, fényképek nézegetése.
megel A tanító néni látogatása, tarisznyaszövés, gregorián dalok
anyag hallgatása.
Eszközök CD- lejátszó, papír, olló, ragasztó, drót, szalagok, botok, nyárs,
kend .
Vázlat Szent Gergely kimagaslik a pápák sorából. A gregorián zene
elnevezés neki állít emléket. Régen Gergely napon az ifjak és a
gyerekek katonást játszottak, a falut körül lovagolták és
iskolába toboroztak, énekelve új diáktársakat hívtak az iskolába.
Ezt a szokást nevezték Gergely - járásnak, ami egyúttal
tavaszünnep is volt. „Gergely megrázza szakállát” azaz az
napján még eshet a hó, de utána bízvást jön a tavasz, lehet vetni,
palántázni.
Id jóslás:” Gergely – napja ritka, hogy jó ,hideg, szeles, sokszor
van hó”.
A gyerekekkel püspöksüveget készítünk és fegyvereket
/papír kardot/ a katonáknak. Kiszámolóval kiosztjuk a
szerepeket és eljátsszuk az iskolába hívást.
„ Gyertek – gyertek iskolába
Öltözzetek papruhába
Inc- pinc L rinc,
Te vagy odakint.”

24
• Föld selem - Húsvét

A húsvét mozgó ünnep, virágvasárnappal kezd dik és az ún. nagyhéttel

folytatódik,majd a húsvétvasárnapot követ fehérvasárnappal zárul. A húsvéti
ünnepkör népünk hitvilágában és szokásaiban igen jelent s volt. E hiedelmek és
szokások egyrészt si, úgy szoktuk mondani pogány eredet tavaszváró, tavaszt
köszönt , tavaszt el csalogató szokások, másrészt egyházi eredet ek. A húsvéti
ünnepkörben legfontosabb szerepe a víznek, volt, a víz küls leg, bels leg tisztító,
gyógyító, termékenységvarázsló erejében vetett hit alapján.
A húsvéti locsolás szokását mindenki ismeri városon és falun egyaránt. A húsvét
hétf régi elnevezései: vízbevet -, vízbehányó hétf szemléletesen érzékeltetik a
locsolkodás egykori módját. A lányokat gyakran tiltakozásuk ellenére is a patakhoz,
folyóhoz hurcolták a legények, s ott megmártották ket, vagy a kútnál öntözték
vízzel vederszám.
A húsvéti népszokásban fontos szerepet játszik a tojás, mely különösen ebben az
id szakban termékenységi szimbólum. Piros színe, díszített héja fokozza
jelent ségét.
A tojás nemcsak a húsvéti locsolásban játszott szerepet, hanem a húsvétot követ
vasárnap a komálásnak, vagy mátkálásnak nevezett szokásnál is. A két egymást
megajándékozó lány a tojáscserével örök barátságra lépett, ezután komázták és
mátkázták egymást.
( Tátrai Zsuzsanna: Húsvét-nyomán)

Óvodánkban a Húsvéti néphagyományból a tojásfestés, berzselés, komatál küldés

és a húsvéti locsolkodást riztük meg.

Megvalósítási lehet ség az óvodában:

• húsvéti locsoló versek tanulása,

• húsvéti témájú versek, mondókák mondogatása ,
• mesék, énekek hallgatása,
• régi, húsvéti locsolkodást felelevenít képek nézegetése,
• vizuális tevékenységek ( festés, színezés, nyírás, ragasztás,stb.)
• tojás f zés, berzslés, festés
• komatál készítés a szül kkel,
• sütemény készítése,
• locsolkodás az óvodában

25
Vizuális tevékenység:

Tojás berzselés: A megmosott tojásra zöldség zöldjét, vagy zeller zöldjét simítunk,
nylon harisnya szárába jó szorosan belekötjük, vöröshagyma- és, vagy lila hagyma
levében 30 percig f zzük. Minél tovább áll a lében annál sötétebb lesz a színe. Ha
kih lt óvatosan vegyük le a harisnyát és a leveleket, majd szalonnab rrel dörzsöljük
át, a fölösleges zsírt töröljük le így szép fényes lesz.

Húsvéti berzselt tojások

Játékajánló:

Locsolkodás az óvodában. A reggeli gyülekezési id l kezdve felajánljuk a

gyermekeknek más tevékenységek mellett a sütemény ( kókusz golyó)
készítésének lehet ségét is.
Közösen elkészítjük a tésztát és formázzuk a golyócskákat, közben énekelünk,
verselünk, lelkileg ráhangolódunk a locsolkodásra.
A lányok várják a fiúkat, akik verselve érkeznek „a lányos házhoz”. A locsoló
versek elmondása után kezd dhet a locsolkodás! E kis népi játék után közösen
leülnek a szépen megterített asztalokhoz és a kislányok örömmel kínálják a fiúkat
az általuk készített süteménnyel, majd átadják egymásnak a „komatálat”( ének
kíséretében: Komatálat hoztam…).

26
Komatál, locsolkodás

Várakozás 1.

27
 Várakozás 2.

• Pünkösd

Az egyházi év harmadik nagy ünnepe, amely szintén mozgó ünnep, a húsvétot

követ ötvenedik napon kezd dik. Május 10- június 13-ig terjed id szakra esik. A
kereszténységben
Pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe. A pünkösdi ciklus a tavaszi és nyári
napforduló si európai szokásainak és hiedelmeinek továbbélése.
Országosan jellegzetes népszokások, hiedelmek:

• Pünkösdi királyválasztás
• Pünkösdi királynéválasztás
• Zöldág-járás, zöldág-hordozás, májfa állítás
• Táncmulatságok
• Párválasztó, udvarló szokások
• Egyes helyeken jellemz népszokások: törökbasázás, hesspávázás, rabjárás
• Pásztorok megajándékozásának szokása

Mi a saját óvodánkban a májfa állítás szokását tartjuk meg az id sek

áthagyományozása által.
Ebben az id szakban szervezünk kirándulást a Világörökséghez tartozó
Hollók be,a szomszéd községbe, pünkösdi játékunkat eljátszani, mely
közösségünkben több mint 25 éve hagyomány.

28
 Megvalósítási lehet ség az óvodában:

• májfa díszítés (állítás)

• zöldág járás
• ügyességi játékok – lóverseny ( királyválasztáshoz)
• körjátékok
• hidas játékok
• kirándulás szervezése a hollók i várhoz
• vizuális tevékenységek: lófej készítés papírból (kasírozással),
„zöldág” készítés
virágkoszorú készítés fonással

Játék ajánló:

Májfa díszítés: a gyermekekkel színes papírokból hosszabb, rövidebb szalagokat

vágunk és az óvoda udvarán lév mogyoróbokorra felkötözzük, ugyan úgy, mint
egy friss ágacskára melyet körbetáncolhatunk.
Zenei anyag: ÉNO 279. Május, május

Zöldág járás: Kapuzós körjáték ÉNO 160. Bújj, bújj zöld ág…

Pünkösdöl játék: Hat, vagy nyolc fehérruhás lány két sorba áll, köztük a
kiskirályné. Kezében egy színes szalagokkal feldíszített bot. Lányok, fiúk
beköszönnek:
- Szabad-e Pünkösdölni?

A válasz: Szabad! - Erre bevonulnak énekelve:

1.A pünkösdnek jeles napján Szentlélek Isten küldeték.

Er síteni szívüket az apostoloknak.

2.Tüzes nyelveknek szólása, úgy mint szeleknek zúgása,

Leszállott az fejükre nagy hirtelenséggel.

Dallam: 6/8 – os ütem

II: dódó dó dó. / ré’ ti lá szó/ dólá dó ti lá/ szó fá mi

miszó szó szó mi/ fá szó mi mi / mi’ ré dó ti dó :II

Megállnak középen és énekszóra lehajolva megfognak egy-egy színes szalagot ( a

botra kötött színes szalagokból, amit a „ kis királyné középen tart, a fiúk lányok
kört alakítva körülötte.)

29
A következ dal els versszakára menetirányba haladnak, a második versszakra
vissza és megállnak.

Dal:
1. Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja
holnap leszen, holnap leszen a második napja

2. Jó legény jól megfogd lovadnak kantárját,

Hogy meg ne tapossa a pünkösdi rózsát.

Dallam: 4/4 – es ütem 2#

szó fá mi/ szó fá mi/ szó fá mi fá / szó szó

fá fá fálá / szó fá miré / dó ré mi ré / dó dó

Kis királyné magasra tartva a botot énekli:

„Én kicsike vagyok, nagyot nem szólhatok – Mégis az Istennek dicséretet mondok.

Dallam: ÉNO 101.

A lányok versszakonként éneklik sorban a következ éneket, saját szalagjukkal a

kör közepe felé haladva, a kis királyné feje fölé emelve:

Nem anyától lettem, rózsafán termettem,

Piros pünkösd napján, hajnalban születtem.

Gyönge vessz vagyok, minden felé hajlok,

Szüleim kertjében most nyílni akarok

Kelj fel Úristennek választott serege

Mert megérkezett már egek fényessége.

Fényes tiszta tükör a Jézusnak neve

Egy szép liliomnak zöldell mezeje

Bor búza és gyümölcs földeteken legyen

Királyné pálcája, király koronája

Szálljon rá e házra az Isten áldása

Mint régente szállott az apostolokra.

30
Közösen énekelve, egyszerre haladnak befelé fiúk-lányok minden versszak els
sorára, kifelé a második sorára szalagjukat maguk el tt tartva.

Dallam:

szó szó szó fá mi dó mi ré mi fá szó szó

szó szó szó fá mi dó mi ré mi ré dó dó

Elhozta az Isten piros pünkösd napját

Hogy meghordozhassuk királyné asszonykát.

A szép leányoknak rózsa koszorúját

A szép legényeknek rozmaring bokrétát

Öreg embereknek csutora borocskát

Öreg asszonyoknak szentlélek malasztját

A dal végén a kis királyné helyett felemelik magasra a saját szalagjaikat és közben
a következ ket kiáltják hangosan:

„ ekkora legyen a kendtek kendere!”

Kicsit lejjebb engedik a szalagot és ezt kiabálják:

„ ekkora legyen a len!”

Végül leguggolnak és ezt mondják:

„ekkora meg a gaz!”

Közösen mondanak áldást:

„ Szálljon erre a házra az Isten áldása,

Mint pünkösdi harmat a piros rózsára!

31
Pünkösdi játék az óvodai búcsúzón

32
Néphagyomány rz programunkat ajánljuk mindazoknak, akik velünk együtt
vallják, hogy a hagyomány szellemisége és annak továbbélése a fontos, mely
kit en alapozza a gyermek identitástudatát, a valahová tartozás érzését.

Önmagunkat becsüljük meg azzal, ha nem feledkezünk meg el deinkr l,

akikt l nem csak az életünket, de tudásunkat, kultúránkat, erkölcsünket
kaptuk. Olyan örökséget, melynek ismeretében emberibben, tartalmasabban
tudunk élni.

( Gazda József : Mindenek mestere)

Készítették: Dr. Tóth Endréné Marika

Szeles Gusztávné Judit
Nagylóc, 2010 . április

33
 Felhasznált irodalom jegyzéke:

Lázár Katalin: Népi Játékok 2. változatlan kiadás

Planétás kiadó
Tátrai Zsuzsanna Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások
Mez gazda és Planétás közös kiadása 1997.
Paluch Norbert : Játsszunk táncot /Kézirat/- A Nógrád Megyei Pedagógiai
Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intéz
továbbképzésének jegyzete
Kurucz Istvánné Varga Lívia: Ötlettár a Nyitogató- Hívogató III.
Környezet Képességfejleszt munkafüzethez
Apáczai Kiadó Celldömölk 2004.
Kompetencia alapú programcsomagok: Dr. Tóth Tiborné: Néphagyomány

Módszertani segédanyag: A magyar népi gyermekjátékokról, néptáncainkról

és jeles népi szokásainkról
Dömötör Tekla: Magyar Népszokások Bp. 1983.

Kodály Zoltán: A magyar népzene

Kodály Zoltán: Zene az óvodában, I. kötet

ONAP

HOP

Dr. Bucherna Nándorné Faust Dezs né Zadvarecz Teréz :

Néphagyomány rzés az Óvodában Hani Alapítvány, 1991.
Nagy Jen né : Óvodai programkészítés, de hogyan?
Országos Közoktatási Intézet Budapest

34
35