P. 1
A Masszazs Gyakorlata

A Masszazs Gyakorlata

5.0

|Views: 2,071|Likes:
Published by fferi

More info:

Published by: fferi on May 17, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/02/2013

pdf

text

original

J

Koltaine Balazs Eva

A MASszAzs GYAKORIATA

A MASszAzs GYAKORIATA

Kohalne Balazs Eva

Semmel we is Egyetem Egeszsegugyi F6iskolai Kar Budapest

J

BEVEZETES

A masszazs fogalma

A rnasszazs a test feluleten meghatarozott fogasokkal es kezelesi cellal alkalmazott mechanikai inger, amelyre kialakul6 szervezeti valaszreakcio a fizikalis gyogyhatas,

Rendszertanilag a termeszeti, elsdsorban a fizikai energiat felhasznalo terapiak csoportjaba tartozik, s ezzel a fizioterapia szerves reszet kepezi, 'Ierapias hatasat a tobbi fizioterapias gy6gym6ddal egyiitt fejti ki, melyek osszetartozasat az 1. abra mutatja.

Aftzikai gyogymodok felosztdsa Ladeburg szerint

lnhalaclos

Ultrahang terapia

Masszazs

Fototerapla

Elektroterapia

Klimatoterapla

Mechanoterapla Hydroterapia

1. abra

A masszazs ingerei ktizvetleniil, mechanikai iiton, es ktizvetetten az idegrendszer utjan hatnak a szervezetiinkre. Eziiton befolyasolhatc a belso szervek funkcionalis mukodese., valamint a szovetek ; bdr, kotdszovet, izomsztivet pota. Terapias hatasa alapjan fontos szerepet jatszik a megelozesben, es a rehabilitacioban.

J

I. ALTALANOS RESZ

A masszazsformak rendszerezese

GyogymassZlizs

Kizarolag csak tcrapias cellal alkalmazou kcze16 eljaras, mel yet ez a jegyzet reszletesen targyal.

A gyogymassuizs [elosztasa

1. Klasszikus sved masszazs

2. Reflexzona masszazs:

- szegment rnasszazs

- kOl6szoveti rnasszazs

1. A klasszikus sved masszazs helyi hatdsti tenipia, ami kozvetlenul, lokalisan hat a szovetekrc, mindig a kezelesi terilleten.

2. A reflexzona rnasszazs kiizvetett uton, reflexesen, az idegrendszeren keresztul fejti ki hatdsdt. A terapias hatas nem ott jon letre ahol kezelunk, hanern attol mindig tavolabban fekvd szervekben es szovetekben (tavolhatas).

Sportmasszdzs

A sporueljcsltrnenyek fokozasara, az izomanyagcsere novelesere alkalmazott masszazsforma,

Higienikus masszazs

Gyogyfurdokben alkalmazzak, frissit6, kondicionalo hatasa miatt.

A masszazs tortenete

A masszazs egy regi, differencialt gy6gym6d, arnit ennek az sodik feleben isrnertek el igazan, bevezetve a klinikum szamos

A masszazs evszazadokon at fejlodott, az ernpiriabol a tucjOlmilnylSJil'iIill'rn!1lZ~W,j es elettanilag megalapozott m6dszerekig. A rnasszazs IJvok'~rf'il

nete a legregibb id6kig nyiilik vissza.

VERSION

I.e. 4000 Indidban

Lcteztck mar fLird6k, sportcsarnokok. A masszazst cgeszscgiigyi kczclcskent ismertek el, s a joga rcndszer mcllett alkalmaztak.

I.e. 3200, Okori Egyiptom

A faraok uralkodasa idejen jelcnt meg az else uszast crtelmezo hieroglifa. HERODOTOS Egyiptomot tartotta a lcgegeszsegesebb orszagnak, rncrt a beregsegek megelozeset szolgalo orvosi kuluira fcjlett volt. Az cmbcrek egeszseges eletmodjahoz hozzatartozott a rnasszazs es a testmozgas.

I.e. 2700, Kina

A masszazsrol szarmazo adatok a hires Kong-Fu feljegyzesekbdl vannak, tudjuk, hogy massz6rjeiket hosszu eveken at kepeztek es ennek titkar, mint a porcelanegeteset, szigonian 6riztek. A TAO (vilagbolcsesseg istensege) papjai oktattak a gimnasztikat es kepeziek a masszoroket. A Kong-Fu Ieljcgyzesck utalnak nehany rnozgasgyakorlatra es rnasszazsformara.

I.e. 460-370, Gorog-r6mai kultiaa

A szervczet egeszscgcs rruikodesenck eloscgttcscrc friss kveg6t, JO taplalkozast, testmozgast, gyogyfurdoket es rnasszazst ajanlouak, HlPPOKRATESZ, i.c. (460-377) maga is alkalrnazta a masszazst, szerinte minden orvosnak CI1Cnie kellett hozza, Munkajaban: .Dc officina medici" beszarnol ezzel kapcsolalos tapasztalatairol. J61 ismcrte a fiird6 es ivokura gyogyhatasait. A kczdetlcgcs vizgyogyaszatot elrneleti alapokra fckrcue A kronikus betegcknck ftirdill CS masszazst javasoh. Fontosnak tartotta u masszazs ,;s II lIIo::gli.1 egyiiucs JIl1IVsat.

/ e /09-130, Ramo; Birodalom

A romai kor Icgnagyobb orvosa, (iALENUS (r.c, 1(0) volt az egeszscgugyr tclvilagosita« clsd kepvisclojc, Al. .Egeszseg rncgovasarol'' cnmi munkajaban kiiejti, hogy a ICmlCS7.ct maga gyogY11, s az orvosnak rei kcll ismcruie es scgircm a tcrmeszct gyogyhatasait, Arveuc lIIPPOKRATr~SZ tauait, s "Tripsis" cimf munkajaban javallatokat allftou rei a llIas~zazsra. (jJ Illa!'tsl.lzsrog:isokal VClI:tctt I'C, S czekct gimnasztikaval kombinalta,

A masszazs tehat a legrcgibb gyogyeljarasok kozc tartozik. nck S70 szerinti fordftasa gyurast jeleru, arnely a nok) a lorna mellen alkalrnazott masszazst, az kcringes javitasat, es a rnozgaro szervrcndszer

o V~ I?~

%

REGISTERED <}

VERSION

IX.szazad,arabok

Az arabok tovabbvittek GALENUS tanait, s a masszazst gimnasztikaval kombinaltak, Ebben az idoben az arab iskolak magasabb szinttiek voltak, mint az eur6paiak.

Salernoi iskola

Egeszsegvedelemmel, ezen beliil a mozgassal es rnasszazzsal foglalkozott.

Reneszansz

Emberkozponnisaga az antik vilag gyogyit6 gondolatait folytatta, s vitte 10- vabb, Ezi tilkrozik HIERONYMUS paduai tanar modemnek hato gondolatai:

"De arte girnnastica" dmii rrulveben a testedzes egeszsegmegorzd hatasat hangsulyozza.

XII. szazad

FRANCIS FULLER brit orvos a masszazst es a testgyakorlast mar a gyogymodok k6ze sorolja.

XVszazad

NICOLAS ANDRY francia orvos Ir a prevenciorol, a tarto-mozgato szervrendszer funkcionalis szereperdl.

1517-1590

AMBROISE PARE fiziologiai es anatomiai ismeretekre alapozta a masszazst, s mint gyogyito eljarast Ir Ie.

1600, PARACELSUS Nemetorsuigban

szinten az anatomiai es elettani alapokat latja fontosnak, sPARE-val azonos nezeteket vall.

A XVIII. szazadtol

a masszazs mint mechanikai uton kivitelezett eljaras, mechanoterdpia neven valik ismcrtte, A masszazs szo francia eredeni, bar eredetere tekintve kulonbozo nezetck vannak.

A massszdzs sz6 gyokerei: gorog, arab, szankszrit. Vilagos teral igazan nincsenck. A tulajdonkeppeni masszazs szot szazadban a franciaktol vettek at a fogasok elnevezesevel

MogyororsZllgo11 MA.TYUS pAL

a hippokrateszi eszmekre alapozva az egeszseg kulcsat a testrnozgasban, a helyes taplalkozasban, valamint a fiird6kben es a rnasszazsban latta.

A masszazs fejlodese a XIX. szazadban

A mechanoterapia tertileten az un. "sved korszak" kezd6dtitt, P.H. LING (1776- 1839) sved viv6mester es tornatanar munkajaval, A masszazsfogasok osszegytijtesevel es rendszerezesevel megadta mai formajat, mel yet klasszikus sved masszdzsnak nevezunk,

Stockholm ban gimnasztikai centrumot Ietesftett, s itt oktatta ismereteit a masszazsrol es a gimnasztikarol, LING m6dszere impulzust adott a masszazs fejlodesenek Europaban, M6dszere ismertte vall, technikajat az amerikaiak is atvetlek.

A LING szerinti rnasszazst Amsterdamban METZGER (1839-1901) vitte 10- vabb, osszegyfijtve az addigi tapasztalatokat, a fogasok hatasrnechanizmusat es javallataitleirva.

1875-ben MOSENGEIL Berlinben is METZGER utjatjarva, uta Ie a rnasszazsr61 osszegytljtott tapasztalatokat, Felvetette, hogy a masszazs soran beszelhetilnk-e mechanikus hatasokon kivill reflexes idegi hatasokrol is ?

A XIX. szazad vegen HOFFA Nemetorszagban LING rnodszeret fejlesztette tovabb, tapasztalatait lefrta es tanftvanyainak tovabbadta. A sved masszazst izi.ileti mobilizacioval kombinalta, 'uta Ie el6sztir a masszazs helyi es tavolhatasait. 1893-ban a "Masszazs kezikonyve" cirnfi munkajaban az ujabb technikakat gytijti ossze.

Leirja oz ot alapfogast, melyeket ma is tanitunk:

I. effleurage

2. petrissage'

3. frietio

4. tapotment

5. vibratio

- simitas

- gyuras

- dorzsoles

- iittigetes

- rezegtetes, vibracio

HOFFA tanitvdnya BOHM 1911-bell konyveben leirta a s azokat fenykepekkel illusztralta.

10

VERSION

Masszazskepzes

IB90-ben WILLIAM MURELL londoni klinikus vezette be el6szor a masszazskepzest, Az orvosi egyetemeken es klinikakon az orvoskepzes resze lett. Igazolta neorumuszkularis, hurnoralis es vaszkularis hatdsait.

Velemenye szerint: .. Ha a rnasszazst egy tudornanyosan szakkepzett orvos alkalmazza, aki ennek a kezelesnek a birtokaban van. eredmenyt erhet el, de egy tudatlan empfrikus kezeben, gyatra felcsermunka lesz."

A masszazs m6dszertana folyamatosan fejl6dtilt. A regi indikaciok mellett a XX. szazad els6 evtizedeiben a rnasszazzsal foglalkozo szakemberek mind tobb hatast es alkalmazasi teriiletet tartak fel,

A masszazs mar nemcsak a .. gyuras" fogalrnat olelte fel, hanem a klasszikus rnasszazs mellett egyeb specialis masszazsfajtak is kialakultak.

I898-ban HEAD felfedezte a bOrtakar6 es a bels6 szervek kozotti reflektorikus kapcsolatot es szegmentalis osszefilggeseket. (Head z6n3k)

J9I7-ben MACKENZIE ezt tovabbfejlesztve, bebizonyitotta a belsd szervek es az izomzat kozotti reflektorikus kapcsolatot. (Mackenzie zonak)

XX.szazad elso evtizede, Reflexzona masszazs

HEAD es MACKENZIE kutatasai az idegreflektorikus hatasokra epi.il6 szegmentrnasszazs alapjait tettek le, A szegmentum derrnatomajaban es myotomajaban mutatkozo elvaltozasokra specialis masszazsfogasokkal hatva, a szervek funkcionalis zavara befolyasolhato, Ezert ezt a masszazsformat .. reflexzona masszdzs" neven Irtak Ie.

Az G kutatasaikat GLASER e.f DALICHO fejlesztette tovabb, 1952-ben megirt konyvevel, ame1yben a szegmentmasszazs elmeletet es gyakorlatat foglaljak ossze

A reflexzona masszazs rnasik nagy ismer6je es leir6ja ELISABETH DICKE nemet gyogytortuisz, aki J929-ben kidolgozta a kOtoszoveti massuizs elmeletet is specialis gyakorlati technikdjdt.

A freiburgi Orvostudornani Egyetem klinikajan w. KHOLRAUSCI is H. TEIRICH LEVBE iranyftasaval 10 even at dolgozott a pontos tcchnika kidolgozasan. A kotoszoveti masszozs neurovegetatlv utOIl befolyasolja a belsii allapotot'/unkcionaiis zavarot.

Munkajar61 konyveben .. Az en kOtoszoveti masszazsom" si tapasztalatait.

VERSION

A masszazs hatasat kutatttak a rnuszkuloszkeletalis elvaltozasok vonatkozasaban is. Kozeppontba keriilt a kerniai es fizikai myalgia terapias lehetdsege, melyet Shade es Lange kutatott.

1904-ben GOWERS foglalkozott a fajdaimas izomtenlletekkel, melyeket fibrositis gyujtofogalom ala rendezett.

1926-ban KlRSCHBERG a "Masszazs es gyogytorna" cfrrul kezikonyveben a masszazs es mozgas kombinacioirol fr, Bevezette a nyujtasi tiinet fogalrnat, s megallapitotta, hogy a masszazs nemcsak az izmok hipertonusat befolyasolja, hanem a nyirokkeringest is.

1929-ben RUHMAN kifejleszteUe az un. ujjbegy rnasszazst, valamint Mreltol6 fogasokat alkalmazott, Fogasai hasonlftottak a kotoszoveti masszazs fogasaihoz, s hatasaban neural is es vegetatfv uton befolyasolta az adott kepleteket, 1947-ben JAMES CYRlAX angol ortoped oevos ismertette a Iagyreszek kezelesenek manualis technikajat, az un. mely masszazst. 1950-ben kiadott .Kezeles manipulacioval es a mely masszazs" cfrmi konyveben lefrja az indikaciokar es a pontos manual is technikat, Ez volt az elsa ktinyv, mel yet fizioterapeutak szamara irtak.

A masszazs elmelete es gyakorlata egyre differencialtabbal vall, mind tobb kutatas targya lett a masszazs anat6miai es eleuani osszefuggese, hatasmechanizmusanak minel jobb megisrnerese.

A masszazs hatasteruletel

A gy6gymassziizs kiiIonbozo formai a Mr. kotoszovet es'izornszoveten kereszliil fejtik ki helyi es tavolhatasaikat.

A hatasmechanizmus megertese erdekeben nezzuk meg a fontosabb anat6miai es elettani vonatkozasokat.

Hamreteg

A hamsejtek anyagcsereje diffuzid utjan tortenik, amely igen csekely, s fgy a sejtek fokozatosan degeneralodnak, s benniik kis reakciokepessegn anyag. szaru keletkezik. Ezt a borregeneracios folyamatot a masszazs rnechanikai hatasa gyorsitja.

12

Irhareteg

A hamsejtek alatt kozvetlenul fekvt'i ktitoszoveti reteg, san kapcsol6dik. Az irhareteget laza kotoszovet tolti van a melyebben fekvt'i lagyszovetekkel.

Az irhaban nagy mennyisegti kapillaris halozat talalhato, melyek a masszazs soran megnyilnak (shunt hatas) es reszt vesznek a szisztemas keringesben,

Kotoszovet

A kotoszovet a tamasztoszover egyik alaptfpusat kepezi, melynek vedo, szfiro, tisztft6 es gatl6 funkcioi vannak.

A kotoszovet felepitese - fibroblasztok, melynek funkci6ja a kotdszoveti rostok termelese; kollagen, retikularis, elasztikus rostok, valamint a gelszeni mucoproteidek termelese, - fibrocytak, a fibroblasztok inaktiv formai

- sejtkozotti allomany, melynek kepzese es lebon-

tasa egyensulyban van.

- mastocytak, hfz6sejtek, melyek a hisztamin termeleset biztositjak, s ezzel a kapillarisok vazodilataciojat valtjak ki.

1. Kollagen rostok - tornott, szabalyosan rendezell rostok (szalagok,

inak)

- tomott, szabalytalanul rendezett rostok (kapszula, fascia, b6ralatti laza kotoszovet)

2. Elasztikus rostok

- nyu jthatoak, elastint tartalrnaznak, az arteriak falat belelik, valamint a gerinc szalagrendszereben es a lig. nuchaeban talalhatok.

3. Retikularls rostok

- a belso szervek megtamasztasat biztosftjak es a mirigyekben talalhatok (halozatos szerkezet)

4. Alapallornany

- a sejtek es rostok vfzben diis, kocsonyaszeni anyagba (proteoglikan) vannak agyazva, s ez biztosftja a bdralatti szovet normalis turgurat, rugal mas feszesseget

- a sejtkozotti allomany 70%-ban vizet, valamint szenhidratot es amin6savat amely biztosftja a (gelszenl anyag).

A k6t6sz6vet alacsony metabolizmusa miatt kevesebb tapanyagot igenyel, ezert lassan gyogyulo szovet, melynek nines erhalozata, igy verellatasa rossz.

Az alapdllomdny funkcio]a: - diffuzio utjan tMen6 taphillis,

- a rostok kozotti tavolsag fenntartasa,

- a mikroadheziok megelozese,

- a kollagen rostok k6z6Ui kenes (lubrikacio)

es csiiszas biztositasa.

A kollagen rostok szerepe: - az izomesoportokat k6riilvev6 k6t6sziivet eltolasi reteget kepezik, valamint az izomrostokat kotik ossze,

- seriiles utan hegesedik, az uj kollagen akadaIyozza a regi rmlkodeset.

Izomszovet

Az izom kontraktilis szerkezete vastag miozin es vekony aktin filamentumokhOI all. Az izomkontrakci6 (izomaktivftas) a miozin es aktinszalak kozotti kereszthidak kepz6desevel indul meg.

A vazizmok miofibrillumokat tartalmaznak, amelyek vekony es vastag filamentumai szarkomerekbe rendez6dnek.

Az izomrostok kotegekbe rendezettek, kozotttlk k6t6sz6veti vaz (perimysium) van, amely az izom Ieluleten rostos kotoszoveti retegbe megy at. Ez a k616sz6- Yeti reteg valasztja es hatarolja cl a kornyezetetol, s egyben biztositja a rostok egyrnason ttirteno elcsuszasat, szabad mozgasat, Az izom hasa inas almenetet kepez, amely az izom kotoszoveti vazanak Iolytatasa, Kollagen rostokbol cptll fel, rnelynek igen nagy a szakil6 szilardsaga es nehezen nyiijthato. Az izmok tapadasi pontjanal a csontos alapallornanyba septumokkal rogzill, letapadasra hajlamos.

A fajdalom elettana

A fajdalomcrzes mindennapos jelenseg, amely a szervezct vahja ki. A fajdalom szubjektiv elrneny, ezert annak mel!:haltM Lefrhato a fajdalom eredete, milyen palyakon halad, befolyasoljak a fajdalom kilszobot, a fajdalom

v~ i?0'

~

REGISTERED ~

VERSION

14

A fajdalomanalizator periferias reszel

Specifikus receptorok: szabad idegvegzodesek vagy nociceplorok

Elhelyezkedesiik: - bdrben

- nyalkahartyaban

- izomban, erfalban

- izuleti lokban, szalagban

- zsigerek falaban

Mi vaitja ki a nociceptorok ingeriiletet?

1. Szoveti karosodas: - bradykinin, hisztamin felszabadulas

- prosztaglandinok 2. A szoveti verellatas hianya

A masszazs szempontjabol ismemiink kell a hOrhOl, izomb61, inakb6l, izuleti tokb61 kiindul6 fajdalomerzekelest.

Milyen tenyezok befolydsoljak az izomuinus fokozoddsat?

1. Lokalis tenyezok mint lejsav szaporulal, k6ros anyagcseretermekek felszaporodasa, reflexes iiton izomvedekezest, fokozott t6nust v8..ltanak ki az izmokban. Az izomrostok k6rosan megfesziilnek es a benniik futd erek es idegek nyomas ala keriilnek, verellatasuk remlik, de anyagcserejuk fokozodik, Ez tovabb noveli a k6ros anyagcseretermekek felszaporodasat, amely az ott fekvo nociceptorokat ingerli, s ezzel reflexesen kivaltja a fcijdalom es izomt6nus kapcsolataban kialakul6 circulus vitiosust.

2.A tapintasi es fajdalomerzo receplorok ingerlesevel a myotatikus reflex fokozodasa valthato ki.

3.Psziches hatasok kivahhatjak a gamma motoneuronok aklival6dasal (fels6bb idegi kozpontok), amely az izmok feszes, tonusos 3.llapotahoz vezetnek,

A bor erzekel6 funkci6ja

A hOr legnagyobb kiterjedestl erzekszervunk, amely a kulvilag ingereivel kozvetleniil talalkozo b6rfelszin es nagy mennyisegti receptort larlalmaz. Ezek a nyomas-, hO-, tapintas-, es fajdalomingerek erzekelesere m6dosult sejtek, ill. csupasz idegvegztidesek.

Anatomiai felepftesuk es killonbozfi funkcionalis (.r7('Jn~n"~(.,,,i portosfthatok tapinto, nyomas, h6 es fajdalomerzeke16 rec:eptOf1:!m

Tapintaserzekeles

A Mr es ezzel egyiltt a tapintoreceptorok enyhefoku alakvaltozdsanak kovetkezteben jon letre, A tapintasi pontokban egy-egy specialis vegkesziilek helyezkedik el: ilyen pI. a kozvetlenul a hamreteg alatt taIalhat6 tojas alakii kepler, amelyben egy idegrost vegz6dese van feltekeredve, ezt nevezik MEISSNER testnek, illetve a hamsejteket cseszealjszenl megvastagodassal reszben korulvev6 idegrost a MERKEL test. A tapintasban jelentos szereptik van a sz6rtusz6ket korillvev6 idegvegzddeseknek is.

A 2. abra mutatja a hOc kLilonbOz6 receptorait,

J. Merkel test,

2. Pacini test,

3. Meissner test,

4. szIJrliisz/J receptor,

5. tapintdsi korongok,

6. RujJini-vegzlJdes

2

, I 11 ~
1 .. 5 6
2. abra
A bor receptorainak vdzlatos abrazolDsa A legals6 retegben talaIhat6 a VATER-PACINI test, amely a nyomasi ingereket erzekeli,

A fajdalominger specifikus receptorai a NOCICEPTOROK, den egyes retegeben megtalalhatok. Jelentdseguk igen sit6 ingerhatast jeleznek, s ezzel kivaltjak a szervezet

chanizmusait.

~ REGISTERED ~

VERSION

ADDS NO

~ WATERMARK e

~ CJO

~.

t_dr\~e

16

A tapintas pszichofiziologiaja, amelyet nevezhetiink ugyis, mint "KUT AN KOMMUNIKACI6" • amely a kornyezet targyainak megismereseben valamint az emberek kozotti kontaktus kialakitasaban jatszik szerepet.

A masszazs terapiaban a tapintas minosege meghatarozo a beteggel valo jo kapcsolat kialakftasaban, s ennek alapjan a terapia hatekonysagaban is.

Erzopalyak

A b6rb6l. izombol, iziileti kepletekbdl kiindul6 ingeriiletek erz6palyakon at erik el a kozpontot, ahol az egyedi erzetek mint; nyomas, luizas, tapintas, tolas stb., egyseges erzeklette integralodnak.

A receptorokbol kiindul6 idegek belepnek a gerincvel6 hats6 szarvaba, arnelynek egy resze gerincve16i reflexivet zar be, rnasik resze a fel6sbb kozpontok feIe vezeti az ingeriiletet.

Ha egy adott erzesfeleseg (tapintas, hidegerzekeles) a normalishoz viszonyitva fokozottabban ervenyesul, hyperalgezidrol, ha csokkenten, akkor hipeszteziarot beszelunk.

A fajdalomingeriilet terjedese a gerincvel6ben

A fajdalomerzd vegkesziiJekb61 A-delta es C rostok szallftjak az ingeriiletet a kozpont fele, (Aegyorsvezetesti, C=lassti vezetesti rost).

Fajdalomerzo kozpontok

Az erl:6palyakon a gerincvel6b61 az agykereg fele halad6 fajdalomingerttlet eldszor a talamusz magvaiban kapcsolodik at, innen a specifikus fajdalomingeriiletet vezet6 rostok harem iranyba mennek:

- parietalis kergi rnezd

- limbikus kereg,

- homloki lebeny

- hipotalamusz

A fajdalomerzet modosltasa

A fajdalom csokkenneseben a gerincveloi fajdalom-zsilip. zetben kepz6d6 fajdalomcsillapito anyagok (endorfinok)

A Melzack -Wall Iele kapuszabalyozasi elmelet

Regi tapasztalat, hogy a fajdalomerzet csokken a fajdalmas terillet feletti bOr dorzsolesere, a test meghatarozott pontjainak ingerlesere (akupunknira, masszazs, elektromos kezelesek stb.), illetve a figyelem mas iranyu Iekotottsegevel.

A gerincveldi belsd analgezia szinaptikus galhis uljan jon letre, A fajdalomerzeleI tovabbfto (T) neuron aklivitasat egy gerincvel6i gatl6 neuron utjan fekezni kepes,

A gat16 neuron olyan transzminert termel, amely a T neuron aktivilasat csokkenti. Specifikus szinaptikus gatlassal mersekelhetd a fajdalomingertilet attevodese a T sejtekre,

A gerincveloi fajdalom zsilip

A bOr mechanoreceptoraib61 kiindul6 A-delta rostokon kereszttil befolyasolhato a fajdalorn gerincvel6i integracioja,

Az A-delta afferenseken at futnak be a masszazs mechanikai ingerei, melyek a leszall6 palyak vegzedeseivel egyiitt aktivaljak a gal16 idegsejteket, praeszinaptikus giitbissal merseklik a fajdalom ingertilet auev6deset a C rostokrol a T idegsejtre.

A fajdalomingeriilet tovabbftasa egy ellenorzo zsilip mechanizmuson keresztiil mtlkodik,

Egy felsobb zsilip mechanizmus is szflri a tovabbftott es befogadott fajdalomingenllet mennyiseget,

Fajdalomcsillapit6 anyagok

Tartos fajdalom eseten a kozponti idegrendszerben, az agytorzsben a hipofizis eliils6 es kozepso lebenyeben fajdalomcsillapit6 anyagok szabadulnak fel. Ezeket az opiumszerti peptideket, endorfinokat specialis sejtek szerepiik a fajdalomerzes tonusos gatlasa,

18

II. KLASSZIKUS SVED MASSzAzs

A Klasszikus sved masszazs elettani hatasa]

Az emberi testet er6 mechanikai ingerek kozvetlen es kozvetett uton befolya- : soljak a szovetek mfikodeset. Hatdsuk elsdsorban helyi hatds, amely kozvetlenill befolyasolja a venas es nyirokkeringest, valamint kozvetetten hat az arterias keringesre es az izomt6nusra.

Kuzvetien hatasok

A venas is nyirokkeringes befolydsoldsa

A bOr kiils6 felszfnen a1kaImazott kompresszi6s ingerek novelik az izom kontrakci6jat, s ezen kereszttll a szoveti nyornast is. Ezzel az izmok k6zott fut6 venakban a venas nyomast emeli, ami a keringes fokozodasahoz vezet (pumpa effektus),

A valtakozo erossegG kompresszi6 a nyirokkeringes gyorsulasat segiti. A hidrodinamikai folyadekcsere eseten az intersticialis folyadek terfogatanak csokkeneset, a pangasos vizenyf felsziv6dasat fokozza,

Kozvetett hatiisok

Lokdlis humordlis reakciok

Mechanikai ingerre a szovetekben vazoaktlv anyagok szabadulnak fel; hisztamin, bradykinin, melyek az erek falaban levo simaizomrostokat ellazitva az arteriolak es prekapillaris sphincterek tagulasat eredmenyezik, Ezzel Iokalis mikrocirkulacio novekedes jon letre, ami a bOr, bOralatti k6toszovet, harantcsikolt izmok oxigen es tapanyagellatasat javitja. Nagy szerepe van a tejsav elszallttasaban, killonosen a gyulladasos mozgasszervi betegsegeknel,

Arlerias rendszer:

- vazodilatacio

- fokozott kapillariz,ki6

- verterfogat emelkedese

- jobb O2 felhasznalas

- bOrhlperemia

Az lzomtonus szabalyozasa

A bor exteroceptorain, valamint az izom es iziileti proprioceptorokon keresztul, neuromuszkularis uton befolyasolhato az izmok tonusallapota,

A kivalto ingerek; tapintas, nyomas, hlizas. nyujtas. amelyek feliileti es mely szenzibilitast valtanak ki a receptorokban.

A receptorok ingerlesevel (izomorso, inors6) a gerincveloi reflexiveken keresztill szabalyozhatjuk az izmok tonusat, Megfelel6 fogasokkal befolyasolhatjuk a hyper es hypot6nusos izmokat.

Hypertonusos izmok lazitasa:

1. az izomors6 feszftettsegenek gatlasaval, az inors6 aktivalasaval

2. laza testhelyzettel

3.a fajdalornerzd receptorok ingerkuszobenek ernelesevel 4. megfeleld kutan kommunikacioval

Hypotonusos izmok erosilese:

1. az izomors6 aktivalasaval

2. az izom kontrakciojanak kivaltasaval

eel: az izmok normal tonusallapouinak kialakiuisa, az izomorso es inorso kOZOU; egyensidy visszadllitdsa.

A f6 elettani hatasok:

1. fajdalomcsokkentes a "Gate kontroll" alapjan es a fels6bb idegi kozpontokon keresztill

2. az arteries, venas es nyirokkeringes javftasa

3. az izomt6nus reflexes szabalyozasa,

A klasszikus sved masszazs altalanos hatasai

Nagyobb testfeliilet kezelesekor dltaldnos hatdst vdltunk ki az egesz szervezet-

ben. ~

- Pulzus frekvencia novekedes

- A legzes optimalizalasa

- A vemyornas szabalyozasa

- A test hOmersekJetenek ernelese

20

- Az acid6zis kemiai uton tOrten6 csokkentese vagy leepftese

- Az izom teljesitd kepessegenek javitasa

- A szervezet fizikai es psziches allapotanak javftasa

A KLASSZIKUS SVED MASSzAs ELEITANI HATAsAI

Kozverlen (direkt)

J

Kozvetett (reflexes)

A v~mis es nyirokkeringes fokozasa

a psziches aUapol javflasa

bradikynin, hisztamin felszabadulas

Helyi perrneabilitas fokozast el6segfl6 hatas reszorpci6l

J

1 izomtonus

, / szabalyozas

~

bt'irhipertmia, vazodilatacie, shunt halas

izomreladci6

pangascsokkentes oderna felszfv6dAs

tonus cslikkenl~s tonus fokozas

az art~rias keringes novelese a verterfogat emelese

a rmkrocirkulacio fokozasa

3. abra

A klasszikus svid masszdzs ileUani hatasai

A klasszikus sved masszazs celja

- A fajdalom circulus vitiosusanak megszakltasa

- A szovetek lokalis keringesenek javitasa

- A szoveti anyagcsere fokozasa

- Az izomt6nus norrnalizalasa

- A szervezet altalanos allapotanak javftasa

A klasszikus sved masszazs helye a komplex fizloteraplaban

A komplex fizioterapias kezelesek bevezet6 reszet kepezi az hidroterapias eljarasokkal egyiitt.

EI6kesziti a lagyreszeket (izmok, inak, k6t6szoveti ".~.II"_~ serules es fajdalomrnentes funkcionalis kezelesre,

VERSION

4.tibra

Aftijdalom circulus vitiosusdnak befolytisoltisa

reflexes vedekezd '"

~ izomspazmus ~

I t I

fajdalom --- SVED MASSZAZS - keringes valtozasa

TERApIA t ~

az oxigenellatas csokkenese

~

mozgasbesztlkttles

A klasszikus sved masszazst megelozo vlzsgalat

1. Ltithalo elvdltozasok

- bdrszin, bdrelvaltozasok

- bOr turgora

-izomt6nus

- deformitasok

- izuleti duzzanat, szoveti duzzanat

2. Tapinthato elvaltouisok. - bOrhOmerseklet

- kotoszovet eltolhatosaga eS.elemelhetosege

- izomt6nus (hyper-, hypot6nus)

- izomrostok eltolhatosaga

- az izmok nyomaserzekenysege

- szoveti duzzanat

- iztileti duzzanat

- az iziiletek nyomaserzekenysege

3. Merese.<; vizsgalatok - b6rhOmerseklet

-izomt6nus

-pulzus

=vemyomas

- izomkorfogat

22

A vizsgtilat jelentiisege:

1. a szoveti allapot felterkepezese

2. a fajdalmas teruletek felmerese (fajdaImas pontok)

3. a beteg altalanos allapotanak rnegitelese

4. a masszazs kezeles megtervezese (felepites, technika, dozfrozas)

A klasszikus svM masszazs fogasrendszere

SIMiTAs

A simft6 fogas a sved rnasszazs bevezetf es levezeto fogasneme, de egyben almenetet kepez a ktilonoozo fogasok kozou.

Hatdsa:

• bdrhiperemia kivaltasa

• attalanos nyugtat6 hatas

• a psziches kontaktus kialakftasa a beteggel (Kutan kommunikacio)

• a bOralatti kotoszovet sejtkozotti tereben levo folyadekgyillem felszfvodasanak el6segitese

• a vemis es nyirokkeringes fokozasa

A simftas soran tajekoz6dunk a bOr felszfnertil, az esetleges bdrelvdltozasokrol,

Kivietelezes:

• egesz tenyerrel

• terhelt tenyerrel

• az ujjak tenyeri felszfnevel

• kezMual

Irdnya:

• hosszanti (longitudinalis)

• harantiranyu (tranzverzalis)

Mindig az adott tesuaj disztalis veget61 a proximalis fele haIadunk, visszafele hangsiilytalanul dolgozunk. A simitast mindig centripetalisan a szfv fele, a visszaararnlas iranyaba vegezzilk.

Intenzitds: - - feliiletes es rnely

Ritmusa: -Iassu, egyenletes, folyamatos

DORZSOLES

A sved masszazs egyik legfontosabb fogasneme, amely eros ingerhatasaval killonbozd reakci6kat va It ki a szovetekben,

Hatdsa:

• az eddig nyugalomban levo kapillarisok kitagulnak es reszt vesznek a szisztemas keringesben (shunt hatas)

• a bOr, bdralatti kotoszovet es izom receptorok eros ingerlese, amely ingerek az erzo afferenseken keresztul jutnak a centrumba

• felvilagosttast ad a fajdalmas pontokrol, myalgias csom6kr6l

• mechanikai ingerei gyors fajdalomcsokkenest hoznak letre, ellenirritaci6val zarja a kaput (gate kontroll) a fajdalomingeriilet preszinaptikus gatlasaval

• a sirnftassal szemben megnovekedett aktivftast valt ki, s ezzel j61 alkalmazhat6 az izmok tapintasi leletfelvetelenel.

Kivitelezes:

• tenyergyokke!

• ujjbeggycl (II-ITI, III-IV ujjak)

• okclbezart kezzel

• kisujjszellel

Irdnya:

• korkoros, hosszanti iranyu

• korkoros, harantiranyd Ritmusa: - egyenletes, lassu, szabalyos Intenziuis:> feluletes es mely dorzsoles

GY(JRAs

A leger6teljescbb fogasnern, amely az izmok fcliiletcs es mely retcgeinek atdolgozasat teszi Iehetove,

Halasa:

• a gyun'is erfissegenek megfelelden az arterias keringes fokoz6dik, az izmok verellatasa 10-20 - szorosara is emelkedhet

• serkenti a nyirokkeringest, fokozza az an'va~:cslerl~r.

• a gyunis intenzitasa befolyasclja az .

• felszabadftja a letapadt izom es kol:os,~ov'el

• az izomrostok egymason val6

24

VERSION

Kivitelezes:

eaz izmot hiive1ykujj es a II-V ujjal kiemelve dolgozzuk at, egykezes es ketkezes gyurassal,

Technikdja:

e az izmokat a huvelykujj es a vele szembe helyezeU II-V ujjal, a rostlefutasra diagonalisan eltolva dolgozzuk at

e fontos, hogy rninel tobb izomrostot emeljiink ki es azokat megtartva folyamatosan dolgozzuk at.

Hibds technika: ha nem az izmot, hanem a bOr retegeit emeljiik lei, fajdalmat vall ki a szovetekben,

Irdnya: e hosszanti, az izom tapadasatol az eredesi pont iranyaba dolgozunk.

Megjegyzes:

e atrofias, inszufficiens izmokat kozepes erosseggel kezeljiink!

e a gyuras intenzitasa mindig az izom tonusallapotahoz alkalmazkodjon! e fajdalmat nem valthatunk lei!

e nem novelhetjuk az izom gorcskeszsegetl

Ritmusa: - szabalyos, cgyenletes.

VIBRACIO

A vibraciot lokalisan, kiscbb es nagyobb testfeluleten lehet alkalmazni. Ezzel a fogasnemrnel gyors es hatekony Iajdalomcsokkenres erhetd d.

Hatdsa: e nyugtato, fajdalomcsillapil6 cs lazft6 hatasa van,

e az idegkilepesi pontokon alkalmazva csokkenti az idcgck ingerlekcnyseget es fajdalmat,

e a melIkas tenileten alkalmazva a bronchusok szekreciojat segiti elo (jelentosege a mellkasi fizioterapiaban van)

Kivetelezese:

o

e III. ujjal, egy pontban az utolso ujjpercel(DIP) 90 -os szogben

lyezve a kezelendd felszfnre, a PIP es MCP iziileteket enyhen [ es rogzftve dolgozunk, o tenyergyokkel, • teljes tenyerrel.

Technikdja:

• fixalt vallal es konyokkel, valamint csukl6 es kezizuletekkel rnasodpercenkent 5-6 rezgest igyeksziink kivaltani, A vibraciot min dig a vallbol inditjuk el, majd vegigvezetjuk disztalisan a kez, tenyergyok, valamint az ujjak iranyaba .

A vibraci6 a kezelf reszerol nagy figyelmet es koncentraciot igcnyel.

Ritmusa:

• mindig a kilegzes fazisaban egyenletes, szabalyos, kis amplitud6jli, gyors rezgeseket valtunk ki.

KIRAzAs

A vibraciohoz tartozik a vegtagok, torzs, medence kirazasa, mint kiegeszitd fogasnem.

Hatasa:

• izomlazito, az iziileti tok es szalagok indirekt Iazftasa

• keringesfokozas.

Kivitelezese: • egy es ketkezes kirazas Technika:

• kisfokii oscillacios mozgassal, amely hullamszenl mozgas vegigterjed disztalis iranybol proximalis iranyba -, kezeljiik az erintett testreszt,

Ritmusa:

• egyenletes, szabalyos, kis amplitud6jli mozgatassal, ritmusosan razzuk fel az izmokat.

UTOGETES. PASKOLA.S

A bOr, boralatti kotoszovet es izomszovetre hatunk. MeIlkason alkalmazva beIolyasolhato a bronchusok allapota.

Hatasa:

• eros ingerfogas, amely az erek vazodilataciojat

• fokozza az izorntonust, eros intenzitassal dv;~llezilmSiim!l.!lmu rakciojat, vagy reflexes izomspazmust valt • mellkason alkalmazva a hr.~nr·h,,'''nlil-h,'n kohogteteset (expektoracio) segiti elo.

26

VERSION

Kivetelezes:

• kisujjszellel

• teljes tenyerrel

• tcljes tenyerrel, enyhen hajlitott Mep izUletekkel (paskolas)

Irdnya:

• longitudinalis

• tranzverzalis

Ritmusa: • egyenletes, szabalyos, gyors ritrnusban kivitelezett,

Megjegyzes: centralis eredetii, spasztikus benulasnal ez a fogas nem alkalmazhatol Erzekeny, vegetativ labil betcgeknel nem javasoljuk, kiilonosen a nyakvallov teriileten

INTERMIITAL6 NYOMAS

A venas es nyirokkeringes zavarainal alkalmazzuk a valtozo kompresszi6t.

Hatdsa:

• a venas es nyirokaramlas gyorsitasa

• duzzanatok, pangasos odemcik felszfvodasanak segftese

• Trendelcnburg helyzetben (gravitacios hatas) fokozottabban ervenyesiiJ a jobb szivfel sziv6 hatasa, -a venak kiurillese,

Kivitelezese:

• a kezekel szorosan zart II-V ujjakkal, abdukalt hiivelykujjal raheIyezziik a vegtagra cs egyenletes kompresszioval, intermittalva vegighaladunk rajta.

Irdnya:

" eloszor a proxirnalis teriilcten dolgozunk, majd ezt kovetoen a disztalis reszekcn,

Megjegyzes: mellkason alkalmazva a bazislegzest javftjuk, a mcllkasi volumcnt noveljuk.

A klasszikus sved rnasszazs alkalmazasa testtajak szerint

A hat kezelese

A kezeles helye:

• a gerinc Th12-C7 szegrnentumaig terjed6 resze

• a feliiletes es mely hatizmok teriilete

• a lapocka kortili izmok teriilete

• a bordakozti izmok teriilete

A beteg helyezete

l. A beteg n~lIkasa es hasa alj egy nagyobb alaptenlleui pamal teszimk, mert

- ezzel a torzset megemelve a fej, vallov, kar a torzs szintje ala kerul, s igy a paralumbalis.valamint a nyaki-vallovi izmok relaxalodnak.

Fej: - homlokon rnegtamasztva.

F elso vegtag: - test rnellett, kisfokii abdukci6ban es berotacioban. Also vegtag: - kisfoku abdukci6ban es rotacios kozephelyzetben,

2. KorszcrG, alIilhal6 kelcz6pad eseteben, ahol a fejresz rnagassaga a vizszintes szint ala es fOle emelhetd, valamint a felso vegtag szarnara is allfthato magassagu kar (alatamasztas) van, a beteg elhelyezese a kovetkezo:

Fej: - a fejreszt a vizszintes szint ala (kb. 10-15 em) tessziik, a fejet a homlokon megtamasztjuk,

Felsii vegtag: - a karokat alatamaszto reszt olyan melyre aJlitjuk be, hogy a nyak es vaJlov izmai ellazuljanak. A fels6 vegtag kisfokii flexi6ban, kb. 30-400_

o

os abdukei6ban, enyhe berotacioban, a konyokizulet kb. 80-90 -os flexi6ban

van elhelyezve.

Also vegtag: - kisfokii abdukci6ban, rotacios kozephelyzetben.

28

VERSION

1. kep

A beteg elhelyezese luitkezelesnel

A gy()gyto,.,ulsz lJe/yzere:~,masban, a beteg mellen all a csip§kQ'~ahiban, fgy a testsuly athelyezesevel a fogasokat jol tudja kivitelezni.

A kezeles felepitese

1. SIMirAs (feli.iletes, mely)

Kivitelezes: - ketkezes, parhuzamos, hosszanti simftas a Th 12 csigolyatol kiindulva paravertebralisan, a lapockakon keresztiil az acromion iranyaba haladva, a csukl6t ulnardeviacios helyzetbe hozva.

VERSION

2. kip

Ketkezes, hosszanti szimmetrikus simitds

b) terhelt tenyerrel vegzett sirnftasnal az egyik kez a testen, a masik kez a kezhaton, eroscbb nyornast adva a kezre, mely simftast vegziink,

3. kip Terheli tenyerrel vegzett

30

VERSION

c) val toll kezes, harantiranyii simftas, alulr61 felfele haladva.

2. DORZSOLES (feliiletes, mely)

Kivetelezes:

a) egykezes, hosszanti iranyti dorzsoles a II.-llI., vagy a 1II.-IV. ujjal vegezve,

Korkoros rnozgassal dolgozunk a paravertebralis izmokon lateralis inmyool.

medialis iranyba a gerinc fele, Figyeljilnk arra, hogy azalau a mrisik kez mindig a beteg testen legyen, mert ez a beteg szamara megnyugtat6. kellemes psziches hatast vall ki.

A dorzsolest mindig a Thl2 csigolyatol kezdjilk el, s folyarnatosan haladunk a C7 csigolya magassagaig.

4. kep

Hosszanti iranyu, korkoros dorzsolis a paravertebrtilis izmokon

b) ketkezes, szimmetrikus dorzsoles a paravertebralis

c) fenyofa Iogasnak nevezziik a mcly dorzsolesnek ahol a ket kez mindig szimmelrikusan, a 1I1.-IV.ujjal golyak processus transversusait kotjtlk ossze a kal. feny6fa alakzat.

A korkoros iranyu. feHiletes es mely dorzs0l6 fogasokat a kovetkezd izr.iokon alkalmazzuk:

• az a, :Iis torzsizmokon

• a m. latissimus dorsin

• a m. trapezius also rostjain

• a lapocka korilli izmokon

d) a lapocka kortlli izmok atdolgozasat az angulus inferiortol kezdjuk, majd a margo rnedialison haladunk felfele, innen a margo superioron at a margo lateralis iranyaba dolgozunk.

Az alabbi izmokat kezeljiik:

• m. serratus anterior

• mm. rhomboidei

• m. supraspinatus

• m. infraspinatus

• m. teres minor

• m. teres major

• m. subscapularis

A lapocka koriili izmok kezelese oldaltfclwc) testhelyzetben

A beteg elhelyezese: oldaltfekvd testhelyzet, a ket alsovegtag terdben es csipdben hajlftva van, a ket terd koze kisebb mereni parnat teszunk, A fej es a nyaki gerinc pamaval van alaiamasztva, a beteg felso karja a gyogytornasz valIan tamaszkodik.

A gyogytornasz helyzete:szemben a beteggel a mellkas vonalaban all, a restkozeli kez a beteg vallat fogja at el61rol, a masik kezzel a lapocka medialis szele ala helyezi a kezet villafogassal.

K ivitelezese: a vallov retrakciojaval a lapockat a rnellkastol c1cmcljiik, ,I az alatta fekv6 izmokat es fasciakat a subscapularis es intercostalis terben ovatesan atdorzsoljuk.

32

.... ":. ,,-::: ... _ .

,..... t~I\" ~"" ~ ......... t

, a~ -:T.~.-

5. Up

A lapocka alatti izmok es [ascidk titdolgozdsa II lapocka elemelesevel

3.GY(JRAS

A beteg elhelyezese: hasonfckvri testhclyzetben, ugyanugy mint a simftasnal es a dorzsolesnel,

1\ Kwlgytonul.E IIl'Iy:('II': lepoalhbhan, a bctcg mellett a medence vonalabun all.

K ivitclczes:

az izmokkal parhuzamosan redot kepezunk es az izom eredesetol a tapadasig tovatolo gyunissul atdolgozzuk.

A gYIII"Cisl a: ukibh izmokon ulkalmazzul:

• puravertebnilis izmok

• Ill. trapezius also rostja

• Ill. latissimus dorsi

• mill. intercostales

6. kip

A melyluilizlIlok ketkezes kiemelt gyurdsa kis intenzitdssal

34

6/0. Up A II;elyluilizmok ketkezes, •.. ,_ ... _ •..

VERSION

7. kep

.It Ill. latissimus dorsi kt!tkezes kiemelt gytinisa

R£DOGY(JRAs (PLESSELES)

A gyiirasnak specuilis fonmija, a redogyiiras vagy plesseles.

Tcchnikdja:

• az izmot a rostlefunisrn merolegesen kiemeljiik, s lassan, fokozatosan, anelkill, hogy a reddt elengednenk haladunk Ielfele hosszanti iranyba. az izornrostnak megfelel6en.

V1BRAcIO

A hat kezelese soran a vibraciot tobb rnodon kivitelezzilk.

Kivitetezes:

• egy ponton vegzett vibnicio 1I1. ujjal

• tenyergyokkel vegzen Iolyamatos vibnicio az izom tcljes lefuuisaban

• tenyerrel vegzclt vibnicio

• IlL-IV. ujjal vegzett vibnicio

Alkalmazzuk:

• paravertebralis izmokon

• mm, intercostales

VERSION

• rnm, rhomboidei

• feliiletes hatizmokon

• m. levator scapulae tapadasan

8. kip

HI. ujjal kivitelezett vibriici6 a mely hdtizmok felett

UTOCETES. PASKOIAS

Kivetelezes:

• valtott kezes, kisujjszellel !Ortena utogetes

• hajlftott alapizulettel (Mep) !Ortena paskolo fogas a torzs dorzalis es lateralis reszen.

A paskolo fogast oldalrfekvo testhelyzetben is alkalmazzuk. (Ezzel a fogasnemmel a mellkasi fizioterapian belill reszletesebben fognak foglalkozni.)

Irdnya: mindket iranyba dolgozunk azonos ritmusban kivitelezett fogassal.

36

9.kep

Valtot: kezes iitogetis es paskolds a halon

Nyak-vallov kezelese

A kezeles helye:

• occipital is tertilet

• a felsd es also nyaki szegmentumok (occiput- C7)

• a vallov teriilete, a C7 es az acromion kozotti resz

• scapula ktiriili teriilet (margo lateralis, medialis, superior)

A beteg helyzete:

• szemben a kezelopad fejreszevel ulesben

• a fej megtamaszrva, a ket felsa vegtag a torzs szintje alan, a vegtagok alatamasztasara szolgalo karokon fekszik. A karok 20-30° -os abdukci6ban, 15-200-os flexioban, a konyok kb. 60-70"-os flexioban van alatamasztva,

• a medencet ekparnaval beallftjuk,

• az also vegtagok abdukcioban, csfpdszelessegf elhelyezve, hogy a medence mozgasa szabad legyen.

VERSION

10. kep

A beteg elhelyezese a nyakI'a/Wv kezclesehe:

A gyogytomasz helyzete: a beteg luita mogott, vagy a beteg cgyik oldukimil all Jep6aJ1lasban.

/" _/ -, ---

SIMiTAS

A kezeles [elepitese

• ketkezes, parhuzamos, hosszami simitas a scapula angulus inferiorjatol kiindulva a lapockak kozott felfele haladva az occipitalis reszig, majd onnan folyamatosan kifele az acromion iranyaba es a ""'-""""nn at vissza a kiindulasi pontig.

• egykczcs, cgyoldali simfuis a lapocka koriil

• terhelt tenyerrel torlcnD simftas a lapocka

• ketkezes, szimmetrikus simfuis a V,\ peziuson kereszttil az occipitalis leriiletig (

38

VERSION

11. kip

A nyaki gerinc ketkezes, llOsszallti simittisa

ootasous

• korkoros, hosszanti dorzsoles 1Il.-IV. ujjal az angulus inferior rnagassagatol. paravertebralisan az os occipitaleig

• fenyola togas az angulus inferiortol a C 1 szegrnentumig (mely dorzsoles)

• korkoros dorzsiiles a lapocka korilli izmokon

• korkoros dorzsoles az acromiontol Ielfele a Ill. trapcziuson kereszun az occiputig

• a nyaki szegmentek atdolgozasa ketkezes, szimrnerrikus, hosszanti dorzsolessel az angulus inferiort6l a C, szegmentig.

Kivetelezes: I1.-III., vagy IlL-IV. ujjal

A di:irzsol6 fogasokat az alabbi izmokon alkalrnazzuk:

• paravertebral is izmok

• m. semispinalis capitis, cervicis

• 111. splenius capitis, cervicis

• 111. levator scapulae

• m. sternocleidomastoideus

• Ill. trapezius fels6 rostok

• m, supraspinatus

• Ill. infraspinatus

• Ill. teres major, minor

• mm. rhomboidei

A fogasokat ketoldalon egyszerre, szimmetrikusan, Ionguudinalisan vegezzuk, vagy egyoldalon egy kezzel, szinten hosszanti iranyba.

GY(JRAS

A nyak-viillov kezelesenel az izrnokat egykezes es ketkezes kiemelt gyurassal kezeljiik, arm figyelve, hogy fajdalmar ne okozzunk.

Kivietelezes:

• a m.trapezius felsa rostjainak cgykezes, ketoldali szimmetrikus, hosszanti gyunisa,

• a m. trapezius egyoldali ketkezes, hosszanti kiemelt gyilrasa,

• a nyaki extenzorok ketkezes, kiemelt, hosszanti gyiirasa,

• a nyaki extenzorok egykezes, kiernelt gyurusa villafogassal,

'~~f\

.. i ~'~

t ! I • \

\ ' I

.;, "

~ \ \ \ 'r; j

12.kCp

A m.trapezlus also reszeuek ketkezes kiemelt gytirdsa

40

/2ll1. Up

A Ill. trapezius felso reszellek ketkezes, kiemelt gYllrtisa

VIBRAC/o Kivetelezes:

• a m. trapezius harem ujjal £Ortena vibracioja a vallcsucstol kiindulva az G!'. occipiuileig,

• a m. trapezius Ill. ujjal torten a vibracioja egy ponron alkalmazva (fajdalmus pontok)

• a m. levator scapulae III ujjal tortenri vibracioja a tapadasi ponton

• vibracio a supraspinatus Ieleu

A lJyClk-\'~iIliiv IIl.ISSZ.-,zs kezelesenek tov:-'hhi alaphelyvetei

a) A "eleg hclvzete: /uitol!!'ckl'ii lwlvze:

• az also vegrag 3D" -os terdizuleti flexioban van alauimaszrva, hogy az agyeki gerinc az al.inimasznishoz simuljon, • a fclso vegtag lazfin a test mellett fekszik.

A g_)'(}gyl(ll"lltis: heIvzet«: a beteg fejenel ulcsben hclyezkedi ELI a testhclyzeiet ukkor alkulmazzuk, ha ulesben nem gozni, valarnint a bcteg szam,ira egy j6 relaxacios

VERSION

b.JA beteg helyzete: oldaltfekvd helyzet

_ a fej, nyaki gerinc vegig sinezve pamaval, a felsf kar abdukcioban, hajlitott konyokkel a test elott egy magasabb paman, a vall vonalaban van alatamasztva.

A gy6gycorlltisz helyzete: a beteg mogott, a lapocka vonalaban ill.

c) A nyak -vallov kezeleset a lapocka passziv mobillizalasaval fejezziik be.

A beteg heiyzete: oldaltfekvo helyzet,

A gy6gytol"luisz helyzete: szemben a beteggel, a vallov vonalaban lepesben all. ket kezzel a lapocka medialis szelet atfogva,

13.kep

A lapocka passziv mobilizdlasa

Kivetelezes; - a lapocka ab-addukci6s iranyii passzfv mobilizalasa a lapocka alatti fasciak, lagyszovetek lazftasara.

Megjegyzes a nyak - valli)» kezelesehez:

I. a gyuro fogast mindig lazan, kis ingerhatast kivaltva vegezzii] vallov izomzata altalaban rnerev, feszes es fajdalmas. okozta reflexes izomspazmus kialakulasatl 2. sziikseg eseten vegezziink passziv lagyresz elokeszitesere, a szovetek lazitasara.

42

3. eros fejf<ijas eseren vegezhetilnk kombinalt fogast a homlok, halantek, a tark6 es a vall6v folyamatos sirrutasaval.

14. kcp

Kombinalt fogds afeifajas kezelisi,.e

A meIlkas kezelese

--~

A kezeles helye:

• sternum, cla~G.ula, ~[da~

----. intercostalis izmok, m. serratus anterior terillete • a m. pectoralis major terulete

A beteg helyzete:

• hatonfekvesben, az also vegtag terd alatt parnaval van alatamasztva

o

• a _tOrzset 30-40 -os sZ6gbe~~eljii~ogy a mellkasi izmok el-

lazuljanak.

SIMfT.A.S (feltlletes, mely)

A gyogytorndsz helyzete: - a beteggel szemben lepesben all a medence

A kezeles feJep{tese

Kivitclezes:

• ketkezes, szimmetrikus, hosszanti simftas a processus xyphoideust61 kiindulva felfele, a rnellet kihagyva it vallcsiics (acromioclavicularis izulet) iranyaba. Visszafele hangstilytalanul jovi.ink vissza a thorax lateralis reszen az illtercostale-;;ekell-ken:szlii[

15.kep

Ketkezes simiuis a mellkason

15/a. kep A simiuis befejezese, a thorax also resze

44

VERSION

DORZSOCES /~~

Kivitelezes:

• a m. pectoralis major harorn reszletben vegzett dorzsolese (abdorninalis, sternalis. clavicularis rostok), medialis iranybol lareralisan haladva,

• az ubdomimilis rostokat a honaljarok fcle,

• a sternalis rostokat a humerus fej fele,

• a c1avicularis rostokat a clavicula alatt a humerus fej iranyaba dolgozzuk at.

Megjegyzes:

• A diirzstil6 fogasr a n.-I1I. vagy IlL-IV. ujjal vegezzuk el. kiilon kilIon atdolgozva a kef oldalr korkorosen haladva az izmokon.

• az intercostalesek dorzsoleset a sternumtol kiindulva, a torzs lateralis szeleig, ilL-IV. ujjal vegezzuk.

GYlJR.4S Kivitelezes:

• a ketkezes kiemeIt gyiinis a m. pectoralis major rostjain, medialis iranybol lareralisan, a dorzsold fog .. is irauyanak megfelel6en tortenik,

16. Up A m. pectoralis major clavicularis rostjainak kelrke:z:d

VERSION

V/BRACl6 Kivetelezes:

• az intercostales izmok vibraciojat szimmetrikusan, ket kezzel vegezztik

• a mellkas intermittalo nyomasat az also bordakra szimmetrikusan felhelyezett ket kezzel vegezznk (a hi.ivelykujj a sternum fele, a H.-IV. ujj a dorzalis iranyba nez.)

Kovetjuk a beteg legzesct es nehany legvelel ulan a kilegzes fazisaban enyhe kornpressziot es vibraciot adunk. Belegzeskor hagyjuk tagulni a mellkast, kezi.inkkel passzlvan kovetve a tagulast,

Ezt tobbszor egymasutan megisrneteljuk, s mindig figyeljuk • hogy a kilegzesnel befele es lefele szflkitsiik a bonlakat. Ezzel a fogasssal hatunk a bazislegzesre, valamint segftjuk a bronchusok szerkreciojat.

17.kep Vibraci6 a mellkason

46

17la.kep

A mellkas intermittdlo nyomdsa

• a csucsi legzes befolyasolasat a mellkas fels6 reszen, a clavicula alatti reszen vegezzuk. A mellkas felsfi reszere helyezziik a kezeket szirnrnetrikusan, az ujjak a vallcsiics fele, a huvelykujj a sternum fele nezzen, Belegzeskor passzfvan kovetjuk a bordak ernelkedeset, kilegzeskor enyhe kompresszi6t es vibraciot adunk.

UTOGETES, PASKOLAS

A kezeles vegen a bronchusok falcir61 levalaszton valadek felkohogteteset eros utogetessel es paskolassal erhetjuk el.

Kivetelezes:

• kupot kepezve a kez tenyeri felszfnevel, valtott kezes, ritmikus paskolast, iitogetest vegzunk. A bazison kezdunk, s fokozatosan haladunk felfele a csiicsi tertiletekre,

Megjegyzes:

• ezt a fogast hasonfekvesben, oldaltfekvesben, valamint zetben kivitelezziik.

• a rnellkaskezeles alatt mindig figyeljiik a psziches allapotat!

• iigyeljiink arra, hogy tonusfokozodast ne

VERSION

Fonios, hogy a rncllkasmasszazst mindig simfuissal Iejezztik be, nyugtnto, relax,il6 hattisa miatt aszrmas, kr6nikus bronchitises betegeknel a szorongast, a gorcskeszseget igen gyorsan oldja.

A has kezelese

-~---- - --

A ke::elCs helye:

• a vekony es vasragbelek lefutasa

• az egyenes es ferde hasizmok

A hctes; helyzcte:

• hatonfekvd helyzet, karol. lazan a test mellen, labak talpQ!). hogy a

:: 1 --

hasizrnok ellazuljanak, A rninel lazabb tesrhelyzetet az also vegtagok

alatamasztasaval (ekparna, hengerparna) erhetjtlk el,

A gYl)gytonu1sZ helyzete: - a beteg mellen a csip6 vonaldban, lepoallasban all. A kezeles felepitese ....- :-SIMiTAs (feluletes, mely)

Kivitelezes:

• a koldok kihagyasaval, a koldok koriil, a vastagbel lefutasanak megfeleloen vegztink feluleres, korkoros simitast

48

lB. Up

A lias terhelt tenyerrel vegzett

Szabdly:

• mindig az 6ramutat6 jarasaval megegyez6en dolgozzunk!

• csak enyhe, feltiletes nyomast alkalmazhatunk!

GY(JRAs

Kivitelezes: - a m. rectus abdominis ketkezes kiemelt gyiirasa hosszanti ininyba.

19. Up

A m. rectus abdominis ketkezes kiemelt gytirtisa

• a kiils6 ferde hasizmok ketkezes kiemelt gyurasa, ululrol felfele haladva, medialis iranybol-lateralis iranyba

• a belso ferde hasizmok ketkezes kiemelt gyunisa.

VIBNACIO Kivctelezes:

• teljes tenyerrel, alulr61 felfele dolgozunk fcliiletcsen, iigyelve arra, hogy nyonuist ne adjunk. Ktilon-kulon dolgozunk it johb es a baloldulon, medialis iranybol=-hucralis ininyba haladva.

A medence kirazasa

Kivitclezes:

• a rnedenceovi izmok ketkezes, szi lazitast viiltunk ki a hasizmokban,

A medenceta csip6k vonalaban villafogassal atfogjuk, a hilvelykujj a spina iliaca anterior superior Iele, a II-IV. ujj hauafele a sacroiliacalis iztiletek iranyaba tekint.

A kirazast alulrol felfele, dorzalis iranybol ventralis iranyba vegezzi.ik.

Megjegyzes:

• terhesseg eseten a hasmasszazs kontraindikaltl,

• friss hegek eseteben nem vegezhetunk haskezelestl

A lumbo-glutealis terulet kezelese

A kezeles helye:

.Iumbalis gerinc, paravenebralis izmok (Th 12-LS)

• a medence teri.ilete: a m. gluteus maximus, medius, minimus, m. piriformis

• m. quadratus lumborum, m. latissumus dorsi also H!SZe

• a sacrum terillete

A ber~~ helyzete: Hasonfekv6 testnelyzet, a torzset a has .!~au @,.maval alata-

masztjuk. - ~ _

A gyogytornasz helyzete: a beteg mellen lepesben, a csip6izi.ilet vonalaban all.

A kezeles felepitese

slMiTAs Kivitelezes:

• ketkezes, szirnmetrikus hosszanti simftast vegzunk a tuber ischiitol kiindulva felfele a gluteal is izmokon, a lumbalis gerinc iranyaba

• simnas a lurnbalis erector teriileten, szimmetrikusan

• valtottkezes, haranrlranyu sirnftas az agyeki szakaszon, a paravertebralis izmokon.

50

-Of· •

\

, \

I!

',1 t

I

L

!

i

:

20. kep

Tranzveruilis ircillYl1 simiuis a gerinc lumbtilis szakasuin

- egyoldali mely simltas, terhelt tenyerrel: az irany a ketkezes simuas iranyanak megfelel6.

Megjcgy:cs: ezt a fogast killon a Iurnbalis es killon a medence teri.ileten kivitelezziik.

DORZSOLlis

Kivietelezes:

• korktiri:is, szimmetrikus dorzsoles paravertebralisan a Ly Th 12 szegmentig

• felly.ofa logas a Ly Th 12 szegmentig

• a m. gluteus maximus negy ujjal tor1eno aldolgozasa hosszanti iranyba, medialis iranybdl lutenilis iranyba haladva

• a Ill: gluteus medius. minimus dorzsolese negy ujjal a trohantcr jortol kiindulva a spina iliaca anterior iranyaba '. diirzsiilcs a sacrumon hosszanti ininyhan

• a Ill. driformis harantininyu dorzsolese az prp"lp',lil'I

nyaba,

RED V. ~~

g;; ~

§ REGiSTERED ~

VERSION

GY(JRAs

Kivietelezes:

• a lumbalis paravertebral is izmok kerkezes, hosszanti kiemelt gyiirasa

• a m. latissimus dorsi also reszenek ketkezes kiemelt gyurasa

• a m. quadratus lumborum ketkezes kiemelt gyurasa

• a m. gluteus maximus ketkezes kiemelt gyiirasa medialis iranybol lareralis iranyba

• a m. gluteus medius ketkezes, hosszanti kiemcIt gytirasa, a tapadiisi ponttol az eredesi pont iranyaba.

21. kip

A m latissimus dorsi ketkezes kiemelt gyurdsa

V1BRAC/o

Kivitelezes:

• vibracio a lumbalis paravertebral is izmokon egy ujjal, a fajdalmas izomkepleteken, myogelosisokon

• ienyergyokkel vegzett vibracio a sacrumon, hosszanti ininyba

• III. ujjal kivitelezett vibracio a tuber ischii felett, a kilepesi pont jan • III. ujjal vegzett vibracio a Ill. gluteus 1I •• ;UItJ"U'

gelosisok felett • a Ill. gluteus maximus tenyergyokkel

52

VERSION

KIRAZAS

A medence kirazasat a rnedenceovi izmok indirekt lazitasa celjabol vegezziik el, kulonos tekintettel azokra a rnelyen fekvd izmokra, amelyeket kozvetleniil nem tudunk kezelni: m. quadratus femoris, m. obturator extemus, intemus, m. iliopsoas.

Kivitelezes:

• a medencet ketoldalrol, szimmetrikusan atfogjuk, a II.- V. ujj dorzalis iranyba, a huvelykujj ventralis iranyba nez, A medence kirazasat dorsalis iranybol, elore es felfele kivitelezzilk.

A fclso vegtag kezelese

Kezeles helye:

A felso vegtag disztalis reszetdl a vallcsiicsig. A kezelest harem reszletben vegezzuk:

I. a kez kezelese

2. az alkar kezelese

3. a felkar kezelese

A beteg elhelyezese: a) hatonfekvo, b) lila testhclyzet a) Hdtonfekvii testhelyzet:

• a fej alatarnasztva

• a ket kar lazan a test mellett, kb. 20°-os abdukcioban, a konyok kisfokii flexioban, a kez tenyeren tamaszkodik a kezelopadon

• az als6 vegtag a terd alatt van megtamasztva.

A gyogytorndsz helyzcte:

• a kez kezelesenel szemben a beteggel a keznel illesben helyezkedik eI

• az alkar kezelesenel szinten az el6z6 pozici6ban helyezkedik el

• a felkar kezelesenel a konyokizulc! vonalahan, szernbcn a beteggel all.

h) Ufo testhelyzet:

• zsamolyon vagy szeken illve, a felso vegtag a gyogytornasz olebe hclyezve.

Gy6gytomasz helyezete:

• a heteg mellett, egy rnagasabb szeken mint a kedik el, olyan szogben, hogy a beteg felso alararnasztva tudja kezelni.

Dv~ i?

53 ~

§ REGISTERED %

VERSION

A kezelis /elep{tese /ultoll/ekvo testhelyzetben

Bel'ezeto togas:

• ketkezes, szimmetrikus, hosszanti simftas az egesz vegtagon vegig, a kezfejt61 a vallcslIcsig

• valtott kezes sirnftas disztalis iranybol proxinuilis iranyba

• intermitta16 nyornas a felkaron, es az alkaron,

A kez kezelese

A kezeles felepttese SIMiTAS

• a kez dorzalis Ielszinenek ketkezes, szimmetrikus simfuisa az ujjak diszuilis reszetdl a csukoizuletig,

• a kez tenyeri felszfnenek sirnftasa hiivelykujjal, atdolgozva a thenar, mesothenar es a hypothenar tertileteket,

• az ujjperecek simitasa hiivelykujjal, a DIP iziilettdl kiindulva az MCP iziilct vonakiig. Figyeljiink arra, hugy az izi.iletekel kihagyjuk! • az interosseusok valtott kezes simftasa hiiveIykujjal, a MCP izillettol a CMC iziilet vonalaig,

DORZSOLlis

• az ujjak dorzalis es palmaris oldalanak dorzsolese hiivelykujjal a DIP iziilett61 kiindulva a Mep iziiletig,

• az interosseusok valtott kezes dorzsolese a MCP iziilett61 a CMC iziiletig,

22.kcp Hosszauti iH1IIJ'11 di.i,.r.solCs a PIP d.I""7,lWiII'

"

54

VERSION

• a kez tenyeri felszfnenek atdolgozasa harom reszletben; mely dorzsoles a thenar, meso thenar es hypothenar teriiletein.

A tcnyer palmaris fascidjanak paszziv nYlljtasa

Kivitelezes:

• a kez kozepvonalat61 kiinduiva ket kezzel, szimmetrikusan huzast vegzunk a kezen lateralis iranyba, a fasciak nyujtasara,

• a H.-IV. ujj dorzalisan, a htivelykujj palmaris oldalarol fixalja a kezet, a fl.-IV. ujj stabilizdl, a htivelykujj adja a huzast a kez thenar Ieloli reszcr61 (alkalmazasa a palmaris fascia zsugorodasanal).

Az alkar kezelese

A kezeles fclep[tese SIMiTAs

• az alkar volaris es dorzalis oldalanak ketkezes, szimmetrikus simitasa a radiocarpal is izulettcl a konyokiztilet vonalaig,

• valtott kezes sirnitas az alkaron longitudinalisan.

DORZSOLl];S

• az alkar t1exorainak es extenzorainak H.-III. vagy III.-IV. ujjal 16rteno kork6ros dorzsolese hosszanti iranyba,

GY(JRAs

• az alkar flexorainak ketkezes kiemelt gyurasa disztalis iranybol proximalis ininyba

• az alkar flex.orainak egykezes kiemelt gyunlsa disztalis iranybol proximalis iranyba

• az alkar extenzorainak egykezes kiemelt gyurasa.

VIBRACIO

• az izmok eredesi es tapadasi pontjanak Ill. ujjal torteno vibnicioja

• H.-IV. ujjal vegzeu hosszanti iranyii vibracio, az izmok megfeleloen.

KIRAzAs

• az alkar flexorok egykezes kirazasa hosszanti

• az alkar flexorok valtott kezes kirazasa

• az alkar extensorok egykezes, feliiletes kirazasa hosszanti es harant iranyba,

A felkar kezelese

A kezeles Jclepitese

SIMiTAS

• ketkezes, szimmetrikus, hosszanti iranyu simftas a konyokiziilett61 kiindulva a vallcsucsig

• valtou kezes, hosszanti ininyti simftas

• valtott kezes harantininyu simfras longitudimilisan.

DORZSOLES

• a m. biceps brachii hosszanti iranyii korkoros dorzsolese

• a 111. triceps brachii hosszanri iranyii korkoros dorzsolese

• a m. deltoideus elulso, kozepso es hatso rostjainak dorzsolese az izl110k rapadasi pontjatol az eredes ininyaba. A dorzs0l6 fogast a 111.IV. ujjal vegezzuk.

GY(lRAS

• a m. biceps brachii egykezes kiemelt gyiirasa

• a 111. biceps brachii ketkezes kiemelt gyurasa

• a 111. triceps brachii egykezes kiemelt gyiirasa

• a 111. triceps brachii ketkezes kiemelt gyiirasa

56

23. kCp

A 111. tricep ... brachii ketkezes

VERSION

2310. kep

A III. deltoideus egykezes kiemelt Ky,ira.m

\·/BR"\ClO

• a 111. biceps brachii harem ujjal vegzcu folyarnatos vibnicioja hOSS7- anti iranyba

• egypontos vibracio a In. biceps brachii eredesi es tapadasi pontjanal

• a Ill. triceps brachii harom ujjal kivitelczett vibnicioja

• a Ill. triceps hrachii egypontos vibracioja

• a m. deltoideus III. ujjal vegzetr vibracioja a tapadasi ponton

KIRA.ZA.S

• a felkar izmainak egykezes es ketkezes hosszanti iranyu kirazasa

• a felkar izrnainak ketkezes harantiranyu kirazasa

• a 111. deltoideus egykezes. tenycrrel tiirten6 feliilctes kirazasa.

Megjegyzes: Figyeljunk arra, hogy a bursa subacromio-deltoidea felett ne adjunk eros nyomast!

Kivitelezes:

• a felkar intermittalo nyomasa, a kezzel szimmetrikusan vegezve

Ale/so vegtag intermittalo nyomdsa

VERSION

• az alkar intermittalo nyomasa a csukl6iziilett61 a konyokizulet iranyaba haladva, ket kezzel szimmetrikusan kivitelezve.

Szabaty: A nyomast a kezel6 mindig a sajat legzesritmusaban adja a kilegzesi fazisban ..

Megjegyzes: Az intermittalo nyomast Trendelenburg helyzetben is vegezhetjilk. (pI. mamma mutet utan).

Az als6 vegtag kezelese

A kezeles helye:

• a lab disztalis reszetdl a trochanter major magassagaig. Az also vegtag kezeleset harorn reszletben vegezzilk:

_ • a lab kezelese

• a Iabszar kezelese

• a comb kezelese,

A beteg elhelyezese: - haton es hasonfekvd testhelyzetben.

A gyogytorndsz hclyzete

• a lab kezelesenel a lab vegenel, szemben all a beteggel

• a labszar kezelesenel a bokaizillet vonalaban a beteg mellen all

• a comb kezelesenel a terdizulet vonalaban a beteg mellett all.

A kezeles felepitese

BEVEZETO FOGAs:

• ketkezes, szimmetrikus simftas longitudinalisan a lab diszuilis reszetol a trochanter majorig,

• valtott kezes simltas Iongitudinalisan.

58

24. Up

Az also vegtag vdltott kezes simitdsa Trendelenburg helyzetben

A bib kezelese

A kezeles felepitese

SIMiTAs

• ketkezes, szirnmetrikus simltas a lab dorzalis oldalan

• a Iabujjak hosszanti sinntasa a hi.ivelykujj tenyeri reszevel

• a talpi fasciak simftasa tenyergyokkel es hi.ivelykujjal

• a ki.il es belboka koriil korkoros sirnftas IIJ.-IV. ujjal szirnrnetrikusan

oonzsoua: - az ujjak dorzalis es plantaris felszinenek hiivelykujjal tortCno atdolgozasa hosszanti iranyba,

25. Up Ketkezes dorzsoIes a lab hardnt nonoraun

• a hosszanti es harantboltozat dorzsolese valtott kezzel, a n.-Iv., es huvelykujjal kivitelezve

26. kip

A ltib medidlis ivenek simiuisa is diirzsOlese

• a tal pi fasciak atdolgozasa tenyergyokkel es n.-IV.ujjal.

A TALPI FASCIA.K rsssziv NY(JJTASA

Kivitelezes:

a labat dorzalflexios helyzetbe visszuk, egyik kezunk a calcaneuson, rnasik kezilnk villafogassal atfogja az elolabat. A talpi fasciakat a calcaneushoz kepest hosszanti iranyba rnegnyiijtjuk, az er6t a testtavoli kez adja a nyiijtashoz, a calcaneust oblosen, az eldlabat villafogassal fogjuk at.

60

27. kep A talpifasciiik passziv nyiijtiisa

AZACHILLES iN NYUJTASA K ivitelezes:

• a labat dorzalflexios helyzetbe visszilk, egyik kezzel a bokaiziilet felett rogzftjuk a labszarat, rnasik kezzel a calcaneustol a lab talpi oldalar hosszanti iranyban Mfogjuk. A calcaneuson keresztiil adva a luizast, megnyujtjuk az Achilles int,

28. kip

Az Achilles in passziv nyrijttisa

A labszar kezelese

A lahszar kezeleset talpra luizott labbal tudjuk kivitelezni.

A kezeles [elepitese SIMiTAs

• ketkezes, parhuzamos, hosszanti simitas a labszar dorzalis reszen

• valtott kezes hosszanti simftas a labszar plantaris oldalan

• simftas az Achilles inon I1l.-IV. ujjal (rnely simftas).

DORZSOLES

• az Achillas in atdorzsolese I1l.-IV. ujjal (mely

• a m. peroneus longus es brevis hosszanti

VERSION

• a m. tibialis anterior hosszanti iranyu dorzsolese IlL-IV. ujjal

• a m. triceps surae dorzsolese H.-IV. ujjal, kulon-kulon atdolgozva a m. gastrocnemiust es a m. soleust.

Megjegyzes: a dorzsolest mindig csak egy kezzel vegezzuk, a masik kez a labszarat rogzfti.

GY(JRAs

• egykezes hosszanti kiemelt gyuras az Achilles Intel kiindulva felfeIe a m. triceps surae izomzatan

• egykezes hosszanti kiemelt gyuras a m. gastrocnemius medialis es lateralis rostjain.

Megjegyzes: hasonl6an a dorzsoleshez, az egyik kez vegzi a gyurast, a masik kez rogzfti a labszarat!

VIBRACIO

• folyamatos, hosszanti iranyu vibraciot vegziink a m. triceps surae izornzatan IL- V. ujjal

• egypontos, III. ujjal kivitelezett vibracio a m. peroneus longus es a m. tibialis anterior eredesenel.

KIRAzAs

• a m. triceps s~me egykezes, harantiranyti kirazasa

• a Ill. triceps slime egykezes, hosszanti iranyii kirazasa,

29. kip A Ill. triceps slime egykezes, hosszanti

62

VERSION

A comb kezelese

A kezeles felepitese

SIMiTAs

• ketkezes, parhuzamos, hosszanti sirnitas a kez tenyeri felszfnevel

• egykezes simftas a comb medialis es Iateralis oldalan

• valtott kezes simitas longitudinalisan.

DORZSOLlis H.-IV. ujjal kivitelezeU dorzsolest vegzunk az alabbi izmokon:

• Ill. adduktor magnus, longus brevis

• m. vastus medialis, lateralis

• m. rectus femoris

• m. sartorius

• m. tensor fasciae latae

GY(JRAs Ketkezes, hosszanti, kiemelt gyunist vegzunk az ahibbi izmokon

• m. adduktor magnus, longus, brevis

• m. rectus femoris,

• m. vastus medialis, lateralis

• m. sartorius

30. kep A m. quadriceps kitkezes kiemelt ,,\lI,'rn'.:'

\lIBRAC/o

• tcnyergyokkel vegzett vibracio hosszanti iranyban a comb medialis, dorz:iJis es lareralis oJdaJan

• teJjes renyerrel kivitelezen vibracio hosszanti iranyhan

KIRAzAs

• ketkezes, parhuzamos, hosszanti ininyti kinizas a CSIPO Ilexorok, adduktorok lazuasara.

• kcikezes, har;inlinlnyu kinizas :1 csfp6 addukrorainak, flexorainak Ja.>:II;is;inl.

31. kep

A lerdhajlil6 es jeszilo lzmok Iwrtinlirtinyrl ketkezes klrtiuisa

Az als6 vegtag kezelese hasonfekvf testhelyzetben

A labszar kezelese

SIMiTAs

• ketkezes, parhuzamos, hosszanti iranyu simftas

• egykezes, hosszanti iranyu simtras

• valtott kezes simftas

64

DORZSOU!.S

• az Achilles In dorzsolese a III-IV. ujjal

• a m. peroneus longus, brevis atuolgozasa rII.-IV. ujjal

• a m. triceps surae mely dorzsolese III.-IV. ujjal.

GY(JRAs

• a m. triceps surae ketkezes kiemelt gyurasa longitudinalisan

• a m. triceps surae egykezes kiemelt gyunisa

32. Up

A Ill. triceps surae ketkezes kiemelt gytinisa

Megjegyzes:

A talpi fascitik es az Achilles In passzfv nyujtaS:l1 hajlftott tenl mellett i~ elvegczzi.ik.

A comb kezelese

A terdflexorok lazftasara a labszara( ekparnava! ramaszrjuk ala.

• ketkezes, hosszanti, parhuzamos simftas

• egykezes simitas a comb medialis es

SIMiTAs

ootasouis Mely dorzsolest vegzunk az alabbi izomcsoportokon:

• m. biceps femoris

• m. semitendinosus

• m. semimembranosus

A fogast H.-IV. ujjal, hosszanti iranyba vegezzuk.

GYLJRAS Ketkezes kiemelt gyiirast vegziink a kovetkezd izmokon:

• m. biceps femoris

• m. semitendinsous

• 111. semimembranosus

A gyiiras iranya longitudinalis, a terdizillettfil haladunk felfele az izmok eredesenek iranyaba,

VIBRACI6

• III. ujjal vegzett vibracio a tuber ischii felett, an. ischiadicus kilepesenel

• Ill. ujjal torteno vibracio a n. ischiadicus lefutasa menten, a nyomasra erzekeny pontokon (Valleix - fele pontok)

• tenyerrel vegzett vibracio

• tenyergyokkel vegzett vibracio a terdflexorok lefutasa menten hosszanti iranyban, medialisan, lateralisan es dorzalisan,

KIRAZAS

A terdflexorok ketkezes, hosszanti iranyu kirazasa, Mangorlo fogasnak is nevezik, mert a kezeket egyrnassal ellemetes iranyba mozgatjuk rneghatarozon ritmusban.

INTERMITTAL6 NYOMAS

• a comb intermittalasa

• a labszar intermittalasa

A venas es nyirokkeringes fokozasara Trendelenburg helyzetben is elvegezzuk a kezelest,

Figyeljiink ana, hogy a vegtagot korkorosen atfogva, egyenletesen kompresszi6t! .

~S\E.REO V~

~0 i?0'

§<c' REGISTERED ~

VERSION

Arcmasszazs

A kezeles helye

• az all teriilete

66

• a mandibula es zigomatikus kozotti resz

• a sz{~j korilli teriilet

• az orr medialis. lateral is es felsoresze

• a halantek teriilete

• a szemkoruli teriilet

• a homlok teriilete

A beteg helyzete

Hiitonfekv6 tcsthelyzctben: a Iej, nyak, viillov mcgfclel6en van ahitiimasztva, karok lazan a test mellett, az also vegtag terd alall panuival 30_400 -bau van ahitiimasztva.

A gYcJg)'tornasz helvzete

A beteg fcjenel iilesben helyezkedik el ugy, hogy az arcot szimmetri-

--- -",..

kusan tudja kezelni. (a kezelesnel szllkseg eseten halk, relaxacios ze-

net is hasznalhatunk)

A kczeles Ich:pitcse SIMiTAs

• ketkezes, parhuzamos. hosszanti simftas az allcsucstol kiindulva az arcon, orron keresztiil fel a homlokra a 11.- V. ujjak tenyeri felszfnevel • az arc egyik oldalan valtott kezes simtras a 11.- V. ujjak tenyeri felszfnevel

• a szajkoruli izmok korkoros simiuisa 1Il.-1V. ujjal

• simfuist vcgzilnk III. ujjal paralcll. a7 orrgyoktdl kiindulva az orron

• a hom 10k simftasat hosszanti es harant iranyban vegezzilk ilL-IV. ujjal

• a hanintininyu simltast a homlok kozepvonaldtol kiindulva harorn reszletben vegezzuk: szemoldok felett, a homlok kozepen, a hajas fejbornel

• a szemktiriili izmok ktirktirtis simftasa Ill. ujjal.

DijNZSOU~S

K6rk6r(is diirzsiMst vegziink az alabbi izmokon:

• Ill. orbicularis oris

• m. frontalis

• Ill. nasalis

• m. mentalis

• 111. hucinator

• 111. zygomaticus

• Ill. quadratus labii superior. inferior

• Ill. risorius

• m. corrugator supercilii

A szaj koruli izmokat korkoros dorzsolessel dolgozzuk at a III. ujjal Az arc izmait harem reszletben dorzsoljilk: az allcsucst61 , a szajzug-

_ t61, az orrgY6kt61 a ful iranyaba,

A hom 10k kezelese hosszanti es hanintininyu szimmetrikus dorzsolessel tortenik, a hom 10k kozepvonahitol kiindulva.

33.kep

Ketkezes, szimmetrikus diirzsolis a hnmlokon

Meg.iegyzes: A dorzsolo fogast mindig a ilL-IV. ujjal kel! vegezni!

GY(fRAS

A gyurast a kovetkezo izmokon vegezzuk:

• m. frontalis

• m. zygomaticus

• 111. bucinator

• Ill. risorius

• m. mentalis

A Ill. frontalis gyurasat a kozepvonaltol kii masik oldalon vegezzuk el (redokepzes)

68

Az arc izmainuk gyiirasat az allcsucstol, a szajzugtol es az orrgyoktol kiindulva vegezzuk az 1.-11.-111. ujjal kiemelve,

V/BRAc/O Vibraciot vegztink:

• a n, facialis kilepesenel a fUl elfitt

• a n, trigeminus kilepesenel

• a halantekon a III. ujjal

• a 11.- V. ujjak tenyeri felszfnevel vegzett hosszanri iranyd, szimmetrikus vibracio a mimikai izmokon.

33/a. Up

Vibraci6 a n.facidlis ki/epeseIlfJ/

UT(JGETES. PASKOLAS

Ezt a fogast az arc izmainak ronizilasara es a keringes javftasara alkalmazzuk, Nem adhat6 er6sen spasztikus izom eseteben!

Laza kezzel es csukloval a 1I.-I1I.-IV. ujjbeggye! dolgozunk, feluletesen, enyhen utogetve az arcor. Az ujjakat gyorsan valtva, ritmusosan dolgozunk. hetjiik a ket oldalon egyszerre, vagy az egyik oldalon, valton Az izmok er6teljesebb atdolgozasara az ujjak renyeri • '- •. 'LII.\O VI

kezes iitogetest alkalmazzuk, a kezeket gyorsan es ri

KOlltrailldikiici6:

• spasztikus benulas eseteben

• n. facial is benulasnal

Kiegeszft6 fogas: simitas a felkaron, vallovon, nyaki extenzorokon at az arcon.

Megjeg),zis: Az arcmasszazst kiegeszitjuk a nyak-vallov sved masszazs kezelese vel.

34.kep

Az arcmasszdzst kiegeszitif nyak-vallov kezeles

Kiegeszitjuk PNF kezelessel, az arcizrnok aktfv mozgasterapiajaval (homlok rancolasa, szemoldok nincolasa, sz;ij zarasa es nyitasa, az arc felfujasa stb.)

35.kcp ArclIlmsz(izs utdn vegzeu PNF kezeles a Ill.

-,

70

VERSION

HEGMASSZAZS

A hegmasszazst mfitetek utani ktitosztiveti hegesedesnel, borcrcdeui kontrakuirak kialakulasanal alkalmazzuk, ha a heg letapadasa rnozgasnal f;ijdahna! viii! ki, illetve a heg akadalyozza az iziileti mobilizaciot, A mellkasi mulclck Ulan, ha gatolja a mozgast es a legzesi mechanizmust,

Kivitelezes:

• sirnitas a heg ktirUllIl.-IV. ujjal, korkorosen

• korkoros dorzsoles a heg konil 1IJ.-IV. ujja!.

• a heg k iemelese es megnyujtasa hosszanti es diagoruilis iranyban A hegmasszazs celja:

• felszabadftani a hegszovetet a mikroadheziotol, a letnpadastol, valamint a lokalis keringest javttani,

Megjegyzes: novocain iontoforezis szinlen segiti a hegszovet felszabadilasat, ezert hegmasszazs elott javasolt!

A hegmasszdzs indikdcioi:

• mellkasi mtitetek utan

• izom, in rmitetek ulan

• hasfali es mamma nuitet utilI]

• traumatol6giai mfltetek utan

• egesi sertilesek utan,

A klasszikus sved masszazs indikacioi

_".-

I. Reumalol6giai mozgasszervi betegsegek kronikus szaka

2. Ortopediai elvaltozasok a tarto es mozgato szervrendszerben

3. Central is es periferias parezissel tarsulo neurol6giai betegsegek

4. Kr6nikus obstrukttv leguli betegsegek

5. Arthroplasztika utani rehabilitacio

6. Mamma rmitet utani utokezeles

7. Kr6nikus vemis betegsegek

8. Kr6nikus obstipacio

9. Hosszantart6 agynyugalom, immobilizaci6 IO.Posztoperativ allapotokban (mellkasi es hasi mtitetek)

Koutrulndikucldk

I. Minden akut, gyulladasos allapot

2. Lazas allapot

3. Kiterjedt nedvezd, vagy fekelyes, gennyes elvaltozas it horon

4. Rosszindulani daganatok

5. Kozveilenul mutet unin

6. Terhesseg es mensiruacio

7. Oblirerauv erhetegsegck X. Akut venus betegsegek 9. lzulcti instubilftds

lfl.lziileti izzadmany

l l.Csontritkulas elrirehaladott Fazisa

1II.1u.:FLEXZONA MASSzAzs

A) Szegment masszazs

Fh'ltalli all/flok

A szegment masszazs elettani alapjat az a felismeres adja, hogy a bor, iWIlI, kolOsLOvel, erek, csont, hclso szervek :1Zl)J10S gerincveloi szegmenrumbol kapjak a beidegzesiiker, s enuek alapjin funkcionalis kolcsonhauisbnn allnak egynuissal. A bclso szervek Iunkcionalis beregsege az azonos szegmentumhoz tartozo viscerotom, dennetorn, myotom, sclerotom es neurotorn teruleten cgy izgalmi allapotot hOL: letre a spinalis ganglion irritaciojan keresztul.

5. llhra

Szegmenttilis gerincveloi reflexpdlydk

72

VERSION

A belsd szervekbol kiinduki, kisugarzo fajdalom egy meghatarozou testfelszfnre vetiil ki, mindig az adoll szervnek megfclelo szegmentalis hor es izorn teruletre (viszcero-szomatikus hauis).

K iSlIgt/r:o fajdalom

Az adou borleriiletHll es zsigerckbol kiindul6 afferensek ugyanazon gerinceloi szegmcnrumha futnak he, s ugyanazon erL6ingcriilctel tovilhbil6 sejten vegzodnek (pl. a szivizombol erkezri fajdalom a nyak, hal kur, villi terillcten hoz Icire hisugarz6 f;i.idalmat).

A bor a szervnek megfelelri szegmenuilis zonabun Iokozott erzekenyseget jeIez, ezt nevezzuk hiperalgezias HEAD ZONANAK.

Amig a fokozott erzekenyseg a hor felszfnen jclentkezik, a mely hipcralgezia az izmokban jon letre szinten a szervnek megfelelo izomzonabun. mel yet MACKENZIE ZONANAK neveznek,

Az 'Idot! hOr es izom rerillet erzekenysegenek gathisa musszazzzsal erhelD el. A hOr felril, kivulrdl befele Wrleno lenipi;\S megkozelites it szegment masszazs alapja, amely az un. kutan-viszceralis reflexek utj;in hoz Ie Ire fiijd,!Iomcs6kkenesr.Iszornato-viszceralis hatas.)

A HEAD-MACKENZIE FELE REFLEX FENOMENEK

Head es Mackenzie kUlatasai nimuraunk a bor, izom es belsd szervek kozotti szoros funkcionalis kapcsolarra.

Kimutattrik, hogy minden belsd szervi elv;\lIOl'asmil a szervhez tartozo szegmentalis egysegben reflektorikus elvaltozasok lepncl, fel, s czcket refle» [enomennck nevezrek el.

I. Fo!..ozott tonus a bar, boralarti ktilosziivelhen

2. Fokozott tonus uz izomban

3. Anyagcsere cs keringesi zuvar

4. Vizhaztartrisi zavar a ktlloszovel melyebb retcgciben

5. Val.olllotoH)S v;lIulIasok

A flEAD-it1;1,CKENZ/F Fl~L£ NEFLEX SZIMP10AfAK

A bdso szervck hClcgscgc mindig lunkciri !..ill·iikcl erint, mivcI a szervek idegzese nem egy, hunem tobb szegmcntumbol ered. Ezert szegrnent irrital6dik, s igy tobh hoI' es izom terulet vali],

I. Angina pectoris

- mellkas] j",ijllalolll

VERSION

-Iapockaba kisugarzo fajdalom

- bal karba kisugarzo fajdalom

- a vallkortili izmok fokozott spazmusa

2. Pleuritis

- Iokalis oderna az intersticialis kotoszovetben

- a vallkoruli izmok hipertonusa

3. Hasi szetvek gyulladdsa

- a hasfal izomzatanak Iokalis kontrakci6ja )defense musculaire)

4. Epeholyag gyulladds

- a jobb bordaiv men ten kisugarzo fajdalom

- a bordakozti izmok hipert6nusa

- a m. subscapularis izomspazmusa

A) SZEGMENT MASszAzs

A szegment masszazs a b6r. boralatti kotdszovet es izom fel61 reflexes iiton, manualis ingerekkel befolyasolja a szervek funkcionalis allapotat.

A szervhez tartoz6 szegmentalis egysegben, mechanikus ingerekkel dolgozva, befolyasolja a betegseg k6ros funkcio koret (szegmentspecifitas). Szegmentalis an kivitelezett, specialis fogasokkal a kutan-viszceralis vezetesi Iven keresztill hatni tudunk a beteg szerv funkci6 zavarara.

Minel er6sebb ingerekkel dolgozunk, annal jobban osszegezodnek az egymasutan befut6 afferens ingerek a hOr fe161, melyek elnyornjak a szervi fajdalmat. A koros reflexkoron beltil a Head- es Mackenzie zonak erzekenysege csokken, mivel a mechanikai ingerek a k6ros fajdalomingeruletet az A-delta rostokon keresztul blokkoljak (fajdalcm zsilip).

A szegment massuizs celja

1. A betegseg okozta k6ros reflexkor megszakftasa.

2. A szervi funkcionalis zavar befolyasolasa,

3. A szegmentumoknak megfelel6 szoveti allapot helyreallftasa.

74

A szegment masszdzs hatdsa

A beteg szerv altal kivaltott reflexzonaban javulas jon fajdalomerzekenyseg a borben es az izmokban.

Szegment specifitas

A beteg szervhez tartozo reflexzonaban vegzett rnanualis kezelessel specifikus hatast valtunk ki:

- keringesjavitas

- a bOrh6mersekiel ernelkedese

- izomrelaxacio

- paraszimpatikus hatas

- fajdalom csokkenes

- a szervi funkci6 zavar csokkenese

A szegment masszdzst megel6z6 vizsgdlat (statuszfelvetel a reflektorikus tiinetek alapjan)

l.Megtekintes 0) bOrz6nak

- kotoszoveti behUz6dasok

- kot6szoveti duzzanatok

- a bOr turgora

-libab6r

-izzadas

b) izomzonak

- fokozott tonus (izomspazmus)

- csokkent t6nus (atr6fia)

- izomrostok feszulese, rovidulese

c) a beteg tartdsdban jelentkezd vciltozasok

Tapintds

a.) bOrz6ncik

- az erzekeny teriiletek gombosUifejjel tOrteno simltasa (eles fajdalomjelentkezese)

- kozepes meleg es hidcg alkalmazasa a bOron (fajdalom fokozodas)

- a b6ralatti szovetek nyomasa, eltolasa, red6kepzese (fajdalom es

mozgathatosag)

- a fajdalom provokalasa enisebb tapintassal es nyornassal

- vazornotoros jelek kivaltasa korommel vagy elesebb eszkozzel

~C2;\E.RED V~

~0 ~

g;; 75 ~

§ REGISTERED ~

VERSION

h.J izomzondk

- erosebb nyomassal kiviilrott f,ijdalomerzet

- myogelosisok tapintasa

- hipertonus, izomfeszules

- fajdalmas llll. maximalpontok erzekenysege

Objektiv vizsgdla!

a) borhomerseklet meres

b) PUIZIIS, vcrnyomas meres

c) izomkorterfogat meres

A \,/ZSCALAT CELIA

- Vuluszt kapni a masszazs indikacioira

- A kezeles ponros felepitese

A SZECMENT MASSZAZS ELETTANI HATASAI I. A borhomerseklet ernelkedese

~. Kupillarisuigulat, keringestokozas, a vends keringes fokozasa J. Az izomspazmus csokkentese

4. A fadalom oldasa

5. A szegmenturnok anyagcserejenek javftasa

6. A kotoszovet vfzhazrartasanak javitasa

7. A beteg szerv altai kivaltott reflektorikus elvaltozasok megszuntetese

A SZECMENT MASSzAzs FocAsRENDSZERE

A szegmentmasszazs soran felhasznaljuk a sved masszazs alupfogasait es kiegeszujuk ki.ilOnboz6 specialis fogasokkal, melyeket csak a szegmentmasszazsnal alkalmazunk.

1. Alapfogasol:

a) simitas

b) dorzsoles

76

36. kCp

A szegment massuizs bevezetii fogiisCl: korkiiros diirzsolis (I gyiikiik mellett

c) gyunis

d) vibracio

37. kep Ketkezes kiemelt gytirtis afeliiletes

2. Speciaiisjogasok

.: , ".,..--

• I .'

• 1·'>- __

. . ..

I

] : [>----

n I t"\':>- _

n ".. ."

I '

-- -4·fiireszfogas,

. 3. tov;snyu[vtiny-

-- - fogas

--- 2. redokepzis

--- 1. Csavarofogas

6.abra

78

a) redogyuras

38.kep Redogyuros

b) redokepzes

VERSION

\

.

\

,

.

39/a. kep Redifkepzes ellentillassal

c) Ifireszfogtis

d) tovisnyiilvany fogas

e) redotolas

80

41. kip. 41/a. kip Csavaro fogds a gerinc mellett

f) csavaro fogas

3. Kiegeszit15 [ogtisok.

a) A rn, subscapularis atdolgozasa a lapocka elcmelesevel

b) A rn, iliopsoas mely dorzsolese es gyiirasa

c) A mellkas intermittalo nyomasa

d) A rnedence felrazasa es indirekt vibracicja

42~ kip

A m. iliopsoas mily dorzso/ise

A SZEGMENT MASszAzs FELEPiTESE TESrrAJ.4K SZERINT

J. HatkezeJes

2. Lapocka kezeles

7.abra

Lapocka kezetes

3. Sternum kezeles

82

43. Up

A. sternum kezelese

4. Mellkas kezeles

9. dbra Kezeles a mellkason (thorax kezeles) az intercostales Izm4J"Ufj!itFJ.~3}71:0}·et'J'e

VERSION

5. Nyak-vallov kezeles

44. kip

A medence kezelese

6. Medence kezeles

7. Vegtagok kezelese

A SZEGMENT wsszszs IRANYELVEI

1. Minden reflektorikus elvaltozast kezelni kell

2. A kezelest a szervhez tartozo zonakban kell vegezni

3. Paras szerv eseten a kevesbe fajdalmas oldalon kezdjiik a kezelest

4. Egyoldali szerv eseten az ellenoklalon kezdiink el kezelni (konszenszualis hatas)

5. A kezelest mindig a szegrnenturnok atdolgozasaval kezdjiik (gyoki fogasok)

6. Mindig az also szegmentumoktol haladunk a fels6bb szegmentek iranyaba az izomfeszules valtozasaval aranyosan

7. A torzson mindig a stemumtol kiindulva az intercostalesek felel6en a gerinc iranyaba (proc. spinosus) dolgozunk

8. A vegtagok kezelese a sved masszazs fogasaival tortenik

9. A kezelest csak az akut allapot lezajlasa utan lehet

84

A szegrnent masszazs alkatmazasa betegsegek szerint EREK 8ETEGSEGEI

Angio-neuropotidk

Ezeknel a betegsegeknel a regulacios zavan befolyasolhatjuk.

A kezeles fetepitese

• gytiki fogasok a LS-I szegmentekben

• sacrum kczeles

• az also vegtag kezelese

A kezele» hauisa

• b6rh6merseklet emelkedese

• tartos melegseg erzet, keringes javulas

• a janisjavulasa, a labfajdalom csokkenese

Angioparhianal nem alkalmazzuk a szegrnenr masszazsr men nem valr ki rerapias hatast, viszont a kotfiszoveti masszazs eredmenyes.

Vinas keringesi tavar A kezeles hatasa:

• a cirkulacio novelese

• a pang as csokkentese

• konnyfi laberzet

• az izomfajdalom csokkentese, tonusoldas

Anginas panaszok

Kezeles a sziv szegmentjeben: Thg-Thl Head zonak:

• sternum

• kulcscsont

• bal bordaiv

• mellkasfal

• a lapoeka es a gerinc kozotti resz Th3-6

Mackenzie zoruik:

• m. trapez fe1so

• m. infraspinatus

• m. trapezius kozepso resze

~S\E.REO V~

~0 i?0'

§<c'REGISTERED

VERSION

• m. teres m.major .SCOM

• m. pectoralis major pars sternocostalis

• rn. rectus abdominis fels6 resze

• m. subscapularis

A kezeles felCp{tese:

• gyoki fogasok a Th8-1

• sternum kezeles

• thorax kezeles

• lapocka kezeles

• nyaki szegmcntek kezelese

• nyak- vaUov kezelese

• bal felso vegtag kezelese

86

46. kip:

Thorax kezeles az intercostalesek lefutastit kiivetve

A kezeles hatasmechanizmusa:

• a koronaria erek tagitasa

• hypoxia megelozese

• a mellkasi nyomaserzet es kisugarzo fajdalom csokkentese

• a szfv keringesenek javltasa

KRONIKUS BRONCHOPNEUMONIA, ASTHMA BRONCH/ALE f~{'· ~ hJ

Head zonak:

• kulcscsont felett es alatt

• a sternum felett

• a ventralis bordaivek felett Th8-10

Mackenzie zondk: .SCOM

• m. splenius capitis

• m. trapezius fels6 rostok

• m. supra-infraspinatus

• mm. intercostales

• rn, pectoralis major sternalis resze

A kezeles felepitese

I. Szegmentkezeles Th3-9

2. Sternum kezeles

3. Thorax kezeles (stemumt61 a csigolyak iranyaba)

4. Mellkasi intermittalas

5. Nyak,- vallov kezeles

A kezeles hatdsmechanizmusa

I. A valadek oldasa es kiilrtilese

2. A kohogesi inger csokkentese

3. Az exudatum resorpciojanak segftese

4. Az izmok spazmusanak oldasa

5. A vitalkapacitas novelese

A SZEGMENT MASSzAZS INDlKAcIOI

I. Mozgasszervi-reumatologiai betegsegek kr6nikus szaka 2. Bels6 szervek funkcionalis zavarai

• kr6nikus venas betegsegek

• gyomor, bel funkcionalis betegsegei

• angina pectoris

• epe es majbetegsegek

• kr6nikus bronchitis, asthma bronchia1e

KONTRAINDIKACl6K

I. Akut, gyulladasos betegsegek

2. Siilyos arteries keringesi zavar (Fontaine III. IV.)

3. EI6rehaladott arteriosclerosis

4. Hernaromak

5. Frakturak

6. Iziileti instabi Iitas

7. lzuleti izzadmany

8. Dekompenzacio

9. Esszencialis es renalis hipert6nia

10. Tumor

II. Borbetegsegek

12. Menstruacio, terhesseg

88

B) Kot6szoveti masszazs

A kot6szoveti rnasszazs technikajat Elizabeth Dicke nemet gyogytornasz dolgozta ki 1929-ben sajat angiopatias panaszai kezelesere.

Modszeret Freiburgban dernonstralta, s kozel to ev tapasztalata utan W. Kohlrausch es Teirich Leube iranyftasaval a freiburgi Orvostudomanyi Egyetemen kidolgozrak a kot6szoveti masszazs mai technikajat, megteremtve ezzel egy uj belgyogyaszati rnanualis terapia alapjait.

A KOT6SZ0VETI MASSzAZS ALAPJAI

A bels6 szervek es szervrendszerek megbetegedeseinel a kotoszovetben fokozott feszules jon letre,

Az elettani kutatasok kimutattak, hogy a kozvetett iiton kialakul6 tavolhatasok, els6sorban a vegetatfv idegrendszeren keresztiil befolyasoljak az erintett szerv, szervek funkcionalis zavarat, Kapcsolatot talaltak a vegetatfv idegrendszer es a kot6szovet kozott, A k5t6szovet mechanikai ingerlese szegmentalisan befolyasolja a szervi funkci6 zavarokat.

A vegetatfv idegrendszer tonusallapotat normalizalja, s ezuron tud hatni a regulacios zavarokra.

A VEGETATW IDEGRENDSZER SZABALYOZ6 MUKODESE

A vegetativ idegrendszer pontos ismerete lehet6ve teszi a szervek szimpatikus es paraszimpatikus tonusanak szabalyozasat.

A kot6szovet mechanikai ingerlesevel, normalizalni tudjuk a vegetativ idegrendszer tonusallapotat, s ezuton tonuskiegyenlitest erhetilnk el.

KOTOSZOVETI Z6NAK

A szervi funkci6zavar viszceralis afferentacio utjan, a szervnek megfelel6 kot6szoveti zonaban jelentkezik.

A kot6szoveti zonak jelzik a szervi erintettseget, a kot6szovet lathat6 es tapinthate elvaltozasaival,

Diagnosztikai jelentdsegiik abban van, hogy jelzik a betegseg aktivftasat, valamint a nema z6nak utalnak az orokletes hajlamra.

VERSION

maj - epezono

menses-zona

holyagzona

kerzono

flt-F1\-- hypomenorrhoezona

90

VERSION

KOTOSZOVETI Z6NAK VIZSG;\LATA

I. Megfigyelcs

- kotoszoveti duzzanat

- kotoszoveti behuzodas

2. Tapintds

- a kottiszovet eltolhatosaga

- a kotoszovet elasztikussaga

- a ktit6sziivet nyiijthatosaga

3. J3(frllffmerseklct merese

4. A keringcs. aramkis merese (plet;:mograj)

A VIZSG;\LIIT.lELENTOSEGE

Ertekelhet6 az akut vagy kronikus allapot a borkozeli es fascia kozeli kijtoszt)Yeti zonak feszulesevel.

A KonJsziWETI MIISSZAZS CELIA

A kt)lilsztivct rel61 befolyasolni a szervek simaizomzauit spazmolitikus hauist kivaltva, a szervi funkcio zavart javftani a vegetarfv idegrendszer tonuskiegyeulftesen kcresztul.

{:tel/alii IWlllso/..

Ma mar tudjuk. hogy a kUlonbt)zo masszazs fogasokkal kozvetleniil es kozvetve belolyasolhato a szervek es szovetek mfikodese.

A7 elettani kutatasok ramutattak ana. hogy a kozvetett hatasok neurovegetativ es szomatikus valtozusokat hoznak letre a szervezetben. A kozvetett uton kialakuki t.ivolhauisok mcgvrittoztutjnk a szcrvek Iunkciojtit. A k(illlsziivel rncchanikus ingcrlcsc a kezcles helyetril nivol szegmcntalisan es szisztematikusan kiiIi.inhiizo vegctativ reukciokat viiltanak ki (vernyomas siillycd, bradycardia lep fcl, a legzcs ritkiibba vtilik stb.), amcly a vcgctauv idcgrcndszcr kus t6l1u~al jelzi,

1. uibkizat:

Az egyes szervek vegetativ beidegzise

SZERV SZIMPATIKUS

PARASZIMPATIKUS

l. Szern pupilla tagulat

pupilla szfikillet

2. Arckifejezes feszult

3. konny- es nyalmingyek minden mirigyben vazonkonstrukcio

4. bar sapadl, szaraz

5. szi5rzet, haj szaraz, fenytelen

6. SZIV szfvfrekvencia-szaporulat

a kontrakciok erossegenek fokozodasa

7. Erek szimpatikus adrenerg rostok idegzik be

vazokonstrukcio, vernyomasntivekeJes

nyugodt

konny, kevert nyal a mirigy jellegenek megfeleli5 szekrecio

kipimlt, nedves

puha, fenyli5

A vagus hatas

a sZlvmukodes lassulasa, szivritmus csokken

kolinerg vazodilatator

9. hasi zsigerek

bronczusok lumcnellck lilgulasa sziikiile~c

serkentese

8. Iiid6

a gyomor-bel traktus pcrisztaltika garlasa

gyomor-bel

mcllekvese-szekrecio serkent6 hatas

10. Colon, rectum, hugyhoJyag

periszraltika gatlasa a belso sphiucterek tonusfokozasa reven

II. Verejtekrnirigyek pilomotorizornzat

szortiiszi5k simaizomzatanak konlrakcioja

92

g,illd Iwt.is

a perisztaltika serkeruese a helsl) sphincterck tonusanak gatlasa

Kezelesi alapelvek

I. A kezelest a diagnosztikus zonatcl disztalisan kell elkezdeni

2. A kezeles alan figyelni kell a beteg szubjektfv fajdalomerzetet

3. A mozgasterapia es a rnasszazs kozott 1-1,5 ora sziinet szukseges

4. A kezeles utan lora pihenes kotelezo

Tapasztalati rnegfigyeles, hogy optimalis a kezeles napjan minden mas kezelest kihagyni, mert Igy a masszazs reakci6kjobban es tartosabban hatnak,

A kotOSZOl'cti masszazs technikiija I. Harorntiternfi boralattl technika 2. Kenlterml fascia technika Kivietelezese: III. IV. ujjal

A k61osz0veli masszdzs felipitcse

I. Medencemenet

I. Munkarnenet a sacrum szelen

2. Hiizas a sacroiliacalis izulethez

3. Munkamenet a sacrumon

4. Munkamenet a csipdlapar szelehez a spina iliaca posterior superiortol kiindulva a spina iliaca anterior supriorig.

48. Up Munkamenet a csip61apcit

5. HUZ3S a sacroiliacalis iziilett6l az 5. lumbalis csigolyahoz

II. Lateralis tiirzsmenet

6. Fascia technika az utols6 bordat61 fclfele a h6nalj iranyaba, iigyclvt:' an-a, hogy a nyirokerek teruletet kihagyjuk,

7. Fascia technika a 111. latissimus dorsi szelen,

49. kep Laterdlis tiirzsmenet

94

Ill. Torzsmenet

50. kep Mllll/(amelletek a /orzsoll is a lapockdn

8. A m. latissimus dorsi izomszeletol dolgozunk az erector lateralis szeleig.

9. Az erector latenilis szelet61 haladunk a csigolyak processus spinosusaig,

10. Az erector medialis szelet611lliz,lsl adunk a processus spinosushoz,

51. kep lJoralatti technika az erector laterdlis szelitb1 a

, '

VERSION

IV. Scapula kezeles

10. Munkamenetek a lapocka medialis szelehez II. Munkamenetek a margo superiorhoz

.. ....____) \..___ ....

I. sacrum sZIHe

2. sacroiliaca/is izii/e(

3. sacrum dorsalis felszlne

4. cs{polClpat szete

5. L51umMiis csigolya

6. laterdlis torzsmenet

7. m. latissimus dorsi szele 8-9. a m. latissimus dorsi

szilirlJl a processus spinosushoz

10. lapockakezeles

Medencemenet: 1-5 Torzsmenet: 8-9

Terdpids luizdsok: L5 Thl2 C7-tol kiindulva

Latertilis torzsmenet: 6-7 Lapockakezeles: 10

11. dbra A kotoszoveti massuizs ,,,,,,,,n.u,,,

96

V. Haskezeles

I. A processus xyphoideust61 haladunk az utols6 bordaiv menten lateralisan

2. A symphysist61 haladunk lateralisan a crista iliaca fele, a spina iliaca anterior superior iranyaba

3. A crista iliaca atdolgozasa lateralisan a torzs oldalvonalaig

4. A rectus abdominis kezelese disztalis iranybol proximalisan

V/' Terdpids huzdsok

Jelentosegtik abban van, hogy lezarnak egy-egy nagyobb terilletet, munkameneteket, s az esetleg fell~E_ib~~i~t-!o~gal.tak.-

I. Terapias hrizas a medencemenet Iezarasara

- a L5 csigolyatol kiindulva a spina iliaca anterior superiorig vegzunk egyenletes intenzitassal huzast

52., 521a. kepek

Tertipids hllztls a 1.5-os csigolyatol

a csipoillpat eliilso reszeig a medencemenet lezarasara

2. Terapias lnizas a torzsmenet lezarasara

-A Th12-tol a processus xyphoideushoz lnizunk.

J' t

53.kep

Terdpids htiuis a Th12-tOl a processus xyphoideushoz a tiirzsmenet lezdrdsara

3. A lapocka menet Iezarasa

- Terapias hiizas a C7-t61 a m. supraspinatus vonalat kovetve az acromionig.

4. Terapias lnizas a hasmenet lezarasara

- Huzast vegziink a crista iliaca anterior superiortol a symphisis fele, az utolso bordan a h6naljvonalt61 a processus xyphoideusig. A hiizasokat uni es bilateralisan vegezzuk el.

98

VERSION

A kotaszoveti masszazst vegezhetjiik periferiasan is. az also, felsa vegtagon, valamint a nyak es arc terilleten is. Mindig a szervi erintettseg alapjan valasztjuk meg. hogy milyen periferias terUleten kivanunk dolgozni. PI. Also vegtagi arterias keringesi zarvarnal eldszor a medencemenetet vegezzuk el, s ezutan terhetiink ni az also vegtag periferias munkameneteire.

Vcgetatfv eredeul ritmuszavaroknal eloszor a medencemenetet, utana a torzsmenetet es utoljara a felsa vegtag perilerias munkamenctcit vegezzuk el.

54.kcp:

Pcriferids munkamenetek a ldbon fascia technikdval

55. kep:

Periferias munkamenetek a tractus iliotibialisban

A helyes technikaval kivitelezett kotdszoveti masszazs az elettani hatasoknak megfelelden harornfele reakciot valt ki:

- bOrreakci6 (dennografia rubra)

- vegetativ reakci6 (tonuskiegyenlites)

- humoralis reakci6 (a kezelest kBveto almossag, kellernes, j61es6 faradtsager-

zet)

A KOTOSz6vETI MASszAzs INDlKACl61

I. Gyulladasos reumatoI6giai korkepek (RA. SPA)

2. Lagyresz reumatizmus (PHS. teniszkonyok, golf konyok. FM)

3. Arterias, venas keringesi zavarok .

4. Vegetativ eredeni ritmuszavarok (funkcionalis szfvpanaszok)

5. Kronikus obstn1ktiv leguti betegsegek

6. Ulcus ventriculi. gastritis. maj-epe funkcionalis zavarai

7. A bel beidegzesi zavarai, spasztikus obstipacio

8. Holyagirritacio, pyelitis utani allapot

9. Dysmenorrhea

10. Trofikus zavarok II. Periferias parezisek

12. Alvaszavarok, pszichoszomatikus betegsegek

A kontraindikaciok megegyeznek a sved es szegmentmasszazs kontraindikaci6ival.

A kot6szoveti masszazst kiilonbOz6 testhelyzetekben vegezhetjuk:

- a medencemenetet, torzsmenetet, lapockamenetet ulesben, oldaltfekvd testhelyzetben

- a haskezelest mindig hatonfekv6 testhelyzetben

- a lateralis torzsmenetet ulesben es oldaltfekvfi helyzetben vegezhetjiik.

A KOT6sz6vETI MASSzAZS DOZIROzASA

A kotoszoveti masszazst az elsa 2-3 kezelesnel 30-40 percig kell alkalmazni. Csak a kotdszoveti feszules csokkenesevel Iehet a kezelesi idot 20-30 csokkenteni, A kezelesi ida pontos betartasa es az elso 3-4 kf''''f'I~~~ ismetlese hozza meg az eredmenyt, Ha az else 3-4 kezeles kozott sziinetet hagyunk, a vegetativ jelentkeznek, A tovabbi fenntart6 kezelest heti Egy kezelesi ciklus 13-18 kezelesbdl all. ezt kovetcen ~P:IDy.!~'ves

100-

VERSION

kell beiktatni, mert a szervezet a kotoszoveti masszazs ingereire mar nem kepes reagalni,

Athangol6, tonuskiegyenllto hatasa jelentkezhet mar az eJs6 kezeleseknel, de kialakulhat lassan, fokozatosan a kezelesek folyaman, vagy a kezelesek befejezese utan,

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->