MEZŐGAZDASÁGI

SZAKKÉPZÉS IZLANDON

ÖSSZEÁLLÍTOTTA

PALOTÁS JÁNOS – MUCSI IMRE
TUDÁS ALAPÍTVÁNY
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
2015

MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZÉS IZLANDON
ÖSSZEÁLLÍTOTTA

PALOTÁS JÁNOS – MUCSI IMRE

MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZÉS
IZLANDON
ÖSSZEÁLLÍTOTTA

PALOTÁS JÁNOS – MUCSI IMRE

TUDÁS ALAPÍTVÁNY
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
2015

© Tudás Alapítvány, 2015

A kiadvány az „EGT személyzeti és oktatói mobilitás nem felsőoktatás számára (M3)” című program
HU08-0001-M3 számú projektjének támogatásával jött létre
(bővebb információ)
A tanulmányút időpontja:
2015. augusztus 11-20.
Fogadó intézmény:
Agricultural University of Iceland, Hvanneyri
Ólöf Ósk Guðmundsdóttir
a gyakorlati képzés koordinátora
Þórunn Reykdal
nemzetközi koordinátor
Guðríður Helgadóttir
a szak- és továbbképzés vezetője
Résztvevők:
Prof. Dr. Mucsi Imre
Palotás János

Az angol nyelvű forrásokat fordította:
Tóth Nándor

TARTALOM
Előszó ........................................................................................................................................................................................................................... 7
A tanulmányút során meglátogatott helyszínek ..................................................................................................................................... 8
Agricultural University of Iceland, Hvanneyri ............................................................................................................................. 8
Hvanneyri: szarvasmarhatelep .......................................................................................................................................... 10
Hestur: juhfarm ......................................................................................................................................................................... 11
Háafell: kecskefarm ................................................................................................................................................................. 12
Mið-Fossar: lovas centrum ................................................................................................................................................... 13
Sólbyrgi: földieper-termesztés ............................................................................................................................................ 14
Ullarselið: gyapjúfeldolgozás, kézművesség ................................................................................................................ 15
Hvanneyri: agrártörténeti múzeum................................................................................................................................. 16
Deildartunguhver (hőforrás)............................................................................................................................................................ 17
Hraunfossar (vízesés)........................................................................................................................................................................... 18
Barnafoss (vízesés) ................................................................................................................................................................................ 19
Agricultural University of Iceland – Reykir Campus, Hveragerði ................................................................................... 20
Reykir Campus: üvegházak .................................................................................................................................................. 22
Hveragerði: geotermikus mező, vízesés.......................................................................................................................... 23
Menntaskólinn í Borgarfirði, Borgarnes (középiskola) ....................................................................................................... 24
Bjarteyjarsandur: agroturizmus és juhfarm ............................................................................................................................. 25
Hellisheiðavirkjun: geotermikus erőmű – kiállítás a geotermikus energia hasznosításáról ............................. 26
Fákasel: lovas bemutatók és lovas színház ................................................................................................................................ 27
Skaftafell Nemzeti Park ...................................................................................................................................................................... 28
Svartifoss (vízesés) ................................................................................................................................................................................ 29
Jökulsárlón (gleccsertó) ...................................................................................................................................................................... 30
Dyrhólaey................................................................................................................................................................................................... 31
Reynisfjara ................................................................................................................................................................................................ 32
Giljur (juhfarm) ...................................................................................................................................................................................... 33
Suður-Foss (szarvasmarhatelep és fagylalt-előállítás)........................................................................................................ 34
Katla Geopark: Kötlusetur ................................................................................................................................................................. 35
Víkurprjón (gyapjúfeldolgozás) ...................................................................................................................................................... 36
Keldur .......................................................................................................................................................................................................... 37
Skógafoss (vízesés) ................................................................................................................................................................................ 38
Þorvaldseyri: Eyjafjallajökull Múzeum ........................................................................................................................................ 39
Seljalandsfoss (vízesés) ....................................................................................................................................................................... 40

5

Hjálparfoss (vízesés) .............................................................................................................................................................................41
Stöng (rekonstruált viking farm) .................................................................................................................................................... 42
Þingvellir Nemzeti Park ....................................................................................................................................................................... 43
Reykjavík.....................................................................................................................................................................................................44
Blue Lagoon...............................................................................................................................................................................................45
*

*

*

Szálláshelyek .......................................................................................................................................................................................................... 46
Borgarnes Hostel, Borgarnes ............................................................................................................................................................46
Cafe Arhus Hella, Hella ......................................................................................................................................................................... 47
101 Guesthouse, Reykjavík .................................................................................................................................................................48
A tanulmányút programja térképeken ......................................................................................................................................................49
1. nap ............................................................................................................................................................................................................ 49
2-3. nap ........................................................................................................................................................................................................50
4-5. nap ........................................................................................................................................................................................................51
6-7. nap ........................................................................................................................................................................................................52
8-9. nap ........................................................................................................................................................................................................53
*

*

*

Az izlandi mezőgazdaság .................................................................................................................................................................................54
Az izlandi oktatási rendszer ...........................................................................................................................................................................58
1. Izland lakossága .................................................................................................................................................................................58
2. Oktatás a számok tükrében........................................................................................................................................................... 58
3. Oktatási rendszer ............................................................................................................................................................................... 58
4. A szakoktatás és -képzés felépítése............................................................................................................................................ 63
5. Duális képzés ........................................................................................................................................................................................ 68
6. Európai Szakképzési és Szakoktatási Kreditrendszer (ECVET) ...................................................................................72
7. Mezőgazdasági szakképzés (Agricultural University of Iceland) ............................................................................... 73
8. Irodalomjegyzék .................................................................................................................................................................................82

6

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Előszó
2015. augusztus 11-20. között a Tudás Alapítvány két munkatársa az EGT Alap támogatásával izlandi tanulmányúton vett részt. A szakmai programot az Agricultural University of Iceland munkatársai szervezték számukra.
A tanulmányút fő célkitűzései a következők voltak:
a) az izlandi mezőgazdaság,
b) a mezőgazdasági szakképzés rendszerének, intézményeinek, kulcsszereplőinek,
c) a duális képzés izlandi gyakorlatának megismerése,
d) a gyakorlati képzés módszerének tanulmányozása,
e) az Agricultural University of Iceland (AUI) és egyéb oktatási intézmények,
f) gyakorlóhelyek (tanüzemek, termelő üzemek, farmok) meglátogatása,
g) megbeszélések folytatása a vendéglátókkal, új együttműködések kialakítása, új projektek előkészítése.

A résztvevők a fentiek mellett külön hangsúlyt fektettek az alábbi szakterületek tanulmányozására, megismerésére, a szakképzésben betöltött szerepük vizsgálatára:
a) szarvasmarha-,
b) juhc) és kecsketartás,
d) lótenyésztés,
e) geotermikus energia hasznosítása a mezőgazdaságban,
f) falusi turizmus,
g) ECVET alkalmazása a szakképzésben.

A tanulmányút során a résztvevők megismerkedtek az izlandi oktatási rendszer sajátosságaival, ezen belül
a mezőgazdasági szakképzés helyzetével. Bepillantást nyertek a meglátogatott intézmények életébe, megismerték működési feltételeiket, felszereltségüket, szolgáltatásaikat. Közvetlen tapasztalatokat szereztek
az ott folyó oktatási tevékenységről, az alkalmazott módszerekről és oktatási anyagokról, dokumentumokról, továbbá a gyakorlati képzés helyszíneiről.

A sűrű szakmai program eredményeként összegyűjtött tapasztalatok, dokumentumok (oktatási, képzési és
egyéb anyagok) hozzájárultak ahhoz, hogy a jelen kiadványban közzétett szakmai összefoglaló tanulmány
a lehető legteljesebb képét adja Izland mezőgazdaságának és mezőgazdasági szakképzésének.
A személyes találkozók során új együttműködések kialakítására, új projektek tervezésére is lehetőség nyílt
(tanárok, szakértők, diákok további látogatása, cseréje, szakmai gyakorlata).
A tanulmányút filmes összefoglalója megtekinthető a YouTube-n és a Tudás Alapítvány honlapján is.

Palotás János
a projekt koordinátora

7

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Agricultural University of Iceland, Hvanneyri
Az Izlandi Mezőgazdasági Egyetem
(AUI) központja Nyugat-Izlandon,
Hvannyriben található, Reykjavíktól mintegy 75 km-re északi irányban, közel Borgarneshez, a Borgarfjörður fjord végénél. Hvanneyri
állandó lakosainak száma 300,
amihez hozzájön az itt tanuló hallgatók létszáma.

Hvanneyrit a norvég Skalla-Grímr
alapította a 10. században. A jó termőföld miatt fontos mezőgazdasági területe ez a vidék Izlandnak.
1889-ben mezőgazdasági iskolát
(az elsőt Izlandon) alapítottak itt,
ami azóta számos átszervezésen
ment át, és a mai egyetem jogelődje. Az alapítás óta több mint 3000
farmer szerzett itt agrárvégzettséget. Az egyetem mellett általános
iskola és óvoda is található a településen.

2013-ban az egyetem körüli vizes
élőhellyel rendelkező 3086 ha területű Andakíll a Ramsari Egyezmény által elismert természetvédelmi területté vált. A terület számos védett madár élőhelye, pl. a
bütykös ásólúdé (Tadorna tadorna) vagy a rétisasé (Haliaeetus albicilla), pihenő, fészkelő és költőhelye a nagy liliknek (Anser albifrons flavirostris).

Fontos kutatóhelye van az AUI-nek
Keldnaholtban (Reykjavík), ahol az
egyetem oktatói dolgoznak kutatási témáikon (amikor nem oktatnak
vagy terepen dolgoznak). Reykirben, Reykjavíktól 45 km-re keletre
jól felszerelt kertészeti kutatóhely
áll rendelkezésre.

A egyetemnek négy modern, jól

8

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Agricultural University of Iceland, Hvanneyri

Ólöf Ósk Guðmundsdóttir

Þórunn Reykdal

felszerelt kísérleti farmja van 420 ha művelt kaszálóval és 2500 ha nem művelt gyeppel. Ezen felül 12
kísérleti földterület is segíti az oktatást és a tudományos kutatást. Az állattelepeken 60 tejelő szarvasmarha (Hvanneyri) és 900 juh (Hestur) található. A saját földterületeken és állattartó telepeken túl
70-80 gazdálkodóval állnak szerződésben, akik gyakorló helyet biztosítanak a szakképzésben részt vevő hallgatóknak.
A földterületeken, állattelepeken kívül jól felszerelt
laboratóriumok segítik a kutató munkát a természet- és környezettudományok területén (kutatási
témák: erdészet, talajerózió, az ökoszisztémák helyreállítása, üvegházhatású gázok tanulmányozása
stb.). Az AUI jól felszerelt kémiai analitikai laboratóriummal is rendelkezik.

Az egyetem tagja a NOVA Egyetemi Hálózatnak
(Nordic Forestry, Veterinary and Agricultural University Network), melyet 1995-ben hoztak létre izlandi, dán, finn, norvég és svéd mezőgazdasági
egyetemek. Az együttműködés fő célja a globális kihívások tanulmányozása az északi országok szemszögéből vizsgálva, továbbá a mester- és PhD-képzés segítése az együttműködő egyetemeken.
Az AUI-nek számos kétoldalú Erasmus-szerződése
van, továbbá részt vesz a Nordplus Programban,
mely az élethosszig tartó tanulás segítésére jött létre nyolc északi és balti állam közreműködésével
(Dánia, Finnország, Lettország, Norvégia, Észtország, Izland, Litvánia, Svédország).

Palotás János, Ólöf Ósk Guðmundsdóttir,
dr. Mucsi Imre

A Tudás Alapítvány és az AUI 2009 óta több közös
projektben dolgozott együtt:
• Curriculum and Training for Europen Sheep
Farmers (Leonardo da Vinci, 2009-1-IS1-LEO
05-00261), 2009
• Juhtenyésztés Izlandon és Dániában (Leonardo
da Vinci, LdV-HU-10-VEP-3006), 2010
• SHEPSKILLS + Agricultural Practical Training in
Hungary (Leonardo da Vinci, 2012-1-IS1-LEO
03-01871), 2012
• Projekt-előkészítő látogatás (EGT Alap, HU080029-M1-2013), 2014

Bővebb információ

9

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Hvanneyri: szarvasmarhatelep
Az AUI tehenészeti telepe Hvanneyriben található. A még mindig modern istállót és a kiszolgáló épületeket 2004-ben építették. Az istállóban 60 db izlandi
fajtájú fejős tehenet helyeztek el,
melyek különböző szaporodásbiológiai állapotban vannak.

A fejőberendezés DeLaval gyártmányú robot, ami azt jelenti,
hogy a tejtől feszülő tőgyű tehén magától beáll a fejőhelyre,
az automata berendezés megkeresi a tőgybimbókat, majd rájuk
csatlakozik. A fejőkehely szívásával beindítja a tejejekciót, a
tejleadást, ami a tej áramlásáig folytatódik, majd a fejőkelyhek leválnak a tőgybimbóról. Ezt követően a
tőgybimbó végét a robot fertőtlenítő anyaggal lezárja.
A fejés idejére – az állat azonosítása után – az abrakadagoló a tehénnek (tejtermelése alapján járó) abrakot
juttat egy kis vályúba, ahonnan az a fejés ideje alatt elfogyasztja azt.
Az ivarzó állatokat mesterséges termékenyítés útján
vemhesítik. A két ellés közötti idő kb. 410 nap. Az egy
tehénre jutó 305 napra korrigált laktációs tejtermelés
6500-7500 l között van.

Az épület egyik oldalán kerültek elhelyezésre a tehenek, a másik oldalon találhatók a napos borjúk és a
vemhesítésre váró növendék állatok. A napos borjak
az első napokban anyjuk tejét fogyasztják, majd tápszeres takarmányozásban részesülnek. Mind a felnőtt,
mind a növendék állatok tömegtakarmányként extra
minőségű fűszenázst kapnak. A takarmány kiosztása
teljesen gépesített formában történik, a trágya eltávolítása úgyszintén.

Az állatoknak a testápoláshoz folyamatosan forgó függőleges és vízszintes műanyag kefe áll rendelkezésükre.

Az egyetemi és középiskolás diákok a tanulási időszak
alatt a tehenészetben minden munkát először felügyelet alatt, majd önállóan végeznek.

10

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Hestur: juhfarm
A juhfarm szorosan kapcsolódik az
AUI-hez, ahol folyamatos az oktatási
és a kutatási tevékenység. A farm 900
anyajuhból és a szükséges számú kosból áll. A juhokat tavasztól őszig legelőn tartják, télen istállóban tartózkodnak. A téli takarmányt nyáron vágott,
félszáraz állapotban felszedett, fóliában tárolt, szenázsnak erjedt fűvel és
abraktakarmánnyal oldják meg.

Az ősszel vemhesített juhok a télvégi
időszakban bárányoznak. Izlandon kb.
1000 éve import nélküli állománnyal
tenyésztik és hozamában növelik a
szaporaságot, a gyapjúfinomságot valamint a tejtermelést. Ennek egyik
eredménye, hogy az ikerellés (2-3 bárány/anyajuh/év) 95-98%-os! A tavaszi időszakban, amikor legelőre kerülnek az anyajuhok bárányaikkal, mindig 3-4 állat legelészik együtt. Ez azért
van így, mert egészen őszig az anyajuhval legelnek bárányaik is.
A juhokat évente egyszer elletik, mégis
nagyobb az éves szaporulat, mint a világ más országaiban!

Téli időszakban a hodályokban minimális emberi erőre van szükség a teljes gépesítettség miatt. Az ikervemhes
állatoknál – a minden igényt kielégítő
takarmányozás miatt – betegségek (pl.
vemhességi ketózis) általában nem
fordul elő.

Mind a hodályban, mind a legelőn napi
és időszakos munkák adódnak, melyet
először felügyelet mellett, később önállóan végeznek az egyetemista és középiskolás diákok. Az oktatók – a
gyapjú és hús minőségének, mennyiségének javítása érdekében – folyamatos
tudományos kutatást végeznek a hallgatók aktív részvételével.

Bővebb információ

11

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Háafell: kecskefarm
A Háafell kecskefarm Izland nyugati részén, Hvítársíðában található. Ez az állomány Izland legnagyobb,
izlandi fajtát tenyésztő kecskefarmja. A juhokhoz és a
lovakhoz hasonlóan kb. 1000 éve a szigetre tilos importálni idegen azonos vagy idegen fajtájú állatot.

A beltenyésztettség elkerülése érdekében igen pontos
párosítási terv szerint kell az állatokat vemhesíteni,
szaporítani. A tulajdonos házaspár, Jóhanna Bergmann Þorvaldsdóttir és Þorbjörn Oddsson ezt nagyon
jól tudja és alkalmazza. A több száz állatból álló állományon belül jól érzékelhető a több vonaltenyésztés
eredménye, a tejtermelés növelése érdekében. Tenyésztő munkájuk elismerését jelzi, hogy beltenyésztés nem tapasztalható, az állatok megfelelően energikusak és jó tejtermelők.

A vemhesítés természetes úton, kecskebakokkal történik. A tejelő állatokat naponta kétszer – speciális,
kecskére adaptált – fejőgéppel fejik. A fejt tejet tejkészítményeknek, például sajtnak, túróféléknek feldolgozzák, de – a mai kor követelményeinek megfelelően
– különféle szappanok, bőrápolókrém-készítmények
széles tárháza is folyamatosan kapható náluk.
A telepet és az állományt turisták folyamatosan látogatják, feldolgozott termékeiket vásárolják. A telep és
állománya nemcsak bemutató farm, hanem egyben
kiváló minősítésű gyakorlóhely mind az egyetemi,
mind a középiskolás diákok számára.

Bővebb információ

12

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Mið-Fossar: lovas centrum
A Mid-Fossar-i lovas centrum az AUI gyakorlóhelye (az
egyik fontos szak az egyetemen az equine). A jelentős
létszámú (70) állomány természetesen izlandi lovakból
áll. A lovak szakmailag megfelelő, speciális dresszírozásban/oktatásban részesülnek. Ezért lehetséges az, hogy
naponta több alkalommal bemutatót tartanak, esténként
pedig (lovas) színházi előadásokkal szórakoztatják a nézőket. Természetesen e programokhoz megfelelően képzett trénerekre is szükség van.

A trénerképzés az egyetem, illetve a középiskola feladata. A lovas centrum sikeres működése bizonyítja, hogy
mind a diákok oktatása, mind a lovak betanítása megfelelő. A lóállomány komfortos istállókban került elhelyezésre, a bemutatókhoz igen nagy méretű lovarda áll rendelkezésre. Ennek ellenére – a nagy mértékű érdeklődés
miatt – mégis időnként szűknek bizonyul. A szabadtéren
lehetőség van versenyek bonyolítására és egyéb rendezvények szervezésére is.
Természetesen a lovas centrumban is folynak kutatások
az izlandi lófajta külalakjának javítására, a beltenyésztettség elkerülésére, a sportkövetelmények javítására,
valamint a trénerképzés tökéletesítése végett. Az egyetemista és középiskolás diákok versengenek azért, hogy itt
tanulhassanak, majd dolgozhassanak.

A turisták szórakozásának kielégítésére még igen színvonalas termékbemutató és speciális ételekre szakosodott étterem is rendelkezésre áll. A látogatók nagy része
külföldről érkezik.

13

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Sólbyrgi: földieper-termesztés
2008-ban vásárolta meg Einar Pálsson és Kristjana
Jónsdóttir házaspár a 10 ha területű Sólbyrgi farmot
Kleppjárnsreykirben. Amikor átvették a gazdálkodást jóformán csak a sárgarépa volt a farm egyetlen
terméke. Jelentős átalakítás után 2013-tól az üvegházakban főként földiepret termesztenek, de előállítanak cseresznyeparadicsomot, salátát és gyógynövényeket is.

A földieper magas beltartalmi értéke alapján kedvelt élelmiszer Izlandon, sőt még exportra is kerül a
felesleges mennyiségből. Az epertövek láva alapon,
hidrokultúra segítségével fejlesztik felszíni hajtásaikat, bőséges gyümölcshozamukat. A láva bőséges
makro- és mikroelem-tartalma teszi zamatossá az
érett termést. A napfényt télen mesterséges világítással, a fűtést geotermikus hővel biztosítják.
A termelők azt vallják, hogy az általuk termelt földieper a leginkább környezetbarát az egész világon,
mert nem hagynak maguk után semmilyen ökológiai lábnyomot.

A termést kézzel szedik, dobozokba rakják és értékesítik (pl. a farm bejáratánál lévő önkiszolgáló házikóban: a vevő a kirakott pénzgyűjtő dobozba teszi
a földieper árát; akinél nincs készpénz, felírja a nevét, telefonszámát, és majd később kiegyenlíti tartozását).

Bővebb információ

14

Einar Pálsson

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Ullarselið: gyapjúfelfolgozás
A gyapjúról szóló kiállítás és a gyapjútermékek bemutató épülete, boltja Hvanneyriben található (közös épületben az agrártörténeti múzeummal).

A juhgyapjú – öltözködés szempontjából – az egyik legfontosabb termék Izlandon, amire a hűvös-szeles időjárás elegendő magyarázatot ad.

A juhok hosszú-gyapjas típusúak. A tavaszi legelőre engedés, valamint az őszi behajtás utáni időszakban, évente kétszer nyírják az állatokat. A nyírt gyapjút mossák,
kártolják, majd fonáleresztik. A gyapjúfonalat többségében még ma is kézi munkával, otthon dolgozzák fel. Így
készülnek a kesztyűk, sapkák és sálak. Természetesen
ruhákat (igen divatos, speciális mintákkal díszítve) is készítenek, de már gépek segítségével. A mintás női, férfi
alsó és felső ruházatokból rendszeresen divatbemutatókat tartanak, s mint más termékeknél, a divatszínek,
-minták itt is évente változnak. A turisták és a hazaiak
szívesen vásárolnak a kézművesek szövetkezetének
boltjában.

A háziasszonyok még manapság is a közösségi helyen
összeülnek, fonnak, kesztyűt, sálat, sapkát kötnek, közben egymás társaságában vannak.

A múzeum és a vásárlást biztosító bolt látogatása önmagában is élményt jelent. Bemutatja a gyapjú múltbeli és
jelenlegi feldolgozását, a divat változásait, a készítmények sokféleségét.

Bővebb információ

15

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Agrártörténeti múzeum
A múzeum a legnagyobb izlandi agrártörténeti gyűjtemény. 1880-tól a XX.
század végéig mutatja be az agrártevékenységeket és az azokat elősegítő
eszközöket, gépeket. Emléket állít a
manufakturális kézművességnek, például a kovács, bognár stb. mesterségeknek, a lóvontatású eszközöknek.
Így láthatunk két- és négykerekű kocsikat, lovas szánkót, talajművelő eszközöket, ekéket, boronát, rendsodrót,
vetőgépet stb. Nem hiányzanak a tejnyerő, illetve -feldolgozó eszközök
sem.
A XX. század jelentős változást hozott
az élelmiszer-alapanyag és a takarmány termesztésében. A kőolajtermékek hasznosítása, az abból előállított
üzemanyagok forradalmasították az
agráriumban használatos eszközöket
is. A lóvontatású eszközöket felváltotta a gépek vontatta kocsik, talajművelő
eszközök sora. Megjelenik a személyés teherautó is.
A kiállítás bemutatja a gépek vontatta
nagyobb teljesítményű ekéket, vetőgépeket, talajegyengetőket, betakarító
gépeket, cséplőgépeket stb. A gépek
nagy része importként került a szigetre, így szemléletesen nyomon követhetjük egyes motorgyárak technikai és
technológiai fejlődését. Jól látható a
Ford, Ferguson, John Deer stb. traktorok évszázadon belüli fejlődése, a gépek húzóerejének növekedése (a gépesítés eredményeként a megművelt területek jelentős mértékben növekedtek Izlandon ebben az időben). A személy- és teherszállító eszközök is hasonlóképpen változtak, fejlődtek. A
XX. század után a XXI. század gépei,
autói még nagyobb változást mutatnak, de ezek még hiányoznak a kiállításról.

Bővebb információ

16

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Deildartunguhver
A Reykholtsdalurban feltörő forró víz
Európa legbővizűbb hőforrása a maga
180 l/s vízmennyiségével. Hőmérséklete 97 °C. A mezőgazdasági hasznosításon túl (üvegházak fűtése) lakások,
házak központi fűtésére, továbbá fürdésre is hasznosítják. A forró vizet csővezetéken keresztül szállítják a 34 km
távolságra lévő Borgarnesbe és a 64
km-re lévő Akranesbe (ez a leghoszszabb ilyen vezeték Izlandon). Amikor
a meleg víz megérkezik Akranesbe, hőmérséklete még mindig 70-80 °C.

A szabadon látogatható hőforrás egyben turistalátványosság is, így a helyszínre folyamatosan érkeznek látogatók autóval és buszokkal. A forró vizet
körbekerítették az utóbbi időben, mert
egy figyelmetlen turista beleesett, és
súlyos égési sérüléseket szenvedett.
A közeli üvegházakban termesztett paradicsomból és paprikából, a helyi gazdálkodók jóvoltából (becsületkassza
használatával, önkiszolgáló módon),
vásárolni lehet a helyszínen.

Érdekesség, hogy Izland után Magyarországon van a legnagyobb felszíni termálvízkészlet a világon, azonban ennek hasznosításában van még mit tanulnunk Izlandtól.

Bővebb információ

17

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Hraunfossar

A Hraunfossar sok kis vízesés együttes neve, melyek a környékbeli lávamezőkön összegyűlt esővízből táplálkoznak (hraun = láva, fossar = vízesések). Izland nyugati részén, Borgarfjörður, Húsafell, Reykholt és Víðgelmir lávaalagút közelében, a Hvíta folyó mentén található.

Kb. 100 m hosszúságban ömlik a lávafalból a víz oldalról, a part menti részről a folyóba. A láva porózus szegélyeiről előtörő patakok forrásvidéke a
Hallmundarhraun lávamező, mely a
Langjökull gleccser alatt található vulkánok kitörései által keletkezett 930
körül. 1987 óta természetvédelmi terület.

Bővebb információ

18

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Barnafoss
A Hraunfossar közelében, a Hvíta folyó
felsőbb szakaszán található. Szó szerint
„gyermekek vízesése” (barna = gyermekek). A szűk sziklák közé szorult víznek
igen erős itt a sodrása.
Számos izlandi népmesében olvashatunk erről a vízesésről. Az egyik két kisfiúról szól, akik a közeli Hraunsás farmról jöttek ide, át akartak mászni a víz felett álló természetes kőhídon, de mindketten megszédültek, megcsúsztak és
meghaltak.
A fiait sirató édesanya átkot szórt a hídra, hogy soha többé senki ne kelhessen
át rajta. Az átok megfogant, és nem sokkal ezután egy földrengés romba döntötte a hidat.

Télen, amikor hosszabb időn keresztül 0
°C alatt van a hőmérséklet, gyakran természetes jéghíd keletkezik a folyó felett
a sziklafalakra fagyott vízpermet következtében. Sokszor mesterségesen is elősegítik – kötelek kifeszítésével – ezt a folyamatot, így teremtve közlekedési lehetőséget a folyó két partja között.

Bővebb információ

19

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

AUI Reykir Campus, Hveragerði
A kertészeti szakképzés 1939-ben indul
Hveragerðiben, a Reykir farmon, mely
iskola 2005-ben az Izlandi Mezőgazdasági Egyetem részévé vált Reykir Campus néven.

Hveragerði Reykjavíktól 45 km-re keletre, a Varmá folyó partján egy geotermikus mezőn fekszik. Igazi különlegesség, hogy a város közepén (a templom
mellett) hőforrások, fortyogók találhatók. A hőforrások, a halban gazdag folyó
tették vonzóvá a várost az itt letelepülő
emberek számára.

A hőforrások vizét a lakások fűtésére,
illetve fürdésre, főzésre, mosásra használták a múlt század elején. Később
azonban munkahelyeket teremtő erővé
vált: a kertészeti tevékenység bővülése
hozta magával, hogy 1929-ben megnyitották az első piacot, majd rá egy évre
megépítették az első üvegházat, amit
számos más követett. Így vált a város a
kertészet fővárosává Izlandon, és megkapta a „virágos város” állandó jelzőt.
A város 1946-ban önálló önkormányzattal rendelkező településsé vált, és
gyorsan fejlődésnek indult: egyre több
ember talált itt munkát, megélhetést
magának, új házak épültek, bővültek a
szociális és kulturális lehetőségek. Mára
2300 lakosa van Hveragerðinek, így –
izlandi léptékkel számolva – nagy városnak számít.

Hveragerðiben minden évben megrendezik az immár hagyományos virágfesztivált (az idén augusztus 14-16. között volt), amely iránt országszerte
nagy az érdeklődés. Több tízezer hazai
és külföldi turista látogat ilyenkor a virágokkal feldíszített városba, és vesz
részt a három napos virágkiállításon,
hogy virágokat vásároljon, kerteket, ki-

20

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

AUI Reykir Campus, Hveragerði

kiállításokat látogasson, élvezze a helyi ételeket,
fürdőket stb.

Ilyen előzmények után és feltételek mellett nem
véletlen, hogy a kertészeti szakképzés itt indult
meg 1939-ben, és hogy mind a mai napig itt képezik az izlandi kertészek zömét.

Guðríður Helgadóttir

Az egyetemi épületek a hegy lábánál, a geotermikus mező közelében, arborétumi környezetben találhatók. Az arborétum jól tervezett és folyamatosan gondozott. A vetett fűféléket az időjárásnak
megfelelően, fenológiájuk szerint vizsgálják. A fák
import fajtákból állnak, fejlődésük alapján határozzák meg honosulásukat, és javasolják telepítésre más vidékeken. A talaj termőrétege néhány
cm-től 15-20 cm-ig terjed. Az arborétum nagy létszámú látogatót vonz, aminek gondozása a hallgatók feladata.
Az épület szubtrópusi növényekkel beültetett belső térrel rendelkezik. A növények fejlődési igényét
izlandi körülmények között is jól ki lehet elégíteni.
A kertészeti növények termesztése üvegházakban
történik.

A Reykir Campuson folyó magas szintű szakmai
munkának köszönhető, hogy a természeti adottságok kihasználásával virágzó kertészetet teremtettek Izlandon, hogy az ágazat megtermeli a lakosság virág-, zöldség- és gyümülcsigényének nagy
részét.

21

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Reykir Campus: üvegházak
Az üvegházak egyrészt az oktatást, másrészt
a kutatást szolgálják. A termesztett uborka,
paradicsom természetes ízletességű a Katlavulkán lávájának mikroelem-tartalma miatt.
Az üvegházak a legmodernebb technikával és
technológiával felszereltek. Télen a napfény
pótlásáról világítótestek gondoskodnak, a fűtést a hőforrásokból származó termálvíz biztosítja. A technológia képes biztosítani a termések biominősítését, ami az élelmiszer-biztonsági szabályok szigorú betartását is jelenti.
Igazi különlegesség, hogy itt Reykirben, az
északi Izlandon található Európa legnagyobb
banánültetvénye. A trópusi növényekkel teli
üvegházban a banán mellett, füge, kávé, narancs és számos dísznövény is látható. Az
üvegház látogatható, és a turisták részéről
nagy az érdeklődés iránta.

A banánt az 1930-as években kezdték termeszteni Izlandon, de nem váltotta be a hozzá fűzött gazdasági reményeket, ezért az
egyetemnek ajándékozták az ültetvényeket,
ahol mind a mai napig nagy gonddal ápolják őket, és büszkén mutatják meg az érdeklődő látogatóknak.

22

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Geotermikus mezoíí és vízesés, Hveragerði
Hveragerði a Hengill vulkáni hegység
területén fekszik, mely Délnyugat-Izlandon található, Þingvellirtől délre,
területe mintegy 100 km2. A vulkán
mind a mai napig aktív, aminek bizonyítéka a számos hőforrás és a mindenhol látható – földből felszálló – kénes gőz (fumarola), bár az utolsó kitörés 2000 évvel ezelőtt volt. Az aktivitás jele a gyakori (általában kisebb
erősségű) földrengés is. 2008. május
29-én azonban egy a Richter-skála szerinti 6,3-as földrengés rázta meg a települést, melynek epicentruma mintegy 2 km-re délkeletre volt a várostól,
és amely komoly anyagi károkat okozott az épületekben.

A Varmá folyó vízesése a város közepén lévő park mellett található. A Varmá jelentése: meleg folyó. Tiszta és
gyors folyású vize halban gazdag (tengeri pisztráng, sarkvidéki szemling, sebes pisztráng, szivárványos pisztráng),
ezért Hveragerði nemcsak a virágot
szeretők, hanem horgászok számára is
kedvelt hely. A horgászati szezon április 1-jétől október 20-ig tart.

Bővebb információ

23

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Menntaskólinn í Borgarfirði, Borgarnes
A Menntaskóli Borgarfjarðar (= Borgarfjarðari Gimnázium, MB) egy általános
gimnázium Borgarnesben. Az iskolát
2006 májusában alapították, ám formálisan 2007. augusztus 22-én nyitották
meg. Az MB magániskola, a részvénytulajdonosok száma 160 volt induláskor.
A legnagyobb befektető egy helyi bank
(SPM = Sparisjódur Mýrarsýslu) és az
önkormányzat.

Az iskolaalapítók szándéka az volt, hogy
létrehozzák a térség meghatározó középiskoláját, mely – kísérleti programjaival – új utakat keres pedagógiai céljai
megvalósítása érdekében. Az első időben két egyetemi előkészítő program indult a társadalom- és a természettudományok területén, emellett futott két
másik program is: az általános gimnáziumi és a munkára előkészítő.
Az egyik fontos újítás az volt, hogy az iskola három év alatt felkészítette a diákokat az érettségire, az Izlandon megszokott négy év helyett, és fejlesztő értékelést alkalmaztak a hagyományos
tesztek helyett. Azóta több iskola átvette a Menntaskóli Borgarfjarðar gyakorlatát.

Guðrún Björg Aðalsteinsdóttir

Nemrégiben – a meglévő oktatási programok mellett – két újabbat is indítottak: atlétikait (sport) és mezőgazdasági
pályára felkészítő természettudományit.

A középiskolának 130 tanulója, 14 tanára és 5 egyéb alkalmazottja van. Az iskola igazgatója Guðrún Björg Aðalsteinsdóttir, helyettese Lilja S. Ólafsdóttir.

A Menntaskóli Borgarfjarðar egy kicsi
és barátságos iskola, ahol a tanárok és
alkalmazottak azért dolgoznak, hogy innovatív módon, újszerű megközelítésekkel jó iskolát teremtsenek.

Bővebb információ

24

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Bjarteyjarsandur
A Bjarteyjarsandur farm csodálatos természeti környezetben fekszik egy hegyvonulat
és a tenger között, a Hvalfjörður fjord partján
Nyugat-Izlandon. Három család él a gazdaságban: az Arnheiður Hjörleifsdóttir, Guðmundur Sigurjónsson házaspár és két közeli rokon
família (szülők és unokatestvér).
A férj családja 1887 óta él a farmon, így ő
már a gazdálkodók negyedik generációját
képviseli a birtokon.

A gazdaságban állatokat tartanak (juh, kecske, ló, baromfi, házinyúl, és újabban a kagylótenyésztésbe is belefogtak), boltot üzemeltetnek, ahol saját organikus módon előállított
termékeiket árulják, campinget működtetnek, agroturizmussal és túravezetéssel is foglalkoznak.

Bjarteyjarsandur a falusi turizmus és a vidéki
agrárélet megismerésének – oktatást is végző
– mintaszerű helye. A látogató itt megszemlélheti a múlt emlékeit és a jelen állapotot, az
állattartást, az őstermészetet, a házi biokertészetet.

A farmon csoportos (pl. diákok) érdeklődők
részére szakmai képzéseket szerveznek. A
farmra látogatók közvetlen kapcsolatba kerülnek a tulajdonossal és családjával, előadásokat hallgathatnak a biokertészetről, -növénytermesztésről és -állattartásról. Bemutatókat tartanak nekik pl. a juhtartásról, a természetes talajerő-utánpótlásról, a birtokot
övező terület madárvilágáról és védelméről,
de madárlesen is részt vehetnek.
Kis éttermükben meg lehet ebédelni, az ételek helyben termelt élelmiszer-alapanyagokból készülnek. A turista a farmboltban lekvárokat, sajtkészítményeket, szappanokat és
bőrápoló krémeket tud vásárolni. Azok, akik
következő napjukat/napjaikat is itt kívánják
tölteni, megszállhatnak a camping faházaiban, de sátorozási lehetőség is van.

Bővebb információ

Guðmundur Sigurjónsson,
Arnheiður Hjörleifsdóttir

25

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Hellisheiðavirkjun
A Hellisheiðavirkjun erőmű a legnagyobb geotermikus
erőmű a Izlandon, és második legnagyobb a világon.
Az erőmű kapacitása 303 MW villamos energia és 400
MW meleg víz. Az elektromos áramos előállító turbinákat 2006 és 2011 között helyezték üzembe (hat
45 MW-os, egy 33 MW-os). Az erőmű 500 kg/s 180 °C
hőmérsékletű geotermikus gőzt használ az áramtermeléshez. Az energiatermeléshez szükséges termálvizet harminc 2-3000 m mély kút segítségével
hozzák a felszínre, majd megfelelő kezelés után engedik a gőzt a turbinákra.

Az Izlandon használt elektromos energia 100%-át
megújuló energiaforrásokból nyerik, míg a teljes energiaszükséglet 80%-át fedezik megújuló forrásokból.
Izland 6 erőműve áramot, meleg vizet és fűtést biztosít az országnak.

A geotermikus erőmű működését interaktív előadás
formájában ismerhetik meg a látogatók. Helyi idegenvezető mutatja be az erőmű felépítését, a fúrás adatait,
a turbinák működését, a visszasajtolás menetét és tapasztalatait, valamint azt a rendszert, amelyen keresztül a lakossági és ipari felhasználókhoz eljut az eredmény.
Az erőmű rendelkezik egy kétszintes bemutató épülettel, ami a legkorszerűbb szemléltető eszközökkel (pl.
érintő képernyős fallal az erőmű felépítéséről) van felszerelve. A beruházásnál szempont volt, hogy iskolás
csoportoknak és az érdeklődőknek érdekes formában,
érthetően tudják bemutatni az erőmű működését.

Bővebb információ

26

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Fákasel
Remek szórakozást nyújt azoknak, akik érdeklődnek az
izlandi ló iránt. Számos program áll a turisták rendelkezésére az 1-es főút mellett, Hveragerði és Selfoss között
félúton fekvő izlandi lovas parkban:
• „Találkozás a lovakkal” – a show sztárjai (a látogatók
megtekinthetik az istállókat, láthatják a színházi előadás lovait).
• „Az izlandi ló” – élő bemutató arról, hogy mitől különleges az izlandi ló, miben különbözik a többi lófajtától (25-30 perc).
• „Sleipnir legendája” – a lovas színház bemutatója (45
perc – Sleipnir Odinn főisten nyolc lábú lova a skandináv mitológiában).
• „Sleipnir legendája” (25 perc).
• Étterem az izlandi ínyenc ételek kedvelőinek.
• Ajándék- és emléktárgyak, kézműves termékek,
gyapjúholmik stb. vásárlása.
• Menetrendszerű túrák a Fákasel lovas parkban (a
résztvevőket összegyűjtik a reykjavíki szállodákból,
és busszal szállítják a programokra):
a) egész napos program: „Minden, amit a lovakról
tudni kell” – tereplovaglás, a lovas park bemutatása idegenvezetővel, a lovas színház bemutatójának megtekintése (Sleipnir legendája) + vacsora: hagyományos izlandi húsleves;
b) esti program: a „Sleipnir legendája” megtekintése + vacsora: hagyományos izlandi húsleves;
c) egész napos program: „Trónok harca” túra – néhány izlandi filmforgatási helyszín meglátogatása, ahol a résztvevő megismerkedik a csodálatos
izlandi tájjal; Fákasel meglátogatása, a lovas színház előadásának megtekintése.

Bővebb információ

27

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Skaftafell Nemzeti Park
A Dél-Izlandon, a hatalmas Vatnajökull jégmező déli peremén található a Skaftafell
Nemzeti Park, Izland egyik leglátogatottabb
turisztikai célpontja. Az 1967. szeptember
15-én alapított nemzeti park eredetileg
5000 km2 volt, de 2008. június 7-én a nagyobb Vatnajökull Nemzeti Park részévé
vált, és így együtt először 12 000 km2-re, végül (újabb területek hozzácsatolásával)
13 900 km2-re nőtt a teljes park területe.
A park csodálatos kontrasztját adja az aktív
vulkánoknak, a végtelen jégmezőknek, a hatalmas gleccserfolyóknak és a végtelen homokos síkságnak. Itt születtet meg az izlandi gleccserturizmus 1994-ben, melynek során képzett túravezetők segítségével ismerkedhetnek meg a turisták a gleccserek és
jégmezők világával.

A látogatóközpontban minden lényeges információt megkapnak az érdeklődők a nemzeti park látnivalóiról, túraútvonalakról, a
vezetett túrákról, szálláshelyekről, rekreációs programokról. A kiállítóteremben bemutatják, hogyan alakította a tűz és a jég a táj
arculatát az évmilliók során.

A látogatóközponttól mintegy fél órányi sétára található a Skaftafellsjökull gleccser,
ahol minden hegymászási gyakorlat nélkül
mindenki közvetlen tapasztalatot szerezhet
a gleccserek világáról.

Bővebb információ

28

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Svartifoss

A 20 m magas Svartifoss (= fekete vízesés) a
Skaftafell Nemzeti Park egyik leglátogatottabb
helyszíne. A nem túl bő hozamú vízesést fekete bazaltorgonák veszik körül, amiről a nevét
is kapta. Ezek a bazaltoszlopok adtak ihletet a
Hallgrímskirkja templom és a reyjkavíki Nemzeti Színház építészeinek is.
Hasonló bazaltoszlopok máshol is láthatók Izlandon, a Svartifoss különleges népszerűségét
mégis az adja, hogy viszonylag könnyen megközelíthető (a nemzeti park látógatóközpontjától mintegy 2 km-re található), közelében
sok más látnivaló is található (így könnyen
kombinálható más úti célokkal), közelről vizsgálható, megtapintható, ezért megtekintése
felér egy geológiai leckével.

Bővebb információ

29

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Jökulsárlon
A gleccsertó a Vatnajökull lábánál lévő Breiðamerkurjökull gleccser végénél található, annak olvadékvizéből
alakult ki. Dagály idején közvetlen összeköttetésben
van az óceánnal, ezért vize félig sós, ami télen sem
fagy be. A gleccserről leszakadó jéghegyek akár több
évet eltöltenek a 600 m mély 17 km2 kiterjedésű tóban.
A víz felszínén lassan az óceán felé úszó égszínkék jéghegyeket kontrasztként sok helyen a vulkánkitörések
fekete hamuja borítja, körülöttük fókák úszkálnak. A
tavat kis folyó köti össze az óceánnal, melynek mélysége nem engedi meg, hogy a nagy jégtömbök kijussanak
a nyílt vízre. A folyót átívelő híd előtt állnak sorba,
amíg annyira le nem csökken nagyságuk, hogy a sekély
vizű folyó átengedje őket.
Az óceánra kijutó jégtáblákat, jégsziklákat az erős hullámzás a fekete homokos partra veti, ahol a turisták
kedvelt fotótémái, amíg a nyári melegben (12-15 °C) el
nem olvadnak.

A gleccsertó mellett hatalmas parkoló, látogatóközpont, étterem várja a turisták ezreit naponta. Aki közvetlen tapasztalatokat akar szerezni a jéghegyekről, a
gleccserről részt vehet egy hajókázáson, amit – a szárazföldön kerekeken gördülő – kétéltű járművekkel
bonyolítanak le.

Bővebb információ

30

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Dyrhólaey
A kis félsziget, illetve hegyfok (120 m magas)
Izland déli részén, Vík falu közelében található. Eredetileg egy kis vulkanikus sziget volt,
amely egy több ezer évvel ezelőtti vulkánkitörés eredményeként jött létre.

A hegytetőről csodálatos kilátás nyílik: északról a Mýrdalsjökull gleccser látható, keletre a
Reynisdrangar fekete lávaoszlopai emelkednek ki az óceánból, és a nyugati partvidéken –
az időjárás függvényében – Sellfossig el lehet
látni. A sziget előtt, annak nyúlványaként egy
óriás láva boltív áll ki a vízből, amiről a félsziget a nevét kapta (= ajtónyílás-sziget). Méretére jellemző, hogy kisebb repülőgépek és hajók
át tudnak menni alatta.
A hegyfok tetején egy nagy fehér világítótorony áll, melyet az Icelandair légitársaság
szállodává kíván átalakítani azon amerikai turisták számára, akik Európa felé tartva megállnak egy rövid időre Izlandon. (A világítótornyot 1910-ben építették.)

A félsziget nyáron a lundák fészkelő és költő
helye. A madarak hozzászoktak már a turistákhoz, így egész közelről lehet őket megfigyelni, fényképezni.

Bővebb információ

31

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Reynisfjara
Gyönyörű fekete homokos strand a Reynisfjall hegy bazaltoszlopai közelében. A szabályos
bazaltorgonák kedvelt fotótémái a turistáknak. A
hegy tenger felőli oldalán barlangok találhatók,
legnagyobb közöttük a Hálsanefshellir. A barlang nem különösen mély, de bazalt boltozata és
az óceánra nyíló kilátás miatt mindenképpen érdemes megtekinteni. A tengerparttól jól láthatók
a Reynisdrangar vízből kiálló sziklaoszlopai és
Dyrhólaey.
A Reynisfjara lenyűgöző homokos partja – az
erős hullámverés miatt – igen veszélyes lehet,
ezért mindenkinek körültekintőnek kell lennie,
amikor a víz partján sétál, mert a víz hideg, nehezen kiszámítható a hullámok mozgása, az
áramlatok erősek, és a figyelmetlen bámészkodót könnyen elsodorhatja a víz (kellő óvatossággal és megfelelő távolságból szabad csak szemlélődni, fényképezni). Több haláleset történt már a
turisták figyelmetlensége miatt, mert nem tudták kiszámolni a víz mozgását. Dagálykor a másik veszélyforrás, hogy beszorulnak az figyelmetlen emberek a barlangokba, mert a víz ilyenkor egészen azok szájáig ér.
A bazaltoszlopokon és az állandóan morajló, hullámzó óceánon kívül különleges élmény a hegyoldalban fészkelő, az emberek feje felett repkedő, tengerben halászó lundák mozgásának tanulmányozása.

Bővebb információ

32

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Giljur
A Giljur farm a Myrdalur völgyben található, közel az 1es főúthoz, Vík közelében, a Mýrdalsjökull lábánál. A
farm – juhtenyésztés mellett – turizmussal is foglalkozik, vendégházukban egész nyáron, júniustól augusztusig várják a turistákat.
A juhok nyáron a farm körüli legelőkön és a hegyekben
legelnek. A legelő dús, gondozott, vetett fűvel szolgálja
a juhok takarmányát.

Az 1000 éves állományon belüli szelekció eredménye,
hogy 99%-os az ikerellés, és kiváló a bárányok fejlődési erélye. A téli időszakban az állatok a modern technikával és technológiával felszerelt hodályban tartózkodnak, és a nyáron bálázott, fóliázott fűszenázst fogyasztják.
Az istálló gépesített, elektromos berendezés segítségével, emberi kéz érintése nélkül jut a takarmány a juhokhoz. A trágya folyamatosan kerül a gyűjtőhelyre,
amit tavasszal a farmer kijuttat a legelőre, mellyel jelentős mértékű talajerő-utánpótlás végez.

A farm egyben bemutató gazdaság is az érdeklődők
számára.

33

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Suður-Foss

A tejtermeléssel és fagylaltkészítéssel foglalkozó farm Vík közelében,
Reynisfall és Búrfell között található.
Az Ingi Már Björnsson és Hjördís Rut
Jónsdóttir házaspár azonban nemcsak teheneket, hanem juhokat, lovakat, baromfikat és tart, de emellett
vannak kutyáik és macskáik is. Fagylalt- és jégkrémkészítő tevékenységüket 2011. július 14-én indították
be. Igazi úttörő vállalkozás ez, mert a
tejtermék-feldolgozással foglalkozó
gazdaságok általában fogyasztói tejet, sajtot, joghurtot, kefirt stb. állítanak elő.
Csak a kiváló minősítésű tej alkalmas
fagylalt készítésére. A tejpótló nélküli
tejfeldolgozás biztosítja a fagylalt és
jégkrém valódi zamatát, ízanyagát. A
termékeket különféle ízesítéssel hozzák forgalomba, melyek megvásárolhatók a helyi boltokban és piacokon.

Bővebb információ

34

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Kötlusetur
A Katla Geopark egyik látogatóközpontja, mely Vík központjában található. Májustól szeptemberig minden nap
nyitva tart, de igény szerint télen is látogatható. Helyileg
Vík legrégebbi épületében, a Brydebúðban működik.

Az épület frontális része 1831-ben épült a Westman-szigeteken, de 1895-ben Johan P. T. Bryde kereskedő megvásárolta, és hajón Víkbe szállíttatta. 1895 és 1980 között áruház volt.

A multifunkcionális célokat szolgáló épület jelenleg egy
kiállítás helyszíne (a Katla vulkán történetét mutatja be),
de információs központ és ajándékbolt (helyi kézműves
termékekkel) is működik benne. A Kötlusetur új kiállítása bemutatja a Skaftfellingur teherhajó történetét, mely
Vík fejlődésének katalizátora volt a 20. század elején. A
kiállítások mellett helyi túrákat is szerveznek a turisták
részére Vík nevezetességeinek megtekintésére.
A Katla egy vulkán Víktől északra, magassága 1512 m, a
Mýrdalsjökull gleccser borítja, utoljára 1918-ban tört ki.
1999 óta a vulkán környékén aktivitás tapasztalható, és
a geológusok attól tartanak, hogy a közeljövőben ismét
kitörhet.

A Katla Geopark 9452 km2, területén 2700 ember él.
2011-ben nyert felvételt a Geoparkok Globális Hálózatába (Global Geoparks Network). Fő célkitűzése a természeti környezet védelme, a helyi fenntartható fejlődés segítése, a természeti turizmus támogatása.

Bővebb információ

35

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Vikurprjón
Izland legrégebbi és legismertebb gyapjúfeldolgozó üzemét 1980-ban alapították Víkben.
A termékskála igen változatos, de döntő hányadát az izlandi juh gyapjújából készült ruházati cikkek adják. Hagyományos módszerekkel,
az eredeti izlandi minták felhasználásával készülnek a meleg és divatos gyapjútermékek, és
minden típusú ruha kapható náluk: zokni, fehérnemű, pulóver, takaró, kabát, kesztyű, sál,
sapka stb. A gyár saját boltjában (amely egybeépült az üzemmel, és ahonnan – ablakokon keresztül – a vásárló rálát az üzemcsarnokra), továbbá az interneten is árulja termékeit.

A Víkurprjón létrehozott egy ruhatervező stúdiót, a Vík Prjónsdóttirt, ahol fiatal iparművészek dolgoznak és alkotnak az izlandi hagyományok, minták modern felhasználási lehetőségeit kutatva, és hoznak létre olykor ötletes,
meghökkentő ruhadarabokat, mint például a
„beardcap” (= szakáll-sapka), ami nemcsak a
fejet, hanem a nyakat és a bajuszt is takarja,
vagy a „sealpelt” (= fókabőr), ami az ősi izlandi
mítoszok állatát, a fókát idézi: a bebújható takaró és poncsó keveréke.

Bővebb információ

36

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Keldur
Keldur fontos történelmi helyszín az izlandiak számára, ahol Ingjaldur Höskuldsson, a Njálusaga hőse
élt 974 és 1000 között. A 12-13. században az egyik
legbefolyásosabb izlandi klán, az Oddi klán székhelye
volt, itt élt Jón Lóftsson (1124–1197) a klán vezetője
egészen haláláig.

A farmon található tőzegépületek a legrégebbiek a
maguk nemében Izlandon. A jelenleg látható épületeket számos alkalommal újjáépítették az évszázadok
során, legutoljára az 1896-os és 1912-es földrengések után. Az építéshez a Hekla vulkán megdermedt
láváját és a folyók uszadékfáit is felhasználták. A feltárt épületegyütteshez – a lakórészeken túl – egyéb
gazdasági épületrészek is tartoznak (állatok istállója,
tárolóhelyiségek, kovácsműhely stb.).
A ma is működő farm tulajdonosának a nagyapja volt
az utolsó személy, aki 1946-ig élt a ma múzeumként
látogatható tőzegházakban. A házak melletti templom 1875-ben épült.

A tőzegházakat 1942-ben megvásárolta az Izlandi
Nemzeti Múzeum, és ma része a múzeum történelmi
épületgyűjteményének. Az épületek június-augusztus
hónapokban nyitva állnak a turisták számára.

Bővebb információ

37

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Skógafoss
Vízesés a Skóga folyón az óceán korábbi sziklás
partvidékén, az 1-es főút mentén, Skógár település
mellett. Miután a partvonal azóta visszahúzódott
(ma mintegy 5 km a távolság a hegyvonulat és az
óceán között), most itt található a hegyvidék és a
tengerig tartó síkság választóvonala.

A 25 m széles, 60 m magas vízesés az egyik legnagyobb Izlandon. Napsütéses időben a szálló vízpermet gyakran szivárványt varázsol az égre.

Egy régi legenda szerint az első itteni viking telepes, Þrasi Þórólfsson nagy értékű kincset temetett
el egy barlangban, a vízesés mögött. Később a helyiek találtak ott egy ládát, azonban csak az oldalán lévő gyűrűt tudták megragadni, ami a kezükben maradt, de a láda immár örökre eltűnt. A gyűrűt a helyi templomnak adományozták (a templom ajtaja a gyűrűvel ma egy múzeumban látható).

Több film helyszínéül szolgált az elmúlt években a
vízesés: szerepel a Sólstafir izlandi heavy metal
együttes 2012-es klipjén vagy a Thór: Sötét világ
(Thor: The Dark World, 2013) és a Walter Mitty
titkos élete (The Secret Life of Walter Mitty, 2013)
c. amerikai produkciókban is.

Bővebb információ

38

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Eyjafjallajökull Múzeum
Az Eyjafjallajökull (= a sziget hegyei-jégmező/
gleccser) egy kb. 1600 m magasan lévő jégmező Dél-Izlandon, Skógártól északra. A jég alatt
egy vulkán található, amely az elmúlt 1100 évben négy alkalommal tört ki: 920-ban, 1612ben, 1821-23-ban és 2010-ben.

A vulkánnak 2010. március 20-án egy kisebb
kitörése volt, majd az április 14-ai kitörés vulkáni hamuval árasztotta el egész Európa légterét, aminek következtében több ezer légi járatot töröltek, és több millió utas a földön maradt.

A több millió km3 megolvadt jég árvizeket
okozott, ezért a lakosságot evakuálták a környező településekről. Olafur Eggertsson szarvasmarha-tenyésztéssel, illetve búza- és árpatermesztéssel foglalkozó farmer azonban a
helyén marad, és mindent dokumentált (fényképek, videók, feljegyzések stb.) a kitörés kezdetétől a helyreállítási munkák végéig, majd
az 1-es főút mellett, a kitörés első évfordulóján, 2011. április 14-én megnyitotta az Eyjafjallajökull Múzeumot, ahol fényképekkel videófilmmel és egyéb információhordozókkal
bemutatja a vulkánkitörés lefolyását és következményeit.
A múzeum rendkívüli sikert hozott számára
(megnyitásáról beszámolt a magyar média is),
és ma a gazdaság egyre meghatározóbb bevételi forrásává vált.

Olafur Eggertsson

39

Bővebb információ

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Seljalandsfoss
A vízesés az 1-es főút mellett, Sellfoss és
Skógafoss között található, ahol a főút találkozik a Þórsmörkhöz vezető turistaösvénynyel. A Reykjavík felől érkező autózó a sík
vidéken már messziről meglátja a Seljalandsá folyó 60 m magasról lezúduló fátyolos víztömegét, aminek érdekessége, hogy
be lehet menni mögéje: a zuhatag mögött
lévő barlangszerű mélyedésben lévő ösvényen hátulról megkerülhető a vízesés, ami
kivételes élményt nyújt a (közben elázó)
turistáknak.
A Seljalandsfoss egyik helyszíne volt a Versenyfutás a világ körül (The Amazing Race)
c. amerikai valóságshownak, melyben két
főből álló csapatok versenyeztek egymással
világ körüli utazás során. További izlandi
helyszínek voltak: Vatnajökull, Jökulsárlón,
Blue Lagoon.

Bővebb információ

40

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Hjálparfoss

A Hjalparfoss (= segítő vízesés) nevét a környező terület után (hjalp = segítő, segítés) kapta, mert a régi
időkben, amikor az emberek északról jövet átvágtak a sivár és nehezen járható Sprengisandur ösvényen,
itt kellemes füves területre értek, ahol a lovaik legelhettek, kipihenhették a fárasztó átkelést.

A vízesés a Heklától északra fekvő lávamezőkön található, ahol a Fossa és a Þjórsá folyó egymásba folyik.
Érdekességét is ez adja: a két folyó találkozása egy ikervízesést eredményez. A folyón tovább haladva működik Izland második legnagyobb vízi erőműve, a Búrfellsstöð.

Bővebb információ

41

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Stöng
Rekonstruált viking kori épületegyüttes a Þjórsárdalur völgyben. Két részből áll: egy hosszú lakóépületből és egy kis kápolnából. Az eredeti farm 7 km-re innen állt, és a Hekla 1104-es kitörése során pusztult el,
a vulkáni hamu betemette (a völgyben legalább 20
farm állt, ezek egyike volt a Stöng). Az ásatások 1939ben kezdődtek.

A feltárások után az épületek újjáépítése 1974-ben
kezdődött meg, az első viking telepes (Ingólfur Arnarson) Izlandra érkezésének 1100. évfordulóján, és három évig tartott. A hivatalos megnyitó 1977. június
24-én volt. A lakóépület a 930 és 1262 közötti kor
építészetét képviseli, amikor az izlandiak még szabadon és függetlenül, közösségben éltek a norvég megszállás és függőség előtti időkben.
A főépület hét részből áll: 1. bejárat, előtér; 2. éléskamra (hal, hús, gabona számára); 3. WC; 4. hall, az
épület központi helyisége, közepén tűzhely, a falak
mentén hálóhelyek vannak; a lakosok itt különböző
házi munkákat végeztek, a sarokban malomkövek találhatók gabonaőrlés céljából; 5. hálófülke a családfő
számára; 6. éléskamra (tejtermékek számára), 7. nappali: munkahely a szövés-fonás számára, főző és étkező helyiség, tűzhely van a terem közepén.

A lakóház mellett egy tipikus középkori kápolna található. A rekonstrukció alapja az a kis kápolna, melyet
a Þjórsárdalur völgyben tártak fel 1986-88-ban. A
templomhajó 3,2 m hosszú és 2,7 m széles, a szentély
kisebb: 1,6 m széles és 1,4 m hosszú.

Bővebb információ

42

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Þingvellir
Þingvellir (= sík terület, ahol a parlament ülésezik) az ország egyetlen világörökségi helyszíne. 1930-tól nemzeti park, az izlandi történelem legfontosabb színtere: 930-tól egészen 1789-ig
minden évben itt ülésezett a viking telepesek népgyűlése (parlamentje), az
Alþingi. (Az izlandi parlamentet mind a
mai napig Alþinginek nevezik.)
A kedvező földrajzi viszonyok miatt választották ezt a helyszínt, mert a hasadék melletti síkság elegendő helyet biztosított a küldötteknek. 1944. június
17-én ezen a helyen mondták ki az ország függetlenségét, elszakadását Dániától.
A lögberg (= törvényszikla) ott állt,
ahol ma a nemzeti lobogót tartó zászlórúd látható. Ez a hely volt az országgyűlés központi helyszíne, itt hirdették
ki az elfogadott törvényeket.
Geológiai szempontból is érdekes helyszín, mert szabad szemmel látható az a
hasadék, mely az észak-amerikai és az
eurázsiai földlemez egymástól való távolodásának az eredménye (a távolság
évente 20 mm-rel nő).

A látogatóközpontban állandó kiállítás
mutatja be a hely történelmi és geológiai jelentőségét. Vele szemben lenyűgöző kilátás nyílik a környék tóvidékére és az Alþingi helyszínére. A folyó
másik oldalán a kormány üdülői és egy
kis fehér templom áll, nem messze pedig egy vízesés is megtekinthető.

A nemzeti park egyik állomása a turisták ún. arany körútjának (Golden Circle), mely Reykjavíkból indulva egy nap
alatt meglátogatható, és a három legfontosabb turisztikai nevezetességből
áll: Geysir, Gullfoss és Þingvellir.

Bővebb információ

43

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Reykjavík

Izland első telepese, Ingólfur Arnarson itt hozta
létre gazdaságát 974-ben, ő adta neki a Reykjavík (= füstös öböl) nevet a hőforrások feltörő gőze nyomán.

1786-ban kapott városi rangot, akkor 200 lakosa volt. Az Alþingi 1798-as feloszlatásáig Þingvellirben működött. Amikor 1845-ben újból öszszehívták az országgyűlést, már Reykjavík lett a
székhelye. 1944-ben, Izland függetlenségének
elnyerésekor, az ország fővárosává vált, és gyors
fejlődésnek indult. A város lakossága ma mintegy 120 000 fő, az agglomerációval együtt meghaladja a 200 000-et (az ország lakosságának
mintegy 2/3-a a fővárosban és környékén él).

1972-ben itt játszották a Bobby Fischer – Borisz
Szpasszkij sakkvilágbajnoki döntőt, 1986-ban itt
találkozott Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov,
és ezzel megkezdődött a hidegháború felszámolása a két nagyhatalom között.

Reykjavík fontosabb látnivalói: nemzeti múzeum, nemzeti galéria, Saga Múzeum, Hallgrímskirkja, Perlan, Harpa (koncertterem és konferencia-központ), parlament (Alþingi), városháza,
Höfði.

Bővebb információ

44

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Blue Lagoon
A fürdőhely története 1976-ban, a
Svartsengi geotermikus erőmű megnyitásával kezdődik. Az erőműből távozó víz összegyűlt a közeli lávamezők mélyedéseiben, amit az emberek
1981-től elkezdtek fürdőhelyül használni, majd észlelték, hogy a víznek
jótékony hatása van, többféle bőrproblémát gyógyít. 1992-ben megnyílt a nyilvános fürdőhely, és piacra
dobták az első kozmetikai készítményeket is. Azóta folyamatosan fejlődik a wellness- és egészségügyi szolgáltatás a fürdőben (mára a Kék Lagúna Izland egyik legfontosabb turisztikai célpontjává vált).

Az egész évben nyitva tartó fürdő vizét kétnaponta cserélik, így biztosítják az állandóan tiszta, egészséges
vízminőséget. A víz hőmérséklete 3739 °C.
A Blue Lagoon mindössze 20 km-re
van a Keflavík nemzetközi repülőtértől, és 40-re Reykjavíktól (Grindavík
mellett a Reykjanes-félszigeten).

Bővebb információ

45

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Borgarnes Hostel, Borgarnes

Bővebb információ

46

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Cafe Arhus Hella, Hella

Bővebb információ

47

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

101 Guesthouse, Reykjavík

Bővebb információ

48

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Térképek: 1. nap

Izland

1. nap:
Keflavík – Borgarnes

49

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Térképek: 2-3. nap

2. nap:
Borgarnes – Hvanneyri –
Ullarselið – Borgarnes

3. nap:
Borgarnes – Hvanneyri - MiðFossar – Hestur – Sólbyrgi –
Deildartunguhver – Háafell –
Hraunfossar – Barnafoss –
Borgarnes

50

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Térképek: 4-5. nap

4. nap:
Borgarnes - Bjarteyjarsandur –
Hellisheiðavirkjun – Hveragerði –
Fákasel – Hella

5. nap:
Hella – Skaftafell – Svartifoss –
Jökulsárlón – Hella

51

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Térképek: 6-7. nap

6. nap:
Hella – Dyrhólaey – Giljur –
Reynisfjara - Suður-Foss – Vík –
Hella

7. nap:
Hella – Keldur – Seljalandsfoss –
Þorvaldseyri – Skógafoss –Hella

52

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Térképek: 8-9. nap

8. nap:
Hella – Hjálparfoss – Stöng –
Þingvellir – Reykjavík

9. nap:
Reykjavík – Blue Lagoon –
Keflavík

53

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi mezőgazdaság
Izland igen fiatal sziget, kora mindössze 56 millió évre tehető, de manapság is formálódik, alakul. Európa
második legnagyobb szigete 103 ezer km2, az északi sarkkörtől délre fekszik. Itt található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a „Vatnajökull”, amelynek mérete 8500 km2 és helyenként 1000 m vastag.

Izland lakossága 320 ezer fő (népsűrűsége 3,1 fő/km2), melyből 93% városokban él, és mintegy 7% a szigetország széli részén. A „város” fogalma azt jelenti, hogy 1500‐2000 fős helység már nagyvárosnak tekinthető. Az ország fővárosa Reykjavík, ahol és annak vonzáskörzetében él az összlakosságból mintegy
200 ezer fő. A lakosság viking és kelta eredetű.

Izland időjárása szeszélyes, változékony. A csapadék igen egyenlőtlen elosztású, pl. a sziget közepén 150‐
250 mm az éves csapadék, más területeken akár 7‐8000 mm eső/hó is eshet/hullhat. A bővizű folyók
esésgörbéje kiegyenlítetlen, így sok helyen igen kiszélesednek, majd vízesések jönnek létre. A gleccserek
olvadása folyamatos, az ezekből eredő folyók sokszor – a csapadéktól jelentős mértékben feldúsulva –
km-es vagy még annál is szélesebb vízfolyásokká, árvizekké alakulnak. A januári középhőmérséklet kb. 0
°C, a júliusi sem melegszik 10‐15 °C fölé.

A gazdálkodás természetes feltételei több szempontból is kedvezőtlenek. Az ország területének 23%-át
fedi növénytakaró, és csak 1,3 százalék a művelt területek aránya. A művelés északi határa Akureyriig
terjed. A mezőgazdaság a sziget összterületének megközelítőleg 27%-át tudja hasznosítani. A többi területet a tavak, folyók, műveletlen, sivatagos területek, jégtakaró, moha (az első növény, ami megtelepedik
a kihűlt láván) és vizes élőhelyek alkotják. Külön említésre méltó az a 1165 km2-es terület, melyet fák és
cserjék borítanak. Ez a terület fokozatosan növekszik, mert az állam törekvése, hogy a kopár vidéket
megváltoztassa. A mezőgazdaság helyzetét nagymértékben befolyásolja az urbanizáció.

A mezőgazdálkodás természetes feltételei változóak, helyenként kedvezőek, több térségben azonban
kedvezőtlenek. A lakosság 2,5‐3%‐a dolgozik a mezőgazdaságban. Főbb növényeik a burgonya, a répa és
a takarmánynövények.
A szabadföldi termesztés mellett egyre nagyobb alapterületen és
mennyiségben állítanak elő paradicsomot,
uborkát, paprikát, földiepret és egyéb gyümölcsöt, zöldséget melegházi védelemben. Az
olcsó fűtéssel szőlőt és
banánt is termelnek. A
füvet az állatok legeltetésére hasznosítják, a
gondosan vágott és fóliával bálázott fűszénából szenázst készítenek a téli takarmányozáshoz.

54

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi mezőgazdaság
A tenyésztett állatok fajai között a juh dominál, de nagyszámú ún. izlandi lovat, helyenként főleg tejelő típusú és kevesebb hús típusú szarvasmarhát is lehet találni. Szakosított, zárt telepeken tartanak sertést és baromfit. Kis létszámú rénszarvas‐ és prémesállat‐populáció is fellelhető. Jelentős mennyiségű lazac, bálna‐ és cápahús is bekerül a humán táplálkozásba.
A fogyasztási szokások az utóbbi évtizedben jelentősen megváltoztak, illetve folyamatosan változnak. Így
pl. az egy főre jutó sertéshús fogyasztása 2012-ről 2013-ra 1 kg-mal emelkedett, 19,1 kg-ra. Az 1983-ban
45,3 kg/fős juh- és bárányhús-fogyasztás 2013-ra 20,5 kg-ra csökkent. Helyette egyenes arányban emelkedik a baromfihús és zöldség fogyasztása.

Néhány adat a 2013. évi terméseredményekről:
• szénatermés 2 060 096 m3, és ebből báláztak 1 913 460 m3-t;
• burgonyatermés 6000 t;
• sárgarépa 670 t;
• paradicsom 1560 t;
• uborka 1781 t;
• karfiol 51 t;
• káposzta 158 t;
• paprika 243 t;
• gomba 585 t.

2013-ban a 70 461 szarvasmarhából 24 714 volt tehén és 1743 a húsmarha. A 484 108 juhból 379 924 az
anyajuh. A legelőkön 72 626 ló legelt, és 215 180 baromfit, 3644 db sertést és 38 800 nyércet tartottak.

Az egy főre jutó húsfogyasztás 2013-ban:
• juh és bárány: 20,5 kg,
• marha: 13,4 kg,
• ló: 2 kg,
• sertés: 19,1 kg,
• baromfi: 26,8 kg,

A lazacból 79 625 t került a fogyasztók asztalára.

55

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi mezőgazdaság
Az izlandi juh a világ legrégebbi és „leghomogénebb fajtájú” hosszú gyapjas állata.

A vikingek 1100‐1200 éve telepítették be a szigetre, azóta csak zárt állományú szelekciót alkalmaztak. A
juhok jellemzői: finom csontozatúak, közepes termetűek, szívósak, „értelmesek”, figyelmesek és gyors
mozgásúak. Az egészséges anyák 12‐14 éves korukig ellenek, mintegy 90‐95%‐ban kettes, hármas ikreket. A bárányok kis születési súllyal jönnek a világra, de gyors a növekedési erélyük. A kifejlett kos 90 kg,
az anya 60 kg súlyú. Az állatok border collie fajtájú juhászkutyával jól terelhetők. A kb. 420 juhtartó átlagos életkora 52 év.

Az Izlandon őshonos, szívós, robusztus pónifajta
egy átlagos felnőttet épp olyan könnyen elbír, mint
egy gyereket. Kis testmérete ellenére inkább a lovak, mintsem a pónik között szokták emlegetni. Az
izlandi lovak elődjeit valószínűleg a vikingek hajóikon vitték Izlandra 860 és 935 között.

Kevés lófajta dicsekedhet olyan fokú fajtatisztasággal, mint az izlandi, melynek tenyésztésébe
csaknem 1000 éven át nem vittek be más fajtát. Az
izlandi pónit lovaglásra, tenyésztésre vagy húslóként hasznosítják. Izland déli részén már régóta
működnek húslótenyészetek, miközben a sziget
többi részén inkább a lovas tanyák működtetésére
koncentrálnak. Különleges figyelmet fordítanak a
lovas sportra, lóversenyek, lovas bemutatók szervezésére, valamint a lovas turizmusra.

Az izlandi ló barátságos, tanulékony és könnyen kezelhető, emellett lelkes és magabiztos. Kisgyermekek
alatt vagy terápiás oktatásban is kiváló társ, emellett jól ugrik.

Az izlandi törvények értelmében az a ló, amelyik egyszer elhagyta a szigetet, többé nem térhet vissza,
emellett idegen lovak importja sem engedélyezett a járványok és betegségek behurcolásának elkerülése
érdekében.

Izland hatalmas, még kevésbé hasznosított terültekkel rendelkezik, de meg kell jegyezni, hogy növekszik
a szénatermő és az élelmiszer-alapanyagok termő területe. Így például a hévizek körzetében igen nagy
alapterületen találunk fűthető üvegházakat, melyekben termálvíz-fűtés és télen mesterséges fény mellett
zöldséget, gyümölcsöt termesztenek.

Az izlandi mezőgazdaság elmúlt 10 évben megindult fejlődése a jövőben mindinkább biztosítja az országon belüli önellátást, sőt egyes termékek exportja is lehetővé válik.

56

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi mezőgazdaság

57

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
1. Izland lakossága
A teljes lakosság létszáma 2014. január 1-jén: 325 671 (egy év alatt 1,2%-kal emelkedett). Az élve születések száma 4326 volt 2013-ban. Ez csökkenés az előző évhez képest, amikor ez a szám 4533 volt. A termékenységi ráta: 1,93 (2012-ben: 2,04%).
2013-ban a bevándorlók száma meghaladta a kivándorlókét: 7071-en érkeztek az országba, és 5473-an
hagyták el azt (a különbség 1598 a bevándorlók javára). Az Izlandon élő bevándorlók száma állampolgárság szerint 2014. január 1-jén: 1. lengyel (10 224), 2. litván (1659), 3. dán (915) és: magyar (155).

Az izlandi munkaerőpiacon jelenlévők száma (2013): 184 900 (174 900 dolgozott, 10 000 volt munkanélküli). A munkaerőpiacon jelenlévők aránya: a munkaképes lakosság 77%-a; a munkanélküliségi ráta:
5,4%. A munkanélküliek száma 900-zal csökkent egy év alatt. A munkanélküliség aránya a főváros vonzáskörzetében: 6,1%, vidéken: 4,1%. A férfiak között 5,7%, a nők között 5,1%.
A munkanélküliség megoszlása korosztályok szerint:
• 16-24 év: 35% (3000)
• 25-54 év: 53% (5300)
• 55-74 év: 12% (1200)
2. Oktatás a számok tükrében

3574 diák érettségizett 2011/12-ben 35 iskolában (342-vel több mint az előző évben). Ez 10,6%-os
növekedés. A 20 éves korosztály 74,1%-a szerzett érettségit. A szakképző iskolákban érettségizettek
száma szintén emelkedett 2001/12-ben (742 fő).
Az oktatásban résztvevők száma iskolatípusonként:
Általános iskolai tanulók (ISCED 1-2):
Középiskola (ISCED 3):
Gimnázium
Szakképző iskola
Mezőgazdaság
Felsőfokú szakképzés (ISCED 4)
Mezőgazdaság
BSc, MSc (ISCED 5)
Mezőgazdaság
PhD (ISCED 6)
Mezőgazdaság
3. Oktatási rendszer

42 734
21 374
14 227
7 147
114
216
17 975
146
491
3

Az Oktatási, Tudományos és Kulturális Minisztérium felelős a törvényi háttér biztosításáért az oktatás
minden szintjén: iskolás kor előtti gondozás és iskola-előkészítő (bölcsőde, óvoda), általános és középiskola, felsőoktatás, tanfolyamos (élethosszig tartó tanulás) és felnőttképzés. Ez magában foglalja a tantervi
útmutatók készítését az óvodai, általános és középiskolai képzés számára, szabályzatok alkotását és az iskolai reformok tervezését.

58

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
A minisztérium felelős a felsőoktatási intézmények akkreditációjáért, az ott folyó képzéseknek meg kell
felelniük mind a nemzeti törvényi előírásoknak, mind a nemzetközi sztenderdeknek. Az Izlandi Minőségbiztosítás Testület (Quality Board for Icelandic = QBI) létrehozott és működtet egy minőségbiztosítási keretrendszert (Quality Enhancement Framework = QEF), mely tartalmazza az intézményi és tantárgyi
szinteket, valamint végzi a felsőoktatási intézmények akkreditációját.

Az iskola előtti (bölcsőde, óvoda) és az általános iskolai képzés fenntartói az önkormányzatok, a minisztérium felelős a közép- és felsőoktatás működtetéséért. Bár az oktatás Izlandon hagyományosan az állami
szektor feladata, manapság számos magán oktatási intézmény működik mind az iskola-előkészítő, mind a
közép- és felsőoktatásban.
3.1. Iskolás kor előtti képzés

Az iskolás kor előtti képzés tartalma törvény által szabályozott mint az oktatási rendszer első szintje,
mely magában foglalja a gyermekfelügyeletet (bölcsőde) és az oktatást (óvoda) a hat év alatti korban,
amikor is a mindenki számára kötelező általános iskolai képzés kezdődik.

3.2. Általános iskola

A kötelező 10 osztályos általános magában foglalja az alapfokú (1-7. osztály) és az alsó szintű középfokú
(8-10. osztály) oktatást (Act 91/2008). Az oktatás egységes struktúrában és általában azonos helyen is
történik. Jogszabály garantálja, hogy minden 6 és 16 év közötti gyermek számára kötelező az általános iskola elvégzése.
3.3. Felső szintű középfokú iskola

A középiskola nem kötelező (Act 92/2008), de aki elvégzi az általános iskolát, joga van beiratkozni a középiskolába. Két típusa van: a) gimnázium (egyetemi továbbtanulásra jogosít, de nem lehet vele belépni a
munkaerőpiacra); b) szakközépiskola (a legtöbb ilyen iskolában együtt folyik az általános és szakmai
képzés, a diákok érettségi bizonyítványt és szakmai végzettséget is szereznek).

A tanulók általában 16 és 20 éves koruk között járnak ebbe az iskolatípusba. Az általános gimnáziumi oktatás négy éves, és érettségi vizsgával zárul. A szakképzés hossza változó: egy félévtől egészen tíz félévig.
Az általános mégis a négy éves képzés itt is.
3.4. Felsőfokú szakképzés

A felsőfokú szakképzésben kevesen vesznek részt, de számuk az utóbbi években nő. Különböző intézményekben különböző képzések érhetők el. A hallgatók életkora különböző, mert többen közülük néhány
évet már eltöltöttek munkában. Több más szakma mellett mezőgazdasági képzés is folyik két intézményben ezen a szinten. A képzés időtartama négy félév + több hónapos szakmai gyakorlat (pl. egy farmon).
3.5. Felsőoktatás

A modern izlandi felsőoktatás kezdete 1911-re megy vissza, amikor a University of Iceland-ot alapították.
A felsőoktatás működését a felsőoktatási törvény szabályozza (Act No 63/2006). A törvény hatálya kiter-

59

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
jed az Oktatási, Tudományos és Kulturális Minisztérium által akkreditált intézményekre, melyek diploma
kiadására jogosultak.
A törvény előírása szerint hét felsőoktatási intézmény (4 állami és 3 magán) működik Izlandon:
• Agricultural University of Iceland, Hvanneyri (hallgatók száma: 300)
• Bifröst University, Borgarnes (hallgatók száma: 600)
• Hólar University College, Hólar (hallgatók száma: 270)
• Iceland Academy of the Arts, Reykjavík (hallgatók száma: 470)
• Reykjavík University, Reykjavík (hallgatók száma: 3200)
• University of Akureyri, Akureyri (hallgatók száma: 1550)
• University of Iceland, Reykjavík (hallgatók száma: 13 780)

Mezőgazdasági képzés Hvanneyriben (Agricultural University of Iceland) és Hólarban (Hólar University
College) folyik.

60

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer

Az izlandi oktatási rendszer
3.6 Felnőttoktatás
A felnőttoktatást két nagy csoporta lehet osztani: 1) képzés mindenki számára, 2) képzés munkanélküliek számára.

3.6.1. Oktatás és képzés mindenki számára

Az utóbbi években megnőtt az érdeklődés a felnőttoktatás iránt. A kormányzat ösztönzi az élethosszig
tartó tanulás kiterjesztését minél nagyobb munkavállalói körre, ennek érdekében külön alapokat hoztak
létre, hogy minél több munkavállaló be tudjon kapcsolódni a szakmai továbbképzések rendszerébe. A
program sikerét támogatja a munkaadók és munkavállalók képviselői között aláírt megállapodás is. Az
internet elterjedésével népszerűvé váltak a távoktatási programok, melyeknél az otthoni és tantermi
munkát kombináltan alkalmazzák az oktatási intézmények.

A felnőttképzés típusai:
• Továbbképzés azok számára, akik már rendelkeznek valamilyen szakmai végzettséggel, vagy akik be
szeretnék fejezni középiskolai tanulmányaikat. Ez a fajta oktatás iskolákban vagy oktatási központokban történik, és számos esetben támogatják a munkaadók, ami aztán fizetésemeléssel is jár.
• Némely felső szintű középfokú iskola felnőttek (18 éven felüliek) számára is működtet képzési programokat. Az oktatás az esti órákban történik, az órák száma kb. fele a nappali képzésnek. A végzettséget igazoló érettségi bizonyítvány hasonló jogokat biztosít, mint a nappali tagozaton végzetteké, bár
néhány egyetemen egyéb dokumentumokra is szükség lehet. A felnőttek részt vehetnek a nappali
képzésben is akkor, ha be akarják fejezni abbahagyott tanulmányaikat, vagy új képesítés kívánnak
szerezni.
• Az ország fő régióiban a minisztérium kilenc élethosszig tartó tanulást támogató központot működtet. Ezek a központok biztosítják a felnőttképzés személyi és tárgyi feltételeit, de egyetemi képzéseket
is ajánlanak távoktatásos formában.

61

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer

Ezen felül számos lehetőségük van azoknak, akik szakmai tudásukat szeretnék továbbfejleszteni
mind szakiskolákban, mind a speciális képző központokban.
Képzések azok számára, akiknek kötelező ilyeneken részt venni. A munkavállaló támogatást is kaphat
ezek elvégzésére, melyek sok esetben jobb fizetéshez vagy munkakörülményekhez juttatják a munkavállalót. Számos középiskola szervez speciális programokat azok számára, akik nem végezték el az általános iskolát.
A munkahelyi tréning egyre gyakoribb, de ezt csak a nagyobb cégek engedhetik meg maguknak. A
kormány a szakképzési alapon keresztül támogatást nyújt az ilyen típusú képzésekhez. A nagyobb cégeknél van humán erőforrás-fejlesztéssel foglalkozó egység, mely segíti a munkavállalókat karrierépítésükben. A munkahelyi képzésnek számos formája van: a) személyre szabott képzések a munkahely
igényei szerint, b) profitorientált vagy non-profit oktatói, tanácsadói cégek bevonása, c) speciális számítógépes oktatási csomagok (melyet házi feladatként, otthon dolgoz fel a munkavállaló). A legtöbb
munkahely azonban túl kicsi ahhoz, hogy saját programokat szervezzen, így támogatják/ösztönzik
dolgozóikat az oktatási intézmények, képző központok továbbképzésein való részvételre.
Hobbi tanfolyamok. Ezek igen népszerűek és igen sokrétűek. A résztvevők fizetik a képzési költségeket, és a szolgáltatók általában magáncégek.

3.6.2. Képzések munkanélküliek számára

Mivel a munkanélküliség évek óta igen alacsony szinten van, nem sok olyan oktatási, képzési program
van, mely kimondottan munkanélküliek számára elérhető. Ezeket a tanfolyamokat többnyire magáncégek szervezik, és az állam támogatást nyújt hozzá.

A képzésben való részvétel fő szabályai (anélkül, hogy a munkanélküli elveszíteni a munkanélküli segélyt):
• 3 hónap után a munkanélküli részképzésen vehet részt, de a fennmaradó időben a munkaügyi hivatal
által felajánlott munkahelyen dolgoznia kell;
• 6 hónap után 3 hónapos nappali képzésben vehet részt;
• 12 hónap után egy egy szemeszteres (kb. 3 hónap) nappali tanfolyamon ingyen, továbbá egy második
szemeszteren is részt vehet, ahol azonban csak a költségek felét fizeti az állam, a másik felét a munkanélkülinek kell finanszíroznia.
3.7. Korai iskolaelhagyók

Az általános iskolát végzettek 90%-a továbbtanul középiskolában, de az iskolát elhagyók aránya magas
mind a közép-, mind a felsőoktatásban. Kb. 30-40%-ra tehető azok aránya, akiknek nincs sem közép-,
sem felsőfokú végzettsége Izlandon. Európában a legmagasabbak közé tartozik ez az iskola-elhagyási
arány.

Az egyik fő oka ennek a magas fokú iskolaelhagyásnak, hogy Izlandon évek óta szinte nincs munkanélküliség, ezért viszonylag könnyű munkát találni iskolai vagy szakmai végzettség nélkül is. Sok diák (pontos
adatok nem állnak rendelkezésre, de néhány középiskolában ez eléri a hallgatók számának a felét) munkát végez már a középiskola ideje alatt is, ami hozzájárul az iskolai sikertelenséghez és végső fokon az iskolaelhagyáshoz. Az iskolaelhagyókat két csoportba lehet osztani: a) pozitív kimaradók (munkavégzés
miatt hagyják ott az iskolát), b) alkalomszerű kimaradók (munkát keresnek és majd esetleg később
visszatérnek az iskolába).

62

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
Ellentétben a legtöbb európai országgal a 35 év alatti képzetlen fiatalok nagyobb arányban tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Ennek persze az egyik
oka lehet az, hogy az utóbbi csoport tagjai még nem is jelentkeznek a munkaerőpiacon, mert még tanulmányaikat végzik. Az 55 év feletti korosztályok hasonló jellegzetességűek, ami valószínűleg azért van,
mert ezek a generációk fiatal korukban nem jutottak megfelelő oktatási lehetőségekhez.
A oktatási minisztérium 2007 elején lépéseket kezdeményezett a korai iskolai lemorzsolódás megakadályozása érdekében.

4. A szakoktatás és -képzés felépítése
4.1. Történeti háttér

A 19. század utolsó negyedét megelőzően csak külföldön volt lehetőség szakképzésre (elsősorban Dániában), majd később az izlandi szakképzési rendszeren keresztül, ahol tanulók nagymértékben függtek a
mester által biztosított élelemtől és szálláslehetőségtől.

Az első szakiskolát Iðnskólinn í Reykjavík-nak hívták (azaz Reykjavíki Szakiskola, mely egy esti iskola
volt), 1869-ben alapították, de hivatalosan csak 1904-ben nyitotta meg kapuit. Az iskolát a Reykjavíki
Iparosok Társulása irányította. A tanulmányok a szakmai képzési rendszerre épültek.

Az első törvényt 1893-ban hozták meg, amely kimondja, hogy a szakmunkásvizsga előfeltétele a szakiskolai képzés teljesítése. Ezt követően fokozatosan újabb iskolákat alapítottak országszerte, melyekben a
II. világháborúig évente körülbelül 50-100 tanuló végzett.

Az 1949-ben hozott szakképzési törvény után alapították meg az Iðnfræðsluráð-ot (vagyis az Ipari Képzési Testületet), amelyben vezető kézművesek és szakmunkások képviseltették magukat. Mindez fontos
szerepet játszott abban, hogy a tanulók megfelelő gyakorlati képzésben részesüljenek.

Az 1955-ös ipari szakmai törvénnyel az állam és a helyhatóságok átvették a szakmai képzés feletti felelősséget, bár a kézműves szövetség még ekkor is hatást gyakorolt a tananyagra. Az új oktatási rendszerben a nappali képzés volt a jellemző, és évenként 8 hét iskola vált kötelezővé, amelyen felül munkahelyi
gyakorlatot kellett teljesíteni.

1966-ban 1-2 éves iskolai alapoktatást vezettek be, amely tartalmazta mind az elméleti, mind pedig a
gyakorlati részt. Azonban a tanulók számára nehéznek bizonyult a tanulmányaik befejezéséhez szükséges tanoncszerződés megszerzése, így néhány esetben az iskola által indított kiegészítő képzésekben vehettek részt.

Az 1970-es években kialakultak az egységes középiskolák. Ezek az iskolák a moduláris rendszeren alapultak (az egyes egységek egy kreditet értek), és a tanulóknak egységesen az alapvető általános tantárgyakat tanították. Ezen felül a tanulók választhattak, hogy általános vagy pedig szakmai bizonyítványt
akarnak szerezni. Az utóbbi szakmai képzést követelt meg, általában külső, az iskolán kívüli gyakorlati
helyen. Arra is megvolt a lehetőség, hogy egyszerre mindkét bizonyítványt megszerezzék a diákok. Az iskolák ezen típusai főleg a kisebb falvakban hatékonyak, ahol előzőleg a szakiskolák és gimnáziumok is
működtek. A legnagyobb középiskolák Reykjavikban és Akureyriben, illetve azok környékén alakultak ki.

63

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
Az 1970-es években a különböző szakmák elméleti részéhez nemzeti tantervet fejlesztettek ki, mely megkönnyítette a mobilitást és a továbbtanuláshoz való hozzáférést. A Felső Középfokú Iskolai Törvényt
1988-ban fogadták el, mely vonatkozott minden 16-19 éves tanulóra, aki részt vett a szakképzésben, az
általános képzésben, illetve a gyakorlati oktatásban. 1996-ban készült a rendszer alapját képező oktatási
törvény. 14 szakmai tanácsot hoztak létre (szektoronként egyet a különböző szakmáknak), valamint egy
együttműködési bizottságot, mely tanácsokkal látta el a szakképzés fejlesztéséért felelős minisztert. A tanácsok nagy részét a szociális partnerek (6 fő) adták, míg az Oktatási Minisztérium 1 főt delegált. Küldetésüknek azt tekintették, hogy a tanterveket felülvizsgálják, modernizálják a gyakorlatot. Ennek eredményeként rövidebb és hosszabb oktatási programokat, valamint sokkal rugalmasabb szakképzést javasoltak.
Az 1970-es évektől az emberek 15-20%-a szerzett szakképesítést. A gyakorlati lehetőségek száma alig
növekedett, így a gyakorlóhelyek száma kevésnek bizonyult. Ebből eredően a szakmunkások száma hanyatló tendenciát mutatott, míg a felső középfokú oktatásban lévők száma megnövekedett, azt eredményezve, hogy a szakmunkások száma százalékosan kifejezve sokkal erőteljesebben zuhant, mint az általános oktatásban résztvevőké. Érdemes megjegyezni, hogy a fővárosi régión kívül sokkal nagyobb számban
voltak a szakmunkás végzettségűek, mint a fővárosi régióban.

4.2. Alapozó szakmai oktatás és képzés

Minden tanuló, aki elvégezte a kötelező alapfokú oktatást, teljesítette a minimum követelményt izlandi
nyelvből és matematikából, elkezdheti szakmai tanulmányait. Továbbá – mivel felmentést kapnak ez alól
a szabály alól – ez azokra a 18. életévüket betöltött tanulókra is vonatkozik, akik még nem fejezték be kötelező tanulmányaikat. A képzést el lehet kezdeni az iskolában, de akár a munkahelyen is, amellyel a tanulónak szerződése van. A leginkább bevett gyakorlat, hogy az iskolában kezdenek, majd munkahelyi
gyakorlatot vállalnak, és végezetül egy bemutató vizsgán adnak számot a szakértelmükről.
Az alapozó oktatás és képzés rendszerét két fő kategóriára bonthatjuk:
(a) amelyek egy törvényesen elismert, okleveles képesítést biztosítanak:
• okleveles szakmák (megközelítőleg 50 különböző szakma, melyből 35 aktív, azaz általában vannak
tanulói);
• egészségügyi szolgáltatásban résztvevők képzése;
• tisztek képzése, akik a légi és a tengeri közlekedésben vesznek részt;
• rendőrtisztek képzése.
(b) nem adnak képesítést, de magas szintű előnyt biztosítanak.
Az oktatás és a képzés idejének a hosszát egyrészt az iskolai tanulmányok adják, másrészt pedig a munkahelyi gyakorlat, mely az adott szakmától is függ.

Az utóbbi években a legtöbb szakmai képzés tanulóhiánnyal küzd. Némelyik még szinten tartja magát, de
nagyon kevés az olyan, ahol minimális növekedés mutatható ki. A szakmai képzettséggel rendelkezők
száma százalékosan kifejezve tetemesen alacsonyabb, mint a többi északi országban, nem beszélve például Ausztriáról vagy Németországról.
Vannak diákok, akik előbb általános tanulmányokat folytatnak, és csak később választanak szakmát,
ezáltal legalább egy részét kihasználva a korábban megszerzett tudásnak. Azok, akik szakmai végzettsé-

64

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
get kapnak, általában idősebbek, mint akik csak általános tanulmányokat végeznek.
4.2.1. Iskolai alapokon nyugvó oktatás és képzés

Az iskolai évek általában két részre bonthatók:
• az alapozó részre (amelyben a hasonló szektorok esetében több tárgy is azonos lehet: pl. fémipar,
építőipar stb.)
• és a szakirányú képzési részre.
A képzés hossza egy szemesztertől (4 hónap) akár 4 évig is terjedhet.
4.2.2. Munka alapú képzés

A starfsþjálfun (gyakorlati képzés) vagy a samningsbundið iðnnám (szakmai képzés) egy szabályozott része a hivatalos képzéseknek. A tanuló és a vállalkozás rendszerint gyakorlati szerződést kötnek egymással. A gyakorlati idő 4-36 hónapig szokott terjedni, attól függően, hogy milyen szerkezetű a szakmai oktatás és képzés programja. Ez alatt az idő alatt a gyakornok rengeteg feladatot ellát, amely szorosan kapcsolódik az adott szakmához. Egyes munkáltatók arra hívták fel a figyelmet, hogy számos cégnek roppant
nehéz (ha nem lehetetlen) szakmai képzési megállapodást kötnie, mivel meglehetősen kis méretűek,
vagy pedig speciális munkakörük a limitáló tényező. Arra is rámutattak, hogy néhány iparágban csak nagyon kevés cég vesz részt a szakmai képzésben, még akkor is, ha előre nem tudják biztosan, hogy a már
szakképzett személy meddig fog nekik dolgozni. Más cégek egyáltalán nem biztosítanak képzést, mégis
hozzáférnek a képzett munkaerőhöz. A közzétételig folyamatosan folytak a rendszer változását előidéző
törekvések.
4.2.3. A szakmunkás bizonyítvány

A szakmai képzési rendszerben az egyik legnépszerűbb bizonyítvány a sveinsbréf (szakmunkás bizonyítvány). Rendszerint a képzés 4 évet vesz igénybe, és egyfajta kombinációja az iskolai tanulmányoknak és a
munkahelyi gyakorlatnak. A munkahelyi képzés alatt a szakmunkástanulók a képzett szakmunkási fizetés
egy bizonyos részét kapják. Minden egyes szakmának megvan a maga sveinsprófs (szakmunkásvizsga-)
bizottsága, melyben szakmabeli munkáltatók, munkavállalók és az Oktatási Minisztérium képviselői
vesznek részt. A szakmunkás-bizonyítvány feljogosítja tulajdonosát, hogy az adott szakmában dolgozzon.
Azonban nem jogosítja fel automatikusan a továbbtanulásra. De a szakmunkásnak is megvan a lehetősége, hogy további tanulmányokat folytasson vagy vizsgákat tegyen a felsőoktatási rendszerbe való belépéshez. A megfelelő végzettség megszerzéséhez szükséges idő függ az előző tanulmányok idejétől, valamint attól, hogy a tanuló hasonló vagy pedig új tudományterületen szeretne tanulmányokat folytatni.
4.2.4. Vezetőkézműves-képesítés

A szakmunkás-képesítéssel és egy év munkagyakorlattal rendelkezők folytathatják tanulmányaikat
(plusz egy év), hogy megszerezzék egy adott szakmán belül a vezetőkézműves-bizonyítványt (meistarabréf). Ez jogosítványt biztosít tulajdonosának, hogy ipari tanulókat képezzen, üzleti vállalkozást vezessen,
vagy ipari szövetkezetet vezessen. A szakmunkásoknak csak egy kis töredéke szerzi meg ezt a képesítést.

65

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
4.2.5. Nem okleveles szakmák
A nem okleveles szakmákban folytatott tanulmányok széles köre nem ad képesítést. Mindazonáltal ezek a
tanulók jó eséllyel magasabb beosztású állásokhoz juthatnak, mint azok a társaik, akik nem rendelkeznek
semmilyen képzettséggel, azonban mindez nagyban függ a gazdaság ingadozásától is. Ezek a programok
leginkább valamilyen oktatási intézmény gondozásában jelennek meg, iskolánként változó oktatási programmal, és a bizonyítványok kibocsátója maga az iskola, nem pedig egy központi szerv. Felvételi követelményként a kötelező iskolai végzettségről szóló bizonyítványt fogadják el.

A legnépszerűbb területek:
• Masszázs. Hároméves elméleti és gyakorlati oktatás.
• Műszaki rajzoló. Hároméves képzés, mely felkészíti a tanulókat a cégeknél történő műszaki rajzolói
feladatokra.
• Mezőgazdaság és kertészet. Elméleti és gyakorlati tanulmányok, melyek mind az állattartást, mind a
növénytermesztést magukban foglalják. A tanulmányok 1-3 évig terjednek.
• Számítógépes tanulmányok. Hároméves képzés, mely az informatikai területen történő munkára készíti fel a tanulókat.
• Kereskedelmi tanulmányok. Általában kétéves képzés.
• Turisztikai szolgáltatások. Két lehetőséget kínál: egyéves szakirányú tanulmányokat vagy kétéves elméleti, majd gyakorlati tanulmányokat. Ez a képzés egyre népszerűbb.
• Különböző konkrét szakmákra irányuló tanfolyamok: pl. fogorvosi asszisztens, szociális szolgáltatások, halfeldolgozás stb. Nagyon kevés ember vesz részt ezeken.
• Az iparági szakszervezetek és más szervezetek is elindítják a saját tanfolyamaikat (hivatalos vagy
nem hivatalos alapokon). A munkáltatók általában hozzájárulnak ezeknek az iskoláknak a működéséhez bizonyos ágazati egyezményeken keresztül (a tanfolyamot elvégzett emberek fizetésének a 0,21%-ért). Ezeknek az iskoláknak egy részét az Oktatási Minisztérium felső középfokú szintű magániskolává minősítette.
• Több nagyobb cég tanfolyamokat indít alkalmazottainak, illetve egyes hivatalos intézményeknek saját iskolái vannak (például tűzoltóság, posta, adó- és vámhivatal).
4.3. Felsőfokú szakképzés

A felsőfokú szakképzés szintjén az általános, illetve a szakképzés megoszlása nehezen áttekinthető, de lehetőséget biztosít a tanulóknak, hogy az egységes középiskolákból és a gimnáziumokból is továbbmehessenek a szakmai oktatás harmadik fokára, és a szakképző intézményekből az egyetemre. A legtöbb esetben ehhez plusz tanulmányokat kell folytatniuk.

Tovább bonyolítja a dolgot, hogy Az Izlandi Egyetem (University of Iceland) olyan tanulmányokat honosít
meg, melyeket a felső középfokú szakiskolában oktatnak. Ilyen például a betegápolás, mely pillanatnyilag
az egyik legnépszerűbb szak az egyetemen, de 1970-ig a felső középfokú szakiskolákban oktatták. A műszaki tanulmányok oktatásának a megoszlása szintén nincs tisztázva. A műszaki tanulmányokat a középiskolában és a Tækniskóli Íslands-ben (ez a szakképzés harmadik fokának tradicionális iskolája) oktatnak.
Az országgyűlés 2002-ben engedélyezte ennek az iskolának egyetemi szinten való működését, és elnevezték Tækniskóli Íslands-nek (Izlandi Műszaki és Gépipari Főiskola). Azonban az ott tanulókat a statisztikák még mindig középiskolai diákokként tartják számon.

66

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
Ennélfogva meglehetősen nehéz, ha nem lehetetlen, megállapítani a felsőfokú szakképzésben részt vevő
tanulók, illetve az ilyen szakképzettséggel rendelkezők számát.
4.4. Továbbképzésben való részvétel

A képzettséget nyújtó vagy nem nyújtó képzések igen sokszínűek. A leggyakoribbak a rövid és tömbösített tanfolyamok, melyeket a munkahelyeken vagy egyes közeli intézményekben lehet elvégezni. Néhány
évvel ezelőttig a tanfolyamokon való részvétel automatikusan fizetésemelést jelentett, viszont ez mára
megváltozott, és a fizetésemelést csak előzetes egyeztetést követően kapják meg a dolgozók.

Izland a munkahelyen folytatott tanulmányok tekintetében az európai országok közül a legrosszabbak
között helyezkedik el. A megkérdezettek 35%-a állította azt, hogy a munkába állást követően munkahelyi
tréningen vett részt, de a megkérdezetteknek csak a fele ítélte a tréninget sikeresnek. Egy másik felmérés
kimutatta, hogy az adott évben a nők 18%-a és a férfiak 19%-a vett részt munkahelyi tréningben. Ehhez
hozzá kell tennünk, hogy a férfiak 60%-a és a nők 45%-a próbálta szabadidejében megtanulni, hogy hogyan tudnák fejleszteni a munkahelyi teljesítményüket azáltal, hogy könyveket olvasnak vagy számítógépes tanfolyamokon vesznek részt.

A képzések kapcsán ezek az alacsony számok annak köszönhetők, hogy a legtöbb izlandi cég meglehetősen kicsi, és nincs meg a képzésekhez szükséges anyagi forrásuk. Megfigyelhető, minél nagyobb egy cég,
annál nagyobb az esélye, hogy képzést tud kínálni munkavállalóinak.

Általánosságban elmondható, hogy minél képzettebb valaki, annál valószínűbb, hogy a munkájához kapcsolódóan további képzésekhez jut. Így a tanfolyamok 72%-a szakembereknek szól, 52%-a a középvezetőknek, 50%-a műszaki dolgozóknak, 50%-a az irodai dolgozóknak, 47%-a a vezetőknek és csak 24%-a
az általános munkavállalóknak.

Kilenc símenntunarmiðstöðvar-t (azaz képzési központot) nyitottak meg az ország régióiban, melyek különböző (túlnyomórészt szakmai) tréningprogramokat kínálnak. Ezeket a központokat az önkormányzat,
a munkaerőpiac képviselői, valamint a felső középiskolák együttesen működtetik. Mindegyik központ indít tanfolyamokat a régiójához tartozó falvakban, továbbá felső közép- és harmadfokon távoktatást is, valamint szabadidős tanfolyamokat és speciális munkahelyi gyakorlati kurzusokat. A tanfolyamokat a kormány támogatja, de a résztvevőknek is fizetniük kell egy minimális tandíjat.
4.4.1. Képzettséggel nem rendelkező emberek képzése

Az Alþýðusamband Íslands – ASÍ (azaz Izlandi Munkaszövetség) is rendelkezik saját oktatási szervezettel,
melyet Menningar- og fræslusamband alþýðu – Mfa-nak hívnak. Különböző tanfolyamokat kínál, gyakran
más iskolákkal történő együttműködésben. A tanfolyamokkal főleg a képzetlen munkásokat célozza meg,
és elsősorban az általános tudást hivatott fejleszteni (például nyelvismeret és számítógépes műveltség),
mintsem további szakképzést nyújtana nekik. Mostanáig csak a dolgozók töredéke látogatja ezeket a tanfolyamokat.

2001-ben a nagyobb munkásegyesületek egy speciális képzési alapot hoztak létre tagjaiknak, melyhez a
tagoknak is hozzá kell járulniuk anyagilag. Az eredmények hozzájárulnak, hogy változások álljanak be az
izlandi munkavállalók képzésének egész spektrumában.

67

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
A legnagyobb önkormányzatok úgynevezett Námsflokkar-okat (felnőttoktatási központokat) működtetnek, melyek esti és hétvégi tanfolyamokat kínálnak mind általános tárgyakban (nyelvismeret és számítógépes jártasság), mind pedig szakirányú tárgyakban. Néhány esetben a távoktatás (interneten keresztül)
is szerepel a kínálati palettán.
4.4.2. A képzettséggel rendelkező emberek képzése

Némely szakképző iskolában lehetőség van a különböző szakmák új trendjeinek elméleti és gyakorlati elsajátítására. Ezeket a tanfolyamokat a szakszervezetek az iskolákkal való együttműködésben kínálják
tagjaiknak. A tanfolyamok különböző időtartamúak, de általában nem igényelnek sok időt, és okleveles
végzettséget adnak. Még ha nem is minősül hivatalos bizonyítványnak, mégis nagy jelentősége van, ha
például a tulajdonosa munkahelyet akar változtatni.
A nagyobb cégek saját képzési központokat működtetnek, melyeket a munkaadók és a munkavállalók
alapítanak, sok esetben kormányzati támogatás igénybevételével. Különböző képzési idejű tanfolyamokat
kínálnak (sokszor nagyon speciális területeken), melyek befejezésekor bizonyítványt adnak. A részvételi
arány jó. A vezetőkézműves-képzettség szintén ehhez a kategóriához sorolható.
4.5. Fennhatóság a szakképzésben

Annak ellenére, hogy az Oktatási Minisztérium rendelkezik majdnem minden felelősséggel az oktatás, így
a szakoktatás terén is, mégis más minisztériumok is részt vesznek a munkában. A Szociális Ügyekért Felelős Minisztérium a Starfsmenntaráð-on (Szakoktatási Tanács) keresztül jogilag felelős a szakképzésért.
Azonban a legtöbb szakoktatási programot az Oktatási Minisztérium alapítja, illetve ő is felelős érte. Az
egészségügyi dolgozók képesítéséért az Egészségügyi Minisztérium a felelős, a jogalkalmazó szervek képzéséért az Igazságügyi Minisztérium, a mezőgazdasági területeken tanulókért pedig a Földművelődési
Minisztérium. A Közlekedési Minisztérium felelős a pilótaképzésért és a tengerésztisztek képzéséért, a hivatalos szakmák meghatározásáért pedig az Ipari Minisztérium.
5. Duális képzés

„Duális képzés alatt olyan képzési formát értünk, melynek keretében az elméleti képzés szakiskolákban,
a gyakorlati képzés pedig üzemekben, vállalatoknál történik. Az üzem és az iskola kiegészíti egymást. Az
iskolákban az általános műveltséget és a szakelméleti ismereteket közvetítő tárgyak oktatása folyik, a
gyakorlati (üzemi) képzésben pedig a szakmai képességek fejlesztésén van a hangsúly. Az iskola és az
üzem célja egy magasan képzett szakembergárda létrehozása, valamint az általános és szakmai műveltség helyes arányának kialakítása korszerű és modern ismeretanyag elsajátításával.” (Szabó Gábor, 1997)
A duális képzés gyakori Izlandon, de a megvalósításban eltérések vannak az egyes oktatóhelyek gyakorlatában:
• munkahelyi tanulás: a képzés a munkahelyen, munkavégzés közben történik,
• a második esetben az iskolai és a munkahelyi tanulás integrálása, időtartamának megosztása valósul
meg.

68

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
Tanulás a munkahelyen
A munkahelyi tanulás során a foglalkoztatáshoz szükséges szakmai kompetenciákat a munkahelyen
(munkavégzés közben) szerzi meg az oktatás résztvevője (együttműködésben az iskolával, az iskolai tanulás során megszerzett tudásra alapozva). Munkahelyi képzés (tréning) az, amikor a munkaadó saját alkalmazottainak nyújt képzést (továbbképzést). Mondhatjuk, hogy ahol a munkahelyi tanulás befejeződik,
ott kezdődik a munkahelyi képzés.
Tanulás a duális rendszerben

A kutatások azt mutatják, hogy az iskolai és a munkahelyi tanulás egymástól különböző, de egymást
kiegészítő tevékenységek a tartalom, a módszerek és a célok tekintetében. Ez a különbség okoz némi
problémát a tanulók számára: miként lehet az iskolában tanultakat hasznosítani a munkahelyen és
fordítva (a gyakorlati tapasztalatok és az elméleti oktatás összefüggéseit megérteni, feldolgozni).

Az iskolai oktatás a következőkre fókuszál:
• tanulási folyamat,
• elmélet,
• alapvető készségek és kompetenciák,
• gondolkodás,
• a feladatok áttekintése és megértése,
• kommunikáció és együttműködés a diákok között.
A munkahely szempontjai egészen mások:
• a munkavégzés folyamata és eredménye,
• speciális kompetenciák,
• termelékenység és profit,
• az ügyfelek megfelelő kiszolgálása,
• problémamegoldó képesség és hatékonyság,
• szakmai identitás.

Fontos, hogy a tanulási folyamat segítse a tanulókkal megértetni és hasznosítani a két különböző megközelítési szempontot: megvalósuljon az elmélet és a gyakorlat egysége, egymás kiegészítése.
A duális képzés működése Izlandon

34 szakma felvételi és tantervi követelményeit 2001 és 2009 között fogadta el és hozta nyilvánosságra az
Oktatási, Tudományos és Kulturális Minisztérium. A végrehajtás során az eredeti elképzelések változtak
mind a munkahelyi képzés időtartamára, mind a munkahelyi, illetve az iskolai tanulás feltételeire vonatkozóan.

A munkahelyi tanulás időtartama

A munkahelyi tanulás időtartama 24-től 126 hétig terjedhet. (A különbség a két időtartam között 102 hét,
vagyis majdnem 2 év). A munkahelyi és iskolai elfoglaltság aránya 16% és 73% között van.

69

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
A 34 szakma közül:
• rövid időtartamúak (28-48 hét): 15,
• közepes időtartamúak (60-80 hét): 10,
• hosszú időtartamúak (96-126 hét): 9.

Az eltérések oka: A különböző szakmák különféleképpen fejlődtek, más és más az elsajátítandó elméleti
és gyakorlati kompetenciák aránya. A programok egy részénél az iskolai alapú tanulásnak, míg más részénél a munkahelyi tanulásnak van dominanciája.
Iskolai tanulás

Az oktatás formalizáltabbá válásának eredménye, hogy a szakképzés egyre inkább átkerült a munkahelyről az iskolába.

Ennek okai:
• az alapképzés költségei (különösen az alapkészségek és -kompetenciák elsajátítása);
• a szakterület folyamatos változásai gyors változtatásokat igényelnek az oktatási környezetben, aminek végrehajtása nehézségekbe ütközik a különösen speciális szakmák esetében;
• a munkahelyeken belül specializáció csak viszonylag szűk területen nyújt oktatási lehetőségeket, nem
teszi lehetővé az általános jellegű szakmai képzést;
• a folyamatos változásokkal való lépés tartás, a nyitottság megőrzése nehézségekbe ütközik a munkahelyen.

70

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
Munkahelyi tanulás
Az iskolai tanulás mellett szóló összes érv ellenére elmondható, hogy az autentikus munkahelyi környezet mérhetetlenül inspiráló és értékes hely mind az oktatás, mind a gyakorlati képzés számára.

Ennek okai:
• megismerteti a tanulóval a munkahely szellemét és a munkavégzés célját; az itt eltöltött idő bevezetés az érintett munkahely és a munka világába;
• lehetőség nyílik a gyakorlat szisztematikus megfigyelésére és megértésére;
• lehetőséget nyújt az elméleti ismeretek gyakorlati hasznosítására;
• bevezetés a munka világába a munka által – „learning by doing”.
A munkahelyi tanulás időtartama

Mind az iskolai, mind a munkahelyi tanulás fontos helyszíne a szakképzésnek, és a duális képzésnek biztosítania kell a szükséges tanulási feltételeket, de nem mindegy, hogy a két helyszín közötti időbeosztás
miként alakul.
Az iskolai és a munkahelyi tanulás integrálása

Szakértők véleménye szerint a váltások között rövid időközök legyenek, és a tanulók a két helyszín között (szabályos időközönként, gyors ütemben) mozogjanak:
• ez lehetővé teszi számukra az elméleti ismeretek gyors gyakorlati alkalmazását, illetve a gyakorlati
tapasztalatok tükröztetését az elméleti ismeretek terén, az iskolai környezetben;
• segíti a két oktatási forma egymásra hatását (az elmélet gyakorlati alkalmazása, a gyakorlat és az elmélet kapcsolatának megértése).
Az oktatási program indítása az iskolában

A legvalószínűbb oka ennek az alapképzés költsége és az a tapasztalat, hogy az alapvető készségek és
kompetenciák az iskolában sajátíthatók el. Ezek érvényes megállapítások, de vannak érvek arra vonatkozóan is, hogy a munkahelyi tanulással indítani is előnyös lehet:
• a tanulók azonnal megismerkednek a munkahely szellemével és az ott végzendő munka céljaival;
• megismerkednek továbbá az érintett munkahellyel és a munka világával.
Az oktatási program befejezése az iskolában

Az utolsó szemeszter a betetőzése az oktatásnak, és a legfontosabb célja ennek a félévnek, hogy felkészítse a tanulót a záróvizsgára:
• a tanárok értékelik az oktatás addigi eredményeit, ami kiterjed a készségek és ismeretek hiányosságainak feltérképezésére és pótlására is;
• felkészítik a tanulókat a záróvizsgára;
• a tanulók össze tudják hasonlítani saját tudásukat, tapasztalataikat társaikéval, ami ad egy változatosságot számukra a tapasztalatok sokféleségére és a különböző szakmai specializációk megismerésére
egyaránt.

71

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
A program befejezése a munkahelyen
Gyakori érv erre vonatkozóan az „indukció” mint logikai módszer (az egyes esetekből következtetünk az
általánosra). Az iskolai tanulás befejeztével a tanuló rendelkezik a szükséges tudással és készségekkel a
munkavégzéshez, most eljött tehát az idő, hogy ezeket az ismereteket a valós életben valós feladatok végrehajtása során alkalmazza.
Következtetések

Az oktatás iskolai és munkahelyi környezetben történő megosztása a szakképzés során egymást kiegészítő előnyökkel jár. Az izlandi gyakorlat igen nagy változatosságot mutat a megvalósításban, alkalmazkodik
a helyi körülményekhez és a szakmai specialitásokhoz.
6. Európai Szakképzési és Szakoktatási Kreditrendszer (ECVET)

„Az egész életen át tartó tanulás mint átfogó célrendszer elérését szolgáló eszközök egyike az Európai
Szakképzési és Szakoktatási Kreditrendszer (ECVET). Deklarált célja, hogy az eltérő tanulási környezetben megszerzett tanulási eredmények elismerésével támogassa a szakmai képesítés megszerzését és a
képesítések átláthatóbbá tételét. Az ECVET a földrajzi (horizontális) mobilitás mellett a vertikális mobilitást is szolgálni kívánja, a tanulási utak rugalmasabbá tétele és egymáshoz kapcsolhatóságának megteremtése révén.

A földrajzi mobilitás alapvető jelentőségű eszköz, amely azt a célt szolgálja, hogy az európai térség gazdasági és társadalmi integrációja erősödjön, hogy az európai léptékben gondolkodó polgárok formálódását
szolgáló tapasztalatcsere intenzívebbé váljon. A tudás gyarapításában is kulcsszerepet kap, hiszen a szakmatanulás olyan periódusa az életpályának, amikor különösen fontos a más országokban megszerezhető
tapasztalat.

Az ECVET eszközrendszerrel kapcsolatosan kétféle értelemben jelenik meg a kredit kifejezés. Az elnevezésben szereplő kredit szó általános szinten utal a hitelesség megteremtésére, a bizalom megszerzésére.
Azt jelzi, hogy a cél az európai képzésszolgáltatók közötti bizalmi kapcsolatok kiépítése. Erre lehet alapozni a szakmai képzésnek azt a rendszerét, amelyben a különféle tanulási környezetben megszerzett tanulási eredmények egyenértékű építőelemei egy képesítés megszerzésének.

A kredit kifejezés másik értelmezése ettől eltérő, technikaibb jellegű. A felsőoktatásban már működik
kreditrendszer, amelynek egy absztrakt időráfordítás-számítás az alapja. Bár az ECVET létrehozásában
kétségtelenül szerepet játszott a felsőoktatási kredit-rendszer működése, mint előkép, a tényleges megvalósítás azonban eltérő. Az Európai Unió országaiban ugyanis csak kivételképpen működik kredit-alapú
szakképzési rendszer. Emiatt az ECVET kreditpontok alkalmazása a gyakorlatban egyelőre nem illeszkedik tényleges kreditálási gyakorlatba.” (Tót Éva, 2012)
Izlandon 2015 őszéig minden szakképző intézménynek felül kell vizsgálnia tanterveit és alkalmazni kell
bennük az új kreditrendszert, mely az ECVET előírásain alapul. Ebben a rendszerben egy kreditegység
megfelel a hallgató három napi munkájának attól függetlenül, hogy milyen jellegű munka az (előadás hallgatása, otthoni munka, szakmai gyakorlat stb.).

72

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
7. Mezőgazdasági szakképzés (Agricultural University of Iceland – AUI)
Izlandon két mezőgazdasági felsőoktatási intézmény működik:
• Hólar University College, Hólar: akvakultúra és halbiológia, equine (lótenyésztés és -tartás, lovak betanítás, lovaglás stb.), falusi (vidéki turizmus) a választható szakok;
• Agricultural University of Iceland, Hvanneyri: részletes bemutatását lsd. a továbbiakban.
A két intézmény közös képzést folytat és közös diplomát ad az equine BSc-szakon. Mezőgazdasági szakképzés csak az Izlandi Mezőgazdasági Egyetemen (Agricultural University of Iceland) folyik.

A továbbiakban az Izlandi Mezőgazdasági Egyetem tevékenységén keresztül mutatjuk be a mezőgazdasági felsőoktatást és szakképzést.

Az Izlandi Mezőgazdasági Egyetemet (AUI) 2005-ben alapították három meglévő intézmény összevonásával:
• a Mezőgazdasági Főiskolát (Agricultural College) 1947-ben hozták létre Hvanneyriben egy 1889-ben
alapított mezőgazdasági szakképző iskola (Agricultural School) átalakításával;
• a Mezőgazdasági Kutató Intézetet (Agricultural Research Institute) 1965-ben több kisebb kutatással
foglalkozó egységből alapították;
• a Kertészeti Főiskolát (Horticultural College) 1939-ben alapították Reykirben.

73

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
Az AUI a számok tükrében


Alkalmazottak:
Hallgatók:
Élethosszig tartó tanulás:

Gyakorlati és kutató helyek


100
330 (190 + 140)
2500 résztvevő/év

Hvanneyri:
• szarvasmarhatelep,
• juhtelep (Hestur, 7 km-re Hvanneyritől),
• földterület kutatási célokra.
Möðruvellir / Ármót:
• szarvasmarhatelep,
• földterület kutatási célokra.
Korpa – kísérleti állomás:
• szántóföldi kísérletek.

74

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer

Reykir Campus (Hveragerði)

Hestur (juhkísérleti telep)

Felszereltség





laboratóriumok (2000 m2);
15 tanterem oktatási célokra (6-70 hallgató számára);
könyvtár (könyvek, folyóiratok, adatbázisok);
internet, online oktatási szolgáltatás (távoktatás), e-mail-szolgáltatás az összes alkalmazott és hallgató részére;
kutató állomások (farmok) és kísérleti telepek;
különféle szolgáltató egységek, autóflotta, műszaki szolgáltatás, karbantartás, oktatói és hallgatói étterem.

Az Izlandi Mezőgazdasági Egyetem két karán (a Termőföldi és Állati Erőforrások Kar, illetve a Környezettudományi Kar) BSc-, MSc- és PhD-képzéseket is folytatnak.

A Szakképző és Élethosszig Tartó Tanulás Tanszék/Osztály is az egyetemhez tartozik. A tanszék felső középfokú szinten biztosít mezőgazdasági és kertészeti szakképzést, valamint élethosszig tartó tanulást a
nagyközönségnek és a hivatásosoknak, állandó és alkalmi képzéseken keresztül.
A tanítás során a hivatalos nyelv az izlandi, de a legtöbb tankönyv angolul íródott.
Alapképzés (BSc) – 151 hallgató

Mezőgazdasági tudományok: Célja, hogy alapoktatást biztosítson a tanulóknak alkalmazott biológiából és mezőgazdaságból. A diákok alapvető jártasságot szereznek a természettudományok köréből,
melyhez még több alkalmazott mezőgazdasági tárgyat is csatolnak speciális hangsúllyal az izlandi
mezőgazdaságra és a természeti erőforrások fenntartható használatára a mezőgazdasági termelésben.
Lovakkal kapcsolatos tudományok: Közös diplomaprogram a Hólar Egyetemmel. Célja, hogy széles

75

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer

körű alapoktatást és szakirányú tudást biztosítson a diákoknak alkalmazott biológiából, illetve alaptudást nyújtson a földművelési tudományokból, a lovak biológiájából, a lovak kezeléséből és képzéséből.
Természetrajz és természeti erőforrások: Célja, hogy megértesse a tanulókkal a természetet és a
természeti folyamatokat multidiszciplináris (biológiai, földrajzi és környezetvédelmi) alapokon. Négy
szakiránya van: természetrajz, természeti erőforrások, nemzeti parkok/védett területek, történelem
és természet.
Erdészeti ismeretek, ökológiai helyreállítás és gazdálkodás: Természeti erőforrások menedzsmentje, melyben hangsúlyt kap két földhasználati kategória: az erdők telepítése és menedzsmentje,
illetve a leromlott állapotú földek helyreállítása és menedzsmentje. Két szakiránya van: az erdészeti
tudományok és az ökológiai helyreállítás és menedzsment, melyek az utolsó évben válnak szét.
Tájtervezés és kertépítészet: Az ember, a természet és a forma közötti kapcsolatra helyezi a hangsúlyt. Az alapkurzusok más tanulmányokkal közösek. Egyes kurzusokra nagyobb hangsúlyt helyeznek, úgymint formatervezés, szabadkézi rajz, tervezés, társadalmi és kulturális történelem, nyilt terek
tervezése, tájelemzés, nemzeti örökség, kertépítés és környezeti pszichológia.

Mesterképzés (MSc) – 35 hallgató

MSc (normál tantervvel)
Az Izlandi Mezőgazdasági Egyetemen normál MSc-képzés zajlik. A képzés egyesíti az elméleti és gyakorlati ismereteket, az izlandi körülmények tanulmányozását, megcélozva ezzel a fenntartható fejlődést és az élhető környezet kialakítását. Nagyon fontosnak tartják az egyéni munkát csakúgy, mint a
gyakorlati esettanulmányokat, amelyben a hallgatók valódi problémákat küzdenek le, így gyakorolva
az egyéni munkában való jártasságot.
Egyéni tervezésű MSc
Más MSc-képzések is vannak az egyetemen. Ezek a tanulmányok egyénileg tervezhetők, és csak két
kötelező kurzusból állnak: tudományfilozófiából és kutatásmódszertanból. Ezeket részben más tudományos intézményben is teljesíthetik a hallgatók. Ennek a programnak az a célja, hogy egyéni tudományos oktatást és képzést biztosítsanak a tudomány valamely fontos területéről. A legfontosabb
szabály az, hogy a kutatási projekt 60 vagy 90 kreditet érjen.

Doktorképzés (PhD) – 4 hallgató

Doktori tanulmányok
A doktorképzés célja, hogy a hallgatók alapos kutatási képzésben részesüljenek a választott tudományos területen. A képzés az Izlandi Egyetem Diplomás Tanulmányok Központjával (Centre of Graduate Studies at the University of Iceland) együtt közösen zajlik, és az Izlandi Egyetem szabályai szerint
történik. A kutatási feladat tölti ki a képzés nagy részét (150 kreditet ér a 180-ból). A kurzusok más
izlandi vagy külföldi egyetemen is felvehetők. Az Izlandi Mezőgazdasági Egyetem más belföldi és külföldi egyetemekkel is együttműködik, akikkel kölcsönösen megegyeznek a tanulmányok elfogadásáról. Például létezik egy hivatalos, jól bevált együttműködés az északi országok mezőgazdasági és állatorvosi egyetemei között (NOVA Egyetemi Hálózat), ahol közös kurzusokat hirdetnek meg, valamint
kölcsönösen elismerik a tanulmányokat.

76

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
Szakképzés – 140 hallgató

Szakképző és Élethosszig Tartó Tanulás Tanszék
A tanszék felső középfokú szinten biztosít mezőgazdasági és kertészeti szakképzést, valamint élethosszig tartó tanulást a nagyközönségnek és a hivatásosoknak, állandó és alkalmi képzéseken keresztül. Az aktív hallgatói létszámból jól tükröződik, hogy a tanszék igen aktív az egyetemen. A szakmai
képzést a Hvanneyri kampuszon (mezőgazdaság) és a Reykir kampuszon (kertészet) végzik. Ezenkívül különböző részidős képzések és egyéni kurzusok is indulnak helyileg. Ezeken a részidős képzéseken és továbbképző tanfolyamokon közel 3000 fő vesz részt évente. A tanszék az egyetemtől függetlenül létezik, és saját szabályzata van.

Választható szakok a szakképzésben
• mezőgazdaság,
• környezetvédelmi szakember,
• tereprendező szakember,
• faiskolai termelés,
• dísznövénykertészet.

Hvanneyri









300 állandó lakosa van a településnek;
hallgatók és hozzátartozóik (300+);
óvoda;
általános iskola;
kellemes hely a gyerekeknek;
kiváló kikapcsolódási lehetőségek (pl. lovak, lovaglás);
a közelmúltban hallgatói kollégiumok épültek kényelmes felszereltséggel;
apartmanok: 1, 2, 3 és 4 hálószobával;
egyágyas szobák közös konyhával és társalgóval;
kidolgozott tervek vannak új férőhelyek létrehozására, a régiek felújítására.

77

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
Hallgatói létszámok az AUI-n
Az Izlandi Mezőgazdasági Egyetemen három tanszék működik (amint ezt korábban bemutattuk): kettő
egyetemi szinten és egy a szakképzés szintjén. A hallgatók középiskolai tanulmányaik után léphetnek be
a felsőoktatásba vagy a szakképzésbe. Az AUI-n folyó mezőgazdasági szakképzés Hvanneyriben történik,
és jelenleg 90-95 hallgató vesz részt benne (70-en a nappali képzésben, 25-en a távoktatásban). A kertészeti képzés a Reykir Campuson folyik, és jelenleg 45 hallgató tanul itt különböző szakokon (tájtervezés,
növénytermesztés, védett növények, biotermesztés).
A kertészeti BSc-képzés Dániában történik, ilyen szak nincs az AUI-n.

A hallgatók létszáma a BSc-képzésen 151, az MSc-n 35 és a PhD-n 4 jelenleg. Összesen tehát 330 hallgató
tanul az Izlandi Mezőgazdasági Egyetemen.
Tandíj
• az egyetemi képzésben: 60 000 ISK/év
• a szakképzésben: 35 000 ISK/év

1 ISK (izlandi korona) = 2,13 Ft (2015. szeptember, InforEuro)
Szakképzés az AUI-n

Izlandon mezőgazdasági és kertészeti szakképzés csak a mezőgazdasági egyetemen folyik. A hallgatóknak minimum 18 éveseknek kell lenniük, hogy elkezdhessék tanulmányaikat itt. Előtte legalább 3-4 szemesztert el kell végezniük az általános gimnáziumban, és be kell fejezniük tanulmányaikat a közismereti
tárgyakból (nyelvek, matematika, biológia, kémia, számvitel stb.). Az AUI-n csak a szakmai tárgyak oktatása folyik. A képzés időtartama 2 év (4 szemeszter).
A mezőgazdasági szakképzésben résztvevő hallgatók általában 18-20 évesen kezdik el tanulmányaikat,
90%-uk vidéki területekről jön, és legtöbbjüknek van már mezőgazdasági tapasztalata.

A kertészeten tanulók általában nem fiatalon kezdik meg tanulmányaikat: 22-30 évesek (aki 30 évesen
kezd, annak már vannak – esetleg más területen – munkatapasztalatai). Vannak olyanok is, akik 50-60
évesen iratkoznak be, szereznek szakmai végzettséget. A hallgatók fele Reykjavíkból érkezik.
Általánosságban kijelenthető, hogy a szakképzés iránti érdeklődés csökkenőben van.
Szakmai gyakorlat és gyakorlóhelyek

A mezőgazdasági és kertészeti gyakorlat különböző.
Mezőgazdaság

A hallgatóknak vagy van szakmai tapasztalatuk, vagy nincs tanulmányaik megkezdése előtt. Általában
azonban van. Az első tanulmányi év főleg elméleti képzéssel telik el, és áprilisban kezdődnek a gyakorlatok.

78

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
A 3 hónap (12 hét) a kötelező szakmai gyakorlat, melyet farmon kell letölteni. A 12 hét alatt min. 360 órát
gyakorlati munkával kell töltenie a hallgatónak, ami 15 kreditet ér. A farmot az iskola jelöli ki, természetesen a hallgató kívánságait figyelembe véve (ha a hallgató pl. szarvasmarha- vagy juhtelepre, vagy vegyes gazdálkodással foglalkozó gazdaságba akar menni, kérését igyekeznek teljesíteni). A gyakorlat megkezdése előtt a hallgató kitölt egy űrlapot, melyen leírja, hogy milyen szakmai tapasztalatokkal, háttérrel
rendelkezik már, illetve mik a céljai a gyakorlattal. A dokumentum tartalmazza a gyakorlat időtartamát
és a hallgató, illetve a farmer vállalásait, kötelezettségeit. Ezek után a gyakorlati képzés vezetője felveszi
a kapcsolatot a gazdálkodóval, és ha a gazda hajlandó fogadni a hallgatót, a gyakorlat megkezdődik. A kialakult metódus szerint az ország déli részén elő hallgatók északra mennek gyakorlatra, az északon élők
pedig délre.
A hallgató szállást és teljes ellátást kap a fogadó gazdaságban a gyakorlat ideje alatt, de fizetést általában
nem.
A szakmai gyakorlat a képzés félidejében, az első év végén, a nyári szünetben történik. Ha a hallgató nem
teljesíti az előírt követelményeket, nem kezdheti meg a második évet.

Az egyetemnek mintegy 70-80 gazdasággal van szerződése a hallgatók szakmai gyakorlatra történő fogadására az ország egész területén, olyan gazdaságokkal, melyek alkalmasak arra, hogy magas szintű ismereteket nyújtsanak a hallgatók számára. A gyakorlati képzés felügyelője (felelőse) tartja a kapcsolatot a
gazdaságokkal, gazdálkodókkal. Olyan farmok vehetnék részt a programban, melyek saját tulajdonban
vannak, a tulajdonos maga vezeti a gazdálkodást, továbbá rendelkezik megfelelő szakmai végzettséggel. A
gazdaságnak be kell tartania az összes kormányzati előírást, termékeinek regisztráltaknak és jó minőségűeknek kell lenniük.

Az érintett gazdaságok többsége szarvasmarha-, ló-, juh- és nyérctartással foglalkozik. A hallgatók között
a szarvasmarha- és juhtelepek a legnépszerűbbek.

Sertés- és baromfitenyésztő farmok is vannak Izlandon kis számban (azok azonban nagy méterűek). Az
oktatásban nincs hangsúlyos szerepük.

A gyakorlati képzés vezetője az első négy hét elteltével meglátogatja a farmot, elbeszélget a hallgatóval és
a tulajdonossal, közösen értékelik az eltelt idő tapasztalatait (ha szükséges, megteszik a szükséges lépéseket).
Kertészet

A kertészeti gyakorlat 60 hét időtartamú (hasonlóan sok más szakmához, mint pl. asztalos, vízvezetékszerelő stb.). A hallgatónak kell találnia gyakorlóhelyet szakterületének megfelelően (pl. a tájtervezést tanuló hallgatónak tájtervezéssel foglalkozó vállalathoz, a kertészeti növénytermesztéssel foglalkozónak
pedig növénytermesztéssel foglalkozó céghez). A gyakorlóhely kiválasztása (és az egyetem által történő
elfogadása után) három oldalú szerződést kötnek az érdekeltek: a hallgató, az egyetem és a munkahely.
Ha a hallgató nem talál magának helyet, az egyetem segítséget nyújt számára a megfelelő gyakorlóhely kiválasztásában, megtalálásában.
Az elmúlt évek nehéz gazdasági helyzetében (a 2008-as válság után) sokszor nehézségekbe ütközött a

79

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
hallgatók számára alkalmas gyakorlóhelyet találni, ahol hajlandók voltak alkalmazni őket.

A hallgatók fizetséget kapnak munkájukért, bár néhány munkahelyen előfordul, hogy ez csak 80%-a a hasonló területen dolgozó végzett szakmunkások minimálbérének.

Az iskolai oktatás megkezdésének feltétele, hogy a hallgató már legalább 12 hét kertészeti gyakorlattal
rendelkezzen. Sokan a második év kezdetére teljesítik az előírt 60 hetet, míg a többiek a második év vége
után, az elméleti képzés befejeztével folytatják a gyakorlatot. Amikor teljesítették a feltételeket, benyújtották az iskolának a megfelelő dokumentumokat, igazolásokat, megkapják a végzettségről szóló bizonyítványt. Vannak tehát olyanok, akik az oktatás megkezdése előtt, közben és után teljesítik a 60 hét
szakmai gyakorlatot.
*

*

*

Mind a mezőgazdasági képzés, mind a kertészeti képzés szakmai gyakorlatáról naplót kell vezetniük a
hallgatóknak, melyben rögzítik, hogy mikor mit csináltak (információk az időjárásról, a napi feladatokról,
megjegyzések az elvégzett napi feladatokkal kapcsolatban, beszámoló minden újdonságról, ami történt a
munkavégzés során).

A mezőgazdasági képzésben a hallgatónak valamilyen projektet is meg kell oldania a farm termékeivel, a
mezőgazdasági gépek alkalmazásával, a farm menedzselésével és működésével stb. kapcsolatban. Ezeket
a beszámolókat a hallgató maga írja, a farmer közreműködésével, segítségével.

A gyakorlat befejeztével, az iskolai oktatás kezdetekor, a hallgatók leadják naplóikat, beszámolóikat, és a
tanárok értékelik, osztályozzák azok tartalmát, nyilvántartásba veszik a hallgatók által elvégzett munkát.
Az értékeléshez kikérik a munkaadók véleményét is (a gazdálkodók általában szóban értékelnek).
Új tantervek bevezetése 2015 őszétől

Az AUI 2014-ben felülvizsgálta és átdolgozta kertészeti tanterveit, 2015 őszétől már az új tantervek előírásai szerint kezdődik meg az oktatás. A mezőgazdasági képzés tanterveinek felülvizsgálata 2015 tavaszán fejeződött be, így ezen a szakon is az új tantervek szerint kezdenek idén.

A tantervek felülvizsgálata mind a mezőgazdasági, mind a kertészeti képzésben az összes érintett szakmai szervezet, szereplő bevonásával történt. Így a munkában részt vettek tanácsadó cégek, szakszervezetek, cégtulajdonosok, gazdálkodók, mezőgazdasági szakmai szövetségek, egyesületek (pl. juh- vagy szarvasmarhatartók) stb. Ezeken a megbeszéléseken tisztázódott a felek között, hogy mit várnak el az érintett
foglalkoztatók és mit tud/kell nyújtania az iskolának annak érdekében, hogy a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő szakembereket képezzenek az AUI-n.

Ez az együttműködés nagyon gyümölcsöző volt mindkét fél részére, és az egyetem vezetése bízik abban,
hogy a gyakorlat igazolni fogja mindenki számára a mostani erőfeszítések hasznosságát.
A tantervek jelenleg az Oktatási, Tudományos és Kulturális Minisztérium asztalán vannak jóváhagyásra
várva, és az egyetem bízik azok mielőbbi elfogadásában.

80

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
Az új tantervek nem különböznek lényegesen a régiektől, mégis van néhány fontos újdonság bennük. A
hangsúly (különösen a mezőgazdasági szakon) az egyszerű árutermelésről áttevődött az élelmiszer-termelésre, hogy tudatosuljon a hallgatóban a pusztán mennyiségi kritériumokon túl az élelmiszer-biztonsági szempontokra is figyelnie kell a termelés során. További újdonság, hogy nagyobb figyelmet kap a tantervben a mezőgazdasági tevékenység diverzifikálása, a termékek gazdaságon belüli feldolgozása, majd
értékesítése, mert a hozzáadott értékű termék nagyobb bevételt hoz a farmnak. Új tantárgyakat vezettek
be a minőségbiztosítás és -ellenőrzés területén, megújították a különböző termelési vonalak technológiai
tartalmát, bővítették mind a mezőgazdasági, mind a kertészeti képzésben a vállalkozói ismeretek óraszámát (fontos kérdés: hogyan indíthatók jól működő vállalkozások?). Új tantárgy a méhészet, mely egyre
népszerűbb Izlandon, és most először került be az iskolai oktatás tananyagába.

81

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

Az izlandi oktatási rendszer
Irodalomjegyzék
A tanulmány az alábbi honlapok, dokumentumok és az Agricultural University of Iceland munkatársainak
szóbeli közlése alapján készült. Az angol nyelvű forrásokból átemelt szövegek válogatási és szerkesztési elve
a tanulmány céljaihoz igazodik. A fordítások nem szó szerintiek (a tartalomhoz igazodnak), s nem jelöltük
idézőjellel, valamint forrásukat sem adtuk meg a szövegben.
1. Izland lakossága
Statistical Yearbook of Iceland, 2014
2. Oktatás a számok tükrében

Statistical Yearbook of Iceland, 2014
3. Oktatási rendszer

Accreditation of Higher Education Institutions according to Article 3 of Higher Education Act, No.
63/2006, No. 1067/2006
Dóra Stefánsdóttir: Educational and vocational guidance in Iceland

Higher Education Institution Act / No. 63/2006

Ministry of Education, Science and Culture – Education

Pauline Musset – Rodrigo Castañeda Valle: A Skills beyond School Commentary on Iceland

The Icelandic national curriculum guide for compulsory schools – general section

The Icelandic national curriculum guide for upper secondary schools – general section
4. A szakoktatás és -képzés felépítése

Dóra Stefánsdóttir: Vocational education and training in Iceland
5. Duális képzés

Duális szakképzés – kezedben a jövő!

Elsa Eiríksdóttir - Jón Torfi Jónasson: Vocational education and training at school and at the workplace

Szabó Gábor: A duális képzés rendszere és a projekt orientált képzés kapcsolata
6. Európai Szakképzési és Szakoktatási Kreditrendszer (ECVET)

Tót Éva: Az Európai Szakképzési és Szakoktatási Kreditrendszer (ECVET) Magyarországon, hazai és
külföldi projektek fényében
7. Mezőgazdasági szakképzés (Agricultural University of Iceland)
The Agricultural University of Iceland

82

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

83

EGT SZEMÉLYZETI ÉS OKTATÓI MOBILITÁS NEM FELSŐOKTATÁS SZÁMÁRA (M3)
A mezőgazdasági szakképzés tanulmányozása Izlandon
HU08-0001-M3

84

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful