P. 1
Boross Géza - Bevezetés a gyakorlati theológiába

Boross Géza - Bevezetés a gyakorlati theológiába

|Views: 1,831|Likes:
Published by halasz.zsolt
-
-

More info:

Published by: halasz.zsolt on Apr 16, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF or read online from Scribd
See more
See less

10/09/2013

<

,-

'/

,""

":'

,

~ '~:~

A KAROL! GASpAR REFORMATUS EGYETEM HITTUDOMANYI KARANAK GYAKORLATI TEOLOGIAI TANSzEKE

j

"

BEVEZETES

A GYAKORLATI TEOLOGIABA

frta:

Dr. Boross Giza teol. professzor

BUDAPEST, 1995

"

Keszult:

a Dunamelleki Reformatus Egyhazkerulet

R~ rJ'JomJVdban 1995-ben 500 peldanyban

Fele16s vezet6: Demeter Levente igazgat6

TARTALOM

1. A GYAKORLATI TEOLOGIA JELENTESE,

SZUKSEGE ES FELADATAI AZ EGYHAzBAN .. . .. 3

2. A GYAKORLATI TEOLOGIA TORTENETENEK

VAZLATA 15

2.1. A gyakorlati teol6gia kezdetei . . . . . . . . . . . . . . .. 16 2.2. A gyakorlati teol6gia ertelmezese a kozepkorban 24 2.3. A gyakorlati teol6gia tortenete Andreas

Hyperiustol Schleiermacherig . .. 27

. 2.4. Carl Immanuel Nitzschtol Friedrich Niebergallig

(A gyakorlati teol6gia viragkora) 33

2.5. Niebergalltol Haendlerig . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 44

3. A GYAKORLATI TEOLOGIA MAl FOlRANYAI

(1960 is 2000 kiizott) 55

3.1. A cselekvestudornanyi iskola 56

3.2. Az egyhaz onrnegvalcsitasanak elmelete 64

3.3. Vallaskritikai-politikai irany 66

3.4. A karizmatikus-pneumatol6giai irany 68

4. A GYAKORLATI TEOLOGIA UJABB IRODALMA .. 73

4.1. Gyujternenyek - kotetek 74

4.2. Monografiak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 74

4.3. Foly6iratok 75

4.4. Magyar nyelvtl attekintesek 75

1

5. A GYAKORLATI TEOLOGIA TUDOMANYAI. . . . . .. 77

5.1. Ekkleziasztika 78

5.2. Liturgika 82

5.3. Homiletika 87

5.4. Katechetika 92

5.5. Poimenika 95

5.6. Missziol6gia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 99

5.7. Diak6nika 102

5.8. Terapeutika 105

5.9. Oikodometika 109

5.10. Pasztoralteologia 113

6. A GYAKORLATI TEOLOGIA SEGEDTUDOMANYAI 119

6.1. Retorika 120

6.2. Pszichol6gia es pszichoterapia 121

6.3. Pedag6gia. . 122

6.4. Egyhazjog 123

6.5. Szociol6gia 125'

2

1.

A GYAKORLATI TEOLOGIA JELENTESE, SZUKSEGE ES FELADATAI

~

AZ EGYHAZBAN

3

· A gyakorlati teo16gia jelenteset, szuksegesseget es feladatait illetoen mind a mai napig egeszen teves velemenyek vannak forgalomban az egyhazi koztudatban. Ma is sokan vannak, akik ezt a sz6t hallvan "gyakorlati" azokra a profan hetkoznapi teendokre . gondolnak, melyeket az un, segedlelkeszeknek kell vegezniok egy-egy parokian,» tarokkozastol az orgonafujtatasig a principalis eletenek kenyelmesebbe tetelere" (Pakozdy). Avagy a masik igencsak elterjedt velekedes szerint, a gyakorlati teo16gia annyi mint a lelkeszi szolgalat .rechnikaja''. Azaz, azoknak a "mufogasoknak" a gytfjtemenye, mely mufogasok ismerete elengedhetetlen a gyors predikaciokesziteshez, a hatasos predikalashoz, az eredmenyes Ielkigondozashoz es hitoktatashoz, a presbiterek .Jranyitasahoz", az egyhazkozseg ugyeinek adminisztralasahoz..a mindig sok problemat jelento anyagiak (penzugyek) .Jcezelesehez". U gyhogy itt csak azert Iehet "teo16giar6l" beszelni, mert a hittudomanyi karon a teo16giai oktatas kereteben kell megtanulja a reformatus Ielkeszjelolt az ernlitett hasznos, praktikus tudniva16kat. Ezzel a hamis kozvelemennyel szemben, elso megallapitasunk Igy hangzik: Nem ez a gyakorlati teologia!

Megpedig azert nem, mert a gyakorlati teo16gia - ezt kell most j6l megertenunk rogton itt az elejen - a gyakorlat teologidja. Pontosabban fogalmazva: a gyakorlati teologia az egylui; eletenek es szolgdlatanak a teologidja. S itt eloszor is arra a sz6ra kell tegyunk a hangsulyt, hogy az egyha; eletenek es szolgalatanak a teologiaja. A Ielkeszi szolgalat egyhaziszolgalat. A lelkeszi szolgalat az egyhazi szolgalat egyik m6dja. A lelkeszi szolgalatot megerteni, vallalni es helyesen vegezni csak ugy lehet, ha nem maganvallalkozasnak (valamifele privatprofetasagnak) tekintjuk, hanem az egyhaz, azaz a Jezus Krisztus elo, lukteto teste egyik eletfunkciojanak, Ahogyan a modem orvostudomany raebredt arra, hogy igazan gy6gyitani nem tudja az emberi testet az un. psziches tenyezok figyel-

5

men kfvtil hagyasava], s ahogyan a modem lelektan felismerte, milyen jelentosege van a psziches megbetegedesekben a szomatikus (testi) impulzusoknak, tehat igazan csak pszichoszomatikusan lehet gy6gyftani az embert, ugyaruigy kell raebrednie a Ielkeszi szolgalatra, vagy barmelyik mas egyhazi szolgalatra (presbitersegre, hitoktatasra, diakoniara) vallalkoz6 hivd embemek arra, hogy az egyhazi szolgalat titkat csak az egyhazbol, az egyhaz csodajabcl, az egyhaz szolgalatarol, ktildeteserol sz616 bibliai tanitasbol lehet erdemben megragadni. A gyakorlati teologia tulajdonkeppen e bibliai tanitasnak eloadasa, kifejtese, ertelrnezese es alkalmazasa az egyhaz itt es most foly6 tevekenyseget illetoen. Mindebbol maris kivilagosodik, hogy ebben a kifejezesben "gyakorlati teol6gia" mit jelent a gyakorlati sz6? Ime, nem segedielkesz-teendoker, de nem is a j61 hasznosfthat6 papi mtffogasok (patentek) atadasat az ifjti nemzedeknek, hanem annyit jelent mint az egyhaznak, a Krisztus testenek tevekenysege, melyet Ura megbfzasabol Isten dicsosegere es az emberek udvossegere vegeznie kell a foldon. De kivilagosodik ily m6don a teol6gia sz6 jelentosege is. Ez a sz6 ugyanis arra utal, hogy az egyhazban az egyhaz teendoirol (szolgalatarol) erdemben csak teol6giailag lehet beszelni. Azaz egyreszt tudomanyosan.razaz rendszeresen es m6dszeresen, ahogyan a teol6giai tudomany a maga minden agaban dolgozik. Masreszt azonban, s ez az igazan donto szempont, csak Isten Jel61kozeledve az egyhazi tevekenysegek problemajahoz, tehat csak a kijelentes vildgossdgdban. A gyakorlati teol6gia tehat nem az egyhazi szolgalat "pszichoI6giaja", akkor sem, ha tekintettel van az egyhazi praxis Ielektani vonatkozasaira, De a gyakorlati teol6gia nem is az egyhazi tevekenyseg .szociologlaja'', akkor sem, ha nagyon is tisztaban van az egyhaz szolgalatainak szociol6giai osszefttggeseive]. De nem az egyhazi elet es tevekenyseg .vallasfilozofiaja" a gyakorlati teol6gia, mert a gyakorlati teo-

16gia az egyhaz eletenek es tevekenysegenek a teologidja. Ebbol ertheto, hogy a gyakorlati teol6gia alapkerdese fgy hangzik, mit mond a Szenthdromsdg Isten a: (f kijelenteseben, a testte lett es a: irott Igeben a: egyhd: eletertil, kuldeteserol, teendtiirtil s ebben a: osszefiiggesben - a mi esettinkben - a lelkeszi szolgdlatrol ? A gyakorlati teol6gia tehat a Szentfrast tekinti az egyhazi praxis szabalyozo norrnajanak. Espedig azert, mert rna a XX. szazad utols6 eveiben, a Szentirassal kapcsolatos minden kiilso' es belso (!) kritika ellenere is, a hivo reformatus gyakorlati teol6gia iigy latja, hogy megiscsak a II. Helvet Hitvallasnak van igaza, amikor azt mondja, hogy .Jsten szol meg mindig hozzank a szent Irasok altal", Ezert:

"Ebben a Szentirasban Krisztus egyetemes egyhaza a legteljesebb me;tekben kifejtve talalja mindazt, ami egyreszt az tidvozftd hitre, masreszt ami az Istennek tetszo elet helyes alakitasara vonatkozik Valljuk tehat, hogy ezekbol az irasokbol kell merfteni az igaz bolcsesseget es kegyesseget, a gyulekezeteknek is a reformaciojat es kormanyzasat" (I. fejezet). Ebben az osszefuggesben mondhatjuk, a gyakorlati teologia permanens ktizdelem a Szentirasnak az egyhaz reformaciojarol sz616 tizenet megragadasaert. Dehat miert szukseges ez a kuzdelem? Miert van szuksege az egyhaznak a gyakorlati teol6- gia mtlvelesere, szolgalatara?

1. Eloszor is az egyhaz tortenelmi kuldetese, az istentisztelet, az adoratio Dei, a glorificatio Dei Isten akarata, Isten kedve szerinti vegzese, betoltese miatt. Az egyhaz erne kuldetesere eroteljesen figyelmeztet benntinket az iijabb ujszovetsegkutatas, Irne Stauffer velernenye: .Az Usz emberei nem foglalkoznak reszletesen az Egyhaz lenyegevel es a belole ad6d6 esetleges jogigenyekkel, Sokkal sttrgosebbnek latjak, hogy az Egyhaz feladatarol beszeljenek. Mi tehat az oskeresztyen meggyozodes szerint az Egyhaz min dent atfogo tiszte? A felelet nem lehet ketseges, Az egyhaz tortenelmi kuldetese az

6

7

Istennek a dicsoitese. Az egyhaz tortenelmi kuldetesenek a beteljesedese az istentiszteleten tortenik". (Az Usz teologiaja, 205). Hogy a bibliakutatasnak milyen igaza van ebben a felismereseben, mutatja az az igen gazdag bibliai anyag ami az istentisztelet gyakorlasaval kapcsolatos. Emeljunk ki ebb61 az anyagb6l most csak ket alapveto jelentosegil helyet. Legyen az egyik az 1 Kor 10,31: .Akar esztek, akar isztok akarmit cselekesztek, mindent az Isten dicsosegere cselekedjetek!" Es a masik, a Jakab 1,26-27: .Ha valaki istentisztelonek Iatszik koztetek, de nem zabolazza meg nyelvet, sot megcsalja a maga szfvet, annak az istentisztelete hiabavalo, Tiszta es szeplo nelkul va16 istentisztelet az Isten es Atya elott ez: meglatogatni az arvakat es ozvegyeket az 0 nyomonisagukban es szeplo nelkul megtartani magat e vilagtol", Mi a feltunc mind a ket locusban? Az, hogy sokkal, de sokkal tobbet ert mindket apostol .Jstentisztclct'' alatt, mint valamifele liturgiat, ritust, szabott idejtf modern templomi osszejovetelt. Mindket apostol a: eges: elet istentiszteletet erti istentisztelet alatt. .Akrir esztek, akar isztok" mondja Pal. Tehat meg a hivok Iegprofanabbnak tuna cselekedetei sincsenek kiveve az istentisztelet igenye a161. Az istentisztelet va16ban alapfunkci6ja az egyhaznak, mindent atfogo kuldetese, ahogyan Stauffer Irja, J6l lathato ez Jezus Krisztus szolgalo eleteben, Jezus batran szegul szembe a rftussal, a szombattorvennyel is, ha Isten tisztelete a hetkoznapokban ugy kivanta. Jezus Krisztus elete mindennel meggyozobben dokumentalja, hogy az egyhaz alapfeladata az istentisztelet. Es eppen ezen a ponton mutat ijeszto torzuldsokat az egyhaz elete, Mar a Bibliaban magaban milyen j6l lathatok ezeka torzulasok. Kulonosen az alaptorzulas, ami minden tovabbi torzulasnak a gyokere, az istentiszteletielet rituaiizaloddsa, a hfvok eletenek ketteszakadasa szent es profan reszre. Amikor is az elet kisebb resze lesz a templorni, szakralis cselekves, a nagyobb pedig a profanitas, az en-

8

gedetlenseg. Amikor megfer Isten nepe praxisaban az istentisztelet es az istentagadas, az istentisztelet es az istenkaromlas. Itt lesz ertheto, miert fordul Jahwe olyan igencsak kesenf kritikaval a hazug, az elet fedezetet elveszitett istentisztelet ellen. "Gyu1olOm es megvetem a ti linnepeiteket es nem gyonyorkodorn a ti osszejoveteleitekben. Megha egoaldozatokkal aldoztok is nekem, sot etelaldozataitokat sem ked vel em. Kover halaaldozataitokra ra sem tekintek. Tavoztasd el t61em enekeid zajat, harfaid pengeset nem hallgathatom" olvassuk az Amos 5,21 kk-ben. De idezhetjuk ezen a ponton Ezs 29,13-at is: " ... e nep szajjal kozelget hozzam es csak ajkaval tisztel engem, szfve pedig tavol van tolem, ugy hogy irantam va16 felelmuk betanitott emberi parancsolat Ion". De idezhetn6K tovabb a Malak 1,6 kk.-t, a J6zs 7,1O-et, az Ezs 58,5-ot. Ugyanigy az Usz-bol a Mt 7,21- kk-t (es tulajdonkeppen az egesz hegyibeszedetl) avagy a Kol 2)0-at, hogy a korinthusi gytilekezet istentiszteletenek torzulasait mar ne is emlitsuk (vo. 1 Kor 11,17). Mit mutat mindez? Vilagosan mutatja mindegyik idezet, mennyire nem mindegy Isten szamara, milyen az ovei istentisztelete! Nem mindegy, hogyan tolti be az egyhaz a maga min dent atfogo kuldeteset! Milyen ervenyes mind a mai napig a reformacio nagy felismerese, ecc1esia semper debet se rerformari. A gyakorlati teo16gia feladata szuntelenul ebren tartani az egyhazban a kerdest, rniben all az egyhaz reformacioja? Hogyan tudna megfelelni Krisztus egyhaza a maga mindent atfogo kiildetesenek? Mit tegyen az egyhaz, hogy egesz elete Isten magasztalasa, dicsoltese legyen?

2. A masodik indok, amiert a gyakorlati teologianak az egyhaz elettevekenysegeit Isten igejenek a fenyeben kritizalnia es szabalyoznia kell az a tenyallas, hogy a gytilekezet elettevekenysegeinek (szolgalatainak) igazi (primer) Alanya ne!TI az azt vegzd egyhazi szolga, hanem maga Jezus Krisztus. A gytilekezeti szolgalatoknak erre a csodajara meg 1946-ban

9

Eduard Schweizer hfvta fel a figyelmet a Das Leben des Herrn in der Gemeinde und ihren Diensten c. kittfnd muveben. .Ha a gyiilekezet hisz a megfeszftett Krisztusban, akkor nemcsak annyit tud, hogy annak amit tesz aldzatos szolgdlatnak kell lennie, hanem hogy szolgalata csak akkor lehet gyiimolcsozo tevekenyseg, ha maga az Ur munkalkodik abban" (32. lap). .Ez tisztan statisztikailag is kimutathat6 az Uszben" frja Schweizer. Majd fgy folytatja: .Az Ut-ban alig talalunk olyan megjelolest a szolgalatra, mely egyiittal ne maganak Krisztusnak a megjelolese volna. Jezus Krisztus a Diakonos: (Rm 15,8; Lk 22,27; Mk 10,45) aki szolgai format vett fel (Fil 2,7). - 6 az Apostol (Zsid3,1; Mt 9,37; Lk 10,16). 6 a Tanito (Mt 23,8; In 13,13; Mt 7,29). - 6 a Felvigydzo es. Pdsztor (Zsid 13,20; IPet 2,25. 5,4). Mindez arra mutat Schweizer szerint, hogy 6, a Jezus Krisztus primer m6don minden szolgalat hordoz6ja. Ezert csak szekunder, masodlagos ertelemben lehet beszelni az emberek altal vegzendo szolgalatokrol a gyiilekezetben. 6 a Krisztus az Alany minden emberek altal vegzett szolgalatban. 6 maga is vilagosan megmondotta ezt, amikor fgy szolt: .Aki titeket hallgat, engem hallgat, aki titeket megvet, engem vet meg, es aki engem vet meg, azt Yeti meg, aki engem elkuldott" (Lk 10,16). Miert olyan dontoen fontos ez a bibliai tanitas az egyhazi szolgalatok szempontjabol? Azert, mert ez a bibliai iizenet eleve rel ativizal mindenfele .cselekvestudomanyi" ujracionalista manipulacios gyakorlati teologiat. Itt valik nyilvanvalova a gyakorlati teol6gia ujabb gyotrelmes es megis gyonyoruseges alapproblernaja, val6ban Jezus Krisztus szolgdlatai e a: egyhd: szolgalatai ? Nem mi magunk vagyunk e az akadalyai annak, hogy szolgalataink Jezus Krisztus szolgalatai lehessenek? Hogyan lehetne a mi szolgdlatunk ma is Jezus Krisztus szolgdlatavd? Ez a gyakorlati teol6gia egyik sui generis kerdese. Olyan sajatos kerdes, melyet helyette egyetlen masik

10

teol6giai diszciplina sem tesz fel. Ezert van szukseg gyakorlati teologiara.

3. Tulajdonkeppen ennek a kerdesnek a kapcsan vilagosodik ki a gyakorlati teol6gia harmadik kerdese ill. motivuma, hogyan ervenyesiil a: egylui: eleteben -es szolgdlatdban a Srentlelek dinamikdja? A Megfeszitettes Feltamadott Krisztus ugyanis az 6 Lelke altal van jelen szolgai eleteben (vo. Acs 1,8). A Heidelbergi Kate nyomatekosan tanitja, hogy Krisztus az egyhazat Szentlelke es igeje altal gytfjti egybe (54. kf.) Kalvin az Institutio IV, 17,22-ben a Rm 8-ra hivatkozva tanftja, hogy a hivok a Szentlelek altal reszesednek Krisztusban, mivelhogy Krisztus a Lelek altal Iakozik az oveiben. A Krisztus-Szentlelek -gyiilekezeti (egyhazi) szolgalat osszefuggese azonban a legvilagosabban megiscsak az lKor 12,1 kk-ben lathato. Itt valik nyilvanvalova Isten orszaganak nagy titka, hogy ti. az egyhaz mint a Krisztus teste a Srentlelek kegyelmi ajdndekai dltal vegzi a maga munkajat a vilagban. Az a titok tehat, hogy Krisztus a F(5 az 6 Lelke konkret ajandeka (fanerosis) ill. ajandekai altal van jelen az (5 testeben, az egyhazban, Olyannyira, hogy a Cselekedetek Konyve tamisaga szerint egyenesen a Szentlelek szabja meg az apostolok utiiranyat is. "Monda pedig a Lelek Filepnek, Jarulj oda es csatlakozzal ehhez a szekerhez" (8,29). Avagy a 16,6k szerint: .Eljarvan pedig Frigiat es Galacia tartomanyat, mivelhogy eltiltananak a Szentlelektol, hogy az iget Azsiaban hirdessek, Misia fele menven, igyekeznek vala Bithiniaba jutni, de nem ereszte 6leet a Lelek". Vagy a 20,22 k "Es most Ime en a Lelektol kenyszerftve megyek Jeruzsalembe", Ezek es szamos mas hely vilagosan mutatja, hogy Jezus Krisztus az 6 Lelke altal nemcsak egybegyujti, nemcsak epfti, hanem vezeti, kormanyozza, iranyftja, tiltja es osztokeli az (5 egyhazat es annakszolgait. Ezert dontd kerdes a: egyhd: es a Szentlelek viszonya. Ezert dontc szempont az egyhazi szolgalatok pneu-

11

matologiai osszefuggese. Ezert van szukseg olyan teologiai diszciplinara, mely nem altalaban kerdez a Szentlelek munkai utan, mely nem a pneumatol6gia rendszeres es m6dszeres kifejtesevel foglalkozik, hanem a pneumatologia ekkleziasztikai konzekvencidit kutatja. Ezert van igaza a mi nemzedekunk neyes reformatus gyakorlati teologusanak, Rudolf Bohrennek, amikor nemcsak homiletikajaban, de kulonbozd tanulmanyaiban is ujra meg ujra figyelmeztet, milyen szuksegunk van az Ige szolgalataban a Szentlelek ajandekara. Minel vilagosabban tarulnak fel amulo szemeink elott az egyhazi szolgalat pneumatol6giai osszefuggesei, annal inkabb igazat tudunk adni a neves szerzonek abban amit pI. a Geist und Gericht c. koteteben olvasunk: "Die grosse Sache der Theolo gie ist es nun zur Wahrnemung dieses (Des Heiligen Geistes) Handelns anzuleiten" (im 135. lap. Magyarul: A teologia nagy ugye most a Szentlelek cselekedeteinek felismeresere elvezetni). A teologianak ez az ugye, ez a nagy ugy, a gyakorlati teo16gia sajat problemaja ugyancsak. Micsoda a Szentlelek akarata? Mit61 tilt a Szentlelek? Hova kiild a Szentlelek? Hogyan nyilatkozik meg a Szentlelek a gyiilekezetben? Hogyan lehetnenk csakugyan haszonra a Lelek ajandekai?

Milyen konkret feladatok kovetkeznek most mar az elmondottakbol?

1. A gyakorlati teologia else feladata az egyhaz eleteben az, hogy Isten igeje vildgossdgdban mutassa meg a: egyhaz tortenelmi kiddetesetl Tisztazza az egyhaz viszonyat Istenorszagahoz cs a vilaghoz, frja Ie, sot frja eld az egyhaz szolgalatait, AIlitsa fel az egyhazi szolgalatok teologiai normait, s e normak alapjan tegye radikalis teologiai kritika tdrgydvd az empirikus egyhaz eletet es szolgalatait, E problemak megalapozasara az a gyakorlati teol6giai tudomany hivatott, melyet ekkleziasztikanak nevezunk (megkulonboztetesul az ekkleziologiatol, azaz az egyhazrol sz616 rendszeres teol6giai, dogmatikai tanftastol).

2. A gyakorlati teo16gia masik feladata az egyhazban a gyiilekezetekben foly6 szolgdlatok szabdlyozdsa. Mivel az egyhaz a gyulekezetekben 151, szukseg van a gyiilekezetekben foly6 konkret szolgalatok szabalyozasara, illetve teologiai kritikajara. A gyiilekezeti szolgalatoknak ez a teologiai normaci- 6ja, illetve kritikaja tortenik a gyakorlati teologianak az ekk.Ieziasztika torzstudomanyabol kinovo tobbi agtudornanyaban, az istentiszteletr61 (liturgika), a predikaciorol (homiletika), a

vallasoktatasrol es vallasos nevelesrol (katechetika), a lelkigondozasrol (poimenika), a szeretetmunkakrol (diakonika) a misszi6r61 (misszio16gia) es a veleparosulo egyhazi gy6gyft6- szolgalatrol (terapeutika) majd pedig az oikodometika es pasztoralteologia c. egyrnassal ossefuggd de megis onallo tudomanyokban.

3. A gyakorlati teologia harmadik specialis feladata az egyhazban felkesziteni illetve tovdbbkepezni a leendd illetve mar munkdban dllo egyhdzi szolgdkat. Amde nem egyszenlen csak "mufogasok" atadasaval, hanem az egyhazi praxis es munkaagak teologiai megvilagitasaval, ezek torteneti tapasztalatainak tudatositasaval, az elvi es torteneti tapasztalatok gyakorlati konzekvenciajanak levonasaval es nem utols6 sorban, az egyhazi praxissal termeszetszenlen egyuttjaro pasztoralteologiai es pasztoralpszichologiai problernak atgondolasaval, igei megvilagitasaval.

Summa Summarum: A gyakorlati teol6gia a Szentlelek terapiaja a Krisztus testeben, az egyhazban.

12

13

2.

A GYAKORLATI TEOLOGIA TORTENETENEK VAZLATA

15

2.1. A gyakorlati teol6gia kezdetei

2.1.1 Bibliai gyokerek

A gyakorlati teologiarol, mint on'aH6 teo16giai diszciplinar6l Schleiermacher Frigyes rnunkassaga 6ta beszelhetunk.Gyokereit megis a Szentirasbantalaljuk. Jurgen Henkys szerint az tin. pdsztori levelek, a Tim6theushoz es Titushoz irott levelek azok a bibliai dokumentumok, amelyekben mar in nuce megjelenik a kesobbi pasztoralis teo16gia egesz alapproblernatikaja, milyen m6don lesz alkalmassa valaki arra, hogy puspoki, diak6nusi vagy presbiteri szolgalatra vallalkozzek. Ezekben a levelekben mar tanitast kapunk arra nezve, hogy az egyhazi tisztsegviselok (a levelek cfmzettjei), hogyan gondolkodjanak hivatalukr6l, hogyan, milyen Ielkulettel hordozzak az azzal jaro szenvedest, hogyan vedekezzenek a kuIonfele kisertesekkel szemben es altalaban hogyan vegezzek a gyiilekezeti szolgalatokat, mim6don .forgolodjanak" az Isten hazaban (l Tirn 3,15)! A pasztori levelek nyilvanvaloan nem pasztoralis (=gyakorlati) teologiak meg, de ezek kepezik minden pasztoralteologiai tajekozodas fundamentumat. A pasztori levelek - mutat ra Henkys - azt a tenyt dokumentaljak, hogy Ime, mar az else, tortenelmileg konszolidalt keresztyen gyulekezeteknek is mil yen szukseguk volt arra, hogy szabalyokat talaljanak a kulonfele gyiilekezeti tisztsegek betoltesehez (vo, Handb. der Prakt. TheoI. Band I. Berlin 1975, 22). Alfred Dedo Muller meg tovabb melyiti a bibliai gyokerzet feltarasat. 6 ugy Iatja, hogy nemcsak a szorosan vett pasztori levelek erzekelik es targyaljak a kesobbi gyakorlati teo16gia problernait, hanem a tobbi apostoli level is, sOt mar maguk ar. evangeliumok is. Hiszen - mutat ra - Jezus Krisztus ugye az igehirdetessel kezdodik es folytat6dik (vo, Mt 13; 1 Kor2,lkk; lKor 15,llk; 2Kor 5,18; Rm 10,7). Mindezeken a bibliai he-

16

lyeken az igehirdetes igazi tartalmanak es formajanak kerdeseirol van sz6. Arr6l, hogy Jezus miert beszelt peldazatokban? Vagy arr6l, hogy Pal es azapostolok rniert Krisztust a Megfeszftettet predikaljak, amikor a zsid6k jelt kivannak a gorogok pedig bolcsesseget keresnek? Hogy Alfred Dedo Mullernek milyen igaza van (vo: Grundr. der Prakt. TheoI. Gutersloh 1950, 18) akkor kezdjuk latni, ha felidezzuk azokat a tovdbbi bibliai helyeket, amelyek vagy magat az egyhazi eletet, a gytilekezet belso rendjet szabalyozzak, mint ahogyan azt pI. az 1 Kor 12, 13 es 14. fejezetei teszik. Mi a magunk reszerol Henkyssel es Mullerrel szemben ugy latjuk, hogy a gyakorlati teo16gia bibliai gyokerei sokkal inkabb ezekben a fejezetekben keresendok es talalhatok fel, mint az altaluk rnegjelolt helyeken, noha azok a helyek is figyelemre .meltoak. Sot a rnagunk reszerol meg tovabb megyunk egy lepessel, mert azt allftjuk, hogy a gyakorlati teo16gia alapkerdesei a Szentfrason belul nemcsak magaban az UT-ban jonnek elo. Mar a: 6SZ-i profetdk istentiszteletrol sz6l6 tanftasa, sot dobbenetesen eles iste?tiszteletkritikaja CEzs 1,10-16; 29,13; 58,5 kk.; Jer 7,22 k; Am6s 5,21 kk; Mal 1,6kk; Zsolt 50,1 kk.; Zsolt 150,1 kk; l Sam 15,22 stb. = YO. .Abodah" cfmsz6val!) is batran tekintheto, sot tekintendo a mai keresztyen, pontosabban reformatus keresztyen gyakorlati teo16gia osmodelljenek. A gyakorlati teologianak ezek a bibliai osformai vilagosan figyelmeztetnek bennunket mai gyakorlati teo16gusokat a gyakorlati teol6gia par excellence profetikus felelossegere, kotelessegere az egyhazban.

2.1.2. A patrisztika kora

A patrisztika koraban ket iranyba fejlodik a bontakoz6 gyakorlati teo16giai gondolkodas, Az egyik irany a kultusszal kapcsolatos teenddk atgondolasaval, ertelmezesevel foglalko-

17

zik. Ezzel kapcsolatosan Heinrich Basserman nyoman ezt frja Ravasz Laszlo: "A kultusz eredete apostoli, tekintelye isteni, hatalma egyre nagyobb, szervezete komplikaltabb, vegre ismerete kulon tanulmanyt, kezelese sok gyakorlatot kivan es ezzel megsztiletett valami ujelmeleti munka az egyhaz tenyleges eletenek egyik gyakorlati nyilvanulasa fe16l" (Bevezetes a gyakorlati teologiaba, 1905,9). Ennek az elmeleti munkanak jeles kepviseloi voltak: Dionysius Areopagita ("De ecclesiastica hierachia"), Maximus Confessor ("Mystagogia"), Sevillai Isidor ("De ecclesiasticis officiis") esHrabanus Maurus ("De clericorum institutione"). A magunk reszerol itt a kultusszal kapcsolatban szuksegesnek latjuk megemlfteni a keresztyen 6kor mindmaig elo klasszikusanak, Augustinusnak ket alapveto jelentosegu gyakorlati teo16giai muvet. .Az egyik az elsd keresztyen katechetika, a "De cathecisandis rudibus", melyben szerzonk Ravasz Laszlo talalo jellemzeset idezve "a didaktika alapelvet, a pszicho16giai akkomodacio tanat rakja le" (i.m. 10. lap.) Augustinus masik rmfvea "De doctrina . christiana", melynek negyedik konyve az else keresztyen homiletika. Olyan homiletika, amelyik mar vagy meg nagyon is tisztaban van a predikacio pneumato16giai osszefuggeseivel, Alapteteleinek egyike: "Nem a rrnlveszet teszi a predikatort, hanem a Szentlelek",

A sztilet6ben leva gyakorlati teo16gia masik temakore a lelkipdsztor szemelyisegenek es dltaldban a lelkeszi hivatdsnak es hivatalnak vizsgalata. Ebben a temakorben harem klasszikus pasztoralteologia all rendelkezesunkre, a patrisztika koranak pasztoralteologiai .frilogiaja". E tri16gia szerzoi:

Narianry Gergely, Chrysostomus Janos es Nagy Gergely papa. Henkys szerint a trilogianak ot kozos vonasa van: 1. Anelkul, hogy reszletesen ideznek a pasztori leveleket vagy mas bibliai konyveket, mondaniva16juk e levelek problemakoreben mozog. 2. Az a kerdes, szabad-e valakinek papi vagy

18

puspoki szolgalatot vallalni, kulonos hangsulyt kap egyreszt az igen massziv hivatal-sakramentalizmus ervenyesulese altal, masreszt a klerikus tarsadalomilag elisinert hatalmi helyzetenek mint kisertesnek a hangsiilyozasa altal, 3. A gyulekezet ezekben az iratokban iigy jelenik meg mint .nyaj", .nep",

. .romeg'', sot .alattvalok". Roviden tehat iigy, mint targy (objektum). 4. Az a sokfeleseg ami van az emberek kozott, abban a vonatkozasban, hogy mire van szukseguk az udvosseghez vezeto uton, hogy mit kepesek elviselni, hogy mit kell megtanulniuk, mindez a lelkeszi hivatal viseleset nagyon is komplikalt vezetoi feladatta teszi. 5. A lelki, az egyhazi es kulturtorteneti vonasok ezekben az frasokban egy egyseges keppe allnak ossze s vezetik ra a mai olvas6t arra a felfedezesre, micsoda kulonbozo feltetelek befolyasolhatjak a pasztori dontest. De az altalanos jellemzesen tul, ismerkedjunk meg egyenkent is a keresztyen 6kor e harom nagy alakjaval es pasztoralis teologiajukkal!

NAZIANZY GERGELY (330-390)

"Peri Fuges'' c. rmfve tulajdonkeppen egy reank maradt beszede. Osszegyifjtott beszedeiben ez a masodik beszed, A beszed szuletese Gergely eletsorsa donto fordulojanak koszonheto. A caesareai es atheni foiskolarol hazaterve, bar mar harmine eves volt, megkeresztelkedett.ilelkesz azonban nem kivantlenni. Nazianzb6l Pontusba menekult, ahol kicsit megpihent es megnyugodott. Innen hazaterve tartotta meg ezt a beszedet, melyben menekulesenek az okakent a papi hivatal merhetetlen magassagat es tulsagosan nehez feladatait jeloli meg. Ezert nevezik ezt a beszedet "A menekules apologiajanak". E beszed tartalma novekedett aztan Gergely keze alatt egesz pasztoralteologiava, Amikor kesobb j6 baratja, Basi-

19

lius, puspokke akarta szenteni, Gergely megint elmenekiilt a szenteles el6l. Osszegytljtott 45 beszede kozul err6l szol a tizedik, de ebb6l nem lett pasztoralis teo16gia.

fme a hfresse lett masodik beszed nehany gondolata: Le vagyok gy6zve. Ime megalaztatasom, En a maganyban akartam Istennek es az udvossegemnek szolgalni. A Ielkeszszenteles altal azonban a vilagi surges-forgasba keriiltem bele. Kiragadtak engem a szent asiliumomb61. Szegyelltern volna azok koze a papok koze tartozni, akik mosdatlan kezzel ahogy mondani szoktak es szentsegtelen lelekkel mennek bele a legszentsegesebb dolgok szolgalataba, mielott meg meltokka Iennenek a szentsegekhez kozeliteni, az oltar ele Iepni s a szent asztalnal szolgalni, mert hivatalukban mintha nem eppen az erkolcs peldakepei lennenek, hanem eszkoznek tartjak a megelhetesre s azt hiszik, hogy a szent hivatas nines felelosseggel osszekotve, hanem az esak affele feliigyelet nelkuli szolgalat Nem egyforma dolog az, hogy az ember birka vagy tehennyajat vagy lelkeket vezet! Az erkolcsi meltosagnak nil kell szamyalnia a hivatali meltosagot, ha az ember mint lelkigondoz6 masoknak paranesolni akar. A lelkek orvosanak kell lenni, ha az ember lelkigondozast akar vegezni. Ismerni kell a gyulekezeti tagok kulonbozo allapotates aszerint iranyitani a gyogyitast. A legfontosabb azonban "az isteni tanitas hirdetese". Itt azutan arrol szol, milyen nehez olyan textust talalni, amelyik mindenkit epit s amelyet az ember ke1l6 fennyel meg is tud vilagitani. Az egyhaz egy olyan hordahoz hasonlfthat6, mely sok nagyobb es kisebb, szelfdebb es vadabb allatbol all. Nem mindegyik szereti ugyanazt a hangot, ugyanazt a taplaIekot, ugyanazt a banasmodot Mindegyik a maga termeszetenek megfelel6, mas es mas oromoket es szenvedeseket szeret, illetve bfr elhordozni "Mit lehet egy ilyen allatsereglettel tenni?" - teszi fel a kerdest, A tanft6kr61 sok esetben elmondhat6, hogy iigymond .nincsen annyi bolcsesseguk, hogy

belassak sajat butasagukat", hogy "minden lelkesznek tudnia kell hogy az embertarsak javara tekintettel az embernek a sajat hasznarol Ie kell mondania". A ktizdelmekr6l, melyek a Ielkeszi szolgalatban varnak reank, igy beszel: .Kell-e Krisztusert hareolni anelkul, hogy Krisztus torvenyeit megtartanank? Szolgal-e a bekenek, ha erte meg nem engedett eszkozokkel hareolunk?" Majd pedig azt fejtegeti, hogy az OT tanitasa a pasztori hivatalrol es az UT bizonysagtetele a tanitvanyokrol inditotta 6t a menekulesre.

(A beszed teljes gorog cfrne: "Logos apologeticos peri fages", A beszed gorog szovege megtalalhato, Migne, Patrologia Graeea 35. Nemet forditasaban Hauser, Bibliothek der Kirchenvater e. sorozatban. Vagy G. Leonhardi, Die Predigt der Kirche c. sorozatban). Summa summarum, Gergely szerint az emberek vezetese a miiveszetek: miiveszete is a tudomdnyok tudomdnya.

CHRYSOSTOMUS JANOS (354-407)

Pastoralteol6giai rmfvenek cime "A papsdg" (lat: De saeerdotio, gor, Peri Hierosiines). Ez a konyv tulajdonkeppen egy dia16gus. A f6besze16 maga Chrysostomus, aki ugyancsak menekiilese miatt vedekezik a kitalalt barat, Basilius e16tt. E vedekezes urugyen adja el6 szerz6nk velemenyet a papi es puspoki hivatal nehezsegeirol es meltosagarol. Szandekat legjobban ez a mondata arulja el: "Az en vedekezesem nemesak nekem hasznal, hanem neked is (Basiliushoz beszel), mert nem csekely nyereseget jelent hivatalod gyakorlasara nezve", Eloszor a III. konyv 4. fejezeteben van sz6 a papsagrol. A papsag - Irja - bar e foldon val6sul meg, megis igenyli a mennyei eredetnek a rangjat. .Ezert kell a.lelkessze szentelt egyennek olyan tisztanak lenni, mintha magaban az

20

21

egben az angyali hatalmak kozepen volna". Majd: "A pap, mikent az Ur aldozatra rendeltetett". Szerinte a papok teljes kotes es oldas hatalmaval birnak: .Amit a papok idelenn a foldon munkalnak, azt Isten igazza teszi odafenn a mennyben. Most az Itelet a papokra van hagyva. Enelkul a hivatal nelkul sem az udvossegnek, sem az Isten altal megigert javaknak nem tudunk reszesei lenni. Aki ezt a hivatalt magara veszi, annak magas intelligenciat, meg gazdagabb isteni kegyelmet, egyenes jellemet, tiszta eletmodot, tobb mint emberi alkalmassagot kell birtokolnia. Egeszsegtelenul hat a papi hivatalban a pap becsvagya, az elismeres es a hatalom iranti tortetes, Papnak, puspoknek meltosagteljesnek kell lenni ugyan, de nem felfuvalkodottnak. Felelmetesnek, megis baratsagosnak, uralkodni tud6nak, megis leereszkedonek,megvesztegethetetlennek, megis szolgalatkesznek, szigoninak, megis szelfdnek". A lelkesz feladata Chrysostomus szerint az ozvegyek vezetese, gondviseles a szuzekre, a valojog gyakorlasa, az egyhazi javak igazgatasa, De nemcsak a betegeket, az egeszsegeseket is meg kell latogatni. "Az Ige az - iigymond - amivel a pap a lelkigondozasban gy6gyft: ez az igazi eszkoz, a tulajdonkeppeni taplalek, ez a legegeszsegesebb Ievego, ez helyettesiti az orvossagot, a tuzet, a vasat". A katechezisrol ezt mondja: "A tanitas celja az, hogy a tanul6kat bevezessuk a boldog eletbe, amelyet Krisztus ad nekunk.", A predikaciorol Igy Ir: "Sokan nem torodnek azzal, hogy aldast hozzanak ki a predikaciobol, hanem ugy viselkednek, mintha tragediakolt6lc vagy citerajatekosok felett tartananak Iteletet. Az igazi predikatornak meg kell vetnie a dicseretet, de birnia kell az ekesszolas hatalmaval. A remete elet konnyebb, mint a.pape vagy puspoke. A papok a fold savai (Migne, P. G. 48).

. NAGY GERGELY (540-604)

Pastoralteol6giai mtfve mar a cimeben is a pasztori hivatalra utal: .Liber regulae pastoralis". Lelkipasztori szabalyok gyujtemenye. Kezikonyv negy reszben es sok fejezetben. Fotemaja ismet csak egy .menekules'": Gergely menekulese a r6mai puspoki meltosag (= papasag) el6l. A konyv a szerzo menekulesenek elbeszelesevel kezdodik es Ravennai Janosnak a puspoki szolgalat eloli menekulese miatti dorgalasaval vegzodik, Gergely azt akarja megmutatni, mil yen m6don kell a pasztori hivatalt viselni, hogyan kell a lelkipasztornak a maga eletet iranyitani, hogyan teljesitheti j6 a tanft6i hivatalt, hogyan ismerheti meg naponkent a maga gyengesegeit. Tovabba, hogyan viselkedjek iigy, hogy hivatalba Iepese ne keruljon osszetttkozesbe az alazatossag kovetelmenyevel, hogy hivatalviselesenck- az elete ne mondjon ellent. 6 is hangsiilyozza, hogy a lelekvezetes minden muveszet muveszete. Lelkipasztor tudomany nelkul elkepzelhetetlen. De ugyancsak elkepzelhetetlen az is, hogy tudomanya ugyan van, de keresztyen tettei nincsenek, .Ha a lelkigondozas az Ur iranti szeretetnek a jele, akkor a vonakodas a nyaj legelteteset illetoen arra mutat, hogy a pasztor a Iegfobb Pasztort nem szereti". Aki papi hivatalt vallal - frja tobbek kozott - heroldda lesz, akinek a Bir6 elott kell jamia, A pasztor legyen a gytilekezet szamara menedek es vigasztalasl Imadsagaival es konnyeivel mossa tisztara, ha azt bun befeketftette. A lelkigondoz6nak nem sza-

. bad a kulso dolgok miatt a bels6 eletrol elfelejtkeznie, sem a belsd dolgokert folytatott buzgolkodasaban a kulsd dolgokt61 eltekintenie (vo. Migne, Patr. Lat. 77). Erdemes megjegyezni, hogy ez a konyv nemcsak az 6kor, de a kozepkor egyik kedvelt rmfve is. Mar a 600. ev korul keletkezett egy gorog forditasa. A 9. szazadban Nagy Alfred kiraly fordftatta angol

22

23

2.2. A gyakorlati teol6gia ertelmezesc a kozepkorban

matus professzor J. H. Alstedt (1588-1638) kifejezetten Aquin6i Tamasra hivatkozik, amikor Compendium theologicum cfrmf rmlveben a teologiat az elmelet es gyakorlat egyesitett rudomanyanak (disciplina mixta ex theoria et praxi) nevezi, hangsulyozvan, hogy a theol6giai munkaban az intellectus theoreticusnak az intellectus practicussal kell parosulni. Maga a r6mai katolikus teol6gia egeszen a II. Vatikani Zsinatig ezert nem nevezte "gyakorlati teologianak" azokat a tudniva- 16kat, melyeket mi ezen admen adunk e16, hanem a .pasto-

I

ralis" megjelolest hasznalta. A gyakorlati teol6gia elnevezes

eloszor Rahnerek Zsinat utan kiadott tobb kotetes Pastoralteologiajanak a cimlapjan jelenik meg mint alcim, a r6mai katolikus teol6gia torteneteben.

2.2.2. A kozepkorban azonban a theologia practica-nak egy masik jelentese is forgalomban volt. Mar a III., majd pedig a IV. Laterani Zsinat (1179. ill. 1215-ben) elrendelte, hogy minden metropolita-egyhaznak legyen egy professzora, aki a klerikusokat szakszenien oktatja es tanacsolja azokban a dolgokban, amelyeknek ismerete sziiksegeltetik a lelkek gondozasahoz. Talan felesleges is mondanunk, hogy itt a lelkek gy6ntatoszeki gondozdsdrol van sz6. A Jus Canonicum 1215 6ta allitotta a gyontatoszeki lelkigondozast els6 helyre. A theologica practicanak a jelentese ekkor "a gyontatas tudomanya", s ez az ertelmezes a katolikus egyhazban hosszii id6n at ervenyben maradt. Ebben az ertelemben hasznalja J. Molanus is, aki Kolnben 1590-ben publikalta gyakorlati teologiajat. .Theologiae practice compendium" cimen sz61 a bifnbanatrol, a tfzparancsolatr61, az erenyekrol es bunokrol, a sakramentumokrol es a koztarsasagrol.

2.2.3. A reformdcio, melynek celkitifzese az volt, hogy az egyhaz eletet az evangeliumhoz szabja, iij impulzusokat adott az gyakorlati teologianak, Luther szerint az igazi teol6gia gyakorlati tudomany. Sajat szavai szeirint: .Das ist aber die

nyelvre. Nagy kozkedveltsege miatt latin kiadasai megszamlalhatatlanok,

fme diohejban a hires tril6gia. bsszefoglal6an megallapithatjuk Bassermannal a kovetkezoket: Mindez meg tavolrol sem volt gyakorlati teol6gia, kulonosen nem olyan, amely tudomanyos megalapozottsagra es magatartasra hivatkozhatott volna. Mindez azonban mar nyersanyag, epft6 k6 volt egy kesobbi rmlveszi osszefugges kiepitesehez" (Praktische Theologie als selbstandige Diszplin. Beitrage zur Prakt. TheoI. Leipzig 1896, 15k).

2.2.1 A teologia practica neve es fog alma a kozepkorban az arisztoteleszi filoz6fia hatasa alatt a skolasztikusokndl jelentkezik, espedig a teol6gia egeszerol folytatott vitaban. A vita lenyege ez a kerdes, mil yen leg yen , milyennek kell lenni az igazi teologianak, spekulativnak-e vagy gyakorlatinak? Duns Scottus (+ 1308) szerint a teol6gia simpliciter practica, mivel a teol6gia celja szerinte nem a tudas vagy a megismeres, hanem a szeretet: .Theologica omnis congito ordinatus ad dilectionem, quare etiam ad praxim" (Sentent. Proleg. Qu. IV). 6t megel6z6en azonban Aquin6i Tamas (+1274) iigy latta, hogy a teol6gia, "simul speculativa et practica scientia" (egyszerre spekulatfv es gyakorlati tudomany). Ebben kulonbozik a spekulatfv filozofiatol. Csak az erdekesseg kedveert jegyezztik meg, hogy mfg a kesobbi holland skolisztikusok, pI. Hoornbeek (1663) Theologia practica cimen dogmatikat es etikat ad el6 kulonos tekintettel a keresztyen eletre, vagy Peter van Mastricht (cca. 1680) Theoretico practica theologia cfmen ugyancsak dogmatikat es etikat ad e16, mindketten a Duns Scottus ertelmezeset kovetve, addig a hernborni refor-

24

25

rechte speculativa, ja viel mehr practica Theologia als glaube an Christum und tue, was du shuldig bist zu tun in deinem Berufe De wahre rechtschaffene Theologia stehet in der Praktiken, Brauch, und ubung und ihr Fundament und Grundfest ist Christus, das man sein Leiden Sterben und Auferstehen mit den Glauban ergreife" (Magyarul: "Az igazi spekulativ vagy inkabb gyakorlati teol6gia ez: higyj Krisztusban s tedd ami a kotelesseged a hivatasodban. Az igazi megigazulast munkalo teol6gia a tettekben, cselekedetekben, gyakorlatokban all. Fundamentuma a Krisztus, hogy az ember az 0 szenvedeset, halalat es feltamadasat hittel megragadja" Tischreden 57,9. 59,182), Luther velemenye szerint a csak spekulativ teo- 16gia "gehort in die Holle zum Teufel" (= az ordoghoz tarto- . zik a pokolban). Luthernek ez a szemlelete Achelis szerint azt jelenti, hogy a teol6gia Luther szamara nem mas, mint it kegyes elet szemlelete (vo. E. Chr. Achelis, Lehrbuch 1,5).

Kalvin? Nem irt 0 sem gyakorlati teologiat, hatasa megis maradand6. Hatas napjainkon is erezheto (vo. Bekesi Andor

. kalvintanulmanyaivall). Helyesen allipftja meg Ravasz Lasz- 16: .Kalvin csodas alkotasa minden idok legnagyobb dogmatikai rendszere, az Institutio is gyakorlati celt szolgalt, olyba veheto, mint egy oriasi katechezis" (i.m. 11.). Kommentarjai es predikacioi valosagos kincsesbanyai a mai is ervenyes gyakorlati teol6giai mondanival6knak (vo. Nagy Sandor Bela, A reformatus istentisztelet Kalvin felfogasa szerint, Debrecen 1937. - Patai Lajos, Kalvin Janos vallaspedagogiaja, Debrecen 1935). A reformatus gyakorlati teol6gia alapvetese KalYin egyhaztanaban all elottttnk. Az egyhaz - tanitja Kalvin - akar helyi, akar egyetemes nem a gytilekezetben elo erokbol rendezodik, hanem Krisztus altal, aki az 6 Lelkevel es ajandekival rendezi az .egyhazat. Az egyhazban akkor van rend Kalvin szerint, ha a hfvok mind egy szalig a Iegfobb Kiralynak, Krisztusnak engedelmeskednek, ha az 6 Lelke vezeti

oket (CR 48, 537, 10, 309). Kalvin a lelkipasztorokat .Jiaszontalan eszkozoknek", .porbol val6 kis emberkeknek" latta ugyan, megis figyelmezetet: "Sztiksegessegtik rendkivul nagy. Az apostoli es pasztori tiszt szuksegesebb az egyhaznak ezen a foldon val6 megtartasara, mint a napfeny, az etel es ital az elet fenntartasara." Kalvin, ahogyan Bekesi Andor kimutatja - meg Luthernel is jobban hangsulyozza az igehirdeto szolgalat isteni tekintelyet. Az evangelium hirdetoi Isten kovetei, akik az o"ket kuldo Szemelyt kepviselik a gytilekezetben. Ezert szavukat ugy kell fogadni, rnintha Isten maga az egbol rnegjelenne. Nekik nincsen sajat tekintelyuk. Isten azonban az egyedtil 6t illeto tiszteletet atruhazza rajuk, mivel Lelkenek erejet az altaluk hirdetett igehez kapcsolja. Kalvin szerint a Szentleleknek "ellenallni" (Csel 7,51; l Thess 5,19) egyszenfen annyit jelent, mint az egyhazi szolgalatot figyelembe nem venni, a Lelket "megoltani" pedig annyit, mint a hirdetett igetol magunkat elvonni". (Bekesi, De rninisterio. Kalvin tanitasa az ige szolgairol. RE 1963,173 kk). Kalvin az, akinel a legviIagosabban lathato a Szentlelek-Ige-Egyhaz organikus osszefuggese es gyakorlati jelentosege (Bekesi, RE 1961,267).

2.3. A gyakorlati teologia tortenete

. Andreas Hyperiustol Schleiermacherig

2.3.1. Andreas Hyperius ( 1551-1564)

Ez a marburgi professzor azert nevezetes a gyakorlati teo- 16gia torteneteben, mert 0 az elso, aki kiserletet tett egy gyakorlati teol6giai kompendium osszeallitasara, anelkul, hogy magat a "gyakorlati teol6gia" kifejezeset hasznalta volan. 1556-ban megjelent "De Theologo, seu de ratione studii The-

26

27

ologici" cirnti konyvenek negyedik reszeben olyan olvas6khoz fordul, akik exegetikai es dogmatikai studiumaikat tulajdonkeppen mar Iezartak s most a kulonbozo egyhazi tevekenysegekre (ad functionem ecclesiasticum) keszulnek elo. Nekik ajanlja hogy olvassanak olyan konyveket, amelyek tartalmazzak az egyhazi teendoket (ecclesiarum praxeis) es kikepeznek az egyhazi vezetotevekenysegre. Hyperius itt elsosorban egyhaztorteneti rmlvekre, zsinati szovegekre gondol es olyan konyvekre, amelyek - ugymond - "a puspoki, presbiteri es diak6nusi hivatalr61 sz6lnak, s amelyek a sakramentumok kiosztasaval, a kulonbozo rftusokkal es ceremoniakkal foglalkoznak. A "De Theologo" elso resze a teol6giai snidium vallaserkolcsi es tudomanyos elofelteteleit targyalja. A masodik resz az exegetikai teologiat, ideveve a homiletikat is, a harmadik resz a rendszeres teologiat adja eld, hozzaveve a katechetikat is. A negyedik resz kifejezetten az egyhazi praxissal kapcsoaltos tudomanyokat targyalja, egyhaztortenetet, egyhazjogot, kybernetikat, poimenikat, liturgikat. Ez az elrendezes joggal vet fel a mai olvas6ban kerdojeleket. "De azert - amint Ravasz Laszlo frja - megis 0 a gyakorlati teol6gia atyja, ki e tudomany onallo voltat kimutatta, s elveinek nagy jelentoseget tisztan fogta fel" (i.m. 12).

2.3.2. Wilhelm Zepper ( 1550-1607)

Hyperius kovetelmenyeit egy gyakorlati teol6giai studiumra vonatkoz6an a herborni Wilhelm Zepper ervenyesitette .Politia ecclesiastica" dmll, 1559-ban megjelent konyveben. Megallapitja, hogy a gyulekezetek rossz allapotaert a lelkeszkepzointezetek a felelosek. Azert, mert, iigymond: "Itt a lelkeszi hivatas jeloltjeinek csak a teol6gia egyfajta elmeletet nyiijtjak, de kozben a praxis es az egyhazvezetes kerdesei me-

28

lyen el vannak temetve. Amig a jogi es orvosi fakultas igen alapos gyakorlati kepzest nytijt a hallgat6inak, addig a teol6- giai fakultas mindenfele elmeletek fuggvenye" Zepper ezutan felsorolja az egyhazi praxis kovetelmenyeit, Felsorolasat ezekkel a szavakkal zarja: "Minderrol es meg hatszaz mas kerdesrol, ugyrol, elofordulo esetrol a teologiai iskolakban a legmelyebb hallgatas uralkodik."

2.3.3. Gisbert Voetius (1589-1676)

1659-ben jelent meg "De theologia practica" cirmf irata.

A gyakorlati teo16gia ettol az idoponttol lett szaktudomanyunk neve. Voetiuse az erdem tudomanyszakunk megfelelo elnevezesenek megalkotasaban, Achelis szerint ugyan ez az elnevezes alig ad tobbet, mint tudomanyszakunk semajat, Ku- . lonben mar masfelszaz evvel Schleiermacher elott megfelelt volna a gyakorlatiteol6gia azoknak a kovetelrnenyeknek, melyeknek Schleiermacher 6ta kell megfeleljen. Voetius a gyakorlati teologiaban negy tudomanyt von ossze: 1. a teol6gia moralist, vagy casuisticat, 2. a teol6gia asceticat, 3. a teol6gia concionatoriat (ekesszolastant) es 4. a politico ecclesiasticat. Az else tudomany a lelkigondozas, a tanacsolas, az etikai kerdeseit targyalja, A masodik a kegyesseg gyakorlasaval, a harmadik az istentisztelti predikacio kerdeseivel, a negyedik pedig az egyhazalkotmany es az egyhazi szemelyekkel kapcso.latos problemakkal foglalkozik. Voetius az egyhazat mint kozosseget fogja fcl, Leirja jogi fcrmajat.eletrendjet, kommunikacioinak m6djait. Erdemes megjegyezntink, hogy a lelkeszi szolgalatrol sz616 tanitasat a gyiilekezetrol sz616 tanftas kifejtesevel kezdi, Velemenye szerint a gyakorlati teol6gia feladatai koze tartozik a doctorok tanitasara val6 megbfzasa es diakok kepzese is.

29

2.2.4. Friedrich Scheiermacher (1768-1834)

2.2.4.1. Elete

Schleiermacher Frigyes reforrnatus tabori lelkesz gyermekekent szuletett Borosz16ban 1768-ban. AIs6bb iskolait a herrnhuti testvereknel vegezte. Teologiat Halleban tanult. Kant kriticizmusanak hatasa ala kerlilt. Tanulmanyai elvegzese utan Berlinben kezdte az egyhazi szolgalatot, mint korhazi lelkesz, Majd a berlini Szentharomsag templom lelkesze es a berlini teo16giai fakultas tanara lett. Hihetetlen meretfi gyakorlati lelkeszi tevekenysege mellott a korabeli nemet szellemi elet egyik legnagyobb h~tasu egyenisege, Elctrmlve harmine kotetnyi konyvben maradt reank, melynek egyharmada teol6giai tudomany, egyharmada predikacios irodalom, es egyharmada filoz6fia. A vallasrol tartott hires beszedeivel (Reden tiber die Religion) kora felvilagosult, cinikus es folenyes intelligenciajat az egyhaznak visszahoditotta. Predikaci6ira t6dult a hallgatosag. Pedig termetenel fogva kisnovesu ember volt, aki alig latszoti ki a szoszekbol. Mint a szemelye korul kepzodott legendakor tartja, egyetlen gesztikulalo mozdulatot semhasznalt, hangjat is nagyon ritkan emelte fel, Eloadasa inkabb pedans, professzoros, sot sokszor egyenesen monoton volt. Mondanival6ja volt az, ami hihetetlen hat6rerovel ragadta meg a lelkeket. U gyancsak a vele kapcsolatos legendak mondjak, hogy allitolag meg unnepelt berlini professzor koraban is fgy Irta ala a never: "Friedrich Schleiermacher, Student der Theologie".

2.2.4.2. Jelentdsege a teologiatortenetben

Meltatoi altalaban mi nd ugy beszelnek r6la, mint akinek fellepese es munkassaga fordulatot jelent a keresztyen teologia torteneteben. Munkassaga nyoman a teologiabol hittudo-

30

many lett. Olyan tudomany tehat, mely immar konkret emberi jelenseggel, az ember hitenek kerdeseivel foglalkozik. Schleiermacher mint teol6gus nem azt a kerdest igyekezett megvalaszolni, kicsoda az Isten es mit tudunk R61a, hanem azt, kicsoda a vallasos ember? Szerinte e vallas nem tudas (istenismeret), sem nem cselekves (engedelmesseg), hanem erzelems Espedig "az Istentol val6 fugges abszohit erzete". Schleiermac her 6ta lett a vallas a teo16gia targya,

2.2.4.3. Gyakorlati teologiai jelentdsege

Sc1eiermacher korszakalkot6 jelentosege a gyakorlati teo16- gia torteneteben az, hogy 0 volt az, aki betagolta a gyakorlati teologiat a teo16giai tudomanyok rendszerebe, s ezzel a gyakorlati teologiat a sz6 tudomanyos ertelmeben vett teo16giai diszciplinava tette. Schleiermacher a teologiat harem reszre osztotta: filozofiai, hist6riai es gyakorlati teologiara, A teol6- giai tudomanyokat szfvesen hasonlitotta olyan fahoz, melynek gyokerezete n filozofiai teo16gia, teste (torzse) a historiai, es koronaja a gyakorlati teo16gia. Mivelhogy iigymond:

"A gyakorlati teol6gia a tobbi teo16giai ag ismeretet elofeltetelezi es a kozvetlen (egyhazi, ertsd: gyulekezeti) gyakorlatara keszit elo" (Die praktische Theologie 26. lap). Schleiermacher ket alapveto muveben rakta Ie a tudomanyos erteku gyakorlati teol6gia alapjait. Az egyik a meg eleteben megjelent konyve, a .Kurre Darstellung des theologischen Studiums, 1811. "Masik muvet halala utan adta ki J. Frerichs nevtf tanitvanya egyetemi eloadasai es a feltalalt keziratok alapjan az alabbi cimen: "Die praktische Theologie nach den Grundsetzen der evangelischen Kirche, 1850". Ezekben a muveiben Schleierrnacher a gyakorlati teologiat iigy tekinti, mint az egyhazkormanyzas rmfszabalyairol sz6l6 tudomanyt, "A gyakorlati teo16gia - irja - szukebb ertelemben az egyhazkormanyzas elmelete, ezentul az egyhazi szolgalat elmelete"

31

(Kurze Darst, 275.). Hangsulyozza, hogy ugymond: ,;Nem kell a gyakorlati teol6gia erdeklodesi koret a lelkeszi ismeretek korere korlatozni, minden a gyakorlati teologiaban tartozik, ami cselekves az egyhazban, olyan tehat, amitszabalyozni kell"· (Die Prakt. Theol. 21. lap). Schleiermachert mar kortarsai is, ut6dai is sokszor es sokfelekeppen biraltak, kritizaltak, sok vonatkozasban jogosan, kulonosen is ami teologiaja

I antropocentrikus beallftottsagat illet. Ennek ellenere igazat kell adnunk Ravasz Laszlo summas ertekelesenek. "Sch1eiermacher renkdivuli hatasat es erdemet tudomanyunk fejlesztese korul mindennel jobban mutatja az a teny, hogy az 6 muve elott meg alig masfel evtizeddel Planck a gyakorlati teologiat surrogatumnak tartotta olyan vastagabb koponyaju papjeloltek szamara, akik az elrneleti teologiat egyaltalan nem kepesek esszel felerni" (i.m. 14.). Ravasz Laszlo meg nagyobb elismeressel meltatja Schleiermachert a homileitkajaban, A XIX. szazad legnemesebb profetai egyenisegenek mondja, akit meltan neveztek az igehirdetok a modern protestans igehirdetok atyjanak, Krauss velemenyehez csatlakozva Ravasz Laszlo Schleiermacherben latja az igazi reformatus igehirdeto tipusat (vo: A gytilekezeti igehirdetes elmelete, 141-153). Schleiermacher egyik modern meltatoja, Otto Haendler ugy latja, hogy a sok kerdojel ellenere is maradand6 jelentosege van a gyakorlati teol6gia torteneteben es Haendler szerint "meg min dig nines kellokeppen kiertekelve" (Grundr. der Prakt. Theol. 1957. 8).

32

2.4. Carl Immanuel Nitzschtdl Friedrich Niebergallig (A gyakorlati teologia viragkora)

2.4.1. Carl Immanuel Nitsscb (1787-1868)

Harem kotetes Gyakorlati Theologiajarol (Praktische Theologie, Bonn 1847) Ravasz Laszlo azt frja, hogy ez a rmf talan a gyakorlati teol6gia torteneteben a legnagyobb alkotas (i.m. 15). Nitzsch az elso' aki a gyakorlati teol6gia tortenetet is feldolgozza. Erre a feldolgozasra gyakran hivatkozik, bel61e tobbszor is idez Leonhardt Fendt (Grundriss der praktischen Theolgie, 10 kk lapokon). Haendler .arra hivja fel a figyelmunket, hogy a 16. szazad tin, .Egyhazirendek'' gyakorlati teol6giai jelentoseget is Nitzsch ismeri tel elsonek: .Hallatlan szorgalommal megalkotott rmfve most is Ienyilgoz melysegevel es erejevel" frja Haendler (Grundr. 9. lap). S hogy ismet Ravasz Laszlot idezzuk: .nem tudjuk mi imponal jobban nala, oriasi ismerete vagy metszoen eles renszerezo kepessege, dodonai hornrilyossagat nem is emlftve" (i.m. 15). Val6ban, de azert e homalyossag ellenere is megallapithatjuk a kovetkezoket. Bar sok vonatkozasban Schleiermacher kovetoje, de azert a Ieglenyegesebb kerdesekben iij utat jar. Kulonosen is az egyhazszemlelet kerdeseben. Schleiermacher gyakorlati teologiajaban az egyhaz az egyhazvezetes targya, objektuma. Nitzschnel azonban szubjektuma, alanya. Az egyhaz Nitzsch teologiajaban Isten orszagaban szocialis sfkban torteno megvalosulasa. A keresztyenseg Isten orszaganak egyhazi gyakorlasa. Ennek a gyakorlasnak vagy megelesnek .weder der einzelne Christ als solcher, noch der Kleriker, sondern eben die Kirche" (3.). Haendler Itelete szerint ez azert olyan jelentos felismeres, mert itt arrol van sz6, hogy az egyes keresztyen ember teljesen bele van agyazva az egyhazba, altala taplalta-

33

tik. Az egyhaz organizmusaval all es el kolcsonhatasban az egyes keresztyen ember is, meg a lelkipasztor is. Tehat Nitzsch hivja fel a figyelmet eloszor arra a nagyjelentosegtl tenyre, ami a mai gyakorlati teo16gia szinte mar kozhely szamba meno alaptetele, hogy a: egyhd; elo organizmus. Az egyhaz szolgalatarol es az erte vegzett szolgalatokrol csak ebben az ismeretben Iehet erdernben beszelni, A gyakorlati teologia nem lehet tehat agendak vagy normak osszessege, mert ezeket is az egyhaz elete termeli, mint kagy16 a hejat. Az a "valami" ami ezeket produkalja az a gyakorlati teo16gia targya (8. es 9. -ok). A gyakorlati teo16gia mint az Isten orszaganak megvalosulasarol sz6l6 tudomany, ket reszre oszlik, az egyhazi elet tanara es az egyhazi teend61c tanara. Az e16bbi targyalja az egyhazi elet eszrnenyi (idealis) vagy oskepet, konfrontalva azt az empirikus egyhazi valosaggal, Az ut6bbi az egyhazi beszed, a hitoktatas, az unnepek, a lelkigondozas es belmissziora vonatkoz6 tudniva16kat egyreszt, masreszt az egyhaz tin. rendezo tevekenysegeit, az cgyhazalkotmany es a gyiilekezeti rend kerdeseit targyalja, Az egyhaz alaptevekenysege az onfenntartas, vagyis a Krisztusban va16 elet, tehat a hit, amelynek eredmenye az epules. Reformatus szempontb6l nem tudjuk elegge hangstilyozni annak a felismeresnek a fontossagat, hogy az egyhazi tevekenysegek alanya maga az egyhaz, mint congregatio sanctorum. De talan meg ennel is nagyobb jelentosegu az a gondolata, hogy az egyhaz tevekenysegeit nem emberi, valamifele szocialis tarsulas tevekenysegenek, hanem Isten orszaga eletfunkcioinak tekinti. A gyakorlati teo16gia igy vegsosoron Isten orszaga egyhazi megnyilvanulasainak a tudomanya, Kritikusainak a velemenye az, barmilyen termekeny is - es tegyiik hozza - inspirativ is Nitzsch koncepci6ja, megiscsak olyan .Jceretgondolatot" (Makkai S.) adott a gyakorlati teologianak, mel yen belul igen eltero tartalmi vonasok jelentkezhetnek.

34

2.4.2. Alexander Schweizer (1808-1888)

Walter Birnbaum velernenye szerint a legonallobb Schleiermacher-tanitvany. 1808 tavaszan sziiletett Svajcban. Azon a ku-lonos tavaszon, amikor Isten kegyelme Lohet, Wichernt es Louis Harmsot is adta a vilagnak, Alexander Schweizer Zurichben volt a gyakorlati teo16gia tanara, Mindossze harem rmlve maradt reank. Az elso a szekfoglalo beszede a zurichi teologian .Begriff und Einleitung der praktischen Theologie", Leipzig ~836. A masodik a lelkigondozas elmeletenek egy kisebb vazlata n Uber die wissenschaftliche Construktionweise der Pastoraltheologie oder Theorie der Seelsorge, 1838. A harmadik pedig homiletikaja .Homiletik der evangelishc-protestantischen Kirche, Leipzig 1848. Schweizer a gyakorlati teologiat ket foreszre osztja. Az else az egyhazkormanyzas, a masik az egyhazi szolgalat kerdeseit targyalja, sajnos az egyhazkormanyzasrol sz6l6 resz kidolgozasaval ad6sunk maradt. Nem igy azonban a masodik resszel, Az egyhazi szolgalat nevu foreszben .Jcultusz" cfrn alatt adja elo a Iiturgikat es homiletikat, "pasztoraci6" cimen a.lelkeszi hivatali (adminisztrativ) teendoit es a szemelyes lelkigondozas tanat s vegul .Jialieutika'' (halaszattan) cim alatt a katechetikat es a missziologiat, Ez a rendszerezes a Nitzsch rendszerevel osszehasonlftva atlatszobb, logikusabb. Ugyanakkor felfogasa klerikusabb is mint elodeie, mert az 0 felfogasaban nem a gyiilekezet, hanem a lelkesz a gyiilekezeti szolgala-

-tok aktiv hordoz6ja. Az 0 gyakorlati teologiajanak kozponti kerdese a lelkesz hivatalos tenykedese, mivel, szerinte a lelkesz a gyiilekezeti elet "szive" es reprezentansa, Legnagyobb alkotasa a.homiletikaja, mely Walter Birnbaum ertekelese szerint Schleiermacher 6ta a legertekesebb rmi volt sokaig es meg rna is erdemes elolvasni (vo. W. Birnbaum, Theol. Wandlungen von Schleiermacher bis Karl Barth, Katzman 1963, 50).

35

2.4.3. Philipp Konrad Marheineke (1780-1846)

Erdekessege mindjart az, hogy Berlinben nem a gyakorlati teol6gia, hanem a dogmatika tanara volt. Ilyen minosegben foglalkozott szaktargyunk kerdeseivel. Gyakorlati teol6giai koncepci6ja 1837-ben jelent meg a Zeitschrift fur spekulative Theologie 2. kiiteteben a 162-183 lapokon .Ubersichtliche Einleitung in die Praktische Theologie" cimmel (Modern formaban kozli G. Krause, Praktische Theologie, Darmastadt 1972, 39 kk lapokon). Marheineke Hegel-tanitvany, aki dogmatikus levenugy latja, hogy a vallas ugyanazt az igazsagot birtokolja, mint a filoz6fia. A dogrnak az "orok igazsag" hordoz6i, reprezentansai. Hegel trichotomiaja nyoman osztja fel a gyakorlati teologiat "altalanos", "ktilon~s" es "egyes" reszreo Az "altalanos" reszben kivanja targyalni az eredeti keresztyen Ienyeget (mi a keresztyenseg lenyege), iigy ahogyan az az egyhazi elet legaltalanosabb tormajaban megjelenik. Itt a legelemibb kerdesekkel, a tudomany principiumaival van dolgunk, frja az Einleitungban (39.). A masodik reszben a keresztyen egyhaz, konstitutivumairol van sz6, iigy, ahogyan az az evangelikus (lutheranus) egyhazban realizalodik. A harmadik resz magukat a helyi gytilekezeteket veszi szemtigyre, hogyan elnek a valosagban a keresztyen es reformatori alapelvek szerint. Kulonosebb hatast ez a koncepci6 nem gyakorolt a gyakorlati teol6gia fejlodesere.

2.4.4. Richard Rote ( 1779-1867)

Enciklopediajaban (Theol. Encikl. 1880) alapos targyalasban reszesiti a gyakorlati teologiat, Koncepciojan erosen erezheto Schleiermacher hatasa, A gyakorlati teol6gia Rote szerint is az egyhazvezetes muszabalyainak (Kunstregeln) a tu-

36

domanya, Az egyhaz lelki kozosseg s az egyhazvezetes nem hivatalnokok feladata, hanem azoke az ernbereke, akikben az egesznek az eszrnenye eleven en el. Rote csak a gyakorlati teol6gia beosztasaban ter el Schleiermachertol. Megtartja ugyan az "egyhazkormanyzas" (Kirchenregiment" es az .egyhazi szolgalat" (Kirchendienst) alapsemat, de ezt a masodik reszt tovabbosztja azok szerint az intezmenyek szerint, amelyekben az egyhaz "a maga eletfunkcioinak megvalosttasat regtol fogva gyakorolja". Igy az else nagy reszt, az egyhazkormanyzasrol sz616 fejezetet ket reszre osztja, az egyhazjogra; ami az egyhazvezetes kulso, es a polemikara, ami az egyhazvezetes belso problemait targyalja, A masodik resz "A gyulekezetvezetes tudomanya" cfrn alatt a liturgikat, a homiletikat, a katechatikat es a poimenikat adja elo.

2.4.5. Christian Palmer (1811-1875)

Eroteljesen hangsiilyozza az etika es a gyakorlati teol6gia kapcsolatat (vo. Zur praktischen Theologie. in: Jahrbticher fur Deuts~he !heologie 1856, 317-361.) Mindket tudomany gyakorlati, mivelhogy "a szabad emberi cselekvessel" van dolga. A kulonbseg a ket tudomany kozott az, hogy az etika az egyes keresztyen ember eletet targyalja, mivel az egyes ember az, ~k~ben a Krisztus Lelke "Szemellye" lesz. A gyakorlati t~olo~Ia ez~el szemben az egyhazat a maga egeszeben veszi ~lzsgalat ala. Arra az ellenvetesre, hogy az etikanak a szociah.s, ~rob~e~akat is targyalni kell, Palmer azt feleli, hogy a szocialis kerdesekben va16 allasfoglalas mindig az egyen dolga. A neveles kerdese is tulajdonkeppen azetikaba kellene tartozzek, minthogy azonban iskolakba van szervezve, ezert a ped,ag6gikaba tartozik. Az etika az erkolcsi elet tudomanya tehat, a gyakorlati teol6gia pedig az egyhazi elet tudomanya.

37

Palmer nevet a gyakorlati teo16gia torteneteben megsem ez a rendszerelmelete teszi nevezetesse, hanem pasztoralis teologiaja. A nagy 6kori pasztoralis teologiakra (a Nazianzi GergeIyere, Chrysostomusera, Nagy Gergelyere) emlekezteto komolysaggal, de mar tudomanyos rendszeresseggel veszi sorba a kovetkezo kerdesek targyalasat: I. A lelkeszi hivatal lenyege az evangelikus egyhazban, II. A lelkeszi hivatashoz szukseges szemelyi tulajdonsagok, III. Maga a pasztori tevekenyseg. LenyugozO' az az alapossag, mellyel a lelkeszi szolgalat szinte minden reszletkerdesre kiterjed a figyelme (ifjusag, hazassag, szegenygondozas, kisertesben levok, lelki betegek, prozelitak es itt nem tudjuk mar mind felsorolni, hogy szerinte ki mindenkinek a gondozasa tartozik bele a lelkeszi gondozas korebe). (vo. Evangelische Pastoraltheologie, Stuttgart 18601)

2.4.6. Theodosius Harnack (1817-1889)

Elso gyakorlati teo16giai rmfve 1847-ben jelent meg Dorpatban ezzel a cfmmel: .Disputatio de Theologia practica recte definianda et adornanda. Eroteljesen fordul szembe Schleiermacherrel, Mint lutheranus konfesszionalista az egyhazat instituci6nak latja, s kozpontjanak a .Jiivatalt" (Amt) tekinti. Tulajdonkeppeni gyakorlati teologiaja csak harmine evvel kesobb, 1877-ben jelent meg (Praktische Theologie, Erlangen), melyben mar sokkal szelfdebben beszel Schleiermacherr61, mint fiatalkori muveben. Harnack nem gyozte hangsulyozni, hogy a teo16gia szorosan hozza van kotve az egyhazhoz, A teo16gia igazan az egyhaz altal lesz teologiava, mivelhogy az egyhaznak okumenikus hivatasa van, a vilagmisszi6. Ezert a lelkeszi hivatal viselojet minden oldalr6l fel kell szerelni. A teo16gia az egyhaz "intellektualis" oldala, a hit "tudomanyos ontudata", A .tudomanyos" az 6 szamara

38

annyit jelent, mint "elrendezett", "citgon~olt". Szamara abszohit norma a Szentfras. Igy talalja meg a teo16gia a felosztasat is. Elso helyen all az egzegetikai teo16gia, ezt koveti a histo-

riai es szisztematikai, majd pedig az egyhaz jovojere nezO' teo16giai tudomany, a gyakorlati teo16gia. Szerinte a gyakorlati teo16gia az a tudomany, melynek targya az egyhaz ontevekenysege eszmenye megvalosftasanak celjabol, rmiltja alapjan jovendojere tekintettel, A gyakorlati teologia "az egyhaz cselekvesere" vonatkozik. Ezertradikalisan kulonbozik az etikarol, mivelhogy a gyakorlati teo16gia a Krisztust6l alapitott hivatalok tevekenysegevel foglalkozik, melynek alapelveit eppen ezert nem lehet az altalanos cselekevestanbol Ievezetni. Az egyhaz onmaga epfteset szorosabban veve ugy lehet megragadni, ha a gyakorlati teo16gia konstruktfv fO'resze eloszor iigy frja le az egyhazat, mint udvgyulekezetet, Ez tortenik a kultusz es a lelkigondozas Ieirasaban. Azutan iigy, mint udv-

intezmenyt, mely kifele tekint. Ez tortenik a missziologiaban es a katechetikaban. Vegtil mint foldileg szervezett egyesuletet. Ezzel foglalkozik az egyhazkormanyzasrol sz6l6 tudomany. Az egesz ele odakivankozik azonban mint alapvetes az ekkleziasztika. E koncepci6 ellen is lehet kifogasokat felhozni. Kulonosen a harmadik resz ellen. Hogyan allithato egy

sorba az udvgyulekezet es udvintezmeny fogalmaval az egyhaz, mint .foldileg szervezett egyestilet" ? Kulonosen mi, reformatusok tamaszthatunk siilyos kifogasokat a Harnack koncepciojaban eroteljesen ervenyeslulo lutheranus .Amttheologie" ellen. E kifogasok helyett vegytik eszre azonban Harnack erenyeit Azt a melyseget es alapossagot, ami vel e16bbre vitte a.gyakorlati teo16gia fogalmanak tisztazasat, Haendler szerint

. Harnack egyik legnagyobb erdeme az, hogy sokkal konnyeb.ben olvashat6 (meg sztiletett nemetek szamara is), mint pl. Nitzsch. S hogy sokkal kozelebb van hozzank mai gyakorlati teo16gusokhoz, nemcsak idoileg, hanem strukniralisan is.

39

2.4.7. Gerhard Zezschwit: ( 1825-1886)

Formfve "System der Praktischen Theologie" cfmen jelent meg Lipcseben 1876-ban. A gyakorlati teol6gia szerinte az egyhaznak a vilagban tortend onmegvalositasarol sz616 tudomany. Kozponti kerdese, mi az egyhaz lenyege. A gyakorlati teol6gia azt a kerdest vizsgalja, hogyan tudna el6bbre vinni az egyhaz ugyet a vilagban, A gyakorlati teol6gia els6 resze az egyhaz lenyegerol, a masodik resz az egyhaz termeszeterol kell hogy targyaljon. E masodik reszbe ilyen targyak tartoznak, mint a katechetika, liturgika, poimenika, kybernetika. Zezschwitz rendszerenek sajatossaga, hogy ez az els6 olyan gyakorlati teol6giai rendszer, melyben nincsen helye a homiletikdnak ! (Horribile dictu!! !). A gyakorlati teol6gia az egyhaz ama onrnegvalositasanak a tudomanya, mely onmegvalositas vegso celja Isten orszaganak megjelenese a vilagban. Kritikusai (pl. Kleinert) szerint e koncepci6 legf6bb hibaja az, hogy az egyhaz tevekenysegeit s Igy a gyakorlati teol6gia fogalmat nem az idealis egyhazbol, hanem az idealis egyhaz egyfajta, sajatos .megjelenesebol'' vezeti Ie,

2.4.8. 1. 1. van Oostersee (1817-1882)

Holland teol6gus. Gyakorlati teologiaja nemet nyelven autorizalt forditasban jelent meg 1878-ban .Prakiische Theologie. Aut. deutsche Ausgabe von Mathia und Petry, Heilborn 1878, illetve Berlin 1878/19. Konyve a kritikusai szerint inkabb epit6 olvasmany, mint elvi fejtegetes. Velemenye szerint ugyanis a gyakorlati teologianak .fudomanyos predikacionak" kell lenni. A gyakorlati teol6gia azokrol a tevekenysegekrol beszel, amelyeket az Isten orszagaert a keresztyen gyulekezet lelkeszei es tanft6i vegeznek, A gyakorlati teol6gia

40

vegeredmenyben pedag6giai jellegtf tudomany, mert tulajdon. celja az, hogy derek lelkipasztorokat neveljen. Dehat

'ez, mondja a kritika, olyan, mintha valaki azt hangoztatna, hogy a biol6gia felatata az, hogy derek orvosokat neveljen (Ravasz !) Oostersee gyakorlati teologiaja a kovetkezo szakagakra oszlik: homiletika, liturgika, katechetika, poimenika. Legfobb erenye nagy hist6riai jartassaga mellett a pozitiv,

"'langoI6 hit. Konyve valojaban egy nagylelekzetu igehirdetes,

2.4.9. Ernst Christian Achelis (1838-1912)

, Gyakoralti teologiajanak vegervenyes harmadik kiadasa !,,1911-ben jelent meg harem kotetben .Lehrbucli der Praktis'i,chen Theologie" cfrnmel. Hatalmas torteneti anyagot dolgoz , fel elbifvolo methodikaval. Arra igyekezett, hogy "egy altal a-

'nos ervenyes beosztasat" talalja meg a gyakorlati teologianak, ,: .t5spedig az egyhazfogalombol kiindulva. Igy talal harem predikatumra: a szentsegre, az egysegessegre es az egyetemessegre. Szerinte a gyakorlati teol6gia: .Lehre von der Selbstbetetigung der Kirche zu ihrer Selbsterbauung" (Az egyhaz . 6nmagat epft6 tevekenysegenek a tudornanya). Hat reszben 'l,djael6 mondanivalojat. Az els6 resz az egyhaz szentsegenek

,tenyeb61 ered6 tevekenysegekrol sz616 tanftas. "Az egyhaz f ,Szentsege abban all - Irja, hogy Krisztus onmagat ajandekoz,zaaz egyhaznak az igeben (sakramenturnban) es az 6 Lelke"ben". Ebb61 azonban nem a sakramentumokrol sz616 tanftas "k0vekezik, ahogyan gondolhatn6k, hanem a katechetika, a

~qmiletika es a poimenika. A harmadik resz az egyhaz egyse'~~ssegre cimen a kultusz megszilardult forrnait adja e16, l'rangsulyozva, hogy a templomepiteszetben es az egyhazi evben megnyilvanulo egysegesseg tavolrol sem fejezi ki az egy-

r,IUaz egysegenek lenyeget, Ezert erzi szuksegesnek, hogy a ne-

41

gyedik reszben kulon sz6ljon a szentseg es egysegesseg tevekenysegerol a nyilvanos gyulekezeti istentiszteletben. Az 010- dik resz az tin. szabad egyestiletek tevekenyseget targyalja (Belmisszi6, Gustav Adolf Egylet, Evangelischer Bund) tovabba az egyhaz pogany es zsidomissziojat, A hatodik resz foglalkozik az egyhazkormanyzas kerdeseivel. Ertekeleseul idezzuk ismet Ravasz Laszo summat Iteletet: .nem atalljuk kimondani, hogy Achelis rmlvet e nemben a Iegkivalobb alkotasnak tartjuk, confessionalizmusat elfeledteti velunk oriasi adatgazdagsaga, tiszta, attetszd rendszere, szigonian tudomanyos eljarasa, egyebkent elegge szabad, s megis komoly gondolkodasa, mindenekfelett pedig eltetd evangeliumi ereje". (i.m. 30).

2. 4. 10. Krauss - Bassermann - Drews

Alfred Krauss (1836-1892) gyakorlati teo16giai tankonyve a .Lehrbucli der Praktischem Theologie" 1890 es 1893 arr6l nevezetes, hogy Achelis tankonyvevel egy napon ugyanannal a kiadonal (Holtzmann) jelent meg. Amig azonban Achelis rmlve "e nemben a Iegkivalobb", addig Krauss rmfvea biraloi szerint (pI. W. Birnbaum) szelid es tomor munka, mely nem akar rendszert alkotni, hanem egyszenfen csak rendbe szedett ismereteket es tapasztalatokat kozol. A mi .szempontunkbol megis azert jelentos mil, mert a sok kofesszionalista luthreanus konyv kozott vegre az elsa svajci reformdtus gyakorlati teo16gia. Krauss a svajci Strassbourgban volt a dogmatika es a gyakorlati teo16gia tanara. A sok luther-idezet es Lutherre hivatkozas utan nala szohozjut a Kalvin Istituti6ja is. Felosztasa a kovetkezo: 1. a gyakorlati teo16gia tortenete, 2. az egyhaz, 3. az egyhazi szolgalat, 4. az egyhazi szolgalat elmelete. Ezutan jonnek a szaktargyak ilyen sorrendben: liturgika, homiletika, katechetika es Pasthoraltheorie.

42

Heinrich Basserman (1849-1909) heidelbergi professzort ket Irasa, illetve beszede miatt kell megemlitenunk a gyakorlati teo16gia torteneteben a Niebergall fele vezetd uton, Elsa frasa az a tanulmanya, rrielyet az 1879-ben inditott gyakorlati teo16giai foly6iratban, a Zeitschrift fur Praktische Theologieben Irt, mindjart az elsa szamban a gyakorlati teo16gia jelenbeli fontossagarol, ezzel a cfmmel: "Die Bedetung der Praktisch en Theologie in der Gegenwart". A masik, a prorektori beszede, melyet a gyakorlati teologiarol, mint onallo tudomanyos diszciplinarol tartott. Osszegytijtott eloadasainak kotete halala eveben, 1909-beIi. jelent meg Lipcseben .Beitriige zur Praktischen Theologie" cfmmel. Gyakorlati teo16giai alapelvei azonban igazan idezett cikkeben es a prorektori beszedeben turkozodnek. Szerinte a gyakorlati teo16gia targya a jelenben Iukteto egyhazi eletnek az egesze. Ramutat, mennyire nem Iehet mellozni a politikai, a kereskedelmi es szocialis viszonyokat, s hogy a neplelek megismerese erdekeben milyen nagy szukseg van a pszichologiara es a nepismeretre.

Paul Drews (1858-1912) hallei gyakorlati teo16gus. Nyolcvan oldalas tanulmanya a gyakorlati teologiarol ("Das Problemder Praktischen Theologie") 1890 es 1914 kozott a leghosszabb gyakorlati teo16giai publikacio es ugyanakkor a legIelttlnobb is. Drews itt nyiltan hadat uzen az tin. rendszeralkoto gyakorlati teologiaknak: .nem a tudomany, hanem agyakorlat, . a technika korunk jelszavai. Arnerikanizalodni fogunk" figyelmeztet. Ebben a szituacioban nem egyhazi elmeletekre van szukseg, hanem konkret egyhazismeretre (Kirchenkundera). Drews ennek a tudomanynak az uttoraje a protestans gyakorlati teologiaban. A Kirchenkunde elagazik ket tovabbi modern tudomanyagra, a vallasos pszichologiara (mel yet Drews egeszen a gyakorlati teologiahoz sorol), tovabba az egyes tudomanyszakok tortenetenek ismeretere. 6 maga tobb kotetben adott ki tanulrnanyokat az istentisztelet torte-

43

neterol ("Studien zur Geschichte des Gottesdienstes"). Az empirikus allamegyhaz istenitesetol nem gy5zte 6vni kortarsait, Ez szerinte a katholicizmusba val6 visszasullyedest jelentene,

2.5. Niebergallt61 Haendlerig

2.5.1. Friedrich Niebergall (1866-1932)

Az el6bb heidelbergi, majd marburgi professzor never eloszor homiletikaja, a " Wie predigen wir dem modemen Menschen? Tubingen 1902 (1. kiad.) tette hiresse a gyakorlati teologiai, azonbeltil a homiletikai szakirodalomban. Ezt a rmfvet meg tobb tovabbi kovette, nevezetesebbek: .Praktische Auslegung des Neuen Testaments" 1909; .Praktische Auslegung des Alten Testaments" 1912; .Der evanglische Geistliche" Berlin 1920. Gyakorlati teologiajat 1918/19-ben adta ki Ttibingenben ezen a cfmen: .Praktische Theologie. Lehre von der kirchliche Gemeindeerziehung auf religionswissenschaftlichen Grundlage I-I!". Niebergallnal a vallastudomanyi tajekozodas lep a konfesszionalis teol6gia helyere Nem akar mast, csak egyszenfen .Jeirni" a vallast. A historizmus es a skolaszticizmus ideje mar vegleg Iejart, Elerkezett az ido, vallja, amikor a gyakorlati teologiat "pszichoI6giailag" kell kiepiteni. Ezert ot nem is' annyira az egyhaz mint olyan, de nem is a lelkeszi hivatal erdekli elsorenden, hanem maga az empirikus gytilekezet. A gytilekezetet - vallja ~ iigy kell nevelni, mint egy novekedesben leva embert. Erre a programra utal mar Gyakorlati Teologiajanak az alcfme is. Niebergall szamara a gyakorlati teologia pedag6gia, espedig a szemelyiseg pedag6- giaja, Az ember a gytilekezetben vallaslelektani problema.

44

A gyakorlati teol6gia alapkerdese, hogyan lehet megkozeliteni a "modern" embert az evangeliummal? Ez a vallastudomanyi - antropol6giai - pszichol6giai szemlelet annyira jellemzo Niebergallra, hogy Makkai Sandor pl. ezt frja: .Gyakorlati teol6- giaja vallastudomanyi, de nem teol6giai mu, es a mi ertelme-

zesunk szerint nem igazi gyakorlati teol6gia" (Poemika 7.). ,Ravasz Laszlo szelfdebben fogalmaz, mint Makkai Sandor,

mondvan: "A gyakorlati teol6gia nevelestudomannya lett a kezeben" Mindez azonban nem valtoztat a tenyen, hogy amint ugyancsak Ravasz Laszlo frja: "Mielott jott volna, nagy nyugalom, gogos onelegultseg es boldog mindentudas uralkodott a gyakorlati teologiaban, Amde ekkor jott Niebergall, a j6zan esz, a termeszetesseg, a valasztovfzzel dolgoz6 kritika embere, a, kellemetlen kerdezoskodo, a fogadatlan prokator, egysz6val a reformator, aki egy kisse enfant terribel is es ravezetett, hogy mi az elettol elszakadtunk, s elzart szobainkban jatszadoztunk, mfg a valosag iiszo hegyei csendesen tartanak ismeretlen vizek borzalmai fele. Kiabranditott magunkbol, idolumainkbol, varazsszereinkbol Utegyengeto volt, kezdodo korszak beharangoz6ja. Latjuk tanitasanak sok .befejezetlenseget es fogy atekossagat: racionalizmusat, a hit vakrneresevel szemben val6 batortalansagat, kritikajanak felsobbseget alkot6 es rmfveszi kepessegeivel szemben, de azt mondjuk, hogy 5 volt a nagy fordulat leghasznosabb es legszuksegesebb embere, akivel szemben ket dologra vagyunk kotelezve, kovetni 5t es nilmenni rajta". (Legyenvilagossag III. 474). Ma mar latjuk, hogy ennek az 'elkotelezettsegnek maga Ravasz Laszlo hogyan adta fenylo peldajat, Homiletikajanak elvi resze meg teljesen Niebergall hatasat tukrozi, De amint azt a Magamr61 cfrnu oneletirasabol is, meg inkabb azonban a Gyakorlati bibliamagyarduu cfrmf (Karolyi ernlekkonyv 240. k.) cfrml dolgozatabol latjuk, volt batorsaga arra, hogy Barth igeteologiajanak hatasa

45

alatt nillepjen sajat niebergalli korszakan, s azt nyiltan, orszagvilag eldtt meg-is vallja.

2.5.2. Martin Schian (1869-1938)

A giesseni gyakorlati teo16gus, kesobb schlesiai szuperintendens, 1922-ben publikalta gyakorlati teologiajat "Grundriss der Praktischen Theologie". Toppelmann Kiad6. Giessen 1922. A gyakorlati teologia feladata az egyhazat a maga tevekenysegere tekintettel egyesiteni a keresztyenseg lenyegevel, s megmutatni az utat, mim6don tudja teljesfteni feladatait? Schian nagy hibaja az, hogy kiindu16pontja nem az Ige, de nem is az idealis egyhaz, vagy esetleg Isten orszaga, hanem a valosagos, a tapasztalati (empirikus) cgyhaz, Ugy latja, hogy az egyhazi szolgalatnak nelkulozhetetlen elofeltetelei a pszicho16giai, nepismereti es tortenelmi ismeretek. Rendszert nem alkot. Gyakorlati teo16giai anyagat het fOreszben rendezi el: 1. Rovid ekkleziologia (keresztyenek es egyhazak), 2. az egyhazi tevekenyseg organumai: az osegyhaz, a gytilekezet, a lelkesz, a szabad szervezetek, 3. istentiszteleti cselekmenyek: liturgika, kazualiak, predikacio, 4. istentiszteleten kivuli gyulekezetapolas: vallaserkolcsi apolas, lelkigondozas, szeretetszolgalat, 5. neveloi tevekenysegek: konfirmacioi oktatas, vallasoktatas, 6. az egyhaz hatarain tulero tevekenysegek: diaszpora, felekezeti munka, 7. a keresztyenseg hatarait tullepo tevekenyseg: a misszi6.

2.5.3. Emil Pfennigsdorf (1868-1952)

Az empirikus gyakorlati teologiabol az igeteologiaba va16 atmenet tipikus kepviseloje Emil Pfennigsdorf, Gyakorlati teologiara azert van szukseg, mert feszultseg van Isten orsza-

46

ga es a vilag, az evangelium es az, ernberiseg kozott, A bonni egyetem gyakorlati teo16gusa szerint a gyakorlati teologianak ebb61 a feszultsegbcl kell kiindulnia. A .valosag'', amit iijabban annyit emlegetnek, mondotta, nem a tisztan empirikus helyzetet jelenti, hanem a hitben tapasztalhat6 valosagot! A vallasos nepismeret es pszicho16gia csak segedtudomanyok, amelyek azt mutatjak meg, ami van, s nem azt, aminek

"lenni kellene. Pfenningsdorf szfvugye a misszi6. De az egyhazi tevekenysegek, Igy a misszi6 feladatainak norrnait nem .lehet az egyhazi elet ernpiriajabol levezetni. Ehhez mindig 9ssze kell hasonlitani az egyhazi elet valosagat es a hivo gyulekezetet. Pfenningsdorf a mondanivalojat a misszio16gia elo.adasaval kezdi. Ezutan beszel csak katechetikarol, liturgikar6l, homiletikarol es gyulekezetapolasrol, Fdrmlve .Praktis€,he Theologie. Ein Handbuch fur die Gegenwart" cfmmel

Guterslohban jelent meg 1929/30-ban.

2.5.4. Karl Barth (1886-1968)

A baseli egyetem vilaghfnf tanara tobbezer oldalra terjedo .... dogmatikajaval (Kirchliche Dogmatik) Irta bele never a ke<l.'esztyen anyaszentegyhaz ketezeresztendos tortenetebe. Elet-

muve - rna mar batran - Aquin6i Tamas es Kalvin Janos rmfvehez hasonHthat6. Minel inkabb tavolodunk t61e az id6ben, annal inkabb "notton no tiszta fenye". A "vi lag torpei" hiaba piSzkalgatjak kicsi ertelmuk gyenge botocskaival monumentltlisalkotasat. Miert kell, kerdezhetne valaki, Barthr6l a dogttiatikusr6l megernlekeznunk a gyakorlati teo16gia tortet);eteben? Ket okb61. Eloszor azert, mert Barth Karoly roppant

.~eretu dogmatikai eletmuve a legdirektebb gyakorlati teo16- ..giai impulzusokra vezetheto vissza. Masodszor azert, mert a ·bUSzadik szazad elso felenek gyakorlati teo16giai gondolkoda-

',:1'.',

47

sa az 0 hatasa alatt fejl6dQtt ki s csap6dott le olyan kituno gyakorlati teol6giai munkakban, mint amilyen pl. a magyar Imre Lajos Katechetikaja, Makkai Sandor Poimenikaja, vagy a svajci Thurneysen poimenikaja es homiletikaja, A barthi fordulat azert jelentos hatarkove az evangeliumi gyakorlati teol6gia tortenetenek is, mert Barth eletrmfve, egyhaztorteneti jelentosege nem kisebb esemeny, mint Isten igejenek ujra felfedezese ! A romantikaval, spekulativ teologiaval, vallastudomanyi "teoI6giaval" szemben Barth felismerte, hogy Krisztus egyhaza szamara egyetlen norma letezik, Isten igeje, s hogy az egyhaznak egyetlen feladata van, az igehirdetes, s hogy az egyhaznak egyetlen problemaja van, mi az amit a Biblia Istener6l adequatan, ervenyesen, hitelesen mondani tud a mai embernek? A dogmatika Barth felfogasa szerint nem merev hittetelgyujtemeny, az tin. orok kerdesekre vonatkoz6 spekulacio, hanem az igehirdetes quidjeert folytatott faradozas egyreszt, masreszt a jelenben folyo igehirdetes tartalmanak kritikai ellenorzese. Koztudott, hogy Barth egesz dogmatikaja az igehirdetessel es az igehirdetesert vfvott ktizdelemb6l nott ki. A dogmatika es a predikacio ugy viszonylanak egymashoz, mint a had tap es front. A csatat a fronton lehet elveszfteni vagy megnyerni. Az egyhaz sorsa a fronton az igehirdetesben d6l el. De a fronton csak iigy tortenik valami, ha a front mogott ott van a hadtap es a frontot szolgalja (Die Lehre vom Worte Gottes, 1927, 442). Barth Karoly egeszen rendkfvtili, tulajdonkeppen mind a mai napig igazan fel nem fedezett es kellokeppen nem meltanyolt nagy erdeme az, hogy tulajdonkeppen az egesz teologiat gyakorlati teologiava, az egyhazi szolgalat, az igehirdetes tudomanyava tette. Ezert nem is dolgozott ki a barthi iskola kulon, onallo gyakorlati teologiat.

48

2.5.5. Leonhard Fendt (1881-1957)

Az egykori dillingeni katolikus professzor 1918-ban lepett at <l:z evangelikus egyhazba, 1930-ban habilitaltak Berlinben, s. ott is lett professzor 1934-1945 kozott a gyakorlati teol6- giai tanszeken. Gyakorlati teologiaja elso' kiadasban 1938- ban jelent meg Ttibingenben "Grundriss der Praktischen Theologie" cimmel. Szerinte a gyakorlati teol6gia az a teol6- giai tudomanyag, mely az lIT-ban elofrt egyhazi praxist mutatja be, s alkalmazza a jelenlegi egyhazi helyzetre. Kiindulopontja tehat nem a valosagos egyhazi tevekenyseg, hanem az lIT tanftasa, Ezt nem akkor ertjuk meg, ha bibliai helyeket tesztink egymas melle, hanem jigy.vha felismerjtik Jezus Krisztusaltal az Atya akaratat ugy, ahogyan az az lIT-ban megtalalhato. A pszichol6gia, pedag6gia, tortenelem es biologia nem tartoznak bele a gyakorlati teologiaba, hanem csak annak segedtudomanyai. Ennek a megallapftasnak megfele·loen Fendt pl. csak fuggelekben hozza a predikacio tortenetenek vazlatat a homiletika utan, A gyakorlati teologiat negy foreszben adta elorL alapvetes (a gyakorlati teol6gia

. ertelme, a gyakorlati teol6gia helye a teol6giai tudomanyok egeszeben, az egyhazi praxis ertelme az lIT-ban, a gyakorlati teol6gia tortenete, a gyakorlati teol6gia felosztasa. Fuggelck:

A'katolikus pasztoralis teologia). II. Az trr: egyhazi praxis mint ige es sakramentum szolgalata nalunk rna (Az aktuozus Alanytekkleziologia), a hivatal az egyhazban (pasztoralis teol6gia), az egyhazi hivatal mint predikatori hivatal (homiletika), az egyhazi hivatal mint kultuszi tevekenyseg (liturgika). III. A neveles ami korulmenyeinkre atultetett lIT-iegyhazi; praxis teruleten: Az egyhazi neveles (egyhazi pedag6- . gia) , az egyhazi tanitas a katechumenatusban es a gyuleke- . Zetben (katechetika), IV. A gytilekezet lelkigondoz6 es ap616

49

tevekenysege (poimenika, ktilmisszi6, egyhazjog), A lelkigondozas es az egyhazjog osszekapcsolasan erezhetok legjobban a katolikus reminiscenciak.

2.5.6. Alfred Dedo Muller (1890-1972)

1930 6ta volt a gyakorlati teo16gia tanara Lipcseben, Igen alapos, vilagos, konnyen olvashat6 gyakorlati teologiaja 1950-ben jelent meg" Grundriss der Praktischen Theologie" cirnmel Guterslohban. Tekintelyet mutatja, hogy ket .Bevezetes a teologidba" ctmu gyujtemenycs kotetben 6 Irta a gyakorlati teologiat bemutat6 cikket. Igy eloszor a Heinrich Frick altal szerkesztett .Bevezetes" -ben, melynek masodik kiadasa 1948-ban jelent meg. Tovabba a Martin Doerne altal 1952- ben Guterslohban megjelent .Bevezetes'' -ben. Tiszteloi es tanitvanyai hetvenedik szuletesnapja alkalmabol 1961-ben emlekkonyvet adtak ki "Reich Gottes und Wirklichkeit" cfmrnel. Szerinte a gyakorlati teol6gia Isten orszaganak az egyhazban es az egyhaz altal a vilagban val6 igazi megvalosulasarol sz6- 16 tanftas, Sohasem eleg az empirikus egyhazbol tajekozodni. A kritikai.magatartashoz szukseges feszultseget csak az Isten orszagara va16 kipillantas altal lehet megnyerni. A gyakorlati teologianak .Jcrisztologikusnak'' kell lenni. Ez Alfred Dedo Muller ertelmezese szerint azt jelenti, hogy "teo16giainak", .antropologiainak'' es .Jcozmologianak" kellienni. Tehat minden problemat pl. a kultuszkerdeset is az ember lenyegeig kell visszavezetni. A gyakorlati teologiaban minden emberi szellemi 6sfunkci6nak ela kell jonni, Ez a donto szempont a rendszer megalkotasaban. Az egyhaz feladata tulajdonkeppen az, hogy a vilagi tevekenysegek bibliai ertelmet hozza napvilagra, s allitson ezaltal dentes ele. Muller bfraloi jogosan jegyzik meg, hogy ha az egyhaz munkaterlileteit nemcsak antropolo-

50

gikusan szemlelte volna, tehat ugy mintha azok csak az ember es a tarsadalorn 6sfunkci6i lennenek, hanem az egyhaz sajatos eletfunkcioinak tekintete volna, akkor va16ban teo16gia lehe-

lett volna gyakorlati teo16giai koncepci6ja. .

2.5.7. Erich Hertzscli (1902 -)

Egeszen sajatos helyet foglal el a gyakorlati teo16gia ujabb torteneteben Erich Hertzsch jenai professzor. at kotetre tervezett muvenek "Die Wirklichkeit der Kirche" cimmel 1956- ban jelent meg az elsa kotete, liturgikaja, Hertzsch sem normakat kivan felallitani az egyhazi tevekenysegek szamara .

. Csupan a karaktero16gia es szocio16gia, a vallasos nepismeret es egyhazismeret alapjan az egyhazi elet lefrasat kivanja adni. Panaszolja, hogy Drews 1910-es programirata keyes visszhangra talalt, Ezert a ujra hangsiilyozza, a gyakorlati teo16gia legfontosabb feladata az, hogy a ternplombajarok szamat es szocio16giai osszetetelet, a rna ernberet a maga eletmegnyilvanulasaiban, vagyaival es felelmeivel probalja megismerni. A gyakorlati teo16gia legyen "az egyhaz anatorniaja", azaltal, hqgy lefrja az egyhaz hibait es tevedeseit, A gyakorlati teologia feladata Hertzsch szerint a jelen egyhazat megfigyelni a kttlonbozo aspektusok alatt s e megfigyeleseket az evangelium vilagossagaba helyezni. Az tin. gyakorlati teo16giai rendszerekre semmi szukseg. Semmifele gyakorlati jelentoseguk nincsen az egyhaz eleteben, Az anyag beosztasat az egyhaz ~letenek legfontosabb eletmegnyilvanulasai hatarozzak meg. Igy alakul ki az altala helyesnek tartott felosztas: 1. liturgika, mivel az egyhaz imadkozo es dicseretet mond6 egyhaz. 2. Predikacio, mivel az egyhaz feladata hirdetni az evangeliumot az egesz vilagnak. 3. Katechumenatus, mivel az egyhaz feladata nevelni es tanftani a gytilekezet megkereszetelt fiatal

51

tagjait. 4. Cura animarum (lelkigondozas), mertaz egyhaz feladata szolgalni a megfaradtaknak es megterhelteknek, 5. az egyhazi hivatal, mert az egyhaz vezeti, rendezi es kormanyozza onmagat. Bar kesobbi irasaiban Hertzsch bizonyos ertelemben probalja korrigalni alapnezetcit, megis iigy kell nyilvantartanunk 6t, mint a lefro (descriptiv) gyakorlati teo16gia ujabb kepviselojet.

2.5.8. Otto Haendler ( 1890-1981)

Problematortenetileg nezve egyes velekedesek szerint Otto Haendler egykori berlini gyakorlati teo16gus gyakorlati teo16- giai alapvetese, a "Grundriss der Praktischen Theologie" Toppelmann, Berlin 1957 evtizedek 6ta a legerdekesebb muve szaktudomanyunknak, Sajatossaga es erdekessege a melypszichologiaval atszott gyakorlati teologiai szemlelete, Ahhoz, hogy az egyhazat val6ban megismerjuk, szerinte, iigy kell az egyhazat szemlelnunk, mint el6 objektumot, melynek meg vannak a sajatos torvenyei, melyek szerint elete alakul. Ezeket egylitt nevezzuk az egyhaz "strukturajanak". A gyakorlati teol6gia - -mutat ra Haendler - lenyegeben nem mas, mint a .jelenlegi egyhaz struknirtcologiaja'' . Az egyhaz Isten Lelkenek munkalkodo alakja a foldon. Harem alapveto viszony hatarozza meg eletet es munkassagat: 1. Istenhez val6 viszonya. Azegyhaz organizmusa egyiittal Isten valosaganak organuma a vilagban, Ebben a vonatkozasban megragadni a jelenlegi egyhaz alapvonasait, ez a gyakorlati teol6gia specialis feladata a teol6giai tudomany nagy csaladjan belul. Kar, hogy a melypszichologiai szempontok relativizaljak a teol6- giai szemleletet. A gyakorlati teologiaban, kozelebbrol a homiletikaban 6 volt az elso, aki 1941-ben megjelenthomiletikajaban melypszichologiai alapokra fektette az igehirdetest.

52

Tiszteloi, akik 1983-ben emlekenek szenteltek a Handbuch der Seelsorge cirmf tobb kiadast is megert tobb mint hatszazoldalas gytljtemenyes kotetet, az eloszoban azt Irjak, hogy Haendler bar a gyakorlati teol6gia egesz teruletenek ertekes impulzusokat adott, jelentos hatasa megis igazan a poimenikaban erezheto es tapasztalhat6. Dokumentalja ezt a "TieJenpsychologie, Theologie und Seelsorge" cfrml Gottingenben

1971-ben megjelent kotete, melyben valtogatott cikkeit, tanulmanyait rendezte sajt6 ala ket tanitvanya, Joachim Scharfenberg es Klaus Winkler. Haendler erne valogatott tanulmanygyujtemenye iigy mutatja be szerzojet, mint a pszichoteol6gia, illetve a kesobb pasztoralpszichologia uttor6jet, el- 6futareit, iniciatorat, inspiratorat. Ebben van erdeme es kritikaja egyszerre.

53

3.

A GYAKORLATI TEOLOGIA MAl FOnu.NYAI

(1960 es 2000 kozott)

55

3.1. A cselekvestudomanyi iskola

Napjaink gyakorlati teol6gia iranyzatai (iskolai) kozott a Iegerdteljesebbnek mondhat6 az a gyakorlati teol6giai iranyzat, amelyik onmagat tudatosan, programszenfen cselekvestudomdnynak nevezi. Legjelentosebb kepviseloi az amerikai Seward Hiltner es eur6pai kovetoi, Hans Dieter Bastian, Rolf Zerfass, Henning Schroer es Karl Fritz Daiber. Ez az iranyzat Iegitimalni kivanja a cselekvestudomanyok es a gyakorlati teol6gia a valosagban mar regen meglevo egyuttmukodeset. Cselekvestudomanyok alatt azok az tin. humantudomanyok ertendok, mely tudomanyok targya hangstilyozottan az emberi cselekves, Ezek a tudomanyok a szociol6gia, a pszichologia, a pedag6gia, a politologia es ujabban a kommunikaciotudo many. A cselekvestudomanyok bevonulasa a gyakorlati teol6gia teruletere erzekeltetik azt a nemelyek altal .Jcopernikusinak" nevezett fordulatot, ami az ut6bbi evtizedek (1960 utan) gyakorlati teologiajaban vegbement, Az iranyzat exponenseinek szavaivel elve, az igemitologia es a teol6giai spekulaciok es hipotezisek helyet elfoglalta az empfriakutatas,

Az iranyzatnak a rni eur6pai kulturkorunkben legismertebb kepviseloje a bonni pedag6giai foiskola vallaspedagogus professzora, Hans Dieter Bastian. 6 mar 1965-ben figyelmezetette a tudornanyos kozvelemenyt arra, hogy a teol6giai irasmagyarazat (egzegezis) es a rendszeres teol6gia (dogmatika) igemegertese mellett Ietezik egy harmadik fajta igemegertes is, a nemegzegetak es nemdogmatikusok, hanem az egyhaztagok, a predikacio valosagos hallgat6inak az .igemegertese. Ahogyan az egzegeta a maga megbizatasat (mandatumat) a kerygmatikus tendenciajii textust61 nyeri, ugy a gyakorlati teol6gus a kerygma elfogadojatol, hangzik Bastian sajatos ervelese. Szerinte a gyakorlati teol6gus feladata kifejezetten az, hogy igenis forduljon el az axiomatikus Sz6t61 (ti, az Igetol) es for-

56

duljon oda az emberi szavakhoz, vallalva ezek hatoerejet, vagy hatastalansagaert a felelosseget, Azaz a gyakorlati teologia feladata az, hogy vesse ala az egyhazi beszedet is, de az egyhaz tobbi cselekvesformajat is az empirikus analfzisnek (vo.: "Vom Wort zu den Wortern ", EVTh 1968, 25-55). Ezert kell a gyakorlati teologianak kezet fognia azokkal a tudornanyokkal, amelyekben meg vannak a modszerek az ernpirikus horizontok felnyitasara, Hogy mit is kell ertenunk az .. empirikus horizontok felnyitasan", kiderul Basitan .Kommunikation" Stuttgart, 1972 cfrmf erdekes konyvebol, mely ezt a sokatsejteto alcimet viseli: "Ahogyan a keresztyen hit funkciondl". Az empirikus gyakorlati teologiat tehat nem az erdekli, mi a hit, hanem, hogyan funkcional a hit? A gyako-

,.taIti teologianak az egyhazi cselekvesrol es a hit eleterdl ki.,' alakftott velemenyet az empirikus megfigyelesszabja meg, :{i vagy ervenytelennek mutatja, vagy megerosfti. A gyakorlati ',;:, teol6gia nem lehet tehat valamifele "globalis te6ria", amire ',minden megfigyelt jelenseget vissza lehet vezetni. Inkabb ,;,;,iolyan ismereteket kozoljon a gyakorlati teol6gia, melyek az .,: azi tevekenyseg javitasara szolgalnak. A gyakorlati teo;,i16gia megflgyelesekkcl, kiserletekkel es kontrollokkal nyert ii' tapasztalatainak azonban csak relativ erteke van. Mivelhogy _

. ' Bastian ervelese - csak az, aki tudja, hogy a nagyva-

vallasossag mil yen gyenge kapcsolatban all az egyhazi .Vn...J.'-VL, csak az, aki Iingvisztikailag is ismeri a kazu-

predikaciok beszedsemajat, csak az, aki atlatja azt a mearnivel az egyhazi beszedkultura a kortarsak konf-

, feldolgozni probalja, csak az, aki pszichol6giailag er-

" , kortarsai faradtsagat atekintetben, hogy nyilatkozzanak a vallasos elkepzeleseirol es ertckerzetukrol, csak az a, rnilyen keveset tud". (Fabeln der Dogmatiker. Wie wird Praktische Theologie theoriefehig? EvKornm 1973, 207.).

Ennek az iranyzatnak reprezentatfv szocsove az 1966-ban

57

indult, masfel evtizedig havonta megjelent, majd quartalschiftte valtozott Theologia Practica cfrruf foly6irat. Elso szamaban Gerhard Krause hangoztatja a gyakorlati teo16gia es a cselekvestudomanyok kapcsolatanak fontossagat (a lapban talalhato tobbi ilyen utalas mellett). Harem esztendovel kesobb 1969-ben a Deutsches Pfarrerblatt hasabjain jelent meg Henning Schror figyelmet ebreszto cikke .Jnventur der Praktischen Theologie" (720-723. lapokon. Magyar jelentese:

"A gyakorlati teo16gia leltara"). Schror itt vilagosan leszogezi, hogy a modem cselekvestudornanyok ujraeszmelesre kenyszeritik a gyakorlati teologiat, A gyakorlati teo16gia rna arra kenyszerul, hogy onmagat a cselekvestudomanyok eredmenyeinek figyelembevetelevel tigy fejtse ki, mint az egyhaz atfogo kommunikacios elmeletet. A gyakorlati teologianak is modem cselekvestudomannya kell valnia. A gyakorlati teologianak mint cselekvestudomanynak az a feladata, hogy az egyhazi cselekves strukniratervet teo16giakritikailag es egyhazkritikailag kifejtse. Hogy pedig ezek a kovetelmenyek mennyire nem pusztaba kialott szavak, jol mutatja az 1974- ben rnegjelent reprezentativ .Praktische Theologie heute" cimtf gyujternenyes kotet. A konyvben a neves rornai katolikus gyakorlati teologus, RolfZerfass wurzburgi professzor mutatja be a gyakorlati teologiat ugy, mint cselekvestudomanyt (164. kk. lapokon). Bar az egesz konyv alapallasat tekintve okumenikus jellegu, mert az olyan neves katolikus szerzok, mint Alois Muller, vagy Norbert Greinacher mellett olyan protestans szerzok is dolgoztak a kotetben, mint Gert Otto, Henning Schror, Karl Fritz Daiber, Joachim Scharfenberg, de Zerfass alapszemlelete ervenyesul. A protestans szerz6K is osztjak a velernenyt, mivelhogy a gyakorlati teologiat OK is cselekvestudornanynak tekintik.

Dehat mit je1ent mostmar ez kozelebbrol? Zerfass fejtegetesei tukreben azt, hogy az egyhazi elet mai krizisjelensegei-

58

1: nek a Iegyozesehez nem elegend6 a hitvallasokban, dogmati- 1.'., .... kab~n~ :gyhazjogban le~sap~.do~t "ervenyes hagyoman~~' akIi tualizalasa. Ma nagyon IS szukseges azoknak az alapveto em-

;1~; beri szuksegleteknek a felismerese, melyek indirekt m6don a 1~' hagyomanyos egyhazi cselekvesek negligalasaban jelentkez;;.:. nek az emberek reszerol, Peldanak idezi a nernet lutheranus

egyhaz (VELKD) altal kibocsatot istentiszteleti kerdoivet. A kibocsato szerv e kerdoiv segftsegevel kivanta az istentiszi teletben valo oromot, az istentisztelet iranti vonzalmat, azok .;,{ rendszeres latogatasat ujraebreszteni az emberekben. A gya'i· korlati teologia mint cselekvestudomany meg kell kfserelje J;!;i, azoknak az elofelteteleknek az ismertte tetelet, melyekre az

.,,\

'. egyhaz a maga cselekvesi impulzusait felepftheti, A gyakorla-

ti teologianak mint cselekvestudomanynak azokat a konstruktfv elemeket kell bemutatnia, melyek szerepet jatszhatnak az egyhazi praxiskorrektiiraj aban.

A gyakorlati teologianak mint cselekvestudomanynak a nepszerusftesere es intcrpretalasara ("egzegezisere" mondhatnok) vallalkozik 1977-ben megjelent monografiajaban (" Grundriss der Praktischen Theologie als Handlungswis-

senschaft", Kaiser, Miinchen 1977) Karl Fritz Daiber gottingeni gyakorlati teo16gus. Mivel a konyvet e sorok Iroja annak idejen reszletesen ismertette az egyhazi sajtoban (vo, Dr. Boross Geza: Egy tij gyakorlati teologia RE 1978, 239-240), ezert itt csak nehany jellemzo tetelet emeljuk ki. Daiber a gyakorlati teologianak mint cselekvestudomanynak a feladatait Igy hatarozza meg: 1. A gyakorlati teo16gia jaruljon hozza az egyhazi praxis hatekonyabba tetelehez.Z. A gyakorlati teologia erosftse meg az egyhaz helyes gyakorlatat, espedig a hagyomanytortenet horizontjan. A gyakorlati teo16gia segitse

arra az egyhazi gyakorlatot, hogy abban az egyenjogiisag , gyogyito folyamatai megnyflhassanak, 4. A gyakorlati teologia mindenekelott cselekvesi modelleket kinaljon, hogy a tu-

59

domanyos felismereseket a gyakorlat szamara eredmenyesebbe tegye. 5. A gyakorlati teologianak igazolnia kell az elmeleti reflexi6k altal hagyomanyozott es az iijonnan felfedezett cselekvesi lehetosegeket, 6. A gyakorlati teologianak segftenie kell az egyhazi szolgalatot abban, hogy e szolgalat vegzoi kepesek legyenek a kritikai onvizsgalatra, s hogy flym6don allandoan szem elott tartsak a praxis megujitasanak feladatat. Daiber akonyv vege fele konkret peldakon is szemlelteti a cselekvestudomany gyakorlati teol6giai jelentoseget, A Ielkigondozas elmelete es gyakorlata szempontjabol szerzonk igen hasznosnak latja a lelkigondoz6 beszelgetesek elernzeset. Ez az elemzes sok mindenre fenyt derithet, Igy pI. arra, hogy a jelenleg adott tarsadalmi feltetelek, hogyan hatarozzak meg a vallasos kommunikaciot? Avagy milyen jelentosege van a vallasos nyelvnek az egyeni problernak megoldasa szempontjabol? Miben van a vallasos beszelgetes tulajdonkeppeni problemaja? Milyen hatasa van a Ielkesszel kapcsolatos varadalmaknak a lelkigondoz6 beszelgetesben? De vehetjuk a predikaciot is peldanak, Daiber szerint a keresztyen predikacio egyik feladata ketsegtelenul az, hogy a keresztyen hagyomany ervenyesseget a jelen szamara is bizonyftsa. Ennel azonban sokkal fontosabb feladata, hogy a tapasztalati valosagot ugy ertesse meg a hallgat6kkal, mint Isten valosagat. Osszefoglaloan megallapithatjuk, hogyDaiber fejtegeteseinek tukreben is a cselekvestudornanyilag tajekozo gyakorlati teo- 16gia celja az egyhaz megujulasa. Tevedese azonban az, hogy az egyhaz megiijulasahoz nem egyszenien uj m6dszerekre van szukseg, hanem uj tartalmi felismeresekre, teol6giai elmelyulesre, s az egyhazi cselekves teol6giai szempontok szerinti kritizalasara es tovabbfejlesztesere. Sajnos, ugy tunik, hogy a cselekvestudomanyok hatterbe szorftjak, relativizaljak a teol6giai szempontokat.

Fentebb Iattuk, hogy Henning Schror mar kovetelte, hogy

60

a gyakorlati teol6gia mint cselekvestudomany legyen az egyhaz atfogo kommunikacios elmelete, E program jegyeben szazadunk utols6 evtizedeinek gyakorlati teologiajaban egyre nagyobb erdeklodes tapasztalhat6 a kommunikaciokutatas eredmenyei irant. Az idevonatkoz6, szinte mar attekinthetetlentil gazdag irodalomb61 ezen a helyen egyetlen konyvet emeltink csak ki. Ez a rmf j6 osszefoglalasa egyreszt a kommunikaciokutatas eredmenyeinek, masreszt dokumentacioja az eredmenyek egyhazi alkalmazhatasa kiserleteinek. Ez a konyv Bernhard Klaus es munkatarsai (Lachmann, Offner, Schricker, Seitz es Track) altal Gtiterslohban, 1979-ben publikalt .Kommunikation in der Kirche" cfrmf gytljtemenyes kotet. A munka iigy tekintheto, mint else nagyszabasu probalkozas az egyhazi szolgalatot, Schror altal sifrgetett, atfogo kommunikacios elmelet megalkotasara, Ami azt jelenti, hogy a szerzok a predikacio, a vallasoktatas, a Ielkigondozas es az egyhazi publicisztika kommunikacios szempontjait vizsgaljak. Klaus hangsulyozza, hogy az tin. humantudomanyok kategoriajaba tartoz6 kommunikaciokutatas betagolasa a gyakorlati teologiaba abbol a meggondolasbol tortenik, hogy a gyakorlati teol6gia ne csak gyakorlatibb, hanem ugymond "emberibb" is legyen. A kotet szerzoi nem az altalaban foly6 igen intenziv kommunikaciokutatas munkajat akarjak ujabb sajat eredmenyekkel gazdagitani, hanem a kommunikaciotkutatas mar kimunkalt eredmenyeit kivanjak az egyhazi praxis szamara kritikailag hasznositani, s flym6don jarulni hozza a gyakorlati teol6gia mai problemainak megoldasahoz. A szerzok a Iehetseges veszelyekkel, buktat6kkal is tisztaban vannak (pI. azzal, mil yen konnyen beleeshet a gyakorlati teol6gia a parttalan dilettantizmus vagy a modszermania, sot m6dszermagia kisertesebe), Megis, ezek tudataban is, a szerzok megkiserlik kifejteni gyakorlati teologiajukat a kommunikaciokutatas szempontjai szerint. Keserves tapasztalatuk ugyanis,

61

hogy rna az emberek nagyobb resze nem erti, amit az egyhaz mond es tesz. Ugyanakkor pedig, s talan ez meg nagyobb baj, hogy az egyhaz sem erti, amit az emberek nagyobb resze mond es tesz. Ezert veszik tlizetes vizsgalat ala a negy legfontosabb egyhazi tevekenyseget, az igehirdetest, a katechezist, a lelkigondozast es a publicisztikat,

A gyakorlati teologianak mint cselekvestudomanynak ket figyelemre melto reprezentatfv megnyilatkozasarol kell meg nehany sz6t sz6lnunk. Az egyik az 1981-ben, Guterslohban megjelent .Handbucn der Praktischen Theologie" cfrmf gyfijternenyes kotet (e sorok Irasa idejen meg csak a 2.,3., es 4. kotet) jelent meg. Az egesz vallalkozas Kiad6i Peter C. Blot berlini (akkor meg nyugat-berlini), Karl Fritz Daiber gottengeni, Henning Schror bonni, Traugott Staehlin betheli, Klaus Wegenast bemi gyakorlati teo16giai professzorok, tovabba Jurg Kleemann lutheranus lelkipasztor es Claus Jurgen Roepke akademiai igazgat6. E teo16gusok alapmeggyozodese az, hogy a gyakorlati teo16gia mint teo16giai diszciplina nem a hist6riai es szisztematikai kategoriak magasabol szembesul az egyhazi praxis' .alacsonysagaval", hanem megkiserli, hogy megmaradjon a naponta megelt (empirikus) egyhaz talajan, Ennek a gyakorlati teologianak a m6dszere sem nem deduktfv, sem nem induktiv, hanem tendenci6zusan pragrnativ-szituatfv jellegu, A szerzok ennek megfeleloen az egyhazi cselekves topografiajat kivanjak felmutatni. Azet a cselekveset, mely rna mar messze nillep az egyhaz hatarain. Igy pl. az okumene kerdeserol nem iigy beszelnek, mint onallo teo16giai ternarol vagy problemarol, hanem mint az egyhazi cselekves egyik perspektfvajar6l. A mai gyakorlati teologiaban - mondjak mar sz6 sem lehet sernmifele "pasztoralis" teologiarol, sem a munkateruleteknek a lelkeszi gyakorlatban betoltott jelentoseguk szerinti osztalyzasarol. Sokkal fontosabb ezeknel az egyhazi tevekenysegek szocio16giai es melylelektani megvilagitasanak a

62

kiserlete. A pragamatikus-empirikbs tajekozodasbol kovetkezoen a gyakorlati teo16gia nemcsak az eredmenyes, hanem az eredmenytelen cselekvesrol is kell beszeljen. Megpedig ugy, hogy kapcsolja ossze a szomszedos teriileteket. Az igehirdetes kerdeseit a kommunikacioval, Az oktatas kerdeseit a nevelessel. Azert, hogy flym6don iij modelljeit tudjuk megtalalni az egyhazi cselekvesnek. A masik konyv, mely ugyancsak reprezentalja a cselekvestudomanyi gyakorlati teologiat, egy r6mai katolkus teo16gus rmfve, Gert Schneidere, mely Munchenben jelent meg meg 1982-ben: "Grundbeduifnisse und Gemeinde bildung" cfmmel. A konyv alcfme magyarul: .Jigy emberi egyhd; szocialis aspektusai". Ez a konyv arra a kerdesre igyekszik valaszolni, hogyan ~legftheti ki a keresztyen gyule-

kezet azt az alapelvet, hogy ,,En is egesz ember akarok lenni".

Vegul sz6ljunk meg egy sz6t ennek az iranyzatnak sajatos modszererol, az empirikus szocialkutatas m6dszereinak alkalmazasarol a gyakorlati teologiaban. Errol a kerdesrol, kulon gyiljtemnyes kotetet adott ki Christoph Baumler miincheni .i Methoden der empirischen Sozialforschung in

Praktischen Theologie" Kaiser 1976) cimmel. A kotet dokumentdcioja annak a torekvesnek, hogyan prohasznositani a: egyhazi szolgdlatban a hetvenes evek teologidja a megfigyelest, a csoportos beszelgetest, interakcioelemzest, a szociogrammot, a szemantikus dijfea: irdsbeli dokumentumok es beszelgetesek elemzeset. kotet erenye, hogy mindezt egyetlen peldaval, egy konJir-

ordval domonstrdlja. Szerzdnk meggydz/idese, hogy ez kulcsszerepet jdtszik a gyakorlati teologidban, mert szt a tiirtenetkritikai modszerhe; kapcsolodik, mdsreszt Jigyelmet szentel a verbdlis es nemverbdlis kommunikaosszefiiggeseinek: Ez a modszer Baumler szerint azert is ;·.ULt,'/'IIH, mert biztositja a vizsgalt szemelyek aktiv reszvetelet a vizsgalatban. Mdsreszt azert, mert tekintettel van a vizs-

63

galt tevekenyseg konfliktus-orientdcioira is. Baumler ezen a ponton ldtja megvalosithatonak a Peukert dltal kituzatt programot, hogy ti. a teol6gia mint olyan, annak a kommunikativ cselekvesnek legyen a: elmelete, mely cselekvesben megnyilatkozik es tapasztalhatova vdlik Isten valosdga! (vo. Peukert, Wissenschafstheorie - Handlungstheorie - Fundamentale Theologie, Dusseldorf 1976, 315 k.).

3.2. Az egyhaz onmegvalositasanak elmelete

Napjaink masik ugyancsak eroteljes gyakorlati teo16giai iranyzata a Rahner-Schurr-Klosterinann fele iskola. Koronazatlan kiralya ketsegtelenul a katolikus Barth, Karl Rahner. Bar a fentebb ismeretett cselekvestudomanyi gyakorlati teo16- gia katolikus oldalon Iegalabb olyan nepszenlsegnek orvend, mint nalunk, evangeliumi keresztyeneknel, megis eszre kell vennunk, hogy a cselekvestudomanyi irannyal parhuzamosan egy masik eroteljes irany is Ietezik. Ennek az iranyzatnak vilagszfnvonalu irodalmi dokumentacioja a Herder Kiad6 gondozasaban, I970-ben mar a masodik javitott kiadasaban megjelent .Handbucb der Pastoraltheologie", illetve alcime szerint .Praktische Theologie der Kirche in der Gegenwart". A kotetben dolgoz6 teo16gusok szerint a gyakorlati teo16gia tudomanyos tanitas az egyhaz itt es most torteno megvalosulasarol. Ezert a gyakorlati teo16gia materialis szempontja az egyhaz egesz elete atfogo ertelemben, formal is szempontja pedig megvalosulasanak Iehetosegei a jelenlegi szituacioban. A gyakorlati teo16gia modszeret eloszor az a tenyallas hatarozza meg, hogy a gyakorlati teo16gia az egyhaz megvalosulasanak minden mozzanatara reflektalni kivan. Masodszor az, hogy a gyakorlati teo16gia a jelenlegi szituaciora ugy tekint, mint ami sajatsagosan hatarozza meg az egyhaz megvalosulasat, Ezert

64

,:. kell a gyakorlati teologiaban foglalkozni a jelen szituacio teo- 16giai es szocio16giai elemzesevel. Harmadszor, a gyakorlati teologianak reszletes eligazitast kell kidolgoznia az egyhaz itt '. es most torteno megvalositasarol az egyhaz eletenek minden dimenziojaban. A gyakorlati teologianak azonban kritikai fel",' adata is van. Mikozben feletetet keres a jelenlegi vilag kerdeseire a maga egyhazi modjan, ra kell mutasson azokra az egy:.:.!.hazi jelensegekre, melyek nem kielegfto valaszok a jelenlegi helyzetre. A gyakorlati teologianak azonban ekozben nem sza;. bad megfeletkeznie arr61, hogy 0 nem vallasszociologia, hanem a sz6 legszorosabb ertelemben vett teo16gia. A gyakorlati teo16gia feladata a jelen es a jovo egyhazanak a megtervezese,

. Ebben a feladatlatasban kulonbozik az tij r6mai katolikus gya.'. korlati teo16gia a regebb un. "pasztoralis" teologiatol, melynek celja csupan a lelkeszjeloltek felkeszitese volt a sokrenf lelkigondoz6i szolgalatra. A gyakorlati teo16gia nem cselekvestudomany, tanitjak Rahnerek, hanem a cselekvo egyhaz tudomanyos ontudata. A gyakorlati teol6gia a globalis egyhdzi strategia elmelete. Ezt a strategiat mag a Rahner dolgozza ki aprolekossaggal a kotetben. Mint frja, a globalitasnak kusen 'is ervenyesulni kell az igehirdetes koncepciojaban.

Az igehirdetes katolikus felfogas szerint az egyhaz tanitohivatalanak a gyakorlasa. Feladata rna az, hogy a keresztyenseg onti igazsagaira koncentraljon, ellentetben a mindig toabblepo, bizonyos mertekig . mar kazuisztikus dogma es erkolcsmagyarazatokkal. Ez a gyakorlati teo16gia iigy is jellemezheto, mint a II. Vatikani Zsinaton oly sokat emlegetett "aggiornamento" (alkalmazkodas) gyakorlati teologiaja. Rahnerek ban, s ezt szukseges hangstilyozni, az aggiornamento ma-

gyarazataban nem a mai vi lag fogalmabol, annak igenyeibol es varasaibol indulnak ki, hanem az inkamacio csodajanak a rnagyarazatabol. Nem azt kerdik, mit var tolunk a mai vilag, , hanem azt, hogy mit is jelent tulajdonkeppen az inkamacio?

65

Hogyan ertelmezte az aggiomamentot Isten maga a tortenelem egy bizonyos szakaszan? Ide kell visszamenni - tanitjak -, ha erdemben akarunk felelni a kerdesre, mit is jelent, miben is all az egyhaz onmegvalositasa rna? A foszempont azonban az egyhaz onmegvalosftasa. Annyira az, hogy e gyakorlati teol6- gia egyik kritikusa (Oudenrijn) szerint eppen ennek a szempontnak a tulhangsiilyozasa ennek az iranyzatnak a fohibaja, mert ponto san ezzel a programmal semlegesiti a human illetve cselekvestudomanyok jelentoseget a gyakorlati teol6gia szempontjabol (vo, Kritische Theologie als Kritik der Theologie, 179). Rahnerek iranyzata termeszetesen nem korlatozodik szigonian katolikus berkekre. Neves iijabb protestans teol6gusok is, mint pI. Eberhard Jungel, valljak a rahneri koncepci6t. Jungel meg 1968-ban Rahnerrel es az evangelikus Seitzzel adott ki egy konyvet .Praktische Theologie zwischen Wissenschaft und Praxis" cfmmeI. Ebben a kotetben Jungel Igy definialja a gyakorlati teol6gia fogalmat es feladatat: "A gyakorlati teol6gia az a disciplina, amely az egyhaz tenyleges es kivanatos, itt es most tOrteno onrnegvalositasaval foglalkozik a mindenkori adott szituacio teol6giai atvilagftasanak a segftsegevel, Annak a szituacionak a megvilagitasaval, mely szituaci6 minden dimcnziojaban meg kell az -egyhaznak onmagat val6sftania" (i.m. 47. lap). A szukseges segedtudomanyok (szocioI6gia, politika, kortortenet, stb.) eredmenyeit eppenhogy a gyakorlati teologianak kell kritikailag megvilagitania" (uo. 51. lap.).

3.3. Vallaskritikai-politikai irany

A szazd masodik felenek gyakorlati teol6giai iranyai kozott bontakozott ki a vallaskritikai-politikai gyakorlati teol6- gia is. Fo kepviseloje a korszak egyik legtermekenyebb gya-

66

korlati teol6gusa, a mainzi egyetem professzora, a vilagszerte ismert neves nemet vallaspedagogus, Gert Otto.

F6bb rmfvei: .Neues Handbuch des Religionunterrichts",

1972; "Schule und Religion" 1972; .Prakiiscb Theologisches Handbuch" (Hrsg) 1970,1975; .Einfiihrung in die Praktische Theologie" 1975; .Predigt als Rede" 1976; "Von geistlicher Rede" 1979; .Praktische Theologie" 1. 2. Miinchen 1988. Sajatos gyakorlati teol6giai szemlelete mar az altala szerkesztett gyakorlati teol6giai kezikonyv elso, 1970-es kiadasaban megjelenik. Otto ugy latja, hogy a gyakorlati teol6- gianak egyre nagyobb figyelmet kell forditani az egyhaz es tarsadalom kerdeseire. Ma mar lehetetlenseg a gyakorlati teologiat a tradicionalis egyhazi szolgalatok, a specialis, egyhazon beluli tevekenysegek (predikalas, hitoktatas, lekigondozas, stb.) szerint artikulalni. Elerkezett az ido, frja Otto, amikor a gyakorlati teol6gia problemamezejet a tarsadalomra vonatkoztatott egyhazertelmezes felol kell felmemi. Az ilyen egyhazertelmezes termesztesen kihat a gyakorlati teol6gia rendszerere is, de tanulasara is. Otto szamara egyhaz es tarsadalom kozott a kapcsol6pont az egyik legsajatosabb emberi jelenseg, a vallas, Napjaink teol6giai figyelme (Luckmann, Matthes, Pannenberg, Dahm, Scharfenberg, stb.) nem velte lentil fordul tijiilt erovel a vallas jelensege fele, Napjainkban nemcsak az lett nyilvanvalova, hogy a vallas az ember egyik alapszukseglete (vo. Schneider: Grundbedlirfniss), hanem az is, hogy a vallasnak hatasa van a tarsadalom tagjaira egyreszt, masreszt azonban nem olyan hatasa van, amilyennek teol6giailag nezve, e hatasnak lennie kellene. Mar maga ez a teny indokolja, sot megkfvanja a teol6gia reszerol a vallaskritikat. Meg inkabb azonban az a teny, hogy az egyhaz, empirikusan nezve, az intezmenyesttett vallasos gyakorlatok helye a tarsadalomban.

( Ezert az egyhaz elsorendu feladata megkerdezni, hogy az elet konkret osszefuggeseiben a keresztyen tradfci6 produktfv kep-

67

viselete mennyire van segitsegul az elethelyzetekes eletviszonyok megvaltoztatasaban. Az egyhaznak tehat nem onmaga utan kell folyton folyvast kerdezni. Az egyhaz nem onmagaert letezik. Az egyhaz akkor vegzi a maga sajatos feladatat, ha masok tigyeit kepviseli, ha a vilag humanizalodasanak sz6sz6- 16ja. Otto kimeri mondani a tetelt, hogy az egyhazat akkor ertjuk meg igazan teol6giailag, ha tarsadalmi osszefuggeseiben ertelmezzuk. Ebb6l az ertelmezesbol Otto szerint az a tovabbi felismeres kovetkezik, hogy a gyakorlati teol6gia politikai teo- 16gia. Nem arr61 van itt sz6, hogy tenylegesen az e vagy az akar lenni? Arrol van sz6, hogy az, akar akarja akar nem. Ha ennek nincsen tudataban akkor csak naiv teol6gia. S6t tortenetileg kimutathat6an veszelyes teol6gia, frja Gert Otto. Szerinte a gyakorlati teol6gia akkor teljesiti feladatat a tarsadalomban, ha kritikailag reflektal a tarsadalom szovedekeben lejatszod« vallasos folyamatokra. Ebben a koncepci6ban sok igazsagmozzanat talalhato, a mi szemtinkkel nezve megis kevesnek bizonyul. Az nagy on is igaz, hogy a vallas mint olyan, allando korrekci6ra es kritikara szorul eppen a tarsadalmi cselekves tekinteteben, De - s ezt az egyhaznak egyetlen percre sem szabad felejetenie - a tarsadalom is kritikara szorul, espedig bibliai - teol6giai kritikara, mivel a Biblianak vannak latomasai CEzs 9,1 kk, Ezs 11,1 kk) az Isten akarata szerinti tarsadalomr61, az Isten gondolta emberi egyuttelesrol. Igy az Otto szerinti gyakorlati teologianak tulajdonkeppen tars adalomkritikanak kellene, vagy annak is kellene lennie.

3.4. A karizmatikus-pneumatologiai irany

Szazadunk utols6 evtizedeinek egyik sokat vitatott preblemaja az tin. karizmatikus megujulasi mozgalom teol6giai ertekelese, s ezzel egyutt a karizrnakrol sz616 bibliai tanftas ujra

68

felfedezese aktualitasanak a kerdese. A problema nernzedekunk egyhazait allasfoglalasra kenyszerftette, Annak idejen a Magyarorszagi Reformatus Egyhaz Zsinata is adott ki hivatalos Zsinati Tanftast "A Szentlelek kegyelmi ajdndekairol'' (vo, RE 1982, 32. kk.). Ez a Zsinati Tanitas osszhangban van az Okumene, sot a R6mai Katolikus Egyhaz allasfoglalasaival is.

Ezek az allasfoglalasok lenyegeben pozitfvan ertekelik azt a sajatos spiritualis ebredest, amit az egyhazi szohasznalatban .Jcarizmatikus megujulasnak" neveztink, s mely rna mar kiterjed mind '!-Z ot kontinens egyhazaira (legutoljara a Lelkipasztor cfrrnl evangelikus szakfoly6irat 199412. szama kozolt tanulmanyt a kerdesrol "Az evangelikus egyhd; is a karizmak" cfrnmel: 41 kk.). Ami kerdesunk most az, lehet e err6l a megujulasrol, mint gyakorlati teol6giai iranyzatrol beszelni? Messzir6l nezve iigy nfnhet ugyanis, hogy itt egyfajta kegyessegi iranyzatrol van sz6. Kozelebbrol vizsgalva azonban a jeIenseget, kidertil, hogy tobbrol is sz6 van, mint kegyessegi iranyzatrol. Itt egyfajta teologiarol, espedig gyakorlati teologiarol van sz6, mivelhogy ennek az iranyzatnak a programja

nem kevesebb, mint az egyhaz es a tarsadalom megiijftasa. Foly6iratuk is ezt a nevet viseli: .Erneuerung in Kirche und . Gesellschaft". A karizmatikus teol6gia arra a kerdesre keresi a valaszt, miben all, mit6l fugg, hogyan volna lehetseges az egyhaz es ezzel egytitt a tarsadalom megiijftasa? A feleletet az iranyzat vilagszerte ismert reprezentansanak Hollenweger

professzomak a szavaival adhatjuk meg a leghitelesebben.

A gytilekezet a Krisztus teste, ami azt jelenti, hogy Jezus Krisztus rna az 6 gytilekezete altal akar hatni a vilagra. A gyulekezet tehat eleve misszi6i, karizmatikus es okumenikus beallftottsagu kozosseg. Ahhoz azonban, hogy a gyuleke-

. zet tenylegesen is ilyen kozosseg lehessen, Istennek a SzentIelek ajandekaival kell a gytilekezetet megajandekozni. A Le.. lek jelenlete reszben a Szentlelek gyumolcseben, reszben a

69

lelki ajandekokban mutatkozik meg. Minden ujjaszuletett keresztyen ember karizmatikus. Nem kell tehat varakoznunk a Szentlelek elnyeresenek valamifele sajatsagos aktusara, valami kulonleges "elpecsetelesere" vagy .Jelekkeresztsegre'', Tudnunk kell, hogy a Lelek benniink lakik, s benniink is lathatova kfvan lenni. Tudnunk kell azonban azt is, hangsulyozza Hollenweger, hogy ha a gytilekezet minden tagja karizmatikus, ott nincsen szukseg kulon hivatali tekintelyre, A tekintely egyedtil a karizmatol es a szolgalatban megnyilatkoz6 teljhatalomtol fiigg. Mivel pedig a Szentlelek manifesztalodik a gytilekezet rendjeben, ezert a gytilekezet eletenek sulypontja az istentisztelet, melynek csiicspontja az iirvacsora. Az igazan eget6 teol6giai kerdes a gytilekezetre tekintettel az, hogyan tudnanak az intezmenyes egyhazak, csoportok es tradicionalis mozgalmak karizmatikus struknirat nyerni? Hogyan tudnanak dinamikussa, mozgekonnya valni? Hasznalhatova lenni Isten szamara? Espedig azert, hogy Jezus Krisztus uralrna lathatova legyen terben es idoben? (vo: Hollenweger: .Jinthusiastisches Christentum" 247. k.) A karizmatikus gyakorlati teol6gia tehat az egyhaz megujulasanak nagy kozponti kerdesere tulajdonkeppen a zakariasi igevel felel: "Nem erovel, sem hatalommal, hanem az en Lelkemmel" (4,6). A karizmatikus gyakorlati teol6gia e felelete sok elutasitasban reszesiil. Az un, empirikus, ujracionalista, cselekvestudomanyi gyakorlati teol6gia szemuvegevel nezve a karizmatikus teologia naivitas, rajongas, teol6giai rovidzarlat. Kepviseloit terneszetesen ez a kritika csoppet sem zavarja. S6t, valosaggal sarkalja a pneumetol6giai alapokon felepulo gyakorlati teol6giai kidolgozasara.

A pneumatolg6iai alapokra eptil6 gyakorlati teol6gia a mi nemzedekunk egyik igen eredeti, impulzfv, a tavoli Japanban is toki6i vendegprofesszorsaga reven ismert professzora, Rudolf Bohren munkassaga reven szerzett tekintelyt. A rni nem-

70

zedekunkben Bohren a Szentlelek gyakorlati teol6gusa. Mar 1960-ban a Reformierter Bund kozgyiflesen tartott nagyformaturmi eloadasaban azt fejtegeti, hogy a Szentlelek az, Aki gytllekezeteinket a Jezus Krisztus gyulekezeteive teszi. Szerinte a gyulekezetrol beszelni tulajdonkeppen annyit jelent,mint azt kerdezni, rnim6don ervenyesul a Szentlelek hatasa a gyulekezeben? "Unsere Gemeinde sind dann Gemeinden Jesu Christi, wenn sie geisterfiillt, wenn sie geistgewirkt wenn sie geistlich

sind" (In: Predigt und Gemeinde, Ziirich 1963, 186.). Ezutan az eloadas utan jelent meg Bohren homiletikaja (" Predigtlehre" Miinchen 1972), melynek nagy ujdonsaga volt a tudatos pneumatol6giai megalapozas, Ezt Irja: .Amire, illetve Akire a mi predikalasunknak szuksege van,az a Szentlelek, Ezzel azt ismerjiik el, hogy Isten orszaga nemcsak szavakban all, ha. nem eroben. A Szentlelek nelkuli predikacio azert felesleges, mert uressegbol szol uressegbe, Minden azon all vagy bukik, hogy a Szentlelek esemennye lesz-e a szarnunkra. Ezert kell a predikaciorol sz616 tant a Szentlelekrol sz616 eszrnelodessel kezdeni" (i.m. 72). Ugyanebben az ertclcmben szol 1979-ben megjelent konyveben a " Geist und Gericht" cfrmf koteteben:

"Az, hogy »Hiszek Szentlelekben«, azt jelenti, hogy mint a vilagban es mint a gytilekezetben Cselekvoben hiszek Benne. A teol6gia nagy iigye napjainkban az, hogy rasegitsen a Lelek cselekvesenek felismeresere" (i.m. 135.). Bohren pneumatologiai alapon utasitja el az tin, cselekvestudomanyok gyakorlati <U""CUU.laL.,a,, cu., "A predikacio -irja - sohasem lehet olyan komikacios folyamatta, amelyen mi uralkodnank, mert akkor

Isten felett is rendelkeznenk. Az tin. uj tudomanyos retori-

es a predikacio kozott athidalhatatlana differencia a Szenthatalma miatt. Az abibliai tetel, hogy a hit az igehirdevan, nem helyettesitheto azzal a tetellel, hogy a hit ravan, meg akkor sem, ha az igehirdetes ktils6 fortekintve nem mas, mint rabeszeles" (Hom 155.). Talan fe-

71

le sieges is mondani, hogy Bohrennek ez a pneumatol6gikus koncepci6ja mennyi "pofont" kap a tobbi iranyzat reszerol. Ttilhaladottnak, anakronizmusnak latjak nemelyek. Dehat a tenyeken a kritika sem tud valtoztatni. -0 gy nlnik, hogy Isten egyre inkabb Bohren koncepicojat igazolja. Azt a koncepci6t, melyet 1981-ben megjelent konyveben (" Yom Heiligen Geist" Kaiser) Bohren Igy fogalmazot meg: .Eljott a pneumatol6gikus gondolkodas oraja, az az id6, amikor meg kell tanulnunk pneumatol6gikusan gondolkodni" (15. lap). E gondolkodas elsajatitasara szerinte harem okbol is szukseg van. Eloszor azert, mert mint indviduum a jelen ido1c sodraban Lelek nelkul nem tudok megmaradni. Masodszor, Lelek nelkul es pneumatologikus gondolkodas nelkul, mint gyiilekezet csak betegeskedni tudunk es meghalni. Harmadszor mint emberiseg Lelek nelkiil elveszitjtik a jovot, mivelhogy egyre nyilvanvalobb, olyan Lelekre van szukegunk, Aki kepes megvaltoztatni magat az embert. Minel nyilvanvalobba valik az az alapkrfzis, amir01 rna fizikaban, orvostudomanyban, pedagogiaban es teol6- giaban beszelnunk kelltvo. AM Klaus Muller: "Wende der Wahmehmung. Erwegungen zur Grundlagenkrise in Physik, Medizin, Pedagogik urul Theologie" 1979) annal inkabb surgetc, hogy a vilagot a Szentlelek jelenleteben lassuk!

72

4.

A GYAKORLATI TEOLOGIA UJABB IRODALMA

73

4.1. Gyiijtemenyek - kotetek

4.1.1. Gert Otto (Hrsg), Praktisch-Theologisches Handbuch, Hamburg. 1970. 1975 -

4.1.2. Arnold, Rahner es mdsok, Handbuch der Pastoraltheologie.

Praktische Theologie der Kirche in ihrer Gegenwart. Herder 1970. (2. kiad.) -

4.1.3. Gerhard Krause (Hrsg), Praktische Theologie, Darmstadt 1972

(Szoveggyiljtemeny klasszikus gyakorlati teo16giai szerz6kt61). -

4.1.4. Ferdinand Klostermann is RolfZerfass (Hrsg), Praktische Theologie heute. Kaiser Munchen 1974. - 4.1.5. Ammer, Henkys is mdsok, Handbuch der Praktischen Theologie I, II, III, Berlin 1975. -

4.1.6. Bloth, Daiber es mdsok, Handbuch der Praktischen Theologie, Gutersloh 2. kotet: 1981. 3. kotet: 1983. 4. kotet: 1987. -

4.1.7. Wintzer-losuttis-Rossler-Steck, Praktische Theologie, Neukirchener 1985 -

4.2. Monograflak

4.2.1.

Rudolf Bohren, Preigt und Gemeinde, ZUrich, Stuttgart 1963

Rudolf Bohren, Geist und Gericht, Neukirchener 1979 Manfred Seitz, Praxis des Glaubens. Vandenoeck. Gottingen 1978.

Manfred Seitz, Erneuerung der Gemeinde. Gottingen 1985

Eberhard Hubner, Theologie und Empirie der Kirche

4.2.2. 4.2.3.

4.2.4.

4.2.5.

74

Prolegomena zur Praktischen Theologie, Neukirchener 1985

4.2.6. Dietrich Rossler, Grundriss der Praktischen Theologie. du Gruyter, Berlin. New York, 1986.

4.2.7. Gert Otto, Grundlegung der Praktischen Theologie, Kaiser, 1986

4.2.8. Gert Otto, Handlungsfelder der Praktischen Theologie, Kaiser 1988

4.2.9. Volker Dresden, Neuzeitliche Konstitutionsbedigun-

gen der Praktischen Theologie. Gutersloh 1988. 4.2.10. Ernst Lange, Predigen als Beruf. Kaiser 1982.

4.2. 11. Manfred Josuttis, Der Pfarrer ist anders. Kaiser 1982. 4.2. 12. Manfred losuttis, Der Traum des Theologen, Kaiser

1988.

4.2.13. Christof Baumler, Kommunikative Gemeindepraxis, Kaiser 1984.

4.2.14. Christian Moller, Lehre vovom Gemeindeaufbau, I: 1987, II: 1991.

4.3. Folyoiratok

Pastoraltheologie. Monatschrift fur die Wissenschaft und Praxis in Kirche und Gesellschaft. Gottingen.

Vandenhoeck.

Theologia Practica. Kaiser, Munchen,

4.4. Magyar nyelvii attekintesek

Boross Giza, A gyakorlati teo16giai tudomanyok szolgalata

ThSz 1965, 84 k

75

4.4.2.

4.4.3.

4.4.4.

4.4.5.

4.4.6.

4.4.7.

4.4.8.

4.4.9. 4.4.10.

76

Boross Giza, Miert van szukseg gyakorlati teologiara? RE 1967,3,49 k

Boross Giza, A Masodik Helvet Hitvallas gyakorlati teologiaja

RE 1967,73 kk, 117 kk., 178 kk

Boross Giza, Egy uj r6mai katolikus gyakorlati teologia

ThSz 1968, 17 kk

Boross Giza, A magyar reformatus gyakorlati teol6- gia huszonot eve

RE 1970, 1 kk, 35 kk, 57 kk, 101 kk, 133 kk, 156 kk Boross Giza, Alfred Dedo MUller gyakorlati teologiaja ThSz 1970, 156

Boross Giza, A reformatus pasztoralis teol6gia f6 szempontjai rna

Vigilia 1972, 380

Boross Giza, A gyakorlati teol6gia ertelmezese es onertelmezese korunk teol6giai vitajaban, ThSz 1975, 338 kk

Boross Giza, Egy uj gyakorlati teol6gia, RE 1978, 308 Boross Giza, C. H. Spurgeon gyakorlati teologiaja. Primo Budapest 1988

5.

.A GYAKORLATI TEOLOGIA TUDOMANYAI

77

5.1. EKKLEZIASZTIKA

5.1.1. Fogalma. A gyakorlati teo16gia az egyhaz eletet es szolgalatat szabalyozo teo16giai tudomany, Gyakorlati teo16giara az egyhazban azert van szukseg, mert a tobbi teo16giai tudomany is foglalkozik az egyhazzal, de ugy, abb6l a szempontb6l, ahogyan azt a gyakorlati teo16gia teszi, egyik tudomanyag sem. A gyakorlati teo16gia nem az egyhaz miszteriumat, pneumatikus eredetet es mibenletet kutatja, de nem is az egyhaz tortenetet vizsgalja, hanem azt kerdezi, hogy ennek a csak Istenbol ertheto tortenelmi-tarsadalmi jelensegnek, amit egyhaznak, ekklezianak nevezunk, mi a feladata, kuldetese, szolgalata a tarsadalomban, hogyan tudja ezt a kuldetest Isten jotetszesere betolteni. Ezert a gyakorlati teologianak a maga modjan kell beszelni az egyhazrol, A gyakorlati teologianak ezt a sajatos, egyhazrol sz6l6 mondanivalojat, mondhatn6k azt is, hogy bizonysagtetelet adja eld az ekkleziasztika, Az ekkleziasztika tehat nem ekkleziologia (az egyhazrol sz6l6 dogmatikai tanftas es az ekkleziologia nem ekkleziasztika) hanem az egyhazrol sz6l6 gyakorlati teo16giai tanftas. Az ekkleziasztika az egyhazrol sz6l6 gyakorlati teo16giai tudomany, mely nemcsak lefrja, hanem eloirja az egyhaz elettanat, szolgalatait, tekintetbe veve azt az adott tarsadalmi, gazdasagi, politikai szituaciot, melyben az egyhaz a maga szolgalatat vegezni ktildetett.

5.1.2. Tortenete. Az ekkleziasztika aranylag fiatal aga a gyakoralati teologiai tudomanyok nagy csaladjanak, U gyan az egyhaz elete es szolgalata kezdettol fogva targya, temaja volt valami m6don a gyakorlati teo16giai eszmelodesnek (vo. Chrysostomus, Schleiermacher, Nitzsch, Achelis, stb. munkassagaval) igazaban azonban csak mintegy otven eve beszelhetunk ekkleziasztikarol, mint onallo teo16giai diszciplinarol. 1941-ben jelent meg ugyanis a neves magyar reformatus erdelyi gyakorlati teo16gus, Imre Lajos konyve a Coetus Theo-

78

logorum kiadasaban .Ekkleriasztika. Az egyhd: elete es szolgalata". Imre Lajos konyvet ugyan megelozte mar nehany ekkleziasztikai kiserlet. Hiszen az ekkleziasztikara, mint olyanra, Magyarorszagon eloszor meg Ravasz Laszlo hivta fel a figyelmet .Bevezies a gyakorlati teologiaba" dmu milveben szazadunk elso eveiben. 1938-ben ket ekkleziasztikai jellegu rmf is napvilagot lat. Laszlo Dezso, "Az anyaszentegyhd: elete es szolgdlata" cirmf Kolozsvaron, es Makkai Sandor "Az egyhdz misszioi munkdja" cfrmf Budapesten megjelent rmlve, Megis az elso rendszeres, onallo ekkleziasztikanak Imre Lajos konyvet kell tekintenunk,

Imre Lajos tudomanytorteneti erdemet a legmesszebbmenokig magunk is keszseggel elismerjuk. Ekkleziasztikai koncepciojat azonban megsem tudjuk a rnaga egeszeben kovetni. Az 0 felfogasa szerint ugyanis az ekkleziasztika feladata az egyhaz mai helyzetenek, az egyhaz rnai munkainak a leirasa. Indoka: "A gyakorlati teologiai diszciplinak az egyes tevekenysegi korok altalanos szabalyozasaval foglalkoznak, s nem vehetik tekintetbe azt az aktualis helyzetet, arnelyben az egyhaz van, s arnely allandoan ki van teve a valtozasoknak" (i.m. 7. lap). Ami felfogasunk szerint azonban az ekkleziasztika feladata es temakore tobb ennel. Az ekkleziasztika egyik feladata az egyhaz szolgalatanak, kuldetesenek Iefrasa. Azutan kerulhet csak sor az egyhaz szituaciojanak es kurrens eletenek leirasara. Sot, a gyulekezet elete es szolgalata szabaIyozasara, Nerncsak Iefrasara tehat, hanern eloirasara is!

Az ekkleziasztika elso feladata tehat az, hogy vilagos tanitast adjon arrol a problemarol, mi az egyhaz feladata a vilagban? Azaz tisztazni kell a kerdest, az egyhaz elete oncel, avagyeszkoz? Ez a kerdes azert fontos, mert az egyhaz tortenete soran sokan sokfelekeppen gondolkodtak az egyhaz feladatarol. A nagykonstantini egyhazkoncepcio szerint az egyhaz feladata a kard igazolasa, teologiai legitimalasa, Raborn

79

idejen .Isten segitsegenek garantalasa ("Gott mit uns"). A gyarmati imperializmussal szovetkezve a gyarrnatositas igazolasa, sot tamogatasa, elokeszftese. A totalis tarsadalmakban a totalitarizmus bibliai igazolasa (Deutsche Christen). Avagy a masik veglet, a vilag ugyeitol va16 steril tartozkodas, Ielki ernigracio a jelenva16 vilagbol. A Kolosse 3.2 felremagyarazasa alapjan az odafelva16kkal Wrodes a vilagi ligyekkel bajlodas helyett. Isten a ket vilaghabonival mondott iteletet ezek felett az egyhazkoncepciok felett. Mi hat akkor az egyhaz kuldetese? Az okumene tijabb felismerese alapjan azt felelhetjuk, hogy az egyhaz kuldetese a vilagban (tars adalomban) az isteni kijelentes tukreben: 1. Az istentisztelet (leiturgia) , 2. az evangelizacio (marturia, ertve alatta az erkolcsi nevelest is), 3. A szeretetszolgalat (diak6nia) gyakorlasa, E harom tevekenyseg az egyhaz tortenelmi kuldetese, melyet helyette nem vegez el senki es semmi. E harem alapfunkci6 gyakorlasaval tudja betolteni Krisztus egyhaza az Isten es emberszeretet kettos egy parancsat. Ez a harmas funkci6 kovetkezik a Krisztus felkeneteseben va16 reszesedesunkbol, ahogyan arra a Heidelbergi Kate (32. kerdes-felelet) figyelmeztet. Ezert Iehet beszelni Krisztus harmas tisztevel osszefuggesben az egyhaz papi, profetai es kiralyi (ertsd diak6niai) szolgalatarol, Az ekkleziasztika elsd feladata ennek a sajatos egyhazi kuldetesnek a reszletes elvi kifejtese, indokolasa.

U gyanakkor azonban az ekkleziasztika feladata az egyhaz Jelen helyzetenek felmerese, Isten igeje mai szolgalata lehetosegeinek szemrevetelezese, az egyhaz realis helyzetenek bemutatasa. A teo16gia egyetlen mas tudomanyaban sincsm6d es lehetoseg erre a helyzetrajzra. Az ekkleziasztikanak ismertetnie kell az Allam es az Egyhaz kapcsolatat, az idevonatkoz6 megallapodasokat. A tobbi felekezethez va16 viszonyunkat. A felekezetek szambeli megoszlasat. Gytilekezeteink valosagos hittudatat. Kegyessegi szokasait, Bifneit es fobb lelki

80

problernait. A fobb gyulekezeti tipusok (falusi, varosi, nagyvarosi, szorvany, torpe, bokrositott) sajatossagait, Egyhazunk anyagi eletet. Egyhazunk szervezeti felepfteset.Az egyhazkozseg, az egyhazmegye, az egyhazkeruletekkel kapcsolatos tudniva16kat es a Zsinat rmlkodeset, munkajat. Summa summarum: Az ekkleziasztika feladata felkesziteni a lelkeszjelolteket az empirikus egyhaz szolgalatara.

Az ekkleziasztika feladata vegul bevezetni a gyulekezeti szolgalatba. Itt kell felmutatni a gytilekezetben varo szolgalatok alapvonalait. Mi is az pasztori, tanitoi szervezo, kormanyz6, adminisztracios szolgalat? Milyen iij iitjai vannak a gyulekezeti szolgalatnak a regi utak mellett (telefon-Ielkigondozas, teammunka). Az ekkleziasztikaban kell tehat az egyhazi szolgaknak atfogo kepet kapniok Isten igejenek kulonfele, de egy torzsbol kihajt6 szolgalatarol, Ezert az ekkleziasztika a gyakorlati teo16gia tulajdonkeppeni alaptudomanya, Mi a rnagunk reszerol az okumene fenti harmas programjat Igy modositjuk: 1. igehirdetes (ideertve a liturgiat es az evangelizaciot), 2. neveles (erkolcsi tudat formalas, lelkiismeret alakitas) es 3. szenvedesenyhites (diak6nia pszichoszomatikus ertelemben). Ez az egyhaz kuldetese a tarsadalomban. Ebben kell legyen az egyhaz Isten "munkatarsa" (lKor 39,9) Isten orszaga el- 6'keszfteseben, az Isten akarta tarsadalmi rend letrehozasaban,

5.1.3. Az alapvetti ekkleziasztikai irodalom : Ravasz Lasz- 16, Bevezetes a gyakorlati teologiaba. Kolozsvar e.n, - Laszlo Dezso, Az anyaszentegyhaz elete es szolgalata. Kolozsvar, 1938. - Makkai Sandor, Az egyhaz misszi6i munkaja, Buda- 1938. - Imre Lajos, Ekkleziasztika, Budapest, 1941. - Ugyano, Az ekkleziasztika, mint gyakorlati teo16giai disciplina (Ravasz Ekv, 333. k.) - Tobben, Az ekkleziasztika a teologiai tudomanyban es a lelkeszkepzesben, ThSz 1942, 86-111. Greinacher-Mette-Mohler, Gemeindepraxis, Mlinchen 1979. Scheider, Grundbedlirfnisse und Gemeindebildung, Miln-

81

chen 1982. - D. Stollberg (Hrsg), Praxis ecc1esiae, Kaiser 1970. - Riess-Stollberg (Hrsg), Das Wort das weiterwirkt, Kaiser, 1981. - E HUbner, Theologie und Empire der Kirche, Neukirchen 1985.

5.2. LITURGIKA

5.2.1. Fogalma. Mivel az egyhaz elsorendtl feladata ebben a vilagban az istentisztelet gyakorlasa, ezert az ekkleziasztika utan kovetkezo legfontosabb gyakorlati teo16giai tudomanyag a keresztyen istentisztelet tudomanya, a liturgika. A holland A. F. N. Lekkerkerker professzor szerint a liturgika a teo16gia legszebb tudomanya, espedig azert, mert egzegezis, egyhaztortenet, dogmatika es a gyakorlati teo16gia tobbi aga mind osszetalalkozik benne (vo. EvTh. 1955; 75. k.). Maga a liturgika kifejezes a gorog leiturgia sz6b61 szarmazik, melynek alapjelentese: a nepnek, az allamnak, a kozossegnek tett "tarsadalmi" szolgalat, roviden, kozszolgalat. Mint ilyen, az isteneknek bemutatott kultuszt is jelentette a gorog varosallamok nyelvhasznalataban. A keresztyen istentisztelet megjelolesere eloszor az ACS 13,2 hasznalja, amikor az anti6chiai keresztyen gyulekezetek istentiszteletet nevezi leiturgianak. Az 6kor keresztyen szohasznalata azonban nemcsak az istentiszteletet magat, hanem minden egyhazi szolgalatot liturgianak nevezett. Az idok folyaman azonban a liturgia elnevezes mar csak a templomi, gytilekezeti istentisztelet egeszenek megjelolesere szolgal, nem iigy mint pI. azoknal az egyhazaknal (pl. anglikanoknal), ahol a liturgia az istentisztelet kotott reszeit (az oltari szolgalatot, vagy az istentisztelet enekelt reszeit) jelenti csak. Liturgia alatt mi magyar reformatus gyakorlati teo16gusok az istentisztelet egeszet ertjuk a koszonestol az aldasig.

82

Liturgika alatt pedig a liturgia, a keresztyen, a mi esetunkben a reformatus keresztyen istentisztelet tudomanyat,

5.2.2. Tortenete. A liturgikarol, mint onallo teo16giai diszciplinarol, a 18. szazad 6ta Iehet beszelni az anyaszentegyhaz, illetve a keresztyen teo16gia torteneteben. Bar mar a keresztyen 6korbanis foglalkoztatta az atyakat az istentisztelet kerdese (vo. a Didacheval, Antiochiai Ignac, Justin Martyr, Hippolytus irataival, az Apostoli Konstituci6kkal), rendszeres liturgikarol megsem beszelhetunk. U gyanfgy a keresztyen kozepkorban sem, amikor az alleg6rikus misernagyarazatok voltak kedveltek. A reformacio ugyan jelentos impulzusokat adott a liturgikai eszrnelesnek, hiszen minden reforrnator foglalkozik irataiban a nagy teo16giai kerdesek osszefuggeseben az evangeliumi istentisztelet alapveto teo16giai kerdeseivel, onallo liturgikat azonban a reformacio sem alkotott. Az istentisztelet tudomanya meg csak egyik reszlete a reforrnacio gyakorlati teo16gusa, Andreas Hyperius teo16giai rendszerenek, A helyzet a 18. szazadban valtozik meg, amikor 1. Friderici professzor az 1704/5-os tanevben .Liturgia vetus et nova" cimen tartott liturgikai eloadasokat. A modern liturgika megalapft6ja Friedrich Schleiennacher, aki a .Jcultusz'' kerdeseit a gyakorlati teologiarol tartott eloadasaiban alaposan atgondolta es targyalta (vo. Werke XIII, 68-201., tovabba: Christoph Albercht, Scheleiermachers Liturgik, Berlin 1962). 6 "abrazo16 cselekmeny" (Darstellende Handlung) cim alatt adja elo a liturgika kerdeseit, Schleiermacher erosen ranyomta belyeget a 19. szazadi liturgikafejlodesre. A szazad kiemelkedo liturgikusai (Nitzsch, Achelis, Zezschwitz) az 0 nyomdokait kovetik. Mind kultuszr61 beszelnek es ez az elnevezes Schleiermachert61 szarmazik. Tudomanyagunk torteneteben jelentos hatarko G. Rietschel munkassaga, .Lehrbucb der Liturgik" cinul, 1900/1908-ban megjelent ket kotetes liturgikajaban nemcsak az elrmilt szazadok liturgiatudomanyi vetesenek aratasat

83

takarftja be, de mar aktualis kerdesekre is kiter. Tudomanyunk torteneteben ujabb lepes elore a.ket strassburgi professzornak, F. Spittanak es J. Smendnek a foly6irata: "Monatschrift fur Gottesdienst und Kirchliche Kunst". Faradozasaikra kulonosen is jellemzo az egyhazi zene (musica sacra) megbecsulese (vo. J. Smend, .Der evangelische Gottesdienst" 1904 es " Vortrege und Aufsetze zur Liturgik", .Hymnologie und Kirchenmusik" 1925). Ebbol az id6bol szarmazik szazadunk huszas evei neves teologusanak, Rudolf Ottonak a liturgikaja is:

"Zur Erneuerung und Ausgestaltung des Gottesdienstes" 1925.) Harem evtizeddel kesobb, 1954-ben es azt koveto evekben jelent meg Kasselben a .Leiturgia" cfrml ot kotetes gyiljtemenyes kotet. Ez a derek munkalat nemcsak igen gazdag liturgiatudomanyi anyagot tartalmaz, hanem kozli a keresztyen predikacio tortenetet is. Homiletikai szempontb61 is ertekes alkotas tehat. U gyanfgy az evangelikus istentisztelet rendszeres teo16giai feldolgozasat is megtalaljuk a kotetekben Peter Brunner tollabol. A kovetkezo evek liturgikai termesenek ismerteteset lasd e sorok frojanak "A liturgika eredmenyei es problemdi a modern szakirodalomban" (ThSz 1965) cfrmf tanulmanyaban. Tovabba ugyanennek a szerzonek A liturgika vazlata" cfrmf 1988-ban Budapesten megjelent liturgikaja irodalomjegyzekeben (i.m. 120. lap).

5.2.3. Fa problemdi. Minden liturgika alapveto kerdese, milyen az Istennek kedves istentisztelet? Miert reszesiti mar az oszovetsegi profetak igehirdetese olyanmaroan eles kritikaban a kortarsak istentiszteletet (vo. Amos 5,21; Ezs 29,13. 58,3; Jer 7,21 kk; Mal 1,6 kk.)? Hogyan tudn6k betolteni Jezus Krisztus igenyet az istentisztelettel kapcsolatban, hogy ti. legyen az Istennek lelekben es igazsagban val6 imadasa? Egyaltalan, mi az istentisztelet lenyege, celja? Mik az osszefuggesei? Lehetseges-e nekunk istentiszteletet tartani? Mennyi az isteni es mennyi az emberi elem az istentisztelet-

84

ben? Mar e kerdesekbol is lathato, hogy a liturgikanak elserenden elvi, teol6giai eligazitast kell adni az istentisztelet kerdeseiben. Fel kell tarnia a Krisztus egyhaza elott az istentisztelet bibliai, kriszto16giai es pneumatol6giai jelenteset, osszefuggeseit. Ki kell fejteni azokat az alapveto bibliai es teol6- giai szempontokat, melyek figyelembe vetelevel szabad csak istentiszteletet tartani az egyhazban. Ezert a liturgikanak ezt a reszet elvi vagy fundamentalis liturgikanak nevezzuk.

Ugyanakkor azonban a liturgika sajatos feladata megismertetni az istentiszteletre egysereglo gytilekezetet es azok liturgusait a keresztyen istentisztelet tortenetevel is. E torteneti anyagra egyreszt szuksegunk van azert, hogy lassuk, hogyan is torzult el az idok viharaiban az else gyulekezetek pneumatikus istentisztelete miseve, ntussa, kultussza. Masreszt azert, hogy azt is ismerjuk meg, hogyan iijitotta meg ujra es iijra Isten maga az istentiszteletet az egyhazban. Harmadsorban azert, hogy a liturgiai reformok es revfzi6k viharaiban is tudatosan orizzlik azokat az osi elemeket (predikaciot, sakramentumokat, hitvallasokat, enekanyagot), melyek valamilyen formaban minden idok keresztyen istentiszteletenek alkatelemei voltak. Nyilvan nem veletlenul, hanem mert az egyhaz a maga legkiszaradtabbnak latszo korszakaiban is ragaszkodott ezekhez az istentiszteleti elemekhez. A torteneti liturgika nagy figyelmeztetese egyreszt ketsegtelenul az, hogy a "semper reformari" elve elsosorban magara az istentiszteletre nezve ervenyes az egyhazban. Masreszt azonban az, hogy minden liturgiarevfzi6nak a torteneti kontinuitas szem elott tart asaval kell vegbemenni, Ez azt is jelenti, hogy az istentisztelet reformja (revfzi6ja) sohasem csak formai kerdes, hanem elsosorban tartalmi problema. Tehat pI. nem az a kerdes, legyen e predikacio vagy ne legyen. Sokkal inkabb az, hogy a predikacio csakugyan predikacio-e, azaz Isten igejenek avagy valamifele emberi bolcsessegnek, kegyessegnek, latasnak a sz6-

85

csove e? A ltiurgiatortenet avagy torteneti liturgika feladata tehat felrajzolni az egyhaztortenet kulonbozo korszakainak istentiszteleti portrejat. Bemutatni a keresztyen istentisztelet fo tipusait. Megismertetni az un. liturgikus reformmozgalmakkal. Tajekoztatni az okumene egyre gazdagod6 liturgikai munkalatairol, eredmenyeirol es problemairol.

A keresztyen istentisztelettudomany (liturgika) harmadik feladata, az egyes istentiszteleti tfpusokkal kapcsolatos teendok (agenda=teendok) eloirasa. A liturgikanak kell megtanftani az egyes istentiszteletek sorrendjet, Az istentiszteleten hasznalatos unnepi kifejezeseket (=votumokat, verba sollemniakat). A sakramentumok adminisztralasaval es a kazualiakkal kapcsolatos teendoket, A liturgikanak ezt a reszet nevezzuk formalis vagy gyakorlati liturgikanak, megkulonboztetendo a liturgika elvi es torteneti reszetol.

A liturgika gyakorlati reszebe tartozik a lassan mar teljesen onallo tudomannya novekedett himno16gia (gyiilekezeti enekIestudomany) es a sacra musicologica (az egyhazi zene tudomanya). Tudomany a himno16gia es a sacra musicologica, mert a gyiilekezeti eneklesnek es az egyhazi zenenek is vannak elvi-teologiai szempontjai. De tudomany azert is, mert nemcsak elvi szempontjai vannak, hanem igen gazdag, igen tanulsagos tortenete is van. Es tudomany, mert nemcsak elvei, nemcsak tortenete van, hanem szabalyai is vannak a szep eneklesnek es zenenek, A himno16gia es sacra musicologica mellett ugyancsak a gyakorlati liturgika fontos resze az euchetika (a helyes imadsag tana) es vegul az egyhazrmlveszetek (templomepiteszek, diszftes) tudomanya,

5.2.4. Alapvetd irodalom : K. Barth, Istenismeret es istentisztelet, Budapest, en. - O. Cullmann, Urchristentum und Gottesdienst, ZUrich 1951. - L. Fendt, Einflihrung in die Liturgiewissenschaft, Berlin 1958. - Me Cord 1. J., Istentisztelet a reformatus egyhazakban, Tsz 1973, 26. k. - W. Niesel, A re-

86

formatus istentisztelet RE 1969, 97. k. - Benedek Sandor, A magyarorszagi reformatus egyhaz istentiszteletenek rmiltja. 6rsziget, 1971. - Boross Geza, A reformatus istentisztelet, mint gyakorlati teo16giai problema, RE 1969, 158. - Boross Geza, A liturgika vazlata, Budapest, 1988. - Szonyi Gyorgy, Liturgika, Miskolc 1993. - Pasztor Janos, Evangelikus - reformatus isntentisztelet a XVI. szazadban, MEZ 1993/94. 1. 31. kk.

5.3. HOMILETlKA

5.3.1. Fogalma. A homiletika kifejezes etimo16giailag ket gorog sz6, espedig a homiletike es techne kompozituma. Magyar jelentese annyi, mint az igehirdetes mestersege, az igehirdetes muveszete. A gorog gyokerszo a homflia, ami a profan gorogben annyit jelent, mint tarsalgas, bizalmas, barati, testveri, csaladi beszelgetes, Ebben az ertelemben hasznaljak a bibliai szerzok is a Lk 24.14, az ACS 20,11. 24,26 es az lKor 15,33-ban. Az oegyhazban a 2. szazadban kezdik hasznalni a homflia fonevet es homilein iget a predikacio es pre-

dikalni megjelolesere. Az igehirdetestudomanyt a 17. szazadt61 hivjuk homiletikanak, Azert, mert.1649-ben jelent meg W. Leyser "Cursus homileticus" cfrmi muve, mely szabalyokat ad az igehirdetesre vonatkoz6an. Ettol kezdve jelenti a homiletika a gyulekezeti igehirdetes elmeletet. Napjainkban a homiletika jelentese kibovttlt Ma mar homiletika alatt nemcsak a 'gyttlekezeti isztentisztelet kereteben elhangz6 predikacio el. meletet ertjuk, hanem a missszi6i igehirdetes, az evangelizaci6s igehirdetes, a kazualis es biblia6rai igehirdetes elmeletet is. Ha az egyhaz igehirdetesenek lenyege az, hogy a SzentIrasban leva Isten igejenek a Jezus Krisztusban tortent testte. letelerol bizonysagot tegyen a gyiilekezet elott, akkor a homi-

87

letika feladata az, hogy e bizonysagtetel konstitutiv elemeit kritikailag kutassa, az abb6l ad6d6 osszefuggeseket az Iras es a hitvallasok alapjan megvizsgalja, megvilagitsa.

5.3.2. Tortenete. A mai ertelemben vett els6 rendszeres homiletika Augustinus "De doctrina christiana" cimtf rmfvenek 4. konyve. Bar Augustinus e muveben megcsak a homiletika formai kerdeseit targyalja. Ez a munka azert is nevezetes a keresztyen horniletika torteneteben, mert a szerz6 itt mintegy megkereszteli a Cicero fele retorikat, amikor az egyhazi beszed ele is ezt a harmas celt tuzi ki: docere, delectare, flectere. A kozepkor homiletikai irodalma inkabb csak probalkozas a predikacio problernainak megragadasara. E korszak nevesebb nomiletai N ovingentumi Guibert, Alanus ab Insulis, Humbertus de Romanis, Nicolaus de Clemengis, Hesseni Henrik, Reuchlich es Erasmus. A korszak legfigyelemremeltobb homiletikaja Erasmuse, melyet a neves szerz6 1534-ben publikalt "Ecclesiastes, sive de ratione concionandi libri quattuor" cimen. Nala jelenik meg eloszor a homiletikai kritika, amikor eles gunnyal biralja a korabeli se fule, se farka predikaciokat, A reforrnacio koranak neves homiletaja Andreas Hyperius marburgi professzor. "De formandis concionibus sacris" cirmf muveben a homiletikat elesen elvalasztja a retorikatol, ugyanakkor azonban a formalizrnus rabjava is teszi az igehirdetes elmeletet. A protestans othodoxia idejen tovabb romlik a homiletikai helyzete. A homoletikafrok csak szoszeki segedkonyveket (idezetek, sztorik gyujtemenyet) tudnak alkotni. Ebben a sivar helyzetben szinte friss forrasviznek szamit Mosheim Lorino (Lorenz von Mosheim) .Anweisung erbaulich zu predigen" cfrnmel 1763-banmegjelent homiletikaja. E konyv alapjan egy modern kutat6, M. Peters, a modern predikacio uttorojenek nevezi Mosheimet. 6 az, aki belevonja a homiletikai kerdesek targyalasaba a predikacio tortenetet is. Nala is nagyobb hatast gyakorol azonban a protestans homi-

88

letika tortenetere Friedrich Schleiermacher berlini professzor. Alapszemlelete, hogy ti. a predikacio, vagy ahogyan 6 mondotta, a .vallasos.beszed" annyi, mint a gytilekezet hittudatanak rmlveszi formaban va16 kifejezese, hosszu id6n at, csaknem ketszaz even at volt uralkod6 szemlelet a protestans homiletikaban, Nevesebb kovetoi: Henrik Schott, Franz Teremin, Alexander Schweizer, Alfred Krauss, Henrik Bassermann, Martin Schian, Paul Kleinert. A 20. sz. elejen jelenik meg Friedrich Niebegall nagy felnlnest es sok impulzust ad6 konyve, a" Wie predigen wir dem modemen Menschen?" Tiibingen 1905. A protestans homiletikaban az igazi fordulatot megis Barth Karoly es kore hozta. Barthek alapvet6 homiletikai felismerese az, hogy a predikacio nem vallasos beszed (religiose Rede), hanem Isten e16 szava nepehez, mert a predikacioban Isten maga sz6l igeje es Lelke altal az emberhez rna is. A barthi homiletikai iskola neves kepviseloi Karl Fezer, Wolfgang Trillhaas es Eduard Thurneysen. A masodik vilaghaboni utan, a szazad masodik feleben a homiletika tudomanya valosaggal kiviragzik, A protestans szerzok mellett egyre tobb katolikus homiletikafro jelentkezik. A mi Rudolf Bohrenunk .Predigtlehre" -jevel szinte parallel jelenik meg a katolikus .Fiandbuch. der Verkiindigung" (1970). A homiletika ujabb, tin. empirikus fordulatanak a szazad harom utols6 evtizedeben Ichettunk tamii (Otto, Roesler, Piper).

5.3.3. Fd problemdk. Helmut Thielicke irja Spurgeont meltat6 konyveben (" Yom geistlichen Reden. Begegnung mit Spurgeon. Stuttgart 1961 "), hogy a mai fiatal teologusnemze- . deknek azert kell megismerkednie Spurgeon homiletikai .hagyatekaval, hogy - ugymond - egyaltalan fogalmuk legyen arr6l, hogy mi is az a predikacio (i.m. 9. lap). Thielickenek ezek a szavai a keresztyen predikacio tortenetenek egeszere nezve is ervenyesek. Torteneti homiletikara (=predikaci6Wrtenetre) azert van szuksegunk a homiletikai didaktikaban,

89

hogy konkret peldakon lassuk, hogyan igyekeztek eleget tenni az igehirdetes feladatanak az elottunk jart hosszii nemzedekek, a keresztyen okortol kezdve napjainkig. Espedig azert, hogy ne csak homiletikai rnuvekbe legyen betekintesunk, hanem magaba a konkret szoszeki igehirdetesbe is. A predikaciotortenet, avagy torteneti homiletikai nelkul flym6don konkret dokumentacioval tudja felhivni a mai igehirdetok figyelmet egyreszt az igehirdetes orok torvenyszerusegeire (pl. a predikacio Szentlelekhez, Szentirashoz kotottsegere). Masreszt az igehirdetes orok, gyakran ismetlcdc kerdeseire, a textushasogatas es a predikalas buktat6ira. A predikacio izgalmas es igen szukseges elvi kerdeseirol erdemben csak a predikaciotortenet ismereteben tudunk beszelni. Igy peldanak okaert a homiletika es retorika viszonyarol hitelesen csak akkor beszelhetunk, ha vilagosan Iatjuk a predikaciotortenet dokumentaciojanak tukreben, hogy egyreszt mit segftett, de masreszt mit rontott az evangelium hirdetese ugyenek a homiletika es retorika osszehazasitasa? A predikacioval kapcsolatosan is sok tekintetben igaz, hogy a tortenelern az elet tanit6mestere.

A homiletika azonban nemcsak a tortenelmi tanulsagok felmutatasaval szolgalja az egyhaz igehirdeteset, hanem a predikacio elvi, teol6giai alapkerdeseinek, osszefuggeseinek atgondolasaval is. A horniletikanak kell megmondania azt, amivel minden igehirdetcnek tisztaban kelllennie, miert elengedhetetlen szolgalata, sot kotelessege Krisztus egyhazanak az igehirdetes? Hogy a predikacio miert az egyhazegeszenek es miert nem egy maganembernek vagy tarsasagnak a vallalkozasa? Hogy a predikacionak miert van szuksege a profetak es apostolok bizonysagtetelere, a Szentirasbol vett alapigere (textusra)? Tovabb, hogy a Szentiras magyarazata, a textus hasogatasa mikor helyes, mikor nem? Az elvi homiletikabol tudjuk meg, miert istenkisertes a felelotlen, dilettans igehirde-

90

tes, es rniert olyan elhordozhatatlannak tuna teher nem egyszer a teol6giailag felelos igehirdetoi szolgalat (Jer 33,23). Summa, az elvi teol6giai eszmeles feladata a horniletikaban annyi, mint megbfrk6zni az igehirdetes alapkerdeseivel.ihogy ti. mik a predikacio trinitasteologiai, ekkleziasztikai es antropol6giai (kornmunikacios) osszefuggesei?

A homiletika harmadik feladata teljesen gyakorlati jellegu, A gyakorlati horniletikanak kell megtanftani az egyhaz leendo igehirdetoit a predikaciokeszites (keszules) szabalyaira, s ugyancsak itt kell tisztazni a predikacio elmondasanak, az uzenet tovabbadasanak kommunikacios problemait is. Ide is ervenyes a Pld 25,11 figyelmeztetese: "Mint aranyalma eziist tanyeron, olyan a helyen mondott ige". A homiletika gyakorlati reszeben tehat nemcsak azokra a kerdesekre kell valaszolni, hogyan alakul ki, mim6don all ossze es bontakozik ki a predikacio anyaga (NB! Spurgeon kulon hatalmas eloadast tartott predikacioszerninariumaban errol a kerdesrol) es nem csak arra kell megtanftani az egyhaz igehirdetoit, hogyan kell egzegetalni es meditalni (Bohren kulon fejezetben foglalkozik homiletikajaban a meditacioval), hanem itt kell behat6 vizsgalodasokat folytatni a predikacio struktiirajat (szerkezetet) illetoen is. De itt kell vizsgalni a predikacio nyelvenek, stflusanak a kerdeseit is, milyen szavakat, kifejezeseket hasznaljunk a szoszeken annak erdekeben, hogy oregek es fiatalok, ertelmisegi es ketkezi dolgoz6k egyarant elrnondhassak: .Halljuk, amint szoljak ami nyelvunkon az Istennek nagysagos dolgait" (Acs 2,11).

5.3.4. Alapvetd irodalom Ravasz Laszlo, A gytilekezeti igehirdetes elmelete Papaa 1915. - Eduard Thurneysen, Az Ige szolgalata, Sopron 1942. - Ifj. Czegledy Sandor, A Ielkesz, mint hornileta (A lelkesz, mint avagy a rnintalelkesz c. kotetben, 53. k.). - Daranyi Lajos, A lelkesz, mint hornileta (uo. 57. k.). - Dr. Victor Janos, Igehirdetesunk textusszenfsege

91

(Karoly Emlekkv, Bp. 1940. 257. k.). - Boross Geza, A predikacio dinamikaja, Bp. 1970. - Ugyan6, Tortenelem a sz6- szeken. Budapest 1979. - Ugyan6, Hogyan predikaljunk rna? Budapest 1981. - Ugyan6, Spurgeon kincseskamraja, Budapest 1983. - Ugyan6, Az ebreszto predikacio; Tsz 1991,376. k. - U gyan6, Igehirdetesunk a telekommunikacios korban, Tsz 1992, 2. k. - Sz6nyi Gyorgy, Felkeszules a predikaciora, Homiletika. Miskolc-Sarospatak 1993.

5.4. KATECHETIKA

5.4.1. Fogalma. A gorog .Jcatechein'' sz6 jelentese: .felulr61lefel6 hangzani". A gorog szineszek hangja, mondanival6- ja .Jehangzott" a nezoter fele. Ebbol fejlodott ki a sz6 kesobbi jelentessorozata: valamir61 tud6sitani, valamit valakivel kozolni, valakit valamire tanitani, bevezetni valakit a valasztott tudornany alapismereteibe. Pal apostol a keresztyen hit tartalmanak tarutasara vonatkoz6an ket helyen hasznalja szavunkat, aRm 2,18-ban es az lKor 14,19-ban. Erdekes egyhaztorteneri jelenseg, hogy az altalaban hasznalt didaskein (tanitani) sz6 mellett a katechein lesz az egyhazban foly6 keresztyen tanitasnak a terminus technicusa. Kulonosen is a keresztelest megel6z6 oktatasnak es a felnovekvo gyermekek keresztyen tanftasanak a megjelolese, A tanitottak a katechumenek. A tanito a katecheta, Maga a rendezett, szervezett tanitas a katechumenatus, A tanftas konkret esemenye a katechezis, A tananyag osszefoglalasa a katechizmus. Maga a katechetika kifejezes, mint az ifjusag keresztyen oktatasanak es nevelesenek a tana, eloszor csak a 18. szazadban jelentkezik a teol., illetve gyakorlati teol6gia torteneteben, A katechetika, mint az egyhazban, az egyhazert es az egyhaz altal vegzett oktat6 es nevel6 tevekenyseg igen fontos tudomanyaga a gyakorlati teo-

92

logianak. Manapsag mar minden oktat6i es neveloi tevekenyseget vizsgalja az egyhaznak. Vonatkozik a feln6ttek keresztsegi oktatasara csakugy, mint az ifjakera, altalaban a gytilekezet minden retege hitbeli oktatasara es tovabbkepzesere.

5.4.2. Tortenete. Az els6 szazadok kulonfele katechetikai jellegu probalkozasai (Alexandriai Kelemen .Trilogiaja", vagy pI. Nissai Gergely "Logos katechetikos megds" c. rmfve, stb.) utan, a mai ertelemben vett els6 igazi katechetika Kr. u. 400-ban latott napvilagot Augustinus tollabol "De catechisandis rudibus" cimmel. A kozepkor legkfvalobb katechetikai rmfve a Sorbonne kancellarjanak, Ch. 1. Gersonnak (1363- 1424) munkaja a "Tractatus de parvulis trahendis ad Christum" (Hogyan lehet gyermekeket Krisztushoz vezetni). A reforrnatorok is foglalkoztak katechetikai kerdesekkel (vo. pI. Patay Lajos .Kalvin vallaspedagogidja", Debrecen). Erdekes, hogy a reformacio gyakorlati teol6gusa, Andreas Hyperius nem veszi fel a katechetikat gyakorlati teol6giai rendszerebe, A dogmatika es etika mellett jeloli ki a helyet, mint nepszenfsitett rendszeres teologiaet, A katechezis es a katechetika torteneteben jelent6s hatarko Comeinus Amos Janos (1592-1671) munkassaga. Kulonosen is emlitesre melto a .Didactica magna" cfrmf munkaja, melyben a vallastanitas modszerenek megujitasat is surgeti. A pietizmus jelentos katechetikaja Francke .Kurrer und einfelltiger Unterricht" 1747 cfrml rmlve. Francke szerint a katechezis egyedtil j6 m6dszere az erzelmi rahatas, Mint a gyakorlati teol6gia tortenetenek egeszeben, ugy a katechetikaban is uj korszakot nyit Fr. Schleiermacher munkassaga. 6 az egyhaz kormanyzo tevekenysegehez szarnftja a katechezist, s annak tudornanyat a katechetikat, A katechezis celja az egyen beepitese a gytilekezet kultuszi kozossegebe. A XIX. szazad kiemelked6 katechetikai a korszak neves gyakorlati teol6gusainak tollab61 lattak napvilagot. Ezek a gyakorlati teologusok Palmer, Zezschwitz,

93

Nitzsch, Krauss. A mi szazadunk elso felenek ket legkiemelkedobb katechetikaja Kabisch 1912-ben Gottingenben megjelent rmfve, a "Wie lehren wir religion?". A masik Pfennigsdorf 1921-ben publikalt katechetikaja, a "Wie lehren wir Evangelium?", Az 1945 utani evtizedek elokeszitik a katechetika empirikus vagy kopernikuszi (Wagenast) fordulatat. A masodik vilaghaboni utani evtizedek katechetikajanak legnevesebb kepviseldi: Fror, Neidhart, Otto, Bastian, Stoodt, Nipkow, Feifel.

5.4.3.IF61drdesei. A katechetikanak, mint minden gyakorlati teol6giai tudomanynak alapjan veve, eloszor a miertre kell ' valaszolni. Miert van szukseg az egyhazban katechezisre? Miert akarja Isten a katechezist? Mi a katechezis helye es szerepe Isten udvterveben? Tisztazni kell tehat a katechezis teo16giai impulzusait, antropo16giai (pszicho16giai es pedag6giai) oszszefuggeseit, ekkleziasztikai jelenteset es jelentoseget, Ezzel a tisztazassal kell foglalkozzek a katechetika elsd, tin, elvi resze.

U gyanakkor sok ald as forrasa a katechezis tortenetenek behat6 tanulmanyozasa is. A kulonbozo korszakok katechetikai erofeszlteseibol egyarant ad6dnak pozitiv es negatfv tanulsagok. Az egyik igen rnegszivlelendo, elegge nem hangsulyozhat6 tanulsag, micsoda kibeszelhetetlen jelentosege van a keresztyen vallasos nevelesben a csaladnak, a gytilekezetnek, es nem utols6 sorban a katecheta szemelyisegenek, A katechezis tortenetebol tudhatjuk meg, hogy az egyik legfigyelemre melt6bb katechetikai tanacs rna is Augustinuse: "A jokedvtl adakozot szereti a: Isten!". Tegytik hozza, a gyermekek is! Ugyanakkor azonban boseggel merithetunk negatfv tanulsagokat is a keresztyen katechezis tortenetebol. Meglathatjuk pl., hova vezet a konyv-kozponnisag, a szaraz igazhittiseg, a keresztyen hit intellektualista-dogmatista vagy em6cionalista eltorzulasa, Milyen vegzetes kovetkezrnenyekkel jar az egyhazra nezve, ha a kersztyen oktatas .Jantarggya" valik csak. Fon-

94

tos ismernunk ezeket a nagy tevedeseket, buktat6kat. Azert, hogy ne ismeteljuk meg atyaink tevedeseit, vagy akar btfneit.

Vegtil is azonban a katechetikanak feleletet kell adni a katechezis gyakorlati kerdeseire, Eloszor mindjart arra a kerdesre, mit tanftsunk? Masodszor arra, hogyan tanftsunk? Harmadszor arra, mim6don valhatunk alkalmas eszkozze a Szentlelek szamara? A gyakorlati katechetika egyreszt allando tudomanyos kritikaban kell reszesftse az egyhaz kurrens katechetikai munkassagat. Masreszt husegesen kell keresni az iijabb es iijabb utakat az emberhez. Szuntelenul lepest kell tartani a gyermeklelektan es a pedag6gia eredrnenyeivel. De egy perce sem szabad elfelejteni, hogy a Szentlelek erejet semmilyen m6dszerrel p6tolni nem lehet.

5.4.4. Alapveui irodalom. Imre Lajos, Katechetika, Budapest 1942. - Gyokossy Endre, Pszichokatechetikai problemak, ThSz 1980, 6. szam, - -- Boross Geza, Katechetika RE 1970. 101 k. - Ugyano, A r6mai katolikus katechezis vilaghelyzete, ThSz 1981. evf: tobb szamaban folytat61agosan. - U gyano, A vallaspedagogia problemai es feladatai, Confessio 1993, 64. kk. - Ugyano, Gyermekistentisztelet es hitoktatas, ThSz 1992,219. - Ugyano, A katechezis nyelve, Lelkipasztor 1992, 275. k.

5.5. POIMENIKA

5.5.1. Jelentese. A poimenika a gyakorlati teologianak az a tudomanyaga, mely a keresztyen gytilekezet pasztori szolgalatat szabalyozza, Maga a sz6 a gorog "poimainoo" igebol szarmazik. Annyit jelent, mint legeltetni, orizni, apolni, gondozni, sot uralkodni. A sz6 erdekessege a mi szempontunkb61 az, hogy a gytilekezet pasztoralasa ertelmeben egyszer sem fordul elo az apostoli levelekben. Csak a In 21,16-ban talal-

95

kozunk vele ("Poimaine ta probatia mou"). Csak a 19. szazadban, olyan neves gyakorlati teo16gusok, mint Zezschwitz es Achelis, kezdik a gyiilekezet pasztori szolgalatat, ill. annak tudomanyat poimenikanak nevezni. Megpedig azert, hogy a cura animarum specialist megkulonboztessek a cura animarum generalist61. Mi, a magunk reszerol, mint fentebb mondottuk, a gyiilekezetben foly6 pasztori szolgalatot szabalyozo gyakorlati teologiai' tudomanyt ertjuk poimenika alatt. Bibliai kepekkel elve azt mondhatjuk, a poimenika kifejezeshez va16 ragaszkodassal a divatos .Jelkigondozas" kifejezes 'helyett ket dolgot szeretnenk kifejezesre jutattni. Egyreszt azt, hogy a gyulekezetben foly6 pasztori szolgalatot nem pszichagogianak tekintjuk es nem is egyhazi kontextusban vegzett pszichoterapianak (Stollberg). Masreszt azt, hogy a gyiilekezetben foly6 pasztori szolgalatot nem tekintjuk a szekularis lelkigondozas vagy lelekapolas rivalisanak, mivel 'a pasztori szolgalat a hit kontextusaban kozeledik a gyulekezet tagjaihoz. Ez azt jelenti, hogy elsosorban Istennel va16 kapcsolatat kivanja rendezni, apolni a hivoknek. A pasztori szolgalatnak szerintiink hitre, segito es hitmelyito szolgalatnak kell lennie a Krisztus gyiilekezeteiben. Ennek a szolgalatnak a tudomanyat nevezzuk a gyakorlati teo16gia nagy csaladjaban poimenikanak.

5.5.2. Tortenete. Apoimenika gyokerei a 2-4. szazadba nyulnak vissza. A 2. szazad vegen jelenik meg egy Hermas nevif szerzo "H6 Poimen" (A pasztor) cfrntl irata, mely ugy tekintheto, mint az Ur kritikaja lnftlen pasztorai felett. A 4. szazad vegen Chrysostomus, az Aranyszaju ajandekozza meg az anyaszentegyhazat hires konyvevel, "Peri Hyerosiines" cfrnmel. Ez az elsd lelkeszlelkigondozo irat az egyhaztortenelemben. A kozepkor egyetlen jelentos poimenikai jellegtf irata Nagy Gergely papa .Liber regulae pastoralis" cfrmf pasztorlevele 59l-bol. A rengeteg forditast es kiadast megert rmf azzal az alapveto kerdessel foglalkozik, mit is jelent tulajdonkep-

96

pen lelkeket vezeni? A reformacio korabol ket poimenikai jellegti munka erdemel emlitest. Az egyik Zwingli .Der Hirt'', a masik Bucer "Von der wahren Seelsorge" cirmf munkaja. A 17. es 18. szazad kisebb jelentosegu munkai utan a 19. szazad termi a nagyobb lelekzenf pasztoralis teologiakat. A poimenika elsosorban Fr. Schleiermacher nyoman valik onallo tudomannya. Schleiermacherig az egesz gyakorlati teologiat neveztek pasztoralis teologianak, Schleiermacher az, aki a gyakorlati teo16gia rendszereben a katechetika es misszi6tan mellett kulon helyet biztosft a lelkigondozas elmeletenek.

Szazadunk tovabb viszi a poimenika fejleszteset, Az erdem itt olyan kivalo gyakorlati teologusoke, mint Blau, Fichtner, Asmussen, Thumeysen es Trillhaas. Majd a szazad utols6 evtizedeiben olyanoke, mint Bohren es Tacke.

5.5.3. Fdproblemai. Mint minden gyakorlati teo16giai tudomanyra, ugy a poimenikara is ervenyes a regi megallapitas, a tortenelem az elet tanft6mestere. A gyulekezet pasztori szolgalata nemhogy nem valamifele ujsutenf probalkozas az egyhazban, hanem ketezer eves, sot meg ennel is regibb multja van. Talalkozunk ezzel a szolgalattal nemcsak az UT vilagaban, hanem mar Izrael torteneteben is az OT bizonysagtetele szerint. Amikor rna a gyiilekezet a maga tagjai kozott pasztori szolgalatot vegez, akkor hosszu tortenelmi folyamatban all benne. Azt a szolgalatot folytatja, mel yet Isten, mint j6 pasztor (Ps 230, maga kezdett nepe kozott. Ezert kell tisztaban lenni a pasztori szolgalat tortenetevel, annak pozitfv es neg ativ tanulsagaival. E torteneten belul is kulonosen olyan kivalo pasztorok szolgalataval, mint amilyen Kalvin, az idosebb Blumhardt, Thumeysen vagy Tacke voltak, hogy csak 61cet emlitsuk. A poimenikaban ezert kell eloadnunk a pasztori szolgalat tortenetet.

Ugyanakkor azonban egeszen nyilvanvalo, hogy a pasztori szolgalatnak nemcsak torteneti, hanem elvi-teo16giai impul-

97

zusai is vannak. Itt kell megmutatni tehat, mik a gytilekezet pasztori szolgalatanak bibliai-teol6giai motivumai? Miert kell az egyhaznak a pasztori szolgalat vegzeset oly halalosan komolyan venni? De ugyanakkor itt az elvi reszben kell tisztazni azt a kerdest is, mi az emberismeret jelentosege a pasztori szolgalatban? Ezzel a kerdessel kapcsolatosan azt a kerdest, miert a Szentirasbolkell meritsuk a normativ emberismeretet? Ezzel kapcsolatosan tovabba azt, hogy mik a modern lelektannak (rnelylelektannak) azok az eredmenyei, melyek felhasznalhatok a pasztori szolgalatban? Sot, ebben az elvi reszben kell megtargyalnunk maganak a Ielkesznek, a pasztornak, a poimenneksajatos lelki problemait? A pasztori kompetencia nagyon is fontos kerdeset.

Ezutan kertilhet sor csak a pasztori szolgalat gyakorlati problemainak reszletes vizsgalatara, Hogyan kell pasztori szolgalatot vegezni a gyermekek, az ifjak, a kozepkoniak es az oregek korul? Hogyan tortenjek a maganosok, a betegek, a fogyatekosok, a gyaszolok, a neur6tikusok lelkigondozasa, pasztoralasa? Sot, ami a legfontosabb, hogyan tortenjek a hiv6K, a felebredtek, a gytilekezeti munkatarsak, az urvacsorazo gytilekezet pasztoralasa?' Lehet-e a marginalis gytilekezet pasztoraciojarol egyaltalan beszelni? S ha igen, hogyan menjen vegbe ez a pasztoracio? Hogyan tortenjek a masvallasiiak, az utunkba kerulo, szolgalatunkat esetleg igenylo nemhivok es az un, ertelmisegiek pasztoralasa? Mik a pasztoracio eszkozei? Hogyan kell egy-egy pasztori beszelgetest vezetni? Mik a kovetheto modellek, kik a j6 beszelgetes paradigmai? Van itt recept egy altal an ? Es mik a pasztori szolgalat tipikus buktat6i? Azok a fohibak, melyeket olyan konnyen el lehet kovetni? Mit jelent a pasztori szogalatban a szolidaritas? Milyen problemai vannak a pasztoracioban az applikacionak, az alkalmazasnak? Mit kell "alkalmazni", mikor es hogyan? Mik a pasztori szolgalat kommunikacios problernai? Mind olyan

98

kerdes, melyrol kulon mongorafiat lehetni Irni, s melynek rna mar val6ban gazdag irodalma van. Ezekre a kerdesekre lehetoseg szerint mind a poimenika harmadik, gyakorlati reszeben kell valaszt keresni es adni.

5.5.4. Alapvetd irodalom. Makkai Sandor, A szemelyes lelkigondozas tana. Budapest 1947. - Eduard Thurneysen, A lelkigondozas tana. Ford. Varga Zsigmond. Budapest 1950. - Theodor Bovet, Lebendige Seelsorge. Ttibingen 1954. - Helmut Tacke, Glaubenshilfe als Lebenshilfe. Neukirchen 1975. - Gyokossy Endre, Magunkr61 magunknak (szamos kiadast megert mil). - Boross Geza, Magyar reformatus poimenika 1945-1970 kozott, RE 1970" 133kk. - U gyano, A Masodik Vatikani Zsinat utani pasztoralis teol6gia. ThSz 1971, 358. k. - Ugyano, Ujabb konyvek a lelkigondozasrol, ThSz 1978, 308. k. - Ugyano, Biblia es lelkigondozas, Budapest 1992. -

5.6. MISSZIOLOGIA

5.6.1. Fogalma. A missziol6gia kifejezes a latin mitto (killdeni) es a gorog logosz (beszed, tan, tudomany) szavaknak az egyhazi szohasznalatban kialakult sajatsagos osszetetele. Jelentese: a misszi6 tudomanya. Rovidebben: missziotudomany. Maga a misszi6 sz6 a latin Vulgata kozvetitesevel kertilt bele az egyhazi nyelvhasznalatba. Ez a Kr. u. 4. szazadban keletkezett katolikus, latin nyelvil bibliaforditas mindentitt "missio" -val forditja a Biblia apostello (ktildeni) es pempo (kulden i) gorog, illetve a Solah (ktildeni) heber szavakat. A misszi6 azt jelenti tehat kuldes, kuldetes. A missziol6gia pedig az egyhaz kuldetesenek tudornanya. E tudomany bibliai gyokere Jezus Krisztus misszi6i parancsa, iigy, ahogyan az legdirektebb formajaban a Mt 28, 18-20-ban all elottunk. Hitelesseget egyesek vitatjak ugyan, de olyan kompetens iras-

99

magyarazok, mint pl. Kalvin, Ravasz es Victor vagy Podmaniczky, hitelesnek mondjak. A missziol6gia a misszi6i parancs aktualis betoltesenek a tudomanya, Ilymodon sajatos es nelkulozhetetlne gyakorlati teol6giai diszciplina.

5.6.2 Tortenete. Tudornanyunk megalapft6ja Gustav Warneck hallei profeszor. Forrulve az .Evangelische Missionslehre" 1892-ben jelent meg. Ez a munka inspiratora lett tovabbi missiol6giai rmlveknek. Amfg a rmilt szazadban Nemetorszagban csak egy-egy egyetem kereteben rmfkodott onallo missziotudomanyi tanszek, addig Amerikaban minden fOiskoIan kulon tanszeke es szaktanara volt tudomanyunknak. Warneck munkassaga Europaban is az erdeklodes eloterebe allftotta a missziologiat, Nemcsak egyes monografiak megirasahoz adott impulzusokat, hanem tekintelyes foly6iratok es missziotudomanyi tarsasagok megszuletesehez es rmfkodesehez is. Jelentosebb foly6iratok: .Evangelisches Missions-

. magazin" 1912 ota, "The International Review of Missions" 1912 ota, .Evangelische Missionszeitschrift" 1940-t61, es az "Okumenische Rundschau" 1952-b61. Eur6pai teruleten a legnevesebb misszi6i tudomanyos tarsasag a "Deutsche Geselschaft fur Missionswissenschaft",rnelyet 1918-ban alapftottak a keresztyen rnisszi6 elmeleti kerdeseinek es tortenetenek tanulmanyozasara.

5.6.3. Foproblemdi. A missziologia alapkerdese, hogyan volna tovabbadhato Jezus Krisztus evangeliuma kortarsainak? Az evangelium felkinalasanak mikentjera, sikeres es sikertelen utajira nezve gazdag tanulsagokkal szolgal a keresztyen misszi6 tortenete. A missziotortenet kulonosen is sokatrnond6 es tanulsagos abbol a szempontbol, hogyan torzult el a Krisztus evangeIiumarol sz616 bizonysagtetel krisztianizalo eroszakoskodassa, keresztes habonikka. Majd pedig mim6don kovetkezett be a rnisszi6 masodik kompromittalasa a kolonizacioval es iijkolonizacioval tortent szovetkezes altal. Tanulsagos azonban a

100

missziotortenet abbol a szempontbol is, hogyan valt vilagossa a misszi6 felelosei elott az egyhaz egysegenek szuksegessege, sot, hogyan valt a keresztyen egyhazak egysege conditio sine que nonjava a Krisztusrol sz616 bizonysagtetelnek a misszi6i mezokon. A nagy rnisszi6i vilagkonferenciak (Edingburgh, Jeruzsalem, Tambaram, stb.) anyaganak, tortenetenek, hatarozatainak a tanulmanyozasa igen jelentos segftseg rna is az egyhaz alapveto kuldetesenek, misszi6ja ertelmezeseenk tisztazasaban.

De aminta tobbi gyakorlati teol6giai tudomany, a rnissziologia sem torteneti tudomany csupan, A missziol6gia is szukseget erzi az alapveto bibliai, teol6giai tajekozodasnak. Eppen tortenete dokumentalja a legjobban, mive lehet a rnisszi6, ha a misszi6 felelosei, munkasai es teoretikusai elvesztik szern e161, vagy egyszenien ignoraljak mas szernpontok miatt a Szentiras tanftasat a rnisszi6r6I. Tehat ha nern isrnerik vagy nern ismerik fel, s nern vonjak Ie a kovetkezteteseket a SzentIras trinitasteologiai missziologiajanak. Ezert a torteneti tajekozodas mellett az egyik legfontosabb missziotudomanyi tevekenyseg a Szentiras missziorol sz616 mondanivalojanak rendszeres feltarasa. Ami azt jelenti, hogy a rnisszi6 teol6giai, krisztol6giai es pneurnatol6giai osszefuggeseinek a feltarasa.

Csak az elvi es torteneti alapok vilagos attekintese utan probalhatunk felelni, mit jelent az egyhaz rnisszi6ja rna. Mik a rnisszi6 mai Iegfontosabb munkaagai? Lehet-e meg, s ha igen, mennyiben "ktilrnisszi6r61" beszelni? Miert olyan idoszertiek ismet az tin. belmisszi6s tevekenysegek? Mit jelent rna a gytilekezeti misszi6? Iszakosmento misszi6? Ciganyok kozti misszi6? Csovesek kozti misszi6? Van-e, es hogyan 1Ortenjek az ateistak kozotti rnisszi6? Mik a misszi6 rn6dszerei, lehetosegei rna? Mi a kulonbseg rnisszi6 es evangelizacio kozott? Mik az iratrnisszi6 lehetosegei es feladatai? Hogyan hasznalhatok fel a mediak a rnisszi6 szolgalataban? Hogyan lehet rnisszi6 a gytilekezet elete maga? Mik a dial6gus sanszai

101

a misszi6i parancs betoltes szempontjabol? S vegul is, mik a misszi6 szemelyi, lelektani feltetelei?

5.6.4. Alapvtd irodalom. Makkai Sandor, Az egyhaz misszi6i munkaja, Budapest 1938. - Horst BUrkle, Missiontheologie, Kohlhammer 1979. - Pasztor Janos, A misszi6 teologiaja, Debrecen 1980. - Boross Geza, Bevezetes a missziologiaba. Budapest 1983. - Ugyano, Az egyhaz kuldetese, ThSz 1991, 18. kk. - Ugyano, Missziol6giai problemaink gyakorlati teol6giai szempontb6I. RE 1992, jan. -

5.7. DIAKONIKA

5.7.1. Fogalma. A diak6nika a gorog diak6na sz6 egyhazi hasznala nyoman az vegyhaz diakoniajanak, azaz szeretetszolgalatanak a tudomanya, Helyesen diakonol6gia volna a neve, a gorog diak6nia es logos szavak osszevonasabol. Jelenlegi formajaban (diak6nika) a gorog kifejezes Iatinositott forrnajanak (diaconica) fonetikus hasznalata. Azert hasznaljuk Igy, mert Igy hasznalja napjaink gyakorlati teologiaja,

5.7.2. Bar a diak6nia egyidos a keresztyenseggel, sot idosebb is annal, mivel gyokerei az 6SZ-be nyiilnak, a szeretetszolgalat elmelete maga aranylag fiatal tudornany, A 19. szazad belmisszi6ja is sokat foglalkozott a szeretetszolgalat kerdeseiveel, e kerdesek vizsgalata igazan megiscsak a mi szazadunkban, annak is a masodik feleben emelkedett tudomanyos szinvonalra. Ekkor jelennek meg az ilyen es hasonl6 figyelmet teremto rmfvek, mint pI. A. M. Farrer, "The Ministry in the New Testament" 1957, vagy J. Ferguson, "Interpreted by Love" London 1960, vagy Paul Philippi, "Christozentrische Diakonie" Stuttgart 1963, vagy ugyancsak t61e .Diaconica" Neukirchen -1984, vagy H. D. Wendland, "Christos Diakonos" Zurich 1962, es sok mas kisebb- na-

102

gyobb tanulmany a diak6nia kerdeseirol. Tudomanyunk torteneteben igen jelentos hatarko 1954. februar 18., a Heidelbergi Egyetem Diakoniatudomdnyi Intezete megalapitasanak napja. Az Intezet a maga oktat6 es kutatomunkajaval jelentos impulzusokat adott tudomanyagunk fejlodesenek. Tobbek kozott az Intezet munkajanak kisugarzasara vezetheto vissza az a teny, hogy a diak6nika bevonult sok kulfoldi (es hazai) egyetem teol6giai fakultasara ugy, mint a homiletikaval, Iiturgikaval, poimenikaval, katechetikaval egyenragu, vizsgakoteles gya, korlati teolgogiai tantargy.

5.7.3. Alapkerdesei. A diak6nia tudomanyanak egyik nagy problematerulete a diak6na teologiaja. Azaz a Biblia, a hitvallasok, a reformatus dogmatika es etika diakoniara vonatkoz6 figyelmezteteseinek rendszerezese, tudatositasa, attekintese. Az elvi resz tulajdonkeppen arra a kerdesre akar felelni, miert hit es engedelmesseg kerdese reszunkrol a Krisztus kicsinyeinek felkarolasa? Konkretebben, mik a diak6na teol6giai (bibliai), antropol6giai, krisztol6giai, pneumatol6giai, ekkleziolo-

giai es eszkhatol6giai impulzusai? Az egyhaz egesz elete, az egyhaz eletenek, istentiszteletenek es minden bizonysagtetelenek a pecsetje, illetve kritikaja?

A diakonaitudomany masik ugyancsak tanulmanyozasra erdemes tertilete a diak6nia tortenete, Az egyhaz kezdeteitol aranyfonalkent kiseri a szeretetszolgalat, a szegeny, beteg, arva es menekultgondozas Krisztus egyhazanak tortenetet. Itt lathato, hogy nemcsak hatalmas tanvitak, nemcsak kegyessegi iranyzatok kesenf harcainak es nemcsak politikai manoverek.' nek helye volt az egyhaz, hanem mindig voltak egyesek, kozossegek vagy maguk a gytilekezetek, akik kovettek az Irgalmas Samaritanust. A keresztyen diakoniatortenet sok esetben valosagos hoskoltemeny. Ugyanakkor elgondolkoztat6 dokumentacioja a diak6nusi tisztseg bibliai ertelme meghornalyosodasanak es eltorzulasanak a kozepkor folyaman. De ugyan-

103

akkor rna is lelkesito bernutatasa annak, mit jelentett pl. a diak6nia bibliai ertelmenek tijrafelfedezese a reformacioban, az erbredestortenetben es nem utols6sorban az okumenikus torekvesekben. Hogyan lettek sztiksegszenlen - misszi6 es diak6nia ikertestverek.

A diakouaitudomany harmadik terulete, melynek ismerete elengedhetetlen a leendo lelkipasztor (diak6nus) szamaraa praktikus diakonia (diaconica practica). A diakonikanak ez a resze vezet be a csecsemogondozas, a gyermekgondozas, az oreggondozas, a beteggondozas, a fogyatekosok gondozasanak, az elsosegelynyujtasnak, a szenvedelybetegek gondozasanak alapismeretebe, Itt sz6lni kell azonban az tin. okumenikus diakoniarol is. Ennek a kihivasairol, gremiumairol, a helyi gytilekezetekkel val6 kontaktusarol. Ebben a fejezetben kell eloadni vegul is a diak6nia szervezesevel kapcsolatos tudnival6kat, kulonos tekintettel a diak6nus szemelyere.

5.7.4. Alapvetd irodalom. Forgacs Gyula, A belmisszi6 es a cura pastoralis kezikonyve, Papa 1925. - Bilkei Pap Istvan, A belmisszi6 hosei, Budapest 1912. - Bottyan Janos, A nyolcadik diak6nus (Hitiink hosei). - Boross Geza, Egy kis diak6- niatortenet, KKK 1981, 53. - Ugyano, A diak6nus rna, RL 1988 arp-majusi szamaiban. - Ugyano, Bevezetes a diak6niaba (Teol. kurzus), 1975. es 1990. - Juhasz Zs6fia cikkei es tanulmanyai a Reformatus Egyhazbanes a Teol6giai Szemleben: .Egyhaziasabb gondolkodast a diakoniarol" RE 1961, 99."Az idiotak kozotti szolgalat merlege" (uo. 334.). "Az intezrnenyes diak6nia ot tanitasa" (RE 1962, 171.). "A diak6nia gyakorlasanak harmas haszna" RE 1964, 191. "A diak6nia mint kegyessegkritika" ThSz 1967,223. "A diakonia mint kegyessegunk egyensiilya" ThSz 1969,97. .Jntezmenyes diak6- nia - gyulekezeti diak6nia" ThSz 1983, 264: .Zold fuvecske a mez6ben" Bp. 1984.

104

5.8. TERA.PEUTIKA

5.8.1. Fogalma. Szazadunk utols6 evtizedeinek gyakorlati teologiajaban iij tudornanyag, espedig a beteggyogyitas tudomanyanak.va terapeutika kibontakozasanak lehetunk a szemtanui. Az tij tudomany elnevezesee Heinz Doebertol szarmazik. 1960-ban Hamburgban megjelent konyveben, "A beteggyogyitds karirmdja. Az egyhds; egy eljelejtett alapfunkciojara vonatkozo bibliai teologiai kutatds" cirrnf munkajaban arra hivja fel a figyelmet, hogy az Ujszovetsegben az apostoli hivatalnak harom alapfunkci6ja volt: a predikalas, a tanitas es a gyogyitas, Ezert javasolja a gyakorlati teol6gusoknak az egyhazi beteggyogyftas tudomanyanak kidolgozasat es terapeutikanak nevezeset. Az elnevezes gyokerszava a gorog .fherapeuoo". J elentesei: szolgalni, betegekeet kiszolgalni, apolni, gy6gyatani.

5.8.2. Tortenete. Doeber bizonyos ertelemben nyitott kapukat don get, mivelhogy - csak szazadunk masodik felere szorftkozva - mar I 949-ben jelent meg egy terapeutika, espedig Evelin Frost tollabol, "Christian Healing" cimmel. Ezt koveti 1951-ben F. L. Wymann muve, a "Divine Healing". Ezt pedig Barnard Martin konyve 1956-ban, a "Die Heilung der Kranken als Dienst der Kirche", Hogy ezek a munkak nem jutottak annyi mas ertekes teol6giai munka sorsara, az annak koszonheto, hogy tudomanyunkban jelentos lepes tortent. Espedig az, hogy a mai protestans gyakorlati teol6gia vilagszerte respektalt, tavolrol sem rajong6, sot, inkabb nagyon is empirikus szakfoly6irata, a Thologia Practica, eloszor 1987-ben publikalta W. J. Hollenweger professzor .Betegeket gyogyitsatok" cfrmf tanulmanyat, Majd pedig az 1989-es evfolyam teljes else szamat az egyhazi beteggyogyitas problemajanak szentelte. Igy tehat az egyhazi beteggyogyitas problernaja problema recepta lett az akademikus gyakorlati

105

teologiaban, A problemaval foglalkoz6 tudomany, a terapeutika pedig szalonkepes tudomannya lett az tin. empirikus gyakorlati reologiaban is. Tudornanyunk szalonkepesse valasat tobb tenyezo is indokolja. Igy az els6 mindjart az iijabb bibliakutatas, melynek eredrnenyet targyunk vonatkozasaban Doebert emlftett konyve foglalja ossze. De a tudornanyos kutatas eredrnenyei mellett az alabbi empirikus impulzusok is segitettek tudornanyunk korvonalainak kibontakozasat, alapvonalainak meghuzasat a mai gyakorlati teologiaban. Ilyen gyakorlati (empirikus) impulzus az, hogy Anglia, Amerika, Del-Afrika es Ausztralia anglikan egyhazaiban sok lelkipasztor szamara a mindennapos hivatasgyakorlas egyik termeszetes mozzanata a beteggy6gyftas. Ilyen impulzus az, hogy un. gy6gyft6 istentiszteletek - mint Hollenwegertol tudjuk - rna mar nemcsak Anglia anglikan gylilekezeteiben tartatnak, hanem olyan angol reformatus gylilekezetekben is, mint amilyen pl. Hollenwegere Birrninghamban. U gyanigy Svajcban, Genfben az okumene kozpontjaban. Vagy Nemetorszag tobb protestans gyulekezeteben. Ilyen impulzusok a r6mai katolikus egyhaz beteggy6gyft6 szolgalatarol (Tardif atya) hallhat6 hiradasok. Vegiil pedig az un. intuitiv gy6gyft6k (Harry Edwards, Alex Orbito, Michel Carayan) tevekenysege, ami valosagos kihivas a tortenelmi egyhazak gyakorlati teologiaja fele. Ezen impulzusok hatasara sztiletett a gyakorlati teol6gia iij tudomanyaga, az egyhazi beteggy6gyftas tudomanya, a terapeutika,

5.8.3.F6problemai. Az els6 nagy kerdes a terapeutikaban is az, mit mond az egyhaztortenet a beteggy6gyftasr61? Van-e egy altal an , lehet-e beszelni a beteggy6gyftas 1Orte~eter?l .az egyhazban? E kerdes nyoman az egyheztortenet egyik alig lS~ mert teriilete tarul fel. Egyszerre csak erdekesse kezd valni mindaz, amit Hermas, Justin Martyr, Ireneus, Tertullianus, Origenes, Hyeronimus, Augustinus jegyez fel az ut6kor sza-

106

mara a hit altal, imadsagra torrent csodas gyogyulasokrol. Ugyanigy az is, amit a legmodemebb tortenetiras mond el pl.

. csak Kapisztran Janos gy6gyft6 tevekenysegerol (vo. Kulcsar Peter konyvevel, Kapisztran Janos Budapest 1987.). Vagy az, amit az idosebb Blumhardt eletrajziroi mondanak el Istennek aldott embererolKiderul, hogy a beteggyogyitasnak Krisztus egyhazaban tortenete van. Olyan ami Pal apostoltoltol napjainkig huzodik (vo, L. Fodor Ilona, 6 hCi maradi.

Az elvi terapeutika tulajdonkeppeni problemaja az, igaza van-e reformatorunknak, Kalvinnak, amikor az Instituci6ban az utols6 kenettel kapcsolatban arrol fr, hogy, ugyrnond:

"A gyogyitasnak kegyelmi ajandeka rnegszifnt", mivelhogy szerinte ez a jelenseg is azok koze a csodak koze tartozik, melyekkel annak idejen az Ur erositeni akarta az evangeliumot (Inst IV, XIX, 18). A kerdes nyilvan az, mit mond az ujabb UT-kutatas es dogmatikai eszmelodes err6l a kerdesrol? Itt kell megtargyalni K. Seybold es U. B. Muller meg 1978-ban Stuttgartban megjelent .Krankheit und Heilung" cirrnf konyvet. Ez a konyv reszletesen foglalkozik a beteggyogyitas egzegetikai problernaival. Felmutatja, a betegseg es gyogyftas viszonyat az UT-ot komyezc vilagban. Megvilagitja, mit jelentett a betegseg es gyogyftas Jezus megftelese szerint. Tovabba, hogyan ertelmezik a betegseg es gyogyitas kerdeset az

UT csodatortenetei? Es mit sz6ljunk Pal apostol betegsegehez? Meg tovabba, milyen kapcsolat van beteggyogyitas es eszkhatol6gia kozott? Megragadhat6k-e orvosi kategoriakkal Jezus gyogyitasai? Hogyan es rniert manifesztalodik Isten orszaga, ill. annak ereje az egyhazi beteggyogyitasokban? Meg tovabba, mik a beteggyogyitas krisztol6giai, szoteriol6giai, pneumatol6giai es ekkleziologiai osszefuggesei? Roviden, itt kell allast foglalni az alapvet6 elvi kerdesben, minek Iatjuk az egyhazi beteggycgyitast? Az egyhazat mindig sokfele formaban kisero es kiserto rajongas egyik megnyilvanulasanak-e,

107

avagy a Biblia nagy evangeliuma dokumentaciojanak: .Jezu» Krisztus tegnap es rna es mindorokke ugyanaz!" (Zsid 13,8).

A terapeutika harmadik gyakorlati reszeben a kovetkezo problemakra kell valaszolni. Hogyan jarulhat hozza a gyulekezet betegeinek gondozasahoz a gyulekezeti Ielkigondozas? Van-e gy6gyft6 beszelgetes? Miben kulonbozik a terapias beszelgetas az tin. lelkigondoz6 es az tin. misszi6i beszelgetest61? Tovabba, hogyan jarulhat hozza a gytilekezet betegeinek gyogyulasahoz a betegekkellegdirektebben foglalkoz6 gyulekezeti munkaag, a diak6nia, a gytilekezet testi ertelrmf szeretetszolgalata? Tovabba, hogyan jarulhat hozza es mivel a gyulekezet betegeinek gyogyulasahoz az attol Iatszolag legmesszebb a116 gytilekezeti munkaag, a katechezis, a hitoktatas es vallasos neveles? Tovabba, mil yen segftseget tud adni a gytilekezet gyogyfto tevekenysegenek a misszi6? Az evangelizacio, s6t a gytilekezet liturgikus elete? Es meg tovabba, mit kivan a terapeutika nemcsak az Isten orszaga gy6gyft6 erejet kozolni kesz gyulekezettol, hanem a gyogyulast ker6 es varo betegtol es kornyezetetol.

5.8.4. Alapvetti irodalom. Makkai Sandor, Jezus es a betegek. RGY 1950, 362. k. - A. Harnack, Medizinisches aus der altesten Kirchengeschichte, Leipzig 1892. - Kulcsar Peter, Kapisztran Janos. Budapest, Gondolat 1987. - Friedrich Zundel, Johann Crhistoph Blumhardt. Brunnen Verlag Basel (16. kiadas), - Zundel-Szerb, Blumhardt Janos Krist6f eletrajza, Si- 6fok. en. - Dieter Ising (Hg), J. Crh. Blumhardt. Ein Brevier. Vandenhoeck, Gottingen 19991. - Blumhardt-Szerb, Gyogyulas utja, Si6fok. 1940. - L. Fodor TIona, 6 hu marad. Budapest 1988. - Boross Geza, A beteggyogyftas mint egyhazi szolgalat. Conf. 1993. 10. kk.

108

5.9. OIKODOMETIKA

5.9.1. Fogalma. Szazadunk elejen a gyakorlati teol6gia az egyhaz magaepitesenek tanat ertette oikodometikan (oikodome = hazepites, epites, epulet) es a liturgikat meg a homiletikat kivanta e16adni ez osszefoglalo cim alatt (Ravasz, Bev. a gyak. teolba. 90. lap.). Ma a gyulekezetepftes (Gemeindebau, Gemeindeaufbau) tudomanyat kell ertsuk ezen az elnevezesen. Azta tudomanyt, mely az egyes egyhazi funkciok szakkerdeseinek megvilagitasan nil arra a kerdesre kivan valaszolni, hogyan es mim6don felelhetnek meg az egyhaz tevekenysegei az oikodome bibliai kovetelmenyenek? A gytilekezet szaporodasanak isteni feltetelei (ACS 2,47) mellett vannak-e emberi feltetelei is? Es a szaporod6 gytilekezet hogyan epulhet fel lelki hazza, szent papsagga? (IPet 2,5). A mai ertelemben vett oikodometika (gyulekezetepftes) a gytilekezet megepulese, felepulese es kiepulese. Ezert targya nemcsak a liturgia es a predikacio, hanem az egyhaz tobbi tevekenysege is,

: espedig a nepegyhaz ekkleziava, a bibliai ertelemben koinoniava atformalodas celjabol.

5.9.2. Tiirtenete. A szoros ertelernben vett gyulekezetepites tortenetenek j6 szazesztendos gyokerzete van a gyakorlati teologiaban, mivelhogy 1891-ben jelent meg Emil Sulze dresdai lelkipasztor "Die evangelische Gemeinde" cfrmf rmfve. Ebben a konyvben mar jelentkeznek a gyulekezetepftes az6ta sokat targyalt problemai, a mamutgytilekezetek felosztasa kisebb korzetekre, a gytilekezeti tagok (laikusok) aktivizalasa, a diak6niai lelktilet ebresztese es hason16k. Sulze konyvenel is eroteljesebb impulzust adott azonban a gyulekezetepites kerdesei vizsgalatanak Barth Karoly gazdag mondaniva16ja a Nagy Dogmatikaban a gyulekezetepftesrol (1V/2. 67.§.). Ugyanigy a hatvanas evek kozepen az Okumenikus Tanacs kiadvanya a "Mission als Strukiruprinzip", Irodalmi viragza-

109

sa azonban a nyo1cvanas-kilencvenes evekben kovetkezett el temanknak. Espedig mindenekelott a reprezentatfv gyakorlati teol6giai foly6iratok hasabjain, fgy eloszor is a Pastoraltheologie cimtl foly6iratban. A tekintelyes gyakorlati teol6giai organum 1983-as marciusi szama .Urvacsora es a gyiilekezet megujuldsa" osszefoglalo cirnmel jelent meg. Az 1984. okt6- beri szamban H. Hiilsner kolni lelkipasztor tollabol olvashato "A gyulekezetepites uj utjai" cfrmf magvas tanulmany. 1986- ban a foly6irat elso szama ezt az atfogo focfmet viseli: .Jelsz6 - gyulekezetepites", U gyanebben az evben (1986) foly6iratunk juniusi szamaban ismet jelentkezik a gyulekezetepites temaja, H. Linder az ujabb koncepci6kat ismerteti targyunkban tobb mas temaba vag6 tanulmany mellett. Az 1987-es juniusi szam iijra jfoglalkozik a temaval, Az 1989. szeptemberi szam Karl Fritz Daiber "A gyiilekezetepitesi koncepciok funkcioja es teljesitmenykepessege" cfrrnf tanulmanyat kozli. Christian Moller professzor .Diakonia es gyidekezetepites" cfrmf eszmelteto frasa foly6iratunk 1990. szeptemberi szamaban jelent meg.

A masik nemet nyelvif reprezentativ gyakorlati teol6giai foly6irat, a Theologia Practica hasabjain is visszaterd problema a gyulekezetepftes, Eppen csak felsoroljuk a megjelenes idejet es a tanulmanyokat, 198411: "A gyiilekezet es munkatdrsai" ; 1984/4. osszefoglalo cfrne: "Az egyhdzi praxis es elmelete" ; 1987/4.: "A diakonia mint gyidekezetepitd elem" ; 198811.: "A gyiilekezeepites szempontjai a nepegyhdzban" ; 1991/2. szam a laikusok emancipdciojdnak kerdeset targyalja a protestans egyhazakban; a 199113. sz. azt a problemat boncolja, mit jelent a gyulekezetepftes a nemet evangeliumi egyhazakban Nemetorszag ujraegyesitese utan?

A gyulekezetepftes tudomanyanak jelentos allomasai a kerdessel kapcsolatos monografiak. fgy rogton az amerikai D. J. Kennedy "Evangelism explosion" cfrml nemet fordftasban

110

1981-ben megjelent muve, mely a gyulekezetepftes gyakorlati kezikonyvenek is tekintheto. Ilyen figyelemremelto munka a ket Schwarz, apa es fia kozosen frt 1984-ben publikalt .Theologie des Gemendeaujbaus" cimu rmlve. Harem evvel kesobb jelent meg M. Herbst "Missionarische Gemeindeaujbau in der Volkskirche" cfrml, kozel otszaz oldalas disszertacioja, U gyancsak 1987 -ban jelent meg a tudomanyagunkat jelenleg Iegvilagosabban reprezentalo Gemeindaufbeu elso' kotete Moller professzor tollabol .Lehre von Gemeindeaujbau Band I" cimmel es .Konzepte, Programme, Weg" alcimmel, 1990- ben kertilt konyvpiacra a masodik kotet: .Lehre vom Gemeindeaujbau, Band2" cimmel es ,,Durchblicke, Einblickee, Ausblicke" alcimmel.

5.2.3. Attekintvc az igen gazdag irodalmat ugy ttlnik, hogya problemak rendszeres es m6dszeres feldolgozasa erdekeben egy megirand6 kompendiumban feltetlenul szukseg van egy alapoz6, bevezeto reszre. Ebben a bevezetesben elo kell adni a gyulekezetepites bibliai es empirikus impulzusait. Tehat az lrasnak es a gytilekezeti elet valosaganak azokat a kihivasait, melyek valosaggal rakenyszereitik az egyhazat, elsosorban a gyakorlati teologiat a problema behat6 elemzesere, vizsgalatara. Itt a bevezetesben kell felmutatni - ha meg oly roviden is - temank szakirodalmi, gyakorlati teol6giai impulzusait. Dea bemutatason nil meg itt a bevezetd reszben kell kulon fejezetben targyalni a gyulekezetepftes mai foiranyait. Es ugyancsak itt a bevezetesben kell adni meg, a prolegomenat mintegy Iezarando, egy kis gyulekezettipologiat.

A bevezeto resz utan elengedhetetlen az elvi-teol6giai tajekozodas, Tehat annak a kerdesnek a Ieheto pontos megvalaszolasa, mi a keresztyen gyiilekezet biblikus modellje? Miert kell a keresztyen gyiilekezetnek elsosorban imakozossegge valnia? Mit jelent ez a fogalom, hogy imakozosseg? Miert kell - masodszor - a keresztyen gytilekezetnek a bizonysag-

111

tevc kozossegge valni? Mikor az, es hogyan az? Miert Nell - harmadszor, de nem harmadsorban - a keresztyen gyiilekezetnek diak6niai kozossegge valni? Miert olyan fontos a diak6- nia a gyulekezet eleteben? Miert istenkisertes, sot karomlas a liturgia diak6nia nelktil? S vegul, miert kell a keresztyen gytllekezetnek lelkigondoz6 (pasztori) kozossegge valnia? Miert van igaza Bohren vel os megfogalmazasanak: -.Gyulekezet? Lelkigondozas! "

A szokasos torteneti resz helyett (hogyan torrent a gyiilekezetepites a rmiltban? Volt-e ilyen egyaltalan) a masodik fOreszben rna azzal a kerdesselkell foglalkozni, mik a gyiilekezetepites konkret barrikadjai rna az egyhazban. Miert teszi olyan nehezze a gyulekezetepftest a Biblia tekintelyvesztese? Az tin, "psychoboom" ? A Ielkeszi szolgalat krizise? A presbiterium "tuzolt6" magatartasa? A rajong6k rombol6 munkaja? A gyiilekezeti kegyesseg tevtitjai?

A harmadik gyakorlati reszben azonban ra kell terni a gyiiIekezetepftes konkret Iepeseire, Fel kell mutatni, miert fontos es miben all a gyiilekezet megismerere? Mi is az a gyiilekezeti munkaterv, hogyan kell keszfteni, miert nagy segftscg a gyiilekezetnek, a gytllekezeti munkasoknak es maganak a lelkipasztornak? Itt kell bemutatni, mit jelent a gyiilekezet inspiracioja, Mit a gyiilekezet ebresztese? Mit a gyiilekezet pasztoralasa? Milyen legyen es miert a gyiilekezet szeretetszolgalata? Hogyan tortenjek a gyiilekezet tanitasa? A gyulekezet szaporitasa? Vezetese? Kiepitese? Fegyelmezese? Vegiil, hogyan alkalmazzuk a korszenf technikai eszkozoket a gyulekezetepites szolgalataban?

5.2.4. Alapvetd irodalom. Spurgeon, Milyen legyen a gyiiIekezetunk? (pred.). - Makkai Sandor, Elo gyiilekezet. Budapest 1948. - Otto Bruder, Lebendige Gemeinden, Zurich 1947. - Fritz Schwarz, Uberschaubare Gemeinde, Heme 1979. - Greinacher-Mette-Mohler (Hg), Gemeindepraxis,

112

Kaiser. 1979. - Donald AMcGavran, Gemeindewachstum verstehen, Lorrach 1990. - Boross Geza, A gyulekezet mint pneumatol6giai kozosseg, ThSz 1982, 343. k. - Ugyano, Mit mond a teol6gia az ebredesrol? RL 1988. febr. 14. - Ugyano, Ebrcdesi mozgalmak az egyhaztortenetben. RL 1988. febr. 21. - U gyand, Gondolatok az 1948-as magyar ebredesrol, RL 1988. februar 28. - Ugyano, Biblia es gyulekezetepftes, Budapest 1992. -

5.10. pASZTORALTEOLOGIA

5.10.1. Fogalma. A fogalom kulonfele ertelmezeseinek, s Igy a felreertesek lehetosegei miatt tegyiik azonnal vilagossa, pasztoralteologia alatt mi nem a gyakorlati teol6gia egeszet ertjuk, ahogyan azt katolikus testvereink tettek a Masodik Vatikani Zsinatig. De nem is az egyhaz pasztori tevekenyseget (lelkigondoz6i munkajat) ertjuk pasztoralteologia alatt, ahogyan az evangelikus Trillhaas erti pornenikajaban ("Der Dienst derKirche am Menschen, Munchen 1958.). Mi a magunk reszerdl pasztoralteologia alatt a gyakorlati teologianak azt az onallo tudornanyat ertjuk, melynek targya nemcsak a lelkipasztor gyiilekezeti feladatkore, hanem eppen e feladatkor be-

. toltesere vallalkozo keresztyen szemelyiseg maga, a maga udvtorteneti hatterevel, szociol6giai kontextusaban es pszichol6giai problemaival,

5.10.2. Tortenete. Ha vegigtekintunk a gyakorlati teol6gia torteneten, lathatjuk, hogy a pasztoralteologia gyokerei magaba a Bibliaba nyulnak vissza. Eleg itt gondolnunk csak az Oszi profetak kuzdelmeire a hamis profetakkal, vagy az UTb6l Krisztus apostolainak es a hamis apostoloknak a konfliktusaira. U gyanigy a pasztori leveleknek azokra az eligazitasaira, tanacsaira, melyek arr6l sz6lnak, hogyan kelt forgol6dni

113

az Isten anyaszentegyhazaban (1 Tim 3,15). Tulajdonkeppen ezt a bibliai vonalat viszi tovabb az oegyhaz harem nagy pasztorlalteologusa, Nazianzi Gergely a "Peri Fiiges" cimtl, Chrysostomus Janos a "Peri Hierosiines", c. es Nagy Gergely papa a .Liber regulea pastoralis" c. muvevel. Mindharom klasszikus alkotas a Ielkipasztor szemelyisegenek, a Ielkeszi hivatal viselesenek, maganak a lelkeszi hivatasnak a meltatasa, ertekelese, ertelmezese, azt mutatvan ki, hogy a lelkipasztorsag, mint az emberek vezetese, a muveszetek muveszete. A pasztoralteologia tehat annyi, mint a lelkipasztori embervezetes rrnlveszetenek tudomanya. Nagy Gergely rmlve evszazadokon at f6 iranymutatoja volt a Ielkeszi szolgalatnak, A reformacio korabol, kozelebbrol 1538-b61 meg kell emlfteniink Martin Bucer " Von der waren Seelsorge und den rechten Hirtendienst" c. rmfvet, 1526-b61 Zwingli .Der Hirt" c. kisebb tanulmanynak is beill6 predikaciojat. A protestans, kozelebbr61 a hangsulyozottan reformatus pasztoralteologia torteneteben az Institutio IV. konyvenek harmadik fejezete utan a legfigyelemremeltobb es legidotallobb alkotasnak bizonyul Baxter Richard" The reformed pastor" c. 1656-ban megjelent kis remekmtive. Mivel eppen napjainkban iijra Ieforditottak magyarra, s felven a reformatus sz6t61 .megujitottnak" adjak vissza az angol "reformed" sz6t, meg kell jegyezniink, hogy Baxter itt hangsulyozottan a kalvini iranyt koveto reformdtus lelkipasztor portrejat kivanja megrajzolni. A lutheranus pasztoralis teol6gia ugyancsak kiemelked6, idotallo alkotasa 1675-ban, ket evtizeddel Baxter rmfve utan, Nemetorszagban, Dr. Spener Fulop Jakab tollabol latott napvilagot: "Pia deside ria " cfmen. A felvilagosodas pasztoralteologiai iitmutatasai jotanacsokat kozolnek falusi Ielkipasztorok szamara (Nitzsch, Krunitz, Oemler). A 19. szazad pasztoralteologiajanak f6 formait a kerdes kiufno modern ismer6je Gerhard Rau Igy csoportositj a: 1. Utilitarisztikus pasztoralis iratok a 18. es 19.

114

szazad fordulojan, 2. Rendszerezett pasztoralteologia a szazad kozepeig. 3. Pasztoralteologiai vazlatok a gyakorlati teol6giai tankonyvekben. 4. Sztfkebb ertelemben vett pasztorlalteologia, tehat mint a lelkigondozas tana. 5. Tortenelmi munkak a pasztoralteologiaval kapcsolatban. 6. Szabad formaju eloadasok a tapasztalatbeszamolokban, eletrajzokban, emlekiratokban. 7. A pasztori szolgalat egzegetikai es szisztematikai vizsgalta, 8. Foly6iratok. Nehany kiemelked6 rml a rendszerezett (szisztematikus) pasztoralteologiai irodalomb61 a 19. szazad els6 felebol: J. H. Chr. Greffe .Jiandbucn der Pastoraltheologie nach ihrem ganznen Umfange, Giittingen 1803. " - CI. Harms .Pastoraltheologie" Kiel 1830. - A. Vinet "Theologie pastorale ou theorie du ministere evangelique ", Paris 1850 (reformatusl). - W. L6be .Das evangelische Geistliche", Stuttgart 1852, 58. - Chr. Palmer .Evangelische Pastoraltheologie ", Stuttgart 1860. - A. F. Chr. Vilmar .Lehrbuch der Pastoraltheologie ", Giitersloh 1872. - H. Cremer .Pastoraltheologie'', Suttgart 1904. - A. Hardeland .Pastoraltheologie" Leipzig 1907. A 19. szazad masodik feleben a nagy gyakorlati teol6giai tankonyvekben talalhato pasztorlalteologiai anyag. Erdekes m6don a pasztoralteologia a 20. szazad masodik feleben indul ujra viragzasnak,

A 20. szazad kiemelked6 pasztoralteologiaja Gerhard Rau 1967-ben a heidelbergi egyetemre benyujtott gyakorlati teol6- giai disszertacioja .Pastoraltheologie'' cimen, mely 1970- ben nyomtatott formaban is megjelent a Kaiser Kiad6 gondozasaban a .Studien zur Praktischen Theologie" sorozat nyolcadik kotetekent. Ezt a konyvet 1971-ben a Hans Dieter Bastian szerkeszteseben megjelent .Kirchliches Amt im Ubruch" c. gyujtemenyes kotet koveti, melyben pI. a kivalo katolikus teol6gus, Gotthold Hasenhiitl es az ugyancsak jonevif protestans gyakorlati teol6gus, Walter Neidhart vizsgaljak a Ielkeszi hivatal teol6giai osszefuggeseit, Ugyanebben az evben latott

115

napvilagot a muncheni Claudius Kiadonal Karl Wilhelm Dahm .Beruf: Pfarrer" c. konyve ezzel az alcfmmel, mely tartalmara is utal: .Empirische Aspekte zur Funktion von Kirche und Religion in unseren Gesellschaft". 1979-ben jelent meg Munchenben egy iijabb konyv, mely jelentos impulzusokat adott tudomanyunknak, a Richard Riess szerkesztette .Flaus in der Zeit. Das evangelische Pfarrhaus heute". Igen jelentos felismeresekre jutott a modern Ielkeszkutatas tematikajaban Ems Lange. Impulziv konyvet .Predigen als Beruf" cfmen adta ki 1982-ben ugyancsak Munchenben. Temank.vitalitasat es aktualitasat dokumentalja a Martin Greffenhagen szerkeszteseben, Stuttgartban 1984-ben megjelent kozel otszaz oldalas hatalmas gyiijtemenyes kotet a .Das evangelische Pfarrhaus", mel y a tema kulturalis es szocialis tortenetebe kivan bevezetni. A problematortenet jelenlegi allasanak ertekes reprezentacioja Manfred Josuttis ket kotete, mely szernpontokat kivan nyiijtani a korszenf pasztoralteologiahoz. Az else kotet 1982-ben jelent megMunchenben .Der Pfarrer ist anders", a masodik kotet ugyanott 1988-ban .Der Traum des Theologen" cfmmel. A szakirodalomnak ez a vazlatos torteneti attekintese is szemlelteti es erzekelteti, mil yen lenyegbevago kerdesrol van sz6. Miert ken a kerdest a gyakorlati teol6giai kompendiumokb6l kiemelni, s az egesz kerdeskomplexumot a gyakorlati teo16gia onallo, emancipalt tantargya, illetve tudomanyakent kezelni.

5.10.3. Foproblemai. Az elvi alapvetes szempontjabol a legfontosabb tisztazando kerdes a lelkipasztori szolgalat eredetenek a kerdese. Mi a Ielkipasztori szolgalat az egyhazban, isteni rendeles, vagy a polgari tarsadalorn sajatos kepzodmenye?

Mivel manapsag sokan szeretnek ez ut6bbinak latni,· mivel elveszett a lelkeszi tisztseg miszteriuma, ezert a mai pasztoralteologanak eloszor nem azt kell kerdezni, mi a szerepe rna a Ielkesznek a tarsadalomban, hanem azt, mi a szerepe a lel-

116

keszi szolgalatnak Isten udvterveben? S ha - amint azt az iijabb bibliai kutatasok (E. Schweizer, Kasernann, Moltmann) kimutatjak, fenomeno16giailag nem vihetok at az UT kozlesei a gytilekezetek vezetoirol a mai tortenelmi egyhazak lelkeszeire, megis miert olyan eros a rokonsag pneumatologiailag? Hogyan mutatkozik meg a predestinato ad munus es az elhivas, majd a kuldetes es a kuldetes betoltesehez szukscges kegyelmi ajandekokkal va16 felekesites a mai lelkipasztorok eleteben is? Mik a Ielkeszi szolgalat ekkleziologiai osszefuggesei? Mik az ebb61 credo ekkleziasztikai kovetkezmenyek es kovetelmenyek? Mik a pasztoraletika igenyei?

A" pasztoralteologianak azonban nem szabad megallni a fenti kerdesek tisztazasanal? Ujjhegyre ken szedni es at ken vilagftani a Ielkipasztori szolgalat szocio16giai problemait is. Itt ken tisztazni a lelkesz es a tarsadalom viszonyat. Itt a lelkesz es a gytilekezet kapcsolatat. Itt a lelkesz helyzetet a csaladban es a lelkeszcsalad helyzetet a gytilekezeti es tarsadalmi kontextusban. Ugyanfgy a lelkeszno helyzetet. A Ielkeszi eletszfnvonal kerdeset. Sot, maganak a lelkeszi hivatalnak a berendezeset is.

A szocio16giai problemak targyalasa utan kulonos gondot kell forditani a lelkipasztori szolgalat lelektani (pszicho16giai) problemainak a megtargyalasara is. Itt kell sz6lni az un. istenproblemarol, A siker es sikertelenseg (frustracio) kerdeseirol. A sok gondot okoz6 sex-eros-agape problemacsoportrol a lelkeszhazassagokban (a Ielkeszek valasarol is). De itt ken sz6lni a sacrificium intellectus kerdeserol. A lelkipasztor onismeretenek jelentosegerol. A lelkipasztor peldakepeirol. A lelkeszterapia lehetosegeirol. A lelkipasztorok Ielkigondozasanak (pasztoraciojanak) szuksegessegerol, S ami a legfontosabb, a Biblia tekintelyerol a lelkipasztor eleteben,

5.1O.4.Alapveto irodalom. Makkai Sandor, A pasztori misszi6 (Az egyhaz misszi6i munkaja, 133. kk.). - Ugyano,

117

A lelkeszgondozo szemelyiseg (Poimenika, 39. k.) - Vasady (szerk.), A Ielkesz mint avagy a mintalelkesz. Debrecen 1940. - U gyano, A lelkipasztori tiszt es hivatas Ravasz Laszlo gondolatvilaganak a tukreben, IE 1942, 1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.11. sz. Theologia Practica 198511. sz. Die Zukunft des Pfarrerberufs. F. Klostermann, Priester fur Morgen, Munchen 1970. - Eugen Drewermann, Klerikusok, RE Kiad6 Felsoors, 1992 .. - Kamaras Istvan, Egyhazkozseg-epitok, Szent Gellert Kiad6 1992. - Czegledy Sandor, A lelkeszevangelizacio RGY 1949, 7. sz. 1-7. - 1. Madarasz Lajos, A lelkipasztor csaladi eletenek kerdesei ThSz 1959,3-4. sz. - Pall Laszlo, A pasztori levelek uzenete a mai Ielkipasztorokhoz, RE 1959, 27. k. - Bolyki Janos, Elmelkedes a lelkipasztori szemelyisegrol RE 1959, 29. - Murakozy Gyula, A Ielkipasztorok lelkigondozasa RE 1958, 260. - Szabady Sandor, Gondolatok a Ielkipasztori szemelyiseg gytilekezeti jelentosegenek a kerdeserol, RE 1958, 519. - Szikszay Gyorgy, A lelkipasztornak imadkozni kell (Keresztyeni tanitasok, 190. k.). - Boross Geza, A predikatori szolgalat szemelyi problemai es azok megoldasa Spurgeon tanitasaban (.Spurgeon kincseskamraja 84. kk.). - Ugyano, Bevezetes a pasztoralteologiaba, Budapest 1985. (teol. kurzus). - U gyano, Bevezetes a Ielkipasztori szolgalatba, Budapest 1987. (teol. eloadasok).

118

6.

.A GYAKORLATI TEOLOGIA SEGEDTUDOMANYAI

119

6.1. Retorika.

Augustinus 6ta mintegy masfelezer even at tartott a homiletika es retorika zavartalan, boldog hazassaga, A reformacio homiletaja, Andreas Hyperius megkiserelte ugyan megtomi a frigyet, azaz az igehirdetes elmeletet elvalasztani a retorikatol, de sikertelenul, A szovetseg evszazadokon at tovabbtartott. A valast csak az tin. ige, vagy dialektika teologianak sikerult eloidezni. "Csak semmi retorikat", adtak ki Thurneysenek a jelsz6t. A napjainkban uralkodo tin. empirikus homiletika azonban iijra legitimalta a homiletika es retorika szovetseget, Olyannyira, hogy rna mar szinte "reto-homiletikar6l" beszelhetunk (lasd a 60-as evek utani homiletikai irodalmat). A mi allaspontunk a kovetkezo: 1. Istennek tetszett az igehirdetest alavetni a nyilvanos emberi beszed szabalyainak, Ezert ezeket a szabalyokat az igehirdetonek ismemie kell. 2. Az igehirdetes munkajaban semmilyen ekesszolas nem p6tolhatja a Szentlelek jelenletet, 3. A hivo ekesszolas aldott eszkoz lehet Krisztus szolgalataban (ACS 18,24-28). 4. A mi eszmenyunk a dinamikus-pneumatikus ekesszolas (ACS 2,13). - Alapvetti irodalom : Ravasz Laszlo, Szonoklas es igehirdetes, Legyen vilagossag III, 137. - Vigh Arpad, Retorika es tortenelem. Gondolat 1981. - Boross Geza, A predikacio dinamikajanak retorikus felreertese, A predikacio dinamikaja, Budapest 1970, 80. kk. - Gert Otto, Predigt als Rede, Stuttgart 1976. - Jorg Rothermundt, Der Heilige Geist und die Rhetorik, GUtersloh 1984. - Manfred Josuttis, Rhetorik und Theologie in der Predigtarbeit, Munchen 1985. - Boross Geza, Az igehirdetes kommunikacios problemai ThSz 1981, 284. - U gyano, Igehirdetesunk a telekommunikacios korban, ThSz 1992, 2-6. - Ugyano, Peter Bukowsky, Predigt-Wahmehmen (rec), ThSz 1992, 125. k. -

120

6.2. Pszichol6gia es pszichoterapia.

"Az egyhazi szolgalat gyakorlasa kozben (legyen az Ielkeszi, tanitoi, vagy mas szolgalati ag) elobb-utobb minden teol6gus radobben, hogy bizonyos Ielektani bazisismeretek nelkul nem tud boldogulni hivatasaban" - irja Walter Rebell .Pszichologiai alapismeretek teol6gusoknak" c. konyveben (Munchen 1988). Az egyhazi szolgalat es a pszicho16gia viszonya nem oly zavartalan, mint a homiletika es retorika kapcsolata. A lelektant, illetve pszichoanalfzist eloszor tudatosan 1908-ban Oskar Pfister svajci Ielkesz kezdte hasznalni lelkigondoz6i munkajaban. Eljarasa es a pszicho16giai felismeresek felhasznalasara vonatkoz6 javaslatai azonban evtizedeken at merev visszautasitasra talaltak egyhazi es teol6giai reszrol. A jegpancelt C. G. Jungnak sikerult megtomie. Megpedig azzal a megdobbento felismeresevel, hogy szazakra tcheto pacienturajaban alig talalkozott olyan emberrel, akinek elete rnasodik feleben ne volnanak vallasi problemai, sot, ezek az igazi problemak, amikb61 sok egyeb mas is ered. Az 0 munkassaga nyoman egyre inkabb elfogadottabba valt az az allaspont, amit Thurneysen fogalmazott meg, mondvan: A lelkigondozas egyenesen elsorangu segedeszkozkent szorul ra a Ielektanra, mivelhogy az sok segitseget nyiijt az ember megszolithatasaban, az ember belso termeszetenek feltarasaval. Ugyanakkor azonban azt is hangsiilyozza, hogy a keresztyen lelkigondozasnak kritikai m6don el kell hatarolnia magat azokt6l a vilagnezeti elozmenyektol, amelyek Ienyegukben idegenek es csak artanak a Szentfrasbol meritheto emberertelmezesnek, Ugyanez a helyzet a pszichoterapiaval is. Az itt erdekelt gyakorlati teo16giai munkaag, a Ielkigondozas (pasztoracio) egyreszt - mint Thumeysen helyesen Irja - vitaba szall a pszichiatriava] es a pszcihoterapiaval, mivel a rnaga sajatos ernberertelmezeset koveti, s az ember lelki hetegsegeit es a

121

gyogyulast a bilnnel es kegyelemmel hozza vonatkozasba. Masreszt azonban felhasznalja a ket vilagi tudomany eredmenyeit. A lelektan alkalmazasa - irja Thurneysen - f61eg a pszichoterapia formajaban tortenik a Ielkigondozasban, Ugyanakkor azonban a Ielkigondozas, ahogyan azt Tacke hangsulyozza, nem "egyhazi kontextusban tortend pszichoterapia" (Stollberg), hanem .Iiitterapia az Igeretek es beteljesules eszkhatologikus kontextusaban" (H. Tacke). - Alapvetff irodalom. Eduard Thumeysen, Lelkigondozas es Ielektan (A Ielkigondozas tan a, 46. k.). - Ugyano, Lelkigondozas es pszichoterapia (uo. 161. k.). - E. Nase J. Scharfenberg, Psychoanalise ul1d Religion. Darmstadt. 1977. - V. Lepple-J. Scharfenberg, Psychiotherapie und Seelsorge. Darmstadt, 1977. - Walter Rebell, Psychologisches Grundwissen fur Theologen. Ein Handbuch. Kaiser. Munchen 1988. - Helmut Tacke, Die Bibel im Kontext der Seelsorge. (Mit den Muden zur rechten Zeit zu reden. Beitrage zur einer bibelorientierten Seelsorge. Neukirchen 1989. - Boross Geza, Bevezetes a pszichologiaba. Theol. kurzus. kezirat, -

6.3. Pedag6gia.

Krisztus egyhazanak egyik sajatos es jelentos tevekenysege a tanitas, E tevekenyseg elmelete volt evezredeken at a katechetika, ujabban az tin. vallaspedagogia, Mindket tevekenyseg hasznos szempontokat nyerhet a pedag6gia tudomanyatol, iigy is, mint nevelestudomanytol, iigy is, mint didaktikatol es metodikatol. Mik a neveles feltetelei es akadalyai? Mik a hatekony oktatas nelkulozhetetlen tenyezoi? Mit jelent az egyhaz hitoktat6 tevekenysegeben a tanterv, tanmenet, oravazlat? Hogyan fegyelmezzunk? Hogyan aktivizaljuk tanitvanyainkat? Mind olyan kerdes, me lyre a pedagogiabol kaphatunk

122

valaszt. Nem is sz6lva a pedag6gia tanulsagokban gazdag 16rteneterdl, Vagy azokrol a kivalo teol6gusokr61, akik egyszet;Ielyben kituno pedag6gusok is voltak, mint pI. Comenius Amos Janos. Niebergall az egesz gyakorlati teologiat gyulekezetpedagogianak fogta fel. Miben volt igaza? Miben nem? Miert van igaza egyhazunk egyik nagy profetikus Ielkti tanitojanak, aki a vallaspedagogia valsagat odavezette vissza, ahol es amikor a vallasoktatas is egy tantarggya, a hittan6ra pedig egy tanorava lett a tobbi kozott? fme nehany kerdes, ami miatt szukseges figyelemmel lenni a pedag6gia eredrnenyeire, tanulsagaira. - Alapvetff irodalom : Szele Mikl6s, A nepiskolai keresztyen vallastamtas m6dszertana. Debrecen, 1925. - Imre Lajos, Kijelentes es pedag6gia. Kolozsvar 1931. - Karacsony Sandor, Reformatus keresztyen pedag6gia, Psz 1934,617. k. - Papp Ferenc, Reformatus keresztyen pedag6- gia PSZ 1935, 60. k. - Muzsnai Laszlo, Reformatus keresztyen pedag6gia PSZ 1935, 184. - Makkai Sandor, Alelkesz, mint pedag6gus (A lelkesz mint 74. kk.). - So6s Bela, A lelkesz, mint pedag6gus (Uo.80. k.). - Csikesz Sandor, A reformatus vallaspedagogia valsaganak kuszoben (CSEK 3,5. kk.). - Ugyano, A vallaspedagogia igazi valsaga (uo. 14.). - Ugyano, Hogyan fegyelmezzen a vallaspedagogus? (uo. 14.). - Kurt Fror, Grundriss der Religionspedagogik, Konstanz 1983. (2. kiadas). - Boross Geza, A vallaspedagogia preblemai es feladatai (Conf. 1993, 64. k.). -

6.4. Egyhazjog.

A szazadfordulo neves egyhazjogasza, Rudolf Sohm szerint ,az egyhazjog ellentetben all az egyhaz Ienyegevel. Az Iras bizonysagtetele szerint Krisztus egyhazanak kharizmatikus rendje, kharizmatikus organizacioja van a foldon,

123

Az egyhazjog, maga az egyhaz jogi sz~mlelete ep~e~~og~ elnyomja, akadalyozza, Iehetetlenne teszi a kegyelr~l1 aJ~nde~ok szabad ervenyesuleset az egyhazban. Ez az egyik velemeny az egyhazjogrol, A masik eppenellenkezoje e?nek. Az ~~y~ haz gyakorlati elete nem sokat er azokkal a finom teologiai distinkci6kkal, melyeket az elmelet emberei allitanak fel az egyhaz titkarol, mibenleterol, lenyegero~. Az ,eg~h~ t~rteno elete nagyon is mindennapi, mondhatnok prozar kerdes~ket vet fel? Ki tekinthetc egyhaztagnak? Hogyan kell az egy~azat anyagilag tamogatni? Van-e kotelezo egyhazi "ad6" _? Es h~ nines egyaltalan kicsoda tekinthet? egyha~tagn~k? ~l. vehetp fel a valasztok nevjegyzekebe? MI ez a valasztok nevjegyzeke? Miert van erre szukseg? Ki es hogyan valaszthat? meg lelkipasztornak, presbiternek, tanft6nak, kantornak? Es foljebb, esperesnek, puspoknek? Miert van.sztikseg eg?,h~zalk~tmanyra? Egyhazi torvenykonyvre? E klr~gadott n~hany ,kerdes is mutatja, milyen va16s, milyen a szo szoros ertelmeben vett .jogi" problemakkal kell szembeneznie a gytilekezet vezetese soran a Ielkipasztornak es a presbiteriumoknak.

Itt vilagosodik ki, milyen szukseges, menny~re nel~tilOz~et~tlen eloszor az egyhazi torvenyek, de azuta~ az allami ,to~venyek es torvenyerejif rendeletek ismerete. U gy, hogy vegul is a legyen vagy ne legyen vitaban annak a velekedesnek kell igazat adjunk, miszerint "A lathato eg~haz ne~ lehet ~l ~.ze:~ vezetet es eletrmfkodeset meghatarozo jogszabalyok nelkul es

a lelkipasztor nem tO~theti be ~ivatasat :nnek a sz~rve~et~~~ es ezeknek a jogszabalyoknak ismerete es gyakorlasa nelkul (Az egyhaz, mint c. kotetben). De ha ilyen fontos az egyhazjog szolgalata, akkor miert "segedtuomany~" c,sak a gyakorla~ ti teologianak? Miert nem onallo tudomanyag a gyakorlati teologiaban? Azert, mert az egyhazjog alapveto problemajat, a gytilekezet, illetve az egyhaz vezetesenek kerdeseit az Oi~odometika nevil tudomanyag "A gyulekezet vezetese" c. feje-

124

zetebsn targyaljuk, Alapvetff irodalom : Gyory Elemer, A lelk~sz, mint ~gyhajogasz (A lelkesz, mint 106. k. lap). _ Kovats J. Istvan, A lelkesz, mint egyhazjogasz (uo. 11. k.). _ Szentp~teri Kun Bela, A lelkesz, mint egyha.zjogasz (uo. 1,~5k.). :- Ugyano, A Magyarorszagi Reformatus Egyhaz ktilso rendje, Budapest 1948. - Ugyano, A lelkeszvalasztas joga a Magyaror~zagi Reformatus Egyhazban CEs Ion vilagossag, 430.) - Illyes Endre, Egyhazfegyelem a magyar rctormaru, egyhazban (XVI-XIX szazadban) Debrecen 1941. _

6.S. Szociologia.

A sz?ci~16gia (= tarsa~~lomtudomany) a tarsadalm! folyamatok es vtszonyoj, empmkus vizsgalata. Alapveto feladata a tarsad~lmi ~a16sag egzakt Iefrasa, A mi szempontunkb6l, be~ut~t~sa, ml.lyen.tarsadalmi kontextusban el az egyhaz. A szocl?lo~la egyik saJatos aga a neprajz, azonbe1til a vallasos neprajz es a vallasos elet valtozasait, hullarnzasat lefr6 vallasszotiol~g~~. Miert ~elktilOzhetetlen segedtudomanya a gyakorlati teologlana~? Az~r:' mert a gytilekezetepftesben segft a gyulekezet megls~ereseben. A hOmiletikaban megmutatja, kik is hallgatnak minket a va16sagban? A katechezis es vallaspedag6gia szamara feltarja az egyhazi tanltas tarsadalmi kontextusat. Ugyanfgy a misszi6 es a lelkigondozas szamara feltarja a megs:6l~~ott ember. es a pasztoralt ember velosagos sebeit, problernan, kudarcait, gondjait. Egy szellemes mai gyakorlati teo16gus szerint azert van szukseg az empirikus-szocisjk kutat6m6dszer alkalmazasara a gyakorlati teologiaban, hogy at tudjuk hidalni a szakadekot a szoszek es ama valosag kozott, melyben hallgat6ink elnek. - Alapvetff irodalom : Pap Bela, A Ielkesz, mint szocialis igehirdeto (A lelkesz, mint 122. k.),

- Dornjan Janos, A Ielkesz, mint szocialpolitikus (uo. 124.). _

125

Szab6 Imre, Szocialis lelkiismeret a legujabb igehirdetesben (Nyitott ajt6, 19. K.). - Ugyan6, Az egyhaz es a proletariatus (uo. 30.). - Ugyan6, Az egyhaz feladatai a tarsadalmi kerdesekkel szemben (uo. 36.). - Ugyan6, Az egyhaz es a munkaskerdes (uo. 39.). - Ugyan6, A csalad romlasa a varosban (uo. 58.). - Imre Lajos, A protestantizmus es a proletariatus, Kolozsvar 1932. - Kovats 1. Istvan, A kersztyenseg es a tars adalmi kerdesek, Budapest 1933. - Makay Mikl6s, Krisztus egyhaza es a szocialis kerdesek, Budapest 1947. - Pap Bela, Tarsadalmi rendszervaltozas: Evangelium. Budapest 1934. - Christof Baumler (es tobben), Methoden der empirischen Sozialforshung in der Praktischen Theologie, Mtlnchen 1976. - Tomka Mikl6s, Vallasszociokigia rna Magyarorszagon (Hivok, egyhazak rna Magyarorszagon, 11. k.). - Ugyan6, A vallas valtozasa Magyarorszagon (uo. 262.). - Molnar Ambrus, Adatok "satoros unnepeink" neprajzahoz, ThSz 1992, 346. k. - U gyan6, Temetesi szokasok eredete, a halottsiratas mai gyakoralta a Ktikti1l6 men ten , ThSz 1993, 79. k. - Tuskes Gabor (szerk.), ,,Mert ezt Isten hagyta" Tanulmanyok a nepi vallasossag korebol. Budapest, Magvet6 1986. -

126

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->