P. 1
Margit legendaja

Margit legendaja

5.0

|Views: 10,629|Likes:
Published by Ana-Maria

More info:

Published by: Ana-Maria on Jul 28, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as RTF, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

11/01/2013

pdf

text

original

Kozepkor: A kozepkor kialakulasa rendkivul hosszu folyamat eredmenye Europaban es Europa mas-mas teruleten A lezarulasa kulonbozo idopontokhoz

kotott. Kezdetkent a Nyugat-Romai birodalom bukasanak evet (476) szokas venni, utolso szakasza pedig, lezarulasa Amerika felfedezesenek eve (1492) vagy az angol polgari forradalom kezdete (1640) A kozepkori vilagkep: alapja a Biblia kereszteny szemlelete, amely a vilagot egy megtapasztalhato (foldi) szferara es tapasztalaton tuli (transzcendens) szferara osztja kettos vilagkep jellemzo) A tapsztalaton tuli vilag egi szintje, azaz Isten orszaga tokeletes, harmonikus , rendezett, orok es allando. A fold alatti szint, a sotetseg, a gonosz erok, a satan birodalma. A kozepkori gondolkodas rendszereben a foldi vilag tokeletlen, mullando es valtozekony az ember szamara. A foldi let csupan atmenet az oroklet vilagaba, ezert a halal nem veg, hanem a tapasztalaton tuli oroklet kezdete. Az ember ugy kell eljen a foldieletben, hogy mindenkor keszen alljon a halallal bekovetkezo nagy szamvetesre; vagyis az ember foldi eletenek minosege, erenyei es bunei hatarozzak meg helyet az orokletben. Kettos emberkep: A kettos vilagkepnek megfeleloen a kereszteny gondolkodas az embert is kettos termeszetenek latja. Isten teremtmenykent anyagi es szellemi leny. A bunbeesessel a test a gonosz hatalmaba kerult, de a lelek Istene, mivel Jezus halalaval megvaltotta buneitol az emberiseget, a lelek szabadutat kapott a Mennyorszag, az udvozules fele. Ebbol fakad, hogy az ember erkolcsi kotelessege a jora valo torekves es az erenyes elet. Ennek fontos osszetevoje az ASZKEZIS. Az aszkezis, a test megvetestet, sanyargatasat, az onmegtartoztato eletmodot jelenti. A kozepkori ertekrendben tiszteletre melto es kovetendo magatartaskent tartjak szamon. Margit legenda tartalma: (Jelentesek: klastrom: apáca zárda. Joszagos mielködes: jo dolgok cselekedete. Penitencia: buntetes. Diszciplina: ostorozas) I. resz: Szent Margit kiralylany (Árpádházi Boldog Margit) mindennap elete: O boldogan el a klastromban es hires volt a jo dolgok cselekedeterol. (O foz, seper, fat hordoz). Elso csodatetele az volt , hogy kezet tuzbe vetette hogy vegye ki a keresztet/ rakot es sem kezet, sem ruhajat nem egette meg. "O, szereto Atyam fiai..."- az ilyen jellegu kialtasok megszakitjak a tortenet menetet es felhivja az akkori hallgatok (apacak, szerzetesek) figyelmet arra, hogy igyekezzenek Margithoz hasonloan minel alazatosabb eletet elni. Megjelenik ugyan a Szent Margit es Jezus parhuzam: alazatosan viseli az utest. Csenget megkerte hogy segitse a moslekkal es o ezt sertesnek tartotta(Csenge, Istvan lanya). Vecepucolo is lett Margit, ezt a munkat a legalazatosabbnak tekintven az akkori idokben, de o ezt konnyen elvalalta. II. resz: A test sanyargatasa (aszkezis): Ciliciomot hordott unnepekor, ami szorbol keszult. A ruhajat nem valtotta meg, akkarmilyen tele volt bakteriumokkal es gombakkal, es se fejet nem mosta meg Nagy Pentekig. A csodatetel ebben a reszben: a fergek a ruhajarol gyongyokke valtoztak. Bela kiraly legnagyobb fia kerte meg az o reszet. Margit pedig imatkozott, hogy apa es fia kibekuljenek. Sundisznobol keszitett Margit maganak ovet. III. resz: Margit halala. Halala elott odaadta a kincsesladanak a kulcsat Kriorisszanak. 1271 februar 15-en, 29 eves koraban halt meg 13 napos betegsege utan. A csodatetel: halala utan megfenyesedett a teste. IV. resz: Szent Margit csodatetelei:1) egy asszonynak es egy ferfinek volt a 9 honapos gyermeke,a kire rafekudtek es e gyerek meghalt. Akkor imatkoztak Szent Margithoz es Isten segitsegevel a gyermek feltamadt. 2) Egy Erzsebet nevu lanyt megszallta az ordog. Elvittek Szent Margit koporsojahoz es ott napokon keresztul imadkoztak, hogy a lany jol legyen, jelen volt Istvan kiraly is. Erzsebet ezutan jobban lett. 3) Alexander urt igazsagtalanul zartak be a bortonbe. Megjelent almaban egy szuz, aki azt mondta hogy bizzan meg Szent Erzsebetben ugy, mint Szent Margitban. Nehany nap utan a nemet urat megoltek es Alexandert kiengedtek. A legenda ertelmezese: A legenda latin kifejezes olvasandot jelent, prozai, ritkabban verses formaju epikus mufaj, amely vallasos szempontbol fontos szemelyek eletet es csodateteleit meselik el (Jezus, Szuz Maria, a tanitvanyok es a szentte avatottak). Eletuk megismertetesenek celja a peldaadas, a lelkiepules szandeka. A legenda az abrazolt szemely jellemet, cselekedeteit megprobalja ugy bemutatni, hogy a valosag latszatat keltse. A legendahoz tortenelmi igazsag kapcsolodik, kortortenelemi utalasokat fedezhetunk fel bennuk. (Bela es Istvan kozti haboruskodas, datumok, tatarjaras). A legendakban megorokitett csodas esemenyek

kivizsagalasaval megkezdodhetett az elhunyt szentte avatasi tartasa. A gyonyorkodtetes a legendaban masodlagos szerepet kap. A legendak jellemzoen egy bizonyos helyszinhez kotottek: kolostorokban egyuttletek alkalmaval olvastak fel a szerzetesek es apacak okulasara. Reszben ez volt az oka, hogy az eredetileg latin nyelvu szovegeknek anyanyelvere torteno forditasa viszonylag koran megkezdodott, mivek a hallgatosag nagyresze nem tudott latinul. Legismertebb latin nyelvu legendaink koze tartozik a Ferencz legenda, mely Assziszi Szent Ferencz eleterol, csodateteleirol szol). Az Arpadhazi szentek legendai kozul a legismertebbek: Szent Istvan es Szent Margitrol szolo legendak. Szent Margit legendaja a XIV. szazadban keletkezett es magyarnyelvu valtozatat Raskay Lea XVI. masolatabol ismerjuk. A legenda Szent Margit IV. Bela kiraly szent eletu leanyanak eleterol, csodateteleirol, illetve halalarol szol. Valoszinuleg Marcellus szerzetes, Margit lelkiatyja irta latinul 1276-1300 kozott.(Ez egeszul ki a vizsgalati jegyzokonyv anyagaval). Szent Margit legendaja kisebb reszekbol all ossze egyszeges muvea kovetkezokeppen: eloszor ertesulunk kiralyi szarmazasarol, a szuletese koruli esemenyekrol, gyermekkorarol, a zardaban toltott eveirol, betegsegeirol, szenvedeseirol es halalarol. A szerzo nagyon sok tortenetet gyujt ossze, melyek megvilagitjak a kiralylany jellemet, kapcsolatat az emberekkel es az Istennel. A szereplo gondolatainak kozlesevel megismerhetjuk a klastromban elok helyzetet, vilagat, a zarda belso hangulatat. (pld. Csenge pofonvagja Margitot amikor segitseget ker tole.) Az iro neha megszakitja eloadasat; egy-egy kisebb fohaszban fejezi ki velemenyet, kritikajat a korarol es peldakent hangsulyozza Margit valamennyi erenyet, ezzel is biztatva az Istennek tetszo elet gyakorlasara. A kovetkezo fejezetekben Szent Margit kulonbozo csodait gyujti ossze, bar mar eletenek elmeselesekor is beszel bizonyos csodas elemekrol(teste vilagitott, a fergek a ruhajan,stb). A halala utani csodak felsorolasakor tobbszor pontosan megmondja, hogy kivel tortent meg a rendkivuli dolog, igy meginkabb meggyozi az olvasot arrol, hogy ezek a termeszet feletti dolgok valoban igazak voltak.(pld a gyermek feltamasztasa, az ordog uzes, az Alexanderhoz fuzo tortenet). A legendat olvasva emberkozelbe kerul a kozepkor vilaga, Margit lanyon keresztul megismerjuk a kozepkor ember gondolkodas modjat, belepillanthatunk lelkivilagaba. Margit legendaja tobb irot, koltott megihletett, Ady Endre peldaul verset irt Szent Margit legendaja cimmel, Gardonyi Geza pedig Isten rabjai cimu regenyeben muveszi modon dolgozza fel Margit eletet.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->