Professional Documents
Culture Documents
Erdélyben és
Európában
ROMÁNIAI
MAGYAR
KÖZGAZDÁSZ
TÁRSASÁG
KOLOZSVÁR, 2007
A könyv megjelenését Támogatta:
ISBN–978–973–0–05034–9
Tartalom
3
2. Simon Sándor: A romániai szövetkezeti törvény és az európai uniós
gyakorlat 399
5
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
6
elõszó
4 1937-es adatok szerint ugyanis 746 magyar szövetkezet mûködött Romániában, nagyrészt fal-
vakon, de városokon is, 152 779-es tagsággal, akik családfõként a romániai magyarság közel
felét jelentették.
7
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
8
elõszó
9
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
tunk két magyarországi tagjának, Dr. Szabó G. Gábor és Dr. Simon Sándor
közgazdászok doktori értekezései és publikációi.8
E zárógondolatokkal szeretnénk olvasásra, az erdélyi szövetkezeti hagyo-
mányaink és a kortárs modern európai szövetkezeti modellek megismerésére
és bátor alkalmazására szólítani az Olvasót.
Hunyadi Attila
8 Szabó G. Gábor: A szövetkezés gazdasági lényege Ihrig Károly elméletében, valamint a dán
és a holland élelmiszer-gazdaságban. (Kandidátusi értekezés). Budapest–Kaposvár, 1996.
Simon Sándor: Nyugat-európai szövetkezeti modellek alkalmazhatóságának vizsgálata a
magyar és a román mezõgazdaságban. Doktori (PhD) értekezés. Szent István Egyetem,
Gödöllõ, 2001. 142 p.
I.rész
A szövetkezetek kialakulásának
társadalmi és gazdasági körülményei
A szövetkezeti gondolat
régmúltjából Erdélyben
Csetri Elek
13
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
14
Csetri Elek: A szövetkezeti gondolat régmúltjából Erdélyben
hattak a szegény erdélyiek, hogy országuk olyan volt eddig, mint egy dúsan
termõ paradicsom s úgy éltek benne, mint a nyulak a káposztáskertben; most
az igavonó barmok elpusztultak, a földmûvelés pangott, az iparûzés megszûnt
s a régi gazdaság és bõség helyébe nyomor és ínség költözött.”3
Az Erdélyi Fejedelemség igazán nagy uralkodói idején a gazdasági élet elõ-
relépett. A nehézségek-változások ellenére az élet nem állt meg: mihelyt poli-
tikai konszolidáció köszöntött be és Erdély élére alkalmas, szakavatott fejede-
lem került, a fejlõdés érzékelhetõ jelei mutatkoztak. Ennek rendjén Báthory
István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György korában a mesterségek, az ipar és
kereskedelem ismét virágzásnak indul. Céhszabályzatok sora születik, megje-
lennek a céhuniók. Ezzel párhuzamosan a bányászat és ipar külföldi szakem-
berekkel gyarapodott. Külön színt jelent a morva anabaptista mesteremberek
betelepítése Alvincre, akik virágzó iparágakat honosítottak meg (finom agyag-
ipari termékek, posztómûvesség stb.).
A II. Rákóczi György szerencsétlen végû lengyelországi hadjárata után
következõ pusztítások megrázkódtatták ugyan az Erdélyi Fejedelemség gazda-
ságát, de I. Apafi Mihály korában az egyensúly ismét helyreáll. Az 1690-nel
kezdõdõ Habsburg-érával a tartomány már új helyzet elõtt áll, iparának egyre
inkább nagy kihívásoknak kell megfelelnie. A „haldokló Erdély” korszakában
vagyunk, amikor maguknak a céheknek a helyzete is megváltozik. A gazdasági-
társadalmi változások következtében egyes iparágak válságos helyzetbe kerül-
nek (kardcsiszárság, nyeregkészítés, ötvösség stb.), mások differenciálódnak,
kiszélesednek (szabóság, bõrfeldolgozás, lábbeli-iparágak stb.). Ugyanakkor,
az erõsödõ mezõvárosoknak és a „nemes városoknak” hála, itt az ipar, a céh-
szervezõdés elõrehalad (Torda, Kézdivásárhely, Zilah stb.). A felvilágosult
abszolutizmus kihatásaként bizonyos központi, állami ellenõrzés érvényesül
(„commisarius” intézménye), a céhszabályzatok fokozott egységesülése, uni-
formizálódása következik be, ugyanakkor sokoldalúsága is megfigyelhetõ.
2. Megjelenésük idõszakában a céhek élete és szabályzata mélyen a középkor
szellemiségében gyökerezett, a keresztény hitelveken alapult. Az egyik legrégibb
idevágó írásos emlék, a XIV. századi firenzei céhstatútum, az elsõk között a fenti
eszmét így fejezi ki: „A keresztény tanítás apostola mondotta, hogy mindnyájan
legyünk testvérek Krisztusban, ezért akik követik és lehetõségük szerint követni
óhajtják Pálnak ezen szent szavait, eltávoztatni törekszenek az e céhhez tartozó
emberek szívébõl és eszébõl azt, ami az igaz és legkedvesebb szeretet ellen van.”4
15
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
5 Szádeczky: i. m. I. 45.
6 A céhes élet Erdélyben. Válogatta, bevezetõvel és jegyzetekkel ellátta Kovách Géza és Binder
Pál. Bukarest, 1981. 67.
7 Szádeczky: i. m. II. 9.
8 Uo. I. 45.
16
Csetri Elek: A szövetkezeti gondolat régmúltjából Erdélyben
17
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
18
Csetri Elek: A szövetkezeti gondolat régmúltjából Erdélyben
16 St. Pascu: Meşteşugurile din Transilvania pînă în secolul al XVI-lea. Bucureşti, 1954.
325–326; Jakab Elek: Oklevéltár Kolozsvár története I–III. kötetéhez. I. 350–352.
17 Kovách Géza: A zilahi céhek története. Bukarest, 1958. 173.
18 Szádeczky: i. m. II. 30.
19 A céhes élet Erdélyben. 140.
20 Uo. 44–51.
19
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
20
Csetri Elek: A szövetkezeti gondolat régmúltjából Erdélyben
21
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
22
Csetri Elek: A szövetkezeti gondolat régmúltjából Erdélyben
23
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
közül erõtlenségére jutna, vagy Szeme Világában meg fogyatkoznék, úgy hogy
nem mívelhetné maga a Mívét, mind az által míveltetni akarna, Legény nélkül
meg nem kell fogyatkoztatni, a vagy a Czéhbõl meg kell segíteni, és ha ugyan
annyira el esnék és meg fogyatkoznék, hogy háza népe, sem egyéb gongya vise-
lõje nem volna, tehát egy ifjú mestert tartozzék a Czéh mellé rendelni, kivált
képen éjjelre.”41 Az, hogy a megrendült egészségû céhmester legényt választhat
a céhtagok közül, már a nagybányai kupáscéh 1716. évi szabályzatában szere-
pel.42 A fogarasi csizmadiacéh 1622. évi szabályzata is kimondja, hogy „Az sze-
gény beteg mesterekre és legényekre is és inasokra az céhmesterek gondot visel-
jenek és az céh költségébõl hozzá látogatót, orvosságot és mindennapi eledele-
ket és egyéb költségeket illendõ szükségekre szerezzenek és adjanak.”43 Az aradi
tímárlegények 1818. évi statútuma szerint a „megbetegedett mesterlegényre, ki
elszegényülése miatt magával is jót tehetetlen, gondja légyen a dékánynak az
ifjúság jövedelmébõl szükséges költséget adni...”44
A kolozsvári szabó céh legényeinek társasága is gondoskodott beteg társa-
iról. A beteget két-két legény éjjel-nappal gondozta, ellátására pedig 25, sõt 50
krajcár kölcsönt biztosítottak neki, amit felgyógyulása után a kölcsönzõ hat
hét alatt visszaadni tartozott. Ha a legény meghalt, megmaradt javaiból elte-
mették, ha pedig nem volt értékesíthetõ vagyona, a temetés költségeit a legé-
nyek társládájából fedezték.45
A temetés anyagi fedezete és a végtisztességen való részvétel a céhtagok
vallási, erkölcsi, becsületbeli kötelessége volt. Érdemes idézni ezzel kapcsolat-
ban a marosvásárhelyi ötvös céh 1632. évi szabályzatának 21. cikkelyét:
„Minthogy mind a tisztességes rendtartás s mint pedig a kegyesség azt kíván-
ja, hogy ki-ki mind az halottnak is utolsó tisztességeket megadja és jó remény-
ség alatt az embernek következendõ dicsõségre való feltámadását higyje, erre
nézve ki-ki az mesterek közül személye szerént jelen légyen, az sírásás az ifjú
mestereknek tisztek lészen...”46
A halott céhtag tisztességes „eltakarítására”, temetésére, a „testhordásra”,
ha a szükség úgy kívánta, a céh társládájából pénzt fordítottak. A céhmestert
a céh költségén temették el. A halottat a fiatal mesterek vitték a temetõbe, elõ-
zõleg pedig õk ásták meg a sírgödröt is.47 A zilahi fazekasok 1834. évi szabály-
zata értelmében a céhmesternek és asszonyának temetésére segély járt. („Ha
41 Kovách: i. m. 175.
42 A céhes élet Erdélyben. 246.
43 Uo. 196.
44 Uo. 297.
45 Rajka: i. m. 144.
46 Szádeczky: i. m. II. 127.
47 Kovách: i. m. 197.
24
Csetri Elek: A szövetkezeti gondolat régmúltjából Erdélyben
25
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
A zilahi mészáros céh XVIII. század végi szabályzata ennél sokkal több
lehetõséget biztosított az özvegyen maradott mesternének, kimondva a l6.
articulusban: „Ha valamely Mester Ember a Czéhbeliek közzül meg hal, az
árva Özvegye meg holt urának holta után is Mészáros Meterséget maga sze-
rint és rendi szerint mind addig fojtathassa, míg meg holt Urának nevit viseli
és a Czéhet fen tartya, és egyéb Czéhbeli beneficiummalis élhessen, ha pedig
az ilyen özvegy kivánnya és Legény lészen, tartozik a Czéh adni néki a Czéh
Mester után.” A 19. cikkely pedig a temetés alkalmával nyújtott segély felõl
intézkedik: „Ha mikor valaki a Czéhbeli Mester Emberek közzül meg hal (ide
értetõdve Felesége vagy Özvegye is), tartozik a Czéh segítséggel lenni, sír-ásó-
kat rendelni, halála elõtt beteg ágyában virrasztókat adni és meg halván tisz-
tességesen el temettetni és az egész Czéhnak a Temetésre el menni, az özve-
gyet temetéskor egy forinttal megsegélleni...”54
Hasonló intézkedéseivel Zilah mezõvárosa felsorakozik olyan fontos erdé-
lyi ipari-kereskedelmi központok mellé, mint Brassó, Nagyszeben vagy
Kolozsvár, amelyeknek céhszabályzata törvényként írta elõ az önsegélyezést,
el egészen a tagtársat megilletõ tisztes eltemettetésig.
Kolozsváron alakult egy tömörülése, melyben a XVIII. században már az
önsegélyezés, szövetkezet és vállalkozás, fejlettebb pénzgazdálkodás elemei
keverednek. A városban már két évszázada létezett Kalandos céhrõl (más néven
Kalandos Társaság, Kalandosok Társasága) van szó. Kolozsvár földmûves
hóstáti városlakóinak temetkezési társulata, a Kalandos Társaság már a XVI.
században õsi rendtartás pontjaihoz igazodva, önsegélyezési alapon mûködött.55
A Társaság vállalkozási jellegére utal viszont a kolozsvári ötvösök 1764. évi rend-
tartása, ahol ezt olvashatjuk: „Midõn a szabados úristen valakit a becsületes
ötves czéhból, vagy valakinek hozzátartozóját az halál által kiszóllitja e világból,
a keserves hírré tévén viszont a kolcsos mesternek, indilate küldjön a kolcsos
mester két vonás forintokat a becsületes belsõ Kalandos Czéh Apjának, mely két
forintokért tartozzanak minden haladék nélkül becsületes sírásókat rendelni,
kik is a keserves házhoz menvén a sírásásnak kimutatásáért, tisztességes sírt
ássanak a keservesek kívánságok szerént, akár ó, akár új sir légyen. Mely emlí-
tett két forintokat az ötves ifjak minden temetésen a kolcsos mester kezénél
hagyjanak a jövendõ temetés szükségére.”56 A tömörülés tartós voltára világít rá,
hogy a Kalandos Társaság – mutatis mutandis – egészen 1948-ig létezett,
Kismezõ utcai temetõjük pedig a mai napig sírkertül szolgál.
54 Kovách: i. m. 192.
55 Részletesen l. Kiss András: Kalandosok. Kalandos-temetõ Kolozsvárt. In: Források és értel-
mezések. Bukarest, 1994. 83–102.
56 Szádeczky: i. m. II. 183–187.
26
Csetri Elek: A szövetkezeti gondolat régmúltjából Erdélyben
27
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
28
Csetri Elek: A szövetkezeti gondolat régmúltjából Erdélyben
60 Uo.
61 Wesselényi Miklós: Balítéletekrõl. Bukarest /Lipcse/, 1833. 177–178.
62 Imreh István: Hitelintézet-alapítási törekvések a reformkori Erdélyben. Erdélyi eleink
emlékezete (1550–1850). Budapest–Kolozsvár, 1999. 301.
63 Uo.
29
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
30
Csetri Elek: A szövetkezeti gondolat régmúltjából Erdélyben
69 Oberding József György: A kolozsvári Gondoskodó Társaság. Erdélyi Múzeum. 1934. 1–6. sz.
80–107.
70 Imreh: i. m. 308.
A modern hitelintézeti
rendszer kialakulásáról
Erdélyben a XIX. és a XX.
században, különös
tekintettel a szövet-
kezeti formákra
Egyed Ákos
1.
modern hitelrendszer kialakulását – mint általában – Erdélyben is a
1 Egyed Ákos: Széchenyi István hatása Erdélyben. In: Széchenyi és Erdély. Tanulmányok.
Kolozsvár, 2002. 22–24.
2 Csetri Elek – Egyed Ákos – Kerekes Jenõ – Somai József (szerk.): Az erdélyi magyar gazda-
sági gondolkodás múltjából (XIX–XX. század). Kolozsvár, 2001. 53–104.
3 Vö. Egyed Ákos: A hitelrendszer: bankok és takarékpénztárak. Az erdélyi kapitalizmus etni-
kai arca. In uõ: Falu, város, civilizáció. Bukarest, 1981.
33
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
34
Egyed Ákos: A modern hitelintézeti rendszer kialakulásáról Erdélyben
a 19. és a 20. században - különös tekintettel a szövetkezeti formákra
35
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
36
Egyed Ákos: A modern hitelintézeti rendszer kialakulásáról Erdélyben
a 19. és a 20. században - különös tekintettel a szövetkezeti formákra
2.
37
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
Kõváry László, aki az alapítástól kezdve hosszú idõn át részt vett a szóban
forgó hitelintézet fejlesztésében, összevetette ennek alapelveit a Schultze-
Delitzsch-féle eszmékkel, sõt a Magyarországon már mûködõ takarékpénztá-
rak alapszabályaival is, és érdekes következtetésekre jutott. Utóbbiaktól a
kolozsvári annyiban különbözött, hogy a „kölcsönösség rendszerén mûködött,
s csak az egybelépett tagok kisegítésére szolgált”, de hasonlított is hozzájuk
/ti. a takarékpénztárakhoz/, mert céljai közt szerepelt a népet munkásságra és
takarékosságra ösztönözni. A Schultze-Delitzsch-féle szövetkezésektõl annyi-
ban tért el, hogy a tagok korlátlan szolidáris felelõssége helyett a kolozsvári
alapszabály jótállókat s jótállási alapot állított, s a tagok csak csekély mérték-
ben a minimális 5 forintos törzsbetétig vállaltak felelõsséget. Lényeges volt az
a különbség is, hogy a Schultze-féle elvek csak egy törzsbetétet engedélyeztek
a tagoknak, a kolozsvári intézet viszont nem korlátozta a betétek számát, igaz,
hogy a tulajdonost több törzsbetét esetén is csak egy szavazati jog illette meg.16
A kolozsváriak újítása annyira sikeres volt, hogy rövid idõ alatt a város leg-
jelentõsebb pénzintézeteként tartották nyilván. Már a megalakulás évében 171
iparos, 81 kereskedõ s 118 földész /hóstáti/ és tisztviselõ tagja volt. Hét év
múlva, 1864-ben tagjainak száma elérte a 2379-et.
A Kolozsvári Kisegítõ Takarékpénztár sikerét nemcsak a szövetkezeti alap-
elveknek a helyi viszonyokhoz szabott alkalmazásában kell keresnünk, hanem
abban is, hogy a tagság elnyerésének megkönnyítésével és a hitelezés kiszélesí-
tésével láthatóan hozzájárult Kolozsvár gazdasági fejlõdéséhez, valamint az
oktatás különbözõ formáinak támogatásával az ipari és kereskedelmi foglalko-
zások színvonalának javításához, a versenyképesség növeléséhez. Az alakulás
elsõ évében a betétek összege 9972 forint volt, a váltók száma pedig 225, 1864-
ben pedig 372 768 forint betét mellett 5748 váltót mutatott ki a számadás.17
Természetesen tévedés volna azt feltételezni, hogy szövetkezeti jellegû
hitelintézet csak Kolozsvárt jött létre, hiszen 1867-ben már hasonló intézmé-
nyek mûködtek Besztercén, Szászrégenben, Tordán, Brassóban, Szászvá-
rosban, Désen, Kézdivásárhelyen és Szamosújváron.18 Bár mindenik említett
pénzintézetnek lehettek sajátosságai, úgy látjuk, hogy ezek a modern hitelin-
tézetek elõzményeit képezték, amelyek az 1867-es kiegyezés és különösen az
1875-ös pénzügyi törvény után a pénzintézeti hálózat tipikus formáját alkot-
ják. De ez a hitelintézeti forma már nem volt elegendõ a megváltozott helyzet-
ben, ezért együtt kell kutatnunk az egész hitelrendszerrel.
16 Uo. 11.
17 Uo. 13–14.
18 Uo. 18.
38
Egyed Ákos: A modern hitelintézeti rendszer kialakulásáról Erdélyben
a 19. és a 20. században - különös tekintettel a szövetkezeti formákra
3.
39
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
40
Egyed Ákos: A modern hitelintézeti rendszer kialakulásáról Erdélyben
a 19. és a 20. században - különös tekintettel a szövetkezeti formákra
41
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
42
Egyed Ákos: A modern hitelintézeti rendszer kialakulásáról Erdélyben
a 19. és a 20. században - különös tekintettel a szövetkezeti formákra
4.
22 Magyar Statisztikai Közlemények 1894, 306; Magyar Statisztikai Közlemények 1904, 297;
Magyar Statisztikai Közlemények 1911, 281.
43
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
44
Egyed Ákos: A modern hitelintézeti rendszer kialakulásáról Erdélyben
a 19. és a 20. században - különös tekintettel a szövetkezeti formákra
45
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
5.
46
Egyed Ákos: A modern hitelintézeti rendszer kialakulásáról Erdélyben
a 19. és a 20. században - különös tekintettel a szövetkezeti formákra
6.
30 Vö. Guzs Ferenc: Balázs Ferenc, a szövetkezeti mozgalom apostola. In: Az erdélyi magyar
gazdasági gondolkodás múltjából. I. Kolozsvár, 2001. 291–301.
A magyar szövetkezeti
intézményrendszer
Erdélyben 1885–1918 között
Hunyadi Attila
szövetkezeti intézményrendszer kialakulásának kezdetei az
49
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
3 Seidl, Ambrus: The Hungarian Central Cooperative Society. Its organization and work.
Budapest, 1904. 9–10.
4 Kolozsvári Állami Levéltár. F 230. Visarion Roman hagyaték. VII/132. dosszié. Magyar
Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete alapító értekezlet jegyzõkönyve. ff. 2–4. Ugyancsak
a három ágazat komplementaritását hangsúlyozza a szász szövetkezetek kezdeményezõje,
Karl Wolff nagyszebeni bankigazgató is. Lásd: Göllner, Carl: Karl Wolffs politisches und
wirtschaftliches Wirken, in: Forschungen zur Volks- und Landeskunde, 16 (1973), Nr. 1, pp.
5-38; Wolff, Karl: Aus meinem Leben. Hermannstadt 1929.
5 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL) Z 148. Országos Központi Hitelszövetkezet
Okmánytár 17. csomag, 1080. iratcsomó, 245. irat (oldalszámozás nélküli). Szövetkezeti tör-
vénytervezetek, törvények parlamenti tárgyalásainak jegyzõkönyvei [Képviselõházi napló.
1888. jan. 31. 53. országos ülés. Károlyi Sándor, Apponyi Albert felszólalásai a személyi hitel-
kérdés megoldása tárgyában].
50
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezeti intézményrendszer
Erdélyben 1886-1918 között
51
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
52
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezeti intézményrendszer
Erdélyben 1886-1918 között
12 Egyed Ákos: Falu, város, civilizáció. Bukarest, 1980. Az elsõ magyar szövetkezetek között
volt a kolozsvári Kisegítõ Pénztár, mely 1855-ben jött létre. A hitelszövetkezetek célja, hogy
az önsegítésre és takarékosságra alapozva olcsóbb hitelt nyújtsanak, kölcsönösen biztosítsák
egymást kár esetén. Sorra alakultak a biztosító, takarék- és hitelszövetkezetek, Tordán
(1865), Kézdivásárhelyen (1866), Nagyenyeden, Szamosújváron, Magyarláposon,
Marosludason. Számuk Erdélyben 1881-ig 54-re emelkedett. Ezek már az egyetemes felelõs-
ség elvét követték.
13 Egyed: i. m.
14 Az EMKE megalakulása és negyedszázados mûködése. Kolozsvár. 1910. p. 386.
53
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
54
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezeti intézményrendszer
Erdélyben 1886-1918 között
55
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
18 Balázsi Dénes: Ne nézze senki csak a maga hasznát – Szövetkezeti mozgalom a Kis- és
Nagyhomoród mentén. Székelyudvarhely, 1995. 21–28. Romsics Ignác: Bethlen István.
Politikai életrajz. Budapest, 1991. 28–29.
19 Az egyesületek munkájában nagy jelentõséget tulajdonítanak a gazdaságtörténeti tanulmá-
nyok a mozgalmakat elindító „karizmatikus” személyeknek: a szász Dr. Karl Wolff, a román
Visarion Roman és a magyar Dr. Gidófalvi István (akinek személyes közremûködésével 1910-
ig több mint 400 szövetkezet alakult Erdélyben) olyan közéleti személyiségként/vezetõként
56
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezeti intézményrendszer
Erdélyben 1886-1918 között
jelennek meg, akik személyes ambíciójuk és odaadásuk révén több száz szövetkezet alapítását
segítették elõ. 1891-ben maga Károlyi Sándor gróf utazott Erdélybe két munkatársával, hogy
személyesen vegyen részt a szövetkezeti szervezésben. Az értelmiségieknek ez a lelkes hozzáál-
lása úgy intézményesíthetõ (vagyis fenntarthatóan reprodukálható) a szövetkezeti rendszer
életképessége céljából, ha a szövetkezetek tagságának rendszeres képzést, szaktanácsadást
nyújtó rendszert lehet kialakítani/fenntartani, s ez az integráló szerv (másodfokú szövetkezet,
„kötelék”) következetesen ügymenet- és könyvellenõrzõ tevékenységet folytat. Gazdaságilag és
érdekvédelmi szempontból egyaránt fontos az alapszövetkezetek anyagi-szellemi kapcsolattar-
tását biztosító integráló szerv megalakítása és mûködése. A helyi igények akadálytalan/hosszú
távú kielégítése a modern gazdaságot jellemzõ integrációs törekvéseknek/kényszernek megfe-
lelõen a szövetkezeteket is egy-egy gazdasági ágazat összetartozó elemeinek összekapcsolására
serkenti. A mezõgazdaság egy-egy ágában a termeléshez kapcsolódó beszerzés, a termékek fel-
dolgozásához szükséges üzemek mûködtetése, az értékesítési láncolat kialakítása, a raktározó,
szállító infrastruktúra kialakítása elengedhetetlenül szükséges. Fontos szerepe van ebben a
hitelhálózatnak. A fogyasztási kereskedelemben kialakítják a nagykereskedelmi forgalmazót.
Mindezek a szervezetek szoros kapcsolatot teremthetnek országuk vagy tágabb régiójuk gazda-
sági struktúrájának kapcsolódó elemeivel, s felhasználhatják a tõketársulások jellegzetes szer-
vezeti elemeit is (közös részvénytársaságok, érdekképviseleti szervek, kamarák létrehozásá-
val). Angliában a fogyasztási szövetkezetek rendszeres kongresszusokat szerveztek, ezek vég-
rehajtói bizottságai mûködtek koordináló szervként, illetve hozták létre a nagybani bevásárló
szövetkezeteket. Németországban a koordinációt a szövetségek, ügyviselõségek
(Anwaltschaft), évi kongresszusok, központi bankok vállalták. A különféle integrációkban való
részvétel megszervezése akár hosszabb ideig is eltarthat. A magyar Hangya szervezet például
közel fél évszázad alatt (1898–1942) hozta létre azt az integrált szervezetet, amely a fogyasztá-
si üzlethálózathoz kapcsolódva a beszerzés és gyártás hálózatát alkotta. A mezõgazdasági ter-
mékértékesítés hálózatát (FUTURA), az Országos Központi Hitelszövetkezettel közösen, 1930-
tól kezdve jelentõs állami közremûködéssel hozta létre.
A koordináció mellett az állami/alapítványi/központi támogatás is csupán addig lehet haté-
kony, amíg ez nem válik a szövetkezeti önállóság, önálló kezdeményezés, önsegélyezési kész-
ség sorvasztójává. A Közgazdasági Szemlében már 1894-ben jelentkezett a szakmai aggoda-
lom, hogy nem fenntartható-e a felülrõl lefelé történõ szövetkezetszervezés, a filius ante
patrem-féle jelleg (a központ ugyanis elõbb jött létre (1886), majd e Pestmegyei hitelszövet-
kezet vezetése és támogatása mellett alakult a legtöbb községi hitelszövetkezet).
A kezdeti improvizatív állapotokat rendszerezte az 1898-beli hitelszövetkezeti törvény, amely
állami üzletrészjegyzéssel átalakítja az addigi központot Országos Központi
Hitelszövetkezetté, melyhez 465 magyarországi hitelszövetkezet csatlakozik. Ugyanebben az
évben alakul meg a Hangya fogyasztási szövetkezetek központja is, Károlyi Sándor ösztönzé-
sére, elsõsorban az áruuzsora és határidõügylet-spekuláció megszüntetésére. Romsics Ignác:
Bethlen István. Politikai életrajz. Budapest, 1991. 24–29.
20 1898: OKH, 1898: Hangya, 1899: Gazdák Biztosító Szövetkezete.
57
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
58
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezeti intézményrendszer
Erdélyben 1886-1918 között
26 OKH Értesítõ 1904. 206. 1905. 500. Gyenis János: Szövetkezeti Ismeretek. Budapest, 1988. 40.
27 A Hangya Termelõ, Értékesítõ és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség szövet-
kezeti Központja (Budapest, IX. Közraktár utca 30.) cégnévvel.
28 Míg a hitelszövetkezetek esetében 1886 és 1898 között elõször az egységek alakultak meg és
azután az országos központ, addig a fogyasztási szövetkezeteknél elõször megalakult a köz-
pont és ennek támogatásával az egyes alakulatok. A Hangya fogyasztási szövetkezetek háló-
zata nemcsak a forgalmazást és a falvak ellátását oldotta meg, hanem termelõ telepei révén a
falusi termékek értéktöbbletét is növelte. Méreteiben a Hangya fogyasztási szövetkezeti szer-
vezet (tagság, áruforgalom, üzemek) a világ fogyasztási szövetkezeti mozgalmainak ranglistá-
ján szerepelt, a világelsõ angol fogyasztási szövetkezeti hálózat mellett.
29 Gyenis János: Szövetkezeti Ismeretek. Budapest, 1988. 34.
30 Gazdák Biztosító Szövetkezete. MOL Z173–175; 1034–1038. 1900–1949. Az országos méretû szö-
vetkezet igazgatóságába a Földmívelésügyi Miniszter egy, az OMGE és az Országos
Mezõgazdasági Kamara három-három tagot delegált, fõfelügyelõ bizottságába pedig az FM és az
Országos Mezõgazdasági Egyesület szintén három-három tagot. A két világháború közötti idõ-
szakban az ország egyik legnagyobb biztosító intézetévé vált. A biztosítási ügyleteket három nagy:
elemi, élet- és jégkár-biztosítási osztály intézte, amelyek biztosítási fajonként további alosztályok-
ra tagolódtak. Érdekeltségei közé tartozott a Transsylvania Biztosító Rt. (Nagyszeben) is.
31 A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége 1904-ben Budapesten megrendezett VI. Kongresszusán
közzétett adatok szerint 31 magyar szövetkezeti szervezet volt tagja az SzNSz-nek. Köztük jó
néhány még köteléken kívüli helyi szövetkezet (pl. Kassai Fogyasztási Szövetkezet,
Marosvásárhelyi Iparszövetkezet) vagy regionális szervezet: Arad vármegyei Gazdasági Egyesület
Fogyasztási és Értékesítõ szövetkezete, a Tiszavidéki Hitelszövetkezeti Kötelék Debrecenbõl, a
Raiffeisen Szövetkezetek Szövetsége Brassóból. Országos szövetségek: Országos Központi
Hitelszövetkezet, Hangya Fogyasztási és Értékesítõ Szövetkezet, Gazdák Biztosító Szövetkezete.
32 Nagy Zoltán: Les régimes legaux de cooperatives en Roumanie. Dijon, 1934. 79.
59
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
33 Horvát-Szlavónia területén 1913-ban 294 helyi szövetkezet tartozott az OKH zágrábi kirendeltsé-
géhez, amely az eszéki képviselethez hasonlóan a horvát nyelvet is használta ügyvitelében. Az
OKH-tól függetlenül ugyanakkor a Horvát Agrárbank kötelékébe 275 hitelszövetkezet, 11 egyéb
szövetkezet tömörült; a Horvát-Szlavón Egylethez további 152 hitelszövetkezet tartozott. Számon
tartottak még 217 köteléken kívüli és 4 biztosító szövetkezetet a horvát-szlavón vidéken.
A Raiffeisen típusú szerb parasztszövetkezetek szervezése a szerb pravoszláv egyház és az értel-
miségiek (papok, tanítók) kezdeményezésére 1897-ben indult meg a Horvát-Szlavóniában és a
Bácska-Bánátban élõ szerbek körében. 1913-ban 367 parasztszövetkezet mûködött, közülük
225 a horvát-szlavón, 142 pedig a dél-magyarországi részen. Központjuk 1900-ban alakult meg
Zágrábban (Szerb Mezõgazdasági Szövetkezetek Szövetsége); ugyanitt jött létre a
Szerb–Horvát Földmûvesszövetkezetek Szövetségének Központi Pénztára. A pravoszláv egy-
ház azzal támogatta a mozgalmat, hogy jelentõs földbirtokai egy részét szövetkezeti
bérletbe/mûvelésbe adta: a szerb szövetkezetek közül 104 szövetkezet földbérlettel foglalko-
zott, mintegy 40 ezer kat. holdra kiterjedõen.
Az önálló szlovák szövetkezetek szervezése a századfordulón kezdõdött, javarészt a szlovák kato-
likus lelkészek aktív részvételével. 1914-ben 27 szlovák érdekeltségû hitelszövetkezetrõl van adat.
A rutén területen az OKH és a Hangya erõteljes állami támogatással próbált hitel- és fogyasztási
szövetkezeteket szervezni. Önálló nemzetiségi szövetkezeti rendszer itt nem alakult ki.
34 Pál József: A nemzetiségi szövetkezetek létrejöttének indokai. Szövetkezés, 1994. 1. Horváth
János: A magyar szövetkezeti intézmény története. II. Budapest, 1926. 134–136.
60
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezeti intézményrendszer
Erdélyben 1886-1918 között
35 Horváth János: A magyar szövetkezeti intézmény története. II. Budapest, 1926. 115.
36 Festschrift aus Anlaß der 25 Jahreswende seit Gründung der ersten
Raiffeisengenossenschaften im Siebenbürger Sachsenlande. Hrsg. Vom Verband
Raiffeisenschen Genossenschaften als Genossenschaft im Hermannstadt. Krafft. Herbst, 1910.
37 A harmincesztendõs OKH 1898–1918. Budapest, Pátria, 1929. Függelék.
38 K 184. FM általános iratok. 564. cs. 1911. 112. tétel. A FM Marosvásárhelyi kirendeltsége ira-
tai. 474., 514., 533., 602., 597–598., 558–559., 598.
61
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
62
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezeti intézményrendszer
Erdélyben 1886-1918 között
42 Uo. 167–168.
43 Uo. 54.
44 A szorosabb értelemben vett gazdasági, illetve általánosabb jogi, közigazgatási ismeretek
mellett a tanfolyamok tárgysorozatába általános szociális vonatkozású kérdések is hozzátar-
toztak, például közegészségügyi (alkoholizmus elleni), gyermeknevelési és háztartási, házipa-
ri tanfolyamok, amelyeken nagy számban vettek részt a nõk is. A kirendeltség szervezésében
évente több gazdakör képviseltette magát tanulmányi kirándulásokon az algyógyi kir.
földmûvesiskola tangazdaságán, valamint a Székelyföldhöz közel esõ Szászföldön a korszerû
mezõgazdasági technikák és szövetkezeti példák tanulmányozása, személyes megtapasztalá-
sa céljából. A gyakorlati oktatás (gazdaköri tanfolyamok, határbejárások, tanulmányi kirán-
dulások) mellett a kirendeltség területén mûködõ 9 mintagazdaság, a tordai Szabó József-féle
iskola is az ismeretek elmélyítéséhez járult hozzá, sõt a székelykeresztúri mintagazdaságon a
tanítóképzõsök megismerhették egy megfelelõ parasztgazdaság berendezését és kezelését a
gazdasági tanár vezetése alatt.
63
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
Egyéb
Állás Földmûves Lelkész Tanító
foglalatosság
45 Az OKH 10 éves mûködése. Pátria, Budapest, 1909. 97–98. Az OKH és köteléki szövetkezetei.
46 Az OKH és köteléki szövetkezetei. Jelentés az 1898: XXIII. tc. alapján alakult Országos
Központi Hitelszövetkezet és az ahhoz csatlakozott szövetkezetek tíz éves mûködésérõl.
Budapest, Pátria, 1909.
64
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezeti intézményrendszer
Erdélyben 1886-1918 között
65
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
1918
Alsó-Fehér 18
Beszterce-Naszód 24
Brassó 14
Csík 32
Fogaras 7
Háromszék 51
Hunyad 16
Kis-küküllõ 23
Kolozs 43
Maros-Torda 51
Nagy-küküllõ 8
Szeben 7
Szolnok-Doboka 19
Torda-Aranyos 21
Udvarhely 51
Királyhágón túli terület összesen 385
67
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
68
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezetek Romániában 1918–1948 között
69
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
70
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezetek Romániában 1918–1948 között
9 MOL K 610. 30. cs. 1. dosszié. 39. f. A Hangya központ ügyeinek vezetését a felügyelõbizott-
sági tagokból álló vezetõségre bízták: Asztalos Kálmán, Valkó Gyula (Kolozsvár), Balázs
Ferenc (Gyulafehérvár) stb. Bodor Bertalan (Kolozsvár). A központot Rohay László igazgató
és Magurányi Jenõ dr. cégjegyzõ fõnök, a két kirendeltség régi vezetõi képviselték. Közgyûlési
beszéd. Hangya. Erdélyi Gazda melléklet, 1921. VII. 31. A Hangya központ közgyûlése.
Brassói Lapok, 1922. VII. 30. 171.
10 Szövetkezeti Értesítõ, 1937. 10–11. sz. 114. Dr. Drexler Béla 1903-tól a Földmûvelésügyi
Minisztérium erdélyrészi (székelyföldi) kirendeltségének tisztviselõje volt, a két világháború
között a GHSz, a Hangya és az EGE-ben folytatta tevékenységét. Egyúttal vezetõségi tag volt
a Maros megyei Földmûves Szövetség, a Marosvásárhelyi Takarékpénztár Rt.-ben és az
Erdélyi Bank Rt.-ben. Elnöke volt az Ellenzék lapkiadó rt.-nek.
71
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
11 Oberding József György: A magyar szövetkezetek jogi helyzete Romániában. In: Magyar
Kisebbség, 1939. 189–195.
12 MOL K 610. 30. cs. 1. dosszié. 176–184. ff. A Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetsége mint
szövetkezet igazgatóságának 1923. évi jelentése. 1924. március 14. Elsõ csonkaévi jelentés.
72
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezetek Romániában 1918–1948 között
73
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
A szövetkezetek pénzügyi-gazdasági
és koordináló-ellenõrzõ szervei:
Federálé és Unió
15 Erdélyi és Bánsági Közgazdasági Lexikon. h. n. 1929. 144–145. Az erdélyi magyar bank és hitel-
életrõl Halász Sándor, A magyar tõke és tõkeképzés fejlõdésérõl dr. Debreczi Béla elemzései
adnak átfogó képet, az erdélyi pénzintézetek részletes, évenkénti mérlegadatainak táblázatos fel-
tüntetésével. In Kacsó Sándor (szerk.): Erdélyi Magyar Évkönyv 1938. Brassó 1937. 140–145.
74
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezetek Romániában 1918–1948 között
75
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
76
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezetek Romániában 1918–1948 között
77
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
78
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezetek Romániában 1918–1948 között
26 MOL P 1705 E. G. E. 1937. évi jegyzõkönyvei. Jegyzõkönyv mely felvétetett Kolozsvárt, 1936.
nov. 3-án az Erdélyi Gazdasági Egylet elnöksége által egybehívott elnöki tanácsülésrõl 1–41.
27 Kacsó Sándor (szerk.): Erdélyi magyar évkönyv 1938. Brassó, Brassói Lapok, 1937. 86.
28 ANDJ Cluj 790. F 1. cs. 38. f.
29 Uo. 49. f.
79
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
30 Uo. 27. f., Az 1928. február 23-i közgyûlés jegyzõkönyve. Uo. 59. f.
31 Uo. 22–28.
32 Uo. 38–44.
33 Szövetkezeti Értesítõ (a továbbiakban Sz. É.), 1937, 65–71.
80
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezetek Romániában 1918–1948 között
34 MOL P 1705 9–10. f.; Az EGE reformjáról és tevékenységérõl lásd bõvebben Demeter Béla –
Venczel József: Az EMGE munkája a román impérium alatt. Kolozsvár, EMGE, 1940.
35 MOL P 1705 E. G. E. 1937. évi jegyzõkönyvei. Jegyzõkönyv mely felvétetett Kolozsvárt, 1936. nov.
3-án az Erdélyi Gazdasági Egylet elnöksége által egybehívott elnöki tanácsülésrõl. 22–23. f.
36 Demeter Béla – Venczel József: i m. 22–29. p.
37 MOL K 437 Bocskai Szövetség -1921-1- 385–386. f. 398. f.
38 Sigerus, Fred (szerk.): Wirtschafts-Statistik Rumäniens. Jahrbuch 1926. Hermann-
stadt–Leipzig. 13–14. p.
81
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
A magyar tejszövetkezetek
82
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezetek Romániában 1918–1948 között
83
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
42 Uo.
43 Szociális fontosságukat a rugonfalvi példa jellemzi, ahol már a székely kirendeltség létesített
tejszövetkezetet. A nehezen meggyökerezõ tejszövetkezet 1912-re már szép kultúrházat és tej-
feldolgozó telepet épített. A világgazdasági válság utáni fellendülés nyomán 1937-ig már 500
hold körüli birtokot vettek meg a tagok. A tejszövetkezeti tagoknak állatbiztosítást kötöttek,
hídmérleget, gazdasági gépeket vásároltak. A különösen kedvezõ tejtermék-értékesítés ered-
ménye, hogy szép házak épültek, a fiatalok gazdasági és középiskolában tanulhatnak.
44 MOL P 1705 E. G. E. 1937. évi jegyzõkönyvei MOL P 1705 Jegyzõkönyv mely felvétetett 1936.
jún. 30 – júl. 1–2-án az Erdélyi Gazdasági Egylet gazdasági felügyelõi értekezletén.
84
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezetek Romániában 1918–1948 között
85
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
86
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezetek Romániában 1918–1948 között
52 Elnöke: Dsida Jenõ, alelnök: Nagy Zoltán. Erdélyi Fiatalok, 1930. 103.
53 Márton Áron, 1939-tõl katolikus püspök, az 1933-ban általa alapított Erdélyi Iskola folyóirat-
ban nagy gondot fordított a szövetkezeti eszme terjesztésére, különösen az iskolaszövetkezete-
ket illetõen. Kolozsvári egyetemi hitszónokként pedig bekapcsolódott a magyar szövetkezeti
mozgalomba. Püspökként is lelkes tagja és támogatója maradt az erdélyi magyar iskola- és ifjú-
sági szövetkezeteknek (Kolping, Alfa, Méhkas). Szövetkezeti Értesítõ, 1939. 41. Balázs Ferenc
erdélyi író, költõ, unitárius lelkészként önfeláldozó munkával lendítette fel az egész Aranyosszék
mûvelõdési és gazdasági életét, népfõiskolát, gazdasági tanfolyamot, óvodát, iskolát, templo-
mot, lelkészlakot, számtalan szövetkezetet és a maga korában egyedülálló Vidékfejlesztõ
Szövetkezetet alapítva. Mikó Imre – Kicsi Antal – Horváth Sz. István: Balázs Ferenc.
Monográfia. Bukarest, 1983. Bözödi György: Székely Bánja. Mentor. Reprint. h. é. n. 232.
54 Bíró Sándor: Kisebbségben és többségben. Budapest, 1990. 405.
55 Szövetkezeti Értesítõ, 1939. 41.
56 Mikó Imre – Kicsi Antal – Horváth Sz. István: Balázs Ferenc. Monográfia. Bukarest, 1983.
57 Öten a húsz éves Hangyáról. Szövetkezeti Értesítõ, 1940. 92–93.
58 Bözödi György: Székely bánja. Mentor. Reprint. h. é. n. 232.
87
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
88
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezetek Romániában 1918–1948 között
62 1937-ben 166 magyar szövetkezetnek volt könyvtára és olvasóköre. Ez a szám azért fontos, mivel
a csatolt erdélyi területen az 1912-beli 1417 népkönyvtárból 1937-re már csak 179 maradt meg,
ebbõl 166 tehát szövetkezeti volt. A népkönyvtárak 3000 lejes beszerzési árának egyharmadáról
társadalmi úton kellett gondoskodniuk. Ezen a téren élen járt a Gazdasági és Hitelszövetkezetek
Szövetségének kolozsvári Központja, mely a kötelékébe tartozó magyar hitelszövetkezeteknek
nagymértékben megkönnyítette az új népkönyvtárak beszerzését, valamint a Magyar Nép címû
elterjedt néplapnak a kiadóbizottsága. A Hangya központ 1924-tõl 50 000 lejes könyvtáralapjá-
ból évente jutalmazta sikeresebb tagszövetkezeteit, a középiskolákban szövetkezeti szakkönyvtá-
rakat is létesítettek adományaiból. Sulyok István: Az erdélyi magyarság társadalmi szervezete. In:
Erdélyi Magyar Évkönyv 1919–1929. 1930. Szövetkezeti Értesítõ, 1940. 93–95.
63 Kulturális tevékenység, sajtó: Szövetkezeti Értesítõ, 1940. 40. 75. A Szövetkezeti Család, a
Szövetkezeti Értesítõ havi képes melléklete, 1940 májusában indult.
89
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
64 Hangya, 1923/7. 2.
65 Oberding József György: Az iskolai szövetkezetek. Erdélyi Iskola, 1933–1934. 408–409.
66 Puskás Lajos: A kisebbségi életformára való nevelés iskoláinkban. Erdélyi Iskola, 1937–1938.
11.
67 Dr. Nagy Zoltán: A szövetkezés és könyvvitel elméleti és gyakorlati tanítása az elemi iskolák-
ban. Erdélyi Iskola, 1938–1939/7–8. sz. 482–486.
68 Dr. Nagy Zoltán – Balázs András: Az iskolaszövetkezetek vezetése. Kolozsvár, 1939. „Egyházi
és tanügyi hatóságok a szövetkezeti központokkal együttmûködve belevitték a szövetkezés
gondolatának nevelését az iskolai tantárgyakba is. A hittudományi fõiskolákon, a tanítókép-
zõkben, a gazdasági iskolákban, a népiskolákban rendes tantárgyként bevezették a szövetkeze-
ti ismeretek elméleti tanítását. Vele párhuzamosan a szövetkezés gyakorlati megismertetésére
a felekezeti magyar iskolák legtöbbjében megindult az iskolaszövetkezetek szervezése.
Könnyedén, játszva tanulja meg már az iskolában a szövetkezet e kicsinyített másában az erdé-
lyi új nemzedék a szövetkezés lényegét és gyakorlatát, hogy azután az életbe kikerülve minden-
napi életében is munkása legyen ezen immár nemzetfenntartó erõvé vált szövetkezésnek.”
90
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezetek Romániában 1918–1948 között
91
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
92
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezetek Romániában 1918–1948 között
76 ANDJ Cluj 790. F 1. cs. 14. f., 20., 26., 38., 82., 138., 150.
77 Uo. 60. f. (115., 171.)
78 Uo. 79–82. f. (154–159.)
79 A Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetsége mint szövetkezet Kolozsvárt III. üzletévi
jelentése és zárszámadása az 1925. üzletévrõl. Kolozsvár, Minerva, 1926. MOL K 610 30. cs.
194–207. f.
80 Petrovay Tibor: Kisebbségi magyar gazdaságpolitika. Hitel, 1936. 4. sz. 262–278.; Vita
Sándor: Erdélyi szövetkezetek. Hitel, 1936. 1. sz. 45–56.
93
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
94
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezetek Romániában 1918–1948 között
95
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
89 Szövetkezeti Értesítõ, 1939. 41. Magyar szövetkezetek a Romániához csatolt területen. In:
Erdély I–II. Anuarul Cooperaþiei Române. 1928–1933. 1938.
90 Uo.
96
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezetek Romániában 1918–1948 között
97
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
98
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezetek Romániában 1918–1948 között
99 Foglalkoztatás: Románia két legmodernebbül felszerelt tejfeldolgozó üzeme közel száz csa-
ládnak nyújtott megélhetést. 1937-ben a GHK-nak és marosvásárhelyi vajgyárának összesen
42 tisztviselõje és alkalmazottja volt, a szövetkezetek ellenõrzését 9 szakképzett és speciális
ellenõri vizsgával bíró revizor végezte. A Hangya Fogyasztási Szövetkezetek Központjához
1937-ben 320 szervezet tartozott. A központnak, a vidéki tranzitó raktáraknak és az Uniónak
összesen 96 alkalmazottja volt.
100 Szövetkezeti Értesítõ, 1938. 92. Az összeg relevanciája tekintetében megjegyezzük, hogy csak
a református elemi iskolák fenntartása Erdélyben 1920-tól 1930-ig évente átlagban 18 millió
lejbe került, 1930 után 20–20 millióba. Bíró Sándor: Kisebbségben és többségben. Budapest,
1990. 430.
101 Szövetkezeti Értesítõ, 1938. 95.
99
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
102 A kolozsvári (1940. febr. 11-én nyíló) diákotthon létrehozásában a Méhkas diákszövetkezetet
a Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja támogatta, valamint a Magyar Népközösség és
gr. Teleki Ádám. Szövetkezeti Értesítõ, 1940. 72. Vita Sándor: A fiatalok szövetkezetei.
Szövetkezeti Értesítõ, 1938. 45–46.
103 Szociális affinitás: A medgyesi Pax Hitelszövetkezet, amely 80 munkáslakást is épített,
kamatmentes hitelt is képes volt nyújtani. Fontos volt a szövetkezeti alkalmazottak nyugdíj-
intézete; vidékfejlesztés (Aranyosszék).
104 Szövetkezeti Értesítõ, 1940. 40.
105 Szövetkezeti Értesítõ, 1940. 93–95.
100
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezetek Romániában 1918–1948 között
106 Cseke Péter (szerk.): Erdélyi Fiatalok. Dokumentumok, viták. Kriterion, Bukarest, 1990. 11.;
Erdélyi Fiatalok, 1930. 101. Miért jómódú a dán nép? Erdélyi Iskola, 1933. 438–441. Egy
öntudatos kis nemzet. Suomi. (Kodolányi János könyve). Erdélyi Fiatalok, 1938. 18–23.
107 Petrovay Tibor: Szövetkezeti ügyünk. In: Erdélyi Magyar Évkönyv 1938. 118. Oberding
József György: Az erdélyi magyarság mezõgazdasága és mezõgazdasági szervezetei a román
uralom alatt. Kisebbségi körlevél, 1942/1. 16–30. Szövetkezeti Értesítõ, 1939. 166. 171.
101
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
102
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezetek Romániában 1918–1948 között
110 Ion Buzea: Istoricul cooperaþiei româneºti din Ardealul de Nord dupã 30 august 1940. In:
Almanahul cooperativelor Plugarul din Ardealul de Nord 1944, editat de Centrala
cooperativelor româneºti din Kolozsvár/Cluj, întocmit de pãrintele Victor Deac. Cluj, 1944.
111 Almanahul cooperativelor Plugarul din Ardealul de Nord 1944, editat de Centrala
cooperativelor româneºti din Kolozsvár/Cluj, întocmit de pãrintele Victor Deac. Cluj, 1944. Ion
Buzea: Istoricul cooperaþiei româneºti din Ardealul de Nord dupã 30 august 1940. In: I. m. 40.
103
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
112 Vincze Gábor: Az erdélyi magyar szövetkezetek sorsa a második világháború után. Valóság,
1998/3. 39–55. Uõ: A magyar szövetkezetek küzdelme önállóságuk megvédéséért. In: Vincze
Gábor: Illúziók és csalódások. Fejezetek az erdélyi magyarság második világháború utáni
történetébõl. Státus, Csíkszereda, 1999. 171–186.
113 Szövetkezeti Értesítõ, 1946. 145–149.
104
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezetek Romániában 1918–1948 között
105
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
117 Ion Mihalache – Marius Gormsen: Problema cooperaţiei române. Bucureºti, 1940.
118 Domokos Pál Péter: Márton Áron, Venczel József és társaik ellen indított koncepciós per. In:
Venczel József: A falumunka útján. Budapest, 1990. 243. A szövetkezeti önállóság legkövet-
kezetesebb védelmezõit börtönnel sújtották. Korparich Edét, a Kaláka elnökét, Kurkó
Gyárfást, a Magyar Népi Szövetség elnökét 1949-ben tartóztatták le, 1950-ben Lakatos István
magyar szociáldemokrata, aki 1946-ig a „Szövetség” igazgatósági elnöke volt, is sorra került.
Márton Áron püspököt és a fentebb említett három személyiséget katonai törvényszéken ítél-
ték fegyházbüntetésre és kényszermunkára. Egyik „bûnük” az volt, hogy makacsul kitartottak
a szövetkezetek önrendelkezése és függetlensége mellett.
106
Hunyadi Attila: A magyar szövetkezetek Romániában 1918–1948 között
107
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
111
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
112
Hunyadi Attila: A különbözõ szövetkezeti típusok és a szövetkezeti
értékrend kialakulása
2 Birchall, Johnson: Co-op: the people’s business. Manchester University Press. Manchester, 1994.
The Rochdale Principles fejezet. 49–64. A komoly elkötelezettség eredménye sorrendben a követ-
kezõ: fogyasztási cikkeket forgalmazó sikeres szövetkezet több üzlethelyiséggel, amelybõl kifejlõ-
dik a fogyasztási szövetkezeti hálózat önálló feldolgozó, szállító és forgalmazó egységekkel (1869);
25 lakóház építése 1861-ben, 1867-ben 84 ház 5 nagy telken 2 utcában; malom (1850) és 1854-tõl
Manufacturing Society mûködtetése hajdani munkanélküliek foglalkoztatásával; földvásárlás és
farmgazdaság (1851); Szövetkezeti Biztosító Társaság (Co-operative Insurance Society) alapítása.
3 A szövetkezeti nevelés, oktatás intézményesítésére a tanulmány második részében térek ki
bõvebben.
4 A nyitott tagság elvét korrigálták a szomszédsági elvvel (áttekinthetõség, érdekkölcsönösség
és horizontális spontán ellenõrzés), az önsegélyezés elve mellett szerepet juttattak az alapít-
ványi üzletrészjegyzésnek (kívülrõl jövõ segítségnek, amelyet a gazdagabbak vagy az állam
nyújtott), oszthatatlan tartalékalapot hoztak létre. A német szövetkezetek jellegzetességeirõl
lásd még a „Genossenschaften” szócikket. In: Staatslexikon. Recht-Wirtschaft-Gesellschaft.
II. Band. Herder, Freiburg–Basel–Wien. 1995. 875–883.
113
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
5 Schmitz, Philibert OSB: A bencések civilizációs tevékenysége a XII. századtól a XX. századig.
Pannonhalma, 1998. 52.
6 Botos Katalin: Elvesz(t)ett illúziók. A magyar bankrendszer helyzete és távlatai. KJK. Buda-
pest, 1996.
114
Hunyadi Attila: A különbözõ szövetkezeti típusok és a szövetkezeti
értékrend kialakulása
7 Aschoff, Gunther: The German Cooperative System. Its History, Structure and Strength.
Frankfurt aM, 1996.
8 Hermann Schulze-Delitzsch (1808–1883) német közgazda, jogász, bíró, a Reichstag tagja (és
ekként az elsõ német szövetkezeti törvény kezdeményezõje) 1849-ben szervezte szövetkezetbe szü-
lõvárosa (Delitzsch – Németország) kisiparosait és kereskedõit. Életrajzi adatokat tartalmaz még:
Bosl–Franz–Hofman: Biographisches Wörterbuch zur deutschen Geschichte. München, 1975.
9 Friedrich Wilhelm Raiffeisen (1818–1888), aki sokféle hivatást töltött be (katona, kereskedõ,
gyáros, polgármester, szövetkezeti szakíró), miután többféle karitatív egyesületet (segélyegy-
letek, hitelegyletek, alapítványok) szervezett, az elsõ Raiffeisen-féle szövetkezetet 1849-ben
Flammersfeldben, majd 1854-ben Heddesdorfban kiforrottabb formában alapította. Életraj-
zi adatokat tartalmaz még: Bosl–Franz–Hofman: Biographisches Wörterbuch zur deutschen
Geschichte. München, 1975. p. 2246–2247.
10 A mai Raiffeisen Bank az Ausztria Raiffeisen Szövetkezetek Központi hitelintézete, Ausztriá-
ban a negyedik legnagyobb bank, amely nemzetközi beruházásokba is kezdett a XX. század
utolsó negyedétõl kezdõdõen.
115
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
11 Fairbairn, Brett: History from the Ecological Perspective: Gaia Theory and the Problem of
Co-operatives in Turn-of-the-Century Germany. American Historical Review, Vol. 99. 1994.
Nr. 4. 1203–1239. 1223.
12 Wehenkel, Gunther: Deutsches Genossenschaftswesen in Rumänien. Stuttgart, 1929.
116
Hunyadi Attila: A különbözõ szövetkezeti típusok és a szövetkezeti
értékrend kialakulása
117
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
118
Hunyadi Attila: A különbözõ szövetkezeti típusok és a szövetkezeti
értékrend kialakulása
119
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
21 Lásd még Todd, Emmanuel: L’invention de l’Europe. Seuil, Paris, 1996. 166–167. A mûvelt-
ség, szakképzettség és kooperációs készség viszonyára a késõbbiekben még visszatérünk.
120
Hunyadi Attila: A különbözõ szövetkezeti típusok és a szövetkezeti
értékrend kialakulása
121
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
24 Davis, Peter – Donaldson, John: Co-operative management. A Philosophy for Business. New
Harmony Press, 1998.
25 A szövetkezeti gazdasági klaszterek egyik EU-s modelljét ismertetem Az „etikus társadalmi
szerzõdés” Baszkföldön: a Mondragon-szövetkezeti csoport címû tanulmányomban. Regio,
2003/3. 37–67.
26 Jarrige, Francoise: Ancienne institution, nouveaux enjeux, la coopération agricole
aujourd’hui. Réflexions sur le cas des coopératives vinicoles du Midi. In: Agriculture et
Alimentation en quete de nouvelles légitimités. Qeconomica, Paris, 1998. 49–97.
122
Hunyadi Attila: A különbözõ szövetkezeti típusok és a szövetkezeti
értékrend kialakulása
123
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
Szövetkezetek a diktatúrákban
28 Van Hulle, Andre: European Community (Union) and Co-operatives. In: Dülfer (szerk.):
International Handbook of Cooperative Organizations. Göttingen, 1994. pp. 347–355. Az
európai hitelszövetkezetek központi hitelintézete az Európai Szövetkezeti Bank (Europäische
Genossenschaftsbank SA) mellett más nemzetközi méretû intézményeket is létrehoztak az
országos hitelszövetkezeti bankok: International Raiffeisen Union (DG Bank tõkerészesedés
Ausztriában, Franciaországban Népbankok központjában, Spanyol cajas rurales központjá-
ban); CICA – Confédération International du Crédit Agricole (International Confederation of
Agricultural Credit) – Zürich székhellyel; CICP – International Confederation of Popular
Credit, UNICO Banking Group. Létrejött Amszterdamban, 1977-ben 8 európai vezetõ szövet-
kezeti bank részvételével: Cera Bank (Belgium), Crédit Agricole (CNCA) (Franciaország), DG
Bank (Németország), OKOBANK (Ausztria), Rabobank (Hollandia), Raiffeisen (Ausztria),
Föreningsbanken (Svédország), ICCREA (Casse Rurali) (Olaszország).
29 E.P. doc.1–327/80; 29 E.P. doc.1–669/80; E.P. 74,500 final 1982, 29 E.P. 121.497-final
Doc.A2-0205/88.
30 A COGECA részt vesz a CAP (Közös Agrárpolitika) elõkészítésében és érvényesítésében. 14
teljes jogú tagja mellett tagja lehet bármely tagállambeli országos szövetkezeti szövetség. 12
millió tagot képvisel 40 000 szövetkezetben, valamint 720 000 alkalmazottat. 1957-tõl kilenc
szövetkezeti ágazat alapított saját ernyõszervezetet európai közösségi szinten. Le mouvement
coopératif dans l’Union européenne. 1998.
31 Delors, Jacques: Les indicateurs sociaux. Paris, 1971.
124
Hunyadi Attila: A különbözõ szövetkezeti típusok és a szövetkezeti
értékrend kialakulása
32 Valkó László: Cooperative Ideas in the Eastern and Western Worlds. Washington, 1951.
33 Todev, Tode – Brazda, Johann – Laurinkari, Juhani: Aufbruch im Osten – mit oder ohne
Genossenschaften. Göttingen, 1992. Kleer, Jerzy – Laurinkari, Juhani – Brazda, Johann: Der
Transformationsprozeß in Osteuropa und die Genossenschaften. Göttingen, 1996.
125
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
nak ki, amiatt, hogy egyszerûen nem léteznek; mindez pedig nem tekinthetõ
teljesen demokratikus folyamatnak. Az állami szerepvállalás folyamatos
csökkenése (devolúció) bizonyos szociális-gazdasági problémák kezelésében
e feladatokat átruházza a civil társadalomra, az állampolgárok közvetlen
részvételén alapuló autonóm szervezetek hálózatára.34 Az európai integráció
sikere a korszerû szövetkezeti modellek újrahonosítását feltételezi az új tag-
államokban is.35
126
Hunyadi Attila: A különbözõ szövetkezeti típusok és a szövetkezeti
értékrend kialakulása
37 MacPherson, Ian: Les principes coopératifs vers le 21e siècle. Genève, 1995.
127
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
128
Hunyadi Attila: A különbözõ szövetkezeti típusok és a szövetkezeti
értékrend kialakulása
129
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
130
Hunyadi Attila: A különbözõ szövetkezeti típusok és a szövetkezeti
értékrend kialakulása
41 Parnell, Edgard: Reinventing the Co-operative System for the 21st Century. Oxford, 1995.
131
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
132
Hunyadi Attila: A különbözõ szövetkezeti típusok és a szövetkezeti
értékrend kialakulása
133
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
134
Hunyadi Attila: A különbözõ szövetkezeti típusok és a szövetkezeti
értékrend kialakulása
135
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
136
Hunyadi Attila: A különbözõ szövetkezeti típusok és a szövetkezeti
értékrend kialakulása
137
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
138
Hunyadi Attila: A különbözõ szövetkezeti típusok és a szövetkezeti
értékrend kialakulása
139
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
Összegzés
1 Egyed Ákos: Elõszó. In Somai József (szerk.): Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás
múltjából (XIX–XX. század). Kolozsvár, 2001, 7.
2 Majláth József gróf: Szociálpolitikai tanulmányai és beszédei. Budapest, 1903, 215.
3 Uo.
141
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
4 Lásd: Hunyadi Attila: Nemzetépítés és szövetkezeti politika. Közgazdász Fórum, 2002. ápri-
lis, V. évf. 2. sz. 8–12.; Uõ: Az erdélyi szász és román nemzeti szövetkezetek. Közgazdász
Fórum, 2002. július, V. évf. 3. sz. 2–6.; Györfi Dénes: A Hangya Szövetkezetek Nagyenyedi
Központja. Közgazdász Fórum, 2002. 6 sz. 10–16.; Somai József: Az új szövetkezeti mozga-
lomért. Közgazdász Fórum, 2003. 6. sz. 1–5.; Csetri Elek: A szövetkezeti gondolat régmúlt-
jából. Uo. 5–6.; Vallasek Magdolna Márta: A szövetkezeti jog története és fejlõdése Erdély-
ben. Uo. 6–8.; Simon Sándor: Legelterjedtebb szövetkezeti formák az Európai Unióban. Uo.
9–10.; György Lehel: Társulás és szövetkezés mint lehetséges kitörési pont a vidékfejlesztés-
ben. Tanulmányok egy helyzetfelmérés kapcsán. Uo. 11–12.; Oláh Sándor: Erdélyi szövetke-
zetek 1940–1944 között. Uo. 12–14.; Olti Ágoston: A romániai magyar szövetkezetek beol-
vasztása. Uo. 15–17.; Csomós Attila: Kell, nem kell , volt, van és kell legyen szövetkezeti
mozgalom. Uo. 18–19.; Györfi Dénes: A Hangya Szövetkezeti Központ mához szóló üzenete.
Uo. 20–21.; Hunyadi Attila: Az erdélyi szász és román nemzeti szövetkezetek. Uo. 22–26.;
Üzenet a múltból. Nagy Zoltán tanulmányútja, 1936. Uo. 27–30.
5 Vincze Gábor: Az erdélyi magyar szövetkezetek félévszázada. 275–290. Guzs Ferenc: Balázs
Ferenc, a szövetkezeti mozgalom apostola. 291–299.
6 A tanulmánykötet szerzõi: Balázs Sándor, Csetri Elek, Csucsuja István, Debreczeni-Droppán
Béla, Egyed Ákos, Farkas Zoltán, Garda Dezsõ, Harmath Zsigmond, Hild Márta, Kerekes
Jenõ, Somai József, Süle Sándor, Tóth Szilárd, Zepeczaner Jenõ, Vofkori Mária.
7 Balázs Dénes: Ne nézze senki csak a maga hasznát… Szövetkezeti mozgalom a Kis- és Nagy-
Homoród mentén. Székelyudvarhely, 1995, 18.
142
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
143
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
9 Hangya Naptár az 1924-es évre. Szerkeszti: Harmath János dr., Kiadja a Hangya Központ
Nagyenyeden, 151–152.
10 Dr. Nagy Zoltán: Szövetkezeti ismeretek kézikönyve. Kiadja a „Hangya” Szövetkezetek és a
„Szövetség” Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja, Kolozsvár, 1939, 10.
144
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
145
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
14 Károlyi Sándor tevékenységérõl lásd még: Vasárnapi Újság, 1885. 41. sz., 1904. 36. sz.,
Ország Tükre 1862. 18. sz., Magyar Nemzetiségi Zsebkönyv. Budapest, 1888, 138., Sturm
Albert: Országgyûlési Almanah. Budapest, 1897, 268.
146
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
147
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
Központi
Tiszta Köteléki
Eladott alkalma-
Év Alaptõke felesleg szöv.
áruk zottak
(korona) száma
száma
1898 16 000 49 457 – 2 29
1899 30 000 462 838 76 9 70
1900 71 700 1 225 447 – l7 122
1901 85 900 2 036 858 3 717 25 232
1902 95 900 2 908 104 630 9 284
1903 126 900 4 703 l96 23 822 30 383
1905 671 900 7 609 755 53 679 125 577
1906 707 800 9 605 993 74 647 166 676
1907 1 351 100 12 584 852 95 987 193 798
1908 1 363 000 13 692 463 102 180 250 842
1909 1 421 100 16 289 225 117 221 305 907
1910 1 761 000 19 016 418 139 731 316 992
1911 1 953 600 23 807 111 157 364 385 1093
1912 2 125 600 28 023 127 – 458 1195
1913 2 206 700 30 318 936 194 090 512 1251
1914 2 486 700 30 318 913 230 343 587 1278
148
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
149
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
150
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
22 A Szabályzat teljes szövegét lásd: Közérdek, 1906. 74–77., 79., 81., 87., 93–95. sz. és 1907. 1. sz.
151
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
152
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
153
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
154
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
155
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
156
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
157
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
158
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
159
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
160
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
161
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
162
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
163
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
164
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
165
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
166
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
ben 3 városi és 19 falusi szövetkezett mûködött. A 3838 tag 11 079 396 lej érték-
ben vásárolt. Hunyad megyében mindössze 1 faluban mûködött szövetkezet,
melynek 101 tagja 455 486 lej értékû árut vitt haza. Maros megyében az 1 váro-
si és 33 falusi szövetkezetben 22 476 977 lej értékû áru került eladásra. Naszód
megye 3 falusi szövetkezetet mûködtetett 509 taggal és 1 245 163 lej értékû áru-
eladással. Székelyudvarhely megyében viszont 44 falusi üzletet tartottak nyil-
ván, melynek 7312 tagja 28 283 680 lej értékû árut szállított haza. Szilágy
megye falvaiban 27 üzlet mûködött 5420 taggal, az eladott áru értéke
12 423 668 lejre rúgott. Szatmár megyében 2 városi és 14 falusi üzlet mûködött,
s amazok 3383 tagja 20 733 183 lejt fizetett a kasszába. Szörény megye 3 falu-
jában 1 912 154 lej értékû áru talált gazdára, Szamos megyében pedig a 7 falusi
szövetkezet 1376 tagja 3 635 784 lej értékben vásárolt. Nagyküküllõ megyében
az 1 városi és 6 falusi szövetkezet 1597 tagja 8 857 867 lej értékben vásárolt az
év folyamán. Kisküküllõ megye 5 falusi szövetkezetében 2 249 215 lej értékû
áru talált gazdára, Temes megyében az 5 falusi szövetkezet 4 037 798 lej érték-
ben árult a 809 tagjának. Torda megyében 1 városi és 12 falusi boltban
11 169 804 lej értékû áru fogyott el, míg Háromszéken a 42 falusi szövetkezet
6949 tagja 32 617 341 lej értékû árut szállított haza 1937-ben.45
A szövetkezeti hálózat életében jelentõs állomás volt a Hangya Központ
1938. augusztus 10-i rendkívüli közgyûlése. Az e napon lezajlott összejövetel
feladata a szövetkezeti törvény rendelkezéseihez való alkalmazkodás volt. Az
Unió felszámolása, a Hangya Központ technikai osztályának megszervezése,
valamint alapszabályainak módosítása mindmegannyi fontos intézkedés volt,
melyeknek eleget kellett tenni, egyrészt a törvény követelményei miatt, más-
részt pedig a szövetkezeti hálózat jövõjének biztosítása érdekében.
1938 utolsó napjaiban az erdélyi szövetkezés jeles úttörõjére, dr. Gidófalvi
Istvánra emlékezett a Hangya Központ hivatalos lapja. 1859-ben született
Nagyszebenben. Középiskoláit szülõvárosában, Kolozsváron és Budapesten
végezte. Jogi tanulmányai befejeztével ügyvédi vizsgát tett, s már 1885-ben,
26 éves korában, Szászrégen királyi körjegyzõjeként tevékenykedett. Itt kerül
közvetlen kapcsolatba a néppel, s látva nehéz vívódását a mindennapi kenyér
megszerzéséért, ifjú lelkesedéssel akar segíteni szegény embertársain. Így
keres kapcsolatot a falvak hivatott vezetõivel, a földbirtokosokkal, papokkal,
tanítókkal a munkakörébe tartozó 62 község területén, ahol hetente 2–3
napot tölt tanulmányúton. Szászrégeni vásáros napokon pedig hol egyedül,
hol többedmagával a helyszínen tanulmányozza jóindulatú érdeklõdéssel a
vásáron megjelentek mindennapi gondjait.
45 Anuarul Cooperaţiei Române, 1 ianuarie 1938, vol. I., Bucureºti, 1938, 552–573.
167
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
A nyolcvanas évek vége felé Tegyünk a népért! címmel intéz felhívást a szö-
vetkezeti eszmék terjesztése érdekében. Faluról falura járva, iskolákban, temp-
lomokban hirdette eszméit, gondolatait és elképzeléseit. Irigyei viszont mozgal-
mat indítottak ellene. A szövetkezés apostola, az igazi „falumunkát” végzõ
Gidófalvi azonban nem ismert akadályt, s haladt tovább a saját maga által meg-
szabott úton. 1894 tavaszán a marosvásárhelyi vártemplomban, Szász Domokos
püspök és az erdélyi református papság elõtt fejtette ki a szövetkezeti szervezke-
dés módozatait. Beszédét a görgényi református egyházmegye a híressé vált
Görgényi levél cím alatt adta ki. Felhívására százával kapta az érdeklõdõ vagy
támogató leveleket. Tíz éven át külön irodát mûködtetett a szövetkezeti eszme
életbeültetése végett. Volt olyan nap, amikor 200–300 levelet is kapott.
Tízévi munkálkodás után, 1895-ben, Kolozsvárra helyezte át irodáját. Új
állomáshelyén is a szövetkezeti eszme zászlóvivõje maradt, s rövid idõ alatt a
városban 5, a megyében 30 szövetkezetet létesített. A „Ferencz József” Tudo-
mányegyetem polgárai számára iskolaszövetkezeti alapszabályzatot dolgozott
ki, viszont az, hogy mindaz akkor nem valósulhatott meg, kimondottan a
minisztérium és az egyetem vezetõségének tudható be, akik még válaszra sem
méltatták kezdeményezését.
Irodája viszont továbbra is tanácsadó hely maradt, ahol a legnagyobb biza-
lommal fordult hozzá mindenki különféle ügyes-bajos dolgával. Egymásnak
adták a kilincset a falu vezetõi és elemózsiájukat tarisznyájukban hozó, egy-
szerû, harisnyás falusi emberek, akikkel a legszívesebben beszélgetett kitere-
getett gondjaikról, érdeklõdési körükrõl.
Szövetkezeti munkássága elismeréseképpen az Országos Központi Hitel-
szövetkezet felügyelõ-bizottsági tagjává választották. De nemcsak a szövetke-
zeti mozgalomban, hanem egyháza életében és társadalmi téren is rendkívüli
munkásságot fejtett ki. A korabeli lapokban megjelent írásain kívül sok írása
könyvekben és füzetek formájában látott napvilágot, melyekben mindig
mások bajával, megsegítésével törõdött. Örök és lázas nyugtalanságával az
igazi, vérbeli erdélyi magyar embernek volt a megtestesítõje, akit találóan jel-
lemzett báró Bánffy György: „Ott van mindenütt, beleszól mindenbe, akar
mindig és nem lankad soha.”
Nagy veszteség volt az erdélyi szövetkezeti eszme számára, hogy 1921-ben,
62 éves korában elköltözött az élõk sorából.47
168
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
169
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
170
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
171
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
51 Dr. Nagy Zoltán: Az erdélyi Magyar szövetkezetek a visszatéréskor. In: Az Erdélyi Tudomá-
nyos Intézet Évkönyve 1940–41. Kolozsvár, 1942, 159–220.
52 Uo.
172
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
173
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
174
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
175
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
176
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
177
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
Szövetkezeti Testvéreink!
Ifjúságunk nevelése Erdély magyarságának legfontosabb feladatai közé
tartozik. A múlt szenvedéseit csak a jobb jövõ képe tudja enyhíteni, ennek meg-
teremtése pedig nagyrészt ifjúságunk szellemi felkészültségén múlik. Az elmúlt
évben életre hívott magyar tannyelvû egyetem, a Bolyai Tudományegyetem
ezernyi nehézséggel kezdte meg mûködését, melyek azóta csak fokozódtak.
Sajnos nincs kilátás rá, hogy az anyagi bajok a közeljövõben enyhüljenek. Az
erdélyi magyar társadalomnak kell tehát az egyetem segítségére sietnie, hogy
létét átsegítsük a válságokon. A szövetkezeti ember lelki alkatához tartozik az
egymáson segítés eszméje, megítélésünk szerint tehát senkit sem kell különös-
képpen meggyõzni arról, hogy az országosan megindult gyûjtés munkájába
szövetkezeti tagtáborunknak be kell kapcsolódnia. Segítsünk ahogy tudunk, de
tegyük azonnal, hogy az egyetem legnehezebb évét megmentsük és a több
százéves erdélyi magyar tudomány e friss hajtását a jövendõ nemzedék szá-
mára biztosítsuk. Hisszük, hogy felhívásunk a szövetkezeti tagtáborban
komoly visszhangra talál és munkájuk eredménye újabb erkölcsi elismerésre
készteti mindazokat, akik a szövetkezeti ügynek barátai, sõt a bírálókat is
meggyõzik a magyar szövetkezetek erkölcsi hivatásának fontosságáról.
Marosvásárhely, 1946. január 11.
Központunk Igazgatósága nevében Korparich Ede sk. Kisgyörgy Imre sk.56
178
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
179
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
180
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
181
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
182
Györfi Dénes: A Nagyenyedi Hangya Szövetkezeti Központ kialakulása,
fejlõdése, gazdasági, társadalmi jelentõsége
183
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
zöldségek és termények után 1947 folyamán lefizettek 1 682 166 269 régi lejt és
1 371 272 stabilizált lejt. Az ipartelep évi forgalma 8 643 981 290 régi lej és
3 938 388 stabilizált lej, míg az évi áruforgalom 490 323 386 stabilizált lej volt.
Az ingatlanok tekintetében a „Kaláka” végleges tulajdonába jutott a
medgyesfalvi ipartelepnek és a marosszentgyörgyi kertészetnek, melyek volt
tulajdonosaival sikerült megállapodásra jutni, és töröltettek a telekkönyvileg
eljegyzett visszaperelési keresetek.
Személyzeti vonatkozásban 1947 végén 268 nyugdíjas, 81 hetibéres, 25
alkalmi munkás, összesen 374 személy szerepelt nyilvántartásban. Az év
folyamán eltávozott az Intézetbõl 27, nyugdíjazva volt 17, felesleges munka-
erõnek minõsítve 26, más szövetkezeti egységbe átadva 78 alkalmazott.61
A továbbiak során a „Kaláka” egzisztenciája is rövid életûnek bizonyult. Az
ún. Federálék után az INCOOP (Nemzeti Szövetkezeti Intézet) terpeszkedik a
szövetkezetek fölé. Az államosítást követõen Országos Szövetkezeti Szervezõ
Bizottság jön létre, mely a hasonló jellegû megyei bizottságokkal karöltve
mindent megtett a szövetkezeteknek egy közös frontba való tömörítése végett.
Ez a durva adminisztratív beavatkozás végül is a Hangya Szövetkezeteknek az
országos állami hálózatba való besorolásához s egyben sokrétû, hosszas és
hatékony tevékenységének elsorvasztásához, tekintélyes vagyonának elpocsé-
kolásához vezetett, s így lesz a továbbiak során az egykori kitûnõ nagyenyedi
Hangya-székhely is az állami fogyasztási szövetkezetek körzeti központja s
egyszerû árulerakata.
A nagyenyedi Hangya fénykorából így marad meg történelmi ereklyeként
a napjainkban is létezõ, de gondozatlan, omladozó állapotban levõ épületcso-
port, szellemi forrásként a Szövetkezés címû szakfolyóirat, valamint a Han-
gya-naptárak sorozata, s nem utolsósorban a Rohay László emlékét megörö-
kítõ tekintélyes, a maga nemében példanélküli, tekintélyes emlékfotóalbum.
Mindezeket a letûnt erdélyi magyar szövetkezeti tevékenység szent ereklyei-
ként õrizzük a nagyenyedi Bethlen Könyvtárban. Értékük annál is nagyobb,
mivel az intézmény egykori irattára, az utókor nemtörõdömsége folytán, tel-
jes egészében megsemmisült.
Hasznosítsuk hát a múlt ismereteit és tanulságait jelenünk és jövõnk anya-
gi, gazdasági, szellemi jobbítására. Erre pedig a nagyenyedi Hangya példája
minden tekintetben biztató és idõtálló.
Elõzmények
185
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
4 Tagjai: Imreh Zsigmond elnök, Schuller Arthur felügyelõbizottsági elnök és Dósa Albert igaz-
gató. Ideiglenesen a vezérigazgatói munkakört is Dósa Albert látta el.
5 Szövetkezés, 1950. október 15. 3.
6 Szövetkezés, 1940. október 31. 3.
7 A Hangya Szövetkezet jegyzõkönyvei (1940–1945). Igazgatósági és felügyelõbizottsági ülések.
OSZK Kézirattár, Folio Hungarica 3634/1 (a továbbiakban: Fol. Hung. 3634/1) 6. Egy ilyen meg-
oldás a magyar kormányzatnak biztosítékot jelenthetett, hogy az erdélyi Hangya Központnak jut-
tatott pénzösszegek elosztásánál érvényesül egy bizonyos fokú magyarországi kontroll. Viszont az
új tisztviselõkre az erdélyi Hangya Központnak is szüksége lehetett, hiszen ezek „kijáróemberek”
lehettek, akik budapesti kapcsolataik révén megkönnyíthették az ottani ügyintézést.
8 A „Szövetkezés” szerint a megnövekedett szervezési feladatok ellátására „rendelte ki” az anyaor-
szági Hangya Központ a négy fõtisztviselõt és 12 körzetvezetõt. Szövetkezés, 1940. október 31., 3.
9 Az 1940. október 24-i igazgatósági ülésen elhangzottak szerint az Erdélyrészi Hangya Köz-
pont kérte õket a budapesti Hangya Központtól, amely 14 tisztviselõt küldött, és átvállalta a
fizetésüket. Fol. Hung. 3634/1 4.
186
László Márton: Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek
Marosvásárhelyi Központja
187
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
188
László Márton: Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek
Marosvásárhelyi Központja
189
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
190
László Márton: Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek
Marosvásárhelyi Központja
191
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
192
László Márton: Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek
Marosvásárhelyi Központja
1942 õszén több erdélyi gazdasági szervezettel közösen hozták létre a Szár-
hegyi Lenfeldolgozó Szövetkezetet. A Lenfeldolgozó Szövetkezet alaptõkéjét a
következõk adták össze: „Szövetség” Gazdasági és Hitelszövetkezetek Köz-
pontja (100 000 P), EMGE (50 000 P), Szárhegyi Gazdasági Szövetkezet
(10 000P), magánszemélyek (4 000 P), Földmûvelésügyi Minisztérium
(200 000 P), és az Erdélyrészi Hangya Szövetkezeti Központ (100 000 P).65
1943-ban a „Szövetség” kezelésében lévõ tejüzemeknél gazdasági nehézsé-
gek voltak. Ezért 1943. március elején közölte a földmûvelésügyi miniszter a
Hangya elnökével, Korparich Edével azt a tervét, hogy a „Szövetség” Szövet-
kezeti Központ tulajdonában levõ tejüzemeket az Erdélyrészi Hangya vegye
át, és javaslat kidolgozására szólította fel Korparich Edét. Õ, „miután a
miniszter tudomására hozta a Szövetséggel fennálló jó viszonyra várható ked-
vezõtlen hatásokat, a javaslatot megtette.”66 A javaslat lényege az lehetett,
hogy a tejtelepek alakuljanak Hangya Szövetkezetekké67, és így a Hangya Szö-
vetkezet átvenné õket. Ezt a javaslatot a miniszter elutasította.
Korparich felkérésére Jeszenszky Ferenc kormánybiztos tájékoztatta a
„Szövetség” vezetõségét a miniszter szándékáról. Az Erdélyrészi Hangya Köz-
pont 1943. május 5-i ülésén Korparich a javaslata utólagos jóváhagyását
kérte.68 Nem ismerjük Korparich javaslatát teljes részletességében, de nem
nyerte el az igazgatósági tagok többségének beleegyezését. A feszült légkörû
ülésen gróf Teleki Béla igazgatósági tag fejezte ki az erdélyi tagok véleményét:
„nem járulhat hozzá ilyen javaslathoz, mely intézményeink belsõ életébe való
beavatkozás és az autonómia csorbítása” 69.
Bethlen László igazgatósági tag ismertette a tejüzemek létesítésének törté-
netét, és azt a helyzetet, mely a Pénzintézeti Központ észrevételei folytán a
„Szövetség” számára kialakult. Szerinte, ha a tejüzemek további kezelésérõl a
Pénzintézeti Központ állásfoglalása miatt le is kell mondania a „Szövetségnek”,
nem kényszeríthetõ egy értéken aluli elidegenítésre. Javasolta egy külön tejszö-
vetkezet létesítését, amelyet az EMGE, a „Szövetség” és az Erdélyrészi Hangya
alakítson meg. Ezt az álláspontot támogatták végül Tõkés József, Polonkay
Tivadar, Bitay Antal, Fodor Béla, Berekméri István és Fekete János igazgatósá-
gi tagok. Ezek után Korparich Ede feltette a kérdést „hogy az elhangzott felszó-
lalásokat úgy tekintheti-e, hogy a kért felmentvényt nem kapja meg. Miután a
kérdésre választ nem kapott, Elnök megállapítja az igazgatóság azon határoza-
193
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
tát, hogy az Elnöknek a kért felmentvényt nem adja meg.” Ezek után Korparich
Ede lemondott elnöki tisztségérõl. A tárgyalásokat követõen végül egy az 1943.
június 11-i ülésen a végrehajtó bizottság formailag visszakozott70. Majd
Korparich visszavonta lemondását. A végrehajtó bizottság viszont az önálló tej-
szövetkezet alapítását szorgalmazta továbbra is, amelyet az erdélyi magyar gaz-
dasági szervezetek hozzanak létre, de az alaptõkét a magyar állam adja hozzá.
Székhelyként pedig Marosvásárhelyt kívánták.
1943. augusztus 2–3-án a Földmûvelésügyi Minisztériumban értekezletet
tartottak az erdélyi gazdasági szervezetek vezetõi, itt elhatározták, hogy külön
tejbegyûjtõ szövetkezetet állítanak fel. A tervek szerint a leendõ szövetkezet
alaptõkéjében a „Szövetség” 25%-kal, a Hangya 25%-kal, az OMTK 25%-kal,
a tejszövetkezetek 5%-kal és az erdélyi gazdaérdekeltségek 20%-kal vennének
részt. Az össztõke 1 600 000 lenne, abból 400 000-at kellene a Hangya
adjon.71 Urmánczy János, gróf Teleki Béla és Pál Dénes igazgatósági tagok
aggályosnak tartották egy anyaországi vállalat részvételét, de „gróf Bethlen
László megnyugtató kijelentései után” õk is támogatták a javaslatot. Az igaz-
gatótanács értékelése szerint a Hangyának nem állt rendelkezésére ennyi
tõke, de banki hitelekbõl megoldhatónak tartották az összeg elõteremtését.
1943. október 5-én Marosvásárhelyen alakították meg a tejszövetkezetet.
Alaptõkéje 600 000 pengõ volt, ebbe adott a nyolc erdélyi állattenyésztõ egye-
sület összesen 100 000 pengõt, az EMGE 100 000 pengõt, a „Szövetség”
100 000 pengõt, az OMTK 100 000 pengõt, az erdélyi tejszövetkezetek 100 000
pengõt és a Hangya 100 000 pengõt.72 A tejszövetkezet igazgatósági elnöke gr.
Teleki Mihály, ügyvezetõ-alelnöke báró Kemény Ferenc, második alelnöke Zol-
táni Pál lett.73
1943. október 6-án döntés született arról, hogy az Erdélyrészi Hangya, az erdé-
lyi „Szövetség” Szövetkezeti Központ és a galántai Hanza Központi Szövetkezet
közös beszerzõirodát nyit Budapesten. A terv szerint felszámolnák a külön Hangya
bevásárló irodát, és létrehoznák a Szövetkezetek Közös Egyesülését (SzÖKE), ez
intézné a beszerzéseket és az értékesítéseket.74 A terv részeként kölcsönös üzlet-
részjegyzéssel tagtulajdonosokká váltak. Mivel a Hangya már üzletrészes volt a
Szövetségben, csak a Hanzában kellett 5000 P értékben üzletrészt vásároljon.
194
László Márton: Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek
Marosvásárhelyi Központja
195
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
Év
Áru Mennyiség
1941 1942 1943
Liszt kg 11 141 200 7 505 273 5 878 452
Termény kg 613 640 274 389 81 584
Cukor kg 4 461 124 3 927 581 2 828 102
Só kg 2 573 047 3 015 724 2 479 416
Szesz Lt 169 776 192 006 78 111
Bor Lt 420 745 681 546 1 328 950
Szeszpárlat Lt 60 594 101 182
Likõr Lt 44 808 110 511 380 091
Rum Lt 23 114 51 556
Rizs kg 391 613 377 077 297 417
Mosószóda kg 174 120 92 173 –
Ecet Lt 228 986 313 116 444 865
Rézgálic kg 164 392 80 183 164 508
Rézmészpor v 23 491 23 567
Raffia kg 19 103 8302 –
Rúdvas v 300 329 118 070 60 809
Sodronyszeg kg 53 233 76 959 38 375
Lópatkószeg csg 9324 6009 –
Kasza db 23 978 21 143
Kapa db 2834 1643
33 737
Lapát és ásó db 7985 5483
Vasvilla db 13 626 4016
Zománco-
db 150 416 n. a. 31 995
zott edény
Eke db 31 137
Szacskavágó db 34 55 130
Répavágó db 52 46
196
László Márton: Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek
Marosvásárhelyi Központja
Az 1941. évi összáruforgalom értéke több mint 26 millió pengõ volt. A leg-
nagyobb forgalma a vegyesáru mellett az alapélelmiszereknek (liszt, cukor) és
mezõgazdasági szerszámoknak volt.
1942-ben az árueladás összforgalma több mint 28 millió pengõ volt. Az elõzõ
évhez viszonyítva mintegy 2 millió pengõs emelkedés történt az áruforgalom-
197
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
80 Ezek közé tartozott az ún. munkásruha-akció. Ezt 1942 végén a Közellátási Minisztérium ren-
deletére bonyolították le, melynek keretében jutányos árú munkaruhák szétosztását végezték.
Az áruk vételára 801 557 p volt, eladási ára 874 239 p, a különbözetbõl a fuvart, kamatkölt-
séget stb. fedezték, végül 40 000 p tiszta haszon maradt az akcióból. Fol. Hung. 3634/1 212.
81 Szövetkezés, 1940. december 1. 3–4.
198
László Márton: Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek
Marosvásárhelyi Központja
Felvásárlás/értékesítési üzletág
199
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
200
László Márton: Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek
Marosvásárhelyi Központja
87 Itt 67 ökörre, 46 tehénre, 1 bikára vettek fel hizlalási elõleget. Szövetkezés, 1941. február 1. 2.
88 Fol. Hung. 3634/1. 294.
201
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
202
László Márton: Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek
Marosvásárhelyi Központja
203
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
99 Marosvásárhely mellett.
204
László Márton: Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek
Marosvásárhelyi Központja
Termelési üzletág
205
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
206
László Márton: Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek
Marosvásárhelyi Központja
Kiadás Értéke
Munkabérek 557 376
Anyagok 288 477
Berendezési tárgyak (fûtés, villanyszerelés, vízvezeték) 222 642
Vegyes költségek (telefon, tervezési költségek, apró kiadás stb.) 59 596
Összesen 1 128 092
207
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
208
László Márton: Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek
Marosvásárhelyi Központja
117 Az elsõt január 15-tõl március 15-ig, 44 hallgató részvételével, a másodikat október 15-tõl
december 15-ig 26 nõi hallgató számára.
118 Az 1941. évi tiszta feleslegbõl 25 000 pengõt adott központi üzletrészben. Fol. Hung. 3634/1
155., 156.
119 Az 1941. évi tiszta feleslegbõl 8000 pengõt, minden vármegyének 1000–1000 pengõt. Fol.
Hung. 3634/1 156.
209
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
120 Az 1942. évi tiszta feleslegbõl 8 tanoncotthonnak adtak egyenként 1000 pengõt. Fol. Hung.
3634/1 222.
121 1941-ben alapítványt hoztak létre, két erdélyi magyar szegény sorsú, végzett középiskolásnak
a tanulmányai fedezésére a kertészeti egyetemen . Fol. Hung. 3634/1 155. 1942-ben létrehoz-
ták az Imreh Zsigmond tisztviselõi segélyalapot, 1943-ban a „Drexler Béla” munkás segély-
alapot. (Fol. Hung. 3634/1 156., 222.)
122 1942 augusztusában a Hangya 10 000 pengõ segélyt juttat az oroszhegyi tûzkárosultaknak.
Ebbõl 6800 pengõvel a 15, 20 és 30 pengõnként köteléki szövetkezeteiket terhelik meg, 3200
pengõt pedig a Központ vállalta magára. Fol. Hung. 3634/1 171.
1943. május 5-én a szilágypéri leégett gazdának 2000 pengõs segélyt juttatott. Fol. Hung.
3634/1 240.
123 1943-ban (az 1942. évi tiszta nyereségbõl) 5–5000 pengõs alapítványokat hoztak létre Erdély
6 magyar felekezeti iskolájában (zilahi református kollégium, kolozsvári katolikus gimnázi-
um, kolozsvári unitárius kollégium, csíkszeredai katolikus gimnázium, székelyudvarhelyi
református kollégium, székelykeresztúri unitárius kollégium) „erdélyi magyar és földmûvelõ
szülõktõl származó, jó elõmenetelû ifjak” taníttatására. Fol. Hung. 3634/1 222.
124 Az 1942. évi jövedelembõl a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégiumnak 20 000 pengõt irányoztak
elõ, annak ellenében, hogy állítson fel kereskedelmi szakot, és annak keretében hetenként egy
órában szövetkezeti oktatást nyújtson. Fol. Hung. 3634/1 222.
125 1941 decemberében Horthy Miklósné nyomorenyhítõ akciójára, valamint a hadügyminiszter
akciójára 2–2000 pengõ adományt juttat, mely összeg felét arányosan a köteléki szövetkeze-
tekre terhelte. Fol. Hung. 3634/1 116.
126 Az 1942. évi tiszta nyereségbõl 5000 pengõt. Fol. Hung. 3634/1 222.
127 Az 1943. évi feleslegbõl 80 000 pengõt. Fol. Hung. 3634/1 324.
128 Erdélyrészi Hangya alkalmazottak Elismert Vállalati Nyugdíjpénztára, Marosvásárhely köz-
ponttal. Fol. Hung. 3634/1 155., 156.
129 Fol. Hung. 3634/1 302., 303.
130 Az 1942. évi nyereségbõl 20 000 pengõvel, (Fol. Hung. 3634/1 222.)
210
László Márton: Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek
Marosvásárhelyi Központja
211
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
keletkezik az áru beszerzési összege és a késõbbi értékesítés között amiatt is, hogy az infláció
miatt az áru (önmagában vett) értéke emelkedik. Ezt az értéknövekedést tükrözi az értékkü-
lönbözeti tartalék, de ez nem készpénz, hanem csak az áru eladásakor realizálódik.
138 Ezek együttes összege 1942 végén több mint 20 millió pengõre rúgott (pénzintézeti hitelek +
hitelezõk).
139 Az 1941. évi feleslegbõl 3%-ot (365 411 pengõ), az 1942. évibõl 2%-ot (213 070 pengõt), az
1943. évibõl 460 000 pengõt. Fol. Hung. 3634/1 147., 151., 222., 224., 324.
140 5%-os osztalékot. Ez az 1941. évi tiszta jövedelembõl 23 475 pengõ volt (a 4695 darab 1000
pengõs üzletrész után), az 1942. évibõl 39 495 pengõ, az 1943. évibõl 94 850 pengõ (Fol.
Hung. 3634/1 155., 222., 326).
141 Az 1941. évi feleslegbõl a Hangya székházban létesített kantin felszerelésére 10 000, tisztviselõi
üdülõtelep létesítésére 12 000 pengõt irányoztak elõ. Az 1942. évi feleslegbõl további 10 000
212
László Márton: Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek
Marosvásárhelyi Központja
pengõt különítettek el az üdülõtelep létrehozására. (Fol. Hung. 3634/1 156., 222.) Az 1943. évi
feleslegbõl a meggyesfalvi református egyháznak 20 000 pengõs adományt adtak, mert az egy-
házközség tagjainak jó része a Hangya üzemek alkalmazottja volt. Fol. Hung. 3634/1 324.
142 80 000 pengõvel. Fol. Hung. 3634/1 326.
143 Ez egy relatív biztos hozamú pénzbefektetési forma, gyakorlatilag bankbetétként mûködik.
144 A Központ odaadja az igényelt árut a szövetkezeteknek, illetve magánkereskedõknek, amit
késõbb, az áru eladása után fizetnek ki.
213
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
214
László Márton: Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek
Marosvásárhelyi Központja
215
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
* n. a. – nincs adat
** a pénzösszegek pengõben értendõk
216
László Márton: Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek
Marosvásárhelyi Központja
217
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
218
László Márton: Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek
Marosvásárhelyi Központja
219
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
Mellékletek
Vagyon (Eszköz)
Év 1941. dec. 31. 1942. dec. 31. 1943. dec. 31.
Ingatlan 1 411 220 3 500 360 4 659 098
Ber., felsz. 447 195 1 159 878 1 695 914
Készpénz, banki követelés 1 029 381 745 229 1 302 327
Értékpapír, érdekeltségek 50 500 201 965 472 065
Árukészlet 6 909 425 8 770 005 14 781 525
Szöv.-ek tartozása 1 027 024 1 115 502 1 630 463
Hizlalási tev-gel kapcs. adósok 1 128 757 – 9 635 632
Adósok 1 232 325 5 420 041
Átm. adósok 42 487 22 695 80 600
Fedezeti és óvadékváltók, kezes 3 875 674 5 986 867 4 518 549
Teher (Forrás)
220
László Márton: Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek
Marosvásárhelyi Központja
Fedezeti Alapítványok
Hangya
Oszta- és óva-
alkalm.
lék (fel dékvált Drexler
Év Felesleg I. Zs. ny. Összesen
nem ók, B. pénztá-
vett) kezessé- tiszv. mun-
sa. ra
gek kás sa.
Veszteség
Nyereség
221
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
1. A hitelszövetkezetek szerepe
a valaki nem képes egymagában egy kitûzött célt elérni, akkor társat
1 Petrovay Tibor: Szövetkezeti ügyünk. In: Erdélyi Magyar Évkönyv, Brassó, 1937, 118.
223
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
2 Uo. 120.
224
Somai József: A hitelszövetkezetek jelentõsége Erdély
gazdaságának alakulásában
szövetkezetet. A hitelszövetkezet ott van helyben, kéznél van, ha szükség van rá.
A hitelszövetkezet olcsóbbá teszi a hitelt, közvetlen kapcsolata van az igénylõvel,
aki ennélfogva közvetítõ tevékenységet nem kell fizessen. A tagok sorából
választott igazgatóság ismeri a kölcsönkérõ vagyoni viszonyait, megbízhatósá-
gát, tudja, hogy ki mire akarja a kölcsönt felhasználni, és ezért jobban el tudja
bírálni azt, hogy kinek mekkora kölcsön folyósítható, mint a bank, aki nem
ismerheti ugyanúgy a kölcsönzõt. Nemcsak az anyagi erõt, hanem az erkölcsi
fedezetet is tekintetbe veszi, és személyi hitelek nyújtásával lehetõvé teszi min-
denki számára a hitelben való részesedést. De a hitelszövetkezet nemcsak elõ-
nyös kölcsönt tud tagjai részére nyújtani, hanem minden más módon is igyek-
szik õket gazdálkodásukban támogatni, boldogulásukat elõsegíteni. Olyan pénz-
intézetet jelent számukra, amely felesleges vagy ideig-óráig nélkülözhetõ tõké-
ikkel legelõnyösebben kamatoztatja, takarékosságra és gondos beosztású életre
neveli tagjait. Azáltal, hogy a legkisebb összegû befizetéseket is elfogadja gyü-
mölcsöztetésre, mindenkinek lehetõvé teszi akár a tõkegyûjtést is. Elõsegítheti
külön szakcsoportok szervezésével a közös szükségleteik – vetõmagok, rézgálic
vagy más fertõtlenítõ, gazdasági eszközök – beszerzését, terményeik – tej, gabo-
na, gyümölcs, tojás stb. – eladását. A szövetkezet a község gazdasági központja,
és az a rendeltetése, hogy az élet minden területén a tagok mellett álljon.
A modern szövetkezeti mozgalmat taglalva, Oberding József, az erdélyi
szövetkezetek kérdéskörének kitûnõ ismerõje, a szövetkezetek aktív szervezõ-
je, sok hasznos írás szerzõje, a szövetkezeti eszme lényegét a következõképpen
fogalmazta meg: „Lényegében a szövetkezeti eszme minden idõben az embe-
rek gazdasági haladásának, gazdasági boldogulásának az elõmozdítását szol-
gálta, s alkalmazási formájában mindenkor a kor uralkodó társadalomgazda-
sági berendezkedéséhez simult.”3
2. A hitelszövetkezetek létrejötte,
elõzményei, gazdasági és politikai
környezete
225
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
226
Somai József: A hitelszövetkezetek jelentõsége Erdély
gazdaságának alakulásában
227
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
Szövetke-
Tagszö-
Ezek tag- Befizetett Takarék- zeteknél
vetkeze- Tartalék
Év jainak üzletré- betét- kihelye-
tek tõke
száma szek állomány zett érté-
száma
kek
1899 712 141 623 17 155 6418 13 970 689
1910 2270 613 863 66 560 104 298 94 252 9416
1920 919 271 249 546 4867 1282 150
1925 1142 414 013 7039 7952 27 949 321
1929 1013 358 650 20 900 34 032 117 921 1825
228
Somai József: A hitelszövetkezetek jelentõsége Erdély
gazdaságának alakulásában
229
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
10 Uo. 3
11 Uo. 99.
12 Uo.
230
Somai József: A hitelszövetkezetek jelentõsége Erdély
gazdaságának alakulásában
szépen fejlõdtek: „Az 1923-tól 1933-ig terjedõ idõszak alatt a magyar hitelszö-
vetkezetek saját tõkéiket meghúszszorozták, takarékbetéteiket pedig hatvan-
szorosára növelték.”13
Bár a Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetsége már 1920-ban megala-
kult, valójában csak 1923 õszén kezdhette meg mûködését, illetve csak ekkor
véglegesítették és hagyták jóvá az alapszabályzatát, tehát ettõl az idõtõl számít-
hatjuk az erdélyi hitelszövetkezeti mozgalom újrakezdési idõpontját. (Ezzel
párhuzamosan alakul meg Nagyenyeden 1920. június 3-án, 433 fogyasztási
szövetkezet csatlakozásával, a szövetkezetek Hangya Központja is.)
A hitelszövetkezetek, minden állami támogatást nélkülözve, saját erejükre
voltak utalva, és így önmaguk kellett elõteremtsék a szükséges tõkét. A Hitel-
szövetkezeti Központ és szövetkezetei ösztönzõ tevékenységének eredménye-
képpen a betétgyûjtés évrõl-évre a nagyobb tõkeerõ sikeres összpontosításá-
hoz vezetett (lásd az alábbi adatokat):
Az elsõ idõszak eredményei alapján úgy tûnt, hogy az erdélyi magyar szö-
vetkezeti mozgalom kiheveri a háború és az elcsatolás okozta károkat. A
kolozsvári központ és a nagyenyedi Hangya kebleiben mûködõ hitel- és
fogyasztási szövetkezetek láthatóan eredményes szorgoskodása és egyre jobb
mûködése a vidéki lakosság gazdasági megerõsödéséhez vezetett. Számtalan
akadály mellett a két központ egyengetésével egybeforrni látszott a szövetke-
13 Dr. Nádas Rózsa: i. m. 5.
231
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
zeteken nyugvó erdélyi magyar gazdasági élet, és így lett gazdasági alapja az
Erdélyben élõ magyarságnak. Ezt a kialakulófélben levõ gazdasági alapot érte
helyrehozhatatlan támadás a harmincas évek folyamán.
A késõbbiekben a harmincas évek történései és a magyar szövetkezetek
számára igen kedvezõtlen gyakori romániai szabályozások nemcsak gátat
vetettek a szövetkezeti mozgalomnak, hanem annak tevékenységét minden
eszközzel akadályozták.
Sajnos az erdélyi magyar hitelszövetkezeteket alapjaiban rendítette meg a
’33-as gazdasági világválság és az a három szövetkezeti törvény, mely az önál-
ló szövetkezeti mozgalom tudatos zsugorítását célozta meg, s különösen az
annak következményeként hozott konverziós törvény. Ez utóbbi hivatalból
eltörölte a tartozások 50–70%-át, s a fennmaradó részek visszafizetésére 17
évet írt elõ, amelybõl valójában nem lett semmi. „A kormányok nacionalista
politikájukkal tudatosan akadályozták a magyar hitelszövetkezetek és a hitel-
szövetkezetek központjának tevékenységét azzal, hogy: Míg a magyar hitel-
szövetkezetek mintegy 200 millió lejt kitevõ konverziós veszteségét e szövet-
kezeteknek kizárólag saját erejükre támaszkodva kellett elviselniük, addig a
román hitelszövetkezetek az állam részérõl kártalaníttattak.”14 Bár a törvény
rendelkezéseket tartalmazott arra vonatkozólag, hogy a hitelszövetkezetek
konverziós veszteségeit a Román Nemzeti Bank külön alapjából 17 év alatt
visszatéríti, a magyar hitelszövetkezeteket látszatindoklással kizárták a kárta-
lanításból. Így a saját megcsonkult tõkéire és a lecsökkent betétekre utalt
magyar hitelszövetkezeti mozgalmat a gazdasági válság és a konverzió súlyo-
san érintette, és mûködését néhány évre megbénította. Így is, minden veszte-
ség ellenére, sikerült jórészt 1936-ra újrarendezni és újraépíteni a hiteléletet,
s a központ mérlegadatai ismét emelkedést mutattak.
Mindannak ellenére, hogy az erdélyi szövetkezeti mozgalom el kellett szen-
vedje a trianoni traumát, a harmincas évek gazdasági válságát (konverzió) és
a románok magyarellenes nacionalista törekvéseit, a szövetkezeti mozgalom
maradt még az a társadalmi erõ, amely a társadalmi önbizalom visszanyeré-
sének reményével kecsegtetett. Ennek bizonyítékát szolgálta az az Indítvány,
amelyet a Gazdasági Hitelszövetkezeti Szövetség tizedik rendes gyûlésére
(1933. március) beterjesztettek jóváhagyás végett. A következõkben ebbõl idé-
zünk: „Mondja ki a Gazdasági és Hitelszövetkezetek közgyûlése, hogy a jelen
gazdasági viszonyok megjavítása, a mezõgazdasági hitel újjászületése, a
magyar kisebbség szövetkezeti megszervezése és így boldogulása érdekében
elháríthatatlan szükség van a romániai magyar kisebbség gazdasági egységé-
14 Uo.
232
Somai József: A hitelszövetkezetek jelentõsége Erdély
gazdaságának alakulásában
233
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
16 Oberding József: A szövetkezeti mozgalom eszméi. Szövetkezeti Értesítõ, 1939. november. 11.
sz. 161.
17 Oberding József: A gazdasági és hitelszövetkezetek Szövetsége XV. Jubiláris Közgyûlésének
és szövetkezeti kiállításának Emlékkönyve. 1938. Kolozsvár, 3.
18 Szász Ferenc: Testet öltött eszme. Mezõgazdasági Szemle, 1938. július. 48.
234
Somai József: A hitelszövetkezetek jelentõsége Erdély
gazdaságának alakulásában
19 Dr. Nagy Ferenc: A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekrõl szóló törvény (1898. évi XXIII.
T.Cz.). Budapest, 1898, 9.
20 I. m. 13.
235
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
21 Uo. 15.
22 Gidófalvy István: A székely-akció és a hitelszövetkezetek. Magyar Gazdák Szemléje, 1902,
Budapest, 7.
23 Budai Barna: A jegyzõkönyvet 1902-ben a következõ címmel közölték: Székely Kongresszus.
Szervezete, tagjainak névsora, tárgyalásai és határozatai.
236
Somai József: A hitelszövetkezetek jelentõsége Erdély
gazdaságának alakulásában
24 Somai József: Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából, II. kötet. RMKT,
Kolozsvár, 2004.
25 A Magyar Gazdaszövetség Kiadványai, LX. 1902. Különlenyomat a Magyar Gazdák
Szemléjérõl, 17.
26 Uo.
237
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
27 Uo. 17.
28 Egyed Ákos: Falu, város, civilizáció. Kriterion, 1991, Bukarest, 180.
29 Gidófalvy István: A székely-akció és a hitelszövetkezetek. Magyar Gazdák Szemléje, 1902,
Budapest, 7.
30 Budai Barna: Székely Kongresszus. Szervezete, tagjainak névsora, tárgyalásai és határozatai.
238
Somai József: A hitelszövetkezetek jelentõsége Erdély
gazdaságának alakulásában
31 Uo. 41.
239
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
32 Uo. 145.
33 Uo. 145.
240
Somai József: A hitelszövetkezetek jelentõsége Erdély
gazdaságának alakulásában
34 Uo. 246.
35 Uo. 248.
36 Uo. 249.
241
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
37 Uo. 265.
38 Uo. 273–274.
242
Somai József: A hitelszövetkezetek jelentõsége Erdély
gazdaságának alakulásában
243
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
244
Somai József: A hitelszövetkezetek jelentõsége Erdély
gazdaságának alakulásában
Igaz, ez az áldatlan helyzet rövid idõn belül a második bécsi döntés nyo-
mán (1940. augusztus 30.) már csak Dél-Erdélyben érvényesítette hatását,
mivel az újonnan meghúzott határok a magyar szövetkezeti hálózatot ketté-
szakították. Ez a sorsfordító változás, amely szerint az egész Erdély területén
mûködõ 768 magyar szövetkezetbõl 556 Észak-Erdélyhez került és 212 Dél-
Erdélyben maradt, az észak- és dél-erdélyi szövetkezeti gazdálkodásban és
egyáltalán a szövetkezetek létkérdésében igen különleges helyzetet alakított
ki. A Szövetség Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja Észak-Erdélyben
maradt, a Hangya Szövetkezetek Központja viszont kettévált, így Nagyenye-
den maradt a dél-erdélyi központ, és Marosvásárhelyen hozták létre az észak-
erdélyi Termelõ és Fogyasztási Szövetkezetek Központját. Természetesen az
észak- és dél-erdélyi szövetkezetek gazdasági hatása a helyi magyar lakosság
sorsára teljesen eltérõen alakult. Míg Észak-Erdélyben 200-nál több új szö-
vetkezet mellett a Hangyához tartozó számtalan ipartelep jött létre és igen sok
termelõegység létesült Meggyesfalván, Gyergyóban és a Csíki-medencében,
addig Dél-Erdélyben a királyi és antoneszkánus diktatúra alatt uralkodó
diszkriminatív szabályozás a szövetkezetek számának és a magyar szövetkeze-
tek gazdasági erejének csökkenéséhez vezetett. A második világháborút köve-
tõ idõszakban a kolozsvári szövetkezetek központja, valamint a marosvásár-
helyi és nagyenyedi központok fokozatos felszámolásával és a szovjet típusú
falusi lakosságra erõszakolt termelõszövetkezetek bevezetésével végleg meg-
szûnt a több mint egy fél évszázad alatt kialakult, Erdély gazdaságát és lakos-
ságának életét prosperáló szövetkezeti mozgalom.39
A szövetkezeti mozgalom XX. század eleji elemzése és történéseinek vizs-
gálata mának szóló cselekvésre késztetõ üzenetet is hordoz. Újragondolását
közgazdászok, gazdasági szakemberek, gazdálkodók, társadalomszervezõ civil
szervezetek és döntéshozók figyelmébe ajánljuk. Az akkori gazdasági életet
pezsgésbe hozó szövetkezeti mozgalom kialakításának tapasztalatait sok
tekintetben alkalmazhatónak véljük a jelenlegi magyar közösséget érintõ gaz-
dasági lemaradásunk felszámolására is.
Tesszük mindezt azért, hogy az erdélyi magyar ember magatartását jellem-
zõ egymás kölcsönös megsegítésének többszázados hagyománya a jelen és
jövõ tanulsága legyen, mert úgy hisszük, hogy ha a mai magyar közösségért
245
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
246
Somai József: A hitelszövetkezetek jelentõsége Erdély
gazdaságának alakulásában
247
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
248
Somai József: A hitelszövetkezetek jelentõsége Erdély
gazdaságának alakulásában
249
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
Az iskolaszövetkezetek megjelenése
1 A Római Katolikus Egyházmegyei Tanács 1938 novemberi ülésén a vezetése alatt álló közép-
és szakiskolákban folyó szövetkezeti ismeretek tanításával kapcsolatosan hozott határozatok.
251
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
252
Kerekes Jenõ: Az iskolaszövetkezetek múltjából Erdélyben
Az iskolaszövetkezetek megjelenése
Erdélyben
7 Uo. 5.
8 Uo.
9 Uo. 10.
253
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
254
Kerekes Jenõ: Az iskolaszövetkezetek múltjából Erdélyben
255
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
14 Nagy Ferenc: Nagy Zoltán és az iskolaszövetkezetek. RMKT Gazdasági füzetek. II. évfolyam.
Kolozsvár. 1995. 36.
256
Kerekes Jenõ: Az iskolaszövetkezetek múltjából Erdélyben
257
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
258
Kerekes Jenõ: Az iskolaszövetkezetek múltjából Erdélyben
259
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
260
Kerekes Jenõ: Az iskolaszövetkezetek múltjából Erdélyben
261
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
262
Kerekes Jenõ: Az iskolaszövetkezetek múltjából Erdélyben
263
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
264
Kerekes Jenõ: Az iskolaszövetkezetek múltjából Erdélyben
265
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
266
Kerekes Jenõ: Az iskolaszövetkezetek múltjából Erdélyben
267
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
268
Kerekes Jenõ: Az iskolaszövetkezetek múltjából Erdélyben
269
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
27 Uo. 101–122.
270
Kerekes Jenõ: Az iskolaszövetkezetek múltjából Erdélyben
271
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
272
Kerekes Jenõ: Az iskolaszövetkezetek múltjából Erdélyben
Irodalomjegyzék*
275
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
A szövetkezetek és az állam
276
Oláh Sándor: Székelyföldi szövetkezetek 1940–44 között
8 Uo. 75.
9 Uo. 8.
10 Csíkvármegye Hivatalos Lapja, 1942. március 21.
11 MOL Z. 839. 4. 55. tétel, 155.
277
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
278
Oláh Sándor: Székelyföldi szövetkezetek 1940–44 között
Tevékenységi formák
279
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
280
Oláh Sándor: Székelyföldi szövetkezetek 1940–44 között
281
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
282
Oláh Sándor: Székelyföldi szövetkezetek 1940–44 között
31 MOL Z. 839. 4. cs. 55. tétel, 134. Az erdélyi tejértékesítés. Összeállította: Brückler József,
1941. június.
32 Brückler: i. m. 23.
33 Uo. 167.
34 Uo. 75.
283
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
284
Oláh Sándor: Székelyföldi szövetkezetek 1940–44 között
285
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
286
Oláh Sándor: Székelyföldi szövetkezetek 1940–44 között
287
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
dunk arra rámutatni, hogy a mi békés építõ harcunkhoz is sok pénzre van
szükség, amivel sajnos nem rendelkezünk a szükséges mértékben. Szeret-
nõk értékesítési tevékenységünket az eddiginél jóval fokozottabb mérték-
ben folytatni az eredmények fejlesztése és ezáltal az erdélyi néprétegek
anyagi erõsítése érdekében.”49
A Hangya a 400 000 pengõ állami támogatást terményértékesítési, tollér-
tékesítési, gyógynövény-értékesítési, háziipari tevékenység terjesztésére,
erdei gyümölcsgyûjtésre és kerti gyümölcsök nemesítésére oktató propagan-
disták javadalmazására, napidíjak, útiköltség kifizetésére, ismeretterjesztõ
kiadványok kiadására, tanfolyamok szervezésére kérte. A kirendeltségnek a
fenti esetben „ennek az összegnek a felhasználásával kapcsolatban a szövetke-
zet tervezetére nézve az alábbi észrevétele van:
1. Az oktatással (helyes talajmûvelés, vetõmagkezelés, stb. a földmûvelés-
ügyi szervek) iskolák, felügyelõségek, iskolán kívüli tanfolyamok, EMGE tan-
folyamok és az EMGE egyaránt foglalkoznak, éspedig lényegesen olcsóbban,
mint ahogy azt a Hangya tervezi, mert egyik elõadónak sem jut havonta
1 500 P, amekkora összeget a Hangya egy-egy propagandista javadalmazásá-
ra beállít. Hozzá kell ehhez tenni még azt, hogy a földmûvelésügyi szervek és
az EMGE elõadói tudományosan is képzett szakemberek, a Hangya pedig a
Kirendeltség tudomása szerint ilyennel nem rendelkezik, tehát 10 ilyen pro-
pagandistát nem tud kiállítani.
2. A Hangya a többi értékesítési ágazatnál is (toll, gyógynövény, gyümölcs-
értékesítés, háziipar) az államsegélyt a propagandára és a jutalmazásra akar-
ja felhasználni. Egy-egy propagandista javadalmazására ezekben az ágazatok-
ban is egyenként 1 500 pengõt szán. A kirendeltség ezt az összeget az elõbb
közölt okok miatt túl magasnak tartja”.
Ezután következik a Kirendeltség prioritás-javaslata az ebben az idõszak-
ban tûzkárt szenvedett székelykeresztúri szövetkezet javára:
„1. A 400 000 P-bõl 80 000 P-t kapjon a székelykeresztúri Len- és Kender-
feldolgozó Szövetkezet, hogy a tûzvész folytán elpusztult üzemi épületét fel-
építhesse, az elpusztult gépeket pótolhassa és az áruban bekövetkezett kára is
megtérüljön, mindezek után pedig serkentõleg hasson ez a gesztus arra nézve,
hogy a termelését a következõ évben lényegesen növelje...
2. A Hangya szövetkezetnek a megmaradó 320 000 pengõ utaltassék ki, de
azzal a feltétellel, hogy köteles teljes egészében a szórványvidéken (Kolozs,
Szolnok-Doboka, Szilágy, Beszterce Naszód vm.) befektetni. A szórványvidé-
288
Oláh Sándor: Székelyföldi szövetkezetek 1940–44 között
289
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
290
Oláh Sándor: Székelyföldi szövetkezetek 1940–44 között
291
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
Konfliktusok
292
Oláh Sándor: Székelyföldi szövetkezetek 1940–44 között
58 MOL K. 184. 1942. 46. 126061. Az EMGE 1942 április havi helyzetjelentése. 250.
59 Dr. Oberding József György: A fogyasztási szövetkezet és a magánkereskedelem viszonya
Erdélyben. Erdélyi Szemle, 1942. szeptember.
60 Uo.
293
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
294
Oláh Sándor: Székelyföldi szövetkezetek 1940–44 között
A szövetkezetek alulnézetbõl
Interjúrészletek
295
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
296
Oláh Sándor: Székelyföldi szövetkezetek 1940–44 között
297
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
Összegzés
299
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001
Mezõgazdaság 100% 105% 106% 95% 96% 98% 97% 101% 104% 102%
Ipar 100% 92% 87% 82% 83% 74% 70% 62% 61% 61%
Szolgáltatások 100% 92% 94% 95% 89% 86% 85% 78% 82% 82%
Összesen 100% 96% 96% 91% 90% 86% 84% 81% 83% 82%
1 Erdély a következõ régiókból áll: Közép (Hargita, Kovászna, Maros, Fehér, Szeben, Brassó
megye), Nyugat (Temes, Arad, Hunyad, Krassó-Szörény megye) és Észak-Nyugat (Kolozs,
Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár, Bihar, Szilágy megye) régiók.
300
Györfy Lehel: Vidékfejlesztési kihívások és szövetkezeti
szervezetekkel kapcsolatos kérdések idõszerûsége Romániában
és Erdélyben az ezredfordulón
Románia Erdély
1992-es szint 10 458,0 3592,4
1993 -396,0 -106,2
1994 -50,4 -2,2
1995 -518,6 -158,8
1996 -114,0 -15,6
1997 -356,3 -139,2
1998 -210,1 -46,2
1999 -393,0 -134,5
2000 209,7 65,3
2001 -66,8 -24,5
Összes változás 1992–2001 -1895,5 -561,9
301
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
302
Györfy Lehel: Vidékfejlesztési kihívások és szövetkezeti
szervezetekkel kapcsolatos kérdések idõszerûsége Romániában
és Erdélyben az ezredfordulón
303
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
304
Györfy Lehel: Vidékfejlesztési kihívások és szövetkezeti
szervezetekkel kapcsolatos kérdések idõszerûsége Romániában
és Erdélyben az ezredfordulón
305
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
A fentiek alapján joggal tehetõ fel, hogy a vidékrõl városra való vándorlás
felgyorsulása az elõbb tárgyalt gazdasági szerkezetváltás következménye,
akárcsak az is, hogy az ipari és szolgáltatási ágazatok által vidékrõl elvont
munkaerõ fiatal és/vagy képzett, a kibocsátott, vidéki területek felé irányuló
munkaerõ pedig idõs és/vagy képzetlen. Ezt a kijelentést támasztja alá a vidé-
2 Összes migráció: vidékrõl vidékre, városról városra, vidékrõl városra és városról vidékre
(nemzetközi migráció nélkül).
306
Györfy Lehel: Vidékfejlesztési kihívások és szövetkezeti
szervezetekkel kapcsolatos kérdések idõszerûsége Romániában
és Erdélyben az ezredfordulón
307
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
Munkaerõfelesleg-kibocsátás váro-
Fiatalok és középkorúak és fel-
son a szekundér és tercier ágaza-
sõfokú végzettséggel rendelke-
tokból -> Az idõs és alacsonyan
zõk hiánya vidéken
képzett népesség vidék felé irányul
308
Györfy Lehel: Vidékfejlesztési kihívások és szövetkezeti
szervezetekkel kapcsolatos kérdések idõszerûsége Romániában
és Erdélyben az ezredfordulón
309
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
- Szükséges fedezeti
mennyiség növekedése - Marketingtevékenység
Felaprózódott - Képtelenek önmagukban szükségessége
földtulajdon elõállítani a szükséges - Megnövekedett szállítási
minimális mennyiséget költségek
az esetek többségében
310
Györfy Lehel: Vidékfejlesztési kihívások és szövetkezeti
szervezetekkel kapcsolatos kérdések idõszerûsége Romániában
és Erdélyben az ezredfordulón
311
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
312
Györfy Lehel: Vidékfejlesztési kihívások és szövetkezeti
szervezetekkel kapcsolatos kérdések idõszerûsége Romániában
és Erdélyben az ezredfordulón
irodalomjegyzék
1. Hitelszövetkezetek
317
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
318
Simon Sándor: Nyugat-Európa legelterjedtebb szövetkezeti modelljei
319
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
320
Simon Sándor: Nyugat-Európa legelterjedtebb szövetkezeti modelljei
321
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
322
Simon Sándor: Nyugat-Európa legelterjedtebb szövetkezeti modelljei
323
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
324
Simon Sándor: Nyugat-Európa legelterjedtebb szövetkezeti modelljei
325
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
326
Simon Sándor: Nyugat-Európa legelterjedtebb szövetkezeti modelljei
327
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
328
Simon Sándor: Nyugat-Európa legelterjedtebb szövetkezeti modelljei
329
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
330
Simon Sándor: Nyugat-Európa legelterjedtebb szövetkezeti modelljei
331
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
332
Simon Sándor: Nyugat-Európa legelterjedtebb szövetkezeti modelljei
rolja a tagok által termelt terméket, a tag pedig elveszítheti adós státuszbe-
li elõnyeinek egy részét.
– Az átvételkor történõ készpénzfizetéskor sok és gyakran nagyon költséges
pótlólagos mûködõtõke-bevonást igényel a szövetkezet.
333
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
3. Szolgáltató szövetkezetek,
termelési szövetkezetek
334
Simon Sándor: Nyugat-Európa legelterjedtebb szövetkezeti modelljei
335
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
336
Simon Sándor: Nyugat-Európa legelterjedtebb szövetkezeti modelljei
337
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
338
Simon Sándor: Nyugat-Európa legelterjedtebb szövetkezeti modelljei
339
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
340
Simon Sándor: Nyugat-Európa legelterjedtebb szövetkezeti modelljei
341
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
342
Simon Sándor: Nyugat-Európa legelterjedtebb szövetkezeti modelljei
343
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
344
Simon Sándor: Nyugat-Európa legelterjedtebb szövetkezeti modelljei
345
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
IRODALOMJEGYZÉK
346
Simon Sándor: Nyugat-Európa legelterjedtebb szövetkezeti modelljei
1. Bevezetés
349
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
350
Dr. Szabó G. Gábor: Az európai mezõgazdasági szövetkezeti
modellfejlõdés Dánia és Hollandia példáján keresztül bemutatva
6 Fertõ, I.: A mezõgazdaság a piacgazdaságban. Közgazdasági Szemle, Vol. 43., 2. sz. 114–127., illet-
ve uõ: Vertikális koordináció a mezõgazdaságban. Közgazdasági Szemle, Vol. 43., 11. sz. 957–971.
7 Ihrig K.: A szövetkezetek a közgazdaságban. A szerzõ saját kiadása, Budapest, 1937.
351
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
352
Dr. Szabó G. Gábor: Az európai mezõgazdasági szövetkezeti
modellfejlõdés Dánia és Hollandia példáján keresztül bemutatva
353
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
354
Dr. Szabó G. Gábor: Az európai mezõgazdasági szövetkezeti
modellfejlõdés Dánia és Hollandia példáján keresztül bemutatva
355
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
356
Dr. Szabó G. Gábor: Az európai mezõgazdasági szövetkezeti
modellfejlõdés Dánia és Hollandia példáján keresztül bemutatva
357
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
358
Dr. Szabó G. Gábor: Az európai mezõgazdasági szövetkezeti
modellfejlõdés Dánia és Hollandia példáján keresztül bemutatva
5. Új marketingstratégiák és követelményeik:
pótlólagos kockázatviselõ tõke bevonása
359
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
360
Dr. Szabó G. Gábor: Az európai mezõgazdasági szövetkezeti
modellfejlõdés Dánia és Hollandia példáján keresztül bemutatva
361
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
362
Dr. Szabó G. Gábor: Az európai mezõgazdasági szövetkezeti
modellfejlõdés Dánia és Hollandia példáján keresztül bemutatva
IRODALOMJEGYZÉK
363
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
364
Dr. Szabó G. Gábor: Az európai mezõgazdasági szövetkezeti
modellfejlõdés Dánia és Hollandia példáján keresztül bemutatva
365
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
Van Bekkum, O. F., Van Dijk, G. (eds) (1997): Agricultural Cooperatives in the European
Union. Assen: Van Gorcum.
– Van Bekkum, O. F., Schilthuis, G. (eds) (2000): Agricultural Cooperatives in Central
Europe. Assen: Van Gorcum.
– Van Dijk, G. (1997). Implementing the Sixth Reason for Co-operation: New Generation Co-
operatives in Agribusiness. In Nilsson, J., van Dijk, G. (eds): Strategies and Structures in the
Agro-food Industries. Assen: Van Gorcum.
– Williamson, O.E. (1985): The Economic Institutions Of Capitalism. Free Press, New York.
– Williamson, O.E. (1979): Transaction-Cost Economics: The Governance Of Contractual
Relations. Journal Of Law And Economics 22 (2) October 233–261.
– Zwanenberg, A., Dijsselbloem, J., Peerbooms, J., De Jong, G. (1992): Financing Methods in
Irish Dairy Co-operatives from a Dutch Point of View. NCR-FNZ.
– Zwanenberg, A. (1993). The Complications of Financing Dairy Cooperatives. Paper for The
32nd EAAE-seminar: Capital and Finance in West- and East-European Agriculture, March
22–23, 1993, Wageningen, the Netherlands
– Zwanenberg, A. (1994). Cooperative strategies in European milk processing. Paper for the
EDF-congress, 7-9 September 1994, Aarhus, Denmark (kézirat)
IV.rész
Jogszabályozás és a jelenlegi
szövetkezeti törvény
A szövetkezetek jogi szabá -
lyozása a rendszerváltás -
tól napjainkig
Vallasek Magdolna Márta*
1. Bevezetõ
369
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
2 Az 1996. 10. 10./109. számú törvény megjelent a H. K. 1996. 10. 18. /252. számában.
3 Az 1999. 06. 30. /114. számú sürgõsségi kormányrendelet megjelent a H. K. 1999. 06. 30/312.
számában. A 2002. 05. 15./267. számú törvény megjelent a H. K. 2002. 05. 23./343. számában.
4 A 2000/97. számú sürgõsségi kormányrendelet megjelent a H. K. 2000. 07. 14./330. számában.
A 2000. 12. 07./272. számú sürgõsségi kormányrendelet megjelent a H. K. 2000. 12. 19./676.
számában. A 2002. 05. 15./262. számú törvény megjelent a H. K. 2002. 05. 20./335. számában.
5 A 2002. 04. 16./200. számú törvény megjelent a H. K. 2002. 05. 08./300. számában.
6 Az 1992. 07. 21./80. számú törvény újrapublikálva a H. K. 1994. 02. 09./37. számában. Az
1993. 06. 14./34. számú törvény, megjelent a H. K. 1993. 06. 15./128. számában.
370
Vallasek Magdolna Márta: A szövetkezetek jogi szabályozása
a rendszerváltástól napjainkig
371
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
372
Vallasek Magdolna Márta: A szövetkezetek jogi szabályozása
a rendszerváltástól napjainkig
373
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
374
Vallasek Magdolna Márta: A szövetkezetek jogi szabályozása
a rendszerváltástól napjainkig
375
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
376
Vallasek Magdolna Márta: A szövetkezetek jogi szabályozása
a rendszerváltástól napjainkig
377
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
378
Vallasek Magdolna Márta: A szövetkezetek jogi szabályozása
a rendszerváltástól napjainkig
379
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
10 Az ismertetett adatok az illetékes minisztérum által a 2003. 03. 06., 2003. 03. 24., 2003. 05.
19., 2003. 05. 21., valamint 2003. 07. 02. dátumokon kiadott sajtóközlemények anyagára
támaszkodnak. A sajtóközlemények részletes szövegei megtalálhatók a minisztérium hivata-
los honlapján (www.mimmc.ro)
380
Vallasek Magdolna Márta: A szövetkezetek jogi szabályozása
a rendszerváltástól napjainkig
381
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
382
Vallasek Magdolna Márta: A szövetkezetek jogi szabályozása
a rendszerváltástól napjainkig
383
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
384
Vallasek Magdolna Márta: A szövetkezetek jogi szabályozása
a rendszerváltástól napjainkig
385
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
lésnek van alárendelve. A többi vezetõ, testületi szerv viszonyában nem lehet
egyértelmû alá-fölérendeltségi viszonyt kimutatni. Inkább azt mondhatnánk,
hogy egy sajátos mellérendelt viszonyban állnak egymással, amely bizonyos
tekintetben mégis tartalmaz hierarchikus elemeket.
A szövetkezeti közgyûlés rendes és különös ülések alkalmával látja el a tör-
vényben és a statútumban meghatározott feladatait, amelyek közül a legfon-
tosabbak a következõk:
– a könyvelési mérleg elfogadása és módosítása;
– a tevékenységbõl származó profit felosztásának meghatározása;
– a tevékenységi program és az éves költségvetés, valamint zárszámadás
elfogadása;
– a szövetkezet statútumának elfogadása;
– más szövetkezetekkel való társulás elhatározása;
– új tagok felvételének igazolása, megerõsítése;
– a tagok kizárása esetében felmerülõ fellebbezések megoldása;
– az igazgatóság és a cenzorok megválasztása.
A szövetkezet másik vezetõ testülete, az igazgatóság 5–15 tagból áll, akiket
a közgyûlés választott meg. Ennek a testületnek a feladata a szövetkezet életé-
ben felmerülõ mindennapi problémák megoldása, s általában a tevékenység
irányítása. Döntéseikért, sajátos módon, szolidárisan vállalják a felelõsséget.
Ennek ellenére nem vonható felelõsségre az a tagja a testületnek, aki az adott
döntésre vonatkozóan írásban jelezte egyet nem értését, és azt a cenzoroknak
is tudomására hozza. Nem vonható felelõsségre az a tag sem, aki nem volt
jelen a döntés meghozatalakor, azzal a feltétellel, hogy a döntés megismerésé-
tõl számított harminc napon belül az elõbb említett módon nyilvánítsák ki
egyet nem értésüket.
A szövetkezet harmadik irányító testülete a végrehajtó bizottság, amely az
elõbbi testület ülései közötti idõszakban vállalja a szövetkezet vezetésének
feladatait. A szövetkezeti demokrácia elve alapján ez is testületi szerv, amely
3–5 választott tagból áll, és legkevesebb havonta egyszer ül össze. Ennek a
bizottságnak az alapvetõ feladatát az igazgatóság döntéseinek végrehajtása
jelenti.
A fogyasztási szövetkezeteknek még egy, általában szintén testületi szervét
kell feltétlenül megemlíteni: a cenzorok testületét. Ezeknek száma, amennyi-
ben az alapszabály másképp nem rendelkezik, 1–3 kell, hogy legyen, és a köz-
gyûlés választja meg õket. A cenzorok feladata a szövetkezet pénzügyeinek
ellenõrzése és felügyelete.
A szövetkezet javaira és pénzügyi eszközeire vonatkozóan kevés rendelke-
zést, mindössze kilenc paragrafust tartalmaz az 1996. évi törvény. A szövetkezet
386
Vallasek Magdolna Márta: A szövetkezetek jogi szabályozása
a rendszerváltástól napjainkig
tulajdona a törvény védelmét élvezi, és két részre, egy osztható és egy oszthatat-
lan részre tagolódik. Úgyszintén a jogszabály sorolja fel a szövetkezet pénzügyi
eszközeit, amelyek között megtalálhatjuk a tagságba való beiratkozási díjat, a
befizetett hozzájárulást, a termelt profitot, az osztalékokat és más eszközöket,
amelyek a tagság hozzájárulásából, illetve más forrásokból származhatnak.
Végezetül szükséges néhány szót szólni az állami támogatások és kedvez-
mények rendszerérõl, amelyrõl a jogszabály rendelkezik. A VIII. Cím 8. Feje-
zete 25% adókulcsot állapít meg a fogyasztási szövetkezetek számára. A szö-
vetkezetek használatába vett ingatlanok öt évre adómentességben részesül-
nek. Ezenkívül a szövetkezetekre is érvényesnek tekintendõek azok a külön-
bözõ kedvezmények, amelyeket az állam az agrárszektorban mûködõ magán-
vállalkozások számára megállapított (vetõmag, tenyészállatok, mezõgazdasá-
gi gépek stb. beszerzésére vonatkozóan).
387
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
388
Vallasek Magdolna Márta: A szövetkezetek jogi szabályozása
a rendszerváltástól napjainkig
389
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
390
Vallasek Magdolna Márta: A szövetkezetek jogi szabályozása
a rendszerváltástól napjainkig
391
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
392
Vallasek Magdolna Márta: A szövetkezetek jogi szabályozása
a rendszerváltástól napjainkig
Amint azt már az elõbbiekben hangsúlyoztuk, egy új, modern és kedvezõ szö-
vetkezeti törvény kidolgozása már a rendszerváltást követõ elsõ idõszakban fel-
merült. Az 1990-ben hatályba lépett két törvényerejû rendelet nem bizonyult
megfelelõ jogi keretnek a szövetkezeti intézményrendszer mûködését illetõen.
Több mint egy évtizedet kellett azonban várni ahhoz, hogy egy új szövetkezeti
törvény kidolgozására sor kerülhessen. A törvénytervezet szövegét a képviselõ-
ház 2004. április 27-i ülésén fogadta el. „Miután a Képviselõház elfogadta a szö-
vetkezeti törvénytervezetet és átkerült a Szenátusba, hatalmas harc kezdõdött
akkörül, hogy törvény legyen-e belõle még ebben a törvényhozási ciklusban
vagy sem. Megjegyezném, hogy már az elõzõ mandátum alatt is nyélbe lehetett
volna ütni, de sokan körömszakadtáig akadályozták a megszületését, mert az
volt az érdekük, hogy minél tovább halászhassanak a zavarosban. Ez a törvény
ugyanis betiltja a szövetkezeti vagyon eladását, míg a szövetkezetek nem alakul-
nak át az új szabályozás szerint, így sokan, akik fel akarták vásárolni a szövetke-
zeti vagyont potom áron, elestek volna ettõl a lehetõségtõl.” – nyilatkozta Pus-
kás Bálint szenátor, a szövetkezeti törvény egyik kezdeményezõje.11
A fentiekben idézett szenátor szerint a törvény legnagyobb értéke, hogy a
szövetkezetek nem kötelesek központi szövetségbe tömörülni, hanem regio-
nális szövetségeket is létrehozhatnak. „Mi ezt akarjuk, ezt követeljük, és ha
11 Béres Katalin: A szövetkezeti törvény viszontagságai. Romániai Magyar Szó, 2004. szep-
tember 30.
393
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
12 Uo.
13 Uo.
394
Vallasek Magdolna Márta: A szövetkezetek jogi szabályozása
a rendszerváltástól napjainkig
395
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
396
Vallasek Magdolna Márta: A szövetkezetek jogi szabályozása
a rendszerváltástól napjainkig
den tag egyetlen szavazattal rendelkezik, függetlenül attól, hogy hány üzlet-
résznek a tulajdonosa.
Ami radikális változást jelent az eddigi szabályozáshoz képest, az a szövet-
kezeti szövetségekre vonatkozó rész, amelyet a törvénytervezet III. Címe tar-
talmaz. Az új rendelkezések értelmében lehetõség van megyei, illetve országos
szövetkezeti szövetségek megalakítására, azonban ezek létrehozása immár
nem kötelezõ érvényû. A belépõ szövetkezetek nem lennének alárendelve az
adott szövetségnek.
Az önkéntes társulás útján létrejövõ szövetkezeti szövetségeknek legfõbb
feladatát az érdekvédelmi tevékenység fogja jelenteni, és nonprofit szerveze-
tekként fognak mûködni. Ez természetesen azt is jelenti, hogy nem adhatnak
ki a tagszövetkezetekre vonatkozóan kötelezõ érvényû határozatokat. A szö-
vetkezetekkel ellentétben, amelyeket a cégjegyzékbe kell bejegyeztetni a meg-
alakításukat követõen, a szövetkezeti szövetségeket a területileg illetékes bíró-
ságon vezetett alapítványi és egyesületi nyilvántartásba kell bejegyeztetni. A
szövetkezeti szövetségek, egyesületek esetében kötelezõ formai követelmény-
ként írja elõ a törvénytervezet azt, hogy az alapító okirat hiteles okirat legyen,
és szabályozza annak tartalmi követelményeit is.
A törvénytervezet IV. Címe rendelkezik a szövetkezetek és az állam közöt-
ti kapcsolatról, kijelentve, hogy a román állam támogatja a szövetkezetek fej-
lõdését, és garantálja azok autonómiáját, függetlenségét és az egyéb gazdasá-
gi egységekhez hasonló, annál semmiképp sem kedvezõtlenebb bánásmódot.
Fontos rendelkezés, hogy a jövõre nézve kötelezõ a szövetkezetekkel való kon-
zultáció, a rájuk vonatkozó jogszabályok kidolgozása vagy módosítása alkal-
mával.
Az állami támogatásokra vonatkozó fejezet terjedelmileg viszonylag szûkös,
mindössze három paragrafust tartalmaz, azonban ennek ellenére nagyon fon-
tos rendelkezésekrõl van szó. Ez a fejezet szabályozza a szövetkezetek elõvásár-
lási jogát a helyi vagy központi közhatóságok magántulajdonában, ugyanakkor
a szövetkezetek használatában levõ ingatlanok esetében, illetve a szövetkezetek
elõjogát az ilyen ingatlanok bérbeadása vagy koncessziója esetében. Az állam a
szövetkezetek számára is biztosítja mindazokat a kedvezõ intézkedéseket, ame-
lyeket a többszörösen módosított, 1990. évi 31. számú törvényben a kereske-
delmi társaságok számára elõírt. Végezetül a törvénytervezet lehetõvé teszi a
mûszaki, gazdasági és jogi profilú felsõoktatási intézmények számára, hogy
választható tantárgyként oktassák a szövetkezeti ismereteket.
A törvénytervezet hatálybalépését követõen az eddigi szabályozás alapján
már mûködõ szövetkezeteknek kötelezõ módon át kell szervezõdniük az új
szabályozás szerint. Az átszervezési eljárás különbözõ lépéseire viszonylag
397
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
tág, hat és tizenkét hónap közötti határidõket szab meg a törvény. Természe-
tesen a jövõben megalakuló szövetkezetek már az új szabályozást fogják figye-
lembe venni.
A fentiekben ismertetett törvénytervezet kedvezõbb lehetõségeket nyújt a
szövetkezetek mûködése számára, mint amivel az eddigi rendelkezések értel-
mében számolni kellett. Továbbra is fennmarad azonban a kérdés, hogy a
beígért állami támogatások rendszere a gyakorlatban is megvalósul-e majd,
vagy megreked a szándéknyilatkozat szintjén. A korszerû szövetkezeti szabá-
lyozás valóban nagyon fontos lépést jelent, de legalább ilyen fontos lesz a
továbbiakban az is, hogy a kedvezõ jogi kerethez milyen gazdasági, pénzügyi
politika fog társulni. Csakis ilyen körülmények között lesz megvalósítható a
romániai szövetkezeti rendszer fellendülése.
A romániai szövetkezeti
törvény és az európai
uniós gyakorlat
Simon Sándor
399
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
400
Simon Sándor: A romániai szövetkezeti törvény
és az európai uniós gyakorlat
401
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
402
Simon Sándor: A romániai szövetkezeti törvény
és az európai uniós gyakorlat
még több korlátozás él. A csak befektetõ tagok birtokában levõ szavazatok
mennyisége nem lehet több az összes szavazat 30%-ánál. A svéd jog rendelke-
zik az „egy tag, egy szavazat” elv érvényesítésérõl, de az alapszabályok rendel-
kezhetnek kivételekrõl is. Nagy-Britanniában általánosan érvényes az „egy
tag, egy szavazat” szabály. Az elsõbbségi részvények nem biztosítanak többlet
szavazati jogot. A részvénytársaságokként bejegyzett szövetkezetek befektetõ
tagjai nem rendelkeznek szavazati joggal.
403
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
404
Simon Sándor: A romániai szövetkezeti törvény
és az európai uniós gyakorlat
405
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
406
Simon Sándor: A romániai szövetkezeti törvény
és az európai uniós gyakorlat
407
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
408
Simon Sándor: A romániai szövetkezeti törvény
és az európai uniós gyakorlat
409
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
410
Simon Sándor: A romániai szövetkezeti törvény
és az európai uniós gyakorlat
411
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
***
Az utóbbi idõben több nemzetközi fórum napirendjén szerepelt a szövetkezés
ügye. Ezek a fórumok a szövetkezeteket a globalizálódó világ korrekciós mecha-
nizmusaként fogják fel. (pl.: Egyesült Nemzetek Szervezete 56. közgyûlése, Nem-
zetközi Munkaügyi Szervezet 193. számú ajánlása, Európai Unió Tanácsának
rendelete, illetve irányelve, Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének állásfogla-
lása). Az európai jogfejlõdés egyik kiemelkedõ eredménye az Európai Unió Taná-
csának 1435/2003/EK. rendelete, mely az úgynevezett európai szövetkezetekre
vonatkozóan állapít meg szabályokat. Ez nem tartalmaz kötelezõ rendelkezést a
kizárólag egy tagországban honos személyek által alapított szövetkezetekre.
Az európai uniós tapasztalatok elemzésekor lényeges megemlíteni azt is,
hogy az Európai Unió jó néhány tagállamában a szövetkezetek a versenyszféra
és az állami költségvetési intézmények szektora melletti harmadik szektor az
úgynevezett „szociális gazdaság” aktív szereplõi az önsegélyezõ szervezetek, az
alapítványok és a nonprofit gazdasági célú egyesületek mellett. A „szociális gaz-
daság” olyan szükségleteknek a kielégítését valósítja meg, amelyeknek a másik
két szektorban nincs létjogosultsága, vagy csak erõsen korlátozottan. A „szociá-
lis gazdaság” jellemzõ alapértékei a következõk: társadalmi, kulturális, nemzeti
elkötelezettség a gazdasági összefogáson keresztül, demokrácia, autonómia.
A romániai szövetkezeti törvény részleteit megvizsgálva és összehasonlítva
az Európai Unió 15 régebbi tagállamának jogi szabályozásával, megállapíthat-
juk, hogy olyan törvény született Romániában, amely megállja a helyét a nem-
zetközi összehasonlításban is, valamint betölti azt a gazdaságpolitikai funkci-
ót, amely olyan szervezetek létrehozásához szab törvényes keretet, melyek
joggal viselik a szövetkezet nevet.
V.rész
Függelék
kiemelkedõ Szövetkezeti
gondolkodók, személyisé -
gek és szervezõk Erdélyben
417
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
418
Függelék
419
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
420
Függelék
1892. 1. sz. 10–12. Miért volt szükséges, hogy az erdélyi részekben az „Erdélyi
Gazdasági Egylet” a szövetkezeti mozgalom vezetését kezébe vegye? Hogyan
alapítsunk hitelszövetkezetet? Erdélyi Gazda, XXIX. évf. 1897. 2. sz. Kny. A
székely akció és a hitelszövetkezetek. Budapest, 1902. A középiskola gazdasá-
gi és szociális feladata. Magyar Gazdák Szemléje, 1904. 286–293. Hogyan
lettem én szocziálistává? Budapest, 1906. A községi takarékpénztárak mint
városaink fejlõdésének tényezõi. Budapest, 1909. Gondolatok a szövetkezeti
eszme körébõl. Kolozsvár, é. n. (1912?) A magyar pap és tanító szociális köte-
lességei (Társszerzõ: Schulz Józsefné). Kolozsvár, 1912. Kolozsvár és társa-
dalmának szocziális kötelességeirõl. Kolozsvár, 1913. Dr. Gidófalvy Istvánról
szóló írások: Fekete György: Dr. Gidófalvy István. Szövetkezés. 1938.
524–525. Kelemen Lajos: Dr. Gidófalvy István. Szerk Sas Péter. Kolozsvár,
2002. (Hunyadi)
421
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
422
Függelék
1929-ben fejezett be, és itt kapott közgazdász diplomát. Emellett tanári okle-
velet is szerzett közgazdasági, kereskedelmi és könyvviteli szakon. Már diák-
korában megismerkedett a külföldi szövetkezeti mozgalommal, mert nyári
szünidõkben önerõbõl beutazta Magyarország mellett Olaszország és Svájc
számos vidékét; így került kapcsolatba az ott kibontakozó szövetkezeti élettel.
1930-ban tanulmányútra indult Franciaországba, és Marseilles-ben,
Dijonban, majd a párizsi egyetemen a közgazdasági és jogi karokon folytatja
közgazdasági és jogi tanulmányait, szövetkezeti jogból doktori címet szerzett
Az erdélyi szövetkezeti mozgalmak jogi szabályozása címmel. Franciaorszá-
gi tanulmányútjáról visszatérve, Nagyenyeden, a Hangya Fogyasztási Szövet-
kezetek Szövetsége Központjában kezdte el elkötelezett tevékenységét a szö-
vetkezeti mozgalomban, melyet haláláig végzett. A nagyenyedi Hangya Köz-
ponttól 1936-ban megbizatást kapott, hogy képviselje a központot a bukares-
ti Országos Szövetkezeti Központnál. 1936-tól a Maros-Torda megyei radnóti
gazdasági iskolában szövetkezeti ismereteket és mezõgazdasági könyvvitelt
adott elõ. Itt kezdõdik el a szövetkezeti oktatáshoz való kötõdése. A két erdé-
lyi magyar szövetkezeti központ (a Hangya Fogyasztási Szövetkezetek, „Szö-
vetség” Termelõ és Hitelszövetkezeti Központok) és a történelmi egyházak fel-
kérésére és velük együttmûködve kezdeményezte és szervezte a szövetkezeti
ismeretek oktatásának bevezetését az erdélyi felekezeti iskolákba, de jelentõs
szerepet vállal az iskolaszövetkezetek szervezésében is. Ennek az idõszaknak
másik fontos kihívását az jelentette számára, hogy 1936-ban, mint az egyedü-
li olyan személyiséget Romániában, aki franciaországi doktori diplomával
rendelkezik, a Román Szövetkezeti Központ felkérte a romániai szövetkezeti
mozgalom tanulmányozására. Ezzel a megbízással háromhónapos körutat tett
meg az ország Kárpátokon túli részein, hogy megismerje és jelentést tegyen
Románia szövetkezeti mozgalmának helyzetérõl és lehetõségeirõl. Az 1940-es
években Kolozsváron, az Erdélyi Tudományos Intézet keretében kap megbí-
zatást a szövetkezettudományi szekció megszervezésére. Ezzel párhuzamosan
pedig a Teológián szövetkezeti ismeretek tanít.
Az 1945-ben a megalakult Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtudomá-
nyi Karán szövetkezeti tanszéket szervezett, és megbízták annak vezetésével,
amit nagy hozzáértéssel és a szövetkezetek iránti elhivatottsággal, örömmel és
tudósi kitartással töltött be. 1946-ban részt vett a romániai magyar szövetke-
zetek marosvásárhelyi kongresszusán, amelynek központi kérdése a magyar
szövetkezeti központok, a nagyenyedi „Hangya” és a kolozsvári „Szövetség”
Termelõ és Hitelszövetkezetek Központja megmaradásának, létének kérdése
volt. Kiállt az erdélyi magyar szövetkezetek önállósága és függetlensége mel-
lett, a szövetkezeti autonómia és valódi demokrácia nevében. Ezt az akkori
423
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
424
Függelék
427
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
428
Forrásközlés és irodalomjegyzék
Emlékiratok
Jakabffy Elemér: Lugostól Hátszegig. Közel hét évtized az életemből.
Jakabffy Kortörténeti Gyűjtemény Kézirattára. K 760
Vita Sándor: Emlékirat. Jakabffy Kortörténeti Gyűjtemény Kézirattára. K 65.
KIADOTT FORRÁSOK
Dokumentumközlések
Balaton Petra: A Székely Akció története. Budapest: Cartofil, 2004.
György, Béla (red.): Iratok a Romániai Országos Magyar Párt történetéhez
I. A vezető testületek jegyzőkönyvei. Pro–Print – EME,
Csíkszereda–Kolozsvár, 2003.
Bibliográfiák
Bibliografia Economică a României. Supliment al Buletinului Institutului
Economic Român. Bucureşti, 1908–1941.
Crăciun, Ioachim: Bibliographie de la Transylvanie Roumaine. In: Revue de
Transylvanie. an. III. 1937. nr. 4.
Turc, Lucia: Bibliografia Istorică a Transilvaniei. BCU, Cluj, 1998.
Törvények
Alexianu, George: Repertoriu general alfabetic al tuturor codurilor, legilor,
decretelor – legi, convenţiuni, decrete, regulamente, etc. 1 ian. 1860–1 ian.
1940. publicate în Mon.Of., col. C. Hamangiu, Consiliul legislativ şi alte
colecţii similare. Vol. I–II. Mon. Of. Imprimeria Statului. Bucureşti, 1940.
Berényi Pál: Az 1875. XXXVII. és az 1898. XXIII. tc. hatálya alá tartozó szö-
vetkezetek alapítására és ügyvezetésére vonatkozó összes szabályok. Buda-
pest, 1900. [Legea comercială şi legea XXIII din 1898 privind
cooperativele de credit, proceduri de reglementare şi aplicare a legii]
Buletinul Oficial. Mon. Of. Partea I. Legi şi decrete. 1920–1940.
Nagy Zoltán: Les régimes légaux de cooperatives en Transylvanie. Thèse;
Dijon, 1934.
Şandru, Dumitru: Legislaţia privitoare la cooperaţia românească interbelică.
In: Anuarul Institutului de Istorie A.D. Xenopol. Iaşi. Vol. XXIX. 1992.
p. 192–220.
Legea pentru organizarea cooperaţiei. Cu modificările din 23 Iunie 1938, 15
Iulie 1938, 20 Ianuarie 1939, 18 Octomvrie 1940 şi 22 februarie 1941
publicată în M. Of. No. 49 din 27 Februarie 1941. Comentată şi adnotată
cu jurisprudenţa la zi. Ed. a II–a. Bucureşti, 1943.
429
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
Románia 1918–1940
Anuarul Cooperaţiei Române, 1 Ianuarie 1938. Biblioteca Cooperaţiei. Seria
III. Studii–Documentare. Institutul Naţional al Cooperaţiei, Bucureşti,
1939. vol. I.
Compass. Anuar Român pentru Finanţe. An. I. 1922/23-an. II. 1923/24.
Für Lajos – Pintér, János: Magyar agrártörténeti életrajzok A–Zs-ig. Buda-
pest, 1989.
Gara Ernő (szerk.): Kortársak lexikona. A romániai magyar nyelvterület
szellemi és közéleti személyiségei. Romániai rész. Ezer rövid életrajz.
Cluj–Kolozsvár, Fraternitas, 1939.
Kacsó Sándor (szerk.): Erdélyi Magyar Évkönyv 1938. Brassói Lapok, Bras-
só, 1937.
Klein Dezső (szerk.): Erdélyi és Bánáti Közgazdasági lexikon. f. l., 1929.
Osváth Kálmán: Erdélyi lexikon. 1928.
Rados Móricz – Székely János (szerk.): Közgazdasági Évkönyv. Erdély gaz-
dasági lexikonja. Temesvár–Timişoara, 1923, 1924.
Sigerus Fred: Wirtschafts-Statistik Rumäniens. Jahrbuch 1926.
Hermannstadt–Leipzig, 1926.
Sulyok István – Fritz László (szerk.): Erdélyi Magyar Évkönyv 1918–1929.
Juventus, Nagyvárad–Oradea, 1930.
430
Forrásközlés és irodalomjegyzék
431
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
Életrajzok
Balázs Sándor: Mikó Imre. Kolozsvár, 2004.
Mikó Imre – Kicsi Antal – Horváth Sz. István: Balázs Ferenc. Monográfia.
[Francisc Balázs. Monografie.] Bukarest, 1983.
Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából. Szerk: Somai József.
RMKT, I. k. 2001. II. k. 2004.
432
Forrásközlés és irodalomjegyzék
433
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
434
Forrásközlés és irodalomjegyzék
435
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
436
Forrásközlés és irodalomjegyzék
437
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
438
Forrásközlés és irodalomjegyzék
439
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
440
Forrásközlés és irodalomjegyzék
441
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
442
Forrásközlés és irodalomjegyzék
443
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
444
Forrásközlés és irodalomjegyzék
445
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
446
Forrásközlés és irodalomjegyzék
447
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
448
Forrásközlés és irodalomjegyzék
449
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
450
Forrásközlés és irodalomjegyzék
451
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
452
Forrásközlés és irodalomjegyzék
453
Szövetkezetek Erdélyben és Európában
454
Forrásközlés és irodalomjegyzék
455