Professional Documents
Culture Documents
tmutat
A betpt jtk s oktatsi taneszkz, amely lebontja az ismeretszerzs korltjait, mikzben
a gyermek pt! pt klnbz formkat, alakzatokat, betket s az ptjtkok ltalnos
hatsaknt, pti a gyermek sajt szemlyisgt. A betpt specilisan azokat a kszsgeket
alapozza meg a gyermeki szemlyisg alakulsban, amelyek majd a tanuls az ismeretszerzs
kszsgv, ksbb kpessgg vlnak. A betpt az indirekt tanuls motivcis eszkze.
Jtk kzben gyakoroltatja azokat a gondolkodsi funkcikat, amelyek az eredmnyes
tanulshoz szksgesek. Az indirekt tanuls azt jelenti, hogy a gyermek nem oktats direkt
tants keretben sajttja el az ismeretanyagot, hanem jtkos tevkenysg, cselekvs
kzben.
Melyek azok a kszsgek, amelyeknek kpessgg kell vlniuk a fejlds szakaszain t,
milyen kszsgeknek kell jl mkdnie az iskolskor kezdetn?
A gyermeknek szocilisan rettnek kell lenni ahhoz, hogy gyermekcsoportban megfelelen
kommunikljon a trsaival. Legyen kpes mr arra, hogy egyttmkdsi kszsggel
forduljon a tantja fel. Figyelme lekthet legyen, azaz tudjon figyelni legkevesebb 20
percig, kitartan, figyelme elkalandozsa nlkl. Szkincse letkornak megfelel legyen.
A gyermek a szavak felfogsra, rtelmezsre, az utastsok megrtsre kpes legyen.
A gondolkods
A tudatos gondolkods az ember magasabb rend kpessge, a megismers, a gondolkods s
a beszd egymsba kapcsold pszichikus kpessgek, un. rtelmi funkcik.
Az p rtelem a kzponti idegrendszer /az agy/ psgnek felttele, amely az idegrendszer
rsvel mind sszetettebb, fejlettebb kpessgeket tesz lehetv.
Az rtelmi funkcik fejldsnek alapja a tanuls, amely a fejlds folyamatban: indirekt
s direkt mdon trtnik. A gondolkods, teht, az rtelmi funkcik fejtdsvel vlik mind
fejlettebb. A gondolkods a tanuls sorn fejldik, a fejlettebb gondolkods a jobb tanulsi
kpessg felttele, alapja. Az rtelem s a gondolkods egymssal szoros sszefggst mutat.
A gondolkods a felhalmozott ismeretanyagbl azt vlasztja ki, ami az adott feladat
megoldshoz szksges.
Az rtelmi fejlds az adott letkornak megfelelen fokozatosan trtnik: a gyermek eljut a
konkrt gondolkodstl az absztrahciig, az elvonatkoztatsig, teht a konkrt trgy, dolog,
szemly, jelenlte nlkl is tudja hasznlni, alkalmazni az ismeretet az adott trgyrl,
szemlyrl, fogalomrl, cselekvsrl.
Piaget a modern fejldsllektant megalapoz pszicholgus szerint, mg olyan elvont
fogalmaink, mint a logikai viszonyok, a szmfogalom, az oksg, az azonossg, a tr- s
idviszonyokat ler kifejezsek, st az igazsg-koncepci jelentse is a szemlletben - teht
az szlelsben s a krnyez vilg trgyaival vgzett manipulcis tapasztalatban gykerezik. Az rtelem a gondolkodstl elvlaszthatatlan.
A gondolkods s a beszd fejldse ltalban egymssal prhuzamos temben, mdban
fejldik, de ez nem jelenti azt, hogy amelyik gyermek kevesebbet, kevesebb szkinccsel
beszl korhoz kpest, rtelmileg nem lenne az letkornak megfelel gondolkodsi szinten.
Krjk, hogy mondjk el, mit tudnak a lrl: hol l, mivel tpllkozik, milyen a teste,
kicsi vagy nagy stb. Engedjk, hogy a gyermekek sajt lmnyeikrl is
beszmolhassanak, amikor lovat lttak, llatkertben, vagy kpen, filmen!
2./ Mondjuk gyors s lass tempban: l! Krjk meg a gyermekeket, hogy
igyekezzenek utnunk mondani, amikor mi elhallgatunk!
3./ Hanglevlasztssal folytatjuk: Krjk meg a gyermekeket, figyeljk meg, milyen
hanggal kezdjk kimondani a szt: l.
A legtbb kisgyermek azt mondja: l. Ezrt arra krjk a gyermeket, csak azt az egy
hangot figyelje meg, amit akkor kpeznk, amikor ppen kezdjk kimondani a szt!
Figyeltessk meg a megfelel ajak s nyelvllst az l hang kiejtsnl!
Vusuka Vsike jelkrtya kszlet segti a szlt s a gyermeket abban, hogy a helyes
artikulcis mozgsokat, nyelvllst a hangok kpzsnl szablyosan, helyesen gyakoroljk
be.
4./ Gyakoroltassuk a gyermekekkel a megfelel ajak s nyelvllssal kpzett l hang
kiejtst!
5./ Rakja r a gyermek a betpt hvkpre a betelemek kzl kivlasztott l
formt!
A betelemek kztt hrom azonos forma van, hrom klnbz nagysgban. Engedjk, hogy
a gyermekek prblgatssal megtalljk a megfelel nagysgt!
6./ Tegyk el a kpet, s tegyk vissza a dobozba a betelemeket is! Krjk meg a
gyermeket, vlassza ki az elemek kzl azt, amelyik l hanghoz, bethz szksges!
7./ Adjunk otthoni gyakorlsnak a kvetkez feladatot:
Az ltatunk kijellt nyomatott szvegben a gyermek keresse meg, s sznes ceruzval jellje
meg az sszes l bett.
Gyakorl fzetbe rajzoljon llatokat!
Melyik betvel folytassuk a bettantst?
2.2. Az i bet tantsa
1./ Mutassuk meg az ing kpet a gyermekeknek!
Krjk, hogy mondjk el, mit tudnak a ruhanemkrl. Engedjk, hogy a gyermekek
sajt lmnyeikrl is beszmolhassanak!
2./ Mondjuk gyors s lass tempban: ing! Krjk meg a gyerekeket, hogy
igyekezzenek utnunk mondani, amikor mi elhallgatunk!
3./ Hanglevlasztssal folytatjuk: Krjk a gyermekeket, figyeljk meg, milyen hanggal
kezdjk kimondani a szt: ing.
A legtbb kisgyermek azt mondja: in. Ezrt arra krjk a gyermeket, csak azt az
egy hangot figyelje meg, amit akkor kpeznk, amikor ppen kezdjk kimondani a szt!
Figyeltessk meg a megfelel ajak s nyelvllst az i hang kiejtsnl!
4./ Gyakoroltassuk a gyermekekkel a megfelel ajak s nyelvllssal kpzett i hang
kiejtst!
5./ Rakja r a gyermek a hvkpre a betelemek kzl kivlasztott i formt!
A betelemek kztt hrom azonos forma van, hrom klnbz nagysgban. Engedjk, hogy
a gyermekek prblgatssal megtalljk a megfelel nagysgt!
6./ Tegyk el a kpet, s tegyk vissza a dobozba a betelemeket is! Krjk meg a
gyermeket, vlassza ki az elemek kzl azt, amelyik i hanghoz, bethz
szksges! Krjk, hogy mrje ssze az l hanghoz szksges elemmel az i hanghoz
szksges betelemet!
Mondja meg a gyermek, miben azonos, s miben klnbzik a kt betelem!
Krjk meg a gyermeket, vlassza ki az elemek kzl azt, amelyik n hanghoz, bethz
szksgesek!
7./ Adjunk otthoni gyakorlsnak a kvetkez feladatot:
Az ltatunk kijellt nyomatott szvegben a gyermek keresse meg, s sznes ceruzval jellje
meg az sszes n bett.
Gyakorlfzetbe rajzoljon nyaklncot, hrom klnbz szn ritmust felhasznlva!
2.5. Az c bettantsa
1./ Mutassuk meg a cica kpet a gyermekeknek!
Krjk, hogy mondjk el, mit tudnak a cicrl. Engedjk, hogy a gyermekek sajt
lmnyeikrl is beszmolhassanak!
2./ Mondjuk gyors s lass tempban: cica! Krjk meg a gyerekeket, hogy
igyekezzenek utnunk mondani, amikor mi elhallgatunk!
3./ Hanglevlasztssal folytatjuk: Krjk a gyermekeket, figyeljk meg, milyen hanggal
kezdjk kimondani a szt: cica.
A legtbb kisgyermek azt mondja: ci. Ezrt arra krjk a gyermeket, csak azt az
egy hangot figyelje meg, amit akkor kpeznk, amikor ppen kezdjk kimondani a szt!
Figyeltessk meg a megfelel ajak s nyelvllst az c hang kiejtsnl!
4./ Gyakoroltassuk a gyermekekkel a megfelel ajak s nyelvllssal kpzett c hang
kiejtst!
5./ Rakja r a gyermek a hvkpre a betelemek kzl kivlasztott c formt!
A betelemek kztt kt hasonl forma van, kt klnbz nagysgban. Engedjk, hogy a
gyermekek prblgatssal megtalljk a megfelel nagysgt!
Krjk, hogy figyeljk meg a gyermekek, hogy az c bethz hasznlt betpt elem,
forma miben azonos s miben klnbzik a o bettl!
6./ Tegyk el a kpet, s
tegyk vissza a dobozba az c bethz szksges betelemet is!
Krjk meg a gyermeket, vlassza ki az elemek kzl azt, amelyik c hanghoz, bethz
szksgesek!
7./ Adjunk otthoni gyakorlsnak a kvetkez feladatot:
Az ltatunk kijellt nyomatott szvegben a gyermek keresse meg, s sznes ceruzval jellje
meg az sszes c bett.
Gyakorlfzetbe rajzoljon nyaklncot, hrom klnbz szn ritmust felhasznlva!
2.6. A p bettantsa
1./ Mutassuk meg a papagj kpet a gyermekeknek!
Krjk, hogy mondjk el, mit tudnak a papagjrl. Engedjk, hogy a gyermekek sajt
lmnyeikrl is beszmolhassanak!
2./ Mondjuk gyors s lass tempban: papagj! Krjk meg a gyerekeket, hogy
igyekezzenek utnunk mondani, amikor mi elhallgatunk!
3./ Hanglevlasztssal folytatjuk: Krjk a gyermekeket, figyeljk meg, milyen hanggal
kezdjk kimondani a szt: papagj.
A legtbb kisgyermek azt mondja: pa. Ezrt arra krjk a gyermeket, csak azt az
egy hangot figyelje meg, amit akkor kpeznk, amikor ppen kezdjk kimondani a szt!
Figyeltessk meg a megfelel ajak s nyelvllst az p hang kiejtsnl!
4./ Gyakoroltassuk a gyermekekkel a megfelel ajak s nyelvllssal kpzett p hang
kiejtst!
5./ Rakja r a gyermek a hvkpre a betelemek kzl kivlasztott p formt!
A betelemek kztt tbb hasonl forma van klnbz nagysgban. Engedjk, hogy a
gyermekek prblgatssal megtalljk a megfelel formjt, nagysgt!
3.1. Sz kiraksa
1. Betzzk lassan a szt: nap! Krjk meg a gyermekeket, rakjk ki a megfelel bett
a betpt elemeibl!
Cltudatosan nem tettnk annyi betelemet a kszletbe, hogy a betelemekbl sszerakott
betkbl hosszabb szavakat tudjanak kirakni a gyermekek!
Az egyik bet elemt el kell venni, s fel kell hasznlni a kvetkez bet ptsekor! Azrt
ksztettk gy a kszletet, hogy a gyermekek cselekvs kzben megtapasztaljk a betk
formai azonossgait, s felfedezzk a klnbzsgeket a betformk kztt! Rjjjenek a
betpts logikjra!
2. Hangoztassuk a sz megfelel kiejtst, mikzben a gyermekek felmutatjk a nap
kpet!
Nem lehet kirakni a szt csak gy, ha betnknt rakja ki a gyermek, mert azonos elem kell
az a s a p bethz az elemeknek csak az irnya ms.
Azonos betelem kell az n-hez s az a-hoz is.
A ksbbiekben, ha mr a gyermek tbb bett ismer, lehet tallni olyan kt-hrom bets
szavakat, amelyekben minden ptelem egyszer van jelen, gy kirakhat egy-egy rvid
sz. Pl: l, t, v, rka, stb.
A bettants folytatsa
2.9.
A g bet tantsa
A gyermek rakja sorba a kpeket, melyeket kivlasztott / I -es modul kpei /, keresse meg
azokat a betsmkat, melyekkel a kpen lthat trgyak, llatok nevei kezddnek. Rakja a
kpeket s a betket egyms mell!
Egyszer betkiraks:
A gyermek vlassza ki azokat az elemeket, / III -as modul /, amelybl az adott bet kirakhat.
ptse fel a bett a betsablonon / II -es modul / az elemekbl!
A kihzott hvkpnek / I -es modul / megfelel bett rakja ki emlkezetbl, sablon nlkl!
Betk logikai kiraksa:
(Lehet jtszani egyedl is, de lehet jtszani csoportban is, 2-4 fnek)
Egy elem vltozik.
A kezdjtkos hzzon egy kpet a lefel fordtott hvkpekbl!
Rakja ki a kpnek megfelel bett! A kvetkez jtkos egy elem megvltoztatsval
alkosson j bett! A msik jtkos keresse ki a kirakott betnek megfelel kpet!
Minden vltoztatsnl csak egy elemet cserlhet, de az elemek a megfelel irnyban
elmozdthatk, megfordthatk.
Kt elem vltozik:
Kt elem cserjvel lehet folytatni a betptst, hasonlan az egy elem vltoztatsnl
lertakhoz.
Lebontssal j bet:
A kezdjtkos rakjon ki emlkezetbl egy bett, a kvetkez jtkos az elemek elvtelvel
alkosson j bett, a lebontott betnek megfelelen tegye ki az j betnek megfelel kpet!
Kt szemlyes jtk:
Mi vltozott meg?
A kezdjtkos rakjon ki egy bett a betelemekbl! Mutassa meg jtkostrsnak!
Titokban vltoztasson meg egy elemet a betn, gy, hogy j bett alkosson!
A jtkostrsa mondja meg, mi vltozott a betn, s mi lett az eredmnye!
Kvetkez jtkos j bett rakjon ki, majd vltoztasson rajta egy vagy kt mozzanatot,
elemet!
A elkszlt s kaphat: angol, francia, spanyol, nmet, orosz, romn, szerb, szlovk, hangul
nyelven, figyelembe vve az adott nyelvek sajtossgait, didaktikai ignyeit.
Minden nyelv betit (a hangul bets s cirill bets is), azonos betelem kszletbl tudjk
kirakni a gyermekek! A betpt megmutatta az emberek szmra, hogy a vilgon minden
rs egy trl fakad, azonos betelemekbl klnbz mdon ptkeznk.
Az olvasstantsnak van-e ms Vsike taneszkze?
A betpthz kapcsoldik a magyar s angol nyelven elrhet Olvasst segt feladatlapok
I-II, amelyek az indirekt tanuls eszkzei. Jtkos feladatokkal, szigor logopdiai elveket
betartva kszlt.
A Vusuka Vsike, s Flel CD amelyek a helyes hangkpzs s helyes artikulci
begyakorlshoz ad eszkzt, mdszert. Mindkett hasznos az otthoni gyakorlsban, lehetv
teszi, hogy a szl a gyermek ignyeinek megfelelen nyjtson specilis segtsget a
fejldshez.
Tbb ms tallmny is segti a gyermekek jtkos tanulst, pldul a Meta-Mate, amely
nyelv fggetlen, matematikai jtk, a szorzs-oszts jtk kzbeni elsajttshoz.
A Hangkontroll kszlk a megksett beszd gyermekek s az idegen nyelvet tanulk
nagyszer, sikeres segtsge.