P. 1
Néphagyomány innováció

Néphagyomány innováció

|Views: 1,818|Likes:
Published by elephant1894

More info:

Published by: elephant1894 on Jul 30, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/16/2013

pdf

text

original

1

TÁMOP 3.1.4-08/2 -2008-0089
I I . Rák óczi Fer enc Böl c sde, Óvoda, Ál t al ános I sk ol a, Gi mnázi um és
Szak középi sk ol a
Fel adat -el l át ási hel y:
Cs i c s e r g Óv o d a
Nagyl óc
Rák óc zi út 137.
SAJ ÁT I NNOVÁCI Ó:
NÉPHAGYOMÁNYRZÉS A CSI CSERG ÓVODÁBAN
KÉSZÍ TETTE: DR. TÓTH ENDRÉNÉ ÉS SZELES GUSZTÁVNÉ
NAGYLÓC, 2010
2
Tartalomjegyzék:
1. Helyzetkép ............................2
2. Néphagyományõrzés .......................5
3. Helyi hagyományok, sajátosságok, népszokások ..........7
3.1. Levegõ õselem - Õszi ünnepkör ...............7
Szüreti felvonulás .......................7
Mihály napi vásár ....................11
Tuz õselem - Tollfosztó az óvodában .............13
3.2. Téli ünnepkör. .......................16
Ádvent .........................16
Betlehemezés - Karácsony . ................17
Víz õselem - Farsang......................18
3.3. Tavaszi ünnepkör......................22
Gergely járás.......................23
Fõld õselem - Húsvét...................24
Pünkösd ........................27
4. Felhasznált irodalom jegyzék ..................33
3
Helyzetkép - Nagylóc és a Csicsergõ Óvoda rövid bemutatása
Nagylóc Nógrád megye közepén a Cserhát dombjai között található, különleges
szépség, természeti értékekben, néprajzi hagyományokban gazdag vidék .A
szomszédos község a világörökséghez tartozó Hollókvel.
A község környezete jellegzetes dombos, hegyes, erds, közép - nógrádi táj.
A település lakosságának száma az országos és megyei átlaghoz hasonlóan évek óta
folyamatos csökkenést mutat, a természetes fogyás a jellemz, sok az ids
állampolgár.
A 2007-es statisztikai adatok szerint a lakosság száma 1678 f, míg 1998-ban 1828 f
élt a településen. A mai adatok szerint 325 f –az összlakosságnak a 19%-a cigány
származású, de az iskolában és az óvodában magasabb ez az arány. A településen
belül nincsenek elkülönített telepek, etnikailag szegregált lakókörnyezetek. A faluban
élk saját családi házakban laknak. Az életszínvonal átlagosnak mondható, eltérés a
vállalkozói tevékenységet végzk körében, illetve- a munkanélküliségbl adódóan- a
családi problémákkal küszködk körében tapasztalhatók. Az utóbbi rétegbl kerül az
óvodába felvett halmozottan hátrányos helyzet gyermekek többsége.
Óvodánk írásos dokumentumai 1960-ból valók, de más hivatalos adatok szerint már
1940-tl mködött községünkben a gyermekek felügyeletével foglalkozó intézmény.
Jelenleg 53 fs létszámmal két csoporttal mködik óvodánk, feladat ellátási helyként a
szécsényi iskola - komplexumhoz tartozva. Négy óvodapedagógus és két szakképzett
dajka látja el az óvodai nevelést. Magas a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos
helyzet gyermekek létszáma, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 43 óvodás
kap.
E helyzetnek az oka, a családok rossz anyagi körülményei, a munkanélküliség, az
ingerszegény környezet, életvezetési problémák, nevelési hiányosságok, a szülk
iskolázatlansága, és a korai gyermekszülés.
Óvodánkban a helyi adottságaink lehetvé teszik, a természet szeretetének
kialakítását, a természet védelméhez szükséges attitd és erkölcsi értékek
átszármaztatását. F profilunk a környezeti nevelésen keresztül az alapkészségek
fejlesztése, sok játékkal, tapasztaltatással, élménnyel és humorral. F cél és feladat
számunkra, hogy a szülk bizalmát elnyerve, közösen nevelhessük a ránk bízott
gyermekeket. Hisszük, hogy a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet roma és
nem roma származású óvodások felemelkedése elssorban az óvodai nevelés, majd az
iskolai oktatás útján érhet el. Óriási felelsség hárul ránk azzal, hogy ezt az
alapozást mi óvónk végezhetjük és közvetlen módon befolyásolhatjuk a szülk
útkeresését a nevelés útvesztiben.
Ezt a folyamatot szeretnénk még színesebbé, még tartalmasabbá tenni a Kompetencia
Alapú Óvodai Programcsomag alkalmazásával.
4
A pályázat címe amit nyertünk: TÁMOP - 3.1.4 A kompetencia alapú oktatás
bevezetése, egyenl hozzáférés és szakmai megújulás a szécsényi többcélú
intézményben.
A nagylóci óvodában két óvodapedagógus lett a megvalósító, mi ketten Dr. Tóth
Endréné és Szeles Gusztávné.
Amit vállaltunk :
• egy csoportban a két megvalósító alkalmazza a kompetencia alapú óvodai
nevelés programját,
• helyi tantervet, pedagógiai programot kell módosítani,
• önálló fejlesztést kell létrehozni: helyi hagyományok, sajátosságok,
népszokások beépítése a helyi nevelési programba,
• jó gyakorlatot kell átvenni: Lépésrl- lépésre… programból,
• pedagógus - szül kapcsolattartás rendszere.
A program megvalósításához a pályázat a következ segítséget nyújtja:
• képzéseket, tanfolyamokat, szakértket, eszközöket biztosít .
A személyi feltételek biztosítottak a program alkalmazásához óvodánkban, a tárgyi
feltételek azonban még hiányoznak, viszont a képzés alkalmával lehetségünk volt
megismerkednünk velük.
Óvodásaink ennek a programcsomagnak az alkalmazásával többet kapnak az el
nevelési gyakorlathoz képest abban, hogy olyan kompetenciákat alakítunk ki bennük,
melyeket nem csak megtanulnak, hanem alkalmazni is tudnak majd a
hétköznapokban.
A szülknek azzal ad többet, hogy a programcsomag alkalmazása olyan
kompetenciákat alakít ki a gyermekeikben, melyek segítik a közösségi
alkalmazkodást, hozzájárulnak a boldogabb családi élethez. A szülk felkészítése az
els szüli értekezleten történt/ szeptemberben/, elmondtuk a program
jellegzetességeit, többek között, hogy a négy alapelem – leveg, - tz,- víz,- föld,-
köré szervezi a feldolgozandó témákat, fokozottan hangsúlyozza a differenciált
fejlesztést és kiemelten kezeli az óvoda, iskola problémakörét. Azonban a játék
továbbra is megmarad a nevelés egyik hangsúlyos eszközének. A projekt ideje alatt
szakértk, tanácsadók segítik az óvónk munkáját, több alkalommal meglátogatva az
óvodát és az óvodapedagógusokat. A szülk a családi programok szervezésével
nagyobb betekintést kapnak az óvodai életbe.
5
Miért vállalkoztunk az óvodai kompetencia alapú programcsomag alkalmazására?
Egy továbbfejlesztési lehetséget láttunk benne, a helyi óvodai nevelés hatékonyabbá
tételét, a céltudatosabb munkatervezést, szemléletmód váltást, pedagógiai megújulást.
A kompetencia programcsomag alapelveivel, pedagógiai alapvetéseivel a nagylóci
óvoda értékrendje is azonos.
Alapelvek, pedagógiai alapvetések
l. A gyermeknek joga van egyéni szükségleteinek kielégítésére, életkori és egyéni
sajátosságai szerinti fejldési ütemhez, megfelel, gondos neveléshez.
2. Óvodás korban a játék a fejldés eszköze, semmi mással nem helyettesíthet.
A játék a gyermek számára a leghatékonyabb képességfejleszt eszköz, a legfbb
élményforrás.
3. A gyermek örömét leli a munkajelleg tevékenységekben, ezek segítenek a
mindennapi normák, értékek, szabályok kialakításában.
4. Minél több tapasztalat, cselekvés, természetes élethelyzet adja meg óvodásaink
tudásának alapját, kelti fel kíváncsiságát és motiválja a további tevékenységre.
5. Az óvodában komplex nevelés folyik.
6. Az az igazi ismeret, amelyet a gyermek saját maga szerez meg, fokról-fokra,
szépen egymásra épülve.
7. A gyermek számára a biztonság alapja a folyamatos, szeret, félt, óvó
gondoskodás,
az egyéni differenciált bánásmód.
8. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelés egész rendszerét.
9. A sajátos nevelési igény gyermek is teljes érték ember, az óvodában az egyik
legfontosabb alapelvek egyike a másság elfogadása.
10. Az óvodapedagógusok és dajkák személyében a gyermek társra, támaszra kell,
hogy találjon. Elengedhetetlen az érzelmi biztonság.
6
11. Az óvodai csoportlégkört úgy kell kialakítani, hogy a közösségben minden
gyermek megtalálja a maga helyét, együttmköd, ugyanakkor szabad akaratú
egyénné váljon.
12. Életkorának, fejldési szintjének megfelelen kialakított szokásrendszer teszi a
gyermeket szabálytisztelvé, iskolás- illetve felntté válásának idejére.
13. Az egészséges életmód alapjainak biztosítása, valamint az egészséges életmód
iránti igény kialakítása, fontos óvodai nevelési cél/ életritmus, tisztálkodás,
táplálkozás, öltözködés, mozgás/.
14. A környezetvédelem, a környezettudatos magatartás megalapozása ugyancsak
fontos nevelési cél.
15. A családok nevelési szokásait fontos közelíteni az óvodai nevelés szokásaihoz,
megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést. Ezért fontos a családok
megismerése, együttmködés kialakítása, az együttnevelés elérése. Cél, hogy
óvodáskor végére, iskolára alkalmas gyermekeket bízzunk a szülkre.
7
1. Néphagyományõrzés
A néphagyomány századokon át fejldött és ez a fejldés napjainkban sem állhat meg.
A régi tovább él az újban és az új magában hordozza a még újabb csíráját. Aki nem hisz
ebben a
fejldésben, nem látja ennek a folyamatnak a törvényszerségét, az akarva, akaratlanul
halálra ítéli, kiiktatja életünkbl a hagyományt is. A népmvészet megbecsülése nem
korlátozódhat arra, hogy néha-néha megcsodáljuk a múzeumokban a régi szépet, mint
egy elmúlt világ hagyatékát. Annak érdekében, hogy a régi szokások, hagyományok,
tárgyi emlékek ne tnjenek el, szükséges a fiatalsággal megismertetni a nagyszüleik,
seik életet. Minél elbb kezddik a múlttal való ismerkedés, annál több az esély, hogy
felnttként jobban fog kötdni szülföldjéhez, annak kultúrájához, s képes lesz ezeket
az ismeretket továbbadni gyermekeinek, unokáinak. Így érhet el, hogy lelassul a kis
falvak elöregedési folyamata és a fiatalság szülföldjén marad, egy értékes identitás
tudattal.
A hagyományokkal, különösen a helyi hagyományokkal, már óvodás kortól kell
megismertetni a gyermekeket. A még mindenre nyitott kis gyermek sokkal
fogékonyabb a néphagyományok befogadására, ujjá élesztésére.
„ Kevés olyasmi létezik, ami megakadályozza az ember erszakossá válását, ilyen a
bizalom, a kölcsönös segítkészség, a mvészetek és a kézmvesség gyakorlása
– csupa hagyományos rituálé, melyet a tisztelet tart életben, mivel a tisztelet és
megbecsülés létfontosságú a civilizáció számára.”
( Yehudi Menuhin )
„Sokat tehetünk azért, hogy ez a tudás, hagyomány beépüljön a mi gyermekeink életébe,
és így megrzdjön.
Lehetség van arra, hogy a népi kultúra gazdag világából tudatosan válogassunk.
A szokások többsége a naptári évhez, a természet jelenségeihez, az évszakok
változásaihoz , a munkához, az emberi élet fordulópontjaihoz, valamint egyházi
ünnepekhez fdik. Tartalmaz a földmvelésre, a mezgazdasági eszközökre, a
termesztett növényekre, a házi-, részben vadon él állatokra, a népi
építkezésre,mesterségekre, sütésre–fzésre, ruházkodásra vonatkozó ismereteket is.
Vagyis komplex lehetséget rejt az óvodai nevelés számára:
• élményt ad,
• szórakozást nyújt,
• ismeretekhez segít,
• fejleszti az ízlést,
• közösséget épít,
• hazaszeretetre nevel,
• viselkedési mintákat közvetít,
8
• megalapozza a gyermek érzelmi, hitbeli, esztétikai és morális biztonságát.
A gyermek saját és társai megismerésével (ki milyen feladatra a legalkalmasabb – kiben
milyen képesség a legersebb – amelyre alapozva saját személyiségét alakíthatja, s
amelyet használva leginkább) szolgálja társait, a közösséget.
Személyes kapcsolatokon keresztül közvetve vagy közvetlenül tanul, kifejleszt
kézügyességét, képességeit.”
( Kompetencia alapú nevelési program )
3. Helyi hagyományok, sajátosságok, népszokások
Az óvodai nevelés elssorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. A kapcsolat
kiépítésének szerepe az óvóné, az feladata, a sokféleség koordinálása. A kölcsönös
tájékozódás / családlátogatás, óvoda megismerése/, a jó kommunikáció segít abban,
hogy elfogadjuk egymást, s hogy céljainkat minél maradéktalanabbul tudjuk
megvalósítani. A szülk az óvónk tervei alapján a csoport munkájában aktívan részt
vehetnek, de nyitottak vagyunk minden, a család fell érkez és a gyermek érdekeit
figyelembe vev kezdeményezés befogadására.
Szerencsések vagyunk ebben a helyzetben, mert az óvodánkba járó gyermekek
nagyszüleitl, valamint a községünkben több éve mköd Faluvéd Egyesület
Hagyományrz Csoportjának ids tagjaitól sok segítséget kapunk a hagyományápolás
megvalósításában. Ennek a csoportnak mi is tagjai vagyunk, életünk részét képezi, így
mind ezt hitelesebben tudjuk átadni.
A népszokások, a hagyományok a naptári év egy-egy napjához, vagy egy adott
ciklushoz kapcsolódnak.
Évszakonkénti jeles napjaink, eseményeink:
3.1. Levegõ õselem - Õszi ünnepkör - Szüreti
Nagylócon a szüreti felvonulás a templom szenteléshez kapcsolódik, templomunk a
XV.sz els felében épült, 1889-ben átalakított gótikus stílusú, oldalhajós memlék
épület.
Erre az ünnepre hazalátogattak a faluból már elszármazott rokonok, ismersök. A
családok nagy vendégséget tartottak a tiszteletükre és ezt megjelenítették az ünnepi
öltözékükkel is. Innen ered a színes népviseletben történ felvonulás.
9
Felvonulók a felújított templom eltt
Népviseletben a falu apraja - nagyja
10
Felvonulás a színpadra
Megvalósítási lehetõség az óvodában:
• ismerkedés az szi gyümölcsökkel, zöldségekkel,
• versek, dalok, mondókák tanulása
• nagyszülk bevonásával népmese hallgatása
• szüretelés, must készítése…
• körjátékok játszása: párválasztó
• szüreti felvonuláson, msoron történ részt vétel ( az óvoda által
elkészíttetett népviseleti kis ruhákban.)
Körjáték: Piros alma kigurult. /Óvóni gyjtés – Dulai Józsefné Teri néni
nyomán/
Piros alma kigurult, piros alma kigurult a kosárból,
Nincsen aki felvegye, nincsen aki letörölje a sárból.
Én felveszem, letörölöm a sárból,
Kérek csókot kapok is akár harminchatot is a babámtól.
11
Dallam:
ré ré fá fá mi ré lá, fá fá lá lá’ szó lá szó fá mi ré ré
ré ré fá fá mi ré lá, fá fá lá lá’ szó lá szó fá mi ré ré
lá’fá lá dó’ ta lá szó ré szó fá szó lá
ré ré fá fá mi ré lá, fá fá lá lá’ szó lá szó fá mi ré ré
Játék leírása:
A gyermekekkel körbeállunk, a dalt énekelve, menetirány szerint haladunk, egy
gyermek a körön belül ellentétes irányban halad, almával, vagy piros kendvel a
kezében. „én felveszem..,” résznél választ egy párt, akivel, a hátralév dallamra
közös tárgyfogással, forognak a kör közepén csípre tartással és a dal végén ( ha a
gyermek akarja ) puszi váltással helyet cserélnek.
Körjáték a szabadtéri színpadon
12
• Mihály napi vásár
Az állatok betereléséhez, az sz kezdetéhez, a betakarításhoz kapcsolódó
néphagyomány, mely a nagy, állat- és kirakodó vásárok ünnepe.
Megvalósítási lehetõség az óvodában:
• állatok, madarak viselkedésének megfigyelése
• a természet változásainak nyomon követése
• barkácsolás szi terményekbl
• befttek készítése
• zöldség- és gyümölcssaláta készítés
• ügyességi- és versenyjátékok szervezése
• vásár megtekintése
• vásári játék - versek, mondókák, dalok
Betakarítási játék ajánló:
• talicskatoló verseny tökkel
• váltó sorverseny kukorica csvel
• célba dobó burgonyával ( vessz kosárba)
• terményválogató verseny ( bab,gesztenye, dió …)
• egyensúlyozó játék dióval ( evkanálban a dió, akadálykerüléssel-futás)
• gyorsasági játék- uborka görget akadálykerüléssel
• „diópüföl” verseny – diótörés
• gesztenyefuttató – gesztenyegyjtés idre
• gyümölcs szétválogató játék
13
Kigurul e majd a talicskából?
Melyiket válasszam?
14
• Tuz õselem - .Tollfosztó az óvodában¨
. Aki Márton nap libát nem eszik, egész éven át éhezik”- Vidékünkön ez a
népszokás a tollfosztásban nyilvánul meg. Az szi betakarítási munkálatok után (
krumpli szedés, kukoricatörés stb. ) az asszonyok, lányok esténként összeültek egy -
egy családnál tollat fosztani. A „ staférungot”- készítették el a tavaszi
lakodalmakhoz.
Óvodánkban Márton naphoz kapcsoljuk a tollfosztót, már több alkalommal
szerveztünk a helyi nyugdíjas klub tagjaival ilyen összejövetelt. Ezeken a
délelttökön megismerkedhettek óvodásaink a tollfosztás rejtelmei mellett a régi
fosztók hangulatával, a lányok, legények udvarlási szokásaival, táncra perdülhettek a
citera zenére és ki is próbálhatták hogyan lehet megszólaltatni e számukra is
különleges hangszert. Közben építhettek kukoricatuskóból kutat, készíthettek
repült, babát kötözéses technikával.
Így forgatjuk, úgy forgatjuk- tollfosztás az óvodában
15
Megvalósítási lehetõség az óvodában
TÉMA .TOLLFOSZTÓ AZ ÓVODÁBAN¨
A terv célja A néphagyomány átszármaztatásával a
régi idõk tevékenységeivel történõ
ismerkedés
A terv
feladata
Megfigyelõ képesség fejlesztése
A képzelet, a figyelem és az emlékezõ
képesség fejlesztése, a tollfosztást
követõ beszélgetés alkalmával.
Ajánlott
megelõzõ
tevékenység
Tanya látogatás keretében a . liba¨
saját életterében történõ megfigyelése.
Márton napi lúd készítése csuhéból,
képek, könyvek, videó film nézése.
Eszközök Edények, libatoll, kukorica, mák,
csuhé, kukoricacsutka,rafia,olló
,anyagok, evõeszközök, terítõk,
fényképek.
Vázlat Mielõtt elkezdõdik . a néphagyomány
felelevenítése¨ bemutatjuk,
megnevezzük a gyermekeknek az
eszközöket /csuhé,rafia,olló, rongy,
párna, toll- visszaemlékezünk a tavalyi
élményekre, emlékekre.
Megnézegetjük a fényképeket és
fogadjuk a vendégeket / a Nyugdíjas
klub tagjai/ akiknek segítségével
megismerkedhetnek óvodásaink a
tollfosztás rejtelmei mellett a régi
fosztók hangulatával, a lányok,
legények udvarlási szokásaival, a
kisebb gyermekek szórakozási
lehetõségeivel az idõsebbek munkája
alatt/csutka baba, kút,stb/ és el is
készítjük azokat, valamint táncra
perdülhetnek a citera zenére és ki is
próbálhatják magát a hangszert. A
dajka nénik munkája eredményeként
megízleljük a mákos kukoricát, közben
meghallgatjuk kedves vendégeink
történeteit, saját élményeiket a
fosztóval kapcsolatban.
16
Honnan lesz a vízünk?- épül a csutka kút
„Ha citera pendül…”
17
3. 2. Téli ünnepkör
Ádvent - ádventi koszorú
Az egyházi év kezdete, a karácsonyi elkészület négy hetes idszaka. Az ádventi
koszorú készítése a régi népszokás megismertetésével kezddik. (a négy gyertya, a
szalag jelképének megbeszélése). A karácsonyra hangolódást a gyertyák
meggyújtásával fokozzuk.
Megvalósítási lehetõség az óvodában :
• meggyújtjuk a gyertyákat, ez els héten egyet, a másodikon kettt, majd
hármat és végül mind a négyet
• megtanítjuk a következ éneket:
1. gyertyagyújtás: Ég a gyertya ég, El ne aludjék,
Szíveinkbl a szeretet Ki ne aludjék!
2. gyertyagyújtás: Ég a gyertya ég, Fusson a sötét,
Szívünkbl a rosszaság is Kitakarodjék
3. gyertyagyújtás Ég a gyertya ég, N a fényesség,
Sötét földhöz a fényes ég Egyre közelébb
4. gyertyagyújtás Ég a gyertya ég, Az ádventi négy
Azt lobogják azt hirdetik: Jézus ügvózlégy.
• Betlehemezés - Karácsony
A betlehemezés több szerepls, dramatikus játék a karácsonyi ünnepkör egyik
legnépszerbb misztérium-, illetve pásztorjátéka.
Községünkben ma is él néphagyomány, hogy az iskolás fiatalok, az általuk készített
betlehemmel járnak házról házra „viszik a fényt” - e tevékenység célja régen
adománygyjtés volt.
A mai gyakorlatban a jókívánságok prezentálása kerül eltérbe, és a keresztény
vallásúaknál az „öröm „ hirdetése ,a szent család megérkezése.
18
Megvalósítási lehetõség az óvodában:
• az iskolás gyermekek betlehemezésének megismerése
• karácsonyi versek, énekek tanulása
• betlehem elkészítése vesszl és csuhéból
• mézeskalács sütése
• karácsonyi díszek készítése szalmából, csuhéból
• karácsonyi témájú képek, könyvek nézegetése
• bárányok készítése lisztgyurmából, vagy gyapjú pöndörítéssel kifújt tojásra
ragasztással
• pásztorjáték
Vizuális tevékenység:
Kifújt tojásra gyapjút ragasztunk, eltte összepöndörítgetjük, szemének, borsot,
fülének tökmagot, orrának mogyoróhéjat ragasztunk.
Báránykának csengetty cseng……(gyapjú bari )
19
• Víz õselem - Farsang
A farsang vízkereszt napjától hamvazó szerdáig tartó ciklus, a lakodalmak, a
disznótorok és fként a fiatalság szórakozásának ideje volt. Ekkor nem hiányozhatott
az asztalról a még ma is ismert és közkedvelt pampuska (fánk), a herce
(forgácsfánk) és a mákos, mézes ferent (guba) sem. A karácsonyi ünnepkör után a
leggazdagabb szokáshagyomány a farsangi ciklushoz fdik:
• jelmezes, álarcos farsangi alakoskodások,
• séges evés-ivás, vidám mulatozás
• farsangi köszönt szokások,
• tánc mulatságok,
• viaskodó, verseng és ügyességi játékok jellemezték.
Óvodánkban hagyománnyá vált a nagymamákkal közösen történ farsangi fánksütés
és a családokkal közös farsangi bál, jelmezes felvonulás.
Megvalósítási lehetõség az óvodában:
• farsangi témájú versek, mesék, mondókák, dalok tanulása,
• álarcok, fejdíszek kasírozása,
• állatalakoskodások
• terem díszítés
• ügyességi játékok - erpróba pl.: kakasviadal
• párválasztó játékok pl.: „fordulj kis szék”
• lakodalmas játék
• jelmezkészít munkadélután a szülkkel
• farsangi bál szervezése
Játék ajánló:
. Kakasviadal¨: két hasonló testfelépítés gyermek játssza egymással, vállal
próbálják egymást kimozdítani egy körbl.
20
. Fordulj kisszék¨: két széken háttal ülnek egymásnak a gyermekek - párbeszédes
játék:
- fordulj kisszék!
- nem fordulok!
- meddig?
- keddig! – fordulnak mindketten, ha ugyan abba az irányba., akkor megcsókolják
egymást, ha nem, akkor szó nélkül elmennek, - következ párossal folytatódik a
játék.
Farsang van, farsang van – a tánc csak ezután jön
21
Óvónk és szülk jelmezben
Süssünk, süssünk valamit (munkában a nagyik)
22
Ez ám a finom csemege
„Az én bajom nem kicsi!”- lakodalmas az óvodában
23
3. 3.Tavaszi ünnepkör
• Gergely járás
Gergely napja március 12. : 830- kötelez egyházi ünnep, melyet IV. Gergely Pápa
vezetett be, I. Gergely Pápa emlékére. ( Gregorián ének, iskolaalapító). E napon
teszik földbe a palántának való magot (búza, rozs stb.), e napon vetik a lent.
Szokások:
Gergely járás : középkorból ered adomány kér szokás, a diákok ezzel segítették
tanulmányaikat. A Gergely-napi ünnepséget a tanítók rendezték ,a diákok nekik
gyjtötték az adományokat. A szokás az iskolai tanulmányokat „reklámozta” és
toborozta a gyerekeket.
A mai Gergely-járásunk célja- feladata, az iskolával való kapcsolat ersítése, az
iskola készültség mélyítése, a hagyományra épül játékkal.
A pápai süveg
24
HAGYOMÁNYÁPOLÁS
GERGELY- JÁRÁS
A tevékenység
célja
Hagyományra épül játék
A tevékenység
feladata
Ismerkedés a hagyományokkal.
Az iskolával való kapcsolat ersítése, iskolakészültség
mélyítése.
Ajánlott
megelõzõ
anyag
Iskolai témájú beszélgetések, fényképek nézegetése.
A tanító néni látogatása, tarisznyaszövés, gregorián dalok
hallgatása.
Eszközök CD- lejátszó, papír, olló, ragasztó, drót, szalagok, botok, nyárs,
kend.
Vázlat Szent Gergely kimagaslik a pápák sorából. A gregorián zene
elnevezés neki állít emléket. Régen Gergely napon az ifjak és a
gyerekek katonást játszottak, a falut körül lovagolták és
iskolába toboroztak, énekelve új diáktársakat hívtak az iskolába.
Ezt a szokást nevezték Gergely - járásnak, ami egyúttal
tavaszünnep is volt. „Gergely megrázza szakállát” azaz az
napján még eshet a hó, de utána bízvást jön a tavasz, lehet vetni,
palántázni.
Idjóslás:” Gergely – napja ritka, hogy jó ,hideg, szeles, sokszor
van hó”.
A gyerekekkel püspöksüveget készítünk és fegyvereket
/papír kardot/ a katonáknak. Kiszámolóval kiosztjuk a
szerepeket és eljátsszuk az iskolába hívást.
„ Gyertek – gyertek iskolába
Öltözzetek papruhába
Inc- pinc Lrinc,
Te vagy odakint.”
25
• Föld õselem - Húsvét
A húsvét mozgó ünnep, virágvasárnappal kezddik és az ún. nagyhéttel
folytatódik,majd a húsvétvasárnapot követ fehérvasárnappal zárul. A húsvéti
ünnepkör népünk hitvilágában és szokásaiban igen jelents volt. E hiedelmek és
szokások egyrészt si, úgy szoktuk mondani pogány eredet tavaszváró, tavaszt
köszönt, tavaszt elcsalogató szokások, másrészt egyházi eredetek. A húsvéti
ünnepkörben legfontosabb szerepe a víznek, volt, a víz külsleg, belsleg tisztító,
gyógyító, termékenységvarázsló erejében vetett hit alapján.
A húsvéti locsolás szokását mindenki ismeri városon és falun egyaránt. A húsvét
hétf régi elnevezései: vízbevet-, vízbehányó hétf szemléletesen érzékeltetik a
locsolkodás egykori módját. A lányokat gyakran tiltakozásuk ellenére is a patakhoz,
folyóhoz hurcolták a legények, s ott megmártották ket, vagy a kútnál öntözték
vízzel vederszám.
A húsvéti népszokásban fontos szerepet játszik a tojás, mely különösen ebben az
idszakban termékenységi szimbólum. Piros színe, díszített héja fokozza
jelentségét.
A tojás nemcsak a húsvéti locsolásban játszott szerepet, hanem a húsvétot követ
vasárnap a komálásnak, vagy mátkálásnak nevezett szokásnál is. A két egymást
megajándékozó lány a tojáscserével örök barátságra lépett, ezután komázták és
mátkázták egymást.
( Tátrai Zsuzsanna: Húsvét-nyomán)
Óvodánkban a Húsvéti néphagyományból a tojásfestés, berzselés, komatál küldés
és a húsvéti locsolkodást riztük meg.
Megvalósítási lehetõség az óvodában:
• húsvéti locsoló versek tanulása,
• húsvéti témájú versek, mondókák mondogatása ,
• mesék, énekek hallgatása,
• régi, húsvéti locsolkodást felelevenít képek nézegetése,
• vizuális tevékenységek ( festés, színezés, nyírás, ragasztás,stb.)
• tojás fzés, berzslés, festés
• komatál készítés a szülkkel,
• sütemény készítése,
• locsolkodás az óvodában
26
Vizuális tevékenység:
Tojás berzselés: A megmosott tojásra zöldség zöldjét, vagy zeller zöldjét simítunk,
nylon harisnya szárába jó szorosan belekötjük, vöröshagyma- és, vagy lila hagyma
levében 30 percig fzzük. Minél tovább áll a lében annál sötétebb lesz a színe. Ha
kihlt óvatosan vegyük le a harisnyát és a leveleket, majd szalonnabrrel dörzsöljük
át, a fölösleges zsírt töröljük le így szép fényes lesz.
Húsvéti berzselt tojások
Játékajánló:
Locsolkodás az óvodában. A reggeli gyülekezési idl kezdve felajánljuk a
gyermekeknek más tevékenységek mellett a sütemény ( kókusz golyó)
készítésének lehetségét is.
Közösen elkészítjük a tésztát és formázzuk a golyócskákat, közben énekelünk,
verselünk, lelkileg ráhangolódunk a locsolkodásra.
A lányok várják a fiúkat, akik verselve érkeznek „a lányos házhoz”. A locsoló
versek elmondása után kezddhet a locsolkodás! E kis népi játék után közösen
leülnek a szépen megterített asztalokhoz és a kislányok örömmel kínálják a fiúkat
az általuk készített süteménnyel, majd átadják egymásnak a „komatálat”( ének
kíséretében: Komatálat hoztam…).
27
Komatál, locsolkodás
Várakozás 1.
28
Várakozás 2.
• Pünkösd
Az egyházi év harmadik nagy ünnepe, amely szintén mozgó ünnep, a húsvétot
követ ötvenedik napon kezddik. Május 10- június 13-ig terjed idszakra esik. A
kereszténységben
Pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe. A pünkösdi ciklus a tavaszi és nyári
napforduló si európai szokásainak és hiedelmeinek továbbélése.
Országosan jellegzetes népszokások, hiedelmek:
• Pünkösdi királyválasztás
• Pünkösdi királynéválasztás
• Zöldág-járás, zöldág-hordozás, májfa állítás
• Táncmulatságok
• Párválasztó, udvarló szokások
• Egyes helyeken jellemz népszokások: törökbasázás, hesspávázás, rabjárás
• Pásztorok megajándékozásának szokása
Mi a saját óvodánkban a májfa állítás szokását tartjuk meg az idsek
áthagyományozása által.
Ebben az idszakban szervezünk kirándulást a Világörökséghez tartozó
Hollókbe,a szomszéd községbe, pünkösdi játékunkat eljátszani, mely
közösségünkben több mint 25 éve hagyomány.
29
Megvalósítási lehetõség az óvodában:
• májfa díszítés (állítás)
• zöldág járás
• ügyességi játékok – lóverseny ( királyválasztáshoz)
• körjátékok
• hidas játékok
• kirándulás szervezése a hollóki várhoz
• vizuális tevékenységek: lófej készítés papírból (kasírozással),
„zöldág” készítés
virágkoszorú készítés fonással
Játék ajánló:
Májfa díszítés: a gyermekekkel színes papírokból hosszabb, rövidebb szalagokat
vágunk és az óvoda udvarán lév mogyoróbokorra felkötözzük, ugyan úgy, mint
egy friss ágacskára melyet körbetáncolhatunk.
Zenei anyag: ÉNO 279. Május, május
Zöldág járás: Kapuzós körjáték ÉNO 160. Bújj, bújj zöld ág…
Pünkösdöl játék: Hat, vagy nyolc fehérruhás lány két sorba áll, köztük a
kiskirályné. Kezében egy színes szalagokkal feldíszített bot. Lányok, fiúk
beköszönnek:
- Szabad-e Pünkösdölni?
A válasz: Szabad! - Erre bevonulnak énekelve:
1.A pünkösdnek jeles napján Szentlélek Isten küldeték.
Ersíteni szívüket az apostoloknak.
2.Tüzes nyelveknek szólása, úgy mint szeleknek zúgása,
Leszállott az fejükre nagy hirtelenséggel.
Dallam: 6/8 – os ütem
II: dódó dó dó. / ré’ ti lá szó/ dólá dó ti lá/ szó fá mi
miszó szó szó mi/ fá szó mi mi / mi’ ré dó ti dó :II
Megállnak középen és énekszóra lehajolva megfognak egy-egy színes szalagot ( a
botra kötött színes szalagokból, amit a „ kis királyné középen tart, a fiúk lányok
kört alakítva körülötte.)
30
A következ dal els versszakára menetirányba haladnak, a második versszakra
vissza és megállnak.
Dal:
1. Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja
holnap leszen, holnap leszen a második napja
2. Jó legény jól megfogd lovadnak kantárját,
Hogy meg ne tapossa a pünkösdi rózsát.
Dallam: 4/4 – es ütem 2#
szó fá mi/ szó fá mi/ szó fá mi fá / szó szó
fá fá fálá / szó fá miré / dó ré mi ré / dó dó
Kis királyné magasra tartva a botot énekli:
„Én kicsike vagyok, nagyot nem szólhatok – Mégis az Istennek dicséretet mondok.
Dallam: ÉNO 101.
A lányok versszakonként éneklik sorban a következ éneket, saját szalagjukkal a
kör közepe felé haladva, a kis királyné feje fölé emelve:
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján, hajnalban születtem.
Gyönge vessz vagyok, minden felé hajlok,
Szüleim kertjében most nyílni akarok
Kelj fel Úristennek választott serege
Mert megérkezett már egek fényessége.
Fényes tiszta tükör a Jézusnak neve
Egy szép liliomnak zöldell mezeje
Bor búza és gyümölcs földeteken legyen
Királyné pálcája, király koronája
Szálljon rá e házra az Isten áldása
Mint régente szállott az apostolokra.
31
Közösen énekelve, egyszerre haladnak befelé fiúk-lányok minden versszak els
sorára, kifelé a második sorára szalagjukat maguk eltt tartva.
Dallam:
szó szó szó fá mi dó mi ré mi fá szó szó
szó szó szó fá mi dó mi ré mi ré dó dó
Elhozta az Isten piros pünkösd napját
Hogy meghordozhassuk királyné asszonykát.
A szép leányoknak rózsa koszorúját
A szép legényeknek rozmaring bokrétát
Öreg embereknek csutora borocskát
Öreg asszonyoknak szentlélek malasztját
A dal végén a kis királyné helyett felemelik magasra a saját szalagjaikat és közben
a következket kiáltják hangosan:
„ ekkora legyen a kendtek kendere!”
Kicsit lejjebb engedik a szalagot és ezt kiabálják:
„ ekkora legyen a len!”
Végül leguggolnak és ezt mondják:
„ekkora meg a gaz!”
Közösen mondanak áldást:
„ Szálljon erre a házra az Isten áldása,
Mint pünkösdi harmat a piros rózsára!
32
Pünkösdi játék az óvodai búcsúzón
33
Néphagyományõrzõ programunkat ajánljuk mindazoknak, akik velünk együtt
vallják, hogy a hagyomány szellemisége és annak továbbélése a fontos, mely
kitunõen alapozza a gyermek identitástudatát, a valahová tartozás érzését.
.Önmagunkat becsüljük meg azzal, ha nem feledkezünk meg elõdeinkrõl,
akiktõl nem csak az életünket, de tudásunkat, kultúránkat, erkölcsünket
kaptuk. Olyan örökséget, melynek ismeretében emberibben, tartalmasabban
tudunk élni.¨
( Gazda József : Mindenek mestere)
Készítették: Dr. Tóth Endréné Marika
Szeles Gusztávné Judit
Nagylóc, 2010 . április
34
Felhasznált irodalom jegyzéke:
Lázár Katalin: Népi Játékok 2. változatlan kiadás
Planétás kiadó
Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások
Mezõgazda és Planétás közös kiadása 1997.
Paluch Norbert : Játsszunk táncot /Kézirat/- A Nógrád Megyei Pedagógiai -
Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intéz
továbbképzésének jegyzete
Kurucz Istvánné - Varga Lívia: Ötlettár a Nyitogató- Hívogató III.
Környezet Képességfejlesztõ munkafüzethez
Apáczai Kiadó Celldömölk 2004.
Kompetencia alapú programcsomagok: Dr. Tóth Tiborné: Néphagyomány
Módszertani segédanyag: A magyar népi gyermekjátékokról, néptáncainkról
és jeles népi szokásainkról
Dömötör Tekla: Magyar Népszokások Bp. 1983.
Kodály Zoltán: A magyar népzene
Kodály Zoltán: Zene az óvodában, I. kötet
ONAP
HOP
Dr. Bucherna Nándorné - Faust Dezsõné - Zadvarecz Teréz :
Néphagyományõrzés az Óvodában Hani Alapítvány, 1991.
Nagy Jenõné : Óvodai programkészítés, de hogyan?
Országos Közoktatási Intézet Budapest
35

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->