Professional Documents
Culture Documents
BEVEZETÉS
Ezekben az esetekben a köznapi rendőri tevékenységgel nem lehet a rendet fenntartani, illetve
a megbomlott közrendet helyreállítani. Szükségessé válik a rendőri erők koncentrálása és
sajátos szolgálati tevékenység végrehajtása. Az összevont rendőri erő alkalmazása csak úgy
lehet hatékony, ha a szolgálat során az adott esemény komplex biztosítási rendszerén belül,
előre meghatározott feladatok végrehajtására veszik igénybe és tevékenysége tervszerű. A
rendőri erők fentiek szerinti tervszerű és koncentrált alkalmazása a csapatszolgálaton
keresztül valósul meg.
I.
A CSAPATSZOLGÁLAT ALAPJAI
1. A csapatszolgálat
1.1. A csapatszolgálat helye a rendőri szolgálatok rendszerében
Az Alkotmány a rendőrség feladatát a közbiztonság és a belső rend védelmében jelöli
meg. E feladat legáltalánosabban az állam és a társadalom különböző szervei
alkotmányos működési feltételeinek és a közélet zavartalanságának biztosítását,
továbbá az állampolgárok személy- és vagyonbiztonsága alapvető jogainak védelmét
jelenti az azt veszélyeztető és sértő cselekményekkel szemben. Ez a védelem a
jogellenes magatartást tanúsító személyek jogainak törvényen alapuló korlátozása
révén valósul meg.
A szolgálati ágak:
a) a bűnügyi;
b) a közrendvédelmi;
c) a közlekedésrendészeti;
d) az igazgatásrendészeti;
e) a személyi és objektumvédelmi.
A szolgálatok:
a) a terrorelhárító szolgálat;
b) a repülőtéri biztonsági szolgálat;
c) a tűzszerész szolgálat;
d) a rendőri csapaterő,
e) az ügyeleti szolgálat;
f) az állami futárszolgálat.
A szakszolgálatok:
a) gazdasági (pénzügyi, anyagi-technikai) szakszolgálat;
b) információ technikai (tájékoztatási) szakszolgálat;
c) személyügyi (oktatási, kiképzési, szervezési) szakszolgálat;
d) hivatali (jogi, egészségügyi, titkársági, ügykezelési) szakszolgálat.
• a parancsnoki munkát;
• a törzsek munkáját;
• a végrehajtók tevékenységének összehangolását;
• a vezetési pontok felépítésének és működésének rendjét;
• a híradást;
• a vezetés informatikai támogatását.
b)Taktikai eljárások
A taktikai eljárások a csapattevékenység alapvető elemét képezik. Azokat az
alkalmazási formákat és módszereket fejezi ki, amelyekkel a csapatszolgálati feladat a
leghatékonyabban hajtható végre.
A taktikai eljárások:
• zárás;
• kutatás;
• bekerítés;
• üldözés;
• figyelőszolgálat;
• biztosító szolgálat;
• tömegoszlatás;
• őrzés;
• védelem.
c) A manőver
A manőver a kötelék szervezett, gyors és meglepetésszerű helyváltoztatása, a
végrehajtandó feladat szempontjából az erők és eszközök legkedvezőbb
csoportosításának létrehozása érdekében. A manőver fajtái az átkarolás, a megkerülés
és a kivonás.
• Az átkarolás a bűncselekményt elkövető és menekülő bűnöző, fegyveres, vagy
felfegyverkezett csoport, tömeg oldalába (szárnyára) történő kijutás érdekében
alkalmazott manőver.
• A megkerülés a meghatározott objektum (létesítmény, tömeg, csoport, személy)
hátába történő kijutás céljából alkalmazott, a más irányokban tevékenykedő
kötelékekkel szorosan összehangolt manőverfajta.
• A kivonás a feladatát befejező, vagy kedvezőtlen helyzetbe került kötelék
visszahívása a kijelölt alkalmazási helyéről, terepszakaszáról, vagy működési
körzetéből az eredeti szolgálati rend visszaállítása, a személyi állomány és a
technikai eszközök megóvása, időnyerés, vagy kedvezőbb pozíció elfoglalása
érdekében.
d)A csapaterő alkalmazásának kiegészítő tevékenységei
A csapaterőnek a taktikai eljárásokkal és a manőverfajtákkal szorosan összefüggő,
azokat kiegészítő tevékenysége a menet, az átcsoportosítás, a váltás és az elhelyezés.
• A menet a kötelékek utakon, a rendszeresített és a megerősítésül kapott szállító
járműveiken, vagy gyalog végrehajtott tervszerű, szervezett mozgása, amelynek
célja a kijelölt vezénylési hely, körlet, terepszakasz meghatározott időben, teljes
alkalmazási készenlétben történő elérése. A kötelékek a menetet önállóan, vagy
menetoszlopokban hajthatják végre. A menet során a járművek közötti távköz 25-
50 méter lehet. Poros, jeges utakon, korlátozott látási viszonyok között, meredek
emelkedőkön, lejtőkön és kanyarokban, valamint az átlagosnál nagyobb
menetsebesség esetén a járművek közötti távközök változtathatók. A kötelék
átlagos menetsebessége 30-40 km/h. Gyalogmenet esetén a közepes menetsebesség
4-5 km/h. Erdős-hegyes terepen, vagy más kedvezőtlen viszonyok között a
menetsebesség csökkenhet, de a menetet mindig az adott körülményeknek
megfelelő lehető legnagyobb menetsebességgel hajtják végre. Menet alatt a
járművek csak az út jobb oldalán haladhatnak, az előírt menetsebesség, a távköz és
a biztonsági rendszabályok betartásával. Kényszermegállás esetén a járművet a jobb
oldali útpadkára állítják le, vagy oldalra vontatják ki a hiba elhárításáig. A hiba
elhárítása után a jármű csatlakozik az oszlophoz. A javításon átesett gépjárművek a
kötelék menetoszlopában meghatározott helyét csak a pihenőhelyen foglalhatja el.
Mozgás közben a menetoszlopokat előzni tilos! A pihenőhelyeken a járművek a
jobb oldali útpadkán, egymástól a parancsnok által meghatározott, de legalább 10 m
távközre állnak meg. A személyi állomány csak parancsnokának vezényszavára
szállhat le a járműről, és helyezkedhet el a pihenéshez az úttól jobbra. A
járműveken maradnak a figyelők, és az ügyeletes rádiósok. A kezelőszemélyzet
végrehajtja a technikai eszközök kiszolgálását, az üzem- és kenőanyagok pótlását,
és a elhárítják az észlelt hibákat.
• Az átcsoportosítás a rendőri erőknek és eszközöknek egy meghatározott működési
(illetékességi) területről, állomáshelyről, terepszakaszról egy másik működési
(illetékességi) területre, állomáshelyre, terepszakaszra történő tervszerű, szervezett
átirányítása. Célja az erők és eszközök összevonása, a kijelölt rendőri szervek
(kötelékek) megerősítése; egy adott feladat végrehajtásához szükséges csoportosítás
létrehozása; a folyamatban lévő tevékenység fő irányainak megváltoztatása; a
végrehajtás kedvezőbb feltételeinek megteremtése.
• A váltás a csapattevékenység során egy meghatározott feladat, szolgálati hely,
működési körzet, vagy terepszakasz átadása, átvétele a tevékenység helyszínén.
Váltásra sor kerülhet a személyi állomány ellátása, pihentetése, a technikai
eszközök kiszolgálása, új feladat végrehajtásának előkészítése érdekében egyes
rendőrök, szolgálati csoportok, csoportosítások és alegységek között egyaránt.
• Az elhelyezés a csapaterő hosszabb ideig tartó megállása rendőrségi, vagy más
épületben (körletben), vagy rendkívüli viszonyok esetén tábori körülmények között
a személyi állomány pihentetése, étkeztetése, a technikai eszközök kiszolgálása,
egy adott feladatra történő felkészülés, készenlétben tartás, vagy a kötelékek
rendezése érdekében. A tábori körülmények között a készültség fenntartása mellett
biztosítani kell az alegységek számára a lehető legkényelmesebb elhelyezést, a
személyi állomány pihentetését. Az alegységek számára az elhelyezés területének
kiválasztásakor figyelembe kell venni az elhelyezés után megoldandó feladatokat, a
bűnözők helyzetét, illetve a csapatszolgálati feladatot kiváltó esemény helyszínét, a
terep jellegét és az elhelyezés fedezőbiztosításának lehetőségeit. Tábori
elhelyezésben a járművek, a kötelék parancsnok által kijelölt helyen, egymástól 25-
50 méter távolságra, a személyi állomány saját járművei közelében helyezkedik el.
e) A mindenoldalú biztosítás
A csapattevékenység mindenoldalú biztosítása magában foglalja azoknak a
rendszabályoknak az előkészítését és végrehajtását, amelyek a feladatok sikeres
végrehajtásához szükséges kedvező feltételek megteremtésére irányulnak.
• A felderítés azoknak a rendszabályoknak és tevékenységeknek az összessége,
amelyek a bűnözők, fegyveres, vagy felfegyverkezett csoportok, tömeg
szándékaira, összetételére, elhelyezkedésére, a terepre és az időjárásra vonatkozó
adatok megszerzésére irányul.
A csapaterő alapvető felderítési módja a járőrszolgálat és a figyelés. Azokban az
esetekben, amikor a nyílt rendőri jelenlét hátrányosan befolyásolja a tevékenységet,
a felderítési (adatgyűjtési) feladatokat operatív módszerekkel a bűnügyi szolgálat
beosztottai, esetleg a közrendvédelmi állomány kijelölt polgári ruhás tagjai hajtják
végre.
• A rádióelektronikai védelem körébe azok a cél, hely, feladat és idő szerint
foganatosított és kölcsönösen összehangolt szervezési és technikai rendszabályok
tartoznak, amelyek a vezetési rendszeren belül a híradás és az informatikai
biztosítás védelmét szolgálják az ellenfelderítés (lehallgatás), az ellentevékenység
(zavarás) és a kölcsönös zavarás ellen. A tevékenység során számolni kell azzal,
hogy – különösen a vezeték nélküli híradó eszközök alkalmazása esetén –
lehallgatás útján illetéktelenek is tudomást szerezhetnek a csapatszolgálati feladatra
vonatkozó –állami, vagy szolgálati titkot tartalmazó – információkról. Ennek
érdekében a rádióelektronikai védelem keretében meg kell tervezni azokat a
rendszabályokat, amelyek betartása – a titoktartásra vonatkozó előírások
betartásával és betartatásával egyidejűleg – biztosítja a rádiófelderítés, a lehallgatás,
a zavarás és a bemérhetőség lehetőségeinek csökkentését, az információk nyílt,
vagy fedett továbbítását.
• Az álcázás a csapaterő összetételére, helyzetére, alkalmazási képességére, valódi
szándékára, a tervezett tevékenység jellegére és módjára vonatkozó adatok
megóvása az illetéktelen személyekkel szemben. Az álcázás célja, hogy biztosítsa a
csapattevékenység váratlanságát, a kötelékek alkalmazási képességének
megőrzését. Az álcázás módjai a rejtés, az utánzás, a tüntető tevékenység és a
félrevezetés.
• A fedező biztosítás azokat a tevékenységeket és rendszabályokat foglalja magában,
amelyek a kötelék, a vezetési pont, az elhelyezési körlet megóvására irányulnak egy
váratlan támadás, károkozás, adatszerzés, vagy más illetéktelen behatolás ellen.
• Az anyagi, technikai, egészségügyi biztosítás mindazon feladatok, rendszabályok
és tevékenységek összessége, amelyek a személyi állomány élelmezését, anyagi
ellátását, elhelyezését, a szállítást, a technikai kiszolgálást, a karbantartást és
javítást, az egészségügyi állapot megóvását, illetve ezek helyreállításához
szükséges elsődleges feltételek megteremtését szolgálják. Az anyagi, technikai,
egészségügyi biztosítás célja, olyan rendszabályok foganatosítása és tevékenységek
végrehajtása, amelyek a csapaterő technikai eszközökkel, fegyverzettel,
védőfelszereléssel történő ellátásával, a csapatszolgálati feladat fenntartási és
anyagszükségletének folyamatos kielégítésével, a technikai eszközök és a személyi
állomány csapattevékenység végrehajtásához szükséges képességek fenntartásával
egyrészt hozzájárulnak a csapattevékenység személyi feltételei működtetéséhez,
másrészről létrehozzák, és folyamatosan biztosítják annak tárgyi és anyagi
feltételeit.
Az alkalmazásra való készenlét foka azt fejezi ki, hogy a csapaterő milyen gyorsan
képes a számára meghatározott feladatot megkezdeni. Mindez attól függ, hogy a
rendőri szerv vezetője a feladat megkezdéséhez szükséges feltételeket milyen
mértékben teremtette meg.
Fokozott készültségi helyzetben van a készültségi szolgálatot ellátó csapaterő, ha
részére:
• a konkrét feladatokat előre meghatározták;
• alkalmazási körzete ismert, a menetvonalakat, az alkalmazási helyeket,
körzeteket, terepszakaszokat kijelölték;
• a parancsnok a feladatok végrehajtásának előkészítését befejezte;
• a szükséges szolgálati csoportosításokat létrehozták;
• az alegységek felkészítése megtörtént és a feladatokat egyes rendőrig bezárólag
megszabták;
• az anyagi készletek kialakítása, illetve elosztása megtörtént;
• a technikai eszközök a rendelkezésre állnak, azok üzemképesek;
• az együttműködési feladatok pontosításra kerültek, a tervezett tevékenység
mindenoldalú biztosítását megszervezték;
• a vezetési eszközök üzemképesek, a híradás működik.
Az intézkedés által elérni kívánt cél általában több módon elérhető, ily módon az
intézkedő rendőr, a csapaterő mérlegelési lehetősége széleskörű. A cél eléréséhez
szükséges intézkedések és kényszereszközök kiválasztásához nyújt támpontot a
szükségesség és arányosság alapelve. E szerint a rendőrnek, a csapaterőnek a
rendelkezésére álló lehetőségek közül azt kell kiválasztania, amely a legkisebb
jogkorlátozással, a legkisebb sérüléssel, vagy károkozással biztosítja az intézkedés, a
csapatszolgálati feladat eredményességét.
„58. §. (2) Csapaterő alkalmazása során a Rendőrség a 17. § (1) bekezdésben írt
jogokat indokolt mértékben korlátozhatja, területet személy- és járműforgalom elől
elzárhat.
Az általános kötelességek ismerete révén válik alapvetően képessé a rendőr arra, hogy
a rábízott feladatot eredményesen megoldja. Ezek ugyanis olyan magatartási
szabályokat tartalmaznak, amelyekre az egyes feladatok végrehajtásánál az adott
parancsok nem térnek ki, azokat a végrehajtás során a helyzetnek megfelelően kell
alkalmazni, betartani.
Az "értettem" szó a rendőrt kötelezi, ezért szükséges, hogy annak kimondása előtt:
• gondolja át a kapott parancsot;
• tisztázza magában a végrehajtás módját, helyét, idejét;
• a meg nem értett részleteket a parancsot adóval tisztázza.
A tapasztalatok az alábbiak:
Az egyedülálló fák déli oldalán a lomb dúsabb, mint az északin. A fák többségének
kérge az északi oldalon durvább, a délin viszont vékonyabb, rugalmasabb és
világosabb. Az északi oldalról a fákat, köveket korábban és vastagabban fedi be a
moha és a zuzmó. Az erdei fenyő északi oldalán a másodkéreg barna, megrepedezett, a
fatörzstől elválik, s így könnyen eltávolítható. A hóolvadás a déli lejtőkön indul meg
gyorsabban, a havon foltok keletkeznek, amelyeknek a hegyes végű csúcsai déli
irányba mutatnak. A kivágott fák tönkjein az évgyűrűk az északi oldalon sűrűbben,
déli oldalon pedig ritkábban helyezkednek el.
Szökellés
A bűnözők által megfigyelhető terepen, vagy ha a bűnözők felfedik a rendőr gyors,
határozott szökelléssel haladjon. A gyors szökellés összetevői: a felugrás, a gyors futás
és a földre vetődés.
Ha a rendőr álcázó ruhában van, különösen ügyeljen arra, hogy hirtelen mozdulatokkal
ne árulja el magát a bűnözőknek, éppen ellenkezőleg, olvadjon össze a terep színével,
és úgy szökelljen. Szökellés után a fedezést mindig arccal a bűnözők felé fordulva,
kétféleképpen hajtjuk végre: menetből és térdelő testhelyzetből.
A laposkúszást teljesen nyílt, a bűnözők által figyelés alatt tartott terepen alkalmazzuk,
ahol csak jelentéktelen rejtőzési lehetőségek vannak. A laposkúszás a végtagok
ellentétes mozgatásával történik. Húzzuk fel a jobb (bal) lábat és egyidejűleg a bal
(jobb) kezet lehetőleg messzire tegyük előre, a behajlított lábbal elrugaszkodva vigyük
előre a testet, majd ilyen sorrendben folytassuk tovább a mozgást. Kúszásnál a fejet ne
tartsuk magasan. A fegyvert tárral oldalt, a szíjkarikánál fogva, jobb kézben vigyük.
Az arccal lefelé való kúszást a rendőr nyílt terepen, a bűnözők közvetlen közelében
alkalmazza, így teljesen zajtalanul haladhat előre. Az arccal lefelé való kúszásnál a kéz
elülső helyzetben (jobb kézben a géppisztoly) van és az előre-mozgás a kéz és a
lábujjhegyek segítségével történik.
Az összeköttetés módjai:
a) Személyes érintkezés:
- a parancsnok magához rendeli a beosztottat;
- a parancsnok felkeresi a beosztottat.
b) Összekötők alkalmazása, az elöljáró törzsből vezénylik az alárendeltekhez.
c) Futárszolgálat, hírvivők
- a futárszolgálatot magasabb szintű törzsek között, a hírvivőket egységeken,
alegységeken belül alkalmazzuk;
- egységen, alegységen belül a közleményt nem mindig írjuk le, csak szóban
közöljük és azt emlékezetben tartva továbbítjuk;
- a hírvivőket járhatóságtól, fedettségtől függően gyalog, motorkerékpáron,
gépkocsin alkalmazzuk. A hírvivő összeköttetés jelentősége a mindenkori
körülményeknek és a vezetés igényeinek megfelelően változhat, vagy előtérbe
kerül, vagy háttérbe szorul.
Menetvonalukat irány és körjárat szerint határozzák meg.
d) Jelek, jelzések
Jeleket, jelzéseket alkalmazhatunk a rendőri feladatok végrehajtásának minden
fajtájában, szolgálati csoportok, alegységek között és azokon belül is, rövid
parancsnok, vezényszavak, jelentések továbbítására, kölcsönös felismerés céljára.
Megkülönböztetünk:
- lát- és hangjeleket;
- elektromos berendezéseken továbbított jelzéseket.
Az álcázás módjai:
• rejtés;
• utánzás;
• tüntető tevékenység;
• félrevezetés.
Az álcázás célja:
• az alkalmazás meglepetésszerűségének biztosítása;
• saját veszteségek csökkentése (alkalmazási képesség megóvása).
A rejtés alatt általában olyan tevékenységet értünk, melynek során a bűnözők, keresett
személyek figyelése (felderítése) alól a rendőri erőket, vagy tárgyakat igyekszünk
kivonni. Amikor rejtett mozgásról, rejtett elhelyezésről beszélünk, akkor ez
rendszerint valamilyen tereptárgy mögötti, vagy tereptárgyban való mozgást, illetve
elhelyezést jelent.
Az álcázás történhet:
• álcázó eszközökkel;
• hangálcázással (erős zajhatással a tevékenység leplezése, illetve szigorú
rendszabályok bevezetésével a zajkeltés megszüntetése);
• fényálcázással (világító eszközök kikapcsolása, fényvisszaverő tárgyak,
eszközök fedése, takarása).
A ZÁRÁS
A zárás célja, hogy távol tartsa az illetéktelen, vagy veszélyt jelentő személyeket,
járműveket, megakadályozza a keresett személyek, járművek eltávozását, vagy
kitörését a lezárt területről. A zárás biztosítsa az adott terület rejtett, gyors és
megbízható körülzárását főleg olyan terepszakaszokon és irányokban, ahol a
legvalószínűbben lehet számolni a behatolás, vagy a menekülés kísérletével.
2.2.1. A zárócsoport
A zárócsoport a részére meghatározott zárási vonalon területek, irányok lezárására, a
bejutás, vagy onnan a menekülés, kitörés megakadályozására, a keresett személyek
elfogására, illetéktelen személyek távoltartására alkalmazott szolgálati csoport.
Általában kötelékben tevékenykedik a biztosítószolgálatot, a kutatást, a bekerítést, a
tömegoszlatást végrehajtó csoportosítás részeként. Önálló alkalmazására
veszélyhelyzet helyszínén, helyszínbiztosítás során, vagy üldözéskor kerül sor.
Feladatot kaphat:
• fokozott ellenőrzés végrehajtására;
• biztonsági intézkedés részeként illetéktelen személyek, járművek belépésének, az
arra jogosulatlanok kijutásának megakadályozására;
• a be-, illetve kilépő forgalom ellenőrzésére;
• a keresett személyek menekülésének megakadályozására, elfogására;
• útvonal, közterület forgalom előli elzárására, a forgalom korlátozására;
• más szolgálati csoport tevékenységéhez szükséges feltételek megteremtésére.
2.2.2. A szigetelőcsoport
A szigetelőcsoport a lezárt területen belül alkalmazható, amikor a kutatás, vagy más
szolgálati tevékenység végrehajtására szakaszonként, egymást követően kerül sor.
Alkalmazásának célja a lezárt terület egyik körzetének a másiktól való elszigetelése.
Alkalmazására sor kerülhet egy, vagy több közigazgatási területet, vagy annak egy
részét, illetve konkrét, vagy feltételezett mozgási irányt érintően:
• fokozott ellenőrzés végrehajtására;
• biztonsági intézkedések,
• személy- és létesítménybiztosítási intézkedések,
• közlekedésrendészeti intézkedések érvényre juttatására;
• a helyszínbiztosítás rendszabályai betartatására.
Az EÁP feladatot kaphat:
• meghatározott területre belépők, vagy onnan kilépők igazoltatására, ruházatának,
járművének, csomagjának átvizsgálására;
• meghatározott területre történő belépés, vagy onnan a kilépés megakadályozására;
• tárgyi bizonyítási eszköz felfedésére;
• a közbiztonságra különösen veszélyes, vagy más tilalom alá eső eszközök, anyagok
bevitelének (kivitelének) megakadályozására, elvételére;
• a közúti forgalom korlátozására, útvonal, közterület forgalom előli elzárására;
• a közlekedési szabályok, az okmányokra, a felszerelésekre vonatkozó előírások, az
üzemeltető által előírt feltételek megtartásának, a járműhasználat
szabályszerűségének, a jármű birtoklása jogszerűségének, a jármű
közlekedésbiztonsági állapotának ellenőrzésére;
• jogsértő cselekmények visszaszorítására, eljárások kezdeményezésére;
• bűncselekmény elkövetőjének elfogására.
Az EÁP ereje 3-4 főtől egy szakasz (20-26 fő) erőig terjed. Ez függ:
• a rendelkezésre álló állománytól;
• a kapott feladattól;
• a személy-, vagy járműforgalom nagyságától;
• a keresett bűnözők létszámától, veszélyességétől;
• a környező tereptől;
• az év- és napszaktól, az időjárási viszonyoktól;
• a szolgálat várható időtartamától.
A biztosítócsoport
• folyamatosan figyelemmel kíséri az ellenőrzés alá vont útvonalat, a lezárt területet,
az oda bevezető, vagy az onnan kivezető irányokat, az átvizsgáló-alcsoport
tevékenységét;
• végrehajtja a személyek, járművek leállítását, a forgalom irányítását;
• gondoskodik az ellenőrzéshez a járművek besorolásáról;
• felügyeli a várakozási helyen tartózkodó személyek magatartását;
• megakadályozza a menekülést, a szökési, kitörési kísérleteket;
• végrehajtja a fegyveresen, vagy felfegyverkezve, illetve más módon ellenszegülő
személyek elfogását;
• őrzi a parancsnoki csoport munkahelyét, a személyi szabadságukban korlátozott
személyeket, végrehajtja a parancsnoki csoporthoz, külön elrendelés esetén a
kijelölt előállítási helyre történő kísérésüket;
• végzi a megerősítésként kapott műszaki eszközök, berendezések telepítését.
Az előállító-csoport
• átveszi és őrzi a személyi szabadságukban korlátozott személyeket, a lefoglalás
érdekében visszatartott tárgyakat;
• végrehajtja az előállításra (lefoglalásra) kerülő személyek (tárgyak) kísérését
(szállítását) a kijelölt rendőrségi objektumba, a parancsnoki csoport (EÁP-
parancsnok) által kitöltött okmányokkal együtt gondoskodik azok átadásáról a
rendőrhatóság (vagy a külön kijelölt bűnügyi elszámoltató csoport) részére.
Az átkísérő csoport
• oszlopba (csoportba) rendezi a lezárt területen áthaladási engedélyt kapott
járműveket (személyeket), átkíséri azokat a lezárt területen a beléptető EÁP-tól a
kiléptető EÁP-ig;
• megakadályozza az átkísérés során a személyek, járművek megállását, lemaradását,
letérését, visszafordulását, személyek le- vagy felszállását, tárgyak le- vagy
feladását (átadását);
• ellátja az átkísérés alatt álló járműoszlop (csoport) védelmét, megakadályozza,
elhárítja az ellenük irányuló támadást, elfogja a támadókat.
Az üldöző járőr
• végrehajtja az ellenőrzés alól magukat kivonni szándékozó, az EÁP előtt
visszaforduló, vagy a megállásra vonatkozó jelzést figyelmen kívül hagyó és
továbbhaladó (áttörő) személyek, járművek megállítását, feltartóztatását;
• őrzi az üldözés eredményeként feltartóztatott személyeket a tartalékból, vagy a
biztosító alcsoportból kijelölt kísérő őrök megérkezéséig, vagy külön utasításra
végrehajtja a kísérést.
A figyelők
• jelzik a parancsnoki (átvizsgáló) csoport részére az ellenőrzésre tervezett
személyek, járművek közeledését, visszafordulását;
• tájékoztatást adnak a személyek számáról, a járművek típusáról, rendszámáról,
telítettségéről, nemzetiségéről, valamint az ellenőrzés szempontjából jelentős egyéb
adatokról.
A tartalék
• készen áll az EÁP szolgálati elemeinek szükség esetén történő megerősítésére,
váltására, új szolgálati elem létrehozására;
• közreműködik a személyi szabadságot korlátozó intézkedés alá vont személyek,
visszatartott dolgok őrzésében;
• segítséget nyújt az üldöző járőr által feltartóztatott személyek, járművek
visszakíséréséhez.
A biztosító járőr ereje a feladat jellegétől függően két főtől rajerőig terjed.
Megerősíthető műszaki-technikai eszközökkel (pl.: távcső, éjjellátó-készülék, nagy
teljesítményű kézi világítóeszköz, világító vagy jelzőrakéta, nagy teljesítményű
rádiókészülék, stb.), szállító járművekkel, szolgálati állatokkal.
A zárás vonalán a biztosító járőr 300-600 méter hosszú járőrútvonalat kaphat, amelyet
az első elhaladásakor 100-200 méter széles sávban át kell vizsgálnia. Lakott
településen belül a biztosítandó terepszakasza ennél rövidebb is lehet.
2.2.6. A forgalomirányító őr
A forgalomirányító őr a zárás körzetében bevezetett forgalomszervezési,
forgalomkorlátozási intézkedések érvényre juttatása érdekében kerül alkalmazásra.
Működhet önállóan, vagy más szolgálati csoport elemeként.
Feladatot kaphat:
• a lezárt területre be- és kivezető utak forgalmának egyirányúsítására;
• a lezárt területre irányuló forgalom elterelésére, vagy szakaszos engedésére;
• a bekötő utak zárására;
• az illetéktelen, vagy a keresett, szökésben lévő személyek feltartóztatására,
elfogására;
• a feladatban részt vevő rendőri csapaterő és annak tevékenységét segítő szervezetek
járművei számára a közlekedési elsőbbség biztosítására;
• a közúton közlekedők mozgásának segítésére.
A biztosító-alcsoport feladata
• a bűnöző közeledésének jelzése;
• az elfogás biztosítása;
• a bűnöző menekülésének megakadályozása, menekülési irányainak lezárása;
• szükség esetén az elfogó alcsoport tűztámogatása;
• részvétel a menekülő bűnöző üldözésében, elfogásában.
A biztosító-alcsoportot az elfogás tervezett helyétől lakott területen 30-50, lakott
területen kívül fedett terepen 50-100, nyílt terepen 100-200 méterre kell elhelyezni. Az
alcsoport tűzfészkeket és figyelő őrszemeket alkalmaz, amelyek kiküldési távolsága a
bűnöző várható közeledési irányaiba 100-300 méter lehet.
A tartalék feladata
• az elfogó vagy a biztosító-alcsoport megerősítése, további elemekkel történő
kiegészítése;
• az alcsoportok állományának váltása;
• részvétel a menekülő bűnöző üldözésében, elfogásában.
A csapda (leshely) szolgálatot ellátó rendőrök ügyeljenek arra, hogy feladatukat rejtve
teljesítsék. Azt a személyt, aki esetlegesen a csapdát (leshelyet) felfedi, az elöljáró
parancsnok intézkedéséig fel kell tartóztatni. A biztosító-alcsoport megszakítás nélkül
folytassa körkörös figyelését, törekedjen arra, hogy a keresett személy megjelenését
minél korábban jelezni tudja az elfogó-alcsoportnak. Amennyiben a bűnöző
menekülést kísérel meg, zárja el a menekülés útját, illetve az üldözést.
A zárással egy időben, ha szükséges már korábban is, gondoskodni kell a közúti
forgalom megfelelő eltereléséről.
2.3.3. A zárás vonalán a zárást végrehajtó szolgálati csoportok részére feladatként zárási
szakaszt, lezárandó irányt, figyelési sávot és tájékozódási pontokat kell meghatározni.
Amennyiben a konkrét helyzet szükségessé teszi, fő lőirány és tüzelési sáv is
meghatározható. A zárócsoportok és más szolgálati csoportok a természetes és
mesterséges tereptárgyak védő- és álcázó képességének teljes kihasználásával
helyezkednek el úgy, hogy a lezárt terület irányába biztosítva legyen a lehető legjobb
figyelési és tüzelési lehetőség. Ennek érdekében ki kell használni a magaslatokat, a
kiemelkedő tereppontokat. A zárás vonala előtt lakott településen kívül lehetőleg 150-
200 méteres nyílt és sík terepsáv legyen, amelyet összefüggően, állandó figyeléssel és
ha kell, tűzzel lehet biztosítani.
2.3.4. Lakott településen belül a zárás vonalán, a zárás megerősítésére széles körűen
alkalmazni kell a különböző kordoneszközöket, műszaki akadályokat, útzárakat, a
járműveket. Kordonráccsal vagy kötélkordonnal akkor célszerű a területet lezárni, ha a
lezárás hosszabb ideig fog tartani, a rendelkezésre álló személyi állomány létszáma
korlátozott vagy a zárás vonalát (a lezárt terület határát) fizikailag is célszerű jelölni.
Amennyiben a lezárt területre tömeges behatolási kísérlettel lehet számolni, úgy oda
kordonrácsokat kell elhelyezni. A gépjárművek elsősorban az utcatorkolatok
lezárására alkalmazhatók.
2.3.5. Összefüggő zárás esetén a szolgálati csoportok, a rendőrök úgy foglalják el a zárás
vonalát, hogy a szomszédos szolgálati csoporttal, rendőrrel a látó- és a
tűzösszeköttetés is biztosítva legyen. A biztosító járőrök tartsanak összeköttetést a
szomszédos szolgálati csoportokkal, ismerjék azok pontos elhelyezkedését. Az érintett
szolgálati csoportok kísérjék figyelemmel a biztosító járőrök mozgását, ismerjék a
járőrútvonalakat és azt a tereppontot, amelytől kezdődően látó-összeköttetést tudnak
tartani a járőrökkel.
2.3.8. A lezárt területre történő belépés, illetve onnan az eltávozás kizárólag a csapaterő
alkalmazását elrendelő rendőri vezető által meghatározott szabályok szerint történik.
Ezt a zárás vonalán attól a pillanattól ellenőrizni kell, amint a szolgálati csoportok
felállítása megtörtént, függetlenül a zárás készenléti idejétől. A zárás vonalán át a
jármű- és a gyalogos- forgalom csak az EÁP-okon keresztül történhet. A
zárócsoportok a be-, illetve kilépni szándékozó személyeket az ellenőrző-átengedő
pontokhoz irányítják, gyanús esetben végrehajtják az igazoltatást, szükség esetén a
személyi szabadságot korlátozó intézkedést. Lehetnek olyan esetek, hogy a lezárt
területre más nem léphet be, nem léphet ki, csak a feladatban résztvevők. Ezek is vagy
jelszó, jelhang vagy személyi igazoltatás útján, esetleg meghatározott helyen és
időpontban.
• Ha az EÁP-on olyan személy akar belépni a lezárt területre, aki ott dolgozik, ott
lakik, vagy oda a lakosság ellátása érdekében nélkülözhetetlen, vagy más fontos
anyagot szállít s erre vonatkozó korlátozó intézkedések kiadására nem került sor,
kellő ellenőrzést követően beléptethető. A belépő biztonsága érdekében a tőle
elvárható magatartásra ki kell oktatni. Amikor a lezárt területen fegyveres
bűnözővel szemben fegyverhasználatra kerül sor, vagy megkezdődtek a közvetlen
elfogására irányuló intézkedések, a területre a beléptetést meg kell szüntetni, a
kilépők ellenőrzését pedig meg kell szigorítani.
A két szomszédos szolgálati csoport egy része, ahol a bűnözőknek sikerült kitörni, az
üldözést azonnal megkezdi és jelenti a menekülésük irányát. Az üldözésre, a szolgálati
csoportok megerősítésére a zárócsoport tartalékát fel kell használni.
2.5.3. A lezárt területről kijutást megkísérlő, vagy oda behatolni szándékozó személyek
tevékenységének megakadályozása érdekében az együttműködés rendjét általában
meg kell határozni
• a keresett személynek a zárás vonalán történő fegyveres kitörése esetére;
• a keresett személynek az ellenőrző-átengedő ponton történő megjelenése,
visszafordulása, menekülése esetére;
• az átkísérés alatt álló járműoszlopot érő esetleges támadás, bűncselekmény kísérlete
esetére;
• forgalmi torlódások kialakulására;
• tömegrendezvények során csoportoknak a zárás vonalán történő erőszakos
áthatolási kísérlete esetére;
• záró, vagy szigetelő csoportokkal elválasztott, ellenérdekű csoportok közötti
konfliktus kialakulása esetére.
Az ellenőrzés alá vonttal pontosan közölje, hogy milyen okmányokat adjon át részére.
Az okmányok elővétele és átadása során a támadás megelőzése érdekében fordítson
különös figyelmet az intézkedés alá vont személy tevékenységére. Több személy
esetén határozza meg az okmányok átadásának sorrendjét, illetve módját. Az
ellenőrzést (igazoltatást) minden esetben a személyek és a járművek okmányainak
ellenőrzésével kell kezdeni. Az adatok ellenőrzésére és a közlekedés céljára
kérdéseket kell feltenni. Gyanúsan viselkedő személy esetén ruházat és
csomagátvizsgálást kell végrehajtani. A személyt fel kell szólítani zsebei kiürítésére,
illetve a csomag tartalmának egyenkénti láthatóvá tételére. A rendőr a támadás
elhárítása érdekében ekkor is figyelje az intézkedés alá vont személy mozdulatait. A
ruházat átvizsgálás megkezdése előtt a személyt támadásra alkalmatlan helyzetbe kell
hozni. Az igazoltatást, ruházat és csomagátvizsgálást az átvizsgáló csoportba beosztott
másik rendőr biztosítja, oly módon, hogy közben folyamatosan figyelemmel kíséri az
intézkedés alá vont és az intézkedésre váró személyeket. Ha az átvizsgálás során az
intézkedés alá vont személy kitörés kísérel meg, jelezze a menekülés irányát, és a
szomszédos tűzfészkek, vagy a biztosítócsoport segítségével vezesse be az üldözést.
Az intézkedés alá vont gépjármű motorját állíttassa le, az indítókulcsot vetesse ki, a
gépjármű vezetőjét és utasait szállíttassa ki. Az ellenőrzéshez a vezetőt az utasoktól
elkülönítve várakoztassa. Az okmányok ellenőrzése után a gépjárművet
szemrevételezéssel kell ellenőrizni. Ezt követi az utastér, majd a csomagtér, illetve a
motortér átvizsgálása. Az átvizsgálás során az ajtókat, a zárakat a gépjármű
vezetőjével kell nyittatni. A csomagok kivételét, ki- és visszarakását az ellenőrzés alá
vont gépjárművezetővel kell végrehajtatni. Az intézkedésnek ellenszegülő
személyeket kényszerítő eszközök alkalmazásával kell a gépjármű elhagyására bírni.
KUTATÁS
3.1.3. A kutatás formája láncban történő kutatás, felderítő-kutató alakzatban történő kutatás
és kombinált kutatás lehet.
• A láncban történő kutatásnak nevezzük a kutatásnak az a formáját, amikor a
kutatást végrehajtó rendőrök egymástól meghatározott térközzel, láncalakzatban
szétbontakozva hajtják végre a kijelölt terület átvizsgálását. Elsősorban sík, kevésbé
átszegdelt, illetve erdős terepen kerülhet végrehajtásra.
• Felderítő-kutató alakzatban történő kutatásnak, a kutatásnak azt a formáját
nevezzük, amikor egy adott terület átvizsgálását végrehajtó erők önállóan,
menetalakzatban haladnak előre és oszlopban, terepkutató járőrök kiküldésével, ahol
lehetséges láncba szétbontakozva tevékenykednek. Felderítő-kutató alakzatban történő
kutatásra nehezen járható hegyes, erősen átszegdelt, sűrű erdős, mocsaras valamint
lakott területen belül, továbbá épületek átvizsgálásakor kerülhet sor. Sík, közepesen
átszegdelt és közepesen sűrű, erdős területen felderítő-kutató alakzatban a kutatás
olyan esetben hajtható végre, amikor a bűnöző csoport nagyobb erejű (általában 6-8
fő) és esetleg felfegyverzett. Ilyen esetekben azért célszerű a kutatás felderítő-kutató
alakzatban, mert a keresett személyek felfedezése esetén – az oszlopokban levő
erőkkel a felszámolást (bekerítést, üldözést) gyorsabban és hatásosabban tudjuk
végrehajtani, mint a nagyobb kiterjedésű lánc alakzatban levőkkel.
• Kombinált kutatásnak nevezzük a kutatásnak azt a formáját, amikor a
kötelékek egy része láncban, másik része felderítő-kutató alakzatban tevékenykedik az
átvizsgálandó területen. Akkor kerül alkalmazásra, amikor a terep jellege nem engedi
meg annak teljes, láncban történő átvizsgálását.
3.1.4. A kutatás irányát tekintve az lehet egyirányú, két- vagy többirányú, valamint
centrikus.
• Egyirányú a kutatás, ha a kutató alegységek egy arcvonalat képeznek és a
kutatás során folyamatosan egy meghatározott tereppont (az arcvonallal megegyező
irány) felé haladnak.
• Két- vagy többirányú a kutatás akkor, ha a kutatók két, vagy több önálló
arcvonalat képeznek, és ezek egy, vagy több terepszakaszról kiindulva, egy időben
különböző irányokban vizsgálják át a részükre meghatározott körzetet. Többirányúnak
tekinthető a kutatás akkor is, ha a kutatókötelék egy arcvonalat képez ugyan, de a
terület átvizsgálása során haladási irányát egy vagy több esetben módosítja.
• Centrikus a kutatás akkor, ha a kutatók két vagy több arcvonalat képezve,
különböző terepszakaszokról kiindulva az adott terep egy meghatározott pontja
(terepszakasza) irányában hajtják végre a kutatást.
3.2.1. A kutatócsoport
A kutatócsoport a kutatás végrehajtásának alapvető szolgálati csoportja.
Alkalmazására sor kerülhet önállóan, vagy más szolgálati csoportokkal szoros
együttműködésben.
A kutatócsoport ereje láncalakzatban rajtól századig, felderítő-kutató alakzatban rajtól
szakaszig terjedhet. Személyi állománya megerősíthető:
• egyéni védőeszközökkel (lövedékálló mellény, sisak, gázálarc);
• sorozatlövő fegyverekkel (elsősorban géppisztollyal);
• világító eszközökkel;
• szállító és páncélozott járművekkel;
• technikai ellenőrző (fémkereső, robbanóanyag-kereső) eszközökkel;
• szolgálati állatokkal.
A raj alakzatát a kutatólánc, a szakasz alakzatát a rajláncok és a szakasz arcvonala elé
kiküldött terepkutatók, valamint két-három fős tartalék képezi. A századerejű
kutatócsoport a szakaszok alakzatából és egy raj nagyságú tartalékból áll.
A légi felderítő járőr által ellenőrzendő területet a levegőből is jól azonosítható módon
szektorokra kell felosztani, és a légi felderítési feladatot szektoronként haladva kell
végrehajtani. A célmeghatározás a levegőből a szektorok, majd azon belül további
azonosító pontok megjelölésével történik. Felderített fegyveres bűnöző közvetlen
elfogására a helikopteren utazók nem vehetők igénybe, onnan nem nyithatnak tüzet, de
a földön végrehajtott elfogásig figyelemmel kell kísérniük az ott történteket.
A kutatás iránya a kutatás folyamán változhat. Ilyen esetekben a kutatást meg kell
állítani és az alakzatot a további iránynak megfelelően kell rendezni. Az iránytartásra
iránytartó alegységeket és iránytartó rendőröket kell kijelölni. Az iránytartó
alegységek, rendőrök részére a terep jellegétől, a lehetőségektől függően keskenyebb
kutatási sávot célszerű adni, mint a többi alegységeknek, illetve rendőröknek.
Iránytartásra azokat az alegységeket, illetve rendőröket kell kijelölni, amelyek, illetve
akik a helyzetüknél fogva az irányt jól tudják tartani és hozzájuk a többi alegységek,
rendőrök jól tudnak igazodni.
3.3.6. Kutatás találkozási terepszakaszt kell kijelölni akkor, ha centrikus kutatás során két
egymással szemben kutató alegység találkozik a kutatás alatt, vagy annak
befejezésekor. Ebben az esetben minden alegység külön-külön terepszakaszt kap,
amelyek 100 méternél közelebb nem lehetnek egymástól, és az együttműködés
megszervezésénél pontosan meg kell határozni az egyes terepszakaszokra érkezés
rendjét. A terepkutatók nem haladhatnak túl a találkozási terepszakaszon. Amikor azt
elérték, foglaljanak tüzelőállást és várják be a kutató alegységeket, akik a
terepszakaszon megállnak és fedezik magukat.
3.4.2. Fegyveres bűnöző kutatása esetén, lakott területen kívül, láncban történő kutatás
során a terepkutatók a kutatólánc előtt nyílt terepen 100-200 méterre, fedett terepen
30-50 méterre, egymástól 10-30 méter térközre haladnak. A sávjukba eső területet
tüzetesen átvizsgálva törekedjenek a keresett személy felderítésére. Tartsanak
folyamatos látó-összeköttetést a kutatólánccal, amennyiben gyanús körülményeket
észlelnek, azt látjelekkel jelezzék. A terepkutatók jelzésére a kutatólánc álljon meg,
foglaljon tüzelőállást. Ha szükséges, a kutatócsoport parancsnoka menjen előre a
terepkutatókhoz, győződjön meg az észleltekről, majd hozzon döntést a kutatócsoport
további tevékenységére.
3.4.5. Az eltűnt gyermek, vagy időskorú felkutatása során a kutatást az eltűnés eredeti
helyszínéről (pl.: lakás, családi ház, tanya, nevelőotthon, idősek otthona stb.) kell
megkezdeni még akkor is, ha szemtanúk máshol látni vélték az eltűntet. A
rendelkezésre álló erőktől függően a kutatást egyre táguló körben kell végezni, s főleg
gyermekek esetében ki kell térni az emésztők, meszesgödrök, homokkitermelő helyek,
ásott kutak, vízzel telt árkok átvizsgálására is. Szükség esetén a csáklyázás mellet
gondoskodni kell azok kiszivattyúzásáról, vagy búvárok alkalmazásáról.
A kutatás során előre biztosítani kell a hatósági tanúkat, akik nyom felfedése esetén,
egy esetleges lefoglaláshoz, vagy helyszíni szemle megtartásához a lehető legrövidebb
időn belül a rendelkezésre állnak. A szükséges eljárás megkezdéséig a
kutatócsoportból kijelölt rendőrökkel a helyszínt biztosítani kell, de a kutatás emiatt
nem szakítható félbe.
4.1.1. Az üldözés alapvető követelménye, hogy legyen tervszerű, aktív, gyors, folyamatos
és következetes. Az adott helyzet sajátosságától függően irányuljon azoknak a
feltételeknek a megteremtésére, amelyek a menekülők elfogásához, felszámolásához
vezetnek. Biztosítsa a menekülők beérését, erejük menet közben történő állandó
gyengítését, olyan irányba, helyzetbe kényszerítését, ahol az elfogás legkedvezőbb
feltételei megteremthetők. Az üldözést, ha annak feltételei, megvannak azonnal be kell
vezetni és azt éjjel és nappal egyaránt megszakítás nélkül, kitartóan kell folytatni.
4.1.2. Az üldözés módja a közvetlen, a nyomon vagy az irányban történő üldözés lehet.
Közvetlen üldözés: az üldözést folytató rendőrök (szolgálati csoport) a menekülőkkel
közvetlen látó- és tűzérintkezésben vannak és azok ténykedését folyamatosan képesek
megfigyelni.
4.2.1. Az üldözőcsoport
Az üldözőcsoport a szökésben lévő, menekülő fegyver nélküli, felfegyverkezett, vagy
fegyveres személyek követésére, beérésére és elfogására alkalmazott szolgálati
csoport.
Alkalmazására sor kerülhet:
• a bűncselekmény helyszínéről, vagy (Tettenérés és szökés)
• a rendőrség tudomására jutott adatok, nyomok, vagy tanúvallomások alapján a
nyom feltalálási helyéről, vagy a keresett személy utolsó tartózkodási helyéről
kiindulva.
Amikor az üldözés csak arcvonalból folyik (zárócsoport nincs kiküldve, illetve nem
került alkalmazásra párhuzamos üldöző járőr) a menekülő személyek beérésekor
célszerű a szolgálati felépítésből oldalra kiküldeni erőt, amely a zárócsoport, illetve a
párhuzamos üldöző járőr feladatainak megfelelően lehetővé teszi a menekülés
irányainak lezárását, a menekülők elszigetelését, bekerítését és elfogását.
Gépkocsizó járőr lakott területen belül, sűrű városi forgalomban lehetőleg kerülje a
közvetlen üldözést. Irányban vagy párhuzamosan történő üldözéssel, záró csoportok
összehangolt alkalmazásával, forgalomtereléssel a menekülő személyeket lehetőleg
lakott területen kívülre, gyér forgalmú közútra kell kényszeríteni, és ott kell
végrehajtani elfogásukat.
4.5.3. A keresett személy felbukkanása, fegyveres ellenállása, vagy kitörése esetére meg
kell határozni
• az elfogás, felszámolás végrehajtásához szükséges szolgálati csoportosítás
megalakításának rendjét, a létrejövő szolgálati csoportosítások feladatait;
• a fegyveres bűnöző tartózkodási helye bekerítésének feladatait,
• a fegyveresen ellenálló bűnöző esetén az erőszakos beavatkozás feltételei
megteremtésének feladatait;
• a felszámolás idején kitört bűnöző további üldözésének feladatait.
Több főből álló bűnöző csoport üldözése esetén azokat vegye üldözőbe, akik a
menekülésre legalkalmasabb irányba menekülnek. Ha az üldözést 2-3 fő folytatja,
minden rendőr a hozzá legközelebb levő személyt üldözze. Amennyiben a bűnöző
tüzet nyit az őt üldöző rendőrre, a többi rendőr a terepfedezeteket kihasználva
gyorsítsa meg a bűnöző megközelítését és bekerítését.
A rajerejű arcvonalból üldöző járőr, nagyobb erejű bűnöző, vagy fegyveres bűnöző
esetében – a közvetlen üldözés folyamán – arra törekedjen, hogy a bűnözőtől ne
szakadjon le. A bűnöző hátrahagyott fedezőit rohanja le, kerülje meg és folytassa a fő
erők üldözését. Ha az üldözött bűnözők több irányba folytatják a menekülést, azonnal
jelentse azt parancsnokának és annak utasítása szerint folytassa az üldözést.
Alkalmazása kerülhet:
- nagyobb létszámú bűnözői csoporttal szemben,
- ha a tartózkodási hely, valamint a környező terep jellegénél fogva alkalmas a
kitörésre,
- ha elegendő erő áll rendelkezésre a kétsoros bekerítés végrehajtásához.
A távolságot úgy kell megválasztani, hogy a célszemélyek ne fedjék fel a rendőri erők
tevékenységét. A megindulási helyről a biztosító csoport indul ki elsőnek, a többi erő
csak akkor, amikor a biztosító csoport a helyét elfoglalta. A megindulási helyről az
alegységek zárt rendben, oszlopban mennek előre. (A biztosító csoport a biztosítás
vonaláig, a bekerítő csoport pedig a bekerítés szétbontakozási terepszakaszáig). A
gépjárműveket a megindulási helyen kell biztosítva hátrahagyni, azok csak a bekerítő
gyűrű bezárása után mehetnek előre, ha arra szükség van.
5.3.1. A zárócsoport
A zárócsoport állománya a bekerítés vonalán tüzelőállásokban helyezkedik el.
Rendeltetése a bűnözők tartózkodási helyének teljes körbezárása, menekülésük,
kitörésük megakadályozása, az elfogó-felszámoló csoport tevékenységéhez szükséges
feltételek megteremtése.
5.3.4. A biztosítócsoport
A bekerítés végrehajtása során a biztosítócsoport a bekerítést végrehajtó alegységek
működési körzetének lezárására, a saját szolgálati csoportok tevékenységének
biztosítására kerülhet létrehozásra. Feladatot kaphat a biztosítás vonalán a területre
bevezető utak lezárására, a gyalogos- és járműforgalom elterelésére, illetéktelen
személyek bejutásának megakadályozására, ellenőrző-átengedő pontokon a helyszínre
érkező szolgálati személyek beléptetésére, a bekerített bűnözők kimenekítésére
irányuló külső támadás elhárítására, egysoros bekerítés esetén a kitörést megkísérlő
bűnözők elfogására, a vezetési pont, a különleges technikai eszközök, valamint a
személyi szabadságukban korlátozott személyek őrzésére, kisérésére.
5.3.5. A tartalék
A bekerítést végrehajtó alegység tartaléka általában a biztosítás vonalán belül, a
parancsnok vezetési pontjának közelében álljon készen:
• a zárócsoportok vagy a biztosítócsoport állományának megerősítésére,
váltására;
• a lezárt területen belül az ott élő lakosság megóvása érdekében szükséges
biztonsági rendszabályok érvényesítésére;
• a személyi szabadságukban korlátozottak őrzésére;
• a vezetési pont és a technikai eszközök fedező biztosítására;
• a bekerítés vonalán kitörést megkísérlő bűnözők üldözésére, elfogására.
A tartalék ereje a bekerítést végrehajtó alegység nagyságától függően 2-3 főtől 1 rajig
terjedhet. Felszerelése, fegyverzete megegyezik a záró- és a biztosítócsoportéval.
Ha a bűnöző tűzhatása miatt egyes bekerítő csoportok nem tudnak eljutni a bekerítés
vonalán részükre kijelölt terepszakaszig, de az elért terepszakaszon biztosítani tudják a
szomszédos alegységekkel az egymásba kapcsolódó látó- és tűzösszeköttetést, a
bekerítést végrehajtottnak kell tekinteni és a felszámolást meg lehet kezdeni.
A fegyverek kidobása után az épületből kilépő bűnözők kezeit magasra kell emeltetni.
A zárócsoport ott lévő része a fegyvereit a bűnözőkre, a többi része továbbra is az
épület ablakaira, kijárataira irányítsa. A kilépőket az elfogó-felszámoló csoport fogja
el, bilincselje meg, hajtsa végre ruházatuk átvizsgálását, majd kísérje olyan helyre,
ahol a még bent lévők fegyvereikkel már nem tehetnek kárt bennük. A bekerítés
parancsnoka azonnal hallgassa meg őket az épületben maradottak kilétéről,
létszámáról, fegyvereiről, elhelyezkedésükről, a rejtekhely kiépítettségéről, további
szándékaikról.
5.6.3. A lezárt területről kijutást megkísérlő, vagy oda behatolni szándékozó személyek
tevékenységének megakadályozása érdekében az együttműködés rendjét általában
meg kell határozni
• a bűnözőknek a rejtekhely elhagyását követően a zárás vonalán történő fegyveres
kitörése esetére;
• a zárócsoport tevékenységének eredményeként a bűnöző visszafordulása,
menekülése esetére;
• fegyvertelen, illetve fegyveres segítők megjelenése, erőszakos kiszabadításai akció
elhárítása esetére;
A kijelölt helyen rejtve és fedve foglaljon tüzelőállást. Azt úgy rendezze be, hogy a
környező terepet jól megfigyelés alatt tudja tartani, és tüzével le tudja zárni azt.
Tájékozódjon a szomszédos rendőrök (szolgálati csoportok) el-helyezkedéséről.
Ismerje a zárócsoport megközelítésének irányait, a szétbontakozási terepszakaszt, a
bekerítés vonalát, a bűnöző tartózkodásának helyét.
Helyének elfoglalása után azonnal legyen készen feladatának ellátására. Akadályozza
meg illetéktelen személyek bejutását a bekerítés területére, vagy onnan a bűnözők
kitörését, menekülését. Szomszédjaival, valamint a zárócsoport beosztottjaival
szorosan működjön együtt a bekerítés körzetéből kitörést (menekülést) megkísérlő
bűnöző elfogásában, felszámolásában. A biztosító csoport, valamint a zárócsoport
felállásának időszakában azonnal jelentse (jelezze) a bűnözők kitörési (menekülési)
kísérletét, annak pontos helyét és irányát. Biztosítsa zárócsoport szétbontakozását, a
bekerítés vonalán való felállását és tevékenységét a bűnözők elfogásának,
felszámolásának időszakában. Velük szorosan működjön együtt az adott helyzeteknek
megfelelően.
közelítse meg a bűnözőket és, ha a felszólításnak nem tesznek eleget (tüzet nyitnak
vagy kitörést kísérelnek meg) a parancsnok utasítására hajtsa végre a felszámolást.
Épületben, fedezékben ellenálló ellenséget tűz fedezete mellett közelítse meg,
könnyfakasztó gránáttal törje meg ellenállását és kényszerítse megadásra.
A FIGYELŐSZOLGÁLAT
6.2.1. A figyelőőrs
A figyelőszolgálat ellátására szervezett figyelőőrs raj, szakasz, vagy századerejű lehet.
A raj- és a szakaszerejű figyelőőrs egyaránt figyelő őrszemekből áll, a szakasz ezen
felül 2-3 fős tartalékot képez. A rajerejű figyelőőrs nappal 500-1000 méteres, éjjel
300-500 méteres terepszakaszon tevékenykedhet. A szakasz részére 1-2
négyzetkilométeres működési körzet jelölhető ki. A működési körzet elfoglalásának
időnormája raj esetében 30-60, szakasznál 60-80 perc.
A század figyelőőrs szolgálati felépítését a szakasz erejű figyelőőrsök, és a tartalék
alkotja. A század részére 3-6 négyzetkilométeres működési körzet jelölhető ki. A
működési körzet elfoglalásának időnormája 1-2 óra lehet.
AZ ŐRZÉS
7. Az őrzés fogalma, tartalma
7.1.Az őrzés a rendőri csapaterő olyan szolgálati tevékenysége, amelynek célja állandó, vagy
ideiglenes jelleggel személyek, létesítmények, meghatározott területek, objektumok,
vagy értékek közbiztonsági szempontból történő ellenőrzése, az ellenük irányuló
bűncselekmények megelőzése, behatolás, vagy kijutás megakadályozása, valamint a
szükséges feltételek megteremtése a védelembe történő átmenethez.
Az I. kategóriába sorolt objektumok őrzése esetén azok külső biztosítását is meg kell
szervezni. A külső biztosítás célja az illetéktelen személyek távol tartása az őrzött
területtől, időnyerés a szükséges ellentevékenységhez való felkészülésre. Ennek
érdekében az őrzött terület körzetében biztosítási övet kell kijelölni és ott megfelelő
korlátozásokat, rendszabályokat kell bevezetni. A biztosítási öv az őrzés vonalától
kiindulva magában foglalja az őrzött területtel határos utakat, utcákat, területeket,
vagy épületeket, településen kívül a környező terepet, annak jellegétől és az objektum
sebezhetőségétől függően 1000 méter távolságig. Az őrzött terület és a biztosítási öv
együttesen a létesítmény őrzés-védelmi körzete.
7.2.3. Az őrök számára őrhelyet, ezen belül felállítási helyet, mozgási körletet, fő- és
kiegészítő figyelési szektort kell kijelölni, amely egyben a tüzelési szektor is. Őrhely
az a hely, illetve terület, ahol a felállított őr a szolgálatát ellátja a felállítási hellyel, a
mozgási körlettel és mindazokkal a javakkal együtt, amelyeknek őrzését rábízták. Az
őrhely kiterjedése a várható behatolási irányban 50-100 méter, egyéb irányban 100-
300 méter lehet. Az őrhely határát, a felállítási helyet és a mozgási körletet
természetes vagy mesterséges tereptárgyakhoz viszonyítva kell meghatározni,
megjelölése számozással történjen. Az őrhelyről az őr a biztosítási öv belátható részét
is tartsa figyelés alatt.
a szükségnek megfelelően
• a biztonságtechnikai berendezések, híradó eszközök kezelési utasításait;
• okmány- és pecsétnyomó mintákat;
• az objektumba belépésre jogosultak jegyzékét;
• belépési okmánytömböt;
• a biztonsági rendszabályokat;
• a tűzriadó tervet.
Amennyiben az őrzést az őrzött terület határán kívül kell ellátni, az őrszolgálatot ellátó
rendőr az objektum területére kizárólag az elöljáró parancsnok utasítására vagy az
objektum biztonságáért felelős személy felkérésére, illetve hozzájárulásával léphet be.
Erről a rendőr a szolgálat befejezése után írásban tegyen jelentést.
7.6.3 A felvezető
Őrségváltáskor a régi felvezetőtől vegye át a pecsétmintákat, az őrök felvezetésekor az
őrzendő létesítményeket. Ismerje a hozzá tartozó őrhelyek számát, elhelyezését,
őrzésvédelmi viszonyait, a pecséteket és minden őrhelyre vonatkozóan a felállított őr
kötelmeit. Az őrök felvezetése előtt, győződjön meg arról, hogy ismerik-e a
feladataikat, az összeköttetés módját. Ellenőrizze a fegyverek töltését, váltás után az
ürítését. A szolgálati utasításban meghatározott időben vezesse fel a váltást,
ellenőrizze az őrhely átadás-átvételét, a pecséteket, a technikai eszközöket.
Rendellenesség észlelése esetén azonnal tegyen jelentést az őrparancsnoknak. Váltás
után jelentse a váltás megtörténtét az őrparancsnoknak.
• az I. fejezetben
- az objektum leírását, a védelem szempontjából kedvező és kedvezőtlen
jellemzőit;
- a támadó számára kedvező, rejtett megközelítési irányokat;
- a védelmi parancsnok megnevezését, feladatait;
- a védelmi riadó elrendelésének eseteit, a riadó elrendelésére jogosultakat;
- az objektumvédelmi riadó elrendelésének rendjét, módját;
8.3.1. Pontvédelem
A pontvédelem az objektum fontosabb részének védelmét szolgálja. A védelemnek ezt
a módját akkor alkalmazzuk, ha az épület elhelyezési viszonyai, belső adottságai, a
védelem ellátására rendelkezésre álló erő az épület egész területére kiterjedő
körvédőképes védelem megvalósítását nem teszi lehetővé.
A BIZTOSÍTÓSZOLGÁLAT
Rendezvénybiztosítás esetén:
• a rendezvény helyétől, idejétől, programjától;
• a rendezvény résztvevőinek létszámától, összetételétől, hangulatától, szándékától;
• a közlekedés biztonságára, zavartalanságára gyakorolt hatásától;
• a várható jogsértésektől;
• a rendezvényen megjelenő védett személyek számától.
Nagy területű helyszín biztosítása esetén:
• a várható vagy megtörtént baleset, katasztrófa vagy más káresemény fajtájától;
• a következmények fokától, az adott területen vagy annak körzetében élő lakosságra
gyakorolt hatásától;
• a bevezetett védelmi, megelőzési, vagy elhárítási intézkedések tartalmától,
megvalósításuk rendjétől, módjától, várható időtartamától, a közreműködők
körétől;
• a napszaktól, évszaktól és az időjárástól.
9.3.2. A biztosítócsoport
A biztosítócsoport az utazás- (szállítmány-) biztosítást végrehajtó csapaterő alapvető
szolgálati csoportja. Rendeltetése:
• az induló, a közbeeső és az érkező állomások, repülőtér
(leszállóhely)ellenőrzése;
• rakodó- és ideiglenes tárlóhelyek közbiztonsági ellenőrzése;
• az útvonalon található, veszélyt rejtő tereptárgyak (pl.: útkereszteződések, alul-
és felüljárók, hidak, átereszek, forgalmi jelzőberendezések, energiaellátó
központok, alagutak, meredek partfalak, szakadékok, parkolók, le- és felhajtó utak,
sűrű növényzettel benőtt, vagy beépített területek, egyedülálló építmények stb.)
előzetes átvizsgálása, őrzése, illetve járőrözése;
• területek, útvonalak lezárása, a forgalom irányítása.
A biztosítócsoport ereje egy rajtól egy századig terjedhet. Egy biztosító csoport
általában egy vonalszakasz, vagy egy vonalrész biztosítását hajtja végre.
Megerősíthető szállító és páncélozott járművekkel, műszaki záró eszközökkel, figyelő,
adatrögzítő és nagy teljesítményű híradó eszközökkel.
• A biztosító járőr ereje kettő főtől egy rajig terjed. Biztosító járőr alkalmazható
minden olyan veszélyt rejtő terepszakaszon, ahol nem indokolt a biztosító őr
felállítása (pl.: egymáshoz közel több objektum van és a járőrrel biztonságosan
lehet ellenőriztetni, fedett-, szakadékos terepszakasz). Részére a biztosított útvonal
mentén fedett terepen 200-600 méter, nyílt terepen 1-2 kilométer hosszú
járőrútvonalat kell kijelölni. A járőrútvonalon történő első elhaladásakor fedett
terepen 100-200 méter, nyílt terepen 300-400 méter széles területsávot köteles
átvizsgálni. A biztosító járőr feladata megegyeznek a biztosító őr feladataival, az
alábbi kiegészítéssel: ellenőrzi a biztosító őröket, továbbítja azok jelentéseit,
szükség esetén segítséget nyújt a biztosító őröknek. Szolgálatát úgy kell
végrehajtania, hogy a más által nem őrzött vagy a biztosító őrök által kevésbé
biztosított célobjektumnál tartózkodjon, amikor a különvonat, vagy gépkocsik
áthaladhatnak.
• A forgalomirányító őr az útvonal mentén bevezetett forgalomszervezési
intézkedések érvényre juttatása érdekében kerül alkalmazásra. Feladatot kaphat a
közúti forgalom irányítására, elterelésére, szakaszos engedésére, a bekötő útvonalak
zárására, a védett járműoszlop mozgásának segítésére, elsőbbségének biztosítására.
Feladata ellátásához szolgálati jármű, mobil közlekedési jelzőtáblák, fényjelzést
adó vagy más forgalomterelő technikai eszközök biztosíthatók.
9.3.4. A fedezőcsoport
A fedezőcsoport a védett személyek, szállítmányok közvetlen biztosítására, kísérő
őrzésére és védelmére kerülhet alkalmazásra. Működhet önállóan, személyek,
szállítmányok közvetlen biztosítása érdekében, vagy kötelékben, a biztosítószolgálatot
ellátó csoportosítás részeként. Feladatát ettől függően a biztosítószolgálatot elrendelő
rendőri szerv vezetője, vagy a biztosítócsoport parancsnoka határozza meg.
Védett személy biztosítása során attól állóhelyben 10-15 méterre, gyalogos mozgás
közben 2-5 méterre elöl, oldalt, illetve hátul elhelyezkedve látja el feladatát. Utazás-,
illetve szállítmánybiztosítás során a biztosító és a védett járművekben helyezkedik el,
hogy megállás esetén a járművekből kiszállva a védett személy, szállítmány közvetlen
közelbiztosítását azonnal meg tudja kezdeni. Tartózkodjon állandóan a biztosított
személy (személyek) közelében. Megszakítás nélkül figyeljen és hárítsa el a biztosított
személy elleni támadást, biztosítsa annak testi épségét, védje életét. Gyanús eseteket
jelentse a biztosítás parancsnokának. Önállóan és a biztosított személy utasítására
igazoltassa a gyanús személyeket és szükség esetén hajtsa végre az elfogást. Közvetlen
fegyveres támadás veszélye esetén, felszólítás után használja fegyverét. Ha a
biztosított személy helyiségben tartózkodik, biztosító őrként a helyiség bejáratánál
teljesítsen szolgálatot. (RTV 54§)
Ismerje, hogy kit és milyen igazolvánnyal engedhet be a helyiségbe, akadályozza meg
illetéktelenek bejutását. A biztosított személy kísérése közben olyan távolságra
haladjon, hogy a környezetet jól meg tudja figyelni az esetleges támadás megelőzése
céljából.
9.3.5. A tartalék
A biztosítást végrehajtó csoportosítás tartaléka a biztosítás során váratlanul jelentkező
szolgálati feladatok megoldása, az egyes szolgálati csoportok megerősítése, váltása, új
szolgálati csoportok képzése érdekében kerülhet létrehozásra. A parancsnoki vezetési
pontok közelében, vagy az útvonal különösen veszélyes pontjain helyezkedik el,
készen az elrendelt feladatok végrehajtásának azonnali megkezdésére. Tartalékként a
megyei (fővárosi) biztosítás végrehajtására általában egy-két szakasz,
vonalszakaszonként 1-2 raj, a vonalrészenként 2-3 fő tervezhető.
10.1.2.Rendezvénybiztosítás
A rendezvénybiztosítás a várható rendzavarások megelőzése céljából szervezett
rendőri biztosítást jelenti, amely során az alkalmazandó szolgálati csoportok működése
kiterjed a rendezvény helyszínére és az eseménnyel biztonsági okokból összefüggő
helyekre egyaránt.
10.2.1. A vezetési pont, a helyi körülményektől függően, a rendezvény helyszínén belül, vagy
közvetlenül mellette, a közönség elől elzárt, védett helyen helyezkedik el. A
helyszínen, annak egy magas, jó rálátást biztosító pontján (sportcsarnokok emeleti,
vagy torony szintjén) külön figyelőpont is berendezésére kerül, ahol a rendezvény
időszakában a biztosítás parancsnoka és néhány segítője tartózkodik. A figyelőpont
berendezése biztosítja az állandó híradó és lehetőség szerint a képi információs
összeköttetést valamennyi alárendelttel, valamint a vezetési pont többi elemével.
A rendezvény helye szerinti település bevezető fő útjain, arra alkalmas helyen nagy
erejű EÁP-ok szervezhetők a résztvevőket szállító járművek ellenőrzése, a
közbiztonságra különösen veszélyes eszközök felfedése (előzetes szűrés érdekében.
A biztosítás parancsnoka
• köteles a rendezvényen jelen lenni, figyelemmel kísérni a közönség magatartását;
• a rendezvény rendjét sértő cselekmények esetén hívja fel a szervező figyelmét a
rend helyreállítására,
• intézkedjen a rendőri beavatkozást igénylő körülmények esetén a szükséges erők
helyszínre irányítására, a szükséges intézkedések megtételére;
• soron kívül tegyen jelentést a rendőri szerv vezetőjének és az ügyeleti szolgálatnak
minden olyan eseményről, amely a tömeges rendbontást, vagy jogsértést valósít
meg, amely a létesítmény egy részének, vagy egészének kiürítését, a rendezvény
megszakítását, a rend fenntartásához, vagy a közlekedés rendjének biztosításához
további rendőri erők helyszínre irányítását teszi szükségessé.
A rendezvény alatt, azt megelőzően vagy azt követően egy meghatározott terület
részben, vagy egészben történő kiürítésének, csoportosulás feloszlatásának az
elrendelésére a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényeken az
illetékes rendőri szerv vezetője, egyéb esetben a biztosítás parancsnoka jogosult.
A katasztrófák jellemzői
• majdnem kivétel nélkül több halálesettel, sok súlyos sérülttel, a gazdaságra és a
magánszemélyekre jelentős anyagi kárral járnak;
• az égés, robbanás bekövetkezése nagy területet tesz veszélyeztetetté;
• a személyszállító járművek esetében mindig számolni kell a pánikhangulattal,
bűncselekmények elkövetésével;
• a feladat kezdődhet a tömegszerencsétlenség bekövetkezése előtt
(kényszerleszállás), vagy bekövetkezésekor.
Csapaterő igénybevételre akkor kerül sor, ha a zárlat legalább egy nagyüzemi (vagy
annak megfelelő magán) gazdasági területére terjed ki. A csapaterő a feladatát a
megelőzés, a járvány megszüntetése érdekében a kiadott jogszabályok és belügyi
rendelkezések alapján köteles ellátni. Feladata a járvány sújtotta területek lezárása, a
kiadott rendelkezések betartásának ellenőrzése. A csapaterőt őrzési, rendfenntartói,
biztosítóőri szolgálatra kell alkalmazni.
A csoport valamely szempontból együvé tartozó, térben egymáshoz közel levő, többé-
kevésbé szoros egységet alkotó, kisebb számú személyek összessége, akiket közös
tudati vonások kapcsolnak össze, céljaik és tevékenységük az adott időben nagy
vonalakban azonos. A csoport létszáma 3 vagy ennél több fő. Ahhoz, hogy egy emberi
csoportot, csoportosulást tömegnek nevezhessünk szükséges, hogy a tömegben
résztvevő egyedek hangulatbeli, érzésbeli, gondolatbeli, mozgásbeli megnyilvánulásai
egységes célkitűzés szolgálatába álljanak és ez a célkitűzés mozgassa, irányítsa őket.
12.4.2. Fő feladat
A rendőri csapaterő fő feladata a tömeg előremozgásának megállítása,
ellenszegülésének leküzdése, a hangadók kiemelése, a gyülekezés helyszínéül szolgáló
terület (tér, utca, középület, stadion stb.) kiürítése, a tömeg eltávolítása.
12.4.3.További feladat
A működési körzet egészére kiterjedően a tömeg szétoszlatásának befejezése, a szabad
elvonulásának biztosítása, szolgálati csoportok alkalmazásával a működési körzet, a
kiemelt jelentőségű területek lezárása, fontos objektumok biztosítása, a szétoszlatott
tömeg újbóli gyülekezésének megakadályozása, a rendfenntartás. Az alegységek a
feladatukat leváltásukig, vagy bevonásukig folyamatosan, megszakítás nélkül hajtják
végre.
12.5. A tömegoszlatás formája
A tömegoszlatás formája az oszlatást közvetlenül végrehajtó csapaterő alakzatának
felépítése, amely az adott jogellenes magatartást tanúsító tömeg jellege alapján kerül
meghatározásra. A forma lehet mozgósorfal, oszlatóék, vagy sorfaloszlop. Az
alakzatok a parancsnok elhatározásától függően egymással kombinálhatók.
12.5.1. A mozgósorfal az oszlató kötelék láncalakzata, amely általában kettő, vagy több
soros. Egysoros mozgósorfal csak kivételes esetben alkalmazható békés tömeggel
szemben, amikor az oszlatásra kényszerítő eszközök nélkül kerül sor. A tömegoszlatás
leggyakrabban alkalmazott formája.
12.5.2. Az oszlatóék az oszlató kötelék ék alakzata, amely elsősorban a sűrű tömegbe történő
behatolásra, annak részekre bontására alkalmas. Önállóan ritkán, elsősorban a
mozgósorfallal kombináltan kerül alkalmazásra. Erőszükséglete méterenként kettő fő
rendőr.
12.6.1. Az oszlatócsoport
Az oszlatócsoport a tömeg feloszlatására, terület kiürítésére, szabad, járható irányok
megteremtésére alkalmazott szolgálati csoport. Működhet a tömegoszlatásra
létrehozott rendőri kötelék fő szolgálati elemeként, biztosítószolgálatot ellátó
csoportosítás részeként, vagy önállóan. A tömegoszlatást végrehajtó kötelékben az
erők, és eszközök többségét foglalja magában.
12.6.2. A kiemelőcsoport
A kiemelőcsoport a jogellenesen összegyűlt vagy jogellenes magatartást tanúsító
tömeg hangadóinak, rendbontó, szabálysértést vagy bűncselekményt elkövető
fegyvertelen, vagy felfegyverkezett, a hatósági intézkedéseknek ellenszegülő
személyek elfogására, eltávolítására alkalmazott szolgálati csoport.
12.6.4. Az előállító-csoport
Az előállító-csoport feladata a tömegből kiemelt, elfogott, előállításra kerülő
személyek átvétele a kiemelő-, vagy más szolgálati csoporttól, az előállítás
végrehajtása a kijelölt rendőri szervhez. Az előállító-csoportot el kell látni megfelelő
számú patent, szíj-, vagy egyszer használható bilincsekkel, a fogva tartottak
szállítására alkalmas járművekkel.
A fedező-támogató csoport ereje 2-3 főtől 1-2 raj. Megerősíthető mesterlövész és más
speciális fegyverekkel, kézi és automata könnyfakasztó gránátvetőkkel, szállító és más
különleges járművekkel. Állományába mesterlövészek, speciális fegyverkezelők,
valamint az automata könnyfakasztó gránátvetők kezelői tartoznak.
• A mesterlövészek alkalmazására tömegoszlatás esetén kizárólag abban az esetben
kerülhet sor, ha az előzetesen rendelkezésre álló adatok értékelése alapján nagy a
valószínűsége annak, hogy a tömegben olyan személyek is megjelenhetnek, akikkel
szemben fegyverhasználatra is sor kerülhet. Részükre fő és tartalék tüzelőállásokat
kell kijelölni, amelyek biztosítják a környező terep és a célterület jó megfigyelési
lehetőségét, a célszemélyek (céltárgyak) felismerését, a pontos és hatásos tűz
vezetését és a lövész védelmét. A tüzelőállást magaslati pontokon, épületek felső
emeletein, vagy a tetőtérben, szükség esetén gépjárműveken célszerű kijelölni. A
mesterlövőket párosával, esetenként külön figyelővel kiegészítve, rejtve kell
elhelyezni. Ügyelni kell arra, hogy a tömeg részéről ne legyenek láthatóak még
akkor sem, ha alkalmazásukra kimondottan a tömeg védelme érdekében kerül sor.
• A speciális fegyverkezelők felszerelése a gumilövedéket, gáz- vagy pirotechnikai
eszközt célba juttató eszköz (puska), vagy kézi könnyfakasztó gránátvető. Részükre
a tömegtől 50-80 méterre várakozási helyet, a tűzkiváltáshoz alkalmazási
terepszakaszokat kell kijelölni. Szükség esetén az oszlatócsoporttal együtt is
mozgathatók. A tűzkiváltás kizárólag az oszlatócsoportosítás parancsnokának
utasítására történhet. Tűzfeladatuk befejezését követően a fegyverkezelőket hátra
kell vonni.
• Az automata könnyfakasztó gránátvetők részére az oszlatócsoport mögött 30-50
méterre tűzszakaszokat (tüzelőállásokat), valamint előtte 50-150 méterre
célterületeket kell kijelölni. Tűzfeladataikat a saját alegységek felett átlövéssel
hajtják végre.
(AWGL-3)
A fedező-támogató csoport részére feladatként meg kell határozni
• állományát, tűzeszközeit, lőszer- és más anyagnormáit;
• tüzelőállásait, alkalmazási terepszakaszait, illetve tűzszakaszait, azok váltásának
rendjét;
• a célokat, illetve a célterületeket;
• a célmegjelölés, a tűzkiváltás és a tűzvezetés rendjét;
• a saját alegységek megóvása érdekében szükséges biztonsági rendszabályokat;
• a lőszer- és anyagfelhasználás rendjét;
• a megindulási, várakozási és gyülekezési helyeket;
• az együttműködés feladatait a szomszédos szolgálati csoportokkal;
• a készenléti időpontokat;
• a jeleket, jelzéseket, valamint a jelentések rendjét.
12.6.6. A biztosítócsoport
A tömegoszlatás során a biztosítócsoport az oszlatóerők működési körzetének
felügyeletére, a saját alegységek, szolgálati csoportok tevékenységének biztosítására,
az ellenük irányuló támadás elhárítása érdekében kerül létrehozásra.
Feladatot kaphat
• a kiürített területre bevezető utak zárására;
• a tömeg visszaszivárgásának megakadályozására;
• a tömegoszlatást végrehajtó kötelék elleni váratlan támadások elhárítására;
• a megindulási, várakozási, gyülekezési helyek (körletek) biztosítására;
• a kiürített területre történő beléptetés, átkísérés végrehajtására.
12.7.5 A tömeg passzív ellenállása (pl.: földre ülés, fekvés, tárgyakba kapaszkodás stb.)
esetén kiemelőcsoportok alkalmazásával kell a résztvevőket a helyszín elhagyására
kényszeríteni, illetve eltávolítani. A kiemelőcsoportok ekkor az oszlatócsoport egy
részéből is létrehozhatók. A kiürítés ekkor folyamatos igazoltatással, zaklatással, testi
kényszerrel (elvezetés, elvitel) történik. Az eltávolítás ütemét követve a műszaki
csoport azonnal megkezdi az esetleges torlaszok megbontását, a kijelölt terület
szabaddá tételét. Az útpálya megtisztítását a torlaszként használt járművek
elvezetésével, félrevontatásával (tolásával) kell végrehajtani. Többsávos út esetén
törekedni kell arra, hogy mindkét irányban legalább egy-egy sáv járható legyen.
A TERRORIZMUS
A fentiekből kitűnik, hogy a terrorizmust szinte minden kutató az állam, a polgár, vagy
egy kisebbség ellen irányuló, politikai, vagy egyéni indíttatású erőszakos
cselekményként jellemez.
Ez volt az első eset, amikor egy nemzetközi szervezet szerződésben próbálta megadni
a terrorizmus fogalmát:
”A terrorcselekmény kifejezés a jelen megállapodásban olyan bűnös cselekményt
jelent, amelyek valamely állam ellen irányulnak, és céljuk, hogy meghatározott
személyeknél, személyek csoportjánál, vagy közösség körében terrort idézzenek
elő.”
Az hogy az egyezmény nem léphetett életbe betudható az akkori feszült történelmi
helyzetnek, az első világháborút követő békeszerződések negatív hatásainak.
13.1.3. 1971. október 14-én életbe lépett a Hágai egyezmény, amely a Tokióban elfogadott
egyezmény javított változata, és a repülőgépek eltérítésének megakadályozásával
foglalkozik. Az egyezmény értelmében bűncselekményt követ el az a személy, aki
jogtalanul és erőszakkal, fenyegetéssel, vagy megfélemlítéssel, vagy azzal való
fenyegetéssel légi járművet jogellenesen hatalmába kerít, fölötte megszerzi az
ellenőrzést, vagy ilyet megkísérel.
13.1.4. 1973. január 26-án lépett életbe a Montreali egyezmény, amely a polgári repülés
biztonságát veszélyeztető cselekmények üldözésére jött létre. Az egyezmény
értelmében a következő cselekmények minősülnek üldözendőnek:
• a fedélzeten tartózkodó személyek elleni erőszakos cselekmény, amely
veszélyezteti a repülőgép biztonságát;
• szolgálatban lévő repülőgép megsemmisítése, vagy olyan károkozás, amelynek
következtében a repülőgép repülésre nem alkalmas, vagy a repülés biztonsága
veszélybe kerül;
• olyan szerkezetek, vagy anyagok működőképes repülőgépen történő
elhelyezése, vagy elhelyeztetése, amely megsemmisítheti a repülőgépet, vagy
abban olyan kárt okozhat, amelynek következtében a repülőgép repülésre nem
alkalmas, vagy repülési biztonsága veszélybe kerül;
• légi navigációs berendezések megsemmisítése, vagy működésének
akadályozása, ha az ilyen jellegű cselekmény veszélyezteti a működőképes
repülőgép biztonságát;
• olyan információ továbbítása, amelyről az információ továbbítója tudja, hogy
hamis, ily módon veszélyeztetve a működő repülőgép biztonságát.
13.1.6. 1983. június 3-án lépett életbe a túszszedés elleni egyezmény. Az egyezmény
megfogalmazásában „Túszejtést követ el, aki elfog, vagy fogva tart, és megölésével,
vagy megsebesítésével fenyeget, vagy további személyeket fogva tart – akiket
gyűjtőnéven túszoknak neveznek – ,annak érdekében, hogy egy harmadik felet,
nevezetesen egy államot, egy nemzetközi kormányközi szervezetet, egy
természetes vagy jogi személyt, vagy személyek csoportját arra kényszerítsen,
hogy megtegyenek, vagy ne tegyenek meg valamit, ami a túszok szabadon
bocsátásának feltételei.”
Az ENSZ által elfogadott egyezmények nem minden esetben valósíthatók meg. Ennek
alapvető oka az államok eltérő jogrendszere, értékrendszere, a terrorista
cselekményekhez való eltérő hozzáállása.
„261. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, vagy jelentős anyagi javakat
kerít hatalmába, és a személy szabadonbocsátását, illetőleg a javak sértetlenül
hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy társadalmi szervezethez intézett
követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés,
ha a terrorcselekményt
a) halált vagy különösen súlyos hátrányt okozva,
b) háború idején követik el.
(3) Aki terrorcselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül,
és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bűntettet követ el és három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a terrorcselekményt abbahagyja,
mielőtt abból súlyos következmény származott volna.
Amennyiben a zárás időszakában az elkövető a helyszínt el akarja hagyni, azt meg kell
akadályozni, illetve el kell fogni, amennyiben erre a túsz-(ok) élete, testi épségének
veszélyeztetése nélkül lehetőség van. Amennyiben a helyszín elhagyását nem lehet
megakadályozni, a zárást végrehajtó parancsnoknak intézkedni kell az üldözésre, a
menekülési útvonal folyamatos jelentésére.
• Tűzszerész járőr
a bűncselekmény jellegéből adódó tűzszerész szakfeladatok végrehajtása
• Nyomozó csoport
- az elkövető kilétére, szokásaira, személyiségére vonatkozó adatok beszerzése,
- rokoni, baráti és bűntársi kapcsolatok feltérképezése,
- a pszichológiai szempontból befolyásolható személy kiszűrése,
- a tárgyaló- és beavatkozó csoport munkáját segítő információk gyűjtése.
• Helyszíni szemlebizottság
a cselekmény megszakítása után a helyszíni szemle végrehajtása
• Tartalék
a helyzetből adódó váratlan feladatok végrehajtása.
13.8. A terrorcselekmény helyszínén csapaterőbe beosztott rendőr feladatot kaphat:
• zárás végrehajtására;
• ellenőrző-átengedő pont szolgálat ellátására;
• kutatásra;
• adatgyűjtésre;
• forgalom elterelésére, irányítására;
• a zárógyűrűk közti területen tartózkodó személyek tájékoztatására, átvizsgálására,
kiürítés setén a távozásuk elősegítésére;
• vezetési pont őrzésére;