Kozepkor: A kozepkor kialakulasa rendkivul hosszu folyamat eredmenye Europaban es Europa

mas-mas teruleten A lezarulasa kulonbozo idopontokhoz kotott. Kezdetkent a Nyugat-Romai

birodalom bukasanak evet (476) szokas venni, utolso szakasza pedig, lezarulasa Amerika
felfedezesenek eve (1492) vagy az angol polgari forradalom kezdete (1640)
A kozepkori vilagkep: alapja a Biblia kereszteny szemlelete, amely a vilagot egy
megtapasztalhato (foldi) szferara es tapasztalaton tuli (transzcendens) szferara osztja kettos
vilagkep jellemzo)
A tapsztalaton tuli vilag egi szintje, azaz Isten orszaga tokeletes, harmonikus , rendezett, orok es
allando. A fold alatti szint, a sotetseg, a gonosz erok, a satan birodalma.
A kozepkori gondolkodas rendszereben a foldi vilag tokeletlen, mullando es valtozekony az
ember szamara. A foldi let csupan atmenet az oroklet vilagaba, ezert a halal nem veg, hanem a
tapasztalaton tuli oroklet kezdete.
Az ember ugy kell eljen a foldieletben, hogy mindenkor keszen alljon a halallal bekovetkezo nagy
szamvetesre; vagyis az ember foldi eletenek minosege, erenyei es bunei hatarozzak meg helyet
az orokletben.
Kettos emberkep: A kettos vilagkepnek megfeleloen a kereszteny gondolkodas az embert is
kettos termeszetenek latja. Isten teremtmenykent anyagi es szellemi leny. A bunbeesessel a test
a gonosz hatalmaba kerult, de a lelek Istene, mivel Jezus halalaval megvaltotta buneitol az
emberiseget, a lelek szabadutat kapott a Mennyorszag, az udvozules fele. Ebbol fakad, hogy az
ember erkolcsi kotelessege a jora valo torekves es az erenyes elet. Ennek fontos osszetevoje az
ASZKEZIS. Az aszkezis, a test megvetestet, sanyargatasat, az onmegtartoztato eletmodot jelenti.
A kozepkori ertekrendben tiszteletre melto es kovetendo magatartaskent tartjak szamon.
Margit legenda tartalma: (Jelentesek: klastrom: apáca zárda. Joszagos mielködes: jo dolgok
cselekedete. Penitencia: buntetes. Diszciplina: ostorozas)
I. resz: Szent Margit kiralylany (Árpádházi Boldog Margit) mindennap elete: O boldogan el a
klastromban es hires volt a jo dolgok cselekedeterol. (O foz, seper, fat hordoz). Elso csodatetele
az volt , hogy kezet tuzbe vetette hogy vegye ki a keresztet/ rakot es sem kezet, sem ruhajat nem
egette meg.
"O, szereto Atyam fiai..."- az ilyen jellegu kialtasok megszakitjak a tortenet menetet es felhivja az
akkori hallgatok (apacak, szerzetesek) figyelmet arra, hogy igyekezzenek Margithoz hasonloan
minel alazatosabb eletet elni. Megjelenik ugyan a Szent Margit es Jezus parhuzam: alazatosan
viseli az utest. Csenget megkerte hogy segitse a moslekkal es o ezt sertesnek tartotta(Csenge,
Istvan lanya). Vecepucolo is lett Margit, ezt a munkat a legalazatosabbnak tekintven az akkori
idokben, de o ezt konnyen elvalalta.
II. resz: A test sanyargatasa (aszkezis): Ciliciomot hordott unnepekor, ami szorbol keszult. A
ruhajat nem valtotta meg, akkarmilyen tele volt bakteriumokkal es gombakkal, es se fejet nem
mosta meg Nagy Pentekig. A csodatetel ebben a reszben: a fergek a ruhajarol gyongyokke
valtoztak. Bela kiraly legnagyobb fia kerte meg az o reszet. Margit pedig imatkozott, hogy apa es
fia kibekuljenek. Sundisznobol keszitett Margit maganak ovet.
III. resz: Margit halala. Halala elott odaadta a kincsesladanak a kulcsat Kriorisszanak. 1271
februar 15-en, 29 eves koraban halt meg 13 napos betegsege utan. A csodatetel: halala utan
megfenyesedett a teste.
IV. resz: Szent Margit csodatetelei:1) egy asszonynak es egy ferfinek volt a 9 honapos
gyermeke,a kire rafekudtek es e gyerek meghalt. Akkor imatkoztak Szent Margithoz es Isten
segitsegevel a gyermek feltamadt. 2) Egy Erzsebet nevu lanyt megszallta az ordog. Elvittek
Szent Margit koporsojahoz es ott napokon keresztul imadkoztak, hogy a lany jol legyen, jelen volt
Istvan kiraly is. Erzsebet ezutan jobban lett. 3) Alexander urt igazsagtalanul zartak be a bortonbe.
Megjelent almaban egy szuz, aki azt mondta hogy bizzan meg Szent Erzsebetben ugy, mint
Szent Margitban. Nehany nap utan a nemet urat megoltek es Alexandert kiengedtek.
A legenda ertelmezese: A legenda latin kifejezes olvasandot jelent, prozai, ritkabban verses
formaju epikus mufaj, amely vallasos szempontbol fontos szemelyek eletet es csodateteleit
meselik el (Jezus, Szuz Maria, a tanitvanyok es a szentte avatottak). Eletuk megismertetesenek
celja a peldaadas, a lelkiepules szandeka. A legenda az abrazolt szemely jellemet, cselekedeteit
megprobalja ugy bemutatni, hogy a valosag latszatat keltse. A legendahoz tortenelmi igazsag
kapcsolodik, kortortenelemi utalasokat fedezhetunk fel bennuk. (Bela es Istvan kozti
haboruskodas, datumok, tatarjaras). A legendakban megorokitett csodas esemenyek
kivizsagalasaval megkezdodhetett az elhunyt szentte avatasi tartasa. A gyonyorkodtetes a
legendaban masodlagos szerepet kap. A legendak jellemzoen egy bizonyos helyszinhez kotottek:
kolostorokban egyuttletek alkalmaval olvastak fel a szerzetesek es apacak okulasara. Reszben
ez volt az oka, hogy az eredetileg latin nyelvu szovegeknek anyanyelvere torteno forditasa
viszonylag koran megkezdodott, mivek a hallgatosag nagyresze nem tudott latinul. Legismertebb
latin nyelvu legendaink koze tartozik a Ferencz legenda, mely Assziszi Szent Ferencz eleterol,
csodateteleirol szol). Az Arpadhazi szentek legendai kozul a legismertebbek: Szent Istvan es
Szent Margitrol szolo legendak. Szent Margit legendaja a XIV. szazadban keletkezett es
magyarnyelvu valtozatat Raskay Lea XVI. masolatabol ismerjuk. A legenda Szent Margit IV. Bela
kiraly szent eletu leanyanak eleterol, csodateteleirol, illetve halalarol szol. Valoszinuleg Marcellus
szerzetes, Margit lelkiatyja irta latinul 1276-1300 kozott.(Ez egeszul ki a vizsgalati jegyzokonyv
anyagaval). Szent Margit legendaja kisebb reszekbol all ossze egyszeges muvea
kovetkezokeppen: eloszor ertesulunk kiralyi szarmazasarol, a szuletese koruli esemenyekrol,
gyermekkorarol, a zardaban toltott eveirol, betegsegeirol, szenvedeseirol es halalarol. A szerzo
nagyon sok tortenetet gyujt ossze, melyek megvilagitjak a kiralylany jellemet, kapcsolatat az
emberekkel es az Istennel. A szereplo gondolatainak kozlesevel megismerhetjuk a klastromban
elok helyzetet, vilagat, a zarda belso hangulatat. (pld. Csenge pofonvagja Margitot amikor
segitseget ker tole.) Az iro neha megszakitja eloadasat; egy-egy kisebb fohaszban fejezi ki
velemenyet, kritikajat a korarol es peldakent hangsulyozza Margit valamennyi erenyet, ezzel is
biztatva az Istennek tetszo elet gyakorlasara. A kovetkezo fejezetekben Szent Margit kulonbozo
csodait gyujti ossze, bar mar eletenek elmeselesekor is beszel bizonyos csodas elemekrol(teste
vilagitott, a fergek a ruhajan,stb). A halala utani csodak felsorolasakor tobbszor pontosan
megmondja, hogy kivel tortent meg a rendkivuli dolog, igy meginkabb meggyozi az olvasot arrol,
hogy ezek a termeszet feletti dolgok valoban igazak voltak.(pld a gyermek feltamasztasa, az
ordog uzes, az Alexanderhoz fuzo tortenet). A legendat olvasva emberkozelbe kerul a kozepkor
vilaga, Margit lanyon keresztul megismerjuk a kozepkor ember gondolkodas modjat,
belepillanthatunk lelkivilagaba. Margit legendaja tobb irot, koltott megihletett, Ady Endre peldaul
verset irt Szent Margit legendaja cimmel, Gardonyi Geza pedig Isten rabjai cimu regenyeben
muveszi modon dolgozza fel Margit eletet.