P. 1
Baroti Szabo David, Kisded Szo-Tar (1792), (Normal Ertelmezo Szotar) - University of Toronto

Baroti Szabo David, Kisded Szo-Tar (1792), (Normal Ertelmezo Szotar) - University of Toronto

|Views: 435|Likes:
Published by Nyelvorzo

More info:

Published by: Nyelvorzo on Mar 20, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

06/08/2013

pdf

text

original

Purchased for the

LIBRARY of the

UNIVERSITY OF TORONTO

from the

KATHLEEN MADILL BEQUEST

Jf

KISDED

SZOTAR.
)
i

IRTA
B

A R Ó T

I

SZABÓ DÁVID,

Második

ki

-

adás

,

meg - bvítve.

K A S S A N, ELLINGER JÁNOS'
1

betüivex.

7

9

«•

2617
X

'

v>-

i

O

Multa renarcentur

,

<^iiae

iam ceciderc
,

,

cadentquo
li

Quae nunc

sünt

in

honore vocabula

volet

vsus.

Quem

penes aibitrium est,

&

ius

,

&

forma loquendi.

HoRAT. de

arte Poeí.

'

'

'

.^

-.

/^/^.

/

/9

V

EL
Hamar
el-fogyván
a^

S Z Ö.

i- adtam, volt ly^^-Mi^nxi

ezen munkátskát.

nyomtatványok ; Barátim^
,

kérésekre , jobb rendbe fzedve

ki egyengetve ^

V

meg'bövitve , újra ki-botsútom. a magyarul értk*
hafznára.

A* mi tsupán anyai nyelvilnket
léfzen

illeti;

nem nagy fzükségek

azoknak ezen , testért
,

kisded; de mi-vóltára nézve

alkalmas nagysága

SZÓ -TÁRnak kezekbe nyújtása utánn PÁRIZ Pápai és Molnár' Dictionariomára. A*
mi fzebb
b ennek
,

,

és

ritkább

el -fordulatú

találtatik

ide hárogattam.

Az
és
cC

eddig ki-jött köny;

vekböl-is kijzemeltem cC fzokatlanabb

de való'

ságos magyar

hangzata

,

eredetit

fzavakat.

Végre ki-keresterti mind

két hazából majd-

majd feledékenységbe
két
(

men

sok neveket.

Ezen
is

utolsókból

az

említteti

Dictionarium -

mert eggy jó - gazdag Szó - tár nélkül nem bol;

dogulhatunk^ megfzaporodhatik

kivált

ha

cl

külömbféle mesterségekrefzolgáló

efzk'ózök^ rit-

A

2

kábh

kább nevei vekef

is

,

némelly Tudós

,

és anyai nyelcC

igazán Jzeretö Férfiak által, mind
a'

két

Hazában fel-jegyeztettvén
fognak.

Ki-adóval közöltetni
akkor

Deák fzókat

tsak

hozok el ^
-

mikor a magyarnak értelmét más-képpen
fejezhetem rövideden.

ki

nem

JSJémellyek mellé * jegyet

vetettem;

a.zt

akarván azzal jelenteni, hogy az

ollyanolC bé-vételek felett

még talán kérdés
is

tá-

madhatna

,

ámbár párt -fogóji cl

találtatnak.
,

Néha

ki

nem tettem
,

magyarázatot
elégnek állítván
rövidség''

a'

hol

homályofság nem volt
juttatni cü fzépséget.
re botsátván a

,

éfzhe-

Néha
,

okáért el-

tö-fzót

mindgyárt fzoross rend
tölle

nélkül

,

utánna írtam

a'

fzármozókat kü-

tömb -féle meg -hajlátásokkal, mellyeket az Olvasó másokban magától-is meg-tehet.

Ha

hafz,-^

not hajtand

munkám

kedves Hazánknak, jutaU

mát vettem far adtt súgómnak.

A,
/áíba alább-való fejér pofztónak neme. Nem %Adh' a' skarlátot egybe-vetni az abával meg
:

kell
kell

:

rendet az altól válafztani. elegyes , el -vegyes , vegyes , elvegy, ^bajdotz elegy, kevertt (p. o. gabona , kétfzeres búza) íea' fel
:

lejtes.

Abajgatni'. Ózni, kergetni, zaklatni, bolygatni. dakat abajgatni. Meg-abajgatni valakit.

Va,

Ábra*'.

Ábráz, ábrázat, kép, forma, artza
:

ar-

tzúlat, ortza. ábrálni Ábrázni
ütött.

Az Attyát ábrázolni , fefteni. ábrázza, ábrá^ollya: ábrázattyábann az Attyára
,

v>

Adakozni. Adakozság: bö-kezuség. Adakoztatni: adakozásra birni, venni valakit. (Adakozódás) Adáfz dühös, vefrett, mérges. Adáíz gyermek. Ádá:

Adogdlni

dühíttem. lo forintot adogáltak ^ nyújadogatni, togattak, ígérgettek értté. öreg ferét nagyságú erdei apró , fekete Áfonya gyümölts.
zát.
:

Adázom:

:

,'

Afonnya
.Ag
:

havasi tserefznye. Ágról ágra: fiúról fiúra fzállott jófzág, örökség. Mitsoda ágból Tzármazott. Hitünk'- ága. Ágas: minden a' minek ága van v. fzarvas ofzlop. Ház fedelét, kofzorú fákat-tarló ágas. Agaíl vetni valaminek. (Ágaskodni) Ágazat: ofzlás, terjedés. Hitnek ágazati, víznek, famíliának ágazati 's a' t. '(ágazódni) Ágazni: gallyat hajtani, erefzteni , viríttani , zöldelleni ágakat verni, v. el -terjedni. Sok felé elágaztak.
:

eredet.

,

A

3

^g-

6

A%

Ah
:

Ág-bog: iseraete, fattyú- veíTzö. Ág nyes 4g-erdöAg-bogofodni. Agas-bogas. Agalö, ág-irtogató.
födni, bogafodni. Agg', vén, elemes, élemetes, régi, koros. Agg dada: agg no, agg lant, agg kofa: vén -aíTzony, -banya,
-fzatyor, -fzipa.

Agg

fzó

:

régi

mondás.

Aggre-

mefe, bolondoskodás , efzelöfség. AggAggottság. ság. jiggasfyén beteges, göthös, bádgyadtt, vajudlt,

ge:

régi

\

el-vénhedett. Aggqfztó'. vénítto
p. o.

fogyafztó , epefztó, fonnjafztó , gond. Aggódni epekedni búslakodni, teprenkedni, búfoogani. Ez aggódtatt keferítt, fonnyafzt engem'. Aggúlni aggni , aggani , vénhüini , vajúdni. Aggú-

b

,

:

:

:

:

Aggúlttság. borsót, ágat vetni nekie. AgX- Híg az agy-veleje, tök az agya: oftoba, kába, tsába. Agya fártt makats. Agya a* keréknek..
lás.

jtgo^^ni: p. o. a'

:

Agy-fzülemény.
jigy: Etzet-ágy. Puska -ágy. Meleg -ágy. Meg-vetem az ágyadat másoknál el-vádollak, le-gyalázlak, megkötöm a' kofzcxúdat. Ágyazni, Ágyazat fe: :

nék-tétel. Ugyalni'. ágyat vetni v. Agyba rakni véleményt; búzát a' fzérököjjn^ Ágyalni , bé-el^ágyalni valamit,
V. Ágyazni. Agyarió: fogas, kapós maró
p. o. eh..

Agyarkodó

Agyara

a' difznónak.

uAgyas: makats, makatsos, fejes, konok, agj'^a-fúrtt, nyakas, versenyes , perld, ujjat- vonó, magakéjenn, akarattyánn efze, feje utánn járó, induló; általkodott, makrantzos. Agyaskodni: vetekedni, vetélkedni, sok ki-fogálfal, út vefztéíTel, tsalárdsággal élni; tsötselék, haízontalan befzédet indíttani; maga ítéletét, állítását, vélekedését vakmern támogatni , gyámolíttani, védelmezni. Ahittani. Óhajtani ; valamire áhíttozni, óhajtozni, fovárogni. Újság áhíttás.
;

:

Aj

Al
v. nyíl' aja,

7_
( fzíjjat,

Aj\ nyír ága,

mellybe az ideget

fmórt) vetik. Túl ltték, 's erre áll az ajával. ylhíndok' ajándék. Ajándokozni.^ Ajinlat' ígéret: fogadás. Ajánlallan, Ajázó'. fzáj-fel-ajázó, zabola, karmány-kantár, álladzó.

Fel-ajázni a'
:

ló' fzáját.

Ajtófztmöldök ( limen Juperum ) felsö küfzöb , ajtó' fzemöldÖke. akadály. Akadékat , gerebet késedelmet Akade'k
:

,

vetni, V. elháríttani,

el-mozdíltani.
:

Akadékos

akadozni, gántsot akadályos. Akadékoskodni keresni , gantsoskodni mindenbenn. Akaratos makats. Akaratoskodni. Akaratlan. Aka:

ratofság.

Akartommal'.

akaratommal. Akartoddal

;

akaratod-

dal, 's a' t. Akafzkodni'. tsimbelkedni, tsipefzkedni , függefzkedni p. o. a' fzekér' farkára. Aknjztani: aggritni, kaptsolni, fonni, fzni, kötni Vilamit. Akafztolni: fel-függerzleni , fzni, kötni p. o. a' ruhát. Akafztolás. Fel-akafztolkodni a' sár miatt. Akna só-akna só bánya. Hordó-akna hordó' ak,
:

,

:

nája,

V. akonája.,

Al:

Alrend. Alnem. Al-hadnagy. Al-ház. idéznek Al-peres a' kit perbe Tognak Al-tiízt. valamint fel-peres a' ki pert indít t, támaízt. Al
alsó.
:

,

;

:

ság, valam. Felség. AUyasíttani le- megalázni, gyalázni. Al: álnok, íavafz, tsalárd, tsalfa, tsalóka, hamifs , Al-artzáfon járni. Al-artza. teltetett , fzíalett. Aliik V. lyuk a' föld alatt. Al-ajtó. Al p^z. Al ablak. Alhamiis , tolvaj kólts. Alkólts verem. Al haj költsönözött , vendég, haj, fog, 'sa't,) AlpUlogatás, v. katsongatás. Al-fzere:

:

:

tet, ál-hit.

Aiabor: kerék-talp alá boríttott, vésett, válu-fzabálejtönn. sú fa, a' nagy erefzkedönn Ala^ax ki-fzabott étel, ital; tartás, élelem; v. tifzt,
,

tiízteíség.

A

4

Alaj'

:

8
:

Al
, , ,

Al

AlajtojH állíttom alíttom állatom vélem, ítélem, aléttom. Azt alajtom felölle. Alak gyermek: jílah'. báb , tsetse , tsttseze, fzép. fz^p gyermek. Alak-játék. Alak-játékos. Gyöngy
alak.

ólakor: tenkely, tönköly, tzirok

,

bükköny,

bii-

köny
,

,

fpelta.

Alakos: fzem-fény-vefztö tsalóka, tünH^rkedo , tzinkos kurittyoló. Alakság v. álakoí'ság. Alakoskodni ízem fényt vef^ten•, jáíékoskodni, alakzni, tiindérkedni tündéreskedni tsalfáskodni, tsempeskedni. Alamufzta alufzékony, álmas, reft, túnva, lajha, lajhó, lanyha, lajhár, renyhe.'' Alamuíztán vifelAlamulztálkodni , ni magát v. tenni valamit. alufzékonykodni. AlamuTztaság.
:

,

,

:

,

Alap*
dik

:

fundamentom,
a'
:

talp,

fenék.

Ezenn állipO"

ez az állapottya, veleje, alapja a' dolog dolognak. Alapos fundamentomos. Aíapíttani
:

ízerzeni
:

,

fundálni.

Alásfa: ízil-fa. ALatsony Alatsonyúl gondolkodik. Alatsonyíttani, Alatsony lelk. Alaisonyonn ítélni valaki felöl. Alatsonykodni vete.^ alatsonyságra erefzkedni , medni. alattonban - való, titkos. Alattonos áh Alattonos nokság. Alattonkodni. Alattság hajót húzó v. vontató kötél. Bé-fzedni v, ki vetni az alattságot.
:

:

:

Alázat', álazatofság, kérem alázattal. Alázódom. Aldogalni: aluddogálni, fokát alunni. Áldomás áldás. Hogy aldomáft kérne a' magyar roknak a' Pápától. Aldomáft ittak.
:

Alég ha
alélt
:

:

Alélttság

:

aligha. ájulás
el-ájúlt.

,

fzü- (Pzív) fogás.

Alélkodás. El-

Alitt: tsappantt, sáppadtt, halavány, öfztövérp. o. ábrázat. Alkalmafság : meg lehetöfség, v. illendség, alkal-

matolság. Alkalmas:

meglehets,

v.

alkalmatos, Al'

,

Al
Alkahnatlaníttani.
ként.

Ali
Alkalmatlanodni.

Alkalmas-

Alkalom-, alku, végezés, kötés, eggjezés, fzerzödés, alkuvás, fzövetkezés , fzövettség, fzeaödés, tukma. Alkalomba erefzkedni Alkura lépni. Alk:

alkulzom alkodom. Meg-nem alkhalnak (eggyezhetnek) egymás köztt. Öfzve-alktatom békéltetem, ket. Alkhatatlan ember. Alkhatat-

fzom

:

,

:

lankodni.

Alkonyodni
lás
,

:

eílveledni.

már el-alkonyodott

Alkonyodls a' nap
,

:

nap-hanyat-

v. l«-áldozott.

Alkonyodik életem.
Alkotás' Elmebéli alkotás: elme' fziileménnye. Alkotni, Alkothat mivelhet , építhet, teremthet az Iften más Világot is. Alkotvány tsinálmány , építmény. Elme* alkot-r
:

:

mánnya..
Allapíttom\
síttem.

állapodásba tefzem, meg-állíttom, erös-

Állapom-, állapodom. Semmiben meg-nem állapik állapodik, nyugfzik, tsendefedik, Íz41l kedve. Allapodottság. Aliapás: állapodás. Allapat. Allatom-, állíttom, helyhezem, helyhetem, helyhez-

tetem, rendelem. Elö-álIatom a' kezeft. Fel állaAllatás. ÁUatmány: a' Tereget, az ofzlopot. állítmány: fundálás , fzerzemény. Ez az éii ál-

tom

latmányom.
Allhatatlankodni
:

-nyugodni

nem

valamiben meg-állani -állapodni, tudni. Lásd., Állapom.
,

Állomány
Jentia
:

{fubftantia)., létei (<?j?^(?/7í/ar),

valóság

(<?/^

)

Allongani' álldogálni. Mit állongasfz? Állóság állandóság , tartófság , nyömofság. Nem leíTz állósága, nyomofsága. Ally valaminek, aílya. Bza-ally. A' gyümöltsnek aliyából : hitvánnyából, adott. A' népnek allya, fepreje. Al!y-bor: tifztátalan , feprös bor. Ally pálinka. Ally fer utóly fer. Allyade'k\ hulladék. A' roílának allyadéka , húlla^ deka, allya, gazzá. AllyaA 5
-.

:

)

, : ;

10
uíUyasittani:

Al
le-

Akt
meggyalázni,
alázni.

v.

AlJyasít.

tanak minket;

v. gazolni.

jillyasodni'. apróiodni, el-allyadni. El-allyafodott a' roftában. A* búza fok rofta allyat hag^'ott : igen
cl-ollatt, El-allyafodtak , aprófodtak a' régi híres familiák. A'gazdasága mindég allyafodott: alább

fzállott.

u4Ujazat\ fundamentom. Feflék'allyazattya, v. ágyaAllyazni: allyat vetni. zatlya. fertés', v. fertvélyes* ágya, barom' allya jílom difznó^lom. Alom, Álomtalan. ÁlomtaUníttom. Álom , 's efsös idö. Álom-hiivelyez^s. Álom-fejtö v. -magyarázó. Álom' hozó. Álom-nyommafztás betegség, mellyet bofzorkány nyomásnak hívnak az eggygyüek. Álmalann álmas fzemmel, fzuinnyadtan álmatfogni a' dolgot, v. dologhoz. Alutlánság lanság, álomtalanság. Aluddogalni. Aluddogaló alufzékouy. Altalag., V. Átalag kis hordó » börbönke, v. bor: :
:
: :

bon tze.
jiltalán foglya', általán véggel, bizonyofonn. Altallani^ v. átallani fzégyenleni. Általlom ki-mor, dani. Altalság, v. átalság fzégyen , gyalázat, illetlenség , 's a' t.
: :

Altallyábann: egyenefenn , igyenefen, kereken, rövidedenn. Altallyában fzóllani : kerek fzóval hímezés-hámozás nélkül^ magyarán kimondani, Ala' mi begyén v. begyében, f^ívében vagyon. tallyábana el -adni : öfzveséggel, eggyütt, egéfzenn.

ÁltalJziirenkedni'. fzivárkozhi, fzurödni, fzivárogni, A' víz által - ízrenkedik a' zökonyön (lyukat&os

kövönn. Altatom eláltatom: ámíttom, fz^díttem, tsalom
\

^

tsábíttom. A' fok áltatáfokkal, jégre, vízre, ve. fzélyre vitt. Alutoni : tsendesíttem. El-alutom. Alutó kórság: mélységes álommal bolondíttó betegség. Alutó fzert venni. Lásd^ Alom.

Amo'

:

Am
Amolyogni
gani
:

Ap

TI

ámolygani, tétovázni, ántsorogni, átsotmagát- felejtve mulatozni. Mit ámolyogfz bambáskodfz. ámulni: bámulni, el-ámúlni p. o. valami dolgonn. magát el-feel-andalodni andalgani andalodni Andalgás. Andalgó. Lásd, Ámulni. lejteni. annya niagafságú , nagyságú , p. a. gaAnn,yányi lamb, tsirke, lebfelni , mulatozni , hivalkodni beléjintsorogni Ldsd, Amolyogni. belni. Anyadék*'. gyöngy' anyadékja, anya-háx. uinyag* (matéria) fzer, teftmény. anyáskodni, any.ni gond-vifeléíTel lenuinydlkodni valam. Aiyálkodni atyáskodni. ni v'.likihez Anyátlan » v. apátlan gyermek. Anyás gyermek. Anyaságát megtagadta gyermekeitl. yípály: ap.ndék, apadás, apadttság. A' víznek apál:
.

:

,

:

:

:

,

'.

;

:

lyá, lefzálláfa, lohadáfa. ylpatsó: apatsú: az tireg háló' végére kötött dorong. melly a' fzáraz felé, a' víz fzéllye Kis apatsó felé jár, mellyct a' laptáros vifzen. Öreg £ipatsó melly a' hajó mellett jár a' haláfzóknál. ápolni: ápolgatni, Ölelni, tsókolni. Ápolás. Meg - aprózott , Apró', himl' neme, v. kisded. V. apróíodott a' gyermek. Apr-kote, v. -kölie: himl -helyes. Mindenütt nem fzinte apró fzé:

gyeneket vallott.

Apród: Udvarló,
deltt

inas,
:

Ür után járó, fegyver-hnrdó.
,

Apród efztendök
eCatendök.
:

inas

meíterség-tanúlásra ren:

Fejedelmek' nagy udvarlóji. Urak' inaílai ^ ízolgáji öj-áll6ji apródonként. Aprónkent Apfólék. Kenyér aprólék. Lúd'- aprólékja. Aprólékság. Aprólékos dolog. Apróság. Aprólékofság. Aprós: apró. Aprófodni: fok réfzre ofzlani, e!-allyafadni. Lásdf allyas. Aprófodás. Aprózni valamit p. o. a' rántzot. Aprózás. Aprózat. Ldsd, Apró. Aprózni apróra, kitsiny réfzekre fzelni, ofztani. Elaprózni a' tántzot, úttyát^ dolgát; febeíTen,

Apródok
,

,

,

:

hirtelen lejárni, végezni,,

Ari

1

2

Aí^

^1^

a* víznek árja. Áralztani. ArafzÁr- víz- hajtotta ember; bokorból ugrott, fohonnai , bitang. Áradat. Áraíztani. A' fok olvadtt hó meg árafztotta a' folyót. Vagy Ár varga-tö. Föld' árja: víz' fel íakadáfa. BotsáíTameg árját mérges fegyverének. ylrax (régi fzó) meny, meny-^ÍTzony. Arántam, ^ránt, iránt eránt: mellett, ellenbenn. arániad, aránta mellettem, ellenemben 's a' t. v. tárgy. Arán u^rány: irány, erány, által-elleo nyábann (által ellenében) vagyon. Aranyozni, a' tzélra, vadra. Meg-arányozni a' tárgyat, Izélt, vadat. Aranyáfzoh aranyt fzedek , mofok: Arany-miíves ötves, Arany futtatás v. fújtatás , v. fútatás araoy-olvaíztás. Termés-arany. Arany kaláts, Arányzani'. vélni, ítélni. Ügy arányzom a' dolgot.

^Ir:

Áradás, özön,

tás.

:

:

,

:

:

-

,

:

Arányzás.
jirhotz
:

Arányzat.

arbutz, árbotz-fa, ör-fa, vitorla-fa a' hajóbann. Árkolni: fel-árkolni, árkot vonni, vetni, húzni. Arkoltt ( árkos ) p. o. határ váras.
,

Armáf

:

ármányos,
:

latof,

tolvaj

,

kalóz

,

v.
!

tsiuta-

lan.

Ármányos gyermek. Ennye ármányos

Arnjékló árnyék-^artó. Ar Árnyékával víni. nyék -hadakozás. Árnyék-óra. Árnyékozni. Leárnyékozni. Meg-árnyékozni. Árnyékozás. Árok • béllés árok' oldalinak fel hányáfa pérkányoztatáfa, pártáiattya. Fel bélleni az árkot,
:

*

-

,

partot.

Áros ember; Könyv-, Vas-áros. Árofsá tenni árúba botsáttani erefzteni. Árúba botsáttás árulás. Árúba botsátott jófzág. Árrú kalmár-marha, kalmár-fzer v. jófzág; Arrúra betsüUeni. Árrát fzabom vetem. Árra fel ver. Árrán-kérés. Árrán-tartás. Arúlmány: portéka. Ártani', avatni, mártani, elegyítíeni, keverni magát
Áros: El-adó, v. el-adni való jófzág.

keresked, kalmár,
: :

fzatóts.

,

:

,

-

-

valamibe;
Artólag
(

v.

ojfenfwe

)

kárt tenni. óltalmazólag

{

dcfenfre )
Artza-.

Ar
Artza:
artzallat, artzúlat
, ,

Av
ort/a.
,

'3

Artzátlan: uints
,

artzája

fzemtelen

homloka -fel- törlit

i'^emér-

metlen, botskor-bör artzájú. 7\rtzállanság. Artzátlankodni. Artzúl tsapás. Artzúl-verem. Artiúlviaskodni: fzembe-fzállani. Vér árulás. Vér- árúIo. Árulkodni. ArúlÁrulni.
-

tatás.

Ásvány, ásovány, áfadék a' mi földbl áfatik-ki. Asvány-kö, v. ízén. Ásványos hely. Ásványi tu:

domány. Afzag fzemet, trágya.
:

fzárriy , v. toldalék , erefzték a' ruhábann. Alizalya a' köntösnek. aíTzály , fzárazság , aíTzúság , afzályság. Afzály Afzályos föld. Afzályos rövidség. Igen nagj afzály vala ez efttendöbenn. AÍTzú fzöUö.

Afzaly

:

:

Afzat: gyom, hafztalan

fu.

Afzok'. kantár- fa, láb -fa,

hordó alávaló

fa.

Afztag

Afztagba rakni a' í^t. Hánnyákrakás. meg ( tetézzék meg) az újj afztag-fát. ACztagolni. Afztag búza. Búza-afztag.
:'
;

Afztalnok: afztal-teríttö valamint Tálnok: étek-elofztó , étekkel bánó, fel-bontó. Afztalnokok afztal körül fiolgáló inafok. Atka*: követses-hoimok, porond. Atkozat: átok. A' fok átkozat utói érte. Atsi dologhoz való. Ats.' Átsi dolog. Ats-raefierség. Atsolás. Atsolok. Atsolom. Atsúl : meíter:
'

ségefen.

Atsorganc.

At-út:

Ldsd, ántsorogni. -út, által -út, rövid, fcerefzt-út. Altal-útra vetni, adni magát. Altalabb (rövidebb) úton járni. Altalabb úttal, móddal, rövidebb
ált

úttal.

Atjafisodni

:

rokonyofodni.
:

Atyafiságos.

Atyálkodni. Valamint, Anyáskodni : Atyáskodni anyálkodni, dajkálkodni. v. fzör f, meg- vénhedett fü, v. Avar-. aíTzott fü rét , mez. A' fiáraz avarbann az harap mindent
,

meg-eméfzt.

Avas ;

» :

14
yivas
:

Av
régi, ó.

At
háj, -fzalonna, -vaj.
,

Avas

AvaíTal^

fölt kápofzta.

Avafodni: fényvédi
avitt, ovitt,
,

fonnyadni.

Avafság: óság, régiség.

avatag:
folt
,

régi,

ó,
,

viíelles

lengeteg

avott

avas, kopott, váavúltt ótska
, , ,

p. o. rulia , ing. Avatni', p. o. a' pofztót

meg;- nyirkosíftani

hogy

öfzve-vonódgyék, meg-erertkedayék. Tifzlén kivül másba avatni magát. Avatás: a' gyermek- ágy utánn a' templomba bevezetés. Avatkomi valami dologba. A' tzéhbe bé-avatni , iktatni, vezerni. Bé-avattatni. Avató pénz. Avíttom el- meg-avíttom fzaggaíom , koptatom , vílelem , nyÖvöm , tépem p. o. a* koutöít, ruhát. Avitt: avatag, 6, régi. Lísdy Avatag. jlvom: öfzve-húzódom, vonódom, teperedem, fugorodom srödöm, rántzofodom, avulok. Megavul , p, o. a' ruhám. avik avólok, aggúlok, meg aggom , véihedem. jívúlok Avúlttság, aggság, Óság, avottság, aggottság. leves eledel , valamit az ember kenyérrel Azaléh efzik. Egy kevés ázalékot enni. Azalékos étek. Azon helyt', azonnal, azonban, tüftént, mentten, mindgyárt, mindgyáráft, töílént.
:

,

:

'.

:

-

Azonsdg ( identitás. ) Azsag : pifzkáló, hadaró, v. hadarázó fa a' süt kementzébenn. Meg azsagolui valakit. Azsag: -

pemete.

B.
^áb: baba, bábu.

Lásd, Alak.

Báb-sütö

:

Mézes Pogátsa süt.

Édes babám. Báboskodni

bábbal játfzani. Bába. Eggy bába; lo láb-mérték a* játékbann. Bába-kakas fattyú kakas fél kakas. Bába-fzilva: Birtoka, birtyóka. Babirkálni', babrálni, bibirkélni, ralaminö, p<
:

,

0.

«i'

fején motozni,, marizsgáini..

Bab'

,

Ba
Mabka'. apró pénz' neme, baika.

Ba
Katsó
:

15

Bábó

'.

Lábatska, valam.

kezetske.
ló.

Babos-, tarka, kerek-foltos.
:

Babos

Babos fedél:

AíFzonyi fej-ékefség. Babos bubus. Kis gyermeket ijerztö fzó. Babug'. tsets, eml' bimbója. Babugos, Bábuk: banka , büdös -banka , f^alakota, babuta babutka, fzarakota, fzarbabuk, ízarbub , ízarpup. Babukkolni : ugatni, mint a' kulya. Bagaria: -bor, -fzíj. Bagaria az ortzája: fzemtelen» pirulni -nem -tudó. Vond meg a' bagariát; hú/dmeg magad', tsendefebbenn , hátrább az aga* rákkal. festett -váf/on. Bagazia Baglyás boglyás , borzos , símítlan , tsínatlan >
:
:

etselletlen, rendetlen.

Baglyáron,

v.

baglyás

fjra-

vel járni.

Baj: viadal, viadalom, ütközet

v tsa'ázás.

B

ki-híni valakit. Bajt víni , bajt állani az igaz. ságért, V. fzabadság mellett. Innen /tf, Bajnok. Bajnoki gyakorló hely. Bajnokoskodás. Baj-vívóBajnokság. Bajnokul. Bajlódás nyomorgás, nyomorkodás , galiba, vefzödség, vefzödes. Bajos kodni. Bajatlan. Bajmolódni. Bajos (kedvetlen, erköltsös , komor) ember. Baj fa-levél kerekíttse fejét. Baj-fa: borostyán-fa. Báj: bü-báj, bofzorkányság. Bájolni, bübájolni, kuruslani, bvölni, varáslani. Bájos: bürös, ör:

döngös Bak: hím.

,

kurusl. Bak páva:
:

Kakas-,

v.

hím-páva.

Bak

fzaka: bak fzakáll fü' neme. Bak fzán, és Bak fzekér, mellyet a' gyermekek játékra tsinálnak magoknak veízfzöböl. Bak a' kotsi elején , 's hátúllyánn. Falaknak bak rontója. Meg bakolni magát: fel-tenni a* fejét, meg kötni magát. Bak-fitty: bukfentz, hengenbutz. Bakfittyet, bukfentzet vetni: ketske bakot hányni, bákázni, bukfentzezni.

Bakkants:
V.

bo]íSín\s^

bokantz, topánka, deli tsizma,

tsisma.

Ba-

i6
Bakogni
:

Ba
bekegni
,

Ba
ekegni
,

mekegni

,

akadékoíán

fzóllani, makogni.

Bakó: dob ver páltza,
Bakolni:
a'

kotsi'

rakosgatni.

Bákor:
kor.

bajor.

v. kínzó, hóhér. bakjára felrakni , kötni holmit, Ldsd^ Bak. S/öllö' neme ; fekete, és veres bá-

Baktatni bakdátsolni , mendegélni. Ott bakdátsolnak (járkálnak) a' nyú'.ak. Hol bakdátsolfx f Bfí/: kötet, nary nyaláb. Bál dohány , bálba-kötni, Balha pohár : álom-ital, álom' fejébe-valÓ ital.
-.

Bdhiws:

frifs fájttal kéfzültt tefztás étek. Ba/sfíg- balefet; bal v. mofioha , fzerentse.

fzeren-

tse' balsága.

Baljókds
;

balgatag,
:

bah,

bohókás, bangó, bódi^

dre.

bámulni, ámulni. Mit bámáfzkodol ? fzája-táto, bambáfzkodni. Bán. Bánság. Bánát: Banus : Banatus. Bánása: fanda, bandfal, fandal, kápofztás kertbe

Bdmáfzkodni

Bamba: bámuló,
néz.

Bangó: bohó, bahó, bódi, ergojás,

fél

efzü, füves,

hóldos, eízelös. Bankó: fejes bot, bunkó. Bánni. Bánandó, bánat, bánatos, bánkódom, bánakodom , bánkodtaió. Bánom-fzab ;sú mint-egy félig megbánta, fél neheztetö. Bántáíotska, bán:

tatlan, bántogatás.

Bánya

földbl ki-afattandó fzernek az helye, Bányáízkodni , bányáfzat. Bányászna: minden féle értz. Bánya-meíler. Bányol••

a'

V. feredö, férd";.

pénzt verni. ni turbolya, mihóka: bubulitska.*. Barabolj Báran' bár, ámbár, ámbátor, bátor, jóllehet. hoízfzú orr maBárány-bögttö v. ketske-bögetö dár, melly bárány, v. ketske módra f^óJl. Barát. Baratlanság. Barát nélkül valóság. BarátBarátságos. Barátos volt koztatom. Barátos a' Királlyal. Barát • fül derellye , téíztás étek*
:
•'
.,

:

:

:

neme.
Ba-

!

Ba
,

17

Barázdálom: borozdálom, ravom, rovom, vájkálom, gerezdelem » hornyolom. Barázdás: véskélem Barázdás rovátolás az rótt, hornyoltt, vésett.
ofzloponn.
JSdrdolatlanság'. durvaság, faragatlanság. Bárd: nagy Bárdos. fzéllyes fejfze. Bárdolni. Bárgyú: egeygyD, fzelíd, jámbor. Bárgyú ember.

Barka

:

pimpó
:

,

ki-virított rügy.

Ki-barkázni.

i

Bárkázni: hajókázni. Bárka: hajó, v. hal-tartó. pótzér, ördög' lova, nyúl -árnyék; Barlang - kóró n:^gy gömböly kóró' neme, bofzorkánykóró. Barlangoi: rejtekes, íetétes. Barlang: vadon, magános hely, kö fzikl a' kivájtt oldala. Barníttom barnásítiom. Barnulok: barnásodom, feketedem. Barna. Barom. Barom-állás. Barom' allya, fekv hellyé. Barom-eledel. Barom-élö föld: legellö. Barom-fi, Baromi. Baromság. Barom-kívánás: baromi gerjedelem , izgatás. B-iromiság. JBartzogni: Szarvas, v. elefánt módra bgni. Bajzárka: tarifznya, iíizák, v. ujjatlan ködmön , tzu:

t^^aj.

.

Báts: batsa , batsó, fzám-adó juháfz, juháfz gazda. Bátoron bátran. Bátorságtalan : bátortalan. Bátorfiátortalankodni. talanság, Bátorgatni báto:

^

^

:

ríttani.

Be: de, ugyan. Be derék legény vagy Be-adom: bé-árúlom, bé-vádolom. eé-adó bé-árúló. Beágyazni: Lásd., Agy. Be'-avatorn: bé-vezetem, beiktatom bé-lajflromozom,
:

,

tanátsba, a' tifztbe, tiíztségbe, a' polgárok ízámába. Lásd., Avatni. Bede'ny : erdei Bika, jáhor, belénd, begyény, böliny. Bcdgyefzteni : bidgyeízteni , fiiggefzteni. Nem bed* gyeíztik az Orrára. Le bedgyeízli pittyeízti az
p. ó.
a'
,

templomba

a'

-

,

ajakát.

bé-hatni behatolni Béeny^Jzni bé-fzíni , -venni magát valamibe, bé-ivódni valamitl. Bf^-fejczni: -rekefzteni , -zárni, -boronálni, -fommálni
:

,

,

^. o. a' befzédet, fzám-adást,

M/'

Bél

Mé-ferkeini\ bé-fcínleni, -fúrni magát valamibe, hozzá-férkeztem. Bé-ferkeztetni.
Begy",

bögy. Begyes: rá-tartós. Begyes AMzony. Jól bé ízedett fel-tartani magát. Beggyeízkedni Magyarán kijól meg-rakta magát. a' begyébe
: :

mondgya,
Bé-keleptzélni fogúi\

a*

mi begyében van.
bé-kerítteni,
-rekeízteni,
,

keleptzébe
,

Bé-hajazom\ bé-héjazom, -fedem. Haz-héjazat: házfedél, V. ház-fedélék, v. ház-fedém.
Bé-heged'. bé-forr,
p. o. a' tsont, feb.

Eb-tsout be*
^

heged, V.

-forr.

Lásd, Idézni. Be-idézni'. bé-híni, bé-fzólUttani. jófzágba, Bé-iktatni'. bé-vezetni, -fzáUíttani p. o. a' Bé-iktaió Bé- iktató. a' fzentek* lajtstromába.
Levél.

Bék: béke, békeség, bekefség, békség.

Békefsegte-

Békételenkecini. Békételenség. len: békételcn. békés. Béktfség' oltári. Békés: Béklyó', békó. Béklyózni. Beláka-. tó, Iák, toka, morotva. Bé'langyittani : gyengén, lágyan, lengén, langyoson, lágymelegen, lagymatagon bé-fütteni , bé- gyújtani a' kementzébe.
jBé-/:

bels. Bel dolmány: mellyrevaló. Belföldi; valamint, külföldi. Belsség; valamint külsség. Beié-aggom: belé-rögzöm, -vénhedem. Belé hagyni : abba hagyni, félbe-ízakafztani p. o. a*
Beié-hagyás. , ., ». .c rengetni , ringatni a* gyermeket a pólyáBeli-beli, v. bele-b«le. ban , böltsöbenn. Belé'okni: módgyát felvenni, belé-okúlni , hozzá
pert.

Selegetni

:

fzokni, eltudni rajta menni. Belé-temvm belé-tömöm , -rakom , -gyúrom p. o. a' gyapjat az harába: ízör zsákba. Belezna: gánts a' váízonbann, a' bél-fonal' rendetlen
efete miatt.

Bél-fonal: mellyék-fonal , által -vet -fonal. Bél-poklvs: (lepra) Bél-poklofsáfi, Bör-poklofsag.

Mel

,

Be
Belseje-,


réfze,

19

v. mássá, (belsje) p. o. az Bel volta, ( interna conftitutio) külvolta {externa). Bel volta valaminek. Bengézni'. a' meg -fzedés, aratás, fzüret után mezgérleni , Idtskelni , tarlózni , gerezdelni , bön^

bels

ell juhnak.

gézni.

Bene^elai t bugyolázni. Ré-bup;yolázia 'sa't. a' fejét: bé-ke^idözte, kendövei bé-kenttette. Bé-mondani: bé-adoi, fel-adni, vádolni v.ílakit, Bendö- bél, gyomor. Meg-töit a' bendije. Ri fza* ISÍsm tarlók a' nagj kadt , omlott a' bendje. bendö, terepes hasú emberek.'' el. Bé-orozhodni : bé-ofonni , r. o ontani , b^Iopódzni, -fompolycdni p. o. a' kertbe. Be'r Bérbe-adás, bérbe-adó, bérbe-adom; bérbe-fogadom, V. vefzem , v. ki-bérelem, v, -bériem. Berbentze: fzelentze v. börböntze; tobák-, v. egyéb,
-

Bengcx fa fzem, v.^-rögj. Eimbót nyittó Bengyele : podg^'á z tzufzolék, njaíáb.

fa'k' benoíéji,

:

,

tartó pikfzis* Berbéts: bérbe, ürü, heréltt kos. Berbetélni: bofzorkányofann imádkozni, birbitélni. Berhe börhe. volt néki-is foltos berhéje. Bérledelem: {feudum) Örökbe adott jofzág ; a' Fejede:

lemtl valakinek kötött jófzág. Bernyákolnak a' matskák. Bértz hegy-hát hegy-tetö meredek hegy. Berzengetem haragra ingerlem, mérgesíttem. mérgeldni ingerkedni agyarkodni Berzenkedni bojtorkodni, másba kapni, -tépeldni. Belém, r. reám berzenkedett v. berzent. Bé-fzádlani: bé-tsinálni a' fzáját valaminek. Szádló: dugó fzádló fa ; dugaíTza , y. dugattsa p. o. a* hordónak.
• , , :
••

,

,

,

,

bé-fzerkeztetni , -férkeztetni Bé-Jzínleni tatni , -fzúrni p. o. valakit a* tifztbe.

,

-fúrni
,

,

-ik-

Bejzkéd'' hegyei: Befzkédi hegyek, Karpat. Bé-Jiimmálni: bé-feiezni, -rekefzieni, p. o. a'befzédet,
a' fzám-adást. Mé'fudamlani béfzgkni,
'

v. -repülni

20
Béjíorithozni

Bi

fzQk helyre venni , zárni magát. A' : bé-fzorítkozoit. Beteg. Retegesülni. BCtegíttö. Bcteg ember' böjti. Beteg-ágy. Beteg-ágyas Afl'zony. Beteges állapot*

házba

Betéve: könyv nélkül, Bé-téve-is tudora.
Betsmérelni, ótcároíBetsetlen betslelen. RetseBetsre emelni. sítteni. LájBíí'íAerf^i: »belé ökledni , -ütközni, -fzegezödni. bamba tökedett p. o. a' fa.

Bets- betsüllet, betsü, betsö.
ni,
betstelenítteni.

:

Betzöm : egyenesíttcm egyengetem. Betyár: Ntelen, rá- tarlós parafzt legény. Betyárofan vifeli magát. Betzö betzü kerti-vetemény. Bév b5. Béves. Bévesítteni. Bévélkedni. Bévelked, : ,

tetni.

Be' vallom: bejelentem, feladom. Bévr.lröl, belölröl. Béviil- benn, bell, Bibe: bibe, bibi, febetske, fakadékotska.
bibije.

Ott

íii*

Rá akadtam
,

a' bibijére.

Bibirtsó:

bobortsó sömör, fakadék, tarjag, kelés-, kelevény. Bibirtsós. Bibirtsófodni.

Bibets: bibitz, libatz, libotz madár.

Bibor

bébor, bár fonj'-.

Bikkefeken lakik. Sikkes- bük fajú erd. Rókafarkát billebillegtetni, tsóválni. Bidegetni
geti,

dudás akar

lenni.

Billenni: hajolni, fordulni. Megbillent a' kotsi. Megbillenteni valamit. Billikoni: nagy ivó pohár a' régi MagyarokriáL

Bimbó: bimbózni, bimbófodni. Bíndáfz: hofzfzú keskeny áts-balta. Bingyó: bogyó, bodots, apró gyümlts. Bints : pinty, pintyke, pintz. Bint^k- pilintzk, játék' neme. Bintzkelni. Bírálni: hatolommal ítélni, v. mást bírónak ismerni Megbírálni valakit; hatalmat adni va^;^ vallani. lakinek a' törvény-látásra, v. fzolgáitaiásra. Birke-- Jíihnak neme, v. bürke, berke, bcrge, dió-^
V.

f

mogyoró

fa' viffága.

Mir-

;

Bi

Bi

21

Birkózni-- birakozni, kiifzdeai, küfiködni.

Birom magamat. Meg-birom" -gyöz9m, ar Bírni. ellenséget, Birni jófzágot. Birdogalni; folyvást birni valamit. meg máfolhatatlan , viíTza Bíró-fzó Bírálni. Bíró. nem vonható ige. Bíró' képe. Bíró izék. Birság: valaminek fzámba büntetés, nirsági. BÍrságlás vétele, mpg betsülléfe, v. büntetés. Birságló. Bír: :

ságolni.
••

Bíráltatás.
,

Birtok vagyon vagyomány , vagyonság , v. igazNékem is birtokom van. Az ság, v. hatalom. én birtokomban van a* gyermek. Birtokos : vagyonos, 's a' t. Birtoka- birtyóka, bábafzilva; ragya-UtÖtt, el fajúllt
ízilva-fzem, Bis/et: koslat, jir alá 's fel. Bijike: büíizke, köfzméte, egres, pifzkc, pözméfe. Bitang: lödör, lödÖrgci, kóborló, kosldtó , kurittyoló , üll sillö p. o. ember; v. tolvaj-jófzág, bi-

tang
V.

ló.

Minden-:ít el-bitangolni.

Bitó: bitó-fa,

fzobor,

mellyhez kötik

Bilangoltatás, a' le-ölendö,

fej marhát.

Bitsak: kufztora. Legrádi bitsak. Bitskia : varga -kés, v. tsizmadia-kés, bitske. Bitfzenni- fitzamlani , billenni. Meg biltzent a'kotsi ki bittzent , ki-menült , ki-marúlt, ki-tzibaklott
a' keze , v. lába. Bizakodni J bízni , reményleni. Bizgatnix bolygatni, pifzkálni

háborgatni. Ne biz, gasd. Bizodalom. Bízodalmafság. Bízodalmatlan. Bizony. Bizony-dolog; igaz, való, bizonyos dolog. Bizonytalaníttom : Bizonyságul fogni valakit, Bi kétefsé, kettségefsé, bizonytalanná tefzem. zonyába-való : való, nem tréfa, valójában való. Bizonyai valódi igazi, ö- fzínte való. Bizonyítható dolog. Bizonyítható képpen. Bizonyodni;
: , -

bizonyofsá lenni. Ha meg-bizonyodik, v. ha reád bizonyodik a'dolog. Bizonj'os képpen: eggyáitallyában, bizonyofan. BizoDyolni: Talamit bizon-

B 3

»yal

5f

Bi

^^
:

Bo

nyal erösítteni. Bizonyofodni. BÍzonyofság. Bia' bizonyt el -monzonytalan. ág. Bizonyozni
dani.
: p'zs^Qw bozsogni , bezsegni, hemzsegni. öízve toriüüott íakasaaról mondatik. Bizlereg , fajog a' kezem , tc» Bizfcrtgni % fajogni. í)>'eie.a az ütéstl. Biztosi r;.eg-liitt. Eíztosftn bízvást, bízottan. Bíztoíiiáí^. Királyi Biztos. Bóbz búb, bóbita, burolya. Bóbos: bóbitás, bú? bos , hu.'Olyás p. o. tyúk. Bóhiskolni\ bó'.ogatní. Lásd^ Bókolni. B:da\ nyele, niarkolattya va'aminek.

JSizsrgni

,

Az

:

JSoí:Ztf^: vakarts., vakarú vakaró, vakarák. Bódé\ defzkából épüitt ház v. hajlék. Bódi* efzelös, ergojás, bangó, bahó, bódúltt. Meg, ,

bódíttani.
-örQlci.
:

Meg -bódulni Lásd^ Balgatag.
,

,

-tébolyodni
,

,

-kábulni,

Modony bödöny döböny fából tsínáltt kisded edény, mellyben fajtot tartnakBodor: fodor, kondor. Bodrozom fodoríttom kondoríttom, bodoríttom, pedrem, pederíttem. Haj'
:

,

bodra. Bodoríttó: fodoríttó. Bódorogni: tévelyegni, kódorogni, kalandozni, lézzegni , fzédelegni, bolyongani , bódorgani. Bódorgó, Bodots: bingyó, bogyó, apró gyümölts. B4dúlni elmében meg-bomlani. BÓdúlás. BÓdldu

BÓilúlttság.

Bog' tsomó, tsombók. Bogozni. Bogot kötni. Bogdnts kóró bogáts-koró, héja-kút. Boglár a' fcken. Boglárja a' könyvnek. Boglár-pe« rém. Boglár , v. bogláros öv. Boglározni. BogX

lár

munka.
••

Bogrdts- vas-üst, vas-fazék.

apró alma, v. más gyümölts. Tsalitton , tsere-bokron termo kopáts, buga. Bogjolni: bogyolálni, takarni, takargatni. Ré-egybebogyolni valamit , bé-bogyolta , bogyolálta a'
fejét.

Bogyó

Ldsd^ Bengjnele.
Bojt
:

, ,

Bo

Bo

9^

5o/V: olló ág, tsemete, fiatal veíTzö. Bojlás. Bojtani. Szöllö veíTzöt bojtani; v. rojt, ostor -bojt. Bojtos bárfony, v. pofztó. Bojtozni. Bojtorkodni másra rohanni. Belém bojtorkodolt kötekedett. Bojtorjány: bojlorvány. Bókolni- bólogatni, fzundikálva le -le ütni fejét. Bokolyó: öreg fa-palatzk, tsobány, tsobolyó, légely, négoly. ^ Bókony X hókony, az hajónak oldalait bell tartó löts-forma fa. Bokor bokorból ugrott : fohonnai. Szép egy bokor
:

:

Száz bokor (pár) kegyesek. Egy bokor- (kötés-, tsomó ) bör, kólts , 'sa'l. Bokros tsillagzat. Bokros 16, erköltös. Bokros tsillag hely. Bokrozni , nokrofodni. Bokréta. Bokros bánat. ( halmozott ) Boly. Hangya-boly: hangya-féfzek , (zsombik) Boly» gás. Bolygatom, líoíygó. Bolyongok; bolygók. Bolyókás' bohókas, tréfás, nevettséges, v. efzelös. J5o/«/a«/:(efzében ) tébolyodni. Bomlott. Bomlafztani: Bom'ottság: éfz vefztés. Bomolni. Bomladozni. Bomló épület. Örzve-bomlott haj, -fonal, 's a' t. Boné'- póné háló* neme; valamint véler- , mét-háló. Bongás', zengés, dongás. Bongani: dongani. Bontakozds zendülés, venfengés , egyenetlenkedés meg-hafonlás , zenebona , pÖr-patvar , viíTza-vonás V. meg-romlás , bomlás. Bontakozott; bo, moltt, bomladozott. Ki- bontakozni (ki ütni-rohanní, -menni ) p. o. a' várból. Bontanú Bontakozni, bontatni, bontódni, zavarodni p. o. az eggyefség' dolgábann. Ki bontajíozn (ki menni, -költözni) honnyából, a' Világból. Bontakozatlan. Bontaiatlanúl. Bontogatom a* törvényt. Bontó fés. Bonts fürt , tzafrang , rojt. Bontz: nyaki ékffség. Bonyolódni: Bé-bonyolódott : takaródzott. Ldsdj Bo

(pár) ember.

:

-

;

\

;

:

JSor.

gyolni. J3or-kö. Kaítélyos ( vörhenyeges , fakó-fzínÖ siller*) bor. Bor- betegség. Bor-tsífzár : bo tsap. B 4

24

Bo

Bo

Ibap, bor-tömlö, iízos, réizeges, bor-ifzák, -?sák. Boi fzerz : hor-^özÖlgés, v. bor-fzag. B010Í.X.Í. Borof.ág: Vortól-vaió i7i-g-:Uafodás, Bornemirza. Bor-víz: bor-túi, íavanjó-víz , iseviizt acldulac. Borda: fzövö borda. Gonoíz bordában fzött ember; V. a' veres hagj> mának gömböly fzára, bordája, Borda-ná.'. Bordítz. : a' járom' közepének eL- réfzéböl ki-álló fa, Bordó síp Z duda. Bordó sípos: tiudás. LevéP boríité~ a ^oreÁ- : boríiték. Bofíttókas, Bornat borona, eke-boron:' v. farapatlan 'gerenda; V. fzál, fzálhajó, talp, tutaly. Boronábó.l rótt, Borona' fogai. Boronát fogazni: fo tsináitt fal. gakat beié verni. Sok hyzu^siggal bé-boronáltt befzéd. Borogatni * takargatni borongatni , borítgatni. Borogasd-le a' tsirkéket, a' tálat. Boronganí. Borongás. Borongó (homályba, felhöb^
"^

;

,

bo?;últt

Bor-Zf

:

) p. o. a' Nap. bozza, bodza. Fa bodza.

Gyalog bodza,

borzadni. Borzadozni. Borzafztani. Korzadttság. Borzadttotska. Borzongató. Borzas p. o. haj. Torzas, borzas: nagy-fzakállas. Torzoraborz. Boiv zafodni.
"Bofzá, y. boíízii. BoPzonkodom. Azt nagyon borzúllya. Meg-bofzúllom : boTzút állok értté. Korzús.

Nagyra

yifji

az embert

a' bof'zíiság.

Bofzúságo-

Borzúság-tévö. boIzúfan tselekedni valakivel. üzés. Bofzúllás. bo zúltat. Botom alatt vagyon. f)Ot J^ot: páltza , v. hatalom. alá fogni valakit. Tollas bot: tollas buzogány.

Meg
BotÁos:
Botlani.

botozni yalí^kit.

tsomós, görtsös.

Botkos,

v.

bötykös láb,

nagy bokájú.
Botladozni. Rotlakozni. BOtlékooy: tsÖtlö, bptló p. o. ló. Botlottság. Botolni: ágait le -vagdalni. Meg-, v. le-botolták a'

fzfákat.
Botor: ofioba, durva, sültt parafzt. ság. BotorkodHÍ.
Botorul. BotOFB»-.

tsÖtleni , botlani tántorogni. Bé- , el' Botorkdzni botorkázni valahova. Totós- lemez kaptza, r. fejes, fejezett. Botikós ; botkos , bötkös. 'Rolránkozatlan- botránkozás nélkül- való p. o. élet. * kürtös kaláts, boí kaláls. Botra-tekerts Bots- medve kölyök, medve bo^s. meg.botsátandó, botsáthatatlanság. isoBotsdnatos tsátatlan; nem-botsáttatoit. valamelly fából p. o. tssr fából ki-fzivárg4 Baza lév; v. kevertt ital' neme. Bozontos'' lompos, borzas, fürtös, tsepzett fzör, hajú; kótzos , kolontzos , fitjegös í^örü, p. o^ juháCz kutya. Bozót- vizenys, gazos hely, kaTzáló fenék, holott sás , apró nád ^s mi terem , kotyor. zsibongan; , a' nagy fokadal ombann. Bpzsongani

,

'.

•-

'>yfU'.)f

-

Bozsongás. Brugatyó l kerefztül fúrtt
tsináltt játfzó efzköz.

,

és

ki

-

ürefsíttett

dióból

Brágó- gordon, bögö-hegedü, gardon. Brúí^ós. Báák bávák, mindent fel búvó v. bújd, mindévitv^ búvó, 'Búár: búvár, 'búvár. Búvárkodni. Búár-elníi?. Búvái^
->

,

kutya.

Báb\ bóbita.

Ldsd^ Bugolya.

Buborék. Víz-buborék. Buborékos. Buborékolni , v. bugyborékolni. Budgjanni. Ki-budgyant a* vér a? orrából, a' víz a*
fóldböl.

Budogtatnl le- le- merítgetni a' vízbe. Le- bé- buki tat, bukdostat. Bufa: pofás. Bufálni: pofáját verni, pofozni, pofázni. Búgi madár-tartó helyi galamb-búg; v. bonts, tso
:

mó, fürt. Bugai p. o. a' len-magnak

tokja^ fugázni: bugájából ki-verni. Buglfax baglya, boglya: nuglya f/éna. Buglyálni. Búgnak , gösHágni. Mint a' difznó , súgni , búgi;ii.

röenek, kanoziial?

a' diíznók.

«5

V>u.

20
^1
I
I

Bii
,

Bu
-'

,

-

-

y

Bugo'Bugolya- búb, bócita, bób. Bugolyás lyuk. lyáxni. 'Bugykdznit püb Ini, vizet zur^o1^i, türbokolni. Bugyk^ giibü , zurba.'ó, turbot oló fa, mellyel élnek
:

a' halárz'itkor,

Vtusykos-

biigvka, Tzük fz:^j bngyog^s-korsó.

Bugyogni:
biigyogfz

gagyogni,
?

giij.yögni

,

gögitsélni.

Mit

Bugjorogni' bugyborékolni." Ldsd^ Euborék. Muja- búja, fajta 1- n v. nagyon izípora; v. tenyéfzö. Ruján , V. bujílko'.iva terem, terjed a' roíTz Euja-fzerele'n. fü. bu aság. Bujálkodó. bújdokvi, lappangni, lappangani » buj"Biijdoklani kálni. BÚjkáló félelem. bujdosóba -menni' el-bújdosni. Bujdosóban lenni. búj» dosóba zni valakit. BÚjHosás, embernek élete,
;
'•

BÚjdostomVor
jében,
's

,

's

n't.:

a*

t.

El bujdosni

bujdosásom idétt, v. ide-idegenbe menni. BÚj-^
:

dosó

levél,

"Bújóska: játék' neme. BÚjóskázni. Bujtani: bojtani, fzSllö-veíTzöt homlíttani. Bújtat', bebújtat, bé-dug; v, ingerel, éfztekél, öfz* tönöz, gyúlalzt, nógat, fel-ültet, ferkeget, ferkenget, reá-vefz,- bir valamire. Bukdokni: bukdoklani, víz alá erefzkedni. Bukkanni bukni , ketske-bukot hányni. Le-bukkan•
:

a' vízbe. Bé-bukkant, bé - bukott , bébotlott p. o. a' házba. Ki -bukkant az ablakon. Orrára bukkant, v. bukott. Meg-bukott a' nyúl. Buliklani : buriklani , burokolni , galamb módra

ni

p. o.

nyögni.

Bu^jai Török Afzfzony.
ritka gyólts.

BU^ya váfzon

:

vékony,

's

Bunkó: furkós, tsögös, fejes bot. Bunkós. Burdói gyalogok' háti turbájok tíifzö, tömlö-forma
;

túrba.

Ldsd^ BÚtyor.

Burkolni X nyalábbá , tsomóba kötözni ; valamibe bé-tsombolyíttani , takarni. Burkolat. Burkosodni: gallyafodni, ágakat verni, hajtani.

sr

)

,

Bu
f'~i

f—'———

Bo
I

-

-—^

-»-«—

27

hurnóti tubák, tobák, por-tubák Burok: gally, leveles-ág; v. gyermek-tartó lantorna. Burokban f^ületni. Burkos gallyas.
:

Bi.roAolni: buroklani, buliklani (galamb fzó. Jíúsolygás \ básongás, bsúlás, búslakodás, buskoBusongani. BÚtadás. Bolondnak bú, járása. lan-ság.

Buta elme. V. goromba, páButa", tompa, életlen. ra fztos. Butíttom : életleníttem , élét ki - verem , v. -vonom tompíttom. El-butúlni. Bátsú-adásx el-ereíiztés , el-küldés. BÚtst-adok. buButsú-vétél. Pénzzel járják a' bútsút. tf.í;t vefzek.
Bütsúztatás.

Bmíz: (régi-ízó) tzomb. Butzkó. Fáj a' buttza. Butzkóx köptzös, tzombos , zömök, zomok. Bú jor : butyor, buttyor, bugyor, bátyú, v. batu,
bútor, motyó, tereh
pot/.iha.

zajda, málha, tzutzolék, Nyalábba kÖtÖtt eggy«t más.
,

Bázítlansrígx fzüke, fogyatkozása a* búzának. BúzaBÚza-fö , v. fej. allv: rosta-ally. BÚza-drágíttó. BÚzai. BÚza-kása. BÚza-marok: búza-kéve. BÚza-

BÚza tok : búzalifzt-láng. Búzavirág zsufzok, mag-tok, búza-fzem-tok. BÚza-féreg BÚza-kas. BÚza-verem. zsizsik. BuzdUtani. Buzdulni. Fel -buzdult a* vére, kívánMeg-buzdíttom, meg-buzdúlok. sága. Buzgólkodni t heveskedni , forrónn mohonn fogni a* dolgot. Buzgóbbság. Buzgódni. Buzgódozm. Eíizgdny buzogány, bozogáuy, buzdogány. Buzma: kevély, duzmadtt, fel-fúalkodott. Buzogni- buzongani, forrni, forradni. B', böv, bév. Bö-befzédü. BövÖnn-adakozás. Bkezség. Bö-kezflenn adni. Bdnf' kút-káva, kut-köp.
piatz.
:
:

,

Bdülni V magát

el-bögni.

BÖfÖgni. Böffenteni. böfFentett-ki.
gozni.

BÖfögdögelni.

Kínnyábann el-bödülc. Sok roíTz fzót
Bo-

Mögx bog, tsomó, tsomlék, bötyke, bötkö.

Bog'

2r>
V-

BS
ts

Bíl
por,* v. korsótska.
,

Bö.-re\ bcg'e,

JBög' gordon, brúgó v. bögetö. Bögetni: bgni, bé ni. Meg-böget^i valakit! bögésre fakaíztani. pögetö madár: huholo, v. huhogó bagoly. BÖnbgök. Böngetés bögés. Bégetni: júh geiek
: :

módon
Bögöly

bégni.

marha-kergetö-légy. tekergös , fatsaros , kajla, kajáts, botkos. ,| bötkös, tekerdzött. botlani , ütközni , ütközödni, Belénw^il "Rökkenni reám bökkent. Bökken: botló; v. darabos, tsoportos, rögös, gajos, göröngyös, háta-hoporjás Bökkenés. Bébaküenni hely. Itt a' bökkenje. rohanni ) valakihez. ( botlani böködni- bökni, fzúrni. Bükdösni fzúrdalni, fzur•

Böke

,

:

kálni.

Böködés.

Bök

veíTzötske. Bökötze, tüsko.;,

bÖkötze.
Böltselkedni.

Boltselkedés, Böltselkedö.
vízi- v. nádi -bika, ordíitó-madár.

Bölön-hika

Bömböld' bika módra bgnie Mit bömbÖlfz? Böngés; dongás. a' méhek fzoktak. Böngetni- bgni, mint a' tehén, Böngetés.
Böngeni
,

denevér, pupdenevér, tendenevér, fzárBör-egér nyas-egér, tündevény, bor madár. kéízíttö, bör-tsáváló , v. -ér^ör. Bor- gyártó: Brömbe, v, lel. Brt gyártani. -sisak.
:

br

Br

fejembe -járó
böröllek
íbdni.
:

dolog. Brömmel fizetek. Megkorbátsollak. Bé-borzeHi: bé-hányá-

Hörtön: fog-ház, tömlötz; v. hóhér; v. porkolábja Börtönös: tömlÖtz-tartó, raboka' tömlotznek. ra vigyázó. "Bö/züini: vadulni, bolondulni: a' marháról mondatik, 'Btke- tölgy fa' tsomója , taplója; v. tsomós-fejes f,

mint a' hagyma. Bütkö tsomó, görts, göts, bog, botkó, tsomólék,
'

f-fzálonn. Bübdj- bvölés. Lásd, Báj.
íz a'

'Büdvske

:

virág'

neme

;

v. a' lapta

ki-verésbenn

,

a'

futóknak meg-alló helyök.
Bö-


^üküny
3ün.
:

Da
*

«{)

bükköny, tzirok, lönköly.
:

fpelta.

vétekben réfzefední; v. bOnte-' gyakran büiíietera. Büntödni. Bunteldegelem tetetlen. Büntetetlenül. Büntet ellenség. BQnt vala'
:

Bnhdni

Bürü

lani: tenni; v. meg-vallani. gyalog-híd ^ palló.

Bnül

tulajdoníttani.

kevély, negédes » magát fennyen reá-rartó. Büfzke Bürzkélkedni,. büfzkülni. Büfzkítteni v. biízke^ pifzke, köfzméte, egres. Bütü; vége, V. hegye valaminek. Bütüzni egyengetni, egyenefsé tenni. Bütjkö í kihalló tsont a' bokában ^ láb' bütyköje. Lásd, Botkos. Büv: otsmány, ondók , rusnya, gálád ^ tajdok. hüz : roíz fzag, büdÖfség. Bzbe- keverni. Bze indult tselckedetednek. Büzöld-meg: fzagold meg* BUrzhödni: büfzödni, dohofodni. Biifzítteni: bzt Büzlegni büzlelni, fzagolni ; a' Marhátenni. ról mondalik.
;
=
,

:

agg dada , véa banya , agg lant. : Dadognil rebegni, gagyogni. fel-fortyanás. Da^Dagály : harag , gyomroskodás ^ Dagályosjtodni. Víznek dagállyá gáiyofság. dagadása. / Dagafztom: puffafztom, felfúvom. Dagadni. Téfz*
\nda
,
:

tat dagafztok^

sikeres ragadó sár. Dajka: Dajkálkodni: dajkálódni. Dajka bér. Dajkás-

Dágvány:

kodni. Dajkáló. Dajka regékhez való. Dajnu: teftes, tenyeres talpas, affiony, v. menyelske. Dákos : rövid kard, handsár*, gyilkos kés. evedzö, v. Dal: ének, v. evezö-lapát. Dal gúzs evez güzs-ragafztó. Dal-evedzö: evez lapát. Dali: jeles, nevezetes ^ deli. DaliáíOBn öltözDalia: pompás* fényes •öltözet.
:

ködni.

30

Da

Daliás: kop|ás, lántsás, dárdás katona. Dal-láb :*^ taBus rausikai mérték.

Damafz: nagy kamafz difznó v. Dandár: egy tsoport, v. tsata,
,

fertis, v. fertvélyesj
v.

tsapat féreg,

egjri;

záfzló-allya.

Dants

:

dantsofság

,

tsúnyaság, funclaság.

Nem

tr-

galamb a' rút dantsofságot. Daráltt *í)arakása. Daráló: köles -malom.
heti a*

árpa.'
tereta-'

Darálni
rázni
,

:

törni; v. bugyogni

,

gagyogni,

trétselni.

Ne

daráily annyit..

Darah.

Darabotskánként. Dar bos , p, o. emb?r, Darabos zabola: erkölts, v. hely. Darabofság.
kantár.

kármány

Darás-kö: kemény lyukatsos-kö. Darótz: kankó, zeke, tzedeie, fzukmány, fzür-kan-

,

kankó-fzur.

Darvadozni: valaki eltt forogni, jsrni, gomolyog'
ni, henteregni.

Datzos: kényes, pajkos (a' lóról mondatik) MáS' nak datzofan felelni. Dehbenni: döbenni, ijedni, dobbanni. Debella: nagy magafs leányról mondatik. Deberke: döböny, tonna*, általag. diidörögni , az hideg miatt Dederegni : dideregni
,

reFzketni.
: nagy atyának (fzép atyának, jobb atyának) nagy, v. fzép, v. jobb attya, Dédak : nagy, v. fzép, v. jobb anyának nagy, v. fzép, V. jobb annya. JDeget: degenet, dohot, fzekér ken. bokkants, Deli: dali, derék, jeles. Deli tsizma topányka, topány. Deliség. Deli módra vifeite magát. Délleni: déllelni: délben nyugodni, megfzállni; v:

De'dös

;

múlatni. Ne déüelly annyit. Déllö, Dellezni: ebédet enni. Dc^llefli ( dél-utánni ) órák. Dellest: délutánn. Dél-fzak: valamint éj-fzak. Dél fzaki-fzél. Déltzeg: ménes. K -fogták a* déllzegbol ; v. fzilaj, fzilajkodó , buja ; v. makats , engedetlen.

késödni

,

V. déllelö.

De-

I

<

De ——
:

Di
'

-

""""

31
"
' '

"
' '

T

"

'

X)e-maga: de mindr^záhal.
De'nfereg
featerep;, dölontsél, dölöhgözilc.

Der-dár: har^g, dörmög s, zörgés, kem-nys-^g, makatsság, morgás, zörgölodés, manzonaság. Mindent dérrel dúrr l vilzen v't'be.
Dcre'b
:

hát.
:

Derébbe

ütni valakit.

Dereglye

Derék:

hajótska. üeieg^yézni. (corpus , syste/na) Derekas,

der^kképpenn.

Derpk-íbgás: az étkeknek középs felad iía. DeVízV dereka. rék fzekér : nagy paraí'zt fzekér. Derekon fogni. Vas der^k; mel!y-vas. perellje: barát fi ; étek' neme. Deres : egér tz-^rü. Deres ló. Deres tsere. Derefední. Derítteni: vilsgosíltani, v. ébreszteni. Ki derültt nap.

Kedvét

fel derítteni.

Dérlelni: fagylalni, merevítteni. -Dér. Dermedni: gebbedni, halni, fúladni , fúlni, vedni.
:

mere-

kemény, Dertze : korpa, darabos lifzt. Dertzés darabos, vad, mord, martiona p. o. afzfzony. durtzáskodni, makatsDertzéfség; Dertzéskedni kodni, daraboskodni. Detzegni: remegni, a* hidegben refzketni, öfzve-detzeg (ketzeg, kotzog, vatzog ) az álla. Az öreg detzegve, v. dötzögve megy. Dévaj: váfott, tsintalan , pajkos, pajzán. Dévajkodni. Dévajság. Devernálni: mulatozni, éjfzakát tántzbann, ivásbaa tölteni. Nap-estig, v. egéíTz éjjel devernáltak. Diadal: diadalom, gyzedelem. Diadali: diadalmi
.•

p. o. vers.

Diadalmat nyerni.

Diadalmi

fzekér,

kapu.

-

-

Diat-tartás: Gylés, gyülekezet, köz tanátskozás. Díj: div, váltság, adófizeés, árra, meg-bo:sDlter Ember' díjjá: Ur-^inak hívségére téfe valaminek. V. ember* árra. Díjatlan ( telictetfel-eskiivés len) ember. Dihis : a' Tsizmadiáknál símítt vas. dió' kopáttsa, v. kopátsokékja , Dió. Dió-kopáls Mjja, bre. Diót kopátsolnii héjjából ki-vcroi* Dié<
;
5

,9

2
-

Di
'

»

V

.11

Do
I

.

.1,

])ió

h.írtya.
'-

Diósasa
J?.tfz.

Diós: diós hely. dióból kéfzüht tsemege étek.
Diói.

Dió-olaj.

Diril>oIni: darabolni.

Dirib-darab

:

ringy^rongy.

Dífzeskedni. AÍTzonyok' dífzfze. MaDíízes. gyar nóta' dífzfze: hármaztatása, Dífztelenség.
',•:

Di.

2

iD^'z'iíK

e ztendös p. o. bárány^ gedó. Diíznó-alom. Difznódi. Difinó-orja. DifznóTÖhögés. Difznó úl. Difznó - fzaka torok- gyek,
:

V.
\

tsík.

bets, bÖts, érdem. X>iva( lenni a' Magyar Nyelv.

Moft kezd divattyábaíi

Dob

Dublini.

Rádoblani: venni, verni ^
,

bújt.ini,

befzt'lleni

Dob'ii:
ni.

m.gülni.
:

Dob- páltza

bérlenij öíiztönözni valamire valakit. Dobálni: ütögetni, v. hajigáldob ütö. Jól még -dobolták :

v^-rtík.

Dohogni.

Lábával dobogni.
földön.

mény

Dobog

a' föld

Dobog a' kotsi a' kemidönn a' tábor
,

indúh l^obog a' fzívem. Szívdobogás. Dohofzka: döbölzke, fa iskátulya *, gurgulya.

Doh: düho

ság, bfiz;
:

Dohos

bor,

lifzt,

's

a'

t.

Do-

hos pára nehéz, rodhadtt gozÖlgés. Meg dohlifc, dohofodik, dohosul, dohollik p. o. a* gabona. henye, hivalkodó. Dolog-tétel. Z>/o^': Doli'gtalan J)oIogiévö, p. o. nap. Dolgolódni: munkálódni. Dolgatlanság. Dolgozgatni. Domborodni: felkelni. Domborodik, damborúl p. o
:

a'

kenyér.

rú.

Domborúság. Domboríttom. DomboDomborúan.

Donga

Donió: kenyér púp, dútz, gyürke. Kenyér' domója. dongája a' hordónak. Vékony dongájú eniber: nem igen egéfzséges. Ldsd, Duga. Dongani: dongni, donogni. A' méhekröl, legyekrl m- ndat k. Dongó: dongó- bogár, donogó légy. Az ö h/ízát sürüen dongották a' látogatók, a* vendégek. Dorbt'zolni: tobzódni, zabállani, zabálíódni , dom:

bérozni, devernálni, korkelkedni. Dorofzolni: el irt ni, sC gyomot a' föld' fzínéröl élei

kapával

,

's

a'

t.

fíri-

Dr
*
:

Du
, ,

33

Drága köves drágalátos drágaláDrága Drágálom: drágának, árra felettvalónak tofan. drágulni; meg-drágodott a' tartom. Drágodni búza. Drágíttcm árrat fel- verem, .fzöktetem,
betes.
;
:

-ugratom.

Drida\ dsida*, lövell fzerfzám kopja. Dridázní. Drindpoly Adorján' VáraíTa. AdrianopoUs.
,
:

Drintz'. drints, tsere, tserebere, tserélés, el-tserélés,

ingvánvos hely. Dsindsa*: sáros, iTzapos Vudogni: orrából beizélleni; v. magában dörmögni
,

dunnogni.

Dudognak
,

a'

Vén AíTzonyok.

döllyedni, düllyedni , kiDudorodni: düdÖrödni Ki dudorodott a' ízemé 's a' t. állani. dideregni, refzketve fzifzegve fázni. Dudorogni Dudva', sáfos hely, nagy burján, bozót. Duga donga. Dugiba dlt, v. omlott minden dolog: meg'bomlott, felfordult; fonákul, fenékkel
:
:

fordult.

Dugafz*'. rejtek. Dugafzban van nála. Dugafzolni, fzufzakolni, rejteni. Dugats: dugó, dugafz. Bé-dugatsolni. Dugdalni'. dugogatni, rejtegetni, dugdosni.

Duggatni: bedugni, -tömni Duhogni'. magában morgani
bögni,
-felelni.

p. o. a' likat,
,

hasadékot.
ViíTza dü?

dömmögni.
Mit duhogfz

Duhogó.

Dúlni

fofztani, rablani, kalózolni. Dúlás. Dúló. Dúlni-fúlni ' agyarkodni , mérgeldni. DuUÓ * í Szólga-bíró.
:
:

Dunnogni

:

Dunnogó
:

orrú

:

orrából fzólló.

Mit dun-

nogfz ? Durbontzás'kodni

makats kodni , makrantzos-kodni. tömött teflü p. o. gyermek. Durrantani: nagy durrogást tenni. Nagyot durran^ tott. Durrognak a' ki sütött ágyuk, Durtza engedetlenség , makattság makatsofság, Durtzás fzó-fogad Ulan , nyakas, konok. Durtzáskodni. Ldsd^ Durbontzás-kodni. Purva\ parafztos, faragatlan p. o. ember, erköltSj élet fzokás. Durvíttani. Durvaság vadság,
Durda*:
fzéllyes, vaftag,
:

,

:

,

:

El-durvadott, paraiztolödott, otrombáfodott.

C

DuTo

*

54
Durzadni:

I^i^

í^ö
Durzadtt,
borzadtt, borzos*,

borzadni.

fzörös, p. o. artza.

gazdag , nagy- vagyonos , értékes , birtokos* Dúíság. Dúfodni. J)u^a : ivó-pohár, Terleg, billikom. Pu-^kat inni: mértéketlenül, ökör modonn intvi. Dus^á'ni: iá* dogalni. Duskát ivott vélek. Duskálkodni: fea-

Dús

:

nyen költeni, vefztegetni , réfíegeskedni. Dátz: kenyér púpja, domó, gyöi-ke. Dúizos kenyér. Duvadnl: fzoross üregbenn , hézagon ki-nyomóddi , Ki-duvad a' füst a' kémé-tolyódni, -tolyattni. nyen. Ki duvad a' bodza-fának bélé. Ki-duvafz* Duvadás. tani. Vuzma'. fúadttság, hab, tajték- Duzmaság: fúval^
kodás.

Duzmadnl: fel-fúvódni

habzani. Duzzadni. Duti, madozni. Dúzni: haragudni. Fel-dúzta az orrát. Duzzadni', duzmadnl, duzzafzkodni fúalkodni, felfortyanni, dagadni. Jó kedvem duzzant, indúltg^
,

duzzadt. Döbbeni', dobbanni,

Meg-döbbent,

v.
v.
,

debbenni, remegni, refzketri. dobbant a'fzívem. Ezen nagyon
debbent.
,

megdöbbent,
Dobogni
:

dobogni

refzketni

remegni.

Döbony

vanna*, dézsa fzabasú magafs fa-edény, mellyben vajat, túrót, fzokás tartani.
:
:

Döbörögni

dörögni.

DÖbörog az Ég.
kásának neme.

Dödölle', lifzttel fel ereíztett

Döggel-hóltt. Dög-halál. Dögleletes. Döglet. Dögletes : dögös. DögösíttenK Dögleletefség. mirígyesedni. JVieg-döglelem, megDÖgösödni Meg döglöm : dögletem, -vefzteget^m , -rontom. betegenn Dögösködni biií'zfzödöm , rothadok. heverni. Dögönyeg', magábann hegyes tÖrt elrejt páltia. Dögönyözni: meg -verni, -loholni, -gyomorozni va: :

Dög:

lakit. Döjteni'. dölteni, fordíttani. Fel-döjteni,p* o. a' kotsit.


Dülékeny
:

Díl
indúltt
j

35
,

elölni

dölö félben- való

dlésre

hanyattlott.

hegédes * fennyeU' ^ Dölfösség. DÖlfösködni. Völlyedni: dülledni, kiállani. Ki-döílyedtt fzémek. JDülö-fld: hóid -föld, egy napi fzántó. Abbann a* dölöbenn van nékem-iS földeni. JD'óIöngö- ide, 's tova tántorgó, dölö. DSlöngöség. Dmrnögni dunnogni, dörmögni, morgani. JDömötskölni: tsomofzolni, p. o. a' fzöUöt a' kádbari, v. debetskelni, gvomrozni valakit. Dömötzki* veres tafota, damafcena matéria. JDöngeni zÖrgeni. Nagy döngésben , kyriében * volNagy zajban , tombolásban , üvöltésben « tak. kiáltásban lenni. Meg-döngetem s -ütögetem » -kongatom a' JDngetni hátadat. Döngölni fülykolrti , fulyokkal meg-verni , egyenget-

Dlfös: hegyke, büfzke, kevély

pök.

:

•'

ni

,

p. o. a' földet.

Dönteni-' önteni. Feldöntötte: fel-fórdította. Kidöntötte a' vizet. Dre-, bomlott efzO , örültt'^ tsába, kába, botor, efzelös, hóldos, füves. Dreség, dörélkedni.

Dördülni: zördülni. Dördület. Meg-dördül az Ég. morgolódni , zúgolódni ; v. súrolódni j DörgÖlödni El-dörgölödött a* pappiros. Dörgtsifzolódni. lödes: morgás, v* súrolódás. - -.

Dörmögni

duhogni

,

morogni

,

dömmÖgni,

tsizsolni , morzsolni. Dörzsölni Kukuritzát dörzsölnek. ^Dörömbölni- zörgenij dörö/nbözni p. ó. az ajtónn. J9öröt^kölni- öfzve- zúzni , rötskölni; v. tömni. A* zsákba dörötskölni ( gyúrni ) valamit. rázódni. Dötzögö ( rázó ) ló , v, kotsi. Dötzögni
• •

Dötzögös út, fzerentse, 's a' t. Dzsölni' nyelni, falni, töltözni, fzüntelen inni. Dudorodni' ki-állani. Lásd, DüUí-dni. Düh. Dühös. Dühödni. DühÖsítteni. Dühösködni,
.

Dühültt: dühödtt. Düled/k: omladék, döledék, p:

o. épület, v. kö.

C

8

Dül-

3(5

"-—

Díi

.-.—/^_
,

E^
-_

Dülledni- döllyedni. Ki-diilled a' fzeme. ni Dülledttetske. Vütsds'. dítss, ditsöS) dítsö. Dütsöfség
:

Düllefzte:

dütsöség^

ditsöfség

,

dítfiöség.

E.

úL^

Ji^

b.

Eb'

agja

:

kis

gyermekek' nyavalyájok
,

:,;

nagy -ehetség. Ebéíz: kutyáfz petzér. Eb* helye, mi nem én dolgom. Ebi. Ebség. Ebéfzkedni. Ebelkedni: kutyálkodni. Ebi napok: caEb - tsillag. Eb - marásra kutyaniculares dies.

fzör.

Ebed: Ebédi.
%

Ebédelni. Ebéd ut.4nni. Ebéddegelni. Ebédlött. Ebédl há^. Ébredni Ebrölni , ébrülni ferkenni , fel-otsódni. Ébren. Ebrefzteni. Meg ébredni: meg ébrulni. Ébredtenn alunni. Fel ébrülni. Ébredezni. Ébredt ség.
Ebédletlen.
:

Meg- fel-ébrefzteni.
ebrefztgetés , ferkengetés , nógatás , bízÉbreget^s Ebrefzto f^avak. tatás , bújtatás, efitekéüés. Eddigien- eddig. Valam. Addiglan: addig. Aliatonbann édelkedni : ólálkodni , áskáÍ£.delkedni

lódni.

kdes. Édesded. Édesdenn: édesdedenn. Édesgetni.*, Édesget. tsalogatni , hódítgatni , ketsegtetni.
fedni
Edesítteni. Édeske: édefetske. Hozzá édefedett fzíve. édesülni. enyéim, tieid, övéi.

Édesgetve.
;

Éde-

Édes

Edzeni^ v. ödzeni: keményítteni, atzélozni p. o. a* Meg-edzett lelki-esmérel. ízántó vaíát. Ég' allya; fedetlen hely. Az Ég' allyán, v. az jLg. j£g alatt hálni. Ég' bóltya. Ég' fekvéfe clima. Ég:

forgás.
Mgerfffzni gélni.
:

Ég-forgási tudomány. Ég-forgás-tudó. Egerek után járni; v. glattonban keresMás' erfzénnye körül Egeréfzö fzemek.

egeréfzni.

Egerts^l a'

marha- midönn ágak utánnjár, kapdos.

Egf^lfzíttem ni: újra

:

meg-újjíttom, egéíTié tefzera.

EgéíTzed-

kezddni,

újjíilni.

JÉ.gevény&j
^

p. o. föld, raelljbenn az apró követsek, fzárázság idején mindent ki-sütnek, égetnek. Égevény. Égö f/er. Eggy. Eggy teftvér. Buda Attilával eggy vala. Ezekr eggyek ; egy teílvérek'. Eggyenlö-ség , eggyenEgyebütt: máslöen. Egyébünnet: más honn.an. hol, máfutt. Eggy álló helyben: p. o. fzázat-it egyéneién , magyarohazud. Eggy áítallyában Eggy - aránytafan ki-mondani p. o. az igazat. lanság nem eggy -arányúság , egyenetlenség. Eggy elöbe : eggy elre : elsödfzör. Eggy elsöbenn; kezdetkor, eleintén. Eggyembenn eggyetembenn, eggyfzersmind. Eggyesülni: eggyefedEggyes ni , eggybe-alkudhi , eggybe -faragódni.
:

;

:

:

ember: magános. Eggyeztetem: alktatom, békéltetem, eggyesttem. Meg-eggyeztetem a' perlekedket. Eggyezni. Meg- eggyezni. Ügy egygyeztünk, alkudtunk; olly kötésre erefzkedtünk,
léptünk. Eggy húzómban mind meg-ítta; egéfz Húzónos ( ki -nyújtott) ital. úttyát meg -"járta.

eggy Húzónoft, V. húzomoíl inni. Eggyünnen helyrl. Eggyünnen fem hozhattam. Eggyütt azt eggy helyen. Eggyütt : eggy helyt
: ,

ellenkezött állat; v.una, Eggyütt dzsöl. Eggyütt é'nek, 's halnak ök. Egybe: mindgyárt. Egybe ott termett. JB"^j^(?-álladás : egybe-állás, v. -forradás, -fzerkeztetés , -tsatlódás, -kaptsolódas, -faragódás. JE'^/^e-fzerkeztetni , -rakosgatni , -helyhetni , ^helykeztetni ; egybe - foglalni , -átsohii, -tatarozni,

mondgya; máfutt

eggyüvé

-rakni.

JE^j^e - zsákolni
'i

Zsázsákra verni, fel -kötözni. ; költöztesd-el mindenedet, koid-eeybe .holmidét
:

eredgy. Egybe-zsi]á\x\mx -zendülni, -zúdulni,

öfive-futni; v.

egymásba kapni
iofzáea-is

,

tépeldni.

Egyéb-hal különbenn, ha-tsak.

igyéb: más.

Egyéb

van

;

mással-ís bir.

,

:>58
;;

Eg
-_
-—
,
' '

I^ébként\ egjéb-keppenn
külömbenn.

^ ' r egjéb-aránt, más-ként,
-

Éj

.

SP

EgjeledniX keveredni, keverödni , vegyülni, vegjeLásd, Elegj. ledni, vegyödni. Egyem- mondóról, tatt , twdai-üUk. ez egyem, v.
tatt
,

V.
\

mondom, nem

igaz.

Egyenetlen nem eggyenlö , igyenetlen. Egycnetlenkednií háborogni. Egyenetlenség: vifl'za vonás , ellenkezés. Egyenes (igyenes) út. Egyenes ízív.
^gy^'^g^'tM*" igy^i^g^t^i

be-íizedni,
p. o.

símítgatni, símíttani, rend-. > egyenesítteni , jobbíttani , javíltani^ az utat. Majd meg- egyengetlek: rád verek^

meg-^páhoUak. Egyes egyedüli tsak egy magán.
otthonn.

Egyes-egyedül v^u

^

Egy

re't\

Egy

rétüleg,

egyfzerefenn.

Egy

rét

fogn^-

a' kötelet.

Egység*, unitas.

Egység van

a' terméfzetre

nézve az

;

egyfzeri AÍTzony, Egyfzermásfzur. Egyvelyes X elegyes, vegyes, elegy, p. o. gabonát búza. Egyyelezés % keverést , vegyíttés , ögyíttés. * Egy velezni.

három Személybenn. Egyfzeri ; másfzqri. Az

Együldx talán, igyóld. Ha együld meg-terhesülök, mint léfzen dolgom? Ég" övezete: zonnc. A* meleg , v. hideg övezet alai^

Eh\

Eg-övezet. Eha Az embernek. Eha fájós; v. ah! ÉA: (Éhes. ílhenn. Éhen-hóltt. Éhen fzomjann. Ehet.halás-- éhhel halas. Éhom: éílen. Éhomra iízik.
lakni.

máj.

Éh gyomor.
Ehelx éhen; valamint Ihol: ihon. iy. Éjeledik : bé-fzürkl, jö az éjtfzaka.
Éjeledés,

Kinn éjellettek; éjifzakál£jellek: éjtfzakállok. tak. sl-éjeledünk: ránk üt, omol, fzakad az é), Kjeli edény. JÉj-nap-egyenlösége. Éj£j félkor. teun éjtfzaka (egéífz éjtfzaka) kéízill vala, ho^y T r Éjtfzakázni : virrafitai.

Éj
-ílj-fzak.

KI

39
bor, -pá-

ÉjT/aki hajnal: éjTzaki világofság.
ejtel, v. ejtely

JEjtel:

mének' neme, eggy

Ejteménj. Ejtodés. A* varEzt jól ejted, Meg-ejteni vall kit. Ennek igaz értelmét nehéz ki-ejteni, -feMeg -ejtett fzemély. Jól ejti a' magyar jezni. fíót. Még nem ejthettem femmi ízavaibann. Éktelenség. Ékség: ékefség. Ékíttem: ékesítS.k. Ékefséges. tem. JEkesíttétlen. Ékesfllni. Ékes Ékefen-fzóUó befzéd-tartó. fzó'lásOrator. £ke kabala eke' lova, eke -ló. Fel • kabalázni az
ráft

linka*, 's a' t. Ejteni^ E)tés. Szó-ejtés.

nem

jól

ejtetted.

:

ekét.

Ékezni- éékezrri, tzöveket* bé verni. Éket verni a* fába, hogy el-hafabgyon. Hlyen gÖrtsnek illyen
éék.

Ekkédiglen: eddigien. útbann , a' fáradtság , kérésétl. Ml-alutom- el-fzenderíttem, p. o. a' gyermeket. Meg*

Ekkedigi eddig, eddég.

Eláll-

p. o. a' lélekzete az miatt. El-áll a' kezefségtöl

alutom
-

:

oltom

,

a' tejet.

El-avadni -avulni , -ovúlni , el- vadulni, -fajulni. EIavadtt fiöllö. elbízni magát, magát el-hinni. El-bízakodni régi, hajdani. Az EldSdi Sz. Eldüdt'. els iddbéii Atyák, V. Kerefztények. EJdödink: Éleink. Elébb menni, Eléhb-menetel', v. -menet, v. -menés. -lépni, -hágni, -kelni. Elébb-verekedem: eléhb-iparkodom, -törekedem. Elébb utóbb majd el érem. Éledek: fel-éledek, ujjúlok, es5ö utánn élednek a*
\

,

vetések.

Meg-

fel-éledni.
,

Éledés*:

elemes, élemetes
:

koros,

éltes.'

Meg-éle-

medni

meg

vénülni.

Elegenn. Elégítterii: ki- meg-elégítteni. EléElég. Elegem , elegedni. Elégség. Elég vagyok erre. Elég-képpenn. ged , elege vagyon, slegendöleg: Eléglem elégnek tartom , vele meg-elégfzem » beérem, Meg-eléglette a' költést, olvasást, fzenve:

dért.

Meg-elegedett.

Meg-elégedetlen.

Mcg-elégedet-

C

4

4(9

El

El

Meg-elígíthetftlen. Ki elégíttes. Élés Elegetidöenn. Untig e'ég. Klegendöség. Elegy: kevertt, v. keverve. Elegyes: vegyes, el- veSoha í'em volt oUy vallás^ gyes , p. o. búza. mellybenn elegy nem lettek volna a* gonofzok-^ Elegy bélyeg hitvány, hákai a* jámborok. uyott vetett holmi dirib- darab, haji baji, p. o. Meg- elegyedni. Meg-elegyedés. Meg eleírás. gyíttcm. Elei.;yülni. Elegyesleg el-vegyesleg, vegyesleg. El-egyenesüteni el-igazíttani , a* dolgot, a* perlegedetleniil.

telén.

-

:

:

'.

kedett.

Blefbem*: elömbe.
ejtik.
'.

Elejbed

*,

elejébe.

Dunántúl úgy

Elején hajdan, régenn , eleve, elejénténn, eleinténn, Eleinn-érö: hamar-, korán - ér , eleinn, elre. Elején nem így éltek. p. o. gyümclts, éfz. Eleink X Eldödink. seink , 's a' t. eI- ütöttünk.
Eleinktol. Elé-fordúlható £//-, V- elö-, V. elre , p. o. látó. dolog. Elé-kelhetö ifiú : elö-mehetö, v. nagy re*

ménységü. Azt az idt el-, megélem. Él-élték a' hármak a' mezt: megették. Élemedni: öregedni. Elemes ember: meg-élemedett,
El-^lni,

vénhedett. elé -menetel, p. o. a' tanúlásbann. Elé« El^- menet menetes: elé-haladó, fzerentsés. J^Iem^ny: élelem» élet, eledel, eleség, gabona. Nem vala már élelménnyek. Szk az élet, Ki-fogytak az életbl. El-ett rétj Lásd\ El-enni: el-eméfzteoi , meg-enni. El élni.
:

El-eredni: indulni, menni. Jól el-eredt a* dolga. Ütnak eredni. El-eredés. t,l<fs hdzl Életes- v. gabonás-ház, tsr, pajta, pahó,
élet

ház, gabona-ház.

"ÉLleJzteni:

Fel-élefztette az élefztgetni p. o. a* tüzet. Éleíiztö. Élefztés. halottat. £le(zti a' nap a' riÉ.lct

lágok* táborát
,

11
I

El
m
I
i

41
I

«

ii

I.

I

I

i

r

.

II

»

I

,

ÍLlet^

Életid:

élet-kor^

élet' ideje.

Élete' párja:

Életének el-ajánláfa: életének, fej4nek kotzfel- áldozáíá , fzerentséltetére , káztatáfa, kotzkára ki-tétele. Lásd, Éiemény. elévé, elévé, elre, p, o. meg -látom, -tuEleve dom -tanulom , -érem. Eleve-ítélet elö- Ítélet, dre-tett ítélet, praeiudicium. Nem jól mondahitveíTe.

el-fzánáfa

,

\

:

tik, clöre-való ítélet.
Ele£leven. Elevenedni í elevenulni. Elevenítteni. venül. Elevenkedgj : iparkodgy, végy vér-fzemet, bátorságot, láfs hozzá kormoson, markoí'ao, kéziéi lábbal. Elevenség. F.l-fajzani \ elfajulni , el-ütni , el-hafonlani , p. o. eleitl. El-fajltság. El'Jarkallani el-tsavarodni, eltfzedni a' sátor. fát.
\

El-farkallott a' vár alóli.

El-feledemi elfelejtem- Elfeledettem, mint a' hóltt. FeleEl-feledetlen, v. -felejthetlen. El-feledség. dék: feledékeny. Elfizetemx fizetésbe kiadom, elköltm. Elfogadom p. o. az ajándékot, v. a' köfzÖntéft , a* fzép fzót. El-fogjatkozni: meg-fzükülni, meg-fogyni. El-fogyatkozott teflébenn.

El-folytatom más feléx mis -felé vifzem, vezetem, vetem, fordíttom, tsapolom, p. o. a' vizet. Elgazdagálnl V. -gazdagodni t dúfsá lenni, minden.,

látni , v. elegével bírni , magát kíntsrc verni. El-gerezdelnit gerezdekre orztani valamit, El-hagyatlanx el- nem - hagyatott. eI- hagyalha-

nek elegét

tatlan.

El-halálozni \ meg- elhalni, ki-halni. Meg halálozás. íl-hálólnn hálóval el kerítteni; v. el.dugni, .rekkenEl-háiólta teni , -fedezni. Él- hálóit.! a' tavat. gonofz tettét. Bé-hálozni; -fedezni az igazságot. Elhanyattlani X el-térni. El-hanyattlás. Lásd^ El fa*
júlni. El-haíbnlani. El-háríttanix el-mozdíttani
,

-fordíttani, -vetni, ^. o,

AZ akadályt,

,

45
*
's

El
—^—
a'
t.
i«iiii
^
I I

El
»

i

l

ii

II

<

iii»

,

I

1

1

Ki

i

|ii

»i

1

1

.1

1

I.

iwii

|

..» n»-

í.l'hafonlani\ el-állani.

.

Elhalbnlott tölle,

a*

hittl

ert, lábat kapni, el-harapozni , eláradni. Elhatalmazott a' gonofzág. Ml- határozni \ valaminek határt, mértéket] fzabni ,
El-hatalmazni t
vetni.
JE"/-

hempelygeti : el^hengerítteni. Hempeljegoi , forgatódni, V. forogni. Mit hempeljegfz láb alatt?

Hempeljegnek a' Lásd, Hömpöly.

febels

víztl

hajtott

kövek*

J^l-hírhedni t el-hírefedni , v. -hírülni. E^hírhedctt neve az egéílz orfzágbann. El-hírhetem, v. el-híres^
JPI hitetem-,

sittem: hírét futtatom, ki-vifzem, terjefztem. meg-tsdlom, -ámíttom, -áltatom, v. perEl-hitetés.
'.

fuadect.

El-hittség.

El-hitványkozoit meg-tsappant, öfztövéredett, meg* fzakafzkodott, bádgjadtt, vajudtt, El-idegenítteni p. o. jofzágot magától valakit. ^l-idözni el élni , el-érni ; v. hal^fztani , halogatni mulatni. Eligazittani: -rendelni, -intézni, -kormányozni, p. o, a' dolgot. El-igazíttott ; küldött, tudott magától.

^

;

:

Igazítts jó útra. Igazítsdel ügyemet , utamat. Eligazodni: -menni, -indulni. rJ-nem igazodhatom ezen dologbann- el-nem mehetek rajta; fel-nen,^ vehetem mivoltát. El-iktatomi el-lábaltatom , -fzöktetemj rejtem, p. o,
a' tolvajt, El-illantani : el-illanni , meg-fzökni , el-ofomani , el' ifíkódni, el-kotródni. El'indittani; útnak erefzteni. Lásd^ Igazíttani. j^LiJzom-. meg;-ifzom. El- v. megitta magát, min*

denét.

El-kámpúlni
a'

:

káprázni , homályofodni.

e1

-

kámpúU

í^emem,
-

fll-hésleni'. el-késödni, v. el-késni, kéfedelmezni. J^i-kezdegelam; meg meg hozzá kezdek , belé beU

kapok.
Elhóbgrlani'. el-tolvajlani, -rablani, -dúlni, prédálói*

a; onzágot.

Eb

, :

flL-kotoTni

:

el-fzedni

,

-húzni , -kaparni. El-kotródott

elment.
El-kullantani'. el-fillenteni, -hazudni

magát.

Nagyot

kuUantott.
Ei-költ: el-kelt, oda van, el-múlt, p. o. az orfzágláfa , élete , betsüUete , 's a' t. Elkölt el-efett
:

múlt, tseppent

a*

Királyság

tölle.

-faá.Ilittani , -vinni p. o. mindenét. ^l-kötni el-kötelezai ( obligo ) minden jófzágát. kötéfe a' jófzágnak. Kötés-Level. el-menni kéfzfllök; v. bútsúzom El.következem
'.

El költöztetni
:

Elv,
a*

-,

;

fzabadságot kerék el-menni. Gazdától.
:

El -következem

El-lábbalt eUllant, v. -illantott, el-fzökött, el-ugrott, elébb-állott; lábra,. y.. lábat kapott; ei-fzedte a* lípet; kereket oldott. ELlapíttani kinyújtani „ lapoísíttani , p. o. a* téfz^
'.

tát

,

vafat

,

's a' t.

El- elre- látom: által- látom.

¥:l-látni:

praeuidere.

El-látóságfH-lappanni: elrejtezni, v. -rejtödzeni. El-Iappantom; el-rejtem, íikkafztom, el-ipallom , el-tüntetem.

El-Iappanni az erdöbenn.
Elledés\ bújtatás, homlíttas. tenni.

A^ fzöUöbenn elledéft

Ellent-? EUcin. Ellene -tétel, ellent, állani, -tartani. Ellen-mondás. Ellenére van. Ellenkedni. tartó. Ellent-tevés. Ellenbefzéd. £llenkez(^ség. Elleni

ségeskedni. Ellenefenn efett eUenkezöleg, Ellenes : ellenkez. Ellenezni i ellenzeni, tiltani, gátlani. Ellenfél', ellenkez, ellenked, ellent. tartó rérz, -felekezet, contra pars. MHeni : fzülni , fajzani , fiadzani , tojni , meg-ellil^ a* tehén, juh 's a' t. Tojáft elleni. Elhnzék : ellenzet , foromp , gát , 's a* t. Ellenz', lyuk', v. hafadék', fzáján lév darab fzen Nadrág* ellenzje. A' kotsibau léT ellenz br,
:

V. elö-bör.

El.

,

44
Jíl-mdllott
:

El

El

Máll.ini

:

el-kopoit, -fofzloU , -apadt, el-virágzott. virágozni. Meg- mállott a* Világ fzép

nevével. Elme. Elméi. Elméskední. Elmétlen. Elmébl mondani valamit: kÖnjv nélkül. Elmélai-" val: gondolni. Elmés gyermek. Elme - gyakorlás. El-

me iség;
El-mellö%ni: el-kerülni, el-óldalláni, p. o. a* törvényIzéket.

El-tnérsékleni mértékre orztáni, le-rajzolni*, mértékre fíedni. Elmefzfzödni: mefzfze esni, távol vetdni. ílni. Meg-élem: el-élem. Meg-élem (elérem) még azt az idt. Meg-élte, eí-élte fogyafztotta mindenét. El-njelleni el-fúladni, eífojtódni, eltikkadni: kiégett, -sült, -fonnyadt, -fzáradott, -afzrzott, eltepedt. El-nyelletí á* fzllö. El-njromodnii e^t3posni, el-nyomdosni. El-nyomód'. '.

ni -nyomattni. El-nyommafztani' el-temetni, földdel befedni.
:

El oUulni- el-aliyadni, allyafodni, fogyni. El orozkodni' lopva, alattonban magát elvonni, ofontani, elfonni. Elorozom ellopom.
=

el-

El-parázfolódni- morzfalódni. Parázs föld. El parlagúlni el-parlagodni, -vadulni. El-parlagóltt fzöUö. Elpdrtittani- el-pártóltatni, más réfzrc, felekezetre tsalni. Elpártolás: el-fzakadás. ^Ipazarlani i el-fetsérleni, -tékozlani, -vefztegetni -pazarolni, p. o. a' jofzágát, pénzét 's a' t. El-rakodni- holmit öfzve-rakni. El-rakodott egygyet más. Fel-rakodüi: fel-kéfzülni. Megrakodni: terhet fel-venni. Meg-rakodott hajó , fzekér. Rakodlt fzekér 's a't. fll-Tekcdni : el-fzorúlni. El-rekedt a* torka. A' nyájtói el-rekedtt júh. Ki-rekedt a' várasból. El-rekkenni' el-nyomódni, -süllyedni. El-rekkenteni' el-rejteni, fzem elöli el-takaríttani. MlrrontsoUm- el-téjpem- el-nyÖvom, -fzaggatom.

^

El
I
'

———
'

'

.>^^

-.,-....

El

45

lü-roshadni*' el-roUiaüni, -íenyvedni. Roshacás-- rot-

hadás.
El-rofzfzálni' el-hitványodni , femmire Satnya hitvány. el-fatnyúlni.
: :

kellvé

lenni*

a' síkonn el-esni. El-sikamlás. MegEl-sihamlani sík , síkos. sikamlott a' lába. Sikamló Elsikkadni: elrejtezni, -lappanni, .rejt ekézni, -tnni. El-sikkafztották a' El-sikkajztani el-dugni, -rejteni.
:
:

to«lvajt

,

ruhát

's ,a' t.

El-sivalkodni: magát el-sikóltani, sírva kiáltani. El sorvadni: fenyvedni, fonnyadni. Sorvadás. Sor*

Els.

vadozni. els rendbéli tál -étek. eIsö- fogás Elsöbbi , p. o. levelemre válafzolt.
:
:

Elsség.

El-fzdgúldani

febeíTenn el-lovagolni, el-nyargalni.

El-Jzakadkozom- el-fzakadok; v. -eröllenedem, -vajúdom, -lankadok, -gyengülök. El -fzakafzkodtat eí-bádgyafzt, -fogyafzt, .vánfzorit,
:

-erötlenítt.

magát, életét. El-fzántt akarat. Száattfzándék. Jó fzántából tselekedte. ELJzéllyedezhi: eírzélhedni. El-fzéllyedett , -fzélhedtt
El-fzánni

hányódott nemzetek.
ni
,

El'fzéllyefzteni

:

-ízélhefzte-

-fzélefzteni.
:

El-fzélefzthetö.

ELJzerzem

el-helyhezem, -helyhetem, -helyheztetem, -rendelem. Jó helyre fzerzette a* fiát, leányát.
'.

El-Jiillalni

el-fzéllyezteni, -terjefzteni, -fzórni, -hín-

teni, p. o. a' gonofz tudományt. EUrzokas valamitl. El-fzokni a' dologtól, El.fzokni. Elfzompofyodni el-fzontyolodni , el-^ízomorodni, ked'
<

vetlenedni.
El.Jziinnjafztani tó ének.
i

:

el-fzenderítteni, -alutni.

Szunnyafz'

El-fzörnyedni -rzörnjrQlni , -irtózni, el-hülni. El-^dvolíttani- eltávoztatni, -kerülni, -mellzni. EL-tekélni: -tekélleni, magában fel-tenni valamit.
tekéllettség.

:^l'

El

-

telly efedni

:

teli

-

telni

,

el

-

telni,

sl-tellyesítteni

:

teli -tölteni.

46

El
i

.

El
.^
-

..
I

II

II

hi-teltt haraggal

boíTzúsággal.

EÍ-telt ar idö

:

el-

múlt.
Eltenyéfzni;\ -fzaporadni, -terjedni, -fokafodni. el-lÖpörödni, -fonnyadni, -rántzofodni Él-teperedni El-teperedett artza. El-terpejzkedni: két-felé Vetni, terjefzteni lábait, fzárNe terpefzkedgy. nyaiti öregedni, öregülni, vénhedni, vénülniji Jtlt efedni
\

idsödni.
:

Éltes: elemes, élemetes, koros.

Éltetö'^g: leveg ég, mellyet fzívunk , íizívó ég, aprólékos jófzágot ellopni, -kaparíttani, El-tsenni -sikkafztani, el tsípni^ -markolni, elorozni.

Eltseplyesedni: apróíbdni. Tseplye: aprósága Tseplye-erdö harafzt. El'tsüggedni hanyattlani, le-nyomúlni» Meg-tsüggedt
:
:

a'

kedve,
:

fzerentséje.

el-vánfzorodni, -erotlenednii -fíakadkozni. El-tzélzani* \ el-tárgyozni , tárgyba venni. Él-tzepelni t tzipelni , el - vinni , el - emelni valamit ^ p. o. ruhát. El-vélte mond igazat. El-veltei véite, ritkánn. El-vetéltt, hóltt Elvetélni', idétlent fzülni, v. elleni.
El-tsüTini

gyermekek*
El-vetcmedettség
:

e1 vetélés.

el-vetemedés ; v. el- vej -vetemedett? el-pártoltt el-í'za Gonofzságra vetemedni. kadtt. Elvö: Havas elvö (al) földébe ment. El. EÍö-br. eIö -köt, -ruha, -berheí. eIö haséi Elö-álom. eIö (els) arafz. Eldp. o. tehén. befzéd: elö-fzó, elre botsátott befzéd. Elö-fzo^akodni fok-féle dolgokról. eIö fizetményes muöka. Elöfizetmény-bé ízedö. Klö-érzés. Elö-ment^ elö-menet , v. -menetel. Elö-fer: femek az eleje. El-pénz! foglaló. El-bér. Elölátás. Elörzoba. Elö-áílíltom E\b-hét.\tl { praeiudicium). -adom -rendelem. Elö-állíttás. Éíö- állati. Éíö - állattfiág {animalitas). tXbÉíö
el-fajúlás

tdés.

Iftentöl el

:

:

föld

t

fzántó-föld.

Elbbi

:

elöbbenni

,

eltti*

Elbbi levelemre

hall-

gatott*

Emi

; ,

El

En
>

47

Elöl'. Elöl-befzéd, -fzóllás, -fzülés, -tétel .vétel, Elöl-valósága van a' jfíemesnek* -vetés, -világló.

tlöírzólló.

eIöI-üIö.

Möshödni

tengöáni. Sovány vízenn éls* , ködtek. Elzni', elre - fzütni , v. -fzOretelni. Elzés: fzret-' elzés. Elzve, v. elre fzürtt bor. Elözködni. Meg-elözödni' .elztetni, Elzet. el-fajúlni. Él-ütni. Nemes eleitl el-ütni Meg ütni Igen el -ütött ( tsapott, héjános a' mértéket. , hibás ) p. o. véka.
:
:

éldni

Ember.

Emberkedni

V. iparkodni; rajta, érette,

telenkedni.
telepítteni,

emberi módra vifelni magát utánna lenni. EmberEmberiség. Emberekkel meg- rakni

népessítteni,
jutott.

ültetni a' várast.

ber korra

Ember -társ.
,
,

EmEmbert elenség.

Fme

Ugyan embere légy a' dolognak. emfe glye kotza magló mag-difznó.

,

,

í.nieltsös

fel-vonó , -húztató p. o. kapu , híd. émelyítteni , keverni p, o. a' gyomrot. lÉ.melygetni

-.

Émelygs.
ismétlen
:

vigyázván
(

,

ébren lévén.
láttam.

Émctt

:

ímett.

ímetten
^

nem álmámban)

Eming: sós nedvefség. Lásd^ Emök. jut efzembe, emlékezem, jól említtemí Említtem* mit tselekedtél ( Dunán túl -való fzóUás' mód-

gya

)

melly, mejj, tsets, v, gyepl. Ernk- sós lév» a' melly p. o. a' sajtból ki-nyomatik

Eml-

(Eming)
••

Endrei Andor, Andorás, Andorjás, András. Szent* Endre Szent Endr Sz. András. Éneki tudomány. Éneklés^ Énekeldegelek. t-nek. ben fzavát refzkedtetni tzifrázni. Éneklési me:

:

Énekzet. Engejztelhetetleii-ség'. meg- kérelhetetlenség, meg ál-* talkodás az harag zésbenn , enyhíthetetlenség.
ílerség.

Énekl

kar.

ennen magam EnrC magam valamint 1 enn% tennen magad; Öqo% Vé önnöu maga.
=

;

y.

Mnjre-

48
»«
I

~En
11
I I

Er
l

»

!

Ilii

Enycgetni simogatni', paláftolni*, fedezni, titkolni, pártyát fogni. Titkát enyegette. Enjtilgeni'. enyelegni, tréfalkodva, mulatozni. Enyelgös befzéd. Nap-enyéfzet. Enyéfzni. Enrtffzet' le menet. Enjetskefedni : nyálafodni , síkúlni , tsufzamorodni. Enyetskés nyálas síkos, tsufzamós az út. EnjrAt: helyett. Eny ettem, enyetted, enyette ; he« lypttem 's a' t. Enyhedni'. enyhülni, engefztelödni , tsillapodni. Enyhödni. JMeg-enykült haragja, éhsége, fájdalma, ízomjúsága. Etiyhítteni. Fnyü: enyv. Enyüs : enyves, enyös. Eny vezni. Enyvi. Epe: Srr. Epés: mord, haragos. Epéfség. Epeked»^s, mordság, fortyanás, nehézség. Epéfséget hányni.* mérgeldni. Epekedni: epedni. Epefzleni. Epefztö. Epettség. Epe-öntés. Sár bántya. Epetseldegelö. Epetselni: pepetselni, kezeit ki-hány:

:

ni

,

gejiiculari.

Epetzel:

epetzkél." baktat, jár a* nyúl.

Épitmenf.
építteni.
Kp/ér.f. a' téretik.

Építtö raefteri

tifztet

vifelni.

Lábakra
a'

Lábas épület,

-ház.

fzánnak ket kerefzt-fája, mellyre
példás p.
o.

teher
vifeli

Épületes

:

tselekedet.

Épületefen

magát.

Ér:

kis folyomány, v. folyadék, forrás, forradék^ tsorgó, tsorogvány. Érdekleni: érdekni, érdesni, éréngetni, érénteni, ér* degelni tapintani. Érdeklet.

Ere: kantár, zabola,
ladzó. Eredni. Eredeti

eml,

ajádzó, kapontza*,
:

ál-

dendöség.

a' dolog. Eregelni: mendegtlni tsoportofon. Mezre eregelnek a* juhok. Eregetni: botsátgatni. Nyilat eregetni. Ki-eregeni a* nyájat a' mezre. Sorjábann házakat eregetni ;

munka. Eredöleg fzármazólag. EreÚtnak eredni. Jól el-eredett (indult) Nagyságos eredéi ü.

állítgatni.

EreA:

:

Et
sétáló-, V. nézö-hi Ij.
Ert'Áljret

Él

49
fzío,

Erek: erkély, erefz, tornátz, folyosó, Isarnok,

valamelly Szentnek teteme, maradvánnyá.
tökéllet.
a'

'r/nj*:
rejzx

Lelki erö, bel' ero, virtus. ház* feleién; y. pitv .f; v. erkéV. Erefztelt hajak. ^efzteni. Erefztö f,íj: kopó-faíj. Ereízt (botsat, rajzik) a' meh. Eregerni.

párkány

Krtfztvffny : terjed , neveked , fiatal erciö. Érkezni', el-jutni, eljöni; v. üreíségének lenni valamire. érkezem az írásra. Már meg- érkezett; V. elérkezett haza. Érlelni p. o. a' kelevényt. Meg-érle-Ini , érésre hozÉrlel. Érlelés. ni. Meg -érem, érettségre jövök. Meg-értt elme, iÉlrni. v. gyiimölts. Érett. Érlenn: érettenn. Már éa

Nem

meg- érem vele: azt az idt.
Erwje

elegend

léfzen.

El- érem

még

Irenosus Nom. pro. : Szent Ernye. Er/i/ö : lept'l, borítték, terítlék. Ernyözni : ernys kotsi, V. -íizekér. Nap-erny. Efsö-erny. Krö. Erö-hatalom; eröfzak. Erlködni. Erömbenn
-

jobb koromban, vagyok.

mentum)

Erösíttö befzéd {arguEröfsülni eröfsödni. Eröfzak -képpen. Eröfzak-tétel. Eröteleníttem. Erötelenül. Ertéréi. Ert tenni valakinn: eröfzakot követni-el.
:

Ersködni valakinn
kodni.
ílrtek
X

:

hatalmaskodni.

Eröízakost«-

Ersködés. vagyon, vagyomány, vagyonság, er,
:

hettség, jófzág , birtok. Értékes: vagyonos. Értekezni tudakozni, tudakolni. Felliem értekezik , v. értekezösködik , értekezödik , tudako« zódik. Érteni. Meg-érték (egybe-adák, -vetek) magokat a' líemefek öízve fzóUának. Ér! étlen: értelem-, V. éfz nélkül -való. Értetlen befzéd, Értöleg : érthetképp' p. o. fzóUani. érette, rajta, utánna p. o. vagyok; iparko^.rtte dom, fzepelkedem. Értté léfzek, ha lehet. Érttémegyek. Értté fzenvedek : miatta,
:

:

K

Ért'

,



"
'

Ér

Es

Éretlen éíiz, -tanáts. érettség, meg -érés. Értt: érett, p. o. gyíimölts. Jtrtz- fonal: drót*, darót*. Értz: puska-értz , tuz-kö. £rtz-mives. Értz - fonkoly Értz- bánya -ásók. Vas-ganéj. V. értz-falak, értz-ganaj, v. -ganéj. Érzékenység. Érzemény. Érzékeny. ÉrzéJ^rzeni. Erzékenyes. Érzékenytelen. Érzékekenyíttö. Érzés. Érzem-fzanyíttem. Érzékenységei ske. bású. Érezhetetlen. Érezhetöíeg érezhetképp', Esdekni: esdekleni, esdekelni, efenkedni, efedezní. Lábaihoi könyörögni ; v. hullani , húlladozni. esdekni , omolni , borulni , hullani. - esölék, maradék, folt, metélek, hulladék, Esedffk pöfzlék, faradék. Esede'kenj gyarló, meg-esö, botló, tántorodó, botlékony. efenkedni, rimánkodni, könyörögni, fzaEsckedni
Érttsffs^:
••

:

:

bodni
Fshélni.

Lásd^ Esdekni. V, í'z^bódni. A' hol meg-eggyezés nintseu, eskél
,
:

ott a*

barátság. Esketem eskiitÖm fzöm. Esketés.
:

eskedtetem.

Efzkefzem

%

Eskü-

Esket.

Edétes*

Esm^g

ovitt, kopott p. o. ruha. esméglen, esmégint, esmétlen , esmét, megest, megint, ismég. Ha hozzád esnek a' fzegények, adí>y. Reám Esni. Esett, eítek a^ tolvajok. Neki eftek a' dolognak. Meg-efik a' lúd egyfzer a* meg-eHett fzemély.
:
'

jégeno.

peízek , melly a' sátor' borítékjait, ponyváit öfzve-tsatollya , -foglallya. dölö félben, roskadtan, roskadó félben EsÖ'félben vagyon , p. o. a' háza. \ Esik az essö. Nagyon eíTett akkorbann. Ügy Ess. efs, mintha töltenék. Est-hajml. Est-hajnali tsillag. este , estve, Est estveledik. Estvényén: íziirkületkor, Esteledik alkonyodáskor, a' Nap' le- haladáí'a v. le-áldozáfa utánn , estveli, estvéli (homályos) világosEsteiéikor. ságkor. Estelik: alkonyodik.

Epély.

fa-fzeg:,

lepelit,

:

:

,

É/zaki

,

És

Et

51

Éfzakí hajnal: Aurora borealís. MJz\ efz. Efze-foTdúltt ember* efze'ökÖs, efzelSs, Efzelösködni. Efzelösönn. Efzelöf ég. Eüzeske^lem. Erzelkedni: meg-efzesülní, v. -erzefedni. Megérzed sittem. Meg-efzteleníttem. Meg-efztelen'-dSk. Efzét
vefzteni.

bódúlás

,

Érzre. vetetlenül el-mc-nt. Érz-verzté??-: bolondúlás. Eíztelenkedni. Mee-efz:

mélleni magát meg-gondolni. ÉfzmélkedoiV fron dolkodni. Efzméneni: efzmélni, gondolni, vélni áüíttani. Ügy efzméllem. Efzefség. Kfz-vefztö. Efzegetni ifzogatni eddegelni iddogálni , ellegetni
:

iílogatni.

IEfzkábázom''t F^h^éháraX öfzve-fzoríttom

,

foglalom,

varrom

;

vas-kaptsozom.

^fzközleni'. efzközölni: valamibenn efzköznek fegít* tnek lenni, ö efzközlötte a' békefséget , '5 a' t.

Ó volt efzkÖzlöje: végre-hajtója. Ezt nem efzközölhetem: nem hafználhatom, hafznát nem vehetem, vele nem élhetek.
Efzteke* öfztöke*. Eizten: öfztdo. EJztena* X júh-kosár, júh-kas , .júh-rekefz. Éfztendözni: efztendöröl efztendöre várni, halafztani valamit. Lásd ^ Elidzni. Efzterha: efzterhaj, efzterje, fzerha, fedél-pa'rkány mell/ a' vizet a' faltól elveti, Efzterházni. Efz- terházás. Meg-indúlt, tsepeg az efzterha: olvad
:

Efztekélleni kallani.

:

öfztökélleni

:

öfztönözní, rá-hajtani, far-

a' jég.

Efztragi efzterag: gólja, kofzta, tzakó , gagó. llfztrenga* : Júh-fejö rekifz, -fej hely, v. -fej3 ko. EfztreQgára hajtani a' juhokat. sár. Étek. Étek-árúló. Étek-el-ofztó. Étek-fogó: étekhozó. Éteki. Étek piatz. ttfíl. Étel- ital. .Ételi rend-tarícfs diacta. Étlen. Etlenség miatt el-vajudt. Étel-kívánás. Étel-únás. Jó ízt kívánni az ételhez. Étö- ( étet ) -gyek.
,

Evés: evés. ZUet: ötset. 'Feílö
Etssllett p.
o'.

etset.

Mefzelö

etset.

haj.

Etselletlen,

Etselleni. Ktsellö,

.^52

Év

Fa

ÍLv: ev, evettség, genötse, genettség, meg-eveíédés.

Evesíttem: érEvesíttö: kelés-lágyíttó , -érlel. Meg-eveíedni meg-evesülni. Evefségét kilelem. nyomom. Éves var. Harmad' évi. Ez évi: ez ideji. Jt'r: eíztendö , idö. ez idénn. Harmad', negyed', ötöd* Ez évenn
=

évi.

— —

:

%vet

\

"Rvezni

evetke, mókus, tzibabd. FriPs, mint az evet. Evedzeni. Evezhet, p. o. víz. hajózni. \

Evez-lapát.
nyai. partra.
ílvödni*',

Evez

Evez
?

gúzs'-raga'ztója. Evez' fzárlegény. El -evezni. Ki -evezni a'
,

Evezés. kötekedni, gynyolódni

vefzekedni.

Mit

évdtök
Kzennel
'.

ottan,

ezentúl, ezentöl, majd-majd, legott, leg töstént, azonnal, tüstént, mindgyarást,
,

mindgyárt, mindgyárton

p. o.

vége

leílz.

F.
iL^'a.
i/c

Fa-derék: fa-váll.
, ,

Fa-ágyu.

Fa- féreg,

ra-

gyapjú: fa-gyapoCt, pamut, v. pamuk. Fagyöngy. Fa-haj V. -héj ra-hártya. Fa-hevedec az ajtóban, v. afztalban; foglaló kapots, öfzveFai egres. Fa -láb. Fa -moly: fzú. fzoríttó-fa. tzókó. Fa-lév. Fa -kapots. Fa-fzedés. Fa-talp Fa -kéreg. Fától fzakaritt ember. Fa-völgy: fá:

nak

haj-

,

V. veríték-likai.

Fás répa.

Meg-fáíbd-

ni, V. -fásulni.

Faggatni: kivenni belölle valamit; vallatni. Fagy. Fagyhatatlan. Fag}'ható. Fagyialom. FagyosFagyalék: fagyaltt, kodni. Fel-fakad a' fagy. hideg, alutt, fagyos étek, kotsooyj. *. Fagyaíí* fagylalni. ragyosodni. Fagyát ki-vontalni fzom. Fogyás. Kbböl Faj'. Nem, eredet, fajta, fajzat. Kutya faj.
:

a' fajból,

iPajtából-való.
í-aj
,

El-fajlani:
{Jpccitfs )

El-fajzajai.

v.

ftijta

eL Eicn

fajulni.
faj, v.

fajta

Fa
fajta
le'g

Fa
jobb.

55
Fajzani
:

Eb' faja,

v. fajtája.

íijazni, Izlni.

Fajd: vízi tik, v. -tyúk. rájlalom fájíttom, fajaáFájni' Fájd.nlmatlan-ság. Jom, fajaíttom, érzem , íizívellem. pájdalmasítrájiallja p. o. a' lábát. tora. rájlalat -os. Fakadok perfí;nés , tarjag , kelevény , ki-ütés , ki:

ver«;s.

lakadékos-ság.

BuFakadni', eredni, indulni, vetemedni, vetdni. Sírásra , ára , vígafságra , haragra fakadni. tokra fa.y:aíztani , indíttani , vinni valakit. Vízfakadás. Fel- fakad a" vlr, v. fagy. Fakadnak a' fák.

Fakó: barna, feprö-fzíaQ. Fakó-I<5-, Ökör-, kutya; V. Fakó (vafatlan) fzek<^r.
Fal.

Fal-ntázló:

f?'.l-fzínlö,

v. -síkárló

,

falfejéríttö

,

-mázoló, -vakoló. Kereket falazni;

Fal-mázló méfz.
új

ral-párkány.

fal; fellett , fzínlett, kárpit. Fal-máz.

kerék-talpat tenni. vá'zon-fal, falat

Vendég-

bevonó

Falat.

Falatka,

ralatozás. v^atsora* eltt falatozni.

Reggeli falat. Falatonként, ralatdogalni. Faldoklanix nyelni falni, faldosni , zabállani, tolFaldoklás: nyelés falás, nagy-evés. tözDi. Falka-, darab, tsopoft p. o. föld, -4iiarha, -nyáj. Falkánként, darabonként. Falkáfan járnak. Fanyalogni: fanyarogni, vánfzorogni, vajúdni, epedni. Fanyalodni: tsak- ímmel ámmal fanyalodik
reá.

Fanyara: ízetlen, favanjó,

fojtós

,

tsípös, eleve-,

éretlenébena eltepedtt, el teperedett , r. töpörödött p. o. gyümölts. Fanyarodni: fanyarúlni,
tepedni. Fanyarodás, ^ ráradhatatlan-ság. Fáradni. Fáradtt ságos munka, Sok belzéddel, -kéréíTet fárafztani (terhelni) valakit. Nem fárafztalak ( terhellek ) tovább. Kifáradtt az orvos minden meílerségéböl.

Faragmány

Faiagtsálni. alkotmány, tsinálmány. Faradék: fargáts , húlíadtk, f&ragáls.
:

D

3

Far.

54
J<ar,

"P'a

Fe

Farazó: kormáuj-evedzö. rar-hám. rar-blk; bükkös erdnek a' fara. rar-tö petseniije:* sülé' meny. rarfutu a' puska bann. Tardagály: abrontsos*, kávákra vartt froknja. rar-

dagályos: abrontsos- fzoknjás, tárituppos, p. o, AíTzonj. iFarhaUani : tsavarni, tsavarognl, El-farkallott a.*

vár
Tarkíts.

alóli.
:

Earkas njak merevijltt nyak, rarkas-feb : fene, rák, farkas - í^ne, terjed fene. Farkasmajom, rarkas-mafzilag. rarkas kafzára * vetni
valakit.

El-farol a' fzán, v. hajó. Tartolni : farát óldaloíon fordíttani. rartol a' marha. El-fartola a' fzán. Fartatni: nógatni. Eleget far-

Farolni', fArával- fordíifni.

tattam, de heába.
Fartsik : fartsok , v. fark-tsomó. rartsika : tsípöfar, fartsok, fartsikáját, v. fartsokát le tÖrni.

Farzsába
ber.

%

tsípö-tsontnak fájdalma,

Farzsábas en*.

Fámlnix keményedni; v. merevedni, zsibbadni. Elfáslt a' telte, a' gyümölts, a* vetemény. Fás,
rép^, dio, 's a' t. Fatsarék tekerek. Fatsarckos , tekerékes, tekertses, tekergös p. o. út. Fatsarodni. Fatsaríttani. Fatsargás tsavargás. Fattyat vetni. Fattyú -veíTzö. JíJzííjá: zab gyermek. Fattyú-ág. Fattyú-gyöngy, Fattyú-kakas.
:
.*

Fa-vöky

:

a'

fának vékony lyukai.

Pori.

haj-lik,

verítték-lyuk.
ony*, könnyen-fázó, hideget nem-türö, dedergö-, Fázódni. Fázlalni fáztatni , fázóvá tenni. Ftí-allj*: fej-ally, fö-ally, párna, pútok*, vánkos, Feddcgelni intdegelni, dorgálgatni , fenyítgetni várMeg-feddegelem. Feddeni: feddni , hurolakit. gatni, korpázni, gúnyolni, falángatni*, dorgálni, fenyítteni. reddhcteilen. Feddetlea élet , er:
'.

Fáié

költs.

Fedddni

X

feddzni, ^orgálódni
Dörögni, zörögai.

,

harfalódni

,

pán^

tolódni.

Feddödés.

leddödö.

_"--'
Ifédel*
'.


--•
'

.^^
'

55

fedél, rá-fogó gyólts, mellyel, az AfzlizoSzem -fedél. fejeket kötik, bugyolázzák. fedélt tenni. Fátyol -fedél. Fedezni. Fedelezni Fedezetlen. Fedeletlea. Fedelet i fedél, ház-fedelet, ház -fedél.

nyok

.*

Fedfí'mesx

Fedelezni. fedeles, fedett, p. o. kert.
,

Eedém.

Házr

fedem, v. -fedél. Fc'deny : ablakfedény
fedezet.
:

-fed, -takaró; fedezm^ny,
,
,

fedezet. födemény fedemény fedelek Fedink Lásd, Fedémes. Fegyelem alá vetni valakit. fenyítlek. Fegyelem
,
:

Fegyhetetlen : feddhetetlen , ártatlan. regyver-derék Fegyverre kelni, Fegyver.

:

melly-

Fegyver- v. fegyvas. Fegyver-derékba öltözni. Fegyveres 16, v. -tántz. Fegyver-fogveres-haz. Fegyvernek: tsifzár; v. ható. Fegyver-hordozó. Fegy verneken fziiletett, lakott. helység' neve. FegyFegyver-fzünés. Fegyver-vonó : hadakozó. verkezni. Fegyverkeztetni. Fejénoíioba. Feje-fúrtt ^J, Feje-fájó , V. -fájós. Fején-keresni: valakit halálra keresni, keresés. FejeFejss; nagy fej. Fejes vetemény. ítélni. sös: tsomós, fejes. Fejes bot. Feje' vefztéfe alatt parantsolom. Fejenként: eggyenként köfzönteni. Fejetlen Fejenként meg- jelentek : Fejetlen láb.
:

Ha ajandékbann. Ajándék fejébenn Orfzág. fején megmarad: ha valakit valaki az ítéletben
:

feje vefzedelemmeg-fzerzödhefsék, alkhafsék, békélhelFen... Fejedelemség. Fejében: ként, gyanánt, nevébenn, ingyen, költsonn, 's a* t. íijj-adófság', baráttság', alamisna'*, ajándék' v. venni valamit. , fejébenn adni Fejérbe öltözött. Fejérelleni, fcFejérbéli. Fejér.

fején keresnek, v.

ha valakinek

ben forog

;

hogy

pereíTeivel

jéres varrás, rejérezni. fzabású. Fejerésleni.

Fejérleni.

Fejér ón.
*

Fejér

Fejezet

:

fejezés

,

végezet.

Az olzlopnak

fejezete
fej^*

,

D

4

;

5^
ftje,

Fe
hegje.

,

A' befzédnek 's a' t. fejezete. Feazt kell hozzá adni. Fejezni: fejet tsinálni; v. végezni; v. magyarázni. fejet kéfzítteni. Bé- fejezni, rekefzteni, Fí-j Ini -fonimilni * a\befzédet. Meg-fejezni , -fejteni. -magyaráz;ni a' titkot. Kifejelni igaz értelmét.
jezetül

még

:

Követ Fejteni: bontani, oldani, p. o. a' isomót. fejteni a' hegyb. 1. Almát fejteni. Meg-fejteni
rejtdo'got. Fejtetlen, maradott a' kérdés, hetetlen tsomó , kérdés 's a' t. Tejtö % festett gyapott, v. fonal, rejtös ing fejtöveí

a'

:

varrott. Tejtödni : ki-fejtödni , -vergdni , -verhüdni ki-mentekezni , -gázolni, -fejtödzeni a' vefzedelemböl. Meg fejtödött az álom, Ki-fejtöd ött a' titok.

Wkt

kantár, zabola,
Fékezetten.
^

rék-ágy: fék' -ágya.
rék-zabola.

réket-.

len.
feár.

Fel-fékezai.

Fék-

Tekete-Jzöh
Fel.

Feketedni

fzög, v. -fzek: barna. Feketélleni. feketülni. reketítteni. Feli: fele, fzíne, fels réfze valaminek. TejV.
.*

fel. Fel- (el foglaló- ) pénzt adni valakinek. Fél\ réfz, felekezet. A' máfik Fél azt mondgya. 'Fel-állatom ; fel-áUíttom , felemelem. Felállatás. FI dúlni \ fel verni ; el- v. kirabolni, p. o, a' váraid.

,

Felduzmadnix
madtt-ság.
Fel- duzzadni

fel

-

puffadni

,

kevélykedni.

Fel-duz-

x fel- duzmadni ; v. fel- fortyanni, -forrani , hevülni, -mérgeldni. Fel-dúzta az orrát. Feledek: felejtek ; v. késem, késelkedem, aluiizékonykodom , ámolygok , lajhálkodom. Feledés : fe-

ledttség. Feledítségemböl történt. Feledttedben többet adtál. reledeílenQl. Meg-feledtem ró líra megfeledkeztem, reledö iajhó , kéfedelmes; v,
:

f.'letd.

Feledem: felejtem.

Meg-feledtem: elfeledtem,

v.

Feledék ^felejtettem, -feledettem kötelsségemet. feledékeny. Feledséa;: felejtés, feledékenység.
Feleim., féléid, féléi,
ftai ^ 's a' t,
Fe'^
's

a'

t.:

köteles barátim, atyánsi-


Fo7^inj
ni
:

n

gy

félénk. Felékeajen: félénken p. o. nyúldologhoz. Félénkség. *Félénkes. FelemedLdsd , Fálemlés. ni. FehkcZ'^t', réfz, párt. Valakinek felekezetén lenni.
a'
Felí'k-i'zni
:

tzirnborálni, tarfolódni, fzövetkezni,
,

F'.ie

rriiis

(
:

feletlen

egyenetlen
ijedttség
,

)

p. o.

vagyok hozzá-

F-lemlés

ijedés

,

ijedelem.

Meg-félemleni ; meg ijedni. pélelmesíttem. 1 Ime.édíU*.
Jfélen-tdfzem
tetett
:

Felemleni. Felelmeskedni. ré-

fé re
v.

-

téfzem.

Félen tétel.

Félen

-

té-

v. kÖvér , vajas. FelesFelesleg való. Szükségen felFeles jófiágot birni. lyuí - való. Jó feles téj. (T'jfel; téj.ízín ) Feles (réfzes, orztályos , féir.^fzt biró ) vagyok ebbcrin. Feliseld: viiTzvfzólIani. Velem , v. nékem ne fele-

te'

'

:

páros;

fiámos;

fe i'ilent játfzini.

feiy

:

nékfem viíTza ne felelgefs; velem ne mérj
;

nyelvet.
felesitteni: fokasíttaoi
ni
v.

mafsát, párját adni, ven-

valaminek.

Felefzme'lednix éfzre jí5ni, az alélttságból magához térni, fel tenyéfzedoi. Fejletlenség : píiatla.nság, egyenetlenség, kiilömbdreletlenül. Feleilen, zés.

FeLzQti
ni
téj.

a'

iiéról el-fzedetik
a'
;

feprQ

mi valaminek felérl, ferrefzéröl, fzív. polyva. Meg- ki- le- felezFelez kalán. Felezd ki-fzórtt búzát. Bé-börzött a* v. pill<?, hártya, börözet.
;

Felezni; felét, fel' réfzét, fzínét el fzedni. Felfakqfztanil meg- v. ki nyittani p. O- titkot, febet, Felfakad a' víz, az út, a' fagy. 's a' t. felkutatni , fel-kajtatni , -vislatni , -fürFel-fit tni kéfzni, -keresni, -verni valamit. Fel-fortyanii'. néki mérgeí'edni, fel-buzdúlni. Nagyoja
:

fel-fortyant.

Fel-t'uvalkodottság.
kivel.
^Fel-^uitU'üt/s*,

Fel-fúvalkodottúl
el-eséfe.

bánni

vala-*

kéznek, lábnak

F^'

-

5R

Fe

Fe

Fel- hagyni valaminn , a* muokánn ; abba hagyni , félbe fzakafztani valamit. Fel haj: fél hájazat, fél-fzín, fél-fzer, fzekér-fzín. Fel ház : fzakafzokra vett, emeltt ház. Fel-háa'
rendi.

Fclhovadai*

fel

-

dagadni

,

-hólyagzani.
ég.

Fel-hovad
relhözik
:

a' tefíe, keze.

Felhzet

:

homályofság.
:

relhötelen

borúi. Fel-húzalkodni

zódni
Jihl-Jutni:

:

-nni.

Fel-hutyorodni , fel-húFel húzalkodott, -ferdült ifiú. érkezni, -hágni, -kapni, -verdödni, -ve-i
fel f;idülni.

rekedni p. o. a' hegytetre. Fél- kedvvel (nem igen Örömest) tenni" Fel kedv. valamit. Fél-kedvü-ség. Fel - kendeni : fel- kendzni, ál - festékezni , vendégFeí« fzínezni , ál - ortzázni , p-pezni, mosdani. kendett vallás, taníltás 's a' t. Kezet kendeni. Kend : kefzkenö. Kendzött festék. AÍTzonyok. Fel'kerekedni kerekben fel-menni. Fel kerekedett az ellenség az hegy' tetejére. Felldzzafztom: fel-lazíttom , -izgatom, -fitetem*, -üN tetem, -zúdíttom , -zendíttem. FeHázzafztani a* népet. Lásd, Láz. Felleg-vár : magafs helyen kéfzllt óltazmazó ers-^ ség , fels vár. Ki-fzöktek a' felleg- várból ;

Kendz

:

nints efze. Felfyebbezni : fellyebb iparkodni^ Ne igen bezz. Fellyebbség. Fellengeni : fenn-repülni. Fellengös befzéd.
.

fellyeb*

Fellen

fenn -járó. Felleng -éíz: nagy éfz^ elme. Fellengö gondolatok, -okok, 's a' t. Fcllengöfen gondolkozik. Fellüle,t\ fellyületj felsö réfz, fzíu. A' tejnek, víz:

gez

>

nek

fellyülete.
:

Fél-Jerdíilni

fel tseperedoi,
Ifjú.

-húzalkodai

,

-nni.

Fel-

tseperedett
Felsö.

Felsbbség; {fuperioritas) Felsöség: felsö renden valók. Felsö külzöb : ajtó-ízemldök.
Félr


,FéL-Jzegítteni
a'
:

Fe

59

munkát.
:

fél-fzeggé tenni,
,

tsonkittani valakit,
,

pei'fzíjalni
p. o.

-metfzeni

-bontani
,

fzíjonként hasíttan?

az halat. Fel-tagolás : el - tagolás
oíiztás.
I

-bontzolás
:

,

tagonként
,

cl-

Fel-tenyéjzedr^i
térni.
^

meg-juháfzodni

magához

efzére

Fel - tengulni

:

fel-épülni.

Majd

fel 'tengül betegsé-

gébl.
Feltifztelni' ékesítteni, tíifrázni. Lásd^ Fel-kendení. íelöll- eránt, miatt. A' felöl nem- félek. A' felöl felelek. Felüdülni: fel-ébredni, -otsódni, -ferkenni, -ebrölni. FeLverni. Fel-verni az ellenséget. Fel-verni álmából.

minek

Fel -verni a' ládát, házat; az árrát valaFel-vertt (kalánnal) leves, a' vadat. galuska*, 's a* t.
;

Fel-zúdálni : fcl-zendülni , -lázzadni, -zajdúlni, 's a' t. Fenn lábbogni ; víz felett, víz* fzínén járni, lebegni. Fenekedni', agyarkodni, törni, áskálódni valaki ellen. Reám nagyon fenekedett. Fendk-féfzek: hitvány', nyomorék madár. Fénék-kö.' talp-k. Meg-vetin az épületnek fenék-, v. talp-

kövét, fenekmény
tétel.

-

ét.

Fenék-fzappany,

Fenék-

Fenekelni: bé-teoni a' feneket; v. fenekére remi. Jól meg-fenekelték ö kémét. sillyedni, le-fzállani, elFenekleni : meg-fenekleni Megfeneklett hajó, kerék, 's a' t. merülni. Fennyen-. kevélyen, fönnyen, p. o. parantsolni; fzóíFennyen - dörg. Fennyen-fzóUas. lani magáról.
:

Fennyezni
Fenteregni
:

:

fennyenkedni

,

gögösködni.
y

henteregni.

Lcí^sd

Darvadozni, és Go-

molyogni. Fentd : kölü, külö , Hölö, keiü, záp, a* kerékbenn, A' földnek fentdje, y. fenteje. Feukerék- fentö. Egy töt , kölüt , zápot erefzteni a* kerékbe.
fentö-, V. fogás-, fonaték-, föíelék vereís

hagyma.

,

,

J.I

I

ii

m

ii

I

I

I

ii^o—fc—MM—axii

I

!.

II,

..

, 11

i

Féoye'ló világíttó, fény ö. Ki-fényleni. Fé^(/ny. nyes fzármazat, ere !et. rényes magyarsággal írtt
.•

Könyv,

rényesíttett.

Fenyefséges.
:

rényefedui.

fényeskedni. Tenyér: hinár. Fenyeres hináros, p. o. hely. Meg-fenyíttem: JPenyittek ház\ bnte'ö, javítló-ház. meg-ijerztem, -dorgálom, -büntetem. Fenyíttetlen gyermek. Fergetyö: fergettyü, fogas belsö kerék a* malombann; V. zÖrgettyü, tsergettyü, korgattyú, mellyel a'

madarakat
Férj.
Férfi.

ijefztik a' fzöl'öben

,

's

a'

t.

Férjhex

kívánkozni.

Férjhez ígérni a*

Leányt.

Férjefedni.

Férkeznii jutni, férni. Hozzá, melléje férkezni. Fertelem: undokság, fertelmefség. Fertelmetlen: fertezetlen ; motsokt.-ilan , fzeplfitelen. Fertzni. Fertzés. Fertözet. Fert ; motsár. Fertsfíf^ni. Fertseg a' víí, midn febefs folytában kövekbe, ág..kba ütközödik. Fértzelni : firtzelni , aggatni ákafztolni tzérnávál. valami ruhát. Ezen dolgot rolTzü! fértzeltedtataroztad- öfzve. Renddel öJzve-fértzelte , fiirtozte a' fzókat. Fefzesy p, o. tsizma , dolmány , 's a' t.; mivel fzk volt fel vétele utánn k«ményenn álló. Feízefenn áU a' ruhája. Fefzefség. Ki-fefzítteni a' bort. yefzíttö rúd. Követ, mélly dolgot fefzegetni. Mcgfefzült (fefzlitenn áll) rajta a' ruha. Féfzhelödni : féfzkellení, fefzket, lakást verni. Bé* féfzkelddni valahova; v. nyughatatlankodni. Ne
: ;
-

féfzkeldgy. magát.

Bé'-féfzkelte

magát.

Meg

-

féfzkelte

Fetsérleni: tékozlani , pazárlani, pazérolni ; vefzte~ getni, bitangolni p. o. a* jófzágot. retsérlö. Fetsérlés.

Fetske.

Fetske - farkú nyereg, -te ríttd , v. - tsótár. Fetske- farkú záfzló. Fetskendö : tsév , tsív, tsö, tsöv, fzivárvány, fetskendezö, tázóltó, v. •alutó fzerfzám. Fetskeadeni.

Fe
deni.
V.
\Fets-té)'
:

Fi

6i

Ki-fetskend a' víz.
petz-téj
,

Valakit bé-fetskendeni,

-fetskendezni.
elö-téj
:

mindgjárt

a' fzülés

,

v.

elles utárin.

Mindent ki- fettsent, ki-lotFettsenni : lottsanni. tsant, ki-böffent, ki-lotsog, dobra üt, ki-tálal. ember-, v. barom-, v. tjúk-, v. madár fi 's a' t. li Fiammá fogadom. Fiát ki-tagadni t. i. a'józág'

:

ból
's

,

örökbl.
t.

zom.
a'

Fiává fogadás. Fiazom Meg-fiazott, ellett, bárányozott
Fiaíbdni.
Ijas-fias
:

:

fiad-

a'

juh,

feles

tyúk (az égenn ) hetevény. tyúk, V. hetevény. Ablak'* fia.
JRíTj: fiókos, rekefzí'S p.

gyermek. FiasMár fel-jött a' fiasLáda'
* fia.

o. lá<'a, r. afztal. *
fiatalt- le-

Fiatal: ifjú fa.

Kár

a'

vágni; v. akármi

Fiatal ember 's a' t. Fiatalkori. Fiatalo^i; ifjadni, ifjúdni. Fiatalság. Ifiantz. * Figjelc^n : figyelmezés , fieyelmeíség. Figyelmes í íigyelmetes. Figyelmezek. Figyelmeztetem, fí-

nevedék.

gyelmetefség. rigyelietlen : nem- vigyázó , nemhallgató. ^ Fika takony. Fikás. Flkartz- fikirty, rojt, roft, fzál. Egy fikartzot fem adok. A' béka' ízemén fikartz van. Egy fikarttza lem maradt.
\

Fin*: finom*, derék
tani
,

p. o. bor.

Fínomíttani

:

újjít-

javíttani.

Finnya: finnyaság, fianyáskodás, kényeskedés; ételbenn, italbann válogatás, nyámmogás. Finnyálkodni. Finta: kajla. Finta fzarvú ökör. Finta fzarv.
FÍ7itorgdtni:

tekergetni.

Tarát, farát, orrát

fintor-

gatiya.

Fintorogni: fenteregni, alkalmatlankodni valakinek a' keze alatt. Eredgy, ne-fintorogj mindég a' kezem alatt. Lásd^ Darvadozni, és Goraolyogni, fzilajkodni , déltzegeskedni. ^intzdrozni Testnek
:

fintZíírozása.
l^iók.

Fiók-ftrázsa*: tábor-el5tt vigyázó,

riók:

fia-

tal; V. fxárnyát méjj moít ereíkíö

madár, ölyQ,
ga-

; ,

62

-

Fi

Fi

galamb, 's a' t. Fiókja az afztalmk, ablaknak, ládáoak, *s a' t. Fiókos (fias, rekefzes) ablak, Fiók tsont ; melly a* vállat afztal láda , 's a' t. kaptsollja. Fiók Iskolák Társaa* mcllyhez els Iskolához, ságok , 'sa't.: más anya, f(5 Tárfasághoz hallgató , tartozó kiffebb Iskolák,
, , ,

's

a'

t.
'.

Firtongatni

firtatni, fartatni, fitatni, faggatni, kén-

fzerítteni valakit.

íitatni: fürkáfzni, nyomozni, fzimatolni, vadáfzni kutatni, kajtatni, visjlatni, keresgélni, fütyéfzni V. kenfzerítteni , vitatni, kínzaoi, gyötreni; v.

Fithtani

fitogatni, fitogtatni, hányni-vetni , mutogatni. mutatni. jó ki - fitíttott kártyával
'.

Nem

játfzani.
Fitos-, fitakos,

fel-fitúltt,

fel-hajlott, horgadtt, gör-

Fitofotska. bültt orrú. FiUerékelni : fetsegni fetske-módra. Fitseré'zni : fitzerézni , ékítteni, ékesíteni.

Fel-fitsc-

rézte a' fejét. Fitsór: edény, mellyel vámot vefznek a' malombann. Fittyent rajta : tüzes keléfe támadott. Fityerézni'. kutatni, kajtatni, vislatni, kasmatolni, fzimatolni, hajházni, keresni. Lásd^ Fitatni, is alább Fityéfzni. FÜtyéfzö tatskók, .ebek. MinFityéfzni'. fütyéfzni.

dent fel-fityéfztek. Fitymdllani fitymálni, óltsárlani, betsmérelni. Fitymállya az étket. Filyma: hitvány. Fttyölék: fütyölék, fityeg, figgö , függ,, tsílleng, toldalék, fityelék. Fityölék-baglya kisded, ma'.

:

radékbaglya.
Fityölteni

fütyöltem; füttyel, fütyöléíTel jelt adni. Fitzamní: fitzamodni, marúlni, menülni, tzibaklani. Fitzamodott tag. Ki-fitzamodás kí-marúlás: kimenülés, hellyéból ki-esés. Fitzerézni: tzifrázni. Filzerézés. ritzerézkedni. Lásd^
:
:

Fiiser^zni.

Fitzkó

:

ífiú

,

nek az utóllja

fuhantz*; v. kisded fa- kupa; v. férHtóly-fer, teft- bér; r. finak ; ,

Fi

Fo

63

az az, mérték' neme, meílyel a' Mólnárpk* dézmát * vefznek az életbl. Ldsd^ Fitsór. Fizstmény : fizetésbe veit , v. adott valami dolog, pénz, 's a' t.
Ing'^odra. Fel-fodrozni : -fodoríttani. FodFuJor. rozat. Fodros bél. Fodrosíttom retzézem, bod:

rozom. Foga' keléfe, növéfe a* kis gyermeknek. Fogai Fog. Fogam kél, v. a' I- jtorjának *, v. valaminek. haíád: fogzom. Fog-hafadás, v, -kelés: fogzás. Fogafos '<pró fogú valami. Fogas roftélj.* Fogas
:

Fog-vásás. fogantatás, méhbe - fogadás ; v. hafzon, F(!í]anat Nem volt foganattya , fikere ^yxihathatófság. möltse befzédemrek. Foganofság. Foganodni: fogooni; v. egybe forradni , v. -forrni.
í'zellö.
:

Meg-foganodott a' palánta *, 's a' t. ^oganos : foganatos, tehets, el- meneteles hafználatos p. o. intés. Foganatlan: fikeretlen, gyü,

möltstelen.

Fogantó: fogató, fogont , fogonty , fogatyó; nyele, füle, markolattya valaminek. Fogantós; fo^atós, -tál, V. -medentze. Fogni. Fogás , egy fogás , egy rendbéli -tál , -étek. Els, V. máfodik, v. derek fogás az afztalonn; Ki-fogáfokkal élni a* bev. ki-tsapás, út-vefztés. ízédbenn. Valamit másra fogni, kenni, mázolni. Valakit bizonyságul fogni. Kérdésre fogni, vonni, Jó foelé-fogni, -venni, -vonni, .rántani valakit. Fogáfa a* puskának , gáfi: találni a' dologbann. hegednek. Jó fogású heged , v. puska. Ki-fogni valakinn. Fog ház. Fog ház-örz. Fogolt bíró ; valamit el -rendel, igazíttó, ítél, közö fogott ott lenni hihetleg ö vólr ott. bíró, Ti fogtátok azt tselekedni nyilván ti tselekedFogdosgatni. Egy fogásbann : egy fzatétek. kafzbann. Foglyos: keleptzés, rabos. Foglyosrabság. ság A' könyvnak foglalvány , mekkoráság. Foglalat foglalattya; veleje, tárgyaj a' mit magában fog^
: :

:

:

lal.

64
j«^
' ' '

¥o
Nints

---.A
nem

¥6
Jzövése, -kÖiéfe,^
foglalat,;.

lal.

jó fogia'atiya: öf.'ve

egy be- állad áfa, fxerkefztétcfe.
V. foglalatofság miatt Foglaíatoskodni. tos.

íok érke/,tem.

Foglala-;

foglalni: p.

o. jófzágot, földet, or^z'^got. Egybefoglalni a' jófzágot, I- íveket, a' ^ty iioákat. Máfokat magához foglalni, rraga pártjára, rézére hajlani, birni, tsinálni, kötni, vonfzani. FoglaFoglalót adni. ló pénz. Foglaló zálog. Foglalkozni; fogóízko'dni. Öfzvc fogófikodiak a' já-

tékbann. ^ogódzni: tartózkodni.
seték.

Fogódzatok, hogy

le

ne es

Yogyafztalni: fogytára vinni, fogyatni. El-fogyafztalta, fogyatta minden jóíirágát. Fogyaték, p. o, bor, 'étel, pénz, jófzág. ¥og;}'ni. Még van a' fogyattkjából. Fogyatkozás tsorba, hiánofsáü, p^ o. az ételben, vetésb n, pénzbenn,'. erben, tanulmányban, 's a* t. Fo,;y tko:ásos Fogyafztalni fógyafztsorbás , hibás , hiános. tani , fogyatni, meg-eméfztenl , el-köl eni. Fogyatkozni: fogyni, apadni, fzükülni. Megfogyatfzakafzkodtam ermben , téliemben, koztam
:

:

:

:

V. a'

pénz dolgábann.
Fogytomig, fogytodig^
A' vízbe
fojlolt,

Fogytiglan. "^ogytig: végig. fogytáig. "Bojlani'. füladni, nyuvadni.

nyu-

vadt

,

's

a'

t.

Fojtó / v. fzorílt-karika. Fojtós pyümolts. Fojtani. Fojtófság. Fojtott étel, v. ital. Fo^tof; petsenye.* Meg-fojtani ( -flafztani , -fujtani) valakit. i*.egfojtani a' tüzet.
"^ok.

Vár-fok, bástya*- fok. Fejfze-, kés , kard., töKi- felfok ; V. fzorofs, tsú'sos, keríitett hely.
.*

Fok helyek vég h yek ersa* fokra. ségek , várak; v. keresked várafok. Fokos: tsákány. Kadiks nékik fok gyanánt vó!t. Tókodni*: párálni , ki-?özölögni. Els utánn , ha a' Jíap süt, meg-fókodik az út,
menni
, .

F(;/-

'

Fo

65

Toldalék^ valam: Tólda-ék. Fót: folt. Foltozni: Foltot vetni valamire. foldozni. Fólnagy. Maj r*, majoros. Major-ember. Fólnagykodni. Fólnagvság. Folyadék', folyomány, folyó, folyóka, folyány, ér. Fojamásx folyamodás. Lásd, Folyamom.

Folyamom

:

folyamodom

,

v. folyók.

Hozzád

folya-

A' Tifza a' Dunába folyamik. Folyamat: folyás. Jó folyamaltya van a* dolognak. Folyány : folyó-víz ; v. víz-árok. Sok követs terem a' víz-f lyánybann. íolyatni: lovaglani, karingóst nyargallani. Folyatnak: futosnak, üzekednek a* tehenek. Sárzandk, Folyatás' ideje. V. sárhatnak a' kantzák. Folyosó: erefzték, tornátz ; v. kereng köfzvényc

mom.

arthritis vaga. Folyton- folyni: fzüntelen, fzakadatlanúl folyni. Folytonfolyó. Folyóka: virág* neme.

Fondk

A' pofztónak fonákját viíTzája valaminek. Fonákul y«iini, p. O. viflzás lapja, nem fzíne. Fonákul fordul minden az inget : viíFzájára.
:

dolog.

Fonaték:

bé-fontt,

v. fodorított

haj, haj -fürt; v.

akármi öfive fonott. Fonatékbann hordani haFonás. Fonatban vifeli haját. ját. tekertses , öfzve - foglallt , fzött. Fonatos Fonatos
:

kaláts.

Fondor: fundér, morgolódó, alattomban rágalmazó, árulkodó, bé-fúvó , bé-adó, fondorló, áskálódó. Fondorlás. Fondorkodó: perld, zenebonát indíttó, egybe -vefztö. Fondorkodni; verfengeni, kötekedni, pán^olódni, patvarkodni, áskálódni, Fondor befzéd. Fondorság. Fontos vels, tetemes, derét p. o. dolog. Font*- fer* penyö; fontoló, mértsö, mér-ferpenyö. Jfontsika : b! ruhából fzakadék, metélfk, pöfzlék,
:

Egy font^ikája sints. fikartz, efedék, hulladék. lóráts: fórits, bötkö, bog, bog, poia a' faun. zaklatni , üldözni. A' Nemefseket igen Forgatni forgajttya vala , kiknek fejeket vétette.
:

£

For*.

:

66
0,,
I

Fo

II,

——
I

Fu
t

'

I

forgódni', forgolódni, sürögni, sürgölöfini , iregniforogni valaki körül. Forgó tsont a' hit gerintzbenn. Forgó-tsont' gombja, vápája, fáj4fa. JFiíris*: öfzvetekertt, fodrott, darot*, v. drót*.

fbrogvány* faragvány; keméoj, kékellö-föld, forogványos föld. Fel - forradni : -forrani ^ forrás. Forradék Tforr. '-forrni, -buzogni, -pesdülni, -bugyorodni, ki-forradni , ki-forrani. Tanátsot forralnak vala. For: :

TÓságos. Fel- meg-forrafztani. Forrafzló. Forrton forrani : fzüntelen forrni. fortyanni \ fortyankodni , zajdúlni, mirgelö Ini , forrani, pesdülni, riadni. Ezen nagyon felfortyant. Fel-fortyant haragja. Fortyanás. Fortyanó. El-fofzlott a* Fofzlani'. hámlani, fzakadni , repedni. ruhája. Fel-fofzlik a' bre. fofzlány, ujjatlan köntös, gyaj^ottal bélFnfztány PWzlányos. Foí'zlányban járni. lett zubony. Len- váfzonból , vFi l/s*'. AíTzonyi mellyre - való. gyóltsból-való mellyre való; v. gazdag, jeles, válogatóit. Frifs étek. Frifs lakadalom. FrilT>n Frifs nadér : ék* eket fel-bontzoló ( tránlakni. tsér0to*^. FnJJelni* újjíttani, tifztíttani, fényesítteni , p. o. a* fegyvert. Iái vadrétze, vad-kátsa. . Fú-tojás.- vad-rétze tojóin ány. Fuallo, v. fú valló fúni, fújni, fúvallani. Fáallani Ki fúaílom, Fualkodni: duzmadni, felpuska.
\
^

:

:

duzmadni. Fuar *. Fuarozni fzekerezni. Fuarozás. Fuar péaz Fuar bér: fzekér-bér. fzekér-pénz. Fuatag: fúvatag, fúvalmány, fúvallás, fúvás, fzél:

Fúatagos, véli. Fukar*: árendáló *, bérl; valakitl vámot, *s egyéb holmi jövedelmet árron megvev. Kígyó' fúlákja. FYclák: fúlánk. Fúlákos; fúlánkos. Nyelv' fúlánkja. Fúlajztani : nyuvaíztani , fojtania A' vízbe fúlafztotta

gyermekét
Fá"

Fií
JFúldoklani
\

Fo

67

fúladozni az étel közbenn. Ldsd, Fondorló. Fura\ furtsa. Fura legény. Fura dolog, v. történet. Fura (furtsa) ravafzság. Fura (hamifs) gondolat. Furtsaság. Furtsáíkodni. Fvmdékx lik, lyuk. Fúradékos; likas. a' kozepán ki-fúrtt karek-lapát , mellyel Furatos Jó íbrt vertek rajta ?' fvalakire rá vernek. Furkálni : ásni, vésni. Ne furkáld a' ratoíTal.
j^undér'. fondor.
:

falat

's

a'

t.

v. tsörgös bot, fitykes; V. gombótz, gombótZi'i, t-uízkó. efzelös, oftoba, bolcnd. Furtt-a^yasf Fúrtt-agjas
:

Furkó: fzeges fegyver, görtsös,

ság.
FúrttfeiD.'.
fejü-^ég.

ravafz

,

tsalárd
,

,

álnok, tsalfa.

Fúrtt:

Furugiya

:

furullya
:

síp

,

fujora.

Furoglyázni

fa-

jü rázni.

Futamlani
:

futamodni, futamni. Futamlás. Ki- megKi- meg-futamni. Egy futamatnyi futamás , futamodás. Futamat föld: mellyet egy futáíTal megiárhatni. Futamtatom". futamíttom, futásra vetem, futtatom, meg-fzalafztom, kergetem, Gzöbe vefzem. futofok. futkározok , futkofok Futosó. Futdrozok Futosgálni. Futékony: igen futó, könnyen-futó. Futólag : febeffen ( raptim ). Futólag írtam , v. futó
futamlani.
:

,

félbenn.

^:

Elsrend, Elöl-járó. Fö-Ats. Fö-ApáFö-Bíró. Fö-Tifzt» Föbe-járó dolog, v. vétek., Fö népek. Fö Gazda a' lakadalombann. FöFÖ-pénz: töke-pénz. Föségr játékos. FÖ kezes. elsség. Fö-váltság. Fö-vefztésbenn járó dolog. vagyok benne, rejétf-keresés. Feje-vefztésére Fö-Hadnagy. Fö-Vezér. Fö íipány. Föjárás.
fej; v.

tza.

t

Komornok. Fö-Kamarás*. Fö-Harmintzados.
kaponya.

fö-'

FÖ-korpáfság { porrigo ) fö -korpa. Fö Orvos. Fö-Pap. Fö-Rend. Nagy fö-töréffel Fobéli munka.' elme-béli. iröjár ezen munka. veg: aíTzonyi süveg.

K

55

md.

68

F6


-

tid. Földemi: földim, Honnyomból való. Föld-ofztó , V. -mer. Föld' képe. Föld bér, v. ház bér.
Bel'- földi.

Kür-földi. Földes Uraság, -Ür, foIdi-alma, -bodza. FÖldiség. FÖld-mives. FÖld'-

lakofTa, civis. relettébbFölöttébb , V. feletébb-való : igen fok. valóság. Frtöngeni: fertengeni , fertöbenn, motsárbann hen-

tergem. Lásd^ Fertelem. Fzni. Fzelék fözni-való p. o. lentse, borsó. Nints femmi fözelékje. Fözet. Egy fözetre-való p. o. kápofzta. Fözemény; valami ftt eledel. . fö,
.*

Fü.

vetlen: fotelen p. o. hús. Fü - árros kertéfz. Fü
:

-

fzer

:

ffzerfzám ,

fü-

fzérzet.

FÜvelrii

:

mezönn

legelni.

FÜvesülni : legellö mez. füvei hinteni; v. bájolni , bövölni. FÜvéiz; füFü-tudomány. FÜves : vet-ismérö v. fü-lzedö.
;

FÜvelö hely: füvefedni., FÜvezni:

bájoltt, efzelös.

Függcdelem

:

függés

,

máshoz

hallgatás.

Szorofs füg-

gedelem van a' katonaságbann.'' Függetlenség. Függöleg ( dependtjnter ) Függeni. Függeízték függelék. Függetyö függetty, az órának lebeg tolla. Fül., Fül' gombája: a' fülnek alsó réfze. Fül-heggyel Fülönn , v. fülbenn-függö. hallgatok, v. hallom.
:
:

Fül-tö mirigy: fül-tö' meg-dagadáfa. Füle-vására: bels motska. Fül-töbe ütni valakit. Fühallgatni, Fülelly fzavamra. Füleskedm: lelni Füleskedés. Le -fiilelni a' lovat: hallgatózni. Füllengö: íillengö, füU fülénél fogva le-vonni.

fülnek
:

fiiggö

,

fiilbe-való

,

tsertselye.

égni. , Kifült. a* nagy fzárazságbann a' vetemény. Füremedni: elevenedni, javulni egéfzségébenn erre A' betegség utánn füremedni kezd. Fükapni. remedés: épülés. Fürge íúrgeniz virgontz. Fürgeni forogni. Fürge élzt frifs, eleven. Fürgén (fríííen) járni. Fürge leány, minta' perefzlen. Fürgeség: virgontzság.

Fülnix hevülni, párlani

,

'.

.>

=

J'ür-

Fu

GsL

69

Fürgetni: sürgetni, fzorgalmaztatni , nógatni, nofzogatni, kéntetni. Eleget fürgetett 's a' t, Filrgettyü fürgetyö, ajtó-, v, ablakzár, göröb. Fürkejznix fitjéfzni. Ldsd, Fitatni.
:

Fúrt.
'

Haj-fürt.

Szöllo-fürt.

Fürtös rajta,
Fürtözet.
-

v.

benne

Fürtörség. a' jó, V. jóság. fel-fürtÖzni. Fürtönként.
:

Fürtöznií

Füst.

gk.
Filteni
'.

Füstöl füstölgés. Füstölg Iiegj. FüstölAzon füst-njomona utói érték. Egy füst
kettt
ki-házasíttott.
:

alatt

fülteni, fujteni, fütteni. így Nyíltani nyíjtani, nyittani. Fütyölni', fütyölni, fityölni, fütyerézni. Fütyköréz- Dt^vV^í^

nek
Füves-,

a' madarak. havas, hóldos, efzels, erze-fordúltt ,

boloni"*

dos, tébolyodott, ergojás, bódi, bódúltt, dre, dörültt, rültt, tsába , kába. Füzér : a' mi fel- van fzve, v. fzni-való. Füzér gyöngy, fzött rend-gyöngy. Fel-aggattya a* füzéreket (a' fel-fzött gyümöltsöt, fzdíl-fürtÖketJ
a'

^

házbann.

Fzni.

Fzdni.

Füzdögelni.

Füzö-veíTzd.

Kofa-

rat fQzni.

Füz-fa.

Fzes.

G.
ybos
:

máló

,

gáborka , gábor-madár , sármány arany málinkó sármálinkó.
,
:

,

sár-

Gagyogni: a' gyermek-fzóllás' kezdete. { lallare) Gaj : göröngy, rög. Gajos göröngyös p. o. föld; út. Gajdolni* * tombolni , örömében kiáltani énekelni. Gajdofodni gajdúlni: ittafodni, Gajdos*: ittas.
,

kotyogófodni.
Gálád',

Gajdolás.

otsmány, motskos, gonofz. Galádul Gálád nyereség. vifeli magát. Galamb'' 'bág : galamb ház, galamb-kosár, búg. Galombáfz. valam. madaráfz. Galand: alá>való pántlika*, íkatying.
,

tsnya

£3

fí^-


Gahítscr:
r

Ga
ayyag golyóbis *, mellyel
parii tjaból h.ijigáinak.
k
*

Ga
a' fzöliö- páfitö-

Galibáikodni: galibá'kodni, veizödni. Elég galibám^ vit.úiti, veíiz odiégem volt vele. Galiba*: kuoyhó; V. Vviizöd.ég; V. gonofz; v. bordély *ház' (kurva* há^* Gazdája. Gall»r tefztából hoíTzú fzeletek. IngSzabó-gallér gallér* "s a' t. Tsak galléra-is alig maradt. GalLóka hintéka , hintav Gallókázni hiotázni > hintózni , hintókáznf. Gally ág. Gallyas. Gallyasodni burkorodni; ágat, levelet hajtani , viríttani. Zöld gally. Szára2f gallyat fzedni. Galótza: tavi pifztrang, lazatz. Galyabíttani : fzegényeno , vékonyann, építteni. Házikót , viskót galyabíttani , gányolni. Gamat^ rút, parafzt , otsmány. Gamat ( motskos, difztelen) ember, v. dolog. Gamattság. Gamatúl bánni a' dologgal, El-egybe-gamatolni valannit.
: :
:

/

-i

:

'

Gamó

:

gajmó, kamó, mankó.

Gamónn,

v.

mankónn

járni.

Ganajozni : trágyázni*, ganéjózni. Ganajzat: ganéjlat, ganéj*, v. ganaj*. Koh-ganéj. Vas-ganéj.
Gánts.
fe!.

Gántsoskodai

;

akadályoskodni , akadozni,

akadni. Valamit íitymáliíi, ltsárlani, betsmérelni , mindenbenn gantsot , hibát, vétket keresni, -filyézni. Gántsolni. Gántsolódni. Gántsok vetett a' lábának. ^ántza* olíyan , mint a* dödölle; de káfa nélkül ftt étel; kivált-képpenn árpa-, és tatárka - lifztböl fzokták a' parafzt AÍTzouyok fzni. Gányolni kertet gányolni sövényt fonni. Lásd, Galyabíttani. ^arabó * kosár. Garabolykába takarni a* gyermeket. Garahontza *: ÖrdÖngöfség. Garabontzás Deák. Ga* rabontzáskodni. Garád* : kerítték, árkolat . a* kertnek fzalma*-, v, tövifs-gáttya. Meg-garádolni bé gyepülni, v. -gyö'

=

'

:

piilni.

A* víz majd
/

a' kertek*

garádgyait

éri.

Ga*

Ga
Garat- örlö láda.
,

^
Fel -öntött
a'

7^ .

garatra: meg-itta,

Ga^á^da: per verfengés , f^lf/^^y^^^;pantolodo, harjo nerlödöf vefzekedö, ortályozo, köteked, kotodo_ kotzódó fó ó, lirrongó, Garazdann vifelni Garáidaság. Garázdálkodni.
,

perlödés

kerítték , korlát, pártázat, ovedörfr^ra*!' párkány, keriUeni , kanRút - gárgya. Gárgyázni ; övedzeni, kerekateni, kor-

S

mázni, körV"eni.
rakás.

Búza -garmada. Garmada gJ"harmadain, búza van Garmadábann
a'

búza.

Gáf- gátlás,
:

akadály, akadék. Gátiam. munkabann. Mee-eátolták a' torko. 0«W* pintzének*, bányának eleje, torka
geréb,
fekfzik. A' pintze-gátorban: -torokban, Gázlóba jutni, -menni. víz. Gázló- meg -lábolható Gázolható vxz. Altalíázolnia'vizet. Gázló hely.

iTttva

Naev nehezenn

G^oM:
vet,

tiporni, tapodni.

ki-gázolt belolle. El-gázolni

. aWetést

,

ífu-

gyermeket.

Öfzve meg-ofzve
El-gazofodni^

gazolták a

GuTq^T.:

GaGaz-gyermek, s a t. "^Ga Gazság. Gaz-fzokás. valakivel. «* , , 7tii bánni fúladni, halni. MegC.íXrf.' gebedni, dermedni,
.

Gazolni.

^f^f

0.l^^r^í:^Sl^s.
Gedó:

Gedeltiten. ke^g^em, Gedéltetes bíztatom ketsegtetem, hitegetem gödölye, ketske-oll6, v. kets gidó, gedelye,

Kapu-, kút- gém_ v. farampó fázódm, az hideg miatt gömbörödni GZíercdniX

G^TmadaV'neme;

,

öfzve húzódni, fu:.;orodni. efzkoz, v. fzerfzám tsiga. Gévely. felvonó, teker Génelves 16: malom-hajtó lo. nagy gerebet gát, akadály. Ebbenn Folnagy. El-molta a veteti nékem; v. Majoros,
,

Ge?éT%.

gerebet (partot)

a' víz.

^^

yf.
»'

i.ii,

Ge
,

Go
..
I

^

Gereben *\ len-,
belletlen.

v.

kender^

ftisü.

Gerebelni.

Gere-

Gerellyi vafas dárda, kópia*, kopja*, lantsa*, fzigonyos dárda, tör, nyárs. Gerend\ talp, láb, fenék, féfzek. Gerendázat: rendház, padolat: talpa a' rend-háznak. Gerenda*. Gerendely. eke-rúd, v. eke-tengely. Gerétz'. gerintz , hát-gerintz. Él -törték a' háta' gerintzét.

ravátolas, barázdálás*, valaminek völgyeGeíezdelni. Ki-gerezdelni. Gerezdes Fköt. Eggy fzöllö- gerezd. Ház-gerezd. Gerezdenként. Gerezdelés. Gerezna', lombos, fürtös, gubás ruha. Pegymet-gerezna pegymet-börrel béllett aíTzonyi ruha. Gerjedelem. Gerjedezni. B^romi gerjedelem. Ger^
Gerezd',
léfe.
:

jefitenij élefzteni, a' tüzet.

Gézen-gázl tsalóka

,

fohonnai, tekerg, kofzlobár,
a*

kurittyoló p. o. ember. Giberedni X fázni. Meg-giberedett

keze.

Lásd^

Gémberedni.
öz, v. fzarvas. adomány, ajándék. Gitze: öfzve fodrott darót, mellyel tojást hímezne^ Gizgaz' gyom, fzemét, minden-féle ki-hánjadék. Glá *: gélét* ezüst tajték, máz. Glit* leve'l^ ( régi fzó ) Hit, és glit alatt hívta ötét, ÍIs ezek hittel glitet adtának egymásnak. Glitet vetni valakivel. Góg\ gótz, Gótz alatt ülni, el ly alatt tüzelnek.
p. o,

Gími nstény
:

Gira

talentom*;

v.

m

füttözni.

\

Gógdnjx veíTzoböl fontt kémény, kürt. Be nagy golyhó ember vagy. Golyhó oftoba.
:

Golyó*: ketske-golyó.

Szem-golyó,
,

Gombolyagi gomolyag, tsomó, tsomólék
tekerek. Gombolyíttarji
:

tekerts

,

gomolyíttani. Gomboly^ gatni. Öí'zve-gombolygattya az ajakat. Gomoly: kerekség, kerekdedség. A' föld gomollya. Gomoly a: gömölye : apró gömböly^goe gyrtt'édcs
fajt; V,

gomolyag,
Go'

:

Go
Gomolyogni
:

G

?>

henteregni , henteregni , dénferegai , darvadozni. Láb alatt gomolyogni. Gond. Gondolatos: gondolkodó. Gondolatlan: gpndatlan. Gondolatlanúl , v. meg-gondolatlanúl tse Gondot tartok reá. Gondos lekedni valamit. nehéz. Gondba kerül munka. Gondolallanság. Gondolmány. Gondoskodni. Gondofság. Gordon t brúgó , bögö heged ; v. bogáts • kóró ; Gordonos. V. vad sáfrány *. Góréx kerti múlató fel-házatska. Gór tyúk. Török tyúk; v. orvofságra-való tyúk. Gojztány. Olly fzép arannyakat , olly fzép fzeme. ket, és gofztányokat talála a' fövenyben... Cótz'. kementze, gotzik, kutzik, góg. Gótza\ rétze, rutza, kátsa, katsa. Guba: fzárika; fürtös ruha' neme; v. gubats , galGubás les , gubits , tser- v. tölgyfa-bogyó, buga.
'

ketske.

Gubantzos kutya.

:

lompos, fürtös,
öfzve- vonni
:

gubás, kótzos

,

p. o.
fzöri-

Cubbafzkodni'.

magát; toUaibann,
gányolni
,

ben felduzzadni.
Gudgyafztani
rakogatní
,

építteni.

A*

templom mellé kápolnát gudgyafzt az ördög. Lásd , Galyabíttani. Cuga. DÖg'halár idejénn támadó keleviny.
Guggolni
:

gúnyolni

,

tsúfolni

,

tsúfot, tréfát*, játékot

zni.

hámpolni valakibl Guggolás: gúnyolás,
:

Guggnii gugganni: bukkanni. A' Kállai kettt, 's a* guggó Tót lejlöt el-járhattya. gurgyolag , gurgyal , viskó , vityilló » Gugjoló kunyhó. Lásd, Hurúba. kopafz , kopár, tsupafz, hajatlan. Ow/aíj Gulya: tehén; v.tehén-tsorda. Gulyás: tehén-páfztoi> Egyipto. V. tsordás; v, hoíTzú sugár alkotvány, mi Gulyák.* fudaros, hegyefs tornyok, hegyef«
: :

ofzlbpok; hegyefs, tornyos, tsútsos épületek. farkatlan , v. igen rÖvid farkú tyúk. Gulya-tyúk Gúnya: öltözet, ruha. Nyalábba rakta holmi g*
:

nyáját.
fi

5

.

ۇ^

,

74
gúnyoló,

Gií


Gúnyol
,

Gúnyolni: guggolni, '•i-nevetni.

ts.
,

.

Gúnyor:
óltsárló^

gyalázó,

l'zegezö

tsípös

bet?mfírlö beízéd, -írás, -vers. tekergds p. o. fa, v. pyökér. : kaját), Gurdély fzurdok, fzurdék: rejtek hely, lyuk, föld-

Gurba görbe
\

ház, hurúba, kunyhó, Gurdó * hegy' oldala, lapja.
:

Guríttani-' ^öxáx^xziii. A' karikát, kotzkát el-guríttani. Gurigáin:, v. gurigázni; valamit gördítve, járízani, v. gurdíttaui. Gusa: gelyva, golyva, tál?yú. Nagy gtisája (golyva) i ) van. Gusás: gelyvás. Gúzsolds'. öfzve-tsatlás, koltsolás*. Gúzsolódni. Gödény vizet ki-meríttd haiáfz-madár. Ifzik , mint
:

a*

gödény.

Gödölye. Lásd., Ged. Gödör. Öregség' rántzai gödrözték artzáját; Héjába tsipkézi sugorodott ízáját; Héjába polízoUya két mejie' tzapáját; öfzve-fözte vénség' dere már pofáját.

negédség, negédefség , kevélység, fennyen- rá- tartás. gös. Gögösödni. Gögösködni. Gögöfség. GögiUélni: gügyögni, gagyogni. Gölödör : gombótz , kölödÖr , mellyel a* hízó fzárnyas állatokat tömik. Gölye : göje , gönye : eme , emfe kotza-difznó. Gömbölyeg egybe gömbölyíttett valami. Gomolyag
büfzkeség,
: :

GögX fenn-héjazás, negéd,

G-

-fzabású.
p. o. ábrázat*. GÖmbölyíttem gömbölygetem. GÖmböIyüenn: kerekdedenn. Gmböriidni. Ldsd, Gémberedni. Gördülni t fordulni, hempelyegni hengeredni. Gördülnek könyvei. Legördült a' kö a* hegy' oldaláról. Gördítteni. Ldsd, Guríttani. GörgeniX gurogni, gördülni, perdülni. Görgés : gu,

Gömbölyi kerekded

rogás. Gördülés: perdülés. (^örgöfai hömpöly, hömpölyg, hemperg, egyéntgetd sulyok, döngölfa, lapíttó.

,

tfii

'


. .

Gy
.

yiy
.

,.i.

- .» . .,—

1

.1.

1

..i.i

I

...,

ct

Görgötse: gömböljü dorong, mellyenn
gergetik.

a'

terhet hen-

gÖrhöny, török -búza lepénj, zsírral sültt kukoritza * -málé *. Görnyedni gÖrzsedni , hajolni. Le-gÖrnyed a* tereh
Görhe
: :

Görnyedezni. GÖrrögnek a' difznók. G.'vénj öíivegyüllt keménység a' bör alatt, többnyirá nyaka körül. Görvényes nyakú. Göröb'. ajtó-rekefz, nás-fa. Lásd^ Fergettyö. Göröngy: gaj, rög, darabos föld Göröngyöt rontok, keverek, morzsolok. Göröngy- rontás , -keverés. Értz-gÖrÖngy értz-darab, v. -kö. Gte : gyék-fzabású állat. Cöthös'. dögös, vajúdó, nyavalyás, fanyalgó, vajlód sínlöd, sindd. Götsi tsög, bög, bog, görts, tsomó. Götsös-, tsöalatt.

Gö rgni:
:

röfögni.

:

;

,

gös bot, fitykes.

Gz.

Gzölögni. Földnek gözölgé^e. ítölög a' feje a* mélly tanulástól.
:

Gzölög,

fü-

Gzöl

lyuk.

Gzös. Göz-ferdö. Gözsörödni fugorodni , töpörödni, v. teperedni rántzofodni *, fonnyadni. Öfzve-gözsörödni. Gözil: lélekzö-, fzeielö-lik, p. o. a' pintzébenn. Lélek-lyuk.

Giibü: turbokoló,^ zuvatló, bugykázó, zurboló, tsubokló. Gübülni, turbokolni a' padmalyt lialáfzatkor.

Gügyögni: gügyögni, gagyogni, tsevegni , gögitsélni. Gügyögte^ni édesgetni, gedéltetni, ketség:

tetni, p. o. a* gyermeket.

Güzü- gözü, pelyh, öreg egér, gabonát öfzve-hordó
állat; v. hörtsök
,

hörtsög.
;

Cyagya
tetik.

:

madárnak neme

a*

fzaváról így nevez-

Gyaka: gyaksa, hegyefs-fa, fzekérböl ki-álló fogak, bökni, he^efs bél -fák. Gyakdosni bökölni fzúrós, fuf/rui, döfölni, döfdösni. Gyakós
, ,
:

lákos.

Gyakor

:

fokaságos

,

sirfi

p.o. az kásbann, fegyverbeun.

7^

Oy

Gy

benn. Gjakorlató: gyakorló taníltó , p. o. mefter. Gyakorlóhely. Gyakorlatos. Gyakor ( fzita. Gyakor vendég. Gyakorság. Igen gyakor voltam nála. Gyakorlatoskodni. Gyakorta. Gyakorlás nélkül nem t múlunk nyelvet. GyakortaViló. Gyakorlatofság. Gyakoroltatni. Gyalázódni gyalázkodni, valakit gyalázni, rágal^ mázni. Meg-gy alázta tsigázta , a' hideg , általjárta, verte. Gyalázatos. Gyalog. Gyalogút: ösvény. Gyaloghíd. Gyalog

sr)

'.

:

sövény
golni.

:

által

-léphet.
a'

Meg untam

Gyalog posta. Gyalofok gyalogoiást. Gyalog-

ság, valam.

Lovagság.
x-

Cjralom-. fzák*, véfz-, vonó-, meríttö-, hal fogo-háló. Gyalmos - tó haláfíó tó. Gyalmot vetni a' ha-

laknak.

GyamolóGyámolt vetni. Gyámobalanság. Légy gyámolom. Gyanú gyanó. Gyaníttom gyanakodva vélem. Gyanakfzom gyanakodom gyanóra , v. gyanóságr^ vefzek valamit. Gyanú perbe esni. Félni a* gyanú pertl, Gyapori ^yapora, fzapora, tenyéfzo, gyarap. GyaX

Gyámol
kéz.

tartalék

,

fegéd.
:

Gyámolatlan.

Gyámolíttani

fegétteni.

:

:

:

,

Gyaporíttani : gyarapíttani, fzaporíttani, öregbítteni, nevelni, p. o. a' jofzágot, kéntset. Cyapott : fa -gyapjú: pamuk* pamut *. Gyapottas,
V. gyapottos. Ki-gyapottolni: gyapottal tömni. Gyarló. Gyarlódni, erötlenedni. Gyarlóságaid vet^

porasag.

tettünk.

Gyártani

, átsolni , faragni , tsinálni. Erfazék- , fzekér üst- , kerék-gyártó. Gyáptatlan: kéfzíttetlön , miveletlen.
,

jártani
ízi},

fzény:

,

-

Cydfz

némelly helyeken

,

Jáfz.

Gyáfz-padra

ki-

tenni az halottat. Gyá fz -ruhát , v. gyáfzt le- vetGyáfzolni. Gyáfz váras , v. Jáfz - váras. ni.

Gyáva X ertlen, eggygyö.
ság.

Gyáva ember.
(

Gyáva:

Gyávúlni. Gyavíttani mondatik a' parafzt urus tanltt orvos pedig, gyógyíttani.

orv«s )

A*

ki-

Gyeru'

,

Gy

Gy

77

Gyengéded. Gjengéltetni ; kényeitetni. Gjenge. Gyeng^ltetés : puhaság. Gyengén (kénjén, puhán) tartott neveltt ifjú. Gyengíltem. Gyengülök. Gyengeség. Gyengédedenn bánni valakivel. Gyep', gyöp. Gyep ágy: gyep-fzék, gyepleg*, a' kertben
kéfzíttett

lö-hely.
:

Valam-

Párna fzék

a'

fzobábann. Fel törni fel-fzátitani a' gyepet. Gjt'pü: gyöpü, fal, garád % geréb , gát, sövény, Bé- fel-gyepülni , -hányni, -árkolni, -hantsikolni, -gerébelni, -gátolni, 's a' t. valamit. Gjer ritka*. Gyér-fog, -erd, -búza, '«a't. Gyérenn terem a' vetés. Gyéres. Gyérség. GyérítX

tem:

gj'crefsíltem , ritkíttom.
fiatalka.
;

Gjerhötze*: gyermek, Ina«.

Gyermekded^ gyermekded, Gyermetske , gyermektse

Gyermek -ló.

Gyermeketlen: gyermektelen. Gycveder. Eggy nagy gyevedert köíTenek nyakára. Gyilkoló gyilkoskodó , gyilkos. Meg gyilkolni valaGyilkoltatás. Gyilok *: ölés , v. gyilkoíság. kit. Medve gyilok. Ember-ölés. Gylra : talentom*. Földbe áfod a' gyirát. £dsd
gyermeketske.
:

Gira.

Gyomor.
ges.
V.

Gyomros

.*

Gyorproskodni

epés, epe-sáros, haragos, mérmérgeldni , boíTzonkodni, :

bofzonkodni. Gyomorból fzóllani. Meg gyomrozni valakit. Gyomorból gylölni, utálni. Gyopár-tapló', fnek neme, mellyet ha meg-fzáríttanak , kÖnnyenn belé akad a* tz. nógatom , nóGyors. Gyorsogatom , gyorsíttom Gyorsadíttom , noízogatom , ferénykedtetem.
',

ságos. Gyoríalkodom. saság.

Gyors , mint

a' fzél.

Gyor-

GyújtonnX melegenn, forrnn. Hidegenn, vagy gyújtonn? Gyújtovány % forró , p. o. hideglelés. Gyújtó hideg. Gyúlni. Gyúladék. Gyúladékony: gvúó. Gyúlafz.tom í gyúj om. Gyúlafztó fzer. Bél-^yúladás.
Gyíiriii.

Gyúrovány
,

:

gyúrott-,

dagafztott

fzerböl

kéizülfí

'p. o.

kép.

Gy^%

,

7%

^y

Ka

Gyökér

Gjökér' rojtgyükir. Tös, gyökeres Ház. : Gyökerezni. Gyökereledni : gyötjai , fz lai. Kikeret ere zteni , hajtani, verni, botsátani. gyökerezni; gyökeresrl kiirtani, fz ggatni. Gykkenteni* fvel hajlongani l'zunnyadtakor. Xí/jíT,
'.

Bókolni.

Gjömözni

*

X

gyömörni *, dörölskölni
,

,

rötskölnij,

öfzvegyúrni -zúzni. Gyöngy-vér vas gém ; fekete,
\

v.

hamu-fzínü gém?

v.

vad

lúd.

Gyjtemény
's

Gyötény. gabonára tekerg gaz, v. fü; folyóka. keresmény, fzerzemény. Attya' gyttjteménnyét el fets ériette. Öfzve- gyjtötte népét,
:

a'

t.

Gylni: Gylés.
tetni.

Gyülemény.
nép.

A' befzédre, a' látásra g3'ülekezGyülevéfz gj^ülvéfz , gyüle:

p. o. fedett.

dék

Meg -gylt

a'

feb

:

meg -eve-

Gylölni. Gylölködni. Gylölködés. Gylölköd. Gyülös : gylöletes. Gylölséges. Gylölség. Gylölet. Gyümöltsteleníttefm. Gyümöltsösíttem. Gyümölts. Gyümöltstelen' maradt, Gyümöltsös. Fel-gyürközni , v. -gyrekezGyürközni'. trödzeni. ni: fel-gyrni karját; néki kéfzülni. Gyrni: öfzve-gyrni , -gj^ömörni*, fogni, -fonni, -zürni. A* féreg -is meg-gyüri mi^gát, ha tapodgyák. Gyüfzö tüfzö, tüfzü , töfz öv erfzény. Gyüfzü: mellyet újjokra öltenek a' Varrók.
:

,

'h.
i

*

:

hanem.

Nem

itt

volt

,

ha'^

(

hanem

)

ott.
/íal>.

tsemelet

Habon-lábbó, v. -leveg, v. -lebeg. Haboshabos vázon. Habzó elméj ember. Habos ruha, -tafota*. Habozni gondolatiban n. Habzat. Hab-, v. tajték-ízedö kaián.
:

Ha
.

Ha
l'l
I

II
''

I

m

I

!

'

*

II

II

m

!!

7^ <

Jiabahur^Y(t

Tz^lcs, maj.';j-gon.Iol »tlan , hírbehurgya, zerden-z,aj, TzelcverJi, Izelehuidi. Hebehurgyán. Hab rburgyálkodni : fzelesked;:i , hevenjkedni , heveskedni. Hebe hiirgjálkoclá?.

Habarni',

keverni, zavarni.
a' befzédet.

Mindent öfzve-habar.
Hie habarj.
.*

E{-hab;irta

Habarló-fa.

Habaró
rí'tani.

veíTzö.

Habáríttani

keverítteni, zava-

Habarts: habarík, motsár, potsalék, posvány, lotsKabartsos út. po'v«?. Habda tsizir.a fzár , v. láb-bor a' botskor felett, mellyel a' parafztok a' lábok' fzárára húznak. Habogva beízéllés, fíaboi^ni : hebegni , akadozni.
'.

-{fóliás.

Háborodni

t

Háborgás.

Háborgatni: bo^gatni.
:

Há-

boríttani.

.

Háboríthatatlan. Háburítto. Háborodás. Elméjébenn meg háborodott megtévelyedett. Háború idö fergeteg, fzél-vcfz. Háborúság íizerzö,
:

V. -indíttö.

Habutzkolni'. ebitzkelni.

Habutzkol, ebifzkel az úfzni Habutzkoló - fa haláfzatkor : tanuló gyermek. zurboló rúd. Lásd^ Gübü. Habzsolni', nyelni-falni , mohonn enni, faldoklani.
féreg; v. ütközet, viadal. EgéíTz hadával: tselédivel, V. familiajával *, házi népével el-költözött.
;

Hadi

Hadat vifeloi. Had-vifelö : Hadakozó. a' hadakozátsól mentt, fzaHadi mentiséges bad*. Hadi praktika*, v. fortély*. Hadi fenyítték. Had-fö: Fö- vezér. Hadi - kéfzület. Hadi nép ,
-féreg.
*

Hadarázni. A' róka Hadázni \ tétova tsapdozni. hadáz, V. hadaráz a' farkával. Hadáz a' kard-

gyával, bottal. Hágtsó \ léptsö, gar4dits*, lajtorja*. Hagyás parantsolat. Lásd, Hagyni. Hugjgfán hadd légyen ám bár-is, femmi.
:
'

Hagy, gyán majd megfordul a' kotzka. Ez mind hag> gyán { trhet ) volna. JHagymázi hajmáz, bolondíttó forró hideg, v. hagy^ ináfz. Szerelem' hagymállza elfogta.
, ,

8

El
:

El
,

Hagyni

parantsolni

bízni
:

,

ajánlani

,

botsátani.

Ez megvan hagyva parantsolva. Eit hagyta halála' órájánn. Hagyomány: hagyomás, hagyás.
Hagyaték: maradék.
nap.
"

Hagyott

:

ki-rendeltt p. o.

El-hagyta
: :

a' hideg.

zajos, hangos nevettség. Ki- v. meg-haho-katzagni , valakit. Hahotálás. Nagy hahotát ütöttek. Hajadon fö. Hajafodom Haj. Hajadón leány. Haj-fonó. Hajnak el koppadáfa , kohajaf.úlok. paz-ága. Haj-ftín: gef/tenye-fzín. Haj-fodoríttó. Haj -fürt: Haj-válaí'zték : hajválafz. Hajadon (alávaló, nemtelen) pór. Haj-bodoríttó. Haj* bodra, -fodra. Haj-kenöts. Haj-köték. Hajadon-

Hahota

tálni

.*

Haj', V. héj.

ságbann (Iiajadonan) maradt. Kenyér*, fa% ház' haja, v. héjjá. Hajazni í hámtani, hántani, hámozni, hajalni , béHájazat: héjazat. Házat héjazó -fed. jazni.
:

fedni. , Héjaltt, V. hajaltt borsó. Háj-báj : hejja-hujja. Haja-hujálgatni : kiáltva énekelni, mint az ittafok fzoktak. Haja -hujázni. Heje- bujaság.
:
,'

Héjazni

bé-kenni

vakolni

,

tapaíztani

Hajdonábann. Hajdaniság. >Hajdanoznak Hajdan mindég az öreg emberek , és Üjdonoznak az ifiak. Hajdani munka, -öltözet valam. újdoni öltözet ( újmódi *)i hajtogatni , kergetni. Fel-hajháztak reg. Hajházni
:
:

:

gel bennünket. Hajiadni : le-hajlani

.

HajHajla* ki-fzáradtt, 's a' t. Hajladttság. Hajlatlan: görbülhetetlen. Hajlatlanságfáozni. Hajlatom. Hajiatás. Hajlatos Hajlat: hajlós. Hajlóság. Hajlíttom. Hajlós veíTzo. Hajbolt. hajlat, v. hajlás. ladék Bé-fogadom Hajlék.
,

ellankadni , fonnyadni.

ladtt:

:

:

hajlékomba.
/fo/7í//Zj^a/z/
.•

hajlongani , hajlogni, hajlagni

,

ingani,

inogni.

Hajlékony
iag.

:

hajlandó

,

hajlagó

,

hajló.

HajlékonjHaJ^

ííajnal.

-mmm Est-hajnal, Hajnalodás. Hajnalló. Hajó-sereg. Hajó-bér. Hajó' tattya: hajó' fara. fíajá. Hajói had. najó' orra. Hajózni.- hajókázni. Ha'

•^

j'

"-*"

Ha
"
'

———»——

Ha

'—

^i

Hajnal-hasadás. Hajnallik: hajnalodik.

Hajnal-tsillag.

jós-mester*, V. -kapitány *. Hajó -tartóztaió; -köt vas-mntska. Hajó-viselhetö víz. najós, .

víz

.•

h^józ'sra való-*

V. t

reh-hordó

víz.

Majtanix meghajtani, boltozni, görbíts eni. Meg-hajMeghajtani az erdt: hajtanií hajlatni a' fát. tókkaV kí-verni a' vadakát a' vadáíizokra. najtós: luRa p. o. marha. Hajtogatni magát; fejét
hajtogatni:
Ha'jték.
Ei3;py
fö-hí^jtáíTííl
ti.^ztelni.

hajték papíros*. Hajtóka a' dolmány' újjánn, 's a* t. ííajtsdr: juhot, v. egyéb megvett marhát
hajtó.

máshova

náhogva pökni. Hákogás, Ne hákogj. Ki-hákogri m.igit. tenyéfzések. ívnak a' haHalaknak ivások Hal. Hal -áros. H;al-héj. nai' kopótója kopóilak. Hal* ikrája *, teje, fzárnya. nal- bárka. tyúja. Hal-tapogató í hal-fogó kas. Haláfzat. nalas morotva, -tó. Háld: hála. Halát adó: hál-adó. Hal-adóság. nalnálálni. Hálákodni : hálálkodni. ádatos-ság. Hálálkodás. náladatoskodni. Haladd: kéíédelem. Halogatni: halafztani. Hala^ dék nélkül tenni valamit. Haladni. MeíT/e ha!adott ( ment) úttyábann. Máfokat fellyül-haladni a' tudománybann. El haladt (ment) az idö. Meg-haladta idejét, efztendejét, Fellyül-haladhat ítlan. Halálra vetni fejét. Halandóság. Haldok» Halál. nalni hagyni a' maga dolEl- halálozni, lani. Halottas-ház. iialó félbena gát. Halott-temetés. Halott- v.hiloiti, v. Halál- verttték. hagyni. Már az halál-ház ki-iitött rajta. halottas ének. Halál-madár. Fél-hólttann hagyni. Lásd. Hóltt, A% halándékál ffalándek^ v. halánlék: vak-ízem.
HdkognL
:
:

.

találta ütni.
'

F

Halkx

.

g2

Ha
lafsíi.

Ha
Halkal,
v.

Halk' tsendes,

halkan kell

tse-

lekedni, járni, fzóllani.

akarom máíTal hallatni e' Hallatom. Hallani. Hallomás: dolgot. Hallatos: hangos, hangzatos. Hallik Ezt tsak hallomásból tudom. hallás. hallatik. Hozzám Valakitl hallgatni: függeni. Hallgatni. Hallhallgat : tart. Ide hallgalis : ezt tseiekedd.
.*

Nem

Hálni

Hallgatózni. Háló-fzoba. Háló-fkötö. Haló ruha. Háló. Hálólni. Bé-hálólni: hálóba, v. hálóra keritteni. Meflerségefenn el-hálólta, takarta gonofz Hálós (kötött, retzés) fö-kötö. A' hálót tettét. meg-vetni. Hálóba ejteni. Bé-hálódzótt a' fzeme,
gató.
:

jiálót kötni.

Hóm.
f

Addig rúgni. námlik a' hárs-fát, a' míg hámlik, hámtsd bre, keze. Meg-liámozni , a' kenyeret, námtzibertes
,
-

Hám-fa -lábú: horgas; löts-, Hámból ki katsiba.
a'

v. Idtsös lábú,

Hámos ló. námatlan; török -búza -haj. fzabados p. o. fzél. Lásd^ Haj v. hej. Hamar l hamara, hamarja. namarját ugrani: ugrásbann vetélkedni. Hamar porú: hamar tiizO, -ha>
talék
:

ragu. Hamarsággal el-ment. Hamar -való nap. ferény.

Hamarságos: gyors, Mennél hamarább.

ízekrény, fzúrzék. Hamifsat Eayiijs \ hamifság, nem-való, nem-igaz. Hamifs, a' mit mond. namiskodni, fogott reám.

Hombár

Hamarkodni. búzás,
'.

Hamargatni.
lifztes

H^mifsittom. hamifsíttom.

HamiíTodni.

Meg-hamiíTolni.

Meg-

Hamm-, hamv.

Hamvas

:

Hammu, hamu. Hammas fzereda* hamu ízínü matska. namvazni. námm-

vévö : hamu-vévö, hamv-vévö, koppantó. Hammas: rzör-kopparztó lúg. Tímárok* hammafsa, Elhamvadni: hamuvá lenni. HaV. hamvaíla.
mu-zsír.

Hang.

Hangitsálok: énekelek. Hangolok: hangzóm. Hang kötés, -taglás. Hangodozás. Hangoskodni. Hangofság. siangoíó. Hanjzat. Hangzatos, nangofann:

.:

Ha
II
I
1

Ha
...
I

1

'

gofann: fenayenn'p.

o.

.111 parantsolni, énekelni. ÖíTz'

8^?
"•

hang ; harmónia.' Hangyái', hang/a. Hangyaboly: -zsombék, hangyaféfzek.
v. Hangyár * t fzekertze*, fzent Láfzló hangyárja Handsár*: dákos hegyefs tör. nandsáros páltza*. temérdek vízre terültt földbl hioáros , Hanság gazos, nádas, fás, füves, feppedékböl álló hely.
;
: :

;

Ingovány. hánytorgatni , vitatni, hányni, vetni. Hántorgatni Mindenkor azt hántorgattya. Hantsikolni: hantolni, gyepülni , árkolni. Fel hanHant. Hantos, nantsik.* nagy tsikolni a' rétet.
:

darabokra

fzeltt

hant.
,

Hányadánn: hogyan. Aztfem tudgya hányadáon van. Hányak: mennyiek. Hányann mennyinn vannak. Hányadánn adgyák az aratást. fel alá - vettetni Hányakodni'. hányódni, vetdni nányakodás. p. o. a' tengerenn. Hanyatt-, v. haHanyatt. Hanyatt -homlok esni. Hanyattlok, v. hanyattlom artzpyattá-dölni. nanyáttann tazal élö-fordúlok. Hanyattolom.

;

-

:

láltam.

HanyattlánL
elállott
i

el-fordúlt.

Hanyattlás. nanyattló. El hanyattlott Le-hanyattlott a' nap. Há,

nyattuk élete, Hanyattló efztendök. Hánykódnil hánykolódni nyughatatlankodni. Hánykódik hánnya, veti magát, nánytattya magát
:

a'

lovonn.
'.

nányadék ki - hány tt v. kivetdni. Hányódni hányni -való hol-mi. Meg-hányni vetni valamit Meg liányájs-vetés Izükséges az igai elméjével. nányott- vetett Hánytató orvofság. ítélethez.
:

ruha. Hápog', retzeg, kátsog, a' rétze , v. katsa. Hara-. fzör-zsák, mellybe p. o. gyapjat raknak. Háradék: öfzve-hárogaiolt , -háriitott, -hárítgatott, nárogatni, hárintani, -gereblyéltt * p. o. fzéna *. hárítgatni vonogatni, takarni, gyjiögetni p. o. náradék fzéna , v. izalma *, a' fzénát.

F

a

Ha^

»

84

'

Ha
:

Ha
,

haragudom haragfzom. HaHarag. Haragodom ragoskodni. Haraguás. hárulni, kerülni. Nagy llúranüani ^ -v. hárámlani roíl'z háramlott, hárúltt, került, következett reá.
:
.

El-háríttani fordíttani mfígátóí a'vefzélyt. Lásd ra háríitani, v. háríntani valamit.
:

^

MásHá-

radék. óldalaslag. Barántékos\ óldalos. Harántékosann Harap: avarbann, tarlób inn, vagy más gazos hely enn Minden -felé el -harapózik a' niz, terjed tüz. A' gonorzság el-harapozott. naraHarapozás. pot gyújtani. .. .^ , , Harafzt* '..istre., kopats, tseprente toviíTes , bokros hely. Harafztos (fodor) kapofzta*. Harátsolnii tékozolni, feisérleni , pazárlani, vcfzte: ;

Haráts. narátsolás. getni. Haritskat tatárka, pohánka*, hariska, hajdina*. Harmad'; hrírmadik ; Három. Harmad^ magával. Eggy harmad', eggy mint negyed*: negyedik.

negyed' réfz. Harmad' dö, p. o. ló. Harmad'
béli.
:

f: harmad' fre menen-^
v.

negyed' rendi,

v.

rend-

Harmad' réfz' el-apadttáig fzni. Harm.!dHarmadlani harmadik fzántási tenni. Hárlás. hármazni , hármaztatni. Hármazat xnasíttani
:

{ trió

).

Három

rétü.

Háromfzor
étket adni
-

fogni-el az

ét-

ket

:

három fogns

fel.

Harmados;

mint tizedes.

Háromfzorta:

triplo.

Hars, V. haris: madár' neme. A' harist maga FzaváDa fogják-meg. Harsanok : Isattanok ; zörgést , ropogást indíttok. Harfanás. HíWsánjl harsogó, hangos. Harsány fzavú. hárs trombita: Le-hársolni -hámtani a' Hárs-kürt Hárs-fa: hásfa., fzádok, v. záfa' hártyáját. dok fa Harsogok X zengek, riadok. Harsogás, narsogtatni. Harsognak a' trombiták, v. tárogatók. Harsol dni : vetekedni, h««rtzolódni , versengeni páutolódni 's a' t. valakivel.
*,

:

Uár^


Hártya.
Hartz..

Ha
's

J5
Bé-hárlyá-

Fa -hártya,

a'

t.

Hártyázat.

zott seb.

Hartzos. Hartzofság. nartzhatni: keményen Hartzolni viaskodni. Haitzható. Hartzhatos. Hartzoskodó. Hartzoskodui. Has. Hasas tehén, v. ünö, v. üíiáö. Nagy hasú: potrokos, V. polro^ios, has-pók. Hasafság. Elövíni,
:

li

isú.

Has-potroh

:

potrok

,

erefztetett

has.

Hasmányt (hasánn) ment,
,

hevert.

kövér Hasaló

fzíj. Has-menés: has-síkúlás. Vér-has. Has-kér: ha-kéreg a' hasbann a' több bélt bé-fedö, 'sköroyüt foglaló vékony de eröfs hártya. Hasáb: hasíttott p. o. fa. Hasáb-fzöllö. Rét hasáb,

ban-való föld. Hasáb-kápofzta, -karó. Hasábolni. Hasábonként. Hason', hasonló: eggyenlö. Hason fél; hasonló félHason fele az enyim. Hason felé oíztani.
el-hasonlás, réfzre-hajíás, zendülés, bontakozás. Meg -hasonlani: meg- változni; v. elállani, pártot ütni, felkelni, -támadni, -zeadulni, egyenetlenkedni. költsönn adok. Hafználat Haiználok Hafzon. kltsönn-adás. Hafználom ezt v. amazt: hafznát vefzera; vele élek. Hafználatos hafznos , alkalmas, hafznát- vehet , v. hafzna-vehetö , v. hafzon-vehetö. Hafznát veddegelem. Harználatosan. Hafzon vétel. Hafznatlan. Hafzontalanság. H'afzonolni. Hafzon kereset önn' hafznát kereli, liátahupás \ háta-hoporjás , követses , kavitsos , gajos , rÖ.rös , darabos, tserepezett , egyenetleín, göröngyös p. o. hely, föld, 's a' t. Hatalom. Hat^ilmatlnn. Hatalmasul elfoglalni. Hatalmaíság. Hatalmam alá iiajtom. Határ *. Határ-járás. Határ-visgálás. Határ-kö. Határos vele. Határozatlan. Határozatlanul. Határt vemi. Hdtározó.' eggyenlíttö öv, kÖg, abronts* Határozom. Határ -jelt az égenn. Határozok. Határtalan emelni. Meghatároztam magamat.
H<tsonlás\
:
: :

:

hatalma, orízáglása.
határ-örzö.'

Határnok

:

határ-katona,
v.

ijatározás idefinitU)

meg-határezás.

F

3

^

Ha

rozás. A' beízéd' meg -határozatija. Meg-halározott uralkodás. Hatni. Behatott az er^íöbe. Altal-hatott az erdönn, fzívé.in, testénn. Szívrí*, lélekre-ható befzéd. Meghatotta, járta, befzéde fzíverifiet. liatós. natós-

Hathatósság. Haihatófsága , ereje, fogaság. nattja a' befzédufk. Kihatott; -hatolt, -gázolt, -vergdött, -verhüdött, -fejtödött, .fefelt, -mentekezett a' veízélyböl. Hatás. Hátráltatni késleltetni. Hátrálni : fartolni , v. hátra - maradni. ISe hátrálly. Nagy hátráltatást fzenvedefc : hátra-maradást. Ne hátráltasd a' munkát, V, a' munkától a' tselédet. Hátráltatás:
:

késleltetés.

Ház.
V.

Ház' fedele,
híja;
V,

teteje,
v,

ház-hiú

náz' héa v. héja v. hía h4z-héazat. Haz' oromja,

V. ormója, párkánnyá, Hazug. Hazudok. Hazudozók. Hazudtát mondani valakinek valakit hazugságról vádolni meghazudtolni, OUy^n hazugságot állítt talpra, hogy maga íem hifzi. Udvar' hazugja. Hazugonn (hazugul ) fogta reám. Hébe hóba : hétbenn-hóbann ( hóínapbann ) ritkánn , néha-néha p, o. bé-fordlni valakihez./ He(lereg tforo^, hajlog, hajladoz az újdon afztalos. Inas' kezébenn a' füréí'z. Hegedni: forradni. Eb-tsont öfzve-forr, v, bé-heged. Hegy. Hegyezni. Jic hegyzeni p. o. f ' kazalyt.
:
:

-

Meg-hegj'^ezni hegyesítteni, a' karót. Hegyefsednií hegyeí'sülni. Hegy' töve, oldala. Hegy-háto Hegyi tolvaj. Hegyi lakos, negyezetHegyett ; felett. líegyette^ fölötte, rajta, p, o. ül.. Hegyettem inog. negyembe ül, 's a' t. Hegyke. büfzke, kevély, nyalka, negédes, begyes
:

p. o. AÍTzony.

M/j.

Fa-héj.
V. héj.

Héjazni.

negykeség. Hegykélkedni. Héjazat ház fedél. Lásd,
:

Haj
Méjános

Héjakat', bogáts kóró. hiános, hibás, fogyatkozáfos. Héjánofság^ hiánofság. HéjánoIann.Héjánoíbdom. Héjánosíttom.
:

Hc^

He
lífílébelni
'.

He
,

87
átsoállít-

hivalkodni

ántsorogni

,

fzáj-tátva
,

rogni.

Hely: Heljhezem: helyheztetem, hélyhetem
.•

tom. Heljhezés helyhetés. Hellyel-hellyel: imittamott. Helyhezet. Helj-^hezkedni. 1nelytelenítteni. Helyielenkedni. Helytelenség.^ Helyesenn: jól. Helyes, y. helytelen dolog.
flérnpelfegni
:

hempelygeni, hömpÖlygeni, hömpör.'

geni , hengergeni , hengeregni. nempelyítteni : hengerítteni. Hempelygetni hengergetni, forgatni , hempergetni p. o. a' követ. Lásd^ HÖm
P^^^-

nyüzsögni bozsogni. Hemzsegnek a' nyiivek a* íebbenn a' fajtbann. Hentes falusi , v, tzéh * nélkül- való hús- vágó, mé-,

Hemzsegni
*,

.

..

.

,

:

,

,

fzáros

*.
,

Henye: rest, lomha, la}ha, tunya, henyéllö kenyér évö. nenycs. nenyénn. Henyeség. nyélni. Henye-ember; here-ember.
Here
: ;

kéfz-

He-

a' méhek köztt v. hivalkodó , dolgatlan. Hcrélkedoi: hivalkodni, helébelni. Heregni : hörögni , mejjébenn hiritzelni. nergö hörg mcllyü. Hertílni. Meg-herélni : meg-metélni a' méheket ; elfzedni a' lép-mézböl. Heréjzek: a' kik a' lakadalom utánn a* vóltt vendégeket meg-járják hegedü-fzóval; innen mondgyákí • heréfzbe járni. Hjrétselni horzsolódni. A' fa -levelek egymáshoz herétselnek zúgva verdnek. Hergelni: forgatni, hányni, görgetni, gördítteni. Lehergeli a' tojást féfzkéböl a' meg-ijedtt p. o. ga: : :
.

lamb.
He'rits:

sárga kükörts

,

-kiikörits, -kükörtsén

,

v. -kiír

körtsin- virág.

Herjóx herjóka;

kisded fogoly madár.

Hermetz-fzíj a' nyergenn.

Herold*: Viadal-mefter, Bajnok-mefter, v. Levcnta. Herregnix morogni. Herregnek a' kutyák. Reá-her
reg.

ViíTza- berregni.

F 4

^*

<18

He
;

Hi
eggy-héti. Innen iö nyaratlzaka teletfzaka, éjtízaka ; az^az hétenn-nyároDft
, :

Bctedjzak: eggj hét. Hetedfzaki

Hetedfzaka;
által,
's

vJamint
,

efztendötfzaka
a'
t.

p. o. dolgozni.

Hétköznap: dolog-tévö nap. Hétköznapi. Hetevfínj fias tyúk az égenn. Már fel-jött
:

a' he.

teveoy.

Hév: meleg,
heves.

forró , posgó , heveteges heveny, , Hév-hozó; heves, tüzes, névség. Heveiig. Hevena vagyon: meleg-m, forróságora van. Heves ov, v. karika az égenn. Heveskedni: he.

melpg a* gabonát, név •vn: meleg víi, bánya, ferd. Heveder: övedzö. Hcveder-fa a' gerendákonn gerenda-fzoríttó, -kaptsoló. nevederlö: nyergeld Inas. Ló-heveder : nyereg heveder. Hevederl«mi ovedzeni, fzon'ttani. Heveder -fa: mellyet a* deízkába ízoktak kereíztbe erefzteni hogy ne gorbúijyön. Vas heveder a' kerékenn , hor,
:

^f'K'^*^"'' a hév, heveteg,

mrg-üföttc
forró

(

fzoríttotla, vefz t égette

)

,

donn

Heverty: heves. Hevenyébenn ; hevena, melegébenn, tu/esenn fogni, látni a' dologhoz. Heveny, "^ kedüi: heveskedni.
fíevér *:
M^i^erni.

Bányáfz, Értz-vágó

,

Értz-fejtö.

m

.idömbenn, írtam ezt. Hevertedbenn, 's a't. Heveréfim. Le -heveredni a' gyepre. Heveréfzdegelni. Szüntelen hever: hivalkodik, túnyálkodik. Hézag: üreg, ürefség, odó , údó, odv, udú, hi, hiu. Hézagos: üreges, ürefs. Hézaga: ürege, odva 's a' t. van ennek a' fának. hiú: ürefs. niság hiúság v. faiusag v. hívság Hisagos: hívságos, hiu&ágos. HÍvság-fzóllá. Biulni: ürülni, üreísedni, hijolni.
:
:
:

Hevertembenn

hever korombann,

senn.

nivona: üresHibátiaa.

Mlba *:gánxs, vétek, botlás, meg,esés.
Bibazatlan.
Hib-ittani.-

«

l^ciiíi,
,

Hioaui

«e

jano»>

hibázni. Hibásonn ^M^ adta tulajdonítsd. LdsJ , h

,

,

Hi
_


,

^(^

íitzamni fitzamodni. Le-hibbaat: , A' lába el hibbant a' jégenn, flibók'. híg sár, potsaj, potsalék. Hibókos út. Híd. Hídallani : hídlalni , padolni padlani. Ki. hídlalni az Istíllot *, óilat. HÍdlás padiat. Hídas: hízló, hizlaló ól. Felvetni a' hidasba a* djíznót; v. HÍdás: komp, kerep-hajó. HÍdalló: híd tsináló. HÍd-vám. HÍd-mefter. HÍd vámHibbanni', tsúíizoi
-billent.
,
: -

fzedö.

^
:

Mideg.

Hideg étel kotsonya*, figyaltt, fagyalék. Hideg atyafi. Hidegenn fogadni valikit. N^^y hidegséget mutatott hozzá. Hideg vérrel írta gondolatit: tsendes elmével, felindulás
nélkül.

iiíg'.

folyós, lágy, puha.
,

Hígulni: higgadni, lágy:

puhulni, erefzkedni. Higany ú enyves, Hígányúság, Hígovány. Hígíttaai. H.g* gafztani. Híg tojás, méz, sár, 's a' t. Hiidnos y héánas hibás, Hijánofodás. Lásd^ Héulni
fzívós.
:

János.
SBT/w.

Hímes, Hímesgetni tövei ki-varrani , -írni. Hím-varrás- Hímmel, v. hímet varrani. Hímezem. Hímzet. Hímzeni. Me^-hímífsíített. Hímezni-hámozni a' dolgot : mentegetni , fzépítteni
:

fzépítgetni, takargatni, 's a' t. Himbálás, : hintázni , lógatni. Himbalódzni. Himba, hinta, gallóka. fíimpeller * alá-való mefter. Himpellér munka. Hináros : fzittyós, íemlyékes hely, Jiinárx imolya, Ki-fzedték a* hínárból: utói érték.

'Himbálni

Hinni. Hihettséges. Hihetség. Hiedelem! reménység, bizodalom. Hiedelmes. Hiend ; hihet. Hinnyogni'. nevetdegelni , nevetkezni, vinnyogni. Híresülni; hírHíres-neves. Híres - nevefség. Jíír. hedni, hírlni, híresedni. Hír-név: tifzlelet, ditsöség. Hírt nevet kapni. Hírré-adás-. Hír- hordd, -adó, -mondó. Hír-viv. Hír-harang. Hírlelni: hírd,etai , hírefztelni , rebesgetni , hírré tenni. Híre-veí^tett fzemély. Hitegetés; tsalogatás, keisegetés., Hitelbe adnijj Mit. vennk Hiteles 9mber, -dolog. Hitelt adni mm-

F 5

rien-

/

//

, , ;

90

Hi

dennek. Hilelesenn raondhaioni. Hites: hitös, Hitét vetni valakinek: hitre, v. hittes, hitves. hit -le-téle!re fogni, meg-hiteltetni valakjt. Hiti*fzegett hiti-hagyott. Hitire jöni esküvés alatt jöni. Hitlen hiteLlen. Hitetlenség. Hitös v, hites : fogadott atya , v. -fiú, -atyafiak. Hitetni
:
:

:

val kit. Hitezni esküdni. Hit -levél. Meg-hitöltetem, v. -hiteltetem. El-vefzti hitelét. Hitelefség. Hitelez ( creditor ) hitegetni. Kitetö : isalárd, ámíttó. Pénzt hitelezni, valakinek, y. valakitl í költsönözni. Hitvány-, alá-való, roífz, Öfztövér. Hitványkodom hitványúlok, foványkodom , öfztövéredem. Hitványíttom: hitványolom, ótsárlom, íitymállom
,

:

'

betsmérlem
Hivellö\

,

gyalázom.
Hivíttö
tifzt,

legyezd.

edény:
,

bor-hidegíttö
tifzt-

kanna. Bivni. Hivatal:
ség.

fzolgálat
:

köfelefség,

Hívatatlan hívatlan. Hívdogaíom: hívogatom. Hívogató levél. Hívton-híni: igen, váltig, hívni. Hívás {vocatio ) v. hivatás. Hízakodni kövéredni, húsra verni magát. Meg-hízakodni. HÍzlalódni.
*.

Hivatalos.

Bizodalmas:
legellö

kövér,

zsíros,

hizlaló.

Bizodalmas
Hóig;

mez. Bó: holnap. Hó -pénz.
holnapig. Bód'. állat' neme.

Hó-pénzes katona.

Cajior.

Bódai hoda
hóldai
,

hóival holnap reggel. Hódára:hóldára, holnapra. Bódittani : birtok alá vetni , hajtani , hóldíttani * valakit. Hódolni ; hódúlni , hóldúlni *, más bir-^ tokába adni vetni magát. Hódolás. Bogf ? hogyan, mint. Hogy' vagy. Hogy -már: mintha, tudniillik ( mint-eggy gúnyolásúl ). Derék ember, hogy-már. Bóka-, fejérlö fzemü; v. vaflag cree forgáts; v. holdos.

hóldá , holnap; v. reggel. holnap - reggeli. Hódá kelve :
,

Hódai:

Hóka

p. o. kelske.

B6id'

Ho

Ol

Hóid- föld', egy napi fzántó. Hóld-TzollvT : e^^7 ,i.i. rab-, hasáb, tábla*-fzöllö. Hóid' jjulta, fogyta,
Hóldoiiként ofztani a* földet. töltte. Hóldosx tarka, kefe, v. kefely, ordas, ordats, tarTarka, v. hóldos-ló. Kelé v. k*:í'tfly v. ka-fz5rú. Ordas v. ordats kutya, v. farkas. kefej ökör.
Móítt.

Holtai: halotti, hóltthoz-való. Hóltt-el-veo. merevedés. Hóltt-tete^^n. Hóltt görts Hoitt-aU íag: halotti bolt, (kripta*). Hóltt-f-íne vad-' hús, rák. Hólttomig, hóltladig, hólttáig. HÓlttomiglan.
:
:

IJomlíttani

:

ültetni,

bújtatni,

terjefzteni a' ízöllöt.
-

Homlok-írás könyvbenn. Homlokzat: ház' homloka. Homlokolni. Fel-törlött homlokú. Homorúi kerek-oblösÖnn alá-hajló , mint a' boltozat. Homoríltani. Homorodni. Homorúság. Hónai', hóny-ally, hóa' allya, Hónallani : fiókolni, fattyú levelet, növést, hajtást el-irtani; v. Hónallani: hüvelykelni, hüvölkölni p. o. a' dohányt, török-búzát. El hónalta : el-vitte, -emelte. Hó:

Homlíttás. Homlíttó fzöllö. homlok köt. Homlok. Homlok - elö
valatni

nyom alá fogtam. Hónnya alatt van. Honn lakjék az, a' ki kedvére Honn", ott- honn.
akar
élni.

fíonnyi Haza,

Honnyából ki-bontakozni:

-költözni,

idegenbe menni. Honnyát elárulni. Honnyábann Orfzágunk' hongylöletes. Meg-honnyofodni.
nyoíTa.

Honnyaink / lakolTaink, Eggy Honnybéliek vagyunk.

Hazánk'

f:ai.

•Hoppá*: lakadalom, menyegz, menyekezö, Horgadok: görbedek, görbülök. Horgas borgas
kervényes.
dozni.

:

te-

Horgaibdni,

Horgasíttom,

Horga-

Horkantanil hortyantani, hortyogni. Hortyog a' ló. Horty. Hornyolni', rovatolni, barázdálni*, gerezdelni*, völMeg- hornyol ni valamit. Hornyolat. Horgyelni.
nyolás. Horog. Horgáfz
.•

horgáfzó.

Horgáfzai.

Horgáfz
hely.

^t
Jhelj.

Ho
H
rg.ííz
-

Hu
vcfrzö.

H ;ng

in

:

horog sinórv.

Horgolni. Vas horoggal lerántani, -vonni az efzterhát. Hoiogb.j vetni. Horogra fzni. Horpadni', bé-esni , -nyomódni, le-lohadni, tojpadni. Horpadás. HorpadozHorpadtt. Horpad ttsájír. Bé-ho'^padt az ótdala. ni. horpatz, horpéfz *, tsappant, éhség miatt fíorpofz Horpaíz has , -pofa. Horpafzodni. íe- ohadtt. Teli töltt a' horpdíTza fel-domborodott a' hafa.
-sineg.
'.

:

Horp

fztAni.

JHorzsolódni : rörödni , vájódni, kopni, korholódni^ tsifzolódni. leiízolni , koptatni , korHorzsolni holni. El-horzsolódott , 's a' t. p. o. a' kerék.•

fzeg.

'

'

HoíTza valaminek. Hoífzabbú'ni ; hoíTzabbodni. HoíTiLÚ ember, trés, 's a' t. HoíTzáb.nn. HoíTzallani, HolTzára. HoíTzadalmas. HoíFzúka hoíTzatska, hoíTzútska. HoíTzaságáravaló nézve. HoíTzú a' keze tolvajos. Hoílzas. Huhognii huholni , mint a' bagoly. Huhogás. Huhog a' kezébe belé fílj a' hideg miatt. Hulladék \ töredék, allyadék, vágaték, fara d ék , metélek, pöfzlék, nyi^edék. Hullámi h-b. Hullamos. Hullámzik (habzik) a* víz. HuUárnja a* víinek. HuUámzat. fíúUogni. Húllongani. Húlladozni. Hullamodni.
Hoffzú.
:
:

,

,.

:

Hl! ni.
Hunnjáfikodni: meg-húzni, -vonni, 'fzívni, -hunyni, -sunyni migát. Hunyni. Attyának el huny áfa (halála) utánn. Hu-

ny atlm fzemmel
játék'

lenni

egélfz éjjel.

Huny ósdi
a'

:

neme.

Meg-húnyta, -sunta magát

nyúl

a* boko-^bann.

Hunyorgás. Húnyorgíini. Hunyorgó fzeraek. Hunyorgatni. Hunyoííttani : húnyog itni. Hurgyálkodni fzeleskedni. Hurgyaság fzelefség. Huigyán jár. Lásd., H^ba hurgya. fíuríttani: hurogatni riogatni riaíiztani valakit. Hurok: urok. Hurkolni: urokoini. Hurokba fogni *' madarat. Hurkot kötni. Burkolat.
; :

,

,

,

Hií

Híi
v.

93
,

Maros

'.

járás.

madár' neme; Húros embrr.

meg-fzakádtt

bele- le-

^«/-í2o/ni: idestova hordogatni.

Hurtzolkodni. Hur-

tzolód^s.

Valakit meg husángolai : Husáng'. hoíTz veíTzft. -a^vagoloi , -asnakolni , -na<Jrí^olni. Meg hu'yoliozta; veffaozJíutyolló\ vékony veíTzö.


:

Hutyoró
ni
,

te, fuprik'üta*. súg^r veíTzö. ;

Fer-hutyorodni
húzálkodni.~

fel

húzód-

-kelni,

-nini,

v. vefzekedni, köteSzüntelen huzakodnak eggyütt. Húzalkodni: ferdülni, hutyorodni, nni, rzálafodai. Fel-húzalkodott, tseperedett ífiú. Húzónos-ital: húzomos ital. Eggy húzombann (pihenés nélkül) a' bort miad ftl- hajtani. Eggy húzombann mind el végezte dolgait. Húzsolni\ nyöni, fz iggatni, koptatni, hurtzolni, igen el-hordozni, nyúzni, vifelni p. o. a' ruhát. Hökkenni', hekkenni, döbbenni, ijedni. Nagyon meg-

Huzakodni; húzni-vonni magát;
kedni.

.

hökkent.

Hkölni:

hátrálni, hátrább állani, hÖlködni, viíTza-

farolni.

Hle:
V.

üre, léha, héla, el-fajúitt, magtalaji gabona;

vad-zab, vadótr.
,

Hölgy: menyaflzony, hfgyes, no, né,, feleség; v^ hermeliu ) állrtt' néne. (fejér menyét fzabasú
Hölgy-mály.
Hölgy-gerezna
,

*.
,

Hömp

:

hömpöly

teke,

hömpölygS

hemperg

girgö-fa. Hömpölygetni. HÖmpölyödni. Hörpölni: fzörpölni, Izcirtsölni, p. o. a' levet.
Hörtsökösködni'. berzenkedni, mérgefenn fzembe fzál-

Hörtsökö^ség Uni. Hörtsök , v. hÖrtsög.

:

lúd -méreg,
,

berzenkedés.
férj,

Hs: hs,

nos, nöfzö-legény

leend

Leány,
Vi'

tézkedett a' jeles Hsök között. Höts: hötsik, harkály' neme; a' diót kedveili. Hukk : hiba, hiSa ejtés a' gyermekek' járékábannj,

kér, -néz; vlegény;

v. *

Könny

lovas.

p ^

o. a'

lapia-veréöbeü,

v. tzigere-ü.éíibenn.

Hul^

^

,

04
V.

líii

J^
,

Hültt-.i: htívítteni, hüvösítteni

hidegítteni, hüjteni,

hütteni.

HühÖnn: hidegenn.
keveset még-is befzéllö; v. bamízájú.

Hü/ytí: siketetske;

ba

,

málé-

Hséges. Hüségtelenseg. HüségteHüsé'g: hívség. lenkedni. Hüvc/y: tok. Kard-, kés-hüvely. Borsó-, -bab*- hü-, vtly, 's a* t. Le-hüvelyeini a' borsót. Eggj hüvely borsó.
Hüvcter
*

tsöfz

,

üüiíiteznít hüttözni;

kerül, r, vigyázó. magát hütteni,

hivesítteni.

I.

Jámboríttani. jámborulni. ámhorodni rúan: jámborul p. o. élni. Jámborság. tí/ Jap-jüp: díb-dáb, íemmire kell.
:

E

Jambo-

Járás -helés'.

járat-kelet
IS

r2tbann vagy.
lan
:

em
^

töretlen p. o.

jövet-menet. Mitsoda já igaz járatbéli ember. Járathely, út. Járatos keletes :
^

forgoU
dogalni.

valamibenn
Járogatok,

a'

tudományokbann.
's

Jár-

Járok-kelek: ide

tova

megyek.

Járulás. Járúlat. Jártt, költt; fok heJárulni. Járkálni. Jál_yenn forgott, próbáltt*. Jártt út törött út. ratos.
.•

kóborlók ^ tolvajlok, tolvajko, fzágódom, fzágúldok, nyargalok. Járovány, járvány, ragadó p. o. betegség.
Jargalok
:

jargallok

dom;

V.

Jáfzló*: jáfzol

Ját:

Jálzlóra kÖtni a' marhát. drufza *. Játfzó hely. Játékoskodni ; alaJáték-fiín. Játék. koskodni, tzinkoskodni. Játízodtatom: tsalöm tsúfolom. Játéot, tréfát*, nevettséget , tsúfot Játék -kö : tajték- k. tefzek , zök valakibl. - Játí'zó piatz*. Játfzi elme, -fzó, Játízi: játékos.
*.

azon- egy

nev,

-történet.


;

Javailani

tanátslani hagyni. Javallás.
:

v.

helybenn

hagyni, jóvá
Jd-

Javalló.

Javaslani.

Je
Jávor
y

9.?-

erdei bika, böliny. Jávor fzíj. V. Jávor-, jáhor- v. juhar-fa , ihar-fa. Ibrik : tsupor, fzorofs torkú edény. Jddig : eddig. A' míg idáig érkezik. Ideg: in, húr, sinór *, ív-húr; v. fzíj, mellyel az el-lövö kopját *, V. lantsát * meg-tekerik. Ideges, ídegezni a' kopját. Idézni', híni', fzóllíttani valakit, magához, törvénybe, maga eleibe. Idézés. Idézet.
V. jálior:

fának neme.

Idomos'.
lan.

módos*, rendes, tsínos. Idomatlan: idomtalan, rendetlen, tsínatlan , módailan, faragat:

Idvez

Idomos Legény. Idomatlan Ifiú. Idom. üdvöz boldog. Idvezítteni. Idvezleni vala,
:

Idvez légy. Idö : iidö. Idö-nap elott el halálozott. Idétt idejébenn. Az Apoftolok idétt. Idéttem, idétted, Jókor idönn jókoronn, ideinn, koránh, idétte. Ideje- (ideinn-) koránn. Idétlen jó idöbenn. koránn, v. korbann, v. korábann megholt. Idétlen fzülés. Megidsödöm meg-koroíbdom. Idö' Idö -nyom. Idzni jártával. halogatni. Idö\^b-\í&\áx {^Epocha). Id ö- köz, (;7eríOi fzakafz. Ideinn -koránn. való -ság. Ide£?/ij ) V. -forgás. jénü-érö. Jegelni. Bé-jegellettek a* folyók. Jegefedni: Jég^ jegesülnL Jég-pintze *, -verem, -tsap *. JegesítJég-efs. Nagyon jegez ott-kinn. •tem* Jegyezmény. Jegyzet. Jegybe-adom. Jegyes: Jegy. Hs, V- Hölgy. Jegy-gyürü, -ruha. Jegy-ruhátindotatus , -a, -um. Jegyz-vas: béllyeglan süt. Jegyzö-könyv. Ki- el-jegyzeni. Jegyezni, jegybenn van vele.
kit.

:

:

:

:

Jel

:

jelezni,
v.

jegyezni.

Jelelni,

Jelt adni.

JeléS

-udvar *. Jeleskedni.. Jeles nap. Jelség, Jpecimen. Jeles-jói í igen helyeíenn, dereJelefenn vifelte magát. kaí'onn.
Jelen.

ember,

Jelenség,

Jelenet.

Jelent. lenteni. Jelengetni. kor.
Jerk^'.

Jelenés : látás, tünet. JeJelenlétei, v. -lét., Jelen-léte-

nftény

p. •.

bárány*.
J^r'

,

06
Jerjünk
:

Je

Ih
,

mennyünk

indúllyunk.

Jer.

Jerfze.

Jö-

vel: jer-el, J<<rtze: gértze ;
J/)'i/.

jöjj-el.

nevendék, p. o. tyúk. ifiú korbann. Ifjattam, ifjattad ifjatta: Iflúsáeombann, 's a' ,t. Ifjíttani. IfiúdIfiú mn ifiú módra. ifiadni. ni Iga*: járom*. Igás-marha, -ló, -kotsís Meg-igÁzni
Tfjantann
:
.

:

Igátlan. iga alá vetni , fogni. Igázás. Igaz. Igaz jól: igazánff jój. Ig-jól ; igen jól , helyeIgazat tartani: középenn járni, réfzre nem fenn Igazíttani a' dolgot, v. igazgatni. hajolni. Jó útba igazíttani. Igazíttott munka* Az iguzíttáft

igazolni, jóvá hagyni, jóIgazlás; helybenn hagyás. IgazIgazat látni, -tenni: látó: igazság-tévö, bíró. igazságot látni, törvényt látni ; igazság, törvény Igaztalan igazságtalan. Igáztafzerént ítélni. Igazodni : ebbenn el nem igazodhattam, lanság. JVleg-igazúlni : -igazodni. Igazúlás. -mehettem. Igaz úgy van igazánn, valóbann, úgy van. IgazIgazi valódi. Fö-igazgató. s<;g' sinór-mértéke. Igazgató-fzék, -Tanáts. Ige: ízó; v. páfzma*. Eggy igét fem fzóllottam vele. Eggy ige fonal , v. páfzma , három fzálával vévén. Lásd, Tints. Igézés-képpen Igézni: meg- kötni. Lásd, Bájolni, Igézetbl meg-gyógyíttás. Igéztt: igédítsérni. Igéztt ne légyen. zett. Xí/jrf, Igaz. Ig-jól: igen jól. Ig-fti: igen jó. IgX^n- így, illy-képp', v. imígyen. Igyenefedni. Igyenes föld » -fzív. Igfenes*. egyenes. Igyenesítlem. Igyenefség. Igyenetlenkedni. Igyenetlenég. IgyenetlenOl. Igyengetni. Igyenlöség: Igyenlövé teízem^ e^'Ryenlöség. Igyenlöképpenn. Jásd, Kgyenetlen, és Egyengetni. Igy/d: talán, ne-talán, együld , egyöld. Iháiz: juháfz. ///: júb, ihó *. I/ilem: súgom, súgárJom ,. bels képp' mozdíttoin> mee-izállom, taníltom. Az Ifién' lelke ihlette a*
jól
tette.

Iga/.lani:

nak

állíttani.

:

:

:

Frófétakat

*.

Mennyei

ihielés v. ihies.

Ililetett,

íj

Tm
kéz
-ív.

07
íves.

gj

:

ív, kéz -íj, V. puzdra.

Ijás

;

ív -toki

Ijedni.

Jjas-fias: sok-magzatú p. o. emter. Ijegetem : ijefztgetera, Ijedelem. íjedttség. Ijedelmes. váz, IjedttébcHO. Ijefztö Iker: (régi ízó ) ketts gyermek ; eggy haíTal lettek. Ez , aval iker. Ezek ikrek. Iktatni: vezetni, tenai, állíttani, helyhe7ni, heljA' tifztségbe, jófzá^ba, behetni, helyheztetni. Iktató-Levél. iktatni. El-ilia ; el-illaoa , el? JUani: illantani , osontani. lábbala, el-ugrék. Illatozni, Illatozás. Illatos, UlatosIllat : ízag.
:

kodni.
Illeni.

Nem
:

illem hozzá.

illendség.
Xliejztcm
Illefztetlen
:

Ill innep

:

Illem az innepet. Illség; üll nap. 11. étlen.
p, o-

alkalmaztatom

magamat,

Illefztés,

alkalmatlan. Illetem: illetm, hozzá érek, -nyúlok. Eggy újjal sem illettem. Teltére illetem ( alkaJmí.ziatom ) Illetetlea: ép, fertelmetlen , sérieta' köntöst.
leíi, fertezetlen.

Illetdni: valaminn
ni.

meg indulni; valamit fzívére yeii.Nagyonn meg-jUetdött rajta. Illetödés,

Illösillö: egyedül -járó, egyedül-bujdosói v. kóborló,

lUogni: ballagni, mendegélni. nijetén'.iWj, illycn. lUyetén-képp*. ÍLontza : efzelény , fzUö-levél-sodró bogár
féreg.

,

fzdllö=-

Imeg' mássá: gatya. Ingváll { Ftl ing: rÖvid paraízt aílzonyi ing, v. ümeg. Imett : émett. Imeltenn, émettenn, ébren lévén. Iraet^ ébren létembcnn, 's a*^ t, terti, imétted, imette Imcz amaz Czetskevéíz (hitvány) ember. Immajd : immajdon, ezennel, ingyen majd.

Imeg: iimög,

ing.

vállhoz varrott

ing-újj.

:

Immáron: már

egylzer.
:

Immáron meg
o.

érkezett.

ímmel-ámmal

fzunnyadttann p.

tenni, végezni

valamit. Itmlya. Láid, Hinár,

G

lm

'

r ,

—• —

98
*
'

ín
•' "'


"

'••
:

'

' ——

'Hn.

ina-fzakadtt. InatIn-pókos ; kaptzateiemes , ina ütött p. o. lan. In-pók. Inat ütni: inat kapni, inábann megló. Inas - hús { /wí^w/íw. El-inallni: el fzasérülni.
Inai-fájó.

Inai-fzakadozott

ladni.

Indulatos : índlatinak enged, zabolátlan, hámatIndúlatofság, IndúlhatatlanSág. lan indulatú.

Indúlatoskodni.
fndúlot-fáni: jelt adni az indulásra. Induló félbenn. ingani: inogni. Ingadozni* lengedezni, hajladozni.

helybl ki-mozIngó-bingó jófzág. Ingatlan jók díthatatlan jófzág, p. o. rét, fzántó-föld. Megingatni, -mozgatni; v. meg-verni , -agyabugyálni
:

's

a' t.

ö volt az ingere: ingeiíöje. Ingerleinger: öfztön. ni: öfztönözni. Ingerlés. Ingerl-ok. Ingerlet. Az órának ipgere fziintelen lebeg tolla. Óra-inger:
:

óra-toll.

*íng0rkedniv a\akiv el nyughatatlankodni máíTal ; bolygatni, boíTzontani, háborgatni; ingerleni mást. íngó-bingó : aprólék , apró-tsepü , tsekély árrú p. o. jófzág. Ingok-bingok; ide 's tova hajlögok, hajlok. Ingyen- majd: majdon , töstéot, azonnal, leg-ottan. Ingyen s^m , v. se. Ingyen se gondold. Ingyena adom ingyen' fejébe.
: :

Ingovány. ingVány, feppedék, femlyék, inogvány, posványos-hely. Ingovány-os: ingVány-os. Inségeskedni: inségbenu lenni; valam. nyaínség. valyáskodni. Intdegelek'. fejemmel, fzememmel intek, -húnyoríttok , v. integetek. Intdegelés.
Jól Intézni : rendelni. Intézetibenn tárgy.
:

el-intézte

nem

dolgát. mehet-elé.

Intézet

•:

fzája' ízént v. fzája' ízére vaJny. Nints ínnyére lami. Joh X máj , eh , juh, Joha- , mája- , eha- , juha- fájó : a' kinek mája 's a' t. fáj. Jóhor-idönn. Jó-koronn: idein-korán , jó idöbenn p. o,

érkezni. Jókoii-gyümölts j6-korbann (jókor; jötiel.

,

ideinii-érö.

Éppenn
3és

^

Ifz

9y

Jós: ördöngös, bbájos, jövendöl. Jósolni; jövenJósoló affzonj. dölni. Jó-teteménjeZni. J6-tehetetJ( -tétel ; j6-téteménj.
len-ség.

italbann mértékletes, nem-ittas, jó-embet. Józanodni. Kijózanulni. Józanság. Ip t ipa, após, yoc<?r ( valam. Nijp: ftapa^ afiyós) Ipomí apósom. Ipod. Ipja. Ipá-ti, ipád, ipája. Jpallanix palástolni-*, titkolni, elhallgatni, takarni, enyegetni. El-ipallani a' vétket. /r: kenet. íres ruha. gj'órfahti , kedvcfenft l^ptti» porofzkálni Iramlani íramló: porofzkáló, fzépen hordó- , nem rázó Ió» Eliramlott: fzaladott^ eliramodott, meg-fzé'eít, Iramtatni) v. iromtatni. Iromlik a* V. el-fzeblt. ló: üget^ vágtat. Irigylem. Irigykedem. IrígységetskCo irigy, irégy.
Józani rózan
:

zan elme,

-éfz, -ítélet)

:

;

/mi

Irigy bánáti zeloijpia. Iríjjység-efenn fzóUaiii. iratos: írott, írás-tudatlan. írási mesterség, : íratlan. írdogálni.^ Irttí írott. író-m* festett.
Izer: íráshoz fzükséges efzkÖzÖk.

író efzköz.

Író»

író-ház. író-Deák. afztal*. író írós-vaj , frifs * vaj. Tehén-író , s a' t. Iromba-tyúk': oUy fzínü, mint a' petymeg. Irtovány: irtott-, v. ortott föld, V. ortovány,
:

vány.
tás.

Irtok: ortok\, orotok.

Irtás:

orot ortás, oro-

Örtó-kapa

*.

Irtózás: rettegés, iíTzonyodás. Irtóztató; rettent iíTzonyíttó, ifzonyatos, ifzonytató. Irtózatos. Ír-

tózkodni valakitl i roffz nyelvektl. Islóg *: vékony, phéh*,
lár.

valamint
r.

^

tartózkodni a'

lánna

*,

köfzönty, bóg^

Islóg-tsináló, Islógos p. o. ló-fzerfzám. istene Jsten: Istenleni: istenelni ^ istenként tiíztelrti. Isfenezöi, kedni : Istenre kérni , íbpánkodni, Istentelenkední. Istenítteni. Boí-ifzák ; táska *^ tarifznya *, által vet. IJzák
:

borzsák % bor-tonjl.
»
.

iU'

!f>«

Kz
:

k
oftormény-fa
:

Jfialag

jufzalag,

fzíjos, hajló

tse-

mete. .Jfznmodni: tcurzamodni.
Jjzánkoiini
'.

El ifzíímodott a' jégenn. tsufzkálni, tsuízkorálüi, bikánkozni, siua' rétet.

kózni.
IJ'zap.

A' víz-áradás bé-ifzapolta
*,

Ifzapos
ittas.

liténa

lízapofodni.
Italofság.

Italos

\

i

zos^ réfzeges.
:

Minden nap
,
-

Meg-ittafodni -italoroini. Bal-, eiö, -béana, -tsalfa ttclni.
-korts-ítélet, v. -vélemény.
Itt egyen:
itt,

vak éretleD>

itten.

Jtzeg:

bitzeg,

tsötlik,

botlik

p.

o.

a'

gyenge lábú

ember. Jutalom: bér.

Jutalmas fáradttsága; hafznos. Meg* Jutalmaíona fértem hozzá. Jutnia ízeretatséíenn haza, oda, 's a' t. jutottak; érkeztek, érlek, jöttek. Ei-jutrii v üahova. Jut,
jutalmazni.
juttasd, -cfzembe. Jut adatik nekdis, ha maJuttaíis adafs a' fzegényeknek is belölle. rad. Íves , íjas , nyilas. ív gyártó. Iv-módonn- , v.
:

:

Jtv.

-módra
:

hajlott.
;

ív-tegez.

Lásd,

íj.

kásásodai Ivedni v, meg érni. Megivedt a' körtvély: megért, lágyult, puhult. Jm^ az halakról mondatik , midonn ezek nemzenek, fzaporíttanak , tenyéfznek. Ivadék: hal-fi. N. N. Ivadéki: fiai, fajzati, maradéki, v. maradvánnyi. Hal ivás: -tenyéizis. ív; ikra*. Haj' ikrája. ive
: :

Ivölteni: ü^/ölteni, sivölteni.

ldözni.
tel.

/z.

Jdögélni Valamint , mendegélni. JöveJövet menet (jöttébenn, men'téb«;nn) í'zeréntsés vóU. íz a* fü' fzárábann. Sok ízre ágazatokra ter;
:

jedett.

lelni:
v.

Ízes falat. Meg kóflolni * valamit.
,

-

ízelítteni

, izélni, -ízIzesíiteni: füf/erezni,

fürzerí'zárriozni

ízet

meg-adni.
,

ízetlenkedni.
.

Sok ízbea : izrombann, fzakaízbann, roíibann, tsatabann \ó\íztelen.
Izta»>os
:

erafs

v.fskos.
ízlet

tana

nála.

ízellet.

Ití.

:

giutns.

Izlelö-

kép-

íz
.Jh n iI

-

Ka
I

loi

Ilii

...I

!

.

»i

.1

. .

»

ii

.1

.,

,

,.

.

I

-

—.1.

.

m»,

íziben: frifsibean *. Jó ízléíl (jó appeSem titust * ) kívánok. Édes, vagy keferü íz^ íze, Tím fava nirits. ^Nints ízei ínoye, kedve, akaratija fzerént. A' kéz újjainak íze: ízetskéje. Jó ízlésnek példája ez a' könyv. Szilva*- íz: ÍVilva-lekvár *, liktáriom *. Meg-ízlelle a' kutya a' nyulát: meg fzaglotta. ízre, 's porrá töröm. Els érek' ízét meg-tartya a' fazék. Íz fzaglás. ízt adni az éteknek. RoíTz ízleletü ember. Boríz alma. V. íz: fzájnak nyavalyája, meliyet fzáj-rolhadásnak hí a' Német; midönn az íny elvál a' fogtól. íz efzi az ínnyét. Izzódom nagy melegem van ; igen meg hevültem , Izzóijícn izzadok. Izzó felette meg-hevQltt. dás. Izzafztó-por.
: :

képpenn.

:

K.
/í\^oba ragadozó madár' neme «^€JL nya. Kába', tsába , dre, efzelös bolyókás bálkodni % efzelÖsködni. Kábaság
:
,

vértse
,
:

,

ká-

,

füves.

Ká,

oflobaság

dreség. Kábulni. Kabát * váfzoD-ruha.
:

El-kábúlt

a' feje.

Német-kabát.

Kábolgyás'.
:

füves, mafzlagos. Kábolgyás-kodni, füveskedni. Lásd^ Kába. Kabótza apró-sáska fzötskö, fzütyöke.
efzelös,
,

Kábulni l tsábúlni.

Lásd, Kába.
pintér
*
,

Kádár

:

bodnár
:

*,

hordó-tsináló.

Kadár-

kapots, kalapáts*. Kaftdn * fofzlány, fofztáoy: köntös' neme. Kaftánofann fel öltöiködni. Kafiápka: kaftántsa. Kahátsolni: köhétselni, hákoíj-ni. Kahoj: kementze' fája, a' mellyre rakják a' kementzét , melly alatt tüzelnek a' házbann. Kaján * kajon * , irigy. Kajánkodnl. Kajánság. Ka'ánlani meg-orralni, irígyleni. Kaján ízemmel
-

:

:

(

irigy

ízemmel

)

nézi.

:

105
Ka,dáizni
Kajl'dni:
:

Ka
kdjátani
,

Ka
kiáltani
,

lártnázoi

,

kajálni-

bájaini.

le-hajladni, le-konyúlni Le-kajladtt ^Ic* a' füle. Kajla fül. Jíajmats'. kajwíó, kajts , horog. Kajmatsos : kajtso ,
,
:

konyult
liorgas.

'

Kajfza: kajla, görbe, kajtsos, kajáts, horgas, horgadlt p. o, fzaru. Kajzín baratzkx verefs húsú baratzk.
Kajtár*, kajtof,

mindent fel-verö,
Kajtárkodni.

fel-fitató, -kutató,
(

kártékony,
ntiatska,

Kajtár-

pákofztos

)

Káka:

fzittyó, gyékény-fü. Káka-bot: bákány, nádbuzogány. Kákái. Kákabél: gyenge gyomrú. Kakas. Kakas-taréj, icakas-fzakáll. Kakas-gereodaf kakas-üllö. Kakas fzókor. Kakaskodni.

kákog a' varjú, Ne-kákogj már annyit, ^ Azt kákogják, hogy tudgya hányni a' kalafintát igen tud Kalafinta, Jól
JLdkogni
; :

ki-fogáshoz, út-yerztéshez; jól ért a' tseí-vetéshez, ravafzsághoz. Kaláka \ kgfz - akartva-valq , önkénti fegéd , v. fegedelem. Kalákát híoi , gyjteni. Valakit kalásl

kába híni abba menni. ^alakos: tolvajt bé- fel-adó, -jelent. Kalák-pénz ; Kalák. a' tolvaj bé-adásnak díja, fizetéfe, bére. kalandozni', fzédelegni, ldörögni, bolygani , fel-, alájárni, -kelni, ^tí^lando? - társ ; úti -társ, paj;

tára,

J^alantyáx sövény-tartó, ágashoz fzoríttó-fao Kaláts-pénz \ borra- való. vezetQ , útfinútató, Kalauzolni. Kalauz, Kalauz kodni. Kalika*: kalitzka , kalitka, rekefz. J^aUmpázni félre-fordúlni , elfordulni , tsavarodni, El-kalimpázott a* kötél , midönn kezembs akarnám venni. Kallanix yányolni, sürítteni a' gyapjú-pofztót. Kallómalom: ványoló malom. Kallódni. £l-kallódott közép árronn kelt-el p. o. a* jófzág, gabona.
'.

:

Ka-

, ,

Ka

Ka
,

105
tsavarogni, ko-

Raléiolni*: tsatrangolni, kófzálni tyilázódni*, keleptzélni.

lialongya : kalangya , kerefzt p. o. -bza. gyálni: kerefztbe rakni a' kévéketn^ ármás. Kalóz: dúló, fofztó , tolvaj, rabló, kóborló, Kalózolni: rablani, fel-verni, dlni, zsákmányolni, foíztani.

Kalon-

Kainólni: horoggal fodrani
'.

,

fodoríttani.

Kamo

:

ka>.

mats, horog, kajts. Tzérnát kamólui. v. putra-rzek, árnyék -fzék, putra ííamara-fzék buda. budára menni t fzékre menni. Kampó kamó , kajmó horog vonó , vonyogo , fzén vonó. Kámpáini: kábulni. El-kámpúlt a' feje, v. fzeme. Kámsa * : fejér hoíTzú öltözet p. o. a' mife-moudó A' kámsákból rokolyákat ( váfzonPapoknál. gyólts fzoknyákat) tsináltak. Kámva kútnak keríttéfe párlázattya gárgyaja
, : , ,
:

,

,

kútkáva, bödöny. Kanaf: fzatying pántlika
,

fzöfz,

kanafos kalap.
tsóré-étek.

v. rojt, rost; *, galand Kanafos, rostos, fzolzos
;

.,

fzálkás fa-gyökér.

Kanda

:

tzKandalló: lángálló, lángoló, tüzellö, ízenelö, v. kerék-vágás. hely a' fzobábann; Kandaríttani. Lásd, Kanyaríttani, a' vég^nn.
Kandikálni
\

kanditsálni
,
.

,

kandíttani

,

kukutskalni

-

hunyorgatva

lopogatva tekéntgethi
.

p. o. valaki'

levelébe, írásába. Kandits: kantsal, bántsál, Kandiisálci.

faadal, bandsa, tanda

Kandúr: kan maiska.
viz-tekero, Kankarik', kaokalék, víz-meríttö efzköz, kút-kerék, v. kút-ostor, kankarék. .Le-kankarodni: lefordulni, p. o. a' vedeuaek. Kankó fzür, darótz, tsuha, fzokmány, zeke, tze dele, tzondra, izondora, fzür-dolomány. Kanna kanta * , kán , kártya , kárt , kártos , fa'.

:

edény, kupa.

G 4

.

-

i^a-

,

^

^^-^
-

^^

fzertsegos a' vízi nedvefség miatt ítéllyes-fzájú korsó, i^^rf, Kanna Kanta- ir: ordogi keoet. Kanta-íres : bvös, báios, ^ ördöngös p. o. aflzonj.

Kanót kanótz, métsbe-való bél; v. agyu-sütö mad. zag, tu.elgo ko.él. A^ kanóttza a' gyertyának
:

^««í«^ k'n

íra«í.yr./n^/^,-..

mefter- ember.

Aízok

kontár;, tzéhenn kivQl-való falusi Kaötárkodni a» falukonn. Kan*'^'^*^'**' ^^'^^ *lá-való fa. Ldsd

Kanyaró: lumlö, apró,

i^anyarittanii fordíttani félre -vonni. , meg a lovat az ekét. Kanyarodni: Kanyarítsdóldalofonn loruuJni. Le kanyarodni az hídról, hecyröl. Elkany.nttotta a> követ. Meg-kanyaríttani: -tsenderitteni, -sújtani, valakit az ofíorraL
tséls.

Kanjnrodnc^, tsavarodni, fordulni. Elkanyarodott a izan Neki-kanyaríttotta a' parittyát. Lásd, -^ * Kanyaríttini.
iTa/íj^o:

kamalz, hórihorgas.
,

Már dég nagy kanyó
tíápát vetni a'
;

Kápa*: takarék
mere.

fzem-fedéL

W

fzís

A^^Aí^^.

lábaival rugdolódzni
,

lábait hányni,

Kapardznit kötörázni
Kaparlttani
izagat.
:

Izénnyebenn^ zsebébenn.
kapargálni.

keresgélni p. o.

valaki

er-

El-kaparíttani
k'ézre
:

Meg-kaparíftótták,

valaki' ,o^ keríttették a*

T''d\ tyúk a
^^^«í.rí
loldet.

Kdpartsálni vakartsáini. Kapartsál a» foldbetíni V. fzemét-dombonn. két- agú kapa*.. Kapattsal törték -fel
a*

Kapkodni
oozni.

X

minden,

felé

kapni,

kapdosni, '

kap. *

Kapitdnj^.viz: mellyet a^ hoznál tüz ellen tartanak. Jíaponjat kapmya, meríttö edény, öblös kerekded ía-kereg , mellyel ifztíak valami forrásból
tserpa*.
:
;

v,

Kdpráini

kaprozni.

Kaprozüak

f/éiíiel,

Kap"

Ka
Kaptár
X

^^
,

^^5
,

méh -kas, méh - kosár
:

keientze
^

köpü

,

küpü*

Kaptató

hágó

,

patt.

Nagy kaptató van

eiattÜnk.

Kaptsx kapots , foglaló , rzoritló. Kapots-kösöntjü: paláftra*-való kapots. Kapu. Kapus kapunn álló. Kapn-fától , kapu-bálvány*tol búisúzni. Kapu-fzám % kaputól, jófzágtói-való fizetés, -adó. Kapu' fzárnya. Kaptzás'. kaptás, kaptza-tetemes , ina-ütött p. o. ló. Botos ktptza: kÓlÓtt- , v. nemez kaptza. Eoptzáshodni X garázdálkodni*, kötelözködni, belém kaptzáskodott, kötelddzött. ragadó, v. ragadomány, ragadmány, préw Kapzsi martalék, zsákmány. Kapzsi ember. Kapdl*,
:
-

\

usira vetni a* várast.

Kar. Karköt. Karok, és Rendek. Jó-karhann vannak. Kar fi. Kar: rang*, tifzt, hivatal. karolni , kárnak vélni , -tartani. Kár. Kárallani Károsíttani. Károfodni. kár -tév. Kártékony Kár-látás a' tett kárnak meg-látáCa , meg-hetsül
: :
:

Kár-mcntö: töltsér. karéj, karimás fzélly, pártázat. Jó karaj-, Karaj: Rcrület. Karaja, v. V. karéj - kenyeret vágott. valaminek. karimája Karainak 's a' t. a' karaloi , karitsálni. Kárálni
tetéíe.
:

tvúkok.

Ne

karitsálly.
vityilló,

Kmam

\

kunnyó, kunyhó, kutya, viskó,
:

gueyolló, gurgyolag, kalyiba*.

Kara ty ölni
Kard.

Ne karatyolly

tsörögni , tseregni. annyit.

Karatyoló fzarkak.

*, v. tzivodni, hartzos, bajnok. Kardostzival^odni. Kardos tántz*. Kard-lapozás. Meg-kard laság. Kard' Öttse : kard' fia, péterkés. pozni valakit. kötötte a' kardikót. yel Ktirék*\ {cathedra) a* karékból befzédct tartott. A* Karimázat. mente', kép' karimája. karima kalapot karimára ütni. Ablak' karimája. Kan* inás kása*. Ki- meg-karimázni.

Kardoskodni: hásártoskodni
xard'os
:

:

G

5

f'>^

io6'

Ka
,

Ka
Karingóst, v, karingóbann, ke-

Karingns/. kerent^ös.

rengöbenn
eggjet.
:

kerengst nyargalni.

Karingós-tántz.

Karingózzunk Katskaringós tekergös,
:

^ kerengs. Kar-madár karoly, karúly, karvoly (nriinthogy karonn hordozzák ). Karmantyú béllett öreg keztyü, mellybe két felöli a' két kéz majd könyökig be fér. Kárrnfíny zabola : kemény zabola, harapó ló' orrára
:

zár, v. -róflély *, Kapontza. Karmolni', körmölni, karamzsálni, kÖrÖmzsölni, kar~ tzolni. KÍ karmolta a' fzemét. Kar-peretz^ arany-peretz. Kari ékefség. Kar-peretzö golyóbis *: fphaera armillaris. Kárpit: fuperlát*, férge, függmény. Kárpitos-ágy.

vet

Kartsü
's

:

vékony.
,

Kartsú- termet.

Kartsú aratás,

a' t.

kártya. Lásd^ Kanta. héhelni*, ki füsülni a* gyapottat. Kartsuiat: a' nád-keríttésnek hevedere. Karvas karra öltött vas ; v. apró heged , tsaka
Kftrtátsolní
*:

Kárt: kártbs

ki

hegedfi.

Kása*. Kása-virág; tavafzi els virág. Kása-gyÖngy: apró gyöngy. Kasmatolni l kajtatni, kutatni. Mindent fel kas mától
,

-kajtat

,

-kutat
,

,

-keresgél
,

,

-fütyéfz, -íitat

,

-vislat.

KástJljos zavaros fakó vÖrhenyös p. o. bor. tsillagzat az égeon ( orion ) Kafza *. Kafza-húgy kafza-kö. Karza-fzabású. Kafzás-íév. Kafzát:
'

:

verni: -kalapálni, -élezni. Kafíát: kabalát*, vetni lábbal mást meg-akafztani , le vetni. Viílza fogni a' kafzát. Kafzás fzekér a' régi hadakbann.
:

Farkas kafzára vetni, adni valakit. Kajzaholni: méfzárlani*, vágni, apríttani, kontz«lni.
Fel-kafizabolni az ellenséget.

Vágó, hentes, hs-vágó,
]<ajzimbálni\

ide,

's

Kaízab méfzáros % Vágó. tov^ húzni, vonni. A* gyer:

v.

mek kafzimbálva

ír.

,, , :


hí.fztnálódni
1^
:

Ka

10

7

fzövödni , fonódni, tekergzni. Oizve áfzmálódott a' fonal. Eájzolódni vergdni, vonódni, bontakozni. Azok, Ki-káízolódni fel káfzolódván, futni kezdenek. bújni, vonódni, 's a' t. az ágyból. Jiójzu: fa-kéregböl , fa-hajból, -héjból varrott hor dótska, döbönke, köpötske. Káfzu-fajt. Katáng-" Katáng', napra -forduló, v. -forgó virág. kóró ; endivia. Katrabotza *: tarhonya , túrós étek. Kats katsó , kezetske , katsólska ; v. a' fzöllönefc kapttsa bajúlzotskája, SzöUö-kats. Szdllö' katAdd ide a' katsódat. tsa. KaUiba horgas, lötsös lábú. Katskaringós: tekervényes. Katskaringófann varrani a' fzoknyára a' pántlikát *. hunyorgat, húnyorítt, katsont izerelKatsongat mes fzemeket vet. Kattogni: fogával tsattogtatni. Fogait öizve kattog^ tattá. A' nyúl utánn kattogtat a' kutya. Jiatza kafza-forma , hoíTzú, két felöl nyeles tímár:
:

,

",

:

:

:

kés.

Kntzagdny X katzogány, háti-bör. Katzogányos. JKatzajx katzagás, hahota, visíttás, nyeríttés. Nagy
katzíjt ütni, indíttani.
Katz»értsintalankodni , bujálkodni. Katz^rkodni trágár , otsmány , niosdatKatzér-befzéd ság. lan-beízéd. Katzola: kantza*, kabala*. .Katzor : kotzor, meíPzö , nyes, irtó-kés, mellyel
:
:

p. o. a* Tzöllöt metfzik.

Káva X tüz-kö kova tüz-ütö kd. Káva kámva karika abronts *
,

,

:

,

,

,
.

kÓg.
.

Gyrnek
-

kútnak kávája. Löts.káva. Kóvályogni: koválygani , kavarogni, fel- alá tsavarogni. Essö eltt a' felhöbenn kóvályognak Hol kovályogfz? 's a' t. p. o. a' varjak. Kavarni: keverni. Kavarék beverek 's a' t. Kavarogni: tsavarogni, kóvályogni. El-kav^rodott
V.
:

el-tsavarodott.

Ka-

iö8

Ka

Ke

Kavits : köveís. Kavitsos: követses. Jiazup: két-fiilQ kos?r, fü'es-kosár. Kedv. Kedv ellen tselekedni. Kedvemért

Kedvére

kérlek.

tartott Ifiú: kedvesül: kedvefenn

KecK

Kedvez
«kedvú.

vetlenkedni. Kedvetlenedni. Kedv-n.útatás. Ked^ veíttehelj. Redvezés. Kedvesség. Kedvelletes.
ido.

Kedve

töltt.
:

Kedrem
,

t«rtja

tetfzik.

Ke^y.

Kedves dolgot tselekf/el. kegyelem kegyefség irgalom , malafzt *. Kegy.fzzek {gralice). Kegyeskedni. Kegyetlen. kedm. Kee^yetlenulni. Kegyébe, irgalmába vifz,

Pokol*, komor 's a' t. Kedvetlenség*

íza* fogadott, J<f^y^letx Izivárvány az égenn

Kek^ köhögés. Keh baníya.
Ki(j\

Kehe van

a'

kegyelem-jel. lónak. Száraz keh.

kény,

kedv, -akarat valamihez. Ön*.kéjénn

Kéjére, kénnyérebotsátani. Kéjenn: jó kedv Izerént, tenni valamit. Jó kéjébenn van. Nintt kéje fzerént. Ldsd^ Kedv.
J.iro

Kék.

kekesedni. Kékellö. Kjkéntelenx kénfzerítve, kedve eílen p. o. tselekedte. J^ehsei luba, goromba ruha, pokrótz * l^lengyf:* {^os) jegy-ruha, ajándék.
ií^/^/zí^^:
(

Kék -almás ló. V. kék: vereség' helye. Kék. kékes a' tefte a' veréstl. Kéket ütni valakinn: valakit ütéll\l megkékífteni. Kékség. Kékfzabasu. Kék-fzürke ló. Üte'stöl kék. Kékülni,
V.

lép-, V.
)

méh-ház.

a méhfk

Lvány-negyed. Terhelve meg-térnek
Kelepelni.

honn-kelen^zéjekbe.

ÍT^/^^: kelepel, tsörgetty, zörgettyü. jLásd, Kerepelni. Keleptze : iör , tztkXe. Bé-keleptzélni. hely. Keleptzébe kerítteni,

Keleptzés
fa-

'Kelevény, kelés.
kadni.

Kelevényes

:

ejteni, vetni. keléfes. Kelni:

^'^KV-. í,^"rS' ^^^^'"^ ft^ékes, terítték, mellyenn a Torokok ülnek. Kelevetet vetni: a' ház'
lattyát fzönyeggel meg- v. bé^erítteni.

pad-

Ke

Ke

109

KeleieJzX lánta*, dárdi, kép, Kelevéfzes vitéz. fzú-fegyver.
Kell.

kópia*, kppja*, hofz-

Kellemetes: kellemes, kellemö, derék, deli, Kellemeteskedni. Kellete korána: jóV. kedves. annak iviej<?benn. Kelleti m gát mindenekkor, KelKelletínél többet, v. kevedebet adni. kel. Keíleténn feiijül. Kellemes dolog. letlen dolog.

kellete konínt-való. Kellöség. Meg kel; ^gjül, -evefedik az újjá. Kelni Meg' kelés. Napkelet. Munkára, V. kél a' téfzta*. Meg-kel, hartzra kelni. Kel, v.kél a' vetemény. Jó péaNmts keleté: kel a' gabona: jó keleté van.

zenn

Vielü'.

árra, betse. köllö,fentö.a'kerékbeiin.

Ke^ü' közepe. Kol-

,

,

..

r-..,

éppen kÖzepeU. lös- v. kells- közepett: kim, allat(onos visgáló, kéml, kémlel. Ké%.emX Ki-kémélni : kikeresni.^ Megm'élni, kémlelni. Kémlelés. kémle ödni. Kéme kedni kimleni. Kémlés. Kémlel hajó -féreg 's a' t. Kémletlcn,' Kemlett: kémletett, kémleteített. Ki-kémleai. * Igy nevezik Dunántúl fok Vá(. akna.
:

Yiónénf X megyékbenn. Kémény' sátora;
'kupakja.
^Hernény.

feduje,
,
.

tedeleke,
^

Kemény bed
lenni

Keménykedni.

keményebb. kemény ebbed Keményedni keményülni. Ke:

,

,

,1

,

:

Rajtam eleget kekeményíteni m igát, fzívét. Meg ménykedett. Kemény (kegyetlen) Keményíttö. ruhát.

ménynek
a'

valakihez.
-

ember. ^endeni ; törleni
tzáját.

,

törölni.

Meg-kendi a kezét,
:

Kendd meg

a' kezed'.

,.,!_/ arKend kefzkeno.

Kél- Kend. , ,. , , , u a' kenderke- madár. f^enderike-. keudelitz, kendelitze, görüg-fe,er, Kendz; }kendözni v magát félteni. Kendözgetés. Kenfélték. Kendzött AlTzonyok.

dözkÖdés.

Kendztetni.

%€nig\% pedik, penig, kedig, pedig. ^ Kenet: ír, Ken, Kenegetem. Renitiem. Kenni Kenetes: kenet* Kenetlen. kenöts , ken íék. Isenet-aros. Haj-ke, .et, tsináló.

,

1

1

o

Ke

Kénjzcríttetlcn.
Kentefitélni \ Kény. kéj,

Kéafzergetni. El-kénízeredelt. kenni-fenni, p. o. az artzáját,

kedv, tetfzés. Kénnyére é!ní, tartatni. Kényeskedni. Kényezteti a' gyermeket: kedve, kéje fzerént jártattya. Kényesíttem. Kényéna
* forma *. Képes. Képtelen. KépKépezni. Képzeldni, Képzelni. Képet magát tettetni. Alló kép. Képezet : mutatni
'.

tartott Ifiú.

Kép

abrázat
:

,

zés.

bálvány*. Képezgetni. V. Kép d:'rda. Kép' vafa: lantsa, v. dárda-vas- Kép-fzál. Ki képezni. Kép-^ zelet. Képzemény. Képzem magambann. Képezése valaminek. Képzdni. Kepe: kalongya, rakás, tsomó. Kepe-bza, v.fzéna. A' köpések megalkudtak a' tséplé^st. Képes', illend, jeles; v. lehettséges. Képes j<5ság, Nem képes erre magam. .t adnom v. erkölts. nem tselekedhetem. Képes j6 móddal: illend képpen- Képes vagyok: tehets. Képtelen: tsúnya, iíTzonjú p. o. dolog. Képtelenségj
:
.-

undokság,

ifTzon^'úság.

Kepitzkelni: kezét, lábát hányni, vetni p. o. a* sárba, vízbe esvén. Kérdezni X kérdés -képpen. Kérdezkedoi, kérdezös. ködni. Kérdezddes. Kérdre fogni valakit kérdésre vonni. Kérdbe jöhet ezen dolog. fzédülni, böfzülni, kergetegefedni, McgKerdülúi kerdült a' marha 's a' t. Kéreg: haj, héj, fa haj , fa-héj. Kérges. Meg-kéfgeledett feb , nyelv, s a' t.
:
:

Kerék -fal, v. -talp. Kerék jfent, v. küllS. Kerék sing*- vas. Kerékköt. Kerék-agy. Kerekdedenn. Kere%erek'. kerekded, v. kerekded. el kerekedni , -fordulni. El v. megkedni K.erek pais. Kerek -fzám, -válafz. kefekíttem. Kerekdedség. Felkerekedni p. o. a' hegyre. Lékerekedni a' dombról. Kerekbe ülni a' befcéllge* tésrc. Kerekenn: kerekefenn, kerekdedenn faragni Kerekenn ki- mondani valamit. Kerek befzéd. valamit hímezés hámozás nélkül.
Keré/t.
:

-

,

:

Ke

-K«

'^'^^

mi Kerekednix kerekké lenni. Abból mJ-karekedik -következik-, sül-^i. A' befiédbenn az-is elé/ jö-, Már egyízer kerekedett, -fordult, -hozatódott.
:

haza kerekedett. engefztelni. Kéelni
:

Kerengek'.
,

Meg kerelte az Urát. Kerengekönijül fordulok. Kerengetö. Kereng p. o. út, v. grádits*. tem: keringetem. Kerengs. Kerengösönn.
,

Kerengem; körüI-járom. Meg-kercngem ringem a' várait. Kerengés.
Kerep'- kerepes, által járnak a' vízenn.

v.

meg

ke-

kerep-hajó,

komp, hidás, melljena

,
Jt

Kerepelni:

kelepelni, zörgetni, zergetni, tsergetni. kelep, zörgettyü, tsergeltju. Magát- keresés. Keresdegelem. Kereset. Keresni. Keresetlen. Keresgélni. Keresgetni. Keresmény.

V"
^

Rerep

:

THerefzt.

Hafzon-keresés. Kerefztes-had

:

Cruciata legio

(

innen

,

Ku-

rutz) Kerefzt-út. Kereiztül- vágni magát az ellensépenn. Kerefit-járó nap. Kereízt koma-ság. KeKerefzténj. Kerefztl kosul. refzt-vend^g'íég. Kerefztyén tótofann mondatik Krefztyán-hóh KeSok kerefzt búzája van. refzt: kalongya. neme: Keretsen-fzárnyYieretserix ragadozó madár'

ból-való forgó. ,, ,^ Kergeteges: fzédültt , keringös p. o. juh. Kergetegebántya. ^ fedni: Kergetegefség az ellenség Keríttesi környül-vétetés. Meg-kerittette várast ; v, árkolás , gyepülés , hantsikolás , a' kertebt, sövényezet ; v. édes hitegetés. KurvaKeríttö AÍTzony. Lépre, hálóra, kézre keríttö.
keríttem.

Kérk?dékeny, Kérkedni : kérkedezni , ditsekedni. Kérkedség: kérkedés. Kérkefzem: kérkedem. KérKérlelni',

kedékeriyúl. kérelni, engefztelni, enyhitteni p. o. vaMeg-kérlem: meg -kérlelem. lakinek haragját. -kérlelödött , -enyhedett, -enyhöMeg-kérlödött, Kérlelhetetlen- ség. Kérlek dott, -engeCztelödött.
hetö.

Kér-

,^-

1

i'Jt-

IKé

Kéremény ( kérelem ) fzerént Kérdegelni. adni valamit valakinek. kerra-héjjá, kánya, Ölyv, ölyQ. Kerra Kertelés. Bé-kerteiera : sövényoKert. Kettelni. zem. Kert-sövény. Kér a' febbean: nyíredék, tölteni-való lágy pelyh
Kérni.
:

,,

tépett ruha.
* Ksrödni: kérödzni, böfögni, kétöt rágoi. Azt kérKéröznek ( a' le-nyeltt ételt di , hogy. feladgyák, újra meg rágják J az ökrök, juhok,

— —
-

ketskék.
f^erülni.

Megkerült, -fordult , -térült került , v. -keríttctett hazugsággal. Kerül-, V. kereng beftéd. Kerül: tsöfz.. Slrá-^ zsa*- kerülök. Kerül pohárt inni. Kerület. Majd
Hazakerült.
a? kár.

Meg

K^j.

kézre kerlfz, Reám-került a' for. Meg-kéfelni valakit: kéflcl által-verni,

: óltó-ág; v. fzöllö-töröl metízett vttÍLÖf fattyú-ág, v. -veílzö, a' mellyre akafztatik a' kotsit-vonó lovak* l^ése-fa

Kés-allya-fa
:

kötele.

kese, tarka, vörhenj^eges, vörhönyö fzínö Ökör. Kefe lábú ló, iertés, 's a' t. keselyö , sas-keselyü. Kesely Késni', késedelmes- ség, késedelmezés, késtlödésj Késedelmezni : késelödni. Késlelem, késlödés. Késlel. Késleltetelt. Kés sütve: az Késlelés. eíet utánn tanátskozni. Késödni. Késötske. Kesöre hára meg-érkezett: valahára meg-jött. Megkéslelem. Meg késleltetem. v. keserség. Kesérvébeno megkeserv ; kesergés Azonn kesereg. Attya' hálalát holt. Keseredni. MegKesergetni valakit keserítteni. kesergi. keservezte Hazája' romlását. Ovidnak keservi. Kesernyés', keserütske, savanyó, v. savanyú. Kesernyés gyümölts. Kesernyéfség. próbálni *, tapafztalni. Meg késérteni a* %.ésáÍcni Késértetvárat hadi tsellel. Ké^értelt dolog. Késértgelem. Len. -rr.
Kesely*,
p. o.
: ,
:
'.

,

,

Ke
\

.

K(
:

íi;3

Keserülend fzánaDdó. Keseriét; Áicsér, megKeserülly rajtunk fzánnj-meg mink.ít fzáuás. essék-meg fzíved bús vóltunkonn. Keseriéi es nyomorúltt, el-epedtt. Keserséges. Keseríttem.
:

;

:

Késni.

Kesergetem. Késö-sülve: késö.taáts. Kés vénség. Kémaradékink, onokáink. Kesö nyom: kesö jö-

s

vend.
Kéfiantag: kéfz-akartvd
,

v. -akarva, fzántt fzándék-

ból, kéjénn, kéíZvfeánttábóL

Kénnyénn

p.o. tsele*

kedni valamit. Kéfzítmény. Kéfzítdegelem, Kéfzíttetlen. Kéfzitteni. Felibenn ( felébenn ) v. felibl már kéfz. Kejznö'. keízkenö, kéz-ken. Ldsd^ Kífztetni. Kéfztetni.
Kefíöltzex kefzötze, kifzil *, favanyó tzibre, r. -tzi~ bére. KéfzülnL Kéfzülöt fúnií jelt adni a' menésre, induHázi- v. kon) ha-kélásra.^ Szépenn fel kéfzültt. Kéfzületes. Kéfzületlenség. Réfzülgetek. fzület. Réízség. Kételkedetlenx kéttségenn kivül vettetett p. o. dolog>,

Kételkedhet.
Keteputa'. potziha*, butyor, holmi házi eggyet-más. Réteskednií Kétes: kéttséges. Kéteíség. Kétefenn. kételkedi, kéttségeskedni, elméjét meg nem ha'

tározni, függöbenn lenni.
:

Kéttségesitiem.

Ketts befzéd {Dialógus) ketts arany. Ketts gyermekek ikrek. Kettös-út -ú. Ketts- v. két-útkét ízbenn, -tsatábann, -rcfibann, izrombann, voltam nála. Kétfzerte nagyobb. Kétfzergerezna*. Kettösittem : kettzöm , kettztetem , kétízetezem. RettöziJk a* ízemé. Kettösbenn játKettösíttés.
^tal
:

fzani.

ketieje ^ ketzelje » ketzelyö » nyári vékony : aíTzonyi ruha. Keverni. Keverek : keverk , forgatok , göröngyöt fontok , máfodfzor fzántok. Keverés. Keverem Keverttet ( tó* a* fzöUöt : máfodfzor kapálom *. tsát.

Ketzel

*

H

114

———^—^^

'

' "

'

^i
-

tsát , malátát ) moslékot, adni a' fertésnek. KeKevertt morzsaick. KeYertt: elegyes gabona. vertt- ( fövénnyel elegjíttett ) méfz. Keverék: ha-

barék , zagyvalék. Kevés: kevés. Kevcfellem: kevésnek alajtom lem. Kevefes: kevefetske. Kevesenként
ként.

,
:

keveskevés-

KevoTebbítteni.

Kezdegelm. Kezdegetés. Kezd befzéd. Keidet-töl fogva végiglen. K^z. Keze' feje. KezePség-alá vetett bnös. Kezes társ. Kezeit véfzek. Kezesi-vetek, v. -állíttok. Keicéz-hányás: kéznek mefterséges vifezeft-vétel. Kézi munka' árra, bére. ítézi köfzvényes. léfe. Kez-íjjal- vívó. Kezkenö. xeztyüKei-íj- V. ív. Kéz-vonó. Kezes : kézhez fzokott , p. o. madár. Kéz-vetés, manuum impojiti0. Kezet vetni valakire, V. valami jó l'z ágra. Kézi malom. Kézi mimellvbe záratik a* kéz. Kézi kaloda fa ves. Kéz-elö : az ing-j' rántzba-fzedett elejének bé:

,

fzegéfe.

Ki: mi, mint. Vaj-ki fzeretném. dennek eleget tenni.

Ki,
o.

mi nehéz min-

Ki

'

adni valakinn-

Ki-adaílan p,

munka.

KiMtós madár

p. o. Ölyv, karuly: a' kiáltásra viíTza-

repulö. Ki'bontakozni'. -költekezni, -kcltözödni, -költözködni
p. o.

Hazájából,
:

a'

Világból.

ki-folyni, ki-buzogni, -forrani. Ki buKi-hugyogni gyog, -bugyorog a' vér az orrából. Mindent kiki-fetseg, ki-lotsog , ki-böffent, ki-varbiigyog
:

meg-állani, -rzállani, ki-fogni , étetni lovakat: Erefztenck: rajzanak a' méhek. Kies: kcddes, ízép, gyÖnyÖrü. Kiefenn. Kiefség. Kietlen: éktelen, vadon, tsúnya, undok, pufzta*. A' kietlenbenn voltak az IsraéT fiai. Kietlenség. Kietlen nagy. Kietlen rút. Ebbl azt fe^ Ki-fejezni: ki-fejteni, ki-magyarázni. Ldsd ^ Fejezni. jeztö- (hozta) -ki.
p. o.

tyog. Ki-erejzteni:

Ki'

,

Ki
Ki-fejtekezni
:

Ki
-bontakozni, -fejtödzni p.
o. a'

115
'•i

vefzede-

lembdl.

Ki fel ^

's

ki alá:

nem mindennek

eggyaránt Tzolgál

a' ízerentse.

Ki-fiatallom kitsirázom, kihajtók ^ -viríttok* Ki^lfitzamlani', ki- fitzamodni, -fitzamni, -marúlni, -menülni. Ki-íitzamlott keze, lába.
'.

Ki'fogni valakion.

zésbenn,

's á' to

Ki-fogáfokkal élni a' törvénykeKi-fog ván (ki-vévén, egynehány^

tói meg válva ) mind rolTz. -fepredcki feprodék^ giz-gaz» fzemét^ Ki-hánjadék
'.

feprelék.

Ki-hatlani : kirohanni , kirontani , -törni » -tsapni -zúdulni p. o. a' várból az Ellenségre. Ki-hatolni t -gázolódni, -gázolni', ki-fefclni, -kapni 's a' t. p. o. a* vefzélyböl. Ki-hirhedni ^ v. -hírefedni. KÍ-hírhedés» Lásd^ Hír. Ki-írnii el-botsátani p. o. a* féregbl. Ki-írom: más* sát, párját, véfzem. Ki-kapni vaKi-kapó', feslett, ízabados, tsavargó. lakinn ki-fogni rajta, megtréfálni. Ki-kapás. Ki-kérdegelem\ ki kéregetem, ki-kóldúlom, ki-kunyo* rálom-, ki-nyirbálom. ki-tudakolni. Kérdés alá , kérdre JÉ'ogKi-kérdezni ni, venni valakit. Ki-koppanniX -kopni, *hülni , .fordulni, hijúlni » min.
:
:

denbl.
Ki-kukkanni, v. -kukkantani p. o. az ablakönii : ki* tekénteni hamar] ábann. Kí-küfzöbölni : ki- verni az házból > a' kiifzöbÖnn ki*
vetni.

Kikötni valakivel
-tenni.

:

fzembe

fzállani.

Fel- ki- fogni
*i v.

*

Ki-köt hely: rév, hajó-rév, rev-part
Kilim
:

-mart.

feftékes

,

fzönyeg , hímes

teríttö.

Kilintselni'. zárni, le-kilintselni p. o.

az

ajtót,

Ki-lotsolni: -lottsantani p. o. a' vizet. Ki - marúlni % ki - menlui , -fitzamodni

-rándulni, -tzibaklani.

, -iízamodni > Ri-marúlt; -meyültpkO.

keze,

V. lába.

K/-

ii6
Jííméllni.

Ki

Ki

Kímélletlen. Kíméllet. Kíméllés, Megkímelleni magát, pénzét. Kímélve költeni. Kí-

mélletlenül. Mi-nagyolni'. ki-bárdolni,
a' gerendát.

naggyából kifaragni,

p. o,

KintetemX kéntetem, únrzolom. Eleget kíutettük ötét. JKintorna: l^nt, koboz-, kobz. Kintornábii; kobzolni,
lantolni, hárfázni *. Kínts. Kíntscsítteni. Kints tár : kíntses-ház Kínts-táros: kínts-tartó.
,

tár-ház.

Ei-padolnii fával, defzkával
lamit.

*

rakni, talpalni va-

Ki 'pányvázni;
a' lovat.

hoíTzú kötélenn ki-tzövekelni * p. o.

Ki-pelengérezni : ki-tsapni, -hajtani, -rúdalni, -veíTzözni, -korbátsolni , eb-rúdon ki-vetni val.kit. Pelengérbe*zárni, vetni, valakit: fzégyen-köre állíttani; nyak-vasba tenni.
Jíj/z// *:í:zab.keíizöltze,

íávanyó

tzibre.

Királf

Orí:zágló\ Uralkodó, Orfzág-fd. Királyt Királjrkodni. Biztos. Király' képe; Király* fze*
i

méllyét

vifelö.

Ki-rándúfni valahova. rándíttom.
Ki-rini magát.
héj ját lát.

Egy

rándúláft
:

tettem,

kí-

Ki rí közüllök nem illik közikbe. Kirrognix kirrantani, kurrantani; a* tyúk' fzava, ha
Kisdedség, Kisdedke kiis. : kitsinyded. kíssebbség: gyalázat, xiírebbedés. KiíTebbíttés. kís:

Kis

sebbítteni.

KÍffebbségére ját*.
o.

Ki-fzegemx ki-törÖm p.
:

a'fzárnyát, nyakát. Szár-

nya-lzegett lúd. fzegletekre ofztom. Kifzeglelem Ki- meg-feíteni valamit. Ki-fzínelni Ki-/zínleni\ ki -gyalulni; v. -fzínelui
:

;

r. -vakolni

,

ábrázattyából is a' Ki-Í'zínlem (fajdíttom) ábrázattyároírz indulat. ból-is, mit akar. Ki-fzínleni bárddal (Izínlö bárd)
Ki-lzínlik
:

mázolni.

tetfxik

,

^

gerei^dáti inéíPzel a' falat.

Kt'

Ki
:

-

í<i

^^7

Ki- Szolgáltató ^dminiftrator. vényt, igazságot. ^ nógatom, ndittom, Kifztern'. kífztetem, bátoríttom, orztoaofelültetem , ferkegetem , öfztökéllem , bíztatom, fel-bú)tatom. zbm, matring. K.ita /ízía*: marok, páftma*, zíeréb, tints, Ritába fontt haj. Szr-, felyem-kita. kender. Majd ki-sutom eilöni a' puskát, ágyút. Kisütni
.
:

Ki-Í'zoigáltatni a* tör-

V. el

sütöm ezt
:

Kitsapó Kitudni:

dolgot. fenyíttéktelen, váfótt,
a'

kikapó.
,

jufsabol ki -forgatni, valakit igaztalanul
a' telet. a'

Ki-JMrdTkWx^m
Kitsiny.

A' kevés takarmánnyal

nehezenn telelnek-ki

marhák.
.

\

KitsiKitsinded. Kitsinyíttem. Kitsinke. nyedni. , ^i, ki-allani. Ki-tsútsorodni: ki-dÖllyedni, tsutsofonn -nezni, -latlzam. Ki-törni; ki-rontani, ki-rohanni; v. A' fzemiböl-is várból. Ki-törtek ( rohantak ) a' a* hamifság, gonofzság. kitör: ki-néz, Kivántsi: moKívánni. KívánatoíTá tenni valamit.

Ki változni',
teti

, hr?n kívánó. ,,., ,^. Ki-valik: kiki- váltatni, -fzabadíttatni. meg-kulombozfzakad, eláll a' ftöbbi közül; v.
. .

£/-z;a7í;a:

^ j » Ki-valni. ki-fogva. ember leizen. ki-váltt, ki-fzínlett belölle, Hárman kia' nyájból : attól el vált Ki-válni mind a ket refzrol az váltak , ki -vállalkoztak eagyes ütközetre, viadalra. Kiki- kV-vefzem , ki- fzedegetem. Ki-veddegelem

magát

a'

többitl.

ki-véve,

..„.',*• Mmd^art minem

:

veddegelés. ., r^ ,. , magát alig bírván, Klvánfzorogni , V. vántiorodni ki-menni p. o. a.^ mezre. o. az agyKi-vafzkolódni: -bújni, ki-vergödni p.
:

Már Ki végezem: el-végezem, meg- határozom. Végezett tOTveny; v. hogy végezték
,

ki-

vé.

gét vetem.

Kivégezni yalakit a Világból.

H

$

KP

118
n

Ki
I
M II
I I

Ko
II

!

II

,

l»i

,

;

. l'i

j

..,

Ki'Verekedni ^ -verc'ödni, -vergdni, -fzabadúlai, -ke* leptzélni, -kapni, -fejtödni, •menni, p. o. a' ve-^ fzelyböl, az udvarból. Ki-v0gyelni : ki-ravátolni , -hornyolni, -gerezdelni va«; lamit , fát , ofzlopot. Kívüliem i kivüliöttem. Kívülied, kívüUöttc. , fenkit fem fzeretek úgy. nagy zajjal ki-oralani, -rohanni. ]fíi- zúdulni kovákolni. Bodkolni A* kirsinded gyermekekrl mondatik, midönn firnak bölts6jÖkbenn» Koba^ ; tök-palatzk a' juháízoknál, 's a' t, Kóbor*: kosár, kofolya. Kóborotska *. Kóborlás \ dúlás, fofütás, rablás. Kóborlani. Kó-« borlói. V. kóborlást nyargalás, kófzálás. Kos-? látás, tekergés.. Hol kóborolfz olly fokáig? KohortzolnU lába' vonásával ; nehéz, 's akadozó já^ rásával zörögni. Kobortzolva jár a' nagy tsiz-j
:
:

mábann.
Kobox. Kohz : lant , kintorna ; boz' pallója.
Kodátsolnii kotkodátsolni.
v.

heged'

fzege.

Ko-

(Tyiík' fzava.) Kó/itz: pép-forma lév. Koh : kohó , értz-olvafztó kementzc. Koh-ganéj faKoholni. Koholmány? lak. Kohlott: koholtt.

sr

költemérfy, koholó.
j(íóhós'.

Babos, kivel
(

ijefztik a'

gyermekeket, hogy

meg-efzi.

gyermek' fzava ) tojás, tojomány. Ló-kokó> kukó: -ganéj. Kókonya,: Húsvét' napjánn meg fzenteltetni fzokotfc holmi eledel. Kolomp Ökör' nyakára- való harang. Felkötni a* kolompot: hírt indíttani; v. láuna *, pléh*, bádog. Kolompár*: kolomp-gyártó, lánna *-mives. Bádogos. Kolompolni; kolompozni. ^oXosma *: a' Kerefzt - anyáktól ajáudékba adott ing»

Kokóx

V. ló

-

:

V. ümö.g.

Kollang galand , kanaf: Kolos: Scholqftica nom. propr>,
:

Koloflor

*,

ijionoftor **

Ciaufirum

,

monafttrium.

Kéhs",

,

K6

Ko

'

^^»

öfzve-kóltsoUt Í7/Í.*. Kólt^nak a' tolla, a' fzára. Koltsos kóltsolta kezeit. Fejére kézzel állani. Arany kóltsos. Öfzve-kollsolas ( foglaváras.
)

lás

az afztalos mübenn.

^^J^tlA^X^:
rnes aiándékozá.

Hat lova, kó.yával
^
;

^oWz^.
ira,,.o/y
:

*

:

tréfálkodás

*.

Komázni

tréfalkodni.
,

/í.^ti

j

-

kemény-rzabású p. o. tekéntet. Komolyság. ni. r. ^, . , Komondor: kamafz, nagy juhafz-kutya. Komor kedv. Komoronn néz^í,/«or. Komoríttom. Komorság. Elkomorodni. ni. üdrarkomSrnik*. Valamint Tálnok, icJJrno/t nok , 's a' t. . , , kerepes. Komp : kerep, hidas, rev-hajo, kort bor mer bor-árúló , tsa^lár Kompldr*: tsapfzek. Rommálló, kúfár*. Komplár-ház: kufárkodni. plárkodnií kortsmároskodni*,
.

Nagy koma ember.

Komolyod-

_

:

.

.

-

Aomoo/ia * : mér ferpenyö. u^^xmí h-#ío«#:n/*: juháfzodni, ^^g^í^t^^^^"^-!. ^tt konámeg-konalzott, v. J^ná ves indúíattyából. Már

f

Sor

gondorodm. fodor,%öndör. Rondorodni: kondor haj. Kondoríttomí göndonttem. van. Kondíttani. Jó kondittoja Konosni* kongani Kondulni. Kongok. híg;;fr?orlü,jóíz^^^^^^
t

Kondás:

terméfzetu. Izodott; nem olly tsúfos kanáfz. difznó-pálztor ,

.

.

nyakas ^/IíT-^^'makats, makatsos, makrantzos , Meg.konokolta «^^-Sf. ?.^ "^'"eg-áUalkodilt. konokodni : meg-általkodni "^^|"^^^,f '/^if 'V Konyitt a lo, v. le-hajoltt, fül p. o. lo.
,^

ifanra: líamár, midönn fület le-hajtya.
5

Lekonyulni

le-

,

AW^A

* Latzf kon'Xáho; - val6. KÖz konjjrha : fogadó, v. falu' konyhája; Tonylája, váras\
-

tsap*-íaék.

Kofiyháfzkodni.

H

4

, ,


lats.

Ko
medd,

Ko
sima, kopaíiz, gu*
,

Kopár-, kopátj, fováoj,

Kopár heljenn kereskedni. Kopár -föld. Kopáro ^ni. K pározom : éhezem koplalok. Kopár: éhes, p. o. eb. Jiopáts'. erds, bokros hely, tsere, harafzt; v. Diói^ nak héjjá, haji, kopáttsa, kopátsoiékja. Ki-Ko-*
páísolni a' diót.

Kópé\ b ihó tréfás. Nagy kópé vagy. Kópéskod* ni. Kópéság. Kopja *: kópiíi*, hegy^fs tör. Kopja-gyártó. Kopja* vas : lantsa *. Kopolya: sár-fenék, sár-gödör, sár féfzek. JKopóltjá kopotója az halnak. ]\oppcnni. Fel-koppant az álla, étlen maradt, Koppant a' fzeme: nem nyert, Mcg-koppantom (-kot,
X

íizantom) a' kezét.

Koppadni haját, fzörit, tollát vefzteni, mellyedni, Koppfífztani ; kopafzodni kopafzúlni, tárulni. meilyefzteni. Koptatni, Kopni. Koppaíztó*-hegy kálvária* hegy, Kaponya-hegy. Koppanta ham-vévÖ, Meg-koppaotom; meg-kotzom, V. -kottzantom a' körmödet.
-;

,

3

":

Kór*'. bád;?yadttság, betegség, v. Beteges, vajúdó. Kór: beteg. Kórság. Kórságos. Kór-ágy: hofz-s fzas bcíegség. Víz-kórság. Száraz kórság. Sze-

relem-kórság.

nyavalyakínra.

törés.

Korság - törés Mi kórság
élet-idö,

;

nagy,
^

v.

nehéz
,

^lífzt

a*

tsigára
jöttél

Kori id, üdö' folyáfa,
Fiatal korbéli.

Mikorbann

.'

Koros: ids, Korofodni, Korátsú*: eggyenlö, eggy-aránysú. Egy korátsúak, Kora: id, v, alkalmatofság. Mekkora? Ekkorra megjött, kórána érkezett. Koránt fem úgy van.

Korba*: kóbor*, kas. Kotsi* korbája. Kordéra', kardéra, ímmel , ámmal, fzunnyadozva tsak múlolag, el-futva rajta. Kordéra fzóllani tenni, valamit. Kordéra ( könyv-bé-téve ) ki -taKordé - befzéd : tsötselék , hiába-val, núlom.
fzó. Kordéság. Kordébann hagyta jófzágát. Kor^attjúi tsergettyü, zörgettyü, kerepl.

K^r-

,



II

Ko
I

1^1
I

UK

1

II

.

I

»i-i

.P'

I

I.

I

»il

I

I

li

llllMl

üorholni',

koptatni, súrolni. A' kerék a' lötsöt elrörödni korhollya , -horrsollya*. Rorholódni Korhodtt-fa. El-korhodni. tsírzolódni. Korit zdlni: fielljel, alá, 's feljárni, keringeni. Hol:

koritzáltál

?
;

Korlát

:

Károly
;

v. kertelet

,

zárat

,

rekefz.
,

Korlákeríta' kor-

títtok

tek,

korlátozok, kertelek, g irgyázok sövéoyezek, rekeízelek. kí- ugrani
Korlátos.
:

Iáiból.

Kormdny * az hajón. Kormány-defzka az ekébenn. kormányos. Kormány -hajtás. Kormány hajtó Kormányos mester.
Kornyadni
X

kornyadozni, sinleni, sinlödni, sindeni,

vajúdni.

Korog: morog, zörÖg,

p. o. az iirefs has. Korogl/a : patikai fzelentze v. pikfzis*, berbentze, köpötze. horong : fazekas- , v. malom-kerék, icorong-ras a* malombann, v. Fazekasnál, El-vitték a' korong;
. ,

'

vasát.

Koronként : örÖKké, korosként , fzüntelen, folyváft, fzakadatlanúl, végtelenül ; v, idnként. Korontár-repa *.' kerekded öreg répa. Korosmax akármi étek, mellyet sl gyermek ágyban fekv aíTzonynak viCznek az ö barátnéji, Ldsdy

Kotosma,
Kórózds
zés.
:

ki-hajtás

,

-farjazás
's

,

-farjadzás

,
;

KÓrózojn.
,

kí- korózom.
a' t. -koró.

Koró

-tsemetétsemcte,

ISJyers-

fzáraz-,

Korpa. Korpa - hüvely : dib-dáb p. 0. ember. Korpája a' fnek. Korpás a' feje. Korpázni.* píron-, gami, Ldsd, Hurogatní. Korfzovat: kortzovát, elö-kötö, elö-ruha, elö-bör, böthe, Korts : külÖmbözö nembl fzármazott; v. el-fajzott, Korts Kortsos-vér. El - kortsofodni. el-fajúltt. kutya. Kortsosíttani, Kortsolya: fzáoka-forma efzköz, mellyenn a' jégenn, hóbann húznak valamit ; v. le-erefzkednek tél-

benn

a*

dombról

a' játízó

gyermekek.

Kortsé-

H

f

-lyáz-

122

Ko

lyáxni; v. efzkÖz, mellyen p. o. a' terhet, hordót, fel-tafzittyák a' fzekérre, v. le-erefztik rólla;
V.

meliyenn kezekbean
:

vií'znek

valami

tehert.

Korisolyáí'ok.

az éh kutyáknál, gyakrann kortyog, Korty: hörpentés. Addgy eggy korty vizet. Kortyantani ; hörpenteni. Jet kortyantott eggyet. Kortjofodni kotyogófodoi, réfzegülni, pikófodni. El-kortyolta magát, mindenét, eí'zét-is. Kortz: rántz*,. gatya'- kortza a' mellybe húzzák a* madzagot. Nadrág* kortza. Kosi mellyel karót levernek. KoíTal való egyengeFal-bontó kofok. kos a' juhok között. ki>s tés. az égi jelek körtt. Jiostatui: futosni, kófzálni, fel-, alájárni, nyarga* Koslató kutya, -ízereicm. lódzni. Kosolja: kosár, kóbor. Lásd, Korba. Kost *, kofzt*: eledel, élelmény, aíztal-tartás táplálás. Szk a' kost. Nintseu kóRya* (élelme) a* baromnak. Jó kolzlunk (aDtalunk) van. JKofzhbdKi hitvány, femmire kelld p. o. ember. Kofzmói korz , var. Kofzmós fejQ. Kofzmóíodni :
Korljogni
nyálat, v. italt zörgéíTeí nyelni;
a*

gyomoris, kivált

:

:

,

kofzofodni.

K-orzmófság.
V. tsötlö,

Kofzogói
íizogó
,

tsetló,

kobortzoló,

Kofzogni

botló, lábát-vonó, tsotsoízogni , kobor:

tzolni: tsötleni, botlani. iíofzorú, Koízorú-fa. Korzorú fok hagyma.- Korzorút zni.* néki indíttani a' lovat az ajándékV el-nyerésére. Meg kötöm kofzorújáti lefeftem, megvetem az ágyát. Korzorúztti. Kofzortlan. Kofzorúzattya, tetézettye, valaininek. Kofzpítolni * : butíttaui , tompíttani , életlenítteni p. o.
a* kéft; v. vifelni, rongyolni p. o. a* ruhát. Kofzt X hoíTzú veirzö, pózna, husáng, léfza. Kofzt-

tai le- verni a* fáról a*
tolni.

gyömöltsöt,

v. ie-kofi-

Jío/zta
Júítis

:

ütö

efzterag, efztrag, gólya, tzakó, gagó. v«rö. Mgzsár' kótiila. Harang' ká' j

,

K6

Ko

2<2^

Kótogni: zörgeni, kopogni, kotzogui. Kótogás. K.Ótogatni : kotzogatoi , zörgetni. Kótogatom. p'. o. az ajtót. Kótogatok az ablakonn. Kotló- v. kotlós tyúk kotyoláfa. pótolni : kotlani. Kotlik az efze : efztelenkedik. Ki-kotlani ( -köl.

.

,

.

teni ) a' tojáft.

Kotorázni: keresni, kutatni » fürkéfzni. Kotorni : kotrani , ásni , rítteni , merítteni. Ki kotrani a' földet , a' kutat, a' fazakat, a' pénzt az erfzényböl. Kororázni; keresgélni. Ne koto-> rázz a' zsebembenn. Ki- el - kotródott ; -kopott > -váfott. Elkotródott: el- vakart, el-ment. J^otoT] vakarj, vakarodgjr, takarodgy. Kótsdgos agy ^ efzelös, tsabúltt, bomlott fö. Kótsaittas , jól fel-hörpentett. Meggos ; kót/agos kólsagoíodott. Lásd » Kotyogós , és Kótzogít\

,

tani.

Kottyanni

%

hangot adni

p. o, pofája' fel-fiivásával

Mindenbe belé kottyanni, fzottyaoni. Meg^fem kottyant, olly kevés volt. Kottyantani. Ki-kottyantani p. o. a* Icveft a' fazékból. Kottyant el- vélte ( néha, ritkánn ) igazat-is \ de ezzel fel-forgattya niaga faját tudománnyát.
V. fel-fútt

hólyag' repefetésével.

Kotty-jitty : fittyentés , öjjal pattantás. Kótya-vetyét hányok kótya-vetyézek, kotya-vetyére hányok valamit. Kótya veryés : árrát fel-verö, El-kótyálni -vefztegetni , valamit. fzilva - tzibere , v. -tzibre. Kotyó 5 Kotyó lév
\
:

:

fzilva

*.

Kotyogni: kotyolni. Tyúk' fzava. Ne -kotyogj; no vartyogj annyit. Kotyog a* roíTzúl le-fzegzett patkó*. Kotyog a' k'ard a* tágas, hüvelybenn, Kotyogós: ittas, jol felöntött, pikós, füftös. Meg^ kotyogósíttani. Kotyogóiodni. Kotyogofs-, bu-. gyogós, korsó, bugykos. Lásd , Kotyogni, Kotyor: bokros, tüskés, gazos-hely. A' kotyorbana
fekf^ik a'

nyl,

Kotyvnjztok: koty valók, kotyfolok, valamit egybe-, íözok sietve. Mindent ÜIzv© kotyvaltak, Koty^
f<3l

124
fol a'

Ku

Gazd' aíTzony, mikor magának különöfönn
fzöfz.

fzni akar.
Kótz: tsepü,
kutja.
JKotza:

Kótzos: gubantzos, lombos
Kotzázni
a'
:

p. o.

'me, emfe, mag dírzuó. kékkel játfzani. Kctzer kapa *- tifztíttó fátska
:

követs-

sártól,

földtl,

fa-kés,

Kótzipór gorombátska, patafztotska. Kotzódni: vefzekedni, perlekedni, öfzve-kotzódtak,
'.

-harr'olódt.*lc.

Kótzogíttani gítiom.

:

réfzegítteni, bo'ondíttani.

Megkótzo-

Meg

kót/ogodni.
,

Kotzom

koitzantom ütöm. Meg-kotzom a' kezét. Kotzás: kottzantás. Kóvályogni kavarogni fel- aíá- líörÖs- körül * fzédelgeni. Kóvályognak a' felk()benti a' varjak , darv^ak, 's a' t. Az-is kóvályog, a' ki az útai el:

:

,

vef/ti,

Kováts*' bolha*', \z\giny-ho\ha.', vas-fzikra. Kovátsi. Kováts-mühely, Rovátsoldogalom. Kovátsolís.

Kovátsolok.

Kovátsolom.

Kozma

Kozmás égetéstl- , v. füsttul-való fzag. étek. Meg- kozmásíttani. Kozmáfodni , v. kozmásúlni. Kránitz Orfzág Charintia valamint : Karnyol Or« Izág Carniolia. Kiidartz: kurartz, fzégyen, kiíTebség, gyalázat, pironság. Kudartzot vallani. Kufár*, kuffanKuf*'. kupa*, hordótska, edényke. tó, küfár : aprósággal keresked,; Kufárkodni,
: :

Kufárkodó.
hegy' dombjának kavarodáfa, fatsarodáfa. A' kuharonn van Udvarhelyenn ai akafztó-fa. Kuhit mondani.' meg-adni magát. Jíukatz : kukafz pondró , nyü , nyiv. Belé-efett a* kukatz. Kukatzos-odni. Kitfik kuk, femmi. Eggy kukkot fem ér. Eggy kukkot (fíkartzot) fem adott.
\

Kuhar

,

:

Kuk-

,

Kii

Ku
Ldsd
,

ií25

Kukkantani", kukotsálni.
,

Kandikálni.
-

Kukorogni: guggni kulzTOgni, gugyorogní. Kukorodni: kutzoroddl, ^ugyorodni. Le kukurodott,
's a' t: hátát ölzve húzván le erefzkedett. fa-palatzk, veres gyurkó, tsurora. Kulats Kullants X erdönn term, és ember', barom' teltébe magát mélljenn berágó bogár. Kullants ragadí^ly, apró bojiorjánj, ragály. Kullantani'. fúlenteni , hazudni, göibét, horgáft mon'.

\

dani. Kullintani: el-tsípni, el-tsenni, lopva el-venni valami apro!éksá^/)t. Meg - kulyakolni , -öklözni, if«/jr//t : kulyok, ököl.
valakit.

Kán

kötés-,
X

igen eröfs kötés.

Rúlya, gurgyal, 's a' t. kuntsorgani, álloug ni, rimánkodni. kuntsogni, kuntsorogri ; v. kunyorálni, Kiintzogni valamiért mint-eggy ríva éledezni, rimánkodni, Ki-kuntzogta, ki kunyofzabodni, v. fzabódni. rálta, ki ríua, -nyirbálta az Attyálól a' pénzt, a' fzabadságot, 's a' t. Kunya\ Katus-, Apilin-fzívü, -terméfzetQ; puha, magát aíTzonyi módra vifelö férjfi. Kunyorálni. Lásd, Kuntzogni. Kup: kupatz*, gei'ztentze, kötés, rakás. Eggykup* Kupatzba rakni a' ganéjt V. gefztenlze nád.

Kunnjó

kunyhó.
:
:

Kuntsorogni

.

nádat

,

's a* t.
,

Kupak

;

pipa* fedele
:

Kurholni

korpázni, fzidni.

kupakcs pipa. Hordó-kupak* Lásd^ Hurogatni.
:

Kuriongatni kiálKurjantani', kuriontani, kiáltani. tozni, kurio^atni. Kúria, Horvátul, farkas.
Kuríttoló

kóborló. Kurittyoló , koslaló , tekergd^ lödorgö, lézzegö, fzédelgö, ízara-hora, kering^ p. o. ember. Kurrantani'. tyúknak fzava, midn kányát lát. Kurtány. ágyú' neme, rövid ágyú. Kurtíttani'. rövidítteni. Kurtaság í kurtíttás. Kurtán: rövidenn, fzóllani, Ctabni, valamit. Kurta*.
'.

1

2(5

Ku

liurtulás'. a' ki

az hajó eltt az alattságot hánnja doronggal, liogj el ne akadg_>'on. Kurtulal do:

rong.
%.uru£ilya
iftállói * ef;^köz
;

ollyan

:

mint

a* fzén-

vonó.
"Kuruslani *
:

bvölni,

bájolni.

Ldsd^ Báj,

%uruttyolni : regélni , rekegni. Béka-fzóHás. Küruty ólnak, regeinek, rekegnek a' békák. Lásd^ Kukorogni. "Eujfczdni', kutzorodni , le-hajlani. Kwí. Kt-tsiga. Kút'- f. Kút' gárgjája. Kút' öble.

Kút ottor. Kút-géra. Kút káva; kút-bÖdöny. %utak V. kuíag : kisded, tÖrpe » terna, tempe, tömpe, pogonja, ^ulja, p. o. ember v. fa. Ku^

tak hajó.
fiutatni
:

Kutaksag. Ldsd, Fitatni.

magát Öízve - húzva hallgatni. Sun* Kattogni : nyögni. ^ ^ JHutsma: mer bárány brbl kéfzíttett hoíTzú süveg. Kutfó'. kutyótska, kutyátska, ebetskc. Kutzik : kuizkó: sut, kementze' mege , futton, pett' mege. magát Öfzve húzva állani; v. fázódni. Kutzorgani Ott-kinn kutzprog. Kuvafz: köz fajából-való közép termet kutya. Kuvatshöt faragatlan termés kö. fövényben sínlödés. Kö-bántya, Kö. Kö- bántás Kö-féfzek: azon hely, mellybe bé van ízorítva Kö- faragás az alsó örlö kö a' malooibann. utánn-való forgáts-kovek. Kfal* ormózatiya,. Kd lábvedzete , párkány ozaíty a , hevedere. gerenda áll. bak; mellyekenu az épület, metízö. Kd-vágó. KÖ-fejtö. köofzlop*. láb
:
:

-

:

K

.

K-

Követ
.*

fejteni

(

fefzegetni

)

a*

hegybl.
:

KÖ -om-

ladék kö- romlás. Kö- zápor: kö , v. jég-efsd, Kövéfz: Bányálz. Tüz-kö. Fénkö féi'y-kö, v. fen- fen- kö. ajték-kó: láb-vakaró, könny liTajték kvel tsifzolom, símlttom. katsos k. Köves; drága kvel ki rakott. Köves kard 's a't.

Eö-padolat
rakni
,

:

k-padlás, k-padlst.
,

Kövei
,

ki-

-padlani

meg-terítteni

az utat

utíaát.


Ko-fzál.olaj.


kö-fzikla,
v. -fzir.

1-27

fziklás helj.

K-

Követ s-es. Kö^; kerek udvar*.
Kökenteni
tselés.
:

Clrcus.
,

köhögni. Kölientés. KöhéKöhögéske. Másra valamit költeni. Költ: Vers-koltö, Költeni. Költemény.* koholmánj, ki-gondolVcrs-fzerzö. mány. Ez mer költemény. Pénzt költeni. Naköhétselni

gyonn költ: pazarló.
tenni.
JKölt^s

Tojáít költeni.
-

Költséget

Költségi

(

költségrl való

)

fzám-adás.

Kólteményes munkák.
költemény-, v. édeske, e^es tsemege, málé *. Költözködni*, költözödni, költözöskodni , eMiordoz:

kodni , hordoióskodni. Költözködés, Máshova költözködött. Kdltsönös fzolgálat. KölKöltsön. Költsön pénz. tsönözni: költsön* kérni, v. adni, valamit. Költsönözés. KöltsÖnÖzni valakinek; v. valakitl. KölödÖr: Lásd, Gölödör. Kölöntz'. akadályoztató fa, mellyct a* koslató marha' nyakára kötnek. Köl. Lásd, Külü.

konnyenn. Könnyíttcm: könKönnyüség. Könnyedni: könnyebMeg-könnyíttem. bülni : könuyebbedni. Könnyebbség. Könnyebbedés. Könyökl a' minn könyökölünk; valamint a* minn terdepeíüak , térdepl, v. térdelld» v. térd-fzék,
:

Könny. Rönnyedenn
nyebbíttem.

:

térd-ally.

Könyörülés: keferülés, irgalmaz ás, fzáoakodás. Lásd,

Kefer. Könyv' máJja*, könyvnek le-írátáfa, párja*. Könyvház: könyvtár. Könyv-áros, Könyv-póltz. Könyvr
póltzok' rekeíTzej. Könyves bolt. Könyöleg. Gyrött könyeleg-sár. Köppenteni : hörpentgetni , iddogálni. Jót köppentett. ivás.
^iöptzös
:

Köppentés

.*

tenyeres talpas, p. tzösddni.

vaskos, zömök, Tomok, íitagos, izmos, KöptzÖlség.- köpo. Hajdú.

:

i2S^


:


Köpölyözni.
;

Köpoly

vér-fzív^aió tök.

Z.öptze'.

hoírzuka, 's mindenütt eggyenlö öbiü korsotska , bögrétske. Köpü: küpü. Víz-, V. kút, v. -méhköpü. Téj-köpü. Köpübe: kávába, bodonyba, bödönybe, venni a' Vajat köpülni, v. köpllení. Addig kÖkutat.
edén_^fce
piillött,

patikai

körül, jd környül, körösleg, környösleg , kerül, kereng, A' körbe renddel ültetve valánakkerek. Körülttem, -ed, -e : körüLásd y Környék. löttem, -ed, -e, *s a' t. Krmedni: fagyni. Az éjjel jól meg-kÖfmedett. Megkörmedett a' sár. KÖrmedés. 'környék', környület , kerület, kör, ker, hajlat, Körnj ékkörny. Körös: környjös, kerületes. Lásd^ Kör, és KÖrnyözni. fal. környékezni , kerítteni; kÖrül , v. kör'tornyozni környözés. Kornyönyl-venni. Környékezés Környözhetetlen. zetlea. KÖrnyözhetem. Kornyülem : körny ülcd, kornyülötte. Kornyüle Kornyülék. Környék. Köröm. Köröm-faragó fzerfzám a* lovat patkoló kovátsoknál' Köröm-méreg bántya. Körömzsölni körmölni , karmolni , kartzolni. Rörmösködni : markoskodni erölkedni, fzepelkedni, emberkedKöröm- vas: fas-köröm a' puska iii, iparkodni.
ker,
;
.

Kört

míg ki-köpüllötte fzándékát. körny. Körét keré. Innen
.

:

:

:

,

veíTzönn.

Körtel körtvély, körtefa, körtvélyes kert. Köfzméte fái egres , pöfzméte , pifzke , böízke.
:

Köfzön.

Bé-köfzöntd befzédett tartolt. Köfzöntés. Nints kÖfzönet benne, KÖfzöntési : Köfzönés. köfzöntéshez való. Köfzönöm valakire a' pohárt.

KÖfzöntsd (idvezlyed) nevemmel. Köfzöntyü, köfsöntyö, paláftra *, kopp eny égre. valá
öreg- ( nagy ) kapots. Belém kötekedett , kötdött ^ Kötekedni : kötdni. kaptzáskodott , akadt. Kötél -ugró: kötélenn-jár. Meg-kötelezem s Kötél. meg-kötöm, -akadályoztatom, le -kötelezem ma»

gam-

^Q
gamnak
kedni.


.-

129

hív fzolgálatomrnal. Kötelírs ineg-tsele Röteiefség. Kötél gyár! ó kötél -ver.

Kötelék {ligámén) kötölék, köték. Egy köret,' V. kötflék, V. kötólék fzéna. Kötöíéketske. Kötelddni: kötelezödni, köteldzeni, urkolódni. KÖternény ( valam. fzövemény) kÖtözet. KöKötni. tÖzetlen. Kötögetni. Kötény: elö-kötö, elöruha; v. páni lika *. kötözés, kötet; v. alku, fzerzSdés. Alkura, iüötés
:

kötésre lépni, j: li, í'zállani, erefzksídni, állani*. K.ötés -beíiéd Kötés-levél. argiirnen'uni. Kötésarán}'. Kötés a' fa' épületbenn. Kö cs papiros. Köt fa: tsatlóf;^. KötöfojTze: fzél^es, két-éiá fejfze. Köt veiTü. Köíö-fék. El-köiöm {obli^o) El-kÖtéfe a' jófz ígnak. a' jóízágom'. Meg-rtÓtni magát: raegkonokodfii , meg k'eményKedni \ fejét fel-tenni, nem engedni. Kikötni (feltenni) Valakivel. V.KötC^s: \>i]o\ás^ nyavaiy.:», íMegkötni (bájolni) valakit* Meg- kötötték a' pus:

káját.

^

Kötsög: ketseg, hoíTiú nyakú fazék, tejes fazék. Követni : imitari., v. comitari. Követés. Kovethetetien-ség. Követhet. Következni valaki utánn
:

jöni;

el-menetflre fzabadságot kérni. Már én következem. Ebbl mi kö. mi sül -ki. Következem a' gazdától. vetkezik Követdegelni feStari. Ebbl azt következtette: azt hoita-ki. Ezt nem jól következteted.
v.
:

V. lörténnii

lenni;
>

:

Kövedni

;

hámlani.
:

Tavafzkor

könayenu

köved

tninden fa-héj. Kvezteni hántani. Tavafzkor füz-fa sípot köveztenek a' béresek. Meg kÖvezteni só nélkül a* sodort: tifzta vízbenn megfzni. közönséges v. hitvány, alá-való; v. két fél Köz között való hely. Köz-bíró ítél , fogott bíró. Köz-jó' el-lopáfa. Köz kéznél, v. bíró' kezéhez
:

;

:

konyhája, váras' hiJzon. Köztársaság. Köznap. Köz -nép. Közrend. Köz. kenyér. Köa fal. Köz-kert, Köz-hatar*. Közöisle-tentti.

Közkonyha*:

latzi'

konyhája: fogadó, tsapfzék.

Köz

130
'ke; fzorofs


:

l^ü

köz, sikátor*. Semmi közöm vele, hozzá. Közönség communitas. A' közönségnek tudtával esett. Köz-atya: mindenek' attya. KözKöz akarat. Köz végezés eggy, eggyezö, ség. közönséges. Községes dolog plcbeum. Község:

.

:

béli.

patvaros, rágalmazó, fzó-hajtó , Köz-köpülködni. Közbe-vetöle^ ( medíate ). Közbe vettetlen
Köz-köpü.
:

v. -hor-

;

tsalárd.

(

imme-

diate

)

máíTal vagyonnyát, tanáltsát. Közli a' kotíis a' mély kerék-vágást ; közbe-vefzi. KÖzKözlés. löttségközöltetni. Velem nem közlödott a' doKüzlodni

Közleni

j

:

log.

Közlödés.
.

Közlekedni
.

:

közölködni,

nem

közölködtem
Közel.
:

vele.

Közelsö közel való. A* közelsöt add ide. Közeledni; közelítteni. Közel nap: hamar nap. Közelség. Közép aránt középenn. Közép aránt járni. Közép
:

Közéipség {mediocritas). Középút. Középrendet, úlat, tartani Közös: rélzes p. o. társ. Közöfség. KÖzösleg birni valamit. v közösülni p. o. valami ajándékbann. Kössöd/il vedlett, vetkezett, tollát vef éltté, melKüklött lyedtt, új tollba öltözött p. o. ölyü, karuly. Kükvedleni , vetkezni , tollát újjíuani. leni Kükörts : kükörits, kükörtsin , kikirts, virág* neme, Kiilség. Külsség. Kiil' fzín. Kül' volta valaKül. minek. Külsségre küls tekéntetre, nézve. KülKül -földi. Kül -tartomány. Kül' váras : föld.
táj.
: : : :

küls váras
apparentia.

,

fiók váras

:

hóstya

*.

Küls

fzín t

KiUdögelem

:

küldözgetem.

parti fetske. Különödni: válni, fz=íkadni,

Küll:

külön

esni.

Az

Istea'

kegyelmétl meg különÖdni.
Különözni; külön tartani.

Különség: különöfség.
Küla:

Kii
Külii'. köljii,
JCü/z/i:

131

kölQ, mosártörö, kása-lörö. Künn állani. Künn üld (ki-álló, dudorodott ) fzemek. Kürt. Jáfz kürt. Kajla kiirt. Ki kürtölni valamit. Kürt parafzt kémény, gógánj, füst ki erefztö, fogó. bot kaláts. Ki-gyúlt a' kiirtó. Kürtös kaláts Alsó-, felsÓKüfzÖbröl köfzönteni a' tudományt. 4 küízöb. Ki kür^öbölni kikergetni. Kütsög. : üstök-nyomtatója a' lónak. Szíp medályos
kinn.
\
.•

:

kütsög a* lova' fejébenn, Kyrie*\ lárma*, zsivaj, kiáltáí. Nagy kyriébenn lármát indíttani. Kyriézni voltak. Küzdeni X birakozni, birkózni, víni, küzködni. Küí ködö. Küzdp hely.
:

JísJia: lá, ímé. Én voltam la. Lábakonn álló p. o. ház. Lábai J^áb : Lábas. marha. Lábas marha lopó. Lábat kapni; lábra Láb-mosaték. Láb-nyomnyi állani , clö-menni. Eggy lábnyi-, talpallatnyi földgye hoíTzúság. Láb ízíj p. o. a' karuly-madár' lábánn. fintsen.

Láb

- kert : porgolát -kert, vetés' keríttéfe. Láb: Lába dölö-, hóid- föld. Eggy lábat bevetni. Meg-lábolni a' vizet. (allya) p. o. a' fzöllönek.
:

Lábalható

tsekéiy

,

által-gázolható p.

o. víz.

Láballó : láb-fzék , láb-ally , zsámoly *. Fel-lábbalt, Lábbalni: lábbolni, lábbadni, kelni. El-lábbalt el ment, -lábbadott a' betegségbl. Meg lábbalható betegség. -illant, illantott. Xífí^aní : fenn úfzkálni , -lebegni. Az olaj fenn lább Lásd^ Lába' vízenn. Könybe lábbott a' fzeme. bogni. Láb-beli: a' mit lábra vonnak p. o. tsizma, *s a* t.
:

talp-fa, tutaly, fzál-hajó, talp. JLábbogni: úfzkálni, lábbni. A' víz'fzínénn lábbogni. A' köny fzeraibenn lábbog. Lábbogok.

Lábból

1^2
Lábittó


:

Ldb-hintó": hinda, hintázó, melljbe belé állanak.

Sám, sámolj,
\

lábbal-nyomó eszköz a' fzövö-fiékbenn. és zsámoly helyett lehet tenni.
,

Lábtó: lépisö, hágtsó garádíts *, létra*, lajtorja*. Ladik hjótska. Ladikázni. Laftolnak a' kutyák , midönn mohonn ifznak , v.
efzD^-k.

Lápy

puha

dolgot. Bé Dött
Láfjffk'.

lomha. Lá^py bor. Lágyan fogni a* Lágy melee. Lágyíttani. Aleg lág^-^últt. már a' feje lágya: lehet már efze. Lágy,

ság, puhaság.

lágyad réfz , fej' lágyéka , lágy ada. lágy -meleg p. o. víz. Lagymatagonn JLagymatag
:
'.

itta-meg. lajhár Lajha

,

lanyha,

reft

,

lajhó

,

tunya, here.

Lajhaság. Lajhodni. Lajhúlni. Lajház , v. lanyház az efsö. hoílzú hordó, melíybenn halat vifznek el-adoi Lajt az emberek, kiket Lajtoíoknak neveznek. Ldk*: tó, mots/ír, potsolya, potsaj, potsalék, pos:

vány morotva morotvány. Lakhely: lakó-hely, honny , lak.
, ,

kaslak.

Üjlak.

Lnk'kormdny
tás.

*t Politia.

Szép-lak. FarLakos. Föld' lakofsi. polgári rend; váras-, v. nép-igazga,

Lahnórozni'. fzüntelen dzsölni

dorbézolni, lakni,

lakozni, vendégeskedni, lakadalmaskodni , torkoskodni. büntetödni. Ezért meg-lakolfr , v. lakolni Lakolni
:

fog''z.

Mi helységbenn lakozik; v. venLAkozó. L^ikozás. dégeskedni Lakadalom, vendégség. Lakzit, konyhát, Lakzi vendégséget ütni, tartani. Lakzis.' lakadalmas. Ldmi nám. Lám te sem voltál ott. Úgyde lám.
Lakozni", lakni.
:

Láng

:

láng.

Lángíttom

:

gerjefztem

,

gyájtom

p. o.

i^ángolni : lángot vetni , lángodozni, a' haragját, Lángoló ízeretet. Lángolás, tángozás. lángos;

lángnál sütött lepény.

i.ángozat.

Lángodozás.
l'tingyi

;,

igyofo .._^„_-. „ Bé-iangyíttani a' kementzébe. LanUs: lankafztó, nem hamar-menedékes P- o- "^ kiíankajztanix bádíiyafztani, fárafztani , rrejeböl taij-'' venni, tankaíztó Zibbafztó. Lankadttsag.
:

kadozni. , ,/, Jjdnna*: ki-ay(vjtott,.ki-vertt bádog, pléh tant. Lantolni, tantos vers. Lant-húr.
'

*
-

Agg

lant:

vén banya. ^ yékony, Lantorna: bél-hártya valami állatból; igen Lantorna ablak*. 's ált világosíltó bör. fzertl. Lanyházni: tsepegni tsepcre^ni , permetezni, fzemerkélni. Lanyházott, permetezett s a zeni,
^

,

.

t.

az

efsÖ.
,

,.

sugár, hoíTzú , fzálas, nagy-fzál. Lantz: magafs Lantz ember, v. frf. ^ boros Lántz: lántzolni. Lántzos bot: oq- gombos, buzogány. A* fzemeknek lántzolasat hadi-bot ,
..

tudgya. Lántz-lzem. tántzolat kötet. Meg-lalapja. Lap. Késnek, >kardnak, könyvnek orgovany, píttom; V. lap'ífság, láp, laponya, Lapolapály, lapáöv. lapadék , lápa, lapátz. Lapulni. Le-, meg-lapulni. ^ nyag*;vöigy. Ixéna-töredék , meliyet az árnád , ftalma : Láp Sok lápot hányt-ki a' yiz víz hordani ízokott. fenilyekes lápos , ingoványos , feppedókes , v.
:

,

LapdtIinL
lort

furatos alá fogni. ^Lapáttá; jó faránn: ízóró lapát 's a' t. Lapátz: tér, egyenes, sík mez, téres hely. fa. Lapíttó: téfzta-nyjtó, nyújtó-fa, íbdró kooyv. Laplag: árkos*. Hány lapiagra terjed a' kanaf. Laplikas. Laplikaznu JLö^/íla: pántlika*, laposka: téízta-patzal, laposra metéltt téfzta. ^ Izugy Lapotzka: els tag, v. tzímer a' marhabann , Adgy a' lapotzkájából : eleibl . fzc fzegy. gyébl; v. lapátotska. Lapotzkásdit játfzani. Lapolzka játék. Lapotzka alá fogni. * LavI

Lapát.%
a'

verni

3

154
'

La
,

Le
IM.I

<..,.

Lappagní
Loppants

:

!

<ppan2;ani.

Lappanni,
*

tappagva,

^,.^ lap-

pangva
',

jö«t

hozzám.
fel-petzkelve
a' lev. keleptze.

madár fogó defzka

l3illcnésre;

Laptdros'. a' kis

apatsót-vonó haláfz-legénj.

Ldsdf

Apatsó.
LasnU'. hoíTzúra metéltt, levesbe- való téfzta; v. túrós béles, V íjas , fajtos pogátsa. Lasnak tserge, fürtÖ'í-, lombos pokrótz.
:

Lqffhdni:

dás

.•

La súloi, Jafsúcíni. La(súa: laíTan. LafToHfsúlás, laCsúdás. Laísúság. Meg-lafsiüdom,
támz: nemes tántz.

L-ifsú
Íját határ

Jjdtm.

: látás-határozó karika Horizon. Látatlan , látatlanul. Látható-képpen. látomás. Szem látomást rohanni, tátománj. La« tatmány. tátlzatlan. x^atfzatósan. Lalfzhaló. JLaior-kert i sántz *.gyakás, v. gyaksás árok. i^ator-

kert környítti a' várat. tolvajkodni, gonofzkodni. Latorkodás. Latorság. Lator*: tolva.], gonofz, paráznaférfi. Ott volt a' latra. Latrúl tselekedte : gonofzúl. Látott-hallott: jártt-keltt , fokát p.róbáltt*, tapaf?^

Lator kodni

:

taltt p. o.

ember.

látat, fzín., tekéntet; v. hafzon. Semmi láttat ty a , látfzattya nintsen dolgának. Láttatos : jeles, fényes. Láz. Lázíttó , lázafztó, ingerl, fel-ültetS, bújtató, gyúlafztó, vezér, fö indíttó. Te vóUál erre lájt; V. ritka-, gyér erd. Imitt-amott lázinganak, v.,

Láttat

:

lázonganak
dülés.

p.

a.

a'

fák

's a' t,

Lázzadás

:

zen-

La^a
V.

*:

ritka

level kápofzta*.

Laza

léha, höIe, magtalan gabona.
:

Mer

(

gyér

)

erd;

laza aa

Lazatz

egérz vetés. lofzos, femling
:

*,

hal'

neme,

Saloio.

Lazsnakolni asnakolni , agyabugyálni. Meg-Iazsnakolták: -verték. Lasnakj tserge, fürtös pokrótz*. Le - ábrázolni* le -képezni, -fefteni , képét adni, leárnyékozni, V. fzakafztaiú: innen^ fzakafztott kép^
:

az Attyánák.
Leány.

Le
-

Le
:

-

'35

leány - réfz Leány negyed' Ledny. Leanytsa Leány-farja: étek' neme. leányotska leányzótska. Leányzói ka, leányka, fiemérem. , in.' A' tznek lebje : a tz A' láng lebegéfe. Leb.
, ,
,

a' jófzágból. lanka, Jan:

ingadozni. Lebegdegelni. Lebegés. Lásd, Lebegni Levegni. gyermekeskedni ; nem annak rendé IzeLebdeani jatlzorént; kordéra, ímmel-ámmal, mmt eggy tselekedni, valamit, dozva idt eggy helyLebzselni', hivalkodni, ántsorogni, hivalkodó Lebzsi helébclni. vefztegetni,
:
:

preie.

benn
p. o.
:

:

ember.

,

p.o. ifiu. Ledér: tséltsap , váfótt, pajzán*, feslett vaa lendek , vad borsó. Lednekes-fld ; v. Lednek '' zab 's a' t. , i_Le-felezni', a' téj felt le-venni.
lett
'

Le-felezni a

ki tsep-

LeeellÖ'.

barom -tápláló mez, határ, ret. Legel: mezonn mezon jár, efzik a' barom. Legeltetni: bzem - legeltetés, Baromlegellés : barom étetni.
legeltetés.
l

búzát:

a'^

felez seprvel

tifztogatni.

Léetelr

négely, tsobolyó
:

,

tsobany.
,

_

Leguggni: -guggodni, -kukorodni

-kutzorodni.

gyengénn sújtani. Legyinteni ufzog. Z^'Aa: rosda, ragya, rogya,

V. Léha. mtLéhás gabona. vány dolog. Lehel. lehellés lélek-veves. Z./..y^: lehök.^Lehés:
Lehellet', lélegzet' nehézsége. deeelni. Lehés' nehéz volta, v, lehegok, -lyuk. hely V.

Lehella

Lehetség.

lehelek, pihök, pihegek. végbe Lehetöfenn. EgéíTz a' lehetségig

, Le-llveredni : le-d6lni , -fekünni. A' le-heveredtek. ágyra Le-hibbantom Lo-hKbanni'. le tsufzmodni, -fordulni.

fre

gyepre
:

le-tsuí'zamíttom.
./iiiííó'

hafzontalan , heaba-valo baakó, koplegyes p.o. ember.
:

»

,

lebzsi

u

,

*.ar, taiz

I

4

^^*

^

136
Lejtthfí":

Le
alább.
*,

Le

Le^ebb fzall íni a' vízbe. leó *,' liú *, lí^hó töltsér, fa-töltsér. eref/k^dö. Síép menedékes lejtd. Lejteni % Lcftö LejteV, v. lejti Ncreízkcdni; v. tániz *, ugrás. járok: tánízolok, ugr'lo^, ugrán^Jozom , fzökonn,
Xe/o*: iej
:

%

tombolok, Lejtöfenn alá-felé , al-feló. Lej'í>rnn áU; rr.e^-hajolva. Lejtözni ugrálni le, *s fel. Pajkos mének (mén lovak) Jejtözn^k alattok. A^ hc?j' Ifjíöje: ererzkedöje, Léket vágni a* Z^/- : ha'^ad^k, nyiladék a' jégenn. jégenn. Msíg-iékezni a'' jeget. JVleg-lékelni a' dinLékes femi/ék." lábat meg nem tartó ín-; nyét. gov.^nyos hely. Jjg'iap/iadni : leapadni, •^lohadoi; v. lelapulni. Léink. Njerfen-tartó vegetativa ; érzékeny- fepJUivm okos- rationalis^ lélek. Lélek-tsap az hordónn: lélekxö-lik. Lélekzöt hagyni. Lelket, lélekze et venni. Lélekbe járó dolog. Lélskzd gége. Léi lekmény *; lelki tudomány. Utolsó lélekzéí.bena vonaglani. Lelkiség. LelkeFedni. Lelkesítteni. Lelkéhez nem fér: nem oUyan. Lelkes állat. Lelketleo tefí. Leiki-erö. Lelkére fzóllani; kötni; hagyni. L^lckzeni'. léled?eni; valami gonoízságba elegyedni, keveredni, abbann réízesülni. JLelemcnry inventutn^ találmány. Lelni. Lelkendezni ; nehezein lehelleoi ; v. lehegni; alig venni lelket. Le meUyedni: le-koppadni, el-tarúlni. Szörc, tolla haja le-mellyéd. Lemez vasi lemes-v.-;^ , fzántó-vas, ek^-vas, Lcndütenii la^'ann mozdíttani, indíttani. Tsak alig lendíítettem meg. Lengedezni levegni. Lengeni : inogni ^ mozgani,
:

UTim,

:

:

:

Lengedezöi harmatozó, fzemzö , lanyháíó , permetez, fzitáló, p.o. eísö. Lengedezve, lengedöleg, lengedezölcg folyó víz. Lengedezek. Len' gedezö Tzellö. Lcogö inogó; v. függd. Tsají alig teog-leng: nehezeon birja magát.
"

:

Len-

Le
J^engeteg
;

Le
,

ic^r

leng. Köntös' függ perémkopott, váfott, ó, avitt, ótska p, o. mg í V. tsekélj , nem fokat-njomó ; p. o, lengeteg ajándék. Le-nyaXtO-ny okozni: fejét venni, el-titni, le-vágni, kazás. írffjt;. Lépé iPájó. Lép- v. lépes -méz. Lépre-, vagy
íirfyedék
je *; V. viíeltes,

lépes veíTzöre fogni, kerítteni, a* madarat.
far.k.

Lép*,

Jjepel

:

leple
,

,

lepleg

,

leped
:.

,

férge

,

fuperlát

ta-

karó kárpit. Agy-lepel ágy-takaro. Ágy-me* nyezot: ágy-fuperlát, ágy-fedél- Fal-kárpit.* falborék , ft.l- bé-vonó feftett, v. varrott fzönyeg. Ablak*- el: ablak-lepel: ablak-fedél, ablak-fed.
^-^

Serge: teátromi*

(

játfzó fzíni elöl- függ

)

lepleg,

Fel-vonni, v. le-ererzteni a* férgét, ell -függt. Agy -fal: fpanyol-fal. he' Agy-lep: ágy- fed. pezni. í^pentyü, : fzoknya*-fark , ruha-fark , ruhának erefzV. leple, V. kárpit.

tett farka.

Lepenyeg: leppentyö, le függ br az ökÖr* nyakánn. Nagy lepenyegü ökör. Eggy két lépést ne fajnálly töllem. Jó lépéLffpes.
feket téfzen a* tudománybann, íekkel, v. óriás lépefekkel j.
's

a'

t.

Nagy

lépé-

Félrelépett híva-

tallyábann. : fedezni takarni , lepözni valamit. Lásd-i Lepel. J^epni. Meg-lepni ( meg-nyomni ) az ellenséget. Megi Meg-lepte (el* lepték ( körQl vették) a' várast. borította) a' víz a' föld* fzínét. Ott léptek a* A* lepkék, a' méhek meglepték, elleptolvajt. ték a' virágokat. Lép-» Lépni. Léptsö.* garadits*;a' minn fel-lépnek. tzelni, rövid lépéfeket tenni. Léptetni? laíTann, léptetve járni. Lépinteni lalTan lépni. Bé-lepiatett a* házba. Leptsenni : üagy zuhanáíFal hullani. A' létzet a* vízbe; a' gyermeket az ágyba vetette, ugyan megleptsent. Leptseaés.
JLepczni
;

í

4>

^'SP*

138
Leptseskedni
fzáiú
:
: :

Le
rútalkodni;
fzájú.

Le
Leptf>es ember.

Leptses

rt

leroskadni , le-dölni. Le-rogyott , rodLe-rogyni gyantt p. o. ház. Le-rónii letörölni, le metfzeni; v. lefizetni p. o. az adófságoí , köhsönt. Les. Lefelkedni: lel'eskedni, ólálkodni, lesködni, leskeldni. Lesni a' vadat. Tsak az ó halálát várja. Meg-Iefie az útono. Lest vetni valefi lakinek. Les-háló. Lesdekleni. Lesdeklö fze:

mek.
Lefza: hoíTz rúd, pózna. Le-fzáUíttanil p. o. a' lóról;
:

v.

meg-enjhítteni

,

en-

geiztelni, kérlelni, tsendesítteni haragját.

Arráfe

lefzabni, leverni, le-üini. le fzállíttani Le-fzegcm: le-töröm p. o. a' fzárnyát ; az ágát; a' kenyeret ; v. le-hajtom , le-fzegem a' kalapot.

Kenyeret fzegni:
ni.

fzelni.

Az

inget

's

a'

t.

bé-fzeg-

Szemére fzegni (sütni) Le-fzegödai: le kötdni. Megfzegöa' kalapot. dött a' fzekér, Bé-ftegödni: bé-kötelezni magát.
Félre-fz.egett kalap.
a'

Meg-fzegni

tilalmat, törvényt: általhágni.
a' fzárít-

í/fzka*: az afzalónak sövénnyé, mellyre tandó gyömöltsöt töltik.
JLe-sütni
:

le- vetni,
*s

le-hajtani, le-fzegezni p. o. a' fea'
t.

jét, fzemét,

Le-telepedni

'.

le-ülni, -fzáUani.

Letelepedtek

a*

ven-

rétenn. Le-telepítteni az afza' hivatal oíokat he - teperni : -tiporni, -tiprani , -gázolni, p. o; a* füvet. Xjév\ \k^ ju3 ^ fuccus. Leves ség. Levesíttem. LeveSzöllö-lév. fedni. Fnek fának leve. Levegö-ég. Szemed elölt JLevegni: lebegni , inogni. leveg, Felhöbenn , vízenn levegni , v. lebegni ,

dégek; talhoz

a'

sáskák

a'

Levél.

, mozgadozni. Levegtetni valam.it. Haladék- , határ- , bizonyság- , tilalom- , ofztály-, menedék-, adófság-, iktató , oltalom-, alku-,

ingadozni

tsere-, vásár-, idézö-levél.
czüft.

Levelezni máíTal.

Levél-arany. LevélLeveles; ludas, fzátnkivc-

,

Le
tem

L6

139

kivetett , gyalázattal béllyegeztetett. Levelesítlevelefsé téfzem, fzámkivetem, idegenbe kül: döm , -hajtom, ki-tsapom. Levélke: leveltse tzédula *. Levél' máffa. Levél-fzín. Levél. Leveles fzín. Leveledzek; levelezek, váftolok. Szöllöt levelezni : váftolni, leve-

Levetni

lefzedni, -fofztani. süveget vetni. Süveget vetve, ^r. süveg vetve, köfzönteni valakit. Le- vélni tifztéböl : ki vetkeztetni. Kezeft vetni : állíttani.
lét ritkíttani,

a' süveget; v.

Nagy
Lézep;ni
:

fö-hajtáft vetett.

lézengeni

,

lézzegni

;

fzédelgeni

,

tekergeni.

Hol lézegfz?
Libatz: libotz, bíbitz, libatz, bibets, madár' neme.
f^anellus.

Lidérizes: havas, hóid' járáfa fzerént bolondoskodo. riikúltt erd. Liget Ligetes. Ligeti. Liget-örzö:
:

erdkerül,

v.

tsöfz.

Lipittkelni : tipitzkelni , tzibekelni. A' vén , v. beteg lipitzkel (tipog) a' járásbann. Lifzt-ldng^ V. -láng: a' lifztnek virága, eleje, fzíne,
fzc-ke.

Ló.

Ló-állás: ló ól, ló-iftálló *. Ló -darázs. Lói Ló-here, Ló' marja: fzügyének tsútsfa. Ló' tsiklóján- való fzör, v. fürt. Ló -heveder. Lováfz. Ló-vakaró. Ló-tsere. Ló -vásár.

Lobbantani*, gyújtani, gerjefzteni; v, vetni.'

Azt lob-

banthatnám fzemibe

,

v,

Fzemi közé: azzal tá-

madhatnám meg
banni
Lóbálni',
lakit.
:

gyúlni. lógatni,

azt vethetném fzemire. LobLobbanás. hintázni, himbálni magát, va;

Lobogó: áfzló, záfzló. Lobog a' láng. Lobognak az erefztett záfzlók. Lobogtattya a' fzél a' záfzlókat. Lobogós ing, ruha, 's a' t. Lobogok: mindenfelé forgódom, villogok, fzerénykedem, Lobogtatás. Lobogós újj ( síp ujjú- ) p. o.
-

ing.

Lóding: por -táska*, por -tok.
dingos.

Puska -por-tok,

Ló£í/.

vetni, hajtani. El iódíttom (el-retern, Zd/ftani -hajtom) mcigaor.101. Ki-Udíttani. Majd meg-ló'.

-ürögetlek ; lódíttotta magát.
díil.ik

,

-indítUk

,

-kergetlek.

El-

X.6diiíni

:

í'zaladni,
.

íietni, fuíni.

El-lódlt:

el-vitte

sátorfáját
Jaógni.
ni.

Lódúily.

Lógat is. Lógath »á:aíl m. Lógázni: hintázLógós ló. A' padonn ülve lábjit l'^gázza. Lógóra fogni a' tsikót. Lógós: kevefet dogozó. Lógóiokat-is ( Latrok "it, fzereíöket-is) tart férjéna
kivül.

J^ohadnix apadni, fzállani. Lelohadt erfzénnye, haLoliadás. ragja, dagá'lya, a' víznek árja. LoJ^oholni

hadhatatlan. Lohafztani; np tfztani. verni, asnakolni páholni, nád-páholni,
\
,

pállani, fenekelni, dögÖnyö/ni, taglani, agyabugyálni, agyagoSni. Jól meg- loholták, Loni\ fagyos zúzmara, v. zuzm^-ráz * a' fa ágainn.

Lemos:

Lomozni.

Jjomb: zöld gally. Zöld-ág. Lombos. Lombofodik az erd. Lomhálkodni : helébelni túnyálkodni , lajhálkadnr. Lomha. Lomhaság. Lásd^ Lajha. A' lomposba J^omposX bugyogós nadrág, bugyogó. rezeit. Lomp kalap raodra öfzve-vertt pofzTo neme. Lomposkodni. Lompoí'ság. Lonts: fzenny, rusnyaság, motsok. Lontsos: motakos, potskos, potsos, luftos, vizenys, sár-vizes. Lontsofodni. Loatsosíttani. Lontsoskodni. Jjopály. lapály, alatson térség, térmczö; v. kéznek, lábnak lopáUya, vápája. Lopályos v. lapályos hely , víz , 's a' t. Lopni, Lopadék : Icpott, el-tscntt, -kaparíttott jó-

Lopó fiívó' lopó-tök, Lopdzni. Lopódzkodni. Bé-lopódzott: magát bé fúrta, -lopfa; Lopop. o. a' házba, orozva, lopva bé-ment. gatni : alattonbann másra nézegetni. Szerelmeíenq lopogattyák egymáft fzemekkel. jUr^ní*: o?soüiia*, uísouna-*, Delieíli falat.
fzág.
:

,

Lo

Ui

^

Lotsolni: potsoliii. Lotsogni: fetsegni. iff/j; pots. Szemibe Lottsantani. Lot^polm. Lotsoskodni. lottsantani. Lotsosodni: lotspolódni.^, Lotsvizet

ka: nyelves,

fetse^;ö.

Lom<intani

A' fzájába Ictíyantani valamit. fzájúbaaa, MiAlig lolt7'nt- V. kpttyant-meg a' meg-loUj ant. döún le- ült, u^y.«n
:

vetni.

Lotré fzájha , rin<2jó. lo^yog Xoí>^/^í: lÖtvögtü: zódó ni.y ed nybemi.
:

p. o.

a kevés viz a
Paí.
*,

^

^

,

ra,

f^-fzék. Xíí/2«*: lói^a, hoíTzü A' lótzánu ü!. „ Lovag'. lova.íOs: lovig ereg :

padka

,

fzeií.

r lovas fevcg.
,
.^

T

Lovag-

LÜd \údas

lovalsag. Lolaka*. Lov'g-.'idal. Lovagság Lov.'^glani : lovagolni. ví "olhUallAn. vetteV. ludas x hile-fzegett , fzamki

Lúd fi. Lúd-mony, madár -mony 's a' t. ( tojóvaUm. tyuk-mony,
test, gyalázatos,
leveles.

,

mány

)

tojás.
a'

LÜP*- pár, párlg.
Lúgozni
reft,

Lúgozó: lugz-fzap, fzapuló.

A' lugzóba tenni. ^ fzennyes ruhát henye,' tunya, lajha , 's a' t. luftasag. Xh#<^j Luftálkodni. Luftíttani. w, . galad , otslotsos , motskos ; v. mosdatlan ,
Liifios
:

luz*-fenyo, v. -féLutz*-^a: lutz*-feny6 luz* fa v, V. -fenyü; fejér feny. ny kalandozni, ko. Ldörögni', lödörgem, J^^iorogni,
, :

mány,

lontsos, tüztátalan

,

_

.

.

* 's a t. ízálni, kóborlani, ofrikalm Lokkentem föld. rf7A-- lapátz, egyenes

:

térségre,

magamat. ( vetem ) lövöldözök Lödöini: lövöldötni. Ldözök: Lni ltt. Lövet. Eggy lovelrevalamire. Lövött: Lo,ve'l««|' lovetre való por. Adgy port eggy
néki-lökkentem,

orgovány-fdldre erefzkedni » , térre , sík Lokni: vetni, tafzállani, botsátkozni. lejteni, kilökni az ablakonn. Ma Valakit ízíttani, I3ni.

mezdre

El* hajok. Kilövellettek (repültek) a' vitorlás (febefenn el-Pzárnyaltak ) a madarak, lövellettek

ragadomanyokért. A' kányák, le-lövellenek

;^

142

Lo
Ens
:

Ma'

höny
Lönye

\

;

minden az,

minek

léte,

v. létele

van.
lepény' neme; v. lomhí: ember.

Te nagj

lönye.
hötjögni', V. lötyögni, fityegni. rajta a' ruha.
luözér: lödör.

Tsak

lötyög-fityeg

Lövöldék', lepetke, lepke, pille, pillangó. Ldörg, lézzegö, tséUsap.

V.ásd
Lii-

Ldörögni.
X,ükögni
:

levegni

,

lebegni

,

inogni, ingadozni.

Lükög, v. lökög az ember' belöll, ha nagyonn öfzve-fzoríttatifc. hydnka-madár % barázda *- billeget. kög
a* víz.

ujja -is

hfdnyfüz'.

fzfának neme.

"Lyukatsos : lyukatos , likatos , likas - bikas , lyugga* Lyukatsolni, lyuggatni. tott, fúrdaltt, fúrtt. hyüki: tempe, törpe. Lásd, Kutak.

M.
l\/[fa.

J^yJÍ
Mag.
.*

nem-ett: éhes. Ma tellyefséggel: ma nap. Mai; mái. Maságtól fogva mától kezdve.

Ma

egéíTí

Magzani.

Már magzik magba
:

indult.

Mag-

közönséges magról termett fa. Magló (fzafa poríttó ) difznó. Magva - fzakadtt jófzág. Magaláfzántás: harmadik fzántás , harmadlás. Mag.

vas kender.
Mag-vetés.

Magtalanság.

Magva

-

fz

venni. magvazni. Mag-ló: mén-ló.

Magvát

Magvet
,

kadttúl. hely. Ki»

Magvafodni: magba

menni.

ámbár noha Maga Reám fogták, maga
:
,

,

bátor

ámbátor
voltam.
-

,

fóUehet.

»

ártatl.^n

Maga. Maga-bíró. Maga-bírósáp: Uradalom. MagaMí-ga-el-hittség. bízott. iga^laga-gondatlanííl.

Maga

M

gond oltt

:

gyá2Ó

,

eízén-járó.

dékcny.

Maeahán\ó, Maga- kell.- magát íjseret

gondatlanság, f/emts, ví-vet: kérke,

hegyke»
ke-

Ma

Ma

143

kevély. Maga kéoysnn ntt gyermek. Maga megúntt ember. Maga-ment felelet. Magítn-Iriko, -háló. Harmad-, negyed- 's a' t. magával. Maga (kelmed). Maga-íz* retés , egoismus.

Macdnozni : magánn bann élni.
Mágia-, tseber; bor'

,

v.

kölÖn lariani.

Magánofság-

's

egyéb hígnak mértéke, mint

30 itt ze. Ma^zatozotn-. fzaporodom, tenyéfzedem, gyarapodom, csemetéi. dem. Magzat. Máholni tele tömött pofával enni. Májaló^X fzületéfe* napján való vendégség. fzihte, p o. harmiatzan tsak-nem Majd- ugyan
eggy 30'
ejtel v.
: :

,

vóliak.

Majmolni

:

majom

,

módra követni máfokat.

Maj-

molás. ^ Major* ember: Fólnagy, majoros. Majorság. Majorház. Majoroskodás. Majorkodni. nagy-ajakú. Májos-ajakú Majtzok majtz , kantárnak drágább fzerböl kéfzitt
: :

fzára.

nyakafság, makatsofság, konokság. Makonok. Makatsos. Makatskodni. Makkanni mu'.kanni matfzanni , motfzanni. Eggyet fe makkanny, ne pilTzenny. Makogni', vakogni, sírva dunnogni. Ne makogj. Makrantzosl durtzás. Makrantzoskodni. hasd, Ma»

Makatsság
kats
:

:

:

,

katsság.

kegyelem , ajándék , kegy. Maláta*', meg- örlött gabona , mellyet férnek
Malafzt
*
:
:

mmek

Málhanyereg fzekfzena, tereh-hordoz nyereg. Máiha: zajda, bútyor, 's a' t. Malom*', drlö, tör. Malom gát, -haz, -hely, -ko,

-vas, -por, -kerék' lapáttyai*. Tör-, örlö-, ványoló-, kalló-, daráló-maióm. Mállani: virágozni. El- v. meg-mállik a* fa. Megmállott hírével a' föld' kereksége.

Malogya

tölgyfának neme; valam. magyal, mo* tsárj'sa'i,
:

Marrií

;

1440m

Ma

Ma

Mammogni
Mángor

nyünyögni ; magáb :na dunnogni ; v. : Mit mamlafiann enni ; v. tselekedni valamit. raj! a ollj foVáig. tnogfz
:
;

mangur, fillér. Mángornyi ; négy árpaíiemet-nyomó v. tsekély dolog. Manó*, roflz lélek. Mi m nó hozo'.t ide.
Mants*'. lapta fa-gj'-ökérbol , mellyel botokkal hajigálnak a levegöbenn.

fi vetnek,
,•

's

Maradni.

Kés3 magzattya , maradvánnyá ) Marudck-fzéaa, Étel maradék, 's a' t. -nintsen. Maradozni. Elmaradozni. Nints ntaraa' t. 's dáfa: nyughatatlan. Maradandóság. Rajta maMaradék.

Mantsozni. onokáV. maradékok

Semmi maradéka

(

radt: rajta fzáradt, a' mit kapott.

Maradttság birság, bírságolás, büntetés a' l ÖrvényLí/Vdf , Fej» és Mar^fzFején maradni. benn.
:

T ^ j TT tnajdrmaid , majdég. Lrtjrf, Ezennel. tarióztatni Marafztalni : marasztani , meg-iartani Meg - marafztalták a' Papot. Mabüntetni.
/-

talni.
••

.

ilfí/m/í

,

Maráfztalás: marafztás. Marafahatatlan ság. Marafztás: maradtság: törvényes rafzthatatlanúl.
büntetés. valakit.

V

Fejénn

marafztalni

,

v.

maraíztani

orok, aru, porMarha'. Minden-féle jofzág, kmts, MarhaKalmár- , ezüst- , lábas-marha. téka. hús). Marha-hajtás : marha -ki- béhús (tehén üzés, V. marha-lopás. Marha-hajJÓ. Szüntelen marMarni. Marakodnak: vefzekednek. egymást. Mardosva: harapólag. dofsák Marok-fzéna% -velf £Ö , -had , -í'ereg, -gabona.

....,,,

Marok.

Eegy marok nép. Markom' pököm hozzá kékötni vafzülök; V. magam' bíztatom. Marokba Markps-legény, lamit. Jól megmarkolni: fogni. Markofann hozzá látni a' dologhoz, kard-marka:

'

Mart

lat, V. -maroklat, 's a* t. part, geréb. Martos. :

,

Marti lapu.
,

kapfi, nyereség. Martalék: zsákmány, ragadmány martalékkal jöttek haza. Meg-ofztotta ve^a2y UK, V. közikbe olztotta a' martalékot.

Mar-

Ma
Martalót zt embermartalóttzi.
y

Mk
v>^maxh.s.'lo^ó,
-áruló.

U5
Lelkek*

MártanL

orrát. MártoGyertya-mártó. Martó-edény. Kenyeret mártogatni. Vízbe, sárba, mártani valakit. Martzona mérgefetske kis állat, Martzonaság: kis vadság. ,^ Marúlni. Lásd ^ Fitzamni. Más. Máfolni másíttani. Máslás máfolás. weg* másíttani : -máfolni , -máslani az alkut , a' törmáfsá változtatom. Máslás j Máslom vényt.

Mindenüvé bé-mártya az

gatni.

:

:

:

:

lre,
nap.

fre menend
rendbéli.

Más (máfod', máfodik) tsíger, v. tsügÖr. Máfod' fü: máfodik efzlendöbéü f. Máfod* borj: máfodik efztendöbéli. Máfod*

Máíünnét: máfunnan, máshonnan. Máfod-magával. Szül aíTzonynak a* Máfsát nem láttam. Májfa.
máíTa.

Máfzdo^alni: máfzkálni, tsúfzdogalni, tsúfzni-máfzni. A* fára-máfzónak körmös legyen ujja. Mqfzlag\ halaknak vettetni fzokott bolondíttó, mérges falat. Mafzlagos: vefzekedö; v. bolondíttó. Mafzlagoskodni. Mafxlagos fzerelem. alattonbann - való tsalárd , alázatos Mafzuta : matska. Matd/zt kéfzíttetlen , nyers felyem, v. béka-felyem. Mátka tál: fzeretök' ajándéka; v. húsvéti piros tojás* Meg-mátkáfodni. küldözgetéfe.

Mzírlwg

:

tekerts

,

.fonaték

,

zseréb.
tring-haj.

Eggy matring
*.

tzérna.

páfzma, tents, tints > Farmatring. wa-

Matsk'í^odni a' keze.

MCg-matskáfodott ('örzve fugorodott)

Mátjonya
vifs.

:

ga2

fnek neme

,

búza köztt teroiö

tö-

Matza*.
:

Matzája: fzéretöje, ágyaíTa valakinek.
;

nyávogni ma:ska-ízó. Mávogni Máz. Mázlás : mázolás. Mázolat.
lott fal.

Szép mázolatokat

tett.

Mázas. MázMázaiattya a*

falnak.

K

M«:

: ^

i46

Me
ne.
inefie:
*
'.

Me

Me

Medály

nefze, fogd. jel-pénz, emlékeztet-, emlékezetre veretett pénz*, V. lánnára * nyújtott értz*. Medáljos kütsög.
:
:

Medd

meddü

,

terméktelen

,

gyümöltstelen
:

,

fo-

vány, kopár, magtalan,
lenedni
tölt, ,

iweddölni
,

med<ltílni,

magtalanodni, vadulni, kcpárodni
fajulni.
:
,

gyümöltste,

Medd

tehén

,

fold

fzöllö.

weddöség

meddüség.
sült-ki.

weddö fejembl Isak az

költa'

víznek, leg méllyebbje, a' medre. Meg: utánn. Hátam' megé bújt. A' fa megé vonta magát, 's a' t. Megém ne jöjj. Péter' megé (megi)

Meder*:

álly.

megint, megintelen , ismég, isméglen. Ezt, meg' azt mondta, meg meg' el-ment. Meg-agqom: meg-vénhedem, meg-aggúlok. Meg-aggás. Meg-aggott. Ldsd, Agg.

Meg:

meg-áldozta a' fiát. Meg-áldozoJ7i: fel-áldozom. Meg-állani fzavát , ígéretét. Megállani -állapof^ní, Meg-állani a' f. rat eröíTenn rajta , valaminn. Meg-állatni: állapíttahi, állíttani tartani magát.
: :

valamit. Meg-hakolni magát katskodni.
Mcg-be'llem
a'
:

:

meg-kÖtni; nyakasködni „ maBéllést

-béllelem.

adok

,

tefzek p. o.

mentébe. Meg-bérlem^ ki-bérlem

vefzem p. o. a' házat. , bérbe Meg-bírálni \-eiS.diV\\.: bíráúl fogadni, ismerni valakit. Meg-birságolnix pénzbenn meg-btintetni.
Meg-bontakoztak
:

-bomlottak

p. o. a'

húrok,

fzívefc.

Megbotolni: -nyesni
-verni.

p. o. a' fuz-fát ; íit, növéfit, el-irtani, le-vagdalni.

ágait, hajiá-

Meg-botoini;

Meg-bkni meg-dÖfni, -fzúrni. Ldsd, Böködni. meg-eggyezni valaminn. Lásd Meg- egyenefedni
:
:

Eggyesülni. Meg-erefzteni a' gyeplöt.

Mcg-erefzteni az orfzágot
jieg- v. k,i-erefzteni a' jó-

ízabadságát meg-adfli,
fzágot
's

a'

t.

^
Me-

Me
Megett
-tek
:

M<
,

147

lakik.

mögött utána hátúi. Hátunk m^fegett Megettem, -ed, .e-, megettünk, -tétek,
volt.
iireíTel

nem

Megfejelni a' köpiit,: a' meg-töltt köpüt más meg-tóldani. siílljedett , fillyedett , el-ültt , Megfeneklett pedett, -merültr p. o. hajó.
:

el-iiUe-

Meg-fogafolni

boronával a' gyepes, gajos, rögös, : göröngyös földet meg-rontsolni, -törni. Fogas* Vas-fogas ; vas-fog borona *. borona. meg'
fogafolni (gerebel'ni *) a' kendert.
'

Megfutom az erdt

várast , v. meg-futofom. Meg-gazo/níl meg-ganéjozni , -köverítteni. Gaz: ga* nép, tarágya*. V. meg-motskolni , gyalázni
,

a*

valakit.

Meg- gerjedni: -gyúlni, -gyúladni.
a' tüz.

Meg-gerjefztem

:

Meg- fel-gerje'dett gyúlaíztom. Tüzet,

haragra, gerjeízteoi. Meg-hahotáloTUi meg- ki-katzagom ; pakotsáfann , portzogófann ki-nevetem. abba halakat vinni , boMeg'halasíttani a' tavat
:

tsátani, eregetni.

Meg-hamijfolomi -hamifsíttom

,

-vefztegetem

,

-ron-

p. o. valaki' írását ; v. meg-tzáfoíom, zudtolom p. o. a' reám fogott dolgot.

tom

-ha*

meg-víni, valakivel, az elIenséggeL Meg-hartzolni Meg-hartzolás. Lásd, Hartz. Meg-hírdetni X meg-izenni, hírül adni, hírré tenni valamit. MCg-hírdettem akaraltyát.
:

Meg- el- hi-iiirefédni. Lásd Hír. Meghívom'. viíTza-húzom, meg-tagadom,
^

Izédemet, valláfomat.

Meghívás.

.

p. o. beMeg-hívatlao»

Meghozom

Meg-hívhatatlan. viíTza-hozom, p. o. az elvitt jófzágot^ MCg-jövetele utánn. viíTzs-jöni. Meg-jni: Meg-ízgatni fel-indíttani, meg-háboríttani. Meg-izga* Ne izgafs: ne öíztönözz. Lásd Bujtat. tás. meg-vadíttani , efj'trare. MegkMeg- hegy etlenittení Kegyetlen : ízelídség nélkülel -kegyetlenedett. való. Kegyttlen gyermek. Lásd^ í^egy.
: :

^

:

E

3

Meg'

148
Mtg.keftíríttem:

Me
;

meg-bofzontom v. keferQvé téfzem. Lásd^. Keferv. Meg-kefergerem. Meg-cyrdtt : meg-evefedett, genettséget vett p. o. a' kezemenn a' íeb; v. meg-fzaporodott. Meg-gyültt
a'

bajom.
:

Meg' következni
vetkezett.

meg-tÖrténni

,

-esni.

Ez meg-is kö-

Meg-körezteni p. o. a' fodort só nélkül tifzta * vízbenn megfzni. Meg-külö7wdni\ el-válni , -válafztatni, el-hafonlani. meg- válaCztom; v. külön -fogom, Meg-különözö/n verzem. Meg-húnyta magát : raeg-hunnjáfzkodott, le-lapúlt,
:
*,

le.gugorodott

,

-kutzorodott.

Meg-pukkanni: haladva nagyot fzóllani, v. pattanni: pukkan a' hólyag. Pukkantó. Pukkantani fzá's a' t. jával, hóljaggal
,

-kergetegefednl, -örülni, -tsábúlni, -káMeg-Jzédiilni bulni, efzelöskÖdni, meg-bódúini, -té olyodni.
:

ineg-lzédítteni
lakit.

(

meg-bolondíltani, vakíttani) va-

Meg-torlott ^ halomra gj'^ltt; v. boíTzót állott, iwegrakásra vertem, wegtorlottam ellenségemet weg-torlotta , v. -torolta az torlottak a' habok, Attj'a' halálát: meg-kerefte, meg-boíTzúllotta.
.*

Meg-t/tözni: magát megtölteni, -tömni, -rakni. Megvagyok', élek, nem vefztem-el. wég meg -vagyunk. Meg- van a' pénze. Ugyan ki- voltak a' Barátokéból. ki-véve, ki-fogva, kivül, Eggytöl megMeg-váiva válva, V. ki-válva , eggyet ki-fogva, mind ott
.

'.

voltak.

Meg.ühög^

meg-ühödik : meg-fenyved, -purháfodik, redvefedik p. o. a' fa. Megye : határ *, vidék. Meg megyézni: -határozni, Megyénkbcli. megyebeli. jnegyés-dolog, -levél. Püfpök-mefye. Vár« Megyés PülpÖk , -Pap.
megye. Méhes. Méh-tartó. Méhéfz. Meh-kosár, •kaptár, méh-kas, méhkeieutze.
-köpiíi

Me'h.

Mc
;

M(
,

149

Mekegni: ekegni (ketske-f/ó) v. hebegve akadozni, habogva fzóllani. Mit ekegHt raekegfz?
Meleg.

Meleigetni, hevítgetni , raelegítgetni. iwele* Meleg tájék. Melegedni. Agy,, élek-melegülni.
gíttö.

weleg-ágj.
v.

jw^Ieg-vér.
Meiiéki. Mellékes: olmellesleg, óldalaslag. mcU
.•

MelUk

^

mellyék: oldal.
wellékesleg.'

dalas,

Ijékefenn. McLék fzó adjeStivum. kerülni p. o. a' roílz társaságot. El-mellözni a' dolgot, az igazságot. Mellzhetetlen. Mellf, V. mejj, eml, Melly-ras: vas-derék. Mcllyvafas: vasdqrekas. Medy- vasba öltözni. Meltenyeres-t »lpas. lyes-vállas Mellyefzteni : mejjeíizteni* koppafztani. m eg- mellyé fztették. Mellyedtt. Meliyedni: koppadni. Méltatni. Méltó. Méltóztatni méltóvá lenni , v. Afzt.tlához méltatott téged'- is. -ítélni. TifztségMéltatlanre méltatni vaLikit. Meltóságosíttom. ul bánni valakivel. Méltatlanság. Nagy Méltósá . Menedék \ mentségre- való. Menedék-hely: fzabadquietantia. hely, óltalom-hely. Menedék-levél Menedékes', könnyenn járható. Menedékes grádits *, V. léptsö, V. hágtsó, 's a' t. Menekedni: rzabidúlni. K.i-menekedni a* vefzélyböl. Meg n?m menekedhetett töUe. Menni. Menelni: mendegélni, járkálni. Ott menel, Men'tébenn ; menetébeon. A' víz' mentébenn. Menny üt ö-kö: menny-kö, villám. Menten : mentéíl, mindgyárt, azonnal, leg-ott', legottan, mindgyáráíi, töítént, mindgyárton, ottan, ezentúl, m- nien meg-indúlt: menten (leg-ottan)

Mellzni

:

:

:

:

ment. Menteni.

Mentl

,

v.

mentül-hamarább.

Mentséges. MentMentö-írás, v. -befzéd. Mentség- hely ; menedék -hely 's a' t. hetetlen. Mentegetni : fzabadkozni. Mentdni ; mentekezni, ki-fejtödzni, 's a' t. Mentöleg. wenlt; meatett, fzabad. Mentt a' büntetéstl.

Mnnüíni.

Ld^d

,

Fitzamni.

K

Q

Menye-

:

ICO' -^
_;
,

Me—
.
.

Me
,

_,

,

^

.

>-

MenyekezÖ

Menyekzösködni. menyegz. Meny. Meny- AíTzony. >j enyém -AíTzony. wenyekezni
:
\

házafodni , párofodni *. mennyegz«it; v. bolt, bóUozat, padlás* Menyezet Menyezetelem: meg-hajtom , boltozom, al-réfze. Menyezelni. Meredett\ meredtt, merevedtt. Meredlt nyak nyaknak merevedéíe , hajthatatlansága. Ki-merédtt, .dülledtt, a' fzeme. Ki mereliztette a' ízemét reám*.
:

Meredni,

inerefzteni,

Merede?.ni.

Meregetni % meregélni, merítgetni. meríttö edény. Merekiyex inereglye, petrentze v. eggy hoíTz
;

ág

fzéoa*-viUa*. Méréfzelni. Meréfzség. ifiéréfzetske, wiéMéréfz. " Biéréízenn neki-állott. réfzkedni. Merefzkedni : húzalkodni , nyújtózni. Meredni. MeMeredett fel - egyenefedett, redezni. Ki-merefz:

tette a' lábait.

Mereven

\

hajlatlan

,

kemény.
:

Merevenítten!

:

merC"-

Merevenné, nierövé, -tenni. Merevenenn: Mer mereven. Merevedtt : merönn , állani. meredtt, nyakú. Merevedttség. Me'rhélni : mérsékleni, mértséklejii valaminek hofzízát , mellységét, nehézségét. Meg-mérkeztek eggy máíTal ,eggyik a" Mtfrkezni. máfikhoz mérte magát. Meg-niérkezhetik vele, kíraélleni. JttJértékleiú : tartóztatni Mértékeld magadat mindenbenn. Mértéklet, Mértékletes - ség.
vítteni.
.-

,

iwértékletlen-ség.

Mer: kemény, nem
Merönn
a' keze.

hajló; v, tsupa, mind, egéíTzenn*

Merönn ( merevenenn ) áll (tsupa) hazugság, hamifság. Mcröségí keménység.
áll a' körzál.

Ez

mer

Mesgye
Meffke.

:

fzántó-földek

,

és fzöllÖk között hagyatott
MeíTKüi: meíTzünMeíTze-föld.

gyep.

MeíTzeség

:

távól-valóság.
p. o. jött.

nen, melTzünnet

^leJier^-remeV : mefterségefenn kéfziiltt munka. MesMeítertelen hazugság. Mefter-*terséges álnokság. gerenda *: melly a' többit-is tartya.

,

.

Máely: juhnak nyavalyája. Mételybenn
a' juhai.

el
:

Mételyefedni. Mételyesíttem
,

hullottak doglelem.

M^ts

tudomány. , , ., , v. üveg-világítto. apró tserép Török templom*. M'ítset * mit tefzek , v. tegyek MetízeVvele Tünk*: mit tefzünk. Metízenek* modgya p o. vele. Ezen fzóUás'
jwételyes
:
••

t^a'^cI;? Metselo.

,

vele.

Met-

:

,

mit
igen

terznek fzokas-

kivált Dunánn gyakorta él -vele. /^«e^ Meztelen, meM.f*: valami ruha, takaró. MezítMczíttelenit em Mezíttelen-ség.

bknn vagyon,

túl.

Pazmány-is

zíttelen.

Mezíttelen kard, 's a' t. Mezíttelenenn: mezíttelenül. Sejtes (viafzos ) mez. ü^/.-...: méh-ser.
láb.

MezUtelenedem.

Mézes mákos. Meg- mézeim. hordanak ) a' méhek. mézge mézga. Usd, '^",§^- ,, iVf/z6/^e '„koWus * matska-méz matska-gumi M^z^a
:

m^7 fzOret Mez-rzO^^^^^^ Mezeinek v mezét
-

,

^sipa.

:

,

í^4-:

Mezgelni: fának édes leve, nedve. Mezge-hántok n^^^f tlni édes levéért. l^tskehii bengézni , gerezdelni , Mezge'rleni
: •

fat

ham"

f

^.

a

,

keresgélni. fzöllö-fzedöktöl el-hagyatottat bengézés. gérlés
:

Mez-

Mid

miatt*,
••

mián

*.

Ml/rt-hogf mivel-hogy. mihelyest , mihent. iK//Áe/rí bubulitska Mlhóia tuTbulya, baraboly,
:

^
.

Miksc^- Maximilicin. ^^n^Uftl a koko mellyböl Mile földdel bé-fedett fa-kupatz*, égetnek. vátsok fzenet olly. ollyan. iHjen
iJf,7/r

«

;. valam. lUy: ; miUyen ; téhely% F^í^^^ Milirex fzelentze, tok , Min^z a' fold alatt. iJíi«a*: álnok fel-vetö lyuk ni"- minat ásni. „Snrip 3Í,W. Mindenes. Mindenefság, ^^^^'^f^'-J^y^^l o. a ]olza Mindeneire vagyok nekie, p. niség. mindég , fj^Jvaft , orokké gábann. winden-ha mmdea mindenütt, Atin^eukent. L. Mindenhol: Miadenf^er Univerfum.
.-

módonn.

Mindenség:

K

4

^

itft

,,_±

L^ _«_ „..^ mindenkor, mindenkoronn mind untalan. MÍnd* gyártón: mindgjárt, mindgyárást, azonnal, 'sa't. mindkett, mindkettenn. MÍDd-két -fél, V. -réíz MÍnd-két heljenn, MÍnd-nap eftig: egéíTz reggeltl mindenikünk* fogva nap-nyúgottig. windenink Mindenünk ( minden jofzágunk ) kiki közüliünk. oda leflz. Mindnyájunkat érdekel ez a' dolog.
..

Mi

Mo

,

:

;

Minem: min, minem.
'

jMinemüség

:

minémüség»

minség. Minta ábrázó * formája * valaminek.
Öntött.
-.

Szép mintába

nyávogni , miogni , mint a' matska. Miogatni Mire hogy mivel -hogy. Mirigy- kelés, tályag, kelevény, fzökés, guga. Mi:

rigyes.^ Mirígység. ^ ^ MÍsége Miseg'" mitsodaság. mivolta, valaminek. Mód*. Módos. MÓdosíttani. wódofodni. Okkal,
^

^

=

móddal végbe vitte, wód felett. Módofonn. Moh: mohó, hirtelen, gyors, febefs, nagyon-kíváná. Mohonn enni, -falni. Mohonn kezdeni, fogni valamibe. Moh (mohó) kívánság. Mohonkodni, Mohonság. Mohonn evéa. Moh*', muh, moha: muha a' fánn, kövönn. moi
hos-odni
:

mohosúlni.

wohozni.

Mohc^ság.

Mokány- durva, vad, goromba, idomta,lan, parafzt, otromba p. a. ember, Mokog- vakog, nyí a' nyúl. Mondva kéí'z- fizetésre p. o. parantsolni tsináltatni
i

valamit.
* kalaftrom * monafierium. törköly. SzoUö-mont. Mont Mór * tégla * formára * tsináltt vályag. MÓrbóJ wort vetni t téglát vetni. MÓr-teglá* rakott fai. ból-való égettlenböl. Mord- kedvetlen , vad , komor, kemény indulatú.

Mondjior
••

:

:

:

Mordiás^ mord

kedv

ember.

Mordulni.

doa néz
Mordály

"

komoron

teként.

Mordonos,

MofMordon*

ság: mordság.

.

Mor'donkodni. *. Mordály-puska , v. mordány. mordi*: alattonbann rágó, maró, rágalmazót
kis piftoly

Mor-

Mo
Morgók.

Mo

153

Morogdogalok. Morgás. Morgolódom. Mor-

gódom: eggyütt-morgok. Mörgódás. A' kutya-is morog, ha az orrát meg-ütik. Zörgo-morgó. Mórikálni *: farát rirzáiui. Tsak úgy mórikállya
niagát elttem. Morkoldb*: tsuda-állat, lidértz, 's a' t. Ha a' morkoláb a' napot tellyefenn meg-enné. Mormolni mormolás. Mormolva mennek a' pata'

kok.

morotVány, tó, halas-tó. El.morotváfocl: morotványos hely. Morvdéy. kaláts' neme.
JWbroít^t
ni.
:

Morotvás
-

Morzsáink
föld.

zsolódni.

hulladék. Morzsálni morzsolni. MorKenyér, morzsa. MorzsásMorzsás.
:

Mosni

Morzsalckkal hizlalni a' tyúkokat, *s a' t. Moslék. Moíálék p. o. mosni-val ruha. Mofdtlan. Mosdatlan kézzel nyúlni valamihez. MOsdó medentze. Mosdatlan -fzáj, .befzéd. Mosódás mosdás. Mofogaíni. Mofakodni. Mosódni. Moslékos edény. Azzal moíTa fzünte•

Mofadék.

=

len a' fzáját

:

azt emlegeti.

Moítankor. Moftani. Moftanig-lan. Moftanság-ban. Moftantól fogva. Moftanábann, Mojio/ia. Moftohálkodni. Moftohálkodás. Moftohai, Moílohasság, Moftohaidö, -fzerentse. Mofzf' mofztika: a' gyümöltsnek ber-tsutkája, tor-

MoJL

sája.

Motozni: matatni.
resni,

Ki .motozni- ki- tapogatni, -Dyomozni, valamit.

-ke-

Motsdr- tós hely, tótsa, víz-állás, tó. Motsár-tölgy: motsáros helyenn termo tölgy-fa. Motsok. Motskandani. MOtskíttani. Motskosíttani pifzundokíttani , otsmányíttani, Motskolódás Motskosúlás. Igen nagy MOtskoska. kolódás. motsHot ( gyalázatot ) tett rajtam. Bé-motskoíni magát. Ki-motSkoltam pífzkoltam a' házból. Motfzunni- matfzanni. Meg fe motízannyj meg f©
.•"

=

=

piíTzenny.

Alttjé

:

bagázsia

*

pefzmeg.

Lásd^ Bútyor,

K

5

M«.


134

.—

.

^^o

'

Míí

"
[

"

-

' ' '

'

Jtíotyogni x totyogni, m.itolni.

pifzmogni, pifzmolódni

,

pif^-

Mozdíttani : mozdítthatatlanság, MOzdítthatatlanI. Mozdulni. Mozdulat. Mozdúlailan. Mozdúlatotska.

Mozogni. Mozgadozni. Mozgadozva. Mozgathatlan. wozgatlan- ingatlan, -jófzág. Mozgásba hozni a' népet. MOZgóság, Mozgató. Mnlitni. Múlatni magát. MÚlatni: halogatni a' dolgot. El-múlHitotn ( múlattsággal tartom ) p. o. a' vendeget, gyermeket. Dolog- múlatás. Magát múlatás. Múlatni a' dologgal : késödni. ^úiató ház, -hely. Mulattság. Mulatozni. MÚlattságbóI, MÚlattságos i víg. Mulattató. Mulatozva. Elmúlafztani kötelefségét. Múlandóság el-múlás. El-mú!hatat1an dolog. Mátólag: által-futva: kis korig. Múlólag lásd meg. Múlólag be fordultam hozzá.
:
;

Munka

:

muka
:
:

*.

Munkálkodom.
,

Munkálatlan kéfzíttetlen p. o, föld kálatos munkás. Munkás-ház ,

Munkálódom. Munértz *.
müves-ház
,

v.

fabrica. Munkátlanság, dologtalan-fság. MunA' munkáfságot meg-kell a' föld-népénél káfság. indíítaoi, ha az Orfzág boldog akar lenni. MuTtzos\ fzurtos, fzurkos, pifzkos, tzirtos , mint a* lakatos inas. Murvd-X fü' neme; v. fzéna-, fzalma-murva : töredék, V. törek. Murugy mwruggya pelyvából mibl álló rothadtt
: :

gyülevény.
Miiftrálni * a' féregét , hadat : fzámba venni , megvisgálni. Meg muftrálni valakit: -loholni. Egéífa

nap' muftráÜya migát a' tQkörbena. Muítora-* poiztó : mutatni-való. tsomoízolni , rontsolni p. o. a' fzöllöt a* Mufzolni
:

kádbann. Mufzoló: tsoraofzló-fa. MufzUtza * bor-légy.
:

:

miv.

Kézi-miives

:

kézi-munkás.

Müvelményj
mivdai.

artefaetum.

Müvéfz

*.

Mvelni

;

M
Müfzer. ( matériáié meg-kívántatik.
)

Na

15

«;

a'

mi valami mivnek üzésere

N.
r^addly: pióka *, piótza *, vér-fzop, vér-fzívo.. %L V Nadályozni. V. nadály: fekete gyökér' neme; hafznos a' tsontok' forrafztására. Nádjnéz tzukor *. Nád-mézelni. Nád-mézetlen. Nádolni : vasat edzeni, Ödzeni, keményítteni , atzélozni *. (Atzél: tüz-vas) EgéiTz- , v. fél-ná:

dolás.
J^ádor.
J^agjr-

Nádor-Ispány

:

Comes Palatínus,

^(ídraX nátra,
gat.

méh,

uterus.

Nagy fát moza' fejfzét. Követ vetni nagyobbal magánál: a' tudatlan ki -hívja a' tudóst. Nagy fzívüség. Nagyakarat gög, kevélység, fenn-héjázás. Nagy dolgokat fefzeget. Nagy -ehetség. Nagy - embersé:

Nagy fába vágta

gel'enn
hall,

igen emberségefenn. Nagy-hét, NagyotNagy-alható, -alvó, -aluvó. Nagy-türhetés :
:

Nagy- lelk-, Nagyobbodni. Nagyolni. Kinagyolni: naggyából kifaragni. Nagyozni: nagyzani: nagyobbíttani , nagyíttani, magafztalni. NagyoUom: nagynak tartom p. o«
ség.

nagy -trhetség. Nagy-Meltóság. Nagyobbka, v. nagyobbatska.

az árrát; valamint, íbkallom, kevefellem, hoíTzal-

lom,
Nagy-,

kitsínlem.

Nagyságolni.

Nagyíttó

-

üveg*

Nám

X

Fö Hertzeg *. Iám, áim. Nám meg -mondám, hogy

gy

járfz.

feleség' annya. Napom, -od, ja. Na-ád, ája. líap : ijol^ v,dies) nappal. Nap- enyéfzeti (nyugati) fzél. Nap-fzállatí nap-eíet, nap' le -mente, le-.áldozattya. Nap-haladatkor: nap-alkonyodáskor, Nap-eílig: -fogytig, Nap-közbenn. Nap-kor; var-

Nap; napa;

pám,

iam, éj-kor,

wapot

illeni, v. üileni: fzentelni, v,

inne-

'

156
»»
.

Na
'

Ke
•'

inn pe'ni.
tok.

Üllö-n/ip: üilnep, v. ünnep.
,

Naplás:

napozás, halogatás. Naplód; ntpot idt, lóiNap zok. valamit halogatok, hólnapozok. Kapót, órát, Izabni, tttnni, rendelni. NappalozNippli f/oba. N^apló könyv, diurium. Nap' jii. -éj' eggyenlösége. Nap enyéfzet. Eggy nappalt Nap f/.abás. Nap-fzám. Napt ItÖtr. N pp Üg. fzá/la». Naptár*: Calendarium. Napo t nap eftig: cgéíFznp, p. o. dolgozni. Az napságtól fogva: az naptól kezdve. Nap-fzÖkö efztendö: Máttyás* ugr/ifa. Nap-támadati népek. Nappallani. Nappalás. Nappalodni , valam. hajnalodni. Reánk
nappaloiioll az idö. Napló. Nap fzámos. Napon sltt: nip' ól feketedett; v. nap' hévségétöl, nap* fzúráfa, siitéle miatt betegedett. Nap-bér; napi bér, v. -fizetés. Napverö *; verö-fény.
Niis-Ja
:

retefz, kiiints, fa-zár.

Najz\ a'menyekezök'fz'Tloii. Náfznagy: Fö-gazda a* lak ida^ombann. Náfz' népe lakadalmaibk.
:

Hsáízád
.'

folyó, kÖnny, kansú, sugár, ludar hajó, ^Náízádos: Fö-hajós, hajós kapitány *. nt^, feleség, aíTzony. iVi?' Nos: házas férjü. telen: feleségteleny Nrzni házalbdni. $*e: me. Nelze; mefze: me , 's a' t. a* könyv, ka*
:

N-

:

lap.

Heged

kevélység , büfzkeség. Negédség negédesség, nagy-akarat. Negédes-enn. Negédeskedni./ négely, légely, tsobány, tsobolyó. Hozz J^e'golf
:
:
'.

^^S7 íiégoly vizet. iVi^j. Negyedes. Negyed': eggy negyed réfz tály *. NÓgyelni. Fel négyeim. Negyedlö,
g^yesítteni.

:

fer-

Ne-

Négy

K é^y

-

rétü.

efzten döfi ég n égy-fzegfl ség.
-

:

négy-eíztendöikoi

Négy

-

fzegesítteni.

Negyvenes hordó,
zet quadratura.

Négy-nyüstös váfzon.
:

Négye-

Négyezem négy-fzegesíttem. Négyesbe, kettsbe 's a' t. fogni, -venni, -járni. Meha. Némellykor, néha-néha; v. valaha. Néhanap.
£íehe'z.

Néhd-napba.

Néha-napjánn.

Nehe/cülök. Nehezedem: bádgyadok, öregízem. Xii^hezeUem: nehézlern. Neheztelni. Nehc-

ze&A


zenn

-

Ne
vi eltrn,

^57

velV.etri,

Nehéz-ízabású.
lös, terhes.
találni.

Nehezítten). Nehéz kt^dvu. Kehé>kesítteni. Nehézkes: vifelo. Int.

Eegy nehezék:

JSéhon\ néhon néhuí, néhol, imitt-amott p.
'Nélküled*
ejtik.
:

o.

lehet

nálad nélkül
;

,

's

a'

t.

Dunánn

túl

úgy

ííem.

Faj

fajta, netifizet.

IVIitsoda

nembl- való.

Famíliának *ág izali. Nemzetiségi ágazat. Nemzeni. Nembéli. Ferjfiúi Nem. AÍTzonyi Nem. IJegen Nem. Szép, v. fzebb Ném. Meg némíttom. El némulni. Némaság. NéNefmn.
rendi
:

Nemnek

ma
Híémü
JSetnes.
:

állat,

-erd, -barlang, -magánoíság.

Néma

gerjedés.

pénz-tartó tserép edényke.

Xsénidlj'.

ség
,

j

Epy ki azt mondotta. valaki. Nemeíi Rend. Nemes jófzág. Nemes örökudvarház. Nemeíénn. Nemesedni: neme'
^

t^W

sülni.

Nemesítteni.
:

Nemesíttett

:

nemesítteiett.

Nemes ülés Nemes Nemes Nemzetes.
kalap-pofztó.

telek, -jófzág.

Nemes

ízív.

Jjfemez: öfzve veretett, avott p. o. pofztó, v. gyapjíüt,

^emmen: tsak-nem,

v. fzíntén ögy.
;

Nemt:

termélzeii Iflen
,

Genius.
,

Nemtöi
,,

vendetes
nidiis.

kéryi

,

kéji

kedvi

: víg, örterméízeti , ge^

Nemzet. Nemzetenként. Nemzetes sée. Nemzetiségi ágazat, v. -nyavalya. Nemzetiség, nationalitas.

Nemzeti béllyeg

nationalis charncter. , crkölts, ruha, ízokás, nyelv, törvény.

Nemzeti Nemzeni.

Nep.

Nemzetni: fzármazni. Népség: kö/ség, köz nép. Népefedni: népeNépes váras. Népesítteni. A' népcrsítlés sülni. le^-föbb tárgya a' Fejedelemntk. Köz -néphez
ere!zke<1és
*:
:

Népi. popularitás. háló, reJze; aíTzonyi munka. Nértzelni : Nétzelés. Nértzezésj köiés. kötni. Nevedék : növelték, nevendék , nevedé^eny, gyer^ mekded , fiatal', Nevendékeny új gyürüs új.

Nerfz

:

158
JSevelni a*

Ne

Nj
.
.

letlen gj^ermek.

ház.
Jf^cvctni.

gyermeket, jófzágot, kíntset. Neve* Mevelkedni: nevekekni. NevelöA' Gyermek' nevelje. levetkezni. Nevettséges fzabás. Nevet-

iscvezni.
tio

dolog. Nevezetes-ség. Nevezetlen: névtelen, v. nevetlen. Nevezletés (denomína-

tség fzerz.

Nevets

Nevezdegelem.

"

).

Nevezet fzerént

:

nevezeteíenií.

Név' mafla

.*

pronomen.

Nödögelek ferdülök, felX növök, v. növÖk. híizalkodom , -hutyorodom fzálafodom íiidarodom. nézgélek , nézellek ^ézni. Nézdegélek valamit visgálok, jólmeg-tekíntek. Nézetett: jól meg-próNéz. Leány'- nézöbenn volt. NézS^ báltatott.
Nevök
, , , :

fzín

:

játék-fzín.

Néz
jós,

tsö

:

mefzfze-Iátó, nagyíttö
,

üveg.

Néz:

jófoló

varásló, jövendöl.

valamit meg -tudni. Néznéje : nézné; valamint: tudnája, tudná, 's a' t. Hlyen
hajlatáfokat

Nézhöz menni

gyakrann

találni

a'

régi

könyvek-

benn.
jS^ikdpoly
:

JSódíttom y fzíttom
's

Mcopolis. Nikápoly- váraíTa. indíttom , nógatom 'nofzogatom, no»; bíztatom , öíztönözöm ferkengetem', ,
,
:

a'
:

t.

nofzfza, no. Nofza rajta, utánna. fzoboly. Nufzt-gerezna *: nufztbörrel béllett aíTzonyi paláft *. Házas aíTzony. Nös házas férjfi, NöfTni: iViJ: né. házafodni. Nöílön-nöfzö vén menyetske. NöteNtelen maradni. Nfzö legény. Nslenség. tény. Nni. NödÖgelni. Növetényj {vegetabile) növevény.
JSofza iV^i^í
;
:

Növés. Növedékeny. Nydj: féreg, tsoport. Nyájanként
jSyájas
:

:

tsoportonként.
Ny^Jj
iS

kellemetes
v. sürü.

p. o. befzédü.

a' tilz

|

kedves

Nyájasíttom. Hozz a' nyájafsából jafság. Nyájáfz *: nyájtörzö.

Nyájafodni.
:

NyáNyáj?

i

sftrüjéböl.

JSjak.

,

Ny
JSjak.
:

Ny

159

Nyakára kötötiék (ervel reá nyomták, nyakánn hagyták, jvyakas makats , m^krantzoá konok p. o. gyermek. Nyakas- ( hofzfzú nyakú ) tök, körtvély. Nyakba-vetö török kard. JNyakba-vetö arany lántz. Nyak - kaloda * ; nyakkáva nyak-vas. Nyak-merevedés farkas-nyak. Nyakonn fogva v. -kötve el- vitték. Nyakra fre hányni, vetni, hányatni. Nyak-vágó: hóhér, fejNyakló ló nyakba - vaíó. vévö le ny ikozó. Bé- nyakiózni. Nyak-fzirt: fnek hátulsó reze. Nyaka fzakadttábann. Nyakaskodní. Nyak,

,

:

,

,

-

:

-

-

lántz.

íikamló , tsunyálas p. o. út. Sikamos fzamós , ragadós. Nyaka. Nyákáfodni. nyál. Nyálas -fonal: mellyet még ki nem mostak. ízetlenül, fajtatlanúl, Nyálafság. Nyálaskodni
S^yákás
*
:

,

:

sótalaaúl enyelgeni, v. enyelegni, leptseskedni, hívságot belzéUeni. Nyáladék. Nyalábba kötni Ifyaldb : kötet, kötözet, tsomó. valamit: nyalábolni. El-nyalábolni. Njalka : hegy ke , büfzke. Nyalka legény. Nyalkaság. Nyalánkság. Nyalánkodn!. Nyalakodni. Nyalni. Nyalánk: nyalakodó, nyalóka. Nyalintani. Tányér- v. tángyér nyaló : tséltsap, hízelked. Nyalogató orvoíiság. Fel-nyalatom.
V.

Nyámmogni
Nyár.

:

immel ámmal

enni.

»

Nyaralok: nyaralok; nyarat, v. nyarat, tolNyarak v. nyarak val, sarak v. sarak. tök. Nyári, -ház, -palota, -mulattság -fzoba. Nyári takarodás v. takarás v. takarás : a' nvári gabonának bé-takaríttáfa. Nyár' közepe; derék nyár. Nyárlott bor: nyaras , ki-párlani. Nyárlani meg-fordúltt , ki-gözöltt , elmentt fzefzü, -ersjü
; :

bor.

Nyárs gerelly
-

*,

: rövid hegyefs tör , nyárfoló fzalonna *- fílz, v. -ölt, v. -tö.

,

fpéke-

Njáskálódik * a' gyermek az annyánn, mikor ölébt kéredzik v. f^í-kapafxkodik.

,

i6o
JSjafsánn JSyavalya
""

Nj
:
:

Ny
;

pörénn, ltözetlen. ^Faludi.
v. betegség.

nyomorúság
,

Meg tanítt

a*

jSyavalygok : nyomorkofanyalgok. Kyavalygós. Nyadorr, kefergek fzegényke. Nyavalyáfság -os nyovalyáska morúság -os. Nyavalyás -úl élni. Nyavalyátska. JSyavodni*: nyomorodni. Egéflzenn el ryavodt.

nyavalya:

a' fzükség.

:

:

]Sy-'vo2ni a'

jyyeggetni
fzint*

matskák fzektak. nyomni gyomrozni hogy az nyögjön. Leikefenn megúgy nyegjen
:

valakit

,

,

,

nyeggette. Xfyekegni : nyegni, nyögni , nyifogni, nyöfzögni , a' sívó rívó gyermekrl mondatik. rjyikogni Nyélbe ütni, v. nyélISjel : maroklat, markolat. Ezüft-, fabl ki -ütni valamit. Kés -nyel. nyel 's a' t. Nyel-fzöllö: fzöllö-gerezd , fzölldNyelezni. -fej , V. -fö , fzöllö-fürt , fzollö nyel. Meg-Dy élezni nyelet adni, tsinálni valaminek. Nyeletlen. Nyelet ütni valamibe. El-nyellett a* fzölelleni : hullani, fonnyadni. ]<ly el- le-húllott a' ízöUönek fzeme. lö nyel tsö , nyelv-tsap. Nyel-.' J^jelnL Nyeldeklö dekleni : nyalni falni. Nyeld faló torkos. ^yelv. Nyelveskedni. Nyelv váltság: fzóért bünteNyelv-hafadás ; nyelv eredés tés » nyelv' díjjá. meg-fzóllamlás, v. -fzóllalás. Nyelvefség. NyelvNyelv-tudós. Nyelve -fzakadtt Nemzet. taníttó. Nyelvetlen. Nyelvetlenség. Nyelveskedés. Nyelv* be kaja. Nyelve a' sípnak. Nyelvet mérni vala: . :

.

.

:

.•

;

kivel: viíTza felefelni. Nyelvjárás. Nyelv' tulajdona, V. tulajdonsága. Nyelv, köntös, termé* Ny élfzet, ösi fzokáfival hegykénn barátkozik.

vezés
JSjGreg.

*. írás'

módgyá

:

írás- v.

befzéd

ejtés.

^

Nyereg' vápája. Nyereg-heveder. Nyereg'Nyerges ló. Nyergeld. kápája. Nyereg-gyártó.

Meg -nyergelte
yCi'rt.

urát a' feleség:

fel-tetle a' sü''

Xíyeretes : nyertes, v. nyereséges. rekedésre adni magát,

Nyertefség.

Ny©'

<

!

)

'

:

~
,

-

,

,

,^

JSyers

kéfííttetlen

ki-nem-miveltt

eleven, frifs *; v. parafztos. jú; erd, -ifiú, -víz; -erkölts. NyertlÖk ; újjlok. JSIyer^eség: nyeríis^g, 2^esni\ ga'ljat irtaui , vagdalni , botolni ; v. azon^ eggyet fzokrzor mondani. Szüntelen azt nyesi : a*on bakot nyúzza. Nyesölék í (farmentum) nyesdegtlni. nyivogni , nyafogni , nyíkogni. ífyifogni Lásd , Nyekegni. JSjikkanni, Megnyikkant ( nyikogri kezdett ) p, o. Ne nyiggasd ( nyikogtasd 's a* t. a' gyermek. Ldsd^ Nyifogni, a' fc-yermeket.
:

izmos v, Njers-bör, -gyap* Njerfenn IzóÜani.
;

v.

j-

ífyihelödzni
:

*

:

vakaródz ni.
;

nyÖftörögni üjikorogni ríni, mint a' difznó. Nyikorog az ajtó; a' hájatian kerék-is. Njíl-ág, mellybenn az ideg jár. JSjríl. Kyílallás, Kyílat vetek foríbt vetek. Kyíl-vetés.- íörs- % v| kotz ka*- vetés, nyíl-vonás. Nyilas; ré nek , v,
:

gy

«rdönek oíztálly^. Nyílra, Torsra, fzerentsére , fzerentséltetésre adni, ereíizteni , hagyni, vetni
valamit. Meg-nyílazni a' lovat a' patkó*- fzeget elevenébe erefzteni. Kyílazott-ló. Nyíl-vas. Nyílok, nylldogalok. Kyilvánság: nyilvánNyílni. valóság. Kyilvánságosíttom. Nyíladás az erdönri, Ki nyílt az id. Nyilván fzóllani. Nyíltt *«a't. Nyilvános *. líyilváÍ2ÍVÜ , cfzü. Nyilatkozás. nodni *. Nyilván te voltál ott. Nyíres ]^jír. a' hol fok nyír-fa terem, jeyírség.
; :

Hflyirbálni

nyír- víz. nyifzálni , mintegy nyúzva , tsifzolva , vagdalni, -metfzeni, -fzegdelni, v. -fzeldelni p. o. El meg nyirbála* kenyeret ; v. rofzfzúl nyírni. ta a' pofztót, pappiroft. V. Kuntzogva, rimánkodva, kérni valamit. Ki nyirbálta, ki-kuntzogta,
Nyír-virits:
:
:

ki-kunyorálta az annyától a' pénzt, 's a' t. vonó , heged vonó. Ryíredék ; tölteni-val pih , Nyírni. Nyírdegelem. pöfzlék, metélek, vágaték , hulladék , efedék , Nyírtt , v, nyírett pofztó. Izeldelék nyefedék. Nyírtt L
JSyirettyü

1

62

Ny

Ny

^

Nyírem. Nyírás. Nyírö. Njirom *. Nvírtt haj. Kvirás *. Nyiró *. wyíretlen. Nyirkos p. o. föld, ruha, Jijirok: nedv,, nedvefség. A' nyirok meg - fény vefzNyirkofodni. 's a' t.
tette.

Üyittani

nyítani , nyitni. Nyittás. SzöUö-nyittás. réfenn vannak) fülei, Nyit( nyí Ittak, Tátva, nyitva az ajtó; akár alá, akár togatni«
:

Nyitvák

feí.

Hyivatni

:

nyivogtatni
's

,

nyifogtatni

,

rikkatni.

Ne

nyivasd,

a'

t.

a'

gyermeket.
,

Ldsd^ Nyekegni^

és Nyifogni. J^yivok : nyifogok

,

sírok
,

vátskol

,

nyivákol

nyivogok. Nyivás. Nyikoákol a' tsetsemös gyerv.

mek.
kek-is.-

Nyívnak.

a*

kutya-,

matska

-

köly-

Hyom. Nyomát fem láttam. Talp-nyom. Nyomába fem hághat. Nyomába lenni, v. lépni; ivyomakerefem.
fel
-

dék: nycmdok, nyomás. Nyomozom: nyománn Tsak hideg nyomát , helyét, hagyta.
találni
:

Nyomát büzlelve (fzaglalva) keresni. Ki - nyomozni a' titkot. v. -venni. Nyomás fzabad legeliö, falu' fzabadgya. Két nyomásbann (határbann) van földgye. Nyomakodni. A' vár ellen nyomult, nyomakodott, az N/omos : fontos*, vels p. o. okok. Az eltenség. emberi nyomtól fogva: a' miólta emberek vannak. Nyomós: tartós élet. Nyomozó Szék ( í/i

Nyomonn

,

íiyomni.

t;»podom, tr« porom, gázolom. Nyomtatvány: kötetlen nyomNyomtatás. Kinyomni a' képet." Nyomtritó ló.
:

Kés nyom {poJieHtas). el- megNyommafztom Nyomkodom nyomdofom tiprom,
quijitio).
:

le

-

nyomom.

,

Még búzát nem nyomtattak; azt ki nem nyomtatták. Nyomtatás' idejénn. wyomadék kép i mellyet ki-nyomnak. Nyomogatni. Öröm Anya, Meny-afzfzonyal Jüyofzolyó ^Jzfzony bánó. Nofzülyó Leány. nyugság. * Nyugalmas , líy ágálom : nyugodalom nyugodalmas. Nyúgotom; nyugtatom, nyúgofztatás.
'.

,

talom.

Ny
.

Ny

163

talom. Nyugfzom: nyúgofzom. Kyúgott Katonák, földek, lovak. , Nyúgovás, nyughatatlaníttotn. Nyughatatlankodtatom. nyugtalanság. Nyugtomat fem találom. Nyújtó-: fodr fa ; lapíttó , mellyel téfzJíyújtani. lapíttanak a' térzta-mivefek. A* tát nyújtanak Szegényeknek nyújtani , nyújtogatni Mar a* nyújtó padonn fekfzik ki-teríttetett, már ki-nyújtóztatták, V. -nyújtották. Igen nyújtva (hoiKi^afonn ) befzéllett. Nyújtózik. Nyújtózás. Nyújtózva nem kerefik a' kenyeret. fpárga *. Nyúl-kék Nyúl-árnyék Xnyúl. nyúl-faláta *. Nyúlás kert. Nyúl-fzív : félénk. Nyul/

,

.

.

:

:

:

nyom.
Isyülni.
a'

Nyúli.
el- ki -nyúlni.
élete.

Meg-

Kinyúlt
lok.

dologhoí.

El -nyúlt az ágyonn. a' kötél. Nem nyúl Mindenbe belé -nyúl. Hozzá nyú-

Meg -nyúlt
v.

Ki-nyúlttsáe.

hez hozzá -nyúló;
,

termet, teíl, 's v. nyúló félbenn van a' bora
kezd.

Nyúlánk: nyalánk, minden* vékony -hoírzú. Nyúlánk Nyúlós bor. Nyúlóbann a' t.
,

v.

nyúlósodni

Nyuvadni: fúladni, fojtódni, fojlani. Már meg-nyuA' vízbe nyuvadott. Meg-nyuvarztom vadt.
:

fúlafztom , fojtom. nyúzar , vézna, vanyiga, pimafz i\yw2^a *
: "

tetlen
tik
's
,

,

ertlen

a' ki
t.
:

élhe, tehetetlen ; kivált arról mondamagánál eröíTebbe kap , kötelödzik,
,

a'

JSyökörÖgni
datik.

ilyegni

,

nyögni.
,

A' marháról
,

monA*

^yöjzögni

,

nyörzörögni
síró

nyöfögni

nyÖkögni.

dunnogva

gyermekrl mondatik.
Kendert nyöni. A*

JSyöni', tépni, fzaggatni, húzni. lent, kendert ki- meg -nyöni.

Ebnyötte

(fzag-

gatta
Tiyii:

)

a' ruháját.

minden -féle hús-féreg. Nyüves, Nyiivefedni. Nyüzsögni. Lfísd, Hemzsegni. Elég nyg ( baj ) Bé-nyügöz^ni a' ló' lábát. J^yüg. rajtam. Téged' nygömre adtak, Le-kuíTad a'

L

3

nyg

^

1(54
>»—
...i

Ny
mmi M>iii».iW

— ..i.-

»

Ml

!>> M l.—

W

—l

I

^

Ól
,. „

1—

I

W ^tw,

M

^..

——
:

nyg
:

alatt, v. le-görnyed, görnj'-edez

a'teher alatt,

xfyügös.

NvOgbe vetni

a'

lovat.

Nygölödni

alkalmatlankodni, ve nyügölödgj rajtara. Nyügzött nyügöztett p. o. ló. íny üst a* fzövö fzékbenn. Nyüstös ; négy nyüslö*
váfzon.

O.

Odor ud, Odorbann
:

l

hiú, üreg, hézak. Az , A' tsürnek odorja, mellybe ki-nem tséplett gabonát raknak a' Székelyek. Odvas: odós , üreges, hézakos. . . Fának, fognak odva, ürege, 's a' t. OA. Oktalanság. Oki. Okos ravafzság. Oktondit oftoba. Fö-ok. Okozni. Okofság otska. Okotska. Okvetetlen : minden bizonnyal, minden mentség, Okvetetlen -ül meg- tselekfzem. ki-fogás nélkül. Okulni: okofodni. Belé -okul: belé-tanúl. MegOka *: mértek' neme eggy oka kávé. okúlni.

odó

,

odú

van.

;

:

rekefz, akol, pajta.
,

Az ólbann vannak

a' tehe-

lovak, maihák. Difznó-ól, tyk-ól, 's a' t. ólbann ( nem pedig mezönn) tartani a* Ólozni marhát. fenekére .fzálló fepreje, fánkja, Olaj** feprelékje

nek

:

:

gazzá. Olaj-feprelékes. Olaj-fzín: sárgáló Jzín. Olaj-malom: olaj-fajtoló , v. -faj tó, Olaj-fzret. Olajat üttetni. olaj ütö. ólálkodni', ólálkodni, leíélkedni, lefekedni , lesködÖlálkodás : leíélkedés. Ólálni , leskeldni.

kodva.
Oldal.

Oldala-fájós. Ó'dal-küfzÖb. OIdal-petsenye*í Óldalaslag. Oldalra Izegve. 01difznó- oldal. dalva jár. Oldallani. El-óldalloit elébb állottÓldalgós tántz , dolog, 's a' t. Oldaloslag: melOldalfzO' lesleg. Oldal-borda*: oldal* tsontyai.
:

ba: melJyék

-fisoba.

:

Ol

Or

1^5

Oldani. Oldozat. Oldható. Oldhatatlan-: fejthetetlen -tsomó, -kérdés. .Oldatlan maradt a' kötés. Meg- el -oldozni. Ollólni * ollóval, nyírni, tarolni.
:

Ollyatén,'.

oUy

Úliufom.
ni.

, ollyan, ollyas. óltalmatlan. Óltalmazatlan. Óltalmazkod-

Óltalmazgatom.

Óltalmazólag

defenjive.

ól-

talmas.
oltani,

óltovánjos
,

:
,

gyümölts-fa oskola.
mefzet
,

Agat

,

Oltó : alutó. Téj-óltó. Óltó-ág, Oltvány: óltovány. óltsárolom X ótsárolom , kissebbíttetn , fitymállom , betsteleníttem , gyalázom, betsmérlem ; árrát, betsét le-fzállíttom, ótsállom, ótsárlon). Óltsó : Óltsóság, óltsónn , 's a' t. ótsó. ölt-vár ; ót var. A* kis gyermekek' fejénn , ábrázattyán ki ütni fzokott fakadék. Olvadni. Olvadék : olvafztott p. o. zsír *, hváj , 's a' t. Olvafztó kementze, -mefter, 's a' t. Olvadozni,
oltani.

tüzet

gyertyát

OUy kor X

olvadni , örömébenn. néha. Ollykos-ollykor
o. kd.

ír

valamit.
val.
,

Qmíani\ hullani, esoi, rogyni.
ladék, p.
OmJíttani
,

Omladék,
omlafztani

htífl-

ni, döjteni.

Omladozni.

Omladni. Omló

döntefélbenn

Kö-omlás. lenni: omlásra hanyattlani. Ónazni : ónozni, önozat. On-mives. Ónos. Ún. Fejér-ón : tzin *. Ondó: korpa. Köles-korpa. Ondója a' kölesnek. Ontani: önteni, vérontás. Kiontom a' bélit.

Ontok i bél-fonal.

Or : orv, orozó, lopó. Orzásbann lopás.

Or-gazda. Orság: Orlopok. aás: or< zás. Orozva- ; (titkonn ) elrántom. Orozva-maró kutya. Orozvaütés. Orozkodni bújni, Orzott titkolódni, alattombann tenni valamit.

Orozni*

érték,

Orozok

:

:

lopott, p. o. jófzág.

Orbántz: tefinek véres hév keléfe. Ki-ütötte az bántz, V. Sz, Antal' tüze,. Orbonds. Epírusbéli. Orboaás-orfzág. Epinis. &rdu *.* lágy édes fajt, édes tánó.

or-

L 5

Or-

V

i66
:

Or

r

Or

Fekete - iarkás fzörü , p. o. kutya ; ordats. ' farkas. Orgona fa : fzelentze fa , borostyán. Orgovány. tér, v. sík hely, lapátz; lapofs , igyenes
Ordas

mez,

V. föld.

Orj\ hát-darab a* difznóbann. Difznó' orja: difznóOrjas kápörzta*. hát-gerintz.

Ormángallér', mente- v. dolmány-gallér*.

Orom

:

ormó
,

,

párkány.
•mos
p. o.

hegy tet tsúts Ormos: hegyefs
,

,

,

ormózat
tsútsos
,

,

ormózat,

,

tetds, oro-

koporsó

;

láda.

rott fedele az háznak.

Ormózott v. ormoOrmozni ormózni. Háa'
:
:

orma: homloka, oromja, ormója. Orotni: oftani, irtani. Orotvány ortovány,
vány.
Ortás,

irto-r

orotás, irtás: ortás által kefzít-! tett föld. Ortáft tenrKT? Ri-ortani a' bokrokat. -álló, haidaOroz: kapunn- , v. ajtónn-alló, hatzér*, darabant *; v. lop, tojvajol, tsen. h(fsdy

r

Orrában n , v. orrából fzóll. Orratlaiiíttom : Orr' tsepegéfe. Orra-tsepegös. orrát le-metfzem. Orrbann-való süly : orr-kelés. Orr-keléfes. Orrolni 2 bofzfzonkodnir Nagyonn orrolta hátra -ha^ gyatását. Orrolás. Orroló. Orros : nagy-orrú^ Orros kanna boros kanta. Orrozó kissebb kormány az hajó' orránn. Meg-orrolta fzerentsém'. Orra' tzimpája portzogós tsonttya. pitvar, tornátz , erkély, erefz, 's a' t. A' pt^azat '^ ház' orrozaMya. Orsó-fa: a' tsigának, présnek*, fajlónak orsója.
Orr.
: : : :

'

Orízág-uttya az égenn: tejes út. Orfzágos Orfzág. betegség. Orízág- fzerte p. o. ki-futott híre. ÓrOrfzág' bírája. Orfzágonként: fzáglás. Orfz^ágló. orfzágról orfzágra. Orfzág -gylés : diát *- tartás, Orízágtalan. " Orfzágosíttom. Ortx forintnak, v. tallérnak* negyede, negyed' réfze. Ortdljozniy harfankodni , perlekedni, perldni , vejOrtály : pör, patvar. í'engeni, harfolódni. Ortza. Ortzázom: pirongatom, fzégyeníttem. Láfdy Artza. Os-

Os

Oíz

lör
tanit-

vezetni, Oskolázni*: oskolába fogni, vm"!, Oskolázta (Iskolába járatta ) a valakit. tani, rajtam: eleEleset oskolázott, letzkézett*, fiát Lo-oskola. fenyítteti, 'sa't. dorgált,
get 'inteu,
:

Nevedék-fa oskola.

Ofonni
Oíror.
•^

^büntetés Oftor-a.ló: oftor-ravás ,birsag , Oftorra^ tsattantanit ORoros: ökör-hajtó Inas. Oftor-penz ; mellyet a Iften' oftora. rittyenteni. OíloroztatnK Oftorozni. potia-kotsifok kérnek. hajló tsemete Oftormény: fzíjos tsata, viadal, r.eg-t^J^^Oftrom: ütközet, hartz, Oftrommal meg- venni a varat

olontani

,

^^^u^^' illanni, illantam, el-labbalni.
_

dás, vívás. Oftromnak menni.

Oftromolni.

Oftromozas

.

(^/.r^rtt haji -baji,
holmi eWyetmás.

kopott, váfott, avítt, avott, -portéka, %TieltesVronVollott, ótska fzerfzám,
Ó-fzeres
:

ó-fzer- v. -fzerfzam.

v. ó-fzeres piatzra. áruló. "Menny az ó fzerO zoltann ofzoofzolni. Ofzlatni. Ofzlódni. O/zln : -^ értzek'* ofzlatasara.valo Közorzlató:

Oízlop

a vendégek; (menjiruum) Ofzlottság. El-ofzlottak a' banyafznak tüzbenn a» vízbenn a' só; a' v. fudar ( sugár ) *: kö^, v. fa-láb; V. ágas;
-pólttza,
-teteje,

rófxlató.

o/tdrU:

o. ofztán ^zutlnn ofzton p Lat d^ if'.oa e tndd-e rtudod-e) mi? valara. Oíztály-fold. olztály: ofztozás, ofztozat. CfzTJd jofzágbann ofztozo lóhál Ofztályos atyafi: Of^talyonkent. Erey v.^öbb oíztály lovagság. Ofztatlan. OrztozódV:orztozkodni

^l^kotvány! Ofzlop' feje, pa, -dereka. Ofzlpp-koz.
ofxtonon,

^tal-

.

^K

&I;ni.
fz.'gbann.
fel

Of.tozatlan:

a' ki
-

még meg nem
a/

Meg

ofztoztak
;

meg-oíztott hatalom. Velem ne ofztozz lékot

.^^^ f penzbenn. p^^to^^' Meg-ofztani a marta^ ne kötekedgy nékem
:

f t°-«"
:

C>A::;Í^^'Lváta
-^

,

í^öva í.ék..

és

mondanád váltóból ered, mintha

Taláii QÜto-válto,

^^boT,

^'Tatn
rí?.
ía^vel.
0^j<^,

^^^'^^"y^<'^n'"•^'''"''^

^""^"^7^7'-. Orsmányíttás Otsmanjít. Otsmány (tr^'gár) ba»
otsmányúl
p. o,

bá«ni va.

Otsndm.

Ottan-, otto^yon, ott; v.

01-3, utsú, utsó, gabona. törek. Feí-o'sódni -ferkenní o.
:

keresd; ottan,

álmábdL p mind^járt, leg-ott Tsafe
meg-leled

's

a'

t.

^

ten. valakihez. Otían-ottan jót-is íselekfzik. Ott.honoy, otthonn-maradó; há^át, honnját örzd, m.ganos. Ouhonoskodni. Otthonofság.

basag.

Otrombatska.
:

Otrombulni.

eredhet

ót zfza, V. út-fza.

^
a' gojiofz,

jad, óvd

ódd, önzd, ófzfz^d magad'

oanni valakiveU v, bánTvahr*, ^^^'*; ^"^' vigyázva, valamivel, óvás

kíméllv;

Avulok

'''•

'''''"^'^'

i^^^^.

Avas. Avatag

V.
3lJ)^^*: ltza*, padka, pad-fzékj r. padlás^ v '^n.dl'"' V r^""" "^- Xíenn;-felTpa^^^^^^^
vertt

padlásra hiuba, dongoitt

v.

hiúba.

Pádimentom

*

:

meg

í.l

Toh !Tl^^^^^l ki-rakai
P

fulykoltt, falcokkal pas^olft Ház.padiat. Padlani:paí

nf ^'J'''

kövei

r.

más egyéb,
menyezetre

iattya.

Padlafolm

:

menyezetelni

;

IT
íet,
fcrrí ft>fra,

111^3''''padlás

gerendázattya.
(

J/^^^-8--da

közi..
:

C^e!
padoíat
'

Padíat

";P''"^^^ Két
fo' forozatra, rendre

padlatra: fz^akaíxra, contignatio ) emelte, vette.

Ta
Yettc, viite a' há?át.

Pa
's a' t.

i6^
f?a-

A' máfodik padlatonn,

kaQonn
Tadmaly.

,

lakik.

pnrt* ürege, pandái.
a'

Nagy padmalyt mo(

fott a' víz.

A' píídmalyt turbokollyák

giibülik,

Haláfzok. Páhó tsOr fjrraa ípület , melljbe fok félc-jfzágot, Val \kit meg-páholni -rakni, -döéletet raknak. gönyözni, a yabugyálni, abajgatni, 's a* t. Fekete pája fzokJPdja : pálya , portéka* neme. nya. fajkos : hamirs , gonofz , pajzán *, tsintalan , ráfott, pajkos Ifiú , -befzéd , -ló , -tántz. Pajkofság. Pajkoskodni. Pajkosíttom, Pajkofodni. Pajtárfok: pajta-tárfak, Pajta', iftáiló *, ól; v.tsür. eggy pajtából-valók. Pajtdrsaság : baj-társaság: pajtársság. Pajtárskodni, pajtár-alkodnií eggyütt tartani, -tzimborálni. Takelénts : pakilints , büdös féreg lapofs féreg , palafzka *, poloska*, palafzk*- féreg , tsimmaz*,

zurbollyák)
:

:

,

tzimaz

*.

fákojztos * : nyalánk. Páköfztoskodni : nyalánkodni. Pcíkofz, pákáfz, V. pákoCztos, kajtár, kajtató, kutató, fazekat meg-keresd, kártékony p. o. kutya, V. matska. Pakotsdsx guggoló, gúnyoló, pajkos, tsfifoló. Pakotsáfonn ki-nevetni a* bünhÖdtet ( bnöst ). Váfott pakotsálását patzkok*, patzkák *, lapotzkák, ferulák * nélkül nem kell hagyni. FaMnk*'. fzéllyes 's lapos gerenda*; v. eröfsíték , Palánk-karó. Palánkozni; palánkolni, kerítték.
kerítteni

kérlelni , kertet tsioálni.

,

kÖrnyözni

;

eröfséget

^ lator-

Oltvány, óltovány Taldnt • : plánta *, palánta *. ülte vény, V. ültetvény, vetemény, v. vetéoy
ráfza,

,

,

a't.

Pálha

Pállani

Az ingnek pálhája. oldali ragafzték. Ki-ptllani s^ fzelelni, rázogatni, roftálni. búzát; zsákot*. Pallás. Majd ki* meg-pallaoak meg-ütögetaek, palló-rofta *,
:

i

L

$

PalUi

170
:

Pa

Palló paló , gyalog híd , bürii , vízenn által- vontt fzál-gereoda; v. koboz'; v. heged' pallója, petzAz hákelöje; v. pad, padalás, padlat, hídlás. zat ki -paliózni : ki-pallolni.

Palmantom*

:

boríttom
*s

,

fedem, takarom.

Le-pal-

mantom

,

a'

t.

Páló: pólya, polyha, pólika. Pálólom: pólyázom, pólálom. Pállya : 150. lépésnyi föld. Pállya-futás. Pállyázni pállyát futni. pamats * író- , festö-etset. Pamatsolni kenni , fes" teni, mázolni. Pamlag * kanapé *, vánkos fzék , ágy-fzék , párna: : :

fzék,

Panafz.
lás.

Panafzlás : panafzkodva bé-adás, -vádoPanafzolás : Panafzlok panafzt tefzek. fzemre-hányás, -vetés. Fel- panaízolta jó-tétetnénnyiti Panaízos falat , -étel , -^kenyér. Ezt megrpanafzlom ezért panafzt tefzek, p. o, az atyádnak. Panafzolkodni. Pandái: partbann óidalbann áfott lik, p. o. a' nagy. sírnak óldalábann áfott kitsiny koporsnak-valo
: : ,

hely. Juásd^ Padmaly. Pangani*: híjába állva romolni.
gott
,

Az
"

étek ^1-paB-

's

a*
*,

t.

Pank

'.

pók

-fzövevény.
födni.

Pank-háló: pók-háló, pókfzövet, v. Pókos lábú : daganatos. Meg-póko-

tsörege, fánk, siska*. vas , talp-vas , heveder- vas , kerék-heveder, abronts*- vas. Kerék-abronts*, kerék' tatpára való vas. Pántos kerék. Fántolni. PántveíTzö vitla, fzirony, kötd- v. füzö-veíTzö. pántolódni * ( Pázmány gyakorta él vele ) v^h^kedni , kotzódni, vifTzálkodni , garázdálkodni,
:
:

Pánkó Pánt *

íing *

:

:

*s

a' t.

Pántzél'^,
tözni.

melly-vas, vas -derék.
^

Pántzél ing

vas-ing.

Vas-inges,

Pántzél- gyártó. Vas-ingbe Öl-

Lásdy Vas.


JPánjva
\

Pa
kötni:

171

hoíTzú

Pányvára
lovat.

kötél, lovat kj-tzöveklö * kötél. ki-pányázni, »tzÖvekelni a,'

Fap

íctejénn.

fzalma - alkotvány a' ház' v. afztag', kazaly* Fel-tenni a' Papot. Papi fzék fzent fzék. Pap matska fa-levelet eméfrtö fzörÖs féreg, pap' matskája. Pap -fajt. Papolni. Papo:
.•

:

lás.

Fapits pipats , vad mák virág. Paprika : török-bors, verefs bors, Fdr tzök, favanyíttó , pár-kováfz
:

*. : Kenyér-élePztö : korpából, dertzéböl, 's a' t. kéfzített élefitö. Pár- lúg. Fara : az háló' fzéllyére aggatott, 's a' víz' fzínéua

lebeg könny
PíZ/ff.-

fa.

Párállani* gzölögni, v. fürtölni.

föld.'

Meg párállom
flni,
sülni.

iául

:

Párállik a* PárKi.párlik a' fü, teft. Párala' teftét:

párgolom.

.

lag ( atmofphoera ). Fdrolgás : párázat, exhalatio % ^fizo\gé& ^ füflölgés. A' bornak minden ereje, fzefze, ki-párállott elment. Ki -adta (a' barom) a' páráját. Szegény
,

pára

!

Paraj X paréj, páré, laboda
paraj.

*,

olus.

Kerti, v. difznó-

Paré-étek. Parej-áros. Paréjos kert. Farants*: parantsolat. Parantsolat-adás. Parantsoldogaló. Fö parantsoló. Parányi', pitziny, pirinyó, pitzinke, morzsa, fzikra*, kitsinded. Parafzlolkodom: mezei munkát üzÖk. paParaJ:&t. rafzlolkodás. parafztkodni parafztúl vifelni maparafztos tselekedet. rarafztúl bánni. pa» gát, El - parafztofodott. Sltt parafzt. rafzt-fzabásu. parafzti eízköz. parafztság. Paratskó : visla; fütyéfzö, élefenn Esagl eb, tatskó; vislató , gyevéreb. Paráz^s \ parazsa tüzes hamu, -pernye, apró tüzes parázsbann , parázsábann sütött pogátaa, ízén. parázsolni pergelni *, parázsoltt. parázs bprsó, p<Trázsono ftt. varázs föld : fél -kemény, por:
^

:

hanyó.

172
hányó,
TÍitó
,

Pa
pergel
parázs kö mor^Srlódó. * , porzsoló edénj.

Tk
parázsló: pi» Kávét paráz-

solni.

Pdrgolni : füftÖlni. Ldsd^ Pára. párkányozat, pártázat, Övedret. A' keJPárkdny mentze" párkánnyá. Fal k kút' párkánnyá, pár* kányozni: krin-ázni, pártázni. rni /életlen, el- hagyatott Parlag', pallag, parrag hever föld. p ilIag-fzöDö. parlapodni. parla. gonn maradtt ízöllö: el-parlagúlt, el-parlagodott > parlagi rózsa*. el-f.HJúlt, -vadúltt.
: ,
:

Pí{rna''-fz^k

X

pMid'g*, kanapé*.

Ki -párolog a' föld' nedvei párologni : gzölögni. párolgás. Ldsdy Pára. Párofodni. Meg- v. ölzve-párofodni , öfzve- kelni, vházaTodni, menyekezödni *, párofodás. pár*. Pdrt * fél , xéU , felekezet. Az én pártomonn van. párt -fogó Patrónus. pártomat f^'gja. Segéd , véd, Opy fogó. így si' c/ienst fogadottnak, v. pártos: más réfzre fel fogottnak nevezhíttyiik. pártoskodni. pártolni. El-pártíttom. fzakadtt. pártot ütni. pártolkodáj? : zenebona , zendülés , öfivo-esküvés , támadás , párt-ütés » fzakadás»
: :

,

•<

íártolkodva: pártosul. Tart: mart. Víz -part; víz -mart, V. part: domb, dombos, partos párta-öv: boglár„pífr/a: M. Leány-fönek ekefsége. pártázni. En fejemena a' párta V. bogláros.Öv. kontyát heába várta. Ldsd, Párkány. Paskolni: ütögetni, tenyerezni. paskolás. Jól meg:

paskoltak , piritskélték. Pázsit * , pázsint , gyep , gyöp , hant. KiPdst * verni a* pástra a' borjút, pástos: pázsitos, páz••

sÍQt05.

pázsitozni.

f

Pq/zlta^: puzdarék *, pufztrik*, kerefztelö, fzületes napján-való vendégség, AíTzonyok' vendégeskedéfek. pufzitába menni. Pafzkontza t apró magú, nftény kender. Ldsd, Kita. P^JzTTw, Egy páfzma; eggy ige fonal<
Ptíf^

:


ráfztás

Pa
-ersö.

173
-»i*

Páfzta"', darab*, ízakíidék. páfz^áronh: 'darabonként,

felh,
C

Két páfztát fzedtek-meg a'

Szedk

a'

fiöllöbenn)

Pdfztor*'. LegeUetö, bnrom-, njáj ?rz(5. páfztorlás.' legeltetés. r.Tfztorkodni. páfztortalan nyáj. páfz-» párztorv'ág. tori bot.
JSéita
:

tzigere
;
:

;

v.

tsapc-tsiga,

tsüíök, pige, pi-

lintzk

jálek'

neme.
pipats-fzía,

Fatakzani p^itak * módra * fo'yni. papits , vad mák*, pipais Falats
'.

,

-ábrázatú.

fulyok, mosó-fa. Ki patéllani a' ruhát, Meg-patéllani ( verni ) valakit. Pating : foglaló fzíj. Par ifzt haz* oldalának veíTzö - fonatékja , Patits : mellyet oíztán bé-tapafztanak. kottyfuty, fitty, fitty entés, újjal-való patPatok

PatH:6

\

'.

tantás.

Patsmag^l pamats*,

feílö-,

mázoló

etset.

Bé-pats-

magolni; -mázolni, -kenni, -félteni. Pattanni. El -pattant, nagyot pattant a* hólyag, Nagyot pattantok, tsattantok, rittyen* puska. tek a2 oftorral. fakadék, kelés, bibirtsó, ki-ütés, ki-háPattanás nyás, a'teítenn. Ki-pattant, pattogzott egélTzteíte* Pattogatni: tsattogatni. Felpattant ellenem, Pattantyá: ágyú. pattantyú-öntö.\ ^.antyús: ágyú*" ki - süt. pattogva felelget, Pattogni, Pattogófann fzóllani. pattog a'fenyö-fa a* tüzönn. Ujját pattogtattya ropogtattya. Ne pattogj: ne zörögj, ne felefeüy.
:

pattogatni az oftorral. Pattog zant l hólyagzani, perfedezni.
a' tefte.
:

Ki-pattog2ott

tsúfolás , t&fólóPatvar : játfzodás. patvarkodás Törvénybéli dás , játftodtatás , meg - guggolás. patvarkodó ki-fogáfok. patvarkodni , patvarság. pörpatvar ember. patvaros. patvar vigye, Í)atvarl per-paívar: vefzekedés, kotzódás , vr-

engés, harfolódás^ marakodás

,

*i

a* t*

P»^

174
Pazarló-

^
:

Pe
fejér nép.
,

F(it)plat: konty-fedél.

patyolatos nép pazarló, tékozló, bitangló Mindenét el pazarlotta , p^izéroló.

vefzteget^

,

's a' t.

Lásd,
*,

Fetsérleni. Pcíiymet. Pegymetes p. o. mente, aíTzonyi mente.

pegymet-gerezna

Pehely, pölyh, pelyh, pih, moh*, téj.fzor; v. gyenge toll, pehely efedni; pelyhefedni, pölyhösödni, pihefedni, mohofodni. Már pelydefedik az álla: inár fzakália kezd indulni, ferkedezni. pelyhes dunyha *. Pelyhes madár fi. példája: máífa, p. o. a' Példa. Jó példát adni. példázni. példázat. könyvnek. példálódzni. Példa-befzédf. példázgatni. példa-metfzö forma*példázva, példázom: képezem. öntö. Peleh : patkány, pelye, gözü , pölyö , hegyefs orrú
:

egér.

Pdeh*'. pléh*. Ián*, lánna*, bádog, bátog kobádogos, koíompáros. lomp, peléh gyártó Pelejigér: kaloda*, nyak-kaloda, nyak-vas, tsintsér,
, :

fzégyen-ofzlop
valakit.

*,

fzégyen-kö.

Meg- ki-pelengérezni
a'

Pelenka

*
:

póka

,

pólya

,

melly

gyermek alá

te-

ríttetik.

Pe.'ypx felyp.

pelypegni: felypegni, rebegni a' fzóliásbann. Petnete*\ penete * , kementze - tifztítt. Kementzc
leprü
,

tüz-feprü.

jPi?/ííít77í?<?/zí:

perdítteni, hamar végezni valamit. Elpenderíttém a' beftédet; hamar által-esém rajti. penderülni, perdülni. penderedoi El-penderedelt az orsó, fzerentse. pengeni. Nagyot pendült a' köre efett Pendülni pénz , kard. pendítteni pengetni. Meg pendíttem a' pénzt. Vasba pendítteni (vasra verni)
:

:

:

valakit. penífzedni, penéfzedni, PenéfzTii* ízes r penélz-büz. penéfzefedni.
'.

pcnéfzes.

pení-

Vengetnu

Peng:

kantyúnja.

karika a' tengelyen; v. taréj a* farpengeti hárfáj át *. Tseng-peng. S"?r* getek

Pe
getek valamit.
rat akar iöni. azt nyúzzák.
: :

Pe

175
a'
:

Nem

pengeti

íjját,

ki

mada*

Mindég azt pengetik

azt

njek,

pedig, peniglen, pediglen, kedig, kediglen. Vénig peshedni, poiTadni, penéfzedni. MegVenjhedni penyhedt a' kenyér. Vénz *. Pénzefedni pénzre verni magát. El- megpéuzefedett. pénz-birság pénzbéli büntetés, pénzver ház. pénzül fizetni, pénz' példája. Emlékeztet pénz. pénz-^ kívánás, pénzelni: pénzt költeni ; v. valakit pénzzel fegélyteni. pénzre betsüllöm. penzefséf^. pénz-haláfzó : -horga zó, -gyjt, pénzi. pénz-tártó: pénznek-való edény, péuz- váltó, pénz - váltáíTal keres.fiók, -láda. pénz - ver hamifff péni - váltó hely. kedni,
: :

példa.

Vepex papa.
vén.
Vepetselni.

így

fzóll a' kis

gyermek, kenyeret
papa.

kér-

Ne, fiam, pépe,

v.

Alkalmatlankodni , lebelegni , gyermckeskedni. Lásd , Epetselni. perbe fogni, idézni: convenire adionc^ Ver \ por.
perelek, perlekedem. Meg-perelek valakit. Megperelem, V. -perlem ötét, v» öt. Alperes. Felperes, perldöm.' pörldöm. perlödés. perld-

per-patvar
ni,

:

vefzekedés.

pert indíttani

;

folytat-

per-folytatás,
:

per-folyás.

Verdítteni

valamit.

környül forgatni , karikáin! , El-perdítténi a'kotzkát. Mcg-perdítteni El -perdült a* fzerentse. Ferdíthet, az orsót.
kerengetni
perdíthetfttlen.

Féreg: vas-koh, falak, vas- ganaj-*, vas fzar. fzaparán forogni; v. hullani. Jól pereg a' Veregni nyelve, a* kotzkája. Ki-pereg a' búza' fzeme. Veraputy: perepúty, ij:^agzat, maradék; v. verség, rokonság. Minden pereputyostól ( apróstól tsepüstöl, ebestl matskástól ) oda van: nem ma" radt femmi pereputtya. Terefzlen : orsó' aílyára fi^ggefztett karika: nehé« gomb , orsó-perget. Fürge , mint a' percizlea,
:
'
.

,.

Pí-/--

apró nyü, -féreg a' rzalonnábann *. Verge Vergelni* i perkelni*, pörgölni*, parázsolni
:

,

pi-

ríttani.

görgetni, forgatni- Orsót pergetni. El. z pergelem, el-peregtetem a' magot. Tergettyü^ v. pergetyö: zörgettjü, tsorgeltyO, kor*
Ígérgetni

gattyú.

neme. FiUx. pcrjés-helj, fold, -rzöUö. Igen fel-verte a' földet a' perje. EgéíTicnn megakafztya a' perje az ekét. 'Permetezést lanyha efsö, apró tscppeknek húlláfa, tsepergés. permetezni: tseperegni, tsepegni. Vernye : tüzes hamu. Lásd, Parázs. pörfedék , perfenés , pörfenés , bibirtsó : Verfedék fakadék. Ki-perfent egéílz tefte, perfedezni. i>er"J^erje: roíTz ÍIQ'
:

fenni.

malom kö* vafa. : Pertz l tepertyü, tepert. Sralonna -pertz. ^ertzegnii pertzeg az óra*. Utolsó pertzentésrc jutott öra-pertzenés. élete, Verzs-büz : pcrzseltt, égett fzörRek, hajnak, *s a* t, bze. perzsel: perkelö, porkoló. Meg- perzselTerfel

ni a' difznót.
"^es-

pös, húgy, vizellet. pefelni: hugygyozni, huddani, vizelleni, pifelni, pösölni. Hucdó edény. *. pénznek-valé ^efefy*\ pösöly*, perfely *, pösöly fzelentze, -berbentze, pénz-edény. peíTedni , fenyvedni , posvadni , peíTeVeshedni
:

dezni. Vesgeni'. pösgeni, pösÖgOi, pozsogni, pefegni, posgani. pezseg a' víz; a' vére. P«í*: kementze, melly alatt tüzelnek. A* pest mcgé Pest' allya : kementze' allya. vetették. Vefzegnix pifzegni. pifzfzeni íem mer. pifzeg maga-

bann a' sírás utánn. Vefzér : tzenk , inas , Ixolga.
fzér^

Ratona-tzenk ,

r. -ps-^

Vefzmeg',

motyó

,

bagázs'a

*.

Lásd^ Bútyor.

Xvjzm«t

'

kétlzer sülit iiajós kenyér.

PV5^

Pe
Pefzttírkddni
:

^77
kéíTel

mivel hadáxni.

refiter

*

:

né-

met kard. JPefztonka*: gyermeket hordozó le^ny.
Petttgtetni pettegetni , bábozni , pontozni Pirofs pettegtetés; pettegetett bor. ni.

*,

tarkáz-

Petrentze * X mereklye , rakás p, o, fzt'na egyfzerre el lehet vinni.

,

melljet

Petfzfínteni: gyengétm érénteni, újjal illetni , mozdít* tani. Fetyegni'. gagyogni, tsevegai. Leg-inkább a' kis gyer-

mekekrl mondatik.
Petymeg
:

prímre *-való egérnek neme.

Pezsegni*, pözsögni , pozsgani, pezsdülni, forrni; v, Szinl' úgy pezseg, nyüfzog, a* sok nyiifzögni.

ember az utfzánn, Petzek: pötzök, fzegétske. Tsat.petzek. A* kis gyermekröl-is mondatik tzek.
a' törpérl, kutakróL

Sátor* pe»
;

ízint

úgy

Fel-petzkelni az állát*
:

Ki petzkelni

a'

brt,

Petzkeldni

mozgolódni.

Ki- bé-petzkelödött. Petz-tej : fetstej , elö-téj , melly miodgyárt a' utánn f/ivárogPetzér : ebéfz , vadáfz - kutyákra vigyázó. Pezderkedni : kakaskodni, ízembe fzállanL

Mlé»

Zdsd^ BerzenkednL piga, pilintzk , pilintzkc ; két végénn véko^ige nyabbra faragott fátska; gyermek -játék; más:

ként petzek. Pigézni: pigázni, petzkezni, pilintz« kezni. JPih: pelyh, pölyh, pehely; v. tollatska', v. nyíredék, pöfzlék. Pih a' fabimbnB (bojt). Madár* pihés fia. Pihés: mohos, -artza. Pihetske. Pihefedni : pelyhefedüi. Pihét el-koptatom. Pihetlen artza. Fíha ! tsúfság!
Píhek'.

pihegek, lehök, pihengek, lelkendezek,
;

le-

begek,

Pihenni
^át.

pihegés. pihenteni.

pihenve várta.

Ki pihente maa'
t,

Pihen

hely, -óra, oap,

\

M

Pi^

ly^
Pikós
Pili
:

Pi
Pikófodni.

Fi
Lásd, Kotyogós>
el-fútt

ittas, fflös. : és Kótzogíttani.

pelyhe; az eleven fzénröl

apró réfzets-

kék. Pilingax nyeletlen kés, y. -bitsak. fzem' hártyája. Pillogni: pifolyogni, pislogPilla
:

ni,

pillogás.
.'

pillogatni.

Szem'

pillája,

pillaa-

tani.
P////2g«/

pillantatlan ízem. tündöklem , tsillámlani.
pille,
iííjr/,

pillogás.
,

pillago.

Pillangó',

Lepke;
*.

y. pillantyú

fényes

kereketskék,

mellyeket ruházatokra
,

akaíztgatp, o.
:

nak

:

kösönty
v.

islóg

Pille : lepke ; pilléje a' tejnek, víznek, bé-hártyázni. pilléfedni :
ni
:

vékony hártya

,

börötske

;

pillézni.

Bé-p Uézni

hártyáfodni.

pillézöd-

hártyázódni.
:

pifzma , bibafz *, báfzli , fzurzi- mufzi, fzurzma, ragyivátlan, lé-hiittö , p. o. ernber. Pimpót barka, pimpót, v. barkát ízentelni. PiomX kö-mivesnek ónos finórja.

Pimafz

Pintz: pinty, pintyke. Havasi pioty. miatt a' fzárnyaf Píp'. pípite, nyelv hártya, melly pípje állat rekétsel, fzortyog, és meg-betegfzik.

ntt. pípegni. Lásd, Papits. Pípats. Pipe: liba, pipÖke , zsiba, kisded lud-fi. pipegnek a' kis madár-fiafc, v. tsipegnek, tsipognak. piperézni *: trágyázni *, Pipere''', füfzer, trágya*, tragema ). pip erezett * étek. V. pipere : ( piper , ék , ék#mény , tzifraság. piperés: ékes, tsetsés, piperézni. piperéztzifra, kendett, tzikornyás.
kedni: ékeskedni. fraság ) írásából.

Ki-maradt minden pipere
pípes öltözet,

(tzi-

Pipesh'edni t tzifrálkodni. fzony. Píppany: lenre futó f.

pipes Afz-

PiritsMnil
kolúi.
:

meg- tenyerezni az

al- felét,

meg-pas-

^

Pirengani: fzégyenedni, pirulni, pironkodni, pironság fzégyea. Szégyenedés , fzégyenülés , pirulás.

kudytz, kuvartz, pironkodás.
gatíii valakit.
/•/ro/f.

Me^.- ki-tiiroü° f "
pirossotska,

/iroslik.-

pirul.

Piroskai

migános Név, Nomenpropr. Firúlat. pirúlatlan; pirúltt. Ez
lonnát, kenyeret
.
.

v

piríttja ötét.

Sza-

pirítíarii.

Vlfegetni -ysog^inu fifegetfli, fzifzegetrii^ pízegetni, purzogetni; lovati v. egjéb álíatot tsaloaat° ni magához.

Tislogni

:

^

logriafci

tani: pillantani. Pillogni, pillogalni. Pistyogni * hemzsegni ^ mozgölódnii pístyögriak a*
:

húnjoríttani; v. gjehgénn fánjíerii Pisa' tsillagok , fzemek , métseíék, pislan-

nyüvek
:

a' fajtBann.

tempe-, lapofs orr. TÍfzegnil zokogni a' sírás utánil. fzeni. Ldsd^ Matfzanni.
'Pífze

Ke

pifzegi

-viü-

motozni, motyogni, fzufzmálkddni j to: tyogni, totyopai. 'Pitá *: pite*; lejjel-, iojáíTal kefzltt sütemény. Pitmdnlani * \ villámlani; v. dobogni, dörögni.' Pitmallani * virradnii Már meg-pitmallott. Pittog'. pislog, a' rofzfzúl égö gyertya. Pitty : fzájjal pattantás. Pittyegeti , v. pittyerzti áí ajakát. Le-pittyent, v. pittyedt az ajaka; Pitvar X füst-ház. Fityegni: pipegni, (a' kis madár-fiakról ) íityegj Vi petyeg a' kis gyermek-is. pityogni *; petyeregni, sírva fakadni Pityeregni , pityergeíii. sírni kezdeni, pityergés. pityerg.
I^i/zmogni
: :

"Pizse

:

p4felye, pisién;

apró

tsirke.

vég-hely -örzö, vég-örös, Orfzág' vég* fzélinn vigyázó, -ör álló, ört tartó. Podgyfífz: tzeletzulá, keteputa, bútyoFj holmi egygyet-má«. Pofok : pofás, nagy-pófájú. Fogonya : Lásdi, Pulya.
P/<í/V/j*:

foMrnok :

pohár-töltö, valatniöt Tálnok, Afztaínok, üdvarnok. pohár fzék. pohár*: bögre. Pójika : nád-buzogány, káka-bot, bákáu/i
:

:

i8o

P6
.


.

Póka*: pólya, póla, pólha, poljha, páló, pólyán. gyermek. V. póka yókás PÓlálni.- pókázni.
pulyka. Pokla vili burok. EUés' idejénn p. o. a' tehén, júh. Pálgdri alkotvány ( Jus publicum
:

a'

poklát hannya,
polgári

^

).

Rend-

tartás

;

Lak-kormány

*

(

Volitia

)

Polozsnak*: fenék-tojás, tsal tojás, mellyet a'féfzekbenn hagynak a' végre, hogy megint odajárjon
tojni a' tyúk. póltzik'. a' ház eltt sárból rakott ülés, potzik, töltzik.
P<í/í2o//zí:

fel-póltzolni.

Póltzolat.

ííagypoltzra

vágyódni. Érdem-póltzok. Póltz, v. pótz. Pompos : borfos mézes pogátsa. fzUö-tö' neme. Polyhos Pondró', ny, nyiv, v. nyív, kukatz, féreg, pondrófodni; nyüvefedni, férgeíedni.^ Póntíl háló* neme. Megvetni a' pónét. Pongyola*: fel öltözetlen. pongyoláskodni pörénn hordozni magát, pongyolaság. ponkos hely. A' p ónki'o/z/t: kerekded dombotska. ponkorodni : domboponkofság. ról láthatni,
:

:

rodni,
:

ponkosíttani.

Pontya: ponty, potyka , pozsár. pontzolnpontzoló-vas. Pontz

vésni, vájni, ra: róni, gerezdeloi valamit. vátolni, Ponyva : nagy vaíiag leped , mellyre búzát mit teríttenek. ponyva' hada; Tzigányok' ferege, fa:

míliája*. Porlani Por.

porzódni

,

porrá ofzlani

,

v. -oPzolni.

porzik az
ló föld,

út.

Szentek' nyomdokiiól
El-porlik a'
-

porosúltt>
.

V. porosíttatott út.

k,
:

k.
,

.

.

Por köpenyeg

porfid. por ellen-való

fedezmény.

Pór

nemtelen, pori. pórotska. porsá gos (pleöcum). pórság: parafztság. Póráz*: kutya-fzíj, kutya' nyakára-való fzíj , (tzvorka * ). pórázonn vinni , hordozni az agarakat*
*
:

paraízt

erefiteni. K|jy pórázomi foly. Hofíiú pórázra,

^

Po

Po

igt

JForgoldt : vetéft örzö sövény, porgolát-kert , láb-, A' vetés körül porgolátot tenni. határ-ker^. Porgo/ó; porkoló, pergel, pörköl lábas, -ferpenjS,
's a' t.

porgolni,
X

's

a'

t.

:

parázsolni.

Lásd^'^a.'

xzzs.

Por hajas
Porhonyó
möits

ízöllö'

neme;

v.

borzas
,

,

borzadtt-hajíi,

fzrös.
:

porhonyú , lágy
's

puha

p. o. föld

,

gyü-

,

a'

t.

v. tömlÖtz*- tartó , börlö; nös, foglyokra-vígyázó. apró követses föveny , porong. Minden Porond porongot ( porondot ) elöntött a' Tifza; v. apró füz- fának neme , tsigolya , melly füzö vefz-

Porkoláb', kaítély *- örzö
:

fzöt ad.

Porom j í
Porongyó
Porontó
:

X

Fogoly-madár ; v. Inaska, fzolgátska. jó ízü p. o. falat. pattantyús, a' ki puska-, ágju-port ont &%
fiatal

ellenségre.

Poronty

fok apró magzat , tsötsfelék gyermekek' fokasaga. Poronydnn: dífztelenl ízetlenül, fajtalanúl, sótalanúl p. o. fzóllani. Porofzka: iramló, iramodó; gyorían 's kellcmetefen, nem-rázva üget p. o. ló , v. tere. porofzkáló ló. j>orofzkálni ; lábait gyorfan, 's dagafztva , nem
:

,

^Vorofzló: váras' hajdúja, fzolgája; v. ver, gyötr, hóhérkodni, porofzlókodni oftorozó , kínozó, valakinn. tsatázni, víni', ütközni, hartzolni. Port ázni * Portéka: partéka , arú , fzer. Lásd, Marha. Portzika: íz, tag. Minden porrzikája fáj. Hal' portzogója. portzogtatni. ropogó, Portzogó
:
:

rázva fzedoi. V. Porofzka: rengd ravátoltt fa, melly az életet ( gabonát ) a' kö

a' a'

malom-kö' hátánn
garatból
le-rázza

alá.

:

portzogós tscrefznye *. Lásd, Parázs. Porzsoló': lábas, fzilke. Meg Posdúlni : pösdülni , pezsdülni.
yére.

-

pozsdult
Pos-

a*

M
\

3
\

lR2
„1

,111

Vo
.

.

— "•

P
'

'

'

"

'

'

I .

.

p

^osganl: pözsögai, pezsegni, pozso^m, buzogni. POS« gó víz. pQSgás : pesgés, buzogás. posga-város,
po"5gai.

foshadini , poíTadni , posvadni , posx'adozni , favapoíTadtt víz favanyó víz. iijodni , lényvedni. poshaztanií ravanyítt-mi, kov^izalni % pátzolni %
:

posvány. poíTarzio: posvaíztó, posh »f'tó ; fava-.] dohosodnyíttó, kováíz*^, pár. V. poíradni *s a' t. poshadt! | ni, fzagofodni, biirzhöiini, biidösödni. PoíVadék: burzhödö tót^a. álló víz. piros, poskos, kövér bar4ny. Voskos.
:

Vofzdta

:

maíatz

nyomorék, ügyetlen, poízáta gyermek , v. olly nyamorék madár meUj's a' t.
,
;

,

nek
Vofztó.

fiait

más

neveli-fel.

A' pofztó , 's váfzpn kazÖtt az a* külömhhogy azt a' fzövés utánn meg-fzokt4k kal« iani, ványolni; ezt pedig nem. így minden öltözetre-való fzert vagy polztónak, vacy váfzonség,

nak nevezhetünk némelly ho/zá-adáíTal.
vég poutó.
pofztó' fonákja:

Egy

-fondkúU.való fele^ pqfztó' fzíne ; -fzínére való réfze. pofztó - fzély , -nyírédék. pofzló - nyírö, pofztó . ványoló , v,

"^ót:

kalló-malom^. hozzá- adás ^ meg-fzerzés, (rá-dás) toldalék.

hijánofságot ki pótolni, pótolgatni. pótolha,pótoltatni. tallan. Tota: tser-, v. töl?y-fa -bogyó, v. -tapló; v. tsögbÖg , foráts a' fánn. potás fa. Votor: lézzego, v. lézeng, kóntzáló, kurittoló, tséltsap , tsél-tsapó, bitang, lödÓrgö, lözér, ízara-

Az

hora

,

illiíillö,

Orfzág- Világ- kerló.

Lásd^

L-

dörreni.

l^troh ; potrok , erefitett has , has - kövérség, pqt trohos : hafas, potrokos potzokos *. potroho^
,

födni.
iots , potsalék, posvány, potsaj, potsolya, Vots tó, motsár, tótsa, kátyó , híg-sár. potskolni motskolni, lustozni, lotskolni. potsos. potsko-, potsolni: a' vizet fzéllyel ütögetni. Lolslódni. pots. Le-potskolni: gyalázni, valakit, Vo:

:

:

Fo
Votyolni
:


,

m^

zúzni

tijomni p.

o. a'

njers gyümöltsöt.

Mind egybe -potyolódott
Vottjanni'. esni.

a'

zsákbana az alma,

örzve-potvoltt körtvély. Le -pottyant a' tojás. Ki- el- pottyant a' kezébl , 's a* t. pottyantani : ejteni. Ki- el-poítyantá az ölébl.

Tötzer.

Lásd

,

BarUng-kóró.
:

potzok, egér. potz potzán-féreg, patkány; potzik ; putzok, tüz- helyetske a' kementzc alatt, potzikbann , v. futbann-ülö hamu-hugyka, kementze-örzö. Votzokos'. hafas, nagy-hasú, megkölykezendö p. o. matska, kutya, potzokos (vemhes) ló, Vdzna rúd , v. hoíTzú veíTzö , mellyel p. o. le-nyomják a'buglyát, kazalyt, hogy a' fzél megne bontogaíTa. A' tsóvát-is póznának nevezik fokann. Ki -tenni a' póznát jelül. Bé-póználni a' fzénakazalyt. Fozsdr ponty, potyka, pontyó. Vozslár*: pallos * forma * fegyver. magát fel-fúni. puífadozni pöffedezVuffafzkodni ni. puffafztani. puffadás; pöffedés, puííadttság
^

botlik
V.

:

:

:

:

:

pöffedttség.
:

Fel-puffadtt.

Vufóg piifÖg p. o. a' ködmön » mikor reá- vernek. Meg-pufogtalták -ütögették. Vuhax lágy, gyenge, puhálkodni. Elpuhulni: -puhadni. pahaság. puhíttani lágyíttani. Vuhatolnil visgálni , kémleni, lesni, nyomozni, ruhatolódni visgálódni. Ki- puhatolta titkaimat. Keába puhatolódott utánnam. "Pukkanni fel-fzakadni , pattanni. Fel-pukkantották a' hólyagot. pukkantó.
:

:

:

:

"Pulya:

törpe, terpe, pogonya, tömpe, tempe, kitsinded , kutak, pulya ember. Hol vannak a*

pulyák

;

a' kis

gyermekek,

Púp

púpos hátú. púpja a' kementzének. púposkodni kevélykedni, negédeskedni, gögöskdni, puffadozni , duzmadni, duzmadozni, kevélykedni, púpja (dúttza, domója, gyürkéje) a' kenyérnek.
:

tsúts.

:

M

4

Fí*r-

184
ság, fenyv.

Pw'
purhás
fa.

P<5

Purha* : (putredo) redv, rev, rohadttság, rothadttí
purhaság, purháfodni.

Pusmogni: futtogni,
Puf,i*
:

fufogni.

Mit pusmogtok?
)

akárraelly tsóré (tsupafz, meztelen
fi.

ma-

dár-

Putra* Jzékx potrohfzék, buda, pervata
árnyck-fzék.

*

{privata)

: párna, fej ally, vánkos. Putri*i hurúba , fidben q áfott hajlék. Lásd^ Kúlya. Putjókdzni X puttyantani. Sárból tsinált putyóka .» i '^ melly ni gyet fzóU, ha el-pukkan,

Pútok

Puzdra', nyíl-tok. Puzdrtík *. L^fsd, Pafzita. pevlerítteni, fodrani , tekerni. Meg-pePödörítteni pödreni: pedreni, fodorni. derítti a' bajúíTzát. pfctegt pefeteg; kerekded, 's midnn meg-érik, porv. fakadék, kelés, ló gombának neme pöfeteges fakadékos , keléfes. Pöffhdék : tsomótska. pöffední t tsomófodni. Pöfögni, pöfög a' káfa*; rotyog a' kápofzta*. Pök : nyál. pökedelem miuden dolga. Ki -pökte
: ;
.'

pökdösni. ( mondta ) a' mit tudott, pökni-való edény , fputabulum* P%A, pelyh. Ldsd.'Yih.

FÖkdétze*t

PUy^
Pir.
:

pelye. Ldsdj Peleh. Lásd, Per. alsó öltözet. Meg pörébenn í Pjre Töre gatya. alsó ruhábann, pangyoláíbn, találtam ötét. pö'
rére vétkezni. Fornye. Lásd., Pernye. Pörtz pörkotze, tepertyü, töpörtö. Ldsd^ Pcrtz.^ Pöjze- felyp , felypes , pelyp a' befzédbenn. Pöfzlék: akármi metélek, hulladék; fzöts , fzab, varga utánn. Lásd., Nyírni. Ptködöm: böködöm, fzúrdallom, tövei mivel általliggatom. pötködés a' váfznonn, pappírofonn.
:

Lásd.,

Petegtetni.

Pötze

pötze, petze, putra-, kamara-, árnyék-ízékböl kifolyó víz, moslékos folyomány.
\

PS-

Fötzk

:

tsutorai

,

v.

tenta *-tartó- dugats,

v. -dugó.

Lásd

Petzek.
fitzerézni, piperézni, tzifrázni.

Püfzögetni * : PiíegetüL

Ldyd^

K
fogoly. Rabló dúló , fofztó , raboló. Raboskodni. Rabságof Ribolni rablani p.o. élet. Rab-vas. Kah-{zo\^&^ {mancipium)^ JVá bérleni : pénzzel , ígérettel , reá venni. Lásd^
:

^ab *

:

:

.

.

Bújtat.

Ráadás
Hadina

\

*
:

meg-fzerzés kerefztség

(
;

fzerezd-meg
v.

)

nyomtató.

gyermek agyi tsemegézés,

Rag
.

vendégeskedés. Ldsd^ Pafzita *. a' parafzt hajlékokonn fzaru fa helyett fzolgá:

ló fa, ragafztó létz.
:

Ragadni. Ragadály ragadó-f. Sárba ragadok. Belém ragadott, kapott, kötekedett, kÖtelödzött*

ragadomány. Ragadvány. Ragadó: ragadós, enyves p. o. kéz, sár. Ragadófság. Ragadozok. Ragadozom. Ragadozóság. Ragály: bojtorvány', v. bojtorján' neme. Lásd, Boj-

Ragad mány

:

torkodni.
^a^<?/2/{W/ií valakire
,

-valakihez, v. valamihez.

F-

höz fához ragaPzkodni. Ragafzték'. a' mit valamire raggatnak, ragafztanak;
ajtó ragafz, v. -ragafzték.

Ragafztó \ kÖtö-fa.
ni
,

Ragafztolni

:

raggatni,

enyvez-

fértzelni

,

's a' t.

Mit rágódol, y. rágolódol. ^ A' Rágni. Rágódni. tsontonn rágódni v.rágolódni. Rágódó ragolódó, nagy-ehetö. Rágogatni. Rágtsálni valam. p. o. Bé-rágta : -ette, magát. Has rágás, faragtsálni.
:

:

V. -tekerés.

Ragya

rogya, rosda, üfzög a' gabonábann. Ragyás? ripatsos, fzeplös, himid-helyeis, apró-köte RáRagyáfság. Ragyáfodni. p. o. gyermek.
:

igö
.

Ra
R apy ázás
).
:


ragya-esés.

gyázni.

Ragya-bari *(

ra-

borbát*, ferény, derék, deli, dífzes. Ra: gyí vállán: tunya, dífzteleu, faragatlan, idomat^ lan p. o. Legény. Ragyogni: tündökleni, fényleni. Ragyogás. ÉgiJ ktri, fAgyogványok : tsillagok, virágok. Rajozni rajzani, rajt ererztení. JRaJ * : raj -méh. Rajzás. Els , máfodik raj (a' tanúságra nézve) az IsKolákbann. Raj- (,apró) Iskolák.
.
''

gyás Bacyiva

gyerrti'ík

:

.

.

,

utánna, ér'tte. Rajta lenni. Rajta menni, Lásd, Értté. 's a' t. Rajzolni*. Rajzolat: ábrázolat*, le-képezet, raj' zolvány. Szép rajzolatok. Rák*' terjed fene; v. állat. Rák-hátonn jár. Rák*

Majtai

ollója,

Rakáj

:

Jíi-tzifrázás.

Rakott

:

ki-rakott
,
:

,

tarkán
's a'

,

tzifran

kéfzíttelt

Rakással rakásolni, rakásra gyjreni , halmozni , verni. Rakó darabok^ valamelly tzifrázott munkábann. Rakott ( kvel terített, béllett, fiaftromozott
* ) út.

p. o. munka tzifrázni, Rakáslani

afztal *,

t.

Rakot-

mány.
Rakni.

keményenn meg-verni valakit. Fel- meg- le -rakodni. Rakott bolt. Rakogatni. Rakosgatni. Rakvák a* pintzék * , utfzák emberekkel. Üt - rakó. A' lábát rakogattya. Lásd, Rakás. Rakokoz ; haj-húUás , ollottság. Rakottya * t rekettye *. Siler. Rakottya-veflzd. p.aló *. Ralója tzimborás tárfa. ^ándíttani. Rándulni. Ki rándulni : valahova menni. Ki rándította a' lábát. Rándulás eí'ett a' lábánn. Rándúlat. El -ki -rándult a* kezembl. fiángatni: rántzigálni. Ráügatva énekelni. Az inak*
(

Meg -rakni

Rakott ízekér.

:

rángatáfa.

i
i

Rapontz: rápontz, vad-répa. Ráró : ragadó madár* neme. ^ása: fél váCzon* n«ine« Rása fzoknya.
íása,
\

Fél-, egélTz*

, ;

^

*

Rdspó*x ráspoly *, refzelö, ráspoló *. Ráfzai miaden-féle ltetni-való paréj, palánta *. Ül. tevény, yalam. óltovány. Jiáfztt razt, lép -dagadás. A* rafzt bántya lépe:

fájó, V. -fájós.

R^d-tartó. R'á tartás. Rá -tartóság. Rdts'. akár- mitsoda roftély * az ablakonn *; a' pit-

var-ajtó eltt, hogy a' baromfiak bé ne senek. A' rátsba hányd' a' fzénát * a' Vas ráts; vas roftély*. Rátsonn sütni a' Rdttani : rátani, rántani. Ráttott: rátott,
p. o.
tojás.

meheslónak.
húft,

rántott

Ráttó ferpenyö

j

fzilke.

Rátotta

vaj rénye. Ravafz. RavAÍz-fogás; -hízelked, -okofság.
fzúl.
:

Ravaf?ka: ravaí'zotska. Ravafzkodni. Ravafzonn: rava-

Ravaízság
:

talán.

Ravom r,óvom. Ravás-pénz: adó -pénz. Ravásra nem hazudni igazat fzóUani. Ravátolni fel:

Ravátoltt, v. rótt (adó alá vettettett) helyek , házak. R'avátékos í ravátos. Ravó : jegyz , fzámba - vévö. Raváfa a* kútnak kt gárgyája*. ííc'zni. Rázakodni: rázkódni. Rázó, hányó ló. Rámetfzeni.
:

zogatni.

Megrázogatni
:

a' dolgot.

Reá-adom. -Ámulok, v. -bámulok. -Asíttok. Reá-bérlem. Reá-bérld les-vetö. Reá-böfogni. -Bgni. -Bökkenni. -Felejtkezni. -Igazodni.
Jiehesgetni'. futtagva befzélieni, -hírelni, -híi;lelni va-

lamit.

Rebegni.

Rebeg
:

nyelv.

Reds

bodros, retzés, füptös Red. Redözni. p. o. fzoknya *. reggeli mife. ReggeR^g. Reggeli id. Reg-mife Reggelezni : fölöstökömÖlni *, fala,tozni. ledni.
'

rántz*-os, fodros,

Reggdöu
R^g.
rég,

;

Rég id.
hogy
fogva.
régi
:

reggel , reggeli idnn. Rég-írás. Rég, hogy itt van. Már el-jött. Régentenn. R,éges-régenn. Rég-

tl
Rege:

Régiség.
,

Régólta.
költeniény. , regét dúdolni.
,

mefe, agg kofabefzéd

Re«

gélni

regézDÍ.

Azon

t8$
Regeslni
:

Re
a'


,

kurutjolni. ReVartjognak, vartzognak (a* varas békák). Azt regelik: kákogják, vartyogjak, károgják , mondgyák p. o. a' roíTz emberek. Regö ( regelö ) béka. Heg zeni rendelni, válafztani. Regz*"tt , ki- megA' regzett napra öfzve-gyltek. regzett. Rejtek ; rejtek- Rejtek-kamara *. RejtzRejteni. ködni rejtekezni , rejtödzni, rejtezni. Szív' rejregni, rekegni, retyegni
,

geinek

békák.

:

:

Rejtegetem. Rejtek- v. rejtekes , rejtevény-es hely. Rejtezve, Rékas*'. mofdtlan , fzennyes konyhahéli efzköz, tál, Rékmány*- ember fzennyes, fzurtos. fazék. reked ezés. Rekedttség Rekedit torok. Rekedni. El- ki- meg- rekedni: záródni. Rekefz : rekefzték , kerítték , zárlott hely. Rekefzbe hajtani a' marhát. Reke zelni rekefzt tsinálni. El- meg-rekef/.teni a' vizet, ellenséget. Rekefztö ( be -fejez, fommáló*, ) belzéd, Rekétselnii rekegösönn. rekegve ízóllani. Rekkenni: fojtódni, fúladni, nyuvadni. Rekkenés. Rekkend (el-fojtó, fúlafzt, v. meg-fúladtt, -fo)tódott, -rekedtt ) hévség, meleg. Rekkenteni', dugni, tsukni, fikkafztaní, zárni, titkolni, ipallani , takarni. Elrekkenteni valamit. Remegni', refzketni. Remegnek a' fánn a' levelek. . Remek' jel- munka, jel- miv, mefter-remek , meftermunka. Ez egéíTz remek. Reme'ny. Reménylhetetlen. Reményletlen. ReményReménltetem bíztatom. Orízág' retelen-ség.
teke.
.
:

:

:

méén nye. Rémleni. \5gy rémlik elttem: \xgj tnik elmémbeRendetlenül. Rendetlen - ség. Rend. Rendeletlen.

Rendeltt: rendeltetett.
féreg.
p. o,

Rendeitt (rendbe vertt ) Rend' közi. Rend kívül-, rend fzerént-valo Rendes Katonaság. Rend-tartás. hivatal.
faj tó

Várasi-, Királyi-, rend-fzabás

Rendö

t

tetik

apró deízka, mellyel a' a' jobbann fzorúlásra.

Rendeltt id. (fatú) fegély-

,

Re

189

Rengeni- rezzenni, rendülni. Rengeteg- (nagy, sürü, roppant ) erd. Reng habok. Renget: böltsö Rengetni a* gjermeket. -ringató. Rérye. Lásd Ráttani. El renyhedi. RenjRenyhe", tunya, reft, lufta. hélkedni. Renyheség. Repesni: repdesni, repdezni, röpdösni. Repesés :
^

repülgetés

,

repül4ögelés.

Repes-

(

repdes

)

r" Repítteni: C'.árnyára keltetni, el -ízárny altatni; r. El- ki -repítette féfzkéböl. fzalaPztani, botsát^ ni.

öröm.

Ri-repítté

kezébl

fzerentséjét.

Reppenni: röppenni, repülni. El- ki viíTza-reppenni, Ki-reppentek a' tengerre a' vitorlásl hajók. Repülgetek. Repüldögelek. repiibenn, repületébenn , repültlébenn, Reptébenn p. o. a' madarat le -lni.
'

Reptsin: hernyó; v. reptze, vad retek *. Res : nyiladék, nyílás, repedek, hafadék.

sÖvényenn.

Résenn vagyon

a' füle

:

Rés a* mindenre

Résre ( hálóra , fzoríttóra^ fülel, hallgatódzik. Nagy réfeket ( ürefsége-» lesre ) hajtani valakit.
ket
Rest.
leni.
)

hagyni. Restelkedni.

Resttítcni.

Restülni.
:

Restel-

Rejz
ni

:

párt*, fél, felekezet.
,

Réfzelkedni
,

réfzefedni

valamibenn

v.

valamibl.

len a* jófzágbann. Réfz-vétel. A' jóbann máfokat fzefsé tefzem. Rcfzre-hajlani. réfzesítteni.

réfzeslRéfzetRérzeltetem ré:

is réfzeltetni

Réjzént

:

réfz

-

fzerént.

Nagyobb

réfzént

:

nagyobb

réfz fzerént.

Rejzketeg'. refzkedtség. Refzketeges: refzketö. RefzRefz» kedtetera. Reízketö fzóval-való éneklés. ketö láng. , v. boglár az Afízonyok' fejénn. Refzketö : if </í : legell ; v. rend, fzer* (feries) for. Réttség,

t

Három, Hízodalmas rétenn legelnek barmai. négy rétbe fontt oftor -haj. Sok rétbe hajtott váfzoa , 'polztó , -pappiro*. Rét retüleg fogta.
,

£géíj^

lOO


:

EgéíTz rét- , vég-pofztó. Rétes béles. Kápoíztás-^ Rétes fok rétbl allói túrós-, tej -feles rétes.

Hyoltzad' rétbenn álló könjv
tezni*

(

in oStavo

).

Ré-

Ráeg

rétek, fok rétböl-állóság, 's a' t* hafadékj hézak, nyiladék, repedés; a', vasnak gántsa. Réteges, V. rétektfs vas, melljet jól ölzve nem
'

Retez

verték. : ajtó-fzegezö , retefz , fa-zár , kiiints. Bé - íeteyelni, v. retefzelni az ajtót. Retsegni: ropogni, portzogni. Retseg a' foga kÖzött< Retsegtett i.

Rettenni

döbbenni, debbenni. Rettenetlen megRettenetlenség. retten. Rettenthetetlen. Rettenteni. Rettenetes dolog; fzörnyü. Rettene:

:

nem

tefiség.

Rettentoség.

Ki-vifzet mindért refye rutyástól. Retzegni. A' törött fazék retzeg, v. rezeg. Retzés f-kötS^ Retze hálótska , tsipke , red. Retzét, fodrot, tsipkét, -kötni. -fzoknya, -iog. Apró fzem retze. Retzés tsipke. Retzézni. Re-Retze-kötésre tanította a* Leányokat. tzézet. Rev: rolhadttság, purha, redv, fenyv. Reves; redves, korhadott, rothadtt, rohadtt p. o. fa, töke* Meg révedni: revefedni, korhodni. Rév -bér. Reves által -járó hely a* vízenn. Rév hely ; ki-kötö-. Révéfz. Révélzi. Rév-hajó komp; Rév -part*: part-rév^ kerep , kerepes, hidas. Révtelen : rév nélkül való. RévRév- pénz.
\ : :

Retyerutya: perepútj^ rokonság.

vám-os.
Réz. Rézönt: -míves. Rezelni. Rezes hámok a* lovakonn. Rezes; égett bornak eleje. Réz-metRéz-metfzés. Réz -kandér, -fazék. Rézi. fzö.
réz-rosda.

Rezegni

:

valami hanggal refzketni.

Rezgeni. a' törött fazék. mozdíttoít húr, Rézsutt: rézsent, óldalaft, óldalaslag p. ö. metfzeni
a' poíiiót, fát

Rezeg

a'

meg-

Rit,

Ke
Rezzenni
i


v. ijedni.

191

rázóHni, rendülni;
a' líéltöl a' fák.

Meg -rez-

zennek

rezzent, -döbbent.

Ezen fzóra nagyon megEzen mozdulatra felrezzent

és talpra pattant (hirtelen fel ugrott.) TÜh rii, feni!jedék. Rihelödni: riiheiödni, vaRihes karódzni. fennyedékes. Riadni: jajgatni. RivalkoJni: fivalkodni. Elriadni: Riafztani el-jajdúln", el íivalkodni. rivjfztani

álmából,
'

R(f

,

.

.

:

.•

rijaíztani

,

riogatni

,

hangofann fenyíiteni.

jííagy-

riadás Idn. Ribantz : rongy. Ribantzos : rongyos , toprongyos, tzudar. Ridvg hitvány, fovány, öfztövér p. o. difznó , marha; V. eggy étlen, epgyes, magános, egy maga; V. olly lakos, a' kinek femmie finisen. Ridegség % Jingularitas. Rigójás * veízekedö. Rigja: dió-, mogyoró-, v. magyaró-, eger-fa- virága; V, az erdönn valamelly útnak bé vágatáfa. Rigyázni; fának ágait le-vagdalni, le-botolni, nyesRigyázgatni: botolgatni, nyesdegelui. ni. rikoltva , sikoltva sírni. Ríkátsolni Rikkantani: rikoltani, üvölteni, kiáltani. Rikkantsd Nagyot rikkantott, v. rikoltott. (rikoltsd) ide.
: ' :

Meg-rikkant ( el-jajdúlt ) a* gyermek. Rikkatni x sírásra hozni , fakafztani. Ne rikkasd a* gyermeket. Sokfzor meg-rikkatta. ritkonts * , örzö , tsöfz , kerül , pláRikkants *
:

jás *, ör.

Rimánkodni- efedezni valamiért. Ldsd, Efekedni. Ringatni : rengetni p. o. böltsöbenn a' gyermeket. Ringyó: lotyó, fzajha, tzafra. Riogatni: riarztgatni. Ldsd, Riadni, a' középenn. Ripatsos: darabos, tserepes. Ripatsoíság: tserepesség: darabolság; v. himlö-helyes.
T. út.

Ripatsos föld,

Riskó*- fzánkó*, kortsolya, tsufzkáló. Rifzálni : tsóválni, mozgatni. Tarát, farát rifzállya. Rifzfzantani * : kéíTel nagyot vágni , ráüdíttaui. Egygyet liízízdatott.
,

Mit^

,

i9«

Ro

Ritka *. Ritkaságos p. o. leleménj , -fzerzeméaj. Ritkíttom : kevesíttem gyéríttem. Ritkulnak a* felhk. Ritkaság még raofi. Rtkálni. Rittyenek : tsattanok, pattanok. Ritfyenteni tsat:

togatni, tsattantani, pattogatni, pattogni, p. o. oílorraL
Rivallani. Nagyot rivallott : -kiáltott. Néki rivalLdsd, Riadni. lotta magát. fiivants : jég- , v. kö-efsö ; régi fenn van még ; imitt-amott.

h

Rodgyadni\
Rogofz
: :

V. le-rogyott.

esni. Lábáról le - rodgyant » Le-rodgyantom. fzáraz gyékény, mellyel az hordót bé-tsi'

rogyni,

nállyák. Roh * fekete 16. Rohadni rothadni, rothadni , fenyvedni, forvadni. Rohafztó ( rothafztó ) hideglelés. Rojt i függ, íálang, fiirtözet. Rojtos, fürtös, bojKi- meg-rojtozni. tos p. o. pofztó. Lásd, Bojt.
:

Róka-mály
béllett

:

hafa'

bre

a'

rókának.
,

Róka mállyal
;

bunda.
v.

Rohkanni : fzállani , le-ülni -nyomulni Rokkantt ló. Meg-rokkant az eleje.
fzállott, le-nyomú!t épület.

sérülni.

Rokkantt,

Rokolya: váfzon fzoknya*, bikla. Ezen utolsó fz6val Dunántúl több Vármegyék élnek; azért fellehet fogni a' tót fzuknya (fzoknya) helyett. Rokon : atj'^afi. Rokonság: atyafiság, verség.

Román

*

költött játfzi efet

,

-történet.

Rombolni' darabolni, törni, rontani.

Rombolás.

Rcfnlani: TomoXm. Romladék: kö- fal-romlás. Romladékját ki -hányom. Romiadékos. Romladé-

töredékeny , romlani indúltt. Romlan: dóság. Romlandóul. Romlatlan. Romlatlanul. Romlottság. Romolhhatatlanság. .Romló félbena van. Romladozás. Ronda: gálád, fusnya, rusnya, tunya, tsínatlan

kony

paranda
viíell

*, v.

poronda

*.

Rondául? poroadáúl,

magát.

Rongálni', ütni,
treni.

verni, fanyargatni

,

kénzani, gjö;

i?o«^jo//'m: ronggjá tenni, el-nyöni, fzaggatni v. gyalázni, óltsárlani. E!-rongyollotta a' ruháfát. Nérhelljek rong/oUani fogják munkámat. Mit
'

rongyoÜanak berne?
Honi- gárg^yázni*: kerítteni; v.ad^t vetni.
,

Fel-róni:

fel-párkányozni, -öVedzeni -pártázni, a' kiitat! ííégyfzer rójja vala az orízágot . négyfzer vet vala adót reája. Rbntsolnil ö'zve-röntsolódott a' ruha. Rontsokt tö:

rdött. Ropogós : portzogós
mit ropogtatni.

p. o. tseresnye*.

Fogával vala-

Roppadni: ropogva horpadni. "Béroppantom , .rop« pafztom, bé horpAl'ztom a* vas- v. réz üíioek óldalát.

Roppanni

:

nagy ropogva Tzakadni

,

-törni

;

pattanni.

Megroppant az ernelorád.

El

nagyot roppant

kezébenn a' puska. Roppartt (temérdek nfjgy ) épület, -erd, -váras, 's a' t. Roskadni*, rozzanni, omlani, dlni. Roskadtt, roz«. zantt, rogyott, -ház, Roskadtt, rogygjaoó, döíélbehn van. Roskadozni. Leroslékeoy, le-rokkan'om, -omlafzkadni. Le-roskafztom tom, -döjtöm, v. döntöm. Lásd Rodgyauni. Rosnok: konkoly*, vadótz.

dl

:

^

Jioji: íz, fzakafz.

Három

roftbann

,

ízbenn, izrom*

bann, tsatábann, voltam nála, v. Rótt.- roj*. A* fának, fzdnyegnek , tiiílönek rofltyai, rojMyai.
kanafos , fzálkás fa -gyökér, fzöfiös Roft*: ráts, roftély*. Roflonn sültt.^ Rojla*: refta*, palló-, fzelelS -rofta. Rofta -alíy:
Roftos
:

,

rofta-hlladék.

Megroftalni, (meghányni, -vet-

ni, -Uélni, ) yalamelly dolgot, íráft. RoítavetéíTel-való jövendölés. rátsolni, roítolni. Roílélyozat, roftély. Roftély ózni RoíTz adós. RoíPz órábann. RolTzság: ro'zJRoJJ'z.
'.

ízas^.*

rongyos, foltos. RoíiPzíttom: hitványíttom. El- meg-rofzízúlok. Rofzfzabbúlok. RofzízabboN tom.

194

í^o

dom. RoíTzabbodás. RoíTzalkodni. RoíTzallom: rofznak tartom. Rota*: tsoport, ofztály, egy sártorbann lakó tízed
Egp;y rotabéli vitézek. allja. Rothqfztani. Rothafztó forró hideg. Rothadandó rothadó. Ldsd^ Roshadni, és Rohadni.
JPiotska'.
:

dézsa, botska*. Hozz egy rotska vizet. Nagyot rottyant. Mottyanni : roppanni, durranni. Rotyogni : ropogni , 's a' t, rotyog a' föv káfel -forralom. Rotyogatom Rotyogpofzta *. tatni V 8i\a.m\l 3í torkahaxín {gargarizare). Rotyog:

tatás.

Rovom: rovom
Rovogatni.
:

^

metfzem.

Fel-rovom : fel-metfzem.

Ravátolni-: (megvonni, -húzni, -fejér ónnal) a'pappiroíTat. Ldsd^ Ravom.

Rovatolni.

Róznn-ság józanság. Rózanonn gondolkodni. Rózán fvel lenni. Ki-rózanodni. Rúd- arany-, röd- formára * olvafztott arany. Vasrudak. Rudas ló. Ki-rúdalni valakit. Szekér-, Rudas fzék fzéna hordó -rúd. embertseberhordozó fzék. Rúdafokba ( petrentzékbe ) rakni
, :

a' ízenát.

Rúgni. Rugódom : rugódozom , rugóldozom , rugKi-rugdosni. Rúdolózom. Ellene rugóldozni. Rúgott (legott ( tsetstöl el-fzakadtt) borjú. Néki- , 'utánnatétetett) Bíró, Ifpány, 's a' t. rugafzkodni. Rugó toll elaterium. Rugdosni. Ruha. Ruha-áros, ruha- áruló, ruhás. Ruha-piatz*.
:

Ruha
Rusnya.

réz

:

ruha-nyövö
Ruhátlan.

,

-fzaggató

,

-rontó.

házkodom.
Fel-ruházni.

Ruha -tartó.
fánk
:

Ruha -kefe.

RuRuházat.

Rusnyálkodom.
fonkoly
,
,

Rusnyíttom.
falak.

Rusnyúlok.
rus-

Ruskó
Rút.

:

Rútalkodni
,
:

otsmánykodni.
,

Rútalmas,:
:

gálád. Rútíttom undokíttom. nya otsmány Rútolom fzidom, gyalázom. Rúttság.

Röfögnek: görröanek, a' difznók. Rög X gaj göröngy, tsuport tsoport, görts, göts-, Rögös: gajos, göröngyös, görtsös, út. darab. Rögözni. Rögösödni, Rögösítteni. RS,

,


:

Sa

ip5

Höhögni', zajoíánn nevetni, hinnjogni. Röhög a' ló. fzöllö-pifztori kelep , mellynek fejénn sok üöhög-ö rovátkák ( hornyolafok , véséfek) vannak. Tsör-

gö- kelep. Rökelni: bgve, ordírva, sírni. Szüntelen* rököl. Röhönyödni : efsÖ mosáftól meg-penéPzedni valamint
:

az efsö- ki- mostta fcilonn történni fzokott. Rökönyödés. Meg-rökÖnyödni. Mnketz: alatsony vaílag de módos, idomos teít,
;

zomok, zömök.
Röppeni Rörödni
ni.

Ldsd, Reppenni. horzsólódni, kopni, korholódni, súrolódLdsd^ Korholni.
:

febeíTenn repQlni.

:

Röt

:

verelTes,

vörhenyeges

,

riska *, p. o.

marha;

V. puttony.

Rötskölnix zúzni, ronísolni, zötskölni. Öfzve-rötskÖlte a* ruhát , póiztót. öiizve - zötskölte , ron-

Rzgölödni

tsolta a' fzóllöt. zörfcö'ödni, zakatolni.
'.

Rzse

öfze vagdaltt , 's nyalábba -kötött 4g-bog. Rügy : rügy, fakadás, hajtás, bimbó, fzem, fzem:

rézsö

:

-

zet

,

p. o. a* fánn.
,

motsok Rütsök kos, fzurtos.

pifzok

,

fzenn^.

Rütskös % mots-

S.
b5zra-, jófzágra-, gond-VÍfel5 ; Gazda, eggyet-mást ki ofztó , -bé-fzedö. Sáfárság. Sá<»
Sáfárlani.

ífdr*'.

fárkodni.
JSaja\

v. faja: tömött, jó-teftü p. o. Saja pofztó. pofztó sajátom: enyim, magamé, tulajSaját: tulajdon,

Karmazsin*;

sajáttság. sajátolni: magáévá tenni, sajká/ni. febef'í hajó. sajníttanij fajnálni, fájlalni; Sajnakodni'. bánkódni, sajníttya, iérvefenn, fajnofann venni valamit,

donom,

Sajka',

könny

19(5

Sa

sajnos: fajnálatos, fajnállya, fájlallya a' lábát, fájdalmas, sajnálat. Sajog : érzék enyenn fáj az ütéstl, sajog a' keze a' lapotzkától *. sajtaSaj'ta/anl sótalan, ízetlen p. o. étek, -befzéd. lanúl fzóllani.
sajtolni, fatólni. sajtó' tsaSajtó: fató, fatú, futúörzve-foglalója. sajtó* kaláttsa sajtótornája. sajtónak onólott: fajtollott , fajtoltt p. o, bor. fája; tsigája. sajtó-fzekrény *. sajtó-töke: prés*, Könyv-íaj'ó , fajtolássajtoltt törköly. ,.-válú.
:

bor.

Salak*: fánk, fonkoly, ally, allyadék.
sár.
'

sepredék,

lógó , fiígg''lí'k, fallane;, lengS, lengeteg Salang salangos: fallangos, ^juháfz bunda tnellynek óldaliról fííjak függenek. örvendeni, tapfolni , fö-hajtáíTal lenni* Salnpobii salapolva fogadták. Salavári: falavárdi, bör-ülep, zemes, irha, puleder*. Salygatnii fajdíttani, tapogatni, válamentire érezni, salygatták még azok-is, ho^y van Iften. SdTU'. sámoly*, a' komphoz alkalmaztatni fzokott, zsámoly *-hídatska a' révbenn. sámot vetni a'
, . ,
'

kompnak;

v.

sám

:

fel-petzkelö-

,

ki-fefzíttö.

Fel*

sámolni az hegedt. Ki sámolni a'tsizsmát. sámKi sámfázni a' farut. fa. Sandái: fanda, bántsál, kandits. sandíttani. Sandra * fzajha fajtalan , feslett élet alTzony. Sank fonkoly. sankos. Le Tankolta a* zavaros ví-« zet tifzta fövénnyel. Sannyadni X fanyarodni, hitványkozni , fatynadni » sannyadtt: fatnyadtt, tsáppant, clfatnyúlni. hitványkozott, fáradtt, fovány.
:

;

:

Sántikálni. Sántúlni, Sántálni. Sántíttani. Meg-sántíttom. Sdntz*: árok, árkolat, lator-kert, árok-hányás; v. farampó; v. gyaksi-kert, Bé-sántzoUák , -árkolták, -áílák, magokat.

Sánta.

.

Sa
Sanyarú.
nyaríttani.

Sa

i9f

Sanyargás. Sanyargani. Sanyarodni. vSa* Sanyarúság. Sanyarúann élni. Sanyarú élet. sanyargatni valakit. Igen fanyarú (kemény, kedvetlen) hozzám. Sdpütani i sápíttozni, panafzkodni , panafzolkodni. sápolni, sapolódni, fopánkodni, zúgolódni, zsembelödni.
""

.

Sdppadni X hai\o\éinyoán\^ sárgulni. El-sáppafztyák az emberi fiép fzínt a' katzér indulatok. lutum ; v. epe Sár sárig, sárog. sárv, sárga gyék mérges tarka, sárga gyek. sárig: sárog, sárga, sárarany: sárga. Leg-sárgább: leg-tiíztább arany. epével, sáros Teli van sárral epés. sári tök Colocynthis. sárgáll az arany. sárgúlni kezdek. El- meg - sárgultak a* vetéfek. Meg- el - sargíttom. sárgás, sárgaság: sár- víz:

;

,

:

:

:

:

nek
:

a* teftbenn'el-terjedéle.

sár-ízu hal.

sár-ke-

rep melilotus. sározom. sárofodom. Saraglya * íóroglya , mellyenn terhet hordoznak a' fzvkér' hátúliyánn. Lásd^ Ráts, és Roít. Sarampé*: forompó*, emeltsöshíd, v, -kapu, gém;
:

vonó gyakás ( gyakáás Le-vonni a' gémet, farampót , 's
le's

fel

-

)

a'

gerenda *. Lásd, t.

Sántz.

Sárhozni

,

sárlani

,

folyatni
sárzik.

,

kantza-Ió sárlik,
lyatott. Sarj: étek'
••

A* sárzani , sállani. Meg-sárlott: meg -fo-

neme.

Leány*
*
,

farja: ezt -sültt lúd-fi alá

kéfzíttik a' fzakátsok

Fzök.
:

farjazás , farfarnyú , újj hajtás, Sarjú sarjadás jadni, farjadék. sarjadzani; újra fakadni, -hajtani. Ki - farjadzott ( fakadott , meg-kelt , meggylt ) a' lába a' marhának, sarjú-fzéna * melMer-fzéna pelyet a* máfodik tsinálnak. dig melly az els kéfzíttetett. sarjangozik : újra ki-farjazik , p. o. a' jégtl el-vertt gabona. Sark. Sarka a' lábnak, -tsizmának, -ajtónak, -kapunak, sarkos farkallatos, farkolatos (fundamentomos*) törvények, sarok- v. fark-vas. sarktsillag az égenn. Ég* fí^rka. sarkával fenyegetni
:
:

fbl fbl

••

jsr

^

az

198
^' i


"

Se
,

liM

I

I

II

,

,.

..

.

I

.

.

.
=

sarkallani az ellenséget: eltte fzaladni. tönözni, hajtani, kergetni. Sármáló t sármány. Lásd^ Gabos. Sarok: fórok, fzeg, fzegle, fzeglet, fzug.

öfí-

Sartz : fatz *, l'zerzödés , alkalom , eröíizakos kénfec" ríués , adó -fizetés, pénibenn-alkuvás, oítor adó, oftor-ravás. sartzolni: fatzolni, fizetéft, adót, ígérni, sartzoltatom : íatzoltatom, az adót ki^ tsikarom, -fatsirom. sartzoltató. sartzoitatás. Sása-, sáfa-fü, muítár-fü. Dió sáfa: dióból kéfzíttett tsemege, Sds sáte, tsáté, tsáfzta. Lásd^ Bozót.
:

Sató.

Satnya

Lásd^ Sajtó. vézna, hitvány, vanyiga, nyomorék.
:

Ei-

fatnyadtt. Bátor *. Sátoros innep. fzeg. sátoroz ni.

sátotos

fej

fzeg

:

j^alapoa

p. o. alma, körtvély , téfzta % kováfz *i Bé- favanyíttani valamit, savanyodom favanyúlok ( fenyvedek ). Sávos: vefzfzös, iratos, habos, virágos riika; -kefzt ken. sávolni: virágokra, fújtálokra fzövni, tzifrázni p. o. az abrofzt. sávos abrofz *. Ssbi febhetni: febesítteoi. sebheíödni febesíttetdd%

Savanyó

favany
••

savanyíttó

:

:

ni.

Nagyonn meg-febhedt:

-febesült,

p. o. fzí-

SebeíTenn ment a' viadalra, és febefenn fordúlt.meg. sebivér: aludtt vér. seb - orvos, seb - kér ; kér , feb- kötd rongy. Sebcfs', gyors, ferény. sebeíTenn ügetni, seb efs nyár-

vem.

Az

febheli fzívem'.

g'alva.

Sebtibei febeíTen; v. febefs reptibe. seb.tibe dult, septibe leltte a' madarat,
:

megin-

Segéd: fegíttö; v. fegedelem. segéd-vas: vas-kéz^ -horog, segédség fegéttség. segélyteni x fegélleni , fegétteni. Segédetlen. segéd had, Lásd^
Párt.
Sejt: viafz *, viaízk*. sejtes Sejteni : fejdítteni , fajdíttani , telte a' nyulat.

méz: viafzfzos, méz.
éfzre venni.

Meg-fej-

Se

Se
Sekély
ScLéb
*
:

Se

199

tsekély, gázló, lábalható víz.
felép
*,

Már

a' fekéiy*.

be jutottunk.
:

filip

%

zsilib

*,

zsilip

*,

zselép

Ma-

lom-válu, V. -tsatorna. Lásd^ Abajdotz. Selejtes: vegyes. Sélye: sír, r. koporsó. Selyp, Lásd^ Pelyp. Semereg: sömörög, apró köles forma * fakadék, seÖfzve-femergetem , v. -sörántzofodás mergés áfzve-húizom , -töpöríttem , -rántzoinörgetem lom *. semergös: teperedett, töpörödött, ránsömörgözés rántzofodás , teperedés. sötzos. Btiörgözöm. sömöríttem. Semlyék : ingovány , inogvány , söppedék , vad-víz, morotva, ér, hólttvíz, fert. Semmi. Semmis: femmivel nem biró. semmivé, v. semmifedni. semmiség, semfemmi'sé tenni,
:
•*

:

:

misítteni.

semmi ahoz

képeft.

semmi-tudó

:

tu-

datlan.

Sennyedék: rüh, rih, rü, kofz. sennyedékes. Senyvedni- rothadni, forvadni, poshadni, senyvedttsenyvedtt fzabású. senyvedttetske. senység. Az erkölts Jókat Jzenved; de foha Jem vedttül.
Jenyved.

söppedék. Seppedék Semlyék.
:

seppedni. seppedékes.

Lásd,

Sér

Sepredék'. feprölék, feprö, ally, allyadék, fánk. fájás. Séf a' kezem. Mid sér ? Sérés fáj.
: :

sérelmes fájdalmas. sértdni, sértés: fájdalom, bántóMeg-sérultt. sérüdni ; sértetlen, sértem, sértegetem, dás. sérüdhetetlen. sérütt. sérdekleni: sérsérülni, sértöleg sérelem, tegetni p. o. valaki' fzívét. fzóUaoi. Nagy sérvéit , v. séréíl , sérüléft kapott a' hideg léléstöl. V Serdülni t fel- ki-hzalkodni, hutyorodni, nöoi. Felsérleli
:

Nagyonn

fájiallya,

:

ferdültt, fel-tseperedett, -Ifiú. Sercgleni: feregefenn , feregenk ént járni, Utánnunk féregéinek a' zsiványok •fzve-íeregleni.
íí

menni
(

's

^'

t.

tolvajok

)

4

S^

)

«oo
"

-

'

«<.
:

Se
'

* •- '•»
"

Si
.

I

»

Serénykedni iparkodni , emberkedni , erlködni. Se-* rény elme. Se/ge: kárpit, elöfuggö, fuperlát *. . Ser-hányás élefztö. Ser-házi fer-árúló ház. Serezt ni, val. borozni. Serkedni: fakadni, fzivárogni. Serkedezni. Ki-ferkedtt a* vér tenyerébl. Ki-ferkeíztem a' vérét, Serkedezö. Serkegetem ferkengetem , ferkentem , költöm^. Serkenthetetlen á'om. Tüzet ferkenteni. Lásd, Bújtat. Serkent: fel-költ, ébrerztö fzerfzám. Serleg', pohár*. A' kelyhekhöl feriegeket tsináltak. Töltsd meg a' ferieget, klázlit *. : Serte fertvély. sertesertés: fért vélyes, difznó. etset-kötö: feréböl etsetet- tsiuáló, férte a' va?gák* fonalánn.

:

:

\

Setét.
Sias'.

SejiélyX J.vó kis aCital. Sesétes. setéiíttem.
fetét

kék

setétülök: fetétedem

a

hamifs.

Sitítni.

(A* kis küfcüllÖ' tájánn. Siettend munka, sieilségtelen.
siettetni.

siettséges

i

íietös.

Sik

,

V. sík:

br,

arany- v. eziiít-füíttel meg-futtatott p. o. -perem*. Sikos arany füítÖs. Sikos vá:

ízon, -tnateria *. Sík: tsúfzós, tsufzamos, íikamló.

Sík jég.

V. Sík:

egyenes, tér, téres, térséges föld , -határ*, -mezség, orgovány. Ki-áUani a* síkra; a* me^-üt-

köz
:

helyre.

tom síkká tefzem. konn el-efem. síkos

Ki-verni a* síkra a' vadat, síkítSíkúlok íikamloai , a' síút. síkság, sikamló, síkúltt
;

has. Sikánkozni: a' jégénn tsufzkálni. Lásd, Ifzáükodni. Sikdrlanil íik^roíni, símíttani, tapafztani , vakolni. Meg-fikállani a' tálat, tányért, falat, 's a' t. sikárló fal-fzínlö. sikárló méfz fzínlö- , fal-fcftöméfz. Lásd, Téhely*. Sikátor*: fzorols köz, fzük utfza. Siker: süké^; ragadós nedvefség, cnyvefség. siker íes sár , -téfzta *. Nints íikef^ ( halzna , foga: :

nat-

Si

-

Si

sot

rattya)
-intés.

a'

fzónak, dc^ognak.

sikereden téfzia,

Sikkajztani', dugni, rejteni.
Siklani'. íikamlani.
fiklott a' lába.

siklik: Iikamlik, fikaraodik.

El-

Siklói

íikár.

sikárl,

siklö-fü: tál

-mosó -f.
)

Sikoltani:
Sihóltyá'.

nagyonn

jajgaLpi.

hásd^ Siv^alkodni.
a' fzekér-

tsikóltyú, a' tézslát- (tézsoiát-

rúddal öfzve-kaptsólo lántz. Silány*, hitvány, alá-való p. o. ember, -gabona. Silfíp t dorong*. Jó íilápot metfzett. Silápolni, Sífyednix siiilyedni. Sillyeíztem ; süllyeCítem. Elfillyedtt hajó S ma. Sima. Símánn, v. íimára gyalulni, símíttom. símíttatlan. Sítníttó bárd, -fa. simulok, simaság, símáú'-: gyengénn, bánni valakivel, simogatni, síma-fzájú: hazug. El íimítiotta a' dolgot.

Sín*-, V. fing*-, V. pánt*-

marok- vas.

Kerék talp ra-

való'vas. Sín*fzeg. Ldsd, Pánt*. Sineg, V. zsineg; fpárga *, madzag, ktelke. Sing: kis röf, v. réf. singelni. Húfz fing váfzon. findeni, sínldni, vajódni, vajlódni, vajúdSinleni
:

ni, kornyadni, kornyadozni,

Atsok' finórja . tsapó-tzérna, tsapd-finór , sinórozni. sinórozat. finór-mérték. Síp: síp-bordó: bordó-síp, duda. Bordó sípos : duTárogató síp. dás. Síp újj: fzük újjii, p. 0.. köntös, ing, mente. Sír: selye. Sír -ásó. sír -halom*. El-sírolni-* eltemetni. Sír-kö. Síri. Siralmas, v. íiralmas inek, -kérés, -panafz. Sírni. siralmafonn. siralom, siránkozni, síratom. siratandó, sírok rajta, síraltatlan: kit nieg.ucm
Sinór*.
firatnak. Sir itteni : ferítteni , pödörítteni , fodrani , pödreni El-firíttem az orp. o. a' bajúfzt, fonalat, orsót. -fordult , -perdült a* kezembl, sót. Ki - sirült
:

sirít^ett fonal-

,

v.

Sijak*\ vas-fej,
vafas.

fej- vas.

tzérna *. Sifakos

:

vas-fejes, y-

fej-

N

5

Síi>

,

202
Sifek: búza-féreg, Zsuzsok, zsizsik.
Sifereo^

So
fiÍTerékel,

fuftjorog, a' tüzes vas, midöna mártatik. Siska fánk, pánk, pánkó, tsörege ; v. parafzt agyagkementze; v. gubats, v. gubits,' mellyel -a' timá:

tzbe
:

rok

a'

brt
:

tserzik.

Sivalkodni

sírva rikoltani, íikóltani. sívás rívás, sívók rívok, sívók } ordíttok, bgök, rökölök.

Sivánj: zsivány, tolvaj. Siványságra adni magát. Sivatag: ifíohyú, rettenetes, zordon p. o. helysége

tartomány.
Sívó-y v. fivány- homok
;

mer -homok,

mellybentt

femmi
Só.

fikertfség nintsen.

Só-akna: só-bánya, akna*, só-millye: só-edény, sós (sózott) hús, -hal. sós só-pajta, eledel-áros. sós orom: lorom, ló-sósdi, ló-sóska. Sóska, sófság. sói. só -íz. só -áros. sósti^j
só-tartó,
.•

alutt tej, fzérdék

;

v.

els

tej a'

fzülés

,

v.

eliés

savát kinyomtatni , -vonatni. Hab-só Jal fufile. Akna-só fal fofsile nativum^ Szem-só fal gemnne. SocT allya: kementze' allya, peft* allya. Lásd, Suti Sóder. Sodor. Sódar, difznó-láb.
: :

utánn. só adó.

sajtalan só-ház.

:

sótalan,

sózni,

sózott- ság,

:

Sodorni: ferítteni, sírítteni, pederítteni, fodrani. sodrás íödoríttás. sodrott, sodoríttott, pederíttett sodró-fa téfzta - nyújtó p. o. bajúfz, -tzérna. lapíttó. Le-fodrani: -ütni, lábáról, sodródik a* fiiít fel-felé a' kürtbl, sodra: bojttya, valaminek, sodorgatni: pcdergetni, v. pödörgetni. Sóhajtozni t foháfzkodni, óhajtozni. Sóhajtozás, so-*
:

:

hajtani. Sohonnai'. jött-mentt ember; víz hajtotta, bokorbólugrott, fohonnyából jÖtt. Lásdy Bitang. Sok. Sokad magammal, -magával.-^ Többed ma-

gával

.

.

Sokkal tartozó

:

fülig adós.

Sokság

:

felefség, tömöttség, fok.-ság. sokafodni : fokasúlni. tani.
tses
,

Sokasolni: fokasítsokafodható. soksokallani.

fzorozni valami fzámot, , drága *. sok-ihato
\

sok-ér: fokatér, bel

fokát iható,

Meg-

,

Meg-fokallotta az adakozást, -j téteményezést, fok rétü p. o. pogátsa, -béles, sok idötöl fogva. Gyámoltalan fokaság. sokfzorta gyakorta, sok-befzcdü. sok fzó-befzéd. sok neinQ. sok sár va?;yon benne ; igen epés. £o/.adalom : fzabadság , orfzágos vásár. sokada2< mas vásáros, sokad.ilmazás kereskedés. Sokádalmaskodni vásárkodni , kereskedni, soka^ dalmas hely: vásárhely. Solosma *: fzent ének az imádságos Könyvbenn, Rhithmus, Sói a * tzipe , topány , tzipelyös. Sólyás tzipét .

«okság08

:

.'

:

:

:

:

;

.

vifelö*

i^olymájz

:

sólyom
Tyúkáfz.

;

v.

inkább , sólyommal bánó
:

;

valarri.

: cornum. Som * kóró sár kelep. Somos erd, Sám-fápál fözö igen fösvény fzorafs markú. Sompolyodni bé-vonakodni valahova. Sonkoly, ailya, allyadékja, utóUya, gazzá, fepreje, fzemete valaminek. Olajnak viaf^nak fonkollya, Lásd., Sank. Soor sór, liget, berek. Sopánkodni: aggódni, panafzkodní. Ldsd, Sápolni. Sopár: fzük kez, fösvény, fopárság. Sopárkodni. sorba állíttani. Jó fórt vertek a* faránn. Sor: rend. Majd reád kerül az eb-for, Sorozni. Két, há-

Som

:

,

'

'.

:

Egyenes fórba vett utfza. foros. rom Sorompó *x korlát, rekefzték, gyaksás gém. Sarampó.
. .

Lásd,

Soró/*: fatsaró, fzoríttó. Le-forófolni; le-fzoríttani
-fatsarni
,

S»rs

*.

Sorfot

(

-tsavarni. nyilat, kotzkát *
,

)

vetni.

Sors-vetéíTcI,

mint-eggy kotzka-vetéffel
SoríTal válafztatott.

jövendölni, nyerni.
:

Sors-vetetlen.

potom.

Sorfofom

;

tárfam.

Sorfom álla^ Sorfoíf^i : eggyenlo

izereotséjü tárfai. Sors fzerént jutott nékem ez. Sory.adni\ fonnyadni, eméfztödni , hervadni, vajúdni, vajódni, lankadni, hitvábyodni, öfztövéredni, sínleni. Sorvafztani. Sorvafztó bánat: fogyafztó,
epefztö,

Sorvadttság»
So-

,

'

204
\
,

gQ

Su

Sovány kopác Soványíttom. Soványodom: fováfoványkodom. sovány helyenn botsányúlok totiál-ki ( fogtál -ki); kopár helyenn kereskedel. sovány (meddü, terméktelen,) föld. nagyona- kívánó, sóvár ember, Sóvár: kívánisi
,

sóvárogni a' tifztségre , els póltzra ; igen ásíttozni , -vágyni, -vágyak od ni , törni, -törekedni sóvársovárság: vágyóság. a' felsbb fokra. gó: vágyakodó ember. Strázsa * ör, Stráíá - állás or-állás. f Strá?sa-áJl. . ütrazsát: röket, állókat állittani, vetni p. o. az ajtóra. Lásd, Ör. Suba : fürtös ruha , téli öltözet. ^udamlani : hirtelen el-tünni , el-íirülni , -enyéfzni -rejtödni, -ofontani, -illantani. Egyfzeribe el-fudamlott. Sudár- fudár, sugár, sudár veíTzö. Oflor' fudarja, sudár hajó. sudarat ( fugárt ) fonni az oítorba. sudár fzarvú ökÖr. Sugár: vékony, kartsú, íudar. Sugár horzfz ágyú. Az líten súgárlolta , v. fugarlotta, súgta, fugáisugár derekú, -ter-. lotta azt néked. Napsugár, met-ü, -veíTzö. Súgárolni fényleni. A* nap nem súgárol oda. Súgni ; fufogni , pusmogni , futtogni , súgni - búgni,
'

:

=

r

:

súgás.

Sugorgok

öfzve-húzora magamat. Sugoöfzve-vonom, fzoríttom p. o. kezét, Iáöfzve íügoríttya , fugorMarkát , pénzét idat. gattya. Sugorogva: nyomorúan, nyomorultul, fÖsvényenn, élni. Sugorgó: fugori, fösvény. Sugorodáfa valami tagnak. Sugorodni zsugorodni^
:

refzketve

ríttom

:

,

:

öfzve-húzódni, -vonódni. fuvadni , fuhanni Suhadni
:

Sugorogni: fázódni.
,

tsúrzni.

Le-fuhadt;

Belé-fuhadtt középL -fuppadtt, -fuvadt a' sárba. Le-íuhant a' fze-. fzárig, övedzetig'a' femlyékbe.
kérröl.

puháiig: husáng, hoíTzú

vefzfjfö.

Meg

-

husángolnÍA

Lásd, Hutyoró. Su/iantz *; ncvendék parafzt

fitzkó.

Su'

Sii

Sii

Ö05
Meg-IuhJn*

Suhodni'. vefzfzövel ütögetni , oflorozni. tom -fujtom. Reá fuhintok.
: ^

Suhogni.

Suhog az efsö , patak*, oftof , fzél,, h^Suhog mint a* forró zsír* a* tánn a' veíTzö. ferpenyöbenn.
,

Sújtds'.

borítték, boríttás
Ki-sujtáfozni.

,

boríttott findr.

Sújtáfoi

nadrág.

Agyonn sújtani valikit. Meg* Sújtani: ütni, verni. Sújtogatom sújtolom, oftoro* fujtani a* lovat. zom p. o. az ökröt. Mly fully, teher, tereh. Sllya a* nyavalyának. Súlyoíodni. Súlyság : súilyofság* Sllyosíttom.
: :

Súllyos dolog. kos , mellyel a' földbe le-yernek valamit ; Sulyok V. döngöl, föld-egyengetö; v. mosö-fa. Lásd^
:

Döngölni, és Patélló. Súlyom vízi dió. Sulymos t. tsúnya, Sundai rendetlen, tsínatlaá idomtalan otsmány. Sányni: magit megvonni, -hújnj, meg-bukni leA' nyúl meg-súnyta magát. lapulni^ tselt vetni. Sunnyogni: alattonban ravaízkodni.
:

,

,

,

Superldt*: Suppadni padt a' Suppanni:
'.

XííjT, Kárpit. firhang*. A' sárbann le fup* feppedni, le fzállni.

lába.

huppanni,

a' fzékröl.
ni.

le-esni , hullani. Le-fuppant Le-fuppantani-' le -huppantani,,- vet-

Sürolní'. dörgölni,

Suprálni*i veir<Ö7ni a' gyermeket. Suprikálni *. s&rolódzni dÖrgölödzni valami:

hez* fzolta
fzeget.

Meg,

súrolni
,

a'

korholta

tányért. El-súrolta , -tsi-rágta a' kerék a* tengely*
;

Susiirlani

V. alattonbann rágalfurogni , futtogoi X mazni. Susárló. Susnyá: tunya gyermek. Sut: Tutton, pe t' mege, kerYientze* mege. Menny a' Ldsd^ Kulzik. fulba , V. futtonba.

Suttyolni

\

futúlni,
*.

fatólni.

Sajtolni p. 0. a* fzöllS-

gerezdeket

2o6
L(ísd^

Su

'

Suvadni: esni, tsúfzni.

Ki-fuvadt a' gereblje'* nyele.

Suhadni, és Hibbanni. Szabad néki. Szabad dolog, -ember, Szabad*. szabad levelet {privilégium} -oí'ztály, -levél. szabados mentt v. levél horadni , nyerni, Az Urak' fzabadoíTa , hajdúja , katodozó. siabad Ür: Báró. szabadom *: fzabaddá nája, hagyom, meg -engedem, nem tiltom. Ezt nera fzabadom. Ezt nem fzabad^yák néked, szabadgyábann : fzabadonn. szabad fzakállra ittak. Fel-fzabadúlás. szabad pofta. Szabadni: fzabódni , v. fzabodni, fzabadkozni, efenrimánkodni ; v. panaíizkodni ; kedni , éfedezni
:

;

,

v.

magát mentegetni.
:

Szabású
tik.

formájú

*.

Bánom
=

-

szomorú -fzabifu
fzabású
o.
t.

fél

ollyan
's

ember.

fzabású : bánni látfzafzomorú. Tsak-nem Haragfzom - fzaba ú ,

a'

törvényt, rendet, ruhát, 's a' t. A' mit azt miveld. Szabásrerdelés, törvény. El -állottunk a' régi fzabáfokszabott (hagyott, rendeltt ) Kend-fzabás. tól. szabdalni: vagdalni , idö, nap , óra *, *s a' t. metélni. Fel fzabdalni a' pofztót, váfznat. Megfzabdalni az ellenséget. Szád: fzáj, íz^ja valaminek. Bé-fzádlaiíi: fz áj át bedugni , -zárni. Bé-tenni a' kementze", hordó' fzáSzabni p.
'

eldbe fzabtak (rendeltek)

r. dugafz. szádló-fa: hordó dugó dát. Szag: z, bz. szagallan. szaglás: fzagoláSé szar szagofodni. goldogalom. fzápúldani, ízágúldozni, febeíTenn nyár* Szágódni száguldva ment. galni.
,
i

Száj

szájatlan: fz'ótal-'n. szájba rászáj-büdöfség fzáj-doh, v. -dohofság. szájfzíjtserepezés : ajak -hafadozás. száj - padlat nak padláfa.' szájtátás, szájongani imitt-amott minteggy fzáj-tátva ízédelegni. száántsorogni
Szája-tátott.

gom,

:

.*

:

;

"

ja vefztett:

fzája-fajó.

Éj fzak. iSzak \ rélit, táj , ízakalz. Heted -fzak : Eft-fzdk. fzak.

Dél-fzak.

c^

hét.

Nap-. EgélTí

nya*

:

Sz

207

nyarat-fzaka, telet-fzaka, éjt-fzaka ( egéíTz njáronn, télenn,) munkálkodni. Szaka : nyelv-tsap ; v. állnak kövére , -kövérsége toka; V. torok-gyék. Difznó-fzaka tsík, torokszakája van a' difznónak. Nagy fzakájú fájás, kövér ember. kartsú darázs forma fzárnyas állatotska. Szakadék Szakadni. Szakadás a' köntösbenn , hitbenn. sza* kadatlan. szakadatlanul: fziintelen. szakadatlan szakadék: el-fzakadtt réfz. efsö. szakad az efsö. Víz-fzakadék. Duna' Tifza' fzakadékja. szakadékon/, szakadozni. Lelke' fzakadttábann ke« reíte. Njaka-, torka - fzakadttáig. Szakadhatat* lan-úl. Szakállafodni , fzakállatlan. Szakáll. szakállas puska (régi fegyver' neme y. szakállas fzolgának szakálla nni kezdett Ifíú. Más' fzó a' veresége, Ovd magad' fzakállas aíTzonyfzakállára inni. szakáll-verö , v. le -ver: borbély*.- borottói. való *. Szakafz^ id3' fzakarzfza. szakafzokra: réfzekre ofzKét fiakafzra van építve ( contignatio-va. ) tani. az els fzakafzbann, ofztálybann, fzegésbenn laszakafzonként. kik, Szakafzkodni erötlenedni. Efömbenn meg fzakafzkodtam, -eftem, -fogyatkoztam, -tsökkentem, Szakafztok : téfztát vájolok , v. vájlok. szakafztó • teízta- *, V. kenyér -fzakafztó ( hakajtó ) kosár, szakafztó- ( vájoió- ) teken, v. tekn, vájoló. Ki- fzakafzlotta már a*' V. tekenyö , v. teknyö. Eldbe rzakafztom ( adom ) kenyeret , teíktát. annak valóságos képét. Szakafztott-fzinte: tellyefséggel , éppenn , éppenségszakal'ztott ollyan volt. gel, szakafztott képe az attyának. szakafztott attya. Szakma*: (facultas). Riki maga fzakmája, tudománnyá fzerént. A' felsbb fzakmábann, tudomány:
:
:

bann forog. Szakmány. szakvány,

egéíTz általlyábann bérbe- fogadás, .ki-adás; T. ki-lzabott munka. Szakmány-

ba

m.

I

II

I

li

I

.1

I

i

m^

ba állani. A' fzaV.mányt elvégezni, szakmányba ki -adni, Veiini a' fzöllö' munkáját, svaí-vánjos munkás. Szöllö fzakvány. szakványofok. szakmánybann dolgozni. Nem vagyok fzakvátij'^oíTa: fogadott fzolgája. Szd/: fzál-hajo, tutaj, talp, talp-hajó, fzál-gerenda*hajó, borna*- v. borona *- hajó , lábbó. szála^ konn hozták a' fákat, szálafság. szálas: magaís. szálai ember, -erd, -fa, -torony*, szálafodns,

S7 laríkrnt. író fzál (•veiTzÖ). Vas-fzál. HoíTzhoíTzáló { lin&a ). Nagy-fzál ember. Kö: fzál. Fü- V. pabona-fzál, . . Haj-fzál . fzál-fa.4
fzál
.

szálka. -kard , -veíTzö. Sza/od* : férnek kéíizíttett gabona, fzal.Hió* szaladótzira Sxaladótzi tani. Szaladgáló szaladozni. korázó.
,
-.

-feryö

nem
:

kell botsán
,

futározó

fut-

köt. szalag-fzíj : kötö-rzíj. szalag , metfzeni hátából. fzálingozni , fzálongani , el-ofzlani; Szálankozní imitt-amott lebegni , fzálanként lenni, szálingó
Szoltie;
:

kötöz
:

fzíjat

fák.
F-

L(ísd
X

^

Szál.
a'

áldok

f7ádok, hársfa.

Szállani.

Le

fzállani

vendég-fogadóbann.
házból.

Meg-fzállani a' kotsiról. El fzállottak (költöztek) a*
)

El-fzállottak,( elültek, v. -repültek

a*

szálKi- fzembe-fzállani valakivel, mararak. szállás-ofztó : Kvártély *-ofztó. lás adó , -ház. szállókat foííintsenek fzállók a' fogadóbann. szálláfonn élni, szállást -adni. tartani, gadni szállás tanya, külsd szállást bérleni. lakni, lakás, a' mezönn, pufztánn. A' fzállafonn vannak a' Izolgák, a' barmok, szállíttani. száÜítharagját; ketsuk ide. Le-fzáliíttani az árrát
;
:

;

szállíttsd hé a* Ki-fzá'ltak a' hajóból, .vélységét. 1-ázba. Meg-^zállok valakinél, valahol. A' fzállót fogadd bé. szállottbqr. Meg-fzállott, meg fenekMagába lett, -Ullepedett, p. o. hajó a' vízbenn. szabad fzállás. El-lzallott aa #öni. ízállott.

szállás-tagadó.
Szul^

:

Sza

Sza

20Q

Szalma*. Szalma-házi nemes ember, szalma-tsutak: nyalábba- , kévébe , -tekertt fzalma. szalmaszalmái. tekerts, -fzál, -fzár. Szalonka: madár' neme; Snef*. Szalu : vájó, vájó-kés völgjelia gyalu. Szal^ni. Szám. Számatlan Tzámtalan. számba venni számlálhatatlan-ság. számlálhatatlanúl. siámíttora; fzámolom, fzámlálom. Siám-tartó, \'etö, -könyv,
,
:

szám- vet meíler, tudomány,
fzámból
ki rekefztett.

szám

-ki

-

vetett

számosíítom. számoíodni. számos tseléddel* van. számlálás, számos -napok, -efztendök. számofság {numerojitas). számhaladó fzámtalan. szám-vetés fzám tartás, számonként, siámtalanságj. számtalanfzor. Szamótza t eperj ; fz árától , inától könnyenn- váló
:
:

erdei eper*. faltör kos Szdmfzer-íj fzeríjjal lövöldözni.
:

,

V. -fulyok

,

ágyú.

szám«

Szana*Jzélyt\ fzana-fzélt, fzéltibenn , fzerte-fzéllyel, fzeriQ-fzerte p. o. nyargalnak a* mezönn a' bar-

mok.
Szándék.

Szándékoskodni. szándékozni. Hova fzándékozik? El fzándékozott. fzánni magát. El-fzánta Szánni. Vefzedelemre magát. El fzántt akarattal. Katonai életre fzánszánom ( keCerülöm ) szántt fzándék. ta fiát. s tanakodom a' fzegészánandó. állapottyát. nyeno. szánakodatlanság. szánatos; fzánásra, V. fzánakotásra méltó, ügyetlen. Szápoly ásó-kapa * , ásó-lapát *. Szapora', fiapara; hamara-tenyéftö , terjed, termÖ,
.

.

:

termékenyes;
fok.

v.

hamar, hamara, hamarja

;

v.

szapora-fü , -búza, -jófzág , -lifzt, -tehén, szaporaság : termöség, tenyéfzöség. szaporíttaEl fzani, fokasíttani , a' jófzágot, az étkeket. szaporáskodni hamarszaporodás, porodoi. Kodni , hirtelenkedni, szapora-befzed-ü. sznpaTodható. Három font *- nál fzaparábbat (többet) nyom. szaporább (jobb, haíznofabb) volna, kezeinket egybe-kóltsoíváo , hallgatnunk, SzaO
:

'

210
a' fzennyeft.

Sza

Szá

v. ízapúló kád. Tedd a' fzapuba szapulni fzapllam , lúgozni *. Szárába fzállott az erze. szára a* Szár. Láb-fzár. gabonának, fnek, levélnek, tsizmának, farunak. szárába indáit a' gabona. Szarándok. Szarándokot járni: fzarándokoskodni, ide« genbenn bujdosni, szarándokság életünk. Száraz- betegség, -kórság, -keh, -malom, -termáizetü, -gyümölts. száraz befzéd. száraztatlan. száríttom : fzáraztom. száraztó -kötél, -idö , .izél,
:

Szapu: két -véka;

-terméfzetfl.

Szarmata* X öfzve-daraboltt, -vágott akármi szárma *: töltött kápofzta.
Szárny.
:

fok-fele.

Szárnyalni, v. fzárnyálni repülni, szárnyaTzárnj-^azom, ízárnyat adok nékie. szárnyafzegett lúd. szép fzónak fzárnya nem fze ik. szárny *^ allyai a' mi fzárny alatt van. szárnyas Lásd^ Bregér. egér.

lom:

:

oldal, fzárny» szárnyhoz tartozó, szárnyék- féreg fzárnyék-vitézek. A' jobb fzárnyékat igazgatta. V. Szárnyék perem * prém *, rojt, ragafzték. szárnyékos: prémes, rojtos. Szarv: fzaru. szarvas-bn, -vétek, -bogár-, gomba, -f, -kaláts, -kígyó, -mák. Szárú -köpöly, szaru-fa. Szaru-lábú. Szaruvá keményedni. Szar,
:

Szárnyék', réfz

,

vafodni. Fel-fzarvazni. keresked, kufárkodó*, ádó, vévö , áros.. Szatóts Szatska * : fzetska * : metélek , vagdaltt fzalma *, zsúp *, mellyet zabbal elegy a' lovaknak adnak
'.

abrakul *. Szátydri otsmány, mosdatlan-fzájú ; trágár*, -fajta* lan-befzédü. Szatylng : fejér len*- galand. elöl-fzóUó , oltalmazó a* törvényes dolSzavatos gokbano. szavatofság. Száz. Század: val. harmintzad. Század magával; V. Száz : fzáz efztendöböl álló idö ; v. fzázadik fzáz vitézbl álló féreg, réfz ; V. fzáz* allya százados-ság. százallom fzázzal fokasíttom. százízorozom. századollom , v. ízázadikát véfzem,
:
:

:

Vül.

»

Szé

Szé
.

2?

l

százfzor íii'pj val. tízedelem, harmintzadolom. Az elbbi ízázadok jobbak volvirág* neme.

tának.
forgatni , rázni , lobogtatni. Fej-fzédaMeg-fzédítteni valaKit. szédíttd. szédelegni: lézengeni, tekeregni. fzeder. szeder -in: málna*- fa. Szederjes Szederj szederjes a* tefte a* veréstl. fzín. Meg-, el-, fel-, ki , reá-, öfzve-fzedni. szeSzedni. Pénz-, adó-, vám-, 's a' t. detlen p. o. fzöUö. Öfzve-fzedte magát : lábra állott. Felfzedö. fzedte a' pénzét. A* Szeg'. fzÖg, claviis ; v. fzegelet, fzeglet, fzegle. fzegbenn: fzegletbenn. . van. szeges: angulatus^ V. clavatus. szegezni, szeglézni ízegletezni. sze« ges borsó. Négy.fzegü: négj fzeglet. szeg-ház. szeg- V. fzeglet-kö. szeg- v. fzeglet mérték, szeszegezés: nyilallás. ges bot. szeg lyuk.
Szédelgetni
lés
;
:

-fzédelgés.

\

:

Szeget

*

:

fziget

,

fzeg.

A* fzegetbenn

(

fzegbenn

)

ki-

fz állottak.

SzegnL

Meg-fzegni a* tilalmat, kenyeret. Nyakát fzárnyát fzegni. szegése: ofztállya, réie, fzakafzBé fzegni a" fza, p. o. az háznak {cantignatio ). ruhát, az afztagot *. Szegdni : alkudni, fzerzödni. Meg-fzegödtem vele. Máshoz, közinkbe, fzegödÖtt. szegödség : alku, tokma. szegdött fzolga. Ldsáy Alkalom. Szegy: fzügy, melly, els tag , v. tzímer a* marha* bann. szgyes ló. szegy-hús. szégyen* szégyeníttem. Szégyengetem. Szégyen. kedni. szégyenleni. szégj^en-krva híres lotyó. szégyenedni fzégyenlni. szégyen köre , -fjekre szégyenes. állíttani valakit, Szék: pad, lótza; v. bél, vel. A' tojásnak, lifzt: :

nek, magnak fzéke. szék -bíró. törvény - fzék. szék-állás: a' törvénynek, és pernek ideig val6
r^.Inofro

V

mf^o

f-7{\nÉ^?PL

syéJc-íiiiíttas

!

Tiíit-vife*

$zéke v^AU «xen földnek

,

rétnek.

széket ülni
tör*

:

O

a

,

212

Sze
,

Sze
látni,

törvényt tartani

szikes hely:

a' tarto-

mány' g}'^ének
Szekér.

el-igazíttó hellyé,

szék* napja,

szék-ház. Szekereskedbi. szekeresség. Eggy fzekérnyi: eggy vitel, szekér-gyártó, -kas, -ken, -út, szekerest fogadni, sze-fa, -bor, -rúd-, fzín. kerezni. Úgy hajfyák, mint a' ízekeres lovat. iSzekernye : saru , botos * , öreg tsizma ; v. fzomor mese-játék* jele. Székért ze*: fejfzétskf. Lásd^ Hangyár *. Székla : a' lábbónak , tutajnak rúd^ya , mellyel kiköttetik a' Si.ixa.zx3i. Szekrény*^ láda*, bárka*, almáriom*. Ruha-fzekrény.

Frigy'*

(

fzövettség' y fzekrén.»ye.

szeVfzenás 16. Szekfzena-. tereh-hordozó , nyereg. Szells, szél' annya* vitorszellet: fzellö. Szél. la * az épület' tetejénn., ház -vitorla, fzél kakas, szél-áros { kalmár*, szeleskedni. szellzni, szelfzeleburdi , fzéllztetni, szelelni, szeleverdi házi, fzeles, fzéllel- béllett, hertelendi , hebehur:

gya,
kín.

fzelkó.

szél-malom*,

szél: kólika *, fzél-

széle ( fzélefsége fzély , fzéllye ralaminek. fzéllyeísége ) a' pofztónak. szélire apadott, avott a' pofztó: a' fzéllye öfzve-mení , -vonódott, -vonult, -fugorodott, meg-apadt, -keskenyedett, szélszéllye hoífza, eggyeolö. tébean: óldaloslag. szeldelet : fzelet. szelSzeldelni. valam. fzabdalni. szelmény: fzelend , findel*, zsendely *, dclék.

Szél

:

Lásd, Szelni. szelményes. szelményezni. Szelemen: állal -gerenda, mellyet az ágafokra helyKÖzönségefenn teheztetnek: mefter*- gerenda. tethetik gerenda * helyett , fzelemen.
Szelentze.
Lásd., }3erbentze.

Szélhüdtts^gx efzelfség, hagymáfz, bódlás, böfzüMeg-fzélhüdni. lés. Sreléndek Izelindek , Angliai nagy kutya. Szeled: Izelid, ízelígy. szelíddegetem: fzelédítgetem. szelídséges kegyes, szelídsé* szelédíthete'len. geíeaa . Izelídeaa, izelídül báaoi valakivel.
:
:

Szél'

Szé
Szél-jegy,

S/.e

8i>j

méta, vág- jel, határ-jel, fzéllyeket megválaztó, -külömböztetö jel.
fzeltt p. o.

Szelni p. o. a* kenyeret,

vtló

szelet-kfiiyér , Ldsd, Szeldelni.

é-ekbefzalonnát. szeltt kenyér, szelet: metCzet, fteget. -fzalonna*. szeletenként ofztani.
:

Szem. S/embe-nnenni , -jöni, -állam, -fzokni, Szemenn-fzedett: válogatott. koHni valakivel. válogatni, tifztogatni. Ki-fzefzemelni Búzát melni a' rozsot * a' búzából, szemre - hányas, szemes: vigyázó, elrelátó, szemefség. szemét ki-tolyníí -vájni, szemetlen. szemtelen,
:

-

..i_

vi«-

szemnek vége;

-fzeglete.

sze-n'

fejére

,

-hejja,

szem-golyó*, szemlélni : fzemfzemre vefzem. Mer fzemíul : Szemlem leni. fzem fzem- füles, szem.füleskedni. szempilla: szem-ügyet, tartani vaszemzik az eísö. héiia. szeme n, lakire ; V. -kapai : bátorságot venni, érem , hozza terek, kezem' ügyébenn van közel szemférkezem. Vér-fzemet nyert j bátorságot, üveg: papa tsö: mefzfze-látó, néz tsév. szem szemlélni, szemléldni. szemeskedni. fzem. szQm-só X Jal gemmae. Tyuk-Izem szeoilélgetni. a' lábonn. Szeinények: Kunok. Tímárok bort Szemerítze'^: fzkompia*, mellyel a'
gelet- fzem-vég.
.-

szemlátomalt. .fedele, -fénnyé, szem fény-vefztö. szem-Ueszem-fzör. szemtl fzembe mondotta.

:

kéfzíttenek.

Szemét; hulladék, gaz, allyadék, ki-hányadék,

fe-

prölék. fokát ne , fepredékje. .,., szem-ful&s eniber. Szem-fül: visgáló, hallgatódzó, szem fülködni fzem-füleskedni. Szem-fulefség. Szemtelenkedni. Lásd^ ^ze/níe/í«.j/^: artzátlanság. A rt, z á
:

szemétdomb, -verem, szemeiezni. Itt fzemetezz: ne múUfs. A' nép fzemettye:

Szemöke'x dökü.

fiemök, nagy-fzeraa;

v.

nagyfzemöl-

O

«

Sz*t'

;: :

214;

S^e

Szé
Szem. Szem-

Sz&mzet : bimbó , fzem-fakadás p. o. a' fánn. zenek a' fák : bimbóznak. Szemre oltani.
óltáft tenni.

szén -fogó, fzén-fzíttó. Hóltt- , eleven -fzén. szenelö: kandalló, tüz-hely. szenes víz, Tüzesfzén , V. -üfzÖg. Parázs fíén. szén éget. fzéna baglya , -kazaly. Szénát takarni % Széna * Szénát veretölni, v. veretelni gyjteni fzénát vonni a' kazalyból , és azt gereblye vei *, egy*
Sz/n.
.•

:

másra nkogatni
bit ska)

(

lábitskálni.

Egy

veret-

(

Iá-

fzéna.

Szenny

Te kezed' fzennye. Saennyülni * n[iotsok. fzennyefcdni. szennyedttség. szennyülttség. szén*
:

nyíttem ; fzennyezem. Szennyes, Szent *. Szentségtelen-ség. Szentségtelenítteni wegf Szentelet, fertztetni p. p, a' fzent-eggyházat, Szent-fzék, Szentes : fzenteltt Szenteltt- Vitéz. Szentség-lopás, Szentel, Szenv. Iften fél.

teskedni. Szenvedni. Szenvedetes : fzenvedhetö, trhet p. o» dolog. Ki-fzeqvedni a' büutetéft. Szép - anya : nagy - anya , ük. Szép. Szép atya nagy atya, s. Szépülök. Szépséges. Szépület. Szépítteni. Szépegetem. Szépetske. Szép Nem.
-

A' mi Szépeink. Szépe: fzöke, fejér-fzabású. Szépe ló. Szepegni félni. Meg-fzeppenni, Meg-fzeppenteni
:

:

-ijefzteni.

SzepelÁedfií iparkodni, emberkedni, erlködni, Szépet \ béllett -kas, .kosára, -fzatyor,

's

a*to

Szeprentze

:

venyike

:

v, rözse.

R^nd, t, mód*, efzköz, matéria*. Fü>, pa-r Szer. lika-, bólt-fzer. szer-tartás.' rend-tartás, rendGonofz fzer ez a' gyermek. 1^ fzabás , fzokás. Már fzerü pofztó. Jó fzerrel fogni a' dologhoz.
rajtam van
a'

fzer*|

feries.

Végbe- yifzem, h^

fzerét ejthetem,

szertelen adpfság. szertelen igen

Szérdék

felettébb nagyonn. alatt téj , tarhó. X

Sf-

*;

";

~

..

„:-x„, V világi ének.

Szerelmetes

:

c

\.oi»«.-f^ltés

V

-félvtés.

sJr^^LZlTtlX.du-.
korüI.

,f.ene.f.éllyel.

szerelmeskedni. körö.fzerentsére
,

.,

^

j

^ak

vefze-

*'Tlém.efkó»Ktrrv"^^

iöS

Na-t.

Szerentsénn
(

iorel

SzerentsésíUeoi.

( verzedelemb^n) S«tentse - kerék. t..e-

SeTség. S.erentsé«m

5tet

) .

fxerentset

Kf-

i„M;"-etÍ;ha-,
:

er.ter.hej-. öfetör-ha)

Mráz-

&Jl'^'Mlfa\kalmazta,nU

rakni

r^
'

S«"°;J:

Szertseg a" nedv.. Rfegni, nferékelni. fa a' tazönn. Szertsegó gy^'Tfs„,.„és', Siertezes , Szerte-fzellyel. Or:zág-fzerte. 5ztTÍ<-.
.

-alkotni, »"\'í"' be.fierkeztetni -ÍIY^'Í"' bé-fzerkezváUt réfeeket. Malokat -átsolni az el hivatalba. tPtni ( iktatni ) valami

f-^'?tV

^'teiy
jr

fzórí "sztaskertt nyomtató, tséplS, puha a-'rzéra a'^^tsép-hadarönak : Enged

"'íf^'i fzerezni. Törvényt, verfet. Vers-, betsttllet-, *''házát' könyvet? e„eni.

iófzágot,
igaz-

stl 'törvTnr r«rzés. adgy hozza. SzerIdás, toldalék. Szerezdmeg: v-j^jzem^ny^ ««t' 'találmány, tsinálmány, S«rzo t kezd, kerz>t fíUutum. Szerzetesrend orzve-akuto. B6lze tó, alkotó; V. adót-vévat M=S 1?" a' konyhára valót
:

Szerzelék

fzerzés

rea

:

rezni

(

vásárlani
:

)

xem magamnak.
rezmény

°^"Bé- -^l-lj""™ Jf'^f keresmény. Usd, Allatom.

^"

(ereje) a' vIza'g'^Niatsen femmi f«fze ktpajlott^ minden fzefze = ^^torrak'.- elment, ki

f'ft'trá

fzefzelt.

SxSnL 1os

:

t. Szefzes ital, -bor, s a gyalázatosság. Szidalmas-ság gyalázatos. Szidalmazdogalom.
:

<.

.j_ij„a-

|^^^^^^^^^

Szidalma

6

21

Szí

5!zí

zandó.

Szidalmazok valakit.

Szidogatom.

Mit
p

fzidatod magadat? Szigony: tzigony , haláíz- villa.
-lantsa, -nyíl.

S/igonyos dárda

nyomorúltt. El rzigorodni. kinyújtható, íikeres, hajló, hajfladékony p. o. veíTzö, vas, -téfzta, -föld. Szívósság. Meg-fzívófodni: -fzíjofodni. Szikíír * : fonnyadtt , vékony-tagú , öfztövér , ma,
;

Szigorú: fanyarú Szíjos'i, V. fzívós

dár-húsú. Szike*: metfzS fzerfzám' neme. Szikkqfztani* ^ jiccare. Szikkadni *: Jiccari. Szikla: fíirt. Kd-fzikla kö-fzirt. Sziklás:
:

fzirtos.

frü-fn, alás-fa. Szilas: fzil-fás hely. Szilag \ fzilak, darab*. Szilag-fzakadtt: fzilagbafzakadtr, fzerte.rzéllyel , darabokra fzakadtt. iSziVo/: pajkos, vad, hamifs ; v. búja, katzér. Szilaj p. o. marha, erklts. Szilajság. Szilajkodni. Szilajodni. Szilánkos-fa ^ melly nem eggy hamar törik, mivel fzálkás és eröfs inai mi.'itt nem enged az érdnek. Szilva*. Szilva -íz: fzilva - lekvár *, v. -üktáriom *. Sózó fzilva vad fzilva. Szilvány: azon hús fok-rétü, veresl réfz, ,
Szil:
:

kép

melly

a*

kopótója alatt van

a'

halnak.

Az hal

fzilvánnya. Szimmogni: pifzegni, fzirzegni.
Szín.

Szimóltza eperj *- illatú fü. Szín bor elö-,fajtolatIan-bor. színe (nem pe-. difr fonákja ) a' pofztónak, v. más valaminek, héjazat , fzekér-fzín , levél-fzín , kotsi-íizín. szín ^íeíter-emberek' fzínnyek, a' hol árúinak. Játék' Izva. \theatrum). színelem: fzínesíttem; v. takargatom, palástolom*, hálólom, hímezem-hámozom. Színleni vakolni , mefzelni , a' falat , kéFal-fzínlö. pet. színlö-méfz. szín-méz, v. -ola], szín-téfzta. szín - nép ; a* nép' eleje , dífize. -mutató, kép-niútató , alakos, tündér, vefztö színes kefzkenó: zsib, ámítto, tsalóka, áltató, szípked, ravafz. színt adni valaminek. Azon
:
; :

:

:

fzín

íZl

Szi

217

színesülni. Föld-, víz fzín. fzín ( fogás ) alatt, Földfzínt.* föld*fzínéDn. színeskedni. színig: fzínyártig, fzínültig, tetézve, teledes-tele p. o. tölKiír fzín : forma externa. Ki-lzíteni valamit. nelm. színes ( feílett ) kép. színefs'^g. színesKét-fzínkedni. színelni. getni: ékesgetni. s?ía« Bé-fzínleni, -fúrni magát va( símítto ) bárd.

l

lahova.

Lásd ^
,

Bé-fzínleni.

Szinte: fzintén -annyi.

majd.

Szinte el-vefzett.

szint'-figjr,

CJpka. A* furuglyának fzipkája (nyelve) fzipkánn,
tsönn, nád- v. fzalma-fzálonn bort, muftot * húzni a' hordóból. Vér-fzípó -fzív, -fzop, naSzJpni: fzívni, fzíni. dály. Ki-, meg fzípom. szippantani, szipákolni, fzipálni , fzipogatni p. o. tobákat. Szipoly, moly*, szipoly a* méh-kasbana« Szirom : fellett sírna hártya , v. -br. vitla, füz- , kötö-veífzd. szironyos hely. Szironj szirnyos ( tserepeS2Írnyolni, vefzfzövel kötni, zett, darabos, rögös, görtsös, fagyos havak:
:
'.

crujiofae nives. Nyak-fzirt. Kö-fzirt. Szirtosj V. tzirtos , fzurtos,
Szirt.

mány. szirtofodom,

Nyak-fzirtonn ütni. fzurkos , rusnya, otsszirtofság. szirtofonn fzea:

nyefenn, darabofonn, Ldsd^ Szúrt. Szitok, Szitkos: fzidalraazó , káromló, fzitkozdó. Valakihez fzíttaszíttó-fa , -vas. Szíttani a* tüzet, ni : pártyánn*, réfzénn lenni.. Kiki a' maga faSzénzeka mellé fzítt , V. kaparja a* tüzet.
fzíttó.

Szittyós hely. Ötét - is kiSzittyó \ hinár , káka. fzedik a* hínárból; vele-is meg-adattyák a' bak*, löts' árrát; utói érik. Szív. fzü , fziv. szívelleni: kedvelleni, v. bánni. Ötét nagyon fzívellem: feeretera. Bal állapottyát szívesítfzívére vette , bánta, igen fzívellette szívetlenkedni. szíteni, bíztatni, bátoríttani. vetlenséget mutatni, szívetlenedni. szívbéli fájdalom, fizívem-fzakadva. szívnek-hálója. szxv» Éíag5
:

O

,

5i8

Szí

S zo
:

Szív-lebegés fzaggató, V. hpikahió. fzív-dobosz'v-rrorúlás: -fog.^s. szív- kény*, pa/sio. gás. Nagy-fzívüség, magnanimitas. szívefedni, szíve* szíves kívánás. sítteni. Szivdrkodom. Le-fiivárkodom. szivárogni, szivárgás.

Le

fztvárgott a* víz.

Fel-Pzivárog.

Szivárványt fetskendd, tsív. szivárvány az égenn. S7Ívárvány a' töz- oltásra , fsrtskendezö. szívótok (lopó-tÖk) mellyel bort fel-fzívnak.
Szivattyú: antlia, fzívó - v. fzopókÖpü. Szivornya*: tsö, mellyel húzattatik víz, bor. Szó-befzéd. szó fia-befzéd : mefe, rege. szóiSzó. szós fok fzavú. szótlan-ságj fzótalan-ság. ság. szó^hajtó : hír-hordó, hír-harang, fzó-hordozó, v. -hordó, zuvatló. szót váltani, tserélni valakiszó-per, vel, szó-tag. szó-taglás. szót taglani szó -tár. szó-tsere, v. -váltás, ( fyllabizálni ). szótalaníttom. szavatos: fzó-tévö, fzó-fzólló,
:

követ , közbennjáró

a'

törvénybenn

,

elö-fzolló

prolocutor. szava-rebegös. Hangos fzavú. tsaplár: fetsegö, lotsogó, ldas. Szobor : fa ofzlop *, ftempely * , le-vertt karó. bor-talp. szobrozni. szobrozit.

szószo-

Szokmány. nap-fzám. Szokmány-fzöllö; v. fzukmány, tzedele, tzondra, tzondora. Lásd^ Darótz.
Szokni.

Szokatlan-ság. Szoktatás.

El- meg-fzokni.

Szokottul.

Szolga*-fa i üst-tartó; v. tsizma-húzó-fa. szolgaság, szolgai kötelefséget tenni, szolgáltatón), szolga-társ.
Szóllni.

SzóIIomás: fzóllás val. hallomás; hallás. szóUongatni , fzollítgatni fzollítdagalni. szóllítsd az ökröt: sürgesd, nógasd. Meg fzóUalni: -fzól; ,

lamlani. Szomjú. Szomjann: fzomjúann. szomjúhozva, szom^

júzom fzomjúhozom. szomjúhoztatom, szomjúságom* enyhíttem, kedvetlen íz. Szomogyos roíTz ízü p. o« Szomogy gyümölts.
:
: :

Szo.

Szo

Szu

91 p

Szomor \ komor, sromorgatni. szomorúságos. szofzomorogni. szomorodni. morgó, szomorgaoi szomorság, val. komorság, szomorú-fzabású.
:
/

Szompolyodni

fzonkolyodni', fzpntyolodai , kedvet: lenedni , fzomorodni. El- fzompolyodott: kedve el- meg-efett, -tsüggedt. Szopóka**. fzopó köpü. Szorgalom X fzorgalmafság , Tzorgalmatofsag. szórszorgalmasszorgalmaztatom, galmatlan - ság.

kodni. Szorgalmatos-fzándék, kedv valamihez. Szorgos-dolgok: meggyültt, fiettetö munkák, szórszórszorgatni: sürgetni, gofság: fzorúlttság. szorgoskodni. goztatni. , A' fagy' fzorítvánnya. Szorítkozni: TzorulSzorítt.
Szoríttó öv, -orvofság. ni. . SzoSzorongatáj. A' nép' fzorongáfa. Szorongatni. rongani. / r. c fösvény. í5zo^'zoro/j- tenger, -utfza. Szorofs-marku ;

Szorulat

^ torkolat, torkollat, torok. A' tengernek, völgynek fzorúlattya. Szorúlttság. kezembl Szotyosnii húUogni. Ki-, el-fzotyogott a' a'Rvümölts. El-fzotyogtatni. Belé-belé-fzottyant Szotty belé, fzilva-lé, téged bora' befzédbe. sóinak. , Szovdta*t fzÖYÖ-fzék. Ldsd, Ofztovata . bznfa. ^zá: fa-moly. Szúette gerendák. Szuvas vafodni. ^ jíi_ r ízurSzugolv: fzugolya, fzuglya, fzeglet, fzurdék, dok, fzufzkó, fzufzlik. Ldsd, Szeg.
:

rofs

köz
i

fíkátor

*.

fel-tutó tfl, Szuldki vad-venyike; fára bab*.módra* liliom*. Szulok: erdei r ^ j bóLdsdy ^A ^zundíttanix fzundikálni, fzunny okaim.

álomi^zunnyadnu Szunnyadagos fzunyata, almás, Szunnyafztom ÍzenSzunnyadagofonn. fzúfzék. álmafann, resderíttem, alutom, Szunyátánn dologhoz. Szunnyatül, lomhánn p. o, látni a' El-fzunnyadni. Szunnyadtann aluvobann,
: :
=

kolni.

,

/i

^

dozni. találtam.

:

Ldsd, Szundíttani.
Sxu/

: :

S20
Szupolyka
\

Szu
kisded, kitsiny
,

Szo
kerekded, meg-nem. Szupolyka orrú

erefztett, kartsú, p« o. has, orr.

pirze orr. Szurdok: f^urdék, rejtekhely, fzug, fjugoly, fra« V. futtoD , fut , kutzik , fzegle , fzeglet. gólya
;

SzurdoVo":; fzurdékos, rejteVes. Szurok. Szurkos- ( enyves) -kez ragadó , tolva}. Szurok-fa , -olaj *. Szurkos-fenyö , -fonal , -gyanta, -viafz *. Szurkozni. Szurmes*: feketéll. Szurmos firkas. Szúromgjak X gerelly, hajíttó fegyver, kópia* dsida*, dárda, lantsa *. Szúrt' fzenny, motsok. Szurtos gyermek. Szurto:

fodni. Sziíjzakodni"- pifzmogni, pifzmolódni, bibelödní.

Mit

fzufzakodol ? keresni , nyomozni ; v. takarni. Fel« Szufzakotni ízufzakolták : felkeresték. Bé-ízufzakolni, bé*dug*
dosni.

Szuízakos: fzálkás, bojtos. Az orofzlány* ízufzakoa ierénnye. Szdfzék. Lásd^ Hambár. Szufzkó: kementze megett-levö fzurdék. X/fjrf, Sut.

Szufzma

:

renyhe

,

tunya

,

lusta.

Szufzmáikodnl,

S/.ufzmaság. Lásd, Lajha. Szujífzanni ^ motfzanni, fem mert. Szútyolni * : fzútyongatni ( nyomorgatni ) a' fzeg(5» nyéket. Szavat: a* falnak fel-hámlott, -táskáfodott , -pattogzott, le-efendd darabja. Le -hullott a' falról a*
fzuvat.

Szegez fájdalom. Igen fzegezget Szög , V. fzeg. rajtam: f/.eges-beízéddel, -fzóval, -íráífal , epébe Maga -is fzög Legény, mártott tollal érdekel. Fejér -fzeg-, (fekete, barna) lova-is fzeretsen. barna-fzeg, 's a' t. -ember. Lásd, Szeg.
Szökni. Szökdétselni. Szökdétseldegelni. Ssököllés ugrálás, fzökés, fzökdétseiés. Szököll: fzÖköl-

dÖz,
ikgildje

ugráló;
.*

v.

akadály, bökkenö.í

Itt a* ízö;

itt

a*

bökkenje,

v. lÖk kenje

itt

a*

hagyd-

,

8zO

SZÖ

221

ózökött ( meg-lzÖkött ) fiolga. hagyd, Szökevény. Enni -való-, -lugofonn termett-, álló-, nagy* Szöllö. fzemü , malufa-, fejér-, ketske- tsetsü. , muskatáhr*-, Romonya , rózsa Tzinú-, v. bakator- , gerfely*-, gohér-, afzrz-, hulló-, tekete-. Leány-, apró , tengeri , eb-fzöUö. SzöUöt bújtáíTal oro* Szöllo-tö: melíynek homlílló veízrzeji kítteni. vannak. Szöllö mives. Szöllö-kats, v. -kapts.

ha^yd

el

-

Sznllö-fd, V.

fej, V.

-gerezd:

ízöllönyel, nyel-

-böng^zés,-bea-' fzöllö, gerez'i*. SzöUö mezgérlés : gézés, -lötskelés, -keresgélés a' meg-fzedés utáan.
a' fzöllo.

Szépenn borsózik SzöUd tzellér
*.
:

(

fzemzik

,

háonya gyöngyit

)

váftolás.

Szöllös gazda: via-

Szömöltjö

fzemölts , sümöltsö , sümölts , verruea SzÖmöltsös: fzemölísös. Smörgés Öfzve-vonódás, töpÖrödés , rantzorodás sömörözöm , sömörSÖmöríttem sömörgözés. sömÖrgÖzött. Szömörts ; SömÖrgös gösíttem.


:

:

:

sömör, sömöreg, bobortsó. Lfísd, Bibirtsó. Szönh fzövet» szövö fzék. szödögelni. szövevény, -fzövemények , pántlikák *. Tarka-fzövetek es.
:

sztt: fzövött, ftÖvettetett. Jól öfzve-fzöni, fzA' vízenn Izöai ni. . a' dolgot., szövö: takáls*.

kavitssal fzoktak a' gyermekek. sznnn Szr. Szre' men'tére. szre' vifzfzájára. fzóval le-írni, fzöriról meg-írni, siorclö-mútatni veízctt. szöring: fzör-zsák*. szörinn-fzalána el
:

tarifznya *. Szörny'. Szörnyitteni a' dolgot.

^. r t El rzornyülni vala. minn. szörnyülködni, szörnyeteg: ijefztö, tsuda szörnység. fzer, oismány kép. szörtsblni, fzurfoga köztt hörpölni. Szrplni: szörpenteni. síörpögetni: hörpögetni. tsölni.
..

,

-

szürtsölés,

^

Szöíz

:

máfoük kender,

v. -len*;

v.

, kiadás; egy
,
.

^

A' parafzt aíTzonyokra fonni fíoszöfzösfzöt ofztogattak, vetettek az uraságok, valamiaek. fége

napi munka.

»

222
Siö/zke
hajú.
'.

SzO
'

SzÜ
'
.
,

:

fzöfz

-

fzínü

hajú

;

fzöke

,

Izepe

,

fejér

fzetskcí fzetskö, apró sáska, fzíityöke. Szötskö Szövetkezni. Lásd, Alkalom, és Szövettség. Szövetnek X fzövetnek, fáklya*, világít tó. alku, alkalom, kÖtés. szövettség-tétel* Szövettség szövettséget tenni, vetni valakivel, szövettségre szövettséges. lépni, erefzkedni. öízve-fzövetkezni. szÖvettségeíTe valakinek. v. töviíTes hely , Örzve* Szövevény : fzövet , füzet fzött-fontt , -tekerödzött valami. szövevényes szövevényes ga( öfzvekevertt , -zavartt) dolog, libából ki-fejtödni. Öfzve.rzövödtek -fzövetkeztek , -tziraSzövdni. Valaki' baráttságába í*.ö. boráltak egymáíTal. vödni. Szüg/ fzegy, melly. szgyös. szügy-elö : fzügyellöj
:

;

.*

:

elö

hám.

Szk.

Szük.idö, -pénz. szükölodni : fzukölni, fzíik-* szkét látom: f/.ükségét. séget látni, -fzenvedni. Meg-fzükültt a' ruha, a' gabona. A' háznak fzükSzü* sége miatt, szükségem volt kinn hálnom. szükítteni a' ruhát , költséget, gabokülttség. szükönn kell vele bánni ; takarékofann. nát, szükség: fzükület. szükültenn lenni, szk volta fzükölködö , fzorúltt , meg • fzomiatt, szkös rúltt , fzüköt-látó p. o. ember. Szülni: fzülö , v. fzülö, fzüle. szüléink: nemzink születem: fzülettetem, nafcor. Vén ízüeleink, Elme- , agy -fzülemény. Eggyttlenle : banya. cggy fzülöttem ( magzatom ) fzülö nevel földét szüléfe' ideire, szülel hagyta, szülés' ideinn.
:

ház, -fzék. Szülké: minden, a* mi anya nélkül neveltetik-feL Sznni. Szünetlen, szüntelen' fzüntelenül. szünet••

szünet. Fegyver', törvény', oskola' f-iüszüntetés. nete. Szürke. Szürke-ló , -haj , -fzakáll. szürkítteni. szürBé-fzürkültt az idö a' nap' le-men^te, aíkülni. kooyodá£a- , áldozáfa utána bé- kezdett i'etétedni.
lenül,
=

szr*

:,

Szü
szürkület
:

S
eftveli
,

223
sziirkönyödik

homályofság.

eftveledik.

bort, tejet, vizet, olajat, szüredék; fzürtt. szüredék* fonkollja, íepreje. szrés: fzitánn, ruhánn, fövenjenn által-erelztés. szüret, v. ízüret. szrök, szürö-edény, -kas, -zsák*, Bor-fzret. •kosár, -fzita *. szurögetni ízürdögelni. &zütjöke. Lásd, Szötskö.

Szrni

:

szzi állapotbann Szzefaég. Szüzség. szüzetske. Szz leves. Sömör. Lásd. Bibirtsó , és Semereg.
Süppedni merülni
:

maradtt.

lyei

vefsége.

Sre

:

Sdreg

:

söppedékes. hízlaltt, liizolt, kÖvér marha. Sturio fecundus. hal' neme.
:

_

^

^

sövényezem Sövényeiét): kert elet, keríttés. telem. sövényt fonni, sövénytelen.
Sü: süv

bé.kcr-

Sügéri sígér; hal' neme. Perca. férjnek, v. feleségnek báttya , Levir. ; Süketes, V. fiketes: nigyot-halló. süketlni,
tülni.

íike-

süketíttem.

sükettségre vette minden ia's

téfimet.

süket-harang, -kolomp,

a'

t.

Sül, V. süly; füge-formájú* büdös var; v. arany ér, sülyös orrú. vér-folyás, fzördiiznó, tövisses difzn. Sül-difznó Süld', verö-malatz, sütni való, brös petsenyénekvaló fiatal raalatz. sldö nyúl.
:

Süll

:

hal'

neme.

Süllyedni' fillyedni. Lásd, Fenekleni. El-süitt Sülök-fülök: el-aíTzok, -fzáradok, el-sülök. sülni- való. sültt: petsenye*. Hozda' naptól, El -sül a' puska. El -nem sül a' bé a' sülttet.

dolog. Sürgetni: nógatni, unfzolni. sürgets dolog, sürgesürgetni a* munkát. írás. Sürö : sürü, süríttett, gyakor, tömött, sríttem sürödni : sürüdni. iüx^iig { denftas) sürösíttera.

t

sür'l«nn.

i2

24
I


I

Ta
I

II

11

I

I

I

ir

.

I

I

!

—r^n^^mr .-^i^^

Sürög: Preg,

sürgödik: sürgöldik, fürgflödik, forgolódik, sOrölködik. Süsrtt'k'. patsirta, fzántóka.
ireg, forog,
v. hatnupüpök. kováfz *. Nintsea siitni-valója ; nints efze. süt nö: süt né, sütd aílzcny. sütemény. Egy sütet kenyér. Egy sütetre-való lifzt. süt: kenyér- v. femlye *-sütö.

Siisu: i^imaíz

ember,
:

hamupüp,
^

Sütni.

8ütni való

favanyíttó

sütö-ház. Süvcgeydrtó'. süveges, kalapos, süvegelni máft. A* süvegléft meg-úntam eltte, süveget vetni ( azt levenni) más eltt. Süreg-vetifieí fogadni. Süveg V. -kutsma-gomba: sömörtsök*, fzömörtsok*.

Süveg nád-méz.
Süvölteni : íivölteni , Jibilare, ni, -hahotáÍDÍ valakit.

Ki-süvölteni

:

-katzaga'

Süvöltyü : Süvölt. rok, 's a' t.

Süvöltéfeket tefznek

bojtá'

T.
•/£

'lábla

habos felyem, babos tsemelest. Tábla a' kertbenn. Az TábJa. ablak' táblap , v. levele. Ki-táblázni a* kertet; páiztákra ofztani. Tábla -Bíró ^JffJJor y Szék:
*.

áhit

Királyi

:

.ül. Tábor.
ni.

Két tábort meg- ütköztetTábor-mefter. Napoló- (bizonyos helybenn álló) tábor. Tábort járni: tábort Weg-f-íáilíttani a' tábort. kimérni, rendelni. Tábort- v. tábor -hely. járó. Táborozni ilagerozni*). Táborozás. Tábor' ideina. A' Pefti táborbann. Tábori-jel, -ágy; -ftrázsát* állani. Táb rfö F-vezér. Had-vezér. Tag. Marha-tag. Nagy-tagú. Nagy-tagba fxakadtt marha, -ló. Tagos ság. Taglom: tagolom, gyötröm dögönyözöm , loholom v. bontzolom. lagotás: bontzolás. Taglat: na/^/j, fel ofztás. Tagadólag: negatíve y tagadva. Tagaddogalom.
:

F

,

;

Ja-

,


.

í2?/5

Tágas: tágasiUani. T.v^as út, kapu, -udva! *. láxágann : bovenn, hagyni a* gas az út: Tzt-biíd. Flég lA^ a' ruha. Meg - kiTágaíság. ruhát.
tágíttani
:

meg-ererzteni.

xftgíttanak

:

tágíilüak,

engednek, gondgyaím. TJgíttani ( tn?*g-ere£tteni ) Tá*ú'nak, rifkiilnik, oízoínak, a' az orfzágot vendégek. Ne tlgítis a' dlgonn, mrígadonn. Táj'.l^]^k, ízomfiédság, körnj'cK, vidék. ^Ji idöE' tájonn, tájckonn -lakik, tájbaun efett. xaEzen he'ynek fz^^p tája vavafz' tájánn jött. gyon. Ég -táj. rájas velenn határos, fzom,
:

fzédos.

Tajdok \ ondók, undok, otsmány, gálád, rusnya. Tajdokság. xajvioklani: otsmányíttani. Tájék: környék. E' tájonn, tájékonn nints raáíTa. Ldsd^ Táj. Tajtékot túrni. Tajték-kö lábTajték. Tajtékozni.

:

vakaró

,

könny
{

likatos kö.
).

xajtékgomba,

v.

xajték koi'^*.! tsifzolom , súrolom, dörgölöm, fimíttom. Tajtékzik a' fzája. xákot Ták : bör-fóit a' ki-fzakadtt botskorbann. Tákolni. Tákozni. Nints -vetni belé, foldani.
víz-tapló
tákja. Széna *- , farjú- takarás , v. -gyjtés. TaTakarni. Bé el- takarít* karás', gyjtés', hordás' ideinn. Takarodgy-el hordd-el magad'. Ki -takatani. rodtak ; el-mentek, a' várasból, a' házból. Takarodóra: nyugodalomra, tz- bé-fedésce haranTakarói lep, y. lepel. Takaródzó. Tagozni.
:

fpongyia*

V. takarvány a' barom' fzámára, teleTakarékos gondos, kéméllö. TakarékosTakarék: bortíték , fedelek.' ság. Szöv. Takáts - mü. xakátsolás: fzövés, Takdts * Takáts-tsónak: vetöliö. Tdl. Tálpefzér: tobzódó, nyalakodó, xal-pefzérkedLeveles tál. KiTálas: tál-tartó. Tál étek. ni. tálalták: mindenek' hallottara ki-motidoiták, a* Tálka: tálatska lizélke, tséfze. Tálnok? titkot.

karmány,

lésére.

:

:

,

étket fel-adó

,

ét«k-fogó.

lali.

lál-nyaló.

P

Ta-

99í6

Ta
terepes.

Ta
Nagy
talabor kala-

Ta labor : terebélyes, pot tett a' fejére.
Találni. lálni
(

Találatlan. öfzve-találkozni valakivel Talelni ) valamit. Reá-találtam a' bökken-

Akkor ott találtam lenni. Ez az ö ti^láljére. mánnya. xalálmányos elme. xalálósdit játfzani.
Találmányos- , t. találós- mefe. xaláld-el, mit gondoltam. Talámozni tálammal Talán', talám, tán, talántán. Ne talámozz. fzóllani, -felelni. Tálgyú : kelís, fakadék, dagadás: vomica. Lásd^ Tályog. Talián *- pohár * t nagy temérdek , téres , öbles , tá:

fzélyes - ferleg , billikom *. , tág , fzálak, fzál-hajó, borona*-hajó, tutaly. Talp',

gas

Talp*
:

köve: fenék-köve (fundamentoma*)
Ház-talp
rék.
,

a'

dolognak.

ofzlop-talp.

xalpra

Meg- talpaim

a' tsizmát.

-nyomdok. Talp -bor. járdogalni. xetalpallani; állani; -Szertepelni Talpazat. Talpat vetni, xalpalnyerés-talpas. Talpalat : talpló-ja , kengyele , a' nadrágnak.
:

ember deTalp -nyom, v. Meg- untam egéfz nap'
efett

tétel.

Tályoe: tályag, gufa, daganat, fzökés , kelés , fakadék , tarjag , perfenés , tsattanás , kelevény ,
tálgyú.
kelni. Nap -tamadat: nap-kelet. xáma. l dás pártütés, zenebona. Szépen támadnak efsS utánn a' vetéfek. Tüzet támaiztani. tartalék, támafz v. támafzt, oPzlop, Támafzték gyámol. Hazát támafztó, v. támogató, xámaízt* xámafzkodni valakire, v. valamihez. Tágatni.

Támadni
:

:

,

mogatni, gyámolíttani. teméntelen, temérdek fok Táméntalan
:

p. o. ellen-

ség-

Tanakodni',

tanátskozni

;

v.

gyanakodni.

Mit,

v.

mi felöl tanakodtok: tanátskodtok. Ebbenn nagyonn tanakodom: gyanakízom. ranó, v. tanú:
kizonyfág.
7«*

:

Ta
Tanáts.

227

Tanátsot tartani. Öíizve- gylt a' xanáls. ranátskodoi. Tanálslani. Tanátsot adni. TanátsTanácstalanság. kozni. Tanáts* végezéfe. ranátsúl ezt adta. riikos Tanátsos Ür. xanátsoíTa az Udvarnak*, Királj.nak*. xanátsnok*.

TanólmAny , v- tanulmány, xanósá,;taúlttság tudomány. Tanúságot
,

,

v.
v

taníiság eani tudo:

mányt,

t.iníttdít.

tanárok: >eríllett, el zártt, zárlott, kertel tt, rekefzteUt legeld} az határra-, mezre- menetnek a* barmok elöli el-rekelztéfe. Tariórok-kapu. A' ta-

nórokban vaanak
Tántorodni
a'

a'

marhák.

járásbann, hitbenn. Tántorodom, tán* Tántorgatom. Tántoríthatatlan. toríttom. Tdntz *. Tántz-mefter. Ugyan ropja, rakja, a* tánTántz-fzoba; valam. ébed*-rzoba. Kartzot.
dos,

V.

fegyver-

,

v. fegyveres-

,

v. baj-

,

viadal-

tántz.

tonya, tó; gylés hely; haláíz- , vadáfz© hely; v. a' barmoknak küls fzáliáíbk. Júh-tanya. Mennyünk a' tanyára. Tanyázni. lanyáTanyát vetnek a' Haláfzok: meg -vetik az zás. öreg hálót. Tapadni. Meg- tapad a* kerék a' sártól. Rá-tapsd Az ing hozzám tapad. a' sár. TapafzX tapafzték. Tapafzlás: fal-fikárlás. Tapafz-

Tanya

\

fal-fikárlórzerfiám. toTapintani lágyadonn tapogatni
:
.

,

tsak alig érni

,

il-

letni, érénterii.

Táplálás.

Táplálódni. Tapogatni: simogatni;
:

ráplálmány.
v.

hízelkedni, v. haláfzni.

,f a«

pogatva (óva, vígyJzva) járni a' fetétbenn. Tanyomozni, keresni valamit. Tapopogatódzni
gató hal-fogó kas. Tar: kopafz, kopár, tsupafz, meztelen, mezíítelen, Tar- f, v. fej. tsóré, gulats. Tar varjú. Tar biua. xar hegy. xarlani: ta( kalafz *- talán ) íolni, nyírni, koppaíztani. Tarló, v. talló.
:

Tár

:

kínts

,

álló

jófzág

;

v.

tses-házé

xár-fzekér

P

nyíltt. Tár ház kíaSzó -tár: lárnok-rzék, -mes^
.•

1828
-raefter.

Ta
xár
?.'

Ta
kapu.

Taronn
tárlani
,

f

nyitva

)

van ar

ajtó.

Tárni:

tárlalni,

tárafztrtni, nyit-

Tárva: tátva, nyitva, a' kapu. tani. Taragtya: fariglya. Tarajos: taréjos. Taraj: taréj, taré. Taratzk'. rÖvid ^gju, mozsárágyú. TargontzaX két-kerekü ízekérke. Tárgy: tzél *, arány. Tárgyazni: aranyozni, rárgyba venni valamit. Tárgyazat. Tarkó: taroh, tarh , alu?t tej. Tarhonja : alutt- , favahy tejjel kéfzltt étek. kelés, kilís, fakadék, vereís períénés, t. Tarjag pörsÖnés. Tarjagosság. Tárituppos t fardagályos, párna *- mód *-ra púpo»
:

p. o. affzony.

Tarkálni. Tarkázni. Tarka kégyó. Taxkásíttoiii. Meg-tarkúlt. Lásd, Tár. Tárni: tárafztani, nyittani. hajdani magyar síp. TárogTörök- , Tárogató
,

Tarka-barka, Tarka meg-rakó, -tzifrázó
:

rarkáló
,

:

valamit tarkána

-fitzéréiö, -fest.

Tarkáltatott

:

tarkáltt

tarkás.

'

.

ni

,

ember- » polgár -társ. Tárfa, tárfafodom ; párosíttom *. Tárfodom Tárfalkodom. rárfodás. Társság.* párofodom. lárfas. lártárfaság. Vele ne tárfaltasd fiadat. Tárfalkodtatom. fatlan. Tartalék*, tarts, akadály, gyámol, támafz, gát, a*
Társ.

tárogatni. Hitves-, házas
:

síttom

:

víz' tartalékja,

's

nélkül rohanni.
Tartani.

Tartok

(

Minden tartalék, v. tart* Tartaléktalan. Tartalékos. Magát reá tartani. félek ) tölle.
a'
t.

Réa-tartás. Szem eltt tart. Tartva- költ. va tenyéfzik a' pénz. ö-is mellettem tart. Tartózkodni: rizkedni, valakitl.' tófság.

Tart-

Tar-

Hoz-

zám
zom
,

tartózkodgy
V.

:

hozzám
p. o.

tarts.

Tartozom: köteles vagyok.

óvom

,

rizem

Jobbra tarts. Tartózom: tartódmagamat. Tartós.

Otthonn tartóztatták.
tartóztattya.

Nem

tartok vele.

Magát
/

TJy.

,

a

Te
'


Táska
*.

22IJ
«»
'

.

'

'' "
;

''
,.

'

'

jok.

Haj - táska. Az AÍTzonyoknak' köt táskáKoldus táska. Papirospoftalevél, ,

könjv- táska.
nyitni, nyíltani, nyittani. , Tatsd-fel fzádat, fzájadat. Száj -tatás. Szája-, tátott. xátv^a nyitva van az ajtó. Tátogni Lcísd , Tár , ét fiáját tátogatni. Tátott fzáj. Tárni. Tatarozni foltozni , varrogatni p. o. a' romlott haMegaz hafadékot be -tömni, -dugdosni. jót tatarozni a' régi hordókat. Egybe-tatarozni valamit. Tátorján karó - répa *. Tdtos: változó, tündér. Tátos-ló, v. gyermek. Ldsd:,

Tdtahi
a'

:

tátni
:

fzád'

.•

:

;

:

Alakos.
Tatskó: fütyéfzö , fel-fitat, fel-fzimatoló , keresgél, fürkéízö , gyevér eb. Tatt- tott, mpndom , tundiillik, la. Ügy tatt. Tavafzi ki-kelet, xavafzi tavafzi búza. Hol fogtok tavafzolni. Tavafzfzal, v. tavafzkor menl-el. táTávol : távúi , távoly , merzfze. rávolyodni xávolyság , Távoztatni, Távolyíttani. vozni. távúi -valóság. El -távúit töUem ; el állott mel

:

:

löUem.
Távozni. Távozkodni. Távoztatás. TV, 's tú vágyok vele. Lásd., Tégetni. Oebni'lábni; mozogni; de femmit , vagy igen kévefet tenni.

Teddegelni
gelés.

:

miveldegelni

,

gyakran
:

tenni.

Tedde-

minap. xegetlen Tégely*: értz*-olvaíztó-, -fútatóedény. Lásd, AraTege: tege-nap, tegnap,

ny áíz ok.
túval; tévéit úval fzóUítani valakit. pharetra. Ügy illik, mint a' bot a' tegezhez. -vet hely; Tégla*. Téglát vetni, xégla.tsináló -éget kenientze *. Téglázni: ilmogatni , nyomoiréggatni , egyengetni. Ki-téglázöi a' ruhát, lázó vas. Té. ,P 3

Tégetni: te
Tegez',
íj
,

's

V. ív -tegez,

;

,

^

'
'

•' "

'•

"

-'

"

'

'

:

Téhely*: { theca) borotva *- tok v. vakoló, íimíttóTéhe!yezni, vakolni, fikárlani, fzínelni. Vaftag-, V. gyenge téhelyezés: vakolás, a' falonn. Tehetöjs^g. Tehets ember. Niüts tehettségébenn. --» Tekézni : kuglizni *. Teke. Tekéileni: tÖkélleni. Lásd^ Tökéllet.
;

Teként.

xekéntetbenH Tekéntélni fzemlélgetni. Tekéntetbe venni fáradttságát. Kijlsd te-~ kéntete a' varasnak. Az ö tekéntetéén. lekénteni, Tckéngetni. xekéntetes - ség. xekénletien,
:

lenni.

refoénteteskedni. Már a' tekéntete-is jó. Tekeredett. HasTekerni: fatsarni. Tekeredetlen, tekerés : -rágás. Tekergetni. Tekervény-es út. efzköz, mellyröl gombolyagbíi rekerö tsörlö fzedik a' fonalat. Hol tekeregfz , tekergeíTz, ts^v pongaíTz. xekergös : fatsaros, tekervényes, fatsarékos, tsavarékos. Tekerts. Vas-tekerts : drót*. Ruha-, fzalma-tekerts, mellyenn fejekenn valami terhet hordoznak az áíTzonyok. Telek így neveztetik a' miveletlen , 's minden épQHáznak-való telket venm.r let nélkül való hely. xelekes botskor, niellyet lábokra fznek vadafzatkor a' nagyobb urak-is. Tekn : teknyö , lekenÖ , tekenyö , mellybenn da;

:

gaíztanak, mosnak fzállani. Afztal^hoz , Telepedni' ülni, üllepedni Meg- letelepedni. Le-telepítföldre telepedtek. teni. Meg-teiepítteni a' földet emberekkel. Televény X tölte vény , öfzve - hordott , -torlott fokféle gaz.
,
,

Tellmi'. telni.

Meg-tellett -tdltt, a^ teledes- teli Telhctetlen-ség. Izínig , fzínültig, fzínyártigV/an. tellyefség. Tellett. Ki-telhetö képpen. xelleíség
Tellett:
v.
töltt.
:

hordó;

tele,

teli,

teles -tele,

:

Telletlen-S'íg.

Tellcfedni

:

tellyefcdni.

rellesítteni

:

lellyesítteni

Sokba telt. Bé-^ meg- tellyefedett rajta. Tellyes - mondás , -artza , -ibo;ya. trit.
ketffcs.

Fejénn
lelle^'

Te
m<
'

Te

I

2,31
'*

'"

'

"

'

Temem tömöm. Temett : tömött. Meg-temni, -tömremnini, a' zsákot *, ifzákot. lemés: tömés, •való: temö, tÖmö. Temérdek vaftag ; irtóztotó ; táméutalan. xemérdek-fa, -tselekedet, -fokaság, 's a' t. TcmérdeTemértemérdekülni. semérdekítteni. kedni dekség. Temetéfes Temetéfi domb : sír - halom. Temtstnl. Temetéíi tifztefséget hoU helj. Temetéfi tifztelet. Temetetlen maradt. Temetkezni. Oda gáltatni. Temetkezés. lemettség. remet. temetkeznek. el-lemette el-rontotta. Magát örökre Temet-talp: al' gerend, fark, farok, féfzek, fenék, iillep, fenék-kö, talp-kö , fundamentum*, fenek: •

:

=

mény. Te/nonda
getes.

Temet
:

talpából ki-hányni

,

-forgatni.

te-mondározás , másról-való fok befzé liÖrökké te-mondároz. Máft te -mondába

keverni.

Tendenever : teneripup. Lásd^ Bregér. Tsak alig éldegélni , éldni. tengdni Tengeni teng, V. tengdik. Teng -leng: lengedez, illegrengés: élö Tengetni magát dologgal, billeg.
; :

dés.

Téngetem%táplálom.

£enger\ teméntelen, táméntalan, igen fok. Tenger renger' fzorúlattya, öble, torkonép volt ott.
lattya.

Tengeri

-baratzk , -borjú , -kutya , -fiile-mile , ( al, -köles , -mályva % - hajós ) cedo ) -Kapitány ( Tenger - mfelléki , -nyúl, -fzöllö, -tyúk, -tolvaj. V. -mellyéki. TenrC' v. tennen magad ; val. önn'- maga , enn'- ma-

f

gam.
Tenyéfzni'.

termeni. Tenyéfzik fzagyümöltsözni Tenyéfz : term p. o, porodik p. Q. a* marha, föld. Tenyéfzés. lenyéfzedés. Tenyéfzet. lenyé,
-.

TenyéfzEl-tenyéfzedett a' fok gaz. renyéfzö elme. Tenyéfzténi: ültetni, oltani, fzaparíttani p. o. a' jobb fajú fáivásból -való , mala. kat. Eggy teayéfzetbölfzetlen-ség.

t-ház; major*-ház.

-

tzok.

P 4

Tjí

'

^3<

Te

T«?>i.-^ ; tépni, lépdelni p.o. valakit, v. másnak hajar Tepttt ( füsDltt, v, fesüUt Té) gyapjú. pett (i'ohwtt bon'o't ) ruha. -^ Tépelni: tépieuT: a' meg áztatott J azUtánn ki-Pzárít'
.,

tolt,

s

dorját, Izarát, melljhez veretik
leperedni
:

megtöretett kenderbl, ien*-bÓl a' pozizíííkáiát kiverni, x^plö: rúd,
a'-

törött ketider.

töpörödni, topni, tépni, tÖpödni , t«. pediii , fonnyadni í'ugorodai, rántzüíbdní*, sömöreö;ni. Teperedeít artza. TÖpörlö: tepert, tep-rtyü, tsörge, sülrt fzaíonna *, Tepetskelaix gyúrni, rontsolni, tépni, tiporni, teperni , tapodni p. o. a' rzöllöl a' kádbann. Le.
,

tepetskelte: -teperte, a' földre. Tepetzkelni tzibekelni, sántíttani , sántikálni, xepetzkelve, tzib^kelve jár. xepetzkelés, Tepnix topni, tepedni, fonnyadni, afzni. xepedtt-,:

topott-, -afzízú-rzöilö, redni.

gyüraölts.
.

Lásd, Tepe-

Teprengeni: töpröngeni, teprenkedni, tndni, epe, kedni. Azonn tepreng , aggódik. Tepji * tepfzia * , süt edény. Réteft sütni a' tep-

:

-

fibenn.

Authepfa-.

hamar

fel-forralhato fazék.
:

T/r: tér-hely, térség, sík -mez. xér-mezo tágas, egyenes, orgovány .föld. xéres. lérefség. Kitérni az ötbóL Térd. xérdelni térdellenx , térdepelni, xérdell 3 térdepl; térd-fzék; valam. Láb fzék rsámoly*.
:
:

Terebélyese terebes, terepes, terjedtt, terpedtt p. o. fa. xercbély. Lásd, Terep. Tí?r<? - fere. Inoen; Terelni, terétselni. Tereh: teher: terh. xereh hordozó.' Terehbe (terh-

be)

efett.

xerhes-ség.

xcrhesíttés.

xerhefedésí
fzek-

terhesülés, fzena.

xereh- nyereg;

málha- nyereg,

Teremni' termeni. xermék -arany, xermés arany: arany kaláts, xermés -ág: gyümöltsös ág. xer^ mö fa. xermettség dús-*, gazdag-termés. Termékeny föld. Termek. Ezen föld is , megtermi a'
:

gabonát,

xermet.

ti-


II

Te
T

Te

I

i^^
'

-I

-^
I
1

"•T'ín''íínbjl Teremterien. Teremteni. Teremtmény. pénzt teremteni. Teremts, akár-hoanan. Tere nt-

neletlen.
*lerm^fzteni.

Sok zöldséget (kerti veteményt
Terméízet.

)

ter-

t3« teregetni , íordítgatrii, rek fordulok. Meg- ( viílza- ) tért. Térítteni. Térülni ; térni , fordulni. ^erep tág, terebély. Terepes terebélyes, táfras, fzéilyes. Terepedui meízfzére nyulai , tcrjedai, terjeizkedoi. El terepedett a' fa. Nagy terebélyes ( talabor ) kalap a' fejénn. Tere-feret Teréiseini: trétselni, tereturálrti , terelni. teretura, lotsogás , fetsegés. Tergfí'lje orsó-farkú hal. "tn-genyc terlienye , nyaláb- Ldsd, Bútyor. lerTerjedni. Terjefzteni. Terjedttség. Terjedek. jedÖTfene (farkas fene ) -var. Terjefzkedni. Termékünj term, fzapora p. o. fÓld. Termékenység, xerméktelen. Termöség.
:

1

a* jó kertéíz. árengttni : térítgetni ,

mefzt

;

:

:

',

:

:

Hl

fa erny-

:

tifza-fa.

Terpedni: terpefzkedni , ki-nyújtózai. Kezét, lábát, fzárnyát , el-terpeíztette. ,^ Tepetupa férfi : ollyan a' férfiak köztt, m"nt a' pofzáta madár a' madarak között; tetepata, mindeme alkalmatlan , tipogó-tapogó. Terillni: nyúlni, terjedni, teríttöJai, el-tenllni. Kiterítteni a' búzát ; az halottat. Ki-terultt ( ter. jedtt , terjefztett ) karral fogadni val ikit. Tcríttö takaró. T4rULni : térpi, fordulni. Igaz útra térülni. Bé-té^. rült hozzám. Térülés, Meg térült ( tért) a' borjú benne.- meg juháfzodott, -tseodefedeit^ Térítteni,
:

Téríttés.

Test.

Tefi; állás,

xeíl' álláfa.-

állapottya; m^.gafsá-

Testesítteni. Teíiefség. Tettes ember nagy-teítfl. Teílesülni. Teltefedai. left* alkotvánnya. xeíl' mivolta, Teft fzín. Teftiség,
V. kitsiny léte.
:
,

ga,

Teftetlen-ség.

Teíle-fzakadtt; ina fzakadtt.

P5

T^A-

T^zta*.
:

Téí'zta-mives.

xéfíta-tsík,

Téfzta-mü. Téfzta-sütemény.

Téfztás

étek.

tet. Fej-, hegy-tetej, v. -tetöl letési: heTctej gyes. Tetézés: hegyzés. Fel- v. bé«tetézni p. o» Tetézett érdemeire nézve. a^ kazalyt. Tetem % tsoat. Tetem-ház tetem-tartó ház. xetem* Czedö vas. Hóltttetem. Tetemes'. tsontos» nagy, izmos , teftes,* tagos , vels, derék. Tetemes -ok, -kár, -dolog. T/íovi/z«i : tétova-kapni -gondolkodni, állhatatlankodni. Magát el-nem tekéileni, meg-nem hatá-

,

,

roznia Tetfzetcs

\

fzatos.

kellemes, kellemö, kell, tetfzö; v. látletFel-tetfzik az ííjj Hóid. xettfzöáég.
:

fzöfenn.
Tette'benn

valóbann

Tctfzhetöleg. Tetfzet. valósággal. ,

Tettébenn úgy

vagyon.
xettetés-képpenn ; Tettetni j fzínleni , két-fzínkedni. tettetöfenn. Tsak tettette magát. Tettetés : fzínxettetefenn , v. tettetöfenn bánJett , fzínre-való. ni valakivel. Tévedni : tévelyedni. Tévedttség. révelyítteni i tsábíttani. Tevefztem: elvétem, -vefztem az útatv Tévely-kert: tömkeleg, tévelygös-, tsal-kert. Tikátsolni : fáladozva köhögni, köhétselni. Tikkadni fuladni. El - tikkadtak a' lovak. KI - tikkadok a' teher alatt. Tikkanni : büzhödni kezdeni. Tilinka furullya , furuglya, síp. Fzfa tilinka. tí•

:

linkázni. Tilólni : kendert efzköz.

,

lent tÖrtni.

riló

:

töíö-

,

vágd-

Tilos : tilalmas , tiltott , tilalom-alá vetett. Tints: tset, zseréb. Eggy tints-haj , -kender,
TÍntseloi a' hárs-fát. Tintsödni : ( régi fzó )

's

a't,

xintsdöm.

Lásdy Fáfzma, v. Ige. hízni kezdeni , hízakodni*

Tirihol a' patsirta, v.

tiritsel.

T/Aí

:

Tilzt-vifelö

;

V. hivatal.

TÍfztbéli társ.

xifzt-

be (hivatalba) beavatni, iktatni,

xííztemet letvízeiB.

Ti
tefzem.
TiFztet
(

T^
hivatalt
)

t35
Tifzt'

adni valakinek.
lifzti

kívánó.
tötte.
Tí/ii!t
*.

A' tifztbe megyek.
Tifzt- tartó,
tií'ztán )

óráját* bé töl"

xifzt fzerént intlek.

Tifztadonn-tiízta
(

TÍTztáfonn

val. tsupádonn tsupa, bánni valakivel. A* búzát
;

Tifztálni- : tiíztánn tartani, tifztogatni, a' gyermeket. lyztelni. Jeles adományokkai feltifzteltetett. tíHíteletes. Tifztelet-Ien-ség. Tifztelendöség. Nagyon, tifztelendö. Tifztelkedni. TÍfztefenn T tifztésTifztfís: tifztefséges » betsüUetes. ségefenn. Tifztefségtelen. Tifztefségébenn megrontom. Tiíztefségteíeníttem. TÍfzteíség-tétel, -adás.
lifztáini. Tifztatalaníttott.

TÜzteskedni.

TÍfztesítteni.

Jámborság

tifztesítt,

fzemérem ékesítt. Tkok. Titoknok." Titok- tudó
tartó ember.

Titkos. Titok , Bels Mit Titkolatlan maradt a* dolog. yitkoí titkolódtok ? El-titkolódott rofzfzasága. értelm. Titkos Tanátsos. Tivador TÓdor , Theodorus , nomert ppr. J^ásd, DevcrTivornyázni*: dzsölni , dob2:ódni.
:

nálni.

Tíz. Tízed* allya ; tíz fzemélyböl álló katonaság, TÍzedes : tízed' allyára víTÍzed' fzámra pfztom. gyá?ó , tíz eltt járó. ^ízedleni tizedik réfzét e)-venüi, dézmálni *. Tó-dllds víz-állás, álló tó, tótsa. tó állásos p. o. hely. topni ; ak^rattya ellen le-tenni. Tobd-le : Tobni tedd-le , add-vifz'za. Toborzok * : ( tripudium ) tántz * , fzökás , ugrálás ,
.

:

••

':

ugrándozáá. Toborzok-járás. Toborzokat járni. tojás hordásifa unalmából kéfzíttetett kan* ta-fzabású edény. zabáUani , pazarlani , bujálkodni , koi^Tobzódna

Toboz

:

-

:

helkedni.

Tok.

tollafodni.

pelyhefedni , toll -tokot kapni, Tokofodni rokoíodnak már a' madár-íiak. To:

kos

tollát.

még a' liba még Tokba i»»dú^t «'
:

ki

- nem verte egéfzenn a* paTzuly*, bab*. Tok hal, Tok-

.

^

t^6
^11
1

To
.1
I

..i.ii

To
'-'
'«i
I
.

I.

.1

1

1

,

1

.-

'

hüvelye, valami veteménynek, Tokja Tokjuh: tokló, elztendös bárány *. Toka fzaka, állnak kövérsége. Nagy tokája van. Tokáfodni. fa-harang az Oláhoknál, Bányáfzoknál. *Töka Tokdnjy: töltött, kolbáfz *, v. júh-hús fonnyafztva. ToA'la : inpolucrum., bé-takaró hártya. lokláfz * : höie , léha , üre , ürefs kaláfz *. *XokmaX tukma, alku, kötés. Tokmálni: alkfzani, alkudni; tokmára, alkura-lépni, erefzkedni. Tokmánj'. tok, kafza -kö -tok; fény-, fen-, fenö:

..

——
^

:

:

'kö-tok.

Bör-tokmány.

Tólfig*: tó, álló víz, posvány. Ldsd, Pots. Toldani: hozzá adni. Ki- meg-tóldani valamit. Toldalék : fóldalék , pólt , pót. Ezt adta hozzá
toldalékul,

Öízve - toldozom

:

foltozom, -foldo-

zom.
.Tóldúlni
ve-,
: tódulni, tolyódni , gylni, rohanni, öfzki-tóldúlt, tsüdült a' fok nép. Tolni: tolyni, tafzíttani. Tolyongani: fzorongani, Szekeret tolyni. Nagy tolyongás, fzotorlódni. rongás , volt. Tolyódni. Tolyóka.
. .

Tollas - forgós kalap. Tollas bot: -buTallafodni : tollasúlni. ToUáfzkodnak tollokat egyengetik , húzogatp. o. a* tyúkok ty^ák. ToUmetfzö: kéfetske. Tollatlan. Tollasvaras -béka tsirke-béka. Tolvaj. Tolvajlás. Tolvajos hely. Tolvajkodni. Tplvajlok. Tolyóka : ki-, *s bé-húzható afztal *- v. láda*- fiók. Toijofigás', tolyakodás, tafzigálcídás , fzorúlás. Ldsd^
ToÚ'. tollú.

zogány.

=

:

Tolni. finór- mérték fzerént , egyenefenn álló támafz. Tombolni: tapíplni, örvendeni, ugrálni. Nagy tombolás, újjongatás vala. Tombolva. Tombora * : timbora , lant , kobz ,. koboz , kintorna, Tomborálni: lantolni, kobzolni, kintornáloi. Tomp: tompor, tompora, tsipe , tsíp-tsont, fáj a*

Tömb*:

tomporám.

-~
T07n.'

,

237 .....-. — _ ^ Tempa: életlen, buta p. o. elme, kés. TomrúlTofupíttani. Tompaság. Tomp'ánn. ni.
' '

To

..„„^^.....„„.^

I

Tonna*: hordótska. Tonna- vaj, -arany. Tonya: tó. L-isd^ Tanya. Topóra fa kis fajrafa. Ldsd, -VuWa.
:

Toppadni: lankadni , reílülni. Egáüzenn el-toppadt. Toppanni X latraival a' földel; döngetve jöni, topogva Bé- toppanni a' házba. Hirtelen mellém lépni.
toppant.

Toppantani
pogni
.*

:

lábával zörgéft, kopogáít tenni.

To-

tipogni.
:

Toprongos rongyos , tzudar. Toportzolni*% tapogni, tipogni, nehezenn járni. Lásd^ Kobortzolni. Tor : halotti vendégség. Torbontza'. talitska, eggy-kerekö , tolyó fzekérke. Torkolat fzorúlat , fzorofs torok ízük, mély völgy. Tenger torkolattya. Ldsd, Torok. Torlani: öfzve- , meg -gylni; v. bofTzúlIani. MegTorlásí torlott (halmozott) fokaság, -hab, jég, Torlódás. Meg-torlották , v. toÖí'zve torlódni. rolták gonofz tettét. kákogok, fctscgek. Ellenem azt torTornyikolok nyikollya. Torok. Torka fzakadva kiáltani. Torkonn verve elragadták. Torok' diója. Torok-gyék : nj'elv-tsap* dagadáfa, fl/i^/^a. Valakit bé- meg-torkoloi. VaTorlamit másnak torkára , v. torkába verni. kos-ság. Pintze* torok: -gátr*. Torkoskodni: dzsölni. Torkig elég: dugtig elég. Torongy. mérges fekély az al-felbenn. Torzonkodni: trutfzolni*, torzoskodni, Torzani*.
: ; :

ellenkezni.

Torzomborz:

borzadtt

,

borzas.

Torzomborz.

fza-

káli, -bajúfz, 's a't. Torzsalék. Torzfalékos kápofzta. Torzsa. Minden gaztáfzíttani, tolyni, tsúfztatui. Tofzní ságot bé-tofzni a* könyvbe.
:

T/sa:
T«tt.

Ldsd, FoU, víz.állás. Lásd, Tatt.
Tr<ff

f3«

Tr

Ti

Trágár** fzemteleo, fajtalan, búj-j, v. buja. Trigái' befiédek. Trágárság. Trágárkodni. Trágja*x ganéj*, ganaj*, zsiradék, eméfztmény. Trá?yás-: v. jól- megtrágyáltt (kövcríttett) fMd. V. Trágya': íüízer, pipere*, tsemege. -— Lásd, Tözek. tréfa*, játék. Tréfa - befzéd. Tn//?* xréfálódnj
:
:

tréfálkodni.

Tréfátlan. Tréfaság.

Tsáha:
tor.

ofíoba,

dre, bomlott,

Tsábíttani.

Tsadaj: dudva,
hely.

örültt, bolond, boTsábúlni. bozót, tsalit, fzÖvevényes-, bokros:

Tsdgntyó az ekébenn
ugatni. Tsafwlni LtLd, Tsehelni.
:

fél

-kerék

-

Tsaholnak

a*

fzabású defzka *. kiíFebb kutyák,

Tsaftos: motskos, tsatakos, tótskos, iotsos, bé-löstcltt, sárral fe! vertt p. o. köpenyeg. Tsd^-ljai vas-horgos rúd a' hajóíóknál; v. alól vasfzeges bot a' jégenn-játfzóknál. Tsáklyázni, Tsalán : tsilyán, tsanál, tsolyán. Tsalfa - bíró. Tsalfaság, Tsalfa i tsalóka , hazug. Tsalíáskodni. TsalatkozTsalni. Tsaldtkozás. Meg-fsalatkozni. Tsalárd. Tsalárdos. hatatlan ság. Tsalattság. Tsaíárdkodom. Tsalárd -befzédü, -mefter. Tsait Hadi tsal( tselt , keleptzét ) vetni valakinek. lal ( tsalárdsággal ) meg- venni a' várat. Tsalit: tsalitt. Lásd^ Kotyor. Tsalnikozni*: futkosni, kófzálni. Tsalókaság. Tsalóka : tsalfa , tsalárdos, Lásd , Tsalni.

J^sdmpds:

bénna, ertlen -láb

p. o.

ember,

r.

ló..

E!-tsámpáfodni. Lásd , In. Tsámporodni'. etzeteíedni , veteredui*, romolni, fordulni.
a'

'Tsámporú;

etzet*-es.

Meg-tsámporodott

bor, Ter, *s a' t. Tsanak', kaponya, fa-görttséröl le-metfzett héj, mellyel a' forrásból inni fzokíak ; v. tsólnok, ts©Mok, eggy fából ki-véfett hajótskav
Tsárt-

Tsá
ják a'

Tsa

239

Tsángó: nem fzép hangú harang,
:

Tsángóknak hívMólduvábann fzületett Magyarokat-is. Tsap * erefztö tsö. Tsap-ház tsapfzék, fogadó, kortsoma *. Al- felbe-való tsap a' has fzorúlásbann.
le tsapolni: -vonnia A' tavat, vizet -húzni, -erefzteni, -fzállíttanl , -folytatni. MegTsapra venni tsapolni: -fúrni, a' víí-kór^ágoft. Tsaplárkodui tsaplároskodni. Tsapa' bort. Tsapláros-né. Szó-tsaplár; hír-hordó, felár.
. .
.

:

tsegö.

Isapdj

büntetés, oftorozás, látogatás, v. vágás, : út, ösvény. Sok tsapáfokat fzenvedni. Tsak a* Nintsen femmi tsapás : út* tsapáfonn menny.

nyom.
Tsapdi
tzapzi, tsapodár; magát mindenhez tsnpó,. -adó, -ken, -fen, állhatatlan. Tsapdi ember. Tsapodár - ember , -ízív. Tsapodár-ság, Tsapodárkodni.
:

Tsapni.

Tsapott

'(

el-

zött,

-hajtott

)

í^zolga

*.

Tsa-

pott (rövid, kurta*) öltözet, mente-, paróka*,
ték.

(vendég-haj). Tsapott (hiános, el-iitött) mérEl tsapott ( febeífenn el-ment, -vágtatott) mellettem. Le-tsapok (ütök) a' füled mellett. Le -tsap a' mennyk. El-tsapta a' hasát. ElJól. tudgya a' letsapta ( el-ütÖtte ) kezemrl. vet tsapni. Bé-tsaptak a' marhák a' tilalmasba, öíizve tsapni valakivel. Fel-tsapatni a* gyermeBé-tsapni az ajtót. Tsapólag óldalofonn, ket. gyengédedenn görbénn , kajfzánn. Tsapintani
-

:

:

illetni,

-fuhintani,

-sújtani,

-legyinteni.

Tsap-

kodni: tsapdosni, tsapdozni. Tsapkodd-meg a' lovakat: sújtogasd-meg. Tsapódni: ütközni. Be-

Tsappantó ; tsaptató , madárfogó kalitka *. Tsapó: fzür-, darótz-pofztó, -tsináló, gyapjú-mives ; Tsapó-sár, -kaiitzka *- fa; V. sugár az oftoronn. Fel-tsaptatni (valami le-vontt ágra köt-íinór^. vén, fel-ríntatni ) valakit, öfzvetsapózni: fonódni , -verdni , -állani , -tsepzeni.

lém tsapódott.

V--^

'
'

Tsa-

5/10

Tsa
:

Tsá
;

Tsaporgani

árihatatlankodni
,

V.

liézengeni

,

imíd*

amoda
Tsf'prág*:

tsapni.

Ticppanni'. hitványkozni

öfztövéredni

,

foványodni.

Tsappantt
Tsjrda
:

artza. wjettg alá- való fzönyeg, nyereg-ally.

pufzt/íbanü *• léyö vendégház. Tsarrw/,t tsornck , tornátz, folyosó. Tsftfzár: malom*- hoz-vaió efzköz. boiólos, íáíos, ní^das, femlyékes hely. Tsájzta Tjata : íj^reg, tsopori , v. tsuport; v íz; v. Vi dal. Fji^Y «sata ( falka) juh. Egy tsatábann (izbenn, i/rombami) v. ütközetbenn, ott vólt-ím. Máto"

:

dik.fsatábann Is vifyrza-jött az égi háború. Ts.v A' tsatázó piattonn tsata-helyena, Tüaiáíás. Tsata-piatz*. ir.i-radtt. Ldsd ^ Tsatakolság, moískob , pifzkos. Tjettnltcs
tf'zni: vítii.
:
'.

Ta

tos.

Tjat arázni": tsatázni, hadázai, hadarázDÍ.
Tjíít^: sás, sásé. Tsatorna : efsö - víz
V. tsö, tsév,
-

yévö kút , víz-vévö
a'

»

tsatorna;

víz a' föld alatt foly. Isatornás-, tseréppel fedett, héjazott, -ház. Az

meü^beon

É^' tsatornájj. Tsa'rangl tsúnya-fzavú kolotiTp. Isatrangolni : tsapoagani, kófzálni döiögni, koslatni. Tsdtsi: ízamar.
^Isutsha
:

,

kóritzálni

,

Id-

tsátsogó , fetsegö , lotsogó , fzós p. o. gjeutíck. Tsalskaság. Tsatsogui kezd a' gyertsat.

T.satt',

Tsailas: öfz ve-foglalás.

Tsatló- (fzí),

Tsatlóst tart magának. Tsat:fa ) Öfzve.tsat^ódni : -foglalózni. Régi a' pctzke. barátt*ág öí/ve tsatoit -kötött, veié. 1 sattogó ( fejér ) -feperj *. Tóaltanas : tsattogá??! Tsattantok ; potiantok , ri'tyfntek az oftorriiL TsattoMee-tsatiant ( v ídt ózott ) elbbi fzava. g^tok : tsatiogta'ok, pi»tlogatok, v. pattogtatok.
öfzve-fojilaló.

mk

,'

Tsáta: tort érlelÁ lúg*, a' Szötsöknél, Tímároknál. Tsáv álni. Sok.ffcie-képp' tsáválni az íráft.

:

,

Tsá
^savargani : fatsargani
:

Tse

241

fatsarogni, tsavarogni. Tsa-, forgatom , fordíttom, tevargatni. Tsavarom kerem , tsavaríttom, tsavargatom. Tsavarodom; fatsarodom. Tsavarék, Tsavarítva.

Zsebért tsöbÖr, víz-hordó öreg ( nagy) edény; v. Száz tseber (veder*) bora termérték' neme.
mett.

Tseber-rúd.

Tíegely

éék- , v. ék-formára keskenyed és, -véko* xsegely van ezen nyo;lás, Tseglyes ízántó föld. földnek a' vt-génn. tiehelcki tziholok, róka-mdonn ugntok, v. atzél* lal * ( lüz-vaífal ) kovát ( tz -kövéét) veregetek, tserhrlek. Mit tziholfz , tserlielfz, olly fokáig?
:

Tsek.

Bikatsek, -tsög. Tsékr t'etseze, tsergelö; gyermek-mulató jíték. Tsekély l'ekély gázló, iábbalható p. o. víz; v, alatsony , hitvány dolog, xsekélyedem. Tseké»
'.

,

'

Ivíttem.

Tsekélység.

Tsekkeanl i tsökkenni, nem nni, fogyatkozni. Tsek* ken. Meg tsekkent reménysége, ereje, jófzága. Meg-tsökkent , -tsökött a' gyermek: nem no. álnokság , ravafzság , tsal , les, tsalfa-ság. Tsel
',

^

:

Tselt: tsalt , left, tzeklét, tört, vetni valakinek. Tsellel meg-venni a' várat.

Isel^d

*.

ként.


'.

Tseléd-ház.

Tselédes

ember.

.

TSelcdeu-

Tselefende kurva*- keríttö , bordély *- tartó , bordélysággal keresked. Tselekcdemx tselekfzem , tselekefzcm. xselekeddegclem. xselekedetetske. Meg-tselekvé : meg-tselekedé.
Isellegni'.
ni,

tzellegní, tzellengeni, tsellengcni, lézzeg« Ott tsellegnek a* tolvajok: bolyontekeregni. ganak, bajtatnak, fzédelegnek. Tsél- Uapni \ tselet- , tzelet tsapni ; v. nyálaskodni, ízemtelenkedni. isél-tsapó: tséltsap, hazudozó,

Tsemege

hivalkodó. : édes étketske , rsemegézni. nyalánk.
-kéfzíttö.

frifs

* étek. xsemegés xemege- áros., -piatx

,

Q

T*^'

,

.

242
I

Tse
' ,

Tse
,
,

.,

.

.

-

,.)

tsÖmölyet, teve -fzörböl- való habos vékony pofztó , fzövevénj. kóró, tsimota y Jurculus , efztendei növés, *Tsernete Tsemetés. Tsemetei. -hajtás. Tsemetézni. Kitsemetézní: ki-kórózni. Tsemetés hely. Tsempe (régi fzó ) tserép edénj, v. kályha. Tsempes ravafz, tsalóka , tsalt-vetö. xsempesked* Tsempefség. ni. Tsemtsegnix tsamtsogva enni. Ne tsemtsegj. Tsend: tsendefség , hallgatás, figyelem, isendbena Tsendes - edni. Tsendesítteni. Tsendesítlenni. hetetlen, xsendes elme, -fzív, -idö. xsendes *:
Tsemelet
:
:

:

'.

botskor.
: tsapintani , legyinteni. Tsengeni: hangzani. MegTsendítteniy haogzatni. Tsengetni, tsena' harang. tsendültt a' füle, Tsengettyü: tsengetö. Tsendítteni az harangot. gö: peng, farkantyú- taréj ; v. lapofs vas karika

Tsender itteni

a' tengelyenn. Tsenni: a próléjc holmit lopni. El.tsente a' pipáját. Tseperedni'.jíhm. Fel-tseperedett Ifiú. Tseperítteni, Ldsd^ Húzalkodni. fel-allít|^ni , galyabíttani. Tseperke : gomba.* neme. Tsep-hadaró , a' tsépnek ütje , oílóra , melly a' nyelérl függ. Tsépelni: tsépleni. tseplefz - háj , takaró háj , retzés - háj Tseplez - háj fodor-, bodor-, fodros-, bodrosháj. Tseplyo ^íseplfei perje; v. újdani hajtás, farjazás. erd. El-tseplyefedni. Ldsd, Harafzt.
: -

Tseplyeteg.

Afzízott tseplyeteg.

Tseppedék : tsepp , tsöpp. Tsepegetni. Tseppenteni. Tsepegetve fzóllani. Tsepredék tsöpredék, apróság, apró, tseprö. Tseprentcx bokor, tövifs-bokor. Ldsd, Tseplye. Tsepöltze: tsáté. Ldsd, Bozót, és Sás. Tsepzett: bomlott, íizövödöt, fonódott, tsapódzott,
:

p. o. haj. zettség.

Egybe-tsepzett

a' haja.

Tsepzés.

Tsep-

Tser: tser-fa; v. tsáva , melljbenn brt kéfzítnek. xserbenn maradni; megakadni, remény ségébena

meg-

Tse

Tse

243

xserbenn ha^;yni valakit, fiimeg-tsalatódni. tseneni, kidolgozni p, o. a' böri. xzerzett br.
Tser-fas hely.
:

Tsermakk*. Tser-tdl^y
; -

i

carpinus,

fzéi-íiinf ó eggy le vertt fára ízeTser kabala geztetett gerenda, mellynek két végire felülnek a' gyermekek, és körÖs- köri nagy febefséggel

Tserdülni'.

forgattyák. Tserdülés. Meg-tserdülnek a* zördühii. fegyverek; a* fzáraz levelek a' fákonn.

Isere: tserés hely, tserötze.

Meghajtották a' tseTsere-fa: tser-fa; V. Tsere : tserérét a* kopók. Tserébenn adlés, tsere-bere, drintz*, drints*. xsereberét indíttaoi: tsereni: meg- el-tserélni.
xsere-

Már meg-efett köztünk a* tsere. berélni. levél: vekfzcl*. Tserebül t tsere-bogár. TsergettyO. Tsereí^ni: tsergeni, tsörögni. patak*, fegyver, -fzarka, -kátsa. TsereAijet feny -fa levél.

Tserg-

Ldsd^ Tsere. Tserélni'. viílza- fel- meg- el-tseiélni, Isereny: füzböl, füz - veíTzöböl , vitlából, Izalagból fonti-, kötött kas, -kosár. Tserép. Tserép-fazék. Ház-fedö tserép. xserép' tsév. Tsatornás tserép: kupás, völgyes tserép. xsatornás tseréppel héjazott templom *. xserepezni : Ki-tserepezett (fel tördött, tseréppel ki -rakni.
xserepes tsifel-tserepefedett p. o. ajak, út. — gák. xsiga tserép, -tekn, xserepezéfe a' fzájnak,

-ajaknak: fel-töréfe. xserepes ajak, út. * Tsergex lasnak , fürtös pokrótz. A' forrásból tsergedez a' víz. xsergeTsergedezni. teg: forrás. Tsergeni: tseregnl, tsörgcii. Tsertsergeítyü, tsörgetö, zörgetlya, getek. Tsergetö tsergö, tserkefz. Lásd^ Tseregni. Tsermely. tsermelye , tsergeteg , tsorogvány, folyomány, folyó, folyadék, ér, patak *otska. Tserpa*'. fitsór, v. forrásból merít tö edény. Tsertelnix valami fegyvert fegyverrel, botot bottal öfzve-ütni , 's próbálni , mellyik eröíTebb. Ldsdi Tsörtölözés. T/ír. Q a
:

C44
»
«
'

'T'se
'

Tsi
I

.1.

I

.

Illl

.I..É

I

.

I

.11

M

l

,1

Tserfse : {ülfúggö y fülÖnn- fü^gö fiigj^elék. Egy Tséfze : ivó kitded edénj , fiiidsa *.
,

tsefze

kávé.
Tsetleni
: :

tsötleni

,

botlani.

Tsetlik

,

botlik a' roíTz

lábú ló. Tsets himl. Tsétses. Ldsdy Apró. Tsctset (gyermek fzó ) fzép. Ldsdy Alak.

Tsetjegetni tsetsegtetni, ketsegtelni, kényeztetni. fzépítgetni. Tsetsésgetni Tsetséfségét mutogattya,
:
',

fitogtattya. Tsév: tseve, tsív, tsö , Hisevitze * : favanyó víz

ts,
,

tsuj.
,

bor víz

Tséves kút. borkút.
tsi-

Tjz:

tsitt.

Tsit-patt: halgafs.

Tsigetni: tsitítni,

títtani, tsittegetni, tsillapíttani, tsendesítteni,

va-

lakit fzóvalTsigai tsiga-biga,
,

Umax; v. húzó fzerfzám. Tsigára kínzó, gyötr. Tsiga vonni valakit. Tsigázó melly a' kötél alatt forog. Tsiga a a* kútonn xsigás (igás) ló. fajtolónn. xsapó tsiga; turbó
:

Tsigát tsapni.

Tsíger: fsügör, lre*. Tsík: fluta. Tsík-fzemü: apró rzemil; a' kinek kis fzeme van. Tsíkos: veíTzös, iratos, sújtáfos, Izifrás p. o. ruha , körtvély. Tsikkanni*: fitzamodni, fitzamlani, tsú^zni. *Tsiklandani valakit. Tsiklandás. Tsiklandozni. Tsiklandó a' tsiklandáít nem fzenvedhetö. Tsiklós t in-pókos, kaptzás, kaptza- tetemes , inaTsiklója a' baromnak: hátulsó lá« ütött p. o. ló. bainak horgas inai. Tsikorgatni. Tsikoríttani p. o. az ajtót, isikorgó-ajt,
••

-tél, -hidí-g.

Tsikorni'.

tsikarni,
,

fatsarni.
,

Minden pénzét

ki-tsi-

korta

-fajtolta

a'

fzegénységnek.

Tsilla: téfztás étek' neme. Tsillagzás. xsillaTsillagzat X tsillagból álló jegy. gozó. Ki-tsillagzott az Ég. Tsillagatlan Eg. Tsiildmlás. Tsillámló. Tsillámlani. Nagyot t|SÍllámlottí villámlott.
\

TsilUngi fíUcg; fürtötske.

Tsilleng-fzUd.

\

^

i

tlIÜ

!

Tsi
II

Tsi
I
I

245
III.
1
1

III

1)^1

Tsillognix tsillámlani, villogni, villámlani. *Tsima: kápofzta*- torzsa. Tsimaz *: tsimmaz *, ló-tetü. Gyökér-ragó

tsimaz.

Tsimhókx tsombók, tsomó.

Tsimbókat

Tsimmefzhedni'. tsipefzkedni , kedni p. o. a' fzekér* farkára. ^tsiriiota: tsemete, új-, nevedék-hajtás , jövés, nö« vés , farjazás. Tsin : mód *, rend , fzer , külsd tekéntet , állapot.

kötni. tsimbelkcdni , függefz-

Tsinnya, binnya valaminek. Felvettem, ki -tanultam a* dolognak , háznak , konyhának minden tsinnyát.
Tsin
tsíny, ékefség , illség. Tsínosgatni, \ Tsínos. Tsínosíttani. Tsínnyán : fzépenn, halkal, óva.
:

Tsínatlan. Tsínofsdg. Tsínofodni

tsínosúlni

,

ékefedni

,

pallé-

rozódni *. Tsínoslás. Tsíntalankodni : pajkos* kodni, dévajkodni. T^intser: nyak-kaioda*, nyak. vas. Tsipalag Tsipás tsipáfság. tsipa. Tsipalagofság
:
:

fzem.
Tsipei tsípö, tsipéjére tette a* két kezét. Tsipke' tövifs, -bokor; v. retze a* ruhánn, tsipkéret. Ki tsipkéztetni, rojtoztatni, redöztetni. Tslpni. Tsíp a* légy, bolha*. El-tsípni valaki* jófzágát. Meg-tsípni ( -fogni ) a' tolvajt. Tsíptetö
fa.

Két fa közé tsíptették.
\

Tsípkedni tsi^átsni. Tsípi a' fzemit. isípös fzavak. Tsípös ízü , -bor. Tsípfség. Tsipogni : tsipegni, mint a' kis madár-fiak. xsirázó. Tsira tsire, tsirka*. Tsírázni: tsirézni. Tsirájábann el ölte a* dér.
:

kéntsöini , ragafztolni , paptzirizelni , pázni *. Régen minden-féle Tsirke : tsiirke , tik fi , tyúk - fi. barom-fiat jelentett, xsirke-béka: tollas-, varas-, varatskos-, varatsos-, varantsos-, varangyékosbéka. Tsifzamni: ifzamodni, tsifzamlani, tsiízamodni. tSíízamós az út. xsifzamóíság.
Tsiríz
:

Q

3

2>'"

9^6
Tsffzdr
:

Tsí
fegyver - tsinál.

Tso
V. Tsífzár
:

tsigázó,

Ló-

tsífzár.

Tsifilik'.

tsizma-fark bör, mellyel a* kéreg bé-borít-

tátik belölröl.

dÖrrsölai; v. sí, fenni, míttani, fimogatni, tifztíttani, féoyesítteni. Tsif/old-meg a' tsizsmát. Tsitkó , V. tsikó.- vehera. Tsitkózni : tsikózni , vemTsifíolni', súrolni, váslalni

hezai. Tsií* vatti halgafs. Tsitíttani: tsendesítteni. Lásd, Tsi. Tsitri' rövid, tsapott, metfzett. Tsitri haj. Tsitser*: Borsó' neme. Tsitsókai pityóka, földi édes alma. Tsitsomázni : tsetsebélni, ékesgetni, fitzerézni, tzifrázni. "Tjivogni: tsípegni.

Tsizike

:

tsíz,

Lásd^ Tsipogni. madár' neme.

Tsobdnyi tsobolyó, légely, négel, négoly.

Tsoma

X

tavafzfzal a' torzsából ki-növö tsira.
'.

tsimbók, tsomó, bog. Tsombókat-: bogot, kötni a* haján. Tsombókolni. öfzve-tsombóklani -tsombolyodni. Tsomholygatni'. kötözgetni, takargatni, öfzve-tsombolygatom hol-mimet, xsombolyíttani tsomóba kötni, fzedni. Tsombolyodni: gömbölyödni, te: :

Tsombók

kergzni. Öfzve-tsombolyodnak a' hernyók az hidegbenn. sombor bors-fü. Tsomó: bog, görts; v. egybekötött cggyet-más. Tsomó -levél, -veíTzö -dohány, -pappirofs.

T

\

,

Tsomófodomi fel-pöffedek. Tsomózom. Tsomós gyökér. Tsomódzom.
Tsomorika: Ranunculus, virág* neme. Tsomqfzlom-. tsomofzolom , töröm, tepetskelem, zúzom , rontsolom , p. o. a' fzöUöt a' kádbann.

Tsomofzló
*Tsonka.

-

fa.

Tsonka fog tsontorka. tsonkíttom. Tsonkúlni. Tsonkáz* »i: rástolni, levelezni, gyomlálni p. o. a* fzöllöt. Le-

Tsonka - bonka.
.-

••

Tsonkásíttom

Tso
kedéft.
-

Tsó
Meg-tsonkíttották
:

247
a' keres-

Le-tsonlcázták a' fát. El-tsonkúltt

el

-

nyomorodott.

Tsonka

torony *, kéz , 's a' t. Tsont merd tsont *5 bör. Tsont-efztergáros *.• tsutorás. Tsont- fzedö vas. Tsont -váz: tsont- állvány , fceletum. Tsontofodni. Tsontos - vels.

Tsonttetem.
Tjoport', tsuport, gaj, göröngy, rög, föld-darab, tso-

tsuportos , gajos , rögös , göröngyös p. o. : £rtz*-tsoport értz*-göröngy, 's a^ X.i Jiujfa*., bányáfzna; v. tsoport: gyülekezet. Egy tsoport katona. Táoportofann járnak. Eggy tsoportbann Tsoportozva jönek. Öfz( rakásban ) vannak.
út.
:

portos

ve-tsoportoztak. Tsoportos-ság. Fel-tsoportozik a* föld , az út. Tsoportonként. Tsorba*, fog' héj jávai- való; v. fogyatkozás. Tsorbája van a' kardnak , dolognak, pénznek. Nagy tsorbát ejtett, hagyott rajta. Meg-tsorbíttani. Megtsorbúlt reménysége. Tsorbásíttani. Ki-tsorblt az éle. sorbaka : nyúl-faláta *. Tsordálttig : fzínyártig, fzínig, tetézve. Tsordúlttig

T

tölteni a' korsót. Ki-tsordúlt

örömébenn

a'

könyr

ve. Tsorgadozni: tsorogdogalni. Tsorogni: tsurogni. Tsorogvány : folyomány, forradék, forrás, tsorgó, tsurgó, folyadék, tsermelye, patak *-otska. Tsóré'. tsurdi, mezíttelen, tsupafz; v. ordá-*s levesj: favó leves, étek' neme.

tsörmölye üfzög a' gabonábann. Tsor: molyás-búza, -kenyér. Tsornok: néz folyosó. Ldjd, Erek. metfzö -vas az ekéTsorofzlya lemez , lemes benn. Vén tsorofzlya vén ember. V^én fzatyor; •fzipa , -tarattyú vén aíTzony, Tsorva-. homok. Lásd Sívó. Tsótánx fekete bogár; oUyan mint a' tíitsök , (püTsormoljr
, :

,

:

,

^

,

tsök, prütsök, trütsök, *s hofzfzabb farú.

ptrütsök

)

de lapoíTabb,

Q

4

Tsó.

"Xsétíír:

* tsújtar, sújtár, tzafrag, tzafr^ng, tsápr.^g

a*

lovonn.
ló.
:

Gazdag, ékes

tsótárt virel a' lova.

T*ótáios

7snva

ieneö- , inogó - pózjia , tilalom jel p. o. a* jét nn; v. ijerítö , váz, p. o. a' kertekbenn. Kitenni , fel-ütni a* tsóvát. Ki- meg-tsóvázni a*
Téttt.

Tsóválni : billevetni , lengetni , imid' amoda mozgat* Tsóvállja a' farkát a' kutya. Meg* bí valamit. tsóválta (-tekerte) a' fejét. Fej tsóválás. Tsuda » tsoda. Tsuda-képpeü. Tsudálatos- án. tsu* dálat. Tsuda-látás. Tsuda fzer. Tsudálkodni tsudálkozni. Tsudáltatni magát mindenekkel. R'átsudált, -igézett.

.*

Tsúf: tréfa*, tsúfság; v. tsúfos , tsúfondáros, tsú» folódó, tréfás. Tsúfolkodni tsufolódni. El tsü« fittem -motskolom. Tsúfra tsúfságra , tréfára ütni, venni, valamit. Tsúfot zni valakibl. tsuhánál, Tsuha fzr-dolmány. Közelebb az ing TjuÁ'Ió: a' forgó - tsontnak hellyé. Ki-ment a* tsuk:

:

:

••

^

lójából.

Tsukíya* t kukla *, cuculla^ kápa *, tsuklyás. Csukni zárni , rekeíiteni. Be tsukni a' ládát , az
:

-

ajtót.

Ki- el -tsukni.
:

^sukolva
lom.

akadozva Jingultim
,

,

p. o,

fzUani. TSuk-

Tsukor
ros-

t

eggy marok,
(

-eirgy fürt;
p. o.

v. fodor.

Tsukvirngot.

fodor
:

)

faláta.

Hozz egy tsukor
nö.

Tsukrofon

Bokrofon
,

Tsukrozni: fodo^

ríttaui, retzézni, fürtózni.

undok; v. tsunya: az az földi Tsúnya i otsmány mogyoró. Tsunya-virág: földi magyaró' virága. Bé-tsnyázni -motskolai. El tsúnyíttani a' fzo
:

-

bát.

Tsoyaság.
:

Tsupádon-tsupa. Tsupahazugság, -víz, 's a* t. Tsupafz : kopafz , mezítielen. EHsupafzodni. Tsúr-víz vagyok: tsavarni, tsavarogni. Isúrni mer víz vagyok, egéíTzenn ^l-áztam. Sokat isúrt, l&ava«t. Tsrás-tsa várás.

Tsupdnn
(

egyedül, tsak,

mer
'

)

Tsu
T'Sufzamékos

TfiÖ

f4ö

fzamom

,

tsufzamós, síkos. Tsurzamlom : tsuíikamlom. Tsufzamékofság. Tsufza-

mófság. Tsufthora : tsufzkálo hely. Tsufzkorálni a' jégenn, íikánkozni. V. tsufzkora *: fzáraz gyütnölts* neme. Lásd^ Ifzánkodni. Tsufztogok tsofzogok , kobortzolok , zörögve járok. Tsuiztogás. Tsuta- tufa, tsutka, tsutkó; kukoritza * torzsa , török-buza -katsánj, v. -tsuíza, v. -tsutkó. Tsutlábatska , fzáratska , kö.tvély' - v. alma* ka
:

:

fzára. Tsutaj: tsere, bokros hely. dott a' hever föld.

Tsutajos.

El-tsutajofo{vego->

Tsuták:

e^^y kötet;

v.

valami növöténynek

tabile) dereka; kis nyaH.bba kötött akármi; v. Eggy tsutak virágot adott. Író tollam törpe. vagyon egy jó tsutakkal. Tsutakokra kötni a' le-

vagdaltt ágakat

:

nyalábokra

,

tsomókra.

Bé-

tsütakolni a' hordó' fzáját.

Tsúts

t tsomó, domb, ponk, hegy, tsútsofann tsinálni valamit. Ki-tsútsofodni. Tsútsozni. TsúKi-tsútsorodott ( döllyedett ) a' fzeme. tsosíttom. Tsütsülni : tentélni. Tsiitsülly, fiam; tente, fiam; aludgy. ( a* gyermekeknek moodgyák )

T/<5.

Lásd, Tsév. tsüd, apró gömböly tsont, kezekbenn, és lábakbann. Tsög: bötkö, v. bögykö, biigykS, gÖrts, göts bÖg, bog. TsÖg-bög. Tsögös-bÖgös. Tsök tzök , favanyíttó , oltó , kováfz *. Tzökös Tzökkel süt kovárzfzel - süt. tzipó. Tsökkenni: tsükkenni. Lásdy Tsekkenni. tsömbölyék \ gombolyék, gömbölyék, tsombolyék ; valami Öfzve.tsombolyodott. Tsöreeex herötze, farsangi, sütemény; valam. Pán*

Tsöd

:

,

•-

-

.•

Tsörge

fánk. pörtz, pertz, fzalonna-pÖrtz, tepert, töpÖrtö, teperty, tÖpörtyü, töpörödött, pörköltt*, pereeltt * fzaloH»a *.
;
i

k

Q

S

TsSr-

250

Tsö

Tu

Tsörmöly , üfzög

a' buzábann, v. tsörmölje. Tsörtülöz(fs : tserdüles, zörgés, fegyver-tsörgés, -börgés. Tsörtölözni: tsertelezni, tsertelni, fegyvert

egybe-verni.

1sorolni
Tsö
:

:

tsólleni,
tsü.

nalat.

tsökre venni a* tekeröröl a* foFel-tsörleni a' fonalat. Tsörld : tsüUö.

/zetskevéfz, heába-való , giz-gaz. Tsötselék-ember, -befzéd. stnjrözni > tsöúeniy botlani, tsofzogni, lábait hrni. Tsötönyözve járni. Lásd^ Kobortzolni. Tsöir t gabona-mérték' neme p. o, véka. Tsöz', tsöfz kerül, páfztor *, ör, vigyázó. Tsö (puska*). Tsös. TSÖfz. tsöz. Tsöv : fzivárvány , mellybe bort vefznek. Lopó,
:

Ijö'selék

1

:

Tsüggedni

hajolni , hajlogni , ha, nyattlani: bádgyadni. Tsüggedve: tsüggedttenn» fogni a' dolgot. Tsíigged reménnyé , tsiiggöbenn, fiiggöbenn lenni. El- meg-tsüggedt a' teher alatt. Erre tsügg* erre hajol. Meg-tsüggedt a* kedve ; V. me^- tsükkent , v. -tsökkent. Tsüggés. Tsüggedés. Tsüggedelem. Ott tsügg ( tsüng ) fi-

fzívó, lopó-, fzívó-tök. : tsüggni , hajlani

tyeg. Fel-tsüggefzteni -függerzteni. TSÜggleg, fuggöleg. Tsüggedezni : kételkedni, akadozni, kéttségeskedni. Tsiinni lankadni: vajúdni, nyavalyogni. Eltsüat; tsükkent, crejébenn. Tsr'bíról élés-mefter, tsürhöz-látó , tsrös. Tsiirhe: tsiri-biri, aprólék. Sok tsürhe gyermek, TsürOk: tzigere, játék' neme. Lásd, Pilintzk.
.•
'.

Tsütske

t

valami dombnak, partnak vékonyonn

kí-

nyúltt vége. Tsüts. Tsütsörke : fzántóka, patsirta, süsétek, /pipis, pipiske. Tsütsülni le-fllni ; ( gyermek fzó ). "Tuba *: galamb *. Édes tubám. Tudaklanix tudakolni, tudakozni. Tudakolhatatlan 2 tudakoztatlan. Lásd^ Értekezni. Tudákos: mathematicus. Tudákofság.
:

Ttlt!'

1

Tu
Ji
I

Tu
' I

«5i
II
II

'I

I

'

II

I

II
I

>

1

»

Tudalom: tudomány, tudomás, ars. Tudalmas-ság. Tudományos. Az egéíTz Világ eltt tudományt
valamint, vallást téfzek confi-' én tudomáfommal nem efett tudtom* mai, tudomáfomra, tudtomra, nem volt. Tudhatatlan. Tudóska: tudófotsk^. Tudva- való doTudórság. log. lukadni t tuhúlni, fel-töltödni , -halmozódni, -torlódni, rakásra gylni. Fel- meg-tuhodtak az árkok. Tuhafztás fel-töltés , rakás , halmozás , tort érzek
:

protejior;

:

teor.

Az

:

:

lás.

Tuhafztani.

Tuhafztott p. o. föld.
a'

Tukma. Lásd, Tokma. Túl ( által ) esni Túl.

munkánn , dolgonn

;

azt

el-végezni, végére hajtani. Tulajdon: faját, maga. Tulajdon értelmébenn venTulajTulajdon pénze, jófzága. ni ar írást. donos -fa egy Regementnek*, várnak, *s a' t. Ezt néki tulaj doníttyák. El-lulajTulajdoníttás. doníttani valaki' jófzágát.

Túlnan; valam. innen, amonnan. TÚlan jöttek. Tunyíttani. El - túnyúlni. Tunya. Túnyálkodni. Lásd, Lajha. Túr var , kofz , kofzmó. TÚroshátú ló , -fej. TÚroMeg-túrozni a' ló* hátát. fodni. Túrba : tüfzö , töfzü. Ldsd , Bútyor. Turbány * : tsalma * , török konty. Turbányos fzomfzéd*unk : a* TÖrök. Az ételbenn turbikolnak a'' Turbikolni*: turkálni. difznók , ha egyfzer jól laknak; v- burokolni, buliklani. A* galambok*, gerlitzék *, turbikolnak. TurbokolnL Lásd, Bugyka, és Gübö. Turbolya. Lásd, Baraboly. Turha-. torha, vaftag nyál. Túrnix orrával fzántani, -ferzegetni. Túrnak* túrdogalnak , turkálnak , a' difznók. Turkálni az
:

Túrái*:

ételbenn. Tyros, cafeus. Trós-, béles, -étek. Túró?ás: tejnek öízvemenéfe. Meg-túrózott a' téj, Titruntúl: nyóltz-láb féreg.

,

t§t

Tu

Tze

Tufák: tuskó, tsutak.

Tul^kótni : tuskoloi, izgatni, hajtani, öiztönözni; v. fzúrdalni, döfni. Ele

get tufako'tak. Tufakodni'. víni , birakozai, küfzkQdni. Leik* ismeretnek tufakodáfa. Tufz*: zálog*; V. kezes. Fiát turzúl adá, obfidem^

vadem,

dedit.

Tutaj: fzál, talp, fzá^-h>j6. Tutalvonn hozzák a* sót, zsendelt *, derzkác*. Tutu\ síp, -tsí/, tsö. Vts-rutu: puski. Méreg-tutu: mérges, haragos. Te ihé-ee-rutu. Tutyma: orrából TzóUiV, rekedtt or-ú, »utymas^g. Tengeri- { Africann). Gór- {medica) Tyúk', tik. tyk. Tyókáfz; valami. it Lováz, Vadálz. Tyúk
boríttó:
tés.

ketretz*.

Tjúk- udvar*.

Tjúk-fi erelztés : lík-fi ki-kölTyúk húr. Tyuk-mony' fev.

jéribenvaló fzem. Tyukmony-fzéki, xyúk.ól, -píp, -fzem. fzékje.
Tzáfolni:
tani.

tj'ukmony*

viíTza - verni , ellene állani, meg-hamifsítMeg-tzáfolni az ellen- vetélt: meg-erötlenítteni, inát metfzeni; élébl, erejébl ki -venni, megtompíttani. Tzáfoló írás. tzafran g , lóra- való tzafrag , ló - teríttek Tzafrag Tzafragos , v. tzafrangos ló. -boríttek. Tzammogni'. tsammogni, kammogni , medve*- módra * ballagni. Tzanga olly juh, nyáj, mellynek bárányi*, gede: :

léji

el'Vefztek.
a'

Tzankd: utóUya nak.

femek, pálinkának *, égett borxzapa-

Tzapat hal-héjas forma*, rögös, darabos, Tzapa pohár. bör.
Tzéda*:

dévaj, tsintalan , pajkos. Tzédáskodik : dévajkodik. jel, jpgy, mutató. Tzégéreztetem: tzégéTzégér *
'.

res: híres lotyó.

TzekleX tör, keleptzc, hurok, urok.
kerítteni valakit.

Tzeklébe


:

TzellengenL

Ldsd, Tsellegni.
Tzenk

,

Tze

Tzi

«53

Tzenkx kutya-köljök , ebetsHe, kutyátska. Katonatzenk: katona-inas. Tzevere ; n yóltz - kilentz efztendös Leányka. Már akkor jo tzevere vala; v. ki -kapó, tzeíre, tzafra, fzdjlia. Lird^ Fitzamni. Tzibaklani. Meg-tzibálta Tzibdlni X tzimbulhí, rantzigálni. haját. Tzibertesx s?i>títt6, t-^ámpás, tzibekelö. Lisd, Taüi'ók. Tzi^cre. TzÚwr: erdotske' v^ge, aprá tsere, tsalit. kiáltozva járízani , tzihogni. Tziherezni
:

a.*

Tziholni.

Tzihol

a'

kopó, mikor

a'

nyulat zi. Tzi-

hogni.

Tzika\ tsira, új növés, -hajtás. Tzikája a* hagymának. Ki-tziká7ni. Tzik.^ba indulni. Tzikázni: tzitzázni, fel- alá futkosni; Leányi játék' neme. Tzikát, v. tzitzit, futni. Tzikornya: tzifrázat , ékefség, p pefség, TzikornyáTzikomyás befann, pipefcna, járni, fzóUani. Tzikornyázni a' belizédet ; a' fzavát az fzéd. éneklésbenn. Tzim *: titulus^ könyvnek , levélnek tzímje. Tzímezní. Tzímezés. Tzirn* Tzimbora'. tárfas ág, barátkozás, fzövettség. Tzimborálkodni. Tzimborálás : tárfalborálni. kodás. Lásd, Alkalom. Bárány-tzímer báTzimer*'. els tag, fzügy, fzegy. V. Tzímer: toU-bokréta v. nemesrány' eleje. Tzímeres (ízép, fzálas, ségi jel, nemeíi tzímer. fzügyös, tettes) marha. Tzimpa-. orrnak tzimpája, portzogója. Meg -ütötte az orra' izimpáját. Tzinkos: {Gmkler*) játékos, alakos, álnok, lator*. Tzinkoskodni. Tziiikos tárfaidat isTzinkofság.

:

;

merem.
Tzintzogni
:

:

tzitzegni
,

TzinkoíTait (táriait) megfogattam. vitzogni. Tzintzog , v. tzitzeg ,

^z egér. tzipellö Tzipe (varga).

tzipöke

,

tzipells.

Tzipe • tsináló
Jzt^

,

*54
I

Tzi
'I
'
'

Tzo
'
I

I

I

1

|.,,„,^gy

Tzipe/ní: nehezenn-, erlködve vinni a' hátánn valaTzipel^s. El tzipelni valamit. mit. kerülni, visgálni, tekénteni. Tzirkálni Tzirkálni *
:

az orfzágot, tartományt. Tzirkálás: fzemlélés; v. ravás, adó-vetés. Tzirkalom*. Tzirkalroazni *. Tzirmolni : motskandani , rútolni , rútíttani. Valakihez gyalázatot tzirmolni. Artzáját bé- tzirmolni. Tzirmosíttani : kenni, fenni, fzennyezni. Tzirmos , V. tzirtos artza. xzirom fenny , mo» tsok. Tzirok : tenkely *, tönköly *. Spelta^ Zca. Tzirókálni: tzirógatni, simogatni p. o. artzáját.
a' vitézeket,

Tzirtos.

Tzivakodni

Lásd, Tzirmolni. tzivódni, marakodni, kotzdni, refze:

kedni , 's a' t. Tzobóki tzomb. A' tyúknak, lúdnak, tzobókját fzeTzobókos. reti. Tzodora: tzondra, tzedele. Ldsd , Darótz. Tzókó t fa-talp. Tzókónn járni. Tzondorlott : rongyollott , fzakadozott , p. o. ruha , háló, orfzág. Tzondor: tzudar, ribantzos, rongyos.
El-tzondorlani.

Tzubor

zugoly , tzubor-fa , zugoly-fa a' fzövö fzék>. benn » mellyre a* fonalat tekerik a* Takátsok % Szövök. tzele, tzele-tzula, eggyet-más, holmi ruha» Tíula
:
:

pefzmeg , tzutzaj. Vidd-el a' tzuládat. , Tzelés: tzulás. Tzele-tzulát. , málhát-, bútyort hordozó , tzuladár *. Tzupogni, a' vízbenn» sárbann, tzupog a' láb. tzupogva jöttek a' lovak a' sárbann. Tzuppanni. Szmte meg-tzuppant a* tsók rajta. Nagyot tzup-

motyó

pánt a'földönn, hogy le-efett. Tzutzdm*: tubám*, kedvefem. Tzutzája: kedveíTc. Jzutzaj: tzutzolék. Lásd, Tzula.

Tzödr
Tzök.

l

tsödör, mén-ló.

Lásd, Tsök.

Tzlönkx lövioWöXskQy tökétske.

Te

tzölönk.
Tíö-

,

Tsö
híd-láb, fa-láb,

To

255

mellyre hidat tsinálnak, Tzövek** tzövek-verö kos ; v. karó, palánk *. Tzöveket V. Karó, mellyhez a' lovat kötik le -verni. ki-pánjvázni (a' fübenn) a* lovAt. Ki-tzö vek élni Ki-tzövekelni ( ki karózni) a* helyet. Tzövek-, v. karó-rágó ló. Tzühelödni tzühödni *, pifzmogni, motozni valamibenn p. o. az öltÖzetbenn. Alig tud ki-tzühödni -káfzoiódui , -vafzkolódni , -vergdni, p. o. az ágyból. A' fának, fnek, fzöllönek, hegynek, kertTö. töve, allya. Szöllö-tö. Töböl-, tös-töböl nek. xövÖstöl ki -húzni, tös: tÖvös, ki - fzaggatni. tÖrsökös, eröfs, meg - gyükerezett. tös nemzeti:

:

.

ségek. TÖbbire : többnyire. TöbTöbb. Többes p. o. izéim. Többire mindenkor : bire minden , -majd mind. tsakl-nem mindenkor. TÖbbítteni; val. nagvobTöbbség, bíttani, kiíTebbítteni, hofzfzabbíttani. TÖbbfzörözni: fokfzorozni. val. Egység. Tödzcni: tüdzeni, tözni, tzni, fzegni, hajtani, tötö: tü, zés: tzés. Be -tüdzeni, a' kefzkenöt. varró-tö , v. -tü. tö' foka, hegye , feje. Ki - tüdzött-, varrott-ruha. rendelet, végezet, határozat. TÖkelTkéilet
:

gánts, TÖkélletefség : teílyesség, 's a' t. Nagy tökéllet ember. TÖkélletre tellyedttségre. TÖkélletefena vinni a* dolgot TÖkélletlenkedni, ( állhatatofann ) vifelte magát. hamiskodni. TÖkélletlensége ( hamifsága, tsalfasága ) ki-tetfzett. El-tekélleni, fel-tenni magábann. TÖkélletefedni. TÖkélletefedés. TÖkély*:
lés.
,

TÖkélletes: talan , hibátlan,

egéíTz

fogyatkozatlan

tellyes.

=

virtus.

TÖkélyes*: virtuofus.

Toke-pénz: mag -pénz, fö-pénz. A* töke-pénzt hithafzonra, harzon-vételre, fzaparíttásra, tenyéfzetre, ki adni. Tkedni: akadni, ökledni. A* lábába tökedt a' hegyefs fa
,

tövifs

,

'í a* t.

,

isi'

tij6

Tölgy, tölgj-fa; v. tset«. TÖlgy-erdö : tóígyellö(hafas: ellö» borjúzó) ílriö, üfzö. Tölgyelni. Tölteni. Töltelék, a' mivel valamit töltenek. Tjukhordó-, vánkos -töltelék. fi- , Hordó , árok-, puska - töltés. Töltetlen. Töltött - fzékek , köntös, -malatz-. Töltike : töltsér, iéhó*. TÖltzik : sárból tsináltt ülö hely kivül az ház' fda köTöltözni : magát meg -tölteni. Efznek, ifzrül. nak, töltöznek. Már meg-töltöztek a' fok raga-

dománjból.

fmény
fok-

fok , fzámtalan , temény. TÖmény - ezer i -fzámtalan e^r. Tömény fokaság. Tömkeleg', út-vefztö-, bolygó, -tsal-kert : labyJ

,

rinthus.
2í»«/<J:

bör-zsák

*.

TömlöS.

Tömlö-túró

*

júh-bar••

V. Töml; duda. TÖmlö-síp TÖmlö-sípos. Tömlötz*'. berten, börtön, fog-hely, fog-ház. tömTÖmlötzöt ki rontani. TÖmlötz-tarlötz' doha. tó, porkoláb*, börtönös. TÖralötz-váltság. Tömlötzözöm. temni , gyúrni. A' fzájába tömték az Tömni ételt. TÖmöltség.- srség. TÖmött dugva-lévd. Kitömött madár. TÖmÖtl-teftü , -pofztó, -fzör,

berm álló duda -síp.

tr.

:

:

-fokaság.

Tömpéi tempe, törpe, tömörzsik, pitziny, pará*
nyi, kisded. Ldsdf Pulya. Tönkv- töke, tzÖlönk. TöpCrödm. Ldsd, Teperedni. Tori ár; ( p. o. aV vargáknál ) v. tzekle, háló, keTörbe ejteni, kerítteni, valakit. leptze. Megvetni valakinek a' tört, hálót, leit, tselt , tzeklét.

Tör',

fzúromgyak,

gerelly.

Hegyefs

tör.

rör-hor*

dozó.
Tördelek*, töredék.

TÖredék-irás.

Töred-ékmy
:

:

könnyenn- tör.
fájdalonir

TÖredék nád.

Ken-

der- tÖrö.

bánat , Töredelem vöredeimes-ség.

Szívbéli töredelemr
Té-


Törek
c

Tii
,

'Í57
-

otsú

utsó

,

uts.

Széna

fzalma
,

-

törek,

ízik.

Törekedem*, iparkodom, fzepelkedem
rajta,
értté.,

kézzel lábbal

utánna vapjok

;

v,

aggódom, ag-

góskodom. Valakire-, vagj valaki ellen, tÖrni, törekedni, rontani, áskálódni, fenekedni. Törés', rontás; v. nyomás, tsapás. Üt-törés. Törttt jártt, vertt, tÖrÖtt p. o. út, Ösv/ínj, v. ösvény. Törött (meg-romlott , -roihadtt) vér. Törköly, fzöllö-mont, v. -maláta, ki-f<íjtoltt ízöllö. Törköly-pálinka*. Törpe-ember, -fa. Lásd, Pogonya. Törvény. Törvényt. adó, -hozó, -fzabó. Törvényhalafztás, -fzünet. TÖrvénjkedni törvénykezni. Törvény-fzék, -ház, -bíró, -hely. Törvény-mon' dó törvény-tudó. Törvényre-, törvénybe idézTörvényre nap -tétel* kezefség- vetés. Törni.
: :

vényt állani
kötni. hozni.

magát kezefséggel kötelezni, leTörvényt látni fzententziát *, ítéletet Törvényes dolog. Törvénytelen. Törvény' máíTa két ellenkez törvény -tétel. Tör•

:

:

vényül

írni.

TörzsOhködni'.

vetekedni, kötdni. Belénk törzsönködtek. Lásd, Kaptzáskodni. romlani, rontódni; v. aggódni, búfongania Törödni búslakodni, fzomorogni. Törött vér. Török Tsont-ár , mellyel a' kotsisok élnek. Törülni törlögetni. törleni. Törülgetni TörlöízüröznL ( fzrrel- , pakróttzal *, meg -törleni ) a*
'.

:

:

:

lovat. Törülközni.

Tser

kufárkodó *, , , Tösérkedés utánn élni. Töstént , V. tüstént: leg ottan. Lásd, Ezennel. Tözek: tözök tzeg, ganéj*, marha-ganélat *, tráMeg-tözekeloi a* földet ; gya*. Tözekes fid.
:

Törülköz, kend. kalmár *, fzatóís keresked

TȎrkedni.
,

-trágyázni. Tüdzeni. Lásd, Tödzeni. Türkölni: kürTülöJc : tülk, trök, fzarv , fzaru. Türköltek a' bikák, koíok* tölni, a' kopóknak.
B.

fzar-

,

„ fzarvoVkal öfzve-tsaptak, erejeket késértgették próbálgatták*. Puska-por-tartó tülök, 's a' t. fzÖrnyeteg, tsuda; v. alakos, varásló, vaTündffr horázó , tátos fzem-fénj-vefztö tsalárd , magát Tündérkedni tundéresváltoztató. Tündéres.
f
'

^58
'

• •

T
,


Lír

.te-

Ml.

li

II

.

I

.1*.!

I

i

II.

III

.1

1

:

:

,

kedni. TüTJem^ny
Jliinet,

'.

látománj.

Képzelmény,

v.

jelenmény.

V. tünet : lelketctum ; V. ötlet.

képz

látás.

Tünet:

od/e-

Tndni:
hányni

tünekedoi, aggódni, gondolkodni, elméjét Ldsd^ Teprengeni. vetni.
:

Tnm:
Tilret
*s
:

tnöm, magam'
ötlik
,

be tüuik

jut.

által-változtatom. ElmémEl-tünik : reppen , enyé:

fzik, -elliem.

gyret, vég, öfz ve-hajtás. Eggy türet- vég, Bétürni öfzve-egybe , bé- hajt. -pofztó. Türedék. Lfísd, Trni. tani. T^rk. Lásd, Tülök.
a*

:

Türnit fzenvedni; v. gyrni, fogni, hajtani, öfzvetrni a' ruhát, pappirost, 's a' t. Tretlen (hajtatlan ) p. o. yáfzon. Türedelem türelem. redelmes- ség.- Türelmes. Türelmetlen. Trözni , el-türözni, fel-türni magát, ruháját, karMeg-, el- trni: -fzenvedni, -vifelni, p. o. a* ját. gyalázatot. türtztetni , tartóztatni p. o. magát a* Trtetni Trtetés. Trtetve fc tartóztatva. róíTztól. iTske: tövifs, Tüske ment a' lábába. Tüske- (tövifs- , tsipke) -^bckor. Lásd, Ezennel. Tüstént. Tt ts *: fzéles-, fzéllyes- , vaftag - hurkának neme; májos.

:

T-

:

Tüt-Tilx
:

ital;

nyájas
a'

gyermek fzó. Tüz-ellenzö, hogy a' tz.
kovátsoknál*,
:

-J
a* fzemet

ne
j !

süfse,
nál.

és

az

értz*- olvafztók-

Tzfal

közbe-vetett fal a' gyú.ladás ellen,
j

Tüzellö hely. Feltüzeltem (-indítotTüzes-áldozat. Tüzes tet. fakadék. Tüzes lapták -bombik*, -golyóbiíok *. - getTüzes nyíl. Tüzes- ( tengeri ) tolvaj.
Tüzelleni.

tam, -ingereltem

)

.•

Tz

jefr

Tft
jefztö.'

Új

«3^

Tüzelség. Tzrl pattant gyermek. TÚzni: fzegni, varrni. Szépenn tzött gallér*, •melyre- való, -ruha, Ldsd Todieni.

tüz fzerfzám. Tüz-véfz. Tzvirág. Feltüzesülni: -tüzefedni. Tüzeskedui. TQzi mefterTzi játék. Szent Antal' tüze. Tz- vet ség*. hegyek. Tz- helj* feje. Tüz-látó tzre- vigyázó. Tüzelgö fa, -hegy, 's a' t. Tüz-féfzek. Túz-kö.
:

U.
dá: udó, odú. üdvas-: odvas fog. Udúja a' fának, fognak. Ldsd, Odor. Udvar*, üdvara az égenn a' Napnak, Hóldnnk. Udvar-ház. Udvari had. Udvarló palota *. Ududvari gyültTt tartani. Udvart hirvart állani detni Öfzve-híni az udvart. Nagy udv.rr r í»rt pompás * tselédeket *. Udvar' hazugja. UdvaUdvarias minden maga- vifeleie. Udvarriság. nok: udvarbíró. Udvari ember: Aidicus. Ugar: njúgott fzántó-föld. Ugarlani ugorolni feltörni, fzántani az ugart. Itt az ugarlás' ideje. Ugarnak hagyta v. ugaronn , a' földet. Ugordom : ugrom , fzököm. Ugrálni: ugrándozni. Ugordós : fzökOs. Ugró-, fzökö , vizet fel-lövellöMeg-ugrattam meg-vertem. kút. úgy tatt , úgy ám , úgy mondom. Ugyan Z/gf tott
:

:

:

:

;

,

:

gy-é.
Uhogni
f/j^

huholni. ühog , , a' bagoly. újdoni mód*: újdoni-ság, valam. hajdani sag. Üjdon-újj. Üjjolag: újjontonn , újjon:

huhogni

.

V. ujj;

nan,

p. o.

elkezdeni

a'

dolgot.

Üjjonozni,- újsá-

Újság a' hóldgot kezdeni, -zni. Üjság- levél. hóid' újjúltta , új -hóid. bann Sok újjítáfokat Üjjítgatni. Üjságolni. Üjjontábann ( eleintefz. ténn, midönn még új, v. újság, v. kapós-vólt ) Üjjontábann fokát ért a' ruha. hetsülték.
:

R

2

Un-

,

jo
Undok.
kúlni.

Un

Út

Undokíttani: undoklani, undokodoi, undoLdsd^ Trágár *. Undorodni : tsemerleni , tsömörleni v. utálni vala-^ mit; V. ifzonyadni valamitl. Nagyonn meg- elUndorodás nélkül undorodott az étel-közbenn. reá nem nézhettek. El-undorodtam tölle, Únatlan. Unalom-: únat nélkül, el-fáradttha« i^nni.
;

.,

ánakodni, tatlanúl, p. o. dolgozni. Ünalkodni ónakozni. Ünakodva tenni a' dolgot. Untt.* reít. El-únta magát, v. a' dolgot, a' fok bajt. Untalan : mind-úntalan , mindég, folyvást, fziintelen, El-únaV.ozott. Ünakozat. Unalmas V. fzünetlen. Ünttig kérni vadolog. Unatkozó. Unitig elég. \ lamit. Únfzolni : oozolni, onfzolni, izgatni, kífztetni, nógatni, öfztökélni *, ferkenteni, farkallani, vala:

kit valamire. Untatni : kíntetni , kéntelenítteni , fzorgalmaztatni Úntatlan'-is ( únfzobúsíttani , untalan' kérni. latlanis, kíntetlen-is) végbe- vifzi. Üntatás. Lásd, Ünfzolni, és Unni. nagy birtok, nagy jófzág. UralUradalom Úr. urának ismerni, tifztelní. Uralni koddogalni.
:
:

Uraságos
kadtt
)

:

Nagyságos.
Úri
-

Uratlan
,

:

(

magva

-

fza-

jófzág.

Rendek

-vifelet.

Üriáfonn

( Úri módonn ) él. Urok. Lásd , Hurok. ufsintani , illantani , illani , fzökni , Uffantani * ofontani. úfzás , ufzomodás. Ufzamni: úfzni. ÜfzUfzamds dogalni- úízkálni, által-úfzhatatlan folyam. Ne ufzítsd a' kutyát. Ufzittani : hufzíttani. Levél. DolValakihez útasíttott Ember. Üt. Útasíttás nélkül-is jói elgaibann el-útasíltom. eredni, menni, haladni, a' dologbann. Ütatlan. Utazó: utas. Útozás. Útozat. ÚtÜti-tárfatlan. Úti költség. mutató': kalauz. Levél útasíttás. Út levél pakfzus *. Üti f. Ütálatofsá tette-: meg-útáltatta, fatálat: gylölet. magát. Úlálatos-ság. Ütálatoskodni.
••
'.

:

UUl.

,

«'
.

'

>

'

" ""

üt
"


"
-

261
.

* ""

.~

.

.

.

-

.

Uiólb-, V. utóbb-írás : ragafzték , toldalék, fzerzelék, hozzá adás a' levélbenn. Utóly fer utolsó fzet a' ferböl, 's a' t. Utolsó karbann Utólabb : késbb, utólbann , utollyára , van. késbbenD. Utóllyas gabona. Utói érem elérem. UtóUyozni : utóllját venni , ki venni valaminek. Utó! étek: utó tál-étek: tsemege. Utóbbi-; utóibi, -leveiem. ótz ( régi fzó ) útfza. Utfza' Kapitánnyá *. Utfza Utfza'- fzemettye. Utfzás gyermek tsapongó. Utí'zai rend-tartás. F- (öreg-, nagy) utfza. Utfzáoként. Utfza-ki-rakás. Lásd, Rakás.
Viól.
:
'^

:

:

.

:

V.
vad Fad'. Vadáfz mefter. reng, -kert: vadas kert. rengeteg, kietlen, vadon: vadony,
-

fzörnyü, fivatag, roppant p. o. erd, v. tartomány, vadáfz-dárda, -eb, -háló, -keleptze. vaVádi kegyetlenség, vadíttanit Eldáfzó ló. Vadság. Meg- ki-vadáízták: meg- kivadulni. vad -bika, -borsó, hajtották , p. o. az erdt, difznó, -ember, -fa, -füge, -gyömbér*, -galambí, hagyma, -hús, -kan, -katáng, -ketske, -kender, -köles, -kölyök, kömény*, -kos, -lentse*, *.-ló -mák*, -olaj*, -pólé*, -rák*, -retek*, -ruta*, -sáfzamár, -zab, 's a' t. ii ánj"- *, -sállya*, Vad*, bé-adó, bé-mondó, fel-adó, áruló, vádolói

vád; v. vádolhatandó v. vádoltatott, : vádoskodni. Vadókax vad alma; v. vad körtvély. Ez vadoaújdon-új , éppenn-új. Vadonnan új
;
:

Vádos

nan-új. Vadótz; vad-zab, lednek, rozsnok. Vadviadal vad-hartz , vad-vívás , hetz *. Vágni. Vágás: metízés , fzelés. Felvágott
:

^

út.

rék-vágás.

Közöld (vedd-közbe)

a' vágást.

KeVá•

R

3

g*^

!

i6i
:


v. v.

Va
minden,
a'

vágó-fzék : méVágómarha: vágni-, v. vágóra-való. fzár-fzék. Vágó, V. marha -hús vágó méfzárós. vágtam: -ü»öttem. Szóval meg-vágtam, v. -vagv daltam. Vagdaltt-téfzta, -hs. Vagdaló kés ,
:

kenderl-iörö eí'zkÖz, tiló; gó vágni va.íó. Fa-vágó. Vágó,

mi

Fbe

Vagdalttat adtak a* fertésnek. VágA' Fa-vágatón*, v. vágónn el^g forgáts,_ (fargáts, V. faragáts ) van. Külddki a' vágókat (favágókat) az erdre. Fel-vágatni a' gyermeket. Vágyni. Vágyakodni: vágyódozní vágyódni, vágyóidani, vágyólkodni*, kévánkozni , törekedni, valamire. Tifztségre, nagyra, nagy íityrc, -vágy. Vág^s- Nagyra-vágyóság. Vagyonos; birtokos, jófzágos értékes, v. értékes, tehets. Vagyon: vagyonság, birtok, jóf'zág ér-töke.
tsálni.
, ,

bárd,

ték, V. értéki er, tehettség. Kihlt, -fordult, -kopott minden vagyonnyából, vagyonságából, Sokra megy az ö vagyoay. vágyománnyából. nya. vagyonnya el-gyözi, el-birja. Meg-vagyonofodni -gazdagodni. varázslani, bbájoskodni. Lásd., Báj. Vahorázni Vaj ! ah vaj mi nagy dolog e' viíágonn jól élni
: :
!

Vaj mi fzép
:

!

Vaj ki utálatos.

Vaj nem.

Vaj

igen. Vaí. Vaj rénye rántotta, rátotta; zsíronn-, v. vajonn-sültt tojás. Vajíó : vaj-köpülö , vajoló. VJjoIni: téfztát fzakafztani, v. -fzakajtani. vájIó
.'

vájoló-

,

V.

fzakajtó tekenö
,

,

v.
,

süt tekn.
fonnyadok
,

Vajúdom

:

vajuTzom

lankadok

rajló-

dom, tikkadok, hitványodom, tsünöm.
.
=

vajudt-

tság. Vajudttúl látni a' dologhoz. Vak a* kotzkábann * vaklok alig látok, yaA. vakfi , alig-látó. vakoskodni, vakos vaklyas ,
:

Vaklandos. vaklyafonn vaKlandofann. vak-nap, -hóid: ketts, V. hármas-nap, -hóid. Vak-ablak*, -fzem , -feb, -tet, -ütés, -vereség. Vak:

(titkos) ütés, V. -vereség, efett rajta.

V^

Va
,

^^3

völgye, hafadékja, P^kdnr: vágány, vápa, al- fel' vápája, vákánnya. cj . , kotródgy , rakarj innen: takarodgy , vakarodgy

vakaró, vakarú, Vakarts rakarnL' hó-y^i^aró. vajogatni. vabodak. vakartsálni: vakargatni, vakaródzhatnám vifzket a teltem. karódzom. Ugyan rea Sok roíTiat vakart maga nyakára.
:

:

vakart; reá-pergelt, -piríttott tehelyezn. kariam ,.i,.i^,,„i* rakolní: mázolni, f^ínleni , s ^avékony vakolás. Fövenyes vakolás, Vaftag-, koló kalán. vakolat. i,«x^»i
,

Valahára

X

késre,

valahára
,

(

egyfzer valaha
.

,

);

el-

érkezett.

idonn. Valamidönw. valamikor; v. valami
;

.,-.

^r«io«,; Valami-

;>a7aATfelele7,^dö-adás, el-befzéUés y. válafz-levéL vátetés, válafztás, külömbség. meg-yalaíztas. yalalz lafz- tétel: el adás; v. valafzt; lév meg-ítélö, -bíráló. Válafztot ( va-adni.^ válarzolni: felelni,
:

külomböz-

el-váláfa, ágazáfa , el-agazo ut. válaízválafztva adni. valafztatlanul mafztani. -efter , - zer, .mefter. válafztó-víz, nélkül,

venni,

-tf nni

,

lafzút:

úr

:

'%

Ha,-vaValafztek. -edény. ség, -kementze, v. tiiztseg, az haEl-válafztott minket a' lafzték.
lál.

Ki-,

Vúlafztis'

J^^lLls. l

váltig fzeretett. váltig tettem tkoraJ: v^^köz. váll a-vagott -hegy: vall hegye. mente: ujjatlan mente, váll Fel-vállalni^: magára ven-köze. válUapotzka, vállal felel. Felvállat vont, V. voníttott-ni melly- ya. vas-vall a' vállat, venni, le-vetni , fel-nem öltve oltet?e.yver-derék. Fél vállra: venni p. o. a menlen^ palástul*, panyókáúl
-í-

S;

meg-, el-válafztani a' javat. váltigen, válafztigen Ilégképpenn.^ Válaíztig, váltig,
váltig,
,

felette,

-

m-

dolgozott,

:

vJhmi

Vallás,
valakit,

1"nÍ

valvallás-tétel, vallást tenni, Mcg-va Uani. vallatás, vallatlan.

R

4

^

'

, ,

164

"^á
'
'


i'.i.i..ii
.
.

h*

'

-

íié-valU ai jófzág.it, valakit, v. valaki' dolgát* Kán vallani: ízenvedni, Vá) hatatlan. VJajd el-válik a' dolog. Meg^ yálni. iMég drék ember válválik, ki leíFz eröíTebb. }\i-v;ik közüUök , a' féregbl. hat rreliie. RiValó'.

válalkoz*ak a' többi hözü! valami hármann. tréfa*, valójábann-való, ^ löcy*, eus ) v. nem való, (igaz) V.il -e, a' mit mon'íaíTz ? igaz. hogy Olt voltam. Nem való, a' mit emlegetnek, valóba: valóbann. valódi: igazi, valóságos, való nezt ; Valódi Magyar. valódi igaz. •való -nézve. Erre -való nézt erre-való nézve. Azokra való nézve ( azoknál fogva ) tetemes károkat vallottak.

-

••

Váltani', fzerezni, tserélni, viíTza-venni , ki-fizetni, változtatni. Jófzágot, gyrt, rabot, váltani. Ki-

Meg-váltani váltani a' zálag *- ot. Fel-váltódni. valakit az haláltól. Mit kívánfz váltsá, Fel-váltani az ör-állót. gul. Ki-változni rzaba° a* vefzélydúlni, fzabadíttatni , mentekezni, Ezenn máft kell váltani: Ki-válthatatlan. böl. Meg -kell néha a* ruhát vál. venni, fzerezni. tani : változtatni. Meg váltani a' kormányt az ekéljenn. Változni. Változandóság. Változhatatlan-ság. Változat. Válu: víz-tartó. Moslékot Önteni a' váluba* VáluMalom *- válú. Lásá^ ból itatni a' marhát. Selép *. Vályog poly vával *, v. fzalmával *, öfzve-gyúrtt 's hempelygetett sár , könyöleg sár. TapafztaniV. építteoi-való sár: mór*, égetetlen tégla*, váLe-hllott a' vályag a' falról, vályaglyagolni.
eletét

:

-

:

fal.

Pám.

Vámolni: vámot
:

venni.

Vám -pénz.
vámozni.

Híd-,

malom -vám.
járni kelni.

vámos-ság.

Vándor * utazó , fzarándok. V^ndorlani. Vándorlóba menni: orízágotj világot látni, jni méoai,

,


Vánkos: párna*.
allj.

Va
Vánkos-héj
,

ü6r.

D

v. -haj.

Lásd^ V&*^

Vánfzerodni :
ni
,

fatynadni, vajúdni, tsiinni, erötlenedFel-vánfzorogni : fel-kelai fzáradni. Nem tudom, hol vánfzorog. valami neheienn. Vání'zorogj-ki ( káfzológy-ki ) v. vafzkolódgy-ki, már egyfzer az ágyból. EgéíTzenn el-vánfzoroLás-d^ Szakafzkodai. dott. Vánjolni. Ványolóba vinni a* pofztót. Valakit jól meg - ványolni meg - dögönyözni , -rakni. Lásd,
afzüi
,
:

Kallaai.

iápa , láp, lápos hely, víz-allás, tótsa, motsár, fert; v. lapofs-térség, -hely. Vápás. Var í túr kofz. Olt-var. Varafodni. Varasíttom varasKi-, bé-, meg-varadzott. ki-febesíttem. béka. Lásd^ Tsirke. Várandósa fzüléshez közelget, várakozat. váratvárandó (férjhez menend) -fzemély. válan, várakozás. rás Várasi-fzabás : -rend-tartás , -kormányozat, -igazgaT^ápa'.
.•

,

:

tás, -törvény.
-.

Lásd., Lak'-

kormány *.
Falunyi.

Várnyi akkora mint-egy vár, nyi magafságú.

Ember-

Várafi módra: tifztefséVáraji- község: Respublica. Váraíi-rendü, -fzóllás. gefenn. Varázsló - ság. varázslás. varázsolni. Varázslani
:

Lásd^t Báj.

Vár 'fok.

Lásd, Fok.

Varrani: varrni, varráfl: ki^fejteni, -bontani, varratlan, varró, varró láda*, v. -párnátska. varrás utánn, V. varráílal, éldni, tengdni; lengetvarromány. Hím-varrás, ni eletét, gyermekeit, varrdogalni. varrogatni. Varja *: vörfe*, veíTzbl-füzött , kötött, fontt hal-

fogó , V. -tartó. Várta* X erkély, r-áll6-hely
V. -hely.

Ör-ház, fiók-ftrázsa *. , vártázni. várta-ház. Vartyogni: lotsogni , fetsegni, karatyolni; v, rekegni, regélni, mint a* béka.

R

5

"Var-

:

266
^ !

Va
iii.iiM
i,

Va
.iiii
l

iiiii»

Ilii

m

II

I

Vartzog a.\ foga kö"Vartzogni : retsegní , ropogni. zött a* föveny, v. kö-morzsalék. vasra verni valakit. : Vasba , v. Vas-derék vas váll, mejj vas. vSing*-vas : marok- vas. vas-

Vj

bánya. Vas-hámor*.' pöröl*, vas koh, v. -kohó. vas-, értz*- éget kementze*. vasaló: téglázó*
vas.

Rab*-va8.
:

fulyom

három

-

Vas rosda, -rofta*, fzegü vas , murex.
-gané{.

's

a'

t.

Vas
*
.•

vas-falak

vas-fzar, -ally,

Vas

ing.

Vas borona*.

Vas-áros. Vas kapots. Vafazni. Vafas fzekér. Eleget vafaltam rajta ( eleget untattam , eleget kopátsoltam- , tüzeltem rajta) de meg-nem ejthettem. Vaíat verni. Vas-verö (malleator) vasgyúró. Vas ver pöröly. Veuios : tsontos, iimos , vels, vállas, tenyeres, talpas p. o. Hajdú. váslott , kopott v. pajkos , hamifs Vásni. Váfott
.*

:

El -váfott, v. -váslott, a' Nem fog benne vásni a* foköntösöm , gad nem lefTz réfzed. váslalni : koptatni. Elváslaltam a' ruhát. Vastag eledel, Vastag: izmos, erfs , vaskos. vastagíttani erssíteni, valakit a' jóbann. étek. Vastagodni : vastagúlni , vastag- : durva ( goromba*) felelet, vastag ember, -fa, -váízon.
p. o.
Ifiú,
.'

Leány. fogam.

;

.•

,

vastagság.
Ydsto/ni: leVeleit le.fzedni a' fzöllönek ( pampinare) Ldsd , Levél. vástolás. VataleJ: palatzk, bor tsutora, kulats, verefs gyurkó. Ne vatsogj. Ne vatsogVatsogni sírva kiáltani. tasd a' gyermeket. Yatsora*: eilétel, eft-lakás. Vatsorálás. Vatsoráigodalni. Vatsorálhatnám j coenaturic. Vatsorá••

Az ebéd * helyelt-is Vatsorátlan marad. iok. (Lakni: enni tétethetik; dél-étel, v. dél-lakás. Jóllakni ). Reggelezni *: reggel falatozni. inni. Reggelezés j reggeli falatozás > reg-étel. Déllesdél' étel , v. -lakás. Déllezet ni : délbenn enni. Eftelezni: efte enni. Eftelezet: eft-lakás, 's a*t.
:

Yatz-

: :

Va
:

'

^67

Vatzkor * vad-körtvély. vatzkor-fa. ketzegni , kotzogni , öfzve-ütödni , kotVatzogni A' hidegtl fzinte vatzogott a' foga. fzanni. Vatzok : vafzok ágy, alom, ágybéli, vidd ki a* vatzkodat. A' vatzkát tzipeli : hordgya. Kivarzkolódn" -vatzkolódni bújni, az ágyból. No váfzkolódgy: ne mozgolódgy ne féfzkelödgy, tudniillik az ágybann. Ydz váfz , ijeíztö , a' madarak ellen. Tsont-váz váz-gondolat. Mind ezek tsak ijeíztÖ fceleton. vázak. Véd', védelem, oltalom, védség v.óltalmaz; y. Pa,
:

,

:

;

Védem mentem védelmezem. Védés védelmezés. véd. vedö-, v. véd-írás: mentövédöleg. ö nékem védem, v. védm (Paírás.
trónus.
:

,

Vedleni

tronus) én néki védettye (cliens) vagyok. verdeni , tollát húllaíztani , kükleni , vetLásd^ KüklötU kezni. Vég. Vég-pofztó, -váfzon. végestl venni a' váfzEgéíTz véget veani. vég' ( végs ) bútsú. nat.
-.

Vég' hurka' le-eséle. vég* órára * jutni, véges végezetre: végre,. véginn : éppenn utóllyánn. véget vetett baráttságáp. o. azt mondottam, végre hajtom: végbe, v. véghez vifzem. nak. -Végiglen: végig, p. o. ott maradtam. Végbéli: határos, fzomfzédságos. Nem lelTz jó vége. végház: eröfíég, vár. Vég: határ. Végséges. Véhatáros, végs fz6 a' törvénybenn. ges-elme Végetlen: végtelen. Vég -vetés: véget - vetés. Végtl végig körülnézte. Mi végett jötVégett', miatt, okért, okra -nézve. Ennek végbe vitele végett. A' végett ketél. reílem meg. Végezni X finire v. Jtatuere. Végezet, végzés. Ö Az Orfzág' végezéfe. Felsége végezéfe fzerént. Nem leíTz jó végezete: vége; roíTzúl fe[ezi-bé. Ki-, el-vagyon végezve; ha Magyarok akarunk Ki-végezni valakit lenni, magyarul tanúUyunk. Ki-tudgya, mit végzett fellié az a' Világból. Végelíten ? El-végeatem magambaan , hog/:
.,

i&etre:

2 08
:

Ve

Ve

végtére, utóllyára. Ez el-végezett ( megzefre határozott) dolog már, fzabás , rendelés. Az orÖk végezet így Yegezet hozta. Vegf. vee^yes. vegyíttem. vegyesíttem. vegyület. vesylmény. Lásd, Elegy. yékony. Vék'nyíttom vékonyíttom. Vékonyíttatlan.
: :

Vekonyonn élni. Vékonyodom. Vékonyság. Vé-zörg- gy olts kony -ajándék -veíTzö. Fáj a* vékonyom. A' vékonyát fájlallya. Vekonyonn
;

;

énekel.

Meg-vékonyodott

,

meg-hurkant,

a' ló.
.

Veheini tsikó, tsitkó; a' lónak, ízamárnak . vemhe, fija. vemhes: potzokos, ellös, nagy -hasú. Vemhezni: elleni, tsikózni. Meg- vemhezett. Megvemhefedni. El-vemhezett : el-vetélt, cl-vetette
,

vemhét.
Vélni. Vélekedni. E' mer vélemény tudomány, véleményes állíttáfok. Mer igazság gyanánt árúUya véleménnyeit. \elefzta *: fzéna rend. Még-velefztábann vagyon a*

\éleniény. és nem

,

le-vágott ( kafzáht ) még gyuttetlen, nints fel-takarya , Örzve-takarítva, tsomól^a, buglyákba rakva, öfzve-g?rebiyélve*, öfzve-hárogat:

f

még
va.

Gereblye*: hárogató.

\én,.

Vénhedem: vénhüfzöm
véni.

,

vénülök, öregfzem.

Véníttenj.

Ldsd^

-Agg.

Xendég,

Vendég-haj, -fal, -fog, -ház, -ajándék, vendég- oldal : a' ízekér-óldalonn két -fzoba. vendéréfzröl fel-kÖtött rúd. Meg-vendégleni. geskedni. Üj vendégek, vendéggé híni valakit;

invítare.

vendéggé hívás, vendég-hívogató.
edény.

ven-

dég-fogadó-s.

Vendely : bor hordó Yenni acctpere v. El-veddegelni az venni a' várat. ezerenn vette.
:

,

veddegelni. veddegelö. ajándékot más' jófzágát. Mégeme-rp.
;

Kivettem
RoíTzra
,

belölle a' titkot.
v. jó

Sok
a*

nevenn venni

jó tanátsot.

Vé\

Vérbe keverem,

vérbenn-fagybann hagyta,
fér-kelés: kelevény.

vérem húU.

vér-húllatlan.

Vér-

Ve
V^r-kórságos.
len

^^
vér-ízopó
:

^^9
)

(

fzomjúhozó

kegyet-

yér-Atya-fi.

Vérem: atyámfia.
hacmatítes.

Vér fzeránt- való rokonság. Verség: atyafiság. Vér-kö:

Verengeiö-hadak , -táVérengezni. Vérzik az -vérezni valakit. bor. Meg-í'érzeni, Vér- fzemet kapott (Ijítorságot ). Véresorrá. -kehurka: eömbötz. Vé?mes étek. Vér-kelís, v. fzívem , midönn lá'om, Vérzik a' lés Verdik az efzed. Lásd, Víírrfení: kopni, mellyedni.
, , , r hányni vetYerdödni: vergdni, magát ide »s tova a' megfogott A' sárban verdöd.k. Verdödik ni az hal az háegér; a' madár a' kalitzkábann; Xc/J^, Verhüdni.^ lóbann. fold ala Verem El-vermelni a' gabonát. VermelefeVermes. elletéfe, a' fzöllötönek. búitatáfa,
.

Vedleni.

.

:

Veieíredni: vorosVeresleniy vÖrösleni, verefelleni. Verefs hagyma' rojttya. södni. Veresl. vergdni, izabaVerhüdni: verekedni, iparkodni, keresni; magát a' sárból, vefzélyböl, trki-akarni fejteni. Nehezenn tudtunk a' víz-verhödni, -verhüd^ bl', hinárból, ki- vergdni, -vánfzorgani^ -máízni, -gázolni, -káfzolódni, ni -mentekezni, -veVekedni, -kapni, -kapaf/kodni ,
dúláft

bl

Verímk zem,

-fejtdzni, Venttezem : verejtc verejték , vereték. veríttékezem. Verejtezk: pori,^ verittek•

lyukak *, -réfek. ^ likak*, verítték-járó apró kÖvér. Vérmes föld. Semmi ver^ V/rm^J: fikeres,
:

V Vérmes veres. mefsége nints a' fidnek. El- meg: a' vér el -futotta. Vérmes a' fzeme a' fzeme. vérmefedett Ver: Vereség' hellyé -^erm. Vereség: verés. verje , -ütje, nyelve, -lzi> Harangnak
.^
:

oöröly. Rendbe verni, alVertt arany. Vertt t. vé Penz-yer haz. a' féregét. líttani, p o. a' tábort, -nyomulni, -tolyongam. Utat, - verdni Öfzve Nagy Veregetni. Fel-vertt leves
finórt, verni.

verekedm. Felditsöségre, gazdagságra, ffztre, a' va^ ládát, házat, tábort. Fel-verm verni I' aat;

s/o

Ve

Ve

dat ; valakit álmából; valaminek árrát; a' méheket; a' tselédet. Merre verni a' marhát. Rakasra verni a' pénzt. Verdni ütdni, rontsoVerttelék *: moneta, v. lódni. Ver az ér, óra.
:

nyomadék*. Vertze : kis ajtó

,

p. o. a* kertenn

,

a* pitvarbann.
=

Ldsdf Ráts. Vers *. Vers - fzerzS

y

Költ. Vers-tudomány versverfet írni, -fzerfzerzés' tudománnyá. Verfezni zení, -költeni. Verfezet. Verfezö. erfelni : verfelleni , máíTal fel-tenni, -ki -fogni < -veEz aval ver'ellö. Vele nem verfeltélkedni.
: : •

hetfz: vele fel-nem tehetfz, nem vetélkedhetel. verfenyes , makrantzos , makats , mak.iYerferws tsos, konok, perld, perleked, nyakas, durVerfenerség, *s a' t. tzás. yerfenkednix verfengeni, vetekedni, vetélkedni, harfolódni , viíTzálkodni , háborgani , virrongani , pántolódni, kötekedni, kötdni, tzivódni, tziVerfenkevakodni, marakodni, perlekedni. dés: verfengés, verfenség. Verfengs , 's a' t. vele a* futásyerfent-^ v. verfet futni valakivel bann vetélkedni. Ldsdy Verfelni. y/r'tdlyag : vér-tálgyú, vér- tárj, a' vérnek meggyültte, -torlódáfa. A' vér-tályagbann hullanak

:

a'

barmok.
*,

Megvörfe
*,

vér-tárjazott az

ün.

Yefz: varfa

halas tó, tonya; r. tüz véfz, Véfzes. Szél-véfz. fergeteg. Ye/zekedni: tsappanni, hitványodni, hitványkodni,, Nagyon meg- vefzekedett (veíirakafzkodni.
;

háló

v.


,

a' lovam, mardühödni vefzni. Vefzekedgy-meg dühödgy-meg, ^ eíTz meg. VefzAödnl*. A' ló ha el-fzabadúl ki-vefzködik kifzett, erótlenedett,

meg-hurkant
;


,

hám,

's a* t.

V. Veí'zekedni
:

,

:

ront, -tör, az ólból, iftállóból*. Vefzni: Vefzetlen; ép, nem-rom!ott. Vefzett pénz-, Vefzett (romlott) jofzág. Veízett ( dühödlt) kuVefzettség veízés. Éfz-verzés. tya. Megvefzteni valakit p. o. méreggel. HírcVe/zteni. Éfa - vefztés. Meg(gyermek- vafztés. vefatett.
:

vefz-

,

Ta
vefztett.


Nagy
veíztegeti
.
.

271

laminek. meket. EWefztegetni jófzágát. Veiztegv. helybenji- maradás. tsendes Vefzfc^ nyugfzom , nem fzóll.ik. Vefztegség: baÜgatok:
'

veízteségével (káiával) vitte v^g-döglelni ) az er( rontani , Me^ be Dög. Utat köitsöt,°lfjtt, tudonfiányt, Ldsd Verziegctetlen : ep, ]o, veí>.tcni. Tzemfényt, Semmi vetztesé^ivei ( vefztével, káTomlitlan. Mep el vefetegetödni va< rával) nem gondolni. Meg-ve^zteni (igézni, bájolni) a' gjer, ;

Ully, Vefztcglo. Vefzteglés. Vefztegletep tsendes, békés, maradgy, Veftegj békés. Vefztegle^efenn. Vefztegleteüícg.

tsendefség, tsend.

veízteg.

:

-^ejzödni',

tsak: hallgafs tsak. bajlódni. Vefzödés

.-

,,..,< baj, gavéízodség, u

Vétik

Vétkes: hibás, gántsós;
:

vétkesítteni

kefsée

lan bntelen. Véteni másnak, ujjat vonni Yetekedni'. vetélkedni, vcrfengeni:
v.

bázni

Valakit v, bünÖs. vádolni, gyalázni, vétkesíttés. VeiVétkefenn tenni valamit. Vetkezni: hiUtat vétett, V. vefttelt. Vetetlen ártat:

más

ellen.
,

p. o.

valami
Yetélni.
l/>s

felett

;

a'

tudomanybann

,

tanulasbann.
Vetel-

Vetélked
's

társ.

El- vetélt:
a' t

idétlent fzült, v. -ellett.
el- fajúi ni
,

Yete?nldni:

vetdni,

el-távozni;

magát

RoíTzra vetemedni, el-fzánni. el - fajult. tól , el - vetemedett,
dett: jutott,
jött.

iltentöl, Attyai-

Hozzám veteme^
-hely„
héjjá.

Yetemcny' Vetemény ézni. Vetemény-magnak tokja, ásv
Yácni'. vétkezni.

Veteményes kert,

Vétketlen. Vétekül Vétkefség. az utat, varraíi , ren^, El -vétem tulajdonítiani. det,'sa't. Vetetlen út. vele ) joj"!^,"^^ tsampoVeteredni^'. ( Pázmányis él Meg- veteredik a' fokáig álló rodni, poshadni.

Yctkezni.
^

kük. Vetkezödni. Vetkeznek a' mad.ralc: vedlenek; toUaikat, hannyak. lenek, verdének,

-

,

272
'

Ve —
,

•"

'

'>

Vr
<

m

mellyedzenek. Le- ki-vetkezni a' ruhából (nem pedig ruhát). Ki-vetkezni minden emVetkez ház: vetkezödö hely. berségbl. fzövésbenn ) tsanak , mellyel Vetni. Vetllö ( a' által.vetik az ontokat ( bél- fonalat ). Ellen -vetMeg- vetette-: megni, V. néki- vetni, níagát. bakta-, magát. Vetni valakire: valakit okozni. Vetény fa: melly el-retett magIVIagadra vefs. Máit meg -vetni. Szántó-vet. Jó ból termett.
újjíttyák


:

Vetetlen föld. r:^ert tenni. Vetett ágy. Agyat, fzámot, földet, kotzkát, adót, tseír, magot vetni. Széakadalyt-vetni, V'^téft tenni pek a' vetéfek. Egy vetélt tettem a' kotzkával. Szemre vetés, -hányás. Vetett- (rakott, tsináht, ki-kövezett) "út. Oda vetdni: jutni, vetemedni. Meg-, el-, ki-, öfzve-, hátravetni valamit. Lásd, Pörtz. síUtt fzalonna-fzelet. Yetretze Decebalus. Vára lehetett ennek, a' Yétzer; Détzer. Baróti határnak Ólt-vize felé men'téberin , melíynek réfze máinap'-is Vétzernek neveztetik. Vezet: Vezér. F-Vczér. Vezér-gyepl, Vezetni, Vezeték lót mellyet vezetnek. Vezetékelni. VeA' tudom-^nyzetékeny j könnyenn- vezethet. bann vezetje vala , v. veííérlöje. Vezérlésére Szép a' bé-vezetéfe ( elI-járó befzéd ) bízatott. annak a' könyvnek. Pompás *, ( fényes ) bevezetés a' várasba, V^zérség. Vezéri. Vezeték név. Vasat, értzet *, vezetni* nyújtani. Had-, tábor -vezet. Vezeték fzándék: máfodik ( nen\ Ez vala vezeték fzándékja els ) fiándék.
:

vet magra

:

.

Véznya.

Ldsd^ Satnya.

Viadal*, hartz , ütközet, viadalom. Viadalmas: viaViaskodni: víni, hartzolni, tsatázni, tudalos. Viadallal meg-veízem a' váfakodoi, bajlódni. Viadal-mefler. Viadali. raft. Víd: víg, vidám. Vídámodom vidulok. EgéiTzena meg-vídúlt. Vídámonn: vígann, vidámul, öra:

meíí , jó kedvvel , vígadva. Vídíttom ; vídámíttom. Vídám-artza, -kedv. Vidámság.

VA

:


'.

Vi

373

Vieafztalni kefervét, bánattját, enjhíttení, le-íizálVígafztalatlívtani, ofzlatoi ; ked\rre hozni. Vígadni. Vigadozni. Vígafztalhatatlanái. lan,

Vígság: vígaság. Vigyázó torony *. Szoro s víg/ázat. filjjeli vigyázó. Vígyázgatni : VígyázatUnság. Vígv'ázó fzemek. fi^gjorogni vigyorgani; fogát fitítva nevetni; fzáját
Vigyázni,
:

.vigyoríttani;v. fogát tsikprgatni. Vigyorgó: nevetö. fziíj-tátás. VilágWildg. Világ íráFi tudomány: Cosmograpjüa, Világos n.^ppaí. Világolni : világoskodöi. ító. Vilagoíodni; világovúloi. Világodatfcor: viíagodfélen- vonfzani
,

Száj-vigyoríttás

:

ni kezdvén az idö. Világ , v. világos-virridttig. Világtalanság. Világ' farka. Világi Rend. Viiágo^-ház, -vár. Világo.íttok : vílágíttok. Vilá^

gosíttom, W%llám. Villámás: villámlás. Villámat. Villámó Villámom. Villáraozom: fénylem, ravillámló. gyogok , tündöklm. Villámzat. Villámodom ; Már villámodik : villáti)lok ; V. meg -virradok. ViUámodatkor virradttkor. virrad. Villogni^ V. villagni: tündökleni, fényleni, tsillogni, VillogVillogás. Villogó fegyver. ragyogni. vány X tsillogvány. Villogtattya fegyverét.^
.-

^Hongok ^

harfolódom pántolódom, i vefzekedem, tzivakodom, zenebonáskodom, pörlekedem, kardoskodom, kaptzáskódom , háborgók , verfengek , vifzfzálkodom.
V. villangok
,

vetekedem,

Villongás.
Vini.

Villongó.

Villongság.
.

Meg-víttak egy más köztt. Vívás, bajvívás. Vad-vívás. Vívódni ; vetekedni. EröíTenii vívok. Meg-víttam a' várat. El-vív^om töUe az orfzágot. Lásd, Viadal. finni , vívd félbenn volt. Vitel. Egy vitel-fzéna, Meg^viizem az fa; mellyet egyfzerre el vihetni. Ki -vinni ennek a' adófságot ; ennek az hírét. hírét, az orfzág' fzéllyeit. Vitetlen. Vitethetem. A' törvény' elejébe, törvény-fiékre, vinni ügyét. Égig vinnie -emelni, ízóval valakit^

«74

Vi

Vi

Vinnye\ kováts *- mhelj. Az ö vinayéjébena koholtatott ezen purdi hazugság. Vintzározni\ hantzíJirozni*, játfzodozni , nevetkezni, hinnyogni , vinnyogni. Virág. Vifágjábann élö, Moft él virágjáb^nn. Virágból ntt pöiyh. Virág -kápofztá. Virág* izékének fz^ratská ja. Virág' tokja, -fzára. Virágoságy, -bárfony , tafota*, -fidsa*, pohár*, -sálka*, -fzéike, -tséfze, -kerr. firgantz'. virgontz, furtsa, fürge, fürgentz, eleven, Virgantzkodni *. Virgantzsáf?. p. o. Ifiú. Viríttani virulni ; zcldclleni. ViríttanAk a' f ík, kertek, mezk: zöldellenék, fakadn.ik, hajtanak.
:

Viríttás.
Viríts
X

Viríttó.

Virúlat.
)

valami növöténybol {vegetahiLi

magból,

gyiimöltsböl, fából ki-fött,

mott,

tsgor. Virradta: reg, v. reggel. VirVirradttakor ( virradttkor ) itt radóra jöjj -el. Virradás eltt -való. lefzek. Virradtta eltt. Virrafztani: vigyázni, ébrenn lenni, Virraí'ztás, Virraíztó (Bakter*) éjjeli r. Virrogatni : gyakran vigyázni. Szüntelen virronVirrongani : virrogni, tzivódni.
:

(fer). vély.virits
:

húzott, -iitötty -nyoÁrpa-, rozs-v rits fajtoUt, -ereTztett lév. Nyir virits -víz, nyirfa lév. Alma-, kört:

tsíger, v.

Virradni

verradni.

ganak

cgj'^más köztt.

Lrísd, Villongok.

Vijelni: trni, hordani,

gyzni. Vi éldegélem. Ugyan tsak emberül meg-vifelte ( -taníttotta , -gyzte, Ts tk belém köte-rakta ) p. o. az ellenséget. kedgy, v. köteldz, majd meg vifellek. Vifels ;.
;

vifeltes , aviit, koj* terhes, nehézkes. Viieltt pott, váfott p. o. ruha. Hány vifelet- v. öltözruhája van. Már el- nem vifelhttem, a' mit tefi* rajtam, ( nem gyzöm , nem tröm ). VifeicI
a' bajt,

melly reád ravatott.

Maga

fzép vifelé-

sével.
Visgiilní:

kémleni, nyomozni, tekénteni. VisgáVisgálóra venni. vSzoroi's visgálat alá vetni. lódni. Meg-visgálom a* dolgot. £g-, tsillng-visgálófc.

,

Vi
Visgálóúi gálók. gáltatöm.
Visittani
síttás.
'

•"
,

Vi
,

275
.
,
,

I

küldöttek ötét.

Meg.

ki-vis-

fennyenn

hahgofann

p, o. nevetni.

Vi-

fiskó\ fzüki alatson.hajlék. Lásd^ Gugyoló, é$ Gurdély. Yislatni
:

fiirkéfzni

,

fütyéfzni

,

keresgélni,

's

a'

t.

Mindent

kutat. fel-vislat , fzemekkel lenni. Vislatás.

Visla-eb.

Vislató

Sfijjfzhang: vif/Jza-haög, viízfzál ó-hang, vifzPza-vertt, ViíTz-liangolni. ViíTz- han•ütött, -fzÖkö-hang.

golás. Vifzketeg ; riih; V. vifzkéttség. VirzketeVifzketni. alatt. Vií'zket a* Viíizkettetö íerke , a* ges. Mindég arra vifzkettett; arra lába a* tántzra. fájt, a' foga; arra törekedett, -ásíttozott , -fovárVifzgott. Vifzketeges elme. Vifzketiek prurio.

br

:

ketdegelem.
Yi/zont

virzontag^ megint, ismét ^ ellenbenn. Vi: Tzontagsága ( váhozáía , fordülttsága) az idnek. Vi.zonyofság. vifzonyos. ViViíizontag-való fzontagolni: vifzonlolni, vifzonyolni, vifzonyoz-, Vifzontagi hafonlóság. ni , viízont tselekedni. Sok vifzontagságohn ment -által, Vifzontaglás. Vifzontagsággal Voltak egy máshoz. Vifzfza- adatás , Yijzfza-élés : abuJUs ^ gaz fzokás.
:

befzéllés, -fizetés, -foglalás, -fogLiló levél, -fordúlttság, -hívhatatlan, -morgás, -fzövés, -tanulás
,

-vonódni.
,

-tulajdoníttás , -pötzköiödni Lásd^ Vifzfzás.

,

-vonulni,

v.

P'ifzfzálkodni'.

ni

,

vifzízát
:

kotzódni , vetélkedni, egyenetlenkedvonni, v. vifzfiáskodni, 's a' t.
ízöni
p.
)

Vijzfzálni

közbe
(

o.

valami
ízínt,

váfzonba
ViíTzállott

diktába
fonal.

váizon neme

más

Vijz/zályos erö : vis repulfwa. Vifzfzámzhi: vifzfza-adni. Vifzfzánoz LáM^ Vi zont. í'zeretet. Vifzjtás \ fordúltt, ellenkez, bajos.

^

v,

vifzonyos-

«mber.

Ez nékem

Igen vifzfzás igen vifzfzásnak tetfzik. Vilifzá-* S a

.^7^

Vi

ízáíbnn cíik a' dolog. Viílzálag: viízízáíbnn , el-í lenkezdleg. Vifzfzájára vette az inget magára, fordítva , fonákúL ViíTzájára fordult a' dolog! Vififzáskodni ellenkezni. V/ía , V. vita: baj, bajlódás, galiba. Sok vitám vóIt/vcle. Vitatni : oftromlani , kéntetni. Eleget vitatott ; de nem vehetett fzándéka' telljesíttésére. Nagyon vitatta a' dolgot. Azt vitatta ( eröísíttette , állatta ) a* többi között , h.->gy £zt vitatás nélkl-is meg-cngedem. LJsd ^ Vini. Vittiani fef«:lni hafadozni. A' geíztenje, fondorjából *; a' bab *, tokjából ki-vittsan, ha meg:

~

:

:

érett*

"Vitel: vectura.
(

Vitel-bér. Széna- vitel. Eggy vitetvitelre való- ) p. o. fzalma. Az el - vitele fokba kerül. A' pénz' bé- vétele a' ki -vitelével

egy

meg-nem egygyezik.
Vitéz''
vitézi bátorság. Vitéx kötés. Vitéilö. Vitéxkedni. Válafztott vitéz. Vitézló-, -társ, -tárSzenteltt Vitéz» faság.

Vitzeh', halas -tó.

Yitzkándgzni fitzkándozni , ugrándozni. Vitzkándoznak az apró halak a' vízbenn. Víz: víz-állás -OS, v. -álló he^y. Vízbé-vitel: viz^ nek bé- vitele, p. o. a' várasba tsatornákona.

Vizenys
crefztö.

=

vizejtÖtt
el

,

Vizet
(

vet

nedves , víz öntött. Vízbarázda*. Vízi erö , -had,
-

-tyúk , -mefterségek , -pók*, ) Víz - mellyékiek. Viz-mér. Vízfolyam. A' víz libeg. Víz-mosás. Víz kórság os. Víz-torlás, -zajlás. Víz' árka. Vizelni. Vizell-eóény. Víz-buborék. Vizesíttem; vizezem. Vizelltft húgy. Víz - rekeiztés. Víz le-tsapolás.Víz-özön.
-borjú,
-bika.
: -

•leány

nympha

Vizsa*'. páfzta a' rzöllöbenn.
a'

Hány

vizsára olztotta

fzölldt

?
:

Volta-, mi-vólta-ság miség. Vóltaképpenn , v. vólta-ként. Bel', kül-vóíta a' dolognak: állapottya.

Mi-vóltom.

Mi-vóltod.

Mi-vóltá ,

's

a'

t.

V*-

Vo
-.

2:a

^77

vonakodni , vonjalgani , vonyalgodni , Vonagni vonyogodni, húí-ódozni ; v. vonaglani, haldokVonaglani, melljébenn heregni, v. hiritzelni.
lás: fel-vonás, raellyébenn heregés. forrni
:

vonfzani.

Vondosni.
fzéna-,

Voníttani.

Vonogó

:

Vo:

Vö-fély. Vlegény. Vöm: vejem. vej. Yölgyelnix hornyolni, vésni. Vdlgyelö gyalu. Vök gyes. Vörhönjeges : vernyeges , vörhenyeges , gefztenyekaftelyos o. 16. Vörhönyö: fekete-pirofs ,
fzínü p. p. o. bor.

Vont^ fzalma-vonó. arany. Vontató p. o. hely, kaptató , hágó. Vonat: húzat. Els vonatra (húzásra) mindgyárt VodFzó erö. Ki- elnyert. Heged-, kéz -vonó. vonni magát. Jót voníttani valakire. Vonogatni. Öt- fel. Mihelyt ki- vonta a' lábát a' házból. vonásbann leíTz a' játék. A' ruhákéit vonogattya Szép vonáfokat tefz a' hegedünn. a' rántzokból. Húzó-vonó Tifztek. Ki- meg vonni ( élesítteni) a' borotvát *. Vonva vontatva. Vontató- : ( forfpont*) lovak. Vontatófok: forfpontofok *.
vonyogó, kamó;
:

VÖrhönyös sárga: arany fzínü. Vórhenyedem: verhenyOlök. Vörhenyezem. VÖrhenyíttem.

V§rs

Vörösellem: vöröíTellem, valamenvenyire verefs vagyok, vöröslem. Vöröslik: Vöröfellö yörösfz^bású. Vörös posgas: reslik.
:

verefe.

:

veres fzínü.

Vöröfes.

z.
'ab.

Zab-gyermek
:

:

fattyú,

a» lovat. -abrakolni * , zabolni Zabi. , , nyelniZabdllani: zabálni, zabálódni, fokát enm , eteltól , v. zabállott , -z^báltt ló ( a? falni.
.
,

Zabló válú. MegZabos.

italtól

).

S 3

24

, ,

278

Za

Za

Ere. Zagyva-, elegy-belegy elegyes, veg>^es; v. tsáfzta, bozót; V. káka, üittyó; v.sáfashely; v. zagy va Magj'. Orfzág térségénn egy víznek neve. zagyválni : keverni , zavarni. Mindent öfzve zagyválni, zagyválás. Zaj :^ zörgés , kiabálás ; v. a' víz' fzínénn úfzkáló jégdarabok. Meg-indúlt el-ment a' zaj. zajlik a' Duna: jegez. Meg-zajdultak, fel-zajdúltak tel kiáltottak .zendültek, -rivadtak , -riadtak, fel fortyantak , -buzdultak a' népek, zajdulás zajos-tenger, -gond# za)lc vÍ£. zajofodni. za; ;
^,

Zabola: fck, kantár. Zabolázás. zabolátlan Ifiú , -ló. zabolánn tartani, hordozni. Néki-erefzteni a' zabolát , kantárt, zabolázni a' lovat a' roíTz erköltspt , indulatot, zabolás fenyíttéj?:. Lásd
,

;

jogni kiabálni. Ne zajogjatok. Zajda-. bútyor, málha, tergenye, tzutzolék, kÖtzölek, tülzö, túrba, zajdás.
:

feprölek, ally, allyadék, «avar. motsok. zákáoyos víz, Le-íkállott zákánnyá a' víznek: meg-fzáiloit , -Üllepedett a^ víz. Meg-zákányofodott. Zakatolni-, zörögni, zörgetni. Ne zakatollyatok.

^%-:

feprö,
,

zavarek

'Zaklatni',

únfzolni , nyomorgatni, zaklatott , valameddig fzándékát nem tellyesíttettem. zaklatni a' marhát, parafztot, jobbágyot, alatt- valót, zakla,

kénfzerítteni

kergetni.

Mind

addig

tás,

zal^lató.

zakUttság.

Zálog*: zálog*. JSálagba vetni a' jófzágot. zálagba- vetés. Meg- zálagolni valakit, zálagba elvenni valamijét, zálagos p. o. fold. örökre el zalo^osíttoíta jdfzágit. zálogosíttás. zálogolni zálogját ki -váltani, zálogért játfzani.
:

adm. zálogba adni, vetni. Lfísd, Tufz*. Zamántz: zomántz beleégetett fefték; v. miz. Zamántzozó í zomántzolóüveg-, korsó-, *s a' t -hímez -író : Encauftes. zamántzos 'égetéíTel fefíett, zomántzozott. zamántzos gyürü, kard,
, ,
;

zálogul

eV

-

Zo

;, •

Za
Zanót
:
:

Zo

279

.

Cytifus. perje fü , eke-akadály. ^ zaponn marothadtt , romlott p. o. tojás, Záp zap fog: tojás radtt f meg-íápltt, ki-nem költt) Lásd, V. Záp: kolu. moláris dens, örló fog,'

Fentö.

Zár\ zkyár\, závor*,
ralni, zárni,

reteíz,, lakat.

,

,

ry> y Záriam :za-

retefzelni.

Bé-zarkozni

Kizárni.

A' zárt fel-löíni.

a' fzobába. Zárlott hely. Záros

egy záfzló Záízlóx^illl 'záfzló' allya: záfzló-ally , Záfzlós Ur zafzló-tarto. alattvaló Legónys^g. Za zpas.^ fü. 'Zdfzpa: fejér hunyor. ptrüíTzentö mellybenn a haio fel. Utonv: gáxló, tsekély víz-, föveny, Zátonyos ^ely akad, meg -fenekük. Zátonnyá a' víznek dombos. keverék. A' zavarból kiZ«t;arí cto^, zavarék zavarom, zaZavaratlan. zavaríttom húzta. Zavarodom. Zavaros. Zavargatas. varosíttom. Zavarlani. Zavarodás. ,, ., ^ rr * gyapju-pofztobol Katonai zekele
••

:

,

,

,

Zeke:

tzedele

,

;

rövid köntös.

Sagum^Y.fagulum^ \^"^°

y^'í"^*

Zekum, Tzedele, Zeke hetett: Zakum, Zakulum, Zekele , Zekelyes , ; és így fzármazhaltak talán
Székely-, SicuU.
:
;

Zemes

Z^«tó//z/

irha v. lágyann kéfzültt bor. haborodai. lázzadni , zenebonaskodni Zendülés támadt. Zendül Fel-zendült a' nép. Zenditteni. Zenditfélbeno vannak a^ nemzetek. Zendülnek az huV. Zendülni : hangzani. lö Meg ?endültt az erd a^ kiáltástól. lok; füleim. Megzendült az Eg: -dörgült, v. -zordult. Zeng az Eg, Zengeni: zenegni, hangzani, pengem. harfogas harang, fül. Zengés-bongas heged, Zeneges. Zengezörgés-börgés, tsengés-böngés. Zengetni: zenegtetni. , Zengedezet. dezés. . tsattogas. zivatar, zörgés, ropogás, Z^'r-zúrmmt a galamb változó %mdntz'. kékellöfzín; de
.•
.

:

;

Zamántz. nyakánn o. zömök, lömölt , vaskos, kjptzos, y. lomok: (kurta*) -kígyó, /omoks^g.^^ Zomok
ízemlélhetni. Lásd,
^

•legény,

,

^^^

Zo

zsákmányolom, ragadom, fofztom. Kifel-zsák" rnanylották az Orfzágpt. Zt^ákmioyos dúló * f ofztó, puiztíiró... £sdmo/jr*: láb alatt-vald izék, láb-fzék , láballó, labjilly; V. Zsimolyx oUy hídatska, mellyet a* révbenn könnyebb bé , v. ki-fzállásnak okáért a' komphoz fzoKtak a' révéfzek vetni. Re'v^ zsá:

Zordon: iízouj^ú , fi irtóztató. Zordon- fzavú -erd, tartomanj. Zsdkmjfnjr: marUUk ragadmánj , ragadomány, préda*, dulas, foiztás, rablás. Zsakmánylom •
,

mag
,

'

moly,
:

V. rév-sáttií.

Z^rdt
,

apró eleven. ízén , tüzes pernye , tüzes hamv. Zsarátbaan sültt tojás. Zsarátolni: pa^ ^ razsolni. tásd. Parázs.
ki-^sarolni,
ki, vájni,

^saroíni

minden pénzét. -Zj^^^/«zRi. zsebelték: ki-ríttették pénzébl.
Zsfímbélödni
'.

-fajtolni p. o.

másnak

,

v. -fofztatták, *

3ssimbelödni , fopánkodni , sápolódni ember. Zsémbeskedni. Zsémbefség,' y. Zsembelödni: morgolódAÍ, perlekedni, vefze-

Zsei^bes

Zsendülni: ideinn-, eleve-, v. elöre-érni. nek a' gyiimültsök. ZsendQlés. Zsenge: primitine , gyümöltsözésnek els
:

Zsendülzsengébe

zsengejebenn

Gabona- zsenge. A' munkának zsengéje. Még moft van zsengéjébenn kezdeténu. Mindgyárt
ki vefzetr.

Zsih: játékos, alakos, komédiás*, táutaos t?in^ , kos Zsibsá?. Zsib vásár ó fzerfzám.piatz*. Z5ib vasari ó árú.
:

Zsib vásáros xov\xx, kopott, vifeltt, ruha-, v. fzam-árúló v. -áros. Zsib-vásárt indíttott.
,

fzer^

Zsiba-,
lent.

hba, ld-fi, pipe.

Ezen utolsó

tsibét-is

'

ic

Zsibbadni', fásulni, merevedni, alunni. Mcg-zsibbadt ( -alutt ) keze, lába. Zsibbafztó hal ( torpedó ) Zsibbadás. Zsibbafztani. Zsibbadozni.
Zjw>-

'

:


!>

fAl
mtM»ailm*itf£$rmmttmm

^%t
-fi-

Ziibogni: tsípegni, pipegni
ra Pzóllani
jatok.
;

; ,

madár-fi-, lúd

mód-

v.

fuíbgoi

pusmogni.

Ne

zsibog-

Zsüep. Lásdy Seleb^sindr: alávaló, hafzontalan , hivalkodó, kofzloZsinár-ember. bár. Zsineg: madzag, kÖtélke, Zsineget erefzteni, verni, fodrani. Zsíros - táska % -tarisnya *. Zsír*: isíradék, Zsírozom. Zsírosíttom a* földet ganajozom , tarágyázom*. Zsírofodom. Zsíratlan föld. Zsírt Olvadék zsír. olvafztok. zsibongás , zaj , kiáltozás. Zsivajgani » zsiZsivaj vajogni, zsivajgás. Zsivajt ütöttek kiáltozáít Zsivajgó. indítottak, -tettek. Zíivánj: tolvaj, lator*, kalóz. Zsivány kodni. Zsi:

;

*

ványság. Zsold*: bér, fizetés, p. o. Katona. Zsolna: madár' neme.

h

pér^z.

Zsoldos: hó -pénzes

vápás, lapofs helyekenn ki» Fel - zsombikolni r hantokat rakásra hányni] raeg-jelelni a' határ' * fzéleit, V. határt vetni , h^ntsikolni. Hangya-zson^bik, -boly. Lásd, Hantsikolni. Zsufa * sáfrányos lév. Zsufa-fakó ló. Zsufa-fzínü

Zsombik

:

zsombok

;

a*

álló hantos ponkotska.

:

verhenyös-, sáfrány-*, viarz-fzín. Zsugort íugori ; magá^ igen meg -vonó, fösvény, íom* fánál -föz5. Zsugorogni fugorogni, magát refzketve öfzve húzni, fázodni, Zsugorgatni- fu* gorgatni, a' pénzt, 's a' t. öfzve - zsugorodott a' lába. Sugoríttani. Zsummogni : magábann dörmögni, -zörgölödni, dur hogni. Zubbony: zubony, gyapottal töltt ujjatlan köntös.
:

:

Zúdulni: nagy hanggal, zúgáíTal indíttatni, -jöni, Nagy-zúdúlva le-dölt a' torony*. -esni, omolni. Meg -zúdult a' ház , erd a' nagy kiáltástól. Néki-z^díttom az Fegyverre zúdult a' nép. Le-zúdíttom a* követ oflromnak a' vitézeket. Sj; a'
,

282
a'

Zlí


a'

hegyrl.

Kizúdult

nép az utfzára.

Zúa'

dúiás.

Zágni.

Zúgnak

a' fzelek;

az öfzve-gylu méhek;

febeíT^nn

folyó

vizek.

Zúgó -fzelek, patakok,

-tenger. Zu^^ó: meg-rekefztett víznek, halastónak,

Zúgója a' tónak. Zúg az egéíTz tombolástól; a' Izerú a' tsép-hadaróktóL ^ Zúgó. pergeltyü: játék-efzköz. Zágádni: zúgolódni, morgolódni. Zsémbelödni , fopánkodni.

ki tolyó torka.

hhz

a'

Zuhanni

i

zörgéíTel

esni,

-hullani.
,

Zuhanás.

Par-

zuhanó vizek. Ki-, be meg -zuhanni. Zuhogni: ez kevefebb, hogy fem, zúgni. Zuhogáfa a* víznek , efsönek. Le-, ki-zuhintom. Lásd,
tokról
a* fzövö fzékbenn. Zurbalni: zavarni, gübüln , furbokolni, tsubokolni, botolni, habutíkolni, a' vizet haláfzatkor. Zurboló; tsubokló, botoló, gübü, habutzkoló , víz-

Zúdulni Zugoly: Takárs'* zugoly-fája

zavaró rúd.

Zúzi A* fzárnyas
Tyúk* zúzza.

Nem

álblokbann. Lúd-, tyúk -zúz. jól mondatik tyúk' zúzája'
:

Ki-máját, ki-zúzzát fzereti. Zuzmardz: zúzmara, fagyos harmat, lom. Zúzmarázni, Zuzmarázos-éjtfzaka , -fa. Lisd, hom. Zúzni: rontsolni , rölsköini , öfzve- hányni- vetni. Mindent öfzve-zúz. A' markábann 'óhvQ-z\xi\a,, Zúzás. Zokkennix hökkeni, le -ütdni. Nagyot zökkent a*
kptsi.

Zokogni: rázódni, hányódni, dötzögui. Ziíkögds út. Zökögés. Zöld. Zöld ágat nyelek (botolok). Zöld ággal bá^ fontt -tornátz. Zöld -béka. Zöldell; fél -zöld. Zöldellem: zöldülök, zöldellek. Zöldenn. Zöi díttem: éiefztem, zöldség.- víriditas, v. viridaria. ^öld-piatz? mellybenn zöldséget, paréjt mit árúinak. Téli zöld.

Zömök.
Z<ip(fgni\

Lásd^ Zomok.
xokogai.. títjkláíTal
^sÍFni,
^ö}>ögtí'í?.

,

7:6
4^Ördiilni\

ök

28,3

dördülni. Zördület , dördülct. Megzördül az Ég , fegyver ajtó, 's a' t. Zörgenl: zergeni, zörögni, zeregni. Zördítteoi. Zörget,

ni

;

zergetni.
:

Zör^ettjü

tserkefz
ellen.

,

zörgeti , tsergettjü , kerep , kereplp, korgattyú , kelep , p. o. a' madarak

zöröeni, morgolódni, dörmögni, döramögni. Zsémbelödni. ZörögdÖ!j;elni. Zörönyö : vizet bé-ivó p. o. kö. A' víz által-fzivárkozik (fzürödik) a' zörönyönn. Tuötjkölni : gyúrni, rázni, zúzni, dömötskölni vala-í Egybe zötskölödöt a' fzekérenn a' fzöllö mit. v. egyéb gyiimölts. Zür- zavar X zúr-zavar, háború, fzélvérz, fertegegj öfzve-zavarodás. Nagy zrzavar volt az Orfzágann. Zrzavaros idk. Zrni-zavarni öfzvehabarni, -keverni.
Zörgölödni
'.

:

O.
)bl'. Jiniis.

Az edénynek, kútnak,

öble.

Ten»

Öblös. Ki-öblítteni p. o. a' kantsót. Meg- kiÖblözni valamit. Kiront öblébl a' da« gályps víz. Ödzeni: ötfzem. ödzö : ötfzö. Ldsd^ Edzeni. gyelgeni : ögyelegTii , tsavarogni. Lásd , Kóváger
öble.

lyogni.

Ögy itteni

egyítteni *. Ögyvelítteni *, vegyítteni, egyvelítteni , elegyítteni.
"^

:

Ökh'X hal' neme; V. kulyakja valakinek. Ldsd^ Kulyak, és Ököl. Ökledni: öklödni, akadni, fzúródni. Belé- ökledett ökledés öklödés. a' tövifs a' lábába, Öklel az ökör, 0klelni fzúrni , fzarvával döfni. Hegyefs trrel által-öklelte; -dqfte, -fzúrta. Le:
:

a' lóról.

öklelte fzúrom-gyakkal (dsidával*, kopjával*) Belé-öklelte egéíTz markolatig fegyverét.

rér,

öklelés
:

:

fzúrás

,

döfés

;

v.

oldal

-

fájás,

113^11 -íllás^

pleuritis.

Ökleldezem
,

Öklelet-fájdalm; plfíuritícus, fzurogatora , döfölöm. Egybe-ök-

lelkedíek, v. -öklelkeztek a' bik.-ík. ÖklelÖdni. Öklel, ökielve. Z/W, Türkölni. ökrefz : ökÖrrel-bánó ; valam. lováíi, i^jháfz. -Ökrödni ökrende/ni , böfögni , kérddai , kérödzenL
:

Hem aggódom
pugnus.
(

éretlen

ökdésével.
Ök'Ö ske: meg -öklözni Öklö.-;. Ököl -igazság;

iöl:
^^

Öiö'nyi.
)

ököllel- verni

valaKit.

'

erben álló. EggT ÖMz£'na.
,

Ölembe ve ízem.
a*
,

ölembe

ké-

redzik
ölnyi.
Ölelni,

ktiek^^el f^ííadri. Ölelkezni. ^".eg- ör<re-ö-elfceztek. Öhi. Öldösni: ÖKiákieni, gyilkolni. Öldökl, öfdöklég, öletés, Öletett: ökt. Ki- meg- el-öfzveöVóm; -öletem. Öledék.- ölni-való p. o. állat. iíenL Öltözni. Fel-öltözni» Öltsd-fel a' dolmányt mentét. Eggv ölt-: öltöz, -ruha. Öltözet. Öltözés. Öltözködni. ÖUÖztetÖ. Kezére cltQUe
öleígetöi.

_

V.

kéredzkedik,
öíeío

gyermek,

lígy-két

újjíra a' gyrt; kardgyá( vonta ) a' kefztyüt ra a' kofzorút; karjára a' paizst. Önu*: önnön; val, enn', ennen; tenn': tennen. Enn' inagam, tenn' magad, onn* maga.
;

Ónként: maga magától, önnön-kénnyénn , v. -kéjén n , kéfz- akarva, r. -akartva jó fzánttábóL , Önkénti önként -való.
:

Önteni. teni

ri rz,

bort, 's a* t. önteni, Értzet* önolvafztani ). Önt mefter-ség. öntöU kép. Öntvös : ötves. Ldsd, Ötteni. vigyázó, strázsáló-*, fzeraély, v. -hely. Várta*, erkély; v. ftrázsa-% r. ház. Ör-állás. Ör-álló. Ört állani. Ört- tartó eröfs vitézek;
(

Vizet,

fiók-, V.

fok-örösök. Ör-fa az hajóbann ; vagy ollyan fa-állás , a' mellyenn vigyáznak. Ldsd ,

rizni.
<)rdöng: ördög. Ördöngös. Ördöngöfség. Ördöggeíbéllett, -határos. ÖrdÖngösködni. Ördögi mesterség. Ördög-üzég.
'

érsg:

, ,

Ör
Öreg
:

>

ós
:

285
-^

.^gg

,

vén
:

Öregbitiök.

nagj. Öregbedem: nevekedem, örege. lern or^gíiziem , öregüíök.
,

öregbíttem Dagjíttoní, rzspojríttom. Öreg (nagy-) -üvzsa, -tíeher , geíVtenye *, -kO , aft , -tem-

plom*.—
tojás.

Öregenn (nagycnn, keményem)

sültl

rizni: orozni: rzeni.

Örizge?ni. rizet-: nélkül való p. o. nyáj. ÖrizetleUrSég. Örizkedoi (magát óvni) vrilakitol. rizet alatt van a' nyáj. örzö. rzket rendelni, vetni, az sjtóra. rizve. rldni. Elég örlös van. rlemény: örleni-való.

rl

:

Molnár

*.

Crv. Eb' nyakára vetett gallér*, (nyak-fzíj, nyakvas) V. (izín , fogás, menttség, ürügy. Itlyen örvvel (ürügygyei fzínnel , fogáíTal ) el -ment; Ennek örvével ( ürügygyé-kimentette magát. örvös eb. Örvös- ( mintvel ) ki -adott rajta, egy galléros nyakú ) galamb*. Meg örvözni. A* Jzorojs marka fzó , a' jó Gazda' nevével örvöztetik: Czíneltetik.
Órok'. birtok,

]6hág;

v.

örökös;

v. fzüntelen-

,

vég

nélkül,

tartandó.

Én vagyok örök ezen

bann.
nek.

Te vagy öröke ( ÖrököíTe ) Az én örököm': örökségem', másnak nem
:

jófzág^ ezen föld-

örök- , örökség-nélkül-való. öröktelen ÖrÖktelenné téfiem: örökétl meg.fofitom: abból ki-rekefztem , -tagadom, -zárom, -t.\fzíttom, örökíttem : örökösíttcm ; nyomofsá-tiltom. tartófsá-téfzem , gazdagíttom, fzaporíttom. Meg-örökösödni, örök -föld, -id, -fzoloröködni örök gyermek örökbe fogadott, ga -jobbágy, örökkétig. örökké valóvá téfzem. örökös Ür, örökös képpen. •társ. örüi. ürü , berbéts * , bérbe , heréltt kös. ÖTü-hús. rülni: dörü-ni, bolondulni, kábulni, tsábúlni efzelsödni. Meg -tébolyodni. Meg örültt. örürltt ség, Ldsd., Kábolgyás. lés. ^s: ös, fzép ap-'i, nagy apa, öreg apa. Ös-fi örök,
.•

adom.

,

:

-

:

:

T.

örökös,

söd'

attya,

söd'

báttya.

^sömnek
öíi.

286*
öíi.

Ös
söd'
öfinek attja.

Öfz
Ösi jófzág,
(

-ízokás-tör»

vény. Ösvény, v. inkább
:

,

ösvény

valam. föveny) gya-

log út. Ösvényt verni , -tsinálni. autumrius , v. cánus. Öfzi idd , -vetés j -gyfl. Öfz mölts, -féreg. Öizölni ; valamint, telelni nyaralni , V. nyaralni ; tavafzolni. Ott öfzöltüok. Öíz-haj. Öfzbe-tsavarodott ember. Öfzülni. Üfz;

ség.

Öfzinteni öfzínte, tifztánn, egygygynn, valósáeofann, igazánn. Öfzínténn ízóliani ki-mood^valamit. Öfzínteség-: tifztaság. Ö-fzínte-való^ djfz.hang ( valam. öiz-vér , öikvér ) hang-eggyezés j harmónia.
:
:

ÓJz'peliet

*

(

Synthefis

).

Úfztöke *: efzteke *, í'zánt-vas tifztíttó , ( rallum ) ; V. ö'ztön ifiimulus). Öfztökélni efztekélni. öfztökélö. ÖÍ'ztÖ kével tifztíttcm. fztön: efzten. öfztönözet. Öfitön ellen rugóldozÖfztönös, a* mit öfztönözni kell, valamint a** ni. reft ökröt. ÖfztÖnöfenn. Öfztör: öfztörje , a' Madaráfzok' efzköze; hófzfzu ágas-bogas fa; lábtó helyett fzolgál. A' ketsegéket-is illy fákonn fzokták fzárogatni. Öfztör
:

-héjí öfztör-haj, efzter-haj

,

efzterha.

fztövér

fovány. ÖfztÖvér. ábrázat, -hús, -marha. Öfztövéredni. Öfztövérítterti. Öfztövérség. Öfzveledni* X öfzve-elegyedni , öfzv'egyeledni. Oh:

velítteni.

egybe. Ö véllek, öfzvé (eggyiítt) öfzve tsak annyi volt. ÖfzVegyülni. Öfzve- (egjbe-) vefzni^ 's a' t. Öfzve faragódni: egybe-alkunni, -férni, meg egygyeNem tudnak öfzve faragódni. fedni. Öfzve ' hafonlittani málfal valakit. Öfzve - hafonlítfe.i-

Öfzvex eggyütt,
el-vefzet.

v.

Mind

tatlan.

Öfzvesé^:

fumma, Öfzveség(íel egygyütt, öfzveleg , mind öfzve. Öfzveséggel mind el-adni, v árulni a' Kalmár * munkát. Öfzveséges,
:

öfzve"

Öfz
'

Üd

Í287

Öfzve tsombolyodni t tsomóba gyúlni, mint p. o. a' hernyók a' fákona. -tóldulni , -tsoportozni , -feregleni, Öfzve - tsödiUni öfzve-fsödü t a' fok gyermek. torlódni, ötÖnn-ötönn mennyetek. ÖtÖd': Öt. ölÖnn : qulní. öt efztendös p, o. tinó. Ötös. ötödik, ötöd-fü ötödlöm. MCfVÖlödlÖm: ötödik réíizét el vefzem. öt-í'zegü : Öt-fzegquingentefimus. öt-fzáz-adik lét. Ötöni hxatolni: magát mentegetni. ötleni : hatni , érni , jutni. Altal Ötlött fzívénn a' Sok gondol.ttok ötlenek elmémbe. hegyefs tör. annyira fzívébe ötlött , hogy íbha el- nem Ügy Ezen híf egéíFz lelkemet meg-ötlötte. felejtheti. Ötlés. Ötlödni. akadt, tnt. Szemébe ötlött Ötlet: objectum. ötlekezni.
:
: :

:

tsGt

:

etset, boroft/n

*.

Lásd:, Efset.

Öttö: önt.

olvafztom. Öttetett : Ötves mhely. öv. Fel-övedzem a' kardomat, övedzo, evedzö, Öv edzig (övig , övedzetig) ér a' víz. lapát*. Meg-Övedzeni a' hordót ( abrontsolni* ). Övedöv-gyártó. zetet vetni, vonni, ütni, a' hordóra, övi. Ég' övedzete, v. övezete, Övedzellí-n.
öntetett.

Ötöm: Öntöm,
Öttés
:

öntés.

Öz-olló : öz-fi, zerge *, zeri*. Özvegyleni. Özvegységbenn élni.

znek

a' fia.

Özyegylo.

Özve^

gyíttem.

Ü.
jTTbdr.
Bár
*,

jól

húzzad übrödet az N. N. kapta*

mintájára. Üdvöz: idvez, bóldoe, áldott , fzcentsés. Üdvöz. Üdvölség es -képpen , üdvöileni let: idvclet. Üdvözlév. köfzönteni. bóldogíttani valakit: Üdvözít^ sére ( köf.cöntésére ) menni valakinek. Üdvözíttetni. Üdvözülni. Üdvözültt ( bóiteni. doglu ) atyáink' idétt , v. idejekbenn.
jára
;

^4^

Ü^dölnl

:

ferkenni.

Fel - üdölöi

:

fel-ferkenni

,

-otsód-

ni, ebrülni.

%r-

Fel- vettem az ügyét , dolgát, baját. Nints igaz ügye. El-igazlttom ügyét. Ügyes bajos dolgom van. Ügyes befzéd. Mi az ügyed ? Mitsoda gybenn ivottéi? Ügye -fogyott ügyetlen, elhagyatott, nyomorék. Ügyetlenség. Reá eyel tünk hozzá láttunk , vigyáztunk. Ügyéfz ügyfolytató ( prókátor *). Üayekezni : igyekezni. Ügyibe ( helyefenn , annak módgyával , kellete fzerént ) enni , ülni , Togni a' dologhoz.
: :
:

hödni.

Lásdy Meg-ühög.
V.

Ük:

fzép-, V.
-

nek üki i

nagyanyának annya, Proavial Ük-üke Atavia. Ük' annya Abavia,
,

;

Üköm' báttya: avunculus

ntajor.

Ülep; üUep, v. ület (fenék) a' nadrágbann, gatya* barin. Ki-fiakadt az üllepe , ülepe, lete, ( fe* neke ) jó fórt vágtak az üllepére, . . farára, fenekére. Üllcpednix fzállaní. Meg- le-fzaHni. Meg- le-üllépedett (-fzállott) víz. El-üllepedett ( üitt, -me rültt , meg-feneklett ) hajó. Üilepítteni. El-ülle píttem a' tsónakat, 's a' t. a' vízbenu. Üll. ÜllÖ nap; ülnap, ünnep, innep. Ünnepleni:

iönepet ülni. Ültetmény plánta^ valam. vetemény.. ÜltetményezÜltetményes-kert. Ültet. Ültetés. ni. Üli ülö-vas meliyenn verik a' vafat. Üngeni: béka-ként hangzani az orrából. Ünö üfzö, fiatal tehén. Ünö- borja. {Ino ) í/re. Ldsdf Höle. Üreghely (caverna). Lds'í ^ Hézag. Üreg.
'.

,

'.

Ürcjfs.

Ürítteni

:

ürefsítteni.
:

ségem (idom) Vagj^on
Ürge
Ürk'.
V. ürítgetni. Üreg. egér' neme. :

Ürülni ; üreíTedni. Üfeáreá érkezem. Üregetni,
.

JH ^^

kötél' feje. A' vitorlák' rúdíryait, a^ kötelek' ürkeit, és tsigájit arany és ezüst boríttottá.

Ürü.

Lásd
\

y

Ör.
Lásd^ Örv.
Üst:

Ürügy

fzía, fogás, praetextiu.

ÜS
\

Ü2

389

Égett-bor-fözö üft. Üst Üstökös Atyáink, -seink. Me?-üstökölték. t^stök. Üstökbe kötni haját. Egy más' üstökébe kapni.

vas- V. réz-fazék.

Üstököt vonni, húzni, valami
'.

doJoí^ felett.

hdsd. Ezennel. Üstöllést*: mindgyárt, tüftént. * ingerlenj, izgatni, öfztönözni valakit Üfzkötölni valamire. Ld-sd, Öfztöke.

járom *. páltza *, v. járom-fzíj. Üjzkllö Lásd, Ünö. {Ino). Üjzö. Üfzög l titio, torris. Tüzes-, v. ki-óltott-üfzog. Betakarni hamuval az üfzÖgöt. Üfzögös fa. Üfzög; tsormolya , rosda , ragya , a' gabotsÖrmölye
:

,

nábann;
zott.

egéíTzenn ki nem dolgoMég ürzögébenn van a* munkám még hamvas, üfzögös; még hamvábann van. Üfzögös
v. kéfzíttetlen
,
:

gabona.
Ütni.
lett

Ütés.

Vak -ütés:

contujio^ vak-feb.

Ütésbl
:

kék a' teftenn. Ütögetni. Hozzá -ütödzni verdni. Öfzve-ütötték ellenem a' fejeket. Tsúfra, tréfára ütni a' jó intéít. Tüzet ütni. Kezet
Harang' ütje. Olajat üttetni a* len-magból. Ütközni. Megütközni egéíTz ervel. Az a* gondolat ütközött ( ötlött ) elmémbe. Szemembe ütközött akadt. Megütköztem magambann, rajta, dolgánn. Belém ütközött: -botlott, Köbe, fába, *s a' t. ütköztem, v. -üt-ütdött. között lábam. Ütközet.- viadal, vívás. Ütközés. Meg -ütközés. Ldsd, El- ütni. Üv8lteni\ ivölteni, rikoltani, rikoltozni, kiáltozni,
ütni egymáflal.
:

'

ujjongatni
ízag.

,

Meg üzöíni p. o. a' virágot, -bzölni a' dögöt. A* tehénrl üdzekedni , meg folyatni. Üzekedni mondatik. Meg-üzekedett meg - fútofott ( borját kapott ) a' tehén. zni', hajtani, kergetni; v. folytatni. zni az elzi ( folytattya ) a' dolgot ; meftersélenséget. vette a' meg-fzökött íizolgát. Végére gét. zni (hajtani) a' fel-vett munkát. Ki-üzni (-kcrg«tm; ki-p«lengér*-ezni a' fzajhákat. iíagyona
Üz:
üzölni
X •
;

kaj^lni-bajalni. fzagolni. :

zbe

T

meg-

29»

z

Üz

ü«ie (-kergette, -hajtotta) a* lovakat. Éjjel a* játékát, tántzot, tobzódáft. Ki- bé-üzni ( hajtani) a' marhát. Mindég üzi az efzét ( töri fejét, mefterkedik ) hogy valami zsíroPabb kontzra kaphaíTon. Üzöqetni : hajtogatni, kergetdegelni. Üzödni haj-

meg

nappal üzoi

:

tódni.

Üzellea-is el-megyen.

Üzdogelni; hajtó-

kalai.

V

ÉG

E.

JtIa
a'

a*

reménylett fegedelem, mellyet az idénn
által-is
;

M. Hír-mondó
,

kértem

a*

Tudós Haza-

fiaktól

el-érkezett volna

nagyobb tökélletesség-

re

ment volna ezen SZÓ-TÁR.

Nem
is
;

találkozott

(ezt fájdalom nélkül

nem említhetem)
mozdíttója ki
-

igyeke-

zetemnek Gg^y Elo
Tifzt. P.
I

-

fogván

Dudás Antalt,

a'

kinek anyai
eléggé

nyelvünk mellett való

fzíves törekedését

nem

dítsírhetem.

Ne -talán
dúló
*- jelre

meg-ütközzék
egy-valaki
:

a'

többfzör el-for*

mi végre nézve éltem
:

légyen azzal, ki-fejezem rövidedenn

,:

I.

A* velem más ízbenn közlött

,

's

általam

a'

többitl meg-külömböztetett fzók közül né-

mellyeket semmi könyvbenn
*

nem olvastam, sem

befzéd közbenn

nem

hallottam.

Ha
a'

( a'

mit

nem

reményiek) gántsosonn jöttek volna kezemhez;

azok fognak fzámolni érettek
én mindenkor kéfz vagyok
bizonyságul
elé-állíttani.
a*

,

kiktl vettem

leveleket réüemrc


a*

11.

Azok mellé pedig,
;

mellyek Orfzág-fzerte

fzokásbann vannak

azért tettem az említtett jelt,

mivel atyafiságosok más idegenn nyelvvel!

Vaj

mi sokat fzámlálhattam volna
kivl!

elö

még ezekenn
légyen
a'


,

Mellyik Réfz költsönözte
itt

másikától? én azt most

nem

fefzegetem: azt
azzal

tudom

hogy egy nyelv sem kérkedhetik
abajdotztpl.
a*

bogy mentt minden
illy

Ha

a'

Német

bátorsággal fel-jegyezné
,

más Nemzetekkel

rokonos fzámtalan fzavait

bezzeg

nem merne
^

semmit-is fzemünkre hányni.

T

2

»9«

üSegJ^^Ss

A* nyotntatásbéli fogyatkozáfok meg-fogcak jobbíttatni, íg7 oU'asván;

Lap.

3INDING SECT. JUN 17

39iL

PH 2625
B3

Baroti Szabó, Dávid Kisded szo-tar

1792

PLEASE

DO NOT REMOVE
FROM
THIS

CARDS OR

SLIPS

POCKET

UNIVERSITY

OF TORONTO

LIBRARY

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->