Bevezetés az Énekek énekébe

Jack S. Deere: Énekek éneke, A Biblia ismerete III. KIA, Bp. 1999.
A könyv értelmezése és célja
Az egész Bibliában talán az Énekek éneke a legnehezebben értelmezhető és legrejtélye-
sebb könyv. Ha egy futó pillantást vetünk az Énekek éneke értelmezésének történetére,
akkor olyan sokféle nézettel találkozunk, amire más bibliai könyvek tanulmányozása so-
rán nincs példa. Az Énekek énekét értelmezték mint
(a) allegóriát,
(b) tipológikus ábrázolást
(c) két vagy három főszereplős drámá
(d) szír esküvői énekek gyűjteményét … amelyekben a vőlegény királyi szerepet, a
menyasszony pedig királynéi szerepet játszott
(e) pogány termékenységi kultusz szertartási gyűjteményét …
(f) egymással össze nem függő, az emberi szerelmet magasztaló énekek antológiáját
…
Az allegorikus értelmezés szerint a könyvbeli részletek rejtett lelki jelentéseket hivatottak
közvetíteni az olvasónak. …
1. A zsidó hagyomány (a Talmud és a Targum) Isten Izráel iránti szeretetének alle-
gorikus képét látta a könyvben.
2. Olyan egyházi vezetők, mint Hyppolytus, Origenész, Jeromos, Athanáziusz,
Ágoston és Clairvaux-i Bernát úgy tekintettek erre a könyvre, mint annak a szere-
tetnek az allegóriájára, amelyet Krisztus táplál menyasszonya, az egyház iránt. …
Az allegorikus megközelítés szubjektív, és semmiképpen sem lehet ellenőrizni, hogy egy
adott értelmezés helyes-e. Az Énekek éneke sehol nem utal arra, hogy allegóriaként kelle-
ne értelmezni.
Néhány teológus tipológikus ábrázolásnak tekinti a könyvet, melyben Salamon Krisztus
előképe, a menyasszony pedig az egyházé. Ez a nézet abban különbözik az allegorikus
szemléletmódtól, hogy történelmi személynek tekinti Salamont, és nem keres valamilyen
rejtélyes jelentést a könyv minden egyes részlete mögött. A Szentírás azonban nem utal
arra, hogy Isten Salamon életének egyes mozzanatait Krisztus előképeinek szánta volna.
Akik drámának tekintik a könyvet1, azok nem veszik figyelembe, hogy a dráma mint iro-
dalmi műfaj ismeretlen volt Izráelben. Azonkívül ezt a könyvet nem lehet felvonásokra
és jelenetekre osztani, mint egy drámát.
A bibliához hű teológusok jelentős része egységes és logikus felépítésű lírai költemény-
ként értelmezi az Énekek énekét. A könyv főbb részei az udvarlásról2, a menyegzőről3 és
a házasság kiteljesedéséről4 szólnak. Az Énekek éneke végén egy tetőpontot jelentő meg-
állapítást találunk a szerelemmel kapcsolatban5, majd egy utóhangot, amely elmondja,
hogyan kezdődött a könyvbeli pár szerelme6.

1 pl. Franz Delitzsch, H. Ewald és S. R. Driver

2 Énekek 1:2-3:5
3 Énekek 3:6-5:1
4 Énekek 5:2-8:4
5 Énekek 8:5-7
6 Énekek 8:8-14

1/4
 Bevezetés az Énekek énekébe
Több magyarázó szerint ennek a könyvnek nem két, hanem három szereplője van: a
menyasszony, egy pásztor – a menyasszony szerelmese – és Salamon, aki elszerette a
menyasszonyt a pásztortól. Azonban lehetséges magát Salamont tekinteni a pásztornak
…, hiszen Salamonnak sok nyája volt7.
A könyv célja az emberi szerelem és a házasság dicsérete. Ez ugyan első pillantásra külö-
nösnek tűnik, de ha jobban meggondoljuk, nem meglepő, hogy Isten egy olyan könyvet is
fölvett a bibliai kánonba, amely a házastársi szerelem szépségét és tisztaságát írja le. Isten
teremtette a férfit és a nőt8, s ő hozta létre és szentesítette a házasságot 9. Mivel a világ
olyan alávaló módon tekint a szexre, annyira kitartóan ferdíti el és használja ki, s oly sok
házasság bomlik fel a szeretet, az elkötelezettség és az odaszánás hiánya miatt, jó, hogy
van a Bibliának egy olyan könyve, amelyben Isten a házastársi szerelmet mint egészséges
és tiszta dolgot mutatja be.
A mű szerzője és keletkezési ideje
Az Énekek 1:110 Salamonnak tulajdonítja a könyvet. A könyvben hat további vers említi
őt név szerint11. Úgy is szó esik róla, mint a „király”-ról12. A szerző beszél a király drága
gyaloghintójáról13 és a királyi kocsikról14, ami megerősíti, hogy a könyvben említett sze-
relmes nem más, mint a király. Salamon szerette a természetet 15, így az Énekek énekében
levő számos utalás, mely a növényvilágra, az állatvilágra és más természeti dolgokra vo-
natkozik, megerősíti, hogy ő a szerző. A könyv tehát valószínűleg Salamon uralma ide-
jén, Kr. e. 971 és 931 között keletkezett.

7 Préd 2:7 „Szereztem szolgákat és szolgálókat, voltak házamnál született szolgáim is. Marhacsordám és
juhnyájam is több volt, mint mindazoknak, akik elődeim voltak Jeruzsálemben.”
8 1Móz 1:27 „Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és
nővé teremtette őket.” 1Móz 2:20-23 „Így adott az ember nevet minden állatnak, az égi madaraknak és
minden mezei élőlénynek, de az emberhez illő segítőtársat nem talált. Mély álmot bocsátott azért az ÚRis-
ten az emberre, és az elaludt. Akkor kivette az egyik oldalbordáját, és húst tett a helyére. Az emberből ki-
vett oldalbordát asszonnyá formálta az ÚRisten, és odavitte az emberhez. Akkor ezt mondta az ember: Ez
most már csontomból való csont, testemből való test. Asszonyember legyen a neve: mert férfiemberből vé-
tetett.”
9 1Móz 2:24 „Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté.”
10 „Énekek éneke. Salamoné.”
11 Énekek 1:5 „Jeruzsálem leányai! Én barna vagyok, de szép, olyan, mint Kédár sátrai és mint Salamon
szőnyegei.” Énekek 3:7.9.11 „Nézd, Salamon gyaloghintója az, hatvan vitéz van körülötte Izráel vitézei
közül! … Gyaloghintót csináltatott magának Salamon király Libánon fáiból. … Jertek ki, Sion lányai,
nézzétek Salamon királyt a koronával, mellyel megkoronázta anyja nászának napján, szíve örömének nap-
ján!” Énekek 8:11-12 „Szőlője volt Salamonnak Baal-Hámónban, szőlőjét őrökre bízta, mindegyikük ezer
ezüstöt hozott a termésért.”
12 Énekek 1:4.12 „Vigyél engem magaddal, fussunk, vezess a szobádba, királyom! Ujjongva örüljünk veled,
emlegessük bornál is jobb szerelmedet, méltán szeretnek téged! … Ha a király az asztalnál ül, nárdusom
árasztja illatát.” Énekek 3:9.11 „Gyaloghintót csináltatott magának Salamon király Libánon fáiból. …
Jertek ki, Sion lányai, nézzétek Salamon királyt a koronával, mellyel megkoronázta anyja nászának nap-
ján, szíve örömének napján!” Énekek 7:6 „Fejed olyan, mint a Karmel, és fejeden a haj, mint a bíbor; egy
királyt tartanak fogva fürtjei.”
13 Énekek 3:7-10 „Nézd, Salamon gyaloghintója az, hatvan vitéz van körülötte Izráel vitézei közül! Mind-
nyájan kardforgatók, gyakorlott harcosok, mindegyiknek kard van az oldalán, nem rettegnek éjszaka sem.
Gyaloghintót csináltatott magának Salamon király Libánon fáiból. Oszlopait ezüstből csináltatta, támlá-
ját aranyból, ülését bíborból, belsejét szeretettel hímezték Jeruzsálem lányai.”
14 Énekek 6:12 „Észre sem vettem, amikor Ammínádíb kocsijába tettek engem.”
15 1Kir 5:13 „Beszélt a fákról, a libánoni cédrustól kezdve a falból kinövő izsópig, és beszélt az állatokról, a
madarakról, a csúszómászókról és a halakról.”

2/4
 Bevezetés az Énekek énekébe
Vannak, akik csodálkozva kérdezik, hogyan írhatott Salamon egy olyan könyvet, amely a
házastársi hűséget dicséri, amikor ő annyira hűtlen volt, hogy 700 feleséget és 300 másod-
feleséget szerzett16. Erre talán az a válasz, hogy az Énekek énekében szereplő „menyasz-
szony”, akivel házasságot kötött, az első felesége volt. Ha ez igaz, akkor Salamon nem
sokkal az esküvő után írhatta a könyvet, mielőtt a többnejűség bűnébe esett volna.
Az Énekek énekének egyes magyarázói feltételezik, hogy a könyvbeli hajadon a fáraó leá-
nya volt17. Azonban az Énekek énekében szereplő menyasszonyt a szerző sehol nem ne-
vezi királynőnek. Ez a leány valószínűleg Libánonból származott18, nem pedig Egyiptom-
ból.
A könyv egysége
A Szentírás sok magyarázója szerint ez a könyv antológia, azaz olyan szerelmi dalok
gyűjteménye, amelyek nem kapcsolódnak egymáshoz, és nem tartalmaznak tanítást.
Azonban több érv szól a könyv egysége mellett:
(1) Az egész könyvben ugyanazokról a szereplőkről olvasunk: a menyasszony, a vő-
legény és Jeruzsálem leányai.
(2) A könyvben lépten-nyomon hasonló kifejezésekkel és szóképekkel találkozunk.
(3) A kizárólag ebben a könyvben fellelhető héber nyelvtani furcsaságok egyetlen
szerzőre vallanak.
(4) A könyv témájának kibontakozása azt mutatja, hogy egységes műről van szó,
nem pedig gyűjteményről. Amint korábban megállapítottuk, a könyv logikai fel-
építése a következő: az udvarlás, a nászéjszaka, a házasság kiteljesedése.
VÁZLAT

I. Felirat 1:1
II. Az udvarlás 1:2-3:5
A. Bevezetés: vágyakozás, bizonytalanság és dicséret 1:2-11
1. Vágyakozás 1:2-4
2. Bizonytalanság 1:5-8
3. Dicséret 1:9-11
B. A szerelem erősödése és hevessége 1:12-3:5
1. Kölcsönös dicséret 1:12-2:6
2. Refrén 2:7
3. Egy vidéki kirándulás 2:8-17
4. A menyasszony fél, hogy elveszíti szerelmét 3:1-4
5. Refrén 3:5
III. Az esküvő 3:6-5:1
A. A lakodalmas menet 3:6-11
B. A nászéjszaka 4:1-5:1

16 1Kir 11:3 „Volt neki hétszáz főrangú és háromszáz másodrangú felesége. Feleségei elhajlították a szívét.”
17 1Kir 3:1 „Salamon veje lett a fáraónak, Egyiptom királyának, mert elvette a fáraó leányát. Dávid városá-
ba vitte, míg be nem fejezte palotájának, az ÚR házának és a Jeruzsálemet körülvevő várfalnak az építé-
sét.”
18 Énekek 4:8 „Jöjj hozzám a Libánonról, menyasszonyom, jöjj hozzám a Libánonról! Nézz le az Amáná
csúcsáról, a Szenír és a Hermón csúcsáról, az oroszlánbarlangoktól, a párducok hegyeiről!”

3/4
 Bevezetés az Énekek énekébe

1. A menyasszony szépsége 4:1-7

2. A király kérése 4:8
3. A király dicséri menyasszonyának szerelmét 4:9-11
4. A király dicséri menyasszonyának tisztaságát 4:12-15
5. A házasságot megpecsételő nemi egyesülés 4:16-5:1
IV. A házasság kiteljesedése 5:2-8:4
A. A közöny és annak megoldása 5:2-7:1
1. A baj: a feleség közönye és a férj távolléte 5:2-8
2. A férj vonzó tulajdonságai 5:9-16
3. A férj a kertben 6:1-3
4. A kibékülés: a férj dicséri kedvesét 6:4-7:1
B. A feleség személyének és szerelmének dicsérete 7:2-11
1. A feleség bája 7:2-7
2. A férj vágya 7:8-10
3. A kölcsönös birtoklás refrénje 7:11
C. A feleség hívogatja szerelmesét 7:12-14
D. A feleség még bensőségesebb kapcsolatra vágyik 8:1-4
V. Összefoglalás: a szerelem és ereje 8:5-7
A. A szerelem ábrázolása 8:5
B. A szerelem magyarázata 8:6-7
VI. Utóhang 8:8-17

4/4