P. 1
Gyümölcsmetszési alapismeretek

Gyümölcsmetszési alapismeretek

|Views: 5,616|Likes:
Published by ezerjofu

More info:

Published by: ezerjofu on Jun 15, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/04/2016

pdf

text

original

Ez a konyv olcpmuve lehet mindenkinek, aki gyumolcsfOkat, gyumolcsbokrokat ultet a kertiebe.

A rnetszessel kiolcklthotjukc gyumolcsfok koronaform6j6t, szab61yozhatjuk a termesmennyiseqet, sot az idoben es szokszerueriveqzett rnetszessel meg is vedhetjuk a k6rokoz6k es.c kdrtevdk egy reszetol.

S.zemlelteto rojzok es kepek egeszltik ki a tomor, lenyegre toro, vil6gds es j61 kovethetc ... ismeretanyagot,ami a szerz§ nagy szakmai es oktetoitopcsztclctct, evtizedes rnetszesi gyakorlatat tukrozi.

ISBN 978-963-286-520-1

III II

9 789632 865201

Sipos Bela Zoltan

Gyurnolcsrnetszesl alapismeretek

A rajzokat Kis Laszlo,

a kepeket a szerz6 keszitette

TARTALOM

A metszes szuksegessege cirmi fejezetben kozremtikodott T6th Miklos

AZ OLVASOHOZ. . . . . . . • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

A GYUMOLCSFAJOK RENDSZEREZESE. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

ISBN 978-963-286-520-1 ISSN 1419-4937

A GYUMOLCSTERMO NOV;ENYEK JELLEGZETESSEGEI . . . . . . . . . . . . . . 13

A gyiimOlcsfrik jellegzetessegei';,':'::"""'-"" . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

A vessz6k (hajtasok) csoportositasahelyzetuk szerint. . . . . . . . . . . . 17

A vesszokon leva riigyek elnevezese helyzetiik es szerepiik szerint . 18

A gyiimiilcsbokrok; jeilegzetessegei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

A gyiimoicsterm/i cserjek. jellegzetessegei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

A gyiunolcstetm/i ieicseriek. jeliegzetessegei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

A lrigy szrinl gyiimolcstettrui tuiuenyek: iellegzetessegei. . . . . . . . . . . . . . . 23

© dr. Sipos Bela Zoltan, 2009

Mez6gazda Kiad6

- az 1795-ben alapitott Magyar Konyvkiadok

es Konyvterjesztok Egyesulesenek tagja -

1036 Budapest, Lajos u. 48-66. BI2

Felel6s kiad6: a kiad6 iigyvezet6 igazgat6ja

Felel6s szerkeszt6: Wenszky Agnes

Milszaki szerkeszto: Berkes Tamas

A sorozat bontotervet Kornyei Anik6, tipografiai tervet Farag6 Istvan (Tandem Studio) keszitette Bontofoto: Sipos Bela Zoltan

Megjelent 8,75 (A/5) IV terjedelemben, 83 abraval

A GYUMOLCSTERMO NOVENYEK TERMORESZEI. . . . . . . . . . . . . . . . . .. 24

Az almatettnesti gyiimolcso): termoreszei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

Az alma es a korte terrnoreszei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

A birs es a naspolya termoreszei .... , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

A csonttieiasok tetmoreszei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

A hejas termesti gyiimOicsok termoreszei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

A bogvosgyiimolcstiek tettnoreszei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 32

MGK 716 367109

A METSZES SZUKSEGESSEGE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 34

A rnetszes j6tekony hauisai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

A metszes - a novenyvedelem fontos resze (T6th MikI6s). . . . . . . . . . . . . 37

A tnetszesi eliarasok: kozvetet: novenyvedelmi tiauisai (T6th Mikl6s) . . . 38

A metszes uuizitese, a metszesi sebek kezelese (T6th Mikl6s) . . . . . . . . . 48

050

HIRES METSZOK METSZESI MODSZEREI ........................• _ 65

Karcsuorso kialakitasa 6szibarackb6l . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 103

Katlan. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 106 Vaza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 108

A diofa alakit a metszese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 109 Bogyosgyumolcstiek bokoralakitasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. III Torzses bokrok alakito metszese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 111

AMETSZESSEL KAPCSOLATOS FONTOSABB FOGALMAK . . . . . ... .... 50

A KORONAFORMAKAT MEGHATAROZO TULAJDONSAGOK . . . . . . . . . . 69

Ki5r alapvetiiletti koronaformlik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

Kornbinalt korona. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

Term6karos orso . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74

Szabadorso , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74

A TERMOKORI METSZES FOBB SZABALYAI,

GYAKRAN ELKOVETETT HIBAK , . .. 121

Brunner-orso, rnodositott Brunner-orso .

74

A METSZES ESZKOZEI .

125

Karcsuorso . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75

Szuperorso . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77

Katlankorona , . , . . . . . . . . . . . . 78

Vaza (tolcserj-korona _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79

Gbmbkarona. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80

Bokorkorona " . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81

Tbrzses bokrok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81

Tegkiiap alapvetiileui korotuiiornuik: . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . 83

Bouche-Thomas soveny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83

Hungaria soveny , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84

Haag soveny . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84

Ferde karu soveny . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84

Palmetta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8S

Szabadsoveny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86

3 vazagu soveny . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86

Kiilonleges koronaiotmalc, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . 86

Duplasoros karcsu- es szuperorso .. . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . 86

Almafuggony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88

Kezi metszoeszkozok , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 125 Egykezes metszoollok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 125 Ketkezes (agvago) metszoollok , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 128 Hosszu nyelti kezi metszoollok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 129

Fiireszek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 129 Kesek . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . .. 130

Gepi metszoeszkbzok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 131 A metszes technikaia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 132 A metszoeszkozok karbaniaruisa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 133

KOSZONETNYILVANITAs.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 136

FELHASZNALT ES AJANLOTT IRODALOM. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 137

A KORONAALAKITO METSZES ALAPVETO SZABALYAI . . . . . . . . . . . . . . 89

KORONAFORMAK ALAKITO METSZESE. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92

Kornbinalt korona. . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92

Term6karos orso . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94

Szabadorso , .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . 95

Brunner-orso . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96

Hungaria soveny. . . . . . . . . . . . . . .. •. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96

Ferde karu soveny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97

Karcsuorso . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97

Szuperorso . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 101

«) 6 0

070

~

AZ OLVASOHOZ

"A gyumolcseszet egy olyan kolteszet, mely egyik karjara a szepet, masikra a hasznosat oleli fol; kolteszet, mely evenkint megujulo elvekkel, oromokkel es hosszu elettel szokta jutalmazni apoloit." "A gyumolcseszet egy aldassal teljes tudomany: olyan mint a szeretet vallasa, mely nem egyes nepeket, hanem egy egesz vilagot torekszik boldogga tenni, keblere olelni."

(BERECZKI M. 1886)

A hires gyumolcsnemesttotol, az 1848-as szabadsagharc volt orvosat61 vett ket idezet hiien tukrozi a szakmai elhivatottsagot, a tudasban rejlo oromet, az alkotas szepseget. Mert a gyumolcsterrneszto a terernto emberek ama soraba tartozik, aki szo szerint elvezheti munkaja gyumolcset,

Ez a konyvecske nem szakmai recepteken keresztul kivanja atadni a neves elridok munkaja nyornan, hosszu gyakorlati evek soran szer-

l.ABRA

Alakf6.k (Gaucher, N. 1903)

090

zett szereny ismereteket, han em az alapokt61 kiindulva igyekszik az olvasot eljuttatni arra a fokra, amikor mar nem tel kezebe venni a metszoollot. A hangsulyt az alakito metszesre helyeztuk, mivel ezt tartjuk fontosabbnak. A terrnokori rnetszesre csak ott terunk ki, ahol az egyszenlen elvegezheto, illetve felhlvjuk a figyelmet a fenntart6 metszes saran elkovetett gyakoribb hibakra.

A rnetszest valamikar a gyumolcsterrnesztes rnuveszetenek tartottak, ami az alakfak idejen va16ban igaz lehetett (1. abra). Manapsag inkabb a terrnes- es termdfelulet-szabalyozas egyik fontos, de nem egyedul udvozito munkafolyamata, biol6giai ismereteken, altalanos szabalyokon, sok gyakorlati rnegfigyelesen alapul6 alkot6 munka.

E konyv nem tudomanyos rrni, ennek ellenere nem nelkulozi a tudomanyos igenyesseget. Emiatt tuntetjuk fel a kevesbe ismert gyumolcsfajok tudornanyos nevet, a fajokat es fajtakat hivatalos nevukon es Irasmoddal ismertetiuk, szakirodalmi forrasokra hivatkozunk. Az irodalomjegyzekben feltuntetjuk mindazon forrasmunkakat, amelyek a bovebb ismeretre vagyoknak nyujtanak elmelyulesi lehetoseget a metszes tudornanyaban.

A GYUMOLCSFAJOI<

"

RENDSZEREZESE

Szentendre, 2009 kora tavaszan

Ez a kis fejezet kesobb valik majd az olvaso hasznara, mert akkor mar egyes szakkifejezeseket nem kell reszletesen targyalni,

Az eldlenyek - ezen belul a gyumolcsfelek - rendszertani besorolas at Carolus Linnaeus (Carl von Linne, 1707-1778) sved tud6s vegezte el elsokent. Rendszere mesterseges, de viszonylag egyszeni, segitsegevel a novenyek konnyen meghatarozhatok. Munkajahoz elsosorban a viragok alkotoreszeit (bibe, porz6k, sziromlevelek szama) vette alapul. 6 alkotta meg a kettos nevezektant (binornialis nomenklatura) latinul, amit ma az eloleny tudornanyos nevenek tekintunk. Peldaul a naspolya tudomanyos neve Mespilus germanica L. (a dolt betus nev utan allo nagybetii a leiro, esetunkben Linne, nevenek kezdobenije). Linne 6ta tobbfele rendszertan latott napvilagot. Jelenleg a DNfi-rnegegyezes, DNS-hasonl6sag alapjan torteno rendszerezest tekintik a legkorszeriibbnek.

Szamunkra a gyumolcsok hasonlosaga alapjan megalkotott ugynevezett gyakorlati, gazdasagi, okonom-botanikai rendszertan (TERPO A. 2003) a fontosabb. Az egyes csoportokon belul a termes (gyumoles) azonos m6don fejlOdik ki, de boven akadnak kivetelek is, f6leg a bogyosgyumolcsuek kozott, A gyakorlati rendszer egyes csopartjaiba a gyumolcsok hasonlosaga miatt kulonbozo csaladokbol szarrnazo novenyek is bekerultek. Ez a bonyodalom a terrnoreszek targyalasanal okoz majd egy kis gondot, emiatt is fontos tisztaban lenni novenyeink jellegzetessegeivel. Az elobb idezett szerzo alapjan a hazankban termesztett gyumolcsfajokat az elelmiszer-novenyeken belul a kovetkezo gazdasagi rendszerbe soroltak be:

- Alrtiaiermestiek: alma, korte (nashik is), birs (nem birsalma vagy birskorte, hanem alma vagy korte alaku birs), naspolya.

e 10 0

e 11 0

- Csoniheias gyiimoicstiek (csontheiasok): cseresznye, meggy, kajszi (sargabarack), aszibarack (nektarinok is), szilva (ringl6k is), myrobalan,

- Hejas- vagy kopancsos' gyiimolcstiek: di6, mandula, mogyor6, szelidgesztenye.

- Bogyosgyiimolcstiek: ebbe az egyre bovulo csoportban nagyon sokfele "apr6" gyumolcs talalhato. Eredetileg az idetartoz6 fajok: koszrnete (egres, piszke stb. nepi nevekkel), rnalnak (piros, sarga, egyszer terrno, sarjon terrno, folyton terrno), ribiszkek (piros, feher, fekete), szam6ca (foldieper, eper), szeder.

"

A GYUMOLCSTERMO

~ /

NOVENYEI< JELLEGZETESSEGEI

Az ujabban idesorolt termesztett es vadon terrno gyumolcsfelek: - malnaszeder (malna es szeder fajhibridje),

- josta (fekete ribiszke es a koszrnete fajhibridjenek nemet nevebol:

Johannesbeeren x Stachelbeeren, magyar megfeleloje a riko), - fekete bodza (Sambucus nigra),

- homoktovis (Hyppophae ttiamnoides),

- r6zsa (hecsedli, vadr6zsa, Rosa sp.),

- husos som (Comus mas),

- ar6nia (fekete berkenye, Amnia melanocarpa),

- kokeny (Ptiuuis spitiosa),

- galagonyak (Crataegus sp.},

- berkenyek (Sorbus sp.),

- eper (eperfa, Moms alba, Moms nigra).

Novekedesi, felujulo kepessege es megjelenese alapjan a gyumolcsterm6 noveny:

- fa (alma, korte, di6 stb.),

- bokor (mogyor6, naspolya, fekete bodza stb.),

- cserje (ribiszkek, koszrnete stb.),

- felcserje [malna, szeder stb.),

-lagy szaru (szam6ca).

A szamoca kivetelevel a fasodok sokban hasonlitanak egymasra, ezert a fakra vonatkoz6 tulajdonsagokat mutatjuk be reszletesen.

A gyurnolcsfak [ellegzetessegel

1 Kopancs: a term est bonto, ereskor leszarado burak.

Fobb jellegzetessegeik (2. abra) a viszonylag nagy termet, a kulonbozo hosszusagu torzs, a kozponti tengely (sudar), a koronat alkot6 eltero koru es rangu fas reszek. Metszes hatasara - de terrneszetes uton is - a korona minden evben j6l felujul, Elete vegen az egesz fa sarjakr61 is ujulhat, de ezt a termesztett fajoknal nem varjuk meg. A Iak ket fa resze a gyokerzetet ado alany es a fold feletti nemes resz, ami rendszerint megint ket reszre oszthato: torzsre es koronara.

Az alany szarrnazhat magrol nevelt novenyekbol (elsosorban a csonthejasok es a hejasok magoncalanyai), amelyek me lyre hatolo gyokereket fejlesztenek. Rajtuk a fak nagy termetiiek, hosszu eletuek (dio, szelidgesztenye, hazi berkenye, alma es korte magoncalanvon), a kornyezeti viszontagsagokat j61 nlrik.

Az egyeb novenyi reszekbol eloalhtott alanyokat vegetatfv alanyoknak nevezziik. Az ilyen alany szarrnazhat dugvanyozasbol (vessz6, hajtas, feltolteses) vagy novenyi szovetbol (rnikroszaporitas, szovettenyesztes}, Ezek az alanyok altalaban sekelyebbre hatolnak a talaj-

e 12 0

0130

I - II - III ... rendu = termoqallyak

a - vazaqak

b - terrnoqallyak c - sudar

d - tattyuvesszo

e - t6sarj

f - qyokersarj 9 - qyokerzet

..c,no

(1) 'ro

S i;l

'(1) H

Z 0

A korona reszei

, no N 'ro U) N o U) H H

o 0

ba, kulonbozo novekedesi erelytiek, igenyesebbek. A magoncalanyok gyokerzete fogyokerrendszerrl, mig a vegetativ alanyoke jarulekos.

A gyokereken riigyek is kepzodhetnek, amelyekbol uj novenyek fejlodnek (gyokersarjak), peldaul egyes meggy- es szilvafajtak eseteben. A torzs fold alatti reszebol elotoro hajtasokat tosarjaknak nevezziik.

Az alanyok sokretti szerepet toltenek be a gyumolcsfak eleteben, Szamunkra az egyik legfontosabb ismerv a nemes novekedesere gyakorolt hatas, ami szoros osszefuggesben van a termoresz-kepzcdessel, a kialakithato koronaforrnaval, ezen keresztiil a metszessel is.

Altalanos szabaly, hogy a gyenge novekedesu alanyu fak csak j6 minosegu talajokra val6k, gondosabb apolast igenyelnek, eletkoruk sokkal rovidebb, mint a vad alanyon alloke, termetiik "gyengesegiikkel" aranyosan kisebb. Peldaul a gyenge (M 9) ala nyu karcsuorso almafa - igaz, hogy mar a 3. evben termore fordul- 10-15 termoev utan cserere szorul. Ugyanakkor a magoncra szemzett kornbinalt formara nevelt tarsa 30-40 evig is terrnokepes. Azt viszont j6 tudni, hogy ez ut6bbi csak 8-10 ev mulva kezd kielegitoen teremni, raadasul egyegy fa teruletigenye 50-100 m-. Az alanyok legfontosabb ismerveit az alma peldajan az 1. uioliizatbari mutatjuk be.

N U) U) o H

c 14 0

e 15 0

A korona kulonbozo koru, helyzetti es rendeltetesu elemekbol all.

A torzs folytatasa a kozponti tengely, mas szoval a sudar, A sudarat a koronaforrnanak megfelelo mertekben es id6ben el is tavolithatjuk (katlan es vaza koronaforrnak).

A kotona {ris reszeinek elnevezese eletkoruk es rangsaruk szerint:

A vazagak (elsorendu elcagazasok) 4 evesnel id6sebbek, ezeken talalhatok a 2-3 eves gallyak (masodrendu elagazasok), rajtuk helyezkednek el az 1 eves vesszok (harmadrendu elagazasok). Az elnevezes tehat egyben korrneghatarozas is!

A vesszok a beerett, teljes hosszukban megfasodott, lombjukat termeszetes uton vesztett hajtasok. Ezert rnindket koronaelem azonos helyzetti es elnevezesii lehet, de akad nehany kivetel,

A hajtason a levelnyelek toveben talalhato a szem. Ennek neve lombhullas utan a vesszcn tiigy (valoszimileg innen ered a szernzes elnevezes, mert ehhez a munkahoz a haitasok: szemeit hasznaljuk, mig oluishoz mar a riigyes olt6vessz6t).

A viztuutas a korona belsejeben fuggolegesen feltoro hosszu, tobbnyire masodrendti elagazasokkal rendelkez6 hajtas, Neve kesobb {attyuvessz6 (egyes szakemberek nemet nevebol - Reiter - kiindulva lovasnak is nevezik). Vizhajtas rendszerint eros metszes hatasara keletkezik (oszibarackfakon gyakori). Altalaban el kell tavolitani a koronabol, de nem minden esetben, mert belole vazag, s6t uj fa is nevelheto (lasd karcsuorso koronaforma alakito metszese torzs-

A faterrnettiek fold feletti resze a torzsre es a koronara tagol6dik.

A torzsmagassag a koronaforma meghatarozo tulajdonsaga, hosszusagcit metszessel hatarozzuk meg (koronaba metszes).

A tbrzs elnevezese hassza olapian:

- bokortorzs (30-50 em) kezi betakaritasu koronaforrnak szamara (oszibarack katlan korona, spanyol bokor) ,

- alaesony torzs (50-80 em) kezi betakaritasu intenziv koronaformak jellemz6je (orsok, sovenyek, kezi betakaritasu vaza),

- kozepmagas torzs (80-120 em) torzses bokrok (ribiszkek, koszmete, fekete bodza), illetve torzsrazogepes betakaritasu fak torzsmagassaga (vaza),

- magas torzs (120 em felett) torzsrazogepes betakaritasra, valamint nagy terrnetti, magoncalanyu fak (dio, szelidgesztenye) jellegzetestorzsmagassaga.

visszavagasos m6dszerrel)! Kajszifakon peldaul nagyon kedvezo a sok fattyuvesszo, mert a masodrendii vessz6k viragrugyei nyilnak ki utoljara, ezaltal a tavaszi fagykar hatasa csokkenhet.

A terttuivesszokoti (termoreszeken) gyumolcs kepzodik, mig hajtason csak kiveteles esetben, peldaul szarnocan, sarjon term6 (oszi) malnan (3. rib ra) .

A vesszok (hajtasok) csoportositasa helyzetuk szerint

A sudar csucsvesszejet Iovezervesszonek nevezzuk, mig a vazagaket oldalvezervesszoknek, A vezervesszok alatti meredeken feltoro veszszok a konkurensek. Ezek srinisitik a koronat, gatoliak a ferry behatolasat, ezert metszeskor eltavolitjuk oket. Mint mindig, itt is lehet kivetel. Ha a konkurens vesszo (hajtas) jobb iranyban no, mint a vezer, akkor a vezervesszot a kivant iranyba novo konkurensig visszavagjuk. Ritkan ikerhajtasok, illetve ikervesszdk is talalhatok a gallyakon, ezek kozul min dig esak a kedvezobb helvzetut hagyjuk meg.

e 16 0

e 17 0

A vesszokon leva rugyek elnevezese helyzetuk es szerepuk szerint

A lathato rtigyek eIheIyezkedhetnek a vesszo oldalan (oldalrugy), csucsan (csucsrugy), illetve a visszarnetszett vesszo vegen, amit vegallo rugynek nevezunk) (4. libra). Vannak olyan rugyek is, amelyek rejtve maradnak a szem elol (rejtett rugyek). Ezek esak akkor hajtanak ki, ha a korona megserul vagy eroteljes (ifjit6 jellegti) metszest vegzunk.

A rugyek egyesevel vagy esoportosan (kettesevel, harrnasaval, orvosen) talalhatok a vesszokon. Szerepuk szerint hajtas- es termorugyeket kulonboztetunk meg. A hajtasrugyekbol hajtas, mig a termorugyekbdl terrnes (gyiimolcs) kepzodik, A hajtasrugyek altalaban karcsubbak, hegyesek, vesszohoz simulok, mig a terrnorugyek (virag- vagy vegyes rugy) duzzadtabbak, kerekdedebbek, tompak, elallok (5. libra).

A viragrugybol esak terrnes keletkezik, mig a vegyes rugybol hajtas is, ezert szabad metszeskor a vesszot vegyes rugyre vagy vegyes riigyes terrnoreszre visszametszeni. A vegyes rtigyes vesszok nem hajlamosak annyira a felkopaszodasra, mint a viragrugyesek. A gyumolcsfajok termorugy szerinti csoportositasat a 2. toblazatbiui tuntettuk fel.

,------------1 5. ABRA f-----~

4. ABRA

Oszibarack tuutnas riigycsoportja

csucsruqy (alma vegyes ruqy)

A veqallo

r& rugy

1!

I oldalrugy . Y

Jlb

hajtasruqy

vin3grugy

A vesszokbn. leva riigyek: elnevezese helyzetiik es szerepiik szetint

e 18 0

2. uibuizai. Cyumolcsfajok csoportositasa terrnorugyek szerint

Viragrugyes Vegyes rugyes
csonthejasok almaterrnestiek
mandula berkenye
piros es feher ribiszke di6 noviragu rtigye
fekete bodza
fekete ribiszke
josta
koszmete
malna
mogyor6 noviragu rugye
r6zsa
szeder
szelidgesztenye A vegyes rugybol keletkezo hajtas hossza elsosorban a fajt6l ftigg (peldaul: alma, korte eseteben nehany em, szedernel es fekete bodzanal akar 20-40 em), de befolyasolja a metszes merteke is.

A novenyek jellegzetes szervei koze tartoznak a levelek is, ameIyek nappal a fenyenergia, viz es szen-dioxid segitsegevel (fotoszintetikus CO2-asszimilaei6) tapanyagokat allitanak elo, Sotetben es lnlvosebb kortilrnenyek hatasara a folyamat szunetel, a nappal keletkezett vegytiletek atalakulnak (disszimilacio, legzes), es a noveny mas reszeibe vandorolnak. Reszben raktarozodnak, reszben pedig az eletfolyamatokban hasznosuinak (MENGEL, K., 1976). Egyertelrrni, hogy akkor kepzcdik tobb tapanyag a novenyben - sok egyeb tenyeza melIett -, ha a levelek epek, egeszsegesek, fenynek kitettek. Ezt szelI6s, ritka koronaval metszes utjan erhetjuk el.

A gyumolcsbokrok [ellegzeressegei

A gyumolcsbokrok koze soroljuk peldaul a mogyor6t, a birs, a naspolyat, a fekete bodzat, a husos so mot, a hornoktovist, a vadrozsat es a kokenyt. A fakkal ellentetben a bokroknak (6. libra) nines kozponti tengelytik (sudar), a koronat egyenrangu galIyak alkotjak, Felujulasuk tortenhet a koronabol is, de a legeroteljesebb hajtasokat a fbldfelszin kozeli gyokertorzsbol fejIesztik. Ezeket tdsarjaknak nevezzuk.

e 19 0

A gyiuniilcsbokor liabitusa

mint az eredeti forma. Legelokon gyakori, hogy a bokrok aljat az allatok lelegelik, emiatt azokon torzs keletkezik. Ezek a .bokorfak" ugyanugy, mint a vadon terrno gyumolcsfak, j6 szolgalatot tesznek embernek, allatnak egyarant, mert arnyekot adnak a nyari forrosagban (8-9. tibra).

A bokrok tovabbi sajatossaga, hogy szaporitasuk rendszerint nem szernzessel vagy oltassal tortenik, hanem dugvanyozassal (sajat gyokenl esemete). Ennek kovetkezteben jarulekos gyokerzetukkel nem tudnak olyan jol alkalmazkodni a kulonbozo talajtipusokhoz, mintha az adott kornyezetbe illo alanyon Iennenek,

A gyumolcsterrno cserjek [ellegzetesseget

Cyumolcstermo cserjeink koze soroljuk a ribiszkeket, a koszrnetet, a fekete berkenyet, a jostat, a fanyarkat (Amelanchier sp.) stb. A eserjek viszonylag alaesonyak (1-2 m magasak), gyokerzetuk - szaporitasi modiukbol ered6en - altalaban jarulekos rendszenl, a talajfelszin kozeleben (5-20 em melyen) terjednek (10. abra), Ennek kovetkezteben a talaj kiszaradasara, egyes talajhibakra (mesz es klor) erzekenyek.

A cserjek a cserjetorzson keletkezo jarulekos rugyek hajta-

saibol ujulnak fol, Emiatt ulteteskor 8-10 cm-rel melyebbre ultetjuk oket annak erdekeben, hogy a cserjetorzs hosszusagat es a bokrosodast noveljuk.

A bokrokhoz hasonloan a cserjeket is lehet torzses forrnara nevelni sajat torzson vagy alanyon. A torzs er6teljesen csokkenti a korona terjedelmet es elettartamat. A kozeprnagas torzset kepzo alany pl. a ribiszke es a koszrnete eseteben altalaban az aranyribiszke (Ribes aureum).

A bokortermetu gyumolcsfajok egyik jellegzetessege, hogy torzses forrnara is nevelhetok. A torzs kialakithato alanyb61 (peldaul kokeny mirobalan alanyon) vagy magabol a nernesbol (fekete bodza, birs, naspolya) (7. abta). A torzs meglete nern jelenti azt, hogy a bokorb61 fa lett, sot, mivel tosaribol nem tud felujulni, rovidebb eletti lehet,

,--------j 10. ABRA f----------,

Cvumolcstermo cserje

e 20 0

e 21 0

Terrnese a fekete ribiszkehez hasonl6, ehet6. Minel hosszabb a torzskepzo alany, annal gyengebb a nemes novekedese es rovidebb a noveny elettartarna (5-6 terrnoev). Bar a cserjek hasonl6 alakuak, termcvesszoik kulonbozoek, erre a metszeskor figyelemmel kell lenni (lasd kesobb a termoreszeknel].

A cserjek csoportjaba tartoznak az afonyafelek (Vaccinium) is, de Magyarorszagon terrnesztesuk - elsosorban a talajviszonyok miatt - nem jelentos.

A gyurnolcsterrno felcserjek [ellegzetessegei

~------j 11. ABRA f---------,

Gyiunblcsterttui felcserje a - egyeves nem term6 sari, b - keteves termest hoz6, majd elszarado tetttuiscri

A rnalnak, a szeder, valamint hibridjuk, a szedermalna tartozik ebbe a esoportba (11. abra). Cyokerrendszeruk a cserjekehez hasonl6, azzal a kulonbseggel, hogy a gybkereken jarulekos rtigyek, ezekbol pedig tovabbszapontasra alkalmas novenyegyedek, ugynevezett gyokersarjak fejl6dnek.

A szeder a malnaval ellentetben altalaban nem kepez gybkersarjat, esak t6sarjakat. A term6sarjak fold alatti reszen ket helyettesitd riigy talalhato, ezekbol fejl6dnek a tosariak. Ha talajmtiveleskor a gybkerek megserulnek, megindulhat a gyokersarjak kepzodese is.

A felcserjek saiatossaga, hogy a terrnest hoz6 sarjak a terrneshozas eveben elszaradnak, az uj sarjak novekedesenek viszont esak a fagyok vetnek veget, Emiatt tavasszal vissza kell metszeni a nem kell6en beerett sarjak vegeit.

c 22 c

A lagy szaru gyurnolcsterrno novenyek [ellegzetessegei

Hazankban esak a szam6ea (12. abra) tartozik ebbe a esoportba, de sok orszagban a dinnyeket is ide soroljak. A szam6ea gyokerzete viszonylag sekelyen (15-20 em) hatol a talajba. Fold feletti resze lomblevelekbol, indakbol, valamint tosarjakbol all. A terrnes a palanta kozepen levo, ugynevezett sztvrugybol fejlodik ki. Tovabbszaporitasra az in dan legyokeresedett novenykeket (szarnocapalanta) hasznaljuk.

Ujabban tobb - aruterrnesztesi szempontb61 egyen16re nem jelent6s - lagy szaru faj is felbukkan, nemegyszer teves, hangzatos elnevezessel. Ezek kozul az alabbiakat erdernes megemliteni.

Solanum melanocerasum: helytelen, botanikai szempontb61 hibas neve: egynyari afonya. Sokkal kifejez6bb lenne, ha festo esuesornak neveznenk, Magas sztnanyagtartalmn terrneseert (ez nem a gum6, hanem a viragbol kepzodo terrnes) termesztik, ami nyersen - mint minden burgonyafele termese - er6sen mergezo hatasu! Hokezeleses feldolgozas soran (fdzott lekvar, szorp) a mereganyag lebomlik, a terrnek fogyaszthatova valik.

Physalis alkekengi: fizalisz, lampionvirag, zsid6eseresznye. Szinten a burgonyafelek csaladjaba tartoz6 noveny, Sotetnarancs termeset a viragkoteszetben regota hasznaljak, de gyogynovenykent sem ismeretlen. Kivadult peldanyai felamyekos helyeken gyakran fellelhet6k. Japan cseresznyenek is nevezik, ami megteveszto, mert az igazi japancseresznyek (Primus sp.) faterrnettiek. Ennel is kacifantosabbnak ttinik a foldicseresznye elnevezes, mert, mint utaltunk ra, semmi koze a cseresznyehez.

a

Szamocato

a - termoiruia, b - hajt6inda,

c - legyiikeresedeti szam6capallinta

o 23 @

"

A GYUMOLCSTERMO

NOVENYEI( TERMORESZEI

Az alrnatermesu gyumolcsok terrnoreszei

Az idetartoz6 gyumolcsfajok kozul az almanak es a kortenek azonosak a terrnoreszei, ugyanigy a birsnek es a naspolyanak is.

Az alma es a korte terrnoreszei

Darda

0,5-5 em hosszu vesszo, vegen j6l fejlett vegyesrtiggyel. A vesszocske oldalan ninesenek rugyek, esak a levelnyelek helyei (levelripacsok).

A vegyes riigybril kihajt6 nehany millimeter hosszu hajtas vegen jelenik meg a viragzat. Az almanal altalaban a viragzat kozepso viragai, mig a kortenel a szelsok nyilnak ki hamarabb.

Termeskotodes idejen a terrnest hordoz6 hajtas megvastagszik - ez a terrnokalacs -, oldalan hajtasrugyek, azokb6l pedig hajtasok kelet-

VinigzQ almadarda

Alma vegyes riigyeb61 fejl6d6 termesek es hajt6.sok

e 24 0

keznek. Ezert nevezzuk a rugyet vegyes rugynek! A termokalacson kepzodo terrnoreszeken a kovetkezo evben altalaban nem lesz gyumoles, mert az idei terrnes magvaib6l kiararnlo gatlo anyagok felhalmoz6dnak a terrnoreszek rtigyeiben. A metszes erossegetol, a fa allapotatol es a tapanyagellatastol fugg, hogy a vegyes rugybol mennyi es milyen hosszu haitas kepzodik (13-15. libra).

Sima termonyars

5-20 em hosszu vesszo. A csucsan j6l fejlett vegyes rugy, old alan pedig fejletlen hajtasrugyek talalhatok. A vegyes rtigy ugyanugy hajt ki, mint a dardan, a termonyars fejletlen oldalrugyeibol pedig rendszerint dardak kepzodnek.

Nagyon lenyeges tudnivalo: az almatermesuek legertekesebb termoreszei a darda, a sima termonyars, amelyekbol a kozephosszu es hosszu vesszok oldalan leva hajtasrugyekbol fej16dnek a kovetkezc evben (16. libra).

e 25 0

Termobogiiiiias

'Iermobog

Tobbszorosen elagazott terrnokalacs. Ha a term6bog alapja mar 4-5 eves, akkor a rajta talalhato vegyes rugyek csokottek, nem fejlodik beloluk teljes ertekti terrnes. Az ilyen bogokat meg kell ifjitani (17. abra).

Kozephosszu termdvesszo

Hossza 20-40 em, csucsan vegyes rtigy van, a vesszo oldalan pedig j6l fejlett hajtasrugyek. A felso hajtasrugyekbol rendszerint kozephosszu vagy hosszu, az alsokbol rovid hajtasok, illetve terrnoreszek kepzodnek.

Hosszu terrndvesszd

40 cm-nel hosszabb, a csucsan vegyes rtigy, oldalan j6l fejlett hajtasrugyek talalhatok. A rtigyek kihajtasa megegyezik a kozephosszu termovesszoevel, de a legals6 rtigyek rendszerint nem hajtanak ki. Az alma- es kortefak 60 cm-nel hosszabb vesszoi csucsan ritkan talalunk vegyes rugyet, az oldalrugyek kozott viszont egyes fajtakon ('Jonathan' alma, 'Packham's Triumph' korte) eleg gyakori.

o 26 0

Metszeskor sokszor elofordul, hogy a vessz6k vegeit automatikusan visszametszik. Ez esak akkor indokolt, ha fertozottek (peldaul lisztharmattal), es esak annyira kurtitsuk meg a vesszoket, amilyen hosszan karosodtak. Egeszseges kozephosszu es hosszu vesszot nem ajanlott visszametszeni, mert igy a csucson lev6 vegyes rtigyet is levagjuk, ezzel rnaris csokkentettuk a terrnes rnennyiseget.

A birs es a naspolya termoreszei

Mindket gyumolcsfaj vesszoinek vegallo rtigye altalaban vegyesrligy (ezert sem szabad a vessz6ket visszametszeni, esak ritkitani). A vegyesrugybol 5-10 em hosszu hajtas fejlodik, ennek csucsan jelenik meg a virag. A hajtas oldalan rtigyek kepzodnek. A rovid terrnoreszek - csakugy, mint az alrnan es a korten - a keteves gallyakon talalhatok (18. obra).

e 27 0

A csonthejasok terrnoreszei

A terrnonyars hajtasa (19. tibia) tobb evig is bokretas termonyarssa alakulhat. A 4-5 eves alappal rendelkezo bokretas termdnyars viragrtigyei szamban es fejlettsegben is csokottebbek, mint a fiatalabbak, ezert ezeket vagy tavolitsuk el, vagy kesztessuk a fat terrnogally-ifjitassal erosebb hajtaskepzesre.

A csonthejas gyumolcsfajoknak kulonallo virag- es hajtasrugyeik vannak, vegyesrtigyeik ninesenek! Jellegzetesseguk viszont, hogy egy rugyalapon virag- es hajtasrugy is talalhato. Az ilyen rtigyesoportot vegyes rugycsoportnak nevezzuk. Az oszibarack vegyes rtigyesoportjaban peldaul ket viragrugy kozott egy hajtasrugy van. A csonthejasok viragrugyei min dig a vesszok oldalan alakulnak ki.

Teljes ertekti termdvesszo

5-7 mm atrnerojil, 40-50 em hoszszusagu es zorneben harmas rugyesoportokkal berak6dott vesszo (20. abta). A legertekesebb termoresz, mert sok gyumolcs kinevelesere kepes. Onterrnekeny, nagy gyumolcsti fajoknal (pl. oszibarack) ezeken a terrnoreszeken nem szabad az osszes kotodott gyumolcsot meghagyni, legfeljebb 5-6 darabot, kulonben sok lesz az apr6 terrnes.

Termonyars

Azokat a rovid, 2-10 em-es vesszoket, amelyek oldalan virag- es hajtasrugyek vagy rugycsoportok helyezkednek el, termonyarsnak nevezzuk. A nyarsak oldalan a rugyek a legkulonbozobb variaciokban lelhetok fel. A sok nyarstipus kozul harem kulonlegeset erdemes megernliteni.

Cetierativ ternumyars. olyan nyars, amelyen esak viragrugyek talalhatok, Egy-ket gyumolcsot kepes kinevelni, a kovetkezo evre elszarad, mert nines rajta hajtasrugy. A kajszira jellemzo terrnoresz .

Tovises temuitiytus: a nemesitett csonthejas gytirnolcsfakon ritkan fordul elo. Sokszor az elszaradt nyarsakkal tevesztik ossze. Jellegzetessege, hogy szuros tbvisben vegzodik, oldalan virag- es hajtasrugyek vannak. A kokeny, a mirobalan, a vadkorte es egyes magr6l kelt fak jellegzetes terrnoresze.

Vegetativ tiyars: nern termonyars, mert terrnorugy nines rajta, esak hajtasrugyek, tehat nern teremhet.

Bokretas termonyars

A csonthejasokon kivul a mandulara is jellemzo terrnoresz. A nehany centimeteres rucskos vesszo csucsan foglalnak helyet a rugyek, amelyek kozul a kozepso karcsu, vekony hajtasriigy, a tobbi pedig viragrugy. A viragrugyekbol terrnes lesz, a hajtasrugybril hajtas. A letrejovo hajtas hosszusaga attol is fiigg, hogy a gyumolcsfat milyen erosen metszettek meg.

Nem teljes ertekti termdvesszd Az elozo termovesszotol mereteiben elter, ezen kivul nem harmas rugycsoportokkal van berak6dva. Mindket terrnovesszo tipus jellemzo az oszibarackra, a kaj szira es a mandulara, illetve egyes szilvafajtakra.

A eseresznye es a meggy - els6sorban a 'Pandy' es 'Ciganymeggy', valamint a 'Jaboulay' eseresznye - termovesszoi kulonboznek a tobbi csonthejas hasonlo tipusu terrnovesszditol. Az emlitett fajtak vessz6inek oldalrtigyei tobbnyire viragrugyek, hajtasrugy esak elvetve talalhato kozottuk, csucsrugyeik viszont mindig hajtasrugyek. Mivel az oldalrtigyek tobbsege viragrugy, a vesszok gyorsan felkopaszodnak.

e 28 0

e 29 0

A hejas terrnesu gyumolcsok terrnoreszel

t6. Vannak olyan diofajtak, amelyek nemcsak a vesszok csucsan, hanem a vesszok oldalan is kepeznek vegyes riigyeket. Ezek a fajtak nagyon ertekesek, mert sokkal tobbet teremnek, mint azok, amelyek csak a vesszo csucsan kepeznek vegyes riigyet. A vegyes rugybol rovid hajtas fejlodik, ennek csucsan alakul ki a dio viragzata, abbol pedig a terrnes. A barkariigyet nem fedik rugypikkelyek, csupasz, ezert a teli hideg es a tavaszi fagy is nagy karokat okozhat benne (21. abra),

A hejasok kozul a mandula termoreszei a csonthejasokeval megegyezok, a dio, a gesztenye es a mogyoro termoreszei viszont rendkivul sajatosak.

A di6 terrnoreszei

A di6nak (a mogyorohoz hasonloan) harornfele rugye van: hajtasrugy, barkariigy es vegyes rugy. A vegyes riigy a rovid vesszok csucsan helyezkedik el, alatta a barkarugy es a hajtasrugy talalha-

A gesztenye termoreszei

A termesztett gyumolcsfajok kozul talan a gesztenye rugyalakulasa a legbonyolultabb. A vesszo als6 reszen helyezkednek el a hajtasrugyek. Ezeket tartalek riigyeknek is nevezik, mert csak a csucsrugy pusztulasa eseten hajtanak ki. A vesszok kozepso reszet foglaljak el a himbarkak riigyei. A csucsrugy vegyes rugy, amelybol hirnbarkak es noviragok is keletkezhetnek.

A mogyor6 termoreszei

A mogyoro rovid vesszoinek veg.1116 riigye hajtasrugy, A veszszok oldalan elsz6rva talalhatok a himviragu barkak es a noviragot rejto vegyes riigyek. A veszszok alian hajtasrugyek vannak. A noviragok bfbor szinu bibei nemegyszer mar decemberben kikandikalnak a vegyes riigyekbol, a barkak nyilasa viszont tobbnyire csak februar kozepe utan kezdodik.

A mogyor6 sajatossaga, hogy a rnegporzas es a megterrnekenyites kozott 4-5 h6nap telik el. A vegyes rugybdl hajtas fejlodik, ennek vegen foglalnak helyet a makkterrnesek. A hajtas oldalan kulonbozo tipusu riigyek kepzodhetnek (22. abra).

Di6 termovesszon. nyil6 barkauiragzai es novirdg (a hajtds cszicsdn)

Mogyor6 terttuivesszoti nyll6 barkdk, tiiviikne: novirdgot rejto vegyes riigy

e 30 0

e 31 0

A bogyosgyumolcsiiek termoreszei

A malna es a szeder termcvesszoi

Mindket gyumolcsfaj terrnoveszsz6inek fels6 ketharrnadaban vegyesrugyek, als6 reszen pedig hajtasrugyek talalhatok. A vegyes rugyekbol hajtasok keletkeznek, ezek vegein pedig a viragzatok (23. abta), A szeder oldalvesszoin is kepzodnek vegyes nigyek, ezert ezeket csak mersekelten kell visszametszeni.

rugyek a rovid vessz6k (nyarsak) oldalan, illetve a kozephosszu vessz6k aljan talalhatok.

Az 5-6 eves gall yak rovid veszsz6in a fenyhiany kovetkezteben keves es satnya viragrugy kepzodik. Az ilyen gallyakat el kell tavolitani a bokrokb61 (24. abra).

A piros es a feher ribiszke termoreszei

E ket gyurnolcsfaj terrndreszei nagyon hasonlitanak a csonthejasokehoz. Rugyeik kulonallo virag- es hajtasrugyek. A virag-

A fekete ribiszke termdreszei

A fekete ribiszke termoreszei az almaehoz hasonl6ak, de sokkal kisebbek. Terrnese vegyes rugyb61 keletkezik. Ezek egy resze a hosszu vesszok oldalan, tobbseguk viszont a rovidebb nyarsakon talalhato. A vegyes rugy kihajtasa az almaeval megegyezik, de a "term6kalacskan" csak egy-ket vegyesrugy kepzodik (25. cbta).

Akoszmetetermoreszei

A hosszu vessz6k oldalan ritkabban, a rovid vesszokon gyakrabban fordulnak e16 vegyes rugyek a hajtasrugyek mellett. A vegyes rugybol kihajt6 torpe hajtas csucsan rendszerint ujabb vegyes rugy kepzodik.

A szamoca termeskepzese

A szarnocanoveny forugye (szfvrugy) vegyesrugy, Ebb61 vegetativ (szaporit6) es generativ (terrno) indak kepzodnek, A generativ in dan fejl6dik ki a viragzat. A vegetativ indan gyokeres novenyke (palanta) keletkezik, amely tovabbi vegetativ indat fejleszt.

A szam6ca gyoktorzsen rugyek, ezekbol t6sarjak keletkeznek. A legyokeresedo tosarjakkal bokrosodik a noveny, A tosarjkepzesi hajlam fontos tulajdonsag, reszben ettol fligg a fajta terrndkepessege.

e 32 0

e 33 0

A METSZES SZUI(SEGESSEGE

A rnetszes [otekony hatasal

zcdnek, amelyek az egyeb tenyezokon kivul (megporzas, idojaras, tapanyagellatas stb.) szavatoljak a rendszeres terrneshozast.

- A felesleges koronareszek kimetszesevel (ritkito metszes) lehetove tessziik a korona megfelelo fenyellatottsagat, szellozottseget, ezaltal a novenyvedelern hatekonvabba valik. A metszes soran nyugalmi es vegetacios idoben egyarant j6 alkalom nyilik a serult, beteg, fertozott reszek eltavohtasara es megsemmisitesere. Egy-egy fertozott vesszo vagy hajtas miatt nem erdernes azonnal a perrnetezogephez nyulni, egyszenlbb es oles6bb azokat metszessel eltavolitani. A .rnetszoollos novenyvedelern" az integralt es a bio termesztesben, valamint a bogy6sok eseteben kotelezo munkafolyamat.

- Megifjfthatjuk a terrnogallyakat, es ha szukseges, a koronat is (ifjito metszes).

- Korlatozhatjuk a noveny terjedelmet, megtartva celszeni mereteit es aranyait. Ez azert fontos, mert az adott tenyeszteriileten beliil kell tartanunk a novenyeket a gondozas es a talajapolas erdekeben. A masik szempont a felkopaszodas megakadalyozasa. Az a .hasznos" korona, amelynek vazagai a torzstol a vazag csucsaig terrnoreszekkel vannak berak6dva, nem pedig az, amelyik esak a vazagak vegein terem.

A metszes gyakorlatilag ket m6dszerrel valosithato meg: visszametszessel es ritkito metszessel. A ket eljaras hatasa eltero. A viszszametszes kihajtasra serkent, mivel az eltavolttott csucsrugy altal termelt kihajtast gatlo vegyiiletek hatasa alol az als6bb helyzenl rugyek felszabadulnak. Ennek kovetkezteben stinisodik a korona, ami termokorban rendszerint karos, mig az alakitas soran tobb esetben is szukseges. Terrneszetesen nem mindegy, hogy az adott koronareszbol mennyit vagunk vissza. A fuggolegesen allo vessz6 varhato kihajtasat szernlelteti a visszametszes fuggvenyeben a 26. abra.

A visszarnetszes nelkuli, illetve a gyengen visszametszett vessz6- kon viszonylag keves hosszu hajtas kepzcdik, az als6 hajtasok rovidek, ezekbol terrnoreszek lesznek. Minel erosebb a metszes, annal erosebb a hajtaskepzcdes (ezert is helytelen az a gyakorlat, mikor a fa magassaganak korlatozasa celjabol erosen visszametszik a legfelso vesszoket). A vesszo esonkra torteno visszavagasa elvileg a legerosebb beavatkozas, megis keves es gyenge hajtas keletkezik, mert az als6 rugyek tartalmazzak a legtobb kihajtast gatlo anyagot, illetve az uj hajtasok csak rejtett rugyekbol tudnak elotorni.

A gyumolcsfak metszese Mohacsy szerint "olyan terrnesztestechnikai rmivelet, amelynek soran a gytimolcstermo noveny egyes zold vagy fas reszeit visszavagjuk, illetve t6bOl eltavolitjuk, valamint a novenyen kulonbozo bemetszeseket, sebzeseket ejtunk a terrnesztesi eel erdekeben" (MOHAcsY ES MTSAI., 1968).

A metszes fontossagat kulonbozo idokben eltercen ertekeltek.

Id6sebb ernberektol gyakran hallani: annak idejen nem metszettiink, nem permetezttink, megis min dig volt termes: Ez valoban igaz, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a kartevok, k6rokoz6k az ilyen gyumolcsfakon szabadon garazdalkodhattak, a terrnes minosege a mai kivanalmaknak feltehetoen nem felelne meg. Bizonyitasnak alljon itt a kovetkezo idezet gr6f Szechenyi-Wolkenstein Ernone 1922-ben megjelent .Kedves Zs6fimnak" Irt leveleit tartalmaz6 konyvebol:

.Hogyne vennek amerikai vagy merani almat, ha dragabb es kevesbe zamatos is, mikor a magyar almaban minduntalan egy utalatos kukac vagy csunya folt rontja oromornetl Ellenben az amerikai J onatan, ontario vagy oregon stb. almabol naponta harom-negyet is eszem, de meg egyetlen kukacot se talaltam bennuk es remek szinezetiik, hibatlan alakjuk meg szememnek is igazi oro mot szerez."

Azt bizonyara sokan tapasztaltak, hogy egyik evben sok apr6 gyiimoles van a fan, a masik evben pedig j6val kevesebb, de nagyobb. A szakemberek ezt a jelenseget nevezik szakaszos terrneshozasnak (alternancia). Ennek egyik fa oka (tobb mas mellett) a rendszeres metszes elmaradasa. A rendszeres metszessel tehat:

- Kialakithatjuk a kivant koronaforrnat (alakito metszes).

- A megteremtjtik es fenntartjuk a termoegyensulyt. Ez alatt azt

ertjuk, hogy minden evben kello szamban uj termoreszek kep-

e 34 e

e 35 e

~-------------I 26. ABRA 1---------------,

visszarnetszes gyenge kozeperos eros

nelkul visszametszes visszarnetszes visszarnetszes

.. " r

'. ' .

..

" .'

:.

~

csonkra rnetszes

KiilonbozQ mertekbeti visszametszeu, tiiggolegesen all6 vesszo v6.rhat6 kitiaitasa

A ritkito metszes az adott koronaresz tobol torteno eltavolitasat jelenti csonk nelkul vagy csonkra. Ezt a metszesmodot alapvetoen a terrnokoru novenyeknel alkalmazzuk. A visszametszessel ellentetben - mivel a csucsrugy kihajtast merseklo hatasa megmarad -nem fokozza a hosszu hajtasok kepzcdeset, inkabb a terrnoresz-kepzodest segiti elo.

A vesszok rugyei kihajtasanak erosseget nem esak a vesszo hoszsza, az alkalmazott rnetszesmod stb. hatarozza meg, hanem az is, hogy a vesszo a vizszinteshez viszonyitva mil yen szogben all. Ezt szemlelteti a 27. abra.

Vazagat vizszintes szogallasban nem ajanlott nevelni, mert mint az abra is mutatja, a leendo vazag tovenel eros hajtasok (vesszok) kepzodnek, a csucs kornyeken pedig rovid termoreszek. Emiatt gyakori, hogy a vazagat nem lehet tovabbnevelni. Ez a szogallas olyan terrnogallyak nevelesere alkalmas, amelyeket idovel levaltunk als6bb vesszokre vagy esonkra.

e 36 0

~-------------L2~7.~A,~BR~A~-------- ~

KiilOnbozo szogben. all6, ttietszetleti vesszok varhat6 kihajtasa

A fuggoleges letvelcdes az ugynevezett hosszu, szalvesszos (csucsrugyes) metszesre iellemzo. A vesszo a terrnes sulya alatt lelvelodik, az Iv kornyeken eros hajtasok kepzddnek, amelyekre a letermett gally levalthato. Ezen a tulajdonsagon alapul peldaul az oszibarack es a fekete bodza csokkentett szamu szalvesszos metszese, de gyakorlatilag igy kell metszeni a felcserjeket is.

A rnetszes - a novenyvedelem fontos resze

A novenyvedelern .Jegegyszertibb" m6dja a novenyek j6 kondlciojanak biztositasa. Mindazon tenyezok, amelyek az egeszseges, eros novenyek neveleset segitik, segitsegunkre vannak a novenvvedelrni g~ndok Iekuzdeseben is. Peldaul a termohelv kivalasztasa, az cdaillo fajok es fajtak, a j6l megvalasztott muvelesi rendszer az alkalmazott t~rmesztestechnoI6gia. E tenyezok mellett - ultetvenyek eseteben _ kiemelkedo szerepe a rnetszesnek van. A tudatosan kialakitott koronafo:~a ~ boseges terrnes egyik biztositeka. A term6egyenslily kiala~Itasa es folyamatos fenntartasa pedig az elobb emlitett j6 eronlet egyik legfontosabb eszkoze.

e 37 0

A metszesi ellarasok kozvetett novenyvedelmi hatasal

Ha a fat tulterheljuk, akkor az legyengul, nem tudja kinevelni a sok apr6 terrnest, raadasul a karositokra is fogekonyabb lesz. Ellenkezo esetben, amikor megfelel6 mennyisegu terrnest nem nevel a fa, tulzottan eros, boseges hajtasnovekedessel reagal, am ely a karositok egesz soranak kedvez6 felteteleket teremt. Ezt a kedvez6tlen allapotot tovabb fokozza, hogy a kihagy6 evben a tulajdonos elhanyagolja a novenyvedelmet, mondvan, minek az, hisz nines terrnes. A kovetkezmenyeket nem kell ecsetelnunk. Osszessegeben azt mondhatjuk, hogy a j6 eroben lev6 fa konnyebben, kisebb kar kialakulasa mellett viseli el valamely karostto tamadasat,

A szellos, j61 bepermetezhet6 korona hasznossaga vitathatatlan.

A tul suru lombozatu koronan a perrnetle nem hatol at rnegfeleloen. Ennek kikuszobolesere gyakran emelik a perrnetezesi nyomast, aminek kovetkezteben a perrnetle a lombozaton megtapadas nelkul "J.ireptil", nem fejti ki hatasat. A tulsagosan magas fak perrnetezese hazikertekben szinte megoldhatatlan, ezen is a metszessel segithettink.

Sokan ugy gondoljak, hogy a csapadek- vagy nedvessegigenyes k6rokoz6k (pl. varasodos, moniliaielek, petonoszporaielek, bakteriumos betegsegek) eseteben nines jelentosege a korona surusegenek. Konnyen belathato, hogy a szellos korona el6segiti a nedvesseg felszaradasat a levelekr6l. Az elobbi betegsegek eseten nemesak nedvessegre van szukseg, han em hosszabb ideig tart6 nedvessegboritottsagra. Ebb61 kovetkezik, hogy ha rovidebb ideig vizesek a levelek, kisebb a fertozes valoszimlsege.

Bizonyos betegsegek - ilyen peldaul az almafa lisztharmat (Podosphaera lencotricha) - a vessz6k felszinen, a rugyek pikkelylevelei alatt telelnek. A lisztharmatielesegek: jellernzoje, hogy a meleg, paradus kornyezetet kedvelik. Ilyen mikroklima konnyen alakul ki a fak koronaiaban, foleg akkor, ha hagyjuk a korona belsejet bestinisodni. Paras melegben, sunl koronaban szinte megallithatatlanul terjed a betegseg, raadasul a korabban leirtak szerint a kerniai vedekezesek hatekonysaga is elmarad a varttol. A telelo micelium a vesszok fel-

szinen iol lathato, szurkes bevonatot ad. Ezeket nevezzukcgyertvas'' vessz6knek (28. abta). A gomba miceliuma a vessz6k csucsrugyeiben, illetve a gyertyas szakaszon lev6 rugyekben, a rtigyek pikkelylevelei alatt telel, Emiatt mar osszel a rugyek pikkelylevelei szetalloak, a rtigy rojtos kepet mutat. Enyhe telen a bevonatot kepezo micelium is attelelhet, a tavaszi (primer) fertozesek forrasa viszont a rugypikkelyek alatt telelt miceliurntorneg.

A hajtas rovid izkozri, az els6dleges levelek nern ncnek, torzulnak, kanalasodnak. A hajtastengelyen es a leveleken egyarant megjelenik a piszkosfeheres bevonat, a level nem tud asszimilalni, lehullik.

e 38 0

e 39 0

A viragokat is hasonl6an fert6zi a gomba. A viragszervek (szirom, cseszelevel, viragszar) is mutatjak a tuneteket: rovid izkoz, torzulas, majd a piszkosfeher bevonat. Ezekbol a viragokbol nem lesz terrnes. A gyumolcson a masodik tipusu fertozes okoz tunetet. A gyumolcs felszinen halozatos parasodas figyelhet6 meg, ami gatolia a gyumolcs kifejlodeset, szinezodeset, osszessegeben rontja annak minoseget.

A k6rokoz6 elleni komplex vedelern nagyon fontos eleme a metszes. A rnetszes saran vagjuk vissza a vesszot a fertozott resz hataraig. fgy az attelelo fertozo torneg eltavolitasaval az elsOdleges fertozest csokkentjtik.

A lisztharmat az alman klvul a csonthejasokat, a bogy6sokat is karositja, de megtamadhatja a szolot, a zoldsegfeleket es a disznovenyeket is. Az elobbiekbol kovetkezik, hogy a metszesnel ezt is figyelembe kell vennunk, torekedni kell a szellos korona kialakitasara. Gyakran elofordul, hogy a tel vegi rnetszessel nem erjuk el a kell6 eredmenyt, a korona a nyar folyaman besurtisodik. Ilyenkor zoldmetszessel ritkithatjuk a hajtasokat. A k6rokoz6 szempontjabol igy kedvezotlen mikroklima alakul ki, es javul a beperrnetezhetoseg is.

Az oszibarack lisztharmat (Podosphaera pannosa var. persicae) betegseg a hajtascsucsokat tamadja meg. Jellemzo tunete a hullamos level, gyakran sargas-voroses elszinezodessel, piszkosfeher miceliumbevonattal. Ez az elvaltozas csak a felso hajtasszakaszt erinti, a harmadik levelerneletnel lejjebb nem terjed. Ebbol kovetkezik, hogy a tunetes haitascsucsok lernetszesevel a korokozot, a fertozesi forrast is eltavolithatjuk.

Kara tavasszal karositja az oszibarack lornbozatat a tafrinas levelfodrosodas betegseg (Taphrina deformans). A betegseg fertozo kepletei mar enyhebb teli napokon is megjelennek, de jellemzoen kora tavasszal talalkozhatunk velilk. A fertozeshez nedves novenyfelulet szukseges, tehat esos, kodos, harmatos napokon szarnithatunk fellepesere. Jellemzo tunete a levelfodrosodas, Ez egyutt jar a levelek es a hajtasok megvastagodasaval, gorbulettel, torzulasok kialakulasaval, a levelek gyakran lilaspirosasra szfnezodnek. A fertozott reszek megsargulnak, idovel megszaradnak, lehullanak. A betegseget megelrizhetjuk reztartalmu lemos6 perrnetezessel, majd a tenyeszidoszakban kontakt vagy felsziv6d6 keszitmenyekkel. A fertozott reszek lernetszese (es elasasa vagy elegetese) teszi teljesse a vedelmet (29. abra).

e 40 e

e 41 e

Az almatermesiiek tuzelhalas betegsege (Erannia amylovora) hazankban 1996-ban jelent meg. A kezdeti id6szak kerneny hatosagi intezkedesei (a fertozott gyumolcsos kivagasa es elegetese) nem vezettek kello eredmenyre, rna mar minden ultetvenyben jelen van, illetve veszel yeztet. A betegseg tunete elsosorban viragzas alatt IMvanyos - a Iegerosebben ilyenkor tamad -, a viragreszek barnulnak, hervadnak. A korokozo tovabb fertozi a hajtast, kesobb a vesszot es a terrnest is. Ennek kovetkezteben jellernzo a hervadas, majd a hajtas pasztorbotszerti meghajlasa. A korokozo szamara kedvezo idejarasban a fertozott resz feluleten eloszor halvanyzold, majd barn a szimlve valo bakteriumos nyalkacsepp jelenik meg. Ez lesz a tovabbi fertozes forrasa, A fas reszek fertozottseget a kereg besuppedese, fekelyes seb kepzodese jelzi. A folyamat vegen itt is megjelenhetnek a nyalkacseppek.

A vedekezes soran oszi es tavaszi lernoso perrnetezest alkalmazhatunk reztartalmu keszitrnenyekkel. Viragzas el6tt a novenyeket feltolthetjuk Aliette 80 WP keszitrnennyel, ami a vedekezokepesseget erositi. Biztato eredrnenyek mutatkoznak a Blossom Protect nevti keszitrnennyel, ami egy elesztogornba-tenyeszet, s viragban felszaporodva kiszoritja az Erwiniat. Mindezek utan es mellett a legelterjedtebb vedekezesi mod a beteg reszek visszarnetszese es megsemmisitese. Fontos, hogya lathato beteg resz alatt 30-40 crn-es egeszseges reszt is vagjunk Ie, mert a korokozo a fas reszek belsejeben tovaterjed. Ezt a rmiveletet tobbszor is meg kell ismetelni, peldaul jegeso utan, Ekkor a viragzas idoszakaban alkalmazhato keszitmenyeket mar nem hasznalhatjuk, egyeduli megoldas a beteg reszek eltavolitasa. A betegseg jarvanyos terjedese eseten reztartalmu keszitrnenyekkel erosithetjuk a csonkolas hatasat.

Hasonlo medon hatasos eljaras a monilias hajtas- es viragszaradas (Monilinia laxa) betegseg terjedese ellen a fertozott reszek lemetszese. A monilias fertozes tiinetei a fertozes utan rovid id6vel megjelennek, a viragok elhervadnak, raszaradnak a vesszcre. A betegseg terjedesevel a levelek, es a rovid hajtasok is hasonlo kepet mutatnak. Az idoben torteno lernetszessel a korokozo tovaterjedeset elozhetjuk meg a fas reszekben, csokkentjuk a javo evi fertozest.

A kartevok kozul egyes csoportok - peldaul a Ieveltetuek: -, igenylik a paras, meleg mikroklirnat, amilyen a sunire hagyott, rosszul metszett kororian belul alakul ki. A vedekezest neheziti a s11r11

e 42 0

o 43 0

nyeszidoszakban tapnovenyt valtanak, nyar vegen viszont visszatelepulnek a f6 gazdanovenyre, erre rakjak attelelo tojasaikat.

Altalaban a stiru korona e16segiti a pajzstetvek es a vertetu (Eriosoma lanigerum) felszaporodasat is. Eppen ezert e kartevok eseten is fontos szempont a szellos korona kialakftasa. A verteni elleni vedekezesben nagy segitseget nyujt a gyokersarjak rendszeres eltavolitasa (32-33. abra). Jellernzo es jol lathato tunetet okoznak az eszelenyek is.

A haitastoro eszeleny (Rhynchites coeruleus) karositasa nyornan a fiatal hajtas a csucs alatt 10-35 cm-re eltorik, a letort resz lefordul, de a kereg egy kis darabja nem engedi leesni. Ezt a tunetet egesz sor fafajon megtalalhatjuk. Egynernzedekes kartevo, tavasszal a fejlodo hajtasba rakja tojasait, majd a tojasrakas helye alatt elragja a hajtast, hogy larvai zavartalanul fejlodhessenek. Ebbol kovetkezik a vedekezes gyakorlatias modja, a fertozott, lekonyult hajtasok lernetszese es elegetese.

A lathato tunetek alapjan ossze is tevesztheto az elobbi kart eva a korte hajtashervaszto darazzsal (Janus compressus). A hajtashervaszt6 darazs is hasonlo eletrnodot folytat. Tavasszal a haitasokba rakja - hajtasonkent egyetlen - tojasat, viszont a hajtason spiralvo-

korona. Ezzel szemben hat a szellos, laza korona. A ieveltetvek a novenyi nedvekben leginkabb dus, fiatal hajtascsucsokat kedvelik, ott sztvogatiak a fiatalleveleket, hajtasokat. Jellemzo tunet a hullarnos, gyakran teljesen bepondorodott, altalaban sargaszold level (30. abra).

lellegzetes a levelpirosito leveltetvek (alman, ribiszken) karositasa. A levelek holyagosan deforrnalodnak teluletukon piros foltok latszanak. Ha figyelmesen megnezzuk a hajtascsucsot, a kartevot is megtalaljuk. A fertozott hajtascsucsokat metszessel eltavolitva jelentosen csokkenthetjuk a karositast es a tovabbi fertozest (31. abra).

A leveltetvek tojas alakban telelnek, abbol kara tavasszal kel ki az osanya, amely szuznemzessel hozza vilagra ut6dait. Ezek alakitjak ki kora tavasszal az elsa koloniakat, amelyek altalaban a hajtascsueson helyezkednek el. A leveltetvek gyorsan szaporodnak, rovid ida alatt ujabb nernzedekek lepik el a fa fiatal hajtasait. Altalaban a te-

e 44 0

e 45 0

nalban 15-30 szurast is ejt. Emiatt kezd6dik el a hajtas hervadasa, lekonyulasa. Alta Lib an a lehajl6 hajtascsucs rovidebb, mint a hajtastar6 eszelenynel. Az elkulonitest segiti meg a spiralvonalban lathato szurasnyornok es a hajtasban fejl6d6 feheres alhernyo. Igazabol az elkulonitesnek nagy jelentosege nines, a megoldas itt is a fertozott, lekonyul6 hajtasok lernetszese es elegetese.

Kevesbe sulyos kart okoz a szivarsodr6 eszeleny (Byctiscus betulae).

Ez a kartevo a szolon es egesz sor fafajon (tobbek kozott alma, korte, birs, eseresznye, szilva) egy vagy tobb levelet osszesodor, "szivart" keszit. Ebben a szivarban fejl6dnek a larvak. A kartetel nyar elejen lathato, ekkor erdernes a szivarra sodort leveleket lernetszeni, majd elegetni. Ezzel eltavolitjuk a fejl6d6 larvakat, rnegelozzuk a kovetkez6 tavaszi korai kartetelt, a rugyek kiodvasitasat.

Sajatsagos esoportot kepeznek a hernyofeszket keszito kartevok.

Ide tartozik az amerikai medvelepke (Hyphantria cunea). Sok tapnovenyil, mintegy 250 fafajt karosit, tobbek kozott kedveli az eper-, a szilva-, az alma- es a diofakat, de szivesen pusztitja a fekete bodza leveleit is. A herny6 kezdetben esak nehany levelet szo ossze, majd ezt a hernyofeszket ujabb levelek, hajtasok beszovesevel noveli. Raadasul ketnernzedekes faj. Vedekezes nelkul igen sulyos a lornbozatvesztes, A kis hernyofeszkekkel osszeszott koronaresz lernetszese j6 vedekezes a kartevo ellen. Minel korabban vegezzuk el a beavatkozast, annal kisebb kartetel alakul ki. Egy id6 utan a herny6k szejjelmasznak, ami megneheziti a meehanikai vedekezest. A lemetszett reszek elegetese - a szovedekkel, herny6kkal egylitt - nelkulozhetetlen eleme a vedekezesnek (34. obra).

Hasonl6 karkepet mutatnak a pokhalos molyok. Kozuluk legismertebb a pokhalos almamoly (Hyponomeuta tnolinellus). Bizonyos mertekben hasonlit az el6z6 kartevo karositasi kepere, de a pokhalos almamoly hernyofeszkei korabban (majus elejen) jelennek meg, a herny6k pedig vegig a szovedekben maradnak. A hernyofeszket ezek is folyamato san nagyobbitjak. A vedekezesre itt is kivalo megoldas a hernyofeszkek lemetszese es elegetese. A rmivelet idczitese fontos, a korai beavatkozas tovabbi karositastol ved meg, illetve kisebb a Ievagott felulet.

Az 6szibaraek es a kajszibaraek ket f6 kartevoje a baraekmoly (Anarsia lineatella) es a keleti gyumolcsmoly (Gmpholita molesta). A ket karosito elso nernzedeke a kis hajtasokba rag, jellemz6 a hajtascsucs hervadasa, a mezgakivalas, majd a hajtas szaradasa. A ba-

raekmoly larva alakban telel, kora tavasszal karosit, majd babozodik, ezzel szemben a keleti gyumolcsmoly bab alakban telel, majd a kifejlett moly repul, s a tojasrakas utan megjelen6 kis herny6 rag bele a hajtasba. Ebb61 kovetkezik, hogy a baraekmoly a 3-4 leveles, kis hajtasokat karositja, a keleti gyumolcsmoly a kisse fejlettebb, 8-10 em-es hajtasokban rag. A kesobbiekben a fejl6d6 gyumolcsot karositjak, de a nyar vegen gyakran visszaternek a hajtasokba. A tavaszi hervad6 kis hajtasok lernetszese es elegetese megakadalyozza a tovabbi kartetelt, ezzel megelozhetjuk a kesobbi nernzedekek kifejlcdeset is.

A metszest kiegeszito eljarasok koze tartozik a keregapolas es a nyesedek kezelese. A keregkaparas, mint a metszes soran alkalmazott (legalabbis ajanlott) vedekezesi rnuvelet. A kartevok egesz sora huzodik telelesre a keregrepedesekbe peldaul almamoly (Cydia pomotiella), almailonea (Adoxophyes reticulana), keleti gyumolcsmoly (Gmpholita molesta), szilvamoly (Gmpholita funebmna), baraekmoly (Anarsia

e 46 0

e 47 0

A rnetszes ldozftese,

a metszesi sebek kezelese

selkedesuk, biologiajuk es kbrnyezeti igenyuk kozel all egymashoz. Leginkabb a kajszit es az oszibarackot veszelyezteti a betegseg, de mas csonthejast is megtarnadhat.

A betegseg tunetei eloszor tavasszal, nyar elejen jelentkeznek. Kezdetben a levelzet Iakozold, hervad, majd gyorsan elszarad. Az egesz ag, sulyosabb esetben az egesz fa elhal. Az elhalo reszen rakos sebek jelenhetnek meg, gyakori a rnezgakivalas is. Az elhalt ag alatti reszen, a fa pusztulasa eseten, a gyokernyaki reszen hajtasok tornek elo. A vastagabb reszeken a gomba tamadasat jelzik a kereg felszinen megjelen6 dudorok, amelyek alatt a korokozo felszaporodik, szaporitokepleteinek tomege emeli meg a kerget, A k6rokoz6k az oszt idoszakban, a huvos, csapadekos napokon szaporodnak tel. A fertozeshez serulesek szuksegesek, amelyet muveloeszkozzel, metszessel okozhatunk, de allatok ragasa, fagylec is teremthet kedvezo felteteleket a k6rokoz6k behatolasahoz. Ugyanigy a telen megfagyott, kora tavasszalleperg6 viragrugyek (kajszinal gyakori lehet) is a sebzesek forrasai.

Ezt kovetoen egy ongerjeszto folyamat indul el. A k6rokoz6k elhasznaljak a fa szenhtdrattartalekart, emiatt a fa erzekenyebb lesz a fagyra, karosodik, legyengul. A legyengiilt faban gyorsan terjed es megerosodik a betegseg karositasa. Elpusztitja a hancsszovetot es a kambiumot, ezaltal a fa elettevekenysege leall, ennek kovetkezmenye a gyors hervadas, az agpusztulas. A k6rokoz6k elviselik, sot kedvelik az alacsony homersekletet, fertozesukhoz feltetlenul csapadek, illetve nedvesseg sziikseges, Az osztdl tavaszig terjed6 idoszakban a fak nyugalmi allapotban vannak, vedekezokepesseguk is gyengebb.

A vedekezes egyik m6dja az elobbiekbdl kovetkezcen a metszes idopontjanak megvalasztasa. A metszest tavasszal, a rugyfakadas tajekan, akar a rugyfakadas utan, de a viragzas elott vegezzuk el. Sajnos ez az idoszak nagyon rovid, raadasul a koronaban mozogva vagy levagott gallyat, agat kiemelve rengeteg viragrugyet lesodorhatunk. Mindenkeppen vegezzuk el a metszesi feluletek lezarasat sebkezelo anyaggal. A metszes soran a rakes sebeket is tavolitsuk el. A reztartalmu szerekkel vegzett lemos6 perrnetezes levelhullas vegen, illetve tavasszal a rugyfakadast megelczo id6szakban lehet hatekony.

Mivel a nyugalmi idoszakban vegzett metszes sok hatrannyal jar, novenyvedelmi szernpontbol is kedvezobb a nyar vegi, kora oszi idoszakban vegzett metszes.

Iineatella), amerikai feher medvelepke (Hyphantria cunea). Ezek a kartevok altalaban kifejlett larvaallapotban szovedeket, gub6t keszitenek, a torzs, vazagak vedett helyeire (riigyek tovere, elagazasokba, keregrepedesekbe, kereg ala) huzodnak, ott telelnek. A keregkaparassal ezeket a telelchelyeket feltarjuk, a gub6kat es a benne telelo kartevoket megsemmisitjiik. Apajzstetvek telepei a vastagabb agakat teljesen belephetik. Ezeket nem keregkaparoval kell elpusztitani, hanem drotkefevel, nehogy a vekonyabb kerget durvan felsertsuk.

A veitetti szrvogatasa sima falu dudorokat, elrakosodo sebeket, ag- es vesszotorzulasokat okoz, sebeken alkot telepeket. Sajnos a keregkaparas - tekintettel arra, hogy a kartevo az almafa gyokerein, gyokernyaki reszen telel - nem nyujt vedelmet ellene, de igy is gyerithetd.

Fontos, hogy a nyesedeket idoben tavolitsuk el a kertbol, es egessuk el. Ezzel a fertdzesi forrasokat tavolitjuk el. Megoldast nyujthat az is, ha a nyesedeket felapritjuk, erre szolgalo nyesedekaprito geppel es bedolgozzuk a talajba. Az apritas soran a kartevok, a talajban vegbemeno lebornlas soran pedig a k6rokoz6k pusztulnak el. A nyesedek lebomlasat nitrogentartalmu rmitragya es Mikro-Vital bakteriumtenyeszet kijuttatasaval lehet fokozni. Az Eriuinia amylovom-val (almaterrnesriek tiizelhalasa betegsegevel) fertczott reszeket a helyszinen kotelezo elegni.

A metszes soran sebeket ejtunk, A metszesi sebek behatolast biztositanak a seruleseken keresztul fert6z6 betegsegek szamara. Leggyakrabban a csonthejasok - elsosorban a kajszi es 6szibarack - agelhalasat okoz6 betegsegekre, a pszeiuiomonaszos es a leukosztomas agelhalasra kell figyelnunk, de ide kell sorolni az alma [kevesbe a korte) nektrias rakjat (Nectria gaUigena) es a fas reszek egyeb betegsegeit is.

A legismertebb es a legnagyobb kart okoz6 a csontheiasok: agelhalasa. Tulajdonkeppen ket k6rokoz6 okozhatja egyiittesen vagy valamelyik egyediil. Az egyik a Pseudomonas syringae pv. syringae bakterium, a masik a Leucostoma (Cytospom) citicta gomba, de vi-

e 48 0

c 49 0

A METSZESSEL I<APCSOLATOS FONTOSABB FOGALMAI(

Alakft6 metszes

A koronaforma kialakitasa soran az ugynevezett nem term6 id6szakban alkalmazott metszes. Celja a koronaforma minel gyorsabb letrehozasa. Ennek erdekeben altalaban kulonbozo erossegti visszametszest alkalmazunk.

Alakfa

Valamilyen mertani idomra (gula, piramis, henger stb.) vagy hasznalati targyra (f61eg tobbagu gyertyatart6) hasonlit6 koronaforma. Kialakitasuk nagy szakertelrnet, tiirelmet igenyelt, ezert is tekintettek annak idejen a metszest a gyumolcsterrnesztes mriveszetenek (lasd 1. abra),

Alsudar

A sudar visszarnetszese konkurens hajtasra, vagy vessz6re. Celja a sudar felkopaszodott reszenek kihajtasra osztonzese. Alsudarnak csak meredeken feltoro konkurenst szabad meghagyni, kulonben a sudar nem fog egyenesen noni,

Csucsrugy

A hajtas, illetve a vesszo csucsan talalhato legutolso rugy, ami lehet vegyesriigy, hajtasrugy, kiveteles esetben (generatfv nyars) viragrugy,

Csonkos (Pillar) metszes

A korona megujitasara (lasd ifjitas), illetve az orso koronaforrnak term6gallyainak valtasara szolgalo metszesi eljaras (35. abra). A 3-4 eves term6gallyakat rendszeresen 4-5 cm-es csonkra metszik vissza. A esonk rejtett rugyeibol elotoro hajtasok kozul a vizszinteshez kozelebb allot hagyjak meg, ez lesz majd az uj term6gally. Csonthejasok orsoinal a esonk hosszabb is lehet, akar 30-40 em.

Fogyoke~kar6gyoker

A magvetessel szaporitott gyurnolcsfelekre (alanyokra) jellemz6 gyokeralakulas. A gyokerzet kozepso tengelye a leger6sebb, legvastagabb, ez hatol a legmelyebbre a talajba. Az oldalelagazasok szarnanak novelese erdekeben csiras magot hasznalnak, de vetes elott a csirat visszacsipik, hogy ne keletkezzen karogyoker, A masik, gyorsabb eliaras soran a faiskolaban L vagy U alaku ekevel a talajban elvagjak a karogyokereket.

Faj (species, roviditve sp.)

A faj fogalmanak tudornanyos meghatarozasa tobb szempont alapjan tortenhet. Az egyik meghatarozas szerint "a fajt olyan tenylegesen

e 50 e

e 51 e

vagy potencialisan egymassal ivarosan szaporodni kepes populaciok (kozossegek) alkotjak, melyek mas hasonlo csoportoktol a szaporodas szempontjabol elkulonulnek",

A fajba tartoz6 kozosseg vagy kozossegek hasonlosaganak megallapitasara legujabban nem az alaki (morfol6giai) jegyeket hasznaljak, hanem a DNS-technol6giat, mely szerint a faj "a populaciok vagy egyedek DNS-enek hasonlosagan alapul. A hasonlosag mertekenek meghatarozasara kulonfele technikak leteznek, koztuk a DNSDNS hibridizacio es a genetikai ujjlenyomat kepzese (DNS-vonalk6d) (http:)".

Fajta (cultivar /kultivar/, roviditve cv.)

"Az ember altal letrehozott fajon behili rendszertani egyseg, a termesztett egyedek olyan osszessege, amelyek kulonfele tulajdonsagaik alapjan hatarozottan elkulonithetok" (TERro A., 2003). A fajtan beluli alaktani (morfo16giai) jellemz6k allandoak, de kulonbozo termeszetes vagy mesterseges hatasokra m6dosulhatnak. Az ilyen egyedeket Iajtavaltozatnak vagy alfajtanak (subeultivar) nevezziik.

sulyozas

::',':.".:

kotozes

Felkopaszodas (ostorosodas)

A vessz6 oldalriigyei kozott alig van vagy nines hajtasrugy, emiatt nem kepzodnek oldalhajtasok. Egyes meggy- es cseresznyefajtakra jellemz6.

Karcsuorso cseresznveitik. gallyainak rogzitese stdyozassol.

A tuutas heiyzetenel: megvouoztauisa k6t6zessel, illetve stilyozassal.

Haitasvalogatas

F6leg az alakito metszes idejen alkalmazott metszesi eljaras, amivel gyorsithatjuk a koronaforma kialakitasat. Term6 korban hajtasvalogatassal segithetjuk elo a ferry behatolasat a koronaba. A hajtasvalogatas soran azokat a hajtasokat tavolitjuk el, amelyek nem szuksegesek a koronaforma kialakitasahoz:

- torzsmagassag alatti hajtasok,

- vizhajtasok,

- t6sarjak (esak a Iaterrnetfieknel},

- serult, fertozott (pl. almaterrnesuek nizelhalasa) hajtasok,

- vazkarokrol meredeken feltoro hosszu hajtasok,

- konkurensek.

A haitasvalogatas - celjatol fUgg6en - kulonbozo idopontokban hajthat6 vegre.

Ha a vazagvesszokrol koran el akarjuk tavolitani a nernkivanatos hajtasokat, a felfele es lefele nczo, valamint konkurens rugyeket, il-

Gyokermetszes

Hajtasnovekedest mersekld eljaras. Azoknal az intenziv koronaformaknal alkalmazzak, amelyek er6sen n6nek. A rnetszest nagy atmer6ju tarcsaval vagy melylazito kessel vegzik, 40-50 em melyen, a fak mindket oldalan a torzstol 40-60 em-reo

Hajtashelyzet megvaltoztatasa (lekotozes, srilyozas stb.)

A gyorsabb termoreszberakodas, illetve a vazagak szcgallasanak megtartasa erdekeben gyakran meg kell valtoztatni a hajtasok, it vessz6k eredeti szoget. Ennek tobb m6dszere terjedt el, ezeket mutatjak be az abrak. A m6dszerek mindegyikenel vigyazni kell, hogya lekotozendo koronaresz ne ivesen hajoljon meg. A rmivelet a hajtasok felfas allapotaban vegezheto augusztus kozepetol vagy tavasszal (marcius), amikor a vessz6k mar j61 hajlithat6k (36. abra),

e 52 e

e 53 e

..---------------1 37. ABRA r-----------------,

letve az 1-2 em hosszu hajtasokat is kidorzsolhetjuk. Ez a munka nagyon gyorsan vegezheto. A vesszok oldalan jobbra-balra megmarad6 hajtasok ugy helyezkednek el, mint a hal gerincen a szalkak, ezert is nevezzuk az ilyen vazagfelepitest halbordas szerkezetnek.

A hajtasvalogatasok ideje reszben a hajtasok hosszahoz, reszben idoszakokhoz kotheto. A szokasos idoszak rnajus-junius, arasznyi (20-25 em) hajtashossznal, A kesobbi hajtasvalogatas (augusztusszeptember) a koronaszerkezet gyorsabb kialakitasa vagy terrno korban a gyumolcsszinezodes fokozasa erdekeben tortenhet, Ut6bbi esetben esak azokat a hosszu hajtasokat tavolitjuk el (vagy metsszuk vissza), amelyek arnyekoljak a gyumolcsdket. Ezt a munkat nem szabad meggondolatlanul vegezni, mert karos is lehet. Olyan evekben, amikor magas a napfenyes orak szama, gyakoriak a hosegnapok, megno az Uv-sugarzas erossege. A hirtelen fenyre kerulo gyumolcsok feluleten - foleg a teli almafajtakon - perzseles (napperzseles) keletkezhet. A perzselt felulet eloszor csontfeher, kesobb bebarnul. Az ilyen almak friss fogyasztasra alkalmatlanok.

Hajtasvisszacsfpes (pincirozas)

Ezzel az eljarassal fekezni lehet a hajtasnovekedes erosseget, illetve a esonkb6l kitoro hajtasok kozul kivalaszthatjuk a szamunkra kedvezot. Altalaban az intenziv koronaforrnak alaktto rnetszesenel alkalmazzuk.

A hajtasnovekedes ideiglenes leallitasahoz esak a hajtas csucsat (vitorlat) csipjuk vissza. Amennyiben a hajtast az als6 3-4 levelre csipjuk vagy metsszuk, a meghagyott levelek honaljrugyeibol u] hajtasok tornek elo, melyekbol tobbnyire terrnoreszek lesznek (37. dbra),

Iijitas

Idosebb fas koronaresz eroteljes visszavagasa als6bb elagazasra vagy csonkra, az eroteljesebb hajtaskepzes erdekeben.

Valtozatai:

- Termoreszifjltas: peldaul az alma es a korte terrnobogjalnak visszavagasa als6bb helyzeni kalacsra,

- Termogallyifjttas: visszavagas vesszore, gallyra vagy esonkra (Pillar-m6dszer) .

- Reszleges koronaifjitas: a gall yak reszleges ritkitasa, majd a megmarad6k visszavagasa als6bb elagazasra.

e 54 0

~~.. .;: ~'.';;~/

¥}'ii:;&''f?

~ a

';5:~'

··,:.~~.::.I:cvt~:·;:~~ ._

A haiuisvisszacsipes lehetseges ttiettekei

- Teljes ifjitas: a korona vazagainak megritkitasa, majd a megmarad6k visszavagasa 1-1,5 m hosszu esonkokra (38. abra).

Jarulekos gyoker

A nem maggal, hanem mas novenyi resszel (hajtas, vesszo, gyoker, level) szaporitott novenyek jellegzetes gyokere. A gyokerzetnek nines fOgybkere, csak mellekgyokerek,

Konkurens

A vezer alatti meredeken feltoro hajtasok vagy vesszok, A cseresznyekre jellemzo, hogy a vezer alatt 3-4 konkurens is van (tyuklabszeru elagazas). A konkurenseket altalaban eltavolitjuk, de

e 55 0

szukseg szerint uj vezer vagy sudar (alsudar) nevelheto beloluk. Ha a konkurens hajtas arasznyi, nem szukseges eltavolitani, mert viszszametszve az als6 3-4 levelre, a csonkb6l kitoro hajtasok nem konkuralnak a vezerrel, rendszerint termoreszek lesznek.

Korunas oltvany

Meghatarozott szamu es elrendezesii gyokerzettel, valamint legalabb harorn beerett vesszovel rendelkezo oltvany. Jellemzoit szabvanyok tartalmazzak.

Konturmetszes (sikialvagas, tetejezes)

Egyes gyumolcstermo novenyek metszesehez nem csak kezi, vagy kezzel mtikodtetett gepi eszkozoket hasznalnak, hanem erogepre szerelt es arr6l meghajtott korftireszsort vagy alternalo kaszaszerkezetet is. Ezekkel a berendezesekkel kulonfele forrnara - rendszerint tolcser alakura - lehet nyesni a koronakat.

A konturrnetszogepekkel altalaban a gepi betakantasu csonthejasok (szilva, meggy, cseresznye), illetve a kajszi kezi rnetszeset lehet kiegesziteni. Alrnaterrnesueknel csak nyari metszesre hasznalhatok ezek a gepek, kozuluk is a Iengokeses vagy az alternalo kasza rendszeniek javasolhat6k. A korfureszesek roncsoljak a hajtasokat, ezert csak a fas reszek metszesere ajanlhatok teli metszeskor (39. libra).

Konyokoltetes (hajlit6 metszes)

Az eltavolitando koronaresz (hajtas, vesszo, gally) also, laposabb szogben allo koronareszre torteno visszametszese. Tulajdonkeppen a felsorugyes metszes es a Nagy Sandor-fele almarnetszes is idesorolhat6.

Metszlap

A visszavagas feluletet nevezzuk metszlapnak. Ennek a vegallo rugyhoz vagy a megmarad6 elagazashoz viszonyitott helyzete fOleg a korona alakitasakor fontos (40. libra).

Koronaforma

A gyumolcsterrno noveny eredeti, vagy mestersegesen alakitott alakja. A kialakithato koronaformat tobb tenyezo hatarozza meg:

- az alany es a nemes novekedesi erelye,

- a nemes elagazasi tipusa,

- a torzs meglete vagy hianya,

hosszusaga,

- a sudar meglete, hianya,

- a vazagak szama, elrendeze-

se, szogallasa.

~----- 40. ABRA e------~

Mikruszaporitas (szovettenyesztes)

Nagy tomegii ultetesi anyag eloallitasanak korszeni klonozasos m6dszere. A kiindulasi anyag lehet a hajtascsucs nehany sejtsora, viragpor, illetve a noveny

szinte barrnely resze. Az igy nyert ut6dok minden tulaidonsagukban megegyeznek a donorral, es fertozesmentesek. Az eliaras kezdeti szakaszahoz steril laborat6riumi korulmenyek, felszerelesek, vegyszerek kellenek.

A gyumolcsterrno novenyek kozul jelenleg legnagyobb mertekben a szamocat es a szedret szaporitjak ezzel a m6dszerrel.

Koronaba metszes

A suhang visszavagasa a kivant torzsmagassag folotti 4-6. rugynel vagy a sudar kimetszese az elsa vazagak felett (kikatlanozas).

A tiigyhiiz viszonyitott kiilOnboz6 magasstigii metszlapok

helyes

magas

rnely

Nyarvegi metszes (vegetacioban vegzett vagy zoldmetszes]

A korszerti, nagy toszamu, kezi betakantasu ultetvenyekben egyre jobban terjed a vegetacios id6ben torteno rnetszes, Ennek ideje a bogyosoknal altalaban betakaritas utan azonnal, a fa termettieknel augusztus kozepetol szeptember kozepeig, vegeig tart.

e 56 0

e 57 0

vegezhetjuk rnetszoolloval, de terjed a tepeses modszer is (lasd tepeses metszes). A sorba belogo, rmlvelest akadalyozo hosszu hajtasokat nyaron vissza lehet torni kezzel, vagy visszavagni jol beallitott sikfalmetszogeppel. Nyar vegi metszeskor a telialma- es kortefajtakr61 csak a hosszii, nem vegvesriigyben. zarodott hajtasokat tavolitjuk el t6b61 vagy vagjuk vissza arasznyi csonkokra.

,-------1 42. ABRA f--------~

Riigy feletti bemetszesek

Egyes esetekben szukseg lehet arra, hogy bizonyos rugyek kihajtsanak, peldaul szuperorso alma, korte nevelesekor, A kihajtast bernetszesekkel kenyszerithetjuk ki, amit a 42. tibra szemleltet.

...

-:»

!: .

Sebkezeles

A nagyobb - peldaul agvago olloval, ftiresszel ejtett vagy tepett - sebek szelei roncsoltak, emiatt nehezen gyogyulnak. A sebkezeles els6 lepese a seb szeleinek

simara vagasa eles metszoolloval, oltokessel vagy az e celra kialakitott gorbe pengejii kessel, a kacorral. Ezutan a metszlapot sebkeze- 16 anyaggal kell lekenni. Ezek nagy valasztekban vasarolhatok vagy keszithetok hazilag, Az a j6 sebkezelo anyag, amelyik hidegben is konnyen kenhet6, j61 fedi a sebet, megakadalyozza a k6rokoz6k es a kartevok behatolasat a sebbe (43. abra).

.: '

: .... _

A riigy feletti bemetszesek m6dja

Az ekkor vegzett metszes e16nyei:

- a metszes erossegercl fuggoen a kovetkezo evben jelent6sen

csokken a hosszu hajtasok mennyisege, - no a termorugyek szama,

- megn6 a koronabels6 fenyellatasa, ezaltal csokken a felkopaszodas,

- fokozodik a gytimalcsak szinezodese,

- a metszesi sebek gyorsabban gy6gyulnak,

- a ritkabb koronaban hatekonyabb a novenyvedelern,

_ kevesbe balesetveszelyes, mint a h6ban, sarban vegzett tel vegi

metszes.

A hatranyok kozott a kbvetkez6ket kell megemliteni: - viszonylag rbvid a metszesre fordithato ida,

- a nagyobb fenybehatolas miatt a gyumolcsokon napperzseleses

foltok keletkezhetnek (41. abra).

Nyaron (julius honapban) van a vizhajtasok, a konkurens hajtasok, a meredeken feltoro hosszu hajtasok eltavolitasanak ideje is. Ezt

Suhang

Egyeves, elagazas nelkuli oltvany. Jellernzoit szabvanyok tartalmazzak.

Szektorialis metszes Lasd rnetszesi szabalyok.

Termesritkftas

A terrnest nemcsak metszessel szabalyozhatjuk, hanem termesritkitassal is, ha a gyumolcsok meretet kivanjuk novelni vagy tul sok ter-

e 59 0

e 58 0

mes van a novenyen. Altalaban a friss fogyasztasu nagy gyumolcsu fajoknal vegezzuk (alma, oszibarack, korte, szilva, kajszi), de tobb orszagban a cseresznyet is ritkitiak (pl. Spanyolorszag, Torokorszag, Chile). A ritkitas vegezheto kezzel, vegyszerekkel, gepekkel vagy ezek kornbinalasaval.

A ritkitas ideje az ugynevezett termeszetes gyumolcshullas utan van, alma es korte eseteben legfeljebb 2 em termesatmeroig. Az oszibarackfakon addig vegezheto eredmenyesen a ritkitas, amig a gyumoles ttivel konnyen atszurhato, a csontar meg lagy, A terrnesritkitast idoben kell elvegezni, mert a kesoi ritkitas a megmarad6 gyumolcsok rneretere alig hat.

A ritkitas merteke meghatarozhato a viragsuruseg (vazag, terrnogally, torzs) alapjan, Almafajtakra viszonylag j6l alkalmazhat6 a Lafer-gorbe, ami a torzsatrnerot tekinti a ritkitas kiindulasi pontjanak (44. abra) (GONDA, I. 1995).

A legegyszeriibb megoldas: ket termes kozott akkora hely maradjon, hogy a gyumolcsok kulonleges (extra) vagy elsa osztalyu meretre nohessenek (45. abra).

e 60 0

44.ABRA
120
100
ro
't::: 80
_Q
~
(/) 60
o
;0
E
'~ 40
OJ
20
0
0 4 S 6 7 8 9 10 II 12 13
torzsatmoro (em)
Laier-gotbe
45. ABRA alma

oszlbarack

Az almaiermestiekriei termoreszenkeni egy gyiimolcso: hagyunk, a csoniheiasok: tetttieseii 5-8 cm-re ritkitiuk.

o 61 0

torzs kerget fel-harornnegyed korben lehantjuk 3-4 rnm-es esfkban. A bemetszeseket tobb helyen is elvegezhetjuk, a torzs ellentetes 01- dalain.

Az elszoritas eszkoze vastag (2-3 mm 12' huzal, id6pontja a nedvkeringes megindulasa elott (februar vege) van. A szoritast idonkent fel kell lazitani, nehogy a huzal a torzsbe bevagjon, ben6je azt. A huzalt augusztusban vegleg el kell tavolitani.

A kopulyozes soran eles eszkozzel (kes, balta) a torzs kerget hoszszanti iranyba tobb helyen behasogatjuk.

Ezeknel a modszereknel - az elszoritas kivetelevel - komoly sebzeseket okozunk a fak torzsein, amelyeken kereszttil kartevok, korokoz6k fert6zhetik a fakat, ezert a sebeket sebkezelo anyagokkalle kell zarni.

Termore fordulas

A term6re fordulas evenek azt tekintjtik, amikor a noveny a teljes terrnokepessegenek korulbelul L'j-at termi.

Termore metszes

Az alakito metszest koveto metszesi eljaras, amikor mar a terrnoreszek, term6gallyak meghagyasa a eel, altalaban ritkit6 metszessel.

Teli metszes Cnyugalrni idoszakban vegzett, fas metszes) Lombhullastol rugyfakadasig vegzett metszes. Elonye a rnetszesre fordithat6 viszonylag hosszu idoszak, amit viszont az idojaras lenyegesen m6dosithat.

Hatranyai:

- minusz 3-4 °C alatt nem ajanlott, mert a metszlapokon fagyasi serulesek keletkezhetnek, az agvago 01l6k pengei elpattanhatnak,

- a pneumatikus metszogepek gyakran meghibasodnak, ugyanis a

kiesap6d6 para megfagyhat a legvezetekekben, - a metszesi sebek nehezen gy6gyulnak,

- havas, saros idoben megnc a balesetveszely,

- erosebb haitaskepzodest okoz, mint a nyari metszes,

- kezdo metszok gyakran tulterhelik a fakat, mert .ritkanak latjak"

a koronakat.

Lefestett tepett seb

Tepeses metszes

Koronaalakitas idejen nyugalmi allapotban vagy terrno korban a vegetacioban vegzett metszesi m6dszer. Elsosorban a konkurensek, vizhajtasok eltavolitasara ajanlott eljaras. Elonye, hogy a hajtas (vessz6) tovenel Ievo rejtett rtigyek nagy resze is kiszakad, ezaltal csokken a vizhajtas-kepzodesi hajlam. Csak ott ajanlhato, ahol a novenyvedelemre kulonos gondot forditanak, mivel a sebeken keresztul nagy a fertozesveszely (46. abra),

Torzsbemetszes, elszoritas, kopulyozes

Az eros novekedesu, vagy keson term6re fordu16 faknal alkalmazott eljarasok, a hajtasnovekedes merseklesere, A bemetszesek gatoljak a tapanyagok aramlasat a gyokerek fele, ennek kovetkezteben csokken a hosszu hajtasok kepzodese. A torzsbemetszeskor (gyuruzes) a

Vegall« rtigy

A metszlap alatti elsa riigy. Vegallo rugynek nevezzuk a karosodott vesszocsucs alatti elsa rtigyet is.

e 62 0

e 63 0

Vizhajtas

A koronaban eroteljesen feltoro, a tobbinel j6val hosszabb hajtas. Szlne rendszerint vilagosabb, mint a rovidebbeke, gyakran mascdrendti - nyaron kepzodott - hajtasok is talalhatok rajta. A vekonyabb vizhajtasok term6gallynak is meghagyhat6k, a vastagabbak uj vazagak nevelesere alkalmasak. Az eroteljes vizhajtaskepzodes eros metszesre utal, oszibarackfakon eleg gyakori kepzodmeny. A lomb nelkuli megfasodott vizhajtas neve a kovetkezo evben fattyuveszo vagy lovas.

HIRES METSZOI(

~ ~

METSZESI MODSZEREI

Zahn-fele koronaalakitasi szabalyok (ZAHN, F. G. 1986. nyoman)

A nernet kutat6 szamtalan merest adat alapjan allitotta fel a sudaras koronaforrnak metszesi, valamint a fa magassaga alapjan meghatarozhat6 sor es totavolsagra vonatkoz6 szabalyokat. A torvenyszerusegek betartasaval elkerulheto a sudar legyengulese, es az ebbol ad6d6 beszorulasa, A szabalyokat ketharrnadosnak is nevezik, ami a csonthejas koronaforrnakra vonatkozik (ez almanal es kortenel felesre m6dosul). A szabalyoknak nem megfele16 oldalelagazasokat tobol eltavolitjuk, vagy 1-2 arasznyi csonkra visszavagva (lasd. a 35. abtat), a rejtett rugyekbol eldtoro hajtasokbol ujraneveljiik.

A legfontosabb szabalyok:

- A sudar vastagsaga nem haladhatja meg a legals6 vazag (terrnogally) alatt kozvetlenul mert torzsvastagsag 2/3-at.

- A sudaron nevelt oldalelagazas (vazag, term6gally) nem lehet vastagabb, mint a sudar 2/3-a.

- A vazag hossza nem haladhatja meg a famagassag 2/3-at.

- A felso vazag (termogally) nem lehet hosszabb, mint az alatta

lev62/3-a.

A gyumolcstermesztes tortenete soran tobb olyan metszesmod alakult ki, amelyek szakemberek nevehez (Nagy Sandor, Brunner Tamas, Claus J6zsef, Du Breuil, Lorette, Pillar, Petrov, Gaucher, Zahn, Sitt stb.) kapcsolodnak. A metszesmodok zome a term6kori metszesben jatszik szerepet, egy resziik mara el is avult, ezert csak a jelentosebbekkel foglalkozunk reszletesebben.

Nagy Sandor-fele almametszes

Nagy Sandor (1905-1970) Kossuth-dijas szabolcsi fokertesz a 'Jonathan' fajtara dolgozta ki ezt az eljarast. A m6dszer figyelembe veszi a fajta Iogekonysagar a lisztharmatra, valamint a vizszintes helyzeni vessz6 elonyet.

A metszesi modszer lenyege: als6ra, hosszural Ez azt jelenti, hogy a termogallyat als6bb helyzetii, a vizszinteshez kozeli vesszore vagjuk vissza, a vesszo lisztharmattal fertozott reszet lernetsszuk. A metszes soran az osszes kozephosszu es hosszu vesszot visszarnetszettek, fuggetlenul attol, hogy term6riigyben zarultak vagy fertozesmentesek voltak.

A m6dszer annyira elterjedt, hogy szinte minden gyiimolcsfajt - meg sokszor napjainkban is - igy metszettek, azzal a hibaval kiegeszitve, hogy erosen visszavagtak a vesszoket, ami rendszerint nem a legjobb eljaras,

Brunner Tamas Ielsorugyes es szektorialis metszese (BRUNNER T, 1990. nyoman)

Korabban a koronaalakitas idejen a vessz6ket also, "j6 iranyban allo" riigyre rnetszettuk vissza, mondvan, hogy az innen kitoro hajtas la-

o 64 0

e 65 0

posabban fog noni. Ez a legritkabb esetben kovetkezett be, mert a hajtas a feny fele gorbulve, felfele nett, es a kovetkezo ev tavaszan vissza kellett vagni a gallyat egy als6bb, most mar tenyleg j6 iranyba novo vesszore,

A felscrugyes rnetszes azt jelenti, hogy a ferde iranyba nett vagy kenyszeritett vesszrit ne a "j6 iranyban" allo als6 rugyre vagjuk viszsza, hanem az elotte leva felfele nezo rugyre. Ebbol felfele no majd a hajtas, az als6b61 pedig rendszerint a kivant iranyba. A felfele tore hajtast augusztus vegen felfas allapotban vagy vesszokent a kovetkezo ev tavaszan metsszuk le.

Du Breuil-Iele valtocsapos oszibarackmetszes

Tulajdonkeppen ketvesszos metszes, ami azt jelenti, hogy a termovesszok kozul az als6bb helyzetiit 2-3 hajtasrugyre (ugaresapra), a felette levot fajtatol fuggden 3-7 harrnas vegyes rligycsoportra (termocsapra) metszettek vissza. Az ugaron elOti:ir6 hajtasok kozul a hajtasvalogatas idejen esak a ket Iegerosebbet hagytak meg. A kovetkezo evben az ugaresap also vesszejet megint ugarra, a felsot termore metszettek, a tavalyi letermett termogallyat pedig tOMl eltavolitottak (47. abra).

~-------------j 47. ABRA f------------_

1.8V

2. ev

Az osziborack: oaliocsapos tnetszese az elsa, illetve a mdsodik evben

o 66 0

Ez a rnetszesmod lenyegeben megegyezik a szolo eseresapos valtornetszesevel. Hatranyakent a sok sebzes emlitendo, valamint az, hogy viszonylag idoigenyes.

Claus Jozsef-fele 6szibarackmetszes

Ez a m6dszer abban kulonbozik az elozotol, hogy a terrnovesszoket 12-16 harrnas rugycsoportos terrnocsapra rnetszettek, ugyanakkor ugaresapokat is hagytak. A gyenge vesszoket eltavolitottak, de a termonyarsakat rneghagytak. Az ilyen metszeskor figyelernbe kell venni a fa fejlettseget, figyelve arra, hogy a vesszo melyik reszen vannak a harrnas rugycsoportok.

Petrov-fele csokkentett szamu szalvesszos metszes

Ez a metszesi m6dszer Bulgariabol terjedt el. A fa terheleset a teljes ertekii szalvesszokre alapozzuk, lehetdleg esak ezekbol hagyunk meg fankent 40-100 darabot. A szalvesszok mennyisege tobb tenyezotol (a tajta tulajdonsagai, a fa kora, egeszsegi es eronleti allapota) ftigg.

A szalvesszoket egyrnast6125-30 ern-re hagyjuk meg visszametszes nelkiil. A terrnes sulya alatt a vesszok Ieivelodnek, az iv tetejen eroteljes hajtasok kepzodnek. Ennel a metszesmodnal a termesritkltas elen-

~--------------1 48. ABRA f--------------,

,'i

Szdlvesszas tnetszes

e 67 0

gedhetetlen, mert peldaul egy 50 em hosszu szalvesszon akar 20 gyumoles is kotodhet, de ezekbdl esak 5-6 darabot szabad meghagyni!

A kovetkezo evben, ha van a letermett gally kozeleben rejtett rugybol kihajtott teljes erteku szalvesszo, akkor a letermettet t6b6l eltavolitjuk. Ha nines elegend6 uj szalvesszo, akkor a letermett gally aljan - annak vastagsagatol es hosszatol fligg6en - hagyunk meg 1-3 db teljes ertekti szalvesszot.

Ezzel a metszessel az oszibarackfak nagyon gyorsan metszhet6k kulonosebb szakertelem nelkul. Ha nines megfelelo szamu szalveszsz6, akkor maradhatnak nyarsak es nem teljes erteku szalvesszok is a fan (48. abra),

A I(ORONAFORMAI<AT MEGHATAROz6 TULAJDONSAGOI(

Sitt-fele kajszimetszes

A valamikori Szovjetuni6 kutat6professzora arra lett figyelmes, hogy a kajszifakon - koronaban elfoglalt helyzetuktol fliggetleniil - legkorabban a rovid termoreszeken (nyarsak) fakadnak a viragrugyek, majd a vesszokon, utoljara pedig a fattyuvesszck masodrendti veszsz6in. Ez a viszonylag kesei - a nyarsakhoz kepest akar egy hertel kesobbi - viragzas azt jelenti, hogy a tavaszi fagyok mar nem tesznek jelent6s kart a fattyuvesszok viragaiban. Sitt er6sen metszette a kajszifakat, hogy minel tobb vizhajtas es azokon masodrendti hajtas legyen, a hajtasokat pedig nyaron kozeperosen visszavagta, a minel tobb masodrendu hajtas kepzodese erdekeben.

A m6dszer bevalt, de nagyon munkaigenyes, bar napjainkban a konturrnetszo gepekkel gyorsan es hatekonyan elvegezheto ez a munka.

Minden gyiimblcsfajra jellemzo egy bizonyos terrneszetes koronaforrna, de ezek esak a legritkabb esetben felelnek meg napjaink igenyeinek. Nagy teriiletet foglalnak el, gyorsan felkopaszodnak, nehezen kezelhet6k, a fogyaszt6i elvarasoknak megfele16 minosegu gyumolcs csak jelentos koltsegek aran termelhet6 meg rajtuk. Ezeket a kedvez6tlen tulajdonsagokat valtoztatiuk meg a koronaforma mesterseges kialakitasaval,

A korona forrnaiat meghatarozza a fajta es az alany novekedesi erelye, a vazagak szama es elhelyezkedese, a torzs magassaga, valamint az egesz fa magassaga. Az alany elsosorban a novekedesre hat, de befolyasolja a terrnore fordulas, s6t az eres idejet is. Oltvany eseteben nagyreszt az alany hatarozza meg a gyumolcsfa novekedeset, de novekedesszabalyozo tenyezo a szemzes magassaga, a talajtipus, az ultetes melysege, az alkalmazott metszesmod stb. Mint az elozoekben lathattuk, a koronaforrnat a biol6giai es kcrnyezeti tenyezok sokasaga m6dosithatja. Ehhez jarul meg az ultetveny nagysaga, a szakertelem, az alkalmazott gep- es eszkozrendszer. Ma mar peldaul az almat nem szemzik vadalanyra, mert az ilyen fakbol hektaronkent esak 200 db ultctheto, keson fordulnak term6re. M 9-es alanyon karcsuorsora nevelve 1200-3000 db, szuperors6 koronaforrnakent pedig 10 000 db (vagy meg tobb) fer el egy hektaron, a termore fordulas ideje lerovidul Z-B evre, A koronaforrnak bovebb adatait a 3. tdblazat tartalmazza.

Pillar-metszes

Alma es korte karcsuorsora kidolgozott terrnogallyvalto metszes, Az emlitett gyumolcsfajok a legszebb gyumolcsuket a 2-3 eves terrnogallyakon hozzak. A metszes soran a koronaban ritkito metszest vegzunk, a sudaron es a vazagakon leva 4 eves terrnogallyakat pedig 3-4 cm-es esonkra visszavagjuk. A esonk rejtett rugyeibol elctoro hajtasok koztil esak a legfejlettebb, vizszinteshez kozeli helyzetiit hagyjuk meg hajtasvalogataskor. Ebbol Iesz a kovetkezo 3-4 evre az u] terrnogally.

A tapasztalatok szerint azert kell 3-4 em-es csonkokra visszametszeni az idos terrnogallyakat, mert a rovidebbekbol nem kapunk megfelelo erossegtl uj hajtasokat,

e 68 0

e 69 0

~l!~ooci-:A~~~~~~~~~~O?~~~~~

~ci~N ~~m~m~N ~~

ci N N" N

~J:~~:::}~

N"i' \f) ~ N M

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

~ ffi ~ N ~ m ~ ~ ~ 0 ~ ~

rDmN ~ ~

,'-1

'~

o

rJ) <f} rJ) rJ)

u u u u

~ -8 -§ "8 .§

o 0 co

6

<c

~"

,5 ~-r----~---------------+-------------+-- ~ -+ ~

El

..<!,!

~

00 -.:::t' 00 .q.. 1"'

.__o m -..6 ~ ~I')

'~~-.--~--~-~---~-,--~-,--~-,---------~-,+-;;;-,--~-,---~-t-:;:---~-,+-c;-,--~-,-r~-,---~---~-,t-~-,--~-,--~-,---~---~-,--~~,

~ en

oj

§ '2 ~ ~

~ 'O~ __ -+ -+ ~ __ -+ -+ ~ ~

~ ~/

<c:

~ u

~ ,~

<q< ~ lJ") l.f) C"'J r-,

X ~ ci a x 0" '-D ("{") >< .J. N ><

~ ~~} ~~ ff)~

J... lJ) -er;>'

""-

~;r,

do x 0'", X ,;, '" ..,.; -:

I m

:J:~cici~~

r-.,J"..b ~ .J.

ci a~ ci

0000000 000

~ ~ ~ ~ 6 6 6 6 ::=: S ;::: 00

K6r alapvetuletu koronaforrnak

Kombinalt korona

Az eros alanyra szemzett fajok (cseresznye, meggy, kajszi, szilva, alma, korte), koronaforrnaja volt korabban, az ors6k terjedese miatt napjainkban jelentosege egyre kisebb. A regi (l960-as evek) nagyuzemi gyumolcsosok fait erre a koronaforrnara neveltek. Almanal rna mar egyaltalan nem alkalmazzuk, koszonhetoen az alanyok szeles valasztekanak,

e 73 0

T ermokaros ors6

Fejes Sandor egykari Szabolcs-Szatmar-Bereg megyei fokertesz altal kifejlesztett koronafarma. Annak idejen nagyon sok orszagban alkalmaztak, elsosorban almaultetvenyekben. Eredeti neve terrnotves ors6 volt. Ezt a felintenziv koronaforrnat almafakbol MM 104, MM 106 vagy M 4 alanyokon celszeni kialakitani, kedvezotlenebb adottsagu talajokon.

Torzsmagassaga 60 em, a fa teljes magassaga 3-4 m, a vazkarok 30-35 fokos szogben allnak, az egymas Iolotti tavolsaguk legalabb 40 em. A szogallast az alakitas eveiben vesszrilekotozessel ertek el. Tenyeszterulete 25-30 m2/fa.

A terrnokaros ors6 szerepet rna mar a szabadors6 veszi at.

Torzsrnagassaga 70-80 ern, a fa teljes magassaga 4-6 m. Tenyeszterulete nagyon nagy, 60-70 m2 fankent. Kornbinalt koronanak azert nevezzuk, mert sudaras koronakent inditjuk, de az utols6 vazag felett a sudarat eltavolitjuk, mintegy kikatlanozzuk a fat.

Ket tipusat kulonboztetjuk meg.

Az agcsoportos kombituilt korotuui a vazagak emeleteket alkotnak, az emeletek kozti tavolsag 60-70 em (49. tibtii),

A sz6rt allasu kombiruili korona vazagai a sudar menten esigavonalban helyezkednek el, a vazagak egymas feletti tavolsaga ugyanesak 60-70 em.

Szabadors6

A modositott Brunner-orso abban kulonbozik a Brunner-orsotol, hogya koronaforma alakitasakor a felsorugyes rnetszesen kivul alsudarazast es a kulonbozo vazagszogallast m6dosit6 eljarasokat (lekotozes, sulyozas stb.) alkalmaznak. A termokori fenntart6 metszesnel a terrnogallyifjitast es a nyar vegi metszest reszesitik elonyben.

Az elozo koronaforrnatol abban kulonbozik, hogy nevelesekor a vazkarokat nem kotozessel vagy sulyozassal allitjak be kozel vizszintesre, hanem elsosorban metszessel. Alman kivul kajszinal, meggynel, szilvanal es kortenel alkalmazhato koronaforma (50. abra).

Karcsuorso

Brunner-orso, m6dosftott Brunner-orso

Brunner Tamas altal kialakitott koronaforma, amit a felsorugyes orsonak nevezett. A rrietszessel foglalkozo szakemberek ezt a koronaformat a kivalo szakember tiszteletere neveztek el Brunnerorsonak, illetve tovabbfejlesztett valtozatat m6dositott Brunnerors6nak (SIMON, G. 1999).

Korszerti, konnyen apolhato koronaforma. Angliaban es Hollandiaban dolgoztak ki. Gyenge alanyu alma es korte, valamint eros (!) alanyu oszibarack nevelheto erre a koronaforrnara, de a tobbi esonthejastol sem idegen koronaforma.

Turzsrnagassaga 40-60 em, a fa 2-4 m magas. Jellegzetessege, hogy egy vazagemeletes, amiben 3-4 vazag van, a korona tobbi resze kulonbozo koru terrnogally, amelyeket rendszeresen ifjitanak, Tarnrendszer mellett nevelendo, mivel a korai termeshozas es a ke-

e 74 0

e 75 0

Szuperorso

Ezt a koronaforrnat almaultetvenyekhez dolgozta ki 1982-ben egy nemet Iaiskolas. Az eredeti egysoros szuperorso fobb jellegzetessegei a kovetkezok:

- Az alany kifejezetten gyenge novekedesti (almanal M 27, esetleg M 9).

- Vazagai nincsenek, csak termogallyai, amiket rendszeresen levaltanak, es ujranevelnek (Pillar-metszes).

- Torzsmagassagat a term6re fordulas utan alakitjak ki (a nagyon foldkozeli term6gallyakat levagjak vagy felkotik a tamberendezeshez).

- Sor- es totavolsaga rendkivul kicsi: 2,5-3 x 0,3-0,5 m! Hazai tapasztalatok szerint nalunk a legkisebb totav 0,6 m, a sortavolsag pedig nem lehet 2,8 m alatt. A nagyobb tenyeszterulet oka a hazai kontinentalis klima, mert ilyen viszonyok kozott a hajtasnovekedes eroteljesebb.

sobbi fankenti relativ nagy terrnesmennyiseg kovetkezteben kidolne a fa. Tenyeszterulete kicsi, 4-8 m2/fa. Jelenleg az intenziv ultetvenyek egyik legfontosabb koronaforrnaja (51. 6..bra).

o 76 0

e 77 0

- Alig metszik, akkor is f6leg augusztus kozepetol szeptember kozepeig.

- Az ultetest koveto evben mar terem, a 3-4. evtol teljes terrnessel szamolhatunk (3-8 kg/fa).

- A koronaforma gazdasagos elettartarna esak 8-10 ev!

- A koronaforma azokbol a fajtakbol nevelhet6 ki sikeresen, ame-

lyek felkopaszodasra nem hajlamosak, jol elagazodnak,

A szuperorso iiltetveny nagyon draga beruhazas, fegyelmezett, szigoru, magas szakmai szinvonalu terrnesztestechnologia mellett valik gazdasagossa (52. abra).

vagy ketszer elagaztatott vazagbol a116, egyszintes nyitott koronaforrna. A vazagak szogallasa 30-35 fok (53. abra),

Katlankorona

Vaza (tolcserr-korona

A vazakorona kulonosen a fenyigenyes fajok szamara kedvezo, a razogepes gyumolcsbetakaritasnal is az egyik leggyakrabban hasznalt faalak. Szinte minden torzses gyurnolcsfa alaktthato ilyen formara.

A katlankoronatol fOleg abban kulonbozik, hogy a vazagak meredekebb szogben allnak (60-70 fok) es nem agaztatjuk el oket tobbszorosen. Torzsmagassaga kezi gyumolcsszedesnrsl 40-60 em, razogepes betakantasnal 100-120 em. A koronaforma egyik hibaja, hogy termokorban gyakran szethasad, a fa gyakorlatilag elpusztul. A hasadast figyelmes koronaalakitassal, es a vazagak korbekotozesevel lehet rnegakadalyozni (54. tibra).

Az 6szibaraek hagyomanyos koronaforrnaja elsosorban a budai termesztotajban. Torzsmagassaga 40-60 em, a fa magassaga 2-2,5 m. Tenyeszteriilet igenye 15-20 m2/fa. Sudara nines, 3-4 db egyszer

o 78 0

e 79 0

Gombkorona

(120-200 em) torzs, ami kitermeleskor jo aron ertekesitheto faanyag. A fa magassaga akar 10 meter is lehet. A vegleges tenyeszterulet 100 m- korul van, de mivel a fak keson fordulnak termore (8-12 ev) dupla surnsegure ultetik (megkozelttcleg 70 m- tenyeszterulet), majd 8-10 ev mulva kiritkitjak az ultetvenyt. Hazikertekben gyakori hiba, hogy ulteteskor nem veszik figyelembe a majdani hatalmas mereteket, es kesobb sajnaljak kivagni a fakat (55. abra).

A diora, a vad alanyu cseresznyere es a szelidgesztenyere jellemzo. A diot az arutermelo ultetvenyekben vaza j ellegu forrnaval inditjak, de az ido multaval a korona gornbszertlve valik. Jellemzo a magas

Bokorkorona

A birset, a naspolyat es a mogyorot neveljuk bokor alakra, de a fekete bodza, a husos SOUl, a galagonyak, a ribiszkek stb. is idetartoznak. Legfontosabb ismervuk a torzs hianya, de torzses formara is nevelhetok. Felujulasuk a bokor aljarol indul ki. Magassaguk 3-4 m, tenyeszteruletttk 15-20 m- (lasd a 6. abra).

Torzses bokrok

Tulajdonkeppen bokor koronaforrnak, de a torzs miatt a bokor rnagasra kerul, Emiatt nem tudnak terrneszetes uton tosarjakkal felujulni, rovidebb elettiek, mint eredeti forrnajukban. A ribiszkek peldaul legfeljebb 5-7 teljes terrnoevet elnek meg ilyen forrnara nevelve.

A torzs magassaga fajonkent eltero. Mig a birs, a naspolya torzsmagassaga 60-70 em, ad dig a ribiszkek, valamint a koszrnete eseteben (aranyribiszke alanyra oltva) 80-100 em.

A fekete bodza 1998 ota jelentos szerephez jutott a hazai gyumolcstermesztesben, ezert mindenkeppen indokolt kiesit bovebben foglalkozni koronaforrnaival.

Tenyeszterulete talaitipustol fuggoen 20-25 m2/noveny kozott valtozik, Legelterjedtebb a torzses vazkaros forma (Viertelstamm), am it osztrak szakemberek dolgoztak ki a klosterneuburgi kutatointezetben (56. abra). A torzs altalaban 80-100 em hosszusagu, de van ennel alaesonyabb is (57. abra), Tobb valtozata ismert, mint peldaul a vazkarok nelkuli fejmriveles, a tobbtorzsti fej, sot soveny, Ez utobbi nem valtotta be a hozzafilzott rernenyeket. A bokorforma annak ellenere, hogy tobbet terem, mint a torzsesek, nalunk nem terjedt el, mert nagyobb a terigenye, az ultetveny nehezebben muvelheto.

e 80 0

e 81 0

T eglalap alapvetuletu koronaforrnak

A teglalap vetuletu koronaforrnak a sovenyek. Nagyon sokfelek lehetnek att61 fUgg6en, hogy hany vazaguk van, rnekkora a vazagak kozti tavolsag, a vazagak mil yen szbgben allnak. Kozos jellernz6jtik a koronaforrnanak rnegfelel6 huzalos tamberendezes. Tenyeszteruletuk altalaban 7-10 m- kozott valtozik. Letesiteskor alapvet6 szernpont, hogy a sorok szeliranyban legyenek, rnert ellenkez6 esetben a fak nagyon rnegd6lhetnek a szelnyornas hatasara. Jelentoseguk az aruterrnelo ultetvenyekben gyakorlatilag megsziint az ors6k elterjedesevel. Ennek rnegfelel6en csak a legfontosabb sovenyforrnakat rnutatjuk be.

20 eves totzses vdzkaros fekete bodza

Bouche- Thomas soveny

A tortenelmi huseg rniatt foglalkozunk ezzel a faalakkal, ami sok kesobbi soveny kialakitasahoz adott szakrnai alapokat. Bonyolult nevelese rniatt aruterrnelo ultetvenyekben rna mar nalunk sehol sern alkal-

e 82 0

e 83 0

mazzak. Hazankban csak bemutat6 es kiserleti ultetvenyekben volt lathato. Torzsmagassaga gyakorlatilag nines, a torzs is termogally, Ulteteshez a teljes hosszaban rugyekkel berak6dott suhangokat 30 fokos szogben megdontve, kisse melyre ultetik, A vazkarokat visszametszes nelkul, csucsrugyekbol alakitjak ki.

A vazagak kinevelesehez a hajtasokat 30 fokos szogben kotik a huzalos tamberendezeshez, a terrnogallyakat szinten ilyen szogben rogzftik, az ellenkezo oldalra (58. abra).

Tenyeszteruletigenye 15~20 m2/fa. A vazkarok 20-30 fokos szogben allnak, A ferde karu soveny kialakitasanal messzemenoen figyelembe kell venni a fajta novekedesi sajatossagait. Ezektol fiigg a vazkarok szogallasa, a vazkarok kozti tavolsag, es a fa magassaga.

Hungarta soveny

A maga idejeben jelentos, az intenziv almarntivelesi rendszerek egyik hazai elofutara volt, kidolgoz6ja Gyur6 Ferenc egyetemi tanar, Kozeperos es gyenge alanyra szemzett alma, illetve kortefajtakbol erdernes kinevelni. Torzsmagassaga 60 em, a fa magassaga 2,5-3,5 m. Tenyeszterulet igenye 8-10 m2/fa. A vazkarok 20-30 fokos szogben allnak, egymas £0- lott 20-30 em tavolsagra, Az alakitas folyaman szinte minden soriranyba novd vesszot a huzalos tamberendezeshez rogzttunk. Nagyon gyorsan termore fordul, de hamar le is gyengul, ha a termdkarokat nehany termoev utan nem ritkitjuk ki 50-60 em-re egymas folott.

Palmetta

Olaszorszagban Baldassari altal kifejlesztett (GYURO, F. 1980) es ott szeles korben elterjedt koronaformat Magyarorszagon ultetvenyekben nem alkalmaztak. Az okok kozott meg kell emliteni a draga tamberendezest, a magas koronat, valamint azt, hogy nalunk kevesebb a napfenyes orak szama, mint Olaszorszagban. Ennek ellenere ez a faalak a szakemberek reszere sok otletet adott az ujabb intenziv koronaforrnak kifejlesztesehez.

Az olasz palmetta nagyon szigoru pararneterekkel rendelkezik, ahol atvettek, esak fobb vonasaiban hasonlit az eredetire (59. tibra).

F erde karu soveny

Az olasz palmetta Mihalyffy J6zsef es Petho Ferenc altal kidolgozott hazai forrnaja. Kozeperos alanyu alma, korte, kajszi, meggy, esetleg szilva es oszibarack nevelheto erre a koronaforrnara. Torzsmagassaga 60 em, a fa magassaga fajt61 es Iajtatol fuggden 3-4 m.

Haag soveny

A hajdani NDK-ban kifejlesztett koronaforrna, a nagyuzemi intenziv almaultetverryekhen az egyik legelterjedtebb sovenytipus volt. Az elozo koronaforrnatol abban kulonbozik, hogy a vazkarok 40 cm-enkent szabalyos agemeleteket alkotnak (altalaban otot), a vazkarok szogallasa vizszintes, vagy ahhoz kozelito. Torzsmagassaga 40-50 em, tenyeszterulete 8-10 m-. A koronaforma egyik nagy hibaja a vizszintes vazagnevelesbol adodott, a rnasik pedig abbol, hogy a felso emeletek er6teljesen arnyekoltak az alsokat, emiatt a gyumolcsok nem szinez6dtek kell6en.

o 84 0

o 85 0

SzabadsQveny

A szabadsovenyt a szabadorso sikban kiteritett valtozatanak is nevezhetjuk. Lekotozest esak minimalisan alkalmaznak, a vazagak szogallas cit metszessel szabalyozzak. Csak egy-ket huzalbol allo ideiglenes tamrendszer kell a korona kialakitasahoz.

3 vazagu soveny

Elnevezese kisse furesa, mert tulajdonkeppen esak ket vazaga van, a harmadik "vazag" a kozponti tengely. Ez a soveny az alma karcsuorso sovenyesitett valtozata, a karcsuorsonak megfelel6 tulajdonsagokkal rendelkezik, alakito es fenntarto metszese is ugyanaz. A koronaforrnat mar az 1970-es evek kozepen elterjedten alkalmaztak Bulgariaban (akkori neve nalunk bulgar palmetta volt, mai neve a nemet forditas eredrnenye).

A torzs - mint altalaban a kezi betakantasu koronaforrnake - 50- 60 em, a fa magassaga 2,5-3 m.

Ma mar ritkan nevelnek almat 3 vazagu sovenyre, mert a karcsuorso termdfelulete nagyobb, kialakitasa is egyszertibb.

Kulonleges koronaforrnak

A koronaforrnahoz a gtittingeni kerteszeti kutato intezetben (Svaj c) kifejlesztett tamberendezes (V-system) miatt V-tamrendszeres koronaforrnanak is nevezzuk. A tamrendszer tobb valtozata ismert. Elsosorban gyenge alanyu alma es korte nevelhet6 erre a koronaforrnara. A koronaforma Europaban ott jelentos, ahol keyes a terrnofold (Svajc, Ausztria, Del-Tirol). Arutermelo ultetvenyekben Magyarorszagon nem terjedt el, mert nagyon drag a beruhazas a bonyolult tamberendezes es a nagy szamu ultetesi anyag (akar 20 000 fa/ha) miatt.

A fakat arkokba tiltetik haromszogkotesben, jobbra-balra 60 fokos szogben megdontve, es a tamberendezeshez rogzitve. Az egyes tovek kozti tavolsag 30 em, ket ikersor kozotti tavolsag 2,5-3 m. Az ultetveny eletkora nagyon rovid, 6-8 terrnoev! Nalunk a Iajtakiprobalasban lehet jelentosege, mivel kis tertiletre sok csernetet ultethetunk (60. libra).

Az utobbi evtizedben sok ujszerri koronaformat alakitottak ki a gyumolcsterrnesztessel foglalkozo szakemberek, de ezekbol esak nehany terjedt el. Ausztraliaban, Uj-Zelandon a Tatura es a Lincoln sovenyek a razogepes gyumolcsbetakantas sajatsagos koronaforrnai. Europaban a karcsu es szuperorso kulonbozo valtozatai, a Solen es Solex orsok, a franeiatengelyes karcsuorso, hazankban az almafuggony, a javitott Brunner-orso szamitanak ujdonsagnak.

DupJasoros karcsu- es szuperors6

Ezek a koronaforrnak nem tevesztendok ossze az ikersoros ultetesi rendszerekkel, mert tulajdonkeppen egysoros muvelesi modok, harornszog ultetesi forrnabanl Kulonleges tarnberendezest igenyelnek,

C 86 C

C 87 C

Almafuggony

Eredetileg razogepes betakaritasra dolgozta ki az 1970-es evek vegen a Kerteszeti es Elelmiszeripari Egyetem Cyumolcstermesztesi Tanszekenek oktat6ib6l, valamint a GOdo116i Cepkiserleti Intezet kutat6ib6l .1116 munkakozosseg, Nalunk nem aratott sikert, de fran cia szakemberek atvettek, es egyes elemeit modositottak (pl. a vazagakat nem vizszintesen nevelik). Solen neven vezettek be a terrnesztesbe almaval es kortevel, Az eredeti elkepzelesekkel szemben kezi betakaritasra, s6t az integralt termesztes szamara is alkalmas koronaforma.

Almaiiiggbn»

Az almafuggony f6bb jellegzetessegei:

- Egyemeletes ket vazagu nyitott koronaforma, a vazagak szogallasa 20-30 fok.

- A sor es totavolsagot (3-3,5 x 2-2,5 m) a talajnak es az alanynak

megfele16en ke11 kivalasztani,

- A torzsmagassag 140-170 em kozott valtozik.

- Tarnberendezese egyszeru, viszonylag olcs6.

- A szellos, ritka korona kovetkezteben a novenyvedelern nagyon

hatekony, a facsik rmivelese a magas torzs miatt nem utkozik nehezsegbe.

- A tobbi tamrendszeres sovennyel ellentetben a sorok keresztben is atjarhatok. Ez nagyon kedvez6 a gyumolcs betakaritasakor.

Term6kori rnetszesekor szigoruan be ke11 tartani a hosszu vessz6s ritkitometszest, kulonben a term6ga11yak nem Ivelodnek le fuggonyszertien (61. obra).

e 88 0

A I(ORONAALAI(IrO METSZES

" "

ALAPVETO SZABALYAI

1. Azokr6l a koronas oltvanyokrol, amelyeken a vessz6k tul alaesonyan vagy tul magasan vannak, a vessz6ket tavolltsuk el, az oltvanyt suhangkent kezeljuk, Ellenkezo esetben a torzs nagyon rovid vagy ami rosszabb, nagyon hosszu lesz.

2. A leghosszabb hajtasok mindig a felso rtigyekb6l tornek e16, ezert a vezervesszot min dig ott ke11- 4-6 rugy rahagyassal- visszavagni, ahol a kovetkezo agat vagy agerneletet kivanjuk kialakitani, Ez a szabaly ervenyes a torzsmagassag meghatarozasara is, amit koronaba metszesnek nevezunk.

3. Vazagak kinevelesehez a gyenge, 20-30 em hosszu vessz6ket 3-5 rugyre vagjuk vissza, az eroseket (40-50 em) esak mersekelten vagy egyaltalan nem szukseges visszametszeni. Ut6bbi esetben csucsrugybol torteno vazagnevelesrol beszelunk.

4. Ha csonthejas (faleg aszibarack) gyumolcsfa koronajat neveljuk csucsrugybol, akkor a vessz6kr6l a virago kat el ke11 majd tavolitanunk, nehogy a kepzodo terrnes lehuzza a vessz6ket, es ezzel megvaltozzon a Ieendo vazagak szogallasa.

5. A koronaalakitas soran tartsuk be az azonossag elvet: ha az oldalvessz6ket visszametszettuk, akkor a sudarat is vissza ke11 vagni es forditva, A vegyes metszes aranytalan kihajtast fog eredmenyezni.

6. Az oldalvezervesszok visszametszeset az ugynevezett felsorugyes metszessel vegezzuk, ami vel hajlito hatast erunk el, az uj vezervesszo a vizszlnteshez kozelebbi szogben fog elhelyezkedni.

7. Ha a fovezervesszct (suluing, siuiar csiicsvesszeie) kell visszametszeni, akkor a vegallo rtigy (a metszlap alatti elsa riigy) az

e 89 0

uralkod6 szeliarassal szemben legyen, ellenkezo esetben a szel az u] vezerhajtast konnyen letorheti.

8. A sudaron vazagnak egy vesszot soha sem szabad meghagyni, mert ez vagy atveszi a vezer szerepet, vagy feloldalas lesz a korona. Kettot mar meg lehet hagyni, ha azok kozel egyforma erasek.

9. Agesoport kinevelesehez mindig kozel egyforma erossegti (vastag es hosszu) vesszoket valasszunk ki.

10. Agesoportos koronaforrnaknal (katlan, vaza, kombinalt stb.) az agcsoportot nem szabad egy pontbol inditani, mert a fak vazagai kesobb konnyen lehasadhatnak. A vazaghasadasra erzekeny fajok es fajtak vazagait nem celszeru csucsrugybol nevelni, ezekriel biztonsagosabb a visszarnetszeses m6dszer (Budapest kajszi, Erdi botermo meggy, onterrnekeny szilvak, ringl6 stb.).

11. Agesoportos koronaformaknal egy agcsoportban 3-4 vesszonel tobbet nem celszeru meghagyni. A meghagyott vesszok terben aranyosan alljanak, es ha lehet, a felsobb agcsoport vesszoi ne az als6k felett legyenek, hanem kozoljek azokat a jobb fenyhasznositas vegett. Ezt a szempontot a sovenyeknel nem lehet betartani, esak a kor alapvetuletu koronaforrnaknal.

12. Ha a vazagakat csucsrugybol neveljuk, akkor a vegyesriigyes gyumolcsfajok (alma, korte, di6 stb.) vezervesszoinek vegercl a csucsrugyet le kell metszeni vagy kihajtas utan a viragot ki kell csipni. Ezt azert kell elvegezni, mert ha termest hoznak, akkor a terrnes lefogja a novekedest, illetve sulya megvaltoztatja a vesszo szogallasat. Az oltvanydiora kulonosen ervenyes ez a szabaly. Ha a koronaalakitas idoszakaban a di6 vezervesszoinek vegerol nem metsszuk Ie a vegyesriigyeket, akkor a terrnesek erosen visszafogjak a novekedest, a fa "tilve marad".

l3. A di6esemete torzset ultetes utan tavasszal eros en (a talajt6140- 60 em-re) vissza kell metszeni. A csonkbol kitoro hajtasok kozul a legerosebbet meghagyjuk, a tobbit majus vegen eltavolitjuk. A meghagyott hajtas nagyon erosen fog noni - sokkal jobban, mint ha nem metsszuk vissza ilyen .durvan" a torzset -, ezert kar6hoz kell kotni, nehogy a szel letorje.

14. A koronaszerkezet gyors kialakitasa vegett a hajtasvalogatast mindig el kell vegezni. Ekkor eltavolitjuk a meredeken felfele tore hosszu, a konkurens, valamint a torzsbol kitort hajtasokat

is, haesak nem akarunk torzserositoket hagyni. Az elsa hajtasvalogatast meg lehet kezdeni mar 1-2 em hajtashossznal, de mindenkeppen el kell vegezni, ha a hajtasok 20-25 em hosszuak.

15. A vazagakat a koronaforrnanak megfelelo szogallasban kell kinevelni. A vesszok vagy hajtasok kivant szogallasat altalaban lekotozessel rogzitjuk. Ennek ideje rugypattanaskor vagy felfas allapotban, augusztus vegen van. Kotesnel nem szabad a kotozoanyagot a vesszore szoritani, mert bevaghat a vesszobe, az ilyen vesszot a szel konnyen letori,

16. A kozponti tengely (es a fa) magassagat a sudarvesszo eltavolitasaval vagy lekotozesevel korlatozzuk,

17. Ha a bogy6sokat bokorforrnara akarjuk nevelni, akkor iiltetes utan erosen vagjuk vissza vesszoiket a jobb bokroscdas erdekeben. A ribiszkefeleket es a koszmetet 3-4 rugyre, mig a malnat es a szedret 5-10 em-re a talaj felett metsszuk vissza. Ellenkezo esetben a vesszok terrnest hoznak, a fold alol nem tornek ela megfele16 szarnban es erossegben a felujulast, bokrosodast biztosito tosarjak.

18. A koronaszerkezet kialakitasakor tartsuk be a Zahn-fele szabalyokat.

e 90 0

e 91 0

I(ORONAFORMAI(

" " "

ALAI(ITO METSZESE

Komblnalt korona

Tavasszal a sudarat es a felso koronaszintet koruknak megfelelcen kezeljuk. Az als6 agakon a metszes erosseget csokkenteni kell, a vezervesszoket csak indokolt esetben vagjuk vissza. A lehajlasra, hasadasra erzekeny fajok es fajtak (Cigany es Pandy meggy, kajszi, szilva, ring16, valamint egyes cseresznye-, alma- es kortefajtak) hoszszu vesszeit indokolt mersekelten visszametszeni.

Mindig tavolitsuk el a konkurens, a meredeken felfele taro hosszu vesszoket, de a termoreszeket ne bantsuk. Ha az e16zo evben elvegezttik a ketszeri hajtasvalogatast, akkor hosszu vesszok alig akadnak tavasszal a koronaban.

A haitasvalogatast a korabban leirt szempontok szerint vegezzuk el ebben az evben is.

A negyedik evbeti - kedvezo esetben - a kornbinalt korona alakit6 metszese befejezodhet, mivel 9-nel tobb vazagat nem celszeni kinevelni.

A felso koronareszek alakito metszese meg 2-3 evig folytat6dik, hiszen azok a fa 4. eleteveben meg csak 1-2 evesek,

A tel vegi metszes soran a sudarat az utols6 emelet magassagaban vagiuk vissza, a kulonbozo agszinteket koruknak megfele16en metszszuk meg.

A legals6 vazagakon a masod- es harmadrendti elagazasokat a novekedesi erely es a felkopaszcdas szerint metsszuk vissza. A nyari hajtasvalogatast az egesz koronan vegezzuk el. E munka soran a sudarhajtast eltavolitva vagy lekotve alakithatjuk ki a fa vegleges magassagat.

Sz6rt allasu vagy agcsoportos kombinalt koronaforrnara az eros alanyra szemzett fatermetti gyiimolcsfajokat nevelhetjtik. Korabban ezt a koronaforrnat eros visszametszesekkel alakitottak - mondvan, hogy teherbir6 vazagak kellenek -, aminek az lett a kovetkezrnenye, hogy a terrndre fordulas csak 8-10 ev mulva kovetkezett be.

Az eltiltetett suhangot a torzsmagassagnak rnegfeleloen visszametszszuk, A csemeten e16toro hajtasok kozul nyar elejen csak azokat (sudar, oldalvezerek) hagyjuk meg, amelyek a koronaneveleshez szuksegesek. Augusztusban ismet vegezhetunk hajtasvalogatast, ekkor a masodrendti hajtasok kozul ritkitunk.

A masodik ev tavaszan a sudarvesszot a kovetkezo agernelet rnagassagaban, az oldalvezereket pedig hosszukt6l fuggoen vagjuk viszsza vagy hagyjuk metszetlenul, Ha az oldalvezerek nem a megkivant iranyban es szogben nonek, akkor lekotozessel segithetunk a bajon.

Nyar elejen es vegen - ugvanugy, mint az elso evben - hajtasvalogatast vegzunk, A rovid, csucsrugyben zarodott hajtasokat ne tavolitsuk el, mert ezekbol nagy valoszinuseggel terrnoreszek kepzodnek.

A sudaron a ket emelet kozott kitort, elvileg felesleges hajtasok kozul nehanyat ideiglenes terkitoltonek meghagyhatunk. Ezeket vizszintesre vagy fuggolegesre leivelve gyorsabb term are fordulast erhetunk el. Egy-ket terrnoev utan ezeket a terkitoltoket majd tobdl eltavolitjuk.

Ha telepiteskor koronas oltvanyokat ultettunk, akkor a koronaveszszok kozul valasszuk ki a vazagnak val6kat, a tobbit - a sudar kivetelevel - eltavolitjuk,

A harmadik evi tnetszes igenyli a legnagyobb figyelmet es hozzaertest, mivel az elsa koronaszinten gyumolcsfajtol fuggoen tobb-kevesebb terrnesre is szamithatunk.

A kombinalt korona alakitasanak kulonleges esetei

A fiatalon eros novekedesii, srlru korona kepzesere hajlamos fajtak eroteljes metszeset kerulni kell (pI. Besztercei szilva). Megtehetjtik, hogy az elsa evekben csak a sudarat metsszuk tavasszal, es rendszeres hajtasvalogatast vegzunk. A korona vegleges szerkezetet a 3-4. evben alakitjuk ki.

A sudarvesszo nem eleg hosszu ahhoz, hogy a kovetkezo koronaszint magassagaban metsszuk vissza. Ilyen esetben az agszint kialakitasat egy evvel el kell halasztanunk.

A kajszibol rendkivul nehez szabalyos koronaforrnat kinevelni, mivel a hajtas vitorlaja lehullik, a hajtas (es a vesszo) vegallo rugyben, nem pedig csucsrugyben vegzodik. Tavasszal rendszerint nem

c 92 0

e 93 0

62. ABRA

1

1. ev

2. ev

3. ev

4. ev tavasz

Kombin6.lt korona alakitasa az 1-4. evekben

a vegallo rugybol keletkezik a leger6sebb hajtas, hanem valamelyik alatta levobol. A kajszi eme jellegzetessege miatt a koronaalakitas saran a hajtasvalogatasnak kulonos jelentosege van (62. abra),

Terrnokaros orso

A terrnokaros ors6 nevelesenel a term6karokat (vazagakat) a leheto legkevesebb rnetszessel kell alakitani. A terrnokarok megfelel6 szogallas at lekotozessel, vagy sulyozassal erjuk el. Ennek merteke a fajta novekedesi erelyetol ftigg.

Minel erosebb novekedesu a fajta, annal laposabb szogbe kossuk le a term6karvessz6ket, de 20 fok ala ne menjunk. Egy-egy evben 3-4 terrnokarnal tobbet nem celszerti kinevelni.

Az elsa eoben. suhang telepitese eseten torzsmagassagig metsszuk vissza, nyaron vegezzuk el a hajtasvalogatast. A meghagyott hajtasokat augusztusban kossuk le.

Ha koronas oltvanyt ultettunk, akkor a torzsmagassag alatti veszsz6ket tavolitsuk el, a megmarad6k kozul valasszunk ki a terben aranyosan a1I6 3-4 erdteljes, lehet6leg egyforma fejlettsegil vesszot, a tobbit - a sudar kivetelevel - tavolitsuk el. A nyari hajtasvalogatast most sem nelkulozhetjuk.

Ha a koronavessz6k satnyak, de megfelel6 szamut, es helyzetiit valogathatunk kozuluk, akkor ezeket metsszuk vissza rovidre. A ta-

e 94 0

~------------------------~63~.A~·B~RA~------------------------~

1

1. ev

3. ev

2. ev

Term6karos ors6 koronaforma kialakiiasa

vasszal visszametszett vesszokbol e16tOr6 hajtasokat augusztusban kossuk le.

A ttuisodik eobeti a tel vegi metszeskor azokat a vesszoket, amelyek tul hosszura nottek es lehajlanak, gyengen metssziik vissza vagy kossuk fel. A kozponti tengelyen levo vesszoket a nedvkeringes megindulasa utan rogzttsuk a kivant szogallasba. A nyari hajtasvalogatast az ismert idopontokban vegezzuk el.

Amennyiben augusztusban is megvalogatjuk a hajtasokat, celszenl a lekotozest is azonnal elvegezni,

A harmadik es negyedik evbeti a term6karos ors6 alakitasa az e16- z6 eviekhez hasonl6an folytat6dik. Kulonos gonddal kell kezelni az als6 term6karokat, mert ezeken mar a harmadik evben szamottevo terrnes kepzodhet.

A lehajlasra, felkopaszodasra hajlamos fajtak masod- es harmadrendu elagazasait szukseg szerint metsszuk vissza. A kevesbe elagazodo fajtak vessz6it erosebben kell kurtitani (Bose kobak korte, Gloster alma) (63. abra).

Szabadorso

Ez a koronaforma abban kulonbozik a term6karos orsotol, hogy a vazkarok szogallasat nem Iekotozessel vagy sulyozassal, hanem metszessel szabalyozzuk, A term6karos ors6ra alakithato gyumolcsfajok szabadors6ra is nevelhetok, bar a meredeken feltoro habitusu fajtaknal ez kiesit nehezebb.

e 95 0

Brunner-orso

Ferde karu soveny

A Brunner-orso, illetve a modositott Brunner-orso alakito metszese folyaman egyarant alkalmazzak a termokaros orso, a szabadorso es a karcsuorso alakit a metszesenek elemeit.

A modositott valtozatnal az alakitas soran a Ieendo vazkarok veszszoit mindig felsorugyes rnetszessel vagjak vissza, a sudar nevelesekor az alsudarazast reszesitik elonyben. A vazkarok szogallasat a felsorugyes metszesen kivul kitamasztassal, lekotozessel vagy sulyozassal allitjak be. A fo- es oldalvezerek konkurens hajtasainak szamat, novekedeset pincirozassal szabalyozzak,

Nagyon szep ferde karu soveny alakithato meggyb6l, szilvabol, esetleg cseresznyebol es oszibarackbol. Az alakitas szabalyai a Hungaria sovenynel leirtakkal megegyeznek, azzal a kulonbseggel, hogy az eros novekedesti fajtak vazkarjait 30 fokos, a gyengeket 35-40 fokos szogben erdemes nevelni.

Ez a koronaforma kisse ritka szerkezetti, nemileg kesobb fordul termore, mint a siirtibbek. Ezen ugy segithetunk, hogy a vazagerneletek kozott elotoro hajtasok kozul meghagyunk nehanyat, es lekotjuk vizszintesre vagy az ala. Az ilyen ideiglenes termogallyakat nehany termcev utan tavolitsuk el.

Hungaria soveny

Elsosorban a kozeperos alanyu alma- es a birs alanyu kortefajtak faalakja. Gyenge alanyon akkor celszeni ezt a koronaforrnat kinevelni, ha a terulet kicsi, vagy terhatarolo gytimolcsfalat akarunk kialakitani. A koronaforma kialakitasahoz koronas oltvanyt ajanlatos telepiteni. SuMngb6l- a jol fejlett koronas oltvanyhoz kepest - rendszerint esak egy evvel kesobb alakithato ki a korona. Egy evben 4 termckarnal ne neveljunk ki tobbet, mert a novekedes eroteljesen lecsokkenhet.

Elsa evbeti az ultetes utan a tervezett torzsmagassag felett valaszszunk ki ket soriranyu, egyforma erdssegu, jol fejlett vesszot. A kivalasztott vesszoket a fajta novekedesi erelyenek megfelelo szogbe kossuk le, a sudarat felere vagjuk vissza. A nyari hajtasvalogatasnal vegytik figyelembe, hogy a leendo termokarok kozott legalabb 30-40 em tavolsag legyen.

A nuisodik es a tovabbi evek saran az ujabb koronaszintek kialakitasa ugyanugy tortenik, mint az elsoe. Az utolso terrnokarokat a sudar es a konkurens vesszo ellentetes iranyu lekotesevel celszeni kialakitani.

E surtl szerkezetu koronaforrnanal nagyon lenyeges a preciz hajtasvalogatas, Ha ez elmarad, a fa konnyen kiszalad a kezunk alol, Meg egy lenyeges tudnivalo: ha meghagyjuk az eredeti tavolsagokra kinevelt osszes terrnokart, akkor a korona alul, a felso agak amyekolasa miatt elobb-utobb felkopaszodik. Ennek elkeriilese erdekeben mar a negyedik-otodik evtol kezdodcen meg kell kezdeni a vazkarok kiritkitasat 60-80 em-reo

Karcsuorso

A karcsuorso az egyik legelterjedtebb intenziv koronaforma, csaknem minden gyumolcsfaj szamara megfelel (66. abta), Eloszor gyenge alanyu almafakat neveltek erre a forrnara Hollandiaban es Angliaban, de napjainkban a silni terallasu ultetvenyekben sem ritka koronaforma.

Tobb valtozata ismeretes (Pillar, francia tengelyes, X-tengelyes, Vogel-orso, Zahn-orso, Solax stb.) A legegyszerubb az eredeti egy vazagerneletes karcsuorso, amit suhangbol konnyebb kinevelni, bar a megfele16en elagazodott koronas oltvany jobban megfelelne a celnak.

Az elsa evi tnetszes a koronaba metszesre korlatozodik. A nyar folyaman elengedhetetlen a hajtasvalogatas es a lekotozes.

A zoldvalogatas soran a torzsrnagassag felett 3-4, a terben aranyosan allo, Iehetoleg egyforma erossegu hajtast valasszunk ki. Ezek lesznek a fa majdani vazagai, A vazagak lekotesi szoge 30-35 fok. Nyaron kiserjuk figyelemmel a sudar novekedeset, es ha kell, tobbszor is kossuk lazan a esemete melletti tamberendezeshez, ami egyedi karo vagy huzalos tamasz is lehet.

Gyakran elofordul, hogy a sudar vegallo rugye vegyes rtigy, es kiviragzik, Ezeket a viragzatokat mar zoldbimbos allapotban el kell tavolitani, mert lefogjak a sudar novekedeset, raadasul a terrnokalacsbol kitoro hajtas nem no fuggolegesen:

A masodik ev tavaszan, ha szukseges, a vazagvesszoket felsorugyes metszessel kurtitsuk meg. A haitasvalogatas soran a konkurens

e 96 0

e 97 0

64. ABRA

t~ ~~

------------------

A karcsuotso kialakiiasanak lepesei

hajtasokat, valamint a vazkarokrol meredeken feltoro hosszu hajtasokat taM 1 tavolitsuk el.

Vezerhajtasnak min dig azokat hagyjuk meg, amelyek a legjobban .Jranyba" allnak. A sudaron kepzcdott oldalhajtasokat kossuk vizszintesre. Ezek nem lesznek vazagak, hanem .csak" termogallyak, amiket 3-4 eves korukban esonkos metszessel levaltunk.

A karcsuorso koronaforma nevelesenek kozponti kerdese a sudar kezelese, es a piramisforma megtartasa, ami azt jelenti, hogy a fa magassaganak es a korona atmeroienek aranya 2:l. A sudar nevelesere tobb m6dszer ismeretes, ezek kozul esak azokkal foglalkozunk, amelyek a gyakorlatban mar bevaltak,

Sudarvisszametszes tavasszal

A sudarat - novekedesi erelyetol Iuggoen - felere-ketharrnadara metszik vissza. Az igy metszett sudarbol a felso res zen eroteljes hajtasok fognak kitorni, lejjebb rovidebbek, az als6 resz pedig rendszerint felkopaszodik.

Sudarvisszametszes viragzas utan

A tavaszi metszes soran a sudarat nem metszik, esak az elviragzas utan. Elonye, hogy a metszes idopontjaban latszik, hogy a sudaron alul harry rugy nem hajtott ki, mil yen merteku a felkopaszodas. A sudarat olyan mertekben kell visszavagni, amekkora a felkopaszodas.

o 98 0

Alsudarazas tavasszal

Nem a sudarvesszot metszik vissza rugyre, hanem az egesz sudarat egy lejjebb leva vesszore, az alsudarazas szabalyait betartva. Ezt a m6dszert akkor lehet alkalmazni, ha nyaron nem vegeztuk el a hajtasvalogatast, es alsudarnak alkalmas vesszok vannak a sudaron.

Alsudarazas zolden

A tavasszal metszetlentil hagyott sudarat akkor metszik vissza alsudarra, amikor a hajtasok 20-30 em hosszuak.

Hajlitgatasos sudarneveles

A sudarat egyaltalan nem metszik, hanem leivelessel nevelik a kovetkezo m6don (65. tibia).

~------------------------~6~5~.A~B~RA~------------------------'

a)

d)

c)

b)

A karcsuorso hajUtgatasos sudarnevelesenek folyamat

e 99 0

Tavasszal, amikor a nedvkeringes rnegindult es a vesszok j61 hajlithatok, a fak sudarat vagy egymashoz, vagy pedig a masik fa tamberendezesehez kotik kozel vizszintesen. Addig hagyjak igy a sudarat, amig a rajta kitort hajtasok csucsrugyben nem zarodnak (rendszerint junius kozepe). Ezutan a sudarat az e16zo m6don, de a masik iranyba hajlitjak at azert, hogy az als6 resz is terrnoreszekkel rak6djon be. 19y hagyjak augusztus elejeig, majd fuggoleges helyzetbe rogzitik. Ezt a hajlitgatast mindaddig folytatjak, amig a fa el nem eri a vegleges magassagat.

Az alma karcsuorsonal- fuggetlenul a sudarneveles modjatol - a meredeken felfele toro hosszu hajtasokat minden esetben le kell kotni kozel vizszintesre!

A harmadik ev alakiio tnetszese az elozo evivel tobbe-kevesbe azonos.

A vazagak oldal- es vezervesszcit - ha tul hosszuak - gyengen vagjuk vissza, a sudarat a kivalasztott nevelesi m6dszerrel alakitsuk. A zoldmunkakat ne hanyagoljuk el, a karcsuorso nevelesenel ezek szinte nelkulozhetetlenek.

J6 esetben a koronaforrna alakitasa ekkor be is fejezodik, a fa elerheti a 2-2,5 m rnagassagot. Ebben az esetben a sudarvesszot vagy lekotjuk, vagy egy laposan novo elagazasra vagiuk vissza vagy rnagasabbra neveljuk.

A tovobbi evekben. viszonylag egyszenl es sematikus a karcsuorso metszese, Tavasszal a kozponti tengelyrol es a vazagakrol 3-4 .Ietermelt" gallyat 3-4 cm-es csonk meghagyasaval eltavolitunk. Ugyanennyi hajtast viszont a zoldrnunkak idejen lekotozunk. A esonkokb61 elotoro hajtasok kozul mindig csak egyet hagyjunk meg, lehetoleg azt, amelyik a vizszinteshez kozel all.

ultetvenyekben holland szakemberek alkalmaztak eloszor alma karcsuors6 koronaforma nevelesere, Az eljaras menete a kovetkezo.

Az osszel eltiltetett oltvanyokat tavasszal (vagy egy evvel kesobb) a talaj felett 30-40 em magasan visszavagjak, a metszfeltiletet terrneszetesen megfelelcen kezelik. A csonkb61 elotoro hajtasok kozul, amikor azok arasznyi hosszuak, csak a legfejlettebbet hagyjak meg. Ezt kikarozzak, nehogy a szel letorje. A viszonylag nagy gyokertomeg es az eros visszavagas hatasara a hajtas eroteljesen fejlodik kozel vizszintesen a1I6 masodrendti elagazasokkal. Ezek kozul csak azokat hagyjak meg, amelyekbol vazagakat kivannak nevelni, a tobbit kitordelik, igy egy ev alatt ki lehet alakitani a koronaforrnat.

A m6dszer hatranyakent meg kell emliteni, hogy viszonylag draga a kesobbi terrnore fordulas miatt, de ha kiszamoljuk a hajtaskotozes koltsegeit, nern biztos, hogy a visszavagasos eljaras igenyli a nagyobb raforditast.

Megjegyzendo, hogy Hollandiaban altalaban keteves oltvanyokat telepitenek, es ezeknel eredrnenyesebben lehet alkalmazni a karcsuors6 torzsvisszavagasos alakitasat. A m6dszer egyebkent eredmenyesen alkalmazhat6 akar 3-4 eves csernetek ujranevelesenel is, ha peldaul vadkar erte a fa torzset. A torzset a legals6 ragas alatt kell elvagni, a tovabbi munka a fentiek szerint tortenik.

Karcsuorso almafa alakitasa torzsvisszavagasos modszerrel

A karcsuorso forma kialakitasanak fontos kovetelmenve a vazagak 30-35 fokos szogben torteno nevelese, amit a hajtasok, illetve a vesszok le- vagy felkotesevel, sulyozasaval erhetunk el. Ezt az idorablo munkat lehet kivaltani, ha vizhajtasbol neveljtik ki a vazagakat. A vizhajtasok masodrendu elagazasai kozel vizszintes iranyban nonek, tehat ha ezekbol alakitjuk ki az agemeletet, akkor feleslegesse valik a hajtasok iranyitasa a kivant szogbe lekotozessel. Az eljarast nernet faiskolasok dolgoztak ki a gyenge oltvanyok konteneres tovabbnevelesere (Knipp-oltvany),

Szuperorso

A szuperors6 almaultetveny a nagy tcszam miatt nagyon draga beruhazas, Emiatt keresik azokat a rnegoldasokat, amelyekkel a koltsegek csokkenthetok. Az egyik ilyen peldaul az olcs6bb tamberendezesek epitese, felkesz oltvanyok telepitese, illetve a marad-kimegy rendszer. Ez ut6bbi tulajdonkeppen faiskola az ultetveny helyen. Osszel esak azokat a csemeteket hagyiak meg a tablaban, amelyek az ultetveny sor- es totavolsaganak megfelel6 helyen vannak, a tobbit ertekesitesre kitermelik.

Szuperorso kialakitasa felkesz oltvanybol

A felkesz oltvany (szemzett vagy telen kezben oltott alany) telepitese szuperors6nak- annak elleriere, hogy igy j6val olcs6bbak a csemetek, a novenyeket nem eri atultetesi stressz - meggondoland6, mert az elsa evben faiskolai rmiveleteket kell vegezni (ontozes, tapoldato-

o 100 0

e 101 0

r-----------------------~6~6.~A~BR~Aj_----------------------~

A szuperors6 kialakiuisanak frizisai felkesz ottvanybo!

zas, fokozott novenyvedelem stb.), azok minden elonyevel es hatranyaval.

A csernetek melle ultetes utan azonnal ki kell helyezni a tamberendezest. Ez lehet ideiglenes (vastagabb nadszal, erdogyeritesbol szarmaz6 vekonyabb egyenes novedek, bambusz stb.) vagy vegleges,

A felkesz esemetekMl- az alanybol es a nemes reszbol is - hajtasok tornek elo. Az alany hajtasait rendszeresen ki kell torni (ezt nevezztik vadalasnak), a nemes hajtasaibol esak a legszebbet hagyjuk meg.

A hajtasvalogatas es a vadalas ideje akkor van, amikor a hajtasok 25-30 em hosszuak' Kivetelesen ne siessunk ezzel a munkaval, mert a lomb altal szallitott tapanyagokra nagy szuksege van a gyokerzetnek (66. abrat:

A csemetenek meghagyott hajtast egesz nyaron folyamatosan kossiik lazan a tamhoz. A hajtas tobbe-kevesbe elagazodik, de valaszthatunk, hogy suhangot, vagy koronas csernetet akarunk-e nevelni? Ha suhangot, akkor az oldalhajtasokat folyamatosan tavolitsuk el, ha koronas oltvany neveleset celoztuk meg, ugy ajanlatos a vitorlat viszszaesipni akkor, ha a suhang 50-60 em magas.

Augusztus elejen a hosszu oldalhajtasok kozul a 40 cm-nel hoszszabbakat tobcl tavolitsuk el, a vegyes rugyben vegzodoket (terrnoreszek) hagyjuk meg.

e 102 0

Szuperors6 kialakitasa suhangbol

A szuperors6 suhangbol torteno nevelesekor lehetoleg esak a koronaba metszeskor vagjuk vissza a suhangot, a tovabbiakban torekedjunk a csucsrugybol valo nevelesre. A Iak melle - mint az elozo esetben - legkesobb fakadasig ki kell helyezni a tarnberendezest.

A fak .metszeset" zoldbimbos allapotban kezdiuk meg. Ekkor esak a felesleges rugyeket kell eltavolitani. Ezek koze tartoznak a torzsmagassag (40-60 em) alatti rugyek, valamint a sudar csucsi, illetve vegallo vegyesrtigye.

A szuperorso almaitik: tovabbi metszese a nyari feltigyeleti metszesbol all. Ez nem jelenti azt, hogy allandoan metszeni kell a fakat, de idonkent el kell tavolitani a konkurens, a meredeken feltoro hosszu hajtasokat ugy, hogy a megmarad6k a terben aranyosan elosztva helyezkedjenek el. A sudar nevelesere a karcsuorso almanal leirt m6dszerek kozul valaszthatunk, de a fas visszametszeses eljarasokat lehetoleg ne alkalmazzuk, kiveve a terrnogallyak esonkos metszeset. A szuperors6 almafa termesszabalvozasanak egyik leghatekonyabb eszkoze a termesritkitas. A fa eronleti allapotatol fuggcen 30-40 db gyumolcskezdernenynel tobbet nem erdernes meghagyni egy fan.

Karcsuorso kialakftasa 6szibarackb61

A kulonbozo oszibaraek koronaforrnak alakito metszeset TIMON B. (2000) alapjan kozoljuk. Annak ellenere, hogy a karcsuorso precizebb alakit6 metszest es tamberendezest igenyel, tobb elonynyel is rendelkezik a katlannal szemben. Ezek kozul a legfontosabbak:

- mar a 3-4. evben terrnore fordul,

- egysegnyi teruletre tobb fa ultetheto,

- a termesmennyiseg egysegnyi tertiletre vonatkoztatva a katlan-

hoz kepest akar harornszoros is lehet.

Az oszibaraek karcsuorso alakito metszese az almanal leirtakkal sokban megegyezik. 'ramrendszere ideiglenes, ami azt jelenti, hogy a csernetek melle 2-2,5 m-es, 5-8 em atmeroju oszlopokat helyeztink ki, amelyekre esak a masodik-harrnadik terrnoevig van szukseg. Kialakttasahoz tobbfele esemetetipust es m6dszert hasznalhatunk.

(9 103 0

Torzsvisszavagassal (Knipp-fa)

Az oltvanyt tavasszal a talaj felett 20-30 em magasan visszametsszuk, a metszlapot sebkeze16 anyaggal lekezeljuk, a esonkot felkupaeoljuk. Kihajtas utan a foldhalmot fokozatosan lebontjuk. A csemeteket ugyanugy kezeljuk, mint az alma szuperorso felkesz oltvanyait.

A hajtasvalogatas soran a kozponti tengelyen kivalasztjuk a leend6 vazaghaitasokat, a sudarat a tamkarohoz kotjuk, a felesleges hajtasokat eltavolitjuk.

A ttuisodik ev tavaszati - ha az e16z6 evi hajtasvalogatas eredmenyes volt - a jol fejlett vazagvesszoket metszes nelkul 35-45 fokos szogben rogzitjuk. Ezekrol a vesszokrol a viragnigyeket - az also 2-3 darab kivetelevel - le kell dorzsolni, mert a terrnesek sulya miatt a szogallas megvaltozik!

Ha a sudar vagy a vazagvesszok nem erik el az 50 em hosszusagot, er6teljes felsorugves visszametszessel segithettink a bajon. Igy elerheto, hogy ebben az evben a kivant magassagu es szerkezeui korona kialakuljon.

Az 6szibaraek karcsuorso koronaforma nevelesehez szigoruan hozzatartozik a zoldmetszes is. Ezt a munkat akkor kell elkezdeni, amikor a vezerhajtasok mar 70 cm-esek, a rajtuk nett masodrendiiek pedig legalabb 10-15 em hosszuak. A zoldmetszes soran a kovetkezo szempontokat vegyuk figyelembe:

- Ha a sudar vezerhajtasa lenyegesen erosebb, mint az oldalvezerek, akkor azt egy szellel szemben a110 alsudarra metsszuk vissza.

- Ha az oldalvezerek hosszabbak, mint a sudarvezer, akkor ezeket olyan masodrendii (konkurens) hajtasra metsszuk vissza, amelyek a legjobban tartjak a vazkarok dolesi szoget.

Zoldrnetszeskor hajtasvalogatast is vegzunk, Tavolitsuk el a 60-70 cm-nel hosszabb, valamint a tul gyenge hajtasokat. A kozponti tengelyen 20-30 cm-enkent elosztva, korkorosen hagyjuk meg azokat a hajtasokat, amelyek jovore mar teremni fognak. A sudar vezeren, annak kozepe tajan, valasszunk ki 3-4 szabalyosan aH6 masodrendii hajtast, a tobbit tavolitsuk el.

A harmadik ev tauaszari kedvez6 esetben faink 2-2,5 m magasak, atmeroiuk 1,5-1,8 m. Az ilyen fakon el kell kezdeni a term6re metszest is. Mielott ehhez hozzafognank, a kovetkezoket kell figyelembe venni:

Ha a koronaatmero tul szeles, a fa alacsony, akkor a sudar vezeret metszetlentil hagyjuk, a vazkarokat pedig er6sebben visszametsszuk egy als6bb, laposan kifele aH6 elagazasra. Ha a korona tulsagosan magas, akkor a csucsi reszen kell erosebben metszeni, a kovetkezo szempontok szerint:

- A kozponti tengely vezeret 2/3-ra visszametsszuk, a masodrendti vesszoket eltavolitjuk. A vazkarok vezereit csucsrugvbol neveljuk tovabb, iigyelve a vazagak dolesi szogenek megtartasara. A konkurenseket eltavolitjuk.

- A fak fejlettsegetol ftigg6en a vezereken kivul a kozponti tengelyen es vazagankent legfeljebb 5-8 term6vessz6t hagyjunk meg.

- A hajtasvalogatas es a zoldmetszes elve az elczo evivel megegyeznek. A terrnesritkitas soran ebben az evben 100-150 gyumolcsnel ne hagyjunk tobbet fankent,

Koronas oltvanybol

A tavaszi metszeskor valasszunk ki a torzsmagassag felett 3-4 db egyforma erossegti vessz6t. A legfelsot (jo, ha ez a legerosebb) kossuk fel a tamkarohoz, a tobbit pedig 30-35 fokos szogben rogzitsuk. Ha a vesszok j61 fejlettek (40-50 em hosszuak, korulbelul 1 em vastagok, a csricsrugyek epek) , ne metsszuk vissza, ha serultek, akkor a felsorugyes metszest alkalmazzuk.

Ha az oltvanyt mar a faiskolaban kikatlanoztak, akkor a vessz6k kozul a Iegfelsot a tamhoz kotjtik, ebb6l sudarat, az alatta levokbol pedig vazkarokat nevelunk ki. Ezzel a m6dszerrel gyorsabb term ore fordulast erunk el.

Ha az oltvanyt nem katlanoztak ki, az oltvanyon rendszerint csak gyenge, masodrendu oldalelagazasok vannak, ennek megfele16en kell vegezni az alakito metszest. A torzsmagassag felett valasszunk ki 3-4 megfele16 allasu vesszot. Ezeket erosen (2-3 riigyre), a sudarat pedig korulbelul 80 em magassagban vagjuk vissza.

A hajtasvalogatas idejen hagyjuk meg a leend6 vazkaroknak legjobban megfele16 hajtasokat es a kozponti tengely vezeret, a tobbit metsszuk vissza az als6 2-3 levelig. A visszametszett hajtasokbol ujak tornek elo, ezek kozul augusztusban esak egyet-egyet hagyjunk meg, azokat, amik kozel vizszintesen nonek. A koronaforma tovabbi metszese a korabban leirtakkal megegyezik.

e 1040

e 105 0

Felkesz csemetekbol

Az almaval ellentetben az ultetest nem osszel, hanem tavasszal vegezziik. A tobbi munkafolyamat az almanal, illetve az el6z6ekben leirtakkal megegyezik.

Katlan

az als6 kett6t -harrnat hagyjuk meg, a tobbit kidorzsoljuk. Nyar vegen a vesszokon elotort hajtasok kozul a felfele toroket, valamint a konkurens hajtasokat tavolitsuk el. Vezernek mindig azt hagyjuk meg, amelyik leginkabb tartja a vazag szoget.

A ttuisodik ev tauaszan. a vezervesszoket, ha eleg er6sek (50-60 em), 2/3-ukra, ha gyengek, fele hosszukra metsszuk vissza. Az 01- dalvessz6ket 6-8 riigyig metszhetjuk vissza, de terrnest vesszonkent majd esak 1-2 darabot hagyjunk. A hajtasvalogatas soran ugyeljunk arra, hogy a vazagakon a torzstol 60-80 em tavolsagra hagyjunk meg ket egymashoz kozeli hajtast, amelyek egymassal50-70 fokos szoget zarnak be. Ezekkel fogjuk ugyanis eloszor elagaztatni a vazagakat ugy, hogy a felso hajtas (vagy tavasszal vessz6) utan a vezervesszot eltavolnjuk. Szerencses esetben az augusztusi zoldmetszeskor rnasodszor is elagaztathatjuk a vazagakat, Ha nem, akkor ez a kovetkez6 evre marad.

A hartnadik: ev tavaszan. az 6szibaraek term6re metszese is megkezd6dik. Ha az alakitast eddig gondosan vegeztuk, akkor a vazagak ketszeresen elagazodtak, a masodrendu elagazasok (most mar termoalap a nevuk) halszalkaszertien helyezkednek el. A term6alapokon terrnore metszes folyik. A vezervesszoket errisseguktol fuggoen vagjuk vissza. A harmadik evben mar terrnesritkitasra is szukseg lehet. A juniusi terrneszetes terrneshullas utan a fan maradt gyumolcsoket ugy ritkitsuk meg, hogy ket gyumolcs kozott 3-4 ujjnyi tavolsag maradjon. Szalvesszos metszes eseten a termesritkitas nelkulozhetetlen, egy-egy szalvesszon 5-6 gyumolcsnel tobbet ne hagyjunk! A zoldmetszes, illetve hajtasvalogatas szempontjai a korabbiakkal megegyeznek.

A negyedik eoben. - kedvezo esetben - a katlankorona alakit6 metszese befejez6dik. Tavasszal a term6alapokon term6re metszest vegzunk, a vezervesszoket erosseguktol fiigg6en visszavagjuk. Ha a korabbi evekben nem tudtuk masodszor is elagaztatni a vazagakat, most biztos lesz ra lehetosegunk.

Fontos! Az oszibarack rendkivul erzekeny a vessz6- es agpusztulast okoz6 bakteriumokra, gombakra, ezert metszeskor a sebfeluleteket azonnal zarjuk le sebkezel6 anyaggal. A fertozes merteke a metszesi idoponttol is fiigg, ezert az oszibarackfat - ugyanugy, mint a tobbi csonthejast - erdernesebb augusztus kozepetol szeptember vegeig metszeni.

Alanytiltetessel es helyben szemzesbol

Ezt a m6dszert a novenyekkel szivesen bibelodoknek ajanljuk. Az alanyokat vagy az alany magvait a sor- es totavolsagoknak megfeleWen tavasszal kiultetjuk, majd augusztusban beszernezzuk. A m6dszer legf6bb el6nye az, hogy a Iak megmenektilnek az atultetesi stresszt61. Biztonsag kedveert egy fahelyen tobb alanyt is ultethetunk es beszernezhetunk.

Ez a koronaforma elsosorban a budai 6szibaraek termotajban terjedt el, az Alfoldon a tobb napfeny miatt egy zartabb forrnaja ismeretesebb. Jellemzo, hogy a vazagakat visszametszessel neveljuk, emiatt esak a 4-5. evben varhatunk rajta jelent6sebb terrnest. A katlant suhangbol es koronas oltvanybol is kialakithatjuk. Az ut6bbit akkor celszerti telepiteni, ha a esemete torzsen 40-60 em magassagban, terben aranyos osztasban, legalabb 3-4 db, kozel 1 em atmerojti, 40-50 em hosszu vesszo van. Ennek hianyaban inkabb a suhangot valasszuk.

Az elsa evi tavaszi tnetszes suluing eseieti a koronaba metszesre korlatozodik. A csernetet a kivalasztott torzsmagassag felett 4-5 rugy rahagyassal visszavagjuk. Nyaron kivalasztjuk azt a 3-4 hajtast, amelyek a leend6 korona vazagai lesznek. Ezek a hajtasok lehet6leg egyforma fejlettsegtiek, 30-50 em hosszuak legyenek. A kivalasztott hajtasokat - ha szep format akarunk kialakitani - 35-45 fokos szogben lekotozzuk, a tobbit pedig tobol eltavolitjuk.

A korotuis oltvan» elsa evi tnetszese nagyobb hozzaertest igenyel.

A torzsmagassag alatt minden vesszot el kell tavolitani. Ezutan folulrol a koronaba nezve kivalasztjuk a leendo vazagak vesszoit, amelyek a korabban leirt tulaidonsagokkal rendelkeznek. A felesleges vesszoket tobol kimetsszuk. Ha a megmarad6 vessz6k eleg hosszuak (40-50 em), akkor felsorugyes metszessel fele hosszukra visszametsszuk oket, ha gyengek, akkor 3-4 rugyre. A viragrugyekbol esak

e 106 0

e 107 0

Vaza

F6leg fenyigenyes gyumolcsfajokat (kajszi, oszibarack, di6, mandula) ajanlatos erre a forrnara alakitani, de barrnelyik torzses gyumolcsfa kinevelheto vazanak. Ehhez suhangot vagy a koronaforrnanak megfele16 koronas oltvanyt telepitsunk.

A vaza kialakitasanal gyakran elkovetik azt a hibat, hogy a fa sudarat koran kimetszik, a fat kikatlanozzak. Ezzel azt erik el, hogy a vazagak kozepre zarodnak, a fa nem lesz a forrnanak megfeleloen nyitott. A vaza koronaforma sudarat esak akkor szabad kivagni, ha a vazagak mar meger6sOdve tartjak a szogallasukat, ami lehet, hogy esak az ultetest koveto negyedik-otodik evben kovetkezik be! Azt is meg lehet valositani, hogy a sudarat als6bb, j6 allasu gallyra metszszuk vissza, es ez lesz a fa negyedik vazaga.

Az elsa evi metszes tavasszal a koronaba metszessel kezdodik. A suhangot a torzsmagassag felett 6-8 rugy rahagyassal metsszuk viszsza. A nyari hajtasvalogatas idejen ugy valogassuk ki a hajtasokat, mintha koronas oltvanyt telepitettunk volna.

Koronas oltvany eseten a torzsmagassag felett valasszunk ki 3 db, a terben aranyosan elhelyezkedo, egyforma ercssegu, lehetoleg nem kozeli rugyekbol ered6 vesszot es a sudarat, a tobbit tavolitsuk el, A sudarvesszot ne metsszuk vissza! A vazagaknak kiszemelt vessz6ket (hajtasokat) 60-70 fokos szogben rogzitsuk. A szep koronaforma kinevelese erdekeben erdemes egy 2-2,5 m hosszu tamkarot a fa melle leverni. Ehhez fogjuk kikotni a torzset es a sudarat.

A ttuisodik: ev tavaszan a vazagvesszoket erosseguktol fUggoen felsorugyes metszessel vagjuk vissza. Ha szukseges, a sudarat a vazagvezervesszok sikja folott legalabb 20-30 cm-rel metsszuk viszsza! A sudar nevelesenel tartsuk be a 2/3-os szabalyt! Hajtasvalogataskor vezernek mindig azokat hagyjuk meg, amelyek a legjobban tartjak a dolesi szoget, A korona belseje fele tOro hajtasokat ne tavolitsuk el, inkabb csipjuk vissza levelkoszorura.

A tovabbi evekberi a koronaneveles celja a vazagak kinevelese es elagaztatasa. Ez az ugynevezett galleragak kinevelesere, valamint a vazagak egyszeri elagaztatasara vonatkozik. Az elsa galleragakat a vazagakon 150-160 em magassagban neveljuk ki, a vazagelagaztatast pedig 2 m korul kell vegrehajtani, A sudarat az utols6 vazag felett a 4- 5. evben tavolitsuk ell

e 108 0

~-----------------------t~67~.A~B~M~~------------------------'

Sudar eltavolitasa a 4. ev tavaszan ~

3. ev

2. ev

1. ev

A v6:za koronaalakitcis elsa hcirom eve

A vaza koronaforma nevelese soran nehany nagyon fontos tudnivalora hivjuk fel a figyelmet:

- A vazagakat nem szabad kozel egy pontb6l elagaztatni, mert kesobb a fa a terrnes sulya alatt, szelnyomasra szethasadhat. Termo korban a hasadast ugy akadalyozhatjuk meg, hogy a vazagakat eros kotozoanyaggal (rmianyag pant, vastagabb kabel vagy kotel) osszekotjuk.

_ A hasadasra erzekeny fajok vagy fajtak vazagvesszeit er6telje-

sebb visszametszessel kell alakitani, csokkentve ezzel a lehasadas veszelyet.

_ Az eros nfrvekedestl fajok vagy fajtak vezervesszoit csak nagyon gyengen, vagy egyaltalan nem kell visszavagni, mert a korona hamar elsuniscdik (pl. Besztercei szilva) (67. abra).

A di6fa alakft6 metszese

A di6fa koronaja termeszetenel fogva gomb alaku. Szinte teljesen mindegy, hogy fiatal koraban mil yen forrnara alakitjuk, kesobb gornbszeni lesz. Mivel a di6 rendkivul fenyigenyes, a fat erdernes vaza koronaformaval inditani, Telepiteshez oltvanyt hasznaljunk, ez a magonchoz kepest sokkal elobb terem (magonc 10-15 e» mulva, az oltvany mar 5-8 ev elteltevel).

e 109 0

Az iilietest koveta elsa ev kora tauasuiti a suhangot 40-50 cm-re vagiuk vissza! Ezt a drasztikus rnetszest az indokolja, hogy a suhang akar 2 m hosszu is lehet, es ehhez a hatalmas fold feletti reszhez viszonylag csekely tornegti, ritka gyokerzet tartozik. Ennyi gyoker nem tud annyi "energiat" szolgaltatni, hogy a suhang rugyeibol eroteljes hajtasok torjenek ki. Ha a suhangot nem vagjuk vissza erosen, akkor esak nagyon gyenge hajtasokat fejleszt, ugy mondjak, hogy a fa ulve maradt.

A csonkbol elotord hajtasok mindegyiket hagyjuk meg nyaron, de egyet, amelyik a legszebb, sudarnak valasszunk ki, es kossiik kar6- hoz. Ha a kivalasztott sudar nem a legtelso hajtas, akkor a felette levoket tavolitsuk el.

A sudaron elctord masodrendii hajtasokat ne tordeljuk ki, 130-150 em magasan valasszunk ki ezek kozul 3-4 hajtast leendo vazagaknak, es a sudarat, a vaza koronanal leirt szempontok szerint. A kivalasztott hajtasok felett az osszes, alattuk pedig esak nehany haitast tavolitsunk el, hogy a vazaghajtasok zavartalanul fej16dhessenek.

A ttuisodik ev tavaszatol ugyanugy kell alakit ani a fat, mint a vaza koronaforrnat, a vezervesszok es a torzs kivetelevel! Ha a vezerveszszok csucsrugye vegyesriigy, akkor minden esetben tavolitsuk el azokat, mert a kepzddo terrnesek lefogjak a hajtasnovekedest. A torzson talalhato vesszok mindegyiket metssziik vissza 1-2 rugyre, ezek lesznek az ugynevezett torzserosito esapok. A csapokbol elotoro hajtasok kozul esak egyet hagyjunk meg, azt, amelyik a vizszinteshez legjobban kozelit.

Ezt a munkat a fa 4-5 eves koraig folyamatosan vegezzuk, majd a torzserositoket veglegesen tavolitsuk el. A neveles soran celszeni a esapokat ritkitani es valtogatni hogy ne keletkezzen sok nagy seb a torzserositok eltavolitasakor.

A tovabbi evekbeti a di6fa mar olyan terjedelmes, hogy aprolekos metszese megoldhatatlan. Ettol kezdodoen esak karbantart6 metszest vegzunk, ami azt jelenti, hogy eltavolitjuk a serult, beteg, elszaradt gallyakat, illetve szukseg szerint ritkitjuk a koronat,

Metszeskor soha ne feledkezziink meg arr6l, hogy a di6fa sebei nehezen gy6gyulnak a nagy gyokemyomas miatt. Ennek merseklese miatt a vekonyabb koronareszeket tavasszal metsszuk, a vastagabbakat pedig osszel, a terrnes betakantasa utan. A sebfeliileteket tobbszor is le kell kenni sebzaro anyaggal.

Bogyosgyumolcsuek bokor alakltasa

A bogy6sok kozul a fekete, a feher es a piros ribiszket, valamint a koszmetet neveljuk bokor alakura, Annak erdekeben, hogy a bokrosodast elosegttsuk, ugv kell a cserneteket eliiltetni, hogy a koronavesszok als6 reszei legalabb 10 em melyen a talajba keriiljenek.

Az iilietes utani tavaszi tnetszes a dugvanyok vesszoinek 10-20 emre torte no visszavagasabol all. Azert kell ilyen eros en visszametszeni ezeket a novenyeket, hogy a fold alatti cserjetorzsbol is hajtasok torjenek elo, jobban bokrosodjon a 16.

A nuisotiik, illetve a tovabbi evekben csak ritklto metszest vegzunk, ha esak nem fej16dtek valamilyen okbol gyengen a vesszok. Ebben az esetben minden vesszot vagjunk vissza ujbol erosen. A ritkito metszes soran arra torekediunk, hogy egy bokorban a piros ribiszke 4-5 eves koraban 12-15 bokorelemnel ne maradjon tobb. Ebbol 3 db egyeves, 3-4 db keteves, 3-4 db haromeves es legfeljebb 1-2 db negyeves legyen.

A fekete ribiszke metszesenel annyi a kulonbseg, hogy a negyevesekMl2-3 db-ot is meghagyhatunk. Ugyanigy metsszuk a koszmetet is.

A metszest ajanlatos a sziiret utan azonnal elkezdeni. A termo bokrokb61 mindenekelott tavolitsuk el a Ioldre lehajl6 idos (4-5 eves) reszeket, ezutan allitsuk be a korok szerinti bokorelernszarnot. A metszes mindig 16Ml, a talaj kozeleben tortenjen! A nyesedeket ajanlatos azonnal elegetni, mert rendszerint kulonbozo k6rokoz6k es rovarkartevok (elsosorban uvegszarnyu ribiszkelepke) buvohelyei.

Az eli:iregedett ribiszke- es koszrnetebokrokat - mivel a fold alatti gyoktorzsbol ujulnak fel- nagyon egyszenien megifjithatjuk. Lombhullas utan a toveket a talajig vagiuk vissza. A nyesedeket egessuk el, a toveket oszi lemos6 perrnetezessel fertotlenitsiik. A kovetkezo evben az eldtoro hajtasokat ritkitani kell, egy-egy bokron 8-10 db hajtasnal ne hagyjunk tobbet.

Torzses bokrok alakito metszese

Piros es Ieher ribiszke

Telepiies uuui tavasszal a nemes vesszcit 2-4 rugyre vagjuk vissza. A nyari hajtasvalogatas saran hagyjunk meg egy fuggolegesen allo es 4-5 db, a terben aranyosan elhelyezkedo hajtast. A fuggoleges hajtasbol a kesobbiekben, mint sudarral, novelhetjuk a korona feluletet.

e 110 0

e III 0

A masodik eoberi a bokrosodas elcsegitese erdekeben minden vesszot felere-ketharrnadara vagjunk vissza. A hajtasvalogatas idejen a legszebb hajtasok kozul hagyjunk meg 8-10 darabot.

A tovabbi evekben. minden evben tavolitsuk el tcbol a 4-5 eves gallyakat, es a sunlsito elagazasokat. A metszes nelkul niagara hagyott torzses bokor hamar elvenul.

Fekete bodza

A fekete bodza koronaforrnai kozul a ket legelterjedtebb (torzses vazkaros es torzses fej) kialakitasat ismertetjuk. A torzs felnevelese a kivant magassagig egy ev alatt alapveto kovetelmeny, tehat az alakit6 metszes else szakasza a torzs kinevelese a tamkaro mellett. A kar6 5-6 em atrnerojii, 80-100 em hosszu rud legyen. A szogletes nem j6, mert mar a neveles idoszaka alatt bevaghatja a torzset, es a sebeken keresztul fertozodhet a to. A torzset a hazai gyakorlat szerint a kovetkezo m6dszerekkel nevelik ki.

Toizsneveles eros visszametszessei

Az osszel elultetett csemetek vesszei kozul kivalasztjuk a legszebbet, ezt visszarnetsszuk a legals6 2-3 rilgyre, a tobbit tobol eltavolitjuk, a tovet felkupaeoljuk. Tavasszal a foldkupacot 6vatosan le kell bontani, az elotOro hajtasok kozul, amikor azok 30-40 em hosszuak, kivalasztjuk a legfejlettebbet, ezt a kar6hoz kotjuk, a tobbit kitorjuk.

Csapadekos idojaras vagy ontozes hatasara majus-juniusban a fekete bodza torzshajtasa hetente akar 20 em-t is nohet, ezert ebb en az idoszakban legalabb

3-4 alkalommal kell a kar6hoz

rogziteni, hogy a torzs szep egye-

nes legyen. A tosarjakat folyama-

to san el kell tavolitani, ugyanigy a honaljhajtasokat is 60-80 em magassagig, Ha a hajtas elerte a 80-100 em magassagot visszacsipjuk annak erdekeben, hogy a visszacsipes kornyeken masodrendti hajtasok torjenek ki. Ezek kozul majd augusztus vegen kivalasztunk 3-4 db, a terben ara-

nyosan all, egyforma fejlettsegii eros hajtast. Ezek lesznek majd a vazkarok

A fenti torzsnevelesi m6dszerhez hasonl6, de sokkal egysze-

Fekete ribiszke

Ultetes uuui a koronavesszoket 4-5 rilgyre metsszuk vissza. Hajtasvalogataskor .sudarat" ne hagyjunk, es olyan hajtasokat valogassunk ki, amelyek nagyjabol af fokos szogben allnak.

A kovetkezo evekbeti ugyanugy kezeljuk, mint a piros ribiszket, de a termokori metszes egy kiesit mas. Ha a terrnogallyakon a vesszok hossza er6teljesen lecsokkent (15-20 em), akkor ezeket a gallyakat er6teljesen meg kell ifjitani, illetve ritkitani. A vesszok kozeperos visszametszese is el6segiti a felujulast,

Koszmete

A torzses koszrnete alaktto metszesenel ketfele m6dszer terjedt el. A korabbi hagyottuuiyos m6dszer teljesen megegyezik a piros ribiszkenel lefrtakkal. Az zijabb eljarasnal esak egy fuggolegesen allo veszszot hagynak meg, es azt visszametszik 10-15 em-reo A "sudaraeskabol" a hajtasvalogatas soran esak a legszebb 3-4 hajtast hagyjak meg, a tobbit eltavolitjak,

A tovabbi evekbeti metszeskor a kovetkezo szempontokat vegyilk figyelembe:

- A korona 2-3 eves reszei adiak a legszebb termest, ezert a rendszeres ritkit6 es ifjit6 metszes elengedhetetlen.

- A Ielfele allo vesszok kozul mindig valasszunk ki nehany j61 fejlettet, es ezeket metsszuk vissza kozeperosen. A visszametszett vesszokkel novelheto kesobb a termofelulet.

- A koronabol a vesszok akar a foldig is lehajolhatnak, de ezt ne engedjuk, mert a talaj kozeleben nagyon nagy a lisztharmatfertozes veszelye. A lehajl6 vesszoket a talaj felett 40-50 em magassagban metsszuk vissza.

- A szedes megkonnyitese es a fertozesek csokkentese vegett, szellosre kell metszeni a torzses koszrnetet is. Akkor ilyen a koszrnete, ha oklunk kenyelmesen befer a korona minden reszebe.

,---------1 68. ABRA f-------_

~ telulnezet

E

o

o C\J

l kb. 20 em l 1 ,

Kovlics-fele alacsony tbtzsti fekete bodza tiirzstievelesi m6dszere

e 112 e

o 113 e

nibb eljarast dolgozott ki Kovacs Istvan olaszliszkai feketebodza-termelo. A koronaforma az alaesony torzsu (50-55 em) fej, emiatt nines szukseg a neveles soran az elozdekben leirt eros ebb kar6ra, esak ket 50-60 em hosszu palcara. A torzskotozes is elmarad, mert a hajtast a 8-as kotesek hurkai kozott tartja fuggolegesen, Az eljarast a (68. obra) szernlelteti.

kell tavolitani. Az is elofordulhat, hogy a szel lefujja a novenyrol a csovet, ezert a esc aljat huzalb6l hajlitott 1-2 kamp6val erdemes a talajhoz rogziteni.

A esemete vesszdi vagy hajtasai kozul valasszuk ki a legegyenesebbet, legfejlettebbet, a tobbit tobdl tavolitsuk el. Ha masodrendti vesszok vannak rajta, azokat is metsszuk ki tobol. Ezutan helyezztik fel a torzsnevelo foliacsovet, a torzset a csucshajtasbol neveljuk tovabb, A kesobbi munkalatokat a korabban leirtak szerint vegezzuk el. Eldfordul, hogy a torzskepzo vesszon viragzatok jelennek meg. Ezeket minel hamarabb tavolitsuk el, mert nagyon lefogjak a novekedest!

Gyorsitott torzstieveles

A torzsnevelest jelentosen meggyorsithatjuk foliacso segttsegevel. Ehhez 15-20 em atmerdjti 80 em hosszu, atlatszo (feher) foliacsovekre van szukseg. Ezeket akkor kell kihelyezni a tovekre, amikor mar kivalasztottuk a felnevelendo hajtasokat (69-70. abra), A f6- liacso uveghazi korulmenyeket biztosit, alatta a levego jobban felmelegszik, szinte allandoan paras, emiatt a hajtas sokkal gyorsabban no. A csonek meg tovabbi eldnyei is vannak. Mivel a kar6t is takarja, szuksegtelenne valik a torzs kotozese. Ezen tul a tovek koruli gyomirtas - akar vegyszerrel is - biztonsagosabban vegezhe- 16, ritkabb a tovek serulese. A hatranyok kozott meg kell ernliteni, hogy gyomok is benohetnek a foliacsobe, ezeket iddben kezzel el

Fekete bodza gyorsitott torzsneoelese (Lev)

A fekete bodza torzses-vazkaros koronaalakiuisa

Amennyiben a torzson megvannak a megfelelo szamu es helyzetu vesszok, kialakithatok a leendo vazkarok. A kialakitas sikeressege elsosorban a vesszok vastagsagatol es szogallasatol ftigg. Azokat a vesszdket, amelyek vastagsaga az else izkozben nem eri el az 1 em-t, az als6 2-3 rugyre vissza kell metszeni. Ha a vesszo vastagabb, mint 1 em, 4-5 rtigyig vagjuk vissza.

A visszavagasnal min dig vegyuk figyelembe a megmaradt resz szogallasat. A vesszoket a rugyszarntol fuggoen ugy vagjuk vissza, hogy a megmaradt esonk szogallasa lehet6leg 30-40 fok kozott legyen. Az ilyen helyzetti vesszokbol nevelt vazkarok kesobb a terheles hatasara kozel vizszintes helyzetbe kerulnek (71. abra).

A vastag, j6l fejlett (50-60 em hosszu) vazagvesszok azt sugalljak, hogy ne vagjuk vissza azokat, teremjenek. Ez helytelen, mert a terrnes hatasara a gall yak szinte fuggolegesre lehajlanak, keyes uj hajtas keletkezik, a to legyengtil, amit esak tobb ev munkajaval lehet helyrehozni.

Fekete bodza gyorsitott torzstieveiese (2. ev)

A fekete bodza torzses-tei koronaiotttuiuuuik alakito tnetszese

Ennek a forrnanak egyszenibb a kinevelese, de terrnokorban kiesit nehezebben metszhet6 surusege miatt. A fejforrnanal a koronaveszszok mindegyiket vissza kell vagni 2-3 rugyre szogallasuktol ftiggetlentil.

Kedvezo esetben a fekete bodza term ore metszese mar a masodik evben megkezdodhet. A metszesi m6d a visszarnetszes nelkuli szalvesszos metszes koronaforrnatol fuggetlenul. Egy-egy tovon esak

e 115 e

e 114 e

Torzses-vczkaros fekete bodza koronaalakiiasa a harmadik evben

Egyszer termo hagyomanyos (nyari) maln a

Alakit6 metszesrol a malna eseteben gyakorlatilag nem is beszelunk, mert az eltiltetett sarjakat a talaj felszine felett vissza kell vagni 10-15 em magasan. A esonkokat folddel felkupaeoljuk, a halmokba egyegy levagott vessz6darabot szurunk, amik jelzik a tovek helyet. Az uj tosarjak rnegjelenesekor a kupaeokat 6vatosan lebontjuk, majd a visszavagott esonkot (meg ha ki is hajtott) t6b6l eltavolitjuk.

A masodik evt6l kezdve a malna metszese a sarj szam beallitasara, valamint a vessz6k visszavagasara korlatozodik, Ennek menete a kovetkezo:

- Az else sarjnernzedeket, amikor a sarjak 10-20 em hosszuak, eltavolitjuk. Az ezutan kepzodo u] sarjakat (rnasodik nemzedek) meghagyjuk. Ha nem metssztik ki az else sarjakat, akkor azok a sztiret idejere a term6z6na magassagaig nonek, nehezitik a betakaritast, elosegitik a fertozeseket. A masodik sarjnernzedek ebb en az idoszakban (junius) meg a terrneszona alatt van, kesobb viszont eroteljesebben fejlcdik. Tapasztalatok szerint az else sarjnemzedek kivagasat ontozott ultetvenyben vagy csapadekos evjaratban szabad elvegezni, mert szaraz korulmenyek kozott nem biztos, hogy a masodik sarjak megfeleloen fognak noni.

- Sztiret utan - lehetoleg azonnal - eltavolitjuk a letermett reszeket. A zold sarjak kozul eltavolitjuk a fertozott, a serult es a gyengeket. A megmaradtakat is megritkitjuk ugy, hogy egy negyzetmeteren 5-6 db vagy meterenkent 10-12 db maradjon. Soros (soveny) mtiveles eseten a sor szelessege legfeljebb 30-35 em legyen, hogy a sarjakat a tamrendszer ikerhuzalai koze konnyen be tudjuk igazitani. A rnetszes tulajdonkeppen ritkit6 jellegti, a metszfeltilet lehetoleg a talajfelszmen legyen. A meghagyott sarjakat a tarnberendezeshez rogzitjuk. A kivagott nyesedeket ne kornposztaljuk, hanem egessuk el, mert kulonbozo k6rokoz6kkal, rovarkartevokkel fertozott, Metszes utan erdernes a toveket 6szi lemos6 perrnetezessel fert6tleniteni.

- A sarjszam beallitasakor az ultetveny 3. eveig elsosorban a tosarjakat, a 4-5. evtol kezdve pedig a gyokersarjakat hagyjuk meg.

- Optimalis esetben a vessz6k 180-200 em hosszuak is lehetnek osz vegere. A csucs fele kozeledve a vessz6k vekonyabbak, a rugyek fejletlenebbek, ezert azokat tavasszal vissza ke11 vagni. Ta-

annyi szalvesszot hagyjunk meg, ahany eves a t6 + 2, tehat a keteves toveken legfeljebb 4 szalvesszo maradhat. A fekete bodza a tulterhelesre - az oszibarackhoz es a szolohoz hasonl6an - nagyon erzekeny, ezert a 6. termoev utan ez a szabaly mar nem ervenyes, evente a noveny erossegtol ftigg6en 10-15 termovesszonel tobbet nem szabad meghagyni. A vazkaros forrnanal ez nagyon egyszenien megvalosithato, mivel karonkent 3, esetleg 4, a celnak megfelelo vesszot hagyunk meg.

A vesszok kozul azokat celszeni terrnonek meghagyni, amelyek vastagsaga az else izkozben 1,5-2,5 em kozott valtozik, hosszuk meghaladja a 2 metert, es ftigg6legesen vagy legalabb 45 fokos szogben allnak. Az ilyen vesszok a lomb es a termes sulya alatt kesobb leivelodnek a foldig, ezaltal a terrnes majd konnyen betakarithatova valik. A foldre le16g6 vesszoreszen a viragzatok kisebbek, a bogy6k fejletlenebbek lesznek, ezert ezeket erdernes visszavagni, a virago kat pedig mas celra hasznalhatjuk.

A Kovacs-fele alaesony torzsti fej term6kori metszese abban ter el az e16z6ekt6l, hogy a vastagabb 2,5-3 em atrneroju, ftigg61egesen a116 vessz6ket kell meghagyni, mert a gyengebbek nagyon lehajlananak a foldig.

e 116 0

e 117 0

Sarjon termo (oszi) malna

Ez az erdekes malnafaj viszonylag ismeretlen Magyarorszagon, de egyre jobban terjed kulonlegessege miatt. Az alkalmazott metszesmcdt61 fuggcen ugyanis a sarjak ugyanabban az evben egyszer (augusztustol) vagy a vesszok ketszer (juniusban a vesszd vegyesrugyeibcl, majd augusztust61 a vesszok hajtasain) is teremhetnek.

A sarjon term6 tnalna tnetszese nyarvegi sziiretre

Erre a termesztesi m6dra a mriveloutas, agyasos, tarnrendszeres termesztes jellemzo. Az agy szelessege legfeljebb 100-120 em. A ket agy kozotti ut szelessege att6l fugg, hogy azt geppel vagy kezzel mtiveljuk, de legalabb 150 em.

Az ultetest csszel ajanlatos vegezni, a kijelolt agyasokba 30x30- 40x40 cm-es kotesben. Ultetes utan a toveket talajszintig vagjuk viszsza (!), majd helyezztik ki a tamberendezest. Az eredeti tamrendszer egy vagy ket sor drothalo volt, ami sztiret utan nagyon megnehezitette a sarjak visszavagasat es letakantasat az agyasokrol (lasd 73. abra). Ennel sokkal egyszenibb (es a celnak ugyanugy megfelel) a huzalos tamrendszer. Az agyasok ket oldalan 4-5 meterenkent 10-15 em atmerojti, 100 em hosszu oszlopokat kell kihelyezni. Az oszlopokra 40 es 80 em magassagban huzalokat feszitunk ki, ezek akadalyozzak meg a sarjak kidoleset az utakra.

Az eltiltetett sarjak tavasszal 10-, kesobbi evekben gyokersarjakat is fejlesztenek, ezaltal az agyas besunisodik. Az utakra kinovo sarjakat rendszeresen el kell tavolitani. A sarjak akar 100-150 em magasra is megnohetnek, csucsukon juliusban viragzatok kepzodnek.

Termesbetakaritas utan (szeptember eleje-kbzepe) a tamrendszer huzaljait lebontjuk, majd az agyasok osszes sarjat tovig visszavagjuk vagy lezuzzuk, Ez a munka funyiroval, szarzuzoval, sokkal gyorsabban elvegezhetd. A nyesedeket ajanlatos azonnal elegetni, az agyasokat oszi lemos6 perrnetezessel fertotleniteni.

pasztalatok szerint a vesszoket aianlatos 150-170 em magassag, illetve a tarnberendezes felett 15-20 cm-rel tavasszal elmetszeni (72. abra).

A sarjon term6 ttuilna metszese ketszeti betakaiitasra

Ezt a termesztesi m6dot hetvegi vagy udulotelkeken ajanljuk bevezetni, mert a ket terrneshullamon kivul julius elejetol szinte szeptember vegeig lehet esipegetni erett malnaszerneket a tovekrol a gyerekek legnagyobb orornere. Ha a sarjon terrno malnat ketszer terrnove kivanjuk "atalakitani", akkor ugyanugy kell kezelni, mint a hagyoma-

e ll8 0

e ll9 0

H ~

A TERMOI(ORI METSZES

FOBB SZABALYAI,

00 ~

GYAI(RAN ELI(OVETETT HIBAI(

A termokoru fak metszesehez a koronaalakito metszessel szemben nem nagyon lehet irasbeli utmutatast adni, mert ebb en az idoszakban mar a termokepesseg minel hosszabb fenntartasa a eel, es nem a koronaszerkezet kialakitasa. Amennyiben ismerjuk a fajok terrnoreszeit, kepzodesuk sajatossagait, valamint a metszes kovetkezmenyeit, nem fogunk alapvet6 metszesi hibakat elkovetni, Ezek kozul az alabbiakra hivjuk fel a figyelmet:

nyos egyszer terrno fajtakat. Mint mar korabban sz6 volt rola, eloszor a vesszo terem, majd az azon fej16d6 hajtasok csucsa (73. abra).

A vesszoket nem szabad eroteljesen visszametszeni

Az egyik leggyakoribb metszesi hiba, hogy fajra valo tekintet nelkul egyforrnan metszik peldaul az almat, az 6szibaraekot es a szoldt! A hiba oka valoszimileg abb6l ad6dik, hogy mind a szoldt, mind az 6szibaraekot dornbvideken regebben joforrnan a valtocsapos es az egyvessz6s metszesi m6dszerekkel rnetszettek. Ezzel nem is lenne baj. A gondok akkor kezdenek elojonni, amikor a tobbi gyumolcsfaj fait is ezzel a m6dszerrel metszik. Alrnatermesrieknel ez nagyon ereteljes hajtasnovekedessel es egyben jelent6s termesveszteseggel jar, a minosegi romlasrol nem is beszelve (74. abra).

A hosszu vessz6ki::in ezeknel a fajoknal keves a term6rtigy (lasd az almaterrnestiek terrnoreszei), majd a vessz6k oldalrugyeibol kepz6d6 rovid terrnoreszeken keletkeznek, ha nem metszettuk vissza er6sen a vessz6ket (lasd a metszes hatasa).

Fekete szeder

A tuske nelkuli fekete szeder metszesenek elvei a malnaehoz hasonloak, de a noveny sajatossagai miatt nem szabad egeszen ugy metszeni, mint a .rokonat". A szeder rendszerint csak t6sarjakat nevel, ezek hossza akar 4-5 m is lehet. Tamberendezese a malnahoz kepest sokkal er6sebb, tenyeszterulete j6val nagyobb.

Az iilietes uuuii tnetszes tulajdonkeppen megegyezik a malnanal leirtakkal.

Termo korban a letermetteket t6bOl metssztik ki, a megmarad6k kozul esak a legszebb 3-5 db-ot hagyjuk meg, a tobbit t6bOl tavolitsuk el, a vesszovegeket ott metsszuk el, ahol elerik a korulbelul l em vastagsagot. A vesszokon talalhato masodrendti hajtasok kozul az else huzalig mindet tavolitsuk el, a megmarad6kat 30-40 em hoszszura vagjuk vissza. A vessz6ket ugy vezesstik a huzalokon, hogy a terrnohajtasok kifejlodese zavartalan legyen. A szuret vegeztevel a letermett vessz6ket t6bOl metsszuk ki, a kivalasztott term6sarjakon kivul mindegyiket tavolitsuk el (73. abra).

A fak magassagat nem az alakitas eveiben kell korlatozni

A fak magassagat, novekedesi erelyet mindenekelott az alany hatarozza meg. Amennyiben novenyunk tul er6teljesen fejlodik, akkor esak a legszuksegesebb rnertekben metsszuk, lehetoleg nyar vegen,

e 120 0

e 121 0

A meredeken feltOro vesszoket. nem szabad visszavdgni

A fa magassagat raerunk 8-10 ev rnulva beallitani, a sudar vagy vastagabb gallyak eltavolitasaval.

Fuggdlegesen a116 vesszot is meg lehet hagyni

Sokan a ftiggolegesen allo vesszoket szinte automatikusan kivagjak a koronabol. Miert? 'Mert azt olvastam, hogy azokat nem szabad meghagyni'. Ez a valasz nagyon gyakori, es rendszerint azok kovetik el ezt a hibat, akik nem ismerik a termoreszeket.

Csonthejasokon minden tovabbi nelkul meghagyhat6k a fuggolegesen allo vesszok is, mert azok egyben a termovesszok, A terrnes majd lehuzza a vesszot, ki fog hajolni a koronabol. Ha nagyon nines ra szukseg, majd eltavolitjuk a kovetkezo evben, mint 1etermett galylyat (75. abra).

e 122 0

A hosszii vesszok a tetmes sulya alatt lehajlanak (fekete bodza)

Almatermesueken is meghagyhat6k a fuggolegesen allo vesszok, ha azok csucsan vegyesrtigy van, mert azok terrnovesszok! Altalaban az eroteljesen novo, fuggolegesen feltoro vizhajtasokat, fattyuveszszoket kell kimetszeni a koronabol, ha az mindenkeppen indokolt! A gyengebbeket - ha van helyuk - egy-ket evig meghagyhatjuk, majd eltavolitjuk, ha mar 1etermettek.

A vazagakat nem szabad felkopaszitani

Arr61 a farol Iehet leszedni a legtobb term est, ame1ynek vazagai szinte a torzstol a vazag csucsaig termogallyakkal vannak berak6dva. Ezt ugy lehet elerni, hogy a metszest nem a vazag csucsan kezdiuk, hanem a tovenel, es gallyr61-gallyra haladva vegezzuk a metszest, ugyelve arra, hogy legalabb 30-40 centimeterenkent hagyjunk galy-

e 123 0

A METSZES ESZI<OZEI

A kozismert mondas, miszerint j6 munkahoz j6 szerszam kell, a metszesi munkaknal nagyon is igaz, hiszen sebeket ejttink veluk a novenyeken. A metszeshez hasznalt eszkozok az idok folyarnan fokozatosan fejl6dtek, az egyszeni kestol az onjaro metszokocsiig, konturmetszogepekig. Az eszkozoket feloszthatjuk kezi, kezzel rmikodtetett gepi, es erogeprol hajtott metszogepekre.

Kezl rnetszoeszkozok

Egykezes metszoollok

lyat, azokon ugyanilyen tavolsagban termovesszoket. Nagyon elszomontoan nez ki az a fa, amelyik nyelevel foldbeutott sopnire hasonlit. Alul kopasz, esak a korona tetejen vannak termogallyak, termovesszok (76. abra),

A Ieggyakrabban hasznalt kezi rnetszoeszknz, ennek megfeleloen nagyon sok tipusa van. A metszoollok reszeit a 77. abra mutatja.

Milyen a j6 metszoollo? - viszonylag konnyti,

- nyelei illeszkednek a kez forrnajahoz (jobbos-balos),

- pengeje eltarto,

- alkatreszei (vagopenge, tamasztopenge, nyelek) cserelhetok,

- biztonsagosan es gyorsan nyithato-zarhato egy kezzel,

- a nyelek bevonata nehezen kopo, csuszasmentes rrnianyag,

- megeroltetes nelkul lehet vele legfeljebb 1,5-2 em atrnerojrl vesz-

szoket, gallyakat atvagni.

Az mar megszokas dolga, hogy a kulso nyel forog-e vagy sem.

Van, aki a forgo nyeltit kedveli, van, aki a merev nyeltit. A forgo nyehivel konnyebb vagni, a merev nyehivel vastagabb reszeket lehet atvagni.

o 124 0

e 125 0

~-----------------------L~79~.A~BR~A~-----------------------'

A kez nagysdgdhoz kiiuilasztott metszoollo tnerete

A korszerti metszes elengedhetetlen resze a metszceszkozok idonkenti fertdtlenitese, a k6rokoz6k nagy reszet ugyanis nagyon j6l lehet terjeszteni metszeskor. Ebbol a szempontb6l talan legveszelyesebb az almaterrnesueket pusztito tuzelhalas (Erwinia amylovora). A fertdtlenites tortenhet klortartalmu vegyszerekkel, benzinnel, de a perzseles sem ismeretlen (peldaul metszes kozben ongyujto langjaval). A rozsdamentes pengek jobban ellenallnak a vegyszereknek, konnyebben is tisztithatok, viszont kevesbe eltartok. A rozsdamentes bevonatok kozul pedig az olcs6bbak (pl. teflon) nem kell6en kopasallok.

Az ollok a rmikodesi elvuk alapjan lehetnek mellevagok (nytro) - ezek a legelterjedtebbek -, ravagok, illetve ket vagopengejuek (ketehiek). Ez ut6bbiak nalunk nem terjedtek el, ugyanakkor az olasz gyumolcsterrnelok nagyon kedvelik oket (78. abta).

A ravage rendszeni oll6k tamasztopengeje jobban megnyomja - ha fogazott kialakitasu, fel is serti - a fa szoveteit, a metszeskori rasegites (lasd a metszes technikaja) nem olyan hatekony, mint a mellevagoknal.

Gyakori kerdes, hogy mekkora legyen a metsz6oll6? A metsz6ol- 16k meretet a teljes hosszukkal jellemzik. A legtobbet hasznalt oll6k

e 126 0

c 127 0

Ketkezes (agvago) metszoollok

A vastagabb, 2-4 em atmercjti fas reszek levagasara alkalmas eszkozok (80. abra). A vagas megkonnyitesere kulonbozo muszaki megoldasokat alkalmaznak. A pengek mellevago (nyiro) vagy ravage rendszerben mtikodnek, a ravagok jobban elterjedtek. Szarhosszuk 60-100 em kozott valtozik, de vannak teleszk6pos kivitehiek is.

Az agvago 01l6k nagy igerrybevetelnek vannak kiteve, ezert nem mindegy, hogy hany evig szolgaljak gazdajukat. Vannak nagyon rovid eletuek es szinte eletre szoloak, ami terrneszetesen az arukban is kifejezesre jut.

Milyen tulajdonsagok szerint dontsiik el, hogy melyik agvago 01l6t vasaroljuk meg?

- lehetoleg minel konnyebb legyen,

- hosszabb olloval konnyebb a vastagabb reszek Ievagasa,

- kis nyelnyilasnal nagy legyen a pengek kozti tavolsag,

- cserelheto legyen mindket penge.

Nagyon kellemetlen es fajdalmas, ha vagaskor a nyelek annyira kozel keriilnek egyrnashoz, hogy okleink osszevercdnek. Emiatt ajanlott vasarlaskor kiprobalni a nyelek rugalmassagat, szilardsagat. Teljes erobol nyomjuk ossze a nyeleket, es ha okleink nagyon kozel kerulnek egyrnashoz vagy osszeernek, inkabb vegytik meg a dragabbat (van olyan nagyjabol l kg tomegti, alnmtniumnyelti agvago 0116, aminek nyeleit nagyon eros ferfiak sem tudjak osszenyomni) .

hossza 18-22 em kozott valtozik, persze vannak kisebbek es nagyobbak is.

A szemelyre szabott ollorneret viszonylag konnyen meghatarozhat6. A teljesen kinyitott o1l6t tenyerunkbe fektetjtik ugy, hogy az 0116 belso nyele legfeljebb 1-2 cm-rel logjon ki tenyerunkbdl, Ha a mutat6ujjunk behajlitott elso ujjpercevel be tudjuk fogni a kulso nyelet, akkor j6 a meret (79. abra),

Hosszu nyelu kezi metszoollok

Az e16z6 tipusokrol abban kulonboznek, hogy "egynyeluek", a vagopenget femrudazat vagy nagyon eros rmianyagszalag, illetve zsin6r mozgatja. Ilyen eszkoz peldaul herny6z6 oll6. Hosszusaguk 2-2,5 m kozott valtozik, a teleszk6pnyelUekkei akar 7 m magassagba is fellehet nyulni.

A ravagopenges fernrudas 01l6k gyakorlatilag esak zoldmetszesre hasznalhatok, mivel 1 em-riel vastagabb reszeket nehez veltik levagni. A .Jcomolyabb" hosszu nyelti oll6k a 3 em atmerojri gallyakkal is megbirk6znak.

A hosszu nyelti kezi metszoollok - bar dragabbak - nagyon j61 helyettesitik a regrol ismert herny6z6 ollokat. Nevtik abbol ered, hogy a fak tetejet fertozo hernyofeszkeket, karositott hajtasokat ilyen ollokkal vagtak Ie.

Agvag6 aIL6

Fiireszek

A regebbi metszessel foglalkoz6 szakirasok tobb ftiresztipust leirtak _ pengeforma, nyel, fogazat szerint. Mara mar kialakultak a metszeshez legjobban igazod6 tipusok, ennek ellenere tobb olyan is forgalomban van, amelyek ftireszelesre igen, de metszeshez nem igazan hasznalhatok. A fejlodes a pengek minosegeben, fogazasaban es elezeseben mutatkozik meg Ieginkabb,

Milyen szempontok szerint valasszunk ftireszt? - keret nelkuli, ugynevezett kardpengest,

- j6 pengerninosegti, huzasra vago tfpust,

- a penge ne legyen hosszabb 25-30 em-riel,

- a nyel kezbe illd, lehetoleg csuszasmentes legyen.

c 128 0

(9 129 (9

Gepi metszoeszkozok

Kesek

A gepi metszoeszkozok esak a tobb 10 ha-os ultetvenyekben fizetodnek ki, mivel beszerzesuk komoly beruhazassal jar. A legelterjedtebb gepi rnetszoollokat kompresszorral eldallitott stiritett levego rrnikodteti, konnyti rmianyag legvezeteken at. Ezeket pneumatikus olloknak nevezztik. Az ollokkal 2-3 em atrnerojri gall yak is konnyeden levaghatok.

A kompresszor teljesttmenyetol fuggoen 2-6 legkivezeto esonkkal rendelkezik, tehat ennyi metszoeszkoz esatlakoztathat6 a berendezeshez, ami lehet 0116, ftiresz vagy sebkezelo festekplsztoly is. Az 01l6k toldaleknyelekkel hosszabbithat6k, igy akar 3-4 m magasan is lehet veluk metszeni. A kompresszort a legkiilonbozobb eroforrasokra, illetve eszkozokre lehet felszerelni, az egytengelyes kistraktorokt6l kezdve a hidromotoros metsz6koesiig.

A pneumatikus 01l6k egyik hatranya, hogy a pengek nyilasszoget nem lehet allltani, vagas elott teljesen nyitott allapotban vannak. Emiatt sztikebb helyekre nem fernek be. A rnasik hatrany az, hogy nehez veluk esonkmentesen vagni, bar ez egyes metszesi m6dszereknel nem is kovetelmeny,

A gepi metszoeszkozok masik nagy csoportjat a sikfalvagotetejezc, mas neven konturmetszogepek alkotjak. Ezek tulajdonkeppen egy gerendelyre ftiggolegesen szerelt hajtott korfureszlapok vagy alternalo kaszasorok. Elobbiek elsosorban fas metszesre, mig az ut6bbiak esak hajtasok, legfeljebb vessz6k metszesere alkalmasak. A Iengokeses szerkezetek mindket metszesmodra alkalmasak, bar a vastagabb (2,5-3 em atmerciu) gallyakkal mar nehezen birk6znak meg.

Mar hazankban is forgalmazzak az elektromos, kezi metszoollokat. Az ovre ftiggesztett vagy mellenybe szerelt 1-3 kg-os akkumulator 8-10 craig is kepes rmikodtetni a hozza vezetekkel esatlakoz6 metszoollot. Hasznalata a rovid vezetek miatt lenyegesen kenyelmesebb, mint a pneumatikus olloe, viszont rmikodese lassabb, a rnetszofej nehezebb. Az elektromos 01l6k jelenleg esak .rnetszesbol eloknek" ajanlhatok, mivel egy j6 mlnosegti hagyomanyos ollonal 30-40-szer dragabbak.

Cnne f(jzhet6 takas furesz

Nagyon hasznos, ha a furesz osszecsukhato vagy tokkal rendelkezik. Az ilyeneket nem kell a Ioldre letenni, a tokosok ovon viselhetok, az osszecsukhatok zsebben is hordozhat6k, de akar tokban is tarthat6k (81. abra).

A ftiresz legfontosabb resze a penge. A j6 minosegti ftireszek pengejeri nyil jelzi a vagas iranyat. Ez azert fontos, mert az oda-vissza vagok pengei vastagabbak, merevebbek, mint az egy iranyba (huzasra) vagoke. A fogak ugy vannak kialakitva, hogy a ftireszpor konnyen eltavozzon kozuluk, vegso elezesuk rendszerint lezersugarral tortenik.

Megvetel elott vegezzuk el a penge hajlitasprobajat. Csak azt erdernes megvenni, aminek meghajlitott pengeje elengedeskor villamgyorsan eredeti allapotaba pattan vissza. Az, amelyik meghajlitva marad, gyenge, a koznyelvben .biliacelbol" keszult, nem erdemes megvenni.

Valamikor a metszes eszkozei a kulonbozo nyesokesek voltak, amiket altalaban nem a gyumolcsfak, hanem a szol6 metszesere hasznaltak. Napjainkra egy tipus maradt meg mint metszoeszkoz, a kaeor. Ezt a gorbe pengejii, osszecsukhato kest a sz6 igazi ertelmeben nem metszesre hasznaljuk, hanem a nagyobb sebek szeleinek lefaragasara (kacorozas), mielott a sebfeltiletet lekennenk sebzaro anyaggal. Erre azert van szukseg, mert az agvag6 oH6 es a furesz tobbe-kevesbe ronesolt szehi sebet ejt, a forradas nehezen indul meg.

e 131 e

© 130 e

A metszes technlkaja

Ne a metszoollr; hegyevel vagjunk, han em a penge tovevel. Ebben az esetben nagyobb az erokar, igy konnyebb a vagas. A metszoollokat nem szabad vagaskor feszegetni, legfeljebb a vagas iranyaban mozgatni, mert az eroltetestol a pengek tobbe-kevesbe szethajlanak, es az ilyen oll6val kesobb nem lehet szakszenlen metszeni. A gyenge minosegtl oll6k vagopengeje ugy rneggorbulhet a feszegetes kovetkezteben, hogy tobbet nem hasznalhatok.

Sokkal konnyebb a vagas, ha szabad kezunkkel a vagas iranyaba nyomjuk a levagando reszt. Ez azert is j6 rnodszer, mert a megfogott nyesedeket azonnal a helyere dobhatjuk (sorkozbe, kupaeba). Szinten kisebb erore van szukseg a vagashoz, ha nem meroleges, hanem ferde metszlapot vagunk.

A fureszelesnel min dig tigyeljunk arra, hogy 2-2,5 em esonkot hagyjunk. A esonk vagasfelulete a megmarad6 koronaresszel legyen parhuzamos, A huzasra vago ftireszeket nem szabad a tolas iranyaban erosen nyornni, mert egyreszt nem abba az iranyba vag, masreszt a penge hegye megszorulhat es a penge elpattanhat. A leva-

,-------_ 82. ABRA c----_

igy ketiilhetiiik el a kereg letiasaiuisat.

a nagy sebfeliilet keletkezeset

gand6 koronaresz als6 felet ftireszeljuk be 5-6 Itireszhuzassal, majd folulrdl folytassuk a vagast. Ezzel a m6dszerrel elkerulheto, hogy a kereg lehasadjon (82. libra). A vastagabb gallyakat, agakat ket menetben ftlreszeljiik le a 83. abra szerint.

A rnetszoeszkozok karbantartasa

A metszes saran a metszoollo beszennyezodik, ele tompul, a ftiresz fogai koze ftireszpor rak6dik be. A nedvesseg kovetkezteben a pengek rozsdasodhatnak.

A vekony, fino man koszorult pengevel rendelkezo metszoollot a hasznalatba vetel e16tt nem ke11 fenni. Ha a penge eltarto, kesobb is elegend6legfeljebb naponta egyszer kiesit megfenni (van olyan metsz60116 is, amit intenziv hasznalat - mondjuk 4000-5000 szolotcke megmetszese - utan kell esak elesiteni). Tisztitani viszont gyakrabban kell, mert a pengek koze lerak6d6 metszesi torrnelek fekezi a pengek csuszasat, nehezedik a vagas,

A szetszedes nelkuli tisztitast valamilyen nedves anyaggal vegezzuk (szivacs, rangy, papir, level stb.), vigyazva, hogy a nedvesseg ne jusson be az 0116 belsejebe, a tengelyesavarhoz. Ha piei fenes is szukseges, a penget esak a kulso oldalarol elesitsuk megfele16 esiszoloeszkozzel, ami lehet finom fenoko (nem kaszakdl), finomabb vizes csiszolovaszon. A kereskedelemben kaphat6k olyan vekony rud vagy hasab alaku fenokovek, amelyek metszes kozben j6l hasznalhatok,

A fenokoveket esak nedvesen szabad hasznalnil Ebbol a szempontb6l megkulonboztetunk vizes, illetve olajos koveket. Vasarlaskor mindig kerdezzuk meg, hogy a fenokovet milyen folyadekkal kell nedvesiteni. A vizes ko gyorsan kiszarad, ezert hasznalat kozben rendszeresen nedvesiteni kell. Az olajos kovet elegend6 az els6 hasznalat elott alaposan beaztatni petroleumba, az igy kezelt k6 sokaig megtartja csiszolokepesseget. A fenes vegen a penge belso oldalat is soriazzuk-simitsuk le egy-ket huzassal, majd tisztitsuk meg a penget a rarakodott csiszolasi maradektol. Vegul juttassunk olajat vagy szilikonos olajat a pengek koze.

A vastag, kovacsolt pengeju 01l6k elezese munkaigenyesebb. Ezek pengejet mar a hasznalat elott erdernes lehet atalakitani (vekonyi-

A vastagabb agvtigas

helyes sotteruiisege: eloszor alulrol, majd feliilr61 itireszeiiink

e 133 0

e 132 0

tani). Masreszt a legjobb oll6kat is celszeru szezononkent egyszer vagya penge komolyabb serulese (pl. dr6tba vagas) eseten szetszedni es ujraelezni. Sajnos a rrnikoszorrisok kozul csak kevesen ertenek a metszoollok helyes elezesehez. Ha tornpaszogben borotvaelesre koszorulik a vagopenget - rosszabb esetben htites nelkul es mindket oldalrol -, az olloval nehez lesz vagni. Minel hegyesebb a vagopenge elszoge (nagyon hegyes szogti 12k), annal konnyebb vele a vagas.

Komolyabb elezeshez az 01l6t szet kell szedni. Az alkatreszeket alaposan tisztitsuk meg benzinnel. A vagopenget durvabb, majd finom fenokovel vagy finom csiszolovaszonnal ugy elezzuk, hogy a penge kulso (sohasem belscl) oldalat a fenoeszkozre fektetve korkorosen mozgatjuk. A penget ugy iranyitsuk, hogy a fenes a gyari elszoget kovesse, A megfele16 elessegrol meggy6z6dhettink, ha a tiszta penge elet a feny fele tartjuk es lassan mozgatjuk a penge Ivenek megfele16en. Ahol megcsillan az 121, ott nem eleg eles a penge. A masik m6dszer a papirvagas. Ujsagpapirszeletet tartsunk magunk ele es probaljuk meg atszelni, Ha ez sikerul, akkor a penge eles.

Elezes utan a forg6csapot (tengelycsavar) zsirozzuk be, a pengeket es a rug6t olajozzuk meg, az 01l6t szereljuk ossze. Nagyon Ienyeges, hogy mennyire szoritjuk meg a zaroanyat. Tul szorosra huzva nem nyilik ki az 0116, tul lazara engedve pedig kotyognak a pengek. Zarjuk ossze az 01l6t, majd huzzuk meg annyira a zaroanyat, hogy a zarszerkezetet feloldva ne nyiljon ki az 0116. Ezutan 6vatosan addig Iazltsuk az anyat, ameddig a rug6 konnyeden szet nem nyitja a nyeleket.

Az agvago es a hosszu nyelu 01l6k tobb ponton csuk16s attetellel rendelkezhetnek. Ezeket a pontokat a gyartok tart6s ken6anyaggal latjak el, ami a hasznalat kovetkezteben lassan-lassan elkopik. A forg6 alkatreszeket 2-3 naponta celszeni olajozni a gyors kopas elkerulese erdekeben. Olaj helyett nagyon j6 a lancfureszekhez hasznalt sz6r6flakonos zsir vagy a szilikonos olaj.

A bonyolultabb szerkezetu agvago es hosszu nyelu 01l6k karbantartasat bizzuk szakemberekre. Markas eszkozok eseten a markaszervizekben ezt a munkat megbizhat6an elvegzik.

A fureszek pengejet fureszeles utan utogessuk a fa torzsehez vagy a combunkhoz annak erdekeben, hogy a fogak kozul a Iureszpor kihulljon.

A ftireszek elezese (reszelese) komoly szakertelmet igenyel. A korszerti, j6 pengek tobb evig is megtartiak eluket anelkul, hogy a foga-

kat hajlitgatni vagy reszelni kellene. Raadasul ezeket a pengeket a hagyomanyos resze16kkel nem is lehet elesiteni, egyszerubb uj penget venni.

A kacort - ellentetben a szemz6- es oltokesekkel - mindket oldalr61 fenni kell, bar erre ritkan van szukseg, hiszen nem hasznaljuk tul gyakran.

Nagyon fontos, hogy a szezon vegen a metszoeszkozoket alaposan tisztitsuk meg, majd leolajozva vagy bezsirozva tegytik el a kovetkez6 rnetszesi id6szakig.

e 134 0

e 135 0

I<OSZONETNYILVANITAs

/

FELHASZNAL T

ts AJANLOTT IRODALOM

Halas koszotietemet fejezem ki mindazoknak, akik szak: tnunkastanulo koromt6l kezve egyetemi oktatov« valasomig pallerozuik metszesi ismereteimet. Kiveteles koszonettel tartozom Olah. Gabor ketteszmernoknek; aki megismertetett a metszoeszkozok rejtelmeivel, tatuicsaival segitettc e konyv megirastit.

BERECZKI MATE: Cyumolcseszeti vazlatok 1. resz, 5. oldal. Arad, 1886.

BRUNNER TAMAs: Kis fakon nagy terrnes. 100-101. oldalak. Mezcgazdasagi Kiad6, Budapest, 1990.

GAUCHER, NICOLAS: Handbuch der Obstkultur. (Dritte Auflage) Paul Paren Verlag, Berlin, 1903.

GYURO FERENC: Miivelesi rendszerek es rnetszesmodok a modern gyumolcstermesztesben, Mezogazdasagi Kiad6, Budapest, 1980.

HROTKO KAROLY: A legfontosabb almaalanyok tulajdonsagai es a hazai tapasztalatok. In PArr, J. (szerk.): A gyumolcsok terrnesztese. Mezogazda Kiad6, Budapest, 2003.

INTERNET: http://hu.wikipedia.org/wiki/Faj

MAGYAR LAROUSSE: II. kotet (707. oldal) Akademiai Kiad6, Budapest, 1992. MENGEL, KONRAD: A novenyek taplalkozasa es anyagcsereie. Mezogazdasagi

Kiad6, Budapest, 1976.

MOHAcsy MATYAs, MALIGA PAL, GYDRO FERENC: A gyumolcsfak metszesenek kezikonyve. Mezogazdasagi Kiad6, Budapest, 1968.

PAPP JANOS (szerk.): A gyumolcsok terrnesztese. Mezogazda Kiad6, Budapest, 2003.

PAPP JANOS (szerk.): Gyumolcstermesztesi alapismeretek. Mezogazda Kiad6, Budapest, 2003.

SIMON GERGELY: A cseresznyetermesztes intenzitasanak novelese .modosrtott Brunner-ors6" koronaforrnaval kulonbozo alanyokon. PhD. ertekezes, Kerteszeti es Elelmiszeripari Egyetem, 1999.

SIPOS BELA ZOLTAN: Gyumolcsosgazdak konyve. Mezogazda Kiad6, Budapest, 1994.

e 136 0

e 137 0

SZECHENYI-WOLKENSTEIN ERNONE: A torpe gyurnolcsfak iiltetese es gondozasa II.

Atdolgozott kiadas. Kiralyi Magyar Termeszettudomany; Tarsulat, Budapest, 1930.

TERra ANDRAs: A rnersekelt egovi gyumolcsfajok rendszertani es novenyfoldrajzi attekintese, In PArr, J. (szerk.) Gyumblcstermesztesi alapismeretek. Mez6- gazda Kiad6, Budapest, 2003.

TIMON BELA: 6szibarack. Mezcgazda Kiad6, Budapest, 2000.

TOTH MIKLOS: Cyumolcsfelek es a szo16 kiskerti vedelrne. Mezogazda Kiad6, Budapest, 2008.

ZAHN, F. G.: intensivierung von Steinobstanlagen durch starkenbezogene Schnittbehandlung. Erwerbs-Obstbau, 28. 124-140. 1986

KUKER

KUKER es ARS professzionalis rnetszesi eszkozok

INTERFRUIT KFT.

1124 Budapest, Hegyalja ut '27 lb.

Telefon: (1) 3' 9-3732, (20) 988-0587; e-mail: info@interfruit.hu

www.interfruit.hu • www.metszoollo.hu

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->