P. 1
Ranschburg Jenő -SORSDONTO TALALKOZAS SZULO ES GYERMEK

Ranschburg Jenő -SORSDONTO TALALKOZAS SZULO ES GYERMEK

|Views: 1,378|Likes:
Published by ezerjofu

More info:

Published by: ezerjofu on May 03, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/06/2013

pdf

text

original

Dr. Popper Peter, Dr. Ranschburg [eno, Dr.

Vekerdy Tamas

Sorsdonto talalkozasok: szulok es gyermekek

~ S A X U M

Sorozatszcrkeszro: Popper Peter

Dr. Ranschburg [eno

Boritorerv: Malum Studio

. r:; Popper Peter, Ranschburg jeno, Vekerdy Tamas - 2005

Egy egesz elctre sz616 talalkozas ...

ISBN 9637168273 ISSN 1585-4000 ISSN 1786-2817

Saxum Bt, - Marone. Kit.

Feld6s kiado: Jenei Tamas

Felelos szerkeszto: Zsolnai Margie Tipografia es nulszaki szerkesztes: Malum Studio Nyomtatta CS kotorte

a Kaposvari Nyomda Kft. - 250920 Felel6s vezetd: Pogany Zoltin igazgat6

Azt a - szarnomra hihetetlenul izgalrnas - lecket kaptarn, hogy a szulo es a gycrmek kapcsolatarol, mint sorsdorito talalkozasrol ertekezzek,

Arrol, hogy a sziilo es a gyermek talalkozasa sorsdonto talalkozas, sokat es sokszor beszelnek, de ritkabban keriil szoba, hogy mivel bizonyithato - ha bizonyithato cgyaltalan -, hogy valoban az? Nyilvanvaloan azzal - es erre nines is mas lehetoseg -, ha igazoljuk, hogy ennek a talalkozasnak

nyoma marad. Bizonyitanunk kell, hogy akar sikeres volt ez a talalkozas, akar sikertelen, az ember karakterisztikus vonasaiban egy eleten keresztul cipeli rnagaval ennek a talalkozasnak a sulyat, jelentoseget.

zasra nem teliesen tisztan es erintetlenul erkezik cgyik fel sem. A babanak a puttonya ban rerigeteg olyan dolog van, ami a talalkozas sikeret, vagy kudarcat befolyasolja. Ezeket szoktak genctikus voriasoknak, biologiai adottsagoknak is hivni. Kozuluk szamornra a legfontosabbaknak az egyertelrmien jelenlevo temperarnentum jellernz6k tunnek: hogy a gyermek menynyire aktiv, mennyire erzi fontosnak, hogy a ielenletere felhivja a kornyezete figyelmet? Mennyirc tud 6 maga figyelni a kornyezete targyaira es szernelyeire? Mennyire elterelheto a figyelmc, es mennyire tud tartosan koncentralni, vagy eppen ragaszkodni vagyaihoz, igenyeihez? Ezek rnindmind a sziiletes pillanataban iclen vannak, regisztralhatoak es erzekelheto, merheto individualis kulonbsegeket mutatnak.

A gyerrnek es a szulo talalkozasanak pszichologiai ternakore harem reszre bonthato:

1. Az anyaval valo talalkozas

2. Az apaval valo talalkozas (Errol sajnos az en szakrnamban is el szoktak felejtkezni)

3. A csaladdal, mint atmoszferaval va16 talalkozas (ilyenkor nem a csaladtagokkal - az anyaval es az apaval - valo talalkozasrol beszelunk, hanem arrol a tobbe-kevesbe egyseges atmoszferarol, arnely a csal:idban fogadja az erkezo gyerrneker) .

Terrneszetesen - es ez biologiai okok kovetkezmenye - az elso talalkozas az anya es a gyermek talalkozasa. Erre a talalko-

A masik oldalon ott van az anya, akiben a gyerek szuletesekor vagy megfogalrnazottan, vagy megfogalrnazatlanul, de Jelen van egy kep arrol - cs ezt 0 mar honapokkal,

neha evekkel a gyermek megszuletese clan orzi es apolja magaban -, hogy milyen gyercket szeretne, azaz: milyen "ember" legyen a gyerek, akit majd a vilagra hoz> Ez elso-szulo anyukaknal es "els6-szii16 apukaknal" is egyertelrmien kimutathato, de a masodik, harrnadik gyerek szuletese elan is "mlik6dik". Ez a varakozas - vagy "elvaras" - mindeneke16n a gyermek nernere voriatkozik. Ha az ember megkerdezi a gyermeket varo part, hogy milyen ncmii gyermeket szeretne, akkor azonnal jon a sztereotip valasz: "nekiink teljesen mindegy, csak egeszseges legyen". Ha azonban az ember egy kicsit tovabb kerdcz, akkor nagyon gyorsan kiderul, hogy teljesen mindegy nekik, csak egeszseges fiu (l) legyen, a tobbi nem szarnit. Az elso-szulo anyukak - es veliik egyiirt az apukak is _. tiz esetbol nyo1cszor szertc Europaban, nemcsak Magyarorszagon, fiut szeretnenek. (Ez onmagaban is nagyon izgalmas kerdes.) Ez a "rejtett" vagyakozas a fiu utan rendszerint ugy derul ki, hogy ami-

L

kor beszelgetek az apaval - aki korabban mar kozolte: neki rnindegy, hogy kisfia vagy kislanya szulctik-e - egyszer csak elszolia magat: "majd amikor a fiam megsziiletik ... "- mondja ... Pillanatok alan kiderul, hogy a lelke rnelyen 6 valojaban fiut szeretne. Szerencses csctbcn a kutatonak modiaban all nyomon kovetni: van-e szocializacios kovetkczmenye annak, hogy a gyerrnek a talalkozas pillanataban megfelelt-e a szulo varakozasanak, vagy eppen ellenkezoleg: kislanynak szuletett, holott szulei fiura vagytak, vagy eppen forditva: fiu lett, pedig szulei mar nagyon vagytak egy szep kislanyra. A tapasztalatok azt mutatjak: a szulo es a gyermek elsa talalkozasanak sikere vagy kudarca ebben az errelernben is jelentos szerepet jatszhat a szocializacio folyamataban,

A masik ilyen varakozas, vagy ha ugy tetszik elvaras a gyerek jellcmere, karakterere vonatkozik. A szulokben rendszerint jelen van ez a varakozas, es ha megkerde-

zik oket, hogy mil yen gyereket szeretnenek, gyakran az a valasz: "en egy jo gyereket szeretnek". En ugy hivom az ilyen gyerekeket, hogy "hasznalat elan felrazando gyerekek", akiket, ha leultetetek egy szekre, ott maradnak, nyugodtan eImehetek egy felorara, vagy akar hosszabb idore is, nem lesz vele gond. Ezt a kisse profan jelz6t en a kohoges clleni oldat mintajara alkalmazom, melyben az ertek leulepszik a folyadek aljara. Ott van, benne van, de ha nem razorn fel, akkor bizony hatastalan folyadekot itatok a gyerekemmel. Tehat ott vannak ezek az ertekek, csak fel kellcne razni, hogy a felszinre ioiienek. De erre nem erunk ra. A szulo ilyenkor annak orul, ha a gycreket lculteti, es pontosan rudia, hogy egy ora mulva is ugyanott talalja. U gyanakkor van egy masik tipusu szulo is, aki varakozasat korulbelul igy fogalmazza meg (leginkabb a fiataI sziilokre jellemzo ez, de nem torvenyszcnien): 6 vagany, elertel teli gycreket szeretne. Legyen a gyerek vagany, beleva16, neha

torjon be a szornszed ablaka focizas kozben, majd kifizetem stb., de Icgyen mozgekony, szellernileg es motorosan is mozgekony, a szo pozitiv ertelrneben nyugtaIan gyerek.

Igen am, de a temperamentumjellernzok legalabb hetvenot-nyolcvan szazalekban veleszuletettek. Ez azt jelenti, hogy a magzat rriehen bcliili mozgekonysaga egyertelmiien es pozitivan korrelal a gyerek mozgekonysagaval - meg negyven evvel a szuletes utan is. Tehat a gyermek alapveto mozgekonysagi igenye - hangsulyozorn, hogy a szellemi mozgekonysagra is igaz ez, a figyelernkoncentraciora, a kalandvagyra es sok minden egyebre is - ebben a vonatkozasban veleszuletett.

Kepzeljek el, hogy egy ilyen hasznalat elott felrazando gyerek helyett - az amerikai szakirodalom ugy nevezi ezeket a gyerckeket, hogy konnyen kezelhcto gyerekek - egy hazasparnak, amely ilyen gyerekre vagyik, mag as temperarnenrumszinni, aktiv,

mozgekony, folyamatosan foglalkozast igenylo gyerekuk szuletik. Azt keIl mondanom: az ilyen talalkozas nem tulsagosan szerencses, Ugyanis ha aszulok varakozasa, elvarasa megegyezik a megszulerett gycrek genetikai adottsagaival, genetikus ternperarnenturnjellemzokkel, akkor ez a konzisztencia egeszseges feilodest, io szocializacios folyamatot iger. Ha viszont mast var a szulo, mint ami a gyerck puttonyaban van, nem lesz szerencses a talalkozas, es ez rcndkivuli mertekben mcgneheziti a gyerek szocializaciojat. Ez valojaban valaszt is ad cgy nagyon regi kerdesre, jelesul, hogy az orokletes tulajdonsagok, vagy a kornyczcti hatasok jatszanak-e dorninans szerepet a fejlodesben? Mert azt rnutatja, hogyan jelentkezik mind a ketto egyutt. Abban az esetben, ha a gyerek ugy szuletik meg, hogy tele van energiaval, hihctetlentil fontos a szarnara, hogy figyeljenek ra, hogy ne legyen egyedul, hogy ingerek vegyek korul (ingerehsegnek szoktak ezt nevezni), a korinyen kczclheto gycrekre

vagyo szulo valoszimileg hamar csalodni fog. Mar nehany het elteltcvel kiderul, hogy a gyerek nem olyan, mint amire az emlitett hazaspar vart, Nappal meg csak megvan valahogy, mert rengeteg inger eri. Olyan sok, hogy az ingeregyensuly biztositasa erdekeben nappal meg alszik is, men vissza kell huzodnia a sok Inger eldl, de ejszaka, amikor leteszik a kulon szobaban - talan mondanom sem keIl, hogy hateves korig a kulon szobat csak a szulo igenyli, a gyerek nem - ahol sotet van, cserid es egyediillet, akkor ezt az ingerszegeny helyzetet helyreallitando, ababa kitartoan iivolteni kezd, (Az "iiv6Ites" ilyenkor szakszo, men a gyereknek meg nincsenek konnyei, tehat nem mondhatom, hogy sir, men az mar konnyekkel jarna.) Es akkor mi tortenik? A szulo csak iii az agy szelen, es tiz perc mulva folveszi, mert mit tehetne, ha a gyerek ilycn kitart6 es makacs? Ilyenkor a szulo es a gyermek kapcsolatanak jovoje attol fugg, mekkora a szulo toleranciaszintje, fogadokeszsege a nehezen kezel-

L

heto, temperamentumos gyermck fele. En azt szoktam mondani, hogy nines credendo en rossz anya, vagy eredendoen jo anya. Arrol van szo, hogy ez a nagy talalkozas mit mozdit meg az anya puttonyaban, es mit mozdit meg ababa puttoriyaban? Hogyha a sziiloben erre a magas aktivitasra van fogadokeszseg, hogyha nem okoz neki gondot, es keszseggel reagal peldaul, amikor ababa olbe vagyik, es szeretettel, turelernmcl, valaszra min dig keszen kezeli temperamentumos gyerrneket, akkor ebben az esetben szerencses talalkozas jon letre, es ez a magas temperamentumszintu gyerek egeszseges, harmonikus szocializacio ele nez. Abban az esetben, ha ez nem igy torrenik, es a sziilo var, nem tudia, mit csinaljon, cgyre idegesebb es tiirelmetlenebb, majd vegul aztan megis folveszi C csak azert, hogy vegre nyugalom legycn), akkor megtanitia a gyereket arra ~ gyorsan tanulnak a gyerekek -, hogy nyugodtan uvolthet, mert ezzel celt er, es kialakul egy megha tarozott szokasrerid.

Amikor a gyerek ejszaka sir, az anyuka eloszor rcmenykedve varakozik, majd ~ amikor latia, hogy remcnytclcn -, atrncgy, felveszi vagy mellefekszik a gyerekagyra (az apa merges, mert maskcpp kepzcltc ezt az eiszakat, azonfelul reggel koran kell kelni, dolgozni kell menni stb.), es amikor sikerult elaltatnia, felkel mellole, ovatesan, nehogy val ami megreccsenien, halk leptekkel, mint egy indian, megy a kilincsig. De abban a pillanatban, ahogy a kilincshez er a kezevel, a gyerek ujra kezdi. Es kezdodik minden elolrol. A lenyeg ebben az, hogy a gyerek es a szulo elkezdi egymast val ami alapvetoen rosszra tanitani, anelkul, hogy ezt eszreverinek. Mire tanitja a szulo a gyereket? Arra tanitia, hogy az uvoltes, a siras, a "hiszti" vegul mindig eredrnenyes, mert a szulo ugyan egy darabig ellenall, de aztan ugyis enged - nem az eloml6 nagy szeretete miatt, hanem mert zavaria a zai. Mint amikor kikapcso- 10k egy recsego radiot, ha mar nem birom tovabb, Ennek kovctkezteben vegul

l

olbe veszi a gycreket, illetve megadja neki, amit a gyerek akar. Lenyegeben ez tortenik akkor is, amikor a harorneves gyerek mcgall a kirakat elott, es azt mondja: "azt a j atekot kercm!". N ekern volt olyan gycrekem a pszichoterapias gyakorlatornban, aki ilyenkor min dig megvarta, amig a sarkon befordult egy idegen, es akkor kczdett hisztizni. Mert ponto san tudta, hogy ezzel le tudja roviditeni a folyamatot. Volt olyan is, aki megvarta, arnig a szomszcd hazajott, es akkor kezdte a hisztit, mert tudta, a vegeredrneny biztos, igy is, ugy is celt er, de igy konnyebb, Ez nem tudatos dolog, sokkal melyebbrol jon, de egyertelrruien tanulasi folyamat eredrnenye, Es ekkor a szuld megadja magat, a gyerek pedig celt er, Ezt hivjak "megcrositesnek"; a szulo ugyanis - azzal, hogy vegul enged a "hisztinek" - akaratlanul is megerositi a gyermek keres, egeszsegtelcn rcakciojat. De egy forditott megerosites is elkezd rmikodni am! Mert a gyerek is elkezdi tanitani a szulot, megpedig a kovetkezokeppen.

L

Al talaban hosszab b-rovidebb ideig "tartja mag at" a szulo, ellenall a csabitasnak, es tapasztalataim szerint ugy gyermeke keteyes kora taian szokott megtortenni az else "veres". Ez ilyenkor al talaban meg nem "komoly", nem is kulonosebbcn faidalmas, de mindenkeppen meglepi a gyereket - es eppen ezert eredmenyes, Es akkor a szulo azt mondja: "istenem, mar tudorn, hal rontottam el, hat ezzel kcllett volna kezdenem". Igen am, de a rnasodik alkalommal mar csak komolyabb vcrcssel tudja ugyanezt elcrnil Szoval a szulo megtanitia a gyereket, hogy "tessek hisztizni, a vcgen ugyis celt ersz", a gyerek meg a sziil6t tanitja arra: "utlegelj engern, ha azt akarod, hogy szot fogadjak!" A gyerek temperamentuma cs a kulso szocialis hatasok igy valnak lassankent - kozos gombolyagban - egyre inkabb a gyerck szemelyisegiegyeinek - agresszivitas, ingerlekenyseg, a szabalyck kovetkezetes megszegese -- mcgalapozoiva.

Ilyenkor tehat alapvetoen rossz, hibas

tanulasi folyamatok vannak a hatterben, amelyekct kesobb visszaforditani nagyon nehez, es a gyerek szocializacioja ohatatlanul rossz iranyba halad, Amikor a gyerek masfel-ket eves, mar meg lehet merni: milyen kapcsolat jott letre az anya es gyermeke kozott. Hangsulyozni szeretnem, hogy a kapcsolat minosegenek - mint minden igazi nagy talalkozasnak - eletre szo- 16 kovetkczrnenyei vannak az ember szemelyisegeben,

Masfel-ket eves korban szoktuk vizsgalni ezt a gyerekeknel, az ugynevezett "idegen helyzet" teszt segitsegevel, Ez tulajdonkeppen egyszerii vizsgalat, bar a gyereknek idonkent kellemetlen. Bemegy az anyuka a gyerekkel egy szobaba, amit jatekszobanak rendezunk be, es elkezdene k egyutt iatszani, Ilyenkor azt figyeljuk, hogy milyeri interakcio van az anya es a gyerek kozott, Ez nehany percig zajlik, majd belep egy idegen a szobaba. Ekkor mar egyszerre harman vannak ielen, az anyuka,

,

L

egy idegen felnott es a gyerek. Akkor azt figyeliuk, hogy mennyirc befolyasolj a ez egyreszrol az anya es a gyerek interakciojat, masreszrol magat a gyereket. Es utana kovetkezik a neheze: kimegy a szobabol az anya, es a masfel-ket eves gyerek ott marad az idegen felnotrel a szobaban nehany percig. Majd az utolso mozzanat kovetkezik, visszaion az anya, es akkor azt regisztraljuk, hogy milyen az uiratalalkozas az anya es a gyerek kozott? Abban az esetben, ha az else masfel-ket tv azzal a tolerans szuloi magatartassal telt el, melyrol a fentiekben beszeltem, akkor harmonikus a kapcsolat, Teljesen mindegy, hogy milyen temperamentumszinttel szuletik a gyerek, a lenyeg az, hogy a szulo varakozasanak - mondhatnarn ugy is: szcmelyisegalkatanak - eppen mcgfelel, Ha mas van a gyerek puttonyaban, mint amit a szUl6 vart, akkor mindig gond van, es ennek a ielei mar a masodik evben megfigyelhetcek, kimutathat6ak.

Az egyik valtozat, arnivel egy ilyen "idegen helyzet-teszt" soran talalkozunk, a "biztos kotes". Miben mutatkozik ez meg? Azt latiuk, hogy cbben az idegcn szobaban, ahol iatekok vannak, az anya es a gyerek vidaman, interaktiv medon iatszanak, A gyerek erdeklcdik, nem szarnit, hogy a kornyezet idegeri. Ott van a biztos pont: az anyuka jelen van. A gyerek rogton vizsgalni kezdi a kornyezctct, a szulohoz fordul, vele iatszik, es nyitottan erdeklodik. Ez az elsa mozzanat. Aztan beion az idegen felnott. A gyerek ranez: ki lehet ez? Ismerjuk ezt a gyermeki nicsodalkozast. De nem jan kulonosebben zavarba, az anyaval vale interakcioia folytatodik. Kimegy az anya. Baj van. A gyerek zavarba jon, ott marad egy idegcnriel kertesben, meg sirva is fakad egy kicsit. Nem nagyon, de a szeparacio nagyon rossz dolog, olyan, mint az ovodaba valo beszoktatas elsa nehany n apja. Egy idegennel ott maradni idegen kornyezetben: drama a gyerek szamara. De nem esik szer azert a nyugalma,

nem lesz hiszterias rohamokkal tele az a nehany perc, mig az anya tavol van. A gyermek bizonytalanna valik, rosszul erzi magat, valaki, a biztos pont hianyzik. Es akkor visszaion a szulo, a gyerek orul, rohan a mama olebe, az intcrakcio folytat6dik. Ezt hivjuk biztos kotesnek. Ez elkiseri fclnott koraban, es befolyasolja maid mas kapcsolatkcteseibcn is. A felnort kapcsolatok, legyenek azok barati, kortarsi vagy heteroszexualis kapcsolatok, hiven tukrozik ezt az elso kotest, amit a szulo es a gyerek megterernt cgymassal, ami a sziilo es a gyerek kozott letrcion. Ez az egyik valtozat, a "biztos kotes", az esetek otveriot szazaie:kaban van ielen.

i

I

L

A masik valtozar az "ambivalens kotes". Ez abbol latszik, hogy a gyerek az idegen kornvezet iatekaival nem jatszik, idegen neki minden, odabuiik az anyahoz, lathatoan fel. Amikor beion az idegen, ez a felelem meg inkabb fokozodik, az anyaba val6 kapaszkodas erosebb lesz. Amikor a

harmadik fazisban a mama kimegy, akkor a gyerek ketsegbe esik, hangosan sir, es olyan kinszenvedesre kepes, hogy az ember szivc megszakad. Elofordul, hogy nem is lehet befeiezni a vizsgalatot, hiszen meg a pszichologus kegyetlensegenck is vannak hatarai. Tehat a gyerek ketsegbeesik, kisse magyartalanul fogalmazva: szet van esve. Amikor visszajon az anya, nines az a harmonikus feloldodas, mint a biztos kotes eseteben, Mikozben a gyerek sirva menekul anyjahoz, tele van agressziv indulattal fele - gorcsosen kapaszkodik a szoknyajaba, ugyanakkor meguti, meg bcle is rug. Egyszerre van jelen a gyiilolet es a szeretet benne. Egyreszt tele van agresszioval, rnasreszr kapaszkodik abba, akire haragszik. Ezert hivjak ezt ambivalens kotesnek. Es a kapcsolatteremtesnek ez a ketsegbeesetten ragaszkodo, ugyanakkor gyulolkodo, indulatokkal telt forrnaia megmarad - cgeszen a felnottkorig.

A harmadik valtozat, amit elkerulesnek hivunk, azt jelenti, hogy kotes nines is. Amikor kettesben vannak a szobaban, a gyerek szinre hatat forditva az anyanak, egyedul jatszik, Amikor az idegen beion, az egyaltalan nem zavarja. Neki teljesen mindegy, hogy az anya van-e ott vagy az idegen. Es az sines ra semmifele hatassal, amikor az anya kimegy a szobabol. A tevekenyseget ugyanugy folytatja, sot az anya visszaterese is teljesen indifferens a szamara. Az elkerulo kotes hattereben, mindig valamilyen dramat talalunk, Ilyen lehet a szulck alkohol- vagy kabitoszer-fogyaszrasa, a gyerek vcrese, elhanyagolasa stb. Tulaidonkeppen ket tipusa van. Az egyik a szorongas elharitasat szolgalja. A gyermek vagyik a kotesre (oda szeretne bujni anyjahoz, atelni a kozelseg biztonsagat es melegct), de nem meri mcgengedni maganak, mert rengeteg kellemetlen tapasztalata van arra vonatkozoan: ugyis elutasitasban reszesul, A masik tipus az, amikor nines is a gyerekben sernmi, amit

rnozgosithatna magaban az anya szernelyevel kapcsolatban. Akar a "biztos") vagy az "ambivalens" kotes, az "clkeriiles" mindket valfaja is jellernzojeve valik az ember kapcsolattererntesi stilusanak.

A szuletes ota, az elsa nagy talalkozas eta eltelt masfel ev, kialakult az emlitett kotesek valamclyike. Mi ennek a jelentosege szamunkra> Nyilvanvaloan az, hogy a felnottkori karaktervonasokban rnegtalaljuk a yalaha volt szulo-gycrmek keres mindscget, es mint emlitettern, a felnottkori kapcsolatfelverelek stilusa osszefuggest mutat a korai anya-gyerek kapcsolat tipusaval. Peldaul a romantikus szerelem, az arra valo hajlam is szorosan osszefugg a korai szUl6-gyerek kapcsolattal.

Akik olyan anya-gyermek kapcsolatban nottek fel (kesobb tapasztalni fogiak: nem feledkezunk el az apakrol sern), melyet a "biztos kotes" fogalmaval jellemezhetunk, peldaul kreativabbak az atlagosnal, egyszeruen azert, mert rnegtanultak, hogy er-

demes megszolitani a vilagot, mert a vilag reagal, valaszol nekik, Sokszor elmondtam mar: a kreativitas nem csupan az intelligencia merreketol fugg. A kreativitas azt is jelenti, hogy bator vagyok, hogy merek kockazatot vallalni - es a "biztos kotes" mcgfelelo alapot szolgaltat az eletvezetes intellektualis batorsagahoz.

Azok az emberek, akik gyermekkorukban a biztos kotes reszesei voltak, igazoltan konnyebben letesitenek felnottkor ukban kapcsolatot. A masikhoz vale kozelkerules nem okoz szamukra gondot, res nem zavarja oket, ha a partner akar kozel kerulni hozzaiuk. Az ilyen ember nem fCI attol, hogy elhagyiak, tehat nem is feltekeny. A karaktervonasok kerdesere terve egy mondat ereieig meg kell allnom. Sokan - tevesen - azt gondoliak, hogy a mai megbizhatatlan vilagban a gyerekeket bizalmatlansagra kell nevelni. A gyerekek biztonsagat - gondoljak - csak az szavatolhatja, ha ok maguk kovetkezetesen bi-

zalmatlanok masok irant. Ez nem igaz. Ketsegtcleriiil van kockazat, de ~ mint mondani szoktak - nagy dolgokat csak kockazatokat vallalva lehet letrehozni. Gyermekeinket arra kell nevelnunk, hogy bizzanak korrarsaikban es a felnott vilagban, hiszen csak igy erhetik el, hogy bennuk is megbizzanak az emberek. A kolcsonos bizalom pedig minden emberi kapcsolat alapja.

Tehat a biztos kotesben felnott ernberek fobb iellemzoi altalaban a kovetkezok:

- Bizalorn, nyitottsag az emberek fele

- tartos barati es partnerkapcsolatok

- pozitiv onertekeles

~ nyiltsag

~ a halalfelelem nem kozponti kerdese eletuknek

Az ambivalens kotes bazisan felnott ember (ez a statisztikai adatok szerint az esetek husz szazaleka) karaktervonasai:

- jobban kotodik a partnerehez, mint a partner ohozza

- attol fel, hogy elhagyjak, es ezt altai aban ki is provokalja

- bizonytalan az onertekelese

~ almodik a sikerrol, dekivivasara nincsen energiaia

~ taplalkozasi problernakkal (sovanysag, tulsuly) kuzd

~ szuleirol rendszerint negativan nyilatkozik - de ha baj eri 6ket, korinyen osszeroppan

- fel az elutasitastol

~ partnerkapcsolataiban feltekeny

- emberi kapcsolataiban bizalmatlan

~ a halalfelelem szinte folyamatosan jelen van mindennapjaiban.

Az "elkeri.i.lo kotes" bazisan felnott ember karaktervonasai:

- .Jiarom lepes tavolsag" mindenkit61

- nem old6dik fel a partnerkapcsola-

tokban

- nem invesztal az emberi kapcsolatokba

- szeret egyedul dolgozni

- ha provokaljak, gyiilclkodo es ellen-

seges

- a halalfelelern latszolag nem zavarja

- melyen elfoirva munkal benne

Az anyaval valo elsa talalkozas tehat igenis sorsdonto talalkozas, hiszen a kesobbi ernberi kapcsolatok alapjai, az onertekeles, a bizalorn, a biztonsag erzese, a j6 szocializacio alapveto emocionalis jegyei ilyenkor alakulnak ki,

Bizonyara sokan elgondolkoztak mar azon, milyen onzo erzes a szeretet. Miert szereti jobban az ember a saiat fiat, hiszen pont olyan, mint barki mase? Mert az ove, Az 6 fia, az 6 felesege, az a hazaja. A szornszed szekrenye teljesen kozornbos az ember szarnara, amig bele nem teszi egyctlen telikabatiat, de ettol a perctol kezdve ennek a szekrenynek a sorsa rendkivul fontossa valik a szarnara. A szeretet le-

nyegc az, hogy bcfektetek egy masik emberbe, es a masik emberben szeretnern kcresni, megtalalni onmagarnat. Ez az "en aparn", "en anyarn", "en hazam" oszszefuggesrendszer nem vele szuletik az emberrcl, hanem az clso masfel evben - ennek a sorsdonto talalkozasnak az eredmenyekeppen - szeretni tanul meg a gyerek. Es azutan ezt a szeretetet, amit megtanult, megprobalia mas cmbcri kapcsolatokban ervenyesiteni. Ha jol ment ez a tanulas, mint a biztos kotes eseteben, akkor a kesobbiekben is jol megy majd, es j6 emberi kapcsolatokban lesz kepes a kesobbiekben is elni, Minden problema, ami letrejott az elso kapcsolatletesites kozben, problernakent jelentkezik majd a kesobbi kapcsolatokban is.

De nem beszelrunk meg az aparol. Mindazt, ami eddig elhangzott, mar regota tudja a pszichol6gia. Az anya-gyerek kapcsolat elontotte a pszichologiai irodalrnat, mely az elrnult tiz-tizenot ever leszamirva

alig beszelt az aparol. Ugy gondolom, hogy ideje ezt jovatenni a pszichologianak is - es nekern is.

Az a tapasztalatom, hogy a mai magyar tarsadalom alapvetoen apatlan tarsadalorn. Az "apatlan tarsadalom" fogalma nekem nagyon sok mindent jelent. Elsosorb an azt, hogy a gyerekek harminc-negyyen - de lehet hogy tobb ~ szazaleka a harmadik eletevetol nagyjabol a tizedikig csak nokkel - gyakran frusztralt nokkel - talalkozik. Anyuka elvalt, tele van velt es vales serclmekkel a vilag es a ferfiak irant. Ha kislanyt nevel, ezt bele is probalja nevelni a gyerekbe: "a fiukkal vigyazz kislanyom, mert minden ferfi csak azt akarja!" Ez rcngeteg problemat okoz a kislany szemelyisegfeilodeseben (de ebbe most nem mcnnek bele, mert messzire vezetne). Ha fiut nevel, akkor azt mondja: "Istenem, csak ki ne usson rajtra az apja vere!". Kerem, mi mast tehetne egy fiu, minthogy kiut raita az apja vere. Ez a dolga. 13.s anyja

ezzel a nevelessel borzaszt6 sok kart okoz. Es a gyereket az ovodaban cs az iskolaban is szinte kizarolag nok fogadjak, Az "ovo bacsi" regebben meg resze volt a nyelvnek, de mara mar kiveszett, mint ahogy a "tanit6 bacsi" most van eppen kivesz6- ben nyelvunkbol. Tehat a gyerek bemegy az ovodaba, az iskolaba, a napkozibe, es csak nokkel - sokszor bizony frusztralt nokkel - talalkozik, majd hazamegy a fruszrralt anyukahoz - es ferfi sehol.

Tapasztalataim szerint a tarsadalom "apatlansaga", a teny, hogy a gyermek sorsdonto talalkozasa apjaval hianyos vagy eppen teljesen elmarad, rettent6 sok kart okoz. Mindenekelott azonban azt kell elmondanom, rniert sorsdonto ez az apaval val6 talalkozas. A rnindennapi eletben azt szoktak mondani, hogy az apa adia a ferfi modellt, es ez fokent a fiuknak fontos. Ezzel szemben: nem tud az ember ferfi lenni nok nelkul, es nem tud a no no lenni ferfi nelkul, Hogy mutassa meg egy no a ferni-

nin szerepvilagot egy lanynak, ha nines ott a ferfi, aki fele ezekct a magatartasmintakat gyakorolhatja? Hogy tudok en ferfias rnintakat mutatni a fiarnnak, ha nines ott egy no, aki fele ,,ferfikent" viselkedhetem? En lassan hetveneves leszek, es rna is, ha esinos nok vesznek korul, kihuzom magam, megigazitorn a nyakkendom, megprobalok okosabbnak latszani, mint amilyen vagyok, a ferfiassagnak ez a resze a sirig kiseri az embert - a rnasik resze talan nem -, de ez elsosorban akkor rmikodik, ha nok veszik korul. Mind a lanyok, mind a fiuk az ep csaladban - anyiuk es apjuk ielenleteben - kepesek elsajatitani .Jnbatlanul" a "noies", illetve a "ferfias" szercpviselkedes alapveto szabalyait.

A modern kutatasok bebizonyitottak, hogy az apa szerepe mar a csecsernokoru gyermek eseteben is igen fontos. A biztos kotes az apa fele - igaz hogy kicsivel kesobb - ugyanugy kialakul, mint az anyanal, Az apa azonban egeszen maskepp kornmuni-

kal gyerrnekevel, mint az anya. Amikor a hazaspar veszekszik, az asszony rendszerint azt mondja a ferienek: "en foglakozorn a gyerekkel tobbet, mosok, f6zok ra, etetern, te mindig esak iatszol vele!" En viszont azt allitorn: ennek a "jareknak", ami az apa es a gyerek kapcsolatat jellemzi, igen fontos szerepe van a gyerek szernelyisegfejlodeseben, Mint emlitettem, az apa mar a gyermek eletenek elsa honapjaiban maskepp kommunikal, mint az anya. A marnat meleg, folyamatos, ritmusos kornmunikacio jellernzi, az apa kommunikaciojaban tuskek vannak, kiugrasok, tehat megjelenik - es vegigkiseri a gyermekkart - az apa [atekos kiszarnithatatlansagao Ez fantasztikusan vonz6 egy egeszseges baba szamara, Amikor az apa a leveg6be dobalja a gyereket, az anya haja az egnek all, a gyerek meg sikongat ororrieben. Vizsgalatok igazoliak, hogy az apa jatekstilusanak "kalandossaga", izgalmas kiszamithatatlansaga - a .veszely", melynek hattereben a teljes biztonsag rejlik -

igen fontos szerepet jatszik a gyerek intellektualis fejlodeseben. A kisgyerekkortol folfcle egeszen a kisiskolas korig megj e-

'lennek a jateknak azok a forrnai, me1yek miatt a talalkozas val6ban sorsdonto apa es gyermeke kozott, ezek a birk6z6 ja tekok, Tulaidonkcppen nem is iatek ez, hanern arena, ahol a gyermeknek meg kell vedenie magat, ahol ki kell szamitania a masik reakcioit, meg kell tanulnia, hogyan viselkedjen, mit tegyen bizonyos varatlan helyzetekben, hogyan kell ~ a rnasik gondolataiba "belehitva" ~ kuzdeni, milyen erzes a gyozelem es milyen a vereseg, Szamos pszichol6giai vizsgalat es tapasztalat bizonyitja, hogy a gyerek bonrakozo kreativitasaban, onertekeleseben, ernpatiajaban, abban, hogy bele tud he1yezkedni rnasok gondolarvilagaba, ennek az apai jateknak fontos szerepe van.

Amikor azt mondorn, hogy apatlan tarsadalomban eliink, az nerncsak azt ielenti, hogy a gyerck meltanytalanul el van zarva

az apjatol, hanem azt is, hogy ebb en a mai tarsadalornban a ragyogo iogi elmek kepesek azon torni a fejuket honapokig, evekig: hogyan lehet tavol tartani az ap at a gyereketol, es senkinek nem jut eszebe, hogy azon gondolkozzek: hogyan hozzuk kozel hozza. Az anyasag vele szuletik a nokkel, az apasag nem szuletik a fiukkal. Az apasagra szocializalni kell a fiugyereket. Nern elegend6 azt mondani, hogy manapsag sok a rossz apa, azon kell elgondolkodni, hogy hol rontottuk el, es segitenunk kell fiainkat abban, hogy j6 apakka valhassanak,

Harmine evvel ezelott beszelgettern egy apukaval, mert foglalkoztam a gyerekevel, Megkerdeztem tole, miert dolgozik ilyen rettenetesen sa kat? Elovette a tarcaiat, megmutatta a csaladi fenykepeket.

- Ez a lanyorn, most erettsegizik, kell neki egy szep ruha a balra. Ez a fiarn, kerekparra vagyik. Kell a penz.

Ma az apak - kuloriosen az elvalt feriek - nem mondanak ilyesmit, es szerintem

ez gazdasagi kerdes is, nem esak szocialis. Nines mien hajtania magat rna egy ilyen ferfinak, es sokszor ugy erzem: a volt ferjek (es "volt apak") a veletlennel j6val gyakrabban talalhatok meg varosaink aluliaroiban es palyaudvarain, a lezengo hajlektalanok kozott. Ma az apasag a valast kovetcen - de gyakran mar eldtte is - ket tenyezdre redukalodik. Egy korabbi bio- 16giai aktusra (mert ebbol rna meg nem lehet kihagyni a ferfit) es a tartasdijra, vagyis annak fizetesere. Az apa nem involvalt abban, hogy nagyon sokat dolgozzek, mert nem tud kozel kerulni a csaladiahoz. Elvalt es a kethetenkenti lathatas azt ielenti, hogy az apa es a gyerek rovidesen nem tud mit mondani egyrnasnak. Az apaszerep nem rmikodik.

Georgia allarnban egy valoperes biro azt nyilatkozta, hogy a valoperek alkalmaval minden esetben gondolkodas nelkul az anyanak ireli a gyereket. Amikor megkerdeztek, hogy miert, azt felelte, 0 ott el az

allattartck kozotr, es latja, hogy a borju min dig a tehen utan megy, soha nem a bika utan, Magyarorszagon is igy rmikodik a jogrendszer, ha nem is ilyen primitiv formaban es ilyen szelsosegesen fogalmazva. De mindenkeppen az apasag ellen hat6 folyamatok vannak jelen a mai magyar tarsadalomban.

Ha megkerdeznek tolern, hogy mi a legfontosabb, amit az ap atol kap a gyerek, mitol val6ban sorsdonto talalkozas a gyermek es az apa talalkozasa, azt kell monclan om, az apa az, aki aterneli a kuszobon a gyereket. Mit jelent ez a metafora?

Az anya funkci6ja annak a meleg, szeretetteljes atmoszferanak a megtererntese, amelyben a novekedo gyermek ot-hateves koraig biztonsagban erezheti, erzi rnagat. Ez nagyon fontos dolog. Az a kicsi elet borzaszt6an kiszolgaltatott, kell neki a biztonsag erzese, es az a melegseg, amit elsesorban az anya nyujthat szamara, De egyszerre csak ez elkezd keves lenni. A gye-

rekben erosodik a vagy, hogy kilepjen a csaladnak ebbol a meleg, biztonsagos, de zart es egyre fullasztobb dependens viszony-

. rendszerebd]: egyre jobban erdekli az a szernelyi es targyi vilag, ami a csaladon kivul esik, nyitni akar, atlepni a kuszobon, ki a ktilvilagha, A gyerek aternelese a kiiszobon - cz elsosorban az apa feladata a szocializacio folyamataban, Megmutatkozik abban, amikor az apa egyiitt mossa, szereli a kocsit kisfiaval a garazsban, amikor horgaszni vagy eppen edzesre viszi ot, es igy tovabb, Megrnutatia neki: milyen a vilag odakint, hogyan kell banni az otthonon kiviili eszkozokkel - es az otthonon kivuli emberekkel. Egyfajta jartassagot szerezni a kuszobon tuli vilag ertekrendieben es magatartasforrnaiban: ez egyertelrmien az apa feladata, es ezt az apatol kell rnegkapnia minden gyereknek. A tapasztalatok azt mutatjak: a gyerek, aki apa nelkul no feI, rendszerint nem szerzi meg ezt a iartassagot, es igy, amikor a serdules kezdeten atlepi a kuszobot, egy ismeret-

len vilaggal kell szernbeneznie; olyannal, amelynek kihivasaira nincsenek tanult valaszai, Ennek kovetkezmenye lehet aztan a kabiroszer, a bandazas, a fiatalkori bunozes es ezer antiszocialis es aszocialis rnagatartasforrna. Hianyzik az apa, aki nem serdulokorban, hanem csecsernokorban es kisgyermekkorban, ovodaskorban tanitia a gyereket, segiti 6t abban, hogy maid a kiiszobon - zokkenes nelkul - atlephessen.

Meg kell emlitenem: ugy ninik, hogy a klasszikus csaladokban, ezt a feladatat az apa elsosorban a fiugyerrnekevel valositotta meg, a lanyaival kevesbe. Lanyait mintha "bennfelejtette volna" a csalad rneleg, interdependens viszonyrendszereben, amely ot-hateves korig minden gyerek szarnara fontos es kielegito, de amelybol ezt koveroen minden gyerek kitorni vagyik, Ennek valoszimileg konvencionalis okai vannak. Hajnalban ebreszti az apa a fiat - rna is van ilyen apa -, mennek edzesre, de: "pszt, halkan, riehogy a no-

vered felebredjen!" Erezheta a kulonbseg? A lanyommal meleg, goridoskodo, dedelgeto szulo probalok maradni - mint az anyuka -, de a fiarnat - kernenyen es ferfiasan - aternelern a kuszobon, 13.s ha a kuszobon atlepo nagyszeni nok biografiajat olvasom, peldaul Margaret Thatcheret, vagy Anna Freudet, akkor szinte mindig azt tapasztalom, hogy nem volt fiugyermek a csaladban. Mintha az apa arra kenvszerult volna, hogy ezt a "kiiszobatleptetest" - fiu hijan - a lanyaval valositsa meg. Ha van a csaladban egy fiu is, talan maskeppen alakul a sorsuk. Hogy sorsdonto ez a szuloi feladat, ahhoz ketseg sem fer. Az apaszerepre a fiukat szocializalni kell, es fontos, hogy felnove engedjiik es segitsuk apaken t tevekenykedni oketo Fontos, hogy akarjanak apaszerepben rmikodni, mert a harmonikus felnotte valashoz alapvetoen szukseges, hogy a gyermek serdulokoraban ugy lepje at a csaladi kuszobot, hogy mar rendelkezik ismeretekkel a vilagrol, amelybe benyit,

es tapasztalt vezetovel, aki segit az elso, bizonytalan lepesek megtetele soran. Egy brit etologus mondta, hogy az ember dete - a felnotte valasig - harem nagy szakaszra oszthat6:

1. Olelj at szorosan peri6dus. Ez az elet elsa nehany eve, amikor - mint emlitettern - a gyereknek mindenekfelett szeretetre es biztonsagra van szuksege.

2. Tegyel le, engedj el peri6dus. Az ot-hateves kor tajekan jelenik meg. A szUl6 ilyenkor tapasztalja, hogy gyermeke - aki egyre tobbet kacsint a kuszob fele - mar tartozkodobb iranyaban, mint korabban volt.

3. Hagyjal bekin periodus. A serdulokor szakasza ez, melynek soran a gyerek - az onrnaga megismereseert, az individuumert folytatott hare okan - igen sokszor elesen szernbekerul a sziilovel.

Aztan persze megint kovetkezik az "olelj at szorosan" periodus, de ennek mar nem az anya a targya. Fontos tudnunk: ha a

gyerek serdulokorara nem jut el a hagyjai beken peri6dusig, akkor ez az ujabb olelj at szorosan peri6dus - melynek alapvet6 feladata a barati, kortarsi es heteroszexualis kapcsolatok megteremtese - nagyon problernatikussa valhat,

Remelern, hogy a fentiek alapjan vilagossa valt: ugy latom, a sziil6k - az apa es az anya - meghatarozott, egymastol tobbekevesbe pontosan megkulonbozretheto funkci6val rendelkezik a csaladban. Millio tapasztalat es sok vizsgalat is igazolja, hogy ezek a funkciok bizonyos korulmenyek kozott felcserelhetok ugyan, de a "bevalas' merteke soha nem lesz olyan meggy6z6, mint az eredeti felallasban, Ez azt jelcnti: a ferfi kepes arra, hogy megfeleljen anyai feladatoknak gyerrnekevel, de soha nem valik olyan j6 anyava, mint a no, es mindez forditva is igaz: a no soha nem lehet igazi apja gyerrnekenekl Meg kell mondanom, nagyon nem szeretem az "egysziil6s csalad" kifejezest. A "csonka

csalad", melyet kiirtottak a nyelvbol, sokkal jobban tctszik. Az "egyszul6s csalad" kifeiezes ugyanis uniforrnizalia a szulot, Ugy ninher, mintha teljesen rnindegy lennc, hogy a szulo, aki hianyzik (illetve aki van), ferf vagy no. Azt a teves eszrnet hordozza, hogy a "szii16" megvan igy is, a konvencionalis csaladban legfeljebb "duplan van meg". Holott az apa es az anya is specialis feladatok hordozoi a csaladban. Nem az "egyik szulot" vesziti cl a gyerek, hanem vagy az apiat, vagy anyjat, igy a vesztesegek - es ezeknek kovctkezmenyei is - specialisak,

Eloadasom bevezetojcben ernlitettem, hogy a gyermek es a szulo talalkozasanak harmadik nagy teruletc a csaladi atmoszfera, amely mintegy fogadja az erkezo gyermeket. A csaladi atrnoszferanak, annak a - beket, biztonsagot, vagy eppen szorongast es agressziv indulatokat sugarzo - szocialis kapcsolatrendszernek, melyben a gyermek el, szamos osszetevoje van. Ilyen peldaul a szii16k harmonikus vagy disz-

harmonikus hazaselete, a csalad szocialisgazdasagi statusza - vagy eppen a lakashelyzete. Az alabbiakban azonban csupan egyetlen osszetevovel, a szulok nevelesi stilusaval - a szuloknek azzal a szisztematikus es iellemzo magatartasaval, melynek segitsegevel alkalrnassa teszik (vagy eppen nem teszik alkalmassa) gyerrnekuket az eredmenyes eletvitelhez szukseges kepessegek megszerzesere - szeretnek foglalkozni. Vizsgaljuk most meg reszletesebben, milyen nevelesi stilusok, attitiidok ervenyesulnek a csaladi nevelesben, es ezek hogyan befolyasolhatjak a gyermek feilodeset, A pszichologia mindrnaig elfogadja, hogy a szuloi neveloi magatartas ket dimenzi6n abrazolhato. Az egyik a "kontroll" dimenzioia, es a gyermek testilelki mozgasi szabadsagara vonatkozik; arra, hogy a kulonbozo viselkedesi szabalyok milyen kiteriedesben es mekkora sulylyal nehezednek a gyermekre. A masik dimenzi6 a sziild ernocionalis viselkedeset, a gondoskodas merteket mutatja, igy mig a

kontrolldimenzi6 az cngedekenyseg es a korlatozas, az emocionalis dimenzio a meleg-elfogado, illetve a hideg-elutasito szu- 10i magatartas ket vegpontja kozott abrazolhat6. A ket dimenzio szelso ertekeinek kornbinacioi negyfele attinidot eredrnenyeznek - meleg-engedekeny, hideg-engedekeny, meleg-korlatozo es hideg-korlatozo - melyek kozul az else keno az agrcsszivitas, az ut6bbi keno a szorongas iranyaban befolyasolja a szernelyiseg alakulasat,

Az elmult negyven e.v kutatasai kivetel nelkul alatamasztjak az ernocionalis dimenzio jelentoseget a csaladi nevelesbenl A gondoskodo, szeretetteljes szulot mindenekelott a baratsagos, meleg hangulatu interakci6k jellernzik gyermekevel. Folyamatosan tekintetbe veszi kisfia (vagy kislanya) erzeseit, szuksegleteit, kivansagait, erdeklodik gyermeke napi tevekenysege irant, es torekszik arra, hogy megismerje - es elismerje - nezopontiat. Buszke gyermeke sikereire, ugyanakkor stresszhelyzetekben tarnogatia es batoritja ot. A magas

szintu szuloi gondoskodas elonyei mar a gyermck csecsemokoraban megrnutatkoznak: a szuloi szeretet megkonnyiti a "biztos kotes" kialakulasat (ami viszcnt elorevetiti a szocialis kompetencia megjeleneset), es lehetove teszi, hogy a csaladi elet napi tortenesei soran a pozitiv toltesii szulo -gyerrnek kapcsolatok szarna meghaladja a negativ toltesiieket, Mindez hajlarnossa teszi a gyereket, hogy viszonozza a szuld felol erkezo szeretetet, es elvezze az anyjaval, apjaval eltolrort idct - azaz, minden lehetoseg megvan arra, hogy a szulo neveloi hatekonysaga novekedjek a gyermekkor folyaman. A szulo szeretettelies gondoskodasa motivalia a gyereket, hogy megfeleljen a szuloi elvarasoknak, es torekediek arra, hogy ne okozzon fizikai vagy lelki fajdalmat a "legfontosabb masik't-nak. Mivel keszsegesebben azonosulnak a gondoskod6 modellel, az ilyen szulo gyermekei konnyebben epitik be sajat eletvezetesukbe a szuloi ertekeket (mint peldaul a tisztesseget es a figyelrnesseget

az interperszonalis kapcsolato kban), es elvarhato, hogy ezek a gyerekek ellenallova valnak a kortarscsoport olyan ertekeivel szemben, melyek egyertelrnuen kulonbozriek a csaladi ertekektol. A meleg, szeretetteljes szuloi magatartast tehat fokeppen a gyermeket elfogado es megerto, gyermekkozpontu viselkedes iellcmzi. Az ilyen szulo gyakorlatilag soha nem alkalmaz fizikai buntetest, annal tobbszor dicseretet, a helyes cselekedetek pozitiv megerositeset. Tetteit, iteleteit, donteseit megindokolja, es - mint emlitettem - gyakran beszelget gyerrnekevel, akinek kozeledcsere (fuggosegi torekveseire) lehet6leg minden alkalommal pozitivan reagal,

A csaladi neveles modelljenek kontrolldimenzioja azonban evtizcdck eta vita targya a pszichologiaban. A klasszikus modellben ugyanis a gyermek feilcdese szempontjabol a legeredrnenyesebb szulci neveloi stilusnak a meleg-erigedekeny magatartas bizonyult, amit - a maga idejeben - szamos kutatas meg is er6sitett. Napja-

inkban azonban sok kutato ugy talalta, hogy az engedekenyseg a csaladi nevclesben korantsern olyan sikeres attinid, mint gondoltuk. Ovodaskoru gyerekekkel (es sziileikkel) vegzett vizsgalatok alapjan rnegallapitottak, hogy valojaban nem negy, hanem harem szuloi neve16i stilus letezik: az autoriter, az engedekeny es az autoritativ, Az autoriter - paranesuralmi rendszerben nevelo - szulo tulaidonkeppen a hideg - korlatozo es a hideg - engedekeny nevelesi stilust valositia meg: abszolut viselkedesi sztenderdeket ir elf gyermeke szamara, rnelyeket ketsegbe vonni - vagy aikudozni ervenyessegi koriiket illet6en - lehetetlen. Amikor a gyerekkel nines gond, az ilyen szulo meg is feledkezik szuloi szereperol: nem beszelget gyermekevel, soha nem dicseri vagy jutalmazza at, es - termeszetesen - nem is buszke d. Konfliktushelyzetekben azonban azonnal megjelenik hatalomervenyesito technikaia: durva, agressziv m6dszereket alkalmaz, es azonnali, feltetel nelkuli engedelmesseget

kovetel! Vaion hogyan feilodik ilyen legkorben a gyermek? A tapasztalatok szerint - vcleszulctett jellemzoitol, a szulok egyeb 'szemelyisegvonasaitol es mas kornyezeti hatasoktol fuggoen - ket lit all elottc. Az egyikben: csecsemokoratol folyamatosan megfigyelhet6 tulajdorisagava valik, hogy ioforrnan sohasem mosolyog. A szemkontaktust elutasitja - nem gyakorolta soha, senkivel. Tekintete orokosen ide-oda repked (a szakircdalomban "dermedt eberseg't-nek nevezik ezt a nezest), mintha folyton a leselkedo veszely forrasat kutatna, Visszahuzodo es passziv, nem panaszkodik soha, Csaladiaban megtanulta, hogy altalaban eszre sem veszik, es szamara az a legbiztonsagosabb, ha valeban eszrevetlen marad, Erre torekszik az ovodaban es az iskolaban is: kortarsaival alig jatszik, az iskolai - es minden egyeb - teljesitmeny irant kozornbos (amotivalt), a felnotrek irant rnelyen bizalmatlan. Mivel automatikusan magaeva tette szulei velemenyet - tudniillik azt, hogy 6 ertek-

tclen es haszontalan -, enkepe negativva, onertckelese alacsonnya valik.

A masik lit: az agressziv, antiszocialis magatartas kibontakozasa. Szarnos vizsgalat igazolja, hogy az agressziv, "beilleszkedesi zavarral" ("conduct disorder") kuszko do gyermek csa ladja torteneteben, eletviteleben es nevelesi gyakorlataban egyarant problematikus. A gyerrnek rnagatartasi zavaranak els6 jeleivel masfel eves kor korul talalkozunk, akkor, amikor beszelni es iarni kezd, vagyis szocialis interakcioba lep kornyezetevel. A ket-haromesztendos koraban tapasztalt karaktervonasai - ingerlekenyseg, engedetlenseg, figyelrnetlenseg, impulzivitas - a nyomon koveto kutatasok szerint ketsegteleriul osszefuggest mutatnak a gyermekkor kesobbi evciben es a serdulokorban megjeleno csavargassal, antiszocialis viselkedessel, ugyanakkor olyan csaladi jellernzokkel is, mint peldaul a szulok diszharmonikus hazassaga, a gyermek elhanyagolasa es fizikai bantalmazasa. A kutatok a csecsernd

es a szulo kozott kialakulo "ambivalens kotes" rneghatarozott tipusa, a szulo pszichologiai jellemzoi, valarnint a gyermek (kulonosen a fiu) kibontakozo agresszivitasa kozott cgycrtelmu kapcsolatot talaltak, ami azt jelenti, hogy a gyermek veleszuletett temperarncntuma es a szuloi valaszkeszseg egyuttesen - drakes kolcsonhatasban - hatarozzak meg azt a csecsemo- es kisgyerrnekkori viselkedest, amit - elerkezvim a kortarskapcsolatok vilagaba - beilleszkedesi reridellenessegnek, agresszivitasnak neveziink. A kutatasok egyer telrmien igazoljak az autoritcr szuloi stilus kapcsolatat a gyermekkori agresszivitassal, a beilleszkedesi rendellencsseggel, a fiatalkori bunozessel es a kabitoszer-fogyasztassal - bar ez utobbi esetben a szu- 16 specialis engcdekenysege is fonros tenyez6.

Ha szo szerint ertelmezzuk a fogalmat, a meleg - engcdekcny szulo (aki tehat magas ertekekct produkal a "gondoskodas, elfogadas", de alacsonyat a "kontrollten-

gel yen") egyaltalan nem vagy alig alkalmaz korlarokat a szocializacio folyarnataban, es a fegyelrnezes teren altalaban kovetkezetlen. Elismeri es ertekeli a gyermek fe- 161 erkezo impulzusokat, kivansagokat es viselkedesformakat, nevelesi gyakorlatat a bizalomra epiti, ezert aztan mas szuloknel ritkabban ellenorzi, "monitorozza" gyermeket, A:z ilyen csaladban nevelked6 gyerekek szociabilisak, baratsagosak, de gyakran fogalmuk sines, hogyan kell bizonyos szocialis helyzetekben viselkedniuk, es hibaikert nem szivesen vallaljak a felelosseget.

Igy azutan a pszicho16gusok napjainkban elsosorban az autoritativ ("mersekelt kontrollt alkalrnazo") szuloi rnagatartast tartjak a leghatekonyabbnak. Az auto ritativ sziil6 meleg, gondoskod6, ugyanakkor nevelesi gyakorlatabol nem hianyoznak teljesen a szabalyck, melyeknek betartasa, illetve betartatasa a gyermek viselkedesi szabadsagat bizonyos korlatok koze szoritja, Szamos kutatas utal arra, hogy a korlatozas - engedekenyseg dimenzion

letezik egy kenyes pont - a "mersekelt kontroll" -, ame1yre a sikeres csaladi szocializacio erdekeben feltetlenul szukseg van; ha a szulok nevelesi gyakorlata meghaladja ezt a pontot ("korlatozo neveles"), vagy ha alatta marad ("engedekeny neveles"), egyarant kockaztatia a szocializacio eredmenyesseget. A szereto, gondoskodo sziil6nek tehat - ezen a "merse-kelt szinten" - ellenorzest kell gyakorolnia gyermeke felett, es nem szabad feladnia azt a iogat, hogy olyan viselkedesi norma kat allitson gyermeke szamara, melyeknek betartasa kotelezo. Az engedelrnesseg megkonnyitese erdekeben az autoritativ szulo lehet61eg rnegindokolia donteseit, es elmagyarazza aktualis igenyeinek okat. A tapasztalatok szerint az ilyen gyakorlat segiti a gyermeket abban, hogy megertse a szabalyokat, es a szulo hianyaban kontrcllalni legyen kepes sajat viselkedeset. Az autoritativ szUl6 gyakran alkalmaz pozitiv megerositeseket - dicseretet, elismerest, jutalmazast -, es nevelesi gyakorlaraban talan

eppen ez a legfontosabb mozzanat, ami az autoriter szulotdl megkulonboztcti, EmIitettem, hogy az autoriter szulo alta laban akkor ebred ra szuloi szerepere, amikor gyerrneket buntetnie kell. Ha lanyara, fiara nem erkezik "ktilsa panasz" es a gyermek otthon is az eloirt norrnakon belul marad, a neveloi viselkedes "kavesziinetet tart", azaz a szuld ugy erzi: semmi dolga. Holott az elvarttal megegyezo viselkedes pozitiv rnegerositese a leghatekonyabb eszkoz a gyermek normakoveto magatartasanak kialakitasara, es igy terrneszetesen arra is, hogy mind ritkabban legyen szukseg buntetes alkalmazasara. Amikor ez rnegis elkerulhetetlen, fenyegetes es fizikai buntetes helyett az autoritativ szUl6 induktiv, ravezeto technikat alkalmaz, vagyis megvilagitja az oksagi osszefuggeseket, es elmagyarazza a gyereknek, milyen hatassal vannak cselekedetei masokra. Ha csendet akar terernteni, es belepve a kisszobaba rakialt gyerrnekere: "Azon-

nal tedd vissza a polera a szajharmonikat!" - va16sziniileg j oval keveseb b eredmenyt er el, rnintha leul kisfia melle, es elmondja, hogy a nagymama lazasan fekszik a haloszobaban, es ilyen allapotban nagyon zavarja ot a zaj. Ha a haromeves kislany anyia szoknyajat rancigalva nyafog a kozertben: "Csokis pudingot akarok!", az autoritativ szuld - akar megveszi a pudingot, akar nem - feltetlenul felhivja a gyermek figyelmet arra, hogy a csaladnak mas tagiai is vannak raita kiviil: "Te csokis pudingot szeretnel. Rendben van. Es most lassuk, mit szeretne apu? Neki mit vigyiink haza?". Az autoritativ szulo soha nem mondja gyerrnekenek: "He, ne legyel onzo!". Inkabb nagyon csendesen csak annyit: "Legy tekintettel rnasck igenyeire is." Vagyis az ilyen sziila els6sorban azt hangsulyozza, hogy mit tegyen a gyermek, es nem azt: mit ne tegycn, mikozben mindig a "szemeIy"-re hivatkozik, es nem a "pozici6"-ra. Azt mondja: "Csi-

nald, mert ezzel orornet szerzel n ekern!" ~ de sohasem mondja: "Csimild, rnert en mondom, es en vagyok az anyad!"

Termeszetesen a meleg, gondoskodo, elfogado sziil6 akkor sem kepes gyermeket a szabalyok es a korlatok relies mellezesevel nevelni, ha stilusa engedekenynek minosul, legfeliebb kevesebb szabalyt ervenyesit ~ melyek elsosorban a masik ember e.rdekszferajanak elismeresere es tiszteletben tartasara iranyulnak ~ es az "alkudozasi poziciot" is iobban niri, mint az auroritativ sziil6. Az engedekeny es az autoritativ szuldi neveloi magatartas hatarai tehat meglehet6sen bizonytalanok, megitelesuk ~ bizonyos szubjektiv szernpontok mellen ~ fugg attcl is, hogy mi a neveles kimondott vagy kimondatlan celja. Ha a szuld arra torekszik, hogy gyermeke szocialisan kompetens legyen, azaz udvarias, "jol nevelt", a kozossegbe zokkenesmentesen illeszked6, kozvetlen es tagabb kornyczeteben is elismert ember, az autoritativ szuloi stilus ketsegtelenul a Iegelo-

nyosebb, Ha viszont gyermeke onertekelesenek es kreativitasanak alakulasat tartja szem elott, kevesebb korlatot all it, azaz magatartasa a kontrolldimenzicn az engedekenyseg fele tolodik el. A hurnanisztikus pszichologia - elsosorban Rogers - hangsulyozza, hogy az en-kep fokozatosan bontakozik, parhuzamosan a folyamattal, melynek so ran az egyen kolcsonos kapcsolatban all kornyezetevel, Pozitiv en-kep, egeszsegesen magas onertekeles abban az esetben feilodik, ha a gyermeket gyakorlatilag feltetel nelkul elfogadiak, azaz a korulotte ela feln6ttek kovetkezetesen elismerik es ertekelik 6t - olyannak, amilyen! Azok a gyerekek, akik ilyen "feite-tel nelkiili elfogadas" -ban reszesiilnek, ketsegtelenul nehezebben kezelhetoek, mint az autoritativ szulo gyermekei, es - bizony - nagyon sok olyan helyzet adodhat, amelyben az ilyen gyerekek nem a szocialisan e16irt viselkedest produkaliak, es igy nem viviak ki a felnott- vagy a kortarskornyezet osztatlan elisrnereset. Ugyanakkor en-

kepuk, onertekelesuk pozitiv lesz, ami lehctove teszi szarnukra, hogy nyitott szivvcl es elrnevel, pszichol6giailag rugalmasan es kreativ medon kozelitsenek feladataikhoz. Ebb6l a nezoporitbol a szernelyiseg fejlodese kevesbc harmonikus azokban az esetekben, amikor a gyermek rendszeresen a "helyes visclkedes feltetelei" -nek korlataiba utkozik, azaz felnott kornyezete irja elo szarnara, hogy melyek azok a viselkedcsforrnak, amelyek kotelezoek es elismertek, illetve melyek azok, amelyek tiltottak es buntetendck. A gyermek, aki ilyen kornyezetben nevelkedik, a feladatokhoz - a kihivasokhoz - 6vatosabban es bizonytalanabbul, az onbizalorn alacsonyabb szintjen kozeledik: a jart utat - ami kevesebb kudarccal fenyeget - nem szivesen hagyja el a jaratlanert, holott a jatekos, kiserletezo kedv minden krcativ produktum alapfeltetele. Amerikai kutat6k ket igen tavoli idopontban - kora gyermekkorukban es kozepiskolas eveikben - vizsgaltak meg egy gyerekcsoportot. A korai

gycrmekkorban - megfigyelcsck cs szuloi in terjuk alkalrnazasaval -.< a "rogeri an us stilus" jelenletet kerestek, azaz azt a neve- 16i magatar tast, amely viszonylag keyes fcltctclt szab a gyermeki viselkedesnek, ehelyett teret nyit a vilag szabad es spontan megismerescnck, J 6 tiz csztendovel kesobb, ugyanezeket a gyerekeket vizsgalva, a kutatok megallapitottak, hogy a rogerianus nevelesi stilus es a gyerekek kreativitasa cgyertelrmi osszefuggest mutat: az atlagosnal engedekenyebb szuloi neve- 16i attitiid a serdulokori kre ativitas statisztikailag igazolhato elozrnenye! Tehat nem arrol van 5Z0, hogy az intelligensnek szuletett es rogerianus stilusban nevelt gyerekek kre ativakka valnak, hanem arrol, hogy ez a szuloi magatartas az intel1igenciatol fiiggetlenul is josolharova teszi a kreativitas kibontakozasat!

A pszichologiai kutatasok - iskolaktol, koncepcioktol fuggetlenul - vilagos kapcsolatot jeleznek a harmonikus szernelyisegfejlodes (a sikeres szocializacio) es a

meleg, gondoskodo, biztonsagot nyujto csaladi neveles kozott! Ugyanakkor nem szabad elfelejtenunk, hogy ez a kapcsolat "egyu.ttjanis" (korrelacio) csupan,' es nem ok-okozati viszony. Eloadasornban tobbszor is utaltam arra, hogy a gyermek veleszuletett iellemzoi es a szuloi reakciokeszseg kozosen forrnaljak meg azt a csaladi, neveloi legkort, melyet "nevel6i stilus"kent regisztralhatunk. A gyermek nem passziv befogadoja, han em magaval hozott karaktervonasai reven reszese, alakitoia is annak a stilusnak, amelyben szocializacioja zajlik. Lathattuk, hogy a masik dimenzi6 - mely az engedekenyseg es a korlatozas kozott huzodik - mar sokkal problematikusabb. Vannak pszichologusok, akik az engedekenyseget tartjak fontosnak, masok egyfajta "mersekelt ellenorzes" ("moderate control") szuksegessegerol beszelnek, Ugy velern, a csaladi neveIesi stilus kontrolltengelyen legalabb ket - egymastol tobbe-kevesbe fuggetlen - nevel6i magatartasmod keveredik. A szulo,

aki automatikusan a kisgyermekkor megnyujtasara torekszik, min dig onrnagabol, sajat igenyeibol indul ki a norrnak felallitasakor; szabalyaival, viselkedesevel a gyermek megismeresi torekvesei ele allit korlatokat, A csalad belso eletviteleben maxirnalisan engedekeny, a szo szoros ertelmeben lesi gyermeke kivansagait, Iatekokban, oltozkodesben, taplalkozasban, anyagi ereiet - es a gyerek va16di szuksegleteit - rneghaladoan teliesiti igenyeit, Engedekenysegenek azonban ara van: a gyereknek el kell fogadnia a korlatokat onmaga es a vilag rnegismereseben. Meg kell tanulnia, hogy az onallo velemeny es a vilag auton6m megisrneresere iranyulo torekves felesleges es veszelyes kaland. Biztonsagot csak a szii16 kozelsege es vedelme nyujt. Ha a gyerek elfogadja ezeket a korlatokat - vagyis vallalja, hogy id6sebb koraban is kisgyerrnekkent el - a szii16 szinte alarendeltjeve valik, U gyanakkor dorninans m6don es minden lehetseges eszkozzel igyekszik gyerrneket meggatolni

abban, hogy kibujion a "prolongalt kisgyermekkor" korlatai kozul. A masik szu- 16 eppen a csalad bels6 eletviteleben allit korlatokat - letezik peldaul a rend, a kotelesseg, a kolcsonos elismeres es az oszinteseg fogalma, melyeknek gyakorlati megvalositasa minden csaladtag szarnara eloirt norma - ezzel szemben a gyermek megisrneresre, onmegvalositasra iranyulo torekveseit - a kerdezeshez, az onallo vclernenynyilvanitashoz, a "mas megoldasok" keresesehez valo jogat messzemenoen tarnogatja. Ezen a teruleten ketsegtelenul engedekeny tehat (fogalmazhatnank ugy is: elengedo), es ezzel sokat segit gyermekenek abban, hogy felnottkorara teljes ertekti, autonom szemelyisegge valjek. Bar paradox m6don azt is mondhatnam: az ilyen csaladban az onallo ireletalkotas, a szabad velemenynyilvanitas, a vise Ike des fokozodo autonorniaja maga is norma, melynek teljesiteset elvarjak a gyermektal. Nemcsak arrol van tehat szo, hogy a szuld altal alkalmazott szabalyok - sulyu-

kat es mennyiseguket tekintve - rnersekcltck-e vagy nyornasztoak, hancm arrol is: az eletnek mely teruletein korlatozzak jobban, es melyeken kevesbe a gyerckckct!

Hogy azonban semmi sem veglegesen deterrninalr, ennek bizonyitasara egy anekdotat meselek el.

Valamikor az otvcnes evekben elt egy nagyszcrii amerikai pszichologus, David Rapaport. En azt hittem legalabbis, hogy amerikai. Harrnincot evvel ezelott, amikor megszuletett a masodik gyerekem, elmen tunk a felesegernmel lakast kcresni, mert egy kicsivc1 nagyobbra volt mar szuksegunk. Egy idos holgyhoz jutottunk el az Asboth utcaba, aki a ketszobas lakasat szerettc volna kisebbre cserelni.

- Pszichologus tetszik lenni? - kerdezte

- Igen, az vagyok - mondtam.

- Tetszik ismerni a Rapaport Davidot?

- Igen, ismerem, David Rapaport, ame-

rikai pszichologus ...

- Amerikai!? Itt lakott, itt kcszult az

erettsegire a Davidka, magyar gyerek az!

Ezt csak azert meseltem el, mert ettol a holgytol kaptam meg David Rapaport amerikai elcadasanak a keziratat, arnit azota is ereklyekent orzok. Nagyon fiatalon halt meg, a legnagyobb pszichologus lehetett volna. A kovetkezo tortenettel kezdi ezt az eloadast. Eppen vonul a zsidosag Mazes vezetesevel a negyveneves nagy uton a puszraban, keresven a hazar. EIteried, hogy vonul ez a nep, es a napkeleti kiraly hivatja a harem festojet, hogy menjenek, keressek meg a vandorlo nepet, keressek meg Mozest es fessek le neki, mert o latni akarja ezt az embert. Megy a harom festo, megtalaljak a zsidokat, Mozes modellt ul nekik, lefestik, viszik haza a keper, Megnezi a kiraly a kepet, majd hivatja a csillagaszokat, hogy azok masnapra keszitsenek Mozesrol jellemrajzot a szarnara, A csillagaszok egesz ejjel dolgoznak a horoszkopon, maid jonnek masnap az eredmennyel, Elviselhetetlen jellemil ember - igy szolt a horoszkop -, alap-

vetocn onzo, ketsegbeej teen ind ula tos, nem jo a kozeleben lenni, hiu, ante It es irigy. Itt valami baj van, gondolja a kiraly, vagy a festoim rosszak, vagy a csillagaszairn, ez nirhetetlen. Ezer t nekiindul a pusztanak maga, megkeresi Mozest. Meg is talalja, leulnek, beszelgetnek, majd tobb ora elteltevel indul haza, es mondja, hogy kivegezteti a csillagaszait, De miert? - kerdezi Mozes. - Hat azert, mert latorn, hogy a festoirn jok, pontosan megfestettek a zsido nep vezetojet, de a csillagaszok hamis jellemrajzot keszitertek. - Miert, mit irtak? - A kiraly elmondja, mire M6zes azt feleli: - Ne vegeztesd ki a csillagaszaidat, mert a horoszkop j6. En egy alapveteen hili, irigy ontelt es fekezhetetlenul indulatos ember vagyok, es az egesz eletern azzal telik, hogy uralkodom magamon, hogy megprobalok mas lenni, mint amilyennek szulettern.

Ezt a legendat az6ta a kognitiv pszichologia egyik alaptortenetekent jegyzik. Mert ez arrol szol, hogy nem vegzetesen

deterrninalt az ember elete, agykergunk tobbet er, mint ahogy azt eddig hittuk. Kepesek lehetunk, es vagyunk is arra, hogy bizonyos 'negativurnainkon urra Jegyunk, es mas iranyt adjunk az eletiinknek.

Dr. Vekeredy Tamas

"Vagyok mint minden

£ ' "

ember: ennseg ...

Ranschburg tanar ur bevezetese nagyszeriien ravilagitott, hogy kisgyerekkortol hogyan ivel at a felnott korba a legfontosabb tulajdonsagck egesz nyalabja, es hogyan fugg ez ossze az anyaval es az apaval. En egy olyan teriiletet ernelnek ki ezekben a sorsdonto talalkozasokban es a SORS-ban - ha ezt egyaltalan meg tudjuk kozeliteni -, amit a tanar ur csak futolag erintett. Ez pedig: az az eletkor - azok az eletkori szakaszck -, amikor a gyerekek belepnek a kulonbozo intezmenyehbe,

ovodaba, iskolaba - es hogy ez hogyan fugg ossze azzal, hogy ok hova szuletteh, milyen sorsuk volt a szuleiknek, miket varnak el toluka szuleik, cs cbbdl kovetkezoen ok majd milyen sorsot szannak vagy tudnak bizrositani a gyerekeiknek, .. Egyaltalan: melyek - milyenek - az elvarasaik a gyerekeiket illetoen?

Mie16tt ebbe belernennenk vagy elmelyednenk, ernlekeztetn i szeretnek az indiai felfogasra - mel yet We6res Sandor is idez -, hogy a gyerekek hiualasztjah, hogy milyen szulokhoz szUlessenek. Ez nekunk furcsan hangzik, de van, aki nagyon is egyetert vele. Szoval valahol, "ott fent", ahogy az arehaikus rrepek goridoltak, vagy a Kel:

Madar iroia, Maeterlinck, vagy az indiaiak hatarozotran allitottak: valahol "ott fent" varakoznak, es nezik fontrol, hogy meIyik szulopar tudja megadni azt a fizikai tester, azokat a geneker, azt a kornyezetet, amelyekbcn ok magukra szabott sorsukat - ha tetszik, karrnaiukat - a Iegjobban fogjak

tudni betolteni. _. Ilyen ertelernben a regi fclfogas szerint (vagy a mai felfogas egy resze szcrint) nem velctlen, hogy hova szuletik egy gyerek. Ez a felfogas ugy tartja, hogy egy gyerek legalabb ket reszbol all. Az egyik, amit a genekbol orokolt, fizikai testben orokolt a szuleitol es a masih az 6 halhatatlan individualitasa, ame1yet hoz magaval a transzcendenciabol, amelyik termeszetesen a mai felfogasunk szerin t, ha a kulonbozo nezetek kepviseloi egyet akarnak valamiben erteni, vagy van, vagy nines. Az emberek egy resze szerint van, egy resze szerint nines. Az elrnult szazad, a huszadik szazad elso felcben volt egy nagyon erdekes vita, me1y szerintem kapcsolodik a sors es sorsszeruseg kerdesehez. Ez a vita azt boncolgatta, hogy van-e az embernek egyaltalan enje, vagy pedig az en csak kikovacsolodik az elet soran; tehat: szuletik egy kis biologiai osztongornbolyag - Freud ezt nagyon pontosan leirta - amelyikct az oromelu vezerel, keresi a k~it, a kielegulest es kerUli a kint. Es min dent

azonnal akar. Felebred, ehes, ordit, es addig ordit, arnig nem szophat. Es ez a kis osztongombolyag, ez a biologiailag determinalt iiszton-en allandoan beleutkozik a kulvilagnak egy szabalyos ~ mert szabalyozott ~ rendszerebe. Tehat peldaul az anya meg most nem szoptatia, mert kicsit regebbi - helytelen ~ divat szerint azt gondolja, hogy csak harem orakent szabad szoptatni, es mivel meg nem telt el a harem ora, hiaba ebred fel a gyerek, es hiaba ordit. Az anya - a kiilvilag! - kivaria a harem orat; vagy eppen ellenkezoleg; a kivaloan alvo gyereket felebreszti, mert eltelt a harom ora ... Ez rna mar nem altalanos, de ket-harom evtizeddel ezeldtr az volt. Vagy pedig ~ es ebb en a vagy-vagyban mar kezdodik cgy sorsszeni talalkozas ~ az anya var, turelmesen, nem kolti fel, de az ebredo gyereker, vagy ha van teje, megszopatia, meg ha a harem ora nem is telt el. ..

Roviden, beleutkozik cz a biologiai oszton-en, asztongombolyag a ku/vilag parancsaiba, beosztasaiba vagy pedig korla-

tokkal korulvett lehetoscgeibe. Kesobb: a szobatisztasag. (Zarojelben jegyzem meg, rettenetes magyar szokas a szobatisztasag surgetese; peldaul: a hathonapos szopo gyermek ala odatartjuk a bilit, mert eszrevettuk, hogy szoptatas kozben kakil, es ugy gondoliuk, hogy nem lehet eleg koran kezdeni ... - Hogy ebbol milyen bonyodalmak, zavarok szarrnaznak, abba most nem bocsatkozom bele, csak annyit mondok, hogy a terrneszeti nepeknel ket es feleves kor korul a gyerckek maguhtol es Magyarorszagon is, ha ezt hagyiuk, maguktol szobatisztava valnak, valnanak, Terrneszetesen, elvetve meg e16fordulhat a bepisiles oteves korig, es ezt teljesen terrneszetesnek kellene tekinteni.)

Szobatisztasagra szoktatas: megint a kulvilag ahar valamit. A kulvilagban ugy szoktak, hogy ... Nem azonnal eresztem be a kakit vagy a pisit, varok, amig odaerek a vecehez, bilihez, raulok stb. Ez a kulvilagnak a rcalitaskovetelmenye, amit Freud a realitas-ehmes: nevezett, amelyik

hat a biologikumra. Amikor nagyok lesziink es tetszenek nekunk a lanyok, akkor nem vetjiik ra magunkat azonnal a villamoson a gyonyoru holgyre, mert a realitas-elv ezt nem teszi lehetove, hanem kulonbozo m6dszereket alkalrnazunk; leszallunk veIe, "nem talalkoztunk mar valahol?" ~ idetlen kerdes ~, tehat keressuk a megval6sitas modiat, Halasztas. A kulvilag szabalyoz. Osszeutkozik a realitas-elv (amit magunkeva tetrunk, sajat szernelyisegunkbe integraltunk), az osztontorekvesekkel. A realitas-elv, mint a neve is mutatja, a valosaghoz akar minket igazitani. Es ez volt a huszadik szazad else felenek egyik tudomanyos felfogasa, hogy e ketto utkozeseben kovacsolodik ki az, amit emberi ennek neveziink. Karinthy irt egy kis koltemenyt is errol, hogy:

tudat alatt egy kis hazban, id az enke > talpig gyaszban

~ ami arra utalt, hogy ez egy rettenetes helyzetben leva kis szerencsetlen, mert

valarnit akar tole a biologikum azonnal, es azt visszautasitja a realitas-elv, amit 0 kozben magaeva tett ~ interiorizalt, a ma'gaenak tekint, es most orlodik a kornpromisszumkotes kenyszereben ... Mi az, hogy magaeva tett, interiorizalt? Ismeriink ezt bemutat6 videofelveteleket. Magara hagyjuk Feriket a szobaban, es ott van a cukortart6ban a kockacukor az asztalon. Ferike odatotyog - ket es feleves ~, nyul a cukorert, es kozben mondja maganak, hogy: "nem, nem!", Megint jon, "nem, nern!", aztan gy6zedelmeskedik a vagy, es bekapja a cukrot. Lehet latni, hogy kiizd a kivulrol kapott realitas-elv - ez esetben parancs, hogy ne edd meg az osszes eukrot a tartobol - azzal, hogy 6 szeretne. Mindezt azert mondom el, mert az 1950-60-as evekben klinikusok szerettek voina kimutatni, hogy ez tenyleg igy van. Es ami a tudomanyban ritkasag, nem azt talaltak, amit kerestek - ugyanis azt akartak kimutatni, hogy nines az embereknek vele szuletett enje -, hanem azt talaltak, hogy ez

nem igaz. Az ember vele szuletett en-struhturaual jon a inlagra, egyetlen, egyszeri, egyedi. De ezt gondolhattuk volna, hiszen akarhany ember el a F61d6n, mindenkinek mas az ujilenyomata, a reridorseg legnagyobb orornere. Miert mas az ujjlenyornata? Va16sziniileg a dezoxiribonukleinsavak, genek stb, ezt igy kovacsoljak ki. Nines ket egyforma emberi ujjlenyornat, miert lenne ket egyforma en-struktura? Az enstrukturan a kutat6k azt errettek, hogy a csecserno, az ujsziilott sajatos m6don fogja fel, analizalia es szintetizalia maganak a vilagot - sok reszletet most nem meselek el -, es az 1950-60-as evekben az en-pszichol6gusok azt mondtak ki, hogy tevedtimk, nem ugy van, ahogy gondoltuk, minden ember vele sziiletett en-strukturaval jon a vilagral Es itt kanyarodok vissza ahhoz, hogy akkor viszont mar mindegy, hogy azt moridorn-e, hogy ez a halhatatlan lelke, a transzcendenciabol erkezo individualitasa, vagy azt mondom, hogy a dezoxiribonukleinsav altal megszabott egyetlen-

egy, egyedi mivolta. Persze, hogy nem mindegy abban az ertclemben, hogy miben hiszunk, hozzank mi all kozelebb, Azt azonban el kell fogadni, hogy a vilag ebb en rna megosztott. Van, aki ebben hisz, van, aki abban hisz. De abban meg kell egyezni, kutatasok bizonyitjak, hogy az embernek van egy sajatos indioidualuasa, amelyet hi szeretne boniakoztatni az elete saran. Es itt jutottunk el a szulo es gyerek viszonyanak egy rendkivul fontos pontiahoz.

Vajon mi a szulo vagya? Mit probal a sziilo? Azt probalja, hogy a gyereket hozzaszabja a sajat elveihez, gondolataihoz, vagyaihoz, vagy azt probalia elerni, segiteni, mert azt szeretne, hogy a gyerek azza legyen, aki. Maskepp fogalmazva: tudja-e a szulo elvezni kulonbozo gyerekeit? Mert ha testverek szuletnek - akkor is, ha ikrek, de ha csak tesrverek, akkor kulonosen - mindegyik mas termeszetesen,

Kepes-e a sziilo arra, hogy valamilyen oromiit jelentscn szamara az, hogy az egyik

ilyen, a masik olyan. Vagy neki van egy elkepzelese, amit csak az egyik gyerek tolr be? Az "ugyes", a "gyors", az "okos", a masik meg "olyan kis szerencsetlen" ... Mindig mosolyog, jol erzi rnagat, na de "semmire sem jut". (Zarojelbcn: tudjuk, hogy az elctben nem egyszer (j lesz a sikeres, akit az apa eset1eg "Jenez" - szornyu! -, megvet, mert "egy szoget nem bir beverni" ... Vagy mondiuk: sikeres lesz, de serulni fog attol, hogy az apa ot igy megvetette, vagy eppen: benne marad, amit hozott magaval, nem tudja kibontakoztatni eppen az apai szuggesztivitas miatt: "te semmire se vagy jo", mert mas vagy, mint amilyennck en akarlak, en szeretnelek - ezek messze vezeto kerdesek.)

Szoval: mit akar a sziilO? Van-e egy clkepzelese, hogy az 0 gyereke mil yen legyen, mit higgyen, mit valljon, mihez csatlakozzan - ahhoe, amihez en, termeszetesen! -, vagy pedig arra torekszcm, hogy okosan megadott szabadsagokkal (erre meg ki fogok terni) onmagat tudja kibontakoztatni.

Ez a kerdes az elsa pillanattol ott van, hogy olyan lcgyen-c, mint amilycnnek en elvarorn - mint amilyennek a gyakran oly rosszul iteld, oly rossz uton jaro kulvilag elvaria -, vagy hagyjam (es segirsernl) onmagava bontakozni, a maga ternpojaban? A szorongasomat - jaj, milyen Iesz, rendben lesz-e - aztan persze igyekeznek taplalni masok is, nagyszulok, szornszedok, jatszoteri anyukak .. , "Hogyhogy? Zsoltika tizenhat honapos, es meg negykezlabazik? De hat Agika kilcnchonaposan folallt, tizenegy horiaposan elindult, es jart!" Tudnunk kell: cz a sokfele osszchasonlitgatas, siettetes mind hulyeseg) Ha egy gyerek kereves koraig felall, es elindul, teljesen mindegy, hogy mikor teszi. Meg egyszer mondom: TELJESEN MINDEGY. Nem ugy van, hogy a tehetseges, okos kilenchoriaposan all fel, a hulye, lusta tizennyolc honaposan, Errol szo sines! Masik pelda. Mikor kezd beszelni? "Az en Zsuzskam het honaposan beszelt". Marhasag terrneszetesen. Perszc, hogy kiadott

hangokat, es az anya a szituaciobol talan ncha raj on, hogy ez most mi lehet (ha volt "ertelme" egyaltalan), aztan kcsobb marugy crnlekszik, hogy akkor mar beszelt, CAz persze, hogy en beszelek vele mar uiszulott, mar magzati kort6l - s ebbol 6 igenis felfog valamit -, ez a gyerek szarnara else perctol ielentos, fontos dolog, erre majd meg visszaterekl Es akkor itt ez a szegeny Zsoltika - vegyuk megint ot -, aki mar keteves, mar ket es feleves, es meg mindig esak azt mondia, hogy "miamu, tiapo". Miamu - kerek meg kaka6t! Tiapo - eleg! Es az elet osszes viszonylatait ezzel a ket szoval oIdja meg, mikozben en latorn, hogy erti, amit mondok. S latjak a nagyszulok is, Es mondjak is nekem: "Mert ti olyan lustak vagytok! Ti a feilesztesre nem helyeztek sulyt! Hat kepezni kene azt a gyereket, gyakoroljatok vele. Azert nem beszel ez a gyerek - olyan lusta lesz, mint ti vagytok!"

Egyik jeles ironk - igy meselik, s maga is leirja - engedett ennck a nagyszuloi

nyomasnak, es kisfiaval, aki mar mindent ertett, de nern beszelt, egy delutan leult - talan ket es feleves lehctett a gyerek vagy kicsit tobb - kczeben egy zacsko napolyival, amit a kisfia nagyon szeretett. Leult, es azt mondta: Csak akkor kapsz napolyit, ha mondod, hogy: Kerek napolytti A gyerek iilt. Es megint: Csak akkor kapsz napolyit, ha azt mondod, hogy kerek napolyitl A szerzo ugy ernlekszik: a "vegen teljes siker!". Az azota komoly tudossa non kisfiu azt mondta: "Keeek napolit" - es kapott! De: azt mondjak a rossznyelvek, hogy akkor kezdett dadogni - ami aztan hosszu idon at kinozta! Ugyhogy ez cgy megfontoland6 eljaras. De mindenkepp tudnunk kell, hogy sz6 nines arrol, hogy nekunk [ejleszteni, hepezni kellene cgy egyebkent egeszseges gyereket barmiben: jarasban, beszedben (ez a ket legfontosabb dolo g). Egy feladatunk van, hogy viselkediunk tobbe-kevesbe norrnalisan, hagyjuk mozogni, beszelgessunk vele, enekeljiink neki, mondokazzunk velc, csiklandozzuk,

dobaljuk, lovagoItassuk, es ehhez mondiuk azokat a mondokakat is, amiket talan most mar uira tudunk. CAz anyai-dadai gyakorlat az evezredekcn keresztul tudta ezeket, es csak az utolso szazadban felejtettek el oket az izolaltan nevelo szulok.) Es akkor a gyerek e16bb vagy utobb beszelni fog, es hangsulyozom, MINDEGY, hogy haromeves koraig mikor szolal meg. Aki harorneves korban szolal meg, az is nagyiabol ugyanakkor fog mondatokban beszelni - megszolalasa utan hamarosan - mint aki her- vagy kilenchonaposan mar "megsz61alt".

Es megint esak nem ugy van, hogy az okos gyerek e16bb beszel. Elmondom a regi angol viccet, erosen leroviditve. Az Earl of Suddessex csaladjaban van egy lany, ket lany, harem lany, jon a negyedik lany, szornyu. Felarbocra engedik a zaszlot, mert csak fiu orokolheti az earli cimet. S vegul mcgsziiletik otodik gyerrnekkent a varva van fill. Felhuzzak a lobogot, es az egesz

csalad boldog. Eltelik ket ev, harem, negy, ot ev, es a fiu nem szolal meg.' Tragcdia. N em mondom el a reszlctcket, hosszan lehetrie huzni a viccet, de a kileneedik sziiletesnapjan a reggelinel a fiu igy szol:

- Anyarn, ez a tojas csak langyos.

- Fiam! Te beszelsz?

- Hogyne beszelnek, anyam!

- Hat miert nem szolaltal meg eddig?

- Mert eddig minden rendben volt!

Mindez szorosan kotodik a gyerek es az ot befogad6 intezmenyek (ovoda, iskola) problernakorehez. Ugyanis: ahogy most viselkedem (a magzattal, az ujszulottel, a csecsernovel, a kisgyerekkel), ugy, olyan elvarasokkal fogok majd az ovoda es az iskola (az iskolak) fele is fordulni - es ami meg ennel is fontosabb: az ovodas es az iskolas gyerekern fele. Bizok-e az eresben az onrnagat - kedvezo korulmenyek kozott - kibontakoztato gyermeki (emberi) termeszetben, vagy azt hiszern (szivesen mondanam: gogos-kevelyen), hogy min-

dent nekern kell elinteznern, mcgoldanom. "Fejlesztenem" kell - men nem hiszek a feilodesben (holott az csak testilcg is szernmel lathato).

Sz6val a dolog lcnyege itt is az, hogy: nyugalom! Varjuk ki. Es akkor - miclott az ovodarol beszelnck - egy pieit elorelepek, konkretizalok, Van egy olyan kifeiezes, hogy iskolaereuseg. Ez pontos. A gyerek megerik az iskolara, mint az alma a Jim. Ahhoz, hogy az iskolara rnegerjen, ha egyebkenr egeszseges es norm:ilis csaladban no fel, nekem semmit sem kell tenneml - de ha forszirozom a dolgot, le fog maradni, roszszabbul fog neki rnenni, kifarad, raun stb.

Miert?

Mira1 van sz6?

Es most egy val6ban sorsszerii kerdeshez erkeztunk. Eleri-e a szulot a mai divat? "Teljesitmenyelvu tarsadalornban eliink, az fog j61 teljesiteni, aki mar kisgyerek-koraban is, Iegkesobb a ovcdaban minimum

menedzserke.pze.sben reszesult, ami nelkulbzhetetlen a kcsobbi karrierhez ... " Hogy is van ez?

Elmegyek az ovodaba, es azt mondom az altalarn szeretett vezeto ovo neninek, ahova mar ket gyerekem jan, hogy Zsuzsika, tudom, milyen io volt itt Becinek es Zsoltinak, de azt mondja a ferjem, hogy nem hozhatom ide Terkat, men nalatok nines idegen nyelv, es a Zold ovcdaban van angol es nemet, es jovore mar allitolag japan is lesz. Es a ferjern azt mondta, hogy fe1- tetlenul oda kell adnom a gyereket, mert a mai vilag ezt koveteli. Es van-e nalatok szamitogepes szoba es egyaltalan ... E.s akkor az egyik lovagolni viszi a gycreket, a masik uszni, a harmadik dzsudozni vagy karatezni ... E.s mi, szulok, mivel rossz a lelkiismeretunk, mert keyes az idonk, es mert nem tudjuk faradtsagunkban, idegessegunkben, hogyha egyaltal:in volna idonk, mit is kezdenenk a gyerekkel, ezert befizetjiik, "Min-

dent" meg akarok adni a gyereknek: hol van az az ovoda, ahol van idegen nyelv, szarnitogep, karate, lovaglas, befizetern, legyen. Roviden es egyszenien: neurotizalorn a gyereket - de persze csak "az 6 erdekeben"! (Valojaban: a sajat - rosszul rmikodo: - lelkiismeretem megnyugtarasara.)

Regen az iskolak nyornasa rontotta - iskolasitotta - az ovcdakat elsosorban. Ilyesmi van ugyan rna is, de rna rnintha a fclrevezetett szulok nyomasa volna a nagyobb. Ahogy rnondtam is: van-e idegen nyelv, szarnitogep stb. Szegeny ovcda, amelyik fel, hogy elviszik a gyerekeket toluk (amugy is keves a gyerek) egy olyan oviba, ahol van, ezert kuzd a gyerekekert. Hiszen a gyerek viszi magaval a normativ tarnogatast, a kiegeszito tarnogatasr, es ha elfogynak a gyerekek, bezariak az ovodat, Lehet egy nagyszeru vezeto ovono, akinek az anyuka azt mondj a, hogy nem hozhatj a Terkat ide, mert itt nines idegen nyelv, En azt moridanam az ovono helyeben:

lesz! Kornprornisszumkesz vagyok. Nalunk dolgozik Sarika, aki harorn evig volt Angliaban bcbiszitter, jol ismcri az angol mondokakat es gyerckdalokat, Sarika fogja csinalni. Kctnaponta 10 perc. Ez nem fog annyit artani, mint egy nyelvtanar, de megse fogiak elvinni a gyerekeket tolunk cgy elrontott ovodaba, hanem itt hagyjak nalunk, akik tudjuk, nem kene neki most idegen nyelv, eleg lenne het-nyolceves kort6I. CU gyanis tizenegy eves korban az a gyerek, aki harornevesen kezdett, ha hasonlo csaladi hatterbol jon ugyanott fog tartani, mint aki het vagy nyolceves korban kezdte az idegen nyelvet.)

Mit tehet ilyenkor az ember? Az anyai es szii16i intuicio dont. Vagyis: mi eri meg? Ha j61 erzi magat a gyerek, otthagyorn, ha nem erzi j61, elhozom ... De: ovatosan es beleerzessel kell a jeleket ertekelni, ugyanis lehet, hogy mar regen rossz ott neki, de meg nem latszik (elegge) rajta ... Ha elhozorn, hova viszem?

Az egeszcn rettenetes, ami nem egy

ovcdaban van, hogy moziznak. Mierr rettenetes?

Azerr rettenetcs, mert a kisgyerek zsenialis belsb 'kepkeszitd. Mi a belso kep? Amit mcgtudunk a vilagrol, es a sajat belso vilagot azt mind belso kepe kben dolgozzuk fel. A fantaziakepekben, az alornkepekben ... mind belso kepek, A belso kepkeszitest a pszichologia elaboracionak, feldolgozasnak hivja. Amikor cgy kisgyereknek meselek, ram fuggeszti a szernet, es en meselcrn, hogy felhuzza a hetmerfoldes sarga csizmat, atlepi az Arany-hegyet, atlepi az Ezust-hegyet, atlepi az Operenciast ... es akkor latni a gyerek szemen, hogy mar nem engem bit, hanem belul csinalja a mozit hozza. Es minel tobb az isrnerles, rninel dallarnosabban, ritmikusabban rneselek, annal jobban tud belso kepeket kesziteni, a dallam, a ritmus formaja, figuraja a kep, a bel sa kep formajava alakul at ... Ezzel oldja, feldolgozza a napkozben belerakodort szorongast, vagyat, duhot, tapasztalatot - mindez bele-

ornlik az a bclso kepeibc. Ugyanez tortenik, amikor szabadon jatszil: a gyerek. "Ne lepi a szonyegre, az a tenger!" Ez a kettos tudat; tudj a, hogy szonyeg, de azert olyan izgatott, men neki az a kivetitett belso kepben tenger is. Ez is belso kepkeszites. Ezek nagyon fontosak a gyerek szamara, mert a kulvilagbol es belso vilagabol szerzett tagolatlan tapasztalatokat ezekbcn tagolja, dolgozza fel. Ezert Jej16dik a szabad jatekban es mesehallgatas kozben. De: oriasi a kepehsege es nem tud kUlonbseget tenni a kulso kip es be/so hep hoziitt. Odalokom a teve ele, nem tud clszakadni. Ez kept Ez az, ami nekcm olyan jo! De ez neki nem jo, mert a kiilso kep megjelenese pillanataban leall a belso kipkiszites! Ha a gyerck csak a legszelidebb, legkitunobb angol terrneszetfilmet nezi, akkor is izgatottabb es agresszivabb lesz, men nines feldolgozas. Egyreszt testileg lebenitottam - Henry Wallont6I tudjuk, hogy a kisgyerek csak akkor dolgoz fel, ha mozog, azert orokmozgo -, testileg lebenitottam, ul a

teve elott, es lelkilcg is lebenitottam, megalit a belsii kepkeszites. Arrol mar nem is beszelvc - nagy amerikai vizsgalat - hogy a valosagban latott agressziot pontosan tudia utanozni, de nem no nagyon az altalanos agresszios szintie (szorong is a latottaktol). A filmen Iatottat kevesbe j61 utanozza, de tetemesen megn6 az agreszszios szim. Ez egy virtualis vilag, nem bai, ha megoltek, tizenketszer elolrol kezdern, megint el, mien ne lehetnek en is ilyen agressziv ... A legkevesbe utanozhato a rajzfilm. Tom raugrik jerryre, vagy forditva, az belapul, de felugrik, es fut tovabb. Ez dramaturgiai csalas, ezt nem lehet lejatszani. Es itt az agresszi6s szint felszokken! Amikor szombat delelott, amikor en, az anya, fozok, mosok, takaritok es ferjern az autot polirozza vagy jobb esetben porszivozik es a gyerek esak a neki valo Cartoon N etworkot es Minimaxot nezi, akkor - tudnom kellene - azt nezi, amit61 a legagresszivabb leszl U gyhogy ne csodalkozzunk ezekcn a hatasokon. Most ha az

ovodaban a testi jatek, a mozgasban megnyilvanulo szabad jatek helyett, a futkarozas helyett odaiiltetik oket a kepernyo ele - ez egyszeriien tilos! Erre nem tudok mast mondani. Ilyen nines. Ha megis van, ez ellen minden eszkozzel fel kell lepni .. Mert nem arra va16k az ovodaban toltott draga orak, hogy rongaljuk a gyerekeket.

Donto a szuloi hatter. Mit tegyen a szulo, ha a gyerek iskolaba lep, es az iskola - hat bizony nines a hc1yzet magaslatan.

Ket dolgot kell tudni:

1. A gyerekek hiheretlenul sokat kibirnak. Meg minket is, meg az iskolat is.

2. Ha a gyerek az iskolaba lepve azt erzi, hogy a szul6 ott all mogottc cs mellette az iskolaval valo kuzdelrneben, hogy otthon a szulonel egy cinkos tamogatasra szarnithat, ez oriasi erot ad es a gyerek rengeteg akadalyon tudja atkuzdeni magat. Ha a csaladi hatter ilyen es a szulo nem enged annak, amit egy id6ben mondtak, hogy "ne legyen kettos neveles",

hogy ha egyszer az iskola valamit peldaul bunter, akkor otthon is fenyitsen a sziil6 - akkor van remeny!

Hogy is miikodik ez? Peldaul a tanito neni beirja: "Tizpercben szaladgalt] Megintern!", akkor a szulo ne azt mondja: -Szaladgalral> Hanyszor mondtam mar: nyughass t N a megalljl MegIesz ennek a kovetkezmenyel Most takarodj a szobadba!

Nem. Hanern? Terrneszetcsen nem azt kell mondani, hogy -micsoda hulyeseget irt be ez a no -, de azt igen, hogy: - Hogyhogy? Nalatok bai, ha tizpercben szaIadgaltok? Szerinrern tizpercben szaladgalni kell. .. Mi mindig szaladgaltunk ... Lcgkozelebb beszelek errol a tanito nenivel..; ~ es de j6 lenne, ha tenylcg beszelnekl Ha ez nem megy, lehet, hogy komprorniszszumra beszelern ra a gyerekct - rnajd itthan rohangalunk ...

(Egy zarojeles megjegyzes: Egy iskolaba lepo gyerek agya felnott agy, kifejlett nagysagban, Ezert nagy a gyerek feie aranyaiban. Az iskolaba lepo gyerek tudofel-

szine viszont csak egyotode a felnottenek, Hogy tudia ezt az agyat errol a tudorol oxigennel ellatni? Ezt a legoxigenigenyesebb szervet? Ha egesz nap rohan es ordit - de legalabb negy-ot orat naponta! 13s ez bizony nem jut ki neki.)

Ne essunk tehar ketsegbe, valoban a rossz iskolaban is felnonek nagyszerii gyerekek. (N em beszelve arrol, hogy a rossz iskolaban is vannak, lehetnek nagyszeru tanarok - amig ki nem utaliak oket, E.s hogy igenis vannak j6 iskolak, nem csak az alternativok, melyek maguk is kuzdenek a rossz tankonyvekkel, Teves - nem egyszer szuldi ~ elvarasckkal, de a szerencsesen osszeiott tanarok es vezetoik megis iovateszik az iskclatl) E.s ha mar errol beszehink, itt van meg egy vigasztalo dolog. A tokeletlen csaladokban is felnohetnek nagyszeru gyerekek, men az en-era csodakra kepes. Ezert is helyes sorsrol beszelnunk es nem vegzetrol, hozzateve a regi mondast (ami csak reszben igaz), hogy ki-ki a maga sorsanak kovacsa, E.s ezt ta-

Ian meg nem hangsulyoztuk ki elegge. Az en-era nem csak belerokkanni, belcroppanni tud, nem csak eltaposni lehet, hanem minden akadalyon kepes rnagat atkiizdeni. Hogy milyen titkos tamogatasokkal, az mas kerdes.

Karacsoriy Sandor, a ket vilaghaboru kozti magyar, nagy intuicioval dolgozo pszichologus-pedagogus es sokan masok valljak, hogy a kisgyerekeknek mindig a kozmoszt kene tanitani, az egeszet. Elmenyt adcan, rnuveszi latasmoddal. Ha a kisgyereknek reszeket kozvetiteriek, akkor egy halott, szamukra felfoghatatlan vilagot kozelitenek hozzajuk. A kamaszkori intellektualis fordulo utan lehet a modern tudomany reszeredmeriyeit kozvetiteni, de akkor is meg egy szintetikusabb felfogasban, Egyik volt miniszterunk felolvasta nekem - amikor mas ugyben nala jartam - a hetedikes fizikakonyv harmadik leckeienek osszefoglalojat, es megkerdezte, hogy en ertem-c, mit akar a konyv, En mondtam, hogy nem ertern. 6 is mond-

ta, hogy 0 scm erti. Es kettonkriek legalabb negy "diplomank" volt. Es ezt kene egy hetedikes gyereknek megertenie ... Ez lehetetlen. Es kizaria a gyereket egy vilagbol, amely ot erdekli, s amelyet egyebkent tudnank hozza kozvetiteni, Mir61 van szo? Idezni szeretncm a nagy angol csillagaszt, Icanst, aki azt mondia, hogy a tudes urak altalaban - czen belul a csillagasz urak - ugy viselkednek, mintha azt hinnek, hogy a koordinata rendszer magara a magassagos mennyboltra van felkarcolva, es nem vennek tudornasul, hogy az az a tavcsovuk lencsejen van csak rajta. A tudornany ugynevczetr rendszeret az elct rcndszerekent akariak prezentalni, a kilenc, tiz, tizcnharorn eves gyerekeknck, elidegenitve 6ket a vilagtol es a tudornanytol, ami sokkal erdekesebb es egyetemesebb lenne, ha megfeleloen tudnank kozvetiteni a gyerekekhez. Pont ez hianyzik a tankonyvekbol, a tantervekb61 - bar most a rantervek jelentosen valtoztak - a vilagnak es az eletnek egy olyan kozvetitese, mely meg-

felel a gyermek elerkoranak. Mikor? Mil? Hogyan? Ezt tudiak a reforrnpedagogiak, az alternativ iskolak es ezt nem akarjak tudomasul venni - vagy sokaig ncm akartak, most mar erzik, hogy tudornast kell venni rola - az ugynevezett normal iskolak.

Reges-reg tudjuk, hogy nem az lesz sikeres felndtt, aki kisgyerekkoraban mar felnott medon elt, cs teljesitett, hanem az, aki teljes erteku kisgyerekeletet elhetett, Mi az, hogy relies er teku kisgyerekelet? Tessek elolvasni a rna ervenyben leva Ovodai N eveles Orszagos Alapprogramiat. Az ovodas legfejleszrobb tevekenysege a szabad jiaJk! Nem az iranyitott jatek, nem a keszsegfejleszto iarek, nem a jatekos tanulas, A szabad jatel«.

Itt most megallck egy pillanatra, es azt kepzelern be magamnak, hogy rarnutathatok egy sorsszeru osszefuggesre. Ranschburg tanar ur nagyszeruen mondta el, hogy milyen nagy szukseg van az apakra, es teljesen igaza van. En azonban most azt

abrazolnam, hogy milyen hibakat kovethetunk el mi, apak, ha cgyaltalan vagyunk a gyerekunk szamara.

Az apak szerint a pszichologusok mind hulyek, ami egyebkent lehetseges, de akkor tcgyuk hozza, hogy nemcgyszer a hulye pszicho16gus is hasznal a gyereknek vagy feln6ttnek. Mert az ember onmagat gyogyitja egy masik ember jelenletebcn, s ez akkor is rmikodik, ha a pszichologus nem is olyan tehetseges. De tegyuk fel, hogy felkeres az apa egy ilyen pszichologust, aki azt tanacsolia az apanak, ha megoly keson jon is haza, de a gyerek meg ebren van, akkor menjen be hozza ot percre, nyole percre. Tiz percre. Kicsit. la, de mit csinalion akkor ott? Nem kell semmit csinalnia. Nem kell jatekmatadornak lenni, nem kell "crteni" a kisgyerekhez. Egy tanacs: uljon le a szonyegre vagy padlora, a gyerek kezdeni fog velc valamit. Azt ugye mondanorn se kell, hogy ne hagyjuk resnyire nyitva az ajtot, hogy kozben tanulmanyozhassuk a tevehiradot, es ne vigyen

be magaval Nemzeti Spartat, hogy azt azert atfutja kozben ... Nern. Menjen be es legyen ott. Es csodalkozva fogja tapasztalni, hogy Ferike boldogan repes, mikor meglatja, szaja mosolyra huzodik, szeme ragyog, es azonnal odaloki a labdat. Es rnivel apa zsenialis, visszaloki a labdat. Es meg az is eszukbe ju t, hogy szetteszik a labukat, es ugy lokdosik a labdat, es remekul mulatnak. Azonban mi, apak, ambiciozus emberek vagyunk, ;6, most lokdostuk kicsit a labdat ~ ami egyebkent nagyszeru iatek ~ , de most egy picit fejlesztem a gyereket. Eloveszern azt a merhetetlcnul ronda rmianyaggombot, es azt mondom: - Nezz ide, Ferike! Itt van ez az otszogleni fekete csillag, latod? Na hoi latsz te a gornbon ugyanilyet? Ferike odanez, es hal' istennek, sehol sem lat ilyet. Men ha latna, nem tudna megtanulni beszelnil Nem volna konkret a gondolkodasa ... Ugyanis a luk es a kontur neki nem azonos a fekete testtel, amit apa a kezeben tart. Kicsit szorongva latom, hogy a

gyerek nem hit ilyet, de en majd megtanitom neki. - Itt van, kisfiam, hat nem hitad, ugyanolyan ot kis csucsa van - vezetern az absztrakt gondolkodas fele -, na, itt lehet bedobni. Bedobom, diadalmasan. Es akkor veszem a rozsaszimi tojast. - Es ezt hoi dobnad be? Es mivel Ferike zsenialis megfigyelO (igy tanul meg beszelni), ezert fogja a toiast, es elkezdi nyomni befele azon a lyukon, ahol apa nyomta be a csillagot, mert ugyanakkor zsenialis utanzo is. Ez a ket dolog - a megfigyeles es az utanzas - amivel olyan teljesitmenyt nyuit, nem nyelvrol indulva az anyanyelv megtanulasaban, ami barnulatos, es amire soha robber nem leszunk kepesek, hacsak nem vagyunk Lomb Katok, De talan meg annal is tobbet, hogy nem nyelvrol indulva megtanul egy anyanyelvi strukturat ugy, hogy archaikus fordulatokat es nepi fordulatokat kever be1e, arnit soha nem hallott. Men a nyelv strukturajat, szellemet sajatitia el rejtelyes medon. Ez azert van, mert egy kiszclgaltatott utanzo, :E.s

nem azert van, mert olyan jol figyelt. Mindjart erre is visszaterek. Most vissza Ferikehez. Azt mondom, hogy Ferikern, de hat ez kerek! Hat nern latod, az meg szogletes volt stb, Es egy futo gondolatom van, hogy szolok a felesegemnek, fejlesztheto-e ez a gyerek egyaltalan? Nines itt valami problema? Es akkor veszem a toronyepitdr, es azt mondom: =Figyelj, Ferikeml Neked azert dol le rnindig, mert te a kis kockakat teszed alulra, es a nagyot d. De hat kisfiarn, elerni statikai ely, hogy a nagy kockat teszem alulra, es a kis kockat teszem d. Latod, apa milyen magas tornyot epitett?

Ferike arcarol lassan lehervad a mosoly, meg bologat, foldonti a tornyot, es mcgint a kicsit teszi alulra. Miert ninik el Ferike arcarol a mosoly? Es ha meg sokaig folytatom a fejlesztest, a szernebcn a j61 ismert uveges tekintet jelenik meg. A rnagyarazat nagyon egyszeru, Bar amikor elkezdem, eloszor bonyolultnak fog hangzani.

A 1990-es evek elso feleben agykutatok, neurobio16gusok vizsgaltak, hogy min mulik az, hogy valaki kihozza-e magabol, amivel szuletett, (Igy is fogalrnazhatnam: sorsszeni-c, hogy milyen szulei vannak? Hogy miert? Mindjart megprobalom megvilagitani.) Kiderult - nagyon egyszeruen fogalmazva -, azon mulik, hogy ki tudja-e magat bontakoztatni, hogy milyen gyorsak es siirfik a kisgyerekkori szinaptikus kapcsolatai. A szinapszis egy atkapcsolo kozpont az idegrendszerben. Befut az idegvegzodes - sokszor villas vegzodessel -, vele szemben egy masik, de nem ernek ossze. Itt van egy hezag, Ezen a hezagon az ingeruletnek at kell ugrania, mint egy szikranak, De ez nem azt jelenti, hogy szikrazik a feiunk, ez csak egy hasonlat. Valojaban vegyi anyagok, neurotranszmitterek, neuronok, idegrostok kozti transzrnitta- 16k, atkozvetitok viszik at az ingeriiletct. Az egyetemen is legalabb huszonhatot meg kell tanulni. Az 1990-es evekbcn a magazinok is sokat irtak roluk, boldogsaghor-

monok cimen - cls6sorban az endorfinokr61. U gyanis, ha kello mcnnyiscgu az endorfinterrneles, akkor ezek a szinaptikus kapcsolatok gyorsak es sunik. N em a gycrek gyors, nehogy azt higgyuk' (A gyerek orokmozgo, de ezen belul lehet adott helyzetben tartozkodo es .Jassu'") Tehat ezek a kapcsolatok a szinapszisban gyorsak, es sunik - es a gyerek derUs! Negyszaz eve 01- vassuk a gyerekekr61 sz616 orvosi konyvekben, hogy a kisgyerek alaphangulata, ha nem beteg, adem. Es nem tudtuk, mierr ilyen deriis a kisgyerek. J6, nincsenek egziszrencialis gondjai, de ez onrnagaban nern indokolja. A 1990-es evek eleje ota tudjuk, hogy - kicsit leegyszerusitve - a megfelelo szintu endorfintermeles a deru alapja. De pcrsze meg tovabb kcrdezhetunk: es ez min rnulik? A gyerek - ha egyebkent testi es lelki errelernbcn biztonsagban (a gondoskodas es az erzelmek biztonsaga ban) van, ameddig nem "tanitom" es nem "fejlesztem", addig j61 crzi magat. Szabadon jatszik, rohan, orokmozgo. Ab-

ban a pillanatban, mihelyt iskolasan kezdem fejleszteni, mihelyt kor rigalni kczdem - az endorfintermc1es csokken! Lehervad a mosoly, mcgjelenik az unatkoz6, iiveges, befele menekulo tekintet ... lizgyis a jejlesztett kisgyerek jejlOdese leall. A szabadon hagyott kisgyerek fejlodese t6retlen. A labdat apaval16kd6so Feri feilodese toretlen. A muanyaggornbbel, toronyepitovel "fejlesztett" Ferike fejlodese leall.

Masik pelda: nagyon helytelen korrigalni, javitgatni a gyerek beszedet. A kisgyerek azt rnondia: anya, add ide a tanyerat! - Kisfiam, nem tanyerat, tanyer t! Ez terrneszetescn reszernrol, a felnott reszerol, cleve hiilyeseg. Miert? Men a magyar nyelv szabalyainak a "tanyerat" alak - nem szeretiuk a massalhangzo-tor'lodast - meg jobban meg is felel, korrekt ncpnyelvi fordulat. Sajatos veletlen, a nyelv fejlodese irracionalis, hogy az irodalmi nyelvbe a "tanyert" alak ment at. De 0, mint az elobb mondtam, tudja mondani a "tanyerat" fordulatot is - mert a nyelv egesz struktu-

rajat, szcllerniseget rejtclyes m6don magaba szivta spontan utanzassal. .. Nem kell a kisgyereket beszelni "tanitani", semmire nem kell "tanitani" - es nem szabad korrigalni, hanem j61 kell a jelenleteben vele es korulotte beszelni, sokat kell neb meselni, enekelni vele, mondokazni, Itt kell hozzatenncm, hogy a mai kisgyerek cseteben sorsszeni hendikepnek nevezhetnern, amirc az elobb utaltarn, hogy az utolso szazhusz-szazhatvan evben elfelejtettuk, hogy kell a kisgyerekkel banni, amit az emberiseg mindig is tudott.

Tudjuk, hogy a tizenkilencedik szazad vege korul kezdenek vegkepp eltunni ezek a tudasok, amikor vilagszerte folbomlanak a videki kornyezctben do nagycsaladok, dedikevel, nagynenivel, nagyrnarnaval, es eltiinnek a dajkarigmusok, a mondokak. Angliaban az utolso percekben osszeszedik az Oxford Nursery Rhyme Bookot (Oxfordi dajharim-konyu), Magyarorszagon Kiss Aron gyiijti ossze az utolso percbcn, de meg kotta nelkul, es gyorsan

jon Kodaly es Bartok, a tanitvanyok, es probaljak a kottat is megszerezni.

Mirol van sz6? Arr61, hogy ebben az osi gyakorlatban a szabad jiaek strukturalt szituaciojat teremtettek meg majd minden elethelyzetben a gyerekkel foglalkozo felnottek. Mondok egy peldat. A kisgyereket min dig is furdettek, mert a kisgyerek budos, bekakil, bepisil - csak nem kadban furosztottek, han em dezsaban vagy teknoben. Amikor egy gyereket furdetnek, elofordul, hogy viz megy a fulebe, ami nagyon rossz erzes, olyan, mintha a fejem egyik fele megn6tt volna. A gyereket rernulet tolti el, sikoltozik es ordit. Mi, modern szu lok rohanunk a palcikaert, tunkoljuk a fulebe. Ha keyes viz ment bele, a vatta felszippantja. Ha sok rnent bele, meg beljebb nyomjuk, es 0 ordit, sir, es mi izgatottan kapkodunk, novelve az 6 ketsegbeeseset. Hogy volt regen? Dedike, mondjuk 0 furdette, ilyen esetben bedugta a kisujjat a gyerek fulebe, es razogatni kezdteo Kozben azt enckelte, hogy:

Kek ko, veres ko,

bll))" ki kigyo fiilembii, cupp!

- es 'kirantotta a kisujjat. E.s a gyerek mar a "kek ko, veres k6" -nel elarnult, elfelejtette a szornyiiseget. Ugye a testi erintes, ott rezeg dedike kisujja a fuleben, es enekel hozza, Varazslat. S 0 Ienyiigozve hallgatja. Ez jatek, ez erzelernkozles, ez egy nevelesi technika - es ezer ilyen volt. A vizbol kivett gyereket, mikor torulgettek, raultettek a fatusk6ra vagy a szerszamos asztalra, Akkor a dedike, ha volt ideje - es volt -, egy ujjaval hatulrol utogette-Iokdoste a lelogo sarkat, es azt enekelte, hogy:

Log a laba, log a, nincsen semmi doga, mert ha doga uona, a laba nem logna.

Ha kiprobaljak ezeket a rigmusokat, mondokakat, jatekokat, melyeket Forrai Katalin es tarsai, aztan sokan masok is ujra kiadtak ez elmult evekben, evtizedekben,

tobbszor is, hogy okuljunk rni, szulok, akkor eszlelni fogjak, hogy a gyerekek valami fantasztikus m6don elvezik ezeket. De az egyeb dogonyozoket, csiklandozokat is, igen, mert igy kell banni egy kisgyerekkel, es ez kozvetiti neki a felnott adta erzelmi biztonsagot, es meg sok mindent, peldaul a nyelv - barmilyen csunyan hangzik - artikulacios bazisat. Tehat azt, amibol egy kisgyerek az osszes hangot mondja. Azt mar elfelejtettem, hany ezer hang lehetseges: teljesen maskepp beszelnek a negerek, a malajok, a japanok, a kinaiak, magas hang, mely hang, gurgulazo hang ... Ezeket a kisgyerek mind tudja. Egy anyanye1v ehhez kepest 20-30-40 hangot haszmil a tobb ezerbol, es a kisgyerekekhez ezek a mondokak, dalocskak, versikek nagyszenien kozvetitik testi erintkezes, erintes, ritmus, dogonyozes kozben az 6 anyanyelvenek hangiait, hangleitesi tudasar, melylyel hamarosan majd elnie keIl. :E.s igy ez az oromseerzo (endorfin!), "celtalan" szabad jatek - igazi "fejlesztes". (Inkab b a

fejlodesi lehetoseg megterernteserdl beszelnek.)

Azt mondhatnam, kapcsol6dva a cimhez, a gyerek szarnara sorsszeru vagy sorsszeriien fontos, hogy tudjak-e ezt a szulok. Tisztaban vannak-e ezzel, beken hagyjak-e? Olyan ovodat keresnek-e, ahol egy kedves OVO neni egy vegyes csoportban hagyja, hogy szabadon jatszanak a gycrekek, es akar 6 is bevonodik, es jatszik veluk ha hiviak, es minden nap meselnek (es enekelnek es palantaznak, es sok mindent csinalnak).

Sopron, szep nagy 6voda. Her csoportb61 hatban van enekzene-foglalkozas, a hetedikben nines. Itt a Jcltekkal, meseuel program szerint dolgoznak, egyaltalan nines kotelezo foglalkozas, Az OVO neni viszont sokszor enekel; leul, enekel, negyen, oten odagyiilnek, aki akar. Palantaznak, kozben enekelnek, masker elmennek setalni, kozben enekelnek, az enekcl, aki akar. Azok a gyerekek, akik ebbe a csoportba iarnak, rengeteget enekelneh, Maguk-

t6l! Rajzolas kozben, jatek kozben, seta kozben, otthon. Az enckzene-foglalkozason reszrvevo gyerekek csak a foglalkozason enekelnek. Oriasi kulonbseg. De miert van igy? Azert, mert a kisgyerek tanulasanak formaja a spontan utaneasl Nem a szandekos utanzasl Zsenialisan utanoz, de csak akkor, amikor neki tetszik.

138 most terek vissza ada, amit emlegettem, hogy egy kisgyerek nem ugy tanul egy nyelvet: edesanyam azt mondja a negylabu barnara, hogy asztal, bevesern: "asztal, asztal, asztal ... " Igy mi tanulunk egy nyelvet, azert nem tudjuk megtanulni! De 6 "nem figyel"! Abszolut nem is "figyel". El, rnozog, jatszik, szaladgal - es mind e kozben "ragad ra" a nyc1v! Men: onken telen a figyelme 1 Es ez egy hatalmas teljesitrnenyii figyelern! Akkor figyel, amikor megragadja a figyelrnet a dolog. Sokkal gyengebb figye1em a szandekos, Mikor iskolaba ICp, van neki mar szandekos figyelme. Ez egy sokkal gyengebb teliesitokcpessegu figyelem ... De most meg

spontanul figyel, es igy tanulja meg a nyelvet. "Beveses" nelkul, szandekos figyeIem nelkul, nyelvtani szabalyok nelkul terrneszetesen - soha nem tudna megtanulni, ha "nyeIvtanoznank". Mondhatnam: a kamaszkori intellektualis, struknira- es torvenykereso fordulat elott a nyelvtantanuhis karos, art; jeles elmek szerint ugy tizenket eves kor elott nem is szabadna nyelvtant es helyesirast tanitani, Mert az visszatartja a gyereket a spontan - es a kreativ! - nyelvhasznalattol. (Tanulrnanyozzuk Arany janostl Sokat kuzdott "az akadernikusok" szabalyai ellen, s a "paraszti", spontan nyelvhasznalatertl) Fontos dolgokrol beszelunk a beszedrol szolva, hiszcn a beszed edzesben tartja, alakirja a gondolkodast,

Ovodai pelda:

Zsoltika berobban hetfo reggel, es lihegve, hebegve meseli az OVO neninek hogy:

- A Zsuzsival a nagymamanal voltunk, es ... es ... es ... a nagyrnamanak van egy

nagy vizslaja, es ... es ... hat ... a Zsuzsival felultunk ra, es hat. .. hat ...

- Kisfiarnl "Es"-sel nem kezdunk mandator! "Hat" -tal nem kezdunk mondatot!

Nem.

"Es"-sel, "hat"-ta] csak Arany Janos, Moricz Zsigmond, a magyar paraszt - amig volt - kezdhet mondatot. 0, Zsoltika semmi esetre sem.

In kezdjuk a gyerek leszoktatasat a spontan, arado, kreativ nyelvhasznalatrol, A kedvvel, erzelernmel athatort beszedrol, melynek indite irnpulzusai az agy osi, kereg alatti reszebol erednek, onnan emelkednck fel a szavakkal bane kergi reszbe. Ha en, a felnott, javitgat6 szavaimmal a gyermeki keregre hatok -nem kezdunk "es"sel mondatot! - az gatolja a kereg alatti impulzusokat. A gyerck nem fog beszelni, nem annyit fog beszelni, nem olyan jol fog beszelni,

Tehat nyugodtan kezdjen igy mondatotl

A masik pelda:

Mar iskolaba jar a gyerek, es a kedves tanito neni, akinek penteken rnondta Ferko, hogy elmennek vasarnap a nagymarnaval meggyet szedni, hetfon reggel megkerdezi:

- Ferko, elrnentetek vasarnap a nagy-

marnaval meggyet szedni?

Mire Ferko boldogan felugrik: - EI!

- Kisfiarn! Egesz mondatban ualaszolj!

- Igen, tanito neni kerern, elmentunk

vasarnap a nagyrnamaval meggyet szedni.

Igy magyarul csak egy hiilye valaszol, Egy finnugor nyelvben - es a magyar az, egyelore (meg persze "sumer") -, szoval a finnugor nyelvekben az "el" igekoto teljes mondat! Az indoeuropai nyelvekben nem. Ott ki kell tenni az igei allitmanyr, de legalabb egy segediget. Mezzofanti, olasz biboros ezert is mondhatta azt, hogy a legkoltoibb, legtomorebb nyelv az altala ismert harvanhet nyelv kozul az ogorog es a magyar - a finnt nem ismerte -, mert ezt a tornorseget dijazta benne. Tehat ami-

kor en ezt mondtam Ferikenek, hogy "egesz mondatban valaszolj", cgyreszt, hogy tisztessegesen valaszoljon, ne "foghegyrol", masreszt, hogy "gyakorolja" a nyelvct, akkor ezzel rongalom Ferike finnugor es magyar nyelverzeketl Plusz egy rnarhasagra kesztetern, amire kesobb az eletben soha ebben a forrnaban nem lesz szuksege. Ezt az elernzest meg hosszan lehetne folytatni. Itt most csak annyit szcretnck mondani, hogy teljes teuedesben vagyunk a gyerekek feileszteset illetcen, es igenis, azt allitom, sorszeru kerdes egy gyerek szernpontiabol, hogy a szulo mekkora en-erouel es nyugalommal rendelkezik. El tudja-e hinni, hogy a mai rohano-, taposo-, teliesltmenyelvu vilagban nem az fog igazan jol teljesiteni, akit koran felnott szempontbol merlegelt teljesitmenyekrc birok, hanem az, aki Zehetett teljes erteku kisgyerek, teljes erteku kalyo]: - tehat kisiskolas, mint Karacsony Sandor rnondja -, teljes ertekii kamasz es ugyancsak teljes ertekii. ifju. jeleneben elhetctt, egyszer sern siettettek ...

(Zarojelben, gyorsan: Az iskolaban, szoban megtanult, mindennap nem hasznalt anyag 75%-at at ev alatt az erninens is garantaltan elfelejti! A legfrissebb magyar vizsgalat: husz es harmine ev kozotti fiatal felnottek mekkora mennyisegre ernlekeznek - felhasznalva - a kozepiskolas tananyaghol? Rovid leszek: 9%-ra. Gondoljak meg, a tobbi 91 %-ot foloslegesen, vagy nagyreszt foloslegesen tanultak meg. Onok mennyire ernlekeznek a kemiai kepletekbol, a cosinus es sinus alkalmazasabol es egyebekbol, hacsak nem ilyen a foglalkozasuk> Vizsgalarokbol tudjuk, hogy az a faits feilesztes, amely viszonylag kis, peldakent szolgalo anyagon - mert olyan iskola nines, ahol nines tananyag! - az anyaggal ualo bands kepessegh feileszti ki, sokkal jobb eredmenyeket hoz a felnottkorban, mint az oriasi anyagot a gyerekck fejebe preselo iskola.)

Az iskola a huszadik szazadban romlott igy meg, a magyar iskola specialisan a szazad utolso nyo1cvan eveben. Lassan, az-

tan egyre gyorsabban. Ha tanulmanyozzak a boldog eotvosi iskolat, latiak, sokkal kisebb tananyagbol sokkal nagyobb anyagmennyisegre emlekeztek a regi gimnaziumot, a regi iskolat vegzettek.

Miert?

Mert a tul sok inforrnacio dezoriental, szetszor, nem ad hasznalhato kepet. A j6l megvalogatott inforrnacio pedig oriental, taiekoztat, kozeppontok koriil rendezodo, maradand6 kepeket ad ...

Mindez lehet, hogy most majd valtozni fog, men az uj erettsegi mar nem tanany~gmennyiseget, hanem cnallo gondolkodast ker szamon.

Sorsszeru szamunkra es a gyerekek szamara, hogy szuleink mennyire sodrodnak el a divataramlatokkal, es mennyire tudnak nyugodtak lenni, megbizni a sajat osztonos megerzeseikben. Mert legalabb az anyak, ha elengedik rnagukat, akkor erezni togiak, hogy az 5 gyerekilk szamara mi a fontos. De a rnai vilag olyan, hogy nem hagyja,

szorongast kelt az anyaban, es nem engedi neki, hogy rabocsatkozzon a minden embcrben ott futo rnely aramlatokra. A tudattalan kepek folyarnatosan ararnlanak az emberben - ez az imaginativ sik vagy katatim kepsik, mint a tudornany is mondja az 1920-as evek ora - es ehhez az ararnlathoz sajat en-erok tartoznak. Ha valaki relaxacioban lesullyed, vagy feIemelkedik eddig a sikig, es husz perc utan felebreszti magat, sokkal jobb eroben van fizikailag, de az eneroi is megerosodtek. Ilyen ertelernben, ha rabizzuk magunkat a megerzeseinkre, anyai osztoneinkre, ott jobban fogjuk tudni, hogy mi kell a gyereknek, mi kell ennek a gyereknek - mert 6 pcrszc ezt jelzi, sokszor nagyon is eroteljesenl Ez sokszor a vilaggal szemben allo, Iatszolag a vilag tendenciaival szemben a116 szuksegler, de mcgis fontosabb a gyereknek szukscges dolgokat onnan, az "anyai, szuldi oszton" melysegeibol kihalaszni, mint rohanva kovetni a min dig uj divatokat.

Az 1990-es evek elsa feleben zarultak

le azok a vizsgalatok, amelyek, roviden szolva, azt rieztek, hogy "mi a fontos az eletben valo bevalashoz". Ezekbol az derult ki, hogy az iskolaban, szoban megtanult anyag es az iskola maga mintcgy 18%ban befolyasolia az eletben valo bevalast. 82%-ban mas tenyezokon mulik. Egesz rbviden: az erzelmi intelligencian. N em is az IQ-n, az ertelrni intelligencian (aminek tiz tenyezcjebol a mai iskola csupan kettot osztalyozl) hanem az EQ-n, az erzelrni intelligencian. Mi az erzelrni intelligencia (amibol a naknek ugy ninik, sajnos valamivel tobb van, mint a ferfiaknak)? Az erzelmi intelligencia ~ most nem tudomanyosan szalazom ~ leherove teszi peldaul, hogy kibirjam onrnagamat. Nem leszek magamt61 depresszios. Kibirom a hazastarsamat. a szuleimet, a gyerekeimct. Miert birom ki? Mert fel tudorn adni a saiat magamra centralizalt szemleleternet, es bele tudok helyezkedni a masik ember szernpontjaba. Empatiaval elek, dccentra- 10k, 6 hogy latia a vilagot, en hogy latorn ...

Aha! Szoval azert veszekszunk, mert 0 ugy latja, en igy latorn, es valahol a kett6 kozott van nyilvan a megoldas, Tchat decentralas. Meg tudom erreni a rnunkatarsaimat, beosztottiaimat, a fonokeimet is esetleg ... Brzelmi intelligenciaval letezern a vilagban; intuicioval felismerern, megerzern, atelem mikor mi az, amit tennem kell, hiszek magamnak (tudok hinni magamnak), kornpetencia-erzesem van ... Honnan veszi eredetet, hova melyeszti gyokereit ez az erzelmi intelligencia? Ranschburg tanar urra is vissza kell utalnom: az erzelmi biztonsagba, amit az anya es a csalad ad meg. Erzelrni biztonsag. Ez a magzati korban kezdodik. OriiInek a gyereknek. A kistestver hallgatozik, bekopog es bekiabal. Leguiabb vizsgalatok szerint az anyai figyelem magzatra iranyulasa es egy kommunikativ kapcsolat felvetele gondolatban, szoban, fantaziaban, erzelmekben, igenis hat a magzatra, barrnilyen hihetetlennek is hangzik. S6t: a magzat reagal

nil Tehat magzati kort6l kommunikativ a gyerek. Es akkor megsziiletik, es abban a pillanatban nem csak en szocializalorn ot a vilagra es magarnra, 6 is szocializal engem onmagara. Az (5 halhatatlan eniere, vagy az 6 dezoxiribonukleinsavainak specialis kombinaci6jara. Azzal, hogy melcgen, puhan odaomlik, vagy elfesziti magat, mert valamivel elegedetlen, vagy ugy sir, vagy igy mosolyog ... Es ha tudok neki oridni, ahogy a leg-elejen mondtam, tudok orulni, hogy mas, mint a tobbi, es belso szandek el bennem, hogy azza legyen, aki (es en meg nem tudom, hogy 6 ki is voltakeppen, de eIvezem a bontakozasat).

Vagyok~ mint minden ember: fenseg, Eszah-fok, tuok, idegenseg, Liderces, messze [eny,

Liderces messze feny

_ mondia Ady Endre. Ez a Szeretnem, ha szeremenek ciklus bevezeto verse. Es igy folytat6dik:

De.jaj; nem tudok igy maradni, Szeretnem magam megmutatni, Hogy latoa lassanak,

Hogy latua lassanah. ..

Gyermeki vagyak es gyermeki erzulet, En en vagyok, es azt szeretnern, ha latva hitnanak, es ilyenkenr, arnilyen vagyok, igy szeretnenek, Tehat ez adja meg az erzelrni biztonsagot a gyereknek, hogy ot szeretik, ot fogadiak el; 6 nem egy kis tokeletlen ize, arnit hozza kell faragni a szulok elvarasahoz. Es itt elertunk egy nagyon fontos ponthoz. vannak oiyan pedagogiak a vilagban, arnelyek eppen ezt riizik ki celuI. Idezern kedves baratornat es kollegamat, Horn Gy6rgyot, aki nagyszerii iskolat vezet evek ora Obudan, az Alternativ K6zgazdasagi Gimnaziumot, ahova a gyerekek szeretnek iarni, 6 egy nagy konferencian azt mondta: "Mi az iskola fe1adata? Hogy ne artsonl Ezt nern tudja teljesiteni. Meg a mi iskclank sem. Akkor azt

nizzuk ki magunknak, hogy a leheto legkevesebbet artsunk." :E.s ez mar nagy szo.

Ez talan egy elszallt, abnorrnalis gondolat? En "szazhu.sz ev" tapasztalata utan ... sok ev tapasztalata utan azt mondom: nem! Az iskola bizony - es mai formaiaban kulonosen, mikor szarntalan dolgot elfelejtett, akit erdekel, hogy mit, az maid megkerdezi - art. Azt akaria, mert autoriter rendszerekben fejlodott ki vagy valt ilyenne, hogy: te legye! olyan, mint amilyenne en akarlak lenni teged. Kairov, az egykori szovjet "pedagogiai akademia" elnoke vastag konyveben sok pontban foglalja ossze "a szocialista ember" tulaidonsagait. Valahanyadik pont: rendszeresen olvassa a faliitjsagot. Ne higgytik azt, hogy ez Kairov saj atossaga, Mas szempontbol a hitleri iskola, de mas szernpontbol az ennel szelideb b autoriter rendszerek iskolaja, a spanyol, a portugal, a magyar ... - ilyenne valt. Megmondta, hogy milyen legyen a gyerek. Ki a ;6 gyerek? Melyek a ;0 gyerek tulaidonsa-

gai? (Azota tudiuk a tudornanybol, hogy a "j6" gyerekrc kell odafigyclni, mert depressziora hajlik. A rossz gyerek az rendben van; mert abban van aktivitas, Azt nem fenyegeti a depresszio, kevesbe fenyegeti a kamaszkori ongyilkossag veszelye. A nagyon csendes gyerek figyelmet kell, hogy kapjon ... ) Szoval: nem szabadna megmondanom semmilyen szempontbol, hogy "milyen gyereket akarok", arra kellenc torekednem az iskolaban is, hogy te legyel azzQ

r '

aki vagy! Es vaiha a szuld is t6rekedne

arra, hogy olyan iskolat keressen gyermekenek, ahol megengedik, hogy a gyerek azza feilodion, azza bomoljon ki, akive lennie kene, magaval hozott es egyenlore szamara is ismeretlen tulaidonsagai szerint.

Ebben az evben van 120 eve, hogy Domokos Laszlone, Lollbach Emma Salgotarianban szuletett, es 90 eve, 1915-ben elinditotta Magyarcrszagon (;yo iskolajat, amely alterriativ, reforrnpedagogiai iskoIaja volt. 13.s ebbol az alkalomb61 iinnep-

seg volt, ahova eljottek azok az uy' iskolasok - 1949-ig mukodott. Vannak, akik onnan meg koztunk elnek, Je1es terrneszettudosok, matematikusok, torteneszek vannak kozruk. (N em sorolom fel oket, de ket nevet megis megernlitenek. Ott volt Goncz Arpad, es megemlekeztek Bibo Istvanrol, aki ebbe az iskolaba jart.) 13.s elmondtak ezek a jeles tudosok, hogy ek az Vj iskolaban nem tudtak, hogy tanulnak. Azt hittek, jatszanak, Ok mulattak. Ha betegek, lazasak voltak, akkor is el akartak menni iskolaba, es sirtak, ha otthon kellett maradniuk. Miert? Milyen dolgokat csinaltak? Peldaul, agyagbol es ragasztoval kevert papirbol rnegformaztak a Karpat-medencet. Befestettek, a hegyeket barnara es feherre, az alfoldet zoldre, maid vodrokben vizet hoztak, es beleontottek a foly6kba, tavakba. Ott folyt a Tisza, a Duna, a Drava, a Raba ... Nem "tanultak" a Karpatmedenee hegy- es vizraizat, ligy, hogy most feladom es holnap kikerdezern, de ezzel foglalkoztak napokon at. Beieloltek a ter-

kepen, elkeszitetteh, megalkotiak ... Es mindenki tudta es maig tudja. N em igaz, hogy ezekbcn az iskolakban nem tanulnak a gyerekek, es hogy kisebb teljesitmenyu gyerekek keriilnek ki.

Meg egy pelda. Az 1970-es evekben a Nemet Szovetsegi korrnany elrendelte a Waldorf-iskolasok erettsegijeriek vizsgalatat es nyomon koveteset, Az derult ki, hogy ezek kozul a tizenharorn even at nem osztalyoeott, es hagyornanyos ertelernben nem feleltetett gyerekek, es nem seurt gyerekek kozul tobben jelentkeznek mindjart a lehetseges elso evben erettsegire - Nemetorszagban ugyanis szokas halasztani -, mint a tobbi iskolabol, ahol ketszer szurt gyerekek jelentkeztek. Es jobban is erettsegiztek! (Ekkor adta ki a nernet Waldorf Szoverseg azt a nyilatkozatot, hogy aki ezert akarna WaldorJ-iskolaba iratni gyermeket, ne tegye, mert a statisztikak csak a multat minbsitih, is a szouetseg semmilyen garancuit nem oallal, hogy ez a jovoben is

igy lese, mert nem ez a celja. A celia az, hogy a gyerek erdeklodeset kielegitse, ebren tartsa az ember es a vilag irant, elmenyekhez juttassa oket a tanulasi folyamat ielenidejeben ~ es ilyen hc1yeken a gyerek jol erzi magatl).

Meg egy pelda. Norvegiaban, ahol 65 eve mukodik Waldorf-iskola, eltoroltek a Waldorf-iskolasok erettsegiiet. Azt mondtak, ha a tizenkettedik ev vegen megvedi vizsgamunkaiat - van mindig egy vizsgamunka, egy mesterrnunka, meg kell csinalni, eld kell adni, meg kell vedeni - azzal mehet az egyetemre. Nem kell kulon erettsegiznie. Nyilvan 65 ev alan azt tapasztaltak, hogy ez elegend6. Az, hogy "ott ugyse tanul semmit a gyerek, ott meg fog hiilyulni, a tehetseges gyerekeket nem erdernes odaadni, az a hulyek iskolaia", nem bizonyult igaznak, Nemetorszagban egy id6ben azt is mondtak, hogy az a milliomos hulyek iskolaja, mikor nagyon szegenyek is jartak oda ... Vagy azt mondtak - ugyanekkor, holort ez ennek az ellcnke-

zoje -, hogy az a proletariatus szarnara keszult iskola. Oda nem adja epeszii ember a gyereket, Ma, a Pisa-felmeres utan azt mondjak, persze, azert olyan io a Waldorf-iskolak eredrnenye (amelyeket most megrohantak a nernet szulok, meg jobban, mint eddig), mert masfel oran at felveteliztetik a gyerekeket, es a legtehetsegesebbeket valogatiak ossze, (Lam: eljutottunk a hulyek iskolaiatol a legtehetsegesebbek iskolajaig - holott az iskola es gyerekkozossege mit sem valtozottl) Valogatasrol persze szo sines. Azert tart masfel orat a felveteli, mert a szulokkel beszelnek annyit, es esak azt nezik, hogy a gyerek iskolaerett-e, s iol illeszkedik-e az osztaly minden lehetseges gyerektipust integralo felepitesebe .... Hogy "kepessegei" vannak-e azt nem. A felreertesek tornege kering az alternativ iskolak es iskolarendszerek korul.

Bucsuzoul meg egy dolgot szeretnek elmondani, visszautalva, osszefoglalva az

iskolarol, szulokrol, kapesolatokr61 mondottakat.

Cinkossagl

Kilenceves gycrmekem az asztalnal ul, fel kilene van, toll a kezeben es nem csimil semmit.

- Mit csinalsz kisfiam?

- En ezt nem tudom! En nem errern!

Nem erteml Nem tudom megcsinalnil - Mit nem tudsz megcsinalni?

- Fogalmazasl Egy napom! Egy napom!

En ezt nem tudom megcsinalni!

A gyerek hiszterizalt allapotban van.

Ugye itt ket reakcio lehet. Vagy az, hogy "Kisfiam! Miert nem probaltad meg fel harornkor? Mier t mente! le akkor biciklizni? Most addig ulsz itt, amig meg nem csinalod." En ezt nem iavallanam.

E helyett:

- Tedd le a tollat, kisfiam, gyere ki a konyhaba, igyal egy pohar vizet, harnozok neked egy kis almat. Menjunk vissza, ulj Ie, kisfiam, figyelj, diktalok: .Reggel felebrcd-

tern es a redony resein at mar besutott a nap. Gyorsan elzartarn az e brcsztoorat, mert utalorn, ha arra ebredek, Es akkor ... "

Gyermekem leirja es en megkapom ra a j6l megerdernelt harrnast.

Aztan meghallgatom a nagyszulcket, hogy "Ezert nem fognak tudni beilleszkedni a gyerekek. Egy eletre mank6ra fognak szorulni, mert te tonkre teszed aket, mert te is lusta vagy es a gyereket is lustava teszed, ahelyett, hogy ravenned a gyereket" ... stb., stb. Es en legkozelebb ujra lediktalom, es megint. Mert larom, hogy a gyerek ilyenkor gorcsben van. :E.s ket vagy harem honap mulva a gyerek az iskolaban Ot05 dolgozatot ir. Hogy lehet ez? Azert, mert a gyerek a diktalasok alatt rajott, hogy en hogy csinalom. Hogy odakepzelern rnagam, hogy csak azt mondom el, ami kepben megjelenik elrittern, de 6 jobban tudja, hogy mit var el a tanar, Ezert mig en legnagyobb

erofeszitessel is maximum negyesig tudtam felvergodni, 6 eleri az otost is.

Ezt akartam igy negyszemkozt elm ondani.· Cinkossag a gyerekkel - ami ezen tul meg arra is kiterjed, hogy amikor a gyerek zold es sapadt, megkerdezem, hogy nem akarsz egy-ket napot itthon maradni?

Es mindez, amirol beszelgetni probaltunk a korul forgott: lehet-e a gyerek, lehet-e az en gyerekem az, aki - vagy valami masra akarom kenyszeriteni, val ami masra, am it en gondoltam ki szamara (felelmernben, bizonytalansagomban, hitetlensegernben - ami mind a konvenciok, a kiils6 parancsok kovetesere kenyszerit),

Ennyiben vagyok, ennyiben leszek en, a szulo, a gyerekem sorsa.

Dr. Popper Peter

rr

Osok es ut6dok

A Mesterkurzus eloadasai soran ugy alakult, hogy en cgy amolyan ordog ugyvedje lettern. Hiszen elhangzott itt most is ket nagyszerii eloadas, amelyeket hogyan is lehetne felulmulni? De az ember hili, mit is tehetne, ha nem akar lemaradni, es kinalkozik egy olcso szerep? Egy kicsit vitatkozom, egy kicsit ellenkezem, egy kicsit mas aspektusat probalorn elmondani a dolgoknak. Ezzel tessek kalkulalni, amikor azzal kezdem, hogy van Shaw-nak egy rovid kis tanulmanya, Ennek az erdekes

tanulmanynak az a eime, hogy Hogyan kell uerni a gyereket? Ez alta laban felhordulest valt ki, mert jobb korokben azt tartjak, hogy a gyereket nem keIl verni, sot nem szabad (1) verni. A jobb korokbe nem tartozik bele a Biblia, amely ellenben azt tanitja az atyaknak, hogy amennyiben szukseges, ne tartoztassak a vesszeiuket, ha azt akarjak, hogy rendes ember legyen a gyerekbol. E.s nem tartozik a jobb korokbe Shaw sem, aki azt mondja a tanulmanyaban, hogy a gyereket csakis es kizarolag indulatbol lehet, illetve szabad verni. Ez meglepd, de igy van, es en is ezt gondolom. Vagyis, nem kell verni a gyereket, de ha mar az ember megreszi, csakis indulatbol tegye!

A veres resze egy altalanos magatartasnak es ezert is emlitem Shaw-to A gyerek ugyanis mindent elvisel, ha az oszinten, tehat spontan erzelernbol, spontan indulatbol fakad, legyen az szidas, vagy egy pofon vagy barrni, Es semmit sem visel el, ami hidegverbo] ered. Tehat a Shaw-

nak a szovege es az en velernenyem azt jelenti, hogyha a gyerek pimasz vagy valami folhaborito dolgot cselekszik, akkor abbol nem lesz semmi nagy bai, ha a szUl6 nyakon vagja, De ha a szuld sziszeg, hogy: "megallj, csak eriunk haza, maid megkapod a magadet!", es meg is kapja, es hidegverrel, az indulat, a duh elmultaval ut a szulo -az borzaszto. Ez az, ami nero kiheverheto, ez az, ami traumat okoz. :E.s ez nero csak a gyerekre vonatkozik, hanem mindenfele emberi kapcsolatra. Az oszinte roegnyilvanulasokat elviselik az emberek, de pl. a hidegverrel vegrehajtott agressziot nem. Ezert kezdtern igy, hogy hogyan kell banni a gyerekkel? Oszinten.

En rettenetesen utalom, amikor val amilyen altudomanyt csinalnak a szuloi szerepbol. Amikor egyenlosegielet tesznek pedagogusok, szulok es az elet kozort. A szulo is nevel, a pedagogus is nevel, s az elet is nevel. Am nehogy kialakuljon egy tankonyvi attitiid. Azt gondolom, hogy amennyire igaz vagy jogos ez az attinid egy hivatasos

pedag6gus eleteben ~ s persze erre a hivatasra sok tanulassal es olvasassal kell felkeszulni -, en a szuloknek ezt nem aianlanam. Nem benitanarn meg ezzel a spontan neve16i kesztetesuket, a spontan pedagogusi reagalasukat. N em ijesztenern 6ket azzal, hogy ez egy tudomany, ame1yre fol kell keszulni, tudornany, hogyan kell anyanak lenni, hogyan kell apanak lenni, es mindezt konyvekbol kell megtanulni. U gyanis igy meghal ez a dolog, es soha nem alakulhat ki egy hiteles viselkedes.

Most a nagymarnam jut az eszembe.

Sajnalatos m6don en szabad rievelesben reszesultem - amiert nagy arakat fizettem kesobb, Megbunh6dtem az en szabadnevelesu svcrmeskoromerr. Sz6val oteves koromban valamiert megharagudtam a szuleirnre, es ugy dontottern, hogy elkoltozom a nagymamamhoz. Nagymamahoz nagyon szerettem menni, mert mindig volt pecsenyezsir meg majzsir - csak nekern felreteve, mas nem kaphatott beldle. Mondtam anyarnnak, hogy koltozom a

nagymarnahoz, ott fogok lakni. Erre sokfelekeppen reagalhat a szulo. Nem tudorn, hogy onok kozul ki, hogyan rea galna, ha bejelentene a gyerek, hogy a nagymarnahoz megy lakni, en indulatosan reagalnek. Agressziven, de oszinten. Folytatva a torrenetet, egy kis borondot kertern az anyarntol, beletettem ket konzervet, arnit a spaizbol emeltem ki, hogy megse menjek ures kezzel, Valamint az anyarn ejjeliszekrenyen volt egy konyv, az Ernberre neueles cimii konyv, ami Hermann Aliz rnunkaia, s akkoriban nagyon divatos volt. Azt is be le tettern a bcrondbe, aztan taxival elvittek a nagymamahoz, Mondtam neki, hogy:

- Itt fogok lakni nalad, mert osszevesztern az anyamrnal. De nem jottern ures kezzell

Azzal atnyujtottam neki a ket konzervet meg a Hermann Aliz konyvet.

- Hogy tudd - mondtam neki - hogy hogyan kell engem nevelni.

Mire a nagyrnama nagyot sohajtott,

- En tudom kis unokam, bar anyad is tudnal

Emlitettern, hogy en agressziven rcagalriek egy iIyen esetben. Tudorn, hogy ez a pedagogiailag es pszicholcgiailag kotelezo magarartasba nem fer bele. Egy szul0 ne legyen agressziv, egy pedagogus ne legyen agressziv!

Egyszer eljott hozzarn egy asszony, aki tortenetesen pedagogus is volt, es elmeselte, hogy regen elvalt, es egyediil neveli a fiat. Eddig nem volt semmi ziir. De a gyerek mostanaban kezdett serdulni, tizenket eves, es elkezdte mondani, hogy a papaval akar elni. EI akar koltozni az apiahoz.

Az asszony elmondta, hogy 0 rudja, hogyan szoktak ezt ertelrnisegi korokben eIintezni: rneghivjak apukat, leulnek harman, es clrnagyarazzak a gyereknek, hogy ezt meg kell gondolni, mert nem lehet ide-oda csak ugy, ez komoly dolog stb. Ezzel szemben ot olyan duhroham fogta

el, hogy e1kezdte a gyereket ossze-vissza utni-verni, mint egy eszelos es azt uvoltorte, hogy:

- Kussl Befogod a pofad! Itt maradszl Itt a helyed melletternl

Es ettol ketsegbeesett, am az6ta minden rendben van, es olyan joban vannak, mint tal an meg sohascm.

Azt valaszoltam, hogy 6 egy nagyon szerencses no. Mert ha elozoleg eljort volna hozzarn, en nem tanacsolhattam volna neki, hogy verie ossze a gyereket. De 6 osztonosen megtalalta az egyetlen j6 megoldast. Tessek elgondolni ezt a gyerek szempontiabol. Itt van az anyarn, akivel j6 viszonyban vagyok, szepen elunk egyutt, es megcukkolom azzal, hogy apahoz akarok menni. Es ez a szelid anya erre ugy begorombul, ugy felhuzza magat, hogy nekem esik, es azt uvolti, hogy itt a helyed melletternl Ennel szebb bokot kaphat-e a gyerek az anyjatol? A szereretnek ennel nagyobb bizonyitekat? Hogy duhrohamot

kap a gondolattol is, hogy a gyerek elhagyja ot, Ez csodalatos b6k. Hat persze, hogy ioban vannak azota,

U gyanis arra is kell am gondolni, ha az ember gyerekkel foglalkozik, hogy a gyerek provokal neha. A gyerek kiprobalia a szulor, hogy bizonyos helyzetekben hogyan reagal. Es nem biztos, hogy a mosolyg6s szelidseg az egyetlen lehetoseg, amivel egy szulo reagalhat a gyerek dolgaira. 13.s ha faj, amit mond, vagy tesz, rniert ne lassa, erezze ezt is a gyerek? 13.s ha duhit, miert ne lassa a gyerek, hogy diihit? Vagyis miert ne kaphatna a gyerek egy eleven, do szulot, akinek fajdalrna is van, duhe is van, sirasa is van, tehat egy el6 ember? Miert kellene megiatszani egy pedagogiai fapofat?

Nem tudom ki hova helyezi magaban a gyerekkorat. Engem nagyon elgondolkodtatott Radnoti Miklosnak egy konyve - ami talan a magyar irodalom legszebb prozaia+, az Ikrek hava -, ami tulajdonkeppen nap- 16 a gyerekkorr61. Radn6ti marnaja bele-

halt a szulesbe, es ez egy eleten at nyomasztotta Radnotit, gyilkosnak erezte magat, Fclelosnek a mama halalaert, Es ebben a konyvben ernleket allit a gyerrnekkoranak, s ott irja Ie: Nagy dolog a gyermekkor! Es tenyleg, nagy dolog. Elindul a gyerek egy eresi utori, aminek az elejen ra van bizva a szulore. S ez a bizalom aztan lassan elvekonyodik, felelos lesz onmagaert - mindhalalig. S az Ikrek hava utols6 mondata szivbemarkol6.

S halott-e mar a perdulO szirom, ha hullni kezd?

lilgy akkor hal meg, mikor foldet er?

Mivel a gyerek ra van bizva a szulore, f61 Iehet fogni ezt az egesz szuloszerepet egy megbizatasnak: hozzad erkeztern - teljesen mindegy, ehhez fuz-e vaIaki ezoterikus asszociaciokat, vagy sem -, es en most rad vagyok utaIva, hogy bevezess engem az eletbe, es megadd nekem mindazt, amivel az eletben letezni es ervenyesulni tudok.

Vagyis a szulo -gyerek viszonyra is ervenyes - amit, ha lenne varazsvesszorn, mindenki szivebe beirnek - az, hogy az ember nem 'tulaj don! N em tulaj don meg a szcrelemben sem, nem tulaidon a szulo-gyerek viszonyban sem. A gyerek nem a szu- 10 birtoka. A gyerck a szulore van bizva e bben a vilagban, ahol dunk. En eppen ezert nem szeretem a "funkci6gyerekek" helyzetet. U gyanis a kerdes ugy hangzik, hogy mierr is szuletik a gyerek, mire kell egy gyerek a felnott eleteben? Minek kell? A legjobban en annak orulok, ha az derul ki, hogy: esak! Vagyis, ha erre nines igazi valasz, Egyutt el egy ferfi es egy no, es ugy erzik, hogy ennek a kapcsolatnak a terrneszetes folytatasa az, hogy lesz gyerekiik. Nem kell ehhez semrnifele ideo16gia. Ez az igazan jo. Amikor jon a rnagyarazat, hogy mire kell a gyerek - van ezek kozt elkepeszto meg ertheto is -, az mar baj. Amikor elhoznak hozzam egy gyereket, amikor mar valarni baj van a csaladban,

cs megkerdezern, hogy kivant gyerek-e, ilyen valaszok is vannak:

- Nezze doktor ur, az apamnak infarktus volt, majdnem bele is halt, es az egyetlen kivansaga az volt, hogy meg szerctnc egy unokat. En az aparn kedveert szultern a gyereket.

Ez a funkci6ja a gyereknek, a nagypapa eletenek rneghosszabbitasa, unoka utani vagyanak kielegitese.

El6fordul, hogy lassan a tonk szelere kerul hazassag, Talan majd egy gyerek helyrehozza. Talan megse megy el a ferj. Ilyenkor kapcsolatragaszto funkcioia van a gyereknek.

Vagy annyi minden becsvagya nem sikerult a szulonek, de majd egy gyerek ... S akkor a gyerekne k mindenaron zenet kell tanulnia, mert anyuka tehetsegtelen volt, es most neki kell bevaltania az 0 vagyait.

Gyakran elofordul, hogy mcgcsapja az embert a rnagany szele, es pl. az egyedul

maradt asszonynak kell valaki, aki or szereti, es ezert kell a gyerek, azzal a funkcioval, hogy az anyuka tarsa legycn. Aztan j6nnek a bajok, amikor a gyerek le akar valni, mert fclnott mar, de az anyuka tiz korommel fogja, nem engedi, hogy onallo legyen.

Nem kizarr, hogy az anyava valas a noi bizonytalansagot hivatort rriegszuntetni. Bizonyitas a vilagnak es onrnaganak: teljes ertekti no vagyokl

Lchetne tovabb sorolni a peldakat a kulonbozo "funkci6gyerekekrol". Alapveteen nem io, ha valaki egy masik embert hasznalni akar valarnire. Mert hasznalati erteke lesz ugyan, de ha nem valik be, megis elmegy a ferj, megse lesz a gyerek orvos, vagy zongorista, akkor nagy erzelmi ziirzavar kezdodik, mert a gyerek nem teljesiti a remenyeket, amelyeket a szulo tarnasztott vele szemben. Baj Iesz a kapcsolatban, es baj lesz a gyerek lelkeben is. Men meg nem feleltnek lenni igen sulyos teher. Ezert nem j6 ez a bcallitcdas,

amcly valami celra akarja hasznalni a gyereket.

En a szulo-gyerek kapcsolatnak mindig a negativ oldalat lattam egesz eleternbcn, hiszen en klinikus vagyok, hozzarn a gyerek mindig akkor kerult, ha baj volt vele, ha konfliktus, megoldatlan erzelmi viszony volt a sziil6 es a gyerek kozott. Igy, mivel mindig a negativumok kerultek a szemem ele, meglchet, hogy kisse keseru a latasmodern.

Van egy fontos kerdes. Mi a terrneszetes, hogy meddig tartson egy szulo=gyerek kapcsolat? Persze, k6nnyen lehetne ravagni, hogy aso-kapa-rnindhalalig. De azert nem bizros, hogy ez ilyen egyszeru dolog. Ha az ember a terrneszetet nezi, az allarvilagot, egy allat es utodjanak a kapcsolarat, akkor igen erdekes dolgot lat. Nevezetesen azt, hogy egy allatmarna habozas nelkul felaldozza magat, deter, ha kell, a kicsiert, de ha az felnott, mar semmi koze hozza. Tehat a szulo-gyerek relacio a gyerek felnovcseig tart. Utana meg

a legonfelaldozobb allatmamaban is elhal a szuloi oszton. Szam unkra ez szornyunck ninhet. Nalunk, ernbereknel a gyerek tartalekolva van oregsegrc, betegsegre, mint tarnasz, mint eltarto, vagy csak mint pusztan kapcsolat, biztositek az elmaganyosodas ellen. E.s ha ez a kapcsolat valarniert megszunik, azt elviselhetetlen vesztesegnek eljuk meg. Nehez iigy, ezen nem lehet valroztatni. Az embernek ezer evek alan cbbe az iranyba valtozott az erzelmi kulturaja a gyerekevel kapcsolatban. Rengeteg teherrel persze. Hogy mast ne mondjak, a szulo gycrek kapcsolatot terheli egy kenyszer. Amikor a felnott megkerdezi Gyurikat:

- Na Gyurika, kit szeretsz iobban, apat, vagy anyat?

E.s ha a Gyurika norrnalisan szocializalodott, akkor azt feleli, azt hazudja, hogy: - Mindkett6t egyforman,

S ugyanezt feleli a legtobb szulo a hasonlo kerdesre:

- Mindegyik gyerekemet egyforrnan szeretem.

Na ne tessek mondani. Egyforrnan nem lehet szeretni ket ember!'. De ha a gyerek veletlenul azt mondana: ~ Apat szeretern, anyat szeretem jobban - oriasi felhaborodast es elszornyedest valtana ki. Mert a szulot szeretni kell! E.s itt a kell-en van a hangsuly, Tehat erzelrni kenyszerrol van sz6. Hiszen akar szereti, akar nem szereti, ugy ken tennie, ugy kell megnyilvanulnia, mintha szereme. Vagyis hazudnia kell. Men tarsadalmi botrany lenne. :E.s forditva? Igaz az, hogy minden apa es minden anya szereti a gyereket? Mar a kerdesen fel lehet haborodni, de ez meg sines igy. Ezert telnek meg a pszichologiai rendelesek a felresiklott kapcsolatok t6megeivel, mert az emberek kotelessegszeruen megiatsszak, hogy mindig es minden korulmenyek kozott szeretik a gyerekiiket. Ez tarsadalmi kenyszer! Micsoda sz6rnyeteg anya vagy apa, aki nem szercti a gyereketl Ezt nem lehet felvallalni. Pedig egy gycrekkel ak-

kor is lehet iol banni, lehet hozza kedvesnck lenni ~ peldaul ernbersegbol, j6indulatbol, felelcssegerzetbol ~, ha az ember nem szercti ugyan, de felvallalja a helyzetet: most igy alakult az del.

Egyaltalan, rettenetes, hogy manapsag mennyit hazudoznak az crzelrnek iigyeben, mennyire visszaelnek a szeretet szoval. Ferfi-no kozott mar csak ez a kct szo maradt: Szeretsz? Szeretlek. Valoban nines mas lehetoseg az erzelrnek kifejezesere? Es a szeretet akar a vizcsapbol ornlerre: vallas ban, politikaban, reklarnban ...

Psziehol6gus tanitvanyairn gyakran megkerdezik:

- Tanar ur, rudunk dolgozni olyan emberrel, akit nem szererunk?

S en ridegen azt felelem:

- Az emberek nem azert jonnek hozzank, hogy szeressuk, hanem hogy meggyogyitsuk oketo

S kozben titokban tudorn, hogy a legtobb ember igenis szereterert jon, "cir6- ka-hianyban" szenved, torodesre vagyik ...

De vcszelyesnek tartom, ha a tcrapias tudast erzclrni ornlenges hclyettesiti, kliens es terapeuta viszonya vegtelen szentimcntali's beszelgetesekke valtozik. Mindez elmoshatia a terapias celt, mar nern lehet tudni mi a siker, mi a kudare, a kapcsolatot nem 1ehet befejezni, s cnnek kovetkezteben a kliens egyre inkabb fiigg6 hclyzetbe kerul a terapeutatol, s bctegebb lesz, mint volt.

A szuloi alszeretet rengeteget art a gyereknek. E.s rendszerinr ki is derul, hogy a gyerek bajai a szulotol szarrnaznak. A gyerek jobbadara reaktiv leny, eroteljesen reagal a kornyezetere. Miert viselkedik ugy a szulo, hogy akarata ellcnere gyakran banatot, lelki kart okoz? Azert, mert nem szeret igazan. Csak ezt nem meri bevallani. Pcdig jobb lenne a gyerekke1 val6 kapcsolatot igaz alapokra epiteni.

Egy pelda. Egyszer eljott hozzam egy asszony, es a kovetkezot meselte:

- Doktor ur segitsen. Nekunk minden vasarnapunk egy pokol. A ferjernne k az

az allaspontja, hogy ugy kell ermi, hogy az ember felvagia a hust, raszurja a villara, mage kotorja a koretct, es ugy kapja be. Igy cszik a tisztesseges ember. De a gyerek nem hajland6 igy enni. Nem valogat, mindent megeszik, de elobb megeszi a hust, aztan megeszi a koretet, A feriern meg oriong. Szidja a gyereket, elzavarja az asztaltol, nekern tesz szemrehanyasokat, hogy elrontom, hogy felrenevelern. Pokol minden vasarnap,

Errol sok mindent lehet gondolni, de el tudjak kepzelni, hogy egy ferfinak, aki emiatt teszi tonkre a csaladianak minden vasarnapjar, zargatja a gyereket, milyenek az erzelmei? Szereti 0 a gyereket? Netan a feleseget> Viselkedhet igy valaki, aki szeret? N emcsak hatalomra vagyik az, aki igy teszi tonkre a csaladja vasarnapjait es mas napjait, igy, errelmetlcnul? E.s persze meg ,~an gyozodve arrol, hogy igenis, szeret. 0 csak jot akar, csak nevelni akar.

Hadd mondjak el indiszkret m6don egy peldat a sajat eletembol. Mereivel mente-

getem magam, aki azt mondogatta: "Az elctunkbol kell pszichol6gi:it csinalni, nem a tankonyvekbol-"

Anyam kisse uralkodni vagyo no volt,

szeretett beleszolni a csaladtagok eletebe. Kamasz koromban en ettol orj6ngtem. Apam legtobbszor igy probalt csillapitani:

_ Peterkern, igazad van, de lasd be, hogy szeretetbol terre.

Igaz szoveg, hatasaban rnegis nagyon rossz. Majdnem megutaltam miatta a szeretet sz6t. Ha a szeretet arra iogosit barkit is, hogy beleszolion az el eterrrbe, akkor nekern nem kell,

Nehez kerdes, hogy hogyan lehet j61 felnoni egy csaladban? 13.s meddig tart a szulo kompetenciaia a gyerekkel szernben? Meddig nevelheto a gyerek?

Ezt a primitiv terrneszeti kulturak ugy oldottak meg, bogy hatarozott nemmel feleltek a kerdesre. Azt tartottak, hogy a csaladban nem lehet felnoni. Tehat az a gyerek, aki tul sokaig el apja-anyia mellett, nem tud sem erzelmileg, sem szocia-

lisan felnoni, orokre gyerek marad. Soha nem fogja megelni azt az elmenyt, hogy a egy felnott szuveren ember. A nyoIcvanket eves anyukanak, ha van egy hatvanor eves fia, azt kisfiunak tartja, Es azt fogja mondani ennek az oregurnak, hogy:

- Lacikal Hideg, szeles ida van. Vegyel fol sal at.

Instrualia, mint egy kisgyereket, hat hogy valhat igy felnotte>

Tobbszor elmeseltern mar, hogy en eh~g hamar elkerultem otthonrol, de ez a sziiloi attinid megmaradt felern az anyarn reszercl. Nem is igen orult, amikor a tudomanyos fokozatom megszereztem, men a pszichologiat marhasagnak tartotta. Az ugyved, az orvos, a tanar rendes ember, de a pszichoI6gus? .. A masik oldalr61 azert ott volt az anyai oszton, es egy estelyt szervezett nekem ez alkalornra, ahol tobben felkoszontotrek, 6 is, ckkeppen:

- Peterkern! Nagyon orulok, hogy ilyen fiatalon akaderniai tudornanyos fokozatot

szereztel, Ugye most mar beiratkozol a Miiegyetemre?

N a most tessek elkepzelni, ha en otthon maradok, mikor kapok teret, hogy en" is szuveren felnott lehessek?

Ezert a termeszeti nepek a serdulokor vegen altalaban elvittek a gyercket a csaladbol, Ferfihazakban, lanyhazakban eltek tovabb, Itt kerult sor a felnotte avatasi probakra, PI. a fiuk elsa probaia volt, hogy el tudnak-e egyedul ejteni egy nagy vadat, es haza biriak-e cipelni? Ez tehat a szocialis erettseg probaia volt: el tudja-e majd tartani a csaladjat?

Masodszor: nagy testi faidalmakat kellett moccanas es jajsz6 nclkul kiallnia, PI. tiizbe tettek a kezet, felhasogattak az arcat vagy a hatat, Ennek nyornait kesobb buszken viselte. Ez volt az onuralom probaja,

Vegul kovetkezett a lelki stressz: hogy visel el elerveszelyt, halalkozeli allapotokat? S ha ezt is kiallta, fcrfive avattak, s a

venek elmondtak neki a totemek es tabuk titkait, arnirol hallgatnia kellett.

Tehat a ferfit gondoskodas, onuralom, lelki allokepesseg es hallgatni tudas jellemezte.

A lanyok avatasa is hasonlo volt, de tobb szexualis tartalommal.

Tehat jol rudtak, hogy nines gyerekneveles, Mindig ferfiakat, vagy noket nevelunk.

Vaicn milyen egy ferfi a mi kulturankban? Tessek megnezni egy influenzas ferfit es egy influenzas not. Latni lehet, hogy itt valami teljesen felrecsuszott. A ferfi halalra val tan sipakol az agyban, es lirnonadet meg rnadarteiet kovetel, meg hogy tessek ot beken hagyni, szenvedni. Es a no, ugyanebben a helyzetben? Ellatja a haztartast, mos, foz, takarit, bevasarol. Melyik a ferfiasabb attitud? Mi fordult itt meg? Es miert>

Vagy egy masik pelda, A ferfinak ellenallonak kellene Iennie a stresszhatasokkal szembcn. E.s ha nem az, hanem megfor-

dul a helyzet, es ncm 6 a tarnasz a nonek, hanern 0 kapaszkodik a nobc, hogy tartsa ot meg, akkor megint megfordult a dolog. Es az sem artana, ha cgy ferfi bizonyos dolgokban hallgatag tudna lenni, diszkret, megfontolt. Ha nezern ezckct a konfliktushelyzeteket, arnik egy hazassagban megielennek, es minden kit megviselnek, azt kell mondjam: el tetszett felejteni felnoni!

Amerika ezt megprobalta megoldani, megpedig ugy, hogy tizennyolc eves koraban kivagtak otthonrol a gyercket, hogy esak halaadas napjan es karacsonykor talalkozzanak. Persze ennck megvannak az anyagi feltetelei is.

Am lelkileg is nehez historia ez. Egyvalamit azert ne felejtsiink eI ~ es ez nagyon fontos ebben a szulo=gyerek kapcsolatban - hogy az indulat, a duh, a szeretet, ezek energiak. E.s ugy viselkcdnek, ahogy barrnilyen energia viselkedik. Ha valaki feltoltodik ilyen energiaval, erzelernmcl, az min dig hatalmas feszultseggel jar, ami

ott terjed es feszit a csaladban. Mit lchet tenni ennyi energiaval? A baj az, hogy az energia, ha tulfeszul, robban. Legycn az goz, atom vagy psziches energia, ha tulfeszitik, robban. Thomas Mann a J6zseJ is testveretben foglalkozik azzal, hogy jozsef ketszer "esik godorbe". Ketszer megy szct az elete. Eloszor, amikor a testverek feltekenysegi duhe razudul, osszeverik, bedobjak egy kutba, majd eladjak arab kereskedcknek, akik elviszik Egyiptomba. Mascdszor meg akkor, amikor mar Egyiptornban, ahol egzisztencialisan mar feltor, egy four ispanja lesz, telihatalrnu ur, es beleszeret az eunuch four felesege. jozsef ugyan menekill ez e101 a szerelem clol, de a no vcgul is bortonbe iuttatia ot, duhbol es indulatbol, Iozsef persze nem csak menekiil, hanem kicsit riszalia is magat. Es amikor mar a bortonben ul, elgondolkozik az deten, es arra jut, hogy 0 mindig abba bukott bele, hogy az erzelrrieket hagyta elburianzani az eleteben, A testverek eseteben hagyta elhatalmasodni a gyuloletet,

elvezte sajat folenyet. Aztan Egyiptornban a szerelmet hagyta elburjanzani, Ncm allitotta meg mertck szerint, hanem hagyta, s ritokban megint elvezte, ahogy a raiongas, a noi vagyakozas korulveszi ot, arnig aztan bortonbe nem jutott.

Tehat ezeket az energiakat komolyan kell venni, mert ezek robbannak, ha tulfeszulnek, Es legyen annyi esze az embernek, hogy a sajat erzelrni haztartasaban eszrevegye, arnikor robbanasponthoz kozelednek - akar a poziriv, akar a negativ erzelmek.

Ez az energetikai jellernzoje az embernek azt is eredrnenyezi, hogy az emberi erzelmek, pont ugy viselkednek, mint barmelyik masik energia. Peldaul: mindig a k6nnyebb ellenallas fete mennek, arra haladnak. Mindig. Most, ha a sajat teruletemrol kell, hogy peldat mondjak, elmondom, a fiatal orvosoknak gyakran az a legnagyobb bajuk, hogy a professzor, a foorvos, a beteg elott tolja le oketo Megalazza, megszegyeniti oketo Es a megszegyenitett alorvos

duhtol fuldokolva megy haza, s latja, hogy a fia saros cipovel vegigrnent a szonyegen, es otthagyta a nyornait. Lekever neki egy nyaklevest, es raordit, hogy "nem megmondtam szazszor, hogy ne gyere be saros cip6vel?!".

Kerdes: Ha nem duhtol fuldokolva ment volna haza, kapott volna a gyerek pofont? Talan csak rnegszidja. Akkor kinek szol a pofon? A f6orvos urnak, Ki kapia? A gyerek. Miert a gyerek kapja? Mert a gyerek a lezkiszotgaltatottabb, a legtehetetlenebb a kapcsolatukban. Vele legkisebb a riziko, Az egesz pedagogiai foleny abbol szarmazik, hogy a gyerek gyengebb, mint a felnott, ki van szolgaltatva. Ezzel vissza lehet elni.

A spontan regulacioja az erzelmeknek, a lelki energiaknak - hogy mindig a konnyebb ellenallas fele haladnak -, azt eredmenyezi, hogy a legtobb agressziot mindig a legkiszolgaltatottabb helyzetben levo emberek kapjak. Vagyis, ott mer az ember agressziv lenni, ahol a legnagyobb

a tolerancia. Tehat a felesegek, a ferjek, a gyerekek, a beosztottak fele. A miniszterrel, a fonokkel senki nem agressziv. Most a kerdes az, hogy ez rendicn van-e? [ova kell-e hagyni az egesz pedagogiaban jelen levo lcgkonnyebb ellenallas fclc haladast?

Vagy meg lchet-e rendszabalyozni egy kicsit? Nezzuk meg egy veszekedo hazaspar delutaniat, amikor a ferj hazaion:

- Mar megint nem vetted le a cipodet Lajosl En egesz nap takaritok, te pedig osszejarkalsz mindent a saros cip6ddel, rnert nem vagy kepes levenni az eloszobaban. En agyondolgozom magam, te meg nem becsulod.

Mire Lajos:

- HoI az ujsag? Hat nem elerni ebben a csaladban, hogy az ujsagot a radio tetejere tegyetekr] Tudiatok, hogy ha hazajovok, mindig el akarom olvasni az ujsagot, hat miert nem lehet ide tenni a radio tetejere, ahogy szeretern?'

- Hoztal saitot? - kerdezi crre az asszony.

- Nem?! Hat ennyit sem lehet kerni t6-

led? Mit adak a gyereknck tizoraira? Persze, ez neked nem fontos.

Es meg a vegtelensegig lehetnc folytatni, De a lenyeg az, hogy egy ilyen veszekedo hazasparnak husz ilyen kis robbanassal megy c1 a delutanja. Miert? Hat emberi elmevel elhiheto, hogy a sajt a bajuk egyrnassal vagy az ujsag? Dehogy. Itt sokkal nagyobb duhok, indulatok, sokkal nagyobb problernak es ellenerzesek vannak. Kielegiiletlenseg es fajdalom. Ha mindez egyszerre robbanna fel, akkor nagy bai lenne, mondjuk valas, de lehet, hogy Lajos duhrohamaban agyonutne a fcleseget. Vagyis, szet kell hasitani a hatalmas energiat sok apr6 energia-kisulesre. Igy el Jehet viselni. De akkor a gyerek is ebben el, ezeknek az apro robbanasok indulati tomegeben, ami biztosan nem tesz j6t szocialis es erzelmi feilodesenek.

A mai tarsadalmi helyzetben a csaladehoz hasonl6 jelentosegu szerepe van az iskolanak, vagyis a szervezett pe dagogiai kornyezetnck a gycrekek eleteben. Ehhez

figyelembc kell venni, hogy az europai iskolazas a modern idokben - vagyis rniota kikerult a szerzetesi iskolak korszakabol _. valaszut ele kerult, A kozepkor bornlasa utan kialakult ketfajta iskolatipus. A7.. egyiket rievezhetjuk arigolszasz iskolanak, a masikat kozep-europai, vagy nernet tipusu iskolan ak. Ez ket kulonbozo pedag6giai ut, a gyerekre kifejtett hatas szempontiabol, Mi a kulonbseg? A nernet iskola - nagyjabol a mi iskolaink tobbsege is - didaktikus iskolatipus, vagyis elsosorban okratointezmeny. Az iskola 1egfontosabb feladata, hogy targyi ismereteket oktassori, es megtanitsa a gyereket a tantargyak - maternatika, irodalorn, fizika, foldrajz stb. - alapjaira. Tehat lexikalis tudast ad. Rondan fogalmazva ez a nernet tipusu iskola olyan, mint egy futoszalag. Hat-hctevesen a gyereket rateszik a futoszalagra, a szalag ket oldalan ott allnak a tanarok, es minden oran raszerelnek egy kis tudast a gyerekre. Egy kis maternatika, egy kis tortenelem, cgy kis magyar, egy kis biologia.

E.s ez a futoszalag megy-megy evck sokasagan at, es a tanarok szerelgetik a tudast a gycrekre. J6 gyerek az, aki hagyja, hogy raszereljek e tudast, nem tiltakozik ellene, es mindazt zoksz6 nelkul megteszi, amit a szerelovel, a tanarral valo egyuttrmikodcs mcgkivan. Tovabba jo gyerek az, akinek a futoszalag sebessege megfeleL Men ha nil lassu a szalag, a gycrck mcghal az unalomt61, ha pedig nil gyors, akkor nem tud lepest tartani, lemarad. Mind a ket esetbcn pedagogiai csod all be, de ezt ilyenkor nem a tanar oldja meg, ez mar nem az 6 fe1adata, hancm surgosen be kell nyomni a gyereket a nevelesi tanacsadoba, hogy a pszicho16gus rendezze a problernakat. Ilyen a didaktikus iskola. E.s ha a szerencsetlen tanart meg azzal is nyomja az oktatasi rendszer, hogy: hat a neveles hoI marad? S ennek demonstralasara szemelyisegfeilodesi lapot is kell vezetnie, az mar a totalis kudare. En megprobaltam a fiarnrol szernelyisegfejlodesi lapot vezetni, hat nem ment, marhasag. Ilyet esak rniniszteriumi bu-

rokratak agya szulhet, A nemct tipusu iskola tanaranak az a jogos attitudje, hogy az 6 dolga a tanitas. Minden egyeb esak ra van oktrojalva az iskolara, Ez a helyzet termelte ki az cllenorzo kultuszt, az ellenorzo-konyvet.

Amikor az en fiam eloszor hozta haza azt beirasul, hogy: "Tisztelt sziilo! A gyerek szamtanoran fegyelmezetlen volt." - elgondolkodtam. Tessek mondani, ennek mi ertelme van? Persze, rogton alairtam. De en is beleirtarn a konyvecskcbe: "Tisztelt tanarnol A gyerek vacsoranal nem ette meg a tokfozeleket." Ezen lehet nevetni, de amikor pedagoguskorokben ezt eloadtam, nagyon lctoltak: hat nem veszem eszre, hogy a csalad, a szulo es az iskola kozott a f6 kommunikacios eszkoz az ellenorzot Ha ezt komolyan gondoliak, az mar regen rossz. Mert en nem vagyok ott az oran, hat mit akar tolem a tanarno? Pofozzam meg a gyereket, szidjam le a sarga foldig? 6 meg nines ott az esti vacsorarial, mit akarjak tole en tokfozelek-ugy-

ben? Egymasra passzoljuk a gyerekkel jaro problemakat? A vacsora az en dolgom, erdekes orat tartani az ove.

En huszonkilenc evig dolgoztam a gyerekklinikan, de az nem fordult elo, hogy irtunk volna a szulonek, hogy a gyerek rendctlenkedett a belgyogyaszaton , Azt nekunk kell megoldani. Folvettuk a gyereket gyogykezelesre. Ettol kezdve, ha a gyerek cirkuszt rendezett, hisztizetr, az a mi dolgunk volt, ncm passzolhattuk at a szuloknek,

Tehat ilyen a nernet tipusu iskolarendszer, ahol a pedag6gus munkajat a tanitasi eredmenyen, a gyerek lexikalis tudasan meri a szakfelugyelet. Viszont a gyerek erettsegi utan azonnal mehet cgyetemrc.

Ha egy kozep-europai gyerek elkerul Amerikaba, az ottani tanarok a fenckukre esnek, hogy mit tud ez a gyerek foldraizb61, maternatikabol, tortenelembol. Eltatjak a szajukat, Ugyanis az angolszasz iskola karakternevelo hely.

Az angol iskola j6l tudja, hogy sem a

gyerekkor, sem a scrdulokor nem a nagy teliesitmenyek korszaka. Az a pedagogia, amelyik teljesitmenyekct forsziroz, intellektualis szuperprodukci6kra erolteti a gyereket, az teljesen rossz uton jar. A gyerek erzelernmel vezerelt eletet el, a serdulo el van foglalva a serdulokor problernaival. A teliesitmeny-centrikus eiet, az a fiatal felnottkorra jellernzo.

En sokaig az ovodat tartottam minden pedag6gia csucsanak Magyarorszagon. Mert az ovodasgyerckben megoriztek a rnegismeres vagya t es oromet, Szivesen mondott es tanult verset, egyebeket. Az iskolaban pedig ket ev kellett ahhoz, megutalja a tanulast. Ugy harmadikos kora fele. Es uramfia, lass cscdatl Nem az iskola veszi at az 6voda hatasat, hogy jatekosan, konnyeden banion a gyerckkel, hanern mara az ovoda alakult at iskola elokeszitove. Ez borzaszto , Mcgkerdeztek egyszer Piaget-tol, * hogy nem lchetne a

* Jean Piaget (1896-1980) svajci pszichologus

kisgyerekekb61 nagyobb intellektualis teljesitrnenyt clohivni, mint ahogy ezt a hagyornanyos pedag6gia teszi? Dehogynem - mondta -, de minek? Nem lennenek tole boldogabbak. Az a szemlelet, aminek szernpontja, hogy a gyerek boldog-e, vagy nern, nem tud mit kezdeni azzal a pedagogiaval, ami furyiil errc, hanem mindenaron produkci6t akar, ahol mar ovodas korban halmazelrnelettel kell foglakozni a gyereknek. Ez nagy vita az angolszasz es a kozep-europai pedagogia kozott,

Az angolszasz utnak viszont az a kovetkezrnenye, hogy az erettsegi utan nem lehet egyetemre menni. Hanem ki kellett talalni egy koztes iskolatipust, ahol folhozzak a gyereket a targyi tudasnak arra a szintiere - attol fuggocn, hogy milyen egyetemre akar menni -, amivel aztan tovabb tanulhat. Mert ebben az iskolarendszerben a gyerek karaktere a fontos, es nem az, hogy hogyan tudja a harm as szabalyt, Az a fontos, hogy a gyerek hogyan viselkedik, mennyire szocialisan vagy aszocia-

lis an kulonbozo elethelyzetekbcn? Kitunik, hogy nekem szimpatikusabb ez az iskolatipus, mint a honi, de nem biztos, hogy igazam van. Ugyanis az angolszasz iskola szabad legkorenek is megvannak a hatulutoi, f61eg fegyelmi sikon. En csak latorn ezt a kettosseget, Es mindenfele kalandokba kcveredtem emiatt,

Egyszer Svedorszagban egy maternatikaoran iiltem, hospitaltarn, Az egyik gyerek "megbolondult". El6vette a korzoiet, beleszurta a szomszed fenekebe, vonalzoval a fejere csapott, szoval csinalta a fesztivalt, akarcsak nalunk,

- Mi van, Johansen? - kerdezte a tanar,

- Nem fersz a borodbe?

- Nem - felelte Johansen ontudatosan.

- Tudod mit? Men; le az udvarra, kapsz

husz percet. Rohangald ki magad, aztan gyere vissza.

A gyerck lement az udvarra, en figyeltern az ablakbol, hogy mit csinal? Rohangalt, ugralt, labdat dobalt a kosarba, Egy kis ide multan visszajott, lihegve leult a

fenekere. Rend volt utana. A szunctben rnegkerdeztern a tanart, hogy mit csinalt voltakepp, Azt mondta, mindenkinek van rossz napja, neki is, de 0- felnott, tudja magat fegyelmezni, A gyerek erre meg nem kepes. Adott hat neki lehetoseget, hogy levezesse a feszultseger.

- De muJasztott az orarol - mondtam.

- Na es? Ha influenzas, tobbet is mu-

laszt ...

Megtetszett nekem a pasi. Meghivattam hozzank a kulturalis csereegyezmeny kereteben. Nagyon megbantarn, hogy szegeny el is jott.

Egy alkalommal azt mondja nekem, hogy ot erdekli a gyerekvedelcm. Eppen volt egy ilyen tanacskozas, ugy ernlekszem, az Epitok mtivelodesi hazaban, elvittem. Az aulaban alltak az uttorok piros nyakkendoben, dezsas viragok kozott: egy viragzo bokor, egy uttoro. Erre a sved sarkon fordul, indul kifele. Kerdezem tole, hova megy, hat ncm ide akart ionni? Azt rnondia, mar nem akar. Ot egy olyan gye-

reknevelesi tanacskozas nem crdckli, ahol a gyereket dekoracionak hasznaljak. Ember nem lehet dckoracio! Es elrnent. En meg gondoltam magamban: igy el vagyok rornolva, hogy az ilyen dolgokat mar nem veszem cszre?

Aztan elkezdtem a svedet kivinni iskolakba, tantesruleti errekezletekre, de mindig osszevesztek. Egyszcr peldaul elvcsztette a turelmet, es azt mondta:

- Nezzek kollegak, ha az en orarnon hangosan felrohog ket gyerek, en orulok, hogy jol erzik magukat. Maguk pedig ugy itelik meg, hogy fegyelmezetlenek. Ez alapveto szernleleti kulonbscg.

Azt mondja erre egy honi kollega:

- Es honnet tudhatorn, hogy nem rajtam rohognek?l

Hat, sakk-matt. Mert a paranoiat nem az iskolaban kell orvosolni ugye, hanem a p s zi chia tri an.

Felvet6dik a kcrdes, megoldas lehetne az alternativ iskola? Szivernbol azt monda-

narn, hogy nosza rajta, alakuljanak, viruljanak. A baj csak az, hogy ezeknek az iskolaknak altalaban nincsen folytatasa. Vekcrdy Tamas el tudna rnondani, hol tart peldaul a Waldorf? Waldorf 6voda, Waldorf gimnazium, Waldorf egyetem? Kikeriilvc egy ilyen iskolabol, fegyelmileg es tudasszintben is baj lehet a sokkal merevebb, kotottebb felsobb iskolaban. Es itt jelentkeznek a konfliktusok. Hiaba remek az alternativ iskola, aki onnan kikerul, hatranyos helyzetbe keriilhet. Tehat, ha alternativ iskola, akkor az legyen a palyakezdesig, De csak akkor, ha nem ad gyengebb tudasr, mint a hagyomanyos iskola.

Hazajott Angliabol egy csalad, A gimnazista larry hozzaszokott az angolszasz iskolahoz, es angoloran kijavitotta a tanarat, aki nem j61 mondott valamit. Ebbol olyan botrany lett, mert a gyerek "pimasz" volt, mert "megalazta" a tanarat az osztaly elott. Volt a tantestiiletben egy ismeros tanar. Azt mondta, iavasolja, hogy vigyek mas iskolaba a lanyt, mert ugy el-

vagta rnagat, Az anya azt mondta crrc, hogy: "marad, men en arra ncvelem a bnyorn, hogy kibirja az elet rnegprobaltatasait, minden arralmat kibirion, titeket is". Tehat hogyan kell nevelni egy gyerekct? Mire kell nevelni? Ez egy cseles vilag. Vannak norrnak, melyeket, ha megscrtunk, kemenyen szankcionaliak. Vannak mas norrnak, rrielyeket, ha rriegsertunk, nem szankciorialjak. Vagy a diszkret norrnasertest nem szankcionaljak, a kerneny, dirckt norrnasertest igen.

Men a szernleleti kulonbseg val6 ban letezik: a honi iskola elkomorult. Peldaul, ha valaki rna elolvassa Karinthy Tanar ur~ herem cirmi nagyszerii konyvet, j6kat denil raita - de nem veszi komolyan. Pcdig a regi iskolaban minden megtortent, amirol Karinthy irt. De a mai intolcrans iskolarendszer a gyermeki viselkedes normal variacioit sem niri el. Mert ha a gyerek az otodet rnegcsinalna annak, amit Karinthy a Tanar ur~ keremben leir - en meg olyan gimnaziurnba iartam, ahol ezeket meg is

csinaltuk -, az biztos, hogy ket perccn belul a ncvclesi tanacsadoban talalia rnagat, mint szocialis zavarban szenvedo gycrek. Ez sainos igy van. E.s ez elkepeszto.

N em is olyan regen meg en vezettcm az Orvosegyetemnek a gyermek- es serdulopszichologiai rendeleset. [ott ket 20- kog6 szulo beutal6val az iskolaorvost61, hoztak egy tokrnagot, aki elso osztalyos volt. "Tisztelt Klinika! Kcrem kivizsgalasat! Diagn6zis: exhibicionizmus?" Mondom a tokrnagnak, gyere ide aranyoskam, mit csinaltal? Azt mondja, a szunetben letolta a nadragjat, es a bugyijat is, a meztelen fenekere csapott, es azt mondta:

"Ide sussetek, most kezd6dik az uttorotelevizi6 eloadasa!" Ki beteg itt? A gyerek, vagy az, aki beutalta?

De kaptam erettsegizo gyereket is:

"Tisztelt Klinika! Kerern szives vizsgalatar! Pszichopatia?"

Az erettsegi elott allo gyerekeket arra tanitottak eppen, hogy hogyan kell oneletrajzot irni, ez hasznos dolog. De ez a

gyerekek vcrsben irta az oneletrajzot. Avers igy szolt - maig is tudom sz6 szerint:

Szerettem jatszani, N em lehetett.

Volt, aki ram nezett, Felnevetett.

Egyszer, egy hetig N em volt szekletern, ime az eletem!

Nem cleg ez tizennyo1c eyre? Na most ez rend ben van, ezen rohoghet egy tanar is, en is rohognek, De nem kuldom be egy klinikara, a pszichorerapias osztalyra a gyereket! Sz6val az intoleranciara szeretnern felhivni a figyelmet. U gyanis ennek az a kovetkezrnenye, hogy humor hianyaban ahelyett, hogy konfliktusmegoldo szerepe lenne az iskolanak, konfliktusteremto szerepe lesz. Ha egy iskolaban val ami balhe tor ki, azt az iskola a tizszeresere tudja felnagyitani, ahhoz kepest, amit az egesz dolog realitasa egyebkent rneger.

Hadd legyek megint indiszkret, hadd mescliek a fiamr61. U gy nyolcadikig nem volt vele lenyeges iskolai zur, Amikor is clkezdett beirasokat hazahozni az ellenorzojebe, ami mind arrol szolt, hogy nirheterlen, fegyelrnezetlen, pimasz stb. Nem megyek bele, hogy ez mit jelent egy gyerek lelki feilodese szempontiabol, aki meg nem ellenallokepes a kulso visszaielzesekkel szemben. Ha egy gyereknek folyton azt hallja, hogy e pirnasz es lusta, es ezt husszor beirjak az ellenorzoiebe, elobbutobb pimasz es lusta lesz. Mert kenytelen magat olyannak elfogadni, amilyennek ot a kornyezet konzekvensen visszajelzi, Eppen ezert, amikor a fiamat allandoan szemtelennek es pimasznak kezdte visszajelezni az iskola ~ amit egy ido utan tulzasnak tartottam ~, utana szerettem volna nezni,

De nalunk ez nem volt egyszeni, ugyanis en ki voltam tilrva az iskolabol a csalad altal, mert mar az else szuloi ertekezleten elrontottam a dolgomat. Megjelentem, mint buszke apa. Iott egy bogyos tanar

neni, nagyon csinos volt. Mi szulok, ultunk a padokban, 6 a katedran, es szepen kioktatott bennunket. Elneztern, hogy mar csak felulrol lefele tud beszelni. Katedraartalma van. Aztan lehetett kerdezni,

En is kerdezni szerettem volna, hat feltettem a kezem, ahogy azt kell, szabalyosan. 6 felszolitott.

- En azt szcretnern kerdczni - mondtam -, hogy a gyerek miert csak a nagyszunetben eheti meg az uzsonnaiat> Miert nem ehet akkor, amikor ehes?

A tanito neni ezt felelte ket oktavval magasabb hangon:

- Ez azert van igy apuka, mert nalunk ez igy szokasl

Volt nehany masodpercem, hogy vcgiggondoljarn, reagaljak, vagy scm, es persze a legrosszabbat valasztva ezt feleltem neki:

- Edes asszonyom, engem apukanak utoliara Arizonaban a rosszlanyok szolitottak, amikor azt kerdeztek: - Van penz naiad apukam? Gyere be, egy boldog ot percre!

Tenyleg, miert nem hasznaljak a pedag6gusok, az uram, asszonyom megszolitast? Szoval ezek linin a csalad eltiltott az iskolatol.

Visszaterve a fiam ugyere, eloszor is kikerdeztern,

- Mond csak, mit csinalsz te az is kolaban, amiert folyton beirast kapsz?

~ Cicegek - mondta.

Kiderult, hogy ez a ciceges a konzekvenciaja az iskola kotelezo bizalmatlansaganak, Amit en szellernilcg es lelkileg a legrornbolobb helyzetnek tartok. Nevezetesen a gyanakvast. Minden jegyet be kell irni az ellenorzobe. Miert is? Mert a feltetelezes az, hogy a bitang kolyok elhallgarja. Be kell irni, a szulonek meg ala kell irni, Ez rendjen van? Ez a pszichesen megfelelo atmoszfera? Hogy a harem napom tuli hianyzast a szulo nem igazolhatja, csak az orvos? Mert a gyanakvas arra is kiterjed, hogy a szulo a bliccelest scgiti elo, Ez rendicn van?

Ennek a gyanakvasnak lett aldozata a

fiam. Azt mondta a tornatanar, hogy hordiak be a felszerelest az udvarrol a szertarba, mert esc 1csz. Elhulyeskedtek az idot, elkestek a' rnaternatikaorarol. Kerdeztek toluk, hol voltak, mcgmondtak, nem hittek el. Megbuntettek 6ket azzal, hogy nem mehetnek haza tanitas utan, ez a harem gyerek, bezarva marad. [elentkezik a gyerek, hogy szeretne masnap letolteni a buntetest, mert anyukaval talalkozik, meg van beszelve, hogy mennek cip6t venni. Nem hittek el terrneszetesen. 6 elszokott. Masnap kapott egy intot - igy terjed a balhe (!) -, hogy a tanari tiltas ellenere elhagyta az iskolat. Ez nagyon bantotta ot, de ez meg nem volt eleg, az uttorotanacs ele cipeltek, letoltak, aztan talalkozott a szuloi munkakozosseg clnokevcl, aki szinten megszidta. Es ekkor bosszut eskudott. Ez volt a ciceges. Vagyis amikor a tanar pI. azt mondta, hogy most figyeljenek, mert nehez feladat jon, a fiam elkezdett cicegni: cococo. Es ezzel kiboritott es megoriitett egy egesz tantestiiletet.

Amikor vegul bernentern az iskolaba, megtantorcdtarn attol a gyulolettol, amivel a gyerekr61 beszcltck a tanarok, Otthon S20- rongva fogadott a gyerek.

~ Mi legycn apa? - Cicegj tovabb.

Ezen elcsodalkozott, Mondom neki:

- Azert cicegj, mert ez nekem imponal.

Tetszik, hogy lazadsz a fennallo rcndszer ellen. A szememben te egy mini Dozsa Gyorgy vagy, aki lazad a tantestulet ellen es ez imponalo, Bar a sorsod is az lesz, mint a Dozsa Gyorgyriek - mondtam mcgnyugtatasul. Nem fognak javasolni kozepiskolaba. De en rendelkezem annyi prote kci6val, hogy beteszle k valarnelyik gimnaziumba.

Na, erre abbahagyta a cicegest. Egy mellekkorulmeny miatt. Nem tetszett neki a protekcios gyerek.

Ebb61 a marhasagbol ekkora iigy? Rengeteg ilyen pelda van. EI kell gondolkodni ezeken.

Ugyanez a Popper Gabor - mar gim-

nazistakent, ahova protekcioval bekeriilt - hazahozott egy beiras t: "TiszteIt szulo! Fia, nemi szervet tarsanak taplalekul ajanlotta fel, Ezert osztalyfonoki megrovasban reszesitem." Most akkor en mit csinaliak, hiszen minden kamasz tragarkodik? Fiam bevallotta, hogy valoban mondott ilyet a szunetben egy tarsanak, a folyosougyeletes meghallotta, elkerte az ellenorzojet, es beirt. Egy kerdes: miert hallotta meg? Az ilyet, ket kamasz tragarsagar nem kell meghallani. Mit tehettem? Alair tam, es mondtam neki, ha meg hozol ilyen ;0 beirasokat, kapsz egy-egy huszast, Csak nem allhatok ilyen marhasagban az iskola partjara?

En a Berzsenyi Daniel girnnaziumba jartam a Marko utcaba, Ott elvb61 nem csaptak ki gyereket. Maskepp inteztek a dolgokat. A haboru utan szet volt love a fel iskola, mi egy megmaradt terembe jartunk. Es hulyeskedtunk is persze. Egy alkalommal, amikor jott Holenda tanar ur

- hozta a rmiszereit a fizika kiserlethez, es elkezdte osszeszerelni - kirohan egy Fabian nevii osztalytarsarn es mondja neki:

- Tanar ur, tanar url A Popper azt mondta, hogy menjek az anyam ... -jaba]

Kimondta. Akkoriban nem szoktunk tragarkodni, plane feln6tt j elcnleteben, Az osztalyban nerna csend lett. Fabian vart, tekintetet a tanarra tapasztva.

De Holenda tanar ur nem szolt semmit, szerc1t tovabb. Ha a Fabian eleg intelligens, elkullog, mert latja, hogy a tanar nem akar reagalni, De nem volt az, vart, MIt nagy, varakozo szemekkeL A tanar ur meg, latva, hogy meg kell megis oldani a helyzetet, mely, dorrnogo hangjan igy sz6lt:

- Fiam, most nem rnehetsz sehova. Fizika ora lesz.

Ez nagyszeru pedagogiai megoldas volt. Azert buitatom a pszichologiai es pedag6giai modszertani kerdeseket gyakorlati peldakba, mert ezekbol lehet csak levonni a hasznosithato tanulsagokat. Hogy mi-

bol lesz konfliktus, vagy mibol nem, az a tanartol fiigg. :E.s nagyon nehez pedagogiai helyzet volt, arnit meseltem, Hiszcn az en generaciom megbolondult a haboru alatt. Kijottunk a pincekbol a szetlott Budapesten, es bele akartak megint nyomni bennunket a szabalyozott polgari eletbe. De nem lehetett, mert ncm hagytuk, mert mar reg tul voltunk ezen. Tul sok halalt lattunk, tul sok halottat es gyilkossagot, tul sok felelmet eltunk meg, mar nern lehetett minket konformizalni, Vagy meg tudta oldani egy pedag6gus, vagy nem, hogy kezelje ezt a vad tarsasagor. Kritikatlanok voltunk.

Hogy cgy utols6t meseliek, egyszer egy hajnalban, egy evvel az erettsegi elott belopoztarn az iskolaba, felszedtem egy csomo parkettat a tanterernben, es maglyat raktam a terem kozepen. Elloptam az egykori cserkcszcsapat bogracsat, ratettern a maglyara, bele a bio16gia szertar csontvazar, es kiirtarn, hogy "Tamirsut6de". Behivtak anyamat meg engcm, mert az volt

az elv, hogy ha a gyerekrol beszelnek, ne ahara rnogott tegyek, legyen jelen 6 is.

~ Asszonyom, mint tudiuk, a gyerek elmebeteg ..:..._ mondta az osztalyfonckom ~, de az okozott kart meg kell fizetni.

Anyarn kifizette, en kaptam egy igazgatoi intot, es el volt intezve. A fiu akkoriban valoban nem volt norrnalis, de ami a haboru h6napjai alatt torrent velem, az sem volt norrnalis. Iogorn volt nem normalis reakciokat produkalni egy darabig, Szoval el lehet maskepp is intezni a dolgo kat.

Egyszer sokaig kulfoldon voltarn, es amikor hazajottern, elszornyulkodrern a baratairnon. Aze16tt abban a tarsasagban lehetett mindenrol beszelni: csaiokrol, versekrol, politikarol, mindenrol, de mire visszaiortem, csak a penzrol, Pcnzirnadok lettek. Mirdl hulyultek meg? Nem volt igazarn, en voltam a hiilye. Mert nem vettern eszre, hogy amig en kulfoldon voltam, Magyarorszagon felszarnolrak a teljes szocialis halot, Megszunt a szocialis

bizronsag, Men ha most valaki zuhanni kezd szocialisan, egzisztericialisan, vege van. Nines kez, ami mcgallitsa az ember zuhanasat. Egy maradr meg, ami biztonsagot ad: a penz, Ezert voltam en a hulye, mert miert veszem rosszneven a penzimadatot, ha egyetlen esetben vagyok szocialisan biztonsagban - ha pe nzern van. Nines mas. Mi vedi meg az embert? Mi biztositia a ;0 egeszsegugyi ellatasat? Gyerekenek nivos iskolaztatasat? Mi tar tja szinten? A penz. Ezert az emberek elgyavulnak, nem akarnak egzisztcncialisan kock:izatokat vallalni, akar az iskola gyokeres rnegvaltoztatasaert sem. Ezt kell rna tudornasul venni.

A csalad nagyon magara marad rna a gyerek neveleseben, a csaladnak maganak meg mas baia van. Kirnerult. Ma a kimerultseg nepbetegseg. A csaladok tobbsegeben annyit dolgoznak a sziilok, hogy valoban kimerultseget produkalnak. A fix fizetesbol eloknek rna ez a sorsa, es egyal-

talan nem polgarosodriak, esak dolgoznak-dolgoznak, hogy le ne csusszanak, hogy szinten maradjanak. Ez a faradt csalad mar nem birja el a pluszterheleseket. Nines er6 es energia a gyerek nagy balheit rendbe tenni, megoldani. De az iskolanak sines ereje. Ekkor van az, hogy jojjon a pszichologus, a nevelesi tanacsado, De meg tudja 6 oldani azt, amire a csalad es az iskola keptelen? Nem tudja. Es a gyerek felresiklik, Nem tudom, mi a megoldas, de a pedag6guskepzesben is hianyzik ez a csaladpotlo szerepre valo felkeszites. De ha a tanar megteszi ezt, neve li a gyereket rnoralisan, akkor viszont tessek beken hagyni. Amikor kijon a szakfelugyelet, ne biintesse a tan art, mert az elmaradt a tanmenettel, de sulyos moralis problernakat megoldott!

Foleg also tagozatban karos a turelmetlenseg. Hat nem mindegy, mikorra tanul meg bizonyos dolgokat a gyerek? Lenyeg, hogy mikorra felsobe megy, tudja azokat. Lassan kezdik bevezetni a nem osztalyzast

az also tagozatban. N em kell osztalyozni, nem kell piros es fekete pontot adni. Beken kell hagyni a gyereket. Nem lehet alland6an a sikcr es a kudare feszultsegeben elni. Egy orvos vagy mernok scm birna elviselni, ha naponta minden megnyilvanulasat pontoznak, ertekelnek.

A testi feilodes megiteleseben sokkal turelrnesebbek vagyunk, Az egyik kislany tizenket eves en kezd menstrualni, a rnasik tizermegy evesen, Ha testileg hagyom ezt a "szabadsagot" az eresre, ezt a ket-harorn-negy-ot ever szellemileg miert nem? Miert kell eroltetni a fejlodest? Nem kell. Ido kell ahhoz, es hagyni kell, hogy a pedagogus pedagogus legyen, hogy ne csak oktasson, hanem neveljen. De ehhcz ujra egzisztenciat kell forrnalni pedagogiabol. Mert a dolog mar ott buzlik, hogy pedag6gusnak lenni rna mar nem egzisztencia Magyarorszagon. Tessek megnezni a francia tudosokat, akiknek nem kell labor, mind girnnaziumi tartar. Keves oraszarn, sok szabadido ... Es fckent: egesz jol megel.

Nalunk regen egy kozepiskolai tanar felesegenek nem kellett dolgozni. Telt haromszo bas lakasra, haztartasi alkalmazottra, siofoki nyaralasra, Nem veletlemil noiesedett el a tanari palya.

Unokahugorn Angliaba ment ferjhez.

Hateves gyereket is vine rnagaval. A gyerek egy mukkot sem tudott angolul. Egy id6 utan depresszios lett, kedvtelen. Egyszer azonban vidaman megy haza, mutatja a dolgozatfuzetet, ra van irva magyarul, hogy remek. A mama rohan az iskolaba, mert azt hiszi, magyar ember is van a tanarok kozott, de nem. Az angol tanar latta, hogy a gyerek kiborult, ezert elment a varosi konyvtarba, kinezte az exeellen t szo magyar jelenteset egy szotarbol, es raina gyerek dolgozatara. Semmivel nem jobb ember 6, mint a magyar tanarok, de a magyar pedagogus ezt nero teheti meg, mert vegez a tanitassal, es rohan maszszorkodni, konyvelni, egyeb mellekallasaiba, hogy megeljen. Itt kellene eloszor rendet tenni, Itt, azt gondolom, nem a tan-

ugyi reform az eszkoz, ezt sokkal melyebben kell megvaltoztatni.

De hogyan kezdjuk a valtoztatast, arra nehez felelni. En ugyan tudorn, hogy kinek kellene kezdeni, de aki ilyen funkcioban van, nines lehetosege hatasosan intezkedni a rengeteg kulonbozo erdek kozott, U gy latorn, az ilyen vezeto helyzetben levo ember helyzetet, mint az orvosct, akinek a beteget meg hat orvos is kezeli. Abba a beteg elobb-utobb bele fog halni. Nem nyulhat az elodok vagy a meg elok konstrukcioihoz, a miniszterek hullnak, mint a legyek ... Ha en miniszter lennek, en is hatszor meggondolnarn, mit teszek, mert nem tudom, milyen erdeket sertek, es nem ved meg senki, ha tul nagy hatalmakkal kezdek ki, Nines meg a vezetes biztonsaga. Az embernek biztonsagban kell ereznie magat ahhoz, hogy cselekedni merjen. Hogy ellentmondani merjen, hogy vitatkozni merjen. Ha nem adorn meg a tisztviselonek ezt a biztonsagot, esak nagyon lassan fog barrni megvaltozni.

Nehai baratom, Torok Sandor szavaival: vannak szabad nepek es vannak szabadsagszereto nepek. A szabad nepck szabadon eltek, es kialakult egy olyan visclkedeskultura, mely a demokratikus egyutteleshez kell. A szabadsagszereto nepek csak szerettek volna szabadok lenni, de sohasem voltak, es nem alakult ki egy ilyen kulrurajuk. Se viselkedesi kultura, se kozelcti-, se politikai kultura. Ennek a kovetkezmenye az, hogy sohasem erdekes, hogy valaki mit mond. Egy erdekes van, hogy ki mondja? Ki all a hata mogott? Ebben a vonatkozasban ez egy aggaszt6 hist6ria politikailag is, meg szakmailag is. Szakmai szempontb61 azert, mert nem tud elmenni a politika az emberek feje folott. Angliaban teljesen mindegy a pedagogusnak, hogy a konzervativok, vagy a munkaspart van-e hatalmon, nem erinti oket egzisztencialisan. Magyarorszagon nem mindegy, mert a politika bejon a szobaba es beletolakodik a maganeletbe is. E.s egzisztencialisan is vagy kinyir, vagy felemcl.

Norrnalis helyen, ha valaki politikus, iskolaigazgat6, egyetemi tanar, az egy foglalkozas, Nalunk nem. Nalunk kuldctes, karizma. Abban a pillanatban, ha en a sajar statuszomat karizmatikusan elem meg, akkor a maskepp gondolkoz6 nem cgy masik ember, aki maskepp kcpzeli a dolgokat, hanem ellenseg. De nemcsak ellenseg, hanem gonosz. De nemcsak gonosz, hanem sarani, De nemcsak satan, hanem hazaarulo ... E.s akkor erdernes a pusztulasra.

Itt tartunk rna ...

A kotet szerzoi:

Dr. Popper Peter

Egyetemi tanar, eredetileg klinikai pszichologus, a Semmelzoeis Oroostudomanyi Egyetem Or'vospszichologiai Csoportjanak vezetiJie volr. Elt Indiaban, harem e'vig [Qnitott Izraelben a Bar Ilan egyetemen. ErdekliJdese egyre inkabb a vallaspszichologia fel« fordult. ]elenleg az 0(seagos Rabbikepzo Zsido Egyetem !anara, A Tan Kapuja Buddhista Foiskola tis a Szinhaz- es FilmmihH!szeti Egyetem megbizou eloado]«.

Dr. Ranschburg jeno

Foiskolai lanar, klinikai gyermekpszichologus. 1977-ig az ELTE Pszichologiai Tanszeken tanit, majd 1996-ig az 111TA Pszichoiogiai lntezete Fejlodeslelektani Usetaiyanai: tudomanyos osztalyvezetiJje.

1975-80 k6z6tt a Magyar Pszichologiai Tarsasag j5titkara. Oktatokent, kutat6kent es gyakorl6 klimkuskhu is evtizedek ora a jejliJdes!elektan, illetce a gyermek-pszichapatologia terideten dolgozik.

Dr. Vekerdy Tamas

Klimkai gyermeh-szakpseichologus. Az ambulans praxist k6veroen az Iskoiakutauisi Kiizpon: fomunkatarsa, majd a Miskolci Egyetem neuelestudomanyi tanszekenek docense lett.

A Waldaif-iskolak, es a Waldorj-tanarkepzes egyik alapitoja, szer'vez5je; jelenleg a solymari, nappali Waldorj-tanarkepzo szervezii-uezetoje es tanara is.

Seahemberkent elsosorban a kisgyerekkor es a hamaszkor pszichologiai kerdeseiuel Joglalkozik.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->