P. 1
Versmondó / XV. évfolyam / 6. szám

Versmondó / XV. évfolyam / 6. szám

|Views: 505|Likes:
Published by Versmondó

More info:

Published by: Versmondó on Feb 21, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

11/10/2012

pdf

text

original

XV ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2007.

DECEMBER
Tartalom
Kiss László: Németh András Ct 65) 3
Búcsú Németh Andrástól
a ő ő 3
Kosztolányi ő Halotti beszéd 4
Torma Mária: Elment egy kiváló ő ű
Sellei Zoltán C1933-2007) 5
100 ÉVES NYUGAT - TANULMÁNYOK A VERSMONDÁSRÓl
Dettre János: Szavalás és vers 5
Babits Mihály: Délszaki emlék 5
Antall István: Nem törik 7
Vári Fábián László: Fekete ő 7
Janus Pannonius: Nagybátyjának, Vitéz
Jánosnak esztergomi érsekké ő 23
Heltai Gáspár: Két ő 23
Janus Pannonius: Vitéz János érsekhez 23
Janus Pannonius: Vitéz János esztergomi
ő ő 23
VII. Országos ő Versmondó
Verseny 23
Illyés Gyula lY. Nemzeti Vers- és Prózamondó
Verseny 24
Illyés Gyula: Emlékezz rám... 24
Vers- és prózamondó ő ű 25
Dániel Kornél: ,,Anyám fekete rózsa" 25
TANULMÁNY
Rainer Marie Rilke: A modem líra
Rainer Marie Rilke: Ima az ő ű
és fegyencekért
8
9
KÖNYVAJÁNLÓ
ő a volán mögött
Illés Gábor: Mikor csonkig égnek
a gyertyák
26
27
VERSENYRÖL. ..
Gróf Batthyány Lajos és kora 13
Juhász Gyula: Vértanúi nk 13
K. M.: "Magyar az, aki magyarul beszél,
és magyarnak vallja magát" 14
Horváth Sándor:
Kincsek ő kockaköveken 14
Szabó József: Az ő ű vándor 15
Téli rege 16
Enzsölné Mondovits Erika: Kormos István
Regionális és Nemzetközi Vers- és Prózamondó
Verseny 16
Miriák Ferenc: Óvjuk anyanyelvünket,
kultúránkat, történelmünket 17
Baróti Szabó Dávid: Soros jámbus 17
Ady Endre születésének 130. évfordulója
alkalmából versmondó-találkozót szerveztek
Szatmárnémetiben 18
Ady Endre: A mi gyermekünk 18
A néptanító 18
Popper Ferenc: Radnóti Miklós Regionális
Vers- és Prózamondó Verseny 19
Radnóti Miklós: Írás közben 19
P. L: A lélek megszólaltatói 20
... VERSENYRE
I. ő Internetvers-fesztivál 21
XI. Országos Mécs László Szavalóverseny 22
"Reneszánsz daloskönyv" 22
2 versmondó
versmondó
Németh András
a Magyar Versmondók Egyesületének titkára
2007. október 27-én, életének 65. évében örök álomba szenderült
Búcsúzunk a ő ű ő kollegától, aki hosszú éveken keresztül- ő Kapuvárott, majd Gyár-Moson-Sopron
megyei intézményében, a legendás Bartók Béla Megyei ű ő Központban - teljesítette küldetését: az irodalom és
a ű ű Neve összefonódott a versmondómozgalommal, egyikfontos ő irányítója volt a
Radnóti Miklós Országos Vers- és Prózamondó Versenynek. Az MVE ő Megyei Szervezetének és a
Magyar Versmondók Egyesülete elnökségének tagja, illetve titkára volt. Fontosabb kitüntetései: Szocialista Kultúráért
kitüntetés, 1984., Radnóti-díj az irodalom ű 1998., a Magyar Versmondók Egyesülete által alapított "Ki
viszi át a Szerelmet" emlékplakettje, 2003.
Itt hagytál bennünket!
Nem ő le a gyilkos kórt, ő ő le Téged!
De csak testedet, mert szellemed, földi életed megragadható eredményei itt maradtak köztünk.
Micsoda világ! Meghódítjuk a végtelent, de a bennünk bujkáló parányi rendellenes rosszat nem vagyunk képesek
ő
Nem ű el nyomtalanul az ő végtelenségében, hasznosat és jót cselekedtél, ami a közös emlékezetben oly mély
barázdákat hagyott, amelyek kitörölhetetlenek.
Reménykedtünk, vártuk a jó híreket, hogy rendbe jössz, hogy felépülsz, és folytatod közös munkánkat a Magyar
Versmondók Egyesületében és a ő szervezetben, amelynek fontos motorja voltál. Számítottunk ő ő és
higgadt, kiegyensúlyozott, okos véleményedre, széles ű ű fölvértezett irodalmi tudásodra, amelyet oly
sokszor kamatoztattál a rendhagyó irodalmi órákon.
A közös múlt fonalai egyszerre olyan fontos emlékké nemesednek .mint ő a megkövesül csigaház", hogy
Radnóti ű sorát idézzem. A számtalan Radnóti, Kormos, Egyetemi versmondó versenyek szépséges élményei, a
szemünk láttán bontakozó tehetségek számypróbálgatásai, meglett, megállapodott versmondók katartikus versélményei
s azok az irodalmi események, amelyek évtizedek múltán is átsütnek a múlt homályosító emlékezetén.
Ott fenn, az égi versmondópódiumon is vigyázd közös ügyünket, segítsd az oda ő hitét ő mondd
nekik, hogy érdemes volt okosan élni, szeretni azt a közös ügyet, amelyet nem csak magunknak ő meg és adtunk
tovább.
Magyar Versmondók Egyesülete
Búcsú Németh Andrástól a ő ő
Az élet kíméletlen igazságtalanságokat hordoz magában!
Hova ű hová lesz egy ember földi léte?
Mi az a lenyomat, amely megmarad, ha nem is örökre, de legalább addig, míg mosolyodra emlékeznek, amíg nem
felejtik el arcvonásodat?
Hova és mivé lesznek cselekedeteidnek gyümölcsei? Elporladnak, miként a védtelen test? Semmivé lesznek?
Befedi az ő végtelenségének vaspora? Nyomtalanul el lehet ű
A kezdet és a vég közötti maroknyi ő húzzuk meg magunkat. Kitöltjük a ránk szabott, megméretett ő
Élünk! Küzdünk és ű ő ű Teremtünk egy mikrovilágot, s ebben amikrovilágban elhelyezzük magunkat és elren-
dezzük életünket.
Jól vagy rosszul, eredményesen va!:,')' kudarcosan, örömmel-jókedvvel vagy szomorúbban, búslakodva,
Kezdetben a világ megváltásán fáradozunk, s mikor rádöbbenünk - mert a megrázó rémület és döbbenet a fel-
ismerés -, hogy a világ nem hagyja magát megváltoztatni, ő lázadva, majd csendesen, konok hittel arra törekszünk,
hogy legalább a jobbítás s a jótett akarata maradjon meg számunkra.
Alkotunk, és alkotásra biztatunk másokat!
Hát ennyi az egész? Nem! Ez nem lehet! Kell még valami, amiben öntudatlan hittel kapaszkodhatunk, amely
életünk utolsó pillanatáig is velünk van.
A hit! Az én hitem, amely csak az enyém és megoszthatatlan és megtagadhatatlan, magammal viszem az örökké-
valóságba is. A Te Hited, hogy mégis eredményes voltál e pillanatnyi ő alatt is, mert amint Te magad, ha egy
közösségi rendszer ő része vagy, úgy minden tetted hozzáj árult a közösségi élet teljességéhez.
Bandikám! Te ezt tetted! Tetted mindenkor, életed majdnem minden szakaszában!
Nézd! Itt állunk tanúként! Létezésed valóságának megidézésével arra várunk, hogy jelenlétünkkel tanúskodjunk,
hogy igaz és teljes ember ment el, hagyott itt minket.
"Mindaz, ami szép és jó, bármi módon is az, önmagában szép és jó, önmagában teljes: a dicséret nem alkotó része.
A ő semmi nem lesz sem silányabb, sem jobb. Vajon melyikünk azért szép és jó, mert dicsérik. Vajon a smaragd
hitványabb lesz-e, mint volt, ha nem dicsérik?" (Marcus Aurelius).
"Milyen semmis, a világ ő hasonlítva, a visszapillantás tulajdon életünk múltjára" (Thomas Mann).
Andris!
Most sorolj am érdemeidet: ízig-vérig minden korban igazi ű ő voltál. A szó klasszikus és nemes
értelmében: jobbító, felvilágosító, ő Igazi közösségi lény, humanista értelmesség, olyan középiskolai tanár, aki
versmondó 3
nem középiskolás fokon - mondaná Gelencsér Kati, aki az egyetemen évfolyamtársad volt, s nekem meghatározó tudós
tanárom! Felhívtam! Súlyos csend! Elment ő is!
Micsoda évfolyam... és sorolni kezdi a neveket ... akik ... veled ... ti együtt ű és meghatározó egyéniségei
lettetek, s immáron voltatok egy olyan korszaknak, amelyet a távoli emlékezet egykoron ő korszaknak fog nevezni.
Én 1982-ben - ennek is már jó huszonöt éve - újdonsült minisztériumi emberként ismertelek meg, s te akkor már
mint elismert megyei szakember aBartókban - vagy tán még nem is így hívták - mint ű ő gondoztad,
egyengetted a megyei ő szín- és bábjátszók, no meg a versmondók ű életét.
A Radnóti-versenyek nem ő és nem múltak el nélküled. A lelke voltál!
"Gyertek, megyünk koszorúzni, Z. Szabó sírjához, majd Abdára" - hallom Bandi hangját most is.
Hányan és milyen kiválóságok emlékeznek rád, és kérdik majd:
Németh Bandi hol van? Miért nincs itt! És mi csak széttárt karokkal mutatjuk az érthetetlent.
Elment egy Radnóti-díjas jó barát.
Drága Bandi!
A versmondók széles táborának, a Magyar Versmondók Egyesülete tagjainak és itt helyben a ő mit mondjunk?
Hova lettél?
Ki fogja végezni a temérdek munkát, ki fog tanácsot adni, amikor elakadunk? Megtorpanó ű ki fogja
meglendíteni? Itt állunk döbbenten, és nem hisszük, hogy ez a ű élet elmúlhat.
Sok még az elmeséletlen múlt, sok még a megválaszolhatatlan kérdés! Pedig még kérdeznénk ő mi, akik itt állunk
körülötted, társak, barátok, ő
Mi végre voltál? Mi végre éltél? Elégedett vagy-e?
Pedig tudjuk, a kérdés mindannyiunké: mindegyikünk közös sorsa az arasznyi lét.
Pedig, mintha örökkévalók volnának, menekülünk ő vagy futunk utána.
Bandikám!
Nyugodj békében! Mi ő emlékedet!
"Nemsokára te is behunyod a szemed,
és azt, aki téged kikísért,
már más siratja el."
(Marcus Aurelius: Elmélkedések)
2007. november 6. Kiss László
a Magyar Versmondók Egyesületének alapító elnöke
Kosztolányi ő Halotti beszéd
Látjátokfeleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük ő Nem volt nagy és kiváló,
csak sziv, a mi szívünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár aföld.
Jaj, ő
a kincstár.
Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt ő több és most sem él
s mint fán se ő egyforma két levél,
a nagy ő se lesz hozzá hasonló.
Nézzétek e ő ez összeomló,
kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,
mely a kimondhatatlan ködbe vész
ő meredve,
mint egy ereklye,
s rá ékírással van karcolva ritka,
egyetlen életének ő titka.
Akárki is volt ő de fény, de ő volt.
Mindenki tudta és hirdette: ő volt.
Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt,
s szólt ajka, melyet mostan lepecsételt
a csönd, s ahogy zengett ű ű hangja,
mint vízbe süllyedt templomok harangja
4 versmondó
a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég:
"Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék",
vagy bort ivott és boldogan meredt a
kezében ő olcsó cigaretta
ű és futott, telefonált,
és ő álmát, mint színes fonált:
homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy.
Keresheted ő nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltba sem és a gazdag ő
akárki megszülethet már, csak ő nem.
Többé soha
nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó, tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.
Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak ő gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt... "
majd rázuhant a mázsás, ű mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt... "
Úgyfekszik ő ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti fOl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.
Elment egy kiváló ő ű
Sellei Zoltán (1933-2007)
Sellei Zoltán ő ű mostantól az égieket gazda-
gítja versmondásával, azzal a rendkívüli kinccsel és tudás-
sal, amelyet hosszú évtizedeken át oly sokan élvezhettek.
Sellei Zoltán jóval több volt ű ő ű
Az egyetemet magyarnyelv- és irodalomtanárként vé-
gezte. Pályája kezdeti éveiben valamennyi iskolatípusban
tanított. Nevéhez ő a "rendhagyó irodalomórák"
különleges ű megteremtése, ahol az élménysze-
ű bemutatott versek közelebb hozták a diákokhoz a
ű Kidolgozta ezek rendszerét, és cikkeivel, bemu-
tató ő felhívta rájuk a figyelmet. Hivatásos
ő ű harmincöt önálló ű járta a
városokat és a falvakat és szerte a nagyvilágban is sok
helyen szavalhatott. Több ezer vers volt a fejében, lel-
kében, és különleges képességének tartotta, hogy mindig
pódiurnképes volt. Azt vallotta, a versmondásnak a szóra-
koztatáson túl az a feladata, hogy nemes eszményekre,
magasabb ű értékekre - anyanyelv, Isten, hazasze-
retet, ő erkölcsi tartás - hívja fel a figyelmet,
segítsen lelki "tornyokat rakni". Az illyési gondolat
"hatágú sipja" szólt ő A Püski Kiadó gondo-
zásában Tornyot raktam címmel jelent meg CD-n és
kazettán a magyar irodalom legszebb ő
összeállított válogatása.
Ars poeticájának Vörösmarty gondolatát tekintette:
"Mi dolgunk a világon? Küzdeni és tápot adni lelki vá-
gyainknak. Ember vagyunk, a fold, s az ég fia. Lelkünk
a szárny, mely ég felé viszen."
Emlékét ő Torma Mária
Dettre János: Szavalás és vers
A versek elmondásáról tartott a minap Babits Mihály ő
adást. Bár csak kivonatos hírlapi ismertetések közölték az
ő tartalmát, egy-két észrevételt legyen szabad mégis
megtennem a ő kétségtelenül jogosult álláspontjára.
Babits Mihály szerint az ő vers olyan, mint a
napsütötte táj. A domináns benne: a napfény, a hegyek,
a völgyek, a lombok, a színek csak annyiban fontosak,
amennyiben hozzátartoznak a sugárzásból és árnyékból
kialakuló képhez. A vers: a táj, az ő a napfény. Az
ő mindig hamisít, mint ahogy hamisít minden kom-
mentátor, amikor olyan részletet magyaráz, amit a ő
homályban akar tartani. A ő célja: a tökéletesség, már-
pedig a tökéletesség egyet jelent a befejezettséggel. Mire
való hát az interpretátor, aki felesleges és ű
feladatra vállalkozik, amikor a könyvvers befejezett egé-
széhez a maga ű ő is hozzá akar adni.
Babits Mihály
Délszaki emlék
Olyan meztelen volt az ég
fényes köldökével, a nappal;
akár egy szemérmetlen ő
ugy ünnepelte önmagát.
A kába tófehéren izzott
s ugy hullt rá a fekete hegy
bozontosan; kacagtak véres
foggal a gránátalmafák.
Guruló, tüskés gesztenyék
csiklandozták a buja föld
néger husát; a fény sötétkék
nyelvei nyalták a tarajt.
hol az ő kiégett
tarlói ujravörösödtek,
mint napvaditó lobogók
s most a nap egy ő rivalt
s egyszerre meghalt; s akkor oly
csönd lett egyszerre, s oly sötét és
olyan hideg hogy vacogott a
ő a bolyhos, puha sál,
vacogtak a bolyhok és rojtok;
ür hullt az ég és föld közé,
magasba ő föl az ég
s a mélyben meglapult a táj,
mint ő vadállat. Én is
összehuztam galléromat
s ugy néztem az idegen ürbe
mint a bujdokló bujdosák;
ha veszélyes tisztásra buknak. ..
Kezem kezedben lüktetett.
Remegtünk, mint két gyáva bajtárs
egy part élén hol nincs bozót,
nincs fedezék. .. ő
szembe kell nézni a halállal,
dobolta egy bolond ű
mig a társalgás elakadt.
Ideges, ijedt és pici
csillagok cincogtak az ürben
s egy reflektor hideg tüze
karmolta simán a tavat.
Mint régi társak, kikre már
a halál is duplán les, álltunk
az éjben mely oly hüvösen
tagadta forró nappalát,
a messze, forgó ég alatt,
melyre reggelig új lemezt
csavart a nap, hogy tarka táncát
folytassa a sodrott világ.
versmondó 5
Bátor vagyok ellentmondani ennek a dogmának, és azt
vitatni, hogy amit Babits a versek interpretálásával szem-
ben felhoz, az csak a tökéletlen interpretálással szemben
áll helyt. Minden olvasás: néma interpretálás. Az olvasóra
sem lehet rábízni a verset a meghamisítás veszélye nélkül.
Aki olvassa a verset, az is hangsúlyozza a szavakat, az is
érez ki muzsikát a sorokból, az is igyekszik engedel-
meskedni az olvasás menetében a vers ő és kifür-
készhetetlen s ő és versmértékbe tördelt ritmusának.
Az olvasó is felolvas, csak - némán. Aki tehát az inter-
pretálástól félti a vers tökéletességét, az joggal féltheti a
kinyomtatástól is. S az meg kell hogy elégedjék a versnek
azzal a tökéletességével, amit a vers ő szépségeinek a
bezárt íróasztalfiók biztosít.
A baj másutt ő az interpretálás tökéletlen-
ségében. Még nem alakult ki a versmondásnak az a stílusa,
mely tökéletes és maradéktalan teljességgel engedelmes-
kednék a modem versnek. Egyszer régen Bartók Béla
mondotta e sorok írójának, hogy a modem magyar ű
nak azért nincsenek európai sikerei, mert nincsenek még
énekesek, akik azt el tudnák énekelni. A Schubert-
dalokon, Löwe-balladákon ő énekesgenerációnak
ő idegen maradt az új magyar dal manierja. A mo-
dem magyar versnek is azért kell még hosszú ő
döngetni "kaput, falat", mert még nem alakult ki a vers-
elmondásnak az a stílusa, mely hamisítás nélkül tudná
reprodukáini e ű versek csodálatos szépségeit.
Mint minden ő az elmondás szempontjából
minden versnek külön stílusa van. A reprodukáló zene-
ű sokkal régibb, sokkal inkább elmélyült és
kiterebélyesedett, mint a ű Ezért van az,
hogy egy Chopin-noctume ő egész más stílust
követelhetnek meg, mint egy Beethoven-szonáta elját-
szásától. Bachot nem lehet úgy játszani, mint Debussyt,
Verdit énekelni kell, Wagnert deklamálni. ő nem
lehet úgy szavalni, mint Arany Jánost, Babits-verseket
nem lehet úgy elmondani, mint ahogy az Ady-verseket
kell. A romantikus versek egész más ő stílust
követelnek meg, mint a Kassák-versek. Valaki ű ő
szavalhat Arany-balladákat, de suta, értelmetlen és
ő lesz, ha Adyt akar interpretálni.
Nem követek el nagy ű az általánosítással, ha azt
mondom: a színészek tették tönkre a szavalást. A színpad
egészen más követelményeket ró az ő mint a sza-
valás, ha az eszközei többé-kevésbé megegyeznek is. A
színészek, akik ezt cselekedték s a közízlés, amelyik te-
ő ő ezt ű ott kezdték a téve-
dést, ahol az eszközök hasonlóságát összetévesztették a
feladat hasonlóságával. Így történt, hogy a versek elmon-
dásánál olyan stílust formáltak ki, amilyet ő az éppen
uralkodó színpadi stílus megkövetelt. Amikor a színpadon
deklamáltak a Nagy Imrék, Kainzok és a Theatre Francais
megcsontosodott stílusú ű akkor deklamálták a
verseket is. Minden szavalat akkor egy-egy rétori teljesít-
mény volt. Harsogó pátosz, orgonáló hang, széles gesztu-
sok voltak a szavalás eszközei. (Ez az ő ma már
népkörök hazafias ünnepélyein és középiskolák ő
köreiben található meg.) Amikor színpadon a deklamálás
helyébe a természetes beszéd lépett, a kothumusos szava-
lást a természetességre ő ő váltotta fel. Ez volt
a naturalista színjáték átültetése a versmondásba. Ez a
stílus valóban hamisít. Kezdték minden pátosz nélkül
mondani a verseket, kezdték elsikkasztani a rímeket, ű
volt a versmérték megéreztetése, s az volt a legjobb sza-
való, aki a verset a legtökéletesebben hamisította át -
6 versmondó
prózává. Holott a vers szavaknak, rímeknek, értelemnek,
ritmusnak, a magánhangzó csengésének, a mássalhangzó
zörejének, a gondolatnak és érzésnek misztikus ő
verése, titokzatos és ő összehangolása. Az
ő egyetlen kötelessége az, hogy megszólaltassa a
ő minden eszközét. Ne tegyen hozzájuk s ne sikkasz-
szon el ő A beszéd eszközeivel rekonstruálja a ver-
set: rímeljen az ő ahol rímelt a vers, daloljon, ahol
dalol a vers, az ő szó ritmikájával ringassa hallgatóját a
vers lekottázhatatlan ő ütemébe. Pattogjon a jambus,
harsogjon a hexameter, csengjen a rím, csilingeljen az
alliteráció s ő ő ritmusból, a szavak zené-
ő ő hangsúlyából, ő ő szülessen
újra maga a vers. Aki nem így mond verset, az vagy
hamisít, vagy sikkaszt. Hogy Babits képéhez ragaszkod-
junk, vers és szavalat közt az a viszony, ami a táj és tájkép
között. De a szavalatnak ez a módja csak: fénykép. Csak a
gondolat formáját, az értelem vonalait adja, de elsikkaszt-
ja a rímnek, ritmusnak színét, a szavak ő muzsikáját.
A verselmondásnak divatos típusát képviselik azok,
akik megjátsszák a verset (Beregi Oszkár). Mindent kihoz-
nak a ő ami ű amit játszani lehet,
alakítani, a színészet eszközeivel reprodukálni. Ő a vers
megjátszható tartaimát adják. Ezt talán tökéletesen, de a
verset biztosan tökéletlenül. A ő absztrahálják a
drámát, ezt ű ő megjátsszák, de megölik a verset. Az
ő produkciójuk s az elszavalt vers között mérhetetlen
távolságok maradnak.
Ám azzal a hasonlattal is vitába szállhatunk, mely a
vers tájával a szavalat tájképét állítja szembe. Avalóban jó
szavalatban maga a vers éled újra. A kinyomott vers nem
versebb az elmondott versnél. A vers csak addig könyv-
vers, amíg kéziratban van meg a ládafiában. A szavaló
torzíthat, de az olvasó majdnem mindig torzít. Minden
meg nem értett ő az olvasók értettek félre. S arra is
volt már példa, hogy az olvasák - félreolvasásával- szem-
ben a verselmondók állították helyre a ő és az iro-
dalom közti viszonyt. A szavalat nem lefordítása ő
beszédre az írott versnek. Az ő ugyanannak a
ű ugyanazon a formanyelvén szólaltatja meg a
verset, mint amelyiken az író megalkotta.
ű a muzsikusnak, aki valami elmagyarázhatatlan
muszájból a teremtés autonómiájával választja meg zenei
gondolatához hangszerét. Tud zenekarra komponálni s tud
zongorára, más-más dalt szerezhet tenoristának és
basszistának. A ő emberhangra komponál - hiába
mondja Babits, hogy csak néma olvasának. Az olvasá úgy
élvezi a verset, mint a muzsikus, aki partitúrát olvas. Van,
aki így is tökéletesen hallja a zenét, van, aki olvasva is
tökéletesen érzi a verset, de nagyon-nagyon kevesen van-
nak ilyenek. Aki jól mond el egy verset, az nem tesz mást,
csak az ő eszközeivel megeleveníti a ő ű
temetett eszközeit. Ezt a megelevenítést Babits minden
olvasóra rábízza. Holott a verselmondó nem más, csak
finomabb ű tökéletesebben rezonáló, csalhatat-
lanabb ű biztosabb ű egyszóval: ő
ő - olvasó.
Nyugat, 1923. 14. szám
Nem törik
Antall István
Vári Fábián László
Fekete ő
Hetek, majd a Kilencek esztétikai és morális igényessége
határozta meg. Közéleti ő pedig az Illyés Gyula
által képviselt írástudó eszményeihez mérték.
Az ő való koncepciós eltávolításuk után terje-
delmes memorandumot fogalmaztak az emberei jogok, a
kisebbségi sors hátrányos jelenségeit összegezve. Ezt több
mint kétszázan írták alá, ő természetesen a ő
s ő vállalták, hogy eljuttatják a helyi párt és állami ő
testületek mellett Magyarországra is. Mindez a hetvenes
évek elején nem ű egzisztenciális kockázatvál-
lalás, de annál jóval több volt. Vári Fábián Lászlót néhány
hónapos rakodómunka után három ő katonának
sorozták, s megjárva az ukrajnai, kazahsztáni ő
táborokat a leghosszabb ő a Szovjet Hadsereg NDK-
ban állomásozó csapatainál töltötte.
Az igazságtalanság, a megtorlás nemhogy megtörte volna,
de a ű ő az emberi tartásából mit sem
engedett. Hazatérése után sem állt be a sorba, a publikálás
kétes sikeréért sem volt hajlandó változtatni versein,
elvein, így kötetei szinte csak a rendszerváltás küszöbén
jelenhettek meg, ahogy tudományos munkája, egyedülálló
ű is csak ezt ő talált kiadóra,
ű szakmai fogadtatásra.
Személyében ő kapta a Ratkó József-díjat egy
határon túl ő magyar ő aki ő ő
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez és Ratkó József
erkölcsi és ő értékeihez.
ő szünet után. 2007. december 13-án adták át
a Ratkó Józsefdíjat Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond
Megyei és Városi Könyvtár Kamaratermében. Görömbei
András Kossuth-díjas irodalomtörténész méltatta Vári
Fábián László, Kárpátalján ő magyar ő és nép-
rajzkutato, az ez évi díjazott munkásságát. A Szabolcs-
Szatmár-Bereg Megyei ű alelnöke. Seszták
Oszkár beszélt az egykori. rendszerváltást irodalmi
estjeivel valami módon ő ő szellemi ű a
Hangsúly ő ő melynek meghatározó szer-
ő éppen Ratkó Józsefvolt. Ezt a szellemiséget ő a
díj, amelyet a megyei ű 2006. szeptember 16-án
"fogadott örökbe H. és gondoskodott további. folyamatos
ő
Nem törik, nem hajlik
Vári Fábián László emberi és esztétikai kikezdhetetlensége
Szerelem és szabadság ő fogant líra Vári
Fábián László költészete, amely a hagyományokban fül-
ő megújulást keresve mélyen gyökerezik a magyar
történelem tanulságaiban, valamint a közösségi létezés és
megmaradás ő Ezekben a versekben a
személyesség egy pil1anatra sem téveszti szem ő sajátos
közegét: a kisebbségi lét, a birodalmi perifériára szorult-
ság, s a kelet-nyugat ő egyaránt végvár szerep ű
tapasztalatait, kollektív tragédiáit, egyetemes vetületét. A
létezés élményét ő ő örök kiszolgáltatottsággal, a ter-
mészet látomásos megjelenítése által leírható szorongással
minduntalan szembefeszül emberség és férfias öntudat, a
fiatalság utánozhatatlan frissességgel ő mámora.
Nem véletlen hát, hogy formakészsége is a Balassi,
Csokonai által megjárt tájak ő érkezik a XX. századi
modemitáshoz.
Ratkó József Történelem ű versének közönség ő
való többszöri szavalása is szerepet játszott abban, hogy
1971-ben megpróbálták Vári Fábián László pályáját ketté-
tömi. ű volt" még, hogy középiskolásként csatlako-
zott Kovács Vilmos és Fodó Sándor köréhez, részt vett a
kárpátaljai Forrás Stúdió munkájában, az igényes irodalmi
eszmecseréken, a ű ő és néprajzi ű ő
megindításában. ő ő a néhány száma után
betiltott Együtt ű folyóirat szellemi holdudvarához,
ahol társaival bátran szembefordultak a birodalmi Szovjet-
unió hivatalos költészeti elvárásaival, a központi kánon-
nai, amely az itteni irodalom ő a moszkvai
emigráció pártos ű kivánta értékként és ő
példaként fölmutatni. ő eszményüket ízlésük, tapasz-
talataik és helyi mestereik biztatása mellett, Kiss Ferenc
ő kritikája nyomán is, Nagy László, Kormos István, a
A nyár ő
langyos még az aszfalt,
de zörögve landol
már afalevél.
A szorgos szolgák
bontják a nagy asztalt:
rendnek kell lennie,
hogyha ő a tél.
A nap ő
csóvát vet a tájra,
mint aföld bánata,
úgy száll fel afüst.
Örökségét a hold
leltárkönyvvel járja -
e csillag óarany,
másik újezüst.
ftt-ott alma huppan.
megzörren a kárá,
kóbor ördög jár
a züllött kerteken.
A kigyúlt ő
átlovagol Zorró -
rontás sír a bágyadt,
fattyú gyermeken.
Vénséges vén anyó
csosszan imbolyogva,
ruhái ráncában
romlott ő
Üszköt lódít a szél
tilalmas dologra,
s szakad a szenes víz,
afekete ő
versmondó 7
Rainer Marie Rilke: A modern líra
Részletek a Prágában, 1898. március 5-én tartott ő
ő jóindulatukat és türelmüket szeretném És le is vonja az egyetlen lehetséges következtetést saját
kémi. Tisztában vagyok vele, hogy nem ű egy egész ő Valóban: ha ez igaz lenne, akkor a ű
órán keresztül egy - a ő szóló - ő olyanok lennének, mint a gyerekek és a kretének, akik
figyelni. Ha nem jelentek volna meg hirdetések az újsá- - miközben a férfiak fegyvert viselnek - kártyavárakat
gokban és a téma sem lenne ilyen kellemetlenül rögzítve, építenek, vagy ostoba nevetgélésüket figyelik a tarka
akkor gyorsan és titokban áttérhetnék egy másik, érdeke- üveggolyók fényében. Ha valaki közülük józan ésszel
sebb témára. Beszélhetnénk például Zoláról vagy profesz- rendelkezne, azt - azt hiszem - mély megvetéssel és
szor ő vagy valami másról. És a végén, elhagyva korbácsütésekkel ű ki saját ő
a termet, lírikusan - megváltott képet vághatnánk, hogy E divatos nézet ő szerint a ű ki van-
félrevezessük azokat, akik nem jöttek el. - De ezt már nem nak zárva az élet bonyolult ő a ű
tehetjük, valaki elárulhatna. Ezért - bár sajnálom - jóin- ő módon) összekeverik a dilettantizmussal, és
dulatukat és türelmüket kell kérnem. Vigaszképpen: sem- így veszélytelennek tekintik. De vannak olyan visszahatá-
miféle kellemetlenség sem fog történni Önökkel: arról, sok is, amelyek e ő kiindulva az igazi ű
amit Önök lírának tartanak, nemigen fogok beszélni. is hatnak, és - ha nem is károkat - de késéseket okozhat-
Különös céljaim vannak. Ha ezek kimondásakor néha túl- nak. Egy példa: ilyen periódusok után, amikor a ű
zottan heves lennék - írják fiatalságom számlájára; ha ízléstelen luxuscikknek számít, a ű arra töreked-
néha jogtalanul bánnék a tegnappal, bocsássák meg nekem nek, hogy rámutassanak az élethez ű ő ő kapcsolataikra.
- egy olyan (új és nagy) dolog tölt el, ő csak nagy A ű (ekkor) szorongva tapad a napi eseményekhez:
és fenséges szavakkal tudok beszélni. háborúk, királyok ő ő válik, szociális és
Maradjunk tehát a saját témánknál: a modern líránál. pártérdekek szolgálatában: ű tendenciózussá
Nézzék: az ember ő kísérletei óta, hogy a múló ese- válik.
3
A ű akkor a legkevésbé ű amikor-
mények sodrásában megtalálja önmagát, az ő törekvé- mondjuk ki - hasznosságra törekszik. Mert az a ű
ő hogy a napi zajok közepette belehallgasson lényé- amely a düh és a helyeslés gesztusaival kíséri a múló és
nek legmélyebb magányába - létezik a modern líra. jelentéktelen napi eseményeket - legyen mégannyira
És ezt - kérem, ne ijedjenek meg - l292-re tehetjük. Ez patriotikus is - nem más, mint rímekbe szedett, megfestett
az az év, a nagy reneszánsz adventjének korából, amikor zsurnalizmus, melynek ő hatását és kulturális
Dante (a Vita nouva ű ű elmesélte fiatalkori értékeit nem lehet elvitatni - de mégsem ű Volt
szerelmének ű történetét. ő (Németországban is), amikor a líra töltötte be ezt a
Aki szereti a családfákat, az a Divina Comedia ő ő és kulturális szerepet; a versek akkori almanachjai
ben tisztelheti saját ifjú költögenerációnk' ő és biztos érdekesebbek a társadalompolitikusok és ő
lehet a generáció nemesi származásában. Megint másokat nészek, mint az irodalomtörténészek számára. Azóta a
arról biztosíthatok, hogya ű firenzei ő min- németek és a saját ő közötti szakadék újra nagyobb
den alkotó számára ő teszi, hogy ő nélkül ő lett, és krónikussá tágult. És ha az emberek (igazán
lehessen: akkor, ha oly mélyen figyel önmagára, hogy szeretetre méltó módon) nem is akarják megvonni a drá-
észrevesz valamit, ami új és amit még sohasem mondtak maírótól vagy a regényírótól a szerény egzisztenciához
ki ő Csak akkor, ha az individuum át tudja lépni az való jogot, a ő mégiscsak nevetséges és idejétmúlt
iskolás szokásokat és az érzéki benyomásokat, és el tud figura marad, aki ű fölösleges. Aki - legjobb
jutni a legmélyebb ő hangig, csak akkor lép közeli esetben - azért írja verseit, mert nincsen szüksége sem-
kapcsolatba a ű csak akkor válik ű Ez mire. Nemrégen - egy vesztfáliai báró panasza nyomán-
az egyetlen mérce. Az összes többi foglalatosság az ecset- elkobozták Richard Dehmel "Asszony és világ" ű
tel, a tollal vagy a ő ű amely az indivi- ű egyik oldalát." Igazságtalanságot követtek el a
duum és a környezete számára éppolyan közömbös vagy német publikummal szemben. Ez a publikum már régen
terhes lehet, mint a szivarozás vagy az ujjak hajlítgatása. megfeledkezett a líráról; ezért fenyegetni vagy demora-
Vannak emberek, akik rendkívül ügyesek, és érvényesül- lizálni sem lehet.
nek is. Mégis azt hiszem, hogy virtuozitásuk ellenére sem Nem fogják elhinni. Líránk a ű magány éveit
tudnak hozzájárulni ahhoz a nagy haladáshoz, melyre a átvészelte, megalázkodás és a napi divathoz való alkal-
tömeg eltompult vágyai és az individuum fény felé mazkodás nélkül; azért vagyok itt, hogy elmondjam
ő bizakodása irányul. Ne feledjék, kérem, hogya Önöknek: líránk él. És mindjárt hozzá is ű ez a
ű csak út és nem cél. Egyébként a ő arra líra egészséges, nagy és ő
törekedne, hogy színeket hozzon létre és a zenész abban Ezért - azt hiszem - ő Önöknek és Önökön
találna kielégülést, hogyahangokból hangzó palotákat keresztül az egész német publikumnak kell köszönetet
építsen; ez pedig nem jelentene mást, mint a mindenség mondanom a hosszan kitartó részvétlenségért. Ennek
harmóniájának, az egyetlen nagy világrendnek, ű következtében a figyelmen kívül hagyott területeken nem-
segítségével való zavarását és majmolását. Az a szeren- csak a ű maradhatott fenn a maga tisztaságában,
csétlen hit, hogya ű lényege a külvilág utánzása hanem valami új is megszülethetett, amely csöndesen és
(legyen szó idealizált vagy ű ő újra és titokban (az ű keresztül) közeledik Önök-
újra föléled. A kor, amely föléleszti ezt a babonát, újra és höz: az új forma.' Ezzel szemben a tömeg viselkedésének
újra megteremti az élet és a ű közötti szakadékot.' hátrányai elhanyagolhatóak: ezek abban állnak, hogy fiatal
8 versmondó
(Szabó Ede fordítása)
emberek, akik túlzottan halknak érezték nevüket, jó
költemények helyett ő senki sem vett volna
tudomást) elkezdtek rossz drámákat és novellákat írni. ..
Rainer Marie Rilke
Ima az ő és fegyencekért
Ti, ő a lét
hatalmas arca lágyan
elmúlt: kezét
a szabad éjszakában
egy talán most ő
imára kulcsolja és
érzi, hogy néktek nehéz
teher az ő
Már puhán hajatok
becézi csak az emlék:
mindent szétszórtatok
ti nemrég.
Ó, hulljon csönd a szóra,
ha szívetek már vénül,
anya se legyen végül,
ki tudna róla.
Ágak közé felszállott
a hold s az égre tart -
és mintha ti laknátok,
olyan kihalt.
A ű törekvés természete a lírában - ahogy már
említettem - olyan tisztán és hamisítatlanul ő ő meg,
hogy a ű (és általában az új ű definícióját
ő meríthetem,
6
Arra kérném Önöket, hogy ezt (leg-
alábbis erre az órára) szíveskedjenek elfogadni, mert ezen
áll va/:,')' bukik minden megállapításom. ű az
individuum törekvését értem, hogyasötétségen és az ínsé-
gen áthatolva megértse a dolgokat, a legkisebbeket éppúgy,
mint a legnagyobbakat; ezekben a párbeszédekben juthat
közelebb az individuum az élet ő csendes forrásaihoz.
Az individuum lelkében a dolgok titkai összefonódnak
saját legmélyebb benyomásaival, és ezek (mintha saját
vágyairól lenne szó) meg is szólalnak benne. Ezeknek az
intim vallomásoknak a gazdag nyelve: a szépség.
Láthatjuk tehát, hogy a ű nemcsak hogy nincs
kizárva az ő hanem a ű maga is egyfajta
mozgalmas - és azt mondanám -, szerénytelen életforma;
az alkotó ugyanis a leghallgatagabb dolgokat is meg-
környékezi a maga ő kérdéseivel, sohase elégszik
meg a válaszokkal, és egyre mélyebbre hatol a maga
kérdéseivel. - Ha a ű (általában) a szép nyelv
idiómájának tekintjük, akkor a legfinomabb érzelmi meg-
nyilvánulások abban a ű jelennek meg, amely
az érzelmeket saját anyagának tekinti: a lírában. A szóban
forgó érzelmi anyag, gondoljunk egy esti hangulatra vagy
egy tavaszi tájra, csak homlokfala a sokkal finomabb,
egészen személyes vallomásoknak. A vallomások nem az
estére vagy a virágzás napjára vonatkoznak, de ezek az
alkalmak szabadítják ról és önállósítják ő a lélekben.
El kell hinniük tehát, hogy ha valahol, akkor a lírában
érhetjük tetten korunk legmélyebb és legtitkosabb remé-
nyeit, mert itt (inkább, mint más ű az igazi
ű szándék lép ő a ű homlokfala
mögül. - Erre azért kerülhetett sor, mert a homlokfal,
amely a ű anyaga, ő mozgalmasabb és
változékonyabb, mint bármelyik másik ű A táj
a ő számára képi motívum - azaz a legmélyebb be-
nyomások rólszabadításának alapja -, a lírikus viszont egy
kiterjedt, sápadt tájhangulattal szembesül, melybe bele-
áramlanak azok a speciális benyomások is, amelyek lel-
versmondó 9
kének félhomályából származnak. A ő aki konkrét
anyaggal dolgozik, ehhez a tájhoz van kötve, azaz a táj
által adott és körülhatárolt térben kell megfogalmaznia
vallomásait; a ő viszont ő hogy saját
érzelmei elárasztják, elborítják és átalakítják az eredeti
érzelmi ő a legfinomabb és ő érzelmi
momentumok a tájra vonatkozó érzelmeket egy tengerpar-
ti est hangulatává alakíthatják át. Ez durván szólva olyan,
mintha egy ő egy csendéletet kezdene festeni, aztán
munka közben egy tájképre térne át, és végül a képet
impresszionista portréként fejezné be. Ez nevetségesnek
ű mégis biztos vagyok benne, ő vol-
tak már ehhez hasonló érzéseik; ezért jelenik meg az a
szükséglet, hogya képnek a bekeretezéssel valamiféle ki-
egészítést adjunk. Ez azt jelenti, hogy szükség van bizo-
nyos mesterséges lezárásokra ahhoz, hogy az alkotás
közben ő hajlamok és szükségletek más motívumok
segítségével szabályozhatókká váljanak. A szükséglet leg-
mélyebb alapjai az individuum érzéki benyomásai (és nem
az anyag a legfontosabb), ezért el kell ismernünk annak
jogát és ő hogy a kifejezés az anyag határain túl
is lehetséges. ő hogya ő ő mint Ludwig
von Hofman vagy Fidus, leginkább erre a fölismerésre
támaszkodnak; és ű elhamarkodottan össze-
tákolt és öncélú eszközeivel újra és újra konfliktusba
kerülnek.
De el kell ismerniük egy olyan ű ő is,
amelyben ez a szabadság teljesen megengedett és amelyen
belül a motívumok váltakozása szép csendben újra és újra
lejátszódhat; mérlegre kell tenniük, hogy mennyi szemé-
lyes vallomás ő ki egyetlen ű a vers
terében. A széles, általános háttérérzést nagyjából az el-
suhanó laterna magica képeihez hasonlíthatjuk; miközben
az érzület ő gyónása a ő felel meg. Ez a
hasonlat azonban csak a ő épül. A kép és a
hang titkos, mély, kauzális összefüggését, egymást ő
és ő hatását semmilyen analógiával sem
lehet megmagyarázni és igazolni.
A modern líra óriási ő abban áll, hogy
ő teszi az alkotó számára, hogy minden korlátozás
nélkül vallomást tegyen magáról és a világhoz ű ő ő vi-
szonyáról. Ezt azonban csak az a kor ismerheti fel, amely
úgy érzi, hogy valamit be kell vallania. És ez nem vala-
mely korszak vége vagy közepe, hanem a gazdag kezdet,
mely a szívét a nyelvén hordja. A ő periódusok túl
kényelmesek és túl tevékenyek ahhoz, hogy sokat rnesél-
jenek; az utolsó periódusok pedig túlzottan aggastyán-
ű és fáradtak hozzá. Csak az ifjú kezdetnek van be-
vallanivalója, és csak ő olyan bizalomteli, hogy tisz-
tességesen és hamisság nélkül beszámoljon arról, hogy
miként érzi magát. Dante a nagy reneszánsz küszöbén áll,
és szeretném, ha mindannyian megértenék, hogy ez a
gazdag és fiatal ő ő szó van, szépen
és ereje teljében várakozik egy százféle értelemben új
korszak kezdetén.
7
ő céljainak megsejtése dalaikban
éppoly ő cseng, mint a cinquecento remek napjainak
sejtelme a Divina Comedia látomásos szavaiban.
* * *
Nem tudnám megmondani, hogy az újabbak közül kinél
lehet ő felfedezni a lírának ezt az értelmét, de tu-
dom, hogy pillanatnyilag mindannyian tudatában vannak e
missziónak, és önmagukat egy új kor hírnökeinek tekintik.
Nem azért, mintha másoknál optimistábbak lennének,
hanem azért, mert ű ő csende-
10 versmondó
sebben és figyelmesebben állnak az életben, és a élet viha-
rai közepette a kortársaiknál korábban hallják meg az ün-
nepi harangszó távoli hangjait. Ahogy az elektromosság
legkisebb mennyiségét ki lehet mutatni az aranyelekt-
roszkóp izolált lapocskájában, ő az elektromos ha-
tást valahol máshol föl lehetne fedezni, ugyanúgy az új kor
leheletét is ő néhány izolált és magányos ember érzi
meg; sokkal korábban, mint a tömeg. ő a tömeg
még ellenséges és elutasító, a magányos ember már az
újabb kinyilatkoztatásokra vágyakozik, és - ha énekelhet-
e kinyilatkoztatás ű és bizalmas ő válik.
Nem a ű az egyetlen, aki képes az ő felis-
merésére, vallási és politikai természetek is felfigyelhet-
nek rájuk, de ő könnyen félreértik a megszólítást, és ezért
nem tudják méltóságteljesen megfogalmazni csendes
szándékaikat. A modern ő történelmileg jól képzett. Az
elmúlt évtizedek objektív realizmusa megismertette ő a
természettel és az élettel; a szeme hozzászokhatott a dol-
gok dimenzióihoz. Az objektivitás ezt ő ő idealiz-
musa a .mindent szépre festéssel" olyan, mint egy szen-
timentális gyermekkori emlék, mintha a realizmus el-
süllyedt volna a naturalizmusban. Ennek következtében az
ember csendesen már nem a dolgokról, hanem a dolgokkal
beszélget, tehát: "szubjektívvé" válik. És most a szubjek-
tivitáson belül jött létre hasonló fejlemény, mint annak
idején a világ objektív megismerésében. Az emberek úgy
tudnak figyelni saját lelkükre, mint a ő környezetre.
Az emberek realisták és naturalisták módjára szemlélik az
intim ő benyomásokat, mint korábban a ő esemé-
nyeket. Ahogy korábban a világot, most saját lelküket
ismerik meg. Az ember most önmagában gazdagabb és
többféle formában ismerheti mindazt, amit korábban ön-
magán kívül keresett. Egészen váratlanul egy új panteiz-
mus korszaka érkezett el, melynek istenképével egyre
szívesebben azonosulunk, és ez a növekedés, ez a min-
denhová elérés, rnindenné válás és minden-válás fenséges
fölszabadulást, nagy és viharos ő ígért, mely egy
nagy és hangos lelkesedésben tört ki. Aztán jöttek a reak-
ciók, csalódások és kételyek, mint minden váratlan siker
után, de a lehullott korlátok érzése mégis az alkotás
alaphangulata maradt, és ma is az. A szubjektum ebben
érte el csúcspontját, mert mióta mindenki egységben
érezte magát a világgal, ő volt az egyetlen, aki magányos-
sá vált, aki senkit sem ű meg maga mellett.
8
A magány
pedig csendessé és figyelmessé tesz, ez a kozmikus remete
ezért sok mindent meghallott, ő korábban tudni sem
lehetett.
A figyelmesség és a magányosság az új ő legfon-
tosabb tulajdonsága. [00']
00. Georgénál" a mély és ő vallomások (melyek
a líra lényegét alkotják) formális hittételekké válnak,
melyek hideg és szegényes tisztasággal töltik f61 a verse-
ket. A heves ű a mozgást, a velük szemben-
állók pedig a kimértséget és a nyugalmat tekintik a szép-
ség ő szimbólumának. Ha az ő a nyugtalan,
lélegzet nélküli szavak csillagról csillagra hajtják, akkor
az utóbbiak már nem is memek kinézni saját kis márvány-
templomocskájukból. Mindkét embertípus tisztességes, de
utánzóik (akik sokan vannak) szánalmas bolondok, akik
félrevezetik a közönséget azzal, hogy ravasz jósmosoly-
lyal a csodálkozó laikusoknak az ő tálalják új ű
szetként. Ezzel sok józan és okos embert elriasztanak, [00']
00. ő ment a lelki bizalom naivitásának az a
része, amely oly hasonlatossá teszi a ő a gyermekhez.
Ezek a ő tudatossá és fölényessé váltak, és - éppen
ezért - kinyilatkoztatásaikat óvatosan kell fogadnunk. A
ő személyes szükségleteken ő egy ő ok is
szerepet játszik ebben az alkotói módszerben: az elhasz-
nálódás. A líra hosszú ő során (a ő
a nagy és színtelen formalistákig) elszenvedett egyfajta
elhasználódást, ezért alakult ki az a félelem, hogy az újat
(amit el akarunk mondani) a régi elhasznált ruhával csak
megszentségtelenítenénk és lealacsonyítanánk. Ezek a
ő túlzottan intellektuálisak. Nem veszik észre, hogy
az új formát közvetlenül és minden további nélkül meg-
határozza természete és az alkotó személyisége. Ha felté-
telezzük a két faktor tisztességességét, akkor az alkotásban
sem bukkanhatnak föl a boldog Mirza-Schaffyk ,,Becher-
Zecher" típusú rímei. Anaiv, bizalommal teli alkotás a mai
németeknek sem adatik meg, nem írnak gázeleket, ritor-
nellákat és szonetteket. Az egyre ű hitvallások
annál individuálisabb alakot öltenek, minél önkénte-
lenebbek. Az új embemek - akit a ű közelít meg a
legjobban - a szépséget önkéntelen dolognak kell tekinte-
nie, valami olyasminek, ami nem fokozással jön létre,
hanem saját lényegének normális mozgása és megnyil-
vánulása. De ez még messze van; az átmeneti ember attól
fél, hogy szabadságában féktelenné válik, és idegenkedik
attól, hogy az ő növekedését régi béklyókkal kötözze
meg - ez hozza létre a formákon való töprengést. Mind-
annyian megfeledkeznek róla, hogy az új formára csak rá-
bukkanni szabad, de nem szabad keresni. Az új törvény
úgy viszonyul az új organizmushoz, mint a szén a gyé-
mánthoz: a gyémántból ki lehet választani a szenet, de a
gázt nem lehet nemes ő ű
A ő nagy csoportjában vannak tisztességesek és
vannak ő vannak, akik felfedezéseiket csendesen
és szerényen alkalmazzák, és vannak, akik minden új fel-
fedezésnél meg vannak ő ő róla, hogy (nem egy új
hangzást, hanem) magát a ű fedezték fel. Hosszú
eszmefuttatásaikat a hódító büszke hangja hatja át, és gú-
nyosan kinevetik a másként hangzó dallamokat. A trón-
ő maguknak ártanak a leginkább: mivel lépten-
nyomon a ű fedezik fel, nem marad idejük saját
ű és végül akaratlan és megkeseredett mártí-
rokként ű modorossá válnak. [...]
... A zenei pendant, a hangok alárendelése a színárnya-
latok alá, a ű ember régi tapasztalata. A tudomány
úton van afelé, hogy megállapítsa, hogy ezek a jelenségek
periferikus ingadozást képviselnek, melyek egy közös
centrumból kiindulva számunkra azért tudatosodnak
másként, mert korlátozott érzékszerveinkkel e tág köznek
csak bizonyos szegmenseit tudjuk érzékelni. Miért ne ha-
ladhatna elöl a ű és kereshetne új utakat az egyén
számára? Ezek a finom eszközök (melyek ahol nem ű
nek föl, és amíg nem ű fól, értelmesek) egy gyenge
és egyoldalú poézis ű elvévé válhatnak - ez az
egyik oka annak, hogy a közönség az új ű törek-
véseket idegenül és bizalmatlanul fogadja, hacsak nem
fordít hátat nekik. - Ebben az elfordulásban jogos ő
döttség rejlik; valóban brutalitás a ű ő e
finom felismerés durva alkalmazása. A laikus azon ször-
nyülködik, hogy a költészet az alig tudatosított, intim
érzelmeket újra és újra visszataszító ő mondja
ki; a laikus sértve érzi magát az indiszkréciótól, és szé-
gyenkezésében fanatikusan tagadja, hogy ezek a dolgok
számára ő lennének. "Sohasem láttam a hangokat
és sohasem hallottam a színeket", kiáltja felháborodottan
- mintha ő ű akarná igazolni. És mégis: a ű
ha ő ő és halkan szólaltatja meg saját ő felis-
meréseit, mindenkiben - aki elfogulatlan - nem sejtett
lelki gazdagságot hívhat életre, finom harangok csendes és
boldogító hangjait ébresztheti fel, világos perspektívákat
nyithat, régi álmokat és emlékeket ébreszthet fel.
Van a ű egy csoportja, akik ismerik az új és
intim eszközöket, tapintatosan és a szükséges gyengéd-
séggel (brutális túlzások és technikai hangsúlyok nélkül)
alkalmazzák ő ű neki, hogy a számomra oly ked-
ves bécsi ű is dicsekedhet ezekkel az érdemekkel.
Van valami, amiben a bécsiek ő a birodalom és
más térségek ű van ízlésük. Es bármennyire
tudatosak és elbizakodottak is legyenek, a tudatlanság
mindig velük marad, ű ő Bécsben
hosszú csend volt, mégis a szép osztrák szellemet igazolja,
hogy az ő kisérlet ilyen gazdag és érett termést hozott.
[...]
... a Loris" név még mindig úgy cseng, mint a mesében;
csak néhány beavatott ismeri Loris - eredeti nevén Hugo
von Hofmannsthal- különlegesen pompás verseit. Ezek a
versek az alig-alig ő .Blattern fiir die Kunst"
ő csak egy ű olvasókör hallott) és a .Pan" ha-
sábjain díszelegnek márványba öntve. Ez a csendes
büszkeség felel meg a leginkább a ragyogó versek termé-
szetének, e versek legmélyebb varázsa - azt hiszem - az,
hogy saját széles pompáj ukkal elégedetlenül, egy még
nagyobb örök ragyogásra vágyakoznak. Olyanok, mint a
magányos asszonyok, akik pompás öltözetben és éksze-
rekkel virágos kertek szegletében várják a ő fényes
beteljesülést. Loris biztosan átvett néhány francia gesztust,
ő Baudelaire és Mallarmé színes álmait követi; de
ez a román stílus saját eredeti tulajdonával oly közeli
rokonságban áll, hogy már elkülöníteni sem lehet ő
[...]
... Amióta túl vagyunk azon, hogy a lírai vallomások
értékét és tulajdonságait a szonettek és a stancák ruházata,
uniformizált viselete határozza meg, azóta mindenki a
maga sajátos verseit írja (amelyek közé ő persze
egy-egy szonett vagy madrigál is becsúszhat). Akik végig-
írják a sorokat, ahelyett hogy 3-5 cm-re a margótól meg-
állnának, még nem érdemelnek más megnevezést. Az
egyik forma - éppúgy, mint a másik - nem feltétlenül vers:
a legszabályosabb rímekkel ő szonett még
korántsem vers, mint ahogy a margó átlépése sem jelent
még veszélyt. II De nagy könnyebbség azok számára, akik
sem prózát, sem verset nem tudnak írni, ő a kamaszkori
versmondó II
prózájuk bizonytalanságát a "költemény" nevével pró-
bálják megnemesíteni. Ő azok, akiket szabálytalan rí-
meik miatt kiüldöztek a zuglapok paradicsomából, és akik
arra a ő ő jutottak, hogy a próza mégiscsak
"könnyebb". Ez súlyos tévedés. Egy fiatalember, aki ön-
magára figyel, már korán, a maga éretlenségében is alkot-
hat egy-egy halhatatlan költeményt. Közben szenvedhet,
és úgy érezheti, mintha egy álom zuhogna át rajta: ő maga
ártatlan a dologban. Nem erejét, hanem tisztaságát igazol-
ja, érzelmeinek hangzását és lelkének éberségét. - ő
még nem következik, hogy 15 évvel ő jó prózát fog
írni; mert a prózaírás nem önkéntelen vallomás, hanem tu-
datos, kemény küzdelem az anyaggal és a formával, igazi
férfimunka.
Ezért vagyok bizalmatlan a "prózában írott versek"
ő szemben. Könyveik azt mutatják, hogy nem
tudnak verseket írni, és a mellékelt levelek általában azt
igazolják, hogy a legegyszerubb próza megfogalmazása
is nehezükre esik. Ha a "prózai versek" formája egy
200--300 oldalas könyvön vonul végig, akkor az ember
arra hajlik, hogya könyvben legfeljebb néhány költemény
lehet, a többiek a ő parancsára öltöztek álruhába.
Mert az a ruha csak egészen meghatározott érzelmi anya-
gok számára természetes, ő egy kötet éppúgy meg-
ő az intim érzelmeket, mint egy kötetnyi szo-
nett. Tipikusan német sajátosság, a németek uniformi-
zálási mániája, hogy az érzelmi gazdagságot közös szabá-
Iyokkal azonos köntösbe kell öltöztetni... [...]
... ő a ű és a ű örömteli
egyesülése. Nem csak a ű tartalma öröm- és vára-
kozásteli, de a külsejük is méltó és ünnepélyes. Az összes
dologba beleköltözik ez a csendes, vágyakozó szépség, és
át fogja alakítani a bútorokat, a ő és a napi
használat legapróbb tárgyait is. És már csak ti lesztek az
egyedüliek, akik a mindennapok elhasznált ruháit viseli-
tek. Aztán ti is ijedten fogjátok díszítgetni saját lelketeket,
az új kor ünnepi fogadására, melynek szerény és gyá-
mol talan ő szerettem volna lenni.
Weiss János fordítása
JEGYZETEK
A Berlinben tanuló és ő versesköteteivel ismertté vált
fiatal ő meghívást kapott ő egy ő
Az ő ő a "Német Dilettánsegyesület" volt,
témáját pedig Rilke szabadon választhatta meg. Az ő
adásban Rilke azt az irodalmi-kulturális környezetet vá-
zolta föl, amelybe saját versei és verseskötetei is bele-
illeszkedtek. A felolvasott kézirat közvetlenül az ő
ő ő ő született, Berlinben. (Lásd: lngeborg
Schnack: Rainer Marie Rilke - Chronik seines Lebens und
seines Werkes. I. köt., Insel Verlag, 1990. 69-70. o.) Az
ő ő napon Rilke a ő írta barátjá-
nak, Richard Dehmelnek: "Váratlanul nagy sikerem volt
tegnap. Két órán keresztül beszéltem egy figyelmes és
ő ő hallgatóságnak. ... Szemben állva velük azt lát-
tam, hogy az emberek egyáltalán nem zárkóznak el, hanem
hallani akarnak, és hinni." (R. M. Rilke: Briefe aus den
Jahren 1892-1904. Insel Verlag, 1939. 57-58. o.)
I A.rnodem" költészetet és Dante "Isteni szinjáték'I-át ő
Schelling hozta összefüggésbe. Lásd: W. 1. Schelling: Danté-
rói filozófiai vonatkozásban. Világosság, 1986/7. melléklet.
Az élet és a ű szétválasztásának motívuma a német romanti-
ka egyik centrális gondolata. Lásd: ehhez Novalis .Heinrich
von Ofterdingen" ű regényének 6. fejezetét; Helikon
Kiadó, 1985.
12 versmondó
J A tendenciózus ű elutasítása Rilke ő egyik
legfontosabb gondolata; ő a gondolatból fog ő az
"abszolút költészet" programja.
4 Dehmel 1886-ban megjelent kötetében - Nietzsche nyom-
dokain járva - a költöt Istenhez hasonlítható zseniális alkotó-
nak tekintette: .Dichterkraft ist Gotteskraft" - írja. A kötet a
kor egyik legelismertebb ű teljesítményének számított.
5 Rilke az ő az olvasókkal való találkozásnak tekintette.
Aprágai hallgatósághoz ezért úgy beszél, mint a német közön-
ség általános ő
6 Azt a gondolatot, hogy a ű lényege a lírában ölt testet,
Rilke néhány évvel ő (a "Malte Laurids Brigge feljegy-
zései" ű ű is megpróbálta alátámasztani, az elbe-
szélés problematizálásával: "Odakint sok minden megválto-
zott. Nem tudom, miként. De idebent és ő Istenem, Eléd
járulva idebent, Te egyetlen ő - hát létezik
még számunkra valami cselekmény?" (R. M. Rilke: Válogatott
prózai ű Európa Könyvkiadó, 1990. 173. o.)
7 E kor heroikus ő számol be Stefan Zweig is,
"A tegnap világa" ű könyvében; Európa Könyvkiadó,
1981. 44. skk. o.
8 Az alkotás és a magány kapcsolatáról Rilke a "Malte Laurids
Brigge feljegyzései"-ben a ő írja: "Istenem, ha
minde ő valamit meg lehetne osztani. De hát akkor létezne,
létezne-e egyáltalán? Nem, mert egyetlen ára: az egyedüllét."
(I. m. 56. o.)
9 A kor legismertebb és ű ő Stefan George
volt. I897-ben jelent meg a fiatalkori pályáját lezáró "A lélek
éve" ű háromrészes ciklusa. Rilke 1897. dec. 7-én írta
Georgénak: "Sikerült beszereznem »A lélek évé«-t, és néhány
ünnepi órám ennek melódiájából táplálkozik." (I. m. 47. o.)
Rilke és George a korabeli Bécsben rendkívül ű volt:
"Stefan George vagy Rilke például akkoriban, amikor mi gim-
nazisták voltunk, összesen két-háromszáz példányban jelent
meg, s ezek közül legfeljebb három-négy példány jutott el
Bécsbe... De mi ... a nagy ő minden versét, minden sorát
szinte betéve tudtuk." (S. Zweig: i. m. 47-48. o.)
10 Loris: Hugo von Hofmannsthal álneve. "Az ifjú Hofmannsthal
feledhetetlen jelenség volt, a korai kiteljesedés csodája; Keat-
sen és Rimbaud-n kívül nem tudok senkit a világirodalomban,
aki ilyen ifjan ennyire tökéllyel s csalhatatlanul használta
volna a ő nyelvet, akit az eszményi hevület ily magasok-
ba röpített volna..." (S. Zweig: i. m. 52. o.)
II Rilke persze a ő maga is fog írni verseket pró-
zában.
Gróf Batthyány Lajos és kora
A Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári
szervezete, valamint a HM Honvéd Kulturális Kht.
székesfehérvári intézménye versmondó versenyt hirdetett,
kilencedik alkalommal, a Fejér megyében és Székes-
fehérváron ő ő diákok, valamint ő
részére.
A 2007-es emlékév szellemében, gróf Batthyány Lajos és
kora a XIX. századi magyar ő verseinek tükrében
címmel. Ebben az évben is nagy ő kísérte a fel-
hívást, hiszen az általános iskolások kategóriájában 34,
a középiskolásoknál pedig 36 diák szavalta a kiválasztott
ű
Az eseményre a székesfehérvári ő Klub szín-
háztermében került sor, október 5-én. A ű tagjai voltak:
Kozáry Ferenc elnök, a Vörösmarty Mihály Színház szín-
ű Bobory Zoltán, a Szent István ű ő Ház
igazgatója, ő ű és Sobor Antal író, tanár. A ver-
senyen barátságos légkört teremtett Kozáry Ferenc szak-
ő és ő instrukcióival.
Az általános iskolások közül, ő helyezést ért el
Solymossi Balázs, a Ciszterci Szent István Gimnáziumból,
második lett Horváth Janka, szintén a Ciszter Gimná-
ziumból, míg harmadik helyezést ért el Schmidt Sára, a
Kossuth Lajos Általános Iskolából. Tömböl László
mérnök altábornagy, a Magyar Honvédség ő
nemi parancsnokának különdíj át Mórocz Kata kapta,
a Tóparti Gimnáziumból. A díjat Görög István ezredes
adta át.
A gimnazisták között sok tehetséges Fejér megyei diák
szavalt. Ebben a kategóriában ő helyezést ért el Östör
Dániel, a Ciszterci Szent István Gimnáziumból, Kaprie-
lian Alexa lett a második, a dunaújvárosi Széchenyi István
Gimnáziumból. Harmadik helyezett Herczku Mihály a
Tóparti Gimnáziumból. ő László mérnök altábor-
nagy különdíj át Csöngedi Nikolett kapta, a Tatay Sándor
Alapítványi Gimnáziumból. A Honvédség és Társadalom
Baráti Kör székesfehérvári szervezetének különdíj asa
Faddi Bettina és Rideg Róbert lett, az l. István Kereske-
delmi és Közgazdasági Középiskolából, továbbá Katona
Ágnes a móri Táncsics Mihály Gimnáziumból.
A nagy sikerre és ő való tekintettel ő a
ő reneszánsz emlékévhez kapcsolódóan hirdetik
meg a 10., jubileumi szavalóversenyt.
Juhász Gyula
Vértanúink
1918. október 6.
Aföld alól, a magyar[dld alól
A vértanúk szent lelkeföldalol:
E nagy napon, hol emlék s béke leng,
A bús bitókra hittel nézzetek!
Hittel, reménnyel, mert most kél a nap,
Minden napoknál szebb és szabadabb!
A nap, melyért mi vérben esve el,
Nyugodtan haltunk ama reggelen.
Szemünk nem látta, lelkünk látta csak,
Hisz onnan jönnek mind e sugarak;
Hisz onnan árad, új világ felett,
Szentháromságunk, mely ő teremt:
Szabadság minden népnek, aki él
S halni tudott egy megváltó hitér,
ő hogy Ember ne legyen
Mások szabad prédája, becstelen.
Testvériség, mely át világokon
Kézt fog a kézbe, hisz mind, mind rokon.
Ó magyarok, ti ő magyarok,
A halhatatlan élet úgy ragyog
Rátok, ha az egekbe lobogón
Igazság leng a 10bogótokon,
Az Igazság, mely tegnap még halott,
Világ bírájaként fiiltámadott.
A népek szent szövetségébe ti
Úgy lépjetek, mint Kossuth népei.
Aföld alól, a magyar[old alól
A vértanúk szent lelke így dalol.
versmondó 13
"Magyar az, aki magyarul beszél, és magyarnak vallj a magát"
Szavalóverseny Somban
Nagyszabású irodalmi találkozóra került sor Bereg-
somban, amelyet a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai
Közössége (MÉKK), a Somi Irodalmárok Egyesülete, a
községi könyvtár és a Somi Altalános Iskola szervezett,
Som két jeles szülötte, ő Kálmán és Kecskés Béla
halálának 10. évfordulója tiszteletére. Az emléknap kere-
tében szavalóversenyre került sor, amelyet három korcso-
portban, két fordulóban tartottak. A megye magyar tan-
ű tanintézményeinek 67 tanulója vett részt a meg-
mérettetésen.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Nagy Zoltán
Mihály József Attila-díjas író, az Együtt ő ő
Weinrauch Katalin gyermekíró, a Magyar Kultúra Lo-
vagja, Kocsis Mária, a KAMaT JA elnöke, Nagy György,
az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ)
központi irodájának koordinátora, Ködöböc Levente, Som
polgármestere. Ködöböc Attila, a Somi Általános Iskola
igazgatója ő kiemelte: a magyar nyelv és iro-
dalom, a kultúra és hagyományok ápolása minden magyar
szent kötelessége. Mindaddig, amíg szavalóversenyeket,
emléknapokat, megemlékezéseket szervezünk, hozzájáru-
lunk ahhoz, hogy kultúránk fennmaradjon.
Kenyeres Mária, a MÉKK beregszászi városi-járási
szervezetének elnöke ő kiemelte:
- Magyar az, aki magyarul beszél, és magyarnak vallja
magát politikai, faji, nemi, vallási hovatartozástól füg-
getlenül. Mindazok, akik részt vesznek rendezvényeinken,
sorsközösséget vállalnak a kárpátaljai magyarsággal, hoz-
zájárulnak ahhoz, hogy ez a maroknyi nemzet fennmarad-
jon. Legfontosabb céljaink pedig nem mások, mint a kár-
pátaljai magyarság egységének megteremtése, egy szebb,
boldogabb ő felépítése, a nemzetiségek közötti barát-
ság, megértés és kölcsönös segítség megszilárdítása,
anyanyelvünk. kultúránk, hagyományaink tisztelete,
ápolása és ő
Ködöböc Levente 9. osztályos tanuló ő Kálmán Út-
ravaló ű versét szavalta el, majd Dávidné Kovács Nóra
Kecskés Béla Vigasz és remény ű versének meg-
zenésített változatát adta ő Nagy Alex 8. osztályos
tanuló Vári Fábián László Összefoglalás ű versével
kápráztatta el a közönséget, ezt ő Dupka György
Levél ű versének megzenésített változata következett.
Nagy Zoltán Mihály ő az egykori eszme- és pálya-
társakra emlékezett. A rendezvény hivatalos része Horváth
Sándor Mert a haza ű versének megzenésített változa-
tával zárult, majd a ő lett a ő s ezúttal a
ű a ő eredményt hirdette ki.
Az l-3. osztályosok korcsoportjában az ő három
helyezett: Komári Luca, a Kaszonyi Középiskola tanulója
ő tanára: Bodnár Tünde), Palinszky Georgina,
Somi Általános Iskola ő tanára Ködöböc Szil-
via), Mudnó Henrietta, a Ficseri Gyermekstúdió tagja (fel-
ő tanára Vidnyánszky Éva). Különdíjban Szolnoki
Eszter, a Kaszonyi Középiskola diákja ő tanára
Bodnár Tünde) részesült.
A 4-6. osztályosok kategóriájában ő lett Grica Zol-
tán (Ficseri Gyermekstúdió), a második helyen Salánki
Judit (Ficseri Gyermekstúdió), a harmadik helyen pedig
Nagy Éva (Kaszonyi Középiskola, ő tanára Nagy
Zoltán Mihály) végzett. Különdíjat Badó ő a Hetyeni
Általános Iskola tanulója kapott.
14 versmondó
A 7-9. osztályosok kategóriájában Nagy Flóra Boglárka
(BMG, ő tanára Riskó Márta) bizonyult a leg-
jobbnak. Deák Adrienn (Kaszonyi Középiskola) a dobogó
második fokára állhatott fel, a harmadik helyet pedig a
ű megosztva adta ki ő Zsoltnak (Ficseri Gyer-
mekstúdió) és Simon Dánielnek (BMG, ő tanára
Jánossy Eszter). Ennek a kategóriának a különdíj asa
Mónus Dóra (Ficseri Gyermekstúdió) lett.
A helyezettek ő oklevélben és a MÉKK könyv-
jutaimában részesültek. A szünetben a Ficseri Gyermek-
stúdió tanulói szórakoztatták a közönséget.
A rendezvény végén a magyar kultúra és hagyomány-
ő az összefogás és az egyetértés jelképeként Kenyeres
Mária a MÉKK nevében magyar zászlót adományozott a
Somi Általános Iskolának és a községi tanácsnak.
Ködöböc Attila zárszavában azon reményének adott
hangot, hogya Kecskés Béla- és ő Kálmán-szavaló-
verseny megrendezése hagyománnyá válik Somban.
K.M.
Forrás: Kárpátinfo hetilap
Horváth Sándor
Kincsek ő kockakiiveken
(Ez a vers Kincs Gábor szellemi tulajdona)
Látod, kedves barátom,
vert ebként iszkol az élet.
Farkát maga alá kapva
vinnyog.
Azért fogát ránk csattogtatja.
Mit nekünk veszett félelem!
ő ű
ékes réteken járunk.
Halálunk álmodja
a virágokat oda.
Gyermeki kegyelem-butaságban
nem értettük,
miért
Majakovszkij,
mikor apád azt mondja:
Bakó Gábor.
S az is csak valami
féligrágott, kiokádott csoda,
hogy a Rozsoskertbe költözött
Leszja Ukrainka.
Látod, kedves barátom.
Nekünk a kincs a volt.
Ránk borult kényes terhe.
S amikor bealkonyult,
vagonok ringása
tanított szerelemre.
Tolhatjuk már
az agyagtól csömörlött csillét -
Gábor!
Tanulhatunkfeslett dalokat
az ugató lánytól.
Rózsika ő babonát,
Kandráéktól úri parolát,
magyarságat a szerb ő
mozihomályban ő
ő -
neked is, nekem is ő
Látod, kedves barátom.
Kopog márfelettünk a ő
Volt, aki ölt,
mert rongy az élet.
Volt, aki élt,
mert minket féltett.
Volt, aki csak nézett,
mert szemnek, szívnek
fájt a látás.
A látóba pedig
belefagyott a kiáltás.
Hát így lettünk mi
hétkerületi álmok
vajúdó ébredése.
S aki mindezt megélte,
rákacsint a teremtésre:
jól van.
Ide a számlát.
Adunk a gazdagon mért semmiért
ő csillámló pelyvát.
Így oszt az,
aki, mire megkapta
az asztalhoz a széket,
étvágyát elszívták
a levesben ő penészek.
Az ő ű vándor
Elhangzott 2007. november 10-én, Mosonszentmikloson,
Kormos István emléktáblája koszorúzása alkalmából
Az emlékezés koszorúit elhelyezték: a Magyar Versmondók
Egyesülete Gy.-M-S. Megyei Szervezete, a Radnóti Miklós
Irodalmi Társaság, a Megyei Önkormányzat, a Bartók
Béla Megyei ű ő Központ, Mosonszentmiklos,
Lébény és Mecsér Községek Önkormányzatai.
Kormos István ő ő ő generációk atyai,
szakmai istápolója, Mosonszentmiklós szülötte, 30 éve
halott. Pedig még mindig szolgálhatná a magyar irodalom
ügyét, bátoríthatná a hozzá forduló ifjú és kevésbé ifjú
ő a maga szelíd, ámjellegzetesen kormosi ő
hangján, csiszolhatná a neki félve, s egyszersmind re-
ménykedve ő megmutatott írásokat, s buzdíthatná a
néha ő esetenként bizonytalan alkotókat további
munkálkodásra. Vidáman üldögélhetne most is barátai kö-
rében az oly nagyon kedvelt kártyaasztal körül, s élvez-
hetnék társai öblös, mély hangú kacaját, mindig helyén
való poénjait, írhatná irodalmi ű leveleit Fodor
Andrásnak, Domokos Mátyásnak.
Ám a sors nem így akarta. Elszólította ő ideje-
korán, miként Fodor Andrást és Domokos Mátyást is.
Így nem maradt más számunkra, mint az emlékezés.
Kormos István Mosonszentmiklóson született. Kicsi gyer-
mek kora semmiben sem különbözött a korabeli gyereke-
ő Legfeljebb származásának bizonytalanságaiban,
amelyre több versében, így a Hónom alatt van a nap
ű is ű emlékezik:
"Nem ismerem apám
anyámat se láttam,
keresgélem a nevüket
ű violában. "
Szinte csodával határos módon került ki ő a világ-
ból, noha személyisége ő jegyeit mindvégig meg-
ő Fodor András ő az alábbiakat írja a Dülön-
gélünk ű Kormos-kötet bemutatóján megismert
Kormos Istvánról:
"... olyan ő hajú, csontos koponyájú, karélyos,
beesett ű félszeg mozgású, ágrólszakadt legény-
nek láttam Kormos Istvánt, kihez hasonlókkal olykor a du-
nántúli puszták rosszul táplált béresgyerekei között talál-
koztam. Igencsak ő aztán - amikor két év múl-
va személyes összeismerkedésre Báthory utcai lakásukba
meghívott - egész falfelületet betakaró, hatalmas, válasz-
tékos ű ű rendezett könyvtára láttán."
Megfejthetetlen rejtély, hogy ő a cselédemberek
leszármazottjából, ő által nevelt ő
hogyan lehetett egy sokoldalú ű ő
arisztokratikus mentalitású világfi!?
ő tény viszont, hogy az lett. ő
ő szárnypróbálgatásait ő ugyan többször fölül-
írta, de ű - ahogy arról Vasadi Péter ír - "népi
ihletését egy fordulataiban, mozgásában, leleményeiben
utolérhetetlenül egyedi és radikális ő ő ő ame-
lyet nem lehet ide-oda sorolgatni..."
A kezdetek után mintegy két évtizeden keresztül csak
gyerekverseivel és ű volt jelen a magyar
irodalomban. Részben azért, mert nem akart tagja lenni a
ő "egyszólamú zenekarának", részben pedig
azért, mert a bizonytalanság, a ő útkeresés görön-
gyökkel teli ő következett számára.
Közben el is hagyta az országot. 1963-tól három évet
tölt Franciaországban, ahol - amint azt Baán Tibor írja
Dárius fia ű írásában - "az új ő a szerelem, majd
ő az egyre ő ő honvágy és az elveszettség érzé-
se szinte ű vezetnek el a személyiség nyíl-
tabb kifejezéséhez. Arról van ugyanis szó, hogy a nép-
költészet alkotásai, melyek a Kormos István-i líra kiin-
dulópontjául szolgáltak, többnyire ellenálltak a szemé-
lyesség érvényesítésének."
Kormos tehát a francia líra hagyományaihoz is igazodva
formálta újjá költészetét, s ennek lenyomataként jelent
meg 1971-ben a Szegény Yorick ű kötete, ami egy-
ű elismerést hozott számára. Ha korábban a népies
líra elemeivel találkoztunk verseiben, ebben a kötetben -
Baán Tibor szavaival- .most egyre gyakoribb a közlést új
dimenzióba ő rájátszás, fintor, a bájosan bumfordi
stílustörés s a ű elemek jelenléte ... "
versmondó 15
Téli rege
A kútkávádra nagyorrú király
havat legelni három csóka száll,
dérgyöngyös moha retteg a hidegben,
jégen ő lila körme reccsen.
Beatrix csizmás csöpp ükunokája
zsebben korcsolyakulcsát keresi,
szamár megy arra és körülcsudálja,
szolna, de szája szénával teli.
Kezére einkét, mert maga is cinke,
lábához ültet Szent Ferenc nyulat,
holdverte falon hal császkál keringve,
zöld kutya nyávog, kék macska ugat.
Holnapra hó jön, frissen zuzogó,
öiforintos pelyhekkel jön a hó,
kisujj rajzolja hóba a nevem,
de ördögöké lesz a szerelem.
Kormos István munkásságát 1972-ben József Attila-díjjal
ismerték el, tehát az ő ű vándor hivatalosan
is elismert ő lett. ő bizonyára függetlenül, egyre
gyakrabban járt haza. Eleinte csak ő az akkoriban
utat ő Kassák Kollégium patronálása okán, majd
Sárosi Lajos mosonszentmiklósi iskolaigazgató unszo-
lására ő is egyre gyakrabban látogatott.
És ha szabad egy személyes emléket felidéznem Vele
kapcsolatban, én 1975-ben ismerkedtem meg vele az
ünnepi könyvhét alkalmával és lehettem egy év múlva
ő és útitársa szigetközi "császkálásaiban". Mert
ahogy nekem szóló levelében 1976-ban írta, idézem: "Én
az eredetileg általatok ajánlott ő javasolnám,
junius 2-3., szerda-csütörtök napokat, talán a hédervári-
aknak megfelel jún. 2-a, szerda, akkor este lehetne az író-
olvasó találkozó. 2-án a reggeli gyorssal érkeznék ő
ha Neked is jó, aznap és másnap császkálhatnánk a
s csütörtökön jönnék vissza."
Es valóban jött és valóban császkáltunk, s közben sze-
meivel, szívével, lelkével szívta magába aSzigetköz
varázslatos látványát, ő s próbálta rendezgetni a
föltolult ifjúkori emlékeket. Egy katarzis tanúja lehettem,
mert hát bevallottan lelkifurdalás gyötörte, amiért oly
hosszú ideig nem tért vissza ő s talán érez-
hette is, hogy ezt nem halogathatja tovább.
Közben a ő is érzékelte adósságát, s a Radnóti
Irodalmi Társaság szakmai kuratóriuma úgy határozott,
hogy 1977-ben neki ítéli a Radnóti-díjat. A ő és
ő fia katartikus élményt ő ünnepi egymásra
találás át azonban átírta a sors. A díj átadása ő Kormos
István meghalt, így a posztumusz díjat családja vehette át.
Ezért nem maradt más ő mint a kegyeletes
emlékezés, amit Önökkel együtt halála óta minden évben
megteszünk.
Szabó József
a Radnóti Miklós Irodalmi Társaság elnöke
Kormos István
Regionális és Nemzetközi Vers- és Prózamondó Verseny
Mosonszentmiklóson november lO-én tizedik alkalommal
került sor az általános iskolás diákok részére meghirdetett
Kormos István Regionális és Nemzetközi Vers- és Próza-
mondó Versenyre.
Az esemény ő és lebonyolítója a Magyar
Versmondók Egyesülete ő Megyei
Szervezete, társai ebben a ő Bartók Béla Megyei
ű ő Központ Közhasznú Társaság és a Radnóti
Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Társaság.
Ezen a rangos versenyen azok a ő diákok vehet-
tek részt, akik a tavasszal megrendezett ő ő leg
jobbjai voltak. Többen Szlovákiából érkeztek a megméret-
tetésre, ő a Tompa Mihály Országos Vers- és Próza-
mondó Verseny ő ő i során jeleskedtek.
A ű tagjai: Popper Ferenc elnök, Radnóti-díjas ren-
ő ő Attila, a Magyar Rádió ő vers-
mondó és Enzsölné Mondovits Erika pedagógus,
versmondó.
A hagyományokhoz ű a verseny megkezdése ő a
helyi Széchenyi István Általános Iskola tanulói színvo-
nalas ű tisztelegtek a ő halálának 30. évfor-
dulója alkalmából az iskolájuk falán elhelyezett emlék-
tábla ő Egykor itt állt az a ház, ahol Kormos István
született. Rá, az ő ű vándor"-ra emlékezett
Szabó József, a Radnóti Miklós Emlékbizottság és
Irodalmi Társaság elnöke. Megidézte a ő különleges
emberi lényét, életútját és költészetének varázsát.
16 versmondó
A megemlékezést az emléktábla koszorúzása zárta.
E verseny megálmodója és létrehozója Németh András
ű ő volt, aki sajnos már nem lehetett közöt-
tünk. Halála ő hetekben, nagy fájdalmai ellenére, a
Kormos- és a Radnóti-versenyek szervezésén dolgozott.
Mindig a háttérben, csendesen végezte szerteágazó mun-
káját. Megszállott volt, a szó igazi értelmében. Aki verset
mondott - legyen aprócska gyermek vagy nyugdíjas néni
- az neki csak örömet okozhatott.
Hiánya nagy ű hagyott maga után.
Ott, a ű ő ház színháztermében most minden
más volt. Hiába kerestem Ő a tekintetemmel, csak fájdal-
mas hiányát érezhettem.
A gyerekek Bandi bácsija már ő mosolygott le az
álmát megvalósító, kipirult arcú versmondókra.
Egyperces néma felállással adóztunk emlékének.
Dicséret illet minden ő - diákokat és természete-
sen az ő ő tanárokat, ő
Igazán színvonalas produkciókat hallhattunk. Örömmel
töltötte el a ű hogy szépen, tisztán ő gyer-
mekekkel találkozhattunk.
A szerenesés versválasztások és a befektetett munka
meghozta gyümölcsét, a ű nem volt ű dolga.
A verseny után többen igényelték, hogy személyre szabott
jó tanácsot kapjanak a ű tagjaitól.
Különdíjasok:
Cséfai Dóra (Szentmihályfa, Szlovákia)
Antal Gábor (Dunaszerdahely, Szlovákia)
Fehér Bianka (Mosonszolnok)
Helyezettek:
I. Németh Dóra
Il. Hipik Júlia
III. Szórádi Balázs
(Dunaszerdahely, Szlovákia)
(Pozsonyeperjes, Szlovákia)
ő
Kiss Dávid (Mosonmagyaróvár)
Lacsik Kitti (Kóny)
Pápai Réka (Tallós, Szlovákia)
Kónya Bendegúz ő
Tóth Martin (Mosonmagyaróvár)
Takács ő ő
Béhr Márton (Nyárad, Szlovákia)
EnzsöIné Mondovits Erika
,
Ovjuk anyanyelvünket, kultúránkat, történelmünket
Baróti Szabó Dávid Napok - huszadszor, 2007. november 7.
Dunaradvány községben huszadik alkalommal tartották
meg a Baróti Szabó Dávid Napokat. A megjelent vendé-
geket Kalácska József ő ő üdvözölte, majd a köz-
ség polgármestere, Eubomír Puehovsky megnyitotta a ren-
dezvénysorozatot. ő az ő ő Baróti Szabó Dávid
Napok ő készült kiállítást tekinthették meg a
ő
A tárlat megtekintése után Szénássy Zoltán tanár ő
adásában megemlékezett Baróti Szabó Dávidról. Életraj-
zában négy szakaszt különíthetünk el. Az ő a jezsui-
táknál szokásos próbaévek esztendeit foglalja magában.
Az ő két próbaévet Trencsénben töltötte, de tanult
Szakolcán, majd Nagyszombatban. ő Kassán pappá
szentelték, Besztercebányán érte ő a hír, hogy a Jézus-
társaságot rendeletileg feloszlatták.
Életének a tájainkhoz ű ő ő utolsó szakaszát Virthez
kötötte. Otthont, támogatást egykori komáromi tanítvá-
nya, Pyber Benedek nyújtott számára kerek két évtizeden
át: egészen a ő 1819. november 22-én bekövetkezett
haláláig.
A rendezvény ő napja Korpás Éva ű ért
véget Édesanyám rózsafája címmel, amelyben közre-
ű Madarász András. A rendezvénysorozat a XIII.
Baróti Szabó Dávid Szavalóverseny ő folytató-
dott, amelyben öt kategóriában mérték össze tudásukat a
ő A ű elnöke Csanaky Eleonóra, ta"giai
Haraszti Mária, Ferenczy Anna, Kamenár Horváth Eva,
Csenger Ferenc, Soóky László és Gál László voltak. A
ű ő ő beszédében többek között elmondta,
hogy a jók között mindig nehéz helytállni, de annak van
értéke. Minden ő legyen arra büszke, hogy itt
szerepelhetett, hiszen a Baróti Szabó Dávid Szavaló-
verseny kimagasló helyet foglal el a hazai szavaló-
versenyek között.
Az egyes kategóriák ő három helyezettjei:
I. Kiss Dóra, Lucza Levente, Farkas Tamás,
II. Pinke Veronika, Vörös Boglárka, Szegi Cynthia,
Ill. Gyurícsek Tamás, Varga Ingrid, Fazekas János,
lY. Balogh ő Szabó Anasztázia, Tóth Dorottya,
Y. Boros Gyula, Jeszenszky Klaudia, Vass Csaba.
Az eredményhirdetés és a díjak átadása után a kultúrház
mellett 1993-ban felállított Baróti Szabó Dávid-kopjafát
koszorúzták meg a szavalóverseny ő Azt a kop-
jafát, amely az emlékezés magyar jelképe. Jel, mellyel
tudtára adjuk a világnak, hogy vagyunk, s emlékezünk.
Az önkormányzat által felállított kopjafán ez olvasható:
ő az én hazám", de hosszúra nyúlt élete egybe-
fonódott tájainkkal is.
Baróti Szabó Dávid
Soros jámbus
Örökre tedd le sípodot,
Öreg Szabó; menj haza:
Akaszdfogasra lantodot;
Elúnta már a haza.
Mit énekled már Virtet is?
Fülit miért sebheted?
Ha versre szinte kísztet is,
Többé le nem festheted.
Ne várd, hogy ő ontsanak
Az ő komor napjai;
Ne várd, hogy itt szorítsanak
November há-halmai.
Siess: az Hernád öbliben
ű sír, eped;
Mivel ő völgyiben
Csak hasztalan zeng neved.
A kopjafa megkoszorúzása után került sor Baróti Szabó
Dávid sírjának koszorúzására a virti ő A Baróti
Szabó Dávid Iskolaközpont nevében Kotesz Józseflelkész
ünnepi beszédében emlékezett meg a székely jezsuita,
majd világi paptanárról és ő ő "Magasztos céljai,
egész ű arra tanítanak, hogy nem szabad kisebb
szeretettel ű ő ő örökölt anyanyelvünket,
mint ő tette. A tudás, a bölcsesség csak akkor az igazi, ha
az agy villanásához a szív melege és a hit tisztasága társul.
Igazi ő volt. Szánd meg hazádnak nyelvét, mely, ha
kihal, tudd meg, örökre kihal" - mondta a ő ő
ő vendég.
Dunaradvány, Virt, Barót községek önkormányzatának
ő Bastrnák Tibor, Komárom polgármestere,
valamint a Csemadok Komáromi Városi Szervezete és
a Selye János Gimnázium ő is elhelyezték a
megemlékezés koszorúit a sírra.
A huszadik Baróti Szabó Dávid Napok a helyi Búzavirág
ő ő csoport fellépésével, valamint az ő ő
évek szavalóversenyein részt ő dunaradványiak ű
sorával folytatódott, végül Gál László Latinovits-díjas ő
ű "Hagyaték" ű magyar ő ő
készült összeállítása hangzott el.
Miriák Ferenc
versmondó l 7
Ady Endre születésének 130. évfordulója alkalmából
jubileumi versmondó-találkozót szerveztek Szatmárnémetiben
A szemlét a vajdaságiak nyerték
A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete ebben az
évben is hozza aformáját. A 2007-es Ratkó Jozsef-, Anyám
fekete rózsa-, Kaleidoszkóp- és Dudás Kálmán-díjak után
az egyesület tagjai ő helyet szereztek a Szatmár-
németiben (Romániában) megrendezett Ifjú szivekben élek
ű Ady-emlékversenyen, 2007. november 16-án.
A versenyen már tizenhét éve olyan tizenkét perces pro-
dukciót kell bemutatni a három ő ő álló csapatok-
nak, amelyben Ady Endre verseinek megzenésített vál-
tozata is szerepel. Az idén tizenegy romániai és ő
csoport jelentkezett be. A hosszú, fáradságos út sem vette
el a kedvét a vajdasági különítménynek. Simonyi Lili,
Farkas Hajnalka és Hajvert Ákos Krekity Olga rendezé-
sében Szeretném, ha szeretnének címmel egy olyan pódi-
umjátékot vitt a ő elé, amelyet a közönség vastapssal,
a ű pedig ő jutalmazott.
Amint azt Havas Judit ő ű a ű elnöke a
verseny után elmondta, "nagyon szép az, mikor ő évre
megrendezik ezt a csodálatos ő és a fiatalok
energiát nem kímélve, ő tanáraik segédletével fel-
készülnek Adyból. Abból az Adyból, aki a huszadik szá-
zad legnagyobb ő volt, és lehet szeretni, lehet nem
szeretni, de ahogyan az írók is mondják, modem irodalom
Ady nélkül nem létezik. Ezen a délutánon a ű nem
volt ű helyzete, és köszönet mindenkinek, ő
a fiataloknak, akik itt tanúságot tettek ő
A Krekity Olga által szerkesztett verses ű azzal az
Adyval kerülünk közelebbi kapcsolatba, aki mindig képes
újrakezdeni, aki a tragédia után is képes fölállni, aki ő
néz, aki hisz és remél. Az ő ő énekelt
verseket Simonyi Lili, a szabadkai Svetozar Markovié
Gimnázium és Zeneiskola diákja zenésítette meg.
Ady Endre
A mi gyermekünk
Bús ő nem fakad
Szomorú lényünknek a mása,
Másokra száll a gyermekünk,
Ki lesz a vigak Messiása,
Ki majd miértünk is örül.
Ha jönnek az új istenek,
Ha jönnek a nem sejtett órák,
Valamikor, valamikor
Kipattannak a tubarózsák
S elesattan hosszú csoda-csók.
Mások lesznek és mink leszünk:
Egy ű menyasszony
S egy ű legény.
A tubarózsa illatozzon
S áldott legyen a mámoruk.
S áldott legyen, ki: te meg én,
Ki az övék, kiért mi sírtunk,
Kit forró lázunk eldobott,
ő kit sohse bírtunk,
Ki másoké: a gyermekünk.
Kit napvirág és napsugár
új igére, új dalra termett,
Aldott legyen, ki eljövend,
Az idegen, nagyálmú Gyermek,
Kit küldtek régi bánatok.
A néptanító
Az Östör Antal Szavalóverseny margójára
ő megye délnyugati határszélén,
Zsirán él egy néptanító. Joggal ő fel a kérdés, miért
nevezem így Orbán Györgyöt. A válasz igen ű Az
igazi néptanító, mint ő együtt él a közösségével, ismeri
annak bajait, gondjait, ismeri az emberek gondolkodás-
módját. Orbán György saját közössége része és kovásza.
Az iskolán kívül is ű a gyerekeket, és nemcsak és
nem ő tudástartalmakat ad át, mert tudja és még
ösztönösen érzi, hogyatudásdarabok rendszerezés nélkül
csak a káoszt növelik. Ennek a folyamatnak részeként
ű november 17-én másodszor is megrendezésre az
Östör Antal Szavalóverseny a Répce folyó völgyében. A
verseny ötlete és megszervezésének nagy része Orbán
Györgynek ő aki maga is versmondó lévén,
méltóképp, a ő egy versével nyitotta meg az emlékezés
ünnepét. Östör Antal l 922-ben, fiatalon hunyt el. Az
összejövetelen meghívott vendégként részt vett unoka-
öccse is, akit volt szerenesém a ő ő kérdezni.
Elmondta, hogy a versenyen kívül a falu neoromán stílusú
SzentAntal kápolnája is ő nagybátyja emlékét, melyhez
18 versmondó
az Östör sétány ő ösvénye vezet. A kápolnában min-
den Antal-napkor harangzúgás hatja át a falut. Elmondása
szerint a ő méltatta Sarkadi Sándor is, és kötete
kiadásakor Babits is pozitívan nyilatkozott a ő
melyeken Ady hatása mutatkozik. A ő rövid életében
ő küzdött. A róla elnevezett verseny
témaadó címe ő Európában volt, így a versek a
hazáról, családról és az otthon ő szóltak. A gyere-
kek még a verseny napján is jelentkeztek, hogy szeret-
nének ő is szerepelni, s a kezdés pillanatára 58 verseny-
ő kezdetét vette a színes ű Volt itt ő
rajzkiállítás, zenekar és nem utolsósorban a versek,
melyek hihetetlen széles skálát töltöttek be. Hallhattunk
ő Kosztolányit, Radnótit, Márait, de az iskolások
számára náluk még biztos ismeretlenebb Rornhányi-,
Kányádi- és Wass Albert-versek is terítékre ű A
gyerekek nagyon élvezték hallgatni egymást, és a falu
apraja-nagyja ű hogy közönsége legyen e jeles
ünnepnek. Hihetetlen lelkesedéssel álltak porondra a
ő gyerekek. A verseny találkozóvá alakult, és már
sokkal ő szólt, a költészet ő Az ő
után pogácsa és ő várta a ő pihenésként
megnézhették a rajzpályázat nyertes alkotásait, majd
ő várták vissza a terembe ő 4 kategóriába
sorolták a versmondókat, hogy minél többen vihessenek
haza valami kis emléket ő a napról. Könyvutalványok,
könyvek kerültek boldog kezekbe, és mindenki kellemes
élményekkel tért haza. Én is. Ezúton szeretném meg-
köszönni Gyurinak, kivel még egykor együtt - bár külön
kategóriában - .versenyeztem", hogy nem hagyja ki-
veszni a közösség szellemét és ilyen szervezetten és
szépen fejleszti ezekkel az összejövetelekkel a gyermekek
és ő lelkivilágát, hogy ő nem kímélve néptanító-
ja közösségének. További sok boldog együtt töltött napot
kívánok még Zsirának, és köszönöm ezt a szép napot!
-e-
Díjazottak
Könyvutalvánnyal díjazottak:
1. kategória
1. díj 8000 Ft-os: Mesics Bertalan, Iván
2. díj 6000 Ft-os: Németh Dóra, ő
3. díj 4000 Ft-os: Molnár Laura, Sopronkövesd
II. kategória
l. díj 8000 Ft-os: Kelemen Tamara, Agyagosszergény
2. díj 6000 Ft-os: ő Fanni, Sopronhorpács
3. díj 4000 Ft-os: Szakál Bence, Agyagosszergény
III. kategória
1. díj 8000 Ft-os: Sodics Dominika Eszter, Zsira
2. díj 6000 Ft-os: Szemerits Eszter, Sopronhorpács
3. díj 4000 Ft-os: Hóbor Dorina, ő
IV. kategória
1. díj 8000 Ft-os: Varga Fanni, ő
2. díj 6000 Ft-os: Csider Dorina, Iván
3. díj 4000 Ft-os: Talabér Rita, Sopronhorpács
Különdíjak: ű ő könyvek
Bartók László: ő
Bernáth Csaba (Egyed Tünde, Sopron, Berzsenyi)
ő Éva ő Fanni, Sopronhorpács,
Kelemen Tamara, Agyagosszergény)
Bors Anikó (Fekete Eliza, ő
Tóthárpád Ferenc (Dominek Csaba, Agyagosszergény,
Mesics Bertalan, Iván)
Radnóti Miklós Regionális Vers- és Prózamondó Verseny
ő 2007. november 16-17.
Több évtizede a Radnóti Miklós nevével fémjelzett orszá-
gos verseny részvétel éért is versengenek mindazok, akik
valamely rangos országos versenyen jeleskednek. Hiszen
ez a meghív ásos verseny, a versenyek versenye, a két-
évente ő három-három Radnóti-díj már ő
ű rangot jelent.
Nos, az idén november 16-17-én, ő megrende-
zett regionális verseny egyik díja éppen az volt, hogy
meghívást lehetett nyerni a ő évi országos ő
A péntek ő regisztráción jelentkezettek között
szép számban akadtak határokon túl ő magyar versmon-
dók. Jöttek a távoli Partiumból, mely manapság Románia
területén található, jöttek a ő és a szerbiai Vajda-
ságból is. A ő fogadó csomagban, városunkat
ő anyagok mellett, mint a korábbi években is,
elhelyeztük a ő ő ű folyóirat egy-
egy számát is.
Örömmel üdvözölték egymást a ő hisz né-
melyikük már harmadik, negyedik alkalommal vesz részt
e versenyen.
Délután a Xántus János Múzeum gyönyörü barokk ter-
mében ő ő ő fordulóban mindenki azt a versét
(prózáját) mondta, amelyiket akarta. A kiírás értelmében
ugyanis ő egy Radnóti-alkotás és egy szabadon
választott ű ő hallgatta meg a ű
A többség most is a közismert verseket mondta, s mind-
összesen egy versmondó választott La Fontaine-mesét,
Pedig Radnóti kiváló ű volt, és a világirodalom
remekeit fordította, Sapphótól Brechtig terjed a sor. Ter-
mészetesen ezek is a jól mondható versek közé számí-
tanak, s ő munkásságának része.
Akadt, aki felfedeztette velünk Radnóti prózáját.
(Három képeslap). És milyen remekbe szabott ű
A Radnóti-versenyek harminc éve alatt valójában keve-
seknek jutott eszébe a prózák között kutakodni.
Az esti baráti találkozó sikere aztán tovább mélyítette a
barátságokat. Miután annak rendje-módja szerint minden-
ki bemutatkozott, a hévízi Bereczky Szilárdnak köszön-
ő aki mellesleg népdaléneke s ű vidám
nótázás lett a dologból, amit persze senki sem bánt.
Méltán lett a nap koronája e baráti találkozó.
Szombaton reggel a Bartók Béla Megyei ű ő
Központban folytatódó verseny vége természetesen a ű
értékelése, s a díjak átadására került sor.
A három ő mellett számos különdíj került átadásra,
melyeket a Megyei Önkormányzat, a Megyei ű ő
Központ és a Magyar Versmondók Egyesülete ő
Moson-Sopron Megyei Szervezete ajánlottak fel.
A ű Horváth Ildikó Ady- és Radnóti-díjas, ma-
giszter versmondó, ő Attila, a Magyar Rádió szer-
ő versmondó és Popper Ferenc Radnóti-
díjas, magiszter versmondó, Magyar Versmondók Egye-
sülete ő Megyei Szervezete.
Radnóti Miklós: Írás közben
Csak kígyó undoríthat tiszta fatörzset így,
ha ő hagyja rajta, mint engem undorít
e forduló világ és az ordas emberek.
ő kezdtem én el, de fegyverek
között neveltek engem gyilkosok s megszoktam
rég a harcot itt és gyáván sosem futottam.
Igaz, jó szerteütni néha, de békében
élni is szép lenne már s írni példaképen.
Bíztatnom kell magam, hogy el ne bujdokoljak,
mert jó lenne messze és ű élni csak.
Ó, véled gondolok most, tollasjobbkezemmel
s egyre jobban értelek, Kazinczy, régi mester.
versmondó 19
A ő egyesület elnöke az alábbi díjakat osztotta ki:
I. helyezett: Bakonyi Ferenc, ő
II. helyezett: Czifrik Piroska, ő
III. helyezett: Katona Ágnes, Topolya (Szerbia)
Különdíjasok:
Mészáros Márton, ő
Juhász Dorottya, ő
Révész Erzsébet, Szentkozmadombja
Bereczky Szilárd, Hévíz
Kinezer Judit, ő
Illésné ő Hajnalka, Dunaújváros
Lakatos Dorina, ő
A könyvjutalmak mellett ő mindannyian meghívást
nyertek a 200S-as országos versenyre.
Popper Ferenc
A lélek megszólaltatói
Szombaton és vasárnap a bácsfeketehegyi ű ő
otthonban és színházteremben megtartották a vajdasági
versmondók XI. Dudás Kálmán Vers- és Prózamondó-
találkozóját.
20 versmondó
A kétnapos rendezvény ő ő Szatmári
Melitta ő a Vajdasági Magyar Versmondók
Egyesületének alelnöke üdvözölte, majd Szügyi István,
Kishegyes polgármestere megnyitotta a versenyt, amelyre
az idén kis híján hatvanan neveztek be Vajdaság minden
ő
A gyermek-, ifjúsági és ő induló ver-
ő az Elor Emina, Kalmár Zsuzsa, Kovács Frigyes,
Domány Zoltán, Lódi Andrea és Wiegmann Alfréd
ű ű hallgatta meg, és értékelte. A kétnapos
verseny zárórendezvényét vasárnap délben tartották meg a
színházteremben, s a ű nevében Wiegmann Alfréd
értékelte a látottakat-hallottakat. Mint hangsúlyozta, a
konzumvilág, a fogyasztói társadalom képezi talán a leg-
nagyobb veszélyt arra, hogy kialudjanak a lélek tüzei. A
versmondók viszont a lélek megszólaltatói, azok, akik a
költészetben megújítják magukat, és velük együtt megúju-
lunk mi magunk is, hiszen a költészet éppen erre való. És
van mit megszólaltatni, hiszen a magyar költészet Kelet-
és Közép-Európában a leggazdagabbnak számít. A vers-
mondás közös öröm, osztozás az örömben, és ez teszi
ő hogy az élmények minél mélyebben rakódjanak
le. A kétnapos rendezvény, mint hangsúlyozta, teljes egé-
szében kielégítette a ű iránti ógörög követel-
ményeket: szép volt, jó volt és hasznos volt.
Az értékelés után Szatmári Melitta és Hajvert Ákos kiosz-
tották a díjakat és különdíjakat mindhárom kategóriában. A
gyermekek korosztályában különdíjat kapott ő Dóra,
Szarka Ákos, Maletaski Krisztina, Böröcz Renáta, Gál De-
zíria és Farkas Beatrix. ő lett ő Dóra, második
Gyarmati Judit, harmadik pedig Szombathy Dorottya. Az
ifjúsági kategóriában az ő díjat Kasza Zsanettnek ítélték
oda, második díjat Horváth Zsófia és Rózsa Szabina
kapott, harmadikat Kalmár Gergely és Horváth Csenge. A
különdíjakat ebben a kategóriában Kasza Zsanett és Lajsz
Brigitta kapták. A ő két második és egy ő díjat
osztottak ki. ő lett Csík Éva, második Deliné Csere
Andrea és Csanak Andrea. A legjobb ő járó
elismerést Raffai Klárának és Smit Istvánnak ítélték oda. A
ő alkalmi ajándékkal kedveskedtek a ű tag-
jainak is. A zárórendezvény keretében a zentai Apropó
együttes énekelt verseket adott ő
Az ünnepség végén Hajvert Ákos, a Vajdasági Magyar
Versmondók Egyesületének elnöke köszönte meg a ver-
ő a részvételt, valamint a támogatóknak, ő
sorban a magyar Oktatási és Kulturális Minisztériumnak,
a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Kisebbségügyi
Titkárságnak, a Forum Könyvkiadónak, anyaszerveze-
tünknek, a Magyar Versmondók Egyesületének és a
Feketics ű ő Egyesületnek a hathatós segítséget.
P.1.
A Hangraforgó internetes Szakmai Fórum, a Harmónia ű Központ Kht.,
a Magyar Kultúra Kiadó és a ő ő Sándor ű ő Ház
- mint ő - 2008-ban megrendezik az
I. ő
INTERNETVERS-FESZTIVÁLT
énekelt és megzenésített versek ő számára.
A rendezvény egyúttal tisztelgés a 2008. évi Költészet Napja ő A ő szándéka, hogya fesztivál,
az internet adta ő felhasználva, hirdesse az ő magyar költészetet, közvetlen kapcsolatot teremtsen
a ő és az általuk megzenésítésre felajánlott verseikre reagáló zenészek között.
Jelentkezés a fesztiválra:
Várjuk olyan szólisták és kisegyüttesekjelentkezését (életkortól, ő függetlenül),
akik arra vállalkoznak, hogyaHangraforgó Szakmai Fórum Vers-váróterem oldalán ő ő e célra
felajánlott ő megzenésített dalaikat saját komponálású dallammal, hangszeres kisérettel vagy anélkül,
a ő és a közönség jelenlétében ő
Nevezni lehet három énekelt/megzenésített verssel, ő minimum egynek az említett oldalon közzétett
ő kell lennie. Várjuk továbbá újabb ő dalszövegírókjelentkezését;
küldjenek még ő verseket, hogy minél nagyobb választék álljon a vállalkozó ű
énekes-hangszeres muzsikusok rendelkezésére.
A fesztivál ő ja:
2008. április 11-12.
Helyszín: ő Sándor ű ő Ház
ő Árpád út 44.
A Vers-váróterem oldalon szeretnénk nyomon követni a versek dallá változását, ezért fontos,
hogy a zenészek jelezzék felénk, ha elkészültek egy-egy vers megzenésítésével.
Kérjük, hogy e-mailben a választott vers ő is értesítsék.
Jelentkezési ő
ő dalszövegírók, figyelem! A fesztivál versanyagának rövid ő ő lezárása:
2008. február 1.
(Az ezután ő versek továbbra is megjelennek a Vers-váróterem oldalon,
de ezek már nem vesznek részt a fesztiválon.)
ő énekmondók, figyelem!
A fesztiváira jelentkezés határideje:
2008. február 15.
(Jelentkezni e-mailen lehet a mellékelt JELENTKEZÉSI LAP http://www.hangraforgo.hu/forum.htm
*rtf/*pdf kitöltésével.)
(A FELHívÁs innen is ő *rtf/*pdf)
A fesztivál találkozó ű Nincs ű viszont a választott versek ő meghívjuk a rendezvényre,
akik jelenléte nagymértékben fokozhatja az ő izgalmát,
A Költészet Napjára tekintettel érdekes író-olvasó-zenész találkozóra nyílik alkalom.
A beérkezett nevezéseket mérlegelve kapcsolatba lépünk ő és ő környéki települések iskoláival,
ű ő házaival, hogya fesztiváira ő ő alkalmuk legyen ünnepi ű adni az adott
intézményekben, reményeink szerint tiszteletdíj fejében. A fesztiváira nevezési díj nincs.
A ő ő teremtenek arra, hogy színvonalas étkezési és szálláshelyeket foglaljanak,
amelyeket a ő önköltséges alapon vehetnek igénybe. A fesztivál dalaiból a helyszínen hangfelvételt
készítünk. A pályázati dalokból pedig - a ő hozzájárulásával - kottakiadványt is szerkesztünk. Részletes
fesztiválprogrammal a beérkezett nevezések feldolgozása után, 2008 márciusában jelentkezünk.
Jelentkezési cím: hangraforgo@gmail.com - F. Sipos Bea és Faggyas László Hangraforgó Szakmai Fórum.
versmondó 21
XI. ORSZÁGOS MÉCS LÁSZLÓ SZAVALÓVERSENY
A Boldog ő Alapítvány és az Országos Mécs László Irodalmi Társaság Mécs László premontrei ő
szellemi hagyatékát ő ő és ápolandó, ismét meghirdeti az Országos Mécs László Szavalóversenyt.
Tudnivalók:
l. A szavalóverseny ő Boldog ő Alapítvány, O.M.L.l.T.
Levelezési cím: 8501 Pápa, Pf. 192.
2. Infoline: Telefon: 06 70 948 4822 - Rátz Ottó tanár, alapító
E-maii: bjal@freemail.hu
3. Kategóriák: l. Ifjúsági (14-18. év), II. ő (18 év fölött)
4. Jelentkezéseket csak írásban (a honlapon elhelyezett ű kitöltésével) fogadunk el.
A ő egy szabadon választott és egy Mécs László-verset kell tudnia. A ő Mécs László-verset
azon ő szavalják, akik a ő jutnak.
Jelentkezési ő 2008. április 30.
A ő túl jelentkezést nem fogadunk el!
5. Aszavalóverseny ő ja és helyszíne:
2008. május 24. (szombat), 10 órától; regisztráció: 9 órától
8500 Pápa, ő u. 2., Pedagógus ű ő Ház
Kérjük, hogy a verseny kezdetéig a szavalók érkezzenek meg!
7. Nevezési díj: 1000 ő
(a nevezési díj tartalmazza az étkezést is!)
A nevezési díjat átutalással kérjük befizetni: Boldog ő Alapítvány ő Közhasznú Szervezet
Számlaszám: OTP Bank NyRt. 11748045-20037570
8. JUTALMAZÁS:
Kategóriánként az l-5. helyezett Oklevél, továbbá értékes tárgynyeremények
(könyvek, egyéb tárgyak).
9. Egyéb: Szállást és útiköltséget biztosítani nem tudunk.
Amennyiben a nevezés i díjról számlát kémek, kérjük jelezni! Számlát csak a ő nevére tudunk kiállítani!
10. Amennyiben a versennyel kapcsolatban bármi változás történik, e-mailben értesítjük a ő
Eredményes felkészülést kíván
Boldog ő Alapítvány ő Közhasznú Szervezet
A Magyar Versmondók Egyesülete
és a Magyar ű ő Intézet és ő ű Lektorátus
"Reneszánsz daloskönyv"
címmel magyar vers-, énekeltvers- és prózamondó versenyt hirdet
a Reneszánsz Em1ékév tiszteletére
A ő szervezetek célja, hogy a korszak nagy köl-
ő szellemét versekkel megidézzék, s ezáltal a rene-
szánsz által hirdetett értékekre irányítsák a figyelmet.
A verseny felfutásos ű helyszíneiben ő
meghatározott ő után ű sor az országos
megmérettetésre. A határainkon túl ő versmondókat érte-
sítjük, melyik ő vehetnek részt, de a szerve-
ő fenntartja annak a jogát is, hogy határon túli
versmondó egyesületek delegáltjait ő nélkül
fogadja a ő
A ő ő 2008 októberében lesz, a helyszínt
ő jelöljük ki.
Részvételi feltételek
A vers- és prózamondó versenyen részt vehet minden, 15.
életévét betöltött, hazai és határon túl ő magyar ű
ő vers- és prózarnondó.
22 versmondó
A versmondónak az alábbiakkal kell készülni
• három reneszánsz kori verssel vagy prózával a világiro-
dalomból (a ő bibliográfiai segítséget kap-
nak),
• egy magyar reneszánsz ő alkotásával,
• egy kortárs alkotással, amely szellemében a reneszánsz
életörömöt, az emberbe való hitet, az alkotás szépségét
ő
Egy-egy vers vagy próza hossza nem haladhatja meg az
5 percet.
A jelentkezési lapokat az alábbi címre kérjük küldeni
(innen továbbítjuk majd az ő ő
Magyar ű ő Intézet és ő ű
Lektorátus
ű Programok ő
1011 Budapest, Corvin tér 8.
A jelentkezési lapok a www.vers.hu, illetve a
www.mmi.hu/muveszetek oldalról ő illetve
postai úton a fenti ő ő
Információk:
Kiss László, tel.: +36(20) 512-7661, e-maii: vers@c3.hu;
Tóth Erzsébet, tel.: +36(1) 214-6019, +36(30) 606-8366,
e-maii: tothe@mmi.hu;
Tóth Zsuzsanna, tel.: +36(1) 225-6029, +36(30)748-0671,
e-maii: tothzs@mmi.hu
Janus Pannonius
Nagybátyjának, Vitéz Jánosnak
esztergomi érsekké ő
1465.
Keljetek, Ó, Múzsák, víg dalra, örömriadaIra,
Kalliopé, szintén zengje vidáman a kart!
Érseki méltóság ő jutalma Vitéznek,
ebbe helyezték ő Róma s urunk, a király.
Messzire zengjen a hang, át népeken, át a világon
s földi ő szálljon az égig a dal.
Váradot Esztergom, ő a Dunánk kiszorítja,
s ő negyedik ő ő elseje lett.
Heltai Gáspár
Két ő
Egy egér útra indula, és az úton ő egy ő egeret.
És köszene a házi egérnek, és behívá az ő házacskába, és
jól kezdé ott tartani makkal, diúval, árpával etc., annak
utána békével elbocsátá ő ő a házi egér dolgát
elvégezte volna, betérvén a ő egérhöz, elhívá azt ven-
dégségbe házához. És hazajutván bevivé egy pincébe, ahol
mindenféle eleség vala, és mondá: "Ídes barátom, vígan
lakjál! Egyél, ím látod, hogy minden elég vagyon. Efféle
jó eleséggel lakom én mindenkor." Mondá a ő i egér:
"Bezzeg jól vagyon dolgod." Mikoron legjobb lakásban
volnának, eljuta a ko1csár, és zörgéssel meg kezdé az ajtót
nyitogatni. Megijedvén az egerek, elkezdének futni. Aházi
egér befutamék az ő szokott Iyikába, de a ő egér, nem
tudván semmi Iyikot, ide s tova kezde futni, és csak alég
szaladhata el. ő a ko1csár elment volna, és az ajtót
beszegözte volna, eljöve a házi egér, és ő a ő
egeret, és mondá: "Mit bánkódol e kevés futásért? Lám
megijedtél. Légy vígan. Egyél a jó eledelbe." Felelé az:
,,Ámbátor tied legyen a jó eledel és nagy uraság. Lakjál
vígan, ha meg nem rettent a mindennapi veszedelem. Én
azt akarnám, hogy otthon volnék. Ott, noha nincsen
külemb-külembféle drága eledelem, de békességesen élek,
és minden rettegés nélkül vagyok. Félelem nélkül eszem a
keveset, ami énnékem vagyon; senki nem háborgat, sem
kerget. Te pedig mindenkor rettegsz, mindenkoron félel-
mes szüved vagyon; ím a háznak minden szurdékában
egérfogó vagyon. A sok macskának nincsen száma, ki
imide, ki amoda kerget. Nyughatatlan dolog a te dolgod.
Ez okaért elbúcsúzom ő etc.
Janus Pannonius
Vitéz János érsekhez
Atyám, ó, mért ő éjjel-nappal?
Gond nélkül lelked mért hogy nem lehet?
Mindig Prometheus gyötrelme sarkal
s Atlasként egyre hordod az eget.
Kis nyugtod néha mért hogy nem marad,
míg megrokkansz a fáradság alatt?
Zsákmánya léssz az ő ő izgalomnak.
fáradhatatlan nincsen senkisem.
Herakles és Ulyxes elnyugodtak,
ő olykor tán Zeusz is megpihen.
ő magaddal is, gondold meg ezt:
A köznek élsz, magadat el ne veszd!
Janus Pannonius
Vitéz János esztergomi ő ő
Pannonián, amikor most Mátyásé a királyság
s hírneves atyja nyomán jár a Szerencse-úton,
Esztergomban akolt épített János, a pásztor,
el ne ragadhassák sík ő juhait.
Érdemeért. Péter, te, egek kapujára vigyázó,
nyisd meg a mennyet az ő nyisd meg a nyája ő
Fordította Geréb László
VII. Országos ő Versmondó Verseny
ő
Immár hetedik alkalommal rendezzük meg ő a
Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János
Karral közösen az ő hallgatók vers-
mondó versenyét. A várható ő 2008. május eleje.
A pontos ő felhívásban értesítünk, mely a
"Versmondó" lapban, valamint a www.vers.hu honlapon
fog megjelenni, illetve levélben küldünk értesítést mind-
azoknak, akik már korábban is indultak.
A versenyen szabadon választható a teljes magyar líra egy
alkotása, ő pedig az 1945 utáni kortárs alkotók
egy ű kell ő mindenkinek.
A legjobbak ezúttal is meghívást nyernek a novemberi
Radnóti Miklós Országos Vers- és Prózamondó Versenyre.
versmondó 23
A Magyar ű ő Intézet és ő ű Lektorátus,
a Magyar Írószövetség
és a Magyar Versmondók Egyesülete
ILLYÉS GYULA
IV. NEMZETI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENYT
hirdet a Simontornyai Vármúzeum, a Tolna Megyei Illyés Gyula Emlékbizottság,
az Illyés Gyula Emlékmúzeum és Ozora Önkormányzata
támogatásával.
A ő szervezetek célja, hogy Illyés Gyula költészetét méltó módon életben tartsák,
s hogy a nagy ő születésnapjáról kétévente megemlékezzenek. 2008-ban ezt a szándékot azzal ő
hogy megemlékezünk a Nyugat c. folyóirat alapításának 100. évfordulójáról is.
A verseny felfutásos ű ő 2008 tavaszán és ő tartunk, ő meghatározandó
helyszíneken.
A ő várhatóan 2008. november 8-9-én lesz, a Tolna megyei Ozorán.
Részvételi feltételek:
a vers- és prózamondó versenyen részt vehet minden, 15. életévét betöltött, hazai és határon túl ő magyar
ű ő vers- és prózamondó.
A szándékát ő versmondónak
- két Illyés Gyula-verssel;
- és két szabadon választott vers sel vagy prózával
• ő egy a Nyugat alkotóinak tollából való ű
• a másik kortárs alkotás legyen.
Egy-egy vers vagy próza hossza nem haladhatja meg az 5 percet.
Ajelentkezési lapokat az alábbi CÍmre kérjük küldeni (innen továbbítjuk majd az ő ő
Magyar ű ő Intézet és ő ű Lektorátus
ű Programok ő
1011 Budapest, Corvin tér 8.
Ajelentkezési lapok a www.vers.hu, illetve a www.mmi.huJmuveszetek oldalról ő
illetve postai úton a fenti ő ő
Információk:
Kiss László, tel.: +36(20) 512-7661, e-maii: vers@c3.hu;
Tóth Erzsébet, tel.: +36(1) 214-6019, +36(30) 606-8366, e-maii: tothe@mmi.hu;
Tóth Zsuzsanna, tel.: +36(1) 225-6029, +36(30) 748-0671, e-maii: tothzs@mmi.hu
Illyés Gyula
Emlékezz rám...
Emlékezz rám. Mi nyoma lesz, hogy éltem?
Mi értelme? De egy-egy napomat,
egy-egy órámat, megtisztítva szépen
neked adnám, ki örök tanu vagy,
azt remélve, hogy nálad megmarad.
Nálad, aki a nem mulandó szépség
s ű képeként jössz oldalamon.
Gondolj reám. Azt, ahogy benned élnék
ha órákra is, azt az agyadon
áttisztult lényt tán én is vállalom.
Ő amíg élsz, féltékenyen.
Hogy vigyázhassak rád, vigyázz reám.
Mert eldobom, mert mire jó
emlékem is a halálod után?
24 versmondó
A Magyar ű ő Intézet és ő ű Lektorátus
a Magyar Versmondók Egyesületével ű
vers- és prózamondó ő ű és -vizsgát szervez.
Az iskolarendszeren kívüli szakképzés célja, hogy az arra rátermett hallgatók számára olyan szakmai felkészítést
nyújtsanak, amely ismeretanyag birtokában felkészülhetnek
a 9/2002. NKÖM rendelet 37. sorszáma alatt kíadott vers- és prózamondó ő ű
szakmai (vizsga) követelményeire és jelentkezhetnek szakképzést nyújtó vizsgára.
A középiskolai végzettséggel ő sikeres vizsgázók vers- és prózamondó ő ű
(OKJ 54183204) szakképesítést kapnak. A szakképesítéssel az egyéb kulturális foglalkozások kategóriájában
ű ő ő konferanszié, továbbá segédszínész munkakör ő be.
Tanároknak elismert és rangos, a ű járatos szakembereket kérünk, illetve kértünk fel,
így többek ő Bartók László, dr. Böhm Edit, Gabnai Katalin, Tatay Éva, Tóth Zsóka, Wiegmann Alfréd
tartanak elméleti órákat és gyakorlati foglalkozásokat.
A tanfolyam ő Kiss László és Tóth Zsuzsanna
A képzés ő 120 óra (négy hétvége)
A szorgalmi ő várhatóan 2007. május-június és 2007. szeptember-október
Vizsga ő 2007. november végén lesz.
A képzés tematikai és tanmenetsegédlettel ő egyéni felkészülést igényel.
Az ő és foglalkozásokat ű órarend alapján a hétvégeken tartjuk, egész napos elfoglaltsággal.
A képzés díja: 100000 Ft + 25000 Ft vizsgadíj,
amelyet ő kell befizetni. Részletfizetés lehetséges.
A jelentkezés feltételei: • Érettségi vizsga. Az eddigi szakmai tevékenység rövid ismertetése
(versenyek, tanfolyamok, táborok, színpadi ű esetleg színjátszógyakorlat).
A tanfolyamra ő hároméves szakmai gyakorlatot, versenyeken való sikeres részvételt,
fellépéseket kell igazolniuk. • Eredményes felvételi vizsga ő meg kell felelni
a pályaalkalmassági követelményeknek - tiszta artikuláció, ő beszédkészség, ő képességek... stb.
Ehhez minimális repertoárt kell magukkal hozniuk.)
Sikeres felvételi esetén a felvett hallgatókkal képzési ő kötünk.
A képzés elindításához szükséges létszám: 13 ő ő számú ő hiányában a tanfolyamot nem
indíthatjuk, a feltételek viszont ő változnak a ő
ő felvilágosítás:
Tóth Zsuzsanna, 30/748-0671, e-mail: tothzs@mmi.hu; Kiss László, 30/922-3573, e-maii: vers@c3.hu
A ő írásban értesítjük a felvételi ő és ő
Jelentkezni az alábbi címen lehet: Magyar ű ő Intézet és ő ű Lektorátus
ű Programok ő 1011 Budapest, Corvin tér 8.
Jelentkezési ő 2008. február 15.
Az Anyám Fekete Rózsa Közhasznú Alapítvány, a veres-
egyházi Váci Mihály ű ő Ház Veresegyház Város
Önkormányzata és a Pest Megyei ű ő Intézet
támogatás ával,
"ANYÁM FEKETE RÓZSA"
címmel, tizennyolcadszor rendezi meg magyar ű
nemzetközi vers- és prózamondó találkozóját, nem hivatá-
sos versmondók számára.
A találkozó ő
BEREK KATALIN - a Nemzeti Színésze
Az édesanyák tiszteletére meghirdetett versenyen gyer-
mek(12-15. év), ifjúsági (16-21. év), ő (22-65. év),
valamint szépkorú kategóriában (66. ő lehet indulni.
A Radnóti-díjas versmondók, az ő ő ő
a ő meghívottként vesznek részt, és ű ő díjazásban
részesülnek.
ű ő végzettek és ű
képzésben részt ő nem vehetnek részt a találkozón.
2008-ban harmadszor énekelt vers kategóriában is hir-
detünk versenyt, 15 éves kortól.
(Egyéni ő tehát szólistákat várunk.)
A ő három verset vagy prózát kell meg-
jelölni, melynek kortárs magyar vagy világirodalmi alko-
tásnak kell lennie (XX-XXl. század). Ezen túl jelentkez-
hetnek a magyar népköltészet remekeivel. A ű bárme-
lyik ű kérheti az indulótól. Az ő ű ő
nem haladhatja meg az öt percet. (A ű ő túl meg-
köszönheti a ő produkcióját!)
A ő más országos versenyeken helyezést elért
produkciókkal nem nevezhetnek.
A határon túli ő részére az ő ő k anya-
országukban lesznek (Léván, Kishegyesen, Szatmár-
németiben, Kolozsváron), a további ő ő
és ő (Ukrajna, Szlovénia) a jelentkezések be-
érkezése után adunk tájékoztatást. Az EU-tagállamokból
és a tengerentúlról ő külön meghívást kapnak.
A magyarországi ő ő helyszínei: Budapest, Deb-
recen, Miskolc, Eger, Salgótarján, Székesfehérvár, Szol-
nok, Kaposvár, Bátonyterenye, Nagykanizsa, Szombat-
hely, Kiskunfélegyháza, Veresegyház, ő
versmondó 25
Jelentkezésüknél kérjük, jelezzék a választott telepü-
lést. A visszaigazoláskor fellépésük pontos helyszínét
közöljük. Az énekelt vers kategóriában valamennyi jelen-
ő a budapesti ő ő hívjuk meg.
A ő és gála ő ja: 2008. május 2-3-4.
Információ: Anyám Fekete Rózsa Közhasznú Alapítvány
Telefon: 06 20 357-7548, tel. és fax: 06 28 476-708
E-maii: afr@invitel.hu
Látogassák honlapunkat: www.afr.hu
A ő helyszíne: Váci Mihály ű ő Ház, Veres-
egyház, Köves utca 14.
A ő jutott ő részére szállást és étkezést
biztosítunk, vendégeket ő bejelentés alapján, korlá-
tozott számban, önköltséges alapon fogadunk.
Díjazás:
Fekete Rózsa Díj
Minden kategóriában: 60-50-40 ezer forint ű jutalom.
A szponzorok által felajánlott különdíjak.
Jelentkezésüket az Anyám Fekete Rózsa Közhasznú
Alapítvány (2113 ő Pf. 23) címére küldjék, vagy
faxon és e-mailen a fenti címre. Kérjük, közöljék - a
mellékelt jelentkezési lapon - nevüket, életkorukat, pontos
lakcímüket, telefonszámukat, valamint a versek, prózák
ő és címeit.
(Az adatokat kérjük, hogy nyomtatott ű írják!)
ő információ és a jelentkezési lap honlapunkról
ő
Kérjük adója l %-ával támogassa alapítványunkat!
Anyám Fekete Rózsa Közhasznú Alapítvány
Bankszámla szám: 660000 ll-ll 058698
Adószám: 18686050-1-13
Eddigi támogatásukat köszönjük.
A ő célja, hogy meg-megállni alig tudó korunkban
az anyákra - így önmagunkra is - irányítsuk kapkodó
figyelmünket, hogy ne fájhasson a "semmi".
Dániel Kornél
ő ő alapítványi titkár
ő a volán mögött
Csaj ok és a kormánykerék
Lutter Imre, a nagydumás száguldó riporter úgy gondolta,
hogy azt a felgyülemlett élménymennyiséget, amit a ő
ő köszönhet, érdemes lenne egy könyvben
prezentálnia. Elég lett volna elmesélni.
A ő vajon genetikailag vannak kódolva a kaotikus
vezetési stílusra, vagy csak rosszul viselik azt a típusú
stresszt, amit ő ű fajtársaik szúrós pillantásai,
cenzúrázandó kijelentései vagy éppen hivatásos színé-
szeket ő mesterien variált kifakadási pozi-
túráik idéznek ő Nos, évszázados közhelyet cáfolunk
meg azzal, hogy nem a genetika a ő ő egy brit
kutatócsoport szerint a ő magasabb ösztrogénszintje
alkalmasabbá teszi ő a rugalmassággal, figyelem-
összpontosítássai és a szabálytanulással kapcsolatos fel-
adatok megoldására. Azonban ez csak az elmélet, a gya-
korlat valóban a férfiak javára billenti a mérleget, az már
megint egy más kérdés, hogy a tények és tapasztalatok
tükrében mennyire etikus ezeken ő Merthogy
arányaiban legalább annyi csapnivalóan pocsék férfi
ő van, mint ő
Most persze az önérzetes hím olvasók döbbenten és han-
gos egyetértésben ingatják a buksijukat, hogy megint egy
hülyeség, amit csak ő írhat. Pedig ki kell ábrándítanunk
minden férfiúi ő ű vadul ő egyedet,
hogy eddig a tudománynak még nem ű semmi
kézzelfogható és ő eltérést bizonyító példát felmu-
tatnia a két nem agyi ű vagyis a férfi és a ő
agy ű mechanizmusában semmilyen ő
eltérést nem mutat. A tények pedig makacs dolgok; a ő
többsége nem retardált, nem, még a volán mögött sem
válik azzá. Azzal viszont, hogya férfiak helyes sztereo-
26 versmondó
típiát gyártottak a téma köré, ű létjogosultságot
adtak a mindenkori "szarul ő ő
Igen, vannak ő akik botrányosan vezetnek, ahogyan
vannak ilyen férfiak is szép számrnál, csak róluk nem
beszélünk, mert akkor hova lenne a legenda, hagyo-
mányokat ő meg szép dolog ugye. A nemi különb-
ségtétel ebben a kérdéskörben is legalább akkora nagy
butaság, mint abban, hogy kik döntésképtelenebbek, kik
ő jobban vagy melyikünk ügyesebb, okosabb,
szebb... Mondhatnánk, hogy ez a versengés i ű ter-
mészetes emberi vonás, csakhogy pont a nemek között
semmi értelme, merthogy míg az oviban ez a viselkedési
anomália a bimbódzó szexualitást ő addig ő
teknél az ilyen különbségtétel több mint röhejes. Azt meg,
hogy a férfiak és a ő közötti élettani ő
- úgynevezett szexuális dimorfizmus - jó dolog, talán
senkinek sem kell bizonygatnunk.
Mindezek ismeretében némiképp szkeptikusan állunk
hozzá a témához; vajon mennyire okos dolog könyvet írni
egy ekkora orbitális ő Mert mint általában, ezek
a sztorizós, ő szubjektív hobbytanulmányok csak úgy
tocsognak a rosszindulatú sztereotípiákban. És jelen dara-
bunk sem kivétel. A stílusa amúgy szellemes, ötletes a
szerkesztés is, de ez a lerágott kérdéskör maximum epi-
zódként állná meg a helyét, egy egész könyvhöz nem szol-
gáltat fogyasztható alapot. És most sem a harcos feminista
beszél ő már csak azért sem, mert egyik-másik
csattanós szösszeneten igen jókat mulattunk. A találóan
felvázolt kritika ő fejbiccentésre készteti még a
megszeppent alanyokat is, nemhogy a velejéig cinikus
ű Azonban friss élmények hiányában kihalt az
ő ugyanazok a tükörben ő parkolni
képtelen, 30-cal "duhajkodó" ő ű mindenhol, és
persze az egy-két ő kivétel, aki csak ő a szabályt,
ugye. Olyan ez, mintha egy viccet ötvenféleképpen süt-
nénk el: ő röhögünk a poénon, a végére aztán már
csak csendben feszengünk.
Kedvenc száguldozó riporterünk ezúttal kicsit többet
beszélt a kelleténél, vagy csak rossz témához nyúlt, bár
kétségkívül szimpatikusan, a mélyenszántó szarkazmus
itt is alaptétel, és ez jót tesz neki. Meglátása szerint a téma
visított a "könyvesítésért", azonban pont ezen a közhelyes
banánhéjon csúszik meg a nyomdatermék.
Legalább annyira röhejes egy ő ő látványosan
kiakadó férfi, mint egy volán mögül tanácstalanul bam-
buló ő ű Az ő legalább nem okoz tömeg-
szerencsétlenséget - érvelnek a téma iránt elkötelezettek.
És ez így is van, ahogyan az is ő
tény, hogy az ezen fennakadó hímek ilyenkor férfiatlan-
ságuk csúcsán teljesítenek. Az egészséges kritikai látás-
mód aranyat ér - csak hogy maradjunk mi is a köz-
helyeknél -, és itt most az egészségesen van a hangsúly
természetesen.
A könyv ő már kapható valamennyi nagy
könyvesboltban és bevásárlóközpontban.
- borsa-
Illés Gábor
Mikor csonkig égnek a gyertyák
(Németh Eszternek, búcsúzóul)
Mikor csonkig égnek a gyertyák,
összetörik a csend a gyász alatt.
Nyakadba borul némán az este,
ő a könnye, semmije sincs már.
Angyalom álma a neved:
torkomon akad az örök gyalázat.
Nem töröm össze a régi meséket,
ágyamba bújik a tehetetlen pillanat.
Egy mondaton átsüvít a naplemente,
ebben a mondatban megcsókollak.
ű közben hajadba az
elvesztett szavakat.
Mikor csonkig égnek a gyertyák,
eszembe jut a hangod.
Mikor csonkig égnek a gyertyák,
átölel Téged az álmom.
Tépett bokrokat üldöz a csókod,
angyalom álma fullad a tóba.
Sebeket takar a gyászruha rajtam,
bús mosolyt von számra az élet.
Mikor csonkig égnek a gyertyák,
a semmibe sóhajtva szeress.
Mikor csonkig égnek a gyertyák,
a sorsot ű szeress.
Mikor csonkig égnek a gyertyák,
a mindenre kiáltva: szeress,
mert nem lehet!
ű ő életre halálig írom:
szeress, Te átkozott!
versmondó
Kiadja a Magyar Versmondók Egyesülete
Támogatónk:
Oktatási és Kulturál is Minisztérium
nka
Nemzeti Kulturális Alap
A ő címe:
1011 Budapest 1., Corvin tér 8.
Elektronikus cím: vers@c3.hu
Honlap: www.vers.hu • www.versmondo.hu
www.versradio.hu • www.versfesztival.hu
Szerkeszti: az MVE kabinetje
ő ő Kiss László
Telefon: 06 (20) 512-7661
ISSN 1217-3282
A Versmondó a Mikszáth Kiadó gondozásában jelenik meg.
Ára: 400 Ft.
A Versmondó ő a ő címén.
ő díj 2008-tól 2400 Ft.
Megjelenik évente hat alkalommal.
Az egyes számok megvásárolhatók az Írók Könyvesboltjában
Budapest VI., Andrássy út 45.
A címlapon korabeli metszet a velencei dózse avatásáról.
A lapban közölt fotókat Kiss László készítette.
versmondó 27
Pstsseo Ducale
- Veneziano
Velencei dáeeepelots
o s z l o p f ő i
"Keresztes, hofnlú lornácbn fordulék be,
a nyájas szerzetes vezetle az utat
a toronvhoz, amely büszkén szökell a légbe
s Velence ujjaként az ég felé mutal. "
Babits Mihál»

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->