Egy XX.

századi novella elemzése

Franz Kafka: Az átváltozás

Generálszósz
XX. század irodalmának egyik jelentős alakja
írói munkássága csak halála után vált ismerté, életében nem szerzett hírnevet.
I. Kafka rövid életrajz
született 1883 → németül beszélő prágai zsidó kereskedőcsalád fia → polgári család
családmodell jellemző → erőszakos apa → félt tőle
Prága → Osztrák-Magyar Monarchia területén ekkor
zsidóság az OMM-ben és Prágában
- munka, hivatal → kispolgári (hitvány, lélektelen, embertelen munka) utálja, kényszerből csinálja
írói munka → menekülés, szabadidejében csinálja
írói személyiség → betegség → tüdőbajos, tuberkolózis, → gyógyíthatatlan
embert ez a betegség állandó lázban tartja, lázas látomások, víziók → ez jelenik meg
munkásságában → látomásos irodalom
II. Az átváltozás
1912 → két évvel az I. világháború előtt
novellához képest hosszabb terjedelem → epikai idő és tér növekedése? Szereplők száma?

cselekmény röviden → olvasd el! → http://mek.niif.hu/00400/00416/html/02atvalt.htm

Gregor reggel felkel → átváltozott egy ****ottnagy rovarrá → kétségbe esik, nem tud munkába
menni → otthoni helyzet ő tartja el a családot, pénzt ő hozza a házhoz, többiek nem dolgoznak
meglátják, kergetik, bezárják → szép lassan elszigetelődik, nővére megszánja, ételt ad neki, elkezd
elmélkedni → család számára kínos lesz Gregor megléte → mindenki talált magának munkát, nincs
rá többé szükség, áltatják magukat, hogy az nem lehet Gregor → apa belevág egy almát a hátába →
seb elfertőződik, nem eszik, elgyengül, majd meghal, a takarítónő kivágja a kukába a testét.
III. Realista novella
ábrázolás technikája → tárgyi környezet, emberek, társadalmi kapcsolatok leírása
abszurd: lehetetlen, képtelenség, ésszerűséggel ellentétes esemény
abszurd novella: elfogadjuk azt, ami elfogadhatatlan
novella ábrázolása → groteszk
groteszk ábrázolás: tárgyilagos leíró, realista történetmondás ↔ abszurd esemény, téma → ez váltja
ki a groteszk jelleget
olyan szituációt teremt, ahol a szereplők jelleme jobban látszik
IV. A mű értelmezése
az Arisztotelész álltal felállított családmodell, aminek a szerkezete vasbeton, itt abnormálisan
működik, eltorzul → Gregor lenne legfelül, mert ő keresi a pénzt, de nem vette át az apa helyét,
megmaradt alárendelve
megszűnik a létalap!
A család undorodik Gregortól
szégyen Gregor jelenléte a család számára
társadalom → család → ember
átváltozással nem csalódik annyira, csak az érdekli, hogy nem tud munkába menni, ezt feladja,
beletörődik → csak néz ki a fejéből, boldog!
„Jajj de jó! Nem kell embernek lennem!” embernek lenni rossz
végső soron az emberi élete hasonlított egy rovaréhoz
generáció → alkalmazkodás, csak egy kicsit gyorsabb átváltozás
a család mintha a saját családja lenne, ő is sokat dolgozott → apjától is rettegett
emberek már nem értik meg az átváltozás után
a civilizáció tesz beteggé minket!
Gregor feleslegessé válik, nincsen rá többé szükség, meg akarnak tőle szabadulni → ebbe ő is
belenyugszik, tényleg így lenne a legjobb
helyzete az átváltozás előtt és után?
Feleslege, megszűnt az értéke, meg kell szabadulni tőle
mi a boldogság?
Mi az ember?
Befejezés
Mi volt ezzel Kafka célja?
Terápiás cél?
Család egyezik, szerep is → félelmein, szorongásain enyhít, kiengedi
bemutatja a társadalom betegségeit → család
ábrázolja a rettenetet → ez a fajta humor feloldja a borzalmakat
tömegember
átváltozás inkább csak igazodás → valódi mívolta jelent végre meg